Örkény Színház

Programok, színdarabok, kritikák, cikkek az Örkény Színházról.

A rendező, aki Dépardieu-t is "megizzasztja" - Béres Attila válaszolt
A rendező, aki Dépardieu-t is "megizzasztja" - Béres Attila válaszolt
Béres Attila a nyár elején a Liliomot állította színpadra, Csányi Sándorral és Schell Judittal a főszerepben, a közelmúltban pedig Gérard Depardieu rendezőjeként került reflektorfénybe. A marosvásárhelyi származású rendező aktuális és jövő évadbeli munkáiról mesélt. Bár Gérard Depardieu mindössze 3 nappal a bemutató előtt érkezett Szegedre, mégis komoly próbák előzték meg a Háry János múlt heti bemutatóját. Két napon át szinte megállás nélkül folytak a próbák verőfényben és zuhogó esőben. - Az első másfél órányi próba pillanatok alatt elröppent, és azt, hogy milyen keményen dolgoztunk, abból vettem észre, hogy Gérard-ról annyira ömlött a víz, hogy pólót kellett cserélnie. Nem hozott magával csereruhát, így végül én adtam rá egy színházi pólót – avatott be a kulisszatitkokba Béres Attila, rendező.Gérard Depardieu és Béres AttilaA magyar alkotók büszkék lehetnek teljesítményükre, mert a világsztár a szerdai főpróba megtekintése után úgy nyilatkozott, hogy a magyar színészek magasra tették a mércét. A premier után a szállodájába invitálta a szereplőgárdát, ahol a séfek Depardieu személyes iránymutatása szerint készítették a sült húsokat. Az exkluzív vacsora végén egy komolyabb beszélgetésre is mód adódott, ahol a világsztár elmondta, hogy számára meghatározó élményt jelentett 4000 néző előtt egy ilyen színvonalas előadásban szerepelni.- A legnagyobb meglepetést számomra az okozta, hogy Gérard Depardieu viselkedésében semmiféle sztárallűrnek nem volt nyoma. Nem kért külön autót vagy testőrt, előadás előtt a színházi büfében üldögélt, akárcsak a többi kolléga, játszott a fellépő gyerekekkel, beszélgetett Bodrogival…- engedett bepillantást a kulisszák mögé Béres Attila. Depardieu Napóleon szerepében franciául beszélt, mondatai megformálásában nagy szerep jutott Béres Attila feleségének, Ari-Nagy Barbara dramaturgnak. A produkcióba olyan mondatok kerültek, melyeket mind Napóleon mondott egykor, mint pl. „A legjobb védekezés a támadás” vagy „Ha híres akarsz maradni a világban, ígérj meg mindent, és ne teljesíts semmit!”- A darabjaim dramaturgiai feladatait ezúttal is Barbara látta el. A feleségem rengeteget segít a szövegek megalkotásában, nélküle félkarú lennék A közös munkák miatt egész nap együtt vagyunk, talán ennek köszönhető az is, hogy már 23 éve kitartunk egymás mellett. Bevallom, nem túl szerencsés, hogy mi mindig hazavisszük a munkát. Nálunk éjjel-nappal másról sincs szó, csak színházról, bár a gyerek előtt néha megpróbálunk úgy tenni, mintha ez nem így lenne - mondta el Béres Attila.A rendező, akit a Háry János kapcsán ismét „merészségéért” dicsértek a kritikák, nem hisz a kategorizálásban, általánosításban.- Egy 1907-es Erdélyben megjelent antológiában azt írták Csehovról, hogy „orvos, drámaírással próbálkozott”. Aztán kiderült, hogy Csehov a legjobb drámaírók egyike – hozza példaként. - Ezúttal sem tettem mást, mint hogy megpróbáltam egy történetet mai szemszögből elmesélni. Ha a nézők úgy látják, hogy a metró szerepeltetése, vagy a mára való reflektálás merészség, ugyanakkor szerves részei az előadásnak, annak én örülök - fűzte hozzá a rendező.Béres Attila számára a nyár a Liliommal indult, melyet a Thália Színházban állított színpadra. Csányi Sándor, Schell Judit, Udvaros Dorottya, Molnár Piroska, Pindroch Csaba is szerepelnek a szeptembertől újra látható produkcióban. A következő nagy dobásának pedig Örkény István Tóték című darabja ígérkezik, melyet Miskolcon állít színpadra.- Nagyon várom ezt a munkát! Görög Laci játssza majd az Őrnagyot. Különleges szakmai barátság fűz össze minket, sok darabomat vele képzelem el, sok mindent kötök az ő gondolkodásához, személyiségéhez. Az általam rendezett Woyzeck és My Fair Lady után úgy éreztem, ideje eljátszania ezt a szerepet – mondta el a rendező.A jövő évadban egy ősbemutatóra is készül Béres Attila: elsőként rendezi meg Székely Csaba Mihály Vitéz című darabját, melynek bemutatóját Szombathelyen tartják. A Thália Színházban a cseh Peter Zelenka Hétköznapi őrületek című parádés vígjátékának színpadra állítására is vállalkozott.Nem múlik el úgy év, hogy Béres Attilát ne kérjék fel egy jelentősebb zenés mű megrendezésére - a West Side Story bemutatóját a jövő évadban Miskolcon készíti majd. S bár a legtöbben zenés rendezéseiről ismerik őt, a rendező erről is másként gondolkodik:- Nem hiszek a zenés és prózai műfajok megkülönböztetésében. Szerintem két fajta színház létezik - Peter Brook „élő” és „holt” színházát követe –, a jó és a rossz színház. A megközelítés alapvető módját mindig maga a történet adja, a műfajtól függetlenül.Forrás: PResston PR
tegnap, 06:00
Szinhaz.hu
Világosítót keres az <strong>Örkény Színház</strong>
Világosítót keres az Örkény Színház
Az Örkény István Színház munkatársat keres világosítói munkakörbe. Fotó: vilagositas.blog.huVillamosipari vagy informatikai végzettség, valamint színházi világosítói gyakorlat előnyt jelent.Az önéletrajzokat augusztus 25-ig várják a kr@orkenyszinhaz.hu címre.
kedd, 06:02
Szinhaz.hu
Egésznapos családi programmal vár az Örkény kert
Egésznapos családi programmal vár az Örkény kert
Augusztus 30-án, szombaton a Madách téren tartja meg az Örkény Színház és Erzsébetváros Önkormányzata az Örkény kert elnevézésű szabadtéri évadnyitó rendezvényt.A színház szándéka, hogy felhívja a figyelmet a városi környezet élhetőbbé tételére, a közösségi életterek hangulatára és fontosságára - hogy ébren tartsa az erzsébetvárosi és általában a budapesti polgárok érdeklődését a kerület magas igényű kulturális hagyományai iránt.A rendezvényen a nézők betekintést nyerhetnek az Örkény Színház munkájába, jövő évadának részleteibe. Felidézik a Madách tér múltját, és felhívják a környék lakóinak figyelmét arra, hogy mennyi lehetőség rejlik a jövőjében.A programok közül minden korosztály megtalálja a neki valót - a teljes család élvezheti a napot.Az Örkény kert programjai a Madách téren és az Örkény Színház épületében kerülnek megrendezésre. A programok ingyenesen látogathatóak.Tervezett programok:SALAMON BEA ÉS A MÉTA EGYÜTTES - koncert és táncház kicsiknek és nagyoknak CSODA ÉS KÓSZA - élő hangjáték gyerekeknek és felnőtteknek JÁTSZÓHÁZ A PIROS KAKAÓVAL- kézműves-foglalkozás és ügyességi játékok BABITS MIHÁLY: JÓNÁS KÖNYVE - Csuja Imre előadásában BUDAPEST KLEZMER BAND - a Holokauszt-emlékév alkalmából ANEMONA-CANARRO koncert KALÁKA - "Kányádi 85." koncert Komolyzenei minikoncert SZAKÉRTŐK ZENEKAR SLAM POETRY - Shakespeare születésének 450. évfordulója alkalmából ÖRKÉNY ESZTRÁD - Az Örkény Színház társulatának alkalmi koncertje meglepetésvendégekkel
vasárnap, 07:00
Szinhaz.hu
hirdetés
Kovács Márton: " Számomra az alkalmazkodás nem gát, hanem inspiráció"
Kovács Márton: " Számomra az alkalmazkodás nem gát, hanem inspiráció"
Kovács Mártonnal, Mohácsi János előadásainak állandó zeneszerzőjével, a Szakértők színházi zenekar vezetőjével készített interjút a 168 óra. Lapszemle. A 168 óra cikkéből:Kovács Márton elmesélte: eredetileg a néptánc érdekelte, csak később fordult a zene felé. "Kilencévesen kezdtem hegedülni, de amikor érettségi után jelentkeztem a pécsi főiskola ének-népművelés szakára, még a tánc volt az első, koreográfus akartam lenni. A kaposvári Zengő együtteshez is táncosként kerültem. A tánc mellett kezdtem népzenét játszani, így idővel muzsikusként is egyre több feladatot kaptam. Színházi zenészként a pécsi Bóbita Bábszínházban játszottam először, a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz pedig Bezerédi Zoltán hívta a Zengő együttest, amikor a Sárga csikót rendezte" - emlékezett Kovács Márton.Itt, a Csiky Gergely Színházban kezdődött a munkakapcsolata Mohácsi Jánossal is. "János akkoriban készült a Megbombáztuk Kaposvárt című előadására, ahhoz kért fel zeneszerzőnek. Kérdeztem, milyen muzsikára gondol, mire azt mondta: »Aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére.« Ebből mindjárt sok mindent megértettem. Azóta is nagyon természetesen működünk együtt" - mondta a zeneszerző.Az interjúban azt is megkérdezték Kovács Mártontól, hogy nem szegte-e a kedvét az, hogy megélte a kaposvári színház "nagy korszakának" végét és az Alföldi-féle Nemzeti széthullását is. "Amikor nemrég lementem egy kaposvári bemutatóra, és azt láttam, hogy percekkel az előadás előtt is üres a színészbüfé, összeszorult a szívem. Anno a közös gondolkodás színtere volt. A Nemzeti második otthonom lett, ám az ottani záróestre már túl voltam a gyászmunkán: A velencei kalmár és az Egyszer élünk... utolsó előadásán. Ráadásul azon az estén olyan szakmai találkozásokban volt részem, amelyek újabb lehetőségeket sejtettek" - fogalmazott Kovács Márton.Az interjúban szóba került, hogy Kovács Márton az idei POSzT-on ismét elnyerte a legjobb színpadi zenéért járó díjat az Örkény Színház Képzelt beteg-előadásának zenéjéért. "Autodidaktaként lettem színházi zeneszerző, ami azzal is járt, hogy igyekeztem alaposan megismerni a színház egészét (...) A színház akkor működik jól, ha alkalmazkodunk egymáshoz, no meg tanulunk is egymástól. Persze az is fontos, hogy olyan rendezőkkel dolgozhatok, akik szeretik a zenét és céljuk is van vele. Kritikai attitűd jellemzi őket, kérdéseket tesznek föl, ami lényeges eleme a józan színházi produkcióknak, engem is folyamatos gondolkodásra késztetnek, amiért végtelenül hálás vagyok. Talán érződik a zenésztársaimmal létrehozott munkákon: számomra az alkalmazkodás nem gát, hanem inspiráció" - mondta a zeneszerző.A teljes interjú itt olvasható.
08.02. 07:04
Szinhaz.hu
Állandó játszóhelyet kap a Turay Ida Színház
Állandó játszóhelyet kap a Turay Ida Színház
A vándorló színházi társulat állandó játszóhelyet kap a Józsefvárosban található Kálvária tér 6. szám alatti épületben, a Ruttkai Éva Színház helyén. A jozsefvaros.hu beszámolója szerint a VIII. kerületi önkormányzat a színház vezetésével együttműködve újítja fel a színházépületet. A 2000 novemberében alakult Turay Ida Színház eddig nem rendelkezett önálló, kőszínházi játszóhellyel, előadásait budapesti és vidéki kultúrházakban, színházakban, művelődési központokban tartotta.Fotó: magyarteatrum.huA Kálvária téri épületben 1913. augusztus 13-án Micsei F. György igazgatásával nyílt meg a Józsefvárosi Színpad, hamarosan azonban moziként üzemelt tovább. Csak húsz évvel később kapott helyet itt újra színház Erdélyi Mihály író irányításával, 1933-ban. A következő évtizedekben többféle társulat lakta a helyet, és ennek megfelelően az épület is többféle néven üzemelt (Bányász Színház, Budapesti Varieté, Józsefvárosi Színház, Népszínház). A Ruttkai Éva Színház 2009-ben költözhetett be a Kálvária térre, miután Szalai Zsolt korábbi igazgató sikerrel pályázott az épületre, és húsz évre, 2029. december 31-ig elnyerte a színház használatának jogát.Darvasi Ilona, A Turay Ida Színház alapító igazgatója elmondta, mindig is figyelemmel követte, hogy mi történik a józsefvárosi épületben, és sajnálattal látta, hogy az elmúlt években, kihasználatlanul állt, egyre romlott az állapota, így amikor pályázni lehetett az üzemeltetésre, nem sokáig habozott. "Mi közönségcentrikus színházban gondolkodunk, nem a kritikusoknak, hanem a közönségnek játszunk, így is válogatjuk a darabjainkat. Népszerűségünkről sokat elmond, hogy tavaly 147 000 nézőszámot produkáltunk, ami magasabb a Nemzeti, az Örkény, Kaposvári, Egri vagy a Székesfehérvári Színházénál is" - tette hozzá az igazgató.A teátrumban az első premiert október 18-án tartják, Kökényessy Ági rendezésében. A Bubamara című musical zenéjét az Első Emelet együttesből ismert Berkes Gábor szerezte, és többek között Hűvösvölgyi Ildikó, Bregyán Péter és Csere László játszik majd a produkcióban.Forrás: Fidelio, jozsefvaros.hu
08.01. 07:00
Szinhaz.hu
Tarolhat az Örkény Színház - Színikritikusok Díja 2014 jelöltek
A legtöbb jelölést, összesen tizenkettőt független csapatok kapták.
07.30. 16:15
Hetivalasz.hu
Színikritikusok Díja 2014 - Nyilvános az idei várományosok névsora
Színikritikusok Díja 2014 - Nyilvános az idei várományosok névsora
A Színházi Kritikusok Céhe idén 34. alkalommal nyújtja át az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit elismerő Színikritikusok Díját.A céhtagok legalább évi 90 premier megtekintése után voksolhatnak, s aki a legtöbb szavazatot kapja, az viheti haza a díjat. A tizenöt kategória mindegyikében a három legjobb szerepel , s hogy közülük kié a díj, az csak 2014. szeptember 21-én, a Trafó – Kortárs Művészetek Házában megrendezett átadó ünnepségen derül ki.A kritikusok itt hozzák majd nyilvánosságra az idei életműdíjas kilétét: az eddigi pályát elismerő díjat korábban Törőcsik Mari (2011), Senkálszky Endre (2012) és Zsámbéki Gábor (2013) vette át. A közönség számára is nyilvános est rendezője Néder Panni rendező.A kéttagú szavazatszámláló bizottság összesen 898 voksot számolt össze.A kritikusok 73 társulat, illetve színház 148 produkciójára szavaztak a különböző kategóriákban, a szavazólapokon összesen 120 színész neve szerepelt. A legtöbb jelölést, összesen tizenkettőt független csapatok kapták, míg az Örkény Színház nyolc jelölést, a Vígszínház négy, a Katona József Színház három nominációt szerzett. A jelöltek között három vidéki és három határon túli magyar alkotót, illetve előadást találunk.Az Örkény Színház három előadása nyolc kategóriában versenyez. A Hamletet megtaláljuk a legjobb rendezések között (rendező: Bagossy László), Polgár Csaba a férfi főszereplők, Gálffi László a férfi mellékszereplők között verseng. A Stuart Mária négy jelölést kapott: esélyes a legjobb rendezésre (rendező: Gáspár Ildikó), Szandtner Anna a női főszereplők között található, de jelölt az előadás díszlete és jelmeze is (tervező: Izsák Lili, Kálmán Eszter). A képzelt beteg című előadás a legjobb színházi zenék közt szerepel (zeneszerző: Kovács Márton).A Vígszínház és a Szputnyik Hajózási Társaság koprodukciója négy jelölést kapott: A revizor a legjobb előadások között szerepel (rendező: Bodó Viktor), Hegedűs D. Géza a férfi főszereplők között esélyes, de Balázs Júlia díszlete és Klaus von Heydenaber zenéje is versenyez.A Katona József Színház Fényevők című produkcióját a legjobb előadások és a legjobb rendezések között is ott találjuk (rendező: Ascher Tamás), Jordán Adél női mellékszereplőként jelölt.Pintér Béla Titkaink című drámája a legjobb új magyar dráma kategóriájában jelölt, a belőle készült produkció a legjobb előadások és a legjobb független színházi előadások között is nominált. Szintén a Szkéné Színházban játsszák a Forte Társulat Irtás című előadását (rendező: Horváth Csaba), ami a legjobb független színházi előadások között jelölt, Krisztik Csaba – megosztva a székesfehérvári Lear királyban nyújtott alakításáért – a legjobb férfi mellékszereplők között szerepel.A Vádli Alkalmi Színházi Társulás, a Füge Produkció és a Szkéné Színház közös bemutatója, az I. Erzsébet négy jelölést kapott: esélyes a legjobb független színházi előadások között (rendező: Szikszai Rémusz), Fodor Tamás a férfi főszereplők, Kaszás Gergő a férfi mellékszereplők között esélyes, valamint jelölt az előadás jelmeze is (tervező: Kiss Julcsi).Két jelölése van a drámaíró Székely Csabának: a Bányavíz és a Szeretik a banánt, elvtársak? című szövegei a legjobb új magyar dráma kategóriájában szerepelnek.Két jelölést kapott a Budapest Bábszínház: a Boribon és Annipanni (rendező: Ellinger Edina) és a Tíz emelet boldogság (rendező: Kovács Petra Eszter) a legjobb gyerek- és ifjúsági előadások között szerepel, ahol a Kolibri Színház Doktor Proktor és a holdkaméleonok című produkciójával (rendező: Novák János) versenyeznek.Két nominációt kapott a Kolozsvári Állami Magyar Színház Viktor, avagy a gyermekuralom című előadása: Albert Csilla a legjobb női mellékszereplő díjára jelölt, Dragoş Buhagiar díszlete is versenyez.Két jelölése van a székesfehérvári Vörösmarty Színháznak: Krisztik Csaba már említett, megosztott jelölése mellett a Pillangó jelmezei is versenyeznek (tervező: Benedek Mari).A legjobb zenés/szórakoztató előadás kategóriájában három előadás szerepel: a Centrál Színház Chicagója (rendező: Bozsik Yvette), a Kultúrbrigád és az Átrium Film-Színház koprodukciója, Az Őrült Nők Ketrece (rendező: Alföldi Róbert), továbbá az Orlai Produkció Római vakációja (rendező: Pelsőczy Réka).A legjobb női főszereplők között találjuk Kováts Adélt (Platonov, Radnóti Színház), Lovas Rozit, aki egyben a legígéretesebb pályakezdők között is szerepel (A tanítónő, Miskolci Nemzeti Színház), a legjobb női mellékszereplők között jelölt Bozó Andrea (Bányavíz, Szkéné Színház).A legjobb színházi zene díjára jelölt a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Az ember komédiája című előadásának zenéje (zeneszerző: Bakos Árpád). A legígéretesebb pályakezdők közé került Nagy Dániel Viktor és ifj. Vidnyánszky Attila. Különdíjra esélye a Szépművészeti Múzeumban bemutatott Ganymedes Goes to Europe projekt, a k2 Színház az állandó társulat megalapításáért, valamint Kulcsár Viktória a Jurányi Inkubátorház működtetéséért.A kritikusok mindenkit várnak szeretettel szeptember 21-én este 8-kor, a Trafóban.SZÍNIKRITIKUSOK DÍJA 2013/2014 - ŐK A JELÖLTEKA legjobb új magyar dráma / színpadi szöveg:PINTÉR BÉLA - Titkaink SZÉKELY CSABA - Bányavíz SZÉKELY CSABA - Szeretik a banánt, elvtársak?A legjobb előadás:FÉNYEVŐK - Katona József Színház - Ascher Tamás A REVIZOR - Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság - Bodó Viktor TITKAINK - Pintér Béla és Társulata - Pintér BélaA legjobb rendezés:FÉNYEVŐK - Katona József Színház - Ascher Tamás HAMLET - Örkény István Színház - Bagossy László STUART MÁRIA - Örkény István Színház - Gáspár IldikóA legjobb zenés/szórakoztató előadás:CHICAGO - Centrál Színház - Bozsik Yvette AZ ŐRÜLT NŐK KETRECE - Kultúrbrigád – Átrium Film-Színház - Alföldi Róbert RÓMAI VAKÁCIÓ - Orlai Produkciós Iroda - Pelsőczy RékaA legjobb független színházi előadás:I. ERZSÉBET - Vádli Alkalmi Színházi Társulás – Füge Produkció – Szkéné Színház - Szikszai Rémusz IRTÁS - Forte Társulat - Horváth Csaba TITKAINK - Pintér Béla és Társulata - Pintér BélaA legjobb gyerek- és ifjúsági előadás:BORIBON ÉS ANNIPANNI - Budapest Bábszínház - Ellinger Edina DOKTOR PROKTOR ÉS A HOLDKAMÉLEoNOK - Kolibri Színház - Novák János TÍZ EMELET BOLDOGSÁG - Budapest Bábszínház - Kovács Petra EszterA legjobb női főszereplő:KOVÁTS ADÉL – Platonov - Radnóti Miklós Színház LOVAS ROZI - A tanítónő - Miskolci Nemzeti Színház SZANDTNER ANNA - Stuart Mária - Örkény István SzínházA legjobb férfi főszereplő:FODOR TAMÁS - I. Erzsébet - Vádli Alkalmi Színházi Társulás – Füge Produkció – Szkéné Színház HEGEDŰS D. GÉZA - A revizor - Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság POLGÁR CSABA – Hamlet - Örkény István SzínházA legjobb női mellékszereplő:BOZÓ ANDREA – Bányavíz - Szkéné Színház JORDÁN ADÉL - Fényevők - Katona József Színház ALBERT CSILLA - Viktor, avagy a gyermekuralom - Kolozsvári Állami Magyar SzínházA legjobb férfi mellékszereplő:GÁLFFI LÁSZLÓ – Hamlet - Örkény István Színház KASZÁS GERGŐ - I. Erzsébet - Vádli Alkalmi Színházi Társulás – Füge Produkció – Szkéné Színház KRISZTIK CSABA - Irtás / Lear király - Forte Társulat / Székesfehérvári Vörösmarty SzínházA legjobb díszlet: A revizor - Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság - BALÁZS JÚLIA Stuart Mária - Örkény István Színház – IZSÁK LILI, KÁLMÁN ESZTER Viktor, avagy a gyermekuralom - Kolozsvári Állami Magyar Színház - DRAGOS BUHAGIARA legjobb jelmez:I. Erzsébet - Vádli Alkalmi Színházi Társulás – Füge Produkció – Szkéné Színház - KISS JULCSI Pillangó - Székesfehérvári Vörösmarty Színház – BENEDEK MARI Stuart Mária - Örkény István Színház - IZSÁK LILI, KÁLMÁN ESZTERA legjobb színházi zene: Az ember komédiája - Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház – BAKOS ÁRPÁD A képzelt beteg - Örkény István Színház – KOVÁCS MÁRTON A revizor - Vígszínház – Szputnyik Hajózási Társaság - KLAUS VON HEYDENABERA legígéretesebb pályakezdő: LOVAS ROZI NAGY DÁNIEL VIKTOR IFJ. VIDNYÁNSZKY ATTILAKülöndíj: GANYMEDES GOES TO EUROPE PROGRAMÉRT K2 SZÍNHÁZ AZ ÁLLANDÓ TÁRSULAT MEGALAPÍTÁSÁÉRT KULCSÁR VIKTÓRIA A JURÁNYI INKUBÁTORHÁZ MŰKÖDTETÉSÉÉRT
07.28. 17:49
Szinhaz.hu
Sok alvó közt... - Kortárs magyar "pornó-reality" Zsámbékon
Sok alvó közt... - Kortárs magyar "pornó-reality" Zsámbékon
Kelemen Kristóf, az SzFE végzős, színházi dramaturg szakos hallgatója Sok alvó közt semmi dolgom nékem címmel írt egy darabot, amelyet a 2013-as POSZT alkalmával beválogattak a Nyílt Fórum-kötetbe. A szerző idén nyáron meg is rendezi művét a Zsámbéki Színházi Bázison, a bemutató július 31-én lesz látható. Fotók: Szántói LillaAz alkotók ajánlója:"Vén eb, csak űzd a vándort útján, őt meg ne tűrd itt ez álom órán! Ki álmom végéhez értem régen, sok alvó közt semmi dolgom nékem!" (Franz Schubert-Wilhelm Müller: Téli utazás - A faluban)Végigmegyek a Blaha Lujza téren, talán körbenézek: hajléktalanok, kurvák, szektások, ételosztók, vérző orrok, eldobott fecskendők, csókolózó párok. Mire gondolok én eközben? Természetesen a magam bajára, függetlenül attól, hogy az mennyire jelentős. Kinyitom a laptopom, és mindennek a hatványa. Letépik a hajam az ingerek. Közben felidegesít egy olyan valaki, akit az előbb egy másik idegesített fel. És így megyünk körbe-körbe, mint a mókuskerékben. Idegbetegnek lenni már alap, csak a mértéke kérdéses. Lehet-e tenni bármit is? Meg lehet-e váltani környezetünket, ha az minden reflexével ellenáll neki?Három fő cselekményszál: egy három generációs család széthullása, pornószínészek zavaros szerelmi élete, és egy ambiciózus fiatalember bukása. A szálak huszonkét jeleneten keresztül csavarodnak egymásba, és tartanak a látszólag könnyed végkifejlet felé: a kövér kislány születésnapja, a hegedűtanárnő megzsarolása, a szomszéd bácsi prosztataműtéte, emésztési problémák, pornósok művészi törekvései, és még sorolhatnánk. Az azonosulás csak pillanatokra lehetséges, mert folyamatosan újabb és újabb események követik egymást. A tragédiatúltengésből komédia lesz, amely kifejezi a jelenkori Magyarország felgyorsult és hisztérikus közérzetét.A darabot 2013-ban a Színházi Dramaturgok Céhe beválogatta a Nyílt Fórum-kötetbe.Kelemen Kristóf 2010 óta a Színház- és Filmművészeti Egyetem színházi dramaturg szakos hallgatója (osztályvezető tanárok: Forgách András és Radnai Annamária). Gyakornokként dolgozott az Örkény Színházban és a müncheni Prinzregententheater-ben, továbbá workshopokon vett részt Sienában, Grazban és Berlinben.Korábbi munkái: - Gyümölcsoltókor (Büchner Woyzeck című drámája nyomán, AHA Színpad (Hajléktalan Színpad), rendező: Simányi Zsuzsanna), dramaturg- Janis & 3Kings (előadás Janis Joplinról, Hátsó Kapu, rendező: Máthé Zsolt), szerkesztő-szerző- Nem értem, de veletek nevetek (mozgásszínházi előadás Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettje nyomán, Bethlen Téri Színház, rendező: Simányi Zsuzsanna), dramaturg - Hotel Láv (látássérült nézők számára készített előadás civil közreműködőkkel, Professzorok Háza, rendező: Simányi Zsuzsanna), szerzőTovábbi képek az előadásból: Fotók: Szántói Lilla1.2.3.4.5.6.Kelemen Kristóf: Sok alvó közt semmi dolgom nékem kortárs-magyar-pornó-reality-ősbemutató-trash Szereplők: Cseh DávidFarkas KristófFőglein FruzsinaHorváth AlexandraHorváth MárkKorcsmáros FelíciaKovács DomokosSimányi ZsuzsannaTarr JuditDíszlet: Pázmány VirágJelmez: Pázmány LiliDramaturg: Nagy OrsolyaRendezőasszisztens: Doma Petra, Vajdai Veronika Rendező: Kelemen KristófBemutató időpontja: 2014. július 31. 20:00További előadások: 2014. augusztus 1., 2.Zsámbéki Színházi és Művészeti BázisJegyrendelés: E-mail: info@zsambekinfo.huTelefon: 23 342 318, 30 643 48 48
07.25. 05:00
Szinhaz.hu
Új emberemlékezet
Alfred Jarry Übü királyát az Örkény Színház színészei játszották Szentendrén.
07.22. 20:28
Nepszava.hu
"Amikor nincs helyed a világban" - interjú Znamenák István színész-rendezővel
A kaposvári színház egykori vezetője nem lenne újra igazgató, mert a politika szerinte már konkrét elvárásokat fogalmaz meg, ahelyett, hogy kitakarodna a színházból. A Nemzeti Színház volt és az Örkény Színház jelenlegi színészével, a Kőszegi Várszínház nyári Vízkereszt-előadásának rendezőjével beszélgettünk.
07.18. 10:07
Magyarnarancs.hu
hirdetés
Színházi tónusok
Színházi tónusok
Mohácsi János állandó zeneszerzője. Ascher Tamással is több darabot jegyez. Atyai unokanagybátyja, Pilinszky János versei alapján készült Urbi et orbi című operáját idén állította színre a HOPPart Társulat Rusznyák Gábor rendezésében. Szakértők című színházi zenekarával – tagjai közt több ismert színésszel – önálló koncerteket is adnak. A mostani Pécsi Országos Színházi Fesztiválon (POSZT) az Örkény Színház Mohácsi rendezte Képzelt beteg-előadása kapcsán ismét elnyerte a legjobb színpadi zenéért járó díjat – korábbi hasonló elismerések után. SZTANKAY ÁDÁM interjúja.
07.11. 08:48
168ora.hu
Az Übü király bemutatójával nyit a Szentendrei Teátrum
Az Örkény Színház és Szentendre közös produkciójával, Alfred Jarry Übü király című darabjával indul pénteken a Szentendrei Teátrum és Nyár programsorozata.
07.09. 09:54
Ma.hu
Mácsai Pál rendezésével indul a Szentendrei Teátrum
Az Örkény Színház és Szentendre közös produkciójával, Alfred Jarry Übü király című darabjával indul pénteken a Szentendrei Teátrum és Nyár programsorozata.
07.09. 08:02
Hetivalasz.hu
Hatalmi mámor a színpadon
Július 10-én Szentendrén, a Városháza udvaron kerül bemutatásra az Örkény Színház és a Szentendrei Teátrum közös produkciója, Alfred Jarry Übü király, vagy a lengyelek című darabja.
07.07. 23:00
Kulturpart.hu
"Többszáz év közös emlékezetének karikatúrája lesz" - Mácsai Pál az Übü királyról
"Többszáz év közös emlékezetének karikatúrája lesz" - Mácsai Pál az Übü királyról
Alfred Jarry: Übü király, vagy a lengyelek című darabjával nyit az idei Szentendrei Nyár július 11-én. A 118 éve íródott, polgárpukkasztó abszurd a Szentendrei Teátrum és az Örkény Színház közös bemutatója lesz. Mácsai Pál rendezővel készült rövid interjú az előadásról. Miért éppen az abszurdok között is legabszurdabb Übü királyt választotta a Teátrum színpadára? Foglalkoztam már „bolond” anyaggal, de ez valóban túltesz mindegyiken: nem is annyira abszurd, mint inkább egy feje lágyát benőni nem engedő örök-gyerek szövege. Van, aki szerint korszakhatár a színházi gondolkodásban, és van, aki szerint blöff. Szerintem persze az előbbi. A darab csírája egy diáktréfa, egy lázadásra hajló diák szatírája. Olyan, szabadtéri nyárestékre is alkalmas darabot kellett választanom, ami vásári hagyományt, commedia dell’ arte-t és huszadik századi modern hagyományt is ötvöz, és jelen idejű tartománya is van. Az sem árt, ha az előadáson sokat lehet röhögni...…vagy megdöbbenni és megbotránkozni……igen, pontosan, a kettőt együtt. Szóval, mivel az Übü régi kedvencem, régóta piszkál és provokál, a Szentendrei Nyár felkérésekor világos volt, hogy itt az idő engedni neki. Sok okból. A nyár miatt, a színpadi forma és az anyag szellemének szabadsága miatt, a társadalmi tapasztalataink miatt, amelyekben valaha éltünk és a jelenben élünk, de elsősorban talán mégiscsak azért, mert az Örkényben nagyszerűen kiosztható. Übü olyan toposz a maga nagydarab, gátlástalan, infantilis, koravén, mohó lényével, akihez tökéletes Csuja Imre színészete. Ugyanez igaz Übü mamára, azaz Kerekes Évára. Mindketten széles tehetségű, színgazdag, érett színészek, akik képesek a darab szélsőségeit ábrázolni. Mire az ember nagyjából ötven, mint ahol mi most tartunk, kellő mennyiségű történelmi tapasztalat, azaz csalódás és lelkesedés halmozódik fel benne ahhoz, hogy mindezt kedve legyen kijátszatni magából, akár olyan gátlástalanul is, ahogy azt ez a darab igényli. A többiek is nagyszerű művészek, igen inspiráló velük dolgozni.A Katona József Színház 1984 és 1994 között 230 alkalommal játszotta a darabot. Van-e párhuzam a mostani és a korábbi előadás között?Az a nagyszerű előadás egy mélyvilági csatornarendszer terében játszódott, ott találkoztunk ezekkel az ösztönök szintjén működő alakokkal. A mi előadásunkban más hangsúlyok lesznek, jelenkori és múltbeli figurák egyszerre jelentkeznek, többszáz év közös emlékezetének valamiféle karikatúrája lesz ez, ahogy Jarry maga is beszél ilyesmiről a darab kapcsán.Mennyire inspirálja a szentendrei közeg?Nagyon is: harminc éve játszottam itt először, főiskolásként, aztán később is, többször. Szerettem itt lenni. Most meg én rendezek itt: persze, hogy szeretném, ha szeretnének. A szabad tér, de önmagában a nyár is, nem csak a nézőnek, hanem nekem is kiszabadulás. Már egy madárfütty, vagy egy, a 11-es úton elbőgő megátalkodott motoros is lehet nagyon inspiráló. Adott az üres színpad, amit úgy használunk, hogy bárhol előadható legyen a darab, hiszen ősszel bemutatjuk az Übü királyt az Örkény Színházban is.Kellett-e aktualizálni az eredeti szöveget?A Jékely-fordítás nagyszerű, bár kicsit a népszínjáték felé tolja el a szöveg hangsúlyait. Ari-Nagy Barbara dramaturggal összeolvastuk az eredeti francia szöveget a fordítással, és ahol túl cifra volt, ott közelítettük az eredetihez. De nemigen kellett hozzányúlni, inkább csak tömörítettünk itt-ott.Előzetesként elárulna egy-két kulisszatitkot az előadásról?Mit mondhatnék most, az olvasópróba előtt egy héttel? A szerkezete annyiban hasonlít a korábbi Katona József Színház-féle előadáshoz, hogy egy teljes színművészeti hallgatói osztály játszik benne. Bagossy László harmadévesei már bemutatkoztak az Örkényben. Jarry vagy száz szereplőt zsúfolt a darabjába, de ez még semmi: mellettük a teljes orosz és lengyel hadsereg is színre lép. A lehetetlen feladatot a szerző instrukciói szerint egyetlen szereplővel illik megoldani, akinek nyakában ott lóg a tábla: orosz hadsereg. Vagy lengyel hadsereg. A mi előadásunkban, amikor megidézzük Alfred Jarry lázas elméjének e szüleményeit, kicsit többen leszünk a színpadon. És zene is lesz, mégpedig élő és sokféle. Még sok részletet mesélhetnék, csakhogy ez olyan darab, ahol nagyon érdemes a színészek játékkedvére támaszkodni: olyan ötleteik lesznek, amelyeket most még nem is sejtek.Az interjút készítette: Széles Nóra Forrás: Szentendrei Kulturális Központ
07.05. 05:00
Szinhaz.hu
Az Übü király bemutatójával indul az idei Szentendrei Nyár
Az Übü király bemutatójával indul az idei Szentendrei Nyár
Idén július 11-én, az Übü király bemutatójával indul a Szentendrei Teátrum és Nyár rendezvénysorozata. Az előadás az Örkény Színház és a Teátrum közös produkciója, rendezője Mácsai Pál. A 45. évadát ünneplő Szentendrei Teátrum idén két bemutatóval várja a közönséget. Alfred Jarry Übü királya az Örkény Színház és a Teátrum közös produkciójaként kerül színre Mácsai Pál rendezésében július 11-én. Anat Gov Happy Ending című zenés darabjának magyarországi ősbemutatója július 25-én lesz a Teátrum Városháza udvari színpadán. A darabot - amely már zajos sikert aratott a világ számos színpadán - Gergye Krisztián rendezi, szereplői Hernádi Judit, Margitai Ági, Hegyi Barbara, Bánfalvy Eszter és Fekete Ernő lesznek.A Városháza udvarán láthatja a közönség Tamási Áron Vitéz lélek című színművét a Nemzeti Színház vendégjátékaként. A Békéscsabai Jókai Színház Neil Simon Kapj el című musicaljét, Apáti Miklós K und K (Karády katonái) című zenés víziójátékát, valamint A kolozsvári bíró című gyerekelőadást hozza el Szentendrére. A nagyszínpadi előadások sorát Bill Manhoff Bagoly és cica című komédiája zárja Jordán Adéllal és Szabó Kimmel Tamással a főszerepben.A Ferenczy Múzeum új épületének intim hangulatú udvara kamaraelőadások helyszíne lesz a nyáron. Itt kerül színre a Tisztelt hazudozó! című darab Jordán Tamással és Molnár Piroskával a főszerepben, a Szabó Magda önéletrajzi ihletésű műveiből idéző est Nagyváradi Erzsébet és Gerendás Péter tolmácsolásában, Csákányi Eszter zenés estje, egy nyáresti operettgála és egy olasz dalest. Vasárnap délelőttönként a kisgyermekes családokat zenés, élőszereplős és bábos gyermekelőadások várják a Dunaparti Művelődési Ház kertjében. A kert hétvégenként a tizen-, huszonéves korosztályé, ahol esténként az ElevenKert alternatív zenei és jazz programjai nyújtanak nívós szórakozást. A MűvészetMalom nyaranta a kiállítások mellett a társművészeteket is befogadja. Idén Palya Bea, Horgas Eszter és a Talamba együttes koncertjét és a Jazz Fesztivált élvezheti a közönség a malom udvarán. Ugyanitt kerül sorra a Vujicsics együttes jubileumi koncertje, amelynek vendége Szörényi Levente lesz.A kulináris élvezetek kedvelőinek is érdemes a nyáron Szentendrére látogatni: július 11-13. között Sörfesztivál, augusztus 29-31-én Bor- és Gasztrofesztivál lesz a Duna-korzón. A nyár utolsó hétvégéjén a Szentendre éjjel-nappal nyitva fesztivál keretében késő éjszakáig programok sokasága várja a vendégeket.A részletes program itt található.Ajánló az Übü király c. előadás elé:Alfred Jarry Übü király, vagy a lengyelek című darabjával nyit az idei Szentendrei Teátrum és Nyár. A 118 éve íródott, polgárpukkasztó abszurd a Szentendrei Teátrum és az Örkény Színház közös bemutatója lesz.Alfred Jarry Übü királya diákbohózatok sorozatából lett az abszurd színház alapműve. Főhősét, Übü papát Hébert úr, a rennes-i gimnázium pocakos fizikatanára inspirálta. Jarry 1896-ban öt felvonásos drámává fejlesztette az összegyűlt jeleneteket, és a diáktréfák áldozatából mitikus drámai alakot formált. Übü papa, a falánk és gyáva dragonyos kapitány, aki felesége biztatására megöli a lengyel királyt, és elfoglalja a trónt, a gátlástalan hatalmi mámor szimbólumává lett. A darab bemutatóján óriási botrány tört ki, az Übü király azonban túlélt mindent, mert vásári humorú, pimasz krónikája az emberi természet szélsőségeinek.Mácsai Pál rendező ezt mondja a készülő előadásról: „Foglalkoztam már »bolond« anyaggal, de ez valóban túltesz mindegyiken: nem is annyira abszurd, mint inkább egy feje lágyát benőni nem engedő örök-gyerek szövege. Van, aki szerint korszakhatár a színházi gondolkodásban, és van, aki szerint blöff. Szerintem persze az előbbi. A darab csírája egy diáktréfa, egy lázadásra hajló diák szatírája. Olyan, szabadtéri nyárestékre is alkalmas darabot kellett választanom, ami vásári hagyományt, commedia dell’arte-t és huszadik századi modern hagyományt is ötvöz, és jelen idejű tartománya is van. Az sem árt, ha az előadáson sokat lehet röhögni... Szóval, mivel az Übü régi kedvencem, régóta piszkál és provokál, a Szentendrei Nyár felkérésekor világos volt, hogy itt az idő engedni neki. Sok okból. A nyár miatt, a színpadi forma és az anyag szellemének szabadsága miatt, a társadalmi tapasztalataink miatt, amelyekben valaha éltünk és a jelenben élünk, de elsősorban talán mégiscsak azért, mert az Örkényben nagyszerűen kiosztható. Übü olyan toposz a maga nagydarab, gátlástalan, infantilis, koravén, mohó lényével, akihez tökéletes Csuja Imre színészete. Ugyanez igaz Übü mamára, azaz Kerekes Évára. Mindketten széles tehetségű, színgazdag, érett színészek,akik képesek a darab szélsőségeit ábrázolni. Mire az ember nagyjából ötven, mint ahol mi most tartunk, kellő mennyiségű történelmi tapasztalat, azaz csalódás és lelkesedés halmozódik fel benne ahhoz, hogy mindezt kedve legyen kijátszatni magából, akár olyan gátlástalanul is, ahogy azt ez a darab igényli. A többiek is nagyszerű művészek, igen inspiráló velük dolgozni.”Alfred Jarry:Übü király, vagy a lengyelek A Szentendrei Teátrum és az Örkény Színház együttműködésébenFordította: Jékely Zoltán Übü papa: Csuja Imre Übü mama: Kerekes ÉvaPoszomány kapitány, a medve: Nagy ZsoltVencel király, Elek cár: Gyabronka József m.v.Rozamunda királyné: Ficza IstvánBugrisláv királyfi: Jéger Zsombor e.h. Pillér töstér: Takács Nóra DiánaPaizs töstér: Pálya Pompónia e.h.Zsinór töstér: Dóra Béla e.h. Konferenszié: Máthé ZsoltBoleszláv királyfi, Jolanta királylány, Lászky tábornok, Szobieszky János, Renszky Miklós, zendülők és katonák, a nép, nemesek, hivatalnokok, ősök árnyai, tanácsosok, fináncok, parasztok, az egész orosz hadsereg, az egész lengyel hadsereg, Übü mama töstérei, egy kapitány, a finánc-ló, matrózok: Böröndi Bence e.h., Dékány Barnabás e.h., Feczesin Kristóf e.h., Kókai Tünde e.h., Novkov Máté e.h., Patkós Márton e.h., Prohászka Fanni e.h., Somhegyi György e.h., Szabó Sebestyén László e.h., Varga Lili e.h. Díszlet: Bagossy LeventeJelmez: Szlávik Juli Dramaturg: Ari-Nagy BarbaraDalszövegek: Fekete Ádám e.h.Zene: Kákonyi Árpád Ügyelő: Sós EszterSúgó: Kanizsay ZitaAsszisztens: Hováth Éva, Csonka Margit m.v. Rendező: Mácsai PálSzakmai bemutató: július 10. csütörtökBemutató: július 11. péntek További előadások: július 12. szombat, 17. csütörtök, 18. péntek, 19. szombat (Esőnap: július 13. és 17. vasárnap) Kezdés: 20: 30 óraHelyszín: Szentendre, Városháza udvara (Városház tér 3. )
06.30. 06:00
Szinhaz.hu
Visszatérne Tatabányára Kerekes Éva
Kerekes Éva, a budapesti Örkény Színház művésze a tatabányai Jászai Mari Színház, Népházban A vágy villamosa főszerepét játszotta el. Blanche alakjának emlékezetes megformálásáért elnyerte a társulat szavazatai alapján odaítélt Jászai Gyűrű-díjat.
06.23. 07:30
Kemma.hu
Posztumusz díszpolgári címet adományozott Várkonyi Zoltánnak a II. kerület
Posztumusz díszpolgári címet adományozott Várkonyi Zoltánnak a II. kerület
Posztumusz díszpolgári címmel ismerte el Várkonyi Zoltán munkásságát a II. kerületi önkormányzat 2014. június 21-én. A kerület polgárainak javaslata alapján a képviselő-testület döntése értelmében adományozták ezt a címet a Vígszínház egykori igazgatójának, a XX. századi magyar színház- és filmművészet meghatározó alakjának, aki évtizedekig a II. kerületben, Pasaréten élt."Hálával a korszakos jelentőségű és iskolateremtő színházi szakembernek, rendezőnek és színművésznek, aki Gobbi Hilda szavaival: »mindent tudott, ami színház.«Megbecsüléssel a színházigazgatónak és főrendezőnek, aki a Vígszínház élén - többek között Örkény István, Páskándi Géza, Déry Tibor és Szakonyi Károly alkotótársaként - elévülhetetlen érdemeket szerzett a kortárs drámaírás megújításában.Köszönettel a filmrendezőnek, aki legendás alkotásaival: A kőszívű ember fiaival, a Kárpáti Zoltánnal, az Egy magyar nábobbal, az Egri csillagokkal, a Fekete gyémántokkal nemzeti irodalmunk klasszikusait szeretteti meg nemzedékről nemzedékre. Elismeréssel a színészgenerációkat oktató-nevelő pedagógusnak, aki vallotta: »a színészi fejlődés egyetlen útja az állandó izzás és edződés, a szerepek, a színházi izgalmak, elkeseredett és boldog pillanatok kohójában.«" - áll a II. kerületi önkormányzat által adományozott díszpolgári oklevélen. A kitűntetést Várkonyi Zoltán unokája, Várkonyi Gáspár és családja vette át.A kerület napján, június 21-én II. kerület díszpolgára címmel tüntették ki Prof. Dr. Nagy Zoltán egyetemi tanárt, ideggyógyászt, és II. Kerületért Emlékéremben részesült Kubinyi Anna gobelintervező, textilművész és Ifj. Dr. Béres József a Béres Gyógyszergyár elnöke, a Béres Alapítvány alapítója.
06.22. 11:10
Szinhaz.hu
Idén Győrben rendezik a Színészünnepet
Idén Győrben rendezik a Színészünnepet
Idén a Győri Nemzeti Színház ad otthont a hetedik alkalommal megrendezett Színészünnepnek. A szeptember 5. és 8. között zajló eseménysorozat végén adják át a Kaszás Attila-díjat. A díjért idén Pogány Judit, az Örkény Színház színésze, Schneider Zoltán, a Radnóti Színház társulatának tagja és Nagy Alfréd, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művésze van versenyben.Pokorni Zoltán, Budapest XII. kerületének polgármestere, az elismerés egyik alapítója a csütörtöki győri sajtótájékoztatón kiemelte: már a díj alapításakor szempont volt, hogy ne csupán a szakmai teljesítményt, de a közösségszervező szerepet is elismerjék, mégpedig oly módon, hogy az odaítélésről a színészek döntenek. Ezt toldották meg néhány éve azzal, hogy a három legtámogatottabb színész közül a közönség választhatja ki a győztest. "Ez egy közösségi műfaj" - hangsúlyozta az odaítélés módjáról szólva Pokorni Zoltán, hozzátéve: a fesztivál lehetőséget teremt arra, hogy a közönség az itt előadott darabban nyújtott teljesítményük alapján is mondjon véleményt a döntőbe jutott színművészekről.Somogyi Tivadar, Győr alpolgármestere megjegyezte: az, hogy a legtöbbször a fővárosban megrendezett Színészünnep Pécs és Székesfehérvár után az idén Győrbe látogat, a város kultúrájának, kulturális életének és a városvezetés ezt erősítő tevékenységének elismerése is. Az idei díjra mintegy negyven magyar nyelven játszó teátrum állított jelöltet, akik maguk közül választották ki a három döntőst. Pogány Judit Örkény Macskajátékának Orbánnéjaként, Schneider Zoltán Ingmar Bergmann Jelenetek egy házasságból című művének Johanjaként, míg Nagy Alfréd Tadeusz Slobodzianek kortárs lengyel szerző Ilja Prófétájában, a Második szerepében lép fel a fesztiválon. Az eseménysorozathoz a zárónapon színházmarketing-workshop kapcsolódik, a második napon, szombaton pedig ötödik alkalommal rendezik meg a Győri Nemzeti Színház nyílt napját. A Színészünnep záró gáláján részletek hangzanak majd el az új évad egyik produkciójából, a Jézus Krisztus Szupersztárból.Forrás: MTI
06.20. 06:00
Szinhaz.hu
Ők a 14. POSZT díjazottjai - Az Újvidéki Színházé a legjobb előadás
Ők a 14. POSZT díjazottjai - Az Újvidéki Színházé a legjobb előadás
Gálaműsorral zárult a Pécsi Országos Színházi Találkozó, melynek keretében kiosztották a szakmai és a közönségzsűri díjait. Idén először a Színházi Dolgozók Szakszervezete is elismerést adott át. A Pécsi Országos Színházi Találkozót június 5-14. között immár 14. alkalommal rendezték meg Pécsett. A fesztivál díszvendége az idén 70. születésnapját ünneplő Huszti Péter Kossuth- és Jászai Mari díjas színművész, rendező, Érdemes- és Kiváló Művész volt.A 2014-es válogatók, Császár Angela színművész és Sándor L. István színházi kritikus 2013. március 1. és 2014. március 9. között összesen 32 262 km-t utazott, több mint 300 előadást tekintett meg határon innen és túl, és végül 13 előadást választott ki. Saját bevallásuk szerint legfőbb alapelvük a szakmai minőség volt: az, hogy milyen alkotói és színészi teljesítmények jelennek meg az előadásokban. "Szerintem a művészetnek mindannyiunk közös emberi dimenzióit kell megnyitnia. Még a politizáló művészetnek is. (Erre a Katona előadásai jelentik a jó példát.) Szerintem a klasszikus görög kultúra adhat erre mintát nekünk. Az V. századi Athén is tele volt pártharcokkal és mocskos politikai játszmákkal. De a színház, a tragédia-előadások a mítoszok közös nyelvén szólaltak meg, amelyekről mindenki hasonlóképpen tudott gondolkodni, függetlenítve magát attól, hogy a belharcokban épp melyik oldalra sodródott. A válogatás során is azt kerestük, ami összeköt bennünket, s nem azt, ami szétválaszt" - fogalmazott interjúnkban Sándor L. István.Az alábbiakban a díjazottak listáját közöljük.A XIV. PÉCSI ORSZÁGOS SZÍNHÁZI TALÁLKOZÓ DÍJAZOTTAI – 2014. JÚNIUS 14.:A szakmai zsűri díjai:Legjobb előadás: Opera ultima Rendező: Kokan Mladenović Újvidéki SzínházLegjobb rendezés: Ascher Tamás Fényevők Katona József Színház, BudapestLegjobb női főszereplő: Elor Emina Opera ultima Újvidéki SzínházLegjobb férfi főszereplő: Fodor Tamás Paul Foster: I. Erzsébet Vádli Alkalmi Színházi Társulás, Budapest – Szkéné Színház, Budapest - FÜGELegjobb női mellékszereplő: Jordán Adél Fényevők Katona József Színház, BudapestLegjobb férfi mellékszereplő: Kaszás Gergő Paul Foster: I. Erzsébet Vádli Alkalmi Színházi Társulás, Budapest – Szkéné Színház, Budapest - FÜGEfotó: Simara László/ poszt.hu Legjobb díszlet: Fodor Viola Mohácsi testvérek: A képzelt beteg Örkény István Színház, BudapestFotó: Mikus Csaba / poszt.hu Legjobb jelmez: Marina Sremac Opera ultima Újvidéki Színházfotó: 168 óra Legjobb dramaturg: Mohácsi István és Mohácsi János az Örkény István Színház A képzelt beteg című előadásának dramaturgiai munkájáértLegjobb színházi zene: Kovács Márton az Örkény István Színház A képzelt beteg és a Katona József Színház Fényevők című előadásának zenéjéértfotó: Rab Zoltán Különdíj: Alkésztisz Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós TársulatA színész zsűri díjai:Legjobb férfi alakítás: Balázs Áron Opera ultima Újvidéki SzínházLegjobb női alakítás: Hay Anna A hosszabbik út Kerekasztal Színház, Budapest- Szputnyik Hajózási Társaság, BudapestA Fidelio díjai (a színész zsűri döntése szerint):Legjobb 30 év alatti színésznő: Lovas Rozi Bródy Sándor: A tanítónő Miskolci Nemzeti SzínházLegjobb 30 év alatti színész: Molnár Áron Sütő András: Az álomkommandó Vígszínház, BudapestA közönségzsűri díja: Kolozsvári Állami Magyar Színház CsipkeA Színházi Dolgozók Szakszervezetének Básti Lajos díja: Köles Ferenc Székely Csaba: Bányavakság Csiky Gergely Színház, Kaposvár – Pécsi Nemzeti SzínházSzínház.hu
06.14. 18:00
Szinhaz.hu
"Nagy lehetőségek rejlenek a bábok világában" - Spiegl Anna válaszolt
"Nagy lehetőségek rejlenek a bábok világában" - Spiegl Anna válaszolt
A Budapest Bábszínház színésznőjét, Spiegl Annát kérdezte a Marie Claire. Lapszemle. A kérdésre, hogy került kapcsolatba a bábokkal, úgy válaszolt: "Kecskeméti lány vagyok, és nálunk erős hagyománya van a diákszínjátszásnak. Nagyon megtetszett nekem is, de középiskolás koromban még nem voltam elég magabiztos ahhoz, hogy prózai színésznőnek felvételizzek az egyetemre. Amikor meghallottam, hogy van bábszínész képzés is, rögtön beadtam a jelentkezésemet. Mindig is érdekelt a képzőművészet, és úgy éreztem, ehhez a bábokkal is tudok kapcsolódni" - fogalmazott Spiegl Anna, aki prózai szerepekben is kipróbálta magát, jelenleg a K. V. Társulat Gardénia c. előadásában, Pelsőczy Réka rendezésében, illetve az Örkény Színház Stuart Mária produkciójában is játszik.A HUPS Crew, középen: Spiegl AnnaA színésznő nemrég a VII. Kaposvári ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé Üveghegy-díját nyerte el a Bábszínház Semmi című darabjában nyújtott alakításáért. Ennek kapcsán elmondta, úgy véli, minden karakterrel megtalál valamit az ember önmagában. "Az eredeti könyvben Agnes a narrátor, de ez a darabban másként jelenik meg, önálló karaktert kap és ő lesz az, aki a történetben elindítja a Fontos Dolgok játékát. Közös pont bennünk, hogy amikor mindenki tanácstalan, bedobjuk az ötleteket és jelezzük, hogy csinálni kéne valamit. Amikor más leblokkol, bennem elindul a cselekvés" - számolt be Spiegl Anna, aki volt egyetemi osztálytársaival új projektet indított, a HUPS! Crew-t."Czupi Dániellel, Fehér Dániellel, Hoffer Károllyal és Szolár Tiborral együtt alapítottuk meg a kis társulatunkat, a HUPS! Crew-t, amely a szöveg nélküli, élő zenés bábszínházról szól. Első előadásunk, a Jam, az egyetemi vizsgáink jeleneteire épül. A darabbal nem várt sikereket értünk el, méghozzá külföldön. Egymás után kapjuk a felkéréseket, amiknek különösen azért örülök, mert imádok utazni és boldoggá tesz az a szabadság, amit ettől kapok. Nemsokára egy németországi turnéra indulunk, de elvisszük a darabot Belgiumba is. Úgy érzem, nagy lehetőségek rejlenek még a bábok világában, amiket szeretnék mind kiaknázni" - árulta el Spiegl Anna.A teljes interjút itt olvashatják.
06.14. 08:00
Szinhaz.hu
"Nyomokban Molière-t tartalmaz" - A képzelt beteg szakmai beszélgetéséről
"Nyomokban Molière-t tartalmaz" - A képzelt beteg szakmai beszélgetéséről
Az Örkény Színház a POSzT-on is bemutatta A képzelt beteget Mohácsi János rendezésében. Az előadás szakmai beszélgetésének leiratát tesszük közzé. Szakmai beszélgetés Mohácsi testvérek: A képzelt beteg (Örkény István Színház, Budapest)Felkért hozzászólók: Forgách András, Háy János A beszélgetést vezeti: Lévai BalázsA szöveget szerkesztetlen változatban közöljük.Lévai Balázs: Folytatjuk a szakmai beszélgetést, mégpedig az Örkény színház A képzelt beteg című előadásával, amelyet még ma este is láthatnak itt a nézők Pécsen. Tehát egy köztes állapotról beszélünk, egy olyan előadásról, amit egyszer már meg lehetett nézni, de ma este is újra megtekinthető. A beszélgetés résztvevői: Mohácsi János, az előadás rendezője, Forgách András író, drámaíró, Kovács Márton zeneszerző és zenész az előadásban, Háy János író, drámaíró. Most is, szokás szerint, a nézői véleményekkel kezdjük.Lévai Balázs: Köszönjük szépen! Egyszersmind a kiváló televíziós szerkesztő munkára is egy mintapéldát láthattunk, bekezdünk lent és onnan felhúzzuk. Azért azt láthatjuk, hogy sokféle vélemény volt. Mondhatom így az elején: aurátok? A mű alcíme, hogy Molière után, helyett és valahol neki is. Azt gondolom, kezdjük talán ezzel. Minden Mohácsi előadásnál központi kérdés, hogy hogyan nyúlnak a jelen esetben klasszikus alapanyaghoz. Egyszerűsítem a kérdést: szerintetek Molière-nek tetszene-e az előadás? Forgách András: Azt hiszem, hogy szeretné. Lévai Balázs: Attól eltekintve, hogy az elején a saját halálhírével szembesül. Forgách András: A saját darabjába ő beleírta magát, tehát az rendben van. A eredeti képzelt betegben Argan szidja Molière-t keményen. Az ő darabja tele van betétekkel meg tinglitanglival, nyilvánvaló, hogy a XIV. Lajos szórakoztatására írta, ugyanezt az abszurdot csinálja. Egy dolog nem tetszett volna neki, a széttartó szerkezet, nála sokkal egyszerűbben és koncentráltabban mennek a dolgok. A poénszerkezet tulajdonképpen jól lett lefordítva. Háy János: Én is úgy gondolom, hogy nagyon helyén való volt ezt a darabot így kibontani, hogy ebbe a halál ügybe vittük bele a történetet, ez így közelebb volt hozzám. Maga az eredeti darab is önreflexív, logikus, hogy ez a fajta kibontás lehetséges legyen. Hogy Molière-nek tetszett volna-e, hát mit tudom én, ez érdekes kérdés? Lévai Balázs: Figyelj, vannak ezek a bemelegítő, felcsapó jellegű kérdések, de akkor kérdezzük meg, hogy Háy Jánosnak hogy tetszett az előadás? Háy János: Előző éjjel nem aludtam egyáltalán, álmos voltam, tényleg hosszú és meleg is volt és mégse aludtam el, ennél nagyobb siker nekem nem kell. Jól éreztem magam, nem minden volt százas, de ott voltam, együtt voltam az előadással. Szerintem a közönség is nagyon szerette. Ez is egy olyan furcsa dolog, nem tudsz fanyalogni, akkor, amikor látod, hogy megszólítod az embereket, ez egy ritmika, amiben benne van a közönsége, és ezen a ritmikán jó rajta lenni. Azt hiszem tegnap este ez egy sikeres, szép, tartalmas előadás volt. Forgách András: Egyébként szerintem nem értelmetlen kérdés, tehát a „nagymamának kerekei volnának” van értelme, más kérdés, hogy a válasznak nincs. Én gyorsan elolvastam a darabot, és ezt látva másképp olvastam a Molière-t. A Kurtág szokta mondani, hogy Schubert sokat tanult a Schönbergtől. Valamilyen módon hat visszafele neki, valahol, satöbbi, hihetetlenül pofátlanul, semmit nem tisztelve van megírva. Megpendítettél egy dolgot, ami megváltja az előadást, amitől megrendítő, mert egyébként az első pesti nézőkkel értek egyet, hogy irritáló volt és idegesített, hogy nevetnek rajta, rongálják a nézői ízlést sok helyen. Az elején azzal a hatalmas sötéttel, ahol a tűzoltó fények sem látszanak – amit amúgy nem tudom, hogy tudsz elérni, mert szinte törvénytelen, hogy egy színházban vaksötét legyen – belefut a Halál másodszori visszatérésbe, az megrendítő, pofon vág. Tömören arra jöttem rá, hogy becsap az előadás, mert nagyon vacak dolgokon keresztül jut el valami nagyon értékesig, megrázóig és borzongatóig. Miközben a vacak dolgok vacakok, és vannak jobb és rosszabb vacakok, én még szitáltam volna poénokon az Isó (Mohácsi István) helyében. Sajnálom, hogy nincs itt, elvileg tanítványom a Színművészeti Egyetemen, nagyon régen láttam. Bíró Kriszta: Ki nem jár be, te vagy ő? Mohácsi János: Nekem az öcsém, de szerintem régebben láttam, mint te. Forgách András: Örültem volna, ha itt van, és akkor lehetett volna valami konstruktív beszélgetést folytatni. De voltak briliáns dolgok is. Ez a nonszensz.Fotók: Simara László Háy János: Ennek az írásmódnak az a problémája, hogy átlátom a technikát és az megszólal. Tehát ez a oda megyünk, a hová/ahová? Amikor ezt a játékot játsszuk, ha ez technikává válik, nem érzek mögötte emberi tartalmat, tehát ha nem jelenik meg mögötte a halálfélelem, hanem látok egy l’art pour l’art társulat típusú poénrendszert, akkor ez engem eluntat. De ha igazi emberi erőket látok mögötte, akkor élvezem. Én is így voltam vele, vannak poénok, mint például kézen állt-e a halál, ezt ti is kihelyeztétek, mert éreztétek, hogy nagyon rezeg a léc. Forgách András: A negyedik és az ötödik ismétlésnél nem volt nevetés. Háy János: Megunták. Forgách András: Bergson azt mondja, hogy maga az ismétlés hozza létre a nevetés gesztusát, akkor itt valami nem stimmelhet. Háy János: Igen, én is ezt mondom, és ez a láda fia, ott megrendültem. Az nagyon idézőjeles volt. De erre is azt mondom, ízlések és pofonok, nekem nem minden tetszik ilyen poénba, van, akinek meg igen. Az előadás elbírja, én úgy vagyok vele, hogy sok minden belefér, ha az előadás alapszelleme működik. És persze van ezernyi más dolog a színpadon a szövegen kívül is, ott vannak a színészek, a zene. Én azt mondom, hogy ez a zene, ami indul egy tibeti tantrikusból, végig jelen van, kibont motívumokat, iszonyatosan jól ritmizálja a darabot. Te azt mondod, széttartó a struktúrája, de van egy zene, ami mint egy mágnes, mindig visszarántja. Egy nagyon jó akusztikus háttér van, ami azt a kompozíciós hátteret megteremti, ami nélkül félnél, hogy Molièrenek nem tetszene, vagy nagyon széttartó a darab. Szerintem ez nagyon jó dolog. Forgách András: Van még egy dolog, ami elég fontos. Sajnos én nem láttam az eredeti változatot, ami itt Pécsen volt és csak szuperlatívuszokban beszéltek róla. Akik azt látták erről mind kicsit fanyarul, sajnálkozóan beszéltek. Ott egy sellő úszik, itt meg egy pillangó kel ki a bábból, az egész át lett strukturálva. Érdekelne - hogy oktrojáljam Balázs szerepét -, ha már újra elővettétek, nyilván a helyhez is igazítva, hogy alakult át, és el mered árulni, hogy a szívedhez melyik áll közelebb? Mohácsi János: Most nekem van négy gyerekem, majd elárulom neked melyik áll a szívemhez legközelebb. A pécsi annyiban tényleg sokkal jobb volt, hogy az hosszabb volt vagy negyven perccel. Forgách András: Jónak mondod, mert én imádom a hosszú előadásokat, az egyik esszém, az egyetlen írásom, amiért Fodor Géza megdicsért, az Az unalom a színházművészetben című másfél oldalas dolgozatom, ami arról szól milyen pozitív az, ha múlik az idő. Én nagyon bírom a hat órás előadásokat, nekem semmi problémám nem volt, hogy ez most egy három és negyed órás előadás. Lévai Balázs: Lehet egy konkrét kérdésem? Azt mondtad, elolvastad a szövegkönyvet is meg a klasszikus eredetit is. Az előadás szövegkönyve nyomokban Molière-t tartalmaz. Forgách András: Nagyon kicsi nyomokban. Ha kémiailag ki lehet mutatni ezred milligrammokban. Lévai Balázs: Milyen viszony teremtődött az alapművel? Forgách András: A lényeg ott is az orvosokhoz, a természettudományokhoz való viszony. Molière-nek ez komoly problémája volt, de volt egy másik szerző, aki pont ugyanazt gondolta, mint a Molière, a Franz Kafka, aki természetgyógyászokhoz járt, aztán hozzájuk se. Tehát ez fundamentális, ez az orvosokhoz való viszony, és ezt elég jól átfogalmazta a XXI. századba az előadás. Elég jó típusokat vonultatott fel, kicsit túl sokat, meg túl szélsőségbe vitte a dolgot, de ez ennek a műfaja, ezt nem kérdőjelezném meg. Ami még fontos, hogy ott nincs ez a kiélezés, ami itt a Halál figurája által megtörténik, ami egy döntő dolog. Ott halál meg se suhintja, ott ez egy szokásos szerelmi kis játék a fiatalok között, van a báty figura, a szemtelen cseléd, mindez redukálva, meg a szörnyű feleség. Amit itt behoz a Mohácsi testvérpár dramaturgiailag, és ami nagyon idegesített, de bevett technika a francia bohózatokban meg az angoloknál is, ez a tükör szituáció. Te is egy szőke nőt vettél feleségül, én is egy szőke nőt fogok, Ruelle, a kishúg felöltözik először ennek a férfinak a ruhájába, aztán a másikéba. Amúgy én ezt nem teljesen értettem, lehet, hogy a Kriszta érti és majd elmondja miért van ez a beöltözés. Pontról pontra meg van csinálva a tükörjáték, de nagyon mechanikusan. És bocsánat, nem akarok Bergsonról kiselőadást tartani, de a nevetés az csak a mechanikából jön elő őszerinte, és erre rengeteg példája van. Tökéletesen működött tegnap az előadásban, engem is magával vitt a nézők nevetése. A nevetés, az ásítás meg a sírás ragadós dolgok. Ez végig volt víve, kezdve a rózsaszín fogamzásgátlótól, amit szintén nem nagyon kedveltem és nem nagyon értettem, de ezek az értelmetlen, üledékszerű, teljesen abszurd, kiagyalt dolgok megágyaztak a valódi történetnek. Az ahogy Gálffi leült a pillangó akvárium mögé, és rájön, arra hogy... Aztán később tudjuk meg egy csavarral, hogy tulajdonképpen mire is jött rá, egy pillanatra odadobja a tesóját a gépezetnek, az egy nagyon nagy színházi pillanat lett. Nagyon furcsa. És az, ahogy ott áll velünk szemben a Halál, és közli, hogy én is ötven éven belül, hát ez elgondolkoztatott, hogy tényleg működik-e ez az ötven, és valószínűleg igen. De nyilván az összes néző ezen elgondolkodott, egy nagyon erős fordulat állt be a dologban, amihez ez a kavicságy, nem tudom, minek nevezzem ezeket a vacakságokat, a vacak igazságokat (volt a Nádasdy Kálmánnak egy ilyen mondata), ezek megágyaznak, mert az életben is ilyen világban élünk, rengeteg vacakság között, aztán egyszer csak a döntő kérdéssel találja magát szemben az ember. Lévai Balázs: Én a tizennyolc éves lányommal láttam ezt az előadást, és utána azt kérdezte tőlem: oké, de ott miért röhögnek az emberek? Forgách András: Hol? Lévai Balázs: Ennél a résznél, az ötven évnél, amikor mondja a Debreczeny Csaba. Ő azon kiakadt, hogy nem értik? Forgách András: Abszolút értik, és pont a nevetéssel takarják el a félelmet. Ez klasszikus dolog. Háy János: Erről mit mond a Bergson? Forgách András: Itt akkor már a Freudról kellene beszélnem, a vicc szerepe a tudattalanban, ő viszont ezt megmagyarázza. Ha akarod majd kopi-pasztázom neked a megfelelő szövegeket. Ezzel bővíti ki a Bergsont és teszi kontrába. Bergson csak a mechanikát írja le. Mindegy, bocsánat, nem akarok filozófiai előadást tartani. Tehát míg Molière egy nagyon egyszerű mechanizmust rakott oda a XIV. Lajosnak, amiben ő is fellépett és gyalázta saját magát másfél oldalon keresztül, hihetetlenül szellemesen. Az majdnem egy az egyben onnan van átvéve, csak persze át van írva. Közben vannak ilyen balettszerű közjátékok meg minden, egyértelmű, hogy szórakoztató ipari termék. Azt a Mohácsiék tulajdonképpen az angol abszurd humorral - Monty Python meg rengeteg más ilyen sorozat - szakmányban legyártva létrehozzák a közeget, amin ez a ráismerés, ráébredés bekövetkezik. Tehát a valahol neki is tulajdonképpen igaz, hogy foglalkozhattál volna ezzel a toposszal is kedves Poquelin. Lévai Balázs: Ebben a Monty Python őrületben veszt nézőt az előadás szerintetek? Ugye azt láttuk, hogy volt néhány néző, akik nem tudtak ezzel a nyelvvel mit kezdeni. Forgách András: Nem baj, ha veszt nézőket, hát miért ne veszíthetne? Mohácsi János: Egyrészt én örülök neki, ha mindenki bent marad, valahol a nézőknek is készül ez a dolog, nem csak a Molière-nek. Meg örül is neki az ember, amikor csinálja. A másik, hogy azért a nagyszerű tévés munkán kívül az is kiderült ebből a videóból, hogy úgy hangzott a kérdés: unalmas volt az előadás? Ez volt a felvezető kérdés, ami viszont nem a jó tévés munkákhoz tartozik. Lévai Balázs: Mentve a kollégát, akit egyébként nem ismerek, valószínűleg az lehetett, hogy egy-két interjút csinált és gondolta, utána az ellenpontját is nézzük meg, hogy ki vélekedik erről másképp. Borzasztó érdekes kérdés, hogy milyen viszonyba kerül az előadás a nézőjével. Néhány hete láttam Szombathelyen a Zűrzavaros éjszakát, szintén Mohácsi produkció, és ott éltem meg azt, hogy a közönség eleinte a poénok harmadára reagált, tehát az elején csak én röhögtem. Aztán ahogy ment előre az előadás egyre többen, és a végére azt mondhattam, hogy a poénok hetven százalékán már nevettek. Mintha egy ilyen tanulási folyamat végbe ment volna, hogy ja, akkor most másképp szólnak hozzánk, felnőttek vagyunk és gondolkodnunk kell rajta, ja most már értem. És a végére tomboló nagy siker volt. Háy János: Azt akartam mondani, hogy az ilyen típusú szövegnél, ami folyamatosan reflexív és erőteljesen ironikus, ha csak reflexív és ironikus marad nem tudok emberileg mit kezdeni vele. Mert az, hogy ki van fordítva, meg van csavarva valami, érdekes, de nem szól hozzá az életemhez. Akkor érdekes, akkor válik fontossá, vagy húsbavágóvá, hogyha a reflexivitás leszakad róla. E tekintetben voltak hiányérzeteim, és többet és bátrabban lehetett volna érzelmileg megszólítani, úgy őszintén, hogy sírjak, és kevésbé kellett volna a reflexivitást fenntartani. Az a lényeg, hogy az ilyen fajta humor, beszédmód visszacsatol-e eredendő, mély emberi érzelmekre. Persze erre játszott az egész humor, de néha úgy éreztem, hogy csak a humor, csak a nyelvi lelemény működik. Tetszik, nem tetszik, ez egy másodlagos kérdés, voltak hiányérzeteim. És amikor a végén eljutunk oda, hogy kapunk egy nagy haláltáncot, és felsorolódik, hogy hogyan viszonyuljunk ehhez az egészhez, ott teremtődik meg egy retrospektív rendberakása az előadásnak érzelmileg.Forgách András: Azért az az előadás erényeihez tartozik, még ha engem irritált is és ízlésrombolónak tartom, hogy állandóan egy műfajt is megvalósít. A gesztusok a színészektől, a Für Anikó, Szandtner Anna, Trokán Nóra nagyon tetszett. Folyamatosan egy műfajt is felrak, az történik. Az emberek nagy része, a nézők meg nem azt nézik, hogy mi történik, hanem hogy szerintük mi történik. Szerintem ebben az előadásban egy műfaj is megtörténik, és a műfajon belüli változásnak a radikalitása és finomságai a tulajdonképpeni cselekmény. Csak ezt nehéz kibontani ezekből az abszolút abszurd félmondatokból, tébolyokból és néha nagyon lapos poénokból. Persze tudjuk, láttunk a Mohácsiéktól mást is, remek műveket is, hogy tudnának, de ez egy szabad választás. Mondjuk kicsit sokat dolgoztak az utóbbi néhány évben, de azt is meg lehet érteni. Biztos vagyok benne, hogy szabad választás ez a nívó, vagy, ahogy Peter Stein mondta „nivea-u”. Ez tudatosan volt így megszerkesztve, pont azért, hogy magát a műfajt, a műfaj elemeit végig tudják zongorázni, amit én most nem tudok meghatározni, csak a Monty Python meg a trash meg ezek jutottak eszembe, nyilván összerakódnak ezek a gesztusok akár a horrorfilmig terjedően különböző műfajokból. Lévai Balázs: Ha itt ül a Marci nyilván az ő munkájáról is essék szó. A Mohácsi előadásokban megszoktuk az állandó alkotótársak részvételét. Számotokra milyen volt ez a színpadi zene? Forgách András: Lenyűgöző. Meg gyakorlatilag színészek voltak. Állandóan elbűvölten néztem, legtöbbször főleg a Marcit, aki jól van előre rakva, hogy színészekként működnek. Lévai Balázs: Rozs Tamás és Benkő Róbert a másik két zenész. Forgách András: Mint egy japán színházban, pontosan ugyanolyan szerepük van, mint a színészeknek. Csodálatos jelenlétük van, levegőt teremtett. Amit a műfajiságról beszéltem, segít ahhoz, hogy az ember elviselje azt, ami esetleg irritálja. Háy János: Én tényleg úgy éreztem, hogy van egy olyan akusztikai tér, ami folyamatosan összerántja az előadást, érzelmileg is. Egyszerűen tudom, hol vagyok, tudom, hogy mibe gyalogolok bele. És szép, jó zene. Amikor úgy érezném, hogy a lényeg az, hogy ragadjon a bélyeg, amit Nagy Feró ’82-ben mondott egy Bikini koncerten először, ezek nem zökkentenek ki, mert megszólal a zene és már tudom megint, hogy hol járunk, mi ez az egész, amiben benne kell lenni. Forgách András: Egyet akarok kérdezni, csinálsz egy kör mozdulatot, és te csinálod a csengetést magát? Kovács Márton: Rettenetes nagy figyelem van, hogy nehogy lekéssek a végszóról. Forgách András: Egyébként azért csodáltalak, hogy nincs melletted egy példány és nem tartod, lényegében ez is igazolja, hogy ez egy színészi munka. De nem volt ott egy ilyen mozdulat? Kovács Márton: Nagyon hálás vagyok a Pilári Gábornak, nyilván itt sokan ismerik őt, ő csinálja a Jókai téri programokat, egyébként meg a MárkusSzínház beosztottja, a felesége az igazgató. Tőle kaptam egy gyönyörű bőrvágó kést, amit itt a Pécsi Bőrgyárból mentett ki. Ezt én mutogattam a Jánosnak, mert gyönyörű hangja volt. És amikor ezt csinálgattuk rájöttem, hogy kéne használni, mert annyira szép tárgy. Jól meg is vágta a kezünket, egy kör alakú kés, gyönyörű. Leköszörülgették az Örkény színházban, és akkor ott piszkálgattam a műszakot, hogy próbálják valahogy ügyesen fellógatni, hogy az legyen a csöngő. Értem mire vonatkozik a zenei kérdés, annyira szépen szól, nagyon hosszú a kicsengése neki. Ha megütöm, sokáig kicseng. Nem állítom le, és az a számomra hasznos, hogy más frekvencián szól, mint a tibeti tálak. Forgách András: Gyönyörű mozdulat is volt, csak ezt akartam mondani. Lévai Balázs: A zenéről mesélj még egy kicsit. Hogy született, mi volt a rendezői instrukció? Kovács Márton: Az volt egy döntés, hogy végig szóljon a zene. Kellett ugye nyitány, meg ki volt találva a Trokán Nórinak és a Polgár Csabinak a duettje. Tehát kialakultak a csomópontok, ahol kvázi zeneszámokat lehetett belőle csinálni. Minden más azon múlik, hogy mit visel el a szöveg. Ezek tulajdonképpen teljesen minimalista zenék. A pécsihez képest az egy nagyon nagy változás, hogy velünk muzsikál a Benkő Robi, aki úgy vettem észre az egész társulatnak, de a Tamásnak meg nekem is irtó nagy ajándék, olyan dolgokat tudott hozzátenni, amire én nem gondoltam volna. Először is faragott ilyen kis fadarabkákat, amiket néha bedugdos a húrok alá és ez nekem soha nem jutott volna eszembe. Mondjuk ismertem a Robit annyira, hogy tudtam kínai evőpálcája van, amire lehetett alapozni. Ezek apróságok ahhoz képest, hogy mindhármunkra az van bízva, hogy nagyon figyeljük a szöveget és azt, hogy mikor lehet megszólalni, az nem mindegy. Mert lehet rosszul is megszólalni, és akkor halálidegesítő lesz az, amit csinálunk. Tehát ez egy nagyon borotvaélen táncoló dolog minden este, hogy kellő koncentrációval szülessék meg az a dolog, ami alá tud menni a színészi játéknak. Tulajdonképpen minimalista dolgokból indul ki, valami metrikus, valami szabadon választott, van, ahol hangsor van megadva, hogy miből lehet válogatni, és a hangoknak az időbeli elhelyezése az a zenészekre van bízva. Pontosabban hármunknak egymásra és a színészekre is nagyon kell figyelni, hogy mit játszanak, mit mondanak. Háy János: Magyarán ez a zene minden este újraszületik? Kovács Márton: Tulajdonképpen igen. A fajtájuk megvan, variációik megvannak, de azon belül van amikor tágabb, van amikor szűkebb tere van az improvizációnak. Háy János: Volt-e olyan, amire utaltál, hogy ennek van egy ritmusa, ami a szövegre ráilleszkedik. Volt-e olyan, amikor elcsúsztatok, mi történik akkor? Kovács Márton: Akkor így szoktam csinálni [csitító kézmozdulat]. Ez azt szokta jelenteni, hogy halkabban. Az például egy nehéz dolog, a hangerőnek a kiismerése, ami tudom, hogy általában a színészeket idegesíti. Megkaptam a Katonában, hogy rosszkor veszem fel a hegedűt. A Nagy Ervintől, hogy pont a poénjába, és el fogom vonni a figyelmet. Szeretem a színészeket, de azért mindennek van határa. Znamenák István: Majd a hangerőről tényleg dumáljunk. Háy János: Ez egy kérdés számomra, hogy a színészek érzik, hogy dialógusban vannak a muzsikával? Lévai Balázs: Znamenák István határozottan azt mondja, hogy érzi. Azt javaslom, hogy beszélgessünk egy kicsit a színészekről, szerepekről, karakterekről. Szűcs Katalin: Én láttam a pécsi előadást is, és azt kell, hogy mondjam Moha, hogy ezt most hosszabbnak éreztem, annak ellenére, hogy az volt a hosszabb. Meggyőződésem volt, hogy az a rövidebb. És érteni vélem, amit a Háy Jani hiányol, miközben én ezt a fajta humort cseppet sem tartom vacakságnak. Biztos vannak sikerültek meg kevésbé sikerültek, ha végigmegyünk a poénokon, de nem egyszerűen poénoknak érzem őket. Amiért talán az előadásban másképp működnek egy kicsit, mint a pécsiben, annak talán az az oka, hogy itt a játék folyamatosan önreflektív. Így nem tudnak azok a pillanatok megszületni, azok a lírai mélységek, finomságok, ami neked hiányoznak, hogy hol röhögök, hol sírok. De nem is érzem hogy szándék lett volna, másképp szólal meg ebben az előadásban a darab. A viszonyok változtak meg azáltal, hogy a szereposztás alkatilag egész másképp alakul, mint a pécsi előadásban. Itt van például a Gálffi Laci alakja, semmi szánalmasat nem érzek benne, egy jóvágású pasi, és innentől kezdve az örökségre vadászó leendő özvegy sem igazán érthető, mert mi a baj ezzel a pasival? Aztán a testvér és a Toinette kapcsolata. Nem érzem azt, egészen a második felvonásbeli lánykérésig, az gyönyörű összeborulás, meg utána, szóval hogy ez a kapcsolat az első felvonásban úgy épülne, ahogy kell, igazi szerelemként. Az első felvonásban tényleg nagyon geci a pasi, ahogy például gesztusokkal elmeséli, elmutogatja a Toinettel való kapcsolatát, abból nekem nem következik, hogy ez egy mély, megrendítő, szép dolog, amibe becsöppen egy szörnyűség, amit utána nehéz helyrehozni, de az egy nagyon szívfájdító dolog volt, például a pécsiben. De ugye ott a Zayzon csinálta, aki egy kigyúrt fickó, egész más az életkoruk, másképp viszonyul a két szereplő egymáshoz, alkatilag is mások. Szerintem egész másról szól az ő történetük. Nem mondom, hogy ez számomra elfogadhatatlan, hogy itt mások a viszonyok, csak rám sem hatott olyan erővel. Pont ezt hiányoltam belőle. Én sokat tudtam kacagni, de a pécsi előadásban azok a gyönyörűséges megrendülések, egészen odáig, hogy a halál, mint probléma súlyosan megérintett, itt nem. Mit gondolsz erről, én ebben, a viszonyok megváltozásában látom, hogy másképp működik ez az előadás. Mohácsi János: Figyelj, én mondtam a Znaminak, hogy gyúrjon, de tulajdonképpen most látott neki, gyakorlatilag későn. Znamenák István: Egyenesen különbözünk egymással a Zayzonnal, egyenesen mások vagyunk, mást játszunk, hálistennek. Képzeld el, ha ugyanazt kéne. Lévai Balázs: Én azt javaslom induljunk el Argan figurájától, szerintem ez egy nagyon fontos és valóban központi kérdés, hogy Gálffi László egyáltalán nem kelti egy beteg ember benyomását. Mohácsi János: Míg a Stenczer egy halálos beteg benyomását kelti. Lévai Balázs: Nem is hipochondert játszik. Szűcs Katalin: Esendőség nincs benne, erre gondoltam, nem a betegségre.Lévai Balázs: Szerintem az borzasztóan fontos, hogy akkor az általa megformált figurának a drámaisága az hogy jelenik meg, az a helyzet elhihető-e hogy az örökségért megindul a harc, az egész küzdelem. Ti milyennek láttátok Gálffi alakját? Háy János: Nem megcáfolva, amit a Kati mondott, én szerettem ezeket a színészi alakításokat. Volt egy rendezői szándék, amelyben az volt, hogy ez az anyag kevésbé reflektívebb, hasonlóságra törekvő legyen. A színészek ezt játszották, szerintem nagyon-nagyon jó szinten. Nem akarom más Képzelt beteggel összehasonlítani, utoljára Reviczky Gábort láttam Argan figurájaként, az rettenetes volt. Én hiteles és szerethető alakításokat láttam, és tényleg ez egy kérdés, és ne haragudj János, erre lehetne válaszolni, és nem akarok abba a zsákutcába menni, amit nekem szoktak kritikaként írni, hogy az előző könyvemnél még tudtam írni, most már nem. Te érzed-e azt a változást, amit Kati mond, akartál-e magad számára egy változást, hogy megint úgy nyúlhass egy anyaghoz, hogy az kihívás legyen neked megcsinálni? Szűcs Kati: A színészek hitelességét nem kérdőjeleztem meg. Mohácsi János: Most már csak ne mentegetőzzél. Mindenki pontosan tudja, hogy mit kérdőjeleztél meg. Az a helyzet, hogy szembe köptem volna az Örkény társulatát, ha nem egy másik Képzelt beteget csinálok. Azt nem lehet, hogy amit csinálunk egy Molière-rel, azt nem csinálhatjuk meg egy Mohácsi szöveggel. Azt a szöveget ugyanúgy el kell dobni és újra kell építeni velük együtt. Nem véletlen az, hogy Laci sokat változtatott a szövegén, hogy kirántottunk belőle elég tekintélyes mennyiséget. Nem csak a Mácsainak az aggódása volt a szempont, hanem az, hogy egy része nem működött a dolognak. Az, hogy a szövegek meg a poénok általatok trashnek nevezett cuccok, azt tudnám nevezni másképp is, bőven vannak kabaréból való technikák benne. Igazából az azért van, hogy csak eljussunk valahogy a végéig. Ha az elejétől kezdve ezzel a halál úthengerrel mennénk végig a nézők lábán, akkor nem nagyon tudnának bent maradni a végén. Vagy már nem tudnák nekik mit mondani. De ez nem annyira fontos. A fontos az, hogy igen, az volt a szándék, hogy ez másik nyelven szólaljon meg, az meg hogy mi sikerült mi nem… Ha én annyira tudatos tudnék lenni, hogy itt most arrafelé hangolom a színészeket, hogy ez az előadás ne sikerüljön annyira, mint a pécsi, akkor a világ rendezője lennék. Lévai Balázs: Hogy alakultak át ezek a viszonyok a húzások miatt? Borzasztóan érdekes az a viszony rendszer, ami megjelenik ebben a drámában, a különböző testvérpárok, hogy Bíró Kriszta játssza a húgot, Trokán Nóra a nővért, ugyanígy Gyabronka József játssza Vajda Milán fiát, csomó ilyen játék van benne. A másik ezek a különböző párosok, akár a Für Anikó-Gálffi László, a fiatal szerelmesek, és az előadás második fele elkezd szólni a Znamenák-Szandtner Anna párosról, oda tevődik át a hangsúly. Ti ezt hogy láttátok ezeket a darabon belüli szereplő viszonyokat? Háy János: Amire eleve utalsz, a párosokba bele volt egy abszurditás víve. Rögtön abszurdként voltak felrakva. Marha érdekes kérdés, ezen gondolkodtam, amikor apa-fia, stb, ezeket a relációkat láttam, hogy mikor fordul át bennem az, hogy elhiszem. Egy idő után elfordult, és nem kérdőjeleztem meg, hogy Gyabi a fiú. Érdekes dolog, hogy mikor tud egy színház úgy hiteles lenni, hogy egyszerűen elhiggyem azt, amit mond nekem. És nem azért hiszem el, mert folyamatosan rágja a fülem, hanem azért, mert van hitelesség a dolog mögött. És az elején vicces volt, és azt mondom, ez jól húzza be az embert ebbe a játékba. Van ebben a darabban egy olyan fajta dolog, hogy na gyere kisöreg, nem tudod mi felé viszünk, de viszünk. És te belépsz, jaj, mert ezt is vicces, meg az is vicces, és a végén ott van, hogy van egy lista, és én hol vagyok ezen a listán. Ez a játék megy végig, és ha a végén ez marha nagyot üt, akkor van az, hogy az egész darab megtörtént benned. Úgyhogy én ezeket szerettem, és az is tetszett nekem, hogy nagyon ki volt hangsúlyozva ez a párkapcsolati viszony, nagyon szép szerelmi pillanatok voltak, főleg a második részben. Én is azt hiszem, hogy az első részben ezek a ki-hovák, minden érdekviszonynak tűnt, nem éreztem benne semmi érzelmi tónust, de a másodikban hirtelen megjelentek az érzelmi tónusok. Lévai Balázs: Az elején kérdezted a Krisztától ezt az átöltözést. Háy János: A Forgách kérdezte, hogy minek veszi fel a ruhát. Ez egy jelzés. Nem tudom mi a Forgách problémája vele. Sajnos elment, így nem tudjuk megkérdezni. Lévai Balázs: Mi van emögött? Valóban elviszed a szemet, vannak pillanatok, amikor nem lehet mást nézni, gondolom hálistennek. Bíró Kriszta: Nem tudom, nekem ez azt jelenti, hogy van egy ember, aki él egy családban, ahol annyira nem figyelnek rá, hogy történetesen felvesz egy abszolút nem oda illő öltözéket magára, és a kutya nem veszi észre, amíg kiderül, hogy ez a ruha honnan való. Háy János: Az a buli Kriszta, hogy én sem vettem észre, amíg nem beszéltek róla én sem vettem észre. Bíró Kriszta: Mert körülbelül ennyire van figyelve erre az emberre. Mohácsi János: Bocsánat, de kénytelen vagyok elmondani. A legkisebb fiam, amikor egy éves volt, akkor ki tudja miért felvette azt a szokást, hogy mindig más tárggyal aludt. Ezek a szerelmek napokig tartottak. Volt, amikor egy zöldhagymával vonult, aztán napokig a lábosokat részesítette előnyben, és szégyen szemre volt, amikor egy fedővel vonult ágyba. Ezt a gesztust szerettem volna a Krisztában, hogy hogy viszonyul a férfiruhákhoz, nyilván jelent többet is, de igazából innen csírázott a gondolat. Lévai Balázs: Ezt nem tudtuk felfejteni. Mohácsi János: Ezért osztottam meg ezt a kis ajándékot a POSzT-tal. Szűcs Katalin: Még csak kiegészíteni szerettem volna, hogy talán jobban értsétek a gondjaim egy részét. Ez a fajta színészi önreflexivitás azért is probléma számomra, mert ezek a szövegek, ha nagyon komolyan mondják őket, mérhetetlen butaságról és éppen az önreflexió hiányáról árulkodnának. És attól, hogy folyamatosan reflektíven hangzanak el, ettől ez a hatása számomra kioltódik. Amitől szerintem talán működőbbnek éreznék azok is ezeket a poénokat, akik itt most kifogásolják, -mert nem tud olyan erővel működni a reflexivitás, nem tudja azt a többletet adni,- hogy ezek iszonyatosan buta emberek, akik semmit nem vesznek észre maguk körül, magukat se látják és a másikat se látják. Ez egy önreflexív embertől nem hihető, hogy ő ilyen buta, ettől nem működik. Mohácsi János: Egész eddig azt hittem, hogy értem, amit mondasz önreflexió alatt, mi az, amit te színészi önreflexivitásnak nevezel. Nem akarok neveket mondani, de kénytelen vagyok. A Polgár Csabi kicikizi a saját alakítását? Ezt most utasítom vissza úgy, ahogy elhangzott. Azt szoktam kérni tőlük, hogy legyenek egyek azzal a dologgal, ami történik. Az, hogy a szövegük ennek ellent mond, az azért is van, mert bizony az én számból is kiestek otthon a saját háztartásomban olyan szövegek, amiktől a fejemet tudnám beleverni a falba. Amit nem szeretek a színházban az az egyik olyan dolog, amikor mi viccesen ki-ki kacsingatunk a saját szerepünkből, és ezt szerintem nem lehet a szemükre hányni a népeknek. Szűcs Katalin: Nem kikacsintás, az egy rossz minőség. Önirónia.Lévai Balázs: Ha már itt tartunk, a kikacsintás nem inkább szerepen belül történik? Amikor a szerepen belül van a szerep, amikor a pásztorfiúcskát játssza az opera betétben. Akkor kikacsint, de ugye a dupla csavar mögül. Próbálok békéltető lenni. Mohácsi János: Én nagyon szeretem a konfliktust, nehogy azt hidd, hogy összevesztem a Katival. Balogh Róbert: Vissza szeretném még hozni a pécsi előadást kicsit. Nem tudom, hogy négyszer vagy ötször láttam, de a ritmusa még itt volt a fejemben. Tényleg nagyon nagy várakozással és boldogsággal készültem gyermeki egész lényemmel, és bevallom őszintén nagyon-nagyon sok idő eltelt, amíg egyáltalán nevetni tudtam. Érdekel az, hogy miért vette elő ezt az előadást? Én pécsi előadást nem tökéletesnek, de olyan 95%-ig tökéletesnek érzem, a pécsi színházban a színészekből társulatot csinált. Amiket itt emlegetnek, egyetlen egy ilyen új megoldás született, ez a felajánlás, ami komolyabb színház eredmény volt. Az hogy lepkék vannak, nem hal… Nagyobb színházi megoldást nem láttam, mint ha ez egy esztétizáló előadás lenne. Mi volt a belső indok, hogy ezt a szöveget újra elővette? Bíró Kriszta: Milyen felajánlás? Balogh Róbert: Hogy az öccsét vigye el. Bíró Kriszta: Az a Vajda Milán, aki odalöki a fiát a halálnak, hogy inkább őt vigye el. Balogh Róbert: Akkor elnézést kérek. Az a fontos, hogy az előadás fontosabb eredményei, mivel nagyon erőteljes rendezőről van szó, számomra megismétlődtek, alig volt újdonság, tehát mi volt a belső ok, hogy ezt elővették?Mohácsi János: Egyrészt az, hogy ilyen szánalmas az eredmény részben azért van, mert nem tudtam átlépni a saját árnyékomon. Ez az egyik helyzet. A másik, hogy vannak bizonyos szövegeket, amik itt Pécsen lementek, sokat fogok mondani, 32-szer. És azt gondolom erről, hogy sokkal többet melóztunk rajta, sokkal többet nyitottuk fel a vénánkat az Isó-val annál, (illetve itt ez sokkal több részt az ő melója, mint az lenni szokott), sokkal többet melóztunk, sem mint hogy veszni hagyjam ezt az előadást. A másik oka pedig, hogy sokat beszéltünk a Palival arról, hogy mi lenne jó a társulatnak,és így merült fel ez a dolog. De még most sem bánom egyébként.Lévai Balázs: Azt akartam felvetni, hogy néhány nappal ezelőtt láttunk egy marosvásárhelyi Alkésztisz előadást, amiben szintén megjelent a halál. Sebestyén Aba formálta meg, és valóban a véletlen-e, vagy valamiféle alkotói közhangulat az, hogy a Csabához hasonlóan az Aba is egy nagyon elegáns figurát hozott. Sőt, az Aba igazán elegáns, disztingvált és visszafogott halál volt, a Csabánál ez némi demenciával párosult. El tudtok-e képzelni egyáltalán másik drámában vagy ugyanezekben egy másfajta halál megformálást? Háy János: Bármilyen halál megformálást el tudok képzelni. Kétszer volt halál élményem, de egyszer sem vizualizálódott a halál, de el tudom fogadni, hogy van ilyen lehetőség is. A Csaba és szerintem egyáltalán a halállal való dialógusok nagyon erősek. És az, ami ott kavarodik a végén, amire ti is utaltatok, hogy vidd el őt, inkább őt, nem, én felajánlom magamat helyette, ezek nekem nagyon hiteles és emberi gesztusok voltak. Ott hirtelenjében nagyon befeszült az előadás. De most hogy lehet ezt megcsinálni? A halál milyen legyen? Züllött alak? Milyen a halál? Van a halálnak fia? Szerintem ez jó választás, ezen elpoénkodni. Nyilván van egy metaforikus képünk, egyfajta idol, amit elképzelünk kaszával. Ezen végig ironizál az előadás, és megteremti, hogy miért nem olyan a halál, amilyennek elképzelték a középkori haláltánc festők, miért nem csontváz alakjába jött és miért nem kaszával. Bármilyen formája lehet, a lényeg az, hogy az a dialógus, ami a halállal kapcsolatban elhangzik, az nem egy valós dialógus, hanem egy belső monológnak egy dialogizált változata, ez a lényege. A halállal folyamatos dialógusba vagyunk, de belül, ez zajlik, ezt egyszerűen fogták, kiemelték a belső dialógust és megjelenítették. Én is ott vagyok, mert az én dialógusom is ki van emelve, ez az alfája és omegája az előadásnak, erre épül gyakorlatilag. Lévai Balázs: A főszereplő jelezte, hogy legyen vége. Laci még egy kérdést, jó? Én egy ilyen lelkiismeretes, becsületes néző vagyok, aki meg akar felelni a feladatnak, és az első perctől kezdve gondolkodtam ezen a lepke történeten, a lepke motívumon, aztán valahogy a felénél el is felejtem, de tudom, hogy a végén jönni fog, mert erőteljesen le van jelezve. Számodra az idealizált néző mit kezd ezzel a lepke motívummal? Mohácsi János: Szereti őt és gondolkodik rajta. Háy János: Én egy picit úgy látom a végét, most a tartalmi részeket leveszem, hogy többször van vége ennek az előadásnak, és olyan volt, mintha a különböző befejezési változatok lennének összegyűjtve, és az a lepke motívumos volt számomra Broadway verzió, a musicales befejezés. De tényleg olyan érzésem volt, lehet hülyeséget mondok, mintha lenne egyfajta ilyen típusa a dolognak, hogy hogy lehet lezárni, és mintha csináltál volna egy regisztert, hogy így, és így, és így lehet lezárni. Hál isten minden mögé került tartalom, tehát valami mindig bővült benne egy picit. Ez így volt? Mohácsi János: Igazából nem, de fel lehet mészárolni így is. Ez kivételesen olyan, aminek nagyon pontosan láttuk a végét valaha, és eléggé nyíl egyenesen tart a legvége felé. Az volt meg korábban is, és szerintem amire azt mondod, hogy több vége van, ott ha belegondolsz,ha jobban megrágod pontosan tudod, hogy ott még nincs vége a történetnek. Borzalmasan igyekeztem azon, hogy ne is keltsem a nézőben azt az érzést, hogy vége az előadásnak. Olyat már csináltam, amikor az volt a szándék, hogy úgy éljük meg, hogy ennek itt most vége van, és még sincs vége. De itt nem éltem ezzel a szenzációs rendezői fogással, hanem a végéig szerettem volna elmesélni a sztorit. Lévai Balázs: Köszönjük szépen, hogy eljöttetek és beszélgethettünk erről az előadásról, köszönjük a figyelmet, és holnap folytatjuk.Forrás: POSzT Fotók: Simara László
06.13. 13:51
Szinhaz.hu
Évadzáró díjakat adtak át az Örkényben
Évadzáró díjakat adtak át az Örkényben
Évadzáró társulati ülésén adták át a Pünkösti Andor- és a Doktor Varsányiné-díjakat az Örkény Színházban. Fotók: orkenyszinhaz.huMindkét díjat idén alapították, hagyományteremtő céllal. A Pünkösti Andor-díjat a nézők szavazatai alapján adták át az évad színészének, a Doktor Varsányiné-díjat pedig belső szavazással annak a nem színész kollégának, aki a színház dologozói szerint a legtöbbet tette azért, hogy a teátrum jól működjön.A 2013/2014-es évad Pünkösti Andor-díjasa Polgár Csaba lett, a Doktor Varsányiné-díjat Csunderlik Zita művészeti titkár és Csire Zoltán színpadmester-helyettes kapta.Forrás: orkenyszinhaz.hu
06.10. 09:18
Szinhaz.hu
A Vágyak Évada következik a Bartók Kamaraszínházban
A Vágyak Évada következik a Bartók Kamaraszínházban
Tragikomédia, kortárs magyar darab és gyerekszínházi bemutató is szerepel a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház jövő évi műsorán.A Bartók Kamaraszínház beszámolója:A Bartók Kamaraszínház Pimpáré és Vakvarjúcska című mesejátéka különdíjban részesült a VII. Kaposvári Nemzetközi Assitej Gyerek-és Ifjúsági Biennálén. A dunaújvárosi színház a közeljövőben több fesztiválon is részt vesz: a Mezítláb a parkban című előadással a VIDOR Fesztiválon, a Május! című előadással pedig a Vidéki Színházak Találkozóján a Tháliában. A következő színházi évad a Vágyak Évada. Első bemutatóként Moliére Amphitryon című tragikomédiája kerül színre a színház stúdiójában, Hegymegi Máté rendezésében, a főszerepben Nagy Zsolttal. A szöveget Szálinger Balázs költő, drámaíró jegyzi, kortárs szövegkezelése közelebb hozza a mai néző számára minden idők egyik legnagyobb drámaírójának remekét.A nagyteremben fiatal kortárs magyar drámaíró, Hamvai Kornél Sztálinváros című bohózatát mutatják be, amelynek különlegessége, hogy éppen annak az épületnek a kultúrházi avató ünnepségéről szól, amely most a Bartók Kamaraszínház otthona. Az előadás rendezője Tóth József, egyik főszereplője Vándor Éva, aki immár harmadik szerepét játssza a Duna-parti teátrumban. Ebben a produkcióban mutatkoznak be a színház új művészei: Páder Petra és Fritz Attila. Örkény István Kulcskeresők című művét az évad második felében a Stúdiószínpadon Király Attila rendezi, a főszerepeket Lapis Erika, Kiss Attila és Jászberényi Gábor játsszák. A nagyterem utolsó bemutatója az Anconai szerelmesek című olasz zenés játék. Az előadást Csizmadia Tibor rendezi, főszereplői Csankó Zoltán, Vándor Éva és Bozó Andrea. A Bartók Kamaraszínház a következő évadban 3 gyerekszínházi bemutatót és egy középiskolásoknak szóló tantermi projektet is műsorra tűz. A Bartók Táncszínház Play (játszótéri kalandjáték) címmel mutat be táncjátékot a gyerekeknek. Az est koreográfus-rendezői: Papp Éva és Hernicz Albert. Szaffi címmel az Egri Gárdonyi Géza Színház Táncszínháza és a Bartók Táncszínház közösen mutatnak be egy nagyszabású táncjátékot Jókai Mór azonos című művéből, amely mese az igazi kincs megtalálásáról a tánc varázslatával. A produkció koreográfus-rendezői: Topolánszky Tamás és Vári Bertalan. Az évad végén a legkisebbeknek készül Jeli Viktória- Tasnádi István- Darvas Ferenc Hepp!! című cirkuszi bohócjátéka, Ellinger Edina rendezésében, Tőkés Nikoletta, Gasparik Gábor és Fritz Attila főszereplésével. A tervek szerint folytatódik a színház aulájában a havi rendszerességgel jelentkező sorozat Vendégségben címmel, amelyben felkért pedagógusok egy-egy neves költőt, próza-és drámaírót hívnak meg. Jövőre is megrendezi a színház az immár hagyománnyá vált Ádámok és Évák Ünnepét, amelynek főrendezője Rubold Ödön lesz.Forrás: Bartók Kamaraszínház
06.08. 10:36
Szinhaz.hu
Színházi neveléssel kapcsolatos programok is várnak a POSzT-on
Színházi neveléssel kapcsolatos programok is várnak a POSzT-on
Június 7. és 12. között a színházi neveléssel kapcsolatos szakmai beszélgetések, előadások és prezentációk is szerepelnek a POSzT OFF-programjában. A színházi nevelés (színházpedagógia) nyilvánvaló közvetítő csatornát jelent a színház számára a fiatal generációk felé. Hogy az ifjúság megszólítására szükség van, nem vitás. De hogyan kell csinálni? Egyáltalán mi a cél: színházra nevelés vagy színházzal nevelés? Hogy lehet a legjobb eszközt a legjobb célhoz rendelni? Módszerek, ötletek, modellek – 6 nap 6 délutánján.Moderátor: Novák PéterA POSzT OFF Színházi Nevelés programja: június 7. 14:30, Palatinus Hotel A színházi nevelés magyarországi helyzete – kerekasztal beszélgetésekCziboly Ádám bevezetője: átfogó helyzetkép a színházi nevelés hazai helyzetéről az elmúlt színházi évadban lezajlott átfogó kutatás alapján. A Kerekasztal Színházi Nevelési Központ bemutatkozása. Idén a POSzT történetében először egy komplex színházi nevelési előadás is beválogatásra került a versenyprogramba, a Kerekasztal Színház és a Szputnyik Hajózási Társaság A hosszabbik út című előadása. Szabályozás és finanszírozás, szempontok a pályázatok elbírálásánál. Résztvevők: - Losonci Júlia (Emberi Erőforrások Minisztériuma)- Pálfi Erika (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet)- Zalán János (Nemzeti Kulturális Alap)A színházi nevelés státusza, célja és jelentősége a hazai színházi életben. Résztvevők: - Fekete Péter (Vidéki Színházigazgatók Egyesülete)- Hajós Zsuzsa (Független Előadó-művészeti Szövetség)- Sándor L. István (ASSITEJ)- Solténszky Tibor (Magyar Színházi Társaság)- Szabó Ágnes (Magyar Teátrumi Társaság)június 8. 14:30, Palatinus Hotel Kőszínházi kísérletekMadák Zsuzsanna és Mihály Péter prezentációja (Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg): A mi „kísérletünk” - Tantermi DeszkaHogyan „fogjon hozzá” egy színház? Mi kell ahhoz, hogy színházpedagógiai programokat indítson? Milyen tér, milyen végzettségű emberek, milyen műsorpolitika, mennyi pénz? Mit érdemes elkerülni indulásnál? A beszélgetés résztvevői: - Bárka Színház (Budapest): Vidovszky György, Gyevi-Bíró Eszter- Csiky Gergely Színház (Kaposvár): Gombos Péter- Hevesi Sándor Színház (Zalaegerszeg): Madák Zsuzsanna, Mihály Péter- Magyar Színház (Budapest): Sipos Imre, Kámán Orsolya, Márton Gábor- Vojtina Bábszínház (Debrecen): Láposi Terkajúnius 9. 14:30, Palatinus Hotel A színházi nevelés társadalmi felelősségeTakács Gábor prezentációja (Káva Kulturális Műhely): A részvétel lehetősége és felelősségeMely mértékben és kiknek a számára válnak hozzáférhetővé a színházi nevelési programok? Milyen határterületek kapcsolhatók ide? Színház és társadalmi felelősségvállalás. Társadalmi aktivitás, demokrácia és színház. A beszélgetés résztvevői: - Compagnie Pal Frenak: Juhász Dóra- Escargo Hajója (Pécs): Tóth Zoltán- Káva Kulturális Műhely: Takács Gábor- Szputnyik Hajózási Társaság: Róbert Júlia- UtcaSzak: Simon Balázsjúnius 10. 12:30, 13:30 és 15:00, Palatinus Hotel A német színházpedagógiai hazai kőszínházi adaptációi12:30 Mi és hogyan adaptálható Magyarországra a Németország színházaiban elterjedt színházpedagógiai mozgalomból? Milyen feltételek szükségesek az adaptációhoz?A beszélgetés résztvevői: - Katona József Színház (Budapest): Máté Gábor, Végh Ildikó- Örkény István Színház (Budapest): Mácsai Pál, Neudold Júlia13:30 a Fényevőkhöz kapcsolódó feldolgozó foglalkozás középiskolásokkal (45 perc)15:00 Rendszerhiba – a Katona József Színház Ifjúsági Programjának előadása (90 perc)június 11., 15:00 és 19:30, Pécsi Nemzeti Színház – Nagyszínház Kerekasztal Színház – Szputnyik Hajózási Társaság: A hosszabbik út Nick Hornby regénye nyomán színházi nevelési előadás középiskolások részére - a versenyprogram részejúnius 12. 11:00 és 14:30, Palatinus Hotel11:00 Szakmai beszélgetés Kerekasztal Színház – Szputnyik Hajózási Társaság: A hosszabbik út c. versenyprogramban szereplő előadásához kapcsolódóan14:30 Osztályterem-színházSzkéné Színház – FÜGE: Kő, papír, ollóosztályterem-színházi előadás (50 perc) játsszák: Stork Natasa, Keresztény Tamás, Herczeg Tamásdramaturg, drámapedagógiai konzulens: Végvári Viktóriaíró-rendező: Pass AndreaFÜGE: Tantermi Színházi Projektbeszámoló a tapasztalatokról: Perjési ÉvaKolibri Gyermek- és Ifjúsági Színházprezentáció: Novák János, Czupi Dániel, Kálócz LászlóBeszélgetés a három prezentáció közreműködőivel: Új műfaj-e az osztályterem-színház? Mire jó a pár színész által iskolákban előadott osztályterem-színház? Megéri-e ilyen programot indítani egy színháznak? Ha igen, miért? Mit profitálhat belőle szakmailag és közönségkapcsolatok szempontjából?A programhoz kapcsolódó OFF előadások (Színházi nevelés +):Június 9.,10.00, Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet:UtcaSzak: Csodálatos Lajos életeA program előzetes regisztrációhoz kötött!Június 10., 18.00, Zsolnay Kulturális Negyed, Bóbita Bábszínház:Budapest Bábszínház: SemmiJúnius 11., 18.00, Zsolnay Kulturális Negyed, E78 Tánc-és Zeneterem:Kolibri Gyermek-és Ifjúsági Színház: Csöngő
06.06. 11:34
Szinhaz.hu
Közös rendezvénnyel kezdik az évadot a szabadtéri színházak
Közös rendezvénnyel kezdik az évadot a szabadtéri színházak
Kezdődik a szabadtéri színházi szezon: összművészeti fesztiválokkal, sokszínű programmal várják a nyári évadban a közönséget a szabadtéri színházak, amelyek szombaton közös rendezvénnyel indítják az évadot. A Szabadtéri Színházak Szövetsége keddi budapesti sajtótájékoztatóján Gedeon József ügyvezető elmondta: a 1997-ben alakult szervezet 9 tagjának az elmúlt évben összesen 28 bemutatója volt, 210 ezren nézték meg produkcióikat és 340 előadást tartottak. Kiemelte: az idén is széles műfaji kínálattal, egész nyáron színvonalas programokkal, prózai és zenés színházi produkciókkal, komoly- és könnyűzenei koncertekkel, táncelőadásokkal, kiállításokkal, filmvetítésekkel, konferenciákkal és gyerekműsorokkal várják a nézőket. Elmondta: költségvetési támogatásuk évről évre kisebb, így a bemutatók száma csökken és kevesebb önálló produkció születik. Arról beszélt, hogy szeretnék, ha legalább egy évre előre tervezhetnének. Elmondta: a legnagyobb probléma az, hogy bár az önkormányzati támogatás mellett a minisztériumtól pályázat alapján kapják a támogatást, olyan későn tudják meg ezeket az összegeket, hogy tervezhetetlen az évad. Újdonságként említette, hogy öt színház részvételével közös évadnyitással hívják fel a figyelmet a szabadtéri színházakra: szombaton mindenki a saját színházában szervez nyitó programot.Bán Teodóra, a Budapesti Nyári Fesztivál igazgatója elmondta: mintegy három hónapon át két helyszínen több mint száz programmal várják a közönséget. Kiemelte: már a közös megnyitó előtt, június 6-án megtartják a Piszkos Fred, a kapitány című darab premierjét a Városmajori Szabadtéri Színpadon. Elmondta: a Margitszigeti Szabadtéri Színpadot június 13-án nyitják Snétberger Ferenc gitárművész koncertjével. A Shakespeare-évhez kapcsolódva minifesztivált szerveznek, amelynek középpontja június 21-én a londoni Globe Színház Hamlet előadása lesz. Mint sorolta, vendégül látják a moszkvai klasszikus balett-társulatot, az új bemutatók között az Operaházzal közös júliusi premiert, a Carment említette, és mint mondta, augusztusban az Aidát is műsorra tűzik. A programok közül kiemelte Lajkó Félix a Dohnányi Zenekarral közös fellépését, és a Buena Vista Social Club búcsúkoncertjét, a My Fair Lady című musicalt és a Székely Dózsa György című táncszínházi előadást. Nyakó Béla, a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza igazgatója elmondta: az évad a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljával indul és a Várszínházi Estékkel zárul. A fesztiválon a határon túli előadások mellett az idén több magyarországi produkció is megjelenik, a 26. alkalommal megszervezett esemény programját Stuber Andrea színikritikus állította össze. A fesztiválon 18 versenyelőadás és 7 versenyen kívüli produkció látható. A kisvárdai Várszínházi Esték programján a gyerekelőadások mellett a Csakazértis szerelem, a Mágnás Miska, a Fergeteges című produkciót is műsorra tűzik, és A vörös malom című musicalt mutatják be Miklós Tiborra emlékezve.Kőszegi VárszínházPócza Zoltán, a Kőszegi Várszínház igazgatója elmondta: megemlékeznek a Shakespeare-évfordulóról, a Vízkereszt, vagy bánom is című előadással, a holokauszt évfordulóhoz kapcsolódva a Rose című darabot tűzik műsorra. A programok sorából kiemelte a Csodalámpa című bemutatót és az évadot záró Ostromopera című mű ősbemutatóját. Kálnoki-Gyöngyössy Márton, a Szentendrei Teátrum és Nyár ügyvezetője elmondta: az Örkény Színházzal közös Mácsai Pál rendezte Übü király bemutatójával indul a szezon, emellett az Orlai Produkcióval közös bemutatatót, a Happy Endinget emelte ki. Elmondta: koncertek, gyerekelőadások, és több fesztivál - köztük a IX. Szentendre éjjel-nappal nyitva - kíséri végig a nyarat. Vásárhelyi Nóra, a Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis vezetője elmondta: a szombati közös évadkezdésen Mátyás Irénre, a színház egy éve elhunyt alapító igazgatójára emlékeznek. Mint mondta teret biztosítva a fiatal művészeknek az alkotásra. Az előadások közül a HUPS! Crew produkcióját, a Szentivánéji álom előadását és Gergye Krisztián Marat/Sade-rendezését emelte ki.Gyulai Várszínház Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatójaként elmondta: az 51. évadot rendezik meg június 27-től augusztus 10-ig összművészeti fesztiválként. Mint sorolta, David Doiashvili rendezésében a Szentivánéji álmot, Sopsits Árpád színrevitelében a Szerb Antal Utas és holdvilág című művéből készült produkciót, Bagó Bertalan rendezésében a 3:1 a szerelem javára című darabot mutatják be. Elmondta: a X. Shakespeare Fesztiválon - amelyet július 3. és 13. között rendeznek meg - a londoni Globe Színház a Sok hűhó semmiért című darabot mutatja be Max Webster rendezésében, Luk Perceval rendezésében pedig a Hamlet látható. A lengyel Hamletről, a chilei Othellóról, emellett Caroll Vanwelden koncertjéről is szólt. Mint sorolta látható lesz a Lear király Cserhalmi György főszereplésével, és konferenciát is szerveznek. A Szegedi Szabadtéri Játékok július 4-én induló programsorozatára Herczeg Tamás igazgató szerint 70-75 ezer látogatót várnak. Beszélt arról, hogy 83 év után a négyezer fős nézőteret megfordították, jelentős színpadtechnikai fejlesztést valósítottak meg. Az évadot a Zorba, a görög című darab nyitja, Harangozó Gyula művészeti igazgató rendezésében. Az újdonságok között szólt, a non-replica változatban műsorra tűzött Mamma Mia! című musicalről és arról, hogy Gerard Depardieu szereplésével mutatják be Kodály Háry Jánosát.Forrás: MTI
06.04. 07:05
Szinhaz.hu
A "kemény mag" - Videóbeszámoló Pécsről
A "kemény mag" - Videóbeszámoló Pécsről
Beszámoló a II. Pécsi Családi Színházi Fesztivál hatodik napjáról – videóval.A kemény mag - sok fesztiválozó gyerek vasárnap több előadást is végignézett A vasárnap három előadással várta a nézőket. A délután végére kiderült, volt olyan fesztiválozó gyerek, aki a mai napon több előadást is végignézett. Délelőtt az Örkény István Színház Czigány Zoltán: Csoda és Kósza című meséjéből színpadi hangjátékát láthattuk. A szokatlan vállalkozásról a szereplők Pogány Judit, Gálffi László és Znamenák István, valamint a rendező Mácsai Pál is beszél videónkban.Csoda és kósza (fotó: Gordon Eszter, orkenyszinhaz.hu)Délután a kecskeméti Katona József Színház előadása folytatta a sort: Muszty Bea-Dobay András: MacVedel, a kalózkísértet, Fige Attila rendezésében. A zenés produkció inkább nagyobb gyerekeknek szólt, a történetről Németh Virág, dramaturg árul el többet videónkban. A napot a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház előadása zárta: Erich Kästner Emil és a detektívek című regényét Horváth Péter és Novák János alkalmazta színpadra. A tizenéves generáció érezte legközelebb magához ezt a produkciót, hiszen a főszereplők világa teljesen maira lett hangolva, és az előadás zenéje is ezt a közelséget erősítette. Videónkban az Emilt játszó Zsíros Viktor, és a rendező, Farkas Ignác szólalnak meg. A színház főügyelője, Háber László is a mai napról mesél.Tudósított: Keszthelyi Kinga
06.02. 15:39
Szinhaz.hu
14 független előadással jön a ZAKO Fesztivál!
