Opera

Programok, színdarabok, kritikák, cikkek az Operáról.

Bagó a legjobbak közt
A romániai dalszínházak versenyén két kategóriában is jelölték Bagó Bertalant, a magyarországi rendezőt, aki tavaly nyáron a Kolozsvári Magyar Operában rendezte meg a nagysikerű Báthory musical-opera ősbemutatóját.
ma, 12:50
Kulturpart.hu
Cigányverő gárdisták az operában
Magyar zászló előtt vernek földön kínlódó romákat gárdisták a Stuttgarti Opera (Oper Stuttgart) Berlioz Faust elkárhozása (Fausts Verdammnis) című darabjában.
tegnap, 15:10
Kulturpart.hu
A nemzet színpadra állításai – Imre Zoltán könyvvel jelentkezik
A nemzet színpadra állításai – Imre Zoltán könyvvel jelentkezik
Imre Zoltán új könyvét, melynek címe A nemzet színpadra állításai a 13. Pécsi Országos Színházi Találkozó keretében mutatják be. A könyvről:Imre Zoltán új könyvének a középpontjában a múlt és a jelen nemzetiszínház-elképzeléseinek az értelmezése áll. Azoknak a pillanatoknak az elemzése, amelyekben a nemzetiszínház-elképzelés megváltozott, vagy a megváltoztatására történt kísérlet. Így olvashatunk a Nemzeti Színház 1837-es megnyitásáról, a Tragédia 1883-as bemutatójáról, a Bánk bán körüli 1928-as botrányról, az 1955-ös Tragédia-vitáról, valamint olyan kortárs eseményekről is, mint az 1981-es Halleluja, a 2002-es épületmegnyitó, vagy éppenséggel a 2011-es Egyszer élünk… Bár az utolsó magyar nyelvű összefoglalás, a Kerényi Ference által szerkesztett A Nemzeti Színház 150 éve,1987-ben jelent meg, a jelen könyv sem a Nemzeti Színház teljes és részletes történetét mondja el a kezdetektől napjainkig. Azt sem állítható, hogy az egyes fejezetekben éppen elemzett színházi korszak/alkotó teljes repertoárjának a bemutatását szándékozott volna elvégezni. Pontosan azért nem, mert a kötet nem a Nemzeti Színház eseménytörténetét dogozza fel, hanem a nemzetiszínház-elképzelést érintő valós és/vagy virtuális megnyilatkozásoknak a történetét. Az egyes fejezetek így egyrészt azt vizsgálják, hogyan reprezentálódhat egy virtuális közösség, azaz egy nemzet egy valódi színházban, különböző történeti kontextusokban a 19. század első felétől napjainkig. Másrészt pedig azt, hogy egy virtuális közösség, azaz egy nemzet hogyan reprezentálódhat egy olyan virtuális színházban, amelynek léte gyakran szinte teljesen független az adott korszak valódi Nemzeti Színházától. Milyen aggályokat, lehetőségeket és elképzeléseket állítottak valós és/vagy virtuális színpadra, és milyen fantáziákat tápláltak valós és/vagy virtuális performanszok formájában. Következésképp a Nemzeti Színház létrehozásáról, különböző épületeinek elhelyezéséről, fontosabb és kevésbé fontosnak tűnő előadásainak megítéléséről szóló viták vizsgálata azt mutathatja meg, hogy egy nemzet színházban való reprezentálásának elképzelése a magyar köztudatban hogyan manifesztálódott az előadásokban, a színház épületében és más valós és virtuális módokon keresztül, illetve milyen összefüggésben állt a mindenkori hatalommal, a különböző társadalmi csoportok elképzeléseivel, a nemzeti identitással és a (kulturális) legitimációval.A szerzőről:Imre Zoltán az ELTE BTK Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszékének oktatója és a Természetes Vészek Kollektíva (www.artdisasters.com) dramaturgja. Fontosabb munkái: Szigorúan bizalmas – Dokumentumok a Nemzeti Színház Kádár-kori történetéhez (társszerkesztő, 2010); A színház színpadra állításai – elméletek, történetek, alternatívák (2009); Alternatív színháztörténetek – Alternatívok és alternatívák (szerkesztő, szerző, 2008); Színház és szociológia határán (társszerkesztő, szerző, 2005); Átvilágítás: A magyar színház európai kontextusban (szerkesztő, szerző, 2004); Színház és teatralitás - Néhány kortárs lehetőség (2003); valamint számos magyar és angol nyelvű elméleti és történeti tanulmány a magyar és az európai színházról.Interjúrészlet a szerzővel: Úrfi Péter: Már a nemzetiszínház-gondolat megjelenésénél ott volt a politika. Ez a hagyomány később is folytatódott, manapság meg virágzását éli. Miért ennyire fontos ez a művészeti intézmény? IZ: Először is: mert szimbolikus emlékműnek tekintik, amely egy egész nemzetet reprezentálhat. Ráadásul nagyon sokáig a színház az egyetlen olyan közösségi tér, ahol tömeg rendszeresen összegyűlhet. Így nemcsak a színpadon, hanem a nézőtéren is megmutathatja a nemzetet: a megjelenő testek metonimikusan jelölik a nemzet testét. Sőt, virtuális léte is van, amely gyakran független attól, hogy mi zajlik az épületben: minden magyar polgárnak van víziója a nemzet színházáról. Színházhoz és sporthoz nálunk mindenki ért... ÚP: A mai elvárások konszenzusos eleme, hogy a Nemzeti elitszínház legyen. Korábban is így volt? IZ: Már az Árpád ébredésében is megfogalmazódott egyfajta elvárásrendszer: legyen olyan színház, amely klasszikus és félklasszikus magyar és külföldi darabokat vegyesen játszik, magas színvonalon, és amely mindeközben megjeleníti a nemzet egységét, s múltját-jelenét-jövőjét. Más kérdés, hogy jó ideig minden műfaj megjelent itt. A játszott darabok jó része francia vígjáték, még a Paulay-korszakban, az 1880-as években is. Csak a 19. század végén válik populáris színházból kifejezetten elit-intézménnyé. Ennek része az is, hogy Budapest metropolisszá válásával a közönség rétegződik, s a különböző színházi műfajok külön játszóhelyet kapnak. 1875-ben a népszínművek és azok közönsége átkerült a Népszínházba, 1884-től az opera és a balett az Operaházba tette át székhelyét, majd a századfordulón megnyílt a Vígszínház, a Király és a Magyar Színház, s így kikerültek a könnyű műfajok, a bohózatok és az operettek. ÚP: Honnantól datálható a ma is alkalmazott retorika, amely a szakmai kísérletezést nemzetellenesnek, de legalábbis a nemzet színházába nem illőnek állítja be? IZ: Ez már a Horthy-korszak vívmánya. Az 1883-ban Az ember tragédiáját színpadra állító Paulay Edét még azért dicsérik, mert a korszak kísérletező műhelye, a meiningeni színház szcenírozási elveit alkalmazza a Nemzetiben. Az 1920-as években azonban rengeteg a változás a világban, a magyarság emlékezethelyei közül sok elveszik, vagy idegen fennhatóság alá kerül, és így megnő a Nemzeti mint emlékhely jelentősége. És egy ilyen helyen minden változ(tat)ás bizonytalansággal jár. 1928-ban a Thália Társaság kísérleti műhelyéből érkezett igazgató, Hevesi Sándor bejelenti, hogy a két év múlva esedékes Katona-centenáriumra meg akarja rendezni a Bánk bánt, és ehhez átírná, meghúzná a darabot. Óriási botrány. A vármegyék feliratokban tiltakoznak, minden kulturális notabilitás megszólal, a parlament egyik képviselője pedig interpellál: Katona forogni fog a sírjában, ha ez megvalósul. Nem tudják elfogadni, mert azt gondolják, hogy amit addig a színpadon láttak, az a teljes mű. Félnek, hogy megváltozik a jelent a múlttal összekötő (előadás)hagyomány. De az 1980-as években a Székely Gábor–Zsámbéki Gábor vezetésnél is azt kifogásolják, hogy a Nemzetiből avantgárd színházat csinálnak. Le is váltják őket! A szégyenletes szélsőjobb ideológiák pedig már a 20-as években aktivizálódtak, sajnos a maihoz hasonlóan. (…) A mai (szélső)jobboldal Nemzeti elleni antiszemita, avantgárd-ellenes támadásainak számos előzménye van, újdonságnak csak a homofób szólam tekinthető. A teljes interjú a Magyar Narancsban olvasható.A könyv dedikálására 2013. június 8-án kerül sor 11:00-kor az Ünnepi Könyvhét keretében (Ráció Kiadó standja – Vörösmarty tér).A könyvbemutatót a POSZT-on tartják június 10-én 12:30-kor a Művészetek és Irodalom Házában (Pécs, Széchenyi tér 7-8.). Meghívott vendégek: Csáki Judit (kritikus), P. Müller Péter (dráma- és színháztörténész) és a szerző… (POSZT programzárás után szervezett esemény)
tegnap, 07:34
Szinhaz.hu
hirdetés
Videó: gárdisták vernek szét romákat egy német operában
A gyöngyöspatai cigányellenes támadásokat idézi fel egyik előadásában a Stuttgarti Opera, melynek kezdő jelenetében gárdisták verik a cigányokat a Rákóczi-induló dallamára. A Faust elkárhozása című darab 2011 óra látható, és az Index egyik olvasója hívta fel rá a figyelmet.
kedd, 17:45
Hvg.hu
Gárdisták verik szét a cigányokat egy stuttgarti operaelőadásban
A Berlioz-opera kezdő jelenetében gárdisták verik a cigányokat a Rákóczi-induló dallamára.
kedd, 12:21
Divany.hu
Sikert aratott a kolozsvári Don Juan Dijonban
Sikert aratott a kolozsvári Don Juan Dijonban
A Théâtre Dijon Bourgogne meghívására május 25-én és 26-án két alkalommal játszotta a Kolozsvári Magyar Színház társulata a Don Juan ünnepélyes vacsorája című előadást a dijoni Théâtre en Mai nemzetközi színházi fesztivál 24. kiadásán.A fesztivál idei „házigazdája” Matthias Langhoff rendező volt, akinek két előadását is bemutatták a dijoni színházi szemlén (a Don Juan ünnepélyes vacsorája mellett a Szaratovi Színház Oidipusz király c. előadását is műsorra tűzték).A kolozsvári társulat számára a turné első két napja Dijonban technikai állítással, illetve zenei- és szövegösszemondó próbákkal telt, emellett jutott idő megnézni a „száz torony városának” néhány nevezetességét.A fesztiválközpont a Théâtre Dijon Bourgogne-nak 1974 óta otthont adó Parvis Saint-Jean a XIV-XV. században épült gótikus templom épülete volt, amelyet 1862-ben történelmi emlékműnek minősítettek. Ebben az épületben zajlott a fesztivál előadásainak egy része, a Don Juan ünnepélyes vacsorája helyszíneként azonban egy másik épület, a Dijoni Opera 1828-ban épített nagyterme szolgált. A szombati előadást este 19.00 órától, a vasárnapit pedig délután 17.00 órától láthatta a fesztiválközönség, amely hosszas tapssal és bravózással jutalmazta a produkciót.„A romániai Kolozsváron, egy erdélyi városban, ahol az Állami Magyar Színház páratlan társulatával régebben már megrendezte Shakespeare Mértéket mértékkel c. darabját, Matthias Langhoff most egy Don Juant vitt színre – a legszebbet, amit valaha láttam, és nem csak én állítom ezt. Ezt a Don Juant, a rendező meghatározása szerint: «Tirso de Molina nyomán írta: majdhogynem Molière, meghintve egy kevés Mozarttal és da Ponte-val, valamint Georges Bataille-jal». Langhoff ebbe a változatba is – mint mindig – bevetett mindent, amit bevethetett magából, a színpadi apparátus minden pontján. Egy különös előadás, amelyet akár összegzésnek is vélhetünk” – írja az előadásról J.-P. Thibaudat kritikus.Vasárnap délelőtt közönségtalálkozóra került sor, amelyen Matthias Langhoff rendezőn kívül Hatházi András, Kató Emőke és Bodolai Balázs színészek, illetve Biró Eszter dramaturg válaszoltak Caroline Châtelet kritikus és a nézők kérdéseire. A vasárnapi előadást, amely egyben a fesztivál záróelőadása volt, záróünnepély követte a Parvis Saint-Jean épületében, éjszaka pedig visszaindult a társulat Kolozsvárra. A Dijonban nagy sikerrel bemutatott Don Juan ünnepélyes vacsorája című produkciót ebben az évadban utoljára vasárnap, június 2-án du. 6 órától tekinthetik meg a kolozsvári színház nagytermében.
hétfő, 09:00
Szinhaz.hu
Jonas Kaufmann is vendég lesz Marton Éva gálaestjén
Jonas Kaufmann is vendég lesz Marton Éva gálaestjén
Jonas Kaufmann, korunk egyik legelismertebb hőstenorja és az amerikai mezzo, Grace Bumbry lesz világhírű szopránunk, Marton Éva születésnapi gálaestjének vendége június 16-án a Magyar Állami Operaházban. A Münchenben született, a Bajor Állami Operaházhoz most, világsztár korában is szorosan kötődő Jonas Kaufmann három dalt énekel a Marton Éva 70. születésnapja alkalmából rendezendő gálaesten, énekesi habitusának képét adva. Kaufmann elsőként - a tervek szerint - Giordano André Chénier című operájának első felvonásából Chénier áriáját szólaltatja meg. A koncert második részében a Lohengrinből a Grál-elbeszélést énekli, ezt egyébként a Wagner-születésnap előestéjén a drezdai ünnepi gálán is előadta. Végül Lehár örökzöldjéből, A mosoly országából Szucsong Vágyom egy nő után (Dein ist mein ganzes Herz) kezdetű slágerszámát adja elő.Fotó: Emmer László Jonas Kaufmann Wagner-lemeze a közelmúltban jelent meg, érdekesség, hogy a mezzo hangra írt Wesendonck-dalokból is énekel a bajor tenor. A walkür Valerij Gergijev vezényletével a szentpétervári Mariinszkij Színház kiadásában látott napvilágot, Kaufmann természetesen Siegfried szerepében hallható, Brünnhilde a svéd szoprán, Nina Stemme, Sieglinde Anja Kampe, Wotan René Pape lesz. A Deutsche Grammophon adta közre azt a friss Grammy-díjas A walkür-DVD-t, amely a New York-i Metropolitan Opera (Met) előadásából készült felvétel, Kaufmann partnereként Brünnhilde szerepében Deborah Voigt, Sieglinde alakjában Eva-Maria Westbroek, Wotanként pedig Bryn Terfel látható. A Metben Rudolf Bing intendánsi periódusában (1950–1972) lépett fel az első afroamerikai énekes, Marian Anderson 1950-ben. Őt további afroamerikai művészek követték, Leontyne Price (ő avatta az új operaházat), Grace Bumbry, Shirley Verrett, George Shirley és mások. A most Budapesten, a Marton Éva-gálán fellépő Bumbry elsősorban Verdi-hősnőként - Eboli, Amneris - vált világhírűvé. Az Operaházban Marton Évával együtt is hallhatjuk énekelni, és a kiadott műsor szerint egy spirituálét is előad majd. A Marton Éva-gálán fellép a művésznő több tanítványa, Rácz Rita, Pataky P. Dániel és Vörös Szilvia is.Forrás: MTI
hétfő, 08:00
Szinhaz.hu
Szinte elfogytak a jegyek a 13. POSZT-ra
Szinte elfogytak a jegyek a 13. POSZT-ra
Nagy az érdeklődés a csütörtökön kezdődő 13. Pécsi Országos Színházi Találkozó iránt: a jegyek döntő része elfogyott, a verseny- és a kiemelt off-programok közül már csak néhányra kaphatók belépők. Kőhalmi Andrea, a találkozó ügyvezetője vasárnap az MTI érdeklődésére azt mondta: az elmúlt napokban felgyorsult a jegyértékesítés üteme, amely arra enged következtetni, hogy a legtöbb előadás minden bizonnyal teltház előtt zajlik majd. Megjegyezte: aki az utolsó hétre halasztotta a jegyvásárlást, annak a versenyelőadások közül a Pécsi Nemzeti Színház Picasso kalandjai és a komáromi Jókai Színház Shakespeare III. Richárd című produkciójára talán még van esélye bejutni.A nagyobb szabású, a Kodály Központba tervezett off-programok közül a tajvani Gouguang Opera Company különleges élménynek ígérkező, stílusát illetően Magyarországon ritkán látható és hallható tradicionális kínai, Majomkirály című operaelőadására lehet még jegyet vásárolni, Varnus Xavér orgona- és Lajkó Félix hegedűművész közös fellépésére csak néhány, a Vígszínház Pesten születtem című szcenírozott koncertjére egy belépő sem váltható. Kőhalmi Andrea szerint a magyar színházi világ legnagyobb eseményeként számon tartott POSZT azonban a nézőtereken kívül is számtalan színes, érdekes rendezvényt kínál a látogatók számára. Kiemelte, hogy a találkozó díszvendége, Bodrogi Gyula, a nemzet színésze több eseményen is feltűnik. Kiállítással, városi sétával, barangolással emlékeznek a száz évvel ezelőtt született pécsi kötődésű Weöres Sándor íróra, költőre, tárlattal tisztelegnek Gobbi Hilda és Kaszás Attila színművész emléke előtt, az utóbbiról elnevezett díjat a megnyitó napján adják át.Hozzátette, hogy a Művészetek és Irodalom Házában felolvasó-rendezvényeket, szakmai fórumokat, a Jókai téren utcaszínházi előadásokat, gyerekfoglalkozásokat, kézműves vásárt szerveznek. A POSZT programjainak fontos helyszíne lesz a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa program keretében kialakított Zsolnay-negyed, ahol a Janus Egyetemi Színház és mások mellett a Bóbita Bábszínház tagjai is kiveszik a részüket a közönség szórakoztatásából. Az idei fesztiválon 12 magyarországi és külhoni magyar színház produkciója verseng, a darabokból 20 előadást tartanak, amelyek időtartama összesen 51,5 óra. A versenydarabokhoz szükséges díszleteket, kellékeket 17 kamionnal szállítják Pécsre. A mostanit is számolva a POSZT eddigi versenyprogramjaiban eddig összesen 52 színház társulata szerepelt, a legtöbb díjat, harmincat a fővárosi Katona József Színház és annak művészei kapták. A 148 idei off-program 29 helyszínen zajlik majd 400-450 művész közreműködésével. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a tíznapos találkozó mintegy 50 ezer látogatót vonz, s nemcsak a rendezvényhelyszínek, hanem a pécsi szállodák és éttermek is megtelnek vendégekkel
vasárnap, 15:06
Szinhaz.hu
Újjáépítették a Marionettszínházat Eszterházán
Újjáépítették a Marionettszínházat Eszterházán
Zenei fesztivállal ünneplik a hétvégén az újjáépített Marionettszínház megnyitását Eszterházán, a mai Fertődön, az Esterházy kastély-együttesben. A pénteki nyitóesten felhangzik Haydn Philemon és Baucis operájának nyitánya annak emlékére, hogy ezzel a művel avatták fel a színházat 1773-ban Mária Terézia látogatása idején – mondta Dobó Ágota, a kastély-együttest kezelő Forster Központ elnökhelyettese az MTI-nek csütörtökön. A koncert műsorán további két Haydn mű, a D-dúr csellóversenyt és a G-dúr Üstdöb szimfóniát szólaltatja meg a Győri Filharmonikus Zenekar Rácz Márton vezényletével. Gordonkán játszik Perényi Miklós. A koncerttel halála 204. évfordulóján tisztelegnek Joseph Haydn előtt, aki csaknem három évtizeden át alkotott a kastély falai között. Komponált, muzsikált és vezényelte zenekarát. Ő dirigálta egyetlen báboperáját, a Philemon és Baucist is a Marionettszínház 240 évvel ezelőtti megnyitásakor. Szombaton Klukon Edit és Ránki Dezső kétzongorás estjén Liszt-, Ravel-, Debussy- és Couperin-műveket ad elő, vasárnap pedig Haydn Teremtés oratóriuma csendül fel az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus előadásában, Vashegyi György vezényletével. Eszterháza fénykorában az ünnepekhez és a vigasságokhoz hozzátartoztak a marionettelőadások, amelyek számára Esterházy Fényes Miklós herceg külön színházépületet emeltetett. Hányatott sorsú volt a teátrum, amely most több mint két évszázad után megszépülve nyitja meg újra kapuit a művészetek előtt. A hétvégi zenei fesztivállal veszi kezdetét az Esterházy-kastély épületegyüttesében és parkjában a 15 héten át tartó Esterházy vigasságok rendezvénysorozata. Szeptember közepéig félszáznál több koncerten lépnek fel a komolyzene, az opera, a dzsessz ismert hazai és nemzetközi előadói. Az Esterházy-kastély egykor az európai udvarokhoz mérhető, a művészeteknek otthont adó rezidencia volt. A mostani hagyományteremtő programsorozat célja egyebek között az is, hogy Eszterháza újra a régió kulturális központjává váljon.
05.30. 11:33
Szinhaz.hu
Itt az <strong>Opera</strong> Next böngésző
Itt az Opera Next böngésző
Megjelent az Opera új böngészője, a Next. A Windows-ra és Mac-re készült web böngésző máris letölthető, ráadásul ingyen.
05.29. 16:30
Hir24.hu
hirdetés
Új otthont kap a Munch-gyűjtemény
A norvég főváros új emblémájának ígérkező impozáns múzeumot a Borvika kikötői negyedben, az új opera közelében építik futurista stílusban.
05.29. 14:50
Kulturpart.hu
Schumannt játszik és ősbemutatót készít elő Selmeczi György
Schumannt játszik és ősbemutatót készít elő Selmeczi György
Schumann műveket szólaltat meg zongorán a Dalirodalom remekeiből című kamarazenei sorozatban a Fészek Művészklubban Selmeczi György zongoraművész, zeneszerző, karmester, aki Budapesten készíti elő a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál június 15-ei ősbemutatóját, Orbán György Bűvölet című operáját. A sorozat szerdai estjén Dvorák Szerelmi dalok és Schumann Asszonyszerelem, asszonysors című ciklusát adja elő Bátori Éva. A dalok között Selmeczi György az unokaöccsével, Selmeczi Gábor Bécsben dolgozó hegedűművésszel a német zeneszerző d-moll szonátáját játssza el. "Inspirál bennünket, hogy Lázár Eszter sorozatszerkesztő jóvoltából visszaidézhetjük azokat az időket, amikor a kamarazenélés remekei mindennapos vendégek voltak a szalonokban, sőt az otthonokban is - mondta el Selmeczi György az MTI-nek. - Jelentőségük az intimitásban, a művek és művészek közelségében rejlik." Selmeczi György gyermekkora óta szinte napi kapcsolatban áll Schumann munkásságával, de még számára is változik a szerinte legnagyobb romantikus szerző képe. A hatalmas d-moll szonátában kapkodást érez, ami egy-két technikai "slamposságot" is mutat, de alkotóként ő is átérzi, hogy mennyi zenei gondolat kavarog a komponista fejében, amit sietve kell papírra vetnie, különben elrepül, megsemmisül. A Bartók Plusz Operafesztivál június 14-ei nyitóelőadásán A kékszakállú herceg várát karmesterként és rendezőként is jegyzi. Bartók operáját már többször vezényelte és állította színpadra, ezt a legutóbbit, a Kolozsvári Magyar Operában készült verziót tartja közülük a legsikerültebbnek. Juditot Vizin Viktória, a Kékszakállút Kovács István énekli. Másnap kerül sor Orbán György Bűvölet című operájának ősbemutatójára, szintén koprodukcióban a Kolozsvári Magyar Operával, amelyhez a Debreceni Kodály Kórus is csatlakozik. A főszerepeket Balla Sándor, Laczkó V. Róbert, Molnár Mária, Herczenik Anna, Nyári Zoltán alakítja, ezt ugyancsak rendezi, betanítja és vezényli is Selmeczi György. "A szervezők elképzelése, hogy a fesztivált alárendeljék a kortárs magyar operának, most először valósul meg. Június 18-án lesz a másik ősbemutató: Vajda János két egyfelvonásos operája Federico García Lorca műveiből. Úgy látom, a fesztivál igazi fóruma lehet a kortárs magyar operának, amelyekből a közhiedelemmel ellentétben elég sok van, és köztük relatíve sok a jó. Ezeket megmutatni fontos, mert a korábbi magyar zenetörténet nem dúskál operákban" - mutatott rá Selmeczi György. A Bűvölet című kétfelvonásos opera témája az orfeuszi szépségeszmény és a mindenkori korszellem konfliktusa - részletezte a karmester-rendező. A librettót is a szerző írta. A cselekmény a hanyatló Rómában játszódik, és a morális dekadenciával foglalkozik, amely az antik Rómát éppúgy jellemzi, mint korunkat. A végállapotban lévő Róma archetípusait mutatja fel: a végtelen cinizmust, korrupciót megtestesítőket, szemben a tisztaságot és elhivatottságot képviselő Orfeusszal - mondta.
05.29. 08:01
Szinhaz.hu
A Fantom titkairól - Kulisszák mögé kalauzolt Kentaur
A Fantom titkairól - Kulisszák mögé kalauzolt Kentaur
Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 A 10 éves Az Operaház Fantomja, a jubileum kapcsán a Madách Színház játékra hívta a musical rajongóit. Az Operaház Fantomja alkotói és szereplői a héten vendégül látták a három kategóriában indított játék nyerteseit, akiket Kentaur, a Fantom díszlettervezője vezetett a kulisszák mögé. Vendégségbe várták a Fantom rajongókatHárom játékot is hirdetett a Madách Színház Az Operaház Fantomja jubileum apropóján. "A Fantom, ez a titokzatos lény rég bennem él" pályázatra a rajongóknak Fantom-maszkkal kellett fotót készíteniük magukról, minél érdekesebb helyszínen és helyzetben, illetve keresték Az Operaház Fantomja musical legnagyobb magyarországi rajongóját, aki jegyekkel tudta igazolni hányszor látta az előadást. A nyertes egyébként 76 Fantom előadás belépőjét őrizte…. A harmadik játékban a történet folytatására voltak kíváncsiak a darab alkotói. Szirtes Tamás, a színház igazgatója a nyerteseknek tartott közönségtalálkozón elárulta, annak ellenére, hogy maga a darab szerzője, Andrew Lloyd Webber is éveken át ellenállt annak, hogy a Fantomhoz folytatást írjon, a Madáchban úgy gondolták, hátha valamelyik magyar rajongó fejéből és tollából kipattan egy újabb zseniális ötlet a történet továbbfűzéséhez.A játékok nyertesei, akik ott lehetnek majd a csütörtöki, jubileumi Az Operaház Fantomja előadáson, találkozhattak a musical szereplőivel és alkotóival, majd Kentaur „tárlatvezetéséban” a darab titokzatos díszleteit is megismerhették. „Sok fantasztikus darab van a világon, de olyan, mint a Fantom csak egy. Nehéz racionális magyarázatot adni arra, hogy pontosan mi az, amitől ilyen különleges hatással bír, mitől „más”, mint a többi musical, de tény, hogy ellenállhatatlan őserő lakozik benne, amit színészek és alkotók egyaránt tapasztalnak az előadások során” – mesélte a Fantom rajongóknak Szirtes Tamás, akinek a gondolataival egyetértettek a szereplők is.Fonyó Barbara szerint egyfajta kiváltság, ha valaki szerepelhet Az Operaház Fantomjában. „Minden egyes Fantom tud valami újat nyújtani. Ez a musical az életem részévé vált, amikor eltelik 3-4 hónap úgy, hogy nem játszom benne, alig várom, hogy újra jöhessek, és eljátszhassam Christine-t ” – mesélte a színésznő.Mahó Andrea, aki szintén Christine-t alakítja, pályája meghatározó darabjának tartja Az Operaház Fantomját, hiszen 10 évvel ezelőtt, színészi karrierje kezdetén került a produkcióba. „Tulajdonképpen belecsöppentem egy mesébe, és nagyon sokáig a felhők fölött lebegtem, mindez a Fantomnak köszönhető. Rengeteget adott nekem ez a darab, a produkció kapcsán sok mindenkit megismerhettem, és közben fel is nőttem – ami nem egy utolsó dolog” – árulta el Mahó Andrea. A színésznő szerint a musical zenéje csodálatos, valami megmagyarázhatatlan varázslatot is rejt, Webber egyik legszebb munkája.A Fantom és a Hamlet viszonyáról„A Fantom szerepe a zenés műfajban, kicsit olyan, mint Hamlet szerepe a prózai műfajban” – vélte Posta Victor, aki szerint a két szerep között talán annyi a különbség, hogy Hamletet fiatalon kell eljátszani, a Fantom pedig kortalan. „Abban a furcsa helyzetben voltam, hogy egy darabig én voltam a világ legfiatalabb fantomja, amit a Madách Színháznak köszönhetek” – árulta el a rajongóknak a színész.„Ha Victor a világ legfiatalabb Fantomja, akkor én vagyok a legcsinosabb” – vette át a szót Csengeri Attila, nagy derültséget okozva. „Nekem a Fantom zenéje olyan, mint egy Puccini mű – ami nem meglepő, mert mint tudjuk Webber és Puccini gyakorlatilag ugyanaz” – utalt a Fantomot alakító Csengeri arra, hogy Webber Puccini reinkarnációjának tartja magát. „Gyakran megkérdezik, mi a szerepálmom. A Fantom után mit válaszolhatnék? Azzal, hogy tíz éve játszom ebben a produkcióban, gyakorlatilag úgy érzem, mindent elértem a pályámon, amit lehetett” – vallotta be a jelenlévőknek a színész.Sasvári Sándor kollégái gondolatmenetét folytatva elmondta, ha már a „leg”-ek jegyében folyik a beszélgetés, szerinte ő a „legöregebb Fantom”, hiszen ennyi év után még mindig övé a szerep – viccelődött a színész, hozzátéve, hogy imádja ezt a figurát, és szeretné még hosszú évekig magára ölteni a Fantom maszkját.Arról, hogy szerette meg a Fantom új otthonát„Nekem a többiekkel szemben az az előnyöm, hogy tudom mi van a tükör mögött "– vette át a szót a színészektől a Fantom díszleteinek megálmodója, Kentaur. „A Fantom jelentőségét az egész magyar zenés színház szempontjából fontosnak tartom. A bemutató óta nem volt ilyen nagy költségvetésű, ilyen hosszú előkészületekkel járó musical előadás Magyarországon, amit ráadásul egy nagyon szórakoztató kutatómunka is megelőzött volna” – fogalmazott Kentaur, aki szerint Az Operaház Fantomja volt az első lépés ahhoz, hogy a Madách Színházban nagy volumenű előadások születhessenek. „Mély betűkkel lesz majd belevése a színház falába, hogy még 2200-ba is olvashassák: itt játszották először Magyarországon Az Operaház Fantomját” – mondta Kentaur, aki vállalta, hogy körbevezeti a rajongókat a kulisszák mögött.Mielőtt azonban Kentaur és a Fantom rajongók elmerültek volna a díszletek világában, Szirtes Tamás búcsúzóul egy érdekes történetet osztott meg a jelenlévőkkel. Elmesélte, hogyan tudta meg, hogy Az Operaház Fantomja játszási jogaiért pályázó színházak közül a Madáchot választotta Andrew Lloyd Webber produkciós cége.„Három komoly színház versengett annak idején a játszási jogért, három, szakmailag kiváló pályázat jutott el Webber cégéhez, amelyről tudni kell, hogy igen alapos, jól megnézi hol és milyen feltételek közt állítanának színpadra egy-egy művét” - kezdte a történetet az igazgató-rendező, hozzátéve, hogy miután Webberék a Fantom kapcsán Budapesten is felmérték a lehetőségeket, hosszú időre eltűntek. „2002-ben meghívtak Londonba, a Macskák utolsó ottani előadására, amelyet 21 év után vették le műsorról. A záróelőadás szünetében, amikor mindenki Macskák lázban égett, odajött hozzám egy Patric Muphy nevű úr, Webber cégének produkciós igazgatója , és csak úgy mellesleg azt mondta, azt hiszem a Madáchban most sokan örülnek annak, hogy ti csinálhatjátok a Fantomot. Ez volt az a pillanat, amikor megörülhettem annak, hogy mi nyertünk, és meg kell mondanom, ez a pillanat igen hosszúra nyúlt” – folytatta Szirtes, aki bevallotta, ott és akkor nem igazán fogta fel, ez mit is jelent.„Mire megértettem, mi történt, itthon már komoly előkészületek zajlottak. Akkoriban a Madáchban még nem játszottunk ilyen nagy zenés darabokat, ezért nemigen tudtuk elképzelni, hogy ez valójában mivel jár, hogy egy ilyen produkció a színház minden egyes szintjét megmozgatja, a teljes színpadi tárakat, az adminisztrációt, a szervezést, a gazdasági hivatalt – rájöttünk, hogy mindent kicsit másként kell csinálni, mint eddig. A Fantom folyamatosan követelt valamit, ám a portástól az igazgatóig a színházban mindenki tudta, hogy egy csodálatos lehetőség van a kezünkben, amihez hozzá kell tennie a magáét. Ennek az intenzív előkészületi folyamatnak a vége volt a bemutató, ami technikai gondok miatt félbe is szakadt” – idézte fel a 10 évvel ezelőtti peremiert Szirtes Tamás. A Fantom azonban a kezdeti „lázadás” ellenére megszerette új otthonát, immár tíz éve remekül érzi magát a Madách Színházban, ahol minden egyes előadásnál a színpadon és a kulisszák mögött több mint száz ember dolgozik azért, hogy a közönség is élvezze az előadást. Ebbe a nézők által ismeretlen világba kalauzolta el a Az Operaház Fantomja játék nyertesei Kentaur a produkció díszlettervezője.A díszlet titkairólKentaurtól a kulisszajárás során, számos érdekességet tudhattak meg az érdeklődők, többek közt azt, hogy Budapesten a Madách Színházban található a legnagyobb forgószínpad, és az egyetlen, amiben több fajta süllyesztő van. Ezeket például a Fantom előadás során ki is használják. Kiderült az is, hogy a színpad előterében mindent mechanikus úton irányítanak, a hátsó színpadon viszont már az elektronikáé a főszerep, amely a süllyesztőket, hidakat mozgatja. „ A Madách Színház az egyik legnagyobb oldalszínpaddal rendelkezik. Talán az Operaháznak van még ilyen nagy színpadtere” – árulta el Kentaur a csodálattal nézelődő csapatnak, aki előtt feltárult a musicalben szereplő operaház is, azaz egy nagy, kézzel festett függöny.„Ahhoz, hogy ez a háttér megkapja azt a fajta sejtelmességet a színpadon, amit a darab megkíván, kézzel kellett megfesteni a függönyt. Így előadás közben a néző nem látja, csupán érzékeli, hogy ülnek az operaházi páholyokban – de pont ez a cél” – magyarázta a díszlettervező. A történet az eredeti regény szerint is a párizsi operaházban játszódik, így a díszlet is annak prosceniumát igyekszik imitálni. A kupola szintén a párizsi Garnier Opera kupolájának kicsinyített mása, aminek a tetején egy szoborcsoport is van, ám az a színpadi kupola belsejében „lakik”, ahonnan egy lift emeli ki a megfelelő pillanatban. „A párizsi operaház az egyik leggazdagabban díszített neoklasszicista épület. Ezt vettük alapul a látványelemeknél. A díszletek kialakításánál igyekeztünk korhűen gondolkodni, és megtartani az autentikus stílust, hiszen egy XIX. század közepén játszódó műről van szó. A díszletek a korra jellemző technológiával készültek, a színpadi szobrokat például ugyanabban a műhelyben csinálták, négy hónapon át” – mondta Kentaur.Arról, hogyan is zuhan le a párizsi opera csillárja?Az Operaház Fantomja egyik kultikus „kelléke” a kristálycsillár természetesen kiemelt figyelmet kapott a kulisszajárás során, minden apró részlet és trükk kiderült. „Álperspektivikusan készítettük el a csillárt, ellipszis formára alakítottuk. Ez azt jelenti, hogy a klasszikus barokk színházakhoz hasonlóan, mi is arra törekedtünk, hogy a tárgyak elférjenek egymás mögött, de mégis megteremtsék annak az illúzióját, hogy a színpadon egy teljes csillár van. Ezt úgy oldottuk meg, hogy a csillárt különböző rétegekből raktuk össze, így azok egymásba csúszhatnak és a színpadon a csillár teljesen összecsukódik, mint egy kempingpohár. Ettől a nézőknek az az érzése támad, hogy a csillár szinte kinő a padlóból” - magyarázta a Kentaur, aki hozzátette, a hírhedt csillár több száz kiló, ezért el kellett találni azt a maximális sebességet is, amelynél az érzékelhető a nézőtérről, mintha zuhanna. Ezt az ideális tempót hosszú kísérletezés után sikerült csak beállítani. „A csillár zuhanását pirotechnikai - és hang effektek is kísérik, illetve alkalmazunk még egy trükköt, hogy a zuhanás gyorsabbnak hasson: esés közben kicsit fölfele mozdítjuk a hátsó falat. Ebben a csillárban jó pár munkaóra és jó pár izzó van”- foglalta össze Kentaur, majd a csapat saját szemével is meggyőződhetett arról, hogyan is zuhan le az a bizonyos csillár a színpadon.A díszletek közti séta az előadás másik meghatározó díszleteleme, a tükör előtt ért véget. „Ezt a színházi tükröt, a krimik kihallgató szobáiból is ismerhetik a nézők, olyan fajta foncsorozása van, amitől az egyik oldala áttetsző, a másik nem. De ha meggyújtunk mögötte egy fényforrást mindkét oldalról áttetszővé válik. Ez a bizonyos tükör az előadás egyik alapmotívuma, hiszen a Fantom mindig ebben jelenik meg” – mesélte Kentaur, aki a díszlet-túra végén kiemelte azt is, hogy Az Operaház Fantomja előadás alatt, a színpadon és a kulisszák mögött a színészekkel, a 22 díszítővel, 8-9 öltöztetővel és 5 fodrásszal együtt több mint 100 ember dolgozik teljes erőbedobással azért, hogy a nézőknek tökéletes élményben lehessen részük.Csütörtök este a Fantom ismét feltűnik a tükörben. A Madách Színház azt ígéri, hogy a nézőtéren ülő Fantom-játék nyerteseinek is tartogat majd néhány meglepetést a jubileumi előadás.Szerző: Kodova Michaela / Színház.hu
05.29. 06:05
Szinhaz.hu
Versenyben a kőszegi ostrom opera
A két ifjú operaszerző, Horváth György Tibor és Szilágyi Miklós több éve Kőszeget választotta lakóhelyéül.
05.28. 10:02
Nyugat.hu
Kőszegi operaírók sikere: A kőszeg ostromáról szóló műnek Miskolcon lesz a premierje
A Bartók Plusz Miskolci Nemzetközi Operafesztivál által meghirdetett operaíró verseny döntősei között van Horváth György Tibor és Szilágyi Miklós kőszegi szerző páros műve, az „Ostrom Opera – Kőszeg 1532”. tovább
05.28. 09:12
Alon.hu
Királyi Operettgála
Királyi Operettgála
Az idén hatéves Királyi Operettgála produkció első alkalommal kerül megrendezésre Budapesten. Az október 27-én, a RAM Colosseum nagyszínpadán bemutatásra kerülő előadás több szempontból is különleges lesz, hiszen az eseményt most a Magyar Operett Napja alkalmából tartják meg a szervezők a fővárosban. Ennek megfelelően a műsoron főként magyar zeneszerzők (Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Jacobi Viktor, Huszka Jenő, Ábrahám Pál) fülbemászó dallamai hangzanak el, amelyeket a Királyi Operettgála társulata és vendégművészei tolmácsolnak professzionális énekes-táncos előadásukkal. Az operett és az opera műfajának legkiválóbb előadói lépnek a közönség elé, többek között Berkes János, Szász Kati, Csere László, Bódi Barbara. Az est házigazdája az ismert televíziós és színházi személyiség, Nemlaha György. A gálán a Királyi Operettgála Szimfonikus Zenekara és a Magyar Állami Operaház karmestere, Pfeiffer Gyula közreműködik. A Királyi Operettgála 2008-ban került először megrendezésre az INFÓRUM Koncertszervező Iroda produkciójaként. Elegáns, pazar látványával, friss, dallamos zenéjével, művészi, sokszor már akrobatikus koreográfiáival különleges élményt nyújt a közönség számára. A Királyi Operettgálán a produkció szimfonikus zenekara és karmestere, valamint rendre az operett és az opera műfaj legkiválóbb előadói lépnek színpadra. Így a Királyi Operettgála társulatához és vendégművészeihez tartozik többek között Szász Kati, Pándy Piroska, Berkes János, Kalocsai Zsuzsa, Kállay Bori, Kovácsházi István, Szegedi Csaba, Boncsér Gergely, Egri József, Bódi Tovább »
05.27. 19:56
Lifemagazin.hu
'Konszenzuson alapul a program' - Jön a 13. POSZT
'Konszenzuson alapul a program' - Jön a 13. POSZT
Hat vidéki, négy fővárosi és két határon túli előadással a versenyprogramban június 6-án indul a 13. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT). Hat vidéki, négy fővárosi és két határon túli előadással a versenyprogramban június 6-án indul a 13. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT). A tíznapos fesztivál a színházi előadások mellett kiállításokkal, koncertekkel, gyerekprogramokkal és szakmai rendezvényekkel várja a közönséget.Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkára a hétfői budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, a tárca úgy tekint a POSZT-ra, mint a magyar színházi világ kiemelt eseményére, ugyanakkor a pécsi rendezvény a kultúra dekoncentrációjára is példa. Fontosnak nevezte, hogy ne csak Budapest szervezzen országos jelentőségű, akár nemzetközi kitekintéssel is rendelkező rendezvénysorozatokat. "A fesztiválon magyar és határon túli színházak az idei évadban legjobbnak ítélt produkcióit mutatják be, a rendezvény ugyanakkor nemcsak színházi seregszemle, hanem fontos szakmai fórum és műhely is" - szögezte le a helyettes államtitkár. Hozzátette: idén a fesztivál összművészeti jellege is erősödik. A kulturális kormányzat minden évben Pécs városához hasonló mértékben - idén 60 millió forinttal - támogatja a fesztivált. Hammerstein Judit kiemelte: a Budapesti Tavaszi Fesztiváltól eltekintve nincs olyan kulturális fesztivál, amelyet ilyen mértékben támogatna a tárca.Elhangzott, hogy az előző évek bizonytalanságai után az idén időben lehet tudni, mekkora forrás áll rendelkezésre a rendezvény létrejöttéhez. A POSZT megnyitóján rendezik meg a Kaszás Attila-díj átadását, amelyet a tárca 500 ezer forinttal támogat. Nagy Csaba, Pécs alpolgármestere elmondta: a város ezúttal 65 millió forinttal támogatja a rendezvény megszervezését. Kitért arra, hogy nemcsak a város intézményei, cégei, kulturális szolgáltatói állnak a POSZT mellett, hanem Pécs lakossága is. Stenczer Béla, a POSZT ügyvezetője az MTI-nek elmondta: az idén 25 millió forinttal kevesebb a fesztivál támogatása a tavalyinál. A bevételekkel, szponzori támogatásokkal együtt összesen 155 millió forintból gazdálkodhatnak. Az idei évtől kevesebb, előre meghatározott számú, 12 versenyprodukció szerepel a programban. Az ügyvezető tájékoztatása szerint a fesztivál szerkezete alapvetően nem változik, a program sokszínű lesz, a tavalyi POSZT-hoz képest ugyanakkor újdonság, hogy a Sétatér ismét szerepel a hivatalos helyszínek között. Stenczer Béla a Kodály Központba tervezett off-programok közül a tajvani Gouguang Opera Company tradicionális kínai operáját emelte ki. Csizmadia Tibor, a Magyar Színházi Társaság elnöke arról szólt, hogy a szakmai viták generálása is a POSZT feladata. Három szakmai beszélgetést tartanak, szó lesz az előadóművészeti törvényről, ezen belül a társasági adókedvezmény (tao) támogatásokról, arról, miként lehet színházat vinni a 10 ezer lakosúnál kisebb városokban, továbbá a színházi lapokról is rendeznek konzultációt.Vidnyánszky Attila, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke kiemelte: a vidéki színházak ilyen nagy számban még soha nem voltak jelen a POSZT-on, ami szemléletbeli váltást jelez. "A találkozót két éve próbáljuk reformálni, kiderült, hogy lehetséges együtt gondolkozni a szakma lényegi kérdéseiről, hiszen a két színházi szakmai szervezet konszenzusán alapul az idei POSZT megszervezése. A rendezvény a továbbiakban is folyamatos újragondolást igényel" - fejtette ki Vidnyánszky Attila. Június 6-án 16 órakor a Hotel Palatinus Bartók termében lesz a fesztivál nyitóünnepsége, ekkor adják át a Kaszás Attila-díjat. Ezt követően a szálloda elől indul a Bóbita Bábszínház óriásbábjaival az az ekhós szekér, amelyen Bodrogi Gyula, a nemzet színésze, az idei POSZT díszvendége ül, aki hivatalosan is megnyitja a fesztivált. Az első versenyprogram, a budapesti Nemzeti Színház Amphitryon című előadása 17 óra 30 perckor kezdődik.
05.27. 14:00
Szinhaz.hu
A színpadon kérte meg a lány kezét
Megható szerelmi történet látott napvilágot az interneten: gyönyörű vallomás szem- és fültanúi lehettek az opera vendégei.
05.27. 12:15
Kulturpart.hu
Zenei reflexió Munkácsy életére – Musical készül a festőről
Zenei reflexió Munkácsy életére – Musical készül a festőről
Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 Ősbemutatóra készül a József Attila Színház. A következő évadban Munkácsy, a festőfejedelem címmel mutatnak be musicalt. Az alkotók nem titkolt célja, hogy a közönség, főleg a fiatalabb generáció felfedezze magának a festő művészetét. A darab olvasópróbáján jártunk. Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 November 9-én mutatják be a József Attila Színházban Dallos Sándor népszerű regényei, A nap szerelmese és az Aranyecset alapján készült zenés darabot Munkácsy Mihályról. A szövegkönyvet Kiss Stefánia, a zenét és a dalszövegeket Bognár Zsolt írta. A festő életét még soha nem dolgozták fel zenés formában. Az új színpadi mű, főhajtás Munkácsy előtt, aktualitását többek között a művész születésének közelgő 170. évfordulója adja. A Munkácsy, a festőfejedelem című musical olvasópróbáját Nemcsák Károly, a színház igazgatója nyitotta meg, aki hangsúlyozta, nagyon örül, hogy ez a különleges darab, melynek szerzője főiskolai osztálytársa volt, a József Attila Színház színpadán kel életre. Phák Imre Munkácsy-gyűjtő, aki vendégként vett részt a próbán, elárulta, mint Munkácsy szerelmese, biztos benne, hogy mire a darab a közönség elé kerül, a színészek és az alkotók is hasonlóan szenvedélyes viszonyba kerülnek a festővel, mit ő maga. „Bízom benne, hogy ez a musical segít abban is, hogy a nézők, és főleg a fiatalabb generáció jobban megismerje Munkácsy életét, munkásságát” – tette hozzá Phák Imre.A darab szerzői, Kiss Stefánia és Bognár ZsoltA Munkácsy Mihály életéről szóló színdarab ötlete már 6-7 évvel ezelőtt felvetődött - tudtuk meg a darab szerzőjétől, Bognár Zsolttól. „Mivel jellemzően külföldi musicaleket mutatnak be a színházak, külföldi vonatkozású történetekkel találkozhatnak a műfaj kedvelői. Ezért is merült fel bennem annak a gondolata, hogy egy olyan musicalt hozzak létre, amiben egy magyar „hős” életét mutathatjuk be. Bízom benne, hogy a darabon keresztül nem csak a magyar nézők ismerhetik meg jobban Munkácsyt, hanem idővel a külföldi közönség is” – fogalmazott a szerző.A musicalt Tóth János rendezi, aki az opera világából érkezett, ám nem csak énekesként, hanem rendezőként is több zenés darab fűződik a nevéhez. Tóth János elárulta, képzőművész családból származik, így a Munkácsy életét feldolgozó mű színpadra állítása sok szempontból izgalmas feladat számára.Tóth János, rendező„Ennek a musicalnek a rendezése azért is különleges kihívás, mert a darabban a dalok és a prózai részek olyan sűrűn váltakoznak, mint ahogy egy film képkockái pörögnek” – magyarázta a rendező, aki arról számolt be, hogy a díszlet, ami Munkácsy festményeinek szépségét is igyekszik közvetíteni, illeszkedik majd ehhez a filmszerű világhoz: egy hármas felosztású vászonfelület lesz, amely több irányba mozog, így tereket hoz létre és választ el. „Mindennek a kerete pedig a Krisztus Pilátus előtt című festmény lesz. Sedelmayer kiállítja a képet – ezzel indul útjára a cselekmény. A produkció egyfajta zenés tárlatvezetés lesz – kedvet szeretnénk csinálni a nézőnek ahhoz, hogy elmenjenek, és megnézzék Munkácsy képeit” – tette hozzá Tóth János.Détár Enikő lesz CecilleA rendező arról is beszélt, hogy mivel a musical a Dallos-regény alapján készült nem minden mozzanata alapul valós eseményeken. „Egy este alatt, két felvonásban nem lehet Munkácsy életét visszaadni, csak egy – egy mozzanatot tudunk bemutatni. Igazából a musical nem mintázhatja tökéletesen a festő életét, csupán egyfajta zenei reflexióként mutathatja be azokat az érzéseket, eseményeket, amiket megélt. Ez a zenés műfaj ugyanis, az operához hasonlóan, nem a konkrét cselekvésről, hanem az arra adott reflexiókról szól” – vélekedett Tóth János. Munkácsy szerepében Zöld Csaba láthatóAz új musical úgy próbál képet adni Munkácsy életéről, hogy azt a festő életében meghatározó szerepet játszó három nőalak köré fűzi: Perzsi, Sven és Cecille, három múzsa, akik nélkül, a rendező, Tóth János szerint, Munkácsy nem válhatott volna azzá, akivé lett. Cecille-t Détár Enikő, Svent Molnár Szilvia, Perzsit Kocsis Judit alakítja majd. Munkácsy Mihály szerepében pedig Zöld Csaba látható. „A hatás, amit Munkácsy el tud érni művészetével, minden korban változatlan. Oly jó, hogy közünk lehet hozzá, büszkék lehetünk rá, szerethetjük őt. A békéscsabai asztalosműhelytől eljut a tengeren túli világsikerig. A szegénységtől a gazdagságig. Ezeket biztosan tudjuk, de hogy miként érzett, volt-e boldog, küzdelmeiben mi és ki segítette: tanárai, barátság, szerelem, vagy az utóbbiak hiánya? Erre keressük a választ” – fogalmazott Tóth János. Az, hogy a közönséget miként érinti az új musical és Munkácsy története, november 9-én derül ki a József Attila Színházban.Szöveg: Kodova Michaela / Színház.hu Fotó: Bende Tamás / József Attila Színház Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4
05.26. 08:07
Szinhaz.hu
Méhedbe írták a hadüzenetet - Bejegyzés a Felolvasó-színházi Fesztiválról
Méhedbe írták a hadüzenetet - Bejegyzés a Felolvasó-színházi Fesztiválról
A kaposvári Felolvasó-színházi Fesztiválról írt bejegyzést tudósítónk, Szemerédi Fanni.'Méhedbe írták a hadüzenetet' A Felolvasó-színházi Fesztivál első napján két ősbemutatót is láthatunk – rögtön egymás után. Nők körül forog a világ, ők forgatják meg/ki magából a világot. Egy szenvedélyes királynő, egy visszavonultan élő művész, és egy ambiciózus értelmiségi: az első két előadás főszereplői. A kassai Thália Színház a felvidéki költő, műfordító, irodalomtörténész Csehy Zoltán Dido című tragédiájával kezdte a felolvasó-színházi előadások sorát. Majd a szabadkai Népszínház előadásában a színház dramaturgjának, Brestyánszki B. Rozáliának Fanyar ódium (egy hétköznapi történet) című drámájával ismerkedhettek a nézők.Az egyik darabban a szöveg költőisége, képisége, a nyelv emelkedettsége, a másikban a párbeszédek humora, a nyelv lendülete, íze a legerősebb hatóerő. A kárthágói királynő Aeneashoz fűződő tragikus szerelmi történetének fordulatai a római mitológia nyomán; Sára és Rita, a két teljesen különböző életet élő testvérpár problémái pedig a mindennapokból lehetnek nagyon is ismerősek. A most negyven éves Csehy Zoltán tizenhét évvel ezelőtt írta meg a királynő történetét, melyet most láthatott-hallhatott először közönség. Az előadás előtt egy gyors mitológiai áttekintést kapunk a dramaturgtól, Forgács Miklóstól, aki a darab szövegébe/szövetébe bele-beleszőtte a szerző Csehy Zoltán alagyái, danái és elegy-belegy iramatai című kötetéből válogatott verseit. A színpadi játék helyzeteit időnként a Royal Opera House Dido és Aeneas-előadásának részletei visszhangozzák, kettőzik. De előtérben mindvégig a szöveg, és annak képisége marad. A képek szinte önálló életre kelnek, és körbelengik a szerelmes királynő tragédiájának sötét történetét.Csodahúsuk kibontják a percek, és / tündöklő csontjaikat gyalázkodva mutogatják. / Könyörülj Proserpina, alvilág Iunoja, /királynőnk kormos bánatára a Léthe / felejtő vizéből küldj néhány cseppet. / Ahogy te egykor letépted a halálos / szépségű nárciszt, és a megnyílt föld / kürtőjébe Pluto két virágot vitt, úgy tépte / Dido le a bűn virágát, s ragadta pokolra a kín.Az előadást követő beszélgetésen szóba kerülnek a hiányok, üres helyek – Dido és Aeneas sohasem találkoznak a színen – ki dramaturgiai leleményként magyarázza ezt az űrt (Forgács Mikós dramaturg), ki a zsenge kidolgozatlanságának tulajdonítja (Háy János író).Lőkös Ildikó dramaturg szerint ezek az üres helyek adják a szöveg titkát, a színpadi játék lehetőségeit, és a néző fantáziájának katalizátoraként működnek. A dráma szövegében és a versrészletekben is mindenképp az érzelmek, indulatok dominálnak. Háy János felveti, hogy most, 17 év elteltével érdekes lenne, ha a szerző beleírna a saját fiatalkori szövegébe – így két Csehy kezdhetne párbeszédbe egymással. A szerzőt azonban mára sokkal inkább az opera műfaja érdekli, librettót szívesebben írna. Felmerül a felvidéki magyar nyelvű szerzők alkotókedvének ösztönzése – drámapályázatok kiírásával. Itt tér át a beszélgetés a szabadkai előadásra. A szabadkai színház évek óta rendszeresen hirdet drámapályázatot, ami mindig egy felolvasó-színházi napban csúcsosodik ki. Szó esik arról, hogy Brestyánszki B. Rozália is egy drámapályázatra írta négy évvel ezelőtt „hétköznapi történetét”, melyet szintén most láthattak először színpadon. Nem, mint a szabadkai színház dramaturgja írta, nem is a színház repertoárjába szánta, csak saját magának a négy fal között. Mezei Zoltán, a színház igazgatója azonban most úgy érezte, ez az a szöveg, ami kifejez egy számára nagyon is aktuális problémát, amiről beszélni kell: mikor a tempó már rég túlpörgött azon, amit még egy ember képes kibírni, az egyre szürkébb küzdelmek és egyre nagyobb terhelés közben már rég elfelejtette, miért is csinálja az egészet, akkor talán érdemes megállni egy pillanatra. Menekülni az értelmetlen hajszából. Vajon kint a zöldben jobb lesz?A két testvér, Sára (Kalmár Zsuzsa) és Rita (Erdélyi G. Hermina) egy személyiség két oldalaként két utat mutatnak meg. A jelenetek eleje és vége néha párhuzamosan folyik – míg a városban tárgyalást látunk, addig a háttérben folyik az élet a csöndes házban. A helyzetek – korrupció, politikai feszültség, a nyilvánosság előtti kép és a háttér különbsége – egyszerű eszközökkel, főként a színészi játék által bomlanak ki: erős karakterek, természetes közeg és lendületes párbeszédek által. A mai napon már elkezdődtek Kerékgyártó István: Rükverc című drámájának próbái, a három társulat tagjai együtt dolgoznak a kaposvári történeten. Ma este Szálinger Balázs Becsvölgye című darabját mutatják be a kaposvári társulat tagjai, majd Rátóti Zoltán Csodalépés című lemezbemutató koncertjét hallhatják a fesztiválozók .Írta: Szemerédi Fanni
05.24. 12:56
Szinhaz.hu
A Nemzet Színésze is fellép jövőre Szegeden
A Nemzet Színésze is fellép jövőre Szegeden
Rendkívül munkás, de sikeres évadot zárt a Szegedi Nemzeti Színház: 330 előadást tartottak az évadban, ennek felét a Nagyszínházban, a másik felét külső helyszíneken, közte az új stúdiószínházban a Korzó Zeneházban - közölte az évadzáró testületi ülés kapcsán a főigazgató. Gyüdi Sándor elmondta: emellett több vendégjátékuk volt és két fesztivált is rendeztek. Jövőre a most lezárt évadhoz hasonlóan 14-15 előadást terveznek. Műfaji megosztásban lesz három opera, két gyerekdarab, két balett, egy új operett, a többi a drámai tagozat előadása. Az igazgató arról is beszámolt, hogy a várostól ugyanannyi támogatást kapott a teátrum, mint egy évvel korábban, az államtól azonban 51 millió forinttal kevesebbet."Nincsenek viharok körülöttünk, miközben a sajtó tele van színházi viharokkal, óriási anyagi csődökkel és politikai csatározásokkal. Nem kaptuk meg azt, amit a nemzeti kategóriától vártunk" – fejtette ki a pénzügyi nehézségekről a direktor. "Most nem adnám be a pályázatot, rosszabbul állunk. Ez persze nem független a társadalom egészétől" – tette hozzá Gyüdi, aki elárulta, fájdalmas intézkedésekre kényszerülnek, az étkezési utalványt például szüneteltetni kell. A színházban sokakat érint a dupla ellátás tilalma, tehát választaniuk kell: nyugdíj vagy fizetés. Gyüdi Sándor azt is elmondta, az évadzáróra még nem derült ki pontosan, hogy kiktől búcsúznak, milyen összetételben kezdik a jövő évadot.Szeptemberben az évad Csokonai Vitéz Mihály Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című előadásával kezdődik, majd William Shakespeare 1603 körül íródott drámája, az Ohello lesz látható. A gyerekeknek Antoine de Saint-Exupéry A Kisherceg című darabját, valamint Csukás István Ágacska című mesejátékát játsszák. Lesz felhőtlen bohózat, Georges Feydeau A hülyéje című darabja. Az operettek közül a szegedi Huszka Jenő Bob hercegét láthatja a következő évadban a közönség, október 10-én Verdi 200. születésnapján pedig a zeneszerző Simon Boccanegra című operájának premierjére készülnek. Januárban mutatják be Rossini Hamupipőkéjét, majd az évad utolsó operapremierje az Emanuel Schikaneder írta Varázsfuvola lesz. Ősbemutatóként Tasnádi István Memo című darabját a drámai tagozat viszi színre, majd Hubai Miklós két darabját láthatják egy estén Ők tudják mi a szerelem címmel, amelyben a Nemzet Színésze, Király Levente is fellép majd. Emellett láthatják a nézők az Anti-Pygmalion című előadást és Friedrich Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatása című darabját is. Az évadzáró társulati ülésen átadtak több elismerést is. A Szegedi Tudományegyetem közönségdíját idén a prózai tagozat két művésze, Szabó Gabi és Szilágyi Annamária színművésznők vehették át. A szegedi operabarátok kiemelkedő művészi teljesítményéért az évad ifjú énekesének Szemere Zitát, énekesének Kelemen Zoltánt választották. Az énekkari nívódíjat Akócsiné Szabó Adrienn énekkari művész érdemelte ki, az operatársulat tagjai pedig a Vaszy Viktor-díjat megosztva ítélték oda Kelemen Zoltán magánénekesnek és Kürtös Petra ügyelőnek. A Szegedi Kortárs Balett tagjainak szavazatai alapján az Imre Zoltán-díjat Hajszán Kitti táncművész vehette át. A drámai tagozat Makó Lajos-díját Bacsa Erika ügyelő asszisztens, a műszak Varga Mátyás-díját pedig Tóth Ágnes jelmeztárvezető kapta.Forrás: MTI, Délmagyar
05.23. 06:33
Szinhaz.hu
10 év, 4 Fantom, 1 Csillár – Jubileumra készül a Madách Színház
10 év, 4 Fantom, 1 Csillár – Jubileumra készül a Madách Színház
Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 Tíz éve mutatták be a Madách Színházban Andrew Lloyd Webber, Az Operaház Fantomja című darabját, amelynek jubileumi előadásán, május 30-án az alkotók és a színészek sok meglepetéssel és különleges fellépőkkel várják a nézőket. Július 13-án pedig a Szegedi Szabadtéri Játékokon, koncert előadáson is látható és hallhatjó majd a musical. Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 „Gyermekkori álom, hogy az Operaház csillárját ilyen közelről lássam, többek közt ezért is állítottuk színpadra annak idején a Fantomot” – mondta nevetve Szirtes Tamás, a Madách színház igazgatója, az Operaház érinthető közelségből is pompás csillárja mellett állva. Nem véletlen, hogy a jubileumi sajtótájékoztatónak az Operaház adott otthont, középpontban és testközelben A Csillárral. Ugyanis Szirtes Tamás, a musical rendezője a kilencvenes évek hajnalán, arra jutott a koreográfus Seregi Lászlóval, hogy a Fantomot nem lehetne méltóbb helyen színpadra állítani, mint az Operában. El is mentek tárgyalni a lehetőségről. „Még meg sem tettük az ajánlatunkat, máris az Andrássy úton voltunk” - mesélte Szirtes Tamás, érzékeltetve, hogy az Opera akkori vezetése nemigen lelkesedett az ötletért. Így történt, hogy a musical csak több mint tíz évvel később, 2003. május 30-án, a Madách Színházban debütált Magyarországon.„Kevés olyan darab van egy színház történetében, amelyről elmondható, hogy valamilyen módon fordulatot hozott a működésében, hogy jelentős befolyással volt a színház életének minden szegmensére. A Madách Színházban két ilyen darab is volt, a Macskák és Az Operaház Fantomja” – fejtette ki a rendező-igazgató, aki kiemelte, a Fantom előadás új pályára állította színházát, megmutatta, hogy a Madách képes sokkal nagyobb volumenben dolgozni: szcenikában, szervezésben, társulatszervezésben. „A Madách minden színházi elemére, mindannyiunk pályájára nagy hatással volt Az Operaház Fantomja” – foglalta össze Szirtes Tamás, mit is jelentett az újabb Webber musical számukra.Az Operaház Fantomja bemutatási jogáért annak idején három színház versengett Magyarországon. Végül 17 évvel az 1986-os londoni ősbemutató után, a Madách Színház csapata állíthatta színpadra a művet, a világon először saját felfogásban, vagyis non-replika változatban, Seregi László koreográfiájával és Kentaur díszleteivel. Azóta a Fantom 700 előadást élt meg, amit több mint félmillióan láttak. 2007-ben a musical koncertváltozatát 13 vidéki város közönsége is hallhatta.Most, tíz évvel a bemutató után és majdnem húsz évvel a sikertelen operaházi próbálkozást követően, mégis felcsendült Az éj zenéje című Fantom-dal az Operaházban, a csillár fényében. Egyszerre három Fantom, Sasvári Sándor, Csengeri Attila és Posta Victor előadásában. Ez csak a kezdet volt, hiszen a Madách különleges előadással készül a jubileumra: május 30-án, valamennyi szereposztás színre lép a színházban. „Bár a mű igen történetcenrikus, mégis lesznek váltások, amelyekkel a színészek átadják egymásnak a szerepeket, és a dalokat” – árulta el Szirtes Tamás. A jubileumi produkció végén több vendégművészt is láthat és hallhat majd a közönség, többek közt a 2003-as bemutató Christine-je és Fantomja, Király Linda és Miller Zoltán énekel újra együtt, Horgas Eszter fuvolaművész pedig Christine és a Fantom nagyáriájának variációját adja majd elő a zenekarral. További meglepetésekre fény derül május 30-án a Madách Színházban.Szöveg: Kodova Michaela / Színház.hu Fotó: Madách Színház
05.23. 05:00
Szinhaz.hu
40 évig várták - Újra játszanak <strong>operá</strong>t a Dózse-palota udvarán
40 évig várták - Újra játszanak operát a Dózse-palota udvarán
Több mint negyven év után mutatja be első operaelőadását a velencei La Fenice színház a Dózse-palota udvarán: a július 10., 14. és 17-i szabadtéri Otello előadással Verdi születésének kétszázadik évfordulójára emlékeznek. A címszereplőt még nem választották ki, de az opera Francesco Micheli rendezésében kerül a színpadra, amellyel novemberben a La Fenicében az évadot megnyitották. A La Fenice zenekarát és kórusát a koreai Mjong Vong Csong, a Radio France Filharmonikus Zenekarának karnagya vezényli. Mjong Vong Csong vezényli Verdi Rekviem című művét is, amelyet egyetlen egyszer, július 19-én adnak elő a Dózse-palota udvarán. A hatvanas években az Otellót rendszeresen színpadra vitték Mario Del Monaco tenorista főszereplésével a Dózse-palota udvarának pompázatos quatrocento díszletei között, egészen 1970-ig.A velencei kortárs képzőművészeti biennále alkalmából a La Fenice Puccini Pillangókisasszonyának új előadását állítja színpadra, a díszletek és a jelmezek Mori Mariko kortárs japán művész munkái. Az előadás június 21-től október 31-ig látható. Augusztus 24-ig klasszikus, barokk és jazz koncerteket mutatnak be Velence történelmi helyszínein (a La Fenice és Malibran színházban, a Szent Márk székesegyházban, a Scuola di San Roccóban). Keith Jarrett július 16-án lép fel. A július 21-én a La Fenicében tartott táncgálán a párizsi opera balettiskolája is részt vesz. Bruno Maderna kortárs olasz zeneszerző és karmester halálának 40. évfordulójára 40 zeneszerzőnek erre az alkalomra komponált műveivel emlékeznek július 6-án.
