Örkény Színház

Programok, színdarabok, kritikák, cikkek az Örkény Színházról.

Határtalan Napok - 3 határontúli város művészei Miskolcon
Határtalan Napok - 3 határontúli város művészei Miskolcon
Április 4. és 6. között Beregszász, Komárom és Nagyvárad színházi előadásai, költői, írói mutatkoznak be a miskolci közönség előtt.A Miskolci Nemzeti Színház tavaly indította útjára a Határtalan Napok elnevezésű fesztivált, amelynek célja, hogy bemutassa három határon túli magyar város alkotóit, előadóit a színház, a zene és az irodalom műfaján keresztül.A Komáromi Jókai Színház két előadással érkezik. Tasnádi István Magyar zombi című komédiáját Bagó Bertalan rendezésében, Tóth Tibor főszereplésével láthatja a közönség. Az ismert szerző több színházban sikert aratott darabja könnyed humorral mesél a mai magyar valóságról. A komáromiaktól ezen kívül Harold Pinter önéletrajzi ihletésű drámáját, az Árulást láthatják az érdeklődők a fesztivál keretében. A háromszereplős darabban Mokos Attila, Bandor Éva és Petrik Szilárd egy szerelmi háromszög hét éves történetét játssza el. Az Árulásból készült nagysikerű film forgatókönyvéért 1983-ban a szerző-forgatókönyvírót Oscar-díjra jelölték.A Nagyváradi Szigligeti Színház Turgenyev Egy hónap falun című darabját Papírsárkány címmel állította színpadra. A darabot Harsányi Zsolt rendezte, aki szerint Turgenyev a maga idején a komikum felől közelítette meg a Csehov műveiből is jól ismert 19. századi orosz vidék világát.A tánc műfaját a Nagyvárad Táncegyüttes előadása, a Nagyvárosi bújdosók képviseli. A Nagyvárad Táncegyüttes a Kárpát-medencei táncművészet egyik legfiatalabb, mégis jelentős műhelye, előadásaiban elsősorban a magyar hagyományos tánc- és zenekultúrát dolgozza fel. Kiss Ferenc, a Vízöntő zenekar alapítójának azonos című lemeze adta a Nagyvárosi Bujdosók létrehozásának ötletét, mellyel az alkotók elsősorban a térségünkben élő fiatalokat szólítják meg, azokat, akik éppen "leválni" készülnek kulturális identitásukról. A nagyszabású produkció dramaturgja és játékmestere Novák Péter, aki énekmondóként is jelen lesz. A Lilliput társulat a Kormos képpel mutogat című bábelőadással vendégszerepel a Csodamalom Bábszínházban. A Kormos István három verses meséjéből készült előadás rendezője Rumi László, a magyar bábművészet sokoldalú alkotója, aki ebben az előadásban is a mára védjegyévé vált, egyedi stílusát képviseli.Beregszászról a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház és a Gyulai Várszínház közös produkciója érkezik a Miskolci Nemzeti Színházba. Örkény István népszerű darabját, a Tótékat Vidnyánszky Attila állította színpadra, Trill Zsolttal, Szűcs Nellivel és Tóth Lászlóval a főszerepben. A Műút folyóirattal együttműködésben a fesztivál irodalmi programja is gazdag. Április 4.-én, pénteken a Várad c. irodalmi és kulturális folyóirat főszerkesztőjével, Szűcs Lászlóval és Tasnádi-Sáhy Péter költő, íróval beszélget Jenei László, a Műút szerkesztője. 5.-én, szombaton Komárom képviseletében Gazdag József Bródy-díjas íróval Mészáros Sándor, a Kalligram kiadó vezetője, Vida Gergely író, költő, szerkesztővel pedig Mizser Attila költő, a Palócföld folyóirat főszerkesztője beszélget. Az est házigazdája Nagy Csilla, a Palócföld szerkesztője és Jenei László. Vasárnap a színház Beregszászról látja vendégül Brenzovics Marianna írót és Gazda Albert író, újságíró, szerkesztőt, akiknek beszélgetőtársa Csordás László irodalomtörténész, kritikus lesz.A Határtalan Napok színházi programja részletesen:Április 4. 15.30 óra, KamaraszínházHarold Pinter: Árulás A Komáromi Jókai Színház előadásaAz Árulás egy szerelmi háromszög hét éves történetét meséli el, időben visszafelé haladva. Robert, a férj, Emma, a feleség és Jerry, a legjobb barát esete mindennapi história. Jerry és Emma egymásba habarodnak és kapcsolatukat évekig sikeresen titkolják a férj és a világ előtt. Vagy mégsem? Hiszen egy napon minden kiderül. Vagy mégsem? Miféle láthatatlan szálak tartják össze az emberi kapcsolatokat éveken, évtizedeken keresztül? Mi lesz egy ártatlannak tűnő, apró játék vége? S ha egyáltalán sikerül a végére érni, mi marad? Mindenki elárul mindenkit, de leginkább önmagát. Harold Pinter Árulás című drámája önéletrajzi ihletésű. A darabból készült nagysikerű film forgatókönyvéért 1983-ban a szerzőt Oscar-díjra jelölték.Jerry: Mokos AttilaRobert: Petrik Szilárd m. v.Emma: Bandor Éva Jászai Mari-díjasÜgyelő: Nagy LászlóSúgó: Balaskó EditHangtechnikus: Görözdi Szilárd, Zakor SándorFénytechnikus: Rózsás SzilviaFodrász, sminkes: Tóth SimonaKellékes: Szűcs KlaudiaA rendező asszisztense: Balaskó Edit Díszlettervező: Valló Péter m. v.Jelmeztervező: Gadus Erika m. v.Rendező: Valló Péter m. v., Kossuth-díjasÁprilis 4. 19 óra, NagyszínházTasnádi István: Magyar zombi A Komáromi Jókai Színház előadásaBlondin Gáspár, negyvennégy éves nagyábrándi lakos, miután elveszti munkáját és életkedvét, bezárkózik a kerti budiba, és mély depresszióba zuhan. Környezete nem igazán igyekszik lebeszélni tettéről, sőt! Végre történik valami Nagyábrándon, végre itt a nagy lehetőség! Így aztán amíg Blondin Gáspár az élet értelmetlenségén tűnődik, a család és a környezet azon töpreng, hogyan húzhatna hasznot a kisember halálából. Tasnádi István kortárs komédiájának ősbemutatója hét évvel ezelőtt volt a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban, azóta pedig jó néhány magyar színházban játszották sikerrel. Tasnádi ugyanis nagyon pontos képet fest a magyar valóságról, a diagnózist pedig könnyed humorba ágyazza. A darab Finito címen 2007-ben elnyerte a Színikritikusok Díját a legjobb új magyar drámáért.Blondin Gáspár: Tóth Tibor Jászai Mari-díjasBlondinné, Vali: Bandor Éva Jászai Mari-díjasÖzv. Vecserák Károlyné, Blondin anyósa: Balaskó EditPacsik Ferenc, polgármester: Méhes László Jászai Mari-díjasBicke B. László, költő: Skronka TiborTigris Niki, popdíva: Varga SzilviaDr. Juhos Buda, pszichológus: Majorfalvi BálintSzomszéd Misi: Fabó Tibor Jászai Mari-díjasPál, médiaszemélyiség: Szabó ViktorReszlik Hajnalka Myrtill, riporter: Tar RenátaBak Tamás HSC, operatőr: Bernáth TamásHivatalos Úr: Olasz István Zenekar: id. Bertók Tibor, ifj. Bertók Tibor, Lelkes TiborÉnekesek: Kovács Lotti m. v., Zsapka KrisztinaÜgyelő: Nagy LászlóSúgó: Balaskó EditHangtechnikus: Zakor Sándor, Görözdi SzilárdFénytechnikus: Kollár József, Rózsás SzilviaFodrász, sminkes: Tóth SimonaKellékes: Szűcs KlaudiaA rendező asszisztense: Balaskó Edit Díszlet- és jelmeztervező: Sánta Borcsa m. v.Zene: Dobri Dániel m. v.Rendező: Bagó Bertalan m. v., Jászai Mari-díjasÁprilis 5. 10.30 óra Csodamalom BábszínházKormos képpel mutogata nagyváradi Szigligeti Színház – Lilliput Társulat előadásaKormos István tizenkét magyar népmesét versformában írt meg, ebből hármat használ fel az előadás: az első egy ostoba farkasról, a második egy furfangos parasztról, a harmadik pedig egy csudamód táncoló kecskéről szól. Eltérő formavilágok jönnek létre, amelynek megalkotói: Makhult Gabi, Bérces Katalin és Néder Norbert. Ami a három mesét összefűzi: Kormos csodálatos verses szövege, valamint a zene, amelyet a színészek élőben játszanak hangszereiken (kobozon, furulyán, harmonikán és ritmushangszereken). A muzsikát Ágoston Béla szerezte, aki már számos táncszínházi és bábos előadáshoz teremtett erőteljes zenei világot.Az előadásra jegyek a Csodamalom Bábszínházban válthatók.Játsszák: Szőke Kavinszky András, Varga Imre, Daróczi István, Hanyecz Debelka Róbert, Stefan Bodor Mária Író: Kormos IstvánZeneszerző: Ágoston BélaBábtervező: Néder Norbert, Bérces Katalin, Makhult GabriellaRendező: Rumi LászlóÁprilis 5. 19 óra, NagyszínpadÖrkény István: Tóték A Gyulai Várszínház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös produkciójaA Mátraszentannán idilli nyugalomban élő Tót családhoz egy szép nap beállít a fronton harcoló fiuk parancsnoka, hogy náluk töltse kéthetes szabadságát. Ettől kezdve mindenestül felfordul a család élete, nem lesz szabad többé reggel reggelizniük, délben ebédelniük, este vacsorázniuk és éjszaka aludniuk, nem lesz szabad többé ásítaniuk, sem nagyokat nyögve nyújtózkodniuk, de még gondolkodniuk sem. Éjt nappallá téve dobozolnak, hogy így járjanak az őrnagy kedvében, akinek idegzetét már súlyosan megrongálta a fronton töltött kilenc hónap. Tóték abban reménykednek, hogy a fiuk az őrnagy jóindulatának köszönhetően megmenekülhet a szenvedéstől, és a falu postásának jóvoltából még csak nem is sejthetik, hogy áldozatuk teljesen hiábavaló. „Én is úgy gondolom, hogy nem csak a hivatali főnöknek, vagy a művezetőknek akadnak alárendeltjei, hiszen hatalmi struktúra a család is, az óvoda meg az iskola is. Sőt még a legelesettebb, legkifosztottabb ember is fogja egy csücskét az uralkodásnak, ha egyebe nem maradt, legalább egy öleb vagy kanárimadár a kiszolgáltatottja. Kölcsönös függőségben élünk, egy személyben zsarnokok és áldozatok. (...) Hitem szerint az őrnagy és a Tűzoltóparancsnok valójában egy személy. Ahhoz persze, hogy ebből drámai mű lehessen, össze kellett szikráztatni a benne rejlő pólusokat." (Vidnyánszky Attila, rendező)Őrnagy: Trill ZsoltTót: Tóth LászlóTótné: Szűcs NelliÁgika: Orosz MelindaPostás: Rácz JózsefTomaji plébános: Sőtér IstvánCipriáni professzor: Kacsur AndrásGizi Gézáné: Béres IldikóA lajt tulajdonosa: Varga JózsefLőrincke: Szabó ImreElegáns őrnagy: Ivaskovics Viktor Valamint, mint jelentős történelmi figurák: Ferenczi Attila, Kristán Attila, Gál Natália, Vass Magdolna, Orosz Ibolya Díszlet: Alexander Belozub Jelmez: V. Csolti KláraDramaturg: Kozma AndrásRendezte: Vidnyánszky AttilaÁprilis 6. 19 óra, KamaraszínházKiss Ferenc: Nagyvárosi bújdosók A Nagyvárad Táncegyüttes előadásaKiss Ferenc, a Vízöntő zenekar alapítójának tematikus lemeze 1999-ben jelent meg – a század melankolikus zárlata és az új évezred látomásos kezdete gyanánt –, izgalmas összefoglalásként bizonyítva a népi kultúrából tanultak mai használhatóságát, kifejezőeszközeinek kortárs gondolatiságát. E tartalmilag egységes, de műfajában sokszínű zeneanyag adta az azonos című táncest létrehozásának ötletét. Az előadás elsősorban az Erdélyben élő fiatalokat szólítja meg, akik éppen "leválni" készülnek kulturális identitásukról. Jövőképük, pálya- és topográfiai választásaik egyszerűen lehetetlenné teszik, hogy valaha is visszataláljanak az említett identitás szellemi értékeihez. Többek között ezen motivációk pótlására, az érdeklődés felkeltésére tesz kísérletet a produkció.A Nagyvárad Táncegyüttes a Kárpát-medencei táncművészet egyik legfiatalabb, mégis jelentős műhelye, előadásaiban elsősorban a magyar hagyományos tánc- és zenekultúrát dolgozza fel, időtálló művészeti, társadalmi értékként. Meggyőződésük, hogy lehetséges a magyar néptánc és népzenei hagyomány irdatlan terjedelmű kincsét olyan kortárs, üzenethordozó értékkel bíró művészeti rangra emelni, amely elismerést nyerhet bárhol a világon.Tánckar: Brugós Anikó, Kerekes Dalma, Mihucz Kinga, Pelbát Ilona, Szabó E. Ágnes, Timár Tímea, Tolnai Tímea, Iván Enikő Kitty, Brugós Sándor, Forgács Zsombor, Forgács-Popp Jácint, Kacsó Bálint, Kádár Elemér, Miklós János, Rácz Lajos, Szőnyi József, Schmith NándorZenekar: Szabó Lóránd Győző, Kelemen Molnár János, Bartalis Botond, Szakács Kristóf, Márkus Zoltán m.v., Székely István m.v., Marius Bulzan m.v. Énekmondók: Pelbát Ilona, Novák Péter / Kiss Csaba / Csepei RóbertDramaturg, játékmester: Novák Péter m.v.Zeneszerző: Kiss Ferenc m.v.Zenei vezető: Horváth Károly m.v.Zenei asszisztens: Brugós AnikóKoreográfusok: Baczó Tünde m.v., Bordás Attila m.v., Orza Călin m.v., Polgár Emília m.v.Jelmez: György Eszter m.v.Játéktér, látványtervek: André Csongor m.v.Vetített látvány: Ugron Réka m.v. Ügyelő: Szőke ZsoltFény: Lázár AttilaHang: Szommer LajosÁprilis 6. 19 óra, NagyszínházIvan Szergejevics Turgenyev: Papírsárkány (Egy hónap falun) A nagyváradi Szigligeti Színház előadása„Turgenyev világa is annak a 19. századi orosz vidéknek a világa, ahol látszólag soha nem történik semmi, ahol az emberek csak unatkoznak és vágyakoznak. Holott ez a világ, szereplőinek érzelmi vívódásai és féltékenységi harcai révén az ember olykor kegyetlen, máskor védtelen, esendő természetére reflektál, amely kivédhetetlenül és alapvetően meghatározza mindannyiunk életét. A darab megírásától eltelt több mint százötven esztendő alatt sem jobbak, sem okosabbak nem lettünk, és többnyire ugyanúgy éljük szívbemarkolóan mulatságos, tragikomikus életünket." (Harsányi Zsolt, rendező)Iszlajev, földesúr: Csatlós LórántNatalja Petrovna, Iszlajev felesége: Tóth TündeVerocska, Iszlajevék nevelt lánya: Tasnádi-Sáhy NoémiKolja, Iszlajevék fia: Csíki RolandRakityin, barát: Kardos M. RóbertBeljajev, Kolja tanítója: Varga BalázsSpigelszkij, orvos: Hunyadi IstvánLizaveta Bogdanovna, társalkodónő: Gajai ÁgnesBolsincov, szomszéd: ifj. Kovács LeventeKátya, szobalány: Pitz MelindaMatvej, inas: Szotyori JózsefFordította: Elbert János Ügyelő: Joó EmíliaSúgó: Körner AnnaHangosítók: Zsurka József, Szanday CsongorVilágosítók: Nosz Botond, Nagy Imre, Kalló János, Bernád EduárdDíszlettervező: Adrian GaneaJelmeztervező: Kupás AnnaRendező: Harsányi Zsolt
szerda, 05:00
Szinhaz.hu
Tizenegy teátrum a Pécsi Családi Színházi Fesztivál műsorán
Tizenegy teátrum a Pécsi Családi Színházi Fesztivál műsorán
Tizenegy hazai teátrum tizenhárom produkcióját kínálja a közönségnek a második Pécsi Családi Színházi Fesztivál, amelyet május 27. és június 2. között a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) felvezetéseként rendeznek meg a baranyai megyeszékhelyen. Az esemény hétfői sajtótájékoztatóján Rázga Miklós, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója elmondta: a tavalyi ötnapos eseménysorozat sikerén felbuzdulva döntöttek úgy, hogy idén is megrendezik a programot. Emlékeztetett rá: egy esztendővel ezelőtt összesen négyezren vettek részt az előadásokon; mindegyiken pótszékeket kellett biztosítani a közönség számára. Az idén ezért már hét napon át tart a rendezvény, amelyen tizenegy hazai teátrum mutat be összesen tizenhárom produkciót. Ezek a klasszikus és kortárs irodalmi művek feldolgozásával vagy drámák adaptálásával jöttek létre - emelte ki Rázga Miklós."Nívós előadásokat hívunk meg, olyanokat, amelyeket a felnőtt családtagok is szívesen megnéznek. Azt gondoljuk, hogy fesztivál - amellett, hogy megismerteti és megkedvelteti a fiatal nézőkkel a színházat, mint kulturális műfajt - egyben inspirál is a felhasznált irodalmi művek, s talán más könyvek elolvasására is" – fejezte ki reményét a direktor. Az előadások között olyan darabok szerepelnek, mint a Pécsi Balett Diótörője, a Veszprémi Petőfi Színház Légy jó mindhalálig című musicalje, a Miskolci Nemzeti Színháztól A négyszögletű kerek erdő, a budapesti Örkény István Színháztól a Csoda és Kósza vagy a Kecskeméti Katona József Színháztól a MacVedel, a kalózkísértet.Páva Zsolt, Pécs polgármestere arról szólt, hogy a pécsi kulturális élet évek óta egyre nyitottabb a fiatalok irányában. A polgármester szerint ebben a munkában egyre nagyobb szerep jut a Pécsi Nemzeti Színháznak. Hozzátette: reményei szerinte a családi színházi fesztivál néhány éven belül olyan komoly országos rendezvénnyé növi ki magát, mint a POSZT.A sajtótájékoztatón kisorsolták a POSZT közönségzsűrijének tagjait is. Ennek kapcsán Stenczer Béla pécsi színművész, fesztiváligazgató elmondta: egyes OFF-programokra már április 1-jétől lehet jegyet váltani, míg a versenydarabok pontos bemutatási időpontját ezen a héten határozzák meg. Ez utóbbiakra április közepén indul meg a jegyértékesítés. A június 5. és 14. között zajló rendezvényen a budapesti Örkény István Színház A képzelt beteg, a Katona József Színház Fényevők, a Pesti Színház Az álomkommandó, a Miskolci Nemzeti Színház A tanítónő és a Woyzeck, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Énekes madár, az Újvidéki Színház Opera ultima, a Kolozsvári Állami Magyar Színház Csipke című előadása is látható lesz. A találkozó díszvendége idén Huszti Péter. A versenyprogramban szerepel még a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata előadásában az Alkésztisz, valamint a Vádli Alkalmi Színházi Társulás, a Szkéné Színház és a Füge közös produkciójában az I. Erzsébet című előadás. A találkozón a közönség megtekintheti a Kerekasztal Társulás és a Szputnyik Hajózási Társaság A hosszabbik út, a kaposvári Csiky Gergely Színház és a Pécsi Nemzeti Színház Bányavakság, valamint a budapesti Katona József Színház és a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának Vörös című közös produkcióját is.Az idei fesztiválra Császár Angela színművész és Sándor L. István színházi kritikus, az Ellenfény című tánc- és színházművészeti folyóirat főszerkesztője választotta ki az általa legjobbnak ítélt produkciókat a 2013. március 1. és 2014. február 28. között bemutatott hazai és határon túli magyar színházi előadások közül. A kiemelkedőbb POSZT off-programok idén is a Kodály Központ ad otthont: június 7-én a Csík Zenekar ad koncertet, vendégeik Berecz András mesemondó és Őze Áron színész lesznek.Június 9-én a Budapest Klezmer Band lép fel, az esten közreműködik Tompos Kátya és Dunai Tamás színművészek. Varnus Xavér orgonaművész és Törőcsik Mari színművész 13-án Pilinszky Jánost idézik meg Bach zenéjét hívva segítségül. A családi fesztivál részletes programja itt megtalálható.Forrás: MTI
hétfő, 14:25
Szinhaz.hu
"Kiléptem a színházi függöny mögül" - Interjú Ruzsik Katával
"Kiléptem a színházi függöny mögül" - Interjú Ruzsik Katával
Ruzsik Kata 2010-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész szakán, Gálffi László és Ács János osztályában. Azóta New York-ba költözött, elindult zenészi karrierje, és hamarosan felvételizni fog a legendás színészképzőbe, az Actors Studio-ba. Arról kérdeztük, mi következhet egy nagy váltás után. A Színház.hu új sorozatában olyan fiatalokat kérdez, akik külföldön találtak új otthonra és színházi elfoglaltságra. Ruzsik Kata és Mohai Tamás a Cseresznyéskert című előadásbanMiért döntöttél úgy a Színház- és Filmművészeti Egyetem elvégzése után, hogy külföldre mész?Ruzsik Kata: Sokan mondják, hogy az egyetem semmire sem garancia, hogy teljesen kiszámíthatatlan, a későbbiekben kinek mi lesz a sorsa. Azt hiszem, nekem elég jó sors jutott, hiszen már másodévesen bekerültem egy előadásba az Örkény Színházban, később a Vígben és a Pestiben töltöttem a gyakorlatom, az osztályunk pedig játszott a Nemzetiben is. Volt ahol, szívesen ott ragadtam volna, mégis úgy éreztem, hogy máshol van dolgom. A Zsámbéki Gáborral, és a Forgách Péterrel való munka jelentette a fordulópontot. Egy pici szerepet játszottam az osztálynak rendezett Zsámbéki-előadásban, A goborlóban, de sok időt töltöttem a színen és imádtam a darabot. Akkor kezdtem kapizsgálni, mit jelent az, hogy az ember végig próbál jelen lenni egy szituációban, hogy teljesen koncentrált, hogy bármit mond, azt meg kell előzze a gondolat. Forgách-csal a Baal-on dolgoztunk, amikor megértettem, hogy egyaránt fontos a belső, illetve a külső kommunikáció, mert az egyik a másikból következik. Ezek mind alapvető színházi törvények, szinte közhelyek, számomra mégsem voltak magától értetődőek. Elkezdett foglalkoztatni, min múlik, hogy magunkévá tudunk-e tenni mondatokat, hogy eljutunk-e a kifejezésig. Akkoriban váltam Chaplin rajongóvá, akkoriban értek valódi színházi, színészi élmények, és egyszercsak azt éreztem, hogy mennem kell, ezeket az élményeket fel kell kutatnom máshol is, ahol a saját gondolataim teremtő erejét a körülményektől függetlenül megtapasztalhatom. Harmadév végén el is döntöttem, hogy külföldre megyek. Amikor erről beszéltem, azzal szembesültem, hogy az emberek többsége nem meri hinni, hogy a képzelet képes teremteni. Ez végképp meggyőzött arról, hogy ki kell szakadnom a megszokott környezetemből. Persze azt nem tudtam, mihez fogok kezdeni egy idegen helyen, nyelvtudás nélkül...Nem beszéltél angolul?Ruzsik Kata: Nem! De vadul elkezdtem tanulni, miközben azt hangoztattam, hogy én Angliába, vagy New York-ba készülök.Mit szóltak ehhez a tanáraid?Ruzsik Kata: Biztattak és nagy beszélgetéseket folytattak velem. Marton László kifejezetten támogatott, Gálffi tanár úr is (Ruzsik Kata egyik osztályfőnöke, a szer.), aki arra nevelt mindannyiunkat, hogy azt csináljuk, amit szeretünk, a lényeg, hogy szívből tegyük... Mire átvettem a diplomám, nagy nehezen megszereztem a középfokú nyelvvizsgát, és akkor már tudtam, hogy New York a cél, ugyanis amióta hallottam róla, szenvedélyes szerelmemmé vált az Actors Studio. Ez egy ingyenes műhely színészeknek, ami már 1947 óta létezik. Az első igazgatója Lee Strasberg színész-rendező, drámapedagógus volt, aki Szatnyiszlavszkij módszerét oktatta olyan sztároknak, mint Marlon Brando, James Dean, Marilyn Monroe, vagy Al Pacino, aki jelenleg vezeti a new york-i stúdiót. Aki oda bekerül, egy életre tag marad. Részt vehet a stúdió mesterségóráin, belső castingokon, folyamatosan képezheti magát, találkozhat a városban járó színészekkel, szabadon alkothat, tehát kivételes helyzetben dolgozhat, ’hazajárhat’ a stúdióba. Az a nagy álmom, hogy engem is felvegyenek. Van időm, Dustin Hoffmann is csak a kilencedik próbálkozás után jutott be. (Mosolyog.)Az interjúban említett Baal produkcióról Mi történt miután eljöttél Magyarországról?Ruzsik Kata: Megpróbáltam kizárni a múltat, beiratkoztam egy nyelviskolába, majd fél évig csak az anyukámmal, telefonon beszéltem magyarul. Mindenhol szavakat jegyzeteltem, az utcán, a parkban, este az ágyban. Küzdelmes volt az indulás, de hatalmas élményt jelentett minden megtett lépés. Kicsit szorongtam, mert hiányoztak azok a fogódzók, amelyekbe korábban kapaszkodhattam, mégis éreztem, hogy a helyemen vagyok. Nagyon örültem, mert többen megjegyezték, milyen jól haladok az angollal, ez jót tett az önbecsülésemnek. Egyre otthonosabbá vált New York, hamar megszoktam, hogy minden nap hoz valami újat. Itt elképzelhetetlen, hogy úgy maradjon az ember, ahogy ide érkezett... Az, hogy egy másik nyelven beszélsz formálta a gondolkodásodat? Ruzsik Kata: Biztosan! Aki idegen nyelven beszél, új önmagára talál! Eleinte nagyon magas hangon szólaltam meg angolul, nem is tudom miért... Akkor kezdtem sajátomnak érezni a nyelvet, amikor a hangom már ismerősen csengett. Időbe telt, amíg a „hey, how are you?”-ra lazán tudtam válaszolni, vagy a reggeli kávé mellett értelmes szöveggé álltak össze a nyelvi dallamok, amik körülvettek. Határozottan éreztem, ahogy a gondolkodásom a közeg, az izgalmak hatására kezd átalakulni, és apránként elmúlnak a félelmeim, megszabadulok a megfelelési kényszertől, elindul bennem a túlélési mechanizmus. Mielőtt kijöttem, már elkezdtem kapcsolatokat építeni magyar színészekkel, ők rengeteget segítettek nekem a tájékozódásban. Elárulták, hol tudok például castingokról informálódni, milyen iskolák, internetes portálok léteznek, ahol az alkotni vágyók egymásra találhatnak. Miközben feltérképeztem a színészi lehetőségeimet, egy másik gyerekkori álmomat is elkezdtem hajszolni: teljes erőbedobással kerestem egy zenekart. Többszáz hirdetés közül rátaláltam a Cosmolingo (ma már King Holiday) együttesére, énekest kerestek. Annyira tetszett a kicsit funkys, kicsit rockos, kicsit jazzes anyaguk, hogy jelentkeztem. És felvettek! Másfél évig nyolc amerikai fiúval jártuk a várost, New York szinte összes helyszínén megfordultunk, ahol zenei élet zajlik. Hatalmas élmény volt a srácokkal játszani, mert feltárult egy új világ. Ebben a világban mindenki magából építkezik, az énekes, a dalszerző, a zenész egy és ugyanaz, és pont azért lesz belőle valaki, mert a mesterséget a maga teljességében űzi. Honnan ered a vonzódásod a zenéhez?Ruzsik Kata: Mondhatni, egész pici korom óta énekelek. Két és fél évesen kisszínpadot raktam össze otthon, és gagyi szöveggel nyomtam a rockzenét. Az egyetemi évek alatt pedig vokáloztam. Sokan biztattak arra, hogy komolyabban foglalkozzak a zenével, de csak New Yorkban, a sok koncert és pozitív visszajelzés hatására kezdtem azt érezni, hogy meg kell valósítanom a zenei ötleteimet. Ezek nem találkoztak a Cosmolingo elképzeléseivel, ezért kettévált az utunk. Időnként belekényszerítem magam új helyzetekbe, így kénytelen vagyok megcsinálni azt, amit tervezek. Könnyen lehet, hogy különben kibújnék a feladat alól...Mire kényszerítetted magad?Ruzsik Kata: Először arra, hogy használjam a gitáromat, a keyboardomat, és hogy angol naplót írjak. Az, hogy mennyire tudok angolul, akkor derült ki igazán. Az első pár oldalból született az első dalaim egyike a Not fair, ami édesapám elvesztéséről szól. Már itt éltem, amikor kiderült, hogy nagyon beteg, ezért Magyarországra kellett utaznom. Pár órával azelőtt, hogy odaérhettem volna hozzá a kórházba, meghalt. Akkor úgy éreztem, hogy vége a világnak, hónapokig káosz volt a lelkemben, de nem lehetett megállni. A zene segített megélni a gyászt és segített túllépni a fájdalmon is, ez pedig megerősített abban, hogy érdemes folytatnom a dalszerzést.Tervezed, hogy egyszer lemezt is készítesz...Ruzsik Kata: Igen, mindenképpen. Társszerzőkkel és producerekkel is dolgozom már az anyagon, például a new york-i Ryan Kellyvel, az RSK Audio producerével és egy kedves barátommal, aki régóta támogat, Víg Arnolddal, a Silverhill Studio zenei vezetőjével, aki szerzőtársam volt a Not fair című dalban. Ryannel egyébként egy ausztrál zenekar lemezén is együtt dolgozunk, én mint dalszerző szövegíró működök közre. Az utóbbi időben két angol producerrel, Eric Alamango-val és Bryan J Robson-nal is közös munkába fogtam. Illetve egy akusztikus projektbe is belevágtunk két zenésszel, akikkel részben a saját a dalaimat, részben feldolgozásokat játszunk. Az első koncerten már túl vagyunk, de egy egész koncertsorozatot tervezünk. Az egyik munka hozza a másikat. Most olyan az élet, mint a hurrikán, nagy lendülettel visz...A színház milyen helyet foglal el benne?Ruzsik Kata: Nemrég hallottam a rádióban egy interjút Gálffi tanár úrral, akit arról is kérdeztek, hogy vannak egykori diákjai, akik elhagyták az országot, és a pályát. Csak néztem magam elé... Úgy gondolom, én nem kanyarodtam le az útról, amin elindultam, aminek a színház része. A napokban fogok újra felvételizni az Actors Studio-ba, újabb és újabb projektekbe fogok belevágni a barátaimmal, akik között egyaránt található hangmérnök, filmrendező, zenész, színész, és folyamatosan keresni fogom a játék lehetőségét. Munka mindenhol van. Színházi kezdeményezések mindenhol vannak. Addig kell gyalogolni, amíg színészi munka is akad, vagy meg kell teremteni a körülményeit. Téged hogy talált meg a színészi munka New Yorkban?Ruzsik Kata: Megismerkedtem a New York-i Magyar Könyvesbolt egyik tulajdonosával, Zsédely Tímeával, aki pár évvel ezelőtt alapított egy magyar társulatot Pilvax Players néven. Ez egy szuper kis csapat, játszanak benne amatőrök, és profik is. Tímea felajánlotta, hogy ha van olyan projekt, amit szeretnék megvalósítani, támogat, mint producer, vagy mint szervező. Ezt megköszöntem, és hozzátettem, hogy főként angol produkciókban szeretnék részt venni, hogy gyakoroljak. Mire elmondta, hogy megrendezné Pozsgai Zsolt Liselotte és a május című darabját, és arra gondolt, hogy én játszhatnám a főszerepet. A Liselotte életében megjelenő férfiakat pedig egy színészre bízná, akinek a kiválasztásában segítségére lehetnék. Így került a képbe egy nagyon jó barátom, egy tehetséges, fiatal színész fiú, aki öt éve költözött New York-ba: Kardos Kristóf. A mi előadásunkban Liselotte egy New York-ban élő emigráns nő, akihez különböző nemzetiségű férfiak érkeznek. A darab kifejezetten Dream Up fesztiválra készült, ami minden évben kiemelt médiafigyelmet kap New Yorkban. (A Dream Up az off-off Broadway világában egyedülálló fesztivál. A szerk.) Ott fellépni legalább akkora élmény volt, mint az, hogy angolul játszottunk. Hiszek benne, hogy lesz folytatás. Korábban kaptál olyan bírálatot, ami alááshatta volna a magadba vetett hited?Ruzsik Kata: Már stúdiósként, az Újszínházban is nagy szeretet vett körül, akárcsak a Színművészetin. Ács János (Ruzsik Kata másik osztályfőnöke, a szerk.) mindig azzal biztatott, hogy én egy fura, tragikomikus alkat vagyok, és ez ritka. Kaptam is tőle egy Piaf-könyvet... Soha nem ért olyan kritika, ami megkérdőjelezte volna a képességeimet, inkább azért toltak le, ha eltunyultam. Hittek bennem, pedig kezdetben nehéz lehetett velem próbálni. Amíg magunk között dolgoztunk az osztállyal, addig minden ment, de amikor jött a rendező, félve haladtam befelé, mert határozott elképzelésem volt arról, mit akarok csinálni és ehhez viszonyítottam. Tehát magammal vívtam a harcokat, pláne, hogy elég kritikusan szemléltem a saját működésem. Ma már nyitottan, zavartalanul próbálok. Ezt is New York-nak köszönhetem, mert megtanított a türelemre. Beláttam, hogy két lehetőség van: vagy vállalok egy feladatot, vagy nem. Ha nem, elvégzi más, ha igen, akkor nincs idő agyalni, tépni magam a hiányosságaim miatt. Ha egyszer megcsinálok valamit, akkor bármikor meg fogom tudni csinálni! Egyszer kell megcsinálni... Más megvilágításba kerülnek a dolgok, ha az ember körül eltűnik a védőfal, az „ide nem lehet bejönni, próba van” biztonsága. Jó kimozdulni a komfortzónából, mert egy idegen környezetben az árnyaid helyett csak az eszközeid maradnak, csak a tested van, a hangod van, a tudásod van, a helyzet van. Hogy látod, mennyiben múlik egy nagy váltás az anyagiakon, a szervezésen?Ruzsik Kata: Szerintem a váltás a bátorságon múlik, meg persze a rögeszméken. (Nevet.) Menni kell, mert gazdagabb leszel, ha nekivágsz, mert többet veszíthetsz, ha meg sem próbálod. Ha magadra vagy utalva, olyasmit fogsz megtanulni az életről, amit senki nem vehet el tőled. Megszűnnek számodra a távolságok, ami elérhetetlennek tűnt, közelebb kerül. Azt hiszem annak, aki felfedezőtúrára indul, egyre több dologról lesz mondanivalója, mint színész, mint zenész, mint festő vagy szobrász. Az indulás persze felőröl némi pénzt, de nekem elég hamar a saját lábamra kellett állnom. Huszonéves magyar lányként nem azzal az elvárással érkeztem Amerikába, hogy azonnal bekerüljek egy hollywoodi filmbe. De vonz ennek a lehetősége, és vonz az a hosszadalmas munka is, ami idáig elvezethet. Ma már biztosan tudom, hogy ez az a hely, ahol bármi lehetséges. Ha Amerikában keményen dolgozol, akkor minden csak idő kérdése. Ezt a környezetemben számos példa bizonyítja. A Liselotte májusban című előadásban Hogy látod, miként változtál az utóbbi időben?Ruzsik Kata: Megtanultam feltalálni magam, kiléptem a színházi függöny mögül, ahonnan minden olyan félelmetesnek tűnt, ahol nem tudtam, mi zajlik a világban. Azt sem tudtam, milyen, amikor az ember megkeresi magának a lehetőségeit, amikor megdolgozik értük, amikor kissé számkivetett, de nem hiányzik neki a támogatás vagy a példamutatás, mert olyan állóképességet fejleszt ki, hogy elmúlnak a félelmei a jövővel kapcsolatban. Most már tudom. Az elmúlt három évben sokkal többet tanultam magamról és a világról, mint az azt megelőző huszonkettőben. Megkeményedtem, életrevalóvá tett a város, a helyzet. Remélem nem hangzik nagyon nagyképűen, de engem már bárhol kirakhatsz a világban, a dzsungelben, Izlandon vagy akár újra Magyarországon, biztos, hogy túlélem és valószínűleg jól is fogom érezni magam. Nemrég valaki azt mondta nekem, hogy álomvilágban élek. Ezen nevettem. Az érkezésem maga volt a felébredés az álomvilágból.Tóth Berta / Színház.hu
hétfő, 07:00
Szinhaz.hu
hirdetés
Színpadmester-helyettest keres az <strong>Örkény Színház</strong>
Színpadmester-helyettest keres az Örkény Színház
Színpadmester-helyettesi munkára vár jelentkezőket az Örkény István Színház. Az Örkény István Színház színpadmester-helyettesi munkakörbe, színpadmesteri vagy díszítői tapasztalattal rendelkező munkatársat keres. Az önéletrajzokat április 11-ig várják a czl@orkenyszinhaz.hu e-mail címre.KAPCSOLÓDÓ ANYAG:"A munkám a szerelmem" - Interjú az Örkény színpadmester-helyettesével Mit csinál egy színpadmester? Milyen egy színházi ember? Mi a főpróbahét? Csire Zoltán, az Örkény Színház színpadmester-helyettese mesélt.
03.28. 09:32
Szinhaz.hu
Hamlet és a kispályás nyerészkedések
Két éve a Nemzeti Színház Hamlet-adaptációjával nyitott a Budapesti Tavaszi Fesztivál, Shakespeare tragédiáját most az Örkény Színház tűzte műsorra az összművészeti seregszemléhez kapcsolódva. A darabot Bagossy László rendezte.
03.25. 14:45
Mno.hu
Elindult a Kaszás Attila-díj második fordulója
Elindult a Kaszás Attila-díj második fordulója
A 2014-es Kaszás Attila-díj első fordulójában beérkezett szavazatok összeszámlálása után, a társulatok javaslatai alapján 38 művész jutott tovább a második fordulóba.Az idén immáron hetedik alkalommal adja át a Kaszás Attila-díjat Pokorni Zoltán, Hegyvidék polgármestere és Szűcs Gábor, a Mozaik Művészegyesület elnöke.A díjat 2008-ban a Magyar Kultúra Napja alkalmából alapították, mellyel a magyar ajkú színművészek méltó szakmai és emberi elismerésén túl Kaszás Attila szellemi hagyatékának ápolását tűzték ki célul. A Kaszás Attila-díjat azok a színművészek kaphatják meg, akik az átadást megelőző évadban kiemelkedő művészi teljesítményük mellett jelentős közösségépítő szerepet is vállaltak társulatukon belül. A díj alapításakor fontos szempont volt, hogy ne zsűri vagy kuratórium döntsön a Kaszás Attila-díjról, hanem a színészek maguk közül válasszák ki az általuk legalkalmasabbnak tartott kollégát. A szavazási eljárás első fordulójában – a szokásoknak megfelelően az idei évben is – minden magyarországi és határon túli, állandó társulattal rendelkező, magyar nyelven játszó kőszínház, illetve alternatív színház színészei leadhatták voksukat a saját társulatuk valamely tagjára.Az idén minden eddiginél több színház vett részt a Kaszás Attila-díj szavazási eljárás első fordulójában. A napokban elindult második szavazási körben a jelöltek maguk közül választják ki a harmadik fordulóba tovább jutó három színművészt. Az utolsó, széles körű kommunikációs kampánnyal kísért fordulóban pedig a közönség dönt majd a nyertes személyéről.Az alábbi művészek jutottak tovább a második fordulóba:1. Harsányi Attila – Aradi Kamaraszínház2. Tege Antal – Békéscsabai Jókai Színház3. Janza Kata – Budapesti Operettszínház4. Pokorny Lia – Centrál Színház 5. Veress Albert – Csíki Játékszín, Csíkszereda6. Tóth Eleonóra – Csiky Gergely Színház, Kaposvár7. Mészáros Tibor – Debreceni Csokonai Színház8. Ozsgyáni Mihály – Gárdonyi Géza Színház, Eger9. Csankó Zoltán – Győri Nemzeti Színház10. Kányádi Szilárd – Harag György Társulat, Szatmárnémeti11. Hajdú Steve – Játékszín12. Zöld Csaba – József Attila Színház13. Balázs Andrea – Karinthy Színház14. Ötvös András – Katona József Színház15. Porogi Ádám – Kecskeméti Katona József Színház 16. Györgyjakab Enikő – Kolozsvári Állami Magyar Színház17. Fabó Tibor –Komáromi Jókai Színház18. Mészáros Gábor – Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka19. Benkő Nóra – Magyar Színház20. Bokor Barna – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata21. Zayzon Zsolt – Miskolci Nemzeti Színház22. Horváth László Attila – Móricz Zsigmond Színház. Nyíregyháza23. Kristán Attila – Nemzeti Színház24. Pogány Judit – Örkény István Színház25. Köles Ferenc – Pécsi Nemzeti Színház26. Schneider Zoltán – Radnóti Színház27. Nagy Alfréd – Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház28. Savanyu Gergely – Soproni Petőfi Színház29. Szilágyi Annamária – Szegedi Nemzeti Színház30. Barabás Árpád – Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház31. Kádas József – Vörösmarty Színház, Székesfehérvár32. Karczag Ferenc – Szolnoki Szigligeti Színház33. Csányi Sándor – Thália Színház34. Ifj. Jászai László – Újszínház35. Elor Emina – Újvidéki Színház36. Nyirkó István – Veszprémi Petőfi Színház37. Telekes Péter – Vígszínház38. Farkas Ignác – Hevesi Sándor Színház, ZalaegerszegSzínház.hu
03.25. 11:25
Szinhaz.hu
Készül az Átriumklorid - Villáminterjú Bíró Krisztával
Készül az Átriumklorid - Villáminterjú Bíró Krisztával
Átriumklorid címmel készül ősbemutató az Átrium Film-Színházban. A férfi-női kapcsolatokat abszurd humorral ábrázoló darab szerzője Parti Nagy Lajos. Az április 2-i bemutató előtt, a női karakterek megformálója, Bíró Kriszta válaszolt. Csaknem három éve dolgoztok Néder Pannival azon, hogy ez a női-férfi történeteket feltáró előadás megszülessen. Hogy emlékszel vissza arra, amikor még csak csiszolgattátok a „színész ötször” alapötletét? Bíró Kriszta: Amikor néhány éve megismerkedtem Pannival, elég hamar megszületett bennünk a gondolat, hogy jó lenne együtt dolgozni. A nagy kérdés az volt, hogy mégis mibe vágjunk bele. Egy megírt darabhoz egyikünknek sem volt kedve, mert valami egészen újra vágytunk. Azt biztosan tudtam, hogy olyan figurát kéne alakítanom, amilyet nem szoktak rám osztani. Az egyik beszélgetésünk közben eszembe jutott a Nő hétszer című film (Vittorio de Sica 1967-es filmjében, Shirley MacLaine hét gyökeresen különböző női karaktert alakít - a szerk.). Természetesen nem arra gondoltam, hogy ebből a vígjátékból kellene színházi előadást csinálni, hiszen az képtelenség, de rájöttem, hogy ez a típusú fregolizás jó lenne. Tovább ötleteltünk, és egy idő után az is felmerült, vajon hogyan fog megszületni a szöveg, ki fogja a mi darabunkat megírni. Anélkül, hogy presszionáltam volna, Parti Nagy Lajos azt mondta, volna kedve ahhoz, hogy egy fregoli-színdarabot írjon. Ekkor elkezdődött az újabb agyalás azon, hogy milyen szituációkban lehetne két embert elképzelni, mert azt ugye már az elején kitaláltuk, hogy ugyanaz a két színész – egy férfi és egy nő - játssza az összes karaktert. Így született meg az előadás szövegkönyve. A jelenetek különböző érzelmi viszonyok csúcspontjait ragadják meg, nemcsak a klasszikus férfi-nő helyzetekre fókuszálnak. Engem leginkább a harmadik etűd (Pékesküvő) érintett meg, ami egy se veled, se nélküled testvérpár tragikomikus élethelyzete. Neked van kedvenc karaktered, vagy mindegyik figurában megtalálod és megmutatod a szerethetőt? Bíró Kriszta: Hogy meg tudom mutatni, arra ne vegyünk be Kalmopyrint se, hiszen három hét van a bemutatóig, és egyelőre még tele vagyok kérdőjelekkel. Nem tudom egyébként, hogy tudok-e választani a figurák közül. A Pékesküvő című valóban a legkülönlegesebb, de nálam azért nem szerepel kitüntetett helyen, mert erősen munkál bennem, hogy a többit is meg kell csinálni. Különben is szeretem mindegyiket! Ha belegondolsz, ezek a jelenetek azt mesélik el, milyen válogatott módokon tudjuk rettenetesen elszúrni a viszonyainkat, legyenek azok baráti, szerelmi vagy akár családi kapcsolatok. Bámulatos, hogy az embernek milyen elképesztő technikái vannak arra, hogy boldogtalan legyen, és ráadásul ez a szöveg mindezt rettenetesen groteszk és mulatságos formában vezeti elő, tehát úgy, hogy közben röhögni kell rajta. Azt azonban, hogy a néző min fog majd nevetni előadás közben, még szintén nem tudom, mivel hangsúlyozom, egyelőre csak a velőtrázó félelem motoszkál bennem.Szusszanásnyi szünet nélkül, nagyon két perces váltásokkal, a nézők szeme láttára fogtok átöltözni, átcsúszni egyik figurából a másikba. Ez a folytonos színpadi jelenlét mekkora energiát kíván? Bíró Kriszta: Tulajdonképpen ez technikai kérdés. Elfogadom, hogy ennél az előadásnál ilyen körülmények között fogok „átzsilipelni” egyik jelenetből a másikba. A főpróbahéten kell majd kitalálnom azt, hogy amikor éppen ráncigálom le magamról az egyik jelmezt, és veszem fel a másikat, hogyan kattintom át közben az agyam a következő jelenetre, figurára. Bennünk (Hevér Gáborral, aki a darab férfi főszereplője) nyilván szépen egymásra rakódnak a szerepek, szépen összeépülnek. Először azonban tényleg arra kell figyelni, hogy ide megyek, ezt veszem fel, azt veszem le, vagy oda kell érnem, amíg véget ér a zene. Az, hogy ez élesben hogyan történik majd, akkor derül ki, amikor Panni elkezdi az etűdöket összerakni, hiszen ő lát mindent kívülről. Néder Panni, a rendező azt mondta nekem, számára ez egy hatalmas szívmunka. Neked mit jelent ez a darab? Bíró Kriszta: Ebben a pillanatban a gyomorszájamban érzem az előadást (nevet). Egyébként persze remek érzés, hogy ami megszületett, mint ötlet, az most a megvalósulás felé halad, pedig az elmúlt három évben, többször tűnt úgy, hogy különböző praktikus és egzisztenciális akadályok miatt meghiúsul. Egyfelől nagyon örülök, hogy olyan emberekkel dolgozom, akikkel ebben a formában még soha – a közvetlen munkatársakra gondolok elsősorban, a rendezőre és a színészpartnerre, valamint a csodás színházi emberre Skrabán Juditra, Ari Zsófira. Másrészt mindig jó kijönni az egyébként nagyon szeretett, megszokott közegből (Bíró Kriszta 2004 óta az Örkény István Színház tagja, a szerk.) egy kis vérfrissítésre. Nagyon érdekes, hogy Panni ugye lényegesen fiatalabb, mint én, tehát izgalmas azt megfigyelni, hogyan látja ő a világot, mit gondol emberi kapcsolatokról, színházról, szövegről, próbáról, bármiről. Ugyanez vonatkozik Gáborra is, akivel bár egyidősek vagyunk, még sosem dolgoztunk együtt. Ez az első alkalom, és nem érzem úgy, hogy homok lenne a gépezetben. Máskülönben pedig hálás feladat, amikor két ember így egymásnak passzolgatja a labdát, és gólt rúg: hol egyik, hol a másik. És itt van még Tihanyi Ildikó látványtervező, aki szintén érdekes képi világot hozott, olyat, amilyennel még nem találkoztam korábban. Tehát nagyon élvezem, hogy egy új dologban veszek részt, amit szeretnék megismerni, és remélem, tudok majd ezen az új nyelven beszélni. Szerző: Hegedűs Claudia Usz.: Színház.hu
03.25. 06:00
Szinhaz.hu
Csontvázak a stadionban
Beteljesül a végzet az Örkény Színház Hamlet- előadásában.
03.25. 05:45
Nepszava.hu
"A munkám a szerelmem" - Interjú az Örkény színpadmester-helyettesével
"A munkám a szerelmem" - Interjú az Örkény színpadmester-helyettesével
Mit csinál egy színpadmester? Milyen egy színházi ember? Mi a főpróbahét? Csire Zoltán, az Örkény Színház színpadmester-helyettese mesélt. Mit csinál a színpadmester?Az ő felelőssége, hogy a díszlet minden este úgy épüljön fel, ahogy a rendező és a díszlettervező annak idején megálmodta. Irányítja a munkát, de részt vesz a díszlet összeállításában is. Ezen kívül karbantartja, tárolja, javítja, és minden egyéb dologra odafigyel, ami az előadás része, a kellékasztaltól az öltözőtükrön át a gépi trégerekig. És a próbák alatt?Minden olyan technikai dologban segédkezik, amit a rendező kitalál. Ő nem ismeri a helyet, nem tudja, mit lehet, mit nem. Például, kitaláljuk, hogy bizonyos díszletelemek hogyan mozogjanak, hogyan kapcsolódjanak egymáshoz. Ezért a színpadmestereknek nagyon kell ismerniük a színpadot, és az egész színházat. A próbákon mi is ugyanúgy próbálunk, mint a színészek, csak mi a díszítéseket, a változásokat gyakoroljuk. Az, hogy az Örkény Színház eredetileg mozinak épült, hogy befolyásolja a munkátokat?Csak negatív módon… A színpadnak sajnos nincs se magassága, se mélysége, darabokra kell szedni az összes díszletet, hogy be tudjuk vinni. A lift, amivel mozgatjuk a díszletelemeket kicsi, maximum 3 m-es falakat tudunk behozni. Nincs oldalszínpad, és máshol van a színpadtengely, mint a nézőtér tengelye, ezért csalni kell, hogy a közönség szemből lássa a díszletet. Sokszor előszínpadot kell építeni, mert anélkül a nézőtér egy része nem látna bele a díszletbe.Melyik tárakkal dolgoztok együtt?Főleg a világosítókkal, kellékesekkel, öltöztetőkkel, de tulajdonképpen mindenkivel van dolgunk. A próbák során a rendezővel, díszlettervezővel állunk napi kapcsolatban. És az ügyelővel, aki átveszi tőlünk a színpadot.Milyen viszonyt ápoltok a színészekkel?Ez egy családias közösség, jó viszonyban vagyunk. Közvetlenül együtt dolgozunk. Ismernünk kell egymást, hiszen egymásra vagyunk utalva. Ha a Kék Angyalban rosszul nyitja ki a díszítő az ajtót, akkor elrontja Szandtner Anna jelenetét. Mindent - az ajtót, az ablakot, a díszletelemeket- úgy kell odakészítenünk, hogy működjenek. Ha nem úgy állítom be a színész öltözőtükrét ahogy megszokta, az megzavarja és nem fog tudni úgy játszani, ahogy szokott. Az ügyelő is ezért figyel a részletekre.Fotó: Gordon EszterHogy lehet kibírni az állandó összezártságot? Tíz férfi éjjel nappal együtt...Tiszteletben kell tartanunk a másikat. Alkalmazkodnunk kell, ahogy mindenkinek. Persze néha már utáljuk egymást, de annyira mégsem, hogy nagy feszültségek keletkezzenek. Nyilván sokat hülyéskedünk és zrikáljuk egymást, és hát sokat pletykálkodunk. Sose érezted azt, hogy eleged van?Mindig azt érzem, hogy elegem van. De aztán este, amikor hallom a tapsot, ez az érzés elmúlik. Mint minden szakmának, ennek is vannak szép és kevésbé szép oldalai. Kevésbé szép, ha három napig nem alszom egy vendégjátékon, ha állandó idegeskedés megy azért, hogy kész legyen a díszlet, hogy a színésznek minden rendelkezésére álljon, és úgy legyen, ahogy ő akarja. Néha az ember kibukik, ez normális. Ilyenkor venni kell egy nagy levegőt, és ki kell bírni.Hogy viseled a feszültséget?Kell, löketet ad, fölspanol. Ha valaki elküld a fenébe, én bólogatok. Nem kell megérteni, hogy a rendező miért kiabál, majd megnyugszik. Nem a személyemnek szól, nem azt mondja, hogy Csire Zoltán, te menj a fenébe, hanem a helyzetnek és a felfokozott idegállapotnak. Ezek az emberek heteken át nem alszanak, éjszakánként agyalnak, természetes, hogy egyszer csak kiborulnak, ha valami nem úgy megy, ahogy szeretnék. Lehet, hogy ha nem munkahelyzetben találkozunk, akkor nem vagyunk barátok, de ez mellékes kérdés. A bemutató, az előadás mindig az első. Vannak dolgok, amiket nem lehet megtenni egy színházban, és vannak dolgok, amikből nem kell érzelmi kérdést csinálni. A színház egy kultúrintézmény, akik ott dolgoznak, azoknak ezt a gondolatot hordozniuk kell magukban.Hogy lettél színpadmester-helyettes? 2002-ben jöttem az Örkénybe dolgozni, úgy, hogy előtte nem jártam még színházban, nézőként sem! Épp nem volt munkám, előtte egy kárpitozó bútorgyártó cégnél dolgoztam, mint asztalos-műhelyvezető. Belenéztem az Expressz hirdetési újságba, láttam, hogy a Madách Kamara díszítőt keres. Eljöttem az állásinterjúra, de fogalmam sem volt, mi az a díszítő. Azóta itt vagyok. Díszítőként kezdtem, később aztán kineveztek színpadmester-helyettesnek.Azonnal megszeretted ezt a munkát?Amikor körbevezettek, az volt az első gondolatom, hogy miért nem próbálkoztam ezzel már korábban? Az első pillanattól otthon éreztem magam ebben a világban.Szerinted mitől lesz valaki színházi ember? Színházi ember az, aki elkezd egy színházban dolgozni és többé nem tud mást csinálni. A munkám tulajdonképpen a hobbim, a szerelmem, a mindenem, soha nem tudnám elhagyni. Nem mindegy, hogy mondjuk az előadás végén hogy engeded le a függönyt. Akinek ez egy munka, az ledobja, és kész. A színházi ember leengedi, érzéssel, ritmusra. Melyik rendezővel szeretsz leginkább dolgozni?Vannak kedvenceim, például Bagossy Laci és Zsótér Sándor. Ha Zsótér valakit megkedvel, ragaszkodik hozzá. Nekem fontos, hogy hozzám ragaszkodik. Értjük egymást fél szavakból, tudom, hogy mit szeretne, ő meg bízik bennem, szabadjára enged. Megmondja, mit akar látni, aztán csináljam meg úgy, hogy jó legyen és működjön. Néha persze vannak problémák, általában gépeket kezelek az előadásaiban, a gép pedig sajnos nem mindig akarja azt, amit én vagy Zsótér, de eddig még mindig megoldottuk valahogy.Melyik a kedvenc előadásod?Nem látom kívülről az előadásainkat, mert hátul vagyok, a takarásban. A Jógyerekek képeskönyvét pl. szívesen megnézném, mert érdekel. Szeretem azt az előadást, már a próbafolyamatok alatt is jó kedvvel jöttem építeni. Sajnos sose fogom látni, mert hátul pörgök, mint a mérgezett egér másfél órán keresztül. De az összes előadásomat szeretem, mindegyiknek más a hangulata. Amikor megnéztem egyszer a Finitot a nézőtérről, nem tudtam az előadásra figyelni, láttam, hogy a függöny nincs jól bekötve, fenn fog akadni akkor, amikor ledobják. Ledobták, fennakadt. Majd megőrültem. Egyébként én nem tudom megítélni egy előadás művészi értékét, nem is ez a dolgom.Érdekel a nézők véleménye, pl. az internetes hozzászólások?Nem. Engem az érdekel, hogy a díszlet úgy álljon, ahogy kell, és az, hogy örüljön az a 380 ember, amikor vége az előadásnak. Ha nem teszek meg mindent, hogy a színésznek komfortérzete legyen, akkor rosszul fog játszani, ha ő nem játszik jól, akkor az egy rosszul sikerült este lesz, és ha egy előadás rosszul sikerül, akkor nem vagyok boldog. Örülök, ha teltház van és szomorú vagyok, amikor kevesen jönnek. Mi is olvassuk a híreket, megszűnnek színházak, elvesznek támogatásokat. Tavaly bezárt mellettünk egy színház és eltűnt a süllyesztőben, mi meg működünk. Mácsai Pali egy eszméletlen igazgató. Valahogy mindent elintéz, minden színháznak ilyen igazgatót kívánok. Ezt leírhatod, mert ezt ugyanúgy elmondom a háta mögött is. Mélységes tisztelettel nézek rá, mert olyan még nem fordult elő, hogy ez a színház ne tudott volna továbbgördülni. Engem nagyon sok dologra megtanított az itteni munka, például arra, hogy legyek maximalista, figyeljek oda a részletekre, hogy nem csak a látványos dolgok számítanak. Palinál nincs hibalehetőség, mindig tudja, mit csinál, mindig képben van. Ez a maximalizmus mondjuk néha kibírhatatlan, például akkor, amikor a Kék Angyal díszletét éjjel lefestjük feketére, ő pedig bejön reggel és azt kéri, hogy a csavarok fejét is fessük le. És akkor nekiállunk a több száz csavarfejnek. Néha olyan, mintha mi sok kis kialvatlan, fáradt Tót Lajos lennénk, ő meg a kicsattanó energiájú Varró őrnagy... Mi volt eddig a legfurább feladatod?Egy beugrás, az Elektra című darabban. Csunderlik Peti volt a halott. Egyszer helyettesítenem kellett, mondta, hogy nincs semmi különös, bemész, magadra húzod a zsákot, lefekszel, aztán egyszer majd kihúznak. Csak azt nem mondta el, hogy előtte Hámori Gabi megrugdos, rám ül, leköp. A Kasimir és Karolinéban kövér nőnek kellett beöltöznöm, a Pillantás a hídról előadásban pedig még énekelek is.Miért hív téged mindenki Olinak? Gothár Péter egyenesen Titokzatos Olivérnek, pedig Zoltán vagy.Ennek az a története, hogy a díszítőtárban sok volt a Zoli. Kócos, az ügyelő elosztotta, Vécsei Zoli díszítőből lett Zé, én meg megkaptam a maradékot. Ez rajtam maradt. Ma már fura, ha valaki Zoltánnak hív. Titokzatos Olivér pedig azért lettem, mert a Kék Angyal próbák elején még nem voltam a színpadon, és egy sámlival helyettesítettek. Gothár Péter mindig hallotta, hogy „Oli majd itt fog állni, majd itt Oli megfogja…”, de sose látott, így lettem Titokzatos Olivér. Gyakran szerepelsz előadásokban, nem zavar a reflektorfény?Egyáltalán nem. Először a Filléres operában szerepeltem, mint pincér. Azóta gyakran beraknak a rendezők az előadásaikba. Ennek praktikus oka is van, segítem a nyílt színi változásokat.Tangó (fotó: Gordon Eszter)Egy bemutató után boldog vagy, hogy vége vagy sajnálod?Sajnálom, amikor véget ér a próbaidőszak, mert mindig összegyúrja azokat az embereket, akik a darabban részt vesznek, főleg a főpróbahét. Nyáron, amikor szabadságon vagy, tudsz pihenni, vagy fél 7-kor érzed, hogy valami nem stimmel?Egész nap érzem. Hiányzik. Nem állok át egész nyáron, nem tudok pihenni. Alvásproblémával már a színház előtt is küzdöttem, de akkor jelentkezett a leginkább, amikor elkezdtem az Örkényben dolgozni. Amikor az átlagember elfárad és lefekszik aludni, bennem még pörög az adrenalin, vagy a függönyt húzogatom vagy bontok.El tudod képzelni, hogy egy nagy, látványos díszlettekkel működő, technikailag jól felszerelt színházban dolgozz? Szakmailag talán nagyobb kihívás lenne...Dolgoztam a Madáchban kisegítőként, amíg a Madách és a Madách Kamara összetartozott. Nem érdekel. Sokkal nagyobb kihívás létrehozni itt egy előadást, a semmiből. Ezt a színházat szeretem, itt akarok létezni. Oda akarom tenni azt a lépcsőt, amin felmegy Für Anikó, azt a padot, amire ráül Gálffi Laci, megfogni Pogány Judit hintáját. Szervesen részt akarok venni abban, ami nálunk zajlik. Nekem így jó, ahogy van.A fiad tudja, hogy mi a foglalkozásod?Az öt éves kisfiam? Persze, tudja. Szeret bejönni az Örkénybe, fölviszem a színpadra, megforgatom a forgón, és amikor haza kell mennie, sírás van. Olyan, mint az apja. Közölte, hogy ő ugyanazt fogja majd csinálni, mint én.Örülnél ennek?Nem. Más sorsot szánnék a gyerekemnek. Annak ellenére, hogy ez egy csodálatos szakma, nagyon nehéz. Ez egy életforma. Megszoksz vagy megszöksz. Ez a hely gyakorlatilag az otthonom, bejelentkezhetnék ide állandó lakcímre és kérhetném ide a leveleimet, mert sokkal több időt töltök itt, mint otthon. Visszatérve a fiamra, büszke lennék rá, ha ezt a pályát választaná, de nem örülnék neki, mert azt hiszem, többre kéne vinnie, mint nekem.Meddig lehet a te munkádat csinálni? Nem egy nyugdíjas állás...Nem tudom. 65 évesen már remélem lesz annyi szakmai tapasztalatom, meg tekintélyem, hogy nem kell falakat emelgetnem, elég lesz, ha azt mondom, azt ide tedd le. Úgy tervezem, hogy nyugdíjas koromban is itt leszek, legfeljebb majd én leszek a portás.Az interjút készítette: Veszprémi Judit Utószerkesztette: Színház.hu
03.23. 07:00
Szinhaz.hu
Ascher Tamás: "Semmilyen biztosíték nincs"
Ascher Tamás: "Semmilyen biztosíték nincs"
Ascher Tamást, a Katona József Színház főrendezőjét, a Színház- és Filmművészeti Egyetem leköszönt rektorát kérdezte a Népszava. Lapszemle.A Népszava cikkéből:Ascher Tamás az interjúban hangsúlyozta: a rektori posztról való leköszönését nem nevezné búcsúnak. hiszen továbbra is az egyetemen tanít, ahogy a rektorsága előtt tette. Ennek kapcsán itt olvashatják interjúnkat."Személy szerint én kicsit se búsulok, hogy abbahagyhatom. Büszke vagyok rá, hogy sok művészi tervet félretéve, az elmúlt félévet arra szántam. hogy módszeresen megvizsgáljuk, mi az, ami működőképes az egyetemen és mi az, ami átalakításra szorul. Csak azt tartottam szem előtt, hogy szakmailag és emberileg támadhatatlan utódot találjak, és megteremtsem számára a lehetőséget, hogy világosan lássa az oktatás, a működés minden kérdését, hogy legjobb belátása szerint őrizhesse vagy formálhassa a rábízott értéket" - hangsúlyozta Ascher Tamás. A leköszönő rektor rámutatott: az elmúlt 2 évben az egész magyar felsőoktatás borzalmas anyagi helyzetbe került, és csak azok az egyetemek úszták meg, amelyek valamiféle külön kormányzati "kegy" jóvoltából pótláshoz jutottak. A Színművészeti nem tartozik az említett "kiváltságos" intézmények körébe. Arra a felvetésre, hogy a Színművészetit egyesek a "liberális szervezkedés egyik fellegvárának" tartják, Ascher Tamás elmondta, a legtöbb egyetemmel a "bolondját járatták" hosszú hónapokig, és úgy véli, az intézmény diákjai a magyar egyetemi átlaghoz képest "bámulatra méltóan apolitikusak".Kerényi Miklós Gábor nemrég ízlésterrorral vádolta a Színművészetit, főként a zenés osztály tanárait, Novák Esztert és Ascher Tamást. "Ízlésterror! Míly ismerősen cseng a kifejezés! Feljelentés, mint valamikor. Az egyetem művész tanárai változatos művészi világokat képviselnek, senki se mondaná Zsótért egy ízlésűnek Marton Lászlóval, vagy például Székely Gábort Bodóval, noha együtt vezetnek osztályt. Kerényinek azonban elsősorban Selmeczi Györgyöt kellett volna említenie fő esztétikai ellenlábasként, a zenés osztályok felvételi vizsgái, oktatási rendszere - elsőként az egyenlők közt - az ő szellemi terméke. Őt azonban Kerényi nem említi, egyrészt mert politikailag jobban fekszik, másrészt mert mindjárt bemutat tőle valamit a színházában. Mellesleg Kerényi állításai a zenés osztályban végzett színészekről ellentmondanak a tényeknek" - mondta Ascher Tamás. A rendező annak kapcsán, hogy Fényevők című rendezését beválogatták a POSZT-ra, elmondta, az idei válogatás nem elfogadhatatlan, de részrehajló, látható a törekvés, hogy az ideológiai és az esztétikai szempontok közt egyensúlyozzanak. "A Katona kritikai szellemű előadásai közül nagyon helye lett volna A nép ellenségének, vagy akár az Illabereknek, de persze nem bánom a Gorkij-előadás meghívását sem" - mondta Ascher Tamás. (A POSZT-válogatókkal készült interjúnkat itt olvashatják.)Arra a kérdésre, áldozátul eshetnek-e a Magyar Teátrumi Társaság és Vidnyánszky Attila "térfoglalásának" az olyan művész színházak, mint a Katona, a Radnóti, vagy az Örkény Színház, Ascher Tamás így felelt: "Erre nincs egyértelmű válaszom. Vidnyánszky Attilát nem sorolnám a fentebb említett pitiáner irigykedők közé, akik gyakran az ő védőszárnyai alól acsarkodnak elő, de nem tudok mit kezdeni politikai-esztétikai nyilatkozataival, amelyben némely állítások erős ismerethiányról árulkodnak. Hiába cáfolnám, mert nem kell igazak legyenek, elég, ha feljelentésnek jók és ideológiai alapot nyújtanak az agresszív területfoglalásnak. A Magyar Teátrumi Társaságba belépni ma politikai hűségnyilatkozatnak számít - mint a sztálinista művészeti szövetségek létrehozása idején. Az egész folyamat a Fidesz háborús retorikájának a színházi életre való megfeleltetése kívánna lenni. A színházi szervezetek ideológiai különválasztása a jobboldal találmánya. Művészi alkotásokat ideológiai alapon megítélni tökéletes tévedés. Mint ahogy az is vétek, hogy a kritika-mentességet megpróbálják esztétikai értéknek feltüntetni, ezért papolnak szívesen például a szeretet színházáról; ez nem más, mint ideológiai kívánalmak álságos művészeti köntösbe való bújtatása. Ez az ötvenes évek alattvalói szellemét idézi és egy olyan kultúrpolitikai személetet, amelyről azt hittük soha nem tér már vissza. (...) A választások pillanatnyilag békülékennyé tették a kormányzatot, de arra, hogy egy biztonságos győzelem birtokában nem folytatják-e a rombolást, semmilyen biztosíték nincs."A teljes interjú itt olvasható.
03.22. 07:04
Szinhaz.hu
hirdetés
Bemutatkozik a Hamlet az Örkényben - Polgár Csabával a főszerepben
Bemutatkozik a Hamlet az Örkényben - Polgár Csabával a főszerepben
William Shakespeare Hamlet című művét mutatja be az Örkény István Színház pénteken a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. A premierhez kapcsolódva kísérőprogramként slam poetry versenyt is rendeznek.A Hamletről: A darabot Nádasdy Ádám fordításában játsszák. A Bagossy László rendezésében látható előadás címszerepét Polgár Csaba alakítja."Kimondva-kimondatlanul, a Hamlet minden társulat, minden rendező és minden fiatal férfiszínész művészi pályáján központi jelentőségű dráma, e Shakespeare-darab révén egy társulat megmutathatja, miként gondolkodik magáról a színházról. S hogy Hamlet figurájának megformálása miért válhat egy színészi pálya mérföldkövévé, talán nem is kell hosszan magyarázni. Az előadásban egy évtizedekkel ezelőtti, legendás Hamlet, Gálffi László több szerepben (Hamlet apjának szelleme, a királyt alakító Színész, Sírásó) is fellép" - olvasható az előadás ismertetőjében.A Hamletet alakító Polgár Csaba a Fideliónak így nyilatkozott: "Egészen mást jelent Hamletet Arany János, mint Nádasdy Ádám fordításában játszani, amit mi is használunk. Ez egy mai fordítás, amely vállaltan próbálja közelíteni a történetet a mához. Fontos kérdés, be lehet-e mutatni teljes egészében egy ennyire komplex darabot, elbírja-e a néző azt a verbális súlyt, amit hordoz.... " (A teljes interjú a fidelio.hu-n olvasható. Usz: Színház.hu)Bagossy László az Inforádiónak nyilatkozott a darabról. Itt meghallgathatja.Fotó: Gordon Eszter, orkenyszinhaz.huSlamlet Az előadást követően kísérőprogram is várja a közönséget: az Örkény István Színház és a BTF közös Hamlet-bemutatója alkalmából Slamlet címmel tematikus slam poetry versenyt tartanak a hazai mezőny ismert szereplőivel. Az este fellépői között van Závada Péter, Bock Balázs, Basch Péter, Pion István, Győrfi Kata, Csider István Zoltán, Kemény Zsófi, Simon Márton és az Örkény Színház színésze, Máthé Zsolt. A rendezvény - előzetes regisztrációval - ingyenesen látogatható. Március 29-én, szombaton délután a Széljegyzet című sorozat keretében beszélgetést tartanak a Hamlethez kapcsolódva. A színház művésze, Bíró Kriszta ezúttal Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordítóval és Nádori Lídia műfordítóval beszélget. A beszélgetés témái között szerepel, hogy miért kell újrafordítani egy klasszikus művet és hogy milyen nehézségekbe ütközik a műfordító.Fotó: Gordon Eszter, orkenyszinhaz.hu8 érdekes tény a Hamletről:1. A Hamlet Shakespeare leghosszabb és leggyakrabban játszott darabja. Becslések szerint a nap minden percében műsorra tűzik valahol a világon. 2. Egyes feltevések szerint saját társulatának előadásában Shakespeare maga alakította Hamlet apjának szellemét. 3. Az első dokumentált Hamlet előadást 1607-ben tartották a The Dragon (Sárkány) nevű hajó fedélzetén, amely Sierra Leone partjainál horgonyzott. A darabot a legénység tagjai adták elő az arra járó méltóságoknak. 4. Shakespeare belerejtette a Hamletbe egy másik darabjának, a Julius Caesar-nak reklámját. A harmadik felvonásban Polonius dicsekszik azzal, hogy az egyetemen Caesart játszotta, akit Brutus megölt a Capitoliumon. 5. A Saxo Grammaticus leírásából ismert Ős-Hamletben a királyfi különös kegyetlenséggel végez nagybátyjával és háza népével. A leitatott udvaroncokat függönybe csavarja, rájuk gyújtja a palotát, majd az alvó királyhoz megy és oldalára egy hüvelyébe szögelt kardot köt. Ezt követően felébreszti, és könnyedén leszúrja a védekezésre képtelen uralkodót. 6. Shakespeare a Hamletet nem sokkal saját apja halála után írta, egyes feltevések szerint ez befolyásolta a darab születésének körülményeit. 7. 2009-ben a Royal Shakespeare Company előadásában David Tennant egy valódi koponyát használt a Sírásó jelenetben. A koponya André Tchaikowsky zongoristáé volt, aki 1982-ben halála előtt az RSC-re hagyta, hogy színházi előadások kelléke legyen. 8. Shakespeare korán elhunyt fiát Hamnetnek hívták, ami a Hamlet névvel azonos.Az előadásról képekben: Fotók: Gordon Eszter, orkenyszinhaz.hu1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. William ShakespeareHAMLET Fordította: Nádasdy Ádám Claudius Znamenák IstvánGertrud királyné Für AnikóHamlet, Dánia hercege Polgár CsabaHamlet apjának szelleme Gálffi LászlóPolonius, állami főtanácsos Csuja ImreLaertes, a fia Patkós Márton eh.Ophelia, a lánya Kókai Tünde eh.Horatio, Hamlet barátja Novkov Máté eh.Rosencrantz, udvari ember, Hamlet régi iskolatársa Vajda MilánGuildenstern, udvari ember, Hamlet régi iskolatársa Ficza IstvánSírásó Gálffi LászlóA Sírásó Cimborája Pogány JuditFortinbras, Norvégia hercege, az előző norvég király fia Dóra Béla eh.Első Színész, a betétdarabban Király Gálffi LászlóMásodik Színész, a betétdarabban Királyné Pogány Judit Urak, hölgyek, katonák, hajósok, hírnökök, küldöncök, kíséret: Böröndi Bence eh., Dékány Barnabás eh., Feczesin Kristóf eh., Szabó Sebestyén eh., Varga Lili eh., Neudold Júlia, Murányi Márta, Szathmáry Judit, Kákonyi Árpád, Kocsán Krisztián, Tukora Tamás, Vásárhelyi Márton, Balogh Gergely, Kékesi Ferenc, Mózer Zsolt, Sík Kata, Vörösmarthy Marcell, Szabolcsy Edina, Sziládi Hajna, Csillik Kristóf, Nedermann Magdolna, Szó István, Gantner István, Móger Ildikó, Kereszty Anna, Horváth Henrietta, Vidinczei Mónika, Vid Gabriella, Takács Zalán, Tagyi Zoltán Sándorné, Farkas Márk, Donát Ágnes, Novák Alíz, Török Tímea, Oláh Borbála, Lukács Péter, Hegedűs Mihály, Debre Anna, Hegedűs Angéla, Szalai Sára, Tóth Odett Történik Helsingőrben, a dán királyi udvarban és környékén.Díszlet: Bagossy Levente Jelmez: Ignjatovic Kristina Dramaturg: Gáspár Ildikó Zenei vezető: Kákonyi ÁrpádNyelvi szakértő: Domsa ZsófiaÜgyelő: Berta Tamás GergelySúgó: Kanizsay ZitaAsszisztens: Érdi Ariadne Rendező: Bagossy LászlóBemutató: 2014. március 21. 19.00Örkény István SzínházForrás: MTI, btf.hu, orkenyszinhaz.hu, fidelio.hu
03.21. 06:00
Szinhaz.hu
Ősbemutatókkal, színházi találkozóval is vár - Kezdődik a Tavaszi Fesztivál!
Ősbemutatókkal, színházi találkozóval is vár - Kezdődik a Tavaszi Fesztivál!
Az ősbemutatóktól a drámairodalom klasszikusaiig, a musicaltől az újcirkuszig változatos színházi programokat kínál a pénteken kezdődő 34. Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF), amelynek keretében nemzetközi színházi találkozót is rendeznek. Április 1-jén tartják a Mata Hari című musical ősbemutatóját, amelynek zeneszerzője Várkonyi Mátyás, dalszövegeit pedig Béres Attila írta. "A darab a musical elemeit felhasználva beszéli el mindazt, amit erről a titokzatos asszonyról 2014-ben tudhatunk, és felmerül a kérdés: nagyhatalmakat kiszolgáló kém volt-e Mata Hari, vagy csak a történelem gyámoltalan áldozata?" - írják az MTI-hez eljuttatott közleményben. Szintén ősbemutató a több ismert művész és alkotó munkájaként született "zenés színpadi sorsjáték", a Somnakaj, amelynek bemutatója április 4-én lesz a Művészetek Palotájában. A humorban, misztikumban bővelkedő előadás koncert és színház, tánc és irodalom, tradicionális képzőművészet, hagyományőrzés és modern formák találkozása. A különböző kulturális közegekből érkező alkotók és előadók jól tükrözik a roma kultúra sokszínűségét, a szereplők ismert énekesek, zenészek. A darabot - amelyben egy roma lány, Somnakaj meséli el saját történetét - Mészöly Gábor azonos című drámája nyomán Müller Péter Sziámi írta színpadra, rendezője Szabó Máté. A színpadon az autentikus roma népdalok mellett Kovács Antal (Romano Drom), Marko Markovic (Boban Markovic Orkestar) és Szakcsi Lakatos Béla szerzeményei hangzanak el, a zenei rendező Szirtes Edina Mókus.A BTF keretében első alkalommal rendezik meg a Nemzeti Színházban a Madách Nemzetközi Színházi Találkozót (MITEM - Madách International Theatre Meeting), amelynek díszvendége az idén Oroszország lesz. A március 26. és április 7. között zajló találkozón többek között szentpétervári, moszkvai, bagdadi, újvidéki, vilniusi, bukaresti és oslói produkciót láthat a közönség. A fesztivál műsorán vetítések, közönségtalálkozók, kiállítások és szakmai programok is szerepelnek. A nyitónapon látható a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház előadása, a Dosztojevszkij-mű nyomán készült Zéró liturgia. Szerepel a programban a Moszkvai Művész Színház Elátkozottak és meggyilkoltak, valamint a Vilniusi Kis Színház Álarcosbál című produkciója is. A bukaresti Nemzeti Színház Két sorsjegy című előadásával, a szentpétervári Nagy Drámai Színház (BDT) pedig az Alice Csodaországban című mű színpadi változatával érkezik. A fővárosi színházak nyílt napokkal és premierekkel készülnek a Budapesti Tavaszi Fesztiválra. Az Örkény Színház például március 21-én a Hamletet mutatja be Bagossy László rendezésében. Az előadásban egy évtizedekkel ezelőtti, legendás Hamlet, Gálffi László több szerepet is játszik, Hamletet Polgár Csaba alakítja. A Magyar Állami Operaházban a Toscát tűzik műsorra, Puccini művében március 21-én és 23-án Cavaradossiként a BTF meghívására érkező José Cura látható. Katonák címmel március 27-én tartanak bemutatót a Thália Színházban: az előadás, amely Stravinsky A katona története és Hunyady Sándor Bakaruhában című műve alapján készült, az I. világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából a katonalét különböző aspektusait villantja fel Mátyássy Bence rendezésében. Az Újszínházban színészi jutalomjátékot láthat a közönség: Tordai Teri főszereplésével Harsányi Zsolt A bolond Ásvayné című darabját március 28-án mutatják be. Odüsszeusz szemeteslapáton címmel Philippe Genty és Mary Underwood rendezésében tartanak bemutatót a Bárka Színházban március 29-én. A francia művészek a Bárka Színház három színészével Homérosz Odüsszeiája nyomán tárgyszínházi előadást készítettek: háztartási eszközök segítségével mesélik el a történetet, elsősorban gyerekeknek. Az Átrium Film-Színházban Parti Nagy Lajos-művet mutatnak be április 2-án: az Átriumklorid (avagy a színész ötször) című darab színészközpontú, a művet Bíró Krisztára és Hevér Gáborra írta a szerző. A darab öt jelenete - amelyben a színészek öt különböző szerepben láthatók - a férfi és a nő szövevényes kapcsolatrendszerének alapeseteit mutatja be játékosan, humorral. Bereményi Géza új darabjának, a Kincsemnek április 5-én tartják a bemutatóját a Thália Színházban a szerző rendezésében. Az 1870-es években játszódó műnek a világhírű versenyló csak az egyik szereplője, a darab jóval inkább az őt körülvevő emberekről szól, arról, hogy a csodaló milyen hatással van a közvetlen környezetére. Az első magyar újcirkusz-társulat, a Recirquel a BTF-re új produkciót készít: a Meztelen Bohóc című előadás ősbemutatója báli mulatságba invitál. A legkisebbek az Átrium Film-Színházban egy interaktív koncerten ismerkedhetnek Bartók művészetével, a bábszínházi világnap forgatagában - március 21-én - pedig varázslatos élményeket szerezhetnek. A fiatalokat slam poetry verseny, valamint a Kolibri Színházban Tom Lycos és Stefo Nantsou Kampókemp című előadása is várja a Budapesti Tavaszi Fesztiválon.Forrás: MTI
03.20. 07:39
Szinhaz.hu
Boráros Imre Kossuth-díjas: "Küzdenünk kell a napi magyarságunkért"
Boráros Imre Kossuth-díjas: "Küzdenünk kell a napi magyarságunkért"
A külhoni és azon belül a felvidéki magyarság láttatását, létének hirdetését tartja legfontosabb feladatának Boráros Imre, a Komáromi Jókai Színház örökös tagja, aki az első felvidéki színészként kapta meg a Kossuth-díjat pénteken. "Boráros Imre a felvidéki magyar színház- és előadóművészet, valamint az egyetemes magyar kultúra határokon átívelő, magas színvonalú művelése és terjesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként kapta meg az elismerést" - áll az indoklásban. "Három olyan esemény volt az életemben, amitől a világ egyik legboldogabb emberének érzem magam, az első a fiam megszületése, a második az unokámé, a harmadik pedig ez mostani igen nagy megtiszteltetés" - mondta az MTI-nek Boráros Imre. Hozzátette: nagyon örül annak, hogy eljött az az idő, amikor Magyarország a világ magyarjaiban gondolkodik, szerinte ennek köszönheti, hogy Kossuth-díjat kapott.Boráros Imre Széchenyi szerepében (fotó: magyarteatrum.hu)Boráros Imre a múlt század hatvanas éveiben a Komáromi Jókai Színház elődjének számító Magyar Területi Színházban (MATESZ) kezdte pályafutását, majd a kassai Tháliában, több magyarországi és határon túli magyar társulatnál, illetve nyugat-európai színházakban játszott, emellett filmekben is szerepelt. Az elmúlt évtizedekben összesen több mint kétszáz szerepben láthatta a közönség. Legfontosabb szerepei között tartja számon Jean-Paul Sartre Az ördög és a jóisten című darabjában nyújtott, a Szlovák Színészi Társulás díjával jutalmazott alakítását, valamint Örkény István Tóték című darabjában az Őrnagy szerepét. Boráros Imre azon kevés felvidéki magyar színészek egyike, aki szerte a világban, köztük számos alkalommal a tengeren túl is fellépett, több turnéja volt az Amerikai Egyesült Államokban. Az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára készített műsorával Ausztráliát is végigutazta. "Csodálatos pozitív töltettel jöttem haza, képes voltam valamit adni az ott élő magyaroknak" - emlékezett a díjazott. Elmondta: a magyaroknak a Felvidéken meg kell küzdeniük "napi magyarságukért", a nyelvhasználatért, ezért is határozta el mintegy egy évtizede, hogy olyan előadásokat fog színpadra állítani, amelyek a Kárpát-medencében élő magyarságról szólnak. "Úgy éreztem, hogy olyan elődöknek az életét kell bemutatni, akik erősítik az emberbe, a tisztességbe, a helytállásba és a becsületbe vetett hitet" - hangsúlyozta a művész, utalva arra, hogy az elmúlt évek során több ilyen témájú, egyebek mellett gróf Esterházy János, Mindszenty bíboros és gróf Széchényi István életét feldolgozó monodrámát és más előadást készített. Az idén 70 éves színművész kiemelte: ezen előadások színrevitelekor legfőképpen az a gondolat vezérelte, hogy rámutasson, mennyi mindenre lehetünk és kell is büszkének lennünk magyarként. Az egyik legfontosabb produkciójának Székely János Dózsa című monodrámáját tartja. "Ennél a műnél úgy éreztem, hogy mi ugyanabban a cipőben járunk, mint a székelyek annak idején" - jegyezte meg. A felvidéki Kossuth-díjas régen dédelgetett tervét váltotta valóra, amikor tavaly sikerült megalapítania saját színházát, ahol elsősorban felvidéki magyar alkotók műveit fogják bemutatni. "Az első, itt bemutatott előadás Mács József két művéből, a Szélfúvás és a Bolondok hajóján címűekből készített monodráma volt" - mondta Boráros Imre, a következő előadás pedig Csáky Pál Hit és hűség című, közel száz évet felölelő kötetére épül. Ennek bemutatójára idén áprilisban Pozsonyban kerül majd sor.Forrás: MTI
03.15. 07:34
Szinhaz.hu
Képzelt Molière
Képzelt Molière
Hogy a Mohácsi testvérek által az Örkény Színház színpadára vitt Képzelt betegnek mennyi köze van Moliere művéhez, annak elemzését hagyjuk a filológusokra. A szerzők mindenesetre közlik velünk, amire amúgy is azonnal rájövünk, hogy tudniillik ez a darab „Moliere úr után, helyett és neki is” készült, nincs hát sok értelme a szövegek összevetésének. Maradjunk abban, hogy egy fergeteges, ízig-vérig mai bohózatot látunk, amelyben úgy záporoznak ránk a szójátékok, úgy zúdulnak egymásra a poénok, hogy szinte fuldoklunk alattuk.