14 független előadással jön a ZAKO Fesztivál!
Július 2-12. között második alkalommal rendezik meg a Zalaegerszegi Kortárs Művészeti Fesztivált, amelynek programjában tizennégy független színházi előadást láthat a Kvártélyház közönsége. A szervezők ajánlója:Nyolcadik évadát kezdi idén a Kvártélyház Nyári Színház, amelyhez kapcsolódva most is lesz ZAKO Fesztivál. A Manna Kulturális Egyesület és a Kvártélyház közös szervezésében megrendezett Zalaegerszegi Kortárs Művészeti Fesztiválon tavaly két héten át vendégeskedtek független előadások a Kvártélyház színpadán. Újdonság volt a program; és a visszajelzések, valamint a telt házas előadások alapján a szervezők úgy érezték, idén is érdemes folytatni a kezdeményezést.A tíznapos fesztiválon tizennégy előadáson, valamint a Momentán társulat jóvoltából két ingyenes eseményen vehet részt a Zalaegerszegre látogató közönség. A fesztivál helyszíne ezúttal is a Kvártélyház Szabadtéri Színház lesz. Az idei válogatás a mai független színházi alkotók szórakoztató, izgalmas és kísérletező színházi munkáival ismerteti meg a Zalaegerszegre látogató közönséget. Két produkció kifejezetten a kicsiknek szól: a Holdvilág Kamaraszínház Szélike királykisasszonya, és Fabók Mancsi Bábszínháza Vitéz László előadása.A hazai kortárs szerzők közül Vinnai András, Tasnádi István egy-egy műve és Pataki Éva zenés darabja, az Edith és Marlene tekinthető meg.A külföldi kortársak közül a katalán Galceran és a skót David Grieg darabja lesz látható. Az előbbi az évek óta sikerrel futó Grönholm-módszer, ami egy kíméletlen, de humorral teli állásinterjút mutat be. Utóbbi, a Szentivánéj pedig két szingli történetét mutatja be Pelsőczy Réka és Kocsis Gergely előadásában, akik ismeretlenül keveredve egymás mellé végigmulatják Szent Iván éjjelét és talán egymásba is szeretnek.Klasszikusok is szerepelnek a programban: Örkény, Brecht és Hrabal egy-egy műve kortárs feldolgozásban lesz látható: a Macskajátékot Béres Ilona és Tordai Teri előadásában, a Kaukázusi krétakör parafrázisát Dominó címen a győri FAQ társulat, a Sörgyári Capricciót a szegedi SZ-projekt társulat adaptációjában tekintheti meg a közönség.SzentivánéjIdén is lesz a programban koncert: Tompos Kátya, a Nemzeti Színház művésznője a Keresztül Európán című lemezének anyagát adja elő. A Mucsi Zoltán és Scherer Péter nevével fémjelzett Nézőművészeti Kft. előadásából megismerheti a közönség, hogyan kell nagybetűs nézővé válni a színházban. Műfajában izgalmas a Momentán társulat Rögvest-je, ami az improvizációra épül – így előre elmondhatatlan, hogy miről is fog szólni.A mustra idei vendége Vinnai András lesz, az ő írásából készült a fesztivál programjában szereplő A férfiak szexuális világa című előadás. Az írót a Momentán társulat tagjai mutatják be július 7-én este, zenés felolvasóesttel tarkított beszélgetés keretében. Jegyeket a helyszínen, a Kvártélyház kihelyezett jegypénztárában (Zalaegerszeg, Kossuth tér) lehet megvásárolni, valamint hamarosan az interneten is lehetőség lesz belépőt váltani a www.kvartelyhaz.hu címen keresztül. A jegyárak előadásonként 1000 és 3000 forint között változnak, de bérlet is vásárolható lesz a fesztiválra.A férfiak szexuális világa (Janklovics Péter, Bánki Gergely, Vinnai András) Részletes program: július 2. - 20:30Hrabal: Sörgyári Capriccio július 3. - 20:30Tasnádi István: Nézőművészeti Főiskola július 4. - 17:00Benedek Elek: Szélike Királykisasszony július 5. - 20:30David Grieg: Szentivánéj július 5. - 22:00Momentán: Záróra július 6. - 20:30Rögvest július 7. - 20:30Dominó július 7. - 22:00Momentán: Bemutat(koz)ó Vinnai András kortárs író július 8. - 20:30Vinnai András: A férfiak szexuális világa július 9. - 20:30Jordi Galceran: A Grönholm-módszer július 10. - 20:30Keresztül Európán - Tompos Kátya koncert július 11. - 18:00Vitéz László és Vas Juliska július 11. - 20:30Pataki Éva: Edith és Marlene július 12. - 20:30Örkény – Berényi: A Szkalla lányokHelyszín: Kvártélyház Szabadtéri Színház (Zalaegerszeg, Széchényi tér 3-5.)Információ: +36/20/4410659, info@kvartelyhaz.hu
06.02. 14:56
Szinhaz.hu
Székely Gábor rendező 70 éves
Székely Gábor rendező 70 éves
Székely Gábor Kossuth-díjas rendező május 26-án tölti be hetvenedik életévét. Székely Gábor pályájáról:Jászberényben született. A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán Major Tamás tanítványaként végzett, évfolyamtársa volt Zsámbéki Gábor. Vizsgarendezése alapján szerződtette 1968-ban Berényi Gábor a Szolnoki SzigligetiSzínházhoz, ahol 1971-ig rendező, majd 1971-78-ban főrendező és 1972-1978 között a színház igazgatója volt. Ő és a Kaposvárra került Zsámbéki is szinte azonos időben rendezték meg Csehov Sirályát, mindketten ezzel hirdették meg színházi programjukat, a kemény, illúziótlan előadások új korszak kezdetét jelentették, megújították a magyar színházi életet és nyelvezetet. Székely újjászervezte a társulatot, rendezni hívta Gazdag Gyulát, Valló Pétert, Paál Istvánt. Színházában Örkény István darabjai kiemelt szerepet kaptak, s a Tóték után Székely inspirációjára készült el a Macskajáték színpadi változata is, valamint Shakespeare Athéni Timonja, amelynek a rendező aktuális tartalmat is adott.Többször hívták Budapestre, Várkonyi Zoltán a Vígszínházba csábította, de nemet mondott. 1978-ban aztán a kulturális vezetés jóváhagyásával őt főrendezőként, Zsámbékit vezető rendezőként kérték fel a Nemzeti Színház megreformálására, s elvállalták a feladatot. A két sikeres vidéki színháznál már bizonyított néhány színésztársukkal együtt próbálták meghonosítani színházújítói tapasztalataikat, de a "modernkedést" kifogásoló színésznagyságokkal és egy idő után a politika alakítóival is szembekerültek. Állandósultak a konfliktusok, elkezdődött egyfajta visszarendeződés is, Kornis Mihály Halleluja című darabjának bemutatásával pedig elfogyott a politika türelme.A kulturális vezetés végül 1982-ben "a pozitív szocialista társadalmi célok védelme" érdekében menesztésük mellett döntött. A botránytól tartva arra lehetőséget biztosítottak nekik, hogy önálló társulatot alakítsanak a budapesti Katona József Színházban, amely korábban a Nemzeti kamaraszínháza volt. Székely Gábor igazgatói, Zsámbéki Gábor művészeti vezetői megbízást kapott, s a Nemzeti társulatának 32 tagja követte őket. A Katonában igazi társulatot teremtettek, modern, színvonalas, izgalmas alkotóműhelyt hoztak létre. Székely Gábor 1989-ben távozott a színház éléről, az okokról soha nem beszélt nyilvánosan - talán úgy érezte, hogy a régi lendület és harmónia kissé már megtört. Néhány évig tanított, újabb színházépítési feladatot 1994-ben kapott, amikor az Új Színházat vezethette. Innen négy év múlva mennie kellett: pályázott ugyan a folytatásért, ám a szakmai zsűri javaslata ellenére a fővárosi vezetés leváltotta azzal az indoklással, hogy a színház nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Székely azóta nem rendez, csak tanít, interjúkat nem ad, a közélettől visszavonult. A maximalista művész a szakma jövőjét illetően nem derűlátó, egzisztenciális csődtől tart, mert az egyetemen frissen végzett növendékek nem tudnak hova szerződni.Székely Gábor 1973-tól volt a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanársegéde, Major Tamás mellett, majd a főiskola adjunktusa, docense, 1991-től egyetemi tanára, 2001-től rektora, a tisztségről 2006-ban lemondott. Első rendezői osztályát 1990-ben indította, tanítványai közül számosan a magyar színházi élet meghatározó művészei. Emlékezetes, sőt nemzetközi hírű rendezései közé tartozik Büchner: Woyczek, Danton halála, Csehov: Sirály, Három nővér, Mrozek: Emigránsok, Füst Milán: Boldogtalanok, Catullus, Szuhovo-Kobilin Tarelkin halála, Örkény: Tóték, Macskajáték. Többször rendezett külföldön is, többek között Prágában, Újvidéken, Helsinkiben valamint Stuttgartban. Művészi tevékenysége elismeréséül 1974-ben Jászai Mari-díjat, 1978-ban érdemes művész, 1986-ban kiváló művész címet kapott, 1988-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja, 1998-ban elnyerte a színikritikusok díját, 2001-ben a Soros-alapítvány alkotói díját.Forrás: Színház.hu, MTI, Oszmi
05.26. 14:14
Szinhaz.hu
Jövő héten indul a 14. POSZT - Huszti Péter lakatolni is fog
Jövő héten indul a 14. POSZT - Huszti Péter lakatolni is fog
Jövő csütörtökön kezdődik a 14. Pécsi Országos Színházi Találkozó. A tíznapos fesztivál sajtótájékoztatóján a teljes programot ismertették. Összeállt a POSZT programBizonytalan a fesztivál költségvetése A sajtótájékoztatót Pécs alpolgármestere nyitotta, aki elmondta, a város annak reményében támogatja a POSZT-ot, hogy a színházi szakma otthonra lel és szakmai konszenzust tud teremteni náluk. „Idén is 65 millió forintot szánunk a fesztiválra" - közölte Nagy Csaba.A fesztivál anyagi helyzetét a POSZT egyik ügyvezető igazgatója részletezte: „A szerződések 99 százalékát megkötöttük, de pillanatnyilag még nem tudjuk hivatalosan, milyen központi forrásra számíthatunk. Ezért nem tudom azt mondani, hogy az összes tervezett programot meg tudjuk majd valósítani. Egyelőre az biztos, hogy 10 millió forintot kapunk miniszteri keretből, de az NKA meghívásos pályázatának eredményére még várunk". Stenczer Béla tájékoztatása szerint, az említett pályázaton májusban már hirdettek eredményt, de azt végül visszavonták. Stenczer Béla arról is beszámolt, hogy a bizonytalanság ellenére a látogatókat gazdag program várja, a jegyek nagy részét már értékesítették.Múltidéző kiállításokkal is vár a POSZTAz idei OFF programkínálatában kiemelkedően hangsúlyos szerepet kapnak a kiállítások. A Díva, színész, nő című kiállítás a 100 éve született Mészáros Ágira, Lukács Margitra és Tolnay Klárira emlékezik. A LÁTVÁNYTÉR ez évi tárlata az elmúlt két színházi évad legjobb jelmezeit, díszleteit mutatja be makettek, fotók, látványtervek és előadásrészletek segítségével.A POSzT kezdete óta a teljes magyar színházi szakma találkozója kíván lenni, de valamennyi társulat bemutatkozására nincs lehetőség, ezért idén egy gesztussal, plakátjaikon találkoznak a magyar színházi élet alkotói a fesztiválon. Kiposztolva címmel tekinthető majd meg ugyanis az a kiállítás, melyen 91 társulat közel 400 plakátja lesz látható, a 011 Alkotócsoporttól a Nemzeti Színházakon át a Weöres Sándor Színházig. Kiállítása lesz a díszvendég Huszti Péternek, Bagossy Levente tervezőnek, Ilovszky Béla színházi fotósnak, Molnár Éva iparművésznek.A Magyar Képzőművészeti Egyetem bábtervező hallgatóinak munkáit mutatja be a BÁB-EL tárlat. Az érdeklődők megismerhetik a pécsi animáció történetét, hang- és fénytechnikai bemutató keretében tekinthetik meg a legújabb színházi eszközöket.A Zsidó színész-sorsok a „hálátlan hazában", 1939–1944 című kiállítás hetven évvel az események után először szembesíti a látogatókat azzal, hogy a száműzött művészek nem adták fel, és megpróbálták túlélni a vészkorszak félelmetes éveit. A tárlat egyúttal mementó is: az emberiség történetének egyik legnagyobb tragédiájában elveszített magyar színészek, színházi szakemberek alakját idézi fel.A színházi nevelésről is szó esik majdIdén a POSZT kiemelten foglalkozik a színházi nevelés, színházpedagógia kérdésével. Központi kérdéssé vált ugyanis minden társulat és színház számára, hogyan lehet megszólítani a gyermek- és ifjúsági közönséget; számukra milyen programokat kínálhatnak, amelyek színházilag érvényesek, pedagógiailag relevánsak, és túllépnek a tradicionális nézői szerepen. A fesztivál hat napos programsorozat keretében keresi a választ a kérdésekre, felmutatva a lehetséges utakat.Ennek kapcsán Végvári Viktória drámapedagógus elmondta, kerekasztal beszélgetésekkel, vitákkal, prezentációkkal várják az érdeklődőket hat délutánon át a szervezők. "Fontos kérdéssé vált tehát a színházi nevelés, mint szakma tisztázása, definiálása, elhelyezése a mai magyar színházi életben – a POSZT-on megjelenő programsorozat erre tesz kísérletet. A beszélgetéseken kívül az érdeklődők betekinthetnek a gyakorlatba is: láthatnak előadást feldolgozó foglalkozást (a Katona József Színház Fényevők című előadásához kapcsolódva), osztályterem-színházat (Kő, papír, olló), és fiatalok által létrehozott előadást (Katona Ifjúsági Program: Rendszerhiba) is" - tette hozzá Végvári Viktória.Cirkuszművészek is POSZTolnakArról, hogy az idén 60 éves MACIVA kiemelt partnerként vesz részt a programban, Kriza Zsigmond elnök beszélt. Emlékeztetett, hogy korábban olyan fantasztikus művészek is felléptek a cirkuszban, mint Latabár Kálmán, Bessenyei Ferenc vagy Tolnay Klári, az ő idejükben évente közel hatszázezer néző kereste fel a Fővárosi Nagycirkuszt. "A rendszerváltás után háttérbe szorult a cirkuszművészet, ezért azt a célt tűztük magunk elé, hogy helyreállítjuk a cirkusz becsületét. Míg 2011-ben előfordult, hogy a Nagycirkuszban néhány tucatnyi ember előtt játszottunk, ma már ismét közelítünk az ezres nézőszám átlaghoz. Köszönet illeti a POSZT szervezőit, hogy most lehetőséget adnak arra, hogy megmutassuk az értékeinket a Magyar cirkuszcsillagok című produkciónkkal és a gálaesten a Recirquel társulat közreműködésével" - fogalmazott Kriza Zsigmond, akitől Huszti Péter, a fesztivál idei díszvendége vette át a szót.Huszti Péter is lakatolni fog„Eszembe jutott az a gyönyörűen naiv gondolat, amit Jászai Marinál olvastam, miszerint a színházban az igazság győzedelmeskedik, és a rossz elnyeri büntetését. Én eddig nem mernék elmenni, de úgy vélem, a színház otthonos lehet az embernek. (...) Azt vallom, amit mestereimtől Nádasdy Kálmántól, Várkonyi Zoltántól, Ádám Ottótól tanultam: fontos, hogy az örökségünket ápoljuk, és a színház olyan érték, amit a fiatalság hazavihet magával, ami erőt és hitet ad. A POSZT pedig ünnep, hiszen a fesztivál idején színházról gondolkodunk, színházról vitatkozunk" - mondta el Huszti Péter, aki ...Sárból, napsugárból... című estjét viszi a fesztiválra, amelyben saját szerepeiről vall és megidézi felejthetetlen játszótársait: Tolnay Klárit, Pécsi Sándort, Mensáros Lászlót, Kiss Manyit, Feleki Kamillt, Bessenyei Ferencet. Huszti Péterhez "lakatolás" közben is lehet csatlakozni - tájékoztatott Kőhalmi Andrea, a POSZT másik ügyvezetője, aki felidézte, hogy mivel a szerelmesek első pécsi lakatfala betelt, múlt évben újat kellett létesíteni, amelyet az első lakattal Bodrogi Gyula díszvendég avatott fel. Új díjat adnak át a gálaestenA sajtótájékoztatón részt vett Mihályi Győző, a Színházi Dolgozók Szakszervezetének elnöke is, aki bejelentette, hogy szervezetük Básti Juli fővédnökségével megalapítja a Básti Lajos-díjat, amellyel a POSZT gálaestjén fognak elismerni egy színészt, aki kiemelkedő alakítást nyújt. Tények az idei POSZT-ról:A Pécsi Országos Színházi Találkozót idén június 5-14. között immár 14. alkalommal rendezik meg Pécsett. A fesztivál díszvendége az idén hetvenedik születésnapját ünneplő Huszti Péter Kossuth- és Jászai Mari díjas színművész, rendező, Érdemes- és Kiváló Művész.A 2014-es válogatók, Császár Angela színművész és Sándor L. István színházi kritikus 2013. március 1. és 2014. március 9. között összesen 32 262 km-t utazott, több mint 300 előadást tekintett meg határon innen és túl. Saját bevallásuk szerint legfőbb alapelvük a szakmai minőség volt: az, hogy milyen alkotói és színészi teljesítmények jelennek meg az előadásokban.A versenybe végül 13 előadás került, melyek közül 6 érkezik Budapestről (Pesti Színház, Örkény Színház, 2 darab a Katona József Színházból, melyek közül az egyik koprodukció a szabadkai színházzal, a Vádli a Szkéné és a Füge közös produkciója, illetve a Kerekasztal és a Szputnyik közös produkciója), 4 vidékről (Nyíregyháza, 2 előadás Miskolcról, a kaposvári és a pécsi színház közös produkciója), 3 határon túli színházból (Újvidék, Kolozsvár, Marosvásárhely).Érdekesség, hogy Székely Csaba Bánya trilógiájának egy-egy darabja immár harmadik éve versenyez a legjobb előadások között. Tíz év után másodszor lépnek fel az újvidéki színház művészei. A POSZT történetében először került be a válogatásba egy színházi nevelési program keretében készült alkotás. A produkciók fele klasszikus színdarabokból született átirat illetve regényből készült színpadi adaptáció.Tudósított: Színház.hu
05.26. 13:48
Szinhaz.hu
Másodszor rendezik meg a Pécsi Családi Színházi Fesztivált
Másodszor rendezik meg a Pécsi Családi Színházi Fesztivált
11 hazai teátrum 13 produkcióját kínálja a közönségnek a 2. Pécsi Családi Színházi Fesztivál, amelyet május 27. és június 2. között a Pécsi Országos Színházi Találkozó felvezetéseként rendeznek meg. A fesztivál szándéka, hogy olyan nívós előadásokat hívjon meg, amelyeket a felnőtt családtagok is szívesen megnéznek, tehát igyekszik nem csak egy-egy korosztályt, hanem a teljes családot nézői közé invitálni.Rázga Miklós, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója korábban elmondta: a tavalyi ötnapos eseménysorozat sikerén felbuzdulva döntöttek úgy, hogy idén is megrendezik a programot. Egy esztendővel ezelőtt összesen négyezren vettek részt az előadásokon; mindegyiken pótszékeket kellett biztosítani a közönség számára. Az idén ezért már hét napon át tart a rendezvény."Azt gondoljuk, hogy fesztivál - amellett, hogy megismerteti és megkedvelteti a fiatal nézőkkel a színházat, mint kulturális műfajt - egyben inspirál is a felhasznált irodalmi művek, s talán más könyvek elolvasására is" – fejezte ki reményét a direktor.A fesztivál programja:Május 27. Kedd15.00 Diótörő – Pécsi Balett / Nagyszínház15.00 Ágacska – Pécsi Nemzeti Színház / KamaraszínházMájus 28. Szerda17.00 Légy jó mindhalálig – Veszprémi Petőfi Színház / Nagyszínház15.00 Csalóka Péter – Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza / KamaraszínházMájus 29. Csütörtök17.00 Négyszögletű kerek erdő – Miskolci Nemzeti Színház / Nagyszínház15.00 Mátyás Mesék – Szegedi Nemzeti Színház / KamaraszínházMájus 30. Péntek17.00 A kőszívű ember fiai – Pécsi Nemzeti Színház / Nagyszínház15.00 Kincsek Szigete – Vörösmarty Színház, Székesfehérvár / KamaraszínházMájus 31. Szombat17.00 Világszép nádszálkisasszony - Csiky Gergely Színház, Kaposvár / Nagyszínház15.00 Nyolckor a bárkán – Békéscsabai Jókai Színház / KamaraszínházJúnius 1. Vasárnap11.00 Csoda és Kósza – Örkény István Színház, Budapest / Nagyszínház17.00 Emil és a detektívek – Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg / Nagyszínház15.00 MacVedel, a kalózkísértet – Kecskeméti Katona József Színház / KamaraszínházJúnius 2. Hétfő17.00 Meseszép – PTE Táncegyüttes, Pécs / Kamaraszínház
05.24. 09:00
Szinhaz.hu
Másodszor rendezik meg a Pécsi Családi Színházi Fesztivált
Másodszor rendezik meg a Pécsi Családi Színházi Fesztivált
11 hazai teátrum 13 produkcióját kínálja a közönségnek a 2. Pécsi Családi Színházi Fesztivál, amelyet május 27. és június 2. között a Pécsi Országos Színházi Találkozó felvezetéseként rendeznek meg. A fesztivál szándéka, hogy olyan nívós előadásokat hívjon meg, amelyeket a felnőtt családtagok is szívesen megnéznek, tehát igyekszik nem csak egy-egy korosztályt, hanem a teljes családot nézői közé invitálni.Rázga Miklós, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója korábban elmondta: a tavalyi ötnapos eseménysorozat sikerén felbuzdulva döntöttek úgy, hogy idén is megrendezik a programot. Egy esztendővel ezelőtt összesen négyezren vettek részt az előadásokon; mindegyiken pótszékeket kellett biztosítani a közönség számára. Az idén ezért már hét napon át tart a rendezvény."Azt gondoljuk, hogy fesztivál - amellett, hogy megismerteti és megkedvelteti a fiatal nézőkkel a színházat, mint kulturális műfajt - egyben inspirál is a felhasznált irodalmi művek, s talán más könyvek elolvasására is" – fejezte ki reményét a direktor.A fesztivál programja:Május 27. Kedd15.00 Diótörő – Pécsi Balett / Nagyszínház15.00 Ágacska – Pécsi Nemzeti Színház / KamaraszínházMájus 28. Szerda17.00 Légy jó mindhalálig – Veszprémi Petőfi Színház / Nagyszínház15.00 Csalóka Péter – Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza / KamaraszínházMájus 29. Csütörtök17.00 Négyszögletű kerek erdő – Miskolci Nemzeti Színház / Nagyszínház15.00 Mátyás Mesék – Szegedi Nemzeti Színház / KamaraszínházMájus 30. Péntek17.00 A kőszívű ember fiai – Pécsi Nemzeti Színház / Nagyszínház15.00 Kincsek Szigete – Vörösmarty Színház, Székesfehérvár / KamaraszínházMájus 31. Szombat17.00 Világszép nádszálkisasszony - Csiky Gergely Színház, Kaposvár / Nagyszínház15.00 Nyolckor a bárkán – Békéscsabai Jókai Színház / KamaraszínházJúnius 1. Vasárnap11.00 Csoda és Kósza – Örkény István Színház, Budapest / Nagyszínház17.00 Emil és a detektívek – Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg / Nagyszínház15.00 MacVedel, a kalózkísértet – Kecskeméti Katona József Színház / KamaraszínházJúnius 2. Hétfő17.00 Meseszép – PTE Táncegyüttes, Pécs / Kamaraszínház
05.24. 09:00
Szinhaz.hu
A fekete ruhás nő két arca - Stuart Mária az Örkényben
A fekete ruhás nő két arca - Stuart Mária az Örkényben
Május 17-én mutatta be az Örkény Színház Schiller Stuart Mária című darabját Gáspár Ildikó rendezésében, Szandtner Anna és Hámori Gabriella főszereplésével. Ajánló az előadás elé:„Jaj a szegény Áldozatnak, ha ugyanaz a száj Mondja ki a törvényt s ítéletet!"Stuart Mária skót királynő tíz éve fogoly Angliában, mert kétségbe vonta Erzsébet jogát az angol trónra. Tíz éve vár a szabadságra. Kivégezni nem lehet, míg nincs rá indok és védik a katolikus nagyhatalmak. Erzsébet ingadozik: éljen vagy haljon Mária? Törvény sújtson le rá, vagy orgyilkos keze? S ha törvény ítéli el – mert az angol bírák úgy szavaznak, ahogy királynőjük parancsolja – eltűri-e a nép, hogy az uralkodó kivégeztesse rokonát és riválisát? A két királynő tíz év után találkozik. S e találkozás során mindketten kívül kerülnek törvényen, erkölcsön és politikán: nem marad köztük más, csak a gyűlölet.A történelmet a győztesek írják. A remekműveket a vesztesek ihletik.Gáspár Ildikó rendező a Stuart Máriáról:A darab már régebb óta érdekelt, de először csak ötlet szintjén vetettem föl, hogy az Örkényben előadhatnánk. Aztán eszembe jutott, hogy milyen jó lenne Hámori Gabival és Szandtner Annával megcsinálni. Nekik is, Mácsainak is megtetszett az ötlet. Jól jött ki, hogy olyasmit tudtam választani, ami a színházat is érdekelte. (...) Nem a történelmi személlyel foglalkozom, Schiller sem azt írta meg. Ő egy élethelyzetet, politikai helyzetet írt meg, amelyben lesarkítva két nő és egy férfi szerepel. Egy szerelmi háromszögről, és egy politikai, hatalmi játszmáról van szó. Nem a történelmet próbáljuk meg rekonstruálni. Akkor feltehetnénk azt a kérdést is, hogy ki volt Antigoné. Egy hatalmi helyzetben lévő nőről, és egy másik, hozzá hasonló emberről szól, aki a vezetésre ugyanolyan alkalmas lehetne. Tulajdonképpen mintha két színésznő lenne ugyanarra a szerepre, s bár mindkettő ugyanolyan jó, csak az egyik játszhatja el. A történelmi Stuart Mária skót királynő volt, aki vitatta unokatestvére, I. Erzsébet angol királynő jogát a trónra. Úgy vélte, mivel Erzsébetet apja, VIII. Henrik – arra hivatkozva, hogy nem ő a lány apja – korábban kitagadta, az angol trón őt, vagyis Máriát illeti meg. Mária szenvedélyes nő volt, aki szeretőjével megölette a férjét, ezért a skót nép elűzte az országból. Erzsébetnél próbált menedéket kérni, de az – nem feledve Mária korábban felvetett igényét a trónra – elfogatta őt, és börtönbe záratta. Majdnem két évtizednyi fogság után pedig lefejeztette. Schillernél fontos szerep jut Leicester grófjának, az Erzsébethez legközelebb álló férfinak is, akit Máriához is gyengéd szálak fűznek. Őt Polgár Csaba játssza. Ficza István pedig Mortimert alakítja, aki Máriába szerelmes, és akár az életét is adná érte, csak hogy kiszabadíthassa." (A KultOn.hu interjúja itt olvasható.) Kritikus szemmel az előadásról:"Gáspár Ildikó a darab lehetséges politikus olvasatát az egyéni sorsok és jellemek felől közelíti meg, és az előadás központi témájának az identitás kérdését teszi meg. Elsőként az a kérdés merül fel, hogy kik ezek a fekete ruhás nők, akiket a színpadon látunk: két külön személy, vagy valójában egy uralkodónő két különböző arca? Szandtner Anna I. Erzsébetje és Hámori Gabriella Stuart Máriája közti hasonlóság vitathatatlan. Mindkettőjük karakterét a hatalomvágy fűti, győzelmet és megdicsőülést várnak, és ugyanabba a férfiba szerelmesek. Magatartásuk is hasonló: gyermeki ujjongás tör ki rajtuk, ha a kocka épp nekik kedvez, és hisztérikus dührohamot kapnak, ha épp nem a saját akaratuk érvényesül. A nép Máriát férfifalóként és Erzsébetet szűzként tartja számon, a színpadon azonban Erzsébetet látjuk többször kompromitáló helyzetben (...) A két nő nem csak belső, hanem közös külsőjegyeken is osztozik; mindketten fekete ruhát és szorosan hátrafésült kontyot viselnek, parókájukat levetve pedig kopaszon merednek a közönségre. A köztük lévő azonosságot erősítik még a mozdulataik, gesztusaik (legfőképpen a kéztartásuk) és a párhuzamos jelenlétük a színpadon. Erzsébet mérlegelése közben egyszerű bábként látjuk Máriát, akinek az árnyéka akkor is ott marad, mikor fizikailag elhagyja a teret. Szandtner Anna és Hámori Gabriella ugyanannak a fekete ruhás nőnek a két arca, akik pusztító küzdelmet vívnak egy – első látásra – átlagos polgári szobában." - Antal Klaudia: A fekete ruhás nő / Színház.netKépek az előadásból:1.2.3.4.5.6.7.8.8.9.Friedrich Schiller:Stuart MáriaKálnoky László fordítása nyomán átdolgozta Mikó CsabaErzsébet, Anglia királynője: Szandtner AnnaStuart Mária, Skócia királynője, angol fogságban: Hámori GabriellaLeicester, Erzsébet kegyence: Polgár CsabaBurleigh, Erzsébet főkincstárnoka: Vajda MilánTalbot, Mária előző őrzője: Pogány JuditPaulet, Mária jelenlegi őrzője: Takács Nóra DiánaMortimer, Paulet unokaöccse: Ficza IstvánAubespine, francia követ: Znamenák IstvánDavison: Spiegl Anna mv.Kent: Kákonyi ÁrpádIdegen: Bercsényi Péter mv.DÍszlet, jelmez: Izsák Lili, Kálmán EszterZene: Kákonyi ÁrpádDramaturg: Ari-Nagy BarbaraVideó: Juhász AndrásSúgó: Horváth ÉvaÜgyelő: Berta Tamás GergelyRendezőasszisztens: Bereczki Csilla Rendező: Gáspár IldikóElőadások: május 24., 19:00 május 28., 19:00 június 2., 19:00
05.24. 05:00
Szinhaz.hu
Pogány Judit: "Nem teszek különbséget a szerepeim között"
Pogány Judit: "Nem teszek különbséget a szerepeim között"
A nemrég Kaszás Attila-díjra jelölt Pogány Juditot kérdezte a Magyar Nemzet.A Magyar Nemzet cikkéből:Pogány Judit május elején vehette át a VII. Kaposvári Assitej Gyerek- és Ifjúsági Színházi Biennálé Üveghegy életműdíját. Ezzel kapcsolatban elmondta, megtiszteltetés számára a kitüntetés. "A régi kaposvári színházi mentalitás meghatározta a gyerekekhez való viszonyomat. Amikor Zsámbéki Gábor Kaposvárra került, szembesült azzal, hogy mennyire nem érti a közönség a 'jó színházat'. Csak régi ízléssel játszott zenés vígjátékokat, operetteket néztek szívesen. Zsámbéki ezért 1970-ben programot hirdetett: ha színházértő közönséget szeretnénk nevelni, akkor a legkisebbeknél kell elkezdeni. Olyan gyerekelőadásokat kell létrehoznunk, amelyek elvarázsolják a nézőket, fogságba ejtik őket, hogy soha többet ne akarjanak és ne is tudjanak színház nélkül élni. Sohasem 'maradék rendezők', gyenge vagy középszerű, kevéssé foglalkoztatott színészek vettek részt ezekben az előadásokban. A minőség volt a hívószó. Ennek a gondolatiságnak az első bemutatója az Ascher Tamás által rendezett Pinokkió lett Pauer Gyula látványvilágával, amelynek címszerepét én játszhattam. Az előadásra tizenöt évig nem volt bontási engedély, negyvenhat éves elmúltam, amikor utoljára eljátszhattam ezt az esendő fabábut" - mesélte Pogány Judit.A kérdésre, mennyire más hozzáállást követel meg a színésztől egy gyerekelőadás, Pogány Judit így felelt: "Nem teszek különbséget a szerepeim között. A szerep és a rendező személye dönti el, hogy mekkora lelkesedéssel, kíváncsisággal állok egy-egy próbafolyamathoz. Persze egy gyerekelőadásnál harsányabb színekkel dolgozik a színész. A közlési szándék már az első mondatnál célt kell hogy érjen. Minden kimondott szónak magában kell hordoznia a jelentését, hangulatát, de a gyerekelőadásokban is kötelező ugyanolyan igazul, őszintén játszani, mint egy felnőtteknek szóló darabban."Fotó: Végh László, mno.hu"Amikor eljöttem Kaposvárról, úgy éreztem, szép lassan ki fogok kopni a pályáról, hiszen minél idősebb egy női színész, annál kevesebb szerep való neki. De a véletlenek másképp rendezték az életemet. Elmondhatatlanul hálás vagyok Mácsai Pálnak, aki leszerződtetett az Örkény Színházba. Idén már hetvenéves leszek, de még most is lázasan tudok rajongani azért a szellemi műhelymunkáért, amely ebben a társulatban folyik. Ugyanazt a szerelmet érzem a színház iránt, mint fiatalon. Nagyon nagy ajándék az élettől, hogy nem kellett megkeserednem" - fogalamzott a színésznő.A Kaszás Attila-díjról elmondta, váratlanul érte a jelölés, mert mindig azt hitte, hogy erre az elismerésre csak fiatalokat lehet választani. "Furcsa ellentmondás, hogy a társulat talán a koromat is szerette volna ezen módon megbecsülni. Nagyon fontos, hogy a szakma saját magából képes választani. Az egymás iránti kíváncsiság, az egymás megbecsülésének kivételes pillanatai ezek" - tette hozzá Pogány Judit.Kaszás Attiláról a színésznő elmesélte: a nyolcvanas években Egerben együtt játszottak a Liliomfiban és a Tisztújításban, később Tolmár Tamás Zuhanás közben című filmjében dolgozhattak együtt. "Nem véletlen, hogy a díj megalapítói azt akarták, a szakma értékeit képviselje a róla elnevezett elismerés. Attila önzetlen, tiszta szívű ember volt, jó kolléga, nagyszerű színész. Oszlopa volt annak a társulatnak, ahova épp tartozott" - mondta Pogány Judit.A teljes interjú itt olvasható.
05.22. 06:05
Szinhaz.hu
Énekesnőként debütált Hámori Gabi
Énekesnőként debütált Hámori Gabi
Nemrég készült el Hámori Gabriella Máshol ébredsz fel című dalának videoklipje. Az ősszel megjelenik a színésznő első szólólemeze is.Hámori Gabriella bemutatkozása popénekesnőként a Jászai Mari-díjas színésznő és Poniklo Imre zenész közös munkájának gyümölcse. A színésznő tíz éve az Örkény Színház tagja, de az utóbbi időkben viszonylag keveset szerepelt a hazai közönség előtt – forgatott New Yorkban, a Szputnyik Hajózási Társasággal töltött egy évadot, az elmúlt egy esztendőben pedig Berlin egyik legendás színházában, a Volksbühnében dolgozott. A közelmúltban számos nemzetközi fesztiválon elnyerte a legjobb színésznő díját A vizsga című filmben nyújtott alakításáért.Poniklo Imre dalszerző-frontemberként már 2000 óta vezeti az Amber Smith zenekart, mellyel Európa több országában, Japánban és az USA-ban is fellépett, 2009-ben pedig Fonogram-díjat is elnyerte az Introspective című lemezért. Alkotó- és zenésztársa volt Yonderboi-nak is a 2005-ös Splendid Isolation albumon és annak 2006-2007-es turnéján.Hámori Gabriella és Poniklo Imre még 2012-ben találkoztak, amikor a zenész egy akusztikus estjére hívta meg a színésznőt egy dal erejéig. Akkoriban született meg az ötlet, hogy saját számokat írjanak, de csak egy évvel később, 2013 őszén kezdtek rajtuk dolgozni (a szintén amber smith-es Bátor Bence dobos és a basszusgitáros Bognár Zoltán segítségével), és idén tavaszra állt össze egy teljes lemeznyi anyag.Fotó: Pályi Zsófia, origo.hu„Nem vagyok énekesnő, de ezúttal színésznő sem. Jelenleg csak olyan dolgokat szeretek kipróbálni, amelyekből nem tudom, hogy mi lesz – nem szeretnék biztosra menni. Imrével egy éve küldözgettünk egymásnak dallamokat, aztán egyszer csak felgyorsult a folyamat, elkészült a Máshol ébredsz fel című bemutatkozó számunk, és született még sok más, különféle atmoszférájú dal. Most kerülök egyre közelebb ahhoz, hogy ráérezzek, hogyan lehetséges megtölteni mindezt a hangommal, és szeretném – amennyire csak lehet – szabadon kezelni az ügyet. A kísérlethez a legjobb emberekre találtam" - mesélte Hámori Gabi.„Sok szempontból egészen más Gabival dolgozni, mint bárkivel, akivel eddig együtt zenéltem. Nem csak a nyilvánvaló okokból – mert Berlinben él, és mert elsősorban színésznő – , de pontosan azért is, mert azelőtt sosem vett részt még ilyesmi popzenei produkcióban, és teljesen máshogyan áll hozza az alkotói folyamathoz, mint egy zenész. Bár régóta zenélek, én mindig is inkább kívülállóként tekintettem magamra, aki sosem szerette a szakmázást, vagy, hogy mit várnának el, inkább ösztönösen követem, amit az énem diktál művészileg. Jó pár dologban el is térünk egymástól, épp emiatt szerintem elég izgalmas és érdekes dalok születtek" - mondta Poniklo Imre.A Máshol ébredsz fel című dal az ősszel megjelenő Hámori Gabriella-lemez ízelítője, mely ingyenesen meghallgatható és le is tölthető.
05.21. 12:24
Szinhaz.hu
Ascher és Vidnyánszky a politikai színházról vitatkozik a Katonában
Ascher és Vidnyánszky a politikai színházról vitatkozik a Katonában
A Katona József Színház kultúrpolitikai sorozatában május 26-án a politikai színház fogalmát járják körül. A beszélgetés résztvevői: Ascher Tamás, a Katona főrendezője, Oberfrank Pál, a veszprémi Petőfi Színház igazgatója, Schilling Árpád rendező, a Krétakör alapítója és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója. A moderátor Veiszer Alinda.KP - kultúrpolitika Veiszer Alindával címmel év elején indította el vitasorozatát a Katona József Színház, melynek célja, hogy "megosztó és Magyarország szellemi jövőjét befolyásoló témákról diskurzust generáljon".Az este folyamán - hasonlóan az első három alkalomhoz - rövid videóüzenetek is bejátszásra kerülnek. A témához ezúttal Csákányi Eszter színművész, Polgár Csaba rendező, az Örkény Színház színésze, Stumpf András, a Heti Válasz újságírója, valamint Szarvas József, a Nemzeti Színház színésze szól hozzá.Helyszín: Katona József Színház – K:antinIdőpont: május 26., este 8 óra Jegyek 1500 forintos áron vásárolhatók a Katona pénztárában és weboldalán.Forrás: katonajozsefszinhaz.hu
05.20. 14:26
Szinhaz.hu
Pogány Judit még mindig szerelmes a színházba
Pogány Judit színművész majdnem öt évtizede van a pályán, huszonhét évig volt a Kaposvári Csiky Gergely Színház tagja, de játszott a Nemzetiben is. Mácsai Pál hívására szerződött az Örkény Színházhoz, amelyhez különleges kapcsolat fűzi. Kollégái most Kaszás Attila-díjra jelölték.
05.20. 07:37
Mno.hu
Mácsai Pál: "Nem szabad csak a kasszára figyelni"
Mácsai Pál: "Nem szabad csak a kasszára figyelni"
Az Örkény Színház direktora a Dívány.hu-nak többek közt a kőszínháziak és a függetlenek lehetséges együttműködéséről beszélt. Lapszemle.A Dívány.hu cikkéből:A felvetésre, miszerint el tudná-e képzelni, hogy a társulatához függetleneket hívjon közös játékra, mint ahogy Eszenyi Enikő csinálta, amikor meghívta játszani Bodó Viktorékat, Mácsai Pál így felelt: "Bodó egy professzionális, kőszínházi előadást rendezett a Vígben, és nagyon jó előadást. Volt ilyen kísérlet nálunk is: Tankred Dorst Merlinjét rendezte Polgár Csaba, ami viszont nem volt siker, nem nézték, holott értékes előadás volt, és Németországban komoly elismerést kapott. Ez a két véglet. Ha egy világirodalmi jelentőségű közéleti komédiát, amilyen a Revizor, egy kőszínházban nagyon élénk szellemmel és tehetséggel, de nézőként rutinból befogadhatóan megrendez valaki, mint most Bodó, akkor van az ilyen együttműködésnek jövője. De hogy a kísérletező formanyelvű színházak a kőszínházakkal együtt titokzatos, ismeretlen anyagokat játszanak nagy színpadon, annak nincs realitása, mert nem fogják elegen nézni. Az a polgári közönség, amelyik a nagyobb kőszínházakat megtölti, a kevésbé jól csúszó előadásokat el fogja utasítani. A nézői ízléshatár tágítását egyébként a kőszínház a maga saját eszközeivel is folyamatosan köteles elvégezni. Nekünk is minden évadban van olyan előadásunk, amiről előre tudjuk, hogy nem lesz könnyű eladni a jegyeit. De nem szabad csak a kasszára figyelni."Fotó: Szécsi István, divany.hu"Hogy a függetleneket támogatni kell, az olyan, mint az egyszeregy. Hogy létezésük és tevékenységük fontos és értékes, az komoly fórumon nem lehet vita tárgya. A művészetben nemcsak az establishmenten keresztül, hanem attól függetlenül is megjelennek minőségek. Jó példa a francia festészet: az akadémikus művészet hallatlan mennyiségű pénzt és palotát kapott a 19. század végén, míg az avantgárd, ami akkor épp az impresszionistákat jelentette, nem kapott semmit se, illetve igen: szidalmat és gúnyt. Ám ma mégis hozzájuk mérjük magunkat, és senki nem emlékszik az akkori hivatalos képzőművészetre. Akkor, ott, az volt a független művészet. Számít ma, hogy Van Gogh egy képet sem adott el életében? Nem számít. Ha megnézzük azokat az inspirációkat, amiket a magyar színházkultúra mondjuk a hatvanas évektől máig, az elmúlt ötven évben kapott, akkor azt lehet látni, hogy a fontos dolgok egyik fele az akadémikus képzésből jött, a másik fele meg a független, szabad televényből. Azt, amit ma a színházban tudunk, ahogy ma gondolkodunk, nagyjából fele részben a függetlenek kísérletezték ki, honosították meg. Csak néhány név, vagy csoport: Halász Péter, Fodor Tamás, vagy az Egyetemi Színpad, vagy az Orfeo, vagy Paál István, vagy később Mohácsi, vagy akár a Hólyagcirkusz, vagy a Mozgó Ház, vagy a Krétakör, vagy Pintér, és sorolhatnám a fontos alkotókat, újítókat. Igen ám, csak van egy különbség a festészet meg a színház között. A színház, ha nem jön létre a jelenben, akkor nem jön létre soha. Nem lehet eltenni a padláson, mint a képet, vagy kéziratot, hogy egyszer majd csak fölfedezik. Sovány vigasz, hogy a szabad ember akkor is szabad, ha egy szál pokróccal csinál előadást egy kopott lakásban" - fogalmazott Mácsai Pál.A teljes interjú itt olvasható.
05.20. 06:02
Szinhaz.hu
9 Shakespeare-drámát fogad örökbe a miskolci színház
9 Shakespeare-drámát fogad örökbe a miskolci színház
A 450 éve született Shakespeare darabjaira fókuszál következő évadában a Miskolci Nemzeti Színház, ugyanakkor opera, operett is színesíti a palettát - közölte Kiss Csaba igazgató csütörtöki sajtótájékoztatóján. A direktor bejelentette: a teátrum októberben mutatja be Shakespeare királydrámáját, a IV. Henriket. Az előadás meglepő nyitóképét egy Magyar Állami Operaház előtti, 2009-es budapesti tüntetés inspirálta, amely során a "nagyestélyis, szmokingos úri közönség az Operabálra igyekezett, az út túloldalán a hajléktalanok tüntettek dobokkal, zászlókkal" - tette hozzá Kiss Csaba, kiemelve, hogy a miskolci előadás történelmi játék lesz mai keretben.Kiss Csaba egy korábbi sajtótájékoztatón (fotó: minap.hu) Shakespeare egyik legszínesebb királydrámája egy ország megosztottságáról, apák és fiúk konfliktusáról szól. A hatalmi harcok zaját pedig egy nagy hasú, bájos, romlott öregúr, bizonyos Sir John Falstaff nevetése kíséri - ismertette a színre kerülő művet az igazgató, aki rendezi is a darabot. Elmondta: minden hónapban "örökbe fogadnak" egy Shakespeare-drámát, szám szerint kilencet, amelyek köré vetítésekkel, meghívott előadásokkal, miskolci képzőművészek tárlataival, magyar műfordítók meghívásával és miskolci partneriskolákkal közös diákszínjátszó eseményekkel egész évados programsorozatot szerveznek. A teátrum jövő évadi kínálatában szerepel Lehár Ferenc A víg özvegy című operettje, Giuseppe Verdi Rigolettója, László Miklós Illatszertár című vígjátéka, Móricz Zsigmond Erdély című színműve, míg a Kamaraszínház Örkény István Tóték című tragikomédiáját mutatja be. A premierek között szerepel továbbá Heinrich von Kleist Az eltört korsó című komédiája, Pintér Béla-Darvas Benedek Parasztopera című zenés darabja, valamint a Hamupipőke című mesebalett és Domenico Cimarosa A titkos házasság című vígoperája is.Forrás: MTI
05.15. 13:19
Szinhaz.hu
Pintér Béla: "Kellő izgalomba hoz, ha társadalmi problémát látok"
Pintér Béla: "Kellő izgalomba hoz, ha társadalmi problémát látok"
Pintér Béla volt az ATV Húzós című műsorának vendége.A műsor a képre kattintva elérhető."Sok előadásomra mondják azt - és én természetesen vállalom -, hogy önéletrajzi ihletettségű. Ami nekem fáj, arról elég sokat tudok, elég mélyen, behatóan ismerem az adott problémát. Azonban ha valamilyen társadalmi problámát látok, akkor az is kellően izgalomba tud hozni, kellő motivációt jelent, hogy nekifogjak és úgy érezzem, hogy nem csak nekem fáj, hanem az adott társadalomban tán még sokaknak fájhat" - vallotta Pintér Béla a műsorban.A társulatvezető rámutatott: bár a Katona József Színház és az Örkény Színház is sokat utazik külföldre, elsősorban a függetleneket - a Krétakört, Mundruczó Kornélt, Bodó Viktort és a Pintér Béla és Társulatát - hívják különböző vendégjátékokra és fesztiválokra.Pintér Béla elmondta, társulatukban jelenleg túlsúlyban vannak a főiskolát, egyetemet végzett színészek, de ez nem valami koncepció eredménye, a véletlen alakította így.Forrás: atv.hu
2014.05.14. 11:05
Szinhaz.hu
Pintér Béla: "Kellő izgalomba hoz, ha társadalmi problémát látok"
Pintér Béla: "Kellő izgalomba hoz, ha társadalmi problémát látok"
Pintér Béla volt az ATV Húzós című műsorának vendége.A műsor a képre kattintva elérhető."Sok előadásomra mondják azt - és én természetesen vállalom -, hogy önéletrajzi ihletettségű. Ami nekem fáj, arról elég sokat tudok, elég mélyen, behatóan ismerem az adott problémát. Azonban ha valamilyen társadalmi problámát látok, akkor az is kellően izgalomba tud hozni, kellő motivációt jelent, hogy nekifogjak és úgy érezzem, hogy nem csak nekem fáj, hanem az adott társadalomban tán még sokaknak fájhat" - vallotta Pintér Béla a műsorban.A társulatvezető rámutatott: bár a Katona József Színház és az Örkény Színház is sokat utazik külföldre, elsősorban a függetleneket - a Krétakört, Mundruczó Kornélt, Bodó Viktort és a Pintér Béla és Társulatát - hívják különböző vendégjátékokra és fesztiválokra.Pintér Béla elmondta, társulatukban jelenleg túlsúlyban vannak a főiskolát, egyetemet végzett színészek, de ez nem valami koncepció eredménye, a véletlen alakította így.Forrás: atv.hu
2014.05.14. 11:05
Szinhaz.hu
Kezdődik az ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé Kaposváron
Kezdődik az ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé Kaposváron
Május 5-én, hétfőn kezdődik a VII. Kaposvári ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé, melyen csaknem félszáz előadást láthatnak az érdeklődők.Az ország legnagyobb, immár hetedik alkalommal megrendezett gyermek- és ifjúsági színházi fesztiválján összesen 46 előadásból válogathat a közönség. Az előadásokat korcsoportok szerinti bontásban állították össze, a határon túli társulatok külön válogatásban - a Fókusz programban - mutatkoznak be. A helyszínek a Csiky Gergely Színház, a Szivárvány Kultúrpalota és az Együd Árpád Kulturális Központ lesznek, további 32 előadást pedig kint a Fő utcán, illetve az utca üzleteiben és kirakataiban láthatnak az érdeklődők.Az elmúlt két év legjobb produkciói számára bemutatkozási lehetőségét nyújtó rendezvény célja segíteni a gyerek- és ifjúsági előadások színvonalának emelését, a legjobb alkotók és társulatok megismerését, megbecsülését. Andai Kati válogató közel 100 előadás megnézése után választotta ki a 23 legjobbat, amelyek bekerülhettek a versenyprogramba.Kép az esemény sajtótájékoztatójáról: Rátóti Zoltán, a Csiky Gergely Színház igazgatója, Vidovszky György, az ASSITEJ elnökségének tagja, Szita Károly polgármester és Pályi János, a FŐ-UTCA-SZÍNHÁZ szabadtéri programjainak főszervezőjeA magyar társulatok közül a fővárosi Kolibri Színház, az Örkény Színház, a Pesti Magyar Színház, a Budapest Bábszínház, a Bárka Színház, a Stúdió K és a Szkéné előadásait láthatja a közönség, a vidéki városok közül Kecskemétről, Veszprémből, Győrből, Nyíregyházáról, Dunaújvárosból, Zalaegerszegről, Tatabányáról, Szegedről és Békéscsabáról érkeznek produkciók a somogyi megyeszékhelyre. A függetlenek közül ott lesz többek között a Káva Kulturális Műhely, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, a Szputnyik Hajózási Társaság, a Manna Kulturális Egyesület, a Zsámbéki Színházi Bázis, a Nézőművészeti KFT és a K.V. Társulat. A határon túlról hoz előadást a beregszászi Magyar Drámai Színház, a bolognai La Barracca, a tel-avivi The Key Theatre, a zárai (Zadar) Puppet Theatre, a berlini Grips, a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház és a szatmárnémeti Brighella Bábtagozat. A kaposvári rendezvény programjában ugyanúgy megtalálhatók a nagyszínházi előadások, mint a kamara-, tánc- és bábszínházi produkciók. A fesztivál kísérőrendezvényei között felolvasóestek, mesterkurzus, workshopok, szakmai viták szerepelnek. A Kaposvári Egyetemen színházi nevelési konferenciát rendeznek NeCsakNézz címmel, melyen a műfaj neves hazai és külföldi képviselői – többek között Lutz Hübner drámaíró, a német ifjúsági dráma és színház jeles alakja – is részt vesznek. A drámaíró Böcsület című darabjából pedig művészeti szakos hallgatók hoznak létre felolvasószínházi előadást.Az idén első alkalommal szerveznek szakmai programot fiatal színházalkotók számára NeXt GeneRation címmel, amely fiatal hazai és határon túli magyar művészeknek nyújt bemutatkozási lehetőséget.Ezen kívül szabadtéri előadásokkal, kézműves foglalkozásokkal, játékos programokkal is várják az érdeklődőket. Pályi János, a FŐ-UTCA-SZÍNHÁZ szabadtéri programjainak főszervezője elmondta: hétfőtől szombatig minden délután és este koncertek, táncházak várják a kicsiket és nagyokat, olyan előadók lépnek majd fel, mint Palya Bea, Szalóki Ági, Bognár Szilvia vagy a 30 éves Makám együttes, lesz táncház, bábszínház, utcaszínház, kirakatszínház, és a programok között a rajzfilmstúdió és díjnyertes gyerekkönyv-illusztrátorok alkotásaiból készült kiállítás is szerepel. Az ASSITEJ Magyar Központja a társszervező Csiky Gergely Színházzal közösen 2002 óta kétévente rendezi meg a Gyermek- és Ifjúsági Színházak Biennáléját. A versenyprogramban szereplő előadásokat szakmai zsűri értékeli, a legjobbnak ítélt produkciókat az ASSITEJ Magyar Központ Üveghegy díjával jutalmazzák.Forrás: MTI, ASSITEJ
2014.05.04. 12:08
Szinhaz.hu
Polgár Csaba: "Minden színház politikai színház"
Polgár Csaba: "Minden színház politikai színház"
Polgár Csabával, az Örkény Színház Hamletjével, több hazai és külföldi Shakespeare-előadás rendezőjével készített interjút a Magyar Narancs. Lapszemle. A Magyar Narancs cikkéből: Arra a kérdésre, hogy Shakespeare-rendezéseivel politikai színházat csinál-e, Polgár Csaba így felelt: "Nem tudom, mi az a politikai színház. Vagyis, bár ez közhely, minden színház politikai színház, mivel arról szól, hogyan tudunk egymás mellett élni, és mert felveti a kérdést, hogy jó-e a rendszer, amiben élünk, és hogyan lehet elhelyezkedni ebben a rendszerben. Shakespeare minden darabjában erősen reagált korának történéseire, megjelentek bennük azok a politikai játszmák, kritizált döntések, társadalmi változások, amik őt érintették. Azért is élő még mindig, mert kiérezni a darabjaiból az életszagot: a közlésvágyat és az igényt arra, hogy foglalkozzunk magával az emberrel."Polgár Csaba az Örkény Színház Hamlet-előadásáról is mesélt, melyben ő játssza a címszerepet. "Shakespeare sosem süllyed le a napi politika szintjére, hanem mindig érvényes emberi tragédiákról beszél, amelyekben minden félnek megvan a maga igazsága. Nyilván nálunk most erős hívószó, hogy a díszlet egy focistadion. Minden épülő birodalomra jellemző volt, hogy a vezető stadionokat akart felhúzni, hogy legyen hol közösen ordítani: akár kórussal, akár gladiátorokkal töltik fel, számomra ugyanolyan ijesztő. De az előadás, azt hiszem, nincs leszűkítve erre, bár a stadion mindenkiben erősen behív egy hangulatot, amitől aztán nehéz elszakadni, és minden szónak más lesz a jelentése" - mondta Polgár Csaba.Az interjúban az is szóba került, hogy Polgár Csaba 2013-ban Münchenben rendezte meg Shakespeare Julius Caesarát. A színész-rendező elmesélte, hogy az előadásba vitte magával az általa is alapított társulat, a HOPPart színészeit, és kifejtette: szerinte manapság egy kis társulat nem nagyon tud máshogy túlélni, csak ha betársul különféle koprodukciókba. "Sosem fogom megérteni, hogy odafent miért nem veszi észre senki, hogy ezek a társulatok keresztbe-kasul utazzák a világot. Lehet, hogy tokaji aszúból és pálinkából többet adnak el kint, de nem értem, miért nem érdeke mindenkinek reprezentációra használni egy Bodó- vagy Schilling-előadást, és hirdetni, hogy ezeket magyarok rendezik. Ostobaság, hogy ők valaki ellen csinálnának színházat vagy megfordítva: nagyképűség valakinek azt gondolnia, hogy ellene szól egy előadás. Érthetetlen, hogy erre a szcénára senki nem repült rá; pénz nem sok van benne, de szellemi tőke bőven."A teljes interjú a Magyar Narancsban olvasható.
2014.05.01. 06:00
Szinhaz.hu
Polgár Csaba: "Minden színház politikai színház"
Polgár Csaba: "Minden színház politikai színház"
Polgár Csabával, az Örkény Színház Hamletjével, több hazai és külföldi Shakespeare-előadás rendezőjével készített interjút a Magyar Narancs. Lapszemle. A Magyar Narancs cikkéből: Arra a kérdésre, hogy Shakespeare-rendezéseivel politikai színházat csinál-e, Polgár Csaba így felelt: "Nem tudom, mi az a politikai színház. Vagyis, bár ez közhely, minden színház politikai színház, mivel arról szól, hogyan tudunk egymás mellett élni, és mert felveti a kérdést, hogy jó-e a rendszer, amiben élünk, és hogyan lehet elhelyezkedni ebben a rendszerben. Shakespeare minden darabjában erősen reagált korának történéseire, megjelentek bennük azok a politikai játszmák, kritizált döntések, társadalmi változások, amik őt érintették. Azért is élő még mindig, mert kiérezni a darabjaiból az életszagot: a közlésvágyat és az igényt arra, hogy foglalkozzunk magával az emberrel."Polgár Csaba az Örkény Színház Hamlet-előadásáról is mesélt, melyben ő játssza a címszerepet. "Shakespeare sosem süllyed le a napi politika szintjére, hanem mindig érvényes emberi tragédiákról beszél, amelyekben minden félnek megvan a maga igazsága. Nyilván nálunk most erős hívószó, hogy a díszlet egy focistadion. Minden épülő birodalomra jellemző volt, hogy a vezető stadionokat akart felhúzni, hogy legyen hol közösen ordítani: akár kórussal, akár gladiátorokkal töltik fel, számomra ugyanolyan ijesztő. De az előadás, azt hiszem, nincs leszűkítve erre, bár a stadion mindenkiben erősen behív egy hangulatot, amitől aztán nehéz elszakadni, és minden szónak más lesz a jelentése" - mondta Polgár Csaba.Az interjúban az is szóba került, hogy Polgár Csaba 2013-ban Münchenben rendezte meg Shakespeare Julius Caesarát. A színész-rendező elmesélte, hogy az előadásba vitte magával az általa is alapított társulat, a HOPPart színészeit, és kifejtette: szerinte manapság egy kis társulat nem nagyon tud máshogy túlélni, csak ha betársul különféle koprodukciókba. "Sosem fogom megérteni, hogy odafent miért nem veszi észre senki, hogy ezek a társulatok keresztbe-kasul utazzák a világot. Lehet, hogy tokaji aszúból és pálinkából többet adnak el kint, de nem értem, miért nem érdeke mindenkinek reprezentációra használni egy Bodó- vagy Schilling-előadást, és hirdetni, hogy ezeket magyarok rendezik. Ostobaság, hogy ők valaki ellen csinálnának színházat vagy megfordítva: nagyképűség valakinek azt gondolnia, hogy ellene szól egy előadás. Érthetetlen, hogy erre a szcénára senki nem repült rá; pénz nem sok van benne, de szellemi tőke bőven."A teljes interjú a Magyar Narancsban olvasható.
2014.05.01. 06:00
Szinhaz.hu
Bocsárdi László ismét UNITER-díjas
Bocsárdi László ismét UNITER-díjas
A Kolozsvári Állami Magyar Színház Viktor, avagy a gyermekuralom című produkciója kapta a Legjobb előadás díját a Román Színházi Szövetség hétfő esti 22. díjkiosztóján, Marosvásárhelyen. A Hamlet című produkciójáért Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója, rendezője kapta a legjobb rendezés díját. Szintén a Hamlet-előadással a marosvásárhelyi Bartha József képzőművész nyerte a látványtervezésért járó UNITER-díjat - számolt be a Székelyhon.ro.A szekelyhon.ro cikkéből:„Nagyon jól éreztem ma este magam. Én mindig nagyban szerettem gondolkodni. Lehet, hogy nagyképűen hangzik, de Bernády merészsége ihletett meg, amikor felajánlottam, hogy tartsuk Marosvásárhelyen a 22. UNITER-gálát, hiszen Bernády részéről is merészség volt egy kisvárosnak egy ekkora palotát emelni. Színházi vezetőként úgy érzem, folyamatosan az utókornak dolgozom, és nem a hirtelen termelt haszon a célom, úgy is tekintek erre a rendezvényre, mint egy befektetésre. A 22. UNITER-gála célja az volt, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy igenis lehet kisvárosban nagy eseményeket megvalósítani. Nagyszerű dolgoknak voltunk tanúi ma este: például Kossuth Lajost láthattuk a háttérben kivetítve, miközben a színpadon román népzenét játszottak, és a kettő nagyon megfért egymás mellett" – mondta Gáspárik Attila, az esemény házigazdája.Tompa Gábor, Kelemen Hunor romániai kulturális miniszter és Gáspárik Attila a díjkiosztón (Fotó: Biró István, MTI)„Az egyik volt tanítványom a kategória nyerteseinek kihirdetése előtt megkérdezte, hogy izgulok-e. Mondtam, hogy nem, sosem voltam izgulós típus, különben is, ez már a negyedik UNITER-jelölésem. Rögtön azután eszembe jutott, de mit fogok mondani, ha mégis felhívnak. Furán is éreztem magam a színpadon. A helyzet szülte kényszerben eszembe jutott, hogy nekem azoknak az embereknek kell megköszönnöm, akik még nálam is hátrébb vannak, és akik nálam is láthatatlanabb munkát végeznek: akik a díszletet beállítják, tologatják, és akikkel amúgy nagyon sokat veszekszem, mert el kell érnem, hogy azt csinálják, amit én szeretnék" – nyilatkozta a Székelyhonnak Bartha József.„Nem a díj a fontos, de ez az előadás, érzésem szerint, megérdemelte a kitüntetést. Öröm, hogy társulatunknak ennyi év után is ilyen magas szinten sikerül tartania a mércét. Annak dacára, hogy minden színház életében vannak hullámvölgyek, úgy tűnik, a mi csapatunk sikerül magasan lebegnie és lobognia. Én ezt annak tulajdonítanám, hogy színészeinkben megvan a kellő alázat, soha nem feküdnek a képzeletbeli babérjaikra, mindig újra és újra tudják kezdeni alkotói munkát" – jelentette ki a Székelyhonnak a Kolozsvári Állami Magyar Színház főrendezője és igazgatója, Tompa Gábor. Roger Vitrac darabjával az utóbbi másfél évtized alatt a sétatéri társulat ezennel immár a nyolcadik legjobb produkciónak járó nagydíjat gyűjti be.Az esten tizenegy kategória nyerteseit hirdették ki. A legjobb férfi mellékszereplő díjára két magyar színészt is jelöltek, Bogdán Zsoltot és Pálffy Tibort, ám a zsűri ezt Valer Dellakezának ítélte oda, a craiovai színház Tóték című előadásában nyújtott alakításáért, aki a díj átvételekor beszédét ezzel a két szóval zárta: Szeretlek, Örkény!Életműdíjat kapott Petru Ciubotaru színész, Mihai Măniuţiu rendező, Virginia Itta Marcu színésznő, Anca Pâslaru díszlettervező és Zeno Fodor színikritikus. A 2013-as év legjobb román drámájának járó kitüntetést a marosvásárhelyi Alina Nelega dramaturg, író kapta, amelyet a román királyi család ajánlott fel, és amelyet Miklós herceg adott át. Egész életművéért kapott UNITER-díjat Victor Rebengiuc színész, akit az egész terem állva tapsolt. Dokumentumszínház kategóriában Gianina Cărbunariu nyert, akit a vásárhelyiek 20/20 című előadásáért ismernek.A legjobb előadás kategóriában mindhárom produkciónak volt magyar vonatkozása: Bocsárdi Hamletje és a győztes kolozsvári előadás mellett mellett a Balázs Zoltán által rendezett Mester és Margarita - amely a Nagyszebeni Radu Stanca Színház és a budapesti Maladype Színház koprodukciójaként jött létre - is jelölést kapott.A legjobb férfi főszereplőnek járó díj kategóriában a sepsiszentgyörgyi Mátray László Hamlet-alakítását is javasolták kitüntetésre, a Kolozsvári Állami Magyar Színháztól Bogdán Zsolt mellett Albert Csilla került az első három közé a legjobb férfi és női mellékszereplő kategóriában.Forrás: szekelyhon.ro
2014.04.29. 12:42
Szinhaz.hu
"A színházi nevelés is művészet" - Interjú Hajós Zsuzsával, a Kerekasztal munkájáról
"A színházi nevelés is művészet" - Interjú Hajós Zsuzsával, a Kerekasztal munkájáról
Április végén Mai mesék címmel konferenciát szervez a Kerekasztal. Ennek kapcsán adott interjút a társulat tagja, Hajós Zsuzsa, aki új premierjükről és a 14. POSZT versenyprogramjában szereplő, A hosszabbik út című előadásukról is beszélt.Mi hívta életre a Mai Mesék című konferenciát? Mi mindent vártok a rendezvénytől?Hajós Zsuzsa: A kiindulópont az volt, hogy a Kerekasztal már egy ideje az Edward Bond-féle színházelmélettel és Bond-drámákkal foglalkozik, amelyek többnyire súlyos, nehéz történeteket dolgoznak fel. Sokszor lehet hallani a különböző színházi szakemberektől, szülőktől és pedagógusoktól, hogy a gyerekeket nem kellene ilyesmivel terhelni: csak a szép, jó hangulatú történeteket szabad megmutatni nekik. Mi ezzel nem értünk egyet, de eddig még nem igazán volt lehetőségünk arra, hogy mindezt megvitassuk a pedagógus és a színházi, színházi nevelési szakmával, továbbá azokkal, akik történetekkel és gyerekekkel foglalkoznak. Arra gondoltunk, hogy egy háromnapos konferencia erre kiváló alkalom lesz.Ha jól értem, a konferencia nemcsak arra kíváncsi, hogy kell-e, lehet-e összetett, nehéz témákról beszélgetni a gyerekekkel, hanem ennek a gyakorlati megvalósítása, a módszertana is kérdés lesz.Hajós Zsuzsa: Igen. Nyilván a mi színházi nevelő munkánk sem azt a célt szolgálja, hogy mindenáron nyomasszuk a fiatalokat. Amikor például mélyszegénységről, kisebbségekről, vidék-város ellentétéről, esélyegyenlőségről vagy társadalmi igazságtalanságokról játszunk, valóban tisztában kell lennünk azzal, hogy melyik korosztálynál milyen módon érdemes közelíteni a témához: hogyan lehet a különböző korcsoportoknak felkínálni a társadalomban felmerülő problémákat. Nagy kérdés az is, hogy hogyan lehet őket aktivizálni, és megtapasztaltatni velük, hogy ők is a társadalom részei, felelősek a közösségükért. Mi arra vállalkozunk, hogy a világot a maga teljességében próbáljuk megismertetni a gyerekekkel úgy, hogy érezzék: ők is a világ részei, és a világ az ő részük.Ezt a holisztikus szemléletet tükrözi az is, hogy a konferencián a színházi nevelési szakemberek mellett a társtudományok, a társművészetek szakértői is megszólalnak.Hajós Zsuzsa: Ezek nem is annyira társtudományok, társművészetek: sokkal inkább a munkánk nélkülözhetetlen alkotóelemei. Például a pedagógia területéről meghívtuk Nahalka Istvánt, a mai magyar konstruktivista pedagógia legnagyobb szaktekintélyét. Az általa képviselt irányzat alapvetései nagyon hasonlítanak a mi gondolkodásunkhoz. Ez azért lesz különösen izgalmas, mert még soha nem volt rá alkalmunk, hogy feltegyük a kérdéseinket az ebben a témában legjártasabb szakembernek. Dr. Kádár Annamária mesepszichológus arról fog előadást tartani, hogy a különböző történetek milyen nevelő, kognitív hatással lehetnek a fiatalok pszichéjére. Cziboly Ádám pszichológus, színházi nevelési szakember pedig egy tavalyi, átfogó színházi nevelési kutatás során szerzett tapasztalatairól fog beszámolni. Arra kértük, hogy e tárgykörben végzett évtizedes munkájára és összetett szakmai tudására támaszkodva ne csak a kutatás eredményeinek ismertetésére szorítkozzon, hanem a látott történetek és feldolgozási módjai lehetséges hatásairól is adjon képet a résztvevők számára. Mivel mi alapvetően a gyakorlatban elsajátítható tudásban hiszünk, ezért igyekeztünk úgy összeállítani a programot, hogy bárki aktívan részt vehessen benne, ezért szeretnénk az előadásokat vitává nemesíteni, ezért szerveztünk például workshopokat, színházi nevelési bemutatókat is, amelyekben a gyerekek mellett a felnőtt közönség is közreműködik.Hajós Zsuzsa, fotó: Kopasz ZsoltA konferencia egyik kiemelt vendége a 80 éves Edward Bond, az angol drámairodalom élő legendája, a színházi nevelés meghatározó alakja.Hajós Zsuzsa: Edward Bond munkásságát 2008-ban Bethlenfalvy Ádám kollégánkon keresztül ismertünk meg, aki két évig dolgozott Birminghamben a Bond-előadások állandó és egyben legszakavatottabb rendezőjével, Chris Cooper-rel. 2009-ben Bethlenfalvy Ádám rendezésében színpadra állítottuk a Tizenegy trikó című Bond-művet. Bond darabjai színházi nevelési szempontból azért ennyire meghatározóak, mert abszolút a mai valóságra reflektálnak, mégsem realisták, sokkal inkább metaforikusak. Ezáltal a fiatalokat nagyon könnyű velük megfogni, a darab világának részévé tenni, és a történetek kontextusán belül a mai világot, a mai problémákat vizsgálni.A konferencia első napján mutatjátok be ősbemutatóként Edward Bond A széttört tál című drámáját Chris Cooper rendezésében. Mi ennek az előadásnak a tétje, és milyen kihívásokat rejt számotokra?Hajós Zsuzsa: Ez a darab a 10-13 éves korosztálynak szól, apokaliptikus történet, ami azt vizsgálja, hogy a félelem, a létbizonytalanság hogyan befolyásolja a képzeletet és a valóság megismerésének lehetőségét. A darab szoros párhuzamossága a mindennapjainkkal a próbafolyamat izgalma és nehézsége egyben: bármennyire is realistának látszik, mindvégig tisztában kell lennünk azzal, hogy valójában egy metaforikus történet részei vagyunk. Ezen túl azért sem egyszerű Bondot játszani, mert a megszokottól teljesen eltérő színészi attitűdöt kíván. Bond azt mondja, hogy „Stop acting", vagyis nem egy karaktert kell eljátszani, hanem a szituációt. Ezek a helyzetek, bár első ránézésre talán nem látszanak annak, rendkívül sokrétűek: megfejtésük komoly színészi és rendezői munkát kíván. Szerencsére mindez - Chris Cooper vezetésével - rendkívül izgalmas és tanulságos folyamat.Kép A hosszabbik út c. előadásbólAz Edward Bond és a Chris Cooper által képviselt irányvonalat nevezhetjük angol színházi nevelési iskolának, vagy túlzás erről beszélni?Hajós Zsuzsa: Az angoloknál, a németeknél és a horvátoknál is létezik egy sajátos, speciálisan rájuk jellemző színházi nevelési forma. Mi alapvetően a Theatre In Education angolszász módszertanát alkalmazzuk a színházi nevelésen belül, aminek az a lényege, hogy a gyerekekkel együtt töltött 2-3 óra komplex színházi esemény: egységes dramaturgiája van a színházi és a részvételi részeknek, a színházi alkotók (rendező, dramaturg, színészek, látványtervező) közösen dolgoznak a teljes délelőttös program valamennyi szegmensén, vagyis a művészi és pedagógiai célok együttesen irányítják az alkotói folyamatokat. A német irányzat legjelesebb hazai képviselői a Katona József Színház és az Örkény Színház. Az utóbbi egy ifjúsági színházi előadással be is fog mutatkozni a Mai mesék konferencián. A Kolibri Színház rendkívül izgalmas műhely, mely mindkét metodikából merített. Szerintem ma már bátran beszélhetünk magyar módszerekről, metodikáról, mert Magyarországon rengeteg kiváló szakember, nagyon jó minőségben dolgozik színházzal és fiatalokkal. Annak ellenére, hogy a módszer nem itthonról ered, Magyarországon jelenleg sokkal nagyobb az egy főre jutó színházi nevelési szakemberek száma, mint bárhol máshol Európában.A színházi nevelés egyre nagyobb sikerét jelzi az is, hogy most először válogatott be színházi nevelési előadást a zsűri a POSZT versenyprogramjába. Szerinted A hosszabbik út című előadásotok sikere minek köszönhető?Hajós Zsuzsa: A Kerekasztalnak egy ideje stratégiája, hogy minél nyitottabb legyen: például rugalmasabban kezelje a műfaji határokat, és ezért minél több koprodukcióban vegyen részt. Éppen ezért rengeteg külsős művészt, szakembert hívunk dolgozni. Ez A hosszabbik út című előadásunkra is igaz, amit a Szputnyik Hajózási Társasággal közösen készítettünk. Az előadást Gigor Attila rendezte, aki valójában nem színház-, hanem filmrendező, de a Szputnyikban és a Nemzeti Színházban is rendezett fiatalok számára. Az előadás több szempontból is szerencsés találkozás volt: Attila olyan regényt hozott, ami mindannyiunk tetszését azonnal elnyerte, és láttuk benne a lehetőséget, hogy a története kapcsán komoly, összetett témákról gondolkodhassunk együtt fiatal közönségünkkel.Hay Anna és Fábián Gábor, a Szputnyik színészei pedig abszolút inspiráló hatással van ránk, hiszen teljesen más színházi tapasztalattal és gondolkodással rendelkeznek, ami segített újraértelmezni, megújítani a mi művészeti szempontjainkat és alapvetéseinket is. Reméljük, hogy a mi színházi nevelésben szerzett tapasztalatainkat is sikerült ilyen hatékonysággal megosztani velük. A csillagoknak ebből a szerencsés együttállásából végül egy mély tartalmú, mégis humoros, fogyasztható előadás született, ami ugyanolyan érvényes pedagógiailag, mint színházilag. Szerencsére az idei POSZT-ra válogató szakemberek, Császár Angela és Sándor L. István ezt abszolút díjazták. Ez azért is különösen fontos, mert a színházi nevelési szakma sokáig küzdött azzal, hogy színházként, művészetként is elismerjék. Ezek után, azt hiszem, ez már nem kérdés.Szerző: Hercsel AdélSzínház.hu
2014.04.20. 06:00
Szinhaz.hu
POSzT 2014 - Gyorsan fogynak a versenyelőadások belépői
POSzT 2014 - Gyorsan fogynak a versenyelőadások belépői
Nagy az érdeklődés a június 5. és 14. között sorra kerülő 14. Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramja iránt: a 13 darab 26 előadásából ötre már az első két nap alatt elfogytak a jegyek. Kőhalmi Andrea, a találkozó egyik ügyvezetője pénteken az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a Kerekasztal Társulás és a Szputnyik Hajózási Társaság A hosszabbik út című, középiskolásoknak szóló színházi nevelési programjának mindkét előadására, valamint a Vádli Alkalmi Színházi Társulás, a Szkéné Színház és a Füge I. Erzsébet, a Pesti Színház Az álomkommandó, a Miskolci Nemzeti Színház Woyzeck című produkciójának egy-egy előadására minden belépőt megvásároltak a kedden kezdődött jegyárusítás során.A hosszabbik út / Kerekasztal Társulás és Szputnyik Hajózási Társaság "Gyorsan fogynak a többi versenyelőadás belépői is, a Kolozsvári Állami Magyar Színház Csipke című darabjára például már csak néhány szabad jegyet kínál a jegypénztár" - tette hozzá az ügyvezető, majd megjegyezte: a jegyeladás üteme arra enged következtetni, hogy a legtöbb produkció minden bizonnyal teltház előtt zajlik majd.I. Erzsébet / Vádli Alkalmi Színházi Társulás Kőhalmi Andrea emlékeztetett rá: a versenyelőadások között szerepel még a budapesti Örkény István Színház A képzelt beteg, a Katona József Színház Fényevők, a Miskolci Nemzeti Színház A tanítónő, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Énekes madár, illetve az Újvidéki Színház Opera ultima című produkciója is. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata az Alkétisz, a kaposvári Csiky Gergely Színház és a Pécsi Nemzeti Színház a Bányavakság, a budapesti Katona József Színház és a szabadkai Népszínház Magyar Társulata a Vörös című közös produkcióval mutatkozik be a baranyai megyeszékhelyen - fűzte hozzá.Az álomkommandó / Pesti Színház A magyar színházi világ legrangosabb eseményének versenydarabjait Császár Angela színművész és Sándor L. István színházi kritikus, az Ellenfény című tánc- és színházművészeti folyóirat főszerkesztője választotta ki, a POSZT díszvendége Huszti Péter lesz. Kőhalmi Andrea utalt rá, hogy idén is a Kodály Központ ad otthont a már most nagy érdeklődésre számot tartó fő off-programoknak. Június 7-én a Csík Zenekar ad koncertet Berecz András mesemondó és Őze Áron színész vendégszereplésével, június 9-én a Budapest Klezmer Band lép fel Tompos Kátyával és Dunai Tamás színművésszel. Június 13-án Varnus Xavér orgonaművész és Törőcsik Mari színművész Pilinszky Jánost idézi meg, s ehhez Bach zenéjét hívják segítségül. Az ügyvezető a megnyitóval kapcsolatban annyit jegyzett meg, hogy a szervezők nagyszabású szabadtéri nyitóünnepséget terveznek.Forrás. MTI
2014.04.18. 10:30
Szinhaz.hu
Dánia temető
Dánia temető
Dánia persze, mint tudjuk, börtön, s talán el is hangzik ez a mondat, vagy valami hasonló az Örkény Színház Hamlet-előadásán. Valószínűleg csak valami hasonló, mert Nádasdy Ádám láthatólag nagyon ügyelt rá, hogy fordításában még véletlenül se vegyen át Arany Jánostól egyetlen jellegzetes szót, kifejezést se. A főbb szerepekben Polgár Csaba, Gálffi László (háromszorosan), Znamenák István, Csuja Imre és Pogány Judit (kétszeresen) kiválóak.