05.21. 17:38
Szinhaz.hu
Jótékonysági koncertet ad szerdán Pataky P. Dániel
Schumann-, Bartók- és Kodály-dalokat énekel szerdán este Pataky P. Dániel Budapesten a Fészek Művészklubban. A Bielefeldbe szerződött tenor egy különleges, kortárs opera ősbemutatójára készül a németországi színházban, amelynek hőse Orlando, Virgina Woolf regényalakja. A koncert bevételével a Hajléktalan humorfesztivál „Csöbörből vödörbe” című pályázatát támogatják. Az est fővédnöke Selmeczi Tibor, Karinthy-gyűrűs humorista.
05.21. 16:40
168ora.hu
Nem inog a székük
Nem inog a székük
A múzeumigazgatók kinevezése Ausztriában korántsem kelt akkora érdeklődést, mint ha a Bécsi Opera vagy különösen a Salzburgi Nyári Játékok élére keres a kulturális kormányzat új intendánst. Mégsem mindegy a bécsieknek, ki kerül a városuknak elismertséget jelentő egyik-másik múzeum igazgatói székébe – és főleg, hogy meddig marad benne. SZÁSZI JÚLIA helyzetképe.
05.21. 11:50
168ora.hu
Visszatért a színpadra a világhírű karmester
Több mint két év után újra vezényelt James Levine - a Metropolitan Opera Zenekarát dirigálta a New York-i Carnegie Hallban.
05.21. 09:55
Kulturpart.hu
Állva ünnepelték az újra vezénylő világhírű karmestert
Több mint két év után újra vezényelt James Levine, a világhírű karmester a Metropolitan Opera Zenekarát dirigálta a New York-i Carnegie Hallban.
05.21. 08:40
Hvg.hu
Pataky P. Dániel koncertje a Fészekben
Schumann-, Bartók- és Kodály-dalokat ad elő szerdán este Pataky P. Dániel a fővárosi Fészek Művészklubban. A Bielefeldbe szerződött tenor egy különleges, kortárs opera ősbemutatójára készül a németországi színházban, amelynek hőse Orlando, Virgina Woolf regényalakja.
05.20. 23:29
Ma.hu
Zenés irodalmi gálát rendeznek az OMIKE Művészakció emlékére
Zenés irodalmi gálát rendeznek az OMIKE Művészakció emlékére
Ma este zenés irodalmi gálát rendeznek az OMIKE Művészakciójának emlékére a Goldmark-teremben Börcsök Enikő, Hegedűs D. Géza és Pálfi Kata közreműködésével.„Kapuzárás előtt még egy fóruma adódott a fellépés lehetőségének: megalakult a zsidó színház, a hitközség Goldmark termében, a Wesselényi utcában; itt előadóestek, hangversenyek, opera- és színielőadások sűrű egymásutánja látta vendégül a magyar zsidó művészek pódiumot vesztett sorát. A magyar zsidóság fájdalmas optimizmusának jele volt ez a színház.” (Ascher Oszkár)Az OMIKE 1939 októberében indította MŰVÉSZAKCIÓJÁT, azzal a céllal - ahogy alapító okiratukban írták -, hogy egyrészt a magyar zsidóságot „megtartsa azon a kultúrfokon, melyre annak eddigelé felemelkednie sikerült”, másrészt munkához, bemutatkozási lehetőséghez és jövedelemhez juttassa azokat a művészeket, akik a diszkriminatív zsidótörvények következtében kiszorultak a korábban számukra nyitott intézményekből. A Művészakció tevékenysége kevéssé ismert a magyar társadalom, széles nyilvánossága előtt, sőt a művésztársadalom, s így a színházi társadalom sincs tudatában e kezdeményezés jelentőségének. Ez most nyíló a kiállítás is azt kívánja bizonyítani, hogy a magyar zsidóságnak volt egyfajta válasza 1939 és 1944 között, a többségi társadalom embertelen törvénykezésére, állampolgárainak elárulására.Az OMIKE Művészakció fesztiválját záró gálaesten, eredeti helyszínen, a Goldmark-teremben, többek közt Szép Ernő, Pap Károly, Zelk Zoltán írásait, Zerkovitz Béla, Seress Rezső és mások dalait idézik. Hely: Goldmark-terem (Bp. VII. Wesselényi utca 7.) Idő: 2013. május 20. hétfő este 7 óra Közreműködik: BÖRCSÖK ENIKŐ, HEGEDŰS D. GÉZA, PÁLFI KATAA zongoránál: DARVAS FERENCÖsszeállította: LŐKÖS ILDIKÓRendezte: HEGEDŰS D. GÉZA
05.20. 14:09
Szinhaz.hu
Donizetti-ősbemutatót szervezett egy közgazdász
Donizetti-ősbemutatót szervezett egy közgazdász
A kunszentmiklósi VDÁMK-ban Magyarországon először csendül fel Donizetti: Betly című operája. Az előadás érdekessége, hogy egy operakedvelő kutató-közgazdász szervezésében jött létre.Somai Miklós kutató-közgazdász 2006 óta foglalkozik operaszervezéssel szabadidejében. 2005-ben Pécsett látott egy Varázsfuvola-előadást, amelyet fiainak is meg akart mutatni, ám kiderült, a darabot nem játszották többet.Az operabarát addig beszélt a kunszentmiklósiak fülébe, amíg sikerült elhozni a produkciót a városba. A kezdeményezés akkora siker aratott, hogy folytatást kívánt. 2007-ben és 2010-ben sikerült szponzorációs szerződést kötniük a Magyar Fejlesztési Bankkal. Ezúttal Donizetti: Betly című operája látható a kunszentmiklósi Varga Domokos Általános Művelődési Központban, május 31-én, majd június 2-án a ráckevei Savoyai Kastélyban. Az előadások kezdete: 18 óra.Somai Miklós a bemutatóról:"Két évvel ezelőtt a kezembe került egy kotta, amely felkeltette az érdeklődésemet. Kinyomoztam az Operaháznál, hogy még itthon soha nem játszott darabról van szó, és féléves munkával le is fordítottam. Ha pontos akarnék lenni, úgy fogalmaznék, hogy írtam hozzá magyar szöveget. A művet ebben a formában a világon még sehol sem játszották, mert az egy- és kétfelvonásos változat egy sajátos keverékeként adjuk elő. Az eredetileg egyfelvonásos operának mind a zenéjét, mind pedig a szövegét Donizetti írta 1836-ban. Az 1837-es kétfelvonásosra bővített változat egy kissé dagályosra sikeredett, ezért szép lassan lekerült a világ operaházainak műsoráról. Amikor itt-ott újra előveszik, általában a rövidebb változatot játsszák, a mi produkciónk is ehhez áll közelebb. A zene hamisítatlan Donizetti muzsika, mely a szerző érett korszakából származik. Donizetti néhány évvel korábban írta a Szerelmi Bájitalt (1832), egy évvel korábban a Lammermoori Luciát (1835), és ugyanebben az évben, 1836-ban a Csengőt.A történet a svájci Appenzell-tartomány gyönyörű hegyei között játszódik, paraszti környezetben. Az alcíme "A svájci kunyhó", ami Betly házacskájára utal. Nos, ez a kunyhó két hatalmas átverés tanúja lesz, melyek közül az egyik szíveket sebez, a másik pedig csupán egy jószándékú tréfa. Bár a happy end garantált, a nézők - akár egy jó detektívtörténetben - az utolsó pillanatig találgathatják, miként oldódik meg a dolog".Gaetano Donizetti: BETLY avagy a svájci kunyhó - opera két részben -Betly: Zilai GyörgyiDániel: Decsi AndrásMax: Molnár ZsoltBetanítja, zongorán kísér és vezényel: Oberfrank PéterKözreműködik a Kelenvölgyi Férfikórus, karigazgató: Stiblo AnnaBemutató: 2013. május 31. Kunszentmiklós, VDÁMK 2013. június 2., Ráckeve, Savoyai KastélyJegyárak: a VDÁMK-ban: felnőtt - 1000 ft; diák és nyugdíjas - 500 ft a Savoyai Kastélyban minden jegy egységesen 1500 ftA kunszentmiklósi pályaudvarra a Keletiből 17.08-kor érkező vonathoz ill. visszafelé a 20.50-kor induló járathoz autóbuszt biztosítanak!
05.20. 09:01
Szinhaz.hu
Ligeti 90 - Bemutatják egyetlen <strong>operá</strong>ját a MüPában
Ligeti 90 - Bemutatják egyetlen operáját a MüPában
Május 28-án lenne kilencvenéves a 20. század már életében klasszikussá lett zeneszerzője, Ligeti György. A Művészetek Palotája az Új Magyar Zene Egyesülettel közösen indított, Hommage à Ligeti címet viselő sorozatában Ligeti egyik főműve, egyetlen operája kerül színre a kerek évfordulón. Az esemény különlegességét az adja, hogy Magyarországon eddig mindössze két napon volt látható a Le grand macabre: 1998-ban, a stockholmi ősbemutató után húsz évvel, amikor a Thália Színházban állították színpadra Kovalik Balázs rendezésében.A MüPa ajánlója:Szerzője vallomása szerint a mű minden egyes pillanatát halálfélelem itatja át, ugyanakkor a halálosan komoly mondandót abszurd humorba csomagolja - ettől válik jellegzetesen Ligeti-opusszá. Jelenetei csak lazán kapcsolódnak egymáshoz, a cselekménynek nincs iránya, ellentétben a hagyományos operákkal."Megmaradtam a színes, képregényszerű zenei és drámai történés ötlete mellett: legyenek a karakterek és a színpadi szituációk közvetlenek, rövidre fogottak, nem pszichologizálók, és meghökkentőek - emlékezett vissza a Ligeti György a komponálás menetére. - A színpadi történés és a zene legyen veszélyesen bizarr, egészen túlzó, egészen őrült. A nagy világvége következtében - mely mint egy szappanbuborék, kipukkad - senki nem hal meg, csak éppen a Nagy kaszás; és ha valóban ő volt a halál, akkor megvalósul az »Örök Élet«".Ez Ligeti György komikus apokalipszise, vagy vérfagyasztó rekviemje - döntse el a néző. A produkció, amelyet a kortárs zene egyik vállalkozó szellemű és avatott karmestere, Vajda Gergely vezényel, az évad egyik kiemelkedő eseményének ígérkezik.Hommage á Ligeti Ligeti György: Le Grand Macabre - kétfelvonásos opera Koncertszerű előadás a Neue Oper Wien és a Művészetek Palotája együttműködésébenNekrotzar: Réti AttilaPiet vom Fass: Timur BekbosunovAstradamors: Nicholas IsherwoodMescalina: Várhelyi ÉvaVenus/Gepopo: Jennifer YoonAmanda: Bányai JúliaAmando: Anna ManskeFekete miniszter: Matthias RaupachFehér miniszter: Gerhard KarzelGo-go herceg: Arno Raunig Szövegíró: Ligeti György és Michael Meschke Magyar fordítás: Kovalik Balázs Neue Oper Wien művészeti vezető: Walter Kobéra Vezényel: Vajda GergelyKözreműködik: Pannon Filharmonikusok, Amadinda Ütőegyüttes (művészeti vezető: Rácz Zoltán), Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)2013. május 22. 19:00 - 22:00 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
05.19. 07:00
Szinhaz.hu
Csekkold! - Cseh színházi fesztivál a Katonában
Csekkold! - Cseh színházi fesztivál a Katonában
Csekkold! címmel háromnapos cseh színházi fesztivált tart a Katona József Színház május 24. és 26. között. A rendezvény alatt cseh művészek és a Katona társulatának tagjai is fellépnek. „Ne feledjük a múltat, nehogy a megismételt jövőnkké váljon” szlogennel pénteken este a Kamrában különböző művészi formákban a kommunista rendszer által üldözött két jelentős cseh személyiségre emlékeztek. A program első felében a Havel levelet ír Husáknak című mozgásszínházi előadás volt látható, amely Václav Havel, a neves cseh drámaíró, disszidens és köztársasági elnök írásain alapul. A program második felében egy kortárs cseh opera filmfelvételének magyar ősbemutatóját tekinthették meg a nézők Halál, tánc… (Zítra se bude…) címmel, amely Milada Horáková (1901–1950) cseh politikus történetét mutatja be, akit az 50-es években koncepciós perben halálra ítéltek, majd kivégeztek. A magyar feliratozású film a Prágai Nemzeti Színház opera tagozatának előadása. A fesztivál szombati programja a sokszínűség jegyében zajlik, a kortárs cseh dráma négy kiválasztott darabját Roman Sikora: Reggeli Leviathannal (Snídane s Leviathanem), David Nejedly–Stanislav Jiránek: Fehér buzogány, avagy a végleges megoldás (Bíly palcát aneb Konecne resení), Alice Nellis: Árvizek (Záplavy), Petr Zelenka: Megtisztulás (Ocistení) mutatják be a Katona József Színház és a független Lakmusz Csoport tagjainak közreműködésével a Kamrában felolvasószínházi formában. Az előadás szünetében a közönség cseh ínyencségeket kóstolhat, az előadás után pedig a cseh szerzőkkel való beszélgetés zárja az estét.. A fesztivál zárónapján, vasárnap a brnói Reduta Színház a múlt évad egyik legsikeresebb és legérdekesebb csehországi előadását hozza el Budapestre. Az Europeana Patrik Ouředník azonos című (magyar fordításban két utánnyomást is megélt) kollázsszerű emlékkönyve alapján készült 2011-ben. Részletes program: Május 25., szombat Katona József Színház – Kamra 19.00 FÓKUSZBAN... A JELEN Felolvasószínház a Katona József Színház színészeinek előadásában Roman Sikora: Reggeli Leviathannal (Snídaně s Leviathanem) Fordította: Korpič Gertrud Mária Rendező: Kovács D. Dániel Szereplők: Dankó István, Jordán Adél, Lengyel Ferenc, Rezes Judit, Szacsvay László és Takácsy Péter A Reggeli Leviathannal egy sikeres, nagyvilági vállalkozó portréját tárja elénk, aki imád szórakozni és havonta egyszer válogatott társasággal reggelizik. Az a hír járja, hogy a meghívottaknak nagy esélye van a csodás meggazdagodásra, de az események rossz irányt is vehetnek. A szereplők az elejétől kezdve kínos helyzetekbe kényszerülnek Leviathan úr kéréseinek és “vicces feladatainak” teljesítése közben, aki végül kétfejű szörnyeteggé változik. Az Übü király „családjából” való ez az abszurd képekkel teli dráma.Sikora Roman (szül.: 1970) 1999-ben a brnói Janáček Művészeti Akadémia (JAMU) dramaturg szakán végzett. Több politikai-kulturológiai esszé és színdarabok szerzője, amelyek közül már többet is bemutattak csehországi és külföldi színpadokon. Sikorát fiatal, dühöngő drámaíróként tartják számon. Szembehelyezkedik a piacgazdasági és a jóléti ideológiának mindent alárendelő tendenciákkal. Ellenállását a szavak lázító erejére építi, amelyeket gyakran használ provokatív, szürreális és szokatlan szófordulatokban. David Nejedlý, Stanislav Jiránek: Fehér buzogány, avagy a végleges megoldás (Bílý palcát aneb Konečně řešení) Fordította: Korpič Gertrud Mária Rendező: Lucie Málková Szereplők: Fekete Réka-Thália, Fekete Zsolt, Koncz Andrea, Kovács Annamária, Orbók Áron és Tasnádi Bence A Fehér buzogány Verácska, a szociológus hallgató szerelmi történetét meséli el, aki egy időben lesz szerelmes egy gyönyörű roma fiúba és egy rasszista egyesület vezetőjébe. Kire esik a választása? Hogy lesz ebből happy end? A vígjáték próbára teszi a nézők toleranciáját, és megmutatja, milyen veszélyesek lehetnek a sztereotípiák, a xenofóbia és rasszizmus. A darabot 2008-ban Alfréd Radok-díjjal ismerték el. Stanislav Jiránek (szül.:1978) színművészeti tanulmányai befejezése óta a jihlavai, majd a příbrami színház tagjaként színészként tevékenykedik. David Nejedlý (szül.: 1977) jelenleg újságírójaként dolgozik, eddig három színdarab fűződik a nevéhez. Alice Nellis: Árvizek (Záplavy) Fordította: Csoma Bori Rendező: Dömötör András Szereplők: Dankó István, Jordán Adél, Kiss Eszter, Kocsis Gergő, Ónodi Eszter, Pálmai Anna, Szacsvay László és Tasnádi Bence Az Árvizek egy családi dráma a 2002-es „százéves árvíz“ idején. Tereza és Petr házassága épp válságba jutott. A robbanásig feszült helyzetbe toppan be hívatlanul Tereza húga a férjével. Ráadásul befogadnak egy süketnéma fiatalembert is, akit szintén kiöntött az árvíz. Tomás ugyan semmit sem hall, mégis pontosan érzékeli és érti a négy főszereplő lelkében dúló érzelmi viharokat és a köztük húzódó ellentéteket. Nellis Alice (szül.: 1971) a prágai Károly Egyetemen anglisztika-amerikanisztika szakon, a prágai Filmakadémián (FAMU) pedig forgatókönyvírás szakon végzett. Színházi és filmes rendező, aki színműveket fordít és adaptál, forgatókönyveket ír. Több színházzal is együttműködött, Árvizek című darabjáért Alfréd Radok-díjat kapott. Petr Zelenka: Megtisztulás (Očištění) Fordította: Gál Róbert Rendező: Székely Kriszta Szereplők: Bezerédi Bendegúz, Kiss Eszter, Kocsis Gergő, Lengyel Ferenc, Ónodi Eszter , Pálmai Anna, Rezes Judit és Takátsy Péter A Megtisztulás a középszerű író, Jacek történetét meséli el, aki eddig sosem tért ki különösebben a normál kerékvágásból. Boldog család és barátok veszik körül, ezért teljesen megmagyarázhatatlan, miért altatja el és erőszakolja meg egy éjszaka a barátai tizenegy éves fiát. Miután nem tud bűntudattal élni, keresi a megtisztulás lehetőségeit. Barátja szerint az lesz a legjobb, ha az egész ország szeme láttára kér bocsánatot egy televíziós talk-show keretében. Különösen most, amikor Jacek frissen megjelent könyvének úgyis döcög a reklámja. De ha az ember elkövetett valamilyen szörnyűséget, nem biztos, hogy egy televíziós műsorban a legszerencsésebb a megtisztulást keresni... Petr Zelenka (szül.: 1967) forgatókönyvírás és dramaturgia szakon végzett a prágai Filmakadémián. 1997-ben mutatta be Gombdili (Knoflíkáři) című filmjét, amellyel több kategóriában is megnyerte a legrangosabb cseh filmes díjat, a Cseh Oroszlánt. 2002-ben készült filmje, a A sátán éve (Rok ďábla) a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját kapta. Mint fordító, kedvenc szerzője, Michael Frayn darabjával debütált. Első színművét, Hétköznapi őrületek (Příběhy obyčejního šílenství) címmel a prágai Dejvické divadlo megrendelésére írta, és saját rendezésében mutatta be 2001-ben. Mint a legjobb új cseh dráma, a darab megkapta az egyik legrangosabb színházi elismerést, a színikritikusok Alfréd Radok-díját, 2005-ben pedig a Katona József Színház is bemutatta. A Megtisztulás a híres krakkói Régi Színház felkérésére íródott, ahol 2007-ben került bemutatásra, a cseh premier 2010-ben volt. Május 26., vasárnap Katona József Színház – nagyszínpad 19.00 EUROPEANA Brnói Nemzeti Színház - RedutaPatrik Ouředník, Dora Viceníková: Europeana Színmű két részben, 140 perc szünettel, magyar feliratozással Dramaturg: Dora Viceníková Díszlet és jelmez: Marek Cpin Rendező: Jan Mikulášek Szereplők: Václav Vašák, Jiří Kniha, Jan Hájek, Jiří Vyorálek, Ondřej Mikulášek, Dita Kaplanová, Marie Jansová és Zuzana Ščerbová Bemutató: 2011. június 9. Az Europeana Európa huszadik századi történelme széles látókörrel, humorral és maró iróniával fűszerezve. Eredeti dramatizált változatban kerül bemutatásra az elmúlt évszázad magával ragadó kommentárja, amelyben fontos szerepet játszott a háború, a melltartó és a perforált toalettpapír felfedezése is. A banalitások és a történelmileg fontos pillanatok itt azonos teret kapnak, amelynek eredményeképpen újszerű képet alkothatunk múltunkról és történelmünkről. A „huszadik század rövid történelme“ egy meghatározó cseh rendező fantáziadús és szuggesztív alkotása, melyet sajátos színházi nyelven mesél el. Jan Mikulášek rendezése az elmúlt évad cseh színházi eseményévé vált. Patrik Ouředník könyve sok más fordítás mellett magyarul is megjelent G. Kovács László fordításban. A magyar változat két utánnyomást ért meg és rádiójáték formájában is bemutatásra került. PATRIK OUŘEDNÍK (szül.: 1957) 1985 óta Párizsban él. A kilencvenes évek elején egy különleges munkával, a „nem konvencionális cseh nyelv” (azaz a különböző zsargonok) szótárával aratott zajos sikert, majd költőként és meseíróként is bizonyította tehetségét. Prózái mellett (A huszonnégyes év; Ad acta; A megfelelő pillanat; 1855) műfordítóként is jeleskedik, többek között Francois Rabelais, Alfred Jarry, Raymond Queneau, Samuel Beckett műveit ültette át cseh nyelvre, miközben Vladislav Vančura, Bohumil Hrabal, Vladimír Holan, Jan Skácel vagy Miroslav Holub alkotásait tolmácsolta a francia olvasóközönség számára.Színház.hu
05.19. 05:00
Szinhaz.hu
Áriáztak a városháza liftjében - Európai <strong>Opera</strong>napok Ostravaban
Áriáztak a városháza liftjében - Európai Operanapok Ostravaban
Az ostravai városháza páternoszterében adott különleges koncertet a város színházának operatársulata: a fülkékbe lépő énekesek szólóban vagy duettben énekeltek híres áriákat az Európai Operanapok alkalmából. A nagy érdeklődés övezte produkcióban a társulat 12 tagja vett részt. A művészek óránként váltották egymást a fülkékben. Sok látogató, illetve városházi dolgozó követte emeletről emeletre a hosszú percekig áriázó énekeseket - számolt be hétfőn az eseményről az ostravai székhelyű Moraviai-Sziléziai Színház szóvivője, Viola Lucetova."Nagyon tetszett az esemény. Jó, amikor az opera kilép a színházból, és olyan körülmények között csendül fel, amit sokan nem várnának. Ennek eredményeként megszabadul a gyakran szükségtelenül rárakodó komolyságtól. A közönség láthatja, hogy az operaénekesek is emberi lények, akiknek van humoruk" - fogalmazott Eva Drizgova-Jirusova szoprán, aki ezúttal a hallgatóság egyik tagja volt.Fotó: magazin.ceskenoviny.cz A zenei színház igazgatója, Jiri Nekvasil megerősítette: a társulat fontosnak tartotta, hogy az opera a színházi épületen kívül is bemutatkozzon. "Valami tényleg kivételes dologra gondoltunk, amit még nem láttak Ostravában" - magyarázta, hozzáfűzve, hogy a rendhagyó előadást John Cage improvizációs művei ihlették.Az Európai Operanapokat az európai operatársulatokat és operafesztiválokat tömörítő Opera Europa szövetség kezdeményezte. A rendezvény célja, hogy megismertesse a széles közönséggel az operát, és olyan művészeti formaként mutassa be, amely tükrözi a társadalom állapotát és képes megszólítani az új hallgatókat.Forrás: Színház.hu, MTI
05.18. 07:00
Szinhaz.hu
Nagyromantikus remekművek zongorán a Müpában
Nagyromantikus remekművek zongorán a Müpában
Az English National Opera ösztöndíjas karmestere és egy ifjú grúz zongorista először találkozik.
05.16. 08:40
Metropol.hu
Ünnepi estekre készülnek a Margitszigeten
Ünnepi estekre készülnek a Margitszigeten
A jeles évfordulókhoz, ünnepekhez csatlakoznak a műsorok az idén 75 éves, a szezonnyitásra megújuló Margitszigeti Szabadtéri Színpadon: a 200 éve született Richard Wagnerre és Giuseppe Verdire emlékezik a június 14-i nyitóhangverseny, augusztus 20-án pedig az állami ünnephez kapcsolódva Erkel István király című operáját mutatják be. Csomós Miklós főpolgármester-helyettes a keddi sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a létesítmény felújítására a 350 milliós kormányzati forrás mellé a Fővárosi Önkormányzat további 358 millió forintot ad. A korszerűsítés fontos eleme, hogy új, különféle irányból nyitható, bővíthető tetőt kap a színpad. A pénzt két ütemben költik el, 2013-ban és 2014-ben. A kőszínházak bezárásakor indul a Szabadtér Színház évadja négy helyen, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a Víztoronyban, a Szent Margit romoknál és a Városmajori Szabadtéri Színpadon, így a komolyzenei koncerttől a dzsessz programokig, mesejátékig széles skálán kínál szórakozást a családoknak az intézmény - emelte ki Bán Teodóra ügyvezető igazgató. "A rólunk elnevezett dunai kikötőbe naponta ötször fut be a hajó, vendéglő, fagylaltozó várja a közönséget, látogathatók a víztorony kiállításai és újdonság lesz a lóvasút, ezzel utalva a színpad 75 éves múltjára" - fűzte hozzá. Az ünnepi évadot a Nemzeti Filharmonikusok (NFZ) koncertje nyitja meg június 14-én. Carlo Montanaro vezényletével Verdi- és Wagner-nyitányok hangzanak el. "A 200 éve született két igen ellentétes egyéniség így kapcsolódik össze a zene harmóniája által" - hangsúlyozta Kovács Géza, az NFZ főigazgatója.975 évvel ezelőtt, 1038. augusztus 15-én halt meg I. István király, szentté avatásának évfordulója augusztus 20. Az alkalomból bemutatják a Királyi Operaház megnyitására kitűzött, de csak 1885-tavaszára, az első évad második felére elkészült Erkel-művet, az István királyt. Az opera címszerepét Bretz Gábor énekli. Balaton Mónika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára úgy vélte, hogy a hagyományos augusztus 20-i ünnepi eseményeken túl az embereknek igazi közösségi élményt ígér az István király premierje. A 19-i protokoll előadásra rangos vendégeket hív az államtitkárság, de az érdeklődők a Szabadtér Színház honlapján ingyenes jegyekért regisztrálhatnak. A másnapi előadás jegyárai is ajándék számba mennek, 20-ára személyenként 2000 forintért lehet belépőt váltani. Az István királynak ősszel 2-3 alkalommal az Erkel Színház műsorában is helyet szorítanak, de a következő évadban a ház repertoárjára kerülhet a darab - közölte Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója. A tavaly elhunyt Seregi Lászlónak állít emléket a Spartacus című koreográfiájának felújítása két estén, a balett nem hiányozhat a szigetről - mutatott rá Solymosi Tamás, a művet előadó Nemzeti Balett igazgatója. A Szabadtér Színház saját produkcióját, Puccini Pillangókisasszony című operáját Anger Ferenc állítja színpadra, Csocsoszán szerepében Rost Andrea mutatkozik be, Pinkertont Andrea Caré olasz tenor játssza. A Városmajori Szabadtéri Színpadon színházi szemlére kerül sor, amelyben a nyíregyházi, a veszprémi, a kaposvári, a szombathelyi a kárpátaljai, a kecskeméti, a székesfehérvári színház vesz részt klasszikus drámával és zenés darabbal egyaránt. A szemle végén díjakat is átadnak. Saját produkció a Városmajorban a méltatlanul keveset játszott Zeller-operett, A madarász és Mozart operája, a Figaro házassága, amelyet az Antonio kertész karakterszerepét alakító Hábetler András rendez.Megjelent a Szabadtér Színház emlékkártyája is, a Városház téren pedig a színpad történetét és leghíresebb előadásait felidéző szabadtéri kiállítás nyílik - hangzott el a sajtótájékoztatón.Forrás: Színház.hu, MTI
05.15. 08:00
Szinhaz.hu
Mi vár Kisvárdán? - Kész a Színházi Fesztivál programja
Mi vár Kisvárdán? - Kész a Színházi Fesztivál programja
Összesen harminc nagyszínpadi és gyermekelőadást tekinthet meg a közönség a június 21. és 28. között megrendezendő Magyar Színházak XXV. Kisvárdai Fesztiválján. A színházi programban olyan előadásokkal lehetett nevezni, amelyeket a romániai, ukrajnai, szerbiai és szlovákiai magyar színházak 2013 február végéig mutattak be, illetve eddig az időpontig még repertoáron tartanak. A produkciókat az előválogató keretében Sebestyén Rita író-színházi esztéta, Hizsnyan Géza színikritikus és Nagypál Gábor író, műfordító értékelte, mely alapján végül Nánay István kritikus állította össze a verseny-, illetve a versenyen kívüli előadások listáját - tették közzé a szervezők a www.kisvarda.szinhaz.hu oldalon. A június középen megtartandó színházi találkozón összesen harminc színielőadást tekinthet meg a közönség: ezek közül tizenkettő a versenyprogramban, tizenöt a versenyprogramon kívül kapott helyet, míg három előadást kifejezetten a gyerekek kedvéért tartanak meg. A produkciókat a tervek szerint a Várszínpadon és a II. Rákóczi Ferenc Szakközép– és Szakiskolában kialakítandó Rákóczi–stúdióban adják majd elő a társulatok. A honlapon olvasható információk szerint az előadások helyszíne és időpontja, valamint a kísérőprogramok listája egyeztetés alatt áll.A meghívott társulatok közül a kolozsvári Állami Magyar Színház a Caragiale nyomán szabadesésben: Leonida Gem Session című előadását adja elő. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Yorick Stúdió közös produkciójában Székely Csaba Bányavakság, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Spiró György Az imposztor, míg a Szatmári Északi Színház Harag György Társulata John Millington Synge - A nyugati világ bajnoka című darabját mutatja be. A versenyelőadások sorában rajtuk kívül a temesvári Csiky Gergely Színház a Békeidő, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház az Arany-légy, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem a Két lengyel darab, az Újvidéki Színház Henrik Ibsen Rosmersholm, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Az eredeti Hamlet, a Komáromi Jókai Színház A hentessegéd, a Kassai Thália Színház Peter Weiss Marat/Sade és a Beregszászi Kárpátaljai Megyei Drámai Színház William Shakespeare A vihar című drámájával áll színpadra Kisvárdán.Arany-légy (Figura Stúdió Színház) A versenyen kívüli előadások sorában a komáromi színház Caligula helytartója, az Újvidéki Színház Opera ultima, a Szabadkai Népszínház Virrasztók, Csíki Játékszín Isten pénze, a temesvári Csiky Gergely Színház Parasztopera és a nagyváradi Szigligeti Színház A sevillai borbély című művét biztosan láthatja majd a közönség. Rajtuk kívül színpadra lép a kolozsvári Állami Magyar Színház a Romok igaz menedék, a szintén kolozsvári Váróterem Projekt a Hajléktalanokról szóló cím nélküli előadás című darabbal és a GroundFloor Group Dívák című előadásával.Parasztopera (temesvári Csiky Gergely Színház) A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház a One girl show-val, míg a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Gogol Egy őrült naplójával készül a kisvárdai fesztiválra, amelyen a nézők a sepsiszentgyörgyi Tesztoszteron Zenei Alakulat koncertje, a Szabadkai Népszínház Vers-zene című előadása mellett a szintén sepsiszentgyörgyi M Stúdió Szentivánéji álom és az Aradi Kamaraszínház a Megöltem az anyámat című darabját tekinthetik meg. A gyerekeket a nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Kezeslábas és a Csipkerózsika babaszínházi produkciójával szórakoztatja majd, míg a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának bábtagozata Jan Romanovszky Majolenka hercegkisasszony című darabját mutatja be Kisvárdán.Forrás: MTI
05.15. 07:05
Szinhaz.hu
Az álarcosbáltól a Traviátáig - Tordai Hajnal jelmezeiből nyílt kiállítás
Az álarcosbáltól a Traviátáig - Tordai Hajnal jelmezeiből nyílt kiállítás
A Magyar Színház jelmeztervezője, Tordai Hajnal munkáiból nyílt kiállítás a hétvégén a Bajor Gizi Színészmúzeumban, mely szeptember 8-ig látható. Karinthy Márton megnyitó beszédét olvashatják.Karinthy Márton: Tordai Hajnal jelmezkiállítása elé Megkértek, hogy beszélnék valamit Tordai Hajnal kiállításának megnyitóján. Eszembe villantak hosszú és unalmas kiállítás- megnyitók, ahol a közönség feszengve várta a szónoklat végét, hogy végre a műveket láthassa. Ezért most nem fogom elemezni sem Tordai Hajnal művészi fejlődését, sem tervezői korszakai ismérveit, pláne nem alkotói periódusait. Megtették ezt már sokan és most is, sokan, sokkal alkalmasabbak lennének erre.Miről kell itt mégis beszélnem, töprengtem. Aztán rájöttem. Tordai Hajnal kiállítása előtt csakis magamról beszélhetek. Illetve azokról az emlékeimről, amelyekben Tordai Hajnal sokszor és intenzíven, mondhatni folyamatosan jelen van.Már közös indulásunk is aggasztóan jellegzetes. Régi „fazekasosok” vagyunk mindketten. A gimnázium minden összejövetelén találkozunk, hol a szárazföldön, hol egy dunai hajón. Valami közös szellemi gyökér, kulturális hagyomány élhet bennünk. Aztán a Pinceszínház fél-amatőr fél-megszállott lelkesedése, a színház csinálás hőskorából. És azóta is mindig: Hajni mindig, minden sarkon és fordulóban felbukkant az életemben.A régi Nemzeti Színházat a Csokonai utcai raktárral összekötő titokzatos alagútban is találkozhattunk volna. Legendás jelmeztervező tanárom a nagyszerű Laczkovich Piroska avatott be a létezésébe. Az volt ám a csoda. Annak a raktárnak állítólag még saját víztornya is volt, amely a színház hidraulikáját vezérelte, volt szellőző berendezése és menekülő útként is szolgált a történelem viharaiban. Esetleg nagy színpadi bukások után. Igen, csakis ott, azon a titkos folyosón találkozhattam legelőször Tordai Hajnival is.Istenem micsoda nagy nevek jártak a színházi élet e bugyraiban! Laczkovich Piroska mellett Nagyajtai Teréz. Aztán Oláh Gusztáv, Ferencsik János, Nádasdy Kálmán. Az Operaház legendásan nagy korszakának legnagyobbjai. Közéjük csöppent be Hajni, a legutolsó utolsó utáni pillanatban, hogy még elkapja e nemzedék frakkját és minden titkot eltanuljon tőlük. Nomen est omen. Dr. Kapuváry Zelmának hívták a jelmeztár vezető festőjét, akinek Tordai Hajnal a helyébe lépett. Érzik e nevek misztikus hangulatát? Egy csodavilág hősei ők, olyan csodavilágé, ahonnan gyerekként egyikünk sem menekülhetett. Hajnalt csak legelső és legnagyobb mestere, Márk Tivadar szólította meg imigyen: Hajnalka, tőled sosem láttam gusztustalanságot! Hát, nem is! Soha.A színpadi csodát, a csalás művészetét viszont épp tőle tanulta el. 7 évig ugyanis Hajnal jelmezfestő volt a keze alatt. A fáma szerint Márk Tivadar a Csodálatos mandarin minden előadása előtt egy jelmeztári asztalra állította a tánclegenda Lakatos Gabriellát, hogy saját kezűleg húzzon piros ruhája szélére fekete csíkot. A primadonna ezért sosem öregedett ki a szerepéből és örökre a Mandarin és álmaink légies Lánya maradt. Az a Márk Tivadar tette ezt, akinek életművét most, a 100. évfordulójára Hajni gyűjtötte egybe, és aki még az egyszerű jutából is képes volt bársonyt varázsolni. Ha kellett, olykor akár még csomagolópapírból is. Innen aztán nem lehetett megállás a kis Hajnalka sorsában. A legjobb, legszebb nevek adták át neki a legféltettebb kincseiket.Békés Andrástól, Forray Gábortól már a színház egészét tanulta ki. A színészek viszonyrendszerét, kapcsolati hálóját megismerve, ennek színvilágán keresztül az egész darabot tanulta meg értelmezni, színpadi ruhákba álmodni. Meg azt is, hogy a kórus a színpadi freskó ugyanolyan lényeges része, mint bármelyik szólista. Az első önálló tervezése a Légy jó mindhalálig című Farkas Ferenc opera volt Mikó András mellett. Erről már nekem is személyes az emlékem: a hatalmas, nyomasztó, debreceni pályaudvar zsibongó magányában Kalmár Magdát Nyilas Misiként látom… Úgy 25 évvel később A 7 pofon Miss Finigale komika szerepéhez Kalmár Magda ruháját Hajni már a Karinthy Színházban tervezi. Amikor először felolvastam Hajnalnak a 23 helyszínes darabot megkérdezte: Hány ruha kellene? Úgy hetvenöt darab, feleltem szemrebbenés nélkül. És hány van raktáron? Hát, tízet talán összeszedhetünk. Mekkora a költségvetésed, firtatta? Ezer forint, lódítottam. Meglesz, mondta Hajni. De aztán látványos legyen ám! szemtelenedtem el búcsúképpen. Az lett.És vagy még 35 másik darabunk is. Így váltunk állandó munkatársakká. Hajnira mindig-minden körülmények között, akár álmából riasztva is számítani lehetett. Mi az, hogy lehetett? Lehet! Hajni az abszolút, folyamatos jelen idő. Nálunk is szállóige lett, ami országszerte: - Különleges igényed van? Hívd fel a Hajnit. Nem találod a legmegfelelőbbet, vagy nincs a raktárodon használható? Kérj tanácsot a Hajnitól. Ő a picéjéből, a padlásáról vagy akár a sifonérjából megtalálja a legalkalmasabb ruhát vagy kiegészítőt. Bármit, ami a színpadra kell. Hiszen még az Őrült nők ketrece aranyszobrának a ruhája is tőle van!Csipkékben, szalmakalapokban, apró tárgyakban, mütyürökben ő a legjobb. Kimeríthetetlen. Évtizedek óta már nem csak jelmezeket tervez. Összegyűjt minden fellelhető értéket, kacatot, régi korokból itt maradt apró jellegzetességet, csecsebecsét. Leporolja, megragasztja, kiegészíti, felújítja, rendszerezi, katalogizálja: újra életre kelti azokat. A régi Nemzeti jelmeztárát először az Operett Mozsár utcai raktárában térképezte fel, onnan egy nedves kőbányai raktárba kísérte tovább aggasztó sorsukat és óvta meg őket az enyészettől. Az új Nemzetibe Jordán Tamás aktív együttműködésével régi színész grafikáktól, oszloprészletekig, torzókig és személyes tárgyakig mindent gyűjt, szállít, óv és szeret. Hajni egyszemélyes kultúr misszió és hagyománytisztelet.Lehet, hogy Hajni a ma Gobbi Hildája? A színház imádata, gyűjtőszenvedélye, mániákussága és szervezőzsenije okán. És az emberről akkor még nem is beszéltünk. A szellemes, humor-teli csevegő-társról. A kitűnő szakácsnőről. A barátról, a haverról, minden színházi és nem színházi gondunk - bajunk aktív résztvevőjéről, orvoslójáról és megoldójáról. A magyar színházi élet örökös tagjáról, aki szinte minden magyar színházban megfordult és operától - operettig, gyerekdarabtól - musicalig, veretes prózától - vérbő kabaréig mindenhez tudása és felkészültsége és színházimádata legjavát adta, adja. Hajni a Karinthy Színház alapítói között is az egyik legalapítóbb, aki nem pusztán tervezőként, de mint barát funkcionál közöttünk. Mégpedig megunhatatlan beton-szeretettel.Most is éppen, a legújabb darabnál: az Én, te, őt című mai, amerikai, prózai krimi vígjátékunk bemutatójánál, Verebes Pista rendezésében. A bemutató augusztus 6-án látható majd a Tihanyi Bujtor István Szabadtéri Színpadon. Bujtornak egyébként még filmhez is tervezett, a Három testőr Afrikában című opushoz. Ahogyan a Pillangókisasszonytól a Bohéméletig és az Aidáig Győrben, a My Fair Ladytől a La Mancha lovagjáig a Sík Ferenc Nemzetijében, vagy a legnagyobb prózai darabokhoz, Leartől – Hamletig, vagy TamásiTündöklő Jeromosáig annyi más rendezőnek, országszerte. - Maga miért jár mindig feketében -, kérdezi Medvegyenkó Másától a Sirály első mondatával. Tordai Hajnal is szinte mindig feketében jár. De nem azért, amiért Mása, mert – úgymond – gyászolná az életét. Épp ellenkezőleg. A sok szín után, amely életét beragyogja, amelyek átsugároznak a tervein, lényén és az egész művészetén, nem képes önmagát színesben látni. Ezért a feketéhez menekül. Hajni! Innen üzenjük: Nincs szükséged színes ruhákra. Annyi fényt, színt és életkedvet hoztál, hozol mindannyiunk életébe, hogy nyugodtan akár már a háttérben is maradhatsz. A szívünkben úgyis elöl vagy. Vagy a közepében. Végül, hogy a kiállítás is megnyitására kerüljön, egy kis etimológia. Ismeretesek az Éjszaka csodái Weöres Sándornál, a Lágymányosi vagy éppen a Siófoki éjszakák apámnál, de jól ismerjük a kopár szik sarját is a déli verőn, Aranynál. Egyikünknek sem jutott viszont eddig eszébe, vajon milyen lehet egy „Tordai Hajnal”? A kiállítás erre is választ ad mindannyiunknak. Kérem, tekintsük meg együtt. Odabent már hajnalodik.Karinthy Márton (Elhangzott: Tordai Hajnal jelmezkiállításának megnyitójaként 2013. május 11-én, a Bajor Gizi Múzeumban.) Színház.hu Fotók: terasz.hu
05.14. 11:04
Szinhaz.hu
Horroráron készül a berlini opera
Tovább drágul, és várhatóan a már háromszor módosított határidőre sem készül el a leghíresebb berlini operaház, a Staatsoper felújítása. A városháza új tanulmánya szerint a beruházás legkevesebb 296 millió eurót emészt fel, ami csaknem 10 millióval több a legutóbbi, tavaly decemberben készült becslésnél, és bő 50 millióval meghaladja az eredeti tervekben szereplő 242 millió eurót.
05.13. 18:15
Mno.hu
Valahol Európában – Musical a Kolozsvári Magyar <strong>Operá</strong>ban
Valahol Európában – Musical a Kolozsvári Magyar Operában
Május 16-án, csütörtökön este 7 órától mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera a Valahol Európában című musicalt, Béres László rendezésében. Radványi Géza azonos című filmje alapján 1995-ben született meg a musical változat, melynek zenéjét Dés László szerezte, dalszövegeit Nemes István, a szövegkönyvet pedig Böhm György, Korcsmáros György és Horváth Péter írta. A musical követi a film történetszálát, a szereplők is ugyanazok.Próbálnak a gyerekek Béres László rendező irányításávalA filmről, ami a musicalt ihlette:A Valahol Európában című 1947-ben készült film előkelő helyen szerepel a magyar filmtörténetben: 2000-ben a filmkritikusok beválasztották a tizenkét legjobb magyar filmet tömörítő Új Budapesti Tizenkettő közé.Sikere, mondanivalójának aktualitása megjelenésétől kezdve napjainkig töretlen, üzenete elévülhetetlen, hiszen a humanizmust, szabadságvágyat és az ember béke iránti elkötelezettségét állítja szembe a társadalmat és minden erkölcsi értékrendet maga alá temető háborúval. Kiutat keres a kiúttalanságban. És talál is: a világháborús pusztítást ártatlanul elszenvedő fiatalság erkölcsi felemelkedése a megújulásra kész társadalom jelképe. Radványi Géza rendező a MAFIRT (Magyar Film Iroda) felkérésére látott munkához. Az 1945-47 közötti „koalíciós korszakban” a politikai pártok felosztották egymás között azt, ami az interbellikus időszak filmgyártásának infrastruktúrájából megmaradt, és ezek közül a legjelentősebbet – nem véletlenül –, a MAFIRT-ot a kommunisták kapták meg. Mindez azonban semmit sem von le a film értékéből, feltehetően azért, mert a szélsőbalos pártpropaganda a film keletkezésének idején még nem használhatta fel azt saját ideológiájának terjesztésére (a „kulturális termelőmunka” sztálinista megszervezésének gyümölcseire még várni kellett néhány évet). Radványi filmje a világháború után megújult magyar filmgyártás jelképessé vált alapműve. Tematikailag elsősorban a világégés pusztításaiból, a világtörténelem legtragikusabb, globális méretű összecsapásának maradványaiból építkező német Trümmerfilm-el (romfilm) rokonítható, melyben a fizikailag és morálisan is életben maradottak feladata az új világ felépítése. Ez természetszerűen egy sor kérdést is felvet, melyek közül a rendező szerint a legégetőbb az, hogy a romok fölött hogyan hidalható át a háborúért felelős és az azt ártatlanul elszenvedő generációk közötti ellentét.A film főszereplői a második világháború során elárvult, bandákba verődött gyerekek, kiket a bombázások következtében romba dőlt, javítóintézetből szökött Hosszú vezet. Lopásból, fosztogatásból élnek, és hamarosankörözést adnak ki ellenük. Menedéket egy dombtetőn álló elhagyatott várban, Simon Péternél, a világtól megundorodott és attól elmenekült egykori karmesternél találnak. Idővel nem csupán felenged a gyerekcsapat karmester iránti távolságtartó idegenkedése, hanem - annak ellenére, hogy Simon felnőtt – a gyerekek megkedvelik őt. Visszahozza az emberi létbe, a társadalomba az elvadult gyerekbandát, megtanítja őket arra, hogy létünk legfőbb értéke a szabadság:„...ez nem gyerekjáték.Ez a felnőttek kedvenc játéka. Ha ezt el akarják venni tőlük mindig nagy baj támad a világban... A szabadság az,hogyha nem kényszerítik az embert szenvedésre, rosszra, mások bántására.”A TV Cluj magazinműsora, a Best of, egy egész adást szentelt a bemutatónak:Béres László rendező a darabról:Mennyire mozog otthonosan a musical műfajban? Milyen élmény volt megrendezni a Valahol Európában-t, amely igazi kultmusicalként van számon tartva?Úgy érzem izgalmas műhöz nyúlhattam, hiszen a musical nagyon kötött műfaj, viszont a Valahol Európában egy remekül megírt színpadi darab, úgy is szoktam emlegetni, mint magyar Broadway-musicalt. A két bandavezér, Hosszú és Éva között kialakuló szerelem a klasszikus musicalekre jellemző dramaturgiai fogásokat idézi, a mű értékét azonban emeli az a tény, hogy mégsem marad meg a happy end-es befejezésnél, hiszen a vég tragikus – a főszereplő kisfiúnak, Kuksinak meg kell halnia – ráadásul erőteljes társadalmi kritikát is tartalmaz. Az előadást igyekeztünk a kortárs színház eszközeivel megszólaltatni, mai játékstílusban színre vinni. A szöveg változatlan maradt, de a látványos, helyzetből építkező mozgás, valamint a nagyon sok beépített kellék sajátos jellemzője ennek a produkciónak. A kiváló alkotók, színészek és a 33 lelkes gyerekszereplő fantasztikus hozzáállása nélkül nem jöhetett volna létre. A gyerekekkel való munka a próbafolyamat alatt - véleményem szerint - kifejezetten üdítő hatással volt mindannyiunk számára .A történet a II. világháború ideje alatt játszódik, mitől lesz ma is aktuális?Annak ellenére, hogy a történet a második világháború idején játszódik, ma is aktuális. Különösebb erőfeszítés nélkül vonható párhuzam az akkori statáriális állapotok és a mai pénz- és érdekhajszoló társadalom között. A haszonvágy és az érvényesülés kitaposása ösztönlények szintjére silányít le bennünket. Ma ugyanúgy farkastörvények uralkodnak, csak más okok miatt. A tragédia kapcsán felmerül a felnőttek felelőssége, de ugyanakkor a gyerekeké is, akik bandából szép lassan csapattá avanzsálnak, a farkastörvényektől eljutnak az összetartozásig: adott pillanatban felelősséget vállalnak önmagukért, a cselekedeteikért és társaikért. Egyfajta felnőtté válás ez. A zeneszerző és karmester, Simon Péter alakja pedig a huszonegyedik századi értelmiségi felelősségvállalás kérdését is felveti: megtehetjük-e, hogy strucc módjára a homokba dugjuk a fejünket, figyelmen kívül hagyva a körülöttünk zajló eseményeket? Felnőttként és értelmiségiként igenis felelősek vagyunk a mellettünk élő gyerekekért. A filmhez képest az előadás kevésbé szól a háború borzalmairól, inkább az ember helyzetét veszi górcső alá, a gyerek, a felnőtt és az értelmiségi szemszögéből.Mit gondol, mi a musical fő üzenete?Nem lehet csak úgy kivonulni a világból, elbújni az elefántcsonttornyunkba, egy Isten háta mögötti helyen és úgy tenni, mintha nem lenne közünk a körülöttünk zajló társadalmi eseményekhez. A zord valóság előbb-utóbb utánunk jön és kiosztja a maga pofonjait. A szembesülés kijózanító és elkerülhetetlen… felelősséggel tartozunk a jelennek, sőt a jövőnek is. Gyerekeink holnap azt az életet élik, amelynek az alapjait ma teremtjük meg és úgy ahogyan tőlünk látják. Nyelvük, kultúrájuk, értékrendjük alapjait a velünk való találkozásokból építik. (Az interjút lejegyezte: Kardos Kinga)VALAHOL EURÓPÁBAN Musical két felvonásbanRadványi Géza és Balázs Béla filmje alapjánZeneszerző: Dés LászlóDalszövegek: Nemes IstvánSzövegkönyv: Böhm György, Korcsmáros György, Horváth PéterVezényel: Kulcsár SzabolcsSimon Péter....................................Ádám JánosHosszú........................................Farkas LorándSuhanc / Éva...............................Kerekes MáriaFicsúr........................................Laczkó V. RóbertSzeplős......................................Marosán CsabaSutyi............................................Rigmányi IstvánEgyenruhás..................................Szilágyi János / Madarász LórántTanító...........................................Mányoki LászlóLeventeoktató................................Gergely ElekTróger, Sofőr...............................Kovács FerencBálint............................................Rétyi ZsomborA gyerekcsapat:Kuksi..................................Ábrahám Gellért / Sárosi ÁronPötyi........................................Szélyes Nóra / Jenei EszterProfesszor.............Horváth Márton / Jakab Ádám GergőCsóró...............................Bogdán Farkas / Mostis Balázs*Adorjáni Csenge, Albert Eszter, Ábrahám Dóra, Bács Tímea, Benkő Lilla, Gorzó Boglárka,Jenei Brigitta, Jenei Erzsébet, Könczey Ágota, Lönhart Csenge, Márton Ildikó Beáta,Miklósi Hunor, Nagy Gellért, Pánczél Kata, Petrov Áron, Radó Noémi, Rázmán Orsolya,Sánta Orsolya, Sógor Bence, Sógor Dénes, Szász Botond, Szenkovics Dávid,Tonk Bence Márton, Tulogdi Szűcs Botond, Vincze CsengeKözreműködik a Kolozsvári Magyar Opera ének- és balettkaraDíszlet- és jelmeztervező: Cristian GătinaKoreográfus: Jakab MelindaKarigazgató: Kulcsár SzabolcsHangversenymester: Barabás Sándor, Ferenczi EndreÜgyelő: Gálffy Erzsébet, Venczel PéterSúgó: Terebesi BeaA tervező munkatársa: Venczel AttilaA rendező munkatársa: Venczel PéterRendező: Béres László* Előadások: 2013. május 16., 19 óra (bemutató) 2013. május 19., 11 óra 2013. május május 21.,19 óraAz előadást román felirattal játsszák.Forrás: hungarianopera.ro
05.12. 05:01
Szinhaz.hu
Búcsúzik a Bécsi Ünnepi Hetektől Luc Bondy
Búcsúzik a Bécsi Ünnepi Hetektől Luc Bondy
A már hagyományos módon, szabadtéri koncerttel nyitották meg péntek este a Bécsi Ünnepi Heteket. Most utolsó alkalommal rendezik meg a neves fesztivált Luc Bondy művészeti igazgató vezetésével. A zuhogó eső ellenére sok százan gyűltek össze a bécsi Városháza előtti téren, hogy jelen lehessenek a megnyitón. Idén egy jellegzetesen bécsi műfaj, a wienerlied ("bécsi dal") előtti tisztelgés jegyében zajlott a gálaest. A műfaj kezdetei az 1850-es évekre nyúlnak vissza, de ma is élő és népszerű. A hol érzelmes, hol ironikus és társadalomkritikus dalok hasonló helyet töltenek be az osztrák zenében, mint a sanzon a francia kultúrában. "A wienerlied a bécsi identitás része" - jegyezte meg egy interjúban az est műsorvezetője, Nicholas Ofczarek, az osztrák közönség kedvence. A fesztivál művészeti igazgatója, Luc Bondy 16 év után idén búcsút int Bécsnek. A svájci opera- és színházi rendezőt még tavaly kinevezték az egyik legnevesebb Párizsi színház, az Odéon igazgatójává, s miután a Bécsi Ünnepi Heteknél 2013-ban lejár a szerződése, ezután teljes egészében az Odéonnak szenteli majd az idejét. Utóda az osztrák Markus Hinterhäuser lesz.Az idei fesztivál vezérfonala a művészet és a politika viszonya: számos előadás boncolgatja azt a kérdést, hogy hogyan jeleníti meg a művészet a politikát, s hogyan formálja azt időnként.Bondy két "búcsúrendezése" bécsi intendánsként Moliére Tartuffe-jének aktuális utalásokat tartalmazó feldolgozása és Harold Pinter Hazatérés című darabja lesznek.A 20. század ideológiáinak hatásaival foglalkozik Miroslav Krlezas Agóniában című darabja, amelyet Martin Kusej állított színpadra. Hasonló a témája Christoph Marthaler osztrák rendező Utolsó napok című, zenei és prózai elemeket is tartalmazó színházi programjának is. Marthaler darabját rendhagyó helyszínen, az osztrák parlament történelmi üléstermének padsorai között adják elő.Az operaelőadások között egy 2011-ben indított Verdi-ciklus zárul le A trubadúrral. Az Ünnepi Hetek szellemiségéhez hűen az operaprogramból sem hiányoznak azonban a kortárs művek. Ilyen a Written on Skin, George Benjamin brit zeneszerző nagy sikerű új operája. A darab a kritikusok szerint a klasszikus-romantikus opera, valamint a modern színházi előadás kedvelőinek egyaránt elnyeri a tetszését. Az előadás különlegessége, hogy egymással párhuzamosan több idősíkban halad a történet.Számokban kifejezve az idei Ünnepi Heteké az eddigi egyik leggazdagabb program: negyven produkciót vonultat fel, negyven országból.Forrás: MTI
05.11. 11:16
Szinhaz.hu
Milyen volt az I. Nemzetközi Operett-Musical Fesztivál?
Milyen volt az I. Nemzetközi Operett-Musical Fesztivál?
Zenés színházi központ lehetne Budapest - vélik az I. Budapesti Nemzetközi Operett-Musical Fesztivál szervezői. A Nagymező utcában, több ezer magyar és külföldi nézőt vonzott a Budapesti Operettszínház kezdeményezére létrejött rendezvény. A többnapos fesztiválta a Kolozsvári Magyar Opera előadásában Kálmán Imre népszerű operettje a Cirkuszhercegnő zárta. Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház főigazgatója értékelte az esemény-sorozatot. "Tizenegy rangos produkcióra válthatott jegyet a néző. Érdekes volt, mennyire egymásra találtak a különböző nemzetek zenés színészei, miközben nézték egymás előadásait, sőt együtt buliztak. Még egy kedves privát esemény tanúi is lehettünk: a berliniek Edit Piaf-produkciójának szereplője, a német fővárosban tanuló francia lány kezét nálunk kérte meg egy szintén Berlinben tanuló lengyel fiú az előadás után" - mesélte Kerényi Miklós Gábor direktor. A Jövőre, Veled, Itt! című zenés játékban, amit Budapesten és Szentpétervárott is Somogyi Szilárd rendezett, a magyar és az orosz társulat megtanult szövegrészleteket a másik podukciójából, és ezeket beleszőtték a saját előadásukba. Rendkívüli sikert aratott a Marica grófnő, amelyet a házigazda teátrummal egy napon a Szentpétervári Zenés Komédia Színház is eljátszott - az orosz operettisták sem fukarkodtak a magyar poénokkal. "A közönség elismerte azt a zeneiséget, amivel a vendégek bemutatkoztak, és könnyedén átvették a modern előadásmódot, amit átadtunk nekik" - meséte a Színház.hu-nak a direktor, aki hozzátette, a Marica grófnő volt a rendezvénysorozat díszelőadása, amit a komponista, Kálmán Imre lánya, Kálmán Yvonne is megtisztelt jelenlétével. A Csíki Játékszín Isten pénze című előadását és a marosvásárhelyi egyetem mesterszakos hallgatóinak Bernarda Alba háza című produkcióját is őszinte szeretettel fogadták a nézők, ahogy a kétnyelvű(magyar-román) Rómeó és Júliát, amit az Operettszínház és a bukarest Ion Dacian teátrum művészei közösen játszottak - immár negyedik alkalommal.A fesztiválon utolsóként a Kolozsvári Magyar Opera lépett fel, melynek csapata nagy koprodukciót készít elő az Operettszínház: Lehár A mosoly országa című klasszikus operettjéből. A darabot Kerényi Miklós Gábor rendezésében viszik színre, a budapesti premierre 2014 tavaszán kerül majd sor."A fesztiválnak csak nyertesei voltak, a legnagyobb nyertes természetesen a közönség, mely meggyőződhetett róla, hogy a zenés színház igazi barátságteremtő műfaj. A mai világban a kultúra az egyik legnagyobb adu ász, amellyel népek és országok egymás felé fordulhatnak, ügyeket jó irányba fordíthatnak"- mutatott rá Kerényi Miklós Gábor igazgató."A fesztiválnak úgy van igazán értelme, ha minden társulat jelen van rajta, akár egy olimpián, és még több eseményt szervezhetünk. Ehhez azonban további 25-30 millió forintra lenne szükség, de egyelőre nem látjuk, hogy ez az összeg hogy fog rendelkezésre állni a jövőben. Viszont komoly tárgyalásokat folytatunk azért, hogy elhitessük - és bizonyítsuk -, Budapestből érdemes lenne egy európai zenés színházi központot formálni" - foglalta össze a direktor.2014-re Berlinbe tervezik a következő nagy zenés színházi találkozót, 2015-ben ismét Budapest szeretné meghívni a zenés színház legjobbjait.
05.11. 11:05
Szinhaz.hu
Ariadne Naxoszban - Bemutató az <strong>Operá</strong>ban
Ariadne Naxoszban - Bemutató az Operában
Az Operaház Richard Strauss-repertoárja újabb művel egészül ki május 17-én. Max Reinhardt, az iskolateremtő osztrák rendező hatalmas érdemeket szerzett A rózsalovag drezdai ősbemutatójának sikerében. Reinhardt eredményes közreműködését Strauss és Hofmannstahl egy új darabbal akarta meghálálni, így született meg az Ariadne Naxoszban. Az 1912-es stuttgarti ősbemutató csalódást okozott a közönségnek és az alkotóknak egyaránt. A publikum ugyanis egy "új rózsalovagot" várt. Az Ariadné Naxoszban utoljára a hatvanas évek végén került színre az Operaház színpadán; mint a sajtótájékoztatón elhangzott, a mostani előadás különlegességét ezért részben az is adja, hogy valamennyi közreműködő most találkozik először a darabbal (kivéve Héja Domonkost, aki már egyetlen alkalommal dirigálta)."Az Ariadne Naxoszbant a Strauss-életmű egyik különleges darabjának látom. A Hugo von Hofmannstahllal való együttműködésük csúcspontja, hiszen a librettó és a zene olyan szintézisbe került, amely felülmúlja a többi közös alkotást. Zeneileg erős hatások, a nagyobb tömbökben való gondolkodás jellemezte az előző alkotásokat, most pedig egy rendkívül finom, cizellált rokokó szövet áll előttünk" - mondta a darabról Anger Ferenc, a produkció rendezője az Operaház sajtótájékoztatóján."Ez az első olyan opera, amelyben Strauss és a librettó írójának filozofikus gondolatokkal terhelt humora megmutatkozik. Szarkazmus jelentkezik a szövegben, amelyhez a zeneszerző megtalálta az ideáliszenei stílust és formát - ezért is olyan kedvelt darabja ez az életműnek, ezt próbáljuk meg mi is színpadra tenni" - hangsúlyozta Anger Ferenc.Héja Domonkos pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a zenekar kamaraméretű, tehát mindössze 36 muzsikus játssza a darabot. "A hangzás kristálytiszta és törékeny, ez vezet át majd az időskori művek igen szofisztikált fogalmazásához" - mutatott rá a főzeneigazgató. A darabban megmutatkozó tragikum és komikum a rendező szerint tökéletesen kiegészítik egymást. "Az előjáték, ami az esti mulatságra való készülést ábrázolja tele van iróniával és öniróniával, nyüzsgéssel és indulatokkal, itt nyilatkozik meg a majd Ariadnét játszó Primadonna humora is. Ariadne súlya abban a záró duettben érhető tetten leginkább, amelyet Bacchusszal énekel. Ebben a jelenetben háttérbe szorul a könnyedség és előtérbe kerül Strauss "régi" énje. De a commedia dell'arte szereplőkben is van valami halál közeli bánatosság, mint Antoine Watteau szomorú bohócának alakjában. Ez a kettősség a kulcsa annak, hogy hat ránk a színházi, operai előadás" - fejtette ki a rendező.A főbb szerepekben Szabóki Tünde, Vizin Viktória, Rácz Rita és a vendégművész, Thomas Piffka lép színpadra. A posztmodern hangulatú jelmezek mellett a színpadkép is Zöldy Z. Gergely munkája.Forrás: Színház.hu, MTI
05.11. 07:01
Szinhaz.hu
Vasárnap elfoglalja a Honvédség az Erkel Színházat
Vasárnap elfoglalja a Honvédség az Erkel Színházat
Katonák, tisztek, altisztek, kormány- és köztisztviselők együtt nézik meg Erkel Hunyadi László című operáját május 12-én az Erkel Színházban. Az Operaház keresi az Opera Nagyköveteit is, valamint pályázatot ír ki a La Sylphide díszlet- és jelmezterveire. Az Operaház közleménye: A katonák és tisztviselők elöljárói javaslat alapján, jutalomként vehetnek részt az előadáson, amelyben a címszerepet az Operaház vezető tenorja, Fekete Attila énekli, Szilágyi Erzsébet híres áriáját pedig Fodor Beatrix tolmácsolásában hallják. Az előadás előtt Áder János köztársasági elnök levelét olvassák fel, majd beszédet mond Dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök és Ókovács Szilveszter. Az estet számos protokollvendég tiszteli meg jelenlétével, többek közt Hende Csaba, Magyarország honvédelmi minisztere, Farkas Anikó kabinetfőnök, dr. Dankó István közigazgatási államtitkár, Vargha Tamás parlamenti államtitkár, dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök, dr. Orosz Zoltán Honvéd Vezérkar főnök-helyettes és Szarka Gábor miniszteri biztos.Ókovács Szilveszter hagyományteremtő szándékkal hívta életre a jeles alkalmat, azzal a céllal, hogy a Nemzeti Közszolgálati egyetem Hadtudományi és Honvédtiszt Képző karának hallgatóit, valamint a Ludovika Zászlóalj fiataljait is megnyerjék az opera műfajának. „A régi időkben a tiszti életforma része volt a zenei műveltség. Az Opera ennek az évenkénti meghívásnak a révén kíván muníciót nyújtani e műveltség megszerzéséhez és megtartásához. Ezért invitáltuk az Erkelbe a díszegyenruhás fiatalokat" – emelte ki a főigazgató. Fotó: Móricz Simon, nol.hu Keresik az Opera Nagyköveteit:A katonai akadémia hallgatóinak meghívása mellett a köznevelési intézményeket és zeneiskolákat érintő országos művészeti programot kíván megvalósítani az Operaház. Május 10-étől ehhez keresik az Opera Nagyköveteit. Huszonöt tapasztalt művész pályázhat a tisztségre, amellyel személyes kapcsolattartói szerepet vállalnak az iskolákkal, egyben azokat a feladatokat is ellátják, amelyek célja a diákok felkészítése opera- és balettelőadásokra. Figyelemmel kísérik továbbá a növendékek fejlődését, tanácsaikkal segítik őket, ugyanakkor az Opera figyelmét is a különleges tehetségekre irányítják. Az Opera Nagykövete segédanyagokkal illusztrált előadást, mini-kurzusokat tart az opera és balett világáról, ellátogat az OperaKalandban érintett iskolákba is, hiteles, személyes példájával elősegíti az elkövetkező budapesti operatúrák sikerét. A pályázati kiírásra magánénekesek, balettművészek, zenekari és énekkari művészek, karmesterek, rendezők, korrepetitorok és balettmesterek jelentkezését várják. Pályázat díszlet- és jelmeztervre:Az Operaház pályázatot hirdet továbbá a La Sylphide (A Szilfid) című balett díszlet- és jelmezterveinek elkészítésére. Fiatal, művészeti egyetemi végzettséggel rendelkező, vagy utolsó éves díszlet- és jelmeztervező hallgatók jelentkezését várják a 2014 tavaszán esedékes bemutató látványvilágának megalkotására. A pályázóktól teljes vizuális koncepciót várnak, így alkotótársak is jelentkezhetnek egységes díszlet- és jelmeztervekkel. A pályázatra klasszikus-romantikus stílusban készített alkotásokkal lehet jelentkezni. A pénteken kiírt pályázatok részletes leiratát az Operaház honlapján tették közzé.