03.14. 21:00
168ora.hu
Mácsai Pál: "A díjjal az <strong>Örkény Színház</strong> munkáját ismerik el"
Mácsai Pál: "A díjjal az Örkény Színház munkáját ismerik el"
A Kossuth-díjat az Örkény Színház elismerésének tekintem - hangsúlyozta Mácsai Pál színész, rendező, színházigazgató, aki a nemzeti ünnep alkalmából vette át a kitüntetést sokoldalú színészi pályája, egyedülálló rendezései, valamint színházalapítói és a magyar színházi életet is gazdagító közéleti tevékenysége elismeréseként. Mácsai Pál az MTI-nek úgy fogalmazott, a Kossuth-díj olyan feladatot ad az embernek, amit talán más díj nem. "Az első: nem válni Kossuth-díjassá" - mondta, utalva arra, hogy szakmájában van egy ironikus értelme is a Kossuth-díjasnak: azt a művészt jelenti, aki érinthetetlen és elveszíti az önmagában való kételkedés képességét. "Az ember ne higgye azt, hogy eleget tud, mert megkapta a Kossuth-díjat" - fogalmazott a színész-rendező. Mácsai Pál szerint nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a múltban és a jelenben ki mindenki nem kapta meg a Kossuth-díjat azok közül, akik legalább annyira vagy jobban megérdemelnék, mint ő. Az Örkény Színházat létrehozó és vezető művész hozzátette: nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ez a díj nem csak az övé, hanem általa az Örkény Színház munkáját ismerik el. A színész-rendező kiemelte: élete fő műve az Örkény Színház, ebben a díjban a színház minden munkatársának munkája benne van, és ezért köszönettel tartozik nekik. Fotó: Nagy Gergő"Mindemellett örülni is kell tudni a Kossuth-díjnak" - jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy élni kell azzal a lehetőséggel, amelyet egy ilyen nagy díj adhat, hogy az ember vissza és előre nézzen. Elárulta: ma úgy látja, hogy életében minden az Örkény Színház létrejöttének irányába tartott, és ez így jól is van. "Semmi nincs hiába, a kudarcok, pofára esések és az örömteli, jól sikerült megmozdulások is visznek valamerre" - tette hozzá. A színház, amely korábban a Madách kamaraszínháza volt, 2001 óta működik Mácsai Pál vezetése alatt, 2004-ben vette fel Örkény István nevét és 2010-ben vált önálló intézménnyé. Az igazgató, akinek 2015-ben jár le a mandátuma, elmondta: újra fog pályázni. "A színházunkban van fejlődési lehetőség, kíváncsiság, és úgy érzem, ez az újabb öt év bennem is megvan" - fogalmazott. Szólt arról, hogy a négyszáz nézőt befogadó nagy színházterem mellett a társulatnak szüksége lenne egy stúdiószínpadra is: készen áll arra a színház, hogy megfelelő anyagi kondíciók mellett egy kisebb játszóhelyet is működtessen, ahol olyan darabokat is be tudnak mutatni, amelyek a nagyszínpadon nem esélyesek, akár azért, mert szűkebb közönségréteghez szólnak, akár kísérletező jellegük miatt. Hozzátette: a kisebb, intimebb térben való munka a színészek szakmai fejlődését is szolgálná. "Ez a továbblépés egyik kulcsa" - mutatott rá az igazgató. Korábbi munkáit felidézve számos színházi szerepe közül Rómeót, Cipollát, Antoniust és Trileckijt említette fontos állomásként, külön fejezetnek tartja az Azt meséld el, Pista! című Örkény-monológját, amelyet több, mint ötszázszor adott elő. Filmszerepei között Sopsits Árpád Torzók című munkájában játszott szerepét és a Terápia című sorozat főszerepét tartja legfontosabbnak. Rendezései közül Shakespeare Téli regéjét, és az Örkény-darabok új adaptációinak színpadra állítását emeli ki. Fontosnak tartja, hogy a lassan huszadik évfolyamába lépő Lyukasóra című televíziós irodalmi játék résztvevője. Megemlítette, hogy fájlalja a rádiós színészi munkák eltűnését, és a tévéjáték műfajának megszűnését, hozzátéve, hogy e két terület neki magának is sok szép szakmai feladatot adott korábban. Következő munkáiról szólva kitért arra, hogy április 11-én Anyám tyúkja címmel a magyar irodalom legismertebb verseit viszik színpadra Várady Szabolcs válogatásában. A következő évad műsorterve is csaknem elkészült már, ő maga Alfred Jarry Übü király című darabját állítja színpadra, amelyet a Szentendrei Teátrummal közösen mutatnak be.Forrás: MTI
03.14. 15:28
Szinhaz.hu
Hámori Ildikó és Mácsai Pál is Kossuth-díjas
Hámori Ildikó és Mácsai Pál is Kossuth-díjas
Áder János államfő pénteken átadta a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. "A mai díjazottak és kitüntetettek életében is ott találjuk mindazokat, akiknek személyes példája fontos ösztönzést jelentett számukra. Akik lelkierőt és inspirációt nyújtottak mindahhoz, amit elértek, amit megvalósítottak, amiben sikeresek lettek" - hangsúlyozta a köztársasági elnök a Parlamentben mondott beszédében. Idén Jókai Anna író kapta a Kossuth Nagydíjat. Húsz művésznek ítéltek oda Kossuth-díjat, a Vujicsics Együttes tagjai pedig megosztva részesültek az elismerésben. Széchenyi Nagydíjjal tüntették ki John Lukacs magyar származású történészt, 19-en pedig Széchenyi-díjat kaptak. Magyar Érdemrendet 29-en vehették át. Az elismeréseket Áder János Orbán Viktor kormányfő és Kövér László házelnök társaságában nyújtotta át.Fotó: kultura.huMagyarország köztársasági elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére - nemzeti ünnepünk, március 15., az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmábóla Kossuth Nagydíjat adományozta: JÓKAI ANNA Kossuth-díjas írónak, esszéistának, az MMA rendes tagjának a magyar prózairodalom területén létrehozott kimagasló életművéért, valamint az urbánus irodalom nemzeti és keresztény ágának kiemelkedő képviseletéért; a Kossuth-díjat adományozta: MŐCSÉNYI MIHÁLY Széchenyi-díjas építésznek, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának professor emeritusának a tájépítészet szakterületének hazai elismertetése és az egyetemi oktatásban való bevezetése érdekében végzett tevékenységéért, valamint csaknem hét évtizedes, hazai és nemzetközi szinten is kimagasló alkotói-tervezői, oktatói és iskolateremtő tudományos pályája elismeréseként; DOBAI PÉTER József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas írónak, költőnek, dramaturgnak, az MMA rendes tagjának kimagasló színvonalú költői, regény- és forgatókönyvírói tevékenysége elismeréseként; TEMESI FERENC József Attila-díjas és Babérkoszorú-díjas írónak, műfordítónak, színműírónak, az MMA rendes tagjának műfajteremtő költői, írói munkája, valamint műfordítói tevékenysége elismeréseként; BOHUS ZOLTÁN Munkácsy Mihály-díjas üvegtervező iparművésznek, érdemes művésznek, az MMA rendes tagjának a konstruktivista szobrászat és az üvegművészet területén létrehozott egyedi stílusú alkotásai és újító szellemű művészete elismeréseként; NÉMETH JÁNOS Munkácsy Mihály-díjas keramikusművésznek, érdemes művésznek, az MMA rendes tagjának a tradicionális népi kerámiavilág mondanivalóját a modern szobrászattal és kerámiaművészettel ötvöző mintegy fél évszázados művészi tevékenysége elismeréseként; BORÁROS IMRE nyugalmazott színművésznek, a komáromi Jókai Színház alkotójának a felvidéki magyar színház- és előadóművészet, valamint az egyetemes magyar kultúra határokon átívelő, magas színvonalú művelése és terjesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként; HÁMORI ILDIKÓ Jászai Mari-díjas színművésznek, kiváló művésznek, a Pesti Magyar Színház tagjának a magyar színház- és filmművészetben betöltött meghatározó szerepe és generációk számára meghatározó, emlékezetes alakításai elismeréseként; KÓTI ÁRPÁD Jászai Mari-díjas színművésznek, kiváló művésznek, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház tagjának több mint öt évtizedes, kimagasló színművészi pályája elismeréseként; MÁCSAI PÁL Jászai Mari-díjas színművésznek, rendezőnek, érdemes művésznek, az Örkény István Színház igazgatójának sokoldalú színészi pályája, egyedülálló rendezései, valamint színházalapítói és a magyar színházi életet is gazdagító közéleti tevékenysége elismeréseként; BARÁTI KRISTÓF Liszt Ferenc-díjas hegedűművésznek, az MMA levelező tagjának számos rangos nemzetközi versenyen is díjazott, kora gyermekkorától megmutatkozó és kiemelkedő tehetsége, érett muzikalitással megformált, a klasszikus és modern stílusok mellett a kamaraműfajban is autentikus és virtuóz hegedűjátéka elismeréseként; BÉRES JÁNOS furulyaművésznek, népzenekutatónak, zenepedagógusnak az élő népművészeti hagyomány továbbörökítése, a népzene művészi fokon történő művelése és annak oktatása, valamint a társadalom széles rétegeit elérő televíziós és rádiós műsorokban folytatott közművelői tevékenysége, valamint iskolaalapítói és igazgatói munkája elismeréseként; HEGEDŰS ENDRE zongoraművésznek, professzornak kiemelkedő zongoraművészi pályája során egyedülálló muzikalitással megformált, virtuóz előadásaiért, valamint kiemelkedő kamaraművészi és oktatói tevékenysége elismeréseként; JÁVORI FERENC "FEGYA" zeneszerzőnek, előadóművésznek, érdemes művésznek, a Budapest Klezmer Band zenekarvezetőjének a magyar zenei kultúra szerves részét képező klezmer stílus nemzetközi népszerűsítéséért, valamint kiemelkedő zeneszerzői és előadóművészi pályája elismeréseként; KISS B. ATILLA Liszt Ferenc-díjas operaénekesnek, a Magyar Állami Operaház művészének, az MMA rendes tagjának a világ legrangosabb operaszínpadain sikert aratott énekművészete, a tenor szerepek széles skáláját felvonultató sokszínű repertoárja, valamint hiteles és szenvedélyes alakításai elismeréseként; KOBZOS KISS TAMÁS Liszt Ferenc-díjas előadóművésznek, az Óbudai Népzenei Iskola igazgatójának, népzenetanárnak, az MMA rendes tagjának egyedülálló előadóművészi pályája, népzenei oktatómunkája, valamint a magyar népzene hazai és külföldi népszerűsítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként; KOVÁCS KATI előadóművésznek, dalszövegírónak, színésznőnek a magyar könnyűzenei kultúrában játszott műfajteremtő szerepéért, határainkon túl is nagy népszerűségnek örvendő, gazdag előadóművészi tevékenyégéért, több évtizedes művészi pályafutása elismeréseként; ORBÁN GYÖRGY Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docensének széles műfaji skálát betöltő zeneszerzői pályafutása és kiemelkedő zenepedagógiai tevékenysége elismeréseként;SNÉTBERGER FERENC gitárművésznek, zeneszerzőnek a nemzetközi zenei életben is kiemelkedő előadóművészi pályája, a klasszikus, a roma, a flamenco és a dzsessz páratlanul egyéni ötvözését kiérlelő zeneszerzői tevékenysége, valamint az ifjú tehetségek gondozása érdekében végzett áldozatos munkája elismeréseként; TAKÁCS KLÁRA Liszt Ferenc-díjas operaénekesnek a világ legrangosabb színpadain énekelt mezzoszoprán főszerepek páratlan megformálásáért, valamint a nemzetközi zenei életben is kimagasló, több évtizedes operaénekesi pályája elismeréseként; TIMÁR SÁNDOR nyugalmazott koreográfusnak, néptáncpedagógusnak a magyar néptáncoktatás egyedi módszertanának kidolgozása, a hazai táncházmozgalom elindítása és fenntartása, valamint a magyar néptáncművészet nemzetközi népszerűsítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként;a Kossuth-díjat megosztva adományozta: a Kárpát-medencei délszláv népzenei tradíciót közkinccsé formáló, egyedi hangzásvilágot kiérlelő, példaértékű művészi pályafutásuk, valamint a zenei örökség áthagyományozása érdekében végzett sokoldalú tevékenységük elismeréseként a Vujicsics Együttes tagjainak: BORBÉLY MIHÁLYNAK; BRCZÁN MIROSZLÁVNAK; EREDICS ÁRONNAK; EREDICS GÁBORNAK; EREDICS KÁLMÁNNAK; SZENDRŐDI FERENCNEK; VIZELI BALÁZSNAKForrás: MTI
03.14. 14:46
Szinhaz.hu
Művészeti és szakmai díjakat adott át a minisztérium
Művészeti és szakmai díjakat adott át a minisztérium
A nemzeti ünnep alkalmából művészeti, egészségügyi és sportteljesítményeket elismerő díjakat adott át pénteken Budapesten Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Kiváló művész lett többek közt Bárány Frigyes, Nagy-Kálózy Eszter és Trill Zsolt, érdemes művész elismerést kapott mások mellett Für Anikó, Hunyadkürti György, Szerednyey Béla és Rajhona Ádám. "A magyar szabadság ünnepén minden magyarnak megadatik a lehetőség, hogy rácsodálkozzon Magyarország, a Kárpát-medencei magyarság kulturális teljesítményére" - fogalmazott az ünnepségen Balog Zoltán. Hozzátette: a magyar szabadság ünnepe a legmegfelelőbb alkalom a művészeti díjak átadására, de emellett elismerik az orvoslás területén, a sportban elért kiváló teljesítményeket és a bajba jutott, szenvedélybeteg embereken segítő munkát is. A miniszter hat alkotónak nyújtott át kiváló művészi címet, tizenöten érdemelték ki az érdemes művészi címet, hárman pedig Babérkoszorú díjban részesültek. Emellett átadták például a Jászai Mari- és a Liszt Ferenc-díjakat is a Szépművészeti Múzeumban tartott ünnepségen.Kiváló művész elismerésben részesült: BÁRÁNY FRIGYES MIKLÓS, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész; RICHLY ZSOLT GÁBOR Balázs Béla-díjas animációs filmrendező, érdemes művész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára; NAGY-KÁLÓZY ESZTER, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész; TRILL ZSOLT, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész; MAKLÁRY LÁSZLÓ ÁRPÁD, a Budapesti Operettszínház főzeneigazgatója, érdemes művész; DRESCH MIHÁLY Liszt Ferenc-díjas zenész, érdemes művész, a Dresch Quartet zenekarvezetője. Érdemes művész elismerésben részesült: RICHTER JÓZSEF Jászai Mari-díjas artistaművész, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója; SZALAI GYÖRGYI ÉVA Balázs Béla-díjas filmrendező; VITÉZY LÁSZLÓ Balázs Béla-díjas producer, forgatókönyvíró, filmrendező; HUNYADKÜRTI GYÖRGY, a Csiky Gergely Színház Jászai Mari-díjas színművésze; SZOKOLAY OTTÓ, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze; SCHNELL ÁDÁM, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze; SZEREDNYEY BÉLA, a Madách Színház Jászai Mari-díjas színművésze; RAJHONA ÁDÁM, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművésze; FÜR ANIKÓ, az Örkény István Színház Jászai Mari-díjas színművésze; PANNONHALMI ZSUZSA Ferenczy Noémi-díjas keramikus iparművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének ny. alelnöke, a Wartha Vince Kerámiaművészeti Alapítvány elnöke; SZENES ISTVÁN Ybl Miklós-díjas belsőépítész, a Szenes Design Stúdió ügyvezető igazgatója, a Magyar Művészeti Akadémia tagja; DOBRA JÁNOS Liszt Ferenc-díjas karnagy, a Budapesti Tomkins Énekegyüttes karmestere, művészeti vezetője; FARKAS ZOLTÁN táncművész, koreográfus, a Budapesti Kortárs Tánc Főiskola, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára;, MIHÁLYI GÁBOR, a Hagyományok Háza - Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, Harangozó Gyula-díjas táncművész; NÉMETH JUDIT, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas operaénekese.Jászai Mari-díjat kapott kiemelkedő színművészeti - színészi, rendezői, díszlet- és jelmeztervezői, látvány- és világítástervezői, dramaturgiai - és színháztudományi - színházelméleti és színházi kritikusi - tevékenysége elismeréseként:JÁRAI MÁTÉ színművész;NAGY VIKTOR rendező;RÁTKAI ERZSÉBET jelmeztervező;TOMPOS KÁTYA színművész részére,BLASKÓ BALÁZS igazgató, színművész;RUTTKAY LAURA színművész;BARABÁS BOTOND színművész.Nádasdy Kálmán-díjat kapott kiemelkedő zenés, színházi rendezői, színháztudományi, dramaturgi és műfordítói tevékenysége elismeréseként:CSEKE PÉTER színművész, rendező, színházigazgató. Babérkoszorú díjat kapott: KISS BENEDEK József Attila-díjas író, műfordító; OLÁH JÁNOS József Attila-díjas költő, író, szerkesztő; ORBÁN JÁNOS DÉNES József Attila-díjas költő, író. Balázs Béla-díjat kapott a mozgókép területén kifejtett kiemelkedő alkotótevékenysége, valamint művészi és tudományos teljesítménye elismeréseként: CSÁKI LÁSZLÓ dokumentum- és animációs filmrendező, egyetemi tanársegéd; HARTYÁNDI JENŐ rendező, operatőr, fesztiváligazgató; MISPÁL ATTILA rendező, vizuális műhelyvezető; KŐSZEGI EDIT filmrendező, dramaturg. Balogh Rudolf-díjat kapott kiemelkedő fotóművészeti, fotóriporteri, illetve fotószakírói tevékenysége elismeréseként: PECSICS MÁRIA fotóművész; SZARKA KLÁRA fotóművészeti szakíró. Erkel Ferenc-díjat kapott kiemelkedő zeneszerzői, zenei rendezői tevékenysége elismeréseként: PERÉDI MÁRTA zenei rendező és szerkesztő; BEISCHER-MATYÓ TAMÁS oktató. Ferenczy Noémi-díjat kapott kiemelkedő iparművészeti, ipari tervezőművészeti tevékenysége elismeréseként: BICSÁR VENDEL ötvösművész; FARKAS ANNA tervezőgrafikus-művész; FODOR LÓRÁNT egyetemi docens; KELEMEN KATALIN textilművész; SZABÓ EDIT iparművész. Harangozó Gyula-díjat kapott a táncművészet terén kiemelkedő alkotói, előadói, tudományos és pedagógiai tevékenysége elismeréseként: LIEBLICH ROLAND magántáncos; SZURMAYNÉ HORTOBÁGYI GYÖNGYVÉR művésztanár. Hortobágyi Károly-díjat kapott a cirkuszművészet terén kiemelkedő artista és pedagógiai tevékenysége elismeréseként: DONERT ANTAL artista. József Attila-díjat kapott kiemelkedő irodalmi - költői, írói, műfordítói, irodalomtörténészi - tevékenysége elismeréseként: JÁNOSI ZOLTÁN irodalomtörténész; KONTRA FERENC író; GYŐRFFY ÁKOS költő; PÁLFALVI LAJOS műfordító, író; POLLÁGH PÉTER költő; RÓZSÁSSY BARBARA költő; SZVOREN EDINA író, zenetanár. Liszt Ferenc-díjat kapott kiemelkedő zenei előadó-művészeti tevékenysége elismeréseként: BERKES BALÁZS előadóművész, nyugalmazott docens; DÉKI LAKATOS SÁNDOR zenekarvezető, ügyvezető; KALLÓ ZSOLT hegedűművész, közép- és főiskolai tanár, művészeti vezető; PÁNDY PIROSKA operaénekes; SOMOS JÁNOS CSABA tanár. Munkácsy Mihály-díjat kapott kiemelkedő képzőművészeti tevékenysége elismeréseként: BABINSZKY CSILLA képzőművész;, CSEKE SZILÁRD DEZSŐ képző- és festőművész; FILP CSABA festőművész; KOROKNAI ZSOLT képzőművész; KÓSA JÁNOS festőművész; MÓZER ERZSÉBET grafikai restaurátorművész; PETŐ HUNOR képzőművész. Németh Lajos-díjat kapott a kortárs képzőművészet, iparművészet, design, építészet területén végzett kiemelkedő művészettörténészi, műkritikusi, kurátori tevékenysége elismeréseként: DR. BORDÁCS ANDREA szerkesztő, főiskolai docens, igazgató. Szabolcsi Bence-díjat kapott kiemelkedő zenetudományi, zenekritikai és zenei ismeretterjesztő tevékenysége elismeréseként: SZŐNYINÉ SZERZŐ KATALIN zenetörténész. Bánffy Miklós-díjat kapott a kultúra érdekében művészeti vagy kulturális intézményben, illetve szervezetnél hosszabb időn át - legalább 15 éven keresztül - végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként: LÁSZLÓNÉ NAGY ILONA igazgató; SZIRÁNYI JÁNOS igazgató, zenei szerkesztő, hangversenyrendező, zongoraművész-tanár; VINCZE ANDREA művészeti menedzser. Csik Ferenc-díjat kapott kimagasló sportteljesítményei, elért eredményei elismeréseként: KISGYÖRGY LAJOSNÉ FEDOR MAGDA, a sportlövészeti versenyszámok 123-szoros országos bajnoka. Bay Béla-díjat kapott a magyar hallássérültek sportjában végzett magas színvonalú edzői tevékenysége elismeréseként: WELTNER GYÖRGY asztalitenisz edző. Batthyány-Strattmann László-díjat kapott az egészségügyi ellátás fejlesztése terén, szakmai, közszolgálati munkájában elért kimagasló teljesítménye elismeréseként: DR. BALLA GYÖRGY, a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Általános Orvostudományi Kar, Gyermekgyógyászati Intézet egyetemi tanára, igazgatója; DR. BENEDEK SZABOLCS, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar III. számú Belgyógyászati Klinika szakorvosa; DR. CZIRJÁK LÁSZLÓ, a Pécsi Tudományegyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinika igazgatója; DEMES ISTVÁNNÉ, a Károlyi Sándor Kórház gazdasági igazgatója; DR. ERTL TIBOR, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi tanára; DR. FURÁK JÓZSEF, a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinika mellkassebészeti osztályvezetője; DR. JANCSÓ GÁBORNÉ DR. KATONA MÁRTA, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ egyetemi tanára; KISS ZSOLT, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője; DR. LELIK FERENC nyugalmazott főorvos; PROF. DR. NAGY KATALIN, a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karának dékánja, tanszékvezető egyetemi tanár; DR. SÁROSI KATALIN, a Szent Borbála Kórház belgyógyásza, pszichológus főorvosa; DR. SUGÁR ISTVÁN, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar II. számú Sebészeti Klinika egyetemi docense, igazgatóhelyettese; DR. VISONTAI ILDIKÓ, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgató-helyettes főorvosa; Semmelweis-díjat kapott az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése és a gyógyítás terén végzett magas színvonalú munkája elismeréseként: DR. ÉDES ISTVÁN, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Általános Orvostudományi Kar Kardiológiai Intézet egyetemi tanára, igazgatója. Elige Vitam díjat kapott a kábítószer elleni küzdelem területén végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként: GRANASZTÓI SZILVIA, a Wesley János Lelkész- és Szociálismunkásképző Főiskola művésztanára.A Táncsics Mihály-díjat idén felterjesztés hiányában nem osztották ki.Forrás: MTI
03.14. 12:26
Szinhaz.hu
Kiderült az idei POSZT versenyprogramja
Kiderült az idei POSZT versenyprogramja
A két válogató, Császár Angela Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes Művész és Sándor L. István színházi kritikus, az Ellenfény című tánc- és színházművészeti folyóirat főszerkesztője meghozta döntését. Császár Angela és Sándor L. István a 2013. március 1. – 2014. február 28. között bemutatott hazai és határon túli magyar színházi előadások közül választotta ki az általuk legjobbnak ítélt produkciókat.Az idei POSZT a versenyprogramok, illetve az OFF programok mellett ismét fogad díszvendéget: 2014-ben Huszti Pétert, a Kossuth- és Jászai Mari díjas színművész, rendező, Érdemes- és Kiváló Művészt.A hazai színházi szakma legrangosabb seregszemléjét idén június 5. és 14. között rendezik Pécsett. A sajtótájékoztatón elhangzottakról:A 14. POSZT-ról szóló sajtótájékoztatón elsőként Halász János kapott szót. "Minisztériumunk azt a támogatást, amit korábban biztosított, idén is biztosítja a fesztiválnak, ez 50 millió forintot jelent, ráadásul az NKA is segítséget nyújt, 17 millió forintot ad a POSZT-nak. (…) Érdemes tudni, hogy igazi színházi fesztivál világ alakult ki Magyarországon, igen gazdag a színházi fesztiválok kínálata. Ez is mutatja a színházak értékét. A POSZT a legrégebb óta működő és legnagyobb hagyományokkal bíró fesztivál, amely az utóbbi években azt is bebizonyította, hogy a színházi világ két erős szervezete, a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság jól tud együttműködni" - fogalmazott az EMMI kultúráért felelős államtitkára. "Joggal kérdezhetnék, hogy Pécs számára nyújt-e újdonságot a POSZT, lankadt-e a pécsiek érdeklődése" - kezdte szavait Páva Zsolt. "Azt kell mondjam, hogy a lelkesedésünk nem hagyott alább. Pécs felkészült arra, hogy a programot vendégül lássa, közel 60 millió forinttal mi is támogatjuk a fesztivált. Reméljük, hogy az összesen 120 milliós keret elég lesz mindenre, amit tervezünk. Ez az év sajátos a POSZT-ok történetében, ugyanis az idei a gyermekek éve, szeretnénk, ha a POSZT-on több ifjúságnak szóló darabot tudnánk bemutatni" - mondta el Pécs polgármestere. "Mindig vita van arról, hogy jó vagy nem jó a válogatási rendszer. Én azt mondhatom: nekem bevált. 18100 km-t utaztunk együtt mikrobuszon, autón, repülőn, összesen 32660 km-et tettünk meg Angelával. Ő az elmúlt egy év alatt 157, én pedig 324 előadást néztem meg. Nagyon nehéz volt a döntés, de folyamatosan egyeztettünk. Nagyon jó szempontokat kaptunk egymástól, többnyire egyetértettünk, olyannyira, hogy 3 héttel ezelőtt már elkészült a listánk. Persze az utolsó éjszaka összedőlt minden. Ma reggel, amikor felébredtünk, még nem tudtuk pontosan mit fogunk bejelenteni. Elhatároztuk, hogy egy rendezőtől, egy alkotói csapattól egy előadást válogatunk be, de két fontos műhely esetében végül kivételt tettünk" - számolt be Sándor L. István. "Én nagyon sokat tanultam az elmúlt egy évben és nagyon örültem, hogy egy olyan partner mellett ülhettem az autóban, aki annyire szereti a színházat, a rendezőket, a színészeket, mint Sándor L. István, ráadásul mindent tud róluk. Én az utóbbi időben keveset jártam színházba, éppen ezért nagy kíváncsisággal kezdtem a válogatásnak. Rengeteg meglepetés ért. Ez az év azt a szlogent termelte ki, hogy: rendező kerestetik. Azt tapasztaltam, hogy a színészek mindenre képesek, ha jó kezekben vannak, de hiányoznak a jó kezek, kevés kiváló rendezői munkát láthattunk. Ettől függetlenül rengeteg előadásért fáj a szívünk" - tette hozzá Császár Angela.Szabó Magda Kígyómarás című színművének megtekintésével már a 15. POSZT-ra is készülnek a válogatók: Balogh Tibor színikritikus, dramaturg és Perényi Balázs drámatanár, akik az elkövetkezendő egy év alatt megközelítőleg 200 előadást néznek majd meg. A Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság döntése alapján a két szakember a 2014. március 1. és 2015. február 28. között bemutatott hazai és határon túli magyar színházi előadások közül az általuk legjobbnak ítélt 12 produkciót választja be a jövő évi versenyprogramba.Itt a versenyprogram:Nagyszínház: A képzelt beteg - Örkény Színház r: Mohácsi JánosA tanítónő - Miskolci Nemzeti Színház r: Rusznyák GáborAz álomkommandó - Vígszínház r.: Szász JánosÉnekes madár - Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház r.: Koltai M. GáborFényevők - Katona József Színház r: Ascher TamásOpera ultima - Újvidéki Színház r: Kokan MladenovićKamaraelőadások:I. Erzsébet - Vádli Alkalmi Színházi Társulás és a Szkéne Színház koprodukciója r: Szikszai RémuszA hosszabbik út - Kerekasztal Színházi Társulás és a Szputnyik koprodukciója r: Gigor AttilaAlkésztisz - Marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat r: Sorin MilitaruBányavakság - Kaposvári Csiky Gergely Színház és a Pécsi Nemzeti Színház koprodukciója r: Bérczes LászlóCsipke - Kolozsvári Színház r.: Mezei KingaVörös - Katona József Színház és a Szabadkai Népszínház közös produkciója r: Máté GáborWoyzeck - Miskolci Nemzeti Színház r: Béres AttilaKAPCSOLÓDÓ ANYAGOK POSZT-pillanatok 2013/2. - Búcsú a fesztiváltól POSZT 2013 - Itt a gála-tárlat Ők a 13. POSZT díjazottjai - A Vígszínházé a legjobb előadás POSZT pillanatok 2013 - Így élt a fesztivál Milyen a 13. POSZT hangulata? - Videó
03.10. 11:30
Szinhaz.hu
Határtalan Napok - Három határontúli társulat lesz a miskolci színház vendége
Határtalan Napok - Három határontúli társulat lesz a miskolci színház vendége
Határontúli teátrumok előadásait láthatja a Miskolci Nemzeti Színház közönsége április 4. és 6. között a Határtalan Napok elnevezésű rendezvényen. Béres Attila rendező, a színház művészeti tanácsának tagja elmondta: a háromnapos rendezvény célja, hogy bemutassák három határon túli magyar város alkotóit, előadóit a színház, a zene és az irodalom műfaján keresztül. Az első Határtalan Napokon Kassa, Marosvásárhely és Szabadka volt a miskolci teátrum vendége, idén Beregszász, Komárom és Nagyvárad színházi előadásai, költői, írói mutatkoznak be a miskolci közönség előtt. A komáromi Jókai Színház két előadással érkezik: Tasnádi István Magyar zombi című kortárs komédiáját Bagó Bertalan rendezi, Tóth Tibor főszereplésével. A másik darab Harold Pinter önéletrajzi ihletésű drámája, az Árulás. A háromszereplős előadásban Mokos Attila, Bandor Éva és Petrik Szilárd egy szerelmi háromszög hétéves történetét játssza el.A nagyváradi Szigligeti Színház szintén két előadással vendégszerepel: Samuel Beckett Godot-ra várva című darabját Egy olvasat alcímmel láthatja a közönség Szabó K. István rendezésében. Másik előadásuk szerzője Turgenyev, akinek az Egy hónap falun című darabját Papírsárkány címmel állította színpadra Harsányi Zsolt. A programsorozatban a tánc műfaját a nagyváradiak képviselik: a Nagyvárad Táncegyüttes a Nagyvárosi bújdosók című előadást mutatja be. Beregszászról a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház és a Gyulai Várszínház közös produkciója érkezik a Miskolci Nemzeti Színházba. Örkény István népszerű darabját, a Tótékat Vidnyánszky Attila állította színpadra Trill Zsolttal, Szűcs Nellivel és Tóth Lászlóval a főszerepben. Béres Attila elmondta: a fesztivált a Nemzeti Kulturális Alap és a Bethlen Gábor Alap támogatja ötmillió forinttal. A fesztivál a három városból mintegy 100-130 művészt lát vendégül, a jövő évi cél pedig az, hogy három nap helyett egy hétig tartson a rendezvény.Forrás: MTI
03.10. 09:00
Szinhaz.hu
"Ösztönös író vagyok" - Székely Csaba válaszolt
"Ösztönös író vagyok" - Székely Csaba válaszolt
Székely Csaba marosvásárhelyi drámaíróval, a Bányavidék-trilógia szerzőjével készített interjút a Népszabadság. Lapszemle. A Népszabadság cikkéből:Székely Csaba mesélt arról, hogy pályáját paródiaíróként kezdte - első kötete a kortárs írókat parodizáló Írók a ketrecben (2004) volt. A drámaírásra csak később talált rá. "Balázs Imre József nemrég úgy fogalmazott, hogy többszörös pályakezdő vagyok. Írtam paródiát, abbahagytam, írtam rövidprózát, abbahagytam, aztán elkezdtem darabokat írni. Ezt egyelőre nincs szándékomban abbahagyni. Így visszatekintve mindez arról szól, hogy valami a felszínre akart törni, csak nem találta a megfelelő utat. Mint amikor egy tóban jégpáncél alatt vagy és keresed a léket, ahol kibújhatsz. Úgy tűnik, számomra a színház volt ez a lék" - mesélte az író, hozzátéve, hogy nagyon meglepték drámaíróként elért sikerei. "Az első darab, a Bányavirág, szűk közönség számára készült, és nem gondoltam, hogy ki fog kerülni a nagyobb nyilvánosság elé. Az még jobban meglepett, hogy a trilógia után írt műveimet is jól fogadták, mivel folyton azt érzem írás közben, hogy ehhez én nem is értek, azt sem tudom, hogyan kell drámát írni. Folyamatosan tanulom a mesterséget" - mondta Székely Csaba.Fotó: Németh Dániel / Magyar Narancs"»Ösztönös« író vagyok. Amikor elkezdek írni egy drámát, mindent aprólékosan eltervezek, de az első adandó alkalommal elkanyarodom a terveimtől, és teljesen más irányba megyek, lesajnálom a saját terveimet, mert úgy érzem, másfelé kell mennem. Tehát megvannak a mesterség szabályai, a dramaturgia, amit igyekszem szépen követni, de aztán mindig győz az ösztön, az őrültség, a kiszámíthatatlanság. Ezért van az, hogy amikor jól benne vagyok egy dráma írásában, egy idő után fogalmam sincs, mi lesz belőle" - mesélte az író.Székely Csabát arról is kérdezték, hogy mi az oka annak, hogy műveivel "hadat üzen" a Magyarországon élő Erdély-képnek. "Nem üzentem hadat, nem terveztem el, hogy most le fogom verni egy függönykarnissal az összes pókhálós Erdély-képet, amit Magyarország kiakasztott a falra. Egyszerűen elkezdtem erdélyi problémákról írni, és ez lett belőle. Talán azért tűnik hadüzenetnek, mert nem fogom vissza magam, mindent leírok kertelés nélkül. Néha találkozom olyan művekkel, amelyek jók lehetnének, de érződik bennük a gyávaság, vagyis, hogy bizonyos dolgokat nem mernek kimondani. De ne gondolja, hogy én nem vagyok gyáva. Én is az vagyok. Csak éppen folyamatos harcban állok a saját gyávaságommal, és mindig legyőzöm. Azért tudom legyőzni, mert szabadnak gondolom magam (...) Erdély sorsa nagyon érzékeny pontja a magyar történelemnek, ezért a róla való diskurzus mindig felér egy politikai állásfoglalással. Szerintem azt kell elérni, hogy a politikai elit, amely megpróbálja elhitetni, hogy a nehéz kérdésekre könnyű válaszok adhatók, ne befolyásolja az Erdélyről való gondolkodásunkat. Ne azt gondoljuk róla, amit a politikusok szeretnének, hanem hagyatkozzunk saját tapasztalatainkra, és gondolkodjunk a magunk eszével, ne a másokéval - fogalmazott Székely Csaba.Az interjúban szóba került az irónak a szombarthelyi Weöres Sándor Színház drámapályázatán díjazott műve, a Vitéz Mihály is, mely a román fejedelem - a Románia közvéleménye által a legnagyobbnak tartott nemzeti hős - életét dolgozza fel, s melyen az író jelenleg is dolgozik. A darabot a 2014/15-ös évadban tűz majd műsorra a színház. "Már a megírás hírének hallatán voltak olyan hangok, amelyek nehezményezték, hogy nem magyar, hanem román történelmi személyiség áll a dráma középpontjában. Miért kell piedesztálra állítani Vitéz Mihályt, aki számunkra nem egy pozitív hős? Ezt a véleményt én annak tudom be, hogy félreértelmezik a színházat. Úgy gondolják, hogy történelmi hősökről az áhítat nyelvén kell beszélni, és ha egy dráma főszereplője történelmi személyiség, akkor az biztosan piedesztálra van emelve. Holott erre ott van egy másik műfaj: az eposz. Az eposz dicsőít, nem a dráma. Az eposz nem kíváncsi, a dráma igen. Ezzel a kíváncsiságával addig piszkálja a dolgokat, míg összehoz valami katasztrófát" - mondta az író, aki ebben az évben az Örkény István Színház, a gyergyószentmiklósi Figura Színház és a dunaújvárosi színház felkérésére is ír majd egy-egy darabot.A teljes interjú a Népszabadságban olvasható.
03.08. 07:00
Szinhaz.hu
Neurobiológiai kísérlet deszkákon és zsöllyesorban
Neurobiológiai kísérlet deszkákon és zsöllyesorban
Március 29-én este 7 órától az Örkény Színház Pillantás a hídról előadásának nézői egy pszichofiziológiai kísérletben vehetnek részt, amely az Áramlat a színházban című projekt egyik állomása. A kísérlet során különböző eszközök – mobil EKG, EEG, kérdőívek – segítségével detektálják a színészi jelenlét hatását, intenzitásának változásait. A kísérlet Dr. Bárdos György és Simon Balázs színházrendező közös kutatási területe.
03.04. 10:52
168ora.hu
Női sorsok, női alkotók - Színházzal is vár a Mindenütt Nő sorozat
Női sorsok, női alkotók - Színházzal is vár a Mindenütt Nő sorozat
Női alkotókat, női sorsokat és a nők problémáit állítja a középpontba a Mindenütt nő elnevezésű programsorozat március 6. és 9. között. A rendezvény célja, hogy új tartalmat adjon a nemzetközi nőnapnak.A Mindenütt Nő rendezvénysorozatról:A tavaly útjára indított Mindenütt nő sorozathoz az idén 81 intézmény, 19 város csatlakozott, és összesen több mint 160 programot rendeznek.Civil kezdeményezésként az Accord World Music munkatársai indították útjára a Mindenütt Nő rendezvénysorozatot, amely első alkalommal 2013-ban került megrendezésre, s amely a női alkotókat, a női sorsokat bemutató alkotásokat és a nők gondjait állítja középpontjába. Már a kezdetekkor is a hazai kulturális élet legjelentősebb intézményei csatlakoztak hozzá, melynek köszönhetően a kezdeményezés igen nagy sikert aratott: 2013-ban 12 városban, 65 helyszínen több mint 110 programot láthatott mintegy 10 ezer néző. Az idén azonban sikerült az elmúlt évinél másfélszer gazdagabb programot összeállítani.A rendezvényt az a gondolat hívta életre, hogy a nők ma nem kapják meg azt a figyelmet és tiszteletet a társadalom részéről, amelyet megérdemelnének. Ma már mindennek van világnapja, annyiféle, hogy nincs is annyi nap a naptárban. Aztán a sok világnap csendben beleszürkül az érdektelenségbe. Nincs ez másképpen a nemzetközi nőnappal sem, hiába van több évtizedes hagyománya, ma már alig törődik vele valaki.Ezekben a napokban a koncerttermek pódiumain női előadók állnak, a színházak színpadain női sorsokat, a galériákban női alkotók műveit mutatják be, női történeteket vetítenek számos moziban, nők vallanak magukról irodalmi esteken, női gondokról szólnak a pódiumbeszélgetések és a tudományos konferenciák is. A Mindenütt nő! színházi programja részletesen:Március 7. péntek 19:00, Belvárosi Színház Ronald Harwood: A nagy négyesRendező: Gálffi LászlóMárcius 7. péntek 19:00 és Március 8. szombat 19:00, Centrál Színház Haddon – Stephens: A kutya különös esete az éjszakábanRendező: Puskás TamásMárcius 7. péntek 19:00, Csokonai Színház - Debrecen Willy Russell: Shirley ValentineRendező: Árkosi ÁrpádMárcius 7. péntek 19:00 és Március 8. szombat 19:00, Győri Nemzeti Színház Giuseppe Verdi: RigolettoOpera 4 felvonásban 2 részbenRendező: Forgács PéterMárcius 7. péntek 19:00, Hevesi Sándor Színház - Zalaegerszeg Szép Ernő: VőlegényRendező: Naszlady ÉvaMárcius 7. péntek 19:00, Pesti Színház Hadar Galron: MikveRendező: Michal DočekalMárcius 7. péntek 19:00, Pinceszínház Vajda István: Pedig én jó anya voltamRendező: Anger ZsoltMárcius 7. péntek 19:00, Radnóti Miklós Színház Ibsen: Hedda GablerRendező: Valló PéterMárcius 7. péntek 19:00 és Március 8. szombat 19:00, Szegedi Nemzeti Színház - Kisszínház Pozsgai Zsolt: Pipás PistaRendező: Kovács FrigyesMárcius 7. péntek 19:00, Weöres Sándor Színház - Szombathely Cudar világRendező: Czukor BalázsMárcius 7. péntek 19:30, Bethlen Téri színház Bethlen téri kabaréNőnapi különkiadásMárcius 7. péntek 19:30, Rózsavölgyi Szalon Arts & Café Szorul a hurokA színpadi átirat szerzője és a rendező: Forgách AndrásMárcius 7., péntek 20:00, Púder Bárszínház és Galéria „Meg akarlak tartani...”Léda és Csinszka leveleiből összeállított darabMárcius 8., szombat 10:30 és Március 8., szombat 15:00, Budapest Bábszínház Boribon és AnnipanniRendező: Ellinger EdinMárcius 8., szombat 11:00, Gózon Gyula Kamaraszínház Kormos István: A Pincérfrakk utcai cicákmese-játék kisiskolásoknakRendező: Fehér IldikóMárcius 8. szombat 11:00, Thália Színház - Új stúdió Litvai Nelli: Világszép nádszálkisasszonyZenés mesejáték Benedek Elek meséje alapján A Neptun Brigád előadásaRendező: Baksa ImreMárcius 8. péntek 15:00, Belvárosi Színház A szív hídjaiRendező: Novák EszterMárcius 8. szombat 15:00 és Március 8. szombat 19:00, Budapesti Operettszínház Kálmán Imre: A cirkuszhercegnőOperett 2 részbenRendező: Verebes IstvánMárcius 8. szombat 15:00, Sanyi és Aranka Színház Arisztophanész: LüszisztratéRendező: Lukáts AndorMárcius 8., szombat 15:00, Spinoza Színház K. V. Társulat: GardéniaRendezte: Pelsőczy RékaMárcius 8., szombat 15:00, Rózsavölgyi Szalon Arts & Café Szeretni, fel!A Terézanyu Klub előadása(play back színház)Közreműködik: Rácz Zsuzsa írónő és a Még 1 Mesét TársulatMárcius 8. szombat 15:00 Thália Színház - Arizona stúdió nőNYUGATA Thália Színház és az Örkény István Színház közös produkciójaRendező: Mácsai PálMárcius 8. szombat 19:00 Bárka Színház Kiss Anna: Másik időMárcius 8. szombat 19:00 Békéscsabai Jókai Színház Carlo Goldoni: Chioggiai csetepatéMárcius 8., szombat 19:00, Budapest Bábszínház Az iglicA Budapest Bábszínház és a Katona József Színház közös előadása Rendező: Tengely GáborMárcius 8. szombat 19:00, Karinthy Színház Csathó Kálmán - Deres Péter: Te csak pipálj, Ladányi!Rendező: Kőváry KatalinMárcius 8. szombat 19:00, Magyar Színház My fair lady Musical két részbenRendező: †Sík Ferenc, Trimmel ÁkosMárcius 8. szombat 19:00, Veszprémi Petőfi Színház Choderlos de Laclos–Christopher Hampton: Veszedelmes viszonyokRendező: Guelmino SándorMárcius 8., szombat 19:00, Spinoza Színház Bach Szilvia zenés politikai kabaréjaMárcius 8. szombat 19:00, Thália Színház - Mikroszínpad B. Török Fruzsina (Móricz nyomán): Jelenetek 2 házasságbólAz asszony beleszól - Krimi-komédiaA rab oroszlán - TragikomédiaRendező: Koltai RóbertMárcius 8. szombat 19:30 Rózsavölgyi Szalon Arts & Café Ljudmila Ulickaja: Odaadó hívetek, SurikMárcius 8., szombat 19:30 Szegedi Pinceszínház Pierre Diener: Egy őrült naplójaRendezte: Kancsár JózsefMárcius 8. szombat 20:00, Belvárosi Színház Ez a helyKulka János estjeMárcius 8. szombat 20:00, Púder Bárszínház TestversekKortárs tánc és költészeti esemény A Szkéné Színház és a Forte Társulat előadásaMárcius 8. szombat 20:00, Rokytka Műhely Lakásszínház A boldogság tanyája nőnapi klubesztrád műsorRendező: Lippai KrisztinaMárcius 8. szombat 20:00, Thália Színház - Nagyszínpad Robert Dubac: A férfiagy - avagy nincs itt valami ellentmondás?Rendező: Szirtes TamásMárcius 8. szombat 20:30, Bárka Színház A vízzel szembenSpolarics Andrea egyszemélyes színházaMárcius 8. szombat 22:00, Örkény István Színház Parti Nagy Lajos: IbusárAz Örkény István Színház és a Kék Művészügynökség közös produkciójaRendező: Pelsőczy RékaMárcius 9. vasárnap 10:00, Bethlen Téri Színház A hold gyermekeiA tatabányai Jászai Mari Színház, a Manna Egyesület és az Apró Színház produkciójaRendező: Apró Színház társulataMárcius 9. vasárnap 11:00, Belvárosi Színház Paul Blake: Római vakációZenés játék Cole Porter dalaivalRendező: Pelsőczy RékaMárcius 9. vasárnap 15:00, Győri Nemzeti Színház Bolba Tamás–Szente Vajk–Galambos Attila: CsoportterápiaRendező: Simon KornélMárcius 9. vasárnap 17:00, Játékszín Robert Harling: AcélmagnóliákRendező: Korcsmáros GyörgyMárcius 9. vasárnap 19:00 Bartók Kamaraszínház – Dunaújváros Szép Ernő: Május és Igazgató úr! egyfelvonásosokRendező: Szikszai RémuszFotó: Gál TamásMárcius 9. vasárnap 19:00 Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ - Pápa Robert Harling: AcélmagnóliákA Jászai Mari Színház, Népház - Tatabánya vendégjátékaRendező: Bálint AndrásMárcius 9. vasárnap 19:00, Karinthy Színház Molnár Ferenc: Az ördögRendező: Balikó TamásMárcius 9. vasárnap 19:00, Pinceszínház Jean-Michel Baudoin: Mi a neved?Rendező, koreográfus, látvány: Gergye Krisztián Március 9. vasárnap 19:00, Szegedi Nemzeti Színház - Kisszínház Gioacchino Rossini: HamupipőkeVígopera két felvonásbanRendezte: Toronykőy AttilaMárcius 9., vasárnap 19:30, Gózon Gyula Kamaraszínház AgyigóEgy nő sorsa a XX. században – azaz Szabó Magda: az emberSzínpadi est Szabó Magda emlékére az írónő verseiből és önéletrajzi ihletésű prózaköteteibőlRendező: Czeizel GáborMárcius 9. vasárnap 19:30, Stúdió K Színház Szüleink szexuális neurózisaiTér és rendezés: Sopsits ÁrpádFotó: TeátrumfotóMárcius 9. vasárnap 20:00, Thália Színház Richard Alfieri: Hat hét, hat táncA Thália Színház és az Orlai Produkciós Iroda közös előadásaRendező: Ilan EldadA programokról további részletek és időpontok a www.mindenuttno.hu oldalon olvashatók.Forrás: MTI, Színház.hu, Mindenütt Nő
02.27. 07:03
Szinhaz.hu
"Én két családban élek" - Mácsai Pál újra indul majd az Örkényért
"Én két családban élek" - Mácsai Pál újra indul majd az Örkényért
Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója adott interjút a HVG-nek. A színész-rendező elmondta, újra pályázik az Örkény igazgatói posztjára, és nagyobb bajnak tartja, ha rendezőként nem tudja letenni bevált eszközeit, mint azt, ha leváltják. Lapszemle.A hvg.hu cikkéből:"Kicsit érzelmesen, de nem túlozva azt lehet mondani, hogy én két családban élek. A színháziban és otthon. És mindig az otthon jár pórul. Lehet persze javítani az arányokon, és sokat számít, hogy azt érzik-e otthon, hogy ők nem fontosak, vagy azt, hogy nekem is hiányoznak, és mindent megteszek azért, hogy velük is legyek. De ennek nincs hibátlan kimenetele" - mesélte az interjúban Mácsai Pál.Az Örkény igazgatója elmondta, ő és a náluk dolgozó rendezők sem ódzkodnak a társadalmi kérdésektől, sőt, azzal szeretnek foglalkozni, ami összefügg a jelenünkkel. "De a napi politikai gesztusoknál azért bonyolultabban gondolkodunk a színpadon. Az, hogy valakit nem színházszakmai, hanem világnézeti okokból támadnak, nagyon régi, nagyon jól ismert gesztus. Épp ezért annyira elkeserítő, és elutasítandó" - hangsúlyozta. Fotó: Fazekas István, hvg.hu "Soha nem volt olyan, hogy valamit félelemből ne mutattunk volna be, vagy ne úgy mutattuk volna be, ahogy gondoltuk. Én szeretem azt hinni, hogy a munkánk minősége megvéd minket az ilyen támadásoktól, akkor is, ha kimondjuk, amit gondolunk. Nem tudhatom, hogy így van-e, de mi a jövőben is ki fogjuk mondani, ez nem rendszerfüggő, nem kormányfüggő, ez a művészet feladata és egyedül helyes attitűdje. Szuverénnek kell lenni, ami azt is jelenti, hogy néha nem tetszel. Sőt, még azt is jelenti, hogy néha senkinek sem tetszel. Nagyon sokféle rizikó van a színházban. És, noha a politikai rizikó a leghangosabb, érthető módon erről írunk-beszélünk legtöbbet, messze nem ez a legfontosabb. Ha az ember a szakmai kíváncsiságát követi, és nem külső igényt, akkor néha olyan előadás is ki fog kerülni a kezéből, ami keveseknek tetszik, amit a közönség utasít el. Akkor kell igazán erősnek lenni, mikor a szakmai, az esztétikai kísértések jönnek elő. Például, ha nem vagy hajlandó letenni a bevált eszközeidet, mert félsz a tehetséged határaitól, vagy félsz a közönségtől. Ez nagyobb baj, mint ha attól tartasz, hogy leváltanak" - szögezte le Mácsai Pál.A direktor elmondta, újra pályázik az Örkény igazgatói posztjára. Úgy látja, a társulatban van dinamika és fejlődőképesség. "A jövő attól függ, hogy a következő öt évben sikerül-e megvalósítani, amit még akarunk. De nem célom, hogy igazgatóként menjek nyugdíjba" - tette hozzá.A kérdésre, mennyire kell a bulvár, így felelt: "Nagyon. Egy városnak szüksége van szórakoztatóiparra. A kérdés csak az, hogy ez állami, adófizetői forintokból valósuljon-e meg. Szerintem ne. De annyi támogatást egy musical színház is kapjon, hogy meg tudjon élni a piacról. Ne hagyják megfulladni. Ami pedig a vígjátékot illeti, a közönségnek és a művészeknek is szükségük van rá. Az életnek is szüksége van rá. Az olyan színház, ahol nincs komédia, pusztító. Rosszabb, mint ahol csak vígjáték van. Itt is csak a hogyan számít." A teljes interjú itt olvasható.
02.26. 07:02
Szinhaz.hu
Spiró György és alternatívok érkeznek a REÖK-be
Spiró György és alternatívok érkeznek a REÖK-be
Spiró György színháztörténeti előadásán is részt vehet a REÖK közönsége márciusban, emelett alternatív társulatok vendégszerepelnek az elkövetkezendő hetekben a szegedi REÖK-palotában. Programkavalkád várható a REÖK-ben a következő másfél hónapban. Négy színházi produkció mellett Spiró György gondolatait is meghallgathatjuk izgalmas ígérkező előadásán. A Kossuth-díjas író, irodalomtörténész az Erzsébet-kori színházról mesél az érdeklődőknek. A Shakespeare-hetekbe illeszkedő program ingyenes, március 4-én 18 órára várják az érdeklődőket.A színházi előadások közül elsőként egy Shakespeare-feldolgozást láthatunk, február 28-án, 19 órától. A mester egyik legnagyobb klasszikusát, a Szentivánéji álom című vígjátékot értelmezi át a Láthatóságiak – Kis Szentivánéji zene című darab. A cselekmény középpontjában Oberon és Titánia viszálya, a négy szerelmes viszontagságai és a mesteremberek, vagyis a láthatóságiak története áll. A Thália Színház és a FÜGE Produkció előadását Máthé Zsolt, az Örkény Színház színésze rendezte, a szereplők közt pedig megtaláljuk a Katona József Színház társulatának fiatal tagját, Tasnádi Bencét is, aki tavaly a „legígéretesebb pályakezdő” díját kapta a színikritikusoktól. Shakespeare drámája mellett nagy hangsúlyt kap a produkcióban George Gershwin zenéje is, többek közt a Kék rapszódia és a Summertime. Láthatóságiak – Kis Szentivánéji zene Parti Nagy Lajos drámáját vitte színre a HoppArt Társulat, az előadás március 5-én látható a REÖK-ben. Az Ibusár-állomás Sárbogárdi Jolán vasúti dolgozó kettős életéről szól. Jolán menekül a valóságból, anyuskája és főnöke-udvarlója, Vargányai Guszti elöl, méghozzá a saját maga kreálta operett-világba. Az álomvilág habos operett, szerelemről, a hon megmentéséről, míg a valóság sivár próza Ibusár állomáson. A műfajok az operától a rapig, a musicaltől a mulatós zenéig terjednek. Jolán szerepét Kiss Diána Magdolna alakítja, akit nyáron a Szegedi Szabadtéri Leányvásár-produkciójában láthatott a közönség. Gusztit Friedenthal Zoltán alakítja.A Maladype Színház rögtön két darabbal érkezik Szegedre. Március 13-án Goethe Egmont-ja, 14-én pedig Schiller Don Carlos-a kerül színre a társulat előadásában. Mindkét produkciót a csapat vezetője, Balázs Zoltán rendezi. Előbbi főhőse „az istenek kedvence”, a nyers, egyenes, életvidám és szabadságszerető Egmont, a 16. századi németalföldi függetlenségi harcok hőse és közkedvelt személyisége. Schiller darabja pedig az intrikáktól vezérelt és rideg spanyol udvar hatalmi keretei között játszódik Don Carlos, a habozó-gyötrődő herceg, és az európai humanitás szószólója, Posa márki főszereplésével. A társulat állandó művészei alakítják a karaktereket, így ismét láthatjuk többek közt Orosz Ákost, Lendváczky Zoltánt, Tankó Erikát és Blasek Gyöngyit az előadásokban.Jegyek már az összes meghirdetett színházi előadásra kaphatók. Elővételben 1500, az előadás napján 2000 forintért lehet belépőt vásárolni. Forrás: reok.hu
02.25. 12:04
Szinhaz.hu
Az <strong>Örkény Színház</strong> ügyelőt keres
Az Örkény Színház ügyelőt keres
Feltétel: releváns színházi tapasztalat és ügyelői munkakörben szerzett gyakorlat. A munkába állás időpontja legkorábban 2014. március 17., de legkésőbb 2014. augusztus 1. A fényképes önéletrajzokat Csunderlik Zita művészeti titkár a csz@orkenyszinhaz.hu e-mail címen várja február 28-ig.
02.25. 10:03
Szinhaz.hu
 "Van bennünk, magyarokban egy általános jaj" – interjú Mácsai Pállal
"Van bennünk, magyarokban egy általános jaj" – interjú Mácsai Pállal
Mácsai Pál két családban él, de mindig az otthoniak járnak pórul. A Nemzeti Színház igazgatása nem érdekli, az Örkény igazgatói posztjára viszont újra pályázik. A közéletben rég nem találja azt, aki arról beszélne, ami neki fontos. Alapélmény számára a magány. Miért nem filmezett többet? Milyen lesz a Terápia második évada? Mit várnak ma a magyar nézők a színháztól, és van-e értelme a központosításnak? Interjú.
02.24. 20:30
Life-style.hu
Meghalt Berényi Gábor, a Játékszín egykori igazgatója
Meghalt Berényi Gábor, a Játékszín egykori igazgatója
86 éves korában elhunyt Berényi Gábor rendező, Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész - értesült a Színház.hu.Aranyóra - Játékszín / Mácsai Pál, Fazekas Zsuzsa, Kránitz Lajos, Bajor Imre, Kun Vilmos / Rendező: Berényi GáborBerényi Gábor 1927. december 8-án született Budapesten.1945 és 1949 között végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakát. 1949-től 1953-ig a leningrádi Állami Színházi Intézet aspiránsa volt. Ezt követően a Magyar Néphadsereg Színházának (a mai Vígszínház) rendezője volt. 1955-ben a debreceni Csokonai Színház főrendezőjének nevezték ki. 1959 és 1971 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgató-főrendezőjeként tevékenykedett. 1971-től 1982-ig a József Attila Színház főrendezőjeként dolgozott. 1982-től, nyugdíjba vonulásáig, 1992-ig a Játékszín igazgatója volt.Nyugdíjas korában is aktív maradt, nem hagyta abba a rendezést. Utolsó munkáját a Manna Produkciós Irodánál készítette 2012-ben: Örkény István általa többször színpadra állított Macskajáték című művének A Szkalla lányok című átdolgozását még mindig játssza Tordai Teri és Béres Ilona."Amikor utolsó munkahelyéről, az általa vezetett Játékszínből akaratán kívül nyugdíjba küldték, a színházban megszervezett búcsú-buli szinte átment tüntetésbe. Neves színészek tettek meglehetősen hevesen hitet mellette. Hosszan ecsetelték, hogy mennyire szerettek nála játszani. És fogadkoztak, ha nem maradhat, be nem teszik oda többé a lábukat. Még küldöttség is indult a minisztériumba, hogy megváltoztassa azt, ami aztán megváltoztathatatlannak bizonyult. Berényit a Játékszínben tényleg imádták a színészek, mert roppant módon színészközpontú volt" - számolt be a Népszava.Forrás: Színház.hu, Népszava
02.21. 19:22
Szinhaz.hu
Slam poetry verseny az Örkényben a Hamlet apropóján
Slam poetry verseny az Örkényben a Hamlet apropóján
Március 21-én 22.30-tól a Hamlet bemutatója kapcsán a Budapesti Tavaszi Fesztivállal közös, ingyenes slam poetry versenyt rendez az Örkény Színház. A slam poetry a színpadi költészet új műfaja. Bár idén ünnepli 30. születésnapját, Magyarországon csak az utóbbi néhány évben kezdett elterjedni és került a szélesebb közönség látóterébe. Sikerét egyaránt köszönheti a slam-estek friss hangulatának, a szövegek bravúrjainak és a könnyedségbe burkolt súlyos témák felhajtóerejének.Március 21-én az Örkény Színház és a Budapesti Tavaszi Fesztivál közös Hamlet bemutatója alkalmából rendeznek tematikus slam versenyt a hazai mezőny ismert szereplőivel. Az előadás ingyenes, de regisztrációs jegyek váltása kötelező! A jegyeket február 12. szerdától tudják átvenni a szervezési osztályunkon, a jegypénztárban és a külső jegyértékesítési pontjainkon (Allee Bevásárlóközpont, Duna Pláza, Aréna Pláza, Campona Bevásárlóközpont).A jegyeket érkezési sorrendben kezdjük el adni, foglalás nem lehetséges. Egy ember max. 2 db. jegyet válthat.
02.21. 08:03
Szinhaz.hu
„Áramlat a színházban” - Kísérlethez vár jelentkezőket az <strong>Örkény Színház</strong>
„Áramlat a színházban” - Kísérlethez vár jelentkezőket az Örkény Színház
Március 29-én este 7 órától az Örkény Színházban, a Pillantás a hídról című előadáson a nézők egy különleges esemény részesei lehetnek. A színház egy pszichofiziológiai kísérletben vesz részt, melynek neve „Áramlat a színházban”. Különböző eszközök (mobil EKG, EEG, kérdőívek) segítségével megmérik a színészi jelenlét hatását, intenzitásának változásait. A kísérlet Dr. Bárdos György és Simon Balázs színházrendező közös kutatási területe. A kísérlet során mérik a színészek szívverését, és azt a változékonyságot, amellyel szervezetük az előadás folyamán a különböző helyzetekre reagál. A szívritmus-görbéken jól követhetően megjelenik, hogy mikor nyugodtabb, mikor feszültebb a színész – ezekből az adatokból következtetnek a kutatók az érzelmi állapotra. Ugyanekkor mérik a nézők reakcióit is, hogy mikor és miként követik fiziológiailag a színpadon történteket, a művészek által létrehozott érzelmi szituációkat. A kutatók arra kíváncsiak, hogy a nézőtéren az agy értelmi vagy az érzelmi rendszere segítségével fogadjuk-e be a színházi élményt, illetve hogy a két fajta befogadási mód közül mikor melyik működik aktívabban.Fotó: Gordon Eszter Az Örkény Színház ehhez a kísérlethez várja nézők jelentkezését. Az előadás 19 órakor kezdődik, a jelentkezőket 18 órára várják a színházba, ahol kapnak egy karóra nagyságú műszert, amit az előadás közben viselniük kell. A műszert a mellkasra csatolják. Az előadás előtt és után pedig egy kérdőívet kell a jelentkezőknek kitölteni.Hogyan tud jelentkezni a kísérletre? Váltsa meg színházjegyét az előadásra (személyesen vagy interneten keresztül), majd küldjön egy e-mailt a vj@orkenyszinhaz.hu e-mailcímre március 3-ig, melyben feltünteti, hogy hova szól a jegye (oldal, sor, szék), a nevét, telefonszámát és az e-mailcímét. Az Örkény Színház várja jelentkezésüket!Forrás: Örkény Színház
02.17. 08:00
Szinhaz.hu
Mácsai Pál a Bóta Caféban
Kiváló színész és rendező, az Örkény Színház igazgatója.
02.05. 05:52
Nepszava.hu
Hat fővárosi színház ellenőrzését zárta le az Állami Számvevőszék
Hat fővárosi színház ellenőrzését zárta le az Állami Számvevőszék
Lezárult hat, Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő színház ellenőrzése: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a vizsgált színházak teljesítették a közszolgáltatási szerződésben meghatározott célokat és feladatokat, ugyanakkor nem az előírásoknak megfelelően számolták el költségeiket.Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke az ellenőrzés tapasztalatait ismertető csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón elmondta: az ÁSZ 2013-ban összesen 17 többségi önkormányzati tulajdonban lévő, gazdasági formában működő színház ellenőrzését kezdte meg, amelyek közül a már lezárult, hat színházat - a Budapest Bábszínház, a Katona József Színház, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, az Örkény István Színház, a Radnóti Miklós Színház és az Új Színház Nonprofit Kft.-t - érintő, a 2008 és 2012 közötti időszakot vizsgáló ellenőrzéséről készített jelentéseiket hozták nyilvánosságra. A már lezárult ellenőrzések mellett folyamatban van 6 szintén a fővárosi önkormányzat (Centrál Színház, József Attila Színház, Madách Színház, Thália Színház, Trafó, Vígszínház), egy a VIII. kerület (Bárka Színház), négy vidéki (Esztergom, Kaposvár, Miskolc, Szombathely) önkormányzat tulajdonában lévő színház ellenőrzése. A vizsgálat megállapításait a következő hónapokban hozzák nyilvánosságra.A hat lezárult ellenőrzésről az alelnök elmondta: a vizsgált időszakban négy színház először költségvetési intézményként működött, majd 2011 második felétől gazdasági társaságként. A társasági formában való működés már önmagában növeli az átláthatóságot, más szemléletet igényel a vezetéstől, mint a korábbi intézményi működés.Kiemelte: az eredményszemléletű számvitel alkalmazásával, az önköltség számításával megteremtődött annak a lehetősége, hogy a színházak pontosan kimutassák költségeiket, amely alapja lehet a támogatások megítélésének is. Rámutatott: megfelelő önköltség-számítás nélkül nem képzelhető el átlátható és felelős gazdálkodás.Makkai Mária felügyeleti vezető kiemelte: az ÁSZ a társaságok közfeladat ellátását vizsgálta, nem a művészeti tevékenységet ellenőrizte. Elmondta: az ellenőrzés során megállapították, hogy a tulajdonos, a fővárosi önkormányzat közfeladatának - amely, az előadóművészeti szervezetek támogatása - eleget tett. Önkormányzati oldalról azt a megállapítást tették, hogy a közgyűlés tulajdonosi jogait szabályosan látta el, az előadóművészeti közfeladat ellátásához szükséges ingatlan és ingó vagyont a színházak rendelkezésére bocsátotta. A társasági formában való működés időszakában közszolgáltatási szerződésben határozta meg elvárásait. Makkai Mária elmondta: mind a 6 színház teljesítette a közszolgáltatási szerződésben meghatározott célokat és feladatokat. Kiemelte: az intézményi működés időszakában - az érintett 4 színháznál - a díszletek, jelmezek, kellékek elszámolása nem felelt meg a számviteli törvény előírásainak, azonban a társasági működés során az elszámolás már szabályszerű. Mint mondta, a társasági formában működő színházak mérleg szerinti eredménye nyereség volt. Hangsúlyozta: a tulajdonos önkormányzatnak a vagyon, illetve a közpénzek nem célszerinti felhasználása miatt nem volt beavatkozási kötelezettsége. Szólt arról, hogy a színházak a közfeladat ellátásához állami és önkormányzati támogatást kapnak, emellett - 2009 novemberétől - a társasági adóval összefüggő támogatást is igényben vehetnek és pályázatokon is részt vehetnek. Kiemelte: a színházak nagy mértékben közpénzekből gazdálkodnak. 2012-ben például bevételeiknek döntő hányadát, mintegy 70 százalékát a támogatások teszik ki. Elmondta: a színházak rendelkeztek önköltség-számítási szabályzattal, amely azonban nem mindenben felelt meg a számviteli törvénynek. Azt tapasztalták, hogy a színházak nem mutatják ki - legalább a produkció színreviteléig - a társulat bérének és járulékainak, továbbá az általános költségek felosztási módját. Ezek pedig fontosak volnának a takarékos, hatékony gazdálkodáshoz - mutatott rá, hozzátéve, hogy minden jelentésben javaslatot fogalmaztak meg, mind a 6 színháznál javasolták például az önköltség-számítási szabályzat kiegészítését és az általános költségek felosztási módjának meghatározását. Az ÁSZ ellenőrzésének megállapításai és javaslatai alapján az ellenőrzött szervezeteknek intézkedési tervet kell készítenie, amelyet 30 napon belül meg kell küldenie az ÁSZ-nak. A későbbiekben utóellenőrzéssel vizsgálhatják a terv végrehajtásáForrás: MTI
01.30. 12:41
Szinhaz.hu
Megkezdődtek a Hamlet próbái az <strong>Örkény Színház</strong>an
Megkezdődtek a Hamlet próbái az Örkény Színházan
Megkezdődtek Shakespeare Hamlet című darabjának próbái az Örkény Színházban. A Bagossy László rendezésében színre kerülő előadást a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, március 21-én láthatja majd először a közönség. Az Örkény Színház ajánlója:Kicsoda Hamlet? Ami biztos, dán herceg, a nemrég elhunyt király fia. Minden más talány.Ha igazságtalanság történik velünk, jogosnak érezzük, hogy megtoroljuk – természetesen a törvény adta keretek között. De mi tegyünk, ha nincs a kezünkben törvényes eszköz, mert a bűnös kiléte bizonyíthatatlan, hiszen egyetlen tanúnk egy szellem?Kicsoda Hamlet? Elmebeteg? Vagy ügyes tettető? Cselekvésképtelen depressziós? Vagy csak gyáva?Ami biztos, dán herceg, a nemrég elhunyt király fia. Minden más talány.Képek az olvasópróbáról:1. (Gáspár Ildikó, Nádasdy Ádám)2. (Znamenák István)3.4. (Für Anikó, Csuja Imre, Feczesin Kristóf, Böröndi Bence, Kanizsay Zita)5. (Mácsai Pál, Polgár Csaba, Vajda Milán, Ficza István, Murányi Márta, Pogány Judit)6. (Dóra Béla, Novkov Máté)7. (Gálffi László, Znamenák István)8.9. (Dékány Barnabás, Szabó Sebestyén, Varga Lili)Fotók: Gordon EszterWilliam Shakespeare:HamletFordította: Nádasdy ÁdámClaudius: Znamenák IstvánGertrud királyné: Für AnikóHamlet, Dánia hercege: Polgár CsabaHamlet apjának szelleme: Gálffi LászlóPolonius, állami főtanácsos: Csuja ImreLaertes, a fia: Patkós Márton eh.Ophelia, a lánya: Kókai Tünde eh.Horatio, Hamlet barátja: Novkov Máté eh.Rosencrantz, udvari ember, Hamlet régi iskolatársa: Vajda MilánGuildenstern, udvari ember, Hamlet régi iskolatársa: Ficza IstvánSírásó: Gálffi LászlóA Sírásó Cimborája: Pogány JuditFortinbras, Norvégia hercege, az előző norvég király fia: Dóra Béla eh.Első Színész, a betétdarabban Király: Gálffi LászlóMásodik Színész, a betétdarabban Királyné: Pogány JuditUrak, hölgyek, katonák, hajósok, hírnökök, küldöncök, kíséret:Böröndi Bence eh., Dékány Barnabás eh., Feczesin Kristóf eh.,Somhegyi György eh., Szabó Sebestyén eh., Varga Lili eh.Díszlet: Bagossy Levente Ügyelő: Berta Tamás GergelyJelmez: Ignjatovic Kristina Súgó: Kanizsay ZitaDramaturg: Gáspár Ildikó Asszisztens: Érdi AriadneZenei vezető: Kákonyi ÁrpádRendező: Bagossy László
01.25. 08:00
Szinhaz.hu
Vonnegut pantomim térben a Tháliában - Villáminterjú Valcz Péterrel
Vonnegut pantomim térben a Tháliában - Villáminterjú Valcz Péterrel
Az Áldja meg az Isten Mr. Vonnegut című KOMA előadás, január 25-én és 26-án a Thália Színház, Arizóna stúdiójában lesz látható. Miért Vonnegut? Mi történt azóta, mióta bemutatták a darabot? Ezekre a kérdésekre válaszolt Valcz Péter, a darab rendezője, aki ezúttal játszik is az előadásban.Körülbelül 2 éve volt az ősbemutató. Azóta történt változás a darab életében? Rengeteg. Például fél órával rövidebb lett az előadás, és most már én is játszom benne, Fekete Zsolttal felváltva. Minden felújítópróba változás is egyben. Számunkra is akkor okoz örömet, ha folyamatosan fejlesztjük a darabot visszajelzések, érzések és a saját kíváncsiságunk alapján. Akkor, amikor bemutattuk, „Kim Dzsongun frissen megválasztott, elkényeztetett diktátor” volt, most már viszont rendesen beletanult. Ez is számít... Az Áldja meg az Isten Mr. Vonnegut rendezésed óta mi történt veled? Németül játszom németeknek, Németországban. Pontosabban bajoroknak Bajorországban. A Duna partján. Ingolstadti Városi Színház. A KOMA koprodukált velük 2012-ben, majd Polgár Petivel visszahívtak minket, és ott ragadtunk. Jó szerepek és kedves emberek. Érdekes megtapasztalni ezt a hőn áhított jóléti rendszert, ami persze szintén ellentmondásos. De lassan visszacsorgok a Dunán Pestre. A jóléti színház tompítja a kreativitást. Miért pont Kurt Vonnegut? Színházi szüzessége és a humanizmusa miatt. Meg a rajongás miatt is persze. Eléggé berobbant Magyarországra. Fogékonyak vagyunk rá. Biztosan Örkény miatt. Nyugat-Európában messze nem ennyire ismert. Ők nem tudnak olyan kegyetlenül röhögni saját magukon. Izraelben még nagy divat. Így megy ez.Hogy került a darab a Tháliába? A Független Thália Projekten keresztül válogatták be az előadást. Nagyon jó fejek és jó ebben a színházban lenni. Ez már a második évad. Vonnegut jó húzónév. Csináltunk egy különleges előadást, amit olyan ritkán játszunk, hogy még mindig megtelnek az előadások. Hogy összegeznéd, hogy miről szól a darab?Az alkotó létrehoz egy előadást érdeklődésből, érzelmekből, ha jön a mondanivaló, akkor azt megpróbálja jól elrejteni benne, hogy a nézőnek jól essen megtalálni. Minél jobban elrejted, annál elvontabbá válik az előadásod. A gyerekdarabokban például tálcán kínálják a mondanivalót. Ebben a vonatkozásban a mi előadásunk fiatalkorú. Azt viszont elmondom, hogy mi ihlette az előadást. Nagyapám elég szűkszavúan beszélt a hadifogságról. Vonnegut meg egész életében, megállás nélkül ezt tette. Két valódi háborút megjárt túlélőtípus. A történet az agresszió kialakulásáról szól. A mai világ gyújtópontjai mentén. Milyen színészi játékot kíván az előadás?Az előadást egy pantomim térben játsszuk, ahol mindennek lehet hangja. Ez kemény kihívás. Rubik Ernő Zoltán csücsül a magasban és a hatalmas elektromos zongora effektekkel beprogramozott billentyűivel, élőben szinkronizálja az előadást. Vonnegut mesél - Vékes Csaba alakítja valódi bajusszal és valódi szarkazmussal. Liza és István pedig a két mesehős. Rabjai a pantomim térnek, a hangoknak és Vonnegutnak, aki rendesen szivatja őket. Koncentrált figyelem minden részről. Szabó Vera például nagyon jól csinálja. Valahogy ő érzett rá erre a pantomim térre közülünk leginkább. Fekete Zsolt és én felváltva játsszuk a rendszer és önmaga ellen lázongó férjet. Két teljesen különböző karakter két teljesen különböző előadást eredményez. Izgalmas mindkettő.A Thália után hol lehet még találkozni a darabbal? Az előadást tavaly már el akartuk temetni, mert mindannyian rendesen szétszóródtunk. De örültünk a lehetőségnek, hogy eljátszhatjuk még párszor. Az évad végéig további 6 előadást tervezünk, nyáron pedig szeretnénk elvinni pár fesztiválra. Jó lenne kiragadni a profi színházi térből és kipróbálni alternatív helyszíneken. A pantomim teherautóra fölpakoljuk a pantomim díszletet, meg a Rubikot és irány a turné.
01.23. 06:00
Szinhaz.hu
Milyen színházi programokkal vár a Kultúra Napja Budapesten?
Milyen színházi programokkal vár a Kultúra Napja Budapesten?
A Magyar Kultúra napját hivatalosan 1989. óta ünnepeljük január 22-én; a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Weöres Sándor rockandroll a MÜPA-ban 10 órától és 11:30-tól a költő azonos című versétől ihletett ősbemutatót tartanak a MÜPA-ban a Kultúrpart Csoport előadói. A zenés- táncos, interaktív gyerekműsor főszereplője Novák Péter. Az előadás a kiskamaszokat várja a közönség soraiba, a 9-14 évesek korosztályát. Legyen az értékrend s a mértékrend a trend! - hirdetik az alkotók. Szerdai piknik a Stúdió K-banA Stúdió K-ban Szerdai pikniket rendeznek. "Öt órai tea felnőtteknek, akik számára fárasztó a napi rutin vagy éppen a semmittevés. Akik vágynak hozzájuk hasonló kultúremberek társaságára. Akik szívesen festenek, rajzolnak, miközben zenét vagy ahhoz illeszkedő verset hallgatnak. A Stúdió K Színházban Németh Ilona közel húsz éve foglalkozik gyerekekkel, akik nagy mesterek vetített képei kapcsán, együttesen fedezik fel a művek érdekességét, majd maguk is létrehoznak bámulatosan eredeti alkotásokat. Azóta ez a generáció felnőtt, az akkori szülők talán nagyszülőkké lettek, de nem akarnak megöregedni, jól éreznék magukat értelmes, alkotó, laza társaságban" - áll a program ajánlójában. Anyagot, animátort, helyet, teát a Stúdió K ad, érdeklődést, hangulatot, alkotókedvet vendégeitől vár 800 Ft-ért.Cseh Tamás est a Kolibri Színházban Szevasz Tamás! címmel emlékkoncertet adnak pályatársai Cseh Tamás énekes, dalszerző születésének évfordulóján, január 22-én a Kolibri Színházban. Egykori társai adnak koncertet a KolibriSzínházban, felidézik a közös dalokat és a Cseh Tamás emlékére született újabb szerzeményeket is bemutatják a közönségnek, illetve egy titkos felvételt, amelyet Dömölky János filmrendező rögzített. Válasszunk párt a Jurányiban debütálA Válasszunk párt! Ödön Von Horváth 1931-ben bemutatott Délszaki éj című népszínművének adaptációja, amely a HOPPart Társulat és a berlini Neuköllner Oper együttműködéseként jött létre. Az előadás premierje a Neuköllner Oper által rendezett Move Op! fesztiválon volt látható 2013 augusztusában. Polgár Csaba, az Örkény Színház színészének rendezése a Jurányiban kerül a magyar közönség elé. A produkció január 22-én 20.00 órakor, és 23-án 21.00 órakor lesz látható. Az előadásról bővebben itt olvashat. Szorul a hurok a RózsavölgyibenForgách András színdarabot írt Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényéből. Persze nem a teljes mű feldolgozását láthatják majd az érdeklődők, a regényfolyam csupán néhány szálát ültette színpadra a rendező-író. Ahogy ő fogalmaz: „Ez tulajdonképpen nem más, mint a regény trailere, ami persze nem mondja el az egész filmet, csak fölkelti az érdeklődést. Ha nekünk is sikerül fölkelteni az érdeklődést, már nyertünk.” A január 22-én bemutatásra kerülő Szorul a hurok című darabban olyan színészek szerepelnek, mint Takács Kati, Bánfalvi Eszter és Balikó Tamás. Az előadásról bővebben Takács Katival készült interjúnkban olvashat.Repertoárelőadásokkal várnak a pesti színházakA Katona József Színházban A nép ellensége, a Vígszínházban A revizor, a Pesti Színházban A sógornők, az Örkény Színházban az Azt meséld el, Pista!, a Centrál Színházban a Függöny fel! illetve a Panelninja, a Radnóti Színházban a Hedda Gabler, a Magyar Színházban a Holdvilág és utasa kezdődik 7 órakor. Kiállítás és beszélgetés Cseh Tamás emlékére a BárkánBalás Eszter Munkácsy-díjas szobrászművésznek nyílik kiállítása a Bárka Színházban 21 órakor. A Cseh Tamás emlékének ajánlott tárlat, amelyet Bereményi Géza Kossuth-díjas író, a Cseh Tamás-dalok szövegírója nyit meg, a művésznő grafikáiból és fotóiból válogat. Este Varjú Olga Másik idő (Kiss Anna verseivel) és Spolarics Andrea Vízzel szemben című előadása után, Bereményi Géza megnyitó beszédét követően a Bárka Kávézóban Lőkös Ildikó dramaturg beszélget Balás Eszterrel, miközben két különleges rövidfilmet is megtekinthet a közönség. Az egyik Balás Eszterről szól, melyben Bereményi Géza és Cseh Tamás is megszólal – a másik meglepetés lesz, annyit azonban lehet tudni, hogy a hőse Cseh Tamás, és először látható az OSZK Történeti Interjúk Tára Cseh Tamás Archívuma jóvoltából.Gála a Nemzeti SzínházbanHagyományteremtő szándékkal január 22-én, szerdán a magyar kultúra napján a nemzeti intézmények együtt ünnepelnek a Nemzeti Színházban. A gálán a Csokonai Nemzeti Színház, a Szegedi Nemzeti Színház, a Honvéd Művész Együttes, a Győri Balett, a Magyar Állami Népi Együttes, a Pécsi Balett, a Budapesti Operettszínház, a Magyar Nemzeti Balett, a Magyar Cirkusz és Varieté, a Magyar Állami Operaház, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Cantate vegyes kara és a Nemzeti Színház produkcióit láthatják majd. Erről bővebben itt olvashat.Hontalanítás a Nemzeti TáncszínházbanJanuár 22-én a felvidéki Ifjú Szivek Táncszínház Hontalanítás című előadását hívta meg a Nemzeti Táncszínház. Az előadás a ma is Szlovákia területén élő magyarság hagyományos tánc- és zenekultúráját dolgozza fel. Érzések és képzettársítások szintjén beszél zsigeri jelenségekről. E nap programja még a magyar, illetve erdélyi magyar szülők fiaként egy Angliában született festőművész, Andrew Fekete bemutatkozó kiállítása, amelyhez a művész bátyja Peter Fekete ad tárlatvezetést.Ősbemutatóval emlékezik Madáchra Magyarország legfiatalabb színházaŐsbemutatóval vendégszerepel Budapesten a tavaly alakult salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház. Hazánk legifjabb teátruma január 22-én, a magyar kultúra napján a fővárosi Madách Stúdióban mutatja be T. Pataki László Kit szerettél, Ádám? című darabját, amely a Madách Imre életét meghatározó nők „hatalmi harcába” enged bepillantást.. A Kit szerettél, Ádám? ősbemutatóját január 22-én a magyar kultúra napján a Madách Stúdióban tartják, majd január 27-től az új teátrumnak otthont adó salgótarjáni József Attila Művelődési és Konferencia Központban játsszák a darabot, melynek társrendezője a Zenthe Ferenc Színház színésze, Máté Krisztián, szereplői pedig a Majtényi Annát alakító P. Kerner Edit és a Fráter Erzsébetet alakító Müller Zsófia. Speciális összművészeti előadással készül a Fővárosi NagycirkuszHagyományos magyar tánc- és népdalelemekkel egészíti ki A cirkusz csillagai című új produkció szerdai előadását a magyar kultúra napjának alkalmából a Fővárosi Nagycirkusz. A Honvéd Táncegyüttes mellett Szöllőskei Tímea színművész is vendégszerepel a városligeti manézsban. A közönség láthatja többek között a 10. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon aranyérmet nyert kínai Qingdao csoportot, és az ezüstérmes brazil Super Silva levegőszámát is, emellett fellép az osztrák Don Christian bohóc, a romániai Trio Stoian, a német Cassely család, és a kínai Huang Yang is, aki lengődrót számot ad elő.Ingyenes programok a Műcsarnokban Székhelyi Józseffel Kölcsey-esttel, filmvetítéssel és ingyenesen látogatható kiállításokkal várja a közönséget a Műcsarnok január 22-én, a magyar kultúra napján. "Mihez kezdhetünk ma Kölcsey Ferenc örökségével? Kilátszik-e a Himnusz mögül Kölcsey többi nagy verse? Milyen kapcsolódási pontjai lehetnek a kortárs lírának Kölcsey költészetével és a szatmárcsekei magányban írt, súlyosan borúlátó vallás- és történetbölcseleti verssel?" - áll a Hárman Kölcseyről című irodalmi beszélgetés ajánlójában. A Műcsarnok tájékoztatása szerint a magyar kultúra napján 17 órától többek között ezekről a kérdésekről is beszélget Kemény István költő és Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, az Így szerettek ők című könyvek szerzője Székhelyi József színművész közreműködésével a Műcsarnok kiállítóterében.Az épület mélyföldszinti előadótermében 18 órától Michelangelo Antonioni Zabriskie Point című, 1970-ben készült filmklasszikusát vetítik, az Egy város entrópiája - Julia Stoschek Collection című kiállítás kísérőprogramjaként.Tárlatok és előadások a Széchényi KönyvtárbanTárlatok, könyvtári körséta és előadások is várják az érdeklődőket A magyar kultúra napja alkalmából január 22-23-án az OSZK Budapesten. Ezen a napon nyitja meg Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező, forgatókönyvíró a Filmgyári capriccio II. - Színészek és színésznők című tárlatot, amely a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény gazdag képanyagával ismerteti meg a közönséget. Forrás. Színház.hu, MTI, port.hu
01.21. 07:01
Szinhaz.hu
Gálffi László: "A színészet az én politikai szerepvállalásom"
Gálffi László: "A színészet az én politikai szerepvállalásom"
Alkatánál fogva magányos hivatást választott volna, mégis színész lett Gálffi László. A Szabadföld kérdezte. A Szabad Föld interjújából:24 év vígszínházi tagság, majd némi szabadúszás után a kezdetektől az Örkény Színház tagja. A kérdésre, mit jelent számára ez a színház, Gálffi László úgy válaszolt: "Az Örkény Színház a szívem csücske, már csak azért is, mert alapító tag vagyok. Kezdetben nem gondoltam, hogy önálló színház lehet belőle. Emlékszem, miközben a Mi újság, múlt század?-ot próbáltuk, a televízióban a szeptember 11-i terrortámadást közvetítették. Most elég furcsának tűnik, hogy Kerényi Imre, az akkori igazgató tette a nagylelkű ajánlatot Mácsai Pálnak - aki mellesleg a növendéke volt - a leválásra a Madách Színháztól. Három évvel később megalakultunk. Azért is érzem a magaménak az Örkényt, mert mint egy kariatida, a színház valamelyik sarkát tarthatom. Pozitívum, hogy kis társulat vagyunk, de ebből kifolyólag rengeteg a munka. Az is fontos számomra, hogy egy bizonyos színvonalat, minőséget képviselünk".Legutóbbi alakításáról, a mániákus lepkegyűjtő Arganról is szót ejtett, amelyet a Mohácsi testvérek A képzelt beteg c. előadásában játszik, amely erősen ironizál az elmúlással, a halállal. "Természetesen engem is foglalkoztat a halál gondolata, hiszen nem vagyok mai gyerek. 2008-ban kritikus állapotban kerültem kórházba a szívemmel. Azóta megnőtt az élni akarásom. Nem tudom és nem is akarom túl komolyan venni a halált. Annyi jó barátom, hozzám közel álló ember ment el…" - fogalmazott Gálffi László, akit hamarosan Mundruczó Kornél Fehér Isten és az első nagyjátékfilmes Zomborácz Virág Utóélet című filmjében is láthat a közönség.Gálffi László és Debreczeni Csaba (fotó: Örkény Színház) "Megtiszteltetés, hogy egy fiatal rendező rám gondol. Visszatérve a halálra, Zomborácz Virágnál (a film rendezője - a szerk.) januárban halállal kezdtem, A képzelt betegben pedig halállal zártam az elmúlt évet. Az Utóéletben az első tíz perc után szívrohamban meghalok, és mint szellem térek vissza a fiam életébe. Csak ő lát engem. Nagyon különleges a rendező látásmódja, a humora mellett ez egy elég szívszorító történet. Mndruczó filmjében, a Fehér Istenben rendkívüli módon élveztem, hogy Liszt II. Magyar Rapszódiáját kellett vezényelnem a zeneiskolásokból álló zenekarnak. Eleinte csak a kottát nézték, de két nap után már engem" - árulta el a színész. A kérdésre, tudatosan tartja-e távol magát a közéleti megnyilvánulásoktól úgy felelt: "Nagyon indulati ember vagyok, távolról sem diplomatikus alkat. Ha netán kiállnék, olyanokat mondanék, amitől én magam is zavarba jönnék, amit megbánnék. Szegény édesapám volt ilyen típus. Bizonyos ünnepeken még a szocializmusban féltünk kiengedni őt az utcára, nehogy elvigyék a rendőrök. A kollégáim is kerülik velem a konfliktushelyzeteket. Magamnak való ember vagyok. A színészet az én politikai szerepvállalásom, például, hogy részt veszek egy Mundruczó-filmben. Ha netán annyira kemény lenne a helyzet, biztosan lépnék. Kíváncsian, várakozással nézek a választások elé. Hozhatnak különböző intézkedéseket, de olyan kompromisszumra nem vagyok hajlandó, amitől megváltoztatnám a véleményemet. Ha majd nem tudok dolgozni, kitalálok valamit. Az élettől már nem félek".A teljes interjú a Szabad Földben olvasható.
01.15. 07:00
Szinhaz.hu
Válasszunk párt! - Polgár Csaba berlini rendezése a Jurányiban
Válasszunk párt! - Polgár Csaba berlini rendezése a Jurányiban
A HOPPart és a Neuköllner Oper (Berlin) közös produkciója a Jurányiba érkezik. Polgár Csaba, az Örkény Színház színészének berlini rendezése, a Válasszunk párt c. előadás magyarországi bemutatójára a Jurányiban kerül sor. A produkció január 22-én 20.00 órakor, és 23-án 21.00 órakor lesz látható.A Válasszunk párt! Ödön Von Horváth 1931-ben bemutatott Délszaki éj című népszínművének adaptációja, amely a HOPPart Társulat és a berlini Neuköllner Oper együttműködéseként jött létre. Az előadás premierje a Neuköllner Oper által rendezett Move Op! fesztiválon volt látható 2013 augusztusában. Ez a fesztivál Európa számos országának zenés színházi produkcióit látta vendégül, köztük Polgár Csaba rendezését is, aki a HOPParttal kifejezetten a neuköllni operaház felkérésére dolgozott.Polgár Csaba, fotó: Origo Ajánló a darab elé: Josef vendéglője mindenki előtt nyitva áll – politikai hovatartozástól függetlenül. Nem ő tehet arról, hogy épp ide szervezik – melegváltásban – a Köztársaságiak és a Szélsőségesek aznapi mulatságukat. A Köztársaságiak bár tudomást szereznek az őket fenyegető veszélyről, ahelyett, hogy összefognának ellene, egymásnak esnek, így aztán, amikor megtörténik a katasztrófa, már nincs miért sajnálni őket. Mindeközben szól a zene, szerelmek szövődnek egyre-másra, házasságok mennek tönkre: egyszóval zajlik az élet."A politizáló tömeg ellen írtam."- mondta a szerző drámájáról, amelynek alapja megtörtént eset: egy tömegverekedés a Szociáldemokrata és a Náci Párt között 1931-ben, a bajorországi Murnauban.VÁLASSZUNK PÁRT! Zenés-táncos est Ödön von Horváth Délszaki éj című műve alapján fordította: Gáli József, dalszövegek: Fekete Ádám Szereplők: Hay Anna, Szandtner Anna, Takács Nóra Diána, Terhes Sándor, Friedenthal Zoltán, Molnár Gusztáv, Fekete Ádám, Kákonyi Árpád, Tóth Péter díszlet, jelmez: Izsák Lili dramaturg: Gáspár Ildikó, Fekete Ádám zene: Kákonyi Árpád a rendező munkatársa: Tóth Péter rendező: Polgár Csaba Magyarországi bemutató: 2014. január 22. 20.00, Jurányi További előadások: 2014. január 23. és február 19. 21.00
01.14. 09:37
Szinhaz.hu
Színészlegendák képkeretben - Kiállítás nyílik Inkey Alice fotóművész képeiből
Színészlegendák képkeretben - Kiállítás nyílik Inkey Alice fotóművész képeiből
Színészlegendák képkeretben címmel Inkey Alice fotóművésznek kiállítása nyílik kedden az Örkény István Könyvesbolt Cultiris Galériájában. A Balázs Béla-díjas fotóművész kiállítását Szalay Zoltán fotóriporter nyitja meg. A Cultiris Galéria honlapján Inkey Alice szavai olvashatók. Mint írja, a filmgyárban munkaköre alapján elsősorban jelenetfotózással foglalkozott, de a színészekkel kialakult szinte baráti kapcsolatának köszönhetően beleszeretett a portréfotografálásba.Latinovits Zoltán és Bagó "Szerencsém volt abban is, hogy a sajtó részéről a színészportrékra nagy igény mutatkozott (Film-Színház-Muzsika, Filmvilág stb.). Több évtizedes filmgyári munkám során 53 játékfilm, és 50 televíziós film standfotóit készítettem a színészportrékon kívül" - írja legújabb könyve, a No de Alizka! születéséről. A fotográfus Alsógödi Amarcord címmel megjelent első könyvében a gyermekkor és egy kisváros hangulatát próbálta visszaadni. A tavaly év végén a Noran Libro Kiadó Kft.-nél No de Alizka! címmel megjelent újabb kötetében filmgyári életére emlékezik.A Cultiris Galéria kiállításához 20 portrét választottak ki, a képeken látható például Latinovits Zoltán Bagó kutyával az Öreg című film forgatásakor, Esztergályos Cecília a Vőlegény című filmben, Haumann Péter a Charley nénje című tévéfilm egyik jelenetében és Bessenyei Ferenc az Ítélet című filmben.Bessenyei Ferenc Dózsa szerepében az Ítélet c. filmbenA tárlatról és Inkey Alice-ról saját szavaival:"Fotós-filmes családba születtem Budapesten, 1940-ben. A fotós édesapám, Inkey Tibor volt. Filmesből több is volt: nagybátyám, Szőts István filmrendező és nagynéném, Szellay Alice filmszínésznő. Szinte természetes, hogy nekem fotóssá kellett lennem. Édesapám révén a Fényszövbe kerültem tanulónak, majd utána, az említettek támogatásával, a filmgyárba. Igazi filmes tanítómesteremnek Illés Györgyöt nevezném, de nagyon szerettem Sára Sándorral és Szécsényi Ferenccel is dolgozni. A filmgyárban a munkaköröm alapján elsősorban jelenetfotózást kellett végeznem, de a nagy színésznőkkel és színészekkel kialakult szinte baráti kapcsolatomnak köszönhetően, beleszerettem a portréfotografálásba. Szerencsém volt abban is, hogy a sajtó részéről a színészportrékra nagy igény mutatkozott. (Film, Színház, Muzsika, Filmvilág, stb.) Több évtizedes filmgyári munkám során 54 játékfilm és 51 televíziós film standfotóit készítettem a színészportrékon kívül. Nyugdíjba menetelem után kedvem támadt az írásra. Az első - Alsógödi Amarcord című - könyvemben a gyermekkor és egy kisváros hangulatát próbáltam visszaadni. Újabb, No de Alizka! - Kép-mesék a magyar film történetéből című kötetemben filmgyári életemre gondolok vissza. Egy érdekes világ érdekes embereiről szól a könyv. Számos fotó és történet segítségével próbálom megmutatni a filmkészítés nehézségeit és gyönyörű pillanatait.Esztergályos Cecília a Vőlegény c. filmbenMúlik az idő, változik a világ. A fényképezésnél, filmezésnél a negatív-pozitív eljárást felváltotta az elektronikus technika. A lakásokban megjelentek a számítógépek. A miénkben is. Félek, soha nem fogom igazán megtanulni használatát, valószínűleg az elektronikus fotografálást sem. Maradok a klasszikus, a napjainkban úgynevezett analóg technikánál. Ami engem érdekel, azt negatívra is meg tudom csinálni. Ezért unokáim fotózása mellett - a magam szórakoztatására - míves csendéleteken, hangulatos városképeken töröm a fejem, a festészeti stílusok felhasználásával. (Zuglói hangulatok.) Jó volt a filmgyárban dolgozni. Örömmel gondolok arra a harmincöt évre. Ez a tárlat a magyar film színészlegendáinak, rendezőinek, operatőreinek állít emléket."Forrás: MTI
01.12. 06:03
Szinhaz.hu
Díszítőt keres az <strong>Örkény Színház</strong>
Díszítőt keres az Örkény Színház
Az Örkény István Színház díszítői állást hirdet. Az Örkény István Színház díszítői munkakörbe, több éves díszítői tapasztalattal rendelkező munkatársat keres, heti 20 órás (félállás) foglalkoztatásban. Önéletrajzokat január 20-ig várják a czl@orkenyszinhaz.hu e-mail címre. Munkakezdés ideje: 2014. február 1.
01.11. 09:00
Szinhaz.hu
Bányavirág: a mindennapok valósága - Villáminterjú Vincze János rendezővel
Bányavirág: a mindennapok valósága - Villáminterjú Vincze János rendezővel
Székely Csaba Bányavirág című tragikomédiáját Vincze János rendezésében, László Csaba, Bánky Gábor, Tamás Éva, Németh János és Bacskó Tünde főszereplésével tűzte műsorára december 10-én a Pécsi Harmadik Színház. A rendező most a drámáról és szellemi életünk gyávaságáról nyilatkozott. - A Bányavirág történetét nehéz néhány mondatban összefoglalni – véli az előadás rendezője, Vincze János -, mert tulajdonképpen nem, vagy alig történik benne valami. Igazi történés a nem történés, a befagyott létezés, ami olyan, mint az a csermely, amiről a főszereplő, Iván beszél a darab végén, amely ,,télen, amikor be van fagyva, akkor is csobog – csak nem hallatszik.” A valódi történések a felszín alatt zajlanak, a mélyben.- Mit jelent a bányavirág? - Ezzel a kifejezéssel illetik az erdélyi bányászok a hegyikristályt, amiről az ókori görögök azt gondolták, olyan jég, amit nem lehet felolvasztani. A drámában a szó metaforaként hangzik el, Irma jellemzi vele Ivánt, aki azonban nem hisz abban, hogy ez a rejtett szépség – ami mégiscsak dermedt és hideg – valaha még felszínre kerülhetne abból a berobbantott bejáratú, éjsötét tárnából, amihez önmagát hasonlítja. Nemcsak eltemetett tervek, remények rejlenek a mélyben: ott mocorognak az érzelmek, vonzalmak, vágyakozások is. A nők könnyebben engednek utat ezeknek: Irma szinte nyíltan felajánlkozik Ivánnak, és a doktorhoz ,,túlságosan is kedves” Ilonka sem mondott még le arról, hogy valaki meglássa benne a nőt. Ám Iván és a doktor csak a delírium legmélyén képesek – egymásnak! – megvallani ,,balfasz titkaikat”, akkor, amikor már minden mindegy. A dráma egyszerre érzékelteti groteszk humorral a helyzetek komikus abszurditását, és mutatja meg az emberi sorsok torokszorító reménytelenségét. De az is érezhető belőle, hogy minden nyomorúság és kilátástalanság ellenére, minden szenvedésen és tragédián túl a szereplők közt létezik valamiféle összetartozás, valami nehezen megfogalmazható emberség. Ezt az emberséget szeretném felmutatni az előadásban itt, Pécsett, ahol a bányavirág metafora a mindennapok valósága, hisz a bányák bezárása az egész régióra mért megrendítő erejű csapást. A színház hitet és erőt adhat azt gondolni, hogy a már eltemetett tervek és remények, a rejtett szépség mégis felszínre hozható.- Munkái során markáns dramaturgiai változtatásokat szokott eszközölni. Most volt erre szükség? - Nem. Húzni sem kellett a darabból, hisz egyfelvonásosnak írta Székely Csaba egy marosvásárhelyi színházi kurzuson. Színész- és rendezőhallgatók, dramaturgok vettek részt ezen a kurzuson, ahol az íróktól Csehov szellemében fogant műveket vártak. Székely Csaba a Ványa bácsit vette alapul, a darabbéli Mihály doktor így Asztrovra hajaz, sőt, a Bányavirág kezdő mondata –„Igyál, kedves doktorom!”- is elhangzik Csehovnál. A darab címében akár ironikus szójátékot is felfedezhetünk, ahogy a Ványa és a bánya rímel egymásra. Szóval, igazából nem igényelt dramaturgi átdolgozást a mű, annyira jó és annyira ,,sűrű”, hogy szerintem nem szabad belenyúlni.- A kortárs magyar drámák műhelyeként számon tartott Pécsi Harmadik Színházban ezzel immár határon túli szerző is otthonra talált.... - Valóban, még a gyermekdarabjainkat is hazai szerzők jegyzik, hisz a Csipkerózsika-feldolgozást Szabó Attila írta, a Csizmás kandúrt Thuróczy Katalin, a Bors néni pedig Nemes Nagy Ágnes verseire épül. Szinte csak magyar darabot játszunk, de határontúli, kortárs szerzőtől eddig nemigen mutattunk be művet. Pedig hiszem, hogy a róluk való gondolkodást, a velük való közösséget érdemben ez szolgálná, nem a politizálás. Azt hiszem, fontos lenne, hogy Magyarországon Székely Csaba darabjait is többet játsszák, jó volna, ha szervesebben lenne jelen az irodalomban és a színpadon egyaránt. Tervezzük is, hogy 2014 tavaszán a közönség elé tárjuk a Bányavidék-trilógiát: a mi Bányavirág előadásunkat, a Pécsi Nemzeti Színházban Bérczes László rendezésében addig bemutatandó Bányavakságot, és a budapesti Szkénében Csizmadia Tibor által színpadra állított Bányavizet, melyet vendégelőadásként hívnánk meg. A produkciókhoz kapcsolódóan pedig, e két-három napban irodalomtörténészek, kritikusok, dramaturgok, egyetemi oktatók és hallgatók részvételével szellemi diskurzust folytatnánk. Ha szabad ezt mondanom, ideje lenne föloldani szellemi életünk gyávaságát, azt a – számomra érthetetlen – hozzáállást, hogy egy színmű sikeres ősbemutatója után a többi színház fél hozzányúlni ugyanahhoz a darabhoz. Én meglehetősen sokszor dacoltam ezzel a szemlélettel: közel 30 éve, a vígszínházi premier után rendeztem meg Örkény István két darabját, a Pisti a vérzivatarban-t és a Forgatókönyvet; a Katona József színházi Csirkefej és Halleluja után pedig a magam Spiró- és Kornis-előadását. Ez persze mindig kihívás, de szellemi izgalom is. Eddig sosem vallottunk szégyent a merészségünk miatt. A Bányavirág január 16-án lesz látható legközelebb. Szerző: Csató Andrea
01.10. 06:04
Szinhaz.hu
Für Anikó: "Megtanultam nem nagyon akarni"
Für Anikó: "Megtanultam nem nagyon akarni"
Für Anikót, az Örkény Színház színésznőjét kérdezte a Magyar Narancs. Lapszemle.Annak kapcsán, hogy az évadban A képzelt beteg az első munkája az Örkényben, Für Anikó elmondta, a már futó hét darabja mellett ez a nyolcadik, amit még két bemutató követ az évadban. "Az ember általában oda szerződik, ahol számítanak rá, ahol a tehetségét kamatoztathatja, és az Örkény Színház, amelynek alapító tagja vagyok, mondhatom, hogy ebből a szempontból is nagyszerű hely számomra" - fogalmazott a színésznő, akit arról is kérdeztek, hová jutott el mostanra színészként."Megtanultam nem nagyon akarni a dolgokat; az korábban valahogy mindig rosszul sült el: amikre nagyon vágytam, sokszor nagyon nemszeretem munkák lettek végül. Amikről viszont azt gondoltam, hogy „jaj istenem, miért pont ez”, azokkal mindig tanultam magamról, a mesterségemről, azokban mindig olyan jó dolgokat sikerült csinálnom, hogy hamar leszoktam a nagyon akarásról. Azt gondolom, van az életemnek egy olyan része, ami nem rajtam múlik; ezt tekinthetjük kényelmességnek, de világnézetnek is, taónak, karmának, Jóistennek vagy sorsnak, kinek-kinek ízlése szerint. Jó tizenöt éve megbeszéltem magammal, hogy jobb, ha csak azzal foglalkozom, amire befolyásom van. (…) Ha egy helyzetben nem tudok igazán feloldódni, abban jó sem lehetek; itt összeér a színész és az ember. Nem akarásnak nyögés a vége, tartja a népi bölcsesség, és ez erre is vonatkozik. (…) Az eljátszott szerepeimnek 70 százalékát kifejezetten szerettem, 25 százalék semleges volt, de megcsináltam becsületből, és csak 5 százalék volt, amit kifejezetten utáltam – azt hiszem, ez nagyon jó arány" - nyilatkozta Für Anikó. A kérdésre, foglalkoztatja-e a napi kultúrpolitika, úgy felelt: "Megpróbálom távol tartani magamat attól, amit nem tudok se pro, se kontra befolyásolni, csak konstatálni. És nem is értek hozzá, részinformáció alapján hőzöngeni pedig felületes, közhelyes dolog lenne. A saját világomban – ami persze nem választható el a nagy egésztől – próbálom megoldani a problémáimat, van abból is elég; annyi mindenre megy el az energiám, hogy nem tudok mást beengedni a napi teendőkön kívül. Nem is használok számítógépet, ilyen kőkorszaki szaki vagyok. Szó sincs róla, hogy erényt kovácsolnék ebből a „fogyatékosságomból”, csupán így alakult. De külön gyönyörűség számomra, ahogy erre az emberek reagálnak. Először pironkodtam miatta, de már kezdem élvezni, ahogy elkerekedik az arcuk, és megkérdezik, hogy hogyan lehet így élni. Köszönöm, egész jól, még ha én is leszek az, akit majd kitömnek, és a Természettudományi Múzeumban mutogatnak: ő volt az, aki még 2014-ben sem használt számítógépet". A teljes interjút itt olvashatja.
01.05. 11:00
Szinhaz.hu
Leglegek - 2013 a Színház.hu-n
Leglegek - 2013 a Színház.hu-n
Cikkünkben összegeztük, kit kedveltek a legjobban olvasóink 2013-ban, melyek voltak idén a legnépszerűbb cikkek, melyek bizonyultak a legkülönösebb keresőszavaknak, és választottunk néhány hírt a nagyvilágból is, amelyet a színházi események mellett fontosnak tartunk. Boldog új évet kívánunk kedves olvasó! Ünnepi hírek a világból 2013-ban: Sokat iszunk karácsonykor Egy kutatás szerint: a magyar háztartások 38 százalékában a nők döntik el, hogy milyen bor kerül a karácsonyi asztalra. A Varga Pincészet kutatása szerint: 10-15 évvel ezelőtt a palackos borfogyasztás jobban kötődött az ünnepekhez, mint napjainkban, akkoriban akár kétszeresen is meghaladta a december egy átlagos hónap forgalmát. Mára azonban a borfogyasztás egyre inkább a mindennapi élet részévé vált. Az utóbbi években körülbelül 20 százalékkal haladja meg az ünnepi időszaki értékesítés egy átlagos hónap forgalmát. James Bond általában is sokat iszikJames Bond nemhogy a világot nem tudta volna rendszeres időközönként megmenteni, de "a lábán sem tudott volna megállni" annyi alkoholtól, amennyit Ian Fleming, a Bond-regényfolyam szerzője Őfelsége leghíresebb titkos ügynökével megitatott - erre a következtetésre jutott két brit orvos szakértő. Graham Johnson és Patrick Davies a tekintélyes brit orvosi szakfolyóirat, a British Medical Journal karácsonyi kiadásában foglalt össze szakvéleményét, miután gondosan elolvasták és - az alkoholfogyasztás szempontjából - aprólékosan kijegyzetelték mind a 14 Bond-könyvet. A két orvos kimutatta, hogy James Bond a könyvekből dokumentálható 88 nap alatt összesen 1150 - hetente átlagosan 91,47 - alkoholegységnek megfelelő szeszesitalt ivott meg. A brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) nem javasolja heti 28 alkoholegységnél több szesz elfogyasztását, vagyis a szuperkém a szakértői ajánlás maximumának több mint a háromszorosát döntötte magába minden héten. Dolgozunk az ünnepekkor A magyar munkavállalók fele az ünnepek alatt is foglalkozik munkahelyi feladataival - derül ki a Randstad Workmonitor munkavállalói attitűdöket vizsgáló nemzetközi felméréséből. A reprezentatív kutatásban Magyarországon összesen közel 6500, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozó 18-65 éves munkavállaló vett részt. 2013 utolsó negyedévében felvett adatai szerint nemcsak a tűzoltók, rendőrök és orvosok vannak ügyeletben karácsonykor: a magyar munkavállalók 32 százalékától még az ünnepek alatt is folyamatos, 24 órás rendelkezésre állást vár el főnöke. Hasonló eredményt többek között Japánban mértek a 32 országra kiterjedő globális felmérésben. Az Egyesült Királyságban 21 százalék, Németországban 15 százalék, Svédországban pedig csak 10 százalék nyilatkozott hasonlóképpen. A közlemény kiemeli: a magyarok még az elvárt szintet is túlteljesítik, mivel a megkérdezettek fele az ünnepek idején is folyamatosan tájékozódik a munkájával kapcsolatban. A külföldiek pedig hozzánk utaznak A Szallas.hu friss adatai szerint a külföldiek körében egyértelműen a "bulikkal telített" Budapest a legnépszerűbb, jellemzően 4-5 napot töltenek el a fővárosban szilveszterkor. A belföldi utazók - az elmúlt évekhez hasonlóan - idén is a fürdővárosokat keresik fel, a tíz leggyakrabban választott utazási célpont közül 7 ebbe a kategóriába tartozik. A toplistát Budapest nyitja, a fővárost az év turisztikai településének választott Hajdúszoboszló, Eger, Sopron és Gyula követi. A szállásfoglalók körében szilveszterkor a legkedveltebb szolgáltatás az ünnepi vacsora, ugyanakkor a szálláshelyek többsége extra csomagajánlattal is készül. A baráti társaságoknál nagyon népszerű vendégházak, apartmanok esetében ez jellemzően valamilyen kisebb ajándékot, például üdvözlő italt jelent. A szállodáknál a szilveszteri éjszakához már komoly, akár sztárfellépőt is felvonultató program dukál.Szamoán és Kiribatiban már 2014 van A Line-szigetek mintegy 8000 lakója már közép-európai idő szerint 11 órakor átlépett 2014-be. A szigetcsoport nagyobb része Kiribatihoz tartozik. A Line-szigetek névadója, a 180. hosszúsági fok mentén húzódó nemzetközi dátumválasztó vonal régebben kettészelte Kiribatit: nyugati szigetei mindig "le voltak maradva" egy nappal. A dátumválasztót azonban 1995-ben átrajzolták, hogy az országban egyszerre mindenhol ugyanaz a nap lehessen. Szamoa 2011. december 30-át egyszerűen átugrotta. Az egész ország 24 órával előbbre állította az óráját, így azóta nem utolsóként, hanem az elsők között üdvözölheti az új esztendőt. Azért döntöttek így, mert az országot szoros kapcsolatok fűzik Ausztráliához és Új-Zélandhoz, ezért abba a dátum- és időzónába szerettek volna tartozni, ahová kereskedelmi partnereik. A váltás előtt Ausztráliában és Új-Zélandon már új munkahét, mikor Szamoán még csak a vasárnap kezdődött, ez pedig megnehezítette az üzleti forgalmat. Szamoán a szilveszter ünneplése nyugati stílusú: nagy bálokkal és házibulikkal várták az új évet. A sziget belső vidékein azonban nincs petárdázás és tűzijáték, hanem úgynevezett faga'ofét, kétméteres ágyút készítenek bambuszból, ezt megtöltik kerozinnal, majd meggyújtják. A szomszédok azon vetélkednek, ki tud hangosabbat durrantani.Alföldi Róbert és Törőcsik Mari (fotó: Fidelio)Legnépszerűbb cikkeinkből: Már szívesen meglógtam volna' - Interjú Ascher Tamással A 13. POSZT versenyprogramjában szerepelt az Örkény Színház Peer Gynt című előadása, melynek rendezője Ascher Tamás. A Katona József Színház főrendezőjét, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorát kérdeztük. Búcsúgálát tartottak a Nemzeti Színházban - Íróink üzentek A Nemzeti Színház Alföldi Róbert vezette társulata 2013. június 30-án végleg elbúcsúzott egy gálaest keretében. Erről adtunk beszámolót sok fotóval és videóval. Táncolni bárhol! - Világnapi fotósorozat A Tánc Világnapjáról is megemlékeztünk. Színikritikusok Díja 2013 avagy az ölelések gálája - Fotósorozat Szeptemberben a Színházi Kritikusok Céhének díjátadójáról tudósítottunk a Trafó - Kortárs Művészetek Házából. Színésznők a tükörben - Ez a Nők Napja! Március 8-a Nemzetközi Nőnap, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden évben megünnepelnek. A Színésznők a tükörben című fotóösszeállításával a Színház.hu is a nőket köszöntötte. A legnépszerűbb színész és színésznő oldalunkon 2013-ban:Törőcsik Mari és (immár 3. éve) Alföldi Róbert (Az ő nevüket keresték, és a róluk szóló híreket kedvelték a leginkább.)A legkülönösebb keresőszavak, kifejezések, amelyekkel eljutottak a Színház.hu-ra 2013-ban: 1. campingfelszerelések 2. fene 3. csodakarikás 4. nagyboldogasszony 5. röviddekemény 6. Kerényizés 7. megunhatatlan nő 8. csipetcsapat 9. almásrágószínészet 10. valaki jönni fogBoldog új évet kívánunk kedves olvasó! Szilveszteri fotósorozatunkat itt érhetik el.
2013.12.31. 13:30
Szinhaz.hu
Ne csak kapjunk, adjunk is! Látogatás Für Anikónál
Ne csak kapjunk, adjunk is! Látogatás Für Anikónál
Nála a környezetvédelem nem két-három csinos mondat egy interjúban, hanem életforma. Már akkor elszánt konoksággal takarított az erdőkben és kapcsolgatta le a felkapcsolva felejtett villanyokat a színházban, amikor ezért még – finoman fogalmazva – „hóbortosnak" tartották. De ez sosem izgatta Für Anikót. Az Örkény Színház vezető színésznője, ha valamiben hisz, azért tesz is. S hogy közben egyre többen követik? Az jó!
2013.12.30. 13:25
Fn24.hu
Mi vár szilveszterkor a budapesti színházakban?
Mi vár szilveszterkor a budapesti színházakban?