2014.04.16. 11:51
168ora.hu
Anyám tyúkja az Örkényben - Kötelező versekből készült előadás
Anyám tyúkja az Örkényben - Kötelező versekből készült előadás
Április 11-én, a költészet napján mutatta be az Örkény Színház az Anyám tyúkja című előadást, melyben az alkotók szándéka szerint a magyar irodalom megkerülhetetlen versei hangzanak el. Az előadást Mácsai Pál rendezte, a verseket Várady Szabolcs költő válogatta.Az Örkény Színház ajánlója:Mit csinál Edward király, angol király?Mihez ne fogjon senki könnyelműen?Mi történik őszi éjjel a galagonyával?A válaszokat egyformán tudjuk. Ha valamiben, ebben egyek vagyunk. De jó! Egy versantológia van a fejünkben, kinél szűkebb, kinél bővebb, de a magja közös. Rágcsálja az idő, strófák, sorok, jelzők kihullnak, néha a szerző neve is. Ez például honnan is van: "A jó sör jön is, megy is?" Tanultuk az iskolában? Kaláka? Burns! Szóval nem magyar. Nem-e? Burns nem ezt írta. Hanem ezt: "O gude ale comes and gude ale goes." Magyarul Nagy László csinált belőle verset. Róla kinek mi ugrik be? Itt már bizonytalanabb terepen járunk. De makacsul mégis úgy képzeljük: valahol ott él bennünk az az antológia. A kályha, ahonnan elindulunk, ami megszabja viszonyunkat a nyelvünkhöz. Van, akiben folyvást bővül, van, akiben egyre kopik, de akkor is olyan parázs, ami lángra kap, ha ráfújnak. Idealisták volnánk? Tegyünk egy próbát! Legyen most a színpad ezé a közös versmemóriáé, ahol helye van a torzképeknek és magyar költészetté honosított idegen verseknek is.Mácsai Pál, rendező a produkcióról:"Most egy gyönyörű anyagon dolgozunk, a magyar irodalom »kötelező« verseiből csinálunk előadást, Anyám tyúkja címmel. Természetesen sok más mellett közéleti versek is lesznek a műsorban, hiszen ez a mi költészetünk egyik legerősebb vonala. És két-háromszáz évvel ezelőttől máig nem akadtunk köztük olyanra, ami ne lenne aktuális. Már ha jó költőről van szó. Lejárt kurzusszövegek akadnak nagy számmal, de azok nem az első vonal művei. Ez az aktualitás egy színházi előadásnak persze jó, mégse lehet örülni neki. Azt jelzi, hogy nagyon régi feladatainkat sem végeztük el, nagyon régi csomókat sem bontottunk ki." (Részlet a Hvg interjújából)Fotók: Illyés Tibor / MTIAnyám tyúkjaA műsorban mintegy 100 ismert magyar vers hangzik el, többek között: Csokonai Vitéz Mihály: A ReményhezKölcsey Ferenc: HimnuszVörösmarty Mihály: A vén cigányArany János: A walesi bárdokPetőfi Sándor: Levél egy színész barátomhozAdy Endre: Elbocsátó, szép üzenetBabits Mihály: Esti kérdésKosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dalSzabó Lőrinc: Dsuang Dszi álmaJózsef Attila: EszméletRadnóti Miklós: Nem tudhatomPilinszky János: ApokrifWeöres Sándor: Az éjszaka csodáiNagy László: Adjon az IstenOrbán Ottó: A magyar népdalhozPetri György: 1956Előadók: Bíró Krisztina, Csuja Imre, Debreczeny Csaba, Epres Attila Ficza István, Für Anikó, Gálffi László, Kerekes Éva Kerekes Viktória, Mácsai Pál, Máthé Zsolt, Pogány Judit Polgár Csaba, Szandtner Anna, Takács Nóra Diána, Vajda Milán, Znamenák Istvánzene: Kákonyi Árpádügyelő: Berta Tamássúgó: Kanizsay Zitarendezőasszisztens: Nagy Lottirendezőasszisztens: Érdi Ariadnéjelmez: Izsák Lilidíszlet: Izsák Liliszerkesztő: Mácsai Pálösszeállította: Várady SzabolcsRendezte: Mácsai PálElőadások: április 15. 19:00 április 30. 19:00 május 6. 19:00 május 22. 19:00
2014.04.15. 05:00
Szinhaz.hu
Bemutatták a Kaszás Attila-díj idei jelöltjeit
Bemutatták a Kaszás Attila-díj idei jelöltjeit
Pogány Judit, Nagy Alfréd és Schneider Zoltán a Kaszás Attila-díj jelöltje 2014-ben; a három színművész közül a közönség választja ki azt, aki a szeptember 8-i gálán az elismerést átveheti.Pogány Judit az Örkény István Színház, Nagy Alfréd a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, Schneider Zoltán pedig a Radnóti Miklós Színház társulatának tagja - mondta el Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere a Mozaik Művészegyesülettel közösen 2008-ban alapított díj jelöltjeit bemutató hétfői budapesti sajtótájékoztatón.Hozzátette: immár hetedik alkalommal adják át a díjat, amelyre június 12-ig várják a közönség szavazatait az interneten, telefonon és sms-ben. Vasvári Csaba, a Mozaik Művészegyesület alelnöke kiemelte: a díj átadására négynapos fesztivált szerveznek a Győri Nemzeti Színházban szeptember 5. és 8. között a három művész társulatának fellépésével.Forrás: MTI
2014.04.14. 14:27
Szinhaz.hu
Mai mesék - Színházi nevelési konferenciát szervez a Kerekasztal
Mai mesék - Színházi nevelési konferenciát szervez a Kerekasztal
A Kerekasztal Színházi Nevelési Központ április 30. és május 2. között nevelési konferenciát szervez a Marczibányi Téri Művelődési Központba, Mai mesék - Összetett témákról fiataloknak címmel. "Nem akarok olyan népmesét vagy tündérmesét, ami úgy magyarázza meg az életet, hogy leegyszerűsíti. A fiatalok nem vennék komolyan." (Edward Bond)Számtalan színházi nevelési kísérlet zajlik ma Magyarországon. Valamennyien ismerjük a közhelyet, miszerint a gyerek nem hülye, csak fiatal. Ám sok esetben mégsem eszerint bánunk velük. Rengeteg példát tudunk sorolni, amikor lebutított történetekkel, álkérdésekkel bombázzuk a fiatalokat színházi előadásokon és színházi nevelési foglalkozásokon egyaránt.A Mai mesék konferencia résztvevői, főként a gyerekekkel és színházzal foglalkozó szakemberek, a téma- és történetválasztás nehézségeivel, annak elméleti és gyakorlati módszereivel szembesülhetnek. Szeretnénk, ha a résztvevők felismerhetnék a tabuk, az elhallgatások, a hazugságok visszahúzó erejét, és példák során fedezhetnék fel a bonyolult, összetett problémák vizsgálatának lehetőségeit különböző korosztályokkal.A Kerekasztal Színházi Nevelési Központ 2014. április 30-án mutatja be Edward Bond A széttört tál című drámáját a 10-13 éves korosztálynak. Ez a történet (ami a darab magyarországi ősbemutatója), ahogy a legtöbb hagyományos mese (gondoljunk csak például a Jancsi és Juliskára vagy bármely ógörög történetre), az életkörülmények romlásának családokra gyakorolt hatását vizsgálja. Az előadás rendezője Chris Cooper, Edward Bond alkotótársa, a legavatottabb Bond rendező a világon. A konferencia témáját ez a bemutató és a közös munka inspirálta.A konferencia tervezett programja:2014. április 30.09.00 Edward Bond: A széttört tál - a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ bemutató előadása 5. osztályosoknak Egy város valamikor a jövőben. Szellemváros. Az utcák néptelenek. Csupán egy kutya és egy lámpaoszlop emlékeztet a valamikori civilizációra. Nincsenek újságok. Nincs TV. Az emberek nem tudják, mit gondoljanak. Kint a szél zörgeti az ablaktáblákat. Bent mindenki egyre éhesebb, és elkezdi bedeszkázni otthonát. A szülők igyekeznek gondoskodni gyermekeikről. Kevés az élelem. Az Anya bizonygatja lányának, hogy ennie kell. A Lány bizonygatja Apjának, hogy a képzeletbeli barátjának van szüksége élelemre. Küzdelem az élhető jövőért, a képzelet erejéért, ami képes megváltoztatni az életünket... A drámát 10-13 éves fiatalok számára írta a szerző, a kortárs brit drámairodalom egyik legmeghatározóbb alakja, Edward Bond. A Lány az a hős, aki a befogadóknak kapcsolódási lehetőséget nyújt a történethez, és lehetővé teszi, hogy alakján keresztül magukról, egymásról és a világról értsenek meg valamit az előadás során. Komplex és felkavaró történet, mely a ma társadalmának értékeiről, továbbélésük esélyéről hivatott beszélni. Szereplők:Anya – Lipták IldikóApa – Nyári ArnoldLány – Bagaméry OrsolyaFiú – Farkas AtillaFordító – Bethlenfalvy Ádám Design – Ceri Townsend, Theatre Ark, UKAsszisztens – Hajós ZsuzsaMunkatárs – Tárnoki MárkRendező – Chris Cooper, Big Brum TIE Co., UK 13.00 Beszélgetés Edward Bonddal és Chris Cooperrel az előadásról - moderátor és tolmács: Bethlenfalvy Ádám14.00 Edward Bond: Gyerekek - az Örkény Színház Kaptár csoportjának előadása„– Ígérd meg, hogy megteszel nekem valamit.– Nem ígérhetem meg, amíg nem tudom, hogy mi –– Az anyád vagyok. Ha megkérlek, hogy ígérd meg, akkor nem kellene kifogásokat keresned. Akarnod kellene, hogy megtedd."Edward Bond drámájában a szereplők szélsőséges szituációkból keresik a kiutat. De tetteikkel újabb nehéz helyzeteket teremtenek, és így egyre hosszabb az előttük álló út. Az előadás során felmerült kérdések: Milyen lehetőségei vannak a gyerekeknek a felnőttek világában? Mi az ő felelősségük? Mit tehet az ember, ha az ürességgel kell szembenéznie? Hogyan lehet klasszikus történetekkel fiatalokat megszólítani? Milyen módon érdemes – nézői és részvételi szerepet egyaránt kínálva – archetipikus helyzetekkel foglalkozni fiatalokkal?A darab különlegessége, hogy felnőtt színészek és egy fiatalokból álló csoport játszanak együtt. A kötött szövegű részek mellett a csoportos jelentekhez a szerző mondatokat kínál, de nagy szabadságot hagy a fiataloknak szövegeik alakításában. Izgalmas kérdés, hogy milyen további eszközökkel lehet segíteni a játszók kreativitását.Az elmúlt évadban elindított Örkény IRAM, az Ifjúsági Részleg és Alkotóműhely mozgásba hozta a színházat. Több mint 2300 fiatal vett részt eddig a különböző típusú programokon, a munkában a színház szinte valamennyi dolgozója közreműködött. Működésünk fókuszában a színház, e sok ezer éves társadalmi, művészeti jelenség mélyebb megismertetése, a „nézni tudás" színházi értelmű fejlesztése, valamint a fantázia és az alkotó képzelet serkentése áll. Közreműködnek az Örkény Színház színészei: Szandtner Anna és Ficza István. Fiatalok a KAPTÁR alkotócsoportban: Bakó Flóra, Bálint Ágnes, Beczők Bianka, Bráder Edina, Debre Anna, Dohy Balázs, Egri Zsófi, Kara Kata, Kereszty Anna, Kovács Laura, Lakatos Dorina, Ledő Barnabás, Mellári Zoé, Reseterics Luca, Stribik Eszter, Szalai Sára, Török Tímea, Zámbó Bianka Zenei munkatárs: Kákonyi ÁrpádMűhelyvezetők: Bethlenfalvy Ádám, Neudold JúliaFordította: Bethlenfalvy Ádám16.00 Beszélgetés Edward Bonddal és Chris Cooperrel az előadásról - moderátor és tolmács: Bethlenfalvy Ádám17.00 Kapcsolódások – A mese mint a világ megismerésének terepe - Chris Cooper workshopjaChris Cooper 2006 óta a Kerekasztal állandó szakmai partnere. Az egyik első és nemzetközi szinten legelismertebb angliai színházi nevelési társulat, a Big Brum Theatre in Education Company művészeti vezetője. Chris Cooper sokoldalú tapasztalattal rendelkezik a színházi nevelési előadásokkal kapcsolatban: főállásban foglalkozik Edward Bond drámáinak színrevitelével. Workshopján az általa két alkalommal is megrendezett, A széttört tál című színházi nevelési előadás kapcsán felmerülő kérdésekről, a témaválasztásról és annak feldolgozásáról tudhatunk meg többet.2014. május 1.10.00 Meséljünk együtt! - Edward Bond nyílt próbája a Kerekasztal színészeivelEdward Bond korunk egyik legizgalmasabb drámaírója, színházi gondolkodója. Munkásságát színháztörténeti szempontból mindenki méltatja, viszont kevesen vannak, akik kellő mélységben ismerik gondolkodását. Az utóbbi időben elsősorban fiatalok számára ír. Színháza azt vizsgálja, hogy a mai világban mit jelent embernek lenni. Mintája a nem lebutított ifjúsági színháznak: állítja, hogy az ember világszemlélete, tájékozottsága nem az életkorán múlik. Színházának fontos eleme, hogy nem látványosan, de annál megfontoltabban kapcsolódik azokhoz a kérdésekhez, problémákhoz, amelyek jellemzőek korunkra. A konferenciára való meghívásakor az előadásához kapcsolódó nyílt próba megtartására és egy beszélgetésre kérte őt a Kerekasztal, melyek lehetőséget adnak megérteni gondolkodását és extrém történetei mibenlétét.13.00 Színházi nevelési történetek – Egy kutatás tapasztalatai - Cziboly Ádám drámatanár, pszichológus, kutatásvezető előadása"A színházi nevelési programok száma az utóbbi években radikálisan növekszik Magyarországon. Az elmúlt színházi évad második felében Bethlenfalvy Ádámmal egy országos kutatás keretében felmértük, milyen főbb színházi nevelési gyakorlatok léteznek ma. A kutatás eredményeképpen megszületett Színházi nevelési programok kézikönyve összesen 119 szervezet 172 programját tartalmazza. A programok történetválasztása rendkívül szerteágazó: az irodalmi klasszikusoktól a kortárs ifjúsági drámákon át a megtörtént eseteken alapuló improvizációkig nagyon sok mindennel találkoztunk. A választott történetek dramatizálása, a színházi formanyelv, a történetben megtalált központi kérdés vagy állítás, a történet feldolgozásának módja is mind-mind nagyon széles spektrumon mozog. Az előadásban igyekszem erről összképet adni, és a fontosabb kérdéseket, dilemmákat is bemutatni." - Cziboly Ádám14.00 Szükséges szörnyűségek – A mese hatalmáról - Dr. Kádár Annamária mesepszichológus előadásaA mesékben a személyiségfejlődés különböző állomásai jelennek meg: a próbatételek valójában életpróbákról, életfeladatokról szólnak. Szimbolikus formában fellelhetők bennük a lelkünkben felmerülő konfliktusok is: az életkori krízisek, a szülőkről való leválás, a párválasztás próbatételei, a férfi-nő kapcsolat megpróbáltatásai, a döntések, az értékrend, ami mentén választunk, és az a mód, ahogy a kihívásokra válaszolunk. A mese nem racionális úton készít fel a felnőtti létre, a felnőtt döntésekre, hanem mágikus, irracionális módon. Nem a problémamentes élet ígéretét kapjuk meg tőle, hanem annak a reményét, hogy még a legkisebbek, a legesendőbbek is boldogulnak, ha adottságaikat és lehetőségeiket mozgósítják, ha nem hátrálnak meg az akadályok, megpróbáltatások előtt. A mesében minden MI vagyunk: nemcsak a legkisebb királyfival, szegénylegénnyel azonosulhatunk. Az elindulás jelenti a saját komfortzónánkból való kimozdulást, a hamuban sült pogácsa az erőforrásainkat, a sárkányok nagyon gyakran belső sárkányok, a saját félelmeink, szorongásaink, kishitűségünk, amit meg kell szelídítenünk, a segítőtársak szimbolizálják a társas kapcsolati hálónkat, a párválasztás, a királylány megtalálása a saját jobbik énrészünk megtalálását, a mesében az elérendő cél pedig az önmegvalósításunk. Járjuk végig együtt a mesehős útját, és nézzük meg, hogy mi az, amit megtanulhatunk a mesehőstől!15.00 Lehetőségek – A konstruktív mesélő - Nahalka István, a neveléstudomány kandidátusának előadásaAz előadás résztvevői megismerkedhetnek a konstruktivista tanulásszemlélet alapjaival. Ez a szemlélet nem fogadja el, hogy a tudás az emberekben annak közvetítésével formálódik meg. Az ember agya nem tudástartály, amelyet az iskolában és más erre hivatott helyeken fel kell tölteni, hanem eleven, állandóan „mozgásban lévő", alkotó képződmény. Tudásunkat mi magunk hozzuk létre, ezért megismételhetetlen, egyedi, csak a miénk. E konstruálás főként a már meglévő tudásból építkezik, állandóan értelmezve mindazt, ami a körülöttünk lévő világban üzenetként, inger formájában megjelenik. Így tapasztalataink nem a külvilág bevetülései, hanem szintén konstrukciók. Ezt az apparátust gyermekkorban a helytelen nevelés könnyen elronthatja: bárki elveszítheti kisgyermekként még meglévő hitét, hogy kis túlzással, a világot ő konstruálja. Azonban ez a hit meg is maradhat, így a konstruálásban nagy szerepet fog játszani a képzelet és a bátorság. A mesék ezt a folyamatot nagyban segítik, mert a mese a gyermek számára ugyanúgy nem csak egy átvett, „beengedett" történet, mint ahogy semmilyen tudásunk nem lehet egyszerű „tudásbeültetés", „ismeret-implantáció", hanem alkotás. Esti mesét hallgató gyermekeink, unokáink nem pusztán tágra nyílt szemmel fogadják be szavainkat, hanem kezelésbe veszi őket mindaz, ami már tudás bennük, ami már korábban megkonstruálódott. A mese így a dobhártyát mint határoló réteget elhagyva, az idegrostokon befelé vándorolva csodálatos világgá konstruálódik.16.00 Saját mesék - Kárpáti Péter drámaíró workshopja19.00 Kárpáti Péter: A negyedik kapu - a FÜGE, a Gólem Színház és a Titkos Társulat készülő előadásának munkabemutatójaA zsidó sátoros ünnepen a közösség tagjai kint éjszakáznak a kertben, egy sátorban, isznak, esznek, beszélgetnek, mesélnek, és nézik a csillagokat, amíg el nem alszanak. A sátoros ünnepen parancs: boldognak kell lenni, önfeledtnek, szabadnak. És ez nem könnyű dolog... Az előadás bemutatója augusztus végén lesz. A társulat jelenleg a próbafolyamat felénél tart. A nyílt próba során egy saját mesélési technikába avatják be a konferencia résztvevőit. Színészek: Fodor Tamás, Nagy Zsolt, Sipos György, Tóth Ildikó Zenészek: Csizmás András, Szabó-Sipos ÁgostonTér: Izsák LiliMozgás: Vadas Zsófia TamaraKonzultáns: Borgula AndrásMunkatárs: Kárpáti LizaProdukciós vezető: Kulcsár Viktória, Marcsa Barbara Írta és rendezte: Kárpáti Péter2014. május 2.10.00 Az emlékezés drámái – Szobor - a Káva Kulturális Műhely előadása középiskolásokkal„Nem vagyok a magam ura. Az embereket kell képviselnem. Ők pedig nem szeretnek tragédiákra emlékezni. Nem szeretik bűnösnek érezni magukat. És igazuk is van. Megtörtént. Nem tehetünk róla. Felejtsük el."A Káva színházi játékának alapja a romák ellen az 2008-2009-ben elkövetett magyarországi gyilkosságsorozat. A kiinduló alapötletet egy újsághír adta, melyben egy Magyarországon élő külföldi szobrászművész emlékmű-tervét több érintett falu önkormányzata is visszautasította. A Káva az előadás kapcsán a színház és a dráma eszközeit felhasználva emberség és előítélet viszonyát vizsgálja középiskolás vendégeivel együtt. Egy általuk írt történetet használnak, amely egy képzeletbeli magyar faluban játszódik, ahova egyik nap különös csomag érkezik... Polgármester – Takács GáborAnna, a lánya – Kőszegi MáriaMarci, Anna szerelme, az áldozat barátja – Kardos JánosÍró, dramaturg – Sebők BoriLátványtervező – Kiss GabriellaKivitelező – Iszlai ZoltánTechnika – Pintér István / Bodzsár GáspárRendező – Perényi Balázs13.30 Beszélgetés Takács Gáborral, Róbert Júliával és Sebők Borival az előadások létrejöttéről15.30 Varjak - a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány kezdeményezésére létrejött színházi nevelési előadás nevelőotthonokban élő fiatalok számára készültA program a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány kezdeményezésére és gondozásában, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ szakmai támogatásával és a Soltis Lajos Színházzal együttműködésben, az Európai Bizottság Daphne III. programjának pályázati támogatásával jött létre. A próbafolyamat és az előadás célja az állami gondozásból, a nevelőotthonokból megszökő, majd visszakerülő fiatalok érzékenyítése olyan problémákra, amelyekkel életük során nagy valószínűséggel szembesülni fognak. A történet főszereplője egy húsz év körüli fiú, aki két év kóma után egy katonai kutatóközpontban tér magához. Családjáról és a múltjáról semmit nem tud. Nem keresték, ő pedig nem emlékszik semmire és senkire. Elementáris igényt érez rá, hogy újradefiniálja önmagát... Színész-drámatanárok: Benkő Ágnes, Lipták Ildikó, Nagy Zsuzsi, B. Péter Pál, Kazári András, Pesti ArnoldDramaturg: Pass AndreaZene: Komlóczi ZoltánDíszlet, jelmez: Ondraschek PéterRendező: Kaposi László18.00 Beszélgetés Kaposi Lászlóval, az előadás rendezőjével
2014.04.13. 09:00
Szinhaz.hu
Kortárs dráma, musical és operett a soproni színház új évadán
Kortárs dráma, musical és operett a soproni színház új évadán
A Soproni Petőfi Színház új évada kiemelten fontos lesz a színház életében: lezárul a társulat megerősítésének, véglegesítésének időszaka – mondta el Pataki András igazgató, főrendező. A csütörtöki sajtótájékoztatón bejelentették: megalakul a soproni színház balett-tagozata is. A direktor szerint a 2014-2015-ös évadra befejeződik az a folyamat, amelynek eredményeként közszolgálati színház jön létre Sopronban, amely mindenféle korosztálynak, mindenféle műfajból kínál "kulturális javakat". Emellett fontos a magas művészi színvonal elérése, hogy az értelmiségi körökből kikerülő nézők, egyetemisták ne csak szórakozást lássanak a színházban, hanem valamilyen nóvumot - fogalmazott Pataki András. Katona Imre rendező, dramaturg hozzátette: a soproni színház az elmúlt időszakban teljesítette feladatát, de „a harmadik évad teszi fel a koronát erre a folyamatra". A következő évadban csupán egy darabot rendez, egy zenés mesejátékot A hatalmas színrabló címmel, és inkább a színház dramaturgiai feladataira összpontosít majd - jelentette be a rendező.Az első őszi bemutató Ion Luca Caragiale komédiája, Az elveszett levél lesz. A darab a 20. századot idézi fel, illetve azt az identitáskeresést, ami filozofikus háttérként megjelenik a következő évadban - közölte Pataki András. Meglátása szerint nagy merészség lesz a bolgár Hriszto Bojcsev Madárezredes című művének színpadra állítása; a kortárs mű egy elmegyógyintézetben játszódik.A direktor közönségcsalogató előadásként említette a Zene, New York, szerelem című musicalt, amelyet élő zenekari kísérettel visznek színre. A Neil Simon-darab korábban Édeskettes hármasban címmel futott a Madách Színházban. Feke Pál, a főszereplő, a darab művészeti vezetője kiemelte, hogy a soproni előadás egy átdolgozott változat lesz, Szurdi Miklós rendezésében. A könnyedebb színházi műfajokat képviseli a Csárdáskirálynő is Halasi Imre rendezésében - mondta Pataki András, aki az évad további bemutatói között említette Örkény István Macskajátékát, illetve Székely János Caligula helytartója című művét. A Páneurópai piknik, vagyis a sopronpusztai határáttörés 25. évfordulójára készül a Végtelen Európa című táncfantázia, ehhez az eseményhez kapcsolódik majd a Sopron Balett megalakulása és bemutatkozása is. Demcsák Ottó koreográfus, a Soproni Petőfi Színház tánctagozatának vezetője elmondta: az európai életérzést próbálják megfogalmazni a darabbal, visszanyúlva a rendszerváltásig. A produkciónak egy szerelmi történet ad keretet. Pataki András kiemelte: tízezernél is több bérletet szeretnének értékesíteni. „Amikor kezdtünk, több mint hatezren váltottak bérletet az előadásokra, aztán ez úgy kilencezerre nőtt" – mondta. A közönség az ősszel kezdődő évadban összesen 192 bérletes darabot láthat, ebből 149-et nagyszínpadon.Forrás: MTI
2014.04.11. 10:10
Szinhaz.hu
Tavaszi fesztivál: 200 ezren látogatták a rendezvényeket
Tavaszi fesztivál: 200 ezren látogatták a rendezvényeket
Várakozáson felüli, mintegy 200 ezres látogatószámmal zárult a 34. Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF), amelynek 17 napja alatt 33 helyszínen több mint 170 program várta az érdeklődőket. A vasárnap zárult rendezvénysorozat az idén megújult struktúrában, a Művészetek Palotája, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ és a Magyar Turizmus Zrt. koordinálásában, a jelentős fővárosi kulturális intézmények programjavaslatainak beillesztésével valósult meg - áll a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében. Mint írják, a fesztivál gazdag kínálattal, világszínvonalú produkciókkal, ősbemutatókkal várta a látogatókat. Az esemény Rameau Polümnia ünnepei című opera-balettjének modern kori világpremierjével zárult. A látogatók válogathattak a komoly- és kortárs zenei, opera, dzsessz-, pop-, világzenei, tánc, újcirkusz és színházi produkciók, kiállítások közül, de még a divat és a sport is szerepelt a kínálatban. A fesztiválon 20 olyan társulat lépett fel, akik még soha nem jártak Magyarországon, emellett 6 világpremiert, 18 magyarországi bemutatót és további 3 színházi premiert tartottak.Fotó: btf.huA rendezvénysorozatnak a Művészetek Palotája és az Operaház mellett a felújított Zeneakadémia, a Budapest Music Center, a Millenáris, a Bálna, az újonnan megnyílt Pesti Vigadó, a Nemzeti Színház és a fővárosi színházak, múzeumok is kiemelt programhelyszínei voltak. Az idei fesztiválon a nézők láthatták többek között Zubin Mehta és a Bécsi Filharmonikusok fellépését, Simon Keenlyside áriaestjét, José Cura Cavaradossi-alakítását a Toscában, Philip Glass filmoperáját, Martin Grubinger koncertjét és Erwin Schrott tangóestjét. A kínálatban szerepeltek a Pesti Vigadó koncertjei, a Szentpétervári Eifman Balett Rodin-előadása, Patricia Kopatchinskaja fellépése, Rufus Wainwright szerzői estje, valamint Andreas Scholl és Edin Karamazov dalestje. A közönség hallhatta Maxim Vengerov hegedűjátékát és Lee Ritenour koncertjét. Több, a fesztiválon bemutatott produkciót műsoron tartanak: többek között a Honvéd Táncszínház Napszédítő-Páva-variációk előadását, a Bozsik Yvette Társulat és a Derevo Táncszínház Pokoli bál című művét vagy a Somnakajt. A Recirquel produkciója, A Meztelen Bohóc szintén repertoáron marad, mint ahogy az Örkény Színház Hamlet előadása is. A BTF-en megrendezett első Madách Nemzetközi Színházi Találkozón (MITEM) 13 nap alatt 12 város társulatát látta vendégül a Nemzeti Színház.A Tavaszköszöntő Promenád, az Erzsébet téri Lepkeház, az ArTér Fesztivál, a Hősök terén felállított Budapest felirat és a város különböző pontjain elhelyezett fesztiválkockák igazi látványossággá váltak - áll a dokumentumban, amely kitér arra is, hogy a közmédia csatornáin napi rendszerességgel Fesztiválhíradó tudósított az eseménysorozatról, a Magyar Turizmus Zrt. szervezésében pedig közel 100 külföldi újságírót látott vendégül a fesztivál. A közlemény szerint a programokra - a szabadtéri eseményekkel együtt - több mint 200 ezren voltak kíváncsiak, így az idei rendezvény látogatószáma meghaladja a korábbi évekét. Az idei fesztivál az első állomása volt annak a folyamatnak, amely Budapestet Európa jelentős kulturális turisztikai célpontjaként pozícionálja. A négy évre szóló finanszírozási háttér hosszú távú építkezést tesz lehetővé - közölte a BTF.Forrás: MTI
2014.04.09. 10:26
Szinhaz.hu
Határtalan Napok - 3 határontúli város művészei Miskolcon
Határtalan Napok - 3 határontúli város művészei Miskolcon
Április 4. és 6. között Beregszász, Komárom és Nagyvárad színházi előadásai, költői, írói mutatkoznak be a miskolci közönség előtt.A Miskolci Nemzeti Színház tavaly indította útjára a Határtalan Napok elnevezésű fesztivált, amelynek célja, hogy bemutassa három határon túli magyar város alkotóit, előadóit a színház, a zene és az irodalom műfaján keresztül.A Komáromi Jókai Színház két előadással érkezik. Tasnádi István Magyar zombi című komédiáját Bagó Bertalan rendezésében, Tóth Tibor főszereplésével láthatja a közönség. Az ismert szerző több színházban sikert aratott darabja könnyed humorral mesél a mai magyar valóságról. A komáromiaktól ezen kívül Harold Pinter önéletrajzi ihletésű drámáját, az Árulást láthatják az érdeklődők a fesztivál keretében. A háromszereplős darabban Mokos Attila, Bandor Éva és Petrik Szilárd egy szerelmi háromszög hét éves történetét játssza el. Az Árulásból készült nagysikerű film forgatókönyvéért 1983-ban a szerző-forgatókönyvírót Oscar-díjra jelölték.A Nagyváradi Szigligeti Színház Turgenyev Egy hónap falun című darabját Papírsárkány címmel állította színpadra. A darabot Harsányi Zsolt rendezte, aki szerint Turgenyev a maga idején a komikum felől közelítette meg a Csehov műveiből is jól ismert 19. századi orosz vidék világát.A tánc műfaját a Nagyvárad Táncegyüttes előadása, a Nagyvárosi bújdosók képviseli. A Nagyvárad Táncegyüttes a Kárpát-medencei táncművészet egyik legfiatalabb, mégis jelentős műhelye, előadásaiban elsősorban a magyar hagyományos tánc- és zenekultúrát dolgozza fel. Kiss Ferenc, a Vízöntő zenekar alapítójának azonos című lemeze adta a Nagyvárosi Bujdosók létrehozásának ötletét, mellyel az alkotók elsősorban a térségünkben élő fiatalokat szólítják meg, azokat, akik éppen "leválni" készülnek kulturális identitásukról. A nagyszabású produkció dramaturgja és játékmestere Novák Péter, aki énekmondóként is jelen lesz. A Lilliput társulat a Kormos képpel mutogat című bábelőadással vendégszerepel a Csodamalom Bábszínházban. A Kormos István három verses meséjéből készült előadás rendezője Rumi László, a magyar bábművészet sokoldalú alkotója, aki ebben az előadásban is a mára védjegyévé vált, egyedi stílusát képviseli.Beregszászról a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház és a Gyulai Várszínház közös produkciója érkezik a Miskolci Nemzeti Színházba. Örkény István népszerű darabját, a Tótékat Vidnyánszky Attila állította színpadra, Trill Zsolttal, Szűcs Nellivel és Tóth Lászlóval a főszerepben. A Műút folyóirattal együttműködésben a fesztivál irodalmi programja is gazdag. Április 4.-én, pénteken a Várad c. irodalmi és kulturális folyóirat főszerkesztőjével, Szűcs Lászlóval és Tasnádi-Sáhy Péter költő, íróval beszélget Jenei László, a Műút szerkesztője. 5.-én, szombaton Komárom képviseletében Gazdag József Bródy-díjas íróval Mészáros Sándor, a Kalligram kiadó vezetője, Vida Gergely író, költő, szerkesztővel pedig Mizser Attila költő, a Palócföld folyóirat főszerkesztője beszélget. Az est házigazdája Nagy Csilla, a Palócföld szerkesztője és Jenei László. Vasárnap a színház Beregszászról látja vendégül Brenzovics Marianna írót és Gazda Albert író, újságíró, szerkesztőt, akiknek beszélgetőtársa Csordás László irodalomtörténész, kritikus lesz.A Határtalan Napok színházi programja részletesen:Április 4. 15.30 óra, KamaraszínházHarold Pinter: Árulás A Komáromi Jókai Színház előadásaAz Árulás egy szerelmi háromszög hét éves történetét meséli el, időben visszafelé haladva. Robert, a férj, Emma, a feleség és Jerry, a legjobb barát esete mindennapi história. Jerry és Emma egymásba habarodnak és kapcsolatukat évekig sikeresen titkolják a férj és a világ előtt. Vagy mégsem? Hiszen egy napon minden kiderül. Vagy mégsem? Miféle láthatatlan szálak tartják össze az emberi kapcsolatokat éveken, évtizedeken keresztül? Mi lesz egy ártatlannak tűnő, apró játék vége? S ha egyáltalán sikerül a végére érni, mi marad? Mindenki elárul mindenkit, de leginkább önmagát. Harold Pinter Árulás című drámája önéletrajzi ihletésű. A darabból készült nagysikerű film forgatókönyvéért 1983-ban a szerzőt Oscar-díjra jelölték.Jerry: Mokos AttilaRobert: Petrik Szilárd m. v.Emma: Bandor Éva Jászai Mari-díjasÜgyelő: Nagy LászlóSúgó: Balaskó EditHangtechnikus: Görözdi Szilárd, Zakor SándorFénytechnikus: Rózsás SzilviaFodrász, sminkes: Tóth SimonaKellékes: Szűcs KlaudiaA rendező asszisztense: Balaskó Edit Díszlettervező: Valló Péter m. v.Jelmeztervező: Gadus Erika m. v.Rendező: Valló Péter m. v., Kossuth-díjasÁprilis 4. 19 óra, NagyszínházTasnádi István: Magyar zombi A Komáromi Jókai Színház előadásaBlondin Gáspár, negyvennégy éves nagyábrándi lakos, miután elveszti munkáját és életkedvét, bezárkózik a kerti budiba, és mély depresszióba zuhan. Környezete nem igazán igyekszik lebeszélni tettéről, sőt! Végre történik valami Nagyábrándon, végre itt a nagy lehetőség! Így aztán amíg Blondin Gáspár az élet értelmetlenségén tűnődik, a család és a környezet azon töpreng, hogyan húzhatna hasznot a kisember halálából. Tasnádi István kortárs komédiájának ősbemutatója hét évvel ezelőtt volt a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban, azóta pedig jó néhány magyar színházban játszották sikerrel. Tasnádi ugyanis nagyon pontos képet fest a magyar valóságról, a diagnózist pedig könnyed humorba ágyazza. A darab Finito címen 2007-ben elnyerte a Színikritikusok Díját a legjobb új magyar drámáért.Blondin Gáspár: Tóth Tibor Jászai Mari-díjasBlondinné, Vali: Bandor Éva Jászai Mari-díjasÖzv. Vecserák Károlyné, Blondin anyósa: Balaskó EditPacsik Ferenc, polgármester: Méhes László Jászai Mari-díjasBicke B. László, költő: Skronka TiborTigris Niki, popdíva: Varga SzilviaDr. Juhos Buda, pszichológus: Majorfalvi BálintSzomszéd Misi: Fabó Tibor Jászai Mari-díjasPál, médiaszemélyiség: Szabó ViktorReszlik Hajnalka Myrtill, riporter: Tar RenátaBak Tamás HSC, operatőr: Bernáth TamásHivatalos Úr: Olasz István Zenekar: id. Bertók Tibor, ifj. Bertók Tibor, Lelkes TiborÉnekesek: Kovács Lotti m. v., Zsapka KrisztinaÜgyelő: Nagy LászlóSúgó: Balaskó EditHangtechnikus: Zakor Sándor, Görözdi SzilárdFénytechnikus: Kollár József, Rózsás SzilviaFodrász, sminkes: Tóth SimonaKellékes: Szűcs KlaudiaA rendező asszisztense: Balaskó Edit Díszlet- és jelmeztervező: Sánta Borcsa m. v.Zene: Dobri Dániel m. v.Rendező: Bagó Bertalan m. v., Jászai Mari-díjasÁprilis 5. 10.30 óra Csodamalom BábszínházKormos képpel mutogata nagyváradi Szigligeti Színház – Lilliput Társulat előadásaKormos István tizenkét magyar népmesét versformában írt meg, ebből hármat használ fel az előadás: az első egy ostoba farkasról, a második egy furfangos parasztról, a harmadik pedig egy csudamód táncoló kecskéről szól. Eltérő formavilágok jönnek létre, amelynek megalkotói: Makhult Gabi, Bérces Katalin és Néder Norbert. Ami a három mesét összefűzi: Kormos csodálatos verses szövege, valamint a zene, amelyet a színészek élőben játszanak hangszereiken (kobozon, furulyán, harmonikán és ritmushangszereken). A muzsikát Ágoston Béla szerezte, aki már számos táncszínházi és bábos előadáshoz teremtett erőteljes zenei világot.Az előadásra jegyek a Csodamalom Bábszínházban válthatók.Játsszák: Szőke Kavinszky András, Varga Imre, Daróczi István, Hanyecz Debelka Róbert, Stefan Bodor Mária Író: Kormos IstvánZeneszerző: Ágoston BélaBábtervező: Néder Norbert, Bérces Katalin, Makhult GabriellaRendező: Rumi LászlóÁprilis 5. 19 óra, NagyszínpadÖrkény István: Tóték A Gyulai Várszínház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös produkciójaA Mátraszentannán idilli nyugalomban élő Tót családhoz egy szép nap beállít a fronton harcoló fiuk parancsnoka, hogy náluk töltse kéthetes szabadságát. Ettől kezdve mindenestül felfordul a család élete, nem lesz szabad többé reggel reggelizniük, délben ebédelniük, este vacsorázniuk és éjszaka aludniuk, nem lesz szabad többé ásítaniuk, sem nagyokat nyögve nyújtózkodniuk, de még gondolkodniuk sem. Éjt nappallá téve dobozolnak, hogy így járjanak az őrnagy kedvében, akinek idegzetét már súlyosan megrongálta a fronton töltött kilenc hónap. Tóték abban reménykednek, hogy a fiuk az őrnagy jóindulatának köszönhetően megmenekülhet a szenvedéstől, és a falu postásának jóvoltából még csak nem is sejthetik, hogy áldozatuk teljesen hiábavaló. „Én is úgy gondolom, hogy nem csak a hivatali főnöknek, vagy a művezetőknek akadnak alárendeltjei, hiszen hatalmi struktúra a család is, az óvoda meg az iskola is. Sőt még a legelesettebb, legkifosztottabb ember is fogja egy csücskét az uralkodásnak, ha egyebe nem maradt, legalább egy öleb vagy kanárimadár a kiszolgáltatottja. Kölcsönös függőségben élünk, egy személyben zsarnokok és áldozatok. (...) Hitem szerint az őrnagy és a Tűzoltóparancsnok valójában egy személy. Ahhoz persze, hogy ebből drámai mű lehessen, össze kellett szikráztatni a benne rejlő pólusokat." (Vidnyánszky Attila, rendező)Őrnagy: Trill ZsoltTót: Tóth LászlóTótné: Szűcs NelliÁgika: Orosz MelindaPostás: Rácz JózsefTomaji plébános: Sőtér IstvánCipriáni professzor: Kacsur AndrásGizi Gézáné: Béres IldikóA lajt tulajdonosa: Varga JózsefLőrincke: Szabó ImreElegáns őrnagy: Ivaskovics Viktor Valamint, mint jelentős történelmi figurák: Ferenczi Attila, Kristán Attila, Gál Natália, Vass Magdolna, Orosz Ibolya Díszlet: Alexander Belozub Jelmez: V. Csolti KláraDramaturg: Kozma AndrásRendezte: Vidnyánszky AttilaÁprilis 6. 19 óra, KamaraszínházKiss Ferenc: Nagyvárosi bújdosók A Nagyvárad Táncegyüttes előadásaKiss Ferenc, a Vízöntő zenekar alapítójának tematikus lemeze 1999-ben jelent meg – a század melankolikus zárlata és az új évezred látomásos kezdete gyanánt –, izgalmas összefoglalásként bizonyítva a népi kultúrából tanultak mai használhatóságát, kifejezőeszközeinek kortárs gondolatiságát. E tartalmilag egységes, de műfajában sokszínű zeneanyag adta az azonos című táncest létrehozásának ötletét. Az előadás elsősorban az Erdélyben élő fiatalokat szólítja meg, akik éppen "leválni" készülnek kulturális identitásukról. Jövőképük, pálya- és topográfiai választásaik egyszerűen lehetetlenné teszik, hogy valaha is visszataláljanak az említett identitás szellemi értékeihez. Többek között ezen motivációk pótlására, az érdeklődés felkeltésére tesz kísérletet a produkció.A Nagyvárad Táncegyüttes a Kárpát-medencei táncművészet egyik legfiatalabb, mégis jelentős műhelye, előadásaiban elsősorban a magyar hagyományos tánc- és zenekultúrát dolgozza fel, időtálló művészeti, társadalmi értékként. Meggyőződésük, hogy lehetséges a magyar néptánc és népzenei hagyomány irdatlan terjedelmű kincsét olyan kortárs, üzenethordozó értékkel bíró művészeti rangra emelni, amely elismerést nyerhet bárhol a világon.Tánckar: Brugós Anikó, Kerekes Dalma, Mihucz Kinga, Pelbát Ilona, Szabó E. Ágnes, Timár Tímea, Tolnai Tímea, Iván Enikő Kitty, Brugós Sándor, Forgács Zsombor, Forgács-Popp Jácint, Kacsó Bálint, Kádár Elemér, Miklós János, Rácz Lajos, Szőnyi József, Schmith NándorZenekar: Szabó Lóránd Győző, Kelemen Molnár János, Bartalis Botond, Szakács Kristóf, Márkus Zoltán m.v., Székely István m.v., Marius Bulzan m.v. Énekmondók: Pelbát Ilona, Novák Péter / Kiss Csaba / Csepei RóbertDramaturg, játékmester: Novák Péter m.v.Zeneszerző: Kiss Ferenc m.v.Zenei vezető: Horváth Károly m.v.Zenei asszisztens: Brugós AnikóKoreográfusok: Baczó Tünde m.v., Bordás Attila m.v., Orza Călin m.v., Polgár Emília m.v.Jelmez: György Eszter m.v.Játéktér, látványtervek: André Csongor m.v.Vetített látvány: Ugron Réka m.v. Ügyelő: Szőke ZsoltFény: Lázár AttilaHang: Szommer LajosÁprilis 6. 19 óra, NagyszínházIvan Szergejevics Turgenyev: Papírsárkány (Egy hónap falun) A nagyváradi Szigligeti Színház előadása„Turgenyev világa is annak a 19. századi orosz vidéknek a világa, ahol látszólag soha nem történik semmi, ahol az emberek csak unatkoznak és vágyakoznak. Holott ez a világ, szereplőinek érzelmi vívódásai és féltékenységi harcai révén az ember olykor kegyetlen, máskor védtelen, esendő természetére reflektál, amely kivédhetetlenül és alapvetően meghatározza mindannyiunk életét. A darab megírásától eltelt több mint százötven esztendő alatt sem jobbak, sem okosabbak nem lettünk, és többnyire ugyanúgy éljük szívbemarkolóan mulatságos, tragikomikus életünket." (Harsányi Zsolt, rendező)Iszlajev, földesúr: Csatlós LórántNatalja Petrovna, Iszlajev felesége: Tóth TündeVerocska, Iszlajevék nevelt lánya: Tasnádi-Sáhy NoémiKolja, Iszlajevék fia: Csíki RolandRakityin, barát: Kardos M. RóbertBeljajev, Kolja tanítója: Varga BalázsSpigelszkij, orvos: Hunyadi IstvánLizaveta Bogdanovna, társalkodónő: Gajai ÁgnesBolsincov, szomszéd: ifj. Kovács LeventeKátya, szobalány: Pitz MelindaMatvej, inas: Szotyori JózsefFordította: Elbert János Ügyelő: Joó EmíliaSúgó: Körner AnnaHangosítók: Zsurka József, Szanday CsongorVilágosítók: Nosz Botond, Nagy Imre, Kalló János, Bernád EduárdDíszlettervező: Adrian GaneaJelmeztervező: Kupás AnnaRendező: Harsányi Zsolt
2014.04.02. 05:00
Szinhaz.hu
Tizenegy teátrum a Pécsi Családi Színházi Fesztivál műsorán
Tizenegy teátrum a Pécsi Családi Színházi Fesztivál műsorán
Tizenegy hazai teátrum tizenhárom produkcióját kínálja a közönségnek a második Pécsi Családi Színházi Fesztivál, amelyet május 27. és június 2. között a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) felvezetéseként rendeznek meg a baranyai megyeszékhelyen. Az esemény hétfői sajtótájékoztatóján Rázga Miklós, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója elmondta: a tavalyi ötnapos eseménysorozat sikerén felbuzdulva döntöttek úgy, hogy idén is megrendezik a programot. Emlékeztetett rá: egy esztendővel ezelőtt összesen négyezren vettek részt az előadásokon; mindegyiken pótszékeket kellett biztosítani a közönség számára. Az idén ezért már hét napon át tart a rendezvény, amelyen tizenegy hazai teátrum mutat be összesen tizenhárom produkciót. Ezek a klasszikus és kortárs irodalmi művek feldolgozásával vagy drámák adaptálásával jöttek létre - emelte ki Rázga Miklós."Nívós előadásokat hívunk meg, olyanokat, amelyeket a felnőtt családtagok is szívesen megnéznek. Azt gondoljuk, hogy fesztivál - amellett, hogy megismerteti és megkedvelteti a fiatal nézőkkel a színházat, mint kulturális műfajt - egyben inspirál is a felhasznált irodalmi művek, s talán más könyvek elolvasására is" – fejezte ki reményét a direktor. Az előadások között olyan darabok szerepelnek, mint a Pécsi Balett Diótörője, a Veszprémi Petőfi Színház Légy jó mindhalálig című musicalje, a Miskolci Nemzeti Színháztól A négyszögletű kerek erdő, a budapesti Örkény István Színháztól a Csoda és Kósza vagy a Kecskeméti Katona József Színháztól a MacVedel, a kalózkísértet.Páva Zsolt, Pécs polgármestere arról szólt, hogy a pécsi kulturális élet évek óta egyre nyitottabb a fiatalok irányában. A polgármester szerint ebben a munkában egyre nagyobb szerep jut a Pécsi Nemzeti Színháznak. Hozzátette: reményei szerinte a családi színházi fesztivál néhány éven belül olyan komoly országos rendezvénnyé növi ki magát, mint a POSZT.A sajtótájékoztatón kisorsolták a POSZT közönségzsűrijének tagjait is. Ennek kapcsán Stenczer Béla pécsi színművész, fesztiváligazgató elmondta: egyes OFF-programokra már április 1-jétől lehet jegyet váltani, míg a versenydarabok pontos bemutatási időpontját ezen a héten határozzák meg. Ez utóbbiakra április közepén indul meg a jegyértékesítés. A június 5. és 14. között zajló rendezvényen a budapesti Örkény István Színház A képzelt beteg, a Katona József Színház Fényevők, a Pesti Színház Az álomkommandó, a Miskolci Nemzeti Színház A tanítónő és a Woyzeck, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Énekes madár, az Újvidéki Színház Opera ultima, a Kolozsvári Állami Magyar Színház Csipke című előadása is látható lesz. A találkozó díszvendége idén Huszti Péter. A versenyprogramban szerepel még a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata előadásában az Alkésztisz, valamint a Vádli Alkalmi Színházi Társulás, a Szkéné Színház és a Füge közös produkciójában az I. Erzsébet című előadás. A találkozón a közönség megtekintheti a Kerekasztal Társulás és a Szputnyik Hajózási Társaság A hosszabbik út, a kaposvári Csiky Gergely Színház és a Pécsi Nemzeti Színház Bányavakság, valamint a budapesti Katona József Színház és a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának Vörös című közös produkcióját is.Az idei fesztiválra Császár Angela színművész és Sándor L. István színházi kritikus, az Ellenfény című tánc- és színházművészeti folyóirat főszerkesztője választotta ki az általa legjobbnak ítélt produkciókat a 2013. március 1. és 2014. február 28. között bemutatott hazai és határon túli magyar színházi előadások közül. A kiemelkedőbb POSZT off-programok idén is a Kodály Központ ad otthont: június 7-én a Csík Zenekar ad koncertet, vendégeik Berecz András mesemondó és Őze Áron színész lesznek.Június 9-én a Budapest Klezmer Band lép fel, az esten közreműködik Tompos Kátya és Dunai Tamás színművészek. Varnus Xavér orgonaművész és Törőcsik Mari színművész 13-án Pilinszky Jánost idézik meg Bach zenéjét hívva segítségül. A családi fesztivál részletes programja itt megtalálható.Forrás: MTI
2014.03.31. 14:25
Szinhaz.hu
"Kiléptem a színházi függöny mögül" - Interjú Ruzsik Katával
"Kiléptem a színházi függöny mögül" - Interjú Ruzsik Katával
Ruzsik Kata 2010-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész szakán, Gálffi László és Ács János osztályában. Azóta New York-ba költözött, elindult zenészi karrierje, és hamarosan felvételizni fog a legendás színészképzőbe, az Actors Studio-ba. Arról kérdeztük, mi következhet egy nagy váltás után. A Színház.hu új sorozatában olyan fiatalokat kérdez, akik külföldön találtak új otthonra és színházi elfoglaltságra. Ruzsik Kata és Mohai Tamás a Cseresznyéskert című előadásbanMiért döntöttél úgy a Színház- és Filmművészeti Egyetem elvégzése után, hogy külföldre mész?Ruzsik Kata: Sokan mondják, hogy az egyetem semmire sem garancia, hogy teljesen kiszámíthatatlan, a későbbiekben kinek mi lesz a sorsa. Azt hiszem, nekem elég jó sors jutott, hiszen már másodévesen bekerültem egy előadásba az Örkény Színházban, később a Vígben és a Pestiben töltöttem a gyakorlatom, az osztályunk pedig játszott a Nemzetiben is. Volt ahol, szívesen ott ragadtam volna, mégis úgy éreztem, hogy máshol van dolgom. A Zsámbéki Gáborral, és a Forgách Péterrel való munka jelentette a fordulópontot. Egy pici szerepet játszottam az osztálynak rendezett Zsámbéki-előadásban, A goborlóban, de sok időt töltöttem a színen és imádtam a darabot. Akkor kezdtem kapizsgálni, mit jelent az, hogy az ember végig próbál jelen lenni egy szituációban, hogy teljesen koncentrált, hogy bármit mond, azt meg kell előzze a gondolat. Forgách-csal a Baal-on dolgoztunk, amikor megértettem, hogy egyaránt fontos a belső, illetve a külső kommunikáció, mert az egyik a másikból következik. Ezek mind alapvető színházi törvények, szinte közhelyek, számomra mégsem voltak magától értetődőek. Elkezdett foglalkoztatni, min múlik, hogy magunkévá tudunk-e tenni mondatokat, hogy eljutunk-e a kifejezésig. Akkoriban váltam Chaplin rajongóvá, akkoriban értek valódi színházi, színészi élmények, és egyszercsak azt éreztem, hogy mennem kell, ezeket az élményeket fel kell kutatnom máshol is, ahol a saját gondolataim teremtő erejét a körülményektől függetlenül megtapasztalhatom. Harmadév végén el is döntöttem, hogy külföldre megyek. Amikor erről beszéltem, azzal szembesültem, hogy az emberek többsége nem meri hinni, hogy a képzelet képes teremteni. Ez végképp meggyőzött arról, hogy ki kell szakadnom a megszokott környezetemből. Persze azt nem tudtam, mihez fogok kezdeni egy idegen helyen, nyelvtudás nélkül...Nem beszéltél angolul?Ruzsik Kata: Nem! De vadul elkezdtem tanulni, miközben azt hangoztattam, hogy én Angliába, vagy New York-ba készülök.Mit szóltak ehhez a tanáraid?Ruzsik Kata: Biztattak és nagy beszélgetéseket folytattak velem. Marton László kifejezetten támogatott, Gálffi tanár úr is (Ruzsik Kata egyik osztályfőnöke, a szer.), aki arra nevelt mindannyiunkat, hogy azt csináljuk, amit szeretünk, a lényeg, hogy szívből tegyük... Mire átvettem a diplomám, nagy nehezen megszereztem a középfokú nyelvvizsgát, és akkor már tudtam, hogy New York a cél, ugyanis amióta hallottam róla, szenvedélyes szerelmemmé vált az Actors Studio. Ez egy ingyenes műhely színészeknek, ami már 1947 óta létezik. Az első igazgatója Lee Strasberg színész-rendező, drámapedagógus volt, aki Szatnyiszlavszkij módszerét oktatta olyan sztároknak, mint Marlon Brando, James Dean, Marilyn Monroe, vagy Al Pacino, aki jelenleg vezeti a new york-i stúdiót. Aki oda bekerül, egy életre tag marad. Részt vehet a stúdió mesterségóráin, belső castingokon, folyamatosan képezheti magát, találkozhat a városban járó színészekkel, szabadon alkothat, tehát kivételes helyzetben dolgozhat, ’hazajárhat’ a stúdióba. Az a nagy álmom, hogy engem is felvegyenek. Van időm, Dustin Hoffmann is csak a kilencedik próbálkozás után jutott be. (Mosolyog.)Az interjúban említett Baal produkcióról Mi történt miután eljöttél Magyarországról?Ruzsik Kata: Megpróbáltam kizárni a múltat, beiratkoztam egy nyelviskolába, majd fél évig csak az anyukámmal, telefonon beszéltem magyarul. Mindenhol szavakat jegyzeteltem, az utcán, a parkban, este az ágyban. Küzdelmes volt az indulás, de hatalmas élményt jelentett minden megtett lépés. Kicsit szorongtam, mert hiányoztak azok a fogódzók, amelyekbe korábban kapaszkodhattam, mégis éreztem, hogy a helyemen vagyok. Nagyon örültem, mert többen megjegyezték, milyen jól haladok az angollal, ez jót tett az önbecsülésemnek. Egyre otthonosabbá vált New York, hamar megszoktam, hogy minden nap hoz valami újat. Itt elképzelhetetlen, hogy úgy maradjon az ember, ahogy ide érkezett... Az, hogy egy másik nyelven beszélsz formálta a gondolkodásodat? Ruzsik Kata: Biztosan! Aki idegen nyelven beszél, új önmagára talál! Eleinte nagyon magas hangon szólaltam meg angolul, nem is tudom miért... Akkor kezdtem sajátomnak érezni a nyelvet, amikor a hangom már ismerősen csengett. Időbe telt, amíg a „hey, how are you?”-ra lazán tudtam válaszolni, vagy a reggeli kávé mellett értelmes szöveggé álltak össze a nyelvi dallamok, amik körülvettek. Határozottan éreztem, ahogy a gondolkodásom a közeg, az izgalmak hatására kezd átalakulni, és apránként elmúlnak a félelmeim, megszabadulok a megfelelési kényszertől, elindul bennem a túlélési mechanizmus. Mielőtt kijöttem, már elkezdtem kapcsolatokat építeni magyar színészekkel, ők rengeteget segítettek nekem a tájékozódásban. Elárulták, hol tudok például castingokról informálódni, milyen iskolák, internetes portálok léteznek, ahol az alkotni vágyók egymásra találhatnak. Miközben feltérképeztem a színészi lehetőségeimet, egy másik gyerekkori álmomat is elkezdtem hajszolni: teljes erőbedobással kerestem egy zenekart. Többszáz hirdetés közül rátaláltam a Cosmolingo (ma már King Holiday) együttesére, énekest kerestek. Annyira tetszett a kicsit funkys, kicsit rockos, kicsit jazzes anyaguk, hogy jelentkeztem. És felvettek! Másfél évig nyolc amerikai fiúval jártuk a várost, New York szinte összes helyszínén megfordultunk, ahol zenei élet zajlik. Hatalmas élmény volt a srácokkal játszani, mert feltárult egy új világ. Ebben a világban mindenki magából építkezik, az énekes, a dalszerző, a zenész egy és ugyanaz, és pont azért lesz belőle valaki, mert a mesterséget a maga teljességében űzi. Honnan ered a vonzódásod a zenéhez?Ruzsik Kata: Mondhatni, egész pici korom óta énekelek. Két és fél évesen kisszínpadot raktam össze otthon, és gagyi szöveggel nyomtam a rockzenét. Az egyetemi évek alatt pedig vokáloztam. Sokan biztattak arra, hogy komolyabban foglalkozzak a zenével, de csak New Yorkban, a sok koncert és pozitív visszajelzés hatására kezdtem azt érezni, hogy meg kell valósítanom a zenei ötleteimet. Ezek nem találkoztak a Cosmolingo elképzeléseivel, ezért kettévált az utunk. Időnként belekényszerítem magam új helyzetekbe, így kénytelen vagyok megcsinálni azt, amit tervezek. Könnyen lehet, hogy különben kibújnék a feladat alól...Mire kényszerítetted magad?Ruzsik Kata: Először arra, hogy használjam a gitáromat, a keyboardomat, és hogy angol naplót írjak. Az, hogy mennyire tudok angolul, akkor derült ki igazán. Az első pár oldalból született az első dalaim egyike a Not fair, ami édesapám elvesztéséről szól. Már itt éltem, amikor kiderült, hogy nagyon beteg, ezért Magyarországra kellett utaznom. Pár órával azelőtt, hogy odaérhettem volna hozzá a kórházba, meghalt. Akkor úgy éreztem, hogy vége a világnak, hónapokig káosz volt a lelkemben, de nem lehetett megállni. A zene segített megélni a gyászt és segített túllépni a fájdalmon is, ez pedig megerősített abban, hogy érdemes folytatnom a dalszerzést.Tervezed, hogy egyszer lemezt is készítesz...Ruzsik Kata: Igen, mindenképpen. Társszerzőkkel és producerekkel is dolgozom már az anyagon, például a new york-i Ryan Kellyvel, az RSK Audio producerével és egy kedves barátommal, aki régóta támogat, Víg Arnolddal, a Silverhill Studio zenei vezetőjével, aki szerzőtársam volt a Not fair című dalban. Ryannel egyébként egy ausztrál zenekar lemezén is együtt dolgozunk, én mint dalszerző szövegíró működök közre. Az utóbbi időben két angol producerrel, Eric Alamango-val és Bryan J Robson-nal is közös munkába fogtam. Illetve egy akusztikus projektbe is belevágtunk két zenésszel, akikkel részben a saját a dalaimat, részben feldolgozásokat játszunk. Az első koncerten már túl vagyunk, de egy egész koncertsorozatot tervezünk. Az egyik munka hozza a másikat. Most olyan az élet, mint a hurrikán, nagy lendülettel visz...A színház milyen helyet foglal el benne?Ruzsik Kata: Nemrég hallottam a rádióban egy interjút Gálffi tanár úrral, akit arról is kérdeztek, hogy vannak egykori diákjai, akik elhagyták az országot, és a pályát. Csak néztem magam elé... Úgy gondolom, én nem kanyarodtam le az útról, amin elindultam, aminek a színház része. A napokban fogok újra felvételizni az Actors Studio-ba, újabb és újabb projektekbe fogok belevágni a barátaimmal, akik között egyaránt található hangmérnök, filmrendező, zenész, színész, és folyamatosan keresni fogom a játék lehetőségét. Munka mindenhol van. Színházi kezdeményezések mindenhol vannak. Addig kell gyalogolni, amíg színészi munka is akad, vagy meg kell teremteni a körülményeit. Téged hogy talált meg a színészi munka New Yorkban?Ruzsik Kata: Megismerkedtem a New York-i Magyar Könyvesbolt egyik tulajdonosával, Zsédely Tímeával, aki pár évvel ezelőtt alapított egy magyar társulatot Pilvax Players néven. Ez egy szuper kis csapat, játszanak benne amatőrök, és profik is. Tímea felajánlotta, hogy ha van olyan projekt, amit szeretnék megvalósítani, támogat, mint producer, vagy mint szervező. Ezt megköszöntem, és hozzátettem, hogy főként angol produkciókban szeretnék részt venni, hogy gyakoroljak. Mire elmondta, hogy megrendezné Pozsgai Zsolt Liselotte és a május című darabját, és arra gondolt, hogy én játszhatnám a főszerepet. A Liselotte életében megjelenő férfiakat pedig egy színészre bízná, akinek a kiválasztásában segítségére lehetnék. Így került a képbe egy nagyon jó barátom, egy tehetséges, fiatal színész fiú, aki öt éve költözött New York-ba: Kardos Kristóf. A mi előadásunkban Liselotte egy New York-ban élő emigráns nő, akihez különböző nemzetiségű férfiak érkeznek. A darab kifejezetten Dream Up fesztiválra készült, ami minden évben kiemelt médiafigyelmet kap New Yorkban. (A Dream Up az off-off Broadway világában egyedülálló fesztivál. A szerk.) Ott fellépni legalább akkora élmény volt, mint az, hogy angolul játszottunk. Hiszek benne, hogy lesz folytatás. Korábban kaptál olyan bírálatot, ami alááshatta volna a magadba vetett hited?Ruzsik Kata: Már stúdiósként, az Újszínházban is nagy szeretet vett körül, akárcsak a Színművészetin. Ács János (Ruzsik Kata másik osztályfőnöke, a szerk.) mindig azzal biztatott, hogy én egy fura, tragikomikus alkat vagyok, és ez ritka. Kaptam is tőle egy Piaf-könyvet... Soha nem ért olyan kritika, ami megkérdőjelezte volna a képességeimet, inkább azért toltak le, ha eltunyultam. Hittek bennem, pedig kezdetben nehéz lehetett velem próbálni. Amíg magunk között dolgoztunk az osztállyal, addig minden ment, de amikor jött a rendező, félve haladtam befelé, mert határozott elképzelésem volt arról, mit akarok csinálni és ehhez viszonyítottam. Tehát magammal vívtam a harcokat, pláne, hogy elég kritikusan szemléltem a saját működésem. Ma már nyitottan, zavartalanul próbálok. Ezt is New York-nak köszönhetem, mert megtanított a türelemre. Beláttam, hogy két lehetőség van: vagy vállalok egy feladatot, vagy nem. Ha nem, elvégzi más, ha igen, akkor nincs idő agyalni, tépni magam a hiányosságaim miatt. Ha egyszer megcsinálok valamit, akkor bármikor meg fogom tudni csinálni! Egyszer kell megcsinálni... Más megvilágításba kerülnek a dolgok, ha az ember körül eltűnik a védőfal, az „ide nem lehet bejönni, próba van” biztonsága. Jó kimozdulni a komfortzónából, mert egy idegen környezetben az árnyaid helyett csak az eszközeid maradnak, csak a tested van, a hangod van, a tudásod van, a helyzet van. Hogy látod, mennyiben múlik egy nagy váltás az anyagiakon, a szervezésen?Ruzsik Kata: Szerintem a váltás a bátorságon múlik, meg persze a rögeszméken. (Nevet.) Menni kell, mert gazdagabb leszel, ha nekivágsz, mert többet veszíthetsz, ha meg sem próbálod. Ha magadra vagy utalva, olyasmit fogsz megtanulni az életről, amit senki nem vehet el tőled. Megszűnnek számodra a távolságok, ami elérhetetlennek tűnt, közelebb kerül. Azt hiszem annak, aki felfedezőtúrára indul, egyre több dologról lesz mondanivalója, mint színész, mint zenész, mint festő vagy szobrász. Az indulás persze felőröl némi pénzt, de nekem elég hamar a saját lábamra kellett állnom. Huszonéves magyar lányként nem azzal az elvárással érkeztem Amerikába, hogy azonnal bekerüljek egy hollywoodi filmbe. De vonz ennek a lehetősége, és vonz az a hosszadalmas munka is, ami idáig elvezethet. Ma már biztosan tudom, hogy ez az a hely, ahol bármi lehetséges. Ha Amerikában keményen dolgozol, akkor minden csak idő kérdése. Ezt a környezetemben számos példa bizonyítja. A Liselotte májusban című előadásban Hogy látod, miként változtál az utóbbi időben?Ruzsik Kata: Megtanultam feltalálni magam, kiléptem a színházi függöny mögül, ahonnan minden olyan félelmetesnek tűnt, ahol nem tudtam, mi zajlik a világban. Azt sem tudtam, milyen, amikor az ember megkeresi magának a lehetőségeit, amikor megdolgozik értük, amikor kissé számkivetett, de nem hiányzik neki a támogatás vagy a példamutatás, mert olyan állóképességet fejleszt ki, hogy elmúlnak a félelmei a jövővel kapcsolatban. Most már tudom. Az elmúlt három évben sokkal többet tanultam magamról és a világról, mint az azt megelőző huszonkettőben. Megkeményedtem, életrevalóvá tett a város, a helyzet. Remélem nem hangzik nagyon nagyképűen, de engem már bárhol kirakhatsz a világban, a dzsungelben, Izlandon vagy akár újra Magyarországon, biztos, hogy túlélem és valószínűleg jól is fogom érezni magam. Nemrég valaki azt mondta nekem, hogy álomvilágban élek. Ezen nevettem. Az érkezésem maga volt a felébredés az álomvilágból.Tóth Berta / Színház.hu
2014.03.31. 07:00
Szinhaz.hu
Színpadmester-helyettest keres az <strong>Örkény Színház</strong>
Színpadmester-helyettest keres az Örkény Színház
Színpadmester-helyettesi munkára vár jelentkezőket az Örkény István Színház. Az Örkény István Színház színpadmester-helyettesi munkakörbe, színpadmesteri vagy díszítői tapasztalattal rendelkező munkatársat keres. Az önéletrajzokat április 11-ig várják a czl@orkenyszinhaz.hu e-mail címre.KAPCSOLÓDÓ ANYAG:"A munkám a szerelmem" - Interjú az Örkény színpadmester-helyettesével Mit csinál egy színpadmester? Milyen egy színházi ember? Mi a főpróbahét? Csire Zoltán, az Örkény Színház színpadmester-helyettese mesélt.
2014.03.28. 09:32
Szinhaz.hu
Hamlet és a kispályás nyerészkedések
Két éve a Nemzeti Színház Hamlet-adaptációjával nyitott a Budapesti Tavaszi Fesztivál, Shakespeare tragédiáját most az Örkény Színház tűzte műsorra az összművészeti seregszemléhez kapcsolódva. A darabot Bagossy László rendezte.
2014.03.25. 14:45
Mno.hu
Elindult a Kaszás Attila-díj második fordulója
Elindult a Kaszás Attila-díj második fordulója
A 2014-es Kaszás Attila-díj első fordulójában beérkezett szavazatok összeszámlálása után, a társulatok javaslatai alapján 38 művész jutott tovább a második fordulóba.Az idén immáron hetedik alkalommal adja át a Kaszás Attila-díjat Pokorni Zoltán, Hegyvidék polgármestere és Szűcs Gábor, a Mozaik Művészegyesület elnöke.A díjat 2008-ban a Magyar Kultúra Napja alkalmából alapították, mellyel a magyar ajkú színművészek méltó szakmai és emberi elismerésén túl Kaszás Attila szellemi hagyatékának ápolását tűzték ki célul. A Kaszás Attila-díjat azok a színművészek kaphatják meg, akik az átadást megelőző évadban kiemelkedő művészi teljesítményük mellett jelentős közösségépítő szerepet is vállaltak társulatukon belül. A díj alapításakor fontos szempont volt, hogy ne zsűri vagy kuratórium döntsön a Kaszás Attila-díjról, hanem a színészek maguk közül válasszák ki az általuk legalkalmasabbnak tartott kollégát. A szavazási eljárás első fordulójában – a szokásoknak megfelelően az idei évben is – minden magyarországi és határon túli, állandó társulattal rendelkező, magyar nyelven játszó kőszínház, illetve alternatív színház színészei leadhatták voksukat a saját társulatuk valamely tagjára.Az idén minden eddiginél több színház vett részt a Kaszás Attila-díj szavazási eljárás első fordulójában. A napokban elindult második szavazási körben a jelöltek maguk közül választják ki a harmadik fordulóba tovább jutó három színművészt. Az utolsó, széles körű kommunikációs kampánnyal kísért fordulóban pedig a közönség dönt majd a nyertes személyéről.Az alábbi művészek jutottak tovább a második fordulóba:1. Harsányi Attila – Aradi Kamaraszínház2. Tege Antal – Békéscsabai Jókai Színház3. Janza Kata – Budapesti Operettszínház4. Pokorny Lia – Centrál Színház 5. Veress Albert – Csíki Játékszín, Csíkszereda6. Tóth Eleonóra – Csiky Gergely Színház, Kaposvár7. Mészáros Tibor – Debreceni Csokonai Színház8. Ozsgyáni Mihály – Gárdonyi Géza Színház, Eger9. Csankó Zoltán – Győri Nemzeti Színház10. Kányádi Szilárd – Harag György Társulat, Szatmárnémeti11. Hajdú Steve – Játékszín12. Zöld Csaba – József Attila Színház13. Balázs Andrea – Karinthy Színház14. Ötvös András – Katona József Színház15. Porogi Ádám – Kecskeméti Katona József Színház 16. Györgyjakab Enikő – Kolozsvári Állami Magyar Színház17. Fabó Tibor –Komáromi Jókai Színház18. Mészáros Gábor – Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka19. Benkő Nóra – Magyar Színház20. Bokor Barna – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata21. Zayzon Zsolt – Miskolci Nemzeti Színház22. Horváth László Attila – Móricz Zsigmond Színház. Nyíregyháza23. Kristán Attila – Nemzeti Színház24. Pogány Judit – Örkény István Színház25. Köles Ferenc – Pécsi Nemzeti Színház26. Schneider Zoltán – Radnóti Színház27. Nagy Alfréd – Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház28. Savanyu Gergely – Soproni Petőfi Színház29. Szilágyi Annamária – Szegedi Nemzeti Színház30. Barabás Árpád – Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház31. Kádas József – Vörösmarty Színház, Székesfehérvár32. Karczag Ferenc – Szolnoki Szigligeti Színház33. Csányi Sándor – Thália Színház34. Ifj. Jászai László – Újszínház35. Elor Emina – Újvidéki Színház36. Nyirkó István – Veszprémi Petőfi Színház37. Telekes Péter – Vígszínház38. Farkas Ignác – Hevesi Sándor Színház, ZalaegerszegSzínház.hu
2014.03.25. 11:25
Szinhaz.hu
Készül az Átriumklorid - Villáminterjú Bíró Krisztával
Készül az Átriumklorid - Villáminterjú Bíró Krisztával
Átriumklorid címmel készül ősbemutató az Átrium Film-Színházban. A férfi-női kapcsolatokat abszurd humorral ábrázoló darab szerzője Parti Nagy Lajos. Az április 2-i bemutató előtt, a női karakterek megformálója, Bíró Kriszta válaszolt. Csaknem három éve dolgoztok Néder Pannival azon, hogy ez a női-férfi történeteket feltáró előadás megszülessen. Hogy emlékszel vissza arra, amikor még csak csiszolgattátok a „színész ötször” alapötletét? Bíró Kriszta: Amikor néhány éve megismerkedtem Pannival, elég hamar megszületett bennünk a gondolat, hogy jó lenne együtt dolgozni. A nagy kérdés az volt, hogy mégis mibe vágjunk bele. Egy megírt darabhoz egyikünknek sem volt kedve, mert valami egészen újra vágytunk. Azt biztosan tudtam, hogy olyan figurát kéne alakítanom, amilyet nem szoktak rám osztani. Az egyik beszélgetésünk közben eszembe jutott a Nő hétszer című film (Vittorio de Sica 1967-es filmjében, Shirley MacLaine hét gyökeresen különböző női karaktert alakít - a szerk.). Természetesen nem arra gondoltam, hogy ebből a vígjátékból kellene színházi előadást csinálni, hiszen az képtelenség, de rájöttem, hogy ez a típusú fregolizás jó lenne. Tovább ötleteltünk, és egy idő után az is felmerült, vajon hogyan fog megszületni a szöveg, ki fogja a mi darabunkat megírni. Anélkül, hogy presszionáltam volna, Parti Nagy Lajos azt mondta, volna kedve ahhoz, hogy egy fregoli-színdarabot írjon. Ekkor elkezdődött az újabb agyalás azon, hogy milyen szituációkban lehetne két embert elképzelni, mert azt ugye már az elején kitaláltuk, hogy ugyanaz a két színész – egy férfi és egy nő - játssza az összes karaktert. Így született meg az előadás szövegkönyve. A jelenetek különböző érzelmi viszonyok csúcspontjait ragadják meg, nemcsak a klasszikus férfi-nő helyzetekre fókuszálnak. Engem leginkább a harmadik etűd (Pékesküvő) érintett meg, ami egy se veled, se nélküled testvérpár tragikomikus élethelyzete. Neked van kedvenc karaktered, vagy mindegyik figurában megtalálod és megmutatod a szerethetőt? Bíró Kriszta: Hogy meg tudom mutatni, arra ne vegyünk be Kalmopyrint se, hiszen három hét van a bemutatóig, és egyelőre még tele vagyok kérdőjelekkel. Nem tudom egyébként, hogy tudok-e választani a figurák közül. A Pékesküvő című valóban a legkülönlegesebb, de nálam azért nem szerepel kitüntetett helyen, mert erősen munkál bennem, hogy a többit is meg kell csinálni. Különben is szeretem mindegyiket! Ha belegondolsz, ezek a jelenetek azt mesélik el, milyen válogatott módokon tudjuk rettenetesen elszúrni a viszonyainkat, legyenek azok baráti, szerelmi vagy akár családi kapcsolatok. Bámulatos, hogy az embernek milyen elképesztő technikái vannak arra, hogy boldogtalan legyen, és ráadásul ez a szöveg mindezt rettenetesen groteszk és mulatságos formában vezeti elő, tehát úgy, hogy közben röhögni kell rajta. Azt azonban, hogy a néző min fog majd nevetni előadás közben, még szintén nem tudom, mivel hangsúlyozom, egyelőre csak a velőtrázó félelem motoszkál bennem.Szusszanásnyi szünet nélkül, nagyon két perces váltásokkal, a nézők szeme láttára fogtok átöltözni, átcsúszni egyik figurából a másikba. Ez a folytonos színpadi jelenlét mekkora energiát kíván? Bíró Kriszta: Tulajdonképpen ez technikai kérdés. Elfogadom, hogy ennél az előadásnál ilyen körülmények között fogok „átzsilipelni” egyik jelenetből a másikba. A főpróbahéten kell majd kitalálnom azt, hogy amikor éppen ráncigálom le magamról az egyik jelmezt, és veszem fel a másikat, hogyan kattintom át közben az agyam a következő jelenetre, figurára. Bennünk (Hevér Gáborral, aki a darab férfi főszereplője) nyilván szépen egymásra rakódnak a szerepek, szépen összeépülnek. Először azonban tényleg arra kell figyelni, hogy ide megyek, ezt veszem fel, azt veszem le, vagy oda kell érnem, amíg véget ér a zene. Az, hogy ez élesben hogyan történik majd, akkor derül ki, amikor Panni elkezdi az etűdöket összerakni, hiszen ő lát mindent kívülről. Néder Panni, a rendező azt mondta nekem, számára ez egy hatalmas szívmunka. Neked mit jelent ez a darab? Bíró Kriszta: Ebben a pillanatban a gyomorszájamban érzem az előadást (nevet). Egyébként persze remek érzés, hogy ami megszületett, mint ötlet, az most a megvalósulás felé halad, pedig az elmúlt három évben, többször tűnt úgy, hogy különböző praktikus és egzisztenciális akadályok miatt meghiúsul. Egyfelől nagyon örülök, hogy olyan emberekkel dolgozom, akikkel ebben a formában még soha – a közvetlen munkatársakra gondolok elsősorban, a rendezőre és a színészpartnerre, valamint a csodás színházi emberre Skrabán Juditra, Ari Zsófira. Másrészt mindig jó kijönni az egyébként nagyon szeretett, megszokott közegből (Bíró Kriszta 2004 óta az Örkény István Színház tagja, a szerk.) egy kis vérfrissítésre. Nagyon érdekes, hogy Panni ugye lényegesen fiatalabb, mint én, tehát izgalmas azt megfigyelni, hogyan látja ő a világot, mit gondol emberi kapcsolatokról, színházról, szövegről, próbáról, bármiről. Ugyanez vonatkozik Gáborra is, akivel bár egyidősek vagyunk, még sosem dolgoztunk együtt. Ez az első alkalom, és nem érzem úgy, hogy homok lenne a gépezetben. Máskülönben pedig hálás feladat, amikor két ember így egymásnak passzolgatja a labdát, és gólt rúg: hol egyik, hol a másik. És itt van még Tihanyi Ildikó látványtervező, aki szintén érdekes képi világot hozott, olyat, amilyennel még nem találkoztam korábban. Tehát nagyon élvezem, hogy egy új dologban veszek részt, amit szeretnék megismerni, és remélem, tudok majd ezen az új nyelven beszélni. Szerző: Hegedűs Claudia Usz.: Színház.hu
2014.03.25. 06:00
Szinhaz.hu
Csontvázak a stadionban
Beteljesül a végzet az Örkény Színház Hamlet- előadásában.
2014.03.25. 05:45
Nepszava.hu
"A munkám a szerelmem" - Interjú az Örkény színpadmester-helyettesével
"A munkám a szerelmem" - Interjú az Örkény színpadmester-helyettesével
Mit csinál egy színpadmester? Milyen egy színházi ember? Mi a főpróbahét? Csire Zoltán, az Örkény Színház színpadmester-helyettese mesélt. Mit csinál a színpadmester?Az ő felelőssége, hogy a díszlet minden este úgy épüljön fel, ahogy a rendező és a díszlettervező annak idején megálmodta. Irányítja a munkát, de részt vesz a díszlet összeállításában is. Ezen kívül karbantartja, tárolja, javítja, és minden egyéb dologra odafigyel, ami az előadás része, a kellékasztaltól az öltözőtükrön át a gépi trégerekig. És a próbák alatt?Minden olyan technikai dologban segédkezik, amit a rendező kitalál. Ő nem ismeri a helyet, nem tudja, mit lehet, mit nem. Például, kitaláljuk, hogy bizonyos díszletelemek hogyan mozogjanak, hogyan kapcsolódjanak egymáshoz. Ezért a színpadmestereknek nagyon kell ismerniük a színpadot, és az egész színházat. A próbákon mi is ugyanúgy próbálunk, mint a színészek, csak mi a díszítéseket, a változásokat gyakoroljuk. Az, hogy az Örkény Színház eredetileg mozinak épült, hogy befolyásolja a munkátokat?Csak negatív módon… A színpadnak sajnos nincs se magassága, se mélysége, darabokra kell szedni az összes díszletet, hogy be tudjuk vinni. A lift, amivel mozgatjuk a díszletelemeket kicsi, maximum 3 m-es falakat tudunk behozni. Nincs oldalszínpad, és máshol van a színpadtengely, mint a nézőtér tengelye, ezért csalni kell, hogy a közönség szemből lássa a díszletet. Sokszor előszínpadot kell építeni, mert anélkül a nézőtér egy része nem látna bele a díszletbe.Melyik tárakkal dolgoztok együtt?Főleg a világosítókkal, kellékesekkel, öltöztetőkkel, de tulajdonképpen mindenkivel van dolgunk. A próbák során a rendezővel, díszlettervezővel állunk napi kapcsolatban. És az ügyelővel, aki átveszi tőlünk a színpadot.Milyen viszonyt ápoltok a színészekkel?Ez egy családias közösség, jó viszonyban vagyunk. Közvetlenül együtt dolgozunk. Ismernünk kell egymást, hiszen egymásra vagyunk utalva. Ha a Kék Angyalban rosszul nyitja ki a díszítő az ajtót, akkor elrontja Szandtner Anna jelenetét. Mindent - az ajtót, az ablakot, a díszletelemeket- úgy kell odakészítenünk, hogy működjenek. Ha nem úgy állítom be a színész öltözőtükrét ahogy megszokta, az megzavarja és nem fog tudni úgy játszani, ahogy szokott. Az ügyelő is ezért figyel a részletekre.Fotó: Gordon EszterHogy lehet kibírni az állandó összezártságot? Tíz férfi éjjel nappal együtt...Tiszteletben kell tartanunk a másikat. Alkalmazkodnunk kell, ahogy mindenkinek. Persze néha már utáljuk egymást, de annyira mégsem, hogy nagy feszültségek keletkezzenek. Nyilván sokat hülyéskedünk és zrikáljuk egymást, és hát sokat pletykálkodunk. Sose érezted azt, hogy eleged van?Mindig azt érzem, hogy elegem van. De aztán este, amikor hallom a tapsot, ez az érzés elmúlik. Mint minden szakmának, ennek is vannak szép és kevésbé szép oldalai. Kevésbé szép, ha három napig nem alszom egy vendégjátékon, ha állandó idegeskedés megy azért, hogy kész legyen a díszlet, hogy a színésznek minden rendelkezésére álljon, és úgy legyen, ahogy ő akarja. Néha az ember kibukik, ez normális. Ilyenkor venni kell egy nagy levegőt, és ki kell bírni.Hogy viseled a feszültséget?Kell, löketet ad, fölspanol. Ha valaki elküld a fenébe, én bólogatok. Nem kell megérteni, hogy a rendező miért kiabál, majd megnyugszik. Nem a személyemnek szól, nem azt mondja, hogy Csire Zoltán, te menj a fenébe, hanem a helyzetnek és a felfokozott idegállapotnak. Ezek az emberek heteken át nem alszanak, éjszakánként agyalnak, természetes, hogy egyszer csak kiborulnak, ha valami nem úgy megy, ahogy szeretnék. Lehet, hogy ha nem munkahelyzetben találkozunk, akkor nem vagyunk barátok, de ez mellékes kérdés. A bemutató, az előadás mindig az első. Vannak dolgok, amiket nem lehet megtenni egy színházban, és vannak dolgok, amikből nem kell érzelmi kérdést csinálni. A színház egy kultúrintézmény, akik ott dolgoznak, azoknak ezt a gondolatot hordozniuk kell magukban.Hogy lettél színpadmester-helyettes? 2002-ben jöttem az Örkénybe dolgozni, úgy, hogy előtte nem jártam még színházban, nézőként sem! Épp nem volt munkám, előtte egy kárpitozó bútorgyártó cégnél dolgoztam, mint asztalos-műhelyvezető. Belenéztem az Expressz hirdetési újságba, láttam, hogy a Madách Kamara díszítőt keres. Eljöttem az állásinterjúra, de fogalmam sem volt, mi az a díszítő. Azóta itt vagyok. Díszítőként kezdtem, később aztán kineveztek színpadmester-helyettesnek.Azonnal megszeretted ezt a munkát?Amikor körbevezettek, az volt az első gondolatom, hogy miért nem próbálkoztam ezzel már korábban? Az első pillanattól otthon éreztem magam ebben a világban.Szerinted mitől lesz valaki színházi ember? Színházi ember az, aki elkezd egy színházban dolgozni és többé nem tud mást csinálni. A munkám tulajdonképpen a hobbim, a szerelmem, a mindenem, soha nem tudnám elhagyni. Nem mindegy, hogy mondjuk az előadás végén hogy engeded le a függönyt. Akinek ez egy munka, az ledobja, és kész. A színházi ember leengedi, érzéssel, ritmusra. Melyik rendezővel szeretsz leginkább dolgozni?Vannak kedvenceim, például Bagossy Laci és Zsótér Sándor. Ha Zsótér valakit megkedvel, ragaszkodik hozzá. Nekem fontos, hogy hozzám ragaszkodik. Értjük egymást fél szavakból, tudom, hogy mit szeretne, ő meg bízik bennem, szabadjára enged. Megmondja, mit akar látni, aztán csináljam meg úgy, hogy jó legyen és működjön. Néha persze vannak problémák, általában gépeket kezelek az előadásaiban, a gép pedig sajnos nem mindig akarja azt, amit én vagy Zsótér, de eddig még mindig megoldottuk valahogy.Melyik a kedvenc előadásod?Nem látom kívülről az előadásainkat, mert hátul vagyok, a takarásban. A Jógyerekek képeskönyvét pl. szívesen megnézném, mert érdekel. Szeretem azt az előadást, már a próbafolyamatok alatt is jó kedvvel jöttem építeni. Sajnos sose fogom látni, mert hátul pörgök, mint a mérgezett egér másfél órán keresztül. De az összes előadásomat szeretem, mindegyiknek más a hangulata. Amikor megnéztem egyszer a Finitot a nézőtérről, nem tudtam az előadásra figyelni, láttam, hogy a függöny nincs jól bekötve, fenn fog akadni akkor, amikor ledobják. Ledobták, fennakadt. Majd megőrültem. Egyébként én nem tudom megítélni egy előadás művészi értékét, nem is ez a dolgom.Érdekel a nézők véleménye, pl. az internetes hozzászólások?Nem. Engem az érdekel, hogy a díszlet úgy álljon, ahogy kell, és az, hogy örüljön az a 380 ember, amikor vége az előadásnak. Ha nem teszek meg mindent, hogy a színésznek komfortérzete legyen, akkor rosszul fog játszani, ha ő nem játszik jól, akkor az egy rosszul sikerült este lesz, és ha egy előadás rosszul sikerül, akkor nem vagyok boldog. Örülök, ha teltház van és szomorú vagyok, amikor kevesen jönnek. Mi is olvassuk a híreket, megszűnnek színházak, elvesznek támogatásokat. Tavaly bezárt mellettünk egy színház és eltűnt a süllyesztőben, mi meg működünk. Mácsai Pali egy eszméletlen igazgató. Valahogy mindent elintéz, minden színháznak ilyen igazgatót kívánok. Ezt leírhatod, mert ezt ugyanúgy elmondom a háta mögött is. Mélységes tisztelettel nézek rá, mert olyan még nem fordult elő, hogy ez a színház ne tudott volna továbbgördülni. Engem nagyon sok dologra megtanított az itteni munka, például arra, hogy legyek maximalista, figyeljek oda a részletekre, hogy nem csak a látványos dolgok számítanak. Palinál nincs hibalehetőség, mindig tudja, mit csinál, mindig képben van. Ez a maximalizmus mondjuk néha kibírhatatlan, például akkor, amikor a Kék Angyal díszletét éjjel lefestjük feketére, ő pedig bejön reggel és azt kéri, hogy a csavarok fejét is fessük le. És akkor nekiállunk a több száz csavarfejnek. Néha olyan, mintha mi sok kis kialvatlan, fáradt Tót Lajos lennénk, ő meg a kicsattanó energiájú Varró őrnagy... Mi volt eddig a legfurább feladatod?Egy beugrás, az Elektra című darabban. Csunderlik Peti volt a halott. Egyszer helyettesítenem kellett, mondta, hogy nincs semmi különös, bemész, magadra húzod a zsákot, lefekszel, aztán egyszer majd kihúznak. Csak azt nem mondta el, hogy előtte Hámori Gabi megrugdos, rám ül, leköp. A Kasimir és Karolinéban kövér nőnek kellett beöltöznöm, a Pillantás a hídról előadásban pedig még énekelek is.Miért hív téged mindenki Olinak? Gothár Péter egyenesen Titokzatos Olivérnek, pedig Zoltán vagy.Ennek az a története, hogy a díszítőtárban sok volt a Zoli. Kócos, az ügyelő elosztotta, Vécsei Zoli díszítőből lett Zé, én meg megkaptam a maradékot. Ez rajtam maradt. Ma már fura, ha valaki Zoltánnak hív. Titokzatos Olivér pedig azért lettem, mert a Kék Angyal próbák elején még nem voltam a színpadon, és egy sámlival helyettesítettek. Gothár Péter mindig hallotta, hogy „Oli majd itt fog állni, majd itt Oli megfogja…”, de sose látott, így lettem Titokzatos Olivér. Gyakran szerepelsz előadásokban, nem zavar a reflektorfény?Egyáltalán nem. Először a Filléres operában szerepeltem, mint pincér. Azóta gyakran beraknak a rendezők az előadásaikba. Ennek praktikus oka is van, segítem a nyílt színi változásokat.Tangó (fotó: Gordon Eszter)Egy bemutató után boldog vagy, hogy vége vagy sajnálod?Sajnálom, amikor véget ér a próbaidőszak, mert mindig összegyúrja azokat az embereket, akik a darabban részt vesznek, főleg a főpróbahét. Nyáron, amikor szabadságon vagy, tudsz pihenni, vagy fél 7-kor érzed, hogy valami nem stimmel?Egész nap érzem. Hiányzik. Nem állok át egész nyáron, nem tudok pihenni. Alvásproblémával már a színház előtt is küzdöttem, de akkor jelentkezett a leginkább, amikor elkezdtem az Örkényben dolgozni. Amikor az átlagember elfárad és lefekszik aludni, bennem még pörög az adrenalin, vagy a függönyt húzogatom vagy bontok.El tudod képzelni, hogy egy nagy, látványos díszlettekkel működő, technikailag jól felszerelt színházban dolgozz? Szakmailag talán nagyobb kihívás lenne...Dolgoztam a Madáchban kisegítőként, amíg a Madách és a Madách Kamara összetartozott. Nem érdekel. Sokkal nagyobb kihívás létrehozni itt egy előadást, a semmiből. Ezt a színházat szeretem, itt akarok létezni. Oda akarom tenni azt a lépcsőt, amin felmegy Für Anikó, azt a padot, amire ráül Gálffi Laci, megfogni Pogány Judit hintáját. Szervesen részt akarok venni abban, ami nálunk zajlik. Nekem így jó, ahogy van.A fiad tudja, hogy mi a foglalkozásod?Az öt éves kisfiam? Persze, tudja. Szeret bejönni az Örkénybe, fölviszem a színpadra, megforgatom a forgón, és amikor haza kell mennie, sírás van. Olyan, mint az apja. Közölte, hogy ő ugyanazt fogja majd csinálni, mint én.Örülnél ennek?Nem. Más sorsot szánnék a gyerekemnek. Annak ellenére, hogy ez egy csodálatos szakma, nagyon nehéz. Ez egy életforma. Megszoksz vagy megszöksz. Ez a hely gyakorlatilag az otthonom, bejelentkezhetnék ide állandó lakcímre és kérhetném ide a leveleimet, mert sokkal több időt töltök itt, mint otthon. Visszatérve a fiamra, büszke lennék rá, ha ezt a pályát választaná, de nem örülnék neki, mert azt hiszem, többre kéne vinnie, mint nekem.Meddig lehet a te munkádat csinálni? Nem egy nyugdíjas állás...Nem tudom. 65 évesen már remélem lesz annyi szakmai tapasztalatom, meg tekintélyem, hogy nem kell falakat emelgetnem, elég lesz, ha azt mondom, azt ide tedd le. Úgy tervezem, hogy nyugdíjas koromban is itt leszek, legfeljebb majd én leszek a portás.Az interjút készítette: Veszprémi Judit Utószerkesztette: Színház.hu
2014.03.23. 07:00
Szinhaz.hu
Ascher Tamás: "Semmilyen biztosíték nincs"
Ascher Tamás: "Semmilyen biztosíték nincs"
Ascher Tamást, a Katona József Színház főrendezőjét, a Színház- és Filmművészeti Egyetem leköszönt rektorát kérdezte a Népszava. Lapszemle.A Népszava cikkéből:Ascher Tamás az interjúban hangsúlyozta: a rektori posztról való leköszönését nem nevezné búcsúnak. hiszen továbbra is az egyetemen tanít, ahogy a rektorsága előtt tette. Ennek kapcsán itt olvashatják interjúnkat."Személy szerint én kicsit se búsulok, hogy abbahagyhatom. Büszke vagyok rá, hogy sok művészi tervet félretéve, az elmúlt félévet arra szántam. hogy módszeresen megvizsgáljuk, mi az, ami működőképes az egyetemen és mi az, ami átalakításra szorul. Csak azt tartottam szem előtt, hogy szakmailag és emberileg támadhatatlan utódot találjak, és megteremtsem számára a lehetőséget, hogy világosan lássa az oktatás, a működés minden kérdését, hogy legjobb belátása szerint őrizhesse vagy formálhassa a rábízott értéket" - hangsúlyozta Ascher Tamás. A leköszönő rektor rámutatott: az elmúlt 2 évben az egész magyar felsőoktatás borzalmas anyagi helyzetbe került, és csak azok az egyetemek úszták meg, amelyek valamiféle külön kormányzati "kegy" jóvoltából pótláshoz jutottak. A Színművészeti nem tartozik az említett "kiváltságos" intézmények körébe. Arra a felvetésre, hogy a Színművészetit egyesek a "liberális szervezkedés egyik fellegvárának" tartják, Ascher Tamás elmondta, a legtöbb egyetemmel a "bolondját járatták" hosszú hónapokig, és úgy véli, az intézmény diákjai a magyar egyetemi átlaghoz képest "bámulatra méltóan apolitikusak".Kerényi Miklós Gábor nemrég ízlésterrorral vádolta a Színművészetit, főként a zenés osztály tanárait, Novák Esztert és Ascher Tamást. "Ízlésterror! Míly ismerősen cseng a kifejezés! Feljelentés, mint valamikor. Az egyetem művész tanárai változatos művészi világokat képviselnek, senki se mondaná Zsótért egy ízlésűnek Marton Lászlóval, vagy például Székely Gábort Bodóval, noha együtt vezetnek osztályt. Kerényinek azonban elsősorban Selmeczi Györgyöt kellett volna említenie fő esztétikai ellenlábasként, a zenés osztályok felvételi vizsgái, oktatási rendszere - elsőként az egyenlők közt - az ő szellemi terméke. Őt azonban Kerényi nem említi, egyrészt mert politikailag jobban fekszik, másrészt mert mindjárt bemutat tőle valamit a színházában. Mellesleg Kerényi állításai a zenés osztályban végzett színészekről ellentmondanak a tényeknek" - mondta Ascher Tamás. A rendező annak kapcsán, hogy Fényevők című rendezését beválogatták a POSZT-ra, elmondta, az idei válogatás nem elfogadhatatlan, de részrehajló, látható a törekvés, hogy az ideológiai és az esztétikai szempontok közt egyensúlyozzanak. "A Katona kritikai szellemű előadásai közül nagyon helye lett volna A nép ellenségének, vagy akár az Illabereknek, de persze nem bánom a Gorkij-előadás meghívását sem" - mondta Ascher Tamás. (A POSZT-válogatókkal készült interjúnkat itt olvashatják.)Arra a kérdésre, áldozátul eshetnek-e a Magyar Teátrumi Társaság és Vidnyánszky Attila "térfoglalásának" az olyan művész színházak, mint a Katona, a Radnóti, vagy az Örkény Színház, Ascher Tamás így felelt: "Erre nincs egyértelmű válaszom. Vidnyánszky Attilát nem sorolnám a fentebb említett pitiáner irigykedők közé, akik gyakran az ő védőszárnyai alól acsarkodnak elő, de nem tudok mit kezdeni politikai-esztétikai nyilatkozataival, amelyben némely állítások erős ismerethiányról árulkodnak. Hiába cáfolnám, mert nem kell igazak legyenek, elég, ha feljelentésnek jók és ideológiai alapot nyújtanak az agresszív területfoglalásnak. A Magyar Teátrumi Társaságba belépni ma politikai hűségnyilatkozatnak számít - mint a sztálinista művészeti szövetségek létrehozása idején. Az egész folyamat a Fidesz háborús retorikájának a színházi életre való megfeleltetése kívánna lenni. A színházi szervezetek ideológiai különválasztása a jobboldal találmánya. Művészi alkotásokat ideológiai alapon megítélni tökéletes tévedés. Mint ahogy az is vétek, hogy a kritika-mentességet megpróbálják esztétikai értéknek feltüntetni, ezért papolnak szívesen például a szeretet színházáról; ez nem más, mint ideológiai kívánalmak álságos művészeti köntösbe való bújtatása. Ez az ötvenes évek alattvalói szellemét idézi és egy olyan kultúrpolitikai személetet, amelyről azt hittük soha nem tér már vissza. (...) A választások pillanatnyilag békülékennyé tették a kormányzatot, de arra, hogy egy biztonságos győzelem birtokában nem folytatják-e a rombolást, semmilyen biztosíték nincs."A teljes interjú itt olvasható.
2014.03.22. 07:04
Szinhaz.hu
Bemutatkozik a Hamlet az Örkényben - Polgár Csabával a főszerepben
Bemutatkozik a Hamlet az Örkényben - Polgár Csabával a főszerepben
William Shakespeare Hamlet című művét mutatja be az Örkény István Színház pénteken a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. A premierhez kapcsolódva kísérőprogramként slam poetry versenyt is rendeznek.A Hamletről: A darabot Nádasdy Ádám fordításában játsszák. A Bagossy László rendezésében látható előadás címszerepét Polgár Csaba alakítja."Kimondva-kimondatlanul, a Hamlet minden társulat, minden rendező és minden fiatal férfiszínész művészi pályáján központi jelentőségű dráma, e Shakespeare-darab révén egy társulat megmutathatja, miként gondolkodik magáról a színházról. S hogy Hamlet figurájának megformálása miért válhat egy színészi pálya mérföldkövévé, talán nem is kell hosszan magyarázni. Az előadásban egy évtizedekkel ezelőtti, legendás Hamlet, Gálffi László több szerepben (Hamlet apjának szelleme, a királyt alakító Színész, Sírásó) is fellép" - olvasható az előadás ismertetőjében.A Hamletet alakító Polgár Csaba a Fideliónak így nyilatkozott: "Egészen mást jelent Hamletet Arany János, mint Nádasdy Ádám fordításában játszani, amit mi is használunk. Ez egy mai fordítás, amely vállaltan próbálja közelíteni a történetet a mához. Fontos kérdés, be lehet-e mutatni teljes egészében egy ennyire komplex darabot, elbírja-e a néző azt a verbális súlyt, amit hordoz.... " (A teljes interjú a fidelio.hu-n olvasható. Usz: Színház.hu)Bagossy László az Inforádiónak nyilatkozott a darabról. Itt meghallgathatja.Fotó: Gordon Eszter, orkenyszinhaz.huSlamlet Az előadást követően kísérőprogram is várja a közönséget: az Örkény István Színház és a BTF közös Hamlet-bemutatója alkalmából Slamlet címmel tematikus slam poetry versenyt tartanak a hazai mezőny ismert szereplőivel. Az este fellépői között van Závada Péter, Bock Balázs, Basch Péter, Pion István, Győrfi Kata, Csider István Zoltán, Kemény Zsófi, Simon Márton és az Örkény Színház színésze, Máthé Zsolt. A rendezvény - előzetes regisztrációval - ingyenesen látogatható. Március 29-én, szombaton délután a Széljegyzet című sorozat keretében beszélgetést tartanak a Hamlethez kapcsolódva. A színház művésze, Bíró Kriszta ezúttal Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordítóval és Nádori Lídia műfordítóval beszélget. A beszélgetés témái között szerepel, hogy miért kell újrafordítani egy klasszikus művet és hogy milyen nehézségekbe ütközik a műfordító.Fotó: Gordon Eszter, orkenyszinhaz.hu8 érdekes tény a Hamletről:1. A Hamlet Shakespeare leghosszabb és leggyakrabban játszott darabja. Becslések szerint a nap minden percében műsorra tűzik valahol a világon. 2. Egyes feltevések szerint saját társulatának előadásában Shakespeare maga alakította Hamlet apjának szellemét. 3. Az első dokumentált Hamlet előadást 1607-ben tartották a The Dragon (Sárkány) nevű hajó fedélzetén, amely Sierra Leone partjainál horgonyzott. A darabot a legénység tagjai adták elő az arra járó méltóságoknak. 4. Shakespeare belerejtette a Hamletbe egy másik darabjának, a Julius Caesar-nak reklámját. A harmadik felvonásban Polonius dicsekszik azzal, hogy az egyetemen Caesart játszotta, akit Brutus megölt a Capitoliumon. 5. A Saxo Grammaticus leírásából ismert Ős-Hamletben a királyfi különös kegyetlenséggel végez nagybátyjával és háza népével. A leitatott udvaroncokat függönybe csavarja, rájuk gyújtja a palotát, majd az alvó királyhoz megy és oldalára egy hüvelyébe szögelt kardot köt. Ezt követően felébreszti, és könnyedén leszúrja a védekezésre képtelen uralkodót. 6. Shakespeare a Hamletet nem sokkal saját apja halála után írta, egyes feltevések szerint ez befolyásolta a darab születésének körülményeit. 7. 2009-ben a Royal Shakespeare Company előadásában David Tennant egy valódi koponyát használt a Sírásó jelenetben. A koponya André Tchaikowsky zongoristáé volt, aki 1982-ben halála előtt az RSC-re hagyta, hogy színházi előadások kelléke legyen. 8. Shakespeare korán elhunyt fiát Hamnetnek hívták, ami a Hamlet névvel azonos.Az előadásról képekben: Fotók: Gordon Eszter, orkenyszinhaz.hu1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. William ShakespeareHAMLET Fordította: Nádasdy Ádám Claudius Znamenák IstvánGertrud királyné Für AnikóHamlet, Dánia hercege Polgár CsabaHamlet apjának szelleme Gálffi LászlóPolonius, állami főtanácsos Csuja ImreLaertes, a fia Patkós Márton eh.Ophelia, a lánya Kókai Tünde eh.Horatio, Hamlet barátja Novkov Máté eh.Rosencrantz, udvari ember, Hamlet régi iskolatársa Vajda MilánGuildenstern, udvari ember, Hamlet régi iskolatársa Ficza IstvánSírásó Gálffi LászlóA Sírásó Cimborája Pogány JuditFortinbras, Norvégia hercege, az előző norvég király fia Dóra Béla eh.Első Színész, a betétdarabban Király Gálffi LászlóMásodik Színész, a betétdarabban Királyné Pogány Judit Urak, hölgyek, katonák, hajósok, hírnökök, küldöncök, kíséret: Böröndi Bence eh., Dékány Barnabás eh., Feczesin Kristóf eh., Szabó Sebestyén eh., Varga Lili eh., Neudold Júlia, Murányi Márta, Szathmáry Judit, Kákonyi Árpád, Kocsán Krisztián, Tukora Tamás, Vásárhelyi Márton, Balogh Gergely, Kékesi Ferenc, Mózer Zsolt, Sík Kata, Vörösmarthy Marcell, Szabolcsy Edina, Sziládi Hajna, Csillik Kristóf, Nedermann Magdolna, Szó István, Gantner István, Móger Ildikó, Kereszty Anna, Horváth Henrietta, Vidinczei Mónika, Vid Gabriella, Takács Zalán, Tagyi Zoltán Sándorné, Farkas Márk, Donát Ágnes, Novák Alíz, Török Tímea, Oláh Borbála, Lukács Péter, Hegedűs Mihály, Debre Anna, Hegedűs Angéla, Szalai Sára, Tóth Odett Történik Helsingőrben, a dán királyi udvarban és környékén.Díszlet: Bagossy Levente Jelmez: Ignjatovic Kristina Dramaturg: Gáspár Ildikó Zenei vezető: Kákonyi ÁrpádNyelvi szakértő: Domsa ZsófiaÜgyelő: Berta Tamás GergelySúgó: Kanizsay ZitaAsszisztens: Érdi Ariadne Rendező: Bagossy LászlóBemutató: 2014. március 21. 19.00Örkény István SzínházForrás: MTI, btf.hu, orkenyszinhaz.hu, fidelio.hu
2014.03.21. 06:00
Szinhaz.hu
Ősbemutatókkal, színházi találkozóval is vár - Kezdődik a Tavaszi Fesztivál!
Ősbemutatókkal, színházi találkozóval is vár - Kezdődik a Tavaszi Fesztivál!
Az ősbemutatóktól a drámairodalom klasszikusaiig, a musicaltől az újcirkuszig változatos színházi programokat kínál a pénteken kezdődő 34. Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF), amelynek keretében nemzetközi színházi találkozót is rendeznek. Április 1-jén tartják a Mata Hari című musical ősbemutatóját, amelynek zeneszerzője Várkonyi Mátyás, dalszövegeit pedig Béres Attila írta. "A darab a musical elemeit felhasználva beszéli el mindazt, amit erről a titokzatos asszonyról 2014-ben tudhatunk, és felmerül a kérdés: nagyhatalmakat kiszolgáló kém volt-e Mata Hari, vagy csak a történelem gyámoltalan áldozata?" - írják az MTI-hez eljuttatott közleményben. Szintén ősbemutató a több ismert művész és alkotó munkájaként született "zenés színpadi sorsjáték", a Somnakaj, amelynek bemutatója április 4-én lesz a Művészetek Palotájában. A humorban, misztikumban bővelkedő előadás koncert és színház, tánc és irodalom, tradicionális képzőművészet, hagyományőrzés és modern formák találkozása. A különböző kulturális közegekből érkező alkotók és előadók jól tükrözik a roma kultúra sokszínűségét, a szereplők ismert énekesek, zenészek. A darabot - amelyben egy roma lány, Somnakaj meséli el saját történetét - Mészöly Gábor azonos című drámája nyomán Müller Péter Sziámi írta színpadra, rendezője Szabó Máté. A színpadon az autentikus roma népdalok mellett Kovács Antal (Romano Drom), Marko Markovic (Boban Markovic Orkestar) és Szakcsi Lakatos Béla szerzeményei hangzanak el, a zenei rendező Szirtes Edina Mókus.A BTF keretében első alkalommal rendezik meg a Nemzeti Színházban a Madách Nemzetközi Színházi Találkozót (MITEM - Madách International Theatre Meeting), amelynek díszvendége az idén Oroszország lesz. A március 26. és április 7. között zajló találkozón többek között szentpétervári, moszkvai, bagdadi, újvidéki, vilniusi, bukaresti és oslói produkciót láthat a közönség. A fesztivál műsorán vetítések, közönségtalálkozók, kiállítások és szakmai programok is szerepelnek. A nyitónapon látható a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház előadása, a Dosztojevszkij-mű nyomán készült Zéró liturgia. Szerepel a programban a Moszkvai Művész Színház Elátkozottak és meggyilkoltak, valamint a Vilniusi Kis Színház Álarcosbál című produkciója is. A bukaresti Nemzeti Színház Két sorsjegy című előadásával, a szentpétervári Nagy Drámai Színház (BDT) pedig az Alice Csodaországban című mű színpadi változatával érkezik. A fővárosi színházak nyílt napokkal és premierekkel készülnek a Budapesti Tavaszi Fesztiválra. Az Örkény Színház például március 21-én a Hamletet mutatja be Bagossy László rendezésében. Az előadásban egy évtizedekkel ezelőtti, legendás Hamlet, Gálffi László több szerepet is játszik, Hamletet Polgár Csaba alakítja. A Magyar Állami Operaházban a Toscát tűzik műsorra, Puccini művében március 21-én és 23-án Cavaradossiként a BTF meghívására érkező José Cura látható. Katonák címmel március 27-én tartanak bemutatót a Thália Színházban: az előadás, amely Stravinsky A katona története és Hunyady Sándor Bakaruhában című műve alapján készült, az I. világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából a katonalét különböző aspektusait villantja fel Mátyássy Bence rendezésében. Az Újszínházban színészi jutalomjátékot láthat a közönség: Tordai Teri főszereplésével Harsányi Zsolt A bolond Ásvayné című darabját március 28-án mutatják be. Odüsszeusz szemeteslapáton címmel Philippe Genty és Mary Underwood rendezésében tartanak bemutatót a Bárka Színházban március 29-én. A francia művészek a Bárka Színház három színészével Homérosz Odüsszeiája nyomán tárgyszínházi előadást készítettek: háztartási eszközök segítségével mesélik el a történetet, elsősorban gyerekeknek. Az Átrium Film-Színházban Parti Nagy Lajos-művet mutatnak be április 2-án: az Átriumklorid (avagy a színész ötször) című darab színészközpontú, a művet Bíró Krisztára és Hevér Gáborra írta a szerző. A darab öt jelenete - amelyben a színészek öt különböző szerepben láthatók - a férfi és a nő szövevényes kapcsolatrendszerének alapeseteit mutatja be játékosan, humorral. Bereményi Géza új darabjának, a Kincsemnek április 5-én tartják a bemutatóját a Thália Színházban a szerző rendezésében. Az 1870-es években játszódó műnek a világhírű versenyló csak az egyik szereplője, a darab jóval inkább az őt körülvevő emberekről szól, arról, hogy a csodaló milyen hatással van a közvetlen környezetére. Az első magyar újcirkusz-társulat, a Recirquel a BTF-re új produkciót készít: a Meztelen Bohóc című előadás ősbemutatója báli mulatságba invitál. A legkisebbek az Átrium Film-Színházban egy interaktív koncerten ismerkedhetnek Bartók művészetével, a bábszínházi világnap forgatagában - március 21-én - pedig varázslatos élményeket szerezhetnek. A fiatalokat slam poetry verseny, valamint a Kolibri Színházban Tom Lycos és Stefo Nantsou Kampókemp című előadása is várja a Budapesti Tavaszi Fesztiválon.Forrás: MTI
2014.03.20. 07:39
Szinhaz.hu
Boráros Imre Kossuth-díjas: "Küzdenünk kell a napi magyarságunkért"
Boráros Imre Kossuth-díjas: "Küzdenünk kell a napi magyarságunkért"
A külhoni és azon belül a felvidéki magyarság láttatását, létének hirdetését tartja legfontosabb feladatának Boráros Imre, a Komáromi Jókai Színház örökös tagja, aki az első felvidéki színészként kapta meg a Kossuth-díjat pénteken. "Boráros Imre a felvidéki magyar színház- és előadóművészet, valamint az egyetemes magyar kultúra határokon átívelő, magas színvonalú művelése és terjesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként kapta meg az elismerést" - áll az indoklásban. "Három olyan esemény volt az életemben, amitől a világ egyik legboldogabb emberének érzem magam, az első a fiam megszületése, a második az unokámé, a harmadik pedig ez mostani igen nagy megtiszteltetés" - mondta az MTI-nek Boráros Imre. Hozzátette: nagyon örül annak, hogy eljött az az idő, amikor Magyarország a világ magyarjaiban gondolkodik, szerinte ennek köszönheti, hogy Kossuth-díjat kapott.Boráros Imre Széchenyi szerepében (fotó: magyarteatrum.hu)Boráros Imre a múlt század hatvanas éveiben a Komáromi Jókai Színház elődjének számító Magyar Területi Színházban (MATESZ) kezdte pályafutását, majd a kassai Tháliában, több magyarországi és határon túli magyar társulatnál, illetve nyugat-európai színházakban játszott, emellett filmekben is szerepelt. Az elmúlt évtizedekben összesen több mint kétszáz szerepben láthatta a közönség. Legfontosabb szerepei között tartja számon Jean-Paul Sartre Az ördög és a jóisten című darabjában nyújtott, a Szlovák Színészi Társulás díjával jutalmazott alakítását, valamint Örkény István Tóték című darabjában az Őrnagy szerepét. Boráros Imre azon kevés felvidéki magyar színészek egyike, aki szerte a világban, köztük számos alkalommal a tengeren túl is fellépett, több turnéja volt az Amerikai Egyesült Államokban. Az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára készített műsorával Ausztráliát is végigutazta. "Csodálatos pozitív töltettel jöttem haza, képes voltam valamit adni az ott élő magyaroknak" - emlékezett a díjazott. Elmondta: a magyaroknak a Felvidéken meg kell küzdeniük "napi magyarságukért", a nyelvhasználatért, ezért is határozta el mintegy egy évtizede, hogy olyan előadásokat fog színpadra állítani, amelyek a Kárpát-medencében élő magyarságról szólnak. "Úgy éreztem, hogy olyan elődöknek az életét kell bemutatni, akik erősítik az emberbe, a tisztességbe, a helytállásba és a becsületbe vetett hitet" - hangsúlyozta a művész, utalva arra, hogy az elmúlt évek során több ilyen témájú, egyebek mellett gróf Esterházy János, Mindszenty bíboros és gróf Széchényi István életét feldolgozó monodrámát és más előadást készített. Az idén 70 éves színművész kiemelte: ezen előadások színrevitelekor legfőképpen az a gondolat vezérelte, hogy rámutasson, mennyi mindenre lehetünk és kell is büszkének lennünk magyarként. Az egyik legfontosabb produkciójának Székely János Dózsa című monodrámáját tartja. "Ennél a műnél úgy éreztem, hogy mi ugyanabban a cipőben járunk, mint a székelyek annak idején" - jegyezte meg. A felvidéki Kossuth-díjas régen dédelgetett tervét váltotta valóra, amikor tavaly sikerült megalapítania saját színházát, ahol elsősorban felvidéki magyar alkotók műveit fogják bemutatni. "Az első, itt bemutatott előadás Mács József két művéből, a Szélfúvás és a Bolondok hajóján címűekből készített monodráma volt" - mondta Boráros Imre, a következő előadás pedig Csáky Pál Hit és hűség című, közel száz évet felölelő kötetére épül. Ennek bemutatójára idén áprilisban Pozsonyban kerül majd sor.Forrás: MTI
2014.03.15. 07:34
Szinhaz.hu
Képzelt Molière
Képzelt Molière
Hogy a Mohácsi testvérek által az Örkény Színház színpadára vitt Képzelt betegnek mennyi köze van Moliere művéhez, annak elemzését hagyjuk a filológusokra. A szerzők mindenesetre közlik velünk, amire amúgy is azonnal rájövünk, hogy tudniillik ez a darab „Moliere úr után, helyett és neki is” készült, nincs hát sok értelme a szövegek összevetésének. Maradjunk abban, hogy egy fergeteges, ízig-vérig mai bohózatot látunk, amelyben úgy záporoznak ránk a szójátékok, úgy zúdulnak egymásra a poénok, hogy szinte fuldoklunk alattuk.