05.10. 17:09
Szinhaz.hu
Rászoruló fiataloknak gyűjt a Játékszín gálája
Rászoruló fiataloknak gyűjt a Játékszín gálája
Jótékonysági gálának ad helyet május 11-én a Játékszín, amely a Jövőbarát Alapítvány számára gyűjt adományt.„A tízéves alapítvány különböző programjaihoz a teátrum igazgatója, Németh Kristóf, valamint az esten fellépő művészek is több alkalommal csatlakoztak, így született meg az ötlet, hogy egy közös gála keretében mindnyájan együtt gyűjtsenek a rászorulóknak” – mondta el Dicső Dániel, a gála szervezője, rendezője, aki elárulta meglepő műsorszámokkal is várják a közönséget. Csonka András például Hrutka Róbert zenei kíséretében énekel majd, Polyák Lillát férje, Homonnay Zsolt kíséri gitáron, míg Németh Kristóf bűvészkedni fog. Gubás Gabi színésznő bossa nova stílusban énekel négytagú zenekarával, a készülő lemez dalait pedig a gála keretében hallhatja először a közönség. Az est folyamán zenél még többek között a Talamba Ütőegyüttes, valamint Vásáry André is énekel, de ezúttal nem a tőle megszokott opera műfajában. „A műsor érdekessége lesz még a Momentán Társulat szereplése, amely néhányszor megszakítja a gálát, és interaktív formában, – a nézőtéren ülő, és a játékra kedvet érző - közönséget is bevonva mutat be pillanatokat, jeleneteket a Jövőbarát Alapítvány mindennapjaiból” – tette hozzá Dicső Dániel.Az alapítvány, amely húsz évvel ezelőtt született meg Éjféli Sportbajnokság néven, a kallódó fiataloknak nyújt alternatívát arra, hogy a szabadidejüket hasznosan, közösségben és sportolva töltsék el. A kezdetben csak pingpongozást, később többféle játéklehetőséget is kínáló program mindenki számára nyitott és ingyenes, csupán az alapszabályok betartását várják el a csatlakozóktól: alkoholos, drogos állapotban a klub, amely 7 órától hajnalig, szendviccsel és teával várja a fiatalokat, nem látogatható. „Már az alapítvány indulásakor ott állhattam a kezdeményezés mellett, amely azóta egyre szélesebb körben nyújt segítséget a fiataloknak, akiknek megmutatja a közösség erejét, és értelmes szabadidős elfoglaltságot ad” – mondta el Németh Kristóf, a Játékszín igazgatója, aki a hétköznapi sikerek mellett arra is büszke, hogy vannak tagok, akiknek életcélt adott a közösség. „Pálos Péter is a klub tagja például, aki a 2012-es paralimpián bajnok lett pingpongban” - tette hozzá. A teátrum igazgatója úgy véli, magánintézményként több lehetőségük van a segítségadásra, ezért élen szeretnének járni a karitatív tevékenységekben a színház művészi gárdájának és infrastruktúrájának segítségével. Tavaly Mikulás-napi programján háromszáz rászoruló gyermeknek biztosított ingyen belépőt és ajándékcsomagot a színház, amely idén a Jármika Jövőkép Gyermek Alapítvánnyal együttműködve Süsü történetét állítja színpadra: az előadás bevételével pedig egy társulati tag gyermekének gyógykezelését támogatják.A május 11-ei jótékonysági gála teljes bevétele az alapítvány további sikeres működését segíti. A gála során befolyt összeget a Jövőbarát Alapítvány 25 rászoruló fiatal, egyhetes, balatoni nyaralására szeretné fordítani. A műsort megelőzően este 6 órától a színház előtt a fellépő művészekkel közös pingpongozásra nyílik lehetősége a látogatóknak. A gálán fellépő művészek:Antal Timi, Baricz Gergő, Csonka András, Deutsch Anita, Éliás Gyula, Gubás Gabi, Homonnay Zsolt, Hrutka Róbert, Kálloy Molnár Péter, Kinizsi Ottó, Király L. Norbert, Lévay Viktória, Momentán Társulat, Pindroch Csaba, Polyák Lilla, Szőke Szandra, Szölöskei Tímea, Talamba Ütőegyüttes, Tarány Tamás, Vásáry André, Tarány Tamás, Verebes Linda Az est házigazdái: Barabás Évi és Németh KristófRendező: Dicső Dániel
05.10. 07:00
Szinhaz.hu
Mesélt az opera a könyvtárban
Opera-mesékre várták csütörtökön mindazokat, akik szerettek volna közelebb kerülni az operához. A Békés Megyei Könyvtár úttörő rendezvényének célja az, hogy minél több gyerek szeresse meg ezt a zenei műfajt.
05.09. 19:46
Hir6.hu
Náci jelenetek miatt levették műsorról a Tannhäusert
Náci jelenetek miatt levették műsorról a Tannhäusert
A heves tiltakozások miatt levette szerdán a műsorról Richard Wagner Tannhäuser című operáját a düsseldorfi Rheinoper, a produkciót a drasztikusnak ítélt náci- és holokausztképei miatt érték bírálatok. A mű csütörtöktől csak koncertváltozatban lesz hallható. A döntés azt követően született meg, hogy a rendező Burkhard C. Kosminski művészi okokra hivatkozva elutasította, hogy megváltoztassák az opera kifogásolt jeleneteit. Mint az opera vezetése közölte, kezdettől fogva tudatában voltak annak, hogy a Tannhäuser-feldolgozás ellentmondásos visszhangot fog kiváltani. Szerdán úgy fogalmaztak, a szcenikus változat törlésével reagálnak arra, hogy néhány jelenet, különösen azok, amelyek túlságosan is valósághűek - például a kivégzéseket ábrázolók - számos néző számára testileg és lelkileg egyaránt megterhelő volt. Olyannyira, hogy többen orvosi ellátásra szorultak. Ekkora felelősséget az operaház nem vállalhat - közölte az intézmény. Az opera bemutatóját szombaton tartották az észak-rajna-vesztfáliai városban. A helyi zsidó közösség ízléstelennek nevezte a rendezést, a nézők közül sokan felháborodtak a nácik által elkövetett gyilkosságok túlságosan is valósághű felidézésén, amelybe gázkamrás jelenetek is bekerültek. A Rheinoper intendánsa, Christoph Meyer megrendült a heves bírálatok nyomán, de a hét elején még kitartott amellett, hogy a darab tovább fusson.
05.08. 18:30
Szinhaz.hu
Folytatódik a Richard Strauss-ciklus
Októberben A hallgatag asszony című opera kerül színre Kocsis Zoltán vezényletével a Művészetek Palotájában.
05.07. 13:28
Metropol.hu
Tizenöt premiert tervez az új évadban a PNSZ
A Pécsi Nemzeti Színház hat nagyszínházi és kilenc kamaraszínházi bemutatót tervez az új évadban, a repertoárban opera és balett éppúgy szerepel, mint operett, vígjáték, tragédia és mesejáték.
05.07. 09:29
Stop.hu
Tzenöt premiert tervez az új évadban a PNSZ
A Pécsi Nemzeti Színház hat nagyszínházi és kilenc kamaraszínházi bemutatót tervez az új évadban, a repertoárban opera és balett éppúgy szerepel, mint operett, vígjáték, tragédia és mesejáték.
05.07. 09:29
Stop.hu
Közeleg a POSZT: egyre kevesebb versenydarabra van jegy
Fogynak a jegyek a június 6 és 15 között zajló POSZT versenydarabjaira: a főattrakciók közül sokra már nem is lehet bejutni. A nem ingyenes OFF-programokra viszont még vannak szabad székek, így aki Varnus Xavért, Lajkó Félixet, Kern Andrást, vagy a Tajvani Nemzeti Guo Guang Opera Majomkirály produkcióját szeretné megnézni, még időben van a helyfoglalás terén.
05.07. 08:35
Stop.hu
Mini <strong>Opera</strong>ház épült Szarvason
Mini Operaház épült Szarvason
Tökéletesen kivitelezett, részletgazdag és persze gyönyörű Operaház-makett is látható tavasztól a Szarvasi Arborétumban megnyílt Mini Magyarország makettparkban. A történelmi Magyarország és egyben a Kárpát-medence mértani középpontjában nyílt meg április 10-én Európa legújabb makettparkja, a szarvasi Mini Magyarország. Az élménypark megalkotását a brüsszeli Mini Europe ihlette. A hazánk történelmét, hagyományait, építészeti nevezetességeit bemutató Mini Magyarország a Békés megye szívében található arborétum gyönyörű természeti környezetében valódi turisztikai csemege.A különös gonddal kivitelezett makettek elkészítése, valamint a park kialakítása közel 9 hónapon át zajlott 12 szakember – köztük elismert képzőművészek -, és több mint 50 kivitelező munkás közreműködésével. Az első szakaszban több tucat hazai történelmi helyszín és épület makettje készült el, így a budapesti Operaházé is, de teljes pompájában látható a mini szegedi dóm, a Széchenyi Lánchíd, a kecskeméti Cifrapalota vagy az egri vár is.Forrás: opera.hu
05.07. 08:08
Szinhaz.hu
<strong>Opera</strong>bemutatóval is készül a soproni színház
Operabemutatóval is készül a soproni színház
Klasszikus népszínháznak tekinti magát a soproni teátrum, amely az ősszel induló évadban opera-, a következő szezonban pedig operettpremierre készül - számolt be Pataki András igazgató. Pataki András, a Soproni Petőfi Színház igazgatója sajtótájékoztatóján kiemelte: a kései kinevezés miatt a most záruló évadot "lóhalálában" kellett tervezni, a következőre viszont már elegendő idejük volt. "Most egy rohammunkában évadot tudunk lassan magunk mögött", az eredmény pedig az, hogy a jelek szerint két esztendő alatt "létre tudunk hozni, fel tudunk építeni a vállalásaink szerinti erős, Sopronban élő és működő, társulati léttel bíró, többfunkciós színházat", amely tánc- és operatagozattal is bír. Jelezte: a "nagy klasszikusok évadának" programjában Rossini Bruschino úr című műve először június 22-én kerül színpadra, a Soproni Ünnepi Hetek keretében, akkor még nyilvános főpróbaként; a bemutatót jövő januárban tartják. A veszprémi teátrummal közösen létrehozott, ott is bemutatott előadás fellépőinek zöme operaénekes lesz, de a két társulat egy-egy színész tagja is bekerült a szereplők közé. Fotó: Kránitz József Szintén Pataki András rendezi Molnár Ferenc Üvegcipőjét, míg Katona Imre viszi színre - saját, nemrégiben elkészült újrafordítása alapján - Goldonitól a Két úr szolgáját, valamint az 1980-ban először az ő rendezésében bemutatott, az akkori előadás számos szereplőjét felvonultató Evita musicalt. Pataki hozzátette: jövő márciusban lesz Szabó Magda egyik korai műve, a Kígyómarás premierje, "ez lesz az úgynevezett komoly ajánlatunk a következő évadban" - fogalmazott. Kamaradarabjaik között August Strindberg Julie kisasszonya, Katona Imre A zuhanás második pillanata című álomjátéka, Gogol darabja, az Egy őrült naplója, Petőfi Sándortól pedig A helység kalapácsa is helyet kap. Az igazgató különlegességként említette Fedák Sári börtönnaplóját; a monodrámát a művésznő egykori raboskodásának helyén, a sopronkőhidai fegyházban is bemutatják majd. Pódiumeladásaikról szólva jelezte: a Jelentés az Akadémiának című, az Átváltozás főhősével éppen ellentétes irányú utat bejáró majmot bemutató Franz Kafka-mű éppúgy helyet kapott itt, mint a Ghymes-alapító Szarka Gyula középkori szerelmes levelezésekből válogató, Az alku című estje. Műsoron lesz Horányi László és a Pusztaszó együttes Sinka István-estje, Jordán Tamás pedig két produkcióban is színpadra lép Sopronban: látható lesz Széllel szemben című stand up-estje és Huzella Péterrel közös, József Attila Szabad ötletek jegyzékéből válogató előadása is.Pataki András kitért arra is: az óvodás, az alsó és a felső tagozatos és a középiskolás korúakat megszólító programokat is szerveznek. Bérleten kívüli új előadásaik között említette a SingSingSing musicalválogatás második menetét, operettgálájukat, valamint A három kismalac című bábelőadást. Jelezte: számos, ebben az évadban bemutatott darabjuk műsoron marad, köztük Steinbeck Egerek és emberekje, Petőfitől a Tigris és hiéna, Bornemisza Péter Magyar Elektrája és Katona Imre műve, a Csíksomlyói magyar passió. Forrás: MTI
05.07. 07:04
Szinhaz.hu
Százezer néző a pécsi színházban - 15 bemutatót terveznek
Százezer néző a pécsi színházban - 15 bemutatót terveznek
A Pécsi Nemzeti Színház hat nagyszínházi és kilenc kamaraszínházi bemutatót tervez az új évadban, a repertoárban opera és balett éppúgy szerepel, mint operett, vígjáték, tragédia és mesejáték. Rázga Miklós, a teátrum igazgatója hétfőn este, a színház Picasso kalandjai című előadásán vázolta fel a 2013/2014-es időszak műsortervét és köszöntötte az idei évad százezredik fizető nézőjét, akit két bérlettel és egy olyan kétszemélyes, Add tovább! bérlettel ajándékozott meg, amelyet az első produkció megtekintését követően át kell adnia. Így minden előadást más és más színházrajongó nézhet meg. A direktor elmondta: az első előadás a nagyszínházban ősszel Szirmai Albert, Bakonyi Károly és Gábor Andor Mágnás Miska című nagyoperettje lesz Méhes László rendezésében. Szophoklész és Faragó Béla félig tragédiaként, félig operaként jelzett Antigoné című művét maga a színigazgató viszi színre, Csajkovszkij Diótörő című balettelőadását Vincze Balázs és Zachár Lóránd koreografálja. Georges Feydeau Bolha a fülbe című vígjátékát ugyancsak Méhes László, Donizetti Szerelmi bájital című vígoperáját Nagy Viktor, Jókai Mór-Böhm György-Korcsmáros György A kőszívű ember fiai című romantikus színművét Böhm György rendezi.Az N. Szabó Sándor teremben Székely Csaba Bányavakság című tragikomédiáját a kaposvári Csiky Gergely Színház és a Pécsi Nemzeti Színház együttműködéseként láthatja a közönség Bérczes László rendezésében, José Sanchis Sinisterra Jaj, Carmela című művét Carlos Rodero viszi színre. A kamaraszínházban látható majd a Frank L. Baum – Bognár Róbert – Várady Szabolcs Óz, a nagy varázsló című zenés mesejátéka Schlanger András rendezésében, valamint Rideg Sándor és Tímár Péter Indul a bakterház című falusi bohózata is, amelyet Böhm György rendez és a Pécsi Nyári Színházzal közösen mutatnak be. Alfred Hitchcock filmje alapján készül a 39 lépcsőfok című krimi-vígjáték Horgas Ádám rendezésében, a Csukás István–Darvas Ferenc Ágacska című zenés mesejátékát Naszlady Éva, Donizetti A csengő című operáját Ottlik Ádám viszi színre.A Pécsi Balett a H-arcok című táncműsorral jelentkezik, a koreográfus Zachár Lóránd és Cameron McMillan lesz, Egressy Zoltán Három koporsó című romantikus abszurdját rendezőként Dömötör Tamás jegyzi. Rázga Miklós szólt arról is, hogy a teátrum a május 29. és június 2. között sorra kerülő I. Pécsi Családi Színházi Fesztivállal, vendéglátóként pedig a június 6. és 15. közötti XIII. Pécsi Országos Színházi Találkozóval búcsúzik az idei, azaz a 2012/2013-as évadtól.Forrás: MTI
05.07. 05:00
Szinhaz.hu
Ünnepi koncert a II. vilgháború lezárásának évfordulója alkalmából
Idén lesz 68 éve, hogy véget ért az emberiség történelmének legpusztítóbb háborúja, a II. világháború. A budapesti orosz közösség egy koncerttel emlékezik az eseményről: május 8-án a moszkvai Új Opera Színház művészei lépnek fel.
05.06. 10:36
Kitekinto.hu
Dokumentumfilmet mutatnak be Bánffy Miklósról
Dokumentumfilmet mutatnak be Bánffy Miklósról
Május 18-án mutatja be az MTV a Bánffy Miklós író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező, politikus életét és munkásságáról szóló dokumentumfilmet. Szebeni Zsuzsannával, az OSZMI Bánffy Miklós vándorkiállításának kurátorával beszélgetett a Flag Polgári Magazin. Lapszemle.A Flag Magazin cikkéből: "A kapcsolatom Bánffyval körülbelül tíz évvel ezelőtt kezdődött. A PhD-dolgozatom témája a kék madár stílus, amelyben Bánffy Miklós és Kós Károly díszlet- és jelmeztervezése kerül előtérbe. A kutatásaim természetesen nem voltak lineárisak, inkább szerteágaztak, és éppen ezért viszonylag tekintélyes anyag gyűlt össze Bánffy Miklósról. 2010-ben gondoltam úgy, hogy elérkezett az ideje, hogy mindez a nyilvánosság elé kerüljön. A színházi intézetnek és az igazgató Ács Piroska támogatásának nagy szerepe volt abban, hogy az év novemberében már meg is nyílhatott a kiállítás. Ez a kutatást nagyban segítette, illetve segíti, mivel azonnal megjelent sok olyan ember, aki régóta és sokat foglalkozott már addig is Bánffy Miklóssal, azokon túl is, akiket korábbról a bibliográfiákból Bánffy-kutatókként ismertünk" - mesélte Szebeni Zsuzsa.Szebeni Zsuzsa (Fotó: Horváth Péter Gyula, magyarhirlap.hu) A vándorkiállítás kurátora elmondta, 2011. január 21-én, a Magyar Kultúra Napján alapították meg a Bánffy Miklós Baráti Kört, mert úgy érezték, hogy a témával kapcsolatban már annyi kérdés és tennivaló merül fel, hogy kezelhetőbb lesz az egész, ha ezzel már szervezeti szinten foglalkoznak."A Bánffy-kör lényegében a kiállítás köré szerveződött. Elnöke Bartha László, a korelnöke pedig a most kilencvenegy esztendős Váradi Jenő, aki Váradi Aranka unokaöccse, vagyis ő egy egyenes ági, Budapesten élő rokon. Az OSZMI és a Bánffy-kör is nagy energiát fektet abba, hogy Bánffy Miklósról közterületeket, utcákat és tereket nevezzenek el. Magyarországon ugyanis jelenleg egyetlen Bánffy Miklós utca van, Lentiben. Nagyon szeretnénk kiharcolni neki egyet Budapesten is, és ennek érdekében már tettünk lépéseket. A további népszerűsítést és Bánffy Miklós életművének megismertetését szolgálja a kiállítás vándorlása is. Nemrég bontottuk le Bukarestben, a Balassi Intézetben a kiállítást, és várhatóan Kisinyovban lesz a következő bemutatkozásunk az anyaggal, de július 5-én már Esztergomban láthatja a közönség, ahol a várszínházi program kezdő eseménye lesz a tárlatmegnyitó. Vannak már tervek Londonnal és Hollandiával kapcsolatban is, de ezekről még folynak az egyeztetések. Külön aktualitást ad most a témának, hogy május 18-án mutatják be A griff, a dámvad és a varjúból készült, tavaly forgatott dokumentumfilmet Bánffyról" - számolt be Szebeni Zsuzsa.A teljes interjú itt olvasható.Hegedűs Géza írása Bánffy Miklósról: (részlet) "Bánffy Miklóssal kurtán-furcsán bánt el eddig irodalomtörténeti emlékezésünk. Legterjedelmesebb irodalomtörténeti művünk egy mindössze tizenkét soros bekezdésben állapítja meg, hogy „korszakos szerepet játszott”. Irodalmi lexikonunkban mintegy fél hasáb jut ismertetésére. Sokkal kisebb jelentőségű és tehetségű írónak jutott sokszorosan terjedelmesebb emlékeztető. — De hát Bánffy nem kellett az arisztokratáknak, mert arisztokrata létére realista igénnyel és osztályos társainál sokkal haladóbb szemlélettel bírálta nemcsak az arisztokrata életformát, hanem magának az arisztokráciának idejétmúlt létét is. Gyanakodva néztek azonban rá a polgári demokraták is, akikhez politikai meggyőződésében a legközelebb állott, mert nemegyszer a különcködésig ragaszkodott régi évszázadoktól örökölt szertartásos szokásokhoz. Közvetlen utókora sehogyan sem tudta, mit kezdjen vele, tehát elbagatellizálva, fél mondatok erejéig úgy mondottak jókat felőle, hogy odaszorult a szürke sokadrangúak közé. Több mint negyedszázaddal halála után talán már megkísérelhetjük kijelölni helyét a magyar irodalomban és irodalompolitikában.(...) Nem is találhattak alkalmasabb embert, amikor rendbe akarták hozni az állami színházak zilált pénzügyeit és kapkodó műsorpolitikáját, mint a mindenhez értő Bánffyt, aki a Nemzeti Színház és az Opera intendánsa, azaz közös főigazgatója lett. Nagyon jól végezte a dolgát, de közben még beletanult a rendezésbe és a díszlettervezésbe is. Szerették a színészek is, az írók is, és a két állami színház hamarosan pénzügyileg is helyrebillent, vagyis a közönség is szerette, amit csinált. És amikor ezt a feladatát elvégezte, udvarmester lett belőle. Az udvarmester az udvari szertartások főrendezője. És mint ilyen lett kegyvesztett. Bánffy ugyanis, szinte az egész közhangulatnak szembeszegülve, eleve pacifista volt, értelmetlen és bűnös vérontásnak tudta a háborút. És 1916-ban — amikor Ferenc József meghalt — IV. Károly koronázását háborúellenes tüntetéssé változtatta. Ő rendezte a magyar koronázási ünnepséget és díszfelvonulást — és a díszmagyarba öltözött urak után a menetbe sorozta és felvonultatta a háború rokkant katonáit: mankóval járó sántákat, karjukat vesztett bénákat, kézen fogva vezetett vakokat. Koronázási díszmenet ilyen meghökkenést, ilyen szorongató hangulatot még nem keltett soha a világtörténelemben! Bánffyt azonnali hatállyal felmentették az udvarmesterségtől, rossz hírbe került az egész úri világ szemében. Nem bánta, hazament az ősi kastélyba, Bonchidára, amelynek családi könyvtára vetekedett a legnagyobb közgyűjteményekkel. (...)" (Hegedűs Géza teljes írása itt olvasható: literatura.hu)
05.06. 07:00
Szinhaz.hu
Vándorkiállítás nyílik Bánffy Miklósról az OSZMI-ban
Vándorkiállítás nyílik Bánffy Miklósról az OSZMI-ban
Bánffy Miklós író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező, politikus életét és munkásságát mutatja be a Színháztörténeti Múzeum és Intézet vándorkiállítása, amely köré szerveződve nemrég megalakult a Bánffy-kör is. Májusban pedig bemutatják az íróról készült dokumentumfilmet. Szebeni Zsuzsannával, a vándorkiállítás kurátorával beszélgetett a Flag Polgári Magazin. Lapszemle.A Flag Magazin cikkéből: "A kapcsolatom Bánffyval körülbelül tíz évvel ezelőtt kezdődött. A PhD-dolgozatom témája a kék madár stílus, amelyben Bánffy Miklós és Kós Károly díszlet- és jelmeztervezése kerül előtérbe. A kutatásaim természetesen nem voltak lineárisak, inkább szerteágaztak, és éppen ezért viszonylag tekintélyes anyag gyűlt össze Bánffy Miklósról. 2010-ben gondoltam úgy, hogy elérkezett az ideje, hogy mindez a nyilvánosság elé kerüljön. A színházi intézetnek és az igazgató Ács Piroska támogatásának nagy szerepe volt abban, hogy az év novemberében már meg is nyílhatott a kiállítás. Ez a kutatást nagyban segítette, illetve segíti, mivel azonnal megjelent sok olyan ember, aki régóta és sokat foglalkozott már addig is Bánffy Miklóssal, azokon túl is, akiket korábbról a bibliográfiákból Bánffy-kutatókként ismertünk" - mesélte Szebeni Zsuzsa.Szebeni Zsuzsa (Fotó: Horváth Péter Gyula, magyarhirlap.hu) A vándorkiállítás kurátora elmondta, 2011. január 21-én, a Magyar Kultúra Napján alapították meg a Bánffy Miklós Baráti Kört, mert úgy érezték, hogy a témával kapcsolatban már annyi kérdés és tennivaló merül fel, hogy kezelhetőbb lesz az egész, ha ezzel már szervezeti szinten foglalkoznak."A Bánffy-kör lényegében a kiállítás köré szerveződött. Elnöke Bartha László, a korelnöke pedig a most kilencvenegy esztendős Váradi Jenő, aki Váradi Aranka unokaöccse, vagyis ő egy egyenes ági, Budapesten élő rokon. Az OSZMI és a Bánffy-kör is nagy energiát fektet abba, hogy Bánffy Miklósról közterületeket, utcákat és tereket nevezzenek el. Magyarországon ugyanis jelenleg egyetlen Bánffy Miklós utca van, Lentiben. Nagyon szeretnénk kiharcolni neki egyet Budapesten is, és ennek érdekében már tettünk lépéseket. A további népszerűsítést és Bánffy Miklós életművének megismertetését szolgálja a kiállítás vándorlása is. Nemrég bontottuk le Bukarestben, a Balassi Intézetben a kiállítást, és várhatóan Kisinyovban lesz a következő bemutatkozásunk az anyaggal, de július 5-én már Esztergomban láthatja a közönség, ahol a várszínházi program kezdő eseménye lesz a tárlatmegnyitó. Vannak már tervek Londonnal és Hollandiával kapcsolatban is, de ezekről még folynak az egyeztetések. Külön aktualitást ad most a témának, hogy május 18-án mutatják be A griff, a dámvad és a varjúból készült, tavaly forgatott dokumentumfilmet Bánffyról" - számolt be Szebeni Zsuzsa.A teljes interjú itt olvasható.Hegedűs Géza írása Bánffy Miklósról: (részlet) "Bánffy Miklóssal kurtán-furcsán bánt el eddig irodalomtörténeti emlékezésünk. Legterjedelmesebb irodalomtörténeti művünk egy mindössze tizenkét soros bekezdésben állapítja meg, hogy „korszakos szerepet játszott”. Irodalmi lexikonunkban mintegy fél hasáb jut ismertetésére. Sokkal kisebb jelentőségű és tehetségű írónak jutott sokszorosan terjedelmesebb emlékeztető. — De hát Bánffy nem kellett az arisztokratáknak, mert arisztokrata létére realista igénnyel és osztályos társainál sokkal haladóbb szemlélettel bírálta nemcsak az arisztokrata életformát, hanem magának az arisztokráciának idejétmúlt létét is. Gyanakodva néztek azonban rá a polgári demokraták is, akikhez politikai meggyőződésében a legközelebb állott, mert nemegyszer a különcködésig ragaszkodott régi évszázadoktól örökölt szertartásos szokásokhoz. Közvetlen utókora sehogyan sem tudta, mit kezdjen vele, tehát elbagatellizálva, fél mondatok erejéig úgy mondottak jókat felőle, hogy odaszorult a szürke sokadrangúak közé. Több mint negyedszázaddal halála után talán már megkísérelhetjük kijelölni helyét a magyar irodalomban és irodalompolitikában.(...) Nem is találhattak alkalmasabb embert, amikor rendbe akarták hozni az állami színházak zilált pénzügyeit és kapkodó műsorpolitikáját, mint a mindenhez értő Bánffyt, aki a Nemzeti Színház és az Opera intendánsa, azaz közös főigazgatója lett. Nagyon jól végezte a dolgát, de közben még beletanult a rendezésbe és a díszlettervezésbe is. Szerették a színészek is, az írók is, és a két állami színház hamarosan pénzügyileg is helyrebillent, vagyis a közönség is szerette, amit csinált. És amikor ezt a feladatát elvégezte, udvarmester lett belőle. Az udvarmester az udvari szertartások főrendezője. És mint ilyen lett kegyvesztett. Bánffy ugyanis, szinte az egész közhangulatnak szembeszegülve, eleve pacifista volt, értelmetlen és bűnös vérontásnak tudta a háborút. És 1916-ban — amikor Ferenc József meghalt — IV. Károly koronázását háborúellenes tüntetéssé változtatta. Ő rendezte a magyar koronázási ünnepséget és díszfelvonulást — és a díszmagyarba öltözött urak után a menetbe sorozta és felvonultatta a háború rokkant katonáit: mankóval járó sántákat, karjukat vesztett bénákat, kézen fogva vezetett vakokat. Koronázási díszmenet ilyen meghökkenést, ilyen szorongató hangulatot még nem keltett soha a világtörténelemben! Bánffyt azonnali hatállyal felmentették az udvarmesterségtől, rossz hírbe került az egész úri világ szemében. Nem bánta, hazament az ősi kastélyba, Bonchidára, amelynek családi könyvtára vetekedett a legnagyobb közgyűjteményekkel. (...)" (Hegedűs Géza teljes írása itt olvasható: literatura.hu)
05.06. 07:00
Szinhaz.hu
Lukács András kapta az első Seregi-díjat
Lukács András kapta az első Seregi-díjat
Először adták át a Magyar Állami Operaházban a Seregi László koreográfusnak emléket állító díjat: maradandó tartalmat és művészi értéket teremtő alkotóként Lukács András vette át az elismerést vasárnap este Seregi Makrancos Kata című balettjének előadása előtt. A Bécsi Állami Operaház táncos-koreográfusának Philip Glass zenéjére készül Örvény című darabját május 25-től nyolc alkalommal láthatja a közönség az Erkel Színházban, az Öt tánc című balettest keretében. Lukács András pályaképe azt mutatja, hogy egyelőre egyensúlyban van előadói és alkotói tevékenysége. "Ez még egy darabig így is lesz, úgy hiszem, előttem áll jó néhány aktív táncos év. A koreográfusi lét akkor lesz majd jelentékenyebb, ha a színpadi szereplést elhagyom" - mondta el az MTI-nek a díjazott. "Kisebb kurzusokon, rövid ideig szívesen dolgozom táncos vagy koreográfus növendékekkel, de egyelőre hosszabb távon nem gondolok a tanításra, főként alkotással szeretnék foglalkozni. A koreográfusi tevékenységhez a magam példája alapján úgy látom, hogy főként elhivatottság szükséges, ami vagy megvan valakiben vagy nincs" - tette hozzá. Lukács András még a karban táncolt, amikor a Seregi-balettek meghatározták a budapesti operaházi repertoárt. Személyes viszonya tehát kevéssé volt szoros a mesterrel. Úgy véli azonban, hogy a magyar balettművészet szerencsés, mert a színes Harangozó Gyula korszakot követően a 20. század végén és a 21. század elején Seregi munkássága tette kiemelkedően magas színvonalúvá és sokrétűvé. "Ezért nagyon megtisztelőnek tartom, hogy az első díjazottnak engem választottak." Az elismeréssel járó koreográfiai felkérésről hozzáfűzte, hogy már konkrét elképzelése van arról, milyen művet hozna Budapestre. De még nem állapodtak meg Solymosi Tamás balettigazgatóval, ezért erről csak később beszélne. 2012. december 12-én, a legendás koreográfus születésének évfordulóján jelentették be a Seregi-díj megalapítását. A kitüntetéssel a Magyar Állami Operaház a hazai balett-történet egyik legmeghatározóbb, külföldön is elismert alakjának, a tavaly elhunyt Kossuth-díjas koreográfusnak, Seregi Lászlónak állít emléket. A díj létrehozását két táncművész, Kollár Eszter és Bán Teodóra kezdeményezte. A díjat évente egy személy kaphatja meg. A díjjal járó relikvia egy Seregi László munkásságát jelképező szobor, Krasznai János alkotása, és jár hozzá egy felkérés az Operaház részéről: egy koreográfia megalkotására a következő évadra. Lukács András Eddigi pályáján olyan vezető társulatok tagja volt, mint a William Forsythe vezette Ballett Frankfurt, a Ballet de l'Opera de Lyon, jelenleg a Wiener Staatsoper tánctársulatának tagja. Első sikereit a Magyar Nemzeti Balett Alapítvány Stúdió együttesében aratta rövidebb lélegzetű alkotásaival (Connection, Eszeveszetten, Elégia, Levél Martha Grahamnek). Első egész estés munkáját, az Arvo Pärt zenéjére készült Tabula Rasát (2006) a bécsi operaház mutatta be.
05.06. 06:29
Szinhaz.hu
Wagner 200 - Újra Uránia opera
Richard Wagner születésének 200. évfordulója alkalmából újra műsorra tűzik a New York-i Metropolitan Opera (Met) Ring-ciklusának HD minőségű felvételét az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
05.05. 14:08
Vjm.hu
Fényűző, de vitatott - Új épületet kapott a legendás Mariinszkij színház
Fényűző, de vitatott - Új épületet kapott a legendás Mariinszkij színház
Külföldi és hazai operacsillagokkal, pazar külsőségek között avatták fel csütörtökön Szentpéterváron a híres Mariinszkij Színház új épületét, amelynek modern üvegtömbje megosztja a szakmai közönséget és a közvéleményt is."El vagyok ragadtatva az új épülettől. Ez nem egyszerű győzelem. Hatalmas történelmi esemény tanúi vagyunk" - nyilatkozta a világhírű orosz balerina, Maja Pliszeckaja az orosz állami televíziónak szerda este, a gálakoncert főpróbája előtt. Az új Mariinszkij épülete Európa valaha épített egyik legdrágább kulturális beruházása: 700 millió dollárba (150 milliárd forint) került. Egyesek a modernista építészeti felfogás elegáns példájának tartják, mások egy rosszul sikerült bevásárlóközponthoz hasonlítják, amely nem illeszkedik a történelmi városrészbe. Az üveg- és mészkőkonstrukció, amely bírálói szerint egy üvegmalomhoz hasonlít, a Mariinszkij színház 19. századi épülete mellett magasodik, amely mindig is világhírű balettiskolájával, valamint opera- és balett-társulatával büszkélkedhetett. A szovjet korszakban Kirov Balettként vált híressé világszerte. Az új épület és a 2000 nézőt befogadó színházterem a világ egyik legnagyobb karmestereként tisztelt Valerij Gergijevnek köszönhetően épülhetett meg. Az opera és a balett-társulat igazgatója 10 évig szorgalmazta, majd sikerre is vitte a beruházást. Tervezéskor abban is bízhatott, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő nem titkolt célja bebizonyítani, hogy Oroszország már semmiben nem marad el a Nyugattól. Az 1860-ban épült Mariinszkij Színház évtizedekig Szentpétervár kulturális életének központja volt. Csajkovszkij Diótörő című balettjét itt mutatták be 1892-ben, 18 évvel korábban pedig Muszorgszkij Borisz Godunov című operájának bemutatója töltötte meg zsúfolásig a színházat. Valerij Gergijev terveihez azonban nem volt elegendő a régi épület.A kulturális birodalmat építő művész nagyszabású projektjének megvalósítása nem volt zökkenőmentes, a beruházás költségei egyre csak nőttek: már elkezdődött az építkezés, amikor új terveket kellett készíteni, és legalább három kivitelező cég vett részt a munkálatokban. A neves művész, akinek 60. születésnapján nyílt meg a látványos épület, azt hangoztatta, hogy minden kételkedőnek eláll a szava, amikor meglátja a 7400 négyzetméteres alapterületű színházat. "Az új Mariinszkij megerősíti a nagyszerű színházi hagyományokat és megnyitja a jövő előtt is az utat. Olyan élvonalbeli, újító művészeti produkciók jöhetnek létre, amelyekről eddig nem is álmodhattunk" - mondta a világhírű karmester. Gergijev tagadta, hogy tavaly a balett-társulatban komoly elégedetlenség alakult volna ki. A művészek korábban a fizetések és a munkakörülmények miatt panaszkodtak nyílt levelükben.A szentpétervári Mariinszkij új színpadát és a nézőteret azonban többen is dicsérték. A torontói Diamond Schmitt Architects nevű cég az épület belső világítását fényvisszaverő falpanelekkel oldotta meg, amelyek olasz ónix féldrágakőből készültek, és amelyek több emelet magasra nyúlnak. Rendkívüli az épület akusztikája is. Az épületen üveg- és fémszerkezetű sétányok futnak végig, és a régi Mariinszkijt hatalmas ablakokon keresztül láthatja a közönség. A két színházépületet üvegfalú híd köti össze, s a jövőben mindkét színházban tartanak előadásokat. Alekszander Margolisz, az orosz műemlékvédelmi társaság szentpétervári csoportjának elnöke szerint az új Mariinszkij épülete tönkretette a világörökség részeként védett városképet. "Ez nem csak várostervezési hiba, hanem bűncselekmény, mivel megbolygatták Szentpétervár történelmi központjának egyik legkülönlegesebb szegletét." Alekszej Kovaljov, Szentpétervár törvényhozásának alelnöke ocsmánynak nevezte az új színházi épületet. Szerinte azt le kellene rombolni és Gergijevet ki kellene rúgni a Mariinszkij éléről.
05.05. 09:04
Szinhaz.hu
Visszatér az <strong>operá</strong>ba a Monthy Python sztárja
Visszatér az operába a Monthy Python sztárja
Visszatér az angol nemzeti operába Terry Gilliam, a feketehumorban utazó világhírű társulat, a Monthy Python egykori tagja. A hollywoodi filmkészítővé avanzsált Gilliam az English National Opera rendezője lesz – tudatta a BBC. [Dátum: 2013.05.03. 17:11]
05.03. 17:11
Zene.hu
Wagner 200 - A Ring-ciklus újra az Urániában
Wagner 200 - A Ring-ciklus újra az Urániában
Richard Wagner születésének 200. évfordulója alkalmából újra műsorra tűzik a New York-i Metropolitan Opera Ring-ciklusának HD minőségű felvételét az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A bicentenáriumi vetítéssorozat keretében látható az új felfogásban, high-tech díszletekben játszott tetralógia, Wagner születésnapján pedig a monumentális produkció előkészületeiről szóló dokumentumfilm lesz műsoron Wagner álma címmel - közölte az MTI-vel Zsarnai Gábor pr-munkatárs. Az eredetileg élőben közvetített produkciókban sztárénekesek léptek fel, az előadásokat a Met zeneigazgatója, James Levine és Fabio Luisi vezényelte.Fotó: Ken Howard A sorozat május 5-én, vasárnap A Rajna kincse vetítésével kezdődik, amelynek egyik főszerepét, Wotant, Bryn Terfel világhírű basszbariton játssza. Május 11-én látható majd A walkür, Terfel mellett Deborah Voigttal és Jonas Kaufmann-nal a főszerepekben. Május 19-én következik a Siegfried, a címszerepben Jay Hunter Morrisszal, végül május 26-án látható Az istenek alkonya, a ciklus befejező része, ebben is Deborah Voigt és Jay Hunter Morris énekli Brünnhildét és Siegfriedet. Az elmúlt évek egyik legizgalmasabb operadíszletét építették fel a Metropolitanben, amikor Wagner operaciklusának első részét, A Rajna kincsét három éve bemutatták. Robert Lepage kanadai rendező koncepciója alapján a 24 óriási, forgatható alumínium "billentyűből" álló 40 tonnás díszlet a legkülönbözőbb alakzatokba képes rendeződni. Videoinstallációkkal és speciális fényhatásokkal kiegészítve jelenítették meg a Rajna partját, sűrű erdőt vagy az izzó lángtengert. A Met monumentális Ring produkciójának létrejöttét mutatja be a Wagner álma című dokumentumfilm, amely május 22-én, Wagner születésnapján kerül műsorra az Urániában. Forrás: MTI
05.03. 14:32
Szinhaz.hu
Wagnert New Yorkból, Budapesten
Richard Wagner születésének 200. évfordulója alkalmából újra műsorra tűzik a New York-i Metropolitan Opera (Met) Ring-ciklusának HD minőségű felvételét az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
05.03. 11:40
Hvg.hu
Gyereket vársz? A kormány a Makrancos Katát ajánlja
A napokban az alábbi sajtóközlemény érkezett a Bezzeganya postafiókjába az EMMI Családpolitikai Főosztályáról: "Anyák Napja előtt egy nappal, május 4-én KismaMatiné címmel 300 várandós kismamát és kispapát vár az Operaház egy igazi családi szórakozást ígérő, vidám balettre, a Makrancos Katára. A résztvevő várandós kismamák között a szobatisztaságig elegendő pelenkamennyiséget (5000 db) sorsolnak ki. A kismamákat Soltész Miklós, az EMMI Szociális- és Családpolitikai államtitkára, valamint Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója köszönti. Az előadás szünetében a Misztrál együttes anyák napi meglepetése mellett nagy családi fotó készül az épület főbejárata előtt. Jelentkezni lehet péntek 18 óráig az anyaknapja@opera.hu e-mail címen.
05.03. 11:10
Bezzeganya.postr.hu
Passióval és operával tér vissza Zombola Péter
A Requiemjéért nemrég Artisjus-díjjal elismert zeneszerző egy latin nyelvű passió komponálásán dolgozik. A következő lépcsőfok pedig egy opera megírása lehet a zeneszerző számára.
05.03. 08:00
Kulturpart.hu
Operabemutatóval is készül az új évadra a Soproni Petőfi Színház
A szó jó értelmében vett, széles és színvonalas programpalettát kínáló klasszikus népszínháznak tekinti magát a soproni teátrum, amely az ősszel induló évadban opera-, a következő szezonban pedig operettpremierre készül. tovább
05.02. 13:56
Alon.hu
Operabemutatóval is készül a soproni Petőfi Színház
A szó jó értelmében vett, széles és színvonalas programpalettát kínáló klasszikus népszínháznak tekinti magát a soproni teátrum, amely az ősszel induló évadban opera-, a következő szezonban pedig operettpremierre készül.
05.02. 13:18
Ma.hu
Készül az <strong>Opera</strong> amorale - Wahorn András válaszol
Készül az Opera amorale - Wahorn András válaszol
Opera amorale címmel május 4-én mutatja be új produkcióját Gergye Krisztián Társulata az Átrium Film-Színházban. Az kortárs tánc-opera az A.E. Bizottság dalainak felhasználásával létrejövő egész estés színpadi mű. Az ősbemutatóról a Bizottság tánczenekar egyik alapítójával, Wahorn Andrással beszélgetett Hegedűs Claudia. Mi volt az első reakciód, amikor Gergye Krisztián megkeresett az elképzeléssel, miszerint kortárs tánc-operát készítene a Bizottság nyomán? Sok minden átfutott az agyamon, mert mindig is a személyes ügyemnek tekintettem azt, ami a Bizottsággal történik. Automatikusan az jutott az eszembe, vajon mit fogok ebben a darabban csinálni. Aztán rájöttem, hogy hülyeség ezen gondolkodni. Az már régóta kiderült, hogy amit mi létrehoztunk, az egészen másként maradt meg az emberekben, tehát bizonyos értelemben nekem a készülő darabhoz semmi közöm nincsen. Véleményem lehet, amennyiben megkérdeznek róla, de az, hogy Gergye Krisztián mit gondol a Bizottság munkásságáról, az teljes mértékben az ő dolga. Fotók: Kincses Gyula Miért adtál szabad kezet a táncos-koreográfusnak? Amikor beszéltünk a kezdeményezésről, még nem voltak konkrétumok, ezért nem tudtam mást tenni, mint az ötlet nyomán teljesen szabad kezet adni. Ennek a darabnak nyilvánvalóan csak áttételesen van köze a Bizottsághoz, tehát a mű nem minket ábrázol, ugyanis mi magunk nem is veszünk részt benne. Ez a produkció azt meséli el, ami Gergye Krisztiánban megragadt abból, amit képviseltünk. Gergye azt mondja, hogy ami a Bizottság-életműben megjelent, az egy olyan kulturális referencia – mondhatni: közkincs -, ami ma is tökéletesen érvényes. Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy a Bizottság-életérzés sokunk számára a mérhetetlen szabadságfokot jelentette...Azt kell, hogy mondjam erre, ami a „Sírba visztek” Bizottság kiállítás (2011 őszén rendezték meg a Műcsarnokban, a szerk.) kapcsán is eszembe jutott: hogyha most aktuális az, amit mi annak idején megjelenítettünk, akkor bizonyára nem véletlenül van így. A Bizottságban - ahogy te is mondtad - az egyetlen kapaszkodó az, hogy a szabadságról szól. Nemes egyszerűséggel azt is ki lehetne jelenteni, hogy akkor is diktatúra volt, most is az van, és ilyenkor a szabadság központi kérdéssé válik. A szürkének is vannak árnyalatai…Hogyne! A mostani helyzet egészen más, mint volt annak idején, de amiben ma élünk, az is egyfajta diktatúra. Illetve másként fogalmazok: ismét felmerül a kérdés, lehet-e beszélni bizonyos témákról, mit lehet a művészetnek, mit nem, egyáltalán mit tekintünk művészetnek, mit nem, és így tovább. Persze, hogy egészen más diktatúra a mostani. De azok a gesztusok, amelyekkel a hatalom szemérmetlenül kifejezi, szerinte milyen művészet támogatandó emlékeztetnek arra a korra, amelyben mi azt gondoltuk, márpedig minden a miénk, még a vöröscsillag is, és azt csinálunk, amit akarunk. Nem tehettük azt, amit szerettünk volna, de úgy viselkedtünk, mintha azt csinálhatnánk, amit csak akarunk… Mondhatjuk, hogy a jelenlegi - ahogy Gergye Krisztián fogalmaz: amorális- helyzetre adott művészi válasz ez a darab? Igen, de egyébként azt gondolom, hogy annak ami most történik, így kell lennie. A fiatalnak pedig az a dolga, hogy ne érezze jól magát. Annak idején tulajdonképpen az volt a jó, hogy rossz volt! Tudod mit, Krisztiánéknak is az a jó, hogy most rossz, mert ha hatalmas támogatásokat kapnának az államtól, lehet, hogy a kutya nem figyelne oda rájuk. Senkit nem érdekelt 6-7 évvel ezelőtt a független társulatok sorsa, mert nyugodtan csinálhatták azt, amit akartak. Viszont a jelenlegi, pénzhiányos, megvert helyzetben egyre érdekesebbé válhatnak az előadások, az emberek összejönnek, nem is feltétlenül a darabok miatt, hanem azért, hogy együtt legyenek azokkal, akikkel ugyanazt gondolják. Tehát ez jó, ugye? A rossz is értelmet ad az életnek, mert lehet miért küzdeni. Tehát hálásak lehetnek a fiatalok (hatalmasat nevet, a szerk.), hogy szar a helyzet. Annak idején, amikor azt mondta Aczél György, hogy neki köszönhetjük azt, hogy ilyen jó művészek vagyunk, mert teher alatt nő a pálma, akkor arra gondoltam, bárcsak akasztanák fel ezt a cinikus gazembert, hogy ilyet mond, de igaza volt. Gondoltad volna, hogy egyszer a Bizottság-életműből opera készül? Nemcsak gondoltam volna, de el is képzeltem! Ha annak idején nem vesztünk volna össze, valószínűleg a művészi kifejezés egyre szélesebb tárházát alkalmaztuk volna. Egy időben azt hittem, hogy a Bizottságnak sosem lesz vége és tulajdonképpen egy olyan intézménnyé válik, amely a művészetek minden műfajában megnyilvánul. Azt képzeltem, hogy nem csak mi négyen, nyolcan, hanem sokakkal együtt, gigantikus előadásokkal szórakoztatjuk majd a világ közönségét, mint egy nagy művészeti egyesület! Ez akkor nem történhetett meg, így most őszintén örülök, mert mégiscsak megvalósul helyette valami összművészeti, ami a Bizottság nyomán készül. Azt, hogy ennek mi köze lesz ahhoz, amilyenek mi voltunk, még nem tudom, de a Színházak Éjszakáján meglátjuk! Az interjút készítette: Hegedűs Claudia
05.02. 05:00
Szinhaz.hu
A 95 éves Ljubimov visszatér, de nem a Tagankára
A 95 éves Ljubimov visszatér, de nem a Tagankára
Több hónapos pihenő után állt munkába, de nem a Tagankába tért vissza, a Bolsojban folytatta az Igor herceg című opera színpadra állítását.
05.01. 05:51
168ora.hu
Igor herceggel tér vissza Jurij Ljubimov
Több hónapos pihenő után kedden újra dolgozni kezdett a neves orosz színházi rendező, de nem a Taganka színházba tért vissza, hanem a Bolsojban folytatta az Igor herceg című opera színpadra állítását.
04.30. 16:35
Kulturpart.hu
Amorális "<strong>opera</strong>" az Átriumban
Amorális "opera" az Átriumban
Az előadásban a nyolcvanas évek első felének legendás underground zenekara, a Bizottság Kalandra fel! és Jégkrémbalett című albumának dalait használják fel az alkotók.
04.30. 15:37
Metropol.hu
11 tavaszi-nyári otthoni időtöltés gyerekkel
11 tavaszi-nyári otthoni időtöltés gyerekkel
Remek elfoglaltságok kicsiknek, nagyoknak. Használjátok ki az otthonotokban és a környéken kínálkozó lehetőségeket! 1. Kis piktorok Néhány gyümölcsöt, virágot rendezzetek el az asztalon és fessetek csendéletet. Paszpartu, keret és mehetnek a művek a falra. Vagy festhettek változatos alapanyagokra is, ahogy a képen látható. 2. Opera a szőnyegenMég több tipp négy fal közti időtöltéshez itt!Szakad az eső és hideg van? Hallgassatok meg egy CD-t Halász Judit Zenés mesék – mesés zenék sorozatából. Közben rajzoljátok le Háry Jánost és Napóleont. A figurákat életre kelthetitek hurkapálcára rajzolva, de el is játszhatjátok!--pagebreak--3. Agyagszobrászat Kertben, erkélyen vagy konyhában. Egy viaszosvászon-terítő kell hozzá, egy tál víz, rongy, kés, fantázia. A szobrokat, kis figurákat égettessétek ki, vagy szárítsátok meg és fessétek le.4. Térképrajzolás Akinek a Föld túl nagy, kezdheti Magyarország térképével – azt sem olyan könnyű lerajzolni! Tüntessétek fel a térképen azokat a helyeket, ahol jártatok, vagy ahová el szeretnétek menni.--pagebreak--5. Batikolás akár kezdőknek is Batikoljatok terítőt, kendőt, pólót, táskát. Legjobb a kertben végezni ezt a műveletet. Kellékek: ruhafesték, néhány lábas vagy lavór, víz, fakanál, spárga, kavics, ecet.6. Kerekezés Fedezzétek fel a környéket biciklivel, rollerrel. Meg fogtok lepődni, hány utcát, házat nem ismertek még a közvetlen közeletekben.--pagebreak--7. Görkori! Tud már a gyerek görkorcsolyázni? És te??? :) Ha mindketten (újra)kezdők vagytok, annál nagyobb mulatság közösen tanulni!8. Ki a parkba! Egy jó foci, sárkányeregetés, frizbizés a szomszédos parkban. Felfrissülés a locsoló alatt. Hazafelé fagyi.--pagebreak--9. Pancsolás a belvárosban A fotót olvasónk küldte be, és az Éva egy régebbi számában jelent meg először. Esik, de jó meleg van? Pocsolyajárás, sárdagasztás, földigiliszta- és békalesés, agyaggyűjtés gumicsizmában, esőkabátban. Anya, homokozni ilyenkor a legjobb! És szabadjon jól bekoszolódni, majd végül tisztára ázni!10. Irány a piac Fussatok ki a legközelebbi piacra, tanulmányozzátok az éppen érő gyümölcsöket! Vegyetek rebarbarát, epret, málnát, kajszit termelőtől, mossátok meg és essetek neki ott frissiben, a padon.--pagebreak--11. Bogárleső Fotó: Éva magazin, Europress Üljetetk ki a kertbe vagy a parkba egy nagyítóval, és figyeljétek meg a bogarakat: milyenek, merre mennek, mit csinálnak. Fényképezzétek le az érdekesebbeket, nagyítsátok ki a monitoron, majd azonosítsátok be. Szöveg: Bay Ágota, fotók: Pinterest, Éva magazin
04.30. 14:13
Evamagazin.hu
Újra dolgozik Jurij Ljubimov
Újra dolgozik Jurij Ljubimov
Több hónapos pihenő után kedden újra dolgozni kezdett Jurij Ljubimov, neves orosz színházi rendező, de nem a Taganka színházba tért vissza, hanem a Bolsojban folytatta az Igor herceg című opera színpadra állítását. A magyar állampolgársággal is rendelkező szakember és a Bolsoj stábja feszített ütemben, napi kétszer három órás próbákon készül a rég várt bemutatóra. Koncz Katalin, Jurij Ljubimov felesége az MTI-nek a próba közben azt is elmondta: a tervek szerint június 8-án lesz a premier és egy hétig folyamatosan láthatja majd a közönség a Ljubimov felfogásában színpadra kerülő Igor herceg című operát. A moszkvai Nagyszínház honlapján is szerepel a mű tervezett bemutatása. A teátrum vezetése már tavaly, Jurij Ljubimov betegsége idején arról biztosította a neves rendezőt, hogy visszavárják az opera színpadra állítására. A bemutatót eredetileg tavaly december 19-re hirdették meg.Fotó: Europress/AFP Jurij Ljubimov tavaly szeptember 30-án ünnepelte 95. születésnapját, de ezt követően kórházba került, ahol csaknem másfél hónapig kezelték a kardiológusok. A rendező az MTI-nek január végén elmondta, hogy komoly volt a betegség, de - ahogy fogalmazott - visszatért az életbe és jól érzi magát. A szakembert az általa 1964-ben alapított moszkvai Taganka színház néhány vezető színésze március végén visszahívta a teátrumba. Jurij Ljubimov 2011 júliusában hagyta el a Taganka művészeti vezetői és igazgatói posztját a társulattal kialakult ellentétek miatt. Az idős rendező egy hónapja azt közölte, átgondolja a kérést, és korára hivatkozva időt kért erre. Hétfőn azonban Ljubimov már azt jelentette be a vezető orosz hírügynökségeknek, hogy alkotói életrajzában új fejezetet nyit. Elismerte, hogy a következő másfél hónapban igen szoros lesz a napirendje, de mint mondta "hatalmas lelki hajlandósággal" kezd a munkához. Koncz Katalin elmondta: férje kiváló társulattal dolgozik. A főszerepeket Vlagyimir Matorin, Paata Burcsuladze, Veronika Dzsiojeva és Jelena Zaremba éneklik. Az opera híres táncjelenetét, a Polovec táncokat pedig a neves koreográfus, Jurij Grigorovics felújításában adják majd elő.Forrás: MTI
04.30. 13:05
Szinhaz.hu
Ráckevei Anna: "Kiálltam a tűzvonalba"
Ráckevei Anna: "Kiálltam a tűzvonalba"
Ráckevei Anna, a debreceni Csokonai Színház frissen megválasztott igazgatója adott interjút a Heti Válasznak. Lapszemle. A Heti Válasz cikkéből:felvetésre, hogy a legtöbben inkább a Nemzetiben lennének színészek, mint Debrecenben igazgatók, Ráckevei Anna úgy válaszolt: "Voltam már vezető színésznő a Nemzeti Színházban, igaz, csak két évadot, és az is igaz, hogy nem ebben az épületben, hanem a korábbiban. A mostani valóban egészen más helyzet lett volna, de azt éreztem, hogy a debreceni színház vezetése emberileg jóval nagyobb kihívás most az életemben, amit szívesen és örömmel próbálnék ki. Az életben nem sokszor van lehetősége az embernek egy nagyot lépni, és számomra ez most egy komoly lehetőség" - fogalmazott Ráckevei Anna, aki a tervek szerint követte volna Vidnyánszky Attila debreceni igazgatót a Nemzeti Színházba. "Lehet, hogy így most jobban kiteszem magam a támadásoknak. Ott Attila „szárnyai" alatt védve lettem volna. Így meg most, úgy is fogalmazhatok, hogy kiálltam a tűzvonalba. De az tény, hogy korábban sem foglalkoztam a támadásokkal. És az a furcsa, hogy ezalatt a hét év alatt, annyi külföldi meghívást kaptam, amennyit korábban sohasem. És a külföldi vendégjátékaink alkalmával mindig jóval értőbb és elfogadóbb közelítéseket kaptunk, mint itthon. Sokszor tapasztaltam itthon, hogy vannak, akik nem is látták Attila rendezéseit, de megvan a véleményük róla, mert már egy gerjesztett hangulat mellé állnak oda" - tette hozzá a színésznő. Fotó: Ajpek Orsi, hetivalasz.hu Terveiről szólva kifejtette, nem szerete visszafele lépni és ezt meg kell értsék a színházszerető, de Attila stílusától idegenkedő emberek. "Meg kell ismerni és tanulni azokat az új színházi formákat és nyelvet, amit ma beszél a színház, és ettől nem kell félni. Az ember első nagy színházi élményét iskolás korában szerzi, és furcsa mód az akkor magába szívott színházi eszményt, élményt várja később is. Majd kimarad egy időszak a színházból, amikor az ember gyereket nevel, munkát keres, gondjai vannak, és amikor újra visszatér, addigra már egészen más színházat talál, és ilyenkor sokan azt mondják: nekem ez nem tetszik, én ezt már nem értem. Holott csak kihagyott egy időszakot, amíg a színház változott, fejlődött. A színház mindig tükröt tart az adott kornak, ezért fontos, hogy folyamatosan fejlődjön, és az új nemzedékeknek is tükröt tartson. Nagyon nehéz azoknak a nézőknek megfelelni, akik a 10-20-30 évvel ezelőtti színházat kérik számon rajtunk" - sorolta Ráckevei Anna.Ráckevei Anna beszámolt arról is, hogy nyáron öt színész hagyja el a társulatot (Kristán Attila, Szűcs Nelli, Trill Zsolt, Tóth László, Varga József), mindannyian a Nemzeti Színházba távoznak Vidnyánszky Attilával. A Csokonai Színház opera évadterve szinte teljesen kész: lesz Nabucco és lesz szeptember 20-án egy Vajda János-ősbemutató Keszég László rendezésében, Gemza Péter koreográfiájával - tájékozatott Ráckvei Anna. A debreceni színházba - a hagyományokat folytatva - határon túlról is hívnak rendezőket, idén Romániából Anca Bradut hívták, a Vajdaságból pedig Mezei Kinga jön rendezni. A teljes interjú itt olvasható.