Tartalmas kikapcsolódást ígérő produkciók, musicalek, vígjátékok és kortárs magyar darabok várják a budapesti színházakban a közönséget az év utolsó napján. A Vígszínházban a Popfesztivál 40, a Madách Színházban A Napsugár fiúk, a Budapesti Operettszínházban az Elfújta a szél, a Centrál Színházban pedig a frissen bemutatott Chicago című előadás szerepel a műsoron. Ezeket a darabokat szilveszterkor két alkalommal játsszák, a legtöbb színház délutáni előadással is várja a közönséget.Popfesztivál 40 (fotó: Szkárossy Zsuzsa, vigszinhaz.hu) A Vígszínházban 18 és 21 órakor is látható az Eszenyi Enikő rendezte Popfesztivál 40, amely az 1973-ban bemutatott legendás előadás, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című produkció jubileumára készült új feldolgozás. A Pesti Színházban 16 és 20 órakor a Sógornők című komédiát játsszák: Michel Tremblay kortárs kanadai drámaíró műve Parti Nagy Lajos átiratában, parádés szereposztásban látható. A Madách Színház Neil Simon A Napsugár fiúk című darabjával - Gálvölgyi János és Benedek Miklós főszereplésével - várja 15 és 19 órakor a nézőket. A Budapesti Operettszínházban szintén ezekben az időpontokban adják elő a Margaret Mitchell regénye alapján készült Elfújta a szél című musicalt. A Thália Színházban ugyanekkor Marc Camoletti Boeing, Boeing - Leszállás Párizsban című darabja látható, a Játékszín pedig a szerző Hatan pizsamában című művét játssza.Chicago (fotó: Horváth Judit) A Centrál Színházban szilveszterkor ugyancsak két alkalommal új produkció, az egyik legsikeresebb Broadway-musical, a Chicago látható sztárszereposztásban, Bozsik Yvette koreográfiájával és rendezésében. A Magyar Színházban a Vámpírok bálja című musical, az Újszínházban A vörös bestia című bohózat, a József Attila Színházban pedig szilveszteri műsor látható délután és este. A Katona József Színház az év utolsó napján délután a nagyszínpadon az egyik legsikeresebb előadását, a Lukáts Andor rendezte Egressy Zoltán-darabot, a Portugál című tragikomédiát játssza, este a Kamrában pedig szintén kortárs magyar művet, a színház művészeire írt Virágos Magyarország című operettet tűzik műsorra. Az Örkény Színház délután gyerekelőadást játszik: három órakor a Csoda és Kósza című mesét adják elő élő hangjáték formájában. Este Tasnádi István Finito című komédiáját tűzik műsorra, az előadás ez alkalommal látható utoljára. A Radnóti Színházban Nényei Pál Mozgófénykép című darabjával várják a közönséget, az Átrium Film-Színházban este fél 11-től az Igenis, miniszterelnök úr! című komédiát játsszák, a KoMa Bázison pedig a Nemzeti Vegyesbolt című produkció bemutatóját tartják az év utolsó napján. A Karinthy Színházban a Lovagias ügy című Hunyady Sándor-darab, a Belvárosi Színházban pedig Hernádi Judit és Kern András szereplésével a Hitted volna? című produkció látható délután és este. A legtöbb előadáson pezsgővel, üdítővel, aprósüteménnyel várják azokat, akik színházban töltik a szilveszter estét. Forrás: MTI
2013.12.30. 11:04
Szinhaz.hu
 MINDJÁRT PÉNTEK: bulizzunk át az újévbe!
MINDJÁRT PÉNTEK: bulizzunk át az újévbe!
Programok a két ünnep között, szilveszterkor és az újév első napjaiban is! Filmpremier Walter Mitty titkos élete Rendező: Ben Stiller, főszereplők: Ben Stiller, Kristen Wiig, Sean Penn, Shirley MacLaine, bemutató: 2013. december 26., magyarországi forgalmazó: InterCom Ben Stiller, a film rendezője és főszereplője aranyos, magányos irodakukacot alakít, akit egy nap a sors belerángat a valódi kalandba. A Walter Mitty titkos élete úgy szól az Életről, ahogy a legnagyobb filmektől várjuk (ha várjuk), és úgy mulattat, ahogy a legviccesebbek szoktak. Korhatár: 12 év Egy mozijegy ára: például a pápai Petőfi Moziban 1000 Ft.Tervezgesd meg a 2014-es évedet! Ebben segítségedre lehet a január–februári Évához ajándékba csomagold 2014-es zsebnaptár. :) Színház Csehov: Meggyeskert Rendező: Zsótér Sándor, főszereplők: Kerekes Éva, Nagy Zsolt, Trokán Nóra. Örkény Színház, Budapest, 2013. december 27. péntek, 2014. január 13. hétfő, 19 óra Csehov komédiának szánta a darabjait és bosszantotta, hogy első színpadra állítói ezt nem vették észre. A főszereplő, Kerekes Éva játékában ott a darab minden bonyolultsága: szeretetre méltó és szánni való, gyenge és gyengéd, játékos és tökéletesen reménytelen, képtelen megvédeni magát a világtól, nem is próbálkozik vele. orkenyszinhaz.hu Korhatár: 16 év fölött ajánljuk. Belépőjegy: 1900–3500 Ft Világzene Muzsikás karácsonyi koncert MüPa, 2013. december 28. 19 óra A közelgő szilveszter ünnepi hangulatába a Muzsikás Együttes karácsonyi koncertje vezet át: a magyar népzene nagyköveteinek meghívott vendégekben bővelkedő világi zenéje megelőlegezi az év végi mulatságok felszabadult vidámságát. További infó... Korhatár: 6 éven felülieknek ajánljuk. Belépőjegy: 2900–6900 Ft Családi táncszínház Holle anyó Mesélő: Boros Zoltán, rendező–koreográfus: Földi Béla. Nemzeti Táncszínház, Budapest, 2013. december 30. hétfő 10 és 15 óra Klasszikus téli mese, ráadásul a Grimm testvérektől. Most táncnyelven megfogalmazva verseng egymással a szép, szorgos mostohalány a csúnya, lusta édesgyerekkel. Korhatár: 6 éven felülieknek ajánljuk. Belépőjegy: 1700 Ft --pagebreak-- Jazz Hot Jazz Band előszilveszteri koncert MOM Kulturális Központ, Budapest, 2013. december 30., hétfő délután 4 óra Régen is voltak jó slágerek meg most is – a Hot Jazz Band a nagymamáink megejtő dalait részesíti előnyben. És milyen igaza van! Az előszilveszteri bulin Bolba Éva is fellép. hotjazzband.hu Szilveszter Óévbúcsúztató szilveszteri csergetés Hajdúszoboszló, 2013. december 31. 17 órától Szoboszkón hangoskodással, azaz csergetéssel űzik az óévet. 1559. december 31-én a törökök, könnyű prédának tartva a hajdúk városát, támadást indítottak ellene. A kellő számú fegyverforgató hiányát a lakosok ravaszsága pótolta: akkora zajt csaptak, hogy az oszmánok jókora túlerőt sejtve megfutamodtak. Ma csikósok és tűzzsonglőrök, tűzijáték, kolompszó és ostorpattogtatás idézi fel a régmúltat. www.szoboszlokultura.hu Korhatár: nincs Belépőjegy: nincs Filmpremier 12 év rabszolgaság Rendező: Steve McQueen, főszereplők: Chiwetel Ejiofor, Michael Fassbender, Brad Pitt, bemutató: 2014. január 2., magyarországi forgalmazó: Pro Video Egy szabadnak született New York-i fekete férfit három fehér ember becsap, leitat, elrabol és elad rabszolgának. A férfi 12 éven keresztül sodródik ültetvényről ültetvényre. A film látványos történelmi tabló, a 19. századi Amerikát bemutató képeskönyv, magával ragadó, izgalmas történet, amely meghatóan mutatja meg, milyen nagy szükség van a jóra. Korhatár: 16 év Egy mozijegy ára: például a budapesti Művész Moziban 1400 Ft. Kaland Síaréna Ugye, 2014-ben te is sportolni fogsz? Ha kifejezetten jóban vagy a havas-jeges mókákkal, akkor ott a helyed Eplényben, az európai színvonalú Nordica Síarénában. A Balatontól csupán 25 percre található, 44 hóágyúval ellátott, éjszaka is kivilágított, első osztályú pályák mellett remek családi mókák is várnak. siarena.hu Korhatár: ha a gyerek már tud szánkóra ülni, akkor jöhet. Jegyár: egy kétnapos felnőtt felvonóbérlet ára 10800 Ft. További infó... Folk-rock Ghymes Budapest Sportaréna, 2014. január 4. este 7 óra A fennállásának 30. évfordulóját ünneplő Ghymes zenekar nemcsak a folkos tradíciót népszerűsíti: koncertjének bevételével hátrányos helyzetű gyerekek előrejutását is segíti. További infó... Korhatár: 7 év fölött ajánljuk Belépőjegy: 3000–12500 Ft Szöveg: Eörsi Sarolta, Győrffy László, Sas Sándor, Szjnick. Ez a cikk részben válogatás az Éva magazin Kimenő oldalairól.
2013.12.25. 07:48
Evamagazin.hu
Fáy Miklós: Halál vicces
Fáy Miklós: Halál vicces
Egészséges és szép gondolatokkal teli A képzelt beteg, de akkor miért ilyen kíméletlenül unalmas?! – Az Örkény Színház szombat este mutatta be Moliere klasszikusát. A premieren Fáy Miklós is jelen volt.
2013.12.22. 15:50
Nol.hu
Újra minden a színház KÖRül forog
Indul a Katona József Színház, az Örkény István Színház és a Radnóti Miklós Színház közös, KÖR elnevezésű, középiskolások számára meghirdetett színházi vetélkedője.
2013.12.18. 15:20
Kulturpart.hu
Újra indul a KÖR színházi vetélkedő
Újra indul a KÖR színházi vetélkedő
A Katona József Színház, az Örkény István Színház és a Radnóti Miklós Színház 2010 októberében hirdetett először színházi vetélkedőt olyan budapesti, vidéki és határon túli középiskolások számára, akik érdeklődnek a színház és a drámairodalom iránt. A színházak közleménye: Idén már a 4. KÖR indul el, melynek játékszabályain egy kicsit változtattunk, egyszerűsítettük azokat.Továbbra is 3-6 fős középiskolás csapatok jelentkezését várjuk, azonban az eddigi gyakorlattól eltérően kizárólag elektronikus formában (a jelentkezési lap letölthető mindhárom színház honlapjáról). Idén a vetélkedő 2 fordulóból áll: az első maga a jelentkezés, melynek határideje 2014. január 27., hétfő. A jelentkezési lap kitöltése mellett arra kérjük a csapatokat, hogy mutassák be magukat bármilyen technikával (lehet fotó, rajz, videó, mobiltelefon-film, dal stb.) A második fordulóban a három színház által összeállított kérdéssort kell megoldaniuk a diákoknak. A kérdések között lesznek elméleti és kreatív feladatok is.A döntőbe, melyet idén az Örkény István Színházban rendezünk meg, a már megszokott módon a legjobb 6 csapat juthat, és – csakúgy, mint eddig – mindhárom színház színészei segítik majd őket a játék során. A zsűri a színházak igazgatóiból áll: Máté Gábor, Bálint András és Mácsai Pál pontozza a résztvevők teljesítményét.Jelentkezni a kor@orkenyszinhaz.hu címen lehet.
2013.12.16. 15:45
Szinhaz.hu
Ha azt mondom Karácsony...
Az Örkény Színház színésznőit kérdeztük arról, hogy mi jut eszükbe, ha a karácsonyra gondolnak.
2013.12.16. 14:26
Glamouronline.hu
"A színház jó röppályán van" - Interjú Jordán Tamással
"A színház jó röppályán van" - Interjú Jordán Tamással
Új bemutatójáról, Szombathelyről és egy misszionáriusról beszélgettünk Jordán Tamással.Jordán Tamás harmadik alkalommal dolgozik a Rózsavölgyi Szalonban. Itt mutatta be Széllel szemben című stand up estjét, amivel azóta nagy sikerrel járja az országot, és amelyben arra tesz kísérletet, hogy a magyar irodalom legnagyobb költőinek verseiről bebizonyítsa, a ma oly divatos műfajban is megállják a helyüket. Az utolsó óra unikális proudkció, hiszen szereplői: Jordán Tamás és Alföldi Róbert is a Nemzeti Színház direktora volt. December 10-én kerül sor a harmadik Jordán premierre, a Tisztelt hazudozó ezúttal Molnár Piroskával, Valló Péter irányításával kerül színre. Gerome Kilty darabja G. B. Shaw és Mrs. Campbell több mint negyven éves levelezéséből született, a világhírű író és a kor nagy színésznőjének szerelmét meséli el. Miért esett a választás épp erre a műre? Jordán Tamás: Elöljáróban el kell mondanom, hogy én rettenetesen imádom a Rózsavölgyi Szalont. Egyike azoknak a helyeknek, ahol fenntartás nélkül otthon érzem magam. Minden zugát ismerem, mindenkit szeretek, aki ott dolgozik. Nagyon jó ott lenni... Gerome Kilty darabját Kedves hazug címen nagy sikerrel játszotta annak idején Mensáros László és Tolnay Klári. Arra gondoltunk Valló Péterrel, hogy ez épp a Rózsavölgyibe való anyag. Nádasdy Ádámmal rögtön le is fordíttatta Péter. Eredetileg kollégámmal, Kiss Marival játszottuk volna, akivel remekül tudunk együtt dolgoz ni,de épp egy szombathelyi munka, a Máli néni miatt kénytelen volt ezt lemondani. Akkor leültünk a Vallóval, és törtük a fejünket, ki legyen. Hamar fölmerült Molnár Piroska neve, akivel -nyilván sokan tudják- én több mint egy évtizeden keresztül játszottam együtt Kaposváron, és most az Örkény Színházban, a Macskajátékban is együtt játszunk. Rengetegszer volt partnerem, szeretőm, feleségem, jó vele együtt lenni, próbálni, tehát számomra, a helyszínen túl, a rendező Valló Péter személye mellett a Piroskával való játék lehetőség ennek a produkciónak a vonzereje. Szerinted ebben a darabban ki hazudik kinek? Ki a főszereplő? Jordán Tamás: Mind a ketten egyformán főszereplők, és egyformán hazudnak. De itt nem nagyszabású hazugságról van szó, hanem inkább a teljes igazság be nem vallásáról, olyasmiről, amivel az ember az egyik napját átmenti a másikba. Tehát ez a hazudozó inkább kedves jelző, mint elmarasztaló. Miben hazudik Shaw? Jordán Tamás: Hiába szerelmes, nem tudja felvállalni az új kapcsolatot, mert felesége van. Rendkívül szereti magát elkényeztetni, de a bankban nem sokat tesz félre. Lehet, hogy valaki utána tud nyomozni, mennyiben volt igénye Shaw-nak a testi szerelemre, szerintem nem nagyon. Viszont azt megkívánta, hogy nagyon tiszteljék, szeressék, és ha ezt megkapta, akkor ő cserébe tudott arra érdemes alanyokat tisztelni és imádni. Az ő viszonyulását a szerelmével való lelki kapocs határozta meg, és persze az önimádat, a permanens visszaigazolás, az elsimerés iránti vágya. Mi az, ami téged a leginkább izgat ebben a darabban? Jordán Tamás: Amikor a szerelme végül megunja Shaw-t és az egyedüllétet és másodszor férjhez megy, elutazik, és akkor Shaw szívet tépő leveleket ír, amelyek tele vannak indulattal és emócióval. Arra vagyok a leginkább kíváncsi, hogy ezt hogy tudom úgy megmutatni, hogy se szenvelgő, se panaszkodó ne legyek. Szeretném, ha az a férfi fájdalom úgy tudjna megszólalni, ahogy néha bennem is jelentkezik. Színészként rengeteg felkérést kapsz, járod az országot az estjeiddel. Amikor a Nemzetitől elköszöntél, hátradőlhettél volna és azt mondhattad volna, hogy köszönöm szépen, elég volt. Az ország első színházából „mehettél volna nyugdíjba”, és a továbbiakban színészként, rendezőként dolgozhattál volna. Ehhez képest feladtad az addigi életed, leköltöztél vidékre, és elkezdtél a nulláról felépíteni egy színházat. Miért? Mit akartál még elérni? Jordán Tamás: A Nemzeti Színházi pályázatomban azt írtam, hogy mindennek az Egyetemi Színpad az oka, én ugyanis ott tanultam meg azt, hogy egy hely, ami egyébként színház, nem csak az előadásokról szól. A színészeknek és a színháznak presztízse van, ami nagy potenciát jelent, vonzza az embereket, így más, színházhoz kapcsolódó eseményekre is nyitottak. Az Egyetemi Színpad a hatvanas években megismételhetetlenül fontos, nyüzsgő hely volt, ahol megfordult az egész értelmiség. Nekem ott a sejtjeimbe ivódott az a tétel, hogy a színháznak nem csak előadásokat kell létrehoznia. Ezt képviseltem tíz évig a Merlinben, ami nagyon kevés anyagi támogatással működött, mégis jó fórummá tudott válni a maga idejében. A Nemzeti is közösségi tereppé válhatott volna, ha sikerül beépíttetni a szabadtéri színpadot. Öt év alatt létrehozhattunk volna legalább 300 plusz programot: beszélgetéseket, összejöveteleket, az égvilágon bármi belefért volna és akkor más lett volna a Nemzeti Színház arculata. A pályázatom döntő része erről szólt. Miután éppen ezt nem sikerült megvalósítani, számomra tulajdonképpen okafogyottá vált a Nemzeti Színház igazgatása. Most úgy tűnik, mintha lebecsülném a színházcsinálást, de nem. Szakadatlanul hangoztatom, hogy nem szabad engem félreérteni akkor, amikor a színház másfajta működtetéséről beszélek, hiszen evidenciának tartom, hogy a középpontban az előadások, az alkotók állnak. Nehogy azt higgye bárki, hogy őket háttérbe tolom, de a produkciók mellett szeretnék olyasmit is nyújtani, ami tovább gazdagítja a színházat. Mondhatom, hogy sok mindent megkaptam ettől a pályától: lehetőségeket, szerepeket, jó kritikákat, kitüntetéseket, díjakat, elismeréseket. Már nincs bennem bizonyítási vágy, nem keresek önigazolást, elismerést, sikert, ezeken túl vagyok. Ha azon tűnődöm, hogy vajon mi az igazi feladatom, aminek még eleget tudok tenni ennyi idős koromban is, arra kell rájönnöm: az, hogy misszionárius legyek, minél több embert megnyerjek a színház számára, akik eddig távol maradtak. Nem is olyan régen, amikor az első öt év után ismét kineveztek a szombathelyi Weöres Sándor Színház élére, azt mondtad, pontosan tudod, minden korábbi munkádnak, feladatodnak és pozíciódnak az volt az értelme és a célja, hogy majd a szombathelyi színházat vezethesd. Ezt most is így gondolod? Jordán Tamás: Szembe kell néznem azzal a ténnyel, hogy Szombathelyen mégsem úgy működnek a dolgok, ahogy azt a színházalapításnál naivan hittem. Nagyon nagy feladat egy olyan várost színházi kultúrára nevelni, ahol korábban nem működött színház. Rettenetesen sok munkát kell végeznünk, lehet, hogy egy évtized is szükséges ahhoz, hogy az embereket rászoktassuk a színházba járásra. Persze ez teljesen érthető, hiszen ők nem ismerték azt az élményt, amit a színház adhat, ezért iránta való igény sem ébredhetett fel bennük. Öröm vagy teher az igazgatás? Esetleg mindkettő? Jordán Tamás: A kihívás változatlanul izgat, csak talán egy picit másképp kell alakítgatni a dolgokat, mint ahogy azt elképzeltem. Meg kell találni azokat a formákat és eszközöket, valamint azokat az előadásokat, amelyek nagyobb erővel tudják bevonzani a közönséget. Most azért vagyok viszonylag jókedvű és derűs, mert néhány nagyon jó produkción vagyunk túl. A Szent György és a Sárkány, amit nyáron mutattunk be Valló Péter rendezésében Weöres Sándor századik születésnapja alkalmából, nagyon szép előadás lett. Nagyon jól sikerült az Ivo Krobot rendezte Tóték. Múlt héten tartottuk a Koltai Róbert féle Máli néni premierjét, amin -ahogy szokták mondani- szétverték a házat. Czukor Balázs pedig egy nagyon érdekes és értékes produkciót hozott létre a stúdióban, Schimmelpfennig Az arab éjszaka című drámájából. Most tehát úgy néz ki, hogy a színház jó röppályán van.Szombathelyi misszionáriusként mit tudsz tenni a színház ügyéért? Jordán Tamás: Mivel a periférián vagyunk, néhány dolog csak akkor keltene országos feltűnést, ha Budapesten csinálnánk... Például van nálunk egy olyan program, amit úgy nevezünk, hogy Szakmák Színháza. 2010 óta csináljuk, nagyon sikeres, de a megyén kívül nem nagyon hallottak róla. Én azt mondom nagyképűen, hogy a színháznak az a dolga, hogy minden társadalmi jelenséghez hozzászóljon. Egyszercsak jelezte a helyi Kereskedelmi és Iparkamara, hogy nagyon nagy gondot okoz, hogy bizonyos szakmákra nem jelentkeznek a fiatalok, mint a lakatos, az esztergályos, a férfi-nőiszabó, az asztalos, vagy az ápolónő. Kérték, hogy segítsünk. Mi pedig csináltunk egy előadást, egy mesét, ami ezekről a szakmákról szólt. A szöveget Sultz Sándor írta, és talán azzal tudom a legjobban kifejezni ennek a kezdeményezésnek a jelentőségét, hogy a legnehezebb korosztály, a nyolcadikosok beülnek, zsibongva, lármázva, mindenféle rebellióra készen és öt perc után -ahogy szoktuk mondani- már meg vannak véve. Most éppen a Kőszívű ember fiait mutattuk be ötven percben, ugyanis segítséget kért tőlünk egy tanárnő, mondván, hogy a gyerekek nem olvassák el a Kőszívű ember fiait. A regényt sokak szerint ki kellene venni a kötelező irodalomból, mert bármilyen ragyogó, tele van francia, német, latin kifejezéssel, régies nyelven íródott, hatalmas körmondatokban. Ezért csináltunk egy kis keresztmetszetet a regényből, amit interaktív beavató színháznak nevezünk. Nem azzal az igénnyel készült, hogy pontosan elmeséljük a történetet, csak az a cél, hogy kedvet csináljunk hozzá. Olyan nyelvet, olyan formát használunk, ami a gyerekekhez közel áll, mint a különféle televíziós műfajok. Például egy kerekasztal beszélgetésben, hadipszichológus jelenlétében mondjuk el Baradlay Richard huszárkapitány és a nyolcvan huszár útját Bécsből haza, Magyarországra. Tallérossy Zebulon menekülésének történetét a császári katonák elől egy betelefonálós műsorban ismerjük meg. Három témához szólhat hozzá a telefonáló vagyis Zebi: hol sebezhető a császári hadsereg, mennyire nehéz a szabadságharcosok helyzete, és mikor lesz szabad Magyarország. Ő a szabadságharcosok nehéz helyzetéhez szeretne hozzászólni, és akkor elmondja a saját sorsát. Borzasztóan érdekes az egész. Sikongatva reagálnak rá a gyerekek. Arra nem gondoltál, hogy a Szakmák Színházát, vagy ezt a fajta kötelező irodalom feldolgozást, franchise-ként működtesd? Jordán Tamás: Nem zárom ki az esélyét annak, hogy máshol is csináljanak hasonlót, de a kitalálóban nem csak az ötlet működik, hanem az a hihetetlen vágy is, hogy szeretné megölelni ezeket a piciket, akiket mindjárt elront az élet. Aki ugyanezt szeretné, annak menni fog. Én a 'Nagy versmondással' rendszeresen járok osztályokba - olyan felüdülést jelent, mint másoknak a jakuzzi vagy egy jó erdei futás. Pénzt természetesen nem kérek érte. A saját szakállamra megyek el háromnegyed nyolckor valamelyik iskolába és közösen mondatok az osztállyal olyan verseket, amiket abban az évben tanulnak, majd beszélgetek velük. Összesen ötven osztályban jártam már. Hihetetlen örömöt jelent az, ahogy a gyerekeket meg lehet fogni, hogy beszélgetni lehet velük. Rögtön érzik, hogy én nem tanító bácsi, nem egy felettük álló valaki vagyok. Bármilyen öreg is vagyok, jóban tudok lenni velük és tudunk együtt hancúrozni, hülyéskedni. Ez is fontos... Sose értettem, hogyhogy ennyi év után is ilyen hihetetlen lelkesedéssel tudod csinálni mindezt. Hogy-hogy nem fáradtál el, nem adtad fel? Nyilván vannak sikerek, de biztos, hogy rengeteg a kudarc is, mert a mai fiatalokat nem könnyű megnyerni. Jordán Tamás: Ebbe bele kell törődni. Nem olvasnak és nem is fognak olvasni. És a műveltség fogalma is átalakul. Minden átértékelődik. Ezzel mi nem tudunk mit kezdeni.... Nem is biztos, hogy azért harcolok, hogy műveltebbek, vagy okosabbak legyenek. Én az ellen harcolok, amit a legnagyobb veszélynek látok, hogy megszűnik a nyitottság, a kíváncsiság. Nem az irodalomra és a versekre akarom rászoktatni őket, hanem arra, hogy érdekelje őket az, ami körülöttük zajlik. Legyenek kíváncsiak egymásra, legyen szociális érzékenységük. Kimondva ezek a célok persze nagyon közhelyesnek hatnak. Ha azt akarnám megfogalmazni, hogy engem mi motivál, akkor azt mondanám: szeretném kinyitni a szemüket, hogy ne csukódjon le - fizikálisan is. A csillogást szeretném föléleszteni a szemekben, mert az hihetetlen öröm, amikor egyszer csak kinyílik egy arc. Nem gondolom, hogy a gyerekek a Nagy versmondás hatására verseket fognak olvasni szabadidejükben, de hiszem, hogy közösségi élményt kapnak és fölfedeznek valamit, amit addig nem ismertek, hiszen együtt mondanak verset, nyitnak egymás felé. Ahogy említettem, a legnagyobb veszélyt abban látom, hogy az emberek egyre inkább bezárkóznak. Keveset olvasnak, nem mennek színházba, a kultúra sem érdekli őket, de ami még nagyobb baj, hogy a szociális érzékenység, a társadalom iránt érzett felelősség szűnik meg, hiszen egyre kevésbé vágynak tartozni egy közösséghez. Azt tapasztalom, hogy már 4-5 éves korban elcsodálkoznak azon, hogy szóba állok velük, és amikor egy felnőtt ember szemében kíváncsiságot és mosolyt látnak, az elkezdi őket érdekelni. Ebből szűröm le azt, hogy nem nagyon találkoznak ilyesmivel.Szerző: Spilák Klára
2013.12.09. 06:02
Szinhaz.hu
Köszönöm, majd én instruálom magam, ha szükségem lesz rá!
Beszélgetés Csuja Imrével és Takács Nóra Diánával, az Örkény Színház színészeivel.
2013.12.04. 11:25
Glamouronline.hu
Köszönöm, majd én instruálom magam, ha szükségem lesz rá!
Beszélgetés Csuja Imrével és Takács Nóra Diánával, az Örkény Színház színészeivel.
2013.12.04. 11:25
Glamouronline.hu
Olvasókártya programok - Örkény Színház
1075 Budapest, Madách Imre tér 6. + 36 1 267 3770 * jegyinformáció: +36 1 267 3775 www.orkenyszinhaz.hu * facebook.com/OrkenyIstvanSzinhaz
2013.12.01. 11:03
Magyarnarancs.hu
Képzelt beteg - Nyílt próbát tart az <strong>Örkény Színház</strong>
Képzelt beteg - Nyílt próbát tart az Örkény Színház
December 3-án, kedden 18 órától tekinthető meg az Örkény István Színház Mohácsi János rendezésében készülő produkciója, a Képzelt beteg című előadás nyílt próbája. Az Örkény közleménye: A próbára az Örkény Színház jegypénztárában 2013. december 2-án hétfőn, 13 órától vásárolhatók jegyek 500 Ft-os áron.A helyek korlátozott száma miatt a jegyeket nem áll módunkban félretenni. A nyílt próbát a színház pártolói ingyen tekinthetik meg. A regisztrációt követően nekik garantált helyük van ezen az estén az Örkény nézőterén.A próba hossza kb. 1 óra.Az alkotók ajánlója:"Minden szögekkel kivert út a gyógyászakhoz vezet. Ma még megmosolygod a biorezonanciás napsugármatracon fekvő aura-köpültet, de ha maholnap oly ajándékkal lep meg az Úr, amelynek láttán minden szakember csak együttérzőn tárja szét a kezét. Akkor vajon nem fogod megadni azt a hátha esélyt? Mert ki nem nyílt ernyőjű deszantosok zuhanunk a világegyetem jeges magánya felé, rémülten kapkodunk bármi után, ami egy kicsit is lassíthatja azt a rohadt hátralévő időt. Legyen az lézerpenge, csakrapióca vagy üszögkalapács. A család pedig, mint a pokolba vezető út jószándékú hidegburkoló-brigádja, azt kívánja, hogy gyógyulj fel, vagy dobd fel a pacskert, ahogy tetszik, de minél hamarabb."
2013.11.30. 10:06
Szinhaz.hu
Bíró Kriszta: "Tudunk egymásnak újat nyújtani"
Bíró Kriszta: "Tudunk egymásnak újat nyújtani"
A tizedik évében járó Örkény Színház alapító tagját, Bíró Krisztát kérdezte tartalmi partnerünk, a Fidelio. Lapszemle. A Fidelio cikkéből:Bíró Kriszta az Örkény Színházi kezdetekről szólva elmondta: "Mácsai Pál hívott, akivel korábban dolgoztunk együtt a Madách Színházban A Tribádok éjszakájában, amit Kolos István rendezett. Ez volt a közös munka alapja. (…) Mácsai Pál kialakított egy társulatot, amelybe együttgondolkodó partnereket választott maga mellé, nem pedig apródokat, és velünk közösen jelölte ki az irányokat. Már ekkor látszott, hogy nem olyan lesz ez a színház, mint amilyen a Madách Kamara volt" - vélte a színésznő, akit arról is kérdeztek, mit jelen számára a társulati lét.Bíró Kriszta a nőNyugat c. előadásban"Nem azt jelenti, hogy éjjel-nappal egymás mellett vagyunk, és mindent tudunk a másikról, hanem olyan kapcsolat, amelyben ismerjük annyira a másik sorsát, hogy tudjuk, mikor nem szabad valakinek az integritását megsérteni, és mikor van az, amikor viszont meg kell fogni a kezét, és segíteni kell neki. A társulati lét azt jelenti, hogy van egy csapat ember, akik nem feltétlenül a legjobb barátok, de nagyszerűen tudnak egymással dolgozni, mert közös az ízlésük. Tudnak egymásnak újat nyújtani egy-egy próbán, vagy előadáson" - fejtette ki a színésznő, aki szerint a színház kísérletező kedve a darabválsztásban is megmutatkozik. "Sokszor olyan anyaghoz is mer nyúlni a színház, amiről első blikkre könnyen gondolhatja az ember, hogy ugyan már, arra ki fog bejönni. És aztán mégis működik" - tette hozzá. Annak kapcsán, hogy a kritikusok is elismerték különdíjukkal a Thália Színházban futó nőNyugat című előadását, amelyet ő állított össze, és amelyben szerepel is, elmondta: "Hogy érthetővé váljon, miért kezdett el foglalkoztatni a téma, a Nyugat 2008-1908 című előadásunk olvasópróbájáig kell visszanyúlni, ahol az anyag elolvasása után nem csak én, de a többiek is elcsodálkoztak rajta, hogy egy nő sincs benne. Ezt szóba is hoztuk, és az volt a válasz, hogy ez mégiscsak a fősodorról és a lap történetéről szól, úgyhogy végül mindössze egy levél került bele Kaffka Margittól, de több nő által írt szöveg nem. Engem viszont nagyon érdekelt, hogy milyen nők kötődtek még a Nyugathoz, elkezdtem foglalkozni ezzel, és egyszer csak felhívott Mácsai Pál, hogy ő is gondolkodott ezen a kérdésen, és nincs-e kedvem valami színpadi anyagot összerakni ebből. Úgyhogy nekiláttam, és majdnem két évig olvastam, válogattam, majd egy idő után bekapcsolódott a munkába Mácsai Pál, aki a nőNyugat rendezője, illetve Ari-Nagy Barbara dramaturg is, akinek nagyon sokat köszönhet a végleges példány és az előadás" - árulta el Bíró Kriszta, akinek nyáron jelent meg harmadik saját, Fércmű című kötete. "Nem szoktam azt mondani magamról, hogy író vagyok. Nehéz önmagamat definiálni, mert alapvetően színésznek tartom magam, és nagyon elégedett is vagyok ezzel a státusszal. Nőíró? Távol álljon tőlem mindenféle rosszízű szüfrazsettség, de azért azt sem szoktuk mondani, hogy férfitraktoros, hanem csak annyit mondunk, traktoros. Azt sem mondjuk, hogy férfiügyvéd, vagy férfipék. Azt gondolom, hogy van jó író, meg rossz író, és ezen belül, hál' Istennek, vannak férfiak és nők, akik szerencsére különböznek egymástól, és ettől olyan érdekes a világ. Igen, nyilván vannak olyan témák, amelyek egészen másként hangoznak, ha ezt egy férfi vagy egy nő írja meg, de ez nem azt jelenti, hogy az egyik jobb vagy rosszabb, hanem azt jelenti, hogymás. És én szeretem, hogy van ez a másság" - magyarázta a színésznő. A teljes interjút itt olvashatják.
2013.11.28. 16:58
Szinhaz.hu
Csoda és Kósza - Gyerekelőadás az Örkényben
Csoda és Kósza - Gyerekelőadás az Örkényben
Általános iskolásoknak ajánlott élő hangjátékot mutat be november 24-én az Örkény Színház, Mácsai Pál rendezésében.Ajánló az előadás elé:"Csoda és Kósza egy gödöllői tanyán élnek. Első ránézésre közönséges lovak, Sajó bácsi és Gyöngyi néni lovai. De szokott-e egy normális ló pizzát sütni a miniszternek, vagy épp a Marsra utazni, ha úgy tartja kedve?Czigány Zoltán meséje a két ló, a csacska Kósza és a megfontoltabb Csoda figurájában azt az örök párost teremti újra, mint amit a mostani szülők számára Lolka és Bolka, a nagyszülőknek pedig Stan és Pan jelenthetett."Mácsai Pál a darabról:"Élő hangjáték, ami azt jelenti, hogy van a színpadon nyolc mikrofon, és nyolc színész. Óriási kalandok történnek benne az űrutazástól a bádogpizza sütésig, az autós száguldástól a baromfiudvaron való átvágtatásig, tehát rengeteg effekt kell, amiket mind-mind a színészek állítanak elő, a saját hangjukkal. Játékos vállalkozás, és azt reméljük, hogy megszólítja a 10-14 éves kiskamaszokat is, akik nehezen találnak maguknak színházi előadást". A teljes interjút a Fidelio.hu-n olvashatják.Czigány Zoltán:Csoda és Kószaélő hangjátékElőadók:Debreczeny CsabaFicza IstvánGálffi LászlóKerekes ViktóriaMáthé ZsoltVajda MilánPogány JuditZnamenák Istvánvalamint Kákonyi Árdád író: Czigány Zoltándramaturg: Fekete Ádámügyelő: Sós Esztersúgó: Horváth Évarendezőasszisztens: Horváth ÉvaRendező: Mácsai Pál Bemutató: november 24., 11:00 További előadások: november 30. 11:00, december 1. 11:00. december 7., 31. 15:00
2013.11.24. 08:00
Szinhaz.hu
Független Thália Projekt - Jön az évad 4. bemutatója
Független Thália Projekt - Jön az évad 4. bemutatója
A Független Thália Projekt novemberig 3 bemutatóval frissítette a független társulatok produkcióiból összeválogatott programját. A már három éve sikerrel futó egyszemélyes vígjáték, a Telefondoktor, a Szeret...lek-revü vagy az Ulickaja-művet színpadra adaptáló Rövid mellett a Vidor-fesztiválon a legjobb díszlet díját elnyerő Szentivánéj, továbbá a középiskolákban, fesztiválokon is folyamatosan szereplő A gyáva és az Ady/Petőfi is megtekinthető a Thália Színházban, a Független Thália Projekt keretében. Mindemellett a kortárs német dráma egyik fiatal tehetsége, a Kleist-díjas Marianna SalzmannMamelosn című darabjának szeptemberi ősbemutatóját is a Tháliában tartották a Gólem Színház előadásában, melyben egy zsidó család nőtagjainak szerepeit Kiss Mari, Kerekes Viktória és Huzella Júlia alakítják.Az 5-11 éves korosztályra is gondolva és a családi színházlátogatást támogatva az FTP-programjában debütált a Feuer Yvette által létrehozott Bohócok a Láthatáron Csoport Űr-Zűr című sci-fi mesejátékával. Október végén pedig egy Shakespeare-klasszikussal bővült az FTP zenés kínálata: a Szentivánéji álom játékos, Gershwin-zenéből kiinduló, Láthatóságiak: Kis szentivánéji zene című feldolgozásának dalszövegíró-rendezője Máthé Zsolt, zenei incselkedője pedig az Örkény Színház frissen kinevezett zenei vezetője, Kákonyi Árpád, aki az előadásban Puck-ként szerepel. A soron következő, november 26-i bemutató a K.V. Társulat projektje, melynek szövegkönyvét a társulat három női tagja (Bartsch Kata, Száger Zsuzsa, Urbanovits Krisztina), Zöldi Gergely dramaturg és Rába Roland színész-rendező közösen, saját élmények alapján írta meg. A Pedro Almodóvar nőalakjai által inspirált kamaradarab úgy meséli el három nő hétköznapjainak banális, mégis abszurd, egyszerre nyomasztó és vicces történetét, hogy közben számos „komoly” kérdést vet fel. Így előkerül a párkapcsolat, barátság, féltékenység, szexualitás, gyerekvállalás témája női szemmel, illetve az, hogy miért akarunk külföldre menni, vagy ha maradunk, akkor "itt leszünk-e hagyva". A Független Thália Projekt a független, alternatív színházi produkciók, társulatok népszerűsítését igyekszik segíteni azzal, hogy a közönség egy helyen, kőszínházi közegben találkozhat velük.A projektben számos további bemutató terve szerepel 2014-ben is; ifjú tehetségként Radnai Márk és Vékes Csaba a Thália Színház tehetségkutatójának legjobbjai, és Bodzsár Márk, a FÜGE tavaszi TITÁNium pályázatának kiválasztottja, a nemrég mozikba kerül Isteni műszak rendezője is bemutatkoznak majd.
2013.11.14. 12:07
Szinhaz.hu
Tóték, túl a bemutatón
Örkény István klasszikussá vált tragikomédiájával bővült a tatabányai Jászai Mari Színház idei évadjának repertoárja. A vendégjátékban Tót Lajos szerepében Ungvári István, Tótné Mariskáéban Varga Mária remekel. Őket kérdeztük a darabról.
2013.11.12. 13:25
Kemma.hu
Dobozokba zárt indulatok
A Győri Nemzeti Színház előadása, a Tóték érkezik vendégségbe ma este a tatabányai Jászai Mari Színházba. Örkény István klasszikussá vált tragikomédiájában Csankó Zoltán játssza az őrnagy hálásan hálátlan szerepét.
2013.11.09. 14:50
Kemma.hu
KékSzobaHall - A hétvégén Vitray Tamás és Enyedi Ildikó beszélget
KékSzobaHall - A hétvégén Vitray Tamás és Enyedi Ildikó beszélget
2013 októberétől újra várja látogatóit vasárnaponként este 7-től a Budapest Jazz Clubban a KékSzobaHall színházzal, zenével, irodalommal és rendhagyó beszélgetésekkel.Vitray Tamás és Enyedi Ildikó beszélget!A Kékprodukció 2013 februárjában indította útjára a KékSzobaHall elnevezésű programsorozatot a Budapest Jazz Clubban (XIII. Hollán Ernő u. 7.) azzal a céllal, hogy legyen egy hely, ahol találkozhatnak mindazok, akik szívesen néznek színházat, hallgatnak zenét, szívesen cserélnek gondolatokat, kíváncsiak a világra és egymásra és szeretnek játszani. A vasárnaponként megrendezésre kerülő színházi, zenei, irodalmi esteken a Kék Művészügynökség által képviselt alkotók és barátaik lépnek színpadra.A napokban ünnepli 81. születésnapját a legendás újságíró, Vitray Tamás, aki Veiszer Alinda meghívásának eleget téve a Felcserélt életek című sorozat következő estjén, november 10-én Enyedi Ildikó filmrendezővel beszélget. A Színház- és Filmművészeti Egyetem egykori és jelenlegi tanárai együtt mesélnek gyerekkorról, pályaválasztásról, a szakmáról, sikerekről és a nehezebb pillanatokról.fotó: Gordon EszterLevél a nézőhöz - A KékSzobaHall szervezői írtak: Kedves Barátaink! Egy hónapja indult a KékSzobaHall elnevezésű programsorozat új évada a Budapest Jazz Clubban és nagy örömünkre azt tapasztaljuk, hogy hétről hétre szép számban összegyűlnek azok, akiket érdekel a színház, az irodalom, a zene. Sőt, mostanra visszatérő vendégeket is köszönthetünk. Reméljük, hogy egyre többen tudják már, hogy a KékSzobaHall a Budapest Jazz Clubban működik ugyan, de nem a klub szervezésében, hanem a Kék Művészügynökséghez kötődő Kékprodukció rendezvényeként. Természetesen sok segítséget kapunk a klubtól, egyebek mellett például a jegyárusításban is; a Szabadtér Jegyirodán (VI. Nagymező u. 68.) és az Örkény István Könyvesbolton (XIII. Szent István krt. 26.) kívül itt lehet személyesen, kezelési költség nélkül belépőt venni az estjeinkre. Szintén kezelési költség nélkül lehet vásárolni a http://kekszobahall.jegy.hu internetes oldalon is. Az elmúlt hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy ha biztosítani szeretnék a helyüket egy-egy esten, akkor nézőinknek érdemes elővételben jegyet váltaniuk, hiszen a férőhelyek meghatározott száma miatt nem mindig marad jegyünk előadáskezdésig, ezért mindenkit arra buzdítunk, hogy időben foglalja le vagy vásárolja meg belépőjét. Folyamatosan arra törekszünk, hogy minél színvonalasabb szolgáltatást nyújtsunk a KékSzobaHall vendégeinek, ezért igyekszünk begyűjteni az észrevételeket, jó tanácsokat és az esetleges kritikákat is. Kérjük, segítse Ön is a munkánkat és írjon nekünk: szervezes@kekprodukcio.hu. Üdvözlettel: a KékSzobaHall csapata
2013.11.08. 11:46
Szinhaz.hu
Színpadmester-helyettest keres az <strong>Örkény Színház</strong>
Színpadmester-helyettest keres az Örkény Színház
Az Örkény Színház felhívása. Az Örkény István Színház színpadmester-helyettesi munkakörbe, színpadmesteri vagy díszítői tapasztalattal rendelkező munkatársat keres. Az önéletrajzokat november 25-ig várják a csp@orkenyszinhaz.hu e-mail címre.Munkakezdés ideje: december 2.
2013.11.08. 10:12
Szinhaz.hu
Hová bújjunk?
Hová bújjunk?
A Meggyeskert hősnőjét, Ranyevszkaját egy hatalmas macskafejbe bújtatja Zsótér Sándor rendező az Örkény Színház színpadán. Hogy ne is kelljen tudomást vennie semmiről: a dobra kerülő birtokról, gyászról és csalódásokról, ködös jövőről. Oldják meg ezt mások: intézők, kupecek, inasok, a felnőttek. Bárki, csak minket hagyjon békén. Csak nekünk ne kelljen a valóság rögös talaján botorkálnunk.
2013.11.06. 22:37
168ora.hu
Láthatóságiak - Kis szentivánéji zene a Tháliában
Láthatóságiak - Kis szentivánéji zene a Tháliában
Új bemutatóra készül a Thália Színház és a FÜGE Produkció: a Láthatóságiak - Kis szentivánéji zene című előadást november 6-án láthatja először a közönség. A színház ajánlója az előadás elé:"A mi erdőnkben Puck helyett Árpi az úr, és Gershwyn zenéje a varázslat. Ki ide belép, hat szólamban dúdolja a Bú-rapszódiát, anélkül, hogy tudna róla, és bizony menekülnie kell, ha egy Legendás Lény ugrik elő egy fa mögül. Szent Iván éjjelén az erdő mégis zsúfolásig tele szerelmesekkel, megbokrosodott szellemekkel, szűkített akkordokkal. És megjelennek a Láthatóságiak is, hogy titokban elkészítsék heveny színielőadásukat a herceg lakodalmára. Klasszikusok rendhagyóan.A darab Shakespeare Szentivánéji álom című klasszikusának feldolgozása. A cselekmény Oberon és Titánia viszályára, a négy szerelmes viszontagságaira és a Mesteremberek (Láthatóságiak) történetére és előadására összpontosít. Gershwyn munkásságából az F-dúr zongoraverseny, a Bú-rapszódia, prelűdök, és dalok (Fascinating Rhythm, Oh, Lady Be Good, Summertime, I Got Rhythm) témái szövik át az előadást zongorán, hatszólamú kórusban, vagy akár koreai orrsípon.Színházi szempontból a fő motívum a zenei vezető és a mesebeli varázsló szellem személyének összekapcsolódása. Kákonyi Árpád virtuóz zongorista, végzett zeneszerző és teoretikus, az Örkény Színház zenei vezetője, emellett pedig nem okoz neki gondot prózailag megnyilvánulni a színpadon." William Shakespeare – George Gershwyn: Láthatóságiak Kis szentivánéji zene – egy részben Készült Nádasdy Ádám fordításának felhasználásával és Máthé Zsolt dalszövegeivelJátsszák a Baróthy Angyalai:Kákonyi ÁrpádMurányi MártiSzathmáry JuditTasnádi Bence Czupi DánielRétfalvi TamásSzabó JózsefZenei vezető: Kákonyi ÁrpádLátvány: Skrabán Judit, Major MátyásRendező asszisztens: Antal KlaudiaRendező: Máthé Zsolt Bemutató: 2013. november 6. 19:30, Thália Színház / Független Thália Projekt
2013.11.04. 09:02
Szinhaz.hu
Igenis, miniszterelnök úr!  - Válságkomédiát rendez Znamenák István
Igenis, miniszterelnök úr! - Válságkomédiát rendez Znamenák István
A Kultúrbrigád és az Átrium Film-Színház november 5-én mutatja be Antony Jay és Jonathan Lynn Igenis, miniszterelnök úr! című darabját, Znamenák István rendezésében, Hevér Gábor, Alföldi Róbert, Ficza István, Parti Nóra és Némedi Árpád szereplésével.Az Átrium ajánlója:„A politikai szatíra egy szabad országban nélkülözhetetlen.” (Jonathan Lynn)Európa csődje, tüntető fiatalok, terjedő rémhírek, kormányválság, illojális tisztviselők. Kell-e még valami, hogy kedvét szegje a világtörténelmi jelentőségűvé válásra készülő angol miniszterelnöknek? Nem kell, de akad: egy keleti ország külügyminisztere erkölcsileg megkérdőjelezhető és hatalmas diplomáciai botránnyal veszélyeztető, ám gordiuszi megoldást kínál Európa problémáira. Ráadásul egy korábbi békeszerződés is akadályozza, hogy simán menjenek a dolgok. Egy éjszaka, amelyen unortodox megoldások születnek – és ebből a magyarok sem maradnak ki.A Kultúrbrigád és az Átrium Film-Színház november 5-én mutatja be Antony Jay és Jonathan Lynn Igenis, miniszterelnök úr! című darabját, Znamenák István rendezésében, Hevér Gábor, Alföldi Róbert, Ficza István, Parti Nóra és Némedi Árpád szereplésével. Az előadás a brit miniszterelnök nyaralójának egy napját meséli el, amelyen a brit kormányfő számtalan problémával kénytelen szembenézni. Jim Hackernek, aki mindenképpen szeretne bekerülni a történelemkönyvekbe, úgy tűnik, áldozatot kell hoznia. De milyen áldozatot lehet hozni a 21. században a politika és közgazdaság oltárán, a fenekedő bulvárlapok szenzációra éhes újságíróinak gyűrűjében? Ráadásul olyan tanácsadókkal, akik homlokegyenest ellenkező tanácsokat adnak... Fotó: Mészáros CsabaA „válságkomédia” műfajú darabot is a BBC világhírű televíziós sorozatának szerzői, Jay és Lynn írták. A szerzők klasszikussá vált figurái ugyanolyan érvényesek a 2010-es években, mint harminc évvel ezelőtt voltak, csak a körülmények mások. A választók akaratából hivatalba jutott politikusok és a királynő által kinevezett, politikától független végrehajtó apparátus örök és feloldhatatlan ellentétének, folyamatos harcának komikus momentumai ötvöződnek a 21. század kérdéseivel: kultúrák találkozásának konfliktusaival, az érdekek határokon átívelő háborújával. Etika, erkölcs és politika egy bohózatban ütközik ezen az estén. A szerzők szándéka szerint darab nem a politikáról, sokkal inkább a hatalomról, a kormányzás természetéről szól. „Bármelyik kor bármelyik országában játszódhatna. Bárhol, ahol kormányzati apparátus és közhivatalnoki kar működik. Talán ez a titka népszerűségének. A bürokráciák egyformák” – mondta egy interjúban Jonathan Lynn, az egyik szerző. Fotó: Mészáros Csaba„Nagyon kedvelem ezt a típusú angol szatírát – mondja az előadás rendezője, Znamenák István. – A sorozatot is nagyon szerettem, mert elegánsan és finoman mutatja meg, hogy a politika hogyan játszadozik, amiről mi nem is tudhatunk semmit, és ez néha talán még jobb is így.”A hozzáértéssel kevéssé vádolható, ám józan eszű és ambiciózus brit miniszterelnököt, Jim Hackert Hevér Gábor, személyi titkárát Ficza István, politikai tanácsadóját Parti Nóra játssza. A köztisztviselői testület vezetőjét, Sir Humphrey Appleby kabinetfőnököt Alföldi Róbert, az Európa gondjainak megoldásában segédkező Kumranisztán nagykövetét Némedi Árpád alakítja. „Ha egy független produkcióra van lehetőség, akkor a régi barátaival dolgozik szívesen az ember, Hevér Gáborral és Alföldi Róberttel évekig együtt dolgoztunk a Nemzetiben, Parti Nórával évek óta dolgozunk együtt Kőszegen nyaranta, Némedi Árpáddal évtizedekig kollégák voltunk Kaposváron, Ficza Istvánnal pedig most kezdtük első közös évadunkat az Örkény Színházban. A helyzet szerencsés volt, mert a szerepek azt súgták, hogy nekik kell ezeket eljátszani – mert itt mindegyik szerepre nagyon jó színészre van szükség” - mondta Znamenák István.A november 5-i bemutatót követően az előadás az Átrium Film-Színház repertoárjára kerül, legközelebb november 14-én és 25-én látható.
2013.11.03. 06:00
Szinhaz.hu
Mikor kezd el élni az előadás? - Interjú az <strong>Örkény Színház</strong> világosítóival
Mikor kezd el élni az előadás? - Interjú az Örkény Színház világosítóival
Beszélgetést olvashatnak Szalai Dáviddal és Mózer Zsolttal, az Örkény Színház világosítóival. Adolphe Appia, a Wagner operák egykori rendezője azt mondta a fényről: „A színpadon a legfontosabb háromdimenziós hordozóanyag. Egyesítő ereje nélkül csak azt látjuk, hogy mik a tárgyak, de azt nem, hogy mit fejeznek ki.” Mit csinál egy világosító a színházban? Mik a pozitívumai és a negatívumai ennek a munkának? És milyenek azok a fekete pólós fiúk a hétköznapokban, akikből a nézők legfeljebb annyit látnak, hogy fejgépeket mozgatnak az előadás alatt?Mit csinál egy világosító azon kívül, hogy sötétből fényt? MZS Pakol, adott helyekre lámpákat akaszt, kábelez, ledug, késel, élez, fókuszt állít. De ezt nem lehet ilyen egyszerűen elmondani, ez sokkal összetettebb.A pakoláson és a lámpaledugáson kívül gondolom, van valami kreatív része is a munkátoknak. SZD Van kreatív része, persze, mi is benne vagyunk az előadásban. Alapvetően azonban a rendező álmait kell megvalósítanunk, övé az előadás. Sokféle rendező van, van olyan, aki hozza magával a világítástervezőt, mint pl. a Kék Angyalnál Gothár Péter Pető Józsit. Mácsai Pál a Tótéknál megmondta pontosan, hogy mit szeretne látni, és azt kellett megvalósítani. Ilyenkor nekünk tudnunk kell, hogy melyik lámpából mit lehet kihozni. Rengeteg féle lámpa van, különböző optikák, össze kell hoznunk technikailag azt, amit a rendező elképzelt.Annak, hogy az Örkény Színház valamikor mozi volt, a ti munkátokra van valami hatása? A díszítőknek például ezért kell a díszleteket viszonylag kicsi darabokra szétszedni, mert egyébként nem tudják bevinni a színpadra. MZS Kisebbek a helyek, ezért rengeteg lámpát kell felszerelnünk minden előadás előtt, fölbumlizni, föllétrázni, lekábelezni, és minden előadás után le kell szerelnünk, mert a következő nap már egy másik darab megy, és nem azok a lámpák, vagy nem ugyanott játszanak. Van egy fix lámpaparkunk, de nagyjából a fele itt van nálunk, a szekrényekben leszerelve. Színháznak épült épületben ez nem így megy, sokkal egyszerűbb. Egyikőtök sem dolgozott még ezelőtt színházban. Amikor megláttátok a hirdetést, hogy világosítókat keres az Örkény Színház, akkor miért jelentkeztetek? MZS Én azért, mert érdekesnek tartottam, bár nem túl sokat tudtam róla. Mindig is szerettem a színházat, ez azért kell hozzá, mert ha valaki nem szereti, akkor ezt a munkát nem tudja csinálni.És te, Dávid? SZD Művészcsaládból származom, a húgom díszlet- és jelmeztervezőként végzett, láttam, hogy miket csinál, érdekelt, és a színházban láttam perspektívát. Kb. két éve úgy döntöttem, hogy színházi világosító akarok lenni, ezért elkezdtem járni a Színház és Filmintézet-be, de csak szcenikus képzés volt. Gondoltam, végül is az egy sokkal komplexebb dolog, jó lesz. Nemsokára végezni fogok. Az egyik tanárommal beszélgettem arról, hogy szeretnék világosító lenni, és láttam, hogy az Örkény Színház pont világosítókat keres, ő bíztatott, eljöttem a munkainterjúra, és most itt vagyok. Tudtok előadást nézni úgy, hogy nem csak a fényeket nézitek? SZD Egy idő után akarva akaratlanul is oda téved a szemed. Szakmai ártalom, elkezdesz azon gondolkodni, hogy mit hogyan csinálhattak meg. MZS Egyébként én pl. itt nálunk először a Jógyerekek képeskönyvét úgy néztem végig, hogy nem néztem a fényeket, csak magát az előadást, és nagyon tetszett. Most már persze nem tudom csak az előadást nézni.És ha elmész egy másik színházba? MZS Biztosan ott is a fényeket kezdeném el nézni. Bár azóta, hogy itt dolgozom, nem voltam színházban, mert minden este itt vagyok. Most az érdekel, ami itt van. Hogy hogyan tudok hozzátenni az előadáshoz, hogy annak a látványa jobb legyen. Egy előadás attól kezd el élni, hogy meg van világítva. Nekem ez nagyon fontos.A próbafolyamatot végigülitek? SZD Nem, az elején, az elemző- és a rendelkezőpróbákon még nem vagyunk benn. MZS Azért nem, pedig egyébként lenne rá lehetőségünk, mert a bemutató előtt, a főpróbahéten, gyakorlatilag itt vagyunk állandóan. Mikor már mindenki hazamegy, mi még akkor is itt vagyunk és világítunk. Ezek nem alvós napok.De egy egész próbafolyamat teljesen más, mint amikor egyben látod, a főpróbahéten. Nem érdekel, hogy valami honnan hová jut el? MZS Jogos, de, persze. De a próbák elején számomra még nem történik semmi érdekes, nekem a rendelkezőpróbákon még nincs varázslat. Nekem a varázslat akkor kezdődik, amikor már bejön a díszlet, a jelmez, a fények – a látványelemek. SZD A Meggyeskertben pl. most már a színpadon van a pálmafa és a macskafej. Délután leültem a pulthoz, és játszottam a fényekkel, állítgattam a lámpákat, kísérleteztem, hogy mivel tudom úgy meglőni a pálmafát, hogy a legszebb legyen, melyik lámpával, mekkora fényerősséggel. Mindenki, aki a színpadon járkált, megőrült, mert én állítgattam a fényeket és állandóan sötétet csináltam.Ezért hívunk titeket sötétítőknek. Ha dolgoztok, mindig sötét van. MZS Ez a munkánk egyik legrosszabb része. A sötét. Benn vagy nem tudom hány órát naponta, világítasz, de olyankor ugye egyszerre csak egy lámpa világít. Fura utána kimenni a fénybe. Olyanok vagyunk, mint a vakondok, a napunk nagy részét sötétben töltjük, kimegyünk a napra és hunyorgunk. Ti akkor jobban tudtok sötétben közlekedni, mint az átlagemberek? MZS Szerintem igen, ez rövid idő alatt kifejlődik.Mi a kedvenc előadásotok? SZD A Liliomfi. Végigröhögjük. Rengeteg olyan poén van benne, amit egy megnézés után meg sem hallasz. MZS Előre nevetünk a poénokon, ha jön egy kedvenc jelenetünk, már előtte felállunk és nézzük. Az egy olyan előadás, amiben mindketten fejgépezünk, ezért gyakorlatilag végigüljük. SZD Nekem a Tangó is nagyon fontos, mert abban nőttem fel itt, az volt az első darabom. MZS Nekem a Tóték volt az első, az elejétől benn ültem a próbákon, nagyon fontos nekem az az előadás. A Liliomfi próbafolyamata alatt még nem dolgoztunk itt, mégis szeretjük. De tulajdonképpen az összes darab olyan, hogy ha többször megnézem, minden egyes előadás valamitől más, a színészek máshogy játszanak, az apró bakikat is egyből észrevesszük.Mi volt a színházban a legnagyobb pozitív és a legnagyobb negatív csalódásotok? SZD Az elején nekem a munkaidőbeosztás volt a negatív. Azért azt nem gondoltam, hogy ilyen sokat benn leszek. Most már nem zavar, mert szeretek itt lenni, sokszor furcsán érzem magam otthon, azt érzem, hogy ha nincs dolgom, akkor is be kell jönnöm. MZS Nekem is sokszor van ilyen, nem tudok magammal mit kezdeni. Inkább bejövök hamarabb, mert itt mindig történik valami. Én az elejétől fogva utáltam, és most is utálom a szobát, ahol élünk. Ez egy kis, nyomasztó zug, itt eszünk, az asztal mellett van a wc… Itt vagyunk egyszerre minimum öten, és ülünk a kényelmetlen, ócska, műanyag székekben. Se egy fotel, se egy kanapé, lehetetlen pihenni. SZD Ráadásul, mivel nem férünk el, sokszor itt is szerelünk, tehát a pihenőhelyünk a munkaterületünk is egyben.És mi az, ami jobb, mint amire az elején számítottatok? SZD A közösség. MZS Igen, a közösség nekem is nagyon pozitív csalódás volt. Ezen kívül a varázslat. A színháznak, amikor részese vagy egy előadásnak, óriási varázsa van. Nem lehet szavakba önteni, próbáltam már sokszor, nem lehet.A ti tárotokban mindenki jóban van egymással, magánemberként is, de ti ketten különösen, pedig nagyon különböző emberek vagytok, ég és föld. SZD Kiegészítjük egymást. Szerintem nagy hatással volt az egész tárra, hogy mi ide kerültünk. Az ember nyűglődik, minden baja van, de mikor azt látja, hogy ezek ketten lelkesen nyomják, akkor más lesz a hozzáállása, a hangulata. A világosítók pl. nem voltak igazán jó viszonyban a díszítőkkel, mert, ha egyszerre kapnak színpadot, akadályozzák egymást a munkában. Ma már nagyon jól kijövünk a díszítőkkel is, megbeszéljük, hogy hol dolgozhatunk, hol nem zavarjuk egymást. Ha olyan helyzet van, nem állunk a cucc mellett, hanem segítünk nekik, ha mi kérünk valamit, akkor ők segítenek. MZS Nagyon különbözőek vagyunk Dáviddal, teljesen máshogy élünk, máshogy viselkedünk, beszélünk, gondolkodunk, ezért lettünk jóban. Tudunk eszmét cserélni. Viszont közös a világosítás szeretete, ez összeköt minket. SZD És mindkettőnkben nagy életvágy van, iszonyú energikusak vagyunk. MZS Mondjuk rajtam ez nem szokott látszani, mert állandóan morgok, de azért így van. És a színészekkel milyen a kapcsolatotok? MZS Mi a színészekkel nem nagyon vagyunk kapcsolatban, mivel akkor vagyunk a színpadon, amikor ők nem, és fordítva. A büfébe is ritkán járunk fel, az egy másik világ, ráadásul mindenki civil ruhában van, mi meg melósban, koszosan. Ugyanis be szoktuk magunkat piszkolni, főleg Dávid. Ő az, aki tíz percen belül olyan koszos, mintha egy hete megállás nélkül dolgozna. Egymás mellett is dolgozhatunk, ugyanazt a munkát, én tiszta maradok, ő meg öt perc alatt koszos lesz, nem kell, hogy különleges feladatokat hajtson végre. Mindketten sokoldalúak vagytok, Zsolt, te nagybőgőzöl, tetoválsz, voltál mozigépész és fegyvermester is. Dávid, te klímaszerelő vagy, sziklamászó, meg kaszkadőr. Zsolt, te hogyan kezdtél el nagybőgőzni? MZS Teljesen autodidakta módon tanultam meg. Nagyon kicsi korom óta metál zenét hallgattam, és mindig a basszusgitár hangzása tetszett. Aztán később elkezdtem rockabillyt, psychobillyt meg régi rock and roll zenéket hallgatni, ott meg a nagybőgő tetszett. Sokáig csak nézegettem, eljártam koncertekre, csak azért, hogy bőgőt lássak közelről. Majd összeismerkedtem emberekkel, akik bőgőztek, először csak kölcsönkéregettem, később vásároltam egy bőgőt. És megtanultam rajta játszani. Nekem mindig fontos volt a zene, nincs olyan nap, hogy ne hallgatnék valamit, ha mégis, akkor valami komoly bajom van. Otthon állandóan szól a zene, nem diszkó természetesen, meg nem VIVA TV, hanem valami bakelit. SZD Néha kéri fönn a hídon, hogy dúdoljak már a fülébe valamit.Rajzolni is jól tudsz, gondolom a tetováláshoz ez szükséges. MZS Nem feltétlenül kell jól rajzolni, másolni kell tudni. Én pl. gyerekkoromban önmagamtól nem tudtam lerajzolni semmit, de ha odaraktak elém valamit, akkor azt lemásoltam. A tetoválás is a metálzenéből jött, ott a zenészek tele vannak varrva. Nálam ez úgy kezdődött, hogy állandóan firkálgattam a kezem filccel, és emlékszem anyukám mondta, hogy meglátod, egyszer ottmarad. Mondtam, hogy nem, biztosan nem lesz soha tetkóm, persze az első adandó alkalommal csináltattam egyet, ami nagyon rosszul sikerült.Mielőtt világosító lettél mozigépészként dolgoztál. MZS Imádok moziba járni, nagyon szeretem a filmeket. Két éven át az volt az életem, hogy elmentem reggel melózni, hazamentem, letusoltam, és elbattyogtam a Toldiba megnézni valamit. Utána mindig ottragadtam, beszélgettem a dolgozókkal, mindenki hazament, csak én ültem ott még mindig. Egy ottüldögélős délutánon odajött a főnök, hogy nem akarok-e náluk dolgozni, ha már úgyis mindig ott ülök, mondtam, hogy végül is... Először jegyszedő voltam, aztán elkezdett érdekelni, hogy mi lehet ott fönn, a vetítőben, összebarátkoztam a gépész sráccal, egyre többet jártam föl, nézegettem, hogy milyen a felépítése egy mozigépnek, a vetítőnek. Innen indult az egész, azt hittem, hogy imádni fogom, de nem, elég volt. Ott állandóan egyedül vagy.Hogy kezd el egy ember, aki annyira pacifista, mint te, fegyverrel foglalkozni? Olyan sok gép van a világon, aminek érdekes lehet a mechanikája. MZS Ez egy olyan gép, hogy ha meghúzod az elsütőbillentyűt, káosz lesz, sőt a legtöbb esetben halál. Megmozdítasz egy picike szerkezetet, és bármilyen életet ki tudsz oltani. Ennek a mechanikája baromira érdekelt, hogy az ütőszög hogy üt, mikor meghúzom az elsütőbillentyűt. Maga a fegyver nem érdekelt, nem vagyok egy lövöldözős típus.Dávid, te hogy lettél kaszkadőr? MZS Te kaszkadőr is vagy? Ezt nem is tudtam. Azt tudtam, hogy mászol, meg biciklizel, meg futsz, mindig mozgásban vagy. SZD Pontosabban ringer munkákat csinálok filmekben, kötélberántások, emberek húzása. Ez a sziklamászásból jön, volt egy tanárom, aki elkezdett kaszkadőrködni, ő vitt be ezekbe a berkekbe, Piroch Gábor mellé. A ringermunkák sok ponton csatlakoznak a szcenikához is, amit tanulok. Nagyon jó tanárom volt az iskolában Németh Tibi, aki a Tháliában szcenikus, nagy hatással volt rám, jó felfogású, nyugodt ember és nagyon komoly szakember, rengeteget tanultam tőle. A ringermunka pontosan mit jelent? SZD Amikor egy filmben valaki lóg, vagy felakasztják, vagy pl. van egy ember, akinek behúznak egy nagyot és elröpül 5 méterre, ezt kötéllel csinálják. Vagy egy robbanás, ahol a képet később vágják hozzá, én berántom az embert, és olyan, mintha felrobbanna. Te ezek szerint meg tudod mondani, ha valakit fel kell akasztani a színpadon, hogyan kell élethűen csinálni? SZD Meg, igen. A filmezés nem vonz? SZD Nem, a színház egy sokkal finomabb dolog. Engem ez vonz. Szerző: Várkonyi Judit Az interjút az Örkény Színház bocsátotta rendelkezésünkre.
2013.10.30. 06:38
Szinhaz.hu
A végítélet napja - Bagossy újra a Katonában rendezett
A végítélet napja - Bagossy újra a Katonában rendezett
Október 19-én mutatta be a Katona József Színház Ödön von Horváth A végítélet napja című művét Bagossy László rendezésében. A rendező az MTI-nek elmondta: amellett, hogy Ödön von Horváth nagyon aktuális, a kedvenc szerzője is. "A kor, amelyben működött, számos hasonlóságot, párhuzamot mutat a mostani korunkkal, illetve a darabban olyan írói erények, tehetség jelenik meg, amely átível mindenféle korszakokon" - fogalmazott a rendező. Bagossy László szerint egészen különleges szerzőről van szó, aki egyben mindig igazi feladványt, szakmai kihívást is jelent. "Különös humora van, mindig izgalmasan keveri a színeket, soha nem billen át önsajnáló pátoszba, mindig a kispolgári figurák bornírtsága színezi történeteit" - jegyezte meg a rendező, aki szerint a jó művek éppen talányosságuk, összetettségük, bonyolultságuk miatt ragadják meg az embert.A rendezővel a Katona József Színház blogja készített rövid interjút:Miért pont most vetted elő A végítélet napját? Mitől lesz mai ez a mű? Horváth művei a húszas-harmincas évek társadalmi-gazdasági válságának idején születtek, egy olyan korban, ami hasonló feszültségeket hordozott és hasonló problémákat mutatott, mint a mi korunk. Nem írtuk át a darab szövegét, nem próbáltuk meg a mába transzformálni a szituációkat, hiszen ennek nem éreztük szükségét. Az aktualitás fontos tényező a színpadon, de veszélyes is lehet, mert könnyen válik művészietlenné. Természetesen csináltam én is olyan előadásokat, amelyekben az aktuálpolitikai borzongás fontos szerepet játszik, pl. a Heldenplatzban is ilyen, de az egy nagyon magas színvonalú, irodalmi szövegbe van beágyazva. Közel áll hozzád Ödön von Horváth munkássága? Szerencsésnek érzem magam, hogy a tavalyi Thomas Bernhard-rendezésem után most a másik nagy kedvencemmel, Ödön von Horváthtal tölthetem együtt az időt. Nagyon szeretem azt, ahogyan gondolkodik. Remélem, hogy a korábbi munkáimból, mondjuk a Kasimir és Karolinéből származó tapasztalataim egy kicsit ide is beszivárognak. Mi a készülő előadás műfaja? Színműnek íródott, hét képben. Az utcán látható plakátokon nagyon bombasztikusnak tűnik a címe, de a mű filozófiája sokkal árnyaltabb, mint egy hollywoodi sikerfilmé. A történet tele van titkokkal és hiátusokkal, ezért én legszívesebben balladának nevezném. Miben más a Katona színészeivel dolgozni, mint más társulattal? A Katona társulata kiemelkedő minőségű társulat. Szerencsésnek érzem magam, amiért az elmúlt években nagyon jó csapatokban dolgozhattam, például az Örkény István Színházban vagy az év első felében a Litván Nemzeti Színházban. Sokszor volt alkalmam megtapasztalni azt az inspiráló helyzetet, amikor nagyon tehetséges emberek vesznek körül. Úgy gondolom, hogy a Katona is egy világszínvonalú hely, és most is nagyon jó ezekre a tehetséges emberekre támaszkodni. Szerző: Csikós KornéliaA teljes interjú itt olvasható.A próbákról képekben:1.2.3.4.5.6. 7.8.9.10.Ödön von Horváth: A végítélet napja Fordította: Thurzó GáborThomas Hudetz, állomásfőnök: Keresztes TamásHudetzné, a felesége: Fullajtár AndreaAlfons, Hudetzné fivére, drogériatulajdonos: Elek Ferenc Vendéglős, "A vademberhez" címzett fogadó tulajdonosa: Ujlaki Dénes Anna, a leánya: Pálmai Anna Ferdinand, Anna vőlegénye, mészáros egy másik faluban: Ötvös András Leni, pincérnő "A vadember"-nél: Kiss EszterLeimgruberné: Jordán AdélFavágó; Bakter: Bán JánosÜgynök; Egy vendég; Pokorny, megboldogult mozdonyvezető: Vajdai VilmosCsendőr: Rajkai ZoltánKohut, fűtő: Takátsy Péter Ügyész; Zenész: Kocsis GergelyNyomozó; Zenész: Tasnádi BenceZongorista: Darvas Ferenc m.v. / Darvas Kristóf m.v. Továbbá: Héricz Anna, Pilinszki Edit, Brusznyiczky János, Nagy LajosDíszlet: Bagossy Levente m.v.Jelmez: Ignjatovic Kristina m.v.Zenei vezető: Darvas Ferenc m.v.Dramaturg: Török TamaraAsszisztens: Tóth JuditRendező: Bagossy László m.v. Előadások: november 3., 8., 9., 16., december 4. Forrás: MTI
2013.10.20. 05:00
Szinhaz.hu
 MINDJÁRT PÉNTEK: város, mese, időutazás
MINDJÁRT PÉNTEK: város, mese, időutazás
Romantikus mozi és tudományos filmfesztivál, belvárosi és ferencvárosi színház friss programajánlónkban. Filmpremier Időről időre Rendező: Richard Curtis, főszereplők: Domhnall Gleeson, Rachel McAdams, Bill Nighy, bemutató: 2013. október 17., magyarországi forgalmazó: UIP Dunafilm Mit várjunk Richard Curtistől, az Igazából szerelem rendezőjétől? A könnyed, mulatságos, mégis megható vígjáték figurái hétköznapi emberek, ám ezúttal egy kis fantasztikum is kerül a történetbe: a film főszereplője némi időutazás segítségével jár-kel a saját múltjában. Különleges képességével csupán egy célt igyekszik elérni: a kiválasztott lány szívét. Korhatár: 12 év Egy mozijegy ára: például a szombathelyi AGORA–Savaria Filmszínházban 1000 Ft. Halloween parti az Éva és a UNICEF szervezésében a Vörösmarty téri H&M-ben! Részletek kattintás után. Színház Városi Ferenc élete és halála Trafó és IX. kerület, 2013. október 20-ig A szereplők neves színészek (Pogány Judit, Bezerédi Zoltán, Spolarics Andrea, Horváth Kristóf), továbbá helybeli önkéntesek és a Halas Dóra vezette kórus. A cél: a kerület mindennapi figuráiból, helyzeteiből közös, közösségalkotó színházat teremteni – és meglepni az ott lakó vagy máshonnan odavándorló nézőket. Rendezte: Schermann Márta. További infó... Korhatár: nincs, családoknak ajánljuk a délelőtti-délutáni előadásokat. Belépőjegy: 800–1200 Ft. Jazzmese Nyughatatlan Micó – A világ összes kincse Budapest Jazz Club, 2013. október 20. vasárnap, 11 óra. Közreműködnek: Bercsényi Péter (mesélő), Vörös Nikolett (ének), Sárik Péter (zongora) és mások. A bábok Rófusz Kinga illusztrációi alapján készültek. Tavaly jelent meg ez a furcsa, hibrid mesekönyv, amely CD-melléklettel van ellátva, és így egyszerre lehet lapozgatni és hallgatni a jazz-mesejátékot. Most bábszínházi előadáson izgulhatunk Nyughatatlan Micóért, aki mindent megtesz azért, hogy visszaszerezze a világ összes kincsét. További infó... Korhatár: nincs Belépőjegy: gyerek 800 Ft, felnőtt 1200 Ft. --pagebreak-- Kiállítás 9 perc Tranzit Art Café, Budapest, 2013. november 12-ig. Interaktív foglalkozás iskolásoknak: október 19. 16 óra Váraljai Viktória tipográfus – mellesleg a Joy magazin tervezőszerkesztője – nemrég végzett a MOMÉ-n. Tipográfiái Örkény-egyperceseket jelenítenek meg, elejüktől végükig, még szórakoztatóbbá és befogadhatóbbá téve az amúgy is csattanós műveket. Október 19-én, szombaton délután a gyerekek is kipróbálhatják a betűkollázs-készítést egy közös múzeumpedagógiai foglalkozáson. Korhatár: 7 év felett ajánljuk Belépőjegy: nincs, a program ingyenes! Bárhová mész a hétvégén, vidd magaddal a novemberi Évát – elkél a jó olvasmány! :) Filmfesztivál Népszerű tudományos és kultúrtörténeti filmek nemzetközi fesztiválja TiszapArt Mozi, Szolnok, 2013. október 17–20. A magyar dinók elveszett világa, Ketten egy fészekben, A parlagi sas védelmében, A fény karjaiban, A világ legnagyobb villanása – ezt a programot akár az ismeretterjesztő tévécsatornák is levetíthetnék. További infó... Korhatár: filmtől függ, de alsó tagozatosok már jó eséllyel megtalálhatják a számításukat... Belépőjegy: nincs, az egész fesztivál ingyenes! Színház Kramer kontra Kramer Rendező: Rába Roland, főszereplők: Nagy Ervin, Péterfy Bori. Belvárosi Színház, 2013. október 18. 19 óra. Mindig érdekes dolog, amikor egy közismert filmklasszikust színpadra visznek. Milyen lesz snittek és utcaképek nélkül, teljesen más színészekkel? El tudunk-e vonatkoztatni attól, hogy most nem Dustin Hoffman járkál előttünk idegesen fel-alá? Úgy tűnik, hogy a közönséget meggyőzte a még ma sem mindennapi családi történet színpadi változata: immár az 50. előadást élvezhetjük pénteken. További infó... Korhatár: 12 év fölött ajánljuk Belépőjegy: 2500–5400 Ft Szöveg: Eörsi Sarolta, Sas Sándor, Szjnick. Ez a cikk részben válogatás az Éva magazin Kimenő oldalairól.
2013.10.17. 15:08
Evamagazin.hu
Kezdődik a színházi évad a Bessenyei-központban
Kezdődik a színházi évad a Bessenyei-központban
Kizárólag magyar szerzők művei szerepelnek a hódmezővásárhelyi Bessenyei Ferenc Művelődési Központ csütörtökön kezdődő színházi évadának műsorán. Az első előadás a százötven éve született Gárdonyi Géza előtt tiszteleg – tájékoztatta Elek András, az intézmény sajtóreferense az MTI-t. Az Őze Áron, Danis Lídia, Pogány Judit és Gula Péter főszereplésével látható Ábel és Eszter című színdarab két fiatal különös szerelmének aprólékosan finom, lélektanilag elmélyült rajza. Nyéky Ábel és Kardos Eszter kezdettől fogva tudják, hogy egymásnak teremttettek, sorsukat azonban a körülmények hatalma határozza meg, sem elereszteni, sem megtartani nem tudják egymást.Gárdonyi Géza története a századforduló Budapestjének hangulatát megidézve mutat be a egy letűnőfélben lévő világot, ahol a család döntése megkérdőjelezhetetlen. A központ magyar évadának novemberi előadásán a Karinthy Színház vendégjátékában láthatják a nézők a Janika című vígjátékot, karácsony előtt Benedek Miklós rendezésében Kecskemétről érkezik a Meseautó. Az új esztendő első előadása Örkény István Macskajáték című tragikomédiája lesz Pogány Judittal, Molnár Piroskával, Csomós Marival és Jordán Tamással a főbb szerepekben, februárban pedig az Asszony a fronton című Polcz Alaine-regényből készült monodrámát állítja színpadra a Rózsavölgyi Szalon. Az évadot Lajtai Lajos és Békeffi István Régi nyár című operettje zárja a Bessenyei-központban.Forrás: MTI
2013.10.17. 12:15
Szinhaz.hu
 „A munkahely a második otthonunk, de az otthon nem a második munkahelyünk"
„A munkahely a második otthonunk, de az otthon nem a második munkahelyünk"
A főszerkesztő levele az Éva novemberi számában. Már az újságárusoknál! Dolgozni jó. Nem dolgozni is néha. Szeretjük, ha a munkahelyünk otthonos. De nem szeretjük, ha az otthonunk munkahelyszerű. A munkahely a második otthonunk. De az otthonunk nem a második munkahelyünk. Jó esetben. Nekünk általában a család fontosabb, mint a munka, mégis a kevésbé fontossal töltünk több időt. A helyzet egyre inkább az, hogy az egészségesnél vagy kívánatosnál is többet. Muszáj. Én szerencsés vagyok. A munkahelyemen is jól érzem magam. A napi hajtás mellett is tudunk röhögni, pletykálni. Van, akivel már tizenöt éve dolgozom együtt. Van, akit régebb óta és lehet, hogy még jobban is ismerek, mint a saját férje. Van, akivel együtt váltottam munkahelyet, van, aki a keresztszülője lett a gyermekemnek. Van, aki nélkül nem tudnám végezni a munkám, és van, aki megnehezíti. Néha könnyebb itt lenni velük, mint otthon. Egy ház­tartást vezetni gyakorta nehezebb, mint egy szerkesztőséget. De kell mindkettő. Otthon kipihenjük a munkahelyi stresszt. A munkahelyen meg az otthonit. Végül is jól van ez kitalálva. Kivéve azt a szerencsétlen szituációt, amikor a két stresszforrás nem közömbösíti egymást, hanem a hatásuk összeadódik. Írunk ilyenről is, olyanról is. Élet és iroda – ez a novemberi fő témánk. Ebben a számunkban találod a Joy Napok kuponjait, amelyek 2013. november 8–10. között akár 65 százalékos kedvezményt is jelenthetnek neked. Néhány kiragadott példa, hogy hol használhatod fel őket: Libri, Örkény Színház, Triumph, Women’s Secret, Scholl, Bata, Tamaris, The Body Shop, Clinique, Estée Lauder, Parfümerie Douglas, Müller, Hervis, Intersport, Aquaworld, Tchibo üzletek, Játékvár játékboltok. 1100 üzletben 150 márka közül válogathatsz! Még több infó... Szöveg: Pócsik Anita, fotó: Emmer László. A szerkesztő levele az Éva 2013. novemberi számában jelent meg. Kattints ide egy kis ízelítőért legfrissebb lapszámunkból!
2013.10.16. 10:24
Evamagazin.hu
Örökös tagokat avatott a Harag György Társulat
Örökös tagokat avatott a Harag György Társulat
Az 1953-as alapításának hatvanadik évfordulójára szervezett ünnepi hétvégét lezáró gálán örökös tagokat is avatott a Harag György Társulat. Október 6-án gálaműsorral zárta az alapításának hatvanadik évfordulója alkalmából szervezett ünnepi hétvégét a szatmárnémeti Harag György Társulat. A gálán több volt kolléga is átvehette az örökös tagságról szóló oklevelet a társulat igazgatójától, Bessenyei Istvántól. A rendezvényen résztvevő vagy betegség miatt távol maradó volt tagokon kívül több elhunyt pályatárs post mortem részesült az elismerésben.„Az örökös tagság nemcsak egy cím, hanem valóban a társulathoz tartozást fejezi ki. Ők most már örökre a Harag György Társulat művészei, és ezt mi nagyon komolyan gondoljuk, ezért is döntött úgy 2012-ben a társulat új vezetése, hogy ameddig csak erejük és idejük engedi, valamennyiüket szívesen látjuk a társulat közös programjain, gyűlésein, és a színpadon is. Nagyon örülünk, hogy ezt közülük néhányan a mai napig rendszeresen megtehetik és vállalják is. Vannak köztük olyanok, akiket már egyáltalán nem, vagy csak kivételes alkalmakkor láthatnak a nézők a szatmári színpadon, egészségi állapotuk miatt, vagy azért, mert nem itt élnek. Ők más módon szolgálják a Harag György Társulatot: a jóhírünket öregbítik, mint a Harag György Társulat 'követei', múltunk tanúi, akárhol is éljenek a világban. És vannak olyanok is sajnos, akik már nincsenek közöttünk, akik már azt a bizonyos égi társulatot gazdagítják” – fogalmazott a társulat szóvivője, Bessenyei Gedő István. Az örökös tagság intézményét 2010-ben hozta létre a Harag György Társulat vezetése, de a tagság kritériumait csak az ünnepi évadban pontosították. Eszerint örökös taggá avatható a társulat valamennyi alapító tagja, illetve azon volt művészei, akik legkevesebb tíz évadon keresztül szolgálták a Harag György Társulatot, és kiemelkedő, színvonalas szakmai munkát végeztek. Örökös taggá csak nyugalmazott vagy elhunyt művészek avathatók (post mortem). A társulat művészeti vezetésének ilyen irányú döntése esetén valamennyi kritérium alól kivételt képezhetnek mindazok az egykori tagok, akik a nyugdíjkorhatár elérése vagy a színháznál eltöltött tízedik évaduk előtt, fiatalon vesztették életüket. A Harag György Társulat örökös tagjává a művészszemélyzet volt tagjai, színészek, rendezők, dramaturgok, díszlet- és jelmeztervezők, koreográfusok, segéd- és bábszínészek, bábrendezők, -tervezők és dramaturgok, irodalmi- és művészeti titkárok avathatók.A díjazottak:András Gyula, színészCsíkszeredában született 1942. február 2-án. 1964-ben végzett Marosvásárhelyen, a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. Különböző karakterszerepekben tűnt fel, „főként a gondokkal, bajokkal küszködő kisembereket ábrázolja hitelesen.” (Magyar Színházművészeti Lexikon). Közel másfélszáz alakításának tapsolhatott a közönség az elmúlt hat évtized alatt. Örkény István egyperceseinek hiteles tolmácsolójaként mintegy negyven egyperces szerepel repertoárján. A Szent-Györgyi Albert Társaság 1998-ban, mint az évad legjobb epizódszínészét, Nádai István-emlékplakettel tüntette ki.Barta Enikő, színésznőKolozsváron született 1960. november 28-án, unitárius családban. 1984-ben végzett a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet színész szakán. Öt évet töltött a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színháznál,1990-től haláláig az Északi Színház Harag György Társulatának tagja volt. 1996-ban Harag György-emlékplakettet kapott. Idejekorán, alig 41 éves korában hunyt el 2001 márciusában, Kolozsvárott.Bartis Ildikó, színésznőMarosvásárhelyen született 1945. március 20-án. 1967-ben, a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett. Három évig a sepsiszentgyörgyi társulat tagja volt, majd 1970-től 1991-ig a Szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozatának művésze. Ezt követően Marosvásárhelyre szerződött. Többnyire lírai szerepeket játszott, és jelentős egyéni fellépései is voltak, mint például Jászai Mari alakjának életre keltése Kocsis István A megkoszorúzott című monodrámájában. Emlékezetes alakításai közé sorolható Nyilas Misi megformálása is a Légy jó mindhalálig című előadásban.Boér Ferenc, színészMarosvásárhelyen született 1940. április 23-án. 1960-ban, a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet elvégzése után Szatmárnémetibe szerződött. 1979/1980-ban a magyar társulat igazgatója volt, az évad végén távozott Szatmárnémetiből. 1980 és 1990 között a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művésze és a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet tanára. 1990-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja, 1994-től a BBTE Színház és Televízió Karának színész szakán osztályvezető tanár. Több nagysikerű pódiumelőadás szerkesztője és előadója. Számos kitűntetésben, díjban részesült: 1978-ban a Nemzetiségi Színházak Kollokviumán I. díj, Merlin-díj (Sepsiszentgyörgy, 1993.), EMKE-díj (1993.), Sík Ferenc-díj (Lucifer-alakításért Gyulán, 1997.). Szatmárnémetiben 1960-1980 között több mint hatvan szerepet játszott.Bokor Ildikó, színésznőKolozsváron született 1949. március 11-én. 1973-ban végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. Első szerződése a Temesvári Állami Magyar Színházhoz kötötte, majd 1976-tól a Szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozatának művésznője lett (a társulat kötelékében negyvenöt alakítása volt). „Változatos karakterszerepeket játszik, nagyfokú bensőséggel. Jellemformálásában gyakran alkalmazott váratlan, meghökkentő megoldásokat” – írja róla a Magyar Színházművészeti Lexikon. 1994-ben áttelepült Magyarországra, ahol a debreceni Csokonai Színházban, a budapesti Nemzeti Színházban és a Magyar Színházban játszott. 2010 őszén hunyt el Budapesten.Gheorghiade Mária, díszlet- és jelmeztervezőBatizon született 1948. március 26-án. Szatmárnémetiben a 2. Számú Líceum (a későbbi Ioan Slavici) elvégzése után a Mondiala Készruhagyárban dolgozott, mint ruhatervező, időközben a Népművészeti Iskola képzőművészeti szakát is elvégezte. Férjhez ment, és már családanyaként nyert felvételt 1980-ban a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémiára. Első színházi munkája az Északi Színház román tagozatán készült, Aurel Cordea díszleteihez készített jelmezeket. 1994-ben áthelyezték a Harag György Társulathoz, de jóval előtte már számos alkalommal dolgozott a magyar tagozaton. Hivatalosan 2004-ig, azaz 10 évig volt munkaviszonya a Harag György Társulattal. Visszavonulása után is többször meghívták egy-egy előadás tervezőjének. Közel félszáz munkát készített a magyar tagozat előadásaihoz.Gyöngyösi Gábor, irodalmi titkár, dramaturg, író, rendezőSzatmárnémetiben született 1935. szeptember 20-án. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, az Állami Magyar Fiúlíceumban végezte, 1953-ban. Ezt követően történelem-filozófia szakot végzett Kolozsvárott, a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, 1957-ben. Egyetemi éveit követően előbb a Szatmárnémetiben megjelenő Dolgozó Nép szerkesztője volt, majd tanár. Első színházzal kapcsolatos cikke az Előre című napilapban jelent meg, Szatmárnémeti színházi hagyományairól. Kritikai, dramaturgiai írásokat közölt az Utunk, Művelődés, Korunk, Ifjúmunkás, Új Élet, Szatmári Hírlap című lapokban. 1965-től Magyarországra való kitelepedéséig (1986.) a Szatmárnémeti Északi Színház irodalmi titkára, dramaturgja, rendezője. Műfordításában játszották Paul Everac, Hans Kehrer, Francisc Munteanu, A. D. Herz és Paul Georgescu darabjait. Tudor Popescu drámájának feldolgozásával hozzájárult az első szatmári musical-bemutató létrejöttéhez is. Nagy érdemei voltak Kocsis István drámáinak szatmári színrevitelében is. Kitelepülése után, Miskolcon különböző lapok és folyóiratok munkatársa lett.Kisfalussy Bálint, színész, zeneszerző, szövegíró1939. október 6-án született Szilágyippen. A Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát 1962-ben végezte, 1962-től negyedszázadon át a Szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozatának tagja. 1987-től Magyarországon szabadfoglalkozású színész, 1994-től az Új Színház tagja. Eleinte lírai szerepeket játszott, majd egyre jobban kibontakozott frappáns jellemformáló készsége. Sokoldalú színházi ember: rendez, dalszöveget ír és zenét is szerez. Több filmben szerepelt. Színdarabok zeneszerzője és dalszövegírója. Táncdalaiból rádió-, tévé- és hanglemezfelvételek készültek, saját előadásában.Kocsis Antal, színészSzatmárnémetiben született 1939. augusztus 12-én. 1963-ban végzett a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. Szülővárosába szerződött, itt játszott 1986-ig, amikor áttelepedett Magyarországra. Nyugdíjazásáig a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeként dolgozott. Nagyszerű jellemformáló készséggel megáldott karakterszínész.Korcsmáros Jenő, színészTemesváron született 1932. április 25-én. A marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet elvégzése után, 1957-ben a Szatmári Állami Magyar Színház tagja lett. Itt játszott 1975-ig (több mint hetven szerepet). Áttelepedett Magyarországra, ahol a debreceni Csokonai Színház színésze volt, 1992-es nyugdíjazásáig. Művészetét több díjjal is jutalmazták: 1980-ban Csokonai-díjat, 1985-ben Jászai-díjat, 1985-ben Színházi különdíjat kapott. A Harag György Társulat mellett a Csokonai Színháznak is örökös tagja. Debrecenben hunyt el, 2005. augusztus 20-án.Kovács Ádám, rendezőSepsiszentgyörgyön született 1933. szeptember 23-án, Szatmárnémetiben halt meg életének 58. évében, 1991. március 30-án. Az 1957/58-as színi évadban kezdte el szatmárnémeti rendezői tevékenységét. Az itt töltött 32 esztendő alatt 47 önálló rendezése és számos társrendezése volt. Az ő rendezése volt az a legendás Budai Nagy Antal-előadás, amelyet a cenzúra a kritikai főpróbán letiltott. Klasszikus szerzők szövegeinek színpadi megszólaltatására épp úgy vállalkozott, mint kortárs magyar szerzők műveinek színrevitelére. Az ő rendezésében és Zsoldos Árpád főszereplésével mutatta be a szatmárnémeti társulat Kocsis István A nagy játékos című drámáját. A népi hagyományokban gyökerező vagy azokkal rokon művek (legyen az akár olasz komédia, Móricz Zsigmond- vagy Méhes György-darab stb.) álltak a legközelebb alkotói egyéniségéhez. 1990 tavaszán fontos szerepet vállalt a város első március 15-i ünnepségének megszervezésében.Szatmári Ágnes, díszlet- és jelmeztervezőSzatmárnémetiben született 1932. március 17-én. Tanulmányait a Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészeti szakán végezte. Tagja volt a Romániai Képzőművészek Szövetségének. 1956-ban debütált a Máramaros tartományi kiállításon.1965-1994 között részt vett az évente megrendezésre kerülő nagybányai, majd Szatmár megyei kiállításokon is. Csoportos tárlata nyílt több romániai és határon túli városban is. Külföldön található alkotásait osztrák, izraeli, magyarországi, németországi, svédországi, ukrajnai gyűjtemények őrzik. 1957-ben került a Szatmárnémeti Állami Magyar Színházhoz, mint díszlet-és jelmeztervező. 1957. április 25-én debütált, a Romeo és Júlia-előadással, amelynek a jelmezeit készítette. A szokatlan, merész kiállítású díszlet (Szakács György) és jelmez szakmai körökben nagy érdeklődést és élénk vitákat váltott ki. A szatmárnémeti színháznál eltöltött 36 év alatt a társulat 261 bemutatójának több mint felében (140 előadásban) működött közre díszlet- és/vagy jelmeztervezőként. Nyugdíjazása után áttelepedett Gyulára.Tarnói Emília, színészSegesváron született 1931. július 20-án. 1954-ben végzett a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. A főiskola után az egy évvel korábban végzett társulatalapító nemzedékhez csatlakozott. Haláláig a társulat kötelékében dolgozott. Az 1994/95-ös színi évadban Harag György-emlékdíjat kapott a műkedvelő színtársulatokkal végzett kiváló drámapedagógiai munkájáért.Znorovszky Ildikó, színésznőAradon született 1947. július 16-án. A Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet színész szakának elvégzése után (1971.) Szatmárnémetiben játszott 1981-ig. 1984-ben a budapesti Népszínház, 1986-1988 között a József Attila Színház tagja volt. Forrás, fotók: Harag György Társulat
2013.10.14. 10:08
Szinhaz.hu
A bóvlié a jövő
Mintha megdermedtek volna a szereplők az Örkény Színház Meggyeskert- előadásában.
2013.10.13. 19:59
Nepszava.hu
Meggyeskert az Örkényben - Zsótér először rendezett Csehovot
Meggyeskert az Örkényben - Zsótér először rendezett Csehovot
Az Örkény Színház október 12-én, szombaton 19 órakor tűzi műsorára Csehov Cseresznyéskertjének átiratát Ungár Júlia fordításában, Zsótér Sándor rendezésében. A főszerepet Kerekes Éva alakítja, a színpadon vendégművészként Trokán Anna és Nagy Zsolt is látható, Firsz, az inas szerepét pedig Békés Itala játssza. "Miért nevezik a plakátokon és újsághirdetésekben csökönyösen drámának a darabomat? Nyemirovics és Sztanyiszlavszkij semmilyen értelemben nem azt látják benne, amit írtam. Kész vagyok fogadni bármibe, hogy egyikük sem olvasta el egyszer sem figyelmesen. " /A. P. Csehov, 1904. április 10./A darabról - Ungár Júlia dramaturg szavaival:"A darabot, amelyet általában Cseresznyéskert címmel játszanak, azért Meggyeskertként tűzik műsorra, mert ez az eredeti címe" - mondta Ungár Júlia, a darab fordítója, az előadás dramaturgja. Hozzátette, korábban nem oroszból, hanem németből fordították magyarra a művet, ez magyarázza a Cseresznyéskert címet, ám Magyarországon már máshol is játszották Meggyeskertként a darabot.A 1904-ben született Csehov-műről szólva kiemelte: a 20. század ezzel a művel indul, és más szemléletet képvisel, mint a szerző többi darabja. Mint rámutatott, a darab főszereplője az idő. A Meggyeskert többek között azt példázza, hogyan halogatjuk dolgainkat, miközben az idő lassan elfogy.Ungár Júlia arról is beszélt, hogy az 1904-ben a moszkvai Művész Színházban bemutatott darabot hattyúdalnak tekinti az utókor, mivel ez Csehov utolsó műve, amit a szerző vígjátéknak szánt: a darab műfaji meghatározása szerint farce négy felvonásban. Csehov utal is rá egy levelében, hogy készülő darabja nem dráma, hanem komédia. "Valóban vannak olyan figurák a darabban, akik bonyolult és szomorú sorsot tudhatnak magukénak, létezésük mégis bohócszerű" - tette hozzá a dramaturg. Zsótér Sándor a darabválasztásról:"Vannak kortárs darabok, amelyek azt a hatást tudják kelteni, hogy közünk van hozzájuk. Ezekre a darabokra azt mondjuk, jaj, hát ez ismerős. Ez drogos fiatalokról szól, ez meg az elszegényedésről, amaz meg a kisebbségekről, mégis csak ál-aktuálisak. Nekem ez olyan, hogy Peer Gynt szavait idézzem, „mint a rám fröccsent sár: csak kívülről érintett meg.” Határozottan azt veszem észre, hogy jobban érdekelnek a színészek, mint a saját előadásom. A bennük rejlő energiákat tudom a leginkább mozgósítani, az általam konstruált rendszerekben az ő teljesítményüket látom felfedezésnek, és az ő felismeréseik tartanak lázban. (…) Kerekes Évának viszem a Cseresznyéskertet. Pál (Mácsai Pál, a szerk.) megörült, és én örülök, ha ő örül". Folytatást az Én vagyok a macska a forró bádogtetőn című interjúnkban talál.Részletek Csehov leveleiből - a Meggyeskert születéséről: 1890. március 22. | Leontyev-Scseglovnak A „művészi” szótól úgy félek, mint kereskedőfeleség a kísértetektől. Ha művésziségről és művészi et lenségről beszélnek nekem, arról, hogy mi felel meg a színpadnak, és mi nem, irányzatokról, realizmusról, stb., akkor én zavarba jövök, tétován azt mondom, igen, és banális féligazságokkal válaszolok, amelyek nem érnek egy vasat sem. Én a műveket két fajtára osztom: azokra, amelyek tetszenek, és azokra, amelyek nem tetszenek. Más kritériumom nincs, és ha megkérdezik, hogy mért tetszik Shakespeare, és Zlatovratszkij mért nem, nem tudnék rá választ adni. Talán idővel, ha majd okosabb leszek, elsajátítok kritériumokat, egyelőre azonban csak fáraszt a „művésziség”s-ről folytatott minden beszélgetés, és azokra a skolasztikus vitákra emlékeztetnek, amelyekkel a középkorban fárasztották egymást az emberek. (Leontyev-Scseglov |Ivan Leontyevics, (1856 1911), író, drámaíró) 1903. január 27. | Vera Komisszarzsevszkajának A darabbal kapcsolatban a következőket tudom mondani önnek: 1.) a darab tervben kész, ez igaz, címem is van már (Meggyeskert – de egyelőre ez még titok), és valószínűleg legkésőbb február végén nekiülök, természetesen csak, ha egészséges maradok; 2.) ebben a darabban a főszerep – egy öregasszonyé! – a szerző legnagyobb sajnálatára, és 3.) amennyiben a darabot a Művész Színháznak adom, akkor az ebben a színházban uralkodó feltételek és szabályok szerint, kizárólagosan rendelkeznek fölötte Moszkvában és Szentpéterváron is – nincs mit tenni. (Komisszarzsevszkaja |Vera Fjodorovna (1864 – 1910), színésznő, színházalapító, az első Nyina a Sirályból)1903. szeptember 21. | O. L. Knyippernek Nem, Ranyevszkaját soha nem akarom nyugodtnak. Egy ilyen nőt csak a halál bírhatja nyugalomra. Ranyevszkaját játszani nem nehéz, csak a kezdet kezdetén meg kell találni a megfelelő hangot; rá kell jönni egy mosolyra, egyfajta nevetésre, értenie kell hozzá, hogy elrejtse, álcázza, elleplezze magát. Na, és ezt te mind tudod, ha kedved van hozzá, és egészséges maradsz. 1903. október 21. | O. L. Knyippernek Ma táviratot kaptam Alekszejevtől, zseniálisnak nevezi a darabomat; túldicséri, és ezzel elveszi a nagyobbik felét a sikernek, már ha szerencsés körülmények között lenne neki. Nyemirovics még nem küldte el a színészek nevét, és mégis félek. Már megtáviratozta, hogy Ánya állítólag hasonlóságot mutat Irinával; nyilván Marija Fjodorovnának akarja adni Ánya szerepét. És közben Ánya annyira hasonlít Irinára, mint én Burdzsalovra. Ánya mindenekelőtt gyerek, vidám egészen a végéig, az életet nem ismeri, egyetlen egyszer sem sír, kivéve a II. felvonást, ahol könnyes a szeme. És M. F. folyton csak bőgne ebben a szerepben, és különben is már túl öreg. Ki játssza Sarlottát? 1904. január 19. | F. D. Batyuskovnak Január 17-én, a Meggyeskert premierjén ünnepeltek, olyan kiadósan, szívből jövően, és lényegében váratlanul, hogy még ma sem tértem magamhoz. Ha a nagyböjt előtti héten (vajas hét, amikor jól teleeszik, agyonisszák magukat) jön, az nagyon jó. Csak az az érzésem, hogy a mi színészeink azon a héten nem lesznek maguknál, és a Meggyeskertet csak a vajas hét után játsszák majd kevésbé szétszórtan és harsányan, nem úgy, mint most. 1904. február 27. | O. L. Knyippernek A Meggyeskertet minden városban háromszor-négyszer játsszák, és sikere van, képzeld el. Épp most olvastam a Don melletti Rosztovbeli előadásról, ahol harmadszor megy. Ó, ha Moszkvában nem lenne Muratova, és Artyom sem! Artyom kutyául, nyomorultul játszott, csak nem akartam mondani. Fotók: Éder VeraANTON PAVLOVICS CSEHOV: MEGGYESKERTFarce négy felvonásbanFordította: Ungár JúliaRanyevszkaja Ljubov Andrejevna, földbirtokosnő Kerekes ÉvaÁnya, a lánya, 17 éves Takács Nóra DiánaVárja, a fogadott lánya, 24 éves Szandtner AnnaGajev Leonyid Andrejevics, Ranyevszkaja bátyja Debreczeny CsabaLopahin Jermolaj Alekszejevics, kupec Nagy Zsolt mv.Trofimov Pjotr Szergejevics, diák Vajda MilánSzimeonov-Piscsik Borisz Boriszovics, földbirtokos Znamenák IstvánSarlotta Ivanovna, guvernant Trokán Nóra mv.Jepihodov Szemjon Pantyelejevics, irodai alkalmazott Fehér László eh.Dunyasa, szobaleány Kádár Lilla eh.Firsz, inas, 87 éves öreg Békés ItalaJasa, fiatal inas Rada Bálint eh.Arra járó Ficza IstvánDíszlet: Ambrus MáriaJelmez: Benedek MariDramaturg: Ungár JúliaZeneszerző: Tallér ZsófiaÜgyelő: Sós EszterSúgó: Horváth ÉvaAsszisztens: Ari Zsófia Rendező: Zsótér SándorBemutató: 2013. október 12. - 19.00További előadások: 2013. október 19.2013. október 23.2013. november 03.