2014.03.14. 21:00
168ora.hu
Mácsai Pál: "A díjjal az <strong>Örkény Színház</strong> munkáját ismerik el"
Mácsai Pál: "A díjjal az Örkény Színház munkáját ismerik el"
A Kossuth-díjat az Örkény Színház elismerésének tekintem - hangsúlyozta Mácsai Pál színész, rendező, színházigazgató, aki a nemzeti ünnep alkalmából vette át a kitüntetést sokoldalú színészi pályája, egyedülálló rendezései, valamint színházalapítói és a magyar színházi életet is gazdagító közéleti tevékenysége elismeréseként. Mácsai Pál az MTI-nek úgy fogalmazott, a Kossuth-díj olyan feladatot ad az embernek, amit talán más díj nem. "Az első: nem válni Kossuth-díjassá" - mondta, utalva arra, hogy szakmájában van egy ironikus értelme is a Kossuth-díjasnak: azt a művészt jelenti, aki érinthetetlen és elveszíti az önmagában való kételkedés képességét. "Az ember ne higgye azt, hogy eleget tud, mert megkapta a Kossuth-díjat" - fogalmazott a színész-rendező. Mácsai Pál szerint nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a múltban és a jelenben ki mindenki nem kapta meg a Kossuth-díjat azok közül, akik legalább annyira vagy jobban megérdemelnék, mint ő. Az Örkény Színházat létrehozó és vezető művész hozzátette: nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ez a díj nem csak az övé, hanem általa az Örkény Színház munkáját ismerik el. A színész-rendező kiemelte: élete fő műve az Örkény Színház, ebben a díjban a színház minden munkatársának munkája benne van, és ezért köszönettel tartozik nekik. Fotó: Nagy Gergő"Mindemellett örülni is kell tudni a Kossuth-díjnak" - jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy élni kell azzal a lehetőséggel, amelyet egy ilyen nagy díj adhat, hogy az ember vissza és előre nézzen. Elárulta: ma úgy látja, hogy életében minden az Örkény Színház létrejöttének irányába tartott, és ez így jól is van. "Semmi nincs hiába, a kudarcok, pofára esések és az örömteli, jól sikerült megmozdulások is visznek valamerre" - tette hozzá. A színház, amely korábban a Madách kamaraszínháza volt, 2001 óta működik Mácsai Pál vezetése alatt, 2004-ben vette fel Örkény István nevét és 2010-ben vált önálló intézménnyé. Az igazgató, akinek 2015-ben jár le a mandátuma, elmondta: újra fog pályázni. "A színházunkban van fejlődési lehetőség, kíváncsiság, és úgy érzem, ez az újabb öt év bennem is megvan" - fogalmazott. Szólt arról, hogy a négyszáz nézőt befogadó nagy színházterem mellett a társulatnak szüksége lenne egy stúdiószínpadra is: készen áll arra a színház, hogy megfelelő anyagi kondíciók mellett egy kisebb játszóhelyet is működtessen, ahol olyan darabokat is be tudnak mutatni, amelyek a nagyszínpadon nem esélyesek, akár azért, mert szűkebb közönségréteghez szólnak, akár kísérletező jellegük miatt. Hozzátette: a kisebb, intimebb térben való munka a színészek szakmai fejlődését is szolgálná. "Ez a továbblépés egyik kulcsa" - mutatott rá az igazgató. Korábbi munkáit felidézve számos színházi szerepe közül Rómeót, Cipollát, Antoniust és Trileckijt említette fontos állomásként, külön fejezetnek tartja az Azt meséld el, Pista! című Örkény-monológját, amelyet több, mint ötszázszor adott elő. Filmszerepei között Sopsits Árpád Torzók című munkájában játszott szerepét és a Terápia című sorozat főszerepét tartja legfontosabbnak. Rendezései közül Shakespeare Téli regéjét, és az Örkény-darabok új adaptációinak színpadra állítását emeli ki. Fontosnak tartja, hogy a lassan huszadik évfolyamába lépő Lyukasóra című televíziós irodalmi játék résztvevője. Megemlítette, hogy fájlalja a rádiós színészi munkák eltűnését, és a tévéjáték műfajának megszűnését, hozzátéve, hogy e két terület neki magának is sok szép szakmai feladatot adott korábban. Következő munkáiról szólva kitért arra, hogy április 11-én Anyám tyúkja címmel a magyar irodalom legismertebb verseit viszik színpadra Várady Szabolcs válogatásában. A következő évad műsorterve is csaknem elkészült már, ő maga Alfred Jarry Übü király című darabját állítja színpadra, amelyet a Szentendrei Teátrummal közösen mutatnak be.Forrás: MTI
2014.03.14. 15:28
Szinhaz.hu
Hámori Ildikó és Mácsai Pál is Kossuth-díjas
Hámori Ildikó és Mácsai Pál is Kossuth-díjas
Áder János államfő pénteken átadta a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. "A mai díjazottak és kitüntetettek életében is ott találjuk mindazokat, akiknek személyes példája fontos ösztönzést jelentett számukra. Akik lelkierőt és inspirációt nyújtottak mindahhoz, amit elértek, amit megvalósítottak, amiben sikeresek lettek" - hangsúlyozta a köztársasági elnök a Parlamentben mondott beszédében. Idén Jókai Anna író kapta a Kossuth Nagydíjat. Húsz művésznek ítéltek oda Kossuth-díjat, a Vujicsics Együttes tagjai pedig megosztva részesültek az elismerésben. Széchenyi Nagydíjjal tüntették ki John Lukacs magyar származású történészt, 19-en pedig Széchenyi-díjat kaptak. Magyar Érdemrendet 29-en vehették át. Az elismeréseket Áder János Orbán Viktor kormányfő és Kövér László házelnök társaságában nyújtotta át.Fotó: kultura.huMagyarország köztársasági elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére - nemzeti ünnepünk, március 15., az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmábóla Kossuth Nagydíjat adományozta: JÓKAI ANNA Kossuth-díjas írónak, esszéistának, az MMA rendes tagjának a magyar prózairodalom területén létrehozott kimagasló életművéért, valamint az urbánus irodalom nemzeti és keresztény ágának kiemelkedő képviseletéért; a Kossuth-díjat adományozta: MŐCSÉNYI MIHÁLY Széchenyi-díjas építésznek, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának professor emeritusának a tájépítészet szakterületének hazai elismertetése és az egyetemi oktatásban való bevezetése érdekében végzett tevékenységéért, valamint csaknem hét évtizedes, hazai és nemzetközi szinten is kimagasló alkotói-tervezői, oktatói és iskolateremtő tudományos pályája elismeréseként; DOBAI PÉTER József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas írónak, költőnek, dramaturgnak, az MMA rendes tagjának kimagasló színvonalú költői, regény- és forgatókönyvírói tevékenysége elismeréseként; TEMESI FERENC József Attila-díjas és Babérkoszorú-díjas írónak, műfordítónak, színműírónak, az MMA rendes tagjának műfajteremtő költői, írói munkája, valamint műfordítói tevékenysége elismeréseként; BOHUS ZOLTÁN Munkácsy Mihály-díjas üvegtervező iparművésznek, érdemes művésznek, az MMA rendes tagjának a konstruktivista szobrászat és az üvegművészet területén létrehozott egyedi stílusú alkotásai és újító szellemű művészete elismeréseként; NÉMETH JÁNOS Munkácsy Mihály-díjas keramikusművésznek, érdemes művésznek, az MMA rendes tagjának a tradicionális népi kerámiavilág mondanivalóját a modern szobrászattal és kerámiaművészettel ötvöző mintegy fél évszázados művészi tevékenysége elismeréseként; BORÁROS IMRE nyugalmazott színművésznek, a komáromi Jókai Színház alkotójának a felvidéki magyar színház- és előadóművészet, valamint az egyetemes magyar kultúra határokon átívelő, magas színvonalú művelése és terjesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként; HÁMORI ILDIKÓ Jászai Mari-díjas színművésznek, kiváló művésznek, a Pesti Magyar Színház tagjának a magyar színház- és filmművészetben betöltött meghatározó szerepe és generációk számára meghatározó, emlékezetes alakításai elismeréseként; KÓTI ÁRPÁD Jászai Mari-díjas színművésznek, kiváló művésznek, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház tagjának több mint öt évtizedes, kimagasló színművészi pályája elismeréseként; MÁCSAI PÁL Jászai Mari-díjas színművésznek, rendezőnek, érdemes művésznek, az Örkény István Színház igazgatójának sokoldalú színészi pályája, egyedülálló rendezései, valamint színházalapítói és a magyar színházi életet is gazdagító közéleti tevékenysége elismeréseként; BARÁTI KRISTÓF Liszt Ferenc-díjas hegedűművésznek, az MMA levelező tagjának számos rangos nemzetközi versenyen is díjazott, kora gyermekkorától megmutatkozó és kiemelkedő tehetsége, érett muzikalitással megformált, a klasszikus és modern stílusok mellett a kamaraműfajban is autentikus és virtuóz hegedűjátéka elismeréseként; BÉRES JÁNOS furulyaművésznek, népzenekutatónak, zenepedagógusnak az élő népművészeti hagyomány továbbörökítése, a népzene művészi fokon történő művelése és annak oktatása, valamint a társadalom széles rétegeit elérő televíziós és rádiós műsorokban folytatott közművelői tevékenysége, valamint iskolaalapítói és igazgatói munkája elismeréseként; HEGEDŰS ENDRE zongoraművésznek, professzornak kiemelkedő zongoraművészi pályája során egyedülálló muzikalitással megformált, virtuóz előadásaiért, valamint kiemelkedő kamaraművészi és oktatói tevékenysége elismeréseként; JÁVORI FERENC "FEGYA" zeneszerzőnek, előadóművésznek, érdemes művésznek, a Budapest Klezmer Band zenekarvezetőjének a magyar zenei kultúra szerves részét képező klezmer stílus nemzetközi népszerűsítéséért, valamint kiemelkedő zeneszerzői és előadóművészi pályája elismeréseként; KISS B. ATILLA Liszt Ferenc-díjas operaénekesnek, a Magyar Állami Operaház művészének, az MMA rendes tagjának a világ legrangosabb operaszínpadain sikert aratott énekművészete, a tenor szerepek széles skáláját felvonultató sokszínű repertoárja, valamint hiteles és szenvedélyes alakításai elismeréseként; KOBZOS KISS TAMÁS Liszt Ferenc-díjas előadóművésznek, az Óbudai Népzenei Iskola igazgatójának, népzenetanárnak, az MMA rendes tagjának egyedülálló előadóművészi pályája, népzenei oktatómunkája, valamint a magyar népzene hazai és külföldi népszerűsítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként; KOVÁCS KATI előadóművésznek, dalszövegírónak, színésznőnek a magyar könnyűzenei kultúrában játszott műfajteremtő szerepéért, határainkon túl is nagy népszerűségnek örvendő, gazdag előadóművészi tevékenyégéért, több évtizedes művészi pályafutása elismeréseként; ORBÁN GYÖRGY Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docensének széles műfaji skálát betöltő zeneszerzői pályafutása és kiemelkedő zenepedagógiai tevékenysége elismeréseként;SNÉTBERGER FERENC gitárművésznek, zeneszerzőnek a nemzetközi zenei életben is kiemelkedő előadóművészi pályája, a klasszikus, a roma, a flamenco és a dzsessz páratlanul egyéni ötvözését kiérlelő zeneszerzői tevékenysége, valamint az ifjú tehetségek gondozása érdekében végzett áldozatos munkája elismeréseként; TAKÁCS KLÁRA Liszt Ferenc-díjas operaénekesnek a világ legrangosabb színpadain énekelt mezzoszoprán főszerepek páratlan megformálásáért, valamint a nemzetközi zenei életben is kimagasló, több évtizedes operaénekesi pályája elismeréseként; TIMÁR SÁNDOR nyugalmazott koreográfusnak, néptáncpedagógusnak a magyar néptáncoktatás egyedi módszertanának kidolgozása, a hazai táncházmozgalom elindítása és fenntartása, valamint a magyar néptáncművészet nemzetközi népszerűsítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként;a Kossuth-díjat megosztva adományozta: a Kárpát-medencei délszláv népzenei tradíciót közkinccsé formáló, egyedi hangzásvilágot kiérlelő, példaértékű művészi pályafutásuk, valamint a zenei örökség áthagyományozása érdekében végzett sokoldalú tevékenységük elismeréseként a Vujicsics Együttes tagjainak: BORBÉLY MIHÁLYNAK; BRCZÁN MIROSZLÁVNAK; EREDICS ÁRONNAK; EREDICS GÁBORNAK; EREDICS KÁLMÁNNAK; SZENDRŐDI FERENCNEK; VIZELI BALÁZSNAKForrás: MTI
2014.03.14. 14:46
Szinhaz.hu
Művészeti és szakmai díjakat adott át a minisztérium
Művészeti és szakmai díjakat adott át a minisztérium
A nemzeti ünnep alkalmából művészeti, egészségügyi és sportteljesítményeket elismerő díjakat adott át pénteken Budapesten Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Kiváló művész lett többek közt Bárány Frigyes, Nagy-Kálózy Eszter és Trill Zsolt, érdemes művész elismerést kapott mások mellett Für Anikó, Hunyadkürti György, Szerednyey Béla és Rajhona Ádám. "A magyar szabadság ünnepén minden magyarnak megadatik a lehetőség, hogy rácsodálkozzon Magyarország, a Kárpát-medencei magyarság kulturális teljesítményére" - fogalmazott az ünnepségen Balog Zoltán. Hozzátette: a magyar szabadság ünnepe a legmegfelelőbb alkalom a művészeti díjak átadására, de emellett elismerik az orvoslás területén, a sportban elért kiváló teljesítményeket és a bajba jutott, szenvedélybeteg embereken segítő munkát is. A miniszter hat alkotónak nyújtott át kiváló művészi címet, tizenöten érdemelték ki az érdemes művészi címet, hárman pedig Babérkoszorú díjban részesültek. Emellett átadták például a Jászai Mari- és a Liszt Ferenc-díjakat is a Szépművészeti Múzeumban tartott ünnepségen.Kiváló művész elismerésben részesült: BÁRÁNY FRIGYES MIKLÓS, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész; RICHLY ZSOLT GÁBOR Balázs Béla-díjas animációs filmrendező, érdemes művész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára; NAGY-KÁLÓZY ESZTER, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész; TRILL ZSOLT, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész; MAKLÁRY LÁSZLÓ ÁRPÁD, a Budapesti Operettszínház főzeneigazgatója, érdemes művész; DRESCH MIHÁLY Liszt Ferenc-díjas zenész, érdemes művész, a Dresch Quartet zenekarvezetője. Érdemes művész elismerésben részesült: RICHTER JÓZSEF Jászai Mari-díjas artistaművész, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója; SZALAI GYÖRGYI ÉVA Balázs Béla-díjas filmrendező; VITÉZY LÁSZLÓ Balázs Béla-díjas producer, forgatókönyvíró, filmrendező; HUNYADKÜRTI GYÖRGY, a Csiky Gergely Színház Jászai Mari-díjas színművésze; SZOKOLAY OTTÓ, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze; SCHNELL ÁDÁM, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze; SZEREDNYEY BÉLA, a Madách Színház Jászai Mari-díjas színművésze; RAJHONA ÁDÁM, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművésze; FÜR ANIKÓ, az Örkény István Színház Jászai Mari-díjas színművésze; PANNONHALMI ZSUZSA Ferenczy Noémi-díjas keramikus iparművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének ny. alelnöke, a Wartha Vince Kerámiaművészeti Alapítvány elnöke; SZENES ISTVÁN Ybl Miklós-díjas belsőépítész, a Szenes Design Stúdió ügyvezető igazgatója, a Magyar Művészeti Akadémia tagja; DOBRA JÁNOS Liszt Ferenc-díjas karnagy, a Budapesti Tomkins Énekegyüttes karmestere, művészeti vezetője; FARKAS ZOLTÁN táncművész, koreográfus, a Budapesti Kortárs Tánc Főiskola, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára;, MIHÁLYI GÁBOR, a Hagyományok Háza - Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, Harangozó Gyula-díjas táncművész; NÉMETH JUDIT, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas operaénekese.Jászai Mari-díjat kapott kiemelkedő színművészeti - színészi, rendezői, díszlet- és jelmeztervezői, látvány- és világítástervezői, dramaturgiai - és színháztudományi - színházelméleti és színházi kritikusi - tevékenysége elismeréseként:JÁRAI MÁTÉ színművész;NAGY VIKTOR rendező;RÁTKAI ERZSÉBET jelmeztervező;TOMPOS KÁTYA színművész részére,BLASKÓ BALÁZS igazgató, színművész;RUTTKAY LAURA színművész;BARABÁS BOTOND színművész.Nádasdy Kálmán-díjat kapott kiemelkedő zenés, színházi rendezői, színháztudományi, dramaturgi és műfordítói tevékenysége elismeréseként:CSEKE PÉTER színművész, rendező, színházigazgató. Babérkoszorú díjat kapott: KISS BENEDEK József Attila-díjas író, műfordító; OLÁH JÁNOS József Attila-díjas költő, író, szerkesztő; ORBÁN JÁNOS DÉNES József Attila-díjas költő, író. Balázs Béla-díjat kapott a mozgókép területén kifejtett kiemelkedő alkotótevékenysége, valamint művészi és tudományos teljesítménye elismeréseként: CSÁKI LÁSZLÓ dokumentum- és animációs filmrendező, egyetemi tanársegéd; HARTYÁNDI JENŐ rendező, operatőr, fesztiváligazgató; MISPÁL ATTILA rendező, vizuális műhelyvezető; KŐSZEGI EDIT filmrendező, dramaturg. Balogh Rudolf-díjat kapott kiemelkedő fotóművészeti, fotóriporteri, illetve fotószakírói tevékenysége elismeréseként: PECSICS MÁRIA fotóművész; SZARKA KLÁRA fotóművészeti szakíró. Erkel Ferenc-díjat kapott kiemelkedő zeneszerzői, zenei rendezői tevékenysége elismeréseként: PERÉDI MÁRTA zenei rendező és szerkesztő; BEISCHER-MATYÓ TAMÁS oktató. Ferenczy Noémi-díjat kapott kiemelkedő iparművészeti, ipari tervezőművészeti tevékenysége elismeréseként: BICSÁR VENDEL ötvösművész; FARKAS ANNA tervezőgrafikus-művész; FODOR LÓRÁNT egyetemi docens; KELEMEN KATALIN textilművész; SZABÓ EDIT iparművész. Harangozó Gyula-díjat kapott a táncművészet terén kiemelkedő alkotói, előadói, tudományos és pedagógiai tevékenysége elismeréseként: LIEBLICH ROLAND magántáncos; SZURMAYNÉ HORTOBÁGYI GYÖNGYVÉR művésztanár. Hortobágyi Károly-díjat kapott a cirkuszművészet terén kiemelkedő artista és pedagógiai tevékenysége elismeréseként: DONERT ANTAL artista. József Attila-díjat kapott kiemelkedő irodalmi - költői, írói, műfordítói, irodalomtörténészi - tevékenysége elismeréseként: JÁNOSI ZOLTÁN irodalomtörténész; KONTRA FERENC író; GYŐRFFY ÁKOS költő; PÁLFALVI LAJOS műfordító, író; POLLÁGH PÉTER költő; RÓZSÁSSY BARBARA költő; SZVOREN EDINA író, zenetanár. Liszt Ferenc-díjat kapott kiemelkedő zenei előadó-művészeti tevékenysége elismeréseként: BERKES BALÁZS előadóművész, nyugalmazott docens; DÉKI LAKATOS SÁNDOR zenekarvezető, ügyvezető; KALLÓ ZSOLT hegedűművész, közép- és főiskolai tanár, művészeti vezető; PÁNDY PIROSKA operaénekes; SOMOS JÁNOS CSABA tanár. Munkácsy Mihály-díjat kapott kiemelkedő képzőművészeti tevékenysége elismeréseként: BABINSZKY CSILLA képzőművész;, CSEKE SZILÁRD DEZSŐ képző- és festőművész; FILP CSABA festőművész; KOROKNAI ZSOLT képzőművész; KÓSA JÁNOS festőművész; MÓZER ERZSÉBET grafikai restaurátorművész; PETŐ HUNOR képzőművész. Németh Lajos-díjat kapott a kortárs képzőművészet, iparművészet, design, építészet területén végzett kiemelkedő művészettörténészi, műkritikusi, kurátori tevékenysége elismeréseként: DR. BORDÁCS ANDREA szerkesztő, főiskolai docens, igazgató. Szabolcsi Bence-díjat kapott kiemelkedő zenetudományi, zenekritikai és zenei ismeretterjesztő tevékenysége elismeréseként: SZŐNYINÉ SZERZŐ KATALIN zenetörténész. Bánffy Miklós-díjat kapott a kultúra érdekében művészeti vagy kulturális intézményben, illetve szervezetnél hosszabb időn át - legalább 15 éven keresztül - végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként: LÁSZLÓNÉ NAGY ILONA igazgató; SZIRÁNYI JÁNOS igazgató, zenei szerkesztő, hangversenyrendező, zongoraművész-tanár; VINCZE ANDREA művészeti menedzser. Csik Ferenc-díjat kapott kimagasló sportteljesítményei, elért eredményei elismeréseként: KISGYÖRGY LAJOSNÉ FEDOR MAGDA, a sportlövészeti versenyszámok 123-szoros országos bajnoka. Bay Béla-díjat kapott a magyar hallássérültek sportjában végzett magas színvonalú edzői tevékenysége elismeréseként: WELTNER GYÖRGY asztalitenisz edző. Batthyány-Strattmann László-díjat kapott az egészségügyi ellátás fejlesztése terén, szakmai, közszolgálati munkájában elért kimagasló teljesítménye elismeréseként: DR. BALLA GYÖRGY, a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Általános Orvostudományi Kar, Gyermekgyógyászati Intézet egyetemi tanára, igazgatója; DR. BENEDEK SZABOLCS, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar III. számú Belgyógyászati Klinika szakorvosa; DR. CZIRJÁK LÁSZLÓ, a Pécsi Tudományegyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinika igazgatója; DEMES ISTVÁNNÉ, a Károlyi Sándor Kórház gazdasági igazgatója; DR. ERTL TIBOR, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi tanára; DR. FURÁK JÓZSEF, a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinika mellkassebészeti osztályvezetője; DR. JANCSÓ GÁBORNÉ DR. KATONA MÁRTA, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ egyetemi tanára; KISS ZSOLT, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője; DR. LELIK FERENC nyugalmazott főorvos; PROF. DR. NAGY KATALIN, a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karának dékánja, tanszékvezető egyetemi tanár; DR. SÁROSI KATALIN, a Szent Borbála Kórház belgyógyásza, pszichológus főorvosa; DR. SUGÁR ISTVÁN, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar II. számú Sebészeti Klinika egyetemi docense, igazgatóhelyettese; DR. VISONTAI ILDIKÓ, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgató-helyettes főorvosa; Semmelweis-díjat kapott az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése és a gyógyítás terén végzett magas színvonalú munkája elismeréseként: DR. ÉDES ISTVÁN, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Általános Orvostudományi Kar Kardiológiai Intézet egyetemi tanára, igazgatója. Elige Vitam díjat kapott a kábítószer elleni küzdelem területén végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként: GRANASZTÓI SZILVIA, a Wesley János Lelkész- és Szociálismunkásképző Főiskola művésztanára.A Táncsics Mihály-díjat idén felterjesztés hiányában nem osztották ki.Forrás: MTI
2014.03.14. 12:26
Szinhaz.hu
Kiderült az idei POSZT versenyprogramja
Kiderült az idei POSZT versenyprogramja
A két válogató, Császár Angela Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes Művész és Sándor L. István színházi kritikus, az Ellenfény című tánc- és színházművészeti folyóirat főszerkesztője meghozta döntését. Császár Angela és Sándor L. István a 2013. március 1. – 2014. február 28. között bemutatott hazai és határon túli magyar színházi előadások közül választotta ki az általuk legjobbnak ítélt produkciókat.Az idei POSZT a versenyprogramok, illetve az OFF programok mellett ismét fogad díszvendéget: 2014-ben Huszti Pétert, a Kossuth- és Jászai Mari díjas színművész, rendező, Érdemes- és Kiváló Művészt.A hazai színházi szakma legrangosabb seregszemléjét idén június 5. és 14. között rendezik Pécsett. A sajtótájékoztatón elhangzottakról:A 14. POSZT-ról szóló sajtótájékoztatón elsőként Halász János kapott szót. "Minisztériumunk azt a támogatást, amit korábban biztosított, idén is biztosítja a fesztiválnak, ez 50 millió forintot jelent, ráadásul az NKA is segítséget nyújt, 17 millió forintot ad a POSZT-nak. (…) Érdemes tudni, hogy igazi színházi fesztivál világ alakult ki Magyarországon, igen gazdag a színházi fesztiválok kínálata. Ez is mutatja a színházak értékét. A POSZT a legrégebb óta működő és legnagyobb hagyományokkal bíró fesztivál, amely az utóbbi években azt is bebizonyította, hogy a színházi világ két erős szervezete, a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság jól tud együttműködni" - fogalmazott az EMMI kultúráért felelős államtitkára. "Joggal kérdezhetnék, hogy Pécs számára nyújt-e újdonságot a POSZT, lankadt-e a pécsiek érdeklődése" - kezdte szavait Páva Zsolt. "Azt kell mondjam, hogy a lelkesedésünk nem hagyott alább. Pécs felkészült arra, hogy a programot vendégül lássa, közel 60 millió forinttal mi is támogatjuk a fesztivált. Reméljük, hogy az összesen 120 milliós keret elég lesz mindenre, amit tervezünk. Ez az év sajátos a POSZT-ok történetében, ugyanis az idei a gyermekek éve, szeretnénk, ha a POSZT-on több ifjúságnak szóló darabot tudnánk bemutatni" - mondta el Pécs polgármestere. "Mindig vita van arról, hogy jó vagy nem jó a válogatási rendszer. Én azt mondhatom: nekem bevált. 18100 km-t utaztunk együtt mikrobuszon, autón, repülőn, összesen 32660 km-et tettünk meg Angelával. Ő az elmúlt egy év alatt 157, én pedig 324 előadást néztem meg. Nagyon nehéz volt a döntés, de folyamatosan egyeztettünk. Nagyon jó szempontokat kaptunk egymástól, többnyire egyetértettünk, olyannyira, hogy 3 héttel ezelőtt már elkészült a listánk. Persze az utolsó éjszaka összedőlt minden. Ma reggel, amikor felébredtünk, még nem tudtuk pontosan mit fogunk bejelenteni. Elhatároztuk, hogy egy rendezőtől, egy alkotói csapattól egy előadást válogatunk be, de két fontos műhely esetében végül kivételt tettünk" - számolt be Sándor L. István. "Én nagyon sokat tanultam az elmúlt egy évben és nagyon örültem, hogy egy olyan partner mellett ülhettem az autóban, aki annyire szereti a színházat, a rendezőket, a színészeket, mint Sándor L. István, ráadásul mindent tud róluk. Én az utóbbi időben keveset jártam színházba, éppen ezért nagy kíváncsisággal kezdtem a válogatásnak. Rengeteg meglepetés ért. Ez az év azt a szlogent termelte ki, hogy: rendező kerestetik. Azt tapasztaltam, hogy a színészek mindenre képesek, ha jó kezekben vannak, de hiányoznak a jó kezek, kevés kiváló rendezői munkát láthattunk. Ettől függetlenül rengeteg előadásért fáj a szívünk" - tette hozzá Császár Angela.Szabó Magda Kígyómarás című színművének megtekintésével már a 15. POSZT-ra is készülnek a válogatók: Balogh Tibor színikritikus, dramaturg és Perényi Balázs drámatanár, akik az elkövetkezendő egy év alatt megközelítőleg 200 előadást néznek majd meg. A Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság döntése alapján a két szakember a 2014. március 1. és 2015. február 28. között bemutatott hazai és határon túli magyar színházi előadások közül az általuk legjobbnak ítélt 12 produkciót választja be a jövő évi versenyprogramba.Itt a versenyprogram:Nagyszínház: A képzelt beteg - Örkény Színház r: Mohácsi JánosA tanítónő - Miskolci Nemzeti Színház r: Rusznyák GáborAz álomkommandó - Vígszínház r.: Szász JánosÉnekes madár - Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház r.: Koltai M. GáborFényevők - Katona József Színház r: Ascher TamásOpera ultima - Újvidéki Színház r: Kokan MladenovićKamaraelőadások:I. Erzsébet - Vádli Alkalmi Színházi Társulás és a Szkéne Színház koprodukciója r: Szikszai RémuszA hosszabbik út - Kerekasztal Színházi Társulás és a Szputnyik koprodukciója r: Gigor AttilaAlkésztisz - Marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat r: Sorin MilitaruBányavakság - Kaposvári Csiky Gergely Színház és a Pécsi Nemzeti Színház koprodukciója r: Bérczes LászlóCsipke - Kolozsvári Színház r.: Mezei KingaVörös - Katona József Színház és a Szabadkai Népszínház közös produkciója r: Máté GáborWoyzeck - Miskolci Nemzeti Színház r: Béres AttilaKAPCSOLÓDÓ ANYAGOK POSZT-pillanatok 2013/2. - Búcsú a fesztiváltól POSZT 2013 - Itt a gála-tárlat Ők a 13. POSZT díjazottjai - A Vígszínházé a legjobb előadás POSZT pillanatok 2013 - Így élt a fesztivál Milyen a 13. POSZT hangulata? - Videó
2014.03.10. 11:30
Szinhaz.hu
Határtalan Napok - Három határontúli társulat lesz a miskolci színház vendége
Határtalan Napok - Három határontúli társulat lesz a miskolci színház vendége
Határontúli teátrumok előadásait láthatja a Miskolci Nemzeti Színház közönsége április 4. és 6. között a Határtalan Napok elnevezésű rendezvényen. Béres Attila rendező, a színház művészeti tanácsának tagja elmondta: a háromnapos rendezvény célja, hogy bemutassák három határon túli magyar város alkotóit, előadóit a színház, a zene és az irodalom műfaján keresztül. Az első Határtalan Napokon Kassa, Marosvásárhely és Szabadka volt a miskolci teátrum vendége, idén Beregszász, Komárom és Nagyvárad színházi előadásai, költői, írói mutatkoznak be a miskolci közönség előtt. A komáromi Jókai Színház két előadással érkezik: Tasnádi István Magyar zombi című kortárs komédiáját Bagó Bertalan rendezi, Tóth Tibor főszereplésével. A másik darab Harold Pinter önéletrajzi ihletésű drámája, az Árulás. A háromszereplős előadásban Mokos Attila, Bandor Éva és Petrik Szilárd egy szerelmi háromszög hétéves történetét játssza el.A nagyváradi Szigligeti Színház szintén két előadással vendégszerepel: Samuel Beckett Godot-ra várva című darabját Egy olvasat alcímmel láthatja a közönség Szabó K. István rendezésében. Másik előadásuk szerzője Turgenyev, akinek az Egy hónap falun című darabját Papírsárkány címmel állította színpadra Harsányi Zsolt. A programsorozatban a tánc műfaját a nagyváradiak képviselik: a Nagyvárad Táncegyüttes a Nagyvárosi bújdosók című előadást mutatja be. Beregszászról a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház és a Gyulai Várszínház közös produkciója érkezik a Miskolci Nemzeti Színházba. Örkény István népszerű darabját, a Tótékat Vidnyánszky Attila állította színpadra Trill Zsolttal, Szűcs Nellivel és Tóth Lászlóval a főszerepben. Béres Attila elmondta: a fesztivált a Nemzeti Kulturális Alap és a Bethlen Gábor Alap támogatja ötmillió forinttal. A fesztivál a három városból mintegy 100-130 művészt lát vendégül, a jövő évi cél pedig az, hogy három nap helyett egy hétig tartson a rendezvény.Forrás: MTI
2014.03.10. 09:00
Szinhaz.hu
"Ösztönös író vagyok" - Székely Csaba válaszolt
"Ösztönös író vagyok" - Székely Csaba válaszolt
Székely Csaba marosvásárhelyi drámaíróval, a Bányavidék-trilógia szerzőjével készített interjút a Népszabadság. Lapszemle. A Népszabadság cikkéből:Székely Csaba mesélt arról, hogy pályáját paródiaíróként kezdte - első kötete a kortárs írókat parodizáló Írók a ketrecben (2004) volt. A drámaírásra csak később talált rá. "Balázs Imre József nemrég úgy fogalmazott, hogy többszörös pályakezdő vagyok. Írtam paródiát, abbahagytam, írtam rövidprózát, abbahagytam, aztán elkezdtem darabokat írni. Ezt egyelőre nincs szándékomban abbahagyni. Így visszatekintve mindez arról szól, hogy valami a felszínre akart törni, csak nem találta a megfelelő utat. Mint amikor egy tóban jégpáncél alatt vagy és keresed a léket, ahol kibújhatsz. Úgy tűnik, számomra a színház volt ez a lék" - mesélte az író, hozzátéve, hogy nagyon meglepték drámaíróként elért sikerei. "Az első darab, a Bányavirág, szűk közönség számára készült, és nem gondoltam, hogy ki fog kerülni a nagyobb nyilvánosság elé. Az még jobban meglepett, hogy a trilógia után írt műveimet is jól fogadták, mivel folyton azt érzem írás közben, hogy ehhez én nem is értek, azt sem tudom, hogyan kell drámát írni. Folyamatosan tanulom a mesterséget" - mondta Székely Csaba.Fotó: Németh Dániel / Magyar Narancs"»Ösztönös« író vagyok. Amikor elkezdek írni egy drámát, mindent aprólékosan eltervezek, de az első adandó alkalommal elkanyarodom a terveimtől, és teljesen más irányba megyek, lesajnálom a saját terveimet, mert úgy érzem, másfelé kell mennem. Tehát megvannak a mesterség szabályai, a dramaturgia, amit igyekszem szépen követni, de aztán mindig győz az ösztön, az őrültség, a kiszámíthatatlanság. Ezért van az, hogy amikor jól benne vagyok egy dráma írásában, egy idő után fogalmam sincs, mi lesz belőle" - mesélte az író.Székely Csabát arról is kérdezték, hogy mi az oka annak, hogy műveivel "hadat üzen" a Magyarországon élő Erdély-képnek. "Nem üzentem hadat, nem terveztem el, hogy most le fogom verni egy függönykarnissal az összes pókhálós Erdély-képet, amit Magyarország kiakasztott a falra. Egyszerűen elkezdtem erdélyi problémákról írni, és ez lett belőle. Talán azért tűnik hadüzenetnek, mert nem fogom vissza magam, mindent leírok kertelés nélkül. Néha találkozom olyan művekkel, amelyek jók lehetnének, de érződik bennük a gyávaság, vagyis, hogy bizonyos dolgokat nem mernek kimondani. De ne gondolja, hogy én nem vagyok gyáva. Én is az vagyok. Csak éppen folyamatos harcban állok a saját gyávaságommal, és mindig legyőzöm. Azért tudom legyőzni, mert szabadnak gondolom magam (...) Erdély sorsa nagyon érzékeny pontja a magyar történelemnek, ezért a róla való diskurzus mindig felér egy politikai állásfoglalással. Szerintem azt kell elérni, hogy a politikai elit, amely megpróbálja elhitetni, hogy a nehéz kérdésekre könnyű válaszok adhatók, ne befolyásolja az Erdélyről való gondolkodásunkat. Ne azt gondoljuk róla, amit a politikusok szeretnének, hanem hagyatkozzunk saját tapasztalatainkra, és gondolkodjunk a magunk eszével, ne a másokéval - fogalmazott Székely Csaba.Az interjúban szóba került az irónak a szombarthelyi Weöres Sándor Színház drámapályázatán díjazott műve, a Vitéz Mihály is, mely a román fejedelem - a Románia közvéleménye által a legnagyobbnak tartott nemzeti hős - életét dolgozza fel, s melyen az író jelenleg is dolgozik. A darabot a 2014/15-ös évadban tűz majd műsorra a színház. "Már a megírás hírének hallatán voltak olyan hangok, amelyek nehezményezték, hogy nem magyar, hanem román történelmi személyiség áll a dráma középpontjában. Miért kell piedesztálra állítani Vitéz Mihályt, aki számunkra nem egy pozitív hős? Ezt a véleményt én annak tudom be, hogy félreértelmezik a színházat. Úgy gondolják, hogy történelmi hősökről az áhítat nyelvén kell beszélni, és ha egy dráma főszereplője történelmi személyiség, akkor az biztosan piedesztálra van emelve. Holott erre ott van egy másik műfaj: az eposz. Az eposz dicsőít, nem a dráma. Az eposz nem kíváncsi, a dráma igen. Ezzel a kíváncsiságával addig piszkálja a dolgokat, míg összehoz valami katasztrófát" - mondta az író, aki ebben az évben az Örkény István Színház, a gyergyószentmiklósi Figura Színház és a dunaújvárosi színház felkérésére is ír majd egy-egy darabot.A teljes interjú a Népszabadságban olvasható.
2014.03.08. 07:00
Szinhaz.hu
Neurobiológiai kísérlet deszkákon és zsöllyesorban
Neurobiológiai kísérlet deszkákon és zsöllyesorban
Március 29-én este 7 órától az Örkény Színház Pillantás a hídról előadásának nézői egy pszichofiziológiai kísérletben vehetnek részt, amely az Áramlat a színházban című projekt egyik állomása. A kísérlet során különböző eszközök – mobil EKG, EEG, kérdőívek – segítségével detektálják a színészi jelenlét hatását, intenzitásának változásait. A kísérlet Dr. Bárdos György és Simon Balázs színházrendező közös kutatási területe.
2014.03.04. 10:52
168ora.hu
Női sorsok, női alkotók - Színházzal is vár a Mindenütt Nő sorozat
Női sorsok, női alkotók - Színházzal is vár a Mindenütt Nő sorozat
Női alkotókat, női sorsokat és a nők problémáit állítja a középpontba a Mindenütt nő elnevezésű programsorozat március 6. és 9. között. A rendezvény célja, hogy új tartalmat adjon a nemzetközi nőnapnak.A Mindenütt Nő rendezvénysorozatról:A tavaly útjára indított Mindenütt nő sorozathoz az idén 81 intézmény, 19 város csatlakozott, és összesen több mint 160 programot rendeznek.Civil kezdeményezésként az Accord World Music munkatársai indították útjára a Mindenütt Nő rendezvénysorozatot, amely első alkalommal 2013-ban került megrendezésre, s amely a női alkotókat, a női sorsokat bemutató alkotásokat és a nők gondjait állítja középpontjába. Már a kezdetekkor is a hazai kulturális élet legjelentősebb intézményei csatlakoztak hozzá, melynek köszönhetően a kezdeményezés igen nagy sikert aratott: 2013-ban 12 városban, 65 helyszínen több mint 110 programot láthatott mintegy 10 ezer néző. Az idén azonban sikerült az elmúlt évinél másfélszer gazdagabb programot összeállítani.A rendezvényt az a gondolat hívta életre, hogy a nők ma nem kapják meg azt a figyelmet és tiszteletet a társadalom részéről, amelyet megérdemelnének. Ma már mindennek van világnapja, annyiféle, hogy nincs is annyi nap a naptárban. Aztán a sok világnap csendben beleszürkül az érdektelenségbe. Nincs ez másképpen a nemzetközi nőnappal sem, hiába van több évtizedes hagyománya, ma már alig törődik vele valaki.Ezekben a napokban a koncerttermek pódiumain női előadók állnak, a színházak színpadain női sorsokat, a galériákban női alkotók műveit mutatják be, női történeteket vetítenek számos moziban, nők vallanak magukról irodalmi esteken, női gondokról szólnak a pódiumbeszélgetések és a tudományos konferenciák is. A Mindenütt nő! színházi programja részletesen:Március 7. péntek 19:00, Belvárosi Színház Ronald Harwood: A nagy négyesRendező: Gálffi LászlóMárcius 7. péntek 19:00 és Március 8. szombat 19:00, Centrál Színház Haddon – Stephens: A kutya különös esete az éjszakábanRendező: Puskás TamásMárcius 7. péntek 19:00, Csokonai Színház - Debrecen Willy Russell: Shirley ValentineRendező: Árkosi ÁrpádMárcius 7. péntek 19:00 és Március 8. szombat 19:00, Győri Nemzeti Színház Giuseppe Verdi: RigolettoOpera 4 felvonásban 2 részbenRendező: Forgács PéterMárcius 7. péntek 19:00, Hevesi Sándor Színház - Zalaegerszeg Szép Ernő: VőlegényRendező: Naszlady ÉvaMárcius 7. péntek 19:00, Pesti Színház Hadar Galron: MikveRendező: Michal DočekalMárcius 7. péntek 19:00, Pinceszínház Vajda István: Pedig én jó anya voltamRendező: Anger ZsoltMárcius 7. péntek 19:00, Radnóti Miklós Színház Ibsen: Hedda GablerRendező: Valló PéterMárcius 7. péntek 19:00 és Március 8. szombat 19:00, Szegedi Nemzeti Színház - Kisszínház Pozsgai Zsolt: Pipás PistaRendező: Kovács FrigyesMárcius 7. péntek 19:00, Weöres Sándor Színház - Szombathely Cudar világRendező: Czukor BalázsMárcius 7. péntek 19:30, Bethlen Téri színház Bethlen téri kabaréNőnapi különkiadásMárcius 7. péntek 19:30, Rózsavölgyi Szalon Arts & Café Szorul a hurokA színpadi átirat szerzője és a rendező: Forgách AndrásMárcius 7., péntek 20:00, Púder Bárszínház és Galéria „Meg akarlak tartani...”Léda és Csinszka leveleiből összeállított darabMárcius 8., szombat 10:30 és Március 8., szombat 15:00, Budapest Bábszínház Boribon és AnnipanniRendező: Ellinger EdinMárcius 8., szombat 11:00, Gózon Gyula Kamaraszínház Kormos István: A Pincérfrakk utcai cicákmese-játék kisiskolásoknakRendező: Fehér IldikóMárcius 8. szombat 11:00, Thália Színház - Új stúdió Litvai Nelli: Világszép nádszálkisasszonyZenés mesejáték Benedek Elek meséje alapján A Neptun Brigád előadásaRendező: Baksa ImreMárcius 8. péntek 15:00, Belvárosi Színház A szív hídjaiRendező: Novák EszterMárcius 8. szombat 15:00 és Március 8. szombat 19:00, Budapesti Operettszínház Kálmán Imre: A cirkuszhercegnőOperett 2 részbenRendező: Verebes IstvánMárcius 8. szombat 15:00, Sanyi és Aranka Színház Arisztophanész: LüszisztratéRendező: Lukáts AndorMárcius 8., szombat 15:00, Spinoza Színház K. V. Társulat: GardéniaRendezte: Pelsőczy RékaMárcius 8., szombat 15:00, Rózsavölgyi Szalon Arts & Café Szeretni, fel!A Terézanyu Klub előadása(play back színház)Közreműködik: Rácz Zsuzsa írónő és a Még 1 Mesét TársulatMárcius 8. szombat 15:00 Thália Színház - Arizona stúdió nőNYUGATA Thália Színház és az Örkény István Színház közös produkciójaRendező: Mácsai PálMárcius 8. szombat 19:00 Bárka Színház Kiss Anna: Másik időMárcius 8. szombat 19:00 Békéscsabai Jókai Színház Carlo Goldoni: Chioggiai csetepatéMárcius 8., szombat 19:00, Budapest Bábszínház Az iglicA Budapest Bábszínház és a Katona József Színház közös előadása Rendező: Tengely GáborMárcius 8. szombat 19:00, Karinthy Színház Csathó Kálmán - Deres Péter: Te csak pipálj, Ladányi!Rendező: Kőváry KatalinMárcius 8. szombat 19:00, Magyar Színház My fair lady Musical két részbenRendező: †Sík Ferenc, Trimmel ÁkosMárcius 8. szombat 19:00, Veszprémi Petőfi Színház Choderlos de Laclos–Christopher Hampton: Veszedelmes viszonyokRendező: Guelmino SándorMárcius 8., szombat 19:00, Spinoza Színház Bach Szilvia zenés politikai kabaréjaMárcius 8. szombat 19:00, Thália Színház - Mikroszínpad B. Török Fruzsina (Móricz nyomán): Jelenetek 2 házasságbólAz asszony beleszól - Krimi-komédiaA rab oroszlán - TragikomédiaRendező: Koltai RóbertMárcius 8. szombat 19:30 Rózsavölgyi Szalon Arts & Café Ljudmila Ulickaja: Odaadó hívetek, SurikMárcius 8., szombat 19:30 Szegedi Pinceszínház Pierre Diener: Egy őrült naplójaRendezte: Kancsár JózsefMárcius 8. szombat 20:00, Belvárosi Színház Ez a helyKulka János estjeMárcius 8. szombat 20:00, Púder Bárszínház TestversekKortárs tánc és költészeti esemény A Szkéné Színház és a Forte Társulat előadásaMárcius 8. szombat 20:00, Rokytka Műhely Lakásszínház A boldogság tanyája nőnapi klubesztrád műsorRendező: Lippai KrisztinaMárcius 8. szombat 20:00, Thália Színház - Nagyszínpad Robert Dubac: A férfiagy - avagy nincs itt valami ellentmondás?Rendező: Szirtes TamásMárcius 8. szombat 20:30, Bárka Színház A vízzel szembenSpolarics Andrea egyszemélyes színházaMárcius 8. szombat 22:00, Örkény István Színház Parti Nagy Lajos: IbusárAz Örkény István Színház és a Kék Művészügynökség közös produkciójaRendező: Pelsőczy RékaMárcius 9. vasárnap 10:00, Bethlen Téri Színház A hold gyermekeiA tatabányai Jászai Mari Színház, a Manna Egyesület és az Apró Színház produkciójaRendező: Apró Színház társulataMárcius 9. vasárnap 11:00, Belvárosi Színház Paul Blake: Római vakációZenés játék Cole Porter dalaivalRendező: Pelsőczy RékaMárcius 9. vasárnap 15:00, Győri Nemzeti Színház Bolba Tamás–Szente Vajk–Galambos Attila: CsoportterápiaRendező: Simon KornélMárcius 9. vasárnap 17:00, Játékszín Robert Harling: AcélmagnóliákRendező: Korcsmáros GyörgyMárcius 9. vasárnap 19:00 Bartók Kamaraszínház – Dunaújváros Szép Ernő: Május és Igazgató úr! egyfelvonásosokRendező: Szikszai RémuszFotó: Gál TamásMárcius 9. vasárnap 19:00 Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ - Pápa Robert Harling: AcélmagnóliákA Jászai Mari Színház, Népház - Tatabánya vendégjátékaRendező: Bálint AndrásMárcius 9. vasárnap 19:00, Karinthy Színház Molnár Ferenc: Az ördögRendező: Balikó TamásMárcius 9. vasárnap 19:00, Pinceszínház Jean-Michel Baudoin: Mi a neved?Rendező, koreográfus, látvány: Gergye Krisztián Március 9. vasárnap 19:00, Szegedi Nemzeti Színház - Kisszínház Gioacchino Rossini: HamupipőkeVígopera két felvonásbanRendezte: Toronykőy AttilaMárcius 9., vasárnap 19:30, Gózon Gyula Kamaraszínház AgyigóEgy nő sorsa a XX. században – azaz Szabó Magda: az emberSzínpadi est Szabó Magda emlékére az írónő verseiből és önéletrajzi ihletésű prózaköteteibőlRendező: Czeizel GáborMárcius 9. vasárnap 19:30, Stúdió K Színház Szüleink szexuális neurózisaiTér és rendezés: Sopsits ÁrpádFotó: TeátrumfotóMárcius 9. vasárnap 20:00, Thália Színház Richard Alfieri: Hat hét, hat táncA Thália Színház és az Orlai Produkciós Iroda közös előadásaRendező: Ilan EldadA programokról további részletek és időpontok a www.mindenuttno.hu oldalon olvashatók.Forrás: MTI, Színház.hu, Mindenütt Nő
2014.02.27. 07:03
Szinhaz.hu
"Én két családban élek" - Mácsai Pál újra indul majd az Örkényért
"Én két családban élek" - Mácsai Pál újra indul majd az Örkényért
Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója adott interjút a HVG-nek. A színész-rendező elmondta, újra pályázik az Örkény igazgatói posztjára, és nagyobb bajnak tartja, ha rendezőként nem tudja letenni bevált eszközeit, mint azt, ha leváltják. Lapszemle.A hvg.hu cikkéből:"Kicsit érzelmesen, de nem túlozva azt lehet mondani, hogy én két családban élek. A színháziban és otthon. És mindig az otthon jár pórul. Lehet persze javítani az arányokon, és sokat számít, hogy azt érzik-e otthon, hogy ők nem fontosak, vagy azt, hogy nekem is hiányoznak, és mindent megteszek azért, hogy velük is legyek. De ennek nincs hibátlan kimenetele" - mesélte az interjúban Mácsai Pál.Az Örkény igazgatója elmondta, ő és a náluk dolgozó rendezők sem ódzkodnak a társadalmi kérdésektől, sőt, azzal szeretnek foglalkozni, ami összefügg a jelenünkkel. "De a napi politikai gesztusoknál azért bonyolultabban gondolkodunk a színpadon. Az, hogy valakit nem színházszakmai, hanem világnézeti okokból támadnak, nagyon régi, nagyon jól ismert gesztus. Épp ezért annyira elkeserítő, és elutasítandó" - hangsúlyozta. Fotó: Fazekas István, hvg.hu "Soha nem volt olyan, hogy valamit félelemből ne mutattunk volna be, vagy ne úgy mutattuk volna be, ahogy gondoltuk. Én szeretem azt hinni, hogy a munkánk minősége megvéd minket az ilyen támadásoktól, akkor is, ha kimondjuk, amit gondolunk. Nem tudhatom, hogy így van-e, de mi a jövőben is ki fogjuk mondani, ez nem rendszerfüggő, nem kormányfüggő, ez a művészet feladata és egyedül helyes attitűdje. Szuverénnek kell lenni, ami azt is jelenti, hogy néha nem tetszel. Sőt, még azt is jelenti, hogy néha senkinek sem tetszel. Nagyon sokféle rizikó van a színházban. És, noha a politikai rizikó a leghangosabb, érthető módon erről írunk-beszélünk legtöbbet, messze nem ez a legfontosabb. Ha az ember a szakmai kíváncsiságát követi, és nem külső igényt, akkor néha olyan előadás is ki fog kerülni a kezéből, ami keveseknek tetszik, amit a közönség utasít el. Akkor kell igazán erősnek lenni, mikor a szakmai, az esztétikai kísértések jönnek elő. Például, ha nem vagy hajlandó letenni a bevált eszközeidet, mert félsz a tehetséged határaitól, vagy félsz a közönségtől. Ez nagyobb baj, mint ha attól tartasz, hogy leváltanak" - szögezte le Mácsai Pál.A direktor elmondta, újra pályázik az Örkény igazgatói posztjára. Úgy látja, a társulatban van dinamika és fejlődőképesség. "A jövő attól függ, hogy a következő öt évben sikerül-e megvalósítani, amit még akarunk. De nem célom, hogy igazgatóként menjek nyugdíjba" - tette hozzá.A kérdésre, mennyire kell a bulvár, így felelt: "Nagyon. Egy városnak szüksége van szórakoztatóiparra. A kérdés csak az, hogy ez állami, adófizetői forintokból valósuljon-e meg. Szerintem ne. De annyi támogatást egy musical színház is kapjon, hogy meg tudjon élni a piacról. Ne hagyják megfulladni. Ami pedig a vígjátékot illeti, a közönségnek és a művészeknek is szükségük van rá. Az életnek is szüksége van rá. Az olyan színház, ahol nincs komédia, pusztító. Rosszabb, mint ahol csak vígjáték van. Itt is csak a hogyan számít." A teljes interjú itt olvasható.
2014.02.26. 07:02
Szinhaz.hu
Spiró György és alternatívok érkeznek a REÖK-be
Spiró György és alternatívok érkeznek a REÖK-be
Spiró György színháztörténeti előadásán is részt vehet a REÖK közönsége márciusban, emelett alternatív társulatok vendégszerepelnek az elkövetkezendő hetekben a szegedi REÖK-palotában. Programkavalkád várható a REÖK-ben a következő másfél hónapban. Négy színházi produkció mellett Spiró György gondolatait is meghallgathatjuk izgalmas ígérkező előadásán. A Kossuth-díjas író, irodalomtörténész az Erzsébet-kori színházról mesél az érdeklődőknek. A Shakespeare-hetekbe illeszkedő program ingyenes, március 4-én 18 órára várják az érdeklődőket.A színházi előadások közül elsőként egy Shakespeare-feldolgozást láthatunk, február 28-án, 19 órától. A mester egyik legnagyobb klasszikusát, a Szentivánéji álom című vígjátékot értelmezi át a Láthatóságiak – Kis Szentivánéji zene című darab. A cselekmény középpontjában Oberon és Titánia viszálya, a négy szerelmes viszontagságai és a mesteremberek, vagyis a láthatóságiak története áll. A Thália Színház és a FÜGE Produkció előadását Máthé Zsolt, az Örkény Színház színésze rendezte, a szereplők közt pedig megtaláljuk a Katona József Színház társulatának fiatal tagját, Tasnádi Bencét is, aki tavaly a „legígéretesebb pályakezdő” díját kapta a színikritikusoktól. Shakespeare drámája mellett nagy hangsúlyt kap a produkcióban George Gershwin zenéje is, többek közt a Kék rapszódia és a Summertime. Láthatóságiak – Kis Szentivánéji zene Parti Nagy Lajos drámáját vitte színre a HoppArt Társulat, az előadás március 5-én látható a REÖK-ben. Az Ibusár-állomás Sárbogárdi Jolán vasúti dolgozó kettős életéről szól. Jolán menekül a valóságból, anyuskája és főnöke-udvarlója, Vargányai Guszti elöl, méghozzá a saját maga kreálta operett-világba. Az álomvilág habos operett, szerelemről, a hon megmentéséről, míg a valóság sivár próza Ibusár állomáson. A műfajok az operától a rapig, a musicaltől a mulatós zenéig terjednek. Jolán szerepét Kiss Diána Magdolna alakítja, akit nyáron a Szegedi Szabadtéri Leányvásár-produkciójában láthatott a közönség. Gusztit Friedenthal Zoltán alakítja.A Maladype Színház rögtön két darabbal érkezik Szegedre. Március 13-án Goethe Egmont-ja, 14-én pedig Schiller Don Carlos-a kerül színre a társulat előadásában. Mindkét produkciót a csapat vezetője, Balázs Zoltán rendezi. Előbbi főhőse „az istenek kedvence”, a nyers, egyenes, életvidám és szabadságszerető Egmont, a 16. századi németalföldi függetlenségi harcok hőse és közkedvelt személyisége. Schiller darabja pedig az intrikáktól vezérelt és rideg spanyol udvar hatalmi keretei között játszódik Don Carlos, a habozó-gyötrődő herceg, és az európai humanitás szószólója, Posa márki főszereplésével. A társulat állandó művészei alakítják a karaktereket, így ismét láthatjuk többek közt Orosz Ákost, Lendváczky Zoltánt, Tankó Erikát és Blasek Gyöngyit az előadásokban.Jegyek már az összes meghirdetett színházi előadásra kaphatók. Elővételben 1500, az előadás napján 2000 forintért lehet belépőt vásárolni. Forrás: reok.hu
2014.02.25. 12:04
Szinhaz.hu
Az <strong>Örkény Színház</strong> ügyelőt keres
Az Örkény Színház ügyelőt keres
Feltétel: releváns színházi tapasztalat és ügyelői munkakörben szerzett gyakorlat. A munkába állás időpontja legkorábban 2014. március 17., de legkésőbb 2014. augusztus 1. A fényképes önéletrajzokat Csunderlik Zita művészeti titkár a csz@orkenyszinhaz.hu e-mail címen várja február 28-ig.
2014.02.25. 10:03
Szinhaz.hu
 "Van bennünk, magyarokban egy általános jaj" – interjú Mácsai Pállal
"Van bennünk, magyarokban egy általános jaj" – interjú Mácsai Pállal
Mácsai Pál két családban él, de mindig az otthoniak járnak pórul. A Nemzeti Színház igazgatása nem érdekli, az Örkény igazgatói posztjára viszont újra pályázik. A közéletben rég nem találja azt, aki arról beszélne, ami neki fontos. Alapélmény számára a magány. Miért nem filmezett többet? Milyen lesz a Terápia második évada? Mit várnak ma a magyar nézők a színháztól, és van-e értelme a központosításnak? Interjú.
2014.02.24. 20:30
Life-style.hu
Meghalt Berényi Gábor, a Játékszín egykori igazgatója
Meghalt Berényi Gábor, a Játékszín egykori igazgatója
86 éves korában elhunyt Berényi Gábor rendező, Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész - értesült a Színház.hu.Aranyóra - Játékszín / Mácsai Pál, Fazekas Zsuzsa, Kránitz Lajos, Bajor Imre, Kun Vilmos / Rendező: Berényi GáborBerényi Gábor 1927. december 8-án született Budapesten.1945 és 1949 között végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakát. 1949-től 1953-ig a leningrádi Állami Színházi Intézet aspiránsa volt. Ezt követően a Magyar Néphadsereg Színházának (a mai Vígszínház) rendezője volt. 1955-ben a debreceni Csokonai Színház főrendezőjének nevezték ki. 1959 és 1971 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgató-főrendezőjeként tevékenykedett. 1971-től 1982-ig a József Attila Színház főrendezőjeként dolgozott. 1982-től, nyugdíjba vonulásáig, 1992-ig a Játékszín igazgatója volt.Nyugdíjas korában is aktív maradt, nem hagyta abba a rendezést. Utolsó munkáját a Manna Produkciós Irodánál készítette 2012-ben: Örkény István általa többször színpadra állított Macskajáték című művének A Szkalla lányok című átdolgozását még mindig játssza Tordai Teri és Béres Ilona."Amikor utolsó munkahelyéről, az általa vezetett Játékszínből akaratán kívül nyugdíjba küldték, a színházban megszervezett búcsú-buli szinte átment tüntetésbe. Neves színészek tettek meglehetősen hevesen hitet mellette. Hosszan ecsetelték, hogy mennyire szerettek nála játszani. És fogadkoztak, ha nem maradhat, be nem teszik oda többé a lábukat. Még küldöttség is indult a minisztériumba, hogy megváltoztassa azt, ami aztán megváltoztathatatlannak bizonyult. Berényit a Játékszínben tényleg imádták a színészek, mert roppant módon színészközpontú volt" - számolt be a Népszava.Forrás: Színház.hu, Népszava
2014.02.21. 19:22
Szinhaz.hu
Slam poetry verseny az Örkényben a Hamlet apropóján
Slam poetry verseny az Örkényben a Hamlet apropóján
Március 21-én 22.30-tól a Hamlet bemutatója kapcsán a Budapesti Tavaszi Fesztivállal közös, ingyenes slam poetry versenyt rendez az Örkény Színház. A slam poetry a színpadi költészet új műfaja. Bár idén ünnepli 30. születésnapját, Magyarországon csak az utóbbi néhány évben kezdett elterjedni és került a szélesebb közönség látóterébe. Sikerét egyaránt köszönheti a slam-estek friss hangulatának, a szövegek bravúrjainak és a könnyedségbe burkolt súlyos témák felhajtóerejének.Március 21-én az Örkény Színház és a Budapesti Tavaszi Fesztivál közös Hamlet bemutatója alkalmából rendeznek tematikus slam versenyt a hazai mezőny ismert szereplőivel. Az előadás ingyenes, de regisztrációs jegyek váltása kötelező! A jegyeket február 12. szerdától tudják átvenni a szervezési osztályunkon, a jegypénztárban és a külső jegyértékesítési pontjainkon (Allee Bevásárlóközpont, Duna Pláza, Aréna Pláza, Campona Bevásárlóközpont).A jegyeket érkezési sorrendben kezdjük el adni, foglalás nem lehetséges. Egy ember max. 2 db. jegyet válthat.
2014.02.21. 08:03
Szinhaz.hu
„Áramlat a színházban” - Kísérlethez vár jelentkezőket az <strong>Örkény Színház</strong>
„Áramlat a színházban” - Kísérlethez vár jelentkezőket az Örkény Színház
Március 29-én este 7 órától az Örkény Színházban, a Pillantás a hídról című előadáson a nézők egy különleges esemény részesei lehetnek. A színház egy pszichofiziológiai kísérletben vesz részt, melynek neve „Áramlat a színházban”. Különböző eszközök (mobil EKG, EEG, kérdőívek) segítségével megmérik a színészi jelenlét hatását, intenzitásának változásait. A kísérlet Dr. Bárdos György és Simon Balázs színházrendező közös kutatási területe. A kísérlet során mérik a színészek szívverését, és azt a változékonyságot, amellyel szervezetük az előadás folyamán a különböző helyzetekre reagál. A szívritmus-görbéken jól követhetően megjelenik, hogy mikor nyugodtabb, mikor feszültebb a színész – ezekből az adatokból következtetnek a kutatók az érzelmi állapotra. Ugyanekkor mérik a nézők reakcióit is, hogy mikor és miként követik fiziológiailag a színpadon történteket, a művészek által létrehozott érzelmi szituációkat. A kutatók arra kíváncsiak, hogy a nézőtéren az agy értelmi vagy az érzelmi rendszere segítségével fogadjuk-e be a színházi élményt, illetve hogy a két fajta befogadási mód közül mikor melyik működik aktívabban.Fotó: Gordon Eszter Az Örkény Színház ehhez a kísérlethez várja nézők jelentkezését. Az előadás 19 órakor kezdődik, a jelentkezőket 18 órára várják a színházba, ahol kapnak egy karóra nagyságú műszert, amit az előadás közben viselniük kell. A műszert a mellkasra csatolják. Az előadás előtt és után pedig egy kérdőívet kell a jelentkezőknek kitölteni.Hogyan tud jelentkezni a kísérletre? Váltsa meg színházjegyét az előadásra (személyesen vagy interneten keresztül), majd küldjön egy e-mailt a vj@orkenyszinhaz.hu e-mailcímre március 3-ig, melyben feltünteti, hogy hova szól a jegye (oldal, sor, szék), a nevét, telefonszámát és az e-mailcímét. Az Örkény Színház várja jelentkezésüket!Forrás: Örkény Színház
2014.02.17. 08:00
Szinhaz.hu
Mácsai Pál a Bóta Caféban
Kiváló színész és rendező, az Örkény Színház igazgatója.
2014.02.05. 05:52
Nepszava.hu
Hat fővárosi színház ellenőrzését zárta le az Állami Számvevőszék
Lezárult hat, Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő színház ellenőrzése: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a vizsgált színházak teljesítették a közszolgáltatási szerződésben meghatározott célokat és feladatokat, ugyanakkor nem az előírásoknak megfelelően számolták el költségeiket.Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke az ellenőrzés tapasztalatait ismertető csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón elmondta: az ÁSZ 2013-ban összesen 17 többségi önkormányzati tulajdonban lévő, gazdasági formában működő színház ellenőrzését kezdte meg, amelyek közül a már lezárult, hat színházat - a Budapest Bábszínház, a Katona József Színház, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, az Örkény István Színház, a Radnóti Miklós Színház és az Új Színház Nonprofit Kft.-t - érintő, a 2008 és 2012 közötti időszakot vizsgáló ellenőrzéséről készített jelentéseiket hozták nyilvánosságra. A már lezárult ellenőrzések mellett folyamatban van 6 szintén a fővárosi önkormányzat (Centrál Színház, József Attila Színház, Madách Színház, Thália Színház, Trafó, Vígszínház), egy a VIII. kerület (Bárka Színház), négy vidéki (Esztergom, Kaposvár, Miskolc, Szombathely) önkormányzat tulajdonában lévő színház ellenőrzése. A vizsgálat megállapításait a következő hónapokban hozzák nyilvánosságra.A hat lezárult ellenőrzésről az alelnök elmondta: a vizsgált időszakban négy színház először költségvetési intézményként működött, majd 2011 második felétől gazdasági társaságként. A társasági formában való működés már önmagában növeli az átláthatóságot, más szemléletet igényel a vezetéstől, mint a korábbi intézményi működés.Kiemelte: az eredményszemléletű számvitel alkalmazásával, az önköltség számításával megteremtődött annak a lehetősége, hogy a színházak pontosan kimutassák költségeiket, amely alapja lehet a támogatások megítélésének is. Rámutatott: megfelelő önköltség-számítás nélkül nem képzelhető el átlátható és felelős gazdálkodás.Makkai Mária felügyeleti vezető kiemelte: az ÁSZ a társaságok közfeladat ellátását vizsgálta, nem a művészeti tevékenységet ellenőrizte. Elmondta: az ellenőrzés során megállapították, hogy a tulajdonos, a fővárosi önkormányzat közfeladatának - amely, az előadóművészeti szervezetek támogatása - eleget tett. Önkormányzati oldalról azt a megállapítást tették, hogy a közgyűlés tulajdonosi jogait szabályosan látta el, az előadóművészeti közfeladat ellátásához szükséges ingatlan és ingó vagyont a színházak rendelkezésére bocsátotta. A társasági formában való működés időszakában közszolgáltatási szerződésben határozta meg elvárásait. Makkai Mária elmondta: mind a 6 színház teljesítette a közszolgáltatási szerződésben meghatározott célokat és feladatokat. Kiemelte: az intézményi működés időszakában - az érintett 4 színháznál - a díszletek, jelmezek, kellékek elszámolása nem felelt meg a számviteli törvény előírásainak, azonban a társasági működés során az elszámolás már szabályszerű. Mint mondta, a társasági formában működő színházak mérleg szerinti eredménye nyereség volt. Hangsúlyozta: a tulajdonos önkormányzatnak a vagyon, illetve a közpénzek nem célszerinti felhasználása miatt nem volt beavatkozási kötelezettsége. Szólt arról, hogy a színházak a közfeladat ellátásához állami és önkormányzati támogatást kapnak, emellett - 2009 novemberétől - a társasági adóval összefüggő támogatást is igényben vehetnek és pályázatokon is részt vehetnek. Kiemelte: a színházak nagy mértékben közpénzekből gazdálkodnak. 2012-ben például bevételeiknek döntő hányadát, mintegy 70 százalékát a támogatások teszik ki. Elmondta: a színházak rendelkeztek önköltség-számítási szabályzattal, amely azonban nem mindenben felelt meg a számviteli törvénynek. Azt tapasztalták, hogy a színházak nem mutatják ki - legalább a produkció színreviteléig - a társulat bérének és járulékainak, továbbá az általános költségek felosztási módját. Ezek pedig fontosak volnának a takarékos, hatékony gazdálkodáshoz - mutatott rá, hozzátéve, hogy minden jelentésben javaslatot fogalmaztak meg, mind a 6 színháznál javasolták például az önköltség-számítási szabályzat kiegészítését és az általános költségek felosztási módjának meghatározását. Az ÁSZ ellenőrzésének megállapításai és javaslatai alapján az ellenőrzött szervezeteknek intézkedési tervet kell készítenie, amelyet 30 napon belül meg kell küldenie az ÁSZ-nak. A későbbiekben utóellenőrzéssel vizsgálhatják a terv végrehajtásáForrás: MTI
2014.01.30. 12:41
Szinhaz.hu
Megkezdődtek a Hamlet próbái az Örkény Színházan
Megkezdődtek Shakespeare Hamlet című darabjának próbái az Örkény Színházban. A Bagossy László rendezésében színre kerülő előadást a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, március 21-én láthatja majd először a közönség. Az Örkény Színház ajánlója:Kicsoda Hamlet? Ami biztos, dán herceg, a nemrég elhunyt király fia. Minden más talány.Ha igazságtalanság történik velünk, jogosnak érezzük, hogy megtoroljuk – természetesen a törvény adta keretek között. De mi tegyünk, ha nincs a kezünkben törvényes eszköz, mert a bűnös kiléte bizonyíthatatlan, hiszen egyetlen tanúnk egy szellem?Kicsoda Hamlet? Elmebeteg? Vagy ügyes tettető? Cselekvésképtelen depressziós? Vagy csak gyáva?Ami biztos, dán herceg, a nemrég elhunyt király fia. Minden más talány.Képek az olvasópróbáról:1. (Gáspár Ildikó, Nádasdy Ádám)2. (Znamenák István)3.4. (Für Anikó, Csuja Imre, Feczesin Kristóf, Böröndi Bence, Kanizsay Zita)5. (Mácsai Pál, Polgár Csaba, Vajda Milán, Ficza István, Murányi Márta, Pogány Judit)6. (Dóra Béla, Novkov Máté)7. (Gálffi László, Znamenák István)8.9. (Dékány Barnabás, Szabó Sebestyén, Varga Lili)Fotók: Gordon EszterWilliam Shakespeare:HamletFordította: Nádasdy ÁdámClaudius: Znamenák IstvánGertrud királyné: Für AnikóHamlet, Dánia hercege: Polgár CsabaHamlet apjának szelleme: Gálffi LászlóPolonius, állami főtanácsos: Csuja ImreLaertes, a fia: Patkós Márton eh.Ophelia, a lánya: Kókai Tünde eh.Horatio, Hamlet barátja: Novkov Máté eh.Rosencrantz, udvari ember, Hamlet régi iskolatársa: Vajda MilánGuildenstern, udvari ember, Hamlet régi iskolatársa: Ficza IstvánSírásó: Gálffi LászlóA Sírásó Cimborája: Pogány JuditFortinbras, Norvégia hercege, az előző norvég király fia: Dóra Béla eh.Első Színész, a betétdarabban Király: Gálffi LászlóMásodik Színész, a betétdarabban Királyné: Pogány JuditUrak, hölgyek, katonák, hajósok, hírnökök, küldöncök, kíséret:Böröndi Bence eh., Dékány Barnabás eh., Feczesin Kristóf eh.,Somhegyi György eh., Szabó Sebestyén eh., Varga Lili eh.Díszlet: Bagossy Levente Ügyelő: Berta Tamás GergelyJelmez: Ignjatovic Kristina Súgó: Kanizsay ZitaDramaturg: Gáspár Ildikó Asszisztens: Érdi AriadneZenei vezető: Kákonyi ÁrpádRendező: Bagossy László
2014.01.25. 08:00
Szinhaz.hu
Vonnegut pantomim térben a Tháliában - Villáminterjú Valcz Péterrel
Az Áldja meg az Isten Mr. Vonnegut című KOMA előadás, január 25-én és 26-án a Thália Színház, Arizóna stúdiójában lesz látható. Miért Vonnegut? Mi történt azóta, mióta bemutatták a darabot? Ezekre a kérdésekre válaszolt Valcz Péter, a darab rendezője, aki ezúttal játszik is az előadásban.Körülbelül 2 éve volt az ősbemutató. Azóta történt változás a darab életében? Rengeteg. Például fél órával rövidebb lett az előadás, és most már én is játszom benne, Fekete Zsolttal felváltva. Minden felújítópróba változás is egyben. Számunkra is akkor okoz örömet, ha folyamatosan fejlesztjük a darabot visszajelzések, érzések és a saját kíváncsiságunk alapján. Akkor, amikor bemutattuk, „Kim Dzsongun frissen megválasztott, elkényeztetett diktátor” volt, most már viszont rendesen beletanult. Ez is számít... Az Áldja meg az Isten Mr. Vonnegut rendezésed óta mi történt veled? Németül játszom németeknek, Németországban. Pontosabban bajoroknak Bajorországban. A Duna partján. Ingolstadti Városi Színház. A KOMA koprodukált velük 2012-ben, majd Polgár Petivel visszahívtak minket, és ott ragadtunk. Jó szerepek és kedves emberek. Érdekes megtapasztalni ezt a hőn áhított jóléti rendszert, ami persze szintén ellentmondásos. De lassan visszacsorgok a Dunán Pestre. A jóléti színház tompítja a kreativitást. Miért pont Kurt Vonnegut? Színházi szüzessége és a humanizmusa miatt. Meg a rajongás miatt is persze. Eléggé berobbant Magyarországra. Fogékonyak vagyunk rá. Biztosan Örkény miatt. Nyugat-Európában messze nem ennyire ismert. Ők nem tudnak olyan kegyetlenül röhögni saját magukon. Izraelben még nagy divat. Így megy ez.Hogy került a darab a Tháliába? A Független Thália Projekten keresztül válogatták be az előadást. Nagyon jó fejek és jó ebben a színházban lenni. Ez már a második évad. Vonnegut jó húzónév. Csináltunk egy különleges előadást, amit olyan ritkán játszunk, hogy még mindig megtelnek az előadások. Hogy összegeznéd, hogy miről szól a darab?Az alkotó létrehoz egy előadást érdeklődésből, érzelmekből, ha jön a mondanivaló, akkor azt megpróbálja jól elrejteni benne, hogy a nézőnek jól essen megtalálni. Minél jobban elrejted, annál elvontabbá válik az előadásod. A gyerekdarabokban például tálcán kínálják a mondanivalót. Ebben a vonatkozásban a mi előadásunk fiatalkorú. Azt viszont elmondom, hogy mi ihlette az előadást. Nagyapám elég szűkszavúan beszélt a hadifogságról. Vonnegut meg egész életében, megállás nélkül ezt tette. Két valódi háborút megjárt túlélőtípus. A történet az agresszió kialakulásáról szól. A mai világ gyújtópontjai mentén. Milyen színészi játékot kíván az előadás?Az előadást egy pantomim térben játsszuk, ahol mindennek lehet hangja. Ez kemény kihívás. Rubik Ernő Zoltán csücsül a magasban és a hatalmas elektromos zongora effektekkel beprogramozott billentyűivel, élőben szinkronizálja az előadást. Vonnegut mesél - Vékes Csaba alakítja valódi bajusszal és valódi szarkazmussal. Liza és István pedig a két mesehős. Rabjai a pantomim térnek, a hangoknak és Vonnegutnak, aki rendesen szivatja őket. Koncentrált figyelem minden részről. Szabó Vera például nagyon jól csinálja. Valahogy ő érzett rá erre a pantomim térre közülünk leginkább. Fekete Zsolt és én felváltva játsszuk a rendszer és önmaga ellen lázongó férjet. Két teljesen különböző karakter két teljesen különböző előadást eredményez. Izgalmas mindkettő.A Thália után hol lehet még találkozni a darabbal? Az előadást tavaly már el akartuk temetni, mert mindannyian rendesen szétszóródtunk. De örültünk a lehetőségnek, hogy eljátszhatjuk még párszor. Az évad végéig további 6 előadást tervezünk, nyáron pedig szeretnénk elvinni pár fesztiválra. Jó lenne kiragadni a profi színházi térből és kipróbálni alternatív helyszíneken. A pantomim teherautóra fölpakoljuk a pantomim díszletet, meg a Rubikot és irány a turné.
2014.01.23. 06:00
Szinhaz.hu
Milyen színházi programokkal vár a Kultúra Napja Budapesten?
A Magyar Kultúra napját hivatalosan 1989. óta ünnepeljük január 22-én; a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Weöres Sándor rockandroll a MÜPA-ban 10 órától és 11:30-tól a költő azonos című versétől ihletett ősbemutatót tartanak a MÜPA-ban a Kultúrpart Csoport előadói. A zenés- táncos, interaktív gyerekműsor főszereplője Novák Péter. Az előadás a kiskamaszokat várja a közönség soraiba, a 9-14 évesek korosztályát. Legyen az értékrend s a mértékrend a trend! - hirdetik az alkotók. Szerdai piknik a Stúdió K-banA Stúdió K-ban Szerdai pikniket rendeznek. "Öt órai tea felnőtteknek, akik számára fárasztó a napi rutin vagy éppen a semmittevés. Akik vágynak hozzájuk hasonló kultúremberek társaságára. Akik szívesen festenek, rajzolnak, miközben zenét vagy ahhoz illeszkedő verset hallgatnak. A Stúdió K Színházban Németh Ilona közel húsz éve foglalkozik gyerekekkel, akik nagy mesterek vetített képei kapcsán, együttesen fedezik fel a művek érdekességét, majd maguk is létrehoznak bámulatosan eredeti alkotásokat. Azóta ez a generáció felnőtt, az akkori szülők talán nagyszülőkké lettek, de nem akarnak megöregedni, jól éreznék magukat értelmes, alkotó, laza társaságban" - áll a program ajánlójában. Anyagot, animátort, helyet, teát a Stúdió K ad, érdeklődést, hangulatot, alkotókedvet vendégeitől vár 800 Ft-ért.Cseh Tamás est a Kolibri Színházban Szevasz Tamás! címmel emlékkoncertet adnak pályatársai Cseh Tamás énekes, dalszerző születésének évfordulóján, január 22-én a Kolibri Színházban. Egykori társai adnak koncertet a KolibriSzínházban, felidézik a közös dalokat és a Cseh Tamás emlékére született újabb szerzeményeket is bemutatják a közönségnek, illetve egy titkos felvételt, amelyet Dömölky János filmrendező rögzített. Válasszunk párt a Jurányiban debütálA Válasszunk párt! Ödön Von Horváth 1931-ben bemutatott Délszaki éj című népszínművének adaptációja, amely a HOPPart Társulat és a berlini Neuköllner Oper együttműködéseként jött létre. Az előadás premierje a Neuköllner Oper által rendezett Move Op! fesztiválon volt látható 2013 augusztusában. Polgár Csaba, az Örkény Színház színészének rendezése a Jurányiban kerül a magyar közönség elé. A produkció január 22-én 20.00 órakor, és 23-án 21.00 órakor lesz látható. Az előadásról bővebben itt olvashat. Szorul a hurok a RózsavölgyibenForgách András színdarabot írt Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényéből. Persze nem a teljes mű feldolgozását láthatják majd az érdeklődők, a regényfolyam csupán néhány szálát ültette színpadra a rendező-író. Ahogy ő fogalmaz: „Ez tulajdonképpen nem más, mint a regény trailere, ami persze nem mondja el az egész filmet, csak fölkelti az érdeklődést. Ha nekünk is sikerül fölkelteni az érdeklődést, már nyertünk.” A január 22-én bemutatásra kerülő Szorul a hurok című darabban olyan színészek szerepelnek, mint Takács Kati, Bánfalvi Eszter és Balikó Tamás. Az előadásról bővebben Takács Katival készült interjúnkban olvashat.Repertoárelőadásokkal várnak a pesti színházakA Katona József Színházban A nép ellensége, a Vígszínházban A revizor, a Pesti Színházban A sógornők, az Örkény Színházban az Azt meséld el, Pista!, a Centrál Színházban a Függöny fel! illetve a Panelninja, a Radnóti Színházban a Hedda Gabler, a Magyar Színházban a Holdvilág és utasa kezdődik 7 órakor. Kiállítás és beszélgetés Cseh Tamás emlékére a BárkánBalás Eszter Munkácsy-díjas szobrászművésznek nyílik kiállítása a Bárka Színházban 21 órakor. A Cseh Tamás emlékének ajánlott tárlat, amelyet Bereményi Géza Kossuth-díjas író, a Cseh Tamás-dalok szövegírója nyit meg, a művésznő grafikáiból és fotóiból válogat. Este Varjú Olga Másik idő (Kiss Anna verseivel) és Spolarics Andrea Vízzel szemben című előadása után, Bereményi Géza megnyitó beszédét követően a Bárka Kávézóban Lőkös Ildikó dramaturg beszélget Balás Eszterrel, miközben két különleges rövidfilmet is megtekinthet a közönség. Az egyik Balás Eszterről szól, melyben Bereményi Géza és Cseh Tamás is megszólal – a másik meglepetés lesz, annyit azonban lehet tudni, hogy a hőse Cseh Tamás, és először látható az OSZK Történeti Interjúk Tára Cseh Tamás Archívuma jóvoltából.Gála a Nemzeti SzínházbanHagyományteremtő szándékkal január 22-én, szerdán a magyar kultúra napján a nemzeti intézmények együtt ünnepelnek a Nemzeti Színházban. A gálán a Csokonai Nemzeti Színház, a Szegedi Nemzeti Színház, a Honvéd Művész Együttes, a Győri Balett, a Magyar Állami Népi Együttes, a Pécsi Balett, a Budapesti Operettszínház, a Magyar Nemzeti Balett, a Magyar Cirkusz és Varieté, a Magyar Állami Operaház, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Cantate vegyes kara és a Nemzeti Színház produkcióit láthatják majd. Erről bővebben itt olvashat.Hontalanítás a Nemzeti TáncszínházbanJanuár 22-én a felvidéki Ifjú Szivek Táncszínház Hontalanítás című előadását hívta meg a Nemzeti Táncszínház. Az előadás a ma is Szlovákia területén élő magyarság hagyományos tánc- és zenekultúráját dolgozza fel. Érzések és képzettársítások szintjén beszél zsigeri jelenségekről. E nap programja még a magyar, illetve erdélyi magyar szülők fiaként egy Angliában született festőművész, Andrew Fekete bemutatkozó kiállítása, amelyhez a művész bátyja Peter Fekete ad tárlatvezetést.Ősbemutatóval emlékezik Madáchra Magyarország legfiatalabb színházaŐsbemutatóval vendégszerepel Budapesten a tavaly alakult salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház. Hazánk legifjabb teátruma január 22-én, a magyar kultúra napján a fővárosi Madách Stúdióban mutatja be T. Pataki László Kit szerettél, Ádám? című darabját, amely a Madách Imre életét meghatározó nők „hatalmi harcába” enged bepillantást.. A Kit szerettél, Ádám? ősbemutatóját január 22-én a magyar kultúra napján a Madách Stúdióban tartják, majd január 27-től az új teátrumnak otthont adó salgótarjáni József Attila Művelődési és Konferencia Központban játsszák a darabot, melynek társrendezője a Zenthe Ferenc Színház színésze, Máté Krisztián, szereplői pedig a Majtényi Annát alakító P. Kerner Edit és a Fráter Erzsébetet alakító Müller Zsófia. Speciális összművészeti előadással készül a Fővárosi NagycirkuszHagyományos magyar tánc- és népdalelemekkel egészíti ki A cirkusz csillagai című új produkció szerdai előadását a magyar kultúra napjának alkalmából a Fővárosi Nagycirkusz. A Honvéd Táncegyüttes mellett Szöllőskei Tímea színművész is vendégszerepel a városligeti manézsban. A közönség láthatja többek között a 10. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon aranyérmet nyert kínai Qingdao csoportot, és az ezüstérmes brazil Super Silva levegőszámát is, emellett fellép az osztrák Don Christian bohóc, a romániai Trio Stoian, a német Cassely család, és a kínai Huang Yang is, aki lengődrót számot ad elő.Ingyenes programok a Műcsarnokban Székhelyi Józseffel Kölcsey-esttel, filmvetítéssel és ingyenesen látogatható kiállításokkal várja a közönséget a Műcsarnok január 22-én, a magyar kultúra napján. "Mihez kezdhetünk ma Kölcsey Ferenc örökségével? Kilátszik-e a Himnusz mögül Kölcsey többi nagy verse? Milyen kapcsolódási pontjai lehetnek a kortárs lírának Kölcsey költészetével és a szatmárcsekei magányban írt, súlyosan borúlátó vallás- és történetbölcseleti verssel?" - áll a Hárman Kölcseyről című irodalmi beszélgetés ajánlójában. A Műcsarnok tájékoztatása szerint a magyar kultúra napján 17 órától többek között ezekről a kérdésekről is beszélget Kemény István költő és Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, az Így szerettek ők című könyvek szerzője Székhelyi József színművész közreműködésével a Műcsarnok kiállítóterében.Az épület mélyföldszinti előadótermében 18 órától Michelangelo Antonioni Zabriskie Point című, 1970-ben készült filmklasszikusát vetítik, az Egy város entrópiája - Julia Stoschek Collection című kiállítás kísérőprogramjaként.Tárlatok és előadások a Széchényi KönyvtárbanTárlatok, könyvtári körséta és előadások is várják az érdeklődőket A magyar kultúra napja alkalmából január 22-23-án az OSZK Budapesten. Ezen a napon nyitja meg Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező, forgatókönyvíró a Filmgyári capriccio II. - Színészek és színésznők című tárlatot, amely a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény gazdag képanyagával ismerteti meg a közönséget. Forrás. Színház.hu, MTI, port.hu
2014.01.21. 07:01
Szinhaz.hu
Gálffi László: "A színészet az én politikai szerepvállalásom"
Alkatánál fogva magányos hivatást választott volna, mégis színész lett Gálffi László. A Szabadföld kérdezte. A Szabad Föld interjújából:24 év vígszínházi tagság, majd némi szabadúszás után a kezdetektől az Örkény Színház tagja. A kérdésre, mit jelent számára ez a színház, Gálffi László úgy válaszolt: "Az Örkény Színház a szívem csücske, már csak azért is, mert alapító tag vagyok. Kezdetben nem gondoltam, hogy önálló színház lehet belőle. Emlékszem, miközben a Mi újság, múlt század?-ot próbáltuk, a televízióban a szeptember 11-i terrortámadást közvetítették. Most elég furcsának tűnik, hogy Kerényi Imre, az akkori igazgató tette a nagylelkű ajánlatot Mácsai Pálnak - aki mellesleg a növendéke volt - a leválásra a Madách Színháztól. Három évvel később megalakultunk. Azért is érzem a magaménak az Örkényt, mert mint egy kariatida, a színház valamelyik sarkát tarthatom. Pozitívum, hogy kis társulat vagyunk, de ebből kifolyólag rengeteg a munka. Az is fontos számomra, hogy egy bizonyos színvonalat, minőséget képviselünk".Legutóbbi alakításáról, a mániákus lepkegyűjtő Arganról is szót ejtett, amelyet a Mohácsi testvérek A képzelt beteg c. előadásában játszik, amely erősen ironizál az elmúlással, a halállal. "Természetesen engem is foglalkoztat a halál gondolata, hiszen nem vagyok mai gyerek. 2008-ban kritikus állapotban kerültem kórházba a szívemmel. Azóta megnőtt az élni akarásom. Nem tudom és nem is akarom túl komolyan venni a halált. Annyi jó barátom, hozzám közel álló ember ment el…" - fogalmazott Gálffi László, akit hamarosan Mundruczó Kornél Fehér Isten és az első nagyjátékfilmes Zomborácz Virág Utóélet című filmjében is láthat a közönség.Gálffi László és Debreczeni Csaba (fotó: Örkény Színház) "Megtiszteltetés, hogy egy fiatal rendező rám gondol. Visszatérve a halálra, Zomborácz Virágnál (a film rendezője - a szerk.) januárban halállal kezdtem, A képzelt betegben pedig halállal zártam az elmúlt évet. Az Utóéletben az első tíz perc után szívrohamban meghalok, és mint szellem térek vissza a fiam életébe. Csak ő lát engem. Nagyon különleges a rendező látásmódja, a humora mellett ez egy elég szívszorító történet. Mndruczó filmjében, a Fehér Istenben rendkívüli módon élveztem, hogy Liszt II. Magyar Rapszódiáját kellett vezényelnem a zeneiskolásokból álló zenekarnak. Eleinte csak a kottát nézték, de két nap után már engem" - árulta el a színész. A kérdésre, tudatosan tartja-e távol magát a közéleti megnyilvánulásoktól úgy felelt: "Nagyon indulati ember vagyok, távolról sem diplomatikus alkat. Ha netán kiállnék, olyanokat mondanék, amitől én magam is zavarba jönnék, amit megbánnék. Szegény édesapám volt ilyen típus. Bizonyos ünnepeken még a szocializmusban féltünk kiengedni őt az utcára, nehogy elvigyék a rendőrök. A kollégáim is kerülik velem a konfliktushelyzeteket. Magamnak való ember vagyok. A színészet az én politikai szerepvállalásom, például, hogy részt veszek egy Mundruczó-filmben. Ha netán annyira kemény lenne a helyzet, biztosan lépnék. Kíváncsian, várakozással nézek a választások elé. Hozhatnak különböző intézkedéseket, de olyan kompromisszumra nem vagyok hajlandó, amitől megváltoztatnám a véleményemet. Ha majd nem tudok dolgozni, kitalálok valamit. Az élettől már nem félek".A teljes interjú a Szabad Földben olvasható.
2014.01.15. 07:00
Szinhaz.hu
Válasszunk párt! - Polgár Csaba berlini rendezése a Jurányiban
A HOPPart és a Neuköllner Oper (Berlin) közös produkciója a Jurányiba érkezik. Polgár Csaba, az Örkény Színház színészének berlini rendezése, a Válasszunk párt c. előadás magyarországi bemutatójára a Jurányiban kerül sor. A produkció január 22-én 20.00 órakor, és 23-án 21.00 órakor lesz látható.A Válasszunk párt! Ödön Von Horváth 1931-ben bemutatott Délszaki éj című népszínművének adaptációja, amely a HOPPart Társulat és a berlini Neuköllner Oper együttműködéseként jött létre. Az előadás premierje a Neuköllner Oper által rendezett Move Op! fesztiválon volt látható 2013 augusztusában. Ez a fesztivál Európa számos országának zenés színházi produkcióit látta vendégül, köztük Polgár Csaba rendezését is, aki a HOPParttal kifejezetten a neuköllni operaház felkérésére dolgozott.Polgár Csaba, fotó: Origo Ajánló a darab elé: Josef vendéglője mindenki előtt nyitva áll – politikai hovatartozástól függetlenül. Nem ő tehet arról, hogy épp ide szervezik – melegváltásban – a Köztársaságiak és a Szélsőségesek aznapi mulatságukat. A Köztársaságiak bár tudomást szereznek az őket fenyegető veszélyről, ahelyett, hogy összefognának ellene, egymásnak esnek, így aztán, amikor megtörténik a katasztrófa, már nincs miért sajnálni őket. Mindeközben szól a zene, szerelmek szövődnek egyre-másra, házasságok mennek tönkre: egyszóval zajlik az élet."A politizáló tömeg ellen írtam."- mondta a szerző drámájáról, amelynek alapja megtörtént eset: egy tömegverekedés a Szociáldemokrata és a Náci Párt között 1931-ben, a bajorországi Murnauban.VÁLASSZUNK PÁRT! Zenés-táncos est Ödön von Horváth Délszaki éj című műve alapján fordította: Gáli József, dalszövegek: Fekete Ádám Szereplők: Hay Anna, Szandtner Anna, Takács Nóra Diána, Terhes Sándor, Friedenthal Zoltán, Molnár Gusztáv, Fekete Ádám, Kákonyi Árpád, Tóth Péter díszlet, jelmez: Izsák Lili dramaturg: Gáspár Ildikó, Fekete Ádám zene: Kákonyi Árpád a rendező munkatársa: Tóth Péter rendező: Polgár Csaba Magyarországi bemutató: 2014. január 22. 20.00, Jurányi További előadások: 2014. január 23. és február 19. 21.00
2014.01.14. 09:37
Szinhaz.hu
Színészlegendák képkeretben - Kiállítás nyílik Inkey Alice fotóművész képeiből
Színészlegendák képkeretben címmel Inkey Alice fotóművésznek kiállítása nyílik kedden az Örkény István Könyvesbolt Cultiris Galériájában. A Balázs Béla-díjas fotóművész kiállítását Szalay Zoltán fotóriporter nyitja meg. A Cultiris Galéria honlapján Inkey Alice szavai olvashatók. Mint írja, a filmgyárban munkaköre alapján elsősorban jelenetfotózással foglalkozott, de a színészekkel kialakult szinte baráti kapcsolatának köszönhetően beleszeretett a portréfotografálásba.Latinovits Zoltán és Bagó "Szerencsém volt abban is, hogy a sajtó részéről a színészportrékra nagy igény mutatkozott (Film-Színház-Muzsika, Filmvilág stb.). Több évtizedes filmgyári munkám során 53 játékfilm, és 50 televíziós film standfotóit készítettem a színészportrékon kívül" - írja legújabb könyve, a No de Alizka! születéséről. A fotográfus Alsógödi Amarcord címmel megjelent első könyvében a gyermekkor és egy kisváros hangulatát próbálta visszaadni. A tavaly év végén a Noran Libro Kiadó Kft.-nél No de Alizka! címmel megjelent újabb kötetében filmgyári életére emlékezik.A Cultiris Galéria kiállításához 20 portrét választottak ki, a képeken látható például Latinovits Zoltán Bagó kutyával az Öreg című film forgatásakor, Esztergályos Cecília a Vőlegény című filmben, Haumann Péter a Charley nénje című tévéfilm egyik jelenetében és Bessenyei Ferenc az Ítélet című filmben.Bessenyei Ferenc Dózsa szerepében az Ítélet c. filmbenA tárlatról és Inkey Alice-ról saját szavaival:"Fotós-filmes családba születtem Budapesten, 1940-ben. A fotós édesapám, Inkey Tibor volt. Filmesből több is volt: nagybátyám, Szőts István filmrendező és nagynéném, Szellay Alice filmszínésznő. Szinte természetes, hogy nekem fotóssá kellett lennem. Édesapám révén a Fényszövbe kerültem tanulónak, majd utána, az említettek támogatásával, a filmgyárba. Igazi filmes tanítómesteremnek Illés Györgyöt nevezném, de nagyon szerettem Sára Sándorral és Szécsényi Ferenccel is dolgozni. A filmgyárban a munkaköröm alapján elsősorban jelenetfotózást kellett végeznem, de a nagy színésznőkkel és színészekkel kialakult szinte baráti kapcsolatomnak köszönhetően, beleszerettem a portréfotografálásba. Szerencsém volt abban is, hogy a sajtó részéről a színészportrékra nagy igény mutatkozott. (Film, Színház, Muzsika, Filmvilág, stb.) Több évtizedes filmgyári munkám során 54 játékfilm és 51 televíziós film standfotóit készítettem a színészportrékon kívül. Nyugdíjba menetelem után kedvem támadt az írásra. Az első - Alsógödi Amarcord című - könyvemben a gyermekkor és egy kisváros hangulatát próbáltam visszaadni. Újabb, No de Alizka! - Kép-mesék a magyar film történetéből című kötetemben filmgyári életemre gondolok vissza. Egy érdekes világ érdekes embereiről szól a könyv. Számos fotó és történet segítségével próbálom megmutatni a filmkészítés nehézségeit és gyönyörű pillanatait.Esztergályos Cecília a Vőlegény c. filmbenMúlik az idő, változik a világ. A fényképezésnél, filmezésnél a negatív-pozitív eljárást felváltotta az elektronikus technika. A lakásokban megjelentek a számítógépek. A miénkben is. Félek, soha nem fogom igazán megtanulni használatát, valószínűleg az elektronikus fotografálást sem. Maradok a klasszikus, a napjainkban úgynevezett analóg technikánál. Ami engem érdekel, azt negatívra is meg tudom csinálni. Ezért unokáim fotózása mellett - a magam szórakoztatására - míves csendéleteken, hangulatos városképeken töröm a fejem, a festészeti stílusok felhasználásával. (Zuglói hangulatok.) Jó volt a filmgyárban dolgozni. Örömmel gondolok arra a harmincöt évre. Ez a tárlat a magyar film színészlegendáinak, rendezőinek, operatőreinek állít emléket."Forrás: MTI
2014.01.12. 06:03
Szinhaz.hu
Díszítőt keres az Örkény Színház
Az Örkény István Színház díszítői állást hirdet. Az Örkény István Színház díszítői munkakörbe, több éves díszítői tapasztalattal rendelkező munkatársat keres, heti 20 órás (félállás) foglalkoztatásban. Önéletrajzokat január 20-ig várják a czl@orkenyszinhaz.hu e-mail címre. Munkakezdés ideje: 2014. február 1.
2014.01.11. 09:00
Szinhaz.hu
Bányavirág: a mindennapok valósága - Villáminterjú Vincze János rendezővel
Székely Csaba Bányavirág című tragikomédiáját Vincze János rendezésében, László Csaba, Bánky Gábor, Tamás Éva, Németh János és Bacskó Tünde főszereplésével tűzte műsorára december 10-én a Pécsi Harmadik Színház. A rendező most a drámáról és szellemi életünk gyávaságáról nyilatkozott. - A Bányavirág történetét nehéz néhány mondatban összefoglalni – véli az előadás rendezője, Vincze János -, mert tulajdonképpen nem, vagy alig történik benne valami. Igazi történés a nem történés, a befagyott létezés, ami olyan, mint az a csermely, amiről a főszereplő, Iván beszél a darab végén, amely ,,télen, amikor be van fagyva, akkor is csobog – csak nem hallatszik.” A valódi történések a felszín alatt zajlanak, a mélyben.- Mit jelent a bányavirág? - Ezzel a kifejezéssel illetik az erdélyi bányászok a hegyikristályt, amiről az ókori görögök azt gondolták, olyan jég, amit nem lehet felolvasztani. A drámában a szó metaforaként hangzik el, Irma jellemzi vele Ivánt, aki azonban nem hisz abban, hogy ez a rejtett szépség – ami mégiscsak dermedt és hideg – valaha még felszínre kerülhetne abból a berobbantott bejáratú, éjsötét tárnából, amihez önmagát hasonlítja. Nemcsak eltemetett tervek, remények rejlenek a mélyben: ott mocorognak az érzelmek, vonzalmak, vágyakozások is. A nők könnyebben engednek utat ezeknek: Irma szinte nyíltan felajánlkozik Ivánnak, és a doktorhoz ,,túlságosan is kedves” Ilonka sem mondott még le arról, hogy valaki meglássa benne a nőt. Ám Iván és a doktor csak a delírium legmélyén képesek – egymásnak! – megvallani ,,balfasz titkaikat”, akkor, amikor már minden mindegy. A dráma egyszerre érzékelteti groteszk humorral a helyzetek komikus abszurditását, és mutatja meg az emberi sorsok torokszorító reménytelenségét. De az is érezhető belőle, hogy minden nyomorúság és kilátástalanság ellenére, minden szenvedésen és tragédián túl a szereplők közt létezik valamiféle összetartozás, valami nehezen megfogalmazható emberség. Ezt az emberséget szeretném felmutatni az előadásban itt, Pécsett, ahol a bányavirág metafora a mindennapok valósága, hisz a bányák bezárása az egész régióra mért megrendítő erejű csapást. A színház hitet és erőt adhat azt gondolni, hogy a már eltemetett tervek és remények, a rejtett szépség mégis felszínre hozható.- Munkái során markáns dramaturgiai változtatásokat szokott eszközölni. Most volt erre szükség? - Nem. Húzni sem kellett a darabból, hisz egyfelvonásosnak írta Székely Csaba egy marosvásárhelyi színházi kurzuson. Színész- és rendezőhallgatók, dramaturgok vettek részt ezen a kurzuson, ahol az íróktól Csehov szellemében fogant műveket vártak. Székely Csaba a Ványa bácsit vette alapul, a darabbéli Mihály doktor így Asztrovra hajaz, sőt, a Bányavirág kezdő mondata –„Igyál, kedves doktorom!”- is elhangzik Csehovnál. A darab címében akár ironikus szójátékot is felfedezhetünk, ahogy a Ványa és a bánya rímel egymásra. Szóval, igazából nem igényelt dramaturgi átdolgozást a mű, annyira jó és annyira ,,sűrű”, hogy szerintem nem szabad belenyúlni.- A kortárs magyar drámák műhelyeként számon tartott Pécsi Harmadik Színházban ezzel immár határon túli szerző is otthonra talált.... - Valóban, még a gyermekdarabjainkat is hazai szerzők jegyzik, hisz a Csipkerózsika-feldolgozást Szabó Attila írta, a Csizmás kandúrt Thuróczy Katalin, a Bors néni pedig Nemes Nagy Ágnes verseire épül. Szinte csak magyar darabot játszunk, de határontúli, kortárs szerzőtől eddig nemigen mutattunk be művet. Pedig hiszem, hogy a róluk való gondolkodást, a velük való közösséget érdemben ez szolgálná, nem a politizálás. Azt hiszem, fontos lenne, hogy Magyarországon Székely Csaba darabjait is többet játsszák, jó volna, ha szervesebben lenne jelen az irodalomban és a színpadon egyaránt. Tervezzük is, hogy 2014 tavaszán a közönség elé tárjuk a Bányavidék-trilógiát: a mi Bányavirág előadásunkat, a Pécsi Nemzeti Színházban Bérczes László rendezésében addig bemutatandó Bányavakságot, és a budapesti Szkénében Csizmadia Tibor által színpadra állított Bányavizet, melyet vendégelőadásként hívnánk meg. A produkciókhoz kapcsolódóan pedig, e két-három napban irodalomtörténészek, kritikusok, dramaturgok, egyetemi oktatók és hallgatók részvételével szellemi diskurzust folytatnánk. Ha szabad ezt mondanom, ideje lenne föloldani szellemi életünk gyávaságát, azt a – számomra érthetetlen – hozzáállást, hogy egy színmű sikeres ősbemutatója után a többi színház fél hozzányúlni ugyanahhoz a darabhoz. Én meglehetősen sokszor dacoltam ezzel a szemlélettel: közel 30 éve, a vígszínházi premier után rendeztem meg Örkény István két darabját, a Pisti a vérzivatarban-t és a Forgatókönyvet; a Katona József színházi Csirkefej és Halleluja után pedig a magam Spiró- és Kornis-előadását. Ez persze mindig kihívás, de szellemi izgalom is. Eddig sosem vallottunk szégyent a merészségünk miatt. A Bányavirág január 16-án lesz látható legközelebb. Szerző: Csató Andrea
2014.01.10. 06:04
Szinhaz.hu
Für Anikó: "Megtanultam nem nagyon akarni"
Für Anikót, az Örkény Színház színésznőjét kérdezte a Magyar Narancs. Lapszemle.Annak kapcsán, hogy az évadban A képzelt beteg az első munkája az Örkényben, Für Anikó elmondta, a már futó hét darabja mellett ez a nyolcadik, amit még két bemutató követ az évadban. "Az ember általában oda szerződik, ahol számítanak rá, ahol a tehetségét kamatoztathatja, és az Örkény Színház, amelynek alapító tagja vagyok, mondhatom, hogy ebből a szempontból is nagyszerű hely számomra" - fogalmazott a színésznő, akit arról is kérdeztek, hová jutott el mostanra színészként."Megtanultam nem nagyon akarni a dolgokat; az korábban valahogy mindig rosszul sült el: amikre nagyon vágytam, sokszor nagyon nemszeretem munkák lettek végül. Amikről viszont azt gondoltam, hogy „jaj istenem, miért pont ez”, azokkal mindig tanultam magamról, a mesterségemről, azokban mindig olyan jó dolgokat sikerült csinálnom, hogy hamar leszoktam a nagyon akarásról. Azt gondolom, van az életemnek egy olyan része, ami nem rajtam múlik; ezt tekinthetjük kényelmességnek, de világnézetnek is, taónak, karmának, Jóistennek vagy sorsnak, kinek-kinek ízlése szerint. Jó tizenöt éve megbeszéltem magammal, hogy jobb, ha csak azzal foglalkozom, amire befolyásom van. (…) Ha egy helyzetben nem tudok igazán feloldódni, abban jó sem lehetek; itt összeér a színész és az ember. Nem akarásnak nyögés a vége, tartja a népi bölcsesség, és ez erre is vonatkozik. (…) Az eljátszott szerepeimnek 70 százalékát kifejezetten szerettem, 25 százalék semleges volt, de megcsináltam becsületből, és csak 5 százalék volt, amit kifejezetten utáltam – azt hiszem, ez nagyon jó arány" - nyilatkozta Für Anikó. A kérdésre, foglalkoztatja-e a napi kultúrpolitika, úgy felelt: "Megpróbálom távol tartani magamat attól, amit nem tudok se pro, se kontra befolyásolni, csak konstatálni. És nem is értek hozzá, részinformáció alapján hőzöngeni pedig felületes, közhelyes dolog lenne. A saját világomban – ami persze nem választható el a nagy egésztől – próbálom megoldani a problémáimat, van abból is elég; annyi mindenre megy el az energiám, hogy nem tudok mást beengedni a napi teendőkön kívül. Nem is használok számítógépet, ilyen kőkorszaki szaki vagyok. Szó sincs róla, hogy erényt kovácsolnék ebből a „fogyatékosságomból”, csupán így alakult. De külön gyönyörűség számomra, ahogy erre az emberek reagálnak. Először pironkodtam miatta, de már kezdem élvezni, ahogy elkerekedik az arcuk, és megkérdezik, hogy hogyan lehet így élni. Köszönöm, egész jól, még ha én is leszek az, akit majd kitömnek, és a Természettudományi Múzeumban mutogatnak: ő volt az, aki még 2014-ben sem használt számítógépet". A teljes interjút itt olvashatja.
2014.01.05. 11:00
Szinhaz.hu
Leglegek - 2013 a Színház.hu-n
Cikkünkben összegeztük, kit kedveltek a legjobban olvasóink 2013-ban, melyek voltak idén a legnépszerűbb cikkek, melyek bizonyultak a legkülönösebb keresőszavaknak, és választottunk néhány hírt a nagyvilágból is, amelyet a színházi események mellett fontosnak tartunk. Boldog új évet kívánunk kedves olvasó! Ünnepi hírek a világból 2013-ban: Sokat iszunk karácsonykor Egy kutatás szerint: a magyar háztartások 38 százalékában a nők döntik el, hogy milyen bor kerül a karácsonyi asztalra. A Varga Pincészet kutatása szerint: 10-15 évvel ezelőtt a palackos borfogyasztás jobban kötődött az ünnepekhez, mint napjainkban, akkoriban akár kétszeresen is meghaladta a december egy átlagos hónap forgalmát. Mára azonban a borfogyasztás egyre inkább a mindennapi élet részévé vált. Az utóbbi években körülbelül 20 százalékkal haladja meg az ünnepi időszaki értékesítés egy átlagos hónap forgalmát. James Bond általában is sokat iszikJames Bond nemhogy a világot nem tudta volna rendszeres időközönként megmenteni, de "a lábán sem tudott volna megállni" annyi alkoholtól, amennyit Ian Fleming, a Bond-regényfolyam szerzője Őfelsége leghíresebb titkos ügynökével megitatott - erre a következtetésre jutott két brit orvos szakértő. Graham Johnson és Patrick Davies a tekintélyes brit orvosi szakfolyóirat, a British Medical Journal karácsonyi kiadásában foglalt össze szakvéleményét, miután gondosan elolvasták és - az alkoholfogyasztás szempontjából - aprólékosan kijegyzetelték mind a 14 Bond-könyvet. A két orvos kimutatta, hogy James Bond a könyvekből dokumentálható 88 nap alatt összesen 1150 - hetente átlagosan 91,47 - alkoholegységnek megfelelő szeszesitalt ivott meg. A brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) nem javasolja heti 28 alkoholegységnél több szesz elfogyasztását, vagyis a szuperkém a szakértői ajánlás maximumának több mint a háromszorosát döntötte magába minden héten. Dolgozunk az ünnepekkor A magyar munkavállalók fele az ünnepek alatt is foglalkozik munkahelyi feladataival - derül ki a Randstad Workmonitor munkavállalói attitűdöket vizsgáló nemzetközi felméréséből. A reprezentatív kutatásban Magyarországon összesen közel 6500, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozó 18-65 éves munkavállaló vett részt. 2013 utolsó negyedévében felvett adatai szerint nemcsak a tűzoltók, rendőrök és orvosok vannak ügyeletben karácsonykor: a magyar munkavállalók 32 százalékától még az ünnepek alatt is folyamatos, 24 órás rendelkezésre állást vár el főnöke. Hasonló eredményt többek között Japánban mértek a 32 országra kiterjedő globális felmérésben. Az Egyesült Királyságban 21 százalék, Németországban 15 százalék, Svédországban pedig csak 10 százalék nyilatkozott hasonlóképpen. A közlemény kiemeli: a magyarok még az elvárt szintet is túlteljesítik, mivel a megkérdezettek fele az ünnepek idején is folyamatosan tájékozódik a munkájával kapcsolatban. A külföldiek pedig hozzánk utaznak A Szallas.hu friss adatai szerint a külföldiek körében egyértelműen a "bulikkal telített" Budapest a legnépszerűbb, jellemzően 4-5 napot töltenek el a fővárosban szilveszterkor. A belföldi utazók - az elmúlt évekhez hasonlóan - idén is a fürdővárosokat keresik fel, a tíz leggyakrabban választott utazási célpont közül 7 ebbe a kategóriába tartozik. A toplistát Budapest nyitja, a fővárost az év turisztikai településének választott Hajdúszoboszló, Eger, Sopron és Gyula követi. A szállásfoglalók körében szilveszterkor a legkedveltebb szolgáltatás az ünnepi vacsora, ugyanakkor a szálláshelyek többsége extra csomagajánlattal is készül. A baráti társaságoknál nagyon népszerű vendégházak, apartmanok esetében ez jellemzően valamilyen kisebb ajándékot, például üdvözlő italt jelent. A szállodáknál a szilveszteri éjszakához már komoly, akár sztárfellépőt is felvonultató program dukál.Szamoán és Kiribatiban már 2014 van A Line-szigetek mintegy 8000 lakója már közép-európai idő szerint 11 órakor átlépett 2014-be. A szigetcsoport nagyobb része Kiribatihoz tartozik. A Line-szigetek névadója, a 180. hosszúsági fok mentén húzódó nemzetközi dátumválasztó vonal régebben kettészelte Kiribatit: nyugati szigetei mindig "le voltak maradva" egy nappal. A dátumválasztót azonban 1995-ben átrajzolták, hogy az országban egyszerre mindenhol ugyanaz a nap lehessen. Szamoa 2011. december 30-át egyszerűen átugrotta. Az egész ország 24 órával előbbre állította az óráját, így azóta nem utolsóként, hanem az elsők között üdvözölheti az új esztendőt. Azért döntöttek így, mert az országot szoros kapcsolatok fűzik Ausztráliához és Új-Zélandhoz, ezért abba a dátum- és időzónába szerettek volna tartozni, ahová kereskedelmi partnereik. A váltás előtt Ausztráliában és Új-Zélandon már új munkahét, mikor Szamoán még csak a vasárnap kezdődött, ez pedig megnehezítette az üzleti forgalmat. Szamoán a szilveszter ünneplése nyugati stílusú: nagy bálokkal és házibulikkal várták az új évet. A sziget belső vidékein azonban nincs petárdázás és tűzijáték, hanem úgynevezett faga'ofét, kétméteres ágyút készítenek bambuszból, ezt megtöltik kerozinnal, majd meggyújtják. A szomszédok azon vetélkednek, ki tud hangosabbat durrantani.Alföldi Róbert és Törőcsik Mari (fotó: Fidelio)Legnépszerűbb cikkeinkből: Már szívesen meglógtam volna' - Interjú Ascher Tamással A 13. POSZT versenyprogramjában szerepelt az Örkény Színház Peer Gynt című előadása, melynek rendezője Ascher Tamás. A Katona József Színház főrendezőjét, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorát kérdeztük. Búcsúgálát tartottak a Nemzeti Színházban - Íróink üzentek A Nemzeti Színház Alföldi Róbert vezette társulata 2013. június 30-án végleg elbúcsúzott egy gálaest keretében. Erről adtunk beszámolót sok fotóval és videóval. Táncolni bárhol! - Világnapi fotósorozat A Tánc Világnapjáról is megemlékeztünk. Színikritikusok Díja 2013 avagy az ölelések gálája - Fotósorozat Szeptemberben a Színházi Kritikusok Céhének díjátadójáról tudósítottunk a Trafó - Kortárs Művészetek Házából. Színésznők a tükörben - Ez a Nők Napja! Március 8-a Nemzetközi Nőnap, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden évben megünnepelnek. A Színésznők a tükörben című fotóösszeállításával a Színház.hu is a nőket köszöntötte. A legnépszerűbb színész és színésznő oldalunkon 2013-ban:Törőcsik Mari és (immár 3. éve) Alföldi Róbert (Az ő nevüket keresték, és a róluk szóló híreket kedvelték a leginkább.)A legkülönösebb keresőszavak, kifejezések, amelyekkel eljutottak a Színház.hu-ra 2013-ban: 1. campingfelszerelések 2. fene 3. csodakarikás 4. nagyboldogasszony 5. röviddekemény 6. Kerényizés 7. megunhatatlan nő 8. csipetcsapat 9. almásrágószínészet 10. valaki jönni fogBoldog új évet kívánunk kedves olvasó! Szilveszteri fotósorozatunkat itt érhetik el.
2013.12.31. 13:30
Szinhaz.hu
Ne csak kapjunk, adjunk is! Látogatás Für Anikónál
Nála a környezetvédelem nem két-három csinos mondat egy interjúban, hanem életforma. Már akkor elszánt konoksággal takarított az erdőkben és kapcsolgatta le a felkapcsolva felejtett villanyokat a színházban, amikor ezért még – finoman fogalmazva – „hóbortosnak" tartották. De ez sosem izgatta Für Anikót. Az Örkény Színház vezető színésznője, ha valamiben hisz, azért tesz is. S hogy közben egyre többen követik? Az jó!
2013.12.30. 13:25
Fn24.hu
Mi vár szilveszterkor a budapesti színházakban?
Tartalmas kikapcsolódást ígérő produkciók, musicalek, vígjátékok és kortárs magyar darabok várják a budapesti színházakban a közönséget az év utolsó napján. A Vígszínházban a Popfesztivál 40, a Madách Színházban A Napsugár fiúk, a Budapesti Operettszínházban az Elfújta a szél, a Centrál Színházban pedig a frissen bemutatott Chicago című előadás szerepel a műsoron. Ezeket a darabokat szilveszterkor két alkalommal játsszák, a legtöbb színház délutáni előadással is várja a közönséget.Popfesztivál 40 (fotó: Szkárossy Zsuzsa, vigszinhaz.hu) A Vígszínházban 18 és 21 órakor is látható az Eszenyi Enikő rendezte Popfesztivál 40, amely az 1973-ban bemutatott legendás előadás, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című produkció jubileumára készült új feldolgozás. A Pesti Színházban 16 és 20 órakor a Sógornők című komédiát játsszák: Michel Tremblay kortárs kanadai drámaíró műve Parti Nagy Lajos átiratában, parádés szereposztásban látható. A Madách Színház Neil Simon A Napsugár fiúk című darabjával - Gálvölgyi János és Benedek Miklós főszereplésével - várja 15 és 19 órakor a nézőket. A Budapesti Operettszínházban szintén ezekben az időpontokban adják elő a Margaret Mitchell regénye alapján készült Elfújta a szél című musicalt. A Thália Színházban ugyanekkor Marc Camoletti Boeing, Boeing - Leszállás Párizsban című darabja látható, a Játékszín pedig a szerző Hatan pizsamában című művét játssza.Chicago (fotó: Horváth Judit) A Centrál Színházban szilveszterkor ugyancsak két alkalommal új produkció, az egyik legsikeresebb Broadway-musical, a Chicago látható sztárszereposztásban, Bozsik Yvette koreográfiájával és rendezésében. A Magyar Színházban a Vámpírok bálja című musical, az Újszínházban A vörös bestia című bohózat, a József Attila Színházban pedig szilveszteri műsor látható délután és este. A Katona József Színház az év utolsó napján délután a nagyszínpadon az egyik legsikeresebb előadását, a Lukáts Andor rendezte Egressy Zoltán-darabot, a Portugál című tragikomédiát játssza, este a Kamrában pedig szintén kortárs magyar művet, a színház művészeire írt Virágos Magyarország című operettet tűzik műsorra. Az Örkény Színház délután gyerekelőadást játszik: három órakor a Csoda és Kósza című mesét adják elő élő hangjáték formájában. Este Tasnádi István Finito című komédiáját tűzik műsorra, az előadás ez alkalommal látható utoljára. A Radnóti Színházban Nényei Pál Mozgófénykép című darabjával várják a közönséget, az Átrium Film-Színházban este fél 11-től az Igenis, miniszterelnök úr! című komédiát játsszák, a KoMa Bázison pedig a Nemzeti Vegyesbolt című produkció bemutatóját tartják az év utolsó napján. A Karinthy Színházban a Lovagias ügy című Hunyady Sándor-darab, a Belvárosi Színházban pedig Hernádi Judit és Kern András szereplésével a Hitted volna? című produkció látható délután és este. A legtöbb előadáson pezsgővel, üdítővel, aprósüteménnyel várják azokat, akik színházban töltik a szilveszter estét. Forrás: MTI
2013.12.30. 11:04
Szinhaz.hu
MINDJÁRT PÉNTEK: bulizzunk át az újévbe!