04.30. 07:04
Szinhaz.hu
"Nem engedhető meg a közöny!" - Interjú Gergye Krisztiánnal
"Nem engedhető meg a közöny!" - Interjú Gergye Krisztiánnal
Gergye Krisztián Társulata és az Átrium Film-Színház egy kivételes összművészeti produkció megvalósítását tervezi a 80-as évek kuriózumaként értékelhető Bizottság zenekar dalainak felhasználásával. Ennek kapcsán Gergye Krisztiánnal olvashatnak interjút. Volt egyszer egy kitörölhetetlen nyomot hagyó underground zenekar - az A.E. Bizottság. Generációk fújták kívülről két nagylemezük – Kalandra fel! és Jégkrémbalett – majd minden sorát. Május 4-én és 5-én az Átrium Film-Színházban egy kortárs tánc-opera bemutatójára kerül sor - a Bizottság nyomában. S hogy ez a műfaji eklektikusságában is leginkább a barokk operák stílusjegyeit magán hordozó ősbemutató, pontosan miből és hogyan építkezik, az opera amorale rendező-koreográfusa, Gergye Krisztián mesélt. Fotók: Kincses GyulaEmlékszem, hogy középiskolás éveimben, az anyám naponta kifakadt, hogy: „sírba visszük” a Bizottság-mániánkkal. De hát nem volt mese, a barátokkal újra meg újra meg kellett hallgatni ezeket a lemezeket. Téged, aki egy generációval „beljebb” vagy, mikor szippantott be a Bizottság-életérzés? Én már közvetve találkoztam a Bizottság-életművel, de az előttem járó generációkhoz hasonlóan, bennem is mély nyomot hagyott ez a művészeti szabadságot kommunikáló életérzés, amit ők képviseltek. Amit a zenekar tagjai - Wahorn András, fe Lugossy László és ef Zámbó István – megfogalmaztak, az egy olyan kulturális referencia, mondhatni: közkincs, ami egyrészt nem veszhet el, másfelől ma is tökéletesen érvényes. Mint kortárs művészt borzasztóan izgat, hogy miként lehet mindehhez itt és most viszonyulni. Biztos sokan emlékeznek rá, hogy a Műcsarnokban 2011 őszén volt egy nagyformátumú kiállítás a Bizottság-jelenségről. Nem véletlenül, mert amit ők közvetítettek az szerintem hungarikum, legalábbis underground-szinten. Gulyás Gáborral (az intézmény akkori igazgatója, a szerk.), akivel sok éve állunk munkakapcsolatban, elgondolkodtunk azon, milyen csodálatos lenne a Bizottság-életművet egy kanonizált mű-formába helyezni. A kiállítás időtartama alatt sajnos nem tudtuk létrehozni ezt a darabot, de most szerencsére az Átriumban megvalósul. Hogy kezdtél bele a munkába? Mi volt a színpadi vezércseled?Gyakorlatilag egy számot sem tudtam kihagyni a két lemezről. Egyébként mindig maximális tisztelettel viszonyulok a megírt szöveghez. Először megvizsgálom, hogy a mű maga mit közvetít és csak ezt követően kezdem el szétszedni, boncolgatni. Olvasva és hallgatva ezeket a Bizottság szövegeket, a számok egymásutánisága kiadott egy színpadi dramaturgiát: nevezetesen két gyökeresen más társadalmi pozíciót betöltő házaspár történetét. Miután kialakult a darab szerkezete, átadtam a „karmesteri pálcát” Philip Gyurinak (az előadás zenei mindenese, a szerk.) aki elég erőteljesen a barokk operák irányába vitte el ezt a művet. Az biztos, hogy egyetlen résztvevőnek – tánconak, énekesnek, zenésznek - sincs könnyű dolga, mert a lehető legabsztraktabb helyzetekbe fogom őket belerakni, párosítva teljesen triviális szituációkkal. Éppolyan vicces-ironikus képet mutat ugyanis az elnök és a first lady viszonya, mint a magyar, középosztály alatti, kisebbségi házaspár története. Ezért is örülök, hogy az Átriumban jön létre az előadás, ami ugye egy filmszínház, mert megpróbáljuk a Nemzeti Operaházat odavarázsolni, majd a következő pillanatban, egy lakótelepi konyha hátsó sarkába kalauzolni a nézőt. Szerencsére Wahorn Andráséktól annyira szabad kezet kaptam, hogy ténylegesen felépíthettem egy furcsa víziót, amihez a munkatársaim már jól tudják, hogy kell viszonyulni. A hangulatok is úgy váltakoznak, úgy simulnak egymásba, ahogy a műfajok/házaspárok adják egymásnak a stafétát? A műfajok fedni fogják egymást, a mozgásban is az átmenetet keresem, azt, hogy egy háromdimenziós élő, lüktető emberi test miként tud papírmasé figurává válni. A kortárs tánc és a klasszikus balett egyszerre jelenik majd meg a színpadon, ettől adódhatnak furcsa áthallások. A szélsőségek érdekelnek, ebben az esetben az, hogy egy operai szituáció milyen sallert ad Wahorn vagy egy fe Lugossy szövegnek, és fordítva. Éppen ezért hozunk létre egy úgymond kortárs tánc-operát, amiben a mi generációnk művészeti szabadságvágyáról tudunk szólni. Tulajdonképpen egy élveboncolás lesz ez a darab. Folyamatosan műfaji meghatározatlanságban dolgozom. Ez talán passzol ahhoz, amit a Bizottság is képviselt.Ahogy a bőrünk alatt lehet érezni a Bizottság-számokat, úgy fog nyugtalanítani minket a jégkrémbalett-est? Remélem. Zsigeri hatása van az ő számaiknak, pontosan ezért érdekel, hogy mindez miként interpretálható ma. Nem a Bizottságnak állítunk emlékművet, hanem az ő számaikból írtunk egy önálló alkotást, ami az ő korukra éppúgy reflektál, mint a jelenre. A kortárs életérzést ezek szerint egy amorális opera testesíti meg? Szándékosan ez a címe a darabnak, mivel a mindenkori hatalom és művészetellenességgel szembeni küzdelem fogalmazódik meg benne. A jelenlegi amorális szituációban – amikor nem lehet elhazudni, hogy a független művészet milyen hányatatott helyzetben van idehaza -, a nyers hangnem megengedhető. A nagy kérdés tehát az, hogy miként lehet a szarra masnit kötni úgy, hogy utána a szar mégiscsak szar maradjon, a masni meg masni! Ez az előadás egy függetlenségi nyilatkozat is egyben. Nyilván hordoz majd politikai töltetet, de csak annyiban lesz direkt, amennyiben a néző annak éli meg. Ami a Bizottságban harminc éve megfogalmazódott, és amit ma is kimondottan hangsúlyosnak gondolok az az, hogy nem engedhető meg a közöny! Az előadás műfaja lesz a jégkrémbalett? Ahogy mondod. Amikor vázoltam Wahorn Andrásnak ezt az „elmebeteg” ötletemet, akkor azt mondta, hogy minden rendben, csak a darab címén kell elgondolkodni, mert ők már ugye létrehozták a Jégkrémbalettet. Ez tehát nem egy kortárs táncelőadás, hanem egy amorális opera egy elvonásban. Ez így csodálatos, nem? A darabnak "meglepetésáldozatai" is lesznek... Valóban minden alkalommal más és más meglepetésáldozata lesz az előadásnak. Elképzeléseink szerint az egyik estünkön Alföldi Róbert, másik alkalommal Udvaros Dorottya, vagy éppen Hernádi Judit halálozik el - ironikus és vicces keretek között - a színpadon. Ezek a színészóriások gesztust tesznek a függetlenekért, amikor a darab közben jelképesen elhunynak. Azt viszont egyelőre még nem árulnám el, hogy a május 4-i bemutatón melyikük áldozza fel magát értünk, mert akkor hol marad a meglepetés? Az interjút készítette: Hegedűs Claudia Színház.hu
04.30. 05:00
Szinhaz.hu
Zárul a Budapesti Nemzetközi Operett-Musical Fesztivál
A Kolozsvári Magyar Opera előadásában Kálmán Imre népszerű operettjével, a Cirkuszhercegnővel zárul hétfőn este az I. Budapesti Nemzetközi Operett-Musical Fesztivál a Nagymező utcában. Az április 8-ától zajló fesztivál gyorsmérlegét a Budapesti Operettszínház igazgatója, Kerényi Miklós Gábor vonta meg az MTI számára. [...] Bővebben!
04.29. 18:51
Mandiner.hu
Magyar opera Bécsben
Eötvös Péter művei állnak az idei Wien Modern fesztivál középpontjában, a műsorban a zeneszerző új operájának premierje is szerepel - közölték a fesztiválszervezők Bécsben.
04.29. 15:02
Vjm.hu
Produceri szemlélettel változtatnának - Az új vezetés a Szegedi Szabadtériről
Produceri szemlélettel változtatnának - Az új vezetés a Szegedi Szabadtériről
Produceri szemlélettel változtatna a Szegedi Szabadtéri Játékok működésén az új vezetés. Harangozó Gyula művészeti vezető és Herczeg Tamás ügyvezető igazgató, a Népszabadságnak nyilatkozott. Lapszemle. A Népszabadság cikkéből: Arról, miért pályázott az igazgatói posztra, Herczeg Tamás úgy felelt: "Szeged kulturális életével foglalkoztam öt évig a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóhelyetteseként és a REÖK igazgatójaként. A pályázat kiírásakor épp együtt dolgoztunk Harangozó Gyulával, és munka közben vetődött fel, mi lenne, ha a szabadtérivel is együtt foglalkoznánk. Nem tántorítottak el elődöm leváltásának körülményei, ahogy az utód kinevezésével kapcsolatos hírek sem, mert Magyarországon a színház-igazgatói pályázat jelenleg nem meghívásos, hanem nyílt eljárás. Szerintem nekünk a kiírástól kell az ügyet néznünk. Morálisan, jogilag és a missziónk szempontjából azt kell vizsgálnunk, ami előttünk áll" - vélekedett Herczeg Tamás. "Új mondanivalóval jelentkeztünk. Ehhez hozzájött az együttműködés lehetősége Harangozó Gyulával, aki olyan ajtókat nyithat meg, amelyekhez nekem nincs kulcsom. A színházi karrieremben ez kihagyhatatlan lehetőség. Nyilvánvaló, hogy bizonyos tanulságokat le kell vonni az előzményekből, ahogy a színháztörténetből általában. A történelem ismétli önmagát. Egy színház vezetője mindig az lesz, aki az adott időszak társadalmi elvárásait reprezentálja" - tette hozzá az új igazgató.Arról, hogy fér meg két dudás egy csárdában, Harangozó Gyula elmondta, nincs két dudás, hiszen a szerepek megoszlanak. "Én a külföld felé vagyok inkább kompatibilis. Az utóbbi harminc év nagy részét Magyarországon kívül töltöttem, öt nyelven tárgyalási szinten beszélek. Nemcsak táncos, koreográfus és igazgató voltam, hanem a bécsi operában én vezényeltem le a strukturális átalakítást, balettigazgatóként pedig szabad kezet kaptam, és önálló költségvetést. Ha a nemzetközi vérkeringésbe szeretnénk bevinni Szegedet, akkor újra világsztárokat kell idehívni. Ez minimum két év múlva várható, hiszen a legnagyobbak naptára már tele van. A bécsi opera korábbi igazgatójától Plácido Domingón át Anna Nyetrebkóig számos művésszel és szakemberrel kerültem kapcsolatba vagy dolgozhattam együtt az elmúlt évtizedekben. Részt vettem szerzői jogi kérdések intézésében is. Sok évig kimaradtam az itthoni életből, Tamásnak jobb a rálátása a hazai lehetőségekre" - fejtette ki Harangozó, akit három éve az Operaházban kineveztek, majd pár nap múlva leváltottak miniszteri biztosi posztjáról. A kérdésre, ezek után miért foglalkozik még a kultúrával, úgy válaszolt, a történtek mély nyomot hagytak benne, de csak annak van esélye, aki a sérelmein túllép. A jövőben az Operával is együttműködnek majd, Ókovács Szilveszterrel a kapcsolatuk felhőtlen. A nyári bemutatót követő évadban kooperálnának kőszínházakkal, és producerként is fellépnének. "A produceri helyzetet segíti a Dóm tér várható átépítése, amelyre az egyház milliárdos nagyságrendű EU-s támogatást kapott. Teljesen érthető a püspök úr kérése: távolodjon el a szabadtéri színpad a Dómtól" - fejtette ki Harangozó, aki elárulta, a produceri tevékenységük célja az volna, hogy a többletbevételből finanszírozhassák a Dóm téri előadások további minőségi javítását, nemzetközi sztárok meghívását. A teljes interjút a Népszabadságban olvashatják.
04.29. 09:43
Szinhaz.hu
Amorális opera és „balett-est“ az Átriumban
Gergye Krisztián Társulata 2013. május 4-én, a Színházak Éjszakáján mutatja be új előadását az Átrium Film – Színházban. Az Opera Amorale című produkció az A(E) Bizottság zenéinek felhasználásával társadalmi és politikai (köz)életünk viszonyait boncolgatja, a kortárs tánc és opera összművészeti határterületén. Gergye Krisztián (nem csak tánc) Társulata számára a 80-as évek népszerű underground együttese – az [...]
04.28. 10:06
Bellacafe.hu
A Cirkuszhercegnővel zár az Operett-Musical Fesztivál
A Cirkuszhercegnővel zár az Operett-Musical Fesztivál
Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 Kálmán Imre egyik legkedveltebb operettjével, a Kolozsvári Magyar Opera látványos Cirkuszhercegnő előadásával zárul az I. Budapesti Nemzetközi Operett-Musical Fesztivál április 29-én, hétfőn. Az Operettszínház Andrássy úti pavilonjában, hétvégén last minute jegyek kaphatók az előadásra. Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4A Cirkuszhercegnő premierje a Theater an der Wienben volt 1926 tavaszán, és még ugyanabban az évben bemutatták a budapesti Király Színházban. Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 "...egyszer a Práterben sétálgattunk Julius Brammer és Alfred Grünwald urakkal. Akkor azt mondtam: Hopp! van egy jó ötletem! Egy jó operettet kellene írnunk. Mindketten dühöngeni kezdtek, a librettisták ugyanis elfogadják a komponista legjobb vicceit, de mindig gyengeelméjű, igen csekély szellemi képességekkel rendelkező embernek tartják. Egyikőjük azt mondta: Az égre is, hol játszódjék ez az operett? - Hol? - Természetesen cirkuszban! Írtam már operetteket, amelyek a színházban, színház előtt, színház mögött játszódtak, most olyat szeretnék írni, amelyik egy cirkuszban játszódik. Brammer és Grünvald szinte egyszerre kiáltották: igen, ezt fogjuk csinálni, s az operett címe "Cirkuszhercegnő" lesz. Másnap - 1925. május 30. - Gasteinbe utaztunk, 1926. március 26-án pedig megvolt a premier. A Theater an der Wien-i, sikeres indítás - 300 előadás egyhuzamban - után az operett megkezdte győzedelmes útját..." - írta Kálmán Imre arról, hogyan is született híres műve, amely a tizenegyedik operettje volt. A Cirkuszhercegnő hangszerelésén több mint hat hónapig dolgozott a szerző, és saját bevallása szerint ennek az operettnek az utolsó jelenete a legnagyobb finálé, amelyet valaha írt.Erdélyben a Kolozsvári Magyar Opera őrzi az operett műfaji eredetiségét, ellenállva a modernizáló szellemiségű rendezői divathullámoknak úgy, hogy a repertoáron tartott előadásokat az eredeti szövegkönyvek dramaturgiája alapján játsszák, és kizárólag olyan produkciókat hoznak létre, amelyek előadását hivatásos zenekar, énekkar, tánckar, vokális képzésben részesülő művészek adják elő. Az Operaház repertoárján található operettek között Kálmán Imre alkotásai a legsikeresebbek, a legnépszerűbbek. Az elmúlt évtizedekben A Cigányprímás, A Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, A Bajadér szerepelt műsoron. A 2011-ben készült Cirkuszhercegnő igazi nagyoperettet kínál a nézőknek. A Kolozsvári Magyar Opera előadását a darab komponálásának korát tükröző orosz konstruktivizmus jegyeiben készítette. Az előadás díszlete és jelmezei - a XX. század elejei haladó művészeti irányzat modernsége és a kor arisztokráciájának konzervatív eleganciája különlegesen kiegészítve egymást - az operett-előadások sziporkázó látványvilágát igyekszik tükrözni. A nemzetközi operavilágban is jegyzett énekesek, például Kele Brigitta, Szabó Levente alakítják a főszerepeket. Ez a változatot, ami mai áthallásokat is tartalmaz - a fiatal, kolozsvári rendező, Szabó Emese állította színpadra.Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 A Cirkuszhercegnő április 29-i, hétfői előadására szombaton és vasárnap, 14:00 és 19:00 között "last minute" jegyek válthatóak, 10% kedvezménnyel az Operettszínház Andrássy út-Nagymező utca sarkán felállított pavilonjában. Forrás: Operettszínház.hu Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4
04.27. 10:38
Szinhaz.hu
'Illúziókergető lennék' - Tokody Ilona 60 éves
'Illúziókergető lennék' - Tokody Ilona 60 éves
Április 27-én lesz hatvanéves Tokody Ilona Kossuth-díjas operaénekesnő, akinek pénteken a Magyar Állami Operaház Mesterművésze címet adományozták. Tokody Ilona pályájáról:Szegeden született, első éveit Tápé-Kutason töltötte, ahol édesapja falusi tanító volt, aki szívesen hegedült és énekelt. Már kisgyermekként a rádióban hallott énekeseket utánozta, zongorázni tanult, sőt a tükör előtt balettozni is próbált, élete meghatározó élménye volt, hogy tizenegy évesen Szegeden a színházban látta Puccini Pillangókisasszony című operáját. A család hamarosan a Tisza-parti városba költözött, ahol Tokody Ilona a zeneiskolában, majd a konzervatóriumban fuvolázni és énekelni tanult. Tanulmányait a Zeneakadémia ének tanszakán folytatta, ahol mestere volt Sipos Jenő, Pernye András, Újfalussy József, Kroó György, Mikó András is.Még főiskolai évei alatt, 1972-ben megnyerte a Kodály-énekversenyt. A neves karmester, Ferencsik János itt hallotta tőle az A csitári hegyek alatt című dalt, és azonnal felkérte Kodály Budavári Te Deumában a szoprán szóló eléneklésére. Tokody Ilona megnyerte a budapesti Erkel-énekversenyt is és több külföldi énekversenyen is első helyezést ért el.1976-ban szerződtette az Operaház, egy évvel később Durkó Zsolt Mózes című művének Anya szerepében debütált. Ezzel egy időben a bécsi Staatsoper állandó művésze lett, az osztrák főváros közönsége húsz opera főszerepében ünnepelte. Itt ismerkedett meg José Carreras spanyol tenorral, akivel Jacques Halévy A zsidónő című operájában énekeltek először együtt (érdekesség, hogy amikor a művet 67 év után ismét előadták, szintén Tokody Ilona énekelte a címszerepet). Ez a fellépés indította el külföldi operakarrierjét, nemzetközileg is ismert lett, egymást követték a legnevesebb operaházaktól érkező felkérések, énekelt többek közt Londonban, Berlinben, Barcelonában, Rómában, Nápolyban, Stuttgartban, a New York-i Metropolitan operában 1988-ban mutatkozott be a Bajazzókban és a Carmenben, fellépett Dél-Amerikában és Japánban is.Tokody Ilona a legendás "három tenor" (José Carreras, Luciano Pavarotti, Plácido Domingo) mindegyikével énekelt, és mindhárom világsztár partnere volt a Bohéméletben. Carrerasszal, akit a mai napig mentorának tekint, 1992-ben emlékezetes áriaestet adott Budapesten, a Domingóval közös Bohémélet tévéfelvétele a zenemű egyik legismertebb feldolgozása. Tokody Ilona a klasszikus operákat jobban kedveli a modern daraboknál, szerepeit nemcsak magyarul, hanem eredeti nyelven is tudja. A legnagyobb karmesterekkel (Ferencsik János, Giuseppe Patané, Claudio Abbado) és rendezőkkel dolgozott együtt, a kritikusok mély átélő képességét, tökéletes hangi és technikai felkészültségét tartják erősségének. A francia és olasz operák szoprán főszerepei egész karrierjét meghatározzák, legkedvesebb szerepeinek a Verdi- és Puccini-operák hősnőit tartja, mert szavai szerint ezek a nőalakok belőle jönnek (Leonóra - Verdi: A végzet hatalma), Desdemona (Verdi: Otello), Mimi (Puccini: Bohémélet). A magyar operairodalomból énekelte Erkel Ferenc Bánk bánjából Melindát, de kortárs magyar szerzők műveiben is bemutatkozhatott. Szívesen lép fel olasz, francia, spanyol dalokkal, áriákkal és magyar népdalokkal, zenekarral, zongorakísérettel, önálló dalestjein hangszeres kísérlet nélkül is. Azt vallja, hogy a művészet, a szép zene ha kicsit is, de megváltoztathatja a világot. Számos lemezfelvételt készített, közülük több világpremier volt, mint Boito: Nerone, Respighi: A láng, Richard Strauss: Guntram, Mascagni: Iris.Tokody Ilona 1996-tól az Operaház örökös tagja. Munkássága elismeréseként 1980-ban megkapta a Liszt Ferenc-díjat, 1983-ban az érdemes művész, 1990-ben a kiváló művész címet, 1985-ben a Kossuth-díjat vehette át. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 1997-ben Melis György-, 2008-ban Székely Mihály-emlékplakettel, 2010-ben Bartók-Pásztory-díjjal tüntették ki, valamint Prima-díjas lett. 2012-ben Hazám-díjat kapott, ugyancsak tavaly a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjai közé választották.Az elmúlt évben új szerepkörben is bemutatkozott - az Aranypálca Kálmán Imre Nemzetközi Operett-Musical Karmesterverseny egyik zsűritagja volt.Tokody Ilonáról saját szavaival:Már akkor: Már öt-hat évesen az operaénekeseket igyekeztem utánozni, akiket a rádióban hallottam. Balettet sem láttam még, amikor már spiccelve illegettem magam a tükör előtt. Akkori világomat Tápé-Kutas jelentette, ahol apám egy frissen épült tanyasi iskola első néptanítójaként harminckilenc éven át tanított gyerekeket, felnőtteket. Fantasztikus ember volt, gyönyörűen hegedült, énekelt, komédiákat írt, még régészkedett is. Az elsők: Egyedüli gyerek voltam, apám fiúsan, édesanyám és nagyanyám lányosan nevelt, így a focizásban is jártasságot szereztem, nemcsak a konyhában, kézimunkázásban. Ma is megvan az első zongorám, amit nekem kuporgattak össze kis pénzükből. Emlékszem első fellépésemre, amikor is a május elsejei ünnepségen két népdalt adtam elő – ötévesen. Az első élő színházi élményem tizenegy évesen a Pillangókisasszony volt; apám meglepett bennünket a jeggyel, így bebicikliztünk a városba. Nagy korszaka volt ez a Szegedi Nemzeti Színháznak, Vaszy Viktorral, Berdál Valériával, Karikó Terézzel, Réti Csabával, Szabó Miklóssal. A hetedik osztályt már Szegeden jártam, ahová apám nyugdíjazása után költöztünk. Zeneiskolába, majd konzervatóriumba jártam. Jellemző a naivitásomra, hogy a felvételi vizsgán Nadir románcát meg Cavaradossi Levéláriáját kezdtem el, s nem is értettem, miért várnak tőlem női áriákat, amikor én a tenorokat szeretem! Énekesi pályámnak igen jót tett, hogy a zeneiskolában napi több órát gyakoroltam fuvolán, így később sem okozott gondot a rekeszizmú körkörös légzés.Engedjetek be: Azt mondtam az édesapámnak, mikor mehetek már a színpadra, mert nem bírom a várakozást! És ez a mai napig így van! Drága jó fodrászaim, öltöztetőim nevetnek rajtam, amikor mondom, hogy tartsanak vissza, mert bemegyek a színpadra, felkészültem, engedjetek be, mert ott a helyem! Monogám: Számomra első, hogy jól kidolgozzam a szerepet, amit a zene, a szöveg, a helyzet sugall. Szerettem mindent eredeti nyelven is megtanulni, nem csupán magyarul. Egyszer külföldről hazajövet elkezdtem Mimi legismertebb áriáját, aztán a második sornál leblokkolt az agyam, és se olaszul, se magyarul nem jutott eszembe a folytatás, pedig évek óta énekeltem, a súgó meg nem is gondolt rá, hogy nekem ezzel bajom lehet. Ha már sztár az ember, alkalmazkodnak hozzá, de addig eljutni nem könnyű. Én például egyre kevésbé szeretem egyesek "önmegvalósító", de az eredeti műtől igencsak elrugaszkodó rendezéseit, ezeket leginkább nem is vállalom el. Ami a partnereket illeti, azokat kedvelem, akik hozzám hasonlóan "beleélős" típusok. Pavarotti, Domingo, Carreras is azért választott sokszor, mert ahogy mondták, "mellettem jobbak tudtak lenni". De a magánember "otthon marad", a színpadon a szerepek szeretik egymást, függetlenül attól, hogy akadhatnak egyesek, akik az előadás után is szeretnék folytatni a kapcsolatot. Én mindig tudtam és éreztettem is a határt, hogy eddig, és ne tovább! Volt, hogy rajtam múlott, hogy "csak" barátság lett a színpadi szenvedély folytatása, de mindenkinek így a jobb. Monogám típus vagyok.Leonóra: Már a pályám elején megéreztem, hogy nekem Leonóra a sorsom, és az életem kulcsszerepe lesz. A végzet hatalma az igaz szerelem, a hűség és a hit legszebb zenei megfogalmazása. Leonórának szörnyű tragédiákat kell átélnie, hogy aztán angyalként mehessen fel az égbe. Hű akar lenni apjához, szerelméhez és Istenhez is, ám ez a három összeegyeztethetetlen. Miután mindenkit elvesztett, akit szeretett, már csak Isten marad számára. Erős hite segíti abban, hogy elviselje a remeteéletet, de magányában is vele marad a szerelem érzése Alvaro iránt. A Pace-ária számomra egy felfokozott ima, amelyet gyönyörűség énekelni. A zárótercettben pedig – amit a mennybemenetel zenéjének nevezek -, Verdi szinte láttatja, ahogyan Leonóra lelke felszáll az égbe. Leonóra a sok szenvedés után boldogan hal meg, mert megtisztulva távozhat a mennybe, s ott lelke egyesülhet szerelméével. Verdinél a halál spirituális – a testünk meghal, de a lelkünk tovább él. Ha ilyen a halál, mint Verdinél, akkor a halál szép, felemelő lehet. Gyönyörű a Végzet zenéje – a lelkemhez legközelebb álló, tökéletes zene. Verdi olyan csodálatosan megírta a figurákat, hogy engem teljesen lenyűgöz a zenei anyag, az énekelnivaló. Leonóra minden megnyilatkozása olyan gyönyörűség, hogy az ember fürdik a szebbnél szebb dallamokban, az expesszivitásban, a nobilitásban. Az egész művön végigvonul a titokzatosság, a mágikusság, megközelíthetetlenség, és folyamatosan izgalomban tart ennek a zenedrámának és Leonóra figurájának a megfejtése. Gyönyörű az opera vége, azt sugallja, hogy ember, higgy a túlvilág erejében! Hidd, hogy a lélek nem halt meg! Azért is áll közel hozzám ez az opera, mert hiszek abban, hogy az ember nem azért születik a világra, hogy boldogságban élje le az életét, hanem hogy megélje és túlélje a szenvedést, ezáltal megtisztuljon, és ezzel példát mutasson.Zene: A művészet egy szolgálat, egy hivatás. Olyan, mint az orvosoknál a Hippokrateszi eskü, a művészek is felesküszünk, hogy amíg élünk az emberi lelkeket gyógyítani fogjuk. A zene az, amely a legközvetlenebbül nevel, jobbít, érzékekre hat. (…) Engem foglalkoztat, hogy a művész, a művészet hogyan tud a lelkekre hatni. Ahogy csodálatos mesterünk, népnevelőnk, Kodály Zoltán is mondta: „A zene lelki táplálék”. Semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele, lelki vérszegénységben hal meg. Teljes lelki élet pedig zene nélkül nincs! Rutin: Úgy érzem, mintha most kezdeném a pályát, de egy óriási tudással, tapasztalattal. Most tudom elmondani a zene nyelvén a darabokról az igazi véleményemet, most tudok igazán belebújni a figurákba, mert most érett be a művészetem. Azért kell sok időt eltölteni a pályán, hogy az énekesnek legyen mondanivalója a szerepével. A közönség számára minden egyes alkalommal új üzenetet hozok – befolyásolja ezt a zenemű és az én lelkiállapotom is. Minden előadás más, kétszer nem éneklek el egy szerepet ugyanúgy, számomra a rutin ismeretlen szó. Illúziókergető: Higgye el nekem, hogy se a Covent Gardenben, ahol szintén nagyon sokat írtak ki Mimire, se itt, az anyaszínházamban nem volt két ugyanolyan Bohémélet-előadásom, és ezek szerint ez nem díszlet- vagy rendezésfüggő. Meggyőződésem, hogy a nézők is énekeseket, mármint szép énekhangokat hallani jönnek. Én különben vonzódom a régi, lebegő kulisszákhoz. Ezek még nem épített díszletek, hátul nyilvánvaló, hogy festett vászonból van a legtöbbje, de ha úgy világítják meg, tökéletes illúziót kelt. És én is pont ilyen illúziókergető lennék. Vár: Lételemem a zene, kitölti az egész napomat, még az álmaimban is muzsi-kálok. Zene nélkül lehet élni, de nem érdemes… A muzsikának lélek-emelő és léleknevelő hatása van. Az éneklés felemel, jobbá tesz, gyógyít. Ha tehetném, mindenkit énekeltetnék, hogy kiénekelje magából a stresszt, és megtisztuljon, megnyugodjon. A zene az én váram, bezárom a kaput, és kívül maradnak a problémák. Euforikus boldogság tölt el, amikor énekelek, olyankor ég és föld között lebegek. Annál szebb érzés nincs, mint amikor egy gyönyörű dallam rajtam keresztül jut el az emberek szívéhez, s amikor visszakapom azt a szeretetet, amit adtam. Ha ez az érzés egyszer eltűnik, akkor fogom abbahagyni a pályát. Mert ha az énekes nem tud hittel és boldogságban lobogni fent a színpadon, akkor nem érzi meg a szabadságot. A művész a színpadon válik igazán szabaddá, ott nem ér el hozzá semmilyen negatív erő. Nekem a színpad a jógám, a tanulás a meditációm. Megszállott énekes vagyok, akinek a szakmája a hobbija is.
04.27. 08:00
Szinhaz.hu
Átvette a Mesterművész címet Tokody Ilona
Átvette a Mesterművész címet Tokody Ilona
Tokody Ilonát ünnepelte pénteken az Operaház. Az operaénekesnő a Mesterművész cím birtokosa lett. Tokody Ilona 1976-os debütálása óta főszerepek egész sorát énekelte el az Operaház színpadán, hangi adottságainak és kivételes tehetségének köszönhetően azonban a világ legnagyobb operaszínpadain is ismertté vált, a New York-i Metropolitanben 1988-ban mutatkozott be a Bajazzók Nedda szerepében. Európai produkciók gyakori fellépője, a bécsi Staatsoper állandó vendégművésze volt. 1989-ben a világon elsőként énekelte lemezre Mascagni Iris című operájának címszerepét Plácido Domingo partnereként, Giuseppe Patané vezényletével. Számos világhírű énekes, köztük José Carreras kedvelt partnere volt. Legfontosabb szerepei között a Turandot Liuja, a Don Carlos Erzsébete, az Otello Desdemonája, Lauretta, és az örök Mimi ihletett előadásmódja operatörténeti jelentőségű interpretációkat adott a hazai és a nemzetközi közönségnek. Csak a budapesti Operaházban 39 bemutatóban és felújításban több száz alkalommal állt színpadra az elmúlt csaknem négy évtizedben. A Mesterművész cím átadására április 26-án, az Operaház Székely Bertalan termében, bensőséges keretek között kerül sor, Tokody Ilona családtagjainak, pályatársainak, barátainak, növendékeinek, valamint az Opera vezetőségének részvételével. Az eseményről – múló betegsége miatt – távol maradó Szinetár Miklóscímzetes főigazgató, rendező levélben gratulált Tokody Ilonának, amelyben kiemelte: "a Mesterművész cím csak nevén nevezi a művésznő tulajdonságait, hiszen művész, akinek mondanivalója van, s aki olyan eszközt birtokol, amivel ezt a mondanivalót közvetíteni is képes a közönségnek, és mester, aki mindezt virtuóz módon valósítja meg." Szinetár Miklós köszöntőjét, valamint a szintén levélben gratuláló László Margit operaénekesnő sorait Miller Lajos művész úr olvasta fel, majd saját szavaival is köszöntötte az ünnepeltet. Ókovács Szilveszter laudációjában így méltatta a művészt: „Csak kevés lírai szoprán született akkora tehetséggel, szerzett oly nagy muzikalitást és futott be olyan ragyogó karriert, mint az elmúlt század utolsó negyedében Tokody Ilona.” Az ünnepségen meglepetés-fellépők is voltak: Kováts Kolos – szintén a Mesterművész cím birtokosa - Lehár Vágyom egy nő után című híres slágerével tisztelgett Tokody Ilona előtt, majd a művésznő egyik tanítványa, Benedekffy Katalin énekelte el a János vitézből A francia királylány dalát. Így ünnepeltek az Operában: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.A Mesterművész cím a magyarországi elismerések között az egyik legértékesebb, hisz élethosszig tartó indexált juttatást is jelent, akárcsak a Nemzet Színésze cím. Forrás: Operaház, Színház.hu
04.26. 14:37
Szinhaz.hu
Rossz szemmel nézik a kollégái az X-faktoros énekes új énjét
Rossz szemmel nézik a kollégái az X-faktoros énekes új énjét
Szabó Dávid amióta feltűnt az X-faktorban azon fáradozik, hogy befusson teljesen. A fiúnak nem voltak elegendőek az opera darabok és a színházi játék, ő inkább a popiparban szeretne bizonyítani. Dávid így létrehozta a Dave Mess karaktert, amivel kicsit túllőtt a célon sokak szerint.Rossz szemmel nézik az egykori kollágai az X-faktorban feltűnt énekes új produkcióit. Dávid bőrgatyás, vad kinézetű alteregója melegbulikon tombol a színpadon kifestve, szegecsekkel díszített ruhákban. Az operettesek szerint Dávid túl messzire ment az önmegvalósítással. A Blikk magazin megszólaltatta Dávid/Dave menedzserét, aki szerint az énekes kétféle munkájának semmi köze egymáshoz. "Az operett és a Dave Mess-projekt semmilyen viszonyban sincs egymással, még műfajilag sem. Nem egy országban, nem egy közönségnek szól a két zene. Dávid korábban már beszélt az igazgatóval, hogy másokat miként érint házon belül a Dave Mess-féle show-ja, de ez amúgy is magányügy. Irigy, rosszindulatú pletykák eddig is voltak." Szerinted is rontja a színházak hírnevét Dávid új showja? Vagy azt csinál amit akar, hogy befusson és karriert építsen a popiparban?
04.26. 08:20
Hotdog.hu
Verdi 200 - Vasárnap mutatják be az Attilát
Verdi 200 - Vasárnap mutatják be az Attilát
Verdi ritkán hallható zenedrámáját, az Attilát mutatja be a Művészetek Palotája vasárnap este, Káel Csaba rendezésében. Az előadásban a Kolozsvári Állami Magyar Opera zene- és énekkara működik közre, Pier Giorgio Morandi vezényletével. Sztárok lépnek színre a darabban: a címszerepet Giacomo Prestia énekli, Odabella a venezuelai Lucrezia Garcia lesz. Attila ellenfelét, Eziót a bolgár Vlagyimir Sztojanov, Forestót pedig a katalán José Bros személyesíti meg. Az Attila a Művészetek Palotája és a Sanghaji Nagy Színház három évre szóló együttműködésének első produkciója. Az operát a budapesti bemutató után ősszel, a felújítás után megnyíló Sanghaji Nagy Színház megnyitóján láthatja a kínai közönség. A közös produkcióba a magyar fél a szellemi értékeit viszi: a zenei előkészítést, a szereplőválogatást, a látványterveket, a jelmezeket. Utóbbiakat Németh Anikó (Manier) tervezi Pan Jianhua közreműködésével, a díszlet Bátonyi György munkája.Fotó: magyarhirlap.hu A produkcióról tartott keddi sajtóbeszélgetésen Németh Anikó elmondta az MTI-nek: soha nem csinált még úgy jelmezeket, hogy azokat nem a saját műhelyében, hanem másutt, ráadásul több ezer kilométer távolságra valósítsák meg. "Káel Csaba azt kérte, hogy amit lehet, korabeli források alapján vigyünk színpadra, a ruhák tükrözzék valamennyire a kort, amelyben a darab játszódik. Ez nem volt könnyű, mert a hun öltözködésről alig léteznek vizuális források. Legfeljebb sírleletekből tájékozódhattam, amelyekből viszont nehéz öltözékeket rekonstruálni" - jegyezte meg Németh Anikó. Hozzátette: a rómaiak jelmezei a források bősége miatt lényegesen egyszerűbb feladatot jelentettek. "A történelmi ismeretek a hunok eredetével kapcsolatban, legalábbis a közvélekedésben, nem egyértelműek. Én a belső-ázsiai voltukat hangsúlyoztam az öltözetekben. Az anyaghasználat is elég nehéznek bizonyult. Igyekeztem naturális anyagokat, bőrt, szőröket megadni a kivitelezőknek, olyanokat, amelyekkel Attila korában is dolgozhattak a ruhakészítők, de nem akartam túlzásokba se esni. A jelmeztervező csak ajánlatokat tesz a rendezőnek" - jegyezte meg Németh Anikó.Forrás: MTI
04.25. 09:04
Szinhaz.hu
Lions Klub: jótékonysági opera-előadás gyerekeknek
Idén ötödik alkalommal kerül sor a Klauzál Lions Klub szervezésében a hagyományos jótékonysági gyerekelőadásra a Magyar Állami Operaházban.
04.24. 20:35
Nol.hu
Magyar rendező viszi színre az Aidát a romániai Jászvásáron
A budapesti Kürthy András rendezésében, magyar látványtervvel mutatja be csütörtökön Romániában az Aidát a jászvásári (Iasi) opera - írta szerdai számában a kolozsvári Krónika.
04.24. 17:10
Nol.hu
Igazi ritkaság a MÜPA-ban: Ezzel hódítják meg Kínát
Az Attila igazi opera-ritkaság.
04.24. 13:48
Hetivalasz.hu
Magyar rendező viszi színre az Aidát a romániai Jászvásáron
A budapesti Kürthy András rendezésében, magyar látványtervvel mutatja be csütörtökön Romániában az Aidát a jászvásári (Iasi) opera - írta szerdai számában a kolozsvári Krónika.
04.24. 11:06
Nol.hu
Balettek az Urániában a Tánc Világnapján
Egy világpremier előtti bemutatót és egy exkluzív 3D balett premiert tűz műsorára a Tánc Világnapja alkalmából az opera- és balett közvetítéseknek rendszeresen otthont adó Uránia Nemzeti Filmszínház.
04.24. 08:52
Fovarosi-hirhatar.hu
A kalóz - Először mutatják be nálunk a Verdi <strong>operá</strong>t
A kalóz - Először mutatják be nálunk a Verdi operát
A 200 éve született Giuseppe Verdi egyik korai operája, A kalóz először hangzik el Magyarországon a Nemzeti Filharmonikusok és a Művészetek Palotája közös produkciójában. A csütörtök esti koncertszerű előadást a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben a fiatal karmester-nemzedék Európa-szerte keresett képviselője, a varsói Teatr Wielki nemrég kinevezett zeneigazgatója, Carlo Montanaro vezényli. "Ez a darab Verdi korai, 'a gályarabság éveinek' nevezett alkotó korszakában keletkezett. Ebben a periódusban a zeneszerző szerződéses kötelezettségeit teljesítette, 8 év alatt 13 operát írt és nem kedve szerint komponált" - idézte fel az MTI-nek a mű keletkezését Antal Mátyás, az előadásban jelentős szerepet játszó Nemzeti Énekkar igazgatója. Az ősbemutatót a trieszti Teatro Grandéban 1848. február 25-én tartották, az opera nagyot bukott. Egy Verdi-kutatás kimutatta, hogy A kalóz szövegkönyvét író Francesco Maria Piave és a zeneszerző között sok vitatott kérdés vetődött fel. "Byron epikus költeménye alapján készült a librettó. Megítélésem szerint a Verdi-operák erényei és hiányosságai egyaránt fellelhetők A kalózban. Minden üteme gyönyörűség, mert a dallaminvenciója fantasztikus. De mintha panelekkel dolgozott volna az alkotó, minden csereszabatos, a kalóz hősies tenor áriái lehetnének akár a Nabuccóban vagy az Ernaniban is" - vélekedett a karigazgató.Hozzátette: tömegjelentekben a férfiak - katonák - nagyon maszkulin, a nők - háremhölgyek - pedig nagyon feminin hangot ütnek meg, az egzotikus környezet ad csak jellemző tónust az énekkari számoknak, mert ezek is felcsendülhetnének más korai művekben. "Ellenpéldaként említhetem A trubadúrt vagy a Traviatát, amelyeknek egyik taktusa sem lehetne máshol" - tette hozzá Antal Mátyás. Kiemelte, hogy a Nemzeti Énekkar számára remek feladat A kalóz, mert sok a szép és energikus előadásmódot igénylő énekelnivaló az operában. "Élvezzük és szeretjük ezeket a feladatokat, mert az oratóriuméneklés mellett színesítik az életünket. Korábban színészileg is közreműködtünk a Mózes és Áronban, a Roberto Devereux-ben, a Lucrezia Borgiában. Nemrég Richard Strauss Capricciójában énekeltünk, május végén játszunk Ligeti operájában, a Le Grand Macabre-ban. Előttünk vannak a nagyszerű Budapesti Wagner-napok eseményei, a Parsifal és A nürnbergi mesterdalnokok előadásai" - jegyezte meg a Nemzeti Énekkar igazgatója. Forrás: MTI
04.24. 08:04
Szinhaz.hu
Kismamák, irány az opera!
Az anyák napját megelőző szombaton, május 4-én délelőtt hagyományteremtő szándékkal, KismaMatiné címmel rendeznek előadást az Operaházban, amelyre 300 várandós kismamát, illetve kispapát várnak.
04.24. 07:34
Mno.hu
Sztárok jönnek Budapestre
Verdi ritkán hallható zenedrámáját, az Attilát mutatja be a Művészetek Palotája vasárnap este Káel Csaba rendezésében. Az előadásban a Kolozsvári Állami Magyar Opera zene- és énekkara működik közre Pier Giorgio Morandi vezényletével.
04.24. 07:04
Vjm.hu
Mindenkit mozgósítana az <strong>Opera</strong>ház - Plakátarc kerestetik
Mindenkit mozgósítana az Operaház - Plakátarc kerestetik
Gyermeket váró párokat invitál az anyák napját megelőző szombatra az Opera, háromszáz leendő anyuka jelentkezését várják. Május 2-ától huszonhétezer középiskolás diák jut el ingyen az Erkel Színházba, az internetes közönséget pedig a szabadba csábítják: keresik az Opera rajongói plakátarcát, aki ötletes fotójával nyerheti el a címet. Május negyedikén kismamákat vár az Operaház. Az anyák napját megelőző nap délelőttjén, hagyományteremtő szándékkal, KismaMatiné címmel látnak el egy előadást, amelyre minden évben 300 várandós kismamát és kispapát várnak. Idén a nagy sikerű Shakespeare-adaptáció, A makrancos Kata balettelőadásra jöhetnek a gyermeket váró párok, jelképes, 300 Ft-os jegyekkel. A cél, hogy a hasonló, örömteli élethelyzetben lévők, a gyermekáldás előtt közösen kikapcsolódhassanak, s a magzati korban lévő gyermek is részesülhessen a zenei élményben.A makrancos Kata (fotó: Mezey Béla, opera.hu)A program - az Útravaló CD-hez hasonlóan – mely minden magyar újszülött szüleihez eljut már a kórházban –, ez alkalommal is Kodály Zoltán legendás mondására épít, amely szerint „a gyermek zenei nevelését nem a születése előtt kilenc hónappal, hanem már az édesanya születése előtt kilenc hónappal jó megkezdeni”. A KismaMatiné jelkép és üzenet, amely kifejezi: az egész társadalom számára fontos, hogy minél több gyermek szülessen, s hogy minél fogékonyabbak legyenek a jóra és a szépre. A kismamák az anyaknapja@opera.hu címen regisztrálhatnak a Magyar Nemzeti Balett május 4-ei előadására. A legendás Seregi-balett igazi színházi élményt ígér azoknak is, akik most ismerkednek a balett műfajával.Hatalmas az érdeklődés övezi a május 2-án induló OperaKaland programot, amely évente több tízezer középiskolás diákot juttat el opera- vagy balettelőadásra. Idén Erkel Hunyadi László című operájára épül a program, amelynek első előadás-szériájára 335 iskola jelentkezett szerte az országból. A huszonöt előadásra kis híján huszonhétezer diák jut el térítésmentesen a megújuló Erkel Színházba. Az Operaház által életre hívott, szervezett és finanszírozott programot a MÁV támogatja, melynek köszönhetően a vidéki diákok 90%-os kedvezménnyel utazhatnak a fővárosba, a BKK pedig kedvezményes tanulójegyeket biztosít a programhoz. A további évadokban kiteljesedő OperaKalandra szóló meghívás kiterjed az ország valamennyi köznevelési intézményére. A kezdeményezéssel minden idők legnagyobb ifjúsági programja indul el az Operaház történetében.A közösségi portál Opera-oldalának látogatói hatalmas játékban vehetnek részt mától. Az Opera nagy sikerű imázskampánya kilépett a webről, már az utcákon is hódít, így az internetes közönséget a plakátfotókkal együtt csalják ki a szabadba. Feladatuk, hogy a kiválasztott három plakát előtt készítsenek fotót magukról, családtagjukról, vagy barátjukról. A legkreatívabb, legfantáziadúsabb képeket megjelenítik az Opera közösségi oldalán, ahol a legtöbb szavazatot kapó kép szereplőjéről az Opera profi kreatív csapatának segítségével műteremi plakátfotót készítenek, ami az ország 3 kiemelt pontján, óriásplakáton jelenik meg, még idén májusban. A legtöbb tetszésnyilvánítást bezsebelő fényképhős lesz tehát az Operaház 2013/14-es évadának rajongó-plakátarca. A fotókat a plakatarc@opera.hu címre várják.
04.23. 11:44
Szinhaz.hu
Mindenkit mozgósítana az <strong>Opera</strong> - Plakátarc kerestetik
Mindenkit mozgósítana az Opera - Plakátarc kerestetik
Gyermeket váró párokat invitál az anyák napját megelőző szombatra az Opera, háromszáz leendő anyuka jelentkezését várják. Május 2-ától huszonhétezer középiskolás diák jut el ingyen az Erkel Színházba, az internetes közönséget pedig a szabadba csábítják: keresik az Opera rajongói plakátarcát, aki ötletes fotójával nyerheti el a címet. Május negyedikén kismamákat vár az Operaház. Az anyák napját megelőző nap délelőttjén, hagyományteremtő szándékkal, KismaMatiné címmel látnak el egy előadást, amelyre minden évben 300 várandós kismamát és kispapát várnak. Idén a nagy sikerű Shakespeare-adaptáció, A makrancos Kata balettelőadásra jöhetnek a gyermeket váró párok, jelképes, 300 Ft-os jegyekkel. A cél, hogy a hasonló, örömteli élethelyzetben lévők, a gyermekáldás előtt közösen kikapcsolódhassanak, s a magzati korban lévő gyermek is részesülhessen a zenei élményben.A makrancos Kata (fotó: Mezey Béla, opera.hu)A program - az Útravaló CD-hez hasonlóan – mely minden magyar újszülött szüleihez eljut már a kórházban –, ez alkalommal is Kodály Zoltán legendás mondására épít, amely szerint „a gyermek zenei nevelését nem a születése előtt kilenc hónappal, hanem már az édesanya születése előtt kilenc hónappal jó megkezdeni”. A KismaMatiné jelkép és üzenet, amely kifejezi: az egész társadalom számára fontos, hogy minél több gyermek szülessen, s hogy minél fogékonyabbak legyenek a jóra és a szépre. A kismamák az anyaknapja@opera.hu címen regisztrálhatnak a Magyar Nemzeti Balett május 4-ei előadására. A legendás Seregi-balett igazi színházi élményt ígér azoknak is, akik most ismerkednek a balett műfajával.Hatalmas az érdeklődés övezi a május 2-án induló OperaKaland programot, amely évente több tízezer középiskolás diákot juttat el opera- vagy balettelőadásra. Idén Erkel Hunyadi László című operájára épül a program, amelynek első előadás-szériájára 335 iskola jelentkezett szerte az országból. A huszonöt előadásra kis híján huszonhétezer diák jut el térítésmentesen a megújuló Erkel Színházba. Az Operaház által életre hívott, szervezett és finanszírozott programot a MÁV támogatja, melynek köszönhetően a vidéki diákok 90%-os kedvezménnyel utazhatnak a fővárosba, a BKK pedig kedvezményes tanulójegyeket biztosít a programhoz. A további évadokban kiteljesedő OperaKalandra szóló meghívás kiterjed az ország valamennyi köznevelési intézményére. A kezdeményezéssel minden idők legnagyobb ifjúsági programja indul el az Operaház történetében.A közösségi portál Opera-oldalának látogatói hatalmas játékban vehetnek részt mától. Az Opera nagy sikerű imázskampánya kilépett a webről, már az utcákon is hódít, így az internetes közönséget a plakátfotókkal együtt csalják ki a szabadba. Feladatuk, hogy a kiválasztott három plakát előtt készítsenek fotót magukról, családtagjukról, vagy barátjukról. A legkreatívabb, legfantáziadúsabb képeket megjelenítik az Opera közösségi oldalán, ahol a legtöbb szavazatot kapó kép szereplőjéről az Opera profi kreatív csapatának segítségével műteremi plakátfotót készítenek, ami az ország 3 kiemelt pontján, óriásplakáton jelenik meg, még idén májusban. A legtöbb tetszésnyilvánítást bezsebelő fényképhős lesz tehát az Operaház 2013/14-es évadának rajongó-plakátarca. A fotókat a plakatarc@opera.hu címre várják.
04.23. 11:44
Szinhaz.hu
Eötvös Péter új <strong>operá</strong>t írt
Eötvös Péter új operát írt
Eötvös Péter művei állnak az idei Wien Modern fesztivál középpontjában, a műsorban a zeneszerző új operájának premierje is szerepel - közölték a fesztiválszervezők Bécsben. Az október 24. és november 15. között zajló bécsi modernzenei fesztivál keretében mutatják be Eötvös Péter Paradise Reloaded (Lilith) című új operáját. A megnyitón a The Gliding of the Eagle in the Skies című zenekari mű csendül fel a világhírű zeneszerzőtől az osztrák rádió szimfonikus zenekarának (RSO Wien) előadásában, Cornelius Meister vezényletével.Az est során elhangzik még Salvatore Sciarro Presso il lago nero című szerzeményének ausztriai bemutatója is. Luigi Nono Il Canto Sospeso című művével a második világháborús ellenállóknak állít emléket az Anschluss 75. évfordulója alkalmából - ismertette a szombaton kiadott közlemény. A fesztivál további fénypontjai közé tartozik a zeroPoints című 1999-es Eötvös Péter-szerzemény, amely a Baden-Baden-i és a Freiburgi Szimfonikus Zenekar tolmácsolásában hangzik el. A 69 esztendős zeneszerző Paradise Reloaded (Lilith) című művét 2014 januárjában a budapesti Művészetek Palotája is műsorra tűzi. Az opera - akárcsak Bécsben - Budapesten is a Neue Oper Wien társulatának előadásában kerül színpadra. Forrás: MTI
04.23. 09:29
Szinhaz.hu
Megvannak az "<strong>opera</strong> Oscar" első díjazottjai
Megvannak az "opera Oscar" első díjazottjai
A Frankfurti Opera lett a világ legjobb társulata. Számos más kategóriában is osztottak ki díjakat.
04.23. 09:24
Metropol.hu
Énekeseket keresnek németországi munkára
Énekeseket keresnek németországi munkára
Basszust, tenort és altot keresnek egyhónapos kórusbeli munkára, a weikersheimi kastélyban. A Moltopera felhívása: A Jeunesses Musicales Deutschland, a Jeunesses Musicales Hungary és a Moltopera együttműködésében három főnek (basszus-tenor-alt) tudunk lehetőséget biztosítani a 2013. július 7. - augusztus 5. között rendezendő Nemzetközi Opera Akadémián. Az egy hónap során nemzetközi válogatott szólistákkal, Bruno Weil vezényletében és Dominik Wilgenbus rendezésével adják elő Mozart Don Giovanniját, mi a kórusba keresünk énekeseketA weikersheimi kastélyban (lásd a képen) rendezendő programért fellépti díjat nem tudunk adni, de a szállás és az utazás költségeit a német partner fedezi. Német és/vagy angol nyelv szükséges. Jelentkezés: folyamartban lévő / felsőfokú zenei végzettséggel, betöltött harmincadik életév alatt az agoston.laszlo@moltopera.hu címen 2013. április 19-ig. Pár soros életrajzot és motivációs levelet kérünk csatolni.További, német nyelvű információ itt olvasható.
04.22. 09:04
Szinhaz.hu
Gözt Béla búcsúzik a Madách titkárától, Löffler Istvántól
Gözt Béla búcsúzik a Madách titkárától, Löffler Istvántól
Gözt Béla díszlettervező búcsúzik Löffler Istvántól, az egykori Madách Kamara Színház nemrég elhunyt titkárától. 1959-től, húszéves kora óta dolgozott nálunk. Úgy állt be közénk, ahogy sok más útkereső fiatal – túl az első csalódáson – egy szelet kenyérért. Ez lett első és egyben utolsó munkahelye, 2003-ban innen ment nyugdíjba. Mint színpadi díszítő évekig a legnehezebb fizikai munkát végezte, az állandó létszám hiány miatt szinte éjjel-nappal a színházban találhattuk. Magányosan élt. Intelligenciája, színházszeretete és zenei műveltsége − különleges opera felvételeit a Bartók Rádióban mutatta be − hamarosan kiemelte őt társai közül. A fizikai munka mellett felelősséget is kellett vállalnia, először helyettessé, majd színpadmesterré nevezték ki. Olyan csapatot épített maga köré, akik őt nem főnöknek, hanem szinte családfőnek tekintették. Volt köztük kiugrott papnövendék, árvaházban felnőtt csavargó jelölt, és egy srác − a Szovjetúnióból menekülve − aki csak oroszul beszélt. (Egyikük már diplomás bölcsész, a másikból fővilágosító lett, Szerjózsa pedig rádió riporter.) Amikor 1977-ben megüresedett a Kamara titkári széke – nem volt kérdés – Ádám Ottó Löffler Pistát nevezte ki a feladatra. Ettől kezdve Ő lett apja, anyja, magántitkára és önkéntes szolgája mindannyiunknak abban a házban. Szezonban reggel kilenctől éjfélig minden nap számíthattunk rá, ha Hofi játszott, akkor hajnalig is velünk maradt. Régi díszítőinek lakás ügyeit és Mensáros külső fellépéseit egyforma gonddal intézte. Első díszletemet (Isten nem szerencsejátékos) még Pista építette fel 1976-ban. A bemutató másnapján csöngettek lakásunk ajtaján. Löfi vezetésével ott állt az egész díszítő csapat. Kezükben egy gyönyörű iparművészeti albummal gratulálni jöttek. A szokatlan köszöntőt pályám egyik legszebb ajándékául őrzöm. Pista halálával végleg búcsúzunk szűkebb otthonunktól is a Madách Kamara Színháztól. Götz BélaLöffler István hamvasztás utáni búcsúztatása 2013. május 2-án, csütörtökön 15.00 órakor lesz a Fiumei úti Sírkert szóróparcellájában (1086 Budapest, Fiumei út 16).
04.21. 08:06
Szinhaz.hu
Tóth Magdus – Meghalok, hogyha rám nézel (Az ének iskolája)
Tóth Magdus vezeti Gencsapátiban a Brigitta kört. A gyűléseken barátnőivel tanulságos történeteket olvasnak fel egymásnak és ezeket ki is beszélik. A 13 éves lány otthon és az iskolában is énekel, emellett paródiákat talál ki: népdalokat énekel félénk, túlzó, vagy éppen opera stílusban. Magdus humora és rekesztése egyaránt elbűvölte a tanári...Read more »
04.20. 21:06
Doily.hu
Vihart adnak - Lear király angol rendezésben Békéscsabán
Vihart adnak - Lear király angol rendezésben Békéscsabán
Chris Rolls rendezésében mutatta be a Békéscsabai Jókai Színház Shakespeare Lear királyát. Cikkünkben interjút olvashatnak az alkotókkal.Az alkotók ajánlója: Egy király felosztja birodalmát, ezt követően elindul a harc a hatalomért. Míg az ország darabokra hullik, a király lassan elveszti az eszét. Shakespeare ebben a darabjában arra keresi a választ, mi történik az emberrel, ha a szociális struktúrák szétbomlanak körülötte. Mi az ember? Angyal vagy vadállat? Mennyi szenvedést képes elviselni?Chris Rolls rendező szavaival: Chris Rolls rendező a brit Nemzeti Színházban, a Royal Shakespeare Company-ben és a Royal Opera House-ban, valamint a világ számos pontján szerzett magának szakmai nevet, elismerést prózai előadásaival és operarendezéseivel. Sean Crowley, aki a produkció látványvilágáért felelős, a wimbledoni művészeti iskola elvégzése után filmek, operák, színházi előadások, televíziós műsorok díszlet- és jelmeztervezőjeként vált ismertté, az elmúlt 11 évben Wales egyik legtermékenyebb tervezője: több mint 150 alkotás dicséri a keze nyomát Nagy-Britannia- és Európa-szerte. Melyek voltak az első gondolatai, amikor a Magyarországon való rendezés lehetősége felmerült? Annak ellenére, hogy egyetlen szót sem tudtam magyarul, beleugrottam! Hallottam már korábban a magyar színészek minőségéről, és láttam is magyar társulatokat fellépni Londonban, amelyek csodálattal töltöttek el. Mielőtt elfogadtam az ajánlatot, tudtam, hogy nagy kihívás lesz idegen nyelven rendezni, és nem csalódtam! De rendezőként mindig új tapasztalatokat, tanulási lehetőségeket keresek. Megragadtam hát az alkalmat! A Békéscsabai Jókai Színházba március első napjaiban érkezett. Azóta együtt dolgozik a társulattal és a vendégművészekkel. Milyennek találja a csapatot? Szeretem. Mindenki barátságos, őszinte, hittel teli, sérülékeny, tiszteletteljes és végtelenül nyitott. Elképedtem, hogy mennyire felkészült és szakszerű itt mindenki. A színészek nagyon inspirálóak voltak – ahogyan átvettek tőlem egy-egy impulzust vagy ötletet, javítottak rajta, vagy éppen sajátjukká tették. Valódi teremtő művészek. Csodálom azt is, ahogyan ez a színház képes egy családként működni. És ahogy minden családban: itt is vannak hullámhegyek és hullámvölgyek, de a nap végén mindenki kész támogatni a másikat. Egészen rendkívüli hely.A színház teljesen új hangrendszert hozott létre a produkcióhoz... El kell jönni és meghallgatni! Egy kísérleten dolgoztunk. És, mint minden kísérlet esetében, haladás közben fedezünk fel sok mindent. A Lear király szívében – értem itt a darabot és a szereplőt is – vihar dúl. Miből áll egy vihar? Nyilvánvalóan, részben hangból. Valami effélét akarhatott Shakespeare, amikor ezeket a szavakat leírta. Olyan vihart kell tehát adnunk a közönségnek, amely a darab szó szerinti és szimbolikus rétegeit is közvetíti. Meggyőződésem, hogy különleges lesz. Néhány kulcsszóban hogyan összegezné a készülő darabbal/előadással kapcsolatos elképzelését? Úgy gondolom, hogy egy alternatív valóságban vagyunk, melyben két dolognak van igazán nagy értéke: a hatalomnak és a családnak. Engem ez a birodalmak nagy üzleteire és a szervezett bűnözésre emlékeztet. Ez a világ a jövő egy lehetséges változata, de gyökerei az előző évszázadba nyúlnak vissza. Olyan világ, mely nagyjából az időn kívül helyezkedik el – pontosan ahogyan azt Shakespeare megírta. Számomra mindig fontos Shakespeare-t frissé, modernné és aktuálissá tenni, de közben hűnek is maradni a drámához. Noha a jelmez- és díszlettervező, Sean Crowley igen erős esztétikai kinézetet kölcsönzött a produkciónak, az alapvető dolgok a karakterekben és helyzeteikben rejlenek. Shakespeare ebben a darabban a sötétség legmélyére vezet. És azt a kérdést teszi fel: mi az, hogy emberi?Sam Crowley díszlet- és jelmeztervező mesélt: A díszlet- és jelmeztervek tükrében: milyen az a világ, amelyet az új Lear-előadásban megalkotott? Egy erőszakos, modern világot akartam alkotni, egy lehetséges jövőképet, ahol az üzlet, ipar és bűnözés egymásba kapcsolódik. Sötét, kegyetlen világ ez, amely valahogyan mindig a kés hegyén táncol – leginkább talán egy sötétben eldördülő lövéshez hasonlítanám. Amikor legelőször megjelentek Békéscsabán Chris Rolls-szal, a darab rendezőjével, úgy tűnt, hogy mindketten teljesen határozottak a díszletterveket illetően. Változott valami a próbafolyamat alatt? Az elképzelés tulajdonképpen sértetlen maradt; Chris úgy alakította és csiszolta a darab szereplőit, fizikai összetevőit, hogy mindvégig hű maradjon a szövegre adott kezdeti válaszunkhoz.Milyen itt dolgozni? A színház felszereltsége segítette a munkáját? A színház rendkívül jó adottságokkal rendelkezik. Emellett a csapat lelkesedése, melyet Fekete Péter ragyogóan irányít: üdítő – és minden támogatást megkaptunk. Módunkban állt néhány egészen rendkívüli pillanatot alkotni. Ez a Lear király-előadás modern értelmezésben kerül színre. Szándékában állt-e mégis megmutatni valamit Shakespeare korából a díszlettel vagy jelmezekkel?Shakespeare kimondottan a saját közönségének írt, a színházat az ott és akkorban, az itt és mostban képzelte el. Nem történelmet akart mesélni: noha az ókori Britanniában helyezte el a történetet, a jelmezek az Erzsébet-kori közönség öltözködését tükrözték. Ugyanígy, ez a Lear is, jól azonosíthatóan a mostani közönség öltözködéskultúrájához illeszkedik – láthatunk itt gazdagságot, nincstelenséget, erőt, őrületet és háborút – úgy, ahogyan jól ismerjük a saját életünkből.William Shakespeare: Lear király Fordította: Mészöly DezsőLEAR, Britannia királyRendező: Chris Rolls Lear, Britannia királya - Kovács Frigyes Bolond - Jancsik Ferenc Goneril, Lear király lánya - Kara Tünde Regan, Lear király lánya - Dobó Kata Cordelia, Lear király lánya - Babócsai Réka Gloucester grófja - Bartus Gyula Kent grófja - Rubold Ödön Edgar, Gloucester gróf fia - Czitor Attila Edmund, Gloucester gróf fattya - Vadász Gábor Cornwall hercege, Regan férje - Tege Antal Oswald, Goneril udvarnoka - Csomós Lajos Aggastyán, Gloucester bérlője - Szőke Pál Lovag - Koleszár Bazil Péter Burgund hercege - Szabó Lajos Alban hercege, Goneril férje - Katkó Ferenc Frankföld királya - Nagy Róbert Curan, udvaronc - Biró Gyula Közreműködő: André Rolland, Kecskés György, Szőke Norbert, Ormándy Martin Keve, Simai Szilárd, Szabó Norbert,Szeverényi Barnabás, Széplaki Bence, Tóth György Súgó: Roszik Ivett Ügyelő: Szente Károly Díszlettervező: Sean Crowley Jelmeztervező: Sean Crowley Technika: Fekete Péter Szcenikus: Egyed Zoltán Dramaturg: Zalán Tibor Rendezőasszisztens: Farkas Wellmann Éva, Mészáros Ágnes Bemutató: 2013. április 19. Az interjúkat készítette és fordította: Farkas Wellmann Éva
04.20. 05:00
Szinhaz.hu
Konferencia a kultúrpolitikáról - Összeült Fekete, Halász és Vidnyánszky
Konferencia a kultúrpolitikáról - Összeült Fekete, Halász és Vidnyánszky
A kultúrának szüksége van az erős politikai érdekképviseletre, és a művészeti élet szereplőinek legalább az alapkérdésekről párbeszédet kellene folytatniuk - állapították meg a Fókuszban a nemzeti érdek című csütörtöki budapesti kultúrpolitikai konferencia résztvevői. A kerekasztal-beszélgetés délutáni szekciójában költségvetési kérdések álltak a középpontban, többek közt Ókovács Szilveszter, Káel Csaba és Márta István résztvételével. Délelőtti konferencia: Halász János kultúráért felelős államtitkár megnyitójában hangsúlyozta: a kultúrpolitikának a közösséget kell szolgálnia, be kell fejezni a kulturális rendszerváltást, és új alapokra helyezni a terület finanszírozását és igazgatását. A Századvég Alapítvány, a Széll Kálmán Program és a Heti Válasz közös konferenciájának délelőtti kerekasztal-beszélgetésén a hazai kultúrpolitika kívánatos irányait, a kulturális élet széttagoltságának megszüntethetőségével kapcsolatos kérdéseket vitattak meg a résztvevők. Az államtitkár felidézte, hogy a nemzeti zenei intézmények fenntartása mellett a kormány nemrég 2 milliárd forintos plusztámogatást juttatott a nagyobb zenekaroknak. Szintén jól kialakult rendszerben működnek a színházak; itt óriási kincs a kőszínházi struktúra - emelte ki, hozzáfűzve: összességében az állam évi 20 milliárd forintos támogatást biztosít a területnek. Halász János szólt a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) növekvő szerepvállalásáról, megjegyezve: érthetetlen, hogy az miért vált ki heves vitát. "Pedig az alapelvet senki nem vitatja: az állam a művészeti élet irányításából lassan vonuljon vissza, a kultúra szereplőinek adja vissza azokat a jogosítványokat, amelyeket azok jobban tudnak működtetni".Az államtitkár kitért arra, hogy az elmúlt két évben jelentősen átalakult a közgyűjteményi rendszer, létrejött a korábbi megyei levéltárakat magába foglaló Magyar Nemzeti Levéltár, míg a vidéki muzeális intézmények fenntartását a települési önkormányzatok vették át, és hasonló folyamat zajlott le a könyvtári területen is. Hozzáfűzte: az L. Simon László által levezényelt átalakítás az elmúlt időszak legjelentősebb kulturális igazgatási teljesítménye volt. "Az állam továbbra sem csak a kiemelt nemzeti kulturális intézményeket finanszírozza, hanem a települési önkormányzatokat is segíti a fenntartásban. Kiemelt figyelmet kap a közművelődés: ezen a területen 37 milliárd forintos uniós program indult, amely mellé a kulturális tárca további 1 milliárdos támogatást nyújt" - szögezte le Halász János.Fotók: Illyés Tibor, MTIFekete György, az MMA elnöke arról beszélt, hogy a kultúrpolitika a nemzetpolitika része, az oktatás, a tudomány és a művészetek együttese, kívánatosabb azonban kulturális stratégiáról beszélni. Az MMA vezetője kiemelte a kooperáció fontosságát. Szerinte nem arról kellene beszélni, elég-e a rendelkezésre álló összeg, hanem hogy együttműködtek-e az intézmények.Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház leendő igazgatója felidézte: a kilencvenes években Zsámbéki Gáboréknak sikerült megóvniuk a "nagy kincsnek számító" kőszínházi struktúrát, ma pedig az előadóművészeti törvény látja el ezt a feladatot.Békés Márton, a Jobbklikk főszerkesztője úgy vélte, a politikában kulturális "törzsek", mítoszok versengenek egymással, ezért szükség van a kultúrpolitikára. Kukorelly Endre író, volt LMP-s képviselő szerint azonban nem háború zajlik a kultúrában, hanem "kőkemény versengés", amelyhez megfelelő teret kell biztosítani mindegyik fél számára.Fekete György reagálásában azt mondta, az MMA a művek és nem a személyek vetélkedésében hisz, ezért feladatának érzi kiegyenlíteni az elmúlt húsz évben létrejött "teljes esélyegyenlőtlenséget". Kukorelly Endre válaszul közölte: "Úgy nem lehet beszélgetni, hogy minden muníció nálatok van".L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának fideszes elnöke hangsúlyozta: nem érdemes egységes nemzeti kánonról beszélni, mert "ennek az ideje lejárt". Ma már az a kérdés, miként gondolkodunk a kánonok kialakulásáról, hogyan viszonyulunk a versengéshez; a kultúrpolitika ezeknek a kánonoknak az interakcióját segíti elő - jegyezte meg. L. Simon szerint ehhez a kultúrában nem a politikai szekértáborokra épülő diskurzusnak kellene létrejönnie, ezt azonban szinte lehetetlen megvalósítani, mert ellentétes a politika szavazatmaximalizálásra épülő logikájával.Vidnyánszky Attila úgy vélte, amióta megalakult a Magyar Teátrumi Társaság, oldódni látszik az a "gyilkos igazodási vágy", amely megbénította az alkotók jelentős részét. "Szabadabb ma a magyar színház, mint tíz éve volt, mert nincs egyetlen irány (...), arra kell vigyázni, hogy ne csupán kettő legyen, a művészek ne megfelelési vágyból alkossanak" - hangsúlyozta. L. Simon László szerint a legfontosabb kihívás jelenleg az, hogy a többé vagy kevésbé kanonizálódott művelődési anyagot egyáltalán tovább képesek-e adni a következő nemzedékeknek. "Ha ebben nem vagyunk sikeresek, mindent el fogunk veszíteni: sem (Vidnyánszky) Attilának, sem Alföldinek nem lesz értő közönsége" - fogalmazott.Fekete György szerint a magyar művészet világszínvonalú, és az alkotóművészeket nem érdekli a kánonkérdés, "csak az, hogy az Istentől kapott tehetségüket kifejthessék", L. Simon László azonban ezt önbecsapásnak értékelte, hangsúlyozva, hogy minden alkotó vágya a kánonba kerülés.A kultúrpolitikus a finanszírozás kérdéseiről is szólt, emlékeztetve: beszélni kell arról is, az országnak mennyi erőforrása van a kultúra működtetésére."Kevesebb pénzt fordítottunk a kultúrára, mint amennyit kellett volna, de többet, mint amennyit a magyar gazdaság teljesítménye elbírt" - jegyezte meg L. Simon László, kifejtve, hogy a kultúrpolitikának nem szociális feladatokat kell betöltenie, a kulturális mecenatúrának csak a minőségelv lehet az alapja.Délutáni konferencia: Költségvetési kérdések álltak a középpontban a Fókuszban a nemzeti érdek című csütörtöki budapesti kultúrpolitikai konferencia délutáni szekciójában. A Századvég Alapítvány, a Széll Kálmán Program és a Heti Válasz közös konferenciáján az állami intézmények kulturális szerepvállalása című kerekasztal-beszélgetés moderátora, Lánczi Tamás azt a kérdést tette fel a részvevőknek, milyen meggyőző érvvel hárítanának el egy feltételezett 10 százalékos költségvetési megszorítást. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója azt válaszolta, hogy mivel ebben az országban él, "jó katonaként" megpróbálna eleget tenni a kérésnek. "Azt tartják, hogy a legjobban, legtakarékosabban működtetett rendszerben is van ennyi tartalék. Ugyanakkor az opera rendkívül drága műfaj, sehol és sohasem készülhet olyan elemzés, amely igazolná, hogy a műfaj saját erőből fenntartható" - jelentette ki. Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója azt emelte ki, hogy a Müpa ötéves stratégiai tervet készített, emellé egy fenntarthatósági tervet is mellékeltek, amely számol az intézményt körülvevő gazdasági környezettel. "Világossá akarjuk tenni, hogy megváltozott a világban az a szemlélet, amely szerint a kultúra csak viszi a pénzt. Manapság közgazdasági tényezőként gondolnak rá". A szakember szerint Magyarországon az lenne a politikai döntéshozók érdeke, hogy felismerjék ennek jelentőségét. "Fantasztikus kulturális kincsek birtokában vagyunk, amelyekről méltatlanul keveset beszélünk. Olyanok vagyunk, mint a kisgyerek, aki tengernyi játék közepén ülve sírva fakad, mert nem tudja eldönteni, mivel játsszon". Káel Csaba felidézte, hogy 2013 telére mintegy négyezer székkel nőtt a kulturális - elsősorban zenei - színtér, és ezek közös értékesítésére már összefogtak a turisztikai szakmával. Márta István, a pécsi Zsolnay Örökségkezelő Központ ügyvezetője kitért arra, hogy 70 ezer négyzetméternyi kulturális tér üzemeltetése tartozik a feladatkörükbe, beleértve a Kodály Központot is. Rámutatott: páratlan érték van a kezükben, de a sokkal szerényebb kondíciókkal, mint a fővárosi intézményeké. "Pécs soknemzetiségű, toleráns szellemiségű város, nagy hagyományokkal. 340 ezer fizető látogatónk volt a holding létrejötte óta, 500 millió forint az állami támogatás, 460 milliót kapunk a várostól, amelyből bérleti díjként 300 milliót vissza kell fizetni, és mintegy 500-600 millió forintnyi bevételt kell megtermelnünk" - szögezte le Márta István. Batta András, a Zeneakadémia rektora kiemelte: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem megújul - nemcsak a Zeneakadémia épülete -, mert októbertől kulturális központként, hangversenyrendezőként is működik. Véleménye szerint "kegyelmi pillanat" tanúi vagyunk, a kormányzat a zeneművészet világközpontjának szerepét szánja Budapestnek, Magyarországnak. "Az ügyet, hogy Liszt, Bartók és Kodály országában fontos szerephez jusson a zene, senki nem kérdőjelezi meg. Megvan hozzá az infrastruktúra és a szellemi tartalom is. Eddig gyerekcipőben járt a kulturális turizmus, ami mostantól a Müpával, a Operaházzal és más intézményekkel összefogva kimutatható forintokat hozhat" - mondta Batta András. Andrew G. Vajna, a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos úgy fogalmazott, hogy kapott egy "szemétládát", amit sikerült kitisztítani. Kitért arra, hogy a magyar filmipart a hatoslottó bevételének 90 százaléka révén stabilizálták, és a külföldi filmek forgatásának Magyarországra hozásával, a magyar munkaerő ilyen értelmű "exportjával" 80 milliárd forint folyt be. A filmes szakember fontos feladatnak nevezte, hogy készüljön egy olyan magyar film, amely világsikert arathat, mert ezzel a hazai néző is visszacsalogatható lenne a mozikba. "Tavaly öt film forgatása indult el, idén nyolc-tíznek a munkálatai kezdődhetnek el" - tette hozzá a kormányybiztos.Forrás: MTI
04.18. 14:14
Szinhaz.hu
Közös projekben a pécsi művészkar és a Pannon Filharmonikusok
Művészeti karos egyetemisták vizsgaelőadásának létrehozásában működik együtt a Pécsi Tudományegyetem és a Pannon Filharmonikusok, a közös munkát május 7-én a Jancsi és Juliska opera koronázza.