2013.10.13. 06:22
Szinhaz.hu
Drága Gizám! - Újra színpadon az Örkény-átirat Veszprémben
Drága Gizám! - Újra színpadon az Örkény-átirat Veszprémben
A Drága Gizám! című kétszemélyes játékot tűzi műsorára a Veszprémi Petőfi Színház október 10-től a Latinovits-Bujtor Játékszínben. Örkény István Macskajáték című kisregénye alapján a darabot Berényi Gábor állította színpadra Meszléry Judit és Palásthy Bea főszereplésével.A veszprémi színház ajánlója: Örkény István Macskajáték című tragikomédiájának eredeti bemutatója 1971. január 15-én volt a Szolnoki Szigligeti Színházban. Néhány héten belül műsorára tűzte a Pesti Színház, majd a páratlan sikersorozat nyomán évek alatt meghódította a világ színpadait. (A Játékszín 1985-ös előadása volt a 100. színházi premier.)A mű diadalútja azóta is töretlen. A Drága Gizám! 2001-ben a színházi bemutató harmincadik évfordulóján került színre először. A rendező Berényi Gábor az eredeti kisregény-változathoz tért vissza, Örkény István sorain nem változtatott. A kétszemélyes játék a zseniális alkotást eredeti, új fénytörésben tárja a nézők elé. A darabot 2006-ban Veszprémben is bemutatták Palásthy Bea és Meszléry Judit főszereplésével. Most a nagy magyar író előtt tisztelegve a Petőfi Színház ismét műsorra tűzi az előadást a Latinovits-Bujtor Játékszínben.- Nem a hét évvel ezelőtti veszprémi előadást másoltuk le, ismét elindultunk az úton és egy új, sokszínű, karakteres, érett produkció született, köszönhetően a két remek színésznőnek, akik rengeteg dolgot fedeztek fel önmagukban és a műben is. Bölcsességük, tapasztaltuk a játékukban is megmutatkozik. Meszléry Judit annyi minden tud az életről, hogy az csoda, eszköztárának gazdagsága pedig igazán páratlan. Palásthy Bea három szerepben is látható, öröm volt nézni, ahogy ezeket a feladatokat megoldja, amint vált egyik figuráról a másikra - mondta Berényi Gábor.Meszléry Judit szerint nem csak az eltelt idő, hanem a letisztultság felfedezése is hozzájárult ahhoz, hogy más előadást láthatnak a nézők, mint 2006-ban. - Az élnivágyás és élni tudás ott van minden leírt és kimondott sor mögött, még a legtragikusabb helyzetben is. Egy boldogságbomba ez a mű számomra. Mondhatni egy összefüggő mondattá alakult bennem a darab. Az ember érettebb,megfontoltabb, mint hét éve és ez talán meglátszik majd a játékán is - hangsúlyozta Meszléry Judit. Palásthy Bea úgy fogalmazott, hogy alapjaiban más produkció született, mint hét esztendeje, például azért is, mert most három szerepet: Gizát, az Egerkét és Ilust is megjeleníti a színpadon, 2006-ban csak Orbánnéról és Egérkéről szólt ez a színpadi játék. - Megtiszteltetés számomra, hogy olyan óriási színházi tapasztalattal rendelkező alkotókkal dolgozhatok együtt, mint Berényi Gábor és Meszléry Judit. Természetesen, változott az előadás, hiszen mi is változtunk, ment velünk előre az idő, sok új dolgot éltünk át, ennyi idő után másképp hat ránk a mű is. Remélem, mindezt tartalmasan sikerül megmutatnunk a közönségnek - ecsetelte Palásthy Bea.További fotók az előadásból:1. 2. 3. 4. 5. DRÁGA GIZÁM!kétszemélyes játékÖrkény IstvánMacskajáték című kisregényétstúdiószínpadra alkalmazta:Berényi GáborFelvételről énekel: Závodszky ZoltánSzereplők: MESZLÉRY JUDITPALÁSTHY BEADíszlet: É. Kiss PiroskaJelmez: Tordai HajnalSúgó: Horváth KatalinRendezőasszisztens- ügyelő: Péti KrisztinaRendező: Berényi GáborBemutató: 2013. október 10. - 19.00 óra Latinovits-Bujtor Játékszín Veszprémi Petőfi Színház
2013.10.10. 12:34
Szinhaz.hu
Egypercben egymásról - Az Örkény Színház társulata
Száraz évszámok és adatok helyett most egymást mutatják be Önöknek.
2013.10.07. 15:25
Glamouronline.hu
Egypercben egymásról - Az Örkény Színház társulata
Száraz évszámok és adatok helyett most egymást mutatják be Önöknek.
2013.10.07. 15:25
Glamouronline.hu
'A világ utoléri Örkény abszurditását' - Szombathelyen a Tóték
'A világ utoléri Örkény abszurditását' - Szombathelyen a Tóték
A cseh Ivo Krobot rendezésében október 4-én mutatta be a szombathelyi Weöres Sándor Színház Örkény Tóték című tragikomédiáját.Ivo Krobot az előadásról: Örkény István művének színreviteléhez Székely Gábor kiváló prágai Macskajáték-rendezése nyitotta meg az utamat, amelyet 1974-ben mutatott be a cseh Nemzeti Színház. A Tóték pedig a Husa na provázku nevű, brünni kísérleti színházban került színre a hetvenes évek közepén. Jómagam a Tótékat a prágai Činoherní Klubban rendeztem meg 1982-ben, és a színház hét évadon át nagy sikerrel játszotta.Eddigi magyarországi öt Hrabal-bemutatóm, három Csehov-rendezésem és egy Kundera-színrevitelem után számomra logikus lépést jelent, hogy Örkény István e művét állítsam színpadra Szombathelyen. Csehovot, aki megértéssel ábrázolta az egyszerű emberek sorsát, valamint Hrabalt és Kunderát, akik nagy hangsúlyt fektettek a XX. században Közép-Európában élők nyakatekert és gyakran abszurd történelmi sorsfordulataira, sok közös vonás köti össze Örkénnyel. A csehek, a magyarok és a szlovákok ezt bőven megtapasztalták. Bizonyos motívumokat szükséges állandóan visszaidézni.Nagy örömmel várom az újabb közös munkát a szombathelyi társulattal. Érdeklődéssel és csodálattal figyelem azt az energiát, amellyel a Weöres Sándor Színház nem mellőzhető művészeti intézménnyé vált nemcsak saját régiójában, hanem országos viszonylatban is.A szombathelyi színház ajánlója:Az Örkény-kisregény a nevét is megmondja annak az észak-magyarországi községnek, ahol a Tóték játszódik: Mátraszentanna. Ezt az ártatlanságot sugárzó nevet idézi az a virágmintás-folklorisztikus díszlet, amelyet Horgas Péter és Takács Lilla tervezett a szombathelyi Tóték-előadáshoz. A rendező, Ivo Krobot más elemeket is átvett az Örkény-tragikomédia kisregény-változatából. Például azt az „egypercest”, amely mini hangjáték formájában bekeretezi az előadást. (Hogy kitől hangzik el, a közönség egészen biztosan gyorsan kitalálja.) „Ha egy kígyó (ami ritkaság) fölfalja önmagát, marad-e utána kígyónyi űr? És olyan erőhatalom van-e, mely egy emberrel ember voltát megetethetné? Van? Nincs? Van? Fogas kérdés!” Ezt a fogas kérdést feszegeti a Tóték szombathelyi előadása is: pénteken premier.Mostanában Tóték-reneszánsz tapasztalható, mondta Ivo Krobot még az olvasópróbán: „A világ mintha most érné utol az Örkény-darab abszurditását.” Szeptember utolsó vasárnapján mindenesetre a Csíki Játékszín a budapesti Katona József Színházban vendégszerepelt a saját, 2012-es Tóték-bemutatójával, Victor Ioan Frunza rendezésében. A szerző nevét viselő budapesti színház szintén tavaly, Örkény születésének századik évfordulóján mutatta be a Tótékat, a szövegkönyv a kisregény alapján készült.Ivo Krobot alapvetően megmaradt a tragikomédiánál, de félig-meddig láthatatlan talapzatként megtartotta a regényt is. A Tótékat általában kevesebb szereplővel játsszák, mint amennyit a drámában eredetileg Örkény mozgat; sok olyan előadást láthattunk, amelyben a három tagú család (Tóték) mellett csak az Őrnagy tűnik föl a színen.Ivo Krobot és Duró Győző dramaturg a rendszerint eltüntetett szereplők közül visszahozza a „rossz hírű nőt”, Gizi Gézánét, Vlahovics Edit alakításában.Képek az előadásból: Fotók: Mészáros Zsolt, wssz.hu1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.Örkény István: Tóték– tragikomédia –Őrnagy Szabó TiborTót Bajomi Nagy GyörgyTótné Németh JuditÁgika Csonka SzilviaPostás Endrődy KrisztiánGizi Gézáné, rossz hírű nő Vlahovics EditDíszlettervező: Horgas PéterJelmeztervező: Berzsenyi KrisztinaKellék: Nagy KornélKoreográfus: David StrnadDramaturg: Duró GyőzőZenei vezető: Müller PéterKorrepetítor: Falusi AnikóÜgyelő: Juhász ÁdámSúgó: Papp-Ionescu DóraA rendező munkatársa: Győrváry EszterNyelvi tanácsadó: Halász AndrásRendező: Ivo KrobotBemutató: 2013. október 4., Weöres Sándor Színház / Márkus Emília terem
2013.10.07. 05:01
Szinhaz.hu
Rivaldafényben a kultúra - A Madách művészei az Alle-ban
Rivaldafényben a kultúra - A Madách művészei az Alle-ban
Október 1-étől október 31-ig tart az Allée-ban a „Rivaldafényben a kultúra” programsorozat, amelyen a Madách Színház mellett az Örkény Színház,a József Attila Színház, a Nemzeti Táncszínház is részt vesz.Összművészeti programsorozatnak lehetnek tanúi azok, akik október 1. ésoktóber 31. között az Allee Bevásárlóközpontba látogatnak. Olyan népszerű produkciókat láthatnak az érdeklődők, mint a Madách Színház musicalválogatása, a Nemzeti Táncszínház előadásai, a József Attila Színház színészeinek produkciója vagy az Örkény Színház, Örkény István egyperceseit felvonultató összeállítása. A Madách Színház és az Örkény Színház kiállítással is képviselteti magát az Allee-ban, ahol kellékeket, díszletmaketteket, ésjelmezeket is láthatnak az érdeklődők, többek közt a Spamalot, az Operaház Fantomja, a Mary Poppins jelmezeit is szemügyre vehetik. Kuriózumnak számítanak Haumann Péter és Almási Éva 30 éves jelmezei a Macskákból, vagy az 1991-ben bemutatott József és a színes szélesvásznú álomkabátból Paudits Béla József-ruhái. A kiállítótérben elhelyezett kivetítőn a Madách TV korábbi adásait is megnézhetika látogatók. A szervezők a gyerekekre is gondoltak, számukrakreatív-sarkot alakítottak ki a szervezők, ahol a díszletek, jelmezek készítésével és a profi sminkek festésével ismerkedhetnek. A Madách Színház programja: Okt. 3. 17.30-tól: Sándor Dávid és Kecskés Tímea a Mary Poppinsból, Józsefből, Macskákból és Spamalotból ad elő dalokat Okt. 4-én 17.30-tól Mahó Andrea és Csengeri Attila musical-részleteket adnak elő Okt. 5-én 11.00-tól Gallusz Niki és Polyák Lilla ABBA-slágereket énekel Okt. 10-én 17.30-tól Détár Enikő és Ladinek Judit musical-slágereket énekel Okt. 13-án 11.00-től Ladinek Judit és a Madách Színház tánckara lép fel, musical dalokkal és a tánckar Vaszilenko Eugenia két koreográfiáját is előadja.A teljes programot itt elérhetik.
2013.10.04. 07:06
Szinhaz.hu
"Az Opera amorale mérföldkő az életemben" - Interjú Murányi Mártával
"Az Opera amorale mérföldkő az életemben" - Interjú Murányi Mártával
„Opera amorale” címmel május elején mutatta be új összművészeti produkcióját Gergye Krisztián Társulata. Október 30-án és 31-én ismét láthatja a közönség a kortárs tánc-operát, az Átrium Film-Színházban. Az A. E. Bizottság együttes dalainak felhasználásával létrejött egész estés műről, Murányi Márta énekes mesélt. Felidézve a májusi bemutató színpadi pillanatait, azt mondhatom, hogy az „opera amorale” igen magasra tette a lécet. Ez a tánc-opera – az eredeti szándéknak megfelelően – vicces-ironikus módon, valóban a kortárs művészeti szcéna függetlenségi nyilatkozata. Hogy emlékszel, számodra mennyire volt magától értetődő belehelyezkedni a darab világába? Az előadás mérföldkő az életemben, ez volt az első ilyen fajsúlyos operai szerepem. Azt pedig, azt hiszem, mindannyiunk nevében mondhatom, hogy katartikus élmény megélni mindazt, ami a színpadon történik. Olyan szempontból is szerencsésnek tartom magam, hogy több oldalról is megismerhetem a színpadi jelenlétet, miután már pár éve dolgozom színházakban, jelenleg is az Örkényben (a Nemzetiben már nem), s két éve megy a Sanyi és Arankában a Máthé Zsolt rendezte Roadmovie–TH&L. Ebből a szempontból tehát a mostani szerep nem volt akkora kihívás, mint például annak idején a Magyar ünnepben közreműködni - Závada Pál darabját, Alföldi Róbert vitte színre 2010-ben a Nemzeti Színházban – a szerk. -, amikor először találkoztam azzal, hogy miként kell összehangolni a mesterségbeli dolgokat a művészi megoldásokkal. Az „opera amorale”-ban én vagyok a „Magyarék házaspárból” a feleség, és ahogy az összes szereplőnek, úgy nekem is van másik arcom. Azt azonban nem árulnám el, hogy imitátorként kit idézek meg, aki eljön megnézni, biztos rá fog jönni. Ebben az előadásban azt láttam, hogy mennyire kiváló színészek a táncosok is, illetve azt éltem meg, hogy a társművészetek között valóban nincs határ. Krisztiánnal (Gergye Krisztián, a darab rendező-koreográfusa – a szerk.) egyébként is – abszolút jó értelemben! - meg lehet őrülni a színpadon, és aki erre nézőként vevő, az is minden porcikájában átérezheti azt, amiről ez a darab beszél. A májusi bemutató után elolvastam a kritikákat és a nézői véleményeket is a darabról. Egy blogger például azt írta, hogy jó lenne, ha sokszor menne az „opera amorale”, mert akkor kinyílna Gergye Krisztián rétegszínháza a szélesebb közönség felé. Te milyen visszajelzéseket kaptál? Természetesen voltak, akik ismerték az eredeti dalokat, beszélgettem olyan nézővel, aki kívülről fújta a Bizottság számait, ő azt mondta, a mi átiratunk „beszippantotta”. De azt is jó volt hallani, hogy Wahorn Andrásnak (az A. E. Bizottság együttes egyik alapítója – a szerk.) nagyon tetszik az, ami született, mivel nem erőszakoltuk meg a dalaikat, hanem beágyaztuk azokat egy történetbe, és ezáltal jött létre valami új. Azoknak viszont, akik nem ismerték a Bizottság dalait, nyilván nehezebb volt a dolguk. Nekik meg kellett emészteni a hangzásvilágot is, a mondandót is, de ők is vevők voltak ránk – legalább is azok, akikkel beszéltem… Te mit kapsz ettől az előadástól? Érzelmileg is, szakmailag is erősen kapcsolódom ehhez a csapathoz, mindenkivel szeretek együtt dolgozni. Talán ez az első olyan munkám, ahol a próbafolyamat alatt nem görcsöltem annyit, hanem úgy voltam produktív, hogy eldobtam a gátlásaimat, amiből egyébként sok van. Így az sem okozott semmilyen problémát, sőt nagyon viccesnek találtam azt a részt, amikor végighúznak a színpadon, és közben énekelem: „Sírba visznek!” Ezt a jelenetet nemcsak a nézők, a kritika is visszaigazolta, én meg közben megtapasztaltam, hogy azért szeretem az ilyen helyzeteket, mert hihetetlenül felszabadítanak. Merthogy a Bizottság az állat, mondjuk ki! Abszolút! És az egész tényleg csak akkor működik, ha eldobjuk az agyunkat. Lehet, hogy ez az előadás első látásra kaotikus meg provokatív, de szerintem sokkal inkább arról van szó, hogy érzelmileg széles skálán beszél köz- és magánéletről, a zsigeri indulatok erejéről, s azok hiábavalóságáról. Ahogy így hallgatlak, az jutott eszembe, hogy neked, akinek ennyiféle színpadi élete van, olyan érzés lehet, mintha egyszerre több családhoz is tartoznál. Gondoltál már arra, hogy felcseréld a szabadúszó létet egy állandó otthonra? Ez bonyolult problémakör, nem is tudok röviden válaszolni. Minden nap megfordul a fejemben, hogy tulajdonképpen mi is az, amit csinálok. Amikor 2009-ben végeztem a Zeneakadémián, nem tudtam, hogy mit is kezdjek magammal. Aztán szerencsére szép sorban jöttek a különböző feladatok, és ez azóta is tart. Miközben nagyon élvezem a sokszínűséget, és nagy öröm, hogy ennyi helyen dolgozhatok, közben a gondolataimban – ahogy a szabadúszóknál általában -, mindig ott motoszkál a félelem, vajon hívnak-e máshova majd, amikor vége lesz egy munkának. Most sok feladatom van, de ehhez hozzátartozik, hogy szinte minden felkérést el is vállalok. Egyrészt azért, mert kíváncsi vagyok az újabb kihívásokra, másrészt, mert folyamatosan más és más munkákkal találnak meg. Egyszer arra kíváncsiak, hogyan énekelek, máskor meg arra, hogyan harmonikázom vagy zongorázom, és a Roadmovie után hamarosan jön a következő darab, egy Gershwin zenével teletűzdelt Szentivánéji álom, amelyben prózai szerepem is lesz. Ez tehát a színházi része az életemnek, miközben klasszikus értelemben vett énekes is vagyok és a komolyzenei koncerteket, kórus- és szólóesteket sem szeretném elhanyagolni.És akkor még nem említetted az örömzenélést… Valóban! Hamarosan kisebb turnéra indulunk a HANEM zenekarral, négy lemezbemutató koncertünk is lesz, és ezekre a fellépésekre, próbákra is mind-mind időt kell szakítani. De valahogy úgy alakult, hogy nincs olyan feladat, ami ne adna örömet, és ez talán eddigi életem legnagyobb ajándéka. Számomra nincs különbség abban, hogy az „opera amorale” előadásban szerepelek, vagy a HANEM zenekarral lépek fel, mert valamennyi munkámat önmagáért szeretem, ezért nem is hasonlítom őket össze. Summa summarum, maradsz többcsaládos? Ezt az életformát nem én választottam, de közben meg természetesen igen… Az biztos, hogy annak nagyon örülnék, ha némi kötöttségre, értsd: biztonságra azért szert tudnék tenni, például ha egy jó kórusba felvennének…. Vagyis nem bánnám, ha lenne fix pont az életemben, miközben a szabadságomat is megtarthatnám. Az Örkény Színház nekem most olyan, mint egy állandó munkahely, a jó alkotói légkör mellett családi fészek is, olyan kőszínház, ahol mindennek megvan a kialakult rendje, és ez hihetetlen biztonságot nyújt. De hogy válaszoljak a kérdésedre is, úgy tűnik, egyelőre marad a több család.Szerző: Hegedűs Claudia
2013.10.03. 05:00
Szinhaz.hu
A humortalan akkordok öregítenek - Kákonyi Árpád zenei vezető válaszol
A humortalan akkordok öregítenek - Kákonyi Árpád zenei vezető válaszol
Az Örkény Színház társulata idén újabb taggal bővül. A Kék Angyal, a Tóték, a Két néni, ha megindul és a NőNyugat című előadások zeneszerzője, Kákonyi Árpád a színház zenei vezetője lett. Rövid interjút olvashatnak vele.Mi egy zenei vezető feladata egy alapvetően prózai színházban? Azt hiszem, nem különbözik majd attól, amit eddig csináltam. A lényeg az, hogy az ember hasznos része legyen egy alkotói közösségnek. Ha kell, kottát ír, ha kell, hangszert vásárol, korrepetitorkodik, zenét ír, zongorázik vagy dobol vagy gátlástalanul játszik olyan hangszereken, amiken nem is tud, vagy éppen bedob egy ötletet egy megbeszélésen, amitől szerencsés esetben megmozdul valami. Hogyan és mikor kezdtél el zenével foglalkozni? Valójában ez egy szóbeli szerződés volt apámmal. Nyolc évesen karatézni jártam, amit gyűlöltem. Amikor felvetette, hogy járjak zeneiskolába is, megtárgyaltam vele, hogy csak akkor vagyok hajlandó, ha cserébe nem kell többet fehér ruhában bohóckodnom a helyi sportcsarnokban. Belement. Aztán középiskola, Zeneakadémia, mindenütt remek tanáraim voltak, Apagyi Judit, Fuchs Ferenc, Jensen Gabriella, Ábrahám Margit, Fekete Győr István, Vajda János. Végül Selmeczi György közreműködésével kerültem a Színművészeti Egyetemre korrepetitornak. Akkoriban éppen Matkó Tomival együtt egy kocsmában dolgoztunk, én nagyon finom, csupaszív szendvicseket készítettem, ő pedig igazi olaszos, jó erős kávét. Milyen típusú rendezővel könnyebb dolgozni: akinek nagyon konkrét elképzelései vannak a zenéről, vagy aki rád bízza, hogy milyen legyen? Az a fontos, hogy minél konkrétabb elképzelései legyenek az előadás világáról már a próbafolyamat kezdetén. Akkor egy zeneszerző, ugyanúgy, mint bármelyik másik társalkotó, egy koherens világon belül tud gondolkodni, keresgélni, ajánlatokat tenni. A rendező is akkor tud igazán hasznos kritikát megfogalmazni a zenével kapcsolatban, ha azt az összképbe beillesztve tudja hallani. Persze bizonyos klisék mindig működnek, de azokat egy zenész is ugyanúgy próbálja elkerülni, irtani, mint egy színész, vagy egy rendező. A humortalan, szűkített akkordoktól pl. éveket tudok öregedni. Ha egy hosszú útra három CD-t vihetnél magaddal, mi lenne az? Nyilván naponta változik, hogy mi érdekel éppen, nap, mint nap rengeteg olyan zenével, zenei világgal ismerkedem meg, amiket kár lenne kihagyni. De ha már három, akkor Schubert-dalok Dietrich Fischer-Dieskau és Gerald Moore előadásában, Pink Floyd és a Depeche Mode. Forrás: Örkény Színház
2013.10.02. 06:03
Szinhaz.hu
Mácsai Pál: "Fejlődésben kell maradni"
Mácsai Pál: "Fejlődésben kell maradni"
Tizedik évadát kezdi idén az Örkény Színház, ahol októberben Zsótér Sándor első Csehov-rendezésének premierjét tartják Meggyeskert címmel. A színház igazgatóját kérdezte a Fidelio. A Fidelio interjújából:A kérdésre, ha visszatekint az elmúlt évekre, mi valósult meg a kezdeti elképzelésekből, hol tartanak most, Mácsai Pál úgy felelt: “Az önpozicionálás mindig síkos ügy. Kétséges, hogy egyáltalán lehetséges-e. Tizenkét éve kezdtük a munkát, és az elején arra gondoltam, hogy szülessen itt egy új színházi entitás, és ne azzal foglalkozzon, amivel a Madách Kamara foglalkozott. Ez azt jelenti, hogy társulati színház legyen, jó irodalmat játsszon és színházszakmailag legyen kíváncsi. Ez aztán nagyon hamar megvalósult, már az első évad végére látszottak a színház kontúrjai, mert olyan erős volt a késztetés azokban, akikkel csináltuk. Később az is látszott, hogy ki fog tartani a szufla addig, amíg a repertoár lecserélődik, aztán még egy körre, és így tovább. Ebben tehát nincs új. Most az a fő kérdés, hogy ez a színház - amely 6-7 éve önmaga - hogyan tud fejlődésben maradni. És ez éppolyan izgalmas, mint annak idején az, hogy azt a váltást meg lehet-e csinálni” – fejtette ki az igazgató, aki arról is beszélt, hogy két bemutatő is az ő nevéhez fűződik ebben az évadban. “Az egyik az Anyám tyúkja, amelyben a magyar irodalom legismertebb, illetve valamilyen szempontból legjelesebb verseit fogjuk elmondani a színpadon. (...) A másik rendezésem mesedarab, a Csoda és Kósza, amit Czigány Zoltán írt. Élő hangjáték, ami azt jelenti, hogy van a színpadon nyolc mikrofon, és nyolc színész. Óriási kalandok történnek benne az űrutazástól a bádogpizza sütésig, az autós száguldástól a baromfiudvaron való átvágtatásig, tehát rengeteg effekt kell, amiket mind-mind a színészek állítanak elő, a saját hangjukkal” – számolt be Mácsai Pál, aki elárulta, feszített évadra készülnek, de mindig ez van. “Mindig kevés az idő és mindig feszítjük egy kicsit. Jó lenne, hogyha többet tudnánk próbálni, nyugodtabban, ezért azt is elképzelhetőnek tartom, hogy jövőre kicsivel tovább tartjuk az évadot, mondjuk június közepéig” – nyilatkozta az igazgató. A teljes interjút tartalmi partnerünk, a Fidelio oldalán olvashatják.
2013.10.01. 08:04
Szinhaz.hu
Tóték - Bukaresti vendégjáték a Katonában
Tóték - Bukaresti vendégjáték a Katonában
A Tóték című előadásával Budapestre érkezik a bukaresti Nicolae Balcescu UNESCO Kulturális Központ; a Victor Ioan Frunza rendezte darabot szeptember 29-én láthatja a Katona József Színház közönsége. A bukaresti Nicolae Balcescu UNESCO Kulturális Központ Örkény István Tóték című művének bemutatásával ünnepelte tavaly az író születésének századik évfordulóját - olvasható a budapesti színház közleményében. Mint írják, Victor Ioan Frunza 1992 óta rendez magyar darabokat. A közlemény idézi a rendezőt, aki elmondta, hogy azért szereti a magyar drámaírókat, mert képesek univerzálisan megfogalmazni egy-egy történetet, még akkor is, ha azok jellegzetesen magyar problémákat dolgoznak fel. Örkényt az emberi lélek boncmesterének tartja, aki tragikomikus jeleneteivel teszi emberivé és életszerűvé az egyébként drámai eseményeket.Fotó: katonajozsefszinhaz.hu "A Tóték az emberi jellem eltorzulásának kis panoptikuma, egyik alapkérdése pedig, hogy miért hódol be az épeszű ember szolgálatkészen a hatalomra jutott őrülteknek újra meg újra. A bukaresti előadás sikere is bizonyítja, hogy a Tót család groteszk története bármikor, bárhol érvényes és aktuális lehet" - áll az előadás ismertetőjében. Az Őrnagy szerepét alakító George Costin a Tótékban nyújtott játékáért megkapta a Román Színházi Szövetségtől (UNITER) a legjobb férfi alakításért járó díjat. Az előadásban Tót szerepében Adrian Nicolae, Tótné szerepében pedig Sorin Miron látható, Ágikát és Gizi Gézánét Nicoleta Hancu, a Postást Alexandru Ion alakítja. A produkció díszlet- és jelmeztervezője Adriana Grand.Az előadás román nyelven, magyar felirattal látható.Forrás: MTI
2013.09.27. 07:00
Szinhaz.hu
Szinetár Miklós: "Soha nem soroltam be sehova"
Szinetár Miklós: "Soha nem soroltam be sehova"
Szinetár Miklós Veszprémben próbálja A víg özvegyet. A rendező többek arról mesélt a 168 Órának, mi vonzza a műben, miért kap sok kritikát, és miért látja úgy, hogy "régi reflexek" alapján ítélik oda a Kritikusok Díját. Lapszemle.A 168 Óra cikkéből: "Kicsiny, eladósodott országban játszódik, amely minden nemes és nemtelen eszközt bevet, hogy pénzt szerezzen. Ez az operett varázslatos, életvidám zene, csak a vége szomorú. Alaphelyzetével, atmoszférájával időtlenül aktuális Kelet-Közép-Európában" - felelelt Szinetár Miklós arra a kérdésre, mi vonzza Lehár művében.Hozzátette, addig folytatja a rendezést, amíg igény van rá, bár az írás egyre jobban érdekli. Nemsokára megjelenik Pályázat című könyvének folytatása is - számolt be Szinetár Miklós.A rendező az interjúban elmondta, munkásságát a rendszerválátás előtt és után is sok kritika érte. "Ösztönözte a támadásokat, hogy soha nem soroltam be sehová. Nem tartottak modernnek, de közben irritáltam a konzervatívokat is. Jó kritikája annak van, aki tartozik valahová. Ezért is szimpatikus nekem – bár alkotóként nyomába sem érek – gróf Bánffy Miklós sorsa. Remekművek maradtak utána, ám elhallgatták, mert nem tartozott sehová" - hangsúlyozta Szinetár Miklós. Fotó: hetivalasz.hu Az ország és a színházi szakma megosztottságát felvető kérdésre Szinetár Miklós így felelt: "Minden színház azzal küzd, miként lehet húsz forintot megspórolni. Működésük kapcsán nem látszik sem kapitalista, sem szocialista modell. Az állam ad pénzt, de nem eleget. Mégsem arról beszélünk, hogyan lehetne másként csinálni. Nem kerül szóba, hogy a színészek többsége életen át nem keres egy lakásra valót. Nincs tisztességes tévés feladat, színvonalas szinkronlehetőség. Minden arról szól: ússzuk meg olcsón, fizessük alul a színészt, vagy dolgoztassunk nímandokkal. És mindeközben paradigmákról, elvekről megy a duma. Nacionalizmusról, liberalizmusról, bezártságról, nyitottságról."Szinetár Miklós leszögezte, 2010 előtt senkit sem rekesztettek ki nemzeti elkötelezettségéért. "Zsámbéki Gábor az egyik legfelkészültebb magyar színházrendező. Sokra tartom a 'köreihez' sorolt alkotókat is. De egy meghatározó véleményformáló csoport részéről valóban létezik kirekesztés. Ők régi reflexek alapján működnek. A kritikusok díjára – ritka kivételektől eltekintve – elsősorban három teátrum jön számításba. A Katona József Színház, az Örkény Színház, illetve az elmúlt években az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színház. A Radnótiban, a Vígben, más pesti színházakban vagy vidéken nincsenek jó produkciók?" - tette fel a kérdést Szinetár Miklós.A teljes interjú itt olvasható.
2013.09.26. 06:14
Szinhaz.hu
Székely Csaba: "Az igazi mű az előadás"
Székely Csaba: "Az igazi mű az előadás"
Székely Csaba egymás után másodszor nyerte el a hétvégén a Színikritikusok Díját a legjobb új magyar dráma kategóriájában, ezúttal a Bányavakságért. A drámaíróval még a Bánya-trilógia harmadik része, a Bányavíz Szkéné-beli bemutatója után beszélgetett a Ványa bácsi blog. Lapszemle.A Ványa bácsi blog cikkéből: "Általában nyugodt vagyok, de az előadást azért végigizgulom. Olyankor felnagyítódnak az események, valaki köhög vagy vakarózik, azt hiszem, biztos unja, amit írtam. Az előadás után viszont már elszáll minden félelmem, és úgy gondolom, mi mindent megtettünk, amit lehetett" - mesélt Székely Csaba a premier alatti izgalmakról."A szenvedélyem, a hobbim, mindenem az írás, úgy viszonyulok hozzá, mint Lajkó Félix a zenéhez. De mellette vannak dolgok, amiket kénytelen vagyok megcsinálni. Tíz éve remélem, hogy az írásból megélek, ez most már nem tűnik olyan távolinak" - mondta Székely Csaba.Fotó: Pinceszínház A drámaíró arra kérdésre is válaszolt, hogy került kapcsolatba a színházzal. "Ötödikes koromban írtam egy tanárunkat kiparodizáló jelenetet és azt előadtuk egy iskolai ünnepségen. Ez volt az első drámám. Jártam színházba, mint minden kultúrember, de mivel Aradon, ahol felnőttem, nem volt magyar nyelvű színház, nem kerültem igazán közel hozzá. Csak később, amikor egy sikeres rádiójáték nyomán felvételiztem drámaíró szakra a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemre" - mesélte Székely Csaba. A Bánya-trilógia szerzője elmondta, arra törekszik, hogy darabjainak legyen irodalmi értéke, de drámáit elsősorban színpadi szövegnek tartja. "Az igazi mű az előadás, a dráma ennek csak egyharmada, a másik kétharmadot az előadás alkotói teszik hozzá" - hangsúlyozta.A drámaíró további terveivel kapcsolatban elmondta, szó van róla, hogy az Örkény Színház társulatának ír egy darabot. Székely Csaba elárulta, nagyon szeret így dolgozni, mert ha előtte van a színészek arca, hangja, sokkal könnyebb számára írni, karaktert alkotni. A gyergyói Figura Stúdió Színház társulatára is készít egy darabot, de még előtte, decemberben lesz a bemutatója egy zenés játékának Marosvásárhelyen, a címe: Hogyne, drágám!, Sebestyén Aba rendezésében.A teljes interjú itt olvasható.
2013.09.24. 08:11
Szinhaz.hu
Mamelosn - Női sorsokkal folytatódik a Független Thália Projekt
Mamelosn - Női sorsokkal folytatódik a Független Thália Projekt
Mamelosn címmel tartják a Független Thália Projekt idei első bemutatóját szombaton a Thália Színház Új Stúdiójában. A Gólem Színház produkciójában három női sors villan fel.Az alkotók ajánlója:Mamelosn = egy közösség által használt kommunikációs jelrendszer, amivel meg kellene értenem, hogy mi a fenét akar tőlem az anyám, jiddis, ejtsd: mámelos Mi történik akkor, ha három nő férfi nélkül a színpadra kerül? Mi történik akkor, ha a három nőből az egyik az NDK kommunista rezsimjének élharcosa volt, a másik kiábrándult mai német, a harmadik pedig leszbikus és New Yorkba készül?Mi történik akkor, ha ez a három ember egy zsidó családot alkot?A Gólem Színház szeptemberi évadnyitó előadása, a Mamelosn a fenti kérdésekre keresi a választ. Borgula András rendező nem minden célzatosság nélkül választotta a Kleist-díjas, berlini Marianna Salzmann drámáját, amelyben a szembenézés a múlttal és a jelennel elkerülhetetlen. Mit kezdjünk a II. világháború hithű kommunistáival, akik a romokból építettek fel egy országot és most ők is kisemmizettek? Lehet-e élni úgy, hogy nem hiszünk semmilyen eszmében? Ezt nevezzük a 21. század hétköznapjainak? Kerekes Viktória, Huzella Júlia, Kiss Mari (fotó: golemszinhaz.hu) A Mamelosn-ban női sorsok villannak fel, amelyekben ugyan voltak férfiak, de a jelen társtalanul történik meg a szereplőkkel, akárhogy feszülnek neki, hogy saját életüket bármilyen értelmes irányba fordítsák. Ez az igazán remek és finom humorral fűszerezett európai családi és társadalmi dráma 21. század történelmi díszletei között teljes mértékben rólunk szól.A Mamelosn nemcsak témájában, hanem szereposztásában is különleges: Huzella Júlia mellett, aki szinte mindegyik Gólem Színházas előadásban játszik, Kerekes Viktória, az Örkény Színház művésze mutatkozik be Gólem-produkcióban, és öt év szombathelyi játék után ismét Budapesten szerepel Kiss Mari. Marianna Salzmann darabjai az osztrák és német színpadokon népszerűek, az írónő 2012-ben megkapta a fiatal drámaíróknak járó Kleist-díjat. A darabot Varsányi Mari fordította, a látványtervező Galántai Zita, a produkció zeneszerzője Gazda Bence. Az előadást a Thália Színház Új Stúdiójában szeptember 29-én, október 7-én és 26-án is láthatja a közönség.Forrás: MTI, Gólem Színház
2013.09.24. 06:00
Szinhaz.hu
Színikritikusok Díja 2013 avagy az ölelések gálája - Fotósorozat
Színikritikusok Díja 2013 avagy az ölelések gálája - Fotósorozat
A Katona József Színház A nép ellensége című produkciója kapta a legjobb előadásnak járó elismerést a Színházi Kritikusok Céhének vasárnapi díjátadóján a Trafó - Kortárs Művészetek Házában, ahol az előző évad legkiemelkedőbb teljesítményeit jutalmazták. A céhtagok legalább évi kilencven premier megtekintése után voksolhattak, idén 23 kritikus adta le szavazatát. A Színikritikusok Díját a legtöbb szavazatot kapó művész, illetve produkció vihette haza. A gála keretében 15 kategóriában hirdettek győztest, az elismerésekért a kategóriák mindegyikében három jelölt volt versenyben.Eszenyi Enikő így nyilatkozott a gála utánEgy kategóriában már korábban odaítélték a díjat: a színikritikusok harmadik alkalommal adományoztak életműdíjat, ezt idén Zsámbéki Gábor rendező, a Katona József Színház volt igazgatója vehette át. A díjazott köszönetet mondott azoknak, akik segítették a pályáját - két nevet kiemelve Nádasdy Kálmánt és Komor Istvánt említette -, valamint rendezőtársainak, akikkel azonos elveket vallottak, színházi műhelyeket próbáltak teremteni. "Most gyakran elgurulni látom azt, amiről mi azt hittük, hogy megtaláltuk" - fogalmazott. Hangsúlyozta: a legtöbb köszönet mégis a színészeknek jár, akik értelmet adnak a rendező munkájának. Mint mondta, a fiataloknak, akik elégedetlenek azzal a vízzel, amelyben úsznak, azt tanácsolja, hogy szerezzenek barátokat és találjanak olyan helyeket, ahol mikroklímát lehet teremteni.Alföldi Róbert is nyilatkozott az RTL-nekA nyertesek listákát itt elérhetik, és képeink is árulkodnak arról, kik kaptak díjat.A díjátadóról képekben:1. Lőrinc Katalin is fellépett.2. Tasnádi István díjat adott át.3. Székely Csaba a Bányavakságért elnyerte a legjobb új magyar dráma / színpadi szöveg díját.4. Bella Máté adta át a díjat Kovács Mártonnak, akit idén is a legjobb színházi zene szerzőjének választottak.5. A gála műsorát Gergye Krisztián a táncra építette.6. Remete Kriszta újra elnyerte a legjobb jelmezért járó elismerést.7. Lőrinc Katalin8. Alföldi Róbert több díjat is átvett: a legjobb rendezés díját Andrei Şerban helyett, és a legjobb díszlet díját Izsák Lili helyett az Angyalok Amerikában című előadásért, amelyet a Nemzeti Színház mutatott be.9. Szalontai Tünde10. Bodor Johanna11. Tasnádi Bencét másodszorra jelölték a legígéretesebb pályakezdőnek. Idén ő viselheti a címet.12. Orlai Tibor produceré, az Orlai Produkciós Iroda alapítójáé lett a különdíj.13. Bodor Johanna táncával Budai Katalinra, a nemrég elhunyt színházkritikusra emlékezett.14. Az előtérben: Tóth Evelin, Bodor Johanna, Szalontai Tünde.15. Hoffer Károly rendező és a Budapest Bábszínház Semmi című előadása nyerte a legjobb gyerek- és ifjúsági előadásért járó díjat.16. A képen: Znamenák István, akit a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában jelöltek.17.18. Tenki Réka, a legjobb női mellékszereplő és Fábián Gábor, a Szputnyik Társulat tagja.19. Tenki Réka20. Bányai Kelemen Barna lett a legjobb férfi mellékszereplő a Bányavakságban nyújtott alakításáért.21. Lőrinc Katalin 22. Lőrinc Katalin és Bánfalvi Eszter ölelkeznek. 23. Bánfalvi Eszter és Mohácsi János ölelkeznek. 24. Mohácsi János rendezőé és az Örkény Színház Liliomfi előadásáé lett a legjobb zenés/ szórakoztató előadás díja. 25. 26. Mohácsi János és Alföldi Róbert ölelése 27. Kovács Márton, Bánfalvi Eszter, Béli Ádám, a Dohány utcai seriff alkotócsapatának tagjai 28. Boros Anna, Lakatos Máté, Matók Szilvia, Némedi Árpád azaz a legjobb független előadás, a Dohány utcai seriff alkotócsapaténak tagjai 29. Gergye Krisztián, Tóth Evelin, Szalontai Tünde 30. Kulka János adta át a legjobb női főszereplőnek járó díjat. 31. A legjobb női főszereplők, azaz Csákányi Eszter és Eszenyi Enikő. 32. Csákányi Eszter 33. Eszenyi Enikő 34. Bíró Kriszta adta át a legjobb férfi főszereplő díját. 35. László Zsolt Stohl András helyett vette át a legjobb férfi főszereplő díját. 36. Fullajtár Andrea köszöntötte az életműdíjas Zsámbéki Gábort. 37. Zsámbéki Gábor 38. Szikszai Rémusz és Alföldi Róbert 39. Bodor Johanna és Szalontai Tünde 40. Molnár Piroska adta át a legjobb előadás díját. 41. Lőrinc Katalin 42. A táncosok 43. 44. Tóth Evelin 45. Női és férfi kórus kísérte a gálát. 46. 47. Gergye Krisztián a gála rendezője.Fotó: foto.szinhaz.hu / Czupi Dániel, Tóth BertaSzínház.hu
2013.09.24. 05:00
Szinhaz.hu
Októbertől újra vár a KékSzobaHall
Októbertől újra vár a KékSzobaHall
Októbertől újra várja látogatóit vasárnaponként este 7-től a Budapest Jazz Clubban a KékSzobaHall színházzal, zenével, irodalommal és rendhagyó beszélgetésekkel. Októberben többek közt Sándor Pál, Für Anikó, Jordán Tamás és Parti Nagy Lajos is vendég lesz. A Kékprodukció 2013 februárjában indította útjára a KékSzobaHall elnevezésű programsorozatot a Budapest Jazz Clubban (XIII. Hollán Ernő u. 7.) azzal a céllal, hogy legyen egy hely, ahol találkozhatnak mindazok, akik szívesen néznek színházat, hallgatnak zenét, szívesen cserélnek gondolatokat, kíváncsiak a világra és egymásra és szeretnek játszani.A vasárnaponként megrendezésre kerülő színházi, zenei, irodalmi esteken a Kék Művészügynökség által képviselt alkotók és barátaik lépnek színpadra. A szervezők hétről hétre igyekeznek olyan alkalmakat teremteni, hogy érdemes legyen összejönni és együtt tölteni a vasárnap estéket.Sándor Pál (fotó: nol.hu)Október 6-án folytatódik Veiszer Alinda Felcserélt életek című beszélgetéssorozata. Ezen az estén Sándor Pál, a Bohóc a falon, a Régi idők focija, a Ripacsok és még számos, sokak számára meghatározó élményt nyújtó film rendezője és Till Attila, vagyis Tilla, az ország egyik legismertebb médiaszemélyisége játszik el a gondolattal: milyen is lenne, ha szakmát, pályát, életet cseréltek volna. Október 13-án kerül sorra az Örkény (Egypercesek) kalapban című formabontó irodalmi-színházi est. Az alkotók számítanak a nézők aktív közreműködésére is: az előadás meghatározott pontjain a közönség kalapból sorsolja ki nem csak az elhangzó egyperces címét, hanem az azt előadó színész, Bíró Kriszta, Für Anikó és Kálid Artúr nevét is. Sőt, arra buzdítják a nézőket, hogy válasszanak és hozzanak magukkal kedvenc egypercest a közös játékhoz!József Attila Freud nyolcvanadik születésnapjára írott költeményét választotta önálló estjéhez címadónak és mottónak Jordán Tamás. Az Amit a szívedbe rejtesz - József Attila pszichoanalitikus naplója a Radnóti Színház egykori emblematikus előadása, amely a Szabadötletek jegyzékének szövegein keresztül enged bepillantást a költő gondolataiba, érzéseibe, vívódásaiba. Az előadás október 20-án látható, kizárólag 18 éven felüli nézőknek ajánlják.Irodalom és zene találkozik október 27-én Parti Nagy Lajos Mi történt, avagy sem című felolvasóestjén, hiszen a most megjelenő új novelláskötetből elhangzó szövegek, azok nyelvi leleményei, játékossága, hangulata inspirálja az ütőhangszereken közreműködő Dés András improvizációit.November 3-án a KékSzobaHallban tartja Keresztül Európán című új lemezének előbemutatóját Tompos Kátya és Hrutka Róbert állandó zenésztársaik közreműködésével. Az album zenei utazás Angliától Oroszországig, a két kultúra, Kelet és Nyugat találkozása, dalok angol, francia, bolgár, magyar és orosz nyelven. Az est után a művészek dedikálják a helyszínen megvásárolható lemezt. Színház.hu
2013.09.23. 07:02
Szinhaz.hu
Színikritikusok Díja 2013 - Ők a nyertesek
Színikritikusok Díja 2013 - Ők a nyertesek
A Színházi Kritikusok Céhe idén 33. alkalommal nyújtotta át a Trafóban az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit elismerő Színikritikusok Díját. Íme a nyertesek listája.A céhtagok legalább évi 90 premier megtekintése után voksolhattak, és az vihette haza a díjat a Trafóban rendezett ünnepség után, aki a legtöbb szavazatot kapta. A 15 kategória mindegyikében 3-3 jelölt versengett. A háromtagú szavazatszámláló bizottság összesen 910 voksot számolt össze. A szavazatok összesítése alapján a színházak képzeletbeli versenyében három fővárosi színház állt a dobogón: a legtöbb jelölést a Nemzeti Színház, a Katona József Színház és az Örkény Színház művészei, illetve előadásai kapták. A listát a Nemzeti Színház négy előadása vezette összesen 12 jelöléssel.2013 életműdíjasa Zsámbéki Gábor lett. A közönség számára is nyilvános est rendezője Gergye Krisztián rendező-koreográfus volt.Tartalmi partnerünk, a Fidelio tudósítását itt találják.Ők a nyertesek - SZÍNIKRITIKUSOK DÍJA 2012/2013A legjobb új magyar dráma / színpadi szöveg:SZÉKELY CSABA: Bányavakság A legjobb előadás: A NÉP ELLENSÉGE Katona József Színház rendezte: Zsámbéki Gábor A legjobb rendezés:ANGYALOK AMERIKÁBAN Nemzeti Színház rendezte: Andrei ŞerbanA legjobb zenés/szórakoztató előadás:LILIOMFI Örkény Színház rendezte: Mohácsi János A legjobb független színházi előadás:A DOHÁNY UTCAI SERIFF Füge Produkció – Kaposvári Egyetem rendezte: Mohácsi JánosA legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: SEMMI Budapest Bábszínház rendezte: Hoffer KárolyA legjobb női főszereplő megosztva:CSÁKÁNYI ESZTER A 42. hét Pintér Béla és TársulataésESZENYI ENIKŐ Jóembert keresünk Vígszínház A legjobb férfi főszereplő:STOHL ANDRÁS Mephisto Nemzeti Színház A legjobb női mellékszereplő: TENKI RÉKA Sirály Nemzeti SzínházA legjobb férfi mellékszereplő: BÁNYAI KELEMEN BARNA Bányavakság Yorick Stúdió – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata A legjobb díszlet:ANGYALOK AMERIKÁBAN Nemzeti Színház tervezte: Izsák LiliA legjobb jelmez: Fotó: Gordon Eszter LILIOMFI Örkény Színház tervezte: Remete KrisztaA legjobb színházi zene:A DOHÁNY UTCAI SERIFF / LILIOMFI Füge Produkció – Kaposvári Egyetem / Örkény Színház szerző: Kovács MártonA legígéretesebb pályakezdő:TASNÁDI BENCE Katona József Színház Különdíj:ORLAI TIBORnak produceri tevékenységéértSzínház.hu
2013.09.22. 19:53
Szinhaz.hu
Hétvégén Színházi Korzóvá válik az Andrássy út
Hétvégén Színházi Korzóvá válik az Andrássy út
Szeptember 22-én közel nyolcvan színházi társulat várja az érdeklődőket az Andrássy úti Színházi Korzón. 2011-ben ezt írta a rendezvényről a Revizoronline: “Egy hely, ahol megfér egymás mellett az ír néptánc, a musicalsláger, a kortárs tánc, a bábszínház – és mindezen műfajok közönsége. Egy rendezvény, ahol a gyanútlan színházlátogatók egy előadás szereplőivé válhatnak, a színészek pedig akár észrevétlenül vegyülhetnek el a tömegben.”A szervezők az idei évben sem szeretnék alább adni, céljuk, hogy az Andrássy utat Színházi Korzóvá változtassák egy nap erejéig szeptember 22-én, a Nagymező utcától a Káldy utcáig.Idén is ott leszenk a legfontosabb független és kőszínházi társulatok, alkotók, befogadó helyek. Az utcai performanszok mellett a közel 80 színházi standnál jegyeket lehet vásárolni, színészekkel lehet találkozni, miközben a nagyszínpadon egész nap zenés-táncos produkciókkal várják a színházbarátokat és a kulturált szórakozásra vágyó gyerekeket, fiatalokat, idősebbeket, külföldieket.Részletes színpadi program: LISZT Színpad (Liszt Ferenc tér) 10.30-11.00 Katáng: Tarkabarka dalok 11.10-11.40 Budapest Bábszínház: Boribon és barátai (részlet) 11.50-12.30 Bohócok a Láthatáron: Cirkusz Ödön küldeménye 12.40-13.10 Erin: Kavalkád (részlet, ír sztepptánc) 13.20-13.35 Hagyományok Háza - Magyar Állami Népi Együttes: Szép magyar táncok (kamaraelőadás) 13.45-14.05 KET: Horda - (részlet, táncelőadás) 14.15-14.35 Duda Éva Társulat: Virtus (részlet, táncelőadás) 14.45-15.15 Katona József Színház: Katona-dalok 15.30-16.00 József Attila Színház: Divatbemutató az évad jelmezeiből 16.10-16.40 Pesti Magyar Színház: Harmadik Figyelmeztetés 16.50-17.00 Szkéné Színház - Psix Project: 11 (részlet, táncelőadás) 17.10-17.30 Örkény Színház: Zenés összeállítás a Tóték c. előadás dalaiból 17.40-18.00 Centrál Színház: Beatles-koncert FÜGE Színpad (Székely Mihály utca) 11.00-11.30 Petőfi Musical Stuidó: Játsszunk musicalt! 11.40-11.55 Mimage Pantomim Színház: Egyenlítők 12.00-12.15 Játékszín: Ketten pizsamában 12.30-12.50 Zéró Balett: Süti, bor, tánc, szex 13.00-13.30Holdvilág Kamaraszínház: Archivatal 13.40-14.10 Hólyagcirkusz: Elszédülés koncert 14.20-14.50 Trojka Színházi Társulás: A kastély 15.00-15.15 Gólem Színház - Marianna Salzmann: Mamelosn 15.30-16.10 Momentán Társulat: RögvEst (improvizációs színházi előadás) 16.20-16.50 HADART: Vérszipoly (vámpírmusical) 17.00-17.20 Tünet Együttes: Nem emlékszem, hogy így neveltek volna 17.30-18.00 Magyarock Dalszínház: Kalandos, romantikus, zenés álmok (musical egyveleg)
2013.09.20. 05:00
Szinhaz.hu
Bányavíz - A trilógia harmadik darabja a Szkénében
Bányavíz - A trilógia harmadik darabja a Szkénében
Székely Csaba drámatrilógiájának harmadik részét szeptember 17-én, kedden 19 órától láthatja először a közönség Csizmadia Tibor rendezésében a Szkéné Színházban.Ősbemutatóra készül Csizmadia Tibor vezetésével a már jól összeszokott csapat a most diplomázott Márkus Sándorral kiegészülve: a Bányavakság után a Bányavíz bemutatója is a Szkénében lesz.Bányavíz felolvasó-színház - Márkus Sándor és Kaszás Gergő a POSZT-on (fotó: Simara László)A darab történetének helyszíne egy székely falu valahol egy bányavidéken. A trilógia harmadik részében a korábbi művekben sokat emlegetett plébános és az ő különös szeretője körül forog a történet. A kívülálló hős ezúttal Márton, akit a pap a nevelt fiaként emleget és, aki szobrokat farag, verseket ír és arról ábrándozik, hogy majd kiszakad innen, máshol próbál szerencsét. A pap szerepében Kaszás Gergő, házvezetőnőjeként Bozó Andrea, a tanító szerepében Tóth József, annak lányaként Eke Angéla látható, Márton szerepét pedig Márkus Sándor alakítja. A látvány Cziegler Balázs munkája, az előadás dramaturgja Lőkös Ildikó.Csizmadia Tibor (fotó: Trokán Nóra)Székely Csaba trilógiájának első darabja, a Bányavirág a Színházi Dramaturgok Céhe, majd a Színházi Kritikusok Céhe szerint is az évad legjobb drámája lett, a szerző megkapta érte a Szép Ernő-jutalmat. A fekete humorral átszőtt drámát a marosvásárhelyi Yorick Stúdió és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata közös produkcióként tűzte elsőként műsorra Sebestyén Aba rendezésében. Magyarországon Csizmadia Tibor állította először színpadra a Pinceszínházban, később a Nemzeti Színház is bemutatta az előadást. A második mű, a Bányavakság már szintén színpadra került Csizmadia Tibor rendezésében, méghozzá épp a Szkénében. Az ősbemutatót Marosvásárhelyen tartották. A trilógia harmadik darabja, a Bányavíz az Örkény István Színház drámapályázatát nyerte meg. A három drámát a Magvető Kiadó is megjelentette egy kötetben Bányavidék címmel.Székely CsabaKritikus szemmel a Bányavízről: „...a harmadik darabban elsősorban az oktatás-nevelés problémája foglalkoztatott. Az a kérdés, hogy ezt milyen mélyebb szándék mozgatja. Milyen viszonyban vannak a tanárok és a diákok, hogy zajlik a nevelés szellemi, lelki szinten? Tágabban: milyen viszonyban vagyunk a vallásunkkal, az öregeinkkel, az őseinkkel? Ebből a szempontból talán a harmadik a legkomplexebb darab, bár ez is egy cselekéményszálon fut, de több rejtett kérdést tesz fel, mint a másik két darab, s ezt talán kevésbé direkt módon teszi. Így teljesen ellentéte a Bányavakságnak, ami egy harsány darab, ez pedig egy finomabb, lágyabb mű.” (Sándor L. István interjúja Székely Csabával, Ellenfény, 2012/5.)„Mitől lett olyan jelentős ez a trilógia? Egy hagyománytagadás, de egyúttal azonnal egy hagyományteremtés is jellemzi, ami nagyon ritka. Bátor, szókimondó, traumatikus problémákba nyúl bele. Így szembesít azzal, hogy mi van az egyre virulensebb szélsőjobbal, a román-magyar viszonnyal, az egyházakkal. A valóságból indul el, és a valóságból röppen föl egy költői világba.”(Radnóti Zsuzsa, dramatrug, Székely Csaba drámakötetéről, Nyílt Fórum 2013)Ősbemutató: szeptember 17-18. - 19 óraTovábbi előadások: október 9-10. - 19 óra Szkéné SzínházForrás: Szkéné Színház
2013.09.16. 06:00
Szinhaz.hu
Bizakodva néztek a jövőbe
Bizakodva néztek a jövőbe
Harmadik éve kezdi kerti partival az évadot a budapesti Örkény Színház. A béke szigetének is mondhatnánk, ahol még egy Nézzünk bizakodva a jövőbe feliratú kitűzőt is megvehetünk: ha másért nem, hát mert októberben elkezdődik a színház előtti Madách tér felújítása.
2013.09.10. 10:50
Nol.hu
Bizakodva néztek a jövőbe
Bizakodva néztek a jövőbe
Harmadik éve kezdi kerti partival az évadot a budapesti Örkény Színház. A béke szigetének is mondhatnánk, ahol még egy Nézzünk bizakodva a jövőbe feliratú kitűzőt is megvehetünk: ha másért nem, hát mert októberben elkezdődik a színház előtti Madách tér felújítása.
2013.09.09. 23:30
Nol.hu
Bizakodva néztek a jövőbe
Bizakodva néztek a jövőbe
Harmadik éve kezdi kerti partival az évadot a budapesti Örkény Színház. A béke szigetének is mondhatnánk, ahol még egy Nézzünk bizakodva a jövőbe feliratú kitűzőt is megvehetünk: ha másért nem, hát mert októberben elkezdődik a színház előtti Madách tér felújítása.
2013.09.09. 16:50
Nol.hu
"Megpróbáltam szembenézni önmagammal" - Latinovits Zoltánra emlékezünk
"Megpróbáltam szembenézni önmagammal" - Latinovits Zoltánra emlékezünk
1931. szeptember 9-én született Latinovits Zoltán. A színészlegendára emlékezünk múltidéző cikkünkkel, melyben egy korai interjút is olvashatnak. Pilinszky János: In memoriam Latinovits Zoltán „Kellene írni egy olyan darabot, ami csupa kérdésből állna. Vagy olyat, amiben csak kopogtatnának. Az elsõ fölvonásban csupa kisgyerek kopogtatna, a másodikban csupa aggastyán. A harmadik fölvonásban a szín üres lenne, és most a csukott ajtókat bentrõl kifele döngetnék.”Latinovits Zoltán pályájáról röviden:1931. szeptember 9-én született Budapesten és 1976. június 4-én halt meg Balatonszemesen Latinovits Zoltán, a magyar színházművészet egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Apja, Latinovits Oszkár délvidéki földbirtokos fia születése után egy nappal elhagyta a családot, a Gundel-famíliából származó anyja később Frenreisz Károly belgyógyászhoz ment férjhez, e házasságból született Bujtor István színész és Frenreisz Károly zenész. Latinovits érettségi után asztalos tanonc, hídépítő munkás volt, majd a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán tanult. Magas szinten kosárlabdázott is, s szenvedélye volt a vitorlázás. A gimnáziumi színkörben egy epizódszerepben figyelt fel rá Bajor Gizi, aki a legenda szerint azt mondta neki: magának feltétlenül színésznek kell lennie. 1956-ban építészmérnöki diplomával szerződött a debreceni Csokonai Színházhoz, egy év múlva Miskolcra került, s a társulat vezető színésze lett. 1960-ban Pavel Kohout Ilyen nagy szerelem című drámájában partnere a vendégszereplésre meghívott Ruttkai Éva volt, s életre szóló szerelem szövődött köztük, ők voltak a magyar színházi élet első álompárja.A képre kattintva tovább olvashat.Latinovits 1962-től a Vígszínház, 1966-tól két évig a Thália Színház, majd 1969 és 1971 között ismét a Vígszínház tagja volt. Ezután a fővárosban gyakorlatilag bojkottra ítélték, így a veszprémi Petőfi Színháznál dolgozott, ahol rendezőként is bemutatkozhatott. Utoljára az Operettszínházban Békeffi István A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak című zenés játékában lépett színpadra, de erejéből csak kilenc előadásra futotta. Számtalan színpadi szerepe közül talán a legemlékezetesebb Rómeó, Cipolla: (Thomas Mann: Mario és a varázsló), a festő (Arthur Miller: Közjáték Vichyben), az őrnagy (Örkény István: Tóték). Latinovits kiváló volt Ady Endre, József Attila, Illyés Gyula verseinek előadójaként is. Utolsó rádiófelvételén, 1976. június 3-án a Rákóczi induló című dokumentumjátékban Ady Két kuruc beszélget című versét mondta el. Színpadi alakításait szuggesztív indulatok, belső tűz, az érzelmek és az értelem harmóniájából fakadó ábrázolás, egész munkásságát a megszállottság és a kérlelhetetlen igényesség jellemezte. Ő maga mondta: “Igazságomból nem engedtem soha, káros szenvedélyem a dohányzás, meg az, hogy tehetségtelen, ezért rosszakaratú emberekkel összeférhetetlen vagyok”. Sokat viaskodott a hatalom képviselőivel és színházi feletteseivel, de soha nem hozhatta létre az általa elképzelt színházat a hozzá hasonló szemléletű színészek és színházi emberek közreműködésével. Idegei felőrlődtek, egymást érték a kórházi kezelések, állapota egyre rosszabbodott. A mai napig vitatott, hogy 1976. június 4-én öngyilkossági szándékkal lépett-e a vonat elé a balatonszemesi vasúti átjáróban vagy baleset történt. A helyi temetőben nyugszik, s Szemesen működik 1984 óta a Latinovits Zoltán Emlékmúzeum is. 1966-ban Jászai Mari-díjat, 1970-ben Balázs Béla-díjat, 1975-ben érdemes művészi címet kapott. A Kossuth-díjjal 1990-ben posztumusz tüntették ki, összegyűjtött írásai 1985-ben jelentek meg. Születésének évfordulóján több emlékesten is megidézik emlékét, s az ő nevét veszi fel a Gundel étterem kávézója, ugyanis a színész a ház első emeletén jött a világra.Latinovitsról saját szavaival:Forrás: OSZMI, Színház.hu
2013.09.09. 13:05
Szinhaz.hu
"A világ költőisége érdekel" - Interjú Gáspár Ildikóval
"A világ költőisége érdekel" - Interjú Gáspár Ildikóval
Beszélgetés Gáspár Ildikóval, az Örkény Színház dramaturgjával, aki az idei évadban Schiller Stuart Máriáját fogja rendezni. - Idén a Peer Gyntért és az Amphitryonért a POSZT-on a legjobb dramaturgnak járó díjat kaptad meg, majd jelöltek – másodszor – a Kritikusok díjára is. Fontosak neked ezek az elismerések?- Jólesik, de nem halok bele, ha nincs. Inkább azért jó, mert megerősíti az ember helyzetét. Vannak bizonyos körök, amiket nem kell lefutni, ugyanis nem feltétlen tudom magamat mindig úgy képviselni, ahogy kellene. Akkor egy ilyen elismerés megoldja ezt helyettem. De az sem jó, ha a szimpátia a pozíciódnak, a díjaidnak szól.- Középiskolásként még a színészet érdekelt, aztán dramaturg lettél, most már rendezel is. Hogy lesz egy színészből dramaturg, a dramaturgból rendező?- Mindig is érdekelt a rendezés, már 16 évesen is. Ez akkor még ösztönös dolog volt. De azt gondoltam, hogy biztosan nem menne. Alapvetően kishitűségből. Meg azzal a sztereotípiával találkoztam, hogy jaj, szőke kislány, mit akarsz a kis vékony hangocskáddal, egy rendező legyen férfi, tudjon üvölteni, legyen agresszív. Akkor én elfogadtam, hogy ez nem az én utam.- Alapvetően ez tényleg egy férfias szakma, nagyon kevés női rendezőt tudunk mondani.- Ez nem minden országban van így, vannak helyek, ahol ugyanannyi női rendező van, mint férfi. Kérdés, hogy ennek nálunk mi az oka. Szerintem az egyik az, hogy férfiak felvételiztetnek a rendező szakra, és alapvetően fiúkat vesznek fel, esetleg egy-két lányt, akiknek aztán ehhez a férfiszemszögű gondolkodáshoz kell alkalmazkodniuk, hiszen ez van elfogadva egyetlen létezőként. Persze drukkolok nagyon a lányoknak, hogy le tudják dobni ezt a kényszert. Egy női szemszög nálunk nem ugyanolyan súlyú, mint egy férfié. Pedig nincs olyan, hogy csak egy férfi vagy csak egy nő lehet jó vezető, ez nem nemtől függ. - Még mindig ott van benned a küzdelem, a bizonyítási vágy? Hogy nem csak egy pici, szőke kislány vagy?- Most már nincs: bebarnultam, középkorú anyuka vagyok, és ez más, mint huszonéves kiscsajnak lenni. Azon múlt, hogy el kellett hinnem, hogy én ezt tudom csinálni. Először is elhittem, hogy fel tudok nevelni egy gyereket, ez sokat segített. Aztán Mácsai Pali kitartó unszolására nekivágtam a Két néninek. Amikor elkezdtem rendezni, az első pillanattól fogva jól éreztem magam. Régen azt gondoltam (mert így tapasztaltam), egy rendezőt a hatalmi helyzete is kell, hogy motiváljon. De engem ez sosem érdekelt. És akkor a Két néni rendezése alatt kiderült, hogy nekem az a motiváció, hogy ezen a csatornán keresztül tudom a bennem összegyűlt dolgokat közölni, megszabadulok egy csomó szorongástól, feloldódom benne. Attól is tartottam, hogy elég érzékeny az idegrendszerem, összeomlanék, hisztérikus lennék. Nagyon meglepő volt, hogy épp az ellenkezője történt, a teljes megnyugvás, mert éppen a felelősségvállalás veszi le rólam a stresszt. - Dramaturgként megvan benned ez a stressz?- Meg, főleg azért, mert sokszor nem tudom, hogy mennyire nyomhatom a saját ötleteimet és a véleményemet. Vékony a határ aközött, hogy ráerőszakolom-e valakire az akaratomat, vagy segítek neki. Általában ebben szoktam őrlődni. Félgőzzel viszont semmit sem tudok csinálni, vagy képviselek valamit, vagy nem. Vagy hiszek az egészben, vagy kívülálló maradok, de akkor nem tudok hozzátenni semmit. - Háy Gyula, a Vígszínház egykori dramaturgja azt mondta, hogy a dramaturg egy olyan pelikán, aki a saját vérével eteti a többieket. Sokszor hallani, hogy a dramaturgnak fel kell adnia önmagát és másokat segíteni. Te ezzel egyetértesz?- Kétségtelen, hogy nem a sikerről és az elismerésről szól ez a szakma. De ez egy önsajnáló hozzáállás, szokták panaszolni dramaturgok, hogy milyen rettenetes dolog, hogy csak ad az ember és nem kap. Ez nem így van. Nagyon sokat kapok vissza a munkatársaktól. Már az is jó érzés, hogy egyáltalán szükség van a munkámra, az ember úgy érzi, hogy helye van a világban. Ez egy dialógus, mint minden alkotás, vagy a színésszel, a rendezővel, a tervezővel vagy a zeneszerzővel, persze az ideális az, amikor többen vagyunk ebben a dialógusban, és konferenciabeszélgetéssé változik. De az biztos, hogy sok olyan pillanat van, amikor nekem kellene a leghiggadtabbnak és a legbölcsebbnek lenni, és ez nem mindig sikerül.- A színészetet teljesen feladtad?- Én akkor ezt eldöntöttem, amikor érettségiztem, valami a színpad másik felére húzott. Volt bennem valami ellenérzés, hogy színészként majd azt fogom csinálni, amit mások mondanak, azt fogom játszani, amit lehet, hogy nem is akarok. Ez egy erős ellenérv volt. Szerettem játszani, és utána hiányzott is, de legalább annyira érdekelt az, hogy rálátásom legyen a munkafolyamat egészére. Ezek ösztönök, amik valamerre lökik az embert.- Azon nem gondolkodtál még, hogy darabot írj?- Nem tudom, hogy mennyire tudok jól írni, néha azt érzem, hogy meg tudok írni egy jelenetet, néha meg azt, hogy nem. Lehet, hogy ennek is eljön az ideje, nem mondom, hogy soha nem lesz ilyen. Meg kell, hogy szülessen az emberben, hogy ez legyen az a bizonyos csatorna, amin keresztül meg kell nyilvánulnia.- Más, mint a rendezés, egy befelé fordulás szükséges hozzá.- Igen, és vannak is olyan korszakaim, amikor erősen bennem van az elszigetelődésre való vágy, a befelé fordulás, hogy belül találjam meg a dolgokat. Egyébként, ahogy öregszem, egyre inkább.- Amikor rendezel, rá tudod magad bízni a dramaturgodra?- Ari-Nagy Borival dolgoztam először, másodszor pedig Khaled-Abdo Szaidával. Nekem az egy természetes állapot, hogy ott van valaki, akit meg tudok kérdezni, beszélgetünk, végül hozok egy döntést. A rendező dolga az, hogy döntéseket hozzon, nem az, hogy mindent ő találjon ki. De a szövegen való munka akkor is közös szokott lenni, ha én vagyok a dramaturg. Mikor rendezek, el is várom, hogy mindenki hozzászóljon, nem egyfolytában, persze, mert akkor káosz van. Aztán legfeljebb azt mondom, hogy én ezt most nem így gondolom. Mert hiszen bármit be lehet építeni, még a hibákat és a tévedéseket is. Az a jó alkotófolyamat, ahol mindennek helye tud lenni, az ügyetlen lépéseknek is.- 2005 óta vagy az Örkény Színház tagja, fontos neked ehhez a társulathoz tartozni?- Persze, szeretem ezt a helyet. Dolgoztam más színházakban is, és sehol sem éreztem igazán jól magam, csak itt. Aminek az lehet az oka, hogy ez egy induló társulat volt, és nem egy zárt közösségbe csöppentem. Nem éreztem, hogy meg kell felelnem valami általam nem ismert kódrendszernek: amikor fogalmad sincs, hogy miért rossz az, amit mondtál, csak látod a pofavágásokat, érzed a feszültséget a levegőben. Nehezen tudom kezelni a hierarchikus berendeződéseket, amikor nem lehet megszólalni, mert ez csak XY privilégiuma. Nem hiszek az autoritáson alapuló rendszerekben, mert szerintem egy közösségben legitim módon kell, hogy jelen legyen az, aki irányítja. Nem gondolom, hogy az bárkit igazol, hogy tíz évvel ezelőtt csinált valami fontosat. Mindig újra és újra bizonyítani kell. Nálunk is biztosan van elkényelmesedés, meg öregedés is, hiszen már tíz éve csináljuk, legalább annyival mindenki öregebb lett; de a kíváncsiság is jelen van ebben a társulatban.- Van akinek a véleménye nagyon számít neked? Akivel a bemutató előtt megnézeted az előadást?- Ez nem azon múlik, hogy kinek adok jobban a véleményére, hanem inkább azon, hogy ki az, akinek abban az erősen védtelen állapotban meg merem mutatni az előadást, és azt merem mondani, nézd meg, mert szeretném, hogyha látnád. Ascher Tamást alapvetően a mesteremnek tartom, de ez nem azt jelenti, hogy mindent elfogadok, amit mond. Mácsai Pali is nagyon jól tud hozzászólni. Kárpáti Péter véleménye is fontos. És a színészkollégáké, Gálffié, Pogányé és a szoros munkatársaké, akik abban a munkában épp nincsenek benne – Izsák Lilié, Polgár Csabáé, Kákonyi Árpié, Hámori Gabié és még sorolhatnám. Leginkább a gondolkodást segíti egy ilyen beszélgetés. Ha megbökdösnek egy pontot, akkor valószínűleg ott valami probléma van, még akkor is, ha esetleg olyan javaslatot tesznek, amivel nem tudok azonosulni. Azon viszont el kell gondolkozni, hogy mi lehet a gond, mi az, ami miatt az adott pont feltűnik, esetleg félreérthető vagy zavaros. - És a kritika? Például a Két néninél megjelent egy kritika Két néni, ha uncsi címmel. Ezek kiborítanak?- A színészeknek esik rosszul alapvetően egy ilyen kritika, persze nekem is, de ez ugyanaz, mint amit kérdeztél az elején, az elismeréssel kapcsolatban. Ha tudom, hogy valami milyen, akkor alapvetően nem érdekel, mit írnak róla. Azért nem jó, ha sok rossz kritika jelenik meg, mert az emberek esetleg azt gondolják, hogy tényleg rossz az előadás, és el se jönnek megnézni. Mindkét rendezésemnek meg kell(ett) találnia a közönségét. A Két néni inkább azokat a huszonéveseket tudja megszólítani, akik vevők erre az abszurd humorra, és az időseket, akik már tudják, miről van szó, és még nevetni is tudnak rajta. A Kivi középiskolásoknak készült, és náluk-velük működik is. Ott azt tapasztalom, hogy a kritikusok kevésbé tudják venni. De egy fiataloknak szóló előadást miért kéne egy kritikusnak úgy befogadni, ahogyan egy 16 éves fiatalnak? A Kivi osztálytermi előadásnak készült, ezért különösen fontos nekem. Voltunk már vele iskolákban és nagyon nagy élmény volt. El tud távolodni az ember egy polgári kőszínházban a valóságtól. Ha elmész vidékre, egy osztályba, egészen más a kiindulópont: a színházi helyzet is valódi. Ők a fejükben egy filmet látnak, és úgy is beszélnek róla. Őszintén, közvetlenül. A Kivi hajléktalan gyerekekről mesél a középosztály gyerekeinek. Egyrészt, hogy kapjanak egy képet az olyan közösségről, ahol az összetartásnak valódi tétje van, másrészt, hogy nyitottabbak legyenek. Attól, hogy megszereted a történet szereplőit, emberekké válnak - és intellektuális erőszakoskodás nélkül leszel nyitottabb a társadalomnak erre a rétegére.- Tudatos, hogy első rendezésedben, a Két néni, ha megindulban is két nő a központi figura, és a Stuart Máriában is? Mindkét darabban vannak körülöttük férfiak, de alapvetően a két nőről szól, akik egymásnak feszülnek.Igen, ez biztosan nem véletlen – bár a Két néninél nem volt tudatos. Ott alapvetően a műfaj érdekelt: az abszurd és a sanzonvilág keveredése. Persze, mikor csináltuk, már úgy éreztem, hogy mindkét nő én vagyok. Az is, aki beleveti magát az életbe, és az is, aki csak távolról figyeli.- És a Stuart Máriában mi érdekel?A Stuart Mária régi vágyam. Ez a történet számomra alapvetően arról szól, hogy az ember hogyan öl meg valamit magában azért, hogy megszabaduljon attól az állapottól, amelyben kevésnek és bizonytalannak érzi magát. Erzsébet és Mária ugyanannak a nőnek a két arca.- A Bárkán volt Zsótér Sándornak egy Stuart Mária rendezése, ahol Spolarics Andrea játszotta mindkét nőt. A gondolat hasonló: egy nőnek a két személyisége.- Igen, nagyon szerettem azt az előadást. Képileg, vizuálisan nagyon tiszta volt. A gondolat azonban nem ugyanaz, mint az enyém. Számomra az az előadás arról szólt, hogy adott egy depressziós ember, aki ily módon szabadul meg a betegségétől. Az egy gyógyulás volt. Az én olvasatomban inkább egy önfeladás történik: elpusztítjuk azt, amitől szenvedünk, és ettől még kevesebbek leszünk. De hát ez egy tragédia: vagyis a rossz döntésről szól, amelynek következtében így vagy úgy, de mindenkinek rosszra fordul a sorsa. Szerintem a két nő között egyenrangú viszony van, bármelyik lehetne győztes. Persze, az egyik (látszólag) helyzeti fölényben van, de azért ez egy meccs. Azokból a Stuart Mária rendezésekből, amiket láttam, mindig hiányzott a férfiak szerepe. A két nőnek jutalomjáték szokott lenni, a férfiak meg statisztálnak körülöttük. Pedig ez egy nagyon jól megírt darab, jó szerepekkel, olyan, mint egy krimi. Mennek a játszmák, a nők játszanak a férfiakkal, a férfiak a nőkkel, a férfiak pedig egymással. Ki kit mire használ föl. Végig ott a lehetőség, hogy az egyik, vagy a másik oldal nyer. Egyáltalán nem eleve leosztott dolog ez, és a férfiak ugyanúgy mozgatják az eseményeket, mint a nők.- Az aktuálpolitika érdekel? Adja magát egy történelmi darabnál.- Engem a politika nem az aktualizálás, hanem a filozófia szintjén érdekel. Éppen az az érdekes a Stuart Máriában, hogy a politika emberi viszonyokban jelenik meg. A szerelem, a szabadság, az élethez való jog mind összefonódik a hatalmi helyzetekkel, a politikai meccsek eredményétől függ, ami egy teljesen elmebeteg dolog. Természetesen azt gondolom, hogy lesz a történetben politika, mert bele van írva, de engem ez a történet elsősorban a személyiség és a személyesség felöl érdekel. Hogyan dőlnek el az emberben a meghatározó kérdések, mik azok az ösztönök, amik szerint cselekszünk. Nem annak a felmutatása a fontos, hogy lám, egy diktatórikus vezető aláírhatja valakinek a halálos ítéletét, mert ez nem egy nagy felismerés. Sokkal inkább a belső vívódások, a harcok és azok a játszmák, amik a férfiakért mennek a két nő között.- A halálhoz való viszony már a Két néniben is fontos kérdés.- A halálfélelem abba a felfoghatatlan tartományba vezet, amit az ember nem ismer önmagából. Ami a lelked valami sötét és homályos részén van. Nem kategorizálható szinten érdekel a halál, ahogy mondjuk egy tudóst, hanem ott, ahol a halálfélelem okozta szorongás oldható, és ahol az ember nem megérteni akarja, hanem csak egy kicsit beleereszkedik, mint egy szakadékba – de azért ügyel rá, hogy még vissza tudjon mászni. - Naturalista előadás lesz? - Biztos, hogy nem lesz naturalista. Egyfajta célszerűségben, minimalizmusban gondolkodom, kevés eszközzel, játékosan. Meghatározó a tér és a zene – a látvány és a hang. Szeretném, ha meg tudnám találni azt a világot, amelyben ezt a történetet a legérzékibben és a legérzékenyebben tudom megmutatni, ahol a legtöbb följöhet azokból a tudatalatti rétegekből, amelyek a világ mozgását alapvetően meghatározzák. A világ költőisége, nem a valószerűsége érdekel. Az interjút készítette: Veszprémi Judit A beszélgetést az Örkény Színház bocsátotta rendelkezésünkre.
2013.09.09. 05:00
Szinhaz.hu
Gólyakalifa és Psyché is készül Szombathelyen
Gólyakalifa és Psyché is készül Szombathelyen
Rendhagyó helyszínen, a vasi megyeszékhely főterén tartotta évadnyitó társulati ülését a szombathelyi Weöres Sándor Színház. Jordán Tamás, a teátrum igazgatója elmondta, már folynak a próbák, még az ősszel színpadra állítják Örkény István Tóték című művét, amelynek cseh rendezőjét, Ivo Krobotot is bemutatta a közönségnek. Az őszi premierek közé tartozik Füst Milán Máli néni című darabja, amelyet Koltai Róbert rendezésében, Kiss Mari és Trokán Péter főszereplésével mutat be a színház. A tavaszi nagyszínpadi bemutatók között szerepel Dés László-Geszti Péter-Békés Pál zenés mesejátéka, A dzsungel könyve, amelyet Horgas Ádám rendez. Ugyancsak tavasszal mutatják majd be Ion Luca Caragiale Zűrzavaros éjszaka című színművét Mohácsi János rendezésében. A Weöres Sándor Színház Márkus Emília-termében láthatja a közönség Molnár Ferenc Az üvegcipő című darabját Valló Péter rendezésében, valamint Hamvai Kornél Szigliget című színdarabját Balikó Tamás rendezésében.Jordán Tamás merész vállalkozásnak nevezte, hogy Czukor Balázs megpróbálja majd színpadra állítani Szombathelyen saját átiratában Babits Mihály Gólyakalifa című művét. A Weöres Sándor-centenárium megünneplése a most kezdődött évadban is folytatódik, Nagy Cili rendezésében mutatják majd be a költő Psyché című művét.A repertoáron maradó előadások között szerepel Shakespeare Szentivánéji álom című műve, Molnár Ferenc Játék a kastélyban című vígjátéka, illetve Marteroff-Kander-Ebb Kabaré című musicalje is. Továbbra is látható lesz Reginald Rosé Tizenkét dühös ember című színműve és Bohumil Hrabal-Ivo Krobot Szigorúan ellenőrzött vonatok című darabja, Ivo Krobot rendezésében. Folytatódnak a Thea-Tér programjai, köztük a kötelező olvasmányok, a színházszerda, a Lamantin Klub, és időszaki képzőművészeti kiállítások is nyílnak majd a színház aulájában.A rendhagyó nyilvános társulati ülésen mutatták be a társulat új tagját, Sodró Elizát, akit a nyári karneválszínházi előadásban már megismerhettek a szombathelyiek. A társulati ülés előtt a színészek két órán keresztül szórakoztatták vidám versekkel és dalokkal a lakosokat, arra biztatva őket, hogy minél többen vásároljanak színházbérletet.Az évadnyitóról képekben: (Fotók: wssz.hu)1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.Forrás: MTI
2013.09.07. 08:01
Szinhaz.hu
Szombaton ismét Örkény kert
Szombaton ismét megrendezi a Madách téren az Örkény kert című évadnyitó programsorozatot az Örkény István Színház.
2013.09.06. 06:38
Nepszava.hu
A Kék Angyallal nyit az Örkény - 7 bemutatót terveznek
A Kék Angyallal nyit az Örkény - 7 bemutatót terveznek
Hét bemutatót tart a 2013/14-es évadban a budapesti Örkény István Színház, amely szombaton ismét megrendezi a Madách téren az Örkény kert című évadnyitó programsorozatot.Szombaton tíz órától Salamon Bea és a Méta népzenei együttes lép fel, majd Csoda és Kósza címmel élő hangjátékot mutatnak be a Czigány Zoltán meséje nyomán készülő, novemberi premierből adva ízelítőt.A Vers csak neked című programban a bérletet vásárló nézők egy csak nekik szóló verset hallgathatnak meg egy külön sátorban a társulat színészeinek előadásában - mondta el a színház csütörtöki évadnyitó sajtótájékoztatóján Mácsai Pál igazgató.Délután a Sebő együttes koncertje, majd a HANEM tangózenekar koncertje várja a közönséget, Csuja Imre a Jónás könyvét adja elő, emellett Szalóki Ági is színpadra lép. Hat órától a Kék Angyal avagy egy zsarnok vége című produkció dalai hallhatók, ezt követően Kocsis Zoltán zongorázik.Az esti Anemona/Canarro koncerten Berki Szofi és Szandtner Anna énekel, nyolc órától az Örkény szvingzenekara koncertezik, majd a programot a társulat esztrádműsora zárja.Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere kiemelte: a színház és az önkormányzat között nagyon jó a kapcsolat, az Örkény kert is "lassan már hozzátartozik a városrész arculatához". Mint hozzátette, a teátrum épülete előtti Madách tér felújítása néhány héten belül megkezdődik. Mácsai Pál az előző évadról szólva felidézte: Japánban és Karslruhéban jártak vendégjátékon, a társulat és annak tagjai számos díjat nyertek el. Tavaly a fenntartói szerződésben rögzített 180 előadáshoz képest 242-t teljesítettek 95 százalékos nézettséggel, a 90 fővárosi közép- és általános iskola mintegy 10 ezer tanulója járt a színházban.Nyáron felújították a mosdókat, az öltözőket, lefedték a próbaterem padlóját, klimatizálták a színpadot és kicserélték az elektromos fogadórendszert - sorolta az eredményeket. Mácsai Pál hozzátette: jövőre nagyobb felújításokat vettek tervbe, mert a nézőtér, a fogadótér és a pénztár is rossz állapotban van és időszerű lenne egy stúdiószínpad is.A premierek sorát a Gothár Péter rendezte Kék Angyal avagy egy zsarnok vége című produkció nyitja, amelyből az előző évad végén már tartottak előbemutatót, majd Zsótér Sándor, "a magyar színházi élet egyik legfontosabb újítója" első Csehov-rendezését, a Meggyeskertet mutatják be - mondta el az igazgató.Nagyobb gyerekeknek szól a novembertől játszott Csoda és Kósza című élő hangjáték, míg a Képzelt beteg - a Mohácsi testvérek Moliére-átirata - decemberben kerül először színpadra. Anyám tyúkja címmel a magyar irodalom "megkerülhetetlen" verseiből hallhat válogatást a közönség Várady Szabolcs válogatásában 2014 januárjától, majd tavasszal Nádasdy Ádám Hamlet-fordítását Bagossy László viszi színpadra Polgár Csaba címszereplésével, Gáspár Ildikó pedig Schiller Stuart Máriáját rendezi meg. Az Örkény Színház társulatához egy új tag, a Nemzeti Színházból távozott Znamenák István csatlakozott.Forrás: Színház.hu, MTI
2013.09.06. 06:00
Szinhaz.hu
Így kezdi az évadot az Örkény Színház
Hét bemutatót tart a 2013/14-es évadban a budapesti Örkény István Színház, amely szombaton ismét megrendezi a Madách téren az Örkény kert című évadnyitó programsorozatot.
2013.09.05. 13:57
Stop.hu
Világosítót keres az <strong>Örkény Színház</strong>
Világosítót keres az Örkény Színház
Az Örkény István Színház felhívása.Az Örkény István Színház munkatársat keres, világosítói munkakörbe. Villamosipari vagy informatikai végzettség, valamint színházi világosítói gyakorlat előnyt jelent.Önéletrajzokat szeptember 13-ig várjuk a kr@orkenyszinhaz.hu címre.
2013.09.04. 13:00
Szinhaz.hu
Az <strong>Örkény Színház</strong> kertbe települ
Az Örkény Színház kertbe települ
Idén harmadik alkalommal rendezi meg az Örkény István Színház és az erzsébetvárosi önkormányzat közös rendezvényét, az Örkény kertet. Piknik, játékok és izgalmas színházi programok várnak minket egész nap az új köntösbe bújt helyszínen.
2013.08.29. 18:00
Cosmopolitan.hu
"A tét emelkedik" - Évadnyitót tartottak Veszprémben
"A tét emelkedik" - Évadnyitót tartottak Veszprémben
A Tündér Míra című mesejáték ősbemutatója is szerepel a veszprémi Petőfi Színház új évadának műsorán: Hedry Mária darabját szeptember 29-én mutatja be a teátrum Gáspár Kata főszereplésével, Juhász Róza rendezésében - hangzott el a színház hétfői évadnyitó társulati ülésén. Brányi Mária, Veszprém alpolgármestere a múlt évadot sikeresnek értékelte és kiemelte: a Petőfi Színház műhelyháza immár új helyén, zavartalanul működik. Horváth Lászlóné, a színház gazdasági igazgatója hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az intézmény a jövőben is biztonságosan és minden szabályt betartva működjön. Oberfrank Pál színházigazgató arról beszélt, hogy a nyáron sok bemutatója volt a színháznak, szerinte elismerésre méltó teljesítményt nyújtott a társulat. A műhelyházról szólva megjegyezte, hogy a színházban még napi problémát jelent annak áthelyezése. Elismerte ugyanakkor, hogy az új helyszín kulturáltabb a réginél.Az új évadban, október 4-én a nagyszínpadon Rossini Bruschino úr című egyfelvonásos vígoperája és Demcsák Ottó Csillagok szárnyán című táncfantáziája lesz látható egy előadásban, a Soproni Petőfi Színházzal koprodukcióban. A különleges esten planetáriumi hangulat és egy világbajnok rúdtáncos várja a publikumot - hangsúlyozta az igazgató. Szinetár Miklós rendezi Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét, melynek bemutatója októberben lesz, előtte adják át a Bujtor-emlékművet. Móricz Zsigmond-Kocsák Tibor-Miklós Tibor Légy jó mindhalálig című musicaljét karácsony előtt tűzi műsorra a színház, a rendező Tóth Loon lesz.Guelmino Sándor de Laclos-Hampton: Veszedelmes viszonyok című színművét, Valló Péter Goldoni A kávéház című vígjátékát rendezi - sorolta Oberfrank Pál, hozzátéve, hogy Gorkij Éjjeli menedékhely című színművét Eperjes Károly állítja színpadra, az előadásban játszik majd Reviczky Gábor, Borbiczki Ferenc és Hunyadkürti György is. A Tündér Míra című mesejáték mellett a gyerekeknek szól A hang-villa titka és az Andersen, avagy a mesék meséje című darab. Újdonság a Bon-Bon gyermekbérlet, amely szintén három interaktív előadást kínál: az Állati zenék, a Diótörő és a Mikulás kesztyűje című darabokat.A Latinovits-Bujtor Játékszínben az Agónia, a Grace és Gloria, a Hogyan ettem kutyát? című előadásokat láthatja a közönség. Örkény István előtt tisztelegve újítja fel a teátrum a Drága Gizám! című, korábban már játszott drámát. A középiskolás közönségnek szánják Az áruló című Gorkij-darabot. Szeptember 14-én tartja hagyományos nyílt napját a színház, amelyen kedvezményes jegyeket, bérleteket is lehet váltani - sorolta az igazgató. Az egyetemi hallgatóknak három, szabadon választott előadást tartalmazó bérletet ajánlanak a veszprémi Pannon Egyetemmel együttműködve, a Brusznyai-bérletben pedig öt előadást kínálnak péntek esténként a pedagógusoknak és oktatási intézményekben dolgozóknak - közölte Oberfrank Pál.Eperjes Károly, a teátrum művészeti vezetője úgy fogalmazott: szép és nehéz évad vár a társulatra, a tét emelkedik, s ehhez sok erőt kíván mindenkinek.Forrás: MTI, Petőfi Színház Fotók: Petőfi Színház, termuves.hu
2013.08.28. 09:04
Szinhaz.hu
Oberfrank Pál köszöntőt írt a nézőknek az új évad elé
Oberfrank Pál köszöntőt írt a nézőknek az új évad elé
Oberfrank Pál igazgató írt köszöntőt a Veszprémi Petőfi Színház új évada elé, a színház honlapjára. Az alábbiakban erre hívjuk fel a figyelmet. Oberfrank Pál köszöntőjét a színház honlapján is elérhetik.Tisztelt Közönségünk!Egy újságírói kérdésre adott válasz során született a gondolataimban az a kép néhány napja, amely élénken él azóta is bennem, ha Önökre és a Veszprémi Petőfi Színházra gondolok.Azt szoktam mondani, hogy amikor Szinetár tanár úr vagy Valló Péter nálunk rendez, és Dömölky János, vagy amikor többek között Reviczky Gábor vagy Esztergályos Cecília, ebben az évben pedig Szilágyi Tibor is elfogadja meghívásunkat, és mindezt a Petőfi Színház kiváló társulata erősíti, gazdagítja, akkor itt van velünk Nádasdy Kálmán, Major Tamás, Várkonyi Zoltán is, és Horvai István, Kapás Dezső és Iglódi tanár úr, Majczen Mária és Latinovits és Szoboszlay Sándor és mindenki, aki itt élt-halt, és az egész XX. századi színházi múlt, minden, amit a színházról tanultunk, tudunk, amit szeretünk, ami a miénk, szívünkben-lelkünkben, zsigereinkben már otthont talált. És olyan ez, mint egy nagy fa, egy nagy fatörzs, tele ágakkal, a mélyben gyökerekkel, és az ágakon gyümölcsökkel.Fotó: Kovács Bálint De ez a fa magányos lenne, ha nem állna mellette egy másik fa, amely segíti, megtermékenyíti, bátorítja, amely ugyanannyi idős, mint ő maga, szintén nagy törzzsel, tele ágakkal, a mélyben gyökerekkel. És ez az Önök fája, mely öntudatlanul is tudatosan ragaszkodik barátjához, pártolja és felemeli, hűséggel kíséri társát. És e két fának gyökerei, ágai össze-összenőnek az évtizedek forgatagában, és nem is akarnak már soha egymás nélkül élni. Ez a kép él bennem, és e két fának szeretnék, szeretnénk a társulattal együtt gondos gazdái lenni. Kérem, társuljanak hozzánk, hogy együtt álljuk ki a viharos időket is, éljük túl a villámlásokat, a hosszú telet és együtt örüljünk, mert a tavasz mindig, ha késve is, elérkezik! Kedves Barátaink!Szeretettel ajánlom Önöknek 2013/14-es „klasszikus” évadunkat! Lehár Ferencet, Maxim Gorkijt, Rossinit és Goldonit, Móricz Zsigmondot és Miroslav Krleža-t, Örkény Istvánt, de a kortárs Cristopher Hamptont is! És többi kínálatunkat, a vendégjátékokat és a még titkos meglepetéseket! Ne felejtsük: 2014-ben William Shakespeare 450 éves lesz! Kedves Szülők, Nagyszülők!Kérem, kövessék a gyermek és ifjúsági kínálatunkat is, a kortárs Hedry Mária mesét, a Tündér Mírát, Andersent és a BonBon matiné előadásait! Kérem válogassanak, csemegézzenek, szüreteljenek!Tartalmas szórakozást kívánok!Oberfrank PálForrás: petofiszinhaz.hu
2013.08.27. 07:35
Szinhaz.hu
"A színész örökre hal meg" - 100 éve született Bulla Elma
"A színész örökre hal meg" - 100 éve született Bulla Elma
Száz éve, 1913. augusztus 26-án született Selmecbányán Bulla Elma Kossuth-díjas művész, a táncos csodagyerekből lett felejthetetlen színésznő. "Kétféle színész van: az egyik a "Kaméliás hölgy" haldoklási jelenete közben is képes viccet mondani, a másik majdnem belehal. Ez utóbbi a nehezebb alkat. Én mindent komolyan veszek. Emlékszem, Oscar Homolkánál egyszer nagyon rég olyan szerepet játszottam, ahol az első felvonásban vidámnak kell lenni, a harmadikban pedig nagy drámai kitörés van. A szünetben mindenki gratulált, ám Homolka ezt kiálltotta: Rossz volt Bulla! Rémes! Átadjuk a szerepet másnak! Természetesen komolyan vettem szavait. Kétségbeestem. A drámai kitörés hatványozottan sikerült, hiszen a magam elkeseredése is utat tört. Az előadás végén bekopogott Homolka, bocsánatot kért. Elmondta, hogy pedagógiai okokból szidott le, félt, hogy elbízom magam, nem merte vállalni, hogy elrontom a premiert. Kegyetlen dolog volt. Hatásos." (Bulla Elma)Pozsonyban nevelkedett, ahol balettet tanult, majd Munczi Bella néven, táncos csodagyerekként járta Európát. Tizenhárom éves korában fedezte fel Bécsben a kor egyik legnevesebb rendezője, Max Reinhardt, az ő társulatának egyik vezető színésznőjeként 1928-tól 1934-ig játszott német nyelven Berlinben, Münchenben és Bécsben. Az osztrák fővárosban látta meg őt a neves rendező, dramaturg és színházigazgató Bárdos Artúr, aki azonnal szerződést ajánlott neki az általa vezetett Belvárosi Színházhoz. Bulla nem sokáig habozott, hátat fordított a német színpadoknak, és Pestre szerződött, ahol Meller Rózsi Vallomás című darabjában debütált. Nem sokkal később a műből film is készült, és ennek is ő játszotta a főszerepét. A próbák során hangszálait megerőltette és orvoshoz kellett fordulnia; kezelőorvosával, doktor Nagy Endrével egymásba szerettek és 1936-ban össze is házasodtak. A házasság válással végződött, Bulla Elma később Fendrik Ferenc íróhoz ment feleségül.Bulla Elma mint Johanna, 1938 Pályafutása talán legnagyobb sikerét 1936-ban aratta a Belvárosi Színházban, G.B. Shaw Szent Johanna című drámájának címszerepében, a színikritikák az "isteni" jelzővel említették nevét. Ugyancsak a Belvárosi Színházban játszotta el Kosztolányi Édes Annájának címszerepét is, amelyért szintén szívébe zárta őt a közönség. 1938-ban átszerződött a Vígszínházhoz, ahol 1945-ig maradt. Egyes források szerint az elszerződés oka az volt, hogy a csendes, komoly és befelé forduló színésznő nem bírta tovább a színház fő mókamesterének, Páger Antalnak ugratásait. A sors fintora, hogy a Vígszínház Bulla mellett ugyanekkor Páger Antalt is elcsábította a Belvárositól... Az ezt követő évtizedekben Páger tréfái egyre szelídültek, a két neves színész számos alkalommal játszott együtt, színpadon és filmen is. A háború után Bulla Elma ismét a Belvárosi Színházban lépett fel, majd 1952-ben a Magyar Néphadsereg Színházához (amely 1960-tól ismét Vígszínház néven működött) szerződött, s ennek tagja maradt haláláig, de gyakran szerepelt vendégként más színházakban is. A Vígszínházban ismét eljátszotta Johannát a Shaw-darabban, majd szerepelt többek között Nash Esőcsináló, Dürrenmatt A fizikusok, Hauptmann Naplemente előtt, Ibsen Kísértetek című darabjában, és 1971-ben hatalmas sikerrel játszotta a tolókocsihoz kötött Giza szerepét Örkény örökbecsű művében, a Macskajátékban. Törékeny alkata, jellegzetes, kissé fátyolos hangja az intellektuális, szenvedő asszonyalakok megformálására tették alkalmassá. Sokáig ő volt a modern értelmiségi asszony megtestesítője, későbbi szerepeiben megmutatkozott finom humora is. Eszközei mindig visszafogottak, gesztusai fegyelmezettek voltak, játékmódja természetes, beszédkultúrája árnyalt volt. Filmvásznon is többször feltűnt, először 1930-ban A megrendelt úr című német filmben. Az igazi sikereket az 1940-es évek filmjei hozták meg számára (Kísértés, Férfihűség, Késő, Fény és árnyék, Az ötös számú őrház), de beskatulyázták a "megértő, jóságos asszony és feleség" szerepkörébe, akitől a végzet asszonyai időről-időre elhódítják az aktuális férjet, aki mégis visszatér türelemmel várakozó nejéhez. A háború után Bulla Elma is visszatért a filmvászonra, majd a hatvanas évek közepétől jött a nagy szerelem, a televízió, és számos sikeres tévéfilmben csillogtatta meg tehetségét. Pályája utolsó szakaszához két emlékezetes filmszerep fűződik: Örkény István Macskajáték című darabjának filmváltozatában Giza, és a Philemon és Baucis öregasszony szerepe (mindkét filmet Makk Károly rendezte). Munkásságáért 1956-ban Kossuth-díjjal, 1954-ben érdemes, 1960-ban kiváló művész címmel tüntették ki. A felejthetetlen színésznő 67 éves korában, 1980. május 14-én búcsúzott el örökre a földi színpadtól.
