Thália Színház

Programok, színdarabok, kritikák, cikkek a Thália Színházról.

Felolvasó-színházi maraton
Felolvasó-színházi Fesztivált tart Kaposvárott május 22-25. között a kaposvári Csiky Gergely Színház a kassai Thália Színház és a szabadkai Népszínház. A három társulat közös produkciót is tervez, amelyet a május 26-i magyarkanizsai és a 27-i szabadkai fesztiválon is előad.
tegnap, 21:35
Nol.hu
Felolvasó-színházi maraton
Felolvasó-színházi Fesztivált tart Kaposvárott május 22-25. között a kaposvári Csiky Gergely Színház, a kassai Thália Színház és a szabadkai Népszínház. A három társulat közös produkciót is tervez, amelyet a május 26-i magyarkanizsai és a 27-i szabadkai fesztiválon is előad.
tegnap, 17:40
Nol.hu
Kezdődik a Felolvasó-színházi Fesztivál Kaposváron
Kezdődik a Felolvasó-színházi Fesztivál Kaposváron
4 nap alatt 3 társulat (Kassa, Szabadka, Kaposvár) 4 előadást mutat be. Mind a négy ősbemutató – kortárs magyar szerzők tollából. Az első bejelentkezés a fesztiválról: Tegnap a kaposvári csapat már elfoglalta a próbatermet, és ki sem dugták onnan az orrukat: Laboda Kornél vezetésével Szálinger Balázs Becsvölgye című drámáján dolgoznak. Este megérkezett a kassai különítmény is, e pillanatban már ők is mindannyian itt ülnek kint a próbakezdésre várva. De persze előbb technikai megbeszélés!A szabadkaiak még úton (tegnap este a Katonában játszottak, utána haza, majd irány Kaposvár).Tegnap – még a kassaiak előtt – új hírek futottak be: a fesztivál-programban szereplő film, Váncsa Gábor (a kaposvári társulat fiatal színészének) rendezése: A földmérő 3. díjat nyert kisjátékfilm kategóriában a IX. Göcsej Filmszemlén! És hirtelen lett egy plusz programunk is: a pénteki kArc irodalmi kávéház elé befarolt két rövid jelenet az idei Schwajda György Drámapályázat különdíjas műveiből, Szakonyi Károlytól. Ma egész nap minden szinten próba-próba-próba! És este – kezdünk!A program pedig?18.00-tól a Stúdióban Csehy Zoltán: Dido című drámáját adják elő a Kassai Thália Színház társulatának tagjai. Rendező: Czajlik JózsefJátsszák: Márkus Judit, Rák Viktória, Petrik Szilárd, Reiter Zoltán, Varga Lívia, Lax Judit, Havasi Péter, Szabadi Emőke19.30-tól Brestyánszki B. Rozália: Fanyar Ódium (egy hétköznapi történet) című darabját olvassák a Szabadkai Népszínház színészei. Rendező: Mezei Zoltán Játsszák: Erdélyi G. Hermina, Kalmár Zsuzsa, Vicei Natália, Szőke Attila, Kovács Nemes Andor, Pálfi Ervin, Szilágyi Nándor, Kucsera Géza (Grisnik Petra és Szilas Miklós) 20.30 Beszélgetés a két drámáról (Csehy Zoltán, Brestyánszki Rozália, Mezei Zoltán, Czajlik József, Háy János, Lőkös Ildikó) 22.00 Ruska & Mica koncert (Grisnik Petra, Szilas Miklós) Tudósít: Szemerédi Fanni
tegnap, 09:01
Szinhaz.hu
hirdetés
Starfactory a Tháliában - Történet a tehetségkutatók világából
Starfactory a Tháliában - Történet a tehetségkutatók világából
Starfactory címmel új magyar musical ősbemutatójára készül a Thália Színház: a könnyűzenei tehetségkutató verseny résztvevőiről szóló darabot június 1-jén láthatja először a közönség a nagyszínpadon.A darab azt mutatja be, hogy mi történik a tehetségkutató verseny színfalai mögött. Horváth Péter, az előadás rendezője az MTI-nek elmondta: a mű írója Gém Zoltán, aki az ismert szerzőnek, G. Dénes Györgynek a fia. A Starfactory zenéjét, szövegkönyvét és dalszövegeit is jegyző Gém Zoltán vízilabdásként kezdte pályáját, szabadidejében kezdett dalokat írni, a musicalt pedig barátai rábeszélésére írta.Horváth Péter elmondta: amikor egy évvel ezelőtt a Thália Színház vezetése felkérte a mű megrendezésére, örömmel mondott igent, hiszen kedves történetről van szó rengeteg fiatal szereplővel, újszerű ötletekkel. A darabot 6 hete próbálják, a próbaidőszakot válogatás előzte meg, amelyre több mint százan jelentkeztek. A musicalt kettős szereposztásban viszik színre. Szólt arról is, hogy több szereplőnek még nincs színészi tapasztalata: a női főszerepet játszó Kováts Vera és Nagy Adrienn is tehetségkutató versenyen tűnt fel. A rendező elmondta: a lányok úgy érezték, hogy a darab tulajdonképpen róluk szól. "A történetet természetesen a szerző képzelete szülte, csak a képzelet utólag igazolást nyert a valóság által" - fogalmazott Horváth Péter.A történet a verseny próbáján kezdődik, ahol a vidéki, nyitott szívű lány, Rami és a nagyképű Ricsi együtt készül a következő megmérettetésre. A fiatalok jellemükben és társadalmi hátterükben is különböznek, emiatt egyre nő köztük a feszültség. A harmadik főszereplő, Tibi utcazenész, aki úgy képzeli, sok munkával és kitartással kell az embernek a céljait elérnie. Két hajdani rocker fogadja védőszárnyai alá, elhatározzák, hogy sikerre segítik.A darab két férfi főszerepét Kékesi Gábor és Puskás Péter, valamint Baronits Gábor és Gulyás Attila játssza kettős szereposztásban, a produkcióban összesen 16 fiatal kapott feladatot, akik között táncos, diplomás színész és amatőr szereplő is van."A darab szól a szerelemről, a karrierről, vagyis inkább arról, hogy mi a helyünk a világban, ha nem vagyunk a kiválasztott elsők között, vagy mi a helyünk, ha éppen azok vagyunk" - sorolta a rendező. Elmondta: az egyik legnagyobb kihívást az összesen mintegy 30 szereplőt megmozgató produkciónál az jelenti, hogy legyen olyan próba, amelyen mindenki jelen tud lenni. A szakmai feladatok között említette, hogy a színházi szempontból tapasztalatlan fiatalokból ütőképes csapatot és sikeres előadást kovácsoljon. A musical nagyobb színházi tapasztalattal rendelkező szereplői között is vannak, akik nem dolgoztak még zenés produkcióban, nekik ezért is érdekes ez a munka - tette hozzá.A rendező kiemelte: Bóbis László készítette a koreográfiát, ez fontos alkotóeleme az előadásnak, amelyben 22 szám van, köztük 15 nagy táncos jelenet. Az előadásban a főszereplők mellett Gubás Gabi, Vida Péter, Hunyadkürti István, Egri Bálint, Tóth Eszter, Koltai Róbert, Laklóth Aladár, Trecskó Zsófia, Hekler Melinda, Molnár Gyöngyi és Mező Zoltán játszik. A produkció díszletét Mira János, a jelmezeket Csík György tervezte.
tegnap, 08:05
Szinhaz.hu
4 napig a fiataloké a Jurányi - Jön a TITÁNium Színházi Szemle
4 napig a fiataloké a Jurányi - Jön a TITÁNium Színházi Szemle
1 helyszínen, 4 napon keresztül, 8 programot kínál a TITÁNium Színházi Szemle. A zárónapon az is kiderül, ki az a 4 TITÁN, akik a jövő évadban bemutathatják a darabjukat 4 különböző helyszínen, a Trafóban, az Átriumban, a Tháliában és a Jurányiban. A Szemle programja (2013. május 26-29.): Május 26. 15.00: 011 Csoport / Radnai Márk: KUTYASZORÍTÓBBAN Május 26. 15.30, 18.30: Stereo Akt – ARTUS / Boross Martin: PROMENÁD -Jurányi Kávézóból indul a busz Május 26. 20.00: SZFE / Soós Attila: Franz Kafka azonos című kisregényéből: A KASTÉLY első rész Május 27. 19.00: Katona József Színház – Manna / Erdeős Anna: David Greig-Gordon McIntyre: SZENTIVÁNÉJ Május 28. 19.00: K2 Színház: "...VOLT EGYSZER EGY HELÉNÉ" Május 29. 15.00: Kaposvári Egyetem - FÜGE: A DOHÁNY UTCAI SERIFF Május 29. 19.00: Táp Színház / Laboda Kornél: HOGY ÉLNEK A HALAK A TENGERBEN? Május 29. 20.30: A TITANium pályázat eredményhirdetéseA FÜGE a szemléről:A 4 napos szemlére a FÜGE válogatott elsősorban olyan fiatal színházi alkotókat, akikkel az elmúlt években már dolgozott vagy dolgozni fog. A pályázat tulajdonképpen független a szemlétől, ez utóbbival inkább csak az volt a célunk, hogy kedvcsináló ízelítőt nyújtsunk a pályázók körének munkáiból. Az elnevezés is utal az esemény átfogó céljára és tematikájára: olyan fiatal színházi alkotóknak szeretnénk lehetőséget adni a hazai és nemzetközi megmutatkozásra, akik vagy nemrég végeztek valamely színművészeti egyetemen, vagy gyakorlatban foglalkoznak a színházzal, csoportot, műhelyeket vezetnek, önálló rendezéssel állnak elő, de még nem töltötték be a 35. életévüket és csak néhány éve léptek a pályára. A program ötletét az adta, hogy számos fiatal színházi alkotó (író, színész, rendező) keresett meg bennünket új produkciós tervével vagy éppen azzal, hogy az egyetemen készített vizsgabemutatójukon szeretnének tovább dolgozni, külső helyszínen előadást létrehozni. Ezt a sok fiatal energiát, „tenniakarást”, vágyat akarjuk egy helyre összpontosítani és egy úgynevezett seregszemlén értékként felmutatni. A projekt ugyanakkor túlmutat a 4 napos szemlén, hiszen a célja egy alkotói pályázat kiírása és annak propagálása.A TITANium projekt keretében a beérkezett pályázatok közül 4 produkció valósulhat meg anyagi és menedzsmenti támogatással a 2013/2014-es színházi évadban az alábbi helyszíneken: • Átrium Film-Színház • Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház • Thália Színház • TRAFÓ Kortárs Művészetek Háza Az évad során bemutatott előadások rendezői közül kerül ki az Év Titánja fődíj várományosa, aki fő támogatónk, a MasterCard felajánlásának köszönhetően pénzjutalomban is részesül. A pályázatok elbírálás határideje és a hivatalos eredményhirdetés: 2013. május 29. 20.30 óra JurányiA beérkezett pályázatokat elbíráló kuratórium tagjai: Vinnai András (író), Orlai Tibor (producer), Rába Roland (színész, rendező), Kelemen Kinga (produkciós vezető, Kolozsvár), Jászay Tamás (kritikus), Imre Zoltán (színháztörténész) MEGHÍVOTTAK KÖRE: Barda Beáta (Trafó – Kortárs Művészetek Háza), Erős Balázs (MU Színház), Gáspár Anna (Manna), Horn Márton (Akvárium Klub), Karlik József (Bethlen Téri Színház), Kulcsár Viktória (Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház), Litkai Gergely (Thália Színház), Magács László (Átrium Film-színház), Németh Ádám (Szkéné Színház), Szalai Szabó István (Hátsó Kapu) A megvalósult produkciók közül a TITÁN-DÍJ zsűri tagjai: Gauder Milán (MasterCard), Polgár András (mecénás), Lábodi Ádám (Színikritikusok díja győztes „Legígéretesebb pályakezdő” kategóriában), Büki Dóra (produkciós menedzser)
kedd, 06:11
Szinhaz.hu
'Mintha nem a színházból ismernénk' - Végvári Tamásra emlékezünk
'Mintha nem a színházból ismernénk' - Végvári Tamásra emlékezünk
Ma lenne 76 éves Végvári Tamás Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, az Örkény Színház egykori tagja. Rá emlékezünk.Végvári Tamás pályájáról röviden:A Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész közel negyvenéves pályája során a pécsi Nemzeti, a veszprémi Petőfi, a szegedi Nemzeti, a Thália, a budapesti Nemzeti, a Katona József és az Örkény Színház társulatának tagjaként számtalan gondosan formált, nagy hatású alakítás fűződik nevéhez. 1982-ben a budapesti Katona József Színház egyik alapító tagja volt. Mintegy száz filmben és tv-játékban játszott. Az egyik legszebben beszélő magyar színészként hangja ismerősen cseng minden rádióhallgató és televíziónéző fülében - ráadásul több mint kétszáz filmet szinkronizált. Ki ne emlékezne David Attenborough természetfilm-sorozataira, de magyar hangot kölcsönzött többek között Al Pacinonak 29, Ben Kingsleynek 13, Harrison Fordnak és Robert De Nironak 8 alkalommal. Végvári Tamás 1993 és 1996 között a Magyar Színészkamara ügyvivője volt, majd a Magyar Színészkamarai Egyesület elnökeként tevékenykedett, és vezető szerepet vállalt a Magyar Színházi Társaságnál is.Mácsai Pál a színészről:"Sosem mondta: igen, ha azt gondolta: nem. Ezért lehetett bízni abban, ha Tom nemet mondott, és ezért lehetett bátran megkérdezni tőle: igen, vagy nem? Ezért érezte magát biztonságban, aki vele dolgozott, és az is, aki a színházi nézőterekről látta, és ezért volt igaz, amit látott, és ezért kötődnek hozzá személyes érzelmekkel még azok is, akik nem látták színpadon, csak a hangját hallották. Magánéletének biztonsága is irigylésünk tárgya volt. Melyikünk tud saját sorsában - nem versenyezni ezzel - csak hasonlítani rá? Ötven évet éltek együtt Franciskával, nyilván nem mint a galambok, hanem mint az emberek: tehát igazul, és végig megkérdőjelezhetetlen összetartozásban. Olyan természetesen volt férj is, apa is, nagyapa is, ahogy játszott, ahogy létezett. Halálával a mi színházunk az ártatlanságát vesztette el: olyasmibe pillantunk most, amiről azt hihettük, hogy ismerjük, mert gyakran tárgyunk a színpadon. De most látjuk, hogy nem tudunk semmit. Valamiképp nagykorúvá lettünk, és nem kértük ezt. Utolsó társulatában apa volt, minden férfi színész a fia lehetett volna - volt, aki mélyebben kötődött hozzá, mint a szüleihez -, de a színésznőktől olyan mosolyokat kapott, amik nem a korának szóltak. Úgy tett, mintha nem venné észre. Azt éreztük, mintha régről ismernénk, és mintha nem a színházból ismernénk. Mintha nem csak színész lett volna". (Folytatást itt talál.)Végvári Tamásról saját szavaival:A képre kattintva tovább olvashat.Für Anikó Végvári Tamásról: Vannak gondolatok, érzések, amelyek bármilyen konkrétak és intenzívek is, egy darabig ott bent kell hogy maradjanak. A lelkünkben. Mert így van jól. Nem arra születtek, hogy azon melegében osszuk meg őket másokkal – akár a legkedvesebbekkel. Idő kell, míg megteszik bennünk azt az utat, ami csak az övék, és olyasmit hagynak hátra, hogy már nem leszünk többé soha olyanok, mint azelőtt. Lehet, hogy ez a folyamat sokáig tart, és csak akkor érnek meg arra, hogy kimondjuk vagy leírjuk őket – nagyon nem mindegy! Pech, hogy manapság „nincs idő a fájdalomra” – sem! Miért, mire van? Szerelemre, családra, gyerekre, barátokra, édes kedvtelésre? Nem adunk, nem hagyunk időt semmire! Időt adni – gondolom – annyi, mint odafordulni valami felé – teljes valónkkal. Hogy megtörténhessen, hogy igazán megéljük. Hiszen ha céltól célig szabjuk az életünket, pont a lényegről maradunk le, mert a lényeg a két pont között van, a folyamat. (Nevezhetjük életnek is akár.) Ezek a gondolatok pedig egy számomra nagyon kedves ember, kolléga, barát elvesztése kapcsán törtek föl bennem, és csak leírni tudom őket, kimondani semmiképpen sem. Rögtön olcsókká válnának. Amit most érzek, az a gyász. Még jó darabig fog tartani, és azt is tudom, hogy a legváratlanabb pillanatokban is rám talál majd. De nem baj, hogy fáj, mert így kell lennie, és ezek az érzések az Övéi. Nehéz lesz megszoknom a hiányát, és ha Róla van szó, képtelen vagyok múlt időt használni. Folyton azt várom, hogy belép a büfébe – szája sarkában és a szemében azzal a huncutsággal, amely azoké, akik alapjában véve jóban vannak az élettel –, és üdvözöljük egymást: „Ahoj!” Hogy például az Üvegcipő harmadik felvonása alatt együtt kuncogunk visszafojtva a takarásban a jelenetek között. Hogy megint belekezd egy történetbe – mint Szöulban a csöpp szállodai szobában –, aminek mindig az a vége, hogy mindnyájan gurulunk a nevetéstől hajnalig, és közben azon morfondírozunk, hogy lehet egy ennyi idős ember ilyen?! Ilyen derűs, bölcs, önironikus, közhelyektől, kliséktől és előítéletektől tökéletesen mentes? Drága Tamás, jó lett volna még sokáig figyelni, mi a titkod, mert hetven-egynéhány évesen én is olyan szeretnék lenni, mint Te! (És külön köszönet a palackprésért, amit egy Nyugat-előadás után kaptam Tőled születésnapomra – kissé ismer –, mert valahányszor környezetvédek, erről is Te fogsz eszembe jutni!) (Eredetileg megjelent a Nők Lapjában.)Forrás: Örkény Színház, Színház.hu, Nők Lapja, OSZMI
hétfő, 11:16
Szinhaz.hu
Csekkold! - Cseh színházi fesztivál a Katonában
Csekkold! - Cseh színházi fesztivál a Katonában
Csekkold! címmel háromnapos cseh színházi fesztivált tart a Katona József Színház május 24. és 26. között. A rendezvény alatt cseh művészek és a Katona társulatának tagjai is fellépnek. „Ne feledjük a múltat, nehogy a megismételt jövőnkké váljon” szlogennel pénteken este a Kamrában különböző művészi formákban a kommunista rendszer által üldözött két jelentős cseh személyiségre emlékeztek. A program első felében a Havel levelet ír Husáknak című mozgásszínházi előadás volt látható, amely Václav Havel, a neves cseh drámaíró, disszidens és köztársasági elnök írásain alapul. A program második felében egy kortárs cseh opera filmfelvételének magyar ősbemutatóját tekinthették meg a nézők Halál, tánc… (Zítra se bude…) címmel, amely Milada Horáková (1901–1950) cseh politikus történetét mutatja be, akit az 50-es években koncepciós perben halálra ítéltek, majd kivégeztek. A magyar feliratozású film a Prágai Nemzeti Színház opera tagozatának előadása. A fesztivál szombati programja a sokszínűség jegyében zajlik, a kortárs cseh dráma négy kiválasztott darabját Roman Sikora: Reggeli Leviathannal (Snídane s Leviathanem), David Nejedly–Stanislav Jiránek: Fehér buzogány, avagy a végleges megoldás (Bíly palcát aneb Konecne resení), Alice Nellis: Árvizek (Záplavy), Petr Zelenka: Megtisztulás (Ocistení) mutatják be a Katona József Színház és a független Lakmusz Csoport tagjainak közreműködésével a Kamrában felolvasószínházi formában. Az előadás szünetében a közönség cseh ínyencségeket kóstolhat, az előadás után pedig a cseh szerzőkkel való beszélgetés zárja az estét.. A fesztivál zárónapján, vasárnap a brnói Reduta Színház a múlt évad egyik legsikeresebb és legérdekesebb csehországi előadását hozza el Budapestre. Az Europeana Patrik Ouředník azonos című (magyar fordításban két utánnyomást is megélt) kollázsszerű emlékkönyve alapján készült 2011-ben. Részletes program: Május 25., szombat Katona József Színház – Kamra 19.00 FÓKUSZBAN... A JELEN Felolvasószínház a Katona József Színház színészeinek előadásában Roman Sikora: Reggeli Leviathannal (Snídaně s Leviathanem) Fordította: Korpič Gertrud Mária Rendező: Kovács D. Dániel Szereplők: Dankó István, Jordán Adél, Lengyel Ferenc, Rezes Judit, Szacsvay László és Takácsy Péter A Reggeli Leviathannal egy sikeres, nagyvilági vállalkozó portréját tárja elénk, aki imád szórakozni és havonta egyszer válogatott társasággal reggelizik. Az a hír járja, hogy a meghívottaknak nagy esélye van a csodás meggazdagodásra, de az események rossz irányt is vehetnek. A szereplők az elejétől kezdve kínos helyzetekbe kényszerülnek Leviathan úr kéréseinek és “vicces feladatainak” teljesítése közben, aki végül kétfejű szörnyeteggé változik. Az Übü király „családjából” való ez az abszurd képekkel teli dráma.Sikora Roman (szül.: 1970) 1999-ben a brnói Janáček Művészeti Akadémia (JAMU) dramaturg szakán végzett. Több politikai-kulturológiai esszé és színdarabok szerzője, amelyek közül már többet is bemutattak csehországi és külföldi színpadokon. Sikorát fiatal, dühöngő drámaíróként tartják számon. Szembehelyezkedik a piacgazdasági és a jóléti ideológiának mindent alárendelő tendenciákkal. Ellenállását a szavak lázító erejére építi, amelyeket gyakran használ provokatív, szürreális és szokatlan szófordulatokban. David Nejedlý, Stanislav Jiránek: Fehér buzogány, avagy a végleges megoldás (Bílý palcát aneb Konečně řešení) Fordította: Korpič Gertrud Mária Rendező: Lucie Málková Szereplők: Fekete Réka-Thália, Fekete Zsolt, Koncz Andrea, Kovács Annamária, Orbók Áron és Tasnádi Bence A Fehér buzogány Verácska, a szociológus hallgató szerelmi történetét meséli el, aki egy időben lesz szerelmes egy gyönyörű roma fiúba és egy rasszista egyesület vezetőjébe. Kire esik a választása? Hogy lesz ebből happy end? A vígjáték próbára teszi a nézők toleranciáját, és megmutatja, milyen veszélyesek lehetnek a sztereotípiák, a xenofóbia és rasszizmus. A darabot 2008-ban Alfréd Radok-díjjal ismerték el. Stanislav Jiránek (szül.:1978) színművészeti tanulmányai befejezése óta a jihlavai, majd a příbrami színház tagjaként színészként tevékenykedik. David Nejedlý (szül.: 1977) jelenleg újságírójaként dolgozik, eddig három színdarab fűződik a nevéhez. Alice Nellis: Árvizek (Záplavy) Fordította: Csoma Bori Rendező: Dömötör András Szereplők: Dankó István, Jordán Adél, Kiss Eszter, Kocsis Gergő, Ónodi Eszter, Pálmai Anna, Szacsvay László és Tasnádi Bence Az Árvizek egy családi dráma a 2002-es „százéves árvíz“ idején. Tereza és Petr házassága épp válságba jutott. A robbanásig feszült helyzetbe toppan be hívatlanul Tereza húga a férjével. Ráadásul befogadnak egy süketnéma fiatalembert is, akit szintén kiöntött az árvíz. Tomás ugyan semmit sem hall, mégis pontosan érzékeli és érti a négy főszereplő lelkében dúló érzelmi viharokat és a köztük húzódó ellentéteket. Nellis Alice (szül.: 1971) a prágai Károly Egyetemen anglisztika-amerikanisztika szakon, a prágai Filmakadémián (FAMU) pedig forgatókönyvírás szakon végzett. Színházi és filmes rendező, aki színműveket fordít és adaptál, forgatókönyveket ír. Több színházzal is együttműködött, Árvizek című darabjáért Alfréd Radok-díjat kapott. Petr Zelenka: Megtisztulás (Očištění) Fordította: Gál Róbert Rendező: Székely Kriszta Szereplők: Bezerédi Bendegúz, Kiss Eszter, Kocsis Gergő, Lengyel Ferenc, Ónodi Eszter , Pálmai Anna, Rezes Judit és Takátsy Péter A Megtisztulás a középszerű író, Jacek történetét meséli el, aki eddig sosem tért ki különösebben a normál kerékvágásból. Boldog család és barátok veszik körül, ezért teljesen megmagyarázhatatlan, miért altatja el és erőszakolja meg egy éjszaka a barátai tizenegy éves fiát. Miután nem tud bűntudattal élni, keresi a megtisztulás lehetőségeit. Barátja szerint az lesz a legjobb, ha az egész ország szeme láttára kér bocsánatot egy televíziós talk-show keretében. Különösen most, amikor Jacek frissen megjelent könyvének úgyis döcög a reklámja. De ha az ember elkövetett valamilyen szörnyűséget, nem biztos, hogy egy televíziós műsorban a legszerencsésebb a megtisztulást keresni... Petr Zelenka (szül.: 1967) forgatókönyvírás és dramaturgia szakon végzett a prágai Filmakadémián. 1997-ben mutatta be Gombdili (Knoflíkáři) című filmjét, amellyel több kategóriában is megnyerte a legrangosabb cseh filmes díjat, a Cseh Oroszlánt. 2002-ben készült filmje, a A sátán éve (Rok ďábla) a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját kapta. Mint fordító, kedvenc szerzője, Michael Frayn darabjával debütált. Első színművét, Hétköznapi őrületek (Příběhy obyčejního šílenství) címmel a prágai Dejvické divadlo megrendelésére írta, és saját rendezésében mutatta be 2001-ben. Mint a legjobb új cseh dráma, a darab megkapta az egyik legrangosabb színházi elismerést, a színikritikusok Alfréd Radok-díját, 2005-ben pedig a Katona József Színház is bemutatta. A Megtisztulás a híres krakkói Régi Színház felkérésére íródott, ahol 2007-ben került bemutatásra, a cseh premier 2010-ben volt. Május 26., vasárnap Katona József Színház – nagyszínpad 19.00 EUROPEANA Brnói Nemzeti Színház - RedutaPatrik Ouředník, Dora Viceníková: Europeana Színmű két részben, 140 perc szünettel, magyar feliratozással Dramaturg: Dora Viceníková Díszlet és jelmez: Marek Cpin Rendező: Jan Mikulášek Szereplők: Václav Vašák, Jiří Kniha, Jan Hájek, Jiří Vyorálek, Ondřej Mikulášek, Dita Kaplanová, Marie Jansová és Zuzana Ščerbová Bemutató: 2011. június 9. Az Europeana Európa huszadik századi történelme széles látókörrel, humorral és maró iróniával fűszerezve. Eredeti dramatizált változatban kerül bemutatásra az elmúlt évszázad magával ragadó kommentárja, amelyben fontos szerepet játszott a háború, a melltartó és a perforált toalettpapír felfedezése is. A banalitások és a történelmileg fontos pillanatok itt azonos teret kapnak, amelynek eredményeképpen újszerű képet alkothatunk múltunkról és történelmünkről. A „huszadik század rövid történelme“ egy meghatározó cseh rendező fantáziadús és szuggesztív alkotása, melyet sajátos színházi nyelven mesél el. Jan Mikulášek rendezése az elmúlt évad cseh színházi eseményévé vált. Patrik Ouředník könyve sok más fordítás mellett magyarul is megjelent G. Kovács László fordításban. A magyar változat két utánnyomást ért meg és rádiójáték formájában is bemutatásra került. PATRIK OUŘEDNÍK (szül.: 1957) 1985 óta Párizsban él. A kilencvenes évek elején egy különleges munkával, a „nem konvencionális cseh nyelv” (azaz a különböző zsargonok) szótárával aratott zajos sikert, majd költőként és meseíróként is bizonyította tehetségét. Prózái mellett (A huszonnégyes év; Ad acta; A megfelelő pillanat; 1855) műfordítóként is jeleskedik, többek között Francois Rabelais, Alfred Jarry, Raymond Queneau, Samuel Beckett műveit ültette át cseh nyelvre, miközben Vladislav Vančura, Bohumil Hrabal, Vladimír Holan, Jan Skácel vagy Miroslav Holub alkotásait tolmácsolta a francia olvasóközönség számára.Színház.hu
vasárnap, 05:00
Szinhaz.hu
Felolvasó-színházi fesztivál lesz Kaposváron
Az esemény házigazdája és főszervezője a kaposvári Csiky Gergely Színház, társszervezők a kassai Thália Színház és a szabadkai Népszínház.
szombat, 11:31
Hirado.hu
Halász János: 'A Nemzetinek nemzeti küldetése lesz'
Halász János: 'A Nemzetinek nemzeti küldetése lesz'
A határon túli színházak a magyar színházi kultúra szerves részei, a magyar színházi életet egységként kell kezelni - hangsúlyozta Halász János kultúráért felelős államtitkár a Határon Túli Magyar Színházak Szemléjén rendezett szakmai napon csütörötökön a Thália Színházban. Halász János kiemelte: fontos, hogy újjáéledjen a határon túli színházak vezetőivel való dialógus. "A magyar kultúra szerves egész, függetlenül attól, hogy a kulturális teljesítmények hol jönnek létre földrajzilag" - hangsúlyozta. A határon túli színházak kulturális küldetésének jelentőségéről szólva azt mondta: az a munka, amit ezek a teátrumok végeznek, nemcsak színházi, kulturális tevékenység, hanem nemzetpolitikai ügy is. Hangsúlyozta: az állam - többféle csatornán keresztül - sok határon túli színházi ügyet támogat. Mint mondta, egyfajta esetlegességességet érez a teátrumok magyarországi jelenlétének jelenlegi rendszerben, ezt át kellene gondolni. Kiemelte: új helyzet alakul ki azzal, hogy a Nemzeti Színház vezetését Vidnyánszky Attila veszi át, a teátrum új szerepvállaló lesz ebben az ügyben, nemzeti küldetése lesz. "Ez is hiányzott a Nemzeti Színház eddigi munkájából" - jegyezte meg.Halász János, Fotó: 168 ÓraAz államtitkár beszámolt arról is, hogy 526 millió forintot zárolnak a kulturális terület büdzséjéből, ez az utóbbi évekhez képest alacsony arány, és nem érinti az előadóművészeti pályázatokat, gyakorlatilag a színházi területet sem. Kiemelte: a kultúra egészét érintő nemzeti intézményi koncepciót szeretnének kidolgozni, amelyben hangsúlyos rész a finanszírozás évekre előre tervezhetősége. Ide kellene beemelni a határon túli színházak támogatásának ügyét is - mondta, hozzáfűzve: ez leghamarabb a 2015-ös költségvetésben valósulhat meg. Az államtitkárság levélben kéri fel szakmai javaslataik megtételére a határon túli színházak vezetőit, ennek nyomán az ősszel rendeznek újabb szakmai találkozót. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár elmondta: arra keresnek választ, hogy miként tudják összekapcsolni a határon túli színházak életét a magyarországi kulturális élettel. Mint mondta, a támogatási rendszert korábban átgondolatlanság jellemezte. Mivel plusz forrást nem tudnak bevonni, nem tudnak mást tenni, mint logikusabban, koncentráltabban adni a támogatásokat. Újragondolták a nemzeti jelentőségű intézmények programját, emellett Erdélyben külön nemzeti jelentőségű programokat is elindítottak a színházi élet szereplőinek bevonásával.Csomós Miklós főpolgármester-helyettes arról szólt, hogy a fővárosnak mint a legnagyobb színházfenntartó önkormányzatnak, fontos feladata, hogy Budapesten megjelenjenek a határon túli színházak, együttműködések alakuljanak ki, hiszen ez termékenyítően hat a színházi kultúrára. Elmondta, hogy a budapesti színházi keret egyik kiemelt támogatási célja a határon túli színházakkal való együttműködés. Ebből támogatják a fesztiválokat, a vendégjátékokat és koprodukciókat is, amelyeket a továbbiakban is szeretnének ösztönözni. Csomós Miklós szintén a rendszer újragondolását szorgalmazta. Mint mondta, a budapesti és vidéki színházakra egységes rendszerként kellene tekinteni, így össze lehetne hangolni a határon túli vendégjátékokat és fesztiválokat, a szervezést és a támogatást is.Tóth Tibor, a komáromi Jókai Színház igazgatója arról beszélt, hogy budapesti fellépéseiket tematizálni kellene. Mezei Zoltán, a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata képviseletében elmondta: produkciós költségük csaknem egyharmadát teszi ki a magyarországi pályázatok alapján kapható támogatás, ezért fontos lenne számukra a kiszámíthatóbb rendszer. Bocsárdi László felvetette, hogy a normatív támogatás aránya legyen nagyobb, a kiszámíthatóság érdekében. Kiemelte: a magyarországi közönség nem ismeri a határon túli színházak jól sikerült előadásait, ezeket sorozatot játszva is bemutathatnák. Vidnyánszky Attila a beregszászi színház művészeti vezetőjeként elmondta: a magyar államnak nyomást kellene gyakorolnia azokra az országokra, ahol a színházak működnek. Elfogadhatatlan, hogy azért, mert magyar nyelven működik egy színház, kevesebb támogatást kapjon. A debreceni színház leköszönő igazgatójaként szólt arról is, hogy a nemzeti színházak esetében a pénzosztásnál figyelembe kell venni, hogy ezek a teátrumok milyen szerepet vállalnak a határon túli színházak előadásainak befogadásában. Mint a Nemzeti Színház leendő igazgatója arról beszélt: már elkezdték az egyeztetést a József Attila és a Thália Színházzal a határon túli színházak összehangolt megjelenéséről. Áder János köztársasági elnök csütörtök este a Thália Színház Új Stúdiójában a szemle keretében megtekinti a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Szatmárnémeti Harag György Társulat Dsida Jenő-estjét.Forrás: MTI
05.16. 15:34
Szinhaz.hu
Gubás Gabi képtelen levetni orosz akcentusát
Gubás Gabi új kihívás elé néz, hiszen egy orosz anyuka bőrébe kell bújnia. A csinos színésznő nemcsak a gyereknevelésről, de a Thália Színház Starfactory című musicaljének próbáiról is mesélt a STOPnak.
05.16. 08:14
Stop.hu
hirdetés
Válás francia módra - ötvenedszer
Az Esküvőtől válóperig című produkció 50. előadására készül a Thália Színház. A Csányi Sándor és Schell Judit főszereplésével színpadra kerülő művet, a bemutató óta eltelt nem egészen egy év alatt csaknem 25 ezren láthatták.
05.15. 12:25
Stop.hu
Indul a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje
Indul a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje
Kilenc előadást láthat a budapesti közönség a határon túli magyar színházak szerdán kezdődő szemléjén a Thália Színházban. A programot a tavalyi szemléletből kiindulva ismét a színházak ajánlása alapján állították össze. A vasárnapig tartó rendezvényen öt nagyszínpadi produkció, három stúdió-előadás és egy előadóest látható. A szemlét a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művészei nyitják meg szerda este Moliere A fösvény című művével, Bocsárdi László rendezésében. Az Arizona Stúdióban az első napon a Zentai Magyar Kamaraszínház előadásában Carole Fréchette Simon hét napja című darabja Vukosavljev Iván rendezésében látható.Csütörtökön szakmai napot tartanak, majd este a nagyszínpadon a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a Yorick Stúdióval közös előadását, Székely Csaba Bányavakság című darabját, Sebestyén Aba rendezését tűzik műsorra. Míg az Új Stúdióban a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös produkciójaként Dsida Jenő-estet láthat a közönség "Nyílt sebe vagyok a szíven szúrt világnak" címmel Szugyiczky István rendezésében. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Szálinger Balázs Köztársaság című darabjával vesz részt a szemlén, a Telihay Péter rendezte előadást pénteken láthatja a közönség a nagyszínpadon.Szombat délután a Yorick Stúdió Kocsis István A tér (monodráma Bolyai János hitéről, gyötrelméről és szerelmeiről) című művét mutatja be Török Viola rendezésében az Arizona Stúdióban, Sebestyén Aba szereplésével. A Komáromi Jókai Színház A hentessegéd címmel Ladislav Ballek művének színpadi változatát játssza, a darabot Rastislav Ballek rendezte, a produkció a nagyszínpadon szombat este látható. A szemle zárónapján a kézdivásárhelyi Városi Színház Goldoni Bugrisok című művét, Balogh Attila rendezését mutatja be a nagyszínpadon. A szabadkai Népszínház Magyar Társulata pedig Tasnádi István Tapasztalt asszony című darabját játssza a szerző rendezésében az Arizona Stúdióban.A rendezvény célja, hogy bemutatkozási lehetőséget kínáljon a határon túli színházak számára, és a magyarországi közönségnek pár nap alatt egy helyszínen mutassa be a határon túli magyar színházak előadásait. A szemle alkalmat ad a társulatok szakmai eredményeinek megismerésére, tapasztalatcserére is. A Thália Színház három játszóhelyén zajló szemle előadásaira kedvezményes árú jegyeket kínál a teátrum annak érdekében, hogy minél többen láthassák a határon túli színházak produkcióit. A nagyszínpadi előadásokra 1500 és 1800 forintba kerülnek a jegyek, míg a stúdióelőadásokat 1500 forintért lehet megnézni.Az előadásokról részletesebben itt olvashat.
05.15. 11:00
Szinhaz.hu
Határon túli színházak vendégeskednek Budapesten
Az ötnapos szemlét a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művészei nyitják meg ma este Moliere: A fösvény című művével a Thália nagyszínpadán.
05.15. 09:00
Hvg.hu
Budapesten is bemutatkozott a Zenthe Ferenc Színház
Budapesten is bemutatkozott a Zenthe Ferenc Színház
Budapesten is bemutatkozott a Nógrád megyei Zenthe Ferenc Színház: a tavaly alakult salgótarjáni társulat Albert Camus Félreértés című művével vendégszerepelt kedden a Thália Színházban. Az esti előadás előtt a társulat és az intézményt fenntartó városi önkormányzat által tartott sajtótájékoztatón a szervezők város- és színháztörténeti jelentőségűnek nevezték az eseményt. Székyné Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere az MTI-nek elmondta: száz évnél fiatalabb a városuk, viszont a helyi színházi élet jóval idősebb ennél, hiszen az egykori acélgyári olvasóegylet műkedvelő társulata 1887-ben alakult. A főként gyári értelmiségiek és szakmunkások színjátszó csoportja megkedveltette a salgótarjániakkal a színházművészetet, ugyanakkor professzionális színházat nem tudtak Nógrádban létrehozni. Mivel a befogadó színházuk nem pótolhatta a helyi közösséget építő, a városi identitást erősítő társulatot, az önkormányzat fölvállalta a produkciókat is létrehozó színházi tevékenység támogatását – tette hozzá a polgármester.Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése 2012. évtől, önként vállalt közszolgáltatási feladatként támogatja a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. szervezeti keretein belül a színházi tevékenységet. A polgármester közölte: idén az intézmény alapító okiratát úgy módosították, hogy jövőre már jogosultak legyenek állami támogatás fogadására. A társulat előadásaival a Salgótarjánról alkotott képet is szeretnék formálni.Szabó Sándor, Nógrád megye kormánymegbízottja arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyi közösség értékeinek bemutatásához fontos az önkormányzati és az állami támogatás is. Simon Lajos, a Zenthe Ferenc Színház igazgatója elmondta: mintegy százmillió forintra tehető az a támogatás, amelyet az önkormányzat jóvoltából a színházra fordíthatnak. Az 562 férőhelyes színházteremben tavaly nyolc bérletes előadássorozatot tartottak, a 37 előadást összesen 17 200 néző látta. A társulat tervezi, hogy vendégjátékon mutatkozik be a Kárpát-medence több színházában.Sándor Zoltán, a teátrum művészeti vezetője közölte: olyan színházat szeretnének csinálni, amely méltó a névadóhoz, amelynek előadásai "trükkös eszközök használata nélkül" is képesek a nézőben maradandó emléket hagyni. A darabválasztásban pedig arra törekednek, hogy a társulatot, s ha kell a nézőt is "próbára tegyék".Forrás: MTI
05.15. 09:00
Szinhaz.hu
Mi vár Kisvárdán? - Kész a Színházi Fesztivál programja
Mi vár Kisvárdán? - Kész a Színházi Fesztivál programja
Összesen harminc nagyszínpadi és gyermekelőadást tekinthet meg a közönség a június 21. és 28. között megrendezendő Magyar Színházak XXV. Kisvárdai Fesztiválján. A színházi programban olyan előadásokkal lehetett nevezni, amelyeket a romániai, ukrajnai, szerbiai és szlovákiai magyar színházak 2013 február végéig mutattak be, illetve eddig az időpontig még repertoáron tartanak. A produkciókat az előválogató keretében Sebestyén Rita író-színházi esztéta, Hizsnyan Géza színikritikus és Nagypál Gábor író, műfordító értékelte, mely alapján végül Nánay István kritikus állította össze a verseny-, illetve a versenyen kívüli előadások listáját - tették közzé a szervezők a www.kisvarda.szinhaz.hu oldalon. A június középen megtartandó színházi találkozón összesen harminc színielőadást tekinthet meg a közönség: ezek közül tizenkettő a versenyprogramban, tizenöt a versenyprogramon kívül kapott helyet, míg három előadást kifejezetten a gyerekek kedvéért tartanak meg. A produkciókat a tervek szerint a Várszínpadon és a II. Rákóczi Ferenc Szakközép– és Szakiskolában kialakítandó Rákóczi–stúdióban adják majd elő a társulatok. A honlapon olvasható információk szerint az előadások helyszíne és időpontja, valamint a kísérőprogramok listája egyeztetés alatt áll.A meghívott társulatok közül a kolozsvári Állami Magyar Színház a Caragiale nyomán szabadesésben: Leonida Gem Session című előadását adja elő. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Yorick Stúdió közös produkciójában Székely Csaba Bányavakság, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Spiró György Az imposztor, míg a Szatmári Északi Színház Harag György Társulata John Millington Synge - A nyugati világ bajnoka című darabját mutatja be. A versenyelőadások sorában rajtuk kívül a temesvári Csiky Gergely Színház a Békeidő, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház az Arany-légy, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem a Két lengyel darab, az Újvidéki Színház Henrik Ibsen Rosmersholm, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Az eredeti Hamlet, a Komáromi Jókai Színház A hentessegéd, a Kassai Thália Színház Peter Weiss Marat/Sade és a Beregszászi Kárpátaljai Megyei Drámai Színház William Shakespeare A vihar című drámájával áll színpadra Kisvárdán.Arany-légy (Figura Stúdió Színház) A versenyen kívüli előadások sorában a komáromi színház Caligula helytartója, az Újvidéki Színház Opera ultima, a Szabadkai Népszínház Virrasztók, Csíki Játékszín Isten pénze, a temesvári Csiky Gergely Színház Parasztopera és a nagyváradi Szigligeti Színház A sevillai borbély című művét biztosan láthatja majd a közönség. Rajtuk kívül színpadra lép a kolozsvári Állami Magyar Színház a Romok igaz menedék, a szintén kolozsvári Váróterem Projekt a Hajléktalanokról szóló cím nélküli előadás című darabbal és a GroundFloor Group Dívák című előadásával.Parasztopera (temesvári Csiky Gergely Színház) A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház a One girl show-val, míg a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Gogol Egy őrült naplójával készül a kisvárdai fesztiválra, amelyen a nézők a sepsiszentgyörgyi Tesztoszteron Zenei Alakulat koncertje, a Szabadkai Népszínház Vers-zene című előadása mellett a szintén sepsiszentgyörgyi M Stúdió Szentivánéji álom és az Aradi Kamaraszínház a Megöltem az anyámat című darabját tekinthetik meg. A gyerekeket a nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Kezeslábas és a Csipkerózsika babaszínházi produkciójával szórakoztatja majd, míg a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának bábtagozata Jan Romanovszky Majolenka hercegkisasszony című darabját mutatja be Kisvárdán.Forrás: MTI
05.15. 07:05
Szinhaz.hu
Festők városa - több mint száz program a hangulatfesztiválon
A hangulatfesztivál idején tartják a Kortárs felolvasó-színházi találkozót, amelynek vendéglátója és főszervezője a kaposvári Csiky Gergely Színház, társszervezői a Szabadkai Népszínház és a Kassai Thália Színház.
05.15. 00:30
Ma.hu
Masszázzsal kényezteti magát Molnár Piroska
A Thália Színház társulatát erősíti ősztől Molnár Piroska (67), a Nemzet Színésze az első évadban három előadásban kap szerepet. Nyáron a Munkaügyek című IrReality show-t forgatja tovább, de a héten még minden idejét első éves bábszínészosztálya köti le, akikkel a pénteki beszédvizsgára készül.
05.14. 18:59
Blikk.hu
Kiderült, mit csinál Molnár Piroska a Nemzeti után
Molnár Piroska június végéig még a Nemzeti Színház társulatának tagja, aztán az Átriumban és a Thália Színházban láthatjuk majd - olvasható a szinhaz.hu színházpi portálon.
05.14. 10:35
Hvg.hu
Felolvasószínházi fesztivált rendez Kaposvár
Felolvasószínházi fesztivált rendez Kaposvár
Május 22. és 25. között Kaposváron négy nap alatt három társulat négy felolvasó-színházi előadást mutat be. Csehy Zoltán, Brestyánszki B. Rozália, Szálinger Balázs és Kerékgyártó István írásait Czajlik József, Mezei Zoltán, Laboda Kornél és Lendvai Zoltán viszik színre.A negyedik előadást a fesztivál ideje alatt közösen alkotják: a kassai Thália Színház, a szabadkai Népszínház és a kaposvári Csiky Gergely Színház színészei egy kaposvári szerző, Kerékgyártó István „helyi történetét”, Rükverc című drámáját dolgozzák fel. A darabot a Katona József Színház mutatta be nemrég Máté Gábor rendezésében, a Kaposváron látható szövegváltozat azonban erre a városra, ennek a városnak íródott.Minden előadást beszélgetés követ az írókkal, rendezőkkel; beszélgetőpartnerek: Háy János, Lőkös Ildikó, Tasnádi István, Radnai Annamária, Sándor L. István.A beszélgetéseket vezeti: Bérczes László.A kísérőprogramok pedig: egy rövidfilm-bemutató (A földmérő Váncsa Gábor rendezésében, szereplők: Nagypál Gábor, Nagy Mari és Sarkadi Kiss János), koncertek (Rátóti Zoltán: Csodalépés, Ruska & Mica the great mashup), kArc zenés irodalmi kávéház, közös örömzenélés.A jegyárak minden előadásra egységesen 1220,- forintba kerülnek, a kísérőprogramokra a belépés ingyenes.A teljes program:május 22. szerda18.00 Csehy Zoltán: Dido - Kassai Thália Színház (Stúdió)19.30 Brestyánszki B. Rozália: Fanyar Ódium (egy hétköznapi történet) – Szabadkai Népszínház (Színpad)20.30 Beszélgetés a két drámáról (Színpad)22.00 Ruska & Mica koncert (Grisnik Petra, Szilas Miklós) (Színészbüfé)május 23. csütörtök19.00 Szálinger Balázs: Becsvölgye – kaposvári Csiky Gergely Színház (Stúdió)20.30 Beszélgetés a drámáról (Próbaterem)22.00 Csodalépés – Rátóti Zoltán koncertje (Stúdió)május 24. péntek19.00 Filmvetítés: A földmérő / Invalidus (rendező: Váncsa Gábor) (Próbaterem)19.45 Beszélgetés a filmről (Próbaterem)21.00 kArc – zenés irodalmi kávéház József Attila írásaival (Szabadkai Népszínház) (Színészbüfé)május 25. szombat19.00 Kerékgyártó István: Rükverc (kaposvári történet) – Kaposvár-Kassa-Szabadka (Stúdió)20.30 Beszélgetés a drámáról (Stúdió)22.00 „határtalan öröm-zene/színház” - Kassa, Szabadka, Kaposvár… (színészbüfé)
05.14. 09:59
Szinhaz.hu
A Tháliába és az Átriumba készül - Villáminterjú Molnár Piroskával
A Tháliába és az Átriumba készül - Villáminterjú Molnár Piroskával
Május 24-én az Átriumban Dés Mihály pár hete megjelent regénye, a Pesti barokk kulcsfontosságú jelenetei elevenednek meg. A hat hangra és képi illusztrációkra komponált élőzenés előadás közreműködői színészek, muzsikusok, és maga a szerző. Az esten szerepet vállalt Molnár Piroska is, aki a rendhagyó könyvbemutatóról mesélt. A könyv ismeretében egy vicces-ironikus előadásra számíthat a közönség. Dés Mihály regénye - nagyon röviden szólva -, játékos humorral és csiklandó nyelvi erotikával idézi meg a nyolcvanas évek pesti bohémvilágát. A szerző jelölte ki azokat a részeket, amelyek majd elhangoznak, vagy Önöknek, fellépő művészeknek is volt beleszólásuk abba, hogy milyen jelenetekből épül fel az est? Molnár Piroska: Teljes mértékben Dés Mihály döntött arról, hogy mit szeretne a művéből látni, hallani a színpadon. Az előkészületek praktikusan úgy zajlottak, hogy megkaptuk a könyvet, természetesen el is olvastuk, majd Dés Mihály e-mailben átküldte azokat a regényrészleteket, amelyek elhangzanak május 24-én. A könyv alapján én keltem életre a nagymamát, Udvaros Dorottyával is lesz majd közös jelenetünk. Arról nem sokat tudok mondani, hogy a zenei rész miként fog zajlani, de magától értetődőnek gondolom, hogy a két Dés - László és András - gondoskodik majd arról, hogy a regény hangulatához illő muzsikával egészüljenek ki a prózai részletek. Úgyhogy én is izgatottan várom az estet! A regény számos önéletrajzi elemet tartalmaz, mi több, van egy olyan rész, amelyben a főszereplő (Koszta János) találkozik a szerzővel - Dés Mihállyal. Amikor Ön olvasta a kötetet, visszagondolt-e a saját negyedszázaddal ezelőtti énjére? Molnár Piroska: Kétségtelen, hogy hasonló életkorban vagyunk a szerzővel, közeledünk a hetven felé... Valóban ugyanazokat a hangulatokat éltem át, amelyeket a regényben megjelenít. Tehát nem volt idegen számomra a Pesti barokk világa, beleértve a hangsúlyos szerephez jutó Fiatal Művészek Klubját is. Hozzáteszem, én nem ott éltem a mindennapjaimat, de természetesen megfordultam az FMK-ban néhányszor, ami egy igen felkapott helynek számított.Őszintén szólva, Önről nehezen is tudnám elképzelni, hogy egy bohémtanya törzsvendégeként vigye a prímet… Molnár Piroska: Nem, nem, valóban nem, mivel nem is értem volna rá! (Nevet.) A színészet egy olyan mesterség, ami befogja az embert reggeltől estig, úgyhogy ilyesmire nem nagyon jut az embernek ideje a próbák, előadások és még mi minden más között. Azt kell mondanom, hogy a mi életünk tulajdonképpen a színházban telik el. De ez semmiképpen nem panasz. (Mosolyog.) Rengeteget dolgozik. Jól sejtem, hogy ezen a nyáron sem sokat fog pihenni? Molnár Piroska: Így legyen ötöse a lottón! Éppen most tudtam meg, hogy folytatjuk a Munkaügyek - IrReality Show-t, ami már három éve megy a televízióban, nyáron lesz a következő epizódok forgatása. Előtte még lezajlanak a vizsgák a Színház-és Filmművészeti Egyetemen, ahol tanítok, és június végéig játszom a Nemzetiben is. Tehát ez a kora nyári időszak nagyon sűrűnek ígérkezik. Azután, ahogy említettem, folytatjuk a Munkaügyeket, június 17-től szinte minden nap dolgozunk. Augusztus 20-ra pedig már elfogadtam egy meghívást Pannonhalmára. Az a megtiszteltetés ért, hogy a restaurált kápolna avatásán én mondhatom el a magyarság egyik legszebb szövegét, Szent István intelmeit. Utána sincs megállás, mert rögtön próbálni kezdek a Thália Színházban, ahol úgy néz ki, hogy három bemutatóm lesz a jövő évadban. Az első egy könnyedebb vígjáték, amelyet régen Leszállás Párizsban címmel játszottak, s amelyben a főhős házvezetőnőjét alakítom majd. Hamvai Kornél fordítja újra (Boeing, Boeing címmel – a szerk.) ezt a Marc Camoletti komédiát, s gondolom szokása szerint, bele is dolgozik picit. Utána Bereményi Géza új darabja – Kincsem, avagy a csodakanca - következik, évad végén pedig Molnár Ferenc Liliomját mutatja be a színház. Mivel életkorban már eljutottam az öregasszony figurákig – lásd a Pesti barokk nagymamája –, ebben az előadásban Hollunder néni szerepe vár rám. Jó eséllyel indulhatna egy színészmaratonon... Molnár Piroska: Szeretem, ha sokszínű az élet. A sokszínűség kihívást is jelent, amelynek jó, ha eleget tud tenni az ember. Szerencsésnek gondolom a pályámat, mert ilyen rengeteg műfajban kipróbálhatom magam. Hálás vagyok például az Operettszínháznak, hogy annyi éven keresztül musicalekben, operettekben is foglalkoztatott. Gondoljon bele, hogy már annak is 19 éve lesz karácsonykor, hogy bemutattuk a Bors nénit! Csak a Kolibri Színházas, székhelyi előadásokból megünnepelhettük a 350-et! Az Orlai Produkciót is említhetem – A nagy négyest, ahol szintén a 100. előadás felé közeledünk... Nagyon remélem, hogy a Thália Színházban nemcsak vígjátékok, hanem komolyabb darabok is várnak majd rám. Előtte azonban még Pesti barokk, vizsgaidőszak és hosszú, forró Munkaügyekkel teli nyár következik. Szerző: Hegedűs Claudia Szerkesztette: Színház.hu
05.14. 06:00
Szinhaz.hu
'Egyértelmű igent mondtam' - Villáminterjú Csányi Sándorral
'Egyértelmű igent mondtam' - Villáminterjú Csányi Sándorral
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Csányi Sándor lesz a Thália Színház általános művészeti vezetője, ő látja el a továbbiakban Litkai Gergely feladatkörét is, aki az évad végével leköszön a Thália Kabaré művészeti vezetéséről. A színészt új posztjáról kérdeztük. Miért jöttél el egy évvel ezelőtt a Radnóti Színházból?Csányi Sándor: A Radnóti egy klasszikusan működő kőszínház, a legjobb, ahol eddig játszottam, imádom. Talán életem végéig maradhattam volna, de úgy gondoltam, időről időre muszáj váltani, új kihívásokat találni, mert különben alábbhagy az ember kíváncsisága önmaga és a szakmája iránt. Nekem a Thália Színház új utat jelentett. Miért vállaltad most a Thália művészeti vezetését? Csányi Sándor: Egyrészt azért, mert távozott a színháztól Litkai Gergely, művészeti vezető, illetve Herczeg Tamás operatív igazgató, és pótolni kellett őket. Másrészt azért, mert nagyon hiszek abban, hogy tudunk jobb évadot is tervezni. Az első évad mindig nehéz egy új vezetés életében, hiszen még alakulóban van a profil, össze kell szoknia a társulatnak, tanulóévet élünk. Mivel bővült a munkád? Csányi Sándor: Az évadterv már készen állt amikor engem művészeti vezetőnek választottak, de az előkészületeket már én irányítom. Továbbra is futni fog nálunk a Független Thália Projekt, a programszervezés már zajlik. Elindítottunk egy új kezdeményezést, ennek keretében fiatal rendezők jutnak munkalehetőséghez a színházban. Huszonkilencen pályáztak, kilenc embert visszahívtunk, nagyon kíváncsian várjuk őket, közülük kerülnek ki azok, akik teret kapnak nálunk. Nagyon jó rendezői gárda állt össze a jövő évadra, belőlük alakítottunk egy művészeti tanácsot. Tehát Szirtes Tamás, Réthly Attila, Rusznyák Gábor, Bozsik Yvette, Bereményi Géza, Béres Attila, és én minden bemutató előtt beülünk majd megnézi egymás előadásait és megvitatjuk miként működik az adott darab. Ennek a műhelymunkának az a lényege, hogy a Thália alkotói támogassák egymást, a szívükön viseljék a színház sorsát, és a szakmaiság jegyében fogalmazzanak meg kritikákat egymásról, egymásért. Az új pozíciód egészen mást kíván meg tőled, mint a színészet.... Csányi Sándor: Mégis egyértelmű igent mondtam Kálomista Gábor felkérésére. Az igaz, hogy a művészeti vezetés sok szervezéssel, macerával és felelősséggel jár, de én kifejezetten jól bírom a konfliktust. Harminchét évesen azt érzem, hogy a színészeten kívül még egy csomó aspektusa érdekel a színháznak. Egyre inkább foglalkoztat, mit lehet tenni a játékon kívül a közös ügyeinkért, hogyan tud jól működni egy csapat. Ráadásul az utóbbi időben azon kaptam magam, hogy javaslatokat teszek és csomó mindenbe elkezdek belefolyni. Ha összeér a társulat, a rendezők, a műszak, a píár, és a szervezés szándéka, akkor hatékonyabban tudunk dolgozni. Azt hiszem kapocs tudok lenni köztük és ez rettenetesen izgalmas dolog. Szeretek részt venni a kommunikációban még akkor is, ha nem zökkenőmentes, szeretem, ha lehet konstruktívan vitatkozni, akár a színpadon. A párbeszédet termékenyebbnek tartom a színházban, mint azt, amikor a kollegák csöndben elviselik vagy titokban kitárgyalják a másikat, aztán kitöltik a számlatömböt. Sok helyen komoly háttérmunka zajlik, csak éppen a büfében, ahol a problémákat könnyű a szőnyeg alá söpörni. Szeretném, ha a Tháliában más lenne a gyakorlat, ha kibontanánk egymást. Erre látok reményt. Még mik a reményeid? Csányi Sándor: Remélem, hogy azzal a sok energiával, ami rendelkezésünkre áll, megtanulunk bánni, hogy képesek leszünk kiaknázni ezt a kincsesbányát, ami a Thália négy játszóhellyel a Pesti Brodway közepén, hogy megtalálunk, és kommunikálni tudunk egy határozott arculatot, amit a nézők nem keverhetnek össze más színházéval. Én azt szeretem a színházban, ha megcsavarják a szívemet, az emberi esendőségről szólnak hozzám, de közben rettenetesen jól szórakozom. Tolsztoj azt jegyezte fel a naplójában, ’a művésznek az a feladata, hogy megszerettesse az emberekkel az életet’. Ezt én is így gondolom, és ezt tartom feladatunknak. Nyilván a színház dolga a tanítás, a nevelés is, de erre talán más színházakban több a muníció. Szerintem a Tháliának nem dolga, hogy pedagogizáljon vagy irányt mutasson, de az élet örömét be kell hozni a színpadra.Színház.hu
05.13. 05:00
Szinhaz.hu
'Nem is volt, nem is lesz cenzúra' - Kálomista Gábor a Tháliáról
'Nem is volt, nem is lesz cenzúra' - Kálomista Gábor a Tháliáról
Kálomista Gábort a Magyar Narancs kérdezte annak kapcsán, hogy a Thália Színház menedzserigazgatóját több sajtótermék "kultúroligarchának" jellemezte az elmúlt időben. A producer arra is válaszolt, miért vették le a Bombaüzlet?! című kabarét műsorról. Lapszemle.A Magyar Narancs cikkéből:"Valóban 4,5 milliárd forintot kaptak a filmes cégeim állami pályázatokon, ám az erről szóló cikkek azt nem igazán hangsúlyozták, hogy mindez tizennyolc év története. Az átlagot számolva ez az összeg évente mintegy 250 millió forintot jelent, ami a filmek költségvetését tekintve nem kiugróan magas. Ebből a 4,5 milliárd forintból elkészült huszonkilenc egész estés nagyjátékfilm, hat tizenkét részes tévésorozat, három animációs film, hat dokumentumfilm" - sorolta Kálomista Gábor, aki arról is beszélt, nem szégyelli, hogy az elmúlt évtizedek alatt hány barátra tett szert, de hazugság, hogy az ő jóvoltukból dolgozhat. Kálomista GáborA sajtóértesülésekre, melyek szerint a Thália a Bombaüzlet?! című kabaréját pár előadás után azért vette le műsoráról, mert kormánypárti cenzúrára került sor, a menedzserigazgatója így reagáltt: "Felteszem, aki ilyen cikket írt, nem látta az előadást: ha létezne is cenzúra, az előadásban semmi olyan nincs, ami sértődésre adhatott volna okot. De ha lett volna valamilyen 'érzékenységet sértő' jelenet a darabban, akkor sincs, nem is volt, és nem lesz cenzúra. A Bombaüzlet?! sajnos nem szólt akkorát, nem volt olyan kedvező a fogadtatása, mint amilyet reméltünk, ezért került le a műsorról" - hangsúlyozta Kálomista Gábor.A kérdésre, mi igaz abból, hogy az MTVA múlt évben a Thália színházi közvetítésekért mintegy 93 millió forintot fizetett ki, miközben az összes többi színházi közvetítésre összesen 25 milliót költött, Kálomista Gábor így felelt: "Ez az állítás így nem stimmel. Két dologról beszélünk: a Tháliában vannak színházi felvételek. Hat előadás közvetítéséért 25 millió forintot fizetett ki a közmédia, ennek döntő hányadát azok a színházak kapták, amelyek elhozták a darabjaikat. Ezenkívül zajlanak hangjátékok, rádiójátékok a Thália saját stúdiójában, zömében saját színészekkel, ezért a több mint háromezer-ötszáz legyártott percért mintegy 83 milliót fizetett a Médiaszolgáltatás- támogató és Vagyonkezelő Alap. De ez nem adomány, emögött munka áll" - válaszolta a menedzserigazgató.A teljes interjú a Magyar Narancsban olvasható.
05.12. 06:00
Szinhaz.hu
Elérhető Ráckevei Anna pályázata
Elérhető Ráckevei Anna pályázata
Ráckevei Anna, a debreceni Csokonai Színház nemrég megválasztott, új igazgatója, közétette pályázatát a Csokonai Színház honlapján is.Részlet a pályázatból:"Újra kell gondolnunk a civilizációt, amelyet felépítettünk – hangzott az Uruguay-i elnök üzenete -, mert a válság elsősorban nem gazdasági, hanem politikai természetű. Az ember arra született, hogy boldog legyen, nem arra, hogy fogyasztógéppé válva egész életében rohangálva örökké, újra és újra elmenjen a lényeg mellett. A lényeg pedig – folytatja a gondolatmenetét – az egymás felé fordulás, a gyermekeinkre, az élettársunkra, a szüleinkre, a barátainkra, a Másikra való odaadó figyelés.Mondhatnánk akár közhelynek is e gondolatokat, de talán épp azért tűnnek annak, mert mindannyiunk által érzett igazságokat fejeznek ki. És továbbgondolhatjuk őket annak fényében, hogy a színháznak mindig is óriási szerepe volt az emberiség történetében, az ember lelki, szellemi strukturálásában. E közösségi művészetnek talán nem kisebb feladatra kellene most vállalkoznia, mint hogy a civilizációs átrendeződéshez szolgáljon modellként, hiszen a színházban végül is nap mint nap az emberi viszonyokról vallunk, hol komikus, hol drámai módon. Remek terepe lehet tehát annak, hogy az egymás felé fordulást újratanuljuk. Az embernek az utolsó pillanatig keresnie kell önmagát, azt, hogy miért van itt, az útját, mert ha nem hajt az a vágy, hogy egyre mélyebben értsem meg önmagamat, azt, ami körülvesz, a működésemet, a világ, az élet működését, akkor értelmét veszti a létezés. Persze sokszor betemetnek bennünket a napi gondok, de észre kell vennünk a lehetőségeket, amikor hétköznapi térből és időből kiszakítva néhány órára kiléphetünk a mókuskerékből. Ezt a lehetőséget teremti meg a színház mindannyiunk számára, és ez nagyon örömteli. A színház igenis különleges tér, ahol, ha létrejön a katharzis, akkor megjelenik a szakralitás, a görögök ezért nevezték Thália templomának. Ebben muszáj hinnünk. Én is csak ebbe tudok belekapaszkodni - egy előttem járó, lélekben, időben előttem járó ember szép gondolataiba, érzéseibe. Ez ad erőt. Nem a cinizmus, nem a sötéten látás, nem a gonoszság, nem az aljasság, nem a részvétlenség, nem a boldogtalanság, hanem igenis „a szeméthalmok alól előbújó csöpp virágok”. És ha önmagamban ezt kinövesztem, már az nagy dolog, de az aztán el kezd kisugározni, és segít másoknak is. Nem bódult kacaj, hanem egy valódi mosoly. És az nem is olyan sok. (...) Fotó: Czeglédi Zsolt, MTI Az első kérdés mindig az, hogy egy vidéki színház mennyire képes egy határozott művészeti, vagy még tovább megyek, kortárs művészeti koncepcióval létezni és a tőle megkövetelt előadás és nézőszámot teljesíteni. Itt Debrecenben, erre a kérdésre határozott igennel válaszolhatunk. Erre az elmúlt hat év, a Vidnyánszky Attila által vezetett Csokonai Színház ad példát, hogy egy nemzetközileg elismert, színvonalában megkérdőjelezhetetlen művészi koncepció és annak végrehajtása szülessen, teljesedjen ki vidéken és járja a világot.Ehhez az örökséghez szeretnénk hűek maradni, mert fontos és követendő példának tartjuk.Alapjaiban mégis más koncepcióval állunk elő. Egy társulatközpontú szemlélet bevezetését szeretnénk megvalósítani. Olyan erős társulatét, amely képes idevonzani a rendezőket. Nyitottságával, felkészültségével képes vállára venni az új kezdeményezéseket, melyeket az egyes alkotók hoznak. Alkotó közösséget szeretnénk építeni. Mi lehet a biztosíték arra, hogy ami vidéki, az nem esik a provincializmus csapdájába? Ha egy közeg, egy színház, egy alkotó közösség saját magához vagy egy belterjes körhöz méri magát, külső szemek nélkül, valódi intelligens kritika nélkül, az provinciális. Ám, ha egy közösség széles kontextusba helyezi el magát és működését, és ott próbál meg nem másolni, hanem követendő példát teremteni, az, bizton állíthatjuk, hogy nem provinciális.Azt szeretnénk megmutatni – folytatva Vidnyánszky Attila ezen törekvéseit –, hogy ez nem egyedi és rövid távú történet, hanem egy tudatos munkával, hosszútávra is tervezhető és építhető művészi hozzáállás kérdése. Ehhez fogunk partnereket és munkatársakat keresni és ehhez fogunk mindent igazítani. (...)Ráckevei Anna teljes pályázata itt érhető el.
05.11. 12:52
Szinhaz.hu
Szépfiúként tündököl Puskás Peti
Szépfiúként tündököl Puskás Peti
Puskás Peti a Thália Színház legújabb musicaljében a Starfactory-ben macsóként tûnik fel. A darabban további tehetséges magyar sztárok tündökölnek: Nagy Adri, Baronits Gábor, Gubás Gabi, Trecskó Zsófia, Vida Péter, Koltai Róbert, és végül, de nem utolsó sorban Puskás Peti.
05.09. 15:10
Napiaszonline.hu
Van, akinek bántja a szemét a másik sikere
A kabátlopási ügy klasszikus esete szerint tolvajként emlékeznek arra, akinek ellopták a kabátját. A modern változatban már elég összefüggés nélkül is kabátot és lopást emlegetni, hogy valakire a gyanú árnyéka vetüljön. Az elmúlt hetekben, hónapokban több újságcikk főszereplője volt Kálomista Gábor producer, a Thália Színház menedzserigazgatója, a Nemzeti Kulturális Alap Kulturális Fesztiválok Kollégiumának elnöke. Csak néhány cím: „Kálomista sok bírót ismer, de nem fojtogat. Kálomista Gábor és az állam pénze. Kálomistáék milliárdjait nem vizsgálja a Kehi. Cenzúra a színházban.” Vajon a sikeres producer hogyan avanzsált „kultúroligarchává” egyes sajtótermékekben? Kálomista Gáborral Tölgyesi Gábor beszélgetett.
05.09. 04:00
Mno.hu
Puskás Peti egyelőre élvezi
Puskás Peti két nő fejét csavarta el. Természetesen csak a Thália Színház Starfactory című előadása kedvéért, amelyben egy nőcsábászt alakít, aki forró, heves csókjaival is magába bolondítja a lányokat.
05.08. 20:02
Stop.hu
Starfactory - Egri Bálint: "Sokszor azon kapom magam, hogy ezeket fütyülöm…"
Starfactory - Egri Bálint: "Sokszor azon kapom magam, hogy ezeket fütyülöm…"
Jó pár éve nem találkoztam Egri Bálinttal, akivel még a Tibor vagyok, de hódítani akarok! című mozival kapcsolatban sodort minket egymás mellé a sors egy rövid ideig. Azóta nem is láttam, mígnem most a Thália Színház ifjú művészeként jött velem szembe a színház folyosóján. Mióta nem találkoztunk, meglehetősen megférfiasodott a tehetséges fiatal színész, de a kamaszos báj még ott bujkál a szeme sarkában. Örömmel újságolta, hogy szerepet kapott a június elsején bemutatásra kerülő új magyar musicalben, a Starfactoryban. [Dátum: 2013.05.08. 11:51]
05.08. 11:51
Zene.hu
Csányi Sándor új utakon jár
A színművész lesz a Thália Színház általános művészeti vezetője és ő látja el a továbbiakban Litkai Gergely feladatköreit is, aki az évad végével leköszön a Thália Kabaré művészeti vezetéséről.
05.08. 08:45
Kulturpart.hu
Csányi Sándor színművész lesz a Thália Színház művészeti vezetője
Csányi Sándor lesz a Thália Színház általános művészeti vezetője és a színművész látja el a továbbiakban Litkai Gergely feladatköreit is, aki az évad végével leköszön a Thália Kabaré művészeti vezetéséről.
05.08. 07:01
Stop.hu
Csányi Sándor a Thália új művészeti vezetője
Csányi Sándor lesz a Thália Színház általános művészeti vezetője és a színművész látja el a továbbiakban Litkai Gergely feladatköreit is, aki az évad végével leköszön a Thália Kabaré művészeti vezetéséről.
05.07. 23:30
Nol.hu
Csányi Sándornak nagy tervei vannak
Csányi Sándornak nagy tervei vannak
Csányi Sándor lesz a Thália Színház általános művészeti vezetője, és a színművész látja el a továbbiakban Litkai Gergely feladatköreit is, aki az évad végével leköszön a Thália Kabaré művészeti vezetéséről.
05.07. 22:20
Hir24.hu
Csányi Sándor veszi át Litkai posztját a Tháliában
Csányi Sándor veszi át Litkai posztját a Tháliában
Litkai Gergely helyett Csányi Sándor lesz a Thália Színház művészeti vezetője. A színész szeretné a század eleji színházak hangulatát visszahozni a Nagymező utcába.
05.07. 17:05
Hvg.hu
Csányi Sándor színművész lesz a Thália Színház művészeti vezetője
Csányi Sándor lesz a Thália Színház általános művészeti vezetője és a színművész látja el a továbbiakban Litkai Gergely feladatköreit is, aki az évad végével leköszön a Thália Kabaré művészeti vezetéséről.
05.07. 16:05
Nepszava.hu
Csányi Sándor a Thália új művészeti vezetője
Csányi Sándor lesz a Thália Színház általános művészeti vezetője és a színművész látja el a továbbiakban Litkai Gergely feladatköreit is, aki az évad végével leköszön a Thália Kabaré művészeti vezetéséről.
05.07. 15:49
Nol.hu
Csányi Sándor lesz a <strong>Thália Színház</strong> művészeti vezetője
Csányi Sándor lesz a Thália Színház művészeti vezetője
Az 2013/2014-es évad tervét már az új művészeti vezető állította össze egyeztetve Bereményi Gézával.
05.07. 15:19
Metropol.hu
Változások a Tháliában - Csányi Sándor az új művészeti vezető
Változások a Tháliában - Csányi Sándor az új művészeti vezető
Litkai Gergely az évad végével leköszön a Thália Kabaré művészeti vezetéséről, a feladatköreit a továbbiakban Csányi Sándor általános művészeti vezetőként látja el. A 2013/2014-es évad tervét Bereményi Géza ügyvezető igazgatóval együttműködve már az új művészeti vezető állította össze. A színházhoz szerződik Molnár Piroska, Szabó Győző és Pindroch Csaba is. Litkai Gergely nem hagyja el teljesen a Tháliát: az általa életre hívott Független Thália Projektnek továbbra is aktív szervezője marad. Az új évadban több újdonság, és a már futó darabokat érintő változás is lesz. Marc Camoletti Boeing, Boeing-je nyitja a sort Réthly Attila rendezésében, ami a legtöbbet játszott francia vígjáték, igazi vérbő komédia. Ezt követi Robert Dubac A férfiagy című darabja, melynek rendezője Szirtes Tamás, szereplője pedig Csányi Sándor. Az előadás a stand up és a monodráma tulajdonságait egyesíti.Fotó: budapest-foto.huMajd Ivan Kušan Balkán kobra című előadása következik Tasnádi István átiratában, Rusznyák Gábor rendezésében. Ezt az Éden földön követi, a magyar Maugli története a Ghymes zenéjével, Bozsik Yvette rendezésében. Az évad két utolsó bemutatója a Kincsem, avagy a csodakanca Bereményi Géza tollából, végül Béres Attila rendezésében Molnár Ferenc Liliomja zárja a sort.Újdonság, hogy a Thália Színház vezetése a következő évadtól kétféle bérlet bevezetését tervezi: a Premierbérletet és az Operettszínházzal közös bérleteket: A filmek a színpadon elnevezésűt, amibe olyan előadások is belekerülnek, – mint az Operett Színház új évadának bemutató darabjai – a Ghost és az Elfújta a szél, és a Thália Színház Boeing, Boeing és A tanú című előadásai. Valamint a Szomszéd bérletet, például a Viktória, az Elisabeth, az Esküvőtől válóperig és a Boeing, Boeing című előadásokkal. Fontos változás az új évadban, hogy A tanú című darabba beáll Szabó Győző és Pindroch Csaba, akik ezentúl Molnár Piroskával és Mohai Tamással együtt, a Thália Színház művészeinek körét bővítik.Forrás: thalia.hu
05.07. 13:36
Szinhaz.hu
Tarlós: A fővárosi színházak megállják a helyüket!
Tarlós: A fővárosi színházak megállják a helyüket!
A fenntartó fővárosi önkormányzat köszönettel tartozik a hálás közönségért és a sok teltházas előadásért, és a Színházak Éjszakája tavalyi sikere után fel sem vetődött, hogy ne legyen folytatás - mondta Tarlós István, Budapest főpolgármestere, az esemény pénteki sajtótájékoztóján. A japán színészek között él a mondás a különleges harmadik szemről, vagyis a színész egy szemével csak a nézőt figyeli. A Színházak éjszakáján fordított a helyzet, a nézők láthatnak a kulisszák mögé: lesznek táncórák, katonadalok, jelmezpróbák, közönségtalálkozók és sok zene. Színházasdit játszik szinte az egész város - mondta Tarlós István a hétvégi fővárosi rendezvény pénteki sajtótájékoztatóján. A városvezető úgy vélte, közös munka és felelősség, hogy mozgásban tartsák a nézőket és képesek legyenek hatni rájuk.Fotók: Klacsán Margó, Színház.hu Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója a nézők hűségét hangsúlyozta és azt, hogy a színházba járók közösségi élményre vágynak. Ennek az élménynek a megsokszorozása hívta életre ezt a "kalandos éjszakát", ahol a cél, hogy a színház mindenkié lehessen.Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgatója arról beszélt, hogy a Színházak Éjszakájával sokat nyer a néző, mert más aspektusból is megismerheti a teátrumot. "Sokat kapnak a színházak, a színészek pedig sajátos oldalukról is megmutatkozhatnak".Mint elhangzott, a több mint száz előadás között sok új bemutató lesz, a programok üzenete pedig az, hogy a fővárosi színházak energikusak, élénkek, életörömöt közvetítenek. A Színházak Éjszakáját szombat déltől vasárnap hajnalig rendezik, a Fővárosi Önkormányzat 14 színháza várja a közönséget. A rendezvény programja a www.szinhazakejszakaja.hu oldalon olvasható. A Színházak Éjszakája fő médiatámogatója a PORT.hu. A rendezvényt támogatja a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) is. A közmédia több magazinműsorában és hírműsorában is szó lesz a rendezvényrő, a Kossuth Rádió Belépő című műsora élőben közvetíti a Thália Látványstúdióból az eseményeket 22 óra 10 perctől éjfélig.Forrás: MTI
05.03. 10:00
Szinhaz.hu
A kitagadás szörnyű sebei
A márciusi londoni premiert követően a Thália Színház Új Stúdiójában a Független Thália Projekt keretében látható angol nyelven ma és holnap Visky András Megöltem az anyámat című drámája. A kétszereplős előadást két erdélyi színész, Csiki Orsolya és Nagy Antal játssza. Visky András drámaírót, egyetemi tanárt a budapesti vendégjáték kapcsán kérdeztük többek között a darab létrejöttéről.
05.03. 06:35
Nepszava.hu
I killed my mother - Budapesten a Visky darab
I killed my mother - Budapesten a Visky darab
A londoni bemutató után a budapesti Thália Színházban látható angol nyelven Visky András I Killed My Mother (Megöltem az anyámat) című drámája pénteken és szombaton.Londonból Budapestre Visky András drámáját a Független Thália Projekt keretében láthatja a közönség a Thália Színház Új Stúdiójában. A Megöltem az anyámat című darab premierjét március 5-én tartották Londonban a Rosemary Branch színházban, Anglia egyik legpatinásabb alternatív játszóhelyén. A Summer Dialogues Productions előadását Gleason Natália rendezésében angol nyelven, Csiki Orsolya és Nagy Antal szereplésével mutatták be. Mindketten a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának művészeként játszottak 2008 és 2011 között, most Londonban dolgoznak. Gleason Natália az MTI-nek korábban elmondta, hogy a dráma alapja valós történet: az 1980-as években egy romániai árvaházban felnőtt erdélyi magyar lányról szól. Az identitásjáték főszereplője, Bernadett, a társadalomból kitaszított félcigány árva, aki az intézetet elhagyva gyökereit kutatja. Lelki és fizikai megaláztatások, szeretethiány és a valóságtól menekülés ellenére a darab életigenlésről és megbocsátásról szól. A drámát tavaly Chicagóban a Theatre Y, majd New Yorkban a La MaMa társulat játszotta. Az angol premieren Ailisha O’Sullivan fordítását használták fel, Lehóczky Ágnes szerkesztésében.Visky András a produkcióról:"Engem íróként nem érdekel a realitás, csak meg akarok érteni bizonyos dolgokat a saját koromból, amelyben élek. Szerintem a színházban minden kitalálódik, így a realitás is. Vállalnunk kell, hogy a színház csinált és álságos, erre reflektál az a mesterséges nyelv is, amit használok a drámában. Ettől a poétikus dimenziótól felfüggesztődik a közönség sokfélesége, és úgy érzem, mindenki történeteként kezd el működni, hiszen igazából senkié. Számomra a nyelv a színpadon mindig a színész testévé válik. Angliában a közönség felismerte a drámának ezt a különös, láthatatlan szerkezetét, hogy nem törekszem a külső koherencia létrehozására. Így hatalmas felelősség hárul a rendezőre és a színészekre, hiszen a pillanat megteremtéséhez az ő munkájuk elengedhetetlen, hogy a közönséget be tudják vonni ebbe a belső világba. Ráadásul az előadó két erdélyi származású, magyar anyanyelvű színész, Csiki Orsolya és Nagy Antal, akik angolul, akcentussal mondják ezt a nyelvi hiányról szóló szöveget, amely még hozzátesz ehhez a sokrétegűséghez. (…) Amikor a darabokat írom, fut bennem egy előadáseszmény, de ezt sohasem kérem számon sem a rendezőn, sem a színészeken. Ha a saját darabjaim előadásában dramaturgként dolgozom, és felteszik nekem azt a kérdést, hogy a szerző mit értett ezalatt, a választ mindig elutasítom. Nem tartom etikusnak, mert nem kérdezhetjük meg sem Shakespeare-től, sem Moliére-től, hogy mit gondoltak. Színházi alkotóként a feladatunk, hogy belefogalmazzuk önmagunkat a textusba, megteremtsük a saját kortárs jelenlétünket az előadásban. Én íróként szabaddá teszem a rendezőmet és a díszlettervezőmet, mert olyan a szövegforma, hogy ha nem teszik hozzá a saját részüket, nagyot buknak az előadással. A darabjaim erős formát igényelnek". Forrás és folytatás a kortársonline interjújában.
05.02. 08:30
Szinhaz.hu
Bukás vagy politikai döntés?
A Bombaüzlet?!előadásából nem lesz bombaüzlet. Március 29-én bemutatták, és májusban már nem szerepel a Thália Színház repertoárján. Többen politikai okokat gyanítanak a háttérben, úgy gondolják, hogy áthallásosak a régi kabarészövegek. Benedek Miklós rendezővel három előadás után közölte Bereményi Géza igazgató, hogy májusban már nem megy a produkció.
04.30. 06:33
Nepszava.hu
'Nélküle ma más volna a színház' - Kazimir Károly 85
'Nélküle ma más volna a színház' - Kazimir Károly 85
1928. április 28-án, 85 éve született a Kossuth-díjas rendező, színházigazgató, kiváló művész Kazimir Károly. Rá emlékezünk - töredékek Kicsit sértett volt, de korántsem annyira, mint a nála lényegesen kisebb eredményeket elérő önértékelők. Sértettsége nem mellőzöttségéből fakadt. Azt bölcs humorral tűrte. Sértettsége a tétlenségre kényszerített, mindig cselekvő ember idegenkedése volt a szemlélődő életmódtól. (MGP) Kazimir Károly pályájáról: Forrás: Magyar Nemzet Egy huszonhét éves fiatalember, akiről addig mint színházi rendezőről semmi igazán érdekes nem derült ki, vidéken, a miskolci színházban kiverekszi, hogy színre vihessen egy klasszikus görög drámát, Szophoklész Antigonéját. Az előadás az 1955-ös évad meglepetése. Nemcsak mert azokban az években görög klasszikust játszani felért egy színházi lázadással, hanem mert Kazimir Károly - ez a fiatalember - be tudta bizonyítani: a klasszikusok nem poros múzeumi tárgyak, hanem élő, eleven tragédiák. Aki látta ezt a miskolci produkciót, Zolnay Zsuzsával a címszerepben, megjósolhatta: olyan rendező született, aki szívesen hajózik a "fősodor"-ral szemben, merészen nyúl majd szokatlan szerzőkhöz, darabokhoz, színházi formákhoz.Így is lett. Kazimir hamarosan fölkerült Pestre. Kitalálta és megvalósította a nyári Körszínházat a Városligetben, s ott sorra mutatta be akkor igen merésznek, rendhagyónak, felfedezésnek is számító előadásait, a megismételt miskolci Antigonétól (1958) a "szmokingos" Oidipusz királyig, az 1961-es Iphigeneia Auliszban-tól (Sennyei Vera revelatív alakításával) a Leláncolt Prométheuszig, Shakespeare II. Richárdjától (1962; a címszerepben legendásat alkotó Bodrogi Gyulával) a Troillus és Cressidáig (Kozák András, Domján Edit, Huszti Péter, Juhász Jácint; 1966), a Cidtől (Bitskey Tibor, 1963), Petőfi Tigris és hiénájától (Sulyok Mária, Nagy Attila, Mécs Károly, 1967) a későbbi nagy epikus feldolgozásokig (Csúsingura, Elveszett paradicsom, Isteni színjáték, Karagöz, Kalevala, Rámájana stb. stb.) Színházi formákban, stílusban, látványban, játékszervezésben egyaránt eltértek ezek az előadások az akkori magyar színházakban megszokottaktól, amiként az is eltér, amit az 1961-ben általa létrehozott Thália Színház művészeti vezetőjeként és főrendezőjeként csinál. Ott kerül majd színre Pogogyin Arisztokratákja, Kafka-Gide A per című játéka, Thomas Mann Mario és a varázslójának színpadi változata (Latinovits Zoltánnal Cipollaként), Örkény Tótékja, Fejes Endre Rozsdatemetője, Brecht darabja, az Állítsátok meg Arturo Uit! - stb. stb. Ő merte elővenni Beckett darabját (Godot-ra várva), Csurka István komédiáját (Ki lesz a bálanya?). Amit Kazimir legalább tizenöt éven át tett a magyar színházművészetben, az ma már színháztörténeti tény. Ezen az sem változtat, hogy később ötletei, elképzelései vesztettek eredetiségükből, s lassan túlhaladták az újabb törekvések. Úttörőnek gyakran jut ez a sors osztályrészül. Vele is ez történt, de érdemeit ez nem kisebbíti.Számos előadásának felvétele (rádióban, film- vagy videoszalagon) megmaradt. Könyvei - amelyekben a színházeszményeiről, munkásságáról, rendezéseiről vallott - hozzáférhetőek a könyvtárakban. Tanítványainak hosszú sora beépült a magyar színházak tevékenységébe. Nélküle hiányos, sokkal kevésbé friss és érdekes lett volna a 60-as és 70-es évek hazai színházművészete, mint amilyen volt. Kazimir Annamária édesapjáról:"Édesapámról viccesen azt mondták: „a Kazimir még a telefonkönyvet is megrendezné”, és ez így volt itthon is, a család életét is próbálta „megrendezni”. Szigorú apa volt, féltett. Az is sokszor eszembe jut, ahogyan a lámpa éjszakákon át égett a szobájában. Tudtam, hogy olyankor ír. Leírja a gondolatait, a fájdalmait, és azt is tudtam, hogy ezek az éjszakai fények lassan összeállnak egy könyvvé. Rajongtam a baráti társaságáért, sok művésszel volt jóban. Esténként telefonáltak, én meg szívesen hallgattam e humoros, néha cinikus és egyben emelkedett társalgások innenső oldalát. Anyukámmal pedig barátnők voltunk. Csak épp akkor ment el, amikor talán a legnagyobb szükség van egy anyára".Gálvölgyi János Kazimir Károlyról:"Volt egy csodás osztályfőnököm, később színigazgatóm, Kazimir Károly. Amikor már egyik sem volt, gyakran együtt ebédeltünk, Körmendi, Kazimir meg én. Inkább csak hallgattam őket, mert csoda volt a két ember együtt. Karcsi tizenöt éve, nem sokkal a halála előtt azt mondta: a tévéműsorok egyre rosszabbak lesznek, rengeteg gyorsétterem lesz, a zene, az irodalom egyre inkább háttérbe szorul. Azért lesz így – mondta –, hogy az emberek minél butábbak és meggyőzhetőbbek legyenek. Mondtam is a feleségemnek: nem tudom, mi volt ma Karcsival, olyan butaságokat beszélt. És minden szava igaz lett!" Örkény István levele Kazimir Károlynak: Kedves Karcsi! Tóték1 (Lajos, Mariska, Ágika) hozzám fordultak keserű panaszukkal. Mondtam, hogy nem vagy itthon, de ők nem nyugszanak. Attól félnek, hogyha hazajössz, széttépnek bagatell ügyekkel, azt mondják, mindig másutt a fejed, állítólag egyszer Ágikának forgót ígértél, de tévedésből valami zsidó imakönyvet adtál. Ő nem tud héberül. No most (Mariska szerint) úgy áll a dolog, hogy te csak a bemutatóig törődsz a dolgokkal, aztán a vízözön. Igaz, Tót hozzátette, hogy a bemutatóig „a szívét is beleteszi az a príma ember” (így mondta), de most üres házakkal megy a darab. (Félházakkal, mondta Ágika.) Mariska, akinek van politikai érzéke, azt mondta, pedig ez sem közömbös. Sokan drukkolnak, hogy seggre essen a darab. Mások viszont örülnének a sikernek. Karcsi, én megvédtelek! Mondtam, hogy te még a tavasszal mutattál nekem egy szép plakáttervet. Nyilván most, amikor indul a szezon, ez kijön. Aztán mondtam, te tudod, hogy hirdetni is lehet a lapokban, más színház is megteszi, sokkal szarabb színművekkel. Kérlek, Tóték fanyalogva fogadták szavaimat. Kérdezték, hol a plakát, hol a hirdetés. Egyáltalán, hol van Kazimir. Ne légy ingerült, ezek kis emberek, kis emberek közt élnek egy isten háta mögötti faluban. De Sztálin elvtárs azt mondta, ha 5%, akkor is figyelni kell a bírálatra. Neki sok hibája volt, de ez helyes. Légy szíves, tégy valamit. Tóték nagyon, de nagyon idegesek. Ölel Tóték nevében is Örkény Pista MGP a rendezőről:(...) A Körszínház (1958-tól) a naturalista színház kanonizált játékhelyét átváltja a körülülhető, dezilluzionált színház kötetlenségére. Shakespeare II. Richárdját játszatja Bodrogi Gyulával nyári esték színpadi limonádéi helyett. Bemutatná Samuel Beckett Godotját. Nem engedik. A Thália emeletén – az egykori Palais de Dance helyén- stúdiószínházat üt össze. A színház játssza a Godot-t (rosszul), mégsem a színházban, hanem a rendes játékhelyen kívül. Nem ér a kultúrpolitika neve. Színre kerül a kecske és az ideológiai káposztát sem éri sérelem. Egy színháztudós ábrándos magazincímmel (Jelentős korszakok – emlékezetes pillanatok) harmadrangú kóklereket túlértékelve megírja A magyar színházművészet fontosabb törekvései az 1970-es évektől 1989-ig alcímmel alanyi félreemlékezéseit. Kazimir kivételezett helyzetéről beszél. Hivatásos újítónak nevezi. (Színház és politika, Orsz. Színháztört. Múzeum és Intézet, 2007.) Kazimir bártortalanul zabolátlan. Irodalmi stréberként – háta mögött egyetemi tanárokkal – detronizálja a jól-megcsinált drámát. A szocialista szalondráma helyett eposzokat, elbeszélő költeményeket hurcol színre. Bátortalanságát nem a hivatalos körmöstől való félelem okozza. Kazimir az út eleje, amin a mai színpadhökkentőek egyenes derékkal járnak. Ő a mai magyar színház egyik előzménye. Nélküle ma más volna a színházi nyelv. Ha Kazimir nem végzi el úttisztító munkáját, nem tudható, mint volna ma. Valaki elvégezte volna történelmi szükségszerűségből a munkát. De hát Kazimir Károly végezte el, aki most volna csak 80 éves és már milyen sietve elfeledtük.Szántó Judit kritikus Kazimir Károlyról:"…Az is lehet, hogy egész rendezői módszerem csak a megfelelő drámai termés hiányából született meg; annyi bizonyos, hogy soha nem lépett volna előtérbe ilyen feltűnően, ha megfelelő darabok állnak rendelkezésemre. (Az egész hatásköri vita író és rendező között véleményem szerint egyetlen egyszerű kérdésre vezethető vissza: melyikük rendelkezik tisztább látásmóddal, mélyebb meggyőződéssel, erőteljesebb hatóképességgel?) ... számomra a technika soha nem volt öncél. Az eszközök, amelyeket alkalmaztam, és amelyeket a továbbiakban alkalmazni kívántam, nem arra voltak hivatva, hogy a színpadi apparátus technikai gazdagítását szolgálják; arra irányultak, hogy a színpadi folyamatokat a történelem szintjére emeljük. Ezt a célt, amely a marxi dialektika színházi alkalmazásától elválaszthatatlan, a drámaírás nem érte el. Technikai eszközeim azért fejlődtek ki, hogy a drámaírásban mutatkozó hiányokat kiegyenlítsék." Ezeket a sorokat Kazimir Károly egyik példaképe, Erwin Piscator írta, évtizedekkel ezelőtt; de azt hiszem, jelentéktelen módosításokkal, Kazimir is vállalná őket. Magam mindenesetre a fentieket munkássága mottójának érzem". (forrás: Színház) Forrás: Magyar Nemzet, Nol, OSZMI, Színház.hu, Színház.net
04.28. 15:50
Szinhaz.hu
Szonett a Színházak Éjszakájához - Máthé Zsolt költeménye
Szonett a Színházak Éjszakájához - Máthé Zsolt költeménye
Máthé Zsolt, az Örkény Színház színésze szonettet írt a Színházak Éjszakájához. Ezt közöljük.Szonett a Színházak Éjszakájához Május havának negyedik napján Vár rád a Színházak Éjszakája. Tizennégyünknek kapuja tárva: Mind átlépi, ki néző a talpán. Kulissza mögé látsz, s ez még hagyján, Zarándokolj át Pestről Budára, Szentélyből az Inkubátorházba, És vegyél részt minden programján.Báb, Operett, Kolibri, Katona: Nézz be egy órára mindenhova! Jurányi, Radnóti, Örkény 's a Víg: Reggeltől egészen hajnalig. József Attila, Madách, Új, Centrál, Thália, Szabadtér - mind téged vár. Máthé ZsoltA Színházak Éjszakája programját itt és a www.szinhazakejszakaja.hu elérhetik.oldalon.