04.18. 12:20
Stop.hu
Változott a Szegedi Szabadtéri programja - Jön a Porgy és Bess
Változott a Szegedi Szabadtéri programja - Jön a Porgy és Bess
Két produkcióból három: így alakult át a Szegedi Szabadtéri Játékok programja, amelyről ma számolt be az új menedzsment. A Kung-fu legenda táncprodukciót igazi operaritkaság váltja: az Egyesült Államokból érkezik Gershwin: Porgy és Bess c. zeneműve. A Szegedi Szabadtéri programjáról:Herczeg Tamás, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója elmondta: az augusztus 9-re és 10-re meghirdetett Kung-fu legenda c. táncprodukciót az Armel Produkciós és Sajtóiroda az érdekkörében felmerülő akadályokra tekintettel lemondta. New York-i turnéprodukció váltja ezt az előadást: Gershwin: Porgy és Bess c. operája. A Verdi-Wagner Operagála beékelődik az Ajándékkoncert műsorába, július 13-án pedig Az operaház fantomjára kerül színpadra. Harangozó Gyula művészeti igazgató hangsúlyozta: sok néző hiányolta az idei műsorból az operát, most azonban a műfaj szerelmesei is megnyugodhatnak. Elmondta, a nyáron műsorra kerülő előadást korábban volt alkalma megtekinteni Franciaországban, úgyhogy garantálni tudja a darab magas színvonalát. A vendégjáték az amerikai Living Arts, Inc. producer iroda előadása és igazi kuriózum, hiszen egyrészt ez az első bemutató hazánkban, mely a szerző eredeti akarata szerint kerül színre. George Gershwin kifejezett kérése ugyanis, hogy az opera karaktereit fekete művészek énekeljék. Másrészt Európában nem játsszák a darabot rendszeresen, hiszen rendkívül nehéz megszerezni az előadás játszási jogait. Magyarországon az opera utoljára a 70-es években ment, a Szegedi Szabadtérin pedig egy alkalommal, 1973-ban. Érdekesség még, hogy az amerikai előadást a Szegedi Szimfonikus Zenekarral szólaltatja meg és a szcenikai megvalósításban is szorosan együttműködik a fesztivál a társulattal – erősítve mindezzel a bemutató koprodukciós jellegét. A darabot több mint ezerszer játszották, 5 földrész 17 országában, több mint másfél millió néző előtt.Július 13-án a Madách Színház vendégjátékát, Az operaház fantomját láthatják a nézők, amely musical-koncert változatban kerül színpadra – tájékoztatott Herczeg Tamás. A rendező Szirtes Tamás, a főszerepekben Sasvári Sándort, Fonyó Barbarát és Bot Gábort láthatjuk. Az Operagálát az Ajándékkoncert keretein belül tartják meg július 31-én. Az est során Verdi és Wagner műveit játsszák a Szegedi Szimfonikusok. A produkció sztárjai Tokody Ilona és Temesi Mária lesznek.Az Újszegedi PORT.hu Színpad idei műsoráról is rövid tájékoztatást tartott az új menedzsment. A ligetben a Szolnoki Szigligeti Színház vendégjátékát, az Egy bolond százat csinál c. „zenés bolondságot” láthatják a nézők, július 19-én és 20-án. A darab Jean, a lakáj szerepe Balázs Péter igazgató jutalomjátéka – emellett pedig az ő rendezése is. A szereplők között van az egykori, kedvelt szegedi színész, Járai Máté is, aki az előadás bonyodalmát okozó kettős szerepben szórakoztatja a közönséget. Az újszegedi színpad műsorán természetesen az évek óta rendkívül népszerű Szegedixie Gála is megtalálható, illetve két befogadott produkció, a szokásos Nótaest és egy Carl Orff: Carmina Burana-koncert. Jegyinformációk: A menedzsment rugalmasan kezeli a jegyvásárlókat érintő technikai ügyintézést. A Kung-fu legendára megváltott jegyek érvényesek a Porgy és Bess-re vagy a jegy vásárlásának helyszínén visszaválthatók. A Verdi-Wagner Operagálára megváltott belépők Az operaház fantomja musical-koncertre érvényesek. Továbbá ugyanezen jegyek az Ajándékkoncert azonos helyeire is érvényesek – ezáltal a jegyvásárlók két produkciót tekinthetnek meg egy tikettel. A jegyekkel kapcsolatos ügyintézés április 18-tól az adott előadások kezdetéig lehetséges. Részletes tájékoztatás: szegediszabadteri.hu
04.18. 10:25
Szinhaz.hu
Webexkluzív - Werkfilmmel jelentkezik az <strong>Opera</strong>
Webexkluzív - Werkfilmmel jelentkezik az Opera
Az Operaház történetének első reklámfilmje elképesztő ütemben és mértékben terjedt el a legnépszerűbb közösségi és megosztó portálokon. Új videóval jelentkeznek:Alig több mint egy hét alatt, az előzetesekkel együtt 15 000 megtekintést mutat a számláló, száz fölötti megosztással, ami összességében soktízezer elérést jelent, ezzel minden idők legnézettebb operakampánya kezdődött el.A hatalmas sikerre való tekintettel ma délelőtt webexkluzív filmet tettek közzé: az internetes látogatók mától a szpot werkfilmjét is megtekinthetik, amely a huszonkét órás forgatás kulisszatitkait, bensőséges és vicces pillanatait örökíti meg nyolc és fél percben.Az opera imázsképei: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Werkfotókat a Kreatív oldalán talál.Forrás: Színház.hu, Operaház
04.18. 10:02
Szinhaz.hu
Domingo nem akar fékezni, mert rozsdásodik
A Nabucco című opera címszerepében tért vissza a brit Királyi Operaház színpadára Plácido Domingo, aki először énekel Giuseppe Verdi egyik legnépszerűbb operájában. A londoni bemutatón a világhírű tenor azt mondta, hogy nem akar lassítani munkatempóján, fellépéseinek naptára egy évre előre teljesen betelt.
04.16. 19:55
Hvg.hu
Botrányos vezetőváltás az ukrán nemzeti <strong>operá</strong>ban
Botrányos vezetőváltás az ukrán nemzeti operában
Az ukrán nemzeti opera igazgatója a napokban leváltotta Denis Matvijenkót, az ország egyik legelismertebb táncművészét a balettkar éléről, mert szerinte az általa rendezett balettelőadások "méltatlanok" az operaházhoz - hozta nyilvánosságra csütörtökön az ukrán média. Petro Csurpina igazgató kifogásolta Matvijenko két darabját, amelyek kísérőzenéje hangfelvételről ment. Az egyik darabban négy, a másikban hét táncos lépett fel. A balett-tánckar élére Aniko Rehviasvilit nevezte ki, aki egyelőre nem hozta nyilvánosságra terveit.Denis Matvijenko védelmében szólalt fel ugyanakkor a moszkvai Nagyszínház Kijevben vendégszereplő művésze, Nyikolaj Ciszkaridze. Kijelentette, hogy a tánckar élére újonnan kinevezett vezető ismeretlen a balett világában. Ciszkaridze azt mondta, kifejezetten azért ment Kijevbe, hogy Matvijenkóval együtt táncoljon. Művésztársa leváltása után nem zárta ki, hogy utoljára lép fel ukrán színpadon. A leváltott táncművész arról beszélt, hogy belefáradt az intrikákba. Ő sem zárta ki, hogy többet nem lép fel ukrán színpadon, ami - tette hozzá - nagy szomorúsággal tölti el. Forrás: MTI
04.16. 09:04
Szinhaz.hu
Jégkrémbalett - Bizottság tánc-<strong>opera</strong> készül
Jégkrémbalett - Bizottság tánc-opera készül
Jégkrémbalett címmel kortárs tánc-operára készül Gergye Krisztián és társulata. Gergye Krisztián az előadásról:A 80-as évek népszerű underground együttese - az A(lbert) E(instein) Bizottság - egy olyan kulturális referencia, amely műfajtól függetlenül a művészet totális szabadságát példázza. Az adott társadalmi, politikai vagy kultúrpolitikai közegre reflektáló tartalmon túl, az emberi identitás szélsőségeit és/vagy közhelyeit felmutató „szabadidő-zenei“ együttes két legendás LP kiadványa – a „Kalandra fel!“ és a „Jégkrémbalett“ – mai napig érvényes életérzést és szellemi tartalmat közvetít. Gergye Krisztián (nem csak tánc) Társulata minden túlzás nélkül, maximális tisztelettel viszonyul az A.E. Bizottság 80-as években véghezvitt „szabadságharcához“, és kulturális örökségnek tekinti az általuk képviselt szabad szellemiséget.A magasművészet leginkább kanonizált műfajiságába (opera és balett) emelve a Bizottság számait, egy humorral és iróniával teljes összművészeti „Bizottság-operát“ valósítanánk meg, többnyire fiatal, de már elismert művészek közreműködésével. A „Jégkrémbalett“ című kortárs tánc-opera ötlete abszurd és ironikus gesztusnak tetszhet – mi sem gondoljuk másként –, mégsem tiszteletlen sem a Bizottság, sem az említett műfajok szellemiségével. A kanonizált műformák létjogosult pátoszával szembesített lehetséges alternativitásra, a kortárs művészetre, mint létkérdésre szeretnénk rávilágítani. A kortárs opera és a kortárs balett műfajában, speciális hangszerelésben előadott Bizottság-számok egymás mellé szerkesztésével és zenei átkötésükkel egy egész estét betöltő zenei mű megvalósítására törekszünk.A Bizottság Együttes A dalszövegekből szerkeszthető abszurd történetiség, operai „hősök“ és velük egyenrangú táncos és színész szereplők színpadi találkozásából kibontakozó narratíva egy összművészeti műként ölthet formát, melyben a performativitás brutalitása és a kanonizált, elit műformák konfrontációja egy humorral teli kortárs művészeti megnyilatkozásra adhat lehetőséget. Ez a speciális opera, (és/vagy balett) mint kísérlet egyszerre állít emléket a 80-as évek kuriózumaként értékelhető Bizottság zenekarnak, főleg az által, hogy a mai korra ható relevanciáit mutatja fel. Tiszta szívből hiszünk abban, hogy a jelenkor populáris kulturdömpingjét megkerülő előadásunk, olyan hatást és közönségreakciót generálhat, amely az elmélyült, hatással, téttel és minőséggel bíró kortárs művészetet megérdemelt helyén kezeli, sőt önmaga referenciáit értő és azt érzékeltető kulturális közeget épít. Olyan előadást szeretnénk megvalósítani, amely nem kizár, hanem bevonz, amelyben önmagunk emberségére és embertelenségére reflektálva, a társadalomban való elhelyezkedésünket és szerepvállalásunkat firtatva élni segít. Vagy halni./Gergye Krisztián/ Gergye Krisztián„JÉGKRÉMBALETT“iróniával teljes kortárs tánc-opera, a legmesszebbmenőkig magasztalt undorground A.E. Bizottság magas művészi megtiszteléséreÉnekelnek:Szakács Ildikó, Murányi Márta, Dezső Sára, Varga Donát, Blazsó DomonkosZenélnek:Bartek Zsolt, Simkó-Várnagy Mihály, Bögöthy Ádám, Bubnó Márk, Philipp GyörgySzerepelnek:Bánfalvi Eszter, Szalontay Tünde, Tárnok MaricaTáncolnak:Lőrinc Katalin, Gergye Krisztián,Barabás Anita, Fekete Blanka, Hoffmann Adriennegyszercsak betéved egy meglepetésáldozatJelmez: Béres MóniSmink, maszk: Károlyi BalázsRendező munkatársa: Kiss Réka JuditZenei szerkeszt, hangszerel, vezényel, zenél és énekel: Philipp GyörgyVetítés: Nay TildaRendező, koreográfus, látvány: Gergye Krisztián 2013. május 4., 5. 20 óra Átrium Film-Színház
04.16. 05:00
Szinhaz.hu
Jelenetek egy Operett Fesztiválból
Jelenetek egy Operett Fesztiválból
Hagyományteremtő nemzetközi rendezvény helyszíne a Budapesti Operettszínház. Április 8 és 29 között több ország, 11 zenés produkciója szerepel az I. Nemzetközi Budapesti Musical – Operett Fesztivál műsorán. Az előadások mellett az Operettszínházban workshopot is szerveztek színésznövendékek számára. A sikeres német, román, orosz és erdélyi produkciók mellett, az Operettszínház előadásai is szerepelnek az I. Nemzetközi Budapesti Musical – Operett Fesztivál műsorán. Kerényi Miklós Gábor főigazgató elmondta, hagyományteremtő szándékkal indították útjára a fesztivált, amelyen a zenés színház több irányzata kap lehetőséget a bemutatkozásra. A tervek szerint évről évre egyre több ország és még több produkció kapcsolódik be a rendezvénybe, amely Budapest és Magyarország egyik embelmeatikus kulturális eseményévé válhat. A Budapest Operettszínház és Kerényi Miklós Gábor kezdeményezését rendkívül nagyra tartja a Csíki Játékszín művésze, Fülöp Zoltán, aki Ebenézer Scrooge-et alakítja az Isten Pénze című darabban, amely a I. Nemzetközi Budapesti Musical – Operett Fesztivál nyitóelőadása volt.Kerényi Miklós Gábor rendező, a Budapesti Operettszínház igazgatója, Kálmán Yvonne, Kálmán Imre leánya és Jurij Schwarzkopf, a szentpétervári Zenés Komédia Színház igazgatója a színházban tartott fogadáson 2013. április 13-án.„Rendkívüli volt a darab és a csíki társulat fogadtatása az Operettszínházban. Az Isten Pénzét teltházzal játsszuk már fél éve Csíkszeredában, ami a 450000-es városban, előadásonként 350-400 nézőt jelent. A hétfői, budapesti előadás, a közönség reakciója azonban túlszárnyalta mindent képzeletünket. Ebből az is kiderült számomra, hogy a musical egy vájt fülű, a zenés színházra fogékonyabb közönség számára teljesen mást jelent. Erdélyben is nagy siker az Isten Pénze, a nézők nagyon szeretik, de itt Budapesten a finomabb rezdülésekre is reagált a közönség” – fogalmazott Fülöp Zoltán, aki kiemelte azt is, bár a közönség mindenhol más és más, egy darab fogadtatása elsősorban a társulaton, a színészek játékán múlik. „Érezni lehet a különbséget az itteni és az otthoni közönség között, ám a nézők reakciója mindig tőlünk függ: ahogyan mi játszunk, úgy jön velünk a közönség, ha meg tudjuk fogni a nézőket az első pillanatban, végig velünk vannak az előadás alatt, ha nem, akkor keserves a munka a színpadon” – véli a csíkszeredai művész. Az Isten pénzét a Csíki Játékszínben az Operettszínház rendezője, Somogyi Szilárd állította színpadra, aki visszatérő vendég az erdélyi színházakban, Fülöp Zoltánnal azonban először dolgoztak együtt.„Szilárddal ebben a darabban találkoztunk először, bár előtte is sok jót hallottam róla, a munkájáról. Kicsit tartottam is tőle, mert azt beszélték róla, hogy nagyon tud!” – mondta Fülöp Zoltán, aki örül, hogy erről személyesen is meggyőződhetett. „Szilárdnak a kisujjában van a zenés műfaj. Nagy örömömre ősszel ismét együtt dolgozhatunk Csíkszeredában, ahol a Somogyi Szilárd Ábrahám Pál Viktória című operettjét rendezi, és azt mondta, hogy ebben a darabban is számít rám” – mondta a színművész, aki pénteki Operett Gálán is fellépett, ahol a Hegedűs a háztetőn című musicalből, Tevje dalát énekelte. Fülöp Zoltán elárulta, hogy szabadidejét Budapesten városnézéssel tölti, ugyanis vele van a kislánya is, akinek meg szeretne mutatni minden zugot. Erdélyből nem csak a Csíki Játékszín hozott előadást a fesztiválra, a Kolozsvári Magyar Opera a Cirkuszhercegnőt, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatói pedig Garcia Lorca Bernarda Alba háza című drámájának zenés feldolgozását mutatták be. A vendéglátó színház Pesti Broadway Stúdiójának növendékei is részt vettek a fesztiválon, Pintér Béla Parasztoperáját adták elő. Az ifjú színésznövendékek számára az I. Nemzetközi Budapesti Musical – Operett Fesztivál keretében workshopot is szerveztek, amelyen megismerhették egymást, a különböző színházi hagyományokat, illetve eszmét cseréltek a zenés - és prózai színház közötti különbségekről, egyezésekről, átfedésekről. A Workshop első részében, amelyet Angyal Márta és Somogyi Szilárd vezettek, a fiatal színészek megismerkedtek egymással, különböző stílusgyakorlatokban vettek részt, csoportokban dolgoztak - többek közt rövid állóképekben mutatták be az Operettszínházban futó különböző darabokat, a brosúrán található leírás alapján – a közös munka egyben remek szórakozás is volt a fiatal színészek számára. A pár perces bemutatók, pedig mini performanszként is megállták a helyüket. „Kíváncsian vártuk a workshopot, előző nap megnéztük a Parasztoperát, a Broadway Stúdiósok vizsgaelőadását, akikkel együtt vettünk részt a Workshopon. Nagyon jó volt a légkör, senki sem feszengett, hamar megtaláltuk a közös hangot a stúdiósokkal. A marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen a színészképzés inkább próza-orientált, a stúdiósoknál értelemszerűen a zenés színházi műfaj kerül előtérbe; nálunk nem jut elég idő a hangképzésre, mozgásra, itt pedig kevesebb idő jut a prózai-színészmesterség képzésre, ideális lenne a kettőt vegyíteni, hogy mindkettő megfelelő arányban legyen jelen a képzésünkben. Többek közt ezt is igyekeztünk ma kipróbálni, ha csak rövid időre is” - mondta Bogár Barbara, aki a Marosvásárhelyen tanul színészetet.„Igazából a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen a „zenés színészmesterség” csupán egy tantárgy a sok közül. Ezért véletlennek is mondható, hogy a vizsgaelőadásunk, a Bernarda Alba háza ilyen sikeres lett, hogy repertoárba került, és ilyen sok helyre eljutunk vele, többek közt most Budapestre is” – tette hozzá Barbara, aki szerint Erdélyben is kedvelik a nézők a zenés színházat, de az még gyerekcipőben jár, mert kevés az olyan szakember, aki fel tudná virágoztatni ezt a műfajt. „Nálunk az egyetemen sincsenek szakosodott tanárok, rendezők, pedig úgy gondolom, szükség volna arra, hogy teret nyerjen a színházi képzésben és a színházak repertoárjában a zenés műfaj" – véli a Barbara, aki úgy gondolja, a közelmúltban tapasztalható némi fejlődés is. „Egyre több helyen igyekeznek biztosítani a feltételek egy színvonalas musical vagy operett színpadra állításához, marosvásárhelyi színházban például már rendes zenekarral játszanak musicalt, amire eddig nem volt példa” - mondta a fiatal színésznő, aki szerint a budapesti workshop nagyon tanulságos volt a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatói számára, és hasznát fogják venni további munkájuk során. A workshop második részében Szabó P. Szilveszter is bekapcsolódott; a szeminárium témája a zenés és a pózai színház kapcsolódási pontjai voltak, illetve a két műfaj közti eltérések, egymásra való hatásuk. A beszélgetés során elhangzott az is, hogy a zenés színházban talán pont a zene, a technika az, ami meghatározza, és így valamelyest korlátozza a színész játékterét, hiszen minden ritmusra történik, nem lehet kizökkenni, ám prózai színháznak is van egy „kottája”, ami alapján a színészek játszanak, még ha technikailag nem is annyira kötött. „Mindennek az alapja a próza, a próza alapja azonban a gondolat ez a közös pont a két műfajnál” – vélte Szabó P. Szilveszter, aki szerint az egyik legfontosabb szempont, hogy a néző úgy érezze, ő az előadás része, hogy „név szerint” neki, az egyénnek szól az előadás. „Ehhez meghatározó a színész és a néző közti kapcsolat. Nem csak a színészeknek, hanem az alkotóknak, az egész stábnak egy közös szabály szerint kell játszania, működnie” – mondta az Operettszínház művésze, aki szerint az is rendkívül fontos, meghatározza egy-egy alakítás sikerét, hogy a színész önmaga lehessen a színpadon, úgy, hogy közben megtalálja azt az ideális arányt, amit a szerep ”kitakarhat” a lényéből. A szeminárium résztvevői egyetértettek abban, hogy egy előadásnak folyamatosan fejlődnie kell ahhoz, hogy sikeres lehessen, függetlenül attól, hogy zenés vagy prózai műről van-e szó. Fontos továbbá, hogy mindig legyen párbeszéd a különböző műfajok között, hangsúlyozták a jelenlevők.Ezt bizonyította A párizsi veréb című Edith Piaf emlékest, a berlini Uckermärkische Bühnen Schwedt német–francia nyelvű darabja, amely Németországban egy különleges élményszínházi előadásként fut. Ez azt jelenti, hogy a színházban vacsorázni lehet az előadás közben: az est alatt a nézők esznek, isznak, tehát a színházterem étteremmé alakul, az előadás előtt előételt szolgálnak fel, koccintanak a nézők. „Mindez nem része a rendezésnek, csupán a nézők szórakoztatására történik. A szünetben szolgálják fel a főételt, az előadás után pedig a desszertet. Amíg a nézők esznek, isznak, megy az előadás, Edith Piaf vacsora közben megy oda a vendégekhez, hogy szándékosan „megzavarja”, kizökkentse őket a megszokott éttermi közegből" – meséli a Piafot alakító színésznő Claire Varga. „A berlinihez képest teljesen más a budapesti előadás. Kifejezetten erre a fesztiválra készítettünk egy klasszikus színpadi változat, mivel a raktárszínház tere nem ad lehetőséget a vacsora-színházra” – tette hozzá Clarie, aki elmondta A párizsi veréb eddig csak az Uckermärkische Bühnen Schwedt-ben futott, illetve néhány német városban vendégszerepeltek az előadással, a budapesti volt az első külföldi fellépésük, és egyben megmérettetésük nem hazai közönség előtt. A művésznő hangsúlyozta, a darab sajátossága, rendezői koncepciója, hogy valójában nem Edith Piafot szeretnék „lemásolni”, életre kelteni az előadás során. „Inkább azt az érzésvilágot próbálom meg a nézők felé közvetíteni, amit számomra jelent Edith Piaf” - magyarázta Clarie, aki először vesz részt a budapestihez hasonló fesztiválon. „Sajnos csupán két és fél napra érkeztünk, nem volt időnk jobban megismerni a várost, vagy megnézni valamelyik előadást az Operettszínházban, de így is éreztük a fesztivál kellemes atmoszférája, és élveztük a házigazdáink és a közönség vendégszeretetét”– tette hozzá a német színésznő. A hétvégén is több előadást láthatott a közönség a fesztiválon. Fellépett a szentpétervári Zenés Komédia Színház társulata a Marica grófnővel, és megrendezték a résztvevő külföldi művészek és a Budapesti Operttszínház sztárjait felvonultató Nemzetközi Operett Gálát, amelyen természetesen az operettekből ismert népszerű dalok mellet musical slágerek is felcsendültek. Az I. Nemzetközi Budapesti Musical – Operett Fesztivál a következő héten is folytatódik, záró előadásként április 29-én pedig Kálmán Imre A Cirkuszhercegnő című operettjét láthatják a nézők, a Kolozsvári Magyar Opera előadásában. Szerző: Kodova Michaela / Színház.hu
04.15. 07:03
Szinhaz.hu
Megvan a 2013/2014-es évad műsora az <strong>Opera</strong>háznak
Megvan a 2013/2014-es évad műsora az Operaháznak
Április 9-én mutatták be a 128 éves Operaház történetének első reklámfilmjét. A filmbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatón, a bérletújítás kezdete előtt hat nappal jelentették be az Opera és az Erkel Színház következő évadjának programját. [Dátum: 2013.04.14. 13:50]
04.14. 13:50
Zene.hu
Kétnyelvű hétvége az operett-musical fesztiválon
Kétnyelvű hétvége az operett-musical fesztiválon
Két nyelven, magyarul és oroszul is elhangzik szombaton Kálmán Imre Marica grófnő című operettje az első alkalommal megrendezett Nemzetközi Budapesti Operett-Musical Fesztiválon. Szombat délután a Budapesti Operettszínház társulatának, este pedig a szentpétervári Zenés Komédia Színház művészeinek előadásában látható az operett. Vasárnap este a szentpétervári színház Bernard Slade-Stan Daniels Jövőre, Veled, itt! című komédiájának zenés verziójával lép színpadra a Raktárszínházban, közreműködik a Budapesti Operettszínház Musical Együttese. A darabot a Nagymező utcában és a Néva-parton is Somogyi Szilárd rendezésében mutatták be - közölte a színház az MTI-vel. Az április 29-ig tartó fesztiválra tizenegy rangos produkciót hoztak a berlini, bukaresti, csíkszeredai és szentpétervári zenés színházak. A Kolozsvári Állami Magyar Opera társulata is Kálmán Imre-művel, A cirkuszhercegnővel zárja a fesztivált, a nemzetközi operavilágban is jegyzett énekesek, Kele Brigitta és Szabó Levente alakítják a főszerepeket.Dolhai Attila Rómeó és a román Christina Bleandur Júlia szerepében Játszották Presgurvic Rómeó és Júlia című musicaljét is, amely nemcsak a vendéglátóknak, hanem a bukaresti Ion Dacian Nemzeti Operettszínháznak is az egyik sikerprodukciója. Így a fesztiválon román és magyar énekes színészek együtt adták elő a darabot. A marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatói García Lorca Bernarda Alba háza című drámájának zenés feldolgozását mutatták be. A vendéglátó színház Pesti Broadway Stúdiójának növendékei pedig Pintér Béla Parasztoperáját adták elő. A kamara-előadások sora egy berlini Edith Piaf-emlékesttel egészült ki.Claire Varga Edith Piaf, Alexander Klein a zongorista szerepében a németországi Uckermärkische Bühnen Schwedt társulat Piaf című előadásán A legnagyobb operett- és musicalslágerek hangzottak fel péntek este látványos keretek között, az európai zenés színházak sztárjaival. A hagyományteremtő eseményt támogatja a Fővárosi Önkormányzat és a Nemzeti Kulturális Alap is, de a költségek jelentős részét a teátrum saját forrásból, a jegybevételekből fedezi.
04.13. 07:07
Szinhaz.hu
Ősbemutatók a Miskolci Bartók Plusz <strong>Opera</strong>fesztiválon
Ősbemutatók a Miskolci Bartók Plusz Operafesztiválon
Három magyar zeneszerző, Orbán György, Vajda János és Iván Sára új, illetve első művének ősbemutatójával várja a nézőket június 14. és 23. között a Miskolci Bartók Plusz Operafesztivál, amelyen idén is eljátsszák Bartók Béla három színpadi alkotását. Federico García Lorca műveinek ihletésére készült Vajda János két egyfelvonásos operája, a Don Perlimplin és a Don Cristobal. Az ikerdarab egy történet két olvasata: az öregedő férfi és a fiatal lány szerelmét meséli el szomorú és vidám játékként a debreceni Csokonai Színházzal koprodukcióban - hangzott el a fesztiválszervezők pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. A Kolozsvári Magyar Opera Orbán György Bűvölet című operáját mutatja be a miskolci operafesztiválon. "A történet az önpusztító Róma végnapjaiban játszódik, szereplői a túlélés stratégájának hamis alternatívái között lavíroznak. Meghökkentő fejlemények során eszmélnek rá: a szépség és az igazság összefügg" - emelte ki Kesselyák Gergely, a fesztivál igazgatója. A "legkortársabb kortárs", a Bartók Plusz 2013 legfiatalabb szerzője a tizenhét éves Iván Sára. A diáklány a monarchia hangulatát idézi meg operettjében Ez történt Bécsben címmel, az előadásban a Szegedi Egyetem Zeneművészeti karának hallgatói működnek közre. Iván Sára a Szegedi Egyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola negyedikes tanulója magánének tanszakon.Tavaly egyetlen rendező (Román Sándor) koncepciójában adták elő Bartók színpadi műveit. Az idén is színpadra kerül mindhárom egyfelvonásos, de három különböző nézőpontból, három különböző társulat előadásában. A kékszakállú herceg vára a Kolozsvári Magyar Opera, A csodálatos mandarin a Nagyszebeni Balettszínház társulata, A fából faragott királyfi a G.G. Tánc Eger produkciójában látható - emelte ki Kesselyák Gergely. Hozzátette, hogy az együttműködések kezdeményezői kívánnak lenni. Új szerzők, friss és népszerű operai szemlélet megtalálására tesz kísérletet A jövő kulcsa címmel meghirdetett operaíró verseny, amelyre első alkalommal kilenc alkotás érkezett be. A Bartók Plusz zenei felfedezéseit először 2013-ban teszik közkinccsé. A nemzetközi zsűri által kiválasztott darabok közül hármat "felolvasó" operaelőadásként is megismerhet a közönség. A legszebb részletek gálahangversenyen csendülnek fel. A szakmai zsűri és a közönség szavazatai alapján kiválasztott győztes darabot operaelőadásként mutatja be jövőre a Bartók Plusz 2014. A "Bartókon túli" zeneművek között különlegesnek ígérkezik a Szovjetunióban évekig betiltott új stílusú zenés darab, a Juno és Avos bemutatója a moszkvai Alekszej Ribnyikov Társulat előadásában. A csehországi Liberec színháza Jules Massenet Don Quichotte című operáját hozza Miskolcra. Választott mottóját - Ezrek operája - 2012-ben az Avasi kilátónál megrendezett Tosca-előadásokkal igazolta a fesztivál. A projekt sikerét jelzi, hogy a nem mindennapi látványosságnak csaknem háromezer nézője volt. A Bartók Plusz 2013-as programjában most a világ operairodalmának másik sikerdarabját, a 200 éve született Verdi Traviata című művét láthatja a közönség Anger Ferenc rendezésében. Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős helyettes államtitkára Közép-Európa egyik legjelentősebb zenei fesztiváljának nevezte a miskolci eseménysort, amelyet a tárca 20 millió forinttal támogat a miniszteri keretből. Forrás: MTI
04.12. 13:40
Szinhaz.hu
Botrány az operában
Az ukrán nemzeti opera igazgatója a napokban leváltotta Denis Matvijenkót, az ország egyik legelismertebb táncművészét a balettkar éléről, mert szerinte az általa rendezett balettelőadások "méltatlanok" az operaházhoz - hozta nyilvánosságra csütörtökön az ukrán média.
04.12. 11:10
Kulturpart.hu
Interjú és pályázat - Ráckevei Anna a debreceni színházról
Interjú és pályázat - Ráckevei Anna a debreceni színházról
Az alábbiakban elérhetővé tesszük Ráckevei Anna és Gemza Péter pályázatát, mellyel elnyerték a debreceni színház vezetését és egy friss interjút is olvashatnak az új igazgatónővel. Ráckevei Anna Kornya Istvánnak válaszolt:(...) - Ráckevei Anna pályázatából a megőrzés és a megújulás egysége tükröződik – fogalmazott Debrecen város kulturális bizottsága a pályázatról írt véleményében. Mit szeretne megőrizni, és mit szeretne megújítani? - Pályafutásom során nagyon fontos volt az elmúlt hét évad. Soha társulatban még ilyen huzamos ideig nem dolgoztam. A Vidnyánszky Attila által vezetett Csokonai Színházban közösségre találtam: emberi és művészi értelemben is. Őrizni kell azt a korszerűséget, az új színházi nyelv keresését, ami Attila törekvéseit jellemezte. Ezt a vonalat ő már olyan jól előkészítette, hogy érdemes ezen tovább haladni: a debreceni színház mai közönsége a bátor, kísérletező, ősbemutatókat hozó műsorpolitikája miatt is szereti a Csokonait. Meg kell őrizni azt a nyitottságot, amely révén számos más náció – orosz, ukrán, francia, román – színházi kultúra is jelen volt a visszatérő neves rendezők jóvoltából. Gemza Péter kortárs tánc- és mozgásszínházi múltja révén ez a vonal is erősen jelen lesz. Az elmúlt évadok során Debrecen a vidéki operajátszás bástyájává vált – ezt a pozíciót is őrizni, erősíteni kell.- Ha jól értem, a megújulás éppen valamiképpen a hagyományos színházi értékrendhez való visszatérésben érhető majd tetten? - Abban is. Ha az új utak keresését feladjuk, akkor a színház elveszíti elevenségét, és lassan meghal. A közönségnek azonban van egy jelentős része, amely ragaszkodik a hagyományokhoz, a klasszikus értékekhez – a színházban is. Ők kevésbé találták meg az érdeklődésüknek, ízlésüknek legmegfelelőbb színházi kínálatot a Csokonai Színházban a mögöttünk hagyott években. Számukra jól ismert történeteket, a dráma- és operairodalom klasszikusait kínáljuk világosan értelmezhető formavilágú előadásokban – magas minőségben. - Műfaji nyitást is tervez? Vidnyánszky Attila nem kényeztette el az operett és musical kedvelőit? - Nagyon kényes az az egyensúly, amit a műfajok között meg kell teremteni. Mivel egyetlen kőszínház van Debrecenben, muszáj minden közönségréteget kiszolgálni. A kiszolgálás azonban nem azt jelenti, hogy „elvtelenül" szórakoztatni akarunk, és hogy ezzel akarjuk a nézőszámot felduzzasztani. Azt szeretnénk, ha mindenki úgy érezné az évadok végén, hogy kapott valami emlékezeteset a színháztól, így azok is, akik elsősorban az operettet vagy a musicalt szeretik. Attilának fontosabb volt a kísérletező vonalra koncentrálnia, én ebben a tekintetben kiegyensúlyozottabb műsorstruktúrát szeretnék. Az operett címét már örömmel el is mondhatom: Lehár Ferenc klasszikusát, A víg özvegyet mutatjuk be. - Mit lehet még elárulni a következő évadról? - A tervezés lázas izgalmában élünk, ezért még csak példákat tudok mondani. Az ősbemutatók sorát gyarapítjuk első premierünkkel, Vajda János két Lorca-műből készült egyfelvonásos operájával. Ez jó példa arra, hogy a korábban kialakult kapcsolatrendszert is fenntartjuk, hiszen a műveket először a miskolci „Bartók+...." Operafesztiválon mutatjuk be, és ezután kerül a Csokonai Színház repertoárjába. Az opera rendezője Keszég László lesz. A hagyományőrzésre a legjobb példa pedig A régimódi történet. Szabó Magda regénye a hagyományhoz való viszony generációs kérdéseit szintén feszegeti, ráadásul ízig-végig debreceni történet, amelyet Csikos Sándor – az egyik legdebrecenibb színészünk – állít színpadra. Hogyan alakul át a társulat? - Hatan jelezték, hogy elmennek. Ez nem jelent „forradalmi" változást, a debreceni mag megmarad. Arról azonban, hogy kik szerződnek Debrecenbe, most még nem szeretnék nyilatkozni. Az biztos, hogy nem egyszerre töltjük fel az üres helyeket, inkább fokozatos építkezést tervezünk. Április végén már tudok konkrétumokat mondani a műsortervet és a társulat változásait illetően is. - Kik rendeznek még a Csokonai Színházban a már említett Keszég Lászlón és Csikos Sándoron kívül? - A román Anca Bradu, a vajdasági Mezei Kinga, a nagyváradi Szabó K. István mellett rendezni fog Gemza Péter is. Az elmúlt évadokban Debrecenben nagysikerű előadásokat rendező Galambos Pétert is felkértem, hogy folytassa a társulattal megkezdett műhelymunkát. - Számos példa van rá, hogy egy színész előbb rendez, később pedig igazgató lesz. Ráckevei Anna színészből lett igazgató, de adódik a kérdés: rendezni is fog? - Nincsenek ilyen ambícióim. (nevet) - Sok teátrumban, számos igazgató keze alatt dolgozott. Kiknek a példáját tartja követendőnek? - Hét évadon át láttam közelről Vidnyánszky Attila minden harcát társulatalakítói, intézményvezetői és rendezői munkakörökben. Nem is mindig irigyeltem érte, és álmomban sem gondoltam, hogy egyszer majd nekem fogják efféle gondok a vállamat nyomni. Az Attila mellette működő Művészeti Műhely tagjaként hétről hétre részese voltam számos döntési folyamatnak. Vagyis láttam, hogyan is kell ezt csinálni, és az eredmények őt igazolták. Korábbról Ádám Ottónak, a Madách Színház egykori igazgatójának az alakja jut eszembe, akivel életemben talán kétszer beszélgettem két percnél hosszabban. Egyszer, amikor szerződtetett, majd amikor elszerződtem tőle. Ennek ellenére azt éreztem, hogy figyel és számít rám, hogy mindig lesz feladatom, és szeret. Biztonságban voltam ott is, akárcsak Debrecenben. - Hogyan egyezteti majd össze az igazgatást és a színészi munkát? - Az igazgatás most a legfontosabb szerepem. Ez pedig teljes embert kíván, és mint minden új szerepet, még ezt is tanulnom kell. Kollégáimmal most a vezetés, az átmenet és az intézmény működési biztonságának a megteremtése a legfontosabb feladatunk. Emellett a most is futó előadásokban láthat majd a közönség... Többen mondták, hogy igazgatóként lehet a legjobb szerepeket kiosztania az embernek – saját magára. (nevet) Ilyen ambícióim sincsenek. Az én feladatom: másokat helyzetbe hozni.A pályázat itt elérhető.
04.12. 08:44
Szinhaz.hu
Botrányosra sikerült a fejcsere az ukrán operában
Az ukrán nemzeti opera igazgatója a napokban leváltotta Denis Matvijenkót, az ország egyik legelismertebb táncművészét a balettkar éléről, mert szerinte az általa rendezett balettelőadások "méltatlanok" az operaházhoz - hozta nyilvánosságra csütörtökön az ukrán média.
04.11. 19:25
Hvg.hu
Botrányos vezetőváltás az ukrán nemzeti operában
Az ukrán nemzeti opera igazgatója a napokban leváltotta Denis Matvijenkót, az ország egyik legelismertebb táncművészét a balettkar éléről, mert szerinte az általa rendezett balettelőadások "méltatlanok" az operaházhoz.
04.11. 19:07
Ma.hu
Nemzetközi pályázaton keres új intendánst a Scala
Nemzetközi pályázaton keres új intendánst a Scala
A milánói operaház úgy döntött, első alkalommal nemzetközi pályázaton keres új intendánst, aki Stephane Lissner helyét veszi át 2015-től. Olasz sajtóbeszámolók szerint az ötletet Giuliano Pisapia milánói polgármester, a La Scala Alapítvány elnöke vetette fel. Az újságok megjegyezték, hogy a nyitott intendánsi pályázat újdonságnak számít a milánói operaház történetében. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a Scala kereste meg a szakmában ismert neveket és kérte fel őket az állás betöltésére. A pályázat részletei még nem ismertek. A lapok annyit tudtak meg, hogy az új intendáns kevesebbet fog keresni elődjénél a Scalánál is meghirdetett takarékosság jegyében. Az új intendáns júliustól kezdi el munkáját Lissner mellett, aki két év múlva távozik a párizsi opera igazgatói helyére. Lissner 2005 óta vezeti a Scalát.Talán csak a 19. században volt rá precedens, hogy az az impresszárió kapta meg a Scalát, aki a legtöbbet fizetett érte az akkori királyi kasszába - írta a Corriere della Sera. A milánói napilap hozzátette, a nyílt pályázat veszélye az, hogy "túl sokan vagy túl kevesen jelentkeznek, és ha nem lesz közöttük megfelelő jelölt, akkor utána úgyis felkérésre kell találni valakit". A Corriere a Bocconi milánói egyetem felmérését idézte, mely szerint a Scala a mai napig a milánói gazdaság egyik pillérének számít: az operaházba befektetett minden egyes euró ennek majdnem háromszorosát "termeli" azzal a munkával, amelyet a színház ad többek között a beszállítóinak.
04.11. 07:03
Szinhaz.hu
Színházmegnyitóra készül Linz - Philip Glass ír <strong>operá</strong>t
Színházmegnyitóra készül Linz - Philip Glass ír operát
Ausztria legnagyobbjaival kíván versenyre kelni Linz városának új, nagyszabású művészeti intézménye, a csütörtökön átadásra kerülő Musiktheater. A Musiktheater opera-, zenés színházi és kisebb stúdióelőadásoknak egyaránt otthont ad majd, és saját meghatározása szerint "mindenki színháza" kíván lenni. Josef Pühringer tartományi kormányfő reményei szerint ezzel a színházzal a Duna menti város és Felső-Ausztria tartomány "egy magasabb súlycsoportba" kerül a kultúra terén. A "mindenki színházának" szellemiségéhez igazodik a csütörtöki nagyszabású megnyitó ünnepség is, amelyben összesen 250 fellépő, valamint zenész közreműködik. A műsort az ezer meghívott vendég mellett a szomszédos parkban szabadtéri közvetítés révén minden érdeklődő figyelemmel kísérheti. A műsor része a katalán La Fura dels Baus társulat látványos, akrobatikus elemekkel tarkított szabadtéri előadása. A Wagner Parsifaljának témájára készült koreográfiát részben száz méter magasban adják elő a fellépők. Az előadás ezen kívül még két alkalommal - szombaton és vasárnap - látható Linzben.A megnyitóhoz kapcsolódik egy ősbemutató is. Peter Handke osztrák író Spuren der Verirrten (Az eltévedettek nyomai) című színművéből Philip Glass írt operát. A darabot pénteken, a linzi Bruckner zenekar közreműködésével mutatják be. A 2003-ban megnyílt Lentos kortárs művészeti múzeum és a 2009-ben kibővített Schlossmuseum után a Musiktheater a város legutóbbi nagy kulturális beruházása. Az ezerkétszáz néző befogadására alkalmas épület négy éven át épült és 180 millió euróba került. A terveket Terry Pawson londoni építész irodája készítette. A folyosókat és az előtereket Martin Klima "hangzó szobrai", az áttetsző anyagokkal dolgozó Klaus Pinter két emelet között lebegő alkotása és a linzi Ars Electronica fesztiválra készült interaktív zenei ismeretterjesztő eszközök népesítik be. Az intézménytől a környező városnegyed felértékelődését, felélénkülését is várják. A beruházás nem volt vitáktól mentes. Még 2000-ben ellenzéki kezdeményezésre véleménynyilvánító helyi népszavazást tartottak, amelyen a résztvevők 60 százaléka ellenezte az opera megépítését.Forrás: MTI
04.10. 16:25
Szinhaz.hu
Joyce DiDonato lesz a Müpa sztárvendége
A Metropolitan Opera közvetítésekből ismert amerikai mezzo, Joyce DiDonato lesz a Művészetek Palotája (Müpa) egyik idei sztárvendége, de fellép a belcanto királynőként emlegetett Edita Gruberová, a régizenészek közül Jordi Savall, az újévi koncertet pedig René Jacobs vezényli.
04.10. 14:00
Ma.hu
Pózolás nélküli Opera
Ahhoz, hogy az Erkel Színház a mostani próbaüzem után ősszel újra kinyisson 2,4 milliárd forint pótlólagos támogatásra van szükség. A Magyar Állami Operaház következő, 2013/2014-es szezonjában 15 bemutatót tartanak.
04.10. 06:33
Nepszava.hu
Jövőre 15 premier a Magyar Állami <strong>Opera</strong>házban
Jövőre 15 premier a Magyar Állami Operaházban
A Magyar Állami Operaház következő, 2013/2014-es szezonjában 15 bemutatót tartanak, emellett 40 repertoár előadásra válthatnak jegyet a nézők - hangzott el a dalszínház keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Héja Domonkos főzeneigazgató elmondta, hogy az Erkel Színház első premierje október 6-án Kodály Háry Jánosa lesz. A daljáték főszerepében hárman is bemutatkoznak: az obsitos kosztümjében Haja Zsolt, Szegedi Csaba és Nagy Zoltán látható. Vidnyánszky Attila korábbi debreceni rendezése elevenedik meg a színpadon, a koreográfus Gemza Péter. Az Operaházban szeptember 21-én Verdi születésének 200. évfordulója alkalmából a Falstaffot mutatják be Alexandru Agachéval a címszerepben, a francia Arnaud Bernard rendezésében. Ókovács Szilveszter főigazgató kiemelte: a 431 nagytermi előadás mellett 19 kamaraopera produkciót terveznek a következő évadra. A Háry-premier után hivatalosan november 7-én, a Magyar Opera Napján egy nagyszabású Erkel-gálával nyílik meg az Erkel Színház. Egy héttel később arra a jeles napra emlékeznek - 1914. január elsejére -, amikor az egykori Városi, ma Erkel Színházban Bayreuth-on kívül a világon először szólalhatott meg a 200 éve született Richard Wagner utolsó operája, a Parsifal.A Verdi-bicentenárium fontos eseménye novemberben a Verdi-Schiller trilógia, amely a német költő librettóira írt három zenedrámát vonultatja fel a Kolozsvári Állami Magyar Operával együttműködésben, Selmeczi György karmester művészeti vezetésével. Ritkaságok hangzanak el: a Giovanna d'Arco, A haramiák és a Luisa Miller - részletezte a főzeneigazgató. Selmeczi György ebben az évadban szerzőként is színre lép, 2014 januárjában lesz az Ybl-palotában a Spiritiszták ősbemutatójára. A Wagner-évforduló alkalmából októberben felújítják a Tannhäusert, az Operaházban tisztelegnek a 100 éve született brit zeneszerző, Benjamin Britten előtt, előadják Háborús requiemjét, előtte kamaraműveiből játszanak egy válogatást a Székely Bertalan teremben. Az évfordulók számát gyarapítja 2014-ben, hogy 150 éve született Richard Strauss. Az alkalomból Májusünnep címen a teljes Strauss-repertoárt előadják, beleértve az opusz magnumot, Az árnyék nélküli asszonyt, amelynek premierje május végén lesz. A barokk repertoár is új művel gazdagodik, Gluck Iphigenia Tauriszban című műve Richard Strauss hangszerelésében zárja a következő évadot a dalszínházban. Az Erkel Színházban 2014 áprilisában Szinetár Miklós viszi színre Mozart népszerű művét, A varázsfuvolát, ugyanitt májustól a gyerekeknek készülő verzió Parázsfuvolácska címmel hallható. Pártay Lilla új baletten dolgozik - árulta el Solymosi Tamás balettigazgató. Dallos Sándor Munkácsy-regényét dolgozza az Operaház színpadára a koreográfus, szintén Aranyecset címmel. Újdonság lesz az Erkel Színházban az Etűd, majd A víg özvegy táncváltozata, és a klasszikus La Sylphide is. Elindul a Gördülő Opera sorozat, Káel Csaba rendezésében Donizetti Don Pasqualéjának utazó verziója fogja járni az országot. Videoüzenetben méltatta a két színházban színre kerülő összesen 630 programot Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára, és levetítették az intézmény most elkészült első 30 másodperces imázsfilmjét. A tájékoztatón bemutatták a Budapesti Filharmóniai Társaság új elnök-karnagyát, a világszerte ismert Pinchas Steinberget, akire nemcsak koncert-, hanem operakarmesterként is számítanak. Sternberg elmondta: nagy lehetőséget lát az együttesben, és hogy ez realizálódjon, sokat kell dolgozniuk.Forrás: MTI
04.09. 13:16
Szinhaz.hu
Figaro Fehérváron! - Villáminterjú Gulyás Dénessel
Figaro Fehérváron! - Villáminterjú Gulyás Dénessel
Rossini A sevillai borbély című vígoperáját Gulyás Dénes állította a Vörösmarty Színház színpadára. Rövid interjút olvashatnak a rendezővel.Miért épp A sevillai borbély című vígoperára esett a választása?Rossini zenéje napsugaras, mosolygós, könnyed és szellemes. Azt hiszem, hogy A sevillai borbély nem véletlenül lett világsiker, és játsszák „százezer” éve szerte a világon: bemutatása hálás feladat énekesnek és színháznak egyaránt. Fiatalabb koromban magam is énekeltem a darab tenor főszerepét, itthon is, külföldön is. Az emberek – tudatosan vagy tudattalanul – azt keresik a világban, amitől egy picit el tudják felejteni a mindennapi gondokat, amitől mosolyra húzódhat a szájuk. És erre nagy szükség is van. Arra törekszem, hogy A sevillai borbély alatt valóban őszintén mosolyoghassanak a nézők. Ígérem, hogy nem egy falanszterben, marslakó-jelmezben játsszuk el a történetet, hanem Sevillában! Ehhez az operához nem kell majd különösebb előtanulmány. Csak be kell jönni a színházba, és élvezni a gyönyörű olasz dallamokat, a jókedvű, vidám helyzeteket!Akkor mondhatjuk azt, hogy egy klasszikusabb operaelőadás készül?A létra létra lesz, Rosina szobája pedig Rosina szobája. Egy darabnak több ideje van. Valamikor megszületett a szöveg, a zene. A történet is játszódik egy bizonyos korban, és valamikor mi ezt elő is adjuk. Nekem nem attól színház a színház, ha ezeket az időket megpróbáljuk összefésülni. Úgy érzem, gyakran emiatt siklanak ki a dolgok a rendes kerékvágásból. Ahelyett, hogy ezek (mint a fogaskerék fogai) egymásba illeszkednének, valami torzó születik. Ha meg kell magyarázni, hogy most azért jött be a színpadra szuperszonikus repülőgépen Almaviva, mert ő egy amerikai vadászpilóta, attól – bocsánatot kérek – feláll a szőr a hátamon. Nekem attól színház a színház, ha van egy szituáció, egy helyzet, és ebben a helyzetben az emberek között feszültség van. Feszültség forrása lehet akár a vidámság és a nevetés is, éppúgy, mint egy groteszk jelenet. Ha ebben a helyzetben a szereplők a helyükön vannak, tehetségükkel, kisugárzásukkal valamit eljátszanak, és én azt elhiszem: színház lesz a színház. A személyek, személyiségek közti viszonyokat, reakciókat kutatom.Úgy érzi, ez a megközelítés közel hozhatja az emberek szívéhez az opera műfaját?Mint ahogy már mondtam, hálás feladat egy színháznak A sevillai borbély bemutatása. Különösen igaz ez, ha az adott színházban nincs nagy hagyománya az operajátszásnak. Úgy gondolom, nem egy elvont és túlontúl intellektuális darabbal kell kezdeni. Persze annak is egészen bizonyosan megvan helye, és szükség is van rá. Kezdetként azonban azt mutatjuk be, milyen egy igazi vígopera. Hogy minél több emberrel megkedveltessük a műfajt.Ebből a megfontolásból játszanak magyarul?Vannak ebben a darabban zárt áriák, együttesek, duettek, tercettek, taps, taps, taps, és elkezdenek az emberek recitatívót, úgynevezett énekbeszédet mondani. Úgy pörög a cselekmény, mint a labda egy gyors ping-pong szettben. Érteni kell Beaumarchais és Sterbini humorát, a poénokat. A történetet is úgy tudjuk felfűzni egy értelmi szálra, ha pontosan értjük a szöveget. Nem várható el senkitől, hogy anyanyelvi szinten beszéljen olaszul. Persze az eredeti nyelven való játszás gyakran csak egy vetítőgép kérdése. Nem zárkózom el semmitől: talán legközelebb!Forrás: vorosmartyszinhaz.hu
04.09. 09:10
Szinhaz.hu
Carmen, az antiszovjet
Carmen, az antiszovjet
Ez nem a Bolsoj arca! – kiabálta Jekatyerina Furceva szovjet kultuszminiszter a Carmen 1967-es moszkvai előadása után. Mégis, a híres opera bátor átirata Rogyion Scsedrintől ma már a balett világszínpadainak elmaradhatatlan darabja, a moszkvai Nagyszínház legmeghatározóbb arca pedig minden bizonnyal az örökké üde Maja Pliszeckaja.
04.08. 21:00
Nol.hu
Meghalt Löffler István, a Madách Kamara Színház művészeti titkára
Meghalt Löffler István, a Madách Kamara Színház művészeti titkára
Meghalt Löffler István, a Madách Kamara Színház művészeti titkára. A színházi szakembert szombaton, életének 75. évében érte a halál. Löffler Istvánt, az egykori Madách Kamara Színház legendás művészeti titkárát a Madách Színház és az Örkény István Színház saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek - tudatta a két budapesti színház az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben. Löffler István 1939. január 29-én született. 1959-től, húszéves kora óta volt a Madách Színház tagja. Ez volt első és egyben utolsó munkahelye, 2003-ban innen ment nyugdíjba.Löffler István színpadi díszítőként évekig a legnehezebb fizikai munkát végezte, az állandó létszámhiány miatt szinte éjjel-nappal a színházban volt - emlékezett meg róla Götz Béla díszlettervező. "Intelligenciája, színházszeretete és zenei műveltsége - különleges opera felvételeit a Bartók Rádióban mutatta be - hamarosan kiemelte őt társai közül" - idézte fel a díszlettervező. Mint írta, először helyettessé, majd színpadmesterré nevezték ki. Olyan csapatot épített maga köré, amely őt nem főnöknek, hanem szinte családfőnek tekintette. Amikor 1977-ben megüresedett a Madách Kamara Színház művészeti titkári széke, Ádám Ottó Löffler Istvánt nevezte ki a feladatra. "Ettől kezdve Ő lett apja, anyja, magántitkára és önkéntes szolgája mindannyiunknak abban a házban. Szezonban reggel kilenctől éjfélig minden nap számíthattunk rá, ha Hofi játszott, akkor hajnalig is velünk maradt. Régi díszítőinek lakásügyeit és Mensáros külső fellépéseit egyforma gonddal intézte" - olvasható a visszaemlékezésben. Löffler István halálával végleg búcsúznak szűkebb otthonunktól, a Madách Kamara Színháztól is, amelynek épületében ma már az Örkény Színház működik - írta.
04.08. 13:37
Szinhaz.hu
Carmen, az antiszovjet
Ez nem a Bolsoj arca! – kiabálta Jekatyerina Furceva szovjet kultuszminiszter a Carmen 1967-es moszkvai előadása után. Mégis, a híres opera bátor átirata Rogyion Scsedrintől ma már a balett világszínpadainak elmaradhatatlan darabja, a moszkvai Nagyszínház legmeghatározóbb arca pedig minden bizonnyal az örökké üde Maja Pliszeckaja.