2013.08.26. 07:00
Szinhaz.hu
Örkény kert a Madách téren
Az idén is megszervezik az Örkény kertet a Madách téren: az Örkény István Színház és Erzsébetváros Önkormányzata közös évadnyitó rendezvényére szeptember 7-én, szombaton várják a látogatókat.
2013.08.26. 06:29
Inforadio.hu
Az erkélyről szól majd az opera - Közeleg a Pozsonyi Piknik
Az erkélyről szól majd az opera - Közeleg a Pozsonyi Piknik
Ahogy arról korábban beszámoltuk, a színházaké lesz a főszerep az augusztus 31-én, szombaton ötödik alkalommal megrendezett Pozsonyi Pikniken, a XIII. kerületi Pozsonyi úton és környékén, ahol két nagyszínpad, gyerek- és gasztroutca is várja a látogatókat. Újlipótváros polgárai és kisüzletei az idén is megrendezik a Pozsonyi Pikniket, Budapest talán legnagyobb civil kulturális összejövetelét. A rendező a környék lakóit, barátait és üzleteit tömörítő Pozsonyi Piknik Egyesület. Rédei Éva szervező, a Pozsonyi úti Láng Téka Könyvesbolt vezetője az MTI-nek elmondta: kinőtték az eddigi helyszínt, ezért idén a Jászai Mari tértől egészen a Szent István parkig, csaknem a kétszeresére bővített területen várják a látogatókat. A Pozsonyi úti rendezvény mindkét végén állítanak színpadot, amelyeken párhuzamosan zajlanak a programok. A tavaly több ezer látogatót vonzó eseményen az idén is gazdag programmal, közel 200 standdal, több mint 100 fellépővel - színészekkel, opera- és musicalénekesekkel, humoristákkal, írókkal - várják a közönséget délelőtt tíz és este tíz óra között. Mint a szervező elmondta, az idei Piknik elsősorban a színházakról szól. A két nagyszínpad mellett egy gyerekszínpadon szórakoztatják majd a közönséget a fővárosi társulatok. A Vígszínház mellett a Budapesti Operettszínház, az Orlai Produkció, a Madách, a Radnóti, a József Attila, a Karinthy, az Örkény és a Katona József Színház, valamint a Játékszín is vendégszerepel, de alternatív társulatok, köztük táncszínházak és kisebb szalonok is fellépnek. A Vígszínház például A zöld kilencesből ad elő részleteket, és Kern András estjéből is láthat összeállítást a közönség. Színházutcává alakul a Radnóti Miklós utca, gyerekutca lesz a Gergely Győző utcából, míg a Katona József utca gasztronómiai kínálatával várja a látogatókat. A programok között hajós városnézés, filmbemutató, dedikálás és szimultán sakk is megtalálható, civil szervezetek bemutatkozása, televíziós és rádiós személyiségek, szerkesztőségek megjelenése várható. A szervező elmondta: a rendezvény kiemelt programja lesz délután a XIII. kerület 75. születésnapjának megünneplése, Bródy János fellépésével. Az eseményre a kerület vezetése és díszpolgárai is meghívást kaptak. A szlovák nagykövet, Pozsony alpolgármestere és a Szlovák Intézet igazgatója is köszönti a kerületet, mivel a Pozsonyi Pikniken ebben az évben is Pozsony városa a vendég zenéjével és ízeivel. Rédei Éva szólt arról is, hogy szeretnék megőrizni az esemény piknikjellegét, így az idén is zsíros kenyérrel várják a látogatókat és megszervezik a korábbi években megszokott Piknik-programokat: a gyerekutcát, a pozsonyikifli-sütő versenyt, a jótékonysági bazárt, a városrész legjobb éttermének pedig ez alkalommal is odaítélik a Piknik Csillagot. Elmondta: operaénekesek a Pozsonyi út erkélyeiről fogják előadni az operairodalom kedvenceit - Hábetler András rendezésében -, és az idén is részt vesz a Liszt Ferenc Kamarazenekar a rendezvényen, táncosok fellépésével. A Pozsonyik Piknik hagyományosan közös rock and roll-lal zárul este tíz órakor. A szervező kiemelte: a közönség számára ingyenes a részvétel a rendezvényen, ez ugyan finanszírozási problémát okoz, ám nem változtatnak ezen, mert szeretnék, ha ilyenkor minden érdeklődő hozzájuthatna a színvonalas kulturális programokhoz. Elmondta: bevételük főként az eseményen résztvevő kereskedőktől származik, valamint az évközben megtartott programjaikból, emellett - mintegy 30 százalékban - a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán elnyert és a kerülettől kapott támogatás járul hozzá a költségvetéshez.A Pozsonyi Piknik idején - augusztus 30-án éjféltől augusztus 31-én éjfélig - a Pozsonyi utat és a Hollán Ernő utcát érintő trolibuszok nem közlekednek, az autósokat arra kérik a szervezők, hogy a területen ebben az időben ne parkoljanak. A rendezvény részletes programja megtalálható a Pozsonyi Piknik honlapján és Facebook-oldalán.
2013.08.26. 06:00
Szinhaz.hu
Újra Örkény kert a Madáchon
Immár harmadik alkalommal szervezi meg az Örkény Színház a VII. kerületi Madách téren az Örkény kertet. Idén szeptember 7-én várja egész napos programokkal a színház a nézőket. A Madách teret a VII. kerület tervei alapján 2014-re teszik rendbe.
2013.08.25. 11:40
Stop.hu
Örkény kert a Madách téren
Az idén is megszervezik az Örkény kertet a Madách téren: az Örkény István Színház és Erzsébetváros Önkormányzata közös évadnyitó rendezvényére szeptember 7-én, szombaton várják a látogatókat.
2013.08.25. 10:33
Nepszava.hu
Idén is bezöldül a Madách tér
Immár harmadik alkalommal kerül megrendezésre az Örkény István Színház és Erzsébetváros Önkormányzatának évadnyitó rendezvénye, az Örkény kert.
2013.08.24. 13:25
Kulturpart.hu
Idén is kizöldül az Örkény kert
Idén is kizöldül az Örkény kert
Szeptember 7-én, szombaton 10.00 és 22.00 között a hatodik kerületi Madách téren ismét egész napos szabadtéri rendezvénnyel vár az Örkény Színház. Az Örkény Színház közleménye:Régi tervünk, hogy a Madách tér park legyen, körben az árkádok alatt kávéházakkal. A VII. kerületi Önkormányzat tervei szerint 2014 tavaszára megvalósul a tér rendezése, addig is, már harmadik alkalommal örömmel állt az Örkény Kert ötlete mellé, így színházunk egész napos szabadtéri rendezvénnyel köszönti az új évadot a Madách téren.Ezen a napon a parkoló kiürítésével, a kocsikkal zsúfolt, repedezett aszfaltszőnyeg helyett füves teret hozunk létre, ahová egy nagyobb és egy kisebb színpadot állítunk fel. A programokra reggel tíz és este tíz óra között kerül sor. Szándékunk, hogy felhívjuk a figyelmet a városi környezet élhetőbbé tételére, a közösségi életterek hangulatára és fontosságára, hogy ébren tartsuk az erzsébetvárosi és általában a budapesti polgárok érdeklődését a kerület magas igényű kulturális hagyományai iránt. A programok összeválogatásánál minden korosztály igényeit figyelembe vettük, hogy teljes családok élvezhessék ezt a napot.Milyen programokra számíthatunk? 10.00- 11.30 - Salamon Bea és a Méta Az eMeRTon díjas MÉTA népzenei együttes 1983-ban alakult Pécsett, Salamon Beáta vezetésével. Tagjai a magyar népzene elkötelezettjei, magasan képzett zenészek. Salamon Beáta és kollégái komoly oktatási és kulturális tevékenységet végeznek, részt vettek a nemzeti alaptanterv kidolgozásában, határainkon átívelő gyűjtőmunkájuk ma is tart, zenei rendezőként és producerként számos hazai és külföldi produkció sikeréhez hozzájárulnak. 11.30 – 12.00 - Csoda és Kósza – élő hangjáték Ízelítő novemberi bemutatónkból, 5-15 éveseknek Csoda és Kósza egy gödöllői tanyán élnek. Első ránézésre közönséges lovak, Sajó bácsi és Gyöngyi néni lovai. De szokott-e egy normális ló pizzát sütni a miniszternek, vagy épp a Marsra utazni, ha úgy tartja kedve? Czigány Zoltán meséje a két ló, a csacska Kósza és a megfontoltabb Csoda figurájában azt az örök párost teremti újra, mint amit a mostani szülők számára Lolka és Bolka, a nagyszülőknek pedig Stan és Pan jelenthetett. Előadásunkkal a nagyobb gyerekeket is várjuk, azokat, akik nehezebben találnak kedvükre való, koruknak, érdeklődésüknek megfelelő színházi előadást. Az élő hangjáték műfaja szokatlan – és azt reméljük, hogy a játékosság, a hangi ötletekre épülő előadás felkelti a gyerekek figyelmét, szívesen játszanak velünk – és talán később nélkülünk is megpróbálkoznak hasonlóval. 12.00 - 14.00 és 16.30 - 18.00 - Vers csak neked A vers csak neked programban a bérletet vásárló nézőink bónuszként egy külön kis sátorban egy csak nekik szóló verset hallgathatnak végig színészeink előadásában. 14.30 – 15.00 Bíró Kriszta legújabb könyvét, a Fércművet dedikálja. A könyvből részleteket olvas fel Szandtner Anna. 15.00 – 16.00 - Hatvanhat – a Sebő együttes koncertje Sebő Ferenc 1970-ben alapította meg Halmos Béla közreműködésével a Sebő Együttes-t. Repertoárjukon a régi stílusú kelet-európai parasztzenék mellett énekelt versek -- többek között József Attila, Weöres Sándor és Nagy László költeményei -- szerepelnek. Az együttes tagjai népzenegyűjtéssel is foglalkoznak, és céljukká vált a megismert zenék eredeti formában történő tolmácsolása. A zenekar tagjai: Sebő Ferenc - ének, tekerőlant, gitár, oud, citera, Barvich Iván - tárogató, bolgár kaval, moldvai kaval, pánsíp, dvojnice, furulya, csellótambura, brácsatambura, Perger László - prímtambura, bolgár tambura, gitár, vokál Az előadást Weöres Sándor emlékének, századik születésnapjának szenteljük 16.00 – 16.30 HANEM tangózenekar koncerje Így néz ki egy női tangózenekar Pesten, a harmadik évezred tízes éveiben: pimasz és érzelmes, fogékony a politikára és az erotikára egyaránt. Klasszikus argentin tangóval indítanak, Piazzollát énekelnek magyarul, és egy Karády-dal rapváltozatától sem riadnak vissza. - Hallottátok már őket? - Nem. - HANEM? A zenekar tagjai: Bíró Kriszta – ének, Murányi Márta - akkordeon, ének, Nádori Lici - zongora, ének, Rick Zsófi - hegedű, ének, Sváb Ági – nagybőgő16.30 – 17.00 Babits Mihály: Jónás könyve, előadja Csuja Imre Babits Mihály a Jónás könyvében fogalmazza meg a szellem emberének kötelességét a "világ hatalmai" ellenében, a kiállás feltétlen parancsát az európai kultúra és humánum mellett, az erőszak és a bosszú elvetését. Az önironikusan megrajzolt Jónás dühödt prófétálásán kívül a világban szükség van a megbocsátó Isten kegyelmére is: ez Babits szellemi végrendelete a világégés előtt álló Európa és Magyarország számára. Az előadás a tavalyi Örkény Kerten is elhangzott, idén közkívánatra ismételjük meg. 17.00 – 18.00 Gingalló családi koncert – Szalóki Ági és zenekara Népdalfeldolgozások és énekelt versek - József Attila, Tamkó Sirató Károly, Weöres Sándor és az erdélyi származású költőnő, Szabó T. Anna versei - kaptak helyet az egész családnak szóló műsorban. A gyerekeknek, családoknak szóló koncert 60 perces interaktív zenés foglalkozás, zenei képességfejlesztő játékokkal, énekkel, tánccal. Szalóki Ági Gingalló című lemeze 2009-ben jelent meg a Folkeurópa Kiadó gondozásában. 2010-ben elnyerte az év gyereklemeze Fonogram díját. A zenekar tagjai: Dés András-ütőhangszerek, Lamm Dávid-gitár, Kovács Zoltán-nagybőgő, Szalai Péter-tabla, Rácz Krisztián-gitár 18.00 – 18.30 - Dalok A Kék Angyal Bárból A Kék Angyal avagy egy zsarnok vége című előadásunk dalait hallhatják Takács Nóra Diána, Szandtner Anna és Znamenák István előadásában. Az előadás rendezője Gothár Péter, zeneszerzője Kákonyi Árpád.19.00 – 19.30 Egy kis komolyzene A zongoránál ismét az Örkény kert állandó vendége, Kocsis Zoltán! 19.30 – 20.00 Anemona / Canarro koncert Dalok spanyol, orosz, yiddisch, török, arab és magyar nyelvekenA zenekar tagjai: Berki Szofi – ének, Szandtner Anna – ének, Oravecz Péter – gitár, Petz Bálint – gitár, tres cubano 20.00 – 20.30 Örkény Swing Az Örkény Színház Swing zenekarának minikoncertje. A zenekar tagjai: ének: Kerekes Viktória, Bíró Kriszta, Szathmáry Judit, Mácsai Pál, zongora: Kákonyi Árpád, színházunk zenei vezetője, dob: Tóth Lajos, basszusgitár: Herboly Domonkos, az Örkény Színház gazdasági igazgatója 21.00 – 22.00 Örkény EsztrádAz Örkény Színház társulatának alkalmi koncertje. Egy prózai színház kirándulása a zenés műfajokba, a klasszikus zenétől a jazz-en át a rockzenéig. Mindenki olyan számmal lép fel, amit erre az alkalomra választott. Eközben … 12.00-től Csoda és Kósza játszóház Csendes pihenő és piknik a füvön Jelmez- , kellékkiállítás és totó az előcsarnokban
2013.08.24. 05:00
Szinhaz.hu
Újra lesz Évadnyitó Színházi Korzó - Várják a jelentkezőket
Újra lesz Évadnyitó Színházi Korzó - Várják a jelentkezőket
A korábbi évek hagyományaira építve a FÜGE 2013-ban is szeretné megrendezni a szeptemberi Évadnyitó Színházi Korzót és fesztivált Európai Mobilitási Hét rendezvénye keretében. “Egy hely, ahol megfér egymás mellett az ír néptánc, a musicalsláger, a kortárs tánc, a bábszínház – és mindezen műfajok közönsége. Egy rendezvény, ahol a gyanútlan színházlátogatók egy előadás szereplőivé válhatnak, a színészek pedig akár észrevétlenül vegyülhetnek el a tömegben.” revizoronline, 2011. szeptember 21.Évadnyitó Színházi Korzó 2013 - FELHÍVÁSelőadóművészeti szervezetek, alkotók részére A korábbi évekhez hasonló minőséget és koncepciót szeretnénk folytatni az idei évben is. Szeptember 22-én, vasárnap, a Hét záróeseménye az egész napos rendezvény lesz a forgalom elől lezárt Andrássy úton, de ezúttal egy sokkal hosszabb szakaszon: a Bajcsy-Zsilinszky úttól a Nagymező utcáig! Az elmúlt két TeARTrum Fesztiválon elsősorban független színházi társulatokkal találkozhattak a színházbarát látogatók, mint például a Trafóval, a Duda Éva Társulattal, a Szkéné Színházzal, hogy csak párat említsünk. A függetlenek mellett ugyanakkor jelen volt több kőszínház is(pl. Katona, Radnóti, Örkény) jegyárusító pavilonjaival, színpadi programjaival. A több mint 80 standnál a látogatók előre megvásárolhatták színházjegyeiket, ismerkedhettek a társulatokkal valamint játékos vetélkedőkben vehettek részt. Közel 30 változatos színpadi programot láthattak a MasterCard - FÜGE színpadán és a Hajószínpadon. Mindemellett táncosok és performerek lepték el napközben az Andrássy utat és környékét. Hol az út közepén, hol egy-egy kirakatban bukkantak fel a táncosok, akrobaták, színészek. 2013-ban csakegy nagyszínpad felállítását tervezzük: ezen főként a sétáló közönséget szeretnénk prózai valamintzenés-táncos produkciókkal megszólítani. A színpadon a program 12.00 órától egészen este 18.00 óráig tartana, nagyjából félóránkénti jelenetekkel és váltással. Délelőtt a családokat, gyerekeket szeretnénk megszólítani, este pedig a színházbarát vagy csak kulturált szórakozásra vágyó fiatalokat, időseket, külföldieket. Szeretnénk, hogy a színpadi programokon túl ellepjük a Színházi Korzót, megtöltsük performanszokkal, előadásokkal, happeningekkel, installációkkal a teret. Necsak a látogatók kapjanak lehetőséget arra, hogy találkozzanak a művészekkel, hanem a színházak is arra, hogy promotálják az induló évadtervüket, árusítsák jegyeiket és bérleteiket. Az idei évben is ösztönöznénk a színházakat, társulatokat, hogy ötletes, kreatív standdal jelenjenek meg, mert a közönségnek legjobban tetsző színház vagy társulat standja jutalomban részesül. Így nem csak asztalok sokasága sorakozna fel a korzón, hanem szebbnél szebb standok várnák az érdeklődőket. Várjuk olyan előadóművészeti szervezetek, mozgás, tánc, zenés, prózai színházak, társulatok, művészek, műhelyek jelentkezését, akik élni szeretnének azzal a promóciós lehetőséggel, hogy a színházi szezon kezdetén széles körben bemutathatják közönségüknek program-ízelítőjüket. Időpont: 2012. szeptember 22. vasárnap Helyszín: Andrássy út Jelentkezési határidő: 2013. augusztus 30. Amennyiben csatlakozni kíván a programhoz a mellékelt ADATLAP megküldésével jelezze részvételi szándékát a szinhazikorzo@gmail.com e-mail címen. FÜGE
2013.08.23. 09:17
Szinhaz.hu
Orbánisztán aranybánya az abszurd szerzők számára
Orbánisztán aranybánya az abszurd szerzők számára
A Krisztina-díjat – amelyet Gyémánt László festőművész elhunyt felesége tiszteletére alapított – minden évben azoknak ítélik oda, akik gondoskodó társként, múzsaként sokat tettek azért, hogy kiváló művek szülessenek. A szakmai kuratórium idén Örkény István özvegyét jutalmazta. Radnóti Zsuzsának a Vígszínház dramaturgjaként komoly szerepe volt abban, hogy Örkény megírja a darabjait, s azok színpadra kerüljenek. De része volt abban is, hogy a hetvenes években induló „nagy generáció” írói közül többen a színház közelébe kerültek, például Nádas Péter, Kornis Mihály, Békés Pál, Bereményi Géza, Spiró György. A dramaturg már vendégként dolgozik a Vígszínháznak. Úgy véli: a színházak méltón őrzik Örkény István szellemi örökségét. S arról is beszél: napjaink magyar közélete tele vészjósló és elképesztő abszurditásokkal. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja.
2013.08.20. 11:07
168ora.hu
Elhunyt a groteszk nagymestere - Mihályi Zsuzsa emlékezik
Elhunyt a groteszk nagymestere - Mihályi Zsuzsa emlékezik
Slawomir Mrożek műveiben a groteszk látásmód friss humorral párosult, ennek köszönhetően maradtak írásai közérthetők és szórakoztatók - mondta az MTI-nek Mihályi Zsuzsa műfordító, aki a csütörtökön elhunyt lengyel szerző több művét is átültette magyarra. Mihályi Zsuzsa, aki Mrożek Baltazár című önéletrajzi írását és a válogatáskötetekben kiadott novellák nagy részét fordította, rámutatott, hogy Mrozek kezdetben humorérzékével, a műveiben rejlő politikai célzásokkal, a létező szocializmus világában észlelhető abszurd jelenségek középpontba helyezésével keltett feltűnést. Különleges érzéke volt ahhoz, hogy megjelenítse a lengyelek tudatát formáló posztromantikus sztereotípiákat és ezeket ütköztesse a sivár valósággal, egyszerre csúfolódott a múlton és nosztalgiázott fölötte. Szürreális képzelete, az abszurd iránti érzéke későbbi műveiben egyre mélyebb és sötétebb tónust kapott, a csúfolódásból lassanként keserű irónia lett - tette hozzá.Fotó: Grzegorz Jakubowski, AFPFelidézte, hogy az írónak magyarul 1963-ban jelent meg először novelláskötete, 2001-2002-ben az Európa Könyvkiadó jelentetett meg novelláiból hatkötetes válogatást, drámakötete 2000-ben jelent meg, önéletrajzi írásai közül a Hazatérésem naplóját 2004-ben, a Baltazárt 2007-ben adták ki. Mexikói éveiről Jacek Zakowski írt életrajzi könyvet Mrożek címmel, amely 1998-ban jelent meg. Mrożek 2007-ben járt Magyarországon, műveit gyakran játsszák a magyar színpadokon. Mulatság című színműve például a Bárka Színház repertoárján szerepelt évekig, Tangó című drámáját pedig az Örkény Színház mutatta be az elmúlt évadban.A műfordító kifejtette, a 20. századi drámára jellemző groteszk látásmód Mrożeknél friss humorral párosult, ennek segítségével közelített meg és tárt föl egzisztenciális kérdéseket, az egyén és a társadalom, a hagyomány, a történelem viszonyát, ennek köszönhetően maradtak írásai közérthetőek és szórakoztatóak, drámái pedig a mai napig hatásosan, aktuális értelmezésben állíthatók színpadra. Slawomir Mrożek nyolcvanhárom éves korában, Nizzában hunyt el.Forrás: MTI
2013.08.16. 11:06
Szinhaz.hu
Epika, dráma és egy kis líra - Jászay Tamás beszámolója Zsámbékról
Epika, dráma és egy kis líra - Jászay Tamás beszámolója Zsámbékról
A Zsámbéki Színházi Bázis 24. alkalommal adott helyet az amatőr színjátszók találkozójának. Két nap, hat előadás: in memoriam Bicskei Gábor és Mátyás Irén. Jászay Tamás beszámolója. A következő mondat beismerés és helyzetértékelés egyben: az amatőr színjátszó mozgalom a kortárs kultúra azon területei közé tartozik, amik nem kapnak elég – és itt hosszú listának kellene következnie – pénzt, figyelmet, támogatást, érdeklődést, sem a szakma, sem a közönség, sem a döntéshozók részéről. A sokak által bután pejoratív jelzőként értelmezett „amatőr” szó valódi jelentését a lelkesedés, az elkötelezettség, az önkéntesség körül kellene keresgélnünk: erről győzött meg a már két évtizede létező, tavaly először pénzhiány miatt elmaradt, idén pedig az alapító Bicskei Gábor mellett a nemrég elhunyt Mátyás Irén emlékének is ajánlott Határokon Túli és Hazai Amatőr Színjátszók XXI. Találkozója.Az egyetlen magyarországi csapat a cívis városból érkezett: a Debreceni Egyetemi Színház Alkalmi Társulata Erdős Virág szövegeiből készítette Kenjük Poe-ra! című előadását. Lukovszki Judit rendezése élesen válik két részre: a test alapos bemelegítése után jönnek a valódi lelki gyakorlatok. Az előtérben két lány hosszan gimnasztikázik, közben rendíthetetlen nyugalommal ismertetik velünk, hogy miről nem szól majd az előadás: finoman elcsúsztatott szinkrongyakorlataik és az abszurdba hajló szöveg egyre beljebb visz az erdőbe. Aminek a mélyén, vagyis az előadás második felében anya és lánya se vele, se nélküle kapcsolatának gyötrelmes és szórakoztató fázisait látjuk, jó adag Poe-val és a háttérben láthatatlanul figyelő Ionescoval nyakon öntve. A játék fegyelmezettsége és pontossága fog meg elsősorban a dunaszerdahelyi Fókusz Diákszínpad Ágnes asszony című előadásában (rendező: Jarábik Gabriella). Az Arany-ballada sűrű izgalma ugyan némileg elszivárog a közbeiktatott mondókáktól és más vendégszövegektől, de a produkció képisége és igényes, a három fiú szereplő által válogatott és élőben előadott zenei anyaga komoly értéket hordoz. „Egyötletes” az előadás, bár ez most dicséret: végtelen hosszú fehér lepedőt hordoznak a lányok, amiből kezeik között lesz, mondjuk, a falusi asszonyok fejkendője, de lehet belőle a patak futó habja, no meg a fehér lepel, véres lepel, mégis akkor működik a legizgalmasabban, amikor a játszók a teljesen üres teret változatos és váratlan térformákba szervezik a segítségével. A balladától alapvetően idegen a melodramatikus, szenvelgő hangütés, ezen kellene-lehetne tompítani, hogy az eredmény igazán nagyot üssön.Kovásznáról, az előző társulathoz hasonlóan nagy múltú Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpadtól érkezett A végzet című előadás (rendező: Molnár János). Az egyik legismertebb Örkény-egypercest, a tömeggyilkos pogácsáról szólót a szerző más rövid írásaival dúsították a játszók. A munka jól megfogalmazható célja a groteszk látásmód megértése és színreviteli lehetőségeinek számbavétele. Ebben segít a hatásos nyitány, amikor a játszók sorfala között elvonulva hallgatjuk a „fűre lépni tilos” mondat különböző verzióit (Örkény: Változatok), vagy a borzongató finálé, amikor az egyetlen túlélő mentősofőr a maradék pogácsával kezében váratlanul felénk, nézők felé fordul, meg is kínálva belőle a bátrabbakat. Az eredeti novella dramaturgiáját megakasztó, lelassító epizódok javarészt működnek, ahogy az agónia perceiben előadott, egyre nagyobb tömeget megmozgató zombitánc is.A lévai Bárka Színpad az egyik legfelkapottabb kortárs magyar drámaszöveg bemutatójával jelentkezett Újváry László figyelmes rendezésében. Székely Csaba Bányavirágát „erdélytelenítve”, vagyis a lokális utalásoktól tudatosan megfosztva játsszák a lévaiak, ezáltal még általánosabbá téve az abban taglalt, szinte bárkit, de főleg bárhol és bármikor lesújtó problémákat. Mint minden jól megírt komédia, a Bánya-trilógia első darabja is hibátlan ritmusérzékkel és érett poentírozással tud csak igazán működni. És bár ezek a jellemzők nem teljesülnek maradéktalanul (és itt nem mentség, hanem ténykérdés, hogy amatőr színjátszókról van szó), az előadás mégis tisztességes szakértelemmel működik, elsősorban a precízen kidolgozott színészi alakításoknak köszönhetően.A magyarkanizsai Gondolat-Jel Társulat Vásott kölykök című előadása egyértelműen a fesztivál fénypontja: Oláh Tamás fiatalokkal, fiatalokról, ám korántsem csak fiataloknak szóló, kegyetlenül őszinte színháza felér egy mélylélektani gyorstalpalóval. A játszók minden mozdulatán és megszólalásán érződik, mennyire a sajátjuk a Cocteau-, Bertolucci-, Forgách András-szövegekből összegyúrt anyag, a legmegrázóbb mégis a főszereplő testvérpár, Elisabeth és Paul között zajló embertelen játszma megmutatása. Kegyetlen összecsapásaik szünet nélkül követik egymást, miközben nem kímélik az egyszerre vonzó és taszító ikercsillaguk közelébe keveredő embertársaikat sem. Egy falak nélküli fehér kockában zajlik minden történés, a teret tagoló fehér szalagok a helyszíneket és jeleneteket választják el egymástól. A tér egyszerűsége visszaköszön a színészi játékban is: a szenvtelen, tűhegyes kijelentések, az érzelgősség következetes kerülése precízen idézi meg az evilági poklot.A dán Janne Teller híres-hírhedt sikerregényét, a Semmit Lénárd Róbert alakította a szabadkai Danilo Kiš Alapítvány Színházi Műhelyének játszóira. Kálló Béla szabadtéri rendezése mintha csak a zsámbéki térviszonyokra született volna: itt most játszik fű, fa, virág, de a fenyők tövébe alkalmilag leszúrt fejfák is nagyon ideillenek. Az élet értelmét sajátos módszerekkel kutató iskolai csoport történetének elmeséléséhez a szabadkaiak a nálunk megszokott ironikus távolságtartás helyett a brutalitást választották. A bizarr szociálpszichológiai társasjáték résztvevői egyre nagyobb tétekben játszanak, amihez mi, nézők néma leselkedőkként asszisztálunk. A játék végig nyers, intenzív és erőszakos: idővel úgy érzem, bármelyik pillanatban odajöhetnek hozzánk a színészek, hogy felrázzanak tétlenségünkből. Persze nem teszik, de a feladat egyértelmű. A sikeres végrehajtás csak rajtunk múlik.Szerző: Jászay Tamás
2013.08.15. 05:00
Szinhaz.hu
Az Örkény, a Katona és a Madách is a VIDOR Fesztiválra készül
Az Örkény, a Katona és a Madách is a VIDOR Fesztiválra készül
Kilenc nagyszínházi produkció, brazil és angolai világzenei előadók, valamint a Sebestyén Mártával együtt fellépő francia Deep Forest várja a közönséget augusztus 30. és szeptember 7. között a Vidor Fesztiválon Nyíregyházán. A 12. VIdámság és Derű ORszágos Seregszemléje keretében huszonkilenc Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen zajlanak színházi és utcaszínházi előadások, gyermekprogramok, zenei koncertek, kiállítások és filmvetítések - mondta Tasnádi Csaba fesztiváligazgató az eseményt beharangozó keddi nyíregyházi sajtótájékoztatón. A programsorozat gerincét alkotó színházi versenyprogram keretében kilenc nagyszínpadi és hét kamaraszínházi előadást tekinthet meg a közönség, Nyíregyházán játszik többek között a budapesti Örkény, a Katona József és a Madách Színház társulata.A rendezvények kilencven százaléka idén is ingyenes lesz, a belépőköteles előadások jegyárai pedig tavalyhoz képest nem változtak. Tasnádi Csaba elmondta: a szűkebb pénztárcájú nézőkre gondolva rengeteg kedvezményt találtak ki a szervezők, a jegyárusítást csütörtökön kezdik a Móricz Zsigmond Színház jegyirodájában. A színházi versenyprogram augusztus 30-án 19 órakor, a megnyitó után kezdődik a Katona József Színház A nyaralás című komédiájával. Másnap, szombaton Pintér Béla és Társulata, illetve az Életfa Program Produkció foglalja el a nyírségi kőszínház színpadait. Szeptember 7-ig pódiumra lép még a Picaro Társulat, az Örkény Színház, a budapesti Baróthy Angyalai, a Kultúrbrigád és az Átrium Film-Színház egy közös produkcióban, a MaNNa Produkció, a Madách Színház, a Szkéne Színház és a Füge Produkció, a tatabányai Jászai Mari Színház és a Nézőművészeti Kft., a Centrál Színház, a Fregoli Társulat, a Játékszín, a Corvin Dumaszínház, valamint a kecskeméti Katona József Színház. Tavalyhoz hasonlóan idén sem lesz díjkiosztó, a Makk Károly filmrendező által vezetett zsűri "házhoz viszi" a nyertes társulatok díjait.A fesztivál zenei kínálata a világzene köré épül. A programsorozat sztárvendége a nyitónapon a Kossuth téren Flavia Coelho, a 2006 óta Párizsban élő és alkotó brazil énekesnő, 31-én szombaton este pedig Bonga, az angolai előadóművész lesz. A Vidor zárókoncertjét szeptember 7-én szombaton a Sebestyén Mártával és Balogh Gusztival kiegészülő, Grammy-díjas francia Deep Forest adja. A világ- és népzenei vonulatot erősíti többek között Herczku Ágnes és Nikola Parov, a Djabe, Pál István Szalonna és Bandája, az autentikus moldvai-csángó népzenét játszó Fanfara Complexa, Szalóki Ági és zenekara, a Magyarvista Social Klub, a Fabula Rasa Orchestra, a Makám, valamint Bíró Eszter és zenekara. A Korzó Színpadon fellép a Parapács, a Sajtkukacz, a Kolo együttes, a Tatros, Rutkai Bori és a Hébe-hóba Banda, illetve az Etnofaun. A hagyományos Kossuth téri filmvetítések keretében az idén 65 éves Kern András előtt tisztelegnek, a színész játékát például a Meseautó, a Sztracsatella, a Csudafilm, vagy az Apám beájulna című alkotásokban élvezheti a közönség. A gyerekeket tucatnyi báb- és zenei előadás várja, a fesztivál ideje alatt napközben élő szobrok, bohócok, zsonglőrök és artisták veszik birtokukba Nyíregyháza főterét.A kísérőrendezvények sorából kiemelkedik a Koncz Zsuzsa fotóriporterre emlékező Fotófogyatkozás vagy épp a nemrégiben elhunyt Lehoczki Károly karikatúristáról szóló emléktárlat. Látható lesz Ámos Imre Szól a kakas című tárlata az Antal-Lusztig Gyűjteményből, és az Eleven Művészeti Csoport Szín-Játék című kiállítása. A humorszekciót az Éjszakai dumaszínház humoristái, illetve Magyar Attila és Beleznay Endre Two Men Show-ja képviseli. Az Irodalmi Kávéház programján belül újságírók "nyomják a krokit", azaz saját tárcáikból olvasnak fel a közönségnek, de lesz George Gershwin és a francia Charles Marie Widor későromantikus zeneszerző műveit megszólaltató orgonakoncert is. A vidéki helyszíneken színház- és gyerekelőadásokkal, bábszínházzal várják a kicsiket és a nagyokat. Az idei fesztivál költségvetése eléri a 70 millió forintot, amelyből tízmilliót a város önkormányzata biztosított a szervezőknek.Forrás: Színház.hu, MTI
2013.08.14. 05:00
Szinhaz.hu
A VIDOR Fesztiválon folytatja Gothár Vaknyugata
A VIDOR Fesztiválon folytatja Gothár Vaknyugata
A nyíregyházi VIDOR Fesztiválon való szerepléssel kezdi az új évadot a Kultúrbrigád és az Átrium Film-Színház közös előadása, a Vaknyugat, amely a nyár folyamán a szegedi THEALTER Fesztivál közönségdíját is elnyerte. Szeptember 2-án este 7-kor a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház nagyszínpadán játssza a kortárs angol-ír szerző, Martin McDonagh darabját Gothár Péter rendezésében Rétfalvi Tamás, Ficza István, Alföldi Róbert és Mészáros Piroska.A Vaknyugat olyan alkotások mellett szerepel a versenyprogramban, mint az Örkény Színház Liliomfija (amelyben Ficza István ugyancsak szerepel), az Átriumban is rendszeresen fellépő Pintér Béla és Társulata A 42. hét című előadása, a Katona József Színház A nyaralás című produkciója, a Nézőművészeti Kft. Parti Nagy Lajos által írt Bivaly-szufléja, illetve Székely Csaba Bányavakság című darabjának Szkéné-beli előadása. Fotó: Csányi MónikaSzeptember folyamán a Vaknyugat még egy vidéki helyszínen szerepel: szeptember 25-én a Budaörsi Játékszín meghívását teljesíti a társulat.Budapesten, az Átrium Film-Színházban az évad első hónapjában két alkalommal, szeptember 14-én és 20-án találkozhatnak a nézők az előadással. Eközben hamarosan kezdődnek a Kultúrbrigád és az Átrium következő közös produkciójának próbái is. Az Igenis, miniszterelnök úr! című politikai bohózat Znamenák István rendezésében, Hevér Gábor, Alföldi Róbert, Ficza István, Parti Nóra és Némedi Árpád szereplésével készül. A premierre a tervek szerint október közepén kerül sor.
2013.08.13. 10:56
Szinhaz.hu
Radnóti Zsuzsa az idei Krisztina-díjas
Radnóti Zsuzsa az idei Krisztina-díjas
Radnóti Zsuzsa dramaturg, Örkény István író özvegye kapja idén a Krisztina-díjat, amelyet Gyémánt László festőművész fiatalon elhunyt feleségéről neveztek el. Az elismerést Krisztina napon, hétfőn adják át a Társalgó Galériában.A díjat azok kaphatják meg, akik gondoskodó társként, múzsaként sokat tettek azért, hogy maradandó művek születhettek. Radnóti Zsuzsa elmondta az MTI-nek, hogy sűrű és "gyönyörű felelősség" volt az elmúlt egy év, az Örkény István születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett programsorozat. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ő soha nem kezdeményezett, a programok ügyében mindig megkeresték és a kéréseket igyekezett a háttérből teljesíteni, tanácsokkal segített és ha kérték, interjúkat adott.Felidézte, hogy Budapesten, az ELTE magyar-német szakos hallgatója volt, amikor megismerkedett Örkény Istvánnal, akinek az "első olvasója" lett. A randevúkra az író virág helyett az egyperces novellákat vitte. 1965-ben kötöttek házasságot és Radnóti Zsuzsa az író haláláig, 1979-ig mellette állt támogató társként és munkája segítőjeként. Beszélt arról is, hogy a látszat ellenére Örkény zárkózott ember volt, a könnyed elegancia mögött súlyos traumák terhelték, szüntelenül foglalkoztatták a II. világháborúban, a munkaszolgálatban átélt borzalmak, a hadifogságban eltöltött idő és az '50-es évek.Radnóti Zsuzsának férje elvesztése után újra kellett építenie a mindennapokat. Máig sok feladatot ad neki az Örkény-életmű és a saját munkája. Nem él egyedül, társa van és nagy család veszi körül, mert Örkény Istvánnak előző, második házasságából két gyermeke született, Angéla és Antal, nekik összesen három gyermekük van, sőt Angélának már unokája is.A 2012-2013-as Örkény-év lezárult ugyan, de folytatódik az életmű gondozása. Radnóti Zsuzsa megemlítette, hogy szó van a Egyperces novellák francia kiadásáról, októberben pedig a Tóték bemutatója lesz Szombathelyen, Ivo Krobot cseh rendező vezetésével. Az Országos Széchényi Könyvtárban egy szakértői csoport www.orkenyistvan.hu címmel honlapot készített, ennek folyamatos bővítésén együttműködik velük. A Palatinus Kiadó jelenteti meg az Örkény-életművet, legutóbb a centenáriumra adták ki az Áprilist, Örkény István eddig ismeretlen fiatalkori regényét és az Egyperces levelek sokadik kiadását.Radnóti Zsuzsa saját munkájáról elmondta, hogy készül egy Weöres Sándor drámáiról szóló előadásra, amely az idei emlékévben rendezendő konferencián hangzik el, és most fejezett be egy kritikát egy izgalmas színháztörténeti antológiáról, amelyet a Színház- és Filmművészeti Egyetem néhány hallgatója írt, és tanáruk, Jákfalvi Magdolna szerkesztett kötetté.A Krisztina-díjat Gyémánt László festőművész adja át Radnóti Zsuzsának, akit májusban vett fel tagjai sorába a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia.Forrás: MTI
2013.08.03. 10:17
Szinhaz.hu
'Túljutottunk a krízisen' - Jordán Adél az AlkalMátéról
'Túljutottunk a krízisen' - Jordán Adél az AlkalMátéról
Máté Gábor egykori színészosztálya idén Száraz Dénesről készít előadást, melynek augusztus 1-jén lesz a premierje a Jurányi Inkubátorházban. A produkció alcíme, a Vele, de nélküle pedig azt jelzi, hogy a főszereplő nem vesz részt a produkcióban. Jordán Adélt, az osztály egyik tagját kérdezte a Népszava. Lapszemle. A Népszava interjújából: A kérdésre, miért döntöttek amellett, hogy a Jurányi Inkubátorházban folytatódjon a sorozat, a színésznő úgy felelt: "Az elején lelkes, lázas fiatalok voltunk. A lelkesedés nem hagyott alább, talán inkább a lázasság csökkent. Az első években a próbák alatt Zsámbékon laktunk, esténként hatalmas bulikat tartottunk. Az utóbbi években aztán nőtt az autók száma, sokan hazajártak, többünknek családja lett. Tavaly már az Örkény Színházban próbáltunk, csak a felkészülés utolsó időszakát töltöttük Zsámbékon. Ráadásul Zsámbékon a pénzhiány miatt érezhetően romlottak a körülmények, így Máté Gábor, aki az osztályfőnökünk volt, úgy döntött, eljött az ideje a változtatásnak" - nyilatkozta Jordán Adél, aki arról is beszélt, talán most érkeztek el egy lényeges kritikus ponthoz, hiszen két társuk, Fenyő Iván és Száraz Dénes is kiszállt a produkcióból. "Ezek a változások kicsit meg is kavartak bennünket. Megvolt annak a veszélye, hogy széthullik a csapat. De túljutottunk a krízisen, és azt érzem, hogy még egységesebbek lettünk és nagyobb bennünk az összetartás. (…) Ezeket a döntéseket el kell fogadni, bár nekem nagyon fáj, és nem értem. Dénesnek érvényesebb indokai voltak, mint Ivánnak. Ráadásul Iván zongoratudása nagyon fontos eleme volt az előadásoknak. Most a zenéket újra kell gondolni. De ez a feladat is inspirál bennünket, olyan, mintha neki is meg akarnánk mutatni, hogy ez nélküle is működik. Az egész szituáció ahhoz hasonlít, amikor egy kapcsolatban az egyik úgy dönt, kiszállok. Ilyenkor többféle reakció létezik, van, aki azt mondja, jó, akkor hagyd a kulcsokat az asztalon, más pedig hozzáteszi, az ajtót azért résnyire nyitva hagyom" - fogalmazott Jordán Adél, aki elmondta, Száraz Dénes a tíznapos próba második szakaszában jelen lesz, addig telefonon lehet tőle segítséget kérni. Arról, hogyan lehet megtartani az ilyen jellegű előadások őszinteségét úgy, hogy ne lépjen át bulvárba, Jordán Adél elmondta: "Ha valamiről őszintén és mélyen beszélünk, úgy, hogy egy működő színpadi formában és magasabb szinten dolgozzuk fel, akkor azt én nem nevezném bulvárnak. Eddig sikerült olyan érvényes formákat találnunk, hogy ne lépjünk át bizonyos ízlésbeli határt. De Máté Gábor és mi is figyelünk arra, hogy egy szint alá ne menjünk" - számolt be a Katona József Színház színésznője. A teljes interjú itt elérhető.
2013.07.29. 11:15
Szinhaz.hu
Nyerjen jegyet a Római vakációra!
Nyerjen jegyet a Római vakációra!
A Római vakáció augusztus 3-i, szentendrei előadására nyerhetnek jegyet, ha velünk játszanak.Fotó: Tiszeker Dániel, orlaiprodukcio.hu1953-ban mutatták be a Római vakáció című amerikai-olasz filmet, Audrey Hepburn és Gregory Peck főszereplésével. Hatvan évvel a mozi után ezúttal színpadon látható a közismert szerelmi történet: a színházi változatot az Orlai Produkciós Iroda mutatja be a Szentendrei Teátrummal közösen a szentendrei Városháza udvarán, július 26-án. A romantikus történet egy hercegnő római kalandjait meséli el. Anna protokolleseményre érkezik az olasz fővárosba, ahol belefárad a sok teendőbe. Az orvos nyugtatót ad neki, ám a hercegnő nem piheni ki a fáradalmakat, hanem az első adandó alkalommal megszökik és beleveti magát a római forgatagba. Egy amerikai újságíró veszi oltalmába a lányt, noha a férfinek fogalma sincs, ki ő. Csak másnap tudja meg, ki töltötte nála az éjszakát. Az újságíró exkluzív sztorit ígér főnökének, és az inkognitóban várostúrázó hercegnőnek megmutatja egész Rómát. A darab magyarországi ősbemutatóját Pelsőczy Réka rendezi, a hercegnő szerepében Tenki Réka látható, az újságírót Fekete Ernő alakítja. A további szerepeket Hernádi Judit, Cseh Judit, Szikszai Rémusz, Márton András és Nagy Dániel Viktor játsszák. A premier a Szentendrei Teátrum és Nyár programsorozat keretében látható, július 26-án, pénteken. (További előadások: július 27. augusztus 1., 2., 3.)Játék: Kérdés: Melyik színház társulatának tagja a darab rendezője, Pelsőczy Réka? a/ Örkény Színház b/ Katona József Színházc/ VígszínházA helyes választ a megfejtes@szinhaz.hu címre kérjük elküldeni.Nyeremény: Római Vakáció - 1 x 2 db jegy az augusztus 3-i előadásra Helyszín: Szentendre, Városháza udvara (Városház tér 1-3.) Időpont: 2013. augusztus 3. 20:30 (Esőnap: aug. 4.)A nyertesek emailben kapnak értesítést. Jegyeiket az előadás előtt, a helyszínen tudják majd átvenni.
2013.07.26. 07:02
Szinhaz.hu
Ők a Színikritikusok Díjának idei jelöltjei
Ők a Színikritikusok Díjának idei jelöltjei
A Színházi Kritikusok Céhe idén 33. alkalommal nyújtja át az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit elismerő Színikritikusok Díját. A legtöbb jelölést - összesen tizenkettőt - a Nemzeti Színház négy előadása kapta.A céhtagok legalább évi kilencven premier megtekintése után voksolhatnak, s aki a legtöbb szavazatot kapja, az viheti haza a díjat. A tizenöt kategória mindegyikében három-három jelölt verseng, s hogy ki kapja meg a díjat, az csak 2013. szeptember 22-én, a Trafó – Kortárs Művészetek Házában megrendezett átadó ünnepségen derül ki. A kritikusok itt hozzák majd nyilvánosságra az idei életműdíjas kilétét: az eddigi pályát elismerő díjat korábban Törőcsik Mari (2011) és Senkálszky Endre (2012) vette át. A közönség számára is nyilvános est rendezője Gergye Krisztián rendező-koreográfus. A háromtagú szavazatszámláló bizottság összesen 910 voksot számolt össze. A szavazatok összesítése alapján a színházak képzeletbeli versenyében három fővárosi színház áll a dobogón: a legtöbb jelölést a Nemzeti Színház, a Katona József Színház és az Örkény Színház művészei, illetve előadásai kapták.A listát a Nemzeti Színház négy előadása vezeti összesen tizenkét jelöléssel. Az Angyalok Amerikában című produkció a legjobb előadás és legjobb rendezés kategóriájában egyaránt versenyez (rendező: Andrei Şerban), Söptei Andreát a női, László Zsoltot a férfi mellékszereplők, Alföldi Róbertet a férfi főszereplők között jelölték a kritikusok, de Izsák Lili díszlete is nominált. A Sirály című előadásból Básti Juli a legjobb női főszereplő, Tenki Réka a legjobb női mellékszereplő díjáért van versenyben. Az Amphitryon alkotói közül ketten esélyesek: Znamenák István (legjobb férfi mellékszereplő) és Tihanyi Ildi (legjobb jelmez). A Mephisto is két jelölést kapott: Stohl András (legjobb férfi főszereplő) és Füzér Anni (legjobb jelmez).A Katona József Színházhoz hét jelölés kötődik. A nép ellensége a legjobb előadások (rendező: Zsámbéki Gábor), a Heldenplatz a legjobb rendezések (Bagossy László), a Pinokkió a legjobb gyerek- és ifjúsági előadások (rendező: Ascher Tamás) között versenyez. Fekete Ernőt A nép ellenségében nyújtott alakításáért jelölték a legjobb férfi főszereplők között, Tasnádi Bence a legígéretesebb pályakezdők között szerepel. Antal Csaba Heldenplatzhoz tervezett díszlete is versenyez. A legjobb új magyar drámák jelöltjei között szerepel Kerékgyártó István műve, a Rükverc, melyet a Katona dramaturgja, Radnai Annamária írt színpadra.Öt jelölést kapott az Örkény István Színház. A Liliomfi (rendező: Mohácsi János) a legjobb rendezés és a legjobb zenés/szórakoztató előadás díjára jelölt, ahogy Remete Kriszta jelmezei és Kovács Márton zenéje is díjra esélyes. Gáspár Ildikót, a színház dramaturgját különdíjra nominálták a kritikusok.Három jelölés kötődik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Yorick Stúdió koprodukciójában bemutatott Bányavakság című előadáshoz (rendező: Sebestyén Aba): Bányai Kelemen Barna a férfi mellékszereplők között jelölt, Boros Csabát az előadás zenéjéért nominálták, de jelölt Székely Csaba drámája is. Ugyancsak három jelöléssel büszkélkedhet a Forte Társulat és a Szkéné Színház koprodukciója, A nagy füzet (rendező: Horváth Csaba): az előadás a legjobb előadás, a legjobb független színházi előadás és a legjobb színházi zene (Ökrös Csaba) kategóriáiban esélyes.Négy társulat kapott két-két jelölést. A Vígszínház Jóembert keresünk című előadásában Eszenyi Enikő a női főszereplők, az Átutazók című produkcióban Törőcsik Mari a női mellékszereplők között nominált. A Pintér Béla és Társulata A 42. hét című előadásából Pintér Béla szövege a legjobb új magyar drámák között esélyes, Csákányi Eszter a legjobb női főszereplők között versenyez. A FÜGE és a Kaposvári Egyetem koprodukciója, A Dohány utcai seriff (rendező: Mohácsi János) a legjobb független színházi előadások között indul, de Kovács Márton zenéje is jelölt. A Budapest Bábszínház Semmi című előadása (rendező: Hoffer Károly) a legjobb gyerek- és ifjúsági előadások között, Spiegl Anna a legígéretesebb pályakezdők között szerepel.A zenés/szórakoztató előadások között a Kőműves Kelemen (rendező: Alföldi Róbert, RaM Colosseum – Zikkurat Színpadi Ügynökség) és az Illatszertár (rendező: Puskás Tamás, Centrál Színház), a független színházi produkciók között a Jövedelmező állás (rendező: Vajdai Vilmos, TÁP Színház), a gyerek- és ifjúsági előadások között pedig A harmadik hullám (rendező: Vidovszky György, Bárka Színház) szerepel. A Radnóti Színházban bemutatott Kurázsi mama és gyerekei díszlete, Ambrus Mária munkája is jelölt. A kecskeméti Katona József Színház ifjú művésze, Porogi Ádám a legígéretesebb pályakezdők között indul. Orlai Tibort produceri tevékenységéért, a közelmúltban elhunyt Mátyás Irént a Zsámbéki Színházi Bázis megalapításáért és működtetéséért különdíjra jelölték a kritikusok.A kritikusok mindenkit várnak szeretettel szeptember 22-én este 8-kor, a Trafóban.Forrás: Jászay Tamás, kritikusceh.wordpress.com
2013.07.25. 12:44
Szinhaz.hu
"A színház a ma vallása" - 99 éves lenne Tolnay Klári
"A színház a ma vallása" - 99 éves lenne Tolnay Klári
Emlékek és gondolatok Tolnay Klári születésnapján - Dr. Góg Laura, a tavaly megjelent „Tolnay Klári szerepei színpadon és filmen” című színháztörténeti könyv és számos tanulmány szerzője emlékezik Tolnay Klárira születésének 99. évfordulóján. Vannak szerepek, melyek összeforrnak egy színésszel. Blanche alakját Tennessee Williams darabjából kétségtelenül Tolnay Klárival azonosítja a közönség. Azzal a Tolnay Klárival, aki korszakokat átívelő módon volt a közönség kedvence, és aki most lenne 99 esztendős. A sztár és az emberábrázoló művész Hogyan vált ez a pici, törékeny asszony generációk kedvencévé? Nehéz megmagyarázni, hogy mi tette Tolnay Klárit Tolnay Klárivá. Olyan egyéniséggé, akire oda kell figyelni a színpadon, mert jelenlétével és magától értetődően természetes átélésével alakítja szerepét. Tolnay Klári már az 1940-es években is sztár volt. Körülrajongott csillag és elismert színésznő egyaránt. 1934-es pályakezdésétől a filmezés mellett fokozatosan, lépésről lépésre válik a Vígszínház ösztöndíjas tagjából a társulat vezető színésznőjévé. Olyan emlékezetes filmszerepekben tündököl, mint A kölcsönkért kastély, A hölgy egy kissé bogaras, Tóparti látomás, Egy csók és más semmi, Havasi napsütés, Rákóczi nótája, Férfihűség, Keresztúton és Katyi. A sok naiva szerep után színpadon 1938-ban a Francia szobalány című komédia hatalmas népszerűséget hoz számára, majd később olyan drámai feladatokban is kipróbálhatja magát, mint az 1943. május 7-én bemutatásra kerülő Hat szerep keres egy szerzőt című Pirandello darab, melyben megrázó erővel alakítja a Mostohalány szerepét. Később Tolnay Klári a magyar- és a világirodalom összes nagy női szerepében megmutatkozik. Színészi alkatából, és abból a tényből kifolyólag, hogy a mesterséget előtanulmányok nélkül, a gyakorlatban sajátította el, munkamódszerét mindig empirikus szemlélődés jellemezte. Az olyan külsőséges tényezők, mint szépség és báj is új értelemet nyertek belülről sugárzó, okos szépségében. Ő maga drámai, kiforrott színésznővé válását a második világháborút követő időszaktól és a Madách Színház együtteséhez való csatlakozásától eredeztette, bár korabeli kritikák a fiatal naivában is felfedezni vélték a jövő nagy emberábrázoló művészét.Apácából Thália papnője Az apácának készülő fiatal lány első színházlátogatásai után, a színész és a néző varázslatos kölcsönhatása által megbabonázva döbben rá arra, hogy Tháliát szeretné szolgálni. A szigorú anyai unokanagybácsi, Bókay János író azonban csak úgy támogatja színészi szárnypróbálgatásait, ha idővel bebizonyosodik a lány ösztönös tehetsége. Az anyakönyvi kivonat szerint 1914. július 17-én, egy budapesti klinikán született meg Tolnay Rozália, a későbbi Tolnay Klári, aki példás neveltetést kapott szerető családban vidéken töltött, boldog gyermekévei folyamán. Amikor a debreceni felsőkereskedelmiben 1932-ben letett érettségit megelőzően két évet tölt a nyíregyházi Angolkisasszonyoknál, érlelődik meg benne a missziós apácává válás gondolata. Az ettől megrémülő szülők küldik a kis Rózsit a budapesti rokonokhoz, ahol az első bál és az első színházi élmény fordulatot hoznak életében. Tolnay Klári nem volt üstökös, tehetsége azonban kitartással párosult és szorgalmas útja sikerhez vezetett. Ráthonyi Ákos filmrendezőhöz 1936-ban ment feleségül, házasságuk 1945-ben ért véget, mielőtt Ráthonyi, a háború előtti filmgyártás jelentős alakja külföldre távozott. 1940-ben született meg Zsuzsanna lánya, akkor már ünnepelt sztár. Darvas Ivánnal, akivel 1959-ig tartoztak egymáshoz, 1947-ben kötötte össze az életét. A személyes fordulópont mellett ekkortájt pályájában is változás következett be: 1949-ben a Madách Színházhoz került és haláláig „Madáchhoz” tartozónak vallotta magát. A régi filmeken alakított modern, huncut lány fokozatosan ért valódi jellemábrázoló művésszé, gyönyörű negyvenessé, majd jó humorú, bölcs és okos idős hölggyé. Elérte, amiért színésznő lett: hatott közönségére. Mindezt a kötéltáncos alázatával és bátorságával. „A színházban az összes érzékszerveket meg kell mozgatni. A szemre, a fülre… a szívre kell hatni, és ez az út vezet az észhez is. A színház a ma vallása” – vélte Tolnay Klári. A lány korában apácának készülő Tolnay így lett valóban Thália papnője.Védjegye: a „Tolnays” mosoly és hang Tolnay Klárit izgatta az a színészet lényegét alapvetően érintő kérdés, hogy van-e abszolút művészi maradandóság. A színpadi alkotás múlékony dolog, lehet-e azonban megőrizni egy pillanatot, egy arckifejezést, egy színpadi élményt? Tolnay Klári úgy vélte, hogy a színészt színpadi alkotása múlandóságáért az emberábrázolás kiváltsága kárpótolja. A jelenben élt, a jelenben alkotott. Vérbeli színészként sohasem nézett vissza. Édesanyja szépségét örökölte, de onnantól kezdve, hogy a filmgyárban átkeresztelték a dallamosan hangzó Klárivá, és a színház világa is bizalmat szavazott neki, fokról fokra bizonyította be közönségének tehetségét, szellemességét, drámai erejét. Minden műfajban: színpadon, filmen, televízióban, rádióban, szinkronban is maradandót alkotott. Jelensége és beszédének hangszíne, volumene és stílusa is a természetességet, egyszerűséget képviselte. Amikor először találkoztunk személyesen, legelőször jellegzetes hangját hallottam meg egy folyosó kanyarulatából. Utána bukkant fel törékeny alakja, és ismerős mosolya. A személyes és színpadi pillanatok visszahozhatatlanok, a közel száz filmszerep azonban mai napig őrzi mosolyát, hangját és tekintetét. „All-round” művész Amikor kezdeti útkeresésekor a tájszólásban beszélő, rettentően hadaró úrilány többek között Hevesi Sándornál, a híres rendezőnél, igazgatónál, színházi embernél jelentkezett meghallgatásra, nem lehetett tudni, hogy pár évtizeden belül ez a kislány tökéletes megvalósítója lesz a Hevesi által is hirdetett realista színjátszásnak olyan tehetséges rendezők irányítása mellett, mint Ádám Ottó vagy Vámos László, akikkel Tolnay kitűnően szót értett. A háború befejeztével, de még azt megelőzően is Tolnay Klári és pályatársai gyakran vágyakoztak arra, hogy a világirodalom örökbecsű értékeit játszhassák. Ajándék volt a sorstól Tolnay Klári számára két évadon át 1946-47-ben Várkonyi Zoltán Művész Színházában játszani. Rövid időre a Vígszínház hármas igazgatását is felvállalja Somló István és Benkő Gyula társaságában. Később a Madáchban is utolérték olyan nagy világirodalmi szerepek, mit Júlia, Irina, Nóra vagy Marguerite Gautier. Amikor Shakespeare Júliáját alakította, 39 éves volt. Tolnay a színészi bátorságot a gyakorlatban is képviselve később sem restellt és nem félt korát megelőzve, annál idősebb szerepet játszani. Nagy sikert aratott többek között Csehov (Három nővér, Cseresnyéskert, Sirály, Medve), Shakespeare (Romeo és Júlia, Hamlet, Téli rege) Arthur Miller (Pillantás a hídról), George Bernard Shaw (Az ördög cimborája, Sosem lehet tudni, Warrenné mestersége), Miroslav Krleža (Agónia), Thornton Wilder (A mi kis városunk, Hosszú út, A házasságszerző), Edward Albee (Nem félünk a farkastól), Németh László (Mathiász panzió) darabjaiban. Idősebb korszakából a közönség emlékezhet a Kései találkozás (Arbuzov), a Kedves hazug (Kilty), a Macskajáték (Örkény), a Maude és Harold (Higgins), az Aranytó (Thompson), az Utazások nénikémmel (Graham Greene), az Ők tudják, mi a szerelem (Hubay) vagy A nagymama (Csiky Gergely) című darabokban nyújtott alakításaira. Kedvenc szerepeként egyértelműen Tennessee Williams „A vágy villamosa” című darabjának Blanche-át jelölte meg. A Madách Színházban Vámos László rendezésében 1962. április 7-én bemutatott emblematikus előadással Tolnay eljutott pályája csúcsára. Sokat citált harmonikus és lírai játéka, eszköztelensége, természetessége, humora nehezen meghatározhatóvá teszik, miért és hogyan hatott a nézőre egy adott szerepben. „Sokszor gondolok arra, hogy a közönség, amikor megváltja jegyét, nem is tudja, hogy munkára készül. Arra, hogy három órán keresztül velem dolgozzék.” – mondta egyszer. Tolnay gyakran a sorok közötti drámát életre keltve lírai módon teremtette meg a karakter érzelmi és gondolati egységét, együtt „dolgozva” a közönséggel. Valóban sokoldalú, „all-round” színésznővé vált, amire törekedett.Hová tűnt Rózsi? Tolnay Klári gyakran utalt arra a bizonyos színészi „kelléktárra”, melyben megélt emberi élmények raktározódnak és mely a színészi alakítás tudattalan alapját képezi. Magától jött rá és ösztönösen alkalmazta a sztanyiszlavszkiji színházi alapigazságot, amikor önnön magából kiindulva, belülről fakadó módon oldott meg egy szerepet. Egyszer azt nyilatkozta, hogy nem is tudja igazán, hogy ennyi szerep és ennyi év után Tolnay Klári létezik-e még a maga valójában. Tulajdonképpen benne éltek szerepei: Ranyevszkaja tartása, Blanche zavartsága, Béatrice fájdalma, Maude bölcsessége és életigenlése, Auguszta néni vagány huncutsága és minden alakítása mögött ott húzódott összetett egyénisége. A szerep valósággá, a valóság szereppé vált a színházi mindennapokban. Őszintesége művészetében kristálytisztán hitelessé tette és egyben gördülékenyen vezette át az asszonyi élet korszakain és a szerepek átmenetein. Tolnay Klári sokszínű, humoros és szókimondó volt, függője a cigarettának és a munkának. Képes volt a folyamatos megújulásra és művészi és asszonyi reneszánszát élte középkorú érett nőként. Bölcs és okos, minden iránt érdeklődő asszonnyá vált, tanulmányozta a keleti filozófiákat és vallásokat, rengeteget olvasott, zongorázott, keresztrejtvénnyel és idegennyelv-tanulással, színdarabok fordításával tartva élesen híresen jó memóriáját.„Én csak színésznő vagyok…” Tolnay Klári mai nő volt, mai érzelmekkel és mai hangvétellel, a mi XX. századunk viharos évszázadában. Olyan mai nő, aki azonosulásra alkalmas. Bár tehetsége határokon is átnyúló sikerre is nemesítette, ő itthon maradt és lett legenda. Annál több. Színész. „Garbo sztár volt a maga korában! Megengedhette magának, hogy visszavonuljon. „Én „csak” színésznő vagyok, ez a hivatásom. E nélkül nem tudnék élni!” – mondta egyszer. Tolnay Klári nem szerette, ha „művésznőzték”. Sok minden más mellett talán ezt az alázatot is sugározhatta, amikor az emberek közvetlennek, egyszerűnek, szerénynek és magukhoz közelállónak érezték őt. Tolnay Klári belső emberi szépséget akart sugározni az embereknek. Olyan értéket és érzést, mely a mindennapok apró csodáival ajándékozza meg őket, úgy hatva és gyógyítva, akár egy missziós apáca. Amikor Tolnay Klári jelenségéről beszélünk, az egyéniség, az intellektus és a belső kisugárzás hármasáról szólunk. Maradandó hatás ez. Egy több mint hat évtizeden keresztül alkotó emberábrázoló művész szellemi hagyatéka. Blanche DuBois 1962-ben ott, a Madách Színház színpadán a szeretetre vágyott. A 99 számmisztikai jelentése, nem más, mint egyetemes szeretet. Tolnay – Blanche most lenne 99 éves. Szerző: Dr. Góg Laura Tolnay Klári-szakértő, a „Tolnay Klári szerepei színpadon és filmen” című könyv szerzője, a Tolnay Klári 2014 Centenáriumi Emlékév főszervezőjeSzínház.hu
2013.07.17. 07:08
Szinhaz.hu
Zsigerből kommentálják: biztos roma volt a támadó
Zsigerből kommentálják: biztos roma volt a támadó
Az Örkény Színház Jászai Mari-díjas színésznőjének nemrég jelent meg harmadik kötete, Fércmű címmel. Rövid novellák, karcolatok lazán kapcsolódó gyűjteménye. Hőseinek sorsán át tegnapjainkról és jelenünkről is képet kapunk. A diagnózis kicsit sem optimista, de van írás, amely mégis azt sugallja: értelem és érzelem egyensúlyával durvább korszakok is átvészelhetők. SZTANKAY ÁDÁM interjúja.
2013.07.11. 12:23
168ora.hu
Für Anikó: 'Homo ludens vagyok'
Für Anikó: 'Homo ludens vagyok'
Für Anikó, az Örkény Színház művésze mesélt pályájáról a 168 Órának. Lapszemle. A 168 Óra cikkéből: "Élmény volt az operaház gyerekkórusa, mégsem akartam színi pályára lépni" - mesélte Für Anikó. A színésznő elmondta, miután az Iparművészeti Főiskolára nem vették fel, elvégezte a dekoratőriskolát, majd mozifilmekben statisztált. Ennek kapcsán találkozott a fotóművész Kanyó Bélával, aki reklámokba hívta, ahol még jobban fizettek."Valami olyan dolognak akartam a része lenni – ma úgy mondanám: médiuma –, amely összességében fontosabb nálam. Még nem tudtam, hogy ez az alkotás lényege. De már támadtak bennem a vonatkozó gének. A főiskolán egyértelművé vált: homo ludens vagyok" - fogalmazott a színésznő, aki felelevenítette: a Madách Színházhoz Ádám Ottó szerződtette, "egy akkoriban már halványuló, de kicsivel korábban még teljes szépségében mutatkozó színházeszmény képviselője".Für Anikó a Madách Kamarából Örkény István Színházzá vált teátrumban folytatta pályafutását. "Általában az okozott fejtörést, hogyan osszam be az energiáimat a komolyabbnál komolyabb feladatok között. Tízévente így is eszembe jutott: talán frissítene a váltás. De ha az ember lát a pályán, észreveszi: ahová menne, ott hasonló habitusból nincs hiány. Különben a Madáchnál is megéltem érdekes periódusokat. Például amikor az Ádám Ottót követő Kerényi Imre megpróbált progresszívebb színházat létrehozni. A 'keményebb tápot' az akkori közönség még nem akarta megemészteni. Évekkel később Mácsai Pálnak is csak óvatosan, apránként sikerült átszoktatnia a publikumot a reflektívebb színházra" - hangsúlyozta Für Anikó.A kérdésre, a saját hétköznapjaiba nem karcol-e bele, hogy közéleti, szakmai történések kapcsán az ország jelentős részét rosszkedv jellemzi, Für Anikó úgy válaszolt: "Árvíz idején beszélgetünk, az ilyen helyzetek bennem is erősítik az empátiát, szolidaritást. Ahogyan az aggodalmat is, hiszen nálunk hatalmasabb erőkkel kerültünk szembe. De az általános közéleti rosszkedv, a mifelénk tradicionális búsongás kicsit sem érint. Még számítógépem sincs. Megszűröm a világot. Nem foglalkozom azzal, ami csak idegesítene, ám nem tudom megváltoztatni. Ilyesmire nincs időm. Hiszen csak egy életem van". A teljes interjú itt olvasható. fotó: foto.szinhaz.hu leadfotó: Bazánth Ivola/ 168ora.hu
2013.07.03. 07:02
Szinhaz.hu
Drámapályázaton lett helyezett - Réczei Tamás válaszolt
Drámapályázaton lett helyezett - Réczei Tamás válaszolt
A szombathelyi Weöres Sándor Színház drámapályázatára 174 pályamű érkezett. Székely Csaba első helyezése mellett, Kerékgyártó István második, Réczei Tamás - a kecskeméti színház művészeti vezetője - harmadik helyezett lett. Réczei Tamás a magyarországi egyházüldözések, sokak által ismeretlen fejezetét dolgozta fel pályázati művében. Ennek kapcsán adott rövid interjút. Réczei Tamás a darabról:- Hogyan kerültél kapcsolatba a témával, miért kezdett foglalkoztatni az apácarendek feloszlatása?- Kaffka Margit: Hangyabolydulás c. regényének átdolgozása kapcsán kezdtem el kutatni, és akkor találtam egy naplót, amelyet egy fiatal szerzetes nővér írt, aki ekkor már az ún. földalatti egyházban volt tag, a hétköznapjaiban pedig gyógypedagógus gyakornokként dolgozott. Egyszerre fájdalmas és szenvedélyes, ahogyan a hétköznapi nehézségeket rögzíti, ám ami leginkább megfogott az egyetlen kép volt. Ez a kislány rájött, ha megfelelő számú ember kér engedélyt börtönbeszélőre, ugyanarra az időpontra és napra, akkor odabent, a találkozón, újra együtt lehetne a teljes rend, láthatnák egymást megint. Egy apáca, egy börtönőr, egy látogató felállásban. De a darab nem erről a helyzetről szól, hanem elsősorban a III/III-as ügynökség egyházi alosztályának munkájáról, fikcióba ágyazva. Illetve az iratok esetleges hiányosságairól, arról, mik az okai annak, hogy nem született meg az ügynöktörvény. Ahol felmerült bennem egy kérdés, amire nem találtam a választ, ott a fantáziámmal egészítettem ki a képet. - Van olyan, aki magára ismerhetne a művedben?- A művet egy ciszterci apátnő emlékezéseire építettem, akivel személyesen is találkoztam, aki a rendelkezésemre bocsátotta a memoárját, és lehetővé tette, hogy elolvashassam a teljes megfigyelési anyagát. Hozzá íródott az említett megható napló. A másik mintám, Lénárd Ödön lett. - Ki volt ő?- Piarista szerzetes, például, az Actio Chatolica titkára. Többször is letartóztatták. Hol bebörtönözték, hol kiengedték, egyszer, amikor szabadlábon volt, például villanyleolvasóként dolgozott. A szocializmusban ő is aktív közreműködőjévé vált a földalatti egyháznak. Ő töltötte a leghosszabb időt börtönben, összesen 17 évet! Már VI. Pál pápa kérdezett rá személyesen Kádár Jánosnál, mi ennek az embernek a bűne, hogy egyedüli papként még mindig rács mögött ül. Meg is jelenik az előadásban... - Kádár János, vagy a pápa?- Mindkettő és egyik sem. De a válasz maradjon talány a darab színrekerüléséig. Ha lesz olyan egyáltalán... - Nem akarod megrendezni? - Még nem gondoltam rá. Örülök, hogy sikerült egy olyan színművet írnom, ami úgy tűnik, mást is érdekelhet. Örültem, hogy a pályázat jeligés volt, hiszen igazi visszajelzést csak úgy kaphattam, ha kizárólag a leírtak számítanak. - Ez nem az első darabod...- Ez már a negyedik! A Winnetou átiratom volt az első egész estés. Azt követte az Amazonok c. időutazás, majd legutóbb, a Vasárnapi gyerekek, melyet meghívtak a Nyári Zsidó Fesztiválra, Budapestre az Átriumba. Nagy örömömre. - Vannak újabb tervek?- Igen. Déry Tibor börtönéveit dolgozom fel az eredeti levelek, kihallgatási jegyzőkönyvek, visszaemlékezések, börtönjelentések alapján. Szerencsés vagyok, mert ebben az évben elnyertem az Örkény István drámaíró ösztöndíjat egy másik tervemmel, azzal is el kell készülnöm idén.Réczei Tamás, Fotó: Ujvári Sándor, MTIRészlet Lénárd Ödön kihallgatási jegyzőkönyvéből:- Ön több napos kirándulást szervezett egy egyetemista lánycsoportnak. Tudjuk, hiszen fotográfiák is készültek magukról, ahogyan a Nyugati pályaudvaron az indulásra várnak. Ugye, nem gondolja, hogy elhiszem, hogy napokig egyetlen férfiként van több tucat nővel, és közben nem történik semmi? Ha meg elhiszem, akkor azt kérdem, hát ember az ilyen? Nem szól? Csak azért nem sikerült egy magához kapcsolódó nőt felderítenünk, mert nyilván homokos. Vagy így, vagy úgy, de más nem lehetséges! És az egyiket be is fogjuk bizonyítani!Részlet a színműből:"KOMOR: Senki sem tudhatja pontosan, melyikünk, mit őrizhet a bespájzolt lekvárok alatt. 1989-ben zsákszámnyi iratot zúztak be a Belügyminisztérium III-as főcsoportjánál. Ám, hogy egynehány nem maradt-e ki a darából, s most illetéktelen, vagy inkább nagyon is illetékes kezekben állomásoznak ideiglenesen, várva a napvilágot, nincs rá fedező biztosíték!FÉNYES: Bombabiztos helyen vannak? Csak vicceltem.KOMOR: Nem voltak eléggé óvatosak, nővérem. Mi többet mondhatnék még? Gondolom, az Állambiztonsági Levéltárban már minden személyes anyagát kikérte. Bár nem értem, ide, hogyan jutott el! Nem volt kitakarva a nevem? (szünet) Annál én sem vagyok okosabb. Azok a betűk történethűek!FÉNYES: És objektívek.KOMOR: Mit nem hisz? Hát mindenükről pontos jelentés készült, még azt is kiolvastam, mikor menstruálnak! Elnézést. Nem leszünk egymásra jó hatással. Nem tudnám újraéleszteni".Réczei Tamás pályájáról röviden:Réczei Tamás,a kecskeméti Katona József Színház művészeti vezetője.2000-ben diplomázott a Színház-és Filmművészeti Egyetemen.Tagja volt a debreceni és a székesfehérvári színháznak. Írója volt, a Millenniumi Mesék és a Magyar elsők c. tv-sorozatoknak.Eleinte színpadi átiratokat készített, Plautus, Goldoni, Szabó Lőrinc, Laclos, Marquez műveiből.Saját színjátékai: Winnetou, Amazonok, Vasárnapi gyerekek, Hangyabolydulás.
2013.07.01. 06:00
Szinhaz.hu
Börtönszínházi Találkozót tartottak - Pogány Judit zsűrielnök volt
Börtönszínházi Találkozót tartottak - Pogány Judit zsűrielnök volt
A múlt héten először rendezték meg Dunaújvárosban a Börtönszínházak Országos Találkozóját. A seregszemle zsűrielnöki tisztjét Pogány Judit vállalta el, őt kérdezte a Magyar Narancs. Lapszemle és beszámoló.A Magyar Narancs Pogány Juditot kérdezte:Pogány Judit elmondta, nyolc éve ezelőtt volt egy bemutatja az Örkény Színház és a Pinceszínház közös produkciójaként, Anger Zsolt rendezésében, Pedig én jó anya voltam címmel. A monodrámát Vajda István szerkesztette egy gyerekgyilkos anyjával készült riport alapján. "A szövegben is szerepel a szegedi Csillagbörtön, mint az ország legszigorúbb fegyházainak egyike, és itt is eljátszhattam a darabot. Egy hosszú teremben ültem nyolcvan elítélttel szemben, többségük gyilkosságért vagy gyilkossági kísérlet miatt volt ott. Ezek az emberek önszántukból ültek be erre az előadásra, és olyan lehetett nekik, mint egy kegyetlen szembesítés" - mondta a Kossuth-díjas színésznő."Döbbenetes volt az előadást követő személyes találkozás. Utána rengeteg levelet kaptam. Azt írták, hogy olyan ajándékot kaptak azon az estén, hogy amíg élnek, nem felejtik el. A mai napig szégyellem, hogy én akkor nem válaszolgattam. De felületesen nem akartam válaszolni a levelekre, ám az, hogy nekiüljek és valami igazi, jó gondolattal reagáljak, arra egyszerűen nem volt időm. Ezúton üzenem nekik, hogy a mai napig őrzöm a leveleket. És azt is, hogy számomra felejthetetlen élmény volt ez a találkozás, életem egyik legemlékezetesebb előadása" - mesélte Pogány Judit. A teljes interjú itt olvasható.A Bartók Kamaraszínház beszámolója a találkozóról:A dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház adott otthont június 20-21-én az I. Országos Börtönszínházi Találkozónak. "A találkozó előzménye egy szakmai bemutató volt a stúdiószínpadon. A pálhalmai elítéltek hoztak egy előadást, ami elég jól sikerült, ezt követően fogalmazódott meg az országos találkozó igénye. Nagyon meglepett a hozzáállásuk, olyan szeretettel beszéltek az elítéltekről, hogy bár kezdetben ódzkodtam az egésztől, sikerült meggyőzniük. Mert a dologhoz azért hozzátartozik, hogy a városban nem fogadta mindenki lelkesedéssel a kezdeményezést. Még a baráti körömben is voltak, akik szerint az ilyesmi nem való közönség elé, a drámapedagógia legyen a börtön belügye. Erre azt mondtam, hogy a színháznak az a sajátossága, hogy közönség előtt zajlik" - nyilatkozta a Narancsnak Borsos Beáta, a Bartók Színház igazgatója. A Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet felhívására a jelentkező 15 börtön közül, az előválogató Csadi Zoltán színművész 6 fogvatartott csoport előadását tartotta érdemesnek arra, hogy a nagyközönség előtt bemutatkozzon. A kétnapos rendezvényen összesen hatvan fogvatartott lépett színpadra. Az eseménynek elsősorban drámapedagógiai jelentősége volt, hiszen a börtönökben folytatott művészeti tevékenységek komoly társadalomformáló erők lehetnek, elősegíthetik az elítéltek szocializációját, rehabilitációját és erősíthetik a társadalmi integrációt. A módszer nem egyedülálló, hiszen Olaszországban is vannak hasonló előadások, de Közép-Kelet Európában, így Magyarországon is ez volt az első ilyen jellegű rendezvény. A szigorú biztonsági intézkedések mellett lebonyolított fesztivál előadásai, hol morális tartalmuk, hol pedig erős érzelmi hatásuk miatt különleges élményt nyújtottak a népes nézőseregnek, amely részben más börtönök parancsnokaiból, városi érdeklődőkből, de leginkább a jól ismert rabszürkébe öltözött fellépőkből, és a miattuk akár több száz kilométert utazó hozzátartozókbóll állt.Pogány Judit színművésznő a zsűri elnökeként, nehéz döntés után négy díjat adott át a két napos eseményt záró gálaesten, remélve, hogy köszönhetően ennek az egyedülálló kezdeményezésnek is, majdan a börtönkapun kilépőknek lesz esélyük az újrakezdésre, hiszen a színház csodával határos módon képes pozitív irányba változtatni az ember értékrendjét.A legjobb szövegkönyv díját az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet Társak című darabja kapta, amelyet Bakonyi Péter fogvatartott erre az alkalomra írt; a személyes élmények ihlette mű két különböző kultúrával rendelkező, más-más generációhoz tartozó ember kényszerű találkozását jeleníti meg. A legjobb rendezés díját azIgazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyintézet Baráti kör (Arany János Családi kör című verse újragondolva) című előadása kapta. Az ironikus, humoros hangvételű jelenet, az ismert klasszikus vers saját életükre fogalmazott változata, a fesztivál legmegrendítőbb perceit szerezte.A legjobb előadás díját a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet Mesteremberek című Szentivánéji álom drámarészlete nyerte el. Különleges hangulatot teremtett Shakespeare nehéz nyelvezete és a színpadi játék közvetlen játékstílusa. A legjobb alakítás díját a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet A rátóti legényanya című előadás főszereplője kapta. Ugyan nem lettek díjazottak, de nagyszerű produkciót láthatott a közönség a tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetétől, akik A kíváncsi kiselefánt című művet adták elő, melyet Rudyard Kipling nyomán Szalay Álmos írt.A Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet Bernátkúti és Mélykúti Alegysége Somogyi Ottó Borbála korcsmája című művével léptek színpadra. Forrás: Magyar Narancs, Bartók Kamaraszínház
2013.06.27. 08:36
Szinhaz.hu
"Ha írok, önmagam főnöke lehetek" - Bíró Kriszta a Nol Presszóban járt
"Ha írok, önmagam főnöke lehetek" - Bíró Kriszta a Nol Presszóban járt
Bíró Kriszta, az Örkény Színház színésznője a Nol Presszó vendége volt.Bíró Kriszta színésznő elmondja melyik gyerekkori titkos szokását tartotta meg, mit gondol L. Simon László nyilatkozatáról, mely szerint állami színházban nem tematizálható a homoszexualitás, mit tett volna annak a villamos vezetőnek a helyében, aki megpofozta az elé lépő terhes nőt...Forrás: Nol.hu
2013.06.25. 09:26
Szinhaz.hu
Elhunyt Lohinszky Loránd
Elhunyt Lohinszky Loránd
Elhunyt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színésze. Rövid, méltósággal viselt szenvedés után, életének nyolcvankilencedik évében szombaton elhunyt Lohinszky Loránd érdemes művész, nyugalmazott egyetemi tanár, az erdélyi színjátszás nagy mestere – tudatta az MTI-hez is eljuttatott közleményében a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Az 1924-ben Kolozsváron született színművész több mint ötven éves pályafutást hagyott maga mögött, melynek során többek közt Trepljov (Csehov: Sirály), Görgey Artúr (Illyés Gyula: Fáklyaláng), Ványa Bácsi (Csehov: Ványa bácsi), Őrnagy (Örkény István: Tóték), Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája), Lear (Shakespeare: Lear király), Szervét Mihály (Sütő András: Csillag a máglyán), és Ill (Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása) szerepében zárta szívébe a közönség. Lohinszky Loránd 1950-ben a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet első végzett évfolyamán szerzett oklevelet Kolozsváron. Azonnal a Marosvásárhelyi Székely Színházhoz szerződött. Társulatához karrierje során végig hű maradt, miközben életművét vendégjátékok, rendezések és jelentős hazai, valamint anyaországi filmszerepek is gazdagították: Udvardi (1972, Nincs idő), István (1974, Holnap lesz fácán), Török János (1976, Apám néhány boldog éve), Páter gvárdián (1992, Ábel a rengetegben), Lukács (1996, Retúr). 1954-től a Marosvásárhelyre áthelyezett Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet tanáraként segítette számos színésznemzedék kibontakozását. Munkásságát számos elismeréssel, díjjal jutalmazták, közülük a legjelentősebbek az érdemes művész titulus (1964), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995) a Magyar Művészetért emlékérem (1996), az UNITER életműdíj (2000), a bukaresti Nemzeti Színházi és Filmművészeti Egyetem díszdoktori címe (2005) a Románia Csillaga érdemrend tiszti fokozata (2005). Emléke előtt kegyelettel hajt fejet a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem közössége: mindkét intézmény saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.
2013.06.23. 06:15
Szinhaz.hu
Gobbi Hildával éjszakázhatunk a Színészmúzeumban
Gobbi Hildával éjszakázhatunk a Színészmúzeumban
2013. június 22-én ismét megrendezésre kerül a Múzeumok Éjszakája. A Bajor Gizi Színészmúzeumban már 15 órától az intézmény alapítójára, a 100 éve született Gobbi Hildára emlékeznek mesével, zenével, előadás-felvételekkel. Itt a részletes program: 15.00 -18.00 Boszorkány-szombat A Bajor Gizi Színészmúzeum a Múzeumok Éjszakáján is 100 éve született alapítójára, Gobbi Hildára emlékezik. A színésznő 23 éves korától játszott híres, öreg boszorkányokat és több alkalommal kölcsönözte hangját rajzfilm-boszorkáknak. Ezekhez a szerepekhez kapcsolódik délutáni családi programunk: kézműves-foglalkozás keretében lesz bibircsók és vasorr készítés, pókhálószövés, varázstükör. Fekete körmök és fekete macskák, akadályverseny sütőlapáttal, seprűvel és „mérgezett” almával. „Nadragulyasüti, bürökszörp és macskagyökér.” Filmvetítés. (A program a helyszínen vásárolt karszalaggal vagy 800 Ft/fő (felnőtt), 600 Ft/fő (gyermek), 6 év alatt ingyenes Családi jegy (legalább 2 felnőtt, két gyerek) 500 Ft/fő jegyekkel látogatható).18.00-01.00 Gobbi Hilda 100 Részleteket láthatnak olyan előadásokból, mint Vörösmarty Csongor és Tündéje, Tennessee Williams Üvegfigurák-ja, Csokonai Vitéz Mihály Dorottyája, Schwajda György A szent család-ja Spiró György Csirkefeje. Középpontban az örök öregasszony: Gobbi Hilda.18.00 „Kalapom-pom-pom, kalapom-pom-pom a fejemre borítom” Tordai Hajnal jelmeztervezőt életmű-kiállításához kapcsolódva zenés kalapbemutatóval köszöntik. A mdellek az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársai és művészbarátai. A program háziasszonya Takács Nóra Diána, az Örkény Színház tagja.19.00 QR – a jövő múzeuma Hozzon magával okostelefont!!! Gobbi Hilda egykor a múzeum falait rengeteg fotóval borította pályatársairól. Ma az élményhez elég egy okostelefon. Az apró, labirintusszerű jelek mögött egy egész kiállítás rejtőzhet. Ezen az éjszakán a múzeum állandó kiállításának néhány pontján a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóinak segítségével próbálhatják ki azt az új androidos alkalmazást, ami lehetőséget nyújt a műtárgyakról további információ szerzésére. Új titkok tárulnak fel! A játékos kedvű látogatók helyszínen való regisztráció esetén egy nyereményjátékban vesznek részt!19.30 „Álmaimban valahol…” Gobbi Hilda születésének idejét, a 20. század 1910-es éveit korabeli slágerek segítségével elevenítik fel. Akik megidézik a kort: Scheer Lívia operaénekesnő és Hajdú László színművész. 21.00 „Kalauz Jutka” – Zenés pitypalaty Egri Márta Átrium Színház-beli estjének részletei a múzeum alapításának idejére, az 1950-es évek elejére röpítik a nézőt. Az Orlai Produkciós Iroda támogatásával megszületett produkcióban a vidámnak tűnő dalok mögött felsejlik a korszak tragikus valósága is.22.00 Értékmentők – az OMIKE színháza 1939-1944 Az időszaki kiállításhoz kapcsolódóan az Országos Magyar Izraelita Kulturális Egyesület működésének színházi tevékenységével ismerkedhetnek meg a látogatók. Vidám slágerekkel és szórakoztató történetekkel idéznek fel egy olyan kort, ami egyáltalán nem volt csupa móka és kacagás: az 1939 és 1944 közötti időszakot. Megemlékeznek arról az összefogásról, amelyben színházi emberek és közönségük együtt tettek azért, hogy a színpadról leparancsolt művészek méltó megélhetéshez juthassanak. Az Értékmentők – az OMIKE színészei kiállítás szellemében Gyarmati István zongorista játszik majd népszerű kuplékat az érdeklődőknek. A dalok között anekdotákkal, szórakoztató történetekkel idézik azt a csaknem 200 nagyszerű színészt, akiknek a kiállítás is emléket állít: Alfonzót és Ascher Oszkárt, Beregi Oszkárt és Gáti Józsefet, Hidas Hédit és Kelen Dórát, Kellér Dezsőt és Mányai Lajost, Palotai Erzsit és Ráday Imrét, Salamon Bélát, Simon Zsuzsát és a többieknek. A történeteket Fejér Máté színész tolmácsolja.23.00 Vendég a Rózsavölgyi Szalon – Bársony Bálint és barátai koncertje Az egy éve nyílt belvárosi összművészeti előadóhely állandó vendége Bársony Bálint, az Artisjus- és Fonogram-díjas szaxofonművész, zeneszerző. Zenésztársaival a ’20-as-’60-as évek ismert slágereit játssza – zenei stílushatárok nélkül. Vendég: Polyák Lilla.
2013.06.20. 09:04
Szinhaz.hu
Színház és dzsessz - Indul a Szentendrei Teátrum és Nyár
Színház és dzsessz - Indul a Szentendrei Teátrum és Nyár
Az új Ferenczy Múzeum átadásával indul kedden a Szentendrei Teátrum és Nyár két és fél hónapos programsorozata - mondta el az MTI-nek a Szentendrei Kulturális Központ sajtóreferense. Kiss Zsuzsa kiemelte, hogy ebben az évben három bemutatóval is kedveskedik a közönségnek a Duna-parti város tradicionális nyári programsorozata: Lőrinczy Attila Könnyű préda című vígjátékát, Paul Blake Római vakáció című zenés játékát és a Ferenczy Múzeum Gertudis-kiállításához kapcsolódó, különleges Bánk bán-előadást láthat a közönség.A programban szerepel még a Szív hídjai turnébemutatója, valamint az Örkény Színház, a Katona József Színház, a Frenák Pál Társulat és a Nézőművészeti Kft. vendégjátéka is. Augusztusban folytatódik a tavaly elkezdett, kortárs drámákat bemutató felolvasószínházi sorozat, ahol az előadások után az alkotókkal kötetlen beszélgetésre nyílik lehetőség. A kisgyermekes családokat vasárnap délelőttönként gyermekszínházi előadások várják. A fesztivál koncertprogramját Domenico Menini tenor és Denis Biancucci zongoraművész olasz dalestje nyitja, majd koncertet ad a Vujicsics együttes, a Kiscsillag és az Új Szentendrei Kamarazenekar. A dzsesszfesztivál a Borbély Műhely, a Trio Midnight, valamint Fábián Juli & Zoohacker közreműködésével igazi zenei csemegének ígérkezik. Szentendre múzeumai és kiállítóterei is gazdag és izgalmas látnivalókat kínálnak a nyáron. A Ferenczy Múzeum új épületében a 20. századi szentendrei művészetet bemutató három állandó kiállítás és a Merániai Gertrúd emlékezete című időszaki tárlat várja a látogatókat, a MűvészetMalomban Művészet és Tér címmel nemzetközi grafikai kiállítást, Testobjektív címmel kortárs magyar művészek műveit bemutató tárlatot kínálnak és augusztus végéig látható a Budapest Art Expo Friss - Fiatal Képzőművészek Nemzetközi Biennáléja. Június 22-én, a szentendrei múzeumok és galériák éjszakája keretében a város valamennyi múzeuma, kiállítótere és galériája változatos programokkal várja a közönséget késő éjszakáig. A fesztivál a nyár utolsó hétvégéjén a Szentendre éjjel-nappal nyitva című háromnapos rendezvénnyel zárul, az idei év újdonsága, hogy a már hagyományos programok mellett Művészet és Mámor címmel gasztronómiai és borfesztivál is része lesz a programnak.
2013.06.18. 08:03
Szinhaz.hu
„Rengeteget tanultam magamról” - Járó Zsuzsa az AlkalMátéról
„Rengeteget tanultam magamról” - Járó Zsuzsa az AlkalMátéról
Az AlkalMáté Trupp első előadása tíz évvel ezelőtt volt Zsámbékon, a Színházi Bázison. Három évvel ezután Máté Gábor első egyetemi osztályából összeállt alkalmi társulat elhatározta, hogy nyaranta valamelyik osztálytárs életéből előadást készít. Hét éve Járó Zsuzsával indult ez a sorozat, aki a kezdetekről mesél. Ennek az élveboncolásnak te voltál az első alanya. Volt bármi fogalmad arról, hogy milyen is lesz az előadás?Nem, fogalmam sem volt róla. Emlékszem, a Kamrába mentünk át, Máté Gábor ott húzta ki a nevet. Körbeálltuk Gábort – nem volt ott mindenki, de a többség igen. Arra emlékszem, hogy amikor kihúzta, megláttam egy J betűt. Csendben maradtam végig, nagyon lapítottam, valahogy tényleg benne volt a levegőben, hogy én leszek a választott.Máté Gábor azt mondta, nagyon szerencsésen jött ki a sorsolás, mert addig te éltél a legtöbbet...Én vagyok a legöregebb a lányok közül, sőt majdnem az osztályban is, egyedül Mészáros Máté idősebb nálam. Tizenhat éves koromtól stúdióztam Nyíregyházán, Verebes István igazgatása idején, utána jött az Új Színház. Amikor a főiskolára bekerültem, már túlestem egy házasságon is. Tényleg sok minden történt velem. A többiekhez képest lehet, hogy sokat éltem, de valójában azt sem tudtam, mi történik velem.Hogy élted meg az előadást?Rengeteget tanultam magamról, ahogy szerintem mindenki, aki már sorra került. Talán azoknak is hasznos lenne egy előadáson keresztül rátekinteniük az életükre, akik nem színészek, csak feldolgozatlan problémákkal küzdenek.A te előadásod 2007-ben volt. Azóta született egy gyereked, már nem vagy az Örkényben, megváltál Egertől...Akkor jöttem el az Örkény Színházból, utána öt évet töltöttem Egerben, aztán megszületett a kislányom, és közben átszerződtem a Vígbe. Ha most lennék soros már másról szólhatna az én előadásom. Örülök, hogy már nem kell összeszedegetni az én életmorzsáimat, már annyi mindenen mentem keresztül, hogy nem is tudom, mire fókuszálnánk.Mi változott 2007 óta? Sokat lágyultam azóta, sokat értem, sokat visszavettem a harciasságomból. Emlékszem - ez nagyon jellemző - kaktuszt kaptam ajándékba a premieren. Nagyon tüskés vagyok, voltam.Idén Száraz Dénes lesz terítéken...Számomra Dénes mindig olyasvalaki volt, akinek jó a közelében lenni, akinek jó a kisugárzása, soha nem éreztem benne semmi rosszindulatot, még a legzaklatottabb időszakaiban sem. Önazonos ember, ami a szívén, az a száján.Végigcsinálod?A tizennégy évet? Én végig!Az AlkalMáté Trupp idén a Jurányiba költözik!Forrás: Orlai Produkció
2013.06.18. 05:01
Szinhaz.hu
Kedden kezdődik a Szentendrei Teátrum és Nyár
Kedden kezdődik a Szentendrei Teátrum és Nyár
Az új Ferenczy Múzeum átadásával indul kedden a Szentendrei Teátrum és Nyár két és fél hónapos programsorozata - mondta el az MTI-nek a Szentendrei Kulturális Központ sajtóreferense. Kiss Zsuzsa kiemelte, hogy ebben az évben három bemutatóval is kedveskedik a közönségnek a Duna-parti város tradicionális nyári programsorozata: Lőrinczy Attila Könnyű préda című vígjátékát, Paul Blake Római vakáció című zenés játékát és a Ferenczy Múzeum Gertudis-kiállításához kapcsolódó, különleges Bánk bán-előadást láthat a közönség. A programban szerepel még a Szív hídjai turnébemutatója, valamint az Örkény Színház, a Katona József Színház, a Frenák Pál Társulat és a Nézőművészeti Kft. vendégjátéka is. Augusztusban folytatódik a tavaly elkezdett, kortárs drámákat bemutató felolvasószínházi sorozat, ahol az előadások után az alkotókkal kötetlen beszélgetésre nyílik lehetőség. A kisgyermekes családokat vasárnap délelőttönként gyermekszínházi előadások várják.A fesztivál koncertprogramját Domenico Menini tenor és Denis Biancucci zongoraművész olasz dalestje nyitja, majd koncertet ad a Vujicsics együttes, a Kiscsillag és az Új Szentendrei Kamarazenekar. A dzsesszfesztivál a Borbély Műhely, a Trio Midnight, valamint Fábián Juli & Zoohacker közreműködésével igazi zenei csemegének ígérkezik. Szentendre múzeumai és kiállítóterei is gazdag és izgalmas látnivalókat kínálnak a nyáron. A Ferenczy Múzeum új épületében a 20. századi szentendrei művészetet bemutató három állandó kiállítás és a Merániai Gertrúd emlékezete című időszaki tárlat várja a látogatókat, a MűvészetMalomban Művészet és Tér címmel nemzetközi grafikai kiállítást, Testobjektív címmel kortárs magyar művészek műveit bemutató tárlatot kínálnak és augusztus végéig látható a Budapest Art Expo Friss - Fiatal Képzőművészek Nemzetközi Biennáléja. Június 22-én, a szentendrei múzeumok és galériák éjszakája keretében a város valamennyi múzeuma, kiállítótere és galériája változatos programokkal várja a közönséget késő éjszakáig. A fesztivál a nyár utolsó hétvégéjén a Szentendre éjjel-nappal nyitva című háromnapos rendezvénnyel zárul, az idei év újdonsága, hogy a már hagyományos programok mellett Művészet és Mámor címmel gasztronómiai és borfesztivál is része lesz a programnak.Forrás: MTI
2013.06.17. 11:06
Szinhaz.hu
A Jóembert keresünk lett a legjobb előadás
A Vígszínház Bertolt Brecht: Jóembert keresünk című produkciója lett a legjobb előadás a 13. Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT), ahol a legtöbb elismerést az Örkény István Színház művészei vehettek át a tíznapos fesztivált záró szombati gálaesten.
2013.06.17. 06:40
Nepszava.hu
POSZT 2013 - Itt a gála tárlat
POSZT 2013 - Itt a gála tárlat
Szombaton gálaest zárta a 13. Pécsi Országos Színházi Találkozót. Az idei POSZT díjaiért hat vidéki, négy fővárosi és két határon túli előadás versengett. A nyerteseket és a gála képeit mutatjuk be fotósorozatunkban. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Vígszínház Bertolt Brecht: Jóembert keresünk című produkciója lett a legjobb előadás a 13. Pécsi OrszágosSzínházi Találkozón (POSZT), ahol a legtöbb elismerést az Örkény István Színház művészei vehettek át a tíznapos fesztivált záró szombati gálaesten.A szakmai zsűri által a legmagasabbra tartott, Michal Dočekal rendezte győztes darabban játszott a legjobb női főszereplőnek járó és a közönség zsűri díját egyaránt elnyerő Eszenyi Enikő. A budapesti Örkény István Színház Henrik Ibsen: Peer Gynt című előadásához négy díj kapcsolódik: a legjobb férfi főszereplő Polgár Csaba lett, a legjobb jelmezért járó kitüntetést Nagy Fruzsina, a különdíjat Matkó Tamás kapta az darab zenéjéért, a legjobb dramaturg pedig Gáspár Ildikó lett, akinek ezzel együtt a budapesti Nemzeti Színház Heinrich von Kleist: Amphitryon című produkciójában végzett munkáját is elismerték. A Proton Színház, valamint a Trafó Kortárs Művészetek Háza John Maxwell Coetzee - Mundruczó Kornél: Szégyen című előadása két díjat jegyez: a legjobb rendezőnek járót Mundruczó Kornél, a legjobb díszletért odaítélhetőt Ágh Márton kapta. A bírálók szerint a Yorick Stúdió és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Székely Csaba: Bányavakság című darabjában játszott a legjobb női mellékszereplő, Nagy Dorottya és a legjobb férfi mellékszereplő, Bányai Kelemen Barna. A színész zsűri döntése alapján a legjobb férfi alakítás a kaposvári Csiky Gergely Színház Martin McDonagh: Vaknyugat című produkciójában szerephez jutó Hunyadkürti György, a legjobb női alakítás a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház April de Angelis: Színésznők című előadásában játszó Ecsedi Erzsébet nevéhez fűződik. A legjobb 30 év alatti színész díját Lovas Rozi és Tenki Réka kapta. Előbbi a Miskolci Nemzeti Színház Tennessee Williams: A vágy villamosa című darabjában, utóbbi a Nemzeti Színház Heinrich von Kleist: Amphitryon című produkciójában nyújtott kiemelkedőt. A szakmai zsűrit Dobák Lívia dramaturg, Füzér Anni tervező, Gyöngyössy Katalin színész, Jászay Tamás kritikus, Nagy Viktor rendező, Zalán Tibor drámaíró és Pawel Szkotak, a poznani színház művésze, rendezője alkotta. A színész zsűri tagja Egri Márta, Haumann Péter, Tóth Auguszta volt, a közönség zsűriben Kozma Károly értékesítő, Pankász Balázs egyetemi oktató és Tölcsér Valéria tanár kapott helyet. A látogatókat a versenydarabokon kívül 29 helyszínen 148 úgynevezett off-programra is várták. Az érdeklődés nagy volt, a produkciók döntő többsége telt ház előtt zajlott.A POSZT-gáláról képekben:1. Réthly Attila rendező osztályának műsora várta a vendégeket a gálaesten. A Kabaré című előadásuk dalait mutatták be.2. Spilák Klára, a POSZT sajtósa volt az est házigazdája Lévai Balázs műsorvezetővel.3. Oláh Gergő a POSZT első hivatalos dalát énekelte.4. Domokos Zsolt a Konferanszié szerepében lépett fel.5. Kőhalmi Andrea és...6. .... Stenczer Béla a POSZT ügyvezetői nyitották meg a gálát.7. Gonda Kata Sally Bowles dalait énekelte. 8. Ecsedi Erzsébet a színész zsűri díját nyerte a legjobb női alakításért. 9. Hunyadkürti György a színész zsűri díját nyerte a legjobb férfi alakításért. 10. Spilák Klára és Lévai Balázs11. Móga Piroska, Gonda Kata, Fábián Szabolcs12. Fábián Szabolcs, Móga Piroska13. Fábián Szabolcs 14. Hajmási Dávid, Mózes András, Fábián Szabolcs, Borsányi Dániel 15. Lovas Rozi és .... 16. ... Tenki Réka nyerték a legjobb 30 év alatti színész Fidelio-díját. 17. Szvetynik Kata, Borsányi Dániel, Pallagi Melitta 18. Domokos Zsolt, Gonda Kata, Móga Piroska, Szvetynik Kata 19. Eszenyi Enikő nyerte a közönségzsűri díját és a legjobb női alakítás díját. 20. Fellépett a Talamba Ütőegyüttes. 21. Rázga Miklós, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója díjat adott át. 22. Gáspár Ildikó lett a legjobb dramaturg. 23. Nagy Fruzsina lett a legjobb jelmeztervező. 24. Ágh Márton lett a legjobb díszlettervező és Mundruczó Kornél a legjobb rendező. Díjaikat Büki Dóra, a Proton Színház ügyvezetője vette át. 25. Mózes András 26. Pallagi Melitta, Móga Piroska, Gonda Kata, Mózes András, Szvetnyik Kata27. Bányai Kelemen Barna kapta a legjobb férfi mellékszereplő díját.28. Nagy Dorottyáé lett a a legjobb női mellékszereplő díja.29.30.31. Polgár Csaba a legjobb férfi mellékszereplő díját nyerte el.32. Borsányi Dániel és Szvetnyik Kata 33. Szvetnyik Kata 34. A legjobb előadás a Vígszínház Jóembert keresünk című darabja lett. 35. Domokos Zsolt és Páva Zsolt, Pécs polgármestere 36. Gonda Kata 37. A Réthly-osztályosok 38. Szirtes Edina Mókusfoto.szinhaz.hu fotó: Tóth Berta, Czupi DánielSzínház.hu
2013.06.17. 05:00
Szinhaz.hu
A Jóembert keresünk nyert a POSZT-on
A Vígszínház Bertolt Brecht: Jóembert keresünk című produkciója lett a legjobb előadás a 13. Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT), ahol a legtöbb elismerést az Örkény István Színház művészei vehettek át a tíznapos fesztivált záró szombati gálaesten.