04.27. 09:23
Szinhaz.hu
'Élet nélkül nincsen színház' - Bálint András 70
'Élet nélkül nincsen színház' - Bálint András 70
Április 26-án ünnepli hetvenedik születésnapját Bálint András Kossuth-díjas színművész, a Radnóti Színház igazgatója. Ez alkalomból köszöntjük összeállításunkkal. Bálint András pályájáról: Bálint András Pécsett született. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1965-ben kapott diplomát, ezután szülővárosában, majd 1969-től a Madách Színházban játszott, 1980-tól a Mafilm társulatának tagja volt, de színházi feladatokat is vállalt. 1983 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1997 és 1999 között vezetőségi tagja volt a Magyar Színházi Társaságnak. 1985 óta a Radnóti Színház igazgatója, az intézmény vezetésére 2010-ben újabb öt évre kapott megbízást. 1997-ben ő nyerte meg az új Nemzeti Színház igazgatói tisztére kiírt pályázatot, de egy évvel később, amikor kiderült, hogy az Erzsébet téren nem épül meg a Nemzeti Színház, lemondott.Még főiskolás korában választotta ki Szabó István rendező az Álmodozások kora (1964) egyik főszerepére. A rendezővel hosszú időre szóló együttműködés alakult ki, a Szabó első korszakában született filmekben szinte mindegyikében feltűnt Bálint András alakja: 1966-ban az Apában, 1970-ben a Szerelmesfilmben, 1973-ban a Tűzoltó utca 25-ben, 1976-ban a Budapesti mesékben, majd 1984-ben a Redl ezredesben. Más filmrendezők is szívesen foglalkoztatták, így szerepelt egyebek között Jancsó Miklós Fényes szelek (1968), Máriássy Félix Imposztorok (1969), Kovács András Staféta (1970), Székely István Lila ákác (1972) című alkotásaiban. 1974-ben ő alakította Fábri Zoltán 141 perc a befejezetlen mondatból című, Déry-regény alapján készült filmjében a főszerepet, egy vívódó értelmiségit. Ezt követte a Sárika drágám (1970 - rendezte Sándor Pál), a Jézus Krisztus horoszkópja (1988 - Jancsó Miklós), az Eszterkönyv (1989 - Deák Krisztina), az Ébredés (1994 - Elek Judit). Legutóbb Deák Krisztina filmjében, az Aglajában (2012) láthatta a közönség egy cirkuszigazgató szerepében. Színpadon nagy sikereket aratott olyan Shakespeare-figurák megformálásával, mint VI. Henrik, Edgar (Lear király), Antonius (Julius Caesar), de volt Henry Higgins (Shaw: Pygmalion), Helmer (Ibsen: Nóra), Johannes Rosmer (Ibsen: Rosmersholm), George (Albee: Nem félünk a farkastól) Szerebrjakov (Csehov: Ványa bácsi).Rendezőként is kipróbálta magát, a Thália Színházban 2006-ban és 2009-ben Alan Bennett Beszélő fejek című monológdráma-sorozatából rendezett két összeállítást, idén a tatabányai Jászai Mari Színházban vitte színre az Acélmagnóliák című darabot. Előadóestjei közül kiemelkedik a Szép Ernő és a lányok, a Sem emlék, sem varázslat (Radnóti műveiből), a Jézus-történet színpadra viteléből készült INRI, rendezett irodalmi esteket Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Márai Sándor és Arany János műveiből. 2007-ben ismét Radnóti-estet állított össze feleségével, Radnóti történetén keresztül önmagáról is beszélt. Legutóbbi irodalmi összeállítása az ember és a kutya viszonyáról szóló Úr és kutya, amelyben "partnere" a színpadon Bajusz, egy sárga labrador. Felesége Deák Krisztina rendező, akivel gyakran dolgoznak együtt, két gyermekük szintén a filmes pályát választotta. Bálint András a Jászai Mari-díjat és a filmkritikusok díját 1977-ben, a színikritikusok díját 1986-ban kapta meg. Érdemes művész 1988-ban lett, egy évvel később a tv-kritikusok díjával tüntették ki. A Kossuth-díjat 2003-ban kapta színvonalas művészi tevékenységéért, színház- és társulatteremtő munkájáért. 2006 óta Terézváros Díszpolgára, 2008-ban lett örökös tag a Halhatatlanok Társulatában. A Hazám-díjat 2009-ben kapta meg, ugyanabban az évben Prima-díjas, majd 2012-ben Jubileumi Prima Primissima-díjas lett.Bálint Andrásról saját szavaival:Sport: Kövérkés kisfiú voltam, és súlylökőnek készültem. Edzettem is rendesen, de aztán hirtelen megnyúltam. Kellően rugalmas volt, jó volt a súlypontemelkedésem, így jött a magasugrás. De mellette hárompróbáztam is, ebben az összetett számban serdülő országos harmadik vagy negyedik voltam. Futás, ugrás és azt hiszem kislabdadobás számokból állt a hárompróba. Addigi szerelmem az atlétika volt, aztán a színészet lett. (…) A gimnáziumban előszeretettel szavaltam verseket, olykor Jordán Tamással versengve. A szavalás szeretete mellett valószínűleg a tetszeni vágyás, az exhibicionizmus is arra sarkalt, hogy a színészetet válasszam.Család: Egyrészt nagyon hiszek a családban, másrészt az autonómiában. Engem sem gátoltak. Amikor apámnak elmondtam, hogy színész akarok lenni, azt válaszolta, rendben, de gondold meg, hogy ha közepes orvos leszel, attól még lehetsz nagyon boldog ember. De a közepes vagy átlagos színész nem lehet boldog. A gyerekeimen is azt látom, hogy minél kevésbé szólok bele a dolgaikba, annál jobb. Sokszor kérdezem tőlük, hogy mikor fogtok már fellázadni ellenem? Ők meg nevetnek, amikor ezt mondom.Kezdet: Amikor én jelentkeztem a főiskolára, minden nagyon más volt. A színház és a színész szabadabb volt. Hamarabb kapott útlevelet és autókiutalást, protekciója volt a hivatalokban, ha igazoltatta a rendőr, művész úrnak szólította, pedig akkoriban az „urazás” nem volt divatban! Kivételezett helyzetben voltunk. Én akkor úgy fogalmaztam, hogy a színész az étteremben vendég, a boltban vevő, a hivatalban ügyfél, vagyis úgy bánnak vele, ahogy mindenkivel bánni kellene. Híresek voltunk. Amint szerepeltünk a televízióban, ismertek lettünk. Ma pedig mindent meg lehet kérdőjelezni. Ám valóban mindent meg lehet kérdőjelezni?Színész: Mivel magam is színész vagyok, az élet lényegét a mozgásban látom. Mindig érdekeltek az emberi kapcsolatok.Producer: Legyünk csak őszinték, volt a pályámnak egy olyan szakasza, amikor azt hittem, hogy okos vagyok, de csak okoskodtam. Rémes volt, mindent jobban tudtam. És aztán időnként rám szóltak. Szabó István első öt filmjének főhőse voltam, és az utolsóknál folyton belebeszéltem: miért hívták a kollégát tízre, amikor délig nincs is rá szükség, hol a kellék, miért késik a taxi, meg ilyenek. Pista csóválta a fejét, és mondta, hogy Andris, neked producernek kéne lenned! És tessék, az lettem, producer, vagyis igazgató.Igazgató: Negyvenkét éves voltam akkor. Elkezdtem unni önmagamat, és mindig volt bennem hajlam a rendteremtésre. (…) Nem mondom, hogy nagyon könnyű a helyzetem. A színészet érzéki dolog, indulat, túlzás. Az igazgatósághoz pedig türelem, higgadtság, megfontoltság kell. A megfelelő időben és helyen tudni kell váltani.Nem vagyok hajlandó: Nem vagyok hajlandó fásult és unott lenni, hájat növeszteni a derekamra. Fiatal munkatársakkal veszem körül magam, és mindig próbálunk valami újat kitalálni. Amikor két éve pályáztam, önvizsgálatot tartottam, és képesnek éreztem magamat a folytatásra. Ma sem gondolom másképp. Ugyanakkor szinte tűrhetetlen és kihívó, ha valaki ilyen hosszú időt tölt egy helyen. Van ebben némi fakírság. (…) Próbálok nem megöregedni.A legfontosabb: A legfontosabb, hogy az ember ne veszítse el önmagát. A család, a rokonok, a barátok nagyon fontosak ehhez. (…) Bárki, akit a sors magasabb pozícióba helyez, s azt hiszi, ettől jobb lett - téved. Erről szólnak a régi görög darabok. Aki a hübrisz, az elvakultság vétkébe esik nagy hülyeségeket csinál. Remélem ez velem nem esik meg.Polgár: Körülöttem sok minden megváltozott - például maga a rendszer -, nyilván én is változtam, de a Radnóti továbbra is minőségi kamaraszínházként kíván működni. (…) Nem hagyom elvenni magamtól a polgárt, ahogy a kokárdát sem, amit egy időben ugyancsak politikai célokra használtak föl. Én polgár vagyok, egyrészt a származásom okán - városi értelmiségi családból jövök -, másrészt színészi alkatomból fakadóan, ugyanis sohasem játszottam földművest vagy kohászt, hanem többnyire orvost, mérnököt, tanárt, nemest, magas rangú tisztet, néha királyt. Igenis polgári színházat csinálok.Intellektuális: Az intellektuális színészetről azt gondolom, amit egyszer Nemes Nagy Ágnestől hallottam: az intellektuális művészet nem hűvös, éppen ellenkezőleg, minél súlyosabb és bonyolultabb egy gondolat, annál magasabb hőfokon kell átadni. Az intellektualitás tehát képzőművészetben, irodalomban, zenében, filmben és színházban rendkívül szenvedélyes és forró.Biatlon: Minden szeptemberben úgy kezdünk neki az évadnak, hogy ígéretes, hogy értékes, hogy az idei lesz a legjobb. De divatos, az nem akarok lenni. Talán nem is tudnék. (…) Ez olyan, mint a biatlon, amelyben síznek és lőnek felváltva. Nem lehet mindig eltalálni a tízes kört.Borzolni: Kosztolányi a példaképem, aki részvéttel ábrázolja az embert, megérti és megmutatja minden oldaláról. Az én ízlésem nyilván „inkább elsimít, mint fölborzol", karakteremben, művészi gondolkodásomban van egyfajta kiegyensúlyozottság. Ez tíz-tizenöt éve is így volt. De mindig arra törekszem, hogy időnként hívjak olyan alkotókat, akik képesek „borzolni".Verses műfaj: Továbbra is kedvelem a verses műfajt, az utóbbi években volt egy-egy Babits-, Márai-, Arany János-összeállításom és két Radnóti-estem, s ha e műfajban színvonalas előadással jelentkezik valaki, helyet adok neki. De elmúltak azok az idők, amikor örömmel néztünk meg egy Goethe-Schilller- vagy Villon-estet, esetleg az akkori szovjet költők műveiből szerkesztett műsort. Az iránt van közönségigény, ha Jordán Tamás a József Attila-költeményeket a pszihoanalitikus naplóval ötvözve adja át nekünk. A legutóbbi Radnóti-estemet például monodrámaszerűen állítottam össze, naplók, levelek, újságcikkek, törvények sorakoznak benne, s még magamról is beszélek közben. Ezek bizonyos szempontból szerepek. Eljátszom Babitsot, de nem íratok róla darabot, hanem magam szerkesztem a műsort, és én vagyok Arany János, csak éppen nem ragasztok bajuszt és nem veszek csizmát a fellépéshez.Divat: Ez a város imádja a divatot, s bizonyos irányzatokat, törekvéseket hajlamos föl- és túldicsérni. A kilencvenes években mindig a dobogón voltunk, néha annak legfelső fokán, aztán lekerültünk a dobogóról, de azért az első hat között ma is ott vagyunk, pontszerző helyen, ahogy mondani szokták. Úgy érzem egyébként, hogy a kritika mostohán bánt velünk az elmúlt évtizedben - retrográdnak, fáradtnak, öregesnek, önismétlőnek nevezett bennünket -, de érdekes produkciók születtek ebben az időszakban isKultúra: Három veszély leselkedik a kultúrára. Egy: csökken a fontossága és az anyagi támogatottsága. Kettő: az ország kulturális közállapota miatt könnyebb eladni az egyszerűt, az olcsót - és ebben nagy felelőssége van a kereskedelmi televíziós kultúrának; az országos ízlés, amióta én az eszemet tudom - és régóta tudom -, nagyon sokat romlott. A harmadik: tényleg van egy politikai szándék, gyakran érzi az ember, hogy nem értékek, hanem politikai pártállás mentén döntenek. Ez a három veszély van, nagyjából ebben a sorrendben. A legfontosabb az első.Pici: Ez egy pici szakma, mindenki ismer mindenkit, és mindenki tudja a másikról, hogy mennyit ér. Együtt jártunk a Főiskolára, tanítványaink voltak, vagy tanítottak bennünket, együtt játszottunk, és rúgtuk a port a színpadon, rendeztük őket, vagy rendeztek minket. Együtt rágjuk a csepűt. 43-asok dala: Fontosságunk elillant, a pártok választási programjaiban nemhogy a színház, de még a kultúra sem nagyon szerepel. Társadalmi megbecsültségünk annyira lecsökkent, hogy már mi keressük a hitelesnek vélt, híres arcú politikusokat, akik amúgy igen hajlékonyak, szorgalmasak, és meglehetősen ravaszak, hiszen sikerül megosztaniuk bennünket, a kőszínházat az alternatívval, vidéket Pesttel, tárcaszínházat önkormányzatival, fiatalt az öreggel. És a politika meglódult: váratlan igazgatóleváltások, szakszerűtlen vezetői pályáztatás, meglepő kinevezések. Sok a keserűség: például idén több mint negyven színészhallgató végez a két egyetemen, sokat mondok, ha nyolcnak van szerződése, a színházfelújítások sorozata leállt, aligha rekonstruálják a közeljövőben milliárdokért épületeinket. Mintha vesztésre állnánk, lúzer a hangulat, lóg az orrunk, kedves kollégák, vesztesszagot árasztunk, mint egy elhagyott férfi (vagy nő), aki azt hiszi magáról, hogy már nem tud vonzó lenni. Itt tartottam e szöveg fogalmazásában, mikor odaadtam egy fiatal barátomnak, aki erősen kifogásolta a hangnemét: "egy sértett, idősödő színigazgató károgása" - valami ilyesmit mondott, persze finomabban. Hát ha valamit, ezt nem akartam. Úgy gondolom, hogy mi, 43-asok tettük a dolgunkat, egészen már társadalmi körülmények között igyekeztünk egybentartani a szakmát. (Bálint András teljes írását itt olvashatják.)Remény: Reménytelibb a kapcsolatunk az élő irodalommal, mint korábban – véli az igazgató –, hiszen szembetűnő, hogy a közönség szereti azt látni, ami körülötte történik, s nem feltétlenül a szappanopera szintjén igényli ezt, hanem egy bonyolultabb gondolkodásmód mentén. Ezért azt hiszem, lassan a visszájára fordul a kultúra fölhígulása, mind többen megcsömörlenek a bulvártól, a szakszerűtlenségtől, az odakent marháskodástól.Egy történet: A történet szerint egy fiatal magyar egyetemista valahol Dél- Franciaországban találkozik egy régivágású magyar úrral, akiről elég hamar kiderül, hogy a háború után nyugatra szökött nyilas. A darab az ő találkozásuk, némi emlékezéssel vegyítve, ahol megjelennek a történet 20 év előtti szereplői: katonák, áldozatok, szomszédok, rokonok. A színdarab gerince a két főszereplő párbeszéde, tehát döntően Mensáros és én próbáltunk. Illetve alig próbáltunk, beültünk az Andrássy úti Művész cukrászdába kávézni és beszélgetni. Pontosabban fogalmazva ők beszélgettek: Ádám Ottó és Mensáros Laci. Zenéről és irodalomról, színházról és politikáról, ismerősökről és ismeretlenekről, fontos és egyáltalán nem fontos dolgokról. Én ámulva hallgattam őket, időnként persze megkérdezték az én véleményemet is, bevontak a dialógusba. Ezek a parádés délelőttök a presszóban megértették velem, hogy az élet fontosabb, mint a színház. Pontosabban fogalmazva, nehogy túl primitív legyen ez a meghatározás, élet nélkül nincsen színház. Élni kell, bátran - "az élet értelmét nem szabad föláldozni magáért az életért." - idézték Thomas Mannt - szerelmesnek kell lenni, utazni kell, megismerni más életeket, tájakat, gondolatokat, nem szabad elhanyagolni a családot, barátokat, az úgynevezett civil életet, mert akkor nem lesz miről beszélni a színpadon. Görcsös, szomorú, szűk látókörű szakemberek leszünk, élmények híján rossz művészekké fáradunk.Folytatást itt talál.Forrás: OSZMI, Színház, Magyar Narancs, csaladilap.hu, szinhaziadattar.hu
04.26. 06:06
Szinhaz.hu
Érzékeny pontra tapint - Jubilált a Vacsora négyesben Kecskeméten
Érzékeny pontra tapint - Jubilált a Vacsora négyesben Kecskeméten
Donald Marguiles amerikai drámaíró Pulitzer-díjas műve, a Vacsora négyesben 2010 októbere óta szerepel a kecskeméti Katona József Színház műsorán. Az alkotók április 13-án a Ruszt József Stúdió Színházban a nézőkkel közösen, egy pohár pezsgő és egy szelet torta mellett köszöntötték a századik előadást. Az előadás szereplőivel, Szerednyey Bélával, Cseke Péterrel, Danyi Judittal és Magyar Évával Bera Linda beszélgetett. Ön rendezőként és Tom megformálójaként is részt vesz az előadásban. Mit gondol, minek köszönhető a történet sikere?Szerednyey Béla: A siker titka az élet önmaga, hiszen Marguiles arról írt, ami az életben a párkapcsolatokkal történik. Melyikünket ne foglalkoztatná, hogy milyen lesz a párkapcsolata, vagy milyen volt, ha elmúlt, és lesz-e újabb? Ezért éppúgy megérinti a friss szerelmeseket, azokat, akik elváltak, vagy akik hosszú ideje élnek kapcsolatban. Rendezőként fontosnak tartottam, hogy a nézők szinte csak egy karnyújtásnyira legyenek tőlünk, ezáltal még ember közelibb legyen a történet. Ennek a közelségnek köszönhetően számtalan élményben volt részünk: láttuk, hogyan reagálnak az egyes jelenetekre a nézők. Előfordult, hogy egy hölgy bizony bokán rúgta a mellette ülő párját, de olyan előadásunk is volt, amikor valaki hangosan megszólalt: „Na ugye!”. Azt is hallottuk, hogy sokan veszekednek előadás után, ami újabb bizonyíték arra, hogy a legtöbb nézőnek érzékeny pontjára tapint a két házaspár a története.Három éve van műsoron a Vacsora négyesben Kecskeméten. Ennyi idő elteltével változik-e az előadás?Szerednyey Béla: A darabnak két fontos összetevője van: a verbalitás és az idegrendszer. A szöveg önmagáért beszél, ami pedig a színészekkel történik a civil életben – legyen az tragédia vagy öröm, egy új kapcsolat vagy a régi megszűnése – az óhatatlanul hat a játékunkra, az előadásra is. Ebből a szempontból szerencsés a mi szakmánk, hiszen ha magánéleti gondokkal küzdünk, ki tudunk ragadni egy-egy mondatot, és bele tudjuk üvölteni a nézők arcába. Ezáltal oldjuk a bennünk lévő feszültséget. Ami engem illet, amikor még csak próbáltuk a Vacsora négyesben-t, itt, Kecskeméten, még egyedülálló voltam. Mára már családban élek. Ezek az élmények, életesemények, mint egy halvány papír, más fénytörést adnak a darabnak, más attitűdöt kölcsönöznek egy-egy jelenetnek. Ezen kívül csak annyi változik, ami elkerülhetetlen: az ember öregszik, megjelenik egy-két ősz hajszál, de reméljük, a nézők nem róják fel nekünk, hogy már nem annyi idősek vagyunk, mint amennyit a darabban mondunk….Cseke Péter igazgató Gabe-t, a másik házaspár férfi tagját alakítja a darabban. Milyen jelentőséggel bír egy vidéki színházban, ha egy előadás eléri a százas szériát?Cseke Péter: Azok a színészek, akik a fővárosi színházak sikerdarabjaiban játszanak, már hozzászoktak a nagy szériaszámokhoz, de kecskeméti viszonylatban nagyon nagy dolog, hogy egy előadásunk ilyen szép sikert ért el. Ráadásul májusig még további Vacsora négyesben-előadásaink is lesznek, így túl is szárnyaljuk majd ezt a számot, és ezzel meg fogjuk dönteni a hírös városban valaha legtöbbet játszott produkció, A dzsungel könyve rekordját. Hozzá kell tennem, hogy ehhez a szép eredményhez az is hozzájárult, hogy a Vacsora négyesben című darabunkat a fővárosi Thália Színházban is játszottuk két évadon át.Ön szerint miért van ennek a történetnek ilyen nagy keletje?Cseke Péter: Az emberi kapcsolatokról szóló történetek mindig nagyon népszerűek. A negyvenes-ötvenes éveinkben, amikor már nagyobbak a gyerekek, és hosszú ideje élünk együtt valakivel, óhatatlanul elérkezünk egy holtpontra, ahol dönteni kell: együtt maradunk, vagy külön folytatjuk? Az általam játszott Gabe és a felsége, Karen a folytatás mellett dönt, míg Tom és Julie szakítanak. Az a jó a darabban, hogy nem foglal állást egyik megoldás mellett sem. Ehelyett felvillant egy élethelyzetet, és azt mondja: gondolkozz el rajta, szerinted melyik út a helyes. Nagyon fontos, hogy a színház fel tudjon tenni ehhez hasonló, a nézőket foglalkoztató, gondolatébresztő kérdéseket. A Vacsora négyesben című darab is olyan, mint egy tükör, melyben a párok magukra ismerhetnek.Voltak-e emlékezetes pillanatok az elmúlt három év előadásai alatt?Cseke Péter: Bakik mindig előfordulhatnak, de ezekről csak mi, színészek tudunk, aztán előadás után jót mosolygunk rajta. Előfordult például, hogy a darabbéli gyermekeink hangját bejátszó magnó ugrott egyet, így nem arra a kérdésre válaszoltak, amit feltettem. Emlékezetes volt az a számunkra nagyon fontos előadás is, amikor a Thália Színház vezetősége eljött megnézni bennünket. Mindannyian azt szerettük volna, hogy az az este nagyon jól sikerüljön, de – valószínűleg a nagy akarás miatt – nem úgy sikerült, ahogy elterveztük. Pedig ettől függött, hogy játszhatjuk-e a darabot a fővárosban is. Szerencsére a Thália vezetősége meglátta a darabunkban a lehetőséget, így létrejöhetett az együttműködés a két színház között.Lehet-e második száz előadása Marguiles sikerdarabjának?- Az, hogy egy-egy előadás meddig van műsoron, a nézők érdeklődésétől függ, ezért ezekben a kérdésekben mindig a színházunk Szervezési és Jegyirodájával egyeztetünk. Volt rá példa, hogy egy véleményem szerint nagyon magas színvonalú produkció mindössze hat előadást élt meg, mert valamiért nem találkozott a közönség igényével. A nagysikerű Nyomorultak musicalből hetven előadást játszottunk, utána már nem volt rá elegendő néző – az ilyesmit tudomásul kell venni. Úgy gondolom, hogy a Vacsora négyesben című darabot a következő évadban már nem fogjuk játszani, ugyanakkor már most biztosan mondhatom, hogy a Benedek Miklós által színpadra állított Meseautót szeptembertől újra műsorra tűzzük, mert láthatóan nagyon megkedvelték a nézők.Danyi Juditot Karen szerepében láthatjuk a Vacsora négyesben című darabban. A te pályafutásod alatt előfordult-e már, hogy egy szerepet százszor játszottál el?Danyi Judit: A kecskeméti Katona József Színházban korábban a Liselotte és a május című darabunk volt az, amelyik szintén három éven át vonzotta a nézőket, de a vidéki színházakban inkább az a gyakori, hogy a sikeres produkciókat két egymást követő évadban tartjuk műsoron. A százas előadásszám mindenképpen különlegességnek számít, főként, hogy kisszínházi előadással értük el ezt a szép eredményt!Számodra miért fontos ez a szerep?Danyi Judit: Az én karakterem, Karen marad a jól megszokott házasságban Gabe-bel, míg a másik pár a válás mellet dönt. Nagyon fontos, hogy a szerző nem ítélkezik egyik megoldás felett sem, csak megmutatja az alternatívákat, az előnyöket és hátrányokat. Három évig játszani egy szerepet szép kihívás, de kellemes feladat is, hiszen ennyi előadás után sokkal nagyobb rutinra és biztonságra teszünk szert. Persze minden előadás más és más, mindegyikben van valami kis újdonság. Előfordul, hogy egy mondat másképp szól, mások lesznek a hangsúlyok – vélekedett a színésznő.A Julie-t játszó Magyar Évát kérdezem: milyen nézői visszajelzések érkeztek a darabbal kapcsolatban?Magyar Éva: Nagyon sok ismerősöm látta az előadást, mindenkinek nagyon tetszett. Közülük többen „érintettek” is voltak ebben a témában: éppen két héttel ezelőtt mesélte valaki, hogy nagyon sokat nevettek, mert ugyanazokat a szituációkat élték át, amelyeket most a színpadon láthattak. Én magam is átéltem már hasonlót, mint Julie, így sokak számáa is ismerős volt ez az élethelyzet.Mire emlékszel vissza szívesen az elmúlt száz előadásból?Magyar Éva: Előfordult, hogy Judit vagy én elfelejtettünk egy mondatot, vagy nem a megfelelő szót mondtuk, amire figyelni, azonnal reagálni kell. Van, amikor felszabadultabb, humorosabb hangulatban vagyunk, ilyenkor vannak olyan kis belső poénok, amelyeket csak mi értünk. De akkor is összecsillan a szemünk sarkában a mosoly, amikor az első sorban ülő nézők hangosan csörögnek a cukorkás papírral. Nehéz megállni nevetés nélkül, de persze nem szabad, hogy elszabaduljon a pokol. Mindenesetre nagy büszkeség a számunkra, hogy a Vacsora négyesben elérte a századik előadást, és még nincs vége, hiszen május végéig még további előadásokra várjuk a nézőket! Az interjút készítette: Bera Linda, kecskemetikatona.hu
04.21. 07:00
Szinhaz.hu
Június elsején érkezik az új magyar musical
Június elsején érkezik az új magyar musical
"Csillogás és ami mögötte van” – Starfactory címmel új magyar musical ősbemutatójára készül a Thália Színház. [Dátum: 2013.04.19. 11:56]
04.19. 11:56
Zene.hu
Pedig Schell Judit még ezt is bevállalta
Schell Judit legújabb szerepe kedvéért szembenéz a belső félelmeivel. A színésznőnek ugyanis tériszonya van, ám a Thália Színház Bombaüzlet?! című darabjának egyik kupléjában egy nyolc méter magasban függő hintáról eresztik le a színpadra, majd a jelenet végén felemelik a többiek feje fölé, három méter magasra.
04.18. 20:23
Stop.hu
Rég volt ilyen ledér! Schell Judit 40 évesen is bombaformában van
Rég volt ilyen ledér! Schell Judit 40 évesen is bombaformában van
Schell Judit kereken 40 évesen is hihetetlenül dögös a Thália Színház Bombaüzlet című darabjában.
04.18. 19:05
Femina.hu
Novecento a Tháliában - Nyerjen páros belépőt!
Novecento a Tháliában - Nyerjen páros belépőt!
Alessandro Baricco Novecento című monodrámáját Mészáros András előadásában, a Thália Színházban láthatjuk szombat este. Nyerjen páros belépőt az előadásra!Alessandro Baricco: NOVECENTOTim Tooney: MÉSZÁROS ANDRÁSFordította: GÁCS ÉVAZene: KOVÁCS ÁRON ÁDÁMFilm: ÁKOS PÉTERAnimáció: PAPP LUCARendező: PAPP DÁNIELA darabról Tim Tooney a trombitás elmeséli, hogyan találkozott, és kötött örök barátságot Danny Boodmann T.D. Lemon Novecentoval, állítása szerint a legjobb zongoristával, aki valaha zenélt az óceánon. És aki soha nem zenélt a szárazföldön. Novecento úgy vált legendává, hogy ki sem tette a lábát a hajóról. Az óceánon született, élt, zenélt, és ott is halt meg. Senki sem tanította zongorázni, csak zongorázott. Számára ez a lét volt a természetes. A siker, a pénz, a hírnév fogalma teljesen ismeretlen volt számára. Tiszta lélekkel, kíváncsian figyelte a számára örökké idegen, és mégis ősidőktől ismert embereket, akik felszálltak a hajóra. Gyűjtögetett. Belelátott az emberekbe, és önmagán átfolyatva a zongora billentyűinek segítségével fejezte ki mindazt, amit befogadott. Többet tudott a világról, mint akik egész életükben a szárazföldön éltek. De leszállni nem tudott soha. Pedig kíváncsi volt rá, milyen lehet hosszú, szárazföldön töltött idő után váratlanul a távolban megpillantani az óceánt. Az utasok vágyai, a szeretetre, kötődésre való vágyakozás, a vágy, hogy biztonságban megosszák életüket valakivel, hogy családjuk legyen, hogy normális, emberi életet éljenek, mindezek hatottak Novecentora is, de nem merte megtenni a döntő lépést. Megijesztette a lehetőségek végtelensége, a választás, a döntés felelőssége. Ezért döntött úgy, hogy soha nem száll le a hajóról. És pont ezzel a döntéssel teljesítette be a sorsát. Legenda lett belőle. Archetipikus, már-már mitikus figura. A MŰVÉSZ.Kérdésünk:Ki játszotta az Óceánjáró zongorista legendája című film főszerepét:a. Adrien Brodyb. Tim Rothc. Tim BurtonA választ a jatek@szinhaz.hu címre várjuk. A helyesen válaszolók között 5 db páros belépőt sorsolunk ki az április 20-i eőadásra. Beküldési határidő: április 19. 20 óra. A nyerteseket e-mailben értesítjük.www.thalia.hu
04.18. 09:17
Szinhaz.hu
TITÁNium - Tehetségkutatót szervez a FÜGE
TITÁNium - Tehetségkutatót szervez a FÜGE
A FÜGE 2013. májusában egy 4 napos tehetségkutató színházi szemle szervezésére készül a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorházban. A 4 napos szemle hivatott demonstrálni az áprilisban kiírásra kerülő nyílt pályázati felhívás célkitűzéseit is. Az elnevezés is utal az esemény átfogó céljára és tematikájára: olyan fiatal színházi alkotóknak szeretnénk lehetőséget adni a hazai és nemzetközi megmutatkozásra, akik vagy nemrég végeztek valamely színművészeti egyetemen, vagy gyakorlatban foglalkoznak a színházzal, csoportot, műhelyeket vezetnek, önálló rendezéssel állnak elő, de még nem töltötték be a 35. életévüket és csak néhány éve léptek a pályára. A program ötletét az adta, hogy számos fiatal színházi alkotó (író, színész, rendező) keresett meg bennünket új produkciós tervével vagy éppen azzal, hogy az egyetemen készített vizsgabemutatójukon szeretnének tovább dolgozni, külső helyszínen előadást létrehozni. Ezt a sok fiatal energiát, „tenniakarást”, vágyat akarjuk egy helyre összpontosítani és egy úgynevezett seregszemlén értékként felmutatni. A 4 napos szemlére a FÜGE válogatott elsősorban olyan fiatal színházi alkotókat, akikkel az elmúlt években már dolgozott vagy dolgozni fog. A pályázat tulajdonképpen független a szemlétől, ez utóbbival inkább csak az volt a célunk, hogy kedvcsináló ízelítőt nyújtsunk a pályázók körének munkáiból. A Szemle programja (2013. május 26-29.): május 26. 15.00: Kutyaszorítóbban | helyszín: színházterem 15.30: Promenád | helyszín: Jurányi Kávézóból indul a busz 18.30: Promenád | helyszín: Jurányi Kávézóból indul a busz 20.00: A kastély – 1. rész | helyszín: Kamara május 27. 19.00: Szentivánéj | helyszín: Kamara május 28.19.00: …volt egyszer egy Helené | helyszín: Kamara május 29. 15.00: A Dohány utcai seriff | helyszín: Kamara 19.00: Hogy élnek a halak a tengerben? | helyszín: TÁP terem 20.30: A TITANium pályázat eredményhirdetése | helyszín: Színházterem A projekt ugyanakkor túlmutat a 4 napos szemlén, hiszen a célja egy alkotói pályázat kiírása és annak propagálása. A FÜGE pályázati felhívása A pályázók köre Olyan 35. évet be nem töltött fiatal rendezők vagy alkotók, akik a színház vagy más társművészet területén végzik/végezték tanulmányaikat, illetve amennyiben nem, dokumentáltan hoztak már létre önállóan színházi produkciót, amely legalább öt alkalommal szerepelt nézők előtt. Pályázni 2013/14-es évadban tervezett új produkcióval lehet. A pályázat benyújtási határideje: 2013. május 6. éjfél* A pályázatokat – az aláírt és beszkennelt pályázati adatlapot és annak szükséges mellékleteit – e-mailben kell benyújtani a megadott határidőn belül a juranyititkarsag@gmail.com e-mail címmel, TITANium – pályázat tárgy megjelöléssel. További információ kérhető a +36-30-552-8239 számon. Az elbírálás szempontjai A megvalósítás realitása, koncepció kidolgozottsága, korábbi referenciák, alkotók köre. A TITANium projekt keretében a beérkezett pályázatok közül 3 produkció valósulhat meg anyagi és menedzsmenti támogatással a 2013/2014-es színházi évadban az alábbi helyszíneken: - Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház - Átrium Film-színház - Thália Színház - TRAFÓ Kortárs Művészetek Háza Az évad során bemutatott előadások rendezői közül kerül ki az Év Titánja fődíj várományosa, aki fő támogatónk, a MasterCard felajánlásának köszönhetően pénzjutalomban is részesül. A pályázat kötelező mellékletei: - kitöltött pályázati adatlap - szakmai önéletrajz és referenciák - hallgatói jogviszony esetén a pályázó felsőoktatási intézmény nyilatkozata arról, hogy engedélyezi a pályázó indulását jelen pályázaton - a produkció rövid leírása, rendezői koncepció (max. 2 oldal terjedelemben) - színlap, alkotói névsor - a bemutató tervezett időpontja - a produkció technikai paraméterei Az elbírálás határideje és a hivatalos eredményhirdetés: 2013. május 29. 20.30 óra Jurányi A beérkezett pályázatokat elbíráló kuratórium tagjai: Vinnai András (író), Orlai Tibor (producer), Rába Roland (színész, rendező), Kelemen Kinga (produkciós vezető, Kolozsvár), Jászay Tamás (kritikus), Imre Zoltán (színháztörténész) Meghívottak köre: Barda Beáta (Trafó – Kortárs Művészetek Háza), Erős Balázs (MU Színház), Gáspár Anna (Manna), Horn Márton (Akvárium Klub), Karlik József (Bethlen Téri Színház), Kulcsár Viktória (Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház), Litkai Gergely (Thália Színház), Magács László (Átrium Film-színház), Németh Ádám (Szkéné Színház), Szalai Szabó István (Hátsó Kapu) A megvalósult produkciók közül a TITÁN-DÍJ zsűri tagjai: Gauder Milán (MasterCard), Polgár András (mecénás), Lábodi Ádám (Színikritikusok díja győztes „Legígéretesebb pályakezdő” kategóriában), Büki Dóra (produkciós menedzser)
04.17. 07:00
Szinhaz.hu
Thália Színház: mégis volt cenzúra?
Elképzelhető, hogy politikai okokból került le a Thália Színház műsoráról a Bombaüzlet?! című darab - írta a Népszabadság. Valóban furcsa, hogy a színház vezetése a kis érdeklődésre hivatkozik, miközben a rendező telt házakat látott. A színház a múlt héten még tagadta, hogy levennék a darabot a műsorról.
04.16. 17:34
Stop.hu
Vége a Bombaüzletnek a Tháliában?
Vége a Bombaüzletnek a Tháliában?
Március végén mutatták be a Bombaüzlet?! című előadást a Thália Színházban, és máris leveszik a műsorról - számolt be korábban az Új Ász, és most a HVG, illetve a Népszabadság. A Színház.hu információi szerint a darab sorsa attól függ, mekkora érdeklődés mutatkozik iránta. A Népszabadság kérdésére az előadást rendező Benedek Miklós elmondta, a színház vezetése pontosan tudta, milyen a darab, amit premier után háromszor játszottak, majd Bereményi Géza igazgató azzal hívta fel, hogy túl drága az előadás, és nem elég nagy az érdeklődés. Kálomista Gábor ennek kapcsán a Népszabadság kérdésére elmondta: nem tud arról, hogy politikai ok miatt nincs műsoron májusban a darab. Szerinte egyeztetési okokból nem játsszák, ráadásul nem fogy rá a jegy, hiába reklámozták eleget. Benedek Miklós azonban azt tapasztalta, mindhárom este tele volt a színház. Benedek kérdésére, hogy politikai okokból vették-e le a produkciót, Bereményi Géza nem válaszolt, ezért Benedek felhívta Litkai Gergelyt, a Thália kabaré művészeti vezetőjét. Litkai viszont megerősítette a sejtését. Litkai Gergely egy hete úgy nyilatkozott a Színház.hu-nak, valószínűleg tévéfelvételt is készítenek az előadásból. Mivel felmondását is rebesgették, elmondta, arról van szó, hogy megbízási szerződés köti a Tháliához, eddig is projektmenedzserként működött közre a színházban, és ez a jövő évadban is így marad. "Azokat a projekteket viszem tovább, amelyek sikeresnek bizonyultak, köztük a Független Thália Projektet, ami a szívem csücske, amivel sikerült új nézőket bevonzani" - mondta Litkai Gergely.Forrás: HVG, Népszabadság, Színház.hu
04.16. 10:18
Szinhaz.hu
'Varázslat egymásból építkezni' - Schell Judit 40
'Varázslat egymásból építkezni' - Schell Judit 40
Ma ünnepli 40. születésnapját Schell Judit a Thália Színház színésznője. Ez alkalomból összeállítással köszöntjük."Feláll, odahajol az arcomhoz. Haja előreomlik. Arca így még különösebb, még szabálytalanabb. Egész lényében van valami különös, szabálytalan. A finomságnak és a vaskosságnak, a rezignációnak és a bujaságnak valami olyan feszültsége, intenzitása, ami magyar színésznőnél szinte páratlan." (Szegő András újságíró a színésznőről)Schell Judit pályájáról: A Főiskola elvégzése után, 1995-ben a budapesti Radnóti Miklós Színházhoz szerződött. "Már majdnem elvesztem, az osztálytársaim közül mindenkinek volt szerződése, kivéve engem. Horvai Pista bácsi, az osztályfőnököm ajánlott Bálint Andrásnak, ő megnézett, és rögtön igent mondott. Elmondta, hogy a Radnóti egy kis színház, kis társulattal, ahol az emberek nem maradnak sokáig. Hogy a kezdők általában ugródeszkának tekintik, a nagyok pedig szívesen térnek vissza a családias közege, a színház intimitása miatt" - emlékezett vissza a kezdetekre. Judit számára nemcsak átmeneti állomás volt a Radnóti, nyolc évig játszott itt. Sok szerepben bizonyította tehetségét (Carlo Goldoni: Mirandolina, Csehov: Sirály, Vajda Katalin: Anconai szerelmesek, Martin McDonagh: A kripli). A nagyközönség a Szomszédok című tévésorozatban ismerte meg, emellett több játékfilmben is szerepelt. Munkáját, alakításait 1998-ban a Kritikusok díjával jutalmazták, majd 2000-ben megkapta a Jászai Mari-díjat.2002-ben a Pécsi Országos Színházi Találkozón Csomós Marival megosztva megkapja a legjobb női mellékszereplő díját Martin McDonagh Kriplijében Eileen megformálásáért, s kiérdemli a legjobb 30 év alatti színésznő díját is. Ugyanebben az évben ezért a szerepért a Kritikusok díját is megkapja. 2003 tavaszán úgy érezte váltania kell, Jordán Tamás hívására a Nemzeti Színházba szerződik, ahol 2003 szeptemberétől számos szereposztásban fedezhetjük fel nevét. 2005. nyarán leforgatja élete első filmes főszerepét a Csak szex és más semmi című filmben. Az év decemberében kerül a mozikba a film, amely kirobbanó siker, egyes kritikusok úgy vélik, hogy "... a Csak szex és más semmi (...) a magyar közönségfilm egyik legfontosabb kilométerkövének tekinthető." 2006. januárjában Dóra szerepéért megkapja a Magyar Filmkritikusok Díját. 2006. tavaszán a színházbajárók szavazatai alapján átveheti a Súgó Csiga közönségdíjat, majd szintén ez év decemberében megkapta a monte carlo-i filmfesztivál legjobb női főszereplőjének járó díját a Csak szex és más semmiben nyújtott alakításáért. 2007. augusztus 20-án pedig átveheti a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést.2012-től a Thália Színház tagja.Schell Juditról saját szavaival:Tamburmajor: Sokáig álltam a második sorban, aztán amikor elment az elõzõ tamburmajor, én foglalhattam el a helyét. Akkor már jó néhány éve versenytáncos voltam, s úgy gondoltam, hogy az életem a táncról fog szólni. Azt ugyan tudtam, hogy a versenytáncból Magyarországon nem lehet megélni, a tánctanításhoz meg nincs elég türelmem, de mégis a táncot éreztem a kifejezési formámnak. Majorette-nek lenni önmagában véve is nagyszerû buli. Felléptünk a debreceni virágkarneválon, fesztiválokra és külföldi turnékra jártunk, sokfelé megfordultunk. A gimnáziumi évekbol leginkább az maradt meg bennem, hogy folyton hiányoztam a suliból. Akadt olyan tanárom, aki azt sem tudta, ki vagyok. Szerencse: Amikor beléptem a Szentkirályi utcai épület kapuján, megbotlottam a küszöbön. Akkor én ide visszajövök! Szóval a babona is igazolhatná, miért vettek fel. S azt mondják, ehhez a pályához szerencse kell. Nagyanyám szerint pedig engem kísér a szerencse, amióta hátulgombolós koromban a bilim tartalmát bekebeleztem. Igazat szólva, nem voltam felkészült. Nevezhetném lusta dögnek is magam, hiszen a felvételire még a vonaton is tanulgatnom kellett a verseket, amelyeket vittem. Végül is Malacka monológjára voltak kíváncsiak a Micimackóból. Felvételi: A színművészeti fõiskolán a harmadik rostán kellett táncolni, és Horvai István, leendõ osztályfõnököm meglátott bennem valamit. A táncban kinyíltam, nem voltam lámpalázas, feszült és zárkózott, mint prózamondás közben. Azt mondta, hogy amint elkezdtem táncolni, az enyém lett a tér. Pontosan: Azt már pontosan látni, hogy a magyar színházi rendszer folyamatos átalakulásban van. Szponzor nélkül semmi sem mûködik. A jegybevétel nálunk szinte alig számít valamit, mert nevetségesen alacsony. Ausztriában átszámítva nagyjából hét-nyolcezer forintba kerül egy jegy. A musicaljegy ott is drágább, de nem sokkal, mint a prózai elõadások ára. Ez a rendszer biztos nálunk is megváltozik. Kevesebb lesz a színház, még kevesebb az állandó társulat. Ez részben nem is baj. Nagyon sok fiatal színész áramlik a piacra a különféle színészképzõ intézmények révén. Nehéz a dolguk, fõleg, amíg a legtöbb színház állandó társulattal mûködik, ahol nincsenek meghallgatások. A Radnótiba hiába is kopogna be a fiatal Al Pacino, hogy nézzék meg, alkalmas-e egy kisebb szerepre, azonnal közölnék vele: köszönjük, nem veszünk semmit. Ebbe a rendszerbe nagyon nehéz bekerülni. Főiskola: Az osztálytársaim egyfajta pesti szlenget beszéltek. Nekem még egy kis „aó"-zós tájszólásom is volt. Zárkózott voltam, nem tudtam feloldódni. Csak akkor nyíltam meg, amikor egy Madách-fesztiválon megkaptam Éva szerepét. Egyikünk javaslatára a paradicsomi szín hatalmas disznóólban játszódott. Óriási dzsumbujt, felfordulást csináltunk, felszaggatott párnák tollai közt folyt a jelenet. Mindez felszabadított, biztonságérzetet adott. Megjött az önbizalmam. Úgy éreztem: ha ezt így is lehet, akkor van közöm a dologhoz. (…) Főiskola után: Főiskola után két évvel jött a Szomszédok. Mindenre jó volt, mivel jó volt indításnak, egyre többen megismertek, kereshettem pénzt, mivel akkoriban még nagyon kezdő fizetésem volt a Radnótiban, amiből nem lehetett megélni. A Szomszédok pont jókor jött. Egyébként Kulka Jánosnak köszönhettem, hogy benne voltam. Ő ajánlott be annak idején Horváth Ádámnak, a sorozat rendezőjének.Pálya: Amikor a Nemzeti Színházhoz szerződtem, nagy elvárásokkal mentem, hiszen tudtam, hogy színvonalas darabokban játszhatom majd. Lélegzetelállító volt az is, hogy ekkora nézőtér előtt hajolhat meg az ember előadás végén. (…) Még Jordán Tamás idejében jöttem el a színháztól, és azóta alaposan megváltoztak a viszonyok. De ez várható is volt, Alföldi Róbert senkinek nem ígérte, hogy könnyű lesz a váltás. (…) A döntéseimben mindenkor az ösztöneimre, az elsõ megérzésemre hallgatok. Próba: Eléggé lusta vagyok, és nem szeretek béna lenni. Csak úgy, alaptalanul nem szívesen nyilvánulok meg. Inkább várok, szívom magamba, amit a rendezõ mond, amit én gondolok, fülelek befelé, mit súg a szerep. Aztán amikor bejönnek a fények, van egy kis díszlet, egy kis jelmez, akkor már belõlem is fakad valami. Olyankor meg mindjárt játszani szeretném a szerepet. Én sose vágyom arra, hogy bárcsak próbálhatnánk még néhány hetet a premierig. Essünk túl rajta! Nem jön rám a frász a bemutatótól, inkább várom. Mindig felvillanyoz az elsõ közönség. A beugrás meg kifejezetten vonz, mert rendkívüli koncentrációt igényel, igazi kihívás. Ha egy beugrásnál helyt tudsz állni, akkor utána jól megveregetheted a válladat. Különben a mások beugrását is szeretem, mert feldobja az elõadást. Váratlan: Vészhelyzetet képes vagyok megoldani, eszemnél maradok, de muszáj röhögnöm. Amikor például a Három nõvérben leszakadt a mennyezet, ki kellett mennem a színpadról. Lesz, ami lesz, kimegyek, én nem maradok ott röhögve - mondtam magamnak. Õszintén bámultam és becsültem a bent maradtakat - Kulkát, Szervétet, Rudolfot, Gubás Gabit -, akik megtartották az elõadást. Mérföldkövek: Vannak az ember életében bizonyos mérföldkövek. Ez lehet egy remek szerep, vagy egy olyan pillanat megélése a színpadon, melyet valószínűleg nem látnak sokan, de egy ember számára nagyon fontos... Számomra ilyen mérföldkõ volt a Ványa bácsiban Szofja szerepe. A másik A kripli c. darabban Kate, de hát az inkább egy karakterfigura, egy 80 éves öregasszony, akit imádok, de mégis van köztünk távolság, míg Szofjával egyazegyben azonosulni tudtam, õ én voltam. (…) Ványa bácsitól minden este kaptunk valami mást, miközben a nézõk esetleg ugyanazt látták. Ezt szeretném újra átélni minél többször. Ez az álmom. Kor: A teóriám szerint most kezd a korom és a külsõm összeérni. Ha egy szerepre a filmesek huszonéves lányokat keresnek, felütik a lexikonokat és megnézik, hogy melyik színésznő született az adott évben - természetes, hogy azokat hívják, akik húszévesen is húszévesnek néznek ki. Én azonban harmincnak tûntem, érettebb külsõm volt. Partner: Színház nélkül nem lehet élni. Más állapot, más világ. Az a varázslat benne, hogy egymásból építkezünk. Egy forgatáson gyakran elõfordul, hogy csak bemutatkozunk a másiknak, és már forog is a kamera. Az ember önmagát gerjeszti, a színházban viszont a partnerére támaszkodik, belõle merít. Ha jó a darab, beáll magától az idegrendszerünk a szerepre. Önálló estet sosem mernék vállalni, biztosan betojnék tõle. Nekem kell a partner, akire számíthatok. Casting: Nem szeretem ezt a helyzetet, põrének, kiszolgáltatottnak érzem magam benne. Ezt a szerepet sem casting során kaptam, a rendezõnõ dolgozni akart velem. A színházban ad az embernek egyfajta védettséget, amikor lekapcsolják a villanyt, és ott állunk jelmezben. Nagyjából már van elképzelésünk a szereprõl - a castingokon viszont a "most mutasd meg!", amit játszunk. Adott egy jelenet, amit elolvasok háromszor - csak a közhelyeimbõl és rutinból tudok alakítani, miközben arra várnak, hogy lepjem meg õket. Nem tudom, mi derülhet ki ilyen rövid idõ alatt. Szükség: Én soha nem jártam ki magamnak egy szerepet sem. Játszottam, dolgoztam, közben barátságokat kötöttem, új embereket ismertem meg. A filmszerepekre is inkább kigondoltak, mint hogy magam harcoltam volna értük. Például egyik nap csörgött a telefonom, Koltai Lajos keresett. Szólt, hogy lenne egy szerep a Sorstalanságban. Goda Krisztina is sokat gondolkodott, míg úgy döntött: legyen az enyém aCsak szex… főszerepe. (…) Mióta a celebek lettek a mindennapok sztárjai, azt hiszem, leszálltak a színésznőkről. Már nem mi vagyunk az örökös címlaptémák, nem rólunk pletykálnak folyton. Egymás között is kevesebb a rivalizálás, ismerjük, elismerjük egymás értékeit. Azt gondolom, inkább azok versengenek, akiknek kevesebb a munkájuk, és az a meggyőződésük, hogy kikönyököljük magunknak a szerepeket. Kicsi ez a piac, kár volna még egymást is fúrni. Jómagam örömmel nézek másokat, nagy kedvencem Ónodi Eszter, Kovács Patrícia. A közös munkáinkból csak pozitív energiák születnek. És manapság erre van a legnagyobb szükség. Nyugalom: Miért legyek nyugtalan? Biztos mindig lehet valamit találni, ami miatt ideges lesz az ember. Vannak olyan kollégáim, akik szándékosan ezzel pörgetik magukat, így kerülnek „állapotba”. Én nem értem, miért kéne kiborulnom azon, ha mondjuk, rövid a jelmez. Majd hozzátoldanak. De mindegyik módszer jó, ha mûködik. Lehet, hogy valakit épp az idegesít, hogy én miért vagyok olyan nyugodt. De olyan is van, akinek jót tesz. Bulvár: A nézők is időnként kikapnak egy-egy magyar színészt, akire rá lehet csavarodni. A Csányi erre jó példa. Arról már ne is beszéljünk, hogy a bulvársajtó is néha felkap valakit, akit aztán a sárba gyaláz. Ez az ő felelősségük és gerinctelenségük, hogy akikből ők megélnek, azzal azt csinálnak, amit csak akarnak. Sajnos a nézők nagy része hisz ezeknek a „bibliáknak”, amiket hetente megvásárolnak az újságosnál. A titkolózás, a kukucskálás, a bemártás, a pletykálás sokkal jobban érdekli az embereket, mint a teljesen normális élet. Ha nem történik semmi, az unalmas.Film: A film olyan, mint a hétvégi apuka. A hétvégi apukákat imádják a gyerekek, mert olyan ritkán látják. Ezért az apuka van kitüntetve a különös szeretettel és figyelemmel. (…) A színházban héttől fél tízig valóban meg kell történnie annak, amire tízkor fer-tehetem a koronát. A film viszont más típusú koncentrációt igényel: az adott pillanatban az éppen megfelelő hangulatban kell lennem, és az én dolgom, hogy két perc alatt hogyan hozom magam abba az állapotba. Közben persze órák vagy napok telnek el, hazamegyünk, zajlik az életünk, aztán másnap folytatjuk. Ha jó a rendező és a stáb, akkor sikerül fenntartani a szükséges koncentrációt.Kabala: Az öltöztetőnőmtől kapott ásványi kő. Több mint hét évig volt a jelmezem zsebében.Fejjel: Hisztizni nem szoktam, de lobbanékony vagyok, rágom magam a problémákon. És meg vagyok győződve róla, hogy nekem van igazam… Igen, tipikus Kosként fejjel megyek a falnak. Civilként abszolút jellemzõ rám, hogy mindent azonnal szeretnék. A gyerekek: A gyerek mindennél fontosabb volt. Amikor a nagyfiam született, még főiskolásként megtapasztaltam, hogy a gyerek nem akadály a pályámon. Igaz, erős biztatást kaptam a tanáromtól, Horvai Istvántól. Azt mondta, a leghelyesebben döntöttem, hogy megszülöm a gyereket. Megnyugtatott, hogy az iskolával minden rendben lesz. Jártam, amíg tudtam, és amikor szülés után visszatértem, ott folytattam, ahol a többiek tartottak. A mi szakmánkban az ember saját döntésére bízzák, mikor vállal gyereket. Én még sosem hallottam, amint egy igazgató azt mondaná, rendben, szerződtetlek, de ígérd meg, hogy nem leszel terhes. A kollégáim közül mindenki örült, amikor megtudták, hogy gyermeket várok. Egyébként akkor is játszottam, a Kripliben például még a szülésem előtt egy hónappal is. De bevallom, jólesett a kihagyás. Barátok: Régóta tartó, hosszú barátságaim vannak. Egy barátom és három barátnőm - mindannyian gyerekkorom óta az életem részei. Az egyik barátnőmmel harminc éve ismerjük egymást. Még emlékszem, milyen volt, amikor hiányoztak az első fogai. A fiúbarátommal a gimnáziumban az első nap leültünk egymás mellé, azóta tart a kapcsolat. Nem mondom, hogy mind a négyükkel naponta találkozunk, egyikük például Costa Ricában él, de ha beszélünk, onnan folytatjuk, ahol abbahagytuk. Férfi: Amikor sokáig kettesben voltunk a nagyfiammal, akkor néha már úgy éreztem, hogy férfi is vagyok. Annyira helyt kellett állnom, nekem kellett megmondanom mindent, én döntöttem el, hogy mi lesz, hogy szinte férfi is voltam. Én voltam a döntő, és az, aki mindent megmond. Mindent nekem kellett megcsinálni, nem sok alkalmam maradt a nőiség megélésére. Hatalmas szerencsém az, hogy egy olyan szakmám van, ahol mindig nőnek kell lennem. A másik fél: Annak idején biztos voltam benne, hogy nem kezdek színésszel. Sok szakmai kapcsolatot láttam, egyáltalán nem tűntek csábítónak. Én amolyan félig civil színésznő vagyok. A színház kitölti az életem jelentős részét, de maradnia kell még legalább ugyanannyinak. Amióta megvan a gyerek, Zoli is átalakította az értékrendjét. Nagyon egészséges ember, nem kell elmagyarázni neki, miért fontos, hogy lemondjon bizonyos szinkronokról vagy szerepről, hogy együtt tudjunk lenni. De ez se csak színészek számára lehet gond. Cégvezetésbe, autószerelésbe is bele lehet csavarodni annyira, hogy a családra már ne jusson idő, energia. Mindig: Mindig kellett valami a színházon kívül. Ha csak egy dolog van az életemben, attól megbolondulok. (…) Ha csak otthon ülnék, vagy eljárnék moziba, színházba, akkor persze nagyon hiányozna a színpadi lét. Az ember megszokja, hogy estére fölpörög, tíz óra körül vége az elõadásnak, és nem maradok benne a szerepben. De amíg lecseng bennem az adrenalin, már éjfél, fél kettõ, mire ágyba bújok. Ehhez képest most már az éjfélt alig bírom kivárni. A második fél: Az utóbbi harminc évem a táncról, mozgásról, zenéről, színházról, kultúráról szólt. Ezekkel kellene kezdeni valamit, hasznosítani valamiben, valahol. Kicsit kezembe venni a sorsomat. Nekem is lenne kedvem egy kicsit körülnézni a világban. (…) Az ember negyvenhez közeledve megáll egy kicsit, körülnéz, és eldönti, hogy mit kezdjen élete második felével. Forrás: Színház.hu, OSZMI, schelljudit.hu
04.16. 06:01
Szinhaz.hu
Ma ezt vettem fel – Földes Eszter
Földes Eszter három éve végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, de már diákévei alatt sokat dolgozott. Szerepelt az Intim fejlövés és az Utolsó idők című filmekben, rendszeresen szinkronizál és a színpadon is elbűvöli a közönséget. Hétfőn a Cabaret című musicalben játszik Lendván, kedden a Tizenegy percben a Thália színpadán, szerdán a Don Carlosban a Vörösmarty Színházban, szombaton pedig a Centrál Színház pódiumán láthatjuk az Illatszertárban.
04.15. 09:50
Cosmopolitan.hu
Százak éjszakáztak a Nemzeti jegyeiért
Százak éjszakáztak a Nemzeti jegyeiért
A ma reggel 9-kor nyitó jegyirodák előtt már éjjel letáboroztak a színházba vágyók.Rengeteg pénzzel és Excel táblákkal készültek a nézők a Nemzeti Színház megszűnő darabjainak utolsó jegyárusítására. A keménymag a pénztárnál éjszakázott, hajnalban százak csatlakoztak - számolt be az Index.Kilenckor nyitott ki az Andrássy úti jegypénztár, de a sor vasárnap délelőtt már majdnem a Thália Színházig kígyózott. Egy ember minimum 5-7 percet tölt a pénztárnál, mire jegyet tud venni. Háromnegyed tízre még azok sem kerültek sorra, akik már hajnali fél hat óta a helyszínen voltak.A Nemzeti Színház sajtósa pedig úgy nyilatkozott: "A Sirály, a Tizenkét dühös ember és a Hazafit keresünk is hamar telt házas lett" – fogalmazott Gálos Orsolya, aki azt is elmondta, a pénztárosok 10 órán át, szünet nélkül dolgoztak. Gálos Orsolya korábban a Színház.hu interjújában beszélt arról, hogy érinti az igazgatóváltás őt és a társulatot: "Gyászolok. Ebben erősen benne van Frici halála is.... 17.-én kiderült a pályázati eredmény, 19.-én búcsúztattuk Hollósi Fricit. Ahogy Kulka János mondta egy interjúban, azon a napon, mintha a társulat szíve megszűnt volna dobogni. Azt is fájdalmas megélni, hogy örökre eltűnnek azok a nagyszerű pillanatok, amelyekben a nézőkkel osztozunk, hogy az ő mérhetetlen szeretetük energiája nem lesz közvetlenül megtapasztalható.A legnagyobb fájdalmam pedig az, hogy a csapat szétszéled, mert a közös gondolkodás rettenetesen fog hiányozni. A válás gondolata is megvisel. De így van értelme, hogy az ember sok végletet, érzelmi hegyet-völgyet bejár. Ennek az élményét senki nem veheti el tőlünk, ahogy a közönség szeretetét sem" - számolt be a sajtófőnök.Az interjút itt olvashatják.Forrás: Index, Színház.hu
04.14. 16:32
Szinhaz.hu
A líra taxisofőrjei
Ülünk a Thália Színház Mikroszínpadának nézőterén, és próbáljuk elképzelni a jelenetet, amikor Csuja Imre színművész egy dunaújvárosi kocsmában, a pultot támasztó atyafinak váratlanul szavalni kezdi a Falu végén kurta kocsma… című Petőfi-verset.
04.14. 13:15
Nol.hu
A líra taxisofőrjei
Ülünk a Thália Színház Mikroszínpadának nézőterén, és próbáljuk elképzelni a jelenetet, amikor Csuja Imre színművész egy dunaújvárosi kocsmában, a pultot támasztó atyafinak váratlanul szavalni kezdi a Falu végén kurta kocsma… című Petőfi-verset.
04.14. 08:39
Nol.hu
Közeleg a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje a Tháliában
Közeleg a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje a Tháliában
A 2012-13-as évadban is folytatódik a Thália szervezésében a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje. 2013. május 15-19. között 5 nagyszínpadi produkció, 3 stúdió előadás és egy előadóest lesz látható A rendezvény elsődleges és legfontosabb célja, hogy úgy kínáljon bemutatkozási lehetőséget a határon túli színházak számára, hogy a hazai színházszerető közönségnek Budapestre hozza, és pár nap alatt egy helyszínen elérhetővé teszi a határon túli magyar társulatok által létrehozott kulturális értékeket. Ezen kívül kiemelten fontos, hogy a Szemle egy szakmai fórum keretében lehetőséget kínál a társulatok színházszakmai eredményeinek megismerésére, tapasztalatcserére, mely reményeink szerint hatékonyan segíti a szakma fejlődését, megújulását. Az idei évben meghívást kapnak a színházak vezetői és az itthoni döntéshozók, az aktuális gondolatok megvitatására. Ilyen eszmecserére már jó ideje nem volt példa, bár az igény rá jelentős.A tavalyi szemléletből kiindulva, ismét a színházak ajánlására történt a program összeállítása. Az idei fesztiválprogramot tekintve az 5 napos rendezvényen, 5 nagyszínpadi produkció, 3 stúdió előadás és egy előadóest lesz látható. A programról részletesen:Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a Yorick Stúdióval közös előadása – Székely Csaba: Bányavakság, rendező: Sebestyén AbaA Bányavakság egy trilógia középső része: az első rész a többszörösen díjazott Bányavirág (Vilmos-díj - Nyílt Fórum 2011, A legjobb előadás - POSZT 2012, Vidor Fesztivál 2012, A legjobb dráma - Színházi Kritikusok Céhe 2012), a harmadik pedig az Örkény Színház drámapályázatának győztese, a Bányavíz.A 2011-ben Szép Ernő-jutalomban részesült szerző trilógiájának valamennyi része ugyanazon a kis erdélyi bányásztelepülésen játszódik, de más szereplőkkel és más problémakörrel. Míg a Bányavirágban az alkoholizmus, a munkanélküliség és az ezekből fakadó öngyilkosság volt a középpontban, a Bányavakságban a politikai korrupció és az idegengyűlölet témája köré szerveződik a történet. A Bányavíz című darabban az egyház és a pedofília problémaköre kerül előtérbe.A Bányavakság fontos kortárs magyar dráma, megkerülhetetlen kérdésekről beszél, egyszerre erdélyi, magyar és egyetemes, mindemellett remek formában, humorral. A Bányavakság szereplői hús-vér szörnyetegek, akiknek vannak érzelmeik, szeretik hozzátartozóikat, aggódnak rokonaik sorsáért, és életük egyik legfontosabb feladata széthulló családjuk összetartása. Éppen ezek az emberi célok semmisülnek meg az elkövetett bűnökben, a bűnözésben. Bár a téma tragikus, krimibe illő, Székely Csaba az első részből már megismert módon sok humorral mutatja be.Fotó: Rab ZoltánKézdivásárhelyi Városi Színház – Goldoni: Bugrisok, rendező: Balogh AttilaA darabot Balogh Attila sepsiszentgyörgyi származású fiatal színész, rendező, az UNITER 2012-es debüt-díj jelöltje vitte színre Benedek Zsolt dramaturg, György Eszter jelmeztervező és Golicza Előd díszlettervező segítségével.A comedia dell arte és a keleti színház izgalmas, tökéletesen kimunkált előadása.A papucshős, a kalapot viselő asszony, a csonka család, a nemek és a nemzedékek egymáshoz való viszonya családon belül és kívül, mit sem változott az utóbbi két és félszáz évben. Lucietta és Filippetto, a két ifjú velencei szerelmes ugyanazokkal az akadályokkal küzd, mint korunk fiataljai, akik napi szinten megvívják csatáikat a "bezzeg az én időmben" jelmondata mögé felsorakozó idősebb generációval. A Bugrisok jelenkori nézője meglepődve veheti tudomásul, hogy a több mint 250 évvel ezelőtt írt vígjátékban bemutatott családok oly módon vannak megrajzolva, hogy a szemünk elé táruló kép, szinte megszólalásig hasonlít korunk családjaihoz.Komáromi Jókai Színház – Ballek: A hentessegéd, rendező: Rastislav BallekA Ladislav Ballek regényéből készült, A hentessegéd című színpadi adaptáció témája a második világháború után kialakult furcsa helyzet. A helyszín egy szlovákiai határ menti kisváros. Ide érkezik családjával Riečan mészáros a hegyekből, akinek leégett a háza, s felkelő múltjára való tekintettel az új állam kiutal számára egy mészárszéket a déli régióban, Palánkon. A bolttal együtt azonban megörökli a régi segédet, Volent Lančaričot, aki révén a család gyorsan elindul a meggazdagodás irányába. Riečan, aki még ki sem heverte a háború megrázkódtatásait, nem igazán tud mit kezdeni a helyzettel. Számára idegen a városi légkör, ragaszkodik a régimódi elveihez. Felesége és lánya azonban nagyon gyorsan alkalmazkodik a megváltozott helyzethez. Ám ez nemcsak divatot, hanem egyfajta erkölcsi züllést is jelent.Főszerepben a Jászai-Mari díjas Fabó Tiborral.Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház – Molière: A fösvény, rendező: Bocsárdi LászlóMolière A fösvény című vígjátékát Bocsárdi László állította színpadra. Bocsárdi romániai magyar Jászai Mari-díjas (2003) rendező, színházigazgató, a romániai és az összmagyar színházi élet egyik legfontosabb rendezője.Főszereplő: Pálffy Tibor romániai magyar színész, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatának tagja, Jászai Mari-díjas (2004). A tavalyi évadban Trill Zsolt méltó partnerének bizonyult Vidnyánszky Attila, Az ember tragédiája rendezésében, Lucifer szerepében.Fösvénynek lenni annyi, mint magányosnak lenni. Fontosabb a saját érdek, mint a „közösségi”, még akkor is, ha a közösség kifejezés alatt, jelen esetben a családot értjük. Egy méltán „Fösvény-nek” kikiáltott ember meghasonulása és története, olyan körülmények között, ahol a pénz fontos, de nem a legfontosabb, hiszen a szerelem nem ismer akadályokat, és eszközöket. Gyermeki engedetlenség-e az, ami az egyén boldogulásának eszköze a szerelem útján, és a szerelem feljogosíthat-e a gyermeki engedetlenségre? Generációs vita, amelyben a régi és új erkölcsök vívnak meg egymással. Fotó: Barabás Zsolt Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház – Szálinger Balázs: Köztársaság, rendező: Telihay Péter Az Évad Legjobb Magyar Drámája 2012-ben. Az ősbemutatót Székelyudvarhelyen tartották 2013-ban. A Köztársaság szépen illeszkedett, a mostanában igen népszerű közéleti költészet műfajába, lévén közéleti-politikai kérdésekkel foglalkozik, de meg is haladja azt. A három külön részből álló, és részenként más-más műnemben íródott könyv (alcíme is ez: líra, dráma, epika) igazi monstrum: van benne egy szinte önálló kötetre is elegendő vers, egy Krisztus előtt 75-ben játszódó dráma, a Köztársaság (ezt díjazta most a dramaturg céh) és egy elbeszélő költemény, a Háború, amely a harmadik világháborúban játszódik.A szerző számos díjjal és elismeréssel jutalmazott fiatal szerző, József Attila-díjas (2010).A rendező Telihay Péter, népszerű rendező, színész dramaturg. Számos sikeres rendezése volt országszerte. 1999-ben megkapta a színikritikusok különdíját.Stúdió előadások: Zentai Magyar Kamaraszínház – Carole Fréchette: Simon hét napja, rendező:Vukosavljev IvánSimon Labrosse munkanélküli, de ötlete annyi, mint a tenger! Nap, mint nap új foglalkozást fedez fel magának, hogy végre egyenesbe kerüljön. De hiába végtelen kreativitása, tervei sorozatban kudarcba fulladnak. Simon mégsem adja fel, mert jól tudja: akármilyen könyörtelen legyen vele a sors, mindig van remény. Ezúttal barátaival, Leóval és Nathalie-val egy színházi előadás megrendezésén fáradozik, melyben hét napot mutat be életéből. Simon abban reménykedik, hogy próbálkozásai láttára (melyekben egymást követően magánközönséget, érzelmi kaszkadőrt, gondolatbefejezőt, lelkiismeret-könnyítőt végül pedig egodicsérőt alakít), a publikum felismeri munkája hasznosságát, és segít megfeneklett életén.Fotó: Horváth Zsolt Szabadkai Népszínház Magyar Társulata – Tasnádi István: Tapasztalt asszonyA színlap öndefiníciójánál, miszerint "gender revü", nehéz lenne jobban körülírni, hogy micsoda is a Tasnádi István által írt és Szabadkán megrendezett előadás. Revü, mert nem egy stílusban, nem egy műfajban, nem egy történetet beszél el, hanem az abszurdtól a dokumentumszínházig mutat meg jeleneteket - a gender, a társadalmi nemek témájában. A hol kurrens társadalmi kérdésekről (mint a kórházi/otthonszülés vagy az erőltetett nemzetszaporulat), hol banális helyzetekről (lánybúcsúról, tejfakasztó buliról), hol fiktív vagy valós életvezetési praktikák ismertetéséről, hol pedig női sorstörténetekről szóló jelenetek végül nem feminista, nem is anti-hímsoviniszta hangszínt kapnak, legfeljebb sztereotípia-elleneset: emancipacifistát.Fotó: Kovács Attila Yorick Stúdió – Kocsis István: A tér (monodráma Bolyai János hitéről, gyötrelméről és szerelmeiről), rendező– dramaturg: Török ViolaBolyai János: Sebestyén Aba „A tér tudománya mégiscsak elég szép marad. Éppen a dolog természetében rejlik, hogy ez logikai következtetések útján nem ismerhető fel, csak közvetlen szemlélet alapján. Sőt még az angyalok számára is hozzáférhetetlen marad, ha közvetlenül ki nem tapasztalják. Csak egyetlen olyan lény van, kinek szemlélete előtt az egész természet nyitva áll: Isten, a tér mestere.”Az abszolút térelmélet matematikai megalkotója Bolyai János ezúttal filozófusként jelenik meg Kocsis István monodrámájában és a gondolkodó alkotó ember önmeghatározó dilemmáival keresi a helyét az őt körülvevő világban, amit egyszerűen „TÉR”-nek nevez.A világot „másként látó geométer” az emberiség „üdvét” tartja legfontosabb feladatának, mely az önmagunk legyőzésén alapuló felemelő érzés, a végtelen tér megtapasztalása, az időtlen „ÉN” csillagként alakuló felfedezése.Sebestyén Aba a színpad terében és a néző tekintetébe kapaszkodva megidézi Bolyai János sajátságos térmegélését, személyiségének letisztulásán keresztül, mindnyájunk számára elérhetővé téve az abszolút tér-élményt. Előadóest:Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – Dsida-est „…nyílt sebe vagyok a szíven szúrt világnak…” szerkesztő-rendező: Szugyiczky István. A Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeinek, Csutak Rékának és Bogdán Zsoltnak, illetve a Harag György Társulat színművészének, Kovács Évának a közreműködésével.Az időrendi sorrendbe illesztett költemények és levélrészletek a Dsida Jenő életútját is bemutatják. Bővebb információ: www.thalia.hu
04.13. 08:00
Szinhaz.hu
Versmaratonnal ünnepeltek a Tháliában
Versmaratonnal ünnepelték a költészet napját tegnap a Thália Színház Mikroszínpadán. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg a Kárpát-medence legnagyobb versünnepét.
04.12. 09:12
Mno.hu
Vannak új Horger Antalok
A Thália Színház Mikroszínpadán a költészet napján Versmaratont rendeztek, amelynek keretében Az év versei 2013 című antológia költői olvastak fel.
04.12. 06:33
Nepszava.hu
12 órán át olvas fel verseket 90 költő - elkezdődött a Versmaraton a Tháliában
Elkezdődött a Versmaraton, amelynek keretében Az év versei 2013 című antológia költői olvasnak fel a költészet napján, csütörtökön 11-től 23 óráig Budapesten, a Thália Színház Mikroszínpadán.
04.11. 15:10
Hvg.hu
Elkezdődött a Versmaraton a Tháliában
Elkezdődött a Versmaraton a Tháliában
Elkezdődött a Versmaraton, amelynek keretében Az év versei 2013 című antológia költői olvasnak fel a költészet napján, csütörtökön 11-től 23 óráig Budapesten, a Thália Színház Mikroszínpadán. A Magyar Napló Kiadó szervezésében megvalósuló rendezvény megnyitóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Kárpát-medence legnagyobb költészeti ünnepének nevezte a Versmaratont. "A vers mindennapi kenyér, semmint ritka desszert" - fogalmazott a politikus, aki hangsúlyozta, hogy Az év versei 2013 című kötetet az ország valamennyi középiskolájába eljuttatják. Balog Zoltán kiemelte, hogy sosem a politika emeli a költészet rangját, noha ma sem ritka a politikus költő. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma például két költő-államtitkárt is "elfogyasztott már" - jegyezte meg. "A költő nemcsak a mindenségről ír, hanem azzal is méri magát" - fogalmazott a miniszter utalva József Attila születésnapjára, amelyre emlékezve 1964 óra megünnepeljük a költészet napját. Balog Zoltán József Attiláról szólva megjegyezte, hogy költészete "egyszerre van nagyon magasan és nagyon közel". Hozzátette, hogy József Attila költészete sem megoszt, szétválaszt, hanem egyesít, hiszen benne van "minden fájdalom", "Trianon fájdalmától a proletár fájdalmáig". A mintegy 90 költő részvételével zajló 12 órás felolvasást Bereményi Géza író-dalszövegíró, a Thália Színház igazgatója nyitotta meg a Csönded vagyok című dalszövegével. A közmédia kiemelten foglalkozik a Versmaratonnal, az ott elhangzó szövegek a költők saját hangján bekerülnek a közmédia archívumába. A Mikroszínpadon olvassák fel a költők verseiket, majd a Thália Látványstúdióban a közmédia munkatársai beszélgetnek az alkotókkal. A közmédia A hely című műsora is kitelepül, hogy a Tháliában zajló monstre rendezvény kulisszatitkait ismertesse meg a nézőkkel. A Kossuth Rádió weboldalán (www.mr1-kossuth.hu) élő videoközvetítés formájában bárki bekapcsolódhat a Versmaratonba, így olyan iskolák diákjai is hallhatják-láthatják a kortárs költőket, akik a távolság miatt nem tudnak Budapestre utazni. A Kossuth Rádióban többször élőben kapcsolják majd a Versmaratont, a Petőfi Rádióban egész nap megzenésített versek lesznek hallhatók, emellett a Bartók Rádióban is megemlékeznek a költészet napjáról. Az idén is megszületik a felolvasó költők nagy, közös verse, amelyet egy hosszú papírtekercsre írnak majd.
04.11. 14:19
Szinhaz.hu
Versmaraton a Költészet napján
A Thália Színház Mikroszínpadán Az év versei 2013 című kötetben szereplő csaknem száz költő olvassa fel műveit 11 és 23 óra között.
04.11. 13:48
Gondola.hu
Megkezdődött a Versmaraton
Elkezdődött a Versmaraton, amelynek keretében Az év versei 2013 című antológia költői olvasnak fel a költészet napján, csütörtökön 11-től 23 óráig Budapesten, a Thália Színház Mikroszínpadán.
04.11. 13:36
Stop.hu
Elkezdődött a Versmaraton
Elkezdődött a Versmaraton, amelynek keretében Az év versei 2013 című antológia költői olvasnak fel a költészet napján, csütörtökön 11-től 23 óráig Budapesten, a Thália Színház Mikroszínpadán.
04.11. 12:19
Hirado.hu
Elkezdődött a Versmaraton
Elkezdődött a Versmaraton, amelynek keretében Az év versei 2013 című antológia költői olvasnak fel a költészet napján, csütörtökön 11-től 23 óráig Budapesten, a Thália Színház Mikroszínpadán.
04.11. 11:35
Ma.hu
Ma van a költészet napja
Ma van a költészet napja
József Attila születésnapjára emlékezünk április 11-én, így ma, a költészet napján számos rendezvényen vehetünk részt az irodalom szeretetének keretében. Az érdeklõdõk részt vehetnek például a Versmaratonon a Thália Színház Mikroszínpadán, ahol Az év versei 2013 címû kötetben szereplõ csaknem száz költõ olvassa fel mûveit 11 és 23 óra között.
04.11. 08:43
Napiaszonline.hu
A költészet napja - Könyvbemutatók és előadói estek Budapesten
A Thália Színház Mikroszínpadán rendezik meg a Versmaratont, amelyen Az év versei 2013 című kötetben szereplő csaknem száz költő olvassa fel műveit. A 23 óráig tartó rendezvényről a közmédia is beszámol.
04.10. 19:37
Hirado.hu
Saját magát alakítja az X-faktoros és a Megasztáros lány
Saját magát alakítja az X-faktoros és a Megasztáros lány
Kováts Vera és Nagy Adri saját sorsát játszhat-ja el egy musicalben. Az X-Faktor és a Megasztár egykori versenyzői ugyanis főszerepet kaptak a Thália Színház vadonatúj produkciójában, a Starfactoryban.
04.10. 15:25
Borsonline.hu
Megy tovább a Bombaüzlet - Villámkérdés Litkai Gergelyhez
Megy tovább a Bombaüzlet - Villámkérdés Litkai Gergelyhez
Az ujasz.hu arról számolt be, a Bombaüzlet című darabot azonnali hatállyal levették műsorról a Thália Színház vezetői, Bereményi Géza és Kálomista Gábor. A lap szerint Litkai Gergely is felmondott a színháznak. Ennek kapcsán Litkai Gergelyt kérdeztük. A lap értesülései szerint a Bombaüzlet, amelyet Benedek Miklós rendezett egy országgyűlési képviselőnél "verte ki a biztosítékot". A lap munkatársai megpróbáltak a darabra online jegyet rendelni, de a rendszer ezt éppen nem engedte. Litkai Gergely azonban arról számolt be a Színház.hu-nak, hogy ez nem felel meg a valóságnak és tévéfelvételt is készítenek az előadásból. Állítólagos felmondásáról pedig elmondta, arról van szó, hogy megbízási szerződés köti a Tháliához, eddig is projektmenedzserként működött közre a színházban, és ez a jövő évadban is így marad. "Azokat a projekteket viszem tovább, amelyek sikeresnek bizonyultak, köztük a Független Thália Projektet, ami a szívem csücske, amivel sikerült új nézőket bevonzani" - mondta Litkai Gergely.
04.08. 19:00
Szinhaz.hu
Miskolcon a marosvásárhelyi társulat
Miskolcon a marosvásárhelyi társulat
Április 6. és 8. között Miskolc és Szatmárnémeti vendége lesz a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Miskolcon a Határtalan Napok keretében, Szatmárnémetiben az Északi Színház Harag György Társulatának vendégeként lép fel a marosvásárhelyi társulat. Határtalan Napok három marosvásárhelyi előadássalHatáron túli magyar művészeket lát vendégül a Miskolci Nemzeti Színház a 2013. április 5-7. között az első alkalommal megszervezett Határtalan Napok című rendezvénysorozat keretében. A háromnapos eseményen – amelynek meghívottja Kassa, Szabadka és Marosvásárhely – különböző színházi, zenei, irodalomi programokon vehetnek részt a miskolciak. A szervezők kulturális seregszemlének és találkozási lehetőségnek is szánják a rendezvényt.Lilike medika leveleiből (fotó: Rab Zoltán) A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a több hazai és magyarországi fesztiválon díjazott Bányavirág című előadásával, a Gáspárik Attila által előadott Lilike medika leveleiből című felolvasószínpadi produkciójával, valamint a Kisvárdai Fesztiválon rendezői és alakításdíjat nyert A makrancos hölgy avagy a hárpia megzabolázása című Shakespeare-vígjátékkal mutatkozik be a miskolci közönségnek.Marosvásárhelyi irodalom is szerepel a Határtalan Napok műsorán: a Látó szépirodalmi folyóirat Irodalmi Színpad című eseményén a kiadvány szerkesztői, szerzői vesznek részt beszélgetésen. A határon túli magyar színházak közül a Kassai Thália Színház és a Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház lesz jelen a miskolci Határtalan Napokon. A makrancos hölgy avagy a hárpia megzabolázása (fotó: Bartha László) Marosvásárhelyi vendégjáték a Szatmárnémeti Északi SzínházbanA szatmárnémeti közönség április 8-án 19.00 órakor láthatja az Északi Színház nagytermében a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának díjazott vendégjátékát.A makrancos hölgy avagy a hárpia megzabolázása 2012-ben szakmai elismerést kapott a Kisvárdai Magyar Színházak XXIV. Fesztiválján. Ugyanabban az évben a budapesti közönség is láthatta az előadást a Thália Színházban szervezett vendégelőadás-sorozat keretében. Szatmárnémetiben a miskolci vendégjátékot követően szerepel a produkció. Jegyeket az Északi Színház jegypénztárában lehet váltani hétfőtől péntekig 10.00 és 17.00 óra között, szombaton 10.00 és 13.00 óra között, vagy előadás előtt egy órával. Bővebb információkért érdeklődni a 0261-712106-os telefonszámon lehet. Az előadás román felirattal tekinthető meg!
04.06. 09:01
Szinhaz.hu
Örkény 100 - Az író özvegye értékelt
Örkény 100 - Az író özvegye értékelt
A Thália Színházban, Remeteszőlősön és a Bárka Színházban centenáriumzáró beszélgetéssel, színházi előadásokkal és fotókiállítással zárul az Örkény István-emlékév. Radnóti Zsuzsa dramaturg, az író özvegye a remeteszőlősi emlékműre az egyik legbüszkébb.Örkény István édesanyjávalEmlékezetes pillanatokról Radnóti Zsuzsa az MTI-nek elmondta, hogy szombaton avatják fel Remeteszőlősön a Ballada a költészet hatalmáról című novella által ihletett Örkény-emlékművet: a korabeli telefonfülkében a népszerű magyar író egyperceseit felvételről hallgathatják az arra járók Hegedűs D. Géza, Mácsai Pál, Gados Béla, Gábos Katalin és Oberfrank Pál tolmácsolásában. "Ez olyan szeretetteljes és különleges ötlet, hogy mindenki felderül tőle" - fogalmazott. A tavaly áprilisban kezdődött emlékév programjai közül Radnóti Zsuzsa két színházi előadást emelt ki. Szerinte emlékezetes volt az egyperces novellákból összeállított este az Örkény Színházban, "a Pesti Színházban pedig az ország szinte minden színházából érkeztek művészek, hogy kis jelenetekkel emlékezzenek rá". Szólt még a Macskajáték kétszemélyes változatáról és a Pécsi Harmadik Színház Örkény montázsáról is. Radnóti Zsuzsa szerint a Petőfi Irodalmi Múzeum Mi mennyi? - Örkény István százéves című, Pádár Eszter rendezte tárlata jó példa arra, hogyan, milyen merész stílusban érdemes ma irodalmi kiállítást rendezni. "A Széchenyi Könyvtár és a Színházi Intézet nagyszabású egyperces középiskolai vetélkedőt hirdetett, ahogy vetélkedtek az óbudai nyugdíjasok és a zuglói általános iskolások is. A legszebb az egészben, hogy minden várakozást felülmúlt az érdeklődés. Megható volt látni, mennyire megmozgatta az életmű a diákok, a civil társaságok, a fiatalok és az idősebbek fantáziáját" - fogalmazott Radnóti Zsuzsa, hozzátéve, hogy Örkény városban szobrot avattak és a könyvtár is az író nevét vette fel. Emléktáblát kapott a szülőháza a VII. kerületben, posztumusz díszpolgár lett a II. kerületben. Radnóti ZsuzsávalIsmeretlen Örkény-regény jelent meg Az emlékévre megjelent könyvek közül Radnóti Zsuzsa szólt a tavaly a Palatinus Kiadónál kiadott, addig ismeretlen Örkény-regényről, az Áprilisról. Az író fiatalkori regényéről elmondta, hogy a kéziratra az 1990-es évek közepén bukkant rá, a megjelenést azonban kifejezetten a centenáriumra időzítették. "Érdekes módon erről a művéről soha nem beszélt" - jegyezte meg az Radnóti Zsuzsa. Mint mondta, ma sem tudja pontosan, miért hallgatott Örkény István az 1934-ben írt műről. Szerinte talán elégedetlen volt vele, de az is elképzelhető, hogy mire visszatért a hadifogságból, már nem tudott azonosulni a kézirattal. Egészen más foglakoztatta már az életből, a világból. "Erős Márai- és Szerb Antal-hatást mutat a regény, de könnyű felfedezni Thomas Mannt is, hiszen egy varázslatos szanatóriumban játszódik" - mondta a regényről, amelyben felfedezhető a későbbi groteszk hangvétel is. "Az idő a regény alá pörgött, így ma nagyon frissnek hat ez a pszichologizáló, emlékekre épülő, képekben gazdag elbeszélő próza" - vélekedett. Voronyezsben is járt Radnóti Zsuzsa Radnóti Zsuzsa mesélt arról is, hogy az év elején utazáson vett részt Voronyezsben, a Don-kanyarhoz közeli nagyvárosban, ahol Örkény István hadifogságba esett. A dramaturg kitért arra, hogy Örkény munkásságát jól ismerik Oroszországban, hála Tatyjana Voronkinának, aki szinte valamennyi művét lefordította oroszra. Örkény a hadifogságban írta Voronyezs című drámáját, ami oroszul megjelent Voronyezsben, ahol kétnapos programot tartottak az író emlékére. "Voronyezsben nem ismerték Örkény Istvánt, így reveláció számba ment, hogy volt egy magyar író, aki a közös emberi szenvedések oldaláról közelítette meg a háborút, olyan emberi tragédiát élt meg, amit az ottani lakosság. Ugyanarról a háborús emberi szenvedésről írt" - tette hozzá. Sütő Andrással és Juhász Ferenccel a Nemzeti SzínházbanÍgy zárul az ünnepségsorozat Az ünnepségsorozatot a Thália Színház és a veszprémi Petőfi Színház közös rendezvénye zárja Még egy perc Örkénnyel! címmel április 5. és 16. között három helyszínen. A programsorozat keretében pénteken délután három órától a Thália Színház Mikroszínpadának klubhelyiségében tekinthető meg az Örkény képekben című fotókiállítás, amely április 16-ig látható. Szintén pénteken fél négytől centenáriumzáró interaktív kerekasztal-beszélgetést rendeznek a Thália Színház Mikroszínpadán. Az esemény résztvevői között lesz Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója, Hargitai Iván és Berényi Gábor rendező, Oberfrank Pál, a Veszprémi Színház igazgatója, Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, Sudár Annamária a Széchenyi Könyvtárból, valamint az író fia, Örkény Antal. A beszélgetés zárásaként Örkény Istvánról készült portréfilmet vetítenek le. Ezután a színház Új Stúdiójában látható A Szkalla lányok című előadás Béres Ilona és Tordai Teri főszereplésével. A produkciót Örkény István Macskajáték című műve alapján Berényi Gábor írta és állította színpadra. Pénteken este fél nyolckor az Arizona Stúdióban a veszprémi Petőfi Színház Sötét galamb című előadása szerepel a műsoron. Örkény István ritkán játszott darabját Hargitai Iván rendezte. Az Örkény-centenárium záróeseményének utolsó programja április 16-án kedden este hét órakor kezdődik a Bárka Színházban: ekkor láthatja a közönség a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Kulcskeresők című előadását Forgács Péter rendezését.
04.05. 12:13
Szinhaz.hu
Starfactory - Új magyar musicalt próbál a Thália
Starfactory - Új magyar musicalt próbál a Thália
Starfactory címmel új magyar musical ősbemutatójára készül a Thália Színház. A próbák április első napjaiban kezdődtek meg. Mi történik egy könnyűzenei tehetségkutató verseny színfalai mögött? Hogy a nyertesek sorsa hogyan alakul, azt részben ismerjük, másrészt el tudjuk képzelni. De mi van a vesztesekkel?A darab zenéjét, szövegkönyvét és dalszövegeit Gém Zoltán írta. Az elsőműves szerző musicalje elsősorban nem a profitorientált, közönség-szórakoztató műsorok kritikáját igyekszik megfogalmazni. A szerzőt jobban érdekli fiatal főszereplőinek személyes sorsa, alakuló vonzalmaik, terveik, kudarcaik. A nagybetűs életbe most induló tizen- és huszonévesek önmagukkal kerülnek szembe a történet során, némelyiküknek a szüleitől kapott értékrendet is felül kell vizsgálnia. A kettős szereposztásban színre vitt alkotás szerepeiben fiatal, kezdő énekes-színészek és ismert színészek mellett komoly feladatot kapott néhány, a tehetségkutató versenyekből ismert tehetség is. Az alkotók erősen bíznak abban, hogy a "komoly kérdéseket" felvető, ugyanakkor szórakoztató, zenés-táncos előadás jön létre, ami a fiatal nézőréteget is vonzani fogja. A darabot június 1-jén láthatja először a közönség a Thália Színház nagyszínpadán. Szereplők: Gubás Gabi, Vida Péter, Hunyadkürti István, Egri Bálint, Tóth Eszter, Koltai Róbert, Laklóth Aladár, Kováts Vera, Nagy Adrienn, Puskás Péter, Gulyás Attila, Baronits Gábor, Kékesi Gábor, Trecskó Zsófia, Hekler Melinda, Molnár Gyöngyi, Mező Zoltán és még sokan mások. Rendező: Horváth Péter, koreográfus: Bóbis László.
04.05. 08:05
Szinhaz.hu
Új magyar musicalt próbálnak a Tháliában
"Starfactory" címmel új magyar musical ősbemutatójára készül a Thália Színház, melynek április első napjaiban kezdődtek meg a próbái.
04.04. 20:15
Stop.hu
Több mint kilencven költő verse a Versmaratonon
Az év versei 2013 című kötetben szereplő 92 költő olvassa fel verseit a harmadik Versmaratonon, amelyet a költészet napján, április 11-én rendeznek meg 11 és 23 óra között Budapesten, a Thália Színház Mikroszínpadán.
04.04. 18:55
Nol.hu
Több mint kilencven költő verse a Versmaratonon
Az év versei 2013 című kötetben szereplő 92 költő olvassa fel verseit a harmadik Versmaratonon, amelyet a költészet napján, április 11-én rendeznek meg 11 és 23 óra között Budapesten, a Thália Színház Mikroszínpadán.
04.04. 15:11
Nol.hu
92 költő verse a Versmaratonon
Az eseményt április 11-én rendezik meg 11 és 23 óra között Budapesten, a Thália Színház Mikroszínpadán.
04.04. 14:56
Metropol.hu
Több mint kilencven költő verse a Versmaratonon
Az év versei 2013 című kötetben szereplő 92 költő olvassa fel verseit a harmadik Versmaratonon, amelyet a költészet napján, április 11-én rendeznek meg 11 és 23 óra között Budapesten, a Thália Színház Mikroszínpadán.
04.04. 13:42
Ma.hu
92 költő olvas fel a Thália Versmaratonon
92 költő olvas fel a Thália Versmaratonon
Az év versei 2013 című kötetben szereplő 92 költő olvassa fel verseit a harmadik Versmaratonon, amelyet a költészet napján, április 11-én rendeznek meg 11 és 23 óra között Budapesten, a Thália Színház Mikroszínpadán. A Magyar Napló Kiadó szervezésében megvalósuló rendezvény csütörtöki sajtótájékoztatóján Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára kiemelte, hogy Az év versei 2013 című könyvet az ország valamennyi középiskolájába eljuttatják. A politikus hangsúlyozta, hogy a Versmaraton azért fontos a tárca számára, mert általa a "magyar irodalom gyöngyszemeit" juttathatják el a társadalomhoz. "A nemzeti kultúra akkor lesz erős, ha nagyon sokan tudják fogyasztani" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közreműködésével a verseket emberek milliói hallhatják.Gazsó L. Ferenc, az MTVA vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta: a Versmaraton célja az, hogy 12 órán keresztül a verseké legyen a főszerep. Kiemelte, hogy a Mikroszínpadon 92 költő olvassa fel versét, majd a Thália Látványstúdióban a közmédia munkatársai beszélgetnek az alkotókkal. Elmondta, hogy a közmédia A hely című műsora is kitelepül, hogy a Tháliában zajló monstre rendezvény kulisszatitkait ismertesse meg a nézőkkel.A vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta, hogy az MTVA valamennyi kulturális műsora kiemelten foglalkozik majd a Versmaratonnal. Hozzátette: az elhangzó szövegek a költők saját hangján bekerülnek a közmédia archívumába. "Olyan kulturális kincs képződik az évek során, amelyet bármikor elő lehet venni" - fogalmazott. Gazsó L. Ferenc kiemelte, hogy a Kossuth Rádió weboldalán (www.mr1-kossuth-hu) élő videoközvetítés formájában bárki bekapcsolódhat a Versmaratonba. Szerinte ez azért fontos, mert így olyan iskolák diákjai is hallhatják-láthatják a kortárs költőket, akik a földrajzi távolság miatt személyesen nem tudnak Budapestre utazni. Jónás István, a Magyar Rádió Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a Vers napról napra sorozatuk hallgatottsága indulása óta 30 ezer fővel nőtt, ami szerinte azt jelzi, hogy a versre van igény és kereslet. Kiemelte, hogy a Kossuth Rádióban többször élőben kapcsolják majd a Versmaratont, a Petőfi Rádióban egész nap megzenésített versek lesznek hallhatók, emellett a Bartók Rádióban is megemlékeznek a költészet napjáról. Megjegyezte, hogy az idén is megszületik a felolvasó költők nagy, közös verse, amelyet egy hosszú papírtekercsre írnak majd.Oláh János, a Magyar Napló Kiadó igazgatója a magyar irodalmifolyóirat-kultúra fontosságára hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy a 12 éve megjelenő Az év versei kötetet több mint negyven folyóirat versközléséből válogatják, így a szerkesztőségek egyfajta szakmai előszűrőként is működnek. Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a Versmaratont a Kárpát-medence legnagyobb versünnepének nevezte, amely szerinte látlelet is Magyarországról. Mint fogalmazott, a kötet verseiből lemérhető a magyar nemzet állapota, örömei, küzdelmei. Az antológia legidősebb alkotója a 92 éves Hárs Ernő, őt a 86 éves Vasadi Péter követi a sorban, de szerepel a könyvben a 84 éves Juhász Ferenc is.