04.08. 12:00
Nol.hu
Indul az 1. nemzetközi operett-musical fesztivál
Indul az 1. nemzetközi operett-musical fesztivál
A 11 produkciót kínáló rendezvényen berlini, bukaresti, csíkszeredai, kolozsvári, szentpétervári zenés színházak is szerepelnek. Tizenegy rangos produkciót mutatnak be és gálaestet is rendeznek az Operettszínházban az április 8. és 29. közötti első nemzetközi budapesti operett-musical fesztiválon. A nagyszabású rendezvényen berlini, bukaresti, csíkszeredai, kolozsvári és szentpétervári zenés színházak szerepelnek egy-egy előadással a Budapesti Operettszínház társulata mellett.Teljes orosz színházi társulatot láthat közönség: a szentpétervári Zenés Komédia Színház Kálmán Imre Marica grófnő című operettjével lép fel. Az oroszok egy stúdióelőadást is hoznak: Bernard Slade Jövőre, veled, ugyanitt! című komédiájának musicalváltozatát Stan Daniels zenéjével.Különleges lesz Presgurvic Rómeó és Júlia című musicalje is, amely nemcsak a vendéglátóknak, hanem a bukaresti Ion Dacian Nemzeti Operettszínháznak is az egyik sikerprodukciója. A fesztiválon román és magyar énekes színészek együtt elevenítik meg a szerelmesek történetét.A Kolozsvári Állami Magyar Opera társulata is Kálmán Imre-művel, A cirkuszhercegnővel vesz részt a fesztiválon, a nemzetközi operavilágban is jegyzett énekesek alakítják a főszerepeket. A hagyományteremtő eseményt támogatja a fővárosi önkormányzat és a Nemzeti Kulturális Alap is, de a költségek jelentős részét saját forrásból, jegybevételekből fedezik.Forrás: MTI
04.08. 11:40
Szinhaz.hu
A Monmartre-i ibolya - Operett Veszprémben
A Monmartre-i ibolya - Operett Veszprémben
A Montmartre-i bolya című operett mutatja be április 12-én a Veszprémi Petőfi Színház. Kálmán Imre népszerű művét Kéri Kitty állítja színpadra. „Bájos élet ez és rémes élet, amelynek megvannak a győztesei és vértanúi, és amelybe csak az léphet be, aki aláveti magát a 'jaj a legyőzötteknek' kérlelhetetlen törvényének.” Henry Murger Kéri Kitty rendező nem véletlenül választotta Kálmán Imre A Montmartre-i bolya című operettjét. Mint elmondta, a közönség mindig kíváncsi a kulisszák mögötti létre, és ez mindig jó lehetőséget ad a színészeknek is, hogy magukról valljanak. Ez az operettet pedig a művészekről, a színház világáról szól, annak összes kínjával és varázsával.„Ellentétben sok más ismert operettel, A Montmartre-i ibolya szereplői nem kitalált személyek, hanem hús-vér emberek, a szerzők valóban élt festőről, zeneszerzőről és íróról mintázták meg a férfi főszereplőket és persze önmagukról is. Nem véletlen, hogy Henry Murger Bohémek című regénye megihlette Puccinit, Leoncavallot és Kálmán Imrét is. Kálmán Imre barátaival Szirmai Alberttel, Jacobi Viktorral és Molnár Ferenccel huszonévesen ugyanúgy megváltotta a világot esténként a kávéházban, ahogyan azt a mi hőseink, ahogyan később Szenes Andor, Szenes Iván és azóta is minden művész teszi” - hangsúlyozta a rendező, aki hozzáfűzte, hogy Kálmán Imre ezt az operettet szerelmesen írta és a nála harminc évvel fiatalabb, orosz származású, színésznő feleségének ajánlotta. A Montmartre-i bolya 1930-as bécsi premierjén az operett muzsikáját csak a vájt fülűek, valamint az igazi rajongók élvezték, de hamarosan egész Európát meghódította Kálmán Imre műve. „Deres Péter dramaturggal sokat dolgoztunk a szövegkönyvön, frissebbé tettük a párbeszédeket, hangsúlyokban is megerősítettünk néhány szerepet és új szereplőket is életre hívtunk. Így egy kicsit mi is hozzá tudjuk tenni a darabhoz az életünket. Nem modernizálni akarjuk a művet, hanem maivá, dinamikusabbá szeretnénk tenni, megmutatni olyan színházi formanyelvet, amely segít a sokszor cukrozottnak ábrázolt operett világot közel hozni a valósághoz. Helyenként visszatértünk az eredeti Murger szöveghez és Szenes Iván megoldásaihoz. A történet az 1890-es években játszódik Párizsban, de ma is játszódhatna. Andréa T.Haamer jelmezei, Cziegler Balázs díszlete amellett, hogy látványos lesz, eltér a megszokott sokfalas, kis realista megoldásoktól. Bodor Johanna koreográfussal régóta ismerjük egymás ízlésvilágát, sokat dolgoztunk együtt, nagy szerencse, hogy el tudott jönni hozzánk, szerintem mindenkinek élmény lesz a vele való munka” – avatott be az előkészületekbe a rendező.„Számomra igazi kihívás, hogy operettet rendezhetek. Gyerekkoromban nagyon szerettem, sokat jártam operett és opera előadásokra. Azután elvesztettem az érdeklődésemet. Nem szeretem, amikor a dalok egyfajta zenei betét szerepét töltik be – kicsi tánc, nagy végpóz - és nem a szituációból, a szövegből és a színészek idegrendszeréből születnek meg. Zene és szöveg ugyanolyan fontos, egy egészet kell alkotnia. Valóságos emberek, valódi történetét mutassuk be, nincs ennél érdekesebb. Az opera mint műfaj megújult, megváltozott az elmúlt évtizedekben, szárnyal. Azt gondolom, hogy az operettre vár még egy hasonló megújulás. Jó lenne, ha nekünk sikerülne a mostani előadással hozzájárulni ehhez"- mondta Kéri Kitty, aki elárulta azt is a veszprémi produkciót érdekessé teszi, hogy eddig egyetlen női rendezője volt a Montmartre-i ibolyának, 1962-ben, ugyancsak Veszprémben, Bencze Zsuzsa. Különös az is, hogy A Montmartre-i ibolya magyarországi bemutatója 1935. április 12-én volt. A veszprémi premier pedig szintén április 12-én lesz. A számok tehát véletlenül összecsengenek és ez egy kicsit még izgalmasabbá teszi a darab mostani színpadra állítását.Trokán Anna, aki Violettát formálja meg az előadásban zenés szakon végzett a színművészeti egyetemen, és azóta most énekel először operett szerepet."Szeretem ezt a műfajt, hallgatni, nézni és most remélem játszani is nagy öröm lesz. Bár, ahogy mondják, a könnyűnek tartott műfajokat csak nézni könnyű, játszani viszont nehéz. Komoly mérföldkő ez a szerep a számomra, nagy kihívás, hiszen az egyetem óta nem énekeltem operettet. A darab persze a sok szép dal, egy franciás hangulatú történet és jó szerep mellett komoly mondanivalót is hordoz. Számunkra nagyon aktuális ez, hiszen a művészvilágról, művészlélekről szól és olyan életről, amely cseppet sem könnyű. Naponta tapasztaljuk ma is. Persze, akad benne szerelem, csalódás, sok vidámság, humor, szóval minden, ami az életet széppé, izgalmassá, színessé teszi. S ezt így tavasszal a hosszú tél után nagyon jó lesz megtapasztalni" - mondta Trokán Anna.Ninon a modell és énekesnő szerepében Halas Adelaida látható a produkcióban. A színművésznő elmondta: szereti Párizst, a francia hangulatot és örül annak, hogy egyik kedvenc városához köthető történetben játszhat. "Remek humorral átszőtt darab ez, a dalok fülbemászóak, jók a karakterek, a szerepek és a színpadi szituációk. A próbák a feszített tempó ellenére jó hangulatban zajlanak. A szerepem izgalmas, egy vagány, igazi párizsi csajt kell játszanom, akiből művésznő lehet. Az, hogy miként alakul a sorsa, kiderül az előadásból, amelyből természetesen nem hiányozhat a szenvedély és a szerelem sem, nagy érzelmeket felkorbácsolva. Mint egy jó operettben" - ecsetelte Halas Adelaida.A Színház - és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatója Nagyhegyesi Zoltán alakítja Raul Delaxroix-t az előadásban. A fiatal tehetség Novák Eszter és Selmeczi György osztályába jár."A darabban egy festőt alakítok, aki a barátaihoz hasonlóan sokat nélkülöz és a tehetségével akar kitörni a szegénységből. Hisz a művészet erejében és abban, hogy tud majd boldogulni az életben. Közben pedig szerelmes lesz. Életemben először játszom operettben, nagy izgalommal készülök a veszprémi közönség előtti bemutatkozásomra "- mondta Nagyhegyesi Zoltán, akitől nem áll távol az énekesi szerepkör, hiszen zenés szakon végez.Sághy Tamás, aki Florimond Hervé zeneszerzőt játssza elmondta, a pályafutása elején több zenés vígjátékban játszatott, szerette azokat, az utóbbi időben viszont főleg prózai szerepekben láthatták a nézők. Ezért is örül annak, hogy most ismét énekelhet. „Operettben még nem játszottam, énekelni nagyon szeretek, örömmel vállaltam ezt a szerepet. Ebben a darabban a három művész közül az általam megformál zeneszerző a legtapasztaltabb, legbohémabb, ő vetette bele magát leginkább az életbe. Aztán őt is megperzseli a szerelem. Hálás figurát formálhatok meg, hiszen a hétköznapi életben sem áll távol tőlem a lazaság, a könnyedség, az irónia. Bízom abban, hogy a közönségnek sikerül igényes, tartalmas szórakozást nyújtanunk” - mondta Sághy Tamás.Henry Murgert, az írót formálja meg a darabban Keresztes Gábor. „Bohém művészekről szól ez a történet, akik együtt laknak egy padlásszobában, közösen alkotnak és hírnévről álmodoznak. Egy Szép Ernő lelkületű írót játszom, aki titokban szerelmes Violettába, de ez az érzése nem talál végül viszonzásra. Szeretek zenés előadásokban játszani, ez a darab is nagyon jó, a koreográfiák látványosak, a dalok közül több pedig igazi slágerré vált az idők során. Rendkívül kalandos, szórakoztató előadásnak nézünk elébe. Bízom abban, hogy a közönség jól fogadja majd a produkciót” – hangsúlyozta Keresztes Gábor.A Montmartre-i ibolya története: Montmartre, századforduló. Makacs álmodozók, kültelki énekesnők, kóbor múzsák, csupaszív végrehajtók, felfedezés előtt álló művészek és fanyar mecénások…a párizsi bohémvilág. Raoul, Florimond és Henry montmartre-i padlásszobájukban a világhírről vagy éppen a holnaputáni reggeliről álmodnak, ám csupán tehetségesen reménytelen kísérlet nem éhen halni. Raoul szakít Ninonnal, aki szerelmét feláldozza a színpadért és barátaival befogadja az árva Violettát, akit mostohaanyja el akar adni. 1851-ben jelent meg Párizsban Henri Murger Bohémek című regénye, amely megihlette Puccinit a Bohémélet írásakor, később pedig a világhírű Kálmán Imrét is. A darabot 1930. március 21-én mutatták be Bécsben, ahonnan elindult világhódító útjára. Budapesten 1935-ben játszották először, Szenes Andor fordításában.Forrás: Veszprémi Petőfi Színház
04.08. 08:06
Szinhaz.hu
Freskók között A Csárdáskirálynő
Freskók között A Csárdáskirálynő
Pénteken Lemebergben lépett fel az Operettszínház társulata A Csárdáskirálynővel, ukrán közönség előtt. A nyugat-ukrajnai turnéról és a lembergi előadásról ezúttal Kerényi Miklós Gábor és Vadász Zsolt mesélt a Színház.hu-nak. „Nagy élmény Ukrajnában játszani! A Lembergi Opera, ahol ma este felléptünk, igazi Monarchia korabeli színház, a legszebb épületek egyike Lembergben, gyönyörű freskókkal, remek akusztikával!” – kezdte az élménybeszámolót, Kerényi Miklós Gábor, aki elmondta ezen az estén is bebizonyosodott, hogy a magyar operett valódi értéket képvisel, és a világ bármely pontján megszereti ezt a műfajt a közönség. „Ma este nem egy igazán operett kedvelő közönség ült be a lembergi Operába, a végére mégis nagyon megszerették a darabot, és sikert aratott az előadás. Nagyon jó érzés volt ennek a közönségnek játszani, mindig öröm, ha boldoggá tudunk tenni a nézőket” – árulta el az Operettszínház direktora. Az ukrajnai turnéra három autóbusszal utazott a társulat, 120 színész, zenész, táncos és technikai személyzet. A díszletet két nagy teherautón szállítják. „A mostani út komoly erőbefektetést igényelt mindenki részéről, a kamionoknak át kellett vergődniük a Kárpátokon. A mai fellépésre hét órát buszoztunk, a műszak egész éjszaka dolgozott, így állt össze a díszlet az előadásra” – avatott be Kerényi Miklós Gábor, hozzátéve, hogy minden nehézség és kényelmetlenség, amivel a turné jár megéri a fáradságot.„Bár a közönség reakciója a legfontosabb, a társulatot már önmagában az is boldoggá teszi, hogy jól teljesít, ez remek érzés” – mondta a direktor. „A külföldi fellépéseknél is mindig az a feladat, hogy minőséget nyújtsunk a közönségnek. Ennek érdekében nem vagyunk hajlandóak semmiben kompromisszumot kötni, akkor sem, ha esetleg ez anyagilag is több áldozatot kíván. Visszük a saját díszleteinket, kiharcoljuk a megfelelő világítást, nem lépünk fel kisebb zenekarral. Mindez nagyon fontos. Ennek köszönheti az Operettszínház a külföldön elért sikereit” - hangsúlyozta a főigazgató. A lembergi Csárdáskirálynő előadás Edvinje Vadász Zsolt volt, aki Kerényi Miklós Gáborhoz hasonlóan úgy érezte, hogy sikerült megfogni az ukrán közönséget. „Az volt a legcsodálatosabb ebben az előadásban, hogy a ma esti közönség, bár nem látott eddig túl sok operettet, az első pillanattól fogva ráhangolódott A Csárdáskirálynőre. Rendkívüli módon magukba szívták az operett hangulatát, a végén állva tapsoltak. Remek érzés volt ezeknek az embereknek játszani” – árulta el az előadást követően Vadász Zsolt, és hozzátette, hogy bár a magyar nyelvű előadást feliratozták, megtanultak pár mondatot ukránul, és azokat becsempészték az előadásba, a közönség pedig kitörő örömmel fogadta az anyanyelvükön elhangzó póénokat.Vadász Zsolt is rutinos turnézó, így számára és a társulat többi tagja számára sem jelent problémát, ha egy teljesen ismeretlen környezetben kell fellépniük. „Az Operettszínház csapata világszerte Ázsiától, Nyugat-Európán át Amerikáig annyi színpadon játszott már, hogy elég hamar hozzászokunk bármilyen új helyszínhez. Nem szokott bennünket meglepetés érni külföldön, a technikai, művészeti felkészültségnek és rutinnak köszönhetően tudjuk hozni a színvonalat, ebből soha nem engedünk” – mondta Zsolt. A turnék alkalmával természetesen a társulat szakít egy kis időt a kikapcsolódásra is. Vadász Zsolt szerint a sikeres előadás mellett az is nagy élmény volt számukra, hogy megismerhették a várost, volt idejük megnézni Lemberget, vagy Lvivet, ahogy az ukránok nevezik. A Csárdáskiráylnő dallamai legközelebb Ivano-Frankivszkban csendülnek fel, vasárnap este.Kodova Michaela, színház.hu Fotó: lviv-online.com, opera.lviv.ua
04.07. 08:03
Szinhaz.hu
Don Juant próbál Zsótér a Maladypével
Don Juant próbál Zsótér a Maladypével
Zsótér Sándor vezetésével megkezdődtek a próbák a Maladype Színház május 5-i bemutatójára. A Maladype ajánlója:Annak is, aki soha nem olvasott Don Juan-történetet, nem látott sem opera-, sem színházi előadást, Don Juan nevének hallatán egy elég határozott alak jelenik meg: a csábító, az ellenállhatatlan férfi archetípusa. De miben áll a vonzereje? Abban, hogy nem hétköznapi? A szép külsőben? Az előkelőségben? A gazdagságban? A lefegyverző pofátlanságban? Molière és Brecht darabjában Don Juan a házassággal veszi le a lábukról a nőket, vagyis a lehető legerényesebb, legbiztonságosabb és a leghétköznapibb élet ígéretével. Pofátlanul közhelyes. És talán ebben rejlik a titok. Nem neki van démonikus csábereje, hanem a mi vágyainkat használja ki. A mi hiányérzetünket az élettel szemben, a kalandra, valami gazdagabb, teljesebb, izgalmasabb életre való szomjunkat. Brecht megfordítja a dolgot. Nem Don Juan alakja az érdekes, hanem az, hogy miért teremtünk magunknak Don Juanokat? Szidalmazzuk, elítéljük, mégis vonzódunk hozzájuk. Zsótér Sándor, a darab rendezője, és Ungár Júlia fordító, dramaturg a Maladypében készülő előadás során ezekből a kérdésekből indult ki. A színészekkel együtt azokat az ellentmondásokat, élethazugságokat vizsgálják, amelyekben a hétköznapi ember élete eltelik. Bertolt Brecht darabjának próbái március 30-án kezdődtek, a nyilvános főpróba május 4-én, a bemutató pedig 5-én lesz a Maladype Bázison. A darabot májusban még kétszer játsszák Budapesten, egyszer pedig Kecskeméten. Az előadás az NKA támogatásával jön létre. Bertolt Brecht: Moliére Don Juanja Rendező: Zsótér Sándor Fordító és Dramaturg: Ungár JúliaDíszlet: Ambrus MáriaJelmez: Benedek Mari Játsszák: Kerkay Rita, Tankó Erika, Lendváczky Zoltán, Nagy Norbert, Orosz Ákos, Pallag MártonBemutató: 2013. május 04., 05. Maladype Bázis (VIII. Kerület, Mikszáth tér 2.)
04.06. 06:00
Szinhaz.hu
A Sorstalanság adaptációja New Yorkban
A Sorstalanság adaptációja New Yorkban
Kertész Imre regényének felolvasószínházi adaptációját tartják a Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján a New York-i TheaterLab színházban 2013. április 16-án. A produkcióról: New Yorkban, a Manhattan szívében újonnan nyílt TheaterLab színházban mutatja be felolvasószínház keretében angolul a Nobel-díjas Kertész ImreSorstalanság című regényének színpadi adaptációját a New York-ban élő és játszó magyar színész, Boncz Ádám. A Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján, a különleges színházi élmenyt ígérő esten úgy hangzanak el részletek el a Sorstalanságból, hogy bár a szöveget lerövidítették és dramatizálták, a történet egésze mégsem sérül. A produkció nemzetközi alkotógárdával készült. A dramaturg Visky András, a Kolozsvári Magyar Színház dramaturgja és művészeti aligazgatója, a darab díszlettervezője Lydia Andrioti, görög képzőművész, a mű fordítója a brit Tim Wilkinson, az előadás rendezője a neves New York-i rendezőnő Gia Forakis, előadja Boncz Ádám, színművész.A színházi esttel Kertész Imre örökérvényű gondolatainak életben tartása, írói munkássága egyik legnagyszerűbb művének tolmácsolása az amerikai közönségnek, s nem utolsó sorban a magyar kultúra külhoni népszerűsítése a cél. Köves Gyuri történetének felidézésével méltó megemlékezés a Holokauszt magyar áldozatairól.Az est fő támogatói a Rónai & Rónai ügyvédi iroda, az Amerikai Népszava Szabadság, a Fractured Atlas és Andrew Romay.Az alkotókról:Boncz Ádám (színész) 2003-ig a Szegedi Nemzeti Színház társulatának volt tagja. Játszotta többek közt Aljoskát a Éjjeli menedékhelyben, Fegykát a Hegedűs a háztetőnben, Lucretiót az Anconai szerelmesekben és Arthur Rimbaud-t a Teljes napfogyatkozásban. 2001-ben Arany Titán díjra jelölték, mint legígéretesebb fiatal művészt.2007-ben felvételt nyert a legendás New York-i Lee Strasberg Theater and Film Insititute-ba, aminek elvégzése után szerepet kapott az Oscar-díjra jelölt rendező, Josh Fox két darabjában is (Auto Da Fe és Reconstruction című produkciókban) valamint egyik főszereplője volt az Off-Broadway-n futó "Neither Heaven nor Earth" című drámának. További szerepei többek között: Moonchildren (West End Theater), Goldilocks Zone (Triskelon Arts Center), Hypnotik (Theater for the New City).Egyik alapító társulati tagja a több neves Broadway színészt is alkalmazó Gia Forakis & Company-nak, egyik alapító művésze a Hybrid Theater Works-nek., valamint tagja az Actors Theater Workshop-nak. 2012 januárjában megszervezte és koordinálta az első Times Square International Theater Festival-t, ami 16 produkciót látott vendégül a világ minden tájáról, és adott lehetóséget arra, hogy Manhattan szívében bemutathasságk előadásaikat.Gia Forakis New York-i rendező. A Yale Egyetem és a New York University rendező szakán végzett, Rendezéseivel New York színházaiban egyre nagyobb ismertségre tett szert.Jelentősebb rendezései: a Song from the Uproar című mulitmédiás opera a The Kitchen-ben, az óriási közönség - és kritikai sikert arató Sirály előadás a Theater for the New City-ben, aminek révén meghívást kapott Londonba, hogy a legendás Peter Brook-kal dolgozhasson, Blue Before Morning a Daryl Roth Theater-ben, amiért a legjobb rendező kategóriában NY Innovative Theater Awards-ra jelölték, a 2009-es Pulitzer díj jelölt Aditi Brennan Kapil: Love Person a Marin Theatre Co.-ban, az I want what you have, a Women’s Theatre Project-ben, és az általa írt Love in Space Time. Forakis az Amerikai Rendezők és Koreográfusok Egyesületének tagja, valamint alapítója a több neves Broadway színészt is tagjai közt tudó Gia Forakis & Company-nak. Forakis rendezései mellet színészmesterésget is tanít Európában és az USA-ban egyaránt.Visky András erdélyi magyar író, drámaíró, egyetemi tanár, színházi teoretikus. A Kolozsvári Állami Magyar Színház dramaturgja, művészeti aligazgatója. 1990-ben kezdett dramaturgként dolgozni a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. 2002-ben Budapesten szerzett DLA címet, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Egyetemi tanári pályáját a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Színházi Tanszékén kezdte (jelenleg ugyanitt docens). Írói munkásságáért 2009-ben József Attila-díjjal tüntették ki.Pályája során nagy nevű rendezők egész sorával dolgozott (leggyakrabban Tompa Gáborral). A Kolozsvári Állami Magyar Színháznál több mint 40 előadás létrejöttében vett részt dramaturgként, drámáit magyar, román és amerikai színpadokon is bemutatták. A 2009-2010-es tanévben a michigani Calvin College vendégtanára volt. Legutóbb New York-ban, a Megöltem anyámat című darabját játszották elsöprő sikerrel a neves LaMama színházban.Lydia Andrioti (díszlet és jelmeztervező) Görögországban született, New York-ban élő képzőművész. Az Athens School of Fine Arts és a New York-i Pratt Institute végzett képzőművész szakon. Nemzetközi munkái között tudható: Cultural Industry, Folklore and Cliches az athéni VOX Music Theatre-ben, Photogrpahy Group Show a Bios Space-ben, Gemine Muse az írországi Crawford Gallery Museum-ban és Kodra a Group Show at Art Box Gallery-ben Görögországban. Díjai: Distinction Award, Athens School of Fine Art, "Papadiamantis" National School Painting Prize. Sorstalanság 2013. április 16. 19:30 TheaterLab NYC, 357 west 36th street New YorkTovábbi információ és jegyfoglalás: www.fatelesstheplay.com+1 (646) 944-4914
04.05. 06:09
Szinhaz.hu
Fischer Ádámmal kezdődik a bécsi <strong>opera</strong> szabadtéri közvetítéseinek sorozata
Fischer Ádámmal kezdődik a bécsi opera szabadtéri közvetítéseinek sorozata
Az áprilisi tél sem akadályozza meg a Bécsi Állami Operát abban, hogy csütörtökön megtartsa első idei élő szabadtéri közvetítését – jelentette szerdán az APA osztrák hírügynökség. Az előadáson Fischer Ádám vezényel.
04.04. 14:05
Nol.hu
Fischer Ádámmal kezdődik a bécsi <strong>opera</strong> szabadtéri közvetítéseinek sorozata
Fischer Ádámmal kezdődik a bécsi opera szabadtéri közvetítéseinek sorozata
Az áprilisi tél sem akadályozza meg a Bécsi Állami Operát abban, hogy csütörtökön megtartsa első idei élő szabadtéri közvetítését – jelentette szerdán az APA osztrák hírügynökség. Az előadáson Fischer Ádám vezényel.
04.03. 16:02
Nol.hu
Bécsben tanácskozik az európai <strong>opera</strong>házak szervezete
Bécsben tanácskozik az európai operaházak szervezete
Közös konferenciát tart csütörtöktől vasárnapig Bécsben az európai operaházak szervezete, az Opera Europa és az európai opera és táncoktatás ernyőszervezete, a RESEO. A téma: a polgárság, a vitaindító előadását José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke tartja. A Magyar Állami Operaház 2007 óta vesz részt az Opera Europa munkájában. 2009-ben a budapesti dalszínház volt a szervezet őszi konferenciájának helyszíne. A bécsi konferenciára 32 ország 86 operaházának 350 vezető képviselőjét, köztük Ókovács Szilvesztert, a budapesti Operaház főigazgatóját várják. A programot előkészítő speciális munkacsoportok már szerdán dolgoznak, este pedig megnézik a Bécsi Állami Operaház Fidelio-előadását, amelyet Fischer Ádám vezényel. A polgárság témakörben a fő hangsúly arra kerül, hogy minden európai polgárnak joga van az európai kultúrából részesülni. José Manuel Barroso csütörtöki előadása - ahogy a szervezet honlapján bejelentették - kitér arra, hogy a filozófia, az oktatás és a tudomány, a történelem, a színház - a kultúra minden rétege - és az emberszeretet egyaránt hozzájárul az európai fejlődéshez.Barroso expozéja után plenáris ülés következik, a megnyitó előadásokat Dominique Meyer, a Bécsi Operaház, Roland Geyer, a Theater an der Wien, Robert Meyer, a Volksoper és Georg Springer, a szövetségi színházi holding vezetője tartja. A vitát Peter de Caluwe, a brüsszeli Theatre de la Monnai elnöke vezeti. Másnap szekcióülésekben folytatódik a munka, ezeken is részt Nicholas Payne, az Opera Europa igazgatója, Gerhard Dienstbier, a Bécsi Zsebopera művészeti vezetője, Katherine Heid és Isabel Joly, a RESEO társigazgatói. A munkacsoportok többek között olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint hogy miként lehet az opera etikai képzési központ, hogyan lehet a modern művészetoktatás az állampolgárságra nevelés eszköze, miként legyen az Európai Opera Napok a polgárság fogalmát támogató esemény. A konferencia résztvevői csütörtökön a Bécsi Opera Parsifal előadását láthatják, amelyet a beteg Franz Welser-Möst helyett Fischer Ádám vezényel. Pénteken a Volksoperben Lehár A vígözvegy című művét nézhetik meg vagy a Bécsi Zsebopera produkcióját a Schönbrunni Kastélyszínházban. Rainer Mennicken igazgató és Thomas Königshofer gazdasági vezető, David Puntney rendező a konferencia résztvevőinek bemutatják az április 11-én Philip Glass friss művével megnyíló új zenés színházat. Forrás: MTI
04.03. 10:01
Szinhaz.hu
Miért esett össze a világhírű karmester a színpadon?
Lumbágó okozta vasárnapi rosszullétét a Bécsi Állami Opera főzeneigazgatójának, Franz Welser-Möstnek.
04.02. 11:05
Kulturpart.hu
'Rossini zenéje napsugaras' - Gulyás Dénes a Vörösmarty Színházban
'Rossini zenéje napsugaras' - Gulyás Dénes a Vörösmarty Színházban
Figaro itt, Figaro ott, Figaro künn, Figaro benn, Figaro fenn, Figaro lenn, és… Figaro Fehérváron! A színház színház lesz, az opera pedig igen víg – ígéri Gulyás Dénes operaénekes-rendező, aki A sevillai borbélyt állítja a Vörösmarty Színház színpadára. A rendezővel olvashatnak rövid interjút. Miért épp A sevillai borbély című vígoperára esett a választása?Gulyás Dénes: Rossini zenéje napsugaras, mosolygós, könnyed és szellemes. Azt hiszem, hogy A sevillai borbély nem véletlenül lett világsiker, és játsszák „százezer” éve szerte a világon: bemutatása hálás feladat énekesnek és színháznak egyaránt. Fiatalabb koromban magam is énekeltem a darab tenor főszerepét, itthon is, külföldön is. Az emberek – tudatosan vagy tudattalanul – azt keresik a világban, amitől egy picit el tudják felejteni a mindennapi gondokat, amitől mosolyra húzódhat a szájuk. És erre nagy szükség is van. Arra törekszem, hogy A sevillai borbély alatt valóban őszintén mosolyoghassanak a nézők. Ígérem, hogy nem egy falanszterben, marslakó-jelmezben játsszuk el a történetet, hanem Sevillában! Ehhez az operához nem kell majd különösebb előtanulmány. Csak be kell jönni a színházba, és élvezni a gyönyörű olasz dallamokat, a jókedvű, vidám helyzeteket! Akkor mondhatjuk azt, hogy egy klasszikusabb operaelőadás készül?Gulyás Dénes: A létra létra lesz, Rosina szobája pedig Rosina szobája. Egy darabnak több ideje van. Valamikor megszületett a szöveg, a zene. A történet is játszódik egy bizonyos korban, és valamikor mi ezt elő is adjuk. Nekem nem attól színház a színház, ha ezeket az időket megpróbáljuk összefésülni. Úgy érzem, gyakran emiatt siklanak ki a dolgok a rendes kerékvágásból. Ahelyett, hogy ezek (mint a fogaskerék fogai) egymásba illeszkednének, valami torzó születik. Ha meg kell magyarázni, hogy most azért jött be a színpadra szuperszonikus repülőgépen Almaviva, mert ő egy amerikai vadászpilóta, attól – bocsánatot kérek – feláll a szőr a hátamon. Nekem attól színház a színház, ha van egy szituáció, egy helyzet, és ebben a helyzetben az emberek között feszültség van. Feszültség forrása lehet akár a vidámság és a nevetés is, éppúgy, mint egy groteszk jelenet. Ha ebben a helyzetben a szereplők a helyükön vannak, tehetségükkel, kisugárzásukkal valamit eljátszanak, és én azt elhiszem: színház lesz a színház. A személyek, személyiségek közti viszonyokat, reakciókat kutatom. Úgy érzi, ez a megközelítés közel hozhatja az emberek szívéhez az opera műfaját? Gulyás Dénes: Mint ahogy már mondtam, hálás feladat egy színháznak A sevillai borbély bemutatása. Különösen igaz ez, ha az adott színházban nincs nagy hagyománya az operajátszásnak. Úgy gondolom, nem egy elvont és túlontúl intellektuális darabbal kell kezdeni. Persze annak is egészen bizonyosan megvan helye, és szükség is van rá. Kezdetként azonban azt mutatjuk be, milyen egy igazi vígopera. Hogy minél több emberrel megkedveltessük a műfajt.Ebből a megfontolásból játszanak magyarul?Gulyás Dénes: Vannak ebben a darabban zárt áriák, együttesek, duettek, tercettek, taps, taps, taps, és elkezdenek az emberek recitatívót, úgynevezett énekbeszédet mondani. Úgy pörög a cselekmény, mint a labda egy gyors ping-pong szettben. Érteni kell Beaumarchais és Sterbini humorát, a poénokat. A történetet is úgy tudjuk felfűzni egy értelmi szálra, ha pontosan értjük a szöveget. Nem várható el senkitől, hogy anyanyelvi szinten beszéljen olaszul. Persze az eredeti nyelven való játszás gyakran csak egy vetítőgép kérdése. Nem zárkózom el semmitől: talán legközelebb! (A bemutató tervezett időpontja: 2013. április 6.) A darabról: Gioacchino Antonio Rossini (1792-1868) csupán 18 éves volt, amikor első vígoperáját, A házassági kötelezvényt bemutatták Velencében. Az 1813-as Tankréddal meghódította a milánói, római és nápolyi operaházakat is. A nemzetközi hírnévre sem kellett sokat várni: Bécsben, Párizsban, Londonban hatalmas sikert arattak operái. Franciaországban telepedett le, és az olasz opera népszerűsítését tűzte ki célul. 1829-ben mutatták be utolsó operáját, a Tell Vilmost.A sevillai borbélyt a római Teatro Argentina impresszáriója, Sforza-Cesarini rendelte meg Rossinitől: az alapot Beaumarchais azonos című drámája szolgáltatta. A téma igen népszerű volt abban az időben, 1782 és 1816 között négy feldolgozása is született, többek közt Paisiello és Mozart változata. Rossini – saját bevallása – szerint mindössze tizenhárom nap alatt írta meg a darabot. Az ősbemutatót 1816. február 20-án tartották a Teatro Argentinában. Paisiello hívei látványos bukássá tették az előadást: a zeneszerző arra buzdította rajongóit, hogy hangosan pisszegjenek vagy kiáltozzanak a nézőtéren. A második előadás már sikeres volt, de szezon vége lévén mindössze egy hétig játszották a művet. A sevillai borbély öt év múlva „tért vissza” Rómába, és nagy sikert aratott. A mű azóta is Rossini legismertebb és legtöbbet játszott műve. A sevillai borbélyt Pesten 1820-ban mutatták be német nyelven, majd 1837-ben Szerdahelyi József fordításában magyarul is. Forrás: vorosmartyszinhaz.hu
04.02. 08:30
Szinhaz.hu
Kékbe borul a Nemzeti Előcsarnoka
Kékbe borul a Nemzeti Előcsarnoka
Április 2-án a Nemzeti Színház is csatlakozik az Autizmus Világnapja programhoz. Mivel az autizmus színe a kék, a teátrum Előcsarnoka ezen a napon kék színnel lesz kivilágítva. Az autizmus fejlődési zavar, mely különböző mértékben és formában, de mindig érinti a kölcsönös kommunikáció és társas viselkedés területét, továbbá együtt jár a gondolkodás és viselkedés rugalmatlanságával, valamint a környezet ingereinek eltérő észlelésével. Az állapot különböző súlyossággal fordulhat elő, ám még enyhébb formájában is jelentősen megnehezítheti az érintett személy integrációját szűkebb és tágabb szociális környezetébe. Kutatások szerint ez az állapot nagyjából száz emberből egyet érint. Az autizmussal élők készségei, képességei jelentős mértékben fejleszthetők. Fotó: nemzetiszinhaz.hu Április 2-án szerte a világban rendezvényekkel hívják fel a figyelmet az autizmus spektrumzavar létezésére. Mivel az autizmus színe a kék, számos városban emblematikus épületeket (pl. Empire State Building, Sydney Opera House, a Magyar Parlament) világítanak ki kék színnel. Az idei évben a Nemzeti Színház is csatlakozik a figyelemfelkeltő programokhoz. A Nemzetközi Cseperedő Alapítvány a világnap alkalmából rendezi meg a „Séta az autizmussal élőkért ”elnevezésű programját, amelyre mindenkit szeretettel várnak.Találkozó április 6-án, szombaton 9.30-kor a Magyar Tudományos Akadémia előtt. Indulás 10.00- kor. A séta végén, a Március 15. téren Szalóki Ági énekel és Kulka János mond beszédet. A programot a résztvevők által hozott ételekből tartott piknik zárja.Mottó: "Gyere, sétálj velünk, és viselj aznap valami kéket!" További információ: www.cseperedo.hu
04.02. 06:24
Szinhaz.hu
Koncert közben összeesett Franz Welser-Möst
Rosszul lett és vezénylés közben összeesett húsvétvasárnapi koncertjén Franz Welser-Möst, a Bécsi Állami Opera főzeneigazgatója - jelentette az ORF osztrák televízió.
04.01. 18:15
Life.hu
Wagner-maraton az interneten
Ismét műsorára tűzi a New Yorki Metropolitan Opera Richard Wagner A nibelungok gyűrűje című tetralógiáját a zeneszerző születésének 200., halálának 130. évfordulója alkalmából.
04.01. 16:35
Kulturpart.hu
Kiderült, miért esett össez a világhírű karnagy
Lumbágó okozta vasárnapi rosszullétét a Bécsi Állami Opera főzeneigazgatójának, Franz Welser-Möstnek.
04.01. 14:45
Hvg.hu
Koncert közben esett össze a karmester
Rosszul lett és vezénylés közben összeesett húsvétvasárnapi koncertjén Franz Welser-Möst, a Bécsi Állami Opera főzeneigazgatója – jelentette az ORF osztrák televízió.
04.01. 14:32
168ora.hu
Rosszul lett koncert közben a híres művész
Rosszul lett koncert közben a híres művész
Vezénylés közben összeesett húsvétvasárnapi koncertjén Franz Welser-Möst, a Bécsi Állami Opera főzeneigazgatója - jelentette az ORF osztrák televízió.
04.01. 10:25
Hir24.hu
Vezénylés közben esett össze a karmester
Rosszul lett és vezénylés közben összeesett vasárnap Franz Welser-Möst, a Bécsi Állami Opera főzeneigazgatója - jelentette az ORF osztrák televízió. A Parsifalt a másoidik felvonástól egy másik karmesternek kellett átvennie.
04.01. 10:05
Origo.hu
Koncert közben esett össze a karmester
Franz Welser-Möstnek, a Bécsi Állami Opera főzeneigazgatójának összeomlott a keringési rendszere.
04.01. 09:49
Divany.hu
Koncert közben lett rosszul
Rosszul lett és vezénylés közben összeesett húsvétvasárnapi koncertjén Franz Welser-Möst, a Bécsi Állami Opera főzeneigazgatója – jelentette az ORF osztrák televízió.
04.01. 08:25
Mno.hu
Vidnyánszky hét debreceni évada egy kötetben
Vidnyánszky hét debreceni évada egy kötetben
A költői színház címmel megjelent a Csokonai Színház elmúlt hét évadáról szóló album. 184 oldalon 13 interjú, tanulmány és több mint 300 kép mutatja be a társulat közel 100 előadását, törekvéseit. A kötet április 2-tól megvásárolható a Csokonai Színházban. A kötetről: „Ez a kötet nem csupán összegzése annak a hatalmas munkának, amit elvégeztünk, hanem köszönetnyilvánítás is. Ez az album az Önöké, tisztelt nézőink, akiknek köszönjük a kitartást, a figyelmet és a felénk sugárzott szeretetet. És a miénk, a debreceni Csokonai Színház egész társulatáé is ez a szép könyv, mert ebben a hét évadban ez volt a mi közös életünk" – ajánlja az albumot Vidnyánszky Attila. A kötet bemutatójára és dedikálására április 4-én, 16 órától kerül sor a Horváth Árpád Stúdiószínházban. Az albumot Vajland Judit újságíró, Angi János és Turi Gábor mutatják be a nagyközönségnek és a társulatnak. A kötetet szerkesztette: Kornya István, tervezte: Kónya Ábel. Részlet A költői színház című könyvben megjelent Vidnyánszky-interjúból: "Három nem túl sikeres vendégjáték emléke kísértett korábbról. Egyszer a Decameronnal jöttünk volna Beregszászból Debrecenbe, de a határon éppen akkor nem engedték át a buszunkat. Máskor a Dorottyának csak a felét tudtuk eljátszani az Aranybika Szálloda Bartók termében egy farsangi bálon, mert a közönség a szünetben úgy döntött, hogy inkább már fogyasztani szeretne. A Szarvassá változott fiút pedig talán csak a Törőcsik Mari iránti tisztelet miatt játszhattuk végig. A 2000-es évek közepén azonban „minden" megoldás érdekelt, amellyel megmenthetem az addig is nyomorúságos körülmények között működő, de akkora végképp ellehetetlenült beregszászi társulatomat. Annak a küzdelmes évtizednek az eredményeit nem akartam veszni hagyni, másfelől minden művészei törekvésem alapját ők adták és adják, erre alapoztam a Csokonai Színházban is.És most, hét év után mit érez?Egy sor csodálatos történet melengeti a lelkemet, és nagy szomorúságot érzek. Volt küzdelem, sok konfliktus és nehézség, de összekapaszkodásunk eredményeként komoly dolgokat vittünk véghez. A társulat minden tagját köszönet illeti, mert – valljuk be – embert próbáló iramban dolgoztuk végig az elmúlt hét évadot. Egy sor, lelkiekben a társulatot is, a közönséget is gazdagító előadást szültünk meg. Láttam feszülten figyelő, megrendült, katarzist átélő nézőket, és láttam derűs szemeket, olyanokat, amilyennek a körülöttünk lévő világot szeretném látni. És szomorúság van bennem, mert életünk egy fontos szakasza lezárult. Még nem teljesedett ki az a program, aminek lényegi részét ugyan már véghezvittük, bizonyítva, hogy lehetséges igényes művészszínházat csinálni vidéken is. Még sok évadra való tervünk volt, de – ahogy azt többször elmondtam már – a Nemzetit olyan ügynek tekintem, hogy kizárólag ezért vagyok hajlandó megválni a Csokonai Színháztól." Fotó: Czeglédi Zsolt, magyarhirlap.hu Az album tartalmából:- Pátosz, nagyság, költőiség (Vidnyánszky Attila a Csokonai Színház hét évadjáról)- Szász Zsolt: Csokonai „fűszerszámozott theátruma", Egészséges színházat akarok- Vidnyánszky Attila és Rideg Zsófia a Halotti pompáról- Vidnyánszky Attila – Kozma András: Tér és idő keresztjére feszítve (Mesés férfiak szárnyakkal)- Előadásvilágok- A Csokonai Színház nemzetközi kapcsolatai: Király Nina, Kozma András, Kulcsár Edit, Rideg Zsófia- A színész dicsőséges teste – részletek Valère Novarina írásaiból, amelyek a debreceni Képzeletbeli operett kapcsán születtek- A tradíció mélye és új utak keresése - opera és zenés színház- Csokonai mozgókép 2006–2013- Bócsi Krisztián fotóesszéje a Csokonai Színház kulisszák mögötti életéről- Évadok, premierek, szereposztások | A Csokonai Színházban 2006 és 2013 között bemutatott előadások színlapjai- Fesztiválok Forrás: csokonaiszinhaz.hu
04.01. 08:04
Szinhaz.hu
Koncert közben esett össze a világhírű karnagy
Rosszul lett és vezénylés közben összeesett húsvétvasárnapi koncertjén Franz Welser-Möst, a Bécsi Állami Opera főzeneigazgatója - jelentette az ORF osztrák televízió.
04.01. 07:45
Ma.hu
Patricia Petibon érkezik a Müpába
Patricia Petibon érkezik a Müpába
A világ egyik legnépszerűbb szopránja, a francia Patricia Petibon lép fel hétfőn este a Müncheni Kamarazenekarral a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében.A műsor Mendelssohn h-moll vonósszimfóniájával kezdődik és elhangzik Verdi e-moll vonósnégyesének kamarazenekari változata. Az énekesnő a száz éve született brit zeneszerző, Britten Les Illuminations – Színvázlatok című darabjában lép pódiumra, és bemutatva barokk repertoárját Purcell Dido és Aeneascímű operájából Dido búcsúját énekli – közölte a BTFsajtóirodája az MTI-vel. Patricia Petibon a William Christie és a Les Arts Florissant által indított barokk felfedezésekben, főként a francia Rameau életművének feldolgozásában tűnt fel. A Gáláns Indiák című Rameau-operában magas fokú zeneiségével, játék- és mozgáskultúrájával is kiemelkedett. Már gyermekkorában is sokféle művészeti ág iránt érdeklődött a képzőművészettől a zenéig, zongoratanulmányai után kezdett énekelni a Párizsi Konzervatórium mestere, Rachel Yakar irányításával. 1996-ban az Opéra National de Paris-ban szintén Rameau-műben, az Hippolytus és Ariciábandebütált, majd sorra elénekelte a fontos lírai koloratúr szerepeket, Blondét Mozart Szöktetés a szerájból című operájából, Norinát a Don Pasqualéban. Fokozatosan tért át drámaibb művekre, de még mindig lírai szerepekben. Emlékezetes alakítást nyújtott Zerbinettaként Richard Strauss darabjában, az Ariadne Naxosban címűben, játszotta Giuniát a Lucio Sillában (Mozart), Angelicát Haydn Orlando Paladinójában. Genfben a Hoffmann meséiben a daljáték mindegyik hősnőjét, Olympiát, Antóniát, Giuliettát és Stellát is ő formálta meg ugyanabban az előadásban. 2010 nyarán Salzburgban az operairodalom egyik legnehezebb szerepében, Alban Berg Lulujának címszerepében mutatkozott be sikerrel. Petibon dal- és oratóriuménekesként is elismert, a koncertprogram ízelítő sokrétű tehetségéből.
03.31. 10:00
Szinhaz.hu
„Ez egy könnyed virágminta" - Szinetár Sevillai borbély rendezéséről
„Ez egy könnyed virágminta" - Szinetár Sevillai borbély rendezéséről
Gioacchino Rossini: Sevillai borbély című operáját mutatta be március 22-én a debreceni Csokonai Színház. A rendező Szinetár Miklóssal olvashatnak rövid interjút. A sevillai borbélynak számos változata született, közkedvelt témának számított a korban. Rossini egyik legtöbbet játszott darabja, csak az első felvonásban legalább kilenc népszerű operarészlet hangzik el. Tanár Úr mivel teszi a mai közönség számára élővé, újszerűvé a történetet? Szinetár Miklós: Tulajdonképpen két dologgal: az egyik, hogy szerencsére van egy nagyon jó együttes, illetve egy remek kórus. Hogyha eleven a játék, ha a szituációkat színesen játsszák el, hogy úgy mondjam bővérűen és nem csak az énekre koncentrálnak, akkor ez a mai közönség számára nyilvánvalóan örömet jelent. A másik, amit fontosnak tartok megjegyezni a következő: az eredeti művet Beaumarchais írta, vagyis A sevillai borbély és a Figaro házassága című darabokat. A Figaro házasságából Mozart írt operát, A sevillai borbélyból nagyon sokan, de ezek közül a legismertebb Rossini operája. Beaumarchais és Rossini között száz év telt el, méghozzá nem akármilyen száz év, Mozart Figaro házassága időben sokkal közelebb van Beaumarchais-hoz , még a francia forradalom előtt született. Van egy óriási különbség a két mű között: Mozart Figarójában szó nem esik pénzről, csak is kizárólag földesúri jogról, érzelmekről, az még egy feudális, kapitalizmus előtti társadalom, fő kérdés az, hogy a grófnak mihez van és mihez nincs joga, mennyire kiszolgáltatott. Ezzel szemben Rossini darabjában első perctől kezdve a pénzről van szó, még duettet is énekelnek a pénz dicsőítésére, magyarán ez már a születő kapitalizmus darabja, a pénz körül forog minden. Ez úgy gondolom, megszólíthatja a mai magyar közönséget, hiszen a mai világunkban is a pénz körül forog az életünk. Erre a pénz motívumra nagyobb hangsúlyt teszek, mint általában, hogy érezhető legyen, ez egy kulcsa a darabnak. Mondhatjuk, hogy Beaumarchais elegáns szellemiségét és a vásári commedia dell'arte hagyományát egyesíti magában az opera. A feszültséget és a feloldást a rövid frázisok ismételgetése hozza létre (hasonlóan egy vásári komédiához), a nyugodt pillanatokat legtöbbször csak a szerelmespár (Almaviva Gróf és Rosina) jelenetei biztosítják. Mennyire beszélhetünk csupán vígoperáról, vagy esetleg helytálló lehet Fodor Géza megállapítása, miszerint: „Rossini operája a szegény Bartolo tragédiája"?Szinetár Miklós: Ez a darab rendkívül nyitott, nagyon sok értelmezése lehet. Egy biztos, hogy olyan pszichológiai mélységek, mint amelyek Mozart Figarójában vannak, itt nincsenek. Míg a Figaró házasságában az a feladat, hogy megfejtsük a rejtett szomorúságokat, ami a vígjáték mögött van, addig azt kell látnunk, hogy A sevillai borbélyban nincs rejtett szomorúság. Az egészet egy életöröm hatja át. Fotó: nol.huA műveknek alapvetően két fajtája van az én meglátásom szerint: az egyik, amely úgy tesz, mintha az élet lenne és közönség nincs a nézőtéren, a másik, amely felvállalja azt, hogy a közönség a partnere. Ez egy olyan darab, ahol a szerző folyton „kidumál" a közönséghez, a közönség részt vesz a dologban. Hogy ez a szegény Bartolo tragédiája lenne, lehetséges, de ahhoz képest ez a tragédia a végén nagyon egyszerűen, két mondattal van lezárva. Rendkívüli módon szeretem eljátszatni a darabok mögött levő szomorúságot, mélységet, ha van, de A sevillai-ban nincs. Ez egy könnyeden megírt darab, gyerekkoromból idézném Tóth Aladárt mondását: „ez egy könnyed virágminta", nem olyan mély, mint Mozart-é, viszont a maga módján rendkívül bravúros és népszerű. A szereplők is sokkal inkább buffa karakterek egy abszolút sikerorientált operában, amely nevettetni akar. Ha van valami, ami a dologban félelmetes és aktuális, és tényleg több mint egy opera buffa, az Basilio áriája, a rágalom, az emberek tönkretételére irányuló rágalmazás. Ez az a pont a darabban, amely mélyebb és kegyetlenebb, mint ami egy opera buffa-ba belefér, de ez csupán egy pillanat. Az operát a bemutató idején „Almaviva, avagy a hasztalan elővigyázat" címmel tűzték színpadra. Mennyiben szól ez az előadás a sorsszerűségről, arról, hogy mindhiába egy erősebb hatalom (gondolok Bartolóra, akinek sok pénze van és befolyása), végül mégis az őszinte, igaz érzelmek győzedelmeskednek?Szinetár Miklós: Ez is benne lehet, de nem annyira mélyen. Mozart Figaro házassága arról szól, hogy az élet egy kegyetlen dolog, ahol a párkapcsolatok szinte reménytelenek, átlengi annak a tragédiája, hogy a civilizáció keresi az emberi kapcsolatok modelljét, de nem találja. A Rossini darab ezzel szemben arról szól, hogy az élet nagyon szép, mindenben öröm van, még a szegény jó Bartoló áriájában is. Én ezt a kettőt nem keverném össze, szerintem Rossini ettől, hogy nem olyan mély és kegyetlen, nem rosszabb. Azt, hogy a korszellemnek megfelelően ebbe is megpróbáljak belemagyarázni fűt, fát, virágot, nem szeretném. Ebben a darabban persze kiderül, hogy mindenki megvesztegethető, viszont a végén a dolgok nagyon egyszerűen megoldódnak. Következő előadás: 2013. április 5. 19 óra
03.31. 06:00
Szinhaz.hu
Átváltozás közben érték tetten a „szellemeket”
Harmadszor sikerült a tudósoknak „tetten érniük”, miként változik át a „szellemrészecskének” is nevezett neutrínó egyik fajtája a másikba az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) és az olaszországi San Grasso Laboratórium által végzett OPERA-kísérlet keretében.
03.29. 10:35
168ora.hu
Az űrkutya is szerephez jut az idei Armel <strong>Opera</strong>versenyen
Az űrkutya is szerephez jut az idei Armel Operaversenyen
Gyerekopera is szerepel az idei Armel Operaverseny és Fesztivál programjában, amelyet a hagyományoknak megfelelően Szegeden rendeznek. Újdonság, hogy a jövő évi produkciók szerepeire már most kiírták a pályázatot. Az idei eseménysorozatról tartott csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón Havas Ágnes, a fesztivál alapító igazgatója kiemelte: a partner operaházak kérésére nemcsak az idei, hanem a jövő évi verseny produkcióira is kiírták a versenyszerepeket, így összesen 9 operaház 10 darabjának 2-2 szerepére pályázhatnak az énekesek. Idén a Szegedi Nemzeti Színházban október 6. és 19. között láthatja a közönség Russell Hepplewhite Lajka, az űrkutya című gyermekoperáját, amelyet a fesztivál egyik új partnere, az English Touring Opera mutat be. A friss gyermekopera, amelyet januárban mutattak be Londonban, kifejezetten a kisiskolás korosztálynak készült. Lajka kutya űrutazásának segítségével viszi közelebb a gyerekeket a tudományhoz, az irodalomhoz, a zenéhez és a történelemhez. Ugyancsak most csatlakozott az Armel fesztiválhoz az Isztambuli Állami Opera, amely a 100 éve született Benjamin Britten A csavar fordul egyet című darabját hozza Szegedre. Az Igor Stravinsky Oedipus Rex című alkotásával versenybe szálló Poznani Opera is friss partnernek számít. A Szerb Nemzeti Színház Zoran Juranic A nyár utolsó virága című darabjával vesz részt a megmérettetésen, míg a házigazda Szegedi Nemzeti Színház a 200 éve született Giuseppe Verdi operáját, a Simon Boccanegrát viszi színre.Jövőre az állandóságot jelentő Szegedi Nemzeti Színház mellett visszatér a versenybe a svájci Théatre Bienne Soleure és a pilseni társulat, amely Csapó Gyula Pheadra című új művét mutatja be Alföldi Róbert rendezésében. Új szereplője lesz a versenynek és a fesztiválnak a bécsi Neue Oper, valamint Tbilisziből a Grúz Állami Operaház. A fesztivál Eötvös Pétertől és Mester Tamástól is rendelt új operát, a szerzők még nem készültek el, a bemutatókra inkább 2015-ben lehet számítani - hangzott el a tájékoztatón. A szerepekre hirdetett verseny budapesti első fordulóját idén először a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel közösen rendezik meg április 14-én. A zsűrit vezető Gyüdi Sándor karmester, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója elmondta: örvendetes lenne, ha minél több magyar jelentkező nevezne, hiszen a verseny sok külföldi bemutatkozási lehetőséggel jár. A tavalyi versenygyőztes Miksch Adrienn például több felkérést kapott Franciaországból és az Egyesült Államokból. Csernus Sándor, a Szegedi Tudományegyetem bölcsészettudományi karának dékánja beszámolt arról, hogy idén a diákzsűri is ad díjakat. Szeged város változatlanul a fesztivál mellett áll, 40 millió forinttal támogatja a rendezvényt - emelte ki Havas Ágnes. Hozzátette: állami támogatásként egyelőre csak 5 millió forinttal számolhatnak. A főszponzor DÉMÁSZ a gazdasági körülmények miatt nehézségekkel küzd, az igazgató azonban bizakodó. Mint rámutatott, a fesztivál mintegy 200 millió forintos költségvetésében a külföldi támogatók vállalnak jelentős részt. A tavaly bevezetett budapesti fesztiválnyitó gálaestet idén is megrendezik október 6-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Forrás: MTI
03.29. 10:00
Szinhaz.hu
Szenzációs választék
Szenzációs választék
Londonban és néhány vidéki helyszínen idén is biztos kasszasikernek számító kiállítások, szenzációs opera-, balett- és színházi előadások, klasszikus és popzenei koncertek várják a látogatókat.
03.29. 09:45
Nol.hu
Bemutatták a Rigolettót Szegeden
Bemutatták a Rigolettót Szegeden
Március 22-én mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház a Rigolettót; az operát Giuseppe Verdi születésének bicentenáriuma alkalmából tűzte műsorra a színház, Juronics Tamás rendezésében. Darabismertető:A hajbókoló udvaroncok véget nem érő mulatozásaitól hangos a mantuai herceg palotája. Ezúttal az a legfrissebb újság, hogy Rigoletto, a púpos udvari bolond szeretőt tart, akit egy félreeső utcában rejteget a világ szeme elől. Ekkor megérkezik Monterone, aki leánya elrabolt becsületét jött számon kérni a hercegtől. Rigoletto gyilkos gúnnyal teszi nevetségessé az apa fájdalmát, aki szörnyű átkot szór az udvari bolond fejére… Az opera szövegkönyve Victor Hugo Le roi s’amuse című drámája alapján készült. A librettót Verdi vázlatai alapján Piave készítette el. Sajnos nemcsak az írónak gyűlt meg a baja annak idején a cenzúrával, de Verdinek is, ugyanis megengedhetetlennek találtatott, hogy egy uralkodó ilyen méltánytalan és „frivol” beállításban szerepeljen a színpadon.Nem vitás, hogy Verdi zenéje a Rigolettótól kezdve teljes pompájában ragyog. A melódiák kifogyhatatlan, áradó bősége páratlan kifejezőerővel gazdagodik. Ennek köszönhető, hogy az 1852. március 11-i bemutató sikere minden képzeletet felülmúlt.A mantuai herceg szerepében László Boldizsár, illetve Balczó Péter, Rigolettóként Kelemen Zoltán és Réti Attila, Gilda alakjában pedig Szemere Zita és Kovács Éva látható. Alkotók az előadásról: Juronics Tamás: "A darabban gyakorlatilag mindenki bizonyos szempontból elítélhető. Ezzel együtt mikor megismerjük az egyes emberek sorsát, valahogy megértjük őket, megértjük cselekedeteiket. Nagyon mások vagyunk; más motivációkkal, más körülmények között veszünk részt az életben, és ezek a motivációk és körülmények képesek igazolni cselekedeteinket saját sorsunk tükrében, még akkor is, ha egy tisztán morális rendszerben ezek a cselekedetek elítélendők. Számomra ez az egyik legfontosabb üzenete a darabnak." (Forrás: Délmagyarország) Szemere Zita: "Az utolsó pillanatban értesültem róla, hogy meghallgatást tart a Rigoletto bemutatójára készülő szegedi színház. Szerencsére korábban már tanulgattam Gilda szerepét, így azonnal jelentkeztem. Emlékeztek rám a versenyről is. Hihetetlen boldogság, hogy lehetőséget kaptam, végre megmutathatom magam. Gilda életem első szerepe. Rengeteget köszönhetek Pál Tamás karmester úrnak és a szegedi kollégáknak, akik sokat segítettek a felkészülésben. Bár Gilda nehéz és nagy szerep, de nem terheli meg a hangomat, ami háromvonalas H-ig fut. Ez egy adottság, amit a jóistentől kaptam, rajtam múlik, mit tudok majd kezdeni vele." (Forrás: Délmagyarország) Fotók: szinhaz.szeged.hu Rigoletto opera három felvonásban, olasz nyelvenÍrta: Giuseppe Verdiszöveg: F. M. PiaveA mantuai herceg László Boldizsár / Balczó PéterRigoletto Kelemen Zoltán / Réti AttilaGilda Szemere Zita / Kovács ÉvaMonterone Cseh Antal / Kiss AndrásCeprano gróf Andrejcsik István / Koczor KristófCeprano grófné Dobrotka Szilvia / Nánási HelgaMarullo Szélpál Szilveszter / Tarnai DávidBorsa Börcsök Bálint / Herczeg FerencSparafucile Altorjay Tamás / Kiss AndrásMaddalena Laczák Boglárka / Kálnay ZsófiaGiovanna Szonda ÉvaPorkoláb Taletovics MilánApród Somogyvári Tímea ZitaDíszlet- és jelmeztervező: KentaurVilágítástervező: Stadler FerencKarigazgató: Kovács KornéliaSúgó: Zsoldos AnikóÜgyelő: Kürtös PetraZenei asszisztensek: Herczeg Ágnes, Rákai András, Zalánki RitaRendezőasszisztens: Nagy BernadettJátékmester: Toronykőy AttilaVezényel: Pál Tamás / Gyüdi SándorRendező: Juronics TamásKözreműködők:a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Nemzeti Színház énekkara és tánckara
03.29. 08:00
Szinhaz.hu
2010 és 2012 után itt a harmadik tettenérés: tényleg nem képzelődtek
Harmadszor sikerült a tudósoknak "tetten érniük", miként változik át a "szellemrészecskének" is nevezett neutrínó egyik fajtája a másikba az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) és az olaszországi San Grasso Laboratórium által végzett OPERA-kísérlet keretében.
03.29. 07:41
Stop.hu
POSZT: hamarosan kiderül a 'menetrend'
POSZT: hamarosan kiderül a 'menetrend'
Összeállt az idei, 13. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) versenyprogramjának menetrendje: az előadások pontos időpontjait a szervezők napokon belül közzéteszik a www.poszt.hu oldalon. Stenczer Béla színművész, a POSZT ügyvezetője a június 6. és 15. között zajló rendezvénysorozatról tartott csütörtöki pécsi sajtótájékoztatón elmondta: a 12 versenyprodukcióból 22 előadást és a díjkiosztó gálaestet láthatja a közönség. Hozzátette: egy darabot játszanak a Zsolnay-negyedben működő Janus Egyetemi Színházban, a többinek a Pécsi Nemzeti Színház ad otthont. A magyar színházi világ legnagyobb eseményeként számon tartott POSZT versenyprogramjaira a jegyeket április 20. után kezdik árusítani, de a tervezett 140-180 off-program közül azokra, amelyek a Kodály Központban lesznek, már április 8-tól válthatók belépők. Stenczer Béla a Kodály Központba tervezett off-programok közül kiemelte Varnus Xavér orgona- és Lajkó Félix hegedűművész közös fellépését, a Vígszínház Pesten Születtem című szcenírozott koncertjét, továbbá a tajvani Gouguang Opera Company tradicionális kínai operáját. Szólt arról, hogy a száz éve született Gobbi Hilda és Weöres Sándor alakját kiállításon idézik fel. A Művészetek és Irodalom Házában felolvasószínházi rendezvényeket, a Jókai téren utcaszínházi előadásokat, gyerekfoglalkozásokat, kézműves vásárt tartanak. A Zsolnay-negyedben a Janus Egyetemi Színház és a Bóbita Bábszínház tagjai szórakoztatják a közönséget. A város egyik vendéglőjében Bodrogi Gyula, a nemzet színésze, a POSZT díszvendége főz majd. Stenczer Béla Az ügyvezető megjegyezte, hogy a pécsiek által rendkívül népszerű Sétatér ismét szerepel a találkozó hivatalos helyszínei között.Kőhalmi Andrea, a fesztivál másik ügyvezetője az MTI érdeklődésére elmondta: a találkozó idei költségvetése a tavalyinál várhatóan 20 millió forinttal kevesebb, 150 millió forint lesz, ezért további támogatókat keresnek, és azon dolgoznak, hogy az eseményt a megszokott magas szakmai színvonalon bonyolíthassák le. Rázga Miklós, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója azt mondta, hogy a teátrum a POSZT-ot megelőzően, május 29. és június 2. között rendezi meg az 1. Pécsi Családi Fesztivált, amelyen 11 teátrum 13 produkciójának 17 előadását láthatja a nagyközönség. Mint hozzáfűzte, mivel a darabok mindegyike számot tarthat nemcsak a gyerekek, hanem szülők, nagyszülők érdeklődésére is, kiváló alkalmat kínálnak a családi együttlétre, kikapcsolódásra. Az idei POSZT versenyprogramjában, amelyet március elején hoztak nyilvánosságra, hat vidéki, négy fővárosi és két határon túli előadás szerepel. A nagyszínházi produkciók között lesz a szombathelyi Weöres Sándor Színház előadásában Dosztojevszkij műve, A félkegyelmű; a Miskolci Nemzeti Színház Tennessee Williams-darabbal, A vágy villamosával versenyez. A debreceni Csokonai Színházból Feydeau Bolha a fülbe című darabja, míg a komáromi Jókai Színházból Shakespeare III. Richárdja kapott meghívást. A Vígszínház a Jó embert keresünk című Brecht-darabbal, az Örkény Színház pedig a Peer Gynt című Ibsen-drámával érkezik. A kamara- és stúdiószínházi előadások között verseng a Nemzeti Színház Kleist-előadása, az Amphitryon; a Yorick Stúdió és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának előadásában Székely Csaba Bányavakság című darabja; a Pécsi Nemzeti Színháztól a Picasso kalandjai; a Proton Színház és a Trafó produkciójában Mundruczó Kornél Coetzee-adaptációja, a Szégyen; a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház Színésznők című de Angelis-produkciója; valamint a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott McDonagh-darab, a Vaknyugat.KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK POSZT közönségzsűri kerestetik (Fesztivál) Hivatalos dala is van a 13. POSZT-nak - Videóval (Fesztivál) 'A POSZT-on nincs bérelt poszt' - Interjú a válogatókkal (Interjúk) Itt a XIII. POSZT versenyprogramja (Fesztivál)
03.28. 17:25
Szinhaz.hu
Verdi-maraton és húsvéti hét az <strong>Opera</strong>házban
Verdi-maraton és húsvéti hét az Operaházban
A nagyheti eseményeket a táncos Beatles 50! indította hétfőn este a Magyar Állami Operaházban, ahol kétszer is előadják Bach Máté-passióját, két estén szólal meg Wagner Parsifalja, szintén kétszer hallható Mascagni Messa di Gloriája, a húsvéti hetet pedig szombaton az egész napos Verdi-maraton zárja. A Beatles Please Please Me! című első albuma megjelenésének 50. évfordulóját köszönti a hétfő esti program Venekei Marianna koreográfiáival - mondta el Solymosi Tamás balettigazgató a programokat beharangozó hétfői sajtótájékoztatón. Ókovács Szilveszter be is mutatta a birtokában lévő lemezt, amelynek érdekessége, hogy a borítón Hoffmann Dezső magyar fotográfus képe látható. "Hoffmannak már akkor több száz negatívja volt a Beatlesről, amikor még alig ismerték, ő találta ki a felugrálós beállítást is" - jegyezte meg. A koncerten Dénes István vezényel. A csütörtökön és szombaton elhangzó Máté-passió az 1841-es lipcsei, Mendelssohn által készített és vezényelt verzióban hangzik el M. Tóth Géza animációjával. "Az elhangzó szövegre összpontosítok a betű, a könyv látványával, az élőzenére a helyszínen szinkronizálom az animált tipográfiaként való megjelenítést" - részletezte elképzeléseit a filmrendező. A vetített szöveghez szorosan kapcsolódik az a kis brosúra, amelyet a közönség megkap az előadás előtt és amely tartalmazza a szövegek magyar fordítását, illetve - afféle gyülekezeti énekként - a korálok egyszólamú kottáját is. A Máté-passió és a Parsifal egy-egy előadása a Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) eseménye is egyben. Wagner monumentális megváltástörténete, a Parsifal 1983-ban szólalhatott meg először a második világháború óta. A Ferencsik János vezényelte legendás előadás azóta is meghatározó darabja az operaház húsvéti kínálatának. Idén nagypénteken és húsvét hétfőn kerül műsorra az opera Nina Dudek játékmester által felfrissített formában. A Parsifal dirigense a magyar származású Stefan Soltesz lesz, Amfortas szerepében Heiko Trinsinger német bariton mutatkozik be. A Gurnemanz szerepét éneklő Eric Halfvarson a Budapesti Wagner-napokon 2009-ben több estén is fellépett, júniusban ugyanott A nürnbergi mesterdalnokokban Veit Pognert alakítja. Mascagni Parasztbecsület című operáját és Messa di Gloriáját a világjáró, de főként Itáliában élő Ács János vezényli szintén két estén, március 31-én és április 2-án. Mascagni Messa di Gloria című műve - Bándi János és Fokanov Anatolij közreműködésével - Magyarországon először hangzik el. Szombaton kerül sor a Verdi-maratonra. A főigazgató megjegyezte, hogy a zeneszerző születésének 200. évfordulója alkalmából a következő évadra 15-re nő a ház Verdi-repertoárja. A maraton is a BTF-fel közös vállalkozás, az esemény zenekari gálával kezdődik délelőtt fél 12-kor szabadtéren, az Andrássy úton, a MÁV Szimfonikusokat Oliver Dohnányi vezényli. A programba operatörténeti előadások is kerültek. Verdi és Boito levelezéséből a Királyi lépcsőházban Ókovács Szilveszter és egy olasz színész olvas fel. A Vörös szalonban Verdi e-moll vonósnégyese hangzik el, majd a Székely Bertalan Teremben dalok csendülnek fel. Az idős Verdi és az idős Richard Strauss munkásságát Batta András zenetörténész hasonlítja össze. Az ingyenes programokat a Rigoletto előadása követi, a Maraton Verdi-kóruséj címmel a ház előtt, szabadtéren zárul. A MÁV Szimfonikusokat és a dalszínház énekkarát Kesselyák Gergely vezényli. Színház.hu
03.27. 09:03
Szinhaz.hu
Papageno-díjat nyert Almási-Tóth András produkciója
Papageno-díjat nyert Almási-Tóth András produkciója
A linzi Reiman Akadémia Papageno-díját nyerte el Almási-Tóth András Hoffmann2013 című produkciója, amely Offenbach dalművén alapul. Az előadás szereplői közül a szombat esti díjátadón Mark Kevin Denig a legjobb mellékszereplő, Jan Krüsemann pedig Aranymadár különdíjat vehetett át. A Papageno-díjat a német nyelvterület ifjúsági színházai számára alapították 2001-ben.A decemberben a ludwigshafeni ifjúsági színházban bemutatott darabról a rendező elmondta az MTI-nek, hogy az Offenbach-opera ismert témáit használták fel, Jan F. Kurth pedig új zenei motívumokat is kevert az eredeti alá. "A történet az unalmas hétköznapi valóság és ellentéte, a világháló irrealitása közti kapcsolatról szól. Nem akarjuk azt mondani, hogy a csúf internet tönkreteszi a fiatalokat, inkább arra világítunk rá: a fantáziavilág - ahogy E. T. A. Hoffmann novelláiban - nem rosszabb, mint a valóság, és hogy az identitásukat kereső fiatalok, ha csalódások árán is, visszatalálnak a reális kapcsolatokhoz" - hangoztatta a rendező. A projekt alapja az a tapasztalat volt - hangsúlyozta Almási-Tóth András -, hogy a fiatalok igen érzékenyek, ha látják, hogy a kortársaik által magas színvonalon játszott mű milyen ismerős problémákat vet fel. Ez a vélemény egybecseng a díj alapítójának, Reinhard Reiman mottójával: "A művészet nem ismeri az életkort". A Reiman Akadémia több mint 20 éve az egyik vezető oktatási intézmény a zenei és színházi előadóművészet terén. A Linzben működő iskola súlyt helyez a gyakorlati oktatásra, ehhez rendelkezésre áll a szükséges infrastruktúra: színházterem és koncertpódium. Egyéni fejlesztésre irányul a nevelés, a megértés, a tudatosság, az inspiráció és intuíció segítségével. Nem köz-, hanem szakmai ismereteket oktat, partnerkapcsolatban áll a környékbeli iskolákkal. Az arany Papageno szoborral a fiatalokban rejlő kreativitást és önállóságot ismerik el.