2013.06.16. 11:36
Inforadio.hu
POSZT: a Jóembert keresünk lett a legjobb előadás
A legtöbb elismerést az Örkény István Színház művészei vehették át a tíznapos fesztivált záró szombati gálaesten.
2013.06.15. 20:28
Metropol.hu
Tarolt a Vígszínház és az Örkény a POSZT-on
Botrányoktól mentesen zajlott le az idei XIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT), ami a jelenlegi színházi közhangulatot tekintve szinte meglepő. A seregszemle ma esti zárógáláján a Vígszínház és az Örkény István Színház több díjat is begyűjtött.
2013.06.15. 20:24
Mno.hu
POSZT - A Jóembert keresünk lett a legjobb előadás
A Vígszínház Bertolt Brecht: Jóembert keresünk című produkciója lett a legjobb előadás a 13. Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT), ahol a legtöbb elismerést az Örkény István Színház művészei vehettek át a tíznapos fesztivált záró szombati gálaesten.
2013.06.15. 20:20
Nepszava.hu
Ők a 13. POSZT díjazottjai - A Vígszínházé a legjobb előadás
Ők a 13. POSZT díjazottjai - A Vígszínházé a legjobb előadás
Véget ért a 13. Pécsi Országos Színházi Találkozó. A díjazottak névsorát olvashatják. A XIII. PÉCSI ORSZÁGOS SZÍNHÁZI TALÁLKOZÓ DÍJAZOTTAI A szakmai zsűri díjai:Legjobb előadás: Bertolt Brecht: Jóembert keresünk Rendező: Michal Dočekal Vígszínház, Budapest Legjobb rendezés: Mundruczó Kornél John Maxwell Coetzee – Mundruczó Kornél: Szégyen Proton Színház – Trafó Kortárs Művészetek Háza, Budapest A főszereplő Zsótér Sándorral itt olvashat interjút.Legjobb női főszereplő: Eszenyi Enikő Bertolt Brecht: Jóembert keresünk Vígszínház, Budapest Legjobb férfi főszereplő: Polgár Csaba Henrik Ibsen: Peer Gynt Örkény István Színház, Budapest A rendező Ascher Tamással itt olvashat interjút. Legjobb női mellékszereplő: Nagy Dorottya Székely Csaba: Bányavakság Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat Legjobb férfi mellékszereplő: Bányai Kelemen Barna Székely Csaba: Bányavakság Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat Legjobb díszlet: Ágh Márton John Maxwell Coetzee – Mundruczó Kornél: Szégyen Proton Színház – Trafó Kortárs Művészetek Háza, BudapestA rendező Mundruczó Kornéllal itt olvashatja Mindent kockára kell tenni című interjúnkat. Legjobb jelmez: Nagy Fruzsina Henrik Ibsen: Peer Gynt Örkény István Színház, Budapest Legjobb dramaturg: Gáspár Ildikó a budapesti Nemzeti Színház Heinrich von Kleist: Amphitryon című előadásának szövegváltozatáért, valamint az Örkény István Színház Henrik Ibsen: Peer Gynt című előadásának dramaturgiai munkájáért Különdíj: Matkó Tamás az Örkény István Színház Henrik Ibsen: Peer Gynt című előadásának zenéjéért A színész zsűri díjai: Legjobb férfi alakítás: Hunyadkürti György Martin McDonagh: Vaknyugat Csiky Gergely Színház, KaposvárA rendező Bérczes Lászlóval itt olvashat interjút. Legjobb női alakítás: Ecsedi Erzsébet April de Angelis: Színésznők Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg A Fidelio díjai (a színész zsűri döntése szerint): A Legjobb 30 év alatti színész díját a színész zsűri az idei évben két színésznőnek ítélte:Lovas Rozi Tennessee Williams: A vágy villamosa Miskolci Nemzeti SzínházA rendező Kiss Csabával itt olvashat interjút. Tenki Réka Heinrich von Kleist: Amphitryon Nemzeti Színház, Budapest A közönség zsűri díja: Eszenyi Enikő a Vígszínház Bertolt Brecht: Jóembert keresünk című színművében nyújtott kiemelkedő alakításáértGratulálunk a nyerteseknek!Színház.hu
2013.06.15. 18:00
Szinhaz.hu
'Itt reflexió van az életről' - A Peer Gynt szakmai beszélgetéséről
'Itt reflexió van az életről' - A Peer Gynt szakmai beszélgetéséről
Az idei POSZT versenyprogramjába az Örkény Színház Peer Gynt előadása került be Ascher Tamás rendezésében. A darab szakmai beszélgetésének leiratát közöljük. Henrik Ibsen: Peer Gynt Örkény István Színház, Budapest Ascher Tamás rendezővel itt olvashatnak friss interjút. Lévai Balázs: Szép jó reggelt kívánok a POSZT szakmai beszélgetéseinek mai sorában. Mielőtt elkezdenénk beszélgetni az Örkény Színház tegnapi Peer Gynt előadásról, nézzük meg szokás szerint a színházból kijövő nézők első reakcióját. Eddig voltak a nézői reakciók. Mielőtt bemutatnám a vendégeinket, egy gyors kérdés Ascher Tamáshoz. Ennyi nézői reakcióból az jött vissza szinte egybecsengően, hogy a második rész lendületesebb volt. Te milyennek láttad a saját előadásotokat tegnap, olyan volt a ritmusa, mint szokott? Ascher Tamás: Ez egy elég bonyolult darab ahhoz, hogyha a szerencsétlen nézőre így ráugranak, közvetlen az előadás után, nem biztos, hogy értelmeset tud mondani, én se biztos, hogy ennél értelmesebbet tudtam volna kinyögni. Egy elég sokrétű, sokszálú darabról van szó, ami valódi hatását a rákövetkező napokban fejti ki. Én azt gondolom, hogy néha az előadás alatt az embernek valóban hullámzik a figyelme, van, amikor kicsit elfárad, és ez be van vállalva a dologba, a végén aztán mégis valaminek össze kell állni és lehet, hogy ez nem aznap, nem a riporter mikrofonja előtt, amit odadug a szerencsétlen orra alá, hanem csak pár nap múlva történik meg. Kell rá aludni rá egyet, vagy még egyet. Szerencsés esetben a néző gondolkozik is rajta még. Felmerülnek képek, felmerülnek helyzetek és valahogy összeáll benne. Egy előadás ritmusa sok mindentől függ. Valóban, az előadás első fele egy lehelettel lassúbb volt. De ezek a nézők nem azért nem értették, vagy nem azért nem tudtak hozzákapcsolódni, mert lassú volt, hanem mert annyi minden, annyi információ érkezik egyszerre, méghozzá meglehetősen elvont, stilizált módon. Ugye egy paraszt lakodalmat nagyon sokféleképpen lehet ábrázolni, és ember legyen a talpán, aki azonnal veszi, hogy ezek, az öltözékük szerint tulajdonképpen egy ilyen mai vidéki lakodalomban vannak, ahol egy szál szintetizátorral, a ’80-as évekbeli dizájnú kocsmákban ülnek. Igen, valóban, amíg az ember összerakja magában az egészet: a norvég hegyeket, a mai lakodalmat, a zöld ruhás nőt, meg azt, hogy az egyik zöld ruhás nő, meg a másik zöld ruhás nő az tulajdonképpen ugyanaz. Ember legyen a talpán, aki ezt azonnal és egyből érti. Lévai Balázs: Egy gyors kérdés. Számodra tetsző nézi reakció az, hogy valaki az előadás hatására elmegy a sixtusi kápolnába? Ascher Tamás: Igen, az remek. Az nagyszerű, az egyik legjobb.Lévai Balázs: Na, hát akkor hadd mutassam be vendégeinket, Kúnos László műfordító, aki az előadás fordításának egyik tettestársa Rakovszky Zsuzsa mellett, illetve Háy János író, költő, drámaíró. Első kérdésem picit még általános és nem a konkrét előadáshoz kapcsolódik. Én nem emlékszem bármilyen, Peer Gynt előadásról szóló kritikára, ami ne állapítaná meg azt, hogy „pfúúú hát ez egy nagyon nehéz dió”. Monumentális mű, költői, igazából kevés benne a drámaiság, stb. stb. Tehát mindenki megállapítja, hogy ezt mennyire nehéz színre vinni, mégis rendszeresen születnek, hála Istennek, színpadi adaptációk, rendezések. Hogy látjátok, hogy ez egy olyan kihívás, ami elől a rendezőknek, színészeknek, színházaknak nem szabad elmenekülniük? Vagy ez olyan, mint a fesztiválokon a bungee jumping, hogy ha akarsz, ha nem, előbb-utóbb ugrani fogsz? Kúnos László: Én is köszöntök mindenkit, egy picit, ha megengeditek, adnék egy olyan kis lexikon háttért, amiből elugorva megpróbálnék válaszolni erre a kérdésre. Ibsen 1828-ban született ’48-ban, amikor a magyar szabadságharc zajlott, 20 éves volt, amit egyébként egy lelkes versben köszöntött, a ’60-as évek közepén elhagyta Norvégiát és attól kezdve szinte az egész alkotói életében külföldön élt, Olaszországban és Németországban. Ezt a darabot Olaszországban írta, ’67-ben, tehát érdekes, emlékezzünk, hogy a kiegyezés évében vagyunk. Nagyon fontos ennél a darabnál, legalább tudni, vagy legalább felidézni azt, hogy ez a második verses drámája és tulajdonképpen az elsőnek a párdarabjaként írta meg. Az elsőnek az volt a címe, hogy Brand. A Brand az egy név, ugyanúgy, mint a Peer Gynt. Egy lelkész neve. Első drámájának tehát egy lelkész a hőse, aki tűzön-vízen át követi a hivatását, az eszményeit és ezzel mindent pusztulásba visz maga körül. Mintegy ennek ellentét párjaként fogott bele a Peer Gynt írásába, ahol viszont az eszmények nélküli ember életét akarta megírni. Egyiket sem szánta színpadi műnek. Megtörtént vele az, hogy, a Brand-ból már megírt majdnem 200 oldalt elbeszélő költeményként, amikor rájött, hogy dialógusban akarja megírni. Újra kezdte. Tehát dialóg formában írt verses drámák ezek, de mind a kettőt olvasmánynak szánta és nem színpadi műnek. Ezt több levelében is hangsúlyozta. És még valamit mondott, ami nagyon érdekes, hogy a Peer Gynt-re azt mondta, hogy ez az én legnorvégabb darabom. Ehhez képest ez az a darabja, amit az egész világon a legtöbbet játszanak. Magyarországon is azt hiszem a legtöbbször előadott darabja, és nem csak az az érdekes, hogy legtöbbet játsszák, hanem hogy majdnem mindenütt a világon, amikor játsszák, akkor az a kultúra, az a nyelv, az a nemzet a magáénak érzi. Tehát ez egy nagyon érdekes paradoxon. Háy János: Nem tudok erre a kérdésre választ adni, hogy miért vállalják a majdnem öngyilkosságot a rendezők. Amikor másodszor olvastam a művet, mert kellett a Grieg-hez írnom egy ismertetőt ennek alapján, egy beavató koncerthez. Az Áprily fordítás került hozzám, és úgy láttam, hogy ez egy göcsörtös, nehezen olvasható szöveg, ami tele van artisztikummal, és nagyon nehezen értem benne a színházi nyelvezetet, úgyhogy lefordítottam a darabot egy egyszerű történetté, magyarán kivégeztem a darabot a magam számára, mint műalkotást. Amikor tegnap beültem az volt a kérdés számomra, hogy élményszerűvé tud-e válni újra, mert ugye ez a lényeg, hogy élményszerűvé váljon. És ez megtörtént. Azt Laci nem mondhatja el, mert ízléses ember, de én elmondom, hogy ez a fordítás nagyon jó és így a rendezőnek és a színészeknek lehetősége volt szinte beszédnyelvi módon megformálni a karaktereket, úgyhogy versben maradtunk. Ez nagyrészt ennek a szövegnek köszönhető. És most csak egy szakmai apróságra hívom fel a figyelmet. Nézzétek meg, hogy alig volt két-három olyan hely, ahol a rímek kiszóltak volna a szövegből, holott végig pontosan rímel. Mert, ha a rímek kiszólnak, akkor rögtön beerősítek két-három sort, ezzel beerősítem azoknak a soroknak a didaktizmusát - hiszen ez egy didaktikusan megírt darab -, és rögtön eltávolodok a sorsszerűség ábrázolásától, és mindjárt egy absztrakcióba, egy gondolkodásba kerülök bele, nem pedig egy élményszerűségbe. Úgyhogy azt gondolom, hogy a darabon az egyik fogás a rendező az, hogy van egy olyan szöveg a kezében, ami nagyon jól működtethető. És nyilván nagyon nagy dramaturgi munka is volt, hiszen a teljes szöveg szerintem legalább hat óra lenne, és ezzel nyilvánvalóan van nehézség. Azzal, hogy kiemelek, kiszedek, megpróbálom a mocsaras részeket megszűntetni, és lendületesebbé tenni, biztos, hogy bizonyos fajta indokoltságokat kiveszek. Tehát, hogy a jellemtörténés indokoltságai itt-ott biztos, hogy elvesznek. Ez nem hibája az előadásnak, félreértés ne essék, csak azt gondolom, hogy több gondolkodást igényel. Tehát én is egyetértek Ascher Tamással, hogy valóban olyan problémákat vet föl ez a darab - most persze formáról, megformáltságról fogunk beszélni, és nem arról ami a lényege, hogy milyen élményt okozott nekünk és min fogunk gondolkodni az elkövetkező napokban -, hogy végig kell gondolnunk, és valamilyen módon tesztelni kell a mi belső aktuális történésünket. Ez bizony napokba telik és lehet, hogy több gondolkodást igényel, mint egy lineárisan, nagyon indokolt jellemfejlődéssel felépített darab esetében. De én ezt bírom, én szeretem, hogyha egy előadás komolyan vesz engem, és hisz abban, hogy én is meg tudom érteni. Tehát hogy feltételez némi konstruktivitást a nézőtől is. Lévai Balázs: Mondtad ezt a hat óra hosszúságot. Tegnap este az előadás után beszélgettem pár mondatot Ascher Tamással, és mondtam, hogy olyan érzésem volt, mintha a fele ki lenne húzva, amire azt mondta, hogy dehogyis, sokkal kevesebb lett kihúzva. Itt van Gáspár Ildikó. Mesélsz picit arról, hogy a rendezővel közösen hogy alakítottátok ki az előadás szövegét? Mert ez gondolom a Peer Gynt esetében kulcskérdés. Gáspár Ildikó: Úgy emlékszem, hogy nekiálltam egyedül és néha beszéltünk telefonon. Táblázatokat csináltam és próbáltam matematikailag összerakni azt, hogy egyrészt első körben a szerepeket hogy vonom össze, és utána hogy hogyan csinálunk ebből egy rendszert, hogy melyik színész mit játszik. Ez egy kemény dolog volt. Lévai Balázs: Húzások? Gáspár Ildikó: Vannak fájdalmas húzások. Bizonyos szálakat kihagytunk, mint a levágott ujjú fiú, ami nekem nagyon nagy fájdalom, de egyszerűen nem fért már bele. Aztán a három lányt. Kihagytuk Memnon-szobrot, illetve rövidítettünk mindenhol. Olyan is volt, hogy három jelenetből egyet csináltam. De mondom, az volt a fő gondolat, hogy, annak a gondolatnak a mentén vinni az egészet, hogy mindig ugyanazok az emberek jönnek vissza az életébe. Ezzel tulajdonképpen egy picit azt akartuk a Tamással, hogy mintha ő egy helyben járna. Tehát felmerüljön az a kérdés, hogy tulajdonképpen el sem utazott, hanem végig ott maradt. Ez egy jelenlévő gondolat, ami vissza is tér a szövegben. Lévai Balázs: Létezik egy olyan olvasata is a történetnek, mint ha az egész Peer álma volna, az elejétől kezdve. Na, nézzük akkor meg, hogy milyen volt az Örkény Színház Peer Gynt-je, milyen volt Polgár Csaba Peer Gynt-je, és egyáltalán, az önmegvalósításnak ez a drámája hogyan szól egy magyar színpadon ma. Kúnos László: Én két fontos dolgot emelnék ki, amit magam számára. Azt gondolom, hogy ahhoz, hogy az előadásról tudjunk beszélni, fontos tudni, hogy ez sokkal inkább, mint a többi dráma, ez egy szó-beli dráma. Itt a verbalitás a döntő. Itt reflexió van az életről, sokkal inkább, mint az életnek a megjelenítése. Nem annyira szituációk vannak, hanem olyan az egész, mint egy hatalmas monológ: van egy főszereplőnk, aki tulajdonképpen végigbeszéli az egész darabot és mindenki más csak egy-egy vonással van megragadva. Igazából, talán Åse a másik, akinek viszonylag jól megírt szerepe van, de egyébként ez egy hatalmas monológ, ami persze a főszereplőre hatalmas terhet tesz, sokkal inkább, mint a hagyományos drámáknál. A másik dolog, amit nagyon fontosnak tartok, épp ezért ebből fakad, vagy ebből következik, hogy egy kicsit ez egy látomás, vagy nevezhetjük álomnak is. Tehát nem lehet pontosan tudni, lehet, hogy nem is kell pontosan tudni, hogy itt megtörténnek-e dolgok abban az adott szituációban, vagy ő ezt csak elgondolja, álmodja azt a jelenetsort, mert nem ez a fontos, hanem az, ami benne történik. Lélektanilag történik, az életpálya szempontjából történik. Nekem, és most már az előadásra térve, azért tetszett ez az előadás, mert egyrészt azzal, hogy egy teljesen csupasz színpadon történik, kizárja azt a lehetőséget, hogy az ember megpróbálja a realitáshoz kötni. Tehát, megvan ez az alaphelyzet, hogy áll középen egy ember, jön belőle ez a nagyon szép, nagyon érdekes, nagyon fontos és fontos dolgokról szóló folyamatos szöveg és annyiban vonja csak be a színpadot, ahogy ez az esetlegességből adódik: tehát a radiátor, a fecskendő, az emelőszerkezet. Sőt akár a súgónak, vagy hátul a zenésznek, a műszaknak a beleszólása is ezt az aspektust hangsúlyozza. Lévai Balázs: Akkor nyissunk egy lábjegyzetet. A színpadi térről beszélgessünk egy kicsit. Az ember bemegy a Peer Gynt-re és tudja, hogy itt most jön a drámai költemény, ami monumentális lesz, hömpölygő lesz, sodró lesz. És akkor lát egy ilyen végtelenül lecsupaszított teret, ami ellene dolgozik az ő prekoncepciójának. Ti milyennek láttátok? Illetve már Laci elkezdte, te milyennek láttad ezt a színpadi teret János, illetve számodra mit sugallt az Izsák Lili által kialakított tér? Háy János: Nekem nagyon bejött ez a színpadi tér. Nekem mondjuk eleve van egy olyan prekoncepcióm, hogy ha meglátok a színpadon egy olyan öt-hat milliós díszletet, akkor már ki is fordulok a színházból. Lévai Balázs: De csak az irigység beszél belőled.Háy János: Az irigység beszél belőlem. Igen-igen. Egy óriási problémát old meg a díszlet ezzel, hiszen a rendezőnek azzal kell számolni, hogy iszonyú gyorsan vannak helyszínváltozások. Mennél bonyolultabb a díszlet, annál göcsörtösebbé, annál nehézkesebbé teszi ezeket a jelenetváltásokat. Ez a díszlet nagyon-nagyon jól szolgálta ezt. A kedvenc célszerszámom, a csavaró-gép beemelése. Aztán a létra megjelenése, olyan mélyen szervesült a dologba. Semmit nem éreztem rápakolásnak, ami nagyon fontos, mert ezek necces dolgok. Lehet, kínos, hogy most miért jön be ez a csavaró-gép. Nagyon-nagyon jól működött. Nagyon szép volt, amikor eldőltek a díszletek. Nagyon jól be tudták játszani a teret. Én imádom azt, hogyha a színész érvényesül a színpadon. Nagyon pontos színészvezetés volt, és nagyon pontos játék. Lenyűgöző volt egyébként az éppen jelenetben lévők és a csoportnak a dialógusa. Az a fajta játék, ahogy bejátszották a nem játszó embereket. És akkor itt egy kicsit Horváth Csabát is meg kell említeni, hiszen itt volt egy olyan mozgás, most csak a hajó-jelenetre gondolok, ami egyszerűen olyan pazar volt. Szóval, szerintem ez egy nagyon jól működő díszlet és nagyon jól engedte, hogy a színészek ezt a játékot végigjátsszák, hogy egymásra nagyon jól tudjanak reflektálni, hogy érvényesüljenek a stilizált mozgások is, és érvényesüljön az egymáshoz való viszonyuk. Ugyanakkor még egy dolgot kell mondanom, hogy számomra ez nem csak egy díszlet-tér volt, hanem egy akusztikus tér is. Nekem eléggé bejött ez a fajta zenei háttér, ami az imitált zajoktól bizonyos fajta énekekig ment. Azt mondhatná valaki, hogy ez egy eklektikus összeállítás, és hogy kilóg a sorból, főleg amikor mikrofont is vettek a kezükbe, de valahogy úgy éreztem, hogy semmi előadás idegent nem érzek. És ez egy nagyon-nagyon fontos dolog, mert biztos le lehetne rámondani, hogy ezek ötletek. Utálom az ötletes rendezőket egyébként, mert az jut eszembe, hogy ötlete mindenkinek van. Az ötletnek csak akkor van értelme, hogyha emberi tartalmakat tud megmozgatni. És persze, hogy vannak ötletek, de nyilván nem tesszük bele az összes ötletünket és nem szabad, hogy az ötlet látszódjon, hanem az látszódjon, hogy az egy szerves valami, ami a világról beszél, és nem éppen a rendező aktuális agyi állapotáról. Most negatív agyi állapotot mondtam, nem a gondolkodó embert akartam, csak hogy mit tud kitalálni. Bocsánatot kérek, csak pozitívumot fogok mondani a következőkben. Lévai Balázs: Mindenesetre, drága díszlet kipipálva, ötletes rendező kipipálva. Tamás, hogy alakult ki, mennyire volt egyértelmű, hogy volt kitalálva a kezdetektől fogva ez a színpadi tér? Én bevallom, egy hete, hazai pályán láttam az Örkény Színházban. Lehet, hogy ciki bevallani, de először azon gondolkoztam, amikor még nem kezdődött el az előadás, hogy Mácsai Pál szokott arról beszélgetni, hogy mennyire alkalmatlan az Örkény Színház, mint színpadi tér. De hogy ezek itt vannak ezek az oszlopok, tényleg? Azon gondolkoztam, hogy ilyen nem lehet, hogy a színpad közepén van ott egy oszlop. Ascher Tamás: Nyilván néhány nagyon fontos döntést meg kell hozni, ahhoz, hogy az ember megpróbálja színpadra farigcsálni ezt a dolgot. Elsősorban egy olyan térre van szükségünk, amely nem illusztrálja a látnivalókat, mert akkor jön egy képeskönyv vagy egy mesejáték, vagy ahogy János mondja, irgalmatlan nehézkességgel próbálunk az egyik jelenetből a másikba átjutni. Ez lehetetlen. Ez egy világszínház. És annak van írva. Tehát kell találni egy olyan teret, ami alapvetően érvényes. Egy nagyon közismert és egyszerű fogáshoz folyamodtunk. Ez legyen maga a színpad. Tehát, mindenegyes kellék, mindenegyes eleme a színpadnak az olyan, ami már eleve az Örkény Színház színpadán megtalálható. Természetesen csalni kell, ezért néhány nagy oszlopot beépítettünk és igyekeztünk azt a látszatot kelteni, hogy azok már eleve ott vannak a színpadon. Tehát, ugyanaz a kopott fekete anyag volt. Szerencsére az Örkény Színház színpada annyira ortopéd, és olyan furcsa szögek meg ferdeségek vannak benne, egyáltalán nem egy normális színpad, látszik, hogy valamilyen lakásleválasztás után jött létre. És még ilyen pillér maradványok is vannak, tehát egyáltalán nem voltak idegenek ezek az oszlopok. Nyilván azért van szükség erre a meglehetősen semleges térre, nem azért, hogy ronda, vagy riasztó, vagy deprimáló legyen, mint ahogy az ember ha ilyen csúnya, fekete oszlopok közé benéz, akár az is lehetne, hanem azért hogy semmiről ne szóljon, azért, hogy ezután mindenről tudjon szólni. Számomra az a legszórakoztatóbb ebben a színpadtérben, hogy miközben dacosan és eltökélten nem ábrázol, eközben mindenféle természeti elemek jelennek meg benne. Elkezd hullani elég hamar a hó, aztán a hó belepi a színpadot, miközben tudjuk, hogy ez nem hó. Eközben hol sivatagnak, hol hótakarónak látjuk. Tehát a lényeg az volt, hogy valami, ami nem ábrázol, abban mégiscsak valamiféle költői elgondolásból egyszer csak jelenjenek meg olyan elemek, amik szíven ütik a nézőt. A hóesés engem szíven üt, azt gondolom a nézőket is. Lévai Balázs: No, ez lábjegyzet volt a díszlet kapcsán. Az volt az eredeti kérdés, hogy ti milyennek láttátok az előadást? A Peer Gynt nagyon sok mindenről szólhat. Számotokra miről szólt? Még az előző kérdésből a Polgár Csaba itt maradt. Nem tudom eléggé dicsérni azt, hogy valaki meg tudja csinálni, hogy 3 órán keresztül folyamatosan jelen van és folyamatosan beszél. Persze voltak nézők, akiknek ez nehéz. Én egy pillanatig nem untam. Nemcsak az, hogy érthetően mondja a szöveget, olyan fizikai nehézségeket legyőzve, hogy futnia kell, nagyon hosszú ideig kell futnia, hanem az, hogy meg tudja csinálni egy nagy színpadon, és egy nagy színházban, hiszen az itteni színpad még nagyobb, mint az Örkény, nagyobbak a távolságok, gondolom, hangosabban kell beszélni, hanem hogy azokat a finomságokat is folyamatosan közvetíteni tudja, amiket igazából az ember filmen szokott élvezni: a premier plant, az arcjáték finomságait. Ez a szöveg folyamatosan elvárja, nemcsak azt, hogy mondja valaki, hanem hogy tudva mondja, kommentálva mondja. Tele van iróniával, szarkazmussal, kételyekkel és ezt arcjátékkal folyamatosan lehet jelezni. Ezeket a ziccereket a szöveg amúgy is felkínálja, de ezeket mindig értőn és könnyedén vette. A puritán színpadhoz az is hozzátartozik, csak így felidéződik bennem az első jelenet, amikor először kerül szóba, hogy tulajdonképpen király vagy császár akar lenni, akkor előkerül egy kréta és odarajzolja a koronát, majd utána az almát és viccesen beáll alá. És ez végig ott marad a színen. Lévai Balázs: És ez lesz később a koporsója is, amikor leszedik. Kúnos László: Igen. Tehát ezekkel a pici jelzésekkel a finom, a szövegsokrétűségét fölidéző, könnyed és értő színészi játékkal ezt mind elénk tárta. Háy János: Van a Peer-nek egy olyan szövege, hogy maholnap ötvenéves leszek, hát én már sajnos nem tegnap, hanem tegnapelőtt voltam ötvenéves. Tehát az ember tényleg cipel magán egy csomó terhet, és mint Máté Péter, tévúton is jártam, „sajnos néha, néha én”. Tehát a legfontosabb életproblémáimat reaktivizálja, és ennél több nem kell és tényleg, egyedileg is fontos kérdéseket tesz föl. De a „ki vagyok én” és a „ki azonos önmagával”, nem egyedi kérdés, ez egy általános kérdés. És attól a pillanattól kezdve, hogy maga a dráma kiugrasztja Peer Gynt-öt a mitikus közegből, az otthonból, ahol ugye helye volt annak ahol ő megszólalt, ahol elmondta a szarvasról szóló történetet, az tulajdonképpen nem más, mint a művészet kiugrasztása abból a metafizikai térből, amely mondjuk a középkor során jellemezte. Innen vetődik fel a kérdés, hogy „ki vagyok én” és „honnan szólalok meg, mint művész”. A Peer Gyntnek pedig a „hogy válok önmagammá” mindig egy fontos kérdés. Persze ne menjünk ebbe bele, mert hosszan lehetne erről beszélni. Nyilvánvaló, hogy a szerep nemcsak negatívan értelmezhető, mint ahogy ebben a darabban ez szélsőségesen így van megfogalmazva, de valahol az, hogy hol találkoztál önmagaddal és hol voltál azonos azzal, amit te gondolsz a világról és hol hasonultál meg, mégiscsak egy alapkérdés. Az, hogy visszatekintesz a múltadra, és mennyire gondolod azt, hogy ami veled történt szervesülni tud majd a jövőbeni életed során, és nem kell leválasztanod magadról azt, ami voltál. Ez egy lényeges kérdés, mert szerintem ezek a legfontosabb sérüléseink, hogy el kell-e vetnem azt, amikor harmincéves koromban ezt vagy azt csináltam. Kúnos László: Én ehhez kapcsolódnék egy pillanatra és ide beidéznék egy másik skandináv szerzőt, Ingmar Bergmant. Részben azért is, mert sokat fordítottam, részben azért, mert az egyik legnagyszerűbb filmje, melynek a Napvége a címe, tulajdonképpen egy idős professzor kitüntetése kapcsán egy teljes életet mutat be. Bergman ezt viszonylag fiatalon írta. Ibsen ezt a darabot, ami egy teljes emberéletet fog át, és megpróbálja a lényeges dolgokat megfogni benne, 38-39 éves korában írta. Arra akarok utalni ezzel, hogy milyen érdekes, hogy az alkotó ember az élet egészével való szembenézést nem az élet végére tartogatja, hanem az életpályájának majdnem fizikailag a közepén jutott el eddig a pozícióig és addig, hogy ez a gondolat dominál benne. Háy János: Lehet, hogy akkor még bízott benne, hogy tud változtatni. És azért mert, később az ember nem mer szembenézni. Kúnos László: Van egy nagyon fontos kérdésfelvetés, sok minden egyéb mellett, ebben a darabban, ami engem mindig, és őt is, nagyon foglalkoztatott. Amit az elején próbáltam ezzel a kettősséggel leírni, hogy van a Brand, az eszményeket vakon követő ember, és van a Peer, aki pedig semmiben nem hisz, mindig csak az épp adott pillanathoz alkalmazkodik. Ez nagyon sok többi művében visszatér. Ezt a dilemmát úgy is meg lehet fogalmazni, hogy milyen életstratégiával lehet vagy kell élni. Tehát igazat mondani és mindig az igazat követni, vagy pedig soha és mindig hazudni. Ez a darab a hazudásról szól. Tehát arról, aki önmagának, a világnak hazudik, aki a problémákat hazugsággal akarja megoldani. Nem véletlen, hogy így kezdődik, ezzel a hihetetlen erős szóval a darab, hogy „hazudsz”. És aztán persze megértjük, kiderül a darabból, hogy miért, hogy hogy nőtt föl. Hogy már az apja is, aki elitta a vagyont, az Åse anyó is elmondja, hogy mindig a mesékben, a vágyképekben élt. De az álmodozás tulajdonképpen a hazugságnak egy szép formája. Én ezt most nem minősíteni akarom, inkább mint egy jelenséget, egy életstratégiát említem. És ez folyamatosan végigmegy a darabon és nem is gondolom, hogy választ kapunk rá. Az igazi erény mindig az: felmutatni a kérdést, nem az, hogy válaszolni rá. Lévai Balázs: Azt mondtad János, hogy szélsőségesen negatív ez a fajta megközelítése Peer Gynt figurájának, illetve ennek az egész önazonosság, önmegvalósítás kérdésnek. Ehhez képest azért én azt éreztem, hogy nagyon sok mindent sűrít magába Polgár Csaba alakítása. Tehát, hogy azért rengeteg gondolat volt Háy János: Lehet, hogy rosszul fogalmaztam, rengeteg gondolat van benne. Csak azt mondom, hogy maga a felvetés, vagy az utólagos értelmezése a dolgoknak az az, hogy végigmentem azon, hogy üzletember voltam, végigmentem azon, hogy megváltó voltam és egyikkel sem voltam azonos. Ez a lényeg. Csaba egyébként nagyot alakított benne és nagyon szépen hozta az összes formát. Itt meg kell jegyeznem, hogy külön erénye ennek az előadásnak, hogy szerintem nagyon-nagyon hívná az embert, hogy ironikusan viszonyuljon a dologhoz akár rendezőként, akár játszó színészként. Ez szerintem egy fertőzés a magyar színházban, ez az irónia, ami gyakorlatilag minden ábrázolást külsődlegessé tesz, és nem engedi mélyre a dolgot. Itt épp az volt, hogy bár volt humora, de a humor nem a szokásos, mindent egyformává tevő ironikus humor volt, hanem a színészek alakítása ott is ahol stilizált volt, ott is ahol realitást próbálta, ott is ahol a realitás és a stilizálás között volt, mindenütt komolyan vette azt a szerepet, amiben benne van. Ezért én végig tudtam őt kísérni. Tehát, nem kívülről. Én nem vagyok olyan, mint a Peer Gynt, de mégis egy pillanatra tudtam azonosságot vállalni vele. Végigmentünk olyan dolgokon, végigvezetett olyan dolgokon, amiken igenis hitelesen tudtam végigmenni. Nem ránéztem, hogy „nézd ott van ez az ember, aki ezt csinálja!”, Ez szerintem nagyon fontos volt, mert kicsit elfelejtjük, hogy a gondolat érzelmi, vagyis a gondolat teste az érzelem. Ha nincs érzelmi-lelki affirmáció a gondolat mögött, akkor az semmi, az csak okoskodás. Ehhez az kell, hogy egy sors kibontakozzon előtted, foghatóvá váljon az a figura a maga valójában. Ez történt a színpadon. Tehát, ezért nem untam egy pillanatra sem, pedig, mint a hölgy, aki mondta a filmben, én is fáradtan ültem be. Lévai Balázs: Korábban beszéltünk arról, hogy tulajdonképpen igazából megírt szerep alig van ebben a drámában. Ennek fényében milyennek láttátok Peer Gynt és a többi szereplő együttműködését? A szerepösszevonásokról beszéltünk. Tizenöt színész játszik a darabban, ha jól emlékszem. Tehát, ki mit hoz ebben? Milyen volt Szandtner Anna? Milyen volt Epres Attila? És még sorolhatnám. Egy hihetetlenül erős színészi munkát láttunk szerintem. Kúnos László: Én még ide is készítettem a színlapot és arra gondoltam, hogy Polgár Csaba után fel kéne sorolni mindenkit. Kerekes Évát, Szandtner Annát, Epres Attilát, Bíró Krisztát, Csuja Imrét, stb, aki szerepel a színlapon, csak az időhiány miatt nem sorolom fel mindegyiküket, mert az gondolom, hogy az egy külön izgalmas része az előadásnak, hogy egy olyan háttér közegben, vagy majdhogynem néha egészen antik darabok kórusára emlékeztető csoportban csinálták meg nagyszerűen azt a keveset, amit nekik ez a darab megengedett. Ezek nagyon nagy szerepekhez szokott színészek. És azt külön élveztem, hogy a nagy tudás abban a piciben is milyen jól jön és milyen természetesen és nem magát mutogatva jelenik meg ebben a közegben. Lévai Balázs: Viszonylag kevés színház engedheti meg magának, hogy Gálffi Lászlónak egyetlen jelenete legyen ebben az előadásban. Kúnos László: Egyetlen jelenete van, de tudjuk, milyen hihetetlenül fontos ez a jelenet. Ehhez persze hozzátartozik, hogy egy külön tanulmányt igényelne, hogy végignézzük, hogy ebben az összevonásban ki mit játszik, mert van egy mély, izgalmas azonosság. Tehát az, hogy a haegstadi gazdából lesz a Dovre papa, és hogy jelenik meg később. Ezek mögött több van annál, hogy egy színész játszik egy szerepet. Ezek igenis összefüggenek, tehát, valahol egy drámai képzeletvilágban hasonló szerepeket betöltő emberekről van szó. Háy János: Ugyanezt éreztem, hogy a mellékszereplőknek az átváltozás során van egy saját szereptörténetük, és ez szerintem a kis szerepeket egymásutániságukban végül is valamilyen módon nagy szereppé teszik. Ez egy külön története és egy különlegessége ennek az előadásnak. Kúnos László: Hadd mondjak még el egy apró epizódot, ami az egyetlen olyan technikai apróság, amit ez az előadás nem tudott megmutatni. Én meg is kérdeztem Tamást, meg a többieket is, ennek egyszerűen technikai okai vannak. Tehát az, hogy az előadás itt úgy kezdődik, hogy bejön a Peer Gynt, bedob egy kabátot és berugdalja a színpadra, majd amikor bent van, akkor lehajol és fölveszi magára. Ez az eredeti rendezésben úgy nézett ki, hogy a színpad feletti zsinórpadlásnál, a nézők által látható hídon lábakat látunk, amint átmegy balról jobbra valaki, és amikor körülbelül középen van, akkor lepottyantja ezt a kabátot, tehát úgy kezdődik az előadás, hogy lehullik valahonnan a magasból egy kabát. Amit valaki, aki ott elment, lehullatott. És amikor Gálffi távozik, aki egyébként is a nézőtérről jön és egy másik kijáraton távozik, akkor ő visszafelé ugyanezen a hídon távozik. Én most ezt nem akarom lefordítani valamilyen értelmezésre, de megint tele van gondolatot ingerlő és gondolkodásra ingerlő dimenziókkal. hogy miért is? ki volt ő?, mit akart? mi ez a jelenet? Háy János: Csak még egyszer a színészi játékról. Én soha nem dolgoztam színházban és valószínűleg nem is nagyon fogok már, de azt merem következtetni ebből a nagyon őszinte és nagyon tiszta játékból, amit a közösség itt alkotott, hogy ez egy nagyon jó minőségű társulat. Mert ha nem jó minőségű a viszonyrendszer az emberek között, akkor nem tudod azt megcsinálni, hogy kis jelenetekben igazán ilyen felelősségteljesen működjenek. Valahogy ez volt az érzésem. Ez egy kis bók a Palinak. Lévai Balázs: Lassan kérdezzük meg a közönséget. Azért nem faggatlak titeket, mert látszik, hogy itt egy konszenzus van közöttünk az előadás megítélését tekintve. Háy János: Egy dolog nem tetszett nekem, amikor Polgár Csaba a dugást imitálta az elején. Az az egyetlen, ami nekem nem jött be annyira, bocsánat. Lévai Balázs: Szégyenében le is vágatta tar kopaszra a fejét, nehogy megismerjék a szakmai beszélgetésen. Megkérdezem Szigethy Gábort, hogy a válogatóknak mi volt a véleménye. Én tegnap az előadás után sok emberrel beszélgettem, és úgy érzékeltem, hogy sok kérdés merült fel az emberekben. Hátha most lehetőség nyílik arra, hogy ezt megbeszéljük. Szigethy Gábor, a válogató szemszögéből. Szigethy Gábor: Be kell vallanom, hogy erről tegnap este Tamással már beszéltünk. Én a premiert láttam, ami több mint egy éve volt. Az első rész után elvarázsolva jöttem ki. Ilyen apróságokat én is tudnék mondani, hogy „az a mozdulat....”, de ez érdektelen. Elvarázsolva jöttem ki a szünetben, nagyon vártuk a második részt, ami kicsit lehangolt. Hosszú volt, lassú volt. Tele volt mindenfélével, amit én úgy éreztem, hogy ott idegen. De engem annyira elvarázsolt az első rész, és miután Solténszky Tibor sem tiltakozott, magától értetődő volt, hogy ennek itt a helye. Egyébként úgy látszik, én másképp látok a színházban, mint a közönség többi része. Engem nem untatott, mindent értettem. Csodáltam Kerekes Évát. Polgár Csabát azért nem dicsérem, mert tanítottam és nagyon szeretem. De a szünetben is, miután az első felvonás újra elvarázsolt, még azt mondtam a feleségemnek: és most mi lesz a második részben? És kiderült, hogy a második rész - ezt Tamás is megerősítette – kb. húsz perccel rövidebb lett, hihetetlenül kidolgozottá vált. Kiderült az, ami számomra a színházban a legizgalmasabb, hogy láttam egy évvel ezelőtt egy előadást, és most nem egy fáradt, „na, elhozzuk a fesztiválra” - előadást láttam, hanem egy újabb, folyamatosan, állandóan javított, tovább épített előadást láttam. Számomra ez most sokkal tökéletesebb volt, mint egy évvel ezelőtt. Bár úgy működnének a színházaink, mint ez az előadás, hogy van egy bemutató, ahol még éppen kész van valahogy, a premier izgalomában jelenik meg az előadás, és utána nem üzemszerűen működik a színház - mint ahogy nagyon sok ilyen előadást voltam kénytelen látni az elmúlt évben -, hanem sokszorosan jobbá vált. Csak gratulálni tudok a színészeknek és Tamásnak. Tegnap egy messzemenően jobb és egészében egységes előadást láttam a premierhez képest. Boldog vagyok, hogy itt van ez az előadás. Lévai Balázs: Szigethy Gábor nem könnyítette meg azoknak a dolgát, akik kérdéseket szeretnének intézni az alkotókhoz, és nem feltétlenül az egyértelműen pozitív befogadás jegyében. Na, akkor fussunk neki! Kinek lenne kérdése, hozzászólása, véleménye? Gyakorlatilag a teljes szereplőgárda itt van, az összes alkotó. Van-e kérdés? Balogh Tibor: A rendezőtől szeretném megkérdezni, hogy milyen elképzelés szerint választotta meg az édesanya, Solvejg, és a menyasszony testalkatát? Lévai Balázs: Ilyen kérdést sem hallottam még szakmai beszélgetésen. Ascher Tamás: Igen, ez nagyon jó kérdés. De megkönnyíti a választ, hogy a testalkatok tulajdonképpen annyira szorosan hozzákötődnek egy-egy személyhez, hogy nagyon nehéz leválasztani őket. Az Örkény Színházban tapasztalat, érettség, bölcsesség, szenvedélyesség és sok más alapján Åse figurája egyértelműen Kerekes Éváé. Ha Kerekes Éva tíz centivel magasabb lenne, akkor is őt választottam volna. Magyarul: nem testalkatot választottam, hanem személyiséget. Na, most azt, hogy a Solvejg és Ingrid közötti viszonyban egy ilyen Saraghina - szerű bővérűség árad Ingridből, a puszta érzékiségnek valamiféle brutalitása, az stimmel. Tehát itt már inkább megállja a helyét az, hogy a testalkatnak van valamilyen szerepe a dologban. Nekem nagyon tetszett, hogy Diának egy ilyen saraghinai nagyszabásúság a tulajdonsága, mert stimmel ez a dologhoz, míg Solvejg esetében bármilyen testalkatot el tudok képzelni, itt is a személyiség a lényeg. Kell valami olyan fajta érett, belső önazonosság a figurának, amitől Solvejg figurája az összes többi nőhöz képest, aki ott a faluban mulatozik, Peer Gynt számára feltűnő. De ami sokkal fontosabb: valaki, aki képes Peer Gynt-öt bevállalni. Tehát ilyen értelemben a darab végén egy furcsa, démoni vízióban azonosul Solvejg figurája az anyafigurával. Rádöbbenünk, hogy ez ugyanaz, és semmiképpen nem befolyásol minket, hogy testalkatilag nincs azonosság. Az embernek ritkán ugyanolyan az anyja, mint valamelyik szeretője vagy szerelme. Lényegében az a válaszom, hogy személyiségre osztottam a szerepet, nem pedig testalkatra. De hát valójában a személyiségre is kérdeztél rá, bármilyen mókásan is fogalmaztad meg a kérdésedet. Egy újságírónak nem kell mindig annyira pontosan fogalmazni. Az a fontos, hogy hatásos legyen. Lévai Balázs: Egyébként szerintem ez egy kitűnő riporteri kérdés volt. Nem tudom, valaha válaszoltál-e ilyen hosszan egy kérdésemre. Tamás, mesélj nekem légy szíves a zenéről, meg arról a lagzis billentyűsről. Ascher Tamás: Akkor folytatom ott, hogy hogyan lehet egy színpadot úgy megcsinálni, hogy az ne csak az adott jelenet helyszíne legyen, hanem alapvetően üzenjen, sugalljon valamit. A Peer Gynt esetében a témánk az emberi sors, minden ember sorsa. Ezt kell egy színpadnak kifejezni. A legmegrendítőbb színpadképet Ingmar Bergman csinálta, ezelőtt húsz évvel láttam. Egy nagyszínpadi előadás volt. A nagyszínpad körben csupa naturáliákból állt, ami lényegében Peer Gynt szobája. Ott volt a tükör, ott volt a tükörbe belevágott üveg, amiről Åse mesél, hogy még Peer Gynt gyerekkorában vágta bele valaki. Tehát körben egy natura volt, és a közepén volt egyetlen egy plató, ami lógott négy kötélen. Ez a fehérre festett plató ide-oda forgott, emelkedett, süllyedt, hegyvidék volt, amikor ferdén állt, vagy asztal volt, amikor köré ültek. Tulajdonképpen egy egész világot ábrázoló helyszín, de elejétől végéig ugyanott voltunk, abban az évtizedek óta mozdulatlan norvég kisszobában. Szerintem ennél tökéletesebben ezt nem lehet megcsinálni. Van olyan díszlet, ami csak a káoszt ábrázolja - például mindenféle szétszórt bútor -, és volt a csodálatos Ambrus Mari díszlet, Zsótér Sándor tíz évvel ezelőtti előadásában, amely a színpadot és a nézőteret, tehát magát a stúdiót használta. Az ott lévő ajtókat használták ajtókként, volt egy különleges neon Nap, ami különböző neoncsövekből ezer színben fel-felragyogott, és volt egy forgó, ami forgott. Tehát néhány alapkellékkel megfogalmazta, hogy itt most bárhol vagyunk. A szereplőkről azt szeretném még elmondani, hogy amilyen fontos az, hogy Peer Gynt személyisége meglegyen, hogy megtaláljuk a szereplőt, annyira fontosak a körbevevők. A Peer Gynt-höz - János jól mondja - mi kritikailag viszonyultunk. Tehát igenis ez olyan, hogy Peer Gynt kritikailag viszonyul önmagához. Nem egy romantikus Peer Gynt-öt akartunk láttatni, nem egy olyan előadást csináltunk, ami eszményíti, vagy érzelmileg zsarol bennünket, hanem igenis kritikailag. Másik szempont: a puszta, üres irónia nem segít. Egy olyan figurát, akihez kritikailag viszonyulunk, mégis szenvedélyesen érdekelnie kell, csak egy rokonszenves ember játszhat el, akire rátapad a néző tekintete, és három órán keresztül képes fenntartani az érdeklődést a sorsa iránt. Az is igaz, hogy a puszta, kívülálló iróniával való ábrázolás, az a halála lenne ennek a színdarabnak. A romantikus, ábrázoló jellegű színház, ami mindent megmutat, és ezzel minket bevonna, az ugyanakkor eltaszít, és nem segít megérteni a lényeget. Ugyanúgy, mint a valamikori Áprily fordítás, akármilyen szépséges volt, tulajdonképpen elfedte a darab lényegét, azt a mérhetetlenül sok kritikai elemet, amivel Ibsen maga viseltetett szereplője és egyáltalán az emberi sors iránt, valamint azokat a remek, finom, ironikus mozzanatokat, ahogyan az életét hazugságban élő, önmagát folyamatosan mentegető férfiember sorsát mutatja. Ugyanakkor nem pusztán kritika - mármint az Ibsen hozzállása -, hiszen ez a nagyszabású látomás, egy férfisorsot bemutató dráma úgy kezdődik, hogy látjuk az anyjával vitatkozni, veszekedni. Az anyja különböző kívánságokat fogalmaz meg, hogy annak miért nem felel meg. Egy életút indulása az anyjával való vitában jelentkezik. Egy ideig azt hisszük, hogy ők ketten lesznek a főszereplők, majd egyszer csak, ahogy az életben is történik, az anyja eltűnik mellőle, és ott áll egyedül a világban, és mindenféle óvó-védő tanács nélkül kell megfogalmazni önmagának a dolgot. Majd a darab végén, mikor már minden lepusztult körülötte, egyszer csak ott találja magát egy vigasztaló és megnyugtató női ölben, amiről felismeri, hogy ez ugyanaz a princípium, ez az anya. És helytelenül fogalmaztál Balázs, mert az, ahova a koronát felrajzolta, később nem koporsóvá válik, hanem az lesz az a kunyhó, ahol a végén rátalál Solvejg, és a fejük fölött ott virít egy szégyenletes mementóként a korona, miközben a halál elől rémülten kapálódzó idős férfi megnyugvást lel egy ilyen vízió - szerű anyaölben. A zene tulajdonképpen eleve a darab kívánalmai közé tartozik, hiszen ismerjük Grieg csodálatos, lenyűgöző, sírnivaló zenéjét, amit olyan nehéz az embernek nem használni, mert annyira fantasztikusan szép zene. Ugyanakkor világos, hogy ha mai módon fogunk hozzá az előadáshoz - a mai mód azt jelenti, hogy nagyon sokat bízunk a néző képzeletére, azért üres a színpad, és azért nem ábrázolok mindent, hogy el lehessen képzelni, miután ez egy szódráma, azt gondolom, hogy a nézők igenis képesek elképzelni, és velünk együtt menni a játékba -, kell a zene, sőt én azt szerettem volna, ha sok zene van. Miért? Azért, mert szükség van azokra az érzelmi energiákra, amik a zenéből áradnak, és amik időről időre a gonoszságok és a kétségbeesett gúny közepette mégis valamiféle érzelmi kantárként visszarántanak engem a saját szívembe. Így született meg az a zene, ami egyrészt minimál zene, mert egyetlenegy szintetizátoron, vagy ilyen kis elektromos zongorán csinálja Matkó Tamás, másfelől mégis sokarcú és sokszínű, és a legfontosabb mozzanat az, hogy végül egy nagy kórusban áll össze. Ugye tudjuk, hogy ezt Ibsen nem zenének képzelte, hanem egy teljes nonszensz dolognak: különböző gombolyagokat fúj a szél a földön, ezek a gombolyagok megszólalnak, és a gombolyagokról kiderül, hogy ők gondolatok, könyvek, művek, és ki tudja még micsodák. Hát ugye gombolyagokat nagyon nehéz ábrázolni színpadon, ezt még a naturalizmust leginkább pártoló néző sem kívánhatja tőlem, hogy beszélő gombolyagokat gurítsak be a színpadra, és így lett ebből egy kórusmű abban a nagy érzelmi felfokozottságban, amiben Peer Gynt rájön arra, hogy mindent elszalasztott életében. Így áll össze az emberi hangokból zenévé az, ami egy puszta szintetizátoron kezdődik. Van egy ilyen fejlődés ebben a dologban.Lévai Balázs: Solténszky Tibort szólítanám még meg, a másik válogató jogán. Remélem, most jól megleptelek! Te is meséld el, milyennek láttad ezt a darabot! Solténszky Tibor: Legközelebb kevésbé erősen fogok gondolkodni, vagy valami sisakot hordok, mert percek óta zsizseg az agyam, hogy valamit el kellene mondanom. Nyilván ezt levetted, és kezembe nyomtad a mikrofont a megfelelő pillanatban. Hát nem nagyon tudnék belekötni. Az az igazság, úgy vagyok vele, mint a két felkért hozzászóló is. Persze, ha látnám harmadszor, akkor lehet, hogy volna egy-egy mondat, amire azt mondanám, hogy miért nem szólalt meg úgy, ahogy kétszer megszólalt. Tegnap volt az első részben néhány olyan mondat, ami kicsit üresen szállt el a levegőbe és kicsit tempótlanabb volt a dolog, de ezek mind nem számítanak, mert a varázslat létrejött. Nagyon jót tett neki, hogy rövidült a második rész. Kevésbé ereszti el a nézőt. De ezt Tamás tudja, ezért minden előadásán folyamatosan dolgozik, és a csapat ebben megy vele. Amíg el nem fogják temetni, addig ez az előadás javulni fog - nem változni, javulni fog -, ebben biztos vagyok. Mert minden tud javulni. Amit csak én mondhatok el a jelenlévők közül, bár valamilyen szinten János már érintette a dolgot, amikor megdicsérte az Örkény társulatát, hogy milyen jó a társulat. Én ezt igazából csak tegnap este vettem le, hogy hát persze, hogy jó az Örkény társulata, de hogyan jó? Ez egy nem akármilyen színház! Tamással közös szakmai múltunk nem túl vastag, de egy három évtizedes pilléren áll. Három évtizede minden második évben együtt vagyunk Kazincbarcikán egy nemzetközi amatőr színjátszó fesztiválon, ahol elképesztően jó színházakat szoktunk látni. Ezek a világ minden részéből, Koreából, Kanadából, Olaszországból és Magyarország legkisebb falvaiból időnként összesereglő, úgymond nem hivatásos színházak. Elképesztően jó közösségi színházat tudnak csinálni, ami egy kicsit más minőség, mint amire a nézők jegyet vesznek a Nagykörúton, vagy azon belül. És tegnap este jöttem rá arra, hogy Ascher elképesztően jó közösségi színházat tud csinálni. Ez a csapat, amelyik tegnap ott dolgozott, nemcsak egyszerűen jó színészekből áll, hanem elképesztő alázattal, pontosan tudják, hogy mi a helyük a dologban, és ezerrel csinálják együtt az egészet. Ez egy fantasztikus teljesítmény, hivatásos színházban nagyon ritkán látni, az én múltamban igazából csak egyet tudok, Kaposváron volt egy-kettő, leginkább a Marat/Sade, ami ilyen elképesztően tudta mobilizálni az összes résztvevő alkotóenergiáját egy nagy közös ügy érdekében. És ezzel nem akarom egyáltalán csökkenteni a kiemelkedő színészi teljesítményeket nyújtó szólistákat, és Polgár Csabát meg pláne nem, de hát fantasztikus volt, gratulálok Tamásnak. Lévai Balázs: Most egy nagyon picit provokatív leszek, mert miközben te nagyon dicsérted az előadást, volt pár néző, aki ingatta a fejét. Megszólíthatom azzal, hogy láttam, hogy nagyon-nagyon ellenvéleményt képvisel? Domján Gábor: Szerettem is volna szót kérni. Nem tetszett az előadás, és a beszélgetést hallgatva sem változott meg a véleményem. Nem érintett meg, amit a színpadon láttam. Helyenként üres szövegfelmondást véltem hallani, és ez az érzés azóta sem változott bennem. Viszont a rendező úrnak szeretném megköszönni azt, amit annak kapcsán mondott, hogy az ember azonnal véleményt mondani egy ilyen előadás után nem biztos, hogy tud. Kell rá aludni egyet-kettőt. Ez az én esetemben is így történt, és örülök, hogy elmondhatom, hogy másnap a darab által felvetett kérdések eljutottak hozzám, uralták a napomat. Másféle kapcsolatot tudtam létesíteni a látottakkal mégiscsak, mint amit első reflexióként tapasztaltam, és ennyiben megkövetem a színházi előadásról az előzőekben elmondott véleményemet, illetve helyesbítem. Lévai Balázs: Köszönjük szépen. Én még egy dolgot vetnék fel nektek: tegnap beszélgettem este egy jeles színésszel, aki pont azt mondta az előadásról és a fordításról, hogy jobban szájra illő a szöveg, könnyebben mondható, de evvel mintha vesztett volna a drámai erejéből, súlyából. Tulajdonképpen lehetséges, hogy a nézői visszajelzés is valahol összekapcsolódhat ezzel. Nektek erről mi a véleményetek? Kúnos László: Én, mint az egyik elkövető azt tudom mondani, hogy az igazi kihívás az volt, hogy ezt a nagyon gazdag gondolati tartalmat úgy kellett megfogalmazni, olyan érvényes és a színpadról is érthető magyar nyelven, hogy megható legyen. Valóban erről sok szó volt itt, hogy ez mennyivel dúsabb szöveg, és mennyire nehéz megtalálni azt az arányt a vers és a nem vers között, hogy ne vesszen el a vers, de közben ne tolakodjon soha a jelentés elé. Én örülök ennek az előző felszólalásnak, mert egy kicsit megerősíti azt az élményemet, amin én minden alkalommal átesek. Annak ellenére, hogy évtizedek óta élek ezzel a szöveggel, és volt egy időszak, amikor intenzíven, szóról szóra, sorról sorra kellett dolgozni rajta, valahányszor megnézek egy előadást, ez a múlt elfelejtődik, és igazi nézőként átadom magam annak, ami épp az aznapi nézőségemből fakad. Azt akarom még itt elmondani mindannyiuknak, hogy mindaz, amit látunk a színpadon, az ennek a történetnek csak a fele. A másik fele, azok mi vagyunk. Nélkülünk ez nincs. És úgy vagyunk - én is mindig úgy vagyok -, hogy előadásonként változik, hogy mit hallok meg, mi az, ami hirtelen megérint vagy megüt, vagy elérzékenyít, és így tovább. Ebben a darabban száz ilyen mozzanat van. És egyáltalán nem biztos, hogy egy bizonyos élethelyzetben vagy hangulatban ugyanúgy fogadom be ezt a darabot, mint másnap egy másik helyzetben. Háy János: Én nem értek egyet ezzel a színésszel, aki ezt mondta. Nagyon jó szövegnek tartom ezt, mert kiemel ebből az Áprily féle, egyébként tisztességes, romantikus értelmezési tartományból. Lévai Balázs: Ennek a gondolatnak az volt a lényege, hogy ez egy drámai költemény, ez nem tud másmilyen lenni és az által, hogyha ezt így finomítjuk, akkor pont az erejéből veszít. Háy János: Nem finomítottuk, ez a lényeg, hogy nem finomítva van, pont az ellenkező irányba van elvíve. Be van piszkosul keményítve a szöveg. Inkább azt mondom, hogy az Áprily a finomítás, mert Áprily artisztikusan akar megoldani olyan dolgokat, amiket reálban, direktben kell megragadni. A pontosság a különbség a két szöveg között, a világról pontosabban beszélő ez a szöveg. Ugyanakkor egy pillanatig sem vonnám kétségbe az ön érzéseit. Ez tényleg egy nehéz ügy, amikor rendezőileg is biztos, hogy egy szöveg ömlenyt kell odatenni. Én, aki viszonylag hosszú drámákat szoktam írni, állandóan beszélnek benne, én is szembe kerülök ezzel a problémával. De mondok egy egyszerű példát, hogy hogyan működik egy ilyen szövegfelmondás. Amikor Åse meghal, akkor ő ugye ül. A szöveg arról szól, hogy fekszik. Tehát van egy olyan diszkrepancia a jelentés és a jelenet között, ami újra feszültséggel tölti meg a szöveget. Ezer ilyen apró hely volt benne, amitől a szöveg nekem inkább működőképesebbé vált, függetlenül attól, hogy nyilvánvaló, hogy egy ilyen hosszú darabban biztos vannak itt-ott kiengedések színészileg, ezt nem tudom annyira felmérni. Valahogy úgy éreztem, hogy én most nagyon tudok figyelni a szövegre, nekem nagyon működik. És a cél valójában az, ami megtörtént magával is, hogy az ember elkezd gondolkodni, mi is van ebben az egészben benne, szerintem ez jó dolog. Ascher Tamás: Szeretnék hozzászólni ehhez az egészhez. Tulajdonképpen a színházi nyelv kérdése - nem szoktunk nagyon sokat beszélni róla -, az egy nagyon lényeges kérdés. Mondjuk, ha valaki egy nyelvet nem tanul, nem szokik hozzá, akkor nem biztos, hogy érti az azon a nyelven elmondott dolgokat. Ha önnek előadnak egy verset afgán nyelven, amibe bele van keverve néhány magyar szó, akkor természetes, hogy távol marad ennek az esetleg nagyon szép és érzelem gazdag afgán versnek a mondanivalójától, mert csak néhány magyar szót talál benne. Úgy gondolom, hogy azt a fajta színházi nyelvet, ami már nem romantikus, nem ábrázoló, nem egy az egyben azt mutatja be, ami írva van, azt tanulni kell. Ha valaki ehhez nem látott elég ilyen előadást, nem szokott hozzá ennek a színházi nyelvnek a grammatikájához, akkor nem találja meg a kapcsolatot, akkor természetes, hogy csak szövegfelmondásnak érzi. Nem gondolom azt, hogy ha ezt a színházi nyelvet beszélő színházat - egy kicsit Brechten nevelődött, sok mindent kívülről - sok mindent belülről ábrázoló vagy bemutató, sok mindent a néző fantáziájára és érzelmi, gondolati együttműködésére építő fajta színházat - esetleg kevesebbet látott, vagy nem nyerte el a tetszését, akkor természetes, hogy idegen marad az előadás. Nem kötelező, hogy ez a fajta Peer Gynt mindenkinek ugyanazt mondja, vagy ugyanúgy szóljon mindenkihez. És az sem biztos, hogy mi magunk tökéletesen beszéljük még ezt a nyelvet. Nyilván mi magunk is kicsit dadogunk rajta. Én azt gondolom, hogy saját munkásságomban is kicsit más ez a nyelv, mint amit eddig beszéltem. A színészek számára nem idegen, mert hiszen ők is csináltak már előadásokat ilyen módon, sőt egyre több minden születik ezzel a lényegre törő és kicsit elvontabb színházi nyelven. De ez azért mégis tele van érzelemmel és bevállalt azonosulással. Ha az ember meghallgatja, hogyan beszélt Ladányi Ferenc és Gobbi Hilda ebben az utolsó jelenetben - ezt lehet hallani hangszalagról -, annak a tónusai, ahogy elcsuklik Gobbi Hilda hangja, ahogy egyre fáradtabb, az gyönyörű szép, az önmagában kiváló és hibátlan. De én azt gondolom, hogy nem Gobbi Hildával és Ladányi Ferenccel, vagyis nem ötven-hatvanéves emberekkel kell játszatni a darabot. Azt képzelem, hogy olyan fokú fizikai és szellemi energia és frissesség kell ehhez a darabhoz, amit esetleg sokkal gazdagabb tapasztalatú, nagy, idős művészek szépen meg fognak csinálni, majd az orvos fogja őket kezelni az öltözőben. Ezért van az, hogy ez a másik színházi nyelv az ifjúság, az azonos korosztály számára könnyebben felfogható. Háy János: Én csak egy mondatot szeretnék hozzátenni. Lehet, hogy itt van a jelmeztervező, és nem szabad elfelejteni, hogy nagyon jól működő és nagyon kifejező jelmezei vannak az előadásnak. Lévai Balázs: Igen, Nagy Fruzsina tervezte az előadás jelmezeit. Háy János: Amikor az átváltások mennek, például a második részben csak a törülközőből megváltóvá váló üzletember, az pazar. Jók, nagyon jók ezek a dolgok. Lévai Balázs: Van még egy nézői kérdésünk. Parancsoljon! Balogh Tibor: Mielőtt korábbi idétlen riporteri kérdésemet feltettem, szétnéztem a teremben, és azt tapasztaltam, hogy nem sokan vannak, akik a régi idők mozijában járatosak. Voltaképpen úgy akartam volna kérdezni, hogy én láttam tegnap este egy Bergman mozit, és ebbe a Bergman moziba hirtelen belecsöppent egy Fellini figura. Ez az Ingrid figurája. Aztán később hallottam azt, hogy Åse és Solvejg egy személyiséggé olvad össze, akkor marad az ellenpont. Ingrid és Solvejg az ellenpont. Az én kérdésem voltaképpen Peer Gynt szerelmi önazonosságára vonatkozott. Hogyha erről hallhatnék valamit. Ascher Tamás: Jókai Mór életművével nagyon jól megközelíthető problémával állunk szemben. Van az érzéki barna, és a szellemi szőke. Tulajdonképpen ezzel a kettőséggel jól megragadható, hogy miről van szó. Ennek egy kicsit bonyolultabb mai változatával állunk szemben. Egyfelől van a kalandkereső Peer, sok-sok nővel. Mi most néhány nőt kihagytunk az előadásból. Van a három csaj az elején, azt kihagytam, mert nem is volt annyi nő talán a társulatban, meg azért az ugyanazt mondja el, ami Ingriddel van végül is. Szerintem egy sokkal érdekesebb kérdés lenne az, hogy hogy létezik az, hogy a brutális érzéki csábítást megfogalmazó nő figurában, aki moharuhában jön fel a föld alól, abban először Solvejget látja - szerintem ez egy találmány -, aztán a nagy duhaj buli alatt változik át Ingriddé. Magyarul arról van szó, hogy mindig ugyanazzal a néhány emberrel, karakterrel küzd egész életében Peer Gynt. Itt van egy háló kifeszítve, és ennek a hálónak a csomópontjain vannak bizonyos karakterek, és ezen mondjuk nagyon sokat vitatkoztunk, hogy Aslakból legyen a Dovre király, vagy a Haegstad papából legyen inkább, ez végig egy apafigura. Ennek megteremtettem egy ellentettjét: van a vérbörzsönyös, gutaütéses, terrorizáló apa figura, és van a szálkás, kellemetlen, protestáns, kellemetlen érzelmi felhangú, ok nélkül zsarnok másik apa figura, és ebből lesz a végén a gomböntő figura, ezt csinálja Epres Attila. Itt van egy háló kifeszítve karakterekből, és ezzel természetesen a kritikusok nem foglalkoztak, el sem jutottak odáig egyetlen kritikában sem, hogy erről szó legyen. Ez nagyon fontos döntések sorozatának eredménye. Ilyen értelemben az nagyszerű, hogy a társulatot ennyit dicsérik, de a társulatot azért lehet dicsérni, mert minden pillanatban mindenkinek feladata volt. Tehát nem csak statisztaként állnak körben, és néha belebrekegnek valamit a nagymonológba, hanem valóban egy-egy karaktert hordoz végig mindenki. Hogy a második felvonás mitől jobb. Természetesen a szubjektív és objektív idő közötti különbségről Bergson már sokat értekezett. Öt perc a különbség a premier és a mai második felvonás között, de hogy azt a nézők húsz percnek érzékelik, az sok mindent elmond arról a premierről. Annak idején Schönberg azt mondta, ha egy tétel túlságosan unalmas, akkor azt ötszörösére kell nyújtani, és minden hangot pontosan kivitelezni. A hosszúság, az unalom, az nem idő kérdése, hanem elnagyoltság és megoldatlanság kérdése. Többek közt például rengeteget kínlódtunk az elmegyógyintézet jelenettel, ami sokkal elnagyoltabb és általánosabb katyvasz volt a premieren. Azóta sok minden történt vele, hogy most feszültebb, összefogottabb, erőteljesebb legyen. Minden, amit ugyanígy pontosabban fogalmazunk meg, az rövidíti az időt, és persze ami általában van, az nyújtja az időt. Áprily Lajossal is az a baj, hogy egyszerűen ott nem közvetít. Lehet, hogy nagyon szép és költői, csengő-bongó rímekkel teli, nagyon szeretetre méltó szöveg, de nem közvetíti, amit Ibsen mond. Tehát lehet azt mondani, hogy miért nem olyan szép, költői előadás ez, mint amikor Áprily szép szövegét mondták. Azért, mert az nagyon szép volt, csak nem szólt semmiről, csak egy általános búbánatról, hogy „Istenem, Istenem, elmúlik az élet, jaj, jaj ...”. Ez az általánosság ugyanolyan keveset mond akkor, ha nagy színészek játsszák, mintha nem játssza senki. Szerintem arra való volt ez az új fordítás, hogy az szólaljon meg, amit Ibsen mondani akart, és segít abban, hogy az előadás megtalálja saját formanyelvét, arányait és a dinamikáját. Kúnos László: Hadd fűzzek két lábjegyzetet a kérdéshez. Tulajdonképpen két olyan finomságot vettem észre tegnap, ami nem tűnt fel korábban. Az egyik, amikor a zöldruhás nő átalakul Solvejgből Ingriddé, abban a tömegjelenetben, ahol az ember inkább másra figyel, van egy gyönyörűen, szinte balett módon megoldott kabátátadás, ami tegnap engem egészen lenyűgözött. Az egész egy másodperc, és próbáltam tesztelni a többieken: nem vehették észre, hiszen tízféle dolgot lehet látni abban a pillanatban a színpadon. A másik ilyen lábjegyzet pedig szintén ehhez a nő és a szexualitás témakörhöz tartozik. Biztos észrevették, hiszen azt mindenki észreveszi, hogy a trollok, aztán később a majmok is, alul meztelenek. Csak a farok csüng hátul, de a lábuk csupasz. Tehát hogy felül rendesen fel vannak öltözve. Tulajdonképpen ez egy pofonegyszerű, mégis sokatmondó megoldás arra, hogy azt a közeget jeleníti meg, ahol a test alsó része a domináns. Tehát az ember, mint ösztönlény jelenik meg, aki alul ezekben a helyzetben nem visel semmit. Ascher Tamás: A Dovre képben - szinte mintha itt volnánk ma Magyarországon - ami nagyon fontos, az illem és a viselkedés, mondja Dovre király. És ezért fölül teljesen föl vannak öltözve. De valójában mit gondolnak? Mert alul meg csupaszok, és lóg a majomfarok! Tehát tulajdonképpen a korrupció, a behódolás, a kívánalmaknak való megfelelés magasiskolája ez a Dovre kép. Ebben egyszerre számít az elegáns öltözék fölülről, és a kilógó farok alulról. Csak ez a lényeg. Lévai Balázs: Köszönjük szépen! Azzal az ascheri gondolattal búcsúzhatunk, hogy a Peer Gynt, ha nem vigyázunk, akkor az általános búbánat drámája lehet. Szerencsére itt nem az lett.
2013.06.15. 05:00
Szinhaz.hu
'Én vagyok a macska a forró bádogtetőn' - Interjú Zsótér Sándorral
'Én vagyok a macska a forró bádogtetőn' - Interjú Zsótér Sándorral
A POSZT visszatérő vendége, mint rendező, idén mégis színészként láthatja viszont a közönség a Mundruczó Kornél rendezte Szégyen című előadásban, ami a Proton Színház és a Trafó koprodukciójában jött létre. Zsótér Sándorral beszélgettünk. Rémületes történet Afrika déli féltekére eső csücskéről, ahol ugye, „verik a négereket”, vagy ők lincselik a fehéreket… Mégis nagyon rólunk szól, a mi erkölcsünket faggatja minden ebben a színházilag is radikális eszközökkel operáló előadásban. (Solténszky Tibor válogató a Szégyenről)Az elmúlt öt évben mindig szerepelt rendezésed a POSZT-on. De idén mint színész mész Pécsre a Mundruczó Kornél rendezte Szégyennel...Zsótér Sándor: Megfürdök a szégyenben. A válogatók válogatásával eldől minden. Én nem kerültem oda, ahova a Szégyen - ami az asztalon a csizma. Tudom, hogy nem fog tetszeni minden olvasónak, de nekem se tetszik minden olvasó. Például előfordul velem, hogy egy megyében kísért az emlékem. Elmeséled az esetet? Zsótér Sándor: A Zalaszentivánéji álmot? Még a múlt században, 93-ban Halasi Imre hívott Zalaegerszegre, hogy csináljam meg a Szentivánéji álmot. A címet a Zalaegerszeg előtti megálló ihlette. A Barátok közt későbbi sztárjai voltak a főszereplők. Sajnos a mesteremberek kimaradtak. Hal Imre megnézte, kikészült. "Azt javaslom, rakjál alá zenét, nekem Ruszt mindig ezt javasolta" - mondta. Gaál Erzsi (a 90-es évek úttörő jelentőségű rendezője, Zsótér Sándor egykori kollégája, barátja, élettársa, a szerk.) lejött, kívülről ránézett, tett öt egyszerű javaslatot, én pedig megpróbáltam rendet csinálni az előadásban. Akkora volt a gáz, hogy összehívták a színház művészeti tanácsát, egy színésznő, Palásthy Bea kiállt értem. Utólag köszönöm. Meghalt Antall József, gyászolt az ország, a premier gyásznapra esett volna, így nem volt bemutató. Hétfőn délután ötkor nyugdíjas bérletbe került az első előadás. Vérszegény bérletben játszották néhányszor. És most jön a poén. Egy mai funkcionárius nevem hallatára elkékült. „Zsótér. Ki?! Aki a Zalaszentivánéji álmot rendezte? Ide be nem teszi a lábát.” Zsenge próbálkozásom emléke ma is él.Az előző POSZT idején azt mondtad nekem, még soha életedben nem fordult elő, hogy harmincszor menjen egy évadban egy előadásod, de azóta a Radnótiban rendezett Vágyvillamos többet is megért...Zsótér Sándor: Ezt tehetem ki az ablakba. Ötvenkétszer ment. Ötvenkettő leszek. Az idei Kurázsitól már februárban megszabadult volna Radnóti. A nézők nem vettek jegyet. Az apparátus részvétlen maradt. Radnóti fronton teljes vereséget szenvedtem. A gömbfejűek és csúcsfejűek című darab az egyetemen a végzős bábszínész osztállyal apró győzelem. Sikerült megküzdeniük egy tömény anyaggal. Ha öten jobban tudják, miről beszélnek ezután a színpadon, megérte. Kecskeméten megvolt a huszadik II. Edward, ez magában jó. Így sikerült megvalósítani azt a tervemet, hogy találkozzam a nép széles tömegeivel. Idén csak Brecht darabokat csináltam, és én nem tudtam őket népszerűsíteni. A tanulság: van még egy pár Tennessee darab. Zsótér Sándor a SzégyenbenKorábban azt is kifejtetted, néha fáj, hogy nem tudsz átütni falakat, mert ezt sem a közönség befogadókészsége, sem a te koncepciód nem teszi lehetővé. Zsótér Sándor: Brecht abba avat be, miként alakítja át magát az ember a körülményei szorításában, és pontosan tudja, hogy a háborúkat inkább gazdasági-hatalmi érdekből vívják, mint hazafias elszántságból. Időszerű. Amikor Kerényi Imre kimondja, ő alkirály szeretne lenni, épp aznap A gömbfejűek előadásán az alkirályt játszó Eke Angéla a koponyaforma alapján történő megkülönböztetésről - a csih-csuh ellentétről beszél. A kortárs nem feltétlenül aktuális... Vannak kortárs darabok, amelyek azt a hatást tudják kelteni, hogy közünk van hozzájuk. Ezekre a darabokra azt mondjuk, jaj, hát ez ismerős. Ez drogos fiatalokról szól, ez meg az elszegényedésről, amaz meg a kisebbségekről, mégis csak ál-aktuálisak. Nekem ez olyan, hogy Peer Gynt szavait idézzem, „mint a rám fröccsent sár: csak kívülről érintett meg.” Határozottan azt veszem észre, hogy jobban érdekelnek a színészek, mint a saját előadásom. A bennük rejlő energiákat tudom a leginkább mozgósítani, az általam konstruált rendszerekben az ő teljesítményüket látom felfedezésnek, és az ő felismeréseik tartanak lázban. Gyönyörködöm a megértés pillanatában, amikor Orosz Ákos a Maladype színházban, mint Don Juan szikrázó intelligenciával és érzékenységgel átad egy állati bonyolult gondolatsort. A foglalatot is meg kéne csinálnom, hogy a pici kő csillogjon. Kitűztem a feladatot, amit halogatok. Ezt mindenki láthatja. Mundruczó Kornél egy interjúban úgy fogalmazott veled kapcsolatban: „Az a nagyszerű Sándorban, hogy korlátozza saját magát, csak a saját nyelvén beszél, tulajdonképpen nem is tud magából kibújni”. Találónak érzed a leírást? Zsótér Sándor: Igaza van. Van miből kibújnom. Ahelyett, hogy megrendezném, én vagyok a macska a forró bádogtetőn. Odasül a valagam. Azt a darabot ugyanolyan nehéz megcsinálni, csak kicsit nagyobb érdeklődésre tart számot, mint a III. Edwárd Kecskeméten, ahol rákényszerítettem Porogi Ádámra, Trokán Nórára, Orth Péterre 35-40 éves szerepeket. Úgy képzeltem, sokat tudnak tanulni a feladatból egy ’off-Kecskemét’ szituációban, egy kis fekete bálteremben. És született három megdöbbentő alakítás, aminek azért örültem, mert sok helyen csak erőlködést és brunsztolást látni. Trokán Nóra újszerűen, magától értetődő színészi jelenléttel, magabiztossággal, humorral csinált valamit. Szerencsém volt, hogy most találkoztam ezekkel a srácokkal. Jó volt megismerkedni Porogi Ádámmal, jó volt együtt dolgozni tanítványommal, Orth Péterrel. Az ő fejük egyben van. Hogy érzed, neked most egyben van a fejed? Zsótér Sándor: Most igen. Muszáj egyben tartanom, mert dolgozni kell. De az évad hozott mélypontokat. Ha csapás ér, általában azt gondolom, hogy akkor most abbahagyom. Láng Annamária a SzégyenbenMikor gondolsz erre? Zsótér Sándor: Akkor, amikor nem tudom hirtelen feldolgozni, hogy valakivel konfrontálódni kell. A konfliktus a tanítás és a rendezés része, de nem mindig tudom objektíven kezelni. Néha betalál egy rossz mondat, főleg, ha a léhaság felől érkezik, és akkor nyakmerevítővel rohangálok egy darabig. Rágom magam a növendékeimért: meddig terjed az én felelősségem, miért nem tudok nekik segíteni, és ők miért nem segítenek nekem. Elunják az iskolát. Jó nagyot kéne szippantaniuk a kinti világból, ehelyett a mi pofánkat nézik, ronda fekete termekben. Mindenki felszabadul, ha új impulzusok érik, ha nem azok az emberek nézik, akik eddig nézték, akik előtt automatikusan felveszi azt a szerepet, amit neki szántak. Idén egy tanítványomat, Kerkay Ritát vittem a Maladype színházba dolgozni, és láttam, hogy szorongás nélkül működik, van véleménye, egyenrangú partnernek tekintik, hogy valami kiegyenesedik. Szeretném, ha ez mindenkinek sikerülne. Kimozdulni. Vidnyánszky Attila nemrég azt fogalmazta meg, hogy mozgásnak lehetünk tanúi a színházakban, fontos és izgalmas változások zajlanak... Zsótér Sándor: Az ő életében igen. Pezsgés-mozgást nem érzékelek. Lerágott tehenek vagyunk. Előre leélt életek. Mindenki bokáig görnyedve összehúzza magát. Nem vagyunk szolidárisak egymással, nem is tudunk kiállni a másikért, nem is akarjuk lerombolni azt, ami van. Bebetonozott véletlenek irányítják a világunkat. Én szerencsés véletlenekben reménykedem, például abban, hogy felfedezik a növendékeimet. De már a gyerekeim nyomában jár a következő osztály, meg a kaposváriak százötvenhatan. És itt az ötödév, ahol magamra maradok. Tanártársad, Zsámbéki Gábor jövőre Fullajtár Andreával indít osztályt. Ez hogy érint? Zsótér Sándor: Gábor mindig lökött engem a nehéz helyzetek felé. Most az az üzenet, hogy folytassam egyedül. Közösen neveltünk, és közben nevelődtem. Megoszlottak a feladatok. Ha ő spanyolt, én német romantikát, ha ő kortárs angolt, én görögöt. Most elborzadtam a felelősségtől. De megpróbálom a következő lépést nézni, nem a hegyet látni. Forgatok Kornéllal a Fehér istenben, próbálok felkelni hétkor, Brecht Egy Baal nevű ember életpályája című darabján dolgozom az osztállyal, megyünk a POSZT-ra, át kell helyeznem Pécsre vizsgákat és ugye magamat is. Azt mondtad a Szégyenről, hogy ’pszichés ügy volt’, akartad, hogy legyen valami „sivatagi menet”, ami kimozdít a hétköznapokból, mielőtt az egyetemen rádtestálnak még tíz feladatot. Zsótér Sándor: Kimozdított. Amit én csinálok, az alkalmi színészet, mint az Alkalmi áruház, de az már nincsen, nincs köze a professzionalitáshoz, alkalmi vétel. Annak, ami kijön belőlem, mélyen köze van hozzám, nem tudok nagyot hazudni, de hullámzó az éberségem. A többi szereplő igyekszik terelgetni, mint egy kecskét. Zsótér Sándor a SzégyenbenHogyan? Zsótér Sándor: Megmondják, ha tilosba mentem. Nem finomkodnak. Nem tartod valószínűnek, hogy megnyered a legjobb alakítás díját? Zsótér Sándor: Sajnos nincs ilyen fél-amatőr kategória, ahol rám tudnának csodálkozni, hogy hol volt ez a fiú eddig... Gyabronka József megszavazta nekem a Kritikusok Díját, miután látta a Szégyent, csak ezt a kritikusok nem tudták. Küldött egy nagyon helyes üzenetet, jólesett. Kornél hívott a Proton Színház következő darabjába. Két életet akartam egyeztetni, de választanom kellett. Döntöttem a saját szakmám, az Örkény Színház és az orosz ember mellett. Rászántad magad, hogy Csehovot rendezz? Zsótér Sándor: Kerekes Évának viszem a Cseresznyéskertet. Pál (Mácsai Pál, a szerk.) megörült, és én örülök, ha ő örül. Tóth Berta / Színház.hu
2013.06.14. 05:00
Szinhaz.hu
Műszaki vezetőt keres az <strong>Örkény Színház</strong>
Műszaki vezetőt keres az Örkény Színház
Az Örkény Színház műszaki vezetőt keres, 2014. január 1-jei belépéssel, előtte 3 hónap betanulási periódussal.Lehetőleg színpadi-szcenikai, és épületüzemeltetési gyakorlattal egyaránt rendelkező szakemberek jelentkezését várják.Jelentkezési határidő: 2013. szeptember 16. hétfő. A fényképes önéletrajzokat kizárólag emailben, műszaki vezető álláspályázat tárgymegjelöléssel a csp@orkenyszinhaz.hu címre várják.