04.04. 12:37
Szinhaz.hu
Sándor György humoralista 75 éves
Sándor György humoralista 75 éves
Sándor György Kossuth- és Jászai Mari-díjas előadóművész, humoralista április 4-én ünnepli hetvenötödik születésnapját. Sándor György pályájáról:Budapesten született 1938-ban. Villamosmérnök édesapja 1942-ben munkaszolgálatosként halt meg Voronyezsnél, édesanyjának sikerült megszöknie a deportálás elől. Általános iskolásként egy időre a Rákosi Mátyás Gyermekotthonba került, majd a Gorkij orosz iskolába járt. Híresen rossz tanuló volt, ahogy egy interjúban fogalmazott: "Érdekes, hogy mostanában mennyi érettségi és osztálytalálkozóra hívnak. Ilyenkor mondom magamnak, hogy jó-jó, egy kis nevet szereztem magamnak, de aztán rájöttem, mi ennek az oka: majdnem minden osztályt kétszer jártam". Bár erősen dadogott, középiskolás korában megnyert egy szavalóversenyt, ekkor kezdődött a színház iránti vonzalma is. Harmadikos gimnazista korában meglógott otthonról és leutazott Kaposvárra, ahol segédszínész lett.1958-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, Szinetár Miklós osztályába, de egy év múlva "a szöveg elleni stilizált játéka" miatt kirúgták. A színháznak nem fordított hátat, de az alapoknál akarta újrakezdeni a szakmát, ezért az egri színházhoz ment bútorosnak. Innen Szinetár hívására 1960-ban az akkor alakult Petőfi Musical Színházhoz került, 1963-tól a Thália Színházban volt kisegítő, öltöztető, segédszínész - és jelenség. 1964-ben az Egyetemi Színpadon Emlékszem még nagyanyámra című magánszámával indult önálló előadóművészi pályája. (Ebből lett később kibővítve az Én egy an(alfa)béta vagyok című, hivatalosan is első műsora.) Tevékenységének gyorsan híre terjedt, hamarosan a Vidám Színpad szólistája lett, majd a Mikroszkóp Színpadon is fellépett. 2005-től a Budapesti Kamaraszínház adott otthont műsorainak. Sándor György jellegzetes gesztikulációval, mimikával kísért előadóestjeivel hamar népszerűvé vált, már az 1970-es években is tanulmányok jelentek meg róla Molnár Gál Péter, Kőszeg Ferenc és Szalay Károly tollából. A költő Zelk Zoltán szópantomim művésznek nevezte el, a Humorlexikon szerint "olyan összefüggéseket teremt a szavak között, amelyekkel új tartalmat ad a kifejezéseknek. Váratlan asszociációkat fedez fel, amelyeket a színész előadásmódjával felerősít". Nyelvi leleményei miatt hasonlították Karinthyhoz, és mondták azt is, hogy a hatvanas évek két nagy tehetséget adott a magyar humornak, Hofi Gézát és Sándor Györgyöt. Míg az előbbi a plebejus, addig Sándor György az intellektuális humorban szerettette meg magát. Több mint négy évtizedes pályáján tucatnyi önálló műsoros estje volt (Lyukasóra, Micimackómédia, Mágiarakás, A legvidámabb barokk, Több őrült naplója, A Semmittudás Egyeteme, Válogatott jellemtelenségeim). Széles körben ismertté a rádiókabaré, illetve a tévés szereplések tették: legismertebb jelenete az volt, amikor egy forgalmas pesti aluljáróban a Burda divatlap szabásmintáját térképnek használva a Majtényi Frigyes utca után érdeklődött. Több könyve is megjelent, többek között a Hogyan lettem humoralista? (1975), a Nézeteltérítés (hét szerzői est, 1985), a Mágiarakás (válogatás, breviárium, 1989), a Nagy Bandó Andrással közösen készített Furcsa pár-beszéd (2007), és a Hármaskönyv, amelynek harmadik kötete a Kivezetés a szépirodalomból - olcsó vászonkötésű mókás rémtettek címet kapta. Munkásságát több rangos kitüntetéssel ismerték el: 1988-ban Jászai Mari-, 1998-ban Magyar Örökség Díjjal, 2002-ben megkapta a Köztársaság Elnökének Érdemérmét, 2003-ban a Karinthy-emlékgyűrűt, 2006-ban a Magyar Rádió Bonbon-díját, 2010-ben a Prima Díjat. 2011-ben Kossuth-díjat vehetett át rendhagyó, a magyar kulturális életben egyedülálló, sajátos stílusú, sokszínű intellektuális humorral átszőtt előadóművészete, sokoldalú művészi pályafutása elismeréseként. Még ebben az évben Budapestért-díjban is részesült.A pöttyös történet a kedvencem. A kalauz kéri a jegyet, de az utas nem adja, pedig van neki. Aztán adja, de visszakéri a lyukasztásból származó pöttyöt. Ez így elég értelmetlenül hangzik, de ahogy Sándor György mondja, zseniális. Egy előadó, ha csak egyetlen mondatot hagy is maga után, már nem élt hiába. A tehetséget a Jóisten nem egyforma kézzel méri, és sokat csak kevés embernek ad. A Magyar Nemzet így ír a humoristáról: "Sándor György az eltelt hetvenöt évben sok maradandó mondatot adott, amelyik generációk közötti jelzés lett, függetlenül szinte attól, hogy ki milyen tanult ember, vagy milyen humorérzékkel született. Az intellektuális humor az a műfaj, amelyikért a leghálásabb a közönség. A színvonal fokmérője nem a hangos nevetés, hanem a belső megrendülés. A jó humor nagyon szomorú és fájdalmas. Sándor György életének hetvenöt esztendeje alatt végigélte a XX. század fontos eseményeit, és mindig a "másik" oldalra érkezett. Mintha szándékosan tenné. Előbb a holokausztot kellett túlélnie, azután a szocializmust, majd a rendszerváltozást követő kötelező igazodást. Valamit azonban ebben az állandó fizikai és szellemi életveszélyben is jól csinálhatott, mert a stratégia működött. Megúszta a Dunába lövést, a szocializmus alatt az underground színházi-szellemi élet sztárja lett, pedig korábban a tehetségtelensége miatt kirúgták a színművészeti főiskoláról. - Tragikomikus volt, hogy én, az eszköztelen ember, mindenféle médiaháttér nélkül, hisz televízióban, rádióban nem szerepeltem, egyre veszélyesebbé váltam. Fogalommá. Zarándokoltak az emberek az estjeimre. Ott ült Nagy László, Pilinszky, Weöres Sándor, Latinovits Zoltán. Sokszor bele kellett mozognom a vastapsba, hogy ne legyen túl nagy a siker - mondta egy interjúban".
04.04. 11:03
Szinhaz.hu
Jön a 2. Színházak Éjszakája - Kiderült a program
Jön a 2. Színházak Éjszakája - Kiderült a program
Május 4-én 13 színház és a Jurányi Inkubátorház részvételével jön a második Színházak Éjszakája. Cikkünkből kiderül, mi lesz az idei program.„A Színházak Éjszakája páratlan alkalom arra, hogy a színházak megmutassák magukat. Nagy öröm volt látni múlt évben, mennyi ember hömpölygött az utcán. Én most is részt veszek a rendezvényen. Külön öröm, hogy idén a Jurányi Inkubátorház is csatlakozott a programhoz. Azt gondolom, a múlt évad legnagyobb színházi dobása a ház létrehozása volt” – mondta Csomós Miklós a rendezvény sajtótájékoztatóján az Operettszínházban. Kerényi Miklós Gábor, a színház főigazgatója pedig úgy fogalmazott: „Ez az éjszaka egy egészen csodálatos összefogás eredménye. Olyan, mint egy nagy nagy kézfogás.”A Színházak Éjszakáját a Fővárosi önkormányzat színházai hozták létre 2012 áprilisában. A különleges programokat kínáló rendezvényen akkor nyolcezer látogató vett részt. Az eseménysorozat sikerét az is mutatja, hogy a szervezők és a résztvevő teátrumok másodszorra is nekivágnak az Éjszakának. Az idei programból sem maradhatott ki a Budapest Bábszínház, az Operettszínház, a Centrál Színház, a József Attila Színház, a Katona József Színház, a Kolibri Színház, a Madách Színház, az Örkény Színház, a Radnóti Színház, a Szabad Tér Színház, a Thália Színház, az Újszínház, a Vígszínház, és csatlakozott hozzájuk a független társulatokat tömörítő Jurányi Inkubátorház is. A Budapest Bábszínházban bábozó tobzódásra azaz - egérfutóversenyre, ördögkuglira, karikázásra, bábsimogatásra, kalandos kirakósra, báböltöztetésre, mézeskalács-díszítésre -, bábkukucskáló barangolásra és bábborzongató kísértetjárásra invitálják a játékos kedvűeket. A Budapesti Operettszínházban rajzverseny, családi mese, tánctanulás, az Operettszínház sztárjainak dalparádéja, Ördöngölő-csűrdöngölő, Operett-Musical Maraton, kulisszajárás, Operett-Musical vetélkedő és Kerényi Miklós Máté, illetve a Budapest Folk Jazz Band koncertje vár. A Centrál Színházban Vári-Kovács Péter, Simon Kornél, Hoffmann György, Dobos László játszik majd Beatles-dalokat, nyílt próbára, kulisszajárásra, illetve Avenue Q koncertre, szigorúan zsebkendőköteles programokra is sor kerül. A József Attila Színházban kiállítás nyílik a nemrég elhunyt kiváló színésznő, Bakó Márta jelmezeiből, a gyerekeket interaktív játékokra, a felnőtteket színházi idegenvezetésre, Portisch Lajos sakkmester ária- és dalestjére, sakkpartira, irodalmi szalonra, színházi beavatásra hívják. Az érdeklődők emellett részt vehetnek A nagymama című előadás közönségtalálkozóján és meghallgathatják Fehér Adrienn és Jónás Andrea koncertjét, akik Aretha Franklin, Barbara Streisand, Whitney Houston dalokat és filmslágereket énekelnek. A Jurányiban interaktív gyerekmegőrző, 4D-s esti mese szórakoztatja a piciket, a nagyobbakat pedig nyílt táncórákkal, közösségi falfestéssel, jelmezpróbával, öko- és gasztroműhellyel fogadják. Stand-upol majd Janklovics Péter, Stefanovics Angéla, Andrássy Máté, Tamási Zoltán, Bánki Gergely, jóga órát tart Stefanovics Angéla, kung-fu edzést vezet Nagy Zsolt. Lesz alvószínház a TÁP Színházzal és interaktív zenélés a Bélaműhellyel, míg a HOPPart és a Szputnyik KOTTAVETŐ címmel ad ízelítőt közös koncertszínházi előadásukból. A hajnalig tartó Afterpartyról pedig Dj Vajdai fog gondoskodni. A Katona József Színház SzeK:rénymatinét rendez Jordán Adéllal és Elek Ferenccel, a nagyszínpadon népszerű színházi sitcomuk, A Gondnokság befejező epizódját és Katona-dalokat, a Kamrában pedig három színművész - Kiss Eszter, Fullajtár Andrea és Haumann Péter- három önálló estjét mutatja be. A Kolibri Gyermek és Ifjúsági Színházban meselabirintussal, papírszínházzal, Vitéz László automatával, kulisszajárással, igazgatószimulátorral, KoliBrEATLES koncerttel, jelmez-divatbemutatóval, retro-diavetítéssel, kézműves-foglalkozással készülnek, illetve Mario és a varázsló előadással Scherer Péter és Bárdi Gergő főszereplésével. Az előadás után drámafoglalkozást tartanak felnőtteknek!A Madách Színházban Kökényessy Ági, Ladinek Judit és Pusztaszeri Kornél mesél a gyerekeknek, Ki mit tud-on vetélkedhetnek a nézők Szente Vajk vezetésével, a Fame című musical keresztmetszetét adjáka Madách Musical Tánc- és Zeneművészeti Iskola színészképző osztályának végzős hallgatói, látható lesz a L'élek, Posta Viktor zenés estje, Madách-Medley címen kórusművet hallhatnak a Madách musicaljeiből, a vállalkozó kedvűek megtanulhatják és előadhatják a színpadon a Mary Poppins híres dalát, a SZUPERFENOFRENETIKOMAXIKAPITÁLIST Oroszlán Szonjával és Sándor Dáviddal. A Színészek „Popban” program keretében Feke Pál, Gallusz Nikolett, Mahó Andrea, Nagy Sándor, Puskás Péter, Polyák Lilla és Serbán Attila, valamint a színház tánckara és kórusa is fellép. Az Örkény Színházban Pogány Judit meséit hallgathatják a gyerekek, a Meseutcában pedig Csoda és Kósza történeteivel ismerkedhetnek meg. A Kék Angyal Bárban fellépnek az Örkény Színház művészei, az Örkény presszóban a NOL Presszó mintájára a színház művészeivel Szemere Katalin beszélget. Az érdeklődők Útifilm-vetítésen is részt vehetnek, ami a társulat Japán turnéjáról ad számot, míg az IRAM FLESS-en a felnőttek is betekintést nyerhetnek az Örkény ifjúsági programjábaNeudold Júlia közreműködésével. A Radnóti Színházban az aprók találkozhatnak Bárány Boldizsárral és a Vodku Zenekarral, és Szávai Viktória játszóházában múlathatják az időt. Az előcsarnokban pedig a színészek adnak randevút a közönségnek:Formán Bálint és Rétfalvi Tamás dalokat improvizál, a nézőtéri büfében Petrik Andrea, Wéber Kata, Martin Márta és Schneider Zoltán várja avendégeket, akik Kováts Adél, Gazsó György ésSzervét Tibor tanácsadását is élvezhetik. Dr. Vámos Miklós is a Radnótiban lesz, ugyanis testi és lelki problémák unalmas taglalásával hervasztja le a nagyérdeműt, a rászorulókat meg is vizsgálja. A színház premier utáni ízelítőt is ad Mozgófénykép című előadásuk dalaiból; a Dinyés Zenekar, valamint Hajós András a Dalmagyarázó Kft. Képviselőjének közreműködésében.A Szabad Tér Színház majálist tart a Városmajorban, a közönség megismerkedhet a Parádé 75-öttel, a 75 éves Margitszigeti Szabadtéri Színpad ünnepi borkülönlegességével, a gyerekeket Süsü, a sárkány várja, a felnőtteket zumba és tangóörömtánc, várostörténeti séta, Madarász-operett, és Mozart legnépszerűbb vígoperájából, A Figaro házasságából is ízelítőt ad Fodor Beatrix, Herczenik Anna, Mester Viktória, Boncsér Gergely, Hábetler András valamint Köteles Géza. A Thália Színház a Mikroszínpadon kulisszajárással, angol nyelvű vezetésselBest of kabaréval, beszélgetéssel vár Schell Judit, Litkai Gergely és Szombathy Gyula közreműködésével. Az Újszínház Pöttöm Panna, illetve a Tájkép című előadást, kulisszajárást és a Farkas Ensemble, illetve Újszínház zenekarának koncertjét kínálja.A Vígszínház beszélgetésekkel, közönségtalálkozókkal és más izgalmas programokkal fogad mindenkit a Vígszínházban, a Pesti Színházban és a Házi Színpadon egyaránt. Ráadásul egy legendás darab születik újjá egy próbán, ahogy még sohasem láthatták, ahol a közönség aktív részvételére is számítanak, ahol minden lehetséges… Ez lesz a Vígszínházi Csárdáskirálynő.A felnőttek 1700 Ft-ért, a tanulók 1000 Ft-ért, a 6 évnél kisebb gyerekek 100 Ft-ért juthatnak be a Színházak Éjszakájára. Karszalagot április 4-től a résztvevő színházak szervezési osztályán és jegypénztárában, online a www.szinhazakejszakaja.hu , a PORT.hu/jegy, és a jegy.hu oldalakon, illetve a LIBRI könyvesboltokban vásárolhatnak az érdeklődők. A korlátozott férőhellyel rendelkező programokra csak előzetes regisztrációval lehet majd bejutni. A szervezők azt ajánlják, hogy az éjszakázni vágyók minél hamarabb váltsák meg belépőiket, mert idén is előfordulhat, hogy a jegyek hamar elfogynak, a színházak pedig nem léphetik át a befogadóképességük határát. További részletek a Színházak Éjszakája honlapján.Színház.hu
04.04. 09:06
Szinhaz.hu
Örkény Istvánról nyílik fotókiállítás
Az Örkény képekben című tárlatot péntektől a Thália Színház közönsége.
04.02. 16:44
Metropol.hu
Megöltem az anyámat - London után a Tháliában!
Megöltem az anyámat - London után a Tháliában!
Visky András drámája az I killed my mother (Megöltem az anyámat) London után Budapestre érkezik a Független Thália Projekt keretében. A drámát, mely egy, az 1980-as években romániai árvaházban felnőtt erdélyi magyar lány történetét mutatja be, Visky András valós történetből kiindulva írta meg. A darabról: Az identitásjáték főszereplője Bernadett, aki a társdalomból kitaszított fél-cigány árva. Az intézetet elhagyva gyökereit kutatja. Lelki és fizikai megaláztatások, szeretethiány és a valóságtól való menekülés ellenére a darab életigenlésről és megbocsájtásról szól. A drámát angol nyelven 2012-ben Chicagóban a Theatre Y, majd New Yorkban a La Mama társulat játszotta nagy sikerrel. Az angol premierre Ailisha O'Sullivan fordítását Lehóczky Ágnes szerkesztette. Visky András az előadásról: ,,Egyszerre ragadott magával a nyelv letisztult líraisága, a történet nyers életereje és a dráma különleges struktúrája. A darab bravúrosan vezet minket végig saját teátrális térképén felmutatva a főszereplő érzékeny én-történelmének csomópontjait, és egyben olyan univerzálisan jelenlevő lét-helyzeteket és élet-motívumokat, melyeket a londoni és a budapesti közönség egyaránt sajátjának érezhet majd." /Visky András/Summer Dialogues ProductionsVisky András: I KILLED MY MOTHER (Megöltem az anyámat)Angol nyelvű előadás2013. május 4., 5. 19:30, Thália Színház, Új StúdióMájus 4-én a Színházak Éjszakáján az előadás előtt kulisszajárás angol nyelven a Funzine munkatársával, a Mikroszínpadon! Az előadás fő médiatámogatója a FUNZINE.www.thalia.hu
04.02. 10:08
Szinhaz.hu
Love Songs - A Danish Dance Theatre a Tháliában
Love Songs - A Danish Dance Theatre a Tháliában
A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében április 3-án a Danish Dance Theatre Love Songs című előadását láthatják a Tháliában. A Danish Dance Theatre az északi ország vezető együttese. Művészeti vezetője Tim Rushton, aki Love Songs című munkájával hatalmas sikert arat szerte a világban. Sikerének egyik titka, hogy a produkció nem hagyományos táncelőadás, hanem egy jazzkoncert és egy koreografált színházi produkció különös, ugyanakkor természetes elegye. A zenét – természetesen élőben – egy varázslatos hangú jazzénekesnő, Caroline Henderson és együttesének előadásában halljuk.„Az a kérdés izgatott – vallja Tim Rushton –, hogy miképp lehetséges létrehozni egy egyszerű, letisztult, hagyományos koreográfiai eszközöket felvonultató előadást úgy, hogy az a táncosoknak és a koreográfusnak egyaránt különleges kihívást jelentsen. A választ a jazzben, ebben az önmagában is rendkívül erős és önálló kifejezési formában találtam meg. Egyetlen témát, egyetlen gondolatot járunk körbe, azt variáljuk, hogy miként keressük egy életen át a szerelem érzését, miként kerülünk újra és újra komikus vagy tragikus, meghitt vagy olykor mocskos, emelkedett vagy giccses helyzetekbe.” A Love Songs washingtoni, bostoni és New York-i vendégjátékok után érkezik a Tavaszi Fesztiválra.A produkcióról képekben: 1. 2.3. 4. 5. 6. Forrás: Színház.hu, thalia.hu
04.01. 09:19
Szinhaz.hu
Még egy perc Örkénnyel - Vége a centenáriumi évnek
Még egy perc Örkénnyel - Vége a centenáriumi évnek
A Thália Színház és a Veszprémi Petőfi Színház közös rendezvénye zárja a groteszk egyik meghatározó írója, Örkény István tiszteletére szervezett országos centenáriumi ünnepségsorozatot. Április 5–16. között három helyszínen, a fővárosi Thália és Bárka Színházban, valamint Remeteszőlősön beszélgetéssel, színházi előadásokkal, fotókiállítással és Örkény-emlékmű felavatásával várják a közönséget. Örkény István három örököse – Örkény Angéla, Örkény Antal és Radnóti Zsuzsa – így összegezte a centenáriumi ünnepségsorozatot: „A jubileumi év számos eseménye – amelynek döntő része spontán, közösségeknek köszönhető program volt – folyamatosan és látványosan bizonyította, hogy az életmű köztünk él. Alkotójának szelleme, írásai, ebben a nagyon gyorsan változó világban is aktuálisak maradtak és megszólítják az embereket, fiatalokat, időseket, a kultúra szeretőit és a kultúra létrehozóit egyaránt. Ezek az évfordulós események nekünk, Örkény István örököseinek, életre szóló élményt jelentettek. Külön köszönjük Oberfrank Pálnak, hogy ez az emlékévet záró mini fesztivál létrejöhetett” – olvasható a nyilatkozatban.Április 5-én délután három órától április 16-áig a Thália Színház Mikroszínpadának klubhelyiségében tekinthető meg az Örkény képekben című fotókiállítás. Ugyancsak április 5-én fél négytől centenáriumzáró kerekasztal-beszélgetés helyszíne lesz a Thália Színház Mikroszínpada. Résztvevői: Radnóti Zsuzsa dramaturg, Örkény István özvegye, Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója, Hargitai Iván és Berényi Gábor rendező, Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, Pádár Eszter, a PIM Örkény-kiállításának rendezője, Szebényi Ágnes, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa, Sudár Annamária, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, Reményi József Tamás, a Palatinus Kiadó művészeti vezetője és dr. Örkény Antal. A rendezvény házigazdája Lőkös Ildikó dramaturg. A beszélgetés végén portréfilmet vetítenek Örkény Istvánról.Ezután, fél hattól a színház Új Stúdiójában lesz látható A Szkalla-lányok című előadás Béres Ilona és Tordai Teri főszereplésével. A produkciót Örkény István Macskajáték című műve alapján Berényi Gábor írta színpadra és rendezte. Ugyanezen a napon este fél nyolckor kezdődik az Arizona Stúdióban a Veszprémi Petőfi Színház Sötét galamb című előadása. Örkény ritkán játszott darabját Hargitai Iván állította színpadra. Az emlékév zárásaként egy különleges Örkény-emlékművet avatnak Remeteszőlősön április 6-án délelőtt 11 órakor. A "Ballada a költészet hatalmáról" című telefonfülkében, egy korabeli telefon segítségével, Örkény István népszerű egyperceseit hallgathatják meg felvételről az érdeklődők Hegedűs D. Géza, Mácsai Pál, Gados Béla, Gábos Katalin és Oberfrank Pál tolmácsolásában. A telefonfülke elhelyezésének ötlete Oberfrank Páltól, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójától származik. A kezdeményezés mellé állt Szathmáry Gergely, Remeteszőlős polgármestere és a település képviselő-testülete, így született meg az az önkormányzati határozat, aminek köszönhetően látogatható lesz majd a fülke a Remete-szurdoknál. Az Örkény-centenárium záróaktusaként, április 16-án este hét órától mutatják be a budapesti Bárka Színházban a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Kulcskeresők című előadását Forgács Péter rendezésében. Forrás: MTI, infovilag.hu, Színház.hu
04.01. 07:00
Szinhaz.hu
Még egy perc Örkénnyel! - Zárul a centenáriumi év
Még egy perc Örkénnyel! - Zárul a centenáriumi év
A Thália Színház és a Veszprémi Petőfi Színház közös rendezvénye zárja a groteszk egyik meghatározó írója, Örkény István tiszteletére szervezett országos centenáriumi ünnepségsorozatot. Április 5–16. között három helyszínen, a fővárosi Thália és Bárka Színházban, valamint Remeteszőlősön beszélgetéssel, színházi előadásokkal, fotókiállítással és Örkény-emlékmű felavatásával várják a közönséget. Örkény István három örököse – Örkény Angéla, Örkény Antal és Radnóti Zsuzsa – így összegezte a centenáriumi ünnepségsorozatot: „A jubileumi év számos eseménye – amelynek döntő része spontán, közösségeknek köszönhető program volt – folyamatosan és látványosan bizonyította, hogy az életmű köztünk él. Alkotójának szelleme, írásai, ebben a nagyon gyorsan változó világban is aktuálisak maradtak és megszólítják az embereket, fiatalokat, időseket, a kultúra szeretőit és a kultúra létrehozóit egyaránt. Ezek az évfordulós események nekünk, Örkény István örököseinek, életre szóló élményt jelentettek. Külön köszönjük Oberfrank Pálnak, hogy ez az emlékévet záró mini fesztivál létrejöhetett” – olvasható a nyilatkozatban.Április 5-én délután három órától április 16-áig a Thália Színház Mikroszínpadának klubhelyiségében tekinthető meg az Örkény képekben című fotókiállítás. Ugyancsak április 5-én fél négytől centenáriumzáró kerekasztal-beszélgetés helyszíne lesz a Thália Színház Mikroszínpada. Résztvevői: Radnóti Zsuzsa dramaturg, Örkény István özvegye, Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója, Hargitai Iván és Berényi Gábor rendező, Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, Pádár Eszter, a PIM Örkény-kiállításának rendezője, Szebényi Ágnes, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa, Sudár Annamária, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, Reményi József Tamás, a Palatinus Kiadó művészeti vezetője és dr. Örkény Antal. A rendezvény házigazdája Lőkös Ildikó dramaturg. A beszélgetés végén portréfilmet vetítenek Örkény Istvánról.Ezután, fél hattól a színház Új Stúdiójában lesz látható A Szkalla-lányok című előadás Béres Ilona és Tordai Teri főszereplésével. A produkciót Örkény István Macskajáték című műve alapján Berényi Gábor írta színpadra és rendezte. Ugyanezen a napon este fél nyolckor kezdődik az Arizona Stúdióban a Veszprémi Petőfi Színház Sötét galamb című előadása. Örkény ritkán játszott darabját Hargitai Iván állította színpadra. Az emlékév zárásaként egy különleges Örkény-emlékművet avatnak Remeteszőlősön április 6-án délelőtt 11 órakor. A "Ballada a költészet hatalmáról" című telefonfülkében, egy korabeli telefon segítségével, Örkény István népszerű egyperceseit hallgathatják meg felvételről az érdeklődők Hegedűs D. Géza, Mácsai Pál, Gados Béla, Gábos Katalin és Oberfrank Pál tolmácsolásában. A telefonfülke elhelyezésének ötlete Oberfrank Páltól, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójától származik. A kezdeményezés mellé állt Szathmáry Gergely, Remeteszőlős polgármestere és a település képviselő-testülete, így született meg az az önkormányzati határozat, aminek köszönhetően látogatható lesz majd a fülke a Remete-szurdoknál. Az Örkény-centenárium záróaktusaként, április 16-án este hét órától mutatják be a budapesti Bárka Színházban a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Kulcskeresők című előadását Forgács Péter rendezésében. Forrás: MTI, infovilag.hu, Színház.hu
04.01. 07:00
Szinhaz.hu
Családi színházi fesztivál Pécsett
Családi színházi fesztivál Pécsett
Hagyományteremtő céllal rendezi meg a Pécsi Nemzeti Színház május 29. és június 2. között az I. Pécsi Családi Színházi Fesztivált, "tizenegy színház 17 előadással a színvonalas gyermek és ifjúsági színdarabok bemutatásáért" mottóval. A Pécsi Nemzeti Színház közleménye:A Pécsi Nemzeti Színház kiemelten fontosnak tartja színvonalas gyermek- és ifjúsági színdarabok bemutatását. A kulturális élet elsivárosodása, a kereskedelmi televíziók kritikán aluli műsorainak mindent elborító áradása nélkülözhetetlenné teszi, hogy a még színházba járók fiatal korosztályát szólítsuk meg, hogy részükre készítsünk minél színesebb, minél szélesebb műfajú drámákból merített választékot. A Pécsi Nemzeti Színház évados bemutatóinál is megfigyelhető, mekkora az érdeklődés a gondosan, látványosan, vagy éppen merőben újszerű kifejezésmódon bemutatott darabokra.Ezért rendezzük meg az I. Pécsi Családi Színházi Fesztivált 2013. május 29. és június 2. között, mely egy kis csokorba szedett válogatást ad a közönségnek az ország legsikeresebb családi színházi előadásaiból. Hagyományt kívánunk teremteni ezzel a rendezvénnyel. Fotó: Körtvélyesi László Túlnyomó részt hazai színházak előadási közül választottunk, és a vendégek között tudhatjuk határon túlról a kassai Thália Színházat. A következő években azonban szeretnék bővíteni a kínálatot, és több külföldi, valamint határon túli magyar színházat is meghívni, ezzel nemzetközivé tenni a fesztivált.A válogatásnál alapkövetelmény volt - és csak az egyetlen szempont -, hogy a meghívandó előadás sikeres legyen ott, ahol bemutatták. Nem kértünk fel szakmai közreműködőket a válogatáshoz, nem támaszkodtunk hivatásos kritikusok véleményére. Csak a cél számított: nagyon jó előadásokból megrendezi egy fesztivált, amit együtt élvezhetnek a családok, szülők és gyermekek közösen. Ami leköti a nézőket generációkon átívelően, legyen bár a témája, a látványa vagy a zenéje az, ami ezt kiváltja a közönségből. Éppen ezen megfontolások miatt zsűrije sincsen a fesztiválnak. PROGRAM: 2013. május 29., szerda 15.00 és 18.00 óra KamaraszínházA HANG-VILLA TITKA | Centrál Színház, Budapest 2013. május 29., szerda 17.00 óra NagyszínházGERGŐ ÉS AZ ÁLOMFOGÓ | Thália Színház, Kassa 2013. május 29. 15.00 óra KamaraszínházA SIVATAG HERCEGE | Pécsi Nemzeti Színház 2013. május 30., csütörtök 17.00 óra NagyszínházHOLDBELI CSÓNAKOS | Csokonai Színház, Debrecen 2013. május 31., péntek 15.00 és 18.00 óra KamaraszínházA SÖTÉTBEN LÁTÓ TÜNDÉR | Örkény Színház, Budapest 2013. május 31., péntek 17.00 óra NagyszínházRUMINI | Magyar Színház, Budapest 2013. június 1., szombat 15.00 és 19.00 óra KamaraszínházPINOKKIÓ | Katona József Színház, Budapest 2013. június 1., szombat 17.00 óra NagyszínházÓZ, A NAGY VARÁZSLÓ | Miskolci Nemzeti Színház 2013. június 1., szombat 10.00-13.00 Bóbita BábszínházA Kamarateremben 10.00 órakor SZIVÁRVÁNYHINTA - csecsemőszínházA Kézműves teremben 10-13 óra között BÁBKÉSZÍTÉS11.00 órakor A KIS HABLEÁNY 2013. június 2., vasárnap 15.00 és 17.00 óra KamaraszínházHOLNEMVOLTFA | Csiky Gergely Színház, Kaposvár 2013. június 2., vasárnap 17.00 óra NagyszínházA PADLÁS | Pécsi Nemzeti Színház 2013. június 2., vasárnap 11.00 óra N. Szabó Sándor TeremSZAMÁR A TORONY TETEJÉN | Stúdió K Színház JEGYVÁSÁRLÁS 2013. április 8-tól!
03.30. 08:02
Szinhaz.hu
Schell Judit lebegve játszik
Budapest – Bomba üzlet a kabaré! Vagy mégsem? A hőskor kabarészínházának legnemesebb hagyományait igyekszik feltámasztani a Thália Színház legújabb bemutatójában Benedek Miklós, aki Benedek Alberttel 100 év terméséből állította össze a darabot.
03.28. 19:10
Blikk.hu
Igazi bombaüzlet Budapesten
Bombaüzlet?! - Jelenetek a kabaré fénykorából címmel zenés darabot mutat be a Thália Színház Benedek Miklós rendezésében: a kabarétörténeti előadást március 29-én láthatja először a közönség.
03.28. 10:02
Vjm.hu
Örkény 100 - Zárul az országos centenáriumi ünnepség
Még egy perc Örkénnyel! címmel a Thália Színház és a veszprémi Petőfi Színház közös rendezvénye zárja az író tiszteletére életre hívott, országos centenáriumi ünnepségsorozatot.
03.26. 17:08
Hirado.hu
Ők a Kaszás Attila-díj jelöltjei
Ők a Kaszás Attila-díj jelöltjei
Lezárult az idei Kaszás Attila-díj szavazási eljárásának első fordulója, melynek során a magyar nyelven játszó társulatok jelölhették egy-egy tagjukat a díjra. Íme a lista. Az idén minden eddiginél több társulat vesz részt az eljárásban, szám szerint 35.A következő napokban az első forduló jelöltjei választják ki maguk közül azt a három színművészt, akit érdemesnek tartanak a Kaszás Attila-díjra.A három jelöltet sajtótájékoztató keretében mutatják be április 9-én 11 órakor a MOM Kulturális Központban, a díjátadóra pedig júniusban, a POSZT-on kerül sor.Az esemény különlegessége az lesz, hogy a sajtótájékoztatóval egy időben tartják a Kaszás Attila életművét bemutató kiállítás megnyitóját. A fotókiállítást a Vígszínház, a Nemzeti Színház, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, valamint a barátok és munkatársak fényképeiből állítják össze. A 2008-ban Pokorni Zoltán és a Mozaik Egyesület által alapított díj eddigi nyertesei Szarvas József, Nemes Levente, Mátray László, Mucsi Zoltán és Bányai Kelemen Barna voltak. Kaszás Attila-díj 2013 - jelöltek: Csíkszeredai Csíki Játékszín Veress AlbertBárka Színház Illyés RóbertBékéscsabai Jókai Színház Tege AntalBudapesti Játékszín Lévay ViktóriaBudapesti Nemzeti Színház Blaskó PéterCentrál Színház Simon KornélDebereceni Csokonai Színház Varga JózsefDunaújvárosi Bartók Kamaraszínház Kiss AttilaEgri Gárdonyi Géza Színház Venczel ValentínGózon Gyula Kamaraszínház bGyőri Nemzeti Színház Járai MátéKaposvári Csiky Gergely Színház Nyári OszkárKarinthy Színház Csoma JuditKassai Thália Színház Petrik SzilárdKatona József Színház Rajkai ZoltánKecskeméti Katona József Színház Porogi ÁdámKomáromi Jókai Színház Tar RenátaMagyar Színház Holecskó OrsolyaMarosvsárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat László CsabaMiskolci Nemzeti Színház Kocsis PálNyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Horváth László AttilaÖrkény István Színház Polgár CsabaPécsi Nemzeti Színház Lipics ZsoltRadnóti Miklós Színház Schneider ZoltánSoproni Petőfi Színház Savanyú GergelySzabadkai Kosztolányi Dezső Színház Mezei KingaSzegedi Nemzeti Színház Borovics TamásSzékelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Barabás ÁrpádSzolnoki Szigligeti Színház Karczag FerencSzombathelyi Weöres Sándor Színház Trokán PéterTemesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Bandi András ZsoltÚj Színház Vass GyörgyVeszprémi Petőfi Színház Dobra MáriaVígszínház Pap VeraZalaegerszegi Hevesi Sándor Színház Farkas Ignác
03.22. 13:30
Szinhaz.hu
Carmen Cortés és barátai a Thália Színházban
Carmen Cortés, a kortárs flamenco egyik meghatározó alakja lép fel a Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) nyitó napján, pénteken a Thália Színház nagyszínpadán. A Carmen Cortés és barátai (Carmen Cortés en Companía) című estet 19 órakor láthatja a közönség. Carmen Cortés Barcelonában, andalúz szülők gyermekeként született. Művészetének forrása az ősi flamenco, ugyanakkor a színház és a tánc minden...
03.21. 23:19
Bereményi Gézát beszippantotta a nyócker
Bereményi Géza, a Thália Színház igazgatója, író-filmrendező kapta idén Józsefváros díszpolgári címét, a kerület legrangosabb kitüntetését.
03.21. 20:50
Hvg.hu
Bereményi Géza Józsefváros díszpolgára lett
Bereményi Géza Józsefváros díszpolgára lett
Bereményi Géza, a Thália Színház igazgatója, író-filmrendező kapta idén Józsefváros díszpolgári címét, a kerület legrangosabb kitüntetését. A VIII. kerületi önkormányzat csütörtöki közleményében idézte Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) polgármester szavait, miszerint a városrész küllemi megújulásán túl legalább annyira fontos a lelki megújulás is. A kitüntetettek "nem csupán tehetségükért kaptak elismerést, hanem azért is, hogy tiszteletet és kitartást tanulhassunk tőlük" - mondta a kerületvezető. A polgármesteri hivatal közleménye hangsúlyozza, hogy Bereményi a mai magyar irodalom és filmművészet sokoldalú alakja, s több mint 20 évig a városrészben élt. A közlemény szerint posztumusz díszpolgári címet adományoztak Gyurkovics Tibor József Attila- és Kossuth-díjas író-költőnek. A díszpolgári címmel járó bronz harang Mihály Gábor szobrászművész alkotása, az oklevél Sára Ernő grafikusművész munkája.
03.21. 18:40
Szinhaz.hu
'Nem vitatkoznék egykori önmagammal' - Keres Emil mesélt
'Nem vitatkoznék egykori önmagammal' - Keres Emil mesélt
A Kossuth-díjas színművész nemrég a Táncsics Alapítvány életműdíját kapta. A nyolcvanhét éves, baloldali alkotó korábban három színházat is vezetett, ám pártállami időkben sem szerette, ha a politika belekotnyeleskedik a művészetbe. A 168 óra Keres Emilt kérdezte. “Különös élmény, amikor belenézek egy-egy régi filmbe, s azt látom: a játszók közül már csak én vagyok életben. Végletesen kényelmetlen érzés. De még ezen is túl lehet lépni, például úgy, hogy sokat dolgozom. Karácsonyra is vállaltam versmondást az Erzsébetvárosi Közösségi Házban, a Spinozában pedig egy előadóestről tárgyalok, amely Búcsú a pódiumtól címmel fut majd. Társulati produkcióban is jelen vagyok: nagyon szeretem játszani a Pesti Színházban a Spiró-darab, a Príma környék Öreg szerepét” – mesélte Keres Emil, aki négy évvel azután, hogy elvégezte a Színiakadémiát, már a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója lett (1954-56). '56-ban a Vígszínházba került, de ott sem játszhatott sokáig, '61-től a Jókai Színházban játszott, majd ismét direktorrá nevezték ki, a Thália élére. Több mint egy évtizedig igazgatta a társulatot, majd 1973–1985 között a Radnóti Színpad igazgatója lett, és elvállalta a Színházművészek Szövetsége előadóművész tagozatának elnökségét. Úgy véli, szakmai, színházvezetői kérdésekben biztosan nem lenne vitája egykori önmagával. “Eleinte rengeteg vitám volt a helyi pártfunkcionáriusokkal: folyton bele akartak szólni a művészi munkába. Aztán leszerződtettem a teátrumhoz a komáromi színház egykori direktorát, Bánky Róbertet, aki elmagyarázta: "Fiacskám, a politikai okoskodóknak azt kell mondani, minden úgy lesz, ahogy akarják, várod rendszeres észrevételeiket. Mire úgy eltűnnek majd, mint a pinty." Bánkynak igaza lett” – mesélte Keres Emil, aki úgy tartja, igazgatóként is “benne kell lenni a bolyban”, hogy a társulat érezze: egy közülük. Keres arról is beszámolt, manapság nem kérnek tőle tanácsot. “Bizonyára azért, mert köztudottan nem értek egyet a jelenkori színház egyes szakmai történéseivel. Sokat járok előadásokra, de az én ízlésem a modern színházat csak egy bizonyos szintig tudja elfogadni. Modern színház akkor lesz, amikor megszületik a modern dráma. Enélkül csupán annyi történik, hogy a rendezők megpróbálják modernizálni a klasszikusokat - felhasználva a technika összes lehetőségét. Önmagában persze ez nem volna baj, ám megesik: a színész is a rendezői víziók színpadra vetítésének puszta eszközévé válik. Mozgó világítási felület lesz belőle, ahogy egy operatőr barátom fogalmazta egyszer. Hozzáteszem: azért még akadnak számomra is kedvelt társulatok” – árulta el Keres Emil, aki örül annak, hogy a Radnótiban Bálint András követte a vezetői poszton. Próbálja magát távol tartani a hírektől, kizárólag irodalmi hetilap műkritikai rovatát olvassa, de ahogy mondja, még így is hall ezt-azt. “Az emberi ostobaság különböző megnyilvánulásai felingerelnek. Feleslegesen, mert ma már úgy látom: az emberiség alapjában menthetetlen. Létezését képtelen az értelem magasabb szintjére emelni. Nem véletlenül hivatkoznak olykor a buddhisták a pesszimizmus filozófusára, Schopenhauerre, aki az életet rossz tréfának tartotta” – vélekedett Keres Emil. Forrás: 168 óra, Színház.hu A teljes interjút a 168 órában olvashatják.
03.21. 10:56
Szinhaz.hu
Határtalan Napok jönnek Miskolcon
Határtalan Napok jönnek Miskolcon
A Miskolci Nemzeti Színház hagyományteremtő szándékkal egy új fesztivált indít útjára 2013 tavaszán. Három napon keresztül, három határon túli magyar városból, három művészeti ág alkotói, előadói találkoznak Miskolcon. Az első Határtalan Napokon résztvevő városok: Kassa, Marosvásárhely és Szabadka. A program keretében ezentúl minden évben a határon túli magyar művészet legkiválóbb színházi alkotásai, világszerte ismert és elismert zeneszerzői, költői, írói mutatkoznak be a miskolci közönség előtt. A fesztivál keretében a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház a Pécsi Országos Színházi Találkozón fődíjat nyert Bányavirág című kortárs magyar darabját, és egy klasszikus Shakespeare-vígjátékot, a Kisvárdai Fesztiválon legjobb rendezői díjjal jutalmazott Makrancos hölgy avagy a hárpia megzabolázása című előadást mutatja be Miskolcon. A marosvásárhelyi társulattól látható lesz még egy az 50-es évek politikai elnyomásában játszódó előadás, a Lilike medika leveleiből, melyben egy tinédzser orvostanhallgató lány levelei elevenednek meg. Fotó: Bartha László A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház egy kőkemény családi színdarabbal, a Dogs and Drugs című produkcióval szerepel a Határtalan Napokon, a kassai Thália Színház pedig két előadással, egy szellemes és vitriolos vígjátékkal, a Színházkomédiával és a Gergő és az álomfogó című mesemusical-lel érkezik.A Miskolci Szimfonikus Zenekara a nyitó előadáson felvidéki, erdélyi és délvidéki neves zeneszerzők műveiből rendez nagyszabású koncertet. Rajter Lajos, Csíky Boldizsár és Ján Cikker művei mellet megszólalnak a Grammy-díjas zeneszerző, Lévay Szilveszter ismert musical dallamai (Elisabeth, Rebecca, Mozart), Bereczki Zoltán, Szinetár Dóra, Mészáros Árpád Zsolt, Szabó P. Szilveszter és a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek – Seres Ildikó, Eperjesi Erika, Szabó Irén, Ódor Kristóf - tolmácsolásában. A Határtalan Napok keretében Miskolcon koncertet ad a világhírű hegedűvirtuóz, Lajkó Félix.Egy költészeti esten bemutatkozik a felvidéki kortárs magyar irodalom, valamint vendég lesz a marosvásárhelyi Látó c. folyóirat a Kossuth-díjas Kovács András Ferenc költő részvételével, és egy rendhagyó irodalmi est keretében, a Vajdaság legjelentősebb írójával és költőjével, a Kossuth-díjas Tolnai Ottóval, valamint filmművész fiával, Tolnai Szabolccsal is találkozhatunk.
03.20. 08:03
Szinhaz.hu
"Ez a legrangosabb elismerés" - Mécs Károly a Kossuth-díjról
"Ez a legrangosabb elismerés" - Mécs Károly a Kossuth-díjról
"A pályám miatt nem panaszkodhatom, mert mindig a közönség szeretete övezett, számomra ez a legfontosabb, és remélem, mostani kitüntetésem hallatán azok is velem örülnek majd, akik kedvelnek" - mondta Mécs Károly színművész, aki Kossuth-díjat vehetett át pénteken a Parlamentben. "Fontos számomra a már korábban odaítélt díjak mindegyike, a Kazinczy-díjat például mint kollegáim ajándékát értékelem, a Kossuth-díjat pedig a legrangosabb elismerésnek tartom színészi pályafutásom jutalmaként" - mondta el a művész az MTI-nek.Mécs Károly 1957-ben lett a Színművészeti Főiskola hallgatója, már másodéves korában színpadra lépett a Nemzeti Színházban, a Katona József Színházban, valamint az akkor alakuló Petőfi Színházban. 1961-ben, a főiskola elvégzése után Szegedre került.Mécs Károly az azóta eltelt évtizedekben bemutatott színházi előadásainak számát 150 körülire saccolja, megjegyezve: ezek kétharmadában főszereplőként játszott. A színház mellett mindig kapott más feladatot is, sok műfajban dolgozott, így az Iskolatelevízióban, versműsorokban, rádiójátékokban. "A Magyar Rádióban szinte mindennapos vendég voltam, és sokat szinkronizáltam is" - tette hozzá. Koromnál fogva nyugdíjas vagyok, de aktív életet élek, és "nem nyomom tövig a gázt" - mondta. Mint megjegyezte, legutóbb két csodálatos évadot töltött a szolnoki Szigligeti Színházban és Márai Sándor Kaland című színművével nagy sikert arattak. Ezt a darabot Budapesten az Éjszakai Színházban még mindig játsszák, már a 170. körüli előadásnál tartanak. A kérdésre, hogy érzi-e még azt különleges lelki bizsergést színpadra lépéskor, úgy válaszolt: már régen nem lehetne a pályán, ha nem lenne számára minden előadás izgalom. "Jobban érzem már a felelősségét is, mert mi nemcsak egy szerepet játszunk, hanem a játékba bevont nézőket szórakoztatjuk, gondolatokat ébresztünk" - vélekedett. Mécs Károly a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1961-ben kapta meg a diplomáját, onnan Szegedre szerződött, aztán 1963-tól a budapesti, Kazimir Károly vezette Thália Színház társulatának tagja lett. A színház megszűnte után játszott az Arizona Színházban és a Művész Színházban, 1996-tól a Thália Társaság tagja volt. A Budaörsi Játékszínben több darabot nemcsak színészként, hanem rendezőként is jegyez. 2001 óta a Magyar Állami Operaházban is játszik. A színészt igen hamar felfedezte a film is. Pályájának elején rá osztották a snájdig katona- és huszártiszt szerepeket. Még főiskolás korában megkapta Noszty Feri szerepét a Noszty fiú esete Tóth Marival (1960) című filmben. Később Keleti Márton Esős vasárnap (1962) című filmjének szintén ő volt a főszereplője. A Várkonyi Zoltán rendezte Kőszívű ember fiai című filmben (1965) Baradlay Richárdot alakította. Mécs Károly nemcsak magyar nyelven, hanem németül és franciául is játszott, a színészmesterséget egy évadon át gyakorolta Bécsben. Kitüntetést kapott többek között Rudolf Péter, Gera Zoltán, Karinthy Márton, Mécs Károly, Oszter Sándor, Schubert Éva és Zsuráfszky Zoltán. A folytatást itt találja. Forrás: MTIKAPCSOLÓDÓ ANYAGOKMárcius 15. - Kulturális díjakat osztottak (Hír) "Jól indult az esztendő" - Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas "A munka most érett be" - Karinthy Márton a Kossuth-díjról "A szabadság belül van" - Gera Zoltán Kossuth-díjas "Meglepett az elismerés" - Schubert Éva a Kossuth-díjról "Jól esik a visszajelzés" - Pap Vera a Kossuth-díjról Rudolf Péter: "A díj lendületet ad"
03.15. 18:51
Szinhaz.hu
Átadták a felújított kassai <strong>Thália Színház</strong>at
Átadták a felújított kassai Thália Színházat
Átadták a kassai Thália Színház felújított épületét csütörtök délután, a teátrum este ünnepi bemutatóval nyit. Az egyik legnagyobb múltú felvidéki magyar színház felújítási munkálatai több hónapos késéssel tavaly szeptemberben kezdődtek meg és a napokban fejeződtek be. A több mint 415 ezer eurót igénylő beruházás nagyrészt európai uniós forrásokból, a szlovák állam és Kassa megye támogatása mellett, A kultúra szigetei elnevezésű nagyszabású terv részeként, a Kassa Európa Kulturális Fővárosa 2013 projekt keretében valósult meg. "Átfestették az épületet, felújításra került a színházi portál, kaptunk egy többfunkciós térré alakítható, csúcsminőségű technológiával felszerelt konferenciatermet, egy új balettszőnyeget, a nagy színháztermet klimatizálták, megújultak az öltözők és a zuhanyzók és új bútorokat is kaptunk" - mondta el a felújításról Czajlik József, a Thália színház igazgatója. Hozzátette: a beruházás részeként egy kisebb múzeumot is létrehoztak, ebben a szlovákiai magyar és a kassai színjátszás történetét bemutató időszaki kiállítások lesznek megtekinthetőek.
03.14. 18:28
Szinhaz.hu
Nyerjen jegyet a Thália Váltságdíj című előadására
Nyerjen jegyet a Thália Váltságdíj című előadására
Miért rabol el valaki egy gyereket? Miért pont ezt a gyereket? Mit csinál egy anya, ha meghal a gyereke? – Galceran nem ad válaszokat, csak egy fordulatokkal teli estét ígér, Baksa Imre rendező pedig egy filmszerű, érdekfeszítő előadást. Most erre nyerhet jegyet március 26-ra, a Független Thália Projekt egyik legizgalmasab előadására, a Thália Új Stúdióba. Jordi Galceran: VÁLTSÁGDÍJfordította: Bakucz Dóra"Van egy weboldal, ahol látni lehet a gyereket. Úgy láttuk, valamiféle robbanószerkezetet erősítettek az ágyához. Az lenne a kérésünk, hogy nézzék meg, felismerik-e, miről van szó pontosan... Igen, tudom, hogy hihetetlenül hangzik, de így van. Lediktálom a címet: eidybabruoykool."Jordi Galceran Váltságdíj című darabja a Neptun Brigád előadásában, Fodor Annamáriával a főszerepben. Egy izgalmas sztori a tehetetlenségről, arról, hogy ki vagyunk szolgáltatva olyan erőknek, sötét hatalmaknak, amelyeket nem ismerünk.A főszerepben Fodor Annamária és Tóth Ildikó után Botos Éva láthatók! Kérdésünk:Milyen műfajmegjelölést használnak előadásukra az alkotók?- komédia - modern krimi - stand up comedy A választ a jatek@szinhaz.hu címre várjuk. A helyesen válaszolók között páros belépőt sorsolunk ki az március 26-i előadásra. Beküldési határidő: március 21. 14 óra.www.thalia.hu
03.10. 10:03
Szinhaz.hu
Fiatal rendezőknek hirdet pályázatot a Thália
Fiatal rendezőknek hirdet pályázatot a Thália
A Thália Színház a főváros legismertebb befogadó színházaként kötelességének érzi a színházi szakma legújabb generációjának tehetséggondozását, a szakmai innováció előmozdítását és az új színházi törekvések felkarolását, ezért a Független Thália Projekt sikere után pályázatot hirdet fiatal rendezők számára.A pályázat célja: A színház célja a pályázattal, hogy lehetőséget biztosítson a fiatal, frissen végzett vagy színházművészeti tanulmányokat folytató rendezőknek és hallgatóknak professzionális körülmények között önálló kőszínházi produkció létrehozására a Thália Színház stúdiószínpadain, ezzel segítve elő a hazai színházi szakma megújítását, új tehetséges alkotók felfedezését és a szakmai innovációt. A pályázók köre: olyan a pályázat benyújtásakor 35. évet be nem töltött fiatal rendezők vagy alkotók, akik a színház vagy más társművészet területén végzik/végezték tanulmányaikat, illetve amennyiben nem, dokumentáltan hoztak már létre önállóan színházi produkciót, amely legalább öt alkalommal szerepelt nézők előtt. A pályázat szempontjai: A pályázónak a rendezői terv elkészítésekor figyelembe kell vennie a rendelkezésre álló színházi tér sajátosságait (Arizona Stúdió, Új Stúdió, Mikroszínpad), valamint azt, hogy a tervezett előadás szereplőgárdáját csak a Thália Színház művészei alkothatják. Az előadásban közreműködő szereplők száma maximum 5 lehet. A győztes pályaművek külön egyeztetés után a 2013/2014-es színházi évadban valósulnak meg. A pályázatnak műfaji megkötése nincs. A pályázatok elbírálása: A pályázatokat a szakmai zsűri bírálja el, melynek tagjai: Schell Judit, színművész, Molnár Piroska, színművész, Hamvai Kornél, író, műfordító, Bereményi Géza, a Thália Színház igazgatója, Béres Attila, rendező, Litkai Gergely, művészeti vezető és Ugrai István, színházi szakíró. Az elbírálás szempontjai: megvalósítás realitása, koncepció kidolgozottsága, korábbi referenciák. A pályázat benyújtási határideje: 2013. április 12. A pályázatnak tartalmaznia kell: •pályázati adatlap •szakmai önéletrajz és referenciák (ha vannak) •hallgatói jogviszony esetén a pályázó felsőoktatási intézmény nyilatkozata arról, hogy engedélyezi a pályázó indulását jelen pályázaton •a produkció rövid leírása, rendezői koncepció (maximum 3000 karakter) •színlap, alkotói névsor •a produkció technikai paraméterei Az elbírálás határideje: 2013. április 30. A pályázati adatlapot itt találják.
03.09. 16:22
Szinhaz.hu
Bombaüzlet?! - A kabaré fénykorát idézi a Thália
Bombaüzlet?! - A kabaré fénykorát idézi a Thália
Bombaüzlet?! - Jelenetek a kabaré fénykorából címmel zenés darabot mutat be a Thália Színház Benedek Miklós rendezésében: a kabarétörténeti előadást március 29-én láthatja először a közönség. Benedek Miklós a produkcióról: Az Esküvőtől válóperig, az EMKE - volt egyszer egy kávéház... és A tanú bemutatása után újra saját nagyszínpadi produkcióval várja közönségét a Thália Színház. Az új darabot Benedek Miklós és Benedek Albert állította össze. Benedek Miklós az MTI-nek elmondta, hogy Litkai Gergely, a Thália kabaré művészeti vezetője kérte fel a munkára, mivel ismerte korábbi, kabaréanyagokból összeállított előadásait. Ezek a produkciók mindig komoly témát dolgoztak fel, inkább színházi előadások voltak, mint hagyományos kabarék. Mint a rendező megjegyezte, felvetődött a kérdés, hogy van-e jövője a kabarénak, van-e hatása, maradt-e valami egykori kultuszából. Véleménye szerint ez a műfaj mára egy kicsit háttérbe szorult, az előadással azonban még visszaidézik a kabarék világát. Aztán átadják a stand-upnak a stafétabotot - tette hozzá. A Bombaüzlet?! hagyományos színházi előadás lesz, amelyben a századfordulótól indulva kísérik végig a kabaré történetét, a megszületésétől, a kocsmák kabaréitól kezdve bemutatják a fénykorát. Benedek Miklós szerint a magyar kabarét a sok jó író tette különlegessé, kifejezetten pestivé. "Annyi sok egyéniség írta és játszotta, hogy egyszerűen nem lehetett menekülni előle. Ha csak a konferansziékat nézzük: Nagy Endrét, Békeffi Lászlót, Kellér Dezsőt, Darvas Szilárdot, akik nagy koponyák, szellemes emberek voltak. Vagy a jelenetek íróit Molnár Ferenctől Vadnay Lászlóig, Lőrincz Miklóst, László Miklóst, Nóti Károlyt, Rejtő Jenőt, Heltai Jenőt, Gábor Andort és Szép Ernőt" - mondta. Az előadás aktualitásáról szólva megjegyezte: ma is ugyanazok a problémák, akár színházról beszél a kabaré, akár politikáról, a szövegek olyanok, mint ha ma írták volna.A rendező elmondta: a produkcióban fiatalok, kabarét értő színészek és olyanok is játszanak, akik most ismerkednek a műfajjal. A darabban Schell Judit, Szombathy Gyula, Vida Péter, Kálid Artúr, Józsa Imre, Szegezdi Róbert, Müller Júlia, Kovács Vanda, Janklovics Péter és Mészáros András lép színpadra, a zenei betéteknél Dinyés Dániel és zenekara működik közre. Az alkotók így ajánlják a darabot: Történetünk a századfordulón indul az 1900 évek elején. Abban a korban, amikor kialakulóban lévő „budapesti polgárság” már láthatott magyar nyelven színházi előadást és népszínművet, kezdte megvetni a lábát egy új műfaj, a kabaré – először csak füstös kocsmák, időnként pikáns műsoraként, majd később kávéházakban csendülnek fel a kuplék… Már most előre kell bocsátani, hogy aki arra számít, hogy az egyes kabaréjelenetek között lemegy a függöny és előjön a konferanszié, hogy az aktuális közéleteti eseményeket, tegye pellengérre a maga filozofikus módján, emberi gyarlóságainkat kigúnyolja, vagy éppen a tegnap történtekről csevegjen a közönséggel, az lehet, hogy csalódni fog… Mert persze lesz a produkcióban ilyen, de nem ez jellemzi majd, mivel ez nem egy tipikus kabaré! Ez egy színházi előadás, ami leginkább arra hivatott, hogy színházi keretek között dolgozza fel és mutassa be, ennek a nagyszerű, szatirikus műfajnak a megszületését, fejlődését, azoknak a rendkívüli szerzőknek, alkotóknak, a kabaréjelenetein keresztül, akiknek köszönhető volt ez az egyedülálló csoda, amit „pesti kabarénak” hívunk. Történetünk a századfordulón indul az 1900 évek elején. Abban a korban, amikor kialakulóban lévő „budapesti polgárság” már láthatott magyar nyelven színházi előadást és népszínművet, kezdte megvetni a lábát egy új műfaj, a kabaré – először csak füstös kocsmák, időnként pikáns műsoraként, majd később kávéházakban csendülnek fel a kuplék… Hamarosan olyan zseniális alkotói-írói gárdát tudhatott magáénak, mint például Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Ady Endre, Szép Ernő, Karinthy Frigyes vagy Móricz Zsigmond. Zeneszerzői pedig többek között Bartók Béla, Szirmai Albert és Reinitz Béla voltak. A füstös kocsmákból történetünk – ami persze a kabaré és természetesen a minőségi szórakoztatásra egyre jobban vágyó, polgárosodó budapesti lakosság fejlődésének története is - halad tovább, szinte a földből nőnek ki, azok a figurák, melyek a kabaré íróknak remek „alapanyagot” biztosítanak. Az előadásokat először pinceszínházakban, majd rendes színházi keretek között tartják. Egyre, másra nyílnak a műfaj kedvelőit befogadó helyek. Megjelenik a tipikusan a pesti kabaréra jellemző, filozofikus konferanszié figurája és bár az alkotók között még megtalálhatjuk a nagy írókat és költőket, lassan átveszik helyüket az igen tehetséges, kifejezetten kabaréírásra szakosodott szerzők. A kabaré mindig aktuális, véresen komoly és népszerűsége töretlen. Elérkezünk az első világháborúhoz, a színházak bezárnak a szellemi élet vezetőiből haditudósító lesz vagy frontszolgálatra jelentkeznek. A megváltozott körülményekhez igazodva a kabarénak is más hangokat kellett pengetnie. Vannak, akik mindenáron ki akarnak lépni a kabaré hagyományos keretei közül, igyekeznek a programot színesíteni és vendégszereplésre kezdik hívni a nagy színházak vezető művészeit, így gazdagítva a műfajt. A kabarészínházak élén egyre-másra cserélődnek az igazgatók, a háborúnak vége, a műfaj virágzik. A két háború közötti időszakban folyamatosan nyíltak és zártak be a kabarék. 1929-et írunk. A pesti kabarék műsorát eddig kuplékból, sanzonokból, konferanszokból, egyfelvonásosokból, vagy vicces magánszámokból szerkesztették, amikor Vadnay Lászlónak köszönhetően először jelenik meg a színen a felejthetetlen Hacsek és Sajó figurája. A humor forrása ebben az esetben a két teljesen ellentétes karakter beszélgetésére, civódására épül. A Gresham-palota földszinti helyiségében 1936 októberében megnyílik a Pódium Írók Kabaréja, melyet Békeffi László és Komjáti Károly neve fémjelez, akik az egyre feszültebbé váló politikai viszonyok között szokatlanul bátor hangvételű, nyíltan németellenes fórumot képviselnek. A második világháború kitörésével újra nehéz idők jönnek… Szóval, Tisztelt Nagyérdemű, ez a történelmi háttér ad keretet ennek az előadásnak, melynek során megpróbáljuk bemutatni, hogy a kabaréműfaj fejlődésének egyes szakaszai, hogyan következtek egymásból a körülmények hatására. Azokat a remek karaktereket, melyeket kitermelt magából az adott kor. És hogy a mondanivalónk mennyire aktuális? Ezt nem mi szeretnénk eldönteni. Döntse el Ön, kedves közönség! Azért tisztáznunk kell egy félreértést is: a kabaréban nevetni kell. Nem mindig kell. És nem azért, mert nem elég vicces az a kabaré, hanem mert nem biztos, hogy az a dolga, hogy mindenáron nevettessen. Nem a kabaré a nevetséges, hanem a világ, amiben élünk. A kabaré pedig egy jelen idejű reakció arra, ami körülvesz minket. Csak akkor van értelme, ha a máról szól – a mához szól. A kabaré nem múzeum. A Bombaüzlet!(?) nem nosztalgia. Azért, ha már megvették a jegyet, nevethetnek is. Mert lesz min. Legalább 10 színész, 90 szerepben, 23 szerző... és persze a zenekar...
03.07. 06:03
Szinhaz.hu
Itt az ős stand-up!
Bombaüzlet?! - Jelenetek a kabaré fénykorából címmel zenés darabot mutat be a Thália Színház Benedek Miklós rendezésében: a kabarétörténeti előadást március 29-én láthatja először a közönség.
03.06. 16:35
Kulturpart.hu
Bombaüzlet?!
Bombaüzlet?! - Jelenetek a kabaré fénykorából címmel zenés darabot mutat be a Thália Színház Benedek Miklós rendezésében: a kabarétörténeti előadást március 29-én láthatja először a közönség.
03.06. 13:20
Nol.hu
Bombaüzlet?!
Bombaüzlet?! - Jelenetek a kabaré fénykorából címmel zenés darabot mutat be a Thália Színház Benedek Miklós rendezésében: a kabarétörténeti előadást március 29-én láthatja először a közönség.
03.06. 10:26
Nol.hu
Megöltem az anyámat - Londonban is bemutatják Visky darabját
Megöltem az anyámat - Londonban is bemutatják Visky darabját
Visky András Megöltem az anyámat című drámáját mutatják be kedden Londonban a Rosemary Branch színházban, Anglia egyik alternatív játszóhelyén. A darabot a Summer Dialogues produkciós iroda állítja színpadra Gleason Natália rendezésében, Csiki Orsolya és Nagy Antal előadásában, angol nyelven. Mindkét művész a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának színésze volt 2008 és 2011 között, most mindketten Londonban dolgoznak. Gleason Natália többek között a 2011-es Windsori Alternatív Színházi Fesztivál díjnyertes darabját állította színpadra. Az előadás producere Tarjányi Natália, aki több éves színházi tapasztalatra tett szert a londoni West End egyik színházi cégénél. Visky András A rendező az MTI-nek elmondta, hogy a dráma valós történeten alapszik: az 1980-as években egy romániai árvaházban felnőtt erdélyi magyar lány történetét mutatja be. Az identitásjáték főszereplője, Bernadett a társdalomból kitaszított félcigány árva, aki az intézetet elhagyva gyökereit kutatja. Lelki és fizikai megaláztatások, szeretethiány és a valóságtól való menekülés ellenére a darab életigenlésről és megbocsátásról szól - jegyezte meg Gleason Natália. A drámát angol nyelven 2012-ben Chicagóban a Theatre Y, majd New Yorkban a La MaMa társulat játszotta nagy sikerrel. Az angol premierre Ailisha O'Sullivan fordítását Lehóczky Ágnes szerkesztette színpadra. A darabot vasárnapig naponta, csütörtökön és szombaton kétszer is játsszák. Visky András, a szerző a Londoni Magyar Kulturális Központ és a Román Intézet támogatásával pénteken Londonba utazik, hogy az előadások után a közönséggel beszélgessen. Kortárs magyar darabot utoljára 2004-ben láthatott az angol közönség, amikor Egressy Zoltán Sóska, sültkrumpli című komédiáját játszotta a New End Színház a Magyar Magic rendezvénysorozat keretében. Visky András darabját a Független Thália Projekt részeként Budapesten a Thália Színház Új Stúdiójában mutatják be május 3-án és 4-én.
03.04. 20:15
Szinhaz.hu
Az évfordulók éve jön Kisvárdán
Az évfordulók éve jön Kisvárdán
A Magyar Színházak XXV. Kisvárdai Fesztiválja 2013. június 21-29. között lesz Felső–Szabolcs központjában, Kisvárdán. A nyári évad programjai a Várszínházban, valamint a Művészetek Háza színpadán lesznek láthatók. Már most folyik az ünnepi évad előkészítése. Vincze Péter írása. „A játékhoz sok munka kell. De amikor ez a munka játék élményét adja, nem érezzük többé munkának. A színház játék.” /Peter Brook/Talán nem sokan tudják, hogy 1893-ban Jászai Mari a várkertben lévő táncteremben lépett fel. Az itteni színpadot az előző évtizedben a helyi műkedvelők hozták létre és használták. Újabb fellépése a Kereskedelmi kör estjén volt 1904-ben. Évtizedeket ugorva már 1972-ben vagyunk, amikor megkezdődött a várszínpad létesítése. A színpad 1973 májusára készült el, az avatása 1973. szeptember 1-jén, az augusztusban megkezdődött Kisvárdai Napok keretében történt. A Debreceni Csokonai Színház művészei játszották nemzeti drámánkat, a Bánk Bán-t. A Kisvárdai Várszínházat, intézményi jogkörét 1983. június 15-étől számíthatjuk. Nemzetiségi Színházi Találkozó KisvárdánA Várszínház művészeti tanácsával együtt, Pribula László, az Ady Endre Városi Művelődési Központ igazgatója, 1987 végén egy Budapesti tárgyaláson vetette fel egy nemzetiségi színházi találkozó gondolatát. Ezt az eseményt 1989-re tervezték. Az I. Nemzetiségi Színházak találkozója, valamint az ennek keretében megrendezendő Nemzetiségi Szimpóziumra szóló meghívó 1989. június 23–29-re szólt. Ennek helyszíne az Ady Endre Városi Művelődési Központ Kisvárda, november 7. tér 7. Ezen a találkozón, az Ungvári Zenés Drámai Színház Lézerszínháza, a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpada, valamint a Szabadkai Népszínház társulata vett részt. A találkozó minden résztvevő felkarolta a kisvárdai Pribula László kezdeményezését, és kifejezték együttes óhajukat, hogy Európában és itthon egyaránt egyedülálló rendezvényt az elkövetkezendő években fesztivál formájában folytatják Kisvárdán. Ahogy teltek az évek a fesztivál elnevezése is többször változott, míg végül, 2008–ban a Határon Túli Magyar Színházak XX. fesztiválját követően, 2009–től a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja névvel ünnepli ez évben negyedszázados évfordulóját. Pribula László – Az előadások válogatása két fázisban történik majd – fogalmazott Nyakó Béla, a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza igazgatója idei sajtótájékoztatóján. Első ütemben a felkért „előválogatók” tesznek javaslatot színházanként maximum kettő verseny– és egy versenyen kívüli előadásra. A programba olyan előadásokat lehet javasolni, amelyeket a színházak 2013. február végéig mutattak be, illetve, amelyeket addig repertoáron tartanak. A válogatóknak továbbra is tekintettel kell lenniük a kisvárdai fesztiválhelyszínek szcenikai paramétereire. A felkért válogatók: Felvidék: Hizsnyan Géza; Délvidék: Nagypál Gábor; Erdély: Sebestyén Rita. A második ütemben Nánay István fogja az ajánlott produkciókból a fesztivál programját összeállítani. A végleges program kialakulásáig Nánay István folyamatosan konzultál a javaslatokról, a műsor ismeretében részt vesz a zsűri felkérésében, a fesztivál ideje alatt pedig a szakmai programot koordinálja. A végleges program összeállításánál, az „előadásdömping” elkerülése végett legfeljebb 10–12 versenyprodukció meghívását tervezik. De lesznek versenyen kívüli előadások, gyerekprogramok és egyéb műsorok is. Nyakó Béla Szakmai programok– A versenyprogramhoz kapcsolódóan – tudtuk meg az igazgató úrtól, megtartják a szakmai viták kialakult rendszerét, az alkalomhoz kötődően azonban legalább két tanácskozást szeretnének szervezni. Az egyik a Fesztiválnak a magyar színházi életben betöltött szerepéről, a másik pedig a jövőre vonatkozó elképzelésekről szólna. Várják a határontúli színházak igazgatóinak, munkatársainak, színművészeinek javaslatait is, hogy milyen témákban és kiket lehetne a programokhoz előadóknak felkérni.Az elmúlt 24 év válogatott dokumentumaiDe lesznek más a negyedszázados eseményhez kapcsolódó programok is. Erről Orbán–Randvánszi Ágnes népművelő-művelődésszervező adott tájékoztatást. "„Az én fesztiválom” címmel várjuk azok jelentkezését közönségünk köréből, akik az elmúlt 24 év alatt részt vettek valamilyen fesztiváleseményen, (előadás, koncert, szakmai program, stb.) és szívesen mesélnének (írásban) az átélt élményeikről" - számolt be Orbán–Randvánszi Ágnes.Azt is megtudtuk, hogy egy válogatott összeállítást terveznek az elmúlt 24 év sajtóanyagaiból. A fesztiválról számtalan újságcikk jelent meg a kezdetek óta a legkülönfélébb nyomtatott sajtótermékekben és internetes portálokon. Ezekből szeretnének egy olyan gyűjteményt összeállítani, amely kellőképpen reprezentálja a fesztivált, ami a legérdekesebb cikkek archívumaként is szolgálhat. Orbán–Randvánszi Ágnes 25 év, 25 ember, 25 előadás–Színészeket, színházi szakembereket szólítunk meg, akik vendégeink voltak, vagy valamilyen formában közreműködtek a fesztiválon az elmúlt csaknem negyedszázad során, hogy válasszák ki azt a 10 előadást, amely valamiért emlékezetes volt számukra – mondta befejezésül Orbán-Radvánszki Ágnes. Szerző és fotók: Vincze Péter
03.02. 10:05
Szinhaz.hu
Három ősbemutatót tartanak a Tavaszi Fesztiválon
Három ősbemutatót tartanak a Tavaszi Fesztiválon
Három ősbemutatóval és sztárvendégekkel várja a közönséget a 33. Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) március 22. és április 7. között - közölték a szervezők az eseménysorozat keddi sajtótájékoztatóján. Vitézy Zsófia A kéthetes sorozatban 17 helyszínen 70 programot rendeznek. A BTF-en tartják Orbán György Ludus Tabulaturae című kompozíciójának ősbemutatóját. Szintén itt debütál a Recirquel nevű csapat cirkuszszínházi produkciójával. A záró napon is lesz egy ősbemutató: Jankovics Marcell animációja kíséri Vörösmarty Csongor és Tündéjének teljes kísérőzenéjét - Kocsár Balázs karmester egyedi zenei válogatásával, Gemza Péter rendezésében. A fesztiválon sok a sztárvendég, például a világhírű Collegium Vocale Gent - Philippe Herreweghe vezényletével -, Christoph Prégardien és a Le Concert Lorrain, Patricia Petibon és a Münchener Kammerorchester, Joshua Bell és az Academy of St. Martin in the Fields, valamint Claudio Abbado és az Orchestra Mozart. Recirquel Vitézy Zsófia fesztiváligazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy a kamarazenei koncertekben mekkora közösségteremtő erő rejlik, ezért is kapott idén nagyobb súlyt a műfaj, 19 ilyen estre válthatnak jegyet az érdeklődők. Emellett két templomi koncert, négy színházi produkció teszi változatossá a programot. Az úgynevezett crossover műsorok közül kiemelte Snétberger Ferenc és Richard Bona közös színpadi produkcióját, amelyben a klasszikus és basszusgitár hangolódik egymásra. A Magyar Nemzeti Múzeumban valósul meg a Vonzások és változások című tárlat. A 18-19. századi magyar festészetet felvonultató kiállítás koprodukció a Kovács Gábor Művészeti Alapítvánnyal. A legendás táncos, Carmen Cortés a kortárs flamenco egyik meghatározó alakja a Thália Színházban lesz látható. Művészetének forrása az ősi flamenco, ugyanakkor a színház és a tánc minden új formájára fogékony. Carmen Cortés A fesztivál költségvetése mintegy 600 millió forint, ebből 250 milliót a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium biztosít. Németh Lászlóné, a tárca vezetője a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy kormányzati és fővárosi összefogás nyilvánul meg a BTF támogatásában. Hozzátette: a BTF számára adott támogatást sokszorosan megtérülő befektetésnek tekintik. Tarlós István főpolgármester fontosnak nevezte, hogy a Budapest egyik kulturális védjegyének számító fesztivált idén is megrendezzék, ezért a főváros jelentős részt, 144 millió forintot vállal a költségekből. Hangsúlyozta, hogy nemcsak kiemelkedő nemzetközi produkciók jelennek meg a fesztiválon, hanem teret kapnak a fiatal tehetségek is. Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős helyettes államtitkára a fiatal tehetségek és az új műfajok bemutatásának jelentősége mellett a sokszínűséget méltatta. Kiemelte az Országos Táncház Találkozó hagyományának éltetését vagy az orgonatúrát, amely a város épített értékeit kapcsolja a zene mellé. Az Emmi idén különböző formákban a tavalyinál lényegesen nagyobb összeggel támogatja a BTF-et. A tavaszi fesztivál programjairól a www.btf.hu portálon lehet bővebb információkat szerezni. Forrás: MTI
02.26. 15:08
Szinhaz.hu
VodkaPolka - Aradi vendégjáték a Mikroszínpadon
VodkaPolka - Aradi vendégjáték a Mikroszínpadon
Az Aradi Kamaraszínház vendégjátékra érkezik a budapesti Thália Színházba: a teátrum VodkaPolka, avagy hogyan ettem kutyát című előadását láthatja a közönség március 1-jén és 2-án a Mikroszínpadon. A produkció különlegessége, hogy a Magyarországon és Romániában is ismert humorista, Aradi Tibor, az Aradi Kamaraszínház társulatának legújabb tagja, először lép fel drámai szerepben - olvasható a színház honlapján. A VodkaPolka, avagy hogyan ettem kutyát című darabot Jevgenyij Griskovec, a kalinyingrádi születésű kortárs orosz színész-drámaíró személyes élményei alapján írta: a csendes-óceáni orosz flottánál töltött három évét dolgozta fel benne - megrázóan, mégis szórakoztatóan. Ezért a drámájáért Griskovec 1999-ben Három nővér-díjat kapott. A darab története gyermekien egyszerű: az elbeszélő arról mesél, miként szolgált három évet a csendes-óceáni flottánál. Az előadás ezeket az emlékeket, élményeket emeli a valóság fölé, keserédes humorral, zenével, énekkel mutat be egy emberi sorsot. Aradi Tibornak és a tangóharmonikán kísérő Borsos Pálnak, valamint a rendező Tapasztó Ernőnek köszönhetően, az előadásban keverednek az alkotók személyes élményei az eredeti szöveggel, ismert dalok és dallamok paródiái hangzanak el - olvasható az ismertetőben.Aki látta a darabot, újból felidézheti, aki még nem, ízelítőt kaphat belőle Pataky Lehel Zsolt összeállítása révén. A riport a Temesvári Rádió számára készült. Meghallgatom: ITT
2013.02.21. 09:00
Szinhaz.hu
"El kéne jutni a tengerig" - Cserhalmi György 65 éves
"El kéne jutni a tengerig" - Cserhalmi György 65 éves
Vasárnap tölti be hatvanötüdik életévét Cserhalmi György Kossuth-díjas színész. Ez alkalomból köszöntjük összeállításunkkal. Cserhalmi György pályájáról röviden: Budapesten született, operaénekes édesanyja révén már kisgyerekként a művészetek közelébe került. Főiskolai tanulmányait követően néhány évadot Debrecenben és Veszprémben töltött, majd két évig a Nemzeti Színházban volt. Fél évtizedig a Mafilm színtársulatában dolgozott, 1983-ban a Székely Gábor és Zsámbéki Gábor irányításával induló, legendássá vált Katona József Színház társulatának lett meghatározó tagja. 1989-ben visszatért a Nemzetibe, a kilencvenes évek elején pedig rövid ideig a Labdatér Teátrum művészeti vezetőjeként dolgozott. Féléves amerikai távollét után 1994-ben csatlakozott a Székely Gábor vezette, újonnan alakult Új Színházhoz, majd a Radnóti Színház társulatához. Legközelebbi bemutatója márciusban ugyanott a Bombaüzlet?! - 100 év pesti kabaréja lesz. Több mint kétszáz filmet forgatott, egy időben állandó szereplője volt Jancsó Miklós filmjeinek. Az egykor első osztályú vívóként is ismert színész soha nem vett igénybe kaszkadőrt, a hitelességre törekedve Az igazi Mikulás című filmhez alapfokon még zongorázni is megtanult. Cserhalmi György a tévében is szerepel, ő vezeti a Múlt-kor című televíziós történelmi magazint. A sokoldalú színész készített zenés lemezt is (Básti Julival a Hallgass kicsit, Novák Péterrel Eklektikon címmel). Bár saját bevallása szerint a könnyűzenéből csak a Beatlest, a Rolling Stonest és a Simon és Garfunkel duót szereti, komolyzenét pedig inkább egyedül hallgat, a Férfi és nő című zenés műsorban Básti Juli, Udvaros Dorottya és Kulka János társaságában többször is fellépett Dés László és Bereményi Géza dalaival, valamint közreműködött a Születtem Magyarországon című Cseh Tamás-emlékelőadáson. Színházi rendezőként is kipróbálta magát: Zalaegerszegen Arthur Miller Pillantás a hídról című drámáját és a Villa Negra című komédiát állította színpadra, Debrecenben pedig a Boldogult úrfikoromban című darabot, amelyet Krúdy Gyula regényéből Parti Nagy Lajos írt. Cserhalmit szoros kapcsolat fűzi a hajdú-bihari megyeszékhelyhez: ő jegyzi Szebeni András fotóművész Debrecenről szóló albumának kísérőszövegét. Megkapta a Balázs Béla-díjat, az érdemes művész címet, 1990-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, és több alkalommal is elnyerte a magyar filmszemlén a legjobb férfi alakítás díját (legutóbb 2005-ben A temetetlen halott és A fény ösvényei című filmekért). 2003-ban az Európai Unió filmes életműdíjával tüntették ki. 2005-ben Prima Díjat kapott, 2011-ben ő volt a Magyar Filmszemle nagyjátékfilmes zsűrijének elnöke, tavaly pedig a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) díszvendége. Idén január végén neki ítélték a makói önkormányzat Páger Antal Színészdíját. Cserhalmi Györgyről saját szavaival: Álmok: Én mindent megkaptam. Ha nem moziban, akkor a színházban, ha nem a színházban, akkor a moziban, vagy ha nem itt, akkor a televízióban, de mindent elértem. Eszembe sem jutott, hogy álmaim legyenek, mert nem volt rájuk szükségem. Gyerekkor: Kisgyerekkoromban Pesten éltünk, de anyámat 1956-ban elhívták az Operaház kórusából a debreceni operatársulatba. Amikor apámat kirúgták az állásából, ő is a színháznál kezdett dolgozni, mint kellékes. Szóval ezért számítok én debreceninek. Ennek köszönhetem, hogy gyerekkoromtól ismertem Latinovits Zoltánt. Apám is bácskai volt, így kerültek jó barátságba. Révfülöpön is sokszor együtt voltunk. Gyerekként szerepelgettem is a színházban. Még 1959-ben Zoli apródja voltam A királyasszony lovagja című előadásban. Egyetem: Gáti tanár úrtól féltem, de aztán megszerettem. Nádasdy, az akkori rektor fantasztikusan tudott beszélni a zenéről meg az irodalomról. Az osztályfőnökünk, Békés tanár úr mellett már ott asszisztenskedett Székely Gábor és Zsámbéki Gábor. Nem voltunk jó osztály, nagyon vártuk már, hogy vége legyen. Szét is szaladt a társaság. Felnőttség: Ha az ízületeimet meg a csontjaimat faggatod – bizony felnőttem. De különben infantilis marha vagyok. A felnőtté válás nem mindenkinek áll jól. Meg ha megkaparod, a legtöbb ember nem is nőtt fel. Nem felnőttek, ahogyan az apám vagy a nagyapám azok voltak: mögöttük teljesítmény és felelősség állt, ők meg tudták tartani a rájuk bízott dolgok méltóságát minden sugallat ellenére. Azok, akik eltolják maguktól a felelősséget, akik áthárítanak, azok nem felnőtté válnak, csupán kapcsolati tőkésekké lesznek. Debreceni színház: Kirúgtak! Tar Feri igazgató azt hitte, hogy jó drámaíró, pedig nem volt az. Sírkő pántlikával című „remekművével” bejárta a színházakat, de sehol sem akarták bemutatni. Megrendeztette hát Ruszt Józseffel a saját színházában. Amikor visszaadtam a szerepemet, nagyjából tudtam, hogy mi lesz a reakció. Akkoriban nem lehetett büntetlenül kiszállni egy produkcióból. Amikor Zoli meghallotta, hogy mi történt, azt mondta: „Ez a garancia, hogy belőled színész lesz!” Képesség: Emlékszem egy régebbi debreceni Hamlet-előadásra. Két kollégám kezdettől fogva szövegmondási problémákkal küszködött, többször rosszul emlékeztek. Aztán jött a nagymonológ. A szöveget ugyan tökéletesen tudtam, de a játékban valami nem sikerült, emiatt néhány másodpercre megakadtam. És abban a pillanatban már ugrott a két derék kolléga, és súgták a szövegemet. De jó fiúk! – gondoltam –, a sajátotokban bukdácsoltok, de az enyémet hibátlanul tudjátok! Ám a rendezők között is akadnak, akik nem hiszik el, hogy az adott figurát a színész ismeri legjobban, aki jó ideje azt tanulja, arra készül, abban él! Megmutatják, elmagyarázzák, kioktatnak, hogy mit, hogyan, miként kell csinálni! Akkor minek a színész?! Játssza el ő! Makk Károly attól is zseniális, hogy megbízik a színészeiben. Szereti őket, és hagyja játszani, szerencsés esetben szárnyalni őket. És azt is tudja, hogy létezik olyan, mint tehetség vagy alkalmasság. Hogy attól, mert gyomron vágnak, kiéheztetnek, megaláznak egy színészt, nem fogja tudni eljátszani a nyomorultságot, csak akkor, ha ő azt valóban lelkében is átélte, és van képessége hozzá! Hatalommal, erővel, félelemmel, kiszolgáltatottsággal nem lehet szólásra bírni a lelket! A benső csak a méltóságra, szeretetre rezonál. A Radnóti idején: A Katonában, az Új Színházban is jól elvoltam. Elég alázatos tagja tudok lenni egy társulatnak. Nem tolom magam előtérbe, más dolog, hogy néha több szerepet osztanak rám, mint kéne, vagy amennyit a többiek idegrendszere el tud viselni. De nem verem az iroda ajtaját. Ez öngyilkosság lenne. Jó bejönni játszani, jó bejönni próbálni, és megint vannak olyan furcsa lelkiismeret-furdalásaim, ha elrontok valamit, ami fiatalon nagyon bántó volt. Nem tudom, mintha kezdődne valami, ami jó, ami csak fiatalon jellemző. De lehet, hogy ez is csak valami átmeneti kóbor érzés bennem. Szabadúszás: A szabadúszás egyfajta magatartás. Mindig azt jelenti, hogy valamivel nem elégedett az ember, mindig ennek a fényében vagy árnyékában kell nézni egy szabadúszói státust. Én tulajdonképpen meglennék vele életem végéig, miközben az úgynevezett jó éveim, amikor nagyon sokat gondoltam erről a szakmáról, mindig társulathoz kötődnek. Önmagában azonban egy társulat is kevés. Mi ezzel úgy vagyunk – legalábbis ez az énfajta –, hogy emberhez megyünk. Ha valakiben hiszünk, akkor odaállunk mellé. Barát: Mióta úgynevezett „divatos színész” lettem, nagyon sokan jelentkeznek azzal, hogy ők fedeztek fel engem. Hát nem igaz, mert engem a Gábor (Bódy Gábor) fedezett föl, mégpedig a következőképpen: a Kozákot nem adta ki Kazimir Károly, a Thália Színház diktátora a Jancsó Miklósnak. És akkor a Gábor belehallgatott ebbe a beszélgetésbe, ami a Thököly étteremben volt, és azt mondta, hogy ti mind meg vagytok bolondulva? Minek neked a Kozák? Itt van a Cserhalmi. S akkor a Jancsó csinált egy próbafelvételt. A Gábor ott volt, végignézte, és azt mondta, hogy na ugye, tessék. Szóval ilyenformán ő hozott be engem ebbe az úgynevezett filmes köztudatba. És hát aztán a Psyché alatt teljesedett ki a kapcsolatunk. Mi már előtte laktunk együtt, kényszermegoldásból, mert az én családom Debrecenben élt. Neki ugye volt is meg nem is volt, mindenféléket kitaláltunk. Itt laktunk ebben a lakásban, ami akkor egy ilyen hipszter volt, leromlott, romos állapotban. Fantasztikus dolgok történtek ebben a lakásban. Nem kell semmi rosszra gondolni. A legemlékezetesebb élményem, hogy egy szál villanykörte lógott a másik szobában. S hajnalban hazajöttünk valamilyen lebujból, és fölütött egy könyvet. Valamilyen filozófiai értekezés volt, és elkezdte olvasni úgy a lámpa alatt. S én még így félálomból néztem, és elhatároztam, hogy reggel ha törik, ha szakad, nem felejtem el, és megkérdezem, hogy mit olvastál. És mit ad Isten, megkérdeztem és szóról szóra elmondta, hogy mit olvasott. Aztán laktunk együtt a Törökvészi úton. Ott is ilyen kényszerhelyzetből adódóan. Aztán laktunk együtt a Sobiesky János utcában. Szóval gyakorlatilag a fél Budapesten. Én nem tudom az összes napnak a történetét elmondani. Volt lottószelvényünk, amin együtt értünk el hármas találatot: 640 forintból vacsoráztunk. Hihetetlenül boldogan és büszkén. A vacsoráért fizettünk valamit, nem tudom, mit, és a többit eliszogattuk. De ez a barátság ez abban az értelemben is igaz volt, hogy a Gábor aztán nem felejtett el, amikor én lekerültem vidékre. Rendszeresen lejött előadásokra. Rendszeresen el is aludt, nem mondom. Sok dicséretet különben nem kaptam tőle. Illetve nem is engem bántott, – nem is bántás volt ez vagy szidás, vagy korholás – hanem inkább a pangó, az alvó színházat. Erre rögtön a legegyenesebb úton reagált ő, az unalmas előadásokon rögtön elaludt. Szülő: Sárika néha megemlíti, hogy amikor az ő korosztályában a mi generációnkról esik szó, akkor előbb-utóbb valahogy előkerülök, mint a tiszteletre méltó kivételek egyike, és ettől ő büszkeséget érez. Persze nehezen mond ilyesmiket, kínos is csak úgy odaállni a papa elé és dicsérgetni, de néha, amikor látja, hogy éppen a béka feneke alatt vagyok, akkor mondja, hogy: Apa, hidd el, hogy ez fontosabb mindennél! És akkor ez nagyon jólesik, és el is hiszem neki. Kenyeret ugyan még nem lehet érte venni, de mégis valószínű, hogy ez fontosabb annál, meg általában mindennél! Többre szerintem nem is vágyhatunk, mint hogy a gyerekeink kicsit büszkék legyenek arra, amik vagyunk, akik lettünk, amit csináltunk, képviseltünk, tettünk, vagy éppen nem tettünk... Ez számomra különösen fontos, mert ez jelzi, hogy nem csupán arról van szó, hogy áthőbörögtem az egész életemet – mint ahogy hajlamos lennék gondolni olykor –, hanem valamit mégiscsak konzekvensen csináltam, képviseltem, aminek jelentősége van mindmáig… Azonosság: Hál’ istennek, nem vagyok azonos a szerepeimmel, az nagy baj is lenne. Az életem ugyanolyan vegyes, mint bárki másé. Vannak jó és rossz pillanatai. És ezek megfelelő arányban vannak jelen. Nem mindig örül az ember az aránynak, de ez van. Esélyek: Mindig jön valaki a mániáival, aztán megy a mániáival. Akkor megint jön valaki a mániáival, megy a mániáival. Ha az embernek van valami dolga és rájön, hogy az csak kiszolgál valakit, valami karrierhez dobbantó vagy éppen bársonyszőnyeg, akkor nem szívesen hever ott a lába előtt. Jó lenne már valamit nekünk is kezdeni magunkkal, de erre most nincs sok esélyünk. Naivitás: Számtalanszor elgondolkoztam azon, hogy föl kéne adni, és eleve prekoncepcióval kellene közlekednem a világban. De nem adom föl, mert ez egy olyan tulajdonság, amit érdemes pátyolgatni, ápolgatni. Mert én ettől nem leszek különb, csak más. És ez a másság számomra jó. Az, hogy én becsapható vagyok, hogy átverhető vagyok, hogy csalódhatok, nagyon jó. Erről én semmi áron nem mondanék le. Mert végül is ez az egész én vagyok. És ez a fajta naivitás, amikor az ember már túl van a csalódáson, nagyon közel visz a megismeréshez. (…)Mondjuk úgy, hogy mostanában odafigyelek az emberekre - ez nem azt jelenti, hogy el is járok közéjük -, és ez azelőtt tényleg nem volt jellemző. Megpróbálom megérteni őket. Ettől viszont az ember olyan sérthető lesz, hogy nem tudom, melyik volt a jobb, amikor betonkeményen lepattant rólam a világ, vagy amikor mindent beengedek, és hagyom áradni. Mai magyar: A mai magyar társadalom beült a különböző szappanoperák elé, és azok szerint éli az életét. Ha a szappanoperában éppen válnak, gyereket csinálnak vagy kávézót nyitnak, akkor a családok is ezt teszik. Nem gondolom, hogy van egy saját belső útja a társadalomnak. Ez egy médiatársadalom, ijesztő, ahogy egyre ócskább rétegekbe süllyed. Honnan fakad a mély megosztottság?: Onnan, hogy mindenki máshogyan képzeli el a boldogulását. Ha egy párt azt mondja, hogy én segítek neked boldogulni, akkor az a párt nagyon rosszul cselekszik, de még rosszabbul cselekszik az, aki ezt elfogadja. Namármost, ezt az egész színházi szakma megtette, és innentől kezdve lehet háborúzni. Nincsen józan eszünk. (...) Valamiért csodára várnak az emberek, holott semmiféle csodára nem lenne szükség, csak pénzre. Gyávaság: Ami ma Magyarországon modern színház, az jórészt megtörtént velünk már a 80-as években. A vak ló bátorságával küzdünk, miközben Moliére vagy Bulgakov „gyávaságára” lenne szükségünk. Az utolsó húsz évben végig kellett néznem, ahogyan a kultúrpolitikának nevezett valami ki akart találni bennünket. Ahogy mindenki mást is… ahelyett, hogy kultúrpolitika helyett politikai kultúrát teremtettek volna. Ezen a kényszerpályán a színház is betagozódik, hogy túléljen. És ennek ára van. Vagyok: Színész vagyok, földönfutó szabad ember, aki hol haraggal, hol részrehajlással, a maga bőrét is kockáztatva mondja véleményét a világról. Ez a mondás hivatás, a hivatás meg felelősséggel jár. Minden este öt-hatszáz ember személyesen ellenőrzi az adóforintjait – ez is felelősség. De sokkal inkább az, amit közlünk, amit képviselünk. Élet: Nagyon akartam az életet. És a mai napig nagyon akarom. Az, hogy az ember nem nyüzsög, és nem jár el nyilvános marhaságokra, nem azt jelenti, hogy nem szereti az életet. Épp ellenkezőleg: az életet szereti, és nem a mázt meg a zománcot. (…) Vannak benne derűs fejezetek, vannak benne nagyon nehezek, aztán vannak benne köztes, viszonylag nyugodt helyzetek. De megnézve az egészet, erre mondja Füst Milán: "Mert sokat hibázott? Ez is benne van, abszolút... Ez az egész pont olyan, mint amikor megpróbál egy patakocska eljutni a tengerig, és ez nem jön össze." Na, hát így gondolom én ezt az egész, úgynevezett sikertelen életet. (…) Még nincs vége. És el kéne jutni a tengerig. Folytatást itt talál. Forrás: OSZMI, Filmvilág, MTI, Nők Lapja, Magyar Narancs
2013.02.17. 06:05
Szinhaz.hu
Bombaüzlet - 100 év pesti kabaréja a Tháliában
Bombaüzlet - 100 év pesti kabaréja a Tháliában
Kell-e nevetni a kabaréban? - veti fel a kérdést a Thália Színház következő produkciója kapcsán. Benedek Miklós, aki Bombaüzlet címmel dolgozza föl 100 év pesti kabaréját, úgy véli, a kabarénak nem csak a szórakoztatás a dolga... Nem a kabaré a nevetséges, hanem a világ, amiben élünk. A kabaré pedig egy jelen idejű reakció arra, ami körülvesz minket. Csak akkor van értelme, ha a máról szól - a mához szól. A kabaré nem múzeum. A Bombaüzlet?! nem nosztalgia. Azért, ha már megvették a jegyet, nevethetnek is. Mert lesz min. 10 színész, 90 szerep, 23 szerző... és a zenekar... Alkotók a darabról: A darab a műfaj alapvető elvárásain túl történeti áttekintést nyújt a pesti kabaré keletkezésétől napjainkig, felidézve a daliás idők legjelentősebb szerzőinek, legendás alakjainak emlékezetes pillanatait, örökérvényű, sokat idézet mondásait. A klasszikus pesti kabaré művészi vonzerejét akkor sem vesztette el, ha számos kihívója jelent meg a kulturális életben. Hisszük és reméljük, hogy e sajátosan magyar műfaj az angolszász kultúrából érkező stand-up-pal szemben is képes megőrizni a vonzerejét, becsábítani a műfaj egyre idősödő közönsége mellett az új nézői csoportokat is. Benedek Miklós rendező a kabaréról: "Máson nevettek a hetvenes években, másként néztek a nyolcvanas- és kilencvenes években is. Nagyon szkeptikus vagyok, visszajöhet-e még az a fajta polgári miliő, ami a magyar kabarét jellemezte - gondolok itt Nagy Endrére, Gábor Andorra vagy Békeffire. Az igazi kabarétréfákban filozófia van, politika, konfliktus, dráma. Erre ma már valahogy nincs idő. Nézze meg a reklámokat vagy akár a stand-uposokat. Mindent gyorsan kell, hamar túl lenni rajta. Az már, hogy végigüljenek egy tízperces kabarét, aminek van eleje, közepe és vége nem működik. Nem igazán bízom ebben, pedig azon vagyok. Azért is csinálom már sok éve, mert szeretném, ha csak tíz ember lenne, aki azt mondja, ez még mindig jó. Ez a fajta színház nekem a vérembe ivódott gyerekkoromban. És bár mindig megígérem, hogy sose csinálok többet, most megint belevágtam egy újabba. De pontosan ezt a kérdést vetem föl én is, hogy szükség van-e rá, temessük-e vagy sem. Én valahol a kettő között vacilálok: el is temetem magamban, de mégis próbálom újjáéleszteni". Folytatás tartalmi partnerünk oldalán, a Fidelio.hu-n. Bombaüzlet!?- 100 év pesti kabaréja –Bemutató: 2013. március 29.Összeállította és szerkesztette: Benedek Miklós és Benedek AlbertTervezett szereposztás:Schell JuditCserhalmi GyörgySzombathy GyulaVida PéterKálid ArtúrJózsa ImreSzegezdi RóbertMüller JúliaKovács VandaJanklovics PéterDinyés Dániel és zenekaraDíszlet – és jelmeztervező: Dévényi RitaKoreográfus: Szabó AndreaZenei vezető: Dinyés DánielRendező: Benedek Miklós www.thalia.hu
2013.02.14. 06:36
Szinhaz.hu
A Lefitymálva lett a legjobb előadás a Humorfesztiválon
A Lefitymálva lett a legjobb előadás a Humorfesztiválon
A Gólem Színház Lefitymálva című stúdió előadása nyerte a Legjobb színházi produkció díját a Thália Humorfesztiválon. A Gólem Színház közleménye: A Gólem Színház ilyen szintű szakmai elismerésben még sosem részesült. A díj azért is különösen megtisztelő, mert a Lefitymálva olyan nagyszínpadi produkciókkal mérkőzött, mint például a Mohácsi János rendezte Szentivánéji álom – mondta el Borgula András, a Gólem Színház rendezője. - Már annak is nagyon örültünk, hogy beválogattak minket a fesztiválprogramba. Amikor pedig telefonhívást kaptunk, hogy jó lenne, ha ott lennénk a díjátadón, arra gondoltunk, biztos a stúdió kategóriában csíptünk meg valamit, vagy pedig sokan visszamondták az eseményt és kellenénk közönségnek. „Nagyon meglepődtem, amikor szólítottak, és igazából nem is fogtam fel elsőre, hogy a legjobb színházi produkcióért járó díjat vehettük át.” A díj azért is különösen fontos, mert megerősíti a színház tagjait, hogy a humor és a brutális kibeszélés, kinevetés az egyik legjobb terápia a zsidósághoz fűződő mindenirányú paranoia kezelésére. Nagyon jó érzés számunkra – magyarázta Borgula András –, hogy a Lefitymálva című darab megteremti azt a lehetőséget, hogy az előadás alatt és után a zsidó szó nem jelent többet egy átlagos szónál, nem hordoz negatív vagy pozitív jelentéseket. A nézők, amikor a ruhatárban állnak sorban, mindenféle előítélet nélkül idézik fel például a zsidó öregasszony poénjait. Persze ez a felszabadult érzés az utcán hamar elmúlik, talán csak a villamosmegállóig tart, de reméljük, egyszer egészen hazáig is, sőt sokkal tovább lehet utazni a Gólem Színház poénjaival.