Programok a két ünnep között, szilveszterkor és az újév első napjaiban is! Filmpremier Walter Mitty titkos élete Rendező: Ben Stiller, főszereplők: Ben Stiller, Kristen Wiig, Sean Penn, Shirley MacLaine, bemutató: 2013. december 26., magyarországi forgalmazó: InterCom Ben Stiller, a film rendezője és főszereplője aranyos, magányos irodakukacot alakít, akit egy nap a sors belerángat a valódi kalandba. A Walter Mitty titkos élete úgy szól az Életről, ahogy a legnagyobb filmektől várjuk (ha várjuk), és úgy mulattat, ahogy a legviccesebbek szoktak. Korhatár: 12 év Egy mozijegy ára: például a pápai Petőfi Moziban 1000 Ft.Tervezgesd meg a 2014-es évedet! Ebben segítségedre lehet a január–februári Évához ajándékba csomagold 2014-es zsebnaptár. :) Színház Csehov: Meggyeskert Rendező: Zsótér Sándor, főszereplők: Kerekes Éva, Nagy Zsolt, Trokán Nóra. Örkény Színház, Budapest, 2013. december 27. péntek, 2014. január 13. hétfő, 19 óra Csehov komédiának szánta a darabjait és bosszantotta, hogy első színpadra állítói ezt nem vették észre. A főszereplő, Kerekes Éva játékában ott a darab minden bonyolultsága: szeretetre méltó és szánni való, gyenge és gyengéd, játékos és tökéletesen reménytelen, képtelen megvédeni magát a világtól, nem is próbálkozik vele. orkenyszinhaz.hu Korhatár: 16 év fölött ajánljuk. Belépőjegy: 1900–3500 Ft Világzene Muzsikás karácsonyi koncert MüPa, 2013. december 28. 19 óra A közelgő szilveszter ünnepi hangulatába a Muzsikás Együttes karácsonyi koncertje vezet át: a magyar népzene nagyköveteinek meghívott vendégekben bővelkedő világi zenéje megelőlegezi az év végi mulatságok felszabadult vidámságát. További infó... Korhatár: 6 éven felülieknek ajánljuk. Belépőjegy: 2900–6900 Ft Családi táncszínház Holle anyó Mesélő: Boros Zoltán, rendező–koreográfus: Földi Béla. Nemzeti Táncszínház, Budapest, 2013. december 30. hétfő 10 és 15 óra Klasszikus téli mese, ráadásul a Grimm testvérektől. Most táncnyelven megfogalmazva verseng egymással a szép, szorgos mostohalány a csúnya, lusta édesgyerekkel. Korhatár: 6 éven felülieknek ajánljuk. Belépőjegy: 1700 Ft --pagebreak-- Jazz Hot Jazz Band előszilveszteri koncert MOM Kulturális Központ, Budapest, 2013. december 30., hétfő délután 4 óra Régen is voltak jó slágerek meg most is – a Hot Jazz Band a nagymamáink megejtő dalait részesíti előnyben. És milyen igaza van! Az előszilveszteri bulin Bolba Éva is fellép. hotjazzband.hu Szilveszter Óévbúcsúztató szilveszteri csergetés Hajdúszoboszló, 2013. december 31. 17 órától Szoboszkón hangoskodással, azaz csergetéssel űzik az óévet. 1559. december 31-én a törökök, könnyű prédának tartva a hajdúk városát, támadást indítottak ellene. A kellő számú fegyverforgató hiányát a lakosok ravaszsága pótolta: akkora zajt csaptak, hogy az oszmánok jókora túlerőt sejtve megfutamodtak. Ma csikósok és tűzzsonglőrök, tűzijáték, kolompszó és ostorpattogtatás idézi fel a régmúltat. www.szoboszlokultura.hu Korhatár: nincs Belépőjegy: nincs Filmpremier 12 év rabszolgaság Rendező: Steve McQueen, főszereplők: Chiwetel Ejiofor, Michael Fassbender, Brad Pitt, bemutató: 2014. január 2., magyarországi forgalmazó: Pro Video Egy szabadnak született New York-i fekete férfit három fehér ember becsap, leitat, elrabol és elad rabszolgának. A férfi 12 éven keresztül sodródik ültetvényről ültetvényre. A film látványos történelmi tabló, a 19. századi Amerikát bemutató képeskönyv, magával ragadó, izgalmas történet, amely meghatóan mutatja meg, milyen nagy szükség van a jóra. Korhatár: 16 év Egy mozijegy ára: például a budapesti Művész Moziban 1400 Ft. Kaland Síaréna Ugye, 2014-ben te is sportolni fogsz? Ha kifejezetten jóban vagy a havas-jeges mókákkal, akkor ott a helyed Eplényben, az európai színvonalú Nordica Síarénában. A Balatontól csupán 25 percre található, 44 hóágyúval ellátott, éjszaka is kivilágított, első osztályú pályák mellett remek családi mókák is várnak. siarena.hu Korhatár: ha a gyerek már tud szánkóra ülni, akkor jöhet. Jegyár: egy kétnapos felnőtt felvonóbérlet ára 10800 Ft. További infó... Folk-rock Ghymes Budapest Sportaréna, 2014. január 4. este 7 óra A fennállásának 30. évfordulóját ünneplő Ghymes zenekar nemcsak a folkos tradíciót népszerűsíti: koncertjének bevételével hátrányos helyzetű gyerekek előrejutását is segíti. További infó... Korhatár: 7 év fölött ajánljuk Belépőjegy: 3000–12500 Ft Szöveg: Eörsi Sarolta, Győrffy László, Sas Sándor, Szjnick. Ez a cikk részben válogatás az Éva magazin Kimenő oldalairól.
2013.12.25. 07:48
Evamagazin.hu
Fáy Miklós: Halál vicces
Egészséges és szép gondolatokkal teli A képzelt beteg, de akkor miért ilyen kíméletlenül unalmas?! – Az Örkény Színház szombat este mutatta be Moliere klasszikusát. A premieren Fáy Miklós is jelen volt.
2013.12.22. 15:50
Nol.hu
Újra minden a színház KÖRül forog
Indul a Katona József Színház, az Örkény István Színház és a Radnóti Miklós Színház közös, KÖR elnevezésű, középiskolások számára meghirdetett színházi vetélkedője.
2013.12.18. 15:20
Kulturpart.hu
Újra indul a KÖR színházi vetélkedő
A Katona József Színház, az Örkény István Színház és a Radnóti Miklós Színház 2010 októberében hirdetett először színházi vetélkedőt olyan budapesti, vidéki és határon túli középiskolások számára, akik érdeklődnek a színház és a drámairodalom iránt. A színházak közleménye: Idén már a 4. KÖR indul el, melynek játékszabályain egy kicsit változtattunk, egyszerűsítettük azokat.Továbbra is 3-6 fős középiskolás csapatok jelentkezését várjuk, azonban az eddigi gyakorlattól eltérően kizárólag elektronikus formában (a jelentkezési lap letölthető mindhárom színház honlapjáról). Idén a vetélkedő 2 fordulóból áll: az első maga a jelentkezés, melynek határideje 2014. január 27., hétfő. A jelentkezési lap kitöltése mellett arra kérjük a csapatokat, hogy mutassák be magukat bármilyen technikával (lehet fotó, rajz, videó, mobiltelefon-film, dal stb.) A második fordulóban a három színház által összeállított kérdéssort kell megoldaniuk a diákoknak. A kérdések között lesznek elméleti és kreatív feladatok is.A döntőbe, melyet idén az Örkény István Színházban rendezünk meg, a már megszokott módon a legjobb 6 csapat juthat, és – csakúgy, mint eddig – mindhárom színház színészei segítik majd őket a játék során. A zsűri a színházak igazgatóiból áll: Máté Gábor, Bálint András és Mácsai Pál pontozza a résztvevők teljesítményét.Jelentkezni a kor@orkenyszinhaz.hu címen lehet.
2013.12.16. 15:45
Szinhaz.hu
Ha azt mondom Karácsony...
Az Örkény Színház színésznőit kérdeztük arról, hogy mi jut eszükbe, ha a karácsonyra gondolnak.
2013.12.16. 14:26
Glamouronline.hu
"A színház jó röppályán van" - Interjú Jordán Tamással
Új bemutatójáról, Szombathelyről és egy misszionáriusról beszélgettünk Jordán Tamással.Jordán Tamás harmadik alkalommal dolgozik a Rózsavölgyi Szalonban. Itt mutatta be Széllel szemben című stand up estjét, amivel azóta nagy sikerrel járja az országot, és amelyben arra tesz kísérletet, hogy a magyar irodalom legnagyobb költőinek verseiről bebizonyítsa, a ma oly divatos műfajban is megállják a helyüket. Az utolsó óra unikális proudkció, hiszen szereplői: Jordán Tamás és Alföldi Róbert is a Nemzeti Színház direktora volt. December 10-én kerül sor a harmadik Jordán premierre, a Tisztelt hazudozó ezúttal Molnár Piroskával, Valló Péter irányításával kerül színre. Gerome Kilty darabja G. B. Shaw és Mrs. Campbell több mint negyven éves levelezéséből született, a világhírű író és a kor nagy színésznőjének szerelmét meséli el. Miért esett a választás épp erre a műre? Jordán Tamás: Elöljáróban el kell mondanom, hogy én rettenetesen imádom a Rózsavölgyi Szalont. Egyike azoknak a helyeknek, ahol fenntartás nélkül otthon érzem magam. Minden zugát ismerem, mindenkit szeretek, aki ott dolgozik. Nagyon jó ott lenni... Gerome Kilty darabját Kedves hazug címen nagy sikerrel játszotta annak idején Mensáros László és Tolnay Klári. Arra gondoltunk Valló Péterrel, hogy ez épp a Rózsavölgyibe való anyag. Nádasdy Ádámmal rögtön le is fordíttatta Péter. Eredetileg kollégámmal, Kiss Marival játszottuk volna, akivel remekül tudunk együtt dolgoz ni,de épp egy szombathelyi munka, a Máli néni miatt kénytelen volt ezt lemondani. Akkor leültünk a Vallóval, és törtük a fejünket, ki legyen. Hamar fölmerült Molnár Piroska neve, akivel -nyilván sokan tudják- én több mint egy évtizeden keresztül játszottam együtt Kaposváron, és most az Örkény Színházban, a Macskajátékban is együtt játszunk. Rengetegszer volt partnerem, szeretőm, feleségem, jó vele együtt lenni, próbálni, tehát számomra, a helyszínen túl, a rendező Valló Péter személye mellett a Piroskával való játék lehetőség ennek a produkciónak a vonzereje. Szerinted ebben a darabban ki hazudik kinek? Ki a főszereplő? Jordán Tamás: Mind a ketten egyformán főszereplők, és egyformán hazudnak. De itt nem nagyszabású hazugságról van szó, hanem inkább a teljes igazság be nem vallásáról, olyasmiről, amivel az ember az egyik napját átmenti a másikba. Tehát ez a hazudozó inkább kedves jelző, mint elmarasztaló. Miben hazudik Shaw? Jordán Tamás: Hiába szerelmes, nem tudja felvállalni az új kapcsolatot, mert felesége van. Rendkívül szereti magát elkényeztetni, de a bankban nem sokat tesz félre. Lehet, hogy valaki utána tud nyomozni, mennyiben volt igénye Shaw-nak a testi szerelemre, szerintem nem nagyon. Viszont azt megkívánta, hogy nagyon tiszteljék, szeressék, és ha ezt megkapta, akkor ő cserébe tudott arra érdemes alanyokat tisztelni és imádni. Az ő viszonyulását a szerelmével való lelki kapocs határozta meg, és persze az önimádat, a permanens visszaigazolás, az elsimerés iránti vágya. Mi az, ami téged a leginkább izgat ebben a darabban? Jordán Tamás: Amikor a szerelme végül megunja Shaw-t és az egyedüllétet és másodszor férjhez megy, elutazik, és akkor Shaw szívet tépő leveleket ír, amelyek tele vannak indulattal és emócióval. Arra vagyok a leginkább kíváncsi, hogy ezt hogy tudom úgy megmutatni, hogy se szenvelgő, se panaszkodó ne legyek. Szeretném, ha az a férfi fájdalom úgy tudjna megszólalni, ahogy néha bennem is jelentkezik. Színészként rengeteg felkérést kapsz, járod az országot az estjeiddel. Amikor a Nemzetitől elköszöntél, hátradőlhettél volna és azt mondhattad volna, hogy köszönöm szépen, elég volt. Az ország első színházából „mehettél volna nyugdíjba”, és a továbbiakban színészként, rendezőként dolgozhattál volna. Ehhez képest feladtad az addigi életed, leköltöztél vidékre, és elkezdtél a nulláról felépíteni egy színházat. Miért? Mit akartál még elérni? Jordán Tamás: A Nemzeti Színházi pályázatomban azt írtam, hogy mindennek az Egyetemi Színpad az oka, én ugyanis ott tanultam meg azt, hogy egy hely, ami egyébként színház, nem csak az előadásokról szól. A színészeknek és a színháznak presztízse van, ami nagy potenciát jelent, vonzza az embereket, így más, színházhoz kapcsolódó eseményekre is nyitottak. Az Egyetemi Színpad a hatvanas években megismételhetetlenül fontos, nyüzsgő hely volt, ahol megfordult az egész értelmiség. Nekem ott a sejtjeimbe ivódott az a tétel, hogy a színháznak nem csak előadásokat kell létrehoznia. Ezt képviseltem tíz évig a Merlinben, ami nagyon kevés anyagi támogatással működött, mégis jó fórummá tudott válni a maga idejében. A Nemzeti is közösségi tereppé válhatott volna, ha sikerül beépíttetni a szabadtéri színpadot. Öt év alatt létrehozhattunk volna legalább 300 plusz programot: beszélgetéseket, összejöveteleket, az égvilágon bármi belefért volna és akkor más lett volna a Nemzeti Színház arculata. A pályázatom döntő része erről szólt. Miután éppen ezt nem sikerült megvalósítani, számomra tulajdonképpen okafogyottá vált a Nemzeti Színház igazgatása. Most úgy tűnik, mintha lebecsülném a színházcsinálást, de nem. Szakadatlanul hangoztatom, hogy nem szabad engem félreérteni akkor, amikor a színház másfajta működtetéséről beszélek, hiszen evidenciának tartom, hogy a középpontban az előadások, az alkotók állnak. Nehogy azt higgye bárki, hogy őket háttérbe tolom, de a produkciók mellett szeretnék olyasmit is nyújtani, ami tovább gazdagítja a színházat. Mondhatom, hogy sok mindent megkaptam ettől a pályától: lehetőségeket, szerepeket, jó kritikákat, kitüntetéseket, díjakat, elismeréseket. Már nincs bennem bizonyítási vágy, nem keresek önigazolást, elismerést, sikert, ezeken túl vagyok. Ha azon tűnődöm, hogy vajon mi az igazi feladatom, aminek még eleget tudok tenni ennyi idős koromban is, arra kell rájönnöm: az, hogy misszionárius legyek, minél több embert megnyerjek a színház számára, akik eddig távol maradtak. Nem is olyan régen, amikor az első öt év után ismét kineveztek a szombathelyi Weöres Sándor Színház élére, azt mondtad, pontosan tudod, minden korábbi munkádnak, feladatodnak és pozíciódnak az volt az értelme és a célja, hogy majd a szombathelyi színházat vezethesd. Ezt most is így gondolod? Jordán Tamás: Szembe kell néznem azzal a ténnyel, hogy Szombathelyen mégsem úgy működnek a dolgok, ahogy azt a színházalapításnál naivan hittem. Nagyon nagy feladat egy olyan várost színházi kultúrára nevelni, ahol korábban nem működött színház. Rettenetesen sok munkát kell végeznünk, lehet, hogy egy évtized is szükséges ahhoz, hogy az embereket rászoktassuk a színházba járásra. Persze ez teljesen érthető, hiszen ők nem ismerték azt az élményt, amit a színház adhat, ezért iránta való igény sem ébredhetett fel bennük. Öröm vagy teher az igazgatás? Esetleg mindkettő? Jordán Tamás: A kihívás változatlanul izgat, csak talán egy picit másképp kell alakítgatni a dolgokat, mint ahogy azt elképzeltem. Meg kell találni azokat a formákat és eszközöket, valamint azokat az előadásokat, amelyek nagyobb erővel tudják bevonzani a közönséget. Most azért vagyok viszonylag jókedvű és derűs, mert néhány nagyon jó produkción vagyunk túl. A Szent György és a Sárkány, amit nyáron mutattunk be Valló Péter rendezésében Weöres Sándor századik születésnapja alkalmából, nagyon szép előadás lett. Nagyon jól sikerült az Ivo Krobot rendezte Tóték. Múlt héten tartottuk a Koltai Róbert féle Máli néni premierjét, amin -ahogy szokták mondani- szétverték a házat. Czukor Balázs pedig egy nagyon érdekes és értékes produkciót hozott létre a stúdióban, Schimmelpfennig Az arab éjszaka című drámájából. Most tehát úgy néz ki, hogy a színház jó röppályán van.Szombathelyi misszionáriusként mit tudsz tenni a színház ügyéért? Jordán Tamás: Mivel a periférián vagyunk, néhány dolog csak akkor keltene országos feltűnést, ha Budapesten csinálnánk... Például van nálunk egy olyan program, amit úgy nevezünk, hogy Szakmák Színháza. 2010 óta csináljuk, nagyon sikeres, de a megyén kívül nem nagyon hallottak róla. Én azt mondom nagyképűen, hogy a színháznak az a dolga, hogy minden társadalmi jelenséghez hozzászóljon. Egyszercsak jelezte a helyi Kereskedelmi és Iparkamara, hogy nagyon nagy gondot okoz, hogy bizonyos szakmákra nem jelentkeznek a fiatalok, mint a lakatos, az esztergályos, a férfi-nőiszabó, az asztalos, vagy az ápolónő. Kérték, hogy segítsünk. Mi pedig csináltunk egy előadást, egy mesét, ami ezekről a szakmákról szólt. A szöveget Sultz Sándor írta, és talán azzal tudom a legjobban kifejezni ennek a kezdeményezésnek a jelentőségét, hogy a legnehezebb korosztály, a nyolcadikosok beülnek, zsibongva, lármázva, mindenféle rebellióra készen és öt perc után -ahogy szoktuk mondani- már meg vannak véve. Most éppen a Kőszívű ember fiait mutattuk be ötven percben, ugyanis segítséget kért tőlünk egy tanárnő, mondván, hogy a gyerekek nem olvassák el a Kőszívű ember fiait. A regényt sokak szerint ki kellene venni a kötelező irodalomból, mert bármilyen ragyogó, tele van francia, német, latin kifejezéssel, régies nyelven íródott, hatalmas körmondatokban. Ezért csináltunk egy kis keresztmetszetet a regényből, amit interaktív beavató színháznak nevezünk. Nem azzal az igénnyel készült, hogy pontosan elmeséljük a történetet, csak az a cél, hogy kedvet csináljunk hozzá. Olyan nyelvet, olyan formát használunk, ami a gyerekekhez közel áll, mint a különféle televíziós műfajok. Például egy kerekasztal beszélgetésben, hadipszichológus jelenlétében mondjuk el Baradlay Richard huszárkapitány és a nyolcvan huszár útját Bécsből haza, Magyarországra. Tallérossy Zebulon menekülésének történetét a császári katonák elől egy betelefonálós műsorban ismerjük meg. Három témához szólhat hozzá a telefonáló vagyis Zebi: hol sebezhető a császári hadsereg, mennyire nehéz a szabadságharcosok helyzete, és mikor lesz szabad Magyarország. Ő a szabadságharcosok nehéz helyzetéhez szeretne hozzászólni, és akkor elmondja a saját sorsát. Borzasztóan érdekes az egész. Sikongatva reagálnak rá a gyerekek. Arra nem gondoltál, hogy a Szakmák Színházát, vagy ezt a fajta kötelező irodalom feldolgozást, franchise-ként működtesd? Jordán Tamás: Nem zárom ki az esélyét annak, hogy máshol is csináljanak hasonlót, de a kitalálóban nem csak az ötlet működik, hanem az a hihetetlen vágy is, hogy szeretné megölelni ezeket a piciket, akiket mindjárt elront az élet. Aki ugyanezt szeretné, annak menni fog. Én a 'Nagy versmondással' rendszeresen járok osztályokba - olyan felüdülést jelent, mint másoknak a jakuzzi vagy egy jó erdei futás. Pénzt természetesen nem kérek érte. A saját szakállamra megyek el háromnegyed nyolckor valamelyik iskolába és közösen mondatok az osztállyal olyan verseket, amiket abban az évben tanulnak, majd beszélgetek velük. Összesen ötven osztályban jártam már. Hihetetlen örömöt jelent az, ahogy a gyerekeket meg lehet fogni, hogy beszélgetni lehet velük. Rögtön érzik, hogy én nem tanító bácsi, nem egy felettük álló valaki vagyok. Bármilyen öreg is vagyok, jóban tudok lenni velük és tudunk együtt hancúrozni, hülyéskedni. Ez is fontos... Sose értettem, hogyhogy ennyi év után is ilyen hihetetlen lelkesedéssel tudod csinálni mindezt. Hogy-hogy nem fáradtál el, nem adtad fel? Nyilván vannak sikerek, de biztos, hogy rengeteg a kudarc is, mert a mai fiatalokat nem könnyű megnyerni. Jordán Tamás: Ebbe bele kell törődni. Nem olvasnak és nem is fognak olvasni. És a műveltség fogalma is átalakul. Minden átértékelődik. Ezzel mi nem tudunk mit kezdeni.... Nem is biztos, hogy azért harcolok, hogy műveltebbek, vagy okosabbak legyenek. Én az ellen harcolok, amit a legnagyobb veszélynek látok, hogy megszűnik a nyitottság, a kíváncsiság. Nem az irodalomra és a versekre akarom rászoktatni őket, hanem arra, hogy érdekelje őket az, ami körülöttük zajlik. Legyenek kíváncsiak egymásra, legyen szociális érzékenységük. Kimondva ezek a célok persze nagyon közhelyesnek hatnak. Ha azt akarnám megfogalmazni, hogy engem mi motivál, akkor azt mondanám: szeretném kinyitni a szemüket, hogy ne csukódjon le - fizikálisan is. A csillogást szeretném föléleszteni a szemekben, mert az hihetetlen öröm, amikor egyszer csak kinyílik egy arc. Nem gondolom, hogy a gyerekek a Nagy versmondás hatására verseket fognak olvasni szabadidejükben, de hiszem, hogy közösségi élményt kapnak és fölfedeznek valamit, amit addig nem ismertek, hiszen együtt mondanak verset, nyitnak egymás felé. Ahogy említettem, a legnagyobb veszélyt abban látom, hogy az emberek egyre inkább bezárkóznak. Keveset olvasnak, nem mennek színházba, a kultúra sem érdekli őket, de ami még nagyobb baj, hogy a szociális érzékenység, a társadalom iránt érzett felelősség szűnik meg, hiszen egyre kevésbé vágynak tartozni egy közösséghez. Azt tapasztalom, hogy már 4-5 éves korban elcsodálkoznak azon, hogy szóba állok velük, és amikor egy felnőtt ember szemében kíváncsiságot és mosolyt látnak, az elkezdi őket érdekelni. Ebből szűröm le azt, hogy nem nagyon találkoznak ilyesmivel.Szerző: Spilák Klára
2013.12.09. 06:02
Szinhaz.hu
Köszönöm, majd én instruálom magam, ha szükségem lesz rá!
Beszélgetés Csuja Imrével és Takács Nóra Diánával, az Örkény Színház színészeivel.
2013.12.04. 11:25
Glamouronline.hu
Köszönöm, majd én instruálom magam, ha szükségem lesz rá!
Beszélgetés Csuja Imrével és Takács Nóra Diánával, az Örkény Színház színészeivel.
2013.12.04. 11:25
Glamouronline.hu
Olvasókártya programok - Örkény Színház
1075 Budapest, Madách Imre tér 6. + 36 1 267 3770 * jegyinformáció: +36 1 267 3775 www.orkenyszinhaz.hu * facebook.com/OrkenyIstvanSzinhaz
2013.12.01. 11:03
Magyarnarancs.hu
Képzelt beteg - Nyílt próbát tart az Örkény Színház
December 3-án, kedden 18 órától tekinthető meg az Örkény István Színház Mohácsi János rendezésében készülő produkciója, a Képzelt beteg című előadás nyílt próbája. Az Örkény közleménye: A próbára az Örkény Színház jegypénztárában 2013. december 2-án hétfőn, 13 órától vásárolhatók jegyek 500 Ft-os áron.A helyek korlátozott száma miatt a jegyeket nem áll módunkban félretenni. A nyílt próbát a színház pártolói ingyen tekinthetik meg. A regisztrációt követően nekik garantált helyük van ezen az estén az Örkény nézőterén.A próba hossza kb. 1 óra.Az alkotók ajánlója:"Minden szögekkel kivert út a gyógyászakhoz vezet. Ma még megmosolygod a biorezonanciás napsugármatracon fekvő aura-köpültet, de ha maholnap oly ajándékkal lep meg az Úr, amelynek láttán minden szakember csak együttérzőn tárja szét a kezét. Akkor vajon nem fogod megadni azt a hátha esélyt? Mert ki nem nyílt ernyőjű deszantosok zuhanunk a világegyetem jeges magánya felé, rémülten kapkodunk bármi után, ami egy kicsit is lassíthatja azt a rohadt hátralévő időt. Legyen az lézerpenge, csakrapióca vagy üszögkalapács. A család pedig, mint a pokolba vezető út jószándékú hidegburkoló-brigádja, azt kívánja, hogy gyógyulj fel, vagy dobd fel a pacskert, ahogy tetszik, de minél hamarabb."
2013.11.30. 10:06
Szinhaz.hu
Bíró Kriszta: "Tudunk egymásnak újat nyújtani"
A tizedik évében járó Örkény Színház alapító tagját, Bíró Krisztát kérdezte tartalmi partnerünk, a Fidelio. Lapszemle. A Fidelio cikkéből:Bíró Kriszta az Örkény Színházi kezdetekről szólva elmondta: "Mácsai Pál hívott, akivel korábban dolgoztunk együtt a Madách Színházban A Tribádok éjszakájában, amit Kolos István rendezett. Ez volt a közös munka alapja. (…) Mácsai Pál kialakított egy társulatot, amelybe együttgondolkodó partnereket választott maga mellé, nem pedig apródokat, és velünk közösen jelölte ki az irányokat. Már ekkor látszott, hogy nem olyan lesz ez a színház, mint amilyen a Madách Kamara volt" - vélte a színésznő, akit arról is kérdeztek, mit jelen számára a társulati lét.Bíró Kriszta a nőNyugat c. előadásban"Nem azt jelenti, hogy éjjel-nappal egymás mellett vagyunk, és mindent tudunk a másikról, hanem olyan kapcsolat, amelyben ismerjük annyira a másik sorsát, hogy tudjuk, mikor nem szabad valakinek az integritását megsérteni, és mikor van az, amikor viszont meg kell fogni a kezét, és segíteni kell neki. A társulati lét azt jelenti, hogy van egy csapat ember, akik nem feltétlenül a legjobb barátok, de nagyszerűen tudnak egymással dolgozni, mert közös az ízlésük. Tudnak egymásnak újat nyújtani egy-egy próbán, vagy előadáson" - fejtette ki a színésznő, aki szerint a színház kísérletező kedve a darabválsztásban is megmutatkozik. "Sokszor olyan anyaghoz is mer nyúlni a színház, amiről első blikkre könnyen gondolhatja az ember, hogy ugyan már, arra ki fog bejönni. És aztán mégis működik" - tette hozzá. Annak kapcsán, hogy a kritikusok is elismerték különdíjukkal a Thália Színházban futó nőNyugat című előadását, amelyet ő állított össze, és amelyben szerepel is, elmondta: "Hogy érthetővé váljon, miért kezdett el foglalkoztatni a téma, a Nyugat 2008-1908 című előadásunk olvasópróbájáig kell visszanyúlni, ahol az anyag elolvasása után nem csak én, de a többiek is elcsodálkoztak rajta, hogy egy nő sincs benne. Ezt szóba is hoztuk, és az volt a válasz, hogy ez mégiscsak a fősodorról és a lap történetéről szól, úgyhogy végül mindössze egy levél került bele Kaffka Margittól, de több nő által írt szöveg nem. Engem viszont nagyon érdekelt, hogy milyen nők kötődtek még a Nyugathoz, elkezdtem foglalkozni ezzel, és egyszer csak felhívott Mácsai Pál, hogy ő is gondolkodott ezen a kérdésen, és nincs-e kedvem valami színpadi anyagot összerakni ebből. Úgyhogy nekiláttam, és majdnem két évig olvastam, válogattam, majd egy idő után bekapcsolódott a munkába Mácsai Pál, aki a nőNyugat rendezője, illetve Ari-Nagy Barbara dramaturg is, akinek nagyon sokat köszönhet a végleges példány és az előadás" - árulta el Bíró Kriszta, akinek nyáron jelent meg harmadik saját, Fércmű című kötete. "Nem szoktam azt mondani magamról, hogy író vagyok. Nehéz önmagamat definiálni, mert alapvetően színésznek tartom magam, és nagyon elégedett is vagyok ezzel a státusszal. Nőíró? Távol álljon tőlem mindenféle rosszízű szüfrazsettség, de azért azt sem szoktuk mondani, hogy férfitraktoros, hanem csak annyit mondunk, traktoros. Azt sem mondjuk, hogy férfiügyvéd, vagy férfipék. Azt gondolom, hogy van jó író, meg rossz író, és ezen belül, hál' Istennek, vannak férfiak és nők, akik szerencsére különböznek egymástól, és ettől olyan érdekes a világ. Igen, nyilván vannak olyan témák, amelyek egészen másként hangoznak, ha ezt egy férfi vagy egy nő írja meg, de ez nem azt jelenti, hogy az egyik jobb vagy rosszabb, hanem azt jelenti, hogymás. És én szeretem, hogy van ez a másság" - magyarázta a színésznő. A teljes interjút itt olvashatják.
2013.11.28. 16:58
Szinhaz.hu
Csoda és Kósza - Gyerekelőadás az Örkényben
Általános iskolásoknak ajánlott élő hangjátékot mutat be november 24-én az Örkény Színház, Mácsai Pál rendezésében.Ajánló az előadás elé:"Csoda és Kósza egy gödöllői tanyán élnek. Első ránézésre közönséges lovak, Sajó bácsi és Gyöngyi néni lovai. De szokott-e egy normális ló pizzát sütni a miniszternek, vagy épp a Marsra utazni, ha úgy tartja kedve?Czigány Zoltán meséje a két ló, a csacska Kósza és a megfontoltabb Csoda figurájában azt az örök párost teremti újra, mint amit a mostani szülők számára Lolka és Bolka, a nagyszülőknek pedig Stan és Pan jelenthetett."Mácsai Pál a darabról:"Élő hangjáték, ami azt jelenti, hogy van a színpadon nyolc mikrofon, és nyolc színész. Óriási kalandok történnek benne az űrutazástól a bádogpizza sütésig, az autós száguldástól a baromfiudvaron való átvágtatásig, tehát rengeteg effekt kell, amiket mind-mind a színészek állítanak elő, a saját hangjukkal. Játékos vállalkozás, és azt reméljük, hogy megszólítja a 10-14 éves kiskamaszokat is, akik nehezen találnak maguknak színházi előadást". A teljes interjút a Fidelio.hu-n olvashatják.Czigány Zoltán:Csoda és Kószaélő hangjátékElőadók:Debreczeny CsabaFicza IstvánGálffi LászlóKerekes ViktóriaMáthé ZsoltVajda MilánPogány JuditZnamenák Istvánvalamint Kákonyi Árdád író: Czigány Zoltándramaturg: Fekete Ádámügyelő: Sós Esztersúgó: Horváth Évarendezőasszisztens: Horváth ÉvaRendező: Mácsai Pál Bemutató: november 24., 11:00 További előadások: november 30. 11:00, december 1. 11:00. december 7., 31. 15:00
2013.11.24. 08:00
Szinhaz.hu
Független Thália Projekt - Jön az évad 4. bemutatója
A Független Thália Projekt novemberig 3 bemutatóval frissítette a független társulatok produkcióiból összeválogatott programját. A már három éve sikerrel futó egyszemélyes vígjáték, a Telefondoktor, a Szeret...lek-revü vagy az Ulickaja-művet színpadra adaptáló Rövid mellett a Vidor-fesztiválon a legjobb díszlet díját elnyerő Szentivánéj, továbbá a középiskolákban, fesztiválokon is folyamatosan szereplő A gyáva és az Ady/Petőfi is megtekinthető a Thália Színházban, a Független Thália Projekt keretében. Mindemellett a kortárs német dráma egyik fiatal tehetsége, a Kleist-díjas Marianna SalzmannMamelosn című darabjának szeptemberi ősbemutatóját is a Tháliában tartották a Gólem Színház előadásában, melyben egy zsidó család nőtagjainak szerepeit Kiss Mari, Kerekes Viktória és Huzella Júlia alakítják.Az 5-11 éves korosztályra is gondolva és a családi színházlátogatást támogatva az FTP-programjában debütált a Feuer Yvette által létrehozott Bohócok a Láthatáron Csoport Űr-Zűr című sci-fi mesejátékával. Október végén pedig egy Shakespeare-klasszikussal bővült az FTP zenés kínálata: a Szentivánéji álom játékos, Gershwin-zenéből kiinduló, Láthatóságiak: Kis szentivánéji zene című feldolgozásának dalszövegíró-rendezője Máthé Zsolt, zenei incselkedője pedig az Örkény Színház frissen kinevezett zenei vezetője, Kákonyi Árpád, aki az előadásban Puck-ként szerepel. A soron következő, november 26-i bemutató a K.V. Társulat projektje, melynek szövegkönyvét a társulat három női tagja (Bartsch Kata, Száger Zsuzsa, Urbanovits Krisztina), Zöldi Gergely dramaturg és Rába Roland színész-rendező közösen, saját élmények alapján írta meg. A Pedro Almodóvar nőalakjai által inspirált kamaradarab úgy meséli el három nő hétköznapjainak banális, mégis abszurd, egyszerre nyomasztó és vicces történetét, hogy közben számos „komoly” kérdést vet fel. Így előkerül a párkapcsolat, barátság, féltékenység, szexualitás, gyerekvállalás témája női szemmel, illetve az, hogy miért akarunk külföldre menni, vagy ha maradunk, akkor "itt leszünk-e hagyva". A Független Thália Projekt a független, alternatív színházi produkciók, társulatok népszerűsítését igyekszik segíteni azzal, hogy a közönség egy helyen, kőszínházi közegben találkozhat velük.A projektben számos további bemutató terve szerepel 2014-ben is; ifjú tehetségként Radnai Márk és Vékes Csaba a Thália Színház tehetségkutatójának legjobbjai, és Bodzsár Márk, a FÜGE tavaszi TITÁNium pályázatának kiválasztottja, a nemrég mozikba kerül Isteni műszak rendezője is bemutatkoznak majd.
2013.11.14. 12:07
Szinhaz.hu
Tóték, túl a bemutatón
Örkény István klasszikussá vált tragikomédiájával bővült a tatabányai Jászai Mari Színház idei évadjának repertoárja. A vendégjátékban Tót Lajos szerepében Ungvári István, Tótné Mariskáéban Varga Mária remekel. Őket kérdeztük a darabról.
2013.11.12. 13:25
Kemma.hu
Dobozokba zárt indulatok
A Győri Nemzeti Színház előadása, a Tóték érkezik vendégségbe ma este a tatabányai Jászai Mari Színházba. Örkény István klasszikussá vált tragikomédiájában Csankó Zoltán játssza az őrnagy hálásan hálátlan szerepét.
2013.11.09. 14:50
Kemma.hu
KékSzobaHall - A hétvégén Vitray Tamás és Enyedi Ildikó beszélget
2013 októberétől újra várja látogatóit vasárnaponként este 7-től a Budapest Jazz Clubban a KékSzobaHall színházzal, zenével, irodalommal és rendhagyó beszélgetésekkel.Vitray Tamás és Enyedi Ildikó beszélget!A Kékprodukció 2013 februárjában indította útjára a KékSzobaHall elnevezésű programsorozatot a Budapest Jazz Clubban (XIII. Hollán Ernő u. 7.) azzal a céllal, hogy legyen egy hely, ahol találkozhatnak mindazok, akik szívesen néznek színházat, hallgatnak zenét, szívesen cserélnek gondolatokat, kíváncsiak a világra és egymásra és szeretnek játszani. A vasárnaponként megrendezésre kerülő színházi, zenei, irodalmi esteken a Kék Művészügynökség által képviselt alkotók és barátaik lépnek színpadra.A napokban ünnepli 81. születésnapját a legendás újságíró, Vitray Tamás, aki Veiszer Alinda meghívásának eleget téve a Felcserélt életek című sorozat következő estjén, november 10-én Enyedi Ildikó filmrendezővel beszélget. A Színház- és Filmművészeti Egyetem egykori és jelenlegi tanárai együtt mesélnek gyerekkorról, pályaválasztásról, a szakmáról, sikerekről és a nehezebb pillanatokról.fotó: Gordon EszterLevél a nézőhöz - A KékSzobaHall szervezői írtak: Kedves Barátaink! Egy hónapja indult a KékSzobaHall elnevezésű programsorozat új évada a Budapest Jazz Clubban és nagy örömünkre azt tapasztaljuk, hogy hétről hétre szép számban összegyűlnek azok, akiket érdekel a színház, az irodalom, a zene. Sőt, mostanra visszatérő vendégeket is köszönthetünk. Reméljük, hogy egyre többen tudják már, hogy a KékSzobaHall a Budapest Jazz Clubban működik ugyan, de nem a klub szervezésében, hanem a Kék Művészügynökséghez kötődő Kékprodukció rendezvényeként. Természetesen sok segítséget kapunk a klubtól, egyebek mellett például a jegyárusításban is; a Szabadtér Jegyirodán (VI. Nagymező u. 68.) és az Örkény István Könyvesbolton (XIII. Szent István krt. 26.) kívül itt lehet személyesen, kezelési költség nélkül belépőt venni az estjeinkre. Szintén kezelési költség nélkül lehet vásárolni a http://kekszobahall.jegy.hu internetes oldalon is. Az elmúlt hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy ha biztosítani szeretnék a helyüket egy-egy esten, akkor nézőinknek érdemes elővételben jegyet váltaniuk, hiszen a férőhelyek meghatározott száma miatt nem mindig marad jegyünk előadáskezdésig, ezért mindenkit arra buzdítunk, hogy időben foglalja le vagy vásárolja meg belépőjét. Folyamatosan arra törekszünk, hogy minél színvonalasabb szolgáltatást nyújtsunk a KékSzobaHall vendégeinek, ezért igyekszünk begyűjteni az észrevételeket, jó tanácsokat és az esetleges kritikákat is. Kérjük, segítse Ön is a munkánkat és írjon nekünk: szervezes@kekprodukcio.hu. Üdvözlettel: a KékSzobaHall csapata
2013.11.08. 11:46
Szinhaz.hu
Színpadmester-helyettest keres az Örkény Színház
Az Örkény Színház felhívása. Az Örkény István Színház színpadmester-helyettesi munkakörbe, színpadmesteri vagy díszítői tapasztalattal rendelkező munkatársat keres. Az önéletrajzokat november 25-ig várják a csp@orkenyszinhaz.hu e-mail címre.Munkakezdés ideje: december 2.
2013.11.08. 10:12
Szinhaz.hu
Hová bújjunk?
A Meggyeskert hősnőjét, Ranyevszkaját egy hatalmas macskafejbe bújtatja Zsótér Sándor rendező az Örkény Színház színpadán. Hogy ne is kelljen tudomást vennie semmiről: a dobra kerülő birtokról, gyászról és csalódásokról, ködös jövőről. Oldják meg ezt mások: intézők, kupecek, inasok, a felnőttek. Bárki, csak minket hagyjon békén. Csak nekünk ne kelljen a valóság rögös talaján botorkálnunk.
2013.11.06. 22:37
168ora.hu
Láthatóságiak - Kis szentivánéji zene a Tháliában
Új bemutatóra készül a Thália Színház és a FÜGE Produkció: a Láthatóságiak - Kis szentivánéji zene című előadást november 6-án láthatja először a közönség. A színház ajánlója az előadás elé:"A mi erdőnkben Puck helyett Árpi az úr, és Gershwyn zenéje a varázslat. Ki ide belép, hat szólamban dúdolja a Bú-rapszódiát, anélkül, hogy tudna róla, és bizony menekülnie kell, ha egy Legendás Lény ugrik elő egy fa mögül. Szent Iván éjjelén az erdő mégis zsúfolásig tele szerelmesekkel, megbokrosodott szellemekkel, szűkített akkordokkal. És megjelennek a Láthatóságiak is, hogy titokban elkészítsék heveny színielőadásukat a herceg lakodalmára. Klasszikusok rendhagyóan.A darab Shakespeare Szentivánéji álom című klasszikusának feldolgozása. A cselekmény Oberon és Titánia viszályára, a négy szerelmes viszontagságaira és a Mesteremberek (Láthatóságiak) történetére és előadására összpontosít. Gershwyn munkásságából az F-dúr zongoraverseny, a Bú-rapszódia, prelűdök, és dalok (Fascinating Rhythm, Oh, Lady Be Good, Summertime, I Got Rhythm) témái szövik át az előadást zongorán, hatszólamú kórusban, vagy akár koreai orrsípon.Színházi szempontból a fő motívum a zenei vezető és a mesebeli varázsló szellem személyének összekapcsolódása. Kákonyi Árpád virtuóz zongorista, végzett zeneszerző és teoretikus, az Örkény Színház zenei vezetője, emellett pedig nem okoz neki gondot prózailag megnyilvánulni a színpadon." William Shakespeare – George Gershwyn: Láthatóságiak Kis szentivánéji zene – egy részben Készült Nádasdy Ádám fordításának felhasználásával és Máthé Zsolt dalszövegeivelJátsszák a Baróthy Angyalai:Kákonyi ÁrpádMurányi MártiSzathmáry JuditTasnádi Bence Czupi DánielRétfalvi TamásSzabó JózsefZenei vezető: Kákonyi ÁrpádLátvány: Skrabán Judit, Major MátyásRendező asszisztens: Antal KlaudiaRendező: Máthé Zsolt Bemutató: 2013. november 6. 19:30, Thália Színház / Független Thália Projekt
2013.11.04. 09:02
Szinhaz.hu
Igenis, miniszterelnök úr! - Válságkomédiát rendez Znamenák István
A Kultúrbrigád és az Átrium Film-Színház november 5-én mutatja be Antony Jay és Jonathan Lynn Igenis, miniszterelnök úr! című darabját, Znamenák István rendezésében, Hevér Gábor, Alföldi Róbert, Ficza István, Parti Nóra és Némedi Árpád szereplésével.Az Átrium ajánlója:„A politikai szatíra egy szabad országban nélkülözhetetlen.” (Jonathan Lynn)Európa csődje, tüntető fiatalok, terjedő rémhírek, kormányválság, illojális tisztviselők. Kell-e még valami, hogy kedvét szegje a világtörténelmi jelentőségűvé válásra készülő angol miniszterelnöknek? Nem kell, de akad: egy keleti ország külügyminisztere erkölcsileg megkérdőjelezhető és hatalmas diplomáciai botránnyal veszélyeztető, ám gordiuszi megoldást kínál Európa problémáira. Ráadásul egy korábbi békeszerződés is akadályozza, hogy simán menjenek a dolgok. Egy éjszaka, amelyen unortodox megoldások születnek – és ebből a magyarok sem maradnak ki.A Kultúrbrigád és az Átrium Film-Színház november 5-én mutatja be Antony Jay és Jonathan Lynn Igenis, miniszterelnök úr! című darabját, Znamenák István rendezésében, Hevér Gábor, Alföldi Róbert, Ficza István, Parti Nóra és Némedi Árpád szereplésével. Az előadás a brit miniszterelnök nyaralójának egy napját meséli el, amelyen a brit kormányfő számtalan problémával kénytelen szembenézni. Jim Hackernek, aki mindenképpen szeretne bekerülni a történelemkönyvekbe, úgy tűnik, áldozatot kell hoznia. De milyen áldozatot lehet hozni a 21. században a politika és közgazdaság oltárán, a fenekedő bulvárlapok szenzációra éhes újságíróinak gyűrűjében? Ráadásul olyan tanácsadókkal, akik homlokegyenest ellenkező tanácsokat adnak... Fotó: Mészáros CsabaA „válságkomédia” műfajú darabot is a BBC világhírű televíziós sorozatának szerzői, Jay és Lynn írták. A szerzők klasszikussá vált figurái ugyanolyan érvényesek a 2010-es években, mint harminc évvel ezelőtt voltak, csak a körülmények mások. A választók akaratából hivatalba jutott politikusok és a királynő által kinevezett, politikától független végrehajtó apparátus örök és feloldhatatlan ellentétének, folyamatos harcának komikus momentumai ötvöződnek a 21. század kérdéseivel: kultúrák találkozásának konfliktusaival, az érdekek határokon átívelő háborújával. Etika, erkölcs és politika egy bohózatban ütközik ezen az estén. A szerzők szándéka szerint darab nem a politikáról, sokkal inkább a hatalomról, a kormányzás természetéről szól. „Bármelyik kor bármelyik országában játszódhatna. Bárhol, ahol kormányzati apparátus és közhivatalnoki kar működik. Talán ez a titka népszerűségének. A bürokráciák egyformák” – mondta egy interjúban Jonathan Lynn, az egyik szerző. Fotó: Mészáros Csaba„Nagyon kedvelem ezt a típusú angol szatírát – mondja az előadás rendezője, Znamenák István. – A sorozatot is nagyon szerettem, mert elegánsan és finoman mutatja meg, hogy a politika hogyan játszadozik, amiről mi nem is tudhatunk semmit, és ez néha talán még jobb is így.”A hozzáértéssel kevéssé vádolható, ám józan eszű és ambiciózus brit miniszterelnököt, Jim Hackert Hevér Gábor, személyi titkárát Ficza István, politikai tanácsadóját Parti Nóra játssza. A köztisztviselői testület vezetőjét, Sir Humphrey Appleby kabinetfőnököt Alföldi Róbert, az Európa gondjainak megoldásában segédkező Kumranisztán nagykövetét Némedi Árpád alakítja. „Ha egy független produkcióra van lehetőség, akkor a régi barátaival dolgozik szívesen az ember, Hevér Gáborral és Alföldi Róberttel évekig együtt dolgoztunk a Nemzetiben, Parti Nórával évek óta dolgozunk együtt Kőszegen nyaranta, Némedi Árpáddal évtizedekig kollégák voltunk Kaposváron, Ficza Istvánnal pedig most kezdtük első közös évadunkat az Örkény Színházban. A helyzet szerencsés volt, mert a szerepek azt súgták, hogy nekik kell ezeket eljátszani – mert itt mindegyik szerepre nagyon jó színészre van szükség” - mondta Znamenák István.A november 5-i bemutatót követően az előadás az Átrium Film-Színház repertoárjára kerül, legközelebb november 14-én és 25-én látható.
2013.11.03. 06:00
Szinhaz.hu
Mikor kezd el élni az előadás? - Interjú az Örkény Színház világosítóival
Beszélgetést olvashatnak Szalai Dáviddal és Mózer Zsolttal, az Örkény Színház világosítóival. Adolphe Appia, a Wagner operák egykori rendezője azt mondta a fényről: „A színpadon a legfontosabb háromdimenziós hordozóanyag. Egyesítő ereje nélkül csak azt látjuk, hogy mik a tárgyak, de azt nem, hogy mit fejeznek ki.” Mit csinál egy világosító a színházban? Mik a pozitívumai és a negatívumai ennek a munkának? És milyenek azok a fekete pólós fiúk a hétköznapokban, akikből a nézők legfeljebb annyit látnak, hogy fejgépeket mozgatnak az előadás alatt?Mit csinál egy világosító azon kívül, hogy sötétből fényt? MZS Pakol, adott helyekre lámpákat akaszt, kábelez, ledug, késel, élez, fókuszt állít. De ezt nem lehet ilyen egyszerűen elmondani, ez sokkal összetettebb.A pakoláson és a lámpaledugáson kívül gondolom, van valami kreatív része is a munkátoknak. SZD Van kreatív része, persze, mi is benne vagyunk az előadásban. Alapvetően azonban a rendező álmait kell megvalósítanunk, övé az előadás. Sokféle rendező van, van olyan, aki hozza magával a világítástervezőt, mint pl. a Kék Angyalnál Gothár Péter Pető Józsit. Mácsai Pál a Tótéknál megmondta pontosan, hogy mit szeretne látni, és azt kellett megvalósítani. Ilyenkor nekünk tudnunk kell, hogy melyik lámpából mit lehet kihozni. Rengeteg féle lámpa van, különböző optikák, össze kell hoznunk technikailag azt, amit a rendező elképzelt.Annak, hogy az Örkény Színház valamikor mozi volt, a ti munkátokra van valami hatása? A díszítőknek például ezért kell a díszleteket viszonylag kicsi darabokra szétszedni, mert egyébként nem tudják bevinni a színpadra. MZS Kisebbek a helyek, ezért rengeteg lámpát kell felszerelnünk minden előadás előtt, fölbumlizni, föllétrázni, lekábelezni, és minden előadás után le kell szerelnünk, mert a következő nap már egy másik darab megy, és nem azok a lámpák, vagy nem ugyanott játszanak. Van egy fix lámpaparkunk, de nagyjából a fele itt van nálunk, a szekrényekben leszerelve. Színháznak épült épületben ez nem így megy, sokkal egyszerűbb. Egyikőtök sem dolgozott még ezelőtt színházban. Amikor megláttátok a hirdetést, hogy világosítókat keres az Örkény Színház, akkor miért jelentkeztetek? MZS Én azért, mert érdekesnek tartottam, bár nem túl sokat tudtam róla. Mindig is szerettem a színházat, ez azért kell hozzá, mert ha valaki nem szereti, akkor ezt a munkát nem tudja csinálni.És te, Dávid? SZD Művészcsaládból származom, a húgom díszlet- és jelmeztervezőként végzett, láttam, hogy miket csinál, érdekelt, és a színházban láttam perspektívát. Kb. két éve úgy döntöttem, hogy színházi világosító akarok lenni, ezért elkezdtem járni a Színház és Filmintézet-be, de csak szcenikus képzés volt. Gondoltam, végül is az egy sokkal komplexebb dolog, jó lesz. Nemsokára végezni fogok. Az egyik tanárommal beszélgettem arról, hogy szeretnék világosító lenni, és láttam, hogy az Örkény Színház pont világosítókat keres, ő bíztatott, eljöttem a munkainterjúra, és most itt vagyok. Tudtok előadást nézni úgy, hogy nem csak a fényeket nézitek? SZD Egy idő után akarva akaratlanul is oda téved a szemed. Szakmai ártalom, elkezdesz azon gondolkodni, hogy mit hogyan csinálhattak meg. MZS Egyébként én pl. itt nálunk először a Jógyerekek képeskönyvét úgy néztem végig, hogy nem néztem a fényeket, csak magát az előadást, és nagyon tetszett. Most már persze nem tudom csak az előadást nézni.És ha elmész egy másik színházba? MZS Biztosan ott is a fényeket kezdeném el nézni. Bár azóta, hogy itt dolgozom, nem voltam színházban, mert minden este itt vagyok. Most az érdekel, ami itt van. Hogy hogyan tudok hozzátenni az előadáshoz, hogy annak a látványa jobb legyen. Egy előadás attól kezd el élni, hogy meg van világítva. Nekem ez nagyon fontos.A próbafolyamatot végigülitek? SZD Nem, az elején, az elemző- és a rendelkezőpróbákon még nem vagyunk benn. MZS Azért nem, pedig egyébként lenne rá lehetőségünk, mert a bemutató előtt, a főpróbahéten, gyakorlatilag itt vagyunk állandóan. Mikor már mindenki hazamegy, mi még akkor is itt vagyunk és világítunk. Ezek nem alvós napok.De egy egész próbafolyamat teljesen más, mint amikor egyben látod, a főpróbahéten. Nem érdekel, hogy valami honnan hová jut el? MZS Jogos, de, persze. De a próbák elején számomra még nem történik semmi érdekes, nekem a rendelkezőpróbákon még nincs varázslat. Nekem a varázslat akkor kezdődik, amikor már bejön a díszlet, a jelmez, a fények – a látványelemek. SZD A Meggyeskertben pl. most már a színpadon van a pálmafa és a macskafej. Délután leültem a pulthoz, és játszottam a fényekkel, állítgattam a lámpákat, kísérleteztem, hogy mivel tudom úgy meglőni a pálmafát, hogy a legszebb legyen, melyik lámpával, mekkora fényerősséggel. Mindenki, aki a színpadon járkált, megőrült, mert én állítgattam a fényeket és állandóan sötétet csináltam.Ezért hívunk titeket sötétítőknek. Ha dolgoztok, mindig sötét van. MZS Ez a munkánk egyik legrosszabb része. A sötét. Benn vagy nem tudom hány órát naponta, világítasz, de olyankor ugye egyszerre csak egy lámpa világít. Fura utána kimenni a fénybe. Olyanok vagyunk, mint a vakondok, a napunk nagy részét sötétben töltjük, kimegyünk a napra és hunyorgunk. Ti akkor jobban tudtok sötétben közlekedni, mint az átlagemberek? MZS Szerintem igen, ez rövid idő alatt kifejlődik.Mi a kedvenc előadásotok? SZD A Liliomfi. Végigröhögjük. Rengeteg olyan poén van benne, amit egy megnézés után meg sem hallasz. MZS Előre nevetünk a poénokon, ha jön egy kedvenc jelenetünk, már előtte felállunk és nézzük. Az egy olyan előadás, amiben mindketten fejgépezünk, ezért gyakorlatilag végigüljük. SZD Nekem a Tangó is nagyon fontos, mert abban nőttem fel itt, az volt az első darabom. MZS Nekem a Tóték volt az első, az elejétől benn ültem a próbákon, nagyon fontos nekem az az előadás. A Liliomfi próbafolyamata alatt még nem dolgoztunk itt, mégis szeretjük. De tulajdonképpen az összes darab olyan, hogy ha többször megnézem, minden egyes előadás valamitől más, a színészek máshogy játszanak, az apró bakikat is egyből észrevesszük.Mi volt a színházban a legnagyobb pozitív és a legnagyobb negatív csalódásotok? SZD Az elején nekem a munkaidőbeosztás volt a negatív. Azért azt nem gondoltam, hogy ilyen sokat benn leszek. Most már nem zavar, mert szeretek itt lenni, sokszor furcsán érzem magam otthon, azt érzem, hogy ha nincs dolgom, akkor is be kell jönnöm. MZS Nekem is sokszor van ilyen, nem tudok magammal mit kezdeni. Inkább bejövök hamarabb, mert itt mindig történik valami. Én az elejétől fogva utáltam, és most is utálom a szobát, ahol élünk. Ez egy kis, nyomasztó zug, itt eszünk, az asztal mellett van a wc… Itt vagyunk egyszerre minimum öten, és ülünk a kényelmetlen, ócska, műanyag székekben. Se egy fotel, se egy kanapé, lehetetlen pihenni. SZD Ráadásul, mivel nem férünk el, sokszor itt is szerelünk, tehát a pihenőhelyünk a munkaterületünk is egyben.És mi az, ami jobb, mint amire az elején számítottatok? SZD A közösség. MZS Igen, a közösség nekem is nagyon pozitív csalódás volt. Ezen kívül a varázslat. A színháznak, amikor részese vagy egy előadásnak, óriási varázsa van. Nem lehet szavakba önteni, próbáltam már sokszor, nem lehet.A ti tárotokban mindenki jóban van egymással, magánemberként is, de ti ketten különösen, pedig nagyon különböző emberek vagytok, ég és föld. SZD Kiegészítjük egymást. Szerintem nagy hatással volt az egész tárra, hogy mi ide kerültünk. Az ember nyűglődik, minden baja van, de mikor azt látja, hogy ezek ketten lelkesen nyomják, akkor más lesz a hozzáállása, a hangulata. A világosítók pl. nem voltak igazán jó viszonyban a díszítőkkel, mert, ha egyszerre kapnak színpadot, akadályozzák egymást a munkában. Ma már nagyon jól kijövünk a díszítőkkel is, megbeszéljük, hogy hol dolgozhatunk, hol nem zavarjuk egymást. Ha olyan helyzet van, nem állunk a cucc mellett, hanem segítünk nekik, ha mi kérünk valamit, akkor ők segítenek. MZS Nagyon különbözőek vagyunk Dáviddal, teljesen máshogy élünk, máshogy viselkedünk, beszélünk, gondolkodunk, ezért lettünk jóban. Tudunk eszmét cserélni. Viszont közös a világosítás szeretete, ez összeköt minket. SZD És mindkettőnkben nagy életvágy van, iszonyú energikusak vagyunk. MZS Mondjuk rajtam ez nem szokott látszani, mert állandóan morgok, de azért így van. És a színészekkel milyen a kapcsolatotok? MZS Mi a színészekkel nem nagyon vagyunk kapcsolatban, mivel akkor vagyunk a színpadon, amikor ők nem, és fordítva. A büfébe is ritkán járunk fel, az egy másik világ, ráadásul mindenki civil ruhában van, mi meg melósban, koszosan. Ugyanis be szoktuk magunkat piszkolni, főleg Dávid. Ő az, aki tíz percen belül olyan koszos, mintha egy hete megállás nélkül dolgozna. Egymás mellett is dolgozhatunk, ugyanazt a munkát, én tiszta maradok, ő meg öt perc alatt koszos lesz, nem kell, hogy különleges feladatokat hajtson végre. Mindketten sokoldalúak vagytok, Zsolt, te nagybőgőzöl, tetoválsz, voltál mozigépész és fegyvermester is. Dávid, te klímaszerelő vagy, sziklamászó, meg kaszkadőr. Zsolt, te hogyan kezdtél el nagybőgőzni? MZS Teljesen autodidakta módon tanultam meg. Nagyon kicsi korom óta metál zenét hallgattam, és mindig a basszusgitár hangzása tetszett. Aztán később elkezdtem rockabillyt, psychobillyt meg régi rock and roll zenéket hallgatni, ott meg a nagybőgő tetszett. Sokáig csak nézegettem, eljártam koncertekre, csak azért, hogy bőgőt lássak közelről. Majd összeismerkedtem emberekkel, akik bőgőztek, először csak kölcsönkéregettem, később vásároltam egy bőgőt. És megtanultam rajta játszani. Nekem mindig fontos volt a zene, nincs olyan nap, hogy ne hallgatnék valamit, ha mégis, akkor valami komoly bajom van. Otthon állandóan szól a zene, nem diszkó természetesen, meg nem VIVA TV, hanem valami bakelit. SZD Néha kéri fönn a hídon, hogy dúdoljak már a fülébe valamit.Rajzolni is jól tudsz, gondolom a tetováláshoz ez szükséges. MZS Nem feltétlenül kell jól rajzolni, másolni kell tudni. Én pl. gyerekkoromban önmagamtól nem tudtam lerajzolni semmit, de ha odaraktak elém valamit, akkor azt lemásoltam. A tetoválás is a metálzenéből jött, ott a zenészek tele vannak varrva. Nálam ez úgy kezdődött, hogy állandóan firkálgattam a kezem filccel, és emlékszem anyukám mondta, hogy meglátod, egyszer ottmarad. Mondtam, hogy nem, biztosan nem lesz soha tetkóm, persze az első adandó alkalommal csináltattam egyet, ami nagyon rosszul sikerült.Mielőtt világosító lettél mozigépészként dolgoztál. MZS Imádok moziba járni, nagyon szeretem a filmeket. Két éven át az volt az életem, hogy elmentem reggel melózni, hazamentem, letusoltam, és elbattyogtam a Toldiba megnézni valamit. Utána mindig ottragadtam, beszélgettem a dolgozókkal, mindenki hazament, csak én ültem ott még mindig. Egy ottüldögélős délutánon odajött a főnök, hogy nem akarok-e náluk dolgozni, ha már úgyis mindig ott ülök, mondtam, hogy végül is... Először jegyszedő voltam, aztán elkezdett érdekelni, hogy mi lehet ott fönn, a vetítőben, összebarátkoztam a gépész sráccal, egyre többet jártam föl, nézegettem, hogy milyen a felépítése egy mozigépnek, a vetítőnek. Innen indult az egész, azt hittem, hogy imádni fogom, de nem, elég volt. Ott állandóan egyedül vagy.Hogy kezd el egy ember, aki annyira pacifista, mint te, fegyverrel foglalkozni? Olyan sok gép van a világon, aminek érdekes lehet a mechanikája. MZS Ez egy olyan gép, hogy ha meghúzod az elsütőbillentyűt, káosz lesz, sőt a legtöbb esetben halál. Megmozdítasz egy picike szerkezetet, és bármilyen életet ki tudsz oltani. Ennek a mechanikája baromira érdekelt, hogy az ütőszög hogy üt, mikor meghúzom az elsütőbillentyűt. Maga a fegyver nem érdekelt, nem vagyok egy lövöldözős típus.Dávid, te hogy lettél kaszkadőr? MZS Te kaszkadőr is vagy? Ezt nem is tudtam. Azt tudtam, hogy mászol, meg biciklizel, meg futsz, mindig mozgásban vagy. SZD Pontosabban ringer munkákat csinálok filmekben, kötélberántások, emberek húzása. Ez a sziklamászásból jön, volt egy tanárom, aki elkezdett kaszkadőrködni, ő vitt be ezekbe a berkekbe, Piroch Gábor mellé. A ringermunkák sok ponton csatlakoznak a szcenikához is, amit tanulok. Nagyon jó tanárom volt az iskolában Németh Tibi, aki a Tháliában szcenikus, nagy hatással volt rám, jó felfogású, nyugodt ember és nagyon komoly szakember, rengeteget tanultam tőle. A ringermunka pontosan mit jelent? SZD Amikor egy filmben valaki lóg, vagy felakasztják, vagy pl. van egy ember, akinek behúznak egy nagyot és elröpül 5 méterre, ezt kötéllel csinálják. Vagy egy robbanás, ahol a képet később vágják hozzá, én berántom az embert, és olyan, mintha felrobbanna. Te ezek szerint meg tudod mondani, ha valakit fel kell akasztani a színpadon, hogyan kell élethűen csinálni? SZD Meg, igen. A filmezés nem vonz? SZD Nem, a színház egy sokkal finomabb dolog. Engem ez vonz. Szerző: Várkonyi Judit Az interjút az Örkény Színház bocsátotta rendelkezésünkre.
2013.10.30. 06:38
Szinhaz.hu
A végítélet napja - Bagossy újra a Katonában rendezett
Október 19-én mutatta be a Katona József Színház Ödön von Horváth A végítélet napja című művét Bagossy László rendezésében. A rendező az MTI-nek elmondta: amellett, hogy Ödön von Horváth nagyon aktuális, a kedvenc szerzője is. "A kor, amelyben működött, számos hasonlóságot, párhuzamot mutat a mostani korunkkal, illetve a darabban olyan írói erények, tehetség jelenik meg, amely átível mindenféle korszakokon" - fogalmazott a rendező. Bagossy László szerint egészen különleges szerzőről van szó, aki egyben mindig igazi feladványt, szakmai kihívást is jelent. "Különös humora van, mindig izgalmasan keveri a színeket, soha nem billen át önsajnáló pátoszba, mindig a kispolgári figurák bornírtsága színezi történeteit" - jegyezte meg a rendező, aki szerint a jó művek éppen talányosságuk, összetettségük, bonyolultságuk miatt ragadják meg az embert.A rendezővel a Katona József Színház blogja készített rövid interjút:Miért pont most vetted elő A végítélet napját? Mitől lesz mai ez a mű? Horváth művei a húszas-harmincas évek társadalmi-gazdasági válságának idején születtek, egy olyan korban, ami hasonló feszültségeket hordozott és hasonló problémákat mutatott, mint a mi korunk. Nem írtuk át a darab szövegét, nem próbáltuk meg a mába transzformálni a szituációkat, hiszen ennek nem éreztük szükségét. Az aktualitás fontos tényező a színpadon, de veszélyes is lehet, mert könnyen válik művészietlenné. Természetesen csináltam én is olyan előadásokat, amelyekben az aktuálpolitikai borzongás fontos szerepet játszik, pl. a Heldenplatzban is ilyen, de az egy nagyon magas színvonalú, irodalmi szövegbe van beágyazva. Közel áll hozzád Ödön von Horváth munkássága? Szerencsésnek érzem magam, hogy a tavalyi Thomas Bernhard-rendezésem után most a másik nagy kedvencemmel, Ödön von Horváthtal tölthetem együtt az időt. Nagyon szeretem azt, ahogyan gondolkodik. Remélem, hogy a korábbi munkáimból, mondjuk a Kasimir és Karolinéből származó tapasztalataim egy kicsit ide is beszivárognak. Mi a készülő előadás műfaja? Színműnek íródott, hét képben. Az utcán látható plakátokon nagyon bombasztikusnak tűnik a címe, de a mű filozófiája sokkal árnyaltabb, mint egy hollywoodi sikerfilmé. A történet tele van titkokkal és hiátusokkal, ezért én legszívesebben balladának nevezném. Miben más a Katona színészeivel dolgozni, mint más társulattal? A Katona társulata kiemelkedő minőségű társulat. Szerencsésnek érzem magam, amiért az elmúlt években nagyon jó csapatokban dolgozhattam, például az Örkény István Színházban vagy az év első felében a Litván Nemzeti Színházban. Sokszor volt alkalmam megtapasztalni azt az inspiráló helyzetet, amikor nagyon tehetséges emberek vesznek körül. Úgy gondolom, hogy a Katona is egy világszínvonalú hely, és most is nagyon jó ezekre a tehetséges emberekre támaszkodni. Szerző: Csikós KornéliaA teljes interjú itt olvasható.A próbákról képekben:1.2.3.4.5.6. 7.8.9.10.Ödön von Horváth: A végítélet napja Fordította: Thurzó GáborThomas Hudetz, állomásfőnök: Keresztes TamásHudetzné, a felesége: Fullajtár AndreaAlfons, Hudetzné fivére, drogériatulajdonos: Elek Ferenc Vendéglős, "A vademberhez" címzett fogadó tulajdonosa: Ujlaki Dénes Anna, a leánya: Pálmai Anna Ferdinand, Anna vőlegénye, mészáros egy másik faluban: Ötvös András Leni, pincérnő "A vadember"-nél: Kiss EszterLeimgruberné: Jordán AdélFavágó; Bakter: Bán JánosÜgynök; Egy vendég; Pokorny, megboldogult mozdonyvezető: Vajdai VilmosCsendőr: Rajkai ZoltánKohut, fűtő: Takátsy Péter Ügyész; Zenész: Kocsis GergelyNyomozó; Zenész: Tasnádi BenceZongorista: Darvas Ferenc m.v. / Darvas Kristóf m.v. Továbbá: Héricz Anna, Pilinszki Edit, Brusznyiczky János, Nagy LajosDíszlet: Bagossy Levente m.v.Jelmez: Ignjatovic Kristina m.v.Zenei vezető: Darvas Ferenc m.v.Dramaturg: Török TamaraAsszisztens: Tóth JuditRendező: Bagossy László m.v. Előadások: november 3., 8., 9., 16., december 4. Forrás: MTI
2013.10.20. 05:00
Szinhaz.hu
MINDJÁRT PÉNTEK: város, mese, időutazás
Romantikus mozi és tudományos filmfesztivál, belvárosi és ferencvárosi színház friss programajánlónkban. Filmpremier Időről időre Rendező: Richard Curtis, főszereplők: Domhnall Gleeson, Rachel McAdams, Bill Nighy, bemutató: 2013. október 17., magyarországi forgalmazó: UIP Dunafilm Mit várjunk Richard Curtistől, az Igazából szerelem rendezőjétől? A könnyed, mulatságos, mégis megható vígjáték figurái hétköznapi emberek, ám ezúttal egy kis fantasztikum is kerül a történetbe: a film főszereplője némi időutazás segítségével jár-kel a saját múltjában. Különleges képességével csupán egy célt igyekszik elérni: a kiválasztott lány szívét. Korhatár: 12 év Egy mozijegy ára: például a szombathelyi AGORA–Savaria Filmszínházban 1000 Ft. Halloween parti az Éva és a UNICEF szervezésében a Vörösmarty téri H&M-ben! Részletek kattintás után. Színház Városi Ferenc élete és halála Trafó és IX. kerület, 2013. október 20-ig A szereplők neves színészek (Pogány Judit, Bezerédi Zoltán, Spolarics Andrea, Horváth Kristóf), továbbá helybeli önkéntesek és a Halas Dóra vezette kórus. A cél: a kerület mindennapi figuráiból, helyzeteiből közös, közösségalkotó színházat teremteni – és meglepni az ott lakó vagy máshonnan odavándorló nézőket. Rendezte: Schermann Márta. További infó... Korhatár: nincs, családoknak ajánljuk a délelőtti-délutáni előadásokat. Belépőjegy: 800–1200 Ft. Jazzmese Nyughatatlan Micó – A világ összes kincse Budapest Jazz Club, 2013. október 20. vasárnap, 11 óra. Közreműködnek: Bercsényi Péter (mesélő), Vörös Nikolett (ének), Sárik Péter (zongora) és mások. A bábok Rófusz Kinga illusztrációi alapján készültek. Tavaly jelent meg ez a furcsa, hibrid mesekönyv, amely CD-melléklettel van ellátva, és így egyszerre lehet lapozgatni és hallgatni a jazz-mesejátékot. Most bábszínházi előadáson izgulhatunk Nyughatatlan Micóért, aki mindent megtesz azért, hogy visszaszerezze a világ összes kincsét. További infó... Korhatár: nincs Belépőjegy: gyerek 800 Ft, felnőtt 1200 Ft. --pagebreak-- Kiállítás 9 perc Tranzit Art Café, Budapest, 2013. november 12-ig. Interaktív foglalkozás iskolásoknak: október 19. 16 óra Váraljai Viktória tipográfus – mellesleg a Joy magazin tervezőszerkesztője – nemrég végzett a MOMÉ-n. Tipográfiái Örkény-egyperceseket jelenítenek meg, elejüktől végükig, még szórakoztatóbbá és befogadhatóbbá téve az amúgy is csattanós műveket. Október 19-én, szombaton délután a gyerekek is kipróbálhatják a betűkollázs-készítést egy közös múzeumpedagógiai foglalkozáson. Korhatár: 7 év felett ajánljuk Belépőjegy: nincs, a program ingyenes! Bárhová mész a hétvégén, vidd magaddal a novemberi Évát – elkél a jó olvasmány! :) Filmfesztivál Népszerű tudományos és kultúrtörténeti filmek nemzetközi fesztiválja TiszapArt Mozi, Szolnok, 2013. október 17–20. A magyar dinók elveszett világa, Ketten egy fészekben, A parlagi sas védelmében, A fény karjaiban, A világ legnagyobb villanása – ezt a programot akár az ismeretterjesztő tévécsatornák is levetíthetnék. További infó... Korhatár: filmtől függ, de alsó tagozatosok már jó eséllyel megtalálhatják a számításukat... Belépőjegy: nincs, az egész fesztivál ingyenes! Színház Kramer kontra Kramer Rendező: Rába Roland, főszereplők: Nagy Ervin, Péterfy Bori. Belvárosi Színház, 2013. október 18. 19 óra. Mindig érdekes dolog, amikor egy közismert filmklasszikust színpadra visznek. Milyen lesz snittek és utcaképek nélkül, teljesen más színészekkel? El tudunk-e vonatkoztatni attól, hogy most nem Dustin Hoffman járkál előttünk idegesen fel-alá? Úgy tűnik, hogy a közönséget meggyőzte a még ma sem mindennapi családi történet színpadi változata: immár az 50. előadást élvezhetjük pénteken. További infó... Korhatár: 12 év fölött ajánljuk Belépőjegy: 2500–5400 Ft Szöveg: Eörsi Sarolta, Sas Sándor, Szjnick. Ez a cikk részben válogatás az Éva magazin Kimenő oldalairól.
2013.10.17. 15:08
Evamagazin.hu
Kezdődik a színházi évad a Bessenyei-központban
Kizárólag magyar szerzők művei szerepelnek a hódmezővásárhelyi Bessenyei Ferenc Művelődési Központ csütörtökön kezdődő színházi évadának műsorán. Az első előadás a százötven éve született Gárdonyi Géza előtt tiszteleg – tájékoztatta Elek András, az intézmény sajtóreferense az MTI-t. Az Őze Áron, Danis Lídia, Pogány Judit és Gula Péter főszereplésével látható Ábel és Eszter című színdarab két fiatal különös szerelmének aprólékosan finom, lélektanilag elmélyült rajza. Nyéky Ábel és Kardos Eszter kezdettől fogva tudják, hogy egymásnak teremttettek, sorsukat azonban a körülmények hatalma határozza meg, sem elereszteni, sem megtartani nem tudják egymást.Gárdonyi Géza története a századforduló Budapestjének hangulatát megidézve mutat be a egy letűnőfélben lévő világot, ahol a család döntése megkérdőjelezhetetlen. A központ magyar évadának novemberi előadásán a Karinthy Színház vendégjátékában láthatják a nézők a Janika című vígjátékot, karácsony előtt Benedek Miklós rendezésében Kecskemétről érkezik a Meseautó. Az új esztendő első előadása Örkény István Macskajáték című tragikomédiája lesz Pogány Judittal, Molnár Piroskával, Csomós Marival és Jordán Tamással a főbb szerepekben, februárban pedig az Asszony a fronton című Polcz Alaine-regényből készült monodrámát állítja színpadra a Rózsavölgyi Szalon. Az évadot Lajtai Lajos és Békeffi István Régi nyár című operettje zárja a Bessenyei-központban.Forrás: MTI
2013.10.17. 12:15
Szinhaz.hu
„A munkahely a második otthonunk, de az otthon nem a második munkahelyünk"
A főszerkesztő levele az Éva novemberi számában. Már az újságárusoknál! Dolgozni jó. Nem dolgozni is néha. Szeretjük, ha a munkahelyünk otthonos. De nem szeretjük, ha az otthonunk munkahelyszerű. A munkahely a második otthonunk. De az otthonunk nem a második munkahelyünk. Jó esetben. Nekünk általában a család fontosabb, mint a munka, mégis a kevésbé fontossal töltünk több időt. A helyzet egyre inkább az, hogy az egészségesnél vagy kívánatosnál is többet. Muszáj. Én szerencsés vagyok. A munkahelyemen is jól érzem magam. A napi hajtás mellett is tudunk röhögni, pletykálni. Van, akivel már tizenöt éve dolgozom együtt. Van, akit régebb óta és lehet, hogy még jobban is ismerek, mint a saját férje. Van, akivel együtt váltottam munkahelyet, van, aki a keresztszülője lett a gyermekemnek. Van, aki nélkül nem tudnám végezni a munkám, és van, aki megnehezíti. Néha könnyebb itt lenni velük, mint otthon. Egy ház­tartást vezetni gyakorta nehezebb, mint egy szerkesztőséget. De kell mindkettő. Otthon kipihenjük a munkahelyi stresszt. A munkahelyen meg az otthonit. Végül is jól van ez kitalálva. Kivéve azt a szerencsétlen szituációt, amikor a két stresszforrás nem közömbösíti egymást, hanem a hatásuk összeadódik. Írunk ilyenről is, olyanról is. Élet és iroda – ez a novemberi fő témánk. Ebben a számunkban találod a Joy Napok kuponjait, amelyek 2013. november 8–10. között akár 65 százalékos kedvezményt is jelenthetnek neked. Néhány kiragadott példa, hogy hol használhatod fel őket: Libri, Örkény Színház, Triumph, Women’s Secret, Scholl, Bata, Tamaris, The Body Shop, Clinique, Estée Lauder, Parfümerie Douglas, Müller, Hervis, Intersport, Aquaworld, Tchibo üzletek, Játékvár játékboltok. 1100 üzletben 150 márka közül válogathatsz! Még több infó... Szöveg: Pócsik Anita, fotó: Emmer László. A szerkesztő levele az Éva 2013. novemberi számában jelent meg. Kattints ide egy kis ízelítőért legfrissebb lapszámunkból!
2013.10.16. 10:24
Evamagazin.hu
Örökös tagokat avatott a Harag György Társulat
Az 1953-as alapításának hatvanadik évfordulójára szervezett ünnepi hétvégét lezáró gálán örökös tagokat is avatott a Harag György Társulat. Október 6-án gálaműsorral zárta az alapításának hatvanadik évfordulója alkalmából szervezett ünnepi hétvégét a szatmárnémeti Harag György Társulat. A gálán több volt kolléga is átvehette az örökös tagságról szóló oklevelet a társulat igazgatójától, Bessenyei Istvántól. A rendezvényen résztvevő vagy betegség miatt távol maradó volt tagokon kívül több elhunyt pályatárs post mortem részesült az elismerésben.„Az örökös tagság nemcsak egy cím, hanem valóban a társulathoz tartozást fejezi ki. Ők most már örökre a Harag György Társulat művészei, és ezt mi nagyon komolyan gondoljuk, ezért is döntött úgy 2012-ben a társulat új vezetése, hogy ameddig csak erejük és idejük engedi, valamennyiüket szívesen látjuk a társulat közös programjain, gyűlésein, és a színpadon is. Nagyon örülünk, hogy ezt közülük néhányan a mai napig rendszeresen megtehetik és vállalják is. Vannak köztük olyanok, akiket már egyáltalán nem, vagy csak kivételes alkalmakkor láthatnak a nézők a szatmári színpadon, egészségi állapotuk miatt, vagy azért, mert nem itt élnek. Ők más módon szolgálják a Harag György Társulatot: a jóhírünket öregbítik, mint a Harag György Társulat 'követei', múltunk tanúi, akárhol is éljenek a világban. És vannak olyanok is sajnos, akik már nincsenek közöttünk, akik már azt a bizonyos égi társulatot gazdagítják” – fogalmazott a társulat szóvivője, Bessenyei Gedő István. Az örökös tagság intézményét 2010-ben hozta létre a Harag György Társulat vezetése, de a tagság kritériumait csak az ünnepi évadban pontosították. Eszerint örökös taggá avatható a társulat valamennyi alapító tagja, illetve azon volt művészei, akik legkevesebb tíz évadon keresztül szolgálták a Harag György Társulatot, és kiemelkedő, színvonalas szakmai munkát végeztek. Örökös taggá csak nyugalmazott vagy elhunyt művészek avathatók (post mortem). A társulat művészeti vezetésének ilyen irányú döntése esetén valamennyi kritérium alól kivételt képezhetnek mindazok az egykori tagok, akik a nyugdíjkorhatár elérése vagy a színháznál eltöltött tízedik évaduk előtt, fiatalon vesztették életüket. A Harag György Társulat örökös tagjává a művészszemélyzet volt tagjai, színészek, rendezők, dramaturgok, díszlet- és jelmeztervezők, koreográfusok, segéd- és bábszínészek, bábrendezők, -tervezők és dramaturgok, irodalmi- és művészeti titkárok avathatók.A díjazottak:András Gyula, színészCsíkszeredában született 1942. február 2-án. 1964-ben végzett Marosvásárhelyen, a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. Különböző karakterszerepekben tűnt fel, „főként a gondokkal, bajokkal küszködő kisembereket ábrázolja hitelesen.” (Magyar Színházművészeti Lexikon). Közel másfélszáz alakításának tapsolhatott a közönség az elmúlt hat évtized alatt. Örkény István egyperceseinek hiteles tolmácsolójaként mintegy negyven egyperces szerepel repertoárján. A Szent-Györgyi Albert Társaság 1998-ban, mint az évad legjobb epizódszínészét, Nádai István-emlékplakettel tüntette ki.Barta Enikő, színésznőKolozsváron született 1960. november 28-án, unitárius családban. 1984-ben végzett a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet színész szakán. Öt évet töltött a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színháznál,1990-től haláláig az Északi Színház Harag György Társulatának tagja volt. 1996-ban Harag György-emlékplakettet kapott. Idejekorán, alig 41 éves korában hunyt el 2001 márciusában, Kolozsvárott.Bartis Ildikó, színésznőMarosvásárhelyen született 1945. március 20-án. 1967-ben, a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett. Három évig a sepsiszentgyörgyi társulat tagja volt, majd 1970-től 1991-ig a Szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozatának művésze. Ezt követően Marosvásárhelyre szerződött. Többnyire lírai szerepeket játszott, és jelentős egyéni fellépései is voltak, mint például Jászai Mari alakjának életre keltése Kocsis István A megkoszorúzott című monodrámájában. Emlékezetes alakításai közé sorolható Nyilas Misi megformálása is a Légy jó mindhalálig című előadásban.Boér Ferenc, színészMarosvásárhelyen született 1940. április 23-án. 1960-ban, a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet elvégzése után Szatmárnémetibe szerződött. 1979/1980-ban a magyar társulat igazgatója volt, az évad végén távozott Szatmárnémetiből. 1980 és 1990 között a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művésze és a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet tanára. 1990-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja, 1994-től a BBTE Színház és Televízió Karának színész szakán osztályvezető tanár. Több nagysikerű pódiumelőadás szerkesztője és előadója. Számos kitűntetésben, díjban részesült: 1978-ban a Nemzetiségi Színházak Kollokviumán I. díj, Merlin-díj (Sepsiszentgyörgy, 1993.), EMKE-díj (1993.), Sík Ferenc-díj (Lucifer-alakításért Gyulán, 1997.). Szatmárnémetiben 1960-1980 között több mint hatvan szerepet játszott.Bokor Ildikó, színésznőKolozsváron született 1949. március 11-én. 1973-ban végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. Első szerződése a Temesvári Állami Magyar Színházhoz kötötte, majd 1976-tól a Szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozatának művésznője lett (a társulat kötelékében negyvenöt alakítása volt). „Változatos karakterszerepeket játszik, nagyfokú bensőséggel. Jellemformálásában gyakran alkalmazott váratlan, meghökkentő megoldásokat” – írja róla a Magyar Színházművészeti Lexikon. 1994-ben áttelepült Magyarországra, ahol a debreceni Csokonai Színházban, a budapesti Nemzeti Színházban és a Magyar Színházban játszott. 2010 őszén hunyt el Budapesten.Gheorghiade Mária, díszlet- és jelmeztervezőBatizon született 1948. március 26-án. Szatmárnémetiben a 2. Számú Líceum (a későbbi Ioan Slavici) elvégzése után a Mondiala Készruhagyárban dolgozott, mint ruhatervező, időközben a Népművészeti Iskola képzőművészeti szakát is elvégezte. Férjhez ment, és már családanyaként nyert felvételt 1980-ban a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémiára. Első színházi munkája az Északi Színház román tagozatán készült, Aurel Cordea díszleteihez készített jelmezeket. 1994-ben áthelyezték a Harag György Társulathoz, de jóval előtte már számos alkalommal dolgozott a magyar tagozaton. Hivatalosan 2004-ig, azaz 10 évig volt munkaviszonya a Harag György Társulattal. Visszavonulása után is többször meghívták egy-egy előadás tervezőjének. Közel félszáz munkát készített a magyar tagozat előadásaihoz.Gyöngyösi Gábor, irodalmi titkár, dramaturg, író, rendezőSzatmárnémetiben született 1935. szeptember 20-án. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, az Állami Magyar Fiúlíceumban végezte, 1953-ban. Ezt követően történelem-filozófia szakot végzett Kolozsvárott, a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, 1957-ben. Egyetemi éveit követően előbb a Szatmárnémetiben megjelenő Dolgozó Nép szerkesztője volt, majd tanár. Első színházzal kapcsolatos cikke az Előre című napilapban jelent meg, Szatmárnémeti színházi hagyományairól. Kritikai, dramaturgiai írásokat közölt az Utunk, Művelődés, Korunk, Ifjúmunkás, Új Élet, Szatmári Hírlap című lapokban. 1965-től Magyarországra való kitelepedéséig (1986.) a Szatmárnémeti Északi Színház irodalmi titkára, dramaturgja, rendezője. Műfordításában játszották Paul Everac, Hans Kehrer, Francisc Munteanu, A. D. Herz és Paul Georgescu darabjait. Tudor Popescu drámájának feldolgozásával hozzájárult az első szatmári musical-bemutató létrejöttéhez is. Nagy érdemei voltak Kocsis István drámáinak szatmári színrevitelében is. Kitelepülése után, Miskolcon különböző lapok és folyóiratok munkatársa lett.Kisfalussy Bálint, színész, zeneszerző, szövegíró1939. október 6-án született Szilágyippen. A Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát 1962-ben végezte, 1962-től negyedszázadon át a Szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozatának tagja. 1987-től Magyarországon szabadfoglalkozású színész, 1994-től az Új Színház tagja. Eleinte lírai szerepeket játszott, majd egyre jobban kibontakozott frappáns jellemformáló készsége. Sokoldalú színházi ember: rendez, dalszöveget ír és zenét is szerez. Több filmben szerepelt. Színdarabok zeneszerzője és dalszövegírója. Táncdalaiból rádió-, tévé- és hanglemezfelvételek készültek, saját előadásában.Kocsis Antal, színészSzatmárnémetiben született 1939. augusztus 12-én. 1963-ban végzett a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. Szülővárosába szerződött, itt játszott 1986-ig, amikor áttelepedett Magyarországra. Nyugdíjazásáig a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeként dolgozott. Nagyszerű jellemformáló készséggel megáldott karakterszínész.Korcsmáros Jenő, színészTemesváron született 1932. április 25-én. A marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet elvégzése után, 1957-ben a Szatmári Állami Magyar Színház tagja lett. Itt játszott 1975-ig (több mint hetven szerepet). Áttelepedett Magyarországra, ahol a debreceni Csokonai Színház színésze volt, 1992-es nyugdíjazásáig. Művészetét több díjjal is jutalmazták: 1980-ban Csokonai-díjat, 1985-ben Jászai-díjat, 1985-ben Színházi különdíjat kapott. A Harag György Társulat mellett a Csokonai Színháznak is örökös tagja. Debrecenben hunyt el, 2005. augusztus 20-án.Kovács Ádám, rendezőSepsiszentgyörgyön született 1933. szeptember 23-án, Szatmárnémetiben halt meg életének 58. évében, 1991. március 30-án. Az 1957/58-as színi évadban kezdte el szatmárnémeti rendezői tevékenységét. Az itt töltött 32 esztendő alatt 47 önálló rendezése és számos társrendezése volt. Az ő rendezése volt az a legendás Budai Nagy Antal-előadás, amelyet a cenzúra a kritikai főpróbán letiltott. Klasszikus szerzők szövegeinek színpadi megszólaltatására épp úgy vállalkozott, mint kortárs magyar szerzők műveinek színrevitelére. Az ő rendezésében és Zsoldos Árpád főszereplésével mutatta be a szatmárnémeti társulat Kocsis István A nagy játékos című drámáját. A népi hagyományokban gyökerező vagy azokkal rokon művek (legyen az akár olasz komédia, Móricz Zsigmond- vagy Méhes György-darab stb.) álltak a legközelebb alkotói egyéniségéhez. 1990 tavaszán fontos szerepet vállalt a város első március 15-i ünnepségének megszervezésében.Szatmári Ágnes, díszlet- és jelmeztervezőSzatmárnémetiben született 1932. március 17-én. Tanulmányait a Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészeti szakán végezte. Tagja volt a Romániai Képzőművészek Szövetségének. 1956-ban debütált a Máramaros tartományi kiállításon.1965-1994 között részt vett az évente megrendezésre kerülő nagybányai, majd Szatmár megyei kiállításokon is. Csoportos tárlata nyílt több romániai és határon túli városban is. Külföldön található alkotásait osztrák, izraeli, magyarországi, németországi, svédországi, ukrajnai gyűjtemények őrzik. 1957-ben került a Szatmárnémeti Állami Magyar Színházhoz, mint díszlet-és jelmeztervező. 1957. április 25-én debütált, a Romeo és Júlia-előadással, amelynek a jelmezeit készítette. A szokatlan, merész kiállítású díszlet (Szakács György) és jelmez szakmai körökben nagy érdeklődést és élénk vitákat váltott ki. A szatmárnémeti színháznál eltöltött 36 év alatt a társulat 261 bemutatójának több mint felében (140 előadásban) működött közre díszlet- és/vagy jelmeztervezőként. Nyugdíjazása után áttelepedett Gyulára.Tarnói Emília, színészSegesváron született 1931. július 20-án. 1954-ben végzett a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. A főiskola után az egy évvel korábban végzett társulatalapító nemzedékhez csatlakozott. Haláláig a társulat kötelékében dolgozott. Az 1994/95-ös színi évadban Harag György-emlékdíjat kapott a műkedvelő színtársulatokkal végzett kiváló drámapedagógiai munkájáért.Znorovszky Ildikó, színésznőAradon született 1947. július 16-án. A Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet színész szakának elvégzése után (1971.) Szatmárnémetiben játszott 1981-ig. 1984-ben a budapesti Népszínház, 1986-1988 között a József Attila Színház tagja volt. Forrás, fotók: Harag György Társulat
2013.10.14. 10:08
Szinhaz.hu
A bóvlié a jövő
Mintha megdermedtek volna a szereplők az Örkény Színház Meggyeskert- előadásában.
2013.10.13. 19:59
Nepszava.hu
Meggyeskert az Örkényben - Zsótér először rendezett Csehovot
Az Örkény Színház október 12-én, szombaton 19 órakor tűzi műsorára Csehov Cseresznyéskertjének átiratát Ungár Júlia fordításában, Zsótér Sándor rendezésében. A főszerepet Kerekes Éva alakítja, a színpadon vendégművészként Trokán Anna és Nagy Zsolt is látható, Firsz, az inas szerepét pedig Békés Itala játssza. "Miért nevezik a plakátokon és újsághirdetésekben csökönyösen drámának a darabomat? Nyemirovics és Sztanyiszlavszkij semmilyen értelemben nem azt látják benne, amit írtam. Kész vagyok fogadni bármibe, hogy egyikük sem olvasta el egyszer sem figyelmesen. " /A. P. Csehov, 1904. április 10./A darabról - Ungár Júlia dramaturg szavaival:"A darabot, amelyet általában Cseresznyéskert címmel játszanak, azért Meggyeskertként tűzik műsorra, mert ez az eredeti címe" - mondta Ungár Júlia, a darab fordítója, az előadás dramaturgja. Hozzátette, korábban nem oroszból, hanem németből fordították magyarra a művet, ez magyarázza a Cseresznyéskert címet, ám Magyarországon már máshol is játszották Meggyeskertként a darabot.A 1904-ben született Csehov-műről szólva kiemelte: a 20. század ezzel a művel indul, és más szemléletet képvisel, mint a szerző többi darabja. Mint rámutatott, a darab főszereplője az idő. A Meggyeskert többek között azt példázza, hogyan halogatjuk dolgainkat, miközben az idő lassan elfogy.Ungár Júlia arról is beszélt, hogy az 1904-ben a moszkvai Művész Színházban bemutatott darabot hattyúdalnak tekinti az utókor, mivel ez Csehov utolsó műve, amit a szerző vígjátéknak szánt: a darab műfaji meghatározása szerint farce négy felvonásban. Csehov utal is rá egy levelében, hogy készülő darabja nem dráma, hanem komédia. "Valóban vannak olyan figurák a darabban, akik bonyolult és szomorú sorsot tudhatnak magukénak, létezésük mégis bohócszerű" - tette hozzá a dramaturg. Zsótér Sándor a darabválasztásról:"Vannak kortárs darabok, amelyek azt a hatást tudják kelteni, hogy közünk van hozzájuk. Ezekre a darabokra azt mondjuk, jaj, hát ez ismerős. Ez drogos fiatalokról szól, ez meg az elszegényedésről, amaz meg a kisebbségekről, mégis csak ál-aktuálisak. Nekem ez olyan, hogy Peer Gynt szavait idézzem, „mint a rám fröccsent sár: csak kívülről érintett meg.” Határozottan azt veszem észre, hogy jobban érdekelnek a színészek, mint a saját előadásom. A bennük rejlő energiákat tudom a leginkább mozgósítani, az általam konstruált rendszerekben az ő teljesítményüket látom felfedezésnek, és az ő felismeréseik tartanak lázban. (…) Kerekes Évának viszem a Cseresznyéskertet. Pál (Mácsai Pál, a szerk.) megörült, és én örülök, ha ő örül". Folytatást az Én vagyok a macska a forró bádogtetőn című interjúnkban talál.Részletek Csehov leveleiből - a Meggyeskert születéséről: 1890. március 22. | Leontyev-Scseglovnak A „művészi” szótól úgy félek, mint kereskedőfeleség a kísértetektől. Ha művésziségről és művészi et lenségről beszélnek nekem, arról, hogy mi felel meg a színpadnak, és mi nem, irányzatokról, realizmusról, stb., akkor én zavarba jövök, tétován azt mondom, igen, és banális féligazságokkal válaszolok, amelyek nem érnek egy vasat sem. Én a műveket két fajtára osztom: azokra, amelyek tetszenek, és azokra, amelyek nem tetszenek. Más kritériumom nincs, és ha megkérdezik, hogy mért tetszik Shakespeare, és Zlatovratszkij mért nem, nem tudnék rá választ adni. Talán idővel, ha majd okosabb leszek, elsajátítok kritériumokat, egyelőre azonban csak fáraszt a „művésziség”s-ről folytatott minden beszélgetés, és azokra a skolasztikus vitákra emlékeztetnek, amelyekkel a középkorban fárasztották egymást az emberek. (Leontyev-Scseglov |Ivan Leontyevics, (1856 1911), író, drámaíró) 1903. január 27. | Vera Komisszarzsevszkajának A darabbal kapcsolatban a következőket tudom mondani önnek: 1.) a darab tervben kész, ez igaz, címem is van már (Meggyeskert – de egyelőre ez még titok), és valószínűleg legkésőbb február végén nekiülök, természetesen csak, ha egészséges maradok; 2.) ebben a darabban a főszerep – egy öregasszonyé! – a szerző legnagyobb sajnálatára, és 3.) amennyiben a darabot a Művész Színháznak adom, akkor az ebben a színházban uralkodó feltételek és szabályok szerint, kizárólagosan rendelkeznek fölötte Moszkvában és Szentpéterváron is – nincs mit tenni. (Komisszarzsevszkaja |Vera Fjodorovna (1864 – 1910), színésznő, színházalapító, az első Nyina a Sirályból)1903. szeptember 21. | O. L. Knyippernek Nem, Ranyevszkaját soha nem akarom nyugodtnak. Egy ilyen nőt csak a halál bírhatja nyugalomra. Ranyevszkaját játszani nem nehéz, csak a kezdet kezdetén meg kell találni a megfelelő hangot; rá kell jönni egy mosolyra, egyfajta nevetésre, értenie kell hozzá, hogy elrejtse, álcázza, elleplezze magát. Na, és ezt te mind tudod, ha kedved van hozzá, és egészséges maradsz. 1903. október 21. | O. L. Knyippernek Ma táviratot kaptam Alekszejevtől, zseniálisnak nevezi a darabomat; túldicséri, és ezzel elveszi a nagyobbik felét a sikernek, már ha szerencsés körülmények között lenne neki. Nyemirovics még nem küldte el a színészek nevét, és mégis félek. Már megtáviratozta, hogy Ánya állítólag hasonlóságot mutat Irinával; nyilván Marija Fjodorovnának akarja adni Ánya szerepét. És közben Ánya annyira hasonlít Irinára, mint én Burdzsalovra. Ánya mindenekelőtt gyerek, vidám egészen a végéig, az életet nem ismeri, egyetlen egyszer sem sír, kivéve a II. felvonást, ahol könnyes a szeme. És M. F. folyton csak bőgne ebben a szerepben, és különben is már túl öreg. Ki játssza Sarlottát? 1904. január 19. | F. D. Batyuskovnak Január 17-én, a Meggyeskert premierjén ünnepeltek, olyan kiadósan, szívből jövően, és lényegében váratlanul, hogy még ma sem tértem magamhoz. Ha a nagyböjt előtti héten (vajas hét, amikor jól teleeszik, agyonisszák magukat) jön, az nagyon jó. Csak az az érzésem, hogy a mi színészeink azon a héten nem lesznek maguknál, és a Meggyeskertet csak a vajas hét után játsszák majd kevésbé szétszórtan és harsányan, nem úgy, mint most. 1904. február 27. | O. L. Knyippernek A Meggyeskertet minden városban háromszor-négyszer játsszák, és sikere van, képzeld el. Épp most olvastam a Don melletti Rosztovbeli előadásról, ahol harmadszor megy. Ó, ha Moszkvában nem lenne Muratova, és Artyom sem! Artyom kutyául, nyomorultul játszott, csak nem akartam mondani. Fotók: Éder VeraANTON PAVLOVICS CSEHOV: MEGGYESKERTFarce négy felvonásbanFordította: Ungár JúliaRanyevszkaja Ljubov Andrejevna, földbirtokosnő Kerekes ÉvaÁnya, a lánya, 17 éves Takács Nóra DiánaVárja, a fogadott lánya, 24 éves Szandtner AnnaGajev Leonyid Andrejevics, Ranyevszkaja bátyja Debreczeny CsabaLopahin Jermolaj Alekszejevics, kupec Nagy Zsolt mv.Trofimov Pjotr Szergejevics, diák Vajda MilánSzimeonov-Piscsik Borisz Boriszovics, földbirtokos Znamenák IstvánSarlotta Ivanovna, guvernant Trokán Nóra mv.Jepihodov Szemjon Pantyelejevics, irodai alkalmazott Fehér László eh.Dunyasa, szobaleány Kádár Lilla eh.Firsz, inas, 87 éves öreg Békés ItalaJasa, fiatal inas Rada Bálint eh.Arra járó Ficza IstvánDíszlet: Ambrus MáriaJelmez: Benedek MariDramaturg: Ungár JúliaZeneszerző: Tallér ZsófiaÜgyelő: Sós EszterSúgó: Horváth ÉvaAsszisztens: Ari Zsófia Rendező: Zsótér SándorBemutató: 2013. október 12. - 19.00További előadások: 2013. október 19.2013. október 23.2013. november 03.
2013.10.13. 06:22
Szinhaz.hu
Drága Gizám! - Újra színpadon az Örkény-átirat Veszprémben
A Drága Gizám! című kétszemélyes játékot tűzi műsorára a Veszprémi Petőfi Színház október 10-től a Latinovits-Bujtor Játékszínben. Örkény István Macskajáték című kisregénye alapján a darabot Berényi Gábor állította színpadra Meszléry Judit és Palásthy Bea főszereplésével.A veszprémi színház ajánlója: Örkény István Macskajáték című tragikomédiájának eredeti bemutatója 1971. január 15-én volt a Szolnoki Szigligeti Színházban. Néhány héten belül műsorára tűzte a Pesti Színház, majd a páratlan sikersorozat nyomán évek alatt meghódította a világ színpadait. (A Játékszín 1985-ös előadása volt a 100. színházi premier.)A mű diadalútja azóta is töretlen. A Drága Gizám! 2001-ben a színházi bemutató harmincadik évfordulóján került színre először. A rendező Berényi Gábor az eredeti kisregény-változathoz tért vissza, Örkény István sorain nem változtatott. A kétszemélyes játék a zseniális alkotást eredeti, új fénytörésben tárja a nézők elé. A darabot 2006-ban Veszprémben is bemutatták Palásthy Bea és Meszléry Judit főszereplésével. Most a nagy magyar író előtt tisztelegve a Petőfi Színház ismét műsorra tűzi az előadást a Latinovits-Bujtor Játékszínben.- Nem a hét évvel ezelőtti veszprémi előadást másoltuk le, ismét elindultunk az úton és egy új, sokszínű, karakteres, érett produkció született, köszönhetően a két remek színésznőnek, akik rengeteg dolgot fedeztek fel önmagukban és a műben is. Bölcsességük, tapasztaltuk a játékukban is megmutatkozik. Meszléry Judit annyi minden tud az életről, hogy az csoda, eszköztárának gazdagsága pedig igazán páratlan. Palásthy Bea három szerepben is látható, öröm volt nézni, ahogy ezeket a feladatokat megoldja, amint vált egyik figuráról a másikra - mondta Berényi Gábor.Meszléry Judit szerint nem csak az eltelt idő, hanem a letisztultság felfedezése is hozzájárult ahhoz, hogy más előadást láthatnak a nézők, mint 2006-ban. - Az élnivágyás és élni tudás ott van minden leírt és kimondott sor mögött, még a legtragikusabb helyzetben is. Egy boldogságbomba ez a mű számomra. Mondhatni egy összefüggő mondattá alakult bennem a darab. Az ember érettebb,megfontoltabb, mint hét éve és ez talán meglátszik majd a játékán is - hangsúlyozta Meszléry Judit. Palásthy Bea úgy fogalmazott, hogy alapjaiban más produkció született, mint hét esztendeje, például azért is, mert most három szerepet: Gizát, az Egerkét és Ilust is megjeleníti a színpadon, 2006-ban csak Orbánnéról és Egérkéről szólt ez a színpadi játék. - Megtiszteltetés számomra, hogy olyan óriási színházi tapasztalattal rendelkező alkotókkal dolgozhatok együtt, mint Berényi Gábor és Meszléry Judit. Természetesen, változott az előadás, hiszen mi is változtunk, ment velünk előre az idő, sok új dolgot éltünk át, ennyi idő után másképp hat ránk a mű is. Remélem, mindezt tartalmasan sikerül megmutatnunk a közönségnek - ecsetelte Palásthy Bea.További fotók az előadásból:1. 2. 3. 4. 5. DRÁGA GIZÁM!kétszemélyes játékÖrkény IstvánMacskajáték című kisregényétstúdiószínpadra alkalmazta:Berényi GáborFelvételről énekel: Závodszky ZoltánSzereplők: MESZLÉRY JUDITPALÁSTHY BEADíszlet: É. Kiss PiroskaJelmez: Tordai HajnalSúgó: Horváth KatalinRendezőasszisztens- ügyelő: Péti KrisztinaRendező: Berényi GáborBemutató: 2013. október 10. - 19.00 óra Latinovits-Bujtor Játékszín Veszprémi Petőfi Színház
2013.10.10. 12:34
Szinhaz.hu
Egypercben egymásról - Az Örkény Színház társulata
Száraz évszámok és adatok helyett most egymást mutatják be Önöknek.
2013.10.07. 15:25
Glamouronline.hu
Egypercben egymásról - Az Örkény Színház társulata
Száraz évszámok és adatok helyett most egymást mutatják be Önöknek.
2013.10.07. 15:25
Glamouronline.hu
'A világ utoléri Örkény abszurditását' - Szombathelyen a Tóték
A cseh Ivo Krobot rendezésében október 4-én mutatta be a szombathelyi Weöres Sándor Színház Örkény Tóték című tragikomédiáját.Ivo Krobot az előadásról: Örkény István művének színreviteléhez Székely Gábor kiváló prágai Macskajáték-rendezése nyitotta meg az utamat, amelyet 1974-ben mutatott be a cseh Nemzeti Színház. A Tóték pedig a Husa na provázku nevű, brünni kísérleti színházban került színre a hetvenes évek közepén. Jómagam a Tótékat a prágai Činoherní Klubban rendeztem meg 1982-ben, és a színház hét évadon át nagy sikerrel játszotta.Eddigi magyarországi öt Hrabal-bemutatóm, három Csehov-rendezésem és egy Kundera-színrevitelem után számomra logikus lépést jelent, hogy Örkény István e művét állítsam színpadra Szombathelyen. Csehovot, aki megértéssel ábrázolta az egyszerű emberek sorsát, valamint Hrabalt és Kunderát, akik nagy hangsúlyt fektettek a XX. században Közép-Európában élők nyakatekert és gyakran abszurd történelmi sorsfordulataira, sok közös vonás köti össze Örkénnyel. A csehek, a magyarok és a szlovákok ezt bőven megtapasztalták. Bizonyos motívumokat szükséges állandóan visszaidézni.Nagy örömmel várom az újabb közös munkát a szombathelyi társulattal. Érdeklődéssel és csodálattal figyelem azt az energiát, amellyel a Weöres Sándor Színház nem mellőzhető művészeti intézménnyé vált nemcsak saját régiójában, hanem országos viszonylatban is.A szombathelyi színház ajánlója:Az Örkény-kisregény a nevét is megmondja annak az észak-magyarországi községnek, ahol a Tóték játszódik: Mátraszentanna. Ezt az ártatlanságot sugárzó nevet idézi az a virágmintás-folklorisztikus díszlet, amelyet Horgas Péter és Takács Lilla tervezett a szombathelyi Tóték-előadáshoz. A rendező, Ivo Krobot más elemeket is átvett az Örkény-tragikomédia kisregény-változatából. Például azt az „egypercest”, amely mini hangjáték formájában bekeretezi az előadást. (Hogy kitől hangzik el, a közönség egészen biztosan gyorsan kitalálja.) „Ha egy kígyó (ami ritkaság) fölfalja önmagát, marad-e utána kígyónyi űr? És olyan erőhatalom van-e, mely egy emberrel ember voltát megetethetné? Van? Nincs? Van? Fogas kérdés!” Ezt a fogas kérdést feszegeti a Tóték szombathelyi előadása is: pénteken premier.Mostanában Tóték-reneszánsz tapasztalható, mondta Ivo Krobot még az olvasópróbán: „A világ mintha most érné utol az Örkény-darab abszurditását.” Szeptember utolsó vasárnapján mindenesetre a Csíki Játékszín a budapesti Katona József Színházban vendégszerepelt a saját, 2012-es Tóték-bemutatójával, Victor Ioan Frunza rendezésében. A szerző nevét viselő budapesti színház szintén tavaly, Örkény születésének századik évfordulóján mutatta be a Tótékat, a szövegkönyv a kisregény alapján készült.Ivo Krobot alapvetően megmaradt a tragikomédiánál, de félig-meddig láthatatlan talapzatként megtartotta a regényt is. A Tótékat általában kevesebb szereplővel játsszák, mint amennyit a drámában eredetileg Örkény mozgat; sok olyan előadást láthattunk, amelyben a három tagú család (Tóték) mellett csak az Őrnagy tűnik föl a színen.Ivo Krobot és Duró Győző dramaturg a rendszerint eltüntetett szereplők közül visszahozza a „rossz hírű nőt”, Gizi Gézánét, Vlahovics Edit alakításában.Képek az előadásból: Fotók: Mészáros Zsolt, wssz.hu1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.Örkény István: Tóték– tragikomédia –Őrnagy Szabó TiborTót Bajomi Nagy GyörgyTótné Németh JuditÁgika Csonka SzilviaPostás Endrődy KrisztiánGizi Gézáné, rossz hírű nő Vlahovics EditDíszlettervező: Horgas PéterJelmeztervező: Berzsenyi KrisztinaKellék: Nagy KornélKoreográfus: David StrnadDramaturg: Duró GyőzőZenei vezető: Müller PéterKorrepetítor: Falusi AnikóÜgyelő: Juhász ÁdámSúgó: Papp-Ionescu DóraA rendező munkatársa: Győrváry EszterNyelvi tanácsadó: Halász AndrásRendező: Ivo KrobotBemutató: 2013. október 4., Weöres Sándor Színház / Márkus Emília terem
2013.10.07. 05:01
Szinhaz.hu
Rivaldafényben a kultúra - A Madách művészei az Alle-ban
Október 1-étől október 31-ig tart az Allée-ban a „Rivaldafényben a kultúra” programsorozat, amelyen a Madách Színház mellett az Örkény Színház,a József Attila Színház, a Nemzeti Táncszínház is részt vesz.Összművészeti programsorozatnak lehetnek tanúi azok, akik október 1. ésoktóber 31. között az Allee Bevásárlóközpontba látogatnak. Olyan népszerű produkciókat láthatnak az érdeklődők, mint a Madách Színház musicalválogatása, a Nemzeti Táncszínház előadásai, a József Attila Színház színészeinek produkciója vagy az Örkény Színház, Örkény István egyperceseit felvonultató összeállítása. A Madách Színház és az Örkény Színház kiállítással is képviselteti magát az Allee-ban, ahol kellékeket, díszletmaketteket, ésjelmezeket is láthatnak az érdeklődők, többek közt a Spamalot, az Operaház Fantomja, a Mary Poppins jelmezeit is szemügyre vehetik. Kuriózumnak számítanak Haumann Péter és Almási Éva 30 éves jelmezei a Macskákból, vagy az 1991-ben bemutatott József és a színes szélesvásznú álomkabátból Paudits Béla József-ruhái. A kiállítótérben elhelyezett kivetítőn a Madách TV korábbi adásait is megnézhetika látogatók. A szervezők a gyerekekre is gondoltak, számukrakreatív-sarkot alakítottak ki a szervezők, ahol a díszletek, jelmezek készítésével és a profi sminkek festésével ismerkedhetnek. A Madách Színház programja: Okt. 3. 17.30-tól: Sándor Dávid és Kecskés Tímea a Mary Poppinsból, Józsefből, Macskákból és Spamalotból ad elő dalokat Okt. 4-én 17.30-tól Mahó Andrea és Csengeri Attila musical-részleteket adnak elő Okt. 5-én 11.00-tól Gallusz Niki és Polyák Lilla ABBA-slágereket énekel Okt. 10-én 17.30-tól Détár Enikő és Ladinek Judit musical-slágereket énekel Okt. 13-án 11.00-től Ladinek Judit és a Madách Színház tánckara lép fel, musical dalokkal és a tánckar Vaszilenko Eugenia két koreográfiáját is előadja.A teljes programot itt elérhetik.