03.25. 14:46
Szinhaz.hu
Kiállítás nyílt az OMIKE Művészakcióról - Hegedűs D. Géza beszéde
Kiállítás nyílt az OMIKE Művészakcióról - Hegedűs D. Géza beszéde
Az OMIKE színháza 1939-1944 címmel kiállítás nyílt március 24-én a Bajor Gizi Színészmúzeumban. Teljes terjedelmében közöljük Hegedűs D. Géza megnyitójának szövegét. Kedves Barátaim! Ma, 2013 március 24-én, egy olyan színháztörténeti kiállítás megnyitóján vagyunk, amely tárgyilagos módon mutatja be, Magyarország történelmének - 1939 és 1944 közé eső – legsötétebb korszakát. Hetvenöt évvel ezelőtt, 1938. március 5-én, Darányi Kálmán miniszterelnök, győri beszédében meghirdette a fegyverkezési programot és állami szintre emelte, a hivatalos politika részévé tette, az antiszemitizmust, amikor kijelentette, hogy Magyarországon van zsidókérdés, és ezt a problémát törvényes úton rendezni kell. 1938. május 29-én életbelépett az úgynevezett első zsidótörvény, „a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról,” amely egyes értelmiségi munkakörökben 20%-ban korlátozta a zsidók számarányát. Az 1939-ben elfogadott második zsidótörvény a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szólt, amely már 6%-ban korlátozta a zsidónak minősített magyar állampolgárok arányát értelmiségi pályákon. 1941 augusztusában született meg a harmadik zsidótörvény. Ez az úgynevezett fajvédelmi törvény, a zsidók és nem zsidók közötti házasságot tiltotta meg, s ugyanekkor már az Imrédy Béla vezette Magyar Megújulás Pártja hivatalos programjának sarkalatos pontja volt a „zsidó vagyonok” felszámolása. S ugyancsak ezzel egy időben közel húszezer zsidót minősítettek hontalannak, árulták el őket állampolgári, emberi mivoltukban és deportálták elsősorban Kárpátaljáról, hogy tömegsírba lőjék őket Kamenyec-Podolszkijban, SS katonák és ukrán milicisták, a fegyverbarátság nevében. Minden készen állt már, hogy 1944. március 19-e után, a német megszállást követően, a nyilas hatalomátvétellel egy időben megindulhasson a törvényesített rablógyilkosság, a magyar zsidó állampolgárok teljes kifosztása és megsemmisítése. Bánóczi László a kiváló színházi szakember, Hevesi Sándor egykori barátja, a MŰVÉSZAKCIÓ egyik vezetője, így emlékezett erre az időszakra: „Az első zsidótörvény még törvény sem volt, amikor a színházak egy része, már végre is hajtotta. (…) Mire a második zsidótörvény megszületett, már semmi végrehajtani való nem maradt, vagyis pontosan a színházak területén a ’gleichschaltolást’ mindennél alaposabban és nagyon iparkodó gyorsasággal végezték el.” 1938 tavaszán vitéz Haász Aladár, minisztériumi ügyosztályvezető értekezletet hívott össze, melyben bejelentette, hogy megkezdik a színművészeti és filmművészeti kamara szervezését. December 12-étől kezdve kötelező volt minden színésznek felvételét kérni a Színészkamarába. Attól kezdve, csak az a színész léphetett színpadra, akit felvettek a Színészkamara tagjai közé. Akit nem regisztráltak, azt leparancsolták a színpadokról. Gobbi Hilda KÖZBEN című könyvében erről így írt: „Könyörtelenül végrehajtották a rendeletet, amellyel elkezdődött a százötven éves magyar színházi kultúra legszomorúbb fejezete. (…) A magyar színésztársadalom, ha akart, ha nem, kénytelen volt belépni. Természetesen zsidók és félzsidók meg sem kísérelhették felvételüket. Viszont a keresztények részére ez fejvesztés terhe mellett kötelező volt. Vannak korok – írta Hilda néni -, amikor nem sok mindent szabad, de amit szabad, azt muszáj. Három generációra visszamenőleg igazolni kellett a „fajtiszta” származást. Én olasz származású vagyok és görbe az orrom. Kommunista is voltam. Görbe orr és kommunistaság, ez egy kicsit sok volt. Ennél fogva, a beadott iratok nem voltak elegendők, nekem ötödíziglen kellett igazolnom származásomat. Jaj, de szerettem volna látni az arcukat, amikor német ük-ük szüleim horogkereszttel lepecsételt keresztleveleit megkapták. Tehát maradtam keresztény és kommunista, valamennyi német vérrel, ami még bosszantóbb volt. Elkezdődött a magyar színészet faji alapon történő „tisztogatása”, a legkiválóbb magyar művészeket is beleértve.” 1938-tól kezdve, a zsidótörvények negatív hatásainak enyhítésére, a zsidók megsegítésére olyan intézmények, programok jöttek létre, mint például, az OMZSA (Országos Magyar Zsidósegítő Akció) és a MIPI (Magyar Izraeliták Pártfogó Irodája). Ezekhez a kezdeményezésekhez csatlakozott a még 1909-ben alapított OMIKE(Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület), - a világi és vallási két elnök - Budai Goldberger Leó és Hevesi Simon főrabbi javaslatára. Megalakult a „Magyar zsidó irodalmi és művészeti bizottság”. A kezdeményezést és a programot olyan kiváló, világléptékű művészek támogatták, mint Ámos Imre, Kádár Béla, Vajda Lajos vagy Scheiber Hugó. 1939 májusában megszületett a második zsidótörvény, amely mindössze 6%-ban határozta meg a zsidónak minősített magyar állampolgárok arányát – többek között – a színházakban. De számos eljárás, rendelet, vagy a „korszellemnek való eminens megfelelés”, az állásokért folyó verseny, ezt az arányt valójában a NUMERUS NULLUS felé szorította. A nyár végére, már körülbelül 4000 újságíró, zenész, képzőművész, operaénekes, balett művész, filmművész és persze színész vesztette el az állását. Gondoljuk mögéjük nyomorgó családtagjaikat, gyerekeiket – s ez még csak az ördögi terv megvalósításának kezdete volt, s nem csak a művészeti életben. A miniszterelnökök egymásnak adják át a stafétabotot. Soroljam? Darányi, Imrédy, Teleki, Bárdosi –, a zsidótörvények dicstelen kodifikálói, elfogadtatói, végrehajtásának irányítói. Az OMIKE 1939 októberében indította MŰVÉSZAKCIÓJÁT, azzal a céllal - ahogy alapító okiratukban írták -, hogy egyrészt a magyar zsidóságot „megtartsa azon a kultúrfokon, melyre annak eddigelé felemelkednie sikerült”, másrészt munkához, bemutatkozási lehetőséghez és jövedelemhez juttassa azokat a művészeket, akik a diszkriminatív zsidótörvények következtében kiszorultak a korábban számukra nyitott intézményekből. A Művészakció tevékenysége kevéssé ismert a magyar társadalom, széles nyilvánossága előtt, sőt a művésztársadalom, s így a színházi társadalom sincs tudatában e kezdeményezés jelentőségének. Ez most nyíló a kiállítás is azt kívánja bizonyítani, hogy a magyar zsidóságnak volt egyfajta válasza 1939 és 1944 között, a többségi társadalom embertelen törvénykezésére, állampolgárainak elárulására. 1939 novemberében megalakult a Művészakció legfőbb irányító szervezete az „OMIKE Kultúrtanácsa”. Első elnöke, Dr. Ribáry Géza, majd az ő halála után Stern Samu, elnökhelyettese Dr. Csergő Hugó volt. A Művészakció vezetője, Dr. Bánóczi László igazgató, a Művészakció két nagy tagozatának – a prózainak és a zeneinek – művészeti vezetői Bálint Lajos és Komor Vilmos voltak. 1939. november 11-én megtartották a Művészakció első előadását a Wesselényi utcai Goldmark teremben, amely innen kezdve a Művészakció otthonává vált, osztozkodva a Pesti Izraelita Hitközség Hollán utcai dísztermével, valamint a Bethlen téri színházteremmel. Az előadást Ribáry Géza nyitotta meg, aki haláláig a Művészakció egészének motorja, meghatározó vezetője volt. Az első előadáson – amelyet irodalmi estként hirdettek meg – Szép Ernő és Várnai Zseni költők mellett, olyan nagyszerű színészek léptek fel, mint Ascher Oszkár, Beregi Oszkár, Bartos Gyula, Gellért Lajos, Kelen Dóra és Vidor Ferike. Az OMIKE Művészakció OperatársulataAscher Oszkár, a „Minden versek titkai” című önéletírásában erre az időszakról így emlékezik vissza: „És ’kapuzárás előtt’, még egy fórum adódott a fellépés lehetőségének: megalakult a ’zsidó színház’ a Hitközség Goldmark termében, a Wesselényi utcában; itt előadóesték, hangversenyek, opera- és színielőadások sűrű egymásutánja látta vendégül a magyar zsidó művészek pódiumot vesztett sorát, de haladó, fasizmussal dacoló keresztény művészeket is. Mint színész, Beregi Oszkár, Ráday Imre, mint operaénekes Relle Gabriella, Kálmán Oszkár, Lendvay Andor, Fehér Pál,Fekete Pál, mint szavaló Horváth Ferenccel, Péchy Blankával, Simon Zsuzsával jómagam állottunk a ’társulat’ élén, de persze, rajtunk kívül sok színész, énekes és előadó is keresett és talált itt alkalmat szereplésre. (…) Giraudoux ÉNEKEK ÉNEKÉT, Simon Zsuzsával és Horváth Ferivel, Géraldy egy háromfelvonásos darabját, Simon Zsuzsával és Mányai Lajossal adtuk elő”. Idézte vissza Ascher Oszkár, az OMIKE Művészakció színházi emlékeit. Majd így összegezte gondolatait: „ A magyar zsidóság fájdalmas optimizmusának jele volt ez a színház, (…) nem lehet, nem is szabad megtagadni tőle a heroikus magatartást, a fennmaradni akarás, élethez és kultúrához ragaszkodás előtti szászlóhajtást, elismerést sem.” 1939 novembere és 1944 márciusa között, a már említett színpadokon közel 700 előadást tartottak. A színdarabok, operák, irodalmi összeállítások mellett, operetteket, kabarékat és artista műsorokat is láthatott a közönség. Jelenlegi ismereteim szerint, ezeken a rendezvényeken - Lakner bácsi gyerekszereplői mellett - 184 színész, 112 zenész (énekes, hangszeres szólista, karmester, zenekari és énekkari tag), 20 író, költő, újságíró lépett fel, közöttük a magyar kultúra kiemelkedő képviselői. A Művészakciók bevételét nem a beléptidíjak jelentették – ilyenek nem voltak. Az előadásokat Az OMIKE azon tagjai látogathatták, akik a Művészakció pártoló tagjának jelentkeztek és a tagsági díjat kifizették. Ők ezután lehetőséget kaptak az előadások „díjmentes” látogatására. Az utolsó - 1943-as -, teljes évadról tudósító újságcikk részletesen felsorolja, hogy milyen művészi és nem művészi tevékenységekben foglalkoztatnak embereket a Művészakció keretén belül. Mint ebből kiderült, körülbelül 700 embernek biztosították a megélhetést. Az évad 261 előadását, 92 ezer néző tekintette meg. 1943 őszén, az új évad indításakor Dr. Csergő Hugó, az OMIKE Kultúrtanácsa elnökhelyettese arról számolt be, hogy az induláskor, már 3700 pártoló tagot regisztráltak. Úgy kalkulált, hogy az 1944-es évad végén, majd arról számolhat be, hogy elérik az 5000-es létszámot. Nem tudhatta, hogy a Művészakció „életéből” alig több mint négy hónap van hátra. Az évad nagy tervekkel indult, de a viszonyok egyre rosszabbá váltak. A prózai tagozat művészeti vezetője, Bálint Lajos erről így vall könyvében: „Nem csak a társulat gyérült egyre, a veszedelmes behívókkal, de 1944 elején már a közönségben is érezhető volt, hogy a viszonyok egyre rosszabbak. Bár az évad kezdetén minden bérletet megvásároltak, a széksorokban egyre több volt az üresen maradt hely.” S itt jutottunk el a befejező momentumhoz, 1944. március 19-éhez. A történetet Mesteremtől, főiskolai osztályfőnökömtől hallottam, személyesen. Horvai István tanár úr, Szegedről jött fel Budapestre, hogy, mint fiatal rendező, színpadra állítsa, az OMIKE Művészakciójának legújabb produkcióját, Moliére „Képzelt beteg” című komédiáját, a Goldmark teremben. Március 19-én délelőtt, éppen az előadás főpróbáját tartották, amikor a bejárati ajtó függönye mögül néhány gépfegyveres német katona rontott be, és félbeszakítva a főpróbát, kikergette a Goldmark teremből a művészeket. A színház négyéves működését ezen a napon fejezte be. Ezt követően, néhány hét alatt az összes zsidó szervezet, egyesület, így az OMIKE tevékenységét is betiltotta a kollaboráns Sztójay Döme vezette kormány. Az itt megidézett művészek közül voltak akik a holokauszt áldozatává váltak, voltak, akik elmenekültek, s voltak akik a pesti úgynevezett „nagy gettóban” vagy az úgynevezett „nemzetközi gettóban”, vagy éppen hamis papírokkal bujkálva érték meg a felszabadulást. Kedves Barátaim! A szakmai ismereteken túl, én ezt is örökségül kaptam mesteremtől. S amíg élek, hivatásom mellett soha nem szűnök meg az ember ellenes eszmék, cselekedetek ellen tenni. Tisztelet Gajdó Tamásnak, Csiszár Mirellának, Füle Péternek, Welmann Nórának, Stefanics Istvánnak, Szabó Istvánnak, Tóth Judit Vandának, valamint Harsányi Lászlónak és Vizi Évának, hogy e kiállítással tanúságot tesznek színháztörténetünk eme botrányos korszakának megemlékezésre méltó alkotóiról, heroikus munkájukról, a kitaszított, megtagadott, világ szélére sodródott, elpusztított egykori pályatársakról, és emléket hagynak az önkényről és erőszakról, amiben részük volt. A MASZK Országos Színészegyesület nevében, ezennel a kiállítást megnyitom, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk. HEGEDŰS D. GÉZA
03.25. 08:38
Szinhaz.hu
Megkezdődött a 33. Budapesti Tavaszi Fesztivál
Megkezdődött a 33. Budapesti Tavaszi Fesztivál
A Vonzások és változások - 18-19. századi magyar festészet magángyűjteményekben című kiállítás megnyitójával kezdődött meg pénteken a 33. Budapesti Tavaszi Fesztivál. Budapest és a kultúra egymástól elválaszthatatlanok - hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM) tartott megnyitón az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy ami a fővárosban történik, az sokszor inspirálja, néha kicsit provokálja, de mindenképpen felemeli az egész ország kultúráját. "A legjobban Snétberger Ferencnek, annak a roma származású, világhírű magyar gitárművésznek örülök, aki pontosan tudja, mit jelent az, hogy a kultúra felemel, és azon dolgozik, hogy ezt sok hátrányos helyzetű gyerek is megtudhassa" - emelte ki a BTF programjából a gitárművész április 5-i, valamint a Snétberger Zenei Tehetség Központ másnapi koncertjét Balog Zoltán. Tarlós István főpolgármester az MNM és a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (Kogart) együttműködésében megvalósult festészeti kiállítás kapcsán felidézte, hogy maga a múzeum is magángyűjteményből jött létre Széchényi Ferenc gróf felajánlásából. Rejtett kincsek váltak most láthatóvá - méltatta a tárlatot a főpolgármester, hozzátéve: gyönyörű festmények mutatják be a magyar festészet születésétől a millenniumig tartó időszakot. Mint megjegyezte, világsztárokkal találkozhat a közönség a BTF számos más rendezvényén is, amelyek közül külön is megemlítette a 200 éve született Giuseppe Verdi tiszteletére rendezett előadásokat és Bach Máté-, illetve János-passióját, amelyeket a Collegium Vocale Gent és a Le Concert Lorrain tolmácsolásában hallhat a közönség. Vitézy Zsófia fesztiváligazgató elmondta: a BTF 17 nap alatt 29 helyszínen, 89 programra mintegy 100 ezer látogatót vár. A fesztivál középpontjában olyan sztárelőadók állnak, mint Joshua Bell, Claudio Abbado, Patricia Petibon, a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Nemzeti Filharmonikusok, de lesznek többek között színházi bemutatók, kortárs cirkuszi, opera- és táncelőadások, templomi koncertek, tavaszi vásár és csárdás flashmob is. Csorba László, az MNM főigazgatója emlékeztetett arra, hogy 165 évvel ezelőtt március 15-én a múzeum lépcsőiről hirdették ki fiatalok a megszülető modern Magyarország igéit. A múzeum célja ma is az, hogy tárgyakon keresztül beszéljen a jelenhez és alakítsa a jövőt - mutatott rá, hozzátéve: a mostani kiállítás azért is nagyszerű kezdeményezés, mert a bemutatott műtárgyakat szemlélve a látogató megérezheti, hogyan születik a múltból a történelem. Fertőszögi Péter művészettörténész, a Kogart kuratóriumi elnöke a megnyitót megelőző sajtóvezetésen elmondta: a tárlat 50 magángyűjteményből 65 magyar művész 128 festményét vonultatja fel. Mint kiemelte, a festészet valójában "visszatér" a Nemzeti Múzeumba, hiszen annak megnyitása után ugyanezek a termek évtizedekig képtárként működtek. A kurátorok - Fertőszögi Péter mellett Virág Judit, Kaszás Gábor és Gödölle Mátyás - ezért a 18-19. századi magyar festészet remekműveit gyűjtötték össze a kiállításra, amely laza kronologikus sorrendben, öt teremben tekinti át a korszakot a magángyűjtők szemével. Ez a törekvés leginkább a műfajokban mutatkozik meg: a nagyméretű történelmi tablók, mitológiai jelenetek ugyanis jellemzően állami, intézményi felkérésre készültek, míg a magánszalonokba inkább portrékat, táj- és életképeket rendeltek. A 18. században még sem magyar gyűjtők, sem festők nem működtek nagy számban, a kiállítás így a korszak minden jelentős alkotójának - Mányoki Ádám, Bogdány Jakab, Johann Kupezky, Dorffmaister István - munkáit fel tudja vonultatni. A látogatók tanúi lehetnek a magyar festészet 19. század eleji felvirágzásának Barabás Miklós portréit, Borsos József biedermeier munkáit és idősebb Markó Károly tájképeit személve, majd a Markó-követők útkereséseit követhetik nyomon. Nagymesterek kaptak helyet a kiállítás központi rotundájában, ahol mások mellett a Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Paál László és Rippl-Rónai József munkái közötti párhuzamokat és különbségeket vizsgálhatják a látogatók. Külön egységben vonulnak fel a történelmi festészet nagy alkotásai: egymás mellé kerültek a 19. század végének legünnepeltebb akadémikus művésze, Lotz Károly és a korabeli magyar festészet nagy megújítója, Szinyei Merse Pál munkái, ezekkel szemben pedig Mednyánszky László és Paál László képei között Csontváry nemrég előkerült Traui tájképével találkozhat a közönség. Kevésbé ismert, de magas színvonalú alkotások képviselik a századvég "műcsarnoki" művészetét, majd a Nagybányai iskolát már közvetlenül megelőlegező naturalisták, Ferenczy Károly, Vaszary János, Csók István és a korban legmagasabb árakat elérő László Fülöp szinte fotorealisztikus részletességgel megfestett életképei zárják a hárommilliárd forint biztosítási összegű, július 21-ig látogatható kiállítást. Forrás: MTI
03.22. 15:00
Szinhaz.hu
<strong>Opera</strong>-pályázatok - Javaslatot tett a szakmai bizottság
Opera-pályázatok - Javaslatot tett a szakmai bizottság
Meghallgatták az Operaház főzeneigazgatói, balettigazgatói, valamint marketing és kommunikációs igazgatói posztjára pályázókat. A szakmai bizottság véleményéről közleményben tájékoztatott az Opera. A Magyar Állami Operaház által meghirdetett és 2013. február 12-én közzétett főzeneigazgatói, balettigazgatói, valamint marketing és kommunikációs igazgatói pályázatok beadásának postai feladási határideje 2013. március 13-án éjfélkor járt le. A balett- és a főzeneigazgatói pályázatok elbírálásának határideje a beadástól számított 30 nap, a marketing és kommunikációs igazgatói pályázat elbírálásának határideje a beadástól számított 21 nap. A pályázatok a Magyar Állami Operaház főigazgatója által felkért szakmai bizottság véleménye alapján kerülnek elbírálásra. A pályázatok elbírálására meghirdetett bíráló bizottsági ülés és a pályázók meghallgatása 2013. március 21-én lezajlott. A pályázók meghallgatását követően a szakmai bíráló bizottság tagjai véleményt mondtak a pályázatokról és javaslatot tettek az általuk alkalmasnak ítélt igazgató személyére a főigazgató részére, aki a kinevezésre jogosult. A bírálatot követően a balett- és a főlzeneigazgatói posztok esetében miniszteri jóváhagyás birtokában történik a kinevezés. A főzeneigazgatói posztra ketten, a balett-igazgatóira ugyancsak ketten, a marketing és kommunikációs igazgatói posztra négyen adták be pályázatukat.A bíráló bizottságok tagjai: Főzeneigazgatói pályázat – Batta András zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneakadémia rektora; Fekete Gyula zeneszerző, tanszékvezető egyetemi docens; Farkas Zoltán zenetörténész, a Bartók Rádió intendánsa; Fűke Géza klarinétművész, a Győri Filharmonikus Zenekar igazgatója; Bátor Tamás, operaénekes, a Miskolci Operafesztivál volt igazgatója; Dr. Főző Virág, az Opera vezető jogtanácsosa (az Opera képviseletében), továbbá valamennyi, az Operában működő érdekképviselet küldöttje: Bárány Balázs, a ODFSz elnöke; Benkőné Micheller Mária, az SZMDSZ képviselője; Rotter Oszkár, az MZTSZ operaházi szervezetének elnöke; Nagyszentpéteri Miklós, az Opera közalkalmazotti tanácsának elnöke. Balettigazgatói pályázat – Szakály György balettművész, a Magyar Táncművészeti Főiskola rektora; Kiss János balettművész, a Győri Balett igazgatója; Vincze Balázs balettművész, a Pécsi Balett vezetője; Dózsa Imre balettművész, az Operaház volt balettigazgatója, főiskolai tanár; Török Jolán, a Nemzeti Táncszínház volt igazgatója; Nagy Iván balettművész, az English National Ballet volt igazgatója, továbbá az Opera és az érdekképviseletek küldöttjei A marketing és kommunikációs igazgatói pályázat – Dóka Tibor, a Hungarofest ügyvezető igazgatója; Nagy Bálint, korábban a BBDO vezetője, a Malév, a Matáv, később Magyar Telekom, majd a Vodafone kommunikációs igazgatója, jelenleg az IBS marketing tanszékvezetője; Emmer László fotóművész; Gáldi Monika, az Opera szervezési osztályának vezetője; Dr. Főző Virág, az Opera vezető jogtanácsosa, továbbá az érdekképviseletek küldöttjei. Az eredmények: Főzeneigazgatói pályázat:Héja Domonkos: 8 igen, 2 nem, tartózkodás nem voltDénes István: 2 igen, 8 nem, tartózkodás nem volt Balettigazgatói pályázat:Solymosi Tamás: 8 igen, 4 nem, tartózkodás nem voltMacher Szilárd: 4 igen, 8 nem, tartózkodás nem volt A marketing és kommunikációs igazgatói pályázat:dr. Turkovics Monika: egyhangú, 9 igen, tartózkodás nem volt Erre a posztra három további pályázat is érkezett, de azok nem feletek meg a kiírásban foglalt feltételeknek. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója a bizottságok véleményét meghallgatta és elfogadta. Véleményükkel egyező ajánlását – Héja Domonkos és Solymosi Tamás esetében, a hatályos törvényeknek megfelelően – továbbküldte Balog Zoltánnak, az Emberi Erőforrás Minisztériuma vezetőjének. dr. Turkovics Monika pedig – sikeres pályázata nyomán – hamarosan átveheti kinevezését az Opera kommunikációs és marketing igazgatói posztjára. Valamennyi tervezett megbízás 5 évre szól.
03.22. 12:59
Szinhaz.hu
„Mindannyian ugyanazt mondjuk” – Solymosi Tamás válaszol
„Mindannyian ugyanazt mondjuk” – Solymosi Tamás válaszol
Videón próbálta bizonyítani a cink.hu, hogy Solymosi Tamás dimplomamunkája plágium volt. Erről kérdeztük a Magyar Nemzeti Balett megbízott igazgatóját. Nemrégiben „Balettplágium-botrány vagy karaktergyilkossági kísérlet?” címmel közölt írást a cink.hu. A blog szerzője szerint: "Valaki, okkal vagy ok nélkül, de rettentően ki akarja nyírni Solymosi Tamást, az Opera balettigazgatóját. Nincs erősebb bizonyíték erre, mint az a gondosan összevágott, feliratozott film, amit a Cinkhez valaki eljuttatott. Éppen akkor, amikor le kell adni a balettigazgatói pályázatokat. Solymosi a pozíciót ugyanis korábban két évre kapta meg, és a szabályok szerint most újrapályáztatják. A videót hála istennek nem tudjuk, ki küldte, de nem életszerűtlen azt gondolni, hogy olyan ember, aki nem szeretné, hogy a mostani igazgató újrázzon.”Hogy miért vált aktuálissá ez az anyag március 13-án, azt a blogger is feltárja: az Operaház által meghirdetett balettigazgatói pályázat beadásának határideje aznap éjfélkor járt le. A pályázatok elbírálására meghirdetett bizottsági ülést holnap, március 21-én tartják. (A pályázók meghallgatását követően a szakmai bíráló bizottság tagjainak véleményt kell mondaniuk a pályázatokról és javaslatot kell tenniük az általuk alkalmasnak ítélt igazgató személyére. A javaslattételt követően miniszteri jóváhagyás birtokában történik a kinevezés.) Úgy tudjuk, a balettigazgatói posztra ketten adták be pályázatukat, az egyik pályázó a jelenlegi megbízott igazgató, Solymosi Tamás. (Solymosi Tamás az elmúlt két évtizedben Étoile International vendégművészként bejárta a világot, megfordult többek között a Metropolitan Opera, a New York-i /American Ballet Theater/, a moszkvai Bolsoj Balett, a Chicago Balett, a Norvég Nemzeti Balett, a Bajor Állami Operaház, a Berlini Állami Operaház, a Semperoper, a Magyar Állami Operaház színpadán, éveken át tagja volt a Bécsi Állami Operaház Balettegyüttesének, az Angol Nemzeti Balettnek, és a Holland Nemzeti Balettnek. A balettirodalom szinte valamennyi férfi főszerepét eltáncolta. Láthattuk Anyeginként (Anyegin – Cranko), Petruchio-ként (A makrancos Kata – Seregi) Diótörő hercegként (A diótörő – Grigorovics, Stevenson, Vajnonen, Wayne Eagling, Page). Désiré herceget táncolta a Csipkerózsikában (Nurejev, Wright, Róna), Lescaut-t a Manonban (MacMillen), Rudolfot a Mayerlingben (MacMillan), Franzot a Coppelia-ban (Harangozó) Macbet-et a Machbeth-ben (Sárközi), Vronszkijt az Anna Kareninában (Pártay) Szolort A Bajadérban (Makarova) Jean de Brienne-t a Raymonda-ban (Nurejev, Holmes), a herceget A hattyúk tavában (Nurejev, Sztrucskova, van Danzig, Nagy Iván, Petipa-Ivanov). Volt Rómeó, Tybalt, Mercutio is a Rómeó és Júlia (Cranko, van Danzig, Seregi) vagy Orion a Sylvia (Seregi) című balettekben.) Korábban, a cink.hu-n megjelent írásra reagálva Zsédával közös közleményükben ezt írták: „A hivatkozott táncbetét egy olyan koncertműsor egyetlen kiragadott produkciója, amelynek számos táncbetétjét koreografálta Jurányi Patrik. A szóban forgó produkció egy duett volt Zséda és Solymosi Tamás előadásában. Zséda szólóestjén természetesen a kiváló énekesnő zenei interpretációja a leghangsúlyosabb elem, ezért a koreográfia megalkotásánál az elsődleges szempont az volt, hogy - bár kettősről van szó - a tánc mégis szólisztikus elemeket tartalmazzon, a vokális produkció markáns kíséreteként. Solymosi Tamás világhírű balettművészként önállóan az ő szakmai kvalitásaihoz illő koreográfiát táncolt volna, ezért a fentieket szem előtt tartva Jurányi Patrik és Solymosi Tamás együtt dolgozták ki a produkció bizonyos mozdulatait, ám a produkció jelentős részében Solymosi Tamás improvizál - a későbbiekben ezt a lépésanyagot rögzítette.” A meghallgatás közelgő dátuma előtt megkérdeztük Solymosi Tamást az ügyről, aki a következőket mondta el:„A közös közleményünkben leírtakat csak ismételni tudnám. Ha mégis szeretném megértetni ennek a történetnek a hátterét, meg kell próbálnom beavatni Önöket egy ilyen munkafolyamatba, amelyhez fel kell idéznünk Zséda koncertjének előkészületeit. A művésznő szólóestjén értelemszerűen az éneklésen, a zenei interpretáción volt a hangsúly, ezért a táncnak – noha vegyes műfajú kettősről volt szó – a vokális produkció markáns kíséreteként kellett megjelennie, miközben szólisztikus elemeket tartalmazott. A produkcióval összefüggésben két próbát tartottunk, ezeket Jurányi Patrik is figyelemmel kísérte. Jómagam önálló koreográfiát táncoltam volna – hiszen ezért kértek fel. (A produkció előkészítésével párhuzamosan – tudomásom szerint – Jurányi Patrik Pécsett állította színpadra Machbet koreográfiáját.) Az említett próbák során, melyeken Jurányi Patrik is jelen volt, a színpadon mutattam be azokat ez elemeket, motívumokat, melyek megítélésem szerint az elvárásoknak megfeleltek, arra törekedtem, hogy az artisztikus elemek ne „nyomják el” a zenét és az éneket, tehát Zséda előadásának részeként, azt mintegy kiemelve alkossanak szerves egységet. Az általam bemutatott lépéskombinációkat Jurányi Patrik elfogadta. Tekintettel arra, hogy ennek a betétnek a kivételével az egész produkciót Jurányi Patrik – feltételezésem szerint önállóan – koreografálta, értelemszerű, és comme il faut hozzáállás részemről, hogy úgy fogalmazunk: a szóban forgó produkció bizonyos mozdulatait együtt dolgoztuk ki, azzal a megjegyzéssel, hogy a produkció jelentős részében magam improvizálok" - fogalmazott Solymosi Tamás. "Továbbra sem tudok mást mondani, csak azt, amit korábban a cink.hu-nak nyilatkoztam: valószínűleg lemaradt a stáblistáról a nevem, mint koreográfus – de ez számomra nem okoz különösebb problémát, ezt én nem tudom sérelemként megélni. Számomra éppen elég, hogy a művésznő, amikor közös nyilatkozatunkat fogalmaztuk, tisztázta a helyzetet. A szóbanforgó, manipulált videoanyagot nem kívánom kommentálni, hiszen azt a cink.hu is gondosan összevágott filmként említi. Ráadásul, a történet további szereplői sem cáfolják egymást, mindannyian ugyanazt mondjuk. Jurányi Patrik a cink.hu-nak az támasztotta alá, hogy „koreográfusként vett részt a produkcióban” – ezt senki sem kérdőjelezte meg. Zséda menedzsere is azt erősítette meg, hogy a koncert-produkciót Jurányi Patrik koreografálta, amelyen mint vendég felléptem" - tette hozzá a Magyar Nemzeti Balett megbízott igazgatója, aki koreográfusi diplomamunkájáról is nyilatkozott. "2007-ben Dózsa Imre és Csiszár Imre osztályában végeztem. (Iskoláim között említhetem még a Magyar Táncművészeti Főiskolát, ahol táncművészi, táncpedagógusi, majd főiskolai tanári diplomát szereztem, tanultam a szentpétervári Vaganova Akadémián, Monte-Carlo-ban, és jelenleg is tanulok: a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahol a DLA fokozatot szeretném megszerezni.) A diplomamunka elkészítésének idején, ifjabb Nagy Zoltán rektorsága alatt, a diplomamunkát egy komoly kvalitású szakmai zsűri bírálta el, véleményezte, illetve osztályozta – távollétemben, mivel a diplomamunka bemutatásával egyidőben én Londonban vendégszerepeltem. Csupán négy nevet hadd soroljak fel a zsűriből: Aradi Mária, Orosz Adél, Dózsa Imre és Csiszár Imre. Ugyanezen évfolyamon végzett többek között Macher Szilárd, Szakály György, Sebestyén Csaba, sőt a bátyám, a londoni Royal Opera, a Covent Garden egykori első szólistája Solymosi Zoltán is. Diplomamunkám egy felvállalt parafrázis volt, egy olyan különleges tánc etűd, ami azt helyezte fókuszba, hogy kerek egészet alkothat táncos és énekes, hogy a műfajok erősítik egymást, együttes erővel nyújthatnak maradandó élményt a közönségnek. Tehát a diplomamunkám, a Mack the Knife című számra megkomponált, majd betanított koreográfia egyes részei, Zséda 2005-ös koncertjének egyik produkciójában bemutatott improvizációimra épültek” - fejtette ki Solymosi Tamás. Van tehát egy összevágott videó, amelynek mintegy nyolc éves alapanyagához csak néhány bennfentes férhet hozzá, amelyet egy névtelen forrás épp a balett-igazgatói pályázat leadására időzítve juttatott el egy bulvárlapnak. A másik oldalon pedig egy nemzetközi karriert befutott táncművész állítja, hogy a videón szereplő koreográfia a saját improvizációja. Ezt az állítást eddig érdemben senki nem cáfolta...Tudósított: Krupa Zsófia / Színház.hu
03.20. 18:30
Szinhaz.hu
MINDJÁRT PÉNTEK: tavasz újratöltve
MINDJÁRT PÉNTEK: tavasz újratöltve
Annyi a felnőtt- és gyerekprogram, hogy alig bírunk választani! Családi film Croodék Rendezte: Kirk de Micco, Chris Sanders, bemutató: 2013. március 21., magyarországi forgalmazó: Intercom Frédi és Béni most új társakat kap, és ez a digitálisan animált őscsalád méltónak bizonyul legendás elődeihez. Mesés, tarka hátterek előtt bolondozó felmenőink kénytelenek elhagyni a biztonságos barlangot. Többek közt megcsodálhatjuk a női divat és a családi fotó felfedezését. Minden felnőtt tartson utódaival a moziba! Korhatár: 6 év Egy jegy ára: például a Sugár Moziban egy 3D-s előadásra 1970 Ft Egy remek hétvégi programötlet: olvasgasd az Évát! :) Ízelítő áprilisi számunkból: kattints ide. Gyerekopera Ránki György: Pomádé király új ruhája Gyermekopera két részben. Rendezte Toronykői Attila. Magyar Állami Operaház, 2013. március 23., 24., 11 óra. A két csalafinta takácslegény láthatatlan fonálból olyan csodaruhát sző a hiú királynak, amit állítólag csak az okos, becsületes emberek láthatnak. A vicces, mozgalmas zenedarab nagyszerű bevezető az opera világába. További infó... Korhatár: 6 év Egy jegy ára: 300–3500 Ft A Víz Világnapja Hív a Duna! Szent Gellért tér, Budapest, 2013. március 22. 17 órától Általában csak kerülgetjük, amikor rohanunk valahová, de péntek este a Duna játssza a főszerepet egy civil kezdeményezésre létrejött, össznépi detektívjáték keretében, amelyre a Víz Világnapja alkalmából kerül sor. A nyomozók változatos ajándékokat nyerhetnek és a végén örömzenélés várható. További infó... // Facebook-esemény... Korhatár: nincs Belépődíj: nincs Ünnep Down Világnap a kép forrása Vígszínház, Budapest, 2013. március 24. (!) 10–14 óra A Vígszínház idén ötödik alkalommal ad otthont a Down Egyesület rendezvényének, amelynek során Kaláka-koncert, táncegyüttesek és nemzetközi koncertek is várhatók a tombola és az akadálypálya mellett. A Down Világnap március 21-e lévén csütörtökre esik, a vígszínházi programsorozat azonban hétvégén lesz. További infó: 0321.hu Korhatár: nincs, és ép gyerekek és felnőttek is jöhetnek! Belépőjegy: 900 Ft, családi jegy: lásd itt --pagebreak-- Filmpremier Tango Libre – Szabad a tánc Rendezte: Frédéric Fonteyne, főszereplők: François Damiens, Sergi López, bemutató: 2013. március 21., forgalmazó: Mozinet JC tánc közben ismeri meg Alice-t. Másnap véletlenül egymásba botlanak – a börtönben. Ahol Alice egyrészt férjét, másrészt szeretőjét látogatja meg, JC pedig a börtönőr. Végre egy táncfilm, amely hétköznapi, esetlen külsejű emberek valódi csetlését-botlását mutatja be, természetesen káprázatos zene és szédítő koreográfiák mellett. Korhatár: 16 év Egy mozijegy ára: például az Urániában a földszintre 1200 Ft. Mindjárt itt a húsvét! Te már pingálod a tojásokat? :) Itt van néhány ötlet gyönyörű hímes tojások készítéséhez! Költészet és zene Rájátszás Akvárium Klub, Budapest, 2013. március 21. A magyar költészet napjával (április 11.) ellentétben a költészet nemzetközi napja március 21-én van. Jé, ezt nem is tudtad? :) Akárhogy is, érdemes ellátogatni az Erzsébet térre, ahol fiatal magyar költők (Erdős Virág, Háy János és társaik) verseit adják elő megzenésítve, performanszosítva, ezerféleképpen ismert zenészek, például Bérczesi Róbert, Kardos Horváth János vagy Szűcs Krisztián. Facebook-esemény... Korhatár: 16 év Belépőjegy: 1800 Ft. Jazz-fúzió Oláh Kálmán és a PFZ Kodály Központ, Pécs, 2013. március 21., 19 óra A nemzetközi hírű jazz-zongorista nagy sikerű, a jazz és a klasszikus zene elemeit ötvöző kompozíciói Oláh Kálmán saját együttese és a pécsi filharmonikusok előadásában szólalnak meg. kodalykozpont.hu Korhatár: 12 év Egy jegy ára: 1000–3990 Ft Tánc! Battery Dance Company Átrium Film–Színház, 2013. március 26. kedd, 20 óra A manhattani táncegyüttes lábai előtt hever az egész világ, és most remélhetőleg az újjáélett Átrium közönségét is meghódítják majd eredeti és mégis rengeteg ismert stílust ötvöző mozgásvilágukkal. További infó... Korhatár: 12 évre saccoljuk Belépőjegy: 2800–3000 Ft Szöveg: Dániel András, Eörsi Sarolta, Móray Gábor, Sas Sándor. Ez a cikk részben válogatás az Éva magazin Kimenő szekciójából.
03.20. 17:14
Evamagazin.hu
Nabucco a térben
Nabucco a térben
Nabucco-világba lép be a néző, az előcsarnokban már szól a nyitány, mi az, elkéstem, ja nem, ez valami újítás. Nem engednek a szünetben sem lazulni, az elsőben föl lehet menni énekelni a Szabadságkórust, a felvonások között meg hallgathatjuk tovább az opera részleteit, olyan ez, mint a Föld nevű bolygó, nem áll meg, nem lehet kiszállni.
03.19. 21:05
Nol.hu
Nabucco a térben
Nabucco a térben
Nabucco-világba lép be a néző, az előcsarnokban már szól a nyitány, mi az, elkéstem, ja nem, ez valami újítás. Nem engednek a szünetben sem lazulni, az elsőben föl lehet menni énekelni a Szabadságkórust, a felvonások között meg hallgathatjuk tovább az opera részleteit, olyan ez, mint a Föld nevű bolygó, nem áll meg, nem lehet kiszállni.
03.19. 17:20
Nol.hu
Egymás látása címmel kezdődik a Művész Páholy sorozat
Egymás látása címmel kezdődik a Művész Páholy sorozat
Egymás látása címmel - Tóth Evelin és a TrióM, Szabó T. Anna, Dragmán György és Gryllus Dorka estje látható március 25-én, 19 órától a New York Kávéházban. Ahogy arról korábban beszámoltunk, idén is elindul a New York Kávéház kulturális programsorozata, a Művész Páholy. A szervezők kéthetente látják vendégül a kortárs magyar kulturális, művészeti élet legmeghatározóbb alkotóit. A New York Művész Páholy március 25-én, hétfőn este is irodalommal, zenével várja az igényes kulturális kikapcsolódásra vágyókat.A zenés, irodalmi esten bemutatkozik Tóth Evelin énekesnő legújabb, Trióm akusztik formációjával, emellett köszöntik a 40 éves Dragomán György írót, vendég lesz felesége, Szabó T. Anna költő is. Az esten beszélget és közreműködik Gryllus Dorka színésznő. Tóth Evelin (fotó: Révész Róbert) A vendégekről: Tóth Evelin 7 éves kora óta énekel, a klasszikus(opera) és különböző tradicionális énektechnikák (dél-indiai, afrikai, szefárd) párhuzamos tanulása során alakította ki saját stílusát. Két szólólemeze jelent meg, 2002-től a Hólyagcirkusz színházi társulat tagja volt. TRióM akusztikus formációjával mutatkozik be a New York Művész Páholyban, ahol a nemrég elhunyt Ravi Shankar-tanítvány Szalai Péter (cajon) és Kardos Dániel (gitár) lesznek zenésztársai. Repertoárjukban a melankólikus fádótól a szenvedélyes Flamencón át saját szerzemények és versmegzenésítések lesznek hallhatóak. Fotó: szaborobertcsaba.blogspot.hu Dragomán György József Attila-díjas író Erdélyben, Marosvásárhelyen született, 1988 óta él Budapesten. Tizenhárom éves kora óta ír, diplomáját és PhD fokozatát az ELTE angol szakán szerezte. 2002-ben jelent meg A pusztítás, majd 2005-ben A fehér király című kötete, melyet több mint harminc nyelvre fordítottak le. Dragomán György emellett fordít (például Samuel Beckett-et), honlapokat szerkeszt, vagy filmkritikákat ír.Felesége, Szabó T. Anna költő, író, műfordító. Erdélyben, Kolozsvárott született, 1987-ben települt át családjával Magyarországra. A szombathelyi gimnáziumban ismerkedett meg író férjével. Az ELTE magyar-angol szakán diplomázott, majd Angol Reneszánsz és Barokk PhD-programon végezte doktori tanulmányait. Egyetemi évei alatt kezdett publikálni, első kötete 1995-ben jelent meg, A madárlépte hó címmel. Négy további könyv, illetve számos gyermekvers-kötet szerzője. Fotó: kulter.hu A március 25-i esten kiderül, milyen baráti és munkaszálak fűzik össze a vendégeket, s a koncert mellett felolvasás, beszélgetés és meglepetés is tarkítja majd a programot. A belépőjegy 1500 Ft-os áron a helyszínen váltható, ami a műsorra vonatkozó részvételen túl egy kávé, pohár bor vagy pezsgő árát is tartalmazza.Az estre való belépés regisztrációhoz kötött, melyet megtehetnek a newyorkprogram@cafeandevent.eu címen.A New York Művész Páholy szervezői a Világ Legszebb Kávéháza mellett a Libri Média, az események háziasszonya pedig Juhász Anna irodalmár, kulturális menedzser.
03.18. 08:30
Szinhaz.hu
Egymás látása címmel kezdődik a Művész Páholy soorzat
Egymás látása címmel kezdődik a Művész Páholy soorzat
Egymás látása címmel - Tóth Evelin és a TrióM, Szabó T. Anna, Dragmán György és Gryllus Dorka estje látható március 25-én, 19 órától a New York Kávéházban. Ahogy arról korábban beszámoltunk, idén is elindul a New York Kávéház kulturális programsorozata, a Művész Páholy. A szervezők kéthetente látják vendégül a kortárs magyar kulturális, művészeti élet legmeghatározóbb alkotóit. A New York Művész Páholy március 25-én, hétfőn este is irodalommal, zenével várja az igényes kulturális kikapcsolódásra vágyókat.A zenés, irodalmi esten bemutatkozik Tóth Evelin énekesnő legújabb, Trióm akusztik formációjával, emellett köszöntik a 40 éves Dragomán György írót, vendég lesz felesége, Szabó T. Anna költő is. Az esten beszélget és közreműködik Gryllus Dorka színésznő. Tóth Evelin (fotó: Révész Róbert) A vendégekről: Tóth Evelin 7 éves kora óta énekel, a klasszikus(opera) és különböző tradicionális énektechnikák (dél-indiai, afrikai, szefárd) párhuzamos tanulása során alakította ki saját stílusát. Két szólólemeze jelent meg, 2002-től a Hólyagcirkusz színházi társulat tagja volt. TRióM akusztikus formációjával mutatkozik be a New York Művész Páholyban, ahol a nemrég elhunyt Ravi Shankar-tanítvány Szalai Péter (cajon) és Kardos Dániel (gitár) lesznek zenésztársai. Repertoárjukban a melankólikus fádótól a szenvedélyes Flamencón át saját szerzemények és versmegzenésítések lesznek hallhatóak. Fotó: szaborobertcsaba.blogspot.hu Dragomán György József Attila-díjas író Erdélyben, Marosvásárhelyen született, 1988 óta él Budapesten. Tizenhárom éves kora óta ír, diplomáját és PhD fokozatát az ELTE angol szakán szerezte. 2002-ben jelent meg A pusztítás, majd 2005-ben A fehér király című kötete, melyet több mint harminc nyelvre fordítottak le. Dragomán György emellett fordít (például Samuel Beckett-et), honlapokat szerkeszt, vagy filmkritikákat ír.Felesége, Szabó T. Anna költő, író, műfordító. Erdélyben, Kolozsvárott született, 1987-ben települt át családjával Magyarországra. A szombathelyi gimnáziumban ismerkedett meg író férjével. Az ELTE magyar-angol szakán diplomázott, majd Angol Reneszánsz és Barokk PhD-programon végezte doktori tanulmányait. Egyetemi évei alatt kezdett publikálni, első kötete 1995-ben jelent meg, A madárlépte hó címmel. Négy további könyv, illetve számos gyermekvers-kötet szerzője. Fotó: kulter.hu A március 25-i esten kiderül, milyen baráti és munkaszálak fűzik össze a vendégeket, s a koncert mellett felolvasás, beszélgetés és meglepetés is tarkítja majd a programot. A belépőjegy 1500 Ft-os áron a helyszínen váltható, ami a műsorra vonatkozó részvételen túl egy kávé, pohár bor vagy pezsgő árát is tartalmazza.Az estre való belépés regisztrációhoz kötött, melyet megtehetnek a newyorkprogram@cafeandevent.eu címen.A New York Művész Páholy szervezői a Világ Legszebb Kávéháza mellett a Libri Média, az események háziasszonya pedig Juhász Anna irodalmár, kulturális menedzser.
03.18. 08:30
Szinhaz.hu
Verdi-<strong>operá</strong>k eredeti jelmeztervei érkeznek Budapestre
Verdi-operák eredeti jelmeztervei érkeznek Budapestre
Giuseppe Verdi olasz zeneszerző Rómában bemutatott operáinak mintegy hatvan eredeti jelmez- és díszletvázlata lesz látható keddtől egy kiállításon, amely a zeneszerző születésének 200. évfordulójára emlékezik az Olasz Kultúrintézetben Budapesten. A Tisztelgés Giuseppe Verdi előtt című utazó kiállítás darabjai a Római Operaház Történelmi Archívumának anyagából valók. A hatvan eredeti vázlat, szabásminta és a húsz darab jelmez a legjobb Verdi-produkciók előadásaira készült, és olyan híres alkotók munkái, mint Luchino Visconti és Franco Zeffirelli filmrendezők, Perluigi Pizzi színházi rendező, Danilo Donati kétszeres Oscar-díjas díszlet- és jelmeztervező vagy Nicola Benois díszlettervező - mondta el Giovanni Cataluccio, az Olasz Kultúrintézet munkatársa, a kiállítás koordinátora. Visconti egyik jelmeze a Don Carlos 1958-as előadásához A tárlat anyaga az 1930-as évektől a 2012-ig tartó időszakot öleli fel. Luchino Visconti olasz filmrendező, a neorealizmus atyja a filmek mellett operákat is rendezett, és gyakran ő maga tervezte a díszletet és a jelmezeket is, köztük a budapesti tárlaton látható, az 1965-66-os évadban bemutatott Don Carlos vázlatait. Franco Zeffirelli Oscar-díjas rendezőtől bemutatják az 1963-64-es évadban előadott Falstaff díszlet- és jelmezterveit. Emellett látható lesz a Római Operaház Verdi-repertoárjának leghíresebb áriáiból készült videóösszeállítás, amelyben többek közt az 1989-ben bemutatott Ernani, a 2010-es Aida, valamint a 2004-es Nabucco áriái szerepelnek. Az 1813-ban született Giuseppe Verdi a 19. század legnépszerűbb olasz zeneszerzője, a romantikus opera egyik legnagyobb mestere volt. Művészete áttörte korának belcanto kliséit, korabeli kritikusai éppen emiatt zenéjét gyakran nyersnek, csiszolatlannak minősítették. Olyan jelentős műveket alkotott, mint a Rigoletto (1851), a Traviata (1853), az Aida (1871), valamint a Falstaff (1893). A Római Operaház az elmúlt száz éves fennállása óta olyan nemzetközi hírű díszlet- és jelmeztervezőkkel dolgozhatott, akiknek a munkái egyben művészeti-dokumentációs anyagok is - mondta el az MTI-nek Giovanni Cataluccio. A tárlat április 19-ig tart nyitva.
03.16. 09:06
Szinhaz.hu
Magyar alkotógárda állítja színpadra A varázsfuvolát a Malmői Operában
Mozart operáját, A varázsfuvolát mutatja be szombaton a Malmői Opera.
03.15. 21:05
Hirado.hu
Brit színházi klasszikusok - Uránia, márc. 26.-jún. 13.
Az elmúlt években egyre népszerűbbek lettek a mozivásznon látható opera-, balett- és koncertközvetítések. Ezt a kínálatot színesíti az Uránia Nemzeti Filmszínház és a British Council legújabb sorozata, melynek keretében...