2013.02.13. 10:30
Szinhaz.hu
"Finomhangolásra van szükség" - Herczeg Tamás a Szegedi Szabadtériről
"Finomhangolásra van szükség" - Herczeg Tamás a Szegedi Szabadtériről
A Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Nonprofit Kft. ügyvezetői posztjára pályázókat bemutató sorozatában ezúttal Herczeg Tamást, és a vele közösen pályázó Harangozó Gyulát szólaltatta meg a Délmagyar. Szemléztük. A Délmagyar cikkéből:"A szegedi fesztiválon az eddigi működéshez képest finomhangolásra van szükség. Harangozó Gyulával - akinek kompetenciája, kapcsolatrendszere nagy érték - közösen pályáztam. A szabadtérin a legideálisabb művészeti vezető egy olyan koreográfus, aki nagy térben tud gondolkodni, képes átlátni a produkciókat" - kezdte Herczeg Tamás, aki 2006-tól 2011-ig a szabadtéri igazgatóhelyettese volt, jelenleg pedig a Thália Színház operatív igazgatója. "Az előadásszámokat elsősorban a kereslet befolyásolja, az pedig jelenleg inkább apad, nem pedig növekszik. Ha csak kisebb előadásszámban tudunk játszani, akkor viszont arra kell törekednünk, hogy új és minőségi produkciókat hozzunk létre. A terveink szerint akár csütörtöki napokon is tarthatnánk előadásokat, valamint augusztus 20-a után is játszhatnánk még néhányat. A belföldi idegenforgalmi kereslet egyelőre ennyi, ez a realitás, ami persze nem jelenti azt, hogy a jövőben nem erősödhet" - mutatott rá Herczeg Tamás, aki arra is kitért, hogy önkritikusan felül kell bírálni a REÖK-kel kapcsolatos korábbi álláspontjukat, és a nemzetközi jelentőségű kiállítások mellett hangsúlyosabb lehetőséget kell biztosítaniuk a közönség körében népszerű szegedi művészek számára. Herczeg Tamás (Fotó: Színház.hu) Harangozó Gyula koreográfus így összegezte elképzeléseit: "A nemzetközi tapasztalatomat, kapcsolatrendszeremet, angol, német, orosz és spanyol nyelvtudásomat jól tudom hasznosítani a fesztivál programjának megszervezésekor. Egy ilyen gyors váltásnál az olajozott működéshez nagy szükség van arra a nagy helyismeretre és az intézmény működésének alapos ismeretére is, amellyel Tamás rendelkezik. Nyugat-Európában általában két év alatt történik a hasonló fesztiváloknál a vezetőváltás, hogy legyen idő az új koncepciónak megfelelő új műsor kialakítására. Az idei nyár kész programját most úgy kell levezényelnünk, hogy a közönség szinte észre se vegye, hogy vál váltás történt." A Kossuth-díjas táncművész elmondta, látványos, nagy klasszikus balettprodukciót is szeretnének színpadra állítani kétévente. "A Bolsoj, a Kirov, a Párizsi Opera vagy a Covent Garden balettegyüttesében és világsztár szólistákban gondolkodom" - fogalmazott Harangozó Gyula, majd hozzátette, a püspök úrral és a katolikus egyházzal is szeretnének szorosabb kapcsolatot kialakítani. Passiójátékot rendeznének a szakrálisnak tekinthető Dóm téren, és ezt a produkciót akár körbe is lehetne vinni az országban. Forrás: delmagyar.hu
2013.02.11. 09:00
Szinhaz.hu
A legjobb nevettetők a Tháliában
Átadták a Thália Humorfesztivál díjait stand-up és kabaré, legjobb előadás, és legjobb színművész kategóriákban, emellett kioszották a színház különdíját is.
2013.02.08. 19:55
Kulturpart.hu
Bödőcs Tibor és Vida Péter humordíjat kapott
Átadták pénteken a Thália Humorfesztivál díjait: a kabaré és stand-up kategóriában Bödőcs Tibornak és Vida Péternek ítélték a díjat, a legjobb előadásnak járó elismerést a Gólem Színház Lefitymálva című produkciója, a legjobb színművész díját Gáspár Tibor, a különdíjat pedig a Roadmovie című előadása nyerte el.
2013.02.08. 16:00
Hvg.hu
Díjak a humorfesztiválon
Átadták pénteken a Thália Humorfesztivál díjait: a kabaré és stand-up kategóriában Bödőcs Tibornak és Vida Péternek ítélték a díjat, a legjobb előadásnak járó elismerést a Gólem Színház Lefitymálva című produkciója, a legjobb színművész díját Gáspár Tibor, a különdíjat pedig a Roadmovie című előadása nyerte el.
2013.02.08. 15:40
Nol.hu
Díjak a humorfesztiválon
Átadták pénteken a Thália Humorfesztivál díjait: a kabaré és stand-up kategóriában Bödőcs Tibornak és Vida Péternek ítélték a díjat, a legjobb előadásnak járó elismerést a Gólem Színház Lefitymálva című produkciója, a legjobb színművész díját Gáspár Tibor, a különdíjat pedig a Roadmovie című előadása nyerte el.
2013.02.08. 13:49
Nol.hu
Átadták a Thália Humorfesztivál díjait
Átadták pénteken a Thália Humorfesztivál díjait: a stand-up és kabaré kategóriában Bödőcs Tibornak és Vida Péternek ítélték az elismerést, a legjobb előadás a Gólem Színház Lefitymálva című produkciója lett, a legjobb színművész díját Gáspár Tibor nyerte el, a Sanyi és Aranka Színház Roadmovie című előadása pedig különdíjat kapott.
2013.02.08. 13:39
Ma.hu
Átadták a Thália Humorfesztivál díjait
Átadták pénteken a Thália Humorfesztivál díjait: a kabaré és stand-up kategóriában Bödőcs Tibornak és Vida Péternek ítélték a díjat, a legjobb előadásnak járó elismerést a Gólem Színház Lefitymálva című produkciója, a legjobb színművész díját Gáspár Tibor, a különdíjat pedig a Roadmovie című előadása nyerte el.
2013.02.08. 12:02
Metropol.hu
Átadták a Thália Humorfesztivál díjait
Átadták a Thália Humorfesztivál díjait
Átadták pénteken a Thália Humorfesztivál díjait. A részleteket hírünkben olvashatják. Bereményi Géza, a Thália Színház igazgatója a díjátadó ünnepségen elmondta, hogy a csütörtök éjjel zárult Thália Humorfesztivál nagy érdeklődés mellett zajlott le. Reményeik szerint jövőre is megrendezik az eseményt, ugyanolyan sikerrel mint idén. A Thália Színház fesztiválján öt napon át minden színpad a humoros műveké, komédiáké, stand-up comedyké volt. A rendezvény keretében 13 előadást láthatott a közönség, köztük 12 versenyprodukciót - mondta Lantos Anikó fesztiváligazgató. Kiemelte: a rendezvény eseményei teltház előtt zajlottak, mintegy 2500 néző látta az előadásokat. A díjakat öt kategóriában szakmai zsűri adta át, amelynek tagja Bagdy Emőke szakpszichológus, Schell Judit színésznő, Kulcsár Viktória, a FÜGE elnöke, Márton István rendező és Fehér Béla író volt. A stand-up és kabaré kategóriában a legjobb produkció Bödőcs Tibor estje lett, a legjobb előadó/közreműködő díját pedig Vida Péter színművész nyerte el A szomszéd néni odaát van című kabaréban nyújtott alakításával. A legjobb színházi előadás díját a Gólem Színház Lefitymálva című előadása kapta. A legjobb színművész díját Gáspár Tibor vehette át a Dandin György című előadásban való játékáért. A zsűri különdíját a Sanyi és Aranka Színház Roadmovie című produkciója nyerte el. A díj megjelenését a fesztivál logója ihlette: a lepke-szamarat öntötték - egyúttal gyerekjátékként is használható - formába. Lantos Anikó felidézte: a fesztiválprogramban 4 nagyszínpadi, 4 stúdió-, 4 stand-up és egy kabaréprodukció szerepelt. A nagyszínpadon látható volt a szombathelyi Weöres Sándor Színház Szentivánéji álom című előadása, a Szegedi Nemzeti Színházból a Hétköznapi őrületek és a Miskolci Nemzeti Színház Dandin Györgye, versenyen kívül pedig a Thália Színház Esküvőtől válóperig című produkciója.A stúdióban a Katona József Színházból A Gondnokság című előadást, a Sanyi és Aranka Színház Roadmovie-ját, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című előadását, valamint a Gólem Színház Lefitymálva című produkcióját láthatták az érdeklődők. A Mikroszínpadon a stand-up műfajának kedvelői Márton András, Bödőcs Tibor, Kovács András Péter, valamint Hadházi László estjét láthatták, A szomszédnéni odaát van című kabaré-előadás mellett. Lantos Anikó felidézte, hogy a fesztivál előadásaihoz szakmai beszélgetések kapcsolódtak esténként a válogatók - Kárpáti Péter író-dramaturg és Oláh András rádiós műsorvezető -, a zsűri egy-egy tagja, az előadások képviselői és más meghívott vendégek részvételével.
2013.02.08. 11:05
Szinhaz.hu
Érvényes pályázatok érkeztek a Szabadtérire - Tévedett a szegedi címzetes főjegyző
Érvényes pályázatok érkeztek a Szabadtérire - Tévedett a szegedi címzetes főjegyző
Mózes Ervin, Szeged címzetes főjegyzője tegnap arról számolt be, a Szegedi Szabadtéri igazgatói pályázati kiírásának csak egy induló felel meg. Az indulók azonban alá tudták támasztani, hogy megfelelnek a kritériumoknak. Ahogy arról csütörtökön beszámoltunk, Mózes Ervin, a Szegedi Szabadtéri Játékok pályázata kapcsán közölte, a négy pályázó közül egy nem felelt meg a kiírásnak (Orbán Zoltán), egy visszalépett (Koltay Gábor), egy másik induló dolgozata szakminiszteri engedéllyel tehető csak érvényessé (Herczeg Tamásra gondolt, aki azonban a színháztudományok doktora címmel is rendelkezik), és csupán egy pályázó felel meg a kritériumoknak (itt Kelemen Csabára utalt). Ennek kapcsán Herczeg Tamás kulturális menedzser, a Reök korábbi vezetője, a Thália Színház operatív igazgatója a Szegedma.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett felsőfokú kulturális menedzseri képesítésén túl több, színművészeti egyetemen szerzett végzettsége is van. Pályázatához csatolta a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámapedagógiai diplomáját és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen 2012. decemberben megvédett színházi doktorátusának rektori igazolását is. Hozzátette, az előadó-művészeti törvény 40.§ 1-4. pontja értelmében megválasztásának jogszabályi akadálya nincs, a pályázata a kiírásnak megfelel.Ezt L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára levélben erősítette meg Botka László polgármesternek.Orbán Zoltán jogász, újságíró, aki három éve a Pest megyei Rádió 17 főszerkesztő-műsorvezetője, a Szegedma portál információira reagálva leszögezte, egyetemi diplomája és jogi szakvizsgája van, ami megfelel a jogszabályok által támasztott kritériumoknak a végzettség tekintetében. Hozzátette, szakmai gyakorlattal is rendelkezik, hiszen a Rádió 17 előtt a Gyöngyösi Városi Televíziónál volt vezető beosztásban három évig, míg azt megelőzően a székesfehérvári televíziónál. Forrás: Színház.hu, Szegedma.hu
2013.02.08. 10:37
Szinhaz.hu
Nyerjen páros belépőt a Szeret...lek című előadásra!
Nyerjen páros belépőt a Szeret...lek című előadásra!
Szeret színházjegyet nyerni? Mi is szeretjük, ha örülnek színházbará olvasóink! Most a Szeret...lek című előadásra nyerhet páros belépőt, mely az FTP keretein fut nagy sikerrel. A Thália Színház befogadó színházként tovább szélesíti együttműködését a független színházi társulatokkal. A FÜGE Produkcióval együttműködve alakította ki a 2012/13-as évad repertoárját a két stúdió valamint a Mikroszínpad tereiben. Az FTP-n belül most két előadásra nyerhet páros belépőt.Nyerjen jegyet a SZERET..lek-reZene és ének élőben! Belépés csak lakkcipőben!Mire számíthat a néző?Van egy képzeletbeli bár. Zene szól. Elegáns férfiak, titokzatos nők, ülnek kerek asztaloknál. Tengerészruhás pincérek szolgálják fel a whiskyt, vagy a pezsgőt. Középen táncparkett. Ma a szerelemről lesz szó. Mindenkiről kiderül valami érdekes, személyes, szánalmas vagy nevetséges. Míg a háttér színpadias, az elmesélt történetek annyira valóságosak, amennyire valóságos tud lenni egy diktafonnal felvett szerelem története, szó szerint lejegyezve. Mások vagyunk, mint amilyennek képzeltük magunkat. Másmilyenek a szerelmeink is. Csöppet sem rózsaszínek. De én gyönyörűnek látom őket. És a végén kiderül mi az érdekesebb, az élet vagy az álom.Játsszák: Barabás Richárd, Bercsényi Péter, Gáspár Anna, Herczeg Tamás, Király Béla, Kiss Diána Magdolna, Szabó Márta, Szamosi Zsófia, Szilágyi Katalin, Vándor Éva, Terhes SándorZenészek: Kákonyi Árpád, Matkó Tamás, Szakál Tamás Rendező: Pelsőczy RékaDíszlet: Cziegler BalázsJelmez: Tóth HajnalkaDramaturg: Sirokay BoriZenei vezetők: Kákonyi Árpád, Matkó TamásKoreográfus: Király Béla, Bodor JohannaProduckiós vezetők: Gáspár Anna, Matók Szilvia Barabás Richárd, Terhes Sándor, Szilágyi Katalin és Herczeg Tamás a Szeret...lek-ben De mi az az FTP?A választ a jatek@szinhaz.hu címre várjuk. A helyesen válaszolók között egy páros belépőt sorsolunk ki a február 10-i előadásra. Beküldési határidő: február 8. 20 óra. www.thalia.hu
2013.02.04. 12:27
Szinhaz.hu
Világosítót keres a <strong>Thália Színház</strong>
Világosítót keres a Thália Színház
Színházi világosítót keres a Thália Színház, 2-5 éves gyakorlattal. Az önéletrajzot a bodon.karoly@thalia.hu e-mail címre várják.Minimális iskolai végzettség: Középfokú szakmaiIdegen nyelvtudás: Nem szükséges
2013.01.29. 10:12
Szinhaz.hu
A Meseautóra készül - Villáminterjú Vida Péterrel
A Meseautóra készül - Villáminterjú Vida Péterrel
Budapest, Szolnok, Miskolc és Győr után először játszik Kecskeméten Vida Péter, a Thália Színház tagja. A színész Halmos Aladárt, az irattár vezetőjét alakítja a MESEautó című zenés darabban, amelyet Benedek Miklós rendez. Bera Linda kérdéseire válaszolt. - Kitől érkezett a felkérés Halmos szerepére? - Ez azért érdekes, mert Benedek Miklós rendező, akivel már többször dolgoztam együtt, először a feleségemet, Szabó Andrea koreográfust kereste fel, hogy dolgozzanak együtt a MESEautó című produkcióban. Csak később kérdezett meg engem: nem lenne-e kedvem eljátszani Halmos szerepét? Az ötletet felvetette Cseke Péter igazgató úrnak is, aki azonnal hívott, hiszen korábban – 2008-ban, amikor a Nemzeti Színháznál felbontották a szerződésemet – már felajánlotta, hogy játsszak a hírös városban. Akkor betyárbecsületből a másfél órával korábban érkező ajánlatot fogadtam el, és Halasi Imre miskolci igazgatónak mondtam igent. Most azonban nagy örömömre szolgál, hogy idén ez a kecskeméti vendégjáték megvalósulhat. Már csak azért is, mert a változatosság gyönyörködtet! Mindig vágyom arra, hogy új impulzusok érjenek, ezért nagyon élvezem azt a folyamatot, ahogyan a kecskeméti társulati tagokkal egyre inkább csapattá formálódunk. Kollégáim közül ki kell emelnem az Annát alakító Csombor Terézt, akinek életigenlése hihetetlenül felszabadító a munka során. - Sokakban még él a kép, hogyan játszotta el A meseautó című filmben Kabos Gyula Halmos szerepét. Ön mit emel ki az irattárvezető karakteréből? - Eddigi pályámon több olyan karaktert is eljátszottam, amelyhez nagyon erősen kötődött egy-egy emblematikus, visszanézhető alakítás. Ilyen volt például a Denevérben Frosch szerepe, vagy akár a Csárdáskirálynő Bónija, az Állami Áruház és az Egy bolond százat csinál című darabok. Minden szerepemet megpróbálom az adott korban tartva, de frissen művelni, saját ötleteimmel fejleszteni, mert meggyőződésem, hogy a színész alkotó ember. Ha olyan figurát formálok meg, amelyet nagy elődök már remekül eljátszottak, akkor arra törekszem, hogy az én változatomat az is fogadja el tőlem, akinek már van valamilyen előképe, és az is, aki először találkozik vele. A fiatalabb színészeket óhatatlanul hasonlítják a régiekhez, így nem sértődöm meg, sőt, felemelőnek tartom, ha valakinek Latabár, Feleki vagy Rátonyi ugrik be. MGP (Molnár Gál Péter színikritikus – a szerk.) írta rólam egyszer hogy "olyan, mint ezek a nagy elődök, anélkül, hogy utánozná őket, hiszen színpadon koránál fogva nem is láthatta őket." - Remélem, egyre inkább "vidás" a játékom. Szeretek belebújni a szerepeimbe: összekötni a szerep személyiségét a sajátommal, és megtölteni élettel. Jó példa erre, hogy amikor Szolnokra szerződtem, és eljátszottam Puckot, az öltöztetőnőm mesélte, hogy a férje megdicsért: "Jó ez az új gyerek!" Aztán eljátszottam a Hegedűs a háztetőn szabóját is, és az öltöztetőm férje azt mondta: "Jó ez a másik gyerek is." Nem akarta elhinni, hogy az a két gyerek, az ugyanaz. Mert a színész annyiféle lehet a színpadon, ahány szerepet kap. Hogy pontosan milyen ember Halmos Aladár, irattárvezető, azt most még keresem. Azért hívják a próbát próbának, mert itt lehet, sőt kell is merésznek, soknak, rossznak lenni, hogy ami biztosan nem működik, nem jó, azt ki lehessen zárni. Hogy mire a közönség elé kerül az előadás, már csak a lényeg: a nívós, egy irányba mutató, szinte magától értetődő dolgok maradjanak fenn. Úgy érzem, ebben a folyamatban jól állunk, Benedek Miklós személye és ízlése jelenti a garanciát erre. - Ön szerint Anna szerelme, vagy Anna pénztárcája motiválja inkább Aladárt? - Igen, viccelődik ezzel a kérdéssel, de Halmos nem érdekember. Egyértelműen Anna érdekli őt. Azt gondolom, hogy az ember akkor lehet önazonos és igaz, ha elfogadja és tudomásul veszi a társadalomban betöltött szerepét, helyét. Halmos ugyan főnök az irattárban, de erősen alárendelt a vezérigazgatóhoz, Szűcs Jánoshoz képest. Én úgy gondolom, Halmos ezt tudja, és elfogadta. Ő nem kerget álmokat, nem vágyakozik oda, ahová nem való, nem akar a takarójánál tovább nyújtózni. Aladár számára Anna kisasszony elérhető álom, ők ketten valóban egymáshoz valók. Anna az, aki Szűcsért való rajongásában eltávolodott a realitástól. A dolgok akkor kerülnek a helyükre, amikor Annuska belátja, hogy csipkelődve, kedvesen, de a saját szintjükön működhet kapcsolat kettejük között. A csoda akkor történik, amikor a vezérigazgató meglátja az irodista lányt, és kiemeli a többiek közül. De ahogy mondani szoktuk: ilyen csak a mesében van. Éppen ezért nagyon erős jelzés a közönség felé a címben nagybetűvel szedett MESE szó. Ez is sugallja a történet meseszerűségét, valóságtól való elrugaszkodását. Halmos tehát egy egyszerű kisember, egy könyökvédős hivatalnok, aki ismeri a korlátait. - Aladár a humor központi forrása a darabban. Vele vagy rajta nevetünk majd? - A rendező, Benedek Miklós egyik alapelve, hogy ha könnyed vígjátékra készülünk is, a mögöttes tartalmat akkor is nagyon komolyan vesszük. A szórakoztatás soha nem lehet sablonos, a viccet nem lehet forszírozni. Halmos Aladárban egy igaz embert fognak látni a nézők. Lehet majd vele nevetni és rajta nevetni, de ha rajta nevetünk is, akkor sem ellene! - Míg korábban az irodalmi műveket és színházi alkotásokat vitték a filmvászonra, most mintha megfordult volna a tendencia: filmekből ismert történeteket látunk a színpadon. Ilyen a Tanú a Thália Színházban és a MESEautó a kecskeméti Katona József Színházban. Mi a véleménye erről? - Ha megnézem az Egri csillagokat, Várkonyi Zoltán filmjét, bármilyen jó és monumentális alkotásról is van szó, attól még nem ismerem meg Gárdonyi Géza művét. Vagy ott van például a Mágnás Miska. A film és a színdarab nagymértékben különbözik. Mi sem a mozivászonra készült történetet szeretnénk bemutatni a színpadon, mások a dramaturgiai szabályok, még ha filmszerű, gyors snittekkel dolgozunk is. Éppen ezért Benedek Miklós rendező, és az átdolgozásban szerzőtársa – kisebbik fia, Albert – is arra törekedett a MESEautó szövegkönyvének elkészítésekor, hogy valami mást, valami újat is adjon a közönségnek. A mi előadásunkban például sokkal több dal hangzik el, mint a filmben. Annak sem lett volna értelme, hogy napjainkba helyezzük az eseményeket, hiszen a Facebook és a tabletek korában már aligha lenne hihető, hogy nem jönnek rá másodpercek alatt, ki kinek adja ki magát... Megmaradtunk tehát a sürgönyök világában. Ha a színháznak van nevelő hatása, akkor ez az előadás mindenképpen sokat taníthat a fiataloknak a harmincas évekről, a viseletről, nyelvezetről, szokásokról. Ilyet már nemigen láthatnak. Ám ha mégis sok hasonlóságot vélnek felfedezni a kedves nézők a darab és jelen korunk között, az kizárólag a véletlen műve lehet csupán... Szerző: Bera Linda / Kecskeméti Katona József Színház
2013.01.28. 06:27
Szinhaz.hu
Esztergályos Cecília 70
Esztergályos Cecília 70
Január 26-án tölti be hetvenedik életévét Esztergályos Cecília Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész. Budapesten született 1943-ban. Édesapja orvos volt, bátyja, Esztergályos Károly rendező lett. Cecília kilencéves korától az Állami Balettintézet növendéke volt, s kitűnő eredménnyel végzett a klasszikus balett főtanszakon, 1960-tól három évig Eck Imre világhírű Pécsi Balettjének volt a szólistája. 1964 és 1968 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, majd másfél évtizeden keresztül Kazimir Károly Thália Színházában játszott. 1984-től 1990-ig és - egyévi veszprémi kitérő után - 1991-től 2005-ig a Nemzeti Színház, 2005 és 2011 között a József Attila Színház tagja volt. Kisebb teátrumokban is vállalt fellépéseket, így egy-egy szerep erejéig fellépett a Ruttkai Éva Színházban, a Körúti Színházban és a Pszichószínházban. Esztergályos Cecília komikai alkatát és magas fokú mozgáskultúráját főként vígjátékokban érvényesíti, színházi bemutatóinak száma meghaladja a százharmincat. Emlékezetes alakításokat nyújtott a Miss Arizona, az Osztrigás Mici, A kaktusz virága, a Csárdáskirálynő, a Szellemidézés, A hattyú, A hölgy fecseg és nyomoz, az Othello Gyulaházán, a Vörös malom, A Bermuda háromszög botrány, a Sose halunk meg, a Mici néni két élete című színpadi előadásokban. A legelső interjú Esztergályos Cecíliával: IDE KATTINTVA TOVÁBB OLVASHAT A film számára Szabó István fedezte fel Te című, 1961-ben készült rövidfilmjében. Ezt követően a színésznő olyan alkotásokban szerepelt, mint az Álmodozások kora, a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?, a Fiúk a térről, a Régi idők focija, az Illatos út a semmibe, A Pendragon-legenda, az Ajándék ez a nap, a Vámmentes házasság, a Kojak Budapesten, a Boldog születésnapot, Marilyn, a Felhőjáték, a Meteo és az Amerikából jöttem. Számos tévéfilmbe is meghívták, köztük olyan nagysikerű sorozatokba, mint a Princ, a katona, a Bors, a Felelet, a Nyolc évszak, a Privát kopó vagy a nyolc és fél évig futó Família Kft. című népszerű tévés szappanopera. IDE KATTINTVA TOVÁBB OLVASHAT Pályája során Esztergályos Cecília számos elismerésben részesült. Megkapta a Jászai Mari-díjat (1974), a Filmkritikusok díját (1979, 1981) a San Remó-i Fesztivál legjobb női alakítás díját (1981), a Chicagói Ezüst Hugó-díjat (1981), az Érdemes művész (1982) elismerést, az Erzsébet-díjat (1993), a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét - polgári tagozat (1996), valamint a József Attila-gyűrűt (2008). 2012-ben Pécsi Sándor-díjjal jutalmazták. "Sosem ülnék semmittevésben a babérjaimon: az a típus vagyok, aki nem adja meg magát a gondjainak, inkább rózsákat ültetek - ha kell, akár az aszfalton is" - vallotta egyik interjújában. Szabadidejében két hobbijának, a kerámiaszobrászatnak és a festészetnek hódol, de - ahogy mondja - "boldoggá teszi" a horgolás és a szövés is. Számos kiállításon szerepeltek munkái, a budapesti nagy galériák mellett bemutatkozhatott az ország több városában. Lemezei is jelentek meg: Ha nagy leszek (1986), Bohócbál (1989), A hétfejű tündér (1996), és videokazettája Női praktikák (1998) címmel. 1987-ben jelent meg Adj békét, Uram!, 1994-ben pedig Meddig vagyok? című önéletírása. Forrás: MTI, OSZMI
2013.01.26. 14:09
Szinhaz.hu
Főszerepben a nevetés a Tháliában
Főszerepben a nevetés a Tháliában
Folytatódik a Thália Színház fesztiválsorozata. 2013. február 3-tól, öt napon át minden színpad a humoré, a komédiáké lesz. Kárpáti Péter író, dramaturg és Oláh András rádiós műsorvezető járta az országot, hogy áttekinthesse az előadások sokszínű palettáját. Az általuk kiválasztott produkcióknak a Thália Színház felajánlotta a fesztiválszereplést, és azok, akik el tudták fogadni a meghívást bekerültek a Humorfesztivál versenyprogramjába. A versenyen közismert személyiségek: Schell Judit színésznő, Kulcsár Viktória a FÜGE elnöke, dr. Bagdy Emőke szakpszichológus, Márton István rendező és Hajós András humorista osztanak majd díjakat. A programról: Nagyszínpadi produkció érkezik Szombathelyről, a Weöres Sándor Színház Szentivánéji álom című előadását hozza Mohácsi János rendezésében. Weöres Sándor Színház - Szentivánéji álom | Mesterember-jelenet A Szegedi Nemzeti Színházból a Balikó Tamás rendezte Hétköznapi őrületek és a Miskolci Nemzeti Színház Dandin Györgye vesz részt a fesztiválon, Rusznyák Gábor rendezésében. Szegedi Nemzeti Színház - Hétköznapi őrületek | Pindroch Csaba és Kárász Zénó A Thália Színház házigazdaként, az Esküvőtől válóperig című produkcióval képviselteti magát a fesztiválon, amely a rendezvény záró előadásaként, versenyen kívül tekinthető majd meg. Esküvőtől válóperig - Thália Színház | Csányi Sándor és Schell Judit A Stúdióban is színes kínálat várja a nézőket: a Katona József Színházból Dömötör András és Kovács Dániel rendezésében A Gondnokság című előadás, Katona József Színház - Gondnokság | Jelenet az előadásból a Sanyi és Aranka Színház Roadmovie-ja Máthé Zsolt rendezésében, Sanyi és Aranka Színház - Roadmovie a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című előadása, melyet Keresztes Attila vitt színre, valamint BorgulaAndrás rendezésében a Gólem Színház Lefitymálva című produkcióját tekinthetik meg az érdeklődők. Gólem Színház - Lefitymálva | Bánki Gergely Természetesen nem marad a Humorfesztivál stand up program nélkül. A Mikroszínpadon Márton András Újvilág rapszódiája, Bödőcs Tibor Az élet értelme és kertészeti tippek, Kovács András Péter: Evolúció, Hadházi László Méd in Hungeráj című stand up estje és A Szomszédnéni odaát van című produkció hoz majd felhőtlen szórakozást. Márton András - Újvilág rapszódia A versenyprogram mellett minden este, az utolsó előadás után, a Mikroszípad büféjében „humorszakmai" beszélgetések várják majd a nagyérdeműt.2013. február 3. és 7. között Thália Humorfesztivál. A részletes program a fesztivál micrositeján érhető el: http://humor.thalia.hu/
2013.01.24. 11:10
Szinhaz.hu
A lisszaboni <strong>Thalia színház</strong> lett az év épülete
A lisszaboni Thalia színház lett az év épülete
A lisszaboni Thalia színház épülete nyerte a londoni Design Museum által kiírt Designs of the Year 2013 építészeti kategóriáját - számolt be a hg.hu. A Designs of the Year 2013 építészeti kategóriájában a Hispán-félsziget egyetlen nevezett alkotásaként találjuk a lisszaboni Thalia Színház épületét. A 2008-2012 között elkészült ház különlegessége, hogy egy több mint 150 éves épület romjainak kreatív újrahasznosításával készült. Az eredeti Thalia színházat ugyanis 1843-ban adták át, a művészetkedvelő Farrobo gróf megbízására. A Lisszabonon kívüli családi birtokon, a Farrobo-kastély szomszédságában elhelyezkedő kis épületben opera- és színházi előadásokat rendeztek, valamint nagyszabású ünnepségeket is tartottak a grófi család örömére. Alig két évtizeddel az átadás után, 1862-ben azonban az épület leégett, és minden belső dekoráció elpusztult. Mivel Farrobo grófja maga is elszegényedett ekkorra, újjáépítésről szó sem lehetett. A színház maradványai másfél évszázadon keresztül pusztultak. Időközben a környék beépült, és a romok az ide települő állatkert területére kerültek, egzotikus háttérként szolgálva a pusztuló homlokzatnak. 2008-ban a portugál kulturális minisztérium építészt keresett a romépület újjáépítéséhez, a közeli palotában található közintézmény számára, multifunkcionális előadótérként. A megbízást végül két lisszaboni építésziroda: a Gonçalo Byrne Arquitectos és a Barbas Lopes Arquitectos kapták. (...) A szükséges technikát lehetőség szerint elrejtették, vagy minimalista kialakítással oldották meg. Az épület belső tere egységes, azaz a korábbi nézőtér és a színpadtér helye egyaránt előadótérként használható. Ez az üveggel burkolt szárny kapcsolja össze a régi épületet az utcával, kis zárt teret alakítva ki az épület mögött. Ez úgy igazítja a mai elvárásokhoz az épületet, hogy a helyreállított főhomlokzatot nem zavarja. Itt az eredeti mintájára, bronzbetűkkel újra olvasható Thália mottója: Hic Mores Hominum Castigantur. Fotók: Design Museum, London Forrás: hg.hu
2013.01.23. 09:00
Szinhaz.hu
'Nem mindegy, ki hogyan győz' - Interjú Kovács Lajossal
'Nem mindegy, ki hogyan győz' - Interjú Kovács Lajossal
Januártól játsszák Bérczes László kaposvári Vaknyugat-rendezését a Tháliában. Ennek kapcsán beszélgettünk Kovács Lajossal, a darab egyik főszereplőjével. A darabról: Coleman és Valene. Két testvér. Születésük óta egy házban laknak. A nap huszonnégy órája Coleman és Valene kisszerű gyűlölködésének terepe. Most éppen apjuk temetéséről érkeznek. Coleman ölte meg az apát, mert az kifogásolta Coleman frizuráját. Valene megőrzi a "titkot", ha megkapja az apai örökséget. A faluban persze titok nincs, de a tettnek jelentősége sincs, szülő-, gyermek- testvérgyilkosságokkal és bódult öngyilkosságokkal teli múlt és jelen. A ház mindennapos látogatója az alkohollal ápolt-eltakart lelkifurdalás élő szobra, a lepusztult férfi, Welsh tiszteletes és a belé reménytelenül szerelmes, a fivérek teli és üres üvegeinek gondozója, Kicsilány, ez az érett-éretlen lány, a falu romlásának virága. A whiskysüveg, a kés és a puska mindig kéznél van... Kovács Lajos mesélt: A Vaknyugat egymást gyötrő testvérpárjának egyik felét játszod. Szokatlanul kegyetlen szituációkat teremt ez a két ember egymásnak. Hogy juthattak idáig? Kovács Lajos: Valószínűleg volt egy olyan apjuk, akitől a brutalitáson, a verésen, az iszákosságon kívül nem nagyon kaphattak mást – talán ebből eredeztethető az, amilyenek ők most. Az apakép rendkívül meghatározó mindenki életében. Nagyon fontos, hogy az apa hogyan viselkedik, milyen tanácsokat ad, mennyit játszik a gyerekekkel, milyen helyekre viszi el őket, mit mutat meg nekik az életből. Beavatja-e a gyermeket, „immunizálni tudja”-e a felnőttséggel szemben. Hogy legyen egy olyan ellenálló-képessége, tartása, és tudása saját magáról, ami által el tudja majd viselni a „a kor gúny-csapásit, zsarnok bosszúját, gőgös ember dölyfét, utált szerelme kínját, pör-halasztást, a hivatalnak packázásait…”. A darabbeli testvérpár apaképe valószínűleg egyenlő a nullával. Már a kezdetek kezdetén lehetett köztük egy rivalizálás, ami az idők során átalakult gyűlöletté. Ők valamiféle egoizmusban élték az életüket, valamiféle öntudatlanságban, vagy hamis tudatban. Piti, kisszerű emberek lettek. Mintha intenzív osztályon élnének folyamatosan. Vagy egy oxigén nélküli térben. Nagyon sok ilyen intenzív osztályos alakot játszottam én már. Például Harold Pinter Hazatérésében a szeretethiányos apát, a Születésnapban a világ elől menekülő főhőst, Sarkadi Imre Oszlopos Simeonjában Kis Jánost, vagy Szász János A nagy füzet című filmjében a vallatótiszt szerepét. Ezek a szerepek rendkívüli idegi, fizikai, agyi megpróbáltatásnak tettek ki, hiszen általában önpusztító emberekről van szó. Önpusztító emberek? Nem egymást pusztítják? Kovács Lajos: Dehogynem. Kósa Ferencnek van egy filmje: A másik ember. Mindig a másik ember a fontos. Nem én. De itt, ebben a darabban a másik ember nem fontos. Mindkettőjüknek csak saját maga a fontos, és a másik fölötti piti, vacak győzelmecske – ami bennük gigantikussá nő. Brechtnek van egy csodás mondata: az emberben óriási a jóság utáni vágy. De hozzá kell tennünk, az emberben óriási a csábítás a rosszra is. És hatvan évesen már nem lehet eltéríteni azt, aki benne ragadt az akut rosszban. Itt a megváltó Jóisten, a csoda segíthet – ahogy Bérczes értelmezésében játsszuk ezt a szöveget. Én nem hiszek a csodákban. A kemény, kitartó, kíméletlen önelemzésben hiszek, az öntudat tisztántartásában hiszek. És a megbocsátásban? Képesek ezek az emberek a megbocsátásra? Kovács Lajos: Sokszor megkíséreljük, hogy megértsük saját magunkat, amit mívelünk önmagunkkal és a másik emberrel. Ez sok esetben kudarcba fullad, mert a bent már megjegecesedett tévutat már nem lehet elzárni. Játszásiból meg lehet próbálni. De az játszási marad, nem pedig totális, zsigeri átalakulás. Ahhoz napi tréning kell. A szeretetet keményen gyakorolni kell. Én nem hiszek abban, hogy Coleman megváltozik. Szerintem kap egy agyi infarktust, szélütötten ül, és makogva káromkodik tovább. A gonoszság, a rossz tönkreteszi az embert, fölemészti. Csak a tiszta, az marad meg. Azt nem a saját gonoszsága öli meg. Már az is csoda, hogy Coleman és Valene élnek még. Vagy ha a gyűlölet tartja életben őket, az a legszomorúbb. Remélem, hogy egyszer csak elfogy a szavuk. Elfáradnak. Leülnek a székbe, és ott maradnak élő szoborként. Némán. Az ilyen emberek általában így végzik: nem szólnak senkihez, csak néznek maguk elé, de nem látnak semmit. Mint ahogy a darabban sem látják azt, hogy mi az, ami fáj. Csak önmagukat látják egymás ellenében. Ez borzalmas. Maga a földi pokol. Van, ami ide fényt hoz ebbe a pokolba? Kovács Lajos: A Kicsilány, és az ő ártatlan kísérletei Welsh atya megmentését illetően. Én azt kívánom neki, hogy hagyja ott ezt a helyet, menjen el máshova. Vagy változzon sellővé. És Welsh atya? Kovács Lajos: Ő a legtöbbet: az életét adja oda, hogy megmentse ezt a két embert. De szerintem farkasvaksága van, egyrészt az alkoholizmusa miatt, másrészt a naivitása miatt. Végülis ő is csak önmagára figyel. Az alkoholra, és önmagára. Az, hogy a legnagyobb dolgot teszi: az életét áldozza föl, relatívvá válik, menekülésnek is felfogható. Annyit legalább el lehet mondani a testvérpárról, hogy ragaszkodnak egymáshoz. Kovács Lajos: Nincs hova menni. Nincs munkájuk. Nem is tudom, hogy egyáltalán dolgoztak-e valaha is, vagy a veszekedésen kívül csináltak-e bármit. Csip-csup, szaros ügyeik vannak. De ebben az ügyben profin működnek. Ők így képesek kifejezni saját magukat, a másik meggyalázása, megalázása, ütése, verése által. Egyre nehezebben játszom olyan figurát, mint Coleman Connor. Túlságosan sok pesszimistát, lepusztult, gonosz embert játszottam. Mindig is gondoltam, hogy szeretnék már végre egy jó embert játszani. Most jut eszembe, a fenébe is, hát sikerült. A Tüskevárban eljátszhattam a Matula bácsit, és ez végtelen nagy örömmel töltött el. Mikor megnéztem, azt gondoltam: oké, meg tudom csinálni, el tudok játszani egy olyan embert, aki szerethető. Aki minta lehet a gyerekek számára. Jót akarni, szeretni, az sebezhetővé tesz. Úgy tűnik, sikeresebb, ha az ember kegyetlen, kemény és rosszindulatú. A harcokban a kegyetlen győz. Itt Coleman. Kovács Lajos: Ez egy borzasztó paradoxon. Nem mindegy, ki hogyan győz. Milyen győzelmek ezek? Legyőzni valakit? Ez önmagában fölháborító kifejezés. Nem legyőzni kell valakit, hanem megérteni. Coleman „győz”, de hol győz? Egy szobában, leüvöltve a tesót. Kigúnyolva, megalázva, meggyötörve. Hát ez győzelem? Ez vereség. Ez semmi. Önmagunkon kell tudni győzni, önmagunk hibáit legyőzni mindennapi feladat. Gyakorolni kell. Önmagunk hiúságát, egoizmusát, hatalomvágyát, pénzéhségét. Ha kezet fogunk valakivel, érezni, hogy tiszta a kezünk, nem piszkos és nem véres. Honnan jön ennek a kegyetlen szituációnak a humora? Kovács Lajos: Olyan abszurd és képtelen néhány helyzet, olyan elviselhetetlen feszültségekről és ostobaságról van szó, hogy kínunkban már néha röhögünk. Úgy röhögsz, hogy közben belül sír a lelked. Vagy úgy sírsz, hogy közben belül ráz a röhögés. Azon, hogy valaki közvetlen közelről lelövi az apját, mert az kritizálta a haját – ez egyszerre borzasztó, és közben az ember tehetetlenségében a helyzet pitiánersége miatt csak röhögni tud. Aztán hirtelen képes a darab a másik végletbe ragadni minket. Mert még a leggonoszabb alak is összecsinálja magát, mikor Isten megérinti egy pillanatra. Szerző: Szemerédi Fanni Előadás időpontok: THÁLIA SZÍNHÁZ - Budapest január 25. (péntek) 19:30 január 26. (szombat) 19:30 február 20. (szerda) 19:30 február 21. (csütörtök) 19:30 március 7. (csütörtök) 19:30 március 8. (péntek) 19:30 április 2. (kedd) 19:30 április 3. (szerda) 19:30
2013.01.23. 06:00
Szinhaz.hu
Priznic a Tháliában – Gőz István és Kövesdi László mesélt
Priznic a Tháliában – Gőz István és Kövesdi László mesélt
A Tünet Együttes díjnyertes Priznic című komédiája 2013 januárjában a Thália Színház Arizona Stúdiójába költözik a Független Thália Projekt keretében. Az előadás színészpárosának, Gőz Istvánnak és Kövesdi Lászlónak a tíz éves társulat megalakulása óta több emlékezetes „duettje” is volt. A különleges „lay-down” műfajról, humorról és persze egymásról is meséltek. Interjú Gőz Istvánnal és Kövesdi Lászlóval: Egy kritikus „21. századi Hacsek és Sajónak” nevezett Benneteket az előadás kapcsán, mit gondoltok, miért? Gőz István: Bizonyos értelemben a klasszikus Hacsek és Sajó-jelenetek dramaturgiáját követjük. A mi beszélgetésünk humorforrása is a félreértésekre, a két ellentétes figura örökös civódására épül, természetesen mai tartalommal. Kövesdi László: Az előadásnak vannak olyan részei, ahol a kettőnk közötti „konfliktust” az okozza, hogy különböző fogalmakon, szavakon mindketten mást értünk, gondolunk. Valamiféle játszma alakul ki köztünk, ami pontosan olyan, mint annak idején a Hacsek és Sajó-féle kabaréjelenetekben. Az is hasonló, hogy aktuális problémákról beszélünk, vagy olyan felvetésekről, amelyeket a közönség ismer, kötődik hozzájuk, bennük él. Egyébként nem tudom, hogy a fiatalabb közönség számára a „Hacsek és Sajó” mit jelent, de amikor nemrég fiatal színészkollégákkal beszélgettem, és felmerült Salamon Béla neve, nem tudták, kiről van szó.A Tünet Együttes produkcióiban több remek kettősötök is volt. Miért vagytok Ti jó páros? Volt kedvenc közös munkátok? Kövesdi László: Talán azért, mert szerettünk együtt lenni, játszani, és ez érződik a nézőtéren. Ez a „duettezés” egyébként az első közös Tünet Együttes-darabból, a 2004-es Karcból származik. Volt egy-két hasonló humorú kettősünk az előadásban, és ebből nőtt ki később a vágy, hogy egy teljes előadást készítsünk a kettőnk „játszmájára” építve. Tehát a Karc mindenképpen kedvenc. De nem volt olyan kettősünk az évek során, amit én ne szerettem volna. Gőz István: Azért vagyunk jó páros, mert, bár ellentétei vagyunk egymásnak, mégis érzékenyek vagyunk egymásra, egymás humorára. Ez valóban a Karc című darabunk kapcsán derült ki, és ennek hatására született meg a Priznic, ami számomra a legkedvesebb közös munkánk. A lay-down comedy, a Priznic különleges műfaji meghatározása mennyiben kapcsolódik a stand-up comedyhez? Gőz István: A stand-up comedyben egy színész áll szemben a közönséggel. A lay-down comedy ennek az ellentéte. Mi ketten vagyunk, és látszólag fekszünk. Kövesdi László: Annyiban, hogy ez is stand-up comedy-szerű előadás, csak nem állva történik, hanem fekve… Vagy mégiscsak állva. Miben rejlik az előadás humora? Miről szól a Priznic? Gőz István: A Priznic egyrészt két ember humorral, félreértésekkel, félreértelmezésekkel átszőtt beszélgetése sivár, beszűkült életükről, álmaikról, betegségeikről, másrészt nagyon mély, személyes önvallomás. Kövesdi László: A félreértésekben, a „botlásainkban”, a helyzeteinkben rejlik a humor. Fontos ebből a szempontból, hogy bár személyesen vagyunk jelen a szöveganyagban is, hiszen saját élményanyagból dolgoztunk, mégiscsak két típust, figurát jelenítsünk meg. Mondok egy példát, ha egy futó a Margitszigeten futás közben megbotlik, az vicces tud lenni. Ha ugyanez egy öreg nénivel történik, már nem az, mert együttérzés alakul ki bennünk. Ha minket néznek, akkor talán nem lennénk humorosak, de ha sikerül bizonyos távolságot kialakítani a közönség és a személyes énünk között, akkor már igen. És az is humorforrás, ha viccesek tudunk lenni úgy, hogy nem akarunk azok lenni. Mennyire volt nehéz hozzászokni ahhoz az óriási ágyhoz, amelyben a fekvés illúzióját keltve, de lényegében álló helyzetben, felfüggesztve játsszátok végig az egész előadást? Kövesdi László: Semennyire, mert én speciel hozzá sem szoktam, tehát még mindig nehéz. De megéri, mert a közönség ettől a plafonon van. Gőz István: Az ágyhoz tényleg nem lehet hozzászokni, annyira kényelmetlen. Persze az előadás lendületében ezt alig érzékeljük. Igazán csak akkor tűnik fel, ha a végén a közönségnek sokáig nem akaródzik kimenni… Mikor találkoztatok először? Kövesdi László: A H.U.D.I. társulat 2004-es Kárhozat kertje című előadásának próbáin. Gőz István: mi jut eszedbe Kövesdi Lászlóról? Gőz István: Laci erősen öntörvényű, de érzékeny, néha szélsőségekre, hisztériára, hajlamos, kajlaságával szeretetre méltó, jó humorú, csupa szív ember, odaadó, őszinte barát. Kövesdi László: mi jut eszedbe Gőz Istvánról? Kövesdi László: Először is a magas, kopasz ember, aki állandóan beveri a fejét valamibe. Valamint egy gdanski turné, ahol egy tengerparti sétálás közben Pista egy elhajított fadarabbal véletlenül fejbe csapott egy arra futó hölgyet. Az mindenképpen humoros volt. Hitetlen, pesszimista, akire mindig lehet számítani, akivel jót lehet nevetni. Az az ember, akinek fogalma sincs arról, hogy valójában egy szent. Mintha Teréz Anya és Gandhi házasságából született volna. Persze ő ezt nem tudja, és ez az idegesítő benne. Biográfia: Gőz István 1949-ben született Szerencsen. Pantomim tanulmányait Köllő Miklósnál, Karsai Jánosnál, illetve Philadelphiában és Mexikóban végezte. 1975-től húsz éven át volt a Kaposvári Csiky Gergely színésze. Emellett játszott a Veszprémi Petőfi Színházban, az Egri Gárdonyi Géza Színházban, a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban, az Új Színházban és a Madách Kamarában, illetve számos hazai és külföldi filmben, olyan rendezők munkáiban, mint Bacsó Péter, Makk Károly, Sándor Pál vagy Szabó István. A Tünet Együttes alapító tagja, jelenleg a társulat Priznic, Alibi, Kucok, Az álom féltestvére című előadásaiban látható. Kövesdi László tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Huszti Péter osztályában végezte 1988‑1992 között. Játszott többek között a Szegedi Nemzeti Színházban, a József Attila Színházban, a Szolnoki Szigligeti Színházban és a Tatabányai Jászai Mari Színházban, illetve számos filmben (Az alkimista és a szűz, Valami Amerika, Sorstalanság) és független produkcióban. …hogy mi az a MAJOMTŐR… címmel önálló estet mutatott be. A Tünet Együttesnél jelenleg a Priznic és az Alibi című előadásokban játszik. Fotók: Dusa Gábor A darabról: A Priznic két ágyban fekvő ember, egy 21. századi Hacsek és Sajó páros sziporkázó nyelvi humorral átitatott párbeszéde, amelybe szervesen illeszkednek mindenféle szervek, testi és lelki nyavalyák, hipochondria és a nagy semmit színező élet- és betegségfüllentések. Az előadásban a síkok összekeverednek, egy sajátos szcenikai megoldás révén a vízszintest függőlegesben látjuk, mintha felülnézetből néznénk le a két emberre. A dialógusból lassan bontakozik ki sivár és meg nem élt életük, a kihagyott lehetőségek, a kielégítetlenül maradt vágyak – eközben mindketten folyamatosan bizonygatják, milyen fantasztikus életük van. A magyarázkodás egyre tekervényesebbé válik és nem hoz beismerést. A darab témája a tehetetlenség, a mozdulni képtelenség, melyet magyarázatokkal szövünk át, poénokkal próbálunk leplezni. A Priznic ennek a tragikomikus élethelyzetnek a lenyomata. Az előadás a 2006. évi Szegedi Alternatív Színházi Szemlén a BESZT (Befogadó Színházak Társulása) díját nyerte el. 2013. január 31. (csütörtök), február 15. (péntek) 19:30 Thália Színház Arizona Stúdió (V. ker. Nagymező u. 22-24.) a Független Thália Projekt keretében
2013.01.15. 06:00
Szinhaz.hu
'A ráció nem oldhatja meg dolgainkat' - Interjú Bérczes Lászlóval
'A ráció nem oldhatja meg dolgainkat' - Interjú Bérczes Lászlóval
Januártól játsszák Bérczes László kaposvári Vaknyugat-rendezését a Tháliában. Ennek kapcsán beszélgettünk vele a „nem tudás”-ról, a mezsgye-létről, a csodáról, és arról, mit jelent a maraton elején és végén lenni. Vigyázat, a beszélgetésben a rendező az előadás befejezését is elárulja! Na jó, azért nem egészen... Hogy érzed magad Kaposváron? Korábbi beszélgetésekben sokszor említed Kaposvárral kapcsolatban a „bizalom” szót... A társulat bizalmát nagyon nehéz megnyerni. Ezzel azt is kimondtam, nem gondolnám, hogy elnyertem, de ingyen nem is adják. Most türelmet tanulok, türelmesnek kell lennem. Mindenképpen a munka folyamata az, ami eldönti a dolgokat. Például a Vaknyugat próbafolyamata és végeredménye. A „munka” alatt most a rendezésre gondolsz, de művészeti vezetőként is jelen vagy a színházban. Ez mit jelent? Nincs kormány a kezemben, hogy látnák, hogy forgatom, vagy épp fékezek. Ez nem látszik. Illetve látszik egy repertoáron és látszik a fogadtatáson. Az első év - első éven az első közös évemet értem Rátótival - botladozó volt, de most bizakodóbb vagyok, a második évad egyelőre nagyon jónak mutatkozik. A gyerekelőadások, az Éjjeli menedékhely vagy az Othello Gyulaházán igazán jól sikerültek, jól is fogadták őket. Büszke vagyok arra, hogy Kaposvárott lehetek, de nem tagadom, néha mégis eszembe jut, hogy bármelyik vidéki színháznál szívesebben lennék, mint itt. Miért? Azért, mert abszurd elvárásként folyamatosan számonkéretik a nyolcvanas évek legendás Kaposvárja, amelyik számomra is legendás, részben magam is azon nőttem föl. Nagyon nagyra tartom, de én, vagy mi ezt nem tudhatjuk fölmutatni – és más sem tudná. Egy másik korszakban élünk, amiben a színház sokkal jelentéktelenebb része a nagy egésznek, mint a nyolcvanas években volt. Úgymond szabadság van, tehát a színháznak az a fajta plusz értéke, hogy ott majd mondanak valamit, amit máshol nem lehet, elveszett. A kínálat is sokkal nagyobb az utazástól az internetig, a fogyasztói társadalom átkaként az igénytelenség is nőttön-nő, magyarul sokkal kisebb a színház jelentősége, mint húsz-harminc-negyven évvel ezelőtt. A Vaknyugattal már foglalkoztál, a Bárkán szeretted volna megrendezni. Igen, eredetileg 2004 körül szerettem volna a Bárkán megcsinálni. Akkor is Kovács Lajos játszotta volna Colemant, Hamvai Kornélt pedig már fölkértem a fordításra. A Vígszínház egy cseppnyi késéssel kérte meg a jogokat, fölhívtak, mondtam, hogy nyugodtan csinálják. Az övék Varró Dániel fordításával meg is valósult. A mienk viszont nem, mert Kovács Lajos akkor hagyta abba a színházazást, egyik napról a másikra, én pedig nem akartam nélküle megcsinálni. Pedig nagyon érdekes lett volna, hogy Budapesten két színházban is megy ugyanaz a darab, más rendezésben, ráadásul nem is ugyanaz a fordító. Most majdnem ez történik, Gothár újra megrendezte, most az Átriumban, és azt gondolom, két teljesen különböző előadás született. Mindkét előadás Varró Dániel fordítását használja. A Vaknyugatban rengeteg humor van, és ez a nyelvben is megjelenik. Varró Dani ott volt a bemutatón Kaposváron, kíváncsi vagyok, érzékelte-e, hogy le-lenyestünk piciket, egyszerűsítettünk a fordításán. Nagyon élveztem olvasni a szövegét, de meg kellett találni az egyensúlyt, hogy megmaradjon a szöveg humoros, kicsit roncsolt része, de ne győzze le az előadást, vagy ne lógjon le róla. Mit jelent, hogy a Vaknyugat a Thália Színház és a kaposvári Csiky Gergely Színház közös produkciója? Valamikor, nyolc-tíz évvel ezelőtt Beregszászban rendeztem Háy János Pityu bácsi fia című darabját. Akkor gondoltam ki, úgy kéne, hogy Budapesten is lássák. Született egy nagyon jól működő szövetség a Tháliával, miszerint két díszlet készül, és csak a színészek utaznak. Tehát nem kellett a szállításra költeni. Nagyon sokszor mehetett így a Pityu bácsi fia. Ez most is lehetőséget teremt arra, hogy ha jól fogadja a Vaknyugatot a közönség, akkor folyamatosan menjen Budapesten, és Kaposvárott is el lehessen néha játszani később. A Mezsgye című köteted kapcsán idézted néhány soros életrajzodban: „…minden mezsgye volt az életemben, mindent ott csináltam… A mezsgyéről jobban lehet látni, mi történik. Igaz, nem lehet beavatkozni. Ez az átka ennek a helynek. Mi haszna persze annak, ha az ember csak lát.” Mit jelent most a mezsgye az életedben? A mezsgye valójában magatartást jelöl, a helye változó. A mezsgyét általában valaminek a szélén képzeljük – én most pont középen látom. Ahol vagyok, és ahonnan nem tudom befolyásolni a dolgokat, legfeljebb csak nézem, az pont a két oldal között húzódó sáv. Onnan semmibe nem tudsz beleszólni, mert nincs hatalmad hozzá. De én nem tudok „vagy-vagy”-ban gondolkodni, csakis „és”-ben, az „és” jelenti a mezsgyét számomra. A Vaknyugat is erről szól. Van két testvér - a mi előadásunkban szándékosan idősebbek -, akik már több mint hatvan éve egy házban, mondhatnám úgy is, egy hazában élnek, és egyszerűen nem bírnak egymással meglenni; a több mint hatvan évük folyamatos konfliktusban, veszekedésben, verekedésben zajlott. Jelen van a történetükben egy mulatságos alkoholista pap, aki megpróbál a testvérek közt békét teremteni. Ő az, aki a mezsgyén lavíroz - minthogy alkoholista, azt is mondhatom, a mezsgyén tántorog -, ő próbálja az örök ellenségeket kibékíteni. Az ellenségek testvérek, ami azt jelenti, hogy el nem szakadhatnak egymástól, egymásra vannak utalva, egymásba csavarodva, egymásba nőve. Azt kéne belátniuk, hogy ha már a sors úgy hozta, hogy együtt kell élniük, jobb lenne nem háborúskodással tölteni az életet. A darab szerint ez a végtelenségig tart. Mivel egyikük sem enged, csak megy a másik után, folytatódik minden, ahogy volt. Ezt írja McDonagh. Szerintem nem. Nem ez a vége? Benne van a változás lehetősége. Talán benne van, mindenesetre mi ezt sokkal erősebben hangsúlyozzuk. Ugyanakkor nem látom a realitását, szinte csoda-szerű dolognak kellene történnie, hogy ebben a házban és hazában együtt élő emberek megbékéljenek egymással. Ezt állítom a Vaknyugatról, és ezt állítom Magyarországról. Nehéz a testvérek dolga, hiszen bármiféle szülői minta híján vannak. Persze. Ennek a társadalmi vonatkozásaival nem foglalkoztam a próbák során, de ott van valahol hátul az agyamban. Ilyen szempontból érdekes, ahogy Gothár Vaknyugata fiatalítja, én meg öregítem az eredetileg negyvenes éveikben járó testvérpárt. Számomra éppen a két hatvanas éveiben lévő szűz férfi alakja lesz szerencsétlenül szánalmas és mulatságos. Hiányzik mellőlük a nő. De bármilyen elvadult, mégis csak ott létezik a közelükben egy angyal, a Kicsilány, és akármilyen röhejes és szánandóan szerencsétlen, pitiáner a pap, mégis csak övé az erős állítás: áldozatot hoz a testvérekért. Mit jelent szerinted a vallás, a hit ebben a történetben? A vallás tárgyi megnyilvánulásai sokszor álságos önmentések; például a szentszobor-gyűjtögetés Valene részéről gyakorlatilag a másik provokálását szolgálja, ennek a valódi hithez semmi köze nincsen. McDonagh pedig elszórakozik kicsit az ír katolikus egyházzal, joggal vagy nem joggal bírálja, nevetségessé teszi. Engem a szeretet része jobban érdekel, és ennek nincs köze hithez vagy hitetlenséghez. Ennek a lehetősége mindenkiben ott van. Én nem vagyok hívő, és mégis, a vágy a hitre bennem elementáris. Ebből indulok ki. Az már csak szerencse kérdése, kivel mi történik életében, eljut-e egy konkrét, megnevezhető hithez, vallásgyakorlóvá válik-e vagy sem. De a vágy a hitre talán mindannyiunkban ott van. Hogy ez pontosan mit jelent, nem tudom, csak annyit tudok: minden egyes ember és emberi viszony, de minden, a fűszáltól a csillagokig, sokkalta bonyolultabb, mintsem, hogy belőle töredéknyinél többet megérthetnénk. Ez a végtelen pedig egyértelműen a transzcendencia felé mutat, akkor is, ha én nem hiszek egy valahol pipázgató nagyszakállú „nemtudomkiben” – nyilván nem is őbenne kell hinni. Azt tudom, hogy fölfoghatatlan a világ és fölfoghatatlan az ember is. Innentől kezdve a ráció nem oldhatja meg a dolgainkat. Maga a vallás csak annyiban érdekel a Vaknyugat esetében, amennyiben egy válságban lévő embert fölmutat, aki egyszerre próbálja képviselni az egyházát és folyamatosan kételkedik annak tanításában. Van valamilyen különbség a két testvér, Coleman és Valene közt? Van. Bár ugyanaz mozgatja őket, nagyon különböző személyiségek. A Kovács Lajos által játszott Coleman látszólag durvább, ő lövi szét Valene tűzhelyét, ő töri össze Valene szobrait, a mi előadásunk alapján ő fizikálisan is erősebb. Ő az, aki folyamatosan akcióba lép. Azt hiszem, kevesebbet gondolkodik, de sokkal érzelmesebb. Valene racionálisabb, szárazabb, számítóbb, éppen ezért a próbák alatt néha olyan érzésünk volt, hogy kegyetlenebb, mint a másik. De azért azt hiszem, a mérleg nagyon egálban van. Egyforma bennük az amortizáció, a hitetlenség, a kegyetlenség. Nagyon a végén vannak valaminek. Két véglény. Bennük hinni maga a csoda már. A műsorfüzetben így fogalmazol: „A két utolsó ember a világon.” Igen, abból indultam ki, hogy ők a két utolsó ember. Nem mondhatom tehát, hogy „na jó, ezek menjenek a francba, mert ott van az a sok másik”. Nincs másik. Ez a kettő van, ezeket kell megváltani. Ami nem akármilyen feladat. És a pap levelében ez áll: „én mégis fogadok tirátok, mindennek az ellenére.” Amire a pap hivatkozik, az az előadás tétje: hogy ez a két gazember, ez a két véglény vissza tud-e találni a „gyerkőce” korukhoz, azokhoz az ártatlan gyerekekhez, akik valaha voltak. Nem idealizálom a gyerekeket, de ők mégiscsak koncentrált figyelemmel képesek belemerülni a világba, rácsodálkozni mindenre, miközben nem ítélkeznek. Képesek megtapasztalni a csodát. A tét, hogy ez a két gazember elnyeri-e ezt a gyermeki létezést vagy sem. De megsúgom, nálunk elnyeri. A pap levele, amit a testvérekhez ír, a tó partján születik, ott, ahol az öngyilkosok az utolsó kérdést teszik fel maguknak… Ez a tó szinte hívja, vonzza a papot, aki végül csatlakozik a sok-sok áldozathoz, akik a tóba ölték magukat. A Kicsilánynak van egy nagyon-nagyon szép monológja ott a tóparton, ami tulajdonképpen kézfogás a halottakkal. A lány azokról beszél, akik már lenn vannak, túl vannak az életen, de súgnak nekünk, hogy bármilyen rossz is, „hajrá, próbáld csak Kicsilány, élj, mert amíg élsz, mindig megvan a lehetőség a boldogulásra”. Ez nekem kapcsolódik a Cseh Tamás könyvhöz is – Tamás, nem sokkal a halála előtt gyönyörűen beszél az életről. Ő, mint kifelé menő ember üzeni az itt maradóknak, hogy az élet káprázat. És ez az, amit a Kicsilány képvisel. Az ártatlan derűt és élni akarást, az élet szeretetét, annak mindenével együtt. Nekem erről is szól ez a darab. Sok helyen említed a csapatot, akikkel dolgozol, vagy egyes színészeket, akikkel valamiért egymásra találtok. Van valami láthatatlan kötelék, összhang közted és a színészek között. Rájöttem, nekem mindig szerencsém volt a színészekkel. Mucsi Zolitól Czintos Józsefig, Pálfi Ervintől Bíró Józsefig, Lázár Katitól Szabó Mártáig... És most itt ez a négyesfogat, akiknek nagyon sokat köszönhetek. Nekem létkérdés egy próbafolyamatban, hogy létrejöjjön egy egymást elfogadó, egymást szerető és egyenrangú emberekből álló csapat. Ide értem a súgót, a kellékest, a világosítót, az asszisztenst, a főszereplőt, a tervezőt is. Ha csak lehet, derű legyen, humor legyen, jókedv és szelídség legyen. Ez a szeretet és izgalom, hogy együtt bábáskodunk valami körül, hosszú távon energiát ad. Szembekerülés lehet a próbákon, hiszen bizonyos dolgokat másképp látunk, de számomra nincs olyan színházi végeredmény, ami az embertelenséget igazolja. Nem fordulhatunk ki magunkból csak azért, mert nagy művészetet csinálunk. Jó lenne ugyanígy közlekedni az utcán is. Hogyan alakult ki a Vaknyugat „vonósnégyese”? Kovács Lajossal dolgoztam tíz-tizenkét évvel ezelőtt, de már jóval korábban találkoztunk Szolnokon, ahol középiskolai tanár voltam. Aztán könyvet is írtam róla, vele ez már egy nagyon régi kapcsolat. De például Hunyadkürti Gyuri, akit eddig csak színpadon láttam, óriási felfedezés volt. Mészáros Sárát láttam már, és nagyon nagyra tartottam, kivételes dolog, hogy találkoztunk. Rátótival nagyon izgalmas volt, hogy tud-e nem igazgatóként lenni a próbán. És abszolút tudott. Alázattal próbált. Szerettem volna, ha minél szélsőségesebb karakter az övé. Fontos volt, hogy sikerüljön egy egészen más arcát felmutatni, és kimozdítani őt a rá kényszerített sablonból: ő az elegáns, szép férfi, aki szépen beszél, akitől a hervadó szépségek elolvadnak… Itt kell megemlítenem Cziegler Balázst, a tervezőt is, tehetsége és embersége példa számomra. A papban nincs ilyen jellegű vonzerő? Miért ne lenne? Éppen az okozza a feszültséget, ha férfiként tekintenek rá. De ő őszintén hisz, és hiszi, hogy katolikus papként az a dolga, hogy „ne legyen férfi”. Ha ez a feszültség benne van, sokkal izgalmasabb a figura, mintha ránéznénk, és rögtön látnánk: jobb neki, hogy pap lett… Nagyon izgalmas a viszonya Kicsilánnyal. Kritikát, könyvet írtál, tanítottál, fesztivált szervezel, most művészeti vezető vagy, és újra rendezel. De ez utóbbit ritkán teszed. Nekem évente megrendezni egy darabot, az is sok. Nagyon sokat áldozok be, irtó szoros lesz a kapcsolatom az adott anyaggal. Nehezen engedem el, de ahhoz, hogy egy másikat csináljak, el kell, hogy engedjem. Tegnap ment a Nehéz, ott voltam, tegnapelőtt a Mulatság, ott is ott voltam. Rengeteg remekmű van, amit megrendezhetnék, de hiába nagyszerű darab például a Godot-ra várva, tudom, hogy milyen, és nekem éppen a „nem tudás” hiányzik. Pont az a kétely és kérdés, ami a saját életemet illetően bennem van, amire a Godot most legfeljebb választ ad, de nem velem együtt kérdez. Márpedig eszem ágában sincs válaszhoz jutni – válasz ugyanis nincs. A probléma kell, nem pedig a megoldása. Rendezni is így, mindig kérdezve rendezel? Akik először dolgoznak velem, azoknak szokatlan, hogy a közös asztalra mindig a problémát teszem, nem a megoldást. Egyáltalán nem tudok diktálni, nem is akarok. Sejtéseim vannak irányokról, a térről, gesztusokról, de itt sem a „tudás”-ból indulok ki, hanem a „nem tudás”-ból. Ha visszaemlékszel a Hajónapló Műhelyre, ott is próbáltam érvényesíteni, hogy keveset beszéltem, sokkal többet beszéltettem azokat, akik ott voltak. Mindabból, ami elhangzott, ahogy összegereblyéztük a tartalmat - egy kicsi manipulációval, elismerem -, mégis csak valami olyasmi állt össze, amit eleve gondoltam a dologról. De mivel tízen hozzátették a magukét, sokkal gazdagabb lett az, ahonnan elindultam. Amikor célba érsz, az azt jelenti, rengeteg utat bejártál, és ugyanannál a „nem tudás”-nál vagy. A maraton startja is ott szokott lenni, ahol a cél van. Oda kell befutni, ahonnan elstartoltál, onnan indulsz, ahova majd be kell érkezned. Csak annyi a különbség, hogy az út már benned van. Készítette: Varga Zsófia Színház.hu
2013.01.14. 06:00
Szinhaz.hu
"A lelkünket leplezzük le" - Villáminterjú Rátóti Zoltánnal
"A lelkünket leplezzük le" - Villáminterjú Rátóti Zoltánnal
A kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatójával, a legfrissebb bemutatójuk, a Vaknyugat kapcsán ültünk le beszélgetni. Az ír fekete-komédiát a Thália Színházzal közösen vitték színre, ezért január végétől Budapesten is látható lesz. Rátóti Zoltán annak kapcsán is mesélt, hogy Juhász Gáborral éppen most veszik fel a Csodalépés című albumot. Rátóti Zoltán: Másfél évvel ezelőtt, Müller Péter Sziáminak átküldtem néhány zenei ötletemet, ő írt rá szövegeket. Péter jól ismer engem, az életemet, így számos meghatározó mozzanatot tudott beleszőni a dalokba. Először abban gondolkodtunk, hogy egy szóló-estet készítünk, prózai történetekkel. Végül húsz közös dal született. Nem mind kerül rá a cd-re, de egy koncert keretében, majdnem mindet eljátsszuk februárban, a Nemzeti Színházban. Szerencsém van, hogy Juhász Gáborral jó barátságban vagyunk, ő nagyszerű gitáros, ezért megkérdeztem, hogy egy ilyen világszínvonalú zenésznek nem ciki-e, ha leáll egy amatőrrel zenélni. Azt mondta, meghallgatja, mi készül és meglátja. Nagyon örültem, amikor felhívott és azt mondta, értékesnek érzi az anyagot. Hárman fogunk a színpadon és a lemezen is muzsikálni, Gáborhoz és hozzám csatlakozott Restás Gergő, a dobosunk, aki Sziámi zenekaraiban játszik. Nem annyira bonyolult a felállás, két gitár, egy jazz, egy akusztikus és a ritmus szekció. A koncert tematikáját a színházi történetek adják, ha lehet ilyen fellengzősen fogalmazni: egy színész vallomásait hallhatják a nézők. (Nevet.) Augusztusban már bemutatkoztunk ezzel a produkcióval egy fesztiválon. Szerették az emberek, úgyhogy bízunk benne, hogy a lemezt is szeretni fogják. - Legutóbb a Katlanban találkoztunk, a nézők soraiban, A helység kalapácsán. Jövőre melyik előadást tervezik vinni? Rátóti Zoltán: A stúdióban játszunk egy gyerekelőadást, Holnemvoltfa a címe, ami nagyon szép és nagyon nagy sikerrel megy. Várady Szabolcs írta és rendezte. Szerintem el tudjuk vinni az Ördögkatlanra, és más fesztiválra is. A felnőtt előadások közül, talán utaztatható lesz a Cigánytábor az égbe megy című csodálatos ballada. Most zajlanak a próbái. A Söndörgő együttes fog a színpadon zenélni. Nagyon bízom ebben az előadásban, a történet és az alkotók miatt is. Sok függ attól, hogy mennyibe kerül utaztatni egy produkciót, ha egyáltalán lehet... - Kaposváron most több vendégprodukciót is fogad a színház, a Vendéghétfők nevű program keretében. Milyen a visszhangja a sorozatnak? Rátóti Zoltán: Hatalmas sikert arat, aminek örülök, közben persze van bennem egy kis félelem is, nehogy saját magunktól vegyük el a nézőket. Visszatérve a Katlanra, azt hiszem Bérczes László meg fogja hívni a Csodalépés koncertet is, és örülnék, ha el tudnánk vinni a Vaknyugatot, amit most mutattunk be. Laci rendezte, érintettek vagyunk a dologban. (Nevet.) Bár szereplőként talán nem jó ízű ilyet mondani, de mégis megkockáztatom, hogy jól sikerült, jó színház lett, mi nagyon szeretjük csinálni. - Ön Welsh atyát játssza benne. A színlap szerint, a darabbéli, világvégi helyszínen, Leenaneben százegynéhányan laknak; Magyarföldön, ahol polgármester volt, harmincnégyen... Rátóti Zoltán: (Nevet.) Leenaneben százötvenen, igen, utánanéztünk. - Nem nagy a különbség a két szám között. Rátóti Zoltán: Valóban nem. Magyarföldön is megtapasztaltam, hogy minden kis, zárt közösségnek kialakulnak a maga szokásai, szabályai. Ha belecsöppensz egy kis körbe, megrémítheted az embereket, időnként pedig csodálatot válthatsz ki belőlük, mint a darabbéli Welsh atya a lepusztult ír faluban. A végletek benne rejlenek az ilyen és ehhez hasonló helyzetekben. A darab éles képet mutat egy pici közegről, olyan emberekről, akik szinte a világvégén élnek, de nem érzik nyugtalanítónak azt, amivel ez a helyzet jár. Ugyanakkor a kilátástalanság előhozza a konfliktusaikat, erodálja az életüket. Tartózkodom attól, hogy nagy szavakat mondjak, de a történet némiképp a megvilágosodásról is szól. Welsh atya jelenléte új perspektívát nyit az emberek előtt, akik menetrendszerűen élik az életüket, és megjelenéséig nem is tudnak mást elképzelni. - Mennyire volt nehéz ilyen, látszólag távoli figurákat próbálni? Rátóti Zoltán: Szép volt... Mi is ráismertünk arra, hogy sokszor viselkedünk ösztönlényként. Furcsa módon, a találkozás a nagyon egyszerű indulatokkal, primér dolgokkal, esendő figurákkal valahogy megnemesítette a próbafolyamatot. Ritka az, amikor az embert ilyen mámorító érzéssel tölti el, hogy készül a szerepére. Persze sok kínlódással is járt a munka, megküzdöttünk a kifejező megoldásokért, minden mondatot meghánytunk-vetettünk, de sokat nevettünk a humoros nyelvi fordulatokon, nem éreztük azt, hogy meg kell erőszakolni az anyagot, sokminden magától értetődően alakult. Nem találtunk semmi mocskosat a darabban, vagy a történetben, lenyűgözött minket ez az egyszerű, szinte érintetlen világ, ami mégis modellezi a miénket. - Említette egy interjúban, hogy nem szereti a nyíltan politizáló színházat. Ebben a darabban két testvér, két erő küzd egymással, birkóznak. Bár valahol mélyen a szeretet is összetartja őket, harcuk nagyon kegyetlen. Ezt mennyiben érzi találónak a magyar viszonyokra? Rátóti Zoltán: Úgy fogalmaztam, hogy nem szeretem a politizáló színházat. Ezt annyiban módosítanám, hogy nem szeretem az üzengető, aktuálpolitizáló színházat. Azt, hogy két ellenséges erő működik a darabban, le lehet fordítani a Jóisten és a Sátán küzdelmére is, sőt, minden kétpólusú rendszerre. Nyilván lesz majd, aki ezt vagy azt akarja belelátni a testvérek küzdelmébe. De a próbák folyamán nem merült fel, hogy ezt a viszálykodást valamivel azonosítsuk, hogy leleplezzünk általa valamit, vagy valakit. Valószínűleg én lettem volna az első, aki egy ilyen olvasat kidomborítása ellen tiltakozik. A Vaknyugat mélyebb tartalmakat hordoz, az ember két oldalát mutatja meg, olyasmit tárgyal, ami mindenkiben fellelhető. Ha a lelkünket leplezzük le, az sokkal izgalmasabb, mint ha rágyúrunk az aktuálpolitikára. - Az utóbbi hetekben erős indulatok kavarognak a kultúrpolitika színterén is, többek közt Fekete György személye körül. Többen kiléptek a Magyar Művészeti Akadémiából, amelynek Ön is tagja. Mit szól hozzá? Rátóti Zoltán: Óriási dolognak tartom, hogy a Művészeti Akadémia egyáltalán megszületett. Nagyon sajnálatos, de úgy látszik, ez jellemzőnk, hogy nem tudunk a dolgok létrejöttének örülni és ellenségeskedést szítunk. Én biztosan nem fogok kilépni az Akadémiából, mert büszke vagyok arra, hogy tagjává választott a testület. Zárójelben megjegyzem: kár, hogy olyan mondatok is elhangzottak Fekete Györgytől, amelyek félremagyarázhatóak. De a Makovecz-féle szellemiségnek egy olyan kötőanyagnak, olyan erőnek kéne lennie, ami összehozza a művészeket. Nagyon fontos, hogy ne csak a tudománynak, a művészetnek is legyen Magyarországon akadémiája. Hodászi Ádám / Színház.hu
2013.01.11. 06:00
Szinhaz.hu
Ady/Petőfi - Premiert tart a Nezőművészeti Kft.
Ady/Petőfi - Premiert tart a Nezőművészeti Kft.
2013. január 22-én, 15 órától kerül sor - a Független Thália Projekt keretében - a Nezőművészeti Kft. legújabb bemutatójára, Ady/Petőfi címmel. A Nézőművészeti Kft-ről: A Nézőművészeti Kft-t 2009-ben alapította Mucsi Zoltán, Scherer Péter és Katona László. Klasszikusok újraértelmezésével éppúgy kísérleteznek, mint improvizációkból táplálkozó szövegek létrehozásával. A felnőtt közönség mellett azonban meghatározó feladatuknak érzik a fiatalok megszólítását is, ezért hoznak létre évről-évre egy-egy tantermi előadást. Így a színház eljut az iskolákba is. A rendezőről: Scherer Péter a Kolibri Színházban 2008-ban mutatta be Klamm háborúja című monodrámáját, Novák János rendezésében, mely számos hazai és nemzetközi elismerésben részesült és amelyet azóta is rendszeresen játszik budapesti és vidéki iskolákban. 2009-ben saját rendezésbe fogott, ugyancsak a Kolibri Pincében mutatták be Kikatt című iskolaszínházi előadását. 2010-ben a Nézőművészeti Kft keretein belül rendezte meg A gyáva című előadását mely, a Tantermi Színházi Projekt támogatása mellett elnyerte a VI. Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle fődíját, valamint a 2012-es ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé legjobb ifjúsági előadásnak járó Üveghegy-díját. A drogprevenció szándékával létrehozott előadást, mind a Kortárs Drámafesztivál, mind pedig a Deszka Fesztivál beválogatta szemle-programjába. A 2012-es évben Vakság címmel készített egy, az esélyegyenlőségről szóló osztályteremi előadást. Scherer Péter Az új bemutatóról: Az új, Ady/Petőfi címmel készített bemutatójuk egy rendhagyó irodalom óra keretein belül szeretné megszólítani a diákokat. Az előadás nem szokványos előadói stílusban és személyességgel kísérli meg közel hozni nagyjaink hétköznapi problémáit, családi életét, örömeit és bánatait. Szeretné megmutatni, hogy ők is “csak” hús-vér emberek voltak, mert az is fontos, hogy mi van a verseken, költeményeken túl. Mi az, ami közös a most hallgató, olvasó diákban és a 200 évvel korábban élt “nemzeti hősben”? Ezt a szinte lehetetlen vállalkozást kísérlik meg színházi kereteken belül megmutatni, és átélhetővé tenni. Gyakran találkozni azzal az általános vélekedéssel a diákok körében, hogy mindenki, aki a tankönyvekben szerepel, csak egy távoli, magasan a hétköznapi ember fölött álló, morálisan vitathatatlan erényeket felmutató hérosz lehetett, s el sem tudják képzelni (bár az életrajzok gyakran utalnak erre, a részletektől megkímélve), hogy milyen problémákkal, emberi gyarlóságokkal, hétköznapi drámákkal volt az ő életük is teli. Ahhoz, hogy egy irodalmi mű, vers, regény igazán meg tudjon érinteni, le kell tudni bontani ezt afalat múlt és jelen között. Beszélgetni Petőfi vágyairól vagy éppenszerelmi csalódásairól, Ady betegségeiről vagy pénz gondjairól. Korabelidokumentumokat, naplókat, leveleket és természetesen magukat aműveket (verset és prózát egyaránt) felhasználva emberi közelségbehozva, talán személyesebb viszony és összetettebb kép alakulhat ki adiákokban róluk, és talán a művekre is másképpen néznek majd. Kovács Krisztián, Katona László (Fotó: Böjte Ági) “Petőfi nem volt megfontolt, komoly ember, ő egy izgága gyermek volt. Hiába keresnék rá az összes nagy szótárú nyelvekben több és nagyobb jelzőt: gyermek. Viszont nincs is e joggal megbírálható teremtésnek, világnak, életnek különb, istenibb produktuma, mint a gyermek. A gyermek az elevenség, az öröm, a jövőbe ható ígéret, a bilincsbe nem vert ember, az igazán igaz isten. A gyermek szent, dicső, szép, de a gyermeknek az a hivatása, kötelessége, hogy önző és rossz is legyen ugyanakkor..” (Ady Endre) Ady/Petőfi A Nézőművészeti Kft és a Manna közös előadása Játsszák: Katona László/ Kovács Krisztián Alkotók: Gyulay Eszter, Katona László, Kovács Krisztián, Scherer Péter Rendező: Scherer Péter Bemutató a Független Thália Projekt keretében, a Magyar Kultúra Napján: 2013. január 22. 15 óra, Thália Színház További előadás: 2013. január 29. 19.30 óra
2013.01.08. 10:02
Szinhaz.hu
Íme a budapesti <strong>Thália Színház</strong> programja - jegyek itt
Íme a budapesti Thália Színház programja - jegyek itt
A Thália Színház 1998 tavaszától kezdve befogadó színházként működik. [Dátum: 2013.01.05. 22:37]
2013.01.05. 22:37
Zene.hu
A <strong>Thália Színház</strong>ban lép fel a 100 Tagú Cigányzenekar - jegyek itt
A Thália Színházban lép fel a 100 Tagú Cigányzenekar - jegyek itt
Időpont: Thália Színház - Nagyszínpad | Március 23. | 20:00. [Dátum: 2013.01.05. 20:55]
2013.01.05. 20:55
Zene.hu
Rohan(d)ó élet - egyszemélyes kabaré a Tháliában
Rohan(d)ó élet - egyszemélyes kabaré a Tháliában
Mogács Dániel humorista, színész, rendező januárban a Thália Színházban jelentkezik új, önálló estjével. A Rohan(d)ó élet, vagyis a mindennapok megfeszített tempója a színpadon köszön vissza – humorral és bábokkal. Ajánló az est elé: Mogács visszatér oda ahonnan jött... a színházba. Összeszedi minden tudását, hogy szórakoztassa önöket, vagy azt akinek a jegyet veszik. A rohanó élet világot jelentő rohadó deszkáin standup keveredik a színházzal, pantomim a bábbal, ének a sztárvendéggel,igazság a hazugsággal. Remek időtöltés leginkább nagyoknak, kistermetű idősebbeknek és gyengébb idegzetűeknek. Mogács Dániel az új produkcióról: A Thália Színházban január 11-én tartják a Rohan(d)ó élet című egyszemélyes kabaré premierjét. Ennek kapcsán Mogács Dániel a kultographynak mesélt: „Mindenkinek egyre kevesebb ideje van mindenre. Fontos dolgok mellett rohanunk el, s így sokszor a leglényegesebb dolgokat felejtjük ki az életünkből. Erre utal a cím és persze a tartalom is. Ennyire egyszerű, semmi szimbolikus, mögöttes tartalom nincs. Rohanó-rohadó. Az egyik hozza a másikat” – nyilatkozta Mogács Dániel. „Inkább a mindennapi élet visszásságai, megszokottá vált furcsaságai érdekelnek, ezt igyekszem megmutatni, hiszen így tudom igazán szórakoztatni a nézőket és még az sem tragédia, ha van olyan, amin elgondolkodnak később” – magyarázta a humorista. Forrás: Thália Színház, Kultography
2013.01.04. 09:17
Szinhaz.hu
Öten pályáznak a szegedi színházra
Öten pályáznak a szegedi színházra
Január 2-ig lehetett pályázni a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatói munkakörére, a pályázat elbírálásának határideje a benyújtási határidőt követő harminc nap, illetve az azt követő közgyűlés napja. A Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójának, Gyüdi Sándornak 2013. június 30-án jár le megbízatása, az új mandátum 2013. július 1-től 2018. június 30-ig tart majd. A posztra öt pályázat érkezett, Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház jelenlegi direktora mellett Juronics Tamás, a teátrum művészeti igazgatója, Balikó Tamás színész, rendező, a Pécsi Nemzeti Színház korábbi igazgatója, Vasvári Csaba színművész, a székesfehérvári Vörösmarty Színház korábbi igazgatója, Moravetz Levente, színész, rendező, forgatókönyvíró, többek között a kassai Thália Színház korábbi művészeti vezetője és főrendezője is esélyes lehet – értesült a VTV Szeged. További részleteket megtudhatnak a Városi Televízió ma 19.05-kor kezdődő Szegedi Hírek című műsorából. Az Előadó-művészeti törvény alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója a pályázatok véleményezésére bizottságot kér fel, melynek tagjai a Színházművészeti Bizottság négy, az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszter egy, az előadó-művészeti szervezet közalkalmazotti tanácsának egy, a reprezentatív szakszervezet egy, továbbá a munkáltatói jogkör gyakorlójának két képviselője. A bizottság munkáltatói jogkör gyakorlója által felkért tagjai Gyimesi László tanácsnok, Haág Zalán a Kulturális, Egyházügyi, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság elnöke, valamint Kardos János, az Oktatás, Kulturális és Sportiroda vezetője. A pályázat részletes kiírása itt olvasható.
2013.01.03. 14:42
Szinhaz.hu
Mi vár szilveszterkor a színházakban?
Mi vár szilveszterkor a színházakban?
Vígjátékokkal, zenés produkciókkal várják a nézőket szilveszterkor a budapesti színházak: a Vígszínházban A zöld kilences, a Budapesti Operettszínházban az Elisabeth, a Madách Színházban a Mary Poppins szerepel a műsoron. A közönség új előadásokat is láthat az év utolsó napjaiban: a Centrál Színház az Illatszertár című darabot tűzi műsorra. A Vígszínházban szilveszter este az Ascher Tamás rendezte A zöld kilences című zenés színmű látható, a Pesti Színházban pedig a Sylvia című vígjátékkal várják a nézőket 31-én. A Nemzeti Színházban, a Kaszás Attila Teremben a Kabaré című musicalnek, az Ódry Színpad és a Nemzeti Színház közös produkciójának bemutatója látható. Az 1931 szilveszter éjjelén induló, a fasizálódó Németországban, Berlinben játszódó történetet a Színház- és Filmművészeti Egyetem Zsámbéki Gábor és Zsótér Sándor vezette osztályának színészhallgatói adják elő. A Centrál Színház az óévet legújabb előadásával, az Illatszertárral búcsúztatja, a produkciót 30-án láthatja először a közönség, 31-én délután és este is eljátsszák, és ugyancsak a szívet melengető szerelmes történettel köszöntik az újévet január 3-án. László Miklós 1937-ben született darabja meghódította a világot, több film is készült belőle, legismertebb feldolgozása A szerelem hálójában című alkotás. A Centrál Színház a kisszínpadon is várja a nézőket szilveszterkor: a Francia rúdugrás című produkciót játsszák. A Katona József Színház Kamrában 30-án az Áll a bál című zenés összeállítással várják a közönséget. A nagyszínpadon szilveszterkor délután és este is zenés produkció, a Musik, Musikk, Musique (Koncertvarieté) látható. Koncert-színház orfeumi látványvilággal, jelmezekkel, zenekarral - a színészek táncolnak, tíz nyelven énekelnek, és a korabeli varieté-előadókhoz méltóan további meglepetésekkel is szolgálnak. A Radnóti Színházban hétfőn a PRAH című darabot mutatják be, az Örkény Színházban délután és este is láthatja a közönség a János király című előadást. A Belvárosi Színházban december 31-én délután és este is játsszák az Orlai Produkció A nagy négyes című előadását, amely - Molnár Piroska, Vári Éva, Szacsvay László és Benedek Miklós játékával - az örökifjúságról és a művészet hatalmáról szól sok humorral, iróniával. Az újév első napján az Esőember - az Oscar-díjas film színpadi változata - szerepel a műsoron Kulka János és Nagy Ervin főszereplésével. A Játékszínben évbúcsúztató operettgálát láthat a közönség Operett csillagok szilveszter éjszakája címmel. Az est sztárvendége Kovács Zsuzsa és Csere László. Az Újszínházban a Mert a mamának így jó című komédiát játsszák. A József Attila Színházban délután az Indul a bakterház című vígjáték látható, a Karinthy Színházban pedig a Lovagias ügy című produkció szerepel a műsoron, délután és este is. A Magyar Színházban szintén két alkalommal játsszák el az év utolsó napján a Vámpírok bálja című musicalt. A Thália Színházban az Esküvőtől válóperig című bohózattal zárják az évet. A Rózsavölgyi Szalonban A kappan, a csirke és a marabu… című kabaréest látható szilveszterkor. A gyerekeket is számos program várja az év utolsó napjain is: a Pesti Színházban vasárnap délután és este is A dzsungel könyve című zenés mesejáték, a Budapest Bábszínházban hétfő délelőtt a Misi mókus vándorúton című bábjáték, a Fővárosi Nagycirkuszban délután a Cirkuszi kavalkád című műsor látható. A Madách Színházban délután és este is várja a közönséget a varázslatos dadus és a Banks-család történetét bemutató Mary Poppins című musical. Szilveszterkor nem marad el a két Denevér-előadás a Magyar Állami Operaházban. A dalszínház 2013. január elsején először rendez olyan újévi koncertet, amelyen általa rendelt új művek hangzanak el: Matyó Tamás Újévi nyitány című darabja és Lackfi János Vers az újesztendőhöz című költeménye. A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát Héja Domonkos vezényli. A Budapesti Operettszínházban december 31-én délután és este is láthatja a közönség az Elisabeth című musicalt: különleges szilveszteri előadással várják a nézőket, operett-musical műsorral és retro bulival. Január 1-jén pedig Ünnepel a világ! címmel zenés utazásra hívja vendégeit a színház, Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Johann Strauss, Ábrahám Pál, Zerkovitz Béla, Szirmai Albert, Huszka Jenő, valamint Lévay Szilveszter és Leonard Bernstein műveinek legnépszerűbb melódiái csendülnek fel, emellett a Parasztbecsület és a Gianni Schicchi című operából hangzanak el részletek.
2012.12.29. 08:02
Szinhaz.hu
A Tünet Együttes Priznice a Tháliában
A Tünet Együttes Priznice a Tháliában
A Tünet Együttes 21. századi Hacsek és Sajó párosának laydown comedy-je 2013 januárjában a Thália Színház Arizona Stúdiójában látható a Független Thália Projekt keretében. Az alkotók ajánlója: Ez az a hely, ahol lenyomják a lázat, ahol tükröznek, ahol érzéstelenítenek és felnyitnak. Két ágyhoz kötött félőlény, két megspórolt élet – úgy különböznek egymástól, mint két tojás. Van is ebből félreértés rengeteg, az is jobb, mint a semmi, legalább segít kitölteni valamivel a két alvás közt feszülő időt. Tik-tak-tik, katartikus kitakarózás mindenkinek, aki él és mozog – nem segít, de nem is árt. A Priznic két ágyban fekvő ember, egy 21. századi Hacsek és Sajó páros sziporkázó nyelvi humorral átitatott párbeszéde, amelybe szervesen illeszkednek mindenféle szervek, testi és lelki nyavalyák, hipochondria és a nagy semmit színező élet- és betegségfüllentések. Az előadásban a síkok összekeverednek, egy sajátos szcenikai megoldás révén a vízszintest függőlegesben látjuk, mintha felülnézetből néznénk le a két emberre. A dialógusból lassan bontakozik ki sivár és meg nem élt életük, a kihagyott lehetőségek, a kielégítetlenül maradt vágyak – eközben mindketten folyamatosan bizonygatják, milyen fantasztikus életük van. A magyarázkodás egyre tekervényesebbé válik és nem hoz beismerést. A darab témája a tehetetlenség, a mozdulni képtelenség, melyet magyarázatokkal szövünk át, poénokkal próbálunk leplezni. A Priznic ennek a tragikomikus élethelyzetnek a lenyomata. Az előadás a 2006. évi Szegedi Alternatív Színházi Szemlén a BESZT (Befogadó Színházak Társulása) díját nyerte el. „Az alcím nemcsak az angolszász stand-up comedy műfaját parodizálja, hanem valóban fedi a történést – a két szereplő egész előadás alatt fekszik. Függőlegesen, falra felszerelt ágyakban fekszenek-állnak. Pizsamájuk és ágyneműjük valószínűsíti, amit a darab első mondataiban amúgy is megtudunk – kórházban vagyunk. (…) Soha szomorúbb kórházi látogatást! Az első másodpercektől kezdve poénhalmazok süvítenek ránk. Egy és negyedórán keresztül úgy szórakoztatják a közönséget, hogy folyamatos arcizomgörcs gyötör. Kövesdi és Gőz parádés 21. századi Hacsek és Sajó.” (Mestyán Ádám, Kistangó) Fotó: Dusa Gábor Priznic laydown comedy – ágy felvonásban Rendező: Szabó Réka Alkotótársak: Peer Krisztián, Regős János és a szereplők Szereplők: Gőz István, Kövesdi László Fény és díszlet: Szirtes Attila 2013. január 31. (csütörtök) 19:30 Thália Színház Arizona Stúdió (V. ker. Nagymező u. 22-24.) a Független Thália Projekt keretében
2012.12.26. 10:09
Szinhaz.hu
Könyv jelent meg Márkus Emíliáról Szombathelyen
Könyv jelent meg Márkus Emíliáról Szombathelyen
A Szülőföld Könyvkiadó és Szombathely önkormányzatának együttműködésében jelent meg könyv Márkus Emíliáról, a " Híres szombathelyi nők" című kiadványsorozat negyedik darabjaként. Márkus Emília Könyv jelent meg a színésznőről: Horváthné Kupi Ildikó, a szerző, a könyvbemutatón elmondta: "Az volt a célom, hogy összegyűjtsem a legszebb írásokat Márkus Emíliáról, amelyket a kor híres irodalmárai -kritikusok, írók, költők- írtak. A másik cél pedig az volt, hogy a helyi vonatkozású irodalmat feltárjam" – fogalmazott. Lazáry Viktor, kultúráért felelős alpolgármester hangsúlyozta: Márkus Emília olyan nő volt, aki megállta a helyét, egy új kor példaképe, sokkal több, mint egy színésznő. A sorozat ötletgazdája, Dr. Takátsné Tenki Mária kiemelte, hogy a közgyűlés minden tagja támogatta a kiadványok megjelenését.