2013.06.12. 15:13
Szinhaz.hu
Kézfogások - Interjú Bérczes Lászlóval
Kézfogások - Interjú Bérczes Lászlóval
A kaposvári Csiky Gergely Színház Vaknyugat című előadása is versenyez a 13. POSZT-on. A rendezővel Bérczes Lászlóval, a teátrum művészeti vezetőjével, az Ördögkatlan Fesztivál egyik főszervezőjével beszélgettünk az előadásról, a társulatról és kézfogásokról. Bérczes László: Hallom, most volt az esküvőd. Gratulálok! Köszönöm. Bérczes László: Én is huszonéves voltam, amikor megházasodtam, de esetemben ez végtelenül korainak számított, mert még gyerek voltam. Semmit sem tudtam a nőkről, a színházról, meg egyáltalán, semmiről. Nem baj, lett egy fantasztikus lányom, most meg már egy fantasztikus unokám. Meg egy fantasztikus kedvesed, akivel együtt szervezitek az Ördögkatlan Fesztivált. Sokat dolgoztok és terveztek együtt. Ez őrli vagy segíti a kapcsolatot? Bérczes László: Segíti. De ha ez volna a kovász a kapcsolatban, az nagyon kevés lenne. Az viszont igaz, hogy nagyon jól tudunk együtt dolgozni, bár munkává már csak a szervezés idején válik. Az első felét szeretjük igazán, a közös álmodást. Aztán közösen hozzuk a döntéseket, azt hiszem, kimondhatom: egyenrangúak vagyunk. Csak az a gond, hogy ebben a Bérczes Laci - Kiss Mónika párosban én vagyok a „celeb”, és ez igazságtalan. (Nevet.) Ketten vagyunk főnökök és szolgák együtt. Sőt, Móni a fesztivál kitalálásában, szervezésében talán több szerepet is vállal, mint én, de a mikrofonnal mindig engem szólítanak meg. Próbálok rajta változtatni, de van két akadály: a kérdező, aki engem ismer (te is engem szólítottál meg), és Móni, aki elrejtőzik.Legutóbb, amikor megtalált a mikrofon azt nyilatkoztad, hogy az Ördögkatlan Fesztivál is csatlakozott a Magyar Művészeti Akadémia idei pályázatainak bojkottjához… Bérczes László: Mónival már rögtön a kiírás megjelenése után abban maradtunk, hogy nem pályázunk az MMA-nál, mert nem tudunk egyetérteni Fekete György kijelentéseivel és a Műcsarnok körüli méltatlan történésekkel. Később, amikor a FESZ megírta, hogy bojkott lesz, nem tagadhattam le, hogy mi már korábban így döntöttünk. Ugyanakkor azt is megfogalmaztuk, nem értünk egyet azzal, ha nyomást gyakorolnak a csapatokra, mert az, hogy valaki csatlakozik-e vagy sem, személyes ügy. Pályázni nem szégyen, nem pályázni nem érdem. Ebből a kis történetből következik, hogy az újságok az Ördögkatlan kapcsán kizárólag az MMA-bojkottról akarnak velem beszélgetni. Ha azt mondom, inkább a programról beszélnék, az a válasz, hogy a „balhé” nélkül nem tudják elsütni a programot… Ez pontosan leképezi azt, ami történik ebben az országban: nem a dolog maga a fontos, hanem a körülötte zajló politikai események. Én vállalt naivitással továbbra is a dolgot magát, esetünkben a fesztivál minőségét akarom fontosnak látni. Örkény István mondja: sokszor erőszakolnak ki minket a rendből, és ez megteremti az alkotást. Milyen programot terveztek? Bérczes László: A program még alakul, de az már biztos, hogy idén beteljesül, amiről 11 éve álmodom: rendezünk egy nagy, oratórikus koncertet. Mozart Requiemjét a csillagos ég alatt, a fűben hallgathatja sokszáz, azt remélem, ezer ember Beremenden. Persze lehet, hogy vihar lesz... (Nevet.) Szeretnénk, ha minél több egyszeri, itt és most akcióra kerülhetne sor a fesztivál alatt. Ennek jegyében hívjuk például Bukta Imrét, lehet figyelni majd, ahogy ő dolgozik. Nemsokára találkozunk Kisharsányban, körbe fog nézni a faluban, és eldönti, hogy a búzamezővel, vagy a kukoricással szeretne viszonyba kerülni. (Mosolyog.) Többek között érkezik hozzánk egy kórus, a Soharóza, mely flashmobszerűen fog megjelenni különböző helyeken, mondjuk, váratlan koncertet ad az utcasarkokon vagy a buszon. Folytatódik a házfestés Kiss Tibiékkel, idén Nagy Jóska (a Trafó igazgatója, a szerk.) is beszáll. Most találkozom a Hatok nevű képzőművész csapattal, akik a palkonyai vasútállomást varázsolják újjá. A terv szerint az egészet beborítják, hogy senki ne lássa, mire készülnek, majd augusztus 1-én ünnepélyesen felavatjuk az épületet. Az avatáson, ha sikerül, néhány feneket is lepecsétel majd Jiri Menzel. Köles Feri vezetésével lesznek Faluturistáink, akik a maguk vicces módján, sok-sok improvizációval idegenvezetést tartanak Nagyharsányban, megmutatják a nevezetességeket, benne a nagyharsányi csata emlékművét, Brigi boltját, Szabó Gábor feleségének pogácsáját, a nemrég rendbehozott temetőt, Kanász Imre fantasztikus gyűjteményét meg mondjuk, Kiss Tibi ecsetét... Ezek a történések talán fontosabbak, mint egy világsztár beszerzése. Mindenesetre több örömet tartogatnak a számomra.A munka mostanában mennyi örömet tartogat számodra? Múlt évben azt mondtad, mértéktartó vágyaid vannak, például az, hogy el tudd magad fogadtatni a kaposvári társulattal... Bérczes László: Már több az öröm, mint a kétség, de még nem érzem, hogy a csapattal igazán egymásra találtunk volna, hogy sikerült volna kibontakoztatni azt az energiát, amit közösen tudnánk mozgósítani. Az a nagy kérdés, adatik-e erre elég idő és türelem? – hiszen Rátóti Zolinak, aki engem hívott, másfél éve van még. Időre azért volna szükség, mert apránként építkezünk, Zolival is csak most kezdünk összecsiszolódni. Türelemre pedig azért volna szükség, mert én egy szöszölős, matatós, piszmogó, egyáltalán nem látványosan működő személy vagyok. Egy erős, lendületes, sikeres nagyszínpadi rendezéssel nem tudom megfogni a társulat java részét, mert soha nem rendeztem nagyszínpadon, és nem akarom az ő bőrükön megtanulni azt. Két éve vagyok ott, azóta tanulom a türelmet, azt, hogy ne azonnal akarjak aratni. Az előző évadot most utólag csak közepesre értékelem, az idei majdnem jeles. A cigánytábor az égbe megy, a Hannnibál tanár úr, Az éjjeli menedékhely, az Othello Gyulaházán nagyszerűen sikerültek, a két meseelőadás (Tündér Lala, Holnemvoltfa) kaposvári szinten, azaz egyenrangúan a felnőtt előadásokkal, a Stúdióban készült Adáshibával és Vaknyugattal is elégedettek lehetünk. – és igazából ez az, a jó munka, ami egy társulatot összefog, erővel, energiával és kreativitással jutalmaz. Mondom, lassan, de araszolunk. Az, hogy beválasztották a POSZT versenyprogramjába az általad rendezett Vaknyugatot, milyen jelentőséggel bír számotokra? Bérczes László: Remélem, hogy a társulatot egy kis büszkeséggel tölti el. Nekem boldogság, hogy bekerültünk. Biztos nem illik bevallani, de észrevettem, hogy másként megyek a folyosón. Nem peckesen, de nem surranok, nem a fal mellett bújok, hanem normálisan közlekedem. Halvány magabiztosság költözött belém abban az épületben, ahova a régi nagy élményeim miatt még mindig görccsel lépek be. Tudom, hogy a POSZT válogatás szubjektív dolog, mégis jó, hogy ott lehetünk. Abban, hogy természetesebben tudok létezni, minden egyes jó előadás segít, hiszen valamiképpen mindhez közöm van – ahogyan persze az esetleges bukáshoz is. És sokat segített a hatnapos felolvasószínházi találkozó is, amit nemrég szerveztünk. Olyan hangulat áradt szét a színházban, amit az elmúlt két évben nem tapasztaltam. Ráadásként a büfében vállalkozó kedvű színészek koncerteket adtak, kellemes beszélgetések és gyertyafény mellett. Beköltözött a derű egy olyan helyre, ahol sokszor csak a betegség kipárolgását éreztem. A kaposvári egy sokat sérült társulat, lassan gyógyuló sebekkel, ezért nagy szükségük lenne arra, hogy szeretetben, egymás iránti drukkban létezzenek. Efelé tettünk egy kis lépést, és büszke vagyok, ha ebben bármi szerepem van.Egy évben egyet rendezel, azt is soknak tartod. Mi ennek az oka? Bérczes László: Az, hogy egy csomó szakmai dolgot személyességgel pótolok, és ez az elkészült előadás és a benne lévő emberek „kiszolgáltatottjává” tesz. Csak úgy tudok dolgozni, ha a kellékestől, a színészen át az asszisztensig egymást szerető, tisztelő közösséggé alakulunk. Tudom, hogy ezt sokan elutasítják, „amatőrnek” titulálva megmosolyogják, és sokan vannak, akiknek módszere a konfrontációra épül. Én nem tudok konfliktusban létezni, nekem a végeredménynél fontosabb az út. Ezt mondom most, miközben tudom, hogy a kudarcot nem tudnám kezelni. A Vaknyugat egyik előadása előtt észrevettem, hogy a négy színész, az ügyelő, meg aki még a közelben van, összegyűlik, és a 70-es évek romantikáját idéző módon megfogják egymás kezét, így próbálnak energiát adni a másiknak színpadra lépés előtt. Nem mertem volna ilyesmit javasolni nekik, maguktól kezdték el ezt a rituálét. Persze most már én is odamegyek hozzájuk. (Mosolyog.) Ez a kézfogás sugárzik belőlünk és a produkcióból, amikor sikeres esténk van. Mert be kell vallanom, nagyon változó az előadás minősége. Miért? Bérczes László: Például azért, mert egy idős ember a főszereplője, Kovács Lajos, aki már 70 éves. De nem találsz még egy olyat, mint ő! Tudjuk, a férfiak hamarabb leépülnek, elpusztulnak… Hasonlítsd össze a nagyszerű, idős színésznőket, és a valaha nagyszerű, idős férfi színészeket: 65 fölött nem nagyon találsz férfit, aki megtanulja rendesen a szövegét és képes megújulni. Kovács Lajos képes erre. Tehát a Vaknyugat áldozatot követel Lajostól, de a többiek jól kezelik az ő esetleges megingásait, bizonytalanságait. Ajándék az élettől, hogy velük dolgozhatok: Hunyadkürti Gyuri, Mészáros Sára, Rátóti Zoli. Fogalmam sincs, hogy a POSZT-on felszárnyalunk-e, vagy megbukunk. Az kevés, ha mindent megteszünk. A kérdés az, meghaladjuk-e magunkat. Mindig ez a kérdés. Valahogy úgy írta meg McDonagh ezt a darabot, hogy pont arról a reménytelen katasztrófahelyzetről szól, amiben mi is küszködünk a világnak ezen a pontján. Van két testvér, akik már több mint hatvan éve gyűrik egymást, az életük merő konfliktus, de nem szakadhatnak el egymástól, már csak azért sem, mert a negatív kötés ugyanolyan szorosan fűzi össze őket, mint a pozitív. Be kéne látniuk, hogy az út nem az ellenségeskedés, hanem az összefogás. De olyan reménytelen a helyzet, hogy sokszor azt hiszem, ehhez valami csodára lenne szükség... Ez a csoda akar megtörténni az előadásban. Egyszer azt mondtad, nehezen engedsz el egy előadást... Bérczes László: Amikor már elkészült, nem sok hasznosat nem tudok hozzátenni, legfeljebb egy-egy praktikus tanácsot adok a kollégáknak, de azt hiszem, a színészeknek is fontos, hogy abban a kézfogásban ott legyek, hogy fél nyolctól tízig együtt költözzünk el valahová, a történet terébe. Épp ezért borzasztó, hogy nem tudok a Bárkára a Nehézre, meg a Mulatságra, vagy Szabadkára, a Cseresznyéskertre visszajárni. Ráadásul jövőre két darabot is tervezek, persze két picit, kevés szereplős stúdióelőadásokat. Ez részemről hatalmas vállalkozás. Ezt sokan megmosolyoghatják. Azok, akik ügyesebben, praktikusabban kezelik önmagukat. Nem baj. Kezdem elfogadni magam. Ideje már. Ezt szokták felnőttségnek tekinteni. Mit tervezel a jövő évadra? Bérczes László: A Bányavakságot szeretném megrendezni. Nem merem megnézni a POSZT-on (a Bányavakság Sebestyén Aba rendezésében látható a versenyprogramban, a szerk.). Ha jó, megijedek, ha nem, akkor elbízom magam. Ha pedig látom, miről szól, akkor én direkt nem arról akarok beszélni. Nem. Ártatlanul akarom megcsinálni. Azt tudom, a Bányavakságban nem a román-magyar konfliktus, a korrupció és a nacionalizmus témáját akarom kihegyezni, az benne van a szövegben. Egy ember útja, az út vége, az életben tartó kötelékek elvesztése érdekel, vagy az például, milyen gátlás, görcs, kisebbségi érzés, kitaszítottság taszít valakit a hatalom felé. Elsőre könnyű azt mondani, hogy egy baromságokat csaholó vadbaromhoz semmi közöm. Természetesen a „csürhét” képtelenség empátiával fogadni, amikor például keresi, hol lehet a Nemzeti Színház épülete. De ha egy-egy embert kiemelünk és megvizsgáljuk, hogyan jutott oda, ahova, egészen más szemszögből tudjuk nézni az illetőt. Nem fogadjuk el, de értjük azokat az erőket, amelyek mozgatják, és amelyeket, ha kellően szigorúak vagyunk, akár magunkban is felfedezünk. Egyébként a Vaknyugatot és a Cseresznyéskertet is beépítette Székely Csaba a Bányavakságba, ezt nem is tagadja. Én meg pont ezt a két művet rendeztem az elmúlt két évben. Választottam jövőre egy Fosse-darabot is, Tél a címe, kétszereplős. Ha valaki nekem való, az Fosse. Miért? Bérczes László: (Mosolyog.) Nem használ se vesszőt, se pontot. Teljes értelmezési szabadságot biztosít, látszólag, komoly nyomozómunkára késztet, melynek során néha azon vitatkozunk, a férfinak 20 évvel ezelőtt vajon fájt-e a bal fölső hatos foga… De azt a boldogságot nem tudom neked leírni, amikor rájövünk, hogy az igen után kérdőjel van! (Mosolyog.) A Bányavakság közös produkcióban készül a pécsiekkel, Köles Feri, Urbán Tibi, és három kaposvári, Szula Laci, Nyári Szilvi, Grisnik Petra lesznek a szereplői. A kétszereplősben pedig Őze Áron (a Magyar Színház igazgatója, a szerk.) és Mészáros Sára fog játszani. Miért pont Áron? Bérczes László: Azért, mert titka van. Nagyon zárt személyiség, de az ő zártsága olyan tégla, amiből lehet építkezni. Megtalálni, mit fed ez a zártság. De ezt elég észrevenni, nem kell felmutatni. Észrevenni és észrevétetni a láthatatlant. A titkot nem leleplezni kell, merthogy nem is lehet. Pont elég oda eljutni, hogy kimondjuk: van titok. Erre vágyom, a „láthatatlan” színházra. A mezsgyén című köteted kapcsán idézted néhány soros életrajzodban: „…minden mezsgye volt az életemben, mindent ott csináltam.” Azt mondtad, a mezsgye valójában magatartást jelöl, a helye változó. Most éppen hol a helye? Bérczes László: Mindig a szélen, ami most épp középen van, a két oldal szélén, a kettő között. A mezsgye vagy vállalt terepe az embernek, vagy odalökdösik. Azt hiszem, esetemben nem csak vállalásról van szó, hanem arról, hogy a mezsgyén való létezés belőlem következik. Nem tudok máshogy viselkedni, csak azt tudom mondani, mint a Vaknyugatban: van két testvér, akik nem értenek szót sehogysem, pedig muszáj szót érteni, kezet fogni. Nekem most ez a muszáj-attitűd jelenti a mezsgyét. Lehet rám mondani, hogy ’se hús, se hal’, hogy ’nincs határozott véleménye’, meg ’egyszerre bátor és beszari’, és ez talán mind igaz is. Nem baj. Tulajdonképpen a feladat ennek a mezsgyének a kiszélesítése volna, hogy egyre több embert lehessen ide behívni... Tegnap együtt utaztam Rozs Tamással (csellista, zeneszerző, a Szélkiáltó együttes oszlopos tagja, különböző színházi, bábszínházi produkciókban muzsikál, a szerk.) a vonaton, kicsit beszélgettünk, és jól egyetértettünk. Azt mondta, ő csak annyit tud, hogy a fisz az fisz. Hát igen, fiszből még csak egy van. Kérdés, hogy meddig.Tóth Berta / Színház.huKAPCSOLÓDÓ ANYAGOK'Jóban vagyok a változással' - Interjú Alföldi Róberttel (Interjúk) 'Már szívesen meglógtam volna' - Interjú Ascher Tamással (Interjúk)
2013.06.10. 06:00
Szinhaz.hu
'Már szívesen meglógtam volna' - Interjú Ascher Tamással
'Már szívesen meglógtam volna' - Interjú Ascher Tamással
A 13. POSZT versenyprogramjában szerepel az Örkény Színház Peer Gynt című előadása, melynek rendezője Ascher Tamás. A Katona József Színház főrendezőjét, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorát kérdeztük. A Peer Gynt június 9-én és 10-én lesz látható a POSZT-on.Ascher TamásAscher Tamás: Zsótér Sándor a múlt évben csinált egy Peer Gynt - vizsgát harmadéves növendékeivel. Kevesen látták, szabadtérre készült, az időjárás néha közbeszólt. Megszerveztük, sikerült idén felújítani, az előadás látható lesz a POSZT-on, az Off-programban. Érdekes lehetőség, hogy látni lehet az általam rendezett Örkényes változatot (Gáspár Ildikó volt a dramaturgom) – és az Egyetem produkcióját is. Szerintem az én előadásomnak is szerepe van abban, hogy Zsótér újra megcsinálta, méghozzá sokhelyütt eltérve régebbi, Krétakörös előadása hangsúlyaitól. Nyilván felbosszantotta az enyém, mint ahogy annak idején engem is bosszantott egy s más az ő munkájában. Hogy bosszant fel más rendezése? Ascher Tamás: Valójában inspirál, ezt a szót is mondhattam volna – és közben hiányérzetet szül ; engem arra sarkallt az az előadás, hogy próbáljam meg kommentárjaim és szubjektív hozzáadásaim közepette egy viszonylag átlátható, követhető történetet is a nézők elé tenni – nem tudom, mennyire sikerült ez, de kivívtam Zsótér rosszalló megállapítását, mely szerint csontig húztam a darabot. Nos, igaza van – és most látni lehet majd mindkét álláspont eredményét. Engem lelkesít az ilyesféle párbeszéd, sokkal messzebbre vezet, mint a pusztítóan unalmas politikai viták, teszem azt. Te miért rendezted meg?Ascher Tamás: Peer Gynt egyike a színműirodalom nagy mítikus alakjainak, mint Az ember tragédiájából Ádám, vagy Goethe Faustja, ő is tehát közös emberi sorsunk képviselője. Míg Ádámtól, Fausttól, Hamlettől nem tagadhatjuk meg, nagyszabású figurák - addig Peer Gynt tele van gyarlósággal, bűnnel. Örökösen kanyargós tévutakon jár. Ha valamit képvisel, akkor azt a fajta sorsot, aminek végzete, hogy lemaradt valami lényeginek a képviseletéről – noha ez volt a legfontosabb igénye. A Gomböntő, azaz a halál a következő sorral zárja Peer történetét: „eredeti rendeltetésével szembeszállva élte az életét: megy az öntőkanálba”. Ibsen arra az elgondolásra helyezi a hangsúlyt, hogy minden embernek van egy személyre szabott feladata, amit fel kell ismernie - kutatnia, végre kell hajtania. És az az ember, aki elbújik a felismerés elől, nem érdemli meg a személyiség fennmaradását. Szemben a nagy mítoszok figuráival, Ibsen egy teljesen ismeretlen alakot választott. Ezt a gyarló és tévelygő embert a legtöbb jelenetben úgy látjuk viszont, hogy valami elől menekül, valamit megúszik, valakiket becsap, és közben végig becsapja önmagát is. Abban, hogy az író az ő sorsát tekinti törvényszerűnek, rengeteg önkritika, rezignáció, öngúny, düh, keserűség rejlik. Ez nagyon szép, ez teszi vonzóvá az anyagot.Fotók a Peer Gynt előadásból: Gordon EszterAz előadás ajánlójához egy Ibsen-idézetet választottatok, miszerint a Peer Gynt-öt csak az értheti, aki járt már Norvégiában... Ascher Tamás: Szerintem a darab világát erősen meghatározza Norvégia, a táj,ahova az alakot képzelnünk kell. Egy világvégi suttyóról van szó, aki a hegyekből indul, és mintha a figurából hiányzó monumentalitást pótolná az a kérlelhetetlenül nagyszabású természet, aminek az ölébe születik. Mítoszok, különös lények és mesebeli tájak között él, ezért nem is róhatjuk meg egyértelműen grandiózus képzelgéseiért, amelyekkel az időt tölti. Peer úgy éli meg önmagát, mint nagyon nagyra hivatott embert. Ezt a képet élteti benne az édesanyja is, akit folyton otthagy és becsap, mégis mindenestül belőle táplálkozik. Az anyja gyerekkori meséi elevenednek meg benne, az ő hite adja meg számára a kezdősebességet a nagy szökéshez. A darab úgy kezdődik, hogy elmegy a hegyekbe bandukolni, miközben valaki más megkéri a nő kezét, aki az ő választottja lehetne, ő meg azt meséli, szarvas hátán repült. A bujkálás és a meghátrálás a fantáziájában nagyszabású történetekké stilizálódik. Peer a legtitokzatosabb, határtalan lehetőségeket ígérő világból halad a praktikus, de lelki-szegény civilizációba, onnan pedig a tengeren át hazatér egy illúziókra alkalmatlan, ronccsá romlott, elöregedett világba. Mindannyiunk számára világos, fájdalmasan szép metafora. Az említett idézetben Ibsen azt is mondja „nálunk Norvégiában mindenki filozófus”... Ascher Tamás: Talán ez nem csak Norvégiáról mondható el... Úgy látom, a filozófusságot - vagyis az emberi mulandóság felett való melankólikus merengést - Ibsen iróniával ábrázolja. Ugyanis az egész mű arról szól, hogy valaki az önmagába vetett hitét aprópénzre váltja, a nagy ábrándokból semmit sem valósít meg. Így figyelmeztet arra, hogy végülis nekünk, embereknek ez jut, a vágyainkhoz képest mindig csalódunk. A Peer Gynt alapvetően össz-emberi történet, másrészt művészmetafora. Mivel Peer álmaival színesíti a fakó valóságot, bizonyos értelemben alkotó művészember, és ezért minden művész számára közeli figura lehet. Számodra az? Ascher Tamás: Mindenképpen. Ugyanúgy tévelyegtem gyakran, amikor megtorpanásra késztetett a kétség, hogy vajon való-e nekem ez az egész cirkusz, ami a színház. De ez végül is nem fontos. Amikor az ember hozzáfog egy műhöz, nyilván a szubjektív vonzalmak fontosak számára, de amikor már dolgozik az anyagon, az érzelmi kötelékek másodlagossá válnak. A megvalósítás mozzanataira koncentrál, arra, mi módon lesz jelen a norvég ősvadon az ötször öt méteres színpadon, hogyan tudja fenntartani az érdeklődést Peer iránt úgy, hogy közben kíméletlenül ábrázolja az összes gyarlóságát és gyengeségét. Mi kell ahhoz, hogy valaki jó Peer legyen? Ascher Tamás: Intelligencia, huncutság, fizikai ügyesség, vonzerő, sárm és friss szellem, ugyanis a fazon többet beszél, mint Hamlet, mert állandóan reflektál önmagára. Ennek a bonyolult kevercsnek szerintem Polgár Csaba tökéletesen megfelel, még akkor is, ha nehézséget jelent számára, hogyan alakuljon öregemberré. Bergman ennek a problémának a megoldásaként egy idősebb, 50-60 körüli férfival játszatta Peert, aki kopaszon és sántán jött-ment. (Azért sántán, mert megsérült, próba közben leesett a díszletről, de ez most mindegy.) Nagyon szép megoldásnak találtam, amikor a nagy finn rendező, Langabacka, a darab első részében egy fiatal, a második részében pedig egy idős szinésszel játszatta Peert, s az öregebbik mellett állandóan ott állt a fiatal – mint Karinthy novellájában, számonkérő tekintettel. Sajnos ezt már kitalálták előttem, de arra gondoltam, ha Bergman öreg színésze meg tudja jeleníteni a fiatal Peer-t, akkor van annyi játékosság és szuggesztív tartás az ifjú Polgár Csabában, hogy képes legyen a színpadon megvénülni. Visszajelzés értékű számodra, hogy a POSZT-ra meghívást kapott a Peer Gynt? Ascher Tamás: Nehéz kérdés ez, hiszen annyira szubjektív, hogy, ki hol látja a színházi élet jelentős hangsúlyait. Másrészt a POSZT történetét mindig átszőtte a kultúrpolitika, mindig kitaláltak új szempontokat a válogatóknak: vidékről ennyit hívjatok, Pestről annyit, ne azt a rendezőt, aki mindig meg szokta nyerni, stb... Ezért nem gondolom, hogy a POSZT-on való megjelenés egyértelmű …. De semmivel nem kívánom vádolni az idei válogatókat abból az alkalomból, hogy az én darabomra esett a választásuk. (Mosolyog.) Annak, hogy jelen vagyunk az adja az értékét, hogy az emberek látják a szinészeket és véleményt ütköztethetünk – ha alkalmas rá a légkör. A POSZT – jó esetben - találkozási lehetőség a szakmával. Azért kivételes alkalom, mert a szakma nagyrésze túl fáradt és elcsigázott ahhoz, hogy év közben színielőadásokat nézzen, de Pécsett van erre módja. Többnyire kedvelem a POSZT-os vitákat is, sose féltem tőlük, sose féltem a kritikától, mert hisz én sokkal kritikusabb vagyok az előadásaimmal, mint bárki más. Érdekelnek a többiek szempontjai, nem restellek tanulni belőlük… A viták gyakran nem jól sülnek el, a szerény okosak meg se szólalnak, eluralkodik az önérvényesítés, a téboly … de néha felszínre kerülnek új gondolatok, amelyeket be lehet építeni a további munkába. Most megint van erre reményem, mert az egyik hozzászóló a Peer Gynt fordítója, Kunos László lesz, a másik Háy János, akit nemcsak remek prózistának és drámaírónak tartok, de mint képzőművészt is igen kedvelem…derűs emlékem róla, hogy nézője volt a POSZT-on valamikor nagyot bukott (később azonban világsikerű, a szerk.) Ivanov-rendezésemnek: az emeleten ülve egy hatalmas ásítás kíséretében fáradtan felrakta bakancsos lábait a korlátra… (Nos, a derű nyilván a későbbi siker okozta gyarló diadalérzet folyománya…) Nagyon várom, hogy újra találkozzak vele egy színházi téma kapcsán. (Nevet.)Az, hogy Te vagy saját magad legnagyobb kritikusa miként nyilvánul meg? Ascher Tamás: Úgy, hogy gyakran változtatok az előadásaimon. Nem hiszem, hogy amit egyszer megmondtam, az úgy van, ezért állandóan kritikának vetem alá a saját szövegem és a saját rendezésem. A leggyakrabban magammal vitatkozom. Mozgékony szellem vagyok - ennek összes hátrányával. Ez gyötrő?Ascher Tamás: Borzalmasan gyötrő. (Mosolyog.) Azért választottam szerencsésen foglalkozást, mert egy színdarab mindig újrakezdődik, mindig van remény, hogy egyszer jobb formáját hozza, mindig lehet rajta farigcsálni, és enélkül ugye nem is lennék meg. Bár… ha rájövök, hogy elszúrtam a díszletet, akkor ahhoz, hogy ki lehessen javítani legalább egy vakbélgyulladás kell. (Peter Brook híres esete: három hónapig próbálta a Lear királyt, majd röviddel a bemutató előtt a főszereplője, Paul Scofield vakbélgyulladást kapott. Az időt kihasználva Brook mindent kihajított a díszletből, így született a hatalmas, megrázó, brechti üres színpad, két belógó rozsdás fémlemezzel és a diadalmasan újító produkció). Egyszer azt mondtad, hogy Brook Szentivánéji álom rendezése győzött meg arról, hogy rendezéssel kell foglalkoznod... Ascher Tamás: Ebben az a vicc, hogy amikor úgy döntöttem, rendezéssel fogok foglalkozni, akkor már megvolt a diplomám. Tehát nem akkor határoztam el, hogy rendező leszek, amikor jelentkeztem, hanem akkor, amikor már csattant a bilincs. 1972 a pontos dátum.. Így emlékszel? Ascher Tamás: Hajjaj! Mi az, ami egy másik rendező előadásában meg tud győzni arról, hogy neked érdemes? Ascher Tamás: A mágikus ünnepi boldogság, ami ebből az előadásból áradt. Ünnepeltük a művészetet, Shakespeare-t, azt, hogy ott vagyunk. A játéknak mámorító sodrása volt. Azt gondoltam ekkor: gondoltam, ha a színház lehet ilyen ünnep, akkor érdemes színházat csinálni. Azóta volt részed ilyen ünnepben? Ascher Tamás: Egyszer-egyszer volt, bizony! Amikor a kaposvári színházzal Pesten jártunk, szintén a Vígszínházban, 28 percig tomboltak az emberek az Állami Áruház után. A rendőröknek kellett benyomni az előadás előtt az ajtót, hogy bemehessenek a nézők, mert annyi jegy nélküli torlaszolta el a Vígszínház bejáratát. Már 7 óra 20 volt, és még mindig özönlöttek a népek. Már majdnem elkezdtük az előadást, amikor a zenekari árokból kimászott valaki, és leült egy székre. És megtapsolta a közönség! Az se rossz, amikor New York-ban állva tapsolnak ezerháromszázan a Ványa bácsinak, és Cate Blanchett kijön meghajolni. Nem érzed azt, hogy ünnepből egyre kevesebb van? Ascher Tamás: Nem fut át rajtad valami eszelős boldogság és vidámság, amikor beülsz egy Pintér Bélára? Nekem mindig jóleső érzelmi fürdő. Két rendező van, akivel elfogult vagyok, bármit is csinálnak: Pintér és Bodó. ( Két ördögi tréfacsináló. Bátrak valamiben, amit én sajnos túl finoman művelek.) Becsülök minden tehetséget és minden jó ünnepet. Én ünnep alatt nem feltétlenül azt értem, amikor engem ünnepelnek, hanem a megrendült pillanatok sorozatát egy előadás során. Ezek a pillanatok akár egy jól sikerült zenésnél is tetten érhetők. Előző beszélgetésünk alkalmával úgy fogalmaztál, legszívesebben folyamatosan zenéseket rendeznél, máshol viszont arról számolsz be, a legjobban a rideg és bizonyos értelemben kegyetlen darabok vonzanak... Ascher Tamás: Igen, de ebben nincs ellentmondás. Becsülöm a zenés darabokban azt a hatalmas erőt, ami összerántja a történetet, ami mindig felülemel a realitáson, mindig egy új szempontot hoz be, ami ugyanannyira vacogtató, mint egy érdes, mély szöveg. Azt az érzelmi mozgósító energiát, amit a muzsika hordoz, nem nélkülözheti a színház. Nem véletlenül mondja Meyerhold, hogy mindig élőzenével kell színházat csinálni. Ennek az alaptételnek az igazságát mostanában Mohácsi János előadásai bizonyítják a leginkább. Nemrég arról beszéltél, érzed a késztetést, hogy a fejlődésnek valamilyen tanúbizonyságát kéne adnod... Ascher Tamás: Úgy gondolom, a Peer Gynt-höz másképp álltam hozzá, mint az eddigi darabjaimhoz, másként inspirált, másként kezeltem a szöveget, mint ahogy szoktam, sokkal kevésbé realisztikusan, - más munkatársakkal is dolgoztam. Szerintem a Peer Gynt fordulatnak tekinthető a pályámon. Hogy jó vagy rossz ez, nem tudom. Nagyon érdekel, hogy képes vagyok-e még ilyen fordulatokra. A fordulat szóban az a jó, hogy se negatív, se pozitív minősítést nem tartalmaz, a lényege, hogy valami már nem ugyanolyan... (Mosolyog.) Tapasztalatod szerint, ha újra belevágsz egy darabba, hoz fordulatot a munka? Ascher Tamás: Nem szükségszerűen. 1972. augusztus 20-án a Pinocchióval kezdődött a kaposvári működésem. Amikor feljöttünk a Nemzetibe, megint megrendeztem, és most csináltam egy új Pinocchiót Parti Nagy Lajos kesernyés, borúlátó, mégis nyelvi életörömmel teli szövegéből. Ez nem fordulat, de továbblépés. Ez esetben az volt a legfontosabb, hogy Keresztes Tamás eljátszhassa a szerepet. Miért rendezel meg többször egy darabot? Ascher Tamás: Miért játszik el a színész többször egy szerepet? Mi okoz ebben örömet? Nyilván az, hogy más közönséggel találkozik. Ha én valamit újrarendezek, ki akarom javítani azt a hibát, amire időközben rájöttem. Fogva tart az anyag. Talán emiatt. De a színház nem csak fennkölt művészet, ahol pusztán a művészi önkeresés szabja meg az ember útját, hanem vannak színházi szükségletek. Van Keresztes Tamás, kéne egy gyerekdarab, ebből születik meg az új Pinocchio. Annak ellenére, hogy gyerekeknek szól, ez az archetípus a felnőtteknek is mond valamit. Nem véletlen, hogy Fellini azt mondta Casanovájáról, hogy afféle monumentális Pinocchionak tekinti hősét. Egy problematikus morállal bíró de örökkön kíváncsi figura áll a történet középpontjában, akit egy pillanatra nem tántorít el, ha bajba kerül, örök újrakezdő. Te az vagy? Ascher Tamás: Semmiképp se érzelegjünk. A Színházi Világnap alkalmából elmesélted, hogy egyszer Schilling Árpáddal ültetek a Ráckertben, italoztatok, majd úgy búcsúztatok, hogy Árpád utánad kiáltotta, „hagyd abba”. Akkor elgondolkoztál ezen egy pillanatra? Ascher Tamás: Egyetlen percre sem – de emelkedett vidámsággal töltött el ,hogy a pillanat archetipikus jellegét felismertem. Csak egy Süsühöz fogható tehetség képes ennyire találóan teátrális lenni… Egy költő, író, festő megteheti, hogy arra gondoljon, egy kicsit megpihen, vagy végleg leáll. Ám arra folyton számítanak, aki egy színházi közösség része:mint én,szerencsére. Így rám nagy az igény. Én magamtól már réges rég meglógtam volna a szinházi világból… Mindig kell valami lökés,inspiráció. Engem frissen tart, hogy szerepet kell találni ezeknek a nagyszerű tehetségeknek a Katonában, hogy izgalmasan alakul a színház sorsa, hogy új kezdeményezéseket indítunk, hogy megint van egy csomó fiatal nálunk, van új lendület. Ezt az ember szívesen szolgálja. Rossz lenne, ha regényíró vagy akár csak irodai dolgozó volnék: az ember ül egy darabig az üres papírdarab fölött, nézi, aztán összegömbölyödik és inkább alszik egyet. Mégis vállalsz irodai munkát, hiszen rektor vagy a Színház- és Filmművészeti egyetemen... Ascher Tamás: Nyilván megbolondulnék, ha minden percet benn kellene töltenem. Feszültségek közepette á, de létrehozom azt az időkereteket, amit alkotásra szánhatok. Néha skypeon igazgatok, mert egy napra sem szakadhatok el az egyetem ügyeitől. Főleg ebben a válságos helyzetben, amikor sok az irigyünk, városi legendák szintjén terjednek rágalmazó ál-információk a működésünket illetően, közben az utolsó filléreinket költjük villanyszámlára.Vidnyánszky Attila azt nyilatkozta, szerinte a pénzhiány mellett az is komoly baj, hogy várjátok az új rendező-generációt, aki elemi erővel letaszítja a ti generációtokat a trónról, de nem jön.... Ascher Tamás: Részigazság… igen is,nem is. Egy rendezőnek nem kötelező már 20 évesen zseninek lennie, a legtöbben lassan érlelődnek. Szerintem kifejezetten izgalmas a mostani rendezőosztály, nem tudhatjuk, mivel robbannak be mindjárt ezek a fiatalok. A pár éve végzettek közt többen vannak, akik nálunk nevelődtek, rendeztek esetleg Újvidéken, Erdélyben, alternatív színházban, kőszínházban, itt meg ott. Van egy nagyszerű középgeneráció - sokan közülük külföldön dolgoznak: Schilling, Bodó, Mundruczó. Az, hogy alig szerződnek le kőszínházakhoz nem arról szól, hogy csak ötven felett léteznek rendezők, hanem arról, hogy a mai magyar színházi élet nem elég befogadó, nem kínál elég lehetőséget, ezzel szemben túlpolitizált. Nem csak azt mondod, hogy túlpolitizált, hanem azt is, hogy háborús helyzet van... Ascher Tamás: Háborús helyzet van, amit nem mi hoztunk létre. Az, hogy az úgynevezett kulturkampf fő téma lett, annak a politikai atmoszférának köszönhető, ami körbevesz minket. Végtelen energiával bírnak a jobboldali megmondóemberek, de a balololdalon is vannak, akik rögtön belecsimpaszkodnak egy-egy témába, addig rágják, amíg van rajta egy falatnyi hús, és ebben az elhatalmasodó fenekedésben a kultúra az igazi vesztes. De értem én, hogy nem lehet csöndben várni amíg valahogy abbahagyjuk egymás rágalmazását. Néha azt kívánom, bárcsak annyira égően politikus alkat lennék, hogy rögtön replikázzak a színpadon. A közönség várná a színpadról jövő válaszokat arra, ami történik, várják, hogy rábólinthassanak, vagy elvethessenek valamit. De az én reakcióm (lásd a Bouvard és Pecuchet című előadás) túl magasröptű, túlságosan kulturált, művészi karakterem túlságosan lírai, így a néző nem fedezi fel benne azt a dühöt, amivel hozzálátok. Másrészt szívesen matatok különböző emberi sorsok körül, ezért a saját igényemnél is kevésbé reflektálok. Most mire készülsz? Ascher Tamás: Visszatérek Sydneybe, Godotra fogok várni. Kitaláltuk, hogy Cate Blanchett legyen Lucky, hiszen nagyszerűen játszik férfit, fantasztikus bohóc, de a Beckett-örökösök megvétózták az ötletet, mondván Lucky nem lehet nő, csak férfi. Ostobák és tájékozatlanok. Biztos nem látták Cate-et Bob Dylan szerepében az I’m not there című filmben. Könnyen elhitted, amikor először rendezni hívott Sydney-be? Ascher Tamás: Meglepődtem amikor felhívtak, és a vonal végén Cate Blanchett volt, de nagy elhitető erővel tudta mondani, hogy ő az. (Nevet.) A Sydney-i felkérés nagy dolog számodra? Ascher Tamás: Ha mondjuk Marthaler hívna fel, az még sokkal nagyobb dolog volna, de természetesen jólesik, hogy újra meghívtak. Minden jólesik az embernek, ami összeköti más világokkal. Jobb Magyarországot, és magamat is egy nagyobb térben érzékelni, mert kijózanít. Muszáj különféle emberekkel találkozni, tapasztalatokat szerezni, másfajta színházi atmoszférát szívni, hogy legyen mit hazahozni és esetleg szétosztani. Nem szabad a mocsarunkba beleragadni, mert a világ nyitottabb, mint amilyennek mi innen érzékeljük. Ez a gondolat azért felszabadító, nem?Tóth Berta / Színház.hu
2013.06.08. 10:40
Szinhaz.hu
"Pihenés után újra elvállalnám" - Solténszky Tibor a POSZT-válogatásról
"Pihenés után újra elvállalnám" - Solténszky Tibor a POSZT-válogatásról
Az idei POSZT-on Szigethy Gábor irodalomtörténész és Solténszky Tibor dramaturg válogatását láthatják a nézők. Solténszky Tiborral beszélgetett a Ványa bácsi blog a válogatás körülményeiről és tapasztalatairól. Lapszemle.A Ványa bácsi blog cikkéből: A kérdésre, milyen állapotban találta a magyar színházat a válogatás alatt, Solténszky Tibor elmondta, jobban, mint várta, de már egy "erősen szűrt" mezőnyt látott. "Nem mondhatni, hogy a kőszínházak és a független színházak közötti összevetésben egyértelmű lenne, hogy egyik vagy másik mező előrébb, progresszívebb úton járna. Mindkét oldalon van példa erre. Ugyanakkor nem látom azt a felnövő rendezőgenerációt, mely a színházi formanyelvet megújíthatná. Csak a peremen, a struktúrán kívül találtam ilyeneket... És aggódom, mert ahogy a kultúrára egyre kevesebb közpénz jut, úgy fognak a színházakban is egyre jobban a néző-csalogató kereskedelmi megfontolások a művészi, vagy társulatépítő szempontok elé kerülni" - hangsúlyozta a dramaturg.Solténszky Tibor elárulta, jelenleg a Nemzeti Színház éppen felbomló társulatát tartja a legjobbnak, illetve a Katona József Színházét, utóbbiból mégsem került előadás a versenyprogramba. "Talán a Zsámbéki utáni korszakban még keresi a hangját a színház" - fogalmazott a válogató, aki megemlítette, hogy az Örkényből több produkció is esélyes volt, és ígéretes a csapat Nyíregyházán, Kecskeméten, Zalaegerszegen és Miskolcon is.Fotó: Magyar Teátrum Az ország legjobb rendezőiről Solténszky Tibor így foglalt állást: "Mohácsi vitathatatlanul nagyon jó, de ő is, mint Zsótér Sándor, túlvállalja magát, és örömmel megnézném, mi jönne ki abból, ha lenne fél éve töltekezni két előadás között. Persze nincs, mert neki is élnie kell valamiből, ezt tudjuk. Pintér Béla tehetsége és érzékenysége most is ugyanolyan, még ha legújabb bemutatójával, a 42. héttel számomra kicsit maga alatt teljesített. Jó látni, hogy Mundruczó Kornélnak van határozott elképzelése a színházról is, várom a folytatást; és hát Ascher Tamás fantasztikus még egy kevésbé sikerült előadásban is" - mondta az idei POSZT egyik válogatója.A színészekről pedig így szólt Solténszky Tibor: "Azt kell mondjam, hogy a 12 versenydarab szinte mindegyike a kiváló színészi alakításoknak köszönheti, hogy ott lehet a Találkozón. A szombathelyi Félkegyelműben Czukor Balázs, a nemzetis Amphytrionban Udvaros Dorottya, a debreceni Bolha a fülbe című előadásban Trill Zsolt és Mercs János, a marosvásárhelyi Bányavakságban Szakács László, a zalaegerszegi Színésznőkben Ecsedi Erzsébet, a Peer Gyntben Polgár Csaba vagy Kerekes Éva, a pécsi Picasso kalandjaiban Köles Ferenc, a komáromi III. Richárdban Mokos Attila, a miskolci A vágy villamosában Györgyi Anna vagy a vígszínházas Jóembert keresünkben Eszenyi Enikő alakítása díjakra esélyes. A kaposvári Vaknyugatban vagy a Trafó-ból érkező Szégyen esetében pedig a csapatmunka lenyűgöző" - részletezte Solténszky, aki elmondta azt is, hogy az Örkény Színház Liliomfija, a HOPPart és az Örkény közös Merlinje, a nyíregyházi Karnyóné, a sepsiszentgyörgyi Imposztor vagy a Kamra Heldenplatz című előadása számára hiányzik az idei POSZT-ról, de mivel a korábbi 16-os vagy akár a tavalyi 14-es kerettel szemben idén - a kisebb költségvetés miatt - csak 12 produkciót lehetett meghívni, így ezek az előadások nem fértek be.Solténszky Tibor elárulta, ezek után Nyíregyházára, Zalaegerszegre és Miskolcra biztosan visszajár még színházba, a válogatás kellemes tapasztalataként pedig megjegyezte: senki nem próbálta megkörnyékezni, magasztalni a saját vagy ócsárolni más munkáját, sőt, az egyik színigazgató megpróbálta lebeszélni az egyik előadásukról. Végezetül elmondta: kis pihenés után újra elvállalná a válogató szerepét.A teljes interjú itt olvasható.
2013.06.07. 06:08
Szinhaz.hu
Évadzáró Kecskeméten - Jön a tánctagozat, távozik Trokán Nóra
Évadzáró Kecskeméten - Jön a tánctagozat, távozik Trokán Nóra
Tánctagozat alakul a kecskeméti Katona József Színházban a következő évadban, amelyben öt nagyszínpadi bemutató mellett három-három gyermek- és kamara-előadás, valamint két stúdiódarab színrevitelét tervezik. A pénteki évadzáró társulati ülésen kiderült az is, hogy Trokán Nóra az Örkény Színházban, míg Csémy Balázs Angliában folytatja a pályáját. Cseke Péter igazgató elmondta, hogy még 20-22 jelölt van versenyben azért, hogy a 4 férfi és 4 nő által alkotott tánckarba bekerüljön. Az direktor a jövő évad programjával kapcsolatban úgy tájékoztatott, a nagyszínpadi darabok közül Kálmán Imre Marica grófnő című operettjét Nagy Viktor, Weöres Sándor Kétfejű fenevad című drámáját Koltai M. Gábor, Arisztophanész Lüszisztratéját a nagyváradi színház művészeti vezetője, Szabó K. István rendezi. Ray Cooney - közkívánatra programba vett - Páratlan páros 2. című bohózatát pedig maga az igazgató állítja színpadra. Cseke Péter elmondta: júniusban immár hagyományosan ismét elkezdődnek az Újvilág passió szabadtéri előadásai a Kecskeméti Arborétumban. Reményét fejezte ki, hogy a következő évad végére elkészül a Kelemen László Kamaraszínház új helye, az egykori városi mozi felújítandó épületében. Beszámolt arról is, hogy a most záruló évadban 367 előadást tartottak a kecskeméti Katona József Színházban, a produkciókat mintegy 95 ezer néző tekintette meg. Az igazgató - aki öt éve irányítja a színházat és a következő ötéves ciklusra is elnyerte a posztot - hangsúlyozta: nagyon sok változáson ment át a teátrum irányítása alatt, és a munka folytatódik. Az ülésen Cseke Péter nemcsak az idei évad, hanem az elmúlt öt év munkáját is megköszönte a társulatnak. Elmondta, hogy két színész búcsúzik a társulattól: Trokán Nóra az Örkény Színházhoz szerződött, míg Csémy Balázs angliai ösztöndíjra pályázva a szigetországban szeretné folytatni pályáját. Utalt arra, hogy Trokán Nórával azért találkozhat a jövő évadban is a kecskeméti közönség, hiszen az új szezon egyik darabjában főszerepet játszik. Beszámolt arról, hogy voltak a nagyváradi fesztiválon, valamint Londonban is bemutatták Agatha Christie Az egérfogó című bűnügyi játékát. Mindkét bemutató óriási siker volt - emlékezett vissza a direktor.Forrás: MTI
2013.05.31. 13:22
Szinhaz.hu
Színházi vetélkedő a Katonában
A Katona József Színház, az Örkény István Színház és a Radnóti Miklós Színház közös, KÖR elnevezésű, középiskolások számára meghirdetett színházi vetélkedőjének döntőjét szombaton délután tartják a Katona József Színházban.
2013.05.29. 16:45
Mno.hu
KÖR színházi vetélkedő - Döntő a Katona József Színházban
A Katona József Színház, az Örkény István Színház és a Radnóti Miklós Színház közös, KÖR elnevezésű, középiskolások számára meghirdetett színházi vetélkedőjének döntőjét szombaton délután tartják a Katona József Színházban.
2013.05.29. 15:55
Nol.hu
Koncertekre és évadzáró bulira is vár a Katona+
Koncertekre és évadzáró bulira is vár a Katona+
A Katona+ sorozatban az évad végén is izgalmas programokkal várja nézőit a színház. Vendégük lesz többek közt Rácz Zoltán, az Amadinda alapítója és Kiss Erzsi is, és minden színházszeretőt várnak a június 13-i évadzáró bulira, amelyen több budapesti színház színészei együtt lépnek fel.A Katona+ sorozatban felnőtt- és gyerekprogramokkal, koncertekkel, felolvasóestekkel és rengeteg egyéb eseménnyel várják a nézőket a színház felújított előcsarnokában.Május 31-én a Kiss Erzsi Panchan együttes játssza vadonatúj slágereit az elmúlt hónapokban már több sikeres koncertnek helyet adó előcsarnokban. Az együttes egyik oszlopos tagja Szandtner Anna, az Örkény Színház művésznője, és csak ezen az estén az örömzenélésbe beszáll Rezes Judit is.Izgalmas estét ígér a Katona és a Kaviart közös sorozatának legújabb estje is, ahol egy művész, egy tudós és katonás színészek járnak körbe egy-egy témát. Május 30-án Lugosi Viktória vendége Rácz Zoltán, az Amadinda vezetője és dr. Bazsó Péter, idegsebész főorvos lesz, a vendégek kedvenc irodalmi szövegeit pedig Borbély Alexandra és Pálos Hanna szólaltatja meg. Június 2-án a Libri Kiadó könyvheti rendezvényén könyvújdonságok szerzőivel találkozhatnak az érdeklődők, a kötetekből pedig katonás színészek, Fullajtár Andrea, Tasnádi Bence és Vajdai Vilmos olvasnak fel részleteket. A különleges találkozás helyszíne a nagyszínpad. A bemutatott könyvek egész este 20 százalékos kedvezménnyel megvásárolhatók a Katona könyvesboltjában, a K:önyv és Boltban. Fotó: magyarteatrum.huJúnius 13-án közös színházi évadzáróra várják az érdeklődőket: az évadzáró buli keretében nem csak a Katona 30., jubileumi szezonját búcsúztatják, de minden színházszeretőt várnak az estére, melyen több budapesti társulat színészei együtt lépnek fel a Katona előcsarnokában. Este 8-tól egyedülálló színházi rap-folyam indul Máthé Zsolt, Vajda Milán (Örkény Színház), Péter Kata (Vígszínház), Kiss Diána Magdolna (Hoppart), valamint Dankó István, Ötvös András és Vajdai Vilmos részvételével. A színházi rap-folyam után karaoke-show és éjfélig tartó zenés-táncos mulatság várja az érdeklődőket. Az est képi világáról László Zsuzsi gondoskodik, a dj-pult mögött Vajdai Vilmos áll majd.Forrás: katonajozsefszinhaz.hu
2013.05.29. 09:04
Szinhaz.hu
KÖR színházi vetélkedő - Döntő a Katona József Színházban
A Katona József Színház, az Örkény István Színház és a Radnóti Miklós Színház közös, KÖR elnevezésű, középiskolások számára meghirdetett színházi vetélkedőjének döntőjét szombaton délután tartják a Katona József Színházban.
2013.05.29. 08:00
Nol.hu
Magyar Művek Szemléje a Bakelitben
Magyar Művek Szemléje a Bakelitben
Határon inneni és határon túli amatőr, nem-hivatásos és alternatív színházi társulatok seregszemléjét rendezik a Bakelitben pénteken és szombaton.A szervezők a Szemléről:A magyar amatőr (öntevékeny, nem-hivatásos) színjátszás a hatvanas-hetvenes évek óta a magyar nyelvű színház nagyon fontos szelete. Az alternatív színház bölcsője, színházi újítók felnevelője, közösségek kovácsolója és megerősítője, kisebb-nagyobb települések hírnevének, önbecsülésének megalapozója. A Szemle célja a kezdetektől ugyanaz: ösztönözni a társulatokat, hogy klasszikus és modern külföldi szerzők művei mellett mutassák be magyar írók műveit, evvel életben tartva és folytatva a nemzeti önismeret hagyományát. Bátorítjuk őket arra, hogy dolgozzanak kortárs magyar szerzőkkel is, s evvel vegyenek részt abban a szellemi párbeszédben, mely a magyar színházművészet és közönség jövőjét formálja. A Szemlén való szereplésre határainkon belülről és túlról hívtuk a felnőtt- és diákszínjátszó együttesek olyan prózai, verses vagy mozgásra épülő előadásait, amelyek magyar szerző műve, vagy annak feldolgozása alapján készült. Bemutatkoznak amatőr, nem-hivatásos és alternatív társulatok az ország minden tájáról és határainkon túlról, láthatók lesznek majd gimnazisták, nemzetközileg is jegyzett alternatívok, klasszikus amatőrök, falusi színjátszók és diákszínjátszókból felnőtté serdült társulatok elő-adásai. Hisszük, hogy a Magyar Művek Szemléjének jelentős szerepe van abban, hogy a magyar, különösen a kortárs szerzők „divatba” jöttek az öntevékeny színjátszók körében. Abban is hiszünk, hogy az öntevékeny színjátszás része a magyar színházi és szellemi életnek, és kiemelkedő előadásai szű-kebb pátriájukon túl is érdemesek a közönség figyelmére – noha az alkotók, a játszók nem hivatásszerűen végzik művészi tevékenységüket.Itt a teljes program: PÉNTEK14.00 Stúdió HATÁR, AVAGY NÉMA KACSÁNAK AZ ANYJA SEM ÉRTI A SZAVÁT… Szín-Padka (Székesfehérvár) 15.00 Szoba TAVASZI SZONÁTA Tárt Kapu Színház (Budapest) 15..45 Stúdió CSORBA PIROSKA: A KESZTYŰ GJG Színpad (Szekszárd) 16.15 Szoba MÓRICZ ZSIGMOND: A DINNYE Ká-Ró Színkör (Gyöngyös)16.45 Stúdió LÁZÁR ERVIN szövegei alapján AHA Színpad – Fecske Színkör (Budapest)18.00 Hangár HATÁR GYŐZŐ: DÉMONKÖZTÁRSASÁG Ferrum Színházi Társulás (Szombathely)19.15 Stúdió TASNÁDI ISTVÁN: FINITÓ KIO Felnőtt Társulat (Kecskemét)20.30 Hangár AKARSZ-E JÁTSZANI? MégIs Színpad (Budapest)SZOMBAT10.30 Szoba SCHEIN GÁBOR: IRIJÁM ÉS JONIBE Vabababa (Nagykanizsa)11.00 Stúdió GRIMM-ROMHÁNYI-BORSOS: HAMUPIPŐKE Soltis Lajos Színház (Celldömölk)12.30 Hangár ÖRKÉNY ISTVÁN: NEVÜNK MINEKÜNK NINCS, MERT MINEK Homo Ludens Mozgásszínház (Szombathely)15.00 Stúdió REJTŐ JENŐ: AKROBAT EJ!, A KORONATANÚ Tordaszentlászlói Amatőr Színtársulat (Románia)16.15 Szoba NAGYÍTÓ ALATT KARINTHY FRIGYES KorHinta Társulat (Budapest)17.15 Stúdió ERDŐS VIRÁG (nyomán) KENJÜK POE-RA Alkalmi Társulás18.30 Stúdió HÁY JÁNOS (és mások) ANGYALUGRÁS Montázs-Komiszak (Miskolc)19.00 Szoba REJTŐ JENŐ: A BIZTOSÍTÉK Szó és Kép Színpad (Pápakovácsi)19.45 Stúdió HAT SZÉK Prospero Színkör (Székesfehérvár) 21.00 Hangár ESTERHÁZY PÉTER (nyomán) TÖBB FÉRFI, TÖBB NŐ Trainingspot Társulat (Budapest)A Zsűri tagjai: Zalán Tibor, Pap Gábor, Nagy András László
2013.05.27. 10:07
Szinhaz.hu
Jön az 1. Családi Fesztivál Pécsett - Villáminterjú Rázga Miklóssal
Jön az 1. Családi Fesztivál Pécsett - Villáminterjú Rázga Miklóssal
Családi Fesztivált rendez a Pécsi Nemzeti Színház. Ennek kapcsán kérdeztük Rázga Miklós igazgatót.Miért kezdeményeztétek a Családi Fesztivált? Egyrészt azért, mert már kicsi korban érdemes rászoktatni az embert a színházba járásra, másrészt azért, mert a szülőkben erősen él az a jó értelemben vett kényszer, hogy programot, élményt nyújtsanak gyermekeiknek és szeretnénk, ha ezt nálunk találnák meg. Azt hiszem a felnőttekhez is a gyerekeken keresztül lehet eljutni. Tapasztaltuk az utóbbi időben, hogy olyan rétegeket is sikerült bevonzanunk a színházba, akik eddig nem jártak hozzánk. Úgy sejtem, hogy azok, akik szívesen hozták gyermekeiket a családi előadásainkra a felnőtteknek szóló darabokra is elkezdtek jegyet vásárolni. Talán ennek is köszönhető, hogy két év alatt ötvenezerrel növekedett a nézettségünk. Tehát a Pécsi Nemzeti Színháznak határozottan célja, hogy megszólítsa a családokat. Ezen törekvés jegyében hoztuk létre a Családi Fesztivált is. A programsorozatot a POSZT elé időzítettük, mintegy annak felvezetőjeként. Az ajánlótok szerint a kulturális élet elsivárodása kötelez benneteket arra, hogy megszólítsátok a fiatal korosztályt. Szerinted miben érhető tetten az elsivárodás? Az említett mondat látszólag közhely, de minden közhelynek van alapja. Én azt látom, hogy rohanó világunkban csökken az az idő, amit az emberek a családjukkal töltenek, sőt, magukra is kevesebbet szánnak, pláne kulturális kikapcsolódásra. Egy szociológus nyilván sok okot tudna sorolni, mindenesetre én azt gondolom, a jó családi légkör továbbra is pótolhatatlan számunkra. A megteremtéséhez szeretnénk hozzájárulni, ezért a fesztivál alatt több generáció számára kínálunk vonzó programokat, amelyek közös élményszerzésre és beszélgetésre is alkalmat adnak.Hogy teremtettétek elő a fesztiválhoz szükséges forrásokat? A költségvetésnek három pillére van: a jegybevétel és az utána „járó” TAO támogatás, a pályázati pénz, illetve a színház büdzséjéből elkülönített forrás. Itt jegyzem meg, hogy a pécsi színház nemzeti minősítéssel járó kötelezettségei közé tartozik egy országos jelentőségű fesztivál megrendezése, tehát évad eleje óta számoltunk a Családi Fesztivállal. Hogy állt össze a program? Ki válogatott? A színház hívta meg a fesztiválon szereplő előadásokat, előzőleg rengeteg információt gyűjtöttünk az egyes produkciókról. A válogatásunk fő szempontja az volt, hogy az adott darab sikeres legyen ott, ahol bemutatták. A fesztivál nem verseny, nincs zsűrije, így hivatalos válogatója sem.A terveitek között szerepel, hogy nemzetközivé váljon a fesztivál. Min múlik, hogy ez megvalósuljon? Ez két dolgon múlik: a pénzügyi lehetőségeken, és azon, hogy a Családi Fesztivál mekkora érdeklődésre fog számot tartani, beágyazódik-e Pécs és az ország színházi életébe. Felmerülhet a kérdés, hogy a későbbiekben például egy üzbég nyelven előadott családi előadás telt házat vonz-e... Valószínűleg nem, de nem is az a célunk, hogy egy multikulturalitástól pezsgő, grandiózus előadásbörzévé nője ki magát a fesztivál. Ugyanakkor szeretnénk, ha egy minél reprezentatívabb, sokszínűbb rendezvénnyel várhatnánk jövőre a közönséget.Itt a teljes program: 2013. május 29., szerda 15.00 és 18.00 óra Kamaraszínház A HANG-VILLA TITKA | Centrál Színház, Budapest 2013. május 29., szerda 17.00 óra Nagyszínház GERGŐ ÉS AZ ÁLOMFOGÓ | Thália Színház, Kassa 2013. május 30., csütörtök 15.00 óra Kamaraszínház A SIVATAG HERCEGE | Pécsi Nemzeti Színház 2013. május 30., csütörtök 17.00 óra Nagyszínház HOLDBELI CSÓNAKOS | Csokonai Színház, Debrecen 2013. május 31., péntek 15.00 és 18.00 óra Kamaraszínház A SÖTÉTBEN LÁTÓ TÜNDÉR | Örkény Színház, Budapest 2013. május 31., péntek 17.00 óra Nagyszínház RUMINI | Magyar Színház, Budapest 2013. június 1., szombat 15.00 és 19.00 óra Kamaraszínház PINOKKIÓ | Katona József Színház, Budapest 2013. június 1., szombat 17.00 óra Nagyszínház ÓZ, A NAGY VARÁZSLÓ | Miskolci Nemzeti Színház 2013. június 1., szombat 10.00-13.00 Bóbita Bábszínház A Kamarateremben 10.00 órakor SZIVÁRVÁNYHINTA - csecsemőszínház A Kézműves teremben 10-13 óra között BÁBKÉSZÍTÉS 11.00 órakor A KIS HABLEÁNY 2013. június 2., vasárnap 15.00 és 17.00 óra Kamaraszínház HOLNEMVOLTFA | Csiky Gergely Színház, Kaposvár 2013. június 2., vasárnap 17.00 óra Nagyszínház A PADLÁS | Pécsi Nemzeti Színház 2013. június 2., vasárnap 11.00 óra N. Szabó Sándor Terem SZAMÁR A TORONY TETEJÉN | Stúdió K Színház
2013.05.26. 07:00
Szinhaz.hu
Mensáros László-díjat kapott Szandtner Anna
Mensáros László-díjat kapott Szandtner Anna
Az Örkény Színház színésznője május 18-án, a Kék Angyal című előadás után vehette át a Mensáros-díjat. "December végén, a "világvége" alkalmából bennem is volt egy kis világvége, de mostanra már összeszedtem magam - most jól vagyok. De hogy elégedett vagyok-e, arra nem tudok válaszolni: mint mindenkinél, az én életemben is vannak jó időszakok, ami után az ember beleesik egy gödörbe, hogy aztán kimásszon onnan, és újra nagyon jól legyen. Szakmailag pedig akkor vagyok elégedett, ha élvezem a munkát, amiben részt veszek. Ez nem a főszerepeken múlik; kaphatok akármekkora feladatot, ha nem jó a csapat vagy a rendező, biztosan nem fogom tudni jól teljesíteni". (Szandtner Anna)A díjat azok a művészek kaphatják, akik drámai művek színházi megjelenítésében, filmekben, hangjátékokban kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A Mensáros László Alapítvány elsősorban fiatal színművészek támogatására adja az elismerést. Gratulálunk!
2013.05.21. 14:00
Szinhaz.hu
'Mintha nem a színházból ismernénk' - Végvári Tamásra emlékezünk
'Mintha nem a színházból ismernénk' - Végvári Tamásra emlékezünk
Ma lenne 76 éves Végvári Tamás Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, az Örkény Színház egykori tagja. Rá emlékezünk.Végvári Tamás pályájáról röviden:A Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész közel negyvenéves pályája során a pécsi Nemzeti, a veszprémi Petőfi, a szegedi Nemzeti, a Thália, a budapesti Nemzeti, a Katona József és az Örkény Színház társulatának tagjaként számtalan gondosan formált, nagy hatású alakítás fűződik nevéhez. 1982-ben a budapesti Katona József Színház egyik alapító tagja volt. Mintegy száz filmben és tv-játékban játszott. Az egyik legszebben beszélő magyar színészként hangja ismerősen cseng minden rádióhallgató és televíziónéző fülében - ráadásul több mint kétszáz filmet szinkronizált. Ki ne emlékezne David Attenborough természetfilm-sorozataira, de magyar hangot kölcsönzött többek között Al Pacinonak 29, Ben Kingsleynek 13, Harrison Fordnak és Robert De Nironak 8 alkalommal. Végvári Tamás 1993 és 1996 között a Magyar Színészkamara ügyvivője volt, majd a Magyar Színészkamarai Egyesület elnökeként tevékenykedett, és vezető szerepet vállalt a Magyar Színházi Társaságnál is.Mácsai Pál a színészről:"Sosem mondta: igen, ha azt gondolta: nem. Ezért lehetett bízni abban, ha Tom nemet mondott, és ezért lehetett bátran megkérdezni tőle: igen, vagy nem? Ezért érezte magát biztonságban, aki vele dolgozott, és az is, aki a színházi nézőterekről látta, és ezért volt igaz, amit látott, és ezért kötődnek hozzá személyes érzelmekkel még azok is, akik nem látták színpadon, csak a hangját hallották. Magánéletének biztonsága is irigylésünk tárgya volt. Melyikünk tud saját sorsában - nem versenyezni ezzel - csak hasonlítani rá? Ötven évet éltek együtt Franciskával, nyilván nem mint a galambok, hanem mint az emberek: tehát igazul, és végig megkérdőjelezhetetlen összetartozásban. Olyan természetesen volt férj is, apa is, nagyapa is, ahogy játszott, ahogy létezett. Halálával a mi színházunk az ártatlanságát vesztette el: olyasmibe pillantunk most, amiről azt hihettük, hogy ismerjük, mert gyakran tárgyunk a színpadon. De most látjuk, hogy nem tudunk semmit. Valamiképp nagykorúvá lettünk, és nem kértük ezt. Utolsó társulatában apa volt, minden férfi színész a fia lehetett volna - volt, aki mélyebben kötődött hozzá, mint a szüleihez -, de a színésznőktől olyan mosolyokat kapott, amik nem a korának szóltak. Úgy tett, mintha nem venné észre. Azt éreztük, mintha régről ismernénk, és mintha nem a színházból ismernénk. Mintha nem csak színész lett volna". (Folytatást itt talál.)Végvári Tamásról saját szavaival:A képre kattintva tovább olvashat.Für Anikó Végvári Tamásról: Vannak gondolatok, érzések, amelyek bármilyen konkrétak és intenzívek is, egy darabig ott bent kell hogy maradjanak. A lelkünkben. Mert így van jól. Nem arra születtek, hogy azon melegében osszuk meg őket másokkal – akár a legkedvesebbekkel. Idő kell, míg megteszik bennünk azt az utat, ami csak az övék, és olyasmit hagynak hátra, hogy már nem leszünk többé soha olyanok, mint azelőtt. Lehet, hogy ez a folyamat sokáig tart, és csak akkor érnek meg arra, hogy kimondjuk vagy leírjuk őket – nagyon nem mindegy! Pech, hogy manapság „nincs idő a fájdalomra” – sem! Miért, mire van? Szerelemre, családra, gyerekre, barátokra, édes kedvtelésre? Nem adunk, nem hagyunk időt semmire! Időt adni – gondolom – annyi, mint odafordulni valami felé – teljes valónkkal. Hogy megtörténhessen, hogy igazán megéljük. Hiszen ha céltól célig szabjuk az életünket, pont a lényegről maradunk le, mert a lényeg a két pont között van, a folyamat. (Nevezhetjük életnek is akár.) Ezek a gondolatok pedig egy számomra nagyon kedves ember, kolléga, barát elvesztése kapcsán törtek föl bennem, és csak leírni tudom őket, kimondani semmiképpen sem. Rögtön olcsókká válnának. Amit most érzek, az a gyász. Még jó darabig fog tartani, és azt is tudom, hogy a legváratlanabb pillanatokban is rám talál majd. De nem baj, hogy fáj, mert így kell lennie, és ezek az érzések az Övéi. Nehéz lesz megszoknom a hiányát, és ha Róla van szó, képtelen vagyok múlt időt használni. Folyton azt várom, hogy belép a büfébe – szája sarkában és a szemében azzal a huncutsággal, amely azoké, akik alapjában véve jóban vannak az élettel –, és üdvözöljük egymást: „Ahoj!” Hogy például az Üvegcipő harmadik felvonása alatt együtt kuncogunk visszafojtva a takarásban a jelenetek között. Hogy megint belekezd egy történetbe – mint Szöulban a csöpp szállodai szobában –, aminek mindig az a vége, hogy mindnyájan gurulunk a nevetéstől hajnalig, és közben azon morfondírozunk, hogy lehet egy ennyi idős ember ilyen?! Ilyen derűs, bölcs, önironikus, közhelyektől, kliséktől és előítéletektől tökéletesen mentes? Drága Tamás, jó lett volna még sokáig figyelni, mi a titkod, mert hetven-egynéhány évesen én is olyan szeretnék lenni, mint Te! (És külön köszönet a palackprésért, amit egy Nyugat-előadás után kaptam Tőled születésnapomra – kissé ismer –, mert valahányszor környezetvédek, erről is Te fogsz eszembe jutni!) (Eredetileg megjelent a Nők Lapjában.)Forrás: Örkény Színház, Színház.hu, Nők Lapja, OSZMI
2013.05.20. 11:16
Szinhaz.hu
Közös előadásra készül a Stúdió K és a Jászai Színház
Közös előadásra készül a Stúdió K és a Jászai Színház
Hat felnőtt- és kilenc gyermekdarabot mutat be az ősszel kezdődő új évadban a tatabányai Jászai Mari Színház, Népház, amelynek nézőszáma húsz százalékkal nőtt a legutóbbi évadban - közölte pénteki sajtótájékoztatóján a színház igazgatója. A felnőtteknek szánt előadások között különlegességnek számít a La Mancha lovagja musical, amelyben 16 tagú zenekar szerepel. Színpadra állítják Yasmina Reza Az öldöklés istene című komédiáját, amely a világon az egyik legtöbbet játszott darab, valamint Ivan Kusan A balkáni kobra című énekes népi színjátékát Tasnádi István átiratában, Monori András zenéjére - mondta el Crespo Rodrigo. A jövő szezon repertoárjában szerepel még Tennessee Williams klasszikusa, A vágy villamosa, amelynek egyik főszerepét Kerekes Éva játssza, Móricz Zsigmond Rokonok című színműve, valamint Örkény Istvántól a Tóték a Győri Nemzeti Színház előadásában. A Jászai Mari Színház a következő évadban kilenc, gyermekeknek szóló darabot mutat be, közöttük Németh Ilona Madárház című, Friedensreich Hundertwasser osztrák festő és építész képei ihlette bábmesejátékát, a Fekete István regényén alapuló Vukot, Romhányi József mesejátékát Mekk Elekről, az ezermesterről és Csukás István zenés mesejátékát, a Mirr-Murr, a kandúrt.A Stúdió K-val, a Vaskakas Bábszínházzal és az Aprószínházzal is készül egy-egy közös, gyermekeknek szóló bemutató, így a Jászai Mari Színház, Népház előadásait több néző láthatja és színvonalas, független társulatok is bemutatkozhatnak Tatabányán. Crespo Rodrigo tájékoztatása szerint az elmúlt évadban a tájelőadásokkal és a koprodukciós előadásokkal együtt összesen 50 400 néző látta a színház produkcióit, az előadások átlagos látogatottsága elérte a 93 százalékot. Az igazgató szerint az intézmény gazdálkodása stabil, annak ellenére, hogy az állami normatíva továbbra is a Jászai Mari Színház, Népház esetében a legalacsonyabb, mintegy 100 millió forinttal kevesebb, mint a támogatási sorrendben előttük lévő színházé. Ugyanakkor nőtt a színház önkormányzati támogatása, és 31 százalékkal emelkedett a bérletekből és jegyekből származó bevétel. A kiegyensúlyozott gazdálkodásnak köszönhetően folytatódnak az előző évadban elindított fejlesztések, már kicserélték az ügyelőrendszert, továbbá bővítik a hangrendszert és fejlesztik a színház kamaratermét - hangzott el.Forrás: MTI
2013.05.17. 18:35
Szinhaz.hu
Csuja Imre: Ha tízből kettő bejön, már megérte
Csuja Imre: Ha tízből kettő bejön, már megérte
Az Örkény Színház tagja. Vidéken kezdte a pályát, aztán gyermekszínházi kitérő után évtizednyi szabadúszás következett. A szélesebb közönség szinkronfeladatai kapcsán előbb a hangját ismerte meg. Mára filmen és színházban is az egyik legtöbbet foglalkoztatott színész. Az Örkény Színház nemrég bemutatott Tóték-adaptációjában a fia érdekében a félőrült Varró őrnagy ukázainak szinte végsőkig engedelmeskedő tűzoltóparancsnokot játssza. A közönség visszajelzése és a kritikai visszhangok szerint az általa formált karakter az évad egyik legerősebb alakítása. SZTANKAY ÁDÁM írt róla portrét.
2013.05.15. 18:07
168ora.hu
Mácsai Pál: "Az élmény a legfontosabb üzenet"
Mácsai Pál: "Az élmény a legfontosabb üzenet"
Mácsai Pál, az Örkény István Színház igazgatója idén megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. A kitüntetés mellett Örkényről és a színházról is mesélt a Helyi Témának. Lapszemle. A Helyi Téma cikkéből: "Egy díj ad néhány feladatot az embernek: nem változni meg tőle, nem gondolni, hogy 'jár', nem elfelejteni, hogy hányan nem kapják meg éppen, nem elfelejteni, hogy az én díjaimban az Örkény Színház minden munkatársa benne van, és közben képesnek kell maradni arra is, hogy az ember örüljön neki" - fogalmazott Mácsai Pál a kitüntetésről.A kérdésre, miért szereti Örkényt, a direktor így felelt: "Egy nagy írót sokan szeretnek, én is. És sok mindenért szeretjük. Talán elég annyi, hogy nagyon eredeti és igen éles az optika, amelyen át Örkény a világot figyeli. Csupa olyan dologra fókuszált fél évszázaddal ezelőtt, ami máig élő és átélhető jelenség. Gond nélkül érezzük kortársnak. Ez igazán ritka: a nemzedékéből ma csak őt olvassuk. Attól kezdve, hogy - egyébként elég későn, ötven éves kora körül – rátalált saját hangjára, vagyis inkább vállalta azt, megengedte magának, hogy csak azzal foglalkozzon, ami tényleg édekli. Ebben az egyben kicsit hasonlítunk: én is szeretek elbújni az elől, ami nem érdekel" - árulta el Mácsai Pál.Az Örkény Színház igazgatója arról is beszélt, sajnos manapság egyre kevesebbet olvasunk, a színháznak ez is feladatot ad. "A színház sokat őriz az emberi fantázia eredeti jogaiból, abból, ami olvasáskor is érvényben van. A színházban is a néző fejében jön létre az előadás. Minden néző tudja, hogy amit a színpadon lát, kulissza, azt is tudja, hogy akit lát, xy színész: és mégis képes annak látni, aminek a színházban kell. Azt a helyszínt látja, amit a darab sugall, és halad a színpadi alak sorsával, megrendül a bukásán vagy örül a sikerének: ezek a fantázia ragyogó órái. Nem lehet eléggé becsülni őket. Az üzenet a színházban bonyolult dolog. Maga az élmény a legfontosabb üzenet. Minél közelebb van a könnyen megfogalmazhatóhoz, kimondhatóhoz, annál gyanúsabb. A közéleti mondandó is, amit egyébként az Örkény Színház nagyon is színházi feladatnak tart, egész másképp működik, máshová hat a színházban, mint mondjuk a televízióban" - fejtette ki Mácsai Pál. A teljes interjú itt olvasható.
2013.05.15. 06:33
Szinhaz.hu
Zsótér Cseresznyéskertre készül - Mácsai az Örkény jövő évadáról
Zsótér Cseresznyéskertre készül - Mácsai az Örkény jövő évadáról
Jó évadot zár az Örkény Színház, mégpedig úgy, hogy nem kellett kompromisszumokat kötni a nézettség érdekében. Erről Mácsai Pál, a teátrum igazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Ebben az évben zárjuk a legjobb évadunkat a nézettség szempontjából, közel vagyunk a 100 százalékhoz, ilyen jó még soha nem volt - mondta Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója. Hozzátette: a repertoárban nem voltak kompromisszumok, és idén azt a nyomást sem érzékelték, hogy a közönség mindenáron nevetni, mindenáron kikapcsolódni szeretne. Most nagyobb kíváncsiság, nagyobb közéleti nyitottság érezhető a nézőtéren, és ez nekünk nagyon fontos - emelte ki. A színházban a pusztító az unalom, minden más rendben van - vélekedett Mácsai. Kétségtelen, hogy minden új bemutatónk olyan, hogy bármennyire komoly dolgokra figyel, sokat lehet rajta nevetni. Műfajilag ezek tragikomédiák, vagy komédiák. Fotó: orkenyszinhaz.hu Azzal kapcsolatban, hogy a kutatások szerint a színházba járók többsége középkorú és magasabb státuszú nő, Mácsai Pál elmondta: "ezt én rég tudom". Mint mondta: talán van a színházban valami érzéki hatás, amire a nők fogékonyabbak. Tapasztalatai szerint a fiatalok gyakran járnak színházba, de a családalapítás idején kikopnak a férfiak és a nők is, amikor viszont a gyerekek nagyobbak, visszatérnek, "ha éppen szerencsénk van". Mácsai Pál beszélt a következő évadról is. Elmondta: Zsótér Sándor a Cseresznyéskertet viszi színpadra majd, utána Mohácsi János rendezi a Képzelt beteget, vagyis a következő "egy klasszikus évadnak mutatkozik". Mácsai befejezi a Csoda és kósza című gyerekelőadást, és rendez egy olyan előadást is, amely kicsit a Nyugatra hasonlít. Ennek a munkacíme most Anyám tyúkja. Arról szól, hogy a magyar irodalom kötelező verseit, amelyeket mindenki ismer, vagy ismerni vél, elmondják. A legismertebb versekre kell gondolni, például: Szeptember végén, Anyám tyúkja, Mama, Föl föl dobott kő. Ettől nagyon sokat várok - mondta az igazgató. Az Örkény Színházban jövőre rendez majd egy darabot Bagossy László is, az évad végén pedig a Stuart Mária kerül színpadra, Gáspár Ildikó, a teátrum dramaturgja rendezésében. A teljes adás itt meghallgatható.Forrás: inforadio.hu
2013.05.09. 08:06
Szinhaz.hu
Weöres, Füst, Örkény: 2013-2014-es ízelítő a Weöres Sándor Színházban
A Csakányi-bérletet átveszi a színház az Agorától. tovább
2013.05.07. 10:37
Alon.hu
Koltai Róbert is rendez majd Szombathelyen - A jövő évadról
Koltai Róbert is rendez majd Szombathelyen - A jövő évadról
Weöres Sándor Szent György és a Sárkány című művét is láthatják majd a költő nevét viselő színház bérletesei, a darab június 22-ei centenáriumi díszelőadására hamarosan megkezdi a próbákat a szombathelyi társulat - jelentette be Jordán Tamás, a Weöres Sándor Színház igazgatója. A darabot Valló Péter rendezi, a címszerepében pedig a szintén szombathelyi születésű Fekete Ernőt, a Katona József Színház színészét láthatja a közönség. Az őszi kínálatban a nagyszínpadon Koltai Róbert rendezésében kerül színre Füst Milán Máli néni című darabja, a főbb szerepekben Kiss Marival és Trokán Péterrel, valamint Béres Attila rendezésében László Miklós Illatszertár című színművét láthatja a közönség Jordán Tamás és Kálmánchelyi Zoltán, valamint Csonka Szilvia főszereplésével. A Márkus Emília-teremben Ivo Krobot rendezésében Örkény István Tótékja, valamint a szerző rendezésében Jeles András Egy résnyi ragyogás című műve kerül színre. Tavasszal a nagyszínpadon Dés László-Geszti Péter-Békés Pál A dzsungel könyve című zenés mesejátékát mutatják be Valló Péter rendezésében, majd Ion Luca Caragiale Zűrzavaros éjszaka című darabja zárja a bérletes előadások sorát. A Márkus Emília-teremben Hamvai Kornél Szigliget című művét mutatják be Balikó Tamás rendezésében, Molnár Ferenc Az üvegcipő című művét Valló Péter viszi színre.Fotó: wssz.hu Jordán Tamás hangsúlyozta: az évad bérletes előadásait úgy állították össze, hogy az a közönség igényeinek a lehető legjobban megfeleljen, de a művészi igényesség és tartalom se szenvedjen csorbát. A bérleten kívüli tervezett előadások között szerepel az évadban egy nem mindennapi vállalkozás: Czukor Balázs próbálja meg egyedi értelmezésben színpadra állítani Babits Mihály Gólyakalifa című művét. Hasonlóan új utakat keres a színház Jókai Mór a Kőszívű ember fiai című művének rendhagyó keresztmetszetű bemutatásával, amely során a főként diákokból álló hallgatóságot is bevonják majd az előadásba, bebizonyítva nekik, hogy érdemes elolvasni a művet még akkor is, ha amúgy kötelező olvasmány. Jordán Tamás a sajtótájékoztatón Parais Istvánnal, az Agora Szombathelyi Kulturális Központ igazgatójával közösen kiemelten szólt a Weöres Sándor-centenárium rendezvényeiről, amelyekbe a színház természetes módon, azok szerves részeként kapcsolódik be. Már az év elejétől zajlanak színházi és a színház falain kívüli programok, ennek keretében jött létre Fekete Ernő Weöres Sándor-estje, a Mennyekbe vágtató prolibusz. Egész évben látogatható a színházban nyílt, A szavakkal kergetőző költő című Weöres Sándor-kiállítás is. Május 19-én, vasárnap a Kámoni Arborétumban majdnem minden fa és bokor tövében Weöres Sándor versek és énekek hangzanak majd el, június 7-én Szombathely főterén pedig Jordán Tamás vezényletével hatszáz diák és érdeklődő együtt mondja majd el Weöres Sándor Valse triste című versét. A színházigazgató a sajtótájékoztatón szólt arról is, hogy hatalmas az érdeklődés a Weöres Sándor Színház által kiírt országos drámapályázat iránt, amelyre a februári beadási határidőig 184 jeligés pályázat érkezett be. A pályázat eredményét a június 22-ei jubileumi díszelőadáson jelentik majd be.Forrás: MTI
2013.05.07. 10:35
Szinhaz.hu
Milyen volt a Színházak Éjszakája? - Képekben a válasz
Milyen volt a Színházak Éjszakája? - Képekben a válasz
Milyen volt a második Színházak Éjszakája? Választ képekben adunk. Idén másodszorra rendezték meg a Színházak éjszakáját. 14 színházban gördült fel délután a függöny, amit hajnalig nem is engedtek le. "A japán színészek között él a mondás a különleges harmadik szemről, vagyis a színész egy szemével csak a nézőt figyeli. A Színházak éjszakáján fordított a helyzet, a nézők láthatnak a kulisszák mögé. Színházasdit játszik szinte az egész város" - mondta Tarlós István a rendezvény pénteki sajtótájékoztatóján. Hogy igaza lett-e, arról képeink tanúskodnak.Milyen volt a Színházak Éjszakája? - A válasz képekben:1. A műszakiak sokmindent megmozgattak a Színházak Éjszakájáért. 2. Már délután hatalmas sor állt az Operettszínház előtt. 3. A Víg előtt lovacskázni is lehetett. 4. Az Operett rajzverseny eredményhirdetéssel kezdte programját. ( A képen Papadimitriu Athina és Janza Kata) 5. Gazdag László, a Kolibri színésze és a műszak egy hónapig dolgozott a meseautomatán, hogy időre elkészüljön. 6. A kedvenc meséjüket razolták meg a gyerekek, a rajzért cserébe a szerencsekerék bábetűdöt választott, az automata működésbe lépett. 7. A Kolibri délután jelmezbemutatót rendezett. (A képen: Czupi Dániel és a bábosok divatja) 8. Volt olyan báb, amit három embernek kellett mozgatnia. 9. Az állatok divatját is megismerhette a közönség. (A képen: Mészáros Tamás) 10. A nézők azt is végigkövethették, hogy öltözködnek a kulisszák mögött. 11. Oroszlán is színpadra lépett. (A képen: Gazdag László) 12. Sőt, démoni lények is megjelentek... (A képen: Farkas Éva) 13. A Radnóti Színház előtt 6 óra felé alakult ki hosszabb sor. 14. Sokan várták Vámos Miklóst, aki telt ház előtt rendelt. 15. Művészkocsma is üzemelt a Radnótiban. (A képen, a pultnál: Wéber Kata) 16. Kováts Adél sminkelési tanácsokat osztott meg. 17. Akadt, akit a színésznő átváltoztatott... 18. ... nem is egy. 19. Négy jelenetet láthattak az érdeklődők egy házasságból... (A képen: Szávai Viktória) 20. A Radnótiban késő este a Mozgófénykép-dalok történetébe avattak be a színészek és Hajós András. (A képen: Rétfalvi Tamás, Petrik Andrea) 21. Tolcsvay-dalok is szóltak az Operettben. (A képen: Siménfalvy Ágota) 22. Vágó Bernadett és Dolhai Attila, illetve 23. Homonnay Zsolt és Janza Kata duettet is énekeltek. 24. Muri Enikő ismét vendégségben járt. 25. A jegyárusítás hajnalban sem szünetelt.26. Kulisszajárást is tartottak a Kolibriben. 27. A ruhatárban sem unatkoztak. 28. Dörner György a Hotel Californiát énekelte az Újszínházban ... 29. Vári Kovács Péter és 30. Simon Kornél is Beatlest pengetett, a nézők alig bírtak ülve maradni.. Na jó, egyes nézők. 31. A Madách Színház színpadára bárki felléphetett és megtanulhatta a Mary Poppins koreográfia egy részét. 32. Hajnalig fotózkodtak a büfénél. 33. Három féle plakátdíszletet is felállítottak. 34. Így készült a Macskák-smink és.. 35. ...ilyen lett. 36. Az Éjszaka eseményeit több stáb dokumentálta... (A képen: Bíró Kriszta az Örkény Színház előtt) 37. ... no meg Znamenák István, aki az Örkény Színház társulatát erősíti szeptembertől. Fotó: Tóth Berta / foto.szinhaz.hu Természetesen ott is nyüzsgött az élet, ahol nem (mi) kattintottunk, például a1. A Bábszínházban (A képen: Szolár Tibor, Spiegl Anna, Hoffer Károly)2. Katona József Színházban (A képen: Szacsvay László, Ötvös András, Nagy Ervin, Klacsán Margó)3. A Vígszínházban (A képen: Hegedűs D. Géza és Kern András) 4. A Jurányiban (A képen Nagy Zsolt, aki kung-fu edzést tartott)5. A József Attila Színházban (A képen Nemcsák Károly) és a SZABAD TÉR SZÍNHÁZ két helyszínén is!Színház.hu
2013.05.06. 05:01
Szinhaz.hu
Felavatták az Örkény Árkádot a Madách téren
Felavatták az Örkény Árkádot a Madách téren
Felavatták az Örkény Árkádot a VII. kerületi Madách téren, az Örkény István Színház előtti területen. "Innentől fogva tehát ezt a helyet Örkény Árkádnak hívják. Szép szimbólum, szívünkhöz közel álló és én nem látok semmi okot az életműben, hogy ez valaha, amíg ezek a házak állnak, megváltozzon. Ha megváltozik, annak nem a szerző lesz az oka, hanem valami más" - mondta Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója az árkád avatóünnepségén. Vattamány Zsolt, a VII. kerület polgármestere hangsúlyozta: Erzsébetváros büszke arra, hogy olyan emberek fémjelzik történetét, mint Örkény István. "Az író nevét őrzi már egy színház, tavaly az Örkény-centenárium alkalmából a Damjanich utcában emléktáblát avattunk, ma átadjuk az árkádot és az idén is megrendezzük az Örkény Kertet" - sorolta a polgármester.Elmondta: augusztus 31-én harmadik alkalommal tartják meg az Örkény Kert elnevezésű egész napos szabadtéri programsorozatot. A kerület és a színház közös rendezvényének helyszíne a Madách tér melletti területre kerül az idén a tér felújítása miatt, amely októberre készülhet el.Az avatáson a névadó családja és az Örkény Színház több művésze is jelen volt.Mácsai Pál felidézte, hogy pár éve Örkény Antallal, az író fiával és özvegyével, Radnóti Zsuzsával együtt gondoltak arra, hogy Örkény István születésének századik évfordulóján megérdemelné, hogy legyen olyan közterület, amely a nevét viseli. "Jár neki - irodalmi rangja, kvalitása miatt", s a VII. kerület kezdeményezésük mellé állt. Így elkészülhetett a színház bejárata előtti oszlopon elhelyezett emléktábla, amelynek felirata: "Ezt az árkádot születésének századik évfordulóján Örkény István íróról nevezte el Erzsébetváros Önkormányzata". Szólt arról, hogy a későbbiekben a szemközti árkád is nevet kaphat a VII. kerület valamely másik nagy alakjáról. Felvetése szerint viselhetné Nagy László költő nevét, aki a kerület lakója és Örkény István barátja volt, és akiről szintén nincsen még köztér elnevezve Budapesten.Örkény István Kossuth-díjas író, dramaturg, a Tóték és a Macskajáték alkotója, az egyperces novellák műfajának megteremtője 1912. április 5-én született Budapesten. A Macskajáték és a Tóték a színházban és filmen is nagy sikert aratott, a világ számos pontján öregbítve írója és Magyarország hírnevét. 1969-ben a Tótékból Isten hozta, őrnagy úr! címmel Fábry Zoltán rendezett filmet, a Macskajátékot 1972-ben Makk Károly álmodta filmvászonra. Örkény munkásságát 1973-ban Kossuth-díjjal ismerték el. Az író 1979. június 24-én hunyt el.Forrás: MTI
2013.05.05. 05:26
Szinhaz.hu
Árkádot neveztek el Örkény Istvánról
Felavatták az Örkény Árkádot a VII. kerületi Madách téren, az Örkény István Színház előtti részen szombaton.
2013.05.04. 20:40
Origo.hu
Felavatták az Örkény Árkádot a budapesti Madách téren
Az avatáson a névadó családja és az Örkény Színház több művésze is jelen volt.
2013.05.04. 19:47
Hirado.hu
Felavatták az Örkény Árkádot a Madách téren
Az avatáson a névadó családja és az Örkény Színház több művésze is jelen volt.
2013.05.04. 17:54
Metropol.hu
Mostantól közterület is viseli Örkény István nevét
Felavatták az Örkény Árkádot a VII. kerületi Madách téren, az Örkény István Színház előtti részen szombaton.
2013.05.04. 17:36
Stop.hu
Felavatták az Örkény Árkádot a Madách téren
Felavatták az Örkény Árkádot a VII. kerületi Madách téren, az Örkény István Színház előtti részen szombaton.
2013.05.04. 17:33
Ma.hu
Színházak éjszakája - Programok a Katona József, az Örkény és a Radnóti Színházban
A Katona József, a Radnóti Miklós és az Örkény István Színház is változatos programmal, kedvezményekkel készül a színházak éjszakájára: A Gondnokság című előadás, a Mozgófénykép-dalok és a Kék Angyal Bár is várja a közönséget szombaton.
2013.05.04. 03:00
Nol.hu
Színházak éjszakája - Programok a Katona József, az Örkény és a Radnóti Színházban
A Katona József, a Radnóti Miklós és az Örkény István Színház is változatos programmal, kedvezményekkel készül a színházak éjszakájára: A Gondnokság című előadás, a Mozgófénykép-dalok és a Kék Angyal Bár is várja a közönséget szombaton.
2013.05.03. 16:57
Nol.hu
'Nélküle ma más volna a színház' - Kazimir Károly 85
'Nélküle ma más volna a színház' - Kazimir Károly 85
1928. április 28-án, 85 éve született a Kossuth-díjas rendező, színházigazgató, kiváló művész Kazimir Károly. Rá emlékezünk - töredékek Kicsit sértett volt, de korántsem annyira, mint a nála lényegesen kisebb eredményeket elérő önértékelők. Sértettsége nem mellőzöttségéből fakadt. Azt bölcs humorral tűrte. Sértettsége a tétlenségre kényszerített, mindig cselekvő ember idegenkedése volt a szemlélődő életmódtól. (MGP) Kazimir Károly pályájáról: Forrás: Magyar Nemzet Egy huszonhét éves fiatalember, akiről addig mint színházi rendezőről semmi igazán érdekes nem derült ki, vidéken, a miskolci színházban kiverekszi, hogy színre vihessen egy klasszikus görög drámát, Szophoklész Antigonéját. Az előadás az 1955-ös évad meglepetése. Nemcsak mert azokban az években görög klasszikust játszani felért egy színházi lázadással, hanem mert Kazimir Károly - ez a fiatalember - be tudta bizonyítani: a klasszikusok nem poros múzeumi tárgyak, hanem élő, eleven tragédiák. Aki látta ezt a miskolci produkciót, Zolnay Zsuzsával a címszerepben, megjósolhatta: olyan rendező született, aki szívesen hajózik a "fősodor"-ral szemben, merészen nyúl majd szokatlan szerzőkhöz, darabokhoz, színházi formákhoz.Így is lett. Kazimir hamarosan fölkerült Pestre. Kitalálta és megvalósította a nyári Körszínházat a Városligetben, s ott sorra mutatta be akkor igen merésznek, rendhagyónak, felfedezésnek is számító előadásait, a megismételt miskolci Antigonétól (1958) a "szmokingos" Oidipusz királyig, az 1961-es Iphigeneia Auliszban-tól (Sennyei Vera revelatív alakításával) a Leláncolt Prométheuszig, Shakespeare II. Richárdjától (1962; a címszerepben legendásat alkotó Bodrogi Gyulával) a Troillus és Cressidáig (Kozák András, Domján Edit, Huszti Péter, Juhász Jácint; 1966), a Cidtől (Bitskey Tibor, 1963), Petőfi Tigris és hiénájától (Sulyok Mária, Nagy Attila, Mécs Károly, 1967) a későbbi nagy epikus feldolgozásokig (Csúsingura, Elveszett paradicsom, Isteni színjáték, Karagöz, Kalevala, Rámájana stb. stb.) Színházi formákban, stílusban, látványban, játékszervezésben egyaránt eltértek ezek az előadások az akkori magyar színházakban megszokottaktól, amiként az is eltér, amit az 1961-ben általa létrehozott Thália Színház művészeti vezetőjeként és főrendezőjeként csinál. Ott kerül majd színre Pogogyin Arisztokratákja, Kafka-Gide A per című játéka, Thomas Mann Mario és a varázslójának színpadi változata (Latinovits Zoltánnal Cipollaként), Örkény Tótékja, Fejes Endre Rozsdatemetője, Brecht darabja, az Állítsátok meg Arturo Uit! - stb. stb. Ő merte elővenni Beckett darabját (Godot-ra várva), Csurka István komédiáját (Ki lesz a bálanya?). Amit Kazimir legalább tizenöt éven át tett a magyar színházművészetben, az ma már színháztörténeti tény. Ezen az sem változtat, hogy később ötletei, elképzelései vesztettek eredetiségükből, s lassan túlhaladták az újabb törekvések. Úttörőnek gyakran jut ez a sors osztályrészül. Vele is ez történt, de érdemeit ez nem kisebbíti.Számos előadásának felvétele (rádióban, film- vagy videoszalagon) megmaradt. Könyvei - amelyekben a színházeszményeiről, munkásságáról, rendezéseiről vallott - hozzáférhetőek a könyvtárakban. Tanítványainak hosszú sora beépült a magyar színházak tevékenységébe. Nélküle hiányos, sokkal kevésbé friss és érdekes lett volna a 60-as és 70-es évek hazai színházművészete, mint amilyen volt. Kazimir Annamária édesapjáról:"Édesapámról viccesen azt mondták: „a Kazimir még a telefonkönyvet is megrendezné”, és ez így volt itthon is, a család életét is próbálta „megrendezni”. Szigorú apa volt, féltett. Az is sokszor eszembe jut, ahogyan a lámpa éjszakákon át égett a szobájában. Tudtam, hogy olyankor ír. Leírja a gondolatait, a fájdalmait, és azt is tudtam, hogy ezek az éjszakai fények lassan összeállnak egy könyvvé. Rajongtam a baráti társaságáért, sok művésszel volt jóban. Esténként telefonáltak, én meg szívesen hallgattam e humoros, néha cinikus és egyben emelkedett társalgások innenső oldalát. Anyukámmal pedig barátnők voltunk. Csak épp akkor ment el, amikor talán a legnagyobb szükség van egy anyára".Gálvölgyi János Kazimir Károlyról:"Volt egy csodás osztályfőnököm, később színigazgatóm, Kazimir Károly. Amikor már egyik sem volt, gyakran együtt ebédeltünk, Körmendi, Kazimir meg én. Inkább csak hallgattam őket, mert csoda volt a két ember együtt. Karcsi tizenöt éve, nem sokkal a halála előtt azt mondta: a tévéműsorok egyre rosszabbak lesznek, rengeteg gyorsétterem lesz, a zene, az irodalom egyre inkább háttérbe szorul. Azért lesz így – mondta –, hogy az emberek minél butábbak és meggyőzhetőbbek legyenek. Mondtam is a feleségemnek: nem tudom, mi volt ma Karcsival, olyan butaságokat beszélt. És minden szava igaz lett!" Örkény István levele Kazimir Károlynak: Kedves Karcsi! Tóték1 (Lajos, Mariska, Ágika) hozzám fordultak keserű panaszukkal. Mondtam, hogy nem vagy itthon, de ők nem nyugszanak. Attól félnek, hogyha hazajössz, széttépnek bagatell ügyekkel, azt mondják, mindig másutt a fejed, állítólag egyszer Ágikának forgót ígértél, de tévedésből valami zsidó imakönyvet adtál. Ő nem tud héberül. No most (Mariska szerint) úgy áll a dolog, hogy te csak a bemutatóig törődsz a dolgokkal, aztán a vízözön. Igaz, Tót hozzátette, hogy a bemutatóig „a szívét is beleteszi az a príma ember” (így mondta), de most üres házakkal megy a darab. (Félházakkal, mondta Ágika.) Mariska, akinek van politikai érzéke, azt mondta, pedig ez sem közömbös. Sokan drukkolnak, hogy seggre essen a darab. Mások viszont örülnének a sikernek. Karcsi, én megvédtelek! Mondtam, hogy te még a tavasszal mutattál nekem egy szép plakáttervet. Nyilván most, amikor indul a szezon, ez kijön. Aztán mondtam, te tudod, hogy hirdetni is lehet a lapokban, más színház is megteszi, sokkal szarabb színművekkel. Kérlek, Tóték fanyalogva fogadták szavaimat. Kérdezték, hol a plakát, hol a hirdetés. Egyáltalán, hol van Kazimir. Ne légy ingerült, ezek kis emberek, kis emberek közt élnek egy isten háta mögötti faluban. De Sztálin elvtárs azt mondta, ha 5%, akkor is figyelni kell a bírálatra. Neki sok hibája volt, de ez helyes. Légy szíves, tégy valamit. Tóték nagyon, de nagyon idegesek. Ölel Tóték nevében is Örkény Pista MGP a rendezőről:(...) A Körszínház (1958-tól) a naturalista színház kanonizált játékhelyét átváltja a körülülhető, dezilluzionált színház kötetlenségére. Shakespeare II. Richárdját játszatja Bodrogi Gyulával nyári esték színpadi limonádéi helyett. Bemutatná Samuel Beckett Godotját. Nem engedik. A Thália emeletén – az egykori Palais de Dance helyén- stúdiószínházat üt össze. A színház játssza a Godot-t (rosszul), mégsem a színházban, hanem a rendes játékhelyen kívül. Nem ér a kultúrpolitika neve. Színre kerül a kecske és az ideológiai káposztát sem éri sérelem. Egy színháztudós ábrándos magazincímmel (Jelentős korszakok – emlékezetes pillanatok) harmadrangú kóklereket túlértékelve megírja A magyar színházművészet fontosabb törekvései az 1970-es évektől 1989-ig alcímmel alanyi félreemlékezéseit. Kazimir kivételezett helyzetéről beszél. Hivatásos újítónak nevezi. (Színház és politika, Orsz. Színháztört. Múzeum és Intézet, 2007.) Kazimir bártortalanul zabolátlan. Irodalmi stréberként – háta mögött egyetemi tanárokkal – detronizálja a jól-megcsinált drámát. A szocialista szalondráma helyett eposzokat, elbeszélő költeményeket hurcol színre. Bátortalanságát nem a hivatalos körmöstől való félelem okozza. Kazimir az út eleje, amin a mai színpadhökkentőek egyenes derékkal járnak. Ő a mai magyar színház egyik előzménye. Nélküle ma más volna a színházi nyelv. Ha Kazimir nem végzi el úttisztító munkáját, nem tudható, mint volna ma. Valaki elvégezte volna történelmi szükségszerűségből a munkát. De hát Kazimir Károly végezte el, aki most volna csak 80 éves és már milyen sietve elfeledtük.Szántó Judit kritikus Kazimir Károlyról:"…Az is lehet, hogy egész rendezői módszerem csak a megfelelő drámai termés hiányából született meg; annyi bizonyos, hogy soha nem lépett volna előtérbe ilyen feltűnően, ha megfelelő darabok állnak rendelkezésemre. (Az egész hatásköri vita író és rendező között véleményem szerint egyetlen egyszerű kérdésre vezethető vissza: melyikük rendelkezik tisztább látásmóddal, mélyebb meggyőződéssel, erőteljesebb hatóképességgel?) ... számomra a technika soha nem volt öncél. Az eszközök, amelyeket alkalmaztam, és amelyeket a továbbiakban alkalmazni kívántam, nem arra voltak hivatva, hogy a színpadi apparátus technikai gazdagítását szolgálják; arra irányultak, hogy a színpadi folyamatokat a történelem szintjére emeljük. Ezt a célt, amely a marxi dialektika színházi alkalmazásától elválaszthatatlan, a drámaírás nem érte el. Technikai eszközeim azért fejlődtek ki, hogy a drámaírásban mutatkozó hiányokat kiegyenlítsék." Ezeket a sorokat Kazimir Károly egyik példaképe, Erwin Piscator írta, évtizedekkel ezelőtt; de azt hiszem, jelentéktelen módosításokkal, Kazimir is vállalná őket. Magam mindenesetre a fentieket munkássága mottójának érzem". (forrás: Színház) Forrás: Magyar Nemzet, Nol, OSZMI, Színház.hu, Színház.net
2013.04.28. 15:50
Szinhaz.hu
Prospero szigete
Prospero szigete
Múlt héten vehette át a Gábor Miklós-díjat, amellyel az évad Shakespeare-előadásainak legkiválóbb szereplőjét ismeri el a szakma. A Kossuth-díjas művész az Örkény Színház A vihar című produkciójában alakítja az öreg és bölcs varázslómestert, Prosperót. Gálffi László színházát szigetként jellemzi, s annak ellenére sem pesszimista, hogy a közélettől távolságot tartva is folyamatosan érzékeli a jelenünket meghatározó bizonytalanságot. Tapasztalatai is óvják a veszett világtól, a túlzott félelmektől. SZTANKAY ÁDÁM interjúja.
2013.04.27. 12:38
168ora.hu
Szonett a Színházak Éjszakájához - Máthé Zsolt költeménye
Szonett a Színházak Éjszakájához - Máthé Zsolt költeménye
Máthé Zsolt, az Örkény Színház színésze szonettet írt a Színházak Éjszakájához. Ezt közöljük.Szonett a Színházak Éjszakájához Május havának negyedik napján Vár rád a Színházak Éjszakája. Tizennégyünknek kapuja tárva: Mind átlépi, ki néző a talpán. Kulissza mögé látsz, s ez még hagyján, Zarándokolj át Pestről Budára, Szentélyből az Inkubátorházba, És vegyél részt minden programján.Báb, Operett, Kolibri, Katona: Nézz be egy órára mindenhova! Jurányi, Radnóti, Örkény 's a Víg: Reggeltől egészen hajnalig. József Attila, Madách, Új, Centrál, Thália, Szabadtér - mind téged vár. Máthé ZsoltA Színházak Éjszakája programját itt és a www.szinhazakejszakaja.hu elérhetik.oldalon.
2013.04.27. 09:23
Szinhaz.hu
120 ezer nézőt fogadott a veszprémi színház
120 ezer nézőt fogadott a veszprémi színház
Mintegy 120 ezer nézőt fogadott a veszprémi Petőfi Színház az idei évadban - mondta el Oberfrank Pál igazgató azon a szerdai sajtótájékoztatón, amelyen a következő szezon előadásairól is beszámoltak. Eperjes Károly színművész, a színház művészeti tanácsadója hangsúlyozta: a 60 ezres város 600 millió forintos költségvetésű színháza rendkívül magas nézőszámot produkál. Oberfrank Pál elmondta, hogy a soproni Petőfi Színházzal együttműködve mutatják be október 4-én Rossini Bruschino úr című vígoperáját Toronykőy Attila rendezésében, valamint a Csillagok szárnyán című táncfantáziát. A víg özvegy című operettet Szinetár Miklós viszi színre, a bemutatót október 18-án tartják.Fotó. petofiszinhaz.hu Eperjes Károly rendezi Gorkij Éjjeli menedékhely című színművét a vörösiszap-katasztrófára emlékezve. "Szerettünk volna ebből a tragikus eseményből egy drámát íratni, de akiket felkértünk, azt javasolták, rendezzük meg az Éjjeli menedékhelyet, mert az mindent elmond" - magyarázta a darabválasztást Eperjes Károly. Hozzáfűzte: három évig várt egy új drámára, de végül nem bánja, hogy az Éjjeli menedékhelyet rendezi meg helyette, mert ez a darab a veszprémi társulathoz is illik. A színház repertoárján szerepel még Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című műve, amelynek még nem nevezték meg a rendezőjét. Emellett színre viszik a Veszedelmes viszonyokat Guelmino Sándor rendezésében, valamint Goldoni A kávéház című művét, amelyet Valló Péter állít színpadra. A gyerekeknek Oberfrank Pál Hedry Mária: Tündér Míra című mesejátékát ajánlotta, emellett bemutatják a székesfehérvári színház A Hang-villa titka című előadását, valamint az Andersen, avagy a mesék meséje című darabot. Ugyancsak a gyerekeknek indítják az úgynevezett Bon-bon bérletet, amelynek a keretében három előadást kínálnak. A Latinovits-Bujtor Játékszínben Miroslav Krleza: Agónia, Tom Ziegler: Grace és Gloria, Gorkij: Az áruló, Örkény: Drága Gizám!, valamint Griskovec: Hogyan ettem kutyát? című művét mutatják be. A következő évad bérleteit május 6-tól lehet megvásárolni Veszprémben. Forrás: MTI
2013.04.25. 06:05
Szinhaz.hu
„Adj egyet ajándékba” - Az Örkény is csatlakozott a mozgalomhoz
„Adj egyet ajándékba” - Az Örkény is csatlakozott a mozgalomhoz
A segítségnyújtás új formájaként indult el külföldi mintára az 'Adj egyet ajándékba!' program. Az akcióhoz csatlakozó üzletekben bárki fizethet saját fogyasztásán felül egy tetszőleges terméket, amelyet az üzemeltető a hozzá betérő rászorulóknak ad oda. A kezdeményezéshez az Örkény Színház is csatlakozott. Az Örkény Színház felhívása: „[…] a legtöbb, amit egyik ember a másiknak adhat, az a szolidaritás." /Örkény István/ Az „Adj egyet ajándékba” (Suspended Coffee - Felfüggesztett kávé) kezdeményezés Nápolyból indult útjára és terjedt el az egész világon. Ez a társadalmi felelõsségvállalás egy fajtája. Kezdetben csak kávézókban alkalmazták. A betérõ látogató vásárolhat a saját kávéja mellé egy másikat is, amit "felfüggeszt", azaz a kávézóban hagy egy rászoruló részére. Mára ez a kezdeményezés kinõtte a kávézókat, csatlakoztak hozzá papírboltok, fodrászatok, autószerelõ mûhelyek és színházak is.A szervezet jele egy kávéscsésze, benne a +1 felirattal. Magyarországon is útjára indult a mozgalom, melyhez az Örkény Színház is csatlakozik.Színházunk jegypénztárában vásárolhat +1 jegyet. A felhasználható nyugtákat jegypénztárunkban -jól látható helyen- gyûjtjük. Aki igénybe szeretné venni ezt a lehetõséget, kérjük, a jegypénztárnál jelezze.Bõvebb felvilágosítás, illetve érdeklõdés a +1 jegyek mennyiségérõl jegypénztárunkban, a 267-3775-ös telefonszámon, emailen a szervezes@orkenyszinhaz.hu címen, vagy személyesen kérhetõ. A jegypénztár nyitva tartása: hétfõtõl vasárnapig 13 órától 18 óráig.
2013.04.21. 09:08
Szinhaz.hu
Hámori Gabi: "Szenvedélyesen gyűjtöm a tapasztalatokat"
Hámori Gabi: "Szenvedélyesen gyűjtöm a tapasztalatokat"
Hámori Gabriella elmúlt egy évéről, terveiről és arról is mesélt a Nők Lapjának, fog-e szerepet vállalni az Örkény Színházban. Lapszemle.A Nők Lapja cikkéből: Hámori Gabriella elsőként arról ejtett szót, hogy jelenleg a Szputnyik társulattal külföldön dolgozik, és bár az Örkény Színház tagja, mostanában keveset játszik. "Nem kértem szerepet, az eddigieket pedig leadtam. Azt keresem, hogyan léphetek át a szakmám kliséin. Én úgy érzem, akkor leszek friss, akkor váltom be a reményeimet, ha szabadon válogathatok a világ által nyújtott lehetőségek közül. Hálás vagyok Mácsai Pálnak, mert rengeteg bizalmat kaptam az ott töltött évek alatt, végül ilyen fokú szabadságot adott, hogy visszamehetek. Biztosan fogok játszani az Örkényben jövőre" - ígérte a színésznő. Arról is beszélt, hogy a múlt évben tett lépéseket annak érdekében, hogy változzon az élete. "Szinte minden eleme kicserélődött: sok régi beidegződéstől elszakadtam. Lecserélem a lakásom is, kisebb, otthonosabb élettérre vágyom. Higgadtabb lettem és boldog, néha annyira, hogy irigylem magam. Megszűnt a vibrálás, a habzsolás, kezdek lenyugodni, ami talán a koromból is adódik. Elmúltam harmincnégy. Szeretek otthon lenni, olvasni, zenét hallgatni, főzőcskézni. Szeretnék minél több nyelvet megtanulni, hogy később németül, franciául is tudjak szerepet vállalni" - sorolta Hámori Gabriella. Azt is elárulta, öt éve elkezdett forgatókönyvet írni, bár még senkinek nem mutatta meg, és szeretnék majd filmet forgatni. "Elsősorban a független filmesek munkái érdekelnek, járok castingokra Berlinben, remélem, hogy kiválasztanak egy-egy szerepre" - tette hozzá Hámori Gabriella. A színésznő elmondta, szenvedélyesen gyűjti a tapasztalatokat az emberekkel, a gondolataikat, szokásaikat, kultúrájukat. Ennek jegyében, negyedik éve megy gyerekekkel az Összpróba Táborba Balatonföldváron, ahol színházi kurzust tartanak kisiskolásoknak és gimiseknek. "Már most tudom, hogy a következő évadban mit fogok csinálni. Ez még sosem volt így. A szabadságvágyam fontosabb mindennél, ennek rendeltem alá a döntéseimet. Lehet, hogy ezzel néha nehéz helyzetbe hozom magam egzisztenciálisan, de így eldönthetem, hogy számomra mi fontos igazán. (...) A teljes interjú itt olvasható.
2013.04.20. 05:21
Szinhaz.hu
Világosítót keres az <strong>Örkény Színház</strong>
Világosítót keres az Örkény Színház
Az Örkény István Színház színházi gyakorlattal rendelkező szakembert keres színházi világosítói munkakörbe. Az állás betöltéséhez villanyszerelő, vagy elektronikai műszerész végzettség szükséges.Jelentkezni fényképes önéletrajz elküldésével április 22-éig lehet Csornai Levente tárvezetőnél, a csl@orkenyszinhaz.hu címen.
2013.04.19. 07:11
Szinhaz.hu
Gálffié a díj
Gálffi László kapja idén a Gábor Miklós-díjat az Örkény Színház A vihar című előadásában, Prospero szerepében nyújtott alakításáért - közölte az elismerést odaítélő kuratórium elnöke.
2013.04.18. 12:00
Kulturpart.hu
Gálffi Lászlóé idén a Gábor Miklós-díj
Gálffi Lászlóé idén a Gábor Miklós-díj
A Viharból Prospero szerepéért kapta az elismerést az Örkény István Színház színésze.
2013.04.18. 08:40
Metropol.hu
Készül a Kék angyal - Mi vár az Örkényben?
Készül a Kék angyal - Mi vár az Örkényben?
Vendégjáték, bemutató, Színházak Éjszakája külön program - ez vár az Örkény Színházban az évad vége felé. Karlsruhéba kapott meghívást a Merlin:A 8. Festival Premières, amely 2013. június 6-9. között Karlsruhéban kerül megrendezésre, a tehetséges, pályájuk elején álló európai színházrendezők munkájának bemutatására vállalkozik. A francia-német közös szervezésű fesztivál Strasbourg városával működik együtt. Az eseményen a francia és a német színházi szakma is nagy számban jelenik meg. A fesztivál a Merlin szerzője, Tankred Dorst részvételére is számít.Az előadást Polgár Csaba rendezte, mely a HOPPart és az Örkény Színház közös produkciója.Az előadás utoljára látható április 29-én és május 29-én az Örkény Színházban.Merlin - Fotó: Gordon Eszter Beszélgetés:Áprilisban több előadás után is közönségtalálkozót tartanak az Örkényben.Tóték – április 17. péntekIbusár – április 23. keddMacskajáték – április 25. csütörtök (Fidelio Színházi Est) Designvásár:Április 21-én, vasárnap a színház újra részt vesz a WAMP designvásáron, mely az V. kerület, Váci u. 1. szám alatti Váci1 nevű épületben kerül megrendezésre. Mindenkit szeretettel várnak!Színházak Éjszakája:Május 4-én, a Fővárosi Önkormányzat tizennégy színházában második alkalommal kerül megrendezésre a Színházak Éjszakája.Budapest neves színházai, színészei különleges, egész estés programsorozattal várják a közönséget, hogy bemutathassák színes, sokoldalú arcukat.És hogy mitől más ez az este, mint a többi? Attól, hogy a függöny korábban gördül fel a megszokottnál. Attól, hogy most arra kérik a nagyérdeműt, ne csak néző legyen, vegyen is részt a játékban. És attól, hogy egészen hajnalig a színpadé a főszerep! A Színházak Éjszakája egy olyan különleges programsorozat, amelyen a közönség az erre az estére érvényes karszalag megvásárlásával ellátogathat a főváros tizennégy színházának bármelyikébe.Aki járt már hasonló eseményen, vagy részt vett a tavalyi Színházak Éjszakáján tudja, hogy nem kell mást tennie, mint kiválasztania a programajánlatból a neki tetsző előadásokat, műsorokat, s ellátogatnia akár az összes színházba, kedve szerint. A programok május 4-én, szombaton délutántól kezdődnek és egészen másnap kb. 2 óráig tartanak. Az Örkény Színház programja itt látható. POSZT:Idén, a XIII. Pécsi Országos Színházi Találkozón az Örkény Színház a Peer Gynt című előadással szerepel.Ha valaki még nem látta, és nem tud Pécsre leutazni, megnézheti az Örkény Színházban március 18-án, hétfőn, április 7-én, vasárnap és április 26-án, pénteken.Kék angyal, olvasópróba - Fotó: Dömölky Dániel Premier:Május 11-én mutatja be az Örkény Színház Heinrich Mann: A Kék Angyal avagy Egy zsarnok vége című darabját, Gothár Péter rendezésében. A darab története szerint Osvány tanár úr a kisváros gimnáziumában tanít, évtizedek óta. Homérosszal kel, Schillerrel fekszik. Magától értődő módón a diákok, a tanárok, sőt, valaha volt tanítványai – az egész város – Posványnak csúfolja. Eszelősen keresi az alkalmat, hogy tanítványait végre „elkapja”. Bosszúszomjasan lesi ellenfelét – vagyis az egész világot. A Kék Angyal azonban mindent megváltoztat. A Kék Angyal, ahová a diákok járnak.Posvány utánuk ered. A Kék Angyalba, ahol fellép a Lola.Jótékonyság:Az „Adj egyet ajándékba” (Suspended Coffee-Felfüggesztett kávé) kezdeményezés Nápolyból indult útjára és terjedt el az egész világon. Ez a társadalmi felelősségvállalás egy fajtája. Kezdetben csak kávézókban alkalmazták. A betérő látogató vásárolhat a saját kávéja mellé egy másikat is, amit "felfüggeszt", azaz a kávézóban hagy egy rászoruló részére. Mára ez a kezdeményezés kinőtte a kávézókat, csatlakoztak hozzá papírboltok, fodrászatok, autószerelő műhelyek és színházak is. A szervezet jele egy kávéscsésze, benne a +1 felirattal. Magyarországon is útjára indult a mozgalom, melyhez az Örkény Színház is csatlakozik. A színház jegypénztárában vásárolhat +1 jegyet. A felhasználható nyugtákat a jegypénztárban - jól látható helyen - gyűjtik. Aki igénybe szeretné venni ezt a lehetőséget, kérik, a jegypénztárnál jelezze. Bővebb felvilágosítás, illetve érdeklődés a +1 jegyek mennyiségéről a jegypénztárban, a 267-3775-ös telefonszámon, emailen a szervezes@orkenyszinhaz.hu címen, vagy személyesen kérhető. A jegypénztár nyitvatartása: hétfőtől vasárnapig 13 órától 18 óráig.