2013.10.04. 07:06
Szinhaz.hu
"Az Opera amorale mérföldkő az életemben" - Interjú Murányi Mártával
„Opera amorale” címmel május elején mutatta be új összművészeti produkcióját Gergye Krisztián Társulata. Október 30-án és 31-én ismét láthatja a közönség a kortárs tánc-operát, az Átrium Film-Színházban. Az A. E. Bizottság együttes dalainak felhasználásával létrejött egész estés műről, Murányi Márta énekes mesélt. Felidézve a májusi bemutató színpadi pillanatait, azt mondhatom, hogy az „opera amorale” igen magasra tette a lécet. Ez a tánc-opera – az eredeti szándéknak megfelelően – vicces-ironikus módon, valóban a kortárs művészeti szcéna függetlenségi nyilatkozata. Hogy emlékszel, számodra mennyire volt magától értetődő belehelyezkedni a darab világába? Az előadás mérföldkő az életemben, ez volt az első ilyen fajsúlyos operai szerepem. Azt pedig, azt hiszem, mindannyiunk nevében mondhatom, hogy katartikus élmény megélni mindazt, ami a színpadon történik. Olyan szempontból is szerencsésnek tartom magam, hogy több oldalról is megismerhetem a színpadi jelenlétet, miután már pár éve dolgozom színházakban, jelenleg is az Örkényben (a Nemzetiben már nem), s két éve megy a Sanyi és Arankában a Máthé Zsolt rendezte Roadmovie–TH&L. Ebből a szempontból tehát a mostani szerep nem volt akkora kihívás, mint például annak idején a Magyar ünnepben közreműködni - Závada Pál darabját, Alföldi Róbert vitte színre 2010-ben a Nemzeti Színházban – a szerk. -, amikor először találkoztam azzal, hogy miként kell összehangolni a mesterségbeli dolgokat a művészi megoldásokkal. Az „opera amorale”-ban én vagyok a „Magyarék házaspárból” a feleség, és ahogy az összes szereplőnek, úgy nekem is van másik arcom. Azt azonban nem árulnám el, hogy imitátorként kit idézek meg, aki eljön megnézni, biztos rá fog jönni. Ebben az előadásban azt láttam, hogy mennyire kiváló színészek a táncosok is, illetve azt éltem meg, hogy a társművészetek között valóban nincs határ. Krisztiánnal (Gergye Krisztián, a darab rendező-koreográfusa – a szerk.) egyébként is – abszolút jó értelemben! - meg lehet őrülni a színpadon, és aki erre nézőként vevő, az is minden porcikájában átérezheti azt, amiről ez a darab beszél. A májusi bemutató után elolvastam a kritikákat és a nézői véleményeket is a darabról. Egy blogger például azt írta, hogy jó lenne, ha sokszor menne az „opera amorale”, mert akkor kinyílna Gergye Krisztián rétegszínháza a szélesebb közönség felé. Te milyen visszajelzéseket kaptál? Természetesen voltak, akik ismerték az eredeti dalokat, beszélgettem olyan nézővel, aki kívülről fújta a Bizottság számait, ő azt mondta, a mi átiratunk „beszippantotta”. De azt is jó volt hallani, hogy Wahorn Andrásnak (az A. E. Bizottság együttes egyik alapítója – a szerk.) nagyon tetszik az, ami született, mivel nem erőszakoltuk meg a dalaikat, hanem beágyaztuk azokat egy történetbe, és ezáltal jött létre valami új. Azoknak viszont, akik nem ismerték a Bizottság dalait, nyilván nehezebb volt a dolguk. Nekik meg kellett emészteni a hangzásvilágot is, a mondandót is, de ők is vevők voltak ránk – legalább is azok, akikkel beszéltem… Te mit kapsz ettől az előadástól? Érzelmileg is, szakmailag is erősen kapcsolódom ehhez a csapathoz, mindenkivel szeretek együtt dolgozni. Talán ez az első olyan munkám, ahol a próbafolyamat alatt nem görcsöltem annyit, hanem úgy voltam produktív, hogy eldobtam a gátlásaimat, amiből egyébként sok van. Így az sem okozott semmilyen problémát, sőt nagyon viccesnek találtam azt a részt, amikor végighúznak a színpadon, és közben énekelem: „Sírba visznek!” Ezt a jelenetet nemcsak a nézők, a kritika is visszaigazolta, én meg közben megtapasztaltam, hogy azért szeretem az ilyen helyzeteket, mert hihetetlenül felszabadítanak. Merthogy a Bizottság az állat, mondjuk ki! Abszolút! És az egész tényleg csak akkor működik, ha eldobjuk az agyunkat. Lehet, hogy ez az előadás első látásra kaotikus meg provokatív, de szerintem sokkal inkább arról van szó, hogy érzelmileg széles skálán beszél köz- és magánéletről, a zsigeri indulatok erejéről, s azok hiábavalóságáról. Ahogy így hallgatlak, az jutott eszembe, hogy neked, akinek ennyiféle színpadi élete van, olyan érzés lehet, mintha egyszerre több családhoz is tartoznál. Gondoltál már arra, hogy felcseréld a szabadúszó létet egy állandó otthonra? Ez bonyolult problémakör, nem is tudok röviden válaszolni. Minden nap megfordul a fejemben, hogy tulajdonképpen mi is az, amit csinálok. Amikor 2009-ben végeztem a Zeneakadémián, nem tudtam, hogy mit is kezdjek magammal. Aztán szerencsére szép sorban jöttek a különböző feladatok, és ez azóta is tart. Miközben nagyon élvezem a sokszínűséget, és nagy öröm, hogy ennyi helyen dolgozhatok, közben a gondolataimban – ahogy a szabadúszóknál általában -, mindig ott motoszkál a félelem, vajon hívnak-e máshova majd, amikor vége lesz egy munkának. Most sok feladatom van, de ehhez hozzátartozik, hogy szinte minden felkérést el is vállalok. Egyrészt azért, mert kíváncsi vagyok az újabb kihívásokra, másrészt, mert folyamatosan más és más munkákkal találnak meg. Egyszer arra kíváncsiak, hogyan énekelek, máskor meg arra, hogyan harmonikázom vagy zongorázom, és a Roadmovie után hamarosan jön a következő darab, egy Gershwin zenével teletűzdelt Szentivánéji álom, amelyben prózai szerepem is lesz. Ez tehát a színházi része az életemnek, miközben klasszikus értelemben vett énekes is vagyok és a komolyzenei koncerteket, kórus- és szólóesteket sem szeretném elhanyagolni.És akkor még nem említetted az örömzenélést… Valóban! Hamarosan kisebb turnéra indulunk a HANEM zenekarral, négy lemezbemutató koncertünk is lesz, és ezekre a fellépésekre, próbákra is mind-mind időt kell szakítani. De valahogy úgy alakult, hogy nincs olyan feladat, ami ne adna örömet, és ez talán eddigi életem legnagyobb ajándéka. Számomra nincs különbség abban, hogy az „opera amorale” előadásban szerepelek, vagy a HANEM zenekarral lépek fel, mert valamennyi munkámat önmagáért szeretem, ezért nem is hasonlítom őket össze. Summa summarum, maradsz többcsaládos? Ezt az életformát nem én választottam, de közben meg természetesen igen… Az biztos, hogy annak nagyon örülnék, ha némi kötöttségre, értsd: biztonságra azért szert tudnék tenni, például ha egy jó kórusba felvennének…. Vagyis nem bánnám, ha lenne fix pont az életemben, miközben a szabadságomat is megtarthatnám. Az Örkény Színház nekem most olyan, mint egy állandó munkahely, a jó alkotói légkör mellett családi fészek is, olyan kőszínház, ahol mindennek megvan a kialakult rendje, és ez hihetetlen biztonságot nyújt. De hogy válaszoljak a kérdésedre is, úgy tűnik, egyelőre marad a több család.Szerző: Hegedűs Claudia
2013.10.03. 05:00
Szinhaz.hu
A humortalan akkordok öregítenek - Kákonyi Árpád zenei vezető válaszol
Az Örkény Színház társulata idén újabb taggal bővül. A Kék Angyal, a Tóték, a Két néni, ha megindul és a NőNyugat című előadások zeneszerzője, Kákonyi Árpád a színház zenei vezetője lett. Rövid interjút olvashatnak vele.Mi egy zenei vezető feladata egy alapvetően prózai színházban? Azt hiszem, nem különbözik majd attól, amit eddig csináltam. A lényeg az, hogy az ember hasznos része legyen egy alkotói közösségnek. Ha kell, kottát ír, ha kell, hangszert vásárol, korrepetitorkodik, zenét ír, zongorázik vagy dobol vagy gátlástalanul játszik olyan hangszereken, amiken nem is tud, vagy éppen bedob egy ötletet egy megbeszélésen, amitől szerencsés esetben megmozdul valami. Hogyan és mikor kezdtél el zenével foglalkozni? Valójában ez egy szóbeli szerződés volt apámmal. Nyolc évesen karatézni jártam, amit gyűlöltem. Amikor felvetette, hogy járjak zeneiskolába is, megtárgyaltam vele, hogy csak akkor vagyok hajlandó, ha cserébe nem kell többet fehér ruhában bohóckodnom a helyi sportcsarnokban. Belement. Aztán középiskola, Zeneakadémia, mindenütt remek tanáraim voltak, Apagyi Judit, Fuchs Ferenc, Jensen Gabriella, Ábrahám Margit, Fekete Győr István, Vajda János. Végül Selmeczi György közreműködésével kerültem a Színművészeti Egyetemre korrepetitornak. Akkoriban éppen Matkó Tomival együtt egy kocsmában dolgoztunk, én nagyon finom, csupaszív szendvicseket készítettem, ő pedig igazi olaszos, jó erős kávét. Milyen típusú rendezővel könnyebb dolgozni: akinek nagyon konkrét elképzelései vannak a zenéről, vagy aki rád bízza, hogy milyen legyen? Az a fontos, hogy minél konkrétabb elképzelései legyenek az előadás világáról már a próbafolyamat kezdetén. Akkor egy zeneszerző, ugyanúgy, mint bármelyik másik társalkotó, egy koherens világon belül tud gondolkodni, keresgélni, ajánlatokat tenni. A rendező is akkor tud igazán hasznos kritikát megfogalmazni a zenével kapcsolatban, ha azt az összképbe beillesztve tudja hallani. Persze bizonyos klisék mindig működnek, de azokat egy zenész is ugyanúgy próbálja elkerülni, irtani, mint egy színész, vagy egy rendező. A humortalan, szűkített akkordoktól pl. éveket tudok öregedni. Ha egy hosszú útra három CD-t vihetnél magaddal, mi lenne az? Nyilván naponta változik, hogy mi érdekel éppen, nap, mint nap rengeteg olyan zenével, zenei világgal ismerkedem meg, amiket kár lenne kihagyni. De ha már három, akkor Schubert-dalok Dietrich Fischer-Dieskau és Gerald Moore előadásában, Pink Floyd és a Depeche Mode. Forrás: Örkény Színház
2013.10.02. 06:03
Szinhaz.hu
Mácsai Pál: "Fejlődésben kell maradni"
Tizedik évadát kezdi idén az Örkény Színház, ahol októberben Zsótér Sándor első Csehov-rendezésének premierjét tartják Meggyeskert címmel. A színház igazgatóját kérdezte a Fidelio. A Fidelio interjújából:A kérdésre, ha visszatekint az elmúlt évekre, mi valósult meg a kezdeti elképzelésekből, hol tartanak most, Mácsai Pál úgy felelt: “Az önpozicionálás mindig síkos ügy. Kétséges, hogy egyáltalán lehetséges-e. Tizenkét éve kezdtük a munkát, és az elején arra gondoltam, hogy szülessen itt egy új színházi entitás, és ne azzal foglalkozzon, amivel a Madách Kamara foglalkozott. Ez azt jelenti, hogy társulati színház legyen, jó irodalmat játsszon és színházszakmailag legyen kíváncsi. Ez aztán nagyon hamar megvalósult, már az első évad végére látszottak a színház kontúrjai, mert olyan erős volt a késztetés azokban, akikkel csináltuk. Később az is látszott, hogy ki fog tartani a szufla addig, amíg a repertoár lecserélődik, aztán még egy körre, és így tovább. Ebben tehát nincs új. Most az a fő kérdés, hogy ez a színház - amely 6-7 éve önmaga - hogyan tud fejlődésben maradni. És ez éppolyan izgalmas, mint annak idején az, hogy azt a váltást meg lehet-e csinálni” – fejtette ki az igazgató, aki arról is beszélt, hogy két bemutatő is az ő nevéhez fűződik ebben az évadban. “Az egyik az Anyám tyúkja, amelyben a magyar irodalom legismertebb, illetve valamilyen szempontból legjelesebb verseit fogjuk elmondani a színpadon. (...) A másik rendezésem mesedarab, a Csoda és Kósza, amit Czigány Zoltán írt. Élő hangjáték, ami azt jelenti, hogy van a színpadon nyolc mikrofon, és nyolc színész. Óriási kalandok történnek benne az űrutazástól a bádogpizza sütésig, az autós száguldástól a baromfiudvaron való átvágtatásig, tehát rengeteg effekt kell, amiket mind-mind a színészek állítanak elő, a saját hangjukkal” – számolt be Mácsai Pál, aki elárulta, feszített évadra készülnek, de mindig ez van. “Mindig kevés az idő és mindig feszítjük egy kicsit. Jó lenne, hogyha többet tudnánk próbálni, nyugodtabban, ezért azt is elképzelhetőnek tartom, hogy jövőre kicsivel tovább tartjuk az évadot, mondjuk június közepéig” – nyilatkozta az igazgató. A teljes interjút tartalmi partnerünk, a Fidelio oldalán olvashatják.
2013.10.01. 08:04
Szinhaz.hu
Tóték - Bukaresti vendégjáték a Katonában
A Tóték című előadásával Budapestre érkezik a bukaresti Nicolae Balcescu UNESCO Kulturális Központ; a Victor Ioan Frunza rendezte darabot szeptember 29-én láthatja a Katona József Színház közönsége. A bukaresti Nicolae Balcescu UNESCO Kulturális Központ Örkény István Tóték című művének bemutatásával ünnepelte tavaly az író születésének századik évfordulóját - olvasható a budapesti színház közleményében. Mint írják, Victor Ioan Frunza 1992 óta rendez magyar darabokat. A közlemény idézi a rendezőt, aki elmondta, hogy azért szereti a magyar drámaírókat, mert képesek univerzálisan megfogalmazni egy-egy történetet, még akkor is, ha azok jellegzetesen magyar problémákat dolgoznak fel. Örkényt az emberi lélek boncmesterének tartja, aki tragikomikus jeleneteivel teszi emberivé és életszerűvé az egyébként drámai eseményeket.Fotó: katonajozsefszinhaz.hu "A Tóték az emberi jellem eltorzulásának kis panoptikuma, egyik alapkérdése pedig, hogy miért hódol be az épeszű ember szolgálatkészen a hatalomra jutott őrülteknek újra meg újra. A bukaresti előadás sikere is bizonyítja, hogy a Tót család groteszk története bármikor, bárhol érvényes és aktuális lehet" - áll az előadás ismertetőjében. Az Őrnagy szerepét alakító George Costin a Tótékban nyújtott játékáért megkapta a Román Színházi Szövetségtől (UNITER) a legjobb férfi alakításért járó díjat. Az előadásban Tót szerepében Adrian Nicolae, Tótné szerepében pedig Sorin Miron látható, Ágikát és Gizi Gézánét Nicoleta Hancu, a Postást Alexandru Ion alakítja. A produkció díszlet- és jelmeztervezője Adriana Grand.Az előadás román nyelven, magyar felirattal látható.Forrás: MTI
2013.09.27. 07:00
Szinhaz.hu
Szinetár Miklós: "Soha nem soroltam be sehova"
Szinetár Miklós Veszprémben próbálja A víg özvegyet. A rendező többek arról mesélt a 168 Órának, mi vonzza a műben, miért kap sok kritikát, és miért látja úgy, hogy "régi reflexek" alapján ítélik oda a Kritikusok Díját. Lapszemle.A 168 Óra cikkéből: "Kicsiny, eladósodott országban játszódik, amely minden nemes és nemtelen eszközt bevet, hogy pénzt szerezzen. Ez az operett varázslatos, életvidám zene, csak a vége szomorú. Alaphelyzetével, atmoszférájával időtlenül aktuális Kelet-Közép-Európában" - felelelt Szinetár Miklós arra a kérdésre, mi vonzza Lehár művében.Hozzátette, addig folytatja a rendezést, amíg igény van rá, bár az írás egyre jobban érdekli. Nemsokára megjelenik Pályázat című könyvének folytatása is - számolt be Szinetár Miklós.A rendező az interjúban elmondta, munkásságát a rendszerválátás előtt és után is sok kritika érte. "Ösztönözte a támadásokat, hogy soha nem soroltam be sehová. Nem tartottak modernnek, de közben irritáltam a konzervatívokat is. Jó kritikája annak van, aki tartozik valahová. Ezért is szimpatikus nekem – bár alkotóként nyomába sem érek – gróf Bánffy Miklós sorsa. Remekművek maradtak utána, ám elhallgatták, mert nem tartozott sehová" - hangsúlyozta Szinetár Miklós. Fotó: hetivalasz.hu Az ország és a színházi szakma megosztottságát felvető kérdésre Szinetár Miklós így felelt: "Minden színház azzal küzd, miként lehet húsz forintot megspórolni. Működésük kapcsán nem látszik sem kapitalista, sem szocialista modell. Az állam ad pénzt, de nem eleget. Mégsem arról beszélünk, hogyan lehetne másként csinálni. Nem kerül szóba, hogy a színészek többsége életen át nem keres egy lakásra valót. Nincs tisztességes tévés feladat, színvonalas szinkronlehetőség. Minden arról szól: ússzuk meg olcsón, fizessük alul a színészt, vagy dolgoztassunk nímandokkal. És mindeközben paradigmákról, elvekről megy a duma. Nacionalizmusról, liberalizmusról, bezártságról, nyitottságról."Szinetár Miklós leszögezte, 2010 előtt senkit sem rekesztettek ki nemzeti elkötelezettségéért. "Zsámbéki Gábor az egyik legfelkészültebb magyar színházrendező. Sokra tartom a 'köreihez' sorolt alkotókat is. De egy meghatározó véleményformáló csoport részéről valóban létezik kirekesztés. Ők régi reflexek alapján működnek. A kritikusok díjára – ritka kivételektől eltekintve – elsősorban három teátrum jön számításba. A Katona József Színház, az Örkény Színház, illetve az elmúlt években az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színház. A Radnótiban, a Vígben, más pesti színházakban vagy vidéken nincsenek jó produkciók?" - tette fel a kérdést Szinetár Miklós.A teljes interjú itt olvasható.
2013.09.26. 06:14
Szinhaz.hu
Székely Csaba: "Az igazi mű az előadás"
Székely Csaba egymás után másodszor nyerte el a hétvégén a Színikritikusok Díját a legjobb új magyar dráma kategóriájában, ezúttal a Bányavakságért. A drámaíróval még a Bánya-trilógia harmadik része, a Bányavíz Szkéné-beli bemutatója után beszélgetett a Ványa bácsi blog. Lapszemle.A Ványa bácsi blog cikkéből: "Általában nyugodt vagyok, de az előadást azért végigizgulom. Olyankor felnagyítódnak az események, valaki köhög vagy vakarózik, azt hiszem, biztos unja, amit írtam. Az előadás után viszont már elszáll minden félelmem, és úgy gondolom, mi mindent megtettünk, amit lehetett" - mesélt Székely Csaba a premier alatti izgalmakról."A szenvedélyem, a hobbim, mindenem az írás, úgy viszonyulok hozzá, mint Lajkó Félix a zenéhez. De mellette vannak dolgok, amiket kénytelen vagyok megcsinálni. Tíz éve remélem, hogy az írásból megélek, ez most már nem tűnik olyan távolinak" - mondta Székely Csaba.Fotó: Pinceszínház A drámaíró arra kérdésre is válaszolt, hogy került kapcsolatba a színházzal. "Ötödikes koromban írtam egy tanárunkat kiparodizáló jelenetet és azt előadtuk egy iskolai ünnepségen. Ez volt az első drámám. Jártam színházba, mint minden kultúrember, de mivel Aradon, ahol felnőttem, nem volt magyar nyelvű színház, nem kerültem igazán közel hozzá. Csak később, amikor egy sikeres rádiójáték nyomán felvételiztem drámaíró szakra a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemre" - mesélte Székely Csaba. A Bánya-trilógia szerzője elmondta, arra törekszik, hogy darabjainak legyen irodalmi értéke, de drámáit elsősorban színpadi szövegnek tartja. "Az igazi mű az előadás, a dráma ennek csak egyharmada, a másik kétharmadot az előadás alkotói teszik hozzá" - hangsúlyozta.A drámaíró további terveivel kapcsolatban elmondta, szó van róla, hogy az Örkény Színház társulatának ír egy darabot. Székely Csaba elárulta, nagyon szeret így dolgozni, mert ha előtte van a színészek arca, hangja, sokkal könnyebb számára írni, karaktert alkotni. A gyergyói Figura Stúdió Színház társulatára is készít egy darabot, de még előtte, decemberben lesz a bemutatója egy zenés játékának Marosvásárhelyen, a címe: Hogyne, drágám!, Sebestyén Aba rendezésében.A teljes interjú itt olvasható.
2013.09.24. 08:11
Szinhaz.hu
Mamelosn - Női sorsokkal folytatódik a Független Thália Projekt
Mamelosn címmel tartják a Független Thália Projekt idei első bemutatóját szombaton a Thália Színház Új Stúdiójában. A Gólem Színház produkciójában három női sors villan fel.Az alkotók ajánlója:Mamelosn = egy közösség által használt kommunikációs jelrendszer, amivel meg kellene értenem, hogy mi a fenét akar tőlem az anyám, jiddis, ejtsd: mámelos Mi történik akkor, ha három nő férfi nélkül a színpadra kerül? Mi történik akkor, ha a három nőből az egyik az NDK kommunista rezsimjének élharcosa volt, a másik kiábrándult mai német, a harmadik pedig leszbikus és New Yorkba készül?Mi történik akkor, ha ez a három ember egy zsidó családot alkot?A Gólem Színház szeptemberi évadnyitó előadása, a Mamelosn a fenti kérdésekre keresi a választ. Borgula András rendező nem minden célzatosság nélkül választotta a Kleist-díjas, berlini Marianna Salzmann drámáját, amelyben a szembenézés a múlttal és a jelennel elkerülhetetlen. Mit kezdjünk a II. világháború hithű kommunistáival, akik a romokból építettek fel egy országot és most ők is kisemmizettek? Lehet-e élni úgy, hogy nem hiszünk semmilyen eszmében? Ezt nevezzük a 21. század hétköznapjainak? Kerekes Viktória, Huzella Júlia, Kiss Mari (fotó: golemszinhaz.hu) A Mamelosn-ban női sorsok villannak fel, amelyekben ugyan voltak férfiak, de a jelen társtalanul történik meg a szereplőkkel, akárhogy feszülnek neki, hogy saját életüket bármilyen értelmes irányba fordítsák. Ez az igazán remek és finom humorral fűszerezett európai családi és társadalmi dráma 21. század történelmi díszletei között teljes mértékben rólunk szól.A Mamelosn nemcsak témájában, hanem szereposztásában is különleges: Huzella Júlia mellett, aki szinte mindegyik Gólem Színházas előadásban játszik, Kerekes Viktória, az Örkény Színház művésze mutatkozik be Gólem-produkcióban, és öt év szombathelyi játék után ismét Budapesten szerepel Kiss Mari. Marianna Salzmann darabjai az osztrák és német színpadokon népszerűek, az írónő 2012-ben megkapta a fiatal drámaíróknak járó Kleist-díjat. A darabot Varsányi Mari fordította, a látványtervező Galántai Zita, a produkció zeneszerzője Gazda Bence. Az előadást a Thália Színház Új Stúdiójában szeptember 29-én, október 7-én és 26-án is láthatja a közönség.Forrás: MTI, Gólem Színház
2013.09.24. 06:00
Szinhaz.hu
Színikritikusok Díja 2013 avagy az ölelések gálája - Fotósorozat
A Katona József Színház A nép ellensége című produkciója kapta a legjobb előadásnak járó elismerést a Színházi Kritikusok Céhének vasárnapi díjátadóján a Trafó - Kortárs Művészetek Házában, ahol az előző évad legkiemelkedőbb teljesítményeit jutalmazták. A céhtagok legalább évi kilencven premier megtekintése után voksolhattak, idén 23 kritikus adta le szavazatát. A Színikritikusok Díját a legtöbb szavazatot kapó művész, illetve produkció vihette haza. A gála keretében 15 kategóriában hirdettek győztest, az elismerésekért a kategóriák mindegyikében három jelölt volt versenyben.Eszenyi Enikő így nyilatkozott a gála utánEgy kategóriában már korábban odaítélték a díjat: a színikritikusok harmadik alkalommal adományoztak életműdíjat, ezt idén Zsámbéki Gábor rendező, a Katona József Színház volt igazgatója vehette át. A díjazott köszönetet mondott azoknak, akik segítették a pályáját - két nevet kiemelve Nádasdy Kálmánt és Komor Istvánt említette -, valamint rendezőtársainak, akikkel azonos elveket vallottak, színházi műhelyeket próbáltak teremteni. "Most gyakran elgurulni látom azt, amiről mi azt hittük, hogy megtaláltuk" - fogalmazott. Hangsúlyozta: a legtöbb köszönet mégis a színészeknek jár, akik értelmet adnak a rendező munkájának. Mint mondta, a fiataloknak, akik elégedetlenek azzal a vízzel, amelyben úsznak, azt tanácsolja, hogy szerezzenek barátokat és találjanak olyan helyeket, ahol mikroklímát lehet teremteni.Alföldi Róbert is nyilatkozott az RTL-nekA nyertesek listákát itt elérhetik, és képeink is árulkodnak arról, kik kaptak díjat.A díjátadóról képekben:1. Lőrinc Katalin is fellépett.2. Tasnádi István díjat adott át.3. Székely Csaba a Bányavakságért elnyerte a legjobb új magyar dráma / színpadi szöveg díját.4. Bella Máté adta át a díjat Kovács Mártonnak, akit idén is a legjobb színházi zene szerzőjének választottak.5. A gála műsorát Gergye Krisztián a táncra építette.6. Remete Kriszta újra elnyerte a legjobb jelmezért járó elismerést.7. Lőrinc Katalin8. Alföldi Róbert több díjat is átvett: a legjobb rendezés díját Andrei Şerban helyett, és a legjobb díszlet díját Izsák Lili helyett az Angyalok Amerikában című előadásért, amelyet a Nemzeti Színház mutatott be.9. Szalontai Tünde10. Bodor Johanna11. Tasnádi Bencét másodszorra jelölték a legígéretesebb pályakezdőnek. Idén ő viselheti a címet.12. Orlai Tibor produceré, az Orlai Produkciós Iroda alapítójáé lett a különdíj.13. Bodor Johanna táncával Budai Katalinra, a nemrég elhunyt színházkritikusra emlékezett.14. Az előtérben: Tóth Evelin, Bodor Johanna, Szalontai Tünde.15. Hoffer Károly rendező és a Budapest Bábszínház Semmi című előadása nyerte a legjobb gyerek- és ifjúsági előadásért járó díjat.16. A képen: Znamenák István, akit a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában jelöltek.17.18. Tenki Réka, a legjobb női mellékszereplő és Fábián Gábor, a Szputnyik Társulat tagja.19. Tenki Réka20. Bányai Kelemen Barna lett a legjobb férfi mellékszereplő a Bányavakságban nyújtott alakításáért.21. Lőrinc Katalin 22. Lőrinc Katalin és Bánfalvi Eszter ölelkeznek. 23. Bánfalvi Eszter és Mohácsi János ölelkeznek. 24. Mohácsi János rendezőé és az Örkény Színház Liliomfi előadásáé lett a legjobb zenés/ szórakoztató előadás díja. 25. 26. Mohácsi János és Alföldi Róbert ölelése 27. Kovács Márton, Bánfalvi Eszter, Béli Ádám, a Dohány utcai seriff alkotócsapatának tagjai 28. Boros Anna, Lakatos Máté, Matók Szilvia, Némedi Árpád azaz a legjobb független előadás, a Dohány utcai seriff alkotócsapaténak tagjai 29. Gergye Krisztián, Tóth Evelin, Szalontai Tünde 30. Kulka János adta át a legjobb női főszereplőnek járó díjat. 31. A legjobb női főszereplők, azaz Csákányi Eszter és Eszenyi Enikő. 32. Csákányi Eszter 33. Eszenyi Enikő 34. Bíró Kriszta adta át a legjobb férfi főszereplő díját. 35. László Zsolt Stohl András helyett vette át a legjobb férfi főszereplő díját. 36. Fullajtár Andrea köszöntötte az életműdíjas Zsámbéki Gábort. 37. Zsámbéki Gábor 38. Szikszai Rémusz és Alföldi Róbert 39. Bodor Johanna és Szalontai Tünde 40. Molnár Piroska adta át a legjobb előadás díját. 41. Lőrinc Katalin 42. A táncosok 43. 44. Tóth Evelin 45. Női és férfi kórus kísérte a gálát. 46. 47. Gergye Krisztián a gála rendezője.Fotó: foto.szinhaz.hu / Czupi Dániel, Tóth BertaSzínház.hu
2013.09.24. 05:00
Szinhaz.hu
Októbertől újra vár a KékSzobaHall
Októbertől újra várja látogatóit vasárnaponként este 7-től a Budapest Jazz Clubban a KékSzobaHall színházzal, zenével, irodalommal és rendhagyó beszélgetésekkel. Októberben többek közt Sándor Pál, Für Anikó, Jordán Tamás és Parti Nagy Lajos is vendég lesz. A Kékprodukció 2013 februárjában indította útjára a KékSzobaHall elnevezésű programsorozatot a Budapest Jazz Clubban (XIII. Hollán Ernő u. 7.) azzal a céllal, hogy legyen egy hely, ahol találkozhatnak mindazok, akik szívesen néznek színházat, hallgatnak zenét, szívesen cserélnek gondolatokat, kíváncsiak a világra és egymásra és szeretnek játszani.A vasárnaponként megrendezésre kerülő színházi, zenei, irodalmi esteken a Kék Művészügynökség által képviselt alkotók és barátaik lépnek színpadra. A szervezők hétről hétre igyekeznek olyan alkalmakat teremteni, hogy érdemes legyen összejönni és együtt tölteni a vasárnap estéket.Sándor Pál (fotó: nol.hu)Október 6-án folytatódik Veiszer Alinda Felcserélt életek című beszélgetéssorozata. Ezen az estén Sándor Pál, a Bohóc a falon, a Régi idők focija, a Ripacsok és még számos, sokak számára meghatározó élményt nyújtó film rendezője és Till Attila, vagyis Tilla, az ország egyik legismertebb médiaszemélyisége játszik el a gondolattal: milyen is lenne, ha szakmát, pályát, életet cseréltek volna. Október 13-án kerül sorra az Örkény (Egypercesek) kalapban című formabontó irodalmi-színházi est. Az alkotók számítanak a nézők aktív közreműködésére is: az előadás meghatározott pontjain a közönség kalapból sorsolja ki nem csak az elhangzó egyperces címét, hanem az azt előadó színész, Bíró Kriszta, Für Anikó és Kálid Artúr nevét is. Sőt, arra buzdítják a nézőket, hogy válasszanak és hozzanak magukkal kedvenc egypercest a közös játékhoz!József Attila Freud nyolcvanadik születésnapjára írott költeményét választotta önálló estjéhez címadónak és mottónak Jordán Tamás. Az Amit a szívedbe rejtesz - József Attila pszichoanalitikus naplója a Radnóti Színház egykori emblematikus előadása, amely a Szabadötletek jegyzékének szövegein keresztül enged bepillantást a költő gondolataiba, érzéseibe, vívódásaiba. Az előadás október 20-án látható, kizárólag 18 éven felüli nézőknek ajánlják.Irodalom és zene találkozik október 27-én Parti Nagy Lajos Mi történt, avagy sem című felolvasóestjén, hiszen a most megjelenő új novelláskötetből elhangzó szövegek, azok nyelvi leleményei, játékossága, hangulata inspirálja az ütőhangszereken közreműködő Dés András improvizációit.November 3-án a KékSzobaHallban tartja Keresztül Európán című új lemezének előbemutatóját Tompos Kátya és Hrutka Róbert állandó zenésztársaik közreműködésével. Az album zenei utazás Angliától Oroszországig, a két kultúra, Kelet és Nyugat találkozása, dalok angol, francia, bolgár, magyar és orosz nyelven. Az est után a művészek dedikálják a helyszínen megvásárolható lemezt. Színház.hu
2013.09.23. 07:02
Szinhaz.hu
Színikritikusok Díja 2013 - Ők a nyertesek
A Színházi Kritikusok Céhe idén 33. alkalommal nyújtotta át a Trafóban az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit elismerő Színikritikusok Díját. Íme a nyertesek listája.A céhtagok legalább évi 90 premier megtekintése után voksolhattak, és az vihette haza a díjat a Trafóban rendezett ünnepség után, aki a legtöbb szavazatot kapta. A 15 kategória mindegyikében 3-3 jelölt versengett. A háromtagú szavazatszámláló bizottság összesen 910 voksot számolt össze. A szavazatok összesítése alapján a színházak képzeletbeli versenyében három fővárosi színház állt a dobogón: a legtöbb jelölést a Nemzeti Színház, a Katona József Színház és az Örkény Színház művészei, illetve előadásai kapták. A listát a Nemzeti Színház négy előadása vezette összesen 12 jelöléssel.2013 életműdíjasa Zsámbéki Gábor lett. A közönség számára is nyilvános est rendezője Gergye Krisztián rendező-koreográfus volt.Tartalmi partnerünk, a Fidelio tudósítását itt találják.Ők a nyertesek - SZÍNIKRITIKUSOK DÍJA 2012/2013A legjobb új magyar dráma / színpadi szöveg:SZÉKELY CSABA: Bányavakság A legjobb előadás: A NÉP ELLENSÉGE Katona József Színház rendezte: Zsámbéki Gábor A legjobb rendezés:ANGYALOK AMERIKÁBAN Nemzeti Színház rendezte: Andrei ŞerbanA legjobb zenés/szórakoztató előadás:LILIOMFI Örkény Színház rendezte: Mohácsi János A legjobb független színházi előadás:A DOHÁNY UTCAI SERIFF Füge Produkció – Kaposvári Egyetem rendezte: Mohácsi JánosA legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: SEMMI Budapest Bábszínház rendezte: Hoffer KárolyA legjobb női főszereplő megosztva:CSÁKÁNYI ESZTER A 42. hét Pintér Béla és TársulataésESZENYI ENIKŐ Jóembert keresünk Vígszínház A legjobb férfi főszereplő:STOHL ANDRÁS Mephisto Nemzeti Színház A legjobb női mellékszereplő: TENKI RÉKA Sirály Nemzeti SzínházA legjobb férfi mellékszereplő: BÁNYAI KELEMEN BARNA Bányavakság Yorick Stúdió – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata A legjobb díszlet:ANGYALOK AMERIKÁBAN Nemzeti Színház tervezte: Izsák LiliA legjobb jelmez: Fotó: Gordon Eszter LILIOMFI Örkény Színház tervezte: Remete KrisztaA legjobb színházi zene:A DOHÁNY UTCAI SERIFF / LILIOMFI Füge Produkció – Kaposvári Egyetem / Örkény Színház szerző: Kovács MártonA legígéretesebb pályakezdő:TASNÁDI BENCE Katona József Színház Különdíj:ORLAI TIBORnak produceri tevékenységéértSzínház.hu
2013.09.22. 19:53
Szinhaz.hu
Hétvégén Színházi Korzóvá válik az Andrássy út
Szeptember 22-én közel nyolcvan színházi társulat várja az érdeklődőket az Andrássy úti Színházi Korzón. 2011-ben ezt írta a rendezvényről a Revizoronline: “Egy hely, ahol megfér egymás mellett az ír néptánc, a musicalsláger, a kortárs tánc, a bábszínház – és mindezen műfajok közönsége. Egy rendezvény, ahol a gyanútlan színházlátogatók egy előadás szereplőivé válhatnak, a színészek pedig akár észrevétlenül vegyülhetnek el a tömegben.”A szervezők az idei évben sem szeretnék alább adni, céljuk, hogy az Andrássy utat Színházi Korzóvá változtassák egy nap erejéig szeptember 22-én, a Nagymező utcától a Káldy utcáig.Idén is ott leszenk a legfontosabb független és kőszínházi társulatok, alkotók, befogadó helyek. Az utcai performanszok mellett a közel 80 színházi standnál jegyeket lehet vásárolni, színészekkel lehet találkozni, miközben a nagyszínpadon egész nap zenés-táncos produkciókkal várják a színházbarátokat és a kulturált szórakozásra vágyó gyerekeket, fiatalokat, idősebbeket, külföldieket.Részletes színpadi program: LISZT Színpad (Liszt Ferenc tér) 10.30-11.00 Katáng: Tarkabarka dalok 11.10-11.40 Budapest Bábszínház: Boribon és barátai (részlet) 11.50-12.30 Bohócok a Láthatáron: Cirkusz Ödön küldeménye 12.40-13.10 Erin: Kavalkád (részlet, ír sztepptánc) 13.20-13.35 Hagyományok Háza - Magyar Állami Népi Együttes: Szép magyar táncok (kamaraelőadás) 13.45-14.05 KET: Horda - (részlet, táncelőadás) 14.15-14.35 Duda Éva Társulat: Virtus (részlet, táncelőadás) 14.45-15.15 Katona József Színház: Katona-dalok 15.30-16.00 József Attila Színház: Divatbemutató az évad jelmezeiből 16.10-16.40 Pesti Magyar Színház: Harmadik Figyelmeztetés 16.50-17.00 Szkéné Színház - Psix Project: 11 (részlet, táncelőadás) 17.10-17.30 Örkény Színház: Zenés összeállítás a Tóték c. előadás dalaiból 17.40-18.00 Centrál Színház: Beatles-koncert FÜGE Színpad (Székely Mihály utca) 11.00-11.30 Petőfi Musical Stuidó: Játsszunk musicalt! 11.40-11.55 Mimage Pantomim Színház: Egyenlítők 12.00-12.15 Játékszín: Ketten pizsamában 12.30-12.50 Zéró Balett: Süti, bor, tánc, szex 13.00-13.30Holdvilág Kamaraszínház: Archivatal 13.40-14.10 Hólyagcirkusz: Elszédülés koncert 14.20-14.50 Trojka Színházi Társulás: A kastély 15.00-15.15 Gólem Színház - Marianna Salzmann: Mamelosn 15.30-16.10 Momentán Társulat: RögvEst (improvizációs színházi előadás) 16.20-16.50 HADART: Vérszipoly (vámpírmusical) 17.00-17.20 Tünet Együttes: Nem emlékszem, hogy így neveltek volna 17.30-18.00 Magyarock Dalszínház: Kalandos, romantikus, zenés álmok (musical egyveleg)
2013.09.20. 05:00
Szinhaz.hu
Bányavíz - A trilógia harmadik darabja a Szkénében
Székely Csaba drámatrilógiájának harmadik részét szeptember 17-én, kedden 19 órától láthatja először a közönség Csizmadia Tibor rendezésében a Szkéné Színházban.Ősbemutatóra készül Csizmadia Tibor vezetésével a már jól összeszokott csapat a most diplomázott Márkus Sándorral kiegészülve: a Bányavakság után a Bányavíz bemutatója is a Szkénében lesz.Bányavíz felolvasó-színház - Márkus Sándor és Kaszás Gergő a POSZT-on (fotó: Simara László)A darab történetének helyszíne egy székely falu valahol egy bányavidéken. A trilógia harmadik részében a korábbi művekben sokat emlegetett plébános és az ő különös szeretője körül forog a történet. A kívülálló hős ezúttal Márton, akit a pap a nevelt fiaként emleget és, aki szobrokat farag, verseket ír és arról ábrándozik, hogy majd kiszakad innen, máshol próbál szerencsét. A pap szerepében Kaszás Gergő, házvezetőnőjeként Bozó Andrea, a tanító szerepében Tóth József, annak lányaként Eke Angéla látható, Márton szerepét pedig Márkus Sándor alakítja. A látvány Cziegler Balázs munkája, az előadás dramaturgja Lőkös Ildikó.Csizmadia Tibor (fotó: Trokán Nóra)Székely Csaba trilógiájának első darabja, a Bányavirág a Színházi Dramaturgok Céhe, majd a Színházi Kritikusok Céhe szerint is az évad legjobb drámája lett, a szerző megkapta érte a Szép Ernő-jutalmat. A fekete humorral átszőtt drámát a marosvásárhelyi Yorick Stúdió és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata közös produkcióként tűzte elsőként műsorra Sebestyén Aba rendezésében. Magyarországon Csizmadia Tibor állította először színpadra a Pinceszínházban, később a Nemzeti Színház is bemutatta az előadást. A második mű, a Bányavakság már szintén színpadra került Csizmadia Tibor rendezésében, méghozzá épp a Szkénében. Az ősbemutatót Marosvásárhelyen tartották. A trilógia harmadik darabja, a Bányavíz az Örkény István Színház drámapályázatát nyerte meg. A három drámát a Magvető Kiadó is megjelentette egy kötetben Bányavidék címmel.Székely CsabaKritikus szemmel a Bányavízről: „...a harmadik darabban elsősorban az oktatás-nevelés problémája foglalkoztatott. Az a kérdés, hogy ezt milyen mélyebb szándék mozgatja. Milyen viszonyban vannak a tanárok és a diákok, hogy zajlik a nevelés szellemi, lelki szinten? Tágabban: milyen viszonyban vagyunk a vallásunkkal, az öregeinkkel, az őseinkkel? Ebből a szempontból talán a harmadik a legkomplexebb darab, bár ez is egy cselekéményszálon fut, de több rejtett kérdést tesz fel, mint a másik két darab, s ezt talán kevésbé direkt módon teszi. Így teljesen ellentéte a Bányavakságnak, ami egy harsány darab, ez pedig egy finomabb, lágyabb mű.” (Sándor L. István interjúja Székely Csabával, Ellenfény, 2012/5.)„Mitől lett olyan jelentős ez a trilógia? Egy hagyománytagadás, de egyúttal azonnal egy hagyományteremtés is jellemzi, ami nagyon ritka. Bátor, szókimondó, traumatikus problémákba nyúl bele. Így szembesít azzal, hogy mi van az egyre virulensebb szélsőjobbal, a román-magyar viszonnyal, az egyházakkal. A valóságból indul el, és a valóságból röppen föl egy költői világba.”(Radnóti Zsuzsa, dramatrug, Székely Csaba drámakötetéről, Nyílt Fórum 2013)Ősbemutató: szeptember 17-18. - 19 óraTovábbi előadások: október 9-10. - 19 óra Szkéné SzínházForrás: Szkéné Színház
2013.09.16. 06:00
Szinhaz.hu
Bizakodva néztek a jövőbe
Harmadik éve kezdi kerti partival az évadot a budapesti Örkény Színház. A béke szigetének is mondhatnánk, ahol még egy Nézzünk bizakodva a jövőbe feliratú kitűzőt is megvehetünk: ha másért nem, hát mert októberben elkezdődik a színház előtti Madách tér felújítása.
2013.09.10. 10:50
Nol.hu
Bizakodva néztek a jövőbe
Harmadik éve kezdi kerti partival az évadot a budapesti Örkény Színház. A béke szigetének is mondhatnánk, ahol még egy Nézzünk bizakodva a jövőbe feliratú kitűzőt is megvehetünk: ha másért nem, hát mert októberben elkezdődik a színház előtti Madách tér felújítása.
2013.09.09. 23:30
Nol.hu
Bizakodva néztek a jövőbe
Harmadik éve kezdi kerti partival az évadot a budapesti Örkény Színház. A béke szigetének is mondhatnánk, ahol még egy Nézzünk bizakodva a jövőbe feliratú kitűzőt is megvehetünk: ha másért nem, hát mert októberben elkezdődik a színház előtti Madách tér felújítása.
2013.09.09. 16:50
Nol.hu
"Megpróbáltam szembenézni önmagammal" - Latinovits Zoltánra emlékezünk
1931. szeptember 9-én született Latinovits Zoltán. A színészlegendára emlékezünk múltidéző cikkünkkel, melyben egy korai interjút is olvashatnak. Pilinszky János: In memoriam Latinovits Zoltán „Kellene írni egy olyan darabot, ami csupa kérdésből állna. Vagy olyat, amiben csak kopogtatnának. Az elsõ fölvonásban csupa kisgyerek kopogtatna, a másodikban csupa aggastyán. A harmadik fölvonásban a szín üres lenne, és most a csukott ajtókat bentrõl kifele döngetnék.”Latinovits Zoltán pályájáról röviden:1931. szeptember 9-én született Budapesten és 1976. június 4-én halt meg Balatonszemesen Latinovits Zoltán, a magyar színházművészet egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Apja, Latinovits Oszkár délvidéki földbirtokos fia születése után egy nappal elhagyta a családot, a Gundel-famíliából származó anyja később Frenreisz Károly belgyógyászhoz ment férjhez, e házasságból született Bujtor István színész és Frenreisz Károly zenész. Latinovits érettségi után asztalos tanonc, hídépítő munkás volt, majd a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán tanult. Magas szinten kosárlabdázott is, s szenvedélye volt a vitorlázás. A gimnáziumi színkörben egy epizódszerepben figyelt fel rá Bajor Gizi, aki a legenda szerint azt mondta neki: magának feltétlenül színésznek kell lennie. 1956-ban építészmérnöki diplomával szerződött a debreceni Csokonai Színházhoz, egy év múlva Miskolcra került, s a társulat vezető színésze lett. 1960-ban Pavel Kohout Ilyen nagy szerelem című drámájában partnere a vendégszereplésre meghívott Ruttkai Éva volt, s életre szóló szerelem szövődött köztük, ők voltak a magyar színházi élet első álompárja.A képre kattintva tovább olvashat.Latinovits 1962-től a Vígszínház, 1966-tól két évig a Thália Színház, majd 1969 és 1971 között ismét a Vígszínház tagja volt. Ezután a fővárosban gyakorlatilag bojkottra ítélték, így a veszprémi Petőfi Színháznál dolgozott, ahol rendezőként is bemutatkozhatott. Utoljára az Operettszínházban Békeffi István A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak című zenés játékában lépett színpadra, de erejéből csak kilenc előadásra futotta. Számtalan színpadi szerepe közül talán a legemlékezetesebb Rómeó, Cipolla: (Thomas Mann: Mario és a varázsló), a festő (Arthur Miller: Közjáték Vichyben), az őrnagy (Örkény István: Tóték). Latinovits kiváló volt Ady Endre, József Attila, Illyés Gyula verseinek előadójaként is. Utolsó rádiófelvételén, 1976. június 3-án a Rákóczi induló című dokumentumjátékban Ady Két kuruc beszélget című versét mondta el. Színpadi alakításait szuggesztív indulatok, belső tűz, az érzelmek és az értelem harmóniájából fakadó ábrázolás, egész munkásságát a megszállottság és a kérlelhetetlen igényesség jellemezte. Ő maga mondta: “Igazságomból nem engedtem soha, káros szenvedélyem a dohányzás, meg az, hogy tehetségtelen, ezért rosszakaratú emberekkel összeférhetetlen vagyok”. Sokat viaskodott a hatalom képviselőivel és színházi feletteseivel, de soha nem hozhatta létre az általa elképzelt színházat a hozzá hasonló szemléletű színészek és színházi emberek közreműködésével. Idegei felőrlődtek, egymást érték a kórházi kezelések, állapota egyre rosszabbodott. A mai napig vitatott, hogy 1976. június 4-én öngyilkossági szándékkal lépett-e a vonat elé a balatonszemesi vasúti átjáróban vagy baleset történt. A helyi temetőben nyugszik, s Szemesen működik 1984 óta a Latinovits Zoltán Emlékmúzeum is. 1966-ban Jászai Mari-díjat, 1970-ben Balázs Béla-díjat, 1975-ben érdemes művészi címet kapott. A Kossuth-díjjal 1990-ben posztumusz tüntették ki, összegyűjtött írásai 1985-ben jelentek meg. Születésének évfordulóján több emlékesten is megidézik emlékét, s az ő nevét veszi fel a Gundel étterem kávézója, ugyanis a színész a ház első emeletén jött a világra.Latinovitsról saját szavaival:Forrás: OSZMI, Színház.hu
2013.09.09. 13:05
Szinhaz.hu
"A világ költőisége érdekel" - Interjú Gáspár Ildikóval
Beszélgetés Gáspár Ildikóval, az Örkény Színház dramaturgjával, aki az idei évadban Schiller Stuart Máriáját fogja rendezni. - Idén a Peer Gyntért és az Amphitryonért a POSZT-on a legjobb dramaturgnak járó díjat kaptad meg, majd jelöltek – másodszor – a Kritikusok díjára is. Fontosak neked ezek az elismerések?- Jólesik, de nem halok bele, ha nincs. Inkább azért jó, mert megerősíti az ember helyzetét. Vannak bizonyos körök, amiket nem kell lefutni, ugyanis nem feltétlen tudom magamat mindig úgy képviselni, ahogy kellene. Akkor egy ilyen elismerés megoldja ezt helyettem. De az sem jó, ha a szimpátia a pozíciódnak, a díjaidnak szól.- Középiskolásként még a színészet érdekelt, aztán dramaturg lettél, most már rendezel is. Hogy lesz egy színészből dramaturg, a dramaturgból rendező?- Mindig is érdekelt a rendezés, már 16 évesen is. Ez akkor még ösztönös dolog volt. De azt gondoltam, hogy biztosan nem menne. Alapvetően kishitűségből. Meg azzal a sztereotípiával találkoztam, hogy jaj, szőke kislány, mit akarsz a kis vékony hangocskáddal, egy rendező legyen férfi, tudjon üvölteni, legyen agresszív. Akkor én elfogadtam, hogy ez nem az én utam.- Alapvetően ez tényleg egy férfias szakma, nagyon kevés női rendezőt tudunk mondani.- Ez nem minden országban van így, vannak helyek, ahol ugyanannyi női rendező van, mint férfi. Kérdés, hogy ennek nálunk mi az oka. Szerintem az egyik az, hogy férfiak felvételiztetnek a rendező szakra, és alapvetően fiúkat vesznek fel, esetleg egy-két lányt, akiknek aztán ehhez a férfiszemszögű gondolkodáshoz kell alkalmazkodniuk, hiszen ez van elfogadva egyetlen létezőként. Persze drukkolok nagyon a lányoknak, hogy le tudják dobni ezt a kényszert. Egy női szemszög nálunk nem ugyanolyan súlyú, mint egy férfié. Pedig nincs olyan, hogy csak egy férfi vagy csak egy nő lehet jó vezető, ez nem nemtől függ. - Még mindig ott van benned a küzdelem, a bizonyítási vágy? Hogy nem csak egy pici, szőke kislány vagy?- Most már nincs: bebarnultam, középkorú anyuka vagyok, és ez más, mint huszonéves kiscsajnak lenni. Azon múlt, hogy el kellett hinnem, hogy én ezt tudom csinálni. Először is elhittem, hogy fel tudok nevelni egy gyereket, ez sokat segített. Aztán Mácsai Pali kitartó unszolására nekivágtam a Két néninek. Amikor elkezdtem rendezni, az első pillanattól fogva jól éreztem magam. Régen azt gondoltam (mert így tapasztaltam), egy rendezőt a hatalmi helyzete is kell, hogy motiváljon. De engem ez sosem érdekelt. És akkor a Két néni rendezése alatt kiderült, hogy nekem az a motiváció, hogy ezen a csatornán keresztül tudom a bennem összegyűlt dolgokat közölni, megszabadulok egy csomó szorongástól, feloldódom benne. Attól is tartottam, hogy elég érzékeny az idegrendszerem, összeomlanék, hisztérikus lennék. Nagyon meglepő volt, hogy épp az ellenkezője történt, a teljes megnyugvás, mert éppen a felelősségvállalás veszi le rólam a stresszt. - Dramaturgként megvan benned ez a stressz?- Meg, főleg azért, mert sokszor nem tudom, hogy mennyire nyomhatom a saját ötleteimet és a véleményemet. Vékony a határ aközött, hogy ráerőszakolom-e valakire az akaratomat, vagy segítek neki. Általában ebben szoktam őrlődni. Félgőzzel viszont semmit sem tudok csinálni, vagy képviselek valamit, vagy nem. Vagy hiszek az egészben, vagy kívülálló maradok, de akkor nem tudok hozzátenni semmit. - Háy Gyula, a Vígszínház egykori dramaturgja azt mondta, hogy a dramaturg egy olyan pelikán, aki a saját vérével eteti a többieket. Sokszor hallani, hogy a dramaturgnak fel kell adnia önmagát és másokat segíteni. Te ezzel egyetértesz?- Kétségtelen, hogy nem a sikerről és az elismerésről szól ez a szakma. De ez egy önsajnáló hozzáállás, szokták panaszolni dramaturgok, hogy milyen rettenetes dolog, hogy csak ad az ember és nem kap. Ez nem így van. Nagyon sokat kapok vissza a munkatársaktól. Már az is jó érzés, hogy egyáltalán szükség van a munkámra, az ember úgy érzi, hogy helye van a világban. Ez egy dialógus, mint minden alkotás, vagy a színésszel, a rendezővel, a tervezővel vagy a zeneszerzővel, persze az ideális az, amikor többen vagyunk ebben a dialógusban, és konferenciabeszélgetéssé változik. De az biztos, hogy sok olyan pillanat van, amikor nekem kellene a leghiggadtabbnak és a legbölcsebbnek lenni, és ez nem mindig sikerül.- A színészetet teljesen feladtad?- Én akkor ezt eldöntöttem, amikor érettségiztem, valami a színpad másik felére húzott. Volt bennem valami ellenérzés, hogy színészként majd azt fogom csinálni, amit mások mondanak, azt fogom játszani, amit lehet, hogy nem is akarok. Ez egy erős ellenérv volt. Szerettem játszani, és utána hiányzott is, de legalább annyira érdekelt az, hogy rálátásom legyen a munkafolyamat egészére. Ezek ösztönök, amik valamerre lökik az embert.- Azon nem gondolkodtál még, hogy darabot írj?- Nem tudom, hogy mennyire tudok jól írni, néha azt érzem, hogy meg tudok írni egy jelenetet, néha meg azt, hogy nem. Lehet, hogy ennek is eljön az ideje, nem mondom, hogy soha nem lesz ilyen. Meg kell, hogy szülessen az emberben, hogy ez legyen az a bizonyos csatorna, amin keresztül meg kell nyilvánulnia.- Más, mint a rendezés, egy befelé fordulás szükséges hozzá.- Igen, és vannak is olyan korszakaim, amikor erősen bennem van az elszigetelődésre való vágy, a befelé fordulás, hogy belül találjam meg a dolgokat. Egyébként, ahogy öregszem, egyre inkább.- Amikor rendezel, rá tudod magad bízni a dramaturgodra?- Ari-Nagy Borival dolgoztam először, másodszor pedig Khaled-Abdo Szaidával. Nekem az egy természetes állapot, hogy ott van valaki, akit meg tudok kérdezni, beszélgetünk, végül hozok egy döntést. A rendező dolga az, hogy döntéseket hozzon, nem az, hogy mindent ő találjon ki. De a szövegen való munka akkor is közös szokott lenni, ha én vagyok a dramaturg. Mikor rendezek, el is várom, hogy mindenki hozzászóljon, nem egyfolytában, persze, mert akkor káosz van. Aztán legfeljebb azt mondom, hogy én ezt most nem így gondolom. Mert hiszen bármit be lehet építeni, még a hibákat és a tévedéseket is. Az a jó alkotófolyamat, ahol mindennek helye tud lenni, az ügyetlen lépéseknek is.- 2005 óta vagy az Örkény Színház tagja, fontos neked ehhez a társulathoz tartozni?- Persze, szeretem ezt a helyet. Dolgoztam más színházakban is, és sehol sem éreztem igazán jól magam, csak itt. Aminek az lehet az oka, hogy ez egy induló társulat volt, és nem egy zárt közösségbe csöppentem. Nem éreztem, hogy meg kell felelnem valami általam nem ismert kódrendszernek: amikor fogalmad sincs, hogy miért rossz az, amit mondtál, csak látod a pofavágásokat, érzed a feszültséget a levegőben. Nehezen tudom kezelni a hierarchikus berendeződéseket, amikor nem lehet megszólalni, mert ez csak XY privilégiuma. Nem hiszek az autoritáson alapuló rendszerekben, mert szerintem egy közösségben legitim módon kell, hogy jelen legyen az, aki irányítja. Nem gondolom, hogy az bárkit igazol, hogy tíz évvel ezelőtt csinált valami fontosat. Mindig újra és újra bizonyítani kell. Nálunk is biztosan van elkényelmesedés, meg öregedés is, hiszen már tíz éve csináljuk, legalább annyival mindenki öregebb lett; de a kíváncsiság is jelen van ebben a társulatban.- Van akinek a véleménye nagyon számít neked? Akivel a bemutató előtt megnézeted az előadást?- Ez nem azon múlik, hogy kinek adok jobban a véleményére, hanem inkább azon, hogy ki az, akinek abban az erősen védtelen állapotban meg merem mutatni az előadást, és azt merem mondani, nézd meg, mert szeretném, hogyha látnád. Ascher Tamást alapvetően a mesteremnek tartom, de ez nem azt jelenti, hogy mindent elfogadok, amit mond. Mácsai Pali is nagyon jól tud hozzászólni. Kárpáti Péter véleménye is fontos. És a színészkollégáké, Gálffié, Pogányé és a szoros munkatársaké, akik abban a munkában épp nincsenek benne – Izsák Lilié, Polgár Csabáé, Kákonyi Árpié, Hámori Gabié és még sorolhatnám. Leginkább a gondolkodást segíti egy ilyen beszélgetés. Ha megbökdösnek egy pontot, akkor valószínűleg ott valami probléma van, még akkor is, ha esetleg olyan javaslatot tesznek, amivel nem tudok azonosulni. Azon viszont el kell gondolkozni, hogy mi lehet a gond, mi az, ami miatt az adott pont feltűnik, esetleg félreérthető vagy zavaros. - És a kritika? Például a Két néninél megjelent egy kritika Két néni, ha uncsi címmel. Ezek kiborítanak?- A színészeknek esik rosszul alapvetően egy ilyen kritika, persze nekem is, de ez ugyanaz, mint amit kérdeztél az elején, az elismeréssel kapcsolatban. Ha tudom, hogy valami milyen, akkor alapvetően nem érdekel, mit írnak róla. Azért nem jó, ha sok rossz kritika jelenik meg, mert az emberek esetleg azt gondolják, hogy tényleg rossz az előadás, és el se jönnek megnézni. Mindkét rendezésemnek meg kell(ett) találnia a közönségét. A Két néni inkább azokat a huszonéveseket tudja megszólítani, akik vevők erre az abszurd humorra, és az időseket, akik már tudják, miről van szó, és még nevetni is tudnak rajta. A Kivi középiskolásoknak készült, és náluk-velük működik is. Ott azt tapasztalom, hogy a kritikusok kevésbé tudják venni. De egy fiataloknak szóló előadást miért kéne egy kritikusnak úgy befogadni, ahogyan egy 16 éves fiatalnak? A Kivi osztálytermi előadásnak készült, ezért különösen fontos nekem. Voltunk már vele iskolákban és nagyon nagy élmény volt. El tud távolodni az ember egy polgári kőszínházban a valóságtól. Ha elmész vidékre, egy osztályba, egészen más a kiindulópont: a színházi helyzet is valódi. Ők a fejükben egy filmet látnak, és úgy is beszélnek róla. Őszintén, közvetlenül. A Kivi hajléktalan gyerekekről mesél a középosztály gyerekeinek. Egyrészt, hogy kapjanak egy képet az olyan közösségről, ahol az összetartásnak valódi tétje van, másrészt, hogy nyitottabbak legyenek. Attól, hogy megszereted a történet szereplőit, emberekké válnak - és intellektuális erőszakoskodás nélkül leszel nyitottabb a társadalomnak erre a rétegére.- Tudatos, hogy első rendezésedben, a Két néni, ha megindulban is két nő a központi figura, és a Stuart Máriában is? Mindkét darabban vannak körülöttük férfiak, de alapvetően a két nőről szól, akik egymásnak feszülnek.Igen, ez biztosan nem véletlen – bár a Két néninél nem volt tudatos. Ott alapvetően a műfaj érdekelt: az abszurd és a sanzonvilág keveredése. Persze, mikor csináltuk, már úgy éreztem, hogy mindkét nő én vagyok. Az is, aki beleveti magát az életbe, és az is, aki csak távolról figyeli.- És a Stuart Máriában mi érdekel?A Stuart Mária régi vágyam. Ez a történet számomra alapvetően arról szól, hogy az ember hogyan öl meg valamit magában azért, hogy megszabaduljon attól az állapottól, amelyben kevésnek és bizonytalannak érzi magát. Erzsébet és Mária ugyanannak a nőnek a két arca.- A Bárkán volt Zsótér Sándornak egy Stuart Mária rendezése, ahol Spolarics Andrea játszotta mindkét nőt. A gondolat hasonló: egy nőnek a két személyisége.- Igen, nagyon szerettem azt az előadást. Képileg, vizuálisan nagyon tiszta volt. A gondolat azonban nem ugyanaz, mint az enyém. Számomra az az előadás arról szólt, hogy adott egy depressziós ember, aki ily módon szabadul meg a betegségétől. Az egy gyógyulás volt. Az én olvasatomban inkább egy önfeladás történik: elpusztítjuk azt, amitől szenvedünk, és ettől még kevesebbek leszünk. De hát ez egy tragédia: vagyis a rossz döntésről szól, amelynek következtében így vagy úgy, de mindenkinek rosszra fordul a sorsa. Szerintem a két nő között egyenrangú viszony van, bármelyik lehetne győztes. Persze, az egyik (látszólag) helyzeti fölényben van, de azért ez egy meccs. Azokból a Stuart Mária rendezésekből, amiket láttam, mindig hiányzott a férfiak szerepe. A két nőnek jutalomjáték szokott lenni, a férfiak meg statisztálnak körülöttük. Pedig ez egy nagyon jól megírt darab, jó szerepekkel, olyan, mint egy krimi. Mennek a játszmák, a nők játszanak a férfiakkal, a férfiak a nőkkel, a férfiak pedig egymással. Ki kit mire használ föl. Végig ott a lehetőség, hogy az egyik, vagy a másik oldal nyer. Egyáltalán nem eleve leosztott dolog ez, és a férfiak ugyanúgy mozgatják az eseményeket, mint a nők.- Az aktuálpolitika érdekel? Adja magát egy történelmi darabnál.- Engem a politika nem az aktualizálás, hanem a filozófia szintjén érdekel. Éppen az az érdekes a Stuart Máriában, hogy a politika emberi viszonyokban jelenik meg. A szerelem, a szabadság, az élethez való jog mind összefonódik a hatalmi helyzetekkel, a politikai meccsek eredményétől függ, ami egy teljesen elmebeteg dolog. Természetesen azt gondolom, hogy lesz a történetben politika, mert bele van írva, de engem ez a történet elsősorban a személyiség és a személyesség felöl érdekel. Hogyan dőlnek el az emberben a meghatározó kérdések, mik azok az ösztönök, amik szerint cselekszünk. Nem annak a felmutatása a fontos, hogy lám, egy diktatórikus vezető aláírhatja valakinek a halálos ítéletét, mert ez nem egy nagy felismerés. Sokkal inkább a belső vívódások, a harcok és azok a játszmák, amik a férfiakért mennek a két nő között.- A halálhoz való viszony már a Két néniben is fontos kérdés.- A halálfélelem abba a felfoghatatlan tartományba vezet, amit az ember nem ismer önmagából. Ami a lelked valami sötét és homályos részén van. Nem kategorizálható szinten érdekel a halál, ahogy mondjuk egy tudóst, hanem ott, ahol a halálfélelem okozta szorongás oldható, és ahol az ember nem megérteni akarja, hanem csak egy kicsit beleereszkedik, mint egy szakadékba – de azért ügyel rá, hogy még vissza tudjon mászni. - Naturalista előadás lesz? - Biztos, hogy nem lesz naturalista. Egyfajta célszerűségben, minimalizmusban gondolkodom, kevés eszközzel, játékosan. Meghatározó a tér és a zene – a látvány és a hang. Szeretném, ha meg tudnám találni azt a világot, amelyben ezt a történetet a legérzékibben és a legérzékenyebben tudom megmutatni, ahol a legtöbb följöhet azokból a tudatalatti rétegekből, amelyek a világ mozgását alapvetően meghatározzák. A világ költőisége, nem a valószerűsége érdekel. Az interjút készítette: Veszprémi Judit A beszélgetést az Örkény Színház bocsátotta rendelkezésünkre.
2013.09.09. 05:00
Szinhaz.hu
Gólyakalifa és Psyché is készül Szombathelyen
Rendhagyó helyszínen, a vasi megyeszékhely főterén tartotta évadnyitó társulati ülését a szombathelyi Weöres Sándor Színház. Jordán Tamás, a teátrum igazgatója elmondta, már folynak a próbák, még az ősszel színpadra állítják Örkény István Tóték című művét, amelynek cseh rendezőjét, Ivo Krobotot is bemutatta a közönségnek. Az őszi premierek közé tartozik Füst Milán Máli néni című darabja, amelyet Koltai Róbert rendezésében, Kiss Mari és Trokán Péter főszereplésével mutat be a színház. A tavaszi nagyszínpadi bemutatók között szerepel Dés László-Geszti Péter-Békés Pál zenés mesejátéka, A dzsungel könyve, amelyet Horgas Ádám rendez. Ugyancsak tavasszal mutatják majd be Ion Luca Caragiale Zűrzavaros éjszaka című színművét Mohácsi János rendezésében. A Weöres Sándor Színház Márkus Emília-termében láthatja a közönség Molnár Ferenc Az üvegcipő című darabját Valló Péter rendezésében, valamint Hamvai Kornél Szigliget című színdarabját Balikó Tamás rendezésében.Jordán Tamás merész vállalkozásnak nevezte, hogy Czukor Balázs megpróbálja majd színpadra állítani Szombathelyen saját átiratában Babits Mihály Gólyakalifa című művét. A Weöres Sándor-centenárium megünneplése a most kezdődött évadban is folytatódik, Nagy Cili rendezésében mutatják majd be a költő Psyché című művét.A repertoáron maradó előadások között szerepel Shakespeare Szentivánéji álom című műve, Molnár Ferenc Játék a kastélyban című vígjátéka, illetve Marteroff-Kander-Ebb Kabaré című musicalje is. Továbbra is látható lesz Reginald Rosé Tizenkét dühös ember című színműve és Bohumil Hrabal-Ivo Krobot Szigorúan ellenőrzött vonatok című darabja, Ivo Krobot rendezésében. Folytatódnak a Thea-Tér programjai, köztük a kötelező olvasmányok, a színházszerda, a Lamantin Klub, és időszaki képzőművészeti kiállítások is nyílnak majd a színház aulájában.A rendhagyó nyilvános társulati ülésen mutatták be a társulat új tagját, Sodró Elizát, akit a nyári karneválszínházi előadásban már megismerhettek a szombathelyiek. A társulati ülés előtt a színészek két órán keresztül szórakoztatták vidám versekkel és dalokkal a lakosokat, arra biztatva őket, hogy minél többen vásároljanak színházbérletet.Az évadnyitóról képekben: (Fotók: wssz.hu)1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.Forrás: MTI
2013.09.07. 08:01
Szinhaz.hu
Szombaton ismét Örkény kert
Szombaton ismét megrendezi a Madách téren az Örkény kert című évadnyitó programsorozatot az Örkény István Színház.
2013.09.06. 06:38
Nepszava.hu
A Kék Angyallal nyit az Örkény - 7 bemutatót terveznek
Hét bemutatót tart a 2013/14-es évadban a budapesti Örkény István Színház, amely szombaton ismét megrendezi a Madách téren az Örkény kert című évadnyitó programsorozatot.Szombaton tíz órától Salamon Bea és a Méta népzenei együttes lép fel, majd Csoda és Kósza címmel élő hangjátékot mutatnak be a Czigány Zoltán meséje nyomán készülő, novemberi premierből adva ízelítőt.A Vers csak neked című programban a bérletet vásárló nézők egy csak nekik szóló verset hallgathatnak meg egy külön sátorban a társulat színészeinek előadásában - mondta el a színház csütörtöki évadnyitó sajtótájékoztatóján Mácsai Pál igazgató.Délután a Sebő együttes koncertje, majd a HANEM tangózenekar koncertje várja a közönséget, Csuja Imre a Jónás könyvét adja elő, emellett Szalóki Ági is színpadra lép. Hat órától a Kék Angyal avagy egy zsarnok vége című produkció dalai hallhatók, ezt követően Kocsis Zoltán zongorázik.Az esti Anemona/Canarro koncerten Berki Szofi és Szandtner Anna énekel, nyolc órától az Örkény szvingzenekara koncertezik, majd a programot a társulat esztrádműsora zárja.Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere kiemelte: a színház és az önkormányzat között nagyon jó a kapcsolat, az Örkény kert is "lassan már hozzátartozik a városrész arculatához". Mint hozzátette, a teátrum épülete előtti Madách tér felújítása néhány héten belül megkezdődik. Mácsai Pál az előző évadról szólva felidézte: Japánban és Karslruhéban jártak vendégjátékon, a társulat és annak tagjai számos díjat nyertek el. Tavaly a fenntartói szerződésben rögzített 180 előadáshoz képest 242-t teljesítettek 95 százalékos nézettséggel, a 90 fővárosi közép- és általános iskola mintegy 10 ezer tanulója járt a színházban.Nyáron felújították a mosdókat, az öltözőket, lefedték a próbaterem padlóját, klimatizálták a színpadot és kicserélték az elektromos fogadórendszert - sorolta az eredményeket. Mácsai Pál hozzátette: jövőre nagyobb felújításokat vettek tervbe, mert a nézőtér, a fogadótér és a pénztár is rossz állapotban van és időszerű lenne egy stúdiószínpad is.A premierek sorát a Gothár Péter rendezte Kék Angyal avagy egy zsarnok vége című produkció nyitja, amelyből az előző évad végén már tartottak előbemutatót, majd Zsótér Sándor, "a magyar színházi élet egyik legfontosabb újítója" első Csehov-rendezését, a Meggyeskertet mutatják be - mondta el az igazgató.Nagyobb gyerekeknek szól a novembertől játszott Csoda és Kósza című élő hangjáték, míg a Képzelt beteg - a Mohácsi testvérek Moliére-átirata - decemberben kerül először színpadra. Anyám tyúkja címmel a magyar irodalom "megkerülhetetlen" verseiből hallhat válogatást a közönség Várady Szabolcs válogatásában 2014 januárjától, majd tavasszal Nádasdy Ádám Hamlet-fordítását Bagossy László viszi színpadra Polgár Csaba címszereplésével, Gáspár Ildikó pedig Schiller Stuart Máriáját rendezi meg. Az Örkény Színház társulatához egy új tag, a Nemzeti Színházból távozott Znamenák István csatlakozott.Forrás: Színház.hu, MTI
2013.09.06. 06:00
Szinhaz.hu
Így kezdi az évadot az Örkény Színház
Hét bemutatót tart a 2013/14-es évadban a budapesti Örkény István Színház, amely szombaton ismét megrendezi a Madách téren az Örkény kert című évadnyitó programsorozatot.
2013.09.05. 13:57
Stop.hu
Világosítót keres az Örkény Színház
Az Örkény István Színház felhívása.Az Örkény István Színház munkatársat keres, világosítói munkakörbe. Villamosipari vagy informatikai végzettség, valamint színházi világosítói gyakorlat előnyt jelent.Önéletrajzokat szeptember 13-ig várjuk a kr@orkenyszinhaz.hu címre.
2013.09.04. 13:00
Szinhaz.hu
Az Örkény Színház kertbe települ
Idén harmadik alkalommal rendezi meg az Örkény István Színház és az erzsébetvárosi önkormányzat közös rendezvényét, az Örkény kertet. Piknik, játékok és izgalmas színházi programok várnak minket egész nap az új köntösbe bújt helyszínen.
2013.08.29. 18:00
Cosmopolitan.hu
"A tét emelkedik" - Évadnyitót tartottak Veszprémben
A Tündér Míra című mesejáték ősbemutatója is szerepel a veszprémi Petőfi Színház új évadának műsorán: Hedry Mária darabját szeptember 29-én mutatja be a teátrum Gáspár Kata főszereplésével, Juhász Róza rendezésében - hangzott el a színház hétfői évadnyitó társulati ülésén. Brányi Mária, Veszprém alpolgármestere a múlt évadot sikeresnek értékelte és kiemelte: a Petőfi Színház műhelyháza immár új helyén, zavartalanul működik. Horváth Lászlóné, a színház gazdasági igazgatója hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az intézmény a jövőben is biztonságosan és minden szabályt betartva működjön. Oberfrank Pál színházigazgató arról beszélt, hogy a nyáron sok bemutatója volt a színháznak, szerinte elismerésre méltó teljesítményt nyújtott a társulat. A műhelyházról szólva megjegyezte, hogy a színházban még napi problémát jelent annak áthelyezése. Elismerte ugyanakkor, hogy az új helyszín kulturáltabb a réginél.Az új évadban, október 4-én a nagyszínpadon Rossini Bruschino úr című egyfelvonásos vígoperája és Demcsák Ottó Csillagok szárnyán című táncfantáziája lesz látható egy előadásban, a Soproni Petőfi Színházzal koprodukcióban. A különleges esten planetáriumi hangulat és egy világbajnok rúdtáncos várja a publikumot - hangsúlyozta az igazgató. Szinetár Miklós rendezi Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét, melynek bemutatója októberben lesz, előtte adják át a Bujtor-emlékművet. Móricz Zsigmond-Kocsák Tibor-Miklós Tibor Légy jó mindhalálig című musicaljét karácsony előtt tűzi műsorra a színház, a rendező Tóth Loon lesz.Guelmino Sándor de Laclos-Hampton: Veszedelmes viszonyok című színművét, Valló Péter Goldoni A kávéház című vígjátékát rendezi - sorolta Oberfrank Pál, hozzátéve, hogy Gorkij Éjjeli menedékhely című színművét Eperjes Károly állítja színpadra, az előadásban játszik majd Reviczky Gábor, Borbiczki Ferenc és Hunyadkürti György is. A Tündér Míra című mesejáték mellett a gyerekeknek szól A hang-villa titka és az Andersen, avagy a mesék meséje című darab. Újdonság a Bon-Bon gyermekbérlet, amely szintén három interaktív előadást kínál: az Állati zenék, a Diótörő és a Mikulás kesztyűje című darabokat.A Latinovits-Bujtor Játékszínben az Agónia, a Grace és Gloria, a Hogyan ettem kutyát? című előadásokat láthatja a közönség. Örkény István előtt tisztelegve újítja fel a teátrum a Drága Gizám! című, korábban már játszott drámát. A középiskolás közönségnek szánják Az áruló című Gorkij-darabot. Szeptember 14-én tartja hagyományos nyílt napját a színház, amelyen kedvezményes jegyeket, bérleteket is lehet váltani - sorolta az igazgató. Az egyetemi hallgatóknak három, szabadon választott előadást tartalmazó bérletet ajánlanak a veszprémi Pannon Egyetemmel együttműködve, a Brusznyai-bérletben pedig öt előadást kínálnak péntek esténként a pedagógusoknak és oktatási intézményekben dolgozóknak - közölte Oberfrank Pál.Eperjes Károly, a teátrum művészeti vezetője úgy fogalmazott: szép és nehéz évad vár a társulatra, a tét emelkedik, s ehhez sok erőt kíván mindenkinek.Forrás: MTI, Petőfi Színház Fotók: Petőfi Színház, termuves.hu
2013.08.28. 09:04
Szinhaz.hu
Oberfrank Pál köszöntőt írt a nézőknek az új évad elé
Oberfrank Pál igazgató írt köszöntőt a Veszprémi Petőfi Színház új évada elé, a színház honlapjára. Az alábbiakban erre hívjuk fel a figyelmet. Oberfrank Pál köszöntőjét a színház honlapján is elérhetik.Tisztelt Közönségünk!Egy újságírói kérdésre adott válasz során született a gondolataimban az a kép néhány napja, amely élénken él azóta is bennem, ha Önökre és a Veszprémi Petőfi Színházra gondolok.Azt szoktam mondani, hogy amikor Szinetár tanár úr vagy Valló Péter nálunk rendez, és Dömölky János, vagy amikor többek között Reviczky Gábor vagy Esztergályos Cecília, ebben az évben pedig Szilágyi Tibor is elfogadja meghívásunkat, és mindezt a Petőfi Színház kiváló társulata erősíti, gazdagítja, akkor itt van velünk Nádasdy Kálmán, Major Tamás, Várkonyi Zoltán is, és Horvai István, Kapás Dezső és Iglódi tanár úr, Majczen Mária és Latinovits és Szoboszlay Sándor és mindenki, aki itt élt-halt, és az egész XX. századi színházi múlt, minden, amit a színházról tanultunk, tudunk, amit szeretünk, ami a miénk, szívünkben-lelkünkben, zsigereinkben már otthont talált. És olyan ez, mint egy nagy fa, egy nagy fatörzs, tele ágakkal, a mélyben gyökerekkel, és az ágakon gyümölcsökkel.Fotó: Kovács Bálint De ez a fa magányos lenne, ha nem állna mellette egy másik fa, amely segíti, megtermékenyíti, bátorítja, amely ugyanannyi idős, mint ő maga, szintén nagy törzzsel, tele ágakkal, a mélyben gyökerekkel. És ez az Önök fája, mely öntudatlanul is tudatosan ragaszkodik barátjához, pártolja és felemeli, hűséggel kíséri társát. És e két fának gyökerei, ágai össze-összenőnek az évtizedek forgatagában, és nem is akarnak már soha egymás nélkül élni. Ez a kép él bennem, és e két fának szeretnék, szeretnénk a társulattal együtt gondos gazdái lenni. Kérem, társuljanak hozzánk, hogy együtt álljuk ki a viharos időket is, éljük túl a villámlásokat, a hosszú telet és együtt örüljünk, mert a tavasz mindig, ha késve is, elérkezik! Kedves Barátaink!Szeretettel ajánlom Önöknek 2013/14-es „klasszikus” évadunkat! Lehár Ferencet, Maxim Gorkijt, Rossinit és Goldonit, Móricz Zsigmondot és Miroslav Krleža-t, Örkény Istvánt, de a kortárs Cristopher Hamptont is! És többi kínálatunkat, a vendégjátékokat és a még titkos meglepetéseket! Ne felejtsük: 2014-ben William Shakespeare 450 éves lesz! Kedves Szülők, Nagyszülők!Kérem, kövessék a gyermek és ifjúsági kínálatunkat is, a kortárs Hedry Mária mesét, a Tündér Mírát, Andersent és a BonBon matiné előadásait! Kérem válogassanak, csemegézzenek, szüreteljenek!Tartalmas szórakozást kívánok!Oberfrank PálForrás: petofiszinhaz.hu
2013.08.27. 07:35
Szinhaz.hu
"A színész örökre hal meg" - 100 éve született Bulla Elma
Száz éve, 1913. augusztus 26-án született Selmecbányán Bulla Elma Kossuth-díjas művész, a táncos csodagyerekből lett felejthetetlen színésznő. "Kétféle színész van: az egyik a "Kaméliás hölgy" haldoklási jelenete közben is képes viccet mondani, a másik majdnem belehal. Ez utóbbi a nehezebb alkat. Én mindent komolyan veszek. Emlékszem, Oscar Homolkánál egyszer nagyon rég olyan szerepet játszottam, ahol az első felvonásban vidámnak kell lenni, a harmadikban pedig nagy drámai kitörés van. A szünetben mindenki gratulált, ám Homolka ezt kiálltotta: Rossz volt Bulla! Rémes! Átadjuk a szerepet másnak! Természetesen komolyan vettem szavait. Kétségbeestem. A drámai kitörés hatványozottan sikerült, hiszen a magam elkeseredése is utat tört. Az előadás végén bekopogott Homolka, bocsánatot kért. Elmondta, hogy pedagógiai okokból szidott le, félt, hogy elbízom magam, nem merte vállalni, hogy elrontom a premiert. Kegyetlen dolog volt. Hatásos." (Bulla Elma)Pozsonyban nevelkedett, ahol balettet tanult, majd Munczi Bella néven, táncos csodagyerekként járta Európát. Tizenhárom éves korában fedezte fel Bécsben a kor egyik legnevesebb rendezője, Max Reinhardt, az ő társulatának egyik vezető színésznőjeként 1928-tól 1934-ig játszott német nyelven Berlinben, Münchenben és Bécsben. Az osztrák fővárosban látta meg őt a neves rendező, dramaturg és színházigazgató Bárdos Artúr, aki azonnal szerződést ajánlott neki az általa vezetett Belvárosi Színházhoz. Bulla nem sokáig habozott, hátat fordított a német színpadoknak, és Pestre szerződött, ahol Meller Rózsi Vallomás című darabjában debütált. Nem sokkal később a műből film is készült, és ennek is ő játszotta a főszerepét. A próbák során hangszálait megerőltette és orvoshoz kellett fordulnia; kezelőorvosával, doktor Nagy Endrével egymásba szerettek és 1936-ban össze is házasodtak. A házasság válással végződött, Bulla Elma később Fendrik Ferenc íróhoz ment feleségül.Bulla Elma mint Johanna, 1938 Pályafutása talán legnagyobb sikerét 1936-ban aratta a Belvárosi Színházban, G.B. Shaw Szent Johanna című drámájának címszerepében, a színikritikák az "isteni" jelzővel említették nevét. Ugyancsak a Belvárosi Színházban játszotta el Kosztolányi Édes Annájának címszerepét is, amelyért szintén szívébe zárta őt a közönség. 1938-ban átszerződött a Vígszínházhoz, ahol 1945-ig maradt. Egyes források szerint az elszerződés oka az volt, hogy a csendes, komoly és befelé forduló színésznő nem bírta tovább a színház fő mókamesterének, Páger Antalnak ugratásait. A sors fintora, hogy a Vígszínház Bulla mellett ugyanekkor Páger Antalt is elcsábította a Belvárositól... Az ezt követő évtizedekben Páger tréfái egyre szelídültek, a két neves színész számos alkalommal játszott együtt, színpadon és filmen is. A háború után Bulla Elma ismét a Belvárosi Színházban lépett fel, majd 1952-ben a Magyar Néphadsereg Színházához (amely 1960-tól ismét Vígszínház néven működött) szerződött, s ennek tagja maradt haláláig, de gyakran szerepelt vendégként más színházakban is. A Vígszínházban ismét eljátszotta Johannát a Shaw-darabban, majd szerepelt többek között Nash Esőcsináló, Dürrenmatt A fizikusok, Hauptmann Naplemente előtt, Ibsen Kísértetek című darabjában, és 1971-ben hatalmas sikerrel játszotta a tolókocsihoz kötött Giza szerepét Örkény örökbecsű művében, a Macskajátékban. Törékeny alkata, jellegzetes, kissé fátyolos hangja az intellektuális, szenvedő asszonyalakok megformálására tették alkalmassá. Sokáig ő volt a modern értelmiségi asszony megtestesítője, későbbi szerepeiben megmutatkozott finom humora is. Eszközei mindig visszafogottak, gesztusai fegyelmezettek voltak, játékmódja természetes, beszédkultúrája árnyalt volt. Filmvásznon is többször feltűnt, először 1930-ban A megrendelt úr című német filmben. Az igazi sikereket az 1940-es évek filmjei hozták meg számára (Kísértés, Férfihűség, Késő, Fény és árnyék, Az ötös számú őrház), de beskatulyázták a "megértő, jóságos asszony és feleség" szerepkörébe, akitől a végzet asszonyai időről-időre elhódítják az aktuális férjet, aki mégis visszatér türelemmel várakozó nejéhez. A háború után Bulla Elma is visszatért a filmvászonra, majd a hatvanas évek közepétől jött a nagy szerelem, a televízió, és számos sikeres tévéfilmben csillogtatta meg tehetségét. Pályája utolsó szakaszához két emlékezetes filmszerep fűződik: Örkény István Macskajáték című darabjának filmváltozatában Giza, és a Philemon és Baucis öregasszony szerepe (mindkét filmet Makk Károly rendezte). Munkásságáért 1956-ban Kossuth-díjjal, 1954-ben érdemes, 1960-ban kiváló művész címmel tüntették ki. A felejthetetlen színésznő 67 éves korában, 1980. május 14-én búcsúzott el örökre a földi színpadtól.
2013.08.26. 07:00
Szinhaz.hu
Örkény kert a Madách téren
Az idén is megszervezik az Örkény kertet a Madách téren: az Örkény István Színház és Erzsébetváros Önkormányzata közös évadnyitó rendezvényére szeptember 7-én, szombaton várják a látogatókat.
2013.08.26. 06:29
Inforadio.hu
Az erkélyről szól majd az opera - Közeleg a Pozsonyi Piknik
Ahogy arról korábban beszámoltuk, a színházaké lesz a főszerep az augusztus 31-én, szombaton ötödik alkalommal megrendezett Pozsonyi Pikniken, a XIII. kerületi Pozsonyi úton és környékén, ahol két nagyszínpad, gyerek- és gasztroutca is várja a látogatókat. Újlipótváros polgárai és kisüzletei az idén is megrendezik a Pozsonyi Pikniket, Budapest talán legnagyobb civil kulturális összejövetelét. A rendező a környék lakóit, barátait és üzleteit tömörítő Pozsonyi Piknik Egyesület. Rédei Éva szervező, a Pozsonyi úti Láng Téka Könyvesbolt vezetője az MTI-nek elmondta: kinőtték az eddigi helyszínt, ezért idén a Jászai Mari tértől egészen a Szent István parkig, csaknem a kétszeresére bővített területen várják a látogatókat. A Pozsonyi úti rendezvény mindkét végén állítanak színpadot, amelyeken párhuzamosan zajlanak a programok. A tavaly több ezer látogatót vonzó eseményen az idén is gazdag programmal, közel 200 standdal, több mint 100 fellépővel - színészekkel, opera- és musicalénekesekkel, humoristákkal, írókkal - várják a közönséget délelőtt tíz és este tíz óra között. Mint a szervező elmondta, az idei Piknik elsősorban a színházakról szól. A két nagyszínpad mellett egy gyerekszínpadon szórakoztatják majd a közönséget a fővárosi társulatok. A Vígszínház mellett a Budapesti Operettszínház, az Orlai Produkció, a Madách, a Radnóti, a József Attila, a Karinthy, az Örkény és a Katona József Színház, valamint a Játékszín is vendégszerepel, de alternatív társulatok, köztük táncszínházak és kisebb szalonok is fellépnek. A Vígszínház például A zöld kilencesből ad elő részleteket, és Kern András estjéből is láthat összeállítást a közönség. Színházutcává alakul a Radnóti Miklós utca, gyerekutca lesz a Gergely Győző utcából, míg a Katona József utca gasztronómiai kínálatával várja a látogatókat. A programok között hajós városnézés, filmbemutató, dedikálás és szimultán sakk is megtalálható, civil szervezetek bemutatkozása, televíziós és rádiós személyiségek, szerkesztőségek megjelenése várható. A szervező elmondta: a rendezvény kiemelt programja lesz délután a XIII. kerület 75. születésnapjának megünneplése, Bródy János fellépésével. Az eseményre a kerület vezetése és díszpolgárai is meghívást kaptak. A szlovák nagykövet, Pozsony alpolgármestere és a Szlovák Intézet igazgatója is köszönti a kerületet, mivel a Pozsonyi Pikniken ebben az évben is Pozsony városa a vendég zenéjével és ízeivel. Rédei Éva szólt arról is, hogy szeretnék megőrizni az esemény piknikjellegét, így az idén is zsíros kenyérrel várják a látogatókat és megszervezik a korábbi években megszokott Piknik-programokat: a gyerekutcát, a pozsonyikifli-sütő versenyt, a jótékonysági bazárt, a városrész legjobb éttermének pedig ez alkalommal is odaítélik a Piknik Csillagot. Elmondta: operaénekesek a Pozsonyi út erkélyeiről fogják előadni az operairodalom kedvenceit - Hábetler András rendezésében -, és az idén is részt vesz a Liszt Ferenc Kamarazenekar a rendezvényen, táncosok fellépésével. A Pozsonyik Piknik hagyományosan közös rock and roll-lal zárul este tíz órakor. A szervező kiemelte: a közönség számára ingyenes a részvétel a rendezvényen, ez ugyan finanszírozási problémát okoz, ám nem változtatnak ezen, mert szeretnék, ha ilyenkor minden érdeklődő hozzájuthatna a színvonalas kulturális programokhoz. Elmondta: bevételük főként az eseményen résztvevő kereskedőktől származik, valamint az évközben megtartott programjaikból, emellett - mintegy 30 százalékban - a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán elnyert és a kerülettől kapott támogatás járul hozzá a költségvetéshez.A Pozsonyi Piknik idején - augusztus 30-án éjféltől augusztus 31-én éjfélig - a Pozsonyi utat és a Hollán Ernő utcát érintő trolibuszok nem közlekednek, az autósokat arra kérik a szervezők, hogy a területen ebben az időben ne parkoljanak. A rendezvény részletes programja megtalálható a Pozsonyi Piknik honlapján és Facebook-oldalán.
2013.08.26. 06:00
Szinhaz.hu
Újra Örkény kert a Madáchon
Immár harmadik alkalommal szervezi meg az Örkény Színház a VII. kerületi Madách téren az Örkény kertet. Idén szeptember 7-én várja egész napos programokkal a színház a nézőket. A Madách teret a VII. kerület tervei alapján 2014-re teszik rendbe.
2013.08.25. 11:40
Stop.hu
Örkény kert a Madách téren
Az idén is megszervezik az Örkény kertet a Madách téren: az Örkény István Színház és Erzsébetváros Önkormányzata közös évadnyitó rendezvényére szeptember 7-én, szombaton várják a látogatókat.
2013.08.25. 10:33
Nepszava.hu
Idén is bezöldül a Madách tér
Immár harmadik alkalommal kerül megrendezésre az Örkény István Színház és Erzsébetváros Önkormányzatának évadnyitó rendezvénye, az Örkény kert.
2013.08.24. 13:25
Kulturpart.hu
Idén is kizöldül az Örkény kert
Szeptember 7-én, szombaton 10.00 és 22.00 között a hatodik kerületi Madách téren ismét egész napos szabadtéri rendezvénnyel vár az Örkény Színház. Az Örkény Színház közleménye:Régi tervünk, hogy a Madách tér park legyen, körben az árkádok alatt kávéházakkal. A VII. kerületi Önkormányzat tervei szerint 2014 tavaszára megvalósul a tér rendezése, addig is, már harmadik alkalommal örömmel állt az Örkény Kert ötlete mellé, így színházunk egész napos szabadtéri rendezvénnyel köszönti az új évadot a Madách téren.Ezen a napon a parkoló kiürítésével, a kocsikkal zsúfolt, repedezett aszfaltszőnyeg helyett füves teret hozunk létre, ahová egy nagyobb és egy kisebb színpadot állítunk fel. A programokra reggel tíz és este tíz óra között kerül sor. Szándékunk, hogy felhívjuk a figyelmet a városi környezet élhetőbbé tételére, a közösségi életterek hangulatára és fontosságára, hogy ébren tartsuk az erzsébetvárosi és általában a budapesti polgárok érdeklődését a kerület magas igényű kulturális hagyományai iránt. A programok összeválogatásánál minden korosztály igényeit figyelembe vettük, hogy teljes családok élvezhessék ezt a napot.Milyen programokra számíthatunk? 10.00- 11.30 - Salamon Bea és a Méta Az eMeRTon díjas MÉTA népzenei együttes 1983-ban alakult Pécsett, Salamon Beáta vezetésével. Tagjai a magyar népzene elkötelezettjei, magasan képzett zenészek. Salamon Beáta és kollégái komoly oktatási és kulturális tevékenységet végeznek, részt vettek a nemzeti alaptanterv kidolgozásában, határainkon átívelő gyűjtőmunkájuk ma is tart, zenei rendezőként és producerként számos hazai és külföldi produkció sikeréhez hozzájárulnak. 11.30 – 12.00 - Csoda és Kósza – élő hangjáték Ízelítő novemberi bemutatónkból, 5-15 éveseknek Csoda és Kósza egy gödöllői tanyán élnek. Első ránézésre közönséges lovak, Sajó bácsi és Gyöngyi néni lovai. De szokott-e egy normális ló pizzát sütni a miniszternek, vagy épp a Marsra utazni, ha úgy tartja kedve? Czigány Zoltán meséje a két ló, a csacska Kósza és a megfontoltabb Csoda figurájában azt az örök párost teremti újra, mint amit a mostani szülők számára Lolka és Bolka, a nagyszülőknek pedig Stan és Pan jelenthetett. Előadásunkkal a nagyobb gyerekeket is várjuk, azokat, akik nehezebben találnak kedvükre való, koruknak, érdeklődésüknek megfelelő színházi előadást. Az élő hangjáték műfaja szokatlan – és azt reméljük, hogy a játékosság, a hangi ötletekre épülő előadás felkelti a gyerekek figyelmét, szívesen játszanak velünk – és talán később nélkülünk is megpróbálkoznak hasonlóval. 12.00 - 14.00 és 16.30 - 18.00 - Vers csak neked A vers csak neked programban a bérletet vásárló nézőink bónuszként egy külön kis sátorban egy csak nekik szóló verset hallgathatnak végig színészeink előadásában. 14.30 – 15.00 Bíró Kriszta legújabb könyvét, a Fércművet dedikálja. A könyvből részleteket olvas fel Szandtner Anna. 15.00 – 16.00 - Hatvanhat – a Sebő együttes koncertje Sebő Ferenc 1970-ben alapította meg Halmos Béla közreműködésével a Sebő Együttes-t. Repertoárjukon a régi stílusú kelet-európai parasztzenék mellett énekelt versek -- többek között József Attila, Weöres Sándor és Nagy László költeményei -- szerepelnek. Az együttes tagjai népzenegyűjtéssel is foglalkoznak, és céljukká vált a megismert zenék eredeti formában történő tolmácsolása. A zenekar tagjai: Sebő Ferenc - ének, tekerőlant, gitár, oud, citera, Barvich Iván - tárogató, bolgár kaval, moldvai kaval, pánsíp, dvojnice, furulya, csellótambura, brácsatambura, Perger László - prímtambura, bolgár tambura, gitár, vokál Az előadást Weöres Sándor emlékének, századik születésnapjának szenteljük 16.00 – 16.30 HANEM tangózenekar koncerje Így néz ki egy női tangózenekar Pesten, a harmadik évezred tízes éveiben: pimasz és érzelmes, fogékony a politikára és az erotikára egyaránt. Klasszikus argentin tangóval indítanak, Piazzollát énekelnek magyarul, és egy Karády-dal rapváltozatától sem riadnak vissza. - Hallottátok már őket? - Nem. - HANEM? A zenekar tagjai: Bíró Kriszta – ének, Murányi Márta - akkordeon, ének, Nádori Lici - zongora, ének, Rick Zsófi - hegedű, ének, Sváb Ági – nagybőgő16.30 – 17.00 Babits Mihály: Jónás könyve, előadja Csuja Imre Babits Mihály a Jónás könyvében fogalmazza meg a szellem emberének kötelességét a "világ hatalmai" ellenében, a kiállás feltétlen parancsát az európai kultúra és humánum mellett, az erőszak és a bosszú elvetését. Az önironikusan megrajzolt Jónás dühödt prófétálásán kívül a világban szükség van a megbocsátó Isten kegyelmére is: ez Babits szellemi végrendelete a világégés előtt álló Európa és Magyarország számára. Az előadás a tavalyi Örkény Kerten is elhangzott, idén közkívánatra ismételjük meg. 17.00 – 18.00 Gingalló családi koncert – Szalóki Ági és zenekara Népdalfeldolgozások és énekelt versek - József Attila, Tamkó Sirató Károly, Weöres Sándor és az erdélyi származású költőnő, Szabó T. Anna versei - kaptak helyet az egész családnak szóló műsorban. A gyerekeknek, családoknak szóló koncert 60 perces interaktív zenés foglalkozás, zenei képességfejlesztő játékokkal, énekkel, tánccal. Szalóki Ági Gingalló című lemeze 2009-ben jelent meg a Folkeurópa Kiadó gondozásában. 2010-ben elnyerte az év gyereklemeze Fonogram díját. A zenekar tagjai: Dés András-ütőhangszerek, Lamm Dávid-gitár, Kovács Zoltán-nagybőgő, Szalai Péter-tabla, Rácz Krisztián-gitár 18.00 – 18.30 - Dalok A Kék Angyal Bárból A Kék Angyal avagy egy zsarnok vége című előadásunk dalait hallhatják Takács Nóra Diána, Szandtner Anna és Znamenák István előadásában. Az előadás rendezője Gothár Péter, zeneszerzője Kákonyi Árpád.19.00 – 19.30 Egy kis komolyzene A zongoránál ismét az Örkény kert állandó vendége, Kocsis Zoltán! 19.30 – 20.00 Anemona / Canarro koncert Dalok spanyol, orosz, yiddisch, török, arab és magyar nyelvekenA zenekar tagjai: Berki Szofi – ének, Szandtner Anna – ének, Oravecz Péter – gitár, Petz Bálint – gitár, tres cubano 20.00 – 20.30 Örkény Swing Az Örkény Színház Swing zenekarának minikoncertje. A zenekar tagjai: ének: Kerekes Viktória, Bíró Kriszta, Szathmáry Judit, Mácsai Pál, zongora: Kákonyi Árpád, színházunk zenei vezetője, dob: Tóth Lajos, basszusgitár: Herboly Domonkos, az Örkény Színház gazdasági igazgatója 21.00 – 22.00 Örkény EsztrádAz Örkény Színház társulatának alkalmi koncertje. Egy prózai színház kirándulása a zenés műfajokba, a klasszikus zenétől a jazz-en át a rockzenéig. Mindenki olyan számmal lép fel, amit erre az alkalomra választott. Eközben … 12.00-től Csoda és Kósza játszóház Csendes pihenő és piknik a füvön Jelmez- , kellékkiállítás és totó az előcsarnokban
2013.08.24. 05:00
Szinhaz.hu
Újra lesz Évadnyitó Színházi Korzó - Várják a jelentkezőket
A korábbi évek hagyományaira építve a FÜGE 2013-ban is szeretné megrendezni a szeptemberi Évadnyitó Színházi Korzót és fesztivált Európai Mobilitási Hét rendezvénye keretében. “Egy hely, ahol megfér egymás mellett az ír néptánc, a musicalsláger, a kortárs tánc, a bábszínház – és mindezen műfajok közönsége. Egy rendezvény, ahol a gyanútlan színházlátogatók egy előadás szereplőivé válhatnak, a színészek pedig akár észrevétlenül vegyülhetnek el a tömegben.” revizoronline, 2011. szeptember 21.Évadnyitó Színházi Korzó 2013 - FELHÍVÁSelőadóművészeti szervezetek, alkotók részére A korábbi évekhez hasonló minőséget és koncepciót szeretnénk folytatni az idei évben is. Szeptember 22-én, vasárnap, a Hét záróeseménye az egész napos rendezvény lesz a forgalom elől lezárt Andrássy úton, de ezúttal egy sokkal hosszabb szakaszon: a Bajcsy-Zsilinszky úttól a Nagymező utcáig! Az elmúlt két TeARTrum Fesztiválon elsősorban független színházi társulatokkal találkozhattak a színházbarát látogatók, mint például a Trafóval, a Duda Éva Társulattal, a Szkéné Színházzal, hogy csak párat említsünk. A függetlenek mellett ugyanakkor jelen volt több kőszínház is(pl. Katona, Radnóti, Örkény) jegyárusító pavilonjaival, színpadi programjaival. A több mint 80 standnál a látogatók előre megvásárolhatták színházjegyeiket, ismerkedhettek a társulatokkal valamint játékos vetélkedőkben vehettek részt. Közel 30 változatos színpadi programot láthattak a MasterCard - FÜGE színpadán és a Hajószínpadon. Mindemellett táncosok és performerek lepték el napközben az Andrássy utat és környékét. Hol az út közepén, hol egy-egy kirakatban bukkantak fel a táncosok, akrobaták, színészek. 2013-ban csakegy nagyszínpad felállítását tervezzük: ezen főként a sétáló közönséget szeretnénk prózai valamintzenés-táncos produkciókkal megszólítani. A színpadon a program 12.00 órától egészen este 18.00 óráig tartana, nagyjából félóránkénti jelenetekkel és váltással. Délelőtt a családokat, gyerekeket szeretnénk megszólítani, este pedig a színházbarát vagy csak kulturált szórakozásra vágyó fiatalokat, időseket, külföldieket. Szeretnénk, hogy a színpadi programokon túl ellepjük a Színházi Korzót, megtöltsük performanszokkal, előadásokkal, happeningekkel, installációkkal a teret. Necsak a látogatók kapjanak lehetőséget arra, hogy találkozzanak a művészekkel, hanem a színházak is arra, hogy promotálják az induló évadtervüket, árusítsák jegyeiket és bérleteiket. Az idei évben is ösztönöznénk a színházakat, társulatokat, hogy ötletes, kreatív standdal jelenjenek meg, mert a közönségnek legjobban tetsző színház vagy társulat standja jutalomban részesül. Így nem csak asztalok sokasága sorakozna fel a korzón, hanem szebbnél szebb standok várnák az érdeklődőket. Várjuk olyan előadóművészeti szervezetek, mozgás, tánc, zenés, prózai színházak, társulatok, művészek, műhelyek jelentkezését, akik élni szeretnének azzal a promóciós lehetőséggel, hogy a színházi szezon kezdetén széles körben bemutathatják közönségüknek program-ízelítőjüket. Időpont: 2012. szeptember 22. vasárnap Helyszín: Andrássy út Jelentkezési határidő: 2013. augusztus 30. Amennyiben csatlakozni kíván a programhoz a mellékelt ADATLAP megküldésével jelezze részvételi szándékát a szinhazikorzo@gmail.com e-mail címen. FÜGE
2013.08.23. 09:17
Szinhaz.hu
Orbánisztán aranybánya az abszurd szerzők számára
A Krisztina-díjat – amelyet Gyémánt László festőművész elhunyt felesége tiszteletére alapított – minden évben azoknak ítélik oda, akik gondoskodó társként, múzsaként sokat tettek azért, hogy kiváló művek szülessenek. A szakmai kuratórium idén Örkény István özvegyét jutalmazta. Radnóti Zsuzsának a Vígszínház dramaturgjaként komoly szerepe volt abban, hogy Örkény megírja a darabjait, s azok színpadra kerüljenek. De része volt abban is, hogy a hetvenes években induló „nagy generáció” írói közül többen a színház közelébe kerültek, például Nádas Péter, Kornis Mihály, Békés Pál, Bereményi Géza, Spiró György. A dramaturg már vendégként dolgozik a Vígszínháznak. Úgy véli: a színházak méltón őrzik Örkény István szellemi örökségét. S arról is beszél: napjaink magyar közélete tele vészjósló és elképesztő abszurditásokkal. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja.