 “A színészi pályája Szombathely hírnevét növelte és olyan színészi karriert futott ő be, amely Jászai Marival azonos szintre emelte a színésznőt. Én úgy vélem, hogy amikor az első színészmúzeum létesült Magyarországon és ott helye volt Márkus Emíliának és Jászai Marinak, akkor a város szülöttjeként Márkus Emíliáról igenis meg kell emlékeznünk” – nyilatkozta a szombathelyi tévének Dr. Takátsné Tenki Mária- tanácsnok. Jelenet a 9700-ból (fotó: Benkő Sándor) A Weöres Sándor Színház legeslegelső, 2009-es nyitó előadásában, a jókedvű és felszabadult 9700-ban volt egy jelenet, amelyben maga Márkus Emília is színre lépett. Az történt, hogy a színházrajongó Sárvári Emília váratlanul a 19. századba irányította Feri bácsi hűtőszekrény-időgépét. Az instrukció Egressy Zoltán és Dömötör Tamás darabjában úgy szól, hogy „1880. Előadásba csöppenünk, Csiky Gergely Proletárok című művének befejező része megy. A színpadon színészek. Korabeli színjátszás, nagy érzelmek, patetikus gesztusok”. A darabbéli szombathelyi polgármester (korabeli dokumentumokra támaszkodva, megborzolva humorral, iróniával) a „nagylelkű adakozásból végre felépült teátrum” megnyitásának alkalmával anno tényleg babérkoszorúval köszöntötte Márkus Emmát: „(...) városunk sugárzó tehetségű szülöttjét. (...) Teljes szívemből kívánom, hogy Thália ezen otthona az örökkévalóságig fönnálljon.” Csonka Szilvia és Jordán Tamás a könyvbemutatón Márkus Emília így vallott magáról: "Anyám is, az apám is zseniális emberek voltak és valószínűleg belőlük szakadt belém az én talentumom. Egyik bátyám kiváló sakkozó és technikus volt, aki ezen felül nagyon szépen szavalt. Egyébként a Rákosi Jenő szerkesztette Vasárnapi Újság sakkrovatába írogatott akkoriban. Hétéves koromban az asztal alá bújva hallgattam, amint a tükör előtt szavalt - mert annak idején még a tükör előtt szavaltak. Nagyon sok verset tudott betéve, és színpadi triádákat szavalt. Például "Julius Cézár"-ból: "Temetni jöttem Cézárt nem dicsérni..." Aztán egy napon kibújtam az asztal alól és elszavaltam Márkus Elek egész repertoárját. Persze rosszul, de hévvel. Az édesanyám egyébként állandóan vendégül látta házánál kora íróit és művészeit, Vörösmartyt, Vas Gerebent nagyon jól ismerte és ezek az írók mindig azt mondták róla, hogy igazi művészlélek. Ha nem is örököltem volna a tehetségemet tőle, akkor is művésznőnek kellett volna lennem, mert végtelenül temperamentumos gyerek voltam, olyan valaki, aki mindig mozog, mozog és annyi frissesség és fiatalság van bennem, hogy sokszor azt hiszem magamról, hogy gyermek vagyok" - emlékezett vissza 1928-ban Márkus Emília. Csathó Kálmán rendező Márkus Emíliáról: "... mint nő - élete virágjában is - ellenállhatatlan... Mint színésznő pedig meg volt áldva mindazokkal a testi és lelki tulajdonságokkal, amelyek egy drámai művésznő kelléktárát az akkori felfogás szerint hiánytalanná tehetik. Vonzó és érdekes arca, hosszú pilláktól sűrűn árnyalt kék szeme híven ki tudott fejezni minden érzést és indulatot, anélkül, hogy bármikor csak egy pillanatra is eltorzult volna. Erőteljes, de karcsú termete egyes részleteiben nem volt egészen tökéletes - keze, lába bizony nem volt aprónak mondható - egészében véve mégis harmonikus és tetszetős. Emellett tudott gyöngének, törékenynek, s egészen fiatalsága legvégső határáig leányosnak látszani. Dús hajkoronája legendás volt és semmiféle hajfestéssel sem utánozhatóan, meleg aranyszőke. Ezért hívták népszerűsége tetőfokán "Szőke Csodának" - Gyönyörű, meleg hangja éppen olyan hajlékony és engedelmes volt, mint termete, éppen olyan kifejező, mint az arca. A szót mindig szép tisztán, hibátlanul ejtette, a düh önkívületében is érthetően, egy nagyon-nagyon pici dunántúli színezettel, ami - anélkül, hogy csak távolból is tájszólásba siklott volna - ízesen magyarrá tette beszédét." Forrás: Színház.hu, tvszombathely.hu, Weöres Sándor Színház, Színészkönyvtár, vaol.hu
2012.12.26. 07:15
Szinhaz.hu
Az életünk 60 vagy 75 karácsony - Kecskeméti színészek meséltek
Az életünk 60 vagy 75 karácsony - Kecskeméti színészek meséltek
Bera Lindának válaszolt Dunai Tamás és Pál Attila. Dunai Tamás szavaival: - Én nagyon-nagyon szeretem ezt az ünnepet! A karácsony mindig számadásra késztet: ilyenkor végiggondolja az ember, idén kivel karácsonyozik, s vajon jövőre is együtt ünnepelhetnek-e még? Az életünk tulajdonképpen 50, 60 vagy 75 karácsony, nem véletlen, hogy várjuk, készülünk rá. Ez a gondolat benne van Müller Péter Isten pénze című színdarabjában is, amelyben Scrooge-ot játszottam – a kérdés ott is az, hogy vajon borzadva vagy boldogan nézünk szembe az elmúlt karácsonyainkkal. - Milyen családi hagyományok kötődnek Önökhöz?- Vannak tradícióink, de az én hektikus szakmámból kifolyólag ezek nem időponthoz kötődnek. Amíg a gyermekeim kicsik voltak, akkor december 24-én délután négy óra körül mindig elmentünk sétálni, és amikor hazaértünk, jött a nagy csilingelés és a Jézuska az ajándékokkal. Mivel mára már elmúltak harminc évesek, az ünneplés visszafogottabb. Majd akkor fog visszatérni minden a régi kerékvágásba, amikor unokáink lesznek. Éppen most ért bennünket az örömhír, hogy a középső fiamék kislányt várnak, így jövőre már vele együtt karácsonyozhatunk. Visszatérve a hagyományokhoz, én édesapám harmóniumán mindig eljátszom a Csendes éjt, és az egész család közösen énekel. Nálunk előbb van az ajándékosztás, a közös imádkozás, éneklés, és utána jön a vacsora. Idén kilencen ülünk majd asztalhoz: a három gyermekünk a párjával, egy nyolcvan év körüli nagynéni, aki közel áll a családunkhoz, és én a párommal. Számomra a rituáléhoz hozzátartozik az éjféli mise is, ha nem játszom karácsony első napján, és nem vagyok túl fáradt, mindig elmegyek. Erőltetve nálunk a hit nincsen, mindenki úgy viszonyul a Jó Istenhez, ahogy a pillanatnyi állapota, élete engedi. A kikényszerített hit nem ér semmit, ennek belülről kell fakadnia. Eljön majd az idő, amikor maguktól érzik majd ennek a szükségességét.- Hogyan választ ajándékot a szeretteinek?- Voltak nagy ajándékozós korszakaink, amikor a feleségemmel értékes ajándékokkal, például külföldi utakkal leptük meg egymást. Mostanában már inkább apróságokat veszünk, egy-egy könyvet vagy lemezt. Idén is megegyeztünk, hogy így lesz. - Munkával telik az ünnep az Ön számára?- Nagyon boldog vagyok, hogy ebben az évben végre otthon tölthetem karácsony három napját. Ugyanakkor a december hónap nagyon telített, 16 alkalommal játsszuk el Kecskeméten a Doctor Herzet, emellett a Madáchban a Mary Poppinsban is színpadon leszek. A Klezmer Band sem hagy nyugodni, valamint a január elsejei koncertre is készülök, ami a Budapesti Kongresszusi Központban lesz.- Hol szilveszterezik?- A Thália Színházban nézünk majd meg egy Feydeau-komédiát Csányi Sándorral és Schell Judittal a főszerepben. Utána otthon koccintunk majd egy pohár pezsgővel. Pál Attila mesélt: Van egy dolog, amihez ragaszkodom: mindig hatalmas, akár két-három méteres fenyőfát állítok. Ez biztosan onnan ered, hogy gyermekként Budapesten éltem a szüleimmel és ott a bérházba befért a nagy fa is. De később, a lakótelepi lakásba is plafonig érő fát választottam. Mindenki kérdezi, hogy a gyerekek miatt? Én meg azt válaszolom, hogy a gyerekek miatt és miattam. A mostani otthonomban is mindig mennyezetig ér a karácsonyfa. Az sem mindegy, milyen fát választ az ember. Nekem nagyon tetszik a lucfenyő, de az sajnos hamar lehullatja a levelét a melegben. Így az utóbbi időben inkább normann fenyőt vagy fekete fenyőt választottam. - Aki ismer téged, tudja, hogy számodra fontos a design, a megjelenés az otthonodban is. Milyen díszeket teszel a karácsonyfára?- Valóban, a díszítésben is az egyedi dolgokat kedvelem. Úgy vagyok a karácsonyfa díszekkel, ahogyan a virágokkal: mindkettőben a homogenitást szeretem. Ha pl. száz szál rózsát veszek, akkor az száz szál fehér, vagy száz szál sárga rózsa. A karácsonyfa díszeim is mindig ugyanolyan színben pompáznak. Korábban a fekete, fehér és a napsárga színek uralták a lakásunkat, akkoriban főként arany és sárga színűek voltak a karácsonyfa díszek. Néhány éve felújítottam az otthonom, ekkor a napsárgát felváltotta a vörös árnyalat, ezért a karácsonyi díszeim is pirosak. Másoknál láttam, és most már én is bevezettem, hogy a szaloncukrot nem teszem fel a fára, hanem egy tálba szóróm és úgy teszem a fa alá. Sokkal ízlésesebb így, mint amikor az üres cukorpapírkák ott lifegnek a fán. Nagyon szeretem a gyertyákat, főleg a téli időszakban és karácsonykor. Ám mivel tűzveszélyes, gyertyát inkább nem teszek fel a fára.- Szűk családi körben vagy a szülőkkel együtt töltöd az ünnepet?- Természetes, hogy egészen mást jelentett a karácsony, amikor még gyermek voltam, és amikor már felnőttem, vagy amikor nekem lettek gyermekeim. A lányom már 21 éves, a fiam 18 éves lesz lassan, így nekik is más már az ünnep, mint amikor még a mesekönyvet meg a búgócsigát forgatták a fa alatt. Ahogy az ember halad előre a korban, egyre inkább értékeli, hogy a szüleivel ünnepelhet. Ugyanakkor úgy látom, ez sok konfliktust okoz a családok életében. Vannak, akik azt szeretik, ha mindenki együtt van Szenteste, mások inkább csak a párjukkal és a gyermekeikkel szeretnének lenni, a nagyszülőket pedig karácsony első vagy második napján látogatják meg. Én nagyon örülök annak, hogy ilyenkor édesapámmal és édesanyámmal lehetek. Még nem dőlt el, hogy ezúttal ők jönnek le hozzánk Kecskemétre, vagy mi megyünk fel a gyermekeimmel Budapestre.- Milyen ünnepi ételeket kedvelsz?- Édesanyám nagyon finom süteményeket készít, ezért ami elengedhetetlen nálunk, az a bejgli. Anyukám karácsonykor rengeteget süt belőle, mert nem csak a rokonoknak, de a szomszédnak, az orvosnak, az ismerősöknek is bejglit gyúr. Volt olyan év, hogy 57 darabot sütött meg, pedig már ő is a nyolcvanadik évéhez közeledik. Az utóbbi időben visszavett egy picit, most már csak húsz-harminc bejgli sül a sütőjében karácsonykor….- Fontos számodra az ajándékozás?- Nekem az ajándékozás örömet jelent: kapni is szeretem, és nagyon boldog vagyok, ha látom, hogy az én ajándékom valakinek örömet szerez. Nem kell nagy dolognak lennie, lehet ez akár egy csoki, vagy egy gyertya is. A karácsonyi ajándékok közül van, amit már hónapokkal korábban megveszek, de olyan is, amit az utolsó pillanatban. Szeretek vásárolni, de azért be kell vallani, hogy fárasztó dolog tud lenni, amíg mindent megtalálok, ami tetszik, emellett árban és minőségben is eléri a kívánt szintet. Mostanában szeretek inkább praktikus ajándékokat venni, mint hogy megvegyem valakinek a huszonnyolcadik zoknit, vagy a tizenkettedik nyakkendőt. A szüleimnek például szeretek olyan csomagokat összeállítani, amelyben fogyasztási cikkek vannak, például különleges csokoládék, olyan élelmiszerek, amit maguknak nem vennének meg, édesanyámnak arckrém, vagy parfüm, ilyesmi. Ebben az évben hála Istennek nagyon sok munkánk van decemberben, így nem lesz könnyű beszerezni az ajándékokat.- Mivel töltöd a szilvesztert?- December 31-én mutatjuk be a Páratlan páros című darabot a színházban. Utána lesz egy fellépésem, majd vélhetően felkerekedünk, és ismét a Mátrában kötünk ki a barátaimmal. Egyébként nem igazán kedvelem az évbúcsúztató ünnepet: nem szeretem, hogy ezen a napon kötelezően jókedvűnek kell lennie mindenkinek. Többször szerveztünk házibulit is szilveszterkor, de tízből kilencszer nem sikerült túl jól, mert vagy kisebb veszekedés volt, vagy az egyik a tévét akarta nézni, a másik meg nem….Nem szoktam igazán rákészülni, próbálom úgy kezelni, hogy ez egy olyan este, amellyel lezárul egy év, és ha nem szakad le a csillár, ha nincs hatalmas buli, akkor sincs semmi gond: koccintunk egyet, megeszünk egy pár virslit, és jól érezzük magunkat. Forrás: Kecskeméti Katona József Színház
2012.12.25. 08:01
Szinhaz.hu
A tanú a <strong>Thália Színház</strong>ban - jegyek itt
A tanú a Thália Színházban - jegyek itt
A Thália Színház saját előadása. [Dátum: 2012.12.23. 18:15]
2012.12.23. 18:15
Zene.hu
Egy világvégéről - Vaknyugat premier Kaposváron
Egy világvégéről - Vaknyugat premier Kaposváron
A kaposvári teátrum és a fővárosi Thália Színház közös produkciójaként mutatták be Martin McDonagh Vaknyugat című, fekete humorral átszőtt komédiáját pénteken a Csiky Gergely Színház stúdiójában. „A te atyádfiának vére kiált én hozzám a földről.” A darabról: A helyszín: The Lonesome West. Árvavidék. Világvégi hely. (Ki)úttalan föld és víz, a világ maga. Gyürkőző, dadogó-makogó, négykézlábra ereszkedő, röhejes apokalipszis-vízió. Coleman és Valene. Két testvér. Születésük óta egy házban laknak. A nap huszonnégy órája Coleman és Valene kisszerű gyűlölködésének terepe. Most éppen apjuk temetéséről érkeznek. Coleman ölte meg az apát, mert az kifogásolta Coleman frizuráját. Valene megőrzi a „titkot”, ha megkapja az apai örökséget. A faluban persze titok nincs, de a tettnek jelentősége sincs, szülő-, gyermek- testvérgyilkosságokkal és bódult öngyilkosságokkal teli múlt és jelen. A ház mindennapos látogatója az alkohollal ápolt-eltakart lelkifurdalás élő szobra, a lepusztult férfi, Welsh tiszteletes és a belé reménytelenül szerelmes, a fivérek teli és üres üvegeinek gondozója, Kicsilány, ez az érett-éretlen lány, a falu romlásának virága.A whiskysüveg, a kés és a puska mindig kéznél van… A szerző, Martin McDonagh a kortárs dráma csodagyereke. 1970-ben született Londonban, ahol máig él, bár ír származású szülei időközben visszaköltöztek szülőföldjükre. Első darabját, a Leenane szépét 1996-ban, nyolc nap alatt írta. Ezt a darabot Dublinban mutatták be, majd amikor 1997-ben Londonban előadták, McDonaghnak már négy darabja futott szimultán London színpadain. Ezzel kevés kortárs író dicsekedhet. A Leenane szépét Kaposvárott 1998-ban mutatták be Radoslav Milenkovič rendezésében. Bérczes László, rendező mesélt az előadásról: Az olvasópróbán arról beszéltél, hogy a Vaknyugat időben is, térben is a világ végén játszódik. Mit értesz ezen? Mielőtt megpróbálok erre komolyan válaszolni, elmondom, hogy ma reggel a neten találkoztam egy érdekes hírrel: azt írják, hogy a legközelebb esedékes „világvége” december 21-én lesz. Pont passzol, ez a premierünk napja. Ennek így kell lennie. Ez az időben és térben is a világ végén játszódó darab a világ végekor lesz bemutatva. Jó lenne, ha nem délután lenne a világvége, hanem mondjuk a tapsrendnél. Ez feltenné a koronát a munkánkra… Azért jó lenne még egy pár előadás… Hát, nem lenne rossz. Ha végiggondolom nem túl nagy rendezői „életművemet”, akkor azt látom, hogy gyakorlatilag mindegyik általam rendezett darab szereplői alul lévő, peremen élő, kicsi emberek. Azt látom, hogy a Mulatságtól Háy János A Gézagyerekén vagy a Nehéz főszereplőjén át, a London külvárosában játszódó Pinter-darab, a Hazatérésen keresztül Synge A Nyugat hőse című darabjáig csupa-csupa nem-hős a hősöm. Ezek az emberek nem a „központban” élnek, nem ott, ahol úgymond történnek a dolgok. Bátorságom se lenne Shakespeare-t elővenni, de egyébként sincs semmiféle érzékszervi vágyakozás bennem, hogy valamelyik darabját megrendezzem – miközben tudom, hogy zseniális drámaíró. Azért mondom őt, mert nála mégiscsak vannak központi hősök, nagyemberek, királyok (akik közben meg persze ugyanolyan kisemberek, hiába). Az én nem-hőseim nem ott élnek, ahol megmondják az életet, hanem ott, ahol megszenvedik azt. Ezek félreeső, világvégi helyek. De a világ végén élesebben, tisztábban, szélsőségesebben mutatkoznak meg a dolgok. A szélsőséges helyzet segíthet a színpadon is. A Gézagyerek főszereplője egy „hibás” gyerek. De éppen ezért tiszta, naiv módon kérdez rá mindarra, amire mi nem kérdezünk rá, mert kicsi intelligenciával és kicsi civilizációval kicselezzük önmagunkat, és így az élet alapkérdései kipotyognak a figyelmünkből. Ezek egyszerű kérdések: miért kelek föl, mire való vagyok, van-e Isten stb. Ezek bizony olyan kérdések, amikkel kapcsolatban egyformán okos és egyformán buta Hegel és a Gabi nevű alkoholista figura a Nehéz című darabban. De ha az én nem-hősem viaskodnak ezekkel a kérdésekkel, akkor a gondolatok tisztábban, tőmondatosabban, egyszerűbben hangoznak el. Ártatlanabbul figyelmeztetnek mindarra, amit lefedünk a mindennapokban. Ők a lepusztult környezetben, a világ végén csak a lényegi kérdésekre figyelnek. McDonagh darabjai ebbe a sorba illeszkednek. És ha lógatod a lábad a világ peremén, akkor nem álkérdéseken fogsz merengeni. Mert épp a végtelenbe nézel. A két főszereplő – ha ők a főszereplők – kegyetlen. Nem lehet őket szeretni. Hát bizony önmagadat kell meghaladnod, hogy szeretni tudd őket. Nagy tehát a feladat. Szélsőségesen fogalmazva: ha úgy döntünk, hogy pusztuljanak el, akkor nincs tovább a világ. De megváltani azokat kell, akik legalul vannak. Coleman és Valane, a két testvér legalul vannak. Nincs lejjebb. Ráadásul én a szerzőhöz képest húsz évvel feltoltam a szereplők életkorát. A mi előadásunkban egy hatvan fölötti testvérpárral találkozunk. Azért döntöttem így, mert velük a helyzet még reménytelenebb és még mulatságosabb. Ők hatvanegynéhány éve egy házban laknak, egymásba kapaszkodva, egymásra utalva, egyfolytában puskát fogva egymásra – de nem húzzák meg soha a ravaszt, mert tudják, hogy akkor egyedül maradnak. Én megváltoztattam az eredeti darab befejezését. McDonagh a végtelenséget hangsúlyozza, szerinte ez így fog folytatódni, míg a világ. Igen, ez meglehetősen pesszimista gondolat. Én ennél egy picivel reménytelenebbnek látom a helyzetet. Itt csak a csoda segíthet, más már nem. Mert ha körülnézek, ezt látom. Mitől van az, hogy nem nyughat az ember? Mitől van az, hogy ha öt percig békesség van, valakinek biztos eszébe jut, hogy ez így nem jó. Ez vajon benne van a génjeinkben? Vagy honnan jön? A pap számomra ezért kulcsfigura, mert egyfolytában próbál közvetíteni és tolmácsolni két, örök időkre egymásnak feszülő ember között. És az életét teszi rá, hogy elérje azt, hogy egyik ember a másikát megérintse, és az ne ütés legyen, de simogatás. Martin McDonagh: VAKNYUGAT Fordította: Varró Dániel Coleman Connor ........... Kovács Lajos m.v. Valene Connor ........... Hunyadkürti György Welsh atya ........... Rátóti Zoltán Kicsilány ........... Mészáros Sára Jelmeztervező, díszlettervező: Cziegler Balázs A rendező munkatársa: Kiss Mónika Kellékes: Kiss István Súgó: Csordás Bernadett Ügyelő: Salamon Bernadett Mónika Segédrendező: Hatvani Mónika Világításterv: Memlaur Imre Rendező: Bérczes László Bemutató: 2012. december 21. A színdarab Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre. Forrás: Színház.hu, Csiky Gergely Színház
2012.12.23. 06:00
Szinhaz.hu
'A Nemzeti spirituális kisugárzással bír' - Interjú Vidnyánszky Attilával
'A Nemzeti spirituális kisugárzással bír' - Interjú Vidnyánszky Attilával
A Magyar Teátrum decemberi, nyomtatott számában most megjelent interjút, a lapzárta miatt, még az eredmény kihirdetése előtt készítette Kozma András. Kozma András interjúja, tartalmi partner Magyar Teátrum: – Közel húsz éve hozta létre a legendás beregszászi társulatot, 2006 óta a debreceni Csokonai Színház élén áll, előbb művészeti vezetőként, majd igazgatóként. Nemzetközileg is sikeres rendező, nemcsak prózai, de számos operarendezéssel a háta mögött, illetve a filmrendezésbe is belekóstolt. Milyennek látja művészi pályájának eddigi mérlegét? – Amikor az ember elindul a színházcsinálás kiszámíthatatlan, de gyönyörűséges felfedezőútján, nem láthatja előre, hová jut el. Van, aki karriert, esetleg anyagi lehetőségeket lát benne, én azonban a megismerés szellemi útját, és a közösség szolgálatának kissé talán utópisztikus célját tartottam mindig is a szemem előtt. Így utólag visszagondolva, szinte lehetetlen körülmények között, néha kilátástalan helyzetben is az a tudat hajtott engem és a beregszászi társulatomat, hogy a színház, a művészet erejével talán képesek vagyunk valamit jobbítani magunkon és a világon, és ezért bármilyen nehézséget érdemes vállalni. Az, hogy a küzdelmeinket és a munkánkat számos nemzetközi illetve hazai díjjal is jutalmazták, jóleső érzés, de úgy gondolom, ettől még nem ért véget az útkeresésünk. A művészet, és azon belül is a színház a folyamatos megújulás lehetősége. Akiből eltűnik a művészi, illetve a spirituális keresés igénye, könnyen megreked. Fotó : Fejér János Gáspár – Jó ideje a magyar színházi közélet egyik legvitatottabb témája a Nemzeti Színház igazgatói posztjára kiírt pályázat. Vannak, akik politikai és nem szakmai döntésre gyanakszanak. Mit gondol erről? – Történetének 175 éve alatt a Nemzeti Színház ügyét, sajnos, mindig is erősen befolyásolta a politikai helyzet, nemigen találnánk példát arra, hogy „tisztán” és kizárólag szakmai szempontok döntöttek volna az igazgatói posztról. Az eddigi kinevezések, pályázatok sem voltak kevésbé viharosak, mivel a Nemzeti Színház, mint intézmény, a Magyar Állami Operaházhoz hasonlóan, kitüntetett szerepet tölt be a magyar kulturális életben. Nem csoda, hogy érdekek, vélemények ütköznek egy ilyen nagy jelentőségű döntés meghozatala kapcsán, de ez, szerintem, teljesen normális dolog egy magát demokratikusnak tekintő országban. Az viszont szomorúsággal tölt el, hogy egyesek egyoldalúan, tendenciózusan azt sulykolják, hogy a jelenlegi igazgatón kívül nem létezik alternatíva, másnak nem is szabadna pályáznia, vagyis ne legyen megmérettetés. Alföldi Róbert a magyar színházi élet fontos személyisége és eszemben sincs elvitatni a jogát, hogy pályázzon – hiszen ő is rendelkezik politikai és szakmai támogatottsággal. Miért ne tehetném meg ezt én is, hiszen közel 20 éves művészi és vezetői tapasztalatom alapján, úgy gondolom, nekem is van mit átadnom. A magam részéről, egyébként, fontosabbnak tartom a szakmai támogatást és, természetesen, a nézők véleményét is – a pályázatom beadása óta rengeteg pozitív visszajelzést, támogatást kapok a mindennapjaim során, úgy érzem, sokan örülnének, ha nyernék. – Úgy gondolja, hogy a színházi szakma is ön mellett áll? – Sajnos, az ország közéletéhez hasonlóan a magyar színházi szakma is megosztott, de jelentős része támogat. A néhány évvel ezelőtt létrehozott Magyar Teátrumi Társaság mára már az ország megkerülhetetlenül fontos színházi szervezetévé nőtte ki magát, a legutóbbi közgyűlésen, például, újabb nyolc színházi intézményt vettünk fel a sorainkba - köztük a Magyar Állami Operaházat, a Thália Színházat, az Esztergomi Várszínházat, a Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetséget. Ezzel 48-ra emelkedett a Társasághoz tartozó színházak, tagszervezetek száma. Eddigi munkánk során számos fontos ügyben sikerült eredményeket elérnünk a színházi szakma érdekében: ilyen volt, például, az előadóművészeti törvény általunk kidolgozott módosítása, amely Európában szinte egyedülálló módon védi a társulati működést. De ezen kívül is még rengeteg feladat áll előttünk: többek között a POSZT és általában a fesztiválok jövőjének továbbgondolása, a színházi szakemberképzés konceptuális újrafogalmazása, vagy a színházi finanszírozás minőségcentrikusságának érvényesítése kapcsán. – Ebben a felfokozott hangulatban milyen döntésre számít? – A Nemzeti Színház esetében, véleményem szerint, a döntéshozóknak nem csupán a pályázó személyek kvalitásait kell mérlegre tenniük, hanem fontos szempont az is, hogy ők maguk mit gondolnak a Nemzeti Színház küldetéséről, a magyar és az európai kultúrtörténet kontextusában betöltött szerepéről. Van-e egyáltalán küldetése, többet jelent-e, mint csupán egy épület, egy jól működő társulat? Vagy úgy tekintenek-e erre az intézményre, mint egy színházra a többi közt? Az én felfogásom szerint a Nemzeti Színház kiemelt kultúrtörténeti jelentőséggel bír, egy ország, egy kultúrnemzet szemszögéből nem csak a művészet terepe, hanem komoly spirituális kisugárzással bír, ami meghatározó lehet a nemzettudat, a társadalmi légkör alakulása szempontjából is. Meggyőződésem, hogy a teremtő művészet e spirituális ereje segítette azt az összefogást, ami 175 éve létrehozta a Nemzeti Színház társulatát, és a történelem minden hányattatása ellenére továbbéltette. Az sem lehet véletlen, hogy Nemzeti társulatának otthont adó épületet 1965-ben felrobbantották – hiszen az akkori politikai rezsim nem kifejezetten támogatta a „nemzetben” való gondolkodást. Érdekes és elgondolkodtató dolog, hogy a mostani épület elkészültekor a magyar kulturális élet számos hangadó személyisége szintúgy fölöslegesnek, értelmetlennek tartotta a Nemzeti Színházat – volt, aki legszívesebben ledózerolta vagy eladta volna az épületet – most mégis ott látom őket Alföldi Róbert pályázatának támogatói között. – Alföldi Róbert nyilvánosságra hozta a pályázatát. Ön is megteszi? – Eredetileg a beadás után rögtön elérhetővé akartam tenni az interneten, mivel a dolgozatomat lényegretörő és színvonalas pályázatnak tartom, minden sorát vállalom. De a pályázatom és személyem körül gerjesztett mesterséges hisztéria óvatosságra intett, hiszen a lejáratásomban érdekelt, nagy apparátust mozgósító média még az interjúimat és nyilatkozataimat is folyamatosan kiforgatja, ízekre szedi. Máskor is elmondtam már – nekem a Nemzeti Színház nem az egyéni ambíciók és a kicsinyes rivalizálás terepe, hanem a közösség, a kultúra szolgálata. Ezért nem kívánok beszállni a méltatlanul gyűlölködő, fröcsögő hangvételű internetes-háborúba, nem szándékozok kampányolni, tüntetéseket szervezni. A formális szándéknyilatkozatok tömeges begyűjtését sem tekintettem célomnak, hiszen az élő szakmai kapcsolatok sokkal többet bizonyítanak. A pályázat szövegét egyébként a társulat tagjai eddig is elolvashatták. Azt szeretném, ha a döntés valóban objektív, szakmai szempontok szerint, és nem egy mesterségesen gerjesztett médiakampány nyomása alatt születne meg. A döntést követően pedig, természetesen, bárki számára elérhetővé teszem a pályázatom szövegét. A tapasztalatom, egyébként, azt súgja, hogy a papíron megfogalmazott tervek mellett, egy színházvezető munkájának mércéje mégis az, hogy mit tesz le az asztalra, milyen művészi teljesítményt nyújt. – Hogyan viszonyul Önhöz a Nemzeti Színház társulata, a mostani közönsége? – A társulat tagjai, ahogy a nézők is, erősen kötődnek Alföldi Róberthez, de ez természetes is, hiszen minden színház „kineveli” a saját közönségét, kialakítja a saját társulatát. De azért ne feledjük el, hogy az előző pályázat során a Nemzeti társulata Balikó Tamást támogatta Alföldivel szemben, aki aztán a társulat nagy részét lecserélte. Nem csoda, hogy kötődnek hozzá, de az emberekre amúgy is jellemző, hogy inkább amellé állnak, akit ismernek, mert félnek a változástól, az ismeretlentől. Ez Debrecenben sem volt másképp, mégis sikerült megnyerni mind a társulatot, mind a közönséget. Persze, sajnálnám elveszíteni azokat a nézőket, akik pusztán előítéletből, vagy dacból elpártolnának színháztól, de biztos vagyok benne, hogy legalább ugyanannyi, ha nem több új néző nyilvánítaná ki rokonszenvét a mi Nemzeti Színházunk mellett. – Amennyiben elnyeri a Nemzeti Színház igazgatói posztját, munkája során mire helyezné a legnagyobb hangsúlyt? – Megőrizve az eddigi eredményeket, minél jobban szeretnék nyitni a vidéki illetve a határon túli magyar színházi élet felé. Szinte minden vidéki és határon túli magyar színházban találhatunk olyan kiváló előadásokat, amelyek megérdemelnék, hogy a budapesti közönség is láthassa őket, de legalább annyira fontosnak érzem, hogy a Nemzeti Színház produkcióit is élvezhesse a vidéki közönség, hiszen a mai gazdasági helyzetben nem mindenki engedheti meg, hogy rendszeresen Budapestre utazzon színházi élményekért. A másik fontos irányt a nemzetközi kapcsolatrendszer kiszélesítésében, átgondolt fejlesztésében látom. A debreceni Csokonai Színház élén töltött évek tapasztalatai alapján elmondhatom, hogy a színházművészet segítségével a tágabban értelmezett magyar kulturális élet rendkívül sikeresen pozicionálhatná magát, és a Nemzeti Színház ennek egyik zászlóshajója lehetne. Vidnyánszky Attila pályázata a Csokonai Színház honlapján, itt olvasható. Tartalmi partner: Magyar Teátrum
2012.12.21. 06:02
Szinhaz.hu
Fővárosi-kaposvári közös produkció a Csiky Gergely Színház stúdiójában
A kaposvári teátrum és a fővárosi Thália Színház közös produkciójaként mutatják be Martin McDonagh Vaknyugat című, fekete humorral átszőtt komédiáját pénteken a Csiky Gergely Színház stúdiójában.
2012.12.21. 05:29
Ma.hu
Starfactory - szereplőválogatás a Tháliában
Starfactory - szereplőválogatás a Tháliában
A Thália Színház válogatást hirdet a Starfactory női és férfi főszerepére. A Thália Színház legújabb musicaljébe keresi a tökéletes férfi és női főszereplőket. A darab a zenei tehetségkutatók viszontagságait dolgozza fel tele drámával, érzelmekkel és csodás dalokkal. Az ideális jelöltek elmúltak már 17 évesek, de még nem töltötték be a 30-at, színészi és énekesi tapasztalattal rendelkeznek és szívesen játaszanának a színház új musicaljében. A válogatás időpontja: 2012. december 17. és 18., mindkét napon 10:00-től 17:00-ig. Helyszíne: Mikroszínpad (Nagymező utca 22-24.) Jelenkezni a helyszínen személyesen vagy a színház facebook oldalán lehet
2012.12.16. 10:30
Szinhaz.hu
Cserhalmi György: ha politikáról van szó, nem mondok neveket
Cserhalmi György: ha politikáról van szó, nem mondok neveket
A tanú – Bacsó Péter 1969-es filmje – lényegében a honi diktatúrák abszurd és szatirikus diagnózisa. Színpadi változatát Balikó Tamás rendezésében mutatja be a Thália Színház. A teátrum vezetését nemrég – közvélekedés szerint kormányzati támogatással – Bereményi Géza és Kálomista Gábor vette át. Ugyanakkor A tanú titokzatosságában is nevetséges Virág elvtársát a liberálisnak könyvelt Kossuth-díjas művész alakítja. SZTANKAY ÁDÁM interjúja.
2012.12.15. 18:23
168ora.hu
Thália Humorfesztivál februárban
Thália Humorfesztivál februárban
Humoros színházi előadásokkal, komédiákkal, klasszikus kabaréval és stand-up comedyvel várják a közönséget 2013 februárjában a Thália Humorfesztiválon. Az ötnapos rendezvény keretében 13 produkció látható a budapesti Thália Színház négy játszóhelyén. Bereményi Géza, a teátrum igazgatója az esemény csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy harmadik alkalommal rendeznek fesztivált a Thália Színházban, amióta az új vezetés megkezdte munkáját. Tavasszal a teátrum a határon túli, ősszel pedig a vidéki színházakat látta vendégül. A februári fesztivál programján vidéki nagyszínpadi, valamint budapesti stand-up- és kabaréprodukciók szerepelnek. Lantos Anikó fesztiváligazgató elmondta: a február 3-tól öt napon át tartó rendezvény ötlete onnan jött, hogy az egykori Mikroszkóp Színpad - Mikroszínpad néven - a Thália Színház részévé vált, és hagyományait folytatva szeretnének humoros előadásokat műsorra tűzni. A teátrum felkért két színházi szakembert - Kárpáti Péter író-dramaturgot és Oláh András rádiós műsorvezetőt -, hogy a fesztivál programjának összeállításához az ország színházait járva válogasson az előadások közül. A rendezvény programjaihoz szakmai beszélgetések is kapcsolódnak, így a szervezők szerint a fesztivál komoly szakmai eseménnyé is válhat. A programban négy nagyszínpadi, négy stúdió-, négy stand-up- és egy egy kabaréprodukció szerepel. Meghívást kapott a szombathelyi Weöres Sándor Színház Szentivánéji álom (rendező: Mohácsi János), a Miskolci Nemzeti Színház Dandin György (rendező: Rusznyák Gábor), illetve a Szegedi Nemzeti Színház Hétköznapi őrületek (rendező: Balikó Tamás) című produkciója, a negyedik előadásról még folyik a technikai egyeztetés. A stúdió-produkciók között a Katona József Színház Gondnokság című színházi sorozatának "különkiadása", a Sanyi és Aranka Színház Roadmovie (rendező: Máthé Zsolt) és a Gólem Színház Lefitymálva (rendező: Borgula András) című előadása található meg. A stand-up műfajának kedvelői a Mikroszínpadon Márton András Újvilág rapszódia, Bödőcs Tibor Az élet értelme és kertészeti tippek, Kovács András Péter Evolúció, valamint Hadházi László Méd in Hungeráj című produkcióját láthatják A szomszédnéni odaát van című kabaré-előadás mellett. A meghívott előadások közül a februári eseményen a színház által felkért zsűri választja ki az általa legjobbnak ítélt produkciót. A zsűri tagja Schell Judit és Kerekes József színművész, Kulcsár Viktória, a FÜGE Produkció vezetője, Bagdy Emőke szakpszichológus, valamint Hajós András humorista.
2012.12.14. 16:13
Szinhaz.hu
Lemondott Rockenbauer Zoltán - az MTVA kulturális főszerkesztője
Lemondott Rockenbauer Zoltán - az MTVA kulturális főszerkesztője
Lemondott posztjáról Rockenbauer Zoltán, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) kulturális főszerkesztője. Az MTVA vezetése sajnálattal vette tudomásul a vezető lemondását - közölte az intézmény sajtóirodája csütörtökön az MTI-vel. Az MTVA a közlemény útján is köszönetet mondott Rockenbauer Zoltánnak azért a munkáért, amelynek segítségével a közmédia kulturális kínálata az elmúlt két esztendőben megújult és amelynek eredményeként a rádiós és televíziós kulturális tartalom tekintetében a közmédia piacvezetővé vált. "Az MTVA Kulturális Főszerkesztősége korábban is érintett volt a csoportos létszámleépítésekben, ám ahogy ezt a 2011/2012-es év is bizonyítja, minőségi romlásról a leépítések után sem lehet beszélni. Az MTVA a 2012-es évben ugyanúgy folytatta progresszív kulturális misszióját, ahogy megalakulása óta" - olvasható a közleményben. Ennek megfelelően a közmédia idén is több tartalmi és stratégiai megállapodást is kötött hazai és határon túli kulturális szervezetekkel, ami a kulturális műsorgyártást szolgálja. Ilyen volt a Thália Színházzal kötött együttműködési megállapodás vagy a Kós Károly Kollégium megalapítása. "Az MTVA törekszik arra, hogy kulturális tevékenysége, tematikus napjai összehangoltan, lehetőleg a közmédia legtöbb televízió- és rádiócsatornáján, valamint print felületein is jelen legyenek. Ennek megfelelően kiemelt szerepet kapott az Ottlik-évforduló, a nemzeti összetartozás napja, a magyar dráma napja alkalmából vagy a kommunizmus áldozatainak emléknapján sugárzott műsorok, a Terror Háza Múzeummal közös 1956-os fotókiállítás, a Duna World Rádió elindítása, vagy az Erkel Színház felújítása miatt tett erőfeszítések" - írta az MTVA sajtóirodája. A közlemény kitér arra is, hogy a Kulturális Főszerkesztőség tevékenysége nyomán olyan új tartalmak kerültek képernyőre, mint például a közmédiában megjelent operabemutató, a MÜPA-koncertek, a Kortárs című kulturális magazin, a Kultikon vagy a most is zajló Fölszállott a páva című népi kultúrát sikeresen bemutató tehetségkutató. "Fontos továbbá a kulturális horizont XXI. századi, haladó, szélesebb körben vett értelmezése is. A közmédia nagy hangsúlyt fektet a fiatalokat is megcélzó zene- és sportkultúrára is" - tartalmazza az összegzés, amely példaként említi, hogy a Petőfi Rádió és Horváth Gergely műsorvezető VOLTfólió díjat kapott idén és az olimpia alatt az Abszolút London kulturális olimpia a közmédiában hasonló visszhangra talált. "De lehetne említeni az M1 és Duna hétről hétre jelentkező kultfilmes kínálatát is vagy éppen az M2 gyerekcsatornává alakulását december 22-étől". Az új főszerkesztőt a későbbiekben nevezik ki.
2012.12.13. 14:41
Szinhaz.hu
Információs pontot nyitott az MTVA a Tháliánál
Információs pontot nyitott az MTVA a Tháliánál
Információs pontot nyitott a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szerdán Budapesten, a Nagymező utcában. Az irodánál Böröcz István vezérigazgató, valamint a helyet biztosító Thália Színház menedzser-igazgatója, Kálomista Gábor vágta át a nemzeti színű szalagot. A közmédia közösségi médiává alakulását az arculatváltással jelentette be az MTVA - emlékeztetett a vezérigazgató, hangsúlyozva: ennek állomása az Info Pont működtetése. A látogatók könyv, hanghordozó vagy DVD formájában vásárolhatják meg a közmédia műsorait, tartalmait, tájékozódhatnak programjairól, de akár jegyeket is vásárolhatnak például a Rádiókabaré felvételeire. Az Info Pont közönségtalálkozóknak is helyet ad majd, de az érdeklődők informálódhatnak és véleményt is mondhatnak a műsorokról - mondta Böröcz István. A vezérigazgató emlékeztetett arra, hogy az ugyancsak Nagymező utcai Látvány Stúdióban a közrádió kulisszái mögé tekinthetnek be az erre járók, de telefonon és interneten is lehetőség nyílik a kapcsolattartásra. Böröcz István reményét fejezte ki, hogy az Info Pont személyesebb kapcsolattartásra nyújt lehetőséget. Az információs ponton hétfőtől szombatig délelőtt tíz órától este nyolc óráig várják az érdeklődőket. Forrás: MTI
2012.12.06. 12:31
Szinhaz.hu
Kálomista és Böröcz szalagot vágtak az MTVA Pont átadásakor
Információs pontot nyitott a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szerdán Budapesten, a Nagymező utcában. Az irodánál Böröcz István vezérigazgató, valamint a helyet biztosító Thália Színház menedzser-igazgatója, Kálomista Gábor vágta át a nemzeti színű szalagot.
2012.12.05. 23:05
Hvg.hu
A tanú - Premier decemberben a Tháliában
A tanú - Premier decemberben a Tháliában
Egy legendás magyar film, A tanú színpadi változatát mutatja be csütörtökön a Thália Színház. A szatirikus korrajz főszerepeit Csányi Sándor, Szombathy Gyula és Cserhalmi György alakítja. Balikó Tamás, az előadás rendezője a hétfői próbán az MTI-nek elmondta, hogy Hamvai Kornél egy önálló darabot írt a színházszámára. Megtartotta ugyan a kultuszfilm szellemiségét, humorát, szarkazmusát és figuraábrázolás tekintetében is hű maradt a filmhez, de nem egy egyszerű "színpadi fordítás" született - hangsúlyozta a rendező. Hozzátette, hogy az 1969-ben készült film minden emblematikus mondata elhangzik az új darabban, emellett rengeteg korabeli idézet is felfedezhető dialógusba ágyazva, Virág vagy Bástya elvtárs szájába adva. Az önálló színmű megalkotása azért volt fontos, mert a filmben mást jelent a verbalitás, mint a színpadon: a prózai színházalapja a szöveg - mutatott rá Balikó Tamás. Kitért arra, hogy a film sem klasszikus mese, nincsenek benne drámai fordulatok, kapcsolati analízisről van szó: a hatalom gyakorlója, végrehajtó-embere és a kiszolgáltatott egyén, a kisember viszonya adja a témát. "Ennek összes bornírt, mulatságos, de fájdalmas és igaz jelensége elemző módon tárul fel" - mondta, hozzátéve, hogy a színpadon sokkal erősebben megtörténik ez, mint a filmben, ahol két színészóriás fantasztikus alakítást nyújt, de nem a kapcsolatukon van a hangsúly. A színdarabban kiugróan fontossá válik a két ember kapcsolata, annak különböző állomásai egészen a végkifejletig. Az egyén és a hatalom viszonya, amelyet a mű vizsgál, örök téma - hangsúlyozta Balikó Tamás, kiemelve, hogy fontos számára a kor ábrázolása is, hiszen 1949-ben vagyunk, egy induló helyzetben: frissen nyerte meg a Magyar Kommunista Párt - csalással ugyan - a választásokat, és szovjet háttérrel elkezdenek építeni egy új rendszert Magyarországon. A helyzet törékeny, labilis, izgalmas, szorongással teli, nem egy könyörtelen, ellentmondást nem tűrő uralkodó gépezet darálja be az egyént, hanem egymásra utaltságról van szó, egy furcsa történelmi pillanatról - fogalmazott a rendező. A Thália Színház saját produkciójaként létrehozott előadásban Kállai Ferenc, Both Béla és Őze Lajos legendás szerepeiben Csányi Sándort (Pelikán József gátőr), Szombathy Gyulát (Bástya elvtárs) és Cserhalmi Györgyöt (Virág elvtárs) láthatja a közönség, mellettük Hunyadkürti István, Schmied Zoltán, Szegezdi Róbert, Müller Júlia és Kovács Vanda játszik még a darabban.
2012.12.04. 12:22
Szinhaz.hu
A tanú - Bemutató a Thália Színházban
Egy legendás magyar film, A tanú színpadi változatát mutatja be csütörtökön a Thália Színház. A szatirikus korrajz főszerepeit Csányi Sándor, Szombathy Gyula és Cserhalmi György alakítja.
2012.12.03. 19:44
Nepszava.hu
Ünnepre is jut színház az Orlai Produkciónál
Ünnepre is jut színház az Orlai Produkciónál
Színes és gazdag programmal, kiválóbbnál kiválóbb színészekkel várja az Orlai Produkció az érdeklődőket decemberben, a Belvárosi Színházban és a Thália Színházban. Új bemutatók az ünnepi időszakban: December elején a Thália Színház Mikroszínpadára szeretnék invitálni gyereknézőiket és a szülőket, nagymamákat és nagypapákat, Csákányi Eszter, Keresztanya c. előadására, melyben a művésznő, hat hangon szólaltatja meg a bábokat. Az ünnepekre való ráhangolódásra vagy épp az ünnepek előtti utolsó megpihenésre, kellemes kikapacsolódásra szánják, Kulka János, önálló estjét a Belvárosi Színházban, melyben Kulka történeteket mesél, színházat teremt a zenével egy zongora és egy gitár kíséretével. Karácsonyi ajándék ötlet: Az Orlai Produkció Karácsonyi bérletet is hirdet, amellyel a Belvárosi Színházban játszott három előadását nézhetik meg a bérlettulajdonosok, amit kilenc előadás közül választhatnak ki . A választható előadások között a két legújabb bemutató a Jadviga Párnája is szerepel valamint a Kovács Patrícia és Nagy Ervin főszereplésével nyáron bemutatott Kramer kontra Kramer és Kulka János Ez a hely! című önálló estje is. Ünnepekkor: Rögtön karácsony másnapján Závada Pál klasszikus regényének elismerő kritikai visszhangot kiváltó színpadi adaptációja, a Jadviga párnája lesz látható Ónodi Eszter, Pál András, Pokorny Lia, Gáspár Sándor és Lukács Andor főszereplésével. Találkozhat a közönség a lassan kétszázadik előadásához érő Esőemberrel Kulka Jánossal és Nagy Ervinnel a főszerepben, valamint a Daniel Glattauer bestselleréből készült, többszörös díjnyertes előadással, a Gyógyír északi szélre című produkcióval is. Ezek mellett Vári Éva két legendás női alak, Edith Piaf és Sarah Bernhardt bőrébe bújik a Piaf és Az isteni Sarah című előadásokban, Hernádi Judit és Udvaros Dorottya pedig A Bandy-lányokban éneklik az Andrew Sisters dalait, Parti Nagy Lajos szövegeivel. Érdemes a szilvesztert is a Belvárosi Színházban tölteni, mert december 31-én két alkalommal is látható lesz A nagy négyes című előadás Molnár Piroska, Vári Éva, Szacsvay László és Benedek Miklós jutalomjátékával, Gálffi László rendezésében, 16 és 19 órai kezdettel. A karácsonyi ajándékként is kiváló bérlet, illetve az előadásokra szóló jegyek megvásárolhatók az Orlai Produkció weblapján, a www.orlaiprodukcio.hu címen.
2012.11.30. 12:21
Szinhaz.hu
MINDJÁRT PÉNTEK – itt az advent!
MINDJÁRT PÉNTEK – itt az advent!
Körhintázzatok Győrben, hallgassatok Koncz Zsuzsát, készítsetek koszorút... Film A tenger törvénye Bemutató: 2012. november 29., rendező: Emanuele Crialese, főszereplők: Donatella Finocchiaro, Filippo Pucillo, Timnit T. A nap ragyog, a mediterrán táj most mégsem a mosolygós arcát mutatja, hanem egy olyan világot, melyet kemény munka és szigorú becsületkódex irányít. A film hősei halászok Szicília közelében, egy kis szigeten. Kiváló színészek és kiválóan színészkedő helyi halászok teszik átélhetővé az érzelmes történetet. Előzetes: Korhatár: 12 év Költségek: például az Uránia moziban egy felnőtt jegy ára 1150 Ft. További infó...Last minute adventi koszorú! :) Könnyen elkészítheted videónk segítségével.Mozgás Fitweeka kép forrása 2012. november 24–december 2. Már tart a Fitweek országszerte: egyetlen belépővel végiglátogathatsz annyi konditermet, aerobikórát és jógaedzést, ahányat akarsz, és így kiderülhet, hogy melyik fitneszterem, illetve melyik fajta edzés a leginkább kedvedre való. A fitweek.hu oldalon lecsekkolhatod az akcióban részt vevő fitnesztermeket. Rántsd formába magad még az ünnepek előtt! Korhatár: inkább felnőtteknek való Költség: a heti belépő 1500 Ft Fesztivál Advent Győrben Győr, 2012. november 30. – december 23. Fényjáték, gyerek-kisvasút és egy csomó változatos program vár minden arra tévedő családot november 30-tól a győri Széchenyi téren és kulturális rendezvényhelyszínein. Boogie Woogie fesztivál és betlehemes találkozó is lesz! Korhatár: nincs Költség: a köztéri programok ingyenesek--pagebreak--Színház Tasnádi István: Nézőművészeti főiskola Centrál Színház, Budapest, 2012. december 2. 15 óra. Rendező: Árkosi Árpád, szereplők: Katona László, Mucsi Zoltán, Scherer Péter A produkció a nem túl távoli jövőben játszódik, amikor a színházakat érdeklődés hiányában bezárták, ám három megszállott színész kurzust indít nézők felsőfokú képzésére. Intelligens kamaszok – és szüleik! – számára kihagyhatatlan darab. További infó... Korhatár: 12 évre saccoljuk Költség: egy jegy ára 2600 forint. Már nincs sok jegy!Nem kapsz Éva Adventet? Vásárold meg digitálisan! Részletek itt.Ki a szabadba! Holdfénytúra a rezi várhoz Rezi, Keszthelyi-hegység, 2012. november 30. Fogadjunk, hogy ősz végén mindenre számítanál, csak vadromantikára nem! Pedig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park késő esti túráján együtt lesz minden: telehold, vadregényes erdő, várrom, tábortűz és szalonnasütés. Meleg ruha, esőkabát, távcső és madárhatározó ajánlott. bfnp.hu Koncert Koncz Zsuzsa Tatabánya, Jászai Mari Színház (Népház), 2012. december 3. 19 óra, Hévíz, Városi Sportcsarnok, 2012. december 5. 19 óra Az ünnepek közeledtével Koncz Zsuzsa évtizedeken átívelő, bámulatosan gazdag életművének legszebb dalaival árasztja el rajongóit. konczzsuzsa.hu Korhatár: szülő dönt Költség: egy jegy ára Tatabányán 3500 Ft, Hévízen 3000 Ft. További infó a linkek alatt.--pagebreak--Monodráma Keresztanya Thália Színház, Budapest, 2012. december 2., 11 és 15 óra, rendező: Csató Kata, előadja: Csákányi Eszter Csákányi Eszter egyedül áll a színpadon, és különböző babák és játékok segítségével meséli el a Tündérkeresztanya című cigány népmesét, vagy legalábbis amit Veres András színpadra írt belőle. További infó... Korhatár: nincs Költség: egy jegy ára 1500 Ft Kiállítás Kortársak Barakonyi Zsombor: Késő délutáni káprázat Rippl-Rónai Terem, Kaposvár, 2012. november 30-ig Még van két napunk, hogy megnézzük 22 művész képeiből létrejött kiállítást, amelyen az alkotók saját műleírásai segítenek az értelmezésben. kaposfest.hu Szöveg: Eörsi Sarolta, Dániel András, Móray Gábor, Sas Sándor, Szjnick, fotó: Éva magazin. A Mindjárt péntek programajánlója részben az Éva magazin Kimenő rovata alapján készült.
2012.11.29. 11:08
Evamagazin.hu
Nyolc új tagja van a Teátrumi Társaságnak
Nyolc új tagja van a Teátrumi Társaságnak
Nyolc új tag - köztük a Magyar Állami Operaház - felvételéről döntött a Magyar Teátrumi Társaság szerdai budapesti közgyűlésén. A Magyar Teátrumi Társaság az Operaházban megrendezett X. közgyűlésének első felében a jelentkező színházak, szervezetek vezetői bemutatták intézményüket. Ezt követően a dalszínház mellett az Esztergomi Várszínház, a Magyar Színháztechnikai Szövetség, az ExperiDance Produkció, a gödöllői Művészetek Háza, a Thália Színház, a Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetség és a Játékszín tagfelvételi kérelmét is megszavazta a tagság. A döntés nyomán immár 48 színházat, szakmai szervezetet tömörítő Magyar Teátrumi Társaság közgyűlésének napirendi pontjai között szerepelt a program szerint az új tagok felvétele mellett a Pécsi Országos Színházi Találkozót (POSZT) érintő kérdések megtárgyalása, az egyesület havilapja, a Magyar Teátrum aktuális helyzete, a színházi újsággal kapcsolatos tervek, a 2012-es Magyar Teátrum Díj és gála, valamint a Magyar Teátrum Ösztöndíj létrehozásának ötlete. Vidnyánszky Attila, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke a közgyűlés előtt az MTI-nek a POSZT-ot érintő kérdésekről szólva felidézte: zajlik a színházi találkozó átalakításának folyamata, miután a Magyar Teátrumi Társaság idén a Magyar Színházi Társasággal megegyező, 16,6 százalékos tulajdonrészt szerzett a POSZT-ot működtető, pécsi önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságban. A közgyűlés napirendi pontjai között említette az oktatás és a magánutas színészképzés kérdését is. A Magyar Teátrumi Társaság elnöke a Nemzeti Színház vezetői álláshelyére beadott pályázatát érintő kérdésekre annyit mondott: a döntés megszületéséig nem kíván nyilatkozni. Forrás: MTI
2012.11.28. 16:20
Szinhaz.hu
Alföldi Róbert: Először hagyjuk abba a háborút
Alföldi Róbert: Először hagyjuk abba a háborút
Alföldi Róbertet a HVG kérdezte a Nemzeti Színházról, pályázatról és arról, mit tanácsolna Vidnyánszky Attilának. Lapszemle. Arról, miért tette nyilvánossá pályázatát, elmondta: “A Nemzeti Színház ügye olyan tüzessé vált, hogy az én világképemnek az felel meg, ha nyíltan játszunk. Mindenki vállalja, amit gondol, vállalja, hogy megmérettetik. S mindezt nyilvánosan, hiszen egy nyilvános intézmény élére pályázik, ami a nyilvánosságból él”. Amennyiben nyer, Alföldi Róbert több kortárs, főleg magyar művet szeretne bemutatni. “Ehhez minél több lehetőséget kell teremtenünk az íróknak. Ha valaki visszaemlékszik a Tízparancsolat-drámapályázatunkra, az egy nagyon fontos lépés volt és modellként mutatja, hogy miként kéne működnie talán minden magyar színháznak” – nyilatkozta az igazgató. A kérdésre, vállalna-e szerepet Vidnyánszky Attila Nemzeti Színházában úgy felelt: “Nem gondolom, hogy most ez lenne a legfontosabb. (…) Nincs viszonyunk. Az a baj, hogy most nem két fajsúlyos színházi személyiség szakmai versenyéről szól ez az egész” – fogalmazott Alföldi Róbert, aki arról is beszélt, ha nyer, nem változtat a társulat szerkezetén. Fotó: Kummer János “Ez a társulat az elmúlt öt év eredménye. Persze új találkozásokra mindig nyitottnak kell maradnom, idén például Gáspár Sándor és Tenki Réka is leszerződött hozzánk. Azt gondolom, hogy nagyon kevés ilyen ütőképes társulat van ma Magyarországon. Ha valaki megnézi az előadásokat a színházban és nem DVD-ről, akkor az pontosan tudja, hogy milyen magas színvonalon teljesít a társulat. (…) Művészi bizalom és kitartás nélkül nem lehet társulatot vezetni. Amikor elküldtem színészeket, akkor is azt mondtam, hogy volt közöttük kiváló színész. Csak más típusú színész volt, mint akire itt, a Nemzeti Színházban számítottam” – fejtette ki a Nemzeti Színház igazgatója. Annak kapcsán, hogy Vidnyánszky Attilát mint 15 millió magyar lehetséges színigazgatóját emlegetik, elmondta: “Az én öt évem a Kolozsvári Színház Ványa bácsi előadásával kezdődött. A marosvásárhelyiek tavaly három előadással érkeztek Magyarországra, ebből kettőt nálunk láthatott a közönség, idén a szabadkaiak vendégjátékáról egyeztetünk. A határon túliság azonban önmagában nem művészi kategória. (…) Nem lehet átfogóan beszélni határontúli vagy vidéki előadásokról. Nagyon sok vidéki előadás van. Vendégjátékokon, a Thália Színházban és a fesztiválokon meg tudjuk nézni őket. A köztelevízió majdnem kizárólag vidéki előadásokat közvetít. Miért teszünk úgy, mintha nem így lenne? A Nemzeti Színház nem befogadó színház” – szögezte le az igazgató, aki arról is beszélt, hogy sokan járnak vidékről is a Nemzetibe, mert olyan színvonalú előadásokat láthatnak, hogy megéri a nézőknek négyen, nyolcan vagy tizenöten összeállni, és Pestre utazni. Arról is beszámolt, hogy sikerült bevonzani a 14-től 25 éves korosztályt is, nézőik egyharmada közülük kerül ki. Arról a kritikáról is szót ejtett, miszerint nem hagyománytisztelő. “Kíváncsi vagyok, mit várnak azok, akik számonkérik rajtam a hagyománytiszteletet? Ha bárki megnéz egy 20-25 évvel ezelőtti előadást felvételről, az idegen számára. A színház lényege éppen az, hogy most, ebben a pillanatban jön létre” – közölte Alföldi Róbert, aki a Nemzeti anyagi helyzetét is bemutatta. “Azokat a bevételeket, amelyeket most fel tudunk mutatni, továbbra is képesek vagyunk biztosítani, de ezeket nagyon nehéz növelni. Ha például kiadom a házat, akkor nincs előadás. Csakhogy ez nem egy művelődési ház, hanem a Nemzeti Színház” – nyilatkozta az igazgató. A kérdésre, milyen tanácsot adna az utódjának úgy válaszolt: “Nehéz tanácsot adnom. Állítólag harc van. Talán először is hagyjuk abba a háborút” – közölte Alföldi Róbert. A teljes interjú itt olvasható.
2012.11.24. 06:45
Szinhaz.hu
Vannak még álmai az MTV sikerszereplőjének
Tizenévesen határozta el, hogy színésznő lesz. Fodor Annamária az idei évadot a Thália Színház tagjaként kezdte. Maximalistának, pontosnak és megbízhatónak vallja magát, vagyis teljesen ellentéte a Munkaügyek című sorozat Timijének. Ennek ellenére imádja a szétszórt titkárnő szerepét.
2012.11.20. 20:43
Stop.hu
Váltságdíj és Szeret...lek a Tháliában - Nyerjen páros belépőket!
Váltságdíj és Szeret...lek a Tháliában - Nyerjen páros belépőket!
Már fut a Független Thália Projekt a Thália Színházban. Most két novemberi előadásra is páros belépőt nyerhet, ha helyesen válaszol kérdéseinkre. A Thália Színház befogadó színházként tovább szélesíti együttműködését a független színházi társulatokkal. A FÜGE Produkcióval együttműködve alakította ki a 2012/13-as évad repertoárját a két stúdió valamint a Mikroszínpad tereiben. Az FTP-n belül most két előadásra nyerhet páros belépőt. Nyerjen jegyet a SZERET..lek-re Zene és ének élőben! Belépés csak lakkcipőben! Mire számíthat a néző? Van egy képzeletbeli bár. Zene szól. Elegáns férfiak, titokzatos nők, ülnek kerek asztaloknál. Tengerészruhás pincérek szolgálják fel a whiskyt, vagy a pezsgőt. Középen táncparkett. Ma a szerelemről lesz szó. Mindenkiről kiderül valami érdekes, személyes, szánalmas vagy nevetséges. Míg a háttér színpadias, az elmesélt történetek annyira valóságosak, amennyire valóságos tud lenni egy diktafonnal felvett szerelem története, szó szerint lejegyezve. Mások vagyunk, mint amilyennek képzeltük magunkat. Másmilyenek a szerelmeink is. Csöppet sem rózsaszínek. De én gyönyörűnek látom őket. És a végén kiderül mi az érdekesebb, az élet vagy az álom. Játsszák: Barabás Richárd, Bercsényi Péter, Gáspár Anna, Herczeg Tamás, Király Béla, Kiss Diána Magdolna, Szabó Márta, Szamosi Zsófia, Szilágyi Katalin, Takács Katalin, Terhes Sándor Zenészek: Kákonyi Árpád, Matkó Tamás, Szakál Tamás Díszlet: Cziegler Balázs Jelmez: Tóth Hajnalka Dramaturg: Sirokay Bori Zenei vezetők: Kákonyi Árpád, Matkó Tamás Koreográfus: Király Béla, Bodor Johanna Produckiós vezetők: Gáspár Anna, Matók Szilvia A HOPPart és a Manna közös produkciója De ki rendezte? A választ a jatek@szinhaz.hu címre várjuk. A helyesen válaszolók között egy páros belépőt sorsolunk ki. Barabás Richárd és Takács Katalin a Szeret...lek-ben Nyerjen jegyet Jordi Galceran VÁLTSÁGDÍJ című darabjára fordította: Bakucz Dóra "Van egy weboldal, ahol látni lehet a gyereket. Úgy láttuk, valamiféle robbanószerkezetet erősítettek az ágyához. Az lenne a kérésünk, hogy nézzék meg, felismerik-e, miről van szó pontosan... Igen, tudom, hogy hihetetlenül hangzik, de így van. Lediktálom a címet: eidybabruoykool." De mire számíthat a néző? Jordi Galceran Váltságdíj című darabja a Neptun Brigád előadásában, Fodor Annamáriával a főszerepben. Izgalmas, modern krimi a tehetetlenségről, arról, hogy ki vagyunk szolgáltatva olyan erőknek, sötét hatalmaknak, amelyeket nem ismerünk. – mondja a darabról Baksa Imre, rendező. Miért rabol el valaki egy gyereket? Miért pont ezt a gyereket? Mit csinál egy anya, ha meghal a gyereke? – Galceran nem ad válaszokat, csak egy fordulatokkal teli estét ígér, Baksa Imre pedig egy filmszerű, érdekfeszítő előadást. Maria Garralda, nyomozó – Botos Éva Laura Seguí – Fodor Annamária Pepe Puig – Kövesdi László Ribo – Ficzere Béla Anna – Gáspár Anna Dramaturg: Hársing Hilda Zene: Herczeg Tamás Díszlet: Ondraschek Péter Jelmez: Balla Ildikó Asszisztens: Németh Dóra Produkciós vezető: Gáspár Anna A Neptun Brigád előadása Ki rendezte az előadást? A november 28-i előadásra sorsolunk ki egy darab páros belépőt a helyesen válaszolók között. A válaszokat a jatek@szinhaz.hu címre várjuk. Ficzere Béla, Kövesdi László és Tóth Ildikó a Váltságdíjban (Tóth Ildikó szerepét Botos Éva vette át) Ha mindkét produkciót szívesen megtekintenék, két választ küldjenek. Beküldési határidő: november 26. 20 óra. A nyerteseket e-mailben értesítjük.
2012.11.17. 08:20
Szinhaz.hu
Mundruczó előadásával nyitott az új berlini HAU
Mundruczó előadásával nyitott az új berlini HAU
Németország egyik legizgalmasabb kulturális központja, a Trafó német megfelelőjének számító Hebbel am Ufer (HAU) Mundruczó Kornél Szégyen című rendezésével nyitotta meg kapuit november 1-jén. A független szcéna német fellegvárának új igazgatónője a belga Annemie Vanackere, aki a Rotterdamse Schouwburg igazgatói posztjáról érkezette a berlini HAU élére. A rotterdami színház szervezte a De Internationale Keuze nemzetközi színházi fesztivált, így a sok éves nemzetközi tapasztalattal rendelkező Vanackere a meglévő értékek megőrzése mellett más, új hangsúlyokat is fontosnak tart a HAU programjában. Új pozícióját illetően azonban korántsem lesz könnyű dolga, hiszen azt a Matthias Lilienthalt követi az igazgatói székben, aki 2011/12-ben kiemelkedően sikeres szezont zárt, és akinek intézményét a Theater Heute az év színházává választotta. Az új HAU nyitó programjában szerepelt Wunderbaum, Edit Kaldor, Jérome Bel mellett Mundruczó Kornél sokkoló Szégyen adaptációja is. Vanackere, aki a koproducere volt a magyar előadásnak, olyan német városi és tartományi színházakkal versenyez a magyar rendezőért, amelyek egy új tehetség felbukkanása esetén azonnal lecsapnak rá. Mundruczó többek közt Oberhausenben és a hamburgi Thalia Theaterben is dolgozott már, de mindkét esetben helyi német társulattal. „Mi másképp vagyunk nemzetköziek, mint a városi színházaknak – mondja Vanackere –, engem sokkal jobban érdekel, hogy mit csinál Mundruczó a saját társulatával, akikkel szabadon, a saját maga által szabott feltételekkel, általa megválasztott színészekkel, saját nyelven dolgozhat.” (Spiegel Online) Részlet az előadásról megjelent kritikából: „A színpadi történések mélyen érintenek minket, mert valóságnak tűnik és nem hisszük, hihetjük el, amit látunk. Mundruczó igazi mestere a színházi közeliknek. Filmes énjét sosem teszi le teljesen, és ez abszolút az előnyére válik. Színészei egyszerűen tökéletesek, mindennemű gátlás nélkül vállalják a testiséget és az érzelmeket. Határátlépésre való készségük – meztelenség, erőszak, szex – a kulcs ezen Mundruczó rendezés karakteréhez is.” (www.nachkritik.de) A Proton Színház Szégyen című előadása legközelebb november 24-26. között Rómában, majd 2013. január 3-6. között pedig Budapesten, a Trafóban lesz látható.
2012.11.16. 15:44
Szinhaz.hu
Litkai Gergely: lenne miről beszélni a kabarékban
Litkai Gergely: lenne miről beszélni a kabarékban
Hétvégén indult a Független Thália Projekt, melynek keretében független társulatok produkcióit fogadja be a Nagymező utcai teátrum. Ennek kapcsán kérdezte Litkai Gergelyt a Mikro-színház művészeti vezetőjét a Népszava. “Nem hinném, hogy én, aki ennek az egyik elindítója voltam ennek a projektnek, a kultúrpolitika hivatalos részese lennék. A függetlenek kérdésében egyébként a főváros és az állam nem igazán egységes. A napokban nyílt meg például a Jurányi Inkubátorház, amely a független társulatoknak az új otthona. Ezt az elképzelést ingatlannal támogatja a Fővárosi Önkormányzat, és együttműködik a Függetlenül Egymással Egyesülettel (FÜGE) és annak tagjaival. A Tháliában én felelek a mókás produkciókért, és szinte azonnal eszembe jutott, milyen jó lenne együttműködni a függetlenekkel, mert gyakran megjelenik náluk a humor, amely sok ember számára fogyasztható és emellett még igényes is” – fogalmazott Liktai Gergely a lapnak. A kabaré mai helyzetéről szólva elmondta: “Ma hiányoznak az olyan karakteres személyiségek a kabaréból, mint például Benedek Miklós édesapja, Benedek Tibor vagy Salamon Béla. Őket tekinthetjük a kabaré Robert De Niróinak, akik képesek voltak azonnal eladni magukat a színpadon. Az utóbbi időben a közönség a kabaré szereplőitől leginkább azt várta el, hogy egy könnyen azonosítható, illetve karikírozható karaktert hozzanak. Nekünk azon kell dolgoznunk, hogy olyan karaktereket írjunk, amelyek nem eltúlzottak, de azért színészileg megvalósíthatók és ezek a jelenetek megfeleljenek a mai kor színházi követelményeinek is” – fejtette ki Litkai Gergely. “Ha a jövőben előfordul, hogy utasításokat kapok, akkor biztos, hogy nem csinálom tovább. A kabarénak ez az ága, amit én is művelek, közel áll az újságíráshoz, és a szerkesztői szabadság szent és sérthetetlen” – tette hozzá. A kérdésre, milyen lesz a szabad Mikro-színház, úgy felelt: “Én inkább Thália-kabaréról beszélnék. A szilveszteri kabarét már a Tháliában vesszük fel, és a stúdiókban is tervezünk kabarékat. Az első évadunk, akárcsak A humor forrása, az önmeghatározásról szól. Pintér Béla mondta, hogy az előző kormány pénzt adott, a mostani pedig témát. Úgy érezzük, hogy lenne miről beszélni a kabarékban. Ehhez képest a Dumaszínházon kívül alig van olyan fórum, ahol rendszeresen humoristák lépnének fel nagyobb közönség előtt. Az emberek elfordultak a klasszikus, jelenetekre épülő kabarétól, emiatt nagyon nehéz új előadásokat létrehozni. Ez rendszerhiba, és nem a politikai rendszerre gondolok, mert az adott politikai hatalom mindig azzal támogatja a kabarét, hogy témát, tippeket ad nekünk. A stand up jellegű kabarét is rendszerszerűen fel kellett építeni, klubokat hoztunk létre. Szeretnénk majd az improvizációs humorral foglalkozó társulatokkal - a Momentánnal, a Beugró stábjával - együtt dolgozni. Emellett a kabaréból, bár csúnyán hangzik, de tömegtermelést kell csinálni, vagyis kellenek bevált szerzők és színészek, akik időre képesek színvonalas terméket létrehozni” – vélekedett Liktai Gergely. Forrás: Népszava
2012.11.13. 07:05
Szinhaz.hu
Mit jelent az FTP a színházban?
A Thália Színház befogadó színházként tovább szélesíti együttműködését a független színházi társulatokkal. A Közép-Európa Táncszínház a FÜGE Produkcióval együttműködve alakította ki a 2012/13-as évad repertoárját a két stúdió valamint a Mikroszínpad tereiben.
2012.11.12. 13:55
Kulturpart.hu
A tanú - Balikó rendezése a Tháliában
A tanú - Balikó rendezése a Tháliában
A Thália Színház december 6-án mutatja be Bacsó Péter A tanú című filmjének színpadi változatát. A szövegkönyvet a színház felkérésére Hamvai Kornél írta, az előadást Balikó Tamás rendezi. Kállai Ferenc, Both Béla és Őze Lajos legendás szerepeiben pedig olyan népszerű színészeket láthat a közönség, mint Csányi Sándor, Szombathy Gyula és Cserhalmi György. A színház így ajánlja az előadást: 1949-et írunk. A hősi forradalom és Pelikán József gátőr elsöpörték a régi rendet. Büszkén, csillogó szemmel tekintenek a jövőbe. Új világ épül, ahol már végre minden jó lesz. Pelikán tisztességes és elkötelezett forradalmár, hisz, összefog, egyetért és áldozatot vállal. Valahol mégis elvéti a lépést, és erre rámegy a munkája, a barátja, a háza és az élete. Leghelyesebb gyorsan túllépni ezen, mert a nemzetközi helyzet egyre fokozódik. Szerencsére az új világ Pelikán nélkül is dübörögve épül tovább. Az események menete felgyorsulóban, határ a csillagos ég. Még bölcs vezérünk, Bástya elvtárs, a forradalmi igazság letéteményese is elfárad néha: "Tréfásan azt szoktam mondani, hogy én is ember vagyok." Bacsó Péter 1969-ben rendezte mára kultuszfilmmé vált alkotását. A túlságosan is „életszagúra” sikerült filmszatírát a korabeli kultúrpolitika még a bemutató előtt betiltotta, így tíz évet kellett várni arra, hogy a közönség is láthassa. A Rákosi-korszak koncepciós pereit megidéző alkotásban az emberek még a hetvenes évek végén is ráismertek az akkori hatalom torz lélektanára és groteszk humorában a kor mindennapjait fedezték fel. Ez azonban még kevés lett volna ahhoz, hogy a huszadik századi magyar filmgyártás legnépszerűbb és legtöbbet idézett darabjává váljon. Időtállóvá az írói és színészi zsenialitás tette, amely olyan szállóigévé lett mondatokat eredményezett, amin ma is őszintén elmosolyodik mindenki. Ki ne emlékezne arra, hogy „Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk.”, „Az a gyanús, ami nem gyanús.”, vagy hogy „Hagyjuk meg a szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának.”? A film forgatókönyvéből igazi pesti Broadwayre való önálló darabot írt Hamvai Kornél, mely groteszk humorával egy nehéz történelmi kort elevenít fel, és nem hiányoznak belőle a jól megszokott szófordulatok, mindenki által ismert nagy mondatok sem. A Tháliánál pedig már csak azért se találhatnánk stílusosabb helyszínt a darab bemutatására, mert csak néhány lépésre található az egykori Tinódi mozitól, ahol nézők ezrei látták annak idején a filmet. Pelikán József gátőr Csányi Sándor Virág elvtárs Cserhalmi György Bástya elvtárs Szombathy Gyula Csetneki, Gulyás, kartárs, kórus Hunyadkürti István Dániel, Tussinger, kartárs, kórus Schmied Zoltán Rendőr, Fegyőr, Testőr, Rab, Borbély, Bíró, kartárs, kórus Szegezdi Róbert Gogolákné, Primadonna, Patocsni, kartárs Müller Júlia Gizike, Szabónő, kartárs, kórus Kovács Vanda Díszlettervező: Horesnyi Balázs Jelmeztervező: Pilinyi Márta Asszisztens: Müller Zsófia Súgó: Serfőző Andrea Rendező: Balikó Tamás Bemutató: 2012. december 6. Thália Színház
2012.11.12. 08:00
Szinhaz.hu
"Az a gyanús, ami nem gyanús"
Bacsó Péter A tanú című alkotásának színpadi változatát mutatja be a Thália Színház december 6-án Csányi Sándor, Szombathy Gyula és Cserhalmi György főszereplésével.
2012.11.11. 19:10
Kulturpart.hu
A tanú: decemberi bemutató a Tháliában
Színházban az egyik legismertebb magyar film: Bacsó Péter A tanú című alkotásának színpadi változatát mutatja be a Thália Színház december 6-án Csányi Sándor, Szombathy Gyula és Cserhalmi György főszereplésével.
2012.11.10. 22:29
Ma.hu
Csányi Sándor lesz Pelikán elvtárs a Tháliában
Színházban az egyik legismertebb magyar film: Bacsó Péter A tanú című alkotásának színpadi változatát mutatja be a Thália Színház december 6-án Csányi Sándor, Szombathy Gyula és Cserhalmi György főszereplésével.
2012.11.10. 19:40
Life-style.hu
A tanú: decemberi bemutató a Tháliában
Bacsó Péter A tanú című alkotásának színpadi változatát mutatja be a Thália Színház december 6-án.
2012.11.10. 17:54
Metropol.hu
Tudod mi az az FTP? – Indul a Független Thália Projekt
Tudod mi az az FTP? – Indul a Független Thália Projekt
A Thália Színház befogadó színházként tovább szélesíti együttműködését a független színházi társulatokkal. A FÜGE Produkcióval együttműködve alakította ki a 2012/13-as évad repertoárját a két stúdió valamint a Mikroszínpad tereiben. A FÜGE „inkubátor” szerepet vállalva, a produkciók létrehozását segíti a finanszírozástól a próbalehetőségekig, a II. kerület Jurányi utcában működő produkciós házban. A Thália pedig játszóhelyeinek köszönhetően elsősorban a színpadi bemutatkozásról, repertoáron tartásról gondoskodik. Bereményi Géza 2012-től vezeti a színházat, amely befogadó színházként a Thália nevet viseli. Igazgatói koncepciójában megfogalmazottak szerint a "Thália progresszió" szellemiségében a hazai viszonyok között újszerűnek számító struktúrát kíván megvalósítani, amelynek egyik fontos eleme, a szoros és intenzív kötelék a független színházi szcéna meghatározó társulataival, alkotóival.Középtávú cél az un. „Thália szellemiség” újraélesztése a Nagymező u. 22-24-ben. A Thália a magyar színházművészetben a progresszió szimbóluma a valamikori Thália Társaság óta. A Társaság célja a hivatásos színházakban mellőzött, irodalmi értékű klasszikus és kortárs művek kiállítása volt, emellett a friss és új játékstílusokkal való kísérletezés. Ebben az értelemben a Thália Társaság az első magyar alternatív színháznak tekinthető. Ezt a tradíciót szeretné felfrissíteni a Thália Színház, amikor a FÜGE ernyőszervezeti hátterére támaszkodva játékra hívva, befogadja a független színházi együtteseket és műhelyeket.Az együttműködés kommunikációs és szervezési hátterét a Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottságának nyertes pályázata teszi lehetővé. A Független Thália Projekt novemberben egy hetes platformmal indul, amelynek keretében a különböző társulatok megtöltik a színház tereit az Arizona Stúdiótól a Mikroszínpad kávézójáig. Ezen a héten nemcsak azokat az előadásokat lehet majd látni, amelyek az évad repertoárját alkotják, hanem olyan produkciókat is, amelyek szellemiségükben kapcsolhatók az FTP eseményéhez. A terület legnevesebb csapatai vonulnak fel rég nem játszott vagy még be sem mutatott előadásaikkal, így például a KOMA Áldja meg az Isten, Mr. Vonnegut című előadásával mutatkozik be, a HOPPart a Kőszegi Várszínházzal együttműködésben létrehozott Hajrá Háry! című zenés opuszát adja elő, de a projekt keretében újra színpadra kerül a Szikrában nagy sikerrel bemutatott és azóta sem játszott Szeret…lek című darab is Pelsőczy Réka rendezésében a Manna Produkció és a HOPPart gondozásában. Terítékre kerülnek ifjúsági előadások is, többek között a Nézőművészeti Kft. Gyáva és Vakság című egyszemélyes nemcsak színházilag, de pedagógiailag is hiánypótló darabjai. Bővebben itt olvashat a Független Thália Projektről. Itt a teljes program: November 10., szombat 19.30 KOMA Társulat: Áldja meg az Isten, Mr Vonnegut Arizona Stúdió 22.00 HOPPart Társulat és Manna: Szeret...lek Mikroszínpad November 11., vasárnap 20.00 HOPPart: Hajrá Háry Arizona Stúdió November 12., hétfő 17.00 Nézőművészeti Kft: Vakság Új Stúdió 19.30 Manna Produkció: Telefondoktor Arizona Stúdió November 13., kedd 17.00 Nézőművészeti Kft és Manna Kulturális Egyesület: Gyáva Új Stúdió 19.30 TÁP Színház: Roló Arizona Stúdió November 14., szerda 19.30 Neptun Brigád: Váltságdíj Új Stúdió ************ November 23., péntek 19:30 A humor forrása Mikroszínpad November 27., kedd 19.30 KOMA Társulat: Áldja meg az Isten, Mr Vonnegut Arizona Stúdió November 28., szerda 19.30 Neptun Brigád: Váltságdíj Új Stúdió November 30., péntek 19.30 Manna Produkció: Telefondoktor Arizona Stúdió 22.00 HOPPart Társulat és Manna: Szeret...lek Mikroszínpad
2012.11.10. 07:30
Szinhaz.hu
Dupla olvasópróba a Csiky-ben - Kovács Lajos vendégségben
Dupla olvasópróba a Csiky-ben - Kovács Lajos vendégségben
A kaposvári Csiky Gergely Színházban két próbaidőszak is kezdetét veszi párhuzamosan, hiszen december 14-én és 18-án is bemutatóra készül a társulat. A Csiky Gergely Színház beszámolója: A Stúdióban Martin McDonagh Vaknyugat című komédiáját próbálja Kovács Lajos, Kovács Zsolt, Rátóti Zoltán és Mészáros Sára. Az előadás a Thália Színházzal közös produkcióként készül, így Budapesten is számos alkalommal látható lesz majd. Kedd délelőtt tartották az olvasópróbát, melyen Bérczes László rendező elmondta, hogy 6-7 évvel ezelőtt szerette volna megrendezni a darabot, de nem kezdődött el a próbaidőszak. Most azonban kitűzve a bemutató időpontja, indul a munkafolyamat. Bérczes László felolvasta Petőfi egy versét, mely témájában szorosan kapcsolódik az ír szerző drámájának központi kérdéséhez. Midőn a földön még csak pár ember vala, Már meghalt egyik a másiknak általa. Ábelt megölte Káin. Ha a világ végén majd újólag Két ember lesz a föld határain, Ok is bizonnyal így egymásra rontanak, S az, aki megmarad ott, Nőül fog venni egy vadállatot. Talán e vadállatnak méhibül A réginél szelídebb emberfaj kerül. Ez a 23 éves fiú akkor elég sötéten látta a világot, ahogy a 30 éves McDonagh is, mikor a Vaknyugatot írta, és nekünk most semmi okunk, hogy ne lássuk legalább ilyen sötéten. Azért persze még nem lenne értelme előadást létrehozni, hogy ezt elmondjuk. Annak viszont már nagyon van értelme, hogy elmondjuk: olyannak látjuk a világot, amin már csak a csoda segíthet, de ennek a csodának a sansza minden emberben megvan. Még akkor is, ha ebben a darabban öt perccel a világ vége előtt vagyunk, s talán a négy szereplő az utolsó négy ember a földön. A nagyszínpadon pedig egy nagyszínpad épül. Színház a színházban. Othello Gyulaházán. Gádor Béla fergeteges filmvígjátékát most Tasnádi István alkalmazta színpadra – ők vezetik be a nézőket egy vidéki színház belső, titkos világába, ahol a intrikák, cselszövések, félreértések, féltékenység és világmegváltó nagy elképzelések kavarognak büfében, nyílt színen és kulisszák mögött is. Nem könnyű az élet, ha fiatal feltörekvő színésznő vagy éppen idősödő vezetőszínész az ember… és persze folyton ott lebeg a kérdés: Othello vagy Csárdáskirálynő? Mit kíván a közönség? Magasművészet, emberi tragédiák vagy slágerek és szórakoztatás? Miért ne lehetne a kettő együtt? Még az is lehet, hogy megszületik a színpadon a csoda… Göttinger Pál rendező és a társulat tehát egyszerre három előadáson fog dolgozni: az Othelllo Gyulaházán című vígjátékon, s egyúttal kiállítják a Csárdáskirálynő és az Othello egy részét is. Fotók: Memlaur Imre
2012.11.09. 08:31
Szinhaz.hu
Mindjárt péntek: programok minden korosztálynak
Mindjárt péntek: programok minden korosztálynak
A gyerekekkel üljük meg a Márton-napot, a barátokkal pedig hallgassunk Diana Krallt. :) Film Hisztéria Bemutató: 2012. november 8., rendező: Tanya Wexler, szereplők: Hugh Dancy, Jonathan Pryce, Maggie Gyllenhaal, Rupert Everett, forgalmazó: Budapest Film Kosztümös-romantikus film a vibrátorról? Az már igen! :) London, 1880. Granville doktor magánpraxisba szegődik, és altesti masszázzsal igyekszik orvosolni a hisztéria néven bejegyzett női tünetegyüttest. Nézd meg az előzetest itt! Korhatár: 16 év Költség: a Puskin moziban például hétfőn csak 1000 Ft egy jegy. De még rengeteg más moziban megy a film. Koncert Főszerepben: a harmonika Kodály Központ, Pécs, 2012. november 8. 19 óra A klasszikus zenében ritka vendégnek számító hangszer köré szerveződik a Pannon Filharmonikusok és Rade Mijatović horvát harmonikaművész közös előadása. További infó... Korhatár: nincs, de kisgyerekeknek nem ajánljuk Költség: 1000 Ft-tól Ha nincs kedved kimozdulni a hétvégén, olvasgasd az Éva Adventet! Akár online, az okostelefonodon is: evamagazin.hu/advent Kiállítás Magyar Rocklegendák vándorkiállítás Győr, Napóleon-ház, 2012. november 9-től december 31-ig Két gyűjtő magángyűjteményét lehet most megnézni Győrben, fotókat, tablókat, relikviákat a 60-as évek magyar beat- és rocklegendáitól, az Omegától kezdve a Korálon át az Eddáig. További infó... Korhatár: nincs, de inkább felnőtteknek való mulatság Költség: felnőtt belépőjegy 600 Ft, diák/nyugdíjas 400 Ft --pagebreak-- Kirándulás Márton-napi játszóház Baradla-barlang, Aggtelek, 2012. november 9. Kézműves foglalkozások az Aggteleki Általános Iskola diákjainak közreműködésével. Mindez persze a festői barlangrendszer bejáratánál. További infó... Korhatár: nincs Költség: a belépés ingyenes Még van néhány kirándulási tippünk! Kattints ide. Mikulás! Mikulásfesztivál Nagykarácsony, Mikulásfalva, 2012. november 9-től Most pénteken kezdődik a több héten át tartó programsorozat a Mikulás magyarországi víkendházában. Látogassatok el oda most vagy amikor szerintetek eljön az ideje! Tovább infó: mikulasfalva.com Korhatár: nincs Költség: november 14-ig 1000 Ft, 90 cm-es testmagasságig ingyenes. Még több infó a belépőjegyekről itt. Balett Csipkerózsika Budapesti Kongresszusi Központ, 2012. november 10., 19 óra. A Szentpétervári Balett előadása. Már most melegíthetünk az ünnepekre ezzel a káprázatos előadással, amelynél klasszikusabbat és balettebbet úgyse láthatunk. A szentpétervári társulat a Diótörőt és a Hattyúk Tavát is eltáncolja a hétvégén. Website-jukat itt találod, jegyet a kedvenc online jegyirodádban vásárolhatsz. Korhatár: a balett iránti rajongást nem lehet elég korán elkezdeni. Költség: 6500 Ft-tól személyenként.November 11-e Márton-nap. Készítsetek otthon Márton-napi lámpást! Megmutatjuk, hogyan.--pagebreak-- Színház Esküvőtől válóperig Thália Színház, 2012. november 10, 11., 19 óra. Írta Hamvai Kornél, főszereplők: Csányi Sándor, Schell Judit, rendező: Béres Attila. A bohózatot Feydeau hat egyfelvonásosából gyúrta össze Hamvai Kornél drámaíró. Ebből aztán semmi sem hiányzik, ami a kikapós asszonyok és felszarvazott férjek legnagyobb francia szakértőjét híressé tette. A házaspár egymásba szeret, összeházasodik, alaposan megkínozza egymást, majd elválik. Mindez a múlt század elején Párizsban. További infók itt. Korhatár: 14 évre saccoljuk. Költség: egy jegy ára 2500–3500 Ft. Koncert Diana Krall Papp László Budapest Sportaréna, 2012. november 13., 20 óra A nosztalgia édes ízeivel gyógyítja novemberi melankóliánkat Diana Krall, aki a 20-30-as évek szvinges vaudeville zenéjét megidéző új műsorával érkezik hozzánk. A magunk részéről alig várjuk! Korhatár: hagyjuk otthon a kölköket erre az estére. Költség: 14900 Ft-tól személyenként. Szöveg: Bay Ágota, Eörsi Sarolta, Móray Gábor, Sas Sándor. A cikk részben összeállítás az Éva magazin novemberi számából.
2012.11.07. 18:24
Evamagazin.hu
Meghalt Vallai Péter színész
A Vígszínház honlapján közzétett gyászhír szerint Vallai Péter Jászai Mari-díjas színművész, a Vígszínház tagja november 6-áról 7-ére virradó éjjel, életének 66. évében váratlanul elhunyt.Vallai Péter Budapesten született 1946. november 25-én. A Vígszínház honlapján található életrajz szerint 1969-ben, a Színművészeti Főiskola után a Thália Színházhoz szerződött, majd 1976-tól a Pécsi Nemzeti Színház, 1981-től a győri Kisfaludy Színház, 1982-től a szolnoki Szigligeti Színház művésze volt. 1987-től a Vígszínház társulatának tagja volt.Főbb színpadi szerepei között volt Biberach a Bánk bán-ból, Színész az Éjjeli menedékhely-ből és Ficsúr a Liliom-ból. Jelenleg A padlás, a Képzelt beteg, a Lenni vagy nem lenni és a Rómeó és Júlia előadásokban játszott a Víg-, illetve a Pesti Színházban.http://videa.hu/flvplayer.swf?v=Cg41NDlEicpiGZWs Vendégművészként játszott az Egyetemi Színpad, a veszprémi Petőfi Színház, a kecskeméti Katona József Színház, a debreceni Csokonai Színház, az egri Gárdonyi Géza Színház, a Budapesti Kamaraszínház, a Merlin Színház, az RS9 Színház, az Éjszakai Színház, a szolnoki Szigligeti Színház és a Magyar Színház produkcióiban.Klasszikus és kortárs költők-írók műveiből készített előadóesteket, köztük az Esterházy Péter írásai alapján készült Spion-játék-ot, a T. S. Eliot műveiből kiinduló TI.ESZ.I. avagy egy háromnapos vízihulla csodálatos életé-t és a Petri-szinopszis-t.Mintegy húsz filmben és tévéjátékban szerepelt, köztük Enyedi Ildikó Bűvös vadász-ában, a Szerelem első vérig-ben, a Sorstalanság-ban és a Casting minden-ben. 1981-ben Jászai Mari-díjat, 1989-ben és 2006-ban pedig Ajtay Andor-emlékdíjat kapott.