2013.04.18. 07:02
Szinhaz.hu
Gálffi László kapja idén a Gábor Miklós-díjat
Gálffi László kapja idén a Gábor Miklós-díjat az Örkény Színház A vihar című előadásában, Prospero szerepében nyújtott alakításáért – közölte az elismerést odaítélő kuratórium elnöke.
2013.04.17. 14:50
Mno.hu
Kitüntették a színészlegendát
Gálffi László kapja idén a Gábor Miklós-díjat az Örkény Színház A vihar című előadásában, Prospero szerepében nyújtott alakításáért - közölte az elismerést odaítélő kuratórium elnöke.
2013.04.17. 14:45
Kulturpart.hu
Gálffi László kapja idén a Gábor Miklós-díjat
Gálffi László kapja idén a Gábor Miklós-díjat
Gálffi László kapja idén a Gábor Miklós-díjat az Örkény Színház A vihar című előadásában, Prospero szerepében nyújtott alakításáért - közölte az elismerést odaítélő kuratórium elnöke az MTI-vel. Koltai Tamás tájékoztatása szerint a Gábor Miklós-díjat péntek este adják át az Örkény Színházban a Bagossy László rendezte A vihar előadása után, a közönség jelenlétében. A díjat Vass Éva, a művész özvegye alapította 2001-ben a Gábor Miklós születésnapját megelőző egy év legjobb Shakespeare-alakításának díjazására. Vass Éva Opheliát alakította a Madách Színházban több mint háromszázszor játszott, 1962-ben bemutatott Hamlet-előadásban, amelyben Gábor Miklós volt a címszereplő. A díj bronz plakettje - egyik oldalán Shakespeare, a másikon Gábor Miklós arcképével - Vígh Tamás Kossuth-díjas szobrászművész alkotása. Koltai Tamás elnök mellett a kuratórium tagja Ascher Tamás, Meczner János és Spiró György. A díjat minden évben április 7-én, Gábor Miklós születésnapján vagy ahhoz közeli időpontban adják át. Eddig többek között Kulka János, László Zsolt, Blaskó Péter, Király Levente, Herczeg Zsolt, Balázs Zoltán, Pogány Judit, Hajduk Károly, Szegezdi Róbert, Hatházi András (Kolozsvár) és Rába Roland részesült a díjban.Fotó: Gordon Eszter, orkenyszinhaz.huAz idei díjazott, Gálffi László 1975-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a Vígszínházhoz szerződött, 1998-tól szabadfoglalkozású színész, 2004-től pedig az Örkény István Színház tagja. A színpadon többek között az Equus és az Amadeus főszerepét játszotta, volt II. Richárd és II. Edward király. Alakította Jagót, továbbá a Bánk bán és a Faust címszerepét. Plautustól Csehovig és Ionescóig szerzők sokaságának darabjaiban játszott, számos műfajban. Érzékeny, vibráló, intellektuális alkat, szerepeit belülről, tudatosan kidolgozott lélektani hitelességgel formálja meg. Előadóestjeit Baudelaire, Rimbaud és Villon verseiből állította össze, emellett rendezőként is bemutatkozott már a közönségnek. A filmvásznon először A kenguruban tűnt föl (1975), majd többek között a Requiem (1981), a Férfiakt (2006) és a Nyugalom (2008) című filmekben, valamint számos tévéfilmben játszott. Tony Palmer Wagner-filmjében II. Lajost alakította Richard Burton partnereként. Gálffi László 1994-től tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, 2008 óta egyetemi docens. Művészetét számos díjjal ismerték el: 1984-ben Jászai Mari-díjat kapott, 2003-ban érdemes művész címmel tüntették ki, 2007-ben Kossuth-díjat vehetett át. Az Örkény Színházban A vihar mellett a Peer Gynt, a János király, a Jógyerekek képeskönyve és a Liliomfi című előadásban láthatja a közönség, jelenleg A Kék Angyal avagy Egy zsarnok vége című darabban próbál, amelynek bemutatóját május 11-én tartják.Forrás: MTI
2013.04.17. 12:06
Szinhaz.hu
Felfüggesztve - Az Örkény Színházban is
A színház jegypénztárában a mozgalommal rokonszenvezők vásárolhatnak +1 jegyet a rászorulók számára.
2013.04.16. 16:40
Nol.hu
Felfüggesztve - Az Örkény Színházban is
A színház jegypénztárában a mozgalommal rokonszenvezők vásárolhatnak +1 jegyet a rászorulók számára.
2013.04.16. 16:34
Nol.hu
Regisztrálni vagy sétálni? - Jön a Színházak Éjszakája!
Regisztrálni vagy sétálni? - Jön a Színházak Éjszakája!
Idén is nagy érdeklődés mutatkozik a Színházak Éjszakája iránt, szinte a regisztrációhoz kötött programokra, de még elcsíphetnek szabad helyeket. Rövid tájékoztatót adunk és bemutatjuk a színházak nézőcsalogató kisfilmjeit.Szabad programok és regisztrációs helyekA Színházak Éjszakáján 14 színház előadásaira, programjaira karszalaggal lehet bejutni. A programok nagyrésze szabadon látogatható, egy részük azonban regisztrációhoz kötött. Ezekre a programokra április 8. 08:00 óra és április 28. 24:00 között lehet jelentkezni a megvásárolt karszalagon található vonalkód alatti 8 számjegyű számsorral a reg.szinhazakejszakaja.hu oldalon. A szabad helyek már elfogytak a legtöbb regisztrációhoz kötött eseményre, így például a jógaórára, amelyet Stefanovics Angéla tart majd a Jurányiban, a SzeK:rénymatiné diavetítésre, amelyet Jordán Adél fog vezetni a Katonában, vagy az Örkény Színház kulisszajárására. Viszont maradt még hely például a Bábborzongató kísértetjárásra a Bábszínházban, a Kolibri Színház retro-diavetítésére, a James Bond 60 koncertre a Szabad Tér Színháznál, az Új Színház 15 perces Harold Pinter előadására, de akár a Vígszínház egyszeri és megismételhetelen Csárdáskirálynőjére is bejuthatnak még az érdeklődők. Ha egy program mellett azt tüntették fel, hogy nincs regisztráció, az azt jelenti, hogy a program érkezési sorrendben látogatható. A szervezők friss beszámolója szerint idén is gyorsan fogynak a belépők, de még válthatók karszalagok a résztvevő színházak szervezési osztályán és jegypénztárában, online a www.szinhazakejszakaja.hu , a PORT.hu/jegy, és a jegy.hu oldalakon, illetve a LIBRI könyvesboltokban. A felnőttek 1700 Ft-ért, a tanulók 1000 Ft-ért, a 6 évnél kisebb gyerekek 100 Ft-ért juthatnak be a Színházak Éjszakájára. Milyen lesz a Színházak Éjszakája a Bábszínházban?: Centrál Színházban?: a Madách Színházban?: a Tháliában?: a József Attila Színházban?: a Katona József Színházban?: az Operettszínházban?: a Radnóti Színházban?: a Szabad Tér Színházban?: a Jurányiban?: a Vígszínházban:További kisfilmek érkeznek hamarosan a Színházak Éjszakája Facebook oldalán.
2013.04.16. 06:34
Szinhaz.hu
Közeleg a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje a Tháliában
Közeleg a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje a Tháliában
A 2012-13-as évadban is folytatódik a Thália szervezésében a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje. 2013. május 15-19. között 5 nagyszínpadi produkció, 3 stúdió előadás és egy előadóest lesz látható A rendezvény elsődleges és legfontosabb célja, hogy úgy kínáljon bemutatkozási lehetőséget a határon túli színházak számára, hogy a hazai színházszerető közönségnek Budapestre hozza, és pár nap alatt egy helyszínen elérhetővé teszi a határon túli magyar társulatok által létrehozott kulturális értékeket. Ezen kívül kiemelten fontos, hogy a Szemle egy szakmai fórum keretében lehetőséget kínál a társulatok színházszakmai eredményeinek megismerésére, tapasztalatcserére, mely reményeink szerint hatékonyan segíti a szakma fejlődését, megújulását. Az idei évben meghívást kapnak a színházak vezetői és az itthoni döntéshozók, az aktuális gondolatok megvitatására. Ilyen eszmecserére már jó ideje nem volt példa, bár az igény rá jelentős.A tavalyi szemléletből kiindulva, ismét a színházak ajánlására történt a program összeállítása. Az idei fesztiválprogramot tekintve az 5 napos rendezvényen, 5 nagyszínpadi produkció, 3 stúdió előadás és egy előadóest lesz látható. A programról részletesen:Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a Yorick Stúdióval közös előadása – Székely Csaba: Bányavakság, rendező: Sebestyén AbaA Bányavakság egy trilógia középső része: az első rész a többszörösen díjazott Bányavirág (Vilmos-díj - Nyílt Fórum 2011, A legjobb előadás - POSZT 2012, Vidor Fesztivál 2012, A legjobb dráma - Színházi Kritikusok Céhe 2012), a harmadik pedig az Örkény Színház drámapályázatának győztese, a Bányavíz.A 2011-ben Szép Ernő-jutalomban részesült szerző trilógiájának valamennyi része ugyanazon a kis erdélyi bányásztelepülésen játszódik, de más szereplőkkel és más problémakörrel. Míg a Bányavirágban az alkoholizmus, a munkanélküliség és az ezekből fakadó öngyilkosság volt a középpontban, a Bányavakságban a politikai korrupció és az idegengyűlölet témája köré szerveződik a történet. A Bányavíz című darabban az egyház és a pedofília problémaköre kerül előtérbe.A Bányavakság fontos kortárs magyar dráma, megkerülhetetlen kérdésekről beszél, egyszerre erdélyi, magyar és egyetemes, mindemellett remek formában, humorral. A Bányavakság szereplői hús-vér szörnyetegek, akiknek vannak érzelmeik, szeretik hozzátartozóikat, aggódnak rokonaik sorsáért, és életük egyik legfontosabb feladata széthulló családjuk összetartása. Éppen ezek az emberi célok semmisülnek meg az elkövetett bűnökben, a bűnözésben. Bár a téma tragikus, krimibe illő, Székely Csaba az első részből már megismert módon sok humorral mutatja be.Fotó: Rab ZoltánKézdivásárhelyi Városi Színház – Goldoni: Bugrisok, rendező: Balogh AttilaA darabot Balogh Attila sepsiszentgyörgyi származású fiatal színész, rendező, az UNITER 2012-es debüt-díj jelöltje vitte színre Benedek Zsolt dramaturg, György Eszter jelmeztervező és Golicza Előd díszlettervező segítségével.A comedia dell arte és a keleti színház izgalmas, tökéletesen kimunkált előadása.A papucshős, a kalapot viselő asszony, a csonka család, a nemek és a nemzedékek egymáshoz való viszonya családon belül és kívül, mit sem változott az utóbbi két és félszáz évben. Lucietta és Filippetto, a két ifjú velencei szerelmes ugyanazokkal az akadályokkal küzd, mint korunk fiataljai, akik napi szinten megvívják csatáikat a "bezzeg az én időmben" jelmondata mögé felsorakozó idősebb generációval. A Bugrisok jelenkori nézője meglepődve veheti tudomásul, hogy a több mint 250 évvel ezelőtt írt vígjátékban bemutatott családok oly módon vannak megrajzolva, hogy a szemünk elé táruló kép, szinte megszólalásig hasonlít korunk családjaihoz.Komáromi Jókai Színház – Ballek: A hentessegéd, rendező: Rastislav BallekA Ladislav Ballek regényéből készült, A hentessegéd című színpadi adaptáció témája a második világháború után kialakult furcsa helyzet. A helyszín egy szlovákiai határ menti kisváros. Ide érkezik családjával Riečan mészáros a hegyekből, akinek leégett a háza, s felkelő múltjára való tekintettel az új állam kiutal számára egy mészárszéket a déli régióban, Palánkon. A bolttal együtt azonban megörökli a régi segédet, Volent Lančaričot, aki révén a család gyorsan elindul a meggazdagodás irányába. Riečan, aki még ki sem heverte a háború megrázkódtatásait, nem igazán tud mit kezdeni a helyzettel. Számára idegen a városi légkör, ragaszkodik a régimódi elveihez. Felesége és lánya azonban nagyon gyorsan alkalmazkodik a megváltozott helyzethez. Ám ez nemcsak divatot, hanem egyfajta erkölcsi züllést is jelent.Főszerepben a Jászai-Mari díjas Fabó Tiborral.Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház – Molière: A fösvény, rendező: Bocsárdi LászlóMolière A fösvény című vígjátékát Bocsárdi László állította színpadra. Bocsárdi romániai magyar Jászai Mari-díjas (2003) rendező, színházigazgató, a romániai és az összmagyar színházi élet egyik legfontosabb rendezője.Főszereplő: Pálffy Tibor romániai magyar színész, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatának tagja, Jászai Mari-díjas (2004). A tavalyi évadban Trill Zsolt méltó partnerének bizonyult Vidnyánszky Attila, Az ember tragédiája rendezésében, Lucifer szerepében.Fösvénynek lenni annyi, mint magányosnak lenni. Fontosabb a saját érdek, mint a „közösségi”, még akkor is, ha a közösség kifejezés alatt, jelen esetben a családot értjük. Egy méltán „Fösvény-nek” kikiáltott ember meghasonulása és története, olyan körülmények között, ahol a pénz fontos, de nem a legfontosabb, hiszen a szerelem nem ismer akadályokat, és eszközöket. Gyermeki engedetlenség-e az, ami az egyén boldogulásának eszköze a szerelem útján, és a szerelem feljogosíthat-e a gyermeki engedetlenségre? Generációs vita, amelyben a régi és új erkölcsök vívnak meg egymással. Fotó: Barabás Zsolt Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház – Szálinger Balázs: Köztársaság, rendező: Telihay Péter Az Évad Legjobb Magyar Drámája 2012-ben. Az ősbemutatót Székelyudvarhelyen tartották 2013-ban. A Köztársaság szépen illeszkedett, a mostanában igen népszerű közéleti költészet műfajába, lévén közéleti-politikai kérdésekkel foglalkozik, de meg is haladja azt. A három külön részből álló, és részenként más-más műnemben íródott könyv (alcíme is ez: líra, dráma, epika) igazi monstrum: van benne egy szinte önálló kötetre is elegendő vers, egy Krisztus előtt 75-ben játszódó dráma, a Köztársaság (ezt díjazta most a dramaturg céh) és egy elbeszélő költemény, a Háború, amely a harmadik világháborúban játszódik.A szerző számos díjjal és elismeréssel jutalmazott fiatal szerző, József Attila-díjas (2010).A rendező Telihay Péter, népszerű rendező, színész dramaturg. Számos sikeres rendezése volt országszerte. 1999-ben megkapta a színikritikusok különdíját.Stúdió előadások: Zentai Magyar Kamaraszínház – Carole Fréchette: Simon hét napja, rendező:Vukosavljev IvánSimon Labrosse munkanélküli, de ötlete annyi, mint a tenger! Nap, mint nap új foglalkozást fedez fel magának, hogy végre egyenesbe kerüljön. De hiába végtelen kreativitása, tervei sorozatban kudarcba fulladnak. Simon mégsem adja fel, mert jól tudja: akármilyen könyörtelen legyen vele a sors, mindig van remény. Ezúttal barátaival, Leóval és Nathalie-val egy színházi előadás megrendezésén fáradozik, melyben hét napot mutat be életéből. Simon abban reménykedik, hogy próbálkozásai láttára (melyekben egymást követően magánközönséget, érzelmi kaszkadőrt, gondolatbefejezőt, lelkiismeret-könnyítőt végül pedig egodicsérőt alakít), a publikum felismeri munkája hasznosságát, és segít megfeneklett életén.Fotó: Horváth Zsolt Szabadkai Népszínház Magyar Társulata – Tasnádi István: Tapasztalt asszonyA színlap öndefiníciójánál, miszerint "gender revü", nehéz lenne jobban körülírni, hogy micsoda is a Tasnádi István által írt és Szabadkán megrendezett előadás. Revü, mert nem egy stílusban, nem egy műfajban, nem egy történetet beszél el, hanem az abszurdtól a dokumentumszínházig mutat meg jeleneteket - a gender, a társadalmi nemek témájában. A hol kurrens társadalmi kérdésekről (mint a kórházi/otthonszülés vagy az erőltetett nemzetszaporulat), hol banális helyzetekről (lánybúcsúról, tejfakasztó buliról), hol fiktív vagy valós életvezetési praktikák ismertetéséről, hol pedig női sorstörténetekről szóló jelenetek végül nem feminista, nem is anti-hímsoviniszta hangszínt kapnak, legfeljebb sztereotípia-elleneset: emancipacifistát.Fotó: Kovács Attila Yorick Stúdió – Kocsis István: A tér (monodráma Bolyai János hitéről, gyötrelméről és szerelmeiről), rendező– dramaturg: Török ViolaBolyai János: Sebestyén Aba „A tér tudománya mégiscsak elég szép marad. Éppen a dolog természetében rejlik, hogy ez logikai következtetések útján nem ismerhető fel, csak közvetlen szemlélet alapján. Sőt még az angyalok számára is hozzáférhetetlen marad, ha közvetlenül ki nem tapasztalják. Csak egyetlen olyan lény van, kinek szemlélete előtt az egész természet nyitva áll: Isten, a tér mestere.”Az abszolút térelmélet matematikai megalkotója Bolyai János ezúttal filozófusként jelenik meg Kocsis István monodrámájában és a gondolkodó alkotó ember önmeghatározó dilemmáival keresi a helyét az őt körülvevő világban, amit egyszerűen „TÉR”-nek nevez.A világot „másként látó geométer” az emberiség „üdvét” tartja legfontosabb feladatának, mely az önmagunk legyőzésén alapuló felemelő érzés, a végtelen tér megtapasztalása, az időtlen „ÉN” csillagként alakuló felfedezése.Sebestyén Aba a színpad terében és a néző tekintetébe kapaszkodva megidézi Bolyai János sajátságos térmegélését, személyiségének letisztulásán keresztül, mindnyájunk számára elérhetővé téve az abszolút tér-élményt. Előadóest:Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – Dsida-est „…nyílt sebe vagyok a szíven szúrt világnak…” szerkesztő-rendező: Szugyiczky István. A Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeinek, Csutak Rékának és Bogdán Zsoltnak, illetve a Harag György Társulat színművészének, Kovács Évának a közreműködésével.Az időrendi sorrendbe illesztett költemények és levélrészletek a Dsida Jenő életútját is bemutatják. Bővebb információ: www.thalia.hu
2013.04.13. 08:00
Szinhaz.hu
Meghívták a Merlint Karlsruhéba
Meghívták a Merlint Karlsruhéba
Az Örkény Színház Merlin avagy Isten, Haza, Család című előadása meghívást kapott Karlsruhéba. A 8. Festival Premières, amely 2013. június 6-9.-e közöttn kerül megrendezésre, a tehetséges, pályájuk elején álló európai színházrendezők munkájának bemutatására vállalkozik. A francia-német közös szervezésű fesztivál Strasbourg városával működik együtt.Az eseményen a francia és a német színházi szakma is nagy számban jelenik meg. A fesztivál a Merlin szerzője, Tankred Dorst részvételére is számít. A Polgár Csaba rendezte előadást, mely a HOPPart és az Örkény Színház közös produkciója legközelebb április 10-én, szerdán tudják megnézni az Örkény Színházban.
2013.04.09. 11:17
Szinhaz.hu
Meghalt Löffler István, a Madách Kamara Színház művészeti titkára
Meghalt Löffler István, a Madách Kamara Színház művészeti titkára
Meghalt Löffler István, a Madách Kamara Színház művészeti titkára. A színházi szakembert szombaton, életének 75. évében érte a halál. Löffler Istvánt, az egykori Madách Kamara Színház legendás művészeti titkárát a Madách Színház és az Örkény István Színház saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek - tudatta a két budapesti színház az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben. Löffler István 1939. január 29-én született. 1959-től, húszéves kora óta volt a Madách Színház tagja. Ez volt első és egyben utolsó munkahelye, 2003-ban innen ment nyugdíjba.Löffler István színpadi díszítőként évekig a legnehezebb fizikai munkát végezte, az állandó létszámhiány miatt szinte éjjel-nappal a színházban volt - emlékezett meg róla Götz Béla díszlettervező. "Intelligenciája, színházszeretete és zenei műveltsége - különleges opera felvételeit a Bartók Rádióban mutatta be - hamarosan kiemelte őt társai közül" - idézte fel a díszlettervező. Mint írta, először helyettessé, majd színpadmesterré nevezték ki. Olyan csapatot épített maga köré, amely őt nem főnöknek, hanem szinte családfőnek tekintette. Amikor 1977-ben megüresedett a Madách Kamara Színház művészeti titkári széke, Ádám Ottó Löffler Istvánt nevezte ki a feladatra. "Ettől kezdve Ő lett apja, anyja, magántitkára és önkéntes szolgája mindannyiunknak abban a házban. Szezonban reggel kilenctől éjfélig minden nap számíthattunk rá, ha Hofi játszott, akkor hajnalig is velünk maradt. Régi díszítőinek lakásügyeit és Mensáros külső fellépéseit egyforma gonddal intézte" - olvasható a visszaemlékezésben. Löffler István halálával végleg búcsúznak szűkebb otthonunktól, a Madách Kamara Színháztól is, amelynek épületében ma már az Örkény Színház működik - írta.
2013.04.08. 13:37
Szinhaz.hu
70 előadás a Váci Dunakanyar Színház műsorán
70 előadás a Váci Dunakanyar Színház műsorán
Csaknem hetven előadást láthat a közönség jövő február végéig a Váci Dunakanyar Színházban, amely szombaton nyílt meg - közölte Kis Domonkos Márk, a teátrum igazgatója az MTI-vel hétfőn. A város egykori mozijából kialakított színház több hónapos felújítás után nyílt meg a közönség előtt. A váci színház elsősorban más társulatok produkcióit fogadja be, de saját bemutatók - elsősorban kamaradarabok és önálló estek - is helyet kapnak a repertoárban. Évi tíz saját és 58 megvásárolt zenés, prózai, ifjúsági és egyéb darabot terveznek - magyarázta a direktor. Az áprilisi bemutatók közül kiemelte Turek Miklós versszínházi előadását (a 12-én sorra kerülő est a költészet napja előtt tiszteleg), míg 19-én az Örkény István Macskajátéka alapján készült, A Szkalla lányok című színmű látható Béres Ilona és Tordai Teri közreműködésével. Április 26-án a Telefondoktor című bohózaton tapsolhat a közönség. A nyári szünetben előreláthatólag a V4 Fesztivál és Színházi Találkozó programjai zajlanak a váci színházban. A nyitógálát már megtartották Az igazgató tájékoztatása szerint a viszonylag csekély távolság miatt főként fővárosi színészeket foglalkoztatnak egyedi szerződéssel, de elfogadták meghívásukat vidéki és határon túli magyar színházak is. A jegyek árát igyekeznek a budapesti árak alá szorítani. A társulattal nem rendelkező színház létesítéséről tavaly november 22-én döntött a település képviselő-testülete, amikor megszavazták a Váci Dunakanyar Színház Nonprofit Kft. létrehozását, és határoztak arról is, hogy a társaság ügyvezető igazgatója Kis Domonkos Márk színművész legyen. A Csányi László körúton lévő egykori mozi épületében található színház működési költségeit önkormányzati forrásból és pályázati pénzekből finanszírozzák.A Színház.hu Kis Domonkos Márkkal készült interjúját itt olvashatják.
2013.04.08. 10:10
Szinhaz.hu
Halász Judit és Mucsi Zoltán a Madáchban - Betörő az albérlőm
Halász Judit és Mucsi Zoltán a Madáchban - Betörő az albérlőm
Halász Judit és Mucsi Zoltán főszereplésével mutatja be a Madách Színház a Betörő az albérlőm című darabot; a krimivígjátékot május 11-én láthatja először a közönség. Szirtes Tamás igazgató a darab pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: az előadásban olyan művészeket is láthat a közönség, akik eddig nem játszottak a Madách Színházban: Halász Judit és Mucsi Zoltán is először lép fel ezen a színpadon. A darab a nagy sikerű angol film, az 1955-ös Betörő az albérlőm színpadi adaptációja. A mulatságos krimikomédiát a parádés színészi alakítások tették nagyszabásúvá - idézte fel. Két éve Londonban mutatták be a film színpadi változatát, és a Madách Színháznak sikerült megszereznie a darabot, amelyet most Szente Vajk rendezésében tűznek műsorra.Szente Vajk a szereplőválasztásról elmondta: a londoni előadást látva úgy érezte, Mucsi Zoltán tökéletes lenne a szerepre, Szirtes Tamás pedig Halász Judittal képzelte el a darabot, így megegyeztek ebben a szereposztásban. Nagy öröm, hogy a két elfoglalt színész igent mondott a felkérésre - tette hozzá. Szólt arról is, hogy a színészeket, ha különböző iskolákból érkeznek is, mindig összehozza a stílus és a darab, ennek a színműnek pedig markáns a stílusa. A krimivígjáték műfajának alapja a nemes egyszerűség: mindenki egyszerű eszközökkel játszik, a természetesség a közös nyelv - fűzte hozzá.Mint mondta, egy pénzrablás története a vígjáték, amelyben elragadó figurák jelennek meg. A darabban elhangzik, hogy "mindenkiben van valami jó", és ez a mondat az, amely megfogta. A történet szerint hétpróbás gazemberek egy pénzszállító autót szeretnének kirabolni, és ebben egy mit sem sejtő, szeretetreméltó idős hölgy segítségére számítanak. Egy vonósnégyes tagjainak adják ki magukat, a bűntényre azonban fény derül, és a bandatagok úgy döntenek, hogy elteszik láb alól a hölgyet. A Mrs. Wilberforce-t alakító Halász Judit arról beszélt, hogy a feladat azért különleges számára, mert életében ez az első igazi öregasszonyszerep. Nagyon hiszékeny és erkölcsös, hogy ha valamit már elhisz, akkor amellett kitart - mondta a szereplőről. A színésznő felidézte, hogy még nem volt diplomája, amikor főiskolásként a Madách akkori kamaraszínházában (a mostani Örkény Színházban) játszotta egy ír darab, a Kathleen címszerepét. Halász Judit - aki a főiskola elvégzése óta a Vígszínház tagja, és ritkán játszik vendégként máshol -, elmondta, hogy minden színésznek izgalmas, ha új közegbe kerül. "Elsősorban a partnerek, a rendező, az itteni szellemiség az, ami különbözik, és ezt mindig mindenkinek érdekes megtapasztalni" - fogalmazott.Az azonos című film William Rose által írt szövegkönyve alapján a Betörő az albérlőm (The Ladykillers) című darabot Graham Linehan írta, a művet Kúnos László fordította. Halász Judit és Mucsi Zoltán mellett a banda tagjaiként Hajdu Steve, Magyar Attila, Nagy Sándor és Szerednyey Béla látható, a produkcióban Hűvösvölgyi Ildikó, Bajza Viktória és Pusztaszeri Kornél is játszik, továbbá Hajnóczy Soma bűvészvilágbajnok is közreműködik. A díszletet Horesnyi Balázs, a jelmezt Makány Márta tervezte. Forrás: MTI
2013.04.06. 05:00
Szinhaz.hu
Örkény 100 - Az író özvegye értékelt
Örkény 100 - Az író özvegye értékelt
A Thália Színházban, Remeteszőlősön és a Bárka Színházban centenáriumzáró beszélgetéssel, színházi előadásokkal és fotókiállítással zárul az Örkény István-emlékév. Radnóti Zsuzsa dramaturg, az író özvegye a remeteszőlősi emlékműre az egyik legbüszkébb.Örkény István édesanyjávalEmlékezetes pillanatokról Radnóti Zsuzsa az MTI-nek elmondta, hogy szombaton avatják fel Remeteszőlősön a Ballada a költészet hatalmáról című novella által ihletett Örkény-emlékművet: a korabeli telefonfülkében a népszerű magyar író egyperceseit felvételről hallgathatják az arra járók Hegedűs D. Géza, Mácsai Pál, Gados Béla, Gábos Katalin és Oberfrank Pál tolmácsolásában. "Ez olyan szeretetteljes és különleges ötlet, hogy mindenki felderül tőle" - fogalmazott. A tavaly áprilisban kezdődött emlékév programjai közül Radnóti Zsuzsa két színházi előadást emelt ki. Szerinte emlékezetes volt az egyperces novellákból összeállított este az Örkény Színházban, "a Pesti Színházban pedig az ország szinte minden színházából érkeztek művészek, hogy kis jelenetekkel emlékezzenek rá". Szólt még a Macskajáték kétszemélyes változatáról és a Pécsi Harmadik Színház Örkény montázsáról is. Radnóti Zsuzsa szerint a Petőfi Irodalmi Múzeum Mi mennyi? - Örkény István százéves című, Pádár Eszter rendezte tárlata jó példa arra, hogyan, milyen merész stílusban érdemes ma irodalmi kiállítást rendezni. "A Széchenyi Könyvtár és a Színházi Intézet nagyszabású egyperces középiskolai vetélkedőt hirdetett, ahogy vetélkedtek az óbudai nyugdíjasok és a zuglói általános iskolások is. A legszebb az egészben, hogy minden várakozást felülmúlt az érdeklődés. Megható volt látni, mennyire megmozgatta az életmű a diákok, a civil társaságok, a fiatalok és az idősebbek fantáziáját" - fogalmazott Radnóti Zsuzsa, hozzátéve, hogy Örkény városban szobrot avattak és a könyvtár is az író nevét vette fel. Emléktáblát kapott a szülőháza a VII. kerületben, posztumusz díszpolgár lett a II. kerületben. Radnóti ZsuzsávalIsmeretlen Örkény-regény jelent meg Az emlékévre megjelent könyvek közül Radnóti Zsuzsa szólt a tavaly a Palatinus Kiadónál kiadott, addig ismeretlen Örkény-regényről, az Áprilisról. Az író fiatalkori regényéről elmondta, hogy a kéziratra az 1990-es évek közepén bukkant rá, a megjelenést azonban kifejezetten a centenáriumra időzítették. "Érdekes módon erről a művéről soha nem beszélt" - jegyezte meg az Radnóti Zsuzsa. Mint mondta, ma sem tudja pontosan, miért hallgatott Örkény István az 1934-ben írt műről. Szerinte talán elégedetlen volt vele, de az is elképzelhető, hogy mire visszatért a hadifogságból, már nem tudott azonosulni a kézirattal. Egészen más foglakoztatta már az életből, a világból. "Erős Márai- és Szerb Antal-hatást mutat a regény, de könnyű felfedezni Thomas Mannt is, hiszen egy varázslatos szanatóriumban játszódik" - mondta a regényről, amelyben felfedezhető a későbbi groteszk hangvétel is. "Az idő a regény alá pörgött, így ma nagyon frissnek hat ez a pszichologizáló, emlékekre épülő, képekben gazdag elbeszélő próza" - vélekedett. Voronyezsben is járt Radnóti Zsuzsa Radnóti Zsuzsa mesélt arról is, hogy az év elején utazáson vett részt Voronyezsben, a Don-kanyarhoz közeli nagyvárosban, ahol Örkény István hadifogságba esett. A dramaturg kitért arra, hogy Örkény munkásságát jól ismerik Oroszországban, hála Tatyjana Voronkinának, aki szinte valamennyi művét lefordította oroszra. Örkény a hadifogságban írta Voronyezs című drámáját, ami oroszul megjelent Voronyezsben, ahol kétnapos programot tartottak az író emlékére. "Voronyezsben nem ismerték Örkény Istvánt, így reveláció számba ment, hogy volt egy magyar író, aki a közös emberi szenvedések oldaláról közelítette meg a háborút, olyan emberi tragédiát élt meg, amit az ottani lakosság. Ugyanarról a háborús emberi szenvedésről írt" - tette hozzá. Sütő Andrással és Juhász Ferenccel a Nemzeti SzínházbanÍgy zárul az ünnepségsorozat Az ünnepségsorozatot a Thália Színház és a veszprémi Petőfi Színház közös rendezvénye zárja Még egy perc Örkénnyel! címmel április 5. és 16. között három helyszínen. A programsorozat keretében pénteken délután három órától a Thália Színház Mikroszínpadának klubhelyiségében tekinthető meg az Örkény képekben című fotókiállítás, amely április 16-ig látható. Szintén pénteken fél négytől centenáriumzáró interaktív kerekasztal-beszélgetést rendeznek a Thália Színház Mikroszínpadán. Az esemény résztvevői között lesz Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója, Hargitai Iván és Berényi Gábor rendező, Oberfrank Pál, a Veszprémi Színház igazgatója, Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, Sudár Annamária a Széchenyi Könyvtárból, valamint az író fia, Örkény Antal. A beszélgetés zárásaként Örkény Istvánról készült portréfilmet vetítenek le. Ezután a színház Új Stúdiójában látható A Szkalla lányok című előadás Béres Ilona és Tordai Teri főszereplésével. A produkciót Örkény István Macskajáték című műve alapján Berényi Gábor írta és állította színpadra. Pénteken este fél nyolckor az Arizona Stúdióban a veszprémi Petőfi Színház Sötét galamb című előadása szerepel a műsoron. Örkény István ritkán játszott darabját Hargitai Iván rendezte. Az Örkény-centenárium záróeseményének utolsó programja április 16-án kedden este hét órakor kezdődik a Bárka Színházban: ekkor láthatja a közönség a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Kulcskeresők című előadását Forgács Péter rendezését.
2013.04.05. 12:13
Szinhaz.hu
Jön a 2. Színházak Éjszakája - Kiderült a program
Jön a 2. Színházak Éjszakája - Kiderült a program
Május 4-én 13 színház és a Jurányi Inkubátorház részvételével jön a második Színházak Éjszakája. Cikkünkből kiderül, mi lesz az idei program.„A Színházak Éjszakája páratlan alkalom arra, hogy a színházak megmutassák magukat. Nagy öröm volt látni múlt évben, mennyi ember hömpölygött az utcán. Én most is részt veszek a rendezvényen. Külön öröm, hogy idén a Jurányi Inkubátorház is csatlakozott a programhoz. Azt gondolom, a múlt évad legnagyobb színházi dobása a ház létrehozása volt” – mondta Csomós Miklós a rendezvény sajtótájékoztatóján az Operettszínházban. Kerényi Miklós Gábor, a színház főigazgatója pedig úgy fogalmazott: „Ez az éjszaka egy egészen csodálatos összefogás eredménye. Olyan, mint egy nagy nagy kézfogás.”A Színházak Éjszakáját a Fővárosi önkormányzat színházai hozták létre 2012 áprilisában. A különleges programokat kínáló rendezvényen akkor nyolcezer látogató vett részt. Az eseménysorozat sikerét az is mutatja, hogy a szervezők és a résztvevő teátrumok másodszorra is nekivágnak az Éjszakának. Az idei programból sem maradhatott ki a Budapest Bábszínház, az Operettszínház, a Centrál Színház, a József Attila Színház, a Katona József Színház, a Kolibri Színház, a Madách Színház, az Örkény Színház, a Radnóti Színház, a Szabad Tér Színház, a Thália Színház, az Újszínház, a Vígszínház, és csatlakozott hozzájuk a független társulatokat tömörítő Jurányi Inkubátorház is. A Budapest Bábszínházban bábozó tobzódásra azaz - egérfutóversenyre, ördögkuglira, karikázásra, bábsimogatásra, kalandos kirakósra, báböltöztetésre, mézeskalács-díszítésre -, bábkukucskáló barangolásra és bábborzongató kísértetjárásra invitálják a játékos kedvűeket. A Budapesti Operettszínházban rajzverseny, családi mese, tánctanulás, az Operettszínház sztárjainak dalparádéja, Ördöngölő-csűrdöngölő, Operett-Musical Maraton, kulisszajárás, Operett-Musical vetélkedő és Kerényi Miklós Máté, illetve a Budapest Folk Jazz Band koncertje vár. A Centrál Színházban Vári-Kovács Péter, Simon Kornél, Hoffmann György, Dobos László játszik majd Beatles-dalokat, nyílt próbára, kulisszajárásra, illetve Avenue Q koncertre, szigorúan zsebkendőköteles programokra is sor kerül. A József Attila Színházban kiállítás nyílik a nemrég elhunyt kiváló színésznő, Bakó Márta jelmezeiből, a gyerekeket interaktív játékokra, a felnőtteket színházi idegenvezetésre, Portisch Lajos sakkmester ária- és dalestjére, sakkpartira, irodalmi szalonra, színházi beavatásra hívják. Az érdeklődők emellett részt vehetnek A nagymama című előadás közönségtalálkozóján és meghallgathatják Fehér Adrienn és Jónás Andrea koncertjét, akik Aretha Franklin, Barbara Streisand, Whitney Houston dalokat és filmslágereket énekelnek. A Jurányiban interaktív gyerekmegőrző, 4D-s esti mese szórakoztatja a piciket, a nagyobbakat pedig nyílt táncórákkal, közösségi falfestéssel, jelmezpróbával, öko- és gasztroműhellyel fogadják. Stand-upol majd Janklovics Péter, Stefanovics Angéla, Andrássy Máté, Tamási Zoltán, Bánki Gergely, jóga órát tart Stefanovics Angéla, kung-fu edzést vezet Nagy Zsolt. Lesz alvószínház a TÁP Színházzal és interaktív zenélés a Bélaműhellyel, míg a HOPPart és a Szputnyik KOTTAVETŐ címmel ad ízelítőt közös koncertszínházi előadásukból. A hajnalig tartó Afterpartyról pedig Dj Vajdai fog gondoskodni. A Katona József Színház SzeK:rénymatinét rendez Jordán Adéllal és Elek Ferenccel, a nagyszínpadon népszerű színházi sitcomuk, A Gondnokság befejező epizódját és Katona-dalokat, a Kamrában pedig három színművész - Kiss Eszter, Fullajtár Andrea és Haumann Péter- három önálló estjét mutatja be. A Kolibri Gyermek és Ifjúsági Színházban meselabirintussal, papírszínházzal, Vitéz László automatával, kulisszajárással, igazgatószimulátorral, KoliBrEATLES koncerttel, jelmez-divatbemutatóval, retro-diavetítéssel, kézműves-foglalkozással készülnek, illetve Mario és a varázsló előadással Scherer Péter és Bárdi Gergő főszereplésével. Az előadás után drámafoglalkozást tartanak felnőtteknek!A Madách Színházban Kökényessy Ági, Ladinek Judit és Pusztaszeri Kornél mesél a gyerekeknek, Ki mit tud-on vetélkedhetnek a nézők Szente Vajk vezetésével, a Fame című musical keresztmetszetét adjáka Madách Musical Tánc- és Zeneművészeti Iskola színészképző osztályának végzős hallgatói, látható lesz a L'élek, Posta Viktor zenés estje, Madách-Medley címen kórusművet hallhatnak a Madách musicaljeiből, a vállalkozó kedvűek megtanulhatják és előadhatják a színpadon a Mary Poppins híres dalát, a SZUPERFENOFRENETIKOMAXIKAPITÁLIST Oroszlán Szonjával és Sándor Dáviddal. A Színészek „Popban” program keretében Feke Pál, Gallusz Nikolett, Mahó Andrea, Nagy Sándor, Puskás Péter, Polyák Lilla és Serbán Attila, valamint a színház tánckara és kórusa is fellép. Az Örkény Színházban Pogány Judit meséit hallgathatják a gyerekek, a Meseutcában pedig Csoda és Kósza történeteivel ismerkedhetnek meg. A Kék Angyal Bárban fellépnek az Örkény Színház művészei, az Örkény presszóban a NOL Presszó mintájára a színház művészeivel Szemere Katalin beszélget. Az érdeklődők Útifilm-vetítésen is részt vehetnek, ami a társulat Japán turnéjáról ad számot, míg az IRAM FLESS-en a felnőttek is betekintést nyerhetnek az Örkény ifjúsági programjábaNeudold Júlia közreműködésével. A Radnóti Színházban az aprók találkozhatnak Bárány Boldizsárral és a Vodku Zenekarral, és Szávai Viktória játszóházában múlathatják az időt. Az előcsarnokban pedig a színészek adnak randevút a közönségnek:Formán Bálint és Rétfalvi Tamás dalokat improvizál, a nézőtéri büfében Petrik Andrea, Wéber Kata, Martin Márta és Schneider Zoltán várja avendégeket, akik Kováts Adél, Gazsó György ésSzervét Tibor tanácsadását is élvezhetik. Dr. Vámos Miklós is a Radnótiban lesz, ugyanis testi és lelki problémák unalmas taglalásával hervasztja le a nagyérdeműt, a rászorulókat meg is vizsgálja. A színház premier utáni ízelítőt is ad Mozgófénykép című előadásuk dalaiból; a Dinyés Zenekar, valamint Hajós András a Dalmagyarázó Kft. Képviselőjének közreműködésében.A Szabad Tér Színház majálist tart a Városmajorban, a közönség megismerkedhet a Parádé 75-öttel, a 75 éves Margitszigeti Szabadtéri Színpad ünnepi borkülönlegességével, a gyerekeket Süsü, a sárkány várja, a felnőtteket zumba és tangóörömtánc, várostörténeti séta, Madarász-operett, és Mozart legnépszerűbb vígoperájából, A Figaro házasságából is ízelítőt ad Fodor Beatrix, Herczenik Anna, Mester Viktória, Boncsér Gergely, Hábetler András valamint Köteles Géza. A Thália Színház a Mikroszínpadon kulisszajárással, angol nyelvű vezetésselBest of kabaréval, beszélgetéssel vár Schell Judit, Litkai Gergely és Szombathy Gyula közreműködésével. Az Újszínház Pöttöm Panna, illetve a Tájkép című előadást, kulisszajárást és a Farkas Ensemble, illetve Újszínház zenekarának koncertjét kínálja.A Vígszínház beszélgetésekkel, közönségtalálkozókkal és más izgalmas programokkal fogad mindenkit a Vígszínházban, a Pesti Színházban és a Házi Színpadon egyaránt. Ráadásul egy legendás darab születik újjá egy próbán, ahogy még sohasem láthatták, ahol a közönség aktív részvételére is számítanak, ahol minden lehetséges… Ez lesz a Vígszínházi Csárdáskirálynő.A felnőttek 1700 Ft-ért, a tanulók 1000 Ft-ért, a 6 évnél kisebb gyerekek 100 Ft-ért juthatnak be a Színházak Éjszakájára. Karszalagot április 4-től a résztvevő színházak szervezési osztályán és jegypénztárában, online a www.szinhazakejszakaja.hu , a PORT.hu/jegy, és a jegy.hu oldalakon, illetve a LIBRI könyvesboltokban vásárolhatnak az érdeklődők. A korlátozott férőhellyel rendelkező programokra csak előzetes regisztrációval lehet majd bejutni. A szervezők azt ajánlják, hogy az éjszakázni vágyók minél hamarabb váltsák meg belépőiket, mert idén is előfordulhat, hogy a jegyek hamar elfogynak, a színházak pedig nem léphetik át a befogadóképességük határát. További részletek a Színházak Éjszakája honlapján.Színház.hu
2013.04.04. 09:06
Szinhaz.hu
Örkény Istvánról nyílik fotókiállítás
Az Örkény képekben című tárlatot péntektől a Thália Színház közönsége.
2013.04.02. 16:44
Metropol.hu
Még egy perc Örkénnyel - Vége a centenáriumi évnek
Még egy perc Örkénnyel - Vége a centenáriumi évnek
A Thália Színház és a Veszprémi Petőfi Színház közös rendezvénye zárja a groteszk egyik meghatározó írója, Örkény István tiszteletére szervezett országos centenáriumi ünnepségsorozatot. Április 5–16. között három helyszínen, a fővárosi Thália és Bárka Színházban, valamint Remeteszőlősön beszélgetéssel, színházi előadásokkal, fotókiállítással és Örkény-emlékmű felavatásával várják a közönséget. Örkény István három örököse – Örkény Angéla, Örkény Antal és Radnóti Zsuzsa – így összegezte a centenáriumi ünnepségsorozatot: „A jubileumi év számos eseménye – amelynek döntő része spontán, közösségeknek köszönhető program volt – folyamatosan és látványosan bizonyította, hogy az életmű köztünk él. Alkotójának szelleme, írásai, ebben a nagyon gyorsan változó világban is aktuálisak maradtak és megszólítják az embereket, fiatalokat, időseket, a kultúra szeretőit és a kultúra létrehozóit egyaránt. Ezek az évfordulós események nekünk, Örkény István örököseinek, életre szóló élményt jelentettek. Külön köszönjük Oberfrank Pálnak, hogy ez az emlékévet záró mini fesztivál létrejöhetett” – olvasható a nyilatkozatban.Április 5-én délután három órától április 16-áig a Thália Színház Mikroszínpadának klubhelyiségében tekinthető meg az Örkény képekben című fotókiállítás. Ugyancsak április 5-én fél négytől centenáriumzáró kerekasztal-beszélgetés helyszíne lesz a Thália Színház Mikroszínpada. Résztvevői: Radnóti Zsuzsa dramaturg, Örkény István özvegye, Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója, Hargitai Iván és Berényi Gábor rendező, Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, Pádár Eszter, a PIM Örkény-kiállításának rendezője, Szebényi Ágnes, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa, Sudár Annamária, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, Reményi József Tamás, a Palatinus Kiadó művészeti vezetője és dr. Örkény Antal. A rendezvény házigazdája Lőkös Ildikó dramaturg. A beszélgetés végén portréfilmet vetítenek Örkény Istvánról.Ezután, fél hattól a színház Új Stúdiójában lesz látható A Szkalla-lányok című előadás Béres Ilona és Tordai Teri főszereplésével. A produkciót Örkény István Macskajáték című műve alapján Berényi Gábor írta színpadra és rendezte. Ugyanezen a napon este fél nyolckor kezdődik az Arizona Stúdióban a Veszprémi Petőfi Színház Sötét galamb című előadása. Örkény ritkán játszott darabját Hargitai Iván állította színpadra. Az emlékév zárásaként egy különleges Örkény-emlékművet avatnak Remeteszőlősön április 6-án délelőtt 11 órakor. A "Ballada a költészet hatalmáról" című telefonfülkében, egy korabeli telefon segítségével, Örkény István népszerű egyperceseit hallgathatják meg felvételről az érdeklődők Hegedűs D. Géza, Mácsai Pál, Gados Béla, Gábos Katalin és Oberfrank Pál tolmácsolásában. A telefonfülke elhelyezésének ötlete Oberfrank Páltól, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójától származik. A kezdeményezés mellé állt Szathmáry Gergely, Remeteszőlős polgármestere és a település képviselő-testülete, így született meg az az önkormányzati határozat, aminek köszönhetően látogatható lesz majd a fülke a Remete-szurdoknál. Az Örkény-centenárium záróaktusaként, április 16-án este hét órától mutatják be a budapesti Bárka Színházban a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Kulcskeresők című előadását Forgács Péter rendezésében. Forrás: MTI, infovilag.hu, Színház.hu
2013.04.01. 07:00
Szinhaz.hu
Még egy perc Örkénnyel! - Zárul a centenáriumi év
Még egy perc Örkénnyel! - Zárul a centenáriumi év
A Thália Színház és a Veszprémi Petőfi Színház közös rendezvénye zárja a groteszk egyik meghatározó írója, Örkény István tiszteletére szervezett országos centenáriumi ünnepségsorozatot. Április 5–16. között három helyszínen, a fővárosi Thália és Bárka Színházban, valamint Remeteszőlősön beszélgetéssel, színházi előadásokkal, fotókiállítással és Örkény-emlékmű felavatásával várják a közönséget. Örkény István három örököse – Örkény Angéla, Örkény Antal és Radnóti Zsuzsa – így összegezte a centenáriumi ünnepségsorozatot: „A jubileumi év számos eseménye – amelynek döntő része spontán, közösségeknek köszönhető program volt – folyamatosan és látványosan bizonyította, hogy az életmű köztünk él. Alkotójának szelleme, írásai, ebben a nagyon gyorsan változó világban is aktuálisak maradtak és megszólítják az embereket, fiatalokat, időseket, a kultúra szeretőit és a kultúra létrehozóit egyaránt. Ezek az évfordulós események nekünk, Örkény István örököseinek, életre szóló élményt jelentettek. Külön köszönjük Oberfrank Pálnak, hogy ez az emlékévet záró mini fesztivál létrejöhetett” – olvasható a nyilatkozatban.Április 5-én délután három órától április 16-áig a Thália Színház Mikroszínpadának klubhelyiségében tekinthető meg az Örkény képekben című fotókiállítás. Ugyancsak április 5-én fél négytől centenáriumzáró kerekasztal-beszélgetés helyszíne lesz a Thália Színház Mikroszínpada. Résztvevői: Radnóti Zsuzsa dramaturg, Örkény István özvegye, Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója, Hargitai Iván és Berényi Gábor rendező, Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, Pádár Eszter, a PIM Örkény-kiállításának rendezője, Szebényi Ágnes, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa, Sudár Annamária, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, Reményi József Tamás, a Palatinus Kiadó művészeti vezetője és dr. Örkény Antal. A rendezvény házigazdája Lőkös Ildikó dramaturg. A beszélgetés végén portréfilmet vetítenek Örkény Istvánról.Ezután, fél hattól a színház Új Stúdiójában lesz látható A Szkalla-lányok című előadás Béres Ilona és Tordai Teri főszereplésével. A produkciót Örkény István Macskajáték című műve alapján Berényi Gábor írta színpadra és rendezte. Ugyanezen a napon este fél nyolckor kezdődik az Arizona Stúdióban a Veszprémi Petőfi Színház Sötét galamb című előadása. Örkény ritkán játszott darabját Hargitai Iván állította színpadra. Az emlékév zárásaként egy különleges Örkény-emlékművet avatnak Remeteszőlősön április 6-án délelőtt 11 órakor. A "Ballada a költészet hatalmáról" című telefonfülkében, egy korabeli telefon segítségével, Örkény István népszerű egyperceseit hallgathatják meg felvételről az érdeklődők Hegedűs D. Géza, Mácsai Pál, Gados Béla, Gábos Katalin és Oberfrank Pál tolmácsolásában. A telefonfülke elhelyezésének ötlete Oberfrank Páltól, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójától származik. A kezdeményezés mellé állt Szathmáry Gergely, Remeteszőlős polgármestere és a település képviselő-testülete, így született meg az az önkormányzati határozat, aminek köszönhetően látogatható lesz majd a fülke a Remete-szurdoknál. Az Örkény-centenárium záróaktusaként, április 16-án este hét órától mutatják be a budapesti Bárka Színházban a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Kulcskeresők című előadását Forgács Péter rendezésében. Forrás: MTI, infovilag.hu, Színház.hu
2013.04.01. 07:00
Szinhaz.hu
40 év fölött lett édesapa a népszerű magyar színész - Tudj meg mindent Mácsai Pálról
40 év fölött lett édesapa a népszerű magyar színész - Tudj meg mindent Mácsai Pálról
Az Örkény István Színház igazgatója, Mácsai Pál az egyik legsokoldalúbb magyar színész.
2013.03.31. 07:35
Femina.hu
Családi színházi fesztivál Pécsett
Családi színházi fesztivál Pécsett
Hagyományteremtő céllal rendezi meg a Pécsi Nemzeti Színház május 29. és június 2. között az I. Pécsi Családi Színházi Fesztivált, "tizenegy színház 17 előadással a színvonalas gyermek és ifjúsági színdarabok bemutatásáért" mottóval. A Pécsi Nemzeti Színház közleménye:A Pécsi Nemzeti Színház kiemelten fontosnak tartja színvonalas gyermek- és ifjúsági színdarabok bemutatását. A kulturális élet elsivárosodása, a kereskedelmi televíziók kritikán aluli műsorainak mindent elborító áradása nélkülözhetetlenné teszi, hogy a még színházba járók fiatal korosztályát szólítsuk meg, hogy részükre készítsünk minél színesebb, minél szélesebb műfajú drámákból merített választékot. A Pécsi Nemzeti Színház évados bemutatóinál is megfigyelhető, mekkora az érdeklődés a gondosan, látványosan, vagy éppen merőben újszerű kifejezésmódon bemutatott darabokra.Ezért rendezzük meg az I. Pécsi Családi Színházi Fesztivált 2013. május 29. és június 2. között, mely egy kis csokorba szedett válogatást ad a közönségnek az ország legsikeresebb családi színházi előadásaiból. Hagyományt kívánunk teremteni ezzel a rendezvénnyel. Fotó: Körtvélyesi László Túlnyomó részt hazai színházak előadási közül választottunk, és a vendégek között tudhatjuk határon túlról a kassai Thália Színházat. A következő években azonban szeretnék bővíteni a kínálatot, és több külföldi, valamint határon túli magyar színházat is meghívni, ezzel nemzetközivé tenni a fesztivált.A válogatásnál alapkövetelmény volt - és csak az egyetlen szempont -, hogy a meghívandó előadás sikeres legyen ott, ahol bemutatták. Nem kértünk fel szakmai közreműködőket a válogatáshoz, nem támaszkodtunk hivatásos kritikusok véleményére. Csak a cél számított: nagyon jó előadásokból megrendezi egy fesztivált, amit együtt élvezhetnek a családok, szülők és gyermekek közösen. Ami leköti a nézőket generációkon átívelően, legyen bár a témája, a látványa vagy a zenéje az, ami ezt kiváltja a közönségből. Éppen ezen megfontolások miatt zsűrije sincsen a fesztiválnak. PROGRAM: 2013. május 29., szerda 15.00 és 18.00 óra KamaraszínházA HANG-VILLA TITKA | Centrál Színház, Budapest 2013. május 29., szerda 17.00 óra NagyszínházGERGŐ ÉS AZ ÁLOMFOGÓ | Thália Színház, Kassa 2013. május 29. 15.00 óra KamaraszínházA SIVATAG HERCEGE | Pécsi Nemzeti Színház 2013. május 30., csütörtök 17.00 óra NagyszínházHOLDBELI CSÓNAKOS | Csokonai Színház, Debrecen 2013. május 31., péntek 15.00 és 18.00 óra KamaraszínházA SÖTÉTBEN LÁTÓ TÜNDÉR | Örkény Színház, Budapest 2013. május 31., péntek 17.00 óra NagyszínházRUMINI | Magyar Színház, Budapest 2013. június 1., szombat 15.00 és 19.00 óra KamaraszínházPINOKKIÓ | Katona József Színház, Budapest 2013. június 1., szombat 17.00 óra NagyszínházÓZ, A NAGY VARÁZSLÓ | Miskolci Nemzeti Színház 2013. június 1., szombat 10.00-13.00 Bóbita BábszínházA Kamarateremben 10.00 órakor SZIVÁRVÁNYHINTA - csecsemőszínházA Kézműves teremben 10-13 óra között BÁBKÉSZÍTÉS11.00 órakor A KIS HABLEÁNY 2013. június 2., vasárnap 15.00 és 17.00 óra KamaraszínházHOLNEMVOLTFA | Csiky Gergely Színház, Kaposvár 2013. június 2., vasárnap 17.00 óra NagyszínházA PADLÁS | Pécsi Nemzeti Színház 2013. június 2., vasárnap 11.00 óra N. Szabó Sándor TeremSZAMÁR A TORONY TETEJÉN | Stúdió K Színház JEGYVÁSÁRLÁS 2013. április 8-tól!
2013.03.30. 08:02
Szinhaz.hu
POSZT: hamarosan kiderül a 'menetrend'
POSZT: hamarosan kiderül a 'menetrend'
Összeállt az idei, 13. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) versenyprogramjának menetrendje: az előadások pontos időpontjait a szervezők napokon belül közzéteszik a www.poszt.hu oldalon. Stenczer Béla színművész, a POSZT ügyvezetője a június 6. és 15. között zajló rendezvénysorozatról tartott csütörtöki pécsi sajtótájékoztatón elmondta: a 12 versenyprodukcióból 22 előadást és a díjkiosztó gálaestet láthatja a közönség. Hozzátette: egy darabot játszanak a Zsolnay-negyedben működő Janus Egyetemi Színházban, a többinek a Pécsi Nemzeti Színház ad otthont. A magyar színházi világ legnagyobb eseményeként számon tartott POSZT versenyprogramjaira a jegyeket április 20. után kezdik árusítani, de a tervezett 140-180 off-program közül azokra, amelyek a Kodály Központban lesznek, már április 8-tól válthatók belépők. Stenczer Béla a Kodály Központba tervezett off-programok közül kiemelte Varnus Xavér orgona- és Lajkó Félix hegedűművész közös fellépését, a Vígszínház Pesten Születtem című szcenírozott koncertjét, továbbá a tajvani Gouguang Opera Company tradicionális kínai operáját. Szólt arról, hogy a száz éve született Gobbi Hilda és Weöres Sándor alakját kiállításon idézik fel. A Művészetek és Irodalom Házában felolvasószínházi rendezvényeket, a Jókai téren utcaszínházi előadásokat, gyerekfoglalkozásokat, kézműves vásárt tartanak. A Zsolnay-negyedben a Janus Egyetemi Színház és a Bóbita Bábszínház tagjai szórakoztatják a közönséget. A város egyik vendéglőjében Bodrogi Gyula, a nemzet színésze, a POSZT díszvendége főz majd. Stenczer Béla Az ügyvezető megjegyezte, hogy a pécsiek által rendkívül népszerű Sétatér ismét szerepel a találkozó hivatalos helyszínei között.Kőhalmi Andrea, a fesztivál másik ügyvezetője az MTI érdeklődésére elmondta: a találkozó idei költségvetése a tavalyinál várhatóan 20 millió forinttal kevesebb, 150 millió forint lesz, ezért további támogatókat keresnek, és azon dolgoznak, hogy az eseményt a megszokott magas szakmai színvonalon bonyolíthassák le. Rázga Miklós, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója azt mondta, hogy a teátrum a POSZT-ot megelőzően, május 29. és június 2. között rendezi meg az 1. Pécsi Családi Fesztivált, amelyen 11 teátrum 13 produkciójának 17 előadását láthatja a nagyközönség. Mint hozzáfűzte, mivel a darabok mindegyike számot tarthat nemcsak a gyerekek, hanem szülők, nagyszülők érdeklődésére is, kiváló alkalmat kínálnak a családi együttlétre, kikapcsolódásra. Az idei POSZT versenyprogramjában, amelyet március elején hoztak nyilvánosságra, hat vidéki, négy fővárosi és két határon túli előadás szerepel. A nagyszínházi produkciók között lesz a szombathelyi Weöres Sándor Színház előadásában Dosztojevszkij műve, A félkegyelmű; a Miskolci Nemzeti Színház Tennessee Williams-darabbal, A vágy villamosával versenyez. A debreceni Csokonai Színházból Feydeau Bolha a fülbe című darabja, míg a komáromi Jókai Színházból Shakespeare III. Richárdja kapott meghívást. A Vígszínház a Jó embert keresünk című Brecht-darabbal, az Örkény Színház pedig a Peer Gynt című Ibsen-drámával érkezik. A kamara- és stúdiószínházi előadások között verseng a Nemzeti Színház Kleist-előadása, az Amphitryon; a Yorick Stúdió és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának előadásában Székely Csaba Bányavakság című darabja; a Pécsi Nemzeti Színháztól a Picasso kalandjai; a Proton Színház és a Trafó produkciójában Mundruczó Kornél Coetzee-adaptációja, a Szégyen; a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház Színésznők című de Angelis-produkciója; valamint a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott McDonagh-darab, a Vaknyugat.KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK POSZT közönségzsűri kerestetik (Fesztivál) Hivatalos dala is van a 13. POSZT-nak - Videóval (Fesztivál) 'A POSZT-on nincs bérelt poszt' - Interjú a válogatókkal (Interjúk) Itt a XIII. POSZT versenyprogramja (Fesztivál)
2013.03.28. 17:25
Szinhaz.hu
'Az ő háborújuk más jellegű' - Diákszínház Nagyváradon
'Az ő háborújuk más jellegű' - Diákszínház Nagyváradon
A Színház az iskolában, iskola a színházban elnevezésű program keretében megvalósuló Álmok című diákelőadás apropóján tartottak sajtótájékoztatót hétfőn a nagyváradi Szigligeti Színház vezetői, illetve a programban részt vevő színművészek. Czvikker Katalin főigazgató elöljáróban elmondta, hogy a színház világnapjára (március 27-ére) időzített előadás már a második állomása a teátrum iskolaprogramjának, hiszen az elmúlt évben a Csongor és Tündét dolgozták fel sajátságosan a diákcsoportok, s egy közös előadás keretében mutatták be jeleneteiket a Magyar Kultúra Napján.Idén a váradi középiskolások mellett a Partiumi Keresztény Egyetem diákjai is bekapcsolódtak a színházi programba, jövőre pedig a Nagyváradi Állami Egyetemen tanulókat is bevonnák, erre vonatkozóan már elkezdődtek az egyeztetések. Szabó K. István művészeti igazgató arra tért ki, hogy senki ne számítson egy hagyományos értelemben vett előadásra, inkább 18 etűdből álló jelenetsorra egymástól teljesen eltérő elképzelésekkel. Ami esetleg egységbe rendezheti a jeleneteket, az a diákok egymással rímelő gondolatai a világról, a feszültségekkel teli korról, amelyben élnek, a konfliktushelyzetek feldolgozása. Semmiképp sem rajzolódik majd kiegy történet, az írott szövegek inkább csak ürügyként szolgálnak arra, hogy a diákok a saját gondolataikat, érzéseiket fogalmazzák meg.A diákokkal foglalkozó színművészek a tapasztalataikról beszéltek, amelyeket a közös munka – néha játék – során szereztek. Pitz Melinda számára az volt az érdekes, hogy miként fejlődtek a fiatalok a próbák során, hogyan tanultak meg „színházszerűen” gondolkodni. Szotyori József szerint emberileg is sokat fejlődtek a diákok: az improvizációk során megmutatkozott, hogy mennyire különböző személyiségek, egymás végletei, a próbafolyamat során viszont mégis sikerült egymáshoz közelebb kerülniük, emberi kapcsolatokat kialakítaniuk, a kezdeti zárkózottság, elfojtott düh helyett inkább egyfajta csapatszellem kialakulása volt jellemző.Ababi Csilla csopotjába művészeti képzésben részt vevő diákok is kerültek, az ő esetükben a másfajta művészi eszközök használatára való rácsodálkozás volt a szembetűnő. A jelenetek alapjául szolgáló darab – Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok – témáját, a háborút a diákok sajátosan értelmezték, hiszen az ő háborújuk egészen más jellegű: ők a mindenféle rendszernek való megfelelés ellen harcolnak. Csatlós Lóránt már bizonyos színházi tapasztalattal bíró gyerekekkel dolgozott, hiszen néhányan már a Csongor és Tündében is részt vettek. Egyesek túlzott magabiztossággal vágtak neki a próbáknak, ezt le kellett bontani és a még tapasztalatlanabbakkal együtt egy homogén csapattá kovácsolni őket. Varga Balázs szerint nagyon fontos korban vannak ezek a fiatalok, hiszen most dől el, kik lesznek, ugyanakkor most romolhat el minden. Ezért most minden tettük, gesztusuk hatványozott jelentőséggel bír, hisz egyéniségük kiforrásában fontos szerepet játszik. Kocsis Gyula is azt tartotta fontosnak, hogy a közös munka során a fiatalok zárkózottságát feloldják, önmagukat felfedezzék, s rájöjjenek, hogy amire képtelennek tartották magukat, mégis meg tudják csinálni.Hunyadi István szerint a diákjai káprázatos gyermekek, kiváló egyéni képességekkel, ugyanakkor emiatt nehéz volt csapattá kovácsolni őket, és elfogadtatni velük, hogy ezúttal más úton haladnak, mint az elmúlt évben, de épp ezáltal gadagabbá válnak, hiszen új dolgokat fedeznek fel. Faragó Zénó egyetemista csoportot irányított, Örkény-egyperceseket dolgoztak fel, ők a szöveg közös olvasásával, értelmezésével kezdték a próbafolyamatot, és olyan gondolatokat próbáltak megragadni, amelyek őket is érintik, érdeklik.Tóth Tünde saját maga számára is fontos tapasztalatokat szerzett a diákkokal való közös munka során, ugyanakkor rádöbbent, hogy adott pillanatban a színházról alkotott sziklaszilárd elképzelései darabokra hullnak. Kiemelte, hogy a diákokra nem lehet ráerőltetni semmit, hiszen hiába dolgoztak egy-egy ötleten tudatosan, végül mégsem működött, máskor viszont magától megszületett a színházi pillanat. Pál Hunor bevallássa szerint nehéz időszak áll mögöttük, hisz eleinte nem tudtak mit kezdeni a szöveggel, amit kaptak, a háború fogalma semmit sem mondott a diákoknak, így megpróbálták átértelmezni azt. A színművészt meglepte, hogy a fiatalok milyen tudatosan, szinte makacsul kiállnak véleményük mellett, ami némi bonyodalmat is okozott a próbák során, de végül épp ebből merítettek új energiákat.
2013.03.27. 10:03
Szinhaz.hu
Örkény 100 - Zárul az országos centenáriumi ünnepség
Még egy perc Örkénnyel! címmel a Thália Színház és a veszprémi Petőfi Színház közös rendezvénye zárja az író tiszteletére életre hívott, országos centenáriumi ünnepségsorozatot.
2013.03.26. 17:08
Hirado.hu
Örkény egyperceseket hallgathatunk egy telefonfülkében
Örkény egyperceseket hallgathatunk egy telefonfülkében
Örkény István egyperceseit hallgathatják meg az arra járók Remeteszőlősön április elejétől egy korabeli telefonfülkében. Szathmáry Gergely, Remeteszőlős polgármestere elmondta: az Örkény-emlékművet április 6-án 11 órakor avatják fel. Hozzátette, hogy az emlékművet az író Ballada a költészet hatalmáról című novellája ihlette, amely egy költő verse által megérintett telefonfülke kalandjairól szól, amely végül a mai Remeteszőlős területén ("...a Hűvösvölgy utolsó házain is túl, Nagykovácsi községtől azonban jóval innen...") nyer nyugalmat. A korabeli telefonfülkét, amelyet a Remete-szurdoknál állítanak fel, a Magyar Telekom adományozta a településnek, s a megvalósítást a Magyar Művészeti Akadémia támogatta - közölte a polgármester. A Ballada a költészet hatalmáról nevet viselő telefonfülkében korabeli készülék segítségével a népszerű magyar író egyperceseit felvételről hallgathatják az arra járók Hegedűs D. Géza, Mácsai Pál, Gados Béla, Gábos Katalin és Oberfrank Pál tolmácsolásában - közölte a veszprémi Petőfi Színház az MTI-vel. Az Örkény Istvánra emlékező országos centenáriumi eseménysorozat zárásaként avatják fel a telefonfülkét; az elhelyezés ötlete Oberfrank Páltól, a veszprémi Petőfi Színház igazgatójától származik - tették hozzá. Forrás: MTI
2013.03.24. 08:00
Szinhaz.hu
A Bányavirág a Nemzeti Színházban is debütál
A Bányavirág a Nemzeti Színházban is debütál
Székely Csaba Bányavirág című darabját tűzi műsorra a Nemzeti Színház; az erdélyi bányászfalvakban játszódó történetet Sebestyén Aba rendezésében mutatják be szombaton, 19:30-tól a Kaszás Attila Teremben. A Bányavirág című előadást a Nemzeti Színház és a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház közös produkciójaként láthatja a közönség, a darabot a Nemzeti Színház Kaszás Attila Termében játsszák - olvasható a színház MTI-hez eljuttatott közleményében. A darab Székely Csaba drámatrilógiájának első része, a folytatás a Bányavakság, a befejezés a Bányavíz. Székely Csaba fekete humorral átszőtt drámáját a marosvásárhelyi Yorick Stúdió és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata közös produkcióként tűzte elsőként műsorra, az ő budapesti vendégjátékuk után kérte fel a Nemzeti Színház Sebestyén Abát, az ősbemutatót jegyző fiatal rendezőt, hogy ezúttal a Nemzeti Színház színészeivel állítsa színpadra a művet. Az előadásban László Zsolt, Stohl András, Tompos Kátya, Szarvas József, Söptei Andrea és Kerényi Róbert játszik. A produkció díszlet- és jelmeztervezője Bartha József, a dramaturg Keszthelyi Kinga és Perczel Enikő."Az erdélyi bányászfalvakban a bányák kényszerű bezárása miatt megnőtt a munkanélküliség. A mélyszegénység és kilátástalanság sok férfit kerget az öngyilkosságba vagy az alkoholizmusba. De mégis, az élet makacsul felüti a fejét" - olvasható az előadás ismertetőjében. A darab története szerint Vajda Iván, a darab főszereplője a bánya bezárása óta munkanélküli. Haldokló apjával él együtt, két éve gondozza kényszerűségből és tűri parancsolgatását. A ház gyakori vendége a csehovi orvosfigura, Csillag Mihály, aki biztosabb kézzel markolja a pálinkásüveget, mint a sztetoszkópot. A városból érkezett Ilonka, Iván féltestvére, errefele rég nem látott energiát és életörömet csempész a ház életébe.Székely Csaba, a fiatal marosvásárhelyi író születésénél, neveltetésénél fogva magában hordozza Erdély szellemiségét, mégis kritikus szemmel tudja szemlélni környezetét. Szereplői felett nem ítélkezik, szeretettel formálja meg őket és aggódással szemléli vergődésüket - áll az ismertetőben. A marosvásárhelyi Bányavirág-előadás tavaly elnyerte a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) legjobb előadásnak járó fődíját, az idei POSZT versenyprogramjába pedig a szintén Sebestyén Aba rendezte Bányavakság című produkciójuk kapott meghívást. A Bányavíz az Örkény István Színház drámapályázatán 2012-ben első díjat nyert.A színház Gobbi Hilda Színpadának előcsarnokában szombaton az előadás előtt fél 7-kor tartják Molnár Zoltán és Szalontai Ábel Erdély című, a Bányavirág-bemutatóhoz kapcsolódó fotókiállításának finisszázsát. További képek az előadásból: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.8. Fotók: Znamenák István, nemzetiszinhaz.hu Forrás: MTI
2013.03.23. 06:00
Szinhaz.hu
"Az én terápiám a színészet" - Gálffi László mesélt
"Az én terápiám a színészet" - Gálffi László mesélt
Gálffi Lászlóval, az Örkény Színház társulatának tagjával készített interjút a Nők Lapja. Szemléztük. "Apám 85 éves korában is aktív, intenzív életet élt, nyilván ez is bennem van, meg a sok, mostanában felfedezett ősöm. Egyiküket, Gálffy Mihályt, a székely vértanút Haynau végeztette ki 1854-ben. Ezek az energiák nem vesznek el, feltehetően ebből jön, hogy színész lettem. De nem szeretem mutogatni magam a tévében, szívből utálom a felhajtást, a protokollt, mindenféle bulit és bankettet" - árulta el a Kossuth-díjas színművész, aki arról is mesélt, hogy amikor Ványa bácsi volt műsoron, az egész napja ráment a felkészülésre. "Olyan vallomásokra kényszerít óhatatlanul saját magamról, hogy megköveteli az alapos koncentrációt. Szeretem a változatosságot. Miután többnyire drámai szerepeket kapok, lazításként jól jön Szilvai Tódor professzor, Szigligeti Liliomfijában. Vagy a Sírpiknik a Belvárosi Színházban. Annyira szórakoztat, hogy négy nő akar megszerezni, hülyeség lett volna kihagyni. Kaptam is a fejemre, hogy eladom magam" - árulta el Gálffi László. Fotó: orkenyszinhaz.hu Az Örkény Színház alapító tagja arról is beszámolt, vannak rossz napjai. "Én egészen másként látom magam, mint a közönség engem. Csak akkor döbbenek meg, ha ránézek egy fényképemre, vagy meglátom magam a kirakatüvegben: ez lennék én? Belülről nem érzem a külső változást. Színész vagyok, legalábbis annak érzem magam, esténként fel kell mennem a színpadra és vinnem magammal a közönséget. Erős fizikum kell, hogy bírjam energiával és láb, szív, agy. Az agy rendben, bár fáradok már, a szívem, ha karbantartom, működik, gyenge pontom a lábam. Állós szakma a miénk, egy ferde színpad maga a halál. Korábban próbáltam teremben, gépeken edzeni, lelketlennek találtam és halálosan untam. Az én terápiám a színészet: egy percig sem tudom elhagyni magam" - fogalmazott Gállfi László. A teljes interjút a Nők Lapjában olvashatják.
2013.03.22. 08:02
Szinhaz.hu
"Rutinból játszani halál" - Szandtner Anna mesélt
"Rutinból játszani halál" - Szandtner Anna mesélt
Szandtner Annával, az Örkény Színház társulatának tagjával készített interjút a Magyar Narancs. Lapszemle. A Magyar Narancs cikkéből: "December végén, a "világvége" alkalmából bennem is volt egy kis világvége, de mostanra már összeszedtem magam - most jól vagyok. De hogy elégedett vagyok-e, arra nem tudok válaszolni: mint mindenkinél, az én életemben is vannak jó időszakok, ami után az ember beleesik egy gödörbe, hogy aztán kimásszon onnan, és újra nagyon jól legyen. Szakmailag pedig akkor vagyok elégedett, ha élvezem a munkát, amiben részt veszek. Ez nem a főszerepeken múlik; kaphatok akármekkora feladatot, ha nem jó a csapat vagy a rendező, biztosan nem fogom tudni jól teljesíteni. A legutóbbi olyan munka, amit nagyon szerettem, a Liliomfi volt Mohácsi Jánossal" - mesélte Szandtner Anna a lapnak adott interjújában. A kérdésre, számít-e az elégedettségében, hogy az elmúlt években talán egyetlen negatív kritika sem jelent meg róla, a színésznő elmondta, már évek óta nem olvas kritikákat, mert elfogultnak érzi őket, és mindenképpen befolyásolják. "Ha félévente véletlenül leszólít valaki a villamoson, és gratulál, az jólesik, az fontos visszajelzés, akkor tudom, hogy annak a nézőnek adott valamit az az előadás" - fogalmazott az Örkény Színház művésze. Szandtner Anna arról is beszélt, hogy hiányérzete a szerepeivel kapcsolatban mindig változik. "Az Ivanovban például, amiben először én játszottam Szását, a bemutatókor azt éreztem, hogy nincs meg a szerep. Aztán átvette tőlem Jordán Adél, majd amikor ő elment szülni, fél évre visszakaptam. És csak ekkor, pár évvel később éreztem úgy, hogy megértettem a szerepet; egészen mást nyújtottam benne, mint korábban. A Kasimir és Karolinében is, úgy érzem, óriási fejlődés történt a bemutató óta. De a János királyban például sokkal jobb voltam a bemutató idején, és mostanra elkopott, ami akkor megvolt" - árulta el a színésznő, aki úgy véli, rutinból játszani maga a halál, a színház halála. "Ha máshogy néz rám a partnerem, attól mást érzek, és máshogy is mondom a következő mondatot. Nem az a lényeg, hogy más, inkább az, hogy friss, élő legyen, akkor és ott történjen meg minden; ettől színház a színház" - fejtette ki Szandtner Anna. A teljes interjú itt olvasható.
2013.03.19. 07:00
Szinhaz.hu
Száraz adatok helyett - Az Örkény színészei egymásról
Száraz adatok helyett - Az Örkény színészei egymásról
Csuja Imre, Debreczeny Csaba, Epres Attila, Ficza István, Gálffi László, Mácsai Pál, Máthé Zsolt, Polgár Csaba, Vajda Milán – az Örkény Színház társulatának színészei. Száraz évszámok és adatok helyett egymást mutatták be Önöknek. Ezen kívül, Nőnap alkalmából azt kérdezték tőlük, ki volt kedvenc női partnerük a színpadon.Debreczeny Csaba Csuja Imréről: Csuja az a Csuja. Van egy közös játékunk: nagyon szeret és tud kiváló, de baromi fárasztó poénokat mondani, főleg akkor, amikor ott vagyok, mert figyeli az arcomat. A legnagyobb reakcióm, amikor egyáltalán nem akarom meghallani ezeket az aljasságokat. Mindig megvárja, hogy én is ott legyek, akkor elsüti a poént, az emberek 90%-a röhög, és nézik az arcomat, ahogy azt mondom: „Na, Imi, ezt neee…”. Együtt is öltözünk, kifejezetten bírjuk egymást, hasonló a habitusunk. Én talán eggyel szangvinikusabb, indulatosabb vagyok. Szerintem ő a legjobb lelkű-szívű ember a társulatban, egy rendes, nagy gyerek, ötven éves aggyal. Csuja Imre választ: Több színésznőre is mondhatnám, hogy kedves partnerem, de ha mégis választani kell, akkor Szandtner Anna, mert van a szemében, a tekintetében valami rendkívüli fény. Különös dolog történt a Kazimir és Karoline egyik előadása alatt. Egy rövid, pici jelenetben ahogy egymásra néztünk, mind a ketten azt éreztük, hogy de jó volna együtt filmezni. Ritkán fordul elő ilyen pillanat a színpadon. Csuja Imre Debreczeny Csabáról:Vele játszom és vele veszekszem a legtöbbet. Inspiráljuk, húzzuk, visszük előre egymást, mint két jó úszó egy versenyen. Aprólékos, igényes ízlésű pasi, örökké vitatkozik, mindig a végére jár a dolgoknak, ez nagyon szimpatikus. Két pici gyereke van, sok energiát fordít rájuk, nagyon szereti őket. A legrosszabb tulajdonsága az, hogy szándékosan nem nevet a favicceimen. Debreczeny Csaba válaszol: Minden kolléganő kedvenc volt. Mindegyikkel más. Olyan, mint a szex. Mácsai Pál Epres Attiláról: A főiskolán alattam járt két évvel. Amikor végeztünk, az osztályunk elment Jugoszláviába, és ő is velünk jött. Ő volt az egyetlen, aki tudott szörfözni. Ennek lassan harminc éve. Máig van egy csomó olyan dolog, amit csak ő tud. Minden növénynek tudja a latin nevét, mert eredetileg erdész, és most már virtuóz méhész is. Irigylem ezt a sokféle tudást. És pompás színész is, akitől várhatunk még meglepetéseket. Talán elég, ha annyit mondok, hogy most a Tótékban rá osztottam az Őrnagy szerepét. Olyan ember, aki nem veszne el a világban színészet nélkül, és ezt nagyon irigylem. Epres Attila választ: Két szívközeli élményem volt az elmúlt években. Az egyik szinte a gyermekkoromhoz kötődik, de most már nagyon nagy színésznő, Kováts Adélnak hívják. Sopronban az amatőr színpadon 1980-ban játszottuk együtt a Kőműves Kelemenné balladáját, ahol én voltam Kelemen, ő pedig Katinka. És épp huszonöt év múlva találkoztunk újra színpadon, a Radnóti Színházban, Pirandello IV. Henrikjében, ahol szeretőket játszottunk. Nagyon várt, szép és mágikus találkozás volt, épp olyan, mint amire az ember színészként huszonöt év után vágyik. A másik Parti Nóra, akivel Kőszegen játszottam a Sok hűhó semmiértet, ő volt Beatrice, én pedig Benedetto. Fantasztikus szeme és szíve van. Mindkettőjükkel azért jó játszani, mert úgy tudnak belenézni az ember szemébe, hogy tényleg benne van a lelkük. Máthé Zsolt Ficza Istvánról: Ő is Máté Gábornál végzett, mint én, így alapból egy kicsit több közöm van hozzá. Szép szál, mutatós legény, nagy hangja, nagy szíve van, hatalmas a kedélye, mindig vidám, nem szokott hallgatni, szomorkodni, keseregni. Férfiban, fiúban elég ritka az ilyen. Ez nem megjátszott hangoskodás az ő részéről, ő egy ilyen fazon. Kezdő színész, de olyan alkat, hogy sokfélét játszhat, lehet akár hős is, de van benne sok groteszk és furcsaság. Amikor megjelenik, jobb lesz a kedvem. Ficza István válaszol: Túl sok színpadi partnerem még nem volt, tavaly végeztem a Színművészeti Egyetemen. Itt az Örkényben Takács Nóra Diánával nagyon élveztem a közös munkát, őt már akkor is bírtam, mielőtt ide kerültem volna. A János királyban egy házasságra készülő királyi jegyespárt alakítunk. Pici a szerepünk, de jó volt együtt próbálni. Most a Tótékban a húgomat játssza, ez másfajta partnerség, de azt hiszem, ebben is jól működünk. Epres Attila Gálffi Lászlóról:Főiskolás gyakornokként sok apró szerepet játszottam olyan előadásokban, amelyekben ő volt a főszereplő. Csodálatra méltó, éteri embernek láttam, aki komolyan veszi a munkáját, ugyanakkor légies, remek színész. Most még érdekesebb látni, hogy milyen közvetlen ember. Jó a közelében lenni, érdemes rá figyelni. Ha kell, akkor szigorú. Az iróniája pedig metsző. Gálffi László választ: Ruttkai Éva. Az Amerikai Elektrában. Ezt nem lehet elmondani. Nő és anya. Polgár Csaba Mácsai Pálról:Színészként nagyon sokat tud az emberi kapcsolatok működéséről, érzékeny ezekre, de nem él vissza vele. Nagyon rugalmas, roppant teherbíró. És figyelmes ember, ami nagyon fontos. Infantilis is tud lenni, amit nagyon szeretek. És mint egy rendes színész, időnként hisztis. Mácsai Pál választ: Kedvenc női partnerem a lányom, aki két és fél éves, és erőteljes bábszínésznői hajlamokat mutat. Minden reggel fél nyolc és nyolc között iskolásat játszunk, ő van az egérrel, én vagyok az elefánttal. A központi akarat általában az elefánté, de néha az egér válik tanárrá, és mi seregestül követjük. Ez teljesen egyértelműen színház: különféle hangokat és beszédritmusokat használ különféle állatokhoz, nagy örömet szerez nekem, hogy például egérként csipog, fókaként brummog. Bajosan tudom elképzelni, hogy bárki másnak a kedvéért fölkelnék fél nyolckor színészkedni. Vajda Milán Máthé Zsoltról:Állandóan új ötletei vannak, mindig dolgozik valamin, rendez vagy dalszöveget ír. Nem nagyon láttam még idegesnek. Egy befelé figyelő, végtelenül nyugodt ember, aki így szemléli a környezetét is, mindent elraktároz, hogy aztán ezek a tapasztalatok, megfigyelések beépüljenek egy következő munkába. Máthé Zsolt válaszol: Van egy kedves barátom Londonban, aki 3D-animátor. Úgy dolgozik, hogy színészekkel leforgat valamit, amiből 3D-animációkat hoz létre. Nyáron részt vettem két sci-fi novellájának a forgatásán. A másik főszereplő Dékány Edit volt, aki szintén nagyon jó barátom, tizennyolc évvel ezelőtt volt egy amatőr társulatunk. Táncos-koreográfus lett, most Londonban él. Színésznek készült, és látszik rajta, hogy bármit el tudna játszani, tudja ezt a szakmát. Érzékeny és szép. Vele egészen más volt dolgozni, mint bármilyen más színházi vagy filmes helyzetben. Benne volt a múltunk is.Ficza István Polgár Csabáról: Csodálom, hogy ennyi energiával, ilyen termékenyen dolgozik. Jó nézni, ahogy jelen van a próbákon, és ahogy előadásról-előadásra ugyanazt a magas színvonalat képviseli. Amellett, hogy jó színész, rendezőként is impulzív előadásokat hoz létre. Polgár Csaba választ: Nagy élmény volt itt az Örkényben a Macskajáték, Pogány Judittal, Molnár Piroskával és Csomós Marival. Hihetetlenül sokat tudnak mindenről. Öröm volt nézni a közös munkájukat a köztük lévő kapcsolat miatt. Alapvetően jobban szeretem a női partnereket. Van, akivel azért jó, mert gimnázium óta ismerjük egymást, és van, akivel azért, mert annyira meghatározó volt az első találkozás. Csodálom a nőket, gazdagabbnak tartom őket a férfiaknál. Nem tudok egyvalakit kiemelni, mert azonnal eszembe jutna mindenki más. Gálffi László Vajda Milánról:Egy nagy mackó, csak nehezen mutatja ki az érzelmeit. Szerintem, ha valaki szán rá egy kis időt, akkor nagy értékeket talál. Kimondottan érdekes ember, szakmailag, művészileg is. Növendékem volt, sokat fejlődött, túl van azon, hogy az apjához hasonlítsák. Nehezen nyílik meg, de a színpadon ez megtörténik, tehát képes rá. Érdemes fölfedezni, javaslom a nőknek. Vajda Milán választ: Mészáros Sára volt a legkedvesebb partnerem, még Egerben. Kivételes tehetségű fiatal színésznőnek tartom. Mentes mindenféle allűrtől, ugyanakkor szenvedélyes, de van benne egy jó adag egészséges, és a felnőtt léthez hozzátartozó infantilizmus. Figyelmes színésznő, és rá is figyelni kell. Aztán csak játszani. Forrás: orkenyszinhaz.hu
2013.03.17. 07:06
Szinhaz.hu
A pasi a szomszéd sír mellől - Villáminterjú Für Anikóval
A pasi a szomszéd sír mellől - Villáminterjú Für Anikóval
A Rózsavölgyi Szalon március 14-én mutatta be a svéd Katerina Mazetti A pasi a szomszéd sír mellől című romantikus könyvéből írt keserédes vígjátékát. Desiréet, a könyvtárosnőt Für Anikó kelti életre, akivel rövid interjút olvashatnak. A megözvegyült, kékharisnya könyvtáros nő és a huszonnégy tehenes parasztgazda szenvedélyes szerelmének történetét, melyet számtalan nyelvre lefordítottak, film és musical is készült belőle, először láthatja színpadon a magyar közönség Lőkös Ildikó színpadi adaptációjában. Desiréet, a könyvtárosnőt Für Anikó, az Örkény Színház művésze alaktíja. Für Anikó: A tavalyi könyvfesztiválon találkoztam először ezzel a művel. Maga az írónő is jelen volt, amikor Seress Zoli kollégámmal részleteket olvastunk fel a Park Kiadó gondozásában megjelent könyvből. Ebbe a történetbe azért szerettünk bele Lőkös Ildikó barátnőmmel, mert rengeteg benne a humor és egyszerre tud ironikus és önironikus lenni, és olyan indirekt módon pengeti a szerelmi szálakat, mindig megkerülve, körbe járva, vagy kellő fűszerrel ízesítve a belső történéseket, amitől nagyon emberivé válik a történet. A jó mű sajátja többek között az, hogy képes kívülről látni saját magát, és megkérdőjelezhető. Az, ami úgy aposztrofálja önmagát, hogy ez tökéletes, ez nagyszerű - az rögtön hiteltelen. Az alkotásban a hangsúly mindig a hogyanon van, mert amit ábrázol, az tulajdonképpen mindig ugyanaz. Egy profán hasonlat az jut eszembe: a Rómeó és Júliában illetve egy brazil szappanoperában nagyjából ugyanarról van szó. De az egyik ez a minőség, a másik meg az. Tehát ebbe a történetbe Ildikóval a hogyanok miatt szerettünk bele. Fotók: Éder Vera Milyen ez a nő, akit megformálsz? Mennyiben hasonlítotok, mennyiben különböztök? Für Anikó: Én sokszorosan tudathasadásos vagyok. Minden szerepemmel, amit meg tudok szeretni, azonos vagyok. Ezt a nőt pedig már az első pillanattól szeretem. Ez a lány nem az élet császárnője. A maga kis szűk körében mozog, néha-néha találkozik csak ismeretlen, legalábbis az ő figyelmére méltó vagy az ő figyelmét felkeltő emberekkel. Magányos. Ez a kulcsszó. És akkor egyszer csak történik vele valami olyasmi, ami utoljára talán tinédzser korában fordult elő, vagy még soha sem, amit csupán elképzelt, hogy megtörténhet vele. Amiben különbözünk az az, hogy én csodaváró ember vagyok és történnek is velem csodák, gazdagon. Az már persze más kérdés, hogy ki mit nevez csodának … Desirée nem csodaváró, mégis megtörténik vele az a csoda, amit egy igazi szerelem jelenthet az ember életében.De ők ketten nagyon különböző emberek. Ez a két világ hogyan tud találkozni?Für Anikó: Ez a színpadon tud találkozni. Megkockáztatom, hogy talán az életben is tud találkozni olykor-olykor, ha speciális a csillagok egybeesése. Két emberben dolgozni kezd az ösztön. Valljuk be őszintén, bár ragaszkodunk ehhez a papír vékony civilizált és nagyon comme il faut létezésünkhöz, és kénytelenek vagyunk magunkat formákba szorítani, mert másképp nem lehet élni, de azért ösztönlények vagyunk. És azt gondolom, hogy abból származik a legtöbb konfliktusunk, hogy a tudatunk és az értelmünk veszekszik az ösztöneinkkel meg az érzéseinkkel. Itt is két teljesen egymáshoz nem illő emberben ébred fel ez az elemi ösztön, és itt kezdődnek a bonyodalmak. Te hiszel abban, hogy két ennyire különböző ember boldog lehet együtt? Nekem az a tapasztalatom, hogy azért egy idő után ez a nagyon erős testi kötődés kioldódik, és akkor ott van, hogy de miről beszélünk tovább?Für Anikó: Igen, ez pontosan így van, én is így gondolom, de ne lőjük le a darab poénját, hogy mire is fut ki ez az egész. Addig viszont sok olyan dolog történik, ami egy életre megmarad, akár mint megtanult, megélt dolog, akár mint semmihez sem hasonlítható szép emlék. Azt gondolom, hogy biztosra menni nem érdemes. Ha nincs valamiféle kockázat, akkor nincs semmi értelme nekiindulni valaminek. Még ha körülményesek és kicsit nehézkesek is bizonyos dolgokban, mint én, akkor is érdemes kockáztatni. Én szeretek kockáztatni. Ha visznek az érzéseim, nagyon bele tudok ugrani dolgokba. És ezeket érdekes módon soha nem szoktam megbánni. Amit agyon agyalok és elméletezek magamban, és próbálok mindenféle oldalról megindokolni, azok közül jó pár volt, ami nem úgy sült el, mint szerettem volna, de amit mertem tényleg az ösztöneimre és a megérzéseimre hagyni, az valahogy mindig, pro és kontra, bejött.Mivel gazdagszik, mivel lesz több ez a nő a kapcsolat által? Für Anikó: Egy jó kapcsolattól az a legtöbb, amit kaphatunk - ami csak első hallásra tűnik önző dolognak-, amivé válunk közben, tőle, általa. Tudják az emberek egymást repíteni és előre gurítani és tudják egymás életét marcangolni, marni, mint a sav. Ez a két ember az élet egy olyan dimenziójába pillanthat, amibe ha nincs ez az elementáris kémiai vonzódás, egyikük sem láthat bele. Mindketten nyernek vele, még akkor is, hogyha ez nem ásó, kapa, nagyharang. Ha nem mernének belemenni, vagy nem történne ez meg velük, akkor szegényebbek lennének. Sokkal-sokkal szegényebbek.Remélem, hogy akik megnézik majd az előadást, jól fognak szórakozni, és amellett hogy a szívüket megérintjük, a rekeszizmaikra is hatni tudunk. Legalábbis erre törekszünk partneremmel, Schneider Zoltánnal, és a rendezővel, Valló Péterrel. Forrás: Színház.hu, Rózsavölgyi Szalon
2013.03.15. 06:03
Szinhaz.hu
"Többféle valóság létezik" - Mácsai Pál őrnagyokról, Örkényről, a Nemzetiről
"Többféle valóság létezik" - Mácsai Pál őrnagyokról, Örkényről, a Nemzetiről
Mácsai Pált az Élet és Irodalom kérdezte új rendezéséről, a Tótékról és arról, milyen színházi térképen is dolgozik most az általa igazgatott Örkény Színház. Tóték Az Örkény Színház március 9-én mutatja be Mácsai Pál rendezésében a Tótékat. Erről a rendező így mesélt: “Örkény több olyan dolgot érzékel és elemez, ami "aktuális őrnagy" nélkül is mindig jelen van ami kultúránkban. Én a Tótékat mítosznak érzékelem. Egyrészt az ártatlanság elvesztéséről van szó. A Jóisten tenyerén, a fenyőillatú Mátraszentannán egyszer csak megjelenik egy idegen, aki a háború sötétjéből érkezik, és megrontja a magától értődő, gyermeki, paradicsomi létezést, amelyben azonosak lehetünk önmagunkkal. Másfelől pedig, és ma ez különösen fontosnak tűnik, kiderül, hogy az otthonos világ valójában irracionális. Ezért félelmetes. Kiderül, hogy legalább két világ létezik: a Tótéké és az őrnagyé. Mindkettő értetlenül áll a másik előtt. Erőfeszítéseket tesznek, hogy megértsék, de az lehetetlen. Nem arról van szó, hogy van egy kiszolgáltatott jó ember meg egy hatalmi helyzetben lévő rossz, hanem arról, hogy kiderül, többféle valóság létezik. De hiszen most is ebben élünk” – vélekedett Mácsai az ÉS-ben. “Nyilván vannak az őrnagynak olyan vonásai, amelyek Latinovits alakításából hiányoztak, mert nem azokra figyelt. Latinovits őrnagya egynemű, mert ő a jelenséget játssza, nem az embert. Az őrnagy például esendőbb is lehet, mint az ő alakításában volt. Vagy játékosabb. De hogy milyen súlyt jelent az emléke, én is tudom: játszottam Cipollát a Madách Színházban. Most Epres Attila olyan színeket talál, amilyeneket én még nem láttam az őrnagy kapcsán, és ezt nagy élvezettel nézem” – tette hozzá a rendező. Az Örkény Színház színészeinek nőnapi fotója Annak kapcsán, hogy az Örkény Színház helyzete nem változott, bár a környezetében átrajzolták a színházi térképet, Mácsai emlékeztetett, Pesten két színházi felségterület van: a minisztériumi és a fővárosi. “A főváros sokkal függetlenebb az aktuális széljárásoktól, és jobban tiszteli a szakmai minőséget is. A fővárosi kézben lévő színházak helyzete tehát szellemileg stabilabb, mint a minisztériumhoz tartozóké. A Katonát, az Örkényt, a Radnótit nemcsak békén hagyják, de el is fogadják, anyagilag, szakmailag egyaránt. Egy megengedhetetlen dolog itt is történt, az Új Színházé” – fogalmazott az igazgató, aki szerint különösen érthetetlen a színházbezárás olyan politikai klímában, ahol évek óta a közösségi létérzés, a sajátlagos, egyedi világértelmezés, a szuverenitásunk érzelmekben való megélése, a nyelvi hűség, röviden, a nemzeti elkötelezettség a vezérmotívum. “Hiszen a színház pontosan ez. Színházbezárásra nincs indok” – nyilatkozta Mácsai Pál, akit a Nemzeti-pályázatról is faggattak. Tóték “Számomra az egész históriában az a legkeserűbb, mennyire nélkülözte a meglepetést. Unalomig ismert tangó ez, évtizedek óta járja a hatalom és a színház különböző színpadokon, változó jelmezekben és nyomasztóan kiszámítható lépésekben. A kultúra sehogy sem tud kiszabadulni a politika öleléséből. Itt most megint megszüntettek egy művészi entitást, ami évek alatt állt össze, amely képes volt hatni, fejlődésben volt, lett volna jövője, és amit nem támaszt fel többé semmi, mert az ilyesmi illékony, és nagyon összetett folyamat létrehozni. A tehetségen és elszántságon túli elemek is kellenek hozzá: a kor és művészek gondolkodásának találkozása, kölcsönös inspirációk, az egymás elviselésének képessége és így tovább -mindezt röviden szerencsének szoktuk hívni. Én a Nemzetiben kezdtem a pályámat harminc éve: azóta ez volt a legizgalmasabb Nemzeti” – közölte Mácsai Pál. A teljes interjút az ÉS-ben olvashatják.
2013.03.12. 08:00
Szinhaz.hu
32 díszletterv - Kiállítás Bagossy Levente munkáiból
32 díszletterv - Kiállítás Bagossy Levente munkáiból
Március 14-én nyílik Bagossy Levente díszlettervező kiállítása a BTM-Budapest Kiállítóteremben. Kiállítása nyílik a díszlettervezőnek A kiállítás Bagossy Levente díszlettervező, grafikusművész harminckét díszlettervét mutatja be. Az egyes tervek miniatűr színpadi makett formájában láttatják a tervező elképzeléseit, s a tervezés során, az előadásokat megelőzően készültek. A kartonpapírból készült, miniatűr doboz-világok varázslatosan idézik meg a kukucskáló színház csodáját: mások életét szemléljük, s lélekben be is léphetünk oda. A kiállítást megnyitja Zsámbéki Gábor.Időpont: 2013. március 14-én, csütörtökön 17 órakor.Helyszín: BTM-Budapest Kiállítóterem, 1056 Szabad sajtó út 5. Bagossy Leventéről 1968-ban született Dombóváron. Tanulmányait a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában kezdte, reklámgrafika szakon. A Magyar Képzőművészeti Egyetem tervező grafika szakán diplomázott 1996-ban. Elsô díszletei az egykori Pécsi Kisszínház bemutatóihoz készültek, de a kecskeméti, szegedi, nyíregyházi színházaknak is gyakran tervezett. Ismertebb munkái a fôvárosi Katona József Színházhoz, az Örkény Színházhoz és a Radnóti Színházhoz kötôdnek. Az Ellenfény című színházi folyóirat tervező-szerkesztője. Kritikus szemmel Bagossyról Ledarálnakeltűntem (Katona József Színház), Tartuffe (Katona József Színház), A szokás hatalma (Kecskemét) , A szokás hatalma (Kecskemét), Cseresznyéskert (Bárka), Leonce és Léna (Kecskemét), Yerma (Kecskemét), Yvonne , burgundi hercegnő (Kecskemét) – néhány remekbeszabott makett, azokat is elgyönyörködteti, mi több elgondolkoztatja, akik nem látták ezeket az előadásokat. Bagossy legnagyobb erénye úgy tervezi meg, úgy formálja meg a díszleteit, hogy abban az író által megálmodott, a rendező által elgondolt és a színészek által megfor