2013.08.20. 11:07
168ora.hu
Elhunyt a groteszk nagymestere - Mihályi Zsuzsa emlékezik
Slawomir Mrożek műveiben a groteszk látásmód friss humorral párosult, ennek köszönhetően maradtak írásai közérthetők és szórakoztatók - mondta az MTI-nek Mihályi Zsuzsa műfordító, aki a csütörtökön elhunyt lengyel szerző több művét is átültette magyarra. Mihályi Zsuzsa, aki Mrożek Baltazár című önéletrajzi írását és a válogatáskötetekben kiadott novellák nagy részét fordította, rámutatott, hogy Mrozek kezdetben humorérzékével, a műveiben rejlő politikai célzásokkal, a létező szocializmus világában észlelhető abszurd jelenségek középpontba helyezésével keltett feltűnést. Különleges érzéke volt ahhoz, hogy megjelenítse a lengyelek tudatát formáló posztromantikus sztereotípiákat és ezeket ütköztesse a sivár valósággal, egyszerre csúfolódott a múlton és nosztalgiázott fölötte. Szürreális képzelete, az abszurd iránti érzéke későbbi műveiben egyre mélyebb és sötétebb tónust kapott, a csúfolódásból lassanként keserű irónia lett - tette hozzá.Fotó: Grzegorz Jakubowski, AFPFelidézte, hogy az írónak magyarul 1963-ban jelent meg először novelláskötete, 2001-2002-ben az Európa Könyvkiadó jelentetett meg novelláiból hatkötetes válogatást, drámakötete 2000-ben jelent meg, önéletrajzi írásai közül a Hazatérésem naplóját 2004-ben, a Baltazárt 2007-ben adták ki. Mexikói éveiről Jacek Zakowski írt életrajzi könyvet Mrożek címmel, amely 1998-ban jelent meg. Mrożek 2007-ben járt Magyarországon, műveit gyakran játsszák a magyar színpadokon. Mulatság című színműve például a Bárka Színház repertoárján szerepelt évekig, Tangó című drámáját pedig az Örkény Színház mutatta be az elmúlt évadban.A műfordító kifejtette, a 20. századi drámára jellemző groteszk látásmód Mrożeknél friss humorral párosult, ennek segítségével közelített meg és tárt föl egzisztenciális kérdéseket, az egyén és a társadalom, a hagyomány, a történelem viszonyát, ennek köszönhetően maradtak írásai közérthetőek és szórakoztatóak, drámái pedig a mai napig hatásosan, aktuális értelmezésben állíthatók színpadra. Slawomir Mrożek nyolcvanhárom éves korában, Nizzában hunyt el.Forrás: MTI
2013.08.16. 11:06
Szinhaz.hu
Epika, dráma és egy kis líra - Jászay Tamás beszámolója Zsámbékról
A Zsámbéki Színházi Bázis 24. alkalommal adott helyet az amatőr színjátszók találkozójának. Két nap, hat előadás: in memoriam Bicskei Gábor és Mátyás Irén. Jászay Tamás beszámolója. A következő mondat beismerés és helyzetértékelés egyben: az amatőr színjátszó mozgalom a kortárs kultúra azon területei közé tartozik, amik nem kapnak elég – és itt hosszú listának kellene következnie – pénzt, figyelmet, támogatást, érdeklődést, sem a szakma, sem a közönség, sem a döntéshozók részéről. A sokak által bután pejoratív jelzőként értelmezett „amatőr” szó valódi jelentését a lelkesedés, az elkötelezettség, az önkéntesség körül kellene keresgélnünk: erről győzött meg a már két évtizede létező, tavaly először pénzhiány miatt elmaradt, idén pedig az alapító Bicskei Gábor mellett a nemrég elhunyt Mátyás Irén emlékének is ajánlott Határokon Túli és Hazai Amatőr Színjátszók XXI. Találkozója.Az egyetlen magyarországi csapat a cívis városból érkezett: a Debreceni Egyetemi Színház Alkalmi Társulata Erdős Virág szövegeiből készítette Kenjük Poe-ra! című előadását. Lukovszki Judit rendezése élesen válik két részre: a test alapos bemelegítése után jönnek a valódi lelki gyakorlatok. Az előtérben két lány hosszan gimnasztikázik, közben rendíthetetlen nyugalommal ismertetik velünk, hogy miről nem szól majd az előadás: finoman elcsúsztatott szinkrongyakorlataik és az abszurdba hajló szöveg egyre beljebb visz az erdőbe. Aminek a mélyén, vagyis az előadás második felében anya és lánya se vele, se nélküle kapcsolatának gyötrelmes és szórakoztató fázisait látjuk, jó adag Poe-val és a háttérben láthatatlanul figyelő Ionescoval nyakon öntve. A játék fegyelmezettsége és pontossága fog meg elsősorban a dunaszerdahelyi Fókusz Diákszínpad Ágnes asszony című előadásában (rendező: Jarábik Gabriella). Az Arany-ballada sűrű izgalma ugyan némileg elszivárog a közbeiktatott mondókáktól és más vendégszövegektől, de a produkció képisége és igényes, a három fiú szereplő által válogatott és élőben előadott zenei anyaga komoly értéket hordoz. „Egyötletes” az előadás, bár ez most dicséret: végtelen hosszú fehér lepedőt hordoznak a lányok, amiből kezeik között lesz, mondjuk, a falusi asszonyok fejkendője, de lehet belőle a patak futó habja, no meg a fehér lepel, véres lepel, mégis akkor működik a legizgalmasabban, amikor a játszók a teljesen üres teret változatos és váratlan térformákba szervezik a segítségével. A balladától alapvetően idegen a melodramatikus, szenvelgő hangütés, ezen kellene-lehetne tompítani, hogy az eredmény igazán nagyot üssön.Kovásznáról, az előző társulathoz hasonlóan nagy múltú Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpadtól érkezett A végzet című előadás (rendező: Molnár János). Az egyik legismertebb Örkény-egypercest, a tömeggyilkos pogácsáról szólót a szerző más rövid írásaival dúsították a játszók. A munka jól megfogalmazható célja a groteszk látásmód megértése és színreviteli lehetőségeinek számbavétele. Ebben segít a hatásos nyitány, amikor a játszók sorfala között elvonulva hallgatjuk a „fűre lépni tilos” mondat különböző verzióit (Örkény: Változatok), vagy a borzongató finálé, amikor az egyetlen túlélő mentősofőr a maradék pogácsával kezében váratlanul felénk, nézők felé fordul, meg is kínálva belőle a bátrabbakat. Az eredeti novella dramaturgiáját megakasztó, lelassító epizódok javarészt működnek, ahogy az agónia perceiben előadott, egyre nagyobb tömeget megmozgató zombitánc is.A lévai Bárka Színpad az egyik legfelkapottabb kortárs magyar drámaszöveg bemutatójával jelentkezett Újváry László figyelmes rendezésében. Székely Csaba Bányavirágát „erdélytelenítve”, vagyis a lokális utalásoktól tudatosan megfosztva játsszák a lévaiak, ezáltal még általánosabbá téve az abban taglalt, szinte bárkit, de főleg bárhol és bármikor lesújtó problémákat. Mint minden jól megírt komédia, a Bánya-trilógia első darabja is hibátlan ritmusérzékkel és érett poentírozással tud csak igazán működni. És bár ezek a jellemzők nem teljesülnek maradéktalanul (és itt nem mentség, hanem ténykérdés, hogy amatőr színjátszókról van szó), az előadás mégis tisztességes szakértelemmel működik, elsősorban a precízen kidolgozott színészi alakításoknak köszönhetően.A magyarkanizsai Gondolat-Jel Társulat Vásott kölykök című előadása egyértelműen a fesztivál fénypontja: Oláh Tamás fiatalokkal, fiatalokról, ám korántsem csak fiataloknak szóló, kegyetlenül őszinte színháza felér egy mélylélektani gyorstalpalóval. A játszók minden mozdulatán és megszólalásán érződik, mennyire a sajátjuk a Cocteau-, Bertolucci-, Forgách András-szövegekből összegyúrt anyag, a legmegrázóbb mégis a főszereplő testvérpár, Elisabeth és Paul között zajló embertelen játszma megmutatása. Kegyetlen összecsapásaik szünet nélkül követik egymást, miközben nem kímélik az egyszerre vonzó és taszító ikercsillaguk közelébe keveredő embertársaikat sem. Egy falak nélküli fehér kockában zajlik minden történés, a teret tagoló fehér szalagok a helyszíneket és jeleneteket választják el egymástól. A tér egyszerűsége visszaköszön a színészi játékban is: a szenvtelen, tűhegyes kijelentések, az érzelgősség következetes kerülése precízen idézi meg az evilági poklot.A dán Janne Teller híres-hírhedt sikerregényét, a Semmit Lénárd Róbert alakította a szabadkai Danilo Kiš Alapítvány Színházi Műhelyének játszóira. Kálló Béla szabadtéri rendezése mintha csak a zsámbéki térviszonyokra született volna: itt most játszik fű, fa, virág, de a fenyők tövébe alkalmilag leszúrt fejfák is nagyon ideillenek. Az élet értelmét sajátos módszerekkel kutató iskolai csoport történetének elmeséléséhez a szabadkaiak a nálunk megszokott ironikus távolságtartás helyett a brutalitást választották. A bizarr szociálpszichológiai társasjáték résztvevői egyre nagyobb tétekben játszanak, amihez mi, nézők néma leselkedőkként asszisztálunk. A játék végig nyers, intenzív és erőszakos: idővel úgy érzem, bármelyik pillanatban odajöhetnek hozzánk a színészek, hogy felrázzanak tétlenségünkből. Persze nem teszik, de a feladat egyértelmű. A sikeres végrehajtás csak rajtunk múlik.Szerző: Jászay Tamás
2013.08.15. 05:00
Szinhaz.hu
Az Örkény, a Katona és a Madách is a VIDOR Fesztiválra készül
Kilenc nagyszínházi produkció, brazil és angolai világzenei előadók, valamint a Sebestyén Mártával együtt fellépő francia Deep Forest várja a közönséget augusztus 30. és szeptember 7. között a Vidor Fesztiválon Nyíregyházán. A 12. VIdámság és Derű ORszágos Seregszemléje keretében huszonkilenc Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen zajlanak színházi és utcaszínházi előadások, gyermekprogramok, zenei koncertek, kiállítások és filmvetítések - mondta Tasnádi Csaba fesztiváligazgató az eseményt beharangozó keddi nyíregyházi sajtótájékoztatón. A programsorozat gerincét alkotó színházi versenyprogram keretében kilenc nagyszínpadi és hét kamaraszínházi előadást tekinthet meg a közönség, Nyíregyházán játszik többek között a budapesti Örkény, a Katona József és a Madách Színház társulata.A rendezvények kilencven százaléka idén is ingyenes lesz, a belépőköteles előadások jegyárai pedig tavalyhoz képest nem változtak. Tasnádi Csaba elmondta: a szűkebb pénztárcájú nézőkre gondolva rengeteg kedvezményt találtak ki a szervezők, a jegyárusítást csütörtökön kezdik a Móricz Zsigmond Színház jegyirodájában. A színházi versenyprogram augusztus 30-án 19 órakor, a megnyitó után kezdődik a Katona József Színház A nyaralás című komédiájával. Másnap, szombaton Pintér Béla és Társulata, illetve az Életfa Program Produkció foglalja el a nyírségi kőszínház színpadait. Szeptember 7-ig pódiumra lép még a Picaro Társulat, az Örkény Színház, a budapesti Baróthy Angyalai, a Kultúrbrigád és az Átrium Film-Színház egy közös produkcióban, a MaNNa Produkció, a Madách Színház, a Szkéne Színház és a Füge Produkció, a tatabányai Jászai Mari Színház és a Nézőművészeti Kft., a Centrál Színház, a Fregoli Társulat, a Játékszín, a Corvin Dumaszínház, valamint a kecskeméti Katona József Színház. Tavalyhoz hasonlóan idén sem lesz díjkiosztó, a Makk Károly filmrendező által vezetett zsűri "házhoz viszi" a nyertes társulatok díjait.A fesztivál zenei kínálata a világzene köré épül. A programsorozat sztárvendége a nyitónapon a Kossuth téren Flavia Coelho, a 2006 óta Párizsban élő és alkotó brazil énekesnő, 31-én szombaton este pedig Bonga, az angolai előadóművész lesz. A Vidor zárókoncertjét szeptember 7-én szombaton a Sebestyén Mártával és Balogh Gusztival kiegészülő, Grammy-díjas francia Deep Forest adja. A világ- és népzenei vonulatot erősíti többek között Herczku Ágnes és Nikola Parov, a Djabe, Pál István Szalonna és Bandája, az autentikus moldvai-csángó népzenét játszó Fanfara Complexa, Szalóki Ági és zenekara, a Magyarvista Social Klub, a Fabula Rasa Orchestra, a Makám, valamint Bíró Eszter és zenekara. A Korzó Színpadon fellép a Parapács, a Sajtkukacz, a Kolo együttes, a Tatros, Rutkai Bori és a Hébe-hóba Banda, illetve az Etnofaun. A hagyományos Kossuth téri filmvetítések keretében az idén 65 éves Kern András előtt tisztelegnek, a színész játékát például a Meseautó, a Sztracsatella, a Csudafilm, vagy az Apám beájulna című alkotásokban élvezheti a közönség. A gyerekeket tucatnyi báb- és zenei előadás várja, a fesztivál ideje alatt napközben élő szobrok, bohócok, zsonglőrök és artisták veszik birtokukba Nyíregyháza főterét.A kísérőrendezvények sorából kiemelkedik a Koncz Zsuzsa fotóriporterre emlékező Fotófogyatkozás vagy épp a nemrégiben elhunyt Lehoczki Károly karikatúristáról szóló emléktárlat. Látható lesz Ámos Imre Szól a kakas című tárlata az Antal-Lusztig Gyűjteményből, és az Eleven Művészeti Csoport Szín-Játék című kiállítása. A humorszekciót az Éjszakai dumaszínház humoristái, illetve Magyar Attila és Beleznay Endre Two Men Show-ja képviseli. Az Irodalmi Kávéház programján belül újságírók "nyomják a krokit", azaz saját tárcáikból olvasnak fel a közönségnek, de lesz George Gershwin és a francia Charles Marie Widor későromantikus zeneszerző műveit megszólaltató orgonakoncert is. A vidéki helyszíneken színház- és gyerekelőadásokkal, bábszínházzal várják a kicsiket és a nagyokat. Az idei fesztivál költségvetése eléri a 70 millió forintot, amelyből tízmilliót a város önkormányzata biztosított a szervezőknek.Forrás: Színház.hu, MTI
2013.08.14. 05:00
Szinhaz.hu
A VIDOR Fesztiválon folytatja Gothár Vaknyugata
A nyíregyházi VIDOR Fesztiválon való szerepléssel kezdi az új évadot a Kultúrbrigád és az Átrium Film-Színház közös előadása, a Vaknyugat, amely a nyár folyamán a szegedi THEALTER Fesztivál közönségdíját is elnyerte. Szeptember 2-án este 7-kor a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház nagyszínpadán játssza a kortárs angol-ír szerző, Martin McDonagh darabját Gothár Péter rendezésében Rétfalvi Tamás, Ficza István, Alföldi Róbert és Mészáros Piroska.A Vaknyugat olyan alkotások mellett szerepel a versenyprogramban, mint az Örkény Színház Liliomfija (amelyben Ficza István ugyancsak szerepel), az Átriumban is rendszeresen fellépő Pintér Béla és Társulata A 42. hét című előadása, a Katona József Színház A nyaralás című produkciója, a Nézőművészeti Kft. Parti Nagy Lajos által írt Bivaly-szufléja, illetve Székely Csaba Bányavakság című darabjának Szkéné-beli előadása. Fotó: Csányi MónikaSzeptember folyamán a Vaknyugat még egy vidéki helyszínen szerepel: szeptember 25-én a Budaörsi Játékszín meghívását teljesíti a társulat.Budapesten, az Átrium Film-Színházban az évad első hónapjában két alkalommal, szeptember 14-én és 20-án találkozhatnak a nézők az előadással. Eközben hamarosan kezdődnek a Kultúrbrigád és az Átrium következő közös produkciójának próbái is. Az Igenis, miniszterelnök úr! című politikai bohózat Znamenák István rendezésében, Hevér Gábor, Alföldi Róbert, Ficza István, Parti Nóra és Némedi Árpád szereplésével készül. A premierre a tervek szerint október közepén kerül sor.
2013.08.13. 10:56
Szinhaz.hu
Radnóti Zsuzsa az idei Krisztina-díjas
Radnóti Zsuzsa dramaturg, Örkény István író özvegye kapja idén a Krisztina-díjat, amelyet Gyémánt László festőművész fiatalon elhunyt feleségéről neveztek el. Az elismerést Krisztina napon, hétfőn adják át a Társalgó Galériában.A díjat azok kaphatják meg, akik gondoskodó társként, múzsaként sokat tettek azért, hogy maradandó művek születhettek. Radnóti Zsuzsa elmondta az MTI-nek, hogy sűrű és "gyönyörű felelősség" volt az elmúlt egy év, az Örkény István születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett programsorozat. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ő soha nem kezdeményezett, a programok ügyében mindig megkeresték és a kéréseket igyekezett a háttérből teljesíteni, tanácsokkal segített és ha kérték, interjúkat adott.Felidézte, hogy Budapesten, az ELTE magyar-német szakos hallgatója volt, amikor megismerkedett Örkény Istvánnal, akinek az "első olvasója" lett. A randevúkra az író virág helyett az egyperces novellákat vitte. 1965-ben kötöttek házasságot és Radnóti Zsuzsa az író haláláig, 1979-ig mellette állt támogató társként és munkája segítőjeként. Beszélt arról is, hogy a látszat ellenére Örkény zárkózott ember volt, a könnyed elegancia mögött súlyos traumák terhelték, szüntelenül foglalkoztatták a II. világháborúban, a munkaszolgálatban átélt borzalmak, a hadifogságban eltöltött idő és az '50-es évek.Radnóti Zsuzsának férje elvesztése után újra kellett építenie a mindennapokat. Máig sok feladatot ad neki az Örkény-életmű és a saját munkája. Nem él egyedül, társa van és nagy család veszi körül, mert Örkény Istvánnak előző, második házasságából két gyermeke született, Angéla és Antal, nekik összesen három gyermekük van, sőt Angélának már unokája is.A 2012-2013-as Örkény-év lezárult ugyan, de folytatódik az életmű gondozása. Radnóti Zsuzsa megemlítette, hogy szó van a Egyperces novellák francia kiadásáról, októberben pedig a Tóték bemutatója lesz Szombathelyen, Ivo Krobot cseh rendező vezetésével. Az Országos Széchényi Könyvtárban egy szakértői csoport www.orkenyistvan.hu címmel honlapot készített, ennek folyamatos bővítésén együttműködik velük. A Palatinus Kiadó jelenteti meg az Örkény-életművet, legutóbb a centenáriumra adták ki az Áprilist, Örkény István eddig ismeretlen fiatalkori regényét és az Egyperces levelek sokadik kiadását.Radnóti Zsuzsa saját munkájáról elmondta, hogy készül egy Weöres Sándor drámáiról szóló előadásra, amely az idei emlékévben rendezendő konferencián hangzik el, és most fejezett be egy kritikát egy izgalmas színháztörténeti antológiáról, amelyet a Színház- és Filmművészeti Egyetem néhány hallgatója írt, és tanáruk, Jákfalvi Magdolna szerkesztett kötetté.A Krisztina-díjat Gyémánt László festőművész adja át Radnóti Zsuzsának, akit májusban vett fel tagjai sorába a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia.Forrás: MTI
2013.08.03. 10:17
Szinhaz.hu
'Túljutottunk a krízisen' - Jordán Adél az AlkalMátéról
Máté Gábor egykori színészosztálya idén Száraz Dénesről készít előadást, melynek augusztus 1-jén lesz a premierje a Jurányi Inkubátorházban. A produkció alcíme, a Vele, de nélküle pedig azt jelzi, hogy a főszereplő nem vesz részt a produkcióban. Jordán Adélt, az osztály egyik tagját kérdezte a Népszava. Lapszemle. A Népszava interjújából: A kérdésre, miért döntöttek amellett, hogy a Jurányi Inkubátorházban folytatódjon a sorozat, a színésznő úgy felelt: "Az elején lelkes, lázas fiatalok voltunk. A lelkesedés nem hagyott alább, talán inkább a lázasság csökkent. Az első években a próbák alatt Zsámbékon laktunk, esténként hatalmas bulikat tartottunk. Az utóbbi években aztán nőtt az autók száma, sokan hazajártak, többünknek családja lett. Tavaly már az Örkény Színházban próbáltunk, csak a felkészülés utolsó időszakát töltöttük Zsámbékon. Ráadásul Zsámbékon a pénzhiány miatt érezhetően romlottak a körülmények, így Máté Gábor, aki az osztályfőnökünk volt, úgy döntött, eljött az ideje a változtatásnak" - nyilatkozta Jordán Adél, aki arról is beszélt, talán most érkeztek el egy lényeges kritikus ponthoz, hiszen két társuk, Fenyő Iván és Száraz Dénes is kiszállt a produkcióból. "Ezek a változások kicsit meg is kavartak bennünket. Megvolt annak a veszélye, hogy széthullik a csapat. De túljutottunk a krízisen, és azt érzem, hogy még egységesebbek lettünk és nagyobb bennünk az összetartás. (…) Ezeket a döntéseket el kell fogadni, bár nekem nagyon fáj, és nem értem. Dénesnek érvényesebb indokai voltak, mint Ivánnak. Ráadásul Iván zongoratudása nagyon fontos eleme volt az előadásoknak. Most a zenéket újra kell gondolni. De ez a feladat is inspirál bennünket, olyan, mintha neki is meg akarnánk mutatni, hogy ez nélküle is működik. Az egész szituáció ahhoz hasonlít, amikor egy kapcsolatban az egyik úgy dönt, kiszállok. Ilyenkor többféle reakció létezik, van, aki azt mondja, jó, akkor hagyd a kulcsokat az asztalon, más pedig hozzáteszi, az ajtót azért résnyire nyitva hagyom" - fogalmazott Jordán Adél, aki elmondta, Száraz Dénes a tíznapos próba második szakaszában jelen lesz, addig telefonon lehet tőle segítséget kérni. Arról, hogyan lehet megtartani az ilyen jellegű előadások őszinteségét úgy, hogy ne lépjen át bulvárba, Jordán Adél elmondta: "Ha valamiről őszintén és mélyen beszélünk, úgy, hogy egy működő színpadi formában és magasabb szinten dolgozzuk fel, akkor azt én nem nevezném bulvárnak. Eddig sikerült olyan érvényes formákat találnunk, hogy ne lépjünk át bizonyos ízlésbeli határt. De Máté Gábor és mi is figyelünk arra, hogy egy szint alá ne menjünk" - számolt be a Katona József Színház színésznője. A teljes interjú itt elérhető.
2013.07.29. 11:15
Szinhaz.hu
Nyerjen jegyet a Római vakációra!
A Római vakáció augusztus 3-i, szentendrei előadására nyerhetnek jegyet, ha velünk játszanak.Fotó: Tiszeker Dániel, orlaiprodukcio.hu1953-ban mutatták be a Római vakáció című amerikai-olasz filmet, Audrey Hepburn és Gregory Peck főszereplésével. Hatvan évvel a mozi után ezúttal színpadon látható a közismert szerelmi történet: a színházi változatot az Orlai Produkciós Iroda mutatja be a Szentendrei Teátrummal közösen a szentendrei Városháza udvarán, július 26-án. A romantikus történet egy hercegnő római kalandjait meséli el. Anna protokolleseményre érkezik az olasz fővárosba, ahol belefárad a sok teendőbe. Az orvos nyugtatót ad neki, ám a hercegnő nem piheni ki a fáradalmakat, hanem az első adandó alkalommal megszökik és beleveti magát a római forgatagba. Egy amerikai újságíró veszi oltalmába a lányt, noha a férfinek fogalma sincs, ki ő. Csak másnap tudja meg, ki töltötte nála az éjszakát. Az újságíró exkluzív sztorit ígér főnökének, és az inkognitóban várostúrázó hercegnőnek megmutatja egész Rómát. A darab magyarországi ősbemutatóját Pelsőczy Réka rendezi, a hercegnő szerepében Tenki Réka látható, az újságírót Fekete Ernő alakítja. A további szerepeket Hernádi Judit, Cseh Judit, Szikszai Rémusz, Márton András és Nagy Dániel Viktor játsszák. A premier a Szentendrei Teátrum és Nyár programsorozat keretében látható, július 26-án, pénteken. (További előadások: július 27. augusztus 1., 2., 3.)Játék: Kérdés: Melyik színház társulatának tagja a darab rendezője, Pelsőczy Réka? a/ Örkény Színház b/ Katona József Színházc/ VígszínházA helyes választ a megfejtes@szinhaz.hu címre kérjük elküldeni.Nyeremény: Római Vakáció - 1 x 2 db jegy az augusztus 3-i előadásra Helyszín: Szentendre, Városháza udvara (Városház tér 1-3.) Időpont: 2013. augusztus 3. 20:30 (Esőnap: aug. 4.)A nyertesek emailben kapnak értesítést. Jegyeiket az előadás előtt, a helyszínen tudják majd átvenni.
2013.07.26. 07:02
Szinhaz.hu
Ők a Színikritikusok Díjának idei jelöltjei
A Színházi Kritikusok Céhe idén 33. alkalommal nyújtja át az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit elismerő Színikritikusok Díját. A legtöbb jelölést - összesen tizenkettőt - a Nemzeti Színház négy előadása kapta.A céhtagok legalább évi kilencven premier megtekintése után voksolhatnak, s aki a legtöbb szavazatot kapja, az viheti haza a díjat. A tizenöt kategória mindegyikében három-három jelölt verseng, s hogy ki kapja meg a díjat, az csak 2013. szeptember 22-én, a Trafó – Kortárs Művészetek Házában megrendezett átadó ünnepségen derül ki. A kritikusok itt hozzák majd nyilvánosságra az idei életműdíjas kilétét: az eddigi pályát elismerő díjat korábban Törőcsik Mari (2011) és Senkálszky Endre (2012) vette át. A közönség számára is nyilvános est rendezője Gergye Krisztián rendező-koreográfus. A háromtagú szavazatszámláló bizottság összesen 910 voksot számolt össze. A szavazatok összesítése alapján a színházak képzeletbeli versenyében három fővárosi színház áll a dobogón: a legtöbb jelölést a Nemzeti Színház, a Katona József Színház és az Örkény Színház művészei, illetve előadásai kapták.A listát a Nemzeti Színház négy előadása vezeti összesen tizenkét jelöléssel. Az Angyalok Amerikában című produkció a legjobb előadás és legjobb rendezés kategóriájában egyaránt versenyez (rendező: Andrei Şerban), Söptei Andreát a női, László Zsoltot a férfi mellékszereplők, Alföldi Róbertet a férfi főszereplők között jelölték a kritikusok, de Izsák Lili díszlete is nominált. A Sirály című előadásból Básti Juli a legjobb női főszereplő, Tenki Réka a legjobb női mellékszereplő díjáért van versenyben. Az Amphitryon alkotói közül ketten esélyesek: Znamenák István (legjobb férfi mellékszereplő) és Tihanyi Ildi (legjobb jelmez). A Mephisto is két jelölést kapott: Stohl András (legjobb férfi főszereplő) és Füzér Anni (legjobb jelmez).A Katona József Színházhoz hét jelölés kötődik. A nép ellensége a legjobb előadások (rendező: Zsámbéki Gábor), a Heldenplatz a legjobb rendezések (Bagossy László), a Pinokkió a legjobb gyerek- és ifjúsági előadások (rendező: Ascher Tamás) között versenyez. Fekete Ernőt A nép ellenségében nyújtott alakításáért jelölték a legjobb férfi főszereplők között, Tasnádi Bence a legígéretesebb pályakezdők között szerepel. Antal Csaba Heldenplatzhoz tervezett díszlete is versenyez. A legjobb új magyar drámák jelöltjei között szerepel Kerékgyártó István műve, a Rükverc, melyet a Katona dramaturgja, Radnai Annamária írt színpadra.Öt jelölést kapott az Örkény István Színház. A Liliomfi (rendező: Mohácsi János) a legjobb rendezés és a legjobb zenés/szórakoztató előadás díjára jelölt, ahogy Remete Kriszta jelmezei és Kovács Márton zenéje is díjra esélyes. Gáspár Ildikót, a színház dramaturgját különdíjra nominálták a kritikusok.Három jelölés kötődik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Yorick Stúdió koprodukciójában bemutatott Bányavakság című előadáshoz (rendező: Sebestyén Aba): Bányai Kelemen Barna a férfi mellékszereplők között jelölt, Boros Csabát az előadás zenéjéért nominálták, de jelölt Székely Csaba drámája is. Ugyancsak három jelöléssel büszkélkedhet a Forte Társulat és a Szkéné Színház koprodukciója, A nagy füzet (rendező: Horváth Csaba): az előadás a legjobb előadás, a legjobb független színházi előadás és a legjobb színházi zene (Ökrös Csaba) kategóriáiban esélyes.Négy társulat kapott két-két jelölést. A Vígszínház Jóembert keresünk című előadásában Eszenyi Enikő a női főszereplők, az Átutazók című produkcióban Törőcsik Mari a női mellékszereplők között nominált. A Pintér Béla és Társulata A 42. hét című előadásából Pintér Béla szövege a legjobb új magyar drámák között esélyes, Csákányi Eszter a legjobb női főszereplők között versenyez. A FÜGE és a Kaposvári Egyetem koprodukciója, A Dohány utcai seriff (rendező: Mohácsi János) a legjobb független színházi előadások között indul, de Kovács Márton zenéje is jelölt. A Budapest Bábszínház Semmi című előadása (rendező: Hoffer Károly) a legjobb gyerek- és ifjúsági előadások között, Spiegl Anna a legígéretesebb pályakezdők között szerepel.A zenés/szórakoztató előadások között a Kőműves Kelemen (rendező: Alföldi Róbert, RaM Colosseum – Zikkurat Színpadi Ügynökség) és az Illatszertár (rendező: Puskás Tamás, Centrál Színház), a független színházi produkciók között a Jövedelmező állás (rendező: Vajdai Vilmos, TÁP Színház), a gyerek- és ifjúsági előadások között pedig A harmadik hullám (rendező: Vidovszky György, Bárka Színház) szerepel. A Radnóti Színházban bemutatott Kurázsi mama és gyerekei díszlete, Ambrus Mária munkája is jelölt. A kecskeméti Katona József Színház ifjú művésze, Porogi Ádám a legígéretesebb pályakezdők között indul. Orlai Tibort produceri tevékenységéért, a közelmúltban elhunyt Mátyás Irént a Zsámbéki Színházi Bázis megalapításáért és működtetéséért különdíjra jelölték a kritikusok.A kritikusok mindenkit várnak szeretettel szeptember 22-én este 8-kor, a Trafóban.Forrás: Jászay Tamás, kritikusceh.wordpress.com
2013.07.25. 12:44
Szinhaz.hu
"A színház a ma vallása" - 99 éves lenne Tolnay Klári
Emlékek és gondolatok Tolnay Klári születésnapján - Dr. Góg Laura, a tavaly megjelent „Tolnay Klári szerepei színpadon és filmen” című színháztörténeti könyv és számos tanulmány szerzője emlékezik Tolnay Klárira születésének 99. évfordulóján. Vannak szerepek, melyek összeforrnak egy színésszel. Blanche alakját Tennessee Williams darabjából kétségtelenül Tolnay Klárival azonosítja a közönség. Azzal a Tolnay Klárival, aki korszakokat átívelő módon volt a közönség kedvence, és aki most lenne 99 esztendős. A sztár és az emberábrázoló művész Hogyan vált ez a pici, törékeny asszony generációk kedvencévé? Nehéz megmagyarázni, hogy mi tette Tolnay Klárit Tolnay Klárivá. Olyan egyéniséggé, akire oda kell figyelni a színpadon, mert jelenlétével és magától értetődően természetes átélésével alakítja szerepét. Tolnay Klári már az 1940-es években is sztár volt. Körülrajongott csillag és elismert színésznő egyaránt. 1934-es pályakezdésétől a filmezés mellett fokozatosan, lépésről lépésre válik a Vígszínház ösztöndíjas tagjából a társulat vezető színésznőjévé. Olyan emlékezetes filmszerepekben tündököl, mint A kölcsönkért kastély, A hölgy egy kissé bogaras, Tóparti látomás, Egy csók és más semmi, Havasi napsütés, Rákóczi nótája, Férfihűség, Keresztúton és Katyi. A sok naiva szerep után színpadon 1938-ban a Francia szobalány című komédia hatalmas népszerűséget hoz számára, majd később olyan drámai feladatokban is kipróbálhatja magát, mint az 1943. május 7-én bemutatásra kerülő Hat szerep keres egy szerzőt című Pirandello darab, melyben megrázó erővel alakítja a Mostohalány szerepét. Később Tolnay Klári a magyar- és a világirodalom összes nagy női szerepében megmutatkozik. Színészi alkatából, és abból a tényből kifolyólag, hogy a mesterséget előtanulmányok nélkül, a gyakorlatban sajátította el, munkamódszerét mindig empirikus szemlélődés jellemezte. Az olyan külsőséges tényezők, mint szépség és báj is új értelemet nyertek belülről sugárzó, okos szépségében. Ő maga drámai, kiforrott színésznővé válását a második világháborút követő időszaktól és a Madách Színház együtteséhez való csatlakozásától eredeztette, bár korabeli kritikák a fiatal naivában is felfedezni vélték a jövő nagy emberábrázoló művészét.Apácából Thália papnője Az apácának készülő fiatal lány első színházlátogatásai után, a színész és a néző varázslatos kölcsönhatása által megbabonázva döbben rá arra, hogy Tháliát szeretné szolgálni. A szigorú anyai unokanagybácsi, Bókay János író azonban csak úgy támogatja színészi szárnypróbálgatásait, ha idővel bebizonyosodik a lány ösztönös tehetsége. Az anyakönyvi kivonat szerint 1914. július 17-én, egy budapesti klinikán született meg Tolnay Rozália, a későbbi Tolnay Klári, aki példás neveltetést kapott szerető családban vidéken töltött, boldog gyermekévei folyamán. Amikor a debreceni felsőkereskedelmiben 1932-ben letett érettségit megelőzően két évet tölt a nyíregyházi Angolkisasszonyoknál, érlelődik meg benne a missziós apácává válás gondolata. Az ettől megrémülő szülők küldik a kis Rózsit a budapesti rokonokhoz, ahol az első bál és az első színházi élmény fordulatot hoznak életében. Tolnay Klári nem volt üstökös, tehetsége azonban kitartással párosult és szorgalmas útja sikerhez vezetett. Ráthonyi Ákos filmrendezőhöz 1936-ban ment feleségül, házasságuk 1945-ben ért véget, mielőtt Ráthonyi, a háború előtti filmgyártás jelentős alakja külföldre távozott. 1940-ben született meg Zsuzsanna lánya, akkor már ünnepelt sztár. Darvas Ivánnal, akivel 1959-ig tartoztak egymáshoz, 1947-ben kötötte össze az életét. A személyes fordulópont mellett ekkortájt pályájában is változás következett be: 1949-ben a Madách Színházhoz került és haláláig „Madáchhoz” tartozónak vallotta magát. A régi filmeken alakított modern, huncut lány fokozatosan ért valódi jellemábrázoló művésszé, gyönyörű negyvenessé, majd jó humorú, bölcs és okos idős hölggyé. Elérte, amiért színésznő lett: hatott közönségére. Mindezt a kötéltáncos alázatával és bátorságával. „A színházban az összes érzékszerveket meg kell mozgatni. A szemre, a fülre… a szívre kell hatni, és ez az út vezet az észhez is. A színház a ma vallása” – vélte Tolnay Klári. A lány korában apácának készülő Tolnay így lett valóban Thália papnője.Védjegye: a „Tolnays” mosoly és hang Tolnay Klárit izgatta az a színészet lényegét alapvetően érintő kérdés, hogy van-e abszolút művészi maradandóság. A színpadi alkotás múlékony dolog, lehet-e azonban megőrizni egy pillanatot, egy arckifejezést, egy színpadi élményt? Tolnay Klári úgy vélte, hogy a színészt színpadi alkotása múlandóságáért az emberábrázolás kiváltsága kárpótolja. A jelenben élt, a jelenben alkotott. Vérbeli színészként sohasem nézett vissza. Édesanyja szépségét örökölte, de onnantól kezdve, hogy a filmgyárban átkeresztelték a dallamosan hangzó Klárivá, és a színház világa is bizalmat szavazott neki, fokról fokra bizonyította be közönségének tehetségét, szellemességét, drámai erejét. Minden műfajban: színpadon, filmen, televízióban, rádióban, szinkronban is maradandót alkotott. Jelensége és beszédének hangszíne, volumene és stílusa is a természetességet, egyszerűséget képviselte. Amikor először találkoztunk személyesen, legelőször jellegzetes hangját hallottam meg egy folyosó kanyarulatából. Utána bukkant fel törékeny alakja, és ismerős mosolya. A személyes és színpadi pillanatok visszahozhatatlanok, a közel száz filmszerep azonban mai napig őrzi mosolyát, hangját és tekintetét. „All-round” művész Amikor kezdeti útkeresésekor a tájszólásban beszélő, rettentően hadaró úrilány többek között Hevesi Sándornál, a híres rendezőnél, igazgatónál, színházi embernél jelentkezett meghallgatásra, nem lehetett tudni, hogy pár évtizeden belül ez a kislány tökéletes megvalósítója lesz a Hevesi által is hirdetett realista színjátszásnak olyan tehetséges rendezők irányítása mellett, mint Ádám Ottó vagy Vámos László, akikkel Tolnay kitűnően szót értett. A háború befejeztével, de még azt megelőzően is Tolnay Klári és pályatársai gyakran vágyakoztak arra, hogy a világirodalom örökbecsű értékeit játszhassák. Ajándék volt a sorstól Tolnay Klári számára két évadon át 1946-47-ben Várkonyi Zoltán Művész Színházában játszani. Rövid időre a Vígszínház hármas igazgatását is felvállalja Somló István és Benkő Gyula társaságában. Később a Madáchban is utolérték olyan nagy világirodalmi szerepek, mit Júlia, Irina, Nóra vagy Marguerite Gautier. Amikor Shakespeare Júliáját alakította, 39 éves volt. Tolnay a színészi bátorságot a gyakorlatban is képviselve később sem restellt és nem félt korát megelőzve, annál idősebb szerepet játszani. Nagy sikert aratott többek között Csehov (Három nővér, Cseresnyéskert, Sirály, Medve), Shakespeare (Romeo és Júlia, Hamlet, Téli rege) Arthur Miller (Pillantás a hídról), George Bernard Shaw (Az ördög cimborája, Sosem lehet tudni, Warrenné mestersége), Miroslav Krleža (Agónia), Thornton Wilder (A mi kis városunk, Hosszú út, A házasságszerző), Edward Albee (Nem félünk a farkastól), Németh László (Mathiász panzió) darabjaiban. Idősebb korszakából a közönség emlékezhet a Kései találkozás (Arbuzov), a Kedves hazug (Kilty), a Macskajáték (Örkény), a Maude és Harold (Higgins), az Aranytó (Thompson), az Utazások nénikémmel (Graham Greene), az Ők tudják, mi a szerelem (Hubay) vagy A nagymama (Csiky Gergely) című darabokban nyújtott alakításaira. Kedvenc szerepeként egyértelműen Tennessee Williams „A vágy villamosa” című darabjának Blanche-át jelölte meg. A Madách Színházban Vámos László rendezésében 1962. április 7-én bemutatott emblematikus előadással Tolnay eljutott pályája csúcsára. Sokat citált harmonikus és lírai játéka, eszköztelensége, természetessége, humora nehezen meghatározhatóvá teszik, miért és hogyan hatott a nézőre egy adott szerepben. „Sokszor gondolok arra, hogy a közönség, amikor megváltja jegyét, nem is tudja, hogy munkára készül. Arra, hogy három órán keresztül velem dolgozzék.” – mondta egyszer. Tolnay gyakran a sorok közötti drámát életre keltve lírai módon teremtette meg a karakter érzelmi és gondolati egységét, együtt „dolgozva” a közönséggel. Valóban sokoldalú, „all-round” színésznővé vált, amire törekedett.Hová tűnt Rózsi? Tolnay Klári gyakran utalt arra a bizonyos színészi „kelléktárra”, melyben megélt emberi élmények raktározódnak és mely a színészi alakítás tudattalan alapját képezi. Magától jött rá és ösztönösen alkalmazta a sztanyiszlavszkiji színházi alapigazságot, amikor önnön magából kiindulva, belülről fakadó módon oldott meg egy szerepet. Egyszer azt nyilatkozta, hogy nem is tudja igazán, hogy ennyi szerep és ennyi év után Tolnay Klári létezik-e még a maga valójában. Tulajdonképpen benne éltek szerepei: Ranyevszkaja tartása, Blanche zavartsága, Béatrice fájdalma, Maude bölcsessége és életigenlése, Auguszta néni vagány huncutsága és minden alakítása mögött ott húzódott összetett egyénisége. A szerep valósággá, a valóság szereppé vált a színházi mindennapokban. Őszintesége művészetében kristálytisztán hitelessé tette és egyben gördülékenyen vezette át az asszonyi élet korszakain és a szerepek átmenetein. Tolnay Klári sokszínű, humoros és szókimondó volt, függője a cigarettának és a munkának. Képes volt a folyamatos megújulásra és művészi és asszonyi reneszánszát élte középkorú érett nőként. Bölcs és okos, minden iránt érdeklődő asszonnyá vált, tanulmányozta a keleti filozófiákat és vallásokat, rengeteget olvasott, zongorázott, keresztrejtvénnyel és idegennyelv-tanulással, színdarabok fordításával tartva élesen híresen jó memóriáját.„Én csak színésznő vagyok…” Tolnay Klári mai nő volt, mai érzelmekkel és mai hangvétellel, a mi XX. századunk viharos évszázadában. Olyan mai nő, aki azonosulásra alkalmas. Bár tehetsége határokon is átnyúló sikerre is nemesítette, ő itthon maradt és lett legenda. Annál több. Színész. „Garbo sztár volt a maga korában! Megengedhette magának, hogy visszavonuljon. „Én „csak” színésznő vagyok, ez a hivatásom. E nélkül nem tudnék élni!” – mondta egyszer. Tolnay Klári nem szerette, ha „művésznőzték”. Sok minden más mellett talán ezt az alázatot is sugározhatta, amikor az emberek közvetlennek, egyszerűnek, szerénynek és magukhoz közelállónak érezték őt. Tolnay Klári belső emberi szépséget akart sugározni az embereknek. Olyan értéket és érzést, mely a mindennapok apró csodáival ajándékozza meg őket, úgy hatva és gyógyítva, akár egy missziós apáca. Amikor Tolnay Klári jelenségéről beszélünk, az egyéniség, az intellektus és a belső kisugárzás hármasáról szólunk. Maradandó hatás ez. Egy több mint hat évtizeden keresztül alkotó emberábrázoló művész szellemi hagyatéka. Blanche DuBois 1962-ben ott, a Madách Színház színpadán a szeretetre vágyott. A 99 számmisztikai jelentése, nem más, mint egyetemes szeretet. Tolnay – Blanche most lenne 99 éves. Szerző: Dr. Góg Laura Tolnay Klári-szakértő, a „Tolnay Klári szerepei színpadon és filmen” című könyv szerzője, a Tolnay Klári 2014 Centenáriumi Emlékév főszervezőjeSzínház.hu
2013.07.17. 07:08
Szinhaz.hu
Zsigerből kommentálják: biztos roma volt a támadó
Az Örkény Színház Jászai Mari-díjas színésznőjének nemrég jelent meg harmadik kötete, Fércmű címmel. Rövid novellák, karcolatok lazán kapcsolódó gyűjteménye. Hőseinek sorsán át tegnapjainkról és jelenünkről is képet kapunk. A diagnózis kicsit sem optimista, de van írás, amely mégis azt sugallja: értelem és érzelem egyensúlyával durvább korszakok is átvészelhetők. SZTANKAY ÁDÁM interjúja.
2013.07.11. 12:23
168ora.hu
Für Anikó: 'Homo ludens vagyok'
Für Anikó, az Örkény Színház művésze mesélt pályájáról a 168 Órának. Lapszemle. A 168 Óra cikkéből: "Élmény volt az operaház gyerekkórusa, mégsem akartam színi pályára lépni" - mesélte Für Anikó. A színésznő elmondta, miután az Iparművészeti Főiskolára nem vették fel, elvégezte a dekoratőriskolát, majd mozifilmekben statisztált. Ennek kapcsán találkozott a fotóművész Kanyó Bélával, aki reklámokba hívta, ahol még jobban fizettek."Valami olyan dolognak akartam a része lenni – ma úgy mondanám: médiuma –, amely összességében fontosabb nálam. Még nem tudtam, hogy ez az alkotás lényege. De már támadtak bennem a vonatkozó gének. A főiskolán egyértelművé vált: homo ludens vagyok" - fogalmazott a színésznő, aki felelevenítette: a Madách Színházhoz Ádám Ottó szerződtette, "egy akkoriban már halványuló, de kicsivel korábban még teljes szépségében mutatkozó színházeszmény képviselője".Für Anikó a Madách Kamarából Örkény István Színházzá vált teátrumban folytatta pályafutását. "Általában az okozott fejtörést, hogyan osszam be az energiáimat a komolyabbnál komolyabb feladatok között. Tízévente így is eszembe jutott: talán frissítene a váltás. De ha az ember lát a pályán, észreveszi: ahová menne, ott hasonló habitusból nincs hiány. Különben a Madáchnál is megéltem érdekes periódusokat. Például amikor az Ádám Ottót követő Kerényi Imre megpróbált progresszívebb színházat létrehozni. A 'keményebb tápot' az akkori közönség még nem akarta megemészteni. Évekkel később Mácsai Pálnak is csak óvatosan, apránként sikerült átszoktatnia a publikumot a reflektívebb színházra" - hangsúlyozta Für Anikó.A kérdésre, a saját hétköznapjaiba nem karcol-e bele, hogy közéleti, szakmai történések kapcsán az ország jelentős részét rosszkedv jellemzi, Für Anikó úgy válaszolt: "Árvíz idején beszélgetünk, az ilyen helyzetek bennem is erősítik az empátiát, szolidaritást. Ahogyan az aggodalmat is, hiszen nálunk hatalmasabb erőkkel kerültünk szembe. De az általános közéleti rosszkedv, a mifelénk tradicionális búsongás kicsit sem érint. Még számítógépem sincs. Megszűröm a világot. Nem foglalkozom azzal, ami csak idegesítene, ám nem tudom megváltoztatni. Ilyesmire nincs időm. Hiszen csak egy életem van". A teljes interjú itt olvasható. fotó: foto.szinhaz.hu leadfotó: Bazánth Ivola/ 168ora.hu
2013.07.03. 07:02
Szinhaz.hu
Drámapályázaton lett helyezett - Réczei Tamás válaszolt
A szombathelyi Weöres Sándor Színház drámapályázatára 174 pályamű érkezett. Székely Csaba első helyezése mellett, Kerékgyártó István második, Réczei Tamás - a kecskeméti színház művészeti vezetője - harmadik helyezett lett. Réczei Tamás a magyarországi egyházüldözések, sokak által ismeretlen fejezetét dolgozta fel pályázati művében. Ennek kapcsán adott rövid interjút. Réczei Tamás a darabról:- Hogyan kerültél kapcsolatba a témával, miért kezdett foglalkoztatni az apácarendek feloszlatása?- Kaffka Margit: Hangyabolydulás c. regényének átdolgozása kapcsán kezdtem el kutatni, és akkor találtam egy naplót, amelyet egy fiatal szerzetes nővér írt, aki ekkor már az ún. földalatti egyházban volt tag, a hétköznapjaiban pedig gyógypedagógus gyakornokként dolgozott. Egyszerre fájdalmas és szenvedélyes, ahogyan a hétköznapi nehézségeket rögzíti, ám ami leginkább megfogott az egyetlen kép volt. Ez a kislány rájött, ha megfelelő számú ember kér engedélyt börtönbeszélőre, ugyanarra az időpontra és napra, akkor odabent, a találkozón, újra együtt lehetne a teljes rend, láthatnák egymást megint. Egy apáca, egy börtönőr, egy látogató felállásban. De a darab nem erről a helyzetről szól, hanem elsősorban a III/III-as ügynökség egyházi alosztályának munkájáról, fikcióba ágyazva. Illetve az iratok esetleges hiányosságairól, arról, mik az okai annak, hogy nem született meg az ügynöktörvény. Ahol felmerült bennem egy kérdés, amire nem találtam a választ, ott a fantáziámmal egészítettem ki a képet. - Van olyan, aki magára ismerhetne a művedben?- A művet egy ciszterci apátnő emlékezéseire építettem, akivel személyesen is találkoztam, aki a rendelkezésemre bocsátotta a memoárját, és lehetővé tette, hogy elolvashassam a teljes megfigyelési anyagát. Hozzá íródott az említett megható napló. A másik mintám, Lénárd Ödön lett. - Ki volt ő?- Piarista szerzetes, például, az Actio Chatolica titkára. Többször is letartóztatták. Hol bebörtönözték, hol kiengedték, egyszer, amikor szabadlábon volt, például villanyleolvasóként dolgozott. A szocializmusban ő is aktív közreműködőjévé vált a földalatti egyháznak. Ő töltötte a leghosszabb időt börtönben, összesen 17 évet! Már VI. Pál pápa kérdezett rá személyesen Kádár Jánosnál, mi ennek az embernek a bűne, hogy egyedüli papként még mindig rács mögött ül. Meg is jelenik az előadásban... - Kádár János, vagy a pápa?- Mindkettő és egyik sem. De a válasz maradjon talány a darab színrekerüléséig. Ha lesz olyan egyáltalán... - Nem akarod megrendezni? - Még nem gondoltam rá. Örülök, hogy sikerült egy olyan színművet írnom, ami úgy tűnik, mást is érdekelhet. Örültem, hogy a pályázat jeligés volt, hiszen igazi visszajelzést csak úgy kaphattam, ha kizárólag a leírtak számítanak. - Ez nem az első darabod...- Ez már a negyedik! A Winnetou átiratom volt az első egész estés. Azt követte az Amazonok c. időutazás, majd legutóbb, a Vasárnapi gyerekek, melyet meghívtak a Nyári Zsidó Fesztiválra, Budapestre az Átriumba. Nagy örömömre. - Vannak újabb tervek?- Igen. Déry Tibor börtönéveit dolgozom fel az eredeti levelek, kihallgatási jegyzőkönyvek, visszaemlékezések, börtönjelentések alapján. Szerencsés vagyok, mert ebben az évben elnyertem az Örkény István drámaíró ösztöndíjat egy másik tervemmel, azzal is el kell készülnöm idén.Réczei Tamás, Fotó: Ujvári Sándor, MTIRészlet Lénárd Ödön kihallgatási jegyzőkönyvéből:- Ön több napos kirándulást szervezett egy egyetemista lánycsoportnak. Tudjuk, hiszen fotográfiák is készültek magukról, ahogyan a Nyugati pályaudvaron az indulásra várnak. Ugye, nem gondolja, hogy elhiszem, hogy napokig egyetlen férfiként van több tucat nővel, és közben nem történik semmi? Ha meg elhiszem, akkor azt kérdem, hát ember az ilyen? Nem szól? Csak azért nem sikerült egy magához kapcsolódó nőt felderítenünk, mert nyilván homokos. Vagy így, vagy úgy, de más nem lehetséges! És az egyiket be is fogjuk bizonyítani!Részlet a színműből:"KOMOR: Senki sem tudhatja pontosan, melyikünk, mit őrizhet a bespájzolt lekvárok alatt. 1989-ben zsákszámnyi iratot zúztak be a Belügyminisztérium III-as főcsoportjánál. Ám, hogy egynehány nem maradt-e ki a darából, s most illetéktelen, vagy inkább nagyon is illetékes kezekben állomásoznak ideiglenesen, várva a napvilágot, nincs rá fedező biztosíték!FÉNYES: Bombabiztos helyen vannak? Csak vicceltem.KOMOR: Nem voltak eléggé óvatosak, nővérem. Mi többet mondhatnék még? Gondolom, az Állambiztonsági Levéltárban már minden személyes anyagát kikérte. Bár nem értem, ide, hogyan jutott el! Nem volt kitakarva a nevem? (szünet) Annál én sem vagyok okosabb. Azok a betűk történethűek!FÉNYES: És objektívek.KOMOR: Mit nem hisz? Hát mindenükről pontos jelentés készült, még azt is kiolvastam, mikor menstruálnak! Elnézést. Nem leszünk egymásra jó hatással. Nem tudnám újraéleszteni".Réczei Tamás pályájáról röviden:Réczei Tamás,a kecskeméti Katona József Színház művészeti vezetője.2000-ben diplomázott a Színház-és Filmművészeti Egyetemen.Tagja volt a debreceni és a székesfehérvári színháznak. Írója volt, a Millenniumi Mesék és a Magyar elsők c. tv-sorozatoknak.Eleinte színpadi átiratokat készített, Plautus, Goldoni, Szabó Lőrinc, Laclos, Marquez műveiből.Saját színjátékai: Winnetou, Amazonok, Vasárnapi gyerekek, Hangyabolydulás.
2013.07.01. 06:00
Szinhaz.hu
Börtönszínházi Találkozót tartottak - Pogány Judit zsűrielnök volt
A múlt héten először rendezték meg Dunaújvárosban a Börtönszínházak Országos Találkozóját. A seregszemle zsűrielnöki tisztjét Pogány Judit vállalta el, őt kérdezte a Magyar Narancs. Lapszemle és beszámoló.A Magyar Narancs Pogány Juditot kérdezte:Pogány Judit elmondta, nyolc éve ezelőtt volt egy bemutatja az Örkény Színház és a Pinceszínház közös produkciójaként, Anger Zsolt rendezésében, Pedig én jó anya voltam címmel. A monodrámát Vajda István szerkesztette egy gyerekgyilkos anyjával készült riport alapján. "A szövegben is szerepel a szegedi Csillagbörtön, mint az ország legszigorúbb fegyházainak egyike, és itt is eljátszhattam a darabot. Egy hosszú teremben ültem nyolcvan elítélttel szemben, többségük gyilkosságért vagy gyilkossági kísérlet miatt volt ott. Ezek az emberek önszántukból ültek be erre az előadásra, és olyan lehetett nekik, mint egy kegyetlen szembesítés" - mondta a Kossuth-díjas színésznő."Döbbenetes volt az előadást követő személyes találkozás. Utána rengeteg levelet kaptam. Azt írták, hogy olyan ajándékot kaptak azon az estén, hogy amíg élnek, nem felejtik el. A mai napig szégyellem, hogy én akkor nem válaszolgattam. De felületesen nem akartam válaszolni a levelekre, ám az, hogy nekiüljek és valami igazi, jó gondolattal reagáljak, arra egyszerűen nem volt időm. Ezúton üzenem nekik, hogy a mai napig őrzöm a leveleket. És azt is, hogy számomra felejthetetlen élmény volt ez a találkozás, életem egyik legemlékezetesebb előadása" - mesélte Pogány Judit. A teljes interjú itt olvasható.A Bartók Kamaraszínház beszámolója a találkozóról:A dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház adott otthont június 20-21-én az I. Országos Börtönszínházi Találkozónak. "A találkozó előzménye egy szakmai bemutató volt a stúdiószínpadon. A pálhalmai elítéltek hoztak egy előadást, ami elég jól sikerült, ezt követően fogalmazódott meg az országos találkozó igénye. Nagyon meglepett a hozzáállásuk, olyan szeretettel beszéltek az elítéltekről, hogy bár kezdetben ódzkodtam az egésztől, sikerült meggyőzniük. Mert a dologhoz azért hozzátartozik, hogy a városban nem fogadta mindenki lelkesedéssel a kezdeményezést. Még a baráti körömben is voltak, akik szerint az ilyesmi nem való közönség elé, a drámapedagógia legyen a börtön belügye. Erre azt mondtam, hogy a színháznak az a sajátossága, hogy közönség előtt zajlik" - nyilatkozta a Narancsnak Borsos Beáta, a Bartók Színház igazgatója. A Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet felhívására a jelentkező 15 börtön közül, az előválogató Csadi Zoltán színművész 6 fogvatartott csoport előadását tartotta érdemesnek arra, hogy a nagyközönség előtt bemutatkozzon. A kétnapos rendezvényen összesen hatvan fogvatartott lépett színpadra. Az eseménynek elsősorban drámapedagógiai jelentősége volt, hiszen a börtönökben folytatott művészeti tevékenységek komoly társadalomformáló erők lehetnek, elősegíthetik az elítéltek szocializációját, rehabilitációját és erősíthetik a társadalmi integrációt. A módszer nem egyedülálló, hiszen Olaszországban is vannak hasonló előadások, de Közép-Kelet Európában, így Magyarországon is ez volt az első ilyen jellegű rendezvény. A szigorú biztonsági intézkedések mellett lebonyolított fesztivál előadásai, hol morális tartalmuk, hol pedig erős érzelmi hatásuk miatt különleges élményt nyújtottak a népes nézőseregnek, amely részben más börtönök parancsnokaiból, városi érdeklődőkből, de leginkább a jól ismert rabszürkébe öltözött fellépőkből, és a miattuk akár több száz kilométert utazó hozzátartozókbóll állt.Pogány Judit színművésznő a zsűri elnökeként, nehéz döntés után négy díjat adott át a két napos eseményt záró gálaesten, remélve, hogy köszönhetően ennek az egyedülálló kezdeményezésnek is, majdan a börtönkapun kilépőknek lesz esélyük az újrakezdésre, hiszen a színház csodával határos módon képes pozitív irányba változtatni az ember értékrendjét.A legjobb szövegkönyv díját az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet Társak című darabja kapta, amelyet Bakonyi Péter fogvatartott erre az alkalomra írt; a személyes élmények ihlette mű két különböző kultúrával rendelkező, más-más generációhoz tartozó ember kényszerű találkozását jeleníti meg. A legjobb rendezés díját azIgazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyintézet Baráti kör (Arany János Családi kör című verse újragondolva) című előadása kapta. Az ironikus, humoros hangvételű jelenet, az ismert klasszikus vers saját életükre fogalmazott változata, a fesztivál legmegrendítőbb perceit szerezte.A legjobb előadás díját a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet Mesteremberek című Szentivánéji álom drámarészlete nyerte el. Különleges hangulatot teremtett Shakespeare nehéz nyelvezete és a színpadi játék közvetlen játékstílusa. A legjobb alakítás díját a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet A rátóti legényanya című előadás főszereplője kapta. Ugyan nem lettek díjazottak, de nagyszerű produkciót láthatott a közönség a tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetétől, akik A kíváncsi kiselefánt című művet adták elő, melyet Rudyard Kipling nyomán Szalay Álmos írt.A Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet Bernátkúti és Mélykúti Alegysége Somogyi Ottó Borbála korcsmája című művével léptek színpadra. Forrás: Magyar Narancs, Bartók Kamaraszínház
2013.06.27. 08:36
Szinhaz.hu
"Ha írok, önmagam főnöke lehetek" - Bíró Kriszta a Nol Presszóban járt
Bíró Kriszta, az Örkény Színház színésznője a Nol Presszó vendége volt.Bíró Kriszta színésznő elmondja melyik gyerekkori titkos szokását tartotta meg, mit gondol L. Simon László nyilatkozatáról, mely szerint állami színházban nem tematizálható a homoszexualitás, mit tett volna annak a villamos vezetőnek a helyében, aki megpofozta az elé lépő terhes nőt...Forrás: Nol.hu
2013.06.25. 09:26
Szinhaz.hu
Elhunyt Lohinszky Loránd
Elhunyt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színésze. Rövid, méltósággal viselt szenvedés után, életének nyolcvankilencedik évében szombaton elhunyt Lohinszky Loránd érdemes művész, nyugalmazott egyetemi tanár, az erdélyi színjátszás nagy mestere – tudatta az MTI-hez is eljuttatott közleményében a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Az 1924-ben Kolozsváron született színművész több mint ötven éves pályafutást hagyott maga mögött, melynek során többek közt Trepljov (Csehov: Sirály), Görgey Artúr (Illyés Gyula: Fáklyaláng), Ványa Bácsi (Csehov: Ványa bácsi), Őrnagy (Örkény István: Tóték), Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája), Lear (Shakespeare: Lear király), Szervét Mihály (Sütő András: Csillag a máglyán), és Ill (Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása) szerepében zárta szívébe a közönség. Lohinszky Loránd 1950-ben a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet első végzett évfolyamán szerzett oklevelet Kolozsváron. Azonnal a Marosvásárhelyi Székely Színházhoz szerződött. Társulatához karrierje során végig hű maradt, miközben életművét vendégjátékok, rendezések és jelentős hazai, valamint anyaországi filmszerepek is gazdagították: Udvardi (1972, Nincs idő), István (1974, Holnap lesz fácán), Török János (1976, Apám néhány boldog éve), Páter gvárdián (1992, Ábel a rengetegben), Lukács (1996, Retúr). 1954-től a Marosvásárhelyre áthelyezett Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet tanáraként segítette számos színésznemzedék kibontakozását. Munkásságát számos elismeréssel, díjjal jutalmazták, közülük a legjelentősebbek az érdemes művész titulus (1964), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995) a Magyar Művészetért emlékérem (1996), az UNITER életműdíj (2000), a bukaresti Nemzeti Színházi és Filmművészeti Egyetem díszdoktori címe (2005) a Románia Csillaga érdemrend tiszti fokozata (2005). Emléke előtt kegyelettel hajt fejet a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem közössége: mindkét intézmény saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.
2013.06.23. 06:15
Szinhaz.hu
Gobbi Hildával éjszakázhatunk a Színészmúzeumban
2013. június 22-én ismét megrendezésre kerül a Múzeumok Éjszakája. A Bajor Gizi Színészmúzeumban már 15 órától az intézmény alapítójára, a 100 éve született Gobbi Hildára emlékeznek mesével, zenével, előadás-felvételekkel. Itt a részletes program: 15.00 -18.00 Boszorkány-szombat A Bajor Gizi Színészmúzeum a Múzeumok Éjszakáján is 100 éve született alapítójára, Gobbi Hildára emlékezik. A színésznő 23 éves korától játszott híres, öreg boszorkányokat és több alkalommal kölcsönözte hangját rajzfilm-boszorkáknak. Ezekhez a szerepekhez kapcsolódik délutáni családi programunk: kézműves-foglalkozás keretében lesz bibircsók és vasorr készítés, pókhálószövés, varázstükör. Fekete körmök és fekete macskák, akadályverseny sütőlapáttal, seprűvel és „mérgezett” almával. „Nadragulyasüti, bürökszörp és macskagyökér.” Filmvetítés. (A program a helyszínen vásárolt karszalaggal vagy 800 Ft/fő (felnőtt), 600 Ft/fő (gyermek), 6 év alatt ingyenes Családi jegy (legalább 2 felnőtt, két gyerek) 500 Ft/fő jegyekkel látogatható).18.00-01.00 Gobbi Hilda 100 Részleteket láthatnak olyan előadásokból, mint Vörösmarty Csongor és Tündéje, Tennessee Williams Üvegfigurák-ja, Csokonai Vitéz Mihály Dorottyája, Schwajda György A szent család-ja Spiró György Csirkefeje. Középpontban az örök öregasszony: Gobbi Hilda.18.00 „Kalapom-pom-pom, kalapom-pom-pom a fejemre borítom” Tordai Hajnal jelmeztervezőt életmű-kiállításához kapcsolódva zenés kalapbemutatóval köszöntik. A mdellek az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársai és művészbarátai. A program háziasszonya Takács Nóra Diána, az Örkény Színház tagja.19.00 QR – a jövő múzeuma Hozzon magával okostelefont!!! Gobbi Hilda egykor a múzeum falait rengeteg fotóval borította pályatársairól. Ma az élményhez elég egy okostelefon. Az apró, labirintusszerű jelek mögött egy egész kiállítás rejtőzhet. Ezen az éjszakán a múzeum állandó kiállításának néhány pontján a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóinak segítségével próbálhatják ki azt az új androidos alkalmazást, ami lehetőséget nyújt a műtárgyakról további információ szerzésére. Új titkok tárulnak fel! A játékos kedvű látogatók helyszínen való regisztráció esetén egy nyereményjátékban vesznek részt!19.30 „Álmaimban valahol…” Gobbi Hilda születésének idejét, a 20. század 1910-es éveit korabeli slágerek segítségével elevenítik fel. Akik megidézik a kort: Scheer Lívia operaénekesnő és Hajdú László színművész. 21.00 „Kalauz Jutka” – Zenés pitypalaty Egri Márta Átrium Színház-beli estjének részletei a múzeum alapításának idejére, az 1950-es évek elejére röpítik a nézőt. Az Orlai Produkciós Iroda támogatásával megszületett produkcióban a vidámnak tűnő dalok mögött felsejlik a korszak tragikus valósága is.22.00 Értékmentők – az OMIKE színháza 1939-1944 Az időszaki kiállításhoz kapcsolódóan az Országos Magyar Izraelita Kulturális Egyesület működésének színházi tevékenységével ismerkedhetnek meg a látogatók. Vidám slágerekkel és szórakoztató történetekkel idéznek fel egy olyan kort, ami egyáltalán nem volt csupa móka és kacagás: az 1939 és 1944 közötti időszakot. Megemlékeznek arról az összefogásról, amelyben színházi emberek és közönségük együtt tettek azért, hogy a színpadról leparancsolt művészek méltó megélhetéshez juthassanak. Az Értékmentők – az OMIKE színészei kiállítás szellemében Gyarmati István zongorista játszik majd népszerű kuplékat az érdeklődőknek. A dalok között anekdotákkal, szórakoztató történetekkel idézik azt a csaknem 200 nagyszerű színészt, akiknek a kiállítás is emléket állít: Alfonzót és Ascher Oszkárt, Beregi Oszkárt és Gáti Józsefet, Hidas Hédit és Kelen Dórát, Kellér Dezsőt és Mányai Lajost, Palotai Erzsit és Ráday Imrét, Salamon Bélát, Simon Zsuzsát és a többieknek. A történeteket Fejér Máté színész tolmácsolja.23.00 Vendég a Rózsavölgyi Szalon – Bársony Bálint és barátai koncertje Az egy éve nyílt belvárosi összművészeti előadóhely állandó vendége Bársony Bálint, az Artisjus- és Fonogram-díjas szaxofonművész, zeneszerző. Zenésztársaival a ’20-as-’60-as évek ismert slágereit játssza – zenei stílushatárok nélkül. Vendég: Polyák Lilla.
2013.06.20. 09:04
Szinhaz.hu
Színház és dzsessz - Indul a Szentendrei Teátrum és Nyár
Az új Ferenczy Múzeum átadásával indul kedden a Szentendrei Teátrum és Nyár két és fél hónapos programsorozata - mondta el az MTI-nek a Szentendrei Kulturális Központ sajtóreferense. Kiss Zsuzsa kiemelte, hogy ebben az évben három bemutatóval is kedveskedik a közönségnek a Duna-parti város tradicionális nyári programsorozata: Lőrinczy Attila Könnyű préda című vígjátékát, Paul Blake Római vakáció című zenés játékát és a Ferenczy Múzeum Gertudis-kiállításához kapcsolódó, különleges Bánk bán-előadást láthat a közönség.A programban szerepel még a Szív hídjai turnébemutatója, valamint az Örkény Színház, a Katona József Színház, a Frenák Pál Társulat és a Nézőművészeti Kft. vendégjátéka is. Augusztusban folytatódik a tavaly elkezdett, kortárs drámákat bemutató felolvasószínházi sorozat, ahol az előadások után az alkotókkal kötetlen beszélgetésre nyílik lehetőség. A kisgyermekes családokat vasárnap délelőttönként gyermekszínházi előadások várják. A fesztivál koncertprogramját Domenico Menini tenor és Denis Biancucci zongoraművész olasz dalestje nyitja, majd koncertet ad a Vujicsics együttes, a Kiscsillag és az Új Szentendrei Kamarazenekar. A dzsesszfesztivál a Borbély Műhely, a Trio Midnight, valamint Fábián Juli & Zoohacker közreműködésével igazi zenei csemegének ígérkezik. Szentendre múzeumai és kiállítóterei is gazdag és izgalmas látnivalókat kínálnak a nyáron. A Ferenczy Múzeum új épületében a 20. századi szentendrei művészetet bemutató három állandó kiállítás és a Merániai Gertrúd emlékezete című időszaki tárlat várja a látogatókat, a MűvészetMalomban Művészet és Tér címmel nemzetközi grafikai kiállítást, Testobjektív címmel kortárs magyar művészek műveit bemutató tárlatot kínálnak és augusztus végéig látható a Budapest Art Expo Friss - Fiatal Képzőművészek Nemzetközi Biennáléja. Június 22-én, a szentendrei múzeumok és galériák éjszakája keretében a város valamennyi múzeuma, kiállítótere és galériája változatos programokkal várja a közönséget késő éjszakáig. A fesztivál a nyár utolsó hétvégéjén a Szentendre éjjel-nappal nyitva című háromnapos rendezvénnyel zárul, az idei év újdonsága, hogy a már hagyományos programok mellett Művészet és Mámor címmel gasztronómiai és borfesztivál is része lesz a programnak.
2013.06.18. 08:03
Szinhaz.hu
„Rengeteget tanultam magamról” - Járó Zsuzsa az AlkalMátéról
Az AlkalMáté Trupp első előadása tíz évvel ezelőtt volt Zsámbékon, a Színházi Bázison. Három évvel ezután Máté Gábor első egyetemi osztályából összeállt alkalmi társulat elhatározta, hogy nyaranta valamelyik osztálytárs életéből előadást készít. Hét éve Járó Zsuzsával indult ez a sorozat, aki a kezdetekről mesél. Ennek az élveboncolásnak te voltál az első alanya. Volt bármi fogalmad arról, hogy milyen is lesz az előadás?Nem, fogalmam sem volt róla. Emlékszem, a Kamrába mentünk át, Máté Gábor ott húzta ki a nevet. Körbeálltuk Gábort – nem volt ott mindenki, de a többség igen. Arra emlékszem, hogy amikor kihúzta, megláttam egy J betűt. Csendben maradtam végig, nagyon lapítottam, valahogy tényleg benne volt a levegőben, hogy én leszek a választott.Máté Gábor azt mondta, nagyon szerencsésen jött ki a sorsolás, mert addig te éltél a legtöbbet...Én vagyok a legöregebb a lányok közül, sőt majdnem az osztályban is, egyedül Mészáros Máté idősebb nálam. Tizenhat éves koromtól stúdióztam Nyíregyházán, Verebes István igazgatása idején, utána jött az Új Színház. Amikor a főiskolára bekerültem, már túlestem egy házasságon is. Tényleg sok minden történt velem. A többiekhez képest lehet, hogy sokat éltem, de valójában azt sem tudtam, mi történik velem.Hogy élted meg az előadást?Rengeteget tanultam magamról, ahogy szerintem mindenki, aki már sorra került. Talán azoknak is hasznos lenne egy előadáson keresztül rátekinteniük az életükre, akik nem színészek, csak feldolgozatlan problémákkal küzdenek.A te előadásod 2007-ben volt. Azóta született egy gyereked, már nem vagy az Örkényben, megváltál Egertől...Akkor jöttem el az Örkény Színházból, utána öt évet töltöttem Egerben, aztán megszületett a kislányom, és közben átszerződtem a Vígbe. Ha most lennék soros már másról szólhatna az én előadásom. Örülök, hogy már nem kell összeszedegetni az én életmorzsáimat, már annyi mindenen mentem keresztül, hogy nem is tudom, mire fókuszálnánk.Mi változott 2007 óta? Sokat lágyultam azóta, sokat értem, sokat visszavettem a harciasságomból. Emlékszem - ez nagyon jellemző - kaktuszt kaptam ajándékba a premieren. Nagyon tüskés vagyok, voltam.Idén Száraz Dénes lesz terítéken...Számomra Dénes mindig olyasvalaki volt, akinek jó a közelében lenni, akinek jó a kisugárzása, soha nem éreztem benne semmi rosszindulatot, még a legzaklatottabb időszakaiban sem. Önazonos ember, ami a szívén, az a száján.Végigcsinálod?A tizennégy évet? Én végig!Az AlkalMáté Trupp idén a Jurányiba költözik!Forrás: Orlai Produkció
2013.06.18. 05:01
Szinhaz.hu
Kedden kezdődik a Szentendrei Teátrum és Nyár
Az új Ferenczy Múzeum átadásával indul kedden a Szentendrei Teátrum és Nyár két és fél hónapos programsorozata - mondta el az MTI-nek a Szentendrei Kulturális Központ sajtóreferense. Kiss Zsuzsa kiemelte, hogy ebben az évben három bemutatóval is kedveskedik a közönségnek a Duna-parti város tradicionális nyári programsorozata: Lőrinczy Attila Könnyű préda című vígjátékát, Paul Blake Római vakáció című zenés játékát és a Ferenczy Múzeum Gertudis-kiállításához kapcsolódó, különleges Bánk bán-előadást láthat a közönség. A programban szerepel még a Szív hídjai turnébemutatója, valamint az Örkény Színház, a Katona József Színház, a Frenák Pál Társulat és a Nézőművészeti Kft. vendégjátéka is. Augusztusban folytatódik a tavaly elkezdett, kortárs drámákat bemutató felolvasószínházi sorozat, ahol az előadások után az alkotókkal kötetlen beszélgetésre nyílik lehetőség. A kisgyermekes családokat vasárnap délelőttönként gyermekszínházi előadások várják.A fesztivál koncertprogramját Domenico Menini tenor és Denis Biancucci zongoraművész olasz dalestje nyitja, majd koncertet ad a Vujicsics együttes, a Kiscsillag és az Új Szentendrei Kamarazenekar. A dzsesszfesztivál a Borbély Műhely, a Trio Midnight, valamint Fábián Juli & Zoohacker közreműködésével igazi zenei csemegének ígérkezik. Szentendre múzeumai és kiállítóterei is gazdag és izgalmas látnivalókat kínálnak a nyáron. A Ferenczy Múzeum új épületében a 20. századi szentendrei művészetet bemutató három állandó kiállítás és a Merániai Gertrúd emlékezete című időszaki tárlat várja a látogatókat, a MűvészetMalomban Művészet és Tér címmel nemzetközi grafikai kiállítást, Testobjektív címmel kortárs magyar művészek műveit bemutató tárlatot kínálnak és augusztus végéig látható a Budapest Art Expo Friss - Fiatal Képzőművészek Nemzetközi Biennáléja. Június 22-én, a szentendrei múzeumok és galériák éjszakája keretében a város valamennyi múzeuma, kiállítótere és galériája változatos programokkal várja a közönséget késő éjszakáig. A fesztivál a nyár utolsó hétvégéjén a Szentendre éjjel-nappal nyitva című háromnapos rendezvénnyel zárul, az idei év újdonsága, hogy a már hagyományos programok mellett Művészet és Mámor címmel gasztronómiai és borfesztivál is része lesz a programnak.Forrás: MTI
2013.06.17. 11:06
Szinhaz.hu
A Jóembert keresünk lett a legjobb előadás
A Vígszínház Bertolt Brecht: Jóembert keresünk című produkciója lett a legjobb előadás a 13. Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT), ahol a legtöbb elismerést az Örkény István Színház művészei vehettek át a tíznapos fesztivált záró szombati gálaesten.
2013.06.17. 06:40
Nepszava.hu
POSZT 2013 - Itt a gála tárlat
Szombaton gálaest zárta a 13. Pécsi Országos Színházi Találkozót. Az idei POSZT díjaiért hat vidéki, négy fővárosi és két határon túli előadás versengett. A nyerteseket és a gála képeit mutatjuk be fotósorozatunkban. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Vígszínház Bertolt Brecht: Jóembert keresünk című produkciója lett a legjobb előadás a 13. Pécsi OrszágosSzínházi Találkozón (POSZT), ahol a legtöbb elismerést az Örkény István Színház művészei vehettek át a tíznapos fesztivált záró szombati gálaesten.A szakmai zsűri által a legmagasabbra tartott, Michal Dočekal rendezte győztes darabban játszott a legjobb női főszereplőnek járó és a közönség zsűri díját egyaránt elnyerő Eszenyi Enikő. A budapesti Örkény István Színház Henrik Ibsen: Peer Gynt című előadásához négy díj kapcsolódik: a legjobb férfi főszereplő Polgár Csaba lett, a legjobb jelmezért járó kitüntetést Nagy Fruzsina, a különdíjat Matkó Tamás kapta az darab zenéjéért, a legjobb dramaturg pedig Gáspár Ildikó lett, akinek ezzel együtt a budapesti Nemzeti Színház Heinrich von Kleist: Amphitryon című produkciójában végzett munkáját is elismerték. A Proton Színház, valamint a Trafó Kortárs Művészetek Háza John Maxwell Coetzee - Mundruczó Kornél: Szégyen című előadása két díjat jegyez: a legjobb rendezőnek járót Mundruczó Kornél, a legjobb díszletért odaítélhetőt Ágh Márton kapta. A bírálók szerint a Yorick Stúdió és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Székely Csaba: Bányavakság című darabjában játszott a legjobb női mellékszereplő, Nagy Dorottya és a legjobb férfi mellékszereplő, Bányai Kelemen Barna. A színész zsűri döntése alapján a legjobb férfi alakítás a kaposvári Csiky Gergely Színház Martin McDonagh: Vaknyugat című produkciójában szerephez jutó Hunyadkürti György, a legjobb női alakítás a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház April de Angelis: Színésznők című előadásában játszó Ecsedi Erzsébet nevéhez fűződik. A legjobb 30 év alatti színész díját Lovas Rozi és Tenki Réka kapta. Előbbi a Miskolci Nemzeti Színház Tennessee Williams: A vágy villamosa című darabjában, utóbbi a Nemzeti Színház Heinrich von Kleist: Amphitryon című produkciójában nyújtott kiemelkedőt. A szakmai zsűrit Dobák Lívia dramaturg, Füzér Anni tervező, Gyöngyössy Katalin színész, Jászay Tamás kritikus, Nagy Viktor rendező, Zalán Tibor drámaíró és Pawel Szkotak, a poznani színház művésze, rendezője alkotta. A színész zsűri tagja Egri Márta, Haumann Péter, Tóth Auguszta volt, a közönség zsűriben Kozma Károly értékesítő, Pankász Balázs egyetemi oktató és Tölcsér Valéria tanár kapott helyet. A látogatókat a versenydarabokon kívül 29 helyszínen 148 úgynevezett off-programra is várták. Az érdeklődés nagy volt, a produkciók döntő többsége telt ház előtt zajlott.A POSZT-gáláról képekben:1. Réthly Attila rendező osztályának műsora várta a vendégeket a gálaesten. A Kabaré című előadásuk dalait mutatták be.2. Spilák Klára, a POSZT sajtósa volt az est házigazdája Lévai Balázs műsorvezetővel.3. Oláh Gergő a POSZT első hivatalos dalát énekelte.4. Domokos Zsolt a Konferanszié szerepében lépett fel.5. Kőhalmi Andrea és...6. .... Stenczer Béla a POSZT ügyvezetői nyitották meg a gálát.7. Gonda Kata Sally Bowles dalait énekelte. 8. Ecsedi Erzsébet a színész zsűri díját nyerte a legjobb női alakításért. 9. Hunyadkürti György a színész zsűri díját nyerte a legjobb férfi alakításért. 10. Spilák Klára és Lévai Balázs11. Móga Piroska, Gonda Kata, Fábián Szabolcs12. Fábián Szabolcs, Móga Piroska13. Fábián Szabolcs 14. Hajmási Dávid, Mózes András, Fábián Szabolcs, Borsányi Dániel 15. Lovas Rozi és .... 16. ... Tenki Réka nyerték a legjobb 30 év alatti színész Fidelio-díját. 17. Szvetynik Kata, Borsányi Dániel, Pallagi Melitta 18. Domokos Zsolt, Gonda Kata, Móga Piroska, Szvetynik Kata 19. Eszenyi Enikő nyerte a közönségzsűri díját és a legjobb női alakítás díját. 20. Fellépett a Talamba Ütőegyüttes. 21. Rázga Miklós, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója díjat adott át. 22. Gáspár Ildikó lett a legjobb dramaturg. 23. Nagy Fruzsina lett a legjobb jelmeztervező. 24. Ágh Márton lett a legjobb díszlettervező és Mundruczó Kornél a legjobb rendező. Díjaikat Büki Dóra, a Proton Színház ügyvezetője vette át. 25. Mózes András 26. Pallagi Melitta, Móga Piroska, Gonda Kata, Mózes András, Szvetnyik Kata27. Bányai Kelemen Barna kapta a legjobb férfi mellékszereplő díját.28. Nagy Dorottyáé lett a a legjobb női mellékszereplő díja.29.30.31. Polgár Csaba a legjobb férfi mellékszereplő díját nyerte el.32. Borsányi Dániel és Szvetnyik Kata 33. Szvetnyik Kata 34. A legjobb előadás a Vígszínház Jóembert keresünk című darabja lett. 35. Domokos Zsolt és Páva Zsolt, Pécs polgármestere 36. Gonda Kata 37. A Réthly-osztályosok 38. Szirtes Edina Mókusfoto.szinhaz.hu fotó: Tóth Berta, Czupi DánielSzínház.hu
2013.06.17. 05:00
Szinhaz.hu
A Jóembert keresünk nyert a POSZT-on
A Vígszínház Bertolt Brecht: Jóembert keresünk című produkciója lett a legjobb előadás a 13. Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT), ahol a legtöbb elismerést az Örkény István Színház művészei vehettek át a tíznapos fesztivált záró szombati gálaesten.
2013.06.16. 11:36
Inforadio.hu
POSZT: a Jóembert keresünk lett a legjobb előadás
A legtöbb elismerést az Örkény István Színház művészei vehették át a tíznapos fesztivált záró szombati gálaesten.
2013.06.15. 20:28
Metropol.hu
Tarolt a Vígszínház és az Örkény a POSZT-on
Botrányoktól mentesen zajlott le az idei XIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT), ami a jelenlegi színházi közhangulatot tekintve szinte meglepő. A seregszemle ma esti zárógáláján a Vígszínház és az Örkény István Színház több díjat is begyűjtött.
2013.06.15. 20:24
Mno.hu
POSZT - A Jóembert keresünk lett a legjobb előadás
A Vígszínház Bertolt Brecht: Jóembert keresünk című produkciója lett a legjobb előadás a 13. Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT), ahol a legtöbb elismerést az Örkény István Színház művészei vehettek át a tíznapos fesztivált záró szombati gálaesten.