2012.11.07. 16:15
Origo.hu
Meghalt Vallai Péter
Meghalt Vallai Péter
November 6-áról 7-ére virradó éjjel, életének 66. évében váratlanul elhunyt Vallai Péter, a Vígszínház művésze - értesült a Színház.hu. Vallai Péter 1965-1969 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1969-1975 között a Thália Színház tagja, majd 1976-tól öt évig a Pécsi Nemzeti Színház színésze volt. 1981-1982 között a győri Kisfaludy Színház társulatához tartozott. 1982-től öt évre a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött. 1987 óta a Vígszínház tagja. Vendégművészként játszott az Egyetemi Színpad, a Veszprémi Petőfi Színház, a kecskeméti Katona József Színház, a debreceni Csokonai Színház, az egri Gárdonyi Géza Színház, a Budapesti Kamaraszínház, a Merlin Színház, az RS9 Színház, az Éjszakai Színház és a Magyar Színház darabjaiban. A Vígszínház közleménye: Emlékezetes alakításait, tehetségét, ember- és életszeretetét, műveltségét örökre szívünkben őrizzük. Fanyar humora, különleges intellektusa és brilliáns játéka mindannyiunknak hiányozni fog! Vallai Pétert a Vígszínház saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkedünk. Vallai Péterről saját szavaival: - Nagyon jó néző vagyok, ezt bizton állíthatom, bár minden előadás első 8-10 percében sírva fakadok, mert látom a próbák nehézségeit, és nagyon sajnálom a kollégákat. Utána viszont megemberelem magam, és önfeledten tudok örülni minden előadásnak, ha jó, ha rossz, de színház, csak ne lenne ennyire szép! - A negatív figura mindig jó – pláne ha még meg is javul a darab végére –, mert van fejlődéstörténete. A pozitív figura inkább filmre való. - Legfeljebb tüske maradt bennem, ha nem én kaptam meg egy szerepet, amit szerettem volna. Szerepet soha nem kértem, mert meggyőződésem szerint az a színész, aki önmagának oszt szerepet, megfosztja magát attól, hogy kikérje magának, miért kell az adott szerepet eljátszania. Szerepet soha nem utasítottam vissza, sőt, vissza sem adtam. Ha a színész visszaad egy szerepet, kiiktatja azt az erőt, ami a premier előtt néhány héttel lép működésbe, és arra kényszeríti, hogy mire felmegy a függöny, készen kell lennie a szereppel. Ha ez nincs, bármikor mondhatom azt, hogy mi a francnak próbálok, hiszen ennyi erővel vissza is adhatnám. - Mindenekelőtt a rendezőnek legyen humora. Ez alapvető dolog. Másrészt legyen fölkészültebb, mint mi, tudjon többet nálunk, legalább az adott darabról. Tudnia kell, mikor használjuk fel, amit mond. Ezt a főiskolán úgy mondtuk, „Józsi hozza”, ami azt jelentette, hogy ha kaptunk egy instrukciót, nem csináltuk meg azonnal, hanem csak később, amikor már leülepedett. Kissé apacentrikusnak tűnik, de mégis fontos, hogy büszkék legyünk arra, hogy ebben a színházban ezzel a rendezővel dolgozhatunk. Ha viszont a rendező zseni, akkor ez a tulajdonsága ne vegyen le az előadás sikeréből. - Minden önálló estemet magam állítom össze. Eleinte megadtak egy költőt, én pedig kiszedtem az anyagból, ami érdekelt, és félretettem, ami nem eléggé jól mondható, majd összeraktam a műsort. Később már tudták, hogy úgyis a magam feje után megyek. Meggyőződésem, hogy 8–10 percnél tovább nem szabad verset mondani, mert nem tud figyelni a közönség. Időnként fel kell riasztani őket, vagy éppen el kell terelni a figyelmüket. Ezért találtam ki, hogy egy bizonyos ponton bekapcsoltam a rádiót, és ami éppen ment benne, az az előadás részévé vált. Egyszer az is előfordult, hogy a rádióban Pilinszky mondta saját versét, az Apokrifet. Csupán két percre akartam megszakítani az előadást, de végighallgattuk a verset. Szerencsés vagyok, mert jó időben kaptam meg azokat a könyveket, amelyeket felhasználtam: Thomas Mannt, Bernhardot, Beckettet, a beat-nemzedék költőit. - Az, akinek mindig megy a játék, nagyon szerencsés alkat, vagy nappali színész, ami azt jelenti, hogy a büfében nagyon jó, de a színpadon meghal. A színjátszás kicsit sport is, van kemény fizikai része, az eredmény – esetünkben a siker – nagymértékben függ a pillanatnyi formától. - Nem akarom lejjebb nyomni, de feljebb sem emelem a darabot, amely egy hollywoodi alapötletből kinövő komédia. A lényeg azonban, hogy a közönségnek tetsszen, hiszen 1200 embert kell estéről estére behozni és kiszolgálni. A bőrünkre megy a játék. Az utolsó interjút Vallai Péterrel a Criticai Lapok készítette. A beszélgetést itt olvashatják.   Forrás: Színház.hu, Criticai Lapok
2012.11.07. 10:16
Szinhaz.hu
'Eddig csak a szerelem volt' - Villáminterjú Dicső Dániellel
'Eddig csak a szerelem volt' - Villáminterjú Dicső Dániellel
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen végzett televíziós szakon, de színházi rendezőként már a harmadik bemutatóját tartotta. A Thália Színházban színre vitt Álmodozók és Equus után most Béres Ilonával és Lazók Mátyással Az asszony a fronton történetét dolgozta fel. Dicső Dánielt kérdeztük. Hogy kezdtél el rendezni? Már egész fiatalon tudtam, hogy színházában szeretnék dolgozni és az is nagyon hamar kiderült, hogy a rendezés érdekel. Nagy szerencsém volt, hogy olyan fontos előadásokat láttam tizenegy-két évesen, mint például a Marton László rendezte Mesterkurzus, amiből nem „csupán” Kútvölgyi Erzsébet fantasztikus játéka, hanem az egész előadás világa maradt meg, maga a rendezés is meghatározó élményt jelentett. (Terence McNally darabja "az opera egyik legfényesebb csillagának", az 1977-ben elhunyt Maria Callasnak állít emléket. A színpadon a nagy művésznő mesterkurzusa elevenedik meg: Callas már nem tud énekelni, de miközben a tanítványait hallgatja, lepereg előtte az egész élete. A szerk.) Miért nem tudtad kiverni a fejedből a színházi munkát az egyetem alatt, ahol televíziós rendező-szerkesztő szakra jártál? Ez szóba se jött. A tévés szakon rengeteg olyan dolgot tanultam, amit a színházban is tudok alkalmazni. Az egyik tanárom például sokszor emlegette, hogy a televízió fény és ritmus. Ez fontos a színházban is, hiszen tudni kell hatni a közönségre, élményt kell nyújtani, ez elengedhetetlen. Azt is megtanultam, hogy nincsenek előre kitaposott utak. Magunknak kell mindent kijárnunk, önállóan is tudni kell teljesíteni és ehhez helyzetet kell teremteni. A televíziós szaknak köszönhetően ma már másként közelítek a színházhoz. Dicső Dániel Először a Tháliában rendezted az Álmodozókat, majd az Equust, most pedig a Rózsavölgyi Szalonban az Asszony a fronton című adaptációt mutattátok be Béres Ilonával és Lazók Mátyással. Hogy tudtad megteremteni a munka lehetőségét? Az egyetem után egy évet Eszenyi Enikő mellett dogoztam a Vígszínházban, ahol rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem. Azt gondolom, hogy a sikerhez minőség, a minőséghez pedig tehetséges alkotótársakon kívül pénz kell. Tudtam, hogy nem elég egy jó ötlettel beállítani egy színházhoz, ennél többet kell felmutatnom. Ezért készítettem egy üzleti tervet az Álmodozók című előadáshoz és elkezdtem tárgyalni különböző cégek vezetőivel a szponzorációról. Hosszú hónapok után sikerült előteremteni azt az összeget, ami már jelentős részét képezte a tervezett költségvetésnek. Így vettem a bátorságot és leültem Zimányi Zsófiával, a Thália Színház és a Tavaszi Fesztivál akkori igazgatónőjével egyeztetni a darabról. Majd 2010 márciusában a Tavaszi Fesztivál és a saját művészeti cégem közös produkciójaként bemutattuk az első „nagyszínházi” rendezésemet. Az Álmodozók sikere után Zimányi Zsófia felajánlotta, hogy újra dolgozzak a Tháliában. Tizenhat éves korom óta meg akartam rendezni az Equus című darabot, így egyértelmű volt számomra, hogy ez következik. Az újabb próbafolyamatot szintén megelőzte a szponzorkeresés, ami ekkor már könnyebben ment, hiszem mögöttem állt a színház. Azt külön megtiszteltetésnek tartom, hogy ezek után Zsófia meghívott a saját művészeti vállalkozásába, a Rózsavölgyi Szalonba is rendezni, úgy hogy bármit csinálhattam, azzal, akivel szerettem volna. Így bemutattuk az Asszony a frontont Béres Ilonával a főszerepben. Mennyi küzdelemmel járt a három rendezés? Az Álmodozókkal vesztettem el a „szüzességemet”, minden szépségével és nehézségével együtt. Az Equus sokkal nagyobb küzdelem volt, mint amire számítottam, de azt hiszem győztesen jöttem ki a csatából. Az asszony a fronton pedig az első olyan munkám, ahol elégedett vagyok magammal, mint rendezővel. Equus Mennyiben felelsz meg annak a képnek, amit általában a rendezőről gondolni szokás, hogy egy határozott, karakán, intellektuálisan sziporkázó, mindenre megoldást tudó alak? Pontosan tudom, hogy mit akarok és hogy mit fogunk látni a premieren, de ennek ellenére szeretem ha a színészek és nem én vagyok a főszereplő a próbafolyamat során. Legalábbis higgyék csak ezt... Mennyiben tudod kívülről szemlélni azt, amit eddig rendeztél? Mindig is megfigyelő voltam. Tisztában vagyok azokkal a kompromisszumokkal, amiket magammal kötök a „nézettség” érdekében. Az idő pedig hozzásegít ahhoz, hogy fél év, egy év elmúltával észrevegyem a hibáimat, tudjam, mit csinálnék másként. Ezeket a tapasztalatokat a következő munkámban mindig felhasználom. Persze a következőben meg mást tanulok, amit ismét viszek tovább. Remélem ez mindig így lesz. Hogy találtatok egymásra Ilonával, mikor derült ki, hogy “értitek egymást”? Nem tudtam mást elképzelni az Equusban a bírónő szerepére, mint Béres Ilonát. Egy olyan nőt akartam látni a színpadon, aki már túljutott mindenen, de még pezseg benne a nőiesség és olykor zavarba ejtő szexuális kisugárzása van. A próbák során kiderült, hogy Ilonával egy hullámhosszon vagyunk. Mikor felkértem az Asszony a fronton főszerepére, már olyan természetességgel tettem, mintha csak egy teára hívnám el, ő pedig ennek megfelelően válaszolt. Béres Ilona és Lazók Mátyás Miért Lazók Mátyást választottad Ilona partneréül? Ő hogyan van jelen az előadásban? Már a kezdetekkor is két szereplőben gondolkodtam. Matyi egy klasszikus alkatú, arcú, hangú fiatal színész. Mintha a múltszázadból csöppent volna közénk. Emellett vad, állatias energiákat tud magából előhozni. Ezért ő testesíti meg azokat a szerencsétlen fiatalembereket, akiket belekényszerítettek a katonasorsba. Polcz Alainé egy nő története. Mi az, ami átélhetővé teheti mindenki számára? Az Asszony a fronton nem csupán egy nő története, hanem egy nemzeté, hiszen nem csak nőket, családokat, hanem az egész országot erőszakolták meg a németek, az oroszok a háborúban, végül pedig mi magunkat. Nagyon fontos Polcz Alaine saját, személyes története, az az élni akarás, optimizmus és életszeretet, ami a lényéből, létéből árad példaértékű. Az események, amiket elbeszél, hetven évvel ezelőtt történtek. Erről az időszakról sokaknak maradt még valamilyen emlékük, sokan át is éltek hasonló megpróbáltatásokat, mint Alaine, mindannyian hallottunk már családi anekdotákat. Ezért megvan az esélye annak, hogy a nézőkhöz közel férkőzzön ez a produkció. Van-e olyan részlete a szövegnek, ami különösen kedvessé vált számodra? Az előadás első néhány sora: „A háború nem könnyű. A házasság sem. Megpróbálom elmondani Neked, hogyan volt, mert egyszer már el kell mondanom." Különösen szeretem azt is, amikor az Esterházy-kastélyról mesél, mert olyan mint egy jó festmény: egyszerű és szép. Ugyanakkor az a részlet valami baljóslatút is hordoz, ahogy időről időre megszólal benne a toronyóra. Keresed-e a rendezői munka lehetőségét, van-e terved? Pár évre előre tudom, kikkel, hol és mit szeretnék megrendezni. Igyekszem, hogy ez valóra is váljon. Eddig sikerült. Eddig csak olyan munkáim voltak, amiket szerelemből csináltam. Mondhatni, eddig csak a szerelem volt. Remélem, ez így is marad. Meddig tarthat ez a szerelem? Sokáig, amedig egy igazi szerelem tarthat, de azt egyelőre nem tudom megmondani, hogy egy „klasszikus” rendszerben, „kötelező” rendezésekkel meddig tudnék kreatív maradni. Az Equus decembertől újra a Thália műsorán látható. Az Asszony a fronton című produkciót november 7.-én (szerda) 19:30 órakor és november 10.-én (szombat) 19:30 órakor láthatják legközelebb a Rózsavölgyi Szalonban. A Rózsavölgyi Szalon novemberi bemutatóiról itt olvashatnak. Színház.hu
2012.11.05. 06:04
Szinhaz.hu
'Ha be lesz fejezve a nagy mű...' - Koltai a Nemzeti pályázatról írt
'Ha be lesz fejezve a nagy mű...' - Koltai a Nemzeti pályázatról írt
„Az egyszerűség kedvéért, és mert tréfás kedvünkben vagyunk, tegyünk úgy, mintha a Nemzeti Színház következő főigazgatójának személye pályázaton dőlne el” – ezzel a felvetéssel indul Koltai Tamás kritikus, a Színház című lap főszerkesztőjének publikációja, melyet a Népszabadságban közölt. Lapszemle. Koltai Tamás a színházigazgatói pályázatok kapcsán elsőként kifejti, „mára mindenki ráébredhetett, hogy a felelősség emlegetése önmagában naivitás, a döntések következményeiért soha senki sem felel, akkor sem, ha a balul sikerült kinevezés tönkretette az illető intézményt”. A kritikus szerint a Nemzeti Színház státuszát sem sikerült az elmúlt évtizedek során körülírni, „eltekintve a konzervatív jelmezbe öltöztetett nacionalizmus sztereotípiáitól” és úgy látja, az Alföldi Róbert vezette Nemzeti a művész színház népszínházi formáját valósítja meg, egyensúlyt teremtve hagyomány és újítás, klasszikus kultúraközvetítés és kortárs közéleti gondolatiság, irodalomközpontú teátrális örökség és esztétikai nyitottság között, prosperáló Nemzetit visz, melynek szakmai renoméját is sikerült növelnie. Koltai szerint „ennyi ok épp elegendő arra, hogy egy regresszív hatalom számára ne legyen kívánatos”. „Nálunk igen kevés a formátumos színházmeghatározó szakember. Egy részük külföldre kényszerült. A fiatalabbak a kiszámíthatatlan állami és önkormányzati felügyelet miatt a színházvezetői pozíció gondolatát is elutasítják, különösen irtóznak a politikának hatványozottan kiszolgáltatott Nemzetitől. Alig akad komolyan vehető jelentkező” – teszi hozzá a kritikus, aki a lehetséges aspiránsokról is szót ejt írásában. Felidézi azt a szakmai pletykát, miszerint Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója indulhat Eperjes Károllyal együttműködésben az igazgatásért Vidnyánszky Attila és Alföldi Róbert mellett. Ennek kapcsán Koltai megjegyzi: „Nem tudni, hogy Fekete Pétert müncheni bűvészdiplomája vagy csupán az üzleti gátlástalanság segítette abban a trükközésben, hogy a megyei képviselőtestület saját költségvetési rendeletének értelmében – amellyel papíron a színház feladatkörébe illesztett tőle teljesen független tevékenységeket és intézményeket, ezáltal fiktív módon többszörösére „növelve” a támogatását – több tízmillió forintot szakított le (illetve vont el a tisztességesen eljáró színházaktól) egy „fenntartói ösztönző részhozzájárulás” címén létesített minisztériumi keretből. Hasonló bűvészmutatványa, hogy Vidnyánszky biztosította hatalmi pozícióját kihasználva széleskörűen forgalmazza a Jókai Színház előadásait, az udvari köztévék kontrollálatlan közvetítéseit is beleértve, amelyek révén bárki meggyőződhet e produkciók színvonaláról, és tanúja lehet, hogyan működik az értékek kontraszelekciója a pártirányítású kultúrában”. „(...)Eperjes Károly, valaha volt kiváló színész, veszprémi művészeti tanácsadó, aki nem tesz különbséget az izmusok, „bolsevizmus, liberalizmus, fasizmus” között (így, ebben a hercig trióban), és aki szerint a legnagyobb baj, hogy a rendezők „átírják a klasszikus darabokat”, ráadásul „a saját abberalizmusukra akarják lehúzni” (vagy „aberralizmusukra”?, nem dől el, melyik a helyes, az sem, hogy mit jelentenek, lásd a Thália és teológia című könyv 57. és 58. oldalát) szédületes perspektíva a Nemzeti Színház számára” - fejti tovább Koltai, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy bárki is legyen az igazgató, győzelméhez elegendő lesz „az egyszemélyes pártoló tagság”, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök úr fog dönteni. "A Nemzeti Színház épületét, ezt a „városépítészeti környezetszennyezést” (Torma Tamás) is neki köszönhetjük. Ha be lesz fejezve a nagy mű, megvalósulhat benne a színházművészeti környezetszennyezés" - fogalmaz a kritikus publicisztikájában. A teljes értekezést itt olvashatják.
2012.11.04. 19:45
Szinhaz.hu
Három főszereplő is lebetegedett a Thália Színház bemutatójára
Megbetegedések miatt elmarad a Bohém Casting című zenés játék pénteki budapesti bemutatója a Thália Színházban, a szombati és a vasárnapi előadást azonban már megtartják.
2012.10.31. 22:05
168ora.hu
Megnyílt a Jurányi - Összeköltöztek a függetlenek
Megnyílt a Jurányi - Összeköltöztek a függetlenek
Megnyílt a függetlenek alkotóműhelye, egyben szellemi bázisa, a Jurányi utca 1-3. szám alatt, ahová a Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület (Füge) tagjai már be is költöztek. Csomós Miklós ünnepi beszédében méltatta a függetleneket Nyílt napon mutatták be a közönségnek a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorházat hétfő este. A Füge Produkciós Iroda által működtetett előadó- és alkotóművészeti központ négy szinten, 6000 négyzetméter területen független színházi és tánctársulatoknak, alkotói csoportoknak és civil szervezeteknek ad otthont. A házban elsősorban a gyártásra helyezik majd a hangsúlyt: olyan produkciós inkubátorházat hoznak létre, ahol irodákat, próbatermeket, raktárakat biztosítanak az egyesület tagjainak, szellemi műhelyt létrehozva. A szomszédi viszonyt kihasználva a jövőben az Átrium filmszínházzal, valamint a Thália, a MU és a Bethlen Téri Színházzal is együttműködnek. Csomós Miklós főpolgármester- helyettes a megnyitón mondott ünnepi beszédében elmondta, hogy amikor először találkozott az inkubátorház ötletével, úgy gondolta: ezt az elképzelést érdemes támogatnia a fővárosnak. - A függetlenek - mint az intézményi struktúrán kívüli társulatok - nélkül ugyanis nem lehet elképzelni Budapest kulturális életét - tette hozzá a főpolgármester-helyettes.Kulcsár Viktória, a FÜGE (Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület) elnöke elmondta: céljuk az volt, hogy a különböző csoportok, alkotók a közösségi terekben egymásra találjanak, idővel együttműködések, koprodukciók jöjjenek létre. Mint kifejtette: inkább az előadások létrehozásán van a hangsúly. A társulatokhoz és a produkciókhoz kapcsolódva különleges programokat szeretnének szervezni, munkabemutatókat tartanának, közönségtalálkozóknak, színházi nevelési programoknak adnának helyet. Részlet a Fidelio cikkéből "A körbejárás során érintettük több független társulat bázisát, ahol különböző attrakcióval vártak bennünket. A Szputnyik csapata egyik korábbról ismert ötletes jelenetét vette elő, melyben a színészek villanyszerelőként hozzák hangulatba a közönséget - lehet, az elsötétülésben is az ő kezük volt? -, a zsidó sztereotípiák lerombolásáért küzdő Gólem Színház képviseletében Borgula András igazgató népszerű előadásuk, a Lefitymálva filmbetétjét vetítette le, sok helyen pedig egy-egy (álcázott? - a gyanakvás nagy úr) próbafolyamatba tekinthettünk be. A HOPPart termében a székek a fal mellett sorakoztak, egymásra pakolva, öt színész pedig egy kis körben ülve - a muzikális társulattól nem meglepő módon - énekelt és vokálozott. A beavató színházi projekteken dolgozó Nyitott Körnél ezzel szemben minden ülőalkalmatosság szét volt pakolva, és a betérőknek egy úgynevezett "Székfoglaló"-játékban kellett - nem éppen udvarias módon - meggátolnia a társulat vezetőjét, hogy le tudjon ülni. Az így létrejött csapatmunka a későbbiekben fontos szerepet kap majd Antigoné című előadásukban.Ahogy emeletről-emeletre haladtunk, egyre több mutatkozott meg a Parlament kupolájából is, ami az esti díszkivilágítással impozáns kilátást eredményezett az épületből. A még épülő, szépülő termek mellett így jutottunk el a Tünet Együttes birodalmába, ahol kifejezetten sötét volt. Itt - miután a földön kinyúlt Gőz Istvánon több ízben átléptünk - Szabó Réka egy performansz részeként fizikailag megfeszülve ismertette azt a sok eredményt, amit az ideköltözés előtt már elértek. Épp felettük működik a Közép-Európai Ír Tánc Akadémia, ahol örökbe is lehet fogadni azoknak a deszkalapoknak (szakszerűbben: OSB-lapoknak) a mását, amiken ütemes léptekkel kopognak a táncosok. És bár a padlózat alatt gondosan került kialakításra a homokból és gyapotból álló szigetelés, a tünetesek így is pontosan tudhatják, mikor zajlanak odafent a próbák. Ez viszont már az együttélés velejárója, és az egy fedél alá került harminckilenc társulat, alkotókör és szervezet esetében fontos, hogy alkalmazkodni tudjanak majd egymáshoz és felismerjék az együttműködésben rejlő lehetőségeket". Itt tovább olvashat. Részlet a Népszabadság cikkéből "A megnyitó nem a siránkozásról szólt, hanem örömről, némi játékról és a bemutatkozásról, előadás-hirdetésről.Igaz, egy-egy ajtón - a HoppArt és a Szputnyik folyosóján - ott díszelgett a "zárolva"-felirat. A függetlenek ugyanis már többször nyilvánosságra is hozták: tartanak attól, a minisztériumra kirótt 17 milliárd forintos zárolás érinti a megítélt működési támogatásukat. Erre utalt a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) és több kulturális szakmai szervezet levelére érkezett kulturális államtitkári válasz is: "lesznek olyan kulturális szervezetek, projektek és intézmények, amelyek a tervezett támogatásokhoz nem vagy csak részben, esetleg a tervezettnél később juthatnak hozzá". Hogy pontosan kikről van szó, azt még nem tudni, bár a zárolásról szóló kormányrendelet október 8-án jelent meg a Magyar Közlönyben. A kulturális államtitkárságot újra a zárolás felosztásáról és a megítélt pénz átutalásáról kérdeztük, de konkrétumot most sem tudtak mondani. A válaszból annyi derült ki: még nincs végleges információjuk. Ha lesz, akkor válaszolhatnak arra, hogy mikor kapják meg a struktúrán kívüliek a megítélt összegeket.A legtöbb társulat egyelőre arra koncentrál, hogy a közüzemi számlákat befizesse, ha tudja, a fizetésekkel sok helyen még adósak. A Közép-Európa Táncszínház vezetője, Szögi Csaba arra vár, hogy megtudja, a megszavazott 26 millió forintból mennyi jut nekik. Ha már az összeget tisztázzák, az átutalásig hitelt vehet fel a lakására - szeretne ugyanis fizetést adni a munkatársainak. Nem először kér ilyenkormán banki kölcsönt, de korábban legalább tisztában volt a pályázati pénz nagyságával. (A kamatot saját zsebből állta.) Mivel a színháztermük befogadóképessége csekély, és a tao, a társaságiadó-jóváírással járó magáncégadomány a jegybevétel nyolcvan százalékáig vehető fel, alacsony öszszeggel kalkulálhat. Ha év végéig nem érkezik meg a minisztériumi pénz, az a független szcéna kilencven százalékának megszűnéséhez vezethet - mondja a FESZ alelnöke, Erős Balázs, a MU Színház művészeti vezetője. Különösen nehéz helyzetben vannak az önálló épületben dolgozó struktúrán kívüliek, mert az EMMI-én kívül nincs más működési pályázat, csak produkciós. Ráadásul a rizikós időszak most kezdődik, a fűtési szezonnal". A Színház.hu-n a függetlenek eredményeiről tudósít a FESZ A FESZ arról tájékoztatta lapunkat, hogy a szövetség tagjai 2012-ben 36 hazai és nemzetközi díjat kaptak és 23 hazai és nemzetközi fesztiválon vettek részt. Erről itt értesülhetnek. Forrás: MTI, Népszabadság, Metropol, Színház.hu, Fidelio
2012.10.31. 11:01
Szinhaz.hu
Mi múlhat egy zakón? - Interjú a Mózsik-Vinnai-Laboda hármassal
Mi múlhat egy zakón? - Interjú a Mózsik-Vinnai-Laboda hármassal
Hogyan születik egy színdarab? Mi a vicces és mitől? A Mózsik-Vinnai szerzőpárossal és Laboda Kornél rendezővel a Mikroszínpad új bemutatójáról, A humor forrásáról beszélgettünk. Laboda Kornél és Vinnai András Hogyan találtatok egymásra? Vinnai András: Imrével egy élelmiszer boltban ismerkedtünk meg, Kornéllal pedig úgy kerültünk össze, hogy őt neveztük meg rendezőnek. Ő az, akiről el tudjuk képzelni, hogy úgy tudja megrendezni az előadást, hogy az a lehető legtávolabb legyen az elképzeléseinktől. Mózsik Imre: Ez nem igaz. Laboda Kornél: Nekem azt mondták, hogy a zakóm miatt döntöttek mellettem. Mózsik Imre: Ez sem igaz, bár… Honnan jött az ötlet a humor forrásához? VA: A Thália Színház kért fel minket, hogy írjunk egy szórakoztató darabot. Számos koncepciót elvetettünk közben, végül úgy alakult, hogy az előadás rólunk szól: két íróról, akik egy darabot próbálnak megírni. Egyre távolabb kerülnek attól, hogy ez bármikor megvalósuljon és egyre kétségbeesettebbek. Rettentő rossz humoruk van, nagyon kellemetlen személyiségek, de azért egymást nagyon szeretik. A színház vezetőségét viszont gyűlölik. Mindenkiben ellenséget látnak. Végül már a saját figuráikban is. MI: Csak olyasmiről illik írni, amit ismer az ember. Mi csak egymást ismerjük. Ezért írtunk magunkról. Minden darabot az élet is ír. Alkotóként kerültetek már hasonló helyzetbe? MI: Például most. LK: Ezt igyekeztünk is felhasználni és az előadás javára fordítani. Ezért van az, hogy az előadásban a szerepnevek megegyeznek a valóságosokkal: az írókat Mózsiknak és Vinnainak hívják, az előadásban készülő darab rendezőjét Labodának, a dramaturgját Faragónak, a művészeti vezetőt Litkainak… Az előadásban van egy darab, amit visszautasít a színház. Ez a darab persze nem azonos azzal a darabbal, amit mi, készítők eldobtunk, sőt igazán el se dobtuk, mert bizonyos részleteit megtartottuk, csak egy keretet kapott. Ezért az alapszituáció, ha úgy tetszik valóságos, de magában a Humor forrásában minden fikció. Általánosságban az alkotófolyamatok pokoli mivoltáról szól a darab. Ez a stressz, rohanás és intellektuális kényszer egy szerzőpáros drámája is lehetne. Mitől válik ez nálatok a humor forrásává? VA: Alapvetően vicces szituáció, amikor két ember kétségbeesetten próbál valamit összetákolni, hogy legyen belőle valami, és még cselekménye is legyen. Sőt, még nevetni is lehessen rajta. Igazából annyira lehetetlen ez a két ember, hogy, ha van is valami jó ötletük, azt biztosan nem lehet színpadon megcsinálni. Állatcsordákról írnak, mohaidomárokról, meg mindenféle színpadon teljesen kivitelezhetetlen dolgokról. MI: Tulajdonképpen önmagunkat parodizáltuk, és rettenetesen el van túlozva az egész. Kivéve a harkályos részek. Azok valóságosak. Szörnyűek. LK: András és Imre sötét színben festik le ezt a két karaktert, de igazából nagyon szerethetőek. Két meglehetősen csekély értelemmel megáldott íróról beszélünk, akik pont az esetlenségük és gyermekdedségük révén lesznek szerethető és humoros figurák. Ami ezen kívül a humor forrása az előadásban, hogy egyszerre látjuk az alkotófolyamat kínjait és magát az alkotást is. Egy ilyen szituációban rendkívül szórakoztató, hogy a külső világ egyből reagál a belsőre, ahogy a gondolatok és jelenettervek azonnal valósággá válnak a színpadon. Ez egyébként különleges, filmszerű ritmust ad az előadásnak. Ezt a tempót rendezőként és színészként is kihívás elkapni. Jelenet az előadásból Ti személy szerint hogy álltok a humorhoz, mit tartotok viccesnek? MI: Minden vicces. A komolyság, a merevség önmagában is humorforrás. Én úgy próbálok meg vicces lenni, hogy nagyon komoly maradok. A végletekig. Emberileg. Hogyan szoktátok letesztelni, hogy valami jó-e vagy sem? VA: Imrével főleg az állatkísérletekben hiszünk. Ha felolvassuk a jelenetet egy kutyának vagy egy lepkének, és nem okoz nála különösebb gondot, akkor valószínűleg színpadon is működni fog. Jelen esetben persze Kornélnak is folyamatosan küldözgettük a jeleneteket, aki jókat derült rajtuk, sőt, egy ízben még el is mosolyodott. Az első nagy teszt egy színdarab esetében természetesen az olvasópróba, de a végső szót mindig a közönség mondja ki, amit elég nehéz megjósolni. LK: Imre és András írás közben gyakran elveszítették a kontrollt. Ilyenkor csak erős vízsugár segítségével tudtuk leválasztani őket a jelenetről. Az első igazi visszajelzés a próbák során jön majd, mert ott már többen vagyunk, akik kívülről nézik a szöveget. Aztán persze a próbafolyamat jócskán formálhatja az előadást. Szokott olyan lenni, hogy a színpadon valami olyan lesz igazán vicces, amiről azt először nem is gondoltuk volna. Alapvetően kiknek szól a darab? VA: Ha vicces akarnék lenni, azt mondanám, hogy kizárólag íróknak. MI: Szerintem csak olyan íróknak, mint amilyenek mi vagyunk. Nekünk. Meg nem íróknak. LK: Szokás mondani, hogy a fiatalabb közönségnek készül, akik már a független színházi produkciókon szocializálódtak, de nem zárnék ki senkit. Vagy ha ki is zárok valakit, akkor azt majd teljesen önkényesen teszem. Talán ruházat alapján. Milyen fogadtatásra számítotok? LK: Egy olyasfajta nézői aktivitást szeretnénk elérni, ami lehetőleg nem az, hogy beordítják milyen rossz az előadás. A humor azért különösen nehéz műfaj, mert mindenkinek más elképzelése van a humorról. Valójában ezt járja körbe az előadás, és erre utal a címe is. Igazából azt a pontot szeretnénk elérni, mikor a közönség olyan jól érzi magát, hogy már mindegy mi történik a színpadon. VA: Én szeretném, ha a nézők felnéznének rám. Nagyon sok megbecsülésre és tiszteletre számítok. MI: A karzatról figyeljük majd a közönséget. Arra számítunk, hogy az első húsz perc után már a nézők nagy része a színpad felé fog nézni. Direkt tettünk a darabba jó hangos részeket, hogy azok is tudjanak orientálódni, akik hajlamosak arra, hogy elkalandozzon a figyelmük. Szerző: Deutsch Sándor / Színház.hu
2012.10.26. 05:00
Szinhaz.hu
Kiss József: Vitaindító tanulmány a pesti színházakról
Kiss József: Vitaindító tanulmány a pesti színházakról
Kiss József drámaíró, rendező írt vitaindító tanulmányt a pesti színházakról. Az értekezésre Karsai György színház- és irodalomtörténész, egyetemi tanár válaszolt. Elsőként Kiss értekezését olvashatják. Kiss József írása: Valamikor Budapesten, egészen a kilencvenes évekig, komoly, nagy prózai színházak állottak a polgári épülésre, szórakozásra vágyók rendelkezésére. Igen, akármilyen különösen hangzik is, a szocializmus utolsó három évtizedéről van szó. Az ekkor színházat vezetők java része még a harmincas, negyvenes években gyűjtötte össze személyiségét, ízlését meghatározó élményeit. Az emberi, művészi nagyság tisztelete általánosan fegyelmező erő volt. A dolog különös, már-már paradox, hogy a kommunizmusban polgáribb igényűnek bizonyult a pesti színház, mint ma, a polgári Magyarország felé vezető úton. Talán annak tudható be ez, hogy megszűnt a diktatúra kötöttsége, a szabadság szabadosságot szült, mely alapállás távol esik a polgári eszménytől. Bejött a nyugat nyugodt utánzásának lehetősége is, mindenki igyekszik modernebb lenni a többieknél. A kritika gátlástalanul egekbe emeli azokat a színházi szándékokat, melyek a meghökkentést, a járatlan utakat választják. Ez a művészi irány azonban gyorsan önmagát ismétlő merev konzervativizmusba fordul, sémák és modorok százai állnak az érvényesülni óhajtó önjelölt karrieristák szolgálatára. A valamikori forradalmárok ősz szakállú, ápolatlanul kócos aggastyánokká vénültek, akik minden hatalmat megszereztek az évtizedek alatt, s most a füstölgő romokon keresgélnek megdöntendő rendszerek után. Nem látják, hogy az egyetlen megdönthető merev, autokrata, demagóg rendszer éppen az övék, éppen a sajátjuk. S amikor egy másik világ, egy másik ízlés is megjelenik a porondon, önmagát artikulálja, érdekeinek megpróbál érvényt szerezni, azonnal gyűlölködésbe kezdenek, az önvizsgálat, az önismeret legcsekélyebb jele nélkül. Nem érdekli őket, mi motiválhatja a másik felet, hogy ne mondjam: a másságot. Ez a gátlástalan, tisztelni képtelen, bosszúálló ideológiák emlőin nevelkedett forradalmárok sorsa. Végtelenül szomorú a látlelet. Pedig nem mindig volt ez így. Nem is oly régen még kiegyensúlyozott, szerves, működésképes élet lüktetett a pesti színházak táján. A teljesség igénye nélkül, emlékezzünk: a Várkonyi-, később Horvai-féle Vígszínházra, Págerrel, Sulyokkal, Darvassal, Tomanekkel, Bullával, Ruttkaival, Latinovits-csal, Koncz-cal, az Ádám-féle Madách Színházra, Tolnayval, Márkussal, Pécsivel, Psotával, Gáborral, Mensárossal, Husztival, Haumann-nal, Sztankay-val, a Major, Marton, később Vámos, Sík, Ablonczy vezette Nemzeti Színházra Sinkovits-csal, Bástival, Bessenyeivel, Törőcsikkel, Kállaival, Agárdival, Kerényivel, Iglódival, Kazimir Tháliájára Inkével, Kozákkal, Esztergályossal, Drahotával, Szabóval, Méccsel, Harsányival, a Fodor-, és Miszlay-féle József Attila Színházra Bodrogival, Voith-tal, Szemessel, Kalóval, Lánggal, Kállaival, Bánffy-val, Fülöppel, vagy éppen a Berényi-féle Játékszín értékes, kamara-jellegű, többnyire magyar bemutatóival, nagyszerű színészekkel. A nyolcvanas években elfoglalta helyét a Zsámbéki és Székely vezette Katona József Színház is, hatalmas támogatottsággal, látványos eredményekkel. A Színház-, és Filmművészeti Főiskolán a szakma hagyományos alapjainak tiszteletére oktatták a jövő színészeit Nádasdy, Radványi, Ádám, Illés, Gellért, Major, Várkonyi, Szinetár, Makk, Vámos, Máriássy, Herskó, Pártos, Horvai, Kapás, Montágh, Kazimir, Sík, Gáti, Békés, Kerényi, Székely, Zsámbéki, Huszti. Én magam ennek a gazdag iskolának alkonyán kaptam meg két diplomámat, Nádasdy Kálmánról szőtt legendák halványuló fényében. Sokféle ember, sokféle sors, ízlés, politikai meggyőződés. Egy valami azonban mindegyikükben közös volt: a hagyomány, a nagyság tisztelete. Paradoxonnak tűnik, mégis igaz: a puha diktatúra éveiben pezsgő, karakteres, mozgalmas színházi élet virágzott Budapesten, melyet nagyformátumú színészegyéniségek emlékezetes alakításai jellemeztek. Ami közös volt bennük, az a nagy színész-, és színházvezető személyiségek, az irodalmilag értékes drámák és az erős morális értékek dominanciája, mértéktartó rendezésekben. Érdekes módon, mára egyedül a szocializmusban született Katona József és Radnóti Miklós Színházak azok, melyek megőrizték eredetileg vállalt karakterüket, a többi színház arculata átalakult, vagy elmosódott. A Madách Kamarából kreált Örkény, a Katona és a Radnóti ugyanannak a közönségrétegnek készítik – az általuk elvárt színvonalon – szűk körű előadásaikat. Ezek a színházak nagy gonddal jelölték ki helyüket a térképen, alapozásuk sikerre volt ítélve, célközönségük állandó és hűséges. A többiekről Előbb: a Thália és a Józsefvárosi Színház megszűnt, az Operett Színházban kellemetlen kötelezettséggé degradálódott az operett-játszás, a József Attila ki akart bújni az angyalföldi bulvárszínház karakteréből művész színházi kísérletekkel. A Játékszín, és – az egykor erős karakterű Vidám Színpadból átalakított – Centrál Színház az angolszász sztár bulvárszerzők jogdíjgyára lett, a Madáchból – ezen túl – méregdrága musical színházat csináltak. A Vígszínház szép lassan eljelentéktelenedett, a Nemzeti előbb megszűnt, aztán újjáalakult eredeti küldetését – melynek létrejöttét köszönhette – óvatosan kerülgetve, később tudatosan kerülve. A Nemzetiből „maradt” Magyar Színház lekopott, épülete botrányos, vergődése tragikus. Ők is megpróbáltak kilépni saját árnyékukból… Az Új Színház túlontúl sokszínű lett, bízva abban, hogy a mennyiség egy idő után átfordul minőségbe. A Kamaraszínház három apró színpada nem lehetett alkalmas nagyobb hatást gyakorolni a főváros színházi életére. Az újnak mondható Bárka Színház kamara-stúdió jellegű művészszínház, speciális közönségre építve. A Főiskolából Egyetem lett, a fiatalok körében látványos a hagyományos értékek ismeretének hiánya. Végül, jellemzően: az Opera engedte bezárni az Erkel Színházat. Utóbb: a Thália és a Józsefvárosi megszűnésre ítéltetett, a József Attila és a Pesti Magyar vegetál, az Új radikális arculatváltás terheit nyögi, a Budapesti Kamara és a Játékszín felett – úgy tűnik – pálcát törtek. S ami még nagyon fontos: annak idején a főiskoláról kikerült színészjelöltek, pár évre – majdhogynem kötelezően – vidékre szerződtek, hogy ott megerősödve, tapasztalatokat szerezve vonuljanak be a főváros színházi életébe, hozva magukkal a magyar valóság megélt, feldolgozott valóságát, mi több: igazságát. Ez a szerves kapcsolat a vidéki és a pesti színházak, valamint az egyetem között mára tökéletesen megszűnt. Ha ma egy végzős színésznek azt mondod, vidék, kinevet. Jól érzékelhető: „a nagy színész-, és színházvezető személyiségek, az irodalmilag értékes drámák és az erős morális értékek dominanciája, mértéktartó rendezésekben” színháza megszűnt Budapesten. Nincs fősodra a színházi élet folyamának. Nincs igazodási pont, nincs a „mihez képest” támadható állandósága. Eltűntek a hegycsúcsok, a szellemi erózió folytán a bérceket egyforma, unalmas dombság váltotta fel. A főváros színházi élete homogenizálódott, ha durvábban fogalmazok: lepusztult… A liberalizmus uralkodása alatt a sokszínűség, a sokféle karakter összemosódott, elszürkült. Jó orrú konjunktúralovagok terepe lett a színház. Sivár világkép szitál ködként a színpadokról. A színházakban vagy rossz a hangulat, vagy közömbösség uralkodik. A bemutatók nem okoznak különösebb izgalmat. A közönség érdeklődése rutinná devalválódott… A polgári színház hívei egyre több időt kell fordítsanak arra, hogy ízléses, értékes, magas színvonalú, isteni magasságba ívelő emberi gondolatokat feldolgozó műveket találjanak a színházak ajánlatai között. Zilahyt, Molnárt, Tamásit, Heltait, Lengyelt, Némethet, Illyést, Márait, Nyírőt, Bródyt, Hunyadyt, Hubayt és Sütőt szeretne látni milliónyi fővárosi közönség. És olyan fiatal drámaírókat, kiknek feltűnése szellemi izgalmat kelt a nívós, polgári közönség köreiben. És igazi, hagyományosan nagyformátumú színészi teljesítményeket. Hja, a színészek… A színészek alárendelt szerepbe kényszerültek az utóbbi három-négy évtized káros hatásaként. A rendezők kerültek előtérbe, mintha a színház a rendezőkről, s nem a színészekről és az írókról szólna. Pedig – bizony – a színház a színészekről és az írókról szól. A rendezők erőszakosabbja csak arra képes, hogy saját imaginációit agresszíven kivetítse, ám eredeti darabot írni, vagy egy szerepet megrendítően eljátszani képtelen. Ez irigységet, kisebbségi érzéseket indított el ezekben az emberekben, átgázoltak az előttük – a fényben – állókon. A nagy huszadik századi társadalmi folyamatoknak, a bolsevizmus és a liberalizmus előretörésének ez egyenes következménye. Ugyanolyan kontraszelekció, mint azok. Hatalomra kerültek a „…gátlástalan, tisztelni képtelen, bosszúálló ideológiák emlőin nevelkedett forradalmárok…”. A főszereplők azóta valóban mellékszerepeket játszanak. A színészek mentálisan is megrendültek, befogják a szájukat. Szánnivaló a helyzet. Mivel gyenge a színháziak érdekképviselete, nincs erős színészkamara, ezért a színészek magányos farkasokként portyáznak a szélfútta színházi sztyeppén. Ha bárminemű művészi táplálékhoz akarnak jutni, odaverődnek az őket befogadni hajlandó társulatokhoz, pontosabban a rendezőkhöz. A társulathoz tartozás természetes igényét összetévesztik a kritikátlan szervilizmussal. A rendezők tobzódása pedig a színészek arctalanodásához vezet. A színész engedelmes vazallussá züllött. Minden méltóságát, jelentőségét elvesztette. Tragédia. Ezt a folyamatot gyorsította fel a Magyar Televízió tv-játékainak megritkulása, majd teljes megszűnése, illetve a kereskedelmi televíziók virtuális értékeit képviselő celeb-hordának előretörése. A világ paradox: a nagy csiricsáré színkavalkád szürkeséget eredményezett, a legnagyobb színészeink teljes ismeretlenségbe süllyedtek. Bár már lassan eszme, gondolat sem lesz, amit képviselhetnének, hiszen az eszmei-gondolati relativizálás is teljesítette pusztító küldetését. Úgy tűnik, Lucifer győzött Ádámon. Meg kell teremtenünk a Színészek és Írók Színházát. A magasabb gondolatok, a magasabb értékek színházát. S végül az „egyetemről” Nemrég egy régi ismerősömmel, talán mondhatom: barátommal beszélgettem. Az illető az úgynevezett liberalizmus nevű luciferi eszme híve, és naprakész információkkal bír a színház- és filmművészeti felsőoktatás egyetemi szintű intézményéről. A beszélgetés csúcspontján azt kértem tőle, nevezzen meg a jelenlegi oktatói gárdában egyetlen olyan személyt, akiről köztudott – és nyíltan vállalja is –, hogy keresztény hazafi. Az én barátom – különösen – indulatos lett, rendre oktatott, hogy már a kérdésem is kirekesztő, jól is néznénk ki, ha ő ezt számon tartaná, hiszen a szabadságnak az a lényege, hogy ez mellékes, senki sem foglalkozik az ilyenfajta listázásokkal!!! Valamiféle különös, számomra ismeretlen düh lett úrrá rajta. Én nyugodt maradtam, mi több, derűs. Megismételtem kérésemet, úri jókedvemből, gyermeki kíváncsiságból: van-e ilyen tanár? Nem válaszolt. A nyolcesztendős kisfiam jutott eszembe, aki, ha sarokba szorítjuk egy kérdéssel, azt válaszolja dacosan: „Tudom, de azért sem mondom meg!” Mi történhetett? A kérdésem kirekesztő lett volna? Én örülök annak, ha a környezetemben cigány, vagy zsidó, vagy sváb, vagy arab ember munkálkodik hasonló céllal, mint én, ugyanazon törvények alapján. Nekem ez örömet okoz. Hiszen látom, hogy ugyanazért a célért dolgozunk, nem lehet köztünk semminemű feszültség, és igen, boldogít annak a tudata, hogy az illető más. A másságot, ugyanis, csak úgy lehet tisztelni, ha felismerem, tudomásul veszem, hogy akit tisztelek, az „más”. Különben hogyan is tisztelhetném a másságát? A szeretet alapja a megkülönböztetés. A gyermek is csak attól a pillanattól számítva szereti anyját, amikor felismeri, hogy anyja egy másik személy. „Mindannyian mások vagyunk!” – harsogta annakidején a dal, amit sokszor hallgatnunk kellett. Ha mindannyian mások vagyunk, miért ne tudhatnánk arról, ki milyen más, és miben más? Nemrég egy idióta amerikai lemészárolt egy csomó szikhet, ott, Amerikában, mert azt hitte a tudatlan, hogy ezek a szakállasok arabok. Persze, ezért senki sem vádolja meg Amerikát, hogy idegengyűlölő… Én magamban is tisztelem a másságot. Felmenőim között svábok, románok, zsidók, a négy nagyszülőm közül csak apai nagyapám született tisztán magyarnak, az egyik legnagyobb székely grófi család vér szerinti örökösének tudhatta magát. Ereimben az egész magyar történelem ott keveredik, pulzál, lüktet, zuhog és táncol. Magamban érzem, mi az a másság. Örömmel, büszkén és derűsen élek együtt ezzel. Nincs bennem sötét indulat, de ölelő szeretetet érzek minden embertársam iránt, s amint csak lehetőségem adódik, ennek jelét adom tetteimben. Így hát jókedvűen kérdeztem, hány kereszténységét és magyarságát nyíltan (majdnem azt írtam: bátran) vállaló tanár tanít az egyetemen? Választ nem kaptam. Indulatba, ellenállásba, falba ütköztem. Bizony, kirekesztve éreztem magam. A nemrég elhunyt Pintér Tamás „Oroszlán”-nak mondta az őt az „egyetem”-ről kitessékelő rektor: „Rossz oldalra álltál, Tamás.” Úgy tudom, Oroszlán ezzel nem volt egyedül, egyik nagy, emblematikus rendezőnk is hasonló mondatot kapott, amikor ugyanez a szorongó ember elküldte a tanári karból. Az illető rektor ezt természetesen tagadni fogja, ám érdemes mindezeket összevetni az én történetemmel, és máris le lehet vonni a mai magyar színházi viszonyok áldatlan állapotáról a messzemenő következtetéseket. Kiss József drámaíró, színházrendező fenti írására Dr. Karsai György klasszikafilológus, színháztörténész, a színművészeti egyetem tanára válaszolt, amit a Magyar Teátrum – újságárusoknál kapható – októberi számában, pénteken pedig a Színház.hu-n olvashatnak. Forrás és tartalmi partner: Magyar Teátrum
2012.10.25. 07:03
Szinhaz.hu
Egyesült a Thália Színház és a Mikroszkóp Színpad
Az ősztől új néven, Mikroszínpadként működő játszóhelyen az első bemutatót pénteken tartják, A humor forrása címmel.
2012.10.24. 18:55
Life-style.hu
Eltűnt a "szkóp" - itt a Mikroszínpad
Eltűnt a "szkóp" - itt a Mikroszínpad
Leleplezték a Mikroszkóp új névtábláját, Mikroszínpadként működik tovább. Az idén negyvenöt éves Mikroszkóp Színpadot átkeresztelték, a nevéből eltüntették a “szkópot” – számolt be Litkai Gergely az avatási ceremónián, Bereményi Géza igazgató és Herczeg Tamás operatív igazgató jelenlétében. A megújítást azonban nem csak kívül, hanem belül is megkezdte a Thália Színházzal egyesített teátrum vezetése. Átalakítják a színpadot, a piros plüssborítású tér helyett egy stúdiószínházi közeget hoznak létre, ahol hamarosan megtartják az első bemutatót Vinnai András és Mózsik Imre új darabjából, A humor forrásából, Laboda Kornél rendezésében. „Megbíztak minket, hogy írjunk egy szórakoztató darabot. Az első változat, egy erdőbe helyezte a történetet, főleg szarvasos és harkályos jelenetekben gondolkodtunk, de ezt visszadobták. A második változat a Humorsérült Emberek Rehabilitációs Egyesületében (HERE) játszódott, de a színháznak ez sem tetszett. Új koncepciót követeltek.” – ecsetelte Mózsik Imre. „Aztán újabb nehézségek jöttek. Egyikünk macskája megbetegedett, másikunk kedvenc ventilátora elromlott. Az ezek ihlette egyfelvonásosokat már nem mertük megmutatni a színház vezetőségének. Végképp összeomlottunk” – mondta Vinnai András Hogy ez valóban megtörtént-e, kiderül október 26.-án, amikor az abszurd humort és groteszk jeleneteket ígérő előadás debütál a Mikroszínpadon Egri Kati, Fodor Annamária, Janklovics Péter, Márton András, Schmied Zoltán és Vida Péter szereplésével.
2012.10.24. 13:26
Szinhaz.hu
Humor a reklámokban – workshop
Humor a reklámokban – workshop
Október 31-én a Kreatív Csoport és a Dumaszínház minikonferenciát tart a humor és a reklámok kapcsolatáról. Miért és mikor érdemes a humort a reklámokban alkalmazni? Tudjon meg mindent a humorról és a reklámokról! A rendezvény elméleti blokkjában dr. Pap János, nevetéskutató beszél arról, hogy min, mikor és miért szeretnek nevetni az emberek, a humornak melyik az a fajtája, ami képes terméket eladni, vevőket generálni, és milyen típusú az a viccelődés, amit a reklámok során mellőzni kell. Szaday Balázs, az Ogilvy & Mather stratégiai igazgatója a célcsoport fontosságáról fog beszélni, valamint arról, hogy mi a titka az igazán vicces reklámoknak, mik azok az irányelvek, melyekhez egy humoros ötlet kitalálása és megvalósítása során igazodni érdemes. Ezek mellett Orbán Gábor, a TNS Hoffmann munkatársa ismertetni fogja, mi jellemzi a közép-kelet-európai térség lakóinak humorát, ezen belül milyen sajátosságai vannak a magyar piacnak, és erre hogyan reflektálnak a hazai reklámok. A workshop másik felében két esettanulmányt hallgathatnak meg. Dolezsai Gergely, az OTP marketingkommunikációs osztályvezetője és Sallai Ervin, a Café Creative kreatívigazgatója mondja el, miért van szüksége egy banknak a vicces reklámokra. Ezt követően a Well Reklámügynökség és a MinDig TV Extra munkatársai mesélik el, hogy mindig működik-e a humor, miért alkalmaztak humoros dolgokat reklámjaik során. Zárásként a Dumaszínház és a Thália Színház fellépői előadják a Kreatív és Dumaszínház közös jelenetíró-pályázatának győztes darabját.A nap moderátora Litkai Gergely lesz. Bővebb információ itt.
2012.10.24. 08:05
Szinhaz.hu
Herczeg Tamás: A politika és a színigazgatók
Herczeg Tamás: A politika és a színigazgatók
"Több mint tizenöt éve színházi intézményekben aktívan dolgozó kulturális menedzserként, egyben doktorandusz hallgatóként a disszertációmat, tapasztalataimat is összefoglalva, a színházi intézményvezetés tárgyában készítem. Értekezésem egyik fejezetéhez 25 magyar színházi intézmény vezetőjével készítettem interjút. Kíváncsi voltam arra, hogy a színigazgatók a mai politikai-, társadalmi-, kulturális helyzetben hogyan pozícionálják magukat, mit gondolnak politika és művészet viszonyáról, mit tartanak színházuk és önmaguk legfontosabb feladatának" - Herczeg Tamás kulturális menedzser publikációját olvashatják. Az utóbbi időszakban egyre élénkülő vita bontakozik ki a színházigazgatói kinevezések hazai gyakorlatáról és a kinevezéseket kísérő politikai erőterekről. Az Operaház főigazgatójának megbízásával összefüggésben a pályázat nélküli megbízás lehetőségéről is egyre többet olvasni. A viták alapja sokrétű és természetes, hiszen igazgatóvá csak az válhat, akinek minimum van megfelelő szakmai képesítése és elégséges politikai támogatottsága Nézzük előbb a szakmai képesítést. Az ellentmondások már az Előadó- művészeti törvény által elfogadott végzettségekkel kezdődnek. Főszabály szerint alkalmas aspiráns, aki rendelkezik az adott művészeti intézmény alaptevékenységének megfelelő felsőfokú szakképesítéssel, de megfelelő a jogász, vagy közgazdász diploma is. Mindeközben a művészeti egyetemeken nincs intézményevezetői szakirány, a jogi és közgazdaságtudományi egyetemeken meg nincs művészképzés. Nos, ilyen körülmények között csakugyan nehéz elsajátítani egy színház vezetéséhez legszükségesebb kompetenciákat, a művészeti jártasságtól a munkajogi tudáson át a közgazdasági ismeretekig. Persze legalább ennyire nehéz megalapozott döntést hozni a pályázat elbírálóinak, hogy sok százmilliós színház vezetésére például egy hosszú évek óta operabérlettel rendelkező színházrajongó jogi doktor, vagy a hosszú évek óta kényszervállalkozó színművész az alkalmasabb.Logikus, hogy a pályázatokból nehezen megítélhető vezetői alkalmassággal szemben a megítélhető politikai támogatottság billenti el a mérleg nyelvét. Amíg ez így van, addig ez így van…Több mint tizenöt éve színházi intézményekben aktívan dolgozó kulturális menedzserként, egyben doktorandusz hallgatóként a disszertációmat, tapasztalataimat is összefoglalva, a színházi intézményvezetés tárgyában készítem. Értekezésem egyik fejezetéhez 25 magyar színházi intézmény vezetőjével készítettem interjút. Kíváncsi voltam arra, hogy a színigazgatók a mai politikai-, társadalmi-, kulturális helyzetben hogyan pozícionálják magukat, mit gondolnak politika és művészet viszonyáról, mit tartanak színházuk és önmaguk legfontosabb feladatának. Az itt következő összefoglaló egy szerkesztett kivonat a kutatás két kérdéskörét - a direktorok viszonya a kulturális menedzsment módszereihez, illetve a politikához - tárgyaló szövegből. A megkérdezett színházvezetők:(1) Alföldi Róbert (Nemzeti Színház, ig.), Bálint András (Radnóti Színház, ig.), Bátyai Edina (Szegedi Szabadtéri Játékok, ig.), Bocsárdi László (ig. Sepsiszentgyörgy) Csóti József (Vígszínház, gazd. ig.), Juronics Tamás (Szegedi Nemzeti Színház, művészeti vezető). Gáspárik Attila (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, ig.) Győriványi-Ráth György (MÁO, zeneigazgató), Gyüdi Sándor (Szegedi Nemzeti Színház, ig.), Káel Csaba (MÜPA, ig.), Kerényi Miklós Gábor (Operettszínház, ig.), Keresztes Attila (Szatmárnémeti Színház Harag György Társulata, műv.ig.). Márta István (Új Színház, ig.), Máté Gábor (Katona József Színház, ig.), Meczner János (Budapest Bábszínház, ig.). Operai diagnózis (2), Schilling Árpád (Krétakör, társulatvezető). Semeczi György (Kolozsvári Magyar Opera, zeneigazgató) Szirtes Tamás (Madách Színház, ig.), Tapasztó Ernő (Aradi kamaraszínház, műv. vezető) Tóth Tibor (ig., Komáromi Jókai Színház), Török Jolán (Táncszínház, ig.), Vidnyánszky Attila (Debreceni Csokonai Színház, ig.), Vitézy Zsófia (Fesztiválközpont Kht. ig.), Zimányi Zsófia (Thália Színház, ig.). Ebben a két tárgykörben leginkább arra kerestem tehát a választ, hogy a színházak vezetői miként vélekednek a politika és a művészet kapcsolatáról, illetve mit értenek kulturális marketing alatt, értik-e annak működését a kultúra világában, és elemeit (hogyan és mennyire?) képesek-e felhasználni napi színházvezetői gyakorlatukban.   A mai magyar színház helyzetét túlnyomó többségük erősen negatív tartalmú jelzővel, jelzőkkel jellemezte, (3) amit leginkább hiányoltak az eredményesebb színházi működéshez, az a biztonság (kiszámíthatóság, tervezhetőség értelemben), és ami ugyanígy értelmezhető: az állami kulturális koncepció, stratégia, amihez igazodni lehet. Már az indító kérdésekre adott válaszokból is jól látható volt az igazgatók passzivitása, amit lefordíthatok így is: a helyzet olyan, amilyen (rossz), de tűrjük, a megoldást pedig fentről várjuk. Bármilyen pozitív változás elindítását a döntő többség nem vállalta fel: csak öten hiányoltak olyasmit, amit maguk is kezdeményezhetnének, az „összetartást, a kreativitást, a merészséget és a külföldi kapcsolatok építését”.   A színház milyensége (és minősége) kívülről leginkább az évad repertoárján látszik, a darabválasztás ezen túl jól mutatja a művészi önmegvalósítás szándékának erejét, továbbá a közönségnevelés iránti elkötelezettséget is. A vizsgálat eredménye szerint a repertoárról: az igazgatók 60%-a autokrata, teljesen egyértelműen maga dönt (igen változatos szempontok szerint), viszont a menedzser-igazgatók általában átengedik a döntést a művészeti vezetőnek. Közös döntés csak a nagy, többtagozatú színházak menedzsmentjeire jellemző, de ott sem józan megfontolásból, hanem inkább kényszerből: a biztonságos tervezéshez egyszerűen többfajta (drámai, zenei, táncos, stb.) szakértelem szükséges. Ezek a válaszok egyértelműen visszaigazolják a színházak kínálati jellegét – azaz csak a direktor vagy a menedzsment tudja, mi kell a közönségnek –, a kereslet a darabválasztásban alig-alig játszik szerepet. Kivétel csak a MÜPA (ahol szerkesztőbizottság működik) és a Szegedi Szabadtéri Játékok (ahol a folyamatos közönségkutatások eredményeit figyelembe veszik a következő évad tervezésénél).Válaszadóim úgy vélekedtek, hogy a színház legfontosabb feladata a közönség ízlésének emelése (70%), ehhez pedig elengedhetetlen a közönségsiker (60%). A művész-igazgatóknak fontos a művészi önmegvalósítás, de ezt a véleményüket néhányan nem tartják annyira illendőnek (talán szerénytelennek tűnne), inkább elrejtik. A nemzeti hagyományok ápolásával éppen fordított a helyzet: vállalják, de csak 45%. A többiek ímmel-ámmal (ezt mutatják az általuk adott közepes, ebben a kérdéscsoportban „is-is” jelentésű osztályzatok).     A legbonyolultabb kérdéskör a politika és színházigazgatás kapcsolata volt. Öt állítást fogalmaztam meg, amelyek ugyanazt, a politikától való függés szintjét fejezték ki, annak erősebb vagy gyengébb változatait úgy, hogy eközben egymás kontroll-kérdései is legyenek. Ezekre kértem az elfogadás-elutasítás viszonyát jelezni iskolai osztályzatokkal. Jellemző módon ennek a kérdéssornak volt a legnagyobb elutasítottsága: a válaszadók több mint a fele azonnal „nagyon rossz” kérdéseknek minősítette, kikérte magának – ezzel visszaigazolva, hogy jó kérdések –, és csak rövidebb-hosszabb magyarázatra, rábeszélésre volt hajlandó válaszolni. A legbrutálisabb megfogalmazással – „a színigazgató a politika zsoldosa” – ketten teljes mértékben, egy válaszadó „inkább” egyetértett. Ugyanők, ugyanígy értettek egyet azzal, hogy „a politikai hatalom változásával a színigazgatónak is mennie kell”, és elutasították azt az állítást – ami a politikától való legnagyobb távolság lehetőségét, egyben az előzőek kontrollját fogalmazta meg –, hogy „a direktornak, kinevezése után, csak saját szakmaiságának és a társulatának kell megfeleljen”.   A színházi intézmény vezetését a válaszadók kétharmada menedzseri tevékenységének, egyharmada művészeti munkának tartotta. Ezzel szemben az elmúlt két évtizedben a művész-direktorok szinte mindegyike a társulatépítés és gondozás fontosságát hangsúlyozta, sőt, csak azt hangsúlyozta minden nyilatkozatában – miközben ezt az opciót csak ketten választották. A direktorok válaszai alátámasztották azt az állításomat, hogy a művészeti intézmény vezetése mára önálló, és rendkívül komplex szakmává vált, amit alanyaim is elismertek, és valahol a kulturális igazgatás területén helyeztek el. Intézményvezetői tudásukat viszont háromnegyedük pusztán a saját tapasztalataiból szerezte. Ezt a választ hitelesnek fogadtam el, mert figyelembe vettem, hogy csak a direktorok alig negyede tekinthető (gazdasági képzettsége szerint) menedzsernek, konkrétan kulturális menedzsernek (azaz kulturális intézmény erre képzett vezetőjének) csak kettő.   A színházuk közönségét 55% csak a saját tapasztalata alapján ismeri, viszont 45% állítja, hogy közönségkutatás adataiból. Ám az interjúk kérdőívekhez kapcsolódó hangfelvételekből az is kiderült, hogy ezek a vizsgálatok, ha voltak is, pusztán alkalmiak, nem is alaposak, és nem maga a színház, hanem a fenntartó végezte ezeket. Kifejezetten egy színház potenciális közönségét (például városi színház esetén a város felnőtt lakosságát) célzó reprezentatív vizsgálatról – a 2007-es szegedit kivéve – nem tudunk.(4) Közönségvizsgálatot a direktorok háromnegyede ugyan még nem csináltatott, de ahogy mondják, tervezik.(5)   A színházi marketinget a válaszadók fele a színház teljes működtetésére értelmezi – olyan módszer és tevékenység, ami méri és elemzi a piacokat, meghatározza a „terméket”, megismerteti a fogyasztókkal, és felkelti az igényüket rá –, csak a másik felük vélekedik úgy, hogy ennél az többé-kevésbé szűkebb körű tevékenység. Nem volt jellemző a színházi marketing pusztán a propagandával, illetve a bevételnöveléssel való egyszerű azonosítása, ami, sajnálatos módon, erőteljesen jelen van a színházi emberek privát megnyilatkozásaiban, sőt, a szaksajtóban is.(6)   Végül felvetettem egy új, színházigazgatói képzés létrehozásának lehetőségét, amit az igazgatók 35%-a elutasított, többségük azzal az indoklással, hogy színház igazgatására kizárólag a művészi kompetencia predesztinál, az elutasítók kisebbsége szerint a színházvezetés nem tanítható és tanulható. Mintha nem értettünk volna egyet a beszélgetés korábbi szakaszában azzal, hogy a színház igazgatása ma már rendkívül komplex tevékenység, számos művészeti és gazdasági szakterület legmagasabb szintű szakértelmét egyszerre kívánja. Viszont pozitív eredményként értékelem, hogy a direktorok 65%-a (azaz kétharmaduk) támogatná, hogy egy ilyen speciális képzés valamelyik felsőoktatási intézményben elinduljon.A vizsgálat tanulságai jól rávilágítanak a színházvezetőkre leginkább jellemző attitűdre: a tanácstalanságra. Ez azt is mutatja, hogy a színházi „rendszerváltásra”, azaz a verseny elemeinek megjelenésére a kultúrában, a direktorok közül csak alig néhányan állnak készen (ismeretek, felkészültség, szemlélet, attitűd, stb. tekintetében.) A többség ma belenyugodni látszik abba, ami van, és reménykedik a maga és színháza túlélésében.   Mint látható, a mában tovább él a Kádár-kor politikailag erősen befolyásolt kínálati színháza. Ahhoz az időszakhoz képest jelentős változás, hogy a direktorok szabadon dönthetnek a bemutatott darabok és munkatársaik megválasztásában, de az állami kőszínházak vezetőit továbbra is a politika választja ki, „közeállásuk” szerint. Hivatkozások: • Az interjúk óta történetek személyi változások. • Saját összeállításom, a MÁO, stratégiai ig. posztjából. Az interjúk készítésekor az Operaházban én voltam az egyetlen korábbi művészeti intézményvezetői tapasztalatokkal bíró felsővezető. A vizsgálat elemzésében közölt válaszok természetesen nem az én saját válaszaim, hanem az Operaház fél éves időszakában tartott vezetői értekezletein a vezetői megnyilvánulások összegzése. • Önmagában az, hogy a politika dönt intézményvezetői kinevezésekről, egy demokráciában nem kifogásolható, hiszen a politika elvileg a közösség érdekeit hivatott megjeleníteni. Nyugat-Európában a színházakat érintő kérdésekben független, erkölcsileg feddhetetlen szakemberekből álló kuratóriumok vagy igazgatótanácsok fogalmaznak véleményt a döntéshozóknak, akiknek eszükbe sem jut önmaguktól beleszólni színházszakmai kérdésekbe. Ám ez a gyakorlat nálunk ismeretlen, mert a színházi szakma mindeddig képtelen volt kivívni a szakmai döntéseket meghatározó kompetenciáját. • „Kulturális fogyasztás Szegeden.” Kutatási Jelentés a Dél-alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási Egyesület, a Szegedi Szabadtéri Játékok menedzsmentje megbízásából végzett vizsgálatáról. Véleményem szerint nemcsak a színházi nézőkutatások általános elterjesztése lenne fontos, hanem az eredmények nyilvánossága is. • Az interjúk hangfelvételei alapján ezt az állítást nem tudtam abszolút hitelesnek elfogadni. Inkább arról lehet szó, hogy az igazgatók érzik a „korszellem nyomását” (szükség lenne közönségkutatásra), ezért kifejezik a szándékukat, de ha valóban szembesülnének egy szakszerű vizsgálat munka-, és költségvonzataival, azonnal kihátrálnának. • A színházi marketing kifejezés például egyik neves kritikusunk szerint megegyezik a bulvárosodással, egy neves színházigazgató szerint pedig a hatékonyabb propagandával, azaz mindkettejük szerint pusztán csak bevételnövelés.
2012.10.24. 05:21
Szinhaz.hu
Megújult formában vár a IX. Thália Fesztivál
Megújult formában vár a IX. Thália Fesztivál
Megújult formában, kibővített műfaji kínálattal várja a látogatókat a kassai Thália színház által már kilencedik alkalommal megrendezett, multikulturális rendezvénysorozaton, a Thália Fesztiválon október 26. és december 20. között. Az eredetileg színházi fesztiválként indult, több kassai helyszínen zajló rendezvénysorozat műsora az idén komoly-, dzsessz- és népzenei koncertekkel, valamint filmvetítéssel és táncszínházzal bővült. "A rendezvénysorozatnak a kezdetektől fogva az volt a lényege, hogy létrehozzunk egy nemzetiségi fesztivált Kassán. Ezt tükrözi a fellépők összetétele is, hiszen őket úgy válogattuk össze, hogy mindegyik Kassán élő nemzetiség képviseltetve legyen" - mondta Richtarcsík Mihály, a kassai Thália színház tervezési titkára pénteken. Hozzátette: a korábban két-három évente megrendezett fesztivál az utóbbi négy évben éves rendszerességgel jelentkezik, az idén először pedig a színházi előadások sorát más műfajokkal is kibővítették. A fesztivál időtartama alatt havonta három-négy rendezvényre kerül sor több kassai helyszínen, köztük a történelmi városházán és a Márai Stúdióban. A színház tervezési titkára szerint a fesztivál sohasem kifejezetten szakmai rendezvény volt, hanem mindig inkább arról szólt, hogy minőségi előadások révén etnikailag is széleskörű közönséget tudjanak megszólítani. "Az utóbbi években a céljainknak megfelelően alakul a helyzet, mert mind több olyan látogató akad, aki egy másik nemzetiség képviselőjeként látogat el a magyar színházi előadásokra vagy fordítva" - hangoztatta Richtarcsík Mihály. És Rómeó és Júlia (Fotó: Segesvári Csaba) A Thália Fesztivált október 26-án a Prímásparádé rendhagyó népzenei előadásával nyitják. "Ez különleges produkció, amelyben a magyar zenei élet olyan kimagasló egyéniségei zenélnek együtt, akik bár más és más zenei műfajokat képviselnek, közös zenei anyanyelvük azonban a magyar népzene, így az előadás gerincét is ez alkotja" - részletezte a tervezési titkár. Hozzátette: bár nehéz lenne csak egyet kiemelni a nívós előadások sorából, budapesti vendégfellépőik közül mindenképpen említést érdemel Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter, akik Shakespeare klasszikusának alternatív feldolgozását az És Rómeó és Júliát hozzák el Kassára és a szintén a magyar fővárosból érkező Trainingspot Társulat, amely a Nemzetközi Amatőr Színjátszók Fesztiválján fődíjas előadásával lép fel. Forrás: MTI
2012.10.22. 07:03
Szinhaz.hu
Művészet Yasmin Rezától Kassán - Francia évadot tartanak
Művészet Yasmin Rezától Kassán - Francia évadot tartanak
A kassai Thália Színház teljes idei évada a francia kultúra és a francia szerzők jegyében telik, 2013-ban ugyanis Kassa az Európa Kulturális Fővárosa címen Marseille-jel osztozik. Ennek jegyében csütörtökön mutatták be Yasmina Reza francia drámaíró Művészet című komédiáját. A darabról: Az európai színpadokat több mint egy évtizede uraló, az igényes szórakozásra vágyó nézőket mindig meghódító, valódi világsiker a kassai Thália Színház színpadán. A háromszereplős kamaravígjáték rendkívül szellemesen és könnyedén vet fel komoly és bonyolult kérdéseket. Művészet az emberi kapcsolatok fenntartása, a barátságok ápolása, a másik (és saját magunk) elviselése? Természetesen az. Főleg, ha három férfi viszonyába szüremlik be. Serge a kortárs festészetért rajongó bőrgyógyász, Marc a modernizmust gyanakvással szemlélő repülőmérnök és Yvan, az éppen szakmát váltott, a textilipart papíriparra cserélő utazóügynök barátságának fanyarul mulatságos története a színdarab. Czajlik József az MTI-nek nyilatkozott: "A darab rendezője Lubomír Vajdicka, a Pozsonyi Színművészeti Egyetem rendezői tanszékének vezetője, legendás alakja a szlovák színháznak, aki nemrégiben vehette át a szlovák színikritikusok legjobb előadásért járó díját. Azzal, hogy nagy tehetségű alkotókkal dolgozunk együtt, szeretnénk jobban bekerülni a színházi köztudatba" - mondta Czajlik József, a Thália Színház igazgatója az MTI-nek. A szlovák rendezőnek ez élete első magyar nyelvű munkája. Richtarcsík Mihály, a Thália tervezési titkára megjegyezte, nem ez az első alkalom, hogy szlovák rendezőkkel dolgoznak együtt a színházban. "Mi is szeretünk velük dolgozni, hiszen kiváló rendezők, ők pedig szívesen járnak hozzánk, mert számukra ez kihívás" - tette hozzá. Az anyai ágon magyar származású Yasmina Reza francia drámaíró Művészet című vígjátékával intellektuális komédiát akart színre vinni a Thália vezetése. A háromszereplős kamarakomédia a modern művészetet, a különféle ízléseket állítja középpontba. A francia drámaírót ez a darabja tette nemzetközileg is elismertté 1994-ben, nagy sikerrel játszották szerte a világban. Magyarországon a Katona József Színház mutatta be Ascher Tamás rendezésében 1997-ben. MTI
2012.10.21. 07:43
Szinhaz.hu
Café Budapest: 9 ezren váltottak jegyet
Café Budapest: 9 ezren váltottak jegyet
Mintegy kilencezren váltottak belépőt idén a Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválra, amelynek keretében tíz nap alatt negyven helyszínen 58 eseményt, köztük számos ingyenes programot tartottak. A fesztivál vasárnap este az ausztrál Chunky Move Glow, valamint a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Forte Társulat Peer Gynt című előadásával zárult - tájékoztatta a Budapesti Fesztiválközpont szerdán az MTI-t. Mint a közleményben szerepel, nyolc program, köztük a kávéházi események és a Paint UP! épületfestő verseny döntője ingyenes volt. A fesztivál főhadiszállásaként működő café budapEST BAR az Erzsébet téren várta a közönséget tíz napon át különböző, szintén ingyenes kulturális programokkal, koncertekkel, performanszokkal. "Az idei eseménysorozat magas látogatószámmal zárult, csaknem kilencezren váltottak belépőt a fesztivál programjaira.A fesztivál kiemelkedő sikerei között volt a vizuális színház úttörőjeként számon tartott dán Hotel Pro Forma vendégjátéka, valamint az ausztrál kortárs tánc nagykövetének tartott Chunky Move Glow című előadása" - áll az összegzésben. A Thália Színházzal két közös bemutatót is tartottak, az EMKE - volt egyszer egy kávéház... című zenés játék Bagó Bertalan rendezésében, Ibsen Peer Gyntje pedig a temesvári Csiky Gergely Állami Színház és a budapesti Forte Társulat koprodukciójában, Horvát Csaba rendezésében aratott közönségsikert a fesztiválon. A Café Budapest keretében idén először rendezték meg az Országos Slam Poetry Bajnokságot. A középkori dalnokversenyekhez hasonlítható, az amerikai kocsmakultúrából önálló műfajjá vált slam poetry a kortárs költészet, a rap és a stand-up sajátos elegye. A döntőt követően a bajnokság díjazottjai mutatták be három estén át tudásukat a Slammer Solo keretében belvárosi kávéházakban. Új kezdeményezés volt idén a Kortárs Galériák Éjszakája: egyetlen éjszakán át a város 23 kortárs művészetekkel foglalkozó galériája várta ingyenes tárlatvezetésekkel, koncertekkel, beszélgetésekkel a látogatókat.
2012.10.17. 11:41
Szinhaz.hu
Jegyet nyerhet az EMKÉ-re - A <strong>Thália Színház</strong> játéka
Jegyet nyerhet az EMKÉ-re - A Thália Színház játéka
Október elején mutatta be a Thália Színház Garaczi László EMKE - volt egyszer egy kávéház… című zenés játékát. Az előadást Bagó Bertalan rendezte, a főbb szerepekben Cserhalmi Györgyöt, Kolti Helgát, Gubás Gabit és Fátyol Kamillát láthatja a közönség. Nyerjen páros belépőt az előadásra! Wassermann Móric, az EMKE kávéház tulajdonosa prímásversenyt hirdet, mert az előző „cigánykirályt” egy londoni étterem szerződtette. Az állásra és erre a címre ketten esélyesek, a budapesti Farkas Pali és fiatal Rácz Gabi, aki meghódította Erdélyt, és most fog először Budapesten játszani… Garaczi László új művében, melyet a Thália Színház felkérésére írt, Budapesten járunk, a XX. század éveiben, és május van… és szerelmek szövődnek… és szól a zene... Garaczi László: EMKE - volt egyszer egy kávéház... Rendezte: Bagó Bertalan   Kérdés: Mit takar az EMKE mozaikszó?   A helyes megfejtők között párosbelépőt sorsolunk ki az október 26-i előadásra.   A válaszokat a jatek@szinhaz.hu e-mail címre várjuk október 24. 14 óráig. A szerencsés nyerteseket e-mailben értesítjük. (Egy e-mail címről egy választ fogadunk el.)
2012.10.16. 08:49
Szinhaz.hu
A Peer Gynt rendhagyó kettős bemutatója a Thália Színházban
Rendhagyó módon két bemutatót tart a Thália Színházban a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a budapesti Forte Társulat, amelyek koprodukcióban a Peer Gynt című darabot viszik színre.
2012.10.11. 14:44
Ma.hu
'Színpadon nem fütyörészünk' - Egy ügyelő mesélt
'Színpadon nem fütyörészünk' - Egy ügyelő mesélt
Az utóbbi, közel 15 évben a Jókai Színház valamennyi műsorfüzetén olvasni a nevét: ügyelő - Nagy László. De mire is kell ügyelnie egy ügyelőnek? Az Új Szó adott választ. Az Új Szó írása: Segédszínészként, stúdiósként került a Jókai Színházhoz még 1995-ben, az elkövetkező években Budapesten és Pozsonyban is többször felvételizett a színművészeti főiskolára, sikertelenül. Ma már nem bánja, mint mondja, valószínűleg nem lett volna belőle nagyon jó színész. Álma viszont, hogy színházban dolgozzon, hogy tagja legyen a társulatnak, így is teljesült. Az ügyelői munka mellett kisebb szerepekben színpadra lép, szabadidejében az őrsújfalui ÉS?! Színházban játszik, állandó tagja az Ahogy esik, úgy puffan improvizációs show-nak, és diákszínjátszó csoportokkal is foglalkozik. Mint mondja, amikor egy kis szabadideje van, az is a színházcsinálásról szól. Az első alapszabály A színpadon nem eszünk, és nem fütyörészünk. „Ez volt az első alapszabály, amit stúdiósként az akkori ügyelőtől, Lukács Ferenctől megtanultam és ügyelőként én is megkövetelek mindenkitől” – meséli. “Mindkét tiltás eredete régmúlt időkben keresendő, az evésre vonatkozó azért született, hogy elejét vegyék a rágcsálók elszaporodásának. A másikra két magyarázat is létezik: egyrészt babonából, hogy sikeres legyen az előadás, ne fütyüljék ki. A másik praktikus ok: régen a zsinórpadláson dolgozó technikusok, akik a díszletelemeket fel-le mozgatták, füttyjelekkel kommunikáltak egymással, és az összevissza fütyörészés megzavarhatta volna őket. Ez ma már ugyan nem aktuális, és rágcsálóktól se kell tartani, viszont továbbra is megtiszteljük Thália oltárát azzal, hogy a színpadon nem eszünk, nem fütyülünk” – fogalmaz Nagy László, aki a véletlennek köszönhetően lett ügyelő. A véletlen hozta így Lukács Ferenc évközben hagyta ott a színházat, és kényszermegoldásként a színészek sorra látták el az ügyelői feladatot, köztük László is. „Az évad vége felé Németh Ica akkori megbízott igazgató ajánlotta fel, legyek főállású ügyelő, én pedig igent mondtam” – emlékezik vissza. “Mivel ezt a mesterséget sehol nem tanítják, a gyakorlatban kellett sok mindenre ráéreznem. Sokat köszönhetek Krizsmanek Imrének, aki a Matesz legendás ügyelője volt, és még nyugdíjasként is rendszeresen bejárt a színházba. Vele gyakran elbeszélgettem, tanácsokkal látott el. A kezdetekben két tűz között éreztem magam, elég nehezen tudtam kezelni, hogy színpadon színésztárs vagyok, míg az ügyelői pult mögött utasításokat adok a többieknek” - mesélte László, aki ügyelőként jól tudja hasznosítani az ipari középiskolában műszaki rajzból szerzett ismereteit, szövegkönyvébe mindig pontosan felvázolja a színpadképet, a kellékek elrendezését, a mozgásokat a színpadon. „Általában két szövegkönyvet ’fogyasztok el’, a második már letisztázott változat. Ide jegyzem fel, kit mikor kell szólítanom a színpadra, mikor kell valamilyen hang- vagy fényeffektust indítani, a műszakiak, a kellékes és az öltöztetők számára szóló hívásokat stb. Az ügyelői pult a színpad rendezői jobb oldalán, a takarásban áll, innen kísérem figyelemmel a színpadon történteket. Az idei évadtól monitor is segíti munkámat, most már nemcsak a hallottakra támaszkodhatok, hanem a monitornak köszönhetően végig látom is majd az előadást” – nyilatkozta Nagy László az Új Szó-nak. Mindig mindenkit szólítani kell! Persze az elmúlt másfél évtized alatt munkája kapcsán akadtak váratlan, kínos jelenetek is. Két tanulságot is leszűrt belőlük: bármilyen hosszú ideje is megy egy előadás, nem ügyel emlékezetből, rutinból, illetve azt a kollégát is színpadra szólítja, aki ott áll mellette. „Ez utóbbit egy szenci tájelőadás során fogadtam meg. Németh Pistát kellett volna színpadra szólítanom, de mivel ott ült mellettem, nem mondtam be a nevét. Igen ám, de Ropog Józsi bácsi hozzá volt szokva, hogy akkor kezdjen öltözni, amikor Némethet szólítja az ügyelő. És mivel nem hallotta Pista nevét, nyugodtan várakozott az öltözőben. Csak akkor kapott észbe, amikor már őt szólítottam, ám mire felöltözött, és odaért a színpadra, bizony volt néhány izzasztó percük az épp színpadon lévőknek. Akkor megfogadtam, a kialakult ügyelői hívásrend szerint mindig mindenkit szólítok, még ha ott látom magam körül a művészeket, akkor is” – árulta el Nagy László. Forrás: Új Szó
2012.10.11. 06:05
Szinhaz.hu
Színésznők - Kiss Mari Zalaegerszegen játszik
Színésznők - Kiss Mari Zalaegerszegen játszik
April De Angelis Színésznők című művében az első angol hivatásos színésznők portréját rajzolta meg. A Hevesi Sándor Színházban szerdán kerül színre a darab Sztarenki Pál rendezésében. Színésznők: naivák, hősnők, boszorkák, angyalkák, cédák, anyák, hűségesek, hűtlenek, szépek, csúnyák, fiatalok, öregek, kövérek, soványak, romantikusak, cinikusak, tehetségesek, tehetségtelenek, szeretni valóak, utálatosak, kiszolgáltatottak, thália szukái, uralkodók, reménytelen és reményteli sorsúak, viccesek, ostobák, fájdalmasak, nevetségesek, bukottak és sikeresek. Színésznők. A darabról: April De Angelis, kortárs angol írónő Playhouse Creatures című művében az első angol hivatásos színésznők portréját rajzolja meg rendkívül kifejezően. A történet színésznői valódi történelmi figurák, akik átélték a színház területén végbemenő forradalmi változásokat az 1660-1670-es évek Londonjában. A korabeli közönség rajongott értük, ugyanakkor leginkább tehetséges prostituáltaknak tekintette őket. A látszólagos siker ellenére a színésznők élete nem volt leányálom – ahogy ma sem az. Kiss Mari mesélt az előadás kapcsán a Zalai Hírlapnak: A Színésznőkben Kiss Mari Mrs. Betterton, a vezető pozícióból lassan kiöregedő, de mestersége, magánélete iránt végtelenül alázatos színésznőt formálja.Az ember saját élete, tapasztalása természetesen benne van a szerepeiben. A színháznem működik alázat nélkül. Komoly érzékenységre, intelligenciára van szükség ahhoz, hogy kezelni tudjuk mindazt, amit átéltünk, ami továbblendít. Ez minden esetben így van, nem szeretném csak a a pályánkra vonatkoztatni. Amikor új közegbe kerülünk, ahogy most jómagam Zalaegerszegre, le kell győznünk dolgokat magunkban, meg kell győznünk másokat magunkról akkor is, ha szeretettel fogadnak. Minden azon áll vagy bukik, hogy elfogadtattasd magad, hogy szeressenek, szeressen a néző. A Színésznők története izgalmas, megható, szívmelengető, remélem, sokan lesznek rá kíváncsiak"- Október 9. a születésnapja. A premier afféle ajándék is?- Nem is tudom... Valójában azon, hogy több fogyott, mint amennyi hátravan, nincs mit ünnepelni. Fontosabb a színház, a bemutató. Meghúzzák a fülem persze, de nem várom el az ünneplést, mert minden ember egyformán fontos.Kiss Marin nem hagyott nyomot az idő, ebben, mondta, a sport is szerepet játszik.- Futok, nem is keveset: 53 éves voltam, amikor lefutottam a félmaratont. A férjemnek köszönhetem, hogy egy héten legalább háromszor edzőcipőt húzok, nem csak akkor, ha Budapesten vagyok, Szombathelyen is rendszeresen megteszek 7-8-9 kilométert. A lányom is fut - ő közgazdász -, ráneveltük a mozgásra, ahogy az olvasásra is.- A vasi megyeszékhelyen eszerint már otthon érzi magát.- Öt év telt el a színházalapítás óta, azóta, hogy a társulathoz csatlakoztam. Eleinte nem volt könnyű. Végül is Budapesten jókat játszottam, de akkor lemondtam a Madách Színházat, a szombathelyi társulatból pedig csak néhány embert ismertem. A többség vidékről szerződött, néhányan voltunk csak a fővárosból: le kellett küzdeni az egymás közötti falakat. Büszke vagyok rá és örülök, hogy volt bátorságom és meghoztam azt a döntést, ugyanis rengeteg tehetséges emberrel találkozom ott, akárcsak itt, Zalaegerszegen. Becsapós a dolog, azt hiszed, Budapest a világ közepe, de a világ közepe ott van, ahol te vagy és ahol magad köré varázsolsz egy világot. Ha az ember el tud szakadni a fővárosi őrületből, gazdagabb életet élhet, több ideje marad olvasásra, sportra, önmagára. Persze kell hozzá önfegyelem. Amikor Szombathelyre jöttem, hoztam magammal két lovat, beiratkoztam könyvtárba, angol nyelvtanfolyamra. Nem kell, hogy üresnek érezd az életed, mert éppen nincs veled a családod. Reggel ugyanúgy indultam futni, aztán próbáltam, délután angolórára mentem, este próbáltam, éjjel tanultam a szavakat... Férjem is megszerette Szombathelyet, de Zala sem volt ismeretlen számára, lovasként edzőtáborozott Rádiházán. Most már itt is vannak barátaim, Szombathelyről könnyen jövök majd, ismerem az utat Körmend, Kám és Balogunyom felé is, útközben pedig gyönyörködöm, milyen csodálatos a táj. Megtisztelő, hogy játszhatok Zalaegerszegen is, szeretem a színházat, bárhol legyen.- Pedig a pályája elején a filmek hozták az ismertséget.- Rengeteget forgattam, nagy sikereket élhettem meg és ez így jó, így hab a tortán, hogy bárhova megyek játszani, szeretnek, ismernek az emberek, kedvességet, szeretetet kapok tőlük. A közönségnél nincs fontosabb és a nézőnek, bárhol legyen a világban, értéket kell, értéket szeretnék adni. Az emberben megvan az a késztetés, hogy a tökéletesre törekedjen, minden színész azért küzd, hogy ő legyen a legjobb. Úgy vélem, engem a sport, a futás, a természet tartott meg egészséges szemléletű embernek, ez biztosította számomra a civil és a színházi lét közötti átjárhatóságot, de azt is, hogy legyőzzem a pályám esetleges veszteségeit, vereségeit, hiszen természetesen vannak csalódások, bukások, hullámvölgyek. Nem szeretem a sértett művészeket, mert a dolgokért lehet tenni, el lehet azokat fogadni, szeretettel és hittel lehet vagy nem kell csinálni. Fotók az előadásból: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Forrás: Hevesi Sándor Színház, Színház.hu, Zalai Hírlap
2012.10.10. 10:20
Szinhaz.hu
Indul a Független Thália Projekt
Indul a Független Thália Projekt
A Thália Színház és a FÜGE Produkció együttműködésének eredményeként a közönség független színházi produkciókat láthat a budapesti teátrumban: a Független Thália Projekt (FTP) elnevezésű programsorozat novemberi nyitó rendezvényein rég nem játszott és új előadásokat is műsorra tűznek. A Thália a FÜGE Produkcióval közösen alakította ki a 2012/13-as évad repertoárját a két stúdió, valamint a Mikroszkóp Színpad tereiben - áll a FÜGE közleményében. Mint írják, a program csaknem egyhetes eseménysorozattal indul, amelynek keretében a különböző társulatok megtöltik a színház tereit az Arizona Stúdiótól a Mikroszkóp kávézójáig. November 10. és 14. között nemcsak azokat az előadásokat mutatják be, amelyek az évad repertoárját alkotják, hanem olyan produkciókat is, amelyek szellemiségükben kapcsolhatók az FTP-hez és tévéjáték formájában is feldolgozhatók. Rég nem játszott vagy még be sem mutatott előadásokat láthat a közönség: a KoMa társulat az Áldja meg az Isten, Mr. Vonnegut című előadásával mutatkozik be, a HOPPart a Kőszegi Várszínházzal közösen létrehozott, Hajrá Háry! című zenés produkcióját adja elő, de a projekt keretében újra színpadra kerül a Szikrában bemutatott és azóta sem játszott Szeret…lek című darab is a Manna Produkció gondozásában. Láthatóak lesznek ifjúsági előadások is, többek között a Nézőművészeti Kft. Gyáva és Vakság című egyszemélyes darabjai. A FÜGE "inkubátor" szerepet vállalva a produkciók létrehozását segíti a finanszírozástól a próbalehetőségekig a Jurányi utcában hamarosan megnyíló produkciós házában. A Thália pedig játszóhelyeinek köszönhetően elsősorban a színpadi bemutatkozásról, a darabok repertoáron tartásáról gondoskodik. Litkai Gergely, a Mikroszkóp Színpad művészeti vezetője, az FTP egyik kitalálója korábban hangsúlyozta: a társulatok megjelenését a Tháliában azért tartja lényegesnek, mert ezzel segíthetik a nehezebb helyzetben lévő független színházakat. Azokat az előadásokat, amelyeket a Tháliában játszanak ezek a színházak, máshol Budapesten nem láthatja a közönség - tette hozzá. Litkai Gergely elmondta, hogy az idén mintegy 80 független színházi előadás látható a Tháliában. Szólt arról, hogy a produkciók promóciója is hatékonyabb lehet az FTP keretében; a projekt előadásainak közös kommunikációjára a fővárostól külön támogatást is elnyertek. Megjegyezte: már pályázatukban is szerepelt az a szándék, hogy a kabaré művelői és a független színházi alkotók egy fedél alá kerüljenek, hiszen egymás tapasztalatait felhasználva új irányt adhatnak a hazai humornak. Első lépésként a nyáron tévéműsor készült színházi előadások sorozatából, ezekben a független színházi színészek és a klasszikus kabarék szereplői együtt léptek fel, és a két terület szerzői is együttműködtek. Ez az ötlet teljesedett ki a FÜGE Produkcióval való közös munkában. Hozzátette: szerződésük az évadban 10+1 előadásra szól - 10 produkció a két stúdiószínpadon és a Mikroszkóp Színpadon látható, a Szerencsés flótás című zenés előadást pedig a nagyszínpadon játsszák.  
2012.10.07. 08:44
Szinhaz.hu
Megnyílt a Café Budapest
Megnyílt a Café Budapest
Az elektronika és a vizualitás kerül előtérbe az idei Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon, amelynek 41 helyszínén 10 napon át 59 program várja a látogatókat. A rendezvény az Acélszobor sétány című szabadtéri kiállítás megnyitójával indult pénteken. A Café Budapest "főhadiszállásán", az Erzsébet téri fesztivál-bisztróban tartott megnyitón Csomós Miklós főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy a fesztivál olyan kulturális találkozóhelyet kínál, amely megteremti a művészek és a közönség élő, aktív kapcsolatát. Napjaink alkotásainak segítségével bemutatja, milyennek látják korunkat, a benne élő embereket a művészek - tette hozzá. Mint elmondta, az Erzsébet téren látható fémszobortárlat a Kecskeméti Acélszobrászati Szimpozion munkáiból ad válogatást. Csomós Miklós kiemelte: a fesztiválon a táncbemutatótól kezdve az irodalmi beszélgetéseken át a kortárs galériák éjszakájáig teljes képet kapunk arról, hogy manapság mi a "trendi". Példaként említette a virtuális épületfestő versenyt, amelynek döntősei szombaton a Műcsarnok homlokzatát "festik be". Kiemelte: a szervezők a kínálatot úgy állították össze, hogy mindenki megtalálja a számára érdekeset és elérhetőt. A rendezvények egy része ingyenesen, míg a többi mérsékelt árú belépőjegyekkel látogatható - hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy a rendezvény nem bevételorientált, hiszen állami, önkormányzati támogatással jött létre. Vitézy Zsófia a Budapesti Fesztiválközpont ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy egy kortárs fesztivál megszervezése mindig nehéz feladat, nem a művek kiválasztása miatt - hiszen számos érdekes törekvést lehet bemutatni -, hanem inkább az anyagiak előteremtése okoz problémát. Mint mondta, az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy lesz-e fesztivál, ez az első pályázat elnyerésekor, a nyáron dőlt el. Az ügyvezető igazgató az MTI-nek elmondta, hogy a fesztivál költségvetése 73 millió forint, amelyből 31 millió forint a Fővárosi Önkormányzat által közszolgáltatási szerződésben biztosított összeg, amelyet az előző éves működésük megtakarításából, a fesztivál megrendezésére kértek átütemezni. Az NKA két pályázatán indultak: a rendezvényre 30 millió, a központi sátor programjaira 10 millió forintot nyertek el. További egy-egy millió forint támogatást kaptak egyes programokra. A megnyitón arról is beszélt, hogy péntek este látható a fesztivál keretében az első színházi előadás: az EMKE - volt egyszer egy kávéház... című zenés játék a Thália Színházban. Az eseményen megjelent Ilan Mor izraeli nagykövet is. Mint Vitézy Zsófia elmondta, a fesztivál keretében láthatja a közönség a Ship of Fools (Bolondok hajója) című izraeli táncszínházi produkciót. A 21. őszi kortárs seregszemle közönségét egy színházi, két zenei ősbemutató és négy magyarországi bemutató várja. Az izraeli Niv Sheinfeld és Oren Laor által színpadra állított előadás mellett a fesztiválon vendégül látják a dán Hotel Pro Forma társulatot, a temesvári Csiky Gergely Állami Színház társulatát és fellép a Chunky Move ausztrál társulat is. Idén a hang, kivált az elektronikus zene és a fény összjátéka kerül előtérbe a fesztiválon, amelynek első két napján a dzsesszmaratonon három-három koncertcsoportban lépnek pódiumra rangos zenészek és fiatal tehetségek a Budapest Jazz Klubban. Az Erzsébet téren felállított sátorban található a fesztivál központja, a café budapEST BÁR, egy egész nap működő kávézó, kiállítóhely, amely a rendezvény ideje alatt performanszokkal, koncertekkel, dj-kkel várja a közönséget, de a programok után beszélgetésre vágyók is betérhetnek ide.
2012.10.06. 06:57
Szinhaz.hu
'Nem mennék a köpködők világába' - Németh Kristóf válaszolt
'Nem mennék a köpködők világába' - Németh Kristóf válaszolt
Balázsovits Lajos nem érti, hogy vehette meg Németh Kristóf a Játékszínt. A leendő igazgatót erről a Népszava kérdezte. “Nem értem, hogy vehette meg Németh Kristóf a Játékszínt. Sem én, sem pedig a színház korábbi jogtanácsosa nem tudunk arról, hogy meghirdették. Pedig én is szívesen pályáztam volna rá” – vetette fel a színház korábbi igazgatója, Balázsovits Lajos a Blikkben. “Értetlenül állunk a dolog előtt, nekem, illetve a volt igazgatónak biztosan tudnunk kellett volna arról, ha lett volna pályázat, hacsak nem valami vidéki kis újságban tették közzé. Elképzelésünk sincs, hogyan jöhetett létre pályázat nélkül adásvétel, vagy milyen egyéb körülmények között zajlott mindez, az ide vonatkozó törvényt azonban ismerem. E szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában lévő vagyontárgyakat 25 milliós érték fölött csak pályáztatás útján lehet értékesíteni” - mondta a Játékszín korábbi ügyvédje, dr. Horváth Béla. A kérdésre Németh Kristóf úgy felelt: “Nem volt szükség pályázatra, de nem vagyok jogász, hogy ezt pontosan el tudjam magyarázni”. Az MNV kommunikációs osztálya pedig arról tájékoztatott, a törvény szerint a 25 millió forint forgalmi érték alatti vagyontárgyak esetében nem kötelező a versenyeztetés. Németh Kristófék vételi ajánlata 3 millió 100 ezer forint volt, több, mint a független szakértő által megállapított vagyonérték. Némethet a Népszava arról is kérdezte, miért nem tudta megszerezni a Kamaraszínházat. “A Kamaraszínház és a Játékszín esetében is a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolta a tulajdonosi jogokat, a minisztériumhoz tartozó színházak voltak. Amikor tavaly bejelentették, hogy az állami szerepvállalás megszűnik, annyit sikerült elérni, hogy ez a két színház nem januárban került csődhelyzetbe, hanem kapott még támogatást” – fogalmazott a színész, aki arról is beszélt, hogy a Kamaraszínház pár emberből álló művészeti tanácsával “jártak mindenhova”, rengeteget tárgyaltak a színházak ügyében. “A Játékszín esetében is elterjedt, hogy a Magyar Cirkusz és Varieté fog ott varietészínházat működtetni. Sokan megnézték mindkét színházat. A Thália képviselői a Tivoliban többször is jártak. A Tivoli a Thália Színházhoz tartozik, tőlük bérelte a Kamaraszínház. Tudomásul kellett vennem, akárhogyan ugrálunk, ha a fejünk tetejére állunk, a Tivoliban akkor sem dolgozhatunk tovább. Arra is rá kellett jönnünk, hogy állami támogatásra is körülbelül annyi esélyünk van, mint a lottó ötösre. És ekkor jött be a képbe a magánszínház ötlete, hogy nézzük meg újszerű üzleti konstrukcióban rentábilisan működtethető lenne-e a Játékszín” – árulta el Németh Kristóf. A felvetésre, hogy Balázsovits Lajos szerint nem működtethető ilyen formában, ha nincs közhasznú szerződése, és nem részesülhet TAO-ban, ami a jegybevétel 80 százalékát jelentheti szponzori támogatás formájában, Németh úgy felelt: “Az én információim eltérnek Balázsovits Lajos információitól, meggyőződésem, hogy a Játékszín továbbra is jogosult TAO felvételére, ha bárkivel van közhasznú szerződése”. A színész arról számolt be, jelenleg a Játékszínnek nincs ilyen szerződése, de azt reméli, azok, akik eddig támogatták a Játékszínt, nem vonják meg a jóindulatukat. “Pályáztatni akkor kéne, ha egy állami tulajdonú céget valaki el akarna adni. De ha valaki csődben lévő, végelszámolás alatt mindjárt megszűnő céget visszahoz a végelszámolásból, és ezzel kötelezettséget vesz át az államtól, akkor nem hiszem, hogy pályáztatni kellene” – nyilatkozta a leendő igazgató. “Hogy én melyik oldalhoz mennyire vagyok közel, magánügy. Heterogénnak mondható az ismeretségi és baráti köröm. Aki engem ismer, valószínűleg nem gondol ilyen mutyikra. Ha az ember a Klubrádióban műsort vezet, ha rendezvényeken kampányol ügyek mellett vagy éppen magánszínházat alapít, akkor minden ügy kapcsán, higgye el, nagyon sokan leköpnének. Ezzel hadd ne foglalkozzam, nem szeretnék a köpködők világába belemenni. Ebben az ügyben pontosan az a rosszfajta reflex működik, hogy azt keressük, miért lehet valakit utálni. Nem azt nézik, hogy a színészek tovább játszhatnak, hogy magánszemélyek minden pénzüket beleteszik valamibe, és nem szűnik meg egy színház” – összegzett Németh Kristóf. Forrás: Népszava, Blikk, Színház.hu
2012.10.04. 09:07
Szinhaz.hu
A gonosz szerepében is feltűnik majd Gubás Gabi
A gonosz szerepében is feltűnik majd Gubás Gabi
Izgalmas utazásra hív a Thália Színház októberben az EMKE című darabbal.
2012.10.01. 09:38
Metropol.hu
A Hajrá Háry a Tháliában debütál! - Villáminterjú
A Hajrá Háry a Tháliában debütál! - Villáminterjú
A HOPPart Társulat Hajrá Háry! című előadása október elsejétől a Thália Színházban lesz látható! Ennek kapcsán 10 plusz 1 kérdéssel fordultunk Herczeg Tamáshoz, a társulat vezetőjéhez.   Jegyet itt vásárolhat az interneten.   Pirult már el? Hebegett, habogott, izzadt a tenyere?Történt már olyan, hogy egy füllentésen rajtakapták?Érezte már magát rosszul a bőrében? Gyűlt már meg a baja a Hivatallal?Tragikus kimenetelű állásinterjú? Kellemetlen családi konfliktusok?Huncut kalandok, zsiványságok? Hétköznapok, ünnepnapok?Jövőkép?Szerezzen diplomát a Háry János Igazmondó Szabadegyetemen! MOSTANTÓLA THÁLIÁBAN!(A diploma alapfokú oktatásra jogosító végzettséget ad!) Novák Eszter rendező a darabról: „A mi mesénk Háry és más magyar hazugságmesék alapján íródik. Kárpáti Péterrel és a színészekkel az eredeti motívumokhoz keverjük a körülöttünk élő világ motívumait, saját fantáziánk és a valóság képtelenségeit. A mesék néha megelevenednek, megzenésednek, a hazugságverseny vérre megy. Budapesten jártam a múltkor, akkora madarat láttam, hogy az egyik szárnya eltakarta Pestet, a másik Budát. Igaz ez? Nem tudom, én nem láttam, csak egy akkora tojást, mint a Gellért hegy.” 10+1 kérdés Herczeg Tamáshoz: Hogy született a Hajrá Háry, miért a cím? Először azt terveztük, hogy a Háry János c. daljátékot állítjuk színpadra, aztán meggondoltuk magunkat, Novák Esztert jobban érdekelte, hogy mi mit gondolunk a hazugságról és valahogy Münchausen és Háry találkozása is érdekesnek tűnt, még hazugságversenyről is volt szó, hát innen. Mi az a Háry János Igazmondó Szabadegyetem? Kinek a találmánya? Saját intézményünkről van szó, ami erre a szép életre neveli diákjainkat, ahol mindenki megszerezheti az érvényesüléshez szükséges praktikus ismereteket. A rendező és a szerzők közös találmánya, de mi, a Tantestület tagjai is úgy gondoljuk, hogy leginkább így, intézményesített formában van csak értelme átadni tudásunkat a nézőknek, ill. diákoknak. Milyen volt Novák Eszterrel újra találkozni rendezőként, (édesanyátok maradt-e)? Mindig édesanyánk marad. Nem is tudom, hogy boldogul az egyre több gyerekkel, nem könnyű velünk. Nem gondolom azt, hogy elszakadtunk volna egymástól, nem volt "újra" érzésem, de lehet, attól is van ez mert előtte többször is dolgoztunk együtt Tatabányán, szinte folyamatos volt a munkakapcsolat. Hogy kerültetek kapcsolatba Egyed Attiláva és Chován Gáborral? Tatabányán találkoztunk Attilával és Gáborral is, Eszter szeret velük dolgozni, és mi is örültünk annak, hogy ismét együtt lehetünk. Mennyit zenéltek az előadásban? Nagyon sokat. Szinte végig szól a zene. De ne felejtsük, hogy ez az előadás a hazugságról szól. Mennyit változott az előadás a különböző helyszíneken? Kőszeghez képest változott elsősorban, ott tartottuk a premiert. Mindig az adott térhez igazítjuk az előadást, kihasználva a helyszín sajátosságait. A Thália Színház Arizóna Stúdiója a maga intimitásával és mobil terével ideális környezet a Hajrá Hárynak. Tarján Tamás kritikájában azt írta: "végre új kabarétípus jelentette be: (majdnem) itt vagyok". Ezt mennyiben találjátok helytállónak? Majdnem. Hogy van a HOPPart? A HOPPart élt, él, és élni fog. Mire lesz elég a támogatás, amit kaptatok? Sikerült többet kapnunk, mint a kért összeg fele és ez már félsiker. A tavalyi évhez képest kevesebbet kaptunk, viszont a keretösszeg majdnem a felére csökkent. A pályázati kiírásban reális költségvetést kérnek, de többnyire a kért összeg hányadát adják. Az elszámolásnál viszont a tervezett költségvetést kérik számon. Arra kényszerítik a pályázókat, hogy a szükségesnél jóval nagyobb összeget írjanak be ahhoz, hogy legalább azt megkapják, amivel kihúzzák a színházi évadot. Ez egy abszurd helyzet. Nincs igazi függetlenség, ami a finanszirozást illeti, ez a minimális összeg determinálja a gondolkodásunkat, a kísérletező, szárnyaló képzelőerőnket gátolja. Megfordult-e a fejetekben, hogy abbahagyjátok? Külön-külön igen, de társulatként nem. Mi tud visszatartó erő lenni? A megszűnést visszatartó erőre gondolsz? A színházba vetett vakhit. Jegyet itt vásárolhat az interneten. Színház.hu, fotók: Németh Iván
2012.10.01. 08:13
Szinhaz.hu
Sankai Juku a Trafóba érkezik!
Sankai Juku a Trafóba érkezik!
A japán Sankai Juku 2008-as előadása az Utsushi (Másolat) afféle best of, a repertoáron lévő darabok legizgalmasabb, legérdekesebb részleteinek újrafeldolgozása, több, mint puszta kompiláció. 2012. október 5-6. 20.00 óra Trafó KMH „A butoh a gravitációval folytatott dialógus” (Ushio Amagatsu) A japán Sankai Juku társulat 1998 szeptemberében lépett fel a Thália Színházban. Korábban ez a csoport szinte ismeretlen volt Magyarországon, de az előadást követően sokan az évad legjelentősebb színházi eseményének tekintették a vendégszereplést, az előadás élménye 14 év után is elevenen él az egykori nézőkben. A Sankai Juku az egyik legelismertebb butoh csoport a világon. A butoh nem a hagyományos japán színházi műfajok egyike: a 20. század második felében született, amikor a háború utáni generáció már üresnek és hazugnak kezdte érezni a nó és a kabuki tradicionális formáit. Ebből a(z avantgárd) lendületből született a butoh színház. A társulatot Ushio Amagtsu alapította 1975-ben, első nyilvános előadásukat 1977-ben tartották, 1982-ben pedig már a párizsi Théâtre de la Ville-lel közös produkciók létrehozásáról kötöttek megállapodást. Azóta a világ több mint 700 városában léptek fel. 2008-as előadásuk az Utsushi (Másolat) afféle best of, a repertoáron lévő darabok legizgalmasabb, legérdekesebb részleteinek újrafeldolgozása, több, mint puszta kompiláció. Saját jogán is fontos mű, Ushio Amagatsu 30 éves munkásságának kvintesszenciája. SANKAI JUKU (JAP): MÁSOLAT / UTSUSHI Rendező, diszlettervező, koreográfus: Ushio AMAGATSU Asszisztens: SEMIMARU Zene: Takashi KAKO, YAS-KAZ, Yoichiro YOSHIKAWA Táncolják: Sho TAKEUCHI, Akihito ICHIHARA, Ichiro HASEGAWA, Dai MATSUOKA, Nobuyoshi ASAI, Yoshifumi DOHI, Fénytechnikus: Satoru SUZUKI Hangtechnukus: Junko MIYAZAKI
2012.09.30. 08:00
Szinhaz.hu
Erdélyi kabarészínházként is működnének - 5 éves az Aradi Kamaraszínház
Erdélyi kabarészínházként is működnének - 5 éves az Aradi Kamaraszínház
Az állandó társulatként működő színház kedden este a Tóték című előadással indította ötödik évadját. Tapasztó Ernő igazgató - aki Gujdár Gabriellával együtt alapította a színházat - az MTI-nek elmondta: 2007 előtt 1948-ban létezett hivatásos magyar színtársulat Aradon. Az öt évvel ezelőtti újraindulásban sokat segített Nótáros Lajos és Fekete Réka (ők ma is az intézmény munkatársai), valamint Demeter András volt kulturális államtitkár, Bognár Levente aradi alpolgármester és Radu Dinulescu rendező, utóbbi az aradi bábszínház igazgatója volt - mondta Tapasztó Ernő. Hozzátette: az aradi bábszínház fogadta be és ad otthont ma is a Kamaraszínháznak, amelynek vezetői továbbra is önálló székhelyet szeretnének találni. Az aradi városi önkormányzat, a román kulturális minisztérium és a magyar állam támogatását élvező, Budapesten nemzeti jelentőségűvé nyilvánított intézmény tizenkilenc önálló bemutatót tartott öt év alatt, negyvenkét színházi fesztiválon szerepelt, előadásaikat 179-szer játszották Aradon kívül. A mintegy 15 ezer főt számláló aradi magyarság évente átlagban negyven előadást tekinthet meg az Aradi Kamaraszínházban. Tapasztó Ernő kitért a színház huszonhárom szakmai díjára, valamint arra is, hogy sikerült kialakítani egy sajátos művészi arculatot. Az elmúlt öt évben az egyik legsikeresebb darabjuk a Rudolf Hess tízparancsolata című produkció volt, amelyben a miskolci Harsányi Attila alakítása számos díjat hozott a színháznak. Az aradi színházzal rendszeresen együtt dolgozik a pécsi Bacskó Tünde, valamint az aradi Éder Enikő is. Kezdetben kis színházat akartak, amelynek évente egy-két saját produkciója van, ám a tervezettnél több saját előadással álltak elő, ezek aránya egy évadban átlagban 40 százalékot tesz ki. A többi 60 százalékot a vendégjátékok jelentik, amelyeken főleg Magyarországról érkező társulatok lépnek fel. Saját előadásaikat Tapasztó Ernő kevés szereplőre, minimális díszletre, erős színészi játékra alapozó intellektuális kortársszínházként jellemzi, amelyek kegyetlen emberi sorsokat és drámákat mutatnak be. A Kamaraszínház vígjáték-, kabaré-, operett- és musical-kínálattal is igyekszik gazdagítani repertoárját. Kvartett - Éder Enikő, Harsányi Attila (Fotó: akamara.ro) Az aradi színház idéntől erdélyi kabarészínházként is működni szeretne. E műfajnak olyan kiválóságai fogadták el az Aradi Kamaraszínház felkérését, mint Maksa Zoltán, Nádas György, Aradi Tibor és Lung László Zsolt. Az aradi színház a Magyarország, szerellek! című kabarét mutatja be az idei évadban, amely szövegének egy részét a friss Karinthy-gyűrűs Varga Ferenc József írja. Az aradiak Erdélyben és Magyarországon is minél több településen szeretnék bemutatni kabaréműsoraikat. A kamaraszínház saját bemutatói rendszerint koprodukcióban készülnek, a legfontosabb partnerük a Szegedi Maszk Egyesület, de együttműködnek a Pécsi Horvát Színházzal és a Pécsi Harmadik Színházzal, valamint a Gyulai Várszínházzal. Jó viszonyt ápolnak a Zsámbéki Színházi Bázissal, mostanában a budapesti Thália Színházzal vannak állandó kapcsolatban, akárcsak a Bakelit Multi Art Centerrel. Erdélyből a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházzal és a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházzal is állandó kapcsolatuk van - mondta Tapasztó Ernő. MTI Az állandó társulatként működő színház kedden este a Tóték című előadással indította ötödik évadját.
2012.09.29. 09:02
Szinhaz.hu
József Attila Színház: kárpátaljaiak előadásával indul az évad
József Attila Színház: kárpátaljaiak előadásával indul az évad
A kárpátaljai magyar nyelvű színház Dekameronjával kezdi meg az idei évadot pénteken a József Attila Színház. Decemberig a közönség találkozhat a csíkszeredai, a kassai és az újvidéki magyar társulat előadásaival is. Nemcsák Károly igazgató a pénteki évadnyitó sajtótájékoztatón elmondta: minden hónapban egy teátrum mutatkozik be az évad első felében a József Attila Színházban, és terveik szerint az egész szezonban folytatják a programot. Kiemelte: nem fesztiválon láthatóak a határon túli előadások, hanem az évad során folyamatosan. Emellett a színházak nemcsak egy, hanem több előadással, köztük gyerekdarabokkal is jelen lesznek. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, az esemény védnöke örömét fejezte ki, hogy a teátrum felvállalta a határon túli színházakkal a kapcsolat kiépítését, bevonásukat a budapesti kulturális életbe. Szerinte azzal, hogy a József Attila Színház saját műsorfolyamába építve mutatja be ezeket a vendégjátékokat, természetessé, mindennapivá teszi a határon túli színházak jelenlétét Budapesten. Nemcsák Károly, a József Attila Színház igazgatója és az asztalnál Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója, Czajlik József, a kassai Thália Színházigazgatója, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Gyarmati Kata, az ÚjvidékiSzínház művészeti titkára és Vidnyánszky Attila, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház művészeti vezetője, a debreceni Csokonai Színház igazgatója Kiemelte: fontosak azok a szakmai kapcsolatok is, amelyek a határon túli színházakkal a program során kialakulhatnak, a folyamatos tapasztalatcsere. Mint elhangzott, a József Attila Színház négy bemutatót tart az évadban: Hunyady Sándor Feketeszárú cseresznye című művét - az előző évad előbemutatója után - október 6-án tűzik műsorra, Hubay-Ránki-Vas Egy szerelem három éjszakája című zenés darabjának premierjét pedig november 10-én tartják, a rendező Huszti Péter. December 8-án tűzik repertoárra Csiky Gergely A nagymama című művét Galambos Erzsi jutalomjátékaként, Nagy Viktor rendezésében, február 10-én pedig Arthur Miller Édes fiaim című darabját mutatják be, amelyet Kerényi Imre állít színpadra. "Ebben a nehéz helyzetben gazdaságilag stabilizálni tudtuk színházunkat" - mondta az igazgató. Nemcsák Károly beszélt arról, hogy olyan előadásokat is tovább játszanak az új évadban, amelyek máshol születtek. A József Attila Színház közönsége is láthatja A magányos cédrus című, Kővári Katalin által rendezett előadást, a Szabadtér Színház A rózsák háborúja című produkcióját is befogadta a színház, továbbá Miklós Tibor rendezésében a nyár után újra műsorra tűzik A hírnév ára című musicalt. Az igazgató kiemelte, hogy a gyerek és az ifjúsági korosztály számára összeállítottak bérletet, ezzel biztosítani szeretnék a következő generáció színházba járó közönségét. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója elmondta: színháza évi nyolc bemutatóval 35-40 ezer nézőt fogad, 160 előadást teljesít. Mint kifejtette, az intenzíven dolgozó színtársulat számára fontos, hogy bemutatkozhasson Budapesten, ezzel bekapcsolódva a magyar színházi életbe. A közönség két előadásukat láthatja októberben: Martin McDonagh Vaknyugat, illetve Örkény István Tóték című művét. Czajlik József, a Kassai Thália Színház igazgatója arról szólt, hogy új társulat formálása zajlik Kassán, tájoló, folyamatosan utazó színházként működnek negyvenfős társulattal. Budapesten ezúttal Bengt Ahlfors Színházkomédia és a Böszörményi Gyula műve alapján készült Gergő és az álomfogó című gyerekelőadást mutatják be novemberben. Gyarmati Kata, az Újvidéki Színház művészeti titkára elmondta: évente négy bemutatót tartanak, tematikus évadokat hoznak létre. Színháza innovatív repertoár-politikát folytat, klasszikusok újraértelmezésével is foglalkoznak. Budapesti vendégjátékukon decemberben Bergman Fanny és Alexander című műve, valamint az Óz, a nagy varázsló című gyerekdarab látható. Vidnyánszky Attila, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház művészeti vezetője elmondta: a jövőre húszéves beregszásziszínház évente 130-160 előadást játszik. Hozzátette: nem készítenek sok új előadást, de évekig műsoron tartják produkcióikat, mintegy 15 előadással szólítják meg közönségüket folyamatosan. Szólt arról, hogy bemutatóik többsége közös produkcióban készül, és a társulat sokat utazik külföldre, ám a budapesti bemutatkozás mindig kiemelkedő jelentőségű számukra. A pénteki Dekameron mellett Vörösmarty Mihály Tekéntetes úr című darabját játsszák szombaton a József Attila Színházban.
2012.09.28. 13:23
Szinhaz.hu
Csomós Miklós: 'Nívós nemzetközi színházi fesztivált szeretnénk'
Csomós Miklós: 'Nívós nemzetközi színházi fesztivált szeretnénk'
„A városvezetés stratégiai ágazatként kezeli a kultúrát, kiemelten támogatja a kultúraalapú városfejlesztést. Az erre szánt összeg ugyan csökkent az elmúlt években, arányaiban mégis többet mutat. Jelenleg 9,5 milliárd forint között mozog' – mondta a Rádió Orient műsorában Csomós Miklós főpolgármester-helyettes. Hozzátette: A főváros anyagi helyzetéhez mérten támogatja a fiatal, kezdő művészeket, akik számára október végén nyílik meg az inkubátorház, mely egy új kulturális központ lesz. Forrás: Orient Press A Rádió Orient műsorában Csomós Miklós fontos megőrzendő értékként nevezte meg a magyar főváros kultúráját. Az oktatási és kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes a változatos programkínálatból a Budapesti Történeti Múzeum Fény és árnyék c. digitális kiállítását, a Fővárosi Állat- és Növénykert új Varázshegyét, a megújult margitszigeti víztornyot és a Thália Színház új rádióstúdióját emelte ki. Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége a főváros egyik legnagyobb őszi rendezvényéről, a Café Budapest Fesztiválról is beszélt. Az esemény fő irányvonala az elektronika és a vizualitás lesz - mondta. A helyettes főpolgármester példaként a Műcsarnok falán rendezett épületfestő versenyt emelte ki. „A programkínálat igen színes: az Erzsébet téri főhadiszálláson minden este más DJ keveri a zenét, a Trafóban ausztrál vendégjáték várja az érdeklődőket. Emellett számos színházi- és táncbemutató lesz. Továbbá a kávéházakban jazzkoncerteket és táncelőadásokat rendeznek, a kortárs galériákban új tárlatok nyílnak” – adott ízelítőt a programokból a vendég. Budapest Főváros Polgármesteri Hivatala a kultúra tekintetében 3 fő területtel foglalkozik. A színházak és art mozik mellett közgyűjtemények, és egy fesztiválközpont tartozik az irányítsa alá. A főpolgármester-helyettes jelentős közgyűjteményként Budapest Főváros Levéltárát, a Fővárosi Állat- és Növénykertet és a Szabó Ervin Könyvtár hatalmas hálózatát emelte ki. „A magyar színházi tradíciók nagyon erősek. A jövőben törekedni kell a magas színvonal megőrzésére” – hangsúlyozta a Rádió Orient vendége. Csomós Miklós ezután a főváros és a kerületek kapcsolatáról ejtett szót. „Budapest kulturális élete nagyon sokszereplős. A kerületek és a főváros mellett magánszemélyek és különböző intézmények is függetlenül szervezhetnek programokat. A kezdeményezések egymás mellett léteznek, mindenki megvalósíthatja elképzelését” – összegezte a főpolgármester-helyettes. Budapest nemcsak közigazgatási központ, hanem kulturális főváros is. A helyi kulturális életre az összes magyar büszke lehet – hangsúlyozta a vendég. „A városvezetés stratégiai ágazatként kezeli a kultúrát, kiemelten támogatja a kultúraalapú városfejlesztést. A kultúrára szánt összeg ugyan csökkent az elmúlt években, arányaiban mégis többet mutat. Jelenleg 9,5 milliárd forint között mozog” – jelentette ki Csomós. A főváros anyagi helyzetéhez mérten támogatja a fiatal, kezdő művészeket. Csomós példaként egy október végén nyíló inkubátorházat hozott fel. „Az üresen álló iskolaépületben új kulturális központ jön létre, melyben a Független Színházi Társulatok Szövetsége kap otthont” – emelte ki. A főváros a jövőben nagy hangsúlyt fektet a kortárs magyar drámák népszerűsítésére. A középiskolásoknak beavató előadásokat tartanak, amelyek során kiváló színházi szakemberek segítségével leshetnek be a kulisszák mögé. „Be kell vinni a fiatalokat a színházba, hiszen szükség van a színházi közösség utánpótlására. Ezt lépésről lépésre, a személyi feltételek biztosításával kell megoldanunk” – mondta a vendég. Hozzátette, emellett egy nívós nemzetközi színházi fesztivált is szeretnének Budapestre hozni. „Ehhez a kormányzat segítsége kell, hiszen a főváros egyedül nem tudja megvalósítani az elképzelést. A fesztiválra viszont szükség van, az egész magyar nemzeté lehetne” – zárta szavait Csomós Miklós. Lejátszás | MP3 letöltése
2012.09.26. 09:16
Szinhaz.hu
A Thália kvázi társulata
Húsz tagból álló kvázi társulattal kezdi meg az új évadot a Thália Színház - hangzott el egy tegnapi sajtóbeszélgetésen. A Thália Látvány-Rádióstúdióban készülő hangjátékokért évente legfeljebb 80-100 milliót fizet az MTVA, mondta Kálomista Gábor menedzser-igazgató, aki kérdéseinkre egy ideig válaszolt, majd kollégáit is meglepve, idő előtt, indulatosan távozott a helyszínről.
2012.09.26. 06:40
Nepszava.hu
Saját bemutatókra is készül a Thália
Saját bemutatókra is készül a Thália
Saját bemutatókat is tart a most induló évadban a Thália Színház, a nagyszínpadon négy premiert terveznek, emellett a hagyományoknak megfelelően számos produkciót fogadnak be. Sajtótájékoztatót tartottak - Tárgyalnak a Tivoli sorsáról A színház keddi sajtótájékoztatóján Bereményi Géza igazgató elmondta: a premiereket sorra véve kiderül, hogy egyfajta történelmi körképet mutat be a Thália Színház az évadban, amely ugyanakkor a humorról is szól - ennek különböző színei jelennek meg a bemutatott darabokban a habkönnyűtől a fekete humorig. Kálomista Gábor, a színház menedzser igazgatója kiemelte, hogy az első olyan évad előtt állnak, amelyet többé-kevésbé maguk terveztek el, már látható az irány, amely felé haladni szeretnének. "Van egy olyan "kvázi társulatunk", amely tagjainak egyeztetési jogaival rendelkezünk, tehát elsősorban a Thália Színház által létrehozott produkciókhoz egyeztetnek ezek a színészek" - fogalmazott, hozzáfűzve: velük és néhány vendégművésszel együtt meg tudják valósítani terveiket. Kitért arra, hogy a közmédiával megkötött stratégiai megállapodás eredményeként létrejött Látvány-Rádióstúdió beváltotta a reményeket, a színház számos műsort készít a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA). Az együttműködés folytatódik: a közeljövőben megnyílik a közmédia közönségszolgálata a Thália Színház Nagymező utcai épületében. Emellett a két közintézmény közötti együttműködést számos ponton erősítik a jövőben. Újságírói kérdésre válaszolva Kálomista Gábor elmondta: az MTVA-tól a Thália Színház megrendelést kap, amelynek ellenértékét kifizetik, de semmilyen egyéb juttatást nem kap a színház. Tájékoztatása szerint a színház körülbelül 3000-3500 percnyi rádióműsort gyárt le az idén. Mint mondta, az összes tevékenység, amelyet a magyar közmédia megrendelésére teljesítenek, 85-100 millió forint között lesz az idén a színházi közvetítésekkel együtt. Szólt arról, hogy a Tivolit is a Thália Színház üzemelteti, a játszóhely sorsáról folynak a tárgyalások. Kálomista Gábor kitért arra, hogy befogadószínházként a fesztiválok szervezését is feladatuknak érzik, a megvalósítás érdekében fesztiváligazgatóságot hoztak létre. Először a határon túli színházak, majd a vidéki színházak fesztiválját rendezték meg sikerrel. Februárban a tervek szerint humorfesztivált rendeznek. Szólt arról is, hogy a Mikroszkóp teljes felújítását, átépítését tervezik, és szeretnék ha két éven belül lezárulna az átalakítások korszaka. Kálomista Gábor a sajtótájékoztatón összeszólalkozott a Népszava munkatársával, és távozott a teremből. Mint ismeretes, korábban a Népszava egy cikke kapcsán helyet adott Kálomista Gábor helyreigazítási kérelmének. A Thália évadnyitó közleménye: A progresszió szellemiségében Továbbra is a „Thália progresszió” szellemiségében folytatja működését a Thália Színház. A megújult menedzsment elsődleges célja, hogy míg szoros és intenzív köteléket alakít ki a független színházi szcénával és holdudvarként gyűjti maga köré a neves szabadúszó színészeket, alternatív csatornákon közelítse meg a színházszerető közönséget. Az elektronikus médiával kiépített együttműködés és az országos kulturális eseményeken való részvétel mellett kiemelt szerepet kapnak a saját szervezésű fesztiválok is. Az új szemlélet jegyében került megrendezésre a tavaszi évadban a Határon Túli Színházak Fesztiválja. A kulturális misszió részeként 8 színház mutathatta be a magyar közönségnek előadásait. Szeptemberben 100 százalék feletti látogatottsággal számolhatott a Vidéki Színházak Fesztiválja, amely több mint 4000 budapesti nézőt vonzott. Külsős résztvevőként a Thália Színház a Pécsi Országos Színházi Fesztiválon és Szigeten is megjelent saját előadásával, a Cseh Tamás emlékesttel. Az Esküvőtől válóperig című darab a tavaszi évadban több mint 4000 eladott jegyet és 103,18 százalékos látogatottságot produkált. A töretlen érdeklődést példázza, hogy az őszi évad 13 előadására mára összesen 69 eladható jegy maradt. Új strukúrában dolgoznak „Az Esküvőtől válóperig című darab kitűnő példa a szabadúszó színészek és színházunk kapcsolatára” – mondta Kálomista Gábor menedzser-igazgató a színház sajtótájékoztatóján. „Új struktúránk lényege, hogy egy olyan művészi holdudvart alakítunk ki a Thália köré, amelyet (és amelyben) a kőszínházzal szoros kapcsolatot ápoló, elsőbbség tekintetében lojális, de egyébként szabadúszó színészek alkotnak”- tette hozzá a menedzser-igazgató. A Thália Színház új menedzsmentje kiemelt fontosságú célként határozta meg a szoros és intenzív kötelék kiépítését a független színházi szcéna meghatározó társulataival, alkotóival. „Egy Fővárosi Pályázat és a Thália közös forrásaiból közel 10 millió forintos kommunikációs kampánnyal segítjük a független színházak érvényesülését az FTP (Független Thália Projekt) keretein belül” – nyilatkozta Litkai Gergely művészeti vezető. „Emellett olyan saját kabaré előadások kidolgozására törekszünk, amelyek a nagyszínpadon „méltó” színpadtechnikai lehetőségekkel erősítik a műfajt. Ilyen lesz a Humor forrása, ami egy új kabaré típust képvisel majd" - fogalmazott Litkai. 5 saját premierre készülnek Az új színházi struktúrának köszönhetően 5 új premierrel készül az új szezonra a Thália, ezekről Bereményi Géza igazgató mesélt:„Minden színházi évad egy adott téma köré épül fel, idén ez maga a történelem. Kezdetként az EMKE, ami a századfordulós Magyarországra kalauzol el bennünket, egy olyan világba, ahol nem a pajesz, vagy a bőrszín, hanem a szenvedélyek kerülnek a konfliktusok középpontjába. Második lépésben a Tanú a kommunizmus időszakát mutatja meg nekünk egy szerethető karakteren keresztül. A Bombaüzlet!? a kabaré műfaját bemutató kabarétörténeti kabaré, míg a Mesterkurzus a Szovjetunió sztálini időszakában a művészi szféra és hatalom viszonyára fókuszáló történelmi távcső. Végül napjaink kabaré történetét rajzolja meg a Thália Színház és a Mikroszkóp színpad jelenlegi állapotából kitekintő kortárs írópáros. A mai világunkban Starfactory-val érkezünk meg” – mondta Bereményi Géza, a Thália Színház igazgatója. Forrás: MTI, Színház.hu, Thália Színház
2012.09.26. 05:00
Szinhaz.hu
A progresszió szellemiségében indítja új évadját a Thália
A progresszió szellemiségében indítja új évadját a Thália
A „Thália progresszió” szellemiségében folytatja működését a Thália Színház. A megújult menedzsment elsődleges célja, hogy míg szoros és intenzív köteléket alakít ki a független színházi szcénával és holdudvarként gyűjti maga köré a neves szabadúszó színészeket, alternatív csatornákon közelítse meg a színházszerető közönséget.Részletek &raquo
2012.09.25. 20:42
Kálomista kiviharzott a sajtótájékoztatójáról
A Thália Színház igazgatója felkapta a vizet, mert a közmédiás szerződésekről kérdezték. A színházban Cserhalmi György és Benedek Miklós rendezni fog.
2012.09.25. 15:33
Divany.hu
Balázs Péter: "A nézőt nem terhelhetjük a szakma gondjaival"
Balázs Péter: "A nézőt nem terhelhetjük a szakma gondjaival"
Balázs Péterrel, a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatójával készített interjút a Magyar Hírlap. Lapszemle. A Magyar Hírlap cikkéből: "Örömmel mondhatom, hogy a Félrelépni tilos című darabunkkal, amellyel Thália Színházban a Vidéki Színházak Találkozóján szerepelünk, hatalmas sikert értünk el. Én magam is ott voltam, alig tudtam jegyet szerezni, hiszen még a csilláron is lógtak. Jó ómennek érzem az új évadra nézve ezt a sikert" - kezdte a direktor. Balázs Péter elmondta, a szolnoki színház általában "kijátssza" a darabjait, vagyis nem viszi át a következő évre azokat. A tavalyi kínálatból azonban két olyan darabjuk is van, amit továbbra is játszanak majd. A színházi találkozókról szólva úgy fogalmazott, nem hiszi, hogy több fesztiválra volna szükség, hiszen ha úton-útfélen fesztivált tartanak, elvész a rangja. "Valaha nagy dolognak számított, ha a Szegedi Szabadtéri Játékokra meghívtak egy előadást. Manapság a POSZT a legnagyobb mustra országszerte, és azt gondolom a programja is jó irányba halad az utóbbi években" - tette hozzá. A direktor úgy tájékoztatott, szeptember 21-én Heltai Jenő A néma levente című darabjával indul az évad Szolnokon. Műsorukban megkülönböztetik a bérleteseknek szóló és a bérleten kívüli darabokat: a Bál a Savoyban, a Stuart Mária, a Sárga liliom és a Made in Hungária mellett bérleten kívül a Félrelépni tilos és az Egy bolond százat csinál című zenés komédiát játsszák, utóbbit Balázs Péter rendezésében. Az igazgató szerint elmondható: öt év alatt sikerült a Szolnoki Szigligeti Színházból egy nagyon széles repertoárszínházat kialakítani. "Látom a nehézségeket, amelyekkel küzd a szakma, mégis szeretnék pozitív képet sugározni, hiszen a néző a színházba kikapcsolódni jön, nem terhelhetjük a szakma gondjaival. Emellett minden színházi társulat helyzete más, nem lehet általánosságban beszélni a színházak gondjairól Magyarországon." - mutatott rá. Fotó: magyarhirlap.hu "Elmondhatom, hogy a Szolnoki Szigligeti Színház jó helyzetben van, telt házzal játssza darabjait, és a társulat végtelenül együttműködő. Itt nem csupán a színészekre gondolok: a műszaki szakemberektől a gazdasági részleg szereplőiig igaz ez. A darabok kiválasztásakor egyébként a színészre keressük a darabot, és a szerző-színész-közönség hármas egységre építünk" - hangsúlyozta Balázs Péter.Az igazgató elmondta, tizenegy közalkalmazott társulati taguk van, ők a vezető művészek. A többiek mind darabra szerződnek, próbadíjat, fellépti díjat kapnak. Elsősorban a szolnoki színészeket foglalkoztatják, de sok a vendégszínészük is, köztük Mécs Károly, Bitskey Tibor, Kautzky Armand. A kérdésre, van-e 'kulturkampf' manapság Magyarországon, így felelt: "Persze hogy van. A színház területén ez az alternatív társulatok és a klasszikus értelemben vett színház harcát jelenti. Holott a színház rendkívül sokszínű kell legyen. E két területnek nem kellene harcolnia, hiszen a minőségi színjátszásban minden elfér a palettán. A politika mindig is jelen volt a színházban. Az Újszínház körüli vissza-visszatérő viták tekintetében osztom azt a véleményt, amelyet Bordán Irén fogalmazott meg korábban a Magyar Hírlapnak: nincs joga senkinek megbélyegezni a másik embert, akár pályatársát." Balázs Péter a színház és a politika viszonyáról is beszélt: "Egy színésznek nem dolga, hogy a mindennapi politikáról véleményt közöljön. Én sem szeretném túlzásba vinni. Elsősorban a színházzal politizálok. Persze ha megkérdezik, hogy mi a véleményem valamiről, nem rejtem véka alá." Az interjú a magyarhirlap.hu-n olvasható.
2012.09.22. 07:04
Szinhaz.hu
EMKE - Új bemutató a <strong>Thália Színház</strong>ban
EMKE - Új bemutató a Thália Színházban
Október 5-én mutatja be a Thália Színház Garaczi László EMKE - volt egyszer egy kávéház... című zenés játékát. Az előadást Bagó Bertalan rendezi, a főbb szerepekben Cserhalmi Györgyöt, Kolti Helgát, Gubás Gabit és Fátyol Kamillát láthatja a közönség. A Nagymező utcai teátrum októberben szürreális időutazásra invitál. A Thália Színház felkérésére írt darab a századelő pesti kávéházi életébe vezeti a nézőket és zeneszó mellett mesél egy letűnt korról, zsidók, cigányok és magyarok gondtalan együttéléséről. Wassermann Móric, az EMKE kávéház tulajdonosa prímásversenyt hirdet, mert az előző „cigánykirályt" egy londoni étterem szerződtette. Az állásra és erre a címre ketten esélyesek, a budapesti Farkas Pali és fiatal Rácz Gabi, aki meghódította Erdélyt, és most fog először Budapesten játszani... Az előadás tartalmas szórakozást ígér mindazoknak, akiket vonz a századforduló polgári nosztalgiája, a kávéházak, mulatók kora és az élő cigányzene, amely az előadást kíséri. Próbafotók: A rendező, Bagó Bertalan (fotó: Kállai-Tóth Anett) A főszerepben Fátyol Kamilla (fotó: Kállai-Tóth Anett) Cserhalmi György (fotó: Kállai-Tóth Anett) Gubás Gabi (fotó: Kállai-Tóth Anett) Nagy Péter és Fátyol Kamilla Mészáros András és Gubás Gabi Mészáros András, Szegezdi Róbert, Nagy Péter Középen: Both András www.thalia.hu
2012.09.20. 13:00
Szinhaz.hu
Ősbemutatók a Café Budapest programján
Ősbemutatók a Café Budapest programján
Egy színházi, két zenei ősbemutató és négy magyarországi bemutató várja október 5. és 14. között a 21. őszi kortárs seregszemle, a Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál közönségét. A fesztiválon vendégül látják a Hotel Pro Forma dán társulatot, a temesvári Csiky Gergely Állami Színház társulatát, fellép a Chunky Move ausztrál társulat, valamint az izraeli Niv Sheinfeld és Oren Laor Dance Project - hangzott el a programról kedden tartott sajtótájékoztatón. Vitézy Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a sokrétű műsor 59 eseménye 41 helyszínen valósul meg. Közülük 8 esemény ingyenesen látogatható, és az Erzsébet téren, a városháza mögötti területen az új "café budapEST BÁR" is nyitva áll majd az érdeklődők előtt. Idén a hang, kivált az elektronikus zene és a fény összjátéka kerül előtérbe a Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon. A fesztivál első két napján, a Jazz maratonon három-három koncertcsoportban lépnek pódiumra rangos zenészek és fiatal tehetségek a Budapest Jazz Klubban, a Hollán Ernő utcában. A sorozatot a "nagy öreg" Szakcsi Lakatos Béla zárja meglepetés vendégeivel - részletezte az őszi fesztivál igazgatója, Szomolányi Janina. A Dán Kulturális Intézet támogatásával érkezik Budapestre, a Nemzeti Színházba a Hotel Pro Forma, amely a War Sum Up című manga operát adja elő. A dán társulat és a Lett Nemzeti Opera közös produkciója a japán nó színház hagyományait fejleszti kortárs operává. A vizuális színjátszás úttörőjének számító dán együttes a háború természetrajzát állítja színpadra. A Thália Színházzal közös produkció az EMKE - volt egyszer egy kávéház... című zenés játék, Garaczi László munkája. "Kortárs mű ez abban az értelemben is, hogy az EMKE első korszakában, az első világháború ideje táján neves kortárs művészek vitatkoztak asztalainál. A zenés játék szereplői azonban a második világháború éveiből visszatekintve elevenítik meg a több idősíkon játszódó történetet" - mondta el a produkció rendezője, Bagó Bertalan. Az előadásban három színésznő és hat színész játszik kettős, van aki hármas szerepet. Cserhalmi György például Koltóy főhadnagyot és a kávéház tulajdonosát, Wassermann Móricot is megszemélyesíti. A temesvári Csiky Gergely Állami Színház és a budapesti Forte Társulat koprodukcióban Ibsen Peer Gyntjét hozza el, a temesvári premiert éppen ma (kedd) este tartják - hangzott el a sajtótájékoztatón. A Trafóban tartják a kortárs komolyzene meghatározó alakjainak, Sáry Lászlónak és Sáry Bánknak a közös szerzői estjét a Kockadobás című kamaramű és az Égkő című darab ősbemutatójával. A Café Budapesten ismét lesz virtuális épületfestő verseny, a Műcsarnok épületén kell bizonyítniuk a versenyzőknek. Szomolányi Janina kitért arra is, hogy először rendezik meg az Országos Slam Poetry Bajnokságot. A középkori dalnokversenyekhez hasonlítható, az amerikai kocsmakultúrából önálló műfajjá vált slam poetry a kortárs költészet, a rap és a stand-up sajátos elegye. A döntőt a Trafóban tartják. A Kortárs Galériák Éjszakáján a látogatóknak érdemes felkészülniük arra, hogy nem "egy helyszínes" lesz az esemény: ha valaki mind a 25 galériába el akar menni, akkor a Bartók Béla úttól az Andrássy útig át kell utaznia a városon. Vitézy Zsófia bejelentette azt is, hogy a március 22. és április 7. között megrendezendő Budapesti Tavaszi Fesztivál honlapján csütörtöktől olvashatók a programok, többek között Patrica Petitbon szoprán estjére, a Les Musiciens du Louvre, Joshua Bell és mások koncertjére jegyezhetők elő belépők.
2012.09.18. 13:44
Szinhaz.hu
Cseke Péter: A színházban nincs helye pártoskodásnak
Cseke Péter: A színházban nincs helye pártoskodásnak
A kecskeméti Katona József Színház Buborékok című produkciója kapta a legjobb előadás díját a a Thália Színházban szombaton véget ért Vidéki Színházak Fesztiválján. A kecskeméti teátrum igazgatójával, Cseke Péterrel a Magyar Nemzet készített interjút. Lapszemle. A Magyar Nemzet cikkéből: Cseke Péter szerint a Buborékok ízig-vérig mai történet, mai jellemekkel, figurákkal, ám olyan nyelvezeten íródott, amelyet le kellett porolni. Ezért kérte fel az előadás megrendezésére Mohácsi Jánost, aki a mához tudja közelíteni az ilyen darabokat. Az igazgató elmondta, a színészek nagyon szeretik az előadást, mert mindegyikük alkotótársnak érezhette magát a próba alatt. A "színházi életben is tetten érhető szekértáborokkal" kapcsolatban a direktor leszögezte, a színházban a művészetről kell beszélni, nem arról, ki hová teszi az ikszet. "Kicsi a szakmánk, egy nagyvállalat üzemegységnyi embere, mintegy 3000 ember. Ha beszélünk az írástudók felelősségéről, akkor beszélnünk kell a színházcsinálók felelősségéről is: ez a 3000 ember egy olyan jelentős szegmensét határozza meg a kultúrának, ami a színházi jelenen túlra is terjed, mert hiszen a gyerekeket is elhozzák a színházba, és ők lesznek vagy nem lesznek később a színházszerető közönség. A színházban mindenféle pártoskodásnak meg kell szűnnie: amikor egy ország nehéz helyzetben van, miért volna könnyebb helyzetben a kultúrája?" - tette fel a kérdést. Hozzátette, az sem eltagadható, hogy a színházi életben egy nagy – generációs, szemléletbeli – váltás is zajlik, ami nehézségekkel, frusztrációkkal jár. "Előnye is van: egy nagy tisztulást is hoz, jelenleg ez zajlik a szakmánkban. Ha minél inkább szakmaiabb ez a tisztulás, akkor igazán jó: ha a jó rendezőket, a jó színészeket nem hozza hátrányba. Tudjuk egymásról, ki jó, ki kevésbé, ha felmegy a függöny, minden kiderül: mindenki látja, mi egy jó előadás, mi egy jó rendezés, mi egy jó alakítás. A közönség is, csak nem tudja úgy megfogalmazni a miérteket" - fogalmazott Cseke Péter. Fotó: Máté Péter, mno.hu Az igazgató elmondta, a kecskeméti színház kiemelt státust kap, de szerinte ezzel nem lesz több pénzük. "Az ideális az volna, ha a költségvetésünk abból indulna ki, hogy a társulat fejlődésére, a repertoár megújítására mennyit kell fordítani, majd a színház fenntartásához szükséges összeget hozzárendelnék a költségvetésünkhöz. De most így kell főznünk, a legjobb helyzetet kell megtalálnunk: olyan darabokat kell bemutatnunk, amelyre lehetőségünk van" - vázolta fel a helyzetet. Hozzátette, a színház épületét legutóbb 26 éve renoválták, de akkor sem nyúltak a tetőszerkezethez, emiatt a színház többször beázott, aminek a nyomait évekig csak eltakarták. Ennek következménye az lett, hogy a két páholyfolyosó leszakadt. Saját erőből kellett megcsináltatniuk: a díszlet- és jelmezköltségeket kellett ezért megkurtítani. "Mindenesetre egy jó időre ezt a problémát megoldottuk, a színházunk most kezdi visszakapni az igazi szépségét, nem ketyeg időzített bomba a színházban, legalábbis az oldalában nem. A tetőszerkezet továbbra is gond, remélem, az önkormányzat majd valahogy segít. Ha az ember akar, akkor mindenféléket kitalál, mindent úgy intéz, hogy a közönség ne azt érezze, hogy nemsokára nem lesz díszlet, se jelmez, és majd gyertyákkal fogunk világítani" - hangsúlyozta Cseke Péter. A direktor beszámolt arról is, hogy a kecskeméti társulatot meghívták Londonba. "Április 28-án játsszuk majd a West Enden az Egérfogót, múlt évi bemutatónk volt. Londonban hatvan éve folyamatosan megy ez az előadás, a nagy jubileumba bizonyos előadásokat különböző nemzetektől meghívnak. Egy német, egy cseh előadásról tudok, velünk, kecskemétiekkel tárgyalnak még, egész közel jutottunk a szerződéskötésig, megvan már az időpont. Húsz évre visszamenőleg megnéztem: magyar prózai társulat nem játszott Londonban, ráadásul a West Enden. Ez egy nagyon nagy dicsőség nekünk, hogy minket választottak, nagy várakozással tekintünk az előadás elé" - zárta a beszélgetést Cseke Péter. Az interjú az mno.hu-n olvasható.
2012.09.18. 06:00
Szinhaz.hu
A Buborékok lett a legjobb előadás a Vidéki Színházak Fesztiválján
A kecskeméti Katona József Színház Buborékok című produkciója lett a legjobb előadás a Thália Színházban megrendezett Vidéki Színházak Fesztiválján. A legjobb színésznő díját Lázár Kati, a legjobb férfi alakításért pedig Pál András kapta. A zsűri különdíját a Miskolci Nemzeti Színház előadásának ítélte a zsűri. [...] Bővebben!
2012.09.17. 12:53
Mandiner.hu
A Buborékok nyert a Vidéki Színházak Fesztiválján
A Buborékok nyert a Vidéki Színházak Fesztiválján
A kecskeméti Katona József Színház Buborékok című produkciójának ítélték a legjobb előadás díját a Thália Színházban megrendezett Vidéki Színházak Fesztiválján. A díjakat a kilencnapos fesztivál záró előadása, a debreceni Csokonai Színház Scapin, a szemfényvesztő című produkciója után adta át a Csupó Gábor, Jakupcsek Gabriella, Makrai Sonja és Szalai Annamária alkotta zsűri – áll a Thália Színház MTI-hez eljuttatott közleményében. Mint írják, a legjobb színésznőnek járó elismerést Lázár Kati kapta a kaposvári Csiky Gergely Színház A szent család című előadásában nyújtott alakításáért. A legjobb férfi alakításért pedig Pál Andrásnak ítéltek díjat a székesfehérvári Vörösmarty Színház Trió című produkciójában való játékáért. A zsűri különdíját a Miskolci Nemzeti Színház Én és a kisöcsém című előadása kapta szombat este. A Thália Színházban megrendezett Vidéki Színházak Fesztiválja szeptember 7-én a Kaszás Attila-díjátadó gálaműsorral indult, amelyen Bányai Kelemen Barna, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színművésze vehette át az elismerést. A találkozón 12 teátrum mutatkozott be a budapesti közönségnek, amely 8 nagyszínpadi és 4 stúdióelőadást láthatott. A fesztiválon Csiky Gergely Buborékok, Schwajda György A szent család, Israela Margalit Trió és Eisemann Mihály-Szilágyi László Én és a kisöcsém című darabja mellett Ingmar Bergman Jelenetek egy házasságból (Pécsi Nemzeti Színház), Sütő András A szuzai menyegző (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház), Marc Camoletti Félrelépni tilos! (szolnoki Szigligeti Színház), Kander-Ebb-Masteroff Kabaré (békéscsabai Jókai Színház), Ibsen Nóra (tatabányai Jászai Mari Színház), Paul Pörtner Hajmeresztő (Győri Nemzeti Színház), Egressy Zoltán Vesztett éden (egri Gárdonyi Géza Színház) és Moliere Scapin, a szemfényvesztő című darabját tekinthették meg az érdeklődők.
2012.09.17. 11:42
Szinhaz.hu
Jelentés a csillagvizsgálóból – évadnyitó az Operettszínházban
Jelentés a csillagvizsgálóból – évadnyitó az Operettszínházban
Az Operettszínház évadnyitó ülésen Kerényi Miklós Gábor, már a nemzeti intézmények közé kategorizált színház igazgatójaként köszöntötte büszkén a kollégáit. Az elmúlt küzdelmes, viharos, ám rendkívül sikeres, külföldi és hazai produkciókkal, fellépésekkel tűzdelt év után, az Operettszínház főigazgatója csillogással és több nagyszabású premierrel teli 2012-2013-as évadot ígért, a „Csillagok éve" jegyében. Az elismerésről „A nemzeti minősítés óriási sikere a színháznak, és mindazoknak, akik itt dolgoznak. Ez az az elismerés, amely nagyon sokat jelent, elsősorban azt, hogy amit csinálunk lényeges, fontos" – ezekkel a szavakkal köszöntötte kollégáit Kerényi Miklós Gábor. A főigazgató szerint ez az állami elismerés azt is alátámasztja, hogy széles közönségréteg kedveli ezt a műfajt. „Régen a hercegek, királyok hoztak létre és támogattak társulatokat, ma a politikusok révén a polgárok tehetik meg" – mondta a direktor, aki szerint azzal, hogy az Operettszínház állami felügyelet alá került a Nemzeti Színház és az Operaház mellett a magyar színházak harmadik zászlóshajója lett. Már a nemzeti státusznak köszönhető az is, hogy egy európai uniós pályázat keretében Londonnal közösen pályázna az Operettszínház egy európai operett-fesztivál szervezésére, mai hatalmas sikert, és népszerűséget jelenthet nemzetközi szinten is a Budapesti Operettszínház számára. A társulatról A társulatban bekövetkezett változásokról szólva, Kerényi Miklós Gábor megjegyezte, hogy bár bizonyos művészek távozása nagyobb vihart kavart, de ez minden társulatnál előfordulhat. Tizenegy év után természetes, ha valaki váltani akar, hiszen e nélkül nem működik egy színház sem. „ A múltban van a jelen, az ígéri a jövőt, de vannak korszakok, amikor változtatni kell ." – mondta az Operettszínház főigazgatója. A színházat elhagyó művészek között volt Náray Erika, Szinetár Dóra, Bereczki Zoltán, Böhm György dramaturg – rendező és Béres Attila főrendező. Természetesen új tagok és vendégművészek is érkeztek a társulatba, többek közt Feke Pál, Kapocs Zsóka és Dancs Annamari, de vannak a színházhoz visszatérő rég-új tagok is, mint Sasvári Sándor vagy Szomor György. Kerényi Miklós Gábor hangsúlyozta, hogy tavaly elindult egy sikersorozat, egy új operett-generációé, ezek a fiatal tehetségek hatalmas sikereket értek el már külföldön is, ez pedig bizonyíték arra, hogy az operett műfajt nem szabad, és nem is lehet temetni. „A fiataloknak, akik tehetségesek, marsallbotot kell a kezükbe adni." – mondta a főigazgató. A bemutatókról „Egy nagyon összerakott évad áll előttünk, a Csillagok éve: szerzőké, daraboké, szereplőké. Ezért is mondom azt, hogy a csillagvizsgálóba várjuk a nézőket, ahonnan megcsodálhatják a mi csillagainkat" – mondta a direktor. Az átmenetet a tavalyi és az idei éved között a nyári, bajai Miss Sigon jelentette, az előadást tízezer néző látta. Az első idei nagy esemény még szabadtéri - a Broadway Fesztiválra szeptember 15-16-án várják az operett- és musical rajongókat. Szeptemberben és októberben zajlik a Duna Tv-vel közös rendezésben az Aranypálca - Kálmán Imre Nemzetközi Operett-Musical Karmesterverseny, amelyet Kerényi Miklós Gábor úgy írt le, mint kettő az egyben tehetségkutató és show-műsort, a magasabb művészet jegyében. Ezt a különleges show-t, megmérettetést - amelyre a világ minden tájáról érkeznek dirigensek - a Duna négy, nyolcvan perces adásban közvetíti majd, hogy a nézők a tévé képernyőjén át is követhessék ezt a különleges koncertet, amelyben az Operettszínház teljes repertoárjából felcsendülnek dallamok. Október 19-én a Marica grófnő premierjére készül az Operettszínház társulata. Kálmán Imre klasszikusa „megtartva a régi értékeket, ám hozzátéve valamit a mai kemény világból" tér vissza a színpadra. November 2-án a Thalia Színházban mutatják be a direktor rendezésében Puccini Bohéméletének modern, rockos feldolgozását, a Bohém Castingot, amelyet a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon már sikeresen játszottak. Az alkotók tizenegy előadással várják a nézőket. Készül A Szépség és a Szörnyeteg újabb turnéja is, amellyel az Operettszínház társulata Bécset készül „bevenni". A Stadthalle-ban huszonöt előadást terveznek. December 7-től újra látható az Operettben az Elisabeth, 2013 első premierje pedig január 25-én a Viktória lesz, Ábrahám Pál revüoperettjét Béres Attila rendezi. Március 30-án mutatják be a Tamási Áron művéből, Tolcsvai László zenéjével készült Ördögölő Józsiás című gyerekeknek szóló musicalt, amelyet Somogyi Szilárd rendez. „Szeretnénk, ha ez lenne a XI. század János vitéze." – mondta a darabról Kerényi Miklós Gábor. Az éved utolsó premierje, május 31-én a Ghost lesz – a népszerű film musical változata. „Kihívás a londoninál jobbat csinálni, hihetetlen technikát vonultat fel ez a produkció. De mi szeretnénk emberközelibbé tenni a darabot."- mondta a főigazgató, aki biztos benne, hogy a Ghost átütő siker lesz. Kerényi Miklós Gábor szerint fontos újra és újra visszacsábítani a közönséget, ezért is készülnek idén több produkcióval, és mivel szeretnék a külföldi nézőket is megnyerni, jövőre Nemzetközi Operett Fesztivált szerveznek, mely az év legizgalmasabb, többnyelvű operett és musical programja lehet. Érkezik majd többek között Szentpétervárról a Marica grófnő - természetesen orosz nyelvű előadással - Kolozsvárról a Cirkuszhercegnő, Bukarestből pedig a Rómeó és Júlia musicallel, amely újra kétnyelvű előadásban kerül színpadra. De lesznek még lengyel, cseh, német vendégszereplések is. „Fontos, hogy ezt a műfajt minden formában népszerűsítsük, bebizonyítva, hogy van jövője" – zárta beszédét Kerényi Miklós Gábor, aki az évadnyitó végén felköszöntötte a kerek évszámot ünneplő művészeket – Kalocsai Zsuzsa primadonnát születésnapja alkalmából, Lehoczky Zsuzsa Kossuth-díjas színésznőt, aki 50 esztendeje a színház tagja, valamint Rónai Pál karmestert, aki most veheti majd át aranydiplomáját a Zeneakadémián. Fotók: Éder Vera - Budapesti Operettszínház
2012.09.16. 15:10
Szinhaz.hu
Kálomista Gábor közleménye
Kálomista Gábor közleménye
"Váratlan, és mindenképp üdvözlendő az a fordulat, hogy a Népszava hajlandó volt helyreigazítania valótlan állításait. A napilap régóta közöl a valóságnak nem megfelelő állításokat az MTV Zrt., az MTVA és a Megafilm vonatkozásában. Sokszor kértük már, hogy ne tegye és sokszor szólítottuk fel helyreigazításra" - írta pénteken Kálomista Gábor producer, a Thália Színház menedzserigazgatója közleményében, melyben a Népszava cikkére válaszol. Mai számában közzétette a helyreigazítást:
 "A Népszava 2012. szeptember 7-i számának (139. évfolyam 210. szám) 2. oldalán "Barátok közt az MTV-n" címmel megjelent cikkben közölt valótlan állításainkkal összefüggésben: Valótlanul közöltük, hogy az MTV Balatoni nyár című műsorát Medveczky Balázs rendelte meg Kálomistától. Valótlan állítás az, hogy a producer cége hetente 55 millió forintot számláz ki az MTVA-nak. Fenti állításainkkal ellentétben a valóság az, hogy a Balatoni nyár című műsor nem Kálomista Gábor, illetve cége, a Megafilm Kft. gyártásában készül, az MTV saját készítésű műsoráról lévén szó. Sem Kálomista Gábor, sem a Megafilm Kft. e műsor vonatkozásában nem szerződött senkivel, erre tekintettel nem is számlázott senkinek. Valótlan állítás, hogy egy zárt körű pályázaton lett Kálomista Gábor cégéé a Duna Televízió épületének egy része, ott, ahol régen a stúdiók, az uszoda és a szaunák voltak, valamint hogy az ott lévő bútorokat is megtarthatta a producer. Fenti állításainkkal ellentétben a valóság az, hogy a Duna Televízió épületének egy részét bérli a Megafilm Service Kft., mely bérleti szerződés piaci alapon köttetett 2013. január 31. napjáig tartó, határozott időre. Valótlanul közöltük, hogy a Thália Színház 800 millió forintot kap az MTVA-tól. Fenti állításainkkal ellentétben a valóság az, hogy együttműködési megállapodás létezik a színház és az MTVA között, mely alapján színházi közvetítések, rádiójátékok készülnek a színházban. Az egyes esetekben az ezek elkészítésének ellenértéke változó, azonban éves szinten kb. 10 százalékát teszi ki a cikkünk által korábban megjelölt 800 milliós összegnek. Valótlanul közöltük végezetül, hogy Kálomista Gábor a Nemzeti Kulturális Alap Kulturális Fesztiválok Kollégiumának vezetőjeként évi 700 millió forint fölötti közpénzzel rendelkezik. Fenti állításunkkal ellentétben a valóság az, hogy Kálomista Gábor a Nemzeti Kulturális Alap Kulturális Fesztiválok Kollégiumának elnökeként gyakorolt, egyetlen szavazati joggal rendelkezik a kollégiumban, a közpénzekről maga a kollégium mint grémium rendelkezik. A valótlan állítások miat Kálomista Gábortól, Medveczky Balázstól, az MTVA-tól és a Thália Színháztól elnézést kérünk."
 Miután a Népszava megismerte és elismerte a valós helyzetet, bízom abban, hogy a jövőben a lapban nem jelennek meg valótlan állítások sem az említett személyekkel, sem a cégekkel, sem az intézményekkel összefüggésben.
 Köszönöm, hogy a Népszava teljesítette törvényes kötelezettségét.
 
 Kálomista Gábor
 producer
2012.09.15. 06:55
Szinhaz.hu
"Jó volna, ha jóízűt nevetnénk" - Villáminterjú Trill Zsolttal
"Jó volna, ha jóízűt nevetnénk" - Villáminterjú Trill Zsolttal
– Az volna a jó, ha időnként egy jóízűt nevetnénk saját pitiánerségeinken. Mert az oldaná iszonyú görcseinket. Talán a színházban ez még sikerülhet – mondja a Scapin, a szemfényvesztő címszerepét alakító Trill Zsolt. A világhírű Purcărete varázslatos rendezése szeptember 15-én a Vidéki Színházak Fesztiválján a budapesti Thália Színházban vendégszerepel. - A tüzes angyal című Prokofjev-operában a cselekmények mozgatója volt a Trill Zsolt által alakított néma szereplő. Akkor azt mondta, beszélgessünk majd, ha prózát rendez Purcărete. Itt az alkalom... Trill Zsolt: Mit mondhattam volna én egy operáról?! Az a munka is nagy élmény volt, és most is rettenetesen örülök, mert Purcărete olyan rendező, aki már sok mindenen túl van. Nincsenek benne görcsök. Nem akar mindenáron eredeti lenni, mert ő már valamilyen: Purcărete. Mitől különleges? Trill Zsolt: Ő is, mint minden nagy rendező, egységben, összefüggéseiben látja a világot, így a színpadi világot is. A teret, a mozgást, a szöveget, a zenét egyszerre látja, hallja, érzi. Ezek az elemek – vagy minek is mondjam őket? – mindig erősítik egymást, az egészet. Hogy mikor melyik milyen mértékben van jelen, az pusztán arány és stílusérzék kérdése. Ez taníthatatlan és tanulhatatlan. A színész számára ilyenkor az a feladat, hogy minden színpadi pillanatban meg kell teremtenie ezt az egységet. Ehhez meg kell érezni, érteni, rá kell hagyatkozni a rendező elképzeléseire, de mindenekelőtt fel kell nőni a feladathoz. Ez engem nagyon inspirál. Rutinból, a szokott színészi eszközökkel nem lehet új világot teremteni... Olyan egyszerűen hangzik... Trill Zsolt: Mert az is. A jó megoldás mindig kézenfekvő – ha már megszületett. De milyen hosszú az út odáig! Nagyon sokszor csak akkor esik le a tantusz, csak akkor nyílik meg előttünk, színészek előtt a mű, amikor már javában játsszuk. Az ember ilyenkor hajlamos azt hinni, hogy ő maga fedezte fel a titkot, a lényeget... Pedig dehogy! Rá kell jönnöm, hogy a próbák hosszú hetei alatt egy olyan nagyformátumú rendező, mint amilyen Purcărete, végig tudta azt a titkot, és azon „mesterkedett", hogy valahogyan ráállítson minket a felismeréshez vezető útra. „... az ég elég szép tehetséggel áldott meg, hogy száguldjak a csillogó szellemi játékok, a zseniális könnyed tréfák univerzumában... nemigen akad ember, aki nálam mesteribben tudna bonyodalmakat szőni... A középszer tudatlanul szemfényvesztésnek nevezi ezt, én viszont művészetnek" – mondja Scapin, a művész. Trill Zsolt: Sőt! Scapin maga Molière. Purcărete újra és újra elmondta a próbák során, hogy Molière számára maga Molière volt a kiindulópont egy ilyen figura megteremtéséhez. Az élet nagy harcain, megpróbáltatásain, színházi sikerein és bukásain már túljutott Molière utolsó darabjainak egyike a Scapin. Így aztán beleírta ebbe a figurába minden fájdalmát, kiábrándultságát is. Scapin egy idős pacák, aki már-már bölcs, nem akar semmit az élettől, és ez az ő utolsó nagy fellángolása, utolsó nagy dobása. Bonyolítja a szálakat, élvezi is, hogy ez még megy neki, de túl van ő már ezen. Fontosabb, hogy ott van neki a zongora. Vagyis a művészet. Búskomor gondolatok. De hát az, aki átlátja a dolgokat, mint Scapin, mitől is volna vidám. Trill Zsolt: Hát ez az. De a saját hibáit is látja, és van benne egy jó adag önirónia. Ezt jó látni, mert az önirónia nagyon hiányzik belőlünk. Molière megmutatja azt is, amit a többiek – mi mindannyian! – nem veszünk észre, vagyis hogy az életben csak pattogunk, s hogy ettől bizony nagyon nevetségesek vagyunk. Jó az nekünk, ha így látjuk magunkat? Trill Zsolt: Az volna a jó, ha időnként egy jóízűt nevetnénk saját pitiánerségeinken. Mert az oldaná iszonyú görcseinket. Talán a színházban ez még sikerülhet. Purcărete rendezéseiben van valami ördögi, amit a Scapin esetében inkább huncutságnak kellene mondani. Ez kell ahhoz, hogy ne csak ép ésszel átvészeljük az életet, hanem élvezzük is egy kicsit. Finoman, de azért határozottan ezekkel az eszközökkel hecceli Purcărete a világot. Szerző: Kornya István A POSZT utolsó, rendhagyó szakmai találkozója a Román mesterek magyar színpadon címet viselte. Ennek keretében esett szó a Scapin-ről is, ami a versenyprogramban szerepelt. A beszélgetésen felszólalt Helmut Stürmer díszlettervező (Silviu Purcarete rendező munkatársa), Mészáros Tibor és Trill Zsolt, a Csokonai Színház színészei, Bogdán Zsolt és Csutak Réka a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészei, Bíró Eszter dramaturg, Visky András a színház művészeti aligazgatója és Bicskei István Bütyök, POSZT-válogató. Ide kattintva a beszélgetés szerkesztett változatát olvashatják.
2012.09.14. 05:00
Szinhaz.hu
Simicska-közeli vállalkozások a Thália Színházban
Fidesz- és Simicska-közeli vállalkozások és személyek jelentek meg a Thália Színház szerződéses partnerei között.
2012.09.13. 07:09
Magyarnarancs.hu
Októbertől ismét Ördöglakat a Tháliában Nagy Sándorral és Gálvölgyi Jánossal
Októbertől ismét Ördöglakat a Tháliában Nagy Sándorral és Gálvölgyi Jánossal
A Madách Színház és a Thália Színház közös produkciója október 28-tól újra látható. [Dátum: 2012.09.13. 02:34]
2012.09.13. 02:34
Zene.hu
Csurka-dráma lesz az Újszínház húzódarabja
Csurka-dráma lesz az Újszínház húzódarabja
Bármelyik Csurka-drámát tűzik is az Újszínház műsorára, azt húzódarabnak tartja Dörner György igazgató, aki a teátrum szerdai évadindító sajtótájékoztatóján a műsor ismertetése mellett a színház új logóját és honlapját is bemutatta. Dörner György igazgató hangsúlyozta: A hatodik koporsó helyére bármelyik Csurka-darabot teszik is, azt húzódarabnak, szavai szerint évad-meghatározó darabnak tartja. Az MTI kérdésére válaszolva elmondta, valóban a Tarlós István főpolgármesterrel lezajlott beszélgetés után döntött úgy, hogy egy másik Csurka-darabot mutatnak be, ám még nem tudják, hogy melyiket, több lehetőség is felvetődött. Korábban arról volt szó, hogy a Megmaradni című művet tűzi műsorra a színház, most Dörner György úgy nyilatkozott, hogy a terv még változhat. Mint fogalmazott: meggyőződése, hogy A hatodik koporsóból készült előadás több embert érdekelne, mint ahányat nem, vagy ahányan ellenzik a bemutatását. "Nem kihasználni egy ilyen lehetőséget üzleti ballépés" - jegyezte meg, hozzátéve: reméli, hogy egy hasonló Csurka-darab ugyanolyan vonzerőt jelent a közönségnek. A sajtótájékoztatón bemutatták a színház új logóját és honlapját, amelyen a színház virtuálisan bejárható, az új társulat megismerhető. A társulati tagok nevét felsorolva a színházvezető megjegyezte, hogy mellettük másokat is foglalkoztatnak a teátrumban, hiszen két színház megszűnt az évad végén, ezért lehetőségeikhez mérten megpróbálnak segíteni a korábban ott dolgozó művészeknek. Pozsgai Zsolt, az Újszínház művészeti vezetője filmje bemutatóján Rómában tartózkodik, ezért a sajtótájékoztatón telefonon vették fel vele a kapcsolatot. Mint elmondta, az előző félév viharai után öröm számukra, hogy a színház jelenleg igazi nagyüzemben dolgozik. A Derzsi Jánossal való konfliktusáról szóló kérdésre úgy válaszolt, hogy az nem tartozik senki másra. "Ezzel a témával nem foglalkozom, egyrészt mert nem tartozik ide, másrészt pedig elmúlt, úgy gondolom" - fogalmazott.Dörner Györgya nagyszínpad első premierjeként a nyáron már játszott, Mert a mamának így jó! című darabot említette. A nagyszínpadi bemutatók között szólt Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek, Nyírő József Jézusfaragó ember, Tamási Áron Ábel című művéről is, amely decemberi premierrel látható. A stúdiószínpadon most próbálják Csurka István Deficit című művét, műsoron tartják Kodolányi János Földindulás, Páskándi Géza Vendégség és Kocsis István Árva Bethlen Kata című művét, a tavaly már egy-két előadásban játszott Szűz és a szörny valódi bemutatóját pedig szeptember 21-én tartják. A sajtótájékoztatón elhangzott: Pozsgai Zsolt Szeretlek, Faust! című darabját is műsorra tűzik a Mindszenty-év keretében. Terveznek továbbá gyerekelőadásokat Cipőfűző masniban címmel és sanzon-estet is láthat a közönség, a stúdiószínpadon hétfőnként zenés esteknek adnak helyet. A Thália Színházzal közös, Tizenegy perc című produkció továbbra is látható a Tháliában.Dörner György beszámolt arról, hogy a színház látogatottsága a kinevezése óta eltelt időszakban mintegy 80 százalékos, a jegyek a most induló évadra jól fogynak.
2012.09.12. 14:12
Szinhaz.hu
Olimpikonokkal vár a Pesti Broadway Fesztivál
Olimpikonokkal vár a Pesti Broadway Fesztivál
Szeptember 15-én és 16-án rendezi meg a Budapesti Operettszínház az Évadnyitó Pesti Broadway Fesztivált - idén, a" Csillagok éve" jegyében. Különlegességekben, meglepetésekben ezúttal sem lesz hiány, sőt, ráhangolásként az Operett sztárjai már szeptember 14-én is fellépnek! A Budapesti Operettszínházban a „Csillagok éve" igazából már nyáron elkezdődött, a Baján, tízezer néző előtt hatalmas sikert aratott Miss Saigon felújításával, amely az idei évad nyitódarabja lesz. A produkció immár hivatalos, „szabadtéri nyitánya" azonban az Évadnyitó Pesti Broadway Fesztiválon sem marad el. A legkitartóbb fesztiválozókat nem csak szabadtéri programok várják: a Raktárszínházban tekinthető meg szeptember 15- én és 16-án este 22 órakor, a Pesti Broadway Stúdió növendékeinek nagysikerű vizsgaelőadása, Pintér Béla - Darvas Benedek Parasztopera című műve, Földes Tamás rendezésében . Az Évadnyitó Pesti Broadway Fesztivál műsorvezetői Peller Anna és Csonka András lesznek. Részletes program Szeptember 14. - Válogatás premierekből és repertoár-előadásokból A fesztiválhangulat már pénteken bekúszik a Pesti Broadway-ra. Esteste, a Thália Színház által szervezett Vidéki Színházak Fesztiválja keretében színpadra lépnek az Operett sztárjai. Este fél héttől Dancs Annamari, Vágó Bernadett, Feke Pál, Homonnay Zsolt, Kocsis Dénes, Mészáros Árpád Zsolt, Peller Károly és Szerényi László mutatja be a premierek és repertoár-előadások, például a Marica grófnő, az Ördögölő Józsiás, a Veled, uram!, a Miss Saigon, az Elisabeth, a Viktória, a Ghost és a Rebecca legnépszerűbb slágereit. Szeptember 15. - a Tháliával és olimpikonokkal közösen A szombaton a délutáni első program is a Tháliával és a vidéki teátrumokkal közös fellépések jegyében zajlik. Az Országos Zenehíd elnevezésű műsorban a fesztivál közönsége a szolnoki Szigligeti Színház, a Pécsi Nemzeti Színház, a veszprémi Petőfi Színház, a Miskolci Nemzeti Színház, az egri Gárdonyi Géza Színház, a kecskeméti Katona József Színház, a székesfehérvári Vörösmarty Színház, a Szegedi Nemzeti Színház és a Kassai Thália Színház legkiválóbb előadóit, valamint a Budapesti Operettszínház művészeit láthatja egy színpadon. Az Évadnyitó Pesti Broadway Fesztivál hivatalos, ünnepélyes megnyitója délután öt órakor lesz. Ezt követően Marica grófnő és az Operett többi „kékvérűje" penderül a pódiumra - a Rebecca, az Elisabeth, a Mágnás Miska, a Lili bárónő, a Veled, Uram!, valamint a Rómeó és Júlia új beállói mutatkoznak be, s természetesen az idei évad első premierje, a Marica Grófnő dallamai is felcsendülnek majd. Színpadra lép: Bordás Barbara, Dancs Annamari, Füredi Nikolett, Kalocsai Zsuzsa, Kapócs Zsóka, Lehoczky Zsuzsa, Molnár Ágnes, Peller Anna, Siménfalvy Ágota, Szendy Szilvi, Vágó Bernadett, Boncsér Gergely, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Jantyik Csaba, Kerényi Miklós Máté, Kocsis Dénes, Peller Károly és Szabó P. Szilveszter. Fél héttől az Operettszínház csapatai és olimpikon vendégeik ZeneiOlimpiáján szurkolhat a nagyérdemű. Rómeók, Mercutiók, Benvoliók, Szépségek és Szörnyetegek, Szilviák, Edvinek, Stázik és Bónik, szép nyári napozók, szubrettek és táncos-komikusok ezúttal a versenypályán jönnek össze. A bemelegítést követően váltófutásban, labdajátékokban, vizes versenyszámokban, öttusában, súlyemelésben mérik össze tudásukat. Fél nyolckor aztán új értelmet nyer a szinte szállóigévé vált filmcím, "Sztárom a párom". Hogy ki, kinek a sztárja és párja, vagy párjának a sztárja lesz, azt Dancs Annamari, Fischl Mónika, Füredi Nikolett, Kékkovács Mara, Oszvald Marika, Siménfalvy Ágota, Szendy Szilvi, Vágó Bernadett, Vörös Edit, Boncsér Gergely, Brasch Bence, Dézsy Szabó Gábor, Dolhai Attila, Faragó András, Homonnay Zsolt, Kádár Szabolcs, Kocsis Dénes, Mészáros Árpád Zsolt, Peller Károly és Szabó P. Szilveszter kombinálja össze. Az Operettszínház örökifjú és még ifjabb generációjának képviselői a legkülönbözőbb párosításokban - a Szép nyári napból, A víg özvegyből, a Rudolfból, az Elisabethből, a Csókos asszonyból, A Csárdáskirálynőből, a Marica grófnőből és A Szépség és a Szörnyetegből varázsolnak igazi bulihangulatot a szombati nap végére. Szeptember 16. - Nyilvános meghallgatás Vasárnap két órától négy óráig valódi csemegében lesz része a legelszántabb fesztiválozóknak: a Bohém Casting valóban bohém castingjára kerül sor a Színház előcsarnokában. Nyilvános meghallgatás lesz a közönség számára, Virág szerepére, videofelvétellel, Brasch Bence és Kelemen Dániel vezetésével. Aki kedvet érez ehhez, s vállalna szereplést akár az előadásban is, próbafelvételre jelentkezhet a broadway@operett.hu címen. A vállalkozó szellemű jelöltnek csupán néhány sort kell énekelni, melyben természetesen Marcell és Tamás alakítója segít majd. Ezzel egy időben, a szabadtéri színpadon a PBS MIX - a Pesti Broadway Stúdió növendékei különleges meglepetésekkel várják az érdeklődőket. Három órától pedig a Musical Együttes és a Pesti Broadway Stúdió végzett növendékeinek show-ja következik, melynek címe: 50% anszamb-lé - nyomokban stúdiósokat tartalmazhat. Négy órakor kezdődik az Operett Activity, játékos kvízműsor, a közönség bevonásával. Nézők és az Operettszínház sztárja együtt mutogathatják el, írhatják körbe vagy rajzolhatják le az operett- és musical műfajának legösszetettebb kifejezéseit. Mindeközben lesz Ábrahám-show a komponista legnagyobb slágereivel, elsősorban az idei évad második nagy operett-premierjéből, a Viktóriából, valamint a Bál a Savoyban című előadásból Bordás Barbara, Dancs Annamari, Fischl Mónika, Kékkovács Mara, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Peller Anna, Vörös Edit, Dolhai Attila, Kerényi Miklós Máté, Kökény Pál, Peller Károly, Vadász Dániel énekel majd dalokat, s persze versenyez is a legjobb activity-játékos címért. Kora este egy igazi különlegességre kerül sor. A blokk címe: Az 'Én táncolnék veled'-től a 'Hogyha kell egy tánc'-ig. Az Elisabeth nagy párosa, Janza Kata és Szabó P. Szilveszter műsora sok izgalmas produkciót és szerepcserét tartogat... Háromnegyed héttől varázslatos alakok lepik el a színpadot: a Ghost és az Ördögölő Józsiás ördögei, szellemei, s mindenféle különleges lényei. Bordás Barbara, Dancs Annamari, Nádasi Veronika, Vágó Bernadett, Vágó Zsuzsi, Feke Pál, Mészáros Árpád Zsolt, Kocsis Dénes, Szerényi László bújnak nem evilági bőrbe. A Pesti Broadway Fesztiválunkat zárórendezvénye idén is, a vasárnap háromnegyed nyolckor kezdődő Retro Party, ahol ezúttal is a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes évek és a XXI. század diszkóslágereit szólaltatja meg Bordás Barbara, Füredi Nikolett, Janza Kata, Kékkovács Mara, Lukács Anita, Nádasi Veronika, Peller Anna, Siménfalvy Ágota, Vágó Bernadett, Vágó Zsuzsi, Vörös Edit, Bálint Ádám, Homonnay Zsolt, Kocsis Dénes, Mészáros Árpád Zsolt, Peller Károly és Szerényi László.
2012.09.12. 08:01
Szinhaz.hu
Olimpikonokkal vár az Évadnyitó Pesti Broadway Fesztivál
Olimpikonokkal vár az Évadnyitó Pesti Broadway Fesztivál
Szeptember 15-én és 16-án rendezi meg a Budapesti Operettszínház az Évadnyitó Pesti Broadway Fesztivált - idén, a" Csillagok éve" jegyében. Különlegességekben, meglepetésekben ezúttal sem lesz hiány, sőt, ráhangolásként az Operett sztárjai már szeptember 14-én is fellépnek! A Budapesti Operettszínházban a „Csillagok éve" igazából már nyáron elkezdődött, a Baján, tízezer néző előtt hatalmas sikert aratott Miss Saigon felújításával, amely az idei évad nyitódarabja lesz. A produkció immár hivatalos, „szabadtéri nyitánya" azonban az Évadnyitó Pesti Broadway Fesztiválon sem marad el. A legkitartóbb fesztiválozókat nem csak szabadtéri programok várják: a Raktárszínházban tekinthető meg szeptember 15- én és 16-án este 22 órakor, a Pesti Broadway Stúdió növendékeinek nagysikerű vizsgaelőadása, Pintér Béla - Darvas Benedek Parasztopera című műve, Földes Tamás rendezésében . Az Évadnyitó Pesti Broadway Fesztivál műsorvezetői Peller Anna és Csonka András lesznek. Részletes program Szeptember 14. - Válogatás premierekből és repertoár-előadásokból A fesztiválhangulat már pénteken bekúszik a Pesti Broadway-ra. Esteste, a Thália Színház által szervezett Vidéki Színházak Fesztiválja keretében színpadra lépnek az Operett sztárjai. Este fél héttől Dancs Annamari, Vágó Bernadett, Feke Pál, Homonnay Zsolt, Kocsis Dénes, Mészáros Árpád Zsolt, Peller Károly és Szerényi László mutatja be a premierek és repertoár-előadások, például a Marica grófnő, az Ördögölő Józsiás, a Veled, uram!, a Miss Saigon, az Elisabeth, a Viktória, a Ghost és a Rebecca legnépszerűbb slágereit. Szeptember 15. - a Tháliával és olimpikonokkal közösen A szombaton a délutáni első program is a Tháliával és a vidéki teátrumokkal közös fellépések jegyében zajlik. Az Országos Zenehíd elnevezésű műsorban a fesztivál közönsége a szolnoki Szigligeti Színház, a Pécsi Nemzeti Színház, a veszprémi Petőfi Színház, a Miskolci Nemzeti Színház, az egri Gárdonyi Géza Színház, a kecskeméti Katona József Színház, a székesfehérvári Vörösmarty Színház, a Szegedi Nemzeti Színház és a Kassai Thália Színház legkiválóbb előadóit, valamint a Budapesti Operettszínház művészeit láthatja egy színpadon. Az Évadnyitó Pesti Broadway Fesztivál hivatalos, ünnepélyes megnyitója délután öt órakor lesz. Ezt követően Marica grófnő és az Operett többi „kékvérűje" penderül a pódiumra - a Rebecca, az Elisabeth, a Mágnás Miska, a Lili bárónő, a Veled, Uram!, valamint a Rómeó és Júlia új beállói mutatkoznak be, s természetesen az idei évad első premierje, a Marica Grófnő dallamai is felcsendülnek majd. Színpadra lép: Bordás Barbara, Dancs Annamari, Füredi Nikolett, Kalocsai Zsuzsa, Kapócs Zsóka, Lehoczky Zsuzsa, Molnár Ágnes, Peller Anna, Siménfalvy Ágota, Szendy Szilvi, Vágó Bernadett, Boncsér Gergely, Dolhai Attila, Homonnay Zsolt, Jantyik Csaba, Kerényi Miklós Máté, Kocsis Dénes, Peller Károly és Szabó P. Szilveszter. Fél héttől az Operettszínház csapatai és olimpikon vendégeik ZeneiOlimpiáján szurkolhat a nagyérdemű. Rómeók, Mercutiók, Benvoliók, Szépségek és Szörnyetegek, Szilviák, Edvinek, Stázik és Bónik, szép nyári napozók, szubrettek és táncos-komikusok ezúttal a versenypályán jönnek össze. A bemelegítést követően váltófutásban, labdajátékokban, vizes versenyszámokban, öttusában, súlyemelésben mérik össze tudásukat. Fél nyolckor aztán új értelmet nyer a szinte szállóigévé vált filmcím, "Sztárom a párom". Hogy ki, kinek a sztárja és párja, vagy párjának a sztárja lesz, azt Dancs Annamari, Fischl Mónika, Füredi Nikolett, Kékkovács Mara, Oszvald Marika, Siménfalvy Ágota, Szendy Szilvi, Vágó Bernadett, Vörös Edit, Boncsér Gergely, Brasch Bence, Dézsy Szabó Gábor, Dolhai Attila, Faragó András, Homonnay Zsolt, Kádár Szabolcs, Kocsis Dénes, Mészáros Árpád Zsolt, Peller Károly és Szabó P. Szilveszter kombinálja össze. Az Operettszínház örökifjú és még ifjabb generációjának képviselői a legkülönbözőbb párosításokban - a Szép nyári napból, A víg özvegyből, a Rudolfból, az Elisabethből, a Csókos asszonyból, A Csárdáskirálynőből, a Marica grófnőből és A Szépség és a Szörnyetegből varázsolnak igazi bulihangulatot a szombati nap végére. Szeptember 16. - Nyilvános meghallgatás Vasárnap két órától négy óráig valódi csemegében lesz része a legelszántabb fesztiválozóknak: a Bohém Casting valóban bohém castingjára kerül sor a Színház előcsarnokában. Nyilvános meghallgatás lesz a közönség számára, Virág szerepére, videofelvétellel, Brasch Bence és Kelemen Dániel vezetésével. Aki kedvet érez ehhez, s vállalna szereplést akár az előadásban is, próbafelvételre jelentkezhet a broadway@operett.hu címen. A vállalkozó szellemű jelöltnek csupán néhány sort kell énekelni, melyben természetesen Marcell és Tamás alakítója segít majd. Ezzel egy időben, a szabadtéri színpadon a PBS MIX - a Pesti Broadway Stúdió növendékei különleges meglepetésekkel várják az érdeklődőket. Három órától pedig a Musical Együttes és a Pesti Broadway Stúdió végzett növendékeinek show-ja következik, melynek címe: 50% anszamb-lé - nyomokban stúdiósokat tartalmazhat. Négy órakor kezdődik az Operett Activity, játékos kvízműsor, a közönség bevonásával. Nézők és az Operettszínház sztárja együtt mutogathatják el, írhatják körbe vagy rajzolhatják le az operett- és musical műfajának legösszetettebb kifejezéseit. Mindeközben lesz Ábrahám-show a komponista legnagyobb slágereivel, elsősorban az idei évad második nagy operett-premierjéből, a Viktóriából, valamint a Bál a Savoyban című előadásból Bordás Barbara, Dancs Annamari, Fischl Mónika, Kékkovács Mara, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Peller Anna, Vörös Edit, Dolhai Attila, Kerényi Miklós Máté, Kökény Pál, Peller Károly, Vadász Dániel énekel majd dalokat, s persze versenyez is a legjobb activity-játékos címért. Kora este egy igazi különlegességre kerül sor. A blokk címe: Az 'Én táncolnék veled'-től a 'Hogyha kell egy tánc'-ig. Az Elisabeth nagy párosa, Janza Kata és Szabó P. Szilveszter műsora sok izgalmas produkciót és szerepcserét tartogat... Háromnegyed héttől varázslatos alakok lepik el a színpadot: a Ghost és az Ördögölő Józsiás ördögei, szellemei, s mindenféle különleges lényei. Bordás Barbara, Dancs Annamari, Nádasi Veronika, Vágó Bernadett, Vágó Zsuzsi, Feke Pál, Mészáros Árpád Zsolt, Kocsis Dénes, Szerényi László bújnak nem evilági bőrbe. A Pesti Broadway Fesztiválunkat zárórendezvénye idén is, a vasárnap háromnegyed nyolckor kezdődő Retro Party, ahol ezúttal is a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes évek és a XXI. század diszkóslágereit szólaltatja meg Bordás Barbara, Füredi Nikolett, Janza Kata, Kékkovács Mara, Lukács Anita, Nádasi Veronika, Peller Anna, Siménfalvy Ágota, Vágó Bernadett, Vágó Zsuzsi, Vörös Edit, Bálint Ádám, Homonnay Zsolt, Kocsis Dénes, Mészáros Árpád Zsolt, Peller Károly és Szerényi László.