2013.06.15. 20:20
Nepszava.hu
Ők a 13. POSZT díjazottjai - A Vígszínházé a legjobb előadás
Véget ért a 13. Pécsi Országos Színházi Találkozó. A díjazottak névsorát olvashatják. A XIII. PÉCSI ORSZÁGOS SZÍNHÁZI TALÁLKOZÓ DÍJAZOTTAI A szakmai zsűri díjai:Legjobb előadás: Bertolt Brecht: Jóembert keresünk Rendező: Michal Dočekal Vígszínház, Budapest Legjobb rendezés: Mundruczó Kornél John Maxwell Coetzee – Mundruczó Kornél: Szégyen Proton Színház – Trafó Kortárs Művészetek Háza, Budapest A főszereplő Zsótér Sándorral itt olvashat interjút.Legjobb női főszereplő: Eszenyi Enikő Bertolt Brecht: Jóembert keresünk Vígszínház, Budapest Legjobb férfi főszereplő: Polgár Csaba Henrik Ibsen: Peer Gynt Örkény István Színház, Budapest A rendező Ascher Tamással itt olvashat interjút. Legjobb női mellékszereplő: Nagy Dorottya Székely Csaba: Bányavakság Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat Legjobb férfi mellékszereplő: Bányai Kelemen Barna Székely Csaba: Bányavakság Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat Legjobb díszlet: Ágh Márton John Maxwell Coetzee – Mundruczó Kornél: Szégyen Proton Színház – Trafó Kortárs Művészetek Háza, BudapestA rendező Mundruczó Kornéllal itt olvashatja Mindent kockára kell tenni című interjúnkat. Legjobb jelmez: Nagy Fruzsina Henrik Ibsen: Peer Gynt Örkény István Színház, Budapest Legjobb dramaturg: Gáspár Ildikó a budapesti Nemzeti Színház Heinrich von Kleist: Amphitryon című előadásának szövegváltozatáért, valamint az Örkény István Színház Henrik Ibsen: Peer Gynt című előadásának dramaturgiai munkájáért Különdíj: Matkó Tamás az Örkény István Színház Henrik Ibsen: Peer Gynt című előadásának zenéjéért A színész zsűri díjai: Legjobb férfi alakítás: Hunyadkürti György Martin McDonagh: Vaknyugat Csiky Gergely Színház, KaposvárA rendező Bérczes Lászlóval itt olvashat interjút. Legjobb női alakítás: Ecsedi Erzsébet April de Angelis: Színésznők Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg A Fidelio díjai (a színész zsűri döntése szerint): A Legjobb 30 év alatti színész díját a színész zsűri az idei évben két színésznőnek ítélte:Lovas Rozi Tennessee Williams: A vágy villamosa Miskolci Nemzeti SzínházA rendező Kiss Csabával itt olvashat interjút. Tenki Réka Heinrich von Kleist: Amphitryon Nemzeti Színház, Budapest A közönség zsűri díja: Eszenyi Enikő a Vígszínház Bertolt Brecht: Jóembert keresünk című színművében nyújtott kiemelkedő alakításáértGratulálunk a nyerteseknek!Színház.hu
2013.06.15. 18:00
Szinhaz.hu
'Itt reflexió van az életről' - A Peer Gynt szakmai beszélgetéséről
Az idei POSZT versenyprogramjába az Örkény Színház Peer Gynt előadása került be Ascher Tamás rendezésében. A darab szakmai beszélgetésének leiratát közöljük. Henrik Ibsen: Peer Gynt Örkény István Színház, Budapest Ascher Tamás rendezővel itt olvashatnak friss interjút. Lévai Balázs: Szép jó reggelt kívánok a POSZT szakmai beszélgetéseinek mai sorában. Mielőtt elkezdenénk beszélgetni az Örkény Színház tegnapi Peer Gynt előadásról, nézzük meg szokás szerint a színházból kijövő nézők első reakcióját. Eddig voltak a nézői reakciók. Mielőtt bemutatnám a vendégeinket, egy gyors kérdés Ascher Tamáshoz. Ennyi nézői reakcióból az jött vissza szinte egybecsengően, hogy a második rész lendületesebb volt. Te milyennek láttad a saját előadásotokat tegnap, olyan volt a ritmusa, mint szokott? Ascher Tamás: Ez egy elég bonyolult darab ahhoz, hogyha a szerencsétlen nézőre így ráugranak, közvetlen az előadás után, nem biztos, hogy értelmeset tud mondani, én se biztos, hogy ennél értelmesebbet tudtam volna kinyögni. Egy elég sokrétű, sokszálú darabról van szó, ami valódi hatását a rákövetkező napokban fejti ki. Én azt gondolom, hogy néha az előadás alatt az embernek valóban hullámzik a figyelme, van, amikor kicsit elfárad, és ez be van vállalva a dologba, a végén aztán mégis valaminek össze kell állni és lehet, hogy ez nem aznap, nem a riporter mikrofonja előtt, amit odadug a szerencsétlen orra alá, hanem csak pár nap múlva történik meg. Kell rá aludni rá egyet, vagy még egyet. Szerencsés esetben a néző gondolkozik is rajta még. Felmerülnek képek, felmerülnek helyzetek és valahogy összeáll benne. Egy előadás ritmusa sok mindentől függ. Valóban, az előadás első fele egy lehelettel lassúbb volt. De ezek a nézők nem azért nem értették, vagy nem azért nem tudtak hozzákapcsolódni, mert lassú volt, hanem mert annyi minden, annyi információ érkezik egyszerre, méghozzá meglehetősen elvont, stilizált módon. Ugye egy paraszt lakodalmat nagyon sokféleképpen lehet ábrázolni, és ember legyen a talpán, aki azonnal veszi, hogy ezek, az öltözékük szerint tulajdonképpen egy ilyen mai vidéki lakodalomban vannak, ahol egy szál szintetizátorral, a ’80-as évekbeli dizájnú kocsmákban ülnek. Igen, valóban, amíg az ember összerakja magában az egészet: a norvég hegyeket, a mai lakodalmat, a zöld ruhás nőt, meg azt, hogy az egyik zöld ruhás nő, meg a másik zöld ruhás nő az tulajdonképpen ugyanaz. Ember legyen a talpán, aki ezt azonnal és egyből érti. Lévai Balázs: Egy gyors kérdés. Számodra tetsző nézi reakció az, hogy valaki az előadás hatására elmegy a sixtusi kápolnába? Ascher Tamás: Igen, az remek. Az nagyszerű, az egyik legjobb.Lévai Balázs: Na, hát akkor hadd mutassam be vendégeinket, Kúnos László műfordító, aki az előadás fordításának egyik tettestársa Rakovszky Zsuzsa mellett, illetve Háy János író, költő, drámaíró. Első kérdésem picit még általános és nem a konkrét előadáshoz kapcsolódik. Én nem emlékszem bármilyen, Peer Gynt előadásról szóló kritikára, ami ne állapítaná meg azt, hogy „pfúúú hát ez egy nagyon nehéz dió”. Monumentális mű, költői, igazából kevés benne a drámaiság, stb. stb. Tehát mindenki megállapítja, hogy ezt mennyire nehéz színre vinni, mégis rendszeresen születnek, hála Istennek, színpadi adaptációk, rendezések. Hogy látjátok, hogy ez egy olyan kihívás, ami elől a rendezőknek, színészeknek, színházaknak nem szabad elmenekülniük? Vagy ez olyan, mint a fesztiválokon a bungee jumping, hogy ha akarsz, ha nem, előbb-utóbb ugrani fogsz? Kúnos László: Én is köszöntök mindenkit, egy picit, ha megengeditek, adnék egy olyan kis lexikon háttért, amiből elugorva megpróbálnék válaszolni erre a kérdésre. Ibsen 1828-ban született ’48-ban, amikor a magyar szabadságharc zajlott, 20 éves volt, amit egyébként egy lelkes versben köszöntött, a ’60-as évek közepén elhagyta Norvégiát és attól kezdve szinte az egész alkotói életében külföldön élt, Olaszországban és Németországban. Ezt a darabot Olaszországban írta, ’67-ben, tehát érdekes, emlékezzünk, hogy a kiegyezés évében vagyunk. Nagyon fontos ennél a darabnál, legalább tudni, vagy legalább felidézni azt, hogy ez a második verses drámája és tulajdonképpen az elsőnek a párdarabjaként írta meg. Az elsőnek az volt a címe, hogy Brand. A Brand az egy név, ugyanúgy, mint a Peer Gynt. Egy lelkész neve. Első drámájának tehát egy lelkész a hőse, aki tűzön-vízen át követi a hivatását, az eszményeit és ezzel mindent pusztulásba visz maga körül. Mintegy ennek ellentét párjaként fogott bele a Peer Gynt írásába, ahol viszont az eszmények nélküli ember életét akarta megírni. Egyiket sem szánta színpadi műnek. Megtörtént vele az, hogy, a Brand-ból már megírt majdnem 200 oldalt elbeszélő költeményként, amikor rájött, hogy dialógusban akarja megírni. Újra kezdte. Tehát dialóg formában írt verses drámák ezek, de mind a kettőt olvasmánynak szánta és nem színpadi műnek. Ezt több levelében is hangsúlyozta. És még valamit mondott, ami nagyon érdekes, hogy a Peer Gynt-re azt mondta, hogy ez az én legnorvégabb darabom. Ehhez képest ez az a darabja, amit az egész világon a legtöbbet játszanak. Magyarországon is azt hiszem a legtöbbször előadott darabja, és nem csak az az érdekes, hogy legtöbbet játsszák, hanem hogy majdnem mindenütt a világon, amikor játsszák, akkor az a kultúra, az a nyelv, az a nemzet a magáénak érzi. Tehát ez egy nagyon érdekes paradoxon. Háy János: Nem tudok erre a kérdésre választ adni, hogy miért vállalják a majdnem öngyilkosságot a rendezők. Amikor másodszor olvastam a művet, mert kellett a Grieg-hez írnom egy ismertetőt ennek alapján, egy beavató koncerthez. Az Áprily fordítás került hozzám, és úgy láttam, hogy ez egy göcsörtös, nehezen olvasható szöveg, ami tele van artisztikummal, és nagyon nehezen értem benne a színházi nyelvezetet, úgyhogy lefordítottam a darabot egy egyszerű történetté, magyarán kivégeztem a darabot a magam számára, mint műalkotást. Amikor tegnap beültem az volt a kérdés számomra, hogy élményszerűvé tud-e válni újra, mert ugye ez a lényeg, hogy élményszerűvé váljon. És ez megtörtént. Azt Laci nem mondhatja el, mert ízléses ember, de én elmondom, hogy ez a fordítás nagyon jó és így a rendezőnek és a színészeknek lehetősége volt szinte beszédnyelvi módon megformálni a karaktereket, úgyhogy versben maradtunk. Ez nagyrészt ennek a szövegnek köszönhető. És most csak egy szakmai apróságra hívom fel a figyelmet. Nézzétek meg, hogy alig volt két-három olyan hely, ahol a rímek kiszóltak volna a szövegből, holott végig pontosan rímel. Mert, ha a rímek kiszólnak, akkor rögtön beerősítek két-három sort, ezzel beerősítem azoknak a soroknak a didaktizmusát - hiszen ez egy didaktikusan megírt darab -, és rögtön eltávolodok a sorsszerűség ábrázolásától, és mindjárt egy absztrakcióba, egy gondolkodásba kerülök bele, nem pedig egy élményszerűségbe. Úgyhogy azt gondolom, hogy a darabon az egyik fogás a rendező az, hogy van egy olyan szöveg a kezében, ami nagyon jól működtethető. És nyilván nagyon nagy dramaturgi munka is volt, hiszen a teljes szöveg szerintem legalább hat óra lenne, és ezzel nyilvánvalóan van nehézség. Azzal, hogy kiemelek, kiszedek, megpróbálom a mocsaras részeket megszűntetni, és lendületesebbé tenni, biztos, hogy bizonyos fajta indokoltságokat kiveszek. Tehát, hogy a jellemtörténés indokoltságai itt-ott biztos, hogy elvesznek. Ez nem hibája az előadásnak, félreértés ne essék, csak azt gondolom, hogy több gondolkodást igényel. Tehát én is egyetértek Ascher Tamással, hogy valóban olyan problémákat vet föl ez a darab - most persze formáról, megformáltságról fogunk beszélni, és nem arról ami a lényege, hogy milyen élményt okozott nekünk és min fogunk gondolkodni az elkövetkező napokban -, hogy végig kell gondolnunk, és valamilyen módon tesztelni kell a mi belső aktuális történésünket. Ez bizony napokba telik és lehet, hogy több gondolkodást igényel, mint egy lineárisan, nagyon indokolt jellemfejlődéssel felépített darab esetében. De én ezt bírom, én szeretem, hogyha egy előadás komolyan vesz engem, és hisz abban, hogy én is meg tudom érteni. Tehát hogy feltételez némi konstruktivitást a nézőtől is. Lévai Balázs: Mondtad ezt a hat óra hosszúságot. Tegnap este az előadás után beszélgettem pár mondatot Ascher Tamással, és mondtam, hogy olyan érzésem volt, mintha a fele ki lenne húzva, amire azt mondta, hogy dehogyis, sokkal kevesebb lett kihúzva. Itt van Gáspár Ildikó. Mesélsz picit arról, hogy a rendezővel közösen hogy alakítottátok ki az előadás szövegét? Mert ez gondolom a Peer Gynt esetében kulcskérdés. Gáspár Ildikó: Úgy emlékszem, hogy nekiálltam egyedül és néha beszéltünk telefonon. Táblázatokat csináltam és próbáltam matematikailag összerakni azt, hogy egyrészt első körben a szerepeket hogy vonom össze, és utána hogy hogyan csinálunk ebből egy rendszert, hogy melyik színész mit játszik. Ez egy kemény dolog volt. Lévai Balázs: Húzások? Gáspár Ildikó: Vannak fájdalmas húzások. Bizonyos szálakat kihagytunk, mint a levágott ujjú fiú, ami nekem nagyon nagy fájdalom, de egyszerűen nem fért már bele. Aztán a három lányt. Kihagytuk Memnon-szobrot, illetve rövidítettünk mindenhol. Olyan is volt, hogy három jelenetből egyet csináltam. De mondom, az volt a fő gondolat, hogy, annak a gondolatnak a mentén vinni az egészet, hogy mindig ugyanazok az emberek jönnek vissza az életébe. Ezzel tulajdonképpen egy picit azt akartuk a Tamással, hogy mintha ő egy helyben járna. Tehát felmerüljön az a kérdés, hogy tulajdonképpen el sem utazott, hanem végig ott maradt. Ez egy jelenlévő gondolat, ami vissza is tér a szövegben. Lévai Balázs: Létezik egy olyan olvasata is a történetnek, mint ha az egész Peer álma volna, az elejétől kezdve. Na, nézzük akkor meg, hogy milyen volt az Örkény Színház Peer Gynt-je, milyen volt Polgár Csaba Peer Gynt-je, és egyáltalán, az önmegvalósításnak ez a drámája hogyan szól egy magyar színpadon ma. Kúnos László: Én két fontos dolgot emelnék ki, amit magam számára. Azt gondolom, hogy ahhoz, hogy az előadásról tudjunk beszélni, fontos tudni, hogy ez sokkal inkább, mint a többi dráma, ez egy szó-beli dráma. Itt a verbalitás a döntő. Itt reflexió van az életről, sokkal inkább, mint az életnek a megjelenítése. Nem annyira szituációk vannak, hanem olyan az egész, mint egy hatalmas monológ: van egy főszereplőnk, aki tulajdonképpen végigbeszéli az egész darabot és mindenki más csak egy-egy vonással van megragadva. Igazából, talán Åse a másik, akinek viszonylag jól megírt szerepe van, de egyébként ez egy hatalmas monológ, ami persze a főszereplőre hatalmas terhet tesz, sokkal inkább, mint a hagyományos drámáknál. A másik dolog, amit nagyon fontosnak tartok, épp ezért ebből fakad, vagy ebből következik, hogy egy kicsit ez egy látomás, vagy nevezhetjük álomnak is. Tehát nem lehet pontosan tudni, lehet, hogy nem is kell pontosan tudni, hogy itt megtörténnek-e dolgok abban az adott szituációban, vagy ő ezt csak elgondolja, álmodja azt a jelenetsort, mert nem ez a fontos, hanem az, ami benne történik. Lélektanilag történik, az életpálya szempontjából történik. Nekem, és most már az előadásra térve, azért tetszett ez az előadás, mert egyrészt azzal, hogy egy teljesen csupasz színpadon történik, kizárja azt a lehetőséget, hogy az ember megpróbálja a realitáshoz kötni. Tehát, megvan ez az alaphelyzet, hogy áll középen egy ember, jön belőle ez a nagyon szép, nagyon érdekes, nagyon fontos és fontos dolgokról szóló folyamatos szöveg és annyiban vonja csak be a színpadot, ahogy ez az esetlegességből adódik: tehát a radiátor, a fecskendő, az emelőszerkezet. Sőt akár a súgónak, vagy hátul a zenésznek, a műszaknak a beleszólása is ezt az aspektust hangsúlyozza. Lévai Balázs: Akkor nyissunk egy lábjegyzetet. A színpadi térről beszélgessünk egy kicsit. Az ember bemegy a Peer Gynt-re és tudja, hogy itt most jön a drámai költemény, ami monumentális lesz, hömpölygő lesz, sodró lesz. És akkor lát egy ilyen végtelenül lecsupaszított teret, ami ellene dolgozik az ő prekoncepciójának. Ti milyennek láttátok? Illetve már Laci elkezdte, te milyennek láttad ezt a színpadi teret János, illetve számodra mit sugallt az Izsák Lili által kialakított tér? Háy János: Nekem nagyon bejött ez a színpadi tér. Nekem mondjuk eleve van egy olyan prekoncepcióm, hogy ha meglátok a színpadon egy olyan öt-hat milliós díszletet, akkor már ki is fordulok a színházból. Lévai Balázs: De csak az irigység beszél belőled.Háy János: Az irigység beszél belőlem. Igen-igen. Egy óriási problémát old meg a díszlet ezzel, hiszen a rendezőnek azzal kell számolni, hogy iszonyú gyorsan vannak helyszínváltozások. Mennél bonyolultabb a díszlet, annál göcsörtösebbé, annál nehézkesebbé teszi ezeket a jelenetváltásokat. Ez a díszlet nagyon-nagyon jól szolgálta ezt. A kedvenc célszerszámom, a csavaró-gép beemelése. Aztán a létra megjelenése, olyan mélyen szervesült a dologba. Semmit nem éreztem rápakolásnak, ami nagyon fontos, mert ezek necces dolgok. Lehet, kínos, hogy most miért jön be ez a csavaró-gép. Nagyon-nagyon jól működött. Nagyon szép volt, amikor eldőltek a díszletek. Nagyon jól be tudták játszani a teret. Én imádom azt, hogyha a színész érvényesül a színpadon. Nagyon pontos színészvezetés volt, és nagyon pontos játék. Lenyűgöző volt egyébként az éppen jelenetben lévők és a csoportnak a dialógusa. Az a fajta játék, ahogy bejátszották a nem játszó embereket. És akkor itt egy kicsit Horváth Csabát is meg kell említeni, hiszen itt volt egy olyan mozgás, most csak a hajó-jelenetre gondolok, ami egyszerűen olyan pazar volt. Szóval, szerintem ez egy nagyon jól működő díszlet és nagyon jól engedte, hogy a színészek ezt a játékot végigjátsszák, hogy egymásra nagyon jól tudjanak reflektálni, hogy érvényesüljenek a stilizált mozgások is, és érvényesüljön az egymáshoz való viszonyuk. Ugyanakkor még egy dolgot kell mondanom, hogy számomra ez nem csak egy díszlet-tér volt, hanem egy akusztikus tér is. Nekem eléggé bejött ez a fajta zenei háttér, ami az imitált zajoktól bizonyos fajta énekekig ment. Azt mondhatná valaki, hogy ez egy eklektikus összeállítás, és hogy kilóg a sorból, főleg amikor mikrofont is vettek a kezükbe, de valahogy úgy éreztem, hogy semmi előadás idegent nem érzek. És ez egy nagyon-nagyon fontos dolog, mert biztos le lehetne rámondani, hogy ezek ötletek. Utálom az ötletes rendezőket egyébként, mert az jut eszembe, hogy ötlete mindenkinek van. Az ötletnek csak akkor van értelme, hogyha emberi tartalmakat tud megmozgatni. És persze, hogy vannak ötletek, de nyilván nem tesszük bele az összes ötletünket és nem szabad, hogy az ötlet látszódjon, hanem az látszódjon, hogy az egy szerves valami, ami a világról beszél, és nem éppen a rendező aktuális agyi állapotáról. Most negatív agyi állapotot mondtam, nem a gondolkodó embert akartam, csak hogy mit tud kitalálni. Bocsánatot kérek, csak pozitívumot fogok mondani a következőkben. Lévai Balázs: Mindenesetre, drága díszlet kipipálva, ötletes rendező kipipálva. Tamás, hogy alakult ki, mennyire volt egyértelmű, hogy volt kitalálva a kezdetektől fogva ez a színpadi tér? Én bevallom, egy hete, hazai pályán láttam az Örkény Színházban. Lehet, hogy ciki bevallani, de először azon gondolkoztam, amikor még nem kezdődött el az előadás, hogy Mácsai Pál szokott arról beszélgetni, hogy mennyire alkalmatlan az Örkény Színház, mint színpadi tér. De hogy ezek itt vannak ezek az oszlopok, tényleg? Azon gondolkoztam, hogy ilyen nem lehet, hogy a színpad közepén van ott egy oszlop. Ascher Tamás: Nyilván néhány nagyon fontos döntést meg kell hozni, ahhoz, hogy az ember megpróbálja színpadra farigcsálni ezt a dolgot. Elsősorban egy olyan térre van szükségünk, amely nem illusztrálja a látnivalókat, mert akkor jön egy képeskönyv vagy egy mesejáték, vagy ahogy János mondja, irgalmatlan nehézkességgel próbálunk az egyik jelenetből a másikba átjutni. Ez lehetetlen. Ez egy világszínház. És annak van írva. Tehát kell találni egy olyan teret, ami alapvetően érvényes. Egy nagyon közismert és egyszerű fogáshoz folyamodtunk. Ez legyen maga a színpad. Tehát, mindenegyes kellék, mindenegyes eleme a színpadnak az olyan, ami már eleve az Örkény Színház színpadán megtalálható. Természetesen csalni kell, ezért néhány nagy oszlopot beépítettünk és igyekeztünk azt a látszatot kelteni, hogy azok már eleve ott vannak a színpadon. Tehát, ugyanaz a kopott fekete anyag volt. Szerencsére az Örkény Színház színpada annyira ortopéd, és olyan furcsa szögek meg ferdeségek vannak benne, egyáltalán nem egy normális színpad, látszik, hogy valamilyen lakásleválasztás után jött létre. És még ilyen pillér maradványok is vannak, tehát egyáltalán nem voltak idegenek ezek az oszlopok. Nyilván azért van szükség erre a meglehetősen semleges térre, nem azért, hogy ronda, vagy riasztó, vagy deprimáló legyen, mint ahogy az ember ha ilyen csúnya, fekete oszlopok közé benéz, akár az is lehetne, hanem azért hogy semmiről ne szóljon, azért, hogy ezután mindenről tudjon szólni. Számomra az a legszórakoztatóbb ebben a színpadtérben, hogy miközben dacosan és eltökélten nem ábrázol, eközben mindenféle természeti elemek jelennek meg benne. Elkezd hullani elég hamar a hó, aztán a hó belepi a színpadot, miközben tudjuk, hogy ez nem hó. Eközben hol sivatagnak, hol hótakarónak látjuk. Tehát a lényeg az volt, hogy valami, ami nem ábrázol, abban mégiscsak valamiféle költői elgondolásból egyszer csak jelenjenek meg olyan elemek, amik szíven ütik a nézőt. A hóesés engem szíven üt, azt gondolom a nézőket is. Lévai Balázs: No, ez lábjegyzet volt a díszlet kapcsán. Az volt az eredeti kérdés, hogy ti milyennek láttátok az előadást? A Peer Gynt nagyon sok mindenről szólhat. Számotokra miről szólt? Még az előző kérdésből a Polgár Csaba itt maradt. Nem tudom eléggé dicsérni azt, hogy valaki meg tudja csinálni, hogy 3 órán keresztül folyamatosan jelen van és folyamatosan beszél. Persze voltak nézők, akiknek ez nehéz. Én egy pillanatig nem untam. Nemcsak az, hogy érthetően mondja a szöveget, olyan fizikai nehézségeket legyőzve, hogy futnia kell, nagyon hosszú ideig kell futnia, hanem az, hogy meg tudja csinálni egy nagy színpadon, és egy nagy színházban, hiszen az itteni színpad még nagyobb, mint az Örkény, nagyobbak a távolságok, gondolom, hangosabban kell beszélni, hanem hogy azokat a finomságokat is folyamatosan közvetíteni tudja, amiket igazából az ember filmen szokott élvezni: a premier plant, az arcjáték finomságait. Ez a szöveg folyamatosan elvárja, nemcsak azt, hogy mondja valaki, hanem hogy tudva mondja, kommentálva mondja. Tele van iróniával, szarkazmussal, kételyekkel és ezt arcjátékkal folyamatosan lehet jelezni. Ezeket a ziccereket a szöveg amúgy is felkínálja, de ezeket mindig értőn és könnyedén vette. A puritán színpadhoz az is hozzátartozik, csak így felidéződik bennem az első jelenet, amikor először kerül szóba, hogy tulajdonképpen király vagy császár akar lenni, akkor előkerül egy kréta és odarajzolja a koronát, majd utána az almát és viccesen beáll alá. És ez végig ott marad a színen. Lévai Balázs: És ez lesz később a koporsója is, amikor leszedik. Kúnos László: Igen. Tehát ezekkel a pici jelzésekkel a finom, a szövegsokrétűségét fölidéző, könnyed és értő színészi játékkal ezt mind elénk tárta. Háy János: Van a Peer-nek egy olyan szövege, hogy maholnap ötvenéves leszek, hát én már sajnos nem tegnap, hanem tegnapelőtt voltam ötvenéves. Tehát az ember tényleg cipel magán egy csomó terhet, és mint Máté Péter, tévúton is jártam, „sajnos néha, néha én”. Tehát a legfontosabb életproblémáimat reaktivizálja, és ennél több nem kell és tényleg, egyedileg is fontos kérdéseket tesz föl. De a „ki vagyok én” és a „ki azonos önmagával”, nem egyedi kérdés, ez egy általános kérdés. És attól a pillanattól kezdve, hogy maga a dráma kiugrasztja Peer Gynt-öt a mitikus közegből, az otthonból, ahol ugye helye volt annak ahol ő megszólalt, ahol elmondta a szarvasról szóló történetet, az tulajdonképpen nem más, mint a művészet kiugrasztása abból a metafizikai térből, amely mondjuk a középkor során jellemezte. Innen vetődik fel a kérdés, hogy „ki vagyok én” és „honnan szólalok meg, mint művész”. A Peer Gyntnek pedig a „hogy válok önmagammá” mindig egy fontos kérdés. Persze ne menjünk ebbe bele, mert hosszan lehetne erről beszélni. Nyilvánvaló, hogy a szerep nemcsak negatívan értelmezhető, mint ahogy ebben a darabban ez szélsőségesen így van megfogalmazva, de valahol az, hogy hol találkoztál önmagaddal és hol voltál azonos azzal, amit te gondolsz a világról és hol hasonultál meg, mégiscsak egy alapkérdés. Az, hogy visszatekintesz a múltadra, és mennyire gondolod azt, hogy ami veled történt szervesülni tud majd a jövőbeni életed során, és nem kell leválasztanod magadról azt, ami voltál. Ez egy lényeges kérdés, mert szerintem ezek a legfontosabb sérüléseink, hogy el kell-e vetnem azt, amikor harmincéves koromban ezt vagy azt csináltam. Kúnos László: Én ehhez kapcsolódnék egy pillanatra és ide beidéznék egy másik skandináv szerzőt, Ingmar Bergmant. Részben azért is, mert sokat fordítottam, részben azért, mert az egyik legnagyszerűbb filmje, melynek a Napvége a címe, tulajdonképpen egy idős professzor kitüntetése kapcsán egy teljes életet mutat be. Bergman ezt viszonylag fiatalon írta. Ibsen ezt a darabot, ami egy teljes emberéletet fog át, és megpróbálja a lényeges dolgokat megfogni benne, 38-39 éves korában írta. Arra akarok utalni ezzel, hogy milyen érdekes, hogy az alkotó ember az élet egészével való szembenézést nem az élet végére tartogatja, hanem az életpályájának majdnem fizikailag a közepén jutott el eddig a pozícióig és addig, hogy ez a gondolat dominál benne. Háy János: Lehet, hogy akkor még bízott benne, hogy tud változtatni. És azért mert, később az ember nem mer szembenézni. Kúnos László: Van egy nagyon fontos kérdésfelvetés, sok minden egyéb mellett, ebben a darabban, ami engem mindig, és őt is, nagyon foglalkoztatott. Amit az elején próbáltam ezzel a kettősséggel leírni, hogy van a Brand, az eszményeket vakon követő ember, és van a Peer, aki pedig semmiben nem hisz, mindig csak az épp adott pillanathoz alkalmazkodik. Ez nagyon sok többi művében visszatér. Ezt a dilemmát úgy is meg lehet fogalmazni, hogy milyen életstratégiával lehet vagy kell élni. Tehát igazat mondani és mindig az igazat követni, vagy pedig soha és mindig hazudni. Ez a darab a hazudásról szól. Tehát arról, aki önmagának, a világnak hazudik, aki a problémákat hazugsággal akarja megoldani. Nem véletlen, hogy így kezdődik, ezzel a hihetetlen erős szóval a darab, hogy „hazudsz”. És aztán persze megértjük, kiderül a darabból, hogy miért, hogy hogy nőtt föl. Hogy már az apja is, aki elitta a vagyont, az Åse anyó is elmondja, hogy mindig a mesékben, a vágyképekben élt. De az álmodozás tulajdonképpen a hazugságnak egy szép formája. Én ezt most nem minősíteni akarom, inkább mint egy jelenséget, egy életstratégiát említem. És ez folyamatosan végigmegy a darabon és nem is gondolom, hogy választ kapunk rá. Az igazi erény mindig az: felmutatni a kérdést, nem az, hogy válaszolni rá. Lévai Balázs: Azt mondtad János, hogy szélsőségesen negatív ez a fajta megközelítése Peer Gynt figurájának, illetve ennek az egész önazonosság, önmegvalósítás kérdésnek. Ehhez képest azért én azt éreztem, hogy nagyon sok mindent sűrít magába Polgár Csaba alakítása. Tehát, hogy azért rengeteg gondolat volt Háy János: Lehet, hogy rosszul fogalmaztam, rengeteg gondolat van benne. Csak azt mondom, hogy maga a felvetés, vagy az utólagos értelmezése a dolgoknak az az, hogy végigmentem azon, hogy üzletember voltam, végigmentem azon, hogy megváltó voltam és egyikkel sem voltam azonos. Ez a lényeg. Csaba egyébként nagyot alakított benne és nagyon szépen hozta az összes formát. Itt meg kell jegyeznem, hogy külön erénye ennek az előadásnak, hogy szerintem nagyon-nagyon hívná az embert, hogy ironikusan viszonyuljon a dologhoz akár rendezőként, akár játszó színészként. Ez szerintem egy fertőzés a magyar színházban, ez az irónia, ami gyakorlatilag minden ábrázolást külsődlegessé tesz, és nem engedi mélyre a dolgot. Itt épp az volt, hogy bár volt humora, de a humor nem a szokásos, mindent egyformává tevő ironikus humor volt, hanem a színészek alakítása ott is ahol stilizált volt, ott is ahol realitást próbálta, ott is ahol a realitás és a stilizálás között volt, mindenütt komolyan vette azt a szerepet, amiben benne van. Ezért én végig tudtam őt kísérni. Tehát, nem kívülről. Én nem vagyok olyan, mint a Peer Gynt, de mégis egy pillanatra tudtam azonosságot vállalni vele. Végigmentünk olyan dolgokon, végigvezetett olyan dolgokon, amiken igenis hitelesen tudtam végigmenni. Nem ránéztem, hogy „nézd ott van ez az ember, aki ezt csinálja!”, Ez szerintem nagyon fontos volt, mert kicsit elfelejtjük, hogy a gondolat érzelmi, vagyis a gondolat teste az érzelem. Ha nincs érzelmi-lelki affirmáció a gondolat mögött, akkor az semmi, az csak okoskodás. Ehhez az kell, hogy egy sors kibontakozzon előtted, foghatóvá váljon az a figura a maga valójában. Ez történt a színpadon. Tehát, ezért nem untam egy pillanatra sem, pedig, mint a hölgy, aki mondta a filmben, én is fáradtan ültem be. Lévai Balázs: Korábban beszéltünk arról, hogy tulajdonképpen igazából megírt szerep alig van ebben a drámában. Ennek fényében milyennek láttátok Peer Gynt és a többi szereplő együttműködését? A szerepösszevonásokról beszéltünk. Tizenöt színész játszik a darabban, ha jól emlékszem. Tehát, ki mit hoz ebben? Milyen volt Szandtner Anna? Milyen volt Epres Attila? És még sorolhatnám. Egy hihetetlenül erős színészi munkát láttunk szerintem. Kúnos László: Én még ide is készítettem a színlapot és arra gondoltam, hogy Polgár Csaba után fel kéne sorolni mindenkit. Kerekes Évát, Szandtner Annát, Epres Attilát, Bíró Krisztát, Csuja Imrét, stb, aki szerepel a színlapon, csak az időhiány miatt nem sorolom fel mindegyiküket, mert az gondolom, hogy az egy külön izgalmas része az előadásnak, hogy egy olyan háttér közegben, vagy majdhogynem néha egészen antik darabok kórusára emlékeztető csoportban csinálták meg nagyszerűen azt a keveset, amit nekik ez a darab megengedett. Ezek nagyon nagy szerepekhez szokott színészek. És azt külön élveztem, hogy a nagy tudás abban a piciben is milyen jól jön és milyen természetesen és nem magát mutogatva jelenik meg ebben a közegben. Lévai Balázs: Viszonylag kevés színház engedheti meg magának, hogy Gálffi Lászlónak egyetlen jelenete legyen ebben az előadásban. Kúnos László: Egyetlen jelenete van, de tudjuk, milyen hihetetlenül fontos ez a jelenet. Ehhez persze hozzátartozik, hogy egy külön tanulmányt igényelne, hogy végignézzük, hogy ebben az összevonásban ki mit játszik, mert van egy mély, izgalmas azonosság. Tehát az, hogy a haegstadi gazdából lesz a Dovre papa, és hogy jelenik meg később. Ezek mögött több van annál, hogy egy színész játszik egy szerepet. Ezek igenis összefüggenek, tehát, valahol egy drámai képzeletvilágban hasonló szerepeket betöltő emberekről van szó. Háy János: Ugyanezt éreztem, hogy a mellékszereplőknek az átváltozás során van egy saját szereptörténetük, és ez szerintem a kis szerepeket egymásutániságukban végül is valamilyen módon nagy szereppé teszik. Ez egy külön története és egy különlegessége ennek az előadásnak. Kúnos László: Hadd mondjak még el egy apró epizódot, ami az egyetlen olyan technikai apróság, amit ez az előadás nem tudott megmutatni. Én meg is kérdeztem Tamást, meg a többieket is, ennek egyszerűen technikai okai vannak. Tehát az, hogy az előadás itt úgy kezdődik, hogy bejön a Peer Gynt, bedob egy kabátot és berugdalja a színpadra, majd amikor bent van, akkor lehajol és fölveszi magára. Ez az eredeti rendezésben úgy nézett ki, hogy a színpad feletti zsinórpadlásnál, a nézők által látható hídon lábakat látunk, amint átmegy balról jobbra valaki, és amikor körülbelül középen van, akkor lepottyantja ezt a kabátot, tehát úgy kezdődik az előadás, hogy lehullik valahonnan a magasból egy kabát. Amit valaki, aki ott elment, lehullatott. És amikor Gálffi távozik, aki egyébként is a nézőtérről jön és egy másik kijáraton távozik, akkor ő visszafelé ugyanezen a hídon távozik. Én most ezt nem akarom lefordítani valamilyen értelmezésre, de megint tele van gondolatot ingerlő és gondolkodásra ingerlő dimenziókkal. hogy miért is? ki volt ő?, mit akart? mi ez a jelenet? Háy János: Csak még egyszer a színészi játékról. Én soha nem dolgoztam színházban és valószínűleg nem is nagyon fogok már, de azt merem következtetni ebből a nagyon őszinte és nagyon tiszta játékból, amit a közösség itt alkotott, hogy ez egy nagyon jó minőségű társulat. Mert ha nem jó minőségű a viszonyrendszer az emberek között, akkor nem tudod azt megcsinálni, hogy kis jelenetekben igazán ilyen felelősségteljesen működjenek. Valahogy ez volt az érzésem. Ez egy kis bók a Palinak. Lévai Balázs: Lassan kérdezzük meg a közönséget. Azért nem faggatlak titeket, mert látszik, hogy itt egy konszenzus van közöttünk az előadás megítélését tekintve. Háy János: Egy dolog nem tetszett nekem, amikor Polgár Csaba a dugást imitálta az elején. Az az egyetlen, ami nekem nem jött be annyira, bocsánat. Lévai Balázs: Szégyenében le is vágatta tar kopaszra a fejét, nehogy megismerjék a szakmai beszélgetésen. Megkérdezem Szigethy Gábort, hogy a válogatóknak mi volt a véleménye. Én tegnap az előadás után sok emberrel beszélgettem, és úgy érzékeltem, hogy sok kérdés merült fel az emberekben. Hátha most lehetőség nyílik arra, hogy ezt megbeszéljük. Szigethy Gábor, a válogató szemszögéből. Szigethy Gábor: Be kell vallanom, hogy erről tegnap este Tamással már beszéltünk. Én a premiert láttam, ami több mint egy éve volt. Az első rész után elvarázsolva jöttem ki. Ilyen apróságokat én is tudnék mondani, hogy „az a mozdulat....”, de ez érdektelen. Elvarázsolva jöttem ki a szünetben, nagyon vártuk a második részt, ami kicsit lehangolt. Hosszú volt, lassú volt. Tele volt mindenfélével, amit én úgy éreztem, hogy ott idegen. De engem annyira elvarázsolt az első rész, és miután Solténszky Tibor sem tiltakozott, magától értetődő volt, hogy ennek itt a helye. Egyébként úgy látszik, én másképp látok a színházban, mint a közönség többi része. Engem nem untatott, mindent értettem. Csodáltam Kerekes Évát. Polgár Csabát azért nem dicsérem, mert tanítottam és nagyon szeretem. De a szünetben is, miután az első felvonás újra elvarázsolt, még azt mondtam a feleségemnek: és most mi lesz a második részben? És kiderült, hogy a második rész - ezt Tamás is megerősítette – kb. húsz perccel rövidebb lett, hihetetlenül kidolgozottá vált. Kiderült az, ami számomra a színházban a legizgalmasabb, hogy láttam egy évvel ezelőtt egy előadást, és most nem egy fáradt, „na, elhozzuk a fesztiválra” - előadást láttam, hanem egy újabb, folyamatosan, állandóan javított, tovább épített előadást láttam. Számomra ez most sokkal tökéletesebb volt, mint egy évvel ezelőtt. Bár úgy működnének a színházaink, mint ez az előadás, hogy van egy bemutató, ahol még éppen kész van valahogy, a premier izgalomában jelenik meg az előadás, és utána nem üzemszerűen működik a színház - mint ahogy nagyon sok ilyen előadást voltam kénytelen látni az elmúlt évben -, hanem sokszorosan jobbá vált. Csak gratulálni tudok a színészeknek és Tamásnak. Tegnap egy messzemenően jobb és egészében egységes előadást láttam a premierhez képest. Boldog vagyok, hogy itt van ez az előadás. Lévai Balázs: Szigethy Gábor nem könnyítette meg azoknak a dolgát, akik kérdéseket szeretnének intézni az alkotókhoz, és nem feltétlenül az egyértelműen pozitív befogadás jegyében. Na, akkor fussunk neki! Kinek lenne kérdése, hozzászólása, véleménye? Gyakorlatilag a teljes szereplőgárda itt van, az összes alkotó. Van-e kérdés? Balogh Tibor: A rendezőtől szeretném megkérdezni, hogy milyen elképzelés szerint választotta meg az édesanya, Solvejg, és a menyasszony testalkatát? Lévai Balázs: Ilyen kérdést sem hallottam még szakmai beszélgetésen. Ascher Tamás: Igen, ez nagyon jó kérdés. De megkönnyíti a választ, hogy a testalkatok tulajdonképpen annyira szorosan hozzákötődnek egy-egy személyhez, hogy nagyon nehéz leválasztani őket. Az Örkény Színházban tapasztalat, érettség, bölcsesség, szenvedélyesség és sok más alapján Åse figurája egyértelműen Kerekes Éváé. Ha Kerekes Éva tíz centivel magasabb lenne, akkor is őt választottam volna. Magyarul: nem testalkatot választottam, hanem személyiséget. Na, most azt, hogy a Solvejg és Ingrid közötti viszonyban egy ilyen Saraghina - szerű bővérűség árad Ingridből, a puszta érzékiségnek valamiféle brutalitása, az stimmel. Tehát itt már inkább megállja a helyét az, hogy a testalkatnak van valamilyen szerepe a dologban. Nekem nagyon tetszett, hogy Diának egy ilyen saraghinai nagyszabásúság a tulajdonsága, mert stimmel ez a dologhoz, míg Solvejg esetében bármilyen testalkatot el tudok képzelni, itt is a személyiség a lényeg. Kell valami olyan fajta érett, belső önazonosság a figurának, amitől Solvejg figurája az összes többi nőhöz képest, aki ott a faluban mulatozik, Peer Gynt számára feltűnő. De ami sokkal fontosabb: valaki, aki képes Peer Gynt-öt bevállalni. Tehát ilyen értelemben a darab végén egy furcsa, démoni vízióban azonosul Solvejg figurája az anyafigurával. Rádöbbenünk, hogy ez ugyanaz, és semmiképpen nem befolyásol minket, hogy testalkatilag nincs azonosság. Az embernek ritkán ugyanolyan az anyja, mint valamelyik szeretője vagy szerelme. Lényegében az a válaszom, hogy személyiségre osztottam a szerepet, nem pedig testalkatra. De hát valójában a személyiségre is kérdeztél rá, bármilyen mókásan is fogalmaztad meg a kérdésedet. Egy újságírónak nem kell mindig annyira pontosan fogalmazni. Az a fontos, hogy hatásos legyen. Lévai Balázs: Egyébként szerintem ez egy kitűnő riporteri kérdés volt. Nem tudom, valaha válaszoltál-e ilyen hosszan egy kérdésemre. Tamás, mesélj nekem légy szíves a zenéről, meg arról a lagzis billentyűsről. Ascher Tamás: Akkor folytatom ott, hogy hogyan lehet egy színpadot úgy megcsinálni, hogy az ne csak az adott jelenet helyszíne legyen, hanem alapvetően üzenjen, sugalljon valamit. A Peer Gynt esetében a témánk az emberi sors, minden ember sorsa. Ezt kell egy színpadnak kifejezni. A legmegrendítőbb színpadképet Ingmar Bergman csinálta, ezelőtt húsz évvel láttam. Egy nagyszínpadi előadás volt. A nagyszínpad körben csupa naturáliákból állt, ami lényegében Peer Gynt szobája. Ott volt a tükör, ott volt a tükörbe belevágott üveg, amiről Åse mesél, hogy még Peer Gynt gyerekkorában vágta bele valaki. Tehát körben egy natura volt, és a közepén volt egyetlen egy plató, ami lógott négy kötélen. Ez a fehérre festett plató ide-oda forgott, emelkedett, süllyedt, hegyvidék volt, amikor ferdén állt, vagy asztal volt, amikor köré ültek. Tulajdonképpen egy egész világot ábrázoló helyszín, de elejétől végéig ugyanott voltunk, abban az évtizedek óta mozdulatlan norvég kisszobában. Szerintem ennél tökéletesebben ezt nem lehet megcsinálni. Van olyan díszlet, ami csak a káoszt ábrázolja - például mindenféle szétszórt bútor -, és volt a csodálatos Ambrus Mari díszlet, Zsótér Sándor tíz évvel ezelőtti előadásában, amely a színpadot és a nézőteret, tehát magát a stúdiót használta. Az ott lévő ajtókat használták ajtókként, volt egy különleges neon Nap, ami különböző neoncsövekből ezer színben fel-felragyogott, és volt egy forgó, ami forgott. Tehát néhány alapkellékkel megfogalmazta, hogy itt most bárhol vagyunk. A szereplőkről azt szeretném még elmondani, hogy amilyen fontos az, hogy Peer Gynt személyisége meglegyen, hogy megtaláljuk a szereplőt, annyira fontosak a körbevevők. A Peer Gynt-höz - János jól mondja - mi kritikailag viszonyultunk. Tehát igenis ez olyan, hogy Peer Gynt kritikailag viszonyul önmagához. Nem egy romantikus Peer Gynt-öt akartunk láttatni, nem egy olyan előadást csináltunk, ami eszményíti, vagy érzelmileg zsarol bennünket, hanem igenis kritikailag. Másik szempont: a puszta, üres irónia nem segít. Egy olyan figurát, akihez kritikailag viszonyulunk, mégis szenvedélyesen érdekelnie kell, csak egy rokonszenves ember játszhat el, akire rátapad a néző tekintete, és három órán keresztül képes fenntartani az érdeklődést a sorsa iránt. Az is igaz, hogy a puszta, kívülálló iróniával való ábrázolás, az a halála lenne ennek a színdarabnak. A romantikus, ábrázoló jellegű színház, ami mindent megmutat, és ezzel minket bevonna, az ugyanakkor eltaszít, és nem segít megérteni a lényeget. Ugyanúgy, mint a valamikori Áprily fordítás, akármilyen szépséges volt, tulajdonképpen elfedte a darab lényegét, azt a mérhetetlenül sok kritikai elemet, amivel Ibsen maga viseltetett szereplője és egyáltalán az emberi sors iránt, valamint azokat a remek, finom, ironikus mozzanatokat, ahogyan az életét hazugságban élő, önmagát folyamatosan mentegető férfiember sorsát mutatja. Ugyanakkor nem pusztán kritika - mármint az Ibsen hozzállása -, hiszen ez a nagyszabású látomás, egy férfisorsot bemutató dráma úgy kezdődik, hogy látjuk az anyjával vitatkozni, veszekedni. Az anyja különböző kívánságokat fogalmaz meg, hogy annak miért nem felel meg. Egy életút indulása az anyjával való vitában jelentkezik. Egy ideig azt hisszük, hogy ők ketten lesznek a főszereplők, majd egyszer csak, ahogy az életben is történik, az anyja eltűnik mellőle, és ott áll egyedül a világban, és mindenféle óvó-védő tanács nélkül kell megfogalmazni önmagának a dolgot. Majd a darab végén, mikor már minden lepusztult körülötte, egyszer csak ott találja magát egy vigasztaló és megnyugtató női ölben, amiről felismeri, hogy ez ugyanaz a princípium, ez az anya. És helytelenül fogalmaztál Balázs, mert az, ahova a koronát felrajzolta, később nem koporsóvá válik, hanem az lesz az a kunyhó, ahol a végén rátalál Solvejg, és a fejük fölött ott virít egy szégyenletes mementóként a korona, miközben a halál elől rémülten kapálódzó idős férfi megnyugvást lel egy ilyen vízió - szerű anyaölben. A zene tulajdonképpen eleve a darab kívánalmai közé tartozik, hiszen ismerjük Grieg csodálatos, lenyűgöző, sírnivaló zenéjét, amit olyan nehéz az embernek nem használni, mert annyira fantasztikusan szép zene. Ugyanakkor világos, hogy ha mai módon fogunk hozzá az előadáshoz - a mai mód azt jelenti, hogy nagyon sokat bízunk a néző képzeletére, azért üres a színpad, és azért nem ábrázolok mindent, hogy el lehessen képzelni, miután ez egy szódráma, azt gondolom, hogy a nézők igenis képesek elképzelni, és velünk együtt menni a játékba -, kell a zene, sőt én azt szerettem volna, ha sok zene van. Miért? Azért, mert szükség van azokra az érzelmi energiákra, amik a zenéből áradnak, és amik időről időre a gonoszságok és a kétségbeesett gúny közepette mégis valamiféle érzelmi kantárként visszarántanak engem a saját szívembe. Így született meg az a zene, ami egyrészt minimál zene, mert egyetlenegy szintetizátoron, vagy ilyen kis elektromos zongorán csinálja Matkó Tamás, másfelől mégis sokarcú és sokszínű, és a legfontosabb mozzanat az, hogy végül egy nagy kórusban áll össze. Ugye tudjuk, hogy ezt Ibsen nem zenének képzelte, hanem egy teljes nonszensz dolognak: különböző gombolyagokat fúj a szél a földön, ezek a gombolyagok megszólalnak, és a gombolyagokról kiderül, hogy ők gondolatok, könyvek, művek, és ki tudja még micsodák. Hát ugye gombolyagokat nagyon nehéz ábrázolni színpadon, ezt még a naturalizmust leginkább pártoló néző sem kívánhatja tőlem, hogy beszélő gombolyagokat gurítsak be a színpadra, és így lett ebből egy kórusmű abban a nagy érzelmi felfokozottságban, amiben Peer Gynt rájön arra, hogy mindent elszalasztott életében. Így áll össze az emberi hangokból zenévé az, ami egy puszta szintetizátoron kezdődik. Van egy ilyen fejlődés ebben a dologban.Lévai Balázs: Solténszky Tibort szólítanám még meg, a másik válogató jogán. Remélem, most jól megleptelek! Te is meséld el, milyennek láttad ezt a darabot! Solténszky Tibor: Legközelebb kevésbé erősen fogok gondolkodni, vagy valami sisakot hordok, mert percek óta zsizseg az agyam, hogy valamit el kellene mondanom. Nyilván ezt levetted, és kezembe nyomtad a mikrofont a megfelelő pillanatban. Hát nem nagyon tudnék belekötni. Az az igazság, úgy vagyok vele, mint a két felkért hozzászóló is. Persze, ha látnám harmadszor, akkor lehet, hogy volna egy-egy mondat, amire azt mondanám, hogy miért nem szólalt meg úgy, ahogy kétszer megszólalt. Tegnap volt az első részben néhány olyan mondat, ami kicsit üresen szállt el a levegőbe és kicsit tempótlanabb volt a dolog, de ezek mind nem számítanak, mert a varázslat létrejött. Nagyon jót tett neki, hogy rövidült a második rész. Kevésbé ereszti el a nézőt. De ezt Tamás tudja, ezért minden előadásán folyamatosan dolgozik, és a csapat ebben megy vele. Amíg el nem fogják temetni, addig ez az előadás javulni fog - nem változni, javulni fog -, ebben biztos vagyok. Mert minden tud javulni. Amit csak én mondhatok el a jelenlévők közül, bár valamilyen szinten János már érintette a dolgot, amikor megdicsérte az Örkény társulatát, hogy milyen jó a társulat. Én ezt igazából csak tegnap este vettem le, hogy hát persze, hogy jó az Örkény társulata, de hogyan jó? Ez egy nem akármilyen színház! Tamással közös szakmai múltunk nem túl vastag, de egy három évtizedes pilléren áll. Három évtizede minden második évben együtt vagyunk Kazincbarcikán egy nemzetközi amatőr színjátszó fesztiválon, ahol elképesztően jó színházakat szoktunk látni. Ezek a világ minden részéből, Koreából, Kanadából, Olaszországból és Magyarország legkisebb falvaiból időnként összesereglő, úgymond nem hivatásos színházak. Elképesztően jó közösségi színházat tudnak csinálni, ami egy kicsit más minőség, mint amire a nézők jegyet vesznek a Nagykörúton, vagy azon belül. És tegnap este jöttem rá arra, hogy Ascher elképesztően jó közösségi színházat tud csinálni. Ez a csapat, amelyik tegnap ott dolgozott, nemcsak egyszerűen jó színészekből áll, hanem elképesztő alázattal, pontosan tudják, hogy mi a helyük a dologban, és ezerrel csinálják együtt az egészet. Ez egy fantasztikus teljesítmény, hivatásos színházban nagyon ritkán látni, az én múltamban igazából csak egyet tudok, Kaposváron volt egy-kettő, leginkább a Marat/Sade, ami ilyen elképesztően tudta mobilizálni az összes résztvevő alkotóenergiáját egy nagy közös ügy érdekében. És ezzel nem akarom egyáltalán csökkenteni a kiemelkedő színészi teljesítményeket nyújtó szólistákat, és Polgár Csabát meg pláne nem, de hát fantasztikus volt, gratulálok Tamásnak. Lévai Balázs: Most egy nagyon picit provokatív leszek, mert miközben te nagyon dicsérted az előadást, volt pár néző, aki ingatta a fejét. Megszólíthatom azzal, hogy láttam, hogy nagyon-nagyon ellenvéleményt képvisel? Domján Gábor: Szerettem is volna szót kérni. Nem tetszett az előadás, és a beszélgetést hallgatva sem változott meg a véleményem. Nem érintett meg, amit a színpadon láttam. Helyenként üres szövegfelmondást véltem hallani, és ez az érzés azóta sem változott bennem. Viszont a rendező úrnak szeretném megköszönni azt, amit annak kapcsán mondott, hogy az ember azonnal véleményt mondani egy ilyen előadás után nem biztos, hogy tud. Kell rá aludni egyet-kettőt. Ez az én esetemben is így történt, és örülök, hogy elmondhatom, hogy másnap a darab által felvetett kérdések eljutottak hozzám, uralták a napomat. Másféle kapcsolatot tudtam létesíteni a látottakkal mégiscsak, mint amit első reflexióként tapasztaltam, és ennyiben megkövetem a színházi előadásról az előzőekben elmondott véleményemet, illetve helyesbítem. Lévai Balázs: Köszönjük szépen. Én még egy dolgot vetnék fel nektek: tegnap beszélgettem este egy jeles színésszel, aki pont azt mondta az előadásról és a fordításról, hogy jobban szájra illő a szöveg, könnyebben mondható, de evvel mintha vesztett volna a drámai erejéből, súlyából. Tulajdonképpen lehetséges, hogy a nézői visszajelzés is valahol összekapcsolódhat ezzel. Nektek erről mi a véleményetek? Kúnos László: Én, mint az egyik elkövető azt tudom mondani, hogy az igazi kihívás az volt, hogy ezt a nagyon gazdag gondolati tartalmat úgy kellett megfogalmazni, olyan érvényes és a színpadról is érthető magyar nyelven, hogy megható legyen. Valóban erről sok szó volt itt, hogy ez mennyivel dúsabb szöveg, és mennyire nehéz megtalálni azt az arányt a vers és a nem vers között, hogy ne vesszen el a vers, de közben ne tolakodjon soha a jelentés elé. Én örülök ennek az előző felszólalásnak, mert egy kicsit megerősíti azt az élményemet, amin én minden alkalommal átesek. Annak ellenére, hogy évtizedek óta élek ezzel a szöveggel, és volt egy időszak, amikor intenzíven, szóról szóra, sorról sorra kellett dolgozni rajta, valahányszor megnézek egy előadást, ez a múlt elfelejtődik, és igazi nézőként átadom magam annak, ami épp az aznapi nézőségemből fakad. Azt akarom még itt elmondani mindannyiuknak, hogy mindaz, amit látunk a színpadon, az ennek a történetnek csak a fele. A másik fele, azok mi vagyunk. Nélkülünk ez nincs. És úgy vagyunk - én is mindig úgy vagyok -, hogy előadásonként változik, hogy mit hallok meg, mi az, ami hirtelen megérint vagy megüt, vagy elérzékenyít, és így tovább. Ebben a darabban száz ilyen mozzanat van. És egyáltalán nem biztos, hogy egy bizonyos élethelyzetben vagy hangulatban ugyanúgy fogadom be ezt a darabot, mint másnap egy másik helyzetben. Háy János: Én nem értek egyet ezzel a színésszel, aki ezt mondta. Nagyon jó szövegnek tartom ezt, mert kiemel ebből az Áprily féle, egyébként tisztességes, romantikus értelmezési tartományból. Lévai Balázs: Ennek a gondolatnak az volt a lényege, hogy ez egy drámai költemény, ez nem tud másmilyen lenni és az által, hogyha ezt így finomítjuk, akkor pont az erejéből veszít. Háy János: Nem finomítottuk, ez a lényeg, hogy nem finomítva van, pont az ellenkező irányba van elvíve. Be van piszkosul keményítve a szöveg. Inkább azt mondom, hogy az Áprily a finomítás, mert Áprily artisztikusan akar megoldani olyan dolgokat, amiket reálban, direktben kell megragadni. A pontosság a különbség a két szöveg között, a világról pontosabban beszélő ez a szöveg. Ugyanakkor egy pillanatig sem vonnám kétségbe az ön érzéseit. Ez tényleg egy nehéz ügy, amikor rendezőileg is biztos, hogy egy szöveg ömlenyt kell odatenni. Én, aki viszonylag hosszú drámákat szoktam írni, állandóan beszélnek benne, én is szembe kerülök ezzel a problémával. De mondok egy egyszerű példát, hogy hogyan működik egy ilyen szövegfelmondás. Amikor Åse meghal, akkor ő ugye ül. A szöveg arról szól, hogy fekszik. Tehát van egy olyan diszkrepancia a jelentés és a jelenet között, ami újra feszültséggel tölti meg a szöveget. Ezer ilyen apró hely volt benne, amitől a szöveg nekem inkább működőképesebbé vált, függetlenül attól, hogy nyilvánvaló, hogy egy ilyen hosszú darabban biztos vannak itt-ott kiengedések színészileg, ezt nem tudom annyira felmérni. Valahogy úgy éreztem, hogy én most nagyon tudok figyelni a szövegre, nekem nagyon működik. És a cél valójában az, ami megtörtént magával is, hogy az ember elkezd gondolkodni, mi is van ebben az egészben benne, szerintem ez jó dolog. Ascher Tamás: Szeretnék hozzászólni ehhez az egészhez. Tulajdonképpen a színházi nyelv kérdése - nem szoktunk nagyon sokat beszélni róla -, az egy nagyon lényeges kérdés. Mondjuk, ha valaki egy nyelvet nem tanul, nem szokik hozzá, akkor nem biztos, hogy érti az azon a nyelven elmondott dolgokat. Ha önnek előadnak egy verset afgán nyelven, amibe bele van keverve néhány magyar szó, akkor természetes, hogy távol marad ennek az esetleg nagyon szép és érzelem gazdag afgán versnek a mondanivalójától, mert csak néhány magyar szót talál benne. Úgy gondolom, hogy azt a fajta színházi nyelvet, ami már nem romantikus, nem ábrázoló, nem egy az egyben azt mutatja be, ami írva van, azt tanulni kell. Ha valaki ehhez nem látott elég ilyen előadást, nem szokott hozzá ennek a színházi nyelvnek a grammatikájához, akkor nem találja meg a kapcsolatot, akkor természetes, hogy csak szövegfelmondásnak érzi. Nem gondolom azt, hogy ha ezt a színházi nyelvet beszélő színházat - egy kicsit Brechten nevelődött, sok mindent kívülről - sok mindent belülről ábrázoló vagy bemutató, sok mindent a néző fantáziájára és érzelmi, gondolati együttműködésére építő fajta színházat - esetleg kevesebbet látott, vagy nem nyerte el a tetszését, akkor természetes, hogy idegen marad az előadás. Nem kötelező, hogy ez a fajta Peer Gynt mindenkinek ugyanazt mondja, vagy ugyanúgy szóljon mindenkihez. És az sem biztos, hogy mi magunk tökéletesen beszéljük még ezt a nyelvet. Nyilván mi magunk is kicsit dadogunk rajta. Én azt gondolom, hogy saját munkásságomban is kicsit más ez a nyelv, mint amit eddig beszéltem. A színészek számára nem idegen, mert hiszen ők is csináltak már előadásokat ilyen módon, sőt egyre több minden születik ezzel a lényegre törő és kicsit elvontabb színházi nyelven. De ez azért mégis tele van érzelemmel és bevállalt azonosulással. Ha az ember meghallgatja, hogyan beszélt Ladányi Ferenc és Gobbi Hilda ebben az utolsó jelenetben - ezt lehet hallani hangszalagról -, annak a tónusai, ahogy elcsuklik Gobbi Hilda hangja, ahogy egyre fáradtabb, az gyönyörű szép, az önmagában kiváló és hibátlan. De én azt gondolom, hogy nem Gobbi Hildával és Ladányi Ferenccel, vagyis nem ötven-hatvanéves emberekkel kell játszatni a darabot. Azt képzelem, hogy olyan fokú fizikai és szellemi energia és frissesség kell ehhez a darabhoz, amit esetleg sokkal gazdagabb tapasztalatú, nagy, idős művészek szépen meg fognak csinálni, majd az orvos fogja őket kezelni az öltözőben. Ezért van az, hogy ez a másik színházi nyelv az ifjúság, az azonos korosztály számára könnyebben felfogható. Háy János: Én csak egy mondatot szeretnék hozzátenni. Lehet, hogy itt van a jelmeztervező, és nem szabad elfelejteni, hogy nagyon jól működő és nagyon kifejező jelmezei vannak az előadásnak. Lévai Balázs: Igen, Nagy Fruzsina tervezte az előadás jelmezeit. Háy János: Amikor az átváltások mennek, például a második részben csak a törülközőből megváltóvá váló üzletember, az pazar. Jók, nagyon jók ezek a dolgok. Lévai Balázs: Van még egy nézői kérdésünk. Parancsoljon! Balogh Tibor: Mielőtt korábbi idétlen riporteri kérdésemet feltettem, szétnéztem a teremben, és azt tapasztaltam, hogy nem sokan vannak, akik a régi idők mozijában járatosak. Voltaképpen úgy akartam volna kérdezni, hogy én láttam tegnap este egy Bergman mozit, és ebbe a Bergman moziba hirtelen belecsöppent egy Fellini figura. Ez az Ingrid figurája. Aztán később hallottam azt, hogy Åse és Solvejg egy személyiséggé olvad össze, akkor marad az ellenpont. Ingrid és Solvejg az ellenpont. Az én kérdésem voltaképpen Peer Gynt szerelmi önazonosságára vonatkozott. Hogyha erről hallhatnék valamit. Ascher Tamás: Jókai Mór életművével nagyon jól megközelíthető problémával állunk szemben. Van az érzéki barna, és a szellemi szőke. Tulajdonképpen ezzel a kettőséggel jól megragadható, hogy miről van szó. Ennek egy kicsit bonyolultabb mai változatával állunk szemben. Egyfelől van a kalandkereső Peer, sok-sok nővel. Mi most néhány nőt kihagytunk az előadásból. Van a három csaj az elején, azt kihagytam, mert nem is volt annyi nő talán a társulatban, meg azért az ugyanazt mondja el, ami Ingriddel van végül is. Szerintem egy sokkal érdekesebb kérdés lenne az, hogy hogy létezik az, hogy a brutális érzéki csábítást megfogalmazó nő figurában, aki moharuhában jön fel a föld alól, abban először Solvejget látja - szerintem ez egy találmány -, aztán a nagy duhaj buli alatt változik át Ingriddé. Magyarul arról van szó, hogy mindig ugyanazzal a néhány emberrel, karakterrel küzd egész életében Peer Gynt. Itt van egy háló kifeszítve, és ennek a hálónak a csomópontjain vannak bizonyos karakterek, és ezen mondjuk nagyon sokat vitatkoztunk, hogy Aslakból legyen a Dovre király, vagy a Haegstad papából legyen inkább, ez végig egy apafigura. Ennek megteremtettem egy ellentettjét: van a vérbörzsönyös, gutaütéses, terrorizáló apa figura, és van a szálkás, kellemetlen, protestáns, kellemetlen érzelmi felhangú, ok nélkül zsarnok másik apa figura, és ebből lesz a végén a gomböntő figura, ezt csinálja Epres Attila. Itt van egy háló kifeszítve karakterekből, és ezzel természetesen a kritikusok nem foglalkoztak, el sem jutottak odáig egyetlen kritikában sem, hogy erről szó legyen. Ez nagyon fontos döntések sorozatának eredménye. Ilyen értelemben az nagyszerű, hogy a társulatot ennyit dicsérik, de a társulatot azért lehet dicsérni, mert minden pillanatban mindenkinek feladata volt. Tehát nem csak statisztaként állnak körben, és néha belebrekegnek valamit a nagymonológba, hanem valóban egy-egy karaktert hordoz végig mindenki. Hogy a második felvonás mitől jobb. Természetesen a szubjektív és objektív idő közötti különbségről Bergson már sokat értekezett. Öt perc a különbség a premier és a mai második felvonás között, de hogy azt a nézők húsz percnek érzékelik, az sok mindent elmond arról a premierről. Annak idején Schönberg azt mondta, ha egy tétel túlságosan unalmas, akkor azt ötszörösére kell nyújtani, és minden hangot pontosan kivitelezni. A hosszúság, az unalom, az nem idő kérdése, hanem elnagyoltság és megoldatlanság kérdése. Többek közt például rengeteget kínlódtunk az elmegyógyintézet jelenettel, ami sokkal elnagyoltabb és általánosabb katyvasz volt a premieren. Azóta sok minden történt vele, hogy most feszültebb, összefogottabb, erőteljesebb legyen. Minden, amit ugyanígy pontosabban fogalmazunk meg, az rövidíti az időt, és persze ami általában van, az nyújtja az időt. Áprily Lajossal is az a baj, hogy egyszerűen ott nem közvetít. Lehet, hogy nagyon szép és költői, csengő-bongó rímekkel teli, nagyon szeretetre méltó szöveg, de nem közvetíti, amit Ibsen mond. Tehát lehet azt mondani, hogy miért nem olyan szép, költői előadás ez, mint amikor Áprily szép szövegét mondták. Azért, mert az nagyon szép volt, csak nem szólt semmiről, csak egy általános búbánatról, hogy „Istenem, Istenem, elmúlik az élet, jaj, jaj ...”. Ez az általánosság ugyanolyan keveset mond akkor, ha nagy színészek játsszák, mintha nem játssza senki. Szerintem arra való volt ez az új fordítás, hogy az szólaljon meg, amit Ibsen mondani akart, és segít abban, hogy az előadás megtalálja saját formanyelvét, arányait és a dinamikáját. Kúnos László: Hadd fűzzek két lábjegyzetet a kérdéshez. Tulajdonképpen két olyan finomságot vettem észre tegnap, ami nem tűnt fel korábban. Az egyik, amikor a zöldruhás nő átalakul Solvejgből Ingriddé, abban a tömegjelenetben, ahol az ember inkább másra figyel, van egy gyönyörűen, szinte balett módon megoldott kabátátadás, ami tegnap engem egészen lenyűgözött. Az egész egy másodperc, és próbáltam tesztelni a többieken: nem vehették észre, hiszen tízféle dolgot lehet látni abban a pillanatban a színpadon. A másik ilyen lábjegyzet pedig szintén ehhez a nő és a szexualitás témakörhöz tartozik. Biztos észrevették, hiszen azt mindenki észreveszi, hogy a trollok, aztán később a majmok is, alul meztelenek. Csak a farok csüng hátul, de a lábuk csupasz. Tehát hogy felül rendesen fel vannak öltözve. Tulajdonképpen ez egy pofonegyszerű, mégis sokatmondó megoldás arra, hogy azt a közeget jeleníti meg, ahol a test alsó része a domináns. Tehát az ember, mint ösztönlény jelenik meg, aki alul ezekben a helyzetben nem visel semmit. Ascher Tamás: A Dovre képben - szinte mintha itt volnánk ma Magyarországon - ami nagyon fontos, az illem és a viselkedés, mondja Dovre király. És ezért fölül teljesen föl vannak öltözve. De valójában mit gondolnak? Mert alul meg csupaszok, és lóg a majomfarok! Tehát tulajdonképpen a korrupció, a behódolás, a kívánalmaknak való megfelelés magasiskolája ez a Dovre kép. Ebben egyszerre számít az elegáns öltözék fölülről, és a kilógó farok alulról. Csak ez a lényeg. Lévai Balázs: Köszönjük szépen! Azzal az ascheri gondolattal búcsúzhatunk, hogy a Peer Gynt, ha nem vigyázunk, akkor az általános búbánat drámája lehet. Szerencsére itt nem az lett.
2013.06.15. 05:00
Szinhaz.hu
'Én vagyok a macska a forró bádogtetőn' - Interjú Zsótér Sándorral
A POSZT visszatérő vendége, mint rendező, idén mégis színészként láthatja viszont a közönség a Mundruczó Kornél rendezte Szégyen című előadásban, ami a Proton Színház és a Trafó koprodukciójában jött létre. Zsótér Sándorral beszélgettünk. Rémületes történet Afrika déli féltekére eső csücskéről, ahol ugye, „verik a négereket”, vagy ők lincselik a fehéreket… Mégis nagyon rólunk szól, a mi erkölcsünket faggatja minden ebben a színházilag is radikális eszközökkel operáló előadásban. (Solténszky Tibor válogató a Szégyenről)Az elmúlt öt évben mindig szerepelt rendezésed a POSZT-on. De idén mint színész mész Pécsre a Mundruczó Kornél rendezte Szégyennel...Zsótér Sándor: Megfürdök a szégyenben. A válogatók válogatásával eldől minden. Én nem kerültem oda, ahova a Szégyen - ami az asztalon a csizma. Tudom, hogy nem fog tetszeni minden olvasónak, de nekem se tetszik minden olvasó. Például előfordul velem, hogy egy megyében kísért az emlékem. Elmeséled az esetet? Zsótér Sándor: A Zalaszentivánéji álmot? Még a múlt században, 93-ban Halasi Imre hívott Zalaegerszegre, hogy csináljam meg a Szentivánéji álmot. A címet a Zalaegerszeg előtti megálló ihlette. A Barátok közt későbbi sztárjai voltak a főszereplők. Sajnos a mesteremberek kimaradtak. Hal Imre megnézte, kikészült. "Azt javaslom, rakjál alá zenét, nekem Ruszt mindig ezt javasolta" - mondta. Gaál Erzsi (a 90-es évek úttörő jelentőségű rendezője, Zsótér Sándor egykori kollégája, barátja, élettársa, a szerk.) lejött, kívülről ránézett, tett öt egyszerű javaslatot, én pedig megpróbáltam rendet csinálni az előadásban. Akkora volt a gáz, hogy összehívták a színház művészeti tanácsát, egy színésznő, Palásthy Bea kiállt értem. Utólag köszönöm. Meghalt Antall József, gyászolt az ország, a premier gyásznapra esett volna, így nem volt bemutató. Hétfőn délután ötkor nyugdíjas bérletbe került az első előadás. Vérszegény bérletben játszották néhányszor. És most jön a poén. Egy mai funkcionárius nevem hallatára elkékült. „Zsótér. Ki?! Aki a Zalaszentivánéji álmot rendezte? Ide be nem teszi a lábát.” Zsenge próbálkozásom emléke ma is él.Az előző POSZT idején azt mondtad nekem, még soha életedben nem fordult elő, hogy harmincszor menjen egy évadban egy előadásod, de azóta a Radnótiban rendezett Vágyvillamos többet is megért...Zsótér Sándor: Ezt tehetem ki az ablakba. Ötvenkétszer ment. Ötvenkettő leszek. Az idei Kurázsitól már februárban megszabadult volna Radnóti. A nézők nem vettek jegyet. Az apparátus részvétlen maradt. Radnóti fronton teljes vereséget szenvedtem. A gömbfejűek és csúcsfejűek című darab az egyetemen a végzős bábszínész osztállyal apró győzelem. Sikerült megküzdeniük egy tömény anyaggal. Ha öten jobban tudják, miről beszélnek ezután a színpadon, megérte. Kecskeméten megvolt a huszadik II. Edward, ez magában jó. Így sikerült megvalósítani azt a tervemet, hogy találkozzam a nép széles tömegeivel. Idén csak Brecht darabokat csináltam, és én nem tudtam őket népszerűsíteni. A tanulság: van még egy pár Tennessee darab. Zsótér Sándor a SzégyenbenKorábban azt is kifejtetted, néha fáj, hogy nem tudsz átütni falakat, mert ezt sem a közönség befogadókészsége, sem a te koncepciód nem teszi lehetővé. Zsótér Sándor: Brecht abba avat be, miként alakítja át magát az ember a körülményei szorításában, és pontosan tudja, hogy a háborúkat inkább gazdasági-hatalmi érdekből vívják, mint hazafias elszántságból. Időszerű. Amikor Kerényi Imre kimondja, ő alkirály szeretne lenni, épp aznap A gömbfejűek előadásán az alkirályt játszó Eke Angéla a koponyaforma alapján történő megkülönböztetésről - a csih-csuh ellentétről beszél. A kortárs nem feltétlenül aktuális... Vannak kortárs darabok, amelyek azt a hatást tudják kelteni, hogy közünk van hozzájuk. Ezekre a darabokra azt mondjuk, jaj, hát ez ismerős. Ez drogos fiatalokról szól, ez meg az elszegényedésről, amaz meg a kisebbségekről, mégis csak ál-aktuálisak. Nekem ez olyan, hogy Peer Gynt szavait idézzem, „mint a rám fröccsent sár: csak kívülről érintett meg.” Határozottan azt veszem észre, hogy jobban érdekelnek a színészek, mint a saját előadásom. A bennük rejlő energiákat tudom a leginkább mozgósítani, az általam konstruált rendszerekben az ő teljesítményüket látom felfedezésnek, és az ő felismeréseik tartanak lázban. Gyönyörködöm a megértés pillanatában, amikor Orosz Ákos a Maladype színházban, mint Don Juan szikrázó intelligenciával és érzékenységgel átad egy állati bonyolult gondolatsort. A foglalatot is meg kéne csinálnom, hogy a pici kő csillogjon. Kitűztem a feladatot, amit halogatok. Ezt mindenki láthatja. Mundruczó Kornél egy interjúban úgy fogalmazott veled kapcsolatban: „Az a nagyszerű Sándorban, hogy korlátozza saját magát, csak a saját nyelvén beszél, tulajdonképpen nem is tud magából kibújni”. Találónak érzed a leírást? Zsótér Sándor: Igaza van. Van miből kibújnom. Ahelyett, hogy megrendezném, én vagyok a macska a forró bádogtetőn. Odasül a valagam. Azt a darabot ugyanolyan nehéz megcsinálni, csak kicsit nagyobb érdeklődésre tart számot, mint a III. Edwárd Kecskeméten, ahol rákényszerítettem Porogi Ádámra, Trokán Nórára, Orth Péterre 35-40 éves szerepeket. Úgy képzeltem, sokat tudnak tanulni a feladatból egy ’off-Kecskemét’ szituációban, egy kis fekete bálteremben. És született három megdöbbentő alakítás, aminek azért örültem, mert sok helyen csak erőlködést és brunsztolást látni. Trokán Nóra újszerűen, magától értetődő színészi jelenléttel, magabiztossággal, humorral csinált valamit. Szerencsém volt, hogy most találkoztam ezekkel a srácokkal. Jó volt megismerkedni Porogi Ádámmal, jó volt együtt dolgozni tanítványommal, Orth Péterrel. Az ő fejük egyben van. Hogy érzed, neked most egyben van a fejed? Zsótér Sándor: Most igen. Muszáj egyben tartanom, mert dolgozni kell. De az évad hozott mélypontokat. Ha csapás ér, általában azt gondolom, hogy akkor most abbahagyom. Láng Annamária a SzégyenbenMikor gondolsz erre? Zsótér Sándor: Akkor, amikor nem tudom hirtelen feldolgozni, hogy valakivel konfrontálódni kell. A konfliktus a tanítás és a rendezés része, de nem mindig tudom objektíven kezelni. Néha betalál egy rossz mondat, főleg, ha a léhaság felől érkezik, és akkor nyakmerevítővel rohangálok egy darabig. Rágom magam a növendékeimért: meddig terjed az én felelősségem, miért nem tudok nekik segíteni, és ők miért nem segítenek nekem. Elunják az iskolát. Jó nagyot kéne szippantaniuk a kinti világból, ehelyett a mi pofánkat nézik, ronda fekete termekben. Mindenki felszabadul, ha új impulzusok érik, ha nem azok az emberek nézik, akik eddig nézték, akik előtt automatikusan felveszi azt a szerepet, amit neki szántak. Idén egy tanítványomat, Kerkay Ritát vittem a Maladype színházba dolgozni, és láttam, hogy szorongás nélkül működik, van véleménye, egyenrangú partnernek tekintik, hogy valami kiegyenesedik. Szeretném, ha ez mindenkinek sikerülne. Kimozdulni. Vidnyánszky Attila nemrég azt fogalmazta meg, hogy mozgásnak lehetünk tanúi a színházakban, fontos és izgalmas változások zajlanak... Zsótér Sándor: Az ő életében igen. Pezsgés-mozgást nem érzékelek. Lerágott tehenek vagyunk. Előre leélt életek. Mindenki bokáig görnyedve összehúzza magát. Nem vagyunk szolidárisak egymással, nem is tudunk kiállni a másikért, nem is akarjuk lerombolni azt, ami van. Bebetonozott véletlenek irányítják a világunkat. Én szerencsés véletlenekben reménykedem, például abban, hogy felfedezik a növendékeimet. De már a gyerekeim nyomában jár a következő osztály, meg a kaposváriak százötvenhatan. És itt az ötödév, ahol magamra maradok. Tanártársad, Zsámbéki Gábor jövőre Fullajtár Andreával indít osztályt. Ez hogy érint? Zsótér Sándor: Gábor mindig lökött engem a nehéz helyzetek felé. Most az az üzenet, hogy folytassam egyedül. Közösen neveltünk, és közben nevelődtem. Megoszlottak a feladatok. Ha ő spanyolt, én német romantikát, ha ő kortárs angolt, én görögöt. Most elborzadtam a felelősségtől. De megpróbálom a következő lépést nézni, nem a hegyet látni. Forgatok Kornéllal a Fehér istenben, próbálok felkelni hétkor, Brecht Egy Baal nevű ember életpályája című darabján dolgozom az osztállyal, megyünk a POSZT-ra, át kell helyeznem Pécsre vizsgákat és ugye magamat is. Azt mondtad a Szégyenről, hogy ’pszichés ügy volt’, akartad, hogy legyen valami „sivatagi menet”, ami kimozdít a hétköznapokból, mielőtt az egyetemen rádtestálnak még tíz feladatot. Zsótér Sándor: Kimozdított. Amit én csinálok, az alkalmi színészet, mint az Alkalmi áruház, de az már nincsen, nincs köze a professzionalitáshoz, alkalmi vétel. Annak, ami kijön belőlem, mélyen köze van hozzám, nem tudok nagyot hazudni, de hullámzó az éberségem. A többi szereplő igyekszik terelgetni, mint egy kecskét. Zsótér Sándor a SzégyenbenHogyan? Zsótér Sándor: Megmondják, ha tilosba mentem. Nem finomkodnak. Nem tartod valószínűnek, hogy megnyered a legjobb alakítás díját? Zsótér Sándor: Sajnos nincs ilyen fél-amatőr kategória, ahol rám tudnának csodálkozni, hogy hol volt ez a fiú eddig... Gyabronka József megszavazta nekem a Kritikusok Díját, miután látta a Szégyent, csak ezt a kritikusok nem tudták. Küldött egy nagyon helyes üzenetet, jólesett. Kornél hívott a Proton Színház következő darabjába. Két életet akartam egyeztetni, de választanom kellett. Döntöttem a saját szakmám, az Örkény Színház és az orosz ember mellett. Rászántad magad, hogy Csehovot rendezz? Zsótér Sándor: Kerekes Évának viszem a Cseresznyéskertet. Pál (Mácsai Pál, a szerk.) megörült, és én örülök, ha ő örül. Tóth Berta / Színház.hu
2013.06.14. 05:00
Szinhaz.hu
Műszaki vezetőt keres az Örkény Színház
Az Örkény Színház műszaki vezetőt keres, 2014. január 1-jei belépéssel, előtte 3 hónap betanulási periódussal.Lehetőleg színpadi-szcenikai, és épületüzemeltetési gyakorlattal egyaránt rendelkező szakemberek jelentkezését várják.Jelentkezési határidő: 2013. szeptember 16. hétfő. A fényképes önéletrajzokat kizárólag emailben, műszaki vezető álláspályázat tárgymegjelöléssel a csp@orkenyszinhaz.hu címre várják.
2013.06.12. 15:13
Szinhaz.hu
Kézfogások - Interjú Bérczes Lászlóval
A kaposvári Csiky Gergely Színház Vaknyugat című előadása is versenyez a 13. POSZT-on. A rendezővel Bérczes Lászlóval, a teátrum művészeti vezetőjével, az Ördögkatlan Fesztivál egyik főszervezőjével beszélgettünk az előadásról, a társulatról és kézfogásokról. Bérczes László: Hallom, most volt az esküvőd. Gratulálok! Köszönöm. Bérczes László: Én is huszonéves voltam, amikor megházasodtam, de esetemben ez végtelenül korainak számított, mert még gyerek voltam. Semmit sem tudtam a nőkről, a színházról, meg egyáltalán, semmiről. Nem baj, lett egy fantasztikus lányom, most meg már egy fantasztikus unokám. Meg egy fantasztikus kedvesed, akivel együtt szervezitek az Ördögkatlan Fesztivált. Sokat dolgoztok és terveztek együtt. Ez őrli vagy segíti a kapcsolatot? Bérczes László: Segíti. De ha ez volna a kovász a kapcsolatban, az nagyon kevés lenne. Az viszont igaz, hogy nagyon jól tudunk együtt dolgozni, bár munkává már csak a szervezés idején válik. Az első felét szeretjük igazán, a közös álmodást. Aztán közösen hozzuk a döntéseket, azt hiszem, kimondhatom: egyenrangúak vagyunk. Csak az a gond, hogy ebben a Bérczes Laci - Kiss Mónika párosban én vagyok a „celeb”, és ez igazságtalan. (Nevet.) Ketten vagyunk főnökök és szolgák együtt. Sőt, Móni a fesztivál kitalálásában, szervezésében talán több szerepet is vállal, mint én, de a mikrofonnal mindig engem szólítanak meg. Próbálok rajta változtatni, de van két akadály: a kérdező, aki engem ismer (te is engem szólítottál meg), és Móni, aki elrejtőzik.Legutóbb, amikor megtalált a mikrofon azt nyilatkoztad, hogy az Ördögkatlan Fesztivál is csatlakozott a Magyar Művészeti Akadémia idei pályázatainak bojkottjához… Bérczes László: Mónival már rögtön a kiírás megjelenése után abban maradtunk, hogy nem pályázunk az MMA-nál, mert nem tudunk egyetérteni Fekete György kijelentéseivel és a Műcsarnok körüli méltatlan történésekkel. Később, amikor a FESZ megírta, hogy bojkott lesz, nem tagadhattam le, hogy mi már korábban így döntöttünk. Ugyanakkor azt is megfogalmaztuk, nem értünk egyet azzal, ha nyomást gyakorolnak a csapatokra, mert az, hogy valaki csatlakozik-e vagy sem, személyes ügy. Pályázni nem szégyen, nem pályázni nem érdem. Ebből a kis történetből következik, hogy az újságok az Ördögkatlan kapcsán kizárólag az MMA-bojkottról akarnak velem beszélgetni. Ha azt mondom, inkább a programról beszélnék, az a válasz, hogy a „balhé” nélkül nem tudják elsütni a programot… Ez pontosan leképezi azt, ami történik ebben az országban: nem a dolog maga a fontos, hanem a körülötte zajló politikai események. Én vállalt naivitással továbbra is a dolgot magát, esetünkben a fesztivál minőségét akarom fontosnak látni. Örkény István mondja: sokszor erőszakolnak ki minket a rendből, és ez megteremti az alkotást. Milyen programot terveztek? Bérczes László: A program még alakul, de az már biztos, hogy idén beteljesül, amiről 11 éve álmodom: rendezünk egy nagy, oratórikus koncertet. Mozart Requiemjét a csillagos ég alatt, a fűben hallgathatja sokszáz, azt remélem, ezer ember Beremenden. Persze lehet, hogy vihar lesz... (Nevet.) Szeretnénk, ha minél több egyszeri, itt és most akcióra kerülhetne sor a fesztivál alatt. Ennek jegyében hívjuk például Bukta Imrét, lehet figyelni majd, ahogy ő dolgozik. Nemsokára találkozunk Kisharsányban, körbe fog nézni a faluban, és eldönti, hogy a búzamezővel, vagy a kukoricással szeretne viszonyba kerülni. (Mosolyog.) Többek között érkezik hozzánk egy kórus, a Soharóza, mely flashmobszerűen fog megjelenni különböző helyeken, mondjuk, váratlan koncertet ad az utcasarkokon vagy a buszon. Folytatódik a házfestés Kiss Tibiékkel, idén Nagy Jóska (a Trafó igazgatója, a szerk.) is beszáll. Most találkozom a Hatok nevű képzőművész csapattal, akik a palkonyai vasútállomást varázsolják újjá. A terv szerint az egészet beborítják, hogy senki ne lássa, mire készülnek, majd augusztus 1-én ünnepélyesen felavatjuk az épületet. Az avatáson, ha sikerül, néhány feneket is lepecsétel majd Jiri Menzel. Köles Feri vezetésével lesznek Faluturistáink, akik a maguk vicces módján, sok-sok improvizációval idegenvezetést tartanak Nagyharsányban, megmutatják a nevezetességeket, benne a nagyharsányi csata emlékművét, Brigi boltját, Szabó Gábor feleségének pogácsáját, a nemrég rendbehozott temetőt, Kanász Imre fantasztikus gyűjteményét meg mondjuk, Kiss Tibi ecsetét... Ezek a történések talán fontosabbak, mint egy világsztár beszerzése. Mindenesetre több örömet tartogatnak a számomra.A munka mostanában mennyi örömet tartogat számodra? Múlt évben azt mondtad, mértéktartó vágyaid vannak, például az, hogy el tudd magad fogadtatni a kaposvári társulattal... Bérczes László: Már több az öröm, mint a kétség, de még nem érzem, hogy a csapattal igazán egymásra találtunk volna, hogy sikerült volna kibontakoztatni azt az energiát, amit közösen tudnánk mozgósítani. Az a nagy kérdés, adatik-e erre elég idő és türelem? – hiszen Rátóti Zolinak, aki engem hívott, másfél éve van még. Időre azért volna szükség, mert apránként építkezünk, Zolival is csak most kezdünk összecsiszolódni. Türelemre pedig azért volna szükség, mert én egy szöszölős, matatós, piszmogó, egyáltalán nem látványosan működő személy vagyok. Egy erős, lendületes, sikeres nagyszínpadi rendezéssel nem tudom megfogni a társulat java részét, mert soha nem rendeztem nagyszínpadon, és nem akarom az ő bőrükön megtanulni azt. Két éve vagyok ott, azóta tanulom a türelmet, azt, hogy ne azonnal akarjak aratni. Az előző évadot most utólag csak közepesre értékelem, az idei majdnem jeles. A cigánytábor az égbe megy, a Hannnibál tanár úr, Az éjjeli menedékhely, az Othello Gyulaházán nagyszerűen sikerültek, a két meseelőadás (Tündér Lala, Holnemvoltfa) kaposvári szinten, azaz egyenrangúan a felnőtt előadásokkal, a Stúdióban készült Adáshibával és Vaknyugattal is elégedettek lehetünk. – és igazából ez az, a jó munka, ami egy társulatot összefog, erővel, energiával és kreativitással jutalmaz. Mondom, lassan, de araszolunk. Az, hogy beválasztották a POSZT versenyprogramjába az általad rendezett Vaknyugatot, milyen jelentőséggel bír számotokra? Bérczes László: Remélem, hogy a társulatot egy kis büszkeséggel tölti el. Nekem boldogság, hogy bekerültünk. Biztos nem illik bevallani, de észrevettem, hogy másként megyek a folyosón. Nem peckesen, de nem surranok, nem a fal mellett bújok, hanem normálisan közlekedem. Halvány magabiztosság költözött belém abban az épületben, ahova a régi nagy élményeim miatt még mindig görccsel lépek be. Tudom, hogy a POSZT válogatás szubjektív dolog, mégis jó, hogy ott lehetünk. Abban, hogy természetesebben tudok létezni, minden egyes jó előadás segít, hiszen valamiképpen mindhez közöm van – ahogyan persze az esetleges bukáshoz is. És sokat segített a hatnapos felolvasószínházi találkozó is, amit nemrég szerveztünk. Olyan hangulat áradt szét a színházban, amit az elmúlt két évben nem tapasztaltam. Ráadásként a büfében vállalkozó kedvű színészek koncerteket adtak, kellemes beszélgetések és gyertyafény mellett. Beköltözött a derű egy olyan helyre, ahol sokszor csak a betegség kipárolgását éreztem. A kaposvári egy sokat sérült társulat, lassan gyógyuló sebekkel, ezért nagy szükségük lenne arra, hogy szeretetben, egymás iránti drukkban létezzenek. Efelé tettünk egy kis lépést, és büszke vagyok, ha ebben bármi szerepem van.Egy évben egyet rendezel, azt is soknak tartod. Mi ennek az oka? Bérczes László: Az, hogy egy csomó szakmai dolgot személyességgel pótolok, és ez az elkészült előadás és a benne lévő emberek „kiszolgáltatottjává” tesz. Csak úgy tudok dolgozni, ha a kellékestől, a színészen át az asszisztensig egymást szerető, tisztelő közösséggé alakulunk. Tudom, hogy ezt sokan elutasítják, „amatőrnek” titulálva megmosolyogják, és sokan vannak, akiknek módszere a konfrontációra épül. Én nem tudok konfliktusban létezni, nekem a végeredménynél fontosabb az út. Ezt mondom most, miközben tudom, hogy a kudarcot nem tudnám kezelni. A Vaknyugat egyik előadása előtt észrevettem, hogy a négy színész, az ügyelő, meg aki még a közelben van, összegyűlik, és a 70-es évek romantikáját idéző módon megfogják egymás kezét, így próbálnak energiát adni a másiknak színpadra lépés előtt. Nem mertem volna ilyesmit javasolni nekik, maguktól kezdték el ezt a rituálét. Persze most már én is odamegyek hozzájuk. (Mosolyog.) Ez a kézfogás sugárzik belőlünk és a produkcióból, amikor sikeres esténk van. Mert be kell vallanom, nagyon változó az előadás minősége. Miért? Bérczes László: Például azért, mert egy idős ember a főszereplője, Kovács Lajos, aki már 70 éves. De nem találsz még egy olyat, mint ő! Tudjuk, a férfiak hamarabb leépülnek, elpusztulnak… Hasonlítsd össze a nagyszerű, idős színésznőket, és a valaha nagyszerű, idős férfi színészeket: 65 fölött nem nagyon találsz férfit, aki megtanulja rendesen a szövegét és képes megújulni. Kovács Lajos képes erre. Tehát a Vaknyugat áldozatot követel Lajostól, de a többiek jól kezelik az ő esetleges megingásait, bizonytalanságait. Ajándék az élettől, hogy velük dolgozhatok: Hunyadkürti Gyuri, Mészáros Sára, Rátóti Zoli. Fogalmam sincs, hogy a POSZT-on felszárnyalunk-e, vagy megbukunk. Az kevés, ha mindent megteszünk. A kérdés az, meghaladjuk-e magunkat. Mindig ez a kérdés. Valahogy úgy írta meg McDonagh ezt a darabot, hogy pont arról a reménytelen katasztrófahelyzetről szól, amiben mi is küszködünk a világnak ezen a pontján. Van két testvér, akik már több mint hatvan éve gyűrik egymást, az életük merő konfliktus, de nem szakadhatnak el egymástól, már csak azért sem, mert a negatív kötés ugyanolyan szorosan fűzi össze őket, mint a pozitív. Be kéne látniuk, hogy az út nem az ellenségeskedés, hanem az összefogás. De olyan reménytelen a helyzet, hogy sokszor azt hiszem, ehhez valami csodára lenne szükség... Ez a csoda akar megtörténni az előadásban. Egyszer azt mondtad, nehezen engedsz el egy előadást... Bérczes László: Amikor már elkészült, nem sok hasznosat nem tudok hozzátenni, legfeljebb egy-egy praktikus tanácsot adok a kollégáknak, de azt hiszem, a színészeknek is fontos, hogy abban a kézfogásban ott legyek, hogy fél nyolctól tízig együtt költözzünk el valahová, a történet terébe. Épp ezért borzasztó, hogy nem tudok a Bárkára a Nehézre, meg a Mulatságra, vagy Szabadkára, a Cseresznyéskertre visszajárni. Ráadásul jövőre két darabot is tervezek, persze két picit, kevés szereplős stúdióelőadásokat. Ez részemről hatalmas vállalkozás. Ezt sokan megmosolyoghatják. Azok, akik ügyesebben, praktikusabban kezelik önmagukat. Nem baj. Kezdem elfogadni magam. Ideje már. Ezt szokták felnőttségnek tekinteni. Mit tervezel a jövő évadra? Bérczes László: A Bányavakságot szeretném megrendezni. Nem merem megnézni a POSZT-on (a Bányavakság Sebestyén Aba rendezésében látható a versenyprogramban, a szerk.). Ha jó, megijedek, ha nem, akkor elbízom magam. Ha pedig látom, miről szól, akkor én direkt nem arról akarok beszélni. Nem. Ártatlanul akarom megcsinálni. Azt tudom, a Bányavakságban nem a román-magyar konfliktus, a korrupció és a nacionalizmus témáját akarom kihegyezni, az benne van a szövegben. Egy ember útja, az út vége, az életben tartó kötelékek elvesztése érdekel, vagy az például, milyen gátlás, görcs, kisebbségi érzés, kitaszítottság taszít valakit a hatalom felé. Elsőre könnyű azt mondani, hogy egy baromságokat csaholó vadbaromhoz semmi közöm. Természetesen a „csürhét” képtelenség empátiával fogadni, amikor például keresi, hol lehet a Nemzeti Színház épülete. De ha egy-egy embert kiemelünk és megvizsgáljuk, hogyan jutott oda, ahova, egészen más szemszögből tudjuk nézni az illetőt. Nem fogadjuk el, de értjük azokat az erőket, amelyek mozgatják, és amelyeket, ha kellően szigorúak vagyunk, akár magunkban is felfedezünk. Egyébként a Vaknyugatot és a Cseresznyéskertet is beépítette Székely Csaba a Bányavakságba, ezt nem is tagadja. Én meg pont ezt a két művet rendeztem az elmúlt két évben. Választottam jövőre egy Fosse-darabot is, Tél a címe, kétszereplős. Ha valaki nekem való, az Fosse. Miért? Bérczes László: (Mosolyog.) Nem használ se vesszőt, se pontot. Teljes értelmezési szabadságot biztosít, látszólag, komoly nyomozómunkára késztet, melynek során néha azon vitatkozunk, a férfinak 20 évvel ezelőtt vajon fájt-e a bal fölső hatos foga… De azt a boldogságot nem tudom neked leírni, amikor rájövünk, hogy az igen után kérdőjel van! (Mosolyog.) A Bányavakság közös produkcióban készül a pécsiekkel, Köles Feri, Urbán Tibi, és három kaposvári, Szula Laci, Nyári Szilvi, Grisnik Petra lesznek a szereplői. A kétszereplősben pedig Őze Áron (a Magyar Színház igazgatója, a szerk.) és Mészáros Sára fog játszani. Miért pont Áron? Bérczes László: Azért, mert titka van. Nagyon zárt személyiség, de az ő zártsága olyan tégla, amiből lehet építkezni. Megtalálni, mit fed ez a zártság. De ezt elég észrevenni, nem kell felmutatni. Észrevenni és észrevétetni a láthatatlant. A titkot nem leleplezni kell, merthogy nem is lehet. Pont elég oda eljutni, hogy kimondjuk: van titok. Erre vágyom, a „láthatatlan” színházra. A mezsgyén című köteted kapcsán idézted néhány soros életrajzodban: „…minden mezsgye volt az életemben, mindent ott csináltam.” Azt mondtad, a mezsgye valójában magatartást jelöl, a helye változó. Most éppen hol a helye? Bérczes László: Mindig a szélen, ami most épp középen van, a két oldal szélén, a kettő között. A mezsgye vagy vállalt terepe az embernek, vagy odalökdösik. Azt hiszem, esetemben nem csak vállalásról van szó, hanem arról, hogy a mezsgyén való létezés belőlem következik. Nem tudok máshogy viselkedni, csak azt tudom mondani, mint a Vaknyugatban: van két testvér, akik nem értenek szót sehogysem, pedig muszáj szót érteni, kezet fogni. Nekem most ez a muszáj-attitűd jelenti a mezsgyét. Lehet rám mondani, hogy ’se hús, se hal’, hogy ’nincs határozott véleménye’, meg ’egyszerre bátor és beszari’, és ez talán mind igaz is. Nem baj. Tulajdonképpen a feladat ennek a mezsgyének a kiszélesítése volna, hogy egyre több embert lehessen ide behívni... Tegnap együtt utaztam Rozs Tamással (csellista, zeneszerző, a Szélkiáltó együttes oszlopos tagja, különböző színházi, bábszínházi produkciókban muzsikál, a szerk.) a vonaton, kicsit beszélgettünk, és jól egyetértettünk. Azt mondta, ő csak annyit tud, hogy a fisz az fisz. Hát igen, fiszből még csak egy van. Kérdés, hogy meddig.Tóth Berta / Színház.huKAPCSOLÓDÓ ANYAGOK'Jóban vagyok a változással' - Interjú Alföldi Róberttel (Interjúk) 'Már szívesen meglógtam volna' - Interjú Ascher Tamással (Interjúk)
2013.06.10. 06:00
Szinhaz.hu
'Már szívesen meglógtam volna' - Interjú Ascher Tamással
A 13. POSZT versenyprogramjában szerepel az Örkény Színház Peer Gynt című előadása, melynek rendezője Ascher Tamás. A Katona József Színház főrendezőjét, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorát kérdeztük. A Peer Gynt június 9-én és 10-én lesz látható a POSZT-on.Ascher TamásAscher Tamás: Zsótér Sándor a múlt évben csinált egy Peer Gynt - vizsgát harmadéves növendékeivel. Kevesen látták, szabadtérre készült, az időjárás néha közbeszólt. Megszerveztük, sikerült idén felújítani, az előadás látható lesz a POSZT-on, az Off-programban. Érdekes lehetőség, hogy látni lehet az általam rendezett Örkényes változatot (Gáspár Ildikó volt a dramaturgom) – és az Egyetem produkcióját is. Szerintem az én előadásomnak is szerepe van abban, hogy Zsótér újra megcsinálta, méghozzá sokhelyütt eltérve régebbi, Krétakörös előadása hangsúlyaitól. Nyilván felbosszantotta az enyém, mint ahogy annak idején engem is bosszantott egy s más az ő munkájában. Hogy bosszant fel más rendezése? Ascher Tamás: Valójában inspirál, ezt a szót is mondhattam volna – és közben hiányérzetet szül ; engem arra sarkallt az az előadás, hogy próbáljam meg kommentárjaim és szubjektív hozzáadásaim közepette egy viszonylag átlátható, követhető történetet is a nézők elé tenni – nem tudom, mennyire sikerült ez, de kivívtam Zsótér rosszalló megállapítását, mely szerint csontig húztam a darabot. Nos, igaza van – és most látni lehet majd mindkét álláspont eredményét. Engem lelkesít az ilyesféle párbeszéd, sokkal messzebbre vezet, mint a pusztítóan unalmas politikai viták, teszem azt. Te miért rendezted meg?Ascher Tamás: Peer Gynt egyike a színműirodalom nagy mítikus alakjainak, mint Az ember tragédiájából Ádám, vagy Goethe Faustja, ő is tehát közös emberi sorsunk képviselője. Míg Ádámtól, Fausttól, Hamlettől nem tagadhatjuk meg, nagyszabású figurák - addig Peer Gynt tele van gyarlósággal, bűnnel. Örökösen kanyargós tévutakon jár. Ha valamit képvisel, akkor azt a fajta sorsot, aminek végzete, hogy lemaradt valami lényeginek a képviseletéről – noha ez volt a legfontosabb igénye. A Gomböntő, azaz a halál a következő sorral zárja Peer történetét: „eredeti rendeltetésével szembeszállva élte az életét: megy az öntőkanálba”. Ibsen arra az elgondolásra helyezi a hangsúlyt, hogy minden embernek van egy személyre szabott feladata, amit fel kell ismernie - kutatnia, végre kell hajtania. És az az ember, aki elbújik a felismerés elől, nem érdemli meg a személyiség fennmaradását. Szemben a nagy mítoszok figuráival, Ibsen egy teljesen ismeretlen alakot választott. Ezt a gyarló és tévelygő embert a legtöbb jelenetben úgy látjuk viszont, hogy valami elől menekül, valamit megúszik, valakiket becsap, és közben végig becsapja önmagát is. Abban, hogy az író az ő sorsát tekinti törvényszerűnek, rengeteg önkritika, rezignáció, öngúny, düh, keserűség rejlik. Ez nagyon szép, ez teszi vonzóvá az anyagot.Fotók a Peer Gynt előadásból: Gordon EszterAz előadás ajánlójához egy Ibsen-idézetet választottatok, miszerint a Peer Gynt-öt csak az értheti, aki járt már Norvégiában... Ascher Tamás: Szerintem a darab világát erősen meghatározza Norvégia, a táj,ahova az alakot képzelnünk kell. Egy világvégi suttyóról van szó, aki a hegyekből indul, és mintha a figurából hiányzó monumentalitást pótolná az a kérlelhetetlenül nagyszabású természet, aminek az ölébe születik. Mítoszok, különös lények és mesebeli tájak között él, ezért nem is róhatjuk meg egyértelműen grandiózus képzelgéseiért, amelyekkel az időt tölti. Peer úgy éli meg önmagát, mint nagyon nagyra hivatott embert. Ezt a képet élteti benne az édesanyja is, akit folyton otthagy és becsap, mégis mindenestül belőle táplálkozik. Az anyja gyerekkori meséi elevenednek meg benne, az ő hite adja meg számára a kezdősebességet a nagy szökéshez. A darab úgy kezdődik, hogy elmegy a hegyekbe bandukolni, miközben valaki más megkéri a nő kezét, aki az ő választottja lehetne, ő meg azt meséli, szarvas hátán repült. A bujkálás és a meghátrálás a fantáziájában nagyszabású történetekké stilizálódik. Peer a legtitokzatosabb, határtalan lehetőségeket ígérő világból halad a praktikus, de lelki-szegény civilizációba, onnan pedig a tengeren át hazatér egy illúziókra alkalmatlan, ronccsá romlott, elöregedett világba. Mindannyiunk számára világos, fájdalmasan szép metafora. Az említett idézetben Ibsen azt is mondja „nálunk Norvégiában mindenki filozófus”... Ascher Tamás: Talán ez nem csak Norvégiáról mondható el... Úgy látom, a filozófusságot - vagyis az emberi mulandóság felett való melankólikus merengést - Ibsen iróniával ábrázolja. Ugyanis az egész mű arról szól, hogy valaki az önmagába vetett hitét aprópénzre váltja, a nagy ábrándokból semmit sem valósít meg. Így figyelmeztet arra, hogy végülis nekünk, embereknek ez jut, a vágyainkhoz képest mindig csalódunk. A Peer Gynt alapvetően össz-emberi történet, másrészt művészmetafora. Mivel Peer álmaival színesíti a fakó valóságot, bizonyos értelemben alkotó művészember, és ezért minden művész számára közeli figura lehet. Számodra az? Ascher Tamás: Mindenképpen. Ugyanúgy tévelyegtem gyakran, amikor megtorpanásra késztetett a kétség, hogy vajon való-e nekem ez az egész cirkusz, ami a színház. De ez végül is nem fontos. Amikor az ember hozzáfog egy műhöz, nyilván a szubjektív vonzalmak fontosak számára, de amikor már dolgozik az anyagon, az érzelmi kötelékek másodlagossá válnak. A megvalósítás mozzanataira koncentrál, arra, mi módon lesz jelen a norvég ősvadon az ötször öt méteres színpadon, hogyan tudja fenntartani az érdeklődést Peer iránt úgy, hogy közben kíméletlenül ábrázolja az összes gyarlóságát és gyengeségét. Mi kell ahhoz, hogy valaki jó Peer legyen? Ascher Tamás: Intelligencia, huncutság, fizikai ügyesség, vonzerő, sárm és friss szellem, ugyanis a fazon többet beszél, mint Hamlet, mert állandóan reflektál önmagára. Ennek a bonyolult kevercsnek szerintem Polgár Csaba tökéletesen megfelel, még akkor is, ha nehézséget jelent számára, hogyan alakuljon öregemberré. Bergman ennek a problémának a megoldásaként egy idősebb, 50-60 körüli férfival játszatta Peert, aki kopaszon és sántán jött-ment. (Azért sántán, mert megsérült, próba közben leesett a díszletről, de ez most mindegy.) Nagyon szép megoldásnak találtam, amikor a nagy finn rendező, Langabacka, a darab első részében egy fiatal, a második részében pedig egy idős szinésszel játszatta Peert, s az öregebbik mellett állandóan ott állt a fiatal – mint Karinthy novellájában, számonkérő tekintettel. Sajnos ezt már kitalálták előttem, de arra gondoltam, ha Bergman öreg színésze meg tudja jeleníteni a fiatal Peer-t, akkor van annyi játékosság és szuggesztív tartás az ifjú Polgár Csabában, hogy képes legyen a színpadon megvénülni. Visszajelzés értékű számodra, hogy a POSZT-ra meghívást kapott a Peer Gynt? Ascher Tamás: Nehéz kérdés ez, hiszen annyira szubjektív, hogy, ki hol látja a színházi élet jelentős hangsúlyait. Másrészt a POSZT történetét mindig átszőtte a kultúrpolitika, mindig kitaláltak új szempontokat a válogatóknak: vidékről ennyit hívjatok, Pestről annyit, ne azt a rendezőt, aki mindig meg szokta nyerni, stb... Ezért nem gondolom, hogy a POSZT-on való megjelenés egyértelmű …. De semmivel nem kívánom vádolni az idei válogatókat abból az alkalomból, hogy az én darabomra esett a választásuk. (Mosolyog.) Annak, hogy jelen vagyunk az adja az értékét, hogy az emberek látják a szinészeket és véleményt ütköztethetünk – ha alkalmas rá a légkör. A POSZT – jó esetben - találkozási lehetőség a szakmával. Azért kivételes alkalom, mert a szakma nagyrésze túl fáradt és elcsigázott ahhoz, hogy év közben színielőadásokat nézzen, de Pécsett van erre módja. Többnyire kedvelem a POSZT-os vitákat is, sose féltem tőlük, sose féltem a kritikától, mert hisz én sokkal kritikusabb vagyok az előadásaimmal, mint bárki más. Érdekelnek a többiek szempontjai, nem restellek tanulni belőlük… A viták gyakran nem jól sülnek el, a szerény okosak meg se szólalnak, eluralkodik az önérvényesítés, a téboly … de néha felszínre kerülnek új gondolatok, amelyeket be lehet építeni a további munkába. Most megint van erre reményem, mert az egyik hozzászóló a Peer Gynt fordítója, Kunos László lesz, a másik Háy János, akit nemcsak remek prózistának és drámaírónak tartok, de mint képzőművészt is igen kedvelem…derűs emlékem róla, hogy nézője volt a POSZT-on valamikor nagyot bukott (később azonban világsikerű, a szerk.) Ivanov-rendezésemnek: az emeleten ülve egy hatalmas ásítás kíséretében fáradtan felrakta bakancsos lábait a korlátra… (Nos, a derű nyilván a későbbi siker okozta gyarló diadalérzet folyománya…) Nagyon várom, hogy újra találkozzak vele egy színházi téma kapcsán. (Nevet.)Az, hogy Te vagy saját magad legnagyobb kritikusa miként nyilvánul meg? Ascher Tamás: Úgy, hogy gyakran változtatok az előadásaimon. Nem hiszem, hogy amit egyszer megmondtam, az úgy van, ezért állandóan kritikának vetem alá a saját szövegem és a saját rendezésem. A leggyakrabban magammal vitatkozom. Mozgékony szellem vagyok - ennek összes hátrányával. Ez gyötrő?Ascher Tamás: Borzalmasan gyötrő. (Mosolyog.) Azért választottam szerencsésen foglalkozást, mert egy színdarab mindig újrakezdődik, mindig van remény, hogy egyszer jobb formáját hozza, mindig lehet rajta farigcsálni, és enélkül ugye nem is lennék meg. Bár… ha rájövök, hogy elszúrtam a díszletet, akkor ahhoz, hogy ki lehessen javítani legalább egy vakbélgyulladás kell. (Peter Brook híres esete: három hónapig próbálta a Lear királyt, majd röviddel a bemutató előtt a főszereplője, Paul Scofield vakbélgyulladást kapott. Az időt kihasználva Brook mindent kihajított a díszletből, így született a hatalmas, megrázó, brechti üres színpad, két belógó rozsdás fémlemezzel és a diadalmasan újító produkció). Egyszer azt mondtad, hogy Brook Szentivánéji álom rendezése győzött meg arról, hogy rendezéssel kell foglalkoznod... Ascher Tamás: Ebben az a vicc, hogy amikor úgy döntöttem, rendezéssel fogok foglalkozni, akkor már megvolt a diplomám. Tehát nem akkor határoztam el, hogy rendező leszek, amikor jelentkeztem, hanem akkor, amikor már csattant a bilincs. 1972 a pontos dátum.. Így emlékszel? Ascher Tamás: Hajjaj! Mi az, ami egy másik rendező előadásában meg tud győzni arról, hogy neked érdemes? Ascher Tamás: A mágikus ünnepi boldogság, ami ebből az előadásból áradt. Ünnepeltük a művészetet, Shakespeare-t, azt, hogy ott vagyunk. A játéknak mámorító sodrása volt. Azt gondoltam ekkor: gondoltam, ha a színház lehet ilyen ünnep, akkor érdemes színházat csinálni. Azóta volt részed ilyen ünnepben? Ascher Tamás: Egyszer-egyszer volt, bizony! Amikor a kaposvári színházzal Pesten jártunk, szintén a Vígszínházban, 28 percig tomboltak az emberek az Állami Áruház után. A rendőröknek kellett benyomni az előadás előtt az ajtót, hogy bemehessenek a nézők, mert annyi jegy nélküli torlaszolta el a Vígszínház bejáratát. Már 7 óra 20 volt, és még mindig özönlöttek a népek. Már majdnem elkezdtük az előadást, amikor a zenekari árokból kimászott valaki, és leült egy székre. És megtapsolta a közönség! Az se rossz, amikor New York-ban állva tapsolnak ezerháromszázan a Ványa bácsinak, és Cate Blanchett kijön meghajolni. Nem érzed azt, hogy ünnepből egyre kevesebb van? Ascher Tamás: Nem fut át rajtad valami eszelős boldogság és vidámság, amikor beülsz egy Pintér Bélára? Nekem mindig jóleső érzelmi fürdő. Két rendező van, akivel elfogult vagyok, bármit is csinálnak: Pintér és Bodó. ( Két ördögi tréfacsináló. Bátrak valamiben, amit én sajnos túl finoman művelek.) Becsülök minden tehetséget és minden jó ünnepet. Én ünnep alatt nem feltétlenül azt értem, amikor engem ünnepelnek, hanem a megrendült pillanatok sorozatát egy előadás során. Ezek a pillanatok akár egy jól sikerült zenésnél is tetten érhetők. Előző beszélgetésünk alkalmával úgy fogalmaztál, legszívesebben folyamatosan zenéseket rendeznél, máshol viszont arról számolsz be, a legjobban a rideg és bizonyos értelemben kegyetlen darabok vonzanak... Ascher Tamás: Igen, de ebben nincs ellentmondás. Becsülöm a zenés darabokban azt a hatalmas erőt, ami összerántja a történetet, ami mindig felülemel a realitáson, mindig egy új szempontot hoz be, ami ugyanannyira vacogtató, mint egy érdes, mély szöveg. Azt az érzelmi mozgósító energiát, amit a muzsika hordoz, nem nélkülözheti a színház. Nem véletlenül mondja Meyerhold, hogy mindig élőzenével kell színházat csinálni. Ennek az alaptételnek az igazságát mostanában Mohácsi János előadásai bizonyítják a leginkább. Nemrég arról beszéltél, érzed a késztetést, hogy a fejlődésnek valamilyen tanúbizonyságát kéne adnod... Ascher Tamás: Úgy gondolom, a Peer Gynt-höz másképp álltam hozzá, mint az eddigi darabjaimhoz, másként inspirált, másként kezeltem a szöveget, mint ahogy szoktam, sokkal kevésbé realisztikusan, - más munkatársakkal is dolgoztam. Szerintem a Peer Gynt fordulatnak tekinthető a pályámon. Hogy jó vagy rossz ez, nem tudom. Nagyon érdekel, hogy képes vagyok-e még ilyen fordulatokra. A fordulat szóban az a jó, hogy se negatív, se pozitív minősítést nem tartalmaz, a lényege, hogy valami már nem ugyanolyan... (Mosolyog.) Tapasztalatod szerint, ha újra belevágsz egy darabba, hoz fordulatot a munka? Ascher Tamás: Nem szükségszerűen. 1972. augusztus 20-án a Pinocchióval kezdődött a kaposvári működésem. Amikor feljöttünk a Nemzetibe, megint megrendeztem, és most csináltam egy új Pinocchiót Parti Nagy Lajos kesernyés, borúlátó, mégis nyelvi életörömmel teli szövegéből. Ez nem fordulat, de továbblépés. Ez esetben az volt a legfontosabb, hogy Keresztes Tamás eljátszhassa a szerepet. Miért rendezel meg többször egy darabot? Ascher Tamás: Miért játszik el a színész többször egy szerepet? Mi okoz ebben örömet? Nyilván az, hogy más közönséggel találkozik. Ha én valamit újrarendezek, ki akarom javítani azt a hibát, amire időközben rájöttem. Fogva tart az anyag. Talán emiatt. De a színház nem csak fennkölt művészet, ahol pusztán a művészi önkeresés szabja meg az ember útját, hanem vannak színházi szükségletek. Van Keresztes Tamás, kéne egy gyerekdarab, ebből születik meg az új Pinocchio. Annak ellenére, hogy gyerekeknek szól, ez az archetípus a felnőtteknek is mond valamit. Nem véletlen, hogy Fellini azt mondta Casanovájáról, hogy afféle monumentális Pinocchionak tekinti hősét. Egy problematikus morállal bíró de örökkön kíváncsi figura áll a történet középpontjában, akit egy pillanatra nem tántorít el, ha bajba kerül, örök újrakezdő. Te az vagy? Ascher Tamás: Semmiképp se érzelegjünk. A Színházi Világnap alkalmából elmesélted, hogy egyszer Schilling Árpáddal ültetek a Ráckertben, italoztatok, majd úgy búcsúztatok, hogy Árpád utánad kiáltotta, „hagyd abba”. Akkor elgondolkoztál ezen egy pillanatra? Ascher Tamás: Egyetlen percre sem – de emelkedett vidámsággal töltött el ,hogy a pillanat archetipikus jellegét felismertem. Csak egy Süsühöz fogható tehetség képes ennyire találóan teátrális lenni… Egy költő, író, festő megteheti, hogy arra gondoljon, egy kicsit megpihen, vagy végleg leáll. Ám arra folyton számítanak, aki egy színházi közösség része:mint én,szerencsére. Így rám nagy az igény. Én magamtól már réges rég meglógtam volna a szinházi világból… Mindig kell valami lökés,inspiráció. Engem frissen tart, hogy szerepet kell találni ezeknek a nagyszerű tehetségeknek a Katonában, hogy izgalmasan alakul a színház sorsa, hogy új kezdeményezéseket indítunk, hogy megint van egy csomó fiatal nálunk, van új lendület. Ezt az ember szívesen szolgálja. Rossz lenne, ha regényíró vagy akár csak irodai dolgozó volnék: az ember ül egy darabig az üres papírdarab fölött, nézi, aztán összegömbölyödik és inkább alszik egyet. Mégis vállalsz irodai munkát, hiszen rektor vagy a Színház- és Filmművészeti egyetemen... Ascher Tamás: Nyilván megbolondulnék, ha minden percet benn kellene töltenem. Feszültségek közepette á, de létrehozom azt az időkereteket, amit alkotásra szánhatok. Néha skypeon igazgatok, mert egy napra sem szakadhatok el az egyetem ügyeitől. Főleg ebben a válságos helyzetben, amikor sok az irigyünk, városi legendák szintjén terjednek rágalmazó ál-információk a működésünket illetően, közben az utolsó filléreinket költjük villanyszámlára.Vidnyánszky Attila azt nyilatkozta, szerinte a pénzhiány mellett az is komoly baj, hogy várjátok az új rendező-generációt, aki elemi erővel letaszítja a ti generációtokat a trónról, de nem jön.... Ascher Tamás: Részigazság… igen is,nem is. Egy rendezőnek nem kötelező már 20 évesen zseninek lennie, a legtöbben lassan érlelődnek. Szerintem kifejezetten izgalmas a mostani rendezőosztály, nem tudhatjuk, mivel robbannak be mindjárt ezek a fiatalok. A pár éve végzettek közt többen vannak, akik nálunk nevelődtek, rendeztek esetleg Újvidéken, Erdélyben, alternatív színházban, kőszínházban, itt meg ott. Van egy nagyszerű középgeneráció - sokan közülük külföldön dolgoznak: Schilling, Bodó, Mundruczó. Az, hogy alig szerződnek le kőszínházakhoz nem arról szól, hogy csak ötven felett léteznek rendezők, hanem arról, hogy a mai magyar színházi élet nem elég befogadó, nem kínál elég lehetőséget, ezzel szemben túlpolitizált. Nem csak azt mondod, hogy túlpolitizált, hanem azt is, hogy háborús helyzet van... Ascher Tamás: Háborús helyzet van, amit nem mi hoztunk létre. Az, hogy az úgynevezett kulturkampf fő téma lett, annak a politikai atmoszférának köszönhető, ami körbevesz minket. Végtelen energiával bírnak a jobboldali megmondóemberek, de a balololdalon is vannak, akik rögtön belecsimpaszkodnak egy-egy témába, addig rágják, amíg van rajta egy falatnyi hús, és ebben az elhatalmasodó fenekedésben a kultúra az igazi vesztes. De értem én, hogy nem lehet csöndben várni amíg valahogy abbahagyjuk egymás rágalmazását. Néha azt kívánom, bárcsak annyira égően politikus alkat lennék, hogy rögtön replikázzak a színpadon. A közönség várná a színpadról jövő válaszokat arra, ami történik, várják, hogy rábólinthassanak, vagy elvethessenek valamit. De az én reakcióm (lásd a Bouvard és Pecuchet című előadás) túl magasröptű, túlságosan kulturált, művészi karakterem túlságosan lírai, így a néző nem fedezi fel benne azt a dühöt, amivel hozzálátok. Másrészt szívesen matatok különböző emberi sorsok körül, ezért a saját igényemnél is kevésbé reflektálok. Most mire készülsz? Ascher Tamás: Visszatérek Sydneybe, Godotra fogok várni. Kitaláltuk, hogy Cate Blanchett legyen Lucky, hiszen nagyszerűen játszik férfit, fantasztikus bohóc, de a Beckett-örökösök megvétózták az ötletet, mondván Lucky nem lehet nő, csak férfi. Ostobák és tájékozatlanok. Biztos nem látták Cate-et Bob Dylan szerepében az I’m not there című filmben. Könnyen elhitted, amikor először rendezni hívott Sydney-be? Ascher Tamás: Meglepődtem amikor felhívtak, és a vonal végén Cate Blanchett volt, de nagy elhitető erővel tudta mondani, hogy ő az. (Nevet.) A Sydney-i felkérés nagy dolog számodra? Ascher Tamás: Ha mondjuk Marthaler hívna fel, az még sokkal nagyobb dolog volna, de természetesen jólesik, hogy újra meghívtak. Minden jólesik az embernek, ami összeköti más világokkal. Jobb Magyarországot, és magamat is egy nagyobb térben érzékelni, mert kijózanít. Muszáj különféle emberekkel találkozni, tapasztalatokat szerezni, másfajta színházi atmoszférát szívni, hogy legyen mit hazahozni és esetleg szétosztani. Nem szabad a mocsarunkba beleragadni, mert a világ nyitottabb, mint amilyennek mi innen érzékeljük. Ez a gondolat azért felszabadító, nem?Tóth Berta / Színház.hu
2013.06.08. 10:40
Szinhaz.hu
"Pihenés után újra elvállalnám" - Solténszky Tibor a POSZT-válogatásról
Az idei POSZT-on Szigethy Gábor irodalomtörténész és Solténszky Tibor dramaturg válogatását láthatják a nézők. Solténszky Tiborral beszélgetett a Ványa bácsi blog a válogatás körülményeiről és tapasztalatairól. Lapszemle.A Ványa bácsi blog cikkéből: A kérdésre, milyen állapotban találta a magyar színházat a válogatás alatt, Solténszky Tibor elmondta, jobban, mint várta, de már egy "erősen szűrt" mezőnyt látott. "Nem mondhatni, hogy a kőszínházak és a független színházak közötti összevetésben egyértelmű lenne, hogy egyik vagy másik mező előrébb, progresszívebb úton járna. Mindkét oldalon van példa erre. Ugyanakkor nem látom azt a felnövő rendezőgenerációt, mely a színházi formanyelvet megújíthatná. Csak a peremen, a struktúrán kívül találtam ilyeneket... És aggódom, mert ahogy a kultúrára egyre kevesebb közpénz jut, úgy fognak a színházakban is egyre jobban a néző-csalogató kereskedelmi megfontolások a művészi, vagy társulatépítő szempontok elé kerülni" - hangsúlyozta a dramaturg.Solténszky Tibor elárulta, jelenleg a Nemzeti Színház éppen felbomló társulatát tartja a legjobbnak, illetve a Katona József Színházét, utóbbiból mégsem került előadás a versenyprogramba. "Talán a Zsámbéki utáni korszakban még keresi a hangját a színház" - fogalmazott a válogató, aki megemlítette, hogy az Örkényből több produkció is esélyes volt, és ígéretes a csapat Nyíregyházán, Kecskeméten, Zalaegerszegen és Miskolcon is.Fotó: Magyar Teátrum Az ország legjobb rendezőiről Solténszky Tibor így foglalt állást: "Mohácsi vitathatatlanul nagyon jó, de ő is, mint Zsótér Sándor, túlvállalja magát, és örömmel megnézném, mi jönne ki abból, ha lenne fél éve töltekezni két előadás között. Persze nincs, mert neki is élnie kell valamiből, ezt tudjuk. Pintér Béla tehetsége és érzékenysége most is ugyanolyan, még ha legújabb bemutatójával, a 42. héttel számomra kicsit maga alatt teljesített. Jó látni, hogy Mundruczó Kornélnak van határozott elképzelése a színházról is, várom a folytatást; és hát Ascher Tamás fantasztikus még egy kevésbé sikerült előadásban is" - mondta az idei POSZT egyik válogatója.A színészekről pedig így szólt Solténszky Tibor: "Azt kell mondjam, hogy a 12 versenydarab szinte mindegyike a kiváló színészi alakításoknak köszönheti, hogy ott lehet a Találkozón. A szombathelyi Félkegyelműben Czukor Balázs, a nemzetis Amphytrionban Udvaros Dorottya, a debreceni Bolha a fülbe című előadásban Trill Zsolt és Mercs János, a marosvásárhelyi Bányavakságban Szakács László, a zalaegerszegi Színésznőkben Ecsedi Erzsébet, a Peer Gyntben Polgár Csaba vagy Kerekes Éva, a pécsi Picasso kalandjaiban Köles Ferenc, a komáromi III. Richárdban Mokos Attila, a miskolci A vágy villamosában Györgyi Anna vagy a vígszínházas Jóembert keresünkben Eszenyi Enikő alakítása díjakra esélyes. A kaposvári Vaknyugatban vagy a Trafó-ból érkező Szégyen esetében pedig a csapatmunka lenyűgöző" - részletezte Solténszky, aki elmondta azt is, hogy az Örkény Színház Liliomfija, a HOPPart és az Örkény közös Merlinje, a nyíregyházi Karnyóné, a sepsiszentgyörgyi Imposztor vagy a Kamra Heldenplatz című előadása számára hiányzik az idei POSZT-ról, de mivel a korábbi 16-os vagy akár a tavalyi 14-es kerettel szemben idén - a kisebb költségvetés miatt - csak 12 produkciót lehetett meghívni, így ezek az előadások nem fértek be.Solténszky Tibor elárulta, ezek után Nyíregyházára, Zalaegerszegre és Miskolcra biztosan visszajár még színházba, a válogatás kellemes tapasztalataként pedig megjegyezte: senki nem próbálta megkörnyékezni, magasztalni a saját vagy ócsárolni más munkáját, sőt, az egyik színigazgató megpróbálta lebeszélni az egyik előadásukról. Végezetül elmondta: kis pihenés után újra elvállalná a válogató szerepét.A teljes interjú itt olvasható.
2013.06.07. 06:08
Szinhaz.hu
Évadzáró Kecskeméten - Jön a tánctagozat, távozik Trokán Nóra
Tánctagozat alakul a kecskeméti Katona József Színházban a következő évadban, amelyben öt nagyszínpadi bemutató mellett három-három gyermek- és kamara-előadás, valamint két stúdiódarab színrevitelét tervezik. A pénteki évadzáró társulati ülésen kiderült az is, hogy Trokán Nóra az Örkény Színházban, míg Csémy Balázs Angliában folytatja a pályáját. Cseke Péter igazgató elmondta, hogy még 20-22 jelölt van versenyben azért, hogy a 4 férfi és 4 nő által alkotott tánckarba bekerüljön. Az direktor a jövő évad programjával kapcsolatban úgy tájékoztatott, a nagyszínpadi darabok közül Kálmán Imre Marica grófnő című operettjét Nagy Viktor, Weöres Sándor Kétfejű fenevad című drámáját Koltai M. Gábor, Arisztophanész Lüszisztratéját a nagyváradi színház művészeti vezetője, Szabó K. István rendezi. Ray Cooney - közkívánatra programba vett - Páratlan páros 2. című bohózatát pedig maga az igazgató állítja színpadra. Cseke Péter elmondta: júniusban immár hagyományosan ismét elkezdődnek az Újvilág passió szabadtéri előadásai a Kecskeméti Arborétumban. Reményét fejezte ki, hogy a következő évad végére elkészül a Kelemen László Kamaraszínház új helye, az egykori városi mozi felújítandó épületében. Beszámolt arról is, hogy a most záruló évadban 367 előadást tartottak a kecskeméti Katona József Színházban, a produkciókat mintegy 95 ezer néző tekintette meg. Az igazgató - aki öt éve irányítja a színházat és a következő ötéves ciklusra is elnyerte a posztot - hangsúlyozta: nagyon sok változáson ment át a teátrum irányítása alatt, és a munka folytatódik. Az ülésen Cseke Péter nemcsak az idei évad, hanem az elmúlt öt év munkáját is megköszönte a társulatnak. Elmondta, hogy két színész búcsúzik a társulattól: Trokán Nóra az Örkény Színházhoz szerződött, míg Csémy Balázs angliai ösztöndíjra pályázva a szigetországban szeretné folytatni pályáját. Utalt arra, hogy Trokán Nórával azért találkozhat a jövő évadban is a kecskeméti közönség, hiszen az új szezon egyik darabjában főszerepet játszik. Beszámolt arról, hogy voltak a nagyváradi fesztiválon, valamint Londonban is bemutatták Agatha Christie Az egérfogó című bűnügyi játékát. Mindkét bemutató óriási siker volt - emlékezett vissza a direktor.Forrás: MTI
2013.05.31. 13:22
Szinhaz.hu
Színházi vetélkedő a Katonában
A Katona József Színház, az Örkény István Színház és a Radnóti Miklós Színház közös, KÖR elnevezésű, középiskolások számára meghirdetett színházi vetélkedőjének döntőjét szombaton délután tartják a Katona József Színházban.
2013.05.29. 16:45
Mno.hu
KÖR színházi vetélkedő - Döntő a Katona József Színházban
A Katona József Színház, az Örkény István Színház és a Radnóti Miklós Színház közös, KÖR elnevezésű, középiskolások számára meghirdetett színházi vetélkedőjének döntőjét szombaton délután tartják a Katona József Színházban.
2013.05.29. 15:55
Nol.hu
Koncertekre és évadzáró bulira is vár a Katona+
A Katona+ sorozatban az évad végén is izgalmas programokkal várja nézőit a színház. Vendégük lesz többek közt Rácz Zoltán, az Amadinda alapítója és Kiss Erzsi is, és minden színházszeretőt várnak a június 13-i évadzáró bulira, amelyen több budapesti színház színészei együtt lépnek fel.A Katona+ sorozatban felnőtt- és gyerekprogramokkal, koncertekkel, felolvasóestekkel és rengeteg egyéb eseménnyel várják a nézőket a színház felújított előcsarnokában.Május 31-én a Kiss Erzsi Panchan együttes játssza vadonatúj slágereit az elmúlt hónapokban már több sikeres koncertnek helyet adó előcsarnokban. Az együttes egyik oszlopos tagja Szandtner Anna, az Örkény Színház művésznője, és csak ezen az estén az örömzenélésbe beszáll Rezes Judit is.Izgalmas estét ígér a Katona és a Kaviart közös sorozatának legújabb estje is, ahol egy művész, egy tudós és katonás színészek járnak körbe egy-egy témát. Május 30-án Lugosi Viktória vendége Rácz Zoltán, az Amadinda vezetője és dr. Bazsó Péter, idegsebész főorvos lesz, a vendégek kedvenc irodalmi szövegeit pedig Borbély Alexandra és Pálos Hanna szólaltatja meg. Június 2-án a Libri Kiadó könyvheti rendezvényén könyvújdonságok szerzőivel találkozhatnak az érdeklődők, a kötetekből pedig katonás színészek, Fullajtár Andrea, Tasnádi Bence és Vajdai Vilmos olvasnak fel részleteket. A különleges találkozás helyszíne a nagyszínpad. A bemutatott könyvek egész este 20 százalékos kedvezménnyel megvásárolhatók a Katona könyvesboltjában, a K:önyv és Boltban. Fotó: magyarteatrum.huJúnius 13-án közös színházi évadzáróra várják az érdeklődőket: az évadzáró buli keretében nem csak a Katona 30., jubileumi szezonját búcsúztatják, de minden színházszeretőt várnak az estére, melyen több budapesti társulat színészei együtt lépnek fel a Katona előcsarnokában. Este 8-tól egyedülálló színházi rap-folyam indul Máthé Zsolt, Vajda Milán (Örkény