2012.09.12. 08:01
Szinhaz.hu
"Nincs egyetemes megoldás" - Budapesten a Trió
"Nincs egyetemes megoldás" - Budapesten a Trió
Háromszoros POSzT-díjas előadást hoz a Thália Színházba a székesfehérvári Vörösmarty Színház. Magyarországi ősbemutató volt a Trió, melyben Kuna Károly játssza a zeneszerzőt, Schumannt. - Konkrét személyekről, a Schumann-házaspárról és Brahmsról szól Israela Margalit darabja, a színpadon viszont nem látni korabeli díszletet, ruhákat, tárgyakat. Sőt, kifejezetten 21. századi az atmoszféra. Ez azt jelzi, hogy a darabbéli problémák időtől, kortól függetlenek? - Igen. Az darab szereplői Robert Schumann a híres német, romantikus zeneszerző, felesége Clara Schumann, Johannes Brahms, akit Schumannék fedeztek fel és Joachim József magyar hegedűművész, aki barátja volt Brahmsnak és a házaspárnak. Csak zárójelben jegyzem meg: a Schumann házaspárnak nyolc gyereke született, Clara – Liszt mellett – kora egyik legnagyobb zongora virtuóza volt, koncertturnékkal bejárták egész Európát. Irigylésre méltó társasági életet éltek, mindeközben Schumann súlyos depresszióval küzdött. A próbafolyamat alatt Galambos Péter rendezővel igyekeztünk minél inkább kiszélesíteni azt a spektrumot, amiről beszélni szeretnénk. Négyük történetén keresztül az előadásban olyan problémákkal foglalkozunk, amelyeket ez a helyzet számunkra felvetett, amelyek minden időben életbevágó kérdések, nem csak művészeknél, hanem mindenkinél, akinek hivatása és családja van. Ebben a helyzetben mit kezd az ember a saját életével? Hogyan lehet egyeztetni a teljes embert kívánó hivatást és a szintén teljes embert követelő szülői jelenlétet? Az önmagunkra és a másikra fordított figyelem egyensúlya gyakran felborul. Mik az ebből eredő következmények? Az én-keresés puszta önzés? Mit kezd az ember a másik zsenialitásával? És sorolhatnám. Ehhez nem kell feltétlenül parókában, csizmában és abroncsos szoknyában fölmenni a színpadra. Ez a kortalanság határozta meg az előadás megvalósításának módját és esztétikumát. - Az előadás eléggé megosztotta a nézői és a kritikusi véleményeket is. Volt, aki dühösen távozott, és volt, aki a könnyeivel küzdve állt föl a székből. - Valóban közhelyes témával foglalkozik a darab: a dühösen távozóknak többnyire ez volt a problémája. A bemutató után sok emberrel beszélgettem erről. Tudniillik hiába számít közhelyesnek a művészi, vagy bármilyen én-keresés, a szerelmi háromszög, a házasság, de mégis, ezekkel a dolgokkal minden nap szembesülünk. Ezekkel vagyunk körülvéve, és még egyikre sem született egyetemes válasz. Mi megpróbáltunk ezekre öniróniával ránézni, reflektálni. Elég körülnézni a világban. Nálunk épp Schumannak hívják azt az embert, aki harcol valami ellen, a következő pillanatban pedig ő maga válik ugyanolyanná. Nem tud kibújni önmagából, egyszerűen a helyzete határozza meg azt, hogy ő hogyan viselkedik, mit mond, hogyan látja a világot. Amikor az önérdeke úgy kívánja, akkor így nézi, amikor más az érdek, akkor elítéli ugyanazt. Nevezhetjük ezt közhelynek, de biztos mindenki le tudja cserélni Schumann nevét valaki máséra. Érezni azonban – és ezt sok visszajelzésből szűrtük le –, hogy ez az előadás mindenkit megérint. Fájdalmas dolog szembenézni önmagunkkal, a mulasztásainkkal, kisebb nagyobb bűneinkkel, de végül van ennek egy katartikus megtisztító ereje, és valószínűleg ez az előadás sikerének titka. - Nem először dolgozol Galambos Péterrel. Pál Andrással és Tóth Augusztával viszont igen. Milyen volt a munka? - Nagyon izgalmas próbafolyamat volt, és játszani is. Szerintem látszik, hogy olyan kapcsolat alakult ki közöttünk a munka folyamán, ami tovább dolgozik az előadások alatt, sőt, plusz tartalékokat ad erre az évadra is. - A Pécsi Országos Színházi Találkozón három színészi díjat is nyert az előadás. Számítottatok ekkora sikerre? - Talán mi lepődtünk meg a legjobban. Tavaly októberben volt a bemutató, utána havonta egyszer-kétszer játszottuk csak, a POSzT-on volt a tizedik előadás. Mégis sokat gazdagodott ez alatt az idő alatt. Valószínűleg a fesztiválra ért össze egészen. Nagy öröm volt számunkra. Szeretnénk minél tovább életben tartani ezt az előadást és keressük a helyét itt Budapesten is. Bízunk benne, hogy nem kerül le a székesfehérvári műsorról sem, hanem játsszuk tovább ebben az évadban. Szerző: Rick Zsófia
2012.09.12. 05:00
Szinhaz.hu
Egy emberekből álló ékről - Színház a börtönben 3. rész
Egy emberekből álló ékről - Színház a börtönben 3. rész
Másfél évvel a Paulinyi Tamás: Bólébál című regényéből készült A fiú a tükörből című előadás bemutatója után a színészek, Makranczi Zalán és Perjés János két hónapos sorozatra indult az ország több börtönébe. Elhatározták, hogy tapasztalataikat a színház hatásáról, a téma – a családon belüli erőszak – „házhoz viteléről” egy börtönnaplóban osztják meg a „külvilággal.” Mert aki egyszer játszott már testközelben az „érintetteknek”, elkezdi másként látni az emberi reakciókat. 3. rész. Börtönnapló 2012 08. 29. – Veszprém Perjés János: Már Pécsen is felfedeztem, hogy a fogvatartottak illetve nekünk, a nézők reakciója, viselkedésmódja, egyszóval a kinti világ befurakodása egy felettébb kényes témával, milyen körülmények között zajlik majd. „Amint fent, úgy lent…”Hermész Triszmegisztosz gondolatát használom, és ez ebben a relációban cseppet sem meglepő. Ha többedszer léped át egy Büntetésvégrehajtó Intézet, azaz börtön kapuját, lassan elfelejted, hogy milyen érzés, amikor rád süt a Nap. Hiszen a börtön ablakába soha nem… Mindannyiunk lelki szeme előtt megjelenik a Szökés vagy bármely más amerikai film. A nevelőtiszt szerint mindenhonnan meg lehet szökni, de senki nem próbálja meg Magyarországon. Minek? Sokkal többet veszíthet. Visszatérve a nyitó gondolathoz: felújított épületlánc, csönd és nyugalom mindenhol. Sejtem, hogy az előadás is lemegy zavartalan. Ez a második helyszínünk, ahol élnek a felajánlott lehetőséggel, tehát maradunk beszélgetni a rabokkal. De ne fussunk előre az időben, előbb a kipakolás, amit itt magunk végzünk, a sajnálkozás, hogy az ígéret ellenére nem kapunk szállítási hozzájárulást sem. Itt megköszönöm ismét azoknak, akik Zalánnal és velem vállalták a több hónapos ingyenmunkát: asszisztensünknek, Mohácsi Nórinak, (aki még azt sem hagyta, hogy a tornacipőket itthon dobjam a mosógépbe), Kiss Tibinek, Nikinek és Huszár Zsoltnak, akik a hangbejátszást adják nekünk. Kristóf hajninak, aki a helyi médiát frusztrálja ezzel a börtönös cuccal, vagy mi…Itt épp nem sok sikerrel. Ja, semmi érdeklődés. Csodás, hogy Te elképzelsz valamit, amivel szerinted jobbak lehetünk a világban és jönnek veled, szó nélkül. Köszönet! Kapunk viszont ebédet, a börtönkoszt ma rántott sajt (tejföllel), gyümölcsleves. Szuper előadás előtt ebédelni, viszont olyan, hogy az ember egy priccs után vágyakozik. Sofőrünk Pécsen el is tűnt hosszabb időre egy cellában. Jézus, most hol van? Zalán rutinosabb, legalább a köretet nem eszi meg. Testkontrollosan soványnak is tűnik. Tanulva a pécsi körletenként való beültetésből, most nem fekszik be Zalán előre a „mama” színpadi foteljébe. Sokszor játszottuk már a darabot, elkezdeni különösen rémálom, kb. 5 percig beszélek arról, amit majd látnak. Ez megüti a darab ritmusát, tónusát, bemutatja a szereplőket, akiket megelevenítünk. Tehát plasztikusan kell közölni a tudnivalókat a továbbiak megértéséhez, mégis olyan idegállapotot ábrázolva, ami érezteti egy ember elszántságát, aki most belép a házba, ahol a halottai csak arra várnak, hogy az egész múltat rázúdítsák. Ki az, aki ilyen kezdésre kényszeríti a színészt? Ez vagyok itt én. Hát a színpadra átdolgozó. Ez is én vagyok. Nos, minden alkalommal ez a gondolat foglalkoztat, amikor a nézők már bent ülnek, Zalán letakarva a színpadon, én pedig úgy teszek kint, mintha szabadságra indulnék. Ám minden alkalommal megszólal a Most múlik pontosan, és elindulok a darabbeli Wigwam kiszámíthatatlansága felé. Mire odaérek, be is lépek a történetbe és a következő öt percen belül tudom, hogy jönnek-e velem. És általában jönnek. Így van ez szerencsére most is. A mondatok érzelemmentesen, keményebben kopognak, mint egy színházban, de egyenesen nekik szól a történet. Lehetnek hatvanan, ebből tizenöt külön bal oldalt, civilben, ők az újdonsült színjátszók, akik részt szeretnének venni a beszélgetésen is. Egy figura marad meg bennem, egyszerre ölti fel Varró Dani és Ganxsta Zolee ábrázatát. Jól tűrik a darabot, pontosan reagálnak (bravo), a szünetben egy barátságosan kigyúrt fiatalembert vezetnek el (termünk mellett az ügyvédi beszélő, a kihallgató helyiség), aki odaköszön és gratulál. Szavamra, ez a mi díjazásunk ezért. Készültek nagyon, hogy jövünk és miután az előadás kiajánlójában 15 perc szünet szerepel, hát egy 15 perces gitárjátékkal szerepel egy fogvatartott. Elismerés a nevelőnek, aki gondol arra, hogy egy helyben ülni ennyi ideig nem tudnak. Bár ilyenkor a szünetünk általában csak max. 5 perc, most Zalán boldogan elszalad cigizni, én az egyéb veszprémi vendégjátékunkról és a színházi szokásokról diskurálok a nevelőtiszttel. A hangulat egyébként,a darabbal szólva: „biztatóan kézben tartott”. A beszélgetés ismét rendkívüli élmény. Középkorú, nagyon intelligens úr, egy hófehér hajú néger, aki magyarul jobban és nemesebben fejezi ki magát jónéhány közszereplőnél, és több fiatalember, akiken látszik, hogy energiájukat a testépítésen vezetik le. Nem rossz az eredmény mentálisan sem, hiszen agyban és pszichésen abszolút jól karban tartott emberekkel beszélgetünk. Zalán ilyenkor van leginkább elemében, a világ végére elmenne egy tanító beszélgetésért. Folyik belőle a szó, aszerint, hogy milyen összetételűnek ítéli meg a hallgatóságot. Esküszöm, egyszer felveszem valahogy egy becsempészett diktafonra a bevezetőjét. A hangulat családias, és mint ahogy el is hangzik, tiszteletteljes. Az egyik fiú elmondja, hogy ő is elítéli a családon belüli erőszakot, de nem valószínű, hogy kint tenne ellene. Mi pedig teszünk, és ezért a tiszteletét fejezi ki. Meghatódunk. Megtudjuk azt is, hogy a börtönhierarchiában a családon belüli erőszakot, a nőknél pedig a gyerekeken elkövetett bűntetteken ítélik el a legjobban. Fotók: thalia.hu Ez a börtön szándéka szerint „nyitott” intézmény, készségesen megmutatja magából azt, ami jogszabályi keretek között megmutatható. Rendszeresen tartanak az intézetben fiataloknak bűnmegelőzési célú intézetlátogatást. Távlati terveikből idézek: „ A jelenlegi jogi szabályozás a börtönlátogatást 18 év feletti fiataloknak teszi lehetővé. Ez azt jelenti, hogy a klasszikus értelemben vett „fiatalkorú” bűnelkövetést ezekkel a látogatásokkal megelőzni már nem lehet. Mi, börtönben dolgozó szakemberek nap mint nap találkozunk olyan fiatalokkal, akik azért kerülnek rács mögé, mert egy-egy jól induló „buli” után sokszor alkohol és drog hatására elmosódik a gyerekcsíny és a bűnelkövetés közti vékony határ. Megtörtént esetek feldolgozásával szeretnénk a fiatalokat ráébreszteni arra, hogy áldozattá vagy bűnelkövetővé válás csak úgy kerülhető el, ha tisztában vannak cselekményeik jogi következményeivel.” De vissza a történetbe: Makranczi Zalán szubjektív börtönbeszámolója: Kedves Naplóm! Grafomán pajtásod megint jelentkezik. Egyrészt kötelességből, másrészt gondolatmegosztás céljából. Ma két bejegyzést is meg kell írnom, mert hétfőn a pécsi börtönben voltunk és – mindenféle élethelyzetből adódóan (plusz lustaság, lássuk be) – még annak az élménynek a feldolgozása sem került papírra… Na, hogy az elején kezdjem – mert biztos egy fél ország a körmét rágja – a szokásos tíz perc késésem megvolt. Pipa. Nem tudom levon-e a teljesítmény értékéből, hogy Jánossal együtt késtünk, vagy hozzáad, de számszakilag ennyi volt. Az út részletezését elhagynám, mert egy elmebeteg játékkal telt, amit letöltöttem a telefonomra, inkább a lényeggel kezdem: …és akkor megérkeztünk a veszprémi börtön területére, ami kívülről inkább hasonlít raktárra (átadva 2004), mint büntetés-végrehajtási intézetre. Logikus, áttekinthető, egyszerű (-nek tűnik). Sitty-sutty bepakoltunk, díszletet építettünk. És maradt idő, a látogatók és dolgozók számára fenntartott kijárattól nem messze, megtekinteni a börtön állandó kiállítását. Elképesztő. Hogy a bent lévők mi energiát fektetnek abba, hogy alkohol, cigi, mobiltelefon birtokába jussanak. Hihetetlen. Mobiltelefon borotvahabos flakonba rejtve? És ha megnyomod a gombját, normálisan jön belőle a borotvahab??? Tetris játék, tudsz rajta játszani, de egy gomb kombináció benyomásával mobiltelefon lesz! Oké, hogy csak egy darab fix számot tud hívni, de akkor is! Ennyi agyalással már rég felépíthettünk volna a Marson egy atomerőművet! És ezek csak azok, akik lebuktak! Hogy juttathatták be azok a cuccot, akik még nem? Erre mondta egy fegyőr, hogy kullognak az elítéltek után. Mint a tudósok. Bújják a sok sci-fi könyvet, mert amit az írói fantázia létrehoz…na, arra keresik a megoldást. És most ne gondoljunk abba bele, hogy Verne vagy Asimov mikor élt és alkotott…és hogy a mikrohullámú sütő elvén működő katonai kütyüket (állítólag) már a II. világháború idején alkalmazták. Inkább ugorgyunk, mondta az a vak ipse a híres magyar izében. Ja, az egyik fontos dolog: a veszprémi börtönnek női parancsnoka van. Azt elfelejtettem megkérdezni – de János biztos utánanéz és az ő naplójában tuti benne lesz (nem néztem még utána. János), hogy ő-e az egyetlen. De Pécsen azt mondták, ő volt az Első Magyar Börtönparancsnok Asszony. Ez a nem mindegy! Találkoztunk vele. Nagyon kedves, nagyon aranyos, ízig-vérig nő, de nem szívesen tennék rossz megjegyzést a közelében. Civilben, az utcán meg nem mondanám, hogy mi a foglalkozása, talán odabent sem, csak ha az ember a szemébe néz…ha kell, kőkemény. Nagyon érdekes nő. És ez – persze lehet, hogy csak én képzelem be, valahogy a börtönön is nyomot hagy. Elnézést a hasonlatért, nézzük a pozitív értelmében, de igaz lehet a mondás, miszerint: „Fejétől bűzlik a hal.” Valahogy az egész bent tartózkodás alatt azt lehetett érezni, hogy a bent lévők nem eleve elcseszett emberek, hanem emberek, akik hülyeséget (rossz dolgot) csináltak, jóvátehetetlen dolgot követtek el, amit ha meg akarnak bánni, és valami mást kezdenének: a lehetőség adott. Csak egy példa, amivel érzékeltethetem a dolgot. Amíg ültek be az emberek, valamint az előadás szünetében az egyik elítélt végig gitározott. Egyfelől lehetőség volt neki, másfelől nem csak az volt, hogy ezalatt a holtidő alatt csak ültek és néztek ki a fejükből. Az előadás rendben lement, némi beszólással tarkítva – amit én szeretek, pláne, ha a történéseket kommentálja, mint jelen esetben. Visszaszólni mérsékelten mertem, mert az illető kb. 80 kilóval nehezebb volt nálam és másfél fejjel magasabb. (Tudja az ember már, hogy hol vannak a határai!) Előadás után ott maradtak vagy huszan, velük beszélgettünk. (Üzenem a szakmabelieknek, hogy ha valami véletlen folytán Mundruczó Kornélt és Fábián Gábort egyszerre elrabolnák az UFÓK, hasonmásuk Veszprémben várja a szabadulást.) Megdöbbentő volt a hasonlóság. Megszólalásig…A különbség csak annyi, hogy a két hasonmásnak ránézésre hatvanas bicepsze van….de ezt majd kimagyarázzuk valahogy. Ők amúgy a börtön színházi különítménye. Három próbával összehoztak egy augusztus 20-i műsort. Váo! Megírástól a színrevitelig!!!Meg akartam kérdezni, hogy csak ezt az egy műsort csinálták-e, rendes színdarabbal nem próbálkoztak-e eddig. Hm. A kérdés a következőképpen alakult: - Ismertétek egymást előtte is? Dolgoztatok együtt? Finoman szólva is pofán röhögtek. Egy börtönben tényleg vidám kérdés. Ilyen az, amikor az ember szája gyorsabban jár, mit az agya. Mindenesetre teljes egyetértésben váltunk el. Ez a világ el van cseszve. Majd szabadulás utánra gondolva felajánlották a segítségüket. Együtt a családon belüli erőszak ellen. Lelki szemeim előtt megjelent egy emberekből álló ék. Mi, Jánossal állunk elől…mögöttünk ők…reszkessenek a családon belüli erőszak tevők!
2012.09.11. 07:05
Szinhaz.hu
Totális diktatúra, szétesettség
Elkezdődött a Thália Színházban a Vidéki Színházak Fesztiválja. A Kecskeméti Katona József Színház Buborékok című előadása a gondosan épített légvárak szétpukkanásáról regél. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház A szuzai menyegző produkciója pedig azt mutatja meg, hogy a totális, vasmarkú diktatúra is miként vezethet el a tragikus káoszhoz, szétesettséghez.
2012.09.11. 06:34
Nepszava.hu
Eger polgármestere a színházért demonstrált
Eger polgármestere a színházért demonstrált
- Manapság valami ellen szokás demonstrálni, én most mégis valami mellett teszem le a voksom – mondta Habis László, Eger polgármestere szerdán a Gárdonyi Géza Színház Szervező irodája előtt. Bánfi Kata, Nagy Barbara és Radvánszki Szabolcs, a színház fiatal művészei Cseh Tamás dalaival hívták fel a figyelmet a megyeszékhely főutcáján a 2012-13-as évadra tervezett előadásokra. Habis László polgármester, Sós István és Rázsi Botond alpolgármester, valamint Gál Judit, a kulturális bizottság elnöke megvásárolták bérleteiket és hangsúlyozták: kiállnak a színház mellett, majd arra bíztattak mindenkit: látogassák az egri előadásokat. Blaskó Balázs igazgató derűsebb évadot, szórakoztatóbb előadásokat ígér. Eddig a tavalyi év hasonló időszakához képest többen váltottak bérletet. Az egri színház különböző akciókkal, kedvezményekkel és új bérletkonstrukciókkal próbálja növelni nézőszámát. Nyílt napokat tartanak, hogy a közönség betekinthessen a felújító próbákba, majd a készülő előadásokba, pl. az október 5-én bemutatandó Csókos asszony című operett előkészületeibe. Az egri helyzetről a Népszabadság közölt írást: (...) – Egy színházat nem lehet ugyanúgy szabályozni és finanszírozni, mint egy iskolát vagy óvodát – ezt már Pilisy Csenge, az egri Gárdonyi Géza Színház sajtóreferense mondja. Az idei évadot a Csókos asszony című operettel kezdik, ám a díszletet és a jelmezeket saját erőből nem tudták előteremteni. A sajtóreferens szavai szerint az új fenntartó a bérletbevételekből szeretné fedezni az előadások költségeit, ám azt nem veszi figyelembe, hogy ehhez előbb kiadásokra van szükség: meg kell varratni a jelmezeket, össze kell állítani a díszletet. Így fordulhatott elő, hogy az idei első darabot az Operettszínháztól kölcsönkapott ruhákban és bútorok között játsszák. A színházban tavaly kétezer bérlettel kevesebbet váltottak a nézők, mint a korábbi évben. Az idén kampányba kezdett a város vezetése: Habis László polgármester ünnepélyes keretek közt váltotta meg színházbérletét, így buzdítva az egrieket hasonló cselekedetre, eközben a színház fiatal művészei Cseh Tamás dalaival próbáltak meg közönséget csalogatni a szervezőirodába. A megszüntetett Páholy-bérlet helyett pedig Thália néven új támogatói bérletprogramot hirdetnek. Az idei színházi évadnyitón egyébként érzékelni lehetett, hogy a város továbbra is ragaszkodik a költségvetési szigorhoz. Eger polgármestere szerint mindent megtesznek a teátrum stabilitásáért, de ehhez újfajta megoldásokat is találni kell. A tervezett kilenc bemutatóból csupán ötre van pénz, a többit a színháznak kellene előteremtenie. A kulturális bizottság elnöke pedig arra biztatta a színház vezetését: csökkentsék a költségeket, a már meglévő jelmezekből és díszletekből gazdálkodjanak, a darabok mennyisége helyett pedig a minőségre helyezzék a hangsúlyt. Forrás. Színház.hu, Népszabadság
2012.09.09. 06:00
Szinhaz.hu
„A főpróbahétre beérnek a dalok” - Lapis Erika mesélt
„A főpróbahétre beérnek a dalok” - Lapis Erika mesélt
Lapis Erika a 2006/2007-es évadtól rendszeres vendégművésze a békéscsabai társulatnak. Az idei évadot is porondszínházi, látványos, zenés előadással zárta a Jókai Színházban. Az Aida és a La Mancha lovagja után most a Kabaré került színre, melyet a Vidéki Színházak Fesztiválján szeptember 11-én láthatjuk a Thália Színházban. Milyen kihívás számodra Sally szerepe? Ez a szerep már tíz éve dédelgetett álmom. A Shakespeare Színiakadémián, ahol végeztem, Kishonti Ildikó egy-egy dal erejéig megelőlegezte ezt a bizalmat, hogy belőlem egyszer Sally válhat. Ezért nagyon megörültem, amikor Fekete Péter felhívott ezzel a felkéréssel. Szűcs Gábor már három évvel korábban megrendezte ezt az előadást Székesfehérvárott. A zene, a koncepció, a látvány, a koreográfia tehát adott volt és fix. Ezen belül Gábor nagyon jól vezetett, és nagy szabadságot adott Sally szerepének megformálásához. Bár nagyon féltem eleinte tőle, egy pillanatra sem volt nehéz próbálni. Vannak ugyanis mumus-karakterek, mumus-helyzetek, amiktől a színészek félnek. De annyira oldott volt az egész próbafolyamat, hogy nagyon könnyedén és jó kedvvel tudtam végig próbálni. Sally táncol, énekel, profi táncosnő. Ullmann Mónival kettőzve játsszátok. Technikailag ez a szerep miben jelent nehézséget? Én alapvetően prózai színésznő vagyok, akit az utóbbi időben nagyon sok zenés szerep megtalált. Ez ad egyfajta zenei-kondit, hangilag és testileg is felkészült állapotot. Amikor lefixáltuk, hogy ezt a szerepet Ullmann Mónival kettőzve játszhatom, onnantól kezdve még jobban figyeltem a fizikai állapotomra. Erre szükségem is volt, mert a rendelkezésünkre álló 4-5 hét nagyon sok munkával telt. Azt nem mondhatnám, hogy az elején nem ijedtem meg attól, hogy a bemutatón vajon simán fog-e menni, hogy az énekelt és táncos jelent után lihegés nélkül meg tudjak szólalni… Mivel lehet ezt a terhelést technikailag kibírni? Annó Kishonti Ildikó, mint zenés mesterség tanárunk ha azt érezte, hogy egy dal végére elfáradunk, úgy trenírozott minket, hogy előírta, helyben futva kell begyakorolnunk a számokat. Ez fantasztikusan bevált. A békéscsabai Színészházban helyben futva énekeltem végig az összes dalomat, egyszer-kétszer-háromszor, kifulladásig. A főpróbahétre viszont beértek a dalok: a tüdő és a szervezet megszokta. Nagyon jó azt látni, ha az ember tényleg akar valamit, és nem veszti el a hitét, akkor a szervezet követi az emberi agyat. Sok énekes színésznőtől hallottam, hogy kocogás közben zengi körbe a parkot. Nyilván a nézőt nem érdekli, hogy mitől liheg az énekes, de az igen, ha ez bántja a fülét… Fotók: Nyári A. / A-Team Mit jelent a mumus-szerep? Amikor az olvasópróbán eléd tárják, hogy milyen ruhában fogsz fellépni, na, annak nagy az ösztönző ereje. Az előtted álló hónapokban még inkább törekedsz arra, hogy formába hozd a tested. A napi rendszeres edzés ilyenkor nagyon fontos. Főleg, ha látjuk, milyen „alulöltözve” kell a színpadon lenni, akkor az ember elkezd fogyókúrázni, még jobban edzi magát – persze egy ésszerű határon belül. Ez nemcsak nőknél van így, ez mindkét nemre igaz. Hogy érzitek, milyen volt a Szigeten a szintén „porondszínházas” La Mancha lovagja fogadtatása? Egy évvel ezelőtt mutattuk be a Porondszínpadon, így egy év kihagyás után kellett elő venni és újra belemerülni a hangulatába. Egy kicsit féltem, mert itt más közönség volt, mint amihez mi hozzászoktunk. Sokkal jobban kellett figyelni, sokkal jobban kellett egymásra koncentrálni. De pont ez okozta, hogy ennyire koncentrált és igazán együttműködő előadásunk nagyon régen volt. Mindenkit annyira feltöltött, hogy csak ölelkezni tudtunk utána. Rövidítettünk is rajta, 1 óra 20 percre meg kellett húzni. Nagyon sok külföldi is látta, akik állva tapsoltak a végén. Nem kellett a nyelvet ismerni, nekik elég volt, ha az érzelmek átjöttek. Sok szereplő lép fel, szinte társulati előadás ez a Kabaré, melyet az idei évad végén a Porondszínházban mutattatok be. Hányadik lesz ez az előadás? Változott-e a bemutató óta? Ha jól tudom, a Békéscsabai színházban lement 20 előadás, Szarvason a Vízi színházban játszottuk a 21. előadást. Most ez a 22. lesz. Természetesen ezeket az előadásokat felesben játszottuk: Farkas Gábriel és Ullmann Mónika jött az eredeti előadásból. Mi főszereplők, Gulyás Attila konferanszié és én 10-11 előadást játszottunk idáig. Miben lesz más ez a tháliás előadás? A Porondszínház egy speciális tér, hiszen ez egy cirkuszi sátor, ahol félkörben ülnek a nézők. Tehát nekünk nagyon kellett figyelnünk, hogy mind a két oldalon és mind a két irányba játsszunk. Számunkra fontos volt, hogy minden irányból élvezhető legyen az előadás. Aki oldalra veszi a jegyét, az is ugyanúgy részesüljön az előadásból, mint aki szemből nézi. De már a szarvasi Vízi Színházban a „szokott” irányba játszottunk, azaz nézőtér csak velünk szemben volt. Azt gondolom, így játszani sokkal könnyebb, és ezért nem lesz nehézség a tháliás előadással. Sőt, az a tér ilyen szempontból nekünk könnyebbség lesz. Elárulod, mi teszel előadás előtt 5 perccel? Én az a típusú színésznő vagyok, aki „szeret hamar elkészülni”. Mindig csodáltam azokat a színészeket, akik ki tudták számolni az időt. Úgy tűnik, hogy az utolsó pillanatban kenik fel a rúzst, és már mennek a színpadra. Én „hamar elkészülős”, „a karaktert, a parókát szokós” színésznő vagyok. Már 20 perccel a színpadra lépés előtt nagyon arra készülök, hogy mindjárt belépek. Más szavakkal: „takarásban toporgós” típus vagyok. És mi veled történik 5 perccel előadás után? Ülök a tükör előtt és még a hatása alatt vagyok a játéknak. Vannak-e színész példaképeid? A tanáraimat tekintettem példaképeimnek. Itt mindenképp meg kell említenem Felkai Eszter színésznőt, az én fő-fő mentoromat. Ő volt az, aki 17-18 éves koromban kinyitotta előttem ezt a világot. Melyik előadásotokat ajánlanád a nem békéscsabai nézők figyelmébe? A jövő évad tervét még nem ismerem pontosan. A tavalyi évadból volt sok nagyon jó előadás, de ezeket sajnos már nem tudják megnézni. A békéscsabai színház „en suite” színház, bemutató után rögtön kijátssza bérletet. Egy hónapban csak az az egy előadás megy, majd lekerül a műsorról, és nem is nagyon veszik elő. A Monte Cristo grófja az egyetlen, amit – Szomor György rendezett és a RAM Colosseumban játsszuk – újra és újra elővesszük.   Az interjút készítette: Csikós Ildikó Forrás: thalia.hu
2012.09.08. 11:40
Szinhaz.hu
„Patikamérlegen kell adagolni” - Szolnoki vígjáték a Tháliában
„Patikamérlegen kell adagolni” - Szolnoki vígjáték a Tháliában
Radó Denise a Félre lépni tilos! című szolnoki vendégjátékról mesélt, ugyanis az előadás a Vidéki Színházak Fesztiválján lesz látható szeptember 10-én Budapesten. Vass Zoltán Iván, színész-rendező készítette fel a főiskolai felvételire. Utólag visszagondolva, miben látja a sikeres felvételi titkát? Meg kell próbálni felkelteni a tanárok érdeklődését a rendelkezésre álló egyetlen alkalommal. Ugyanerre van szükség a színházban is: úgy kell tudni játszani, hogy érdekelje a nézőket. A Főiskolán Békés András – Iglódi István osztályába járt. Melyek a legfontosabb élményei? Osztályvezető tanárom Békés András, zenés mesterség tanárom Iglódi István volt, mindketten igazi mesterek. Én meglehetősen sok gátlással és félelemmel küzdöttem az első évben, kezdetben nehezebben illeszkedtem be a Főiskola életébe, mint sok osztálytársam. Rajtuk kívül még Gosztonyi János volt nagyon fontos számomra, aki a művészi beszédet tanította. Sok lehetőséget és bizalmat adtak nekem, ami végül segített, hogy úgy tudjam magam megmutatni, ahogy egy ilyen Főiskolán kell. Egy osztályba járt többek között Kocsis Judittal, Mertz Tiborral, Pápai Erikával, Sztárek Andreával. A szintén prózai Szirtes osztályból évfolyamtársai voltak Götz Anna, Pusztaszeri Kornél, Ráckevei Anna, Varga Mária. Milyen kapcsolatok fűzik Önöket jelenleg egymáshoz? Osztálytalálkozónk talán egy volt - annak idején. De tudunk egymásról, tartjuk a kapcsolatot és figyelünk egymásra. Sztárek Andreával a szolnoki színházban sokat dolgoztam együtt. Olyan érdekes helyzet állt elő, hogy itt a szolnoki színházban dolgozik még két osztálytársam. Kiss József negyed évben párhuzamosan elvégezte a rendezői szakot, jelenleg pedig a Szolnoki Szigligeti Színháznak a művészeti vezetője. Magyar Tivadar, egykori osztálytársam pedig azóta pályát módosított, jogász lett, jelenleg a szolnoki színház jogásza. Iglódi István volt akkoriban a József Attila Színház főrendezője. Ön már harmadéves korától fogva itt volt szakmai gyakorlaton, és ide is szerződött a diploma megszerzése után. Mi a legfontosabb, amit Iglóditól megtanult? Az a bizalom és a szeretet, amit ő meg is tudott adni és mutatni nekünk – nagyon ritka. Kocsis Jutka, Pápai Erika, Mertz Tibor, Borbély László és jómagam, akik szerződtünk a színházába, éreztük a gondoskodását és figyelmét. Ő is tudta azt, hogy hogyan kell adagolni a feladatokat, mint a régi nagy mesterek. Ha kaptunk egy főszerepet, a következő előadásban kisebb szerepet adott. Az erőnket, tehetségünket, teherbírásunkat mindenféle oldalról próbálta felépíteni és segíteni. Hiába dolgoztunk később rendező-színész viszonyban, ő mindig is a mesterünk maradt. Szeptember 10-én, a Vidéki Színházak Fesztiválján Claude szerepében láthatjuk Önt, partnerét Schnell Ádám alakítja. Marc Camoletti, az ismert bohózat szerző Félre lépni tilos c. darabját adják elő. Milyen kihívás elé állítja ez a műfaj a színészeket? Milyen feladatokat jelent az Ön számára ez a szerep? Ez a darab nagyon jó stúdium volt a számomra. Camoletti a bohózat és vígjátékok nagymestere. Fantasztikus író, aki kidekáz minden pillanatot a darabjaiban. Az első felvonásban elhangzó indifferens mondat a második felvonásban akkora bomba és poénzsák, hogy zeng a színház. Camoletti és ez a darab hihetetlen pontosságot követel. Pontos játékot és pontos ritmusérzéket. Nem mindegy, mikor szólalunk meg. Ha ezt valaki nem tudja, akkor a darab nem működik. Itt mindent patikamérlegen kell adagolni. Milyen volt a próbafolyamat? Azt szokták mondani a színészek: ilyen darabot próbálni nehéz, játszani élvezet. Ezt a darabot effektív úgy kell gyakorolni, mint egy táncot. „Most nyit! Most csuk! Ne nézz oda! Most fordulj vissza!”. Ezek fárasztóak voltak, de csomó mulatságos helyzet éppen ezáltal tud működni. A második felvonásban van egy némajelenet, ebben pont akkor kell odanyújtani egy poharat, pont akkor kell elfordulni, hogy véletlennek tűnjön. Ez nem mindig sikerült tökéletesen. Mulatságos volt, hogy ilyenkor a próbán „lelepleződtünk” egymás előtt, és újból és újból kellett kezdeni a jelenetet. Reméljük, a végeredmény azt fogja bizonyítani, hogy megérte ez a fáradtságos munka, és a nézőknek felhőtlen szórakozást tudunk nyújtani. Nagyon szeretem játszani, és mindig várom ezt az előadást. Mi lesz a különlegessége a Thália-beli előadásuknak? Mit ad az előadáshoz a fesztiválhelyzet? Jó szerepet játszani mindig és mindenhol nagy élvezet. Túl azon, hogy fesztiválon fellépni plusz izgalmat jelent, ráadásul nekünk ez egy nagyszínpadi bemutatónk is lesz egyben. Tavaly ezt a darabot ugyanis stúdió színházban adtuk elő, de itt a Tháliában nagy színpadon játsszuk. Kérdés, hogy azok a poénok, amik megéltek a stúdióban, elegek lesznek-e itt. Vagy hogyan kell majd „nagyítani”, átfogalmazni bizonyos jeleneteket. Mi az, amit a színésznek kell tudnia, hogy nagy színpadon jól szólaljon meg az előadás? Szerepátformálásra nincs szükség. Legfeljebb a mikrojátékokat – egyet rezdül az ember szeme – azt erősebben meg kell mutatni a nagyszínpadi nézőknek. De én hiszek abban, hogy ami a stúdióban működött, az itt is fog. Nem kellenek nagy teátrális gesztusok. Ha valami pontos, az a nagyszínpadon is elég lesz. De persze, ha otthon kettőt léptem, akkor itt majd négyet kell, és hamarabb el kell indulni, hogy „takra” odaérjek, és be tudjam csukni az ajtót. A többit az ember ösztönből, tapasztalatból érzi: elhangzik egy-két-három-négy, poén, erre így vagy úgy reagál a néző. Ebből lehet tudni, hogy melyik irányba lehet erősíteni vagy éppen vissza kell venni. Közönsége válogatja, melyik humorra reagál hamarabb. Az első tíz percben tesztelik a közönséget. Aszerint adagolják a humort, milyen az aznapi felvevőképesség? Igen, ez egy kölcsönhatás. Oda-vissza hatunk egymásra. Ha jól játszunk, olyan visszajelzéseket kapunk, hogy még jobban doppingol bennünket, és talán még jobban fogunk játszani. Ha visszafogottabb közönség van, vigyázni kell, nem szabad túlozni, mert az visszás. Tapasztalt színész pár reakcióból megérzi, hogy a mai estén mire kell figyelni, miből kell több vagy kevesebb. Melyik előadásukat ajánlaná az olvasók figyelmébe? Sajnos, mint vidéki színház, nem tudunk évekig játszani egy-egy darabot, mert véges a közönségünk. Ezért nem nagyon szoktunk átvinni egyik évadról a másikra darabot. A Félre lépni tilos! speciális eset, mert nem jellemző nálunk a továbbjátszás. Tavaly mutattuk be a rendezésemben a Légy jó mindhalálig c. musicalt, úgy tűnik, erre jövőre is lesz igény, műsoron tartjuk. A jövő évadunk nagyon színes és nívós. Lesz vígjáték, mert az is kell. Lesz magyar klasszikus: Heltai Jenő Néma leventéje. Társadalmi kérdéseket feszeget Bíró Lajos Sárga liliomja. Csiszár Imre rendezésében Schiller Stuart Máriáját adjuk elő. Fogunk operettet is tűzni a műsorra: Bál a Savoyban-t. Lesz a Made in Hungaria c. musical. Lesz egy béréleten kívüli bohózatunk, az Egy bolond százat csinál. Azt gondolom, minden idelátogató találhat az ízlésének megfelelőt. Forrás és fotók: thalia.hu
2012.09.08. 09:32
Szinhaz.hu
Bányai Kelemen Barna kapta a Kaszás Attila-díjat
Bányai Kelemen Barnának, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat színművészének ítélték az idén a Kaszás Attila-díjat. Az ünnepélyes díjátadó gálaműsort a Vidéki Színházak Fesztiváljának nyitányaként péntek este rendezték meg a budapesti Thália Színházban.
2012.09.08. 05:01
Stop.hu
Marosvásárhelyi színész kapta a Kaszás Attila-díjat
Bányai Kelemen Barnának, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat színművészének ítélték az idén a Kaszás Attila-díjat. Az ünnepélyes díjátadó gálaműsort a Vidéki Színházak Fesztiváljának nyitányaként péntek este rendezték meg a budapesti Thália Színházban.
2012.09.07. 21:48
Hvg.hu
Bányai Kelemen Barna kapta a Kaszás Attila-díjat
Bányai Kelemen Barna kapta a Kaszás Attila-díjat
Bányai Kelemen Barnának, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat színművészének ítélték az idén a Kaszás Attila-díjat. Az ünnepélyes díjátadó gálaműsort a Vidéki Színházak Fesztiváljának nyitányaként péntek este rendezték meg a budapesti Thália Színházban. A Kaszás Attila-díjat, amelyet 2008-ban alapított Pokorni Zoltán fideszes politikus és a MOZAIK Művészegyesület, immár ötödik alkalommal adták át. A díj a magyar nyelven játszó színészek szakmai és emberi elismerésén túl Kaszás Attila szellemi hagyatékának ápolását is szolgálja. A díj odaítélésének egyik fő kritériumaként – a kiemelkedő mesterségbeli tudás és művészeti teljesítmény mellett – az adott társulatban vállalt közösségépítő szerepet jelölték meg az alapítók. A szavazás harmadik körében a díjazott személyéről a közönség dönthetett, négy esélyes közül választva. A díjat Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester és Vasvári Csaba színművész, a Mozaik Művészegyesület alelnöke adta át Bányai Kelemen Barnának. A fiatal marosvásárhelyi színművész az MTI-nek a díjra való jelölésekor elmondta: a legutóbbi évadban elért váratlan sikerek erősítették meg abban a tudatban, hogy jó helyen van a színészi pályán. Bányai Kelemen Barna hat éve végezte el a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemet, amelynek ma óraadó tanára. Az egyetem után azonnal a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulatához került, ahol számos előadásában játszott, de csak az elmúlt időszakban győződött meg arról, hogy van helye a színpadon. “A díjak jelezték számomra: talán mégis jó úton haladok afelé, hogy érett színésszé váljak” – fogalmazott az MTI-nek adott interjúban. Mint elmondta, Székely Csaba fiatal marosvásárhelyi írónak az elmúlt évadban színre vitt Bányavirág című előadása hozta meg számára a sikert. A munkanélküliség sújtotta székely falu, az alkoholba menekülő emberek sorsa által ihletett előadásban Csillag Mihály orvos szerepét játszotta. A szerepért a 2011-ben Gyergyószentmiklóson tartott Nemzetiségi Színházi Kollokviumon elnyerte a legjobb férfi alakítás díját, az idei Pécsi Országos Színházi Találkozón pedig a darab másik főszerepét alakító Viola Gáborral megosztva ítélte oda neki a MASZK Országos Színészegyesület a legjobb férfialakításért járó díjat. Az elmúlt évad végén kapta meg az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Kovács György-díját is, amellyel eddigi kiemelkedő színészi munkáját és a szakmához való hozzáállását ismerték el. Bányai Kelemen Barna már azt is nagy elismerésnek nevezte, hogy bekerült a Kaszás Attila-díjra jelöltek második körébe, ahol már csak négyen versenyeztek Kubik Annával, Keresztes Tamással és Kálid Artúrral. “Amíg nem jelzi valaki, hogy látszik a lelkesedés, a ráfordított energia, a munka, addig az ember hajlamos az elbizonytalanodásra” – vélekedett a színművész. Azt tartotta fontosnak, hogy több esetben is a színészi szakma értékelte teljesítményét.
2012.09.07. 19:11
Szinhaz.hu
Nyílik a függetlenek otthona - Jön a Jurányi Inkubátorház
Nyílik a függetlenek otthona - Jön a Jurányi Inkubátorház
Ahogy arról korábban beszámoltunk, előadó- és alkotóművészeti inkubátorház nyílik októberben a II. kerületi Jurányi utcában; a FÜGE Produkciós Iroda által működtetett helyszín független színházi és tánctársulatoknak, alkotói csoportoknak, civil szervezeteknek ad otthont. A FÜGE célja egy olyan produkciós inkubátorház kialakítása, ahol irodákat, próbatermeket, raktárakat biztosítanak e csoportok számára, hátteret, alkotói bázist, szellemi műhelyt létrehozva. Ennek kapcsán nyilatkozott Kulcsár Viktória, a FÜGE elnöke. Kulcsár Viktória, a FÜGE elnöke az MTI-nek elmondta, hogy egy évvel ezelőtt talált rá a Széna térhez közeli ingatlanra. Amikor az inkubátorháznak helyet kerestek, leginkább üresen álló iskolaépületet képzeltek el, hiszen az abban lévő osztálytermek, tornaterem, étterem teret adhatnak a kívánt funkcióknak. Budán, frekventált helyen szerették volna megvalósítani tervüket, ezért több önkormányzatot is megkeresett, végül a Fővárosi Önkormányzat Jurányi utca 1-3. szám alatt lévő ingatlanára esett a választás. Mint mondta, az ingatlan hasznosítására decemberben pályázatot írtak ki, amelyet megnyertek, a bérleti szerződést júliusban aláírták, és az épületet már el is foglalták. A fővárosi önkormányzattal közszolgáltatási szerződést kötöttek, amelynek keretében a kifizetett bérleti díj mintegy 80 százalékát támogatásként visszakapják. A beköltöző társulatok a 6000 négyzetméteres terület üzemeltetési költségén osztoznak. A független társulatok intézményi hátterét biztosító FÜGE (Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület) mint ernyőszervezet, összegyűjtve azokat a csapatokat, akikkel eddig is munkakapcsolatban volt, ezután infrastruktúrát is biztosít a számukra, az együttműködés még szorosabb lesz. Kulcsár Viktória elmondta: céljuk, hogy a különböző csoportok, alkotók a közösségi terekben egymásra találjanak, idővel együttműködések, koprodukciók jöjjenek létre. Mint mondta, több mint tíz csapat kap helyet az inkubátorházban, főként független előadóművészeti szervezetek. A Szputnyik, a TÁP Színház, a Természetes Vészek Kollektíva, a Gólem Színház, a HOPPart, a Nyitott Kör Színházi Nevelési Társulat, a Tünet Együttes, a Zéró Balett, a Duda Éva Társulat és a Műhely Alapítvány mellett az épület alkotói csoportoknak, képző- és iparművészeknek, valamint különböző civil szervezeteknek is otthont ad. Kulcsár Viktória beszélt arról, hogy az inkubátorházban a társulatok saját próbatermükben hozhatják létre alkotásaikat, az épület a bemutatóknak is helyet biztosítana, ám nem szeretnének befogadóhelyként működni, nem ez az elsőrendű cél. Inkább az előadások létrehozásán van a hangsúly, és nem a darabok játszásán - mondta. A társulatokhoz és a produkciókhoz kapcsolódva különleges programokat szeretnének szervezni, munkabemutatókat tartanának, közönségtalálkozóknak, színházi nevelési programoknak adnának helyet - sorolta. A Jurányiban született előadások közül lesz olyan, amely másik játszóhelyre kerül, befogadóhelyekkel is együttműködnek majd. Megállapodásuk van a Thália Színházzal, a MU Színházzal, a Bethlen téri Színház is állandó játszóhelyük lehet és az Átrium Film-Színházzal is együttműködést terveznek. Szólt arról is, hogy az egymás között egyelőre Jurányi Inkubátorháznak hívott épület elnevezésére pályázatot írnak ki. Kérdésre válaszolva elmondta: ebben a formában, ekkora területen működő, ilyen jellegű intézményt nem ismer Magyarországon, a hasonló helyszíneken inkább az alkotóművészet a domináns. Külföldön már elterjedtebb ez a forma, foglalt házakban vagy volt gyárépületekben dolgoznak előadóművészeti csoportok - tette hozzá. "Fontos, hogy minden csapat saját magát életben tudja tartani, mert akkor a ház is életben marad, a sok kis energia összeadódik" - jegyezte meg a ház fenntartásáról szólva. Hozzátette: az inkubátorház működtetőinek feladata az, hogy az egész intézmény továbbfejlesztésével foglalkozzanak, az üzemeltetésre, beruházásokra, eszközbeszerzésre pályázzanak, támogatókat, szponzorokat találjanak. Kulcsár Viktória tájékoztatása szerint a fővárostól ebben az évben 30 millió forintot kaptak a mintegy 40 millió forintos bérleti díj kompenzálására, közszolgáltatási szerződésük 3 évre szól, a támogatási összeget évente fogják meghatározni, bérleti szerződést pedig 5+5 évre kötöttek. A minisztériumtól 600 ezer forintos támogatást kaptak. Mint mondta, az épület felújítását nagyrészt saját tartalékaikból finanszírozzák. Jelenleg a 2009 óta nem használt, egyébként jó állapotú ingatlan új funkcióhoz igazodó kialakításán, a gépészet felújításán dolgoznak, mintegy 40 millió forintos beruházással. Várhatóan októberre készül el az inkubátorház, amely a tervek szerint Shakespeare Athéni Timon című darabjával, a KoMa Társulat bemutatójával nyitja meg kapuit a közönség előtt. Kulcsár Viktória elmondta: a csapatnak ugyan van saját bázisa - szintén egy iskolaépület, a XV. kerületben -, de a KoMa szellemiségében hozzájuk tartozik, ezért nyitják velük színházukat.
2012.09.04. 13:02
Szinhaz.hu
Nyereményjátékot hirdet a <strong>Thália Színház</strong>!
Nyereményjátékot hirdet a Thália Színház!
A pénteken kezdődő, bő egyhetes találkozón 12 teátrum mutatkozik be a fővárosi közönségnek. Játékunkra a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház A szuzai menyegző című előadására lehet jegyet nyerni. Az előadás szeptember 9-én, vasárnap lesz a Nagyszínpadon. 3 kérdés - 6 nyertes = Vidéki Színházak Fesztiválja Melyik az a Vidéki Színházak Fesztiválján is látható előadás az amit a világhírű rendező, Silviu Purcărete rendezett? Hogy hívják az a testvérpárt, akik rendszeresen együtt alkotnak a színházi előadások bemutatóin, és most is nevük fémjelzi az egyik fesztiváli előadást? Melyik a Vidéki Színházak Fesztiválján is látható előadás játszódik az 1930-as évek táján, Berlinben? A kérdések megválaszolásához segítséget nyújt a Vidéki Színházak Fesztiváljának weboldala: http://vszf.thalia.hu/ Hat helyesen válaszoló versenyző a Szuzai menyegző előadására 2-2 belépőt nyer. (Azaz összesen 12 jegyet biztosítunk)3 kérdés - 6 nyertes = Vidéki Színházak Fesztiválja A kérdések megválaszolásához segítséget nyújt a Vidéki Színházak Fesztiváljának weboldala: http://vszf.thalia.hu/, valamint az alábbi interjú, amely a rendezővel, Bagó Bertalannal készült: A több mint harmincéves darab tanulságát egyetlen tételmondatban is össze lehet foglalni: a történelem körbeforog, ahol mindig voltak és lesznek zsarnokok, és olyan szabadságra vágyó emberek, akik mindezzel szembemennek. Aki ismeri a rendezéseidet, tudja, hogy te ennyivel nem éred be. Nálad mindig fontosak az árnyalatok, mivel semmi sem igazán fekete vagy fehér. A Szuzai menyegzőben hogyan tudtad ezt kibontani? A Szuzai menyegzőről tudni kell, hogy ezt annak idején, Ceauşescuról (román diktátor, a szerk.) írta Sütő András. A darab cselekményét áthelyezte egy történelmi korba, amikor a perzsákat legyőzték a hellének. Az előadásban tehát Nagy Sándorról beszélünk, aki teljhatalmú uralkodóként kitalálta, hogy nemcsak isten, de jó ember is akar lenni. Általában igaz ez a magukat istennek képzelő zsarnokokra, hogy miután sok szörnyűséget tesznek, arra vágynak, hogy még szeressék is őket. Nagy Sándor tehát kitervelte, hogy egy nagy hellén birodalomba olvasztja össze a leigázott népeket, és a kultúrájukat is egyesíti, ezáltal a saját képére és ideológiájára formálja át az általa meghódított világot. Erről azt gondolom, hogy ez bármikor, bármelyik pillanatban előfordulhat, és ezt nem feltétlenül (csak) fegyverekkel lehet elérni, ahogyan ezt a nyíregyházi előadásban meg is mutatjuk. A darab világát belehelyeztem egy mostani kor szcenáriumába, de nem direkt aktualizálva ezt a helyzetet. Az izgatott ebben a történetben, hogy az ember hogyan tudja a saját méltóságát, igazságát, őszinteségét megtartani. A darab főszereplőjének, Parmeniónnak van egy mondata, ami így hangzik: „Én soha többet nem hazudok." Elhatároztam, hogy innentől kezdve ez a jelmondatommá válik, és soha többé nem fogok hazudni! Tovább az interjúra >>>   Megválaszolandó kérdések: Melyik az a Vidéki Színházak Fesztiválján is látható előadás, amit a világhírű rendező, Silviu Purcărete rendezett? Hogy hívják az a testvérpárt, akik rendszeresen együtt alkotnak a színházi előadások bemutatóin, és most is nevük fémjelzi az egyik fesztiváli előadást? Melyik - a Vidéki Színházak Fesztiválján is látható - előadás játszódik az 1930-as évek táján, Berlinben?   A válaszokat a jatek@szinhaz.hu e-mail címre várjuk szeptember 6., 18 óráig. (Egy e-mail címről egy választ fogadunk el.) 6 db páros belépőt sorsolunk ki azok között, akik mindhárom kérdésre helyesen válaszolnak.
2012.09.04. 11:45
Szinhaz.hu
'Évánál is Évábbnak kell lenni' - Marjai Virág a Vesztett édenben
'Évánál is Évábbnak kell lenni' - Marjai Virág a Vesztett édenben
Az egri Gárdonyi Géza Színház vendégjátékában szeptember 14-én nézheti meg a közönség Egressy Zoltán: Vesztett éden című darabját a Vidéki Színházak Fesztiválján. Az Arizona Stúdióban látható előadás bepillantást enged Madách Imre viharos házaséletébe. A kortárs színműben Marjai Virág jeleníti meg az író feleségét, Fráter Erzsébetet. A színésznővel beszélgetett Hegedűs Claudia. A darab rendezőjével, Beke Sándorral a napokban arra jutottunk, hogy a Vesztett éden több szempontból is hiánypótló mű, mivel Madách Imre sokak által ismeretlen, magas hőfokon izzó érzelmi életét tárja elénk. Egressy drámája neked mit tett hozzá a madáchi világhoz? Marjai Virág: Azt gondolom, azért fontos műve ez Egressynek, mert valóban árnyalja a bennünk élő képet Madách Imréről. Határozottam emlékszem ugyanis arra, hogy annak idején a középiskolában azt tanultuk, hogy Madách egykönyves író, miközben ez nincs így. Másrészről a magánéletéről sem nagyon tudunk semmit, pedig Madáchnak érdekes és fordulatokban gazdag élete volt. Ez a darab erre világít rá nagyon erőteljesen, ahogyan arra is, hogy Az ember tragédiájának nőalakja mindenképpen az ő különös, furcsa, szenvedélyes, ugyanakkor nem túl harmonikus házasságára vezethető vissza. Tehát elmondható, hogy Fráter Erzsébet kapcsán született meg maga Éva. Ebben a kamaradarabban, nemcsak a férj és feleség viharos kapcsolatát állította reflektorfénybe a szerző, hanem Madách Imre édesanyjának a fiához és menyéhez fűződő viszonyát is. Egyszerre van jelen két nagyon erős érzelem, az anyai szeretet, és a féktelen szerelem. Mennyire tudja a színmű plasztikusan megfogalmazni ennek a három embernek a korántsem feszültségmentes együttélését? Marjai Virág: Szerintem nagyon! Majd a nézők látni fogják, hogy a színrevitel azért is érdekes, mert nagyon rövid jelenetekből épül fel a darab, ezért ha úgy tetszik, filmszerű. Ezekben a nagyon tömör és rövid színpadi képekben pontosan kirajzolódik ennek a három, tulajdonképpen teljesen ellentétes figurának az alakja. A feszes jelenetek érzékenyen mutatják meg Madách vergődését a két nőalak között. Amúgy a darab maga is egészen rövid, ezáltal a történetmesélés is gyors ritmusú és pergő. Mennyire nehéz megjeleníteni a színpadon ennek a két nőnek a különböző szeretet-megnyilvánulását Madách felé? Marjai Virág: Ebben maga a mű nyújt nagy segítséget, mert remekül meg van írva. Miközben két nagyon különböző nőről van szó, abban mégiscsak hasonlítanak, hogy rajongásig szeretik Madáchot. Mindkét asszony domináns nőalak, akiknek persze aztán kirajzolódnak a gyengeségeik is nyilván, de mégiscsak két hasonló erő áll egymással szemben. Ez is érdekes, hogy egyik sem gyengébb a másiknál, és a középpontban ugye Madách áll, akinek megküzdenek az érzelmeiért. Mivel azonban nagyon jó párbeszédeket írt Egressy Zoltán, könnyen adja magát ez a viszonyrendszer, és annak megmutatása. Tehát majdnem mindent megold nekünk a szöveg. (nagy mosoly). Szerelmes nőt alakítani a színpadon, gondolom egyfelől nagyon hálás, másfelől pedig kutya nehéz. Ebben a darabban azonban adódik egy jó ki csavar, miszerint Évánál is Évábbnak kell lenni. Mit adott neked Fráter Erzsébet? Marjai Virág: Igaz, hogy Évánál is Évábbnak kell lenni. Azt kell mondanom, hogy ez a szerep fontos állomás az életemben. Nagyon sok félelem volt bennem, amikor elolvastam ezt a művet, hiszen egy borzasztóan összetett figuráról van szó. Ennek a szereplőnek egészen a fiatal, zsenge, naiv korszakától eljutunk egy megtört nő alakjáig. Fráter Erzsébet megformálása elképesztően komoly munka, és izgalmas feladat volt, mivel a próbafolyamat során nagyon mélyre kellett ásnom magamban. Úgyhogy igazán boldog lehetek, mert ennyire komplex szerepet még sosem játszottam, ahol annyiféle színt meg lehet mutatni egy nő életéből. Szerző: Hegedűs Claudia / Thália Színház
2012.09.01. 05:00
Szinhaz.hu
Kialakult a "nem társulat" - Bereményi Géza mesélt
Kialakult a "nem társulat" - Bereményi Géza mesélt
Hű tükre lesz a vidéki színházi életnek az a tizenkét előadás, amelyeket a vidéki színházak fesztiválján, szeptember 7. és 15. között mutatnak be a budapesti Thália Színházban - nyilatkozta Bereményi Géza, a színház igazgatója a Magyar Nemzetnek. Lapszemle. A Magyar Nemzet cikkéből: Bereményi Géza az interjúban elmondta, társadalmi zsűrit szerettek volna a vidéki színházak fesztiválján, mivel a szakma mindig másképp, más szempontok szerint dönt. "Természetesen őket is szívesen látjuk, de ez a fesztivál azoknak szól, akik nem ismerik a vidéki színházak előadásait. A csökkentett helyárakkal és a kísérőprogramokkal a színházkedvelő lakosságot szeretnénk megszólítani" - tette hozzá.Bereményi szerint sikerült megtalálni a legideálisabb időpontot: a többi színházban még nem kezdődött el az évad, nincsenek előadások, amelyekre a budapesti közönség elmehetne, a fesztivál így méltó évadnyitó eseménye lehet a befogadó színháznak. "A vidéki teátrumok népszínház mivoltukból adódóan mindenféle műfajban játszanak előadásokat egy évadon belül, eleve így válogatják össze a műsortervüket, s így szinte magától állt össze a fesztiválprogram, a műfaji változatosság nem volt előzetes feltétel. A legfontosabb válogatási szempont az volt, hogy tartalomjegyzék-szerűen, reprezentatívan bemutassuk, miket is ajánl egy-egy vidéki színház a fővárosi közönség figyelmébe" - fogalmazott az igazgató. Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet A teátrum évadáról Bereményi Géza úgy tájékoztatott, most olyan színészekkel kötöttek szerződést, akik a Tháliában vállalt feladatokhoz igazítják a többi fellépésüket, csak egyes produkciókra szerződnek, kapnak próbapénzt és fellépti gázsit, így alakult ki ez a "nem társulat". Négy bemutatójuk lesz a következő évadban, Csányi Sándor a Hamvai Kornél által színpadra adaptált A tanú című előadásban, Schell Judit A humor forrásában és a Bomba üzlet?! című zenés játékban, Cserhalmi György az EMKE - Volt egyszer egy kávéház című Garaczi László-darabban játszik. A direktor a Thália befogadó színházi tevékenységéről is beszámolt: "Most kötöttünk egy megállapodást például a független színházakkal, belőlük is szeretnénk egy nagyobb merítést nyújtani a nézőknek. A progresszív színházitörekvések befogadásának régi hagyománya van a Tháliában, ezt visszük tovább. Ezeknek az előadásoknak a bevétele a független társulatoké lenne, az egyes előadásokat pedig addig játszanánk, ameddig van rájuk érdeklődés." Bereményi szerint az együttműködés során a TÁP Színház, a KoMa Társulat, a HOPPart egészen biztosan hoz produkcót a Tháliába, idén 10-12 előadást tudnak befogadni, novemberben pedig független előadások tévéfelvételeit is tervezik. A Thália vidéki színházakkal is együttműködik az évadban: "Megmarad az együttműködés a kecskeméti színházzal, tervezzük az évad végén a Bánk bán-előadásukat visszahozni. A kaposvári színházzal pedig kifejezetten közösen hozunk létre előadást, a Vaknyugatot, amelyet aztán mindkét színházban játszanak. Közösen állapodtunk meg a rendezőről, a szereposztásról, a díszletet is úgy alakítottuk ki, hogy mindkét színházban futhasson az előadás. Ez modellértékű együttműködés lehet" - mutatott rá Bereményi Géza. Az interjú az mno.hu-n olvasható. Öt teltházas előadás a Vidéki Színházak Fesztiválján A Thália Színház közleménye szerint óriási az érdeklődés a Vidéki Színházak Fesztiváljának előadásai iránt. Öt előadásra már minden jegy elkelt. A fesztivál ideje alatt színpadra kerülő előadások az elmúlt időszak vidéki színjátszásának újdonságai, a műsorban több POSzT-on díjazott produkció is helyett kapott. Jegyek válthatók a Thália Színház közönségszolgálati irodájában, jegypénztárában és honlapján. A rendezvényről bővebb információ a http://vszf.thalia.hu oldalon olvasható.
2012.08.31. 06:11
Szinhaz.hu
Kényszerkörülmények között kezd a kassai <strong>Thália színház</strong>
Kényszerkörülmények között kezd a kassai Thália színház
A teátrum épületének felújítása miatt kényszerkörülmények között, de sokrétű programmal nyitja meg az új színházi évadot a kassai Thália színház. Richtarcsík Mihály, a színház szervezési titkára csütörtökön az MTI-nek elmondta, hogy a teátrum több változtatás mellett kezdi az új, a társulat számára immár 43. évadot. Az egyik ilyen - kényszerű - változtatás, az, hogy a társulat első két darabját a Márai stúdióban játssza, mivel színháztermük felújítása - a Kassa, Európa kulturális fővárosa projekt keretében - jelenleg is zajlik. "Bár ez korántsem szokványos, a helyzetből adódóan két stúdiódarabbal kezdünk, az egyik a Művészet, amelyet a szakma neves pozsonyi képviselője Lubomír Vajdicka rendezésében láthatnak a nézők, valamint az Ablakmosó című titokjáték, amelyet Száz Pál rendez" - hangoztatta Richtarcsík Mihály. Hozzátetette: ez utóbbi a Nemzeti Kulturális Alap "Itt VAN helyed" elnevezésű, a pályakezdő művészek otthontartását célzó programjának támogatásával kerül színre. A "kényszerkörülmények" természetesen csak átmeneti jellegűek, hiszen a felújítás befejezését az év végére ígérik a kivitelezők. A szervezési titkár szerint az első két előadás vendéghelyszínéül szolgáló Márai stúdiónak is megvannak a maga előnyei. Ilyen például, hogy a kassai Thália - szeptember 6-i - ünnepélyes szezonnyitóját, összeköthették egy Márai-kiállítással. Ez utóbbi két részből áll, az egyik az itt lévő állandó Márai-tárlat, amelyet egy jelenleg is zajló gyűjtés eredményeként összeálló kiállítással egészítenek ki. A szezonnyitó jazz koncerttel zárul. A másik változtatás a társulat által előadott darabok összeállítását érinti. "A színház úgy igyekszik a repertoárját alakítani, hogy az sokrétű legyen és a közönségkedvenc darabok mellett sikerüljön a komolyabb gondolatiságú darabokat is előtérbe helyezni." Határon túli és vidéki színházként a társulatnak a darabok egy meglehetősen széles skáláját kell végigjátszania úgy, hogy eközben lehetőleg minél nagyobb mértékben tudja emelni a színvonalat is. Ezt a filozófiát tükrözik az évad darabjai is - magyarázta a szervezési titkár. "Ha minden a tervek szerint alakul a márciusra tervezett Marat bemutatót, Czajlik József rendezésében már a felújítottszínházteremben adjuk elő" - jegyezte meg Richtarcsík. Hozzáfűzte: az évad utolsó premierjére - Robert Thomas Nyolc nő című zenés bűnügyi komédiájának, Jámbor József rendezte bemutatójára - májusban kerül majd sor.
2012.08.30. 17:32
Szinhaz.hu
„Álmodom egy nőről..." - Oberfrank Pál mesélt
„Álmodom egy nőről..." - Oberfrank Pál mesélt
Esztergályos Károly álmodta a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínpadára Ingmar Bergman Jelenetek egy házasságból című darabját, melyet most a budapesti nézők is láthatnak a Thália Színházban. A férfi főszerepet Oberfrank Pál játssza, aki színházigazgatói teendői mellett mondott igent a felkérésre. - Hogyan fért bele az idődbe, hogy veszprémi színházigazgatóként Pécsett tölts egy próbaidőszakot? Oberfrank Pál: Nem ment könnyen, de ez egy olyan felkérés volt, amelyre nem lehetett nemet mondani. Olyan helyzetekkel van teli a darab, amelyekkel mindenki találkozik, aki házasságban él, akár férfi, akár nő. Úgy éreztem, ezekről szívesen beszélnék a színpadon. - Ez tipikusan olyan darab, amely folyamatosan szembesít a való élettel, olyan mondatok hangzanak el, amelyeket akár bármelyik lakásban mondhatnának egymásnak a házastársak. A próbafolyamat során volt olyan szituáció, amely éppen nagyon eltalált? Oberfrank Pál: Néha kedvem volna „megsajnálni” az egész emberiséget, hogy milyen hatalmas kihívások elé van állítva. Persze mindenki leginkább saját magával harcol. A házasság vállalása, és utána a végigélése nagy kihívás és óriási küzdelem. És persze nagyon szép is lehet, nagyon emberi. Színészként kell az a józanság, hogy az ember tudja, hogy ez egy színdarab, „csak” szerep, de közben a színész saját magából, az életéből, a szerelmeiből, a feleségével való küzdelmeiből merít. És persze én is érzékelem, hogy a feleségemnek milyen csatái vannak velem, és lehet, hogy most sok mindent jobban megértek ebből én magam is, mert a darab olyan érzelmeket, gondolatokat is feltár, amelyekre nem is gondoltam korábban. - Darabont Mikold a partnered. Ismertétek egymást korábban? Oberfrank Pál: Nem. Az mindig komoly kihívás, amikor két vadidegen embernek néhány hét alatt kell eljutnia odáig, hogy egy mély, szoros kapcsolatot ábrázoljon a színpadon. Ilyenkor talán az történik, hogy bizonyos dolgokat belevetítünk a másikba. Paul Verlaine-nek van egy verse, Ady Endre fordította, úgy kezdődik, hogy „Álmodom egy nőről, akit nem ismerek”. Ez hasonló érzés: valaki biztosan létezik bennünk, aki ilyenkor felerősödik, szinte valóságossá válik a partnerem személyében. Ez eléggé megviseli az embert. De a színészet nem sokat ér anélkül, ha nem halunk bele, ha nem jutunk el megrázó mélységekig. - Megnéztétek a filmet, vagy eleve elvetettétek, nehogy befolyásoljon? Oberfrank Pál: Nem foglalkoztunk azzal, hogy szabad-e, jó-e megnézni. Én nem is szeretem ezeket a kategorikus kijelentéseket, hogy „biztosan nem nézem meg, nehogy megzavarjon”. A youtube-on elég sok jelenet fönt van, belekukkantottam a hangulatába. Amikor a sorozat ment a tévében, láttam néhány részletet, de tizenéves voltam, úgyhogy nincsenek nagyon éles emlékeim. Ha az ember őszintén odapréseli magát egy ilyen műhöz, akkor hasonló alkotás jön létre mint, ami a szerző szándéka is volt. Ha konkrét kísérletet tettünk volna arra, hogy közelítsünk az eredetihez, akkor biztosan elhasalunk. Egy új előadás született meg, fölösleges a filmhez hasonlítgatni. - Kicsi a játéktér, ez viszont erősíti a filmes érzetet, jobban lehet például vezetni a néző szemét, mint egy nagyobb színpadon. Oberfrank Pál: Nagyon közel ülnek a nézők. Ez jó lehetőség arra, hogy intimek, érzékenyek, közvetlenek legyünk. Nem kell olyan színésztechnikai eszközökhöz fordulni, hogy a hang eljusson a huszadik sorba is. Ez egyfelől jó, mert teljesen őszinték tudunk maradni, nem kell rápakolni semmit, másfelől viszont rossz, mert mindig csak nyolcvan ember nézheti meg. Szlávik István nagyon szellemes díszletet talált ki, beépített ebbe az aprócska térbe egy forgót, amelytől elég gyorsan tudnak változni a helyszínek. Technikailag nagyon alázatos és komoly szakmai háttér van mögöttünk, a díszítők profin mozgatják ezeket az elemeket, a kellékesek másodpercek alatt pakolnak ki és be, az öltöztetők pedig bravúros gyors öltözésekhez segítik hozzá a színészeket. Ez egy kívülről láthatatlan, de alapvető része az előadásnak, amely nélkül nem éreznénk magunkat biztonságban a színpadon.   Szerző: Rick Zsófia
2012.08.30. 06:01
Szinhaz.hu
'Mindig van kihívás előttem' - Keresztes Tamás Kaszás-díjas lehet
'Mindig van kihívás előttem' - Keresztes Tamás Kaszás-díjas lehet
A Kaszás Attila-díjra jelölt Keresztes Tamás számára fontos azon értékek továbbéltetése, amelyet fiatalon elhunyt pályatársa, a díj névadója képviselt. A Katona József Színház tagja úgy érzi, a jelölés társulata bizalmát mutatja. "A Kaszás Attila-díjra való jelölés számomra elsősorban a társulatom bizalmát jelenti, hiszen titkos szavazással választottak engem, ami nagyon jólesett" - fogalmazott az MTI-nek Keresztes Tamás, aki 2004-ben, diplomája megszerzése után szerződött a Katona József Színházhoz. Mint mondta, a szavazás második körében maguk közül választották őt a társulatok jelöltjei, így került - Kubik Anna, Kálid Artúr és Bányai Kelemen Barna társaságába - a Kaszás Attila-díj négy esélyese közé. "Azt feltételeztem, nagyrészt nem is ismernek, így meglepetésként ért, hogy a négy közé beszavaztak" - árulta el. Szólt arról, hogy a díj Kaszás Attila emlékének megőrzésére is hivatott. "Léte küzdelem annak érdekében, hogy az az érték, amit ő képviselt, ne tűnjön el olyan tragikus hirtelenséggel, mint ahogy Kaszás Attila meghalt. Az ő általa képviselt értékek továbbéltetése fontos számomra, megtiszteltetés ebben részt vállalni" - hangsúlyozta. "Amikor a Nemzeti Színházban színművészetisként gyakorlaton voltam, ugyanabban az öltözőben öltöztünk, ő egy másik darabban játszott, de előadás után néha váltottunk pár szót. Nyitott, kedves embernek ismertem meg" - idézte fel a pályatárshoz fűződő emlékeit. "Nem sokkal a halála előtt egy rádiójáték felvételén találkoztunk, amelyben Odüsszeuszt alakította, csodálatosan. Egy nyugodni nem bíró, szinte halhatatlan alakot jelenített meg, szívhez szólóan. Úgy tűnt, hogy azonos ezzel az életvitellel, mindig kereső, nyughatatlan ember. A rádiójáték elkészülte után pár nappal meghalt" - emlékezett Keresztes Tamás. A zenészként is tevékenykedő művész elmondta: mivel színészként sokat dolgozik, a zenével sajnos kevés ideje van foglalkozni, elég ritkán, váratlanul talál rá egy-egy ilyen jellegű munka. "Gyakran vázlatok maradnak szerzeményeim. Ha felkérésre dolgozom, a határidő a legjobb múzsa számomra is" - mondta. A színész zenei érzéke mozgásában is megmutatkozik, a kritika gyakran dicséri e téren is tehetségét, mint mondta, ezt a színművészetis tanulmányok mellett a gyerekkori sportok, a kung-fu és a foci alapozhatták meg. Számos zenés-táncos produkcióban vett részt - köztük a Centrál Színház Cabaret-jában - nyáron pedig a Városmajori Szabadtéri Színpadon a Szerencsés flótás című "kortárs operettben" játszott, amely a tervek szerint a Thália Színházban él tovább ősztől. A Katona József Színházban már elkezdődtek a Pinokkió című előadás próbái, a Parti Nagy Lajos átiratában játszott mű címszerepét formálja meg Keresztes Tamás. A színész megjegyezte, hogy a Katonában eddig nem játszottak gyerekdarabot, az idén 30 éves színház azoknak a hűséges nézőinek szánja az előadást, akik már gyermekeikkel együtt jönnének el kedvenc színházukba. Szólt arról is, hogy játszani fog a Bodzsár Márk rendezte, Isteni műszak című filmben is, amely a 80-as években játszódik, három mentős mindennapjairól szól, és amelyben a mentőautó-sofőrt alakítja majd. Bár szereti a filmezést, még zöldfülűnek érzi magát ezen a területen. "Sohasem jó élmény visszanézni saját magamat, ilyenkor azt érzem, fogalmam sincs a szakmáról" - mondta. Mint megjegyezte, manapság Magyarországon nem könnyű tapasztalt filmessé válni, hiszen ritkán jut az ember kameraközelbe. A tavalyi évadról szólva elmondta: a legnagyobb kihívást jelentő munkája a Woyzeck volt. "De azt sejtem, hogy nem egy évad, nem egy szerep miatt kaptam meg a kollégáim bizalmát, hanem több évad alapján dönthettek így" - tette hozzá a színész, aki játszott például az Éhség, A vadkacsa, Az élet álom, a Lány, kertben és a Mi ez a hang? című előadásban. Jelenleg a Woyzeck mellett a Cigányok, az Anamnesis és a Ledarálnakeltűntem című darabban és a TÁP Színház produkcióiban is látható. "Nagyon óvom magam attól, hogy azt gondoljam: ez most valamiféle révbe érés éppen, és attól is, hogy ezt az egészet komolyan vegyem" - fogalmazott az elért sikerek, az idén kapott számos elismerés, köztük a Jászai Mari-díj kapcsán a színész, akinek munkáját már a színikritikusok és az országos színházi találkozó díjával, valamint Junior Prima Díjjal is elismerték. "Sokat dolgoztam már, mindig megpróbáltam azt odaadóan tenni, és azt érzem, hogy ennek van gyümölcse: egyelőre mindig kapok újabb feladatokat, aminek nagyon örülök" - mondta, hozzátéve, hogy szeret így élni, mert mindig van kihívás előtte. "Ez fontos nekem és erre igyekszem vigyázni, szeretnék olyan ember lenni, akire lehet feladatokat bízni" - fogalmazott.
2012.08.27. 10:29
Szinhaz.hu
Márai-plakátokat keres a kassai <strong>Thália Színház</strong>
Márai-plakátokat keres a kassai Thália Színház
A kassai Thália Színház állandó Márai-kiállítást tervez, ezért felhívást intéz minden magyarországi és határon túli teátrum számára. A kassai Thália Színház felhívása: A kassai Thália Színház Márai Sándorról elnevezett stúdióépületében szeretne egy állandó kiállítást létrehozni Márai-művek plakátaiból, fotóiból, műsorfüzeteiből, sajtóanyagaiból. Ha az Önök színházában már mutattak be Márai Sándor által írt, esetleg róla szóló darabot, kérjük küldjenek a kassai Thália Színház részére plakátot, fotót, műsorfüzetet, stb., hogy ezzel is gazdagítsuk gyarapodó kiállításunkat és az éppen készülőben lévő színházi múzeumunk gyűjteményét. Divadlo Thália Színház 040 01 Kosice-Kassa, Timonova 3. thaliatitkarsag@gmail.com tel.: 00421 55 622 58 67 tel/fax: 00421 55 623 36 43
2012.08.27. 09:21
Szinhaz.hu
Márta István Újszínházról és egy szellemről, ami kötelez
Márta István Újszínházról és egy szellemről, ami kötelez
Márta István kérésére, közzétesszük írását, melyben röviden reagál az elmúlt napok Újszínházzal kapcsolatos történéseire, és figyelmünkbe ajánlja a „Színház a Szerecsen utczában” kötet előszavát. Néhány napja egyre többen keresnek és kérdeznek az Új Színházzal (Újszínház?!) kapcsolatban. A valahai repertoár darabok díszletestől, jelmezestől, kellékestől a kukában, a társulat szétverve, a valahai menedzsment a szélrózsa különböző irányában, de a színházról legközelebb 2013. február 1-én, az egy éves "évfordulón" szeretnék érdemben és részletesen nyilatkozni, ti. akkor jár le a főpolgármesteri „türelmi idő”. Egyébként. Két esztendővel ezelőtt adtuk ki a „Színház a Szerecsen utczában” című kötetet az akkor 101 éves épületünkről. A Dávid Ferenc és Gajdó Tamás által szerkesztett könyvben megjelent színháztörténeti múlt eklatáns példája annak, hogy miként és hogyan lehet több korszakon átívelő színes, toleráns, színvonalas, néha igen merész, néha konzervatívabb színházat csinálni, amelytől mi sem állt távolabb, mint a gyűlöletkeltés. „..Az egykori Parisiana, a Palais de Dance/Kristálypalota, a Revü Színház, a Blaha Lujza Színház, a Nemzeti Színház Kamaraszínháza, a Kamara Színház, az Andrássy Színház, a Művész Színház, az Úttörő Színház, a Jókai Színház, a Thália Színház, a Bartók Színház, a Budapesti Gyerekszínház, az Arany János Színház őrületes kavalkádja, eklektikája sugall, jelöl e valamilyen követendő utat?... Várkonyi, Kabos, Hevesi, Bajor Gizi, Dajka Margit, Tolnay Klári, Bulla Elma, Páger Antal, Sennyei Vera, az itt pályakezdő Darvas Iván és az itt tragikusan fiatalon pályavégző Bubik István, a névtelen színészek, kiváló színpadmesterek, világosító mesterek szelleme bizony arra kötelezi a mindenkori utódokat, hogy kerüljék a felszínen lebegő muszáj-teátrum időleges statiszta szerepét, becsületes színházzal írják be magukat a Nagy Színház Történetbe.” Ezt írtam a kötet előszavaként 2010. májusában. A szakmai kuratóriumi meghallgatás előtt Dörner Györnek adtam egy példányt, mint ahogy Tarlós és Csomós uraknak is. Újfent ajánlom becses figyelmükbe a nem kisléptékű múlt alapos tanulmányozását. Márta István 2012-08-26    
2012.08.26. 10:32
Szinhaz.hu
Százezerrel több jegyet vettünk - Évad a számok tükrében
Százezerrel több jegyet vettünk - Évad a számok tükrében
A színházak saját bevallásán alapuló adatokat bocsátott a kultusztárca a HVG rendelkezésére, melyekből kiderül mennyit jártunk színházba és melyik volt a legsikeresebb előadás az elmúlt évadban. Lapszemle. Tények a HVG cikkéből:1. A Madách Színház Jézus Krisztus szupersztár című előadása volt tavaly a legtöbb látogatót vonzó színházi előadás, ami leszorította a sikerlista éléről a korábbi győztest, az Operettszínház Rebecca - A Manderley-ház asszonya című darabját - számolt be a HVG. Utóbbit a 2010-es nagy sikerszéria (52 ezer néző) után tavaly 39 ezren látták. A Szupersztár tavalyi 41 ezres nézőszáma 2010-ben még dobogós helyet sem ért volna, mivel az akkori második és harmadik helyezettnek (Hegedűs a háztetőn - Vígszínház; illetve Szép nyári nap - Operettszínház) is jóval több nézője volt. A legtöbb nézőt vonzó előadások 2011-benJézus Krisztus Szupersztár - Madách Színház 41 369 Rebecca - Operettszínház 39 171 Miss Saigon - Operettszínház 37 407 Az öldöklés istene - Vígszínház 34 659 Rómeó és Júlia - Operettszínház 32 495 Rómeó és Júlia - Vígszínház 32 365 A dzsungel könyve - Vígszínház 28 234 A nyomorultak - Kecskeméti Katona 26 078 A padlás - Vígszínház 25 735 Mikve - Vígszínház-Pesti Színház 24 608 Itt meghallgathatja a Klubrádió riportját Dobszai Jánossal, a cikk szerzőjével. 2. A 2008 előtti időszakra még az volt a jellemző, hogy egy-egy teátrum a lehető legtovább játszotta korábbi sikerdarabjait, a nézőrekordokat illetően mostanra azonban azok lettek a legsikeresebb színházak, amelyek korábbi bestsellereiket kevesebbet játszották, és több új bemutatónak adtak helyet. 3. Tavaly közel 4,7 millióan mentek színházba, ami közel százezres nézőszám-növekedést jelent. A látogatószám megőrzéséhez, növeléséhez tavaly kétezerrel több (összesen 21 ezer) előadás megrendezésére volt szükség, mint 1 évvel korábban. Az egykori csúcstartó, az Operaház - amely korábban évi 360-380 ezer nézőt vonzott - tavaly csak 289 ezer vendéget fogadott. A 300 ezres határt tavaly csak az Operettszínház (318 ezer) és a Vígszínház (327 ezer néző) tudta átlépni, míg a válság előtt ez nem volt akadály a Madáchnak sem. Az előbbiektől lemaradva, évi 100 ezer körüli látogatószámmal következnek a nemzeti színházak - a budapesti, a miskolci, a győri és a szegedi -, illetve a megyeszékhelyeken működő nagyobb teátrumok (kecskeméti Katona, nyíregyházi Móricz). A százezresek táborát gyarapította a budapesti Thália és a József Attila Színház is. 4. A színházak összbevétele tavaly 48 milliárd forint volt, szemben az egy évvel korábbi 46,5 milliárddal, annak ellenére, hogy közben az állami-önkormányzati pénzek drasztikusan csökkentek - két év alatt közel 8 milliárddal, 30 milliárd forintra. 5. A teljes vagy részmunkaidős állásban, illetve vállalkozóként foglalkoztatott művészek tábora jelentősen, egy év leforgása alatt közel 10 százalékkal csökkent. További információkat a legfrissebb HVG-ben olvashatnak. Forrás: HVG, IMEDIA
2012.08.25. 06:00
Szinhaz.hu
Börtönturné-napló - Úton A fiú a tükröből
Börtönturné-napló - Úton A fiú a tükröből
Másfél évvel a Paulinyi Tamás: Bólébál című regényéből készült A fiú a tükörből című előadás bemutatója után a színészek, Makranczi Zalán és Perjés János két hónapos sorozatra indult az ország több börtönébe. Elhatározták, hogy tapasztalataikat a színház hatásáról, a téma – a családon belüli erőszak – „házhoz viteléről” egy börtönnaplóban osztják meg a „külvilággal.” Mert aki egyszer játszott már testközelben az „érintetteknek”, elkezdi másként látni az emberi reakciókat. Börtönnapló 1. 2012 08. 17. – Tököl Perjés János naplója Amikor tavaly teljesen ismeretlenül felkértem Makranczi Zalánt, hogy legyen a partnerem egy családi drámában, ahol egy személyt játszunk ketten, sejtettük, hogy közös célunk lehet az emberek segítése, úgymond a szociális háló réseinek „foldozása”. Nem tagadom, hogy a „civil” nézők eleinte nehezen jöttek el a darabra, ám ha ott voltak, megváltozott lélekkel mentek haza. A legenyhébb kifejezés egy barátnőm száját hagyta el: „Milyen jó, hogy nekem szép gyerekkorom volt!” Igen, egy valódi családi pokol elevenedik meg a színpadon, szarkazmussal, hatalmas röhögésekkel, verekedéssel, halállal, gyakorlatilag harminc év küzdelemmel. A darab híre terjedt és mára – bár most budapesti helyünk épp nincs -, valahogy a befogadó színházak nem erre a témára érzékenyek, többször hívtak olyan közönség elé, akik érintettek a témában. Szolnokon pszichológusok, családsegítők konferenciáján kétszázan szorongtak a nyolcvan fő elé szánt előadáson. Utána beszélgetés, és új remény, hogy egyre többen foglalkoznak a témával. Kaposváron a Szentjakabi Romoknál majd’lebontottuk a színpadot, egy hatalmas fa alá tettük romos fotelunkat és körbeült minket a 150 néző a szabad ég alatt. Tavaly három börtön igazgatósága keresett meg, hogy játsszuk el az elítélteknek. Így lettünk a „Jó nagykövetei a bűnösök barlangjában”. Kecskeméten, ahova a „nagy sikerre való tekintettel” visszamegyünk, színjátszó kör alakult az előadás hatására. És a nagy fordulat, a BM javaslatára a Büntetés Végrehajtási Intézetek sorra hívták meg az előadást. Elhatároztuk hát, hogy börtönnaplóban vezetjük az egyes intézetekben szerzett tapasztalatokat. Hogy mi lesz ennek a vége?? Első helyszínünk Tököl, a Fiatalkorúak Intézete. Nevével ellentétben vannak itt nagykorúak is, de a száz néző közül csak páran azok. Tudnivaló, hogy egy előadás a szabad idő teherére megy, így nem kötelező eljönni, előre fel kell iratkozni. Tökölön közel száz fiatal volt rá kíváncsi. Ez különbözött mindentől. Eleve akaratlanul más „energiával” játszik az ember a szokatlan helyszínen, de fiataloknak, pláne akik valószínűleg közvetlenül érintettek még maximálisabb figyelemmel. Itt nincs udvarias csönd egy-egy lazább pillanatnál. Ha elengeded a képzeletbeli fonalat, rögtön érződik a lankadt figyelem. Pontos közlés, feszes előadásmód kell, hogy lekösd őket. A sajtós-nevelőtiszt, Erika szerint, a fiatalokat nagyon lekötötte a történet, ráadásul legtöbbjük még nem látott színházat. Egy részlet a Tököli Fiatalkorúak Intézetének hitvallásából: „A tököli bv. intézetben folytatott nevelés, reszocializáció számos terület érintenek. A teljesség igénye nélkül három fontos területet emelünk ki. Mindenekelőtt a fogvatartottak életviszonyának pozitív alakulására fektetjük a legnagyobb hangsúlyt. A második legfontosabb terület a fogvatartottak cselekvéseinek szabályozása, azaz olyan tevékenység formák gyakoroltatása, erősítése, amelyek hozzájárulhatnak a személyiség pozitív alakulására, fejlődésére. A harmadik szempont, amely egyben a legnehezebb feladatunk, az elítéltek értékrendjének alakítása, az ismereteik bővítése és a beilleszkedésre irányuló törekvések erősítése. Hisszük, hogy „ a szabadságuktól megfosztott személyek fogva tartásával járó sajátos munka az abban közreműködő személyzettől magas szintű erkölcsi felelősséget, érték- és normakövetést vár el.” Makranczi Zalán szubjektív naplója: Nehéz reggel. 7.30-kor indulunk a Thália mögül. Én már előző nap, lefekvéskor sejtem, hogy késni fogok, mert hajnalban, amikor végre ágyba jutottam - a magyar egészségügy teljes skáláját aznap este végigjárva, szembesülve minden bürokráciai elmebajjal­- az utolsó gondolatom az volt, hogy fel kéne hívni Jánost, hogy csúsztassuk el az indulást, mert gyakorlatilag már a nevem sem tudom. De közben tudtam, hogy a „büntetés végrehajtás” nem viccel, időre megy minden, mint az óramű….tehát nem lehet késni…ergo kb 10 percet késni fogok. Így is történt. Pontban 7.40-re meg is érkeztem. Persze mindenki rám várt. A börtön PR-osa vitt minket kocsival Tökölre. Kedves volt, de beszélgetni nem volt erőm, gyakorlatilag az oda utat végigaludtam. Tököl határában ébredtem föl. A hölgy éppen azt ecsetelte, hogy itt vannak a szolgálati lakások a dolgozóknak. Uhh. A börtöntől pár száz méterre. Lehet, hogy én megtébolyodnék. Már Kecskeméten is problémát okozott a 6. évben, hogy a színház mellett lakom, így nem látok a városból semmit….és börtönben dolgozni, nem olyan, mint színésznek lenni….bár lehet, hogy erről sokan mást gondolnak. Jobban áttanulmányozva a problémát: van hasonlóság. Sok. Amerikai tudósok sorba állították pár éve a legmegterhelőbb szakmákat – mind a mentális, mind a fizikális igénybevételt figyelembe véve – a sorban a második, találjátok ki mi lett. Bingo! Rögtön a bányász után, a színész következik!!!! Na, ez a rock ’n roll! Lépjünk tovább! Odaérve kiderült, hogy a mondás nem állja meg a helyét, miszerint: „A börtönből csak kijutni nehéz.” Ide bejutni is. Pont a váltásnál értünk oda. 3 cigi pont belefért. Tudjátok, hogy a börtön az egyetlen közintézmény, ahol lehet dohányozni? Persze csak a raboknak. De „ugorgyunk”, ahogy Pósalaki bácsi mondaná. Villámgyorsan fölállítottuk a díszletet – direkt úgy lett kitalálva, hogy akár egy wc előtt is tudjunk játszani – és már jöttek is a nézők. Írnám, hogy elítéltek, de nekünk ők nézők. Ahogy átlépjük a börtönkaput kifelé, már nekünk is elítéltek, de odabent nézők. Se többek, se kevesebbek. Azt hiszem azért nagyon nehéz börtönben játszani, mert a nézőtéren csak egyenruhások ülnek – vagy ilyenek, vagy olyanok – és ettől nagyon nehéz elvonatkoztatni. Pláne nekem, akit mindenfajta bélyeg, megkülönböztető jelzés, cédula zsigerileg taszít. Ráadásul 16-24 éves a nézők többsége. Rájuk nézve az elején, még nem tudom, ki az, aki csak ki akart jönni a cellából, ki az, akit tényleg érdekel. De akkor is…nagyon fiatalok. Hátul, az utolsó két sorban ül a 40-50-es korosztály…(Que??? Ez nem fiatalkorúak börtöne? Na, ezt el is felejtettem megkérdezni.) Ők a rutinosak. Tudják, hogy ilyenkor hátul jobb. Elől megy a hepaj, bizonygatnak egymásnak, „emberkednek” egymás előtt…amennyit lehet, illetve amennyit enged az őr. Az előadás szinte néma csöndben megy le. Elől két srác látványosan destruál, de 10 perc után levettem, hogy a társaságban ők a hivatásos destruálók…tőlük már mindenki ezt várja el. A második felvonás alatt az egyik első sorban ülő fiú elkezdte kommentálni az eseményeket. Megálltam. Nekem az tanították, hogy ami ott és akkor történik a színházban, az meg vagyon történve, tehát, ha mindenki látja és hallja, viszont a színész nem reagál, akkor joggal kérdezheti a néző, hogy: „EZ HÜLYE, VAGY SÜKET?” Megkérdeztem, hogy mi van, ő azt mondta zavartan: Nem tudom. Nyugi én se, csak tapogatózom. Ahogy Vonnegut mester mondja: Hát így. Viszont sokkal oldottabb lett a hangulat. Ismét megvoltak azok a pontok, ahol egy vörös vonalat látok a lelki szemeim előtt, valamelyik néző irányába, vagyis láttam, amikor egy-egy mondat betalált. És közben az arcizmuk sem rezdült. Kíváncsi vagyok, hogy beszélgetnek-e utána- nem is az előadásról, elég arról az élményről, amit az előadás előidézett bennük. Egyáltalán előhozott-e valami régi sérelmet, megoldatlan problémát? Hiszen amúgy is a célunk a probléma felmutatása, hogy igenis van családon belüli erőszak, hogy igenis annak rengeteg formája van, ismerős a képlet? A megoldás nem a mi feladatunk. Arra ott vannak a rokonok, barátok, szakember…ha vannak…És ha valaki a perifériára kerül? Neki van esélye? Sír a társadalom, hogy napi kb.8000 Ft- ba kerül egy elítélt eltartása. „Grrrrr! A mi pénzünkből!!! Grrr!!!! „ Ja. És plusz 3000 ezerbe kerülne, az ember köré egy olyan szociális hálót kiépíteni, hogy a börtönből kilépve, ne találja magát egy évvel később pont ugyanott. Na, erre mit mondanak a fanyalgók? „ -Persze, de azt a háromezret is én fizetem. – Igen öcsém, viszont a megélhetési és egyéb bűnözés a felére esne vissza 10 éven belül. 10 év? Én már akkor nem is élek, hol nem szarom le? Értem, de akkor a több mint ezer éves múltra visszatekintő székely rovásírásos pólódat, amin azt hirdeted, hogy vesszen Trianon, légyszi’ inkább add egy hajléktalannak, mert értem én, hogy visszafelé működik a 100 és az 1000 év is, előre felé viszont a 10 se, viszont akkor ki is a magyar kettőnk közül?” Bocs. Ez kiszakadt belőlem. De tényleg ezt hozza elő belőlem, amikor bent járok. Nézem az arcokat, akik visszanéznek, megköszönik, hogy ott voltunk és nem hülyének néztük őket, hanem egy szar helyzetben levő érző embernek, akinek szintén van igény a jóra és a tisztaságra…csak nem adatik meg. Ezek az emberek nem jönnek oda, nem szorongatják a kezünket, nem hálálkodnak…csak a végső tapsnál összeakad a tekintetünk. Ő bólint, én bólintok. Ennyi. Az ügy le van rendezve. És a dolgok tényleg ennyire egyszerűek.” Természetesen a Turay Ida Színház Spirit Kamaraszínháza örömmel előadja a darabot bárhol az országban „nyilvánosan” is.
2012.08.25. 05:03
Szinhaz.hu
Milyen volt az Országos Évadnyitó? - Galéria videóval
Milyen volt az Országos Évadnyitó? - Galéria videóval
Először tartottak Országos Színházi Évadnyitót Pécsett kedden. A Színház.hu fotósa is a helyszínen járt és megörökítette a jelenlevőket. Cikkünkben nem csak a fényképeket, hanem egy összefoglaló videót is közlünk L. Simon László kulturális államtitkár beszédéből és meghallgathatják Molnár Piroskát, ahogy elmondja Petőfi Sándor Színészdal című versét. L. Simon László megnyitotta az évadot: L. Simon László az első alkalommal megszervezett országos színházi évadnyitón mondott beszédében hangoztatta: "Nem engedhetjük meg magunknak, hogy e rendkívül színes, változatos, tagolt színházi világot valamiféle egyirányú csatornába tereljük".Színházigazgatók, szakmai szervezetek vezetői, neves színművészek előtt az államtitkár szólt arról is, hogy a gazdasági válság ellenére a színházi rendszer finanszírozása nem került látványosan olyan rossz helyzetbe Magyarországon, mint Európa több országában. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy bár a teátrumok állami támogatása nem csökken, sőt, a szándék az, hogy lehetőség szerint emelkedjen, egyes intézmények a fenntartó önkormányzatok szűkös anyagi lehetőségei miatt kevesebb pénzből gazdálkodhatnak. Ezért fel kell készülni arra, hogy a jelenleginél nagyobb mértékben vonjanak be magántámogatókat, magánfenntartókat a színházi rendszerbe. A folytatást itt olvashatják. Molnár Piroska verset mondott: Itt meghallgathatják a Színészdalt a Nemzet Színészétől. Ők is Pécsett jártak kedden: 1. Dörner György 2. Novák János és Meczner János 3. Mácsai Pál és Máté Gábor 4. Vándorfi László 5. Rázga Miklós 6. Nem csak a fotósok, de a helyiek is figyelték a színház előtt gyülekezőket. 7. Kovács Gerzson Péter 8. Vidnyánszky Attila 9. Hostessek is fogadták a vendégeket 10. Ascher Tamás 11. Vidnyánszky Attila és Eperjes Károly 12. Márta István és Novák János, háttérben: Juhász Ferenc pécsi gazdasági igazgató és Meczner János 13. Vasvári Csaba és Gulyás Dénes 14. Vörös Róbert a Nemzeti Színház képviseletében15. Csizmadia Tibor a Magyar Színházi Társaság elnöke 16. Herczeg Tamás a Thália Színház képviseletében 17. Fekete Péter a békéscsabai Jókai Színház igazgatója 18. Hegedűs D. Géza és Vajda Márta a Magyar Színházi Társaság titkára, középen: Bódis Irén, a pécsi színház egykori dolgozója 19. Máté Gábor 20. Soltényszky Tibor, POSZT-válogató 21. Rátóti Zoltán és L. Simon László22. Réczei Tamás rendező 23. L. Simon László24. Meczner János és Sramó Gábor 25. Cseke Péter 26. Balázs Péter és Ókovács Szilveszter 27. Sztarenki Pál 28. Páva Zsolt Pécs polgármestere29. Hargitai Iván és Szikora János 30. Takács Kati 31. Wunderlich József, színészhallgató 32. Rácz Attila dramaturg a miskolci színház képviseletében 33. Nemcsák Károly 34. Bőhm György rendező 35. Mester István a pécsi színház örökös tagja zászlót igazít 36. Novák János, Máté Gábor, Fekete Péter, Mácsai Pál 37. L. Simon László beszédet mond. Fotó: Színház.hu
2012.08.22. 14:41
Szinhaz.hu
A Nemzeti Színház 175 éve nyitotta meg kapuit Pesten
A Nemzeti Színház 175 éve nyitotta meg kapuit Pesten
Százhetvenöt éve, 1837. augusztus 22-én nyílt meg Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, amely 1840-től Nemzeti Színház néven működött. Ez alkalomból tartott megemlékezést szerdán délelőtt a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A Színészmúzeumban emlékeztek A Pesti Magyar Színház, majd Nemzeti Színház megalapításának 175. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést szerdán délelőtt a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) a Bajor Gizi Színészmúzeumban. Az egykori Kerepesi úti (a mai Rákóczi út 1. szám alatt, az Astoria szállodával szemben, az irodaház helyén található) telken 1835-ben kezdték építeni az első pest-budai állandó, kőépületű magyar nyelven játszó színházat, amely 1837. augusztus 22-én nyílt meg Pesti Magyar Színház néven. 1840-től Nemzeti Színházként működött. Szakonyi Károly író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Színházművészeti Tagozatának vezetője és Fekete György, az MMA elnöke A jeles évfordulón számos vendéget - köztük Fülöp Zsigmondot, Moór Mariannát, Rátóti Zoltánt, Rubold Ödönt, Tokody Ilonát, Vidnyánszky Attilát - házigazdaként Szakonyi Károly író, az MMA Színházművészeti Tagozatának vezetője köszöntötte. "A Nemzeti Színház történetében sok vita és költözés szerepel, de játsszanak bárhol a művészei, a magyar színházi kultúra elkötelezettjei mindahányan" - fogalmazott Szakonyi Károly. Fekete György, az MMA elnöke kiemelte: a magyar népnek nemcsak saját beszélt nyelve, hanem zenei, képzőművészeti, építészeti, tárgyművészeti, filmes és néprajzi nyelve is van, amelyeknek összessége világra szóló nemzeti kincs. "Vannak múzeumai, könyvtárai, koncerttermei, iskolái, templomai, államigazgatása, erényei és fogyatékosságai, mulasztásai, múltja, szokásai, kórházai, temetői és színházai. És utóbbi intézmények azok, amelyekben valami módon az összes benne van. Aszínház a gondolat, a hang, a szó és a kép állandó összessége, és a színházak sorában elsőnek kell lennie a Nemzeti Színháznak, amelynek születése a magyar szellem újjászületésének nagy pillanata volt" - fejtette ki az MMA elnöke. Székely György A 93 esztendős színháztörténész, Székely György szerint a Nemzeti Színház legnagyobb teljesítménye, hogy még mindig van, pedig még meg sem építették, már csata folyt körülötte. Felidézett a 175 évből három, véleménye szerint kiemelkedő évet, amelyeknek maga is része se volt az igazgató, Németh Antal munkatársaként. "1941-42-43-ban nyílt először lehetősége Németh Antalnak, hogy egy dinamikus színházat építsen ki. Szabadon alakíthatta az együttes jövőjét. Körülnézve Európában megújította a színház stílusát, ennek előfeltételeként kiegészítette a társulatot, jórészt vígszínházi színészekkel. A látványhoz új szemléletű díszlet- és jelmeztervezői gárdát alkalmazott, amelynek egyik kimagasló egyénisége a későbbi filmrendező, Fábri Zoltán volt" - mondta Székely György. Megjegyezte: a köztörténeti háttér nem volt szerencsés, 1941-ben életbe lépett a harmadik zsidótörvény, Némethnek pedig védenie kellett művészeit. "Magyarország előbb a Szovjetuniónak, majd az Egyesült Államoknak üzent hadat, ilyen körülmények között működtetett nagyszabású, európai Nemzeti Színházat Németh Antal". A megemlékezésen Lengyel György tanulmányát Az ember tragédiája három korszakos rendezéséről (Paulay Ede, Hevesi Sándor, Németh Antal) Blaskó Péter olvasta fel. Részt vett a személyes emlékek felidézésében Perényi Balázs színháztörténész, Győrei Zsolt író, Fehér Ottó, a Nemzeti Színház volt ügyelője, Császár Angela és Kubik Anna színművész is. Szamosvári Gyöngyvér a Térszínház színésze szerepel egy vásári komédiában a Nemzeti Színház al