03.15. 17:18
Est.hu
Malmőben rendez Ascher Tamás - A varázsfuvolára készül
Malmőben rendez Ascher Tamás - A varázsfuvolára készül
Mozart operáját, A varázsfuvolát mutatja be március 16-án, szombaton a Malmöi Opera. A szereposztás nemzetközi, az alkotógárda azonban magyar: a rendező Ascher Tamás, a jelmezeket Szakács Györgyi, a díszletet Khell Zsolt, a világítást Bányai Tamás tervezte. A premiert a neves finn karmester, Leif Segerstam vezényli. "Érdekes pillanatban talál meg kérdésével az újságíró” - fogalmazott a rendező. “Egy héttel a premier előtt az 1300 fős befogadóképességű színház hatalmas színpadán szinte minden instrukció a gépezet helyes működtetetésére vonatkozik. Az ember inkább érzi magát hadmérnöknek vagy művezetőnek mint a végső nüanszokat összecsiszoló művésznek. Egy hónapnyi ihletett próbatermi munka meggyőzött róla, hogy a soknemzetiségű szereplőgárda nagyszerűen tud együttműködni és az olyan fajta operaénekesek közé tartoznak mindnyájan, akik nagy kedvvel és kíváncsisággal adják át magukat a színészi munkának is. S mivel Mozart operája valójában daljáték, prózai jelenetek tarkítják. Ezeket gyakran erősen meghúzzák, ezúttal azonban úgy éreztem, hogy a némileg homályos és rejtélyes történet megértéséhez a hosszabban előadott jelenetek közelebb visznek és jól előkészítik a zenében kibontakozó csúcspontokat. Márpedig a történet elmesélése volt számomra a legfontosabb.Nem mintha nem tudnék elképzelni egy, a sztorit elhanyagoló és kommentárokból építkező előadást, vagy a régmúlt történetet más korba helyező, aktualizáló felfogást. De úgy éreztem, hogy a távoli, mesebeli múltba helyezett történet színpadra vitele adja vissza legjobban a nagyszabású példázat erejét" - fejtette ki Ascher Tamás. "A Varázsfuvola a felnőtté válás gyötrelmeiről és az erényes útra való rátalálás kockázatairól szól, a halálközelség, a szerelem megmentő ereje felkavaró zenékben jelenik meg, melyek egyértelmű instrukciók a rendező számára. Az elmúlás szorongását fergeteges kabaréjelenetek oldják időről időre. Számomra a a tragikus és víg elemek csak együtt és egymásból értelmezve érvényesek. Erre törekedtünk a közös munka során, és a masinéria működtetése közben megcsappanó ihletet újra és újra próbatermi munkával igyekeztem újraéleszteni" - tette hozzá Ascher Tamás. "Néhány éve Novák Eszterrel készítettünk már egy Varázsfuvolát, akkori végzős osztályunknak. A kamara-változat lehetőséget adott a könnyedségre a szellemes idézőjelekre, igazi kihívás ennek egy törekedét átmenteni a súlyokkal terhelt nagyoperai közegbe. Mozart mindkét énjének benne kell lennie az előadásban: a haláltól megérintett géniusznak és a lüke, mohó kispolgárnak, aki Papagenóban testesül meg. Ebben nagyszerű partner a világhírű, nagy tudású karmester, Leif Segerstam, aki ellenállhatatlanul inspirálja a zenekart és az énekeseket. Nem idegen tőle sem a sodró szenvedély, sem a harsány humor” - nyilatkozta a rendező. Az opera kettős, nemzetközi szereposztásban lesz látható az Öresund-hídon tizenöt perc alatt elérhető, Koppenhágával jószerével szomszédos svéd városban. Míg például az egyik Sarastrót a híres német basszus, Reinhard Hagen formálja meg, az Éj királynőjének szerepén a magyar Miklósa Erika és a norvég Hege Gustava Tjønn osztozik.Forrás: Színház.hu
03.14. 07:14
Szinhaz.hu
Több generáció egy színpadon – Bemutatkoztak az Elfújta a szél főszereplői
Több generáció egy színpadon – Bemutatkoztak az Elfújta a szél főszereplői
Bemutatkoztak az Elfújta a szél című Presgurvic-musical főszereplői. A bejelentés helyszínén, a Rózsavölgyi Szalonban a három színészgenerációt felvonultató szereplőgárda az új darab dalaiból is ízelítőt adott. Magyarországon először Szegeden, a Dóm téren láthatja a közönség a Szabadtéri Játékok és a Budapesti Operettszínház koprodukciójában a külföldön már hatalmas sikerrel játszott produkciót. Humor és dráma magával ragadó, pörgős, szórakoztató egyvelege, monumentális csata jelenetekkel – ilyen lesz Somogyi Szilárd rendező szerint az Elfújta a szél a Dóm téren. Margaret Mitchell regényének szereplőit többfordulós castingon választották ki, több mint ötszáz jelentkező közül. Végül a rendező és alkotótársai három színészgenerációt „hoztak össze" Scarlett O’Hara történetének megelevenítéséhez. Belle Watlingként Janza Kata, Rhett Butlerként Szabó P. Szilveszter és Gérald O’Haraként Szomor György lesz majd látható. A középgeneráció csillagai közt ott van Scarlett O’Haraként Vágó Zsuzsi, Kerényi Miklós Máté, aki az eredeti történetből hiányzó, új karaktert, a Forradalmár fiút kelti életre, Bíró Eszter, aki Melanie Hamiltont alakítja, valamint Mammy szerepében Nádasi Veronika. A legifjabb generációból Brasch Bence, Scarlett férje, Frank Kennedy szerepében lép színre, Veréb Tamás Ashley-t, Gubik Petra pedig Vágó Zsuzsi mellett szintén Scarlett O’Harát alakítja majd. Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház főigazgatója szerint a Rómeó és Júliához hasonlóan Presgurvic fülbemászó zenéje mellett, az Elfúlta a szél sikerének kulcsa is a klasszikus történetben van, amelyet mindenki ismer, és amelyből a szerző a legdrámaibb és legizgalmasabb részeket ragadta ki. „Létezik a zenés színháznak olyan válfaja, a musical, amely egyformán hat korosztályokra, különböző érdeklődésű emberekre – ez a zenés színház csodája” – tette hozzá az Operettszínház főigazgatója, aki egyben az előadás művészeti vezetője. A direktor elárulta azt is, a Rómeó és Júliához hasonlóan az Elfújta a szél című produkcióból is saját verziót készíthetnek. Az alkotógárda tehát szabad kezet kapott Gerard Presgurvic-tól a darab színpadra állításához. A musical magyar versszövegeit Kerényi Miklós Gábor és a rendező, Somogyi Szilárd közösen írták. Biztos az Elfújta a szél sikerében Kesselyák Gergely, a Szegedi Szabadtéri művészeti vezetője is, aki szerint a Dóm téren előadott zenés daraboknak nagy szerepe van abban, hogy a „napfény városa” ilyen erős kulturális kisugárzással bír. Kesselyák kiemelte, Szeged mindig is úttörő szerepet játszott a musicalek bemutatásában, hiszen itt láthatta először a közönség a Miss Saigont, A nyomorultakat, az Elisabeth-et, a Szentivánéji álmot és a Valahol Európábant. „Nagyon jó érzés tudni, hogy olyan produkciók születésénél bábáskodtam, amelyeket már egy ország ismer. Az opera virágkora az volt, amikor azt várták, mit ír újra Verdi, most pedig azt a kort éljük, amikor azt várjuk, mit ír újra Presguvic” – tette hozzá a Szegedi Szabadtéri művészeti vezetője, aki elmondta nagy öröm számára, hogy ismét vendégül láthatja az Operettszínház színészeit. „Garantálom, hogy az Elfújta a szél is hatalmas siker lesz” – mondta nevetve Kesselyák Gergely.Somogyi Szilárd rendező szerint, az elmúlt évek tapasztalata alapján megjósolható, hogy a közös munka során nem lesz olyan kérés, amit ne teljesítenének Szegeden. A rendező azt is elárulta, bár dolgozott Kerényi Miklós Gábor mellett a Szentivánéji álom és a Rómeó és Júlia Dóm téri bemutatójánál, mégis teljesen új kihívás számára, hogy egy ilyen hatalmas színpadon próbálhatja ki magát rendezőként, és az új Presguvic-musicalnél igyekszik kamatoztatni azokat a „mesterfogásokat”, amiket KERO®-tól tanult az elmúlt években. Somogyi Szilárdnak alkotóként már volt dolga az Elfújta a széllel. „Szentesre jártam gimibe, ahol osztálytársaimmal többször elindultunk egy angol nyelvű dráma fesztiválon. Harmadikban azt találtuk ki, hogy egy pamfletet készítünk, Monty Python stílusban az Elfújta a szélből. A döntő Szegeden volt, mi pedig megnyertük a dráma fesztivált” – mesélte a rendező, aki most felhasználja egykori tapasztalatait. „A régi történet azért volt fontos, mert az előkészületeknél felidézhettem melyek azok a lényeges momentumok, amelyeket annak idején kiemeltünk a történetből, ezek ugyanis a mostani előadásban is emblematikusak lesznek. Igaz, hogy két különböző műfajról van szó, ám a határ a komikus és a drámai között igen kicsi és átjárható” – magyarázta Somogyi Szilárd és azt ígérte, igazi szélesvásznú filmélményben lesz része a közönségnek Szegeden. „Adott pillanatban egész Atlantát fel fogjuk gyújtani, szóval a látvány lehengerlőnek ígérkezik” - tette hozzá. Gerard Presgurvic Elfújta a szél című musicaljének magyarországi ősbemutatója 2013. július 26-án lesz Szegeden. Az ezt követő 3 előadás után a közönség augusztus 17-18-án, Sopronban, az MKB Musical Aréna Szabadtéri színpadán is megtekintheti a látványos produkciót!Szöveg: Kodova Michaela / Színház.hu, Fotó: Fővárosi Operettszínház, Éder Vera
03.13. 13:05
Szinhaz.hu
Balettverseny és balettfilmfesztivál Nurejev emlékére
Balettverseny és balettfilmfesztivál Nurejev emlékére
A 20. század egyik legnagyobb és legismertebb táncosa, Rudolf Nurejev 75 éve született és 20 éve hunyt el. A születésnap - március 17. - köré szervezik Budapesten a Nurejevről elnevezett VI. Nemzetközi Balettversenyt. A kettős évforduló alkalmából olyan filmeket vetítenek március 15. és 17. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelyekben az orosz balettsztár táncol, illetve olyan művek felvételeit, amelyeket ő is koreografált, például az Ausztrál Nemzeti Balettel készült Don Quijoté-t vagy utolsó egészestés alkotását, A bajadért - közölte az MTI-vel események főszervezője, Bokor Roland. Az Uránia kávézójában keddtől március 20-ig Kanyó Béla fotográfiáiból válogatott kiállítást rendeznek; a képek Nurejev utolsó budapesti fellépésén készültek, a Cristoforo című balettről. Az Európa Kiadó gondozásában pedig most jelenik meg Julie Kavanagh angol szerző, táncszakíró tollából egy életrajz. Bokor Roland véleménye szerint olvasmányos és hiteles források nyomán megírt, gazdagon illusztrált kiadvány kerül az olvasó kezébe. A balettversenyre a jelentkezés lezárult, 19 országból 70 fiatal professzionális táncművésznek lesz alkalma a három fordulóban bizonyítani, milyen helyezésekre érdemesek. Az első forduló március 19-én és 20-án, két estén zajlik a Magyar Táncművészeti Főiskola színpadán. Másnap a Fesztivál Színházban kerül sor a második fordulóra, ugyanitt lesz a harmadik forduló március 22-én délután, este pedig a díjátadó gálát láthatják az érdeklődők. A nemzetközi zsűri elnöke Charles Jude, a Bordeaux-i Balett igazgatója lesz. A zsűri tagja Aradi Mária, a Magyar Táncművészeti Főiskola professzora, Irek Mukhamedov, a Szlovén Nemzeti Balett igazgatója, Jae Keun Park, a Szöuli Nemzetközi Balettverseny igazgatója, Ludmila Szemenyaka, moszkvai Nagyszínház vezető balettmestere, Szakály György, a Magyar Táncművészeti Főiskola rektora és Téri Evelyn, a bécsi Állami Opera Balettiskolájának mestere, a Bécsi Balettverseny igazgatója. Nurejev 1938. március 17-én a transzszibériai expresszen, a Bajkál-tó közelében jött a világra. A baskír-tatár származású Nurejev tánctehetségére korán felfigyeltek, tagja lett egy baskír néptáncegyüttesnek. 1955-ben már a világhírű leningrádi Kirov Balett iskolájában tanult. Húszévesen a Kirov Színház szólótáncosa lett (színpadon A hattyúk tavában debütált 1958-ban), így balettkarban sosem táncolt - ezt korábban csak Nyizsinszkijnek engedték meg. A világsajtó érdeklődésének középpontjába 1961. június 16-án, a párizsi Le Bourget repülőtéren lejátszódó jelenettel került: egy vendégszereplés után, amikor a szovjet titkosszolgálat, a KGB felügyelete alatt fel kellett volna szállnia a moszkvai gépre, merész ugrással a francia rendőrök mellett termett "Szabad akarok lenni!" felkiáltással. 1962-ben lett a londoni Royal Ballet szólótáncosa, s a múlt század egyik legnagyobb balerinája, Margot Fonteyn az ő kedvéért nem akasztotta még szögre a balettcipőt, kettősük húsz évig kápráztatta el a világot. Szédületes karriert futott be táncosként és koreográfusként is, utóbbi minőségében egyik legnagyobb sikere a klasszikus orosz balett büszkeségének számító Bajadér újrafogalmazott verziója volt. Életének utolsó fellépése 1992-ben a Magyar Állami Operaházban a Cristoforo című balettben volt, a róla elnevezett balettverseny helyszínéül maga választotta Budapestet. Forrás: MTI
03.13. 10:35
Szinhaz.hu
A Blaha-sztori - zenés kulisszatitok a Bethlenben
A Blaha-sztori - zenés kulisszatitok a Bethlenben
Csomor Csilla a Déryné Széppataki Róza életét feldolgozó Édes Rózám! című önálló estje után most a „nemzet csalogánya” bőrébe bújik. A Blaha-sztori bemutatójára március 13-án, 15 órától kerül sor a Bethlen Téri Színházban, Bezerédi Zoltán rendezésében. Ajánló:Az elsöprő erejű asszonynak, Blaha Lujzának sorsát megjelenítő két részes, 90 perces zenés összeállítás kerül bemutatásra a Bethlen Téri Színházban. A Bezerédi Zoltán rendezésében, Darvas Ferenc és Darvas Kristóf zeneszerző, zongorista közreműködésével létrejövő műsorban megelevenedik a magyar színjátszás páratlan alakja. A korabeli sajtó szerint valamennyi népszínműben Blaha Lujza volt a királyné parasztruhában. De, honnan indult az operett, opera, népszínmű, dráma koronázatlan királynője, a kis „dalos Lujzácska”? Ki volt az a kislány, aki alig 16 évesen ment férjhez a 37 éves Blaha János karmesterhez? Hogyan szerződtette Őt Szigligeti Ede a Nemzeti Színházhoz, hogy végigjátssza a népszínmű irodalom jelentős szerepeit… Fotó: Fodor Györgyi Szeréna Csomor Csilláról: Csomor Csilla, a jászberényi születésű színművésznő már gyerekkorában balettozott, táncolt, énekelt, festett, furulyázott, verseket szavalt. A Jászfényszaru Amatőr Színjátszó Csoportban kezdett komolyabban foglalkozni a színjátszással, majd felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. Kerényi Imre osztályában végzett és a győri Kisfaludy Színházhoz szegődött, később tagja volt a Nemzeti Színháznak, majd átnevezése után a Pesti Magyar Színháznak. Számos prózai és zenés darabban játszott, láthattuk többek közt a Bánk bán Izidórájának szerepében, Gizellaként az István, a királyban, Titániaként Shakespeare Szentivánéji álmában. A televíziónézők a Barátok közt című magyar filmsorozatban ismerhették meg. A Blaha-sztoriBlaha Lujza: Csomor CsillaA dramatizált művet színpadra alkalmazta: Perczel EnikőDíszlet-jelmeztervező: Árva NóraZeneszerző: Darvas Ferenc, Darvas KristófRendező: Bezerédi ZoltánAz előadást két részben, szünettel játsszák!Bemutató: 2013. március 13., 15:00Bethlen téri Színház
03.12. 09:00
Szinhaz.hu
Pavarotti, Domingo és Carreras karmestere Budapesten
Pavarotti, Domingo és Carreras karmestere Budapesten
A "három tenor" egyik kedvenc dirigense, koncertjeik zenei irányítója, János Ács vezényel az Operaházban március 31-én és április 2-án. A magyar származású művész mindkét estén két Mascagni művet, a Parasztbecsületet és a Messa Di Gloriát dirigálja. "Teljessé teszi a műalkotást" - így jellemezte szinte állandónak nevezhető koncert-dirigensét Luciano Pavarotti, akivel 1991-ben kezdődött szakmai kapcsolatuk és barátságuk alatt négy kontinensen léptek fel együtt (többek között Pavarotti budapesti koncertjén.) János Ács 2000-ben már a "három tenor", Pavarotti, Domingo és Carreras közös chicagói koncertjét vezényelte hatvanezer néző előtt, majd együtt lépett színpadra a legendás trióval Kínában, Japánban, Koreában és Mexikóban. Ács dirigálta híres angliai, Bath-i búcsúkoncertjüket is. Fotó: Giovara A magyarországi születésű, zenészcsaládban felnőtt János Ács a Budapesti Konzervatóriumban végezte zenei tanulmányait. 1974-ben vándorolt ki Olaszországba, ahol a legnagyobb dalszínházakban - többek között a Milánói Scalában - kezdett dolgozni korrepetitorként. Hamarosan a karmesteri pulpitusra is felléphetett, végigvezényelte Itália szinte összes zenés teátrumát. Az akkor már olasz állampolgárságú művész világkarrierje akkor kezdődött, amikor a dél-afrikai, Pretoriai Színház kinevezte őt főzeneigazgatónak. Ezután az Egyesült Államokban folytatta karrierjét, a Colorado állambeli Denveri Operaház vezető karmestere lett.János Ács vitathatatlanul korunk egyik legnagyobb dirigense, bejárta az egész világot, a komolyzene mellett a könnyebb műfajok "nagyágyúival" is együttműködött, ő vezényelt például Aretha Franklin fellépésén az 1998-as New York-i Grammy Gálán. A művész húsvétvasárnap és a rá következő kedden vezényli a Magyar Állami Operaház Zenekarát. Két Mascagni művet, a Parasztbecsületet - amelynek magyarországi ősbemutatóját annak dején Gustav Mahler dirigálta - és a Messa Di Gloriát hallhatja a közönség, koncertszerű előadásban. Forrás: opera.hu
03.11. 14:59
Szinhaz.hu
Megnevezték a nemzetközi operadíj jelöltjeit
Jonas Kaufmann, Joyce DiDonato, a Bécsi Filharmonikusok és a Metropolitan Opera is az esélyesek közt.
03.07. 21:40
Hirado.hu
Bányai Rita fősúgó kitüntetést vett át az <strong>Operá</strong>ban
Bányai Rita fősúgó kitüntetést vett át az Operában
A Magyar Állami Operaházban 2010-ben adták át először a Gela Lajos-emlékplakettet, amellyel az Erkel Színház 2009-ben elhunyt egykori főügyelője előtt tisztelegnek. A díjat évente ítélik oda egy, az operaház művészeti ügykezelése területén dolgozó munkatársnak: a díjazott, akinek személyéről négytagú zsűri dönt, a játékmesterek, balettmesterek, rendező- vagy balettasszisztensek, ügyelők és súgók közül kerülhet ki.Idén Bányai Rita fősúgó vette át a kitüntetést Ókovács Szilveszter főigazgatótól. A díjazottról Medveczky Ádám karmester mondott laudációt, amelynek első mondataiban megemlékezett a plakett felejthetetlen névadójáról, akinek színházszeretetét és szakmai tudását Bányai Rita is képviseli. A dirigens kiemelte: a díjjal az Opera láthatatlan főszereplőit jutalmazzák. Bányai Ritát – mint mondta – nem is lehet másképp jellemezni, mint úgy: nagyon jó. Pontossága, lelkiismeretessége meghatározó erényei, a próbák során olykor olyasmire is felhívja az énekesek figyelmét, amit a rendező vagy a karmester figyelmét elkerüli. Emberi és szakmai hozzáállása alapján egyaránt méltó a díjra. A kitüntetett a szolfézs-zeneelmélet tanári pályát cserélte fel a súgói hivatásra 1993-ban. 2003 óta vezető súgó, 2013-tól pedig fősúgó az Operaházban. Bányai Rita kiemelte: megtisztelő számára rangos névsorhoz csatlakozni, Boschán Daisy játékmester és Janács Evelyn balettmester után átvenni a Gela-plakettet. Hálás szívvel emlékezik Petrányi Rezső egykori súgóra, aki felvette őt az Operaházhoz, és szakmai útján elindította. „Mi súgók azért vagyunk, hogy mindenki jól érezze magát a színpadon.” – tette hozzá. A Gela-plakett első díjazottja Döme István főügyelő volt.
03.07. 09:38
Szinhaz.hu
Elhunyt Jérome Savary
Hetvenéves korában elhunyt Jérome Savary francia színházrendező és színész, aki opera-, operett- és musicalelőadásaival a szórakoztató népszínház ünnepi jellegét hirdette.
2013.03.06. 15:49
168ora.hu
Négy új bemutató a Gyulai Várszínház jubileumi évadán
Négy új bemutató a Gyulai Várszínház jubileumi évadán
Ötvenedik évadát rendezi meg a Gyulai Várszínház az idén június 22. és augusztus 11. között; a jubileumi évben négy új bemutatóval, köztük egy ősbemutatóval várják a közönséget. Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója szerdai budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a nyitó estén Heltai Jenő A néma levente című vígjátékát láthatja a közönség a szolnoki Szigligeti Színház előadásában. A héthetes rendezvényen több mint hatvan programot kínálnak. A jubileumi évad műsorában szerepelnek klasszikus magyar drámák, a Gyulai Várszínházra az utóbbi időben jellemző programok és van utalás a korábbi évtizedekre. Ősbemutató lesz Zalán Tibor A fáklya kialszik című műve, Egy világhírű kisváros: Gyula - Krasznahorkai László írásain keresztül címmel is bemutatnak darabot, a IX. Shakespeare Fesztivál keretében a Hamlet látható, augusztusban a Beatles dalaiból készült produkciót tűznek műsorra. Katona József Bánk bán című darabja a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadásában lesz látható, Erkel Ferenc Hunyadi László című operáját a Kolozsvári Magyar Opera előadásában mutatják be, a Carmina Burana című táncjátékot a Szegedi Kortárs Balett adja elő. A programban megtalálható Petőfi Sándor A helység kalapácsa és Arany János A nagyidai cigányok című darabja, valamint Madách Imre Az ember tragédiája című műve Vidnyánszky Attila rendezésében, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadásában. A szintén 50 éves fennállását ünneplő Liszt Ferenc Kamarazenekar Brahms, Britten, Liszt, Mozart szerzeményeiből ad koncertet, az est szólistája Miklósa Erika lesz. Fotó: gyulaivarszinhaz.hu A várszínházi évadot több minifesztivál is színesíti. A 9. Shakespeare Fesztiválon - június 4. és 15. között - magyar és külföldi színházi előadások, tánc, zene és film várja a nézőket. A Hamlet bemutatója mellett Peter Brook lánya, Irina Brook párizsi társulatának előadását, A vihart is láthatja a közönség, Shakespeare-konferenciát tartanak és Shakespeare és Nádasdy Ádám címmel rendeznek beszélgetést a költővel, műfordítóval. Június 28. és 30. között rendezik meg a Körös-völgyi Sokadalom elnevezésű népművészeti fesztivált, július 20-án a dzsesszfesztivál programján Miles Davis zenéje hallható az egykori zenésztársaiból alakult együttestől Miles Smiles címen, másnap a blues fesztiválon szintén neves muzsikusok lépnek fel. Az igazgató elmondta: idén is 170-180 millió forintos költségvetéssel számolnak. A Gyulai Várszínház fenntartója a város, amely a költségek 20-25 százalékát állja, emellett pályáznak. Görgényi Ernő polgármester, a fesztivál védnöke kiemelte: a város programkínálatában az egyik legfontosabb elem a Gyulai Várszínház. Beszámolt arról, hogy a rendezvény fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere lesz. Az évad kiemelt támogatója a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). Az évforduló alkalmából a színház 50 évadáról konferenciát rendeznek, emlékkönyvet jelentetnek meg, lesz gálaest és kiállítás is nyílik. Az ország első várszínházaként 1964. július 11-én Victor Hugo Hernani című darabjának bemutatójával nyílt meg a Gyulai Várszínház. A fél évszázad alatt 440 színdarabot játszottak, amelyből 150 premier, köztük 50 ősbemutató volt. Az utóbbi években átlagosan 25 ezer néző látogatja az előadásokat. Forrás: MTI
2013.03.06. 15:31
Szinhaz.hu
Római falfestményeket fedeztek fel Kölnben
Római falfestményeket fedeztek fel Kölnben
A leletekre háromméteres mélységben bukkantak az opera és a színház felújítása során.
2013.03.05. 22:26
Delmagyar.hu
Római falfestményt találtak a kölni opera alatt
A kölni operanegyed felújítási munkálatai közben római falfestmények töredékeire bukkantak a régészek. Az első vizsgálatok szerint a több ezer színes darab egy leomlott vályogfalból származik az időszámításunk szerinti első és második századból. A szakértők szerint jelentős leletekről van szó.
2013.03.05. 18:25
Life-style.hu
Megnyitott az Erkel Színház
Megnyitott az Erkel Színház
Március elsején újra megnyitott az Erkel Színház."Az a színház, amely 101 évvel ezelőtt kilenc hónap alatt épült fel, most néhány hónap alatt újult meg úgy, hogy ma este felmehet a függöny" - ezzel a mondattal indította el hivatalosan is a közel hat év után újra nyíló Erkel Színház tavaszi szezonját Ókovács Szilveszter főigazgató. Néhány órával az esti nyitóelőadás előtt az Operaház igazgatói, valamint a Pas de trois balettest három közreműködő hazai együttesének vezetői köszöntötték a sajtó képviselőit az Erkel Színházban. Az eseményen két világhírű művész is részt vett: a színház áprilisi Aida-előadásaiban Amneris szerepében fellépő Komlósi Ildikó, és a nyitóelőadás győri produkciójának alkotója, Cameron McMillan brit koreográfus. Ókovács Szilveszter elmondta, hogy már az esti produkció is szimbolikus. "A győri és a pécsi balett-társulat színpadra lépése is jelzi azt, ami számunkra régóta egyértelmű: hogy az Erkel nem az Operaházé, hanem az egész országé". A főigazgató hozzátette, hogy a teátrum nyitása eddig is 110 új munkahelyet teremtett - egyelőre főként műszaki munkakörökben - ám októberben már 250 új kollégáról beszélhetünk, az addig belépő balett-, zenekari- és énekkari művészeket is beleértve. Mozsár István mb. ügyvezető-műszaki igazgató hangsúlyozta, hogy a felújítás első szakasza néhány napja befejeződött, ám nem ért véget. Szeptemberben már sokkal látványosabb változásokat lehet látni az Erkel épületén, megszépül a homlokzat, új belső terek alakulnak, így például egy kávézó. A Magyar Nemzeti Balett mb. igazgatója, Solymosi Tamás, a Győri Balett vezetője, Kiss János és a pécsi együttest irányító Vincze Balázs egyöntetűen történelmi pillanatnak nevezték, hogy Közép-Európa legnagyobb befogadóképességű zenés színházának újranyitását éppen három balett-produkció, méghozzá közös estjük nyitja meg. Solymosi Tamás hozzátette, hogy a Magyar Nemzeti Balett, csakúgy, mint az Operaház, a legnívósabb előadásaival készül az Erkel színpadára, még idén például egy balett-premiert is színre visznek, Öt Tánc címmel. Tíz programra tízezrek Az Erkel Színház produkcióira február 1-jén indult a jegyértékesítés. Négy hét leforgása alatt hat előadás teljesen "elkelt", a többire rekordsebességgel kelt el szintén nagyszámú jegymennyiség. A nyitóelőadásig több tízezer belépőjegyet értékesített a szervezési osztály. Március 1-jétől már nemcsak az Operaház online és pénztári lehetőségei élnek, de a színházzal együtt újranyitott helyi jegypénztárak is kiszolgálják a közönséget.Az OperaKaland ifjúsági programra az előzetes igényfelmérés után, február 26-án indult az "éles" jelentkezés. Három nap alatt több száz középfokú oktatási intézmény erősítette meg részvételét, amely a próbaüzem idejére kitűzött 24 Hunyadi László-előadásra húszezer középiskolás diák jelenlétét garantálja - ez a szám azonban megsokszorozódhat a jelentkezési határidő végéig.A próbaüzem végéig rangos szereposztással kerül színre a Don Giovanni, az Aida, a Turandot és a Don Carlos. A Magyar Állami Operaház kamaraénekese 2012/2013-díj birtokosai: Sümegi Eszter, Váradi Zita és Bretz Gábor is színre lépnek. A Magyar Nemzeti Balett két modern esttel jelentkezik, a Primavera13 program pedig a vidéki operatagozatok vendégjátékával várja az érdeklődőket.A jegyárak nagyarányú emelését nem tervezi az Operaház vezetése. Ókovács Szilveszter szerint, az Erkel Színházat tömegek kapják vissza, az opera és a balett újra elérhető a nyugdíjasok, a vidéki közönség és a diákok számára is. Online közönség és közösség Mindamellett, hogy az épület egyes elemei megújultak, az Erkel Színház missziója új elemmel bővült: célja a közösségek megszólítása. A legnépszerűbb közösségi portál operakedvelő látogatói a 101 éves Erkel Színház újranyitásának tiszteletére, az évad végéig minden este, az aznap esti produkcióval kapcsolatos posztot lájkolhatják. Az első 51 szerencsés, összesen 101 fő (ötven pár, és egy egyéni látogató) 101 forintos belépővel tekintheti meg az előadást. A "facebookolt" jeggyel rendelkező közönség külön, a portálról elnevezett karzaton foglal helyet. A Facebook-kampány első napját követően két hét alatt 10%-kal nőtt az Operaházat kedvelők száma. Az Erkel Színházzal kapcsolatos posztok február 14. óta több mint 85 000 embert értek el, a napi előadásra kiadható 101 jegy percek alatt „elkel". forrás: Színház.hu, Magyar Állami Operaház
2013.03.03. 07:00
Szinhaz.hu
Mozizással próbálkozik a híres opera
Elsősorban orosz és olasz operákkal csábítja a New York-i Metropolitan Opera következő "mozis" évada a nézőket, akik újra láthatják majd Anna Netrebkót, Roberto Alagnát, Renée Fleminget vagy épp Jonas Kaufmannt.
2013.03.02. 09:55
Ma.hu
Nagy siker volt A lé meg a Lola <strong>opera</strong>premierje
Nagy siker volt A lé meg a Lola operapremierje
Nagy sikernek bizonyult A lé meg a Lola című nagysikerű német filmből készült opera-feldolgozás: a nézők perceken át ünnepelték az énekeseket, a zenészeket és Ludger Vollmer komponistát. A film annak idején Tom Tykwer rendező és a két főszereplő, Franka Potente, valamint Moritz Bleibtreu számára is az áttörést jelentette 1998-ban. Most Regensburgban készült belőle opera-feldolgozás, amelyet csütörtök este mutattak be. Ludger Vollmer korábban Fatih Akin 2004-es filmjéből, a Berlinalén Arany Medvét nyert Fallal szemben című alkotásból is operát írt, az a darab is nagy sikert ért el, Brémában mutatták be. A lé meg a Lola az opera világába költözve se hagyja levegőhöz jutni a közönséget: Lola háromszor is versenyt fut az idővel, hogy megmentse "pasija" életét. Manni, aki gengszterek kézbesítője, a metrón hagyta főnöke aranyát, amelyet Lolának kell visszaszerezni. Akciója során dinamikus zene kíséri. Utóbbiról szólva Vollmer azt mondta: "Ezzel az anyaggal a 16 és 40 év közöttieket akarom újra megnyerni az opera műfajának".
2013.03.02. 06:30
Szinhaz.hu
Csökkent a Met bevétele - Olcsóbban adja a jegyeket
Csökkent a Met bevétele - Olcsóbban adja a jegyeket
Átlagosan tíz százalékkal olcsóbban adja a jegyeket a New York-i Metropolitan Opera (Met) a következő, 2013-14-es évadban a látogatottság és a bevétel visszaesése miatt. A kétezer férőhelyes operaház kihasználtsága 81 százalékra zsugorodott az előző szezon 84 százalékához képest, miközben a jegyeladásokból származó bevétel előreláthatóan négymillió dollárral lesz kevesebb idén (a 2011-12-es évadban 94,4 millió dollár jött be a jegyértékesítésből). Peter Gelb főigazgató közölte, hogy a romló adatok fényében döntöttek a jegyárak csökkentése mellett: a következő évadban egy átlagos jegy 156 dollár - hozzávetőleg 35 000 forint - lesz. Kétévi szünet után visszatér a társulathoz James Levine zenei igazgató, aki különböző tisztségekben az intézmény meghatározó alakja az utóbbi negyven évben. 2011. május 14. óta három gerincműtétet hajtottak végre rajta, most újra kezébe veszi a karmesteri pálcát. Az első világháború kiváltotta németellenesség (1918-19) óta először nem szerepelnek majd Richard Wagner-művek a Met műsorán, ezzel szemben hat új feldolgozású darabot mutatnak be. Pjotr Iljics Csajkovszkij háromfelvonásos operájában, az Anyeginben ismét láthatja a New York-i közönség Anna Netrebkót, aki 2002-ben a Háború és béke című Prokofjev-darabban debütált a Met színpadán. Az operát a Metben újoncnak számító Deborah Wagner viszi színpadra. Alekszandr Porfirjevics Borogyin Igor hercegét utoljára 1917-ben tűzték az operaház műsorára, most Dmitrij Csernyakov rendezésében fog felcsendülni. Az új produkciók között van még a harmincéves zeneszerző, Nico Muhly Két fiú című dalműve, Giuseppe Verdi Falstaffja, Wolfgang Amadeus Mozart Cosi fan tutte című vígoperája és Alban Berg Wozzeckje. A következő évad érdekes színfoltja lesz a Denevér, ifj. Johann Strauss műve angol nyelven fog megszólalni. A szöveget Jeremy Sams ültette át németből. Forrás. MTI
2013.03.01. 08:00
Szinhaz.hu
Világsztárok az újra nyitó Erkel kulisszái mögött
Világsztárok az újra nyitó Erkel kulisszái mögött
Miklósa Erika, Rost Andrea és Pászthy Júlia idézi fel az Erkel Színházhoz kötődő emlékeit a Kossuth Rádióban pénteken, a nyitás napján. A hely című műsorban az énekesnők mellett az Operaház vezetői és munkatársai engednek bepillantást a kulisszák mögé. Március 1-jén, pénteken este 7 órakor indul el újra az élet a több mint öt éve bezárt Erkel Színházban. A Pas de trois című balett-esttel kezdődik a 81 előadást felvonultató tavaszi műsorfolyam. A felújítás alatt álló épületben zajló munkálatok első szakasza véget ért. A színpad és a nézőforgalmi terek a produkciók méltó színre vitelére alkalmas állapotban vannak, jelenleg már takarítják az épületet a pénteki nyitóelőadásra. A Kossuth rádió a nyitás napján, délelőtt 11 órától egy külön műsort szentel az Erkel Színháznak. A hely című kulturális magazinban világsztár énekesek, valamint Ókovács Szilveszter főigazgató, Héja Domonkos mb. főzeneigazgató és Mozsár István mb. ügyvezető-műszaki igazgató beszélnek a teátrumhoz fűződő élményeikről, a felújítás érdekes részleteiről, eddig soha nem látott-hallott kulisszatitkokról, de megszólal az Operaház egykori műszaki igazgatója, Borsa Miklós és a dalszínház több más munkatársa is. A műsor Erkel-kiadása két részes lesz, a második részt március 8-án sugározza a rádió. Kétszáz nyugdíjasnak adott belépőt az Erkel Színházba JózsefvárosA belépők Giuseppe Verdi két operájára, a Rigoletto és Az álarcosbál című darabjára szólnak. Az önkormányzat Kocsis Máté polgármester szavaira hivatkozva azt írta: az Erkel Színház megnyitásával nemcsak a kulturális élet fog felpezsdülni Józsefvárosban, hanem az épület fejújításával a II. János Pál pápa tér presztízse is emelkedik. Jelezték: a kerület lakosságának csaknem negyede időskorú, így a jövőben több idősbarát programot szerveznek, hogy a kerület kulturális és a civil életének ők is ugyanúgy részesei legyenek, mint a fiatalabb nemzedékek. Forrás: opera.hu, MTI
2013.03.01. 07:56
Szinhaz.hu
Ókovács Szilveszter: "Az <strong>Opera</strong> nem múzeum"
Ókovács Szilveszter: "Az Opera nem múzeum"
Ókovács Szilveszterrel készített interjút a Demokrata. Az Operaház főigazgatója többek között az Erkel Színház március 1-jei újranyitásáról is beszélt. A Demokrata cikkéből: "Túl a négyszázharminc előadáson, amelyet a jövő szezonban tartunk immár az ország két legnagyobb színházában, lesznek szimfonikus hangversenyek, kisopera- előadások, kamarakoncertek, dalestek, rengeteg gyermekprogram, vidéki és külföldi turnék, valamint számos más rendezvény, amely az Opera-imázs nyitását szolgálja. Ez főigazgatói pályamunkám sarkalatos pontja. A "Több mint Opera" cím arra hivatott, hogy mutassa: egyetlen Operánk nemcsak legnagyobb kulturális intézménye a magyar nemzetnek, de sokkal többet is kell tennie, mint eddig. Nem mintha művészeink és munkatársak zöme ne égne ma is száztíz százalékon - a nyugati bér egyötödéért. De mindenkire szükségünk van, nagyobb terhelést ígérek nagyobb eredményekért, és végre felívelünk támogatásban, lehetőségben, státusokban is, úgyhogy kutyakötelesség bővíteni a portfóliót! Van már lobogás, egymást érik majd az élmények is, a rengeteg energiabefektetés miatt mégsem lesz ez pusztán fáklyásmenet" - fogalmazott Ókovács Szilveszter. "Csak vissza kell találni a régi útra, az ínyenc és drága Opera, és a megfizethető, de minőségi népopera kettős rendszeréhez. Az operaházi helyárak nem jöhetnek lejjebb, sőt: hisz bevételeinkből bért, járulékot is fizetünk. Az Ybl-palotában azt sem mondhatjuk egy svájcinak, hogy gyere csak be kétszeres pénzért, mert az neked annyi, mint magyarnak az érvényes díjszabás fele. Ezért dolgozunk, viszonylag alacsony árszabással, amely egy külföldi számára szinte hihetetlen, a hazai közönség nagy részének pedig így is megfizethetetlen. Mégsem szeretném azt mondani, hogy magyarokat csak az Erkelbe várunk: megszerveztük a Mindenki Operája című huszonöt estés sorozatunkat, melynek révén minden produkció főpróbáját hetvenöt százalékos kedvezménnyel nézhetik nagycsaládosok és nyugdíjasok - az Operában" - tájékoztatott a főigazgató. Ókovács Szilveszter beszámolt az Operaház Nagykövete programról is, amelynek lényege, hogy ötven tapasztalt énekművészt, táncost, muzsikust három éven át havi fix fizetésért küldenek mentorként iskolákba."Ha csak ülnénk a bordó-arany székeken, és bíznánk a plajbászban, elmenne mellettünk a világ. Amikor a legkonzervatívabb néző is e-mailben követeli vissza a régi Hunyadit Simándyval, csak azt tudom válaszolni: lám, ön is elektronikusan levelez, nem lúdtollal, így a régi Hunyadit sem tudjuk visszaadni. Ám a darab méltósága és üzenete nem változott, és ez a lényeg. Az Opera nem múzeum" - mondta az igazgató. A kérdésre, fogadóképes-e már az Erkel épülete, Ókovács így felelt: "Igen, és az igazi kezdetet jelentő őszi idényig, november 7-ig. Félreértés ne essék, Erkel Ferenc születésnapjáig fokozatosan zajlik a renoválás: új festés, mosdók, homlokzat, lépcsők, deszkázat, vezetékek, légtechnika." A teljes interjú a Demokrata c. lapban olvasható.
2013.02.28. 13:15
Szinhaz.hu
Manet-kiállítás a mozikban
Az opera- és színházi közvetítések után itt az új kezdeményezés: az olyan kiemelkedő kiállítások, mint a londoni Manet-tárlat is látható lesz a mozikban.
2013.02.28. 08:50
Ma.hu
Bánk bán és Rigoletto a szegedi színház műsorán
Bánk bán és Rigoletto a szegedi színház műsorán
A Bánk bánt és Verdi Rigolettóját tűzi a következő hetekben műsorára a Szegedi Nemzeti Színház, Katona József drámájának premierjét a nemzeti ünnepen, március 15-én láthatja a közönség. Premierek a Szegedi Nemzetiben Bodolay Géza rendező, a teátrum márciusi műsoráról tartott keddi sajtótájékoztatón elmondta, a Bánk bánt negyvenöt éve, 1968-ban játszották utoljára Szegeden, ez önmagában is jelzi, nem könnyű műről van szó. A nemzeti drámát szándékosan a kisszínházban mutatják be, hogy ezzel is az ünnepélyesség helyett a mű ma is érvényes tartalmára irányítsák a figyelmet – közölte a rendező.Az előadását képi világát a magyar díszlettervezés korelnöke, Székely László álmodta meg. A díszlet középpontjában a Nemzeti Múzeum épülete áll. Gertrudisként Szabó Gabit, a címszerepben pedig Nagy Csongor Zsoltot láthatják majd a nézők.Giuseppe Verdi születésének bicentenáriuma alkalmából tűzi műsorára a Rigolettót a szegedi teátrum Juronics Tamás rendezésében. A Kossuth-díjas művész szerint a Victor Hugo A király mulat című színdarabja alapján íródott opera tragédiába torkolló sorsdráma, amely bepillantást enged a szereplők lelkébe. A színpadon szélsőséges sorsok találkozása teremti meg a drámát, ugyanakkor külső szemlélőként nehéz igazságot tenni, kinek melyik tette a helyes – fogalmazott a rendező. Az opera jelmezeit és díszletét Juronics Tamás rendszeres alkotótársa, Kentaur tervezte. A címszerepben Kelemen Zoltánt, illetve Réti Attilát láthatja a közönség, a mantuai herceget László Boldizsár és Balczó Péter alakítja, Gildaként Kovács Éva és Szemere Zita mutatkozik be az operában.Március 4-én két különleges produkciónak ad otthon a Szegedi Nemzeti Színház. A korábban a Tisza-parti városban is közönségsikert arató sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes Száz évig című előadásával vendégszerepel a csongrádi megyeszékhelyen. A nagyszínházban pedig a szegedi gyökerű East együttesnek a zenekar teljes munkásságáról keresztmetszetet adó életműkoncertjét hallhatják a rajongók. A szegedi színház A színház újjáválasztott igazgatója így nyilatkozott további terveiről: “Hogy őszinte legyek, vártam, hogy ez a döntés születik, de különösen azért öröm, mert a Szegedi Nemzeti Színház 130 éves történetében én vagyok az első színigazgató, akit egymás után kétszer kineveztek. Ez egyfajta igazolása annak, hogy jó úton járt a színház az elmúlt években.Nem akarok nagy változásokat, azon az úton szeretnék továbbmenni, amelyen eddig is haladtam, azokkal a munkatársakkal, akik az elmúlt években velem dolgoztak” - nyilatkozta a Rádió 88-nak Gyüdi Sándor. A Szegedi Nemzeti Színház ügyvezető és művészeti igazgatói posztja megszűnik. Nagy László nyugdíjba vonul, míg Juronics Tamás munkájára ezután, mint a balett tagozat vezetőjeként számít Gyüdi Sándor. Az elkövetkező évek műsorát illetően továbbra is évente két gyermekdarabot, két balett-bemutató, három operapremiert állítanak színpadra, illetve lesz operett vagy musical-premier is, és minden évben terveznek egy magyar ősbemutatót is. Forrás: MTI, szegedcafe.hu
2013.02.28. 07:46
Szinhaz.hu
Újabb Müpa-koprodukció a Közel-Keleten
Újabb Müpa-koprodukció a Közel-Keleten
Ománi és katari koprodukciók után a Művészetek Palotája februárban az arab térség egyik legjelentősebb kulturális eseményének, a Manama - az Arab Turizmus Fővárosa programsorozat nyitóelőadásának megvalósításában működött közre Bahreinben - közölte szerdán az MTI-vel Szász Andrea kommunikációs vezető. Idén Bahrein fővárosa, Manama lesz az arab turisztika fővárosa. Az egész éves programsorozat a nemrégiben átadott bahreini nemzeti színházban, Hisham Gabra egyiptomi komponista Ibn Battuta - Az arab utazók hercege című új művével nyitott hétfőn este. A 14. században élt, arab Marco Polóként aposztrofált utazó kalandjait 190 zenész és táncos elevenítette fel. A produkció színpadra állításában az Enana szíriai táncszínház és a Wroclawi Filharmónia Zenekara mellett Káel Csaba kreatív producerként, Szendrényi Éva díszlettervezőként működött közre, a Művészetek Palotája műszaki csapata pedig a produkció kivitelezésében vett részt. A művet maga a zeneszerző vezényelte, a főbb szerepekben az arab világ ünnepelt művészei léptek fel. A bahreini új nemzeti színház az arab világ harmadik legnagyobb kulturális intézménye a kairói és az ománi operaház után. A több mint ezer személyes épület terveit az Ezeregyéjszaka meséi inspirálták, korszerű infrastruktúrája nagyszabású színházi, opera- és koncertelőadások megvalósítását teszi lehetővé. Az eseményen az arab világ kormányzati képviselői, vezető kulturális, turisztikai és gazdasági szakemberei mellett részt vett Bahrein miniszterelnöke, Kalifa bin Szalman al-Kalifa sejk is. A Művészetek Palotájának ez már a harmadik koprodukciója volt a Közel-Keleten. Tavaly márciusban az Ománi Királyi Operaházban Mozart Szöktetés a szerájból című művét a Magyar Állami Operaházzal közösen mutatták be, 2012 októberében pedig a katari Dohában Verdi Aida című operájának bemutatásában vettek részt a milánói Scalával közösen.
2013.02.27. 17:10
Szinhaz.hu
Kedvezményes ár: 35.000 lesz a jegy az operába
Átlagosan tíz százalékkal olcsóbban adja a jegyeket a New York-i Metropolitan Opera (Met) a következő, 2013-14-es évadban a látogatottság és a bevétel visszaesése miatt.
2013.02.27. 12:12
Ma.hu
Egy Mozart, egy Puccini - Színes műsorral nyit az Erkel
Egy Mozart, egy Puccini - Színes műsorral nyit az Erkel
Egy balettest, egy Mozart és egy Puccini klasszikus -a március elsején nyíló Erkel Színház műsorpalettáján bárki találhat kedvére valót. A tavaszi 81 előadásban lesznek gyermekelőadások, népszerű operák, sőt a vidéki színházak is bemutatkoznak. Az Erkel Színház ajánlója:Pas de trois – vagyis trió a táncszínpadon. Az Erkel Színház megnyitását közös esttel ünnepli a hazai táncszakma három legnagyobb együttese: a Magyar Nemzeti Balett, a Győri Balett és a Pécsi Balett. A győriek Liszt zenéjére, Fodor Zoltán koreográfiáját, a Magyar Rapszódiát adják elő, a Pécsi Balett A Jó és a Rossz kertjéből című Cameron McMillan-koreográfiát, a budapesti Nemzeti Balett pedig Lukács András táncszínpadi alkotását, az Örvény című produkciót mutatja be. A balett után, 7-étől egy Mozart-örökzöld, a Don Giovanni következik négy alkalommal. Kesselyák Gergely vezényletével kerül színpadra a mű, amely az Operaházban január vége óta folyamatosan megtölti a nézőteret. Az Erkelben futó előadás-sorozatban kiváló fiatal művészek lépnek színpadra, közöttük olyanok is, akik most debütálnak a szerepükben, pl. Cser Krisztián Leporellóként. De láthatja a közönség Miksch Adrienn Dona Anna alakítását, Gábor Gézát Masettóként, Keszei Borit mint Zerlinát és Bretz Gábort, a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese 2012/13 cím birtokosát Don Giovanni szerepében.Március közepétől Puccini egyik legnépszerűbb és leglátványosabb operája, a Turandot lesz műsoron, majd a Primavera nevet viselő sorozat következik, amely a vidéki színházak operatársulatait vonultatja fel. A teátrumok vendégszereplésük alkalmával legfrissebb darabjaikat mutatják be az Erkel Színház közönségének. Forrás: opera.hu
2013.02.26. 09:05
Szinhaz.hu
Állhatatosak a nők? - Választ ad az <strong>opera</strong>beavató a Csikyben
Állhatatosak a nők? - Választ ad az operabeavató a Csikyben
Február 25-én, hétfőn 19.00 órakor tartják az Opera Beavató-sorozat utolsó részét a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Ezúttal a Cosi fan tuttét járja körül Dinyés Dániel és csapata. Kiderül, hogy mennyire állhatatosak a nők. Vajon álruhás vőlegényeiknek sikerül-e elcsábítaniuk őket? Mindössze ennyi a fogadás tétje, ami a darab elején megköttetik.Akik csalnak vagy nem csalnak, hűségesek vagy nem, de mindenképpen gyönyörűen énekelnek: Herczenik Anna, Kolonits Klára, Horváth István operaénekesek és Kőrösi András színművész.Mások azt mondják, így kezdődik. Meglátjuk, Dinyés Dánielnek mi a véleménye erről… Az opera története:Ferrando (tenor) és Guglielmo (bariton), két szalon-katona unaloműző vitát folytat idősödő barátjával, Don Alfonsóval (basszus). A Figaro házassága méricskélő duettjére emlékeztető G-dúr jelenetben a két tiszt váltig állítja, sőt karddal is kész bizonyítani, hogy aráik nemcsak szépek, de kikezdhetetlen a hűségük is. Márpedig - veti ellen Don Alfonso - a női hűség ritkább, mint Arábia főnixmadara (E-dúr tercett). Ha kívánják: be is bizonyítja. Fogadást kötnek, a két heves ifjú megígéri, hogy mindenben engedelmeskedik Don Alfonsónak. Aztán, az ifjúság szokása szerint, túlhabzó brindisi-ben, bordalban isznak előre a medve bőrére (C-dúr tercett). A két ara (Fiordiligi és Dorabella ferrarai születésű nővérek, ezt a szövegkönyv fontosnak tartja kiemelni) tengerparti kertjében mereng. Kezükben kedveseik arcmása. A tenger simogató szellői közt hangjuk egybeolvad (A-dúr kettős), ám örök hűséget ígérő fogadalmuk e kettős gyors részében nélkülözi az adott esetben várható komolyságot. Kétségbeesett arccal érkezik Don Alfonso, s szörnyű hírt közöl: a király harctérre rendelte a vőlegényeket. Már itt is vannak, búcsúzni jöttek (Esz-dúr kvintett). Mint bábok, oly túlzott gesztusokkal játsszák szerepüket, a lányok kétségbeesésének édes tercekben kifejezett teatralitásán pedig csivitelő, vagy éppen üresen patetikus zenekari passzázsok gúnyolódnak. Játszik mindenki: az is, aki tudva, az is, aki akaratlan, s az együttes nem aggodalomban, hanem a játék e lenge harmóniájában csendül ki. Bárka jő, indulózene szűrődik be, s felvonul a népség, katonaság Don Alfonso statisztériája. Fiordiligi és Dorabella hüppögve kérik a fiúkat, ne feledjék a levélírás szent kötelességét (F-dúr recitativ-kvintett), és az állhatatosságot. (Itt, a groteszk bevezetőütemek után egyszerre elömlik a zenén a Cosi fan tutte varázsos lírája, a játék fájdalmasan szép himnusszá nemesedik). Forrás: csiky.hu
2013.02.25. 15:36
Szinhaz.hu
Bohémek közt - operáztunk Szombathelyen
Mennyire alkalmas a szombathelyi Bartók Terem egy komplett opera színpadszerű előadására? Erre voltunk kíváncsiak, amikor beültünk Puccini Bohéméletére.
2013.02.25. 14:20
Nyugat.hu
"Szakrális mélységeket boncol" - a Nabuccó Miskolcon
"Szakrális mélységeket boncol" - a Nabuccó Miskolcon
Verdi Nabuccóját mutatta be a Miskolci Nemzeti Színház február 22.-én. Ennek kapcsán Kesselyák Gergely karmestert kérdezte a Borsod Online. Ajánló és lapszemle. Ajánló a darab elé: "Verdi Nabuccója a világ zeneirodalmának egyik grandiózus kórusoperája. A bibliai korban zajló történet babilóniaiak és zsidók, leigázók és leigázottak konfliktusának történelmi keretében egy szenvedélyes családi drámát bont ki, melyben az olasz mester zenéje a féltékenység, gyilkosság, öngyilkosság, őrület és megtérés végletei között a legszélesebb érzelmi skálán vezeti végig a nézőt. S miközben magával ragad a pusztító rajongás vagy a meghitt szerelmi líra pillanataiban, imák és könyörgések sorával folyamatosan tágabb összefüggésbe helyezi az egyéni sorsokban megjelenő tragédiát. Hiszen a Nabucco nem csupán a szabadságért, a nemzeti függetlenségért való küzdelem ikonikus története, hanem egy opera a hitről, Istenbe és egymásba vetett töretlen hitünkről." Kesselyák Gergely a Nabuccóról: "Igazából benne van a kezem, hogy ezt az operát választotta a színház új vezetősége. Mint minden új vezetőség, a miskolci is szeretne valami újat mutatni, én pedig azt mondtam, hogy nagy kórusoperákból eddig kevés volt Miskolcon" - árulta el Kesselyák Gergely. Fotó: Bujdos Tibor "Épp az operafesztivál kapcsán a debreceni színházzal és a kórussal tárgyaltam, amikor kiderült, hogy ők bizony nagyon szívesen eljönnének ide énekelni. Cserébe azt kérik – ami nekünk édes teher -, hogy ezt az előadást a jövő szezonban játsszuk el a debreceni Csokonai Színházban. Ennek Kiss Csaba színházigazgató is nagyon örült, én úgyszintén. Jó érzés kórusnak, zenésznek, szólistának egyaránt, hogy ha már sokat dolgozunk egy előadáson, akkor az ne csak hússzor (a mai világban már ez is hatalmas szám), hanem többször is előadhassuk" - hangsúlyozta a karmester. "Számomra egyébként különösen kedves a Nabucco. Egyrészt azért, mert már-már szakrális mélységeket boncol. Leginkább a hitről szól, de nem csak az istenhitről, hanem az egymásba vetett hitről is. Ez gyönyörű téma, és Verdi romlatlan naivitással nyúl ehhez a gondolathoz. A sok kórus pedig nem csak úgy l’art pour l’art szerepel benne, hanem ezt a mélységet hivatott megtámasztani" - mutatott rá Kesselyák Gergely. A teljes interjú itt olvasható. Az előadásról képekben: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. Fotók: mnsz.eu
2013.02.25. 06:01
Szinhaz.hu
Elhunyt Wolfgang Sawallisch
Nyolcvankilenc évesen meghalt Wolfgang Sawallisch német karmester és zongoraművész, a Bajor Állami Opera volt első karnagya és igazgatója, a Bécsi Filharmonikusok egykori főzeneigazgatója.
2013.02.24. 21:00
Kulturpart.hu
Elhunyt Wolfgang Sawallisch
Elhunyt Wolfgang Sawallisch
Nyolcvankilenc évesen elhunyt Wolfgang Sawallisch német karmester és zongoraművész, a Bajor Állami Opera volt első karnagya és igazgatója, a Bécsi Filharmonikusok egykori főzeneigazgatója.
2013.02.24. 15:25
Hir24.hu
Elhunyt Wolfgang Sawallisch német karmester, zongoraművész
Nyolcvankilenc évesen elhunyt Wolfgang Sawallisch német karmester és zongoraművész, a Bajor Állami Opera volt első karnagya és igazgatója, a Bécsi Filharmonikusok egykori főzeneigazgatója.
2013.02.24. 14:08
Ma.hu
Opera bérlet 2. G. Puccini: Bohémélet (Bartók Terem, 2013. 2013. február 23.)
2013. február 23., szombat, 19.00, Szombathely, Bartók TeremOpera bérlet 2. G. Puccini: BohéméletRodolfo: Balczó Péter Mimì: Kriszta Kinga Musetta: Cecília Lloyd Marcello: Káldi Kiss András Schaunard: Ambrus Ákos Colline: Cser Krisztián Alcindoro: Szüle Tamás Benoît: Vághelyi Gábor Parpignol: Szegedi Benjamin2013. február 23. - 19:00 tovább
2013.02.20. 15:38
Alon.hu
Hagyományteremtő fesztivál az Operettben - Kero válaszolt
Hagyományteremtő fesztivál az Operettben - Kero válaszolt
Az első Nemzetközi Budapesti Operett-Musical Fesztiválnak ad otthont április 8. és 29 között a Budapesti Operettszínház. A hagyományteremtő rendezvény programját a teátrum igazgatója, Kerényi Miklós Gábor ismertette. Tizenegy rangos produkciót mutatnak be és gálaestet is rendeznek az Operettben azon a nagyszabású rendezvényen, amelyen a berlini, bukaresti, csíkszeredai, kolozsvári és szentpétervári zenés színházak szerepelnek egy-egy előadással a Budapesti Operettszínház társulata mellett, az első Nemzetközi Budapesti Operett-Musical Fesztiválon. Szentpétervári tárgyalásairól hazatérve a színház főigazgatója, Kerényi Miklós Gábor az MTI-nek nyilatkozott. A direktor elmondta, hogy régen nem járt teljes orosz színházi társulat Magyarországon, így nagy várakozással tekinthet a közönség a szentpétervári Zenés Komédia Színház vendégjátéka elé. Kálmán Imre Marica grófnő című operettjével lépnek fel, az előadás orosz nyelvű lesz, magyar felirattal. Az oroszok egy stúdióelőadást is hoznak Budapestre: Bernard Slade, Jövőre, veled itt! című komédiájának musicalváltozatát Stan Daniels zenéjével. A program érdekessége, hogy ugyanezt - egyébként a repertoárján lévő - darabot a Budapesti Operettszínház társulata is eljátssza a fesztiválon – magyarázta Kerényi Miklós Gábor. Különleges lesz Presgurvic Rómeó és Júlia című musicalje is, amely nemcsak a vendéglátók, hanem a bukaresti Ion Dacian Nemzeti Operettszínház egyik sikerprodukciója is. Így a fesztiválon román és magyar énekes-színészek együtt elevenítik meg a szerelmesek történetét, a kétnyelvű előadást szintén feliratozzák - mondta a főigazgató. A Kolozsvári Állami Magyar Opera társulata Kálmán Imre-művel, A cirkuszhercegnővel vesz részt a fesztiválon, a nemzetközi operavilágban is jegyzett énekesek, például Kele Brigitta és Szabó Levente alakítják a főszerepeket. A marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatói Garcia Lorca, Bernarda Alba háza című drámájának zenés feldolgozását mutatják be. A vendéglátó színház Pesti Broadway Stúdiójának növendékei pedig Pintér Béla Parasztoperáját adják elő. A kamaraelőadások sora egy berlini Edith Piaf-emlékesttel egészül ki. A gálaestre a berlini Komische Oper vezető művészei közül is érkeznek színészek, előre jelezve a német színházzal most formálódó koprodukciót, amelynek rendezője a ház új ausztrál intendánsa, Barrie Kosky, karmestere pedig a szintén új főzeneigazgató, Nánási Henrik lenne. Kerényi Miklós Gábor felhívta a figyelmet Tolcsvay László Isten pénze című musicaljére, a Csíki Játékszín előadására is. Az Operettben jelenleg készül egy másik Tolcsvay-alkotás is: az Ördögölő Józsiás ősbemutatója március végén lesz. "Új műfaj keletkezik, rockoperettnek nevezem a Tamási Áron írásán alapuló darabot, amely egyszerre szól felnőtteknek és gyerekeknek" – magyarázta Kerényi Miklós Gábor, aki felidézte, hogy először 1979-ben Kecskeméten, majd 2002-ben futott neki a Tamási mű bemutatásának, de csak most valósulhat meg ez az elképzelése. Kerényi Miklós Gábor szerint a magyar zenés színjátszás a főváros egyik legfőbb turisztikai vonzereje lehetne. Közép-Európában sehol sem játsszák olyan magas színvonalon a zenés műveket, mint Budapesten, és nemcsak a saját színházára gondol, hanem a versenytársakra is, - hangoztatta a direktor. A főigazgató hozzátette, hogy a hagyományteremtő, első Nemzetközi Budapesti Operett-Musical Fesztivált támogatja a fővárosi önkormányzat és a Nemzeti Kulturális Alap is, de a költségek jelentős részét saját forrásból, jegybevételekből fedezik. Az Operettszínház életében a következő hónapokban időszak következik: Ukrajnában lépnek föl A csárdáskirálynővel. Nyáron nemcsak Szegeden játszik a színház - Presgurvic Elfújta a szél című musicaljét mutatják be -, hanem a Berlin melletti Wannsee Fesztiválon is. A Csárdáskirálynő tíz előadására legalább harmincezer nézőt várnak - mondta a főigazgató. Forrás: MTI, Fotó: MTI/
2013.02.19. 09:39
Szinhaz.hu
Visszatér a Margitszigetre Báthory Erzsébet
Visszatér a Margitszigetre Báthory Erzsébet
A Báthory Erzsébet musical-opera ősbemutatójának sikerét szeretnék megismételni a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, ahol nyáron újra bemutatják Szomor György, Pejtsik Péter és Miklós Tibor darabját.A magyar történelem egyik leghírhedtebb alakját, Báthory Erzsébetet rehabilitáló színpadi mű a Szabad Tér Színház igazgatója, Bán Teodóra ötletéből született meg. A Budapesti Nyári Fesztivál legnagyobb, a Kolozsvári Magyar Operával együttműködésben létrejött produkció ősbemutatója 2012. július 13-án a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon volt. A Báthory Erzsébet margitszigeti előadást rögzítette az MTVA. A musical-opera televízós premier-vetítésére 2012. december 5-én került sor a Duna Televízióban. A különleges előadás, ősztől bekerült a Kolozsvári Magyar Opera repertoárjába is, idén nyáron pedig visszatér a Margitszigeti Szabadtéri Színpadra, ahol két előadással is várják a nézőket. A Szabad Tér Színház és a Kolozsvári Magyar Opera közös előadása 2013. augusztus 10-én és 11 -én 20:00 órától látható. A Báthory Erzsébet musical-opera egy legendás nőalakot és egy máig vitatott történelmi korszakot dolgoz fel, stílus- és műfajteremtő formában. A musical és az opera határait egyaránt feszegető műfaj új utakat nyitott a hazai musical-játszásban: Pejtsik Péter szimfonikus hangzásvilága operai mélységgel finomítja Szomor György intenzív, drámai zenéjét. Miklós Tibor szövegkönyve újraírta a legendát: a történet középpontjában a féltékenység és hatalomvágy által ostromolt nő áll, az anya, a feleség, a szerető, aki Nádasdy Ferenc özvegyeként koncepciós per áldozata lett. Fotó: Kanyó Béla
2013.02.18. 11:00
Szinhaz.hu
Saját "Oscar-díjat" alapított az <strong>opera</strong>világ
Saját "Oscar-díjat" alapított az operavilág
Saját nemzetközi díjat alapított az operavilág: a The International Opera Awards, röviden a The Operas első győztesei április 22-én vehetik át az elismerést Londonban. A Harry Hyman brit üzletember és az Opera Magazine által közösen megálmodott díjat 23 kategóriában osztják ki, az "opera világában tevékenykedő előadók, producerek és társulatok teljesítményének elismeréseként". Mint azt a magazin szerkesztője, John Allison elmondta, reméli, hogy a díjak segítenek elismerést hozni a műfajnak egy olyan időszakban, amikor a magán- és az állami támogatások csökkenése miatt nagyon sok operaház küzd a fennmaradásért. Az Angol Nemzeti Opera, a brit főváros két vezető társulatának egyike, januárban jelentette be, hogy tavaly kilenc százalékkal csökkent a látogatottsága és a magánszférából érkező támogatások összege is visszaesett, míg a Párizsi Opera igazgatója, Nicolas Joel nyilvánosan bírálta a francia kulturális tárca által felvázolt megszorításokat és elmondta, 2015-ben nem kívánja megújítani szerződését. "Az operaházak rendkívül keményen dolgoznak, a művészek pedig az életüket és a lelküket is beleteszik a munkájukba, ám rengeteg olyan jó előadás van, amely észrevétlen marad és nem kapja meg a neki kijáró figyelmet, elismerést" - fogalmazott a szerkesztő. Allison szerint a díj további célja, hogy segítsen támogatást találni az új és feltörekvő művészeknek, akik egyelőre nehezen élnek meg a munkájukból, és az érdemeltén jóval kisebb figyelmet kapnak. Az április 22-ei gálán egyebek mellett a legjobb női énekes, férfi énekes, karmester, operatársulat és kórus kategóriákban hirdetnek győztest, valamint életmű- és közönség díjat is kiosztanak. A fiatal énekesek tanulmányi ösztöndíjat is kapnak a rangos elismerés mellé. Az alapítók szerint a díjakat ezentúl minden évben kiosztják. A legjobb férfi énekes kategória döntősei között szerepel Aleksandrs Antonenko, Piotr Beczala, Joseph Calleja, Jonas Kaufmann, Luca Pisaroni és Bryn Terfel. A nőknél Sarah Connolly, Joyce DiDonato, Evelyn Herlitzius, Catherine Naglestad, Nina Stemme és Beatrice Uria-Monzon közül fog kikerülni a végső győztes. A karmesterek versenyében Richard Farnes, Antonio Pappano, Ingo Metzmacher, Christian Thielemann és Nicola Luisotti alkotja a döntős mezőnyt. Az operatársulatok kategóriájában a Frankfurti Opera, a Lyoni Nemzeti Opera, a Stuttgarti Állami Opera, a moszkvai Sztanyiszlavszkij zenés színház és a Theater an der Wien közül hirdetnek győztest. Mint Allison elmondta, több mint 1500 jelölés érkezett 41 országból, a tízfős szakértői zsűrit pedig kritikusok, operaház-igazgatók és énekesek alkotják.
2013.02.18. 10:04
Szinhaz.hu
Tizenhárom év után újra Víg Özvegy Szarajevóban
Tizenhárom év után újra Víg Özvegy Szarajevóban
Február 15-én mutatják be Lehár Víg özvegy című operettjét a bosnyák fővárosban, a szarajevói Nemzeti Színházban. A darabot 2000-ben már láthatta a közönség. Most azonban hasonló izgalom övezi a premiert, mint tizenhárom éve. „Örülünk, hogy ezekben a nehéz időkben is egy újabb premierrel tudunk kedveskedni a közönségnek” – olvasható a szarajevói Nemzeti Színház Facebook oldalán. Az új bemutató „felpezsdíti a lelket és felmelegíti a szívet” – ígéri az alkotók. A Lehár operett címszerepét, Glavári Hannát kettős szereposztásban, Aida Čorbadžić, a szarajevói Nemzeti Színház operatársulatának szólistája és Adema Pljevljak-Krehić éneklik, míg partnerük, Danilo gróf szerepében - váltott szereposztásban - a zágrábi Opera baritonja, Davor Radić és a belgrádi Nemzeti Színház fiatal baritonja Dragutin Matić látható. A Horvátországból érkezett vendégművész nem ismeretlen a boszniai közönség számára, hiszen már több alkalommal szerepelt Szarajevóban. Davor Radić nem először énekel a Víg Özvegyben, és Krunoslav Cigojal, a darab rendezőjével is jól ismerik egymást. A két művész 1994-ben és 1997-ben is dolgozott együtt Lehár darabjában: mindkétszer Cigoj rendezte Radićot, 94’-ben Zéta Mirkó báró szerepében, három évvel később már Danilo grófként. A Szerbiából érkezett színész-énekes, Dragutin Matić novemberben debütált a belgrádi Nemzeti Színház színpadán Luna gróf szerebében, Verdi Trubadurjában. Az ifjú bariton először vendégszerepel Szarajevóban. „ A Víg özvegy igen éles műfajváltás Verdi Trubadúrjához képest. Ám úgy gondolom, egy fiatal művésznek tudnia kell alkalmazkodni a különböző zenei stílusokhoz, bármilyen szerepre is kap felkérést. Nem csak zeneileg más kihívás ez, hanem a szerep alakítása szempontjából is egy másfajta színészi alakítást kíván ez a műfaj, hiszen az operett eredendően a humorra épít, és nem utolsó sorban egy sokkal szélesebb réteghez szól” – mondta egy interjúban Dragutin Matić. Aida Čorbadžić és Davor Radić az olvasópróbaán „Ez az özvegy minden szempontból víg lesz" – mondta tréfásan a depo.ba hírportálnak a címszerepet játszó Aida Čorbadžić. „Nagyon büszkék vagyunk erre a produkcióra, akkor is, ha egy felújításról van szó, a Víg özvegy 13 évvel ezelőtt játszott előadását állítjuk újra színpadra, amelyben Amila Baksić énekelte a főszerepet. Most engem és kolléganőmet, Adema Pljevljak-Krehić-et ért ez a megtiszteltetés” – tette hozzá a színésznő.A Víg özvegy Danijel Žontar, a bosnyák színház megbízott művészeti igazgatójának első munkája. A szarajevói Nemzeti Színház operáért felelős művészeti igazgatója, Amila Bakšić - aki 2000-ben még a Víg özvegy címszerepét játszotta - nemrég személyes okokra hivatkozva felmondott, helyét a pozícióra meghirdetett pályázat kiírásáig Danijel Žontar, a színház kórusvezetője vette át. Az ügy pikantériája, hogy Bakšić éppen azért döntött a távozás mellett, mert nem jött ki Žontar-al. Danijel Žontar első projektje a szarajevói Nemzeti Színházban, mint megbízott művészeti vezető a Víg özvegy lesz, amelyet Szarajevóban 2000-ben mutattak be utoljára, ugyanannak a Krunoslava Cigojnak a rendezésében, aki most is színpadra állítja Lehár klasszikusát. „A darab egyfajta megújuláson ment keresztül, de jelentős újítás nem volt – figyelembe véve, hogy a mostani és a legutóbbi 2000-es bemutató rendezője ugyan az” – mondta Danijel Žontar az avaz.ba bosnyák internetes lapnak. „Természetesen ennek ellenére egy újabb premierről beszélhetünk, hiszen új lesz a színpadkép és a jelmezek is, amelyek Vanja Popović munkáját dicsérik, bár, a pénzügyi nehézségek miatt a jelmeztervező kénytelen volt a színház jelmeztárának darabjait is felhasználni” – tette hozzá a szarajevói színház megbízott művészeti vezetője. A Vig özvegy bemutatóján a Szarajevói Filharmonikusokat Dario Vučić vezényli majd. Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjének bemutatója 1905. december 30-án volt a Bécsben, a Theater an der Wienben. A hamar népszerűvé vált darab, a bécsi bemutatója óta bejárta a világot, a mai napig játsszák számtalan nyelven különböző országok színpadain. A Víg özvegy hozta meg Lehár számára a sikert és az anyagi biztonságot, amire már gyerekkora óta vágyott, nem utolsó sorban pedig a Víg özveggyel megtalálta saját stílusát. A Víg Özvegy főpróbája a szerajevói Nemzeti Sznházban:1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.Forrás: avaz.ba, nps.ba, depo.ba
2013.02.17. 16:58
Szinhaz.hu
Xerxes, Turandot, Anyegin - Kovalik rendezések az <strong>Operá</strong>ban
Xerxes, Turandot, Anyegin - Kovalik rendezések az Operában
Kovalik Balázs népszerű rendezéseit februárban és márciusban három produkció-sorozatban is élvezheti a közönség az Operában. A Németországban élő rendező alkotásai közül egy barokk opera, valamint egy Puccini és egy Csajkovszkij klasszikus kerül műsorra. FEBRUÁR 22-től TURANDOT Giacomo Puccini életének második felében vonzódott az egzotikus témákhoz. A Madama Butterfly Japánban, Nagasakiban játszódik, ide számíthatjuk A Nyugat lányát, mert a vadnyugat is távoli, ismeretlen, titokzatos vidék, s ide tartozik utolsó remekműve is. A történet alapja mesei. Pekingben Turandot, a császár leánya ahhoz megy feleségül, aki megfejti három találós kérdését. Akinek azonban ez nem sikerül, annak leütik a fejét. Eddig mindegyik ifjú herceg elbukott, mindegyiket kivégezték. Új kérő jelentkezik, őt azonban senki nem ismeri. Hősünk kiállja a próbát. Ám Turandot kezének és szerelmének elnyeréséhez még rögös út vezet. A Magyar Állami Operaház előadása Kovalik Balázs rendezésében igazán monumentális alkotás. Ráadásul a rendező még egy ügyes csavarral is megtoldotta az ismert történetet. FEBRUÁR 15-től XERXESSzórakoztató, lendületes, tűzijátékszerű opera-élményt ígér a „felséges” zene egyik legendás megteremtőjének műve, Georg Friedrich Händel Xerxes-e. Bár a barokk operajátszásnak nincsenek olyan hagyományai Magyarországon, mint pl. a Verdi és Puccini repertoárnak, ez a rövid, dallamos áriákkal, sőt olykor kifejezetten ismert „slágerekkel” (Ombra mai fu) fűszerezett zenemű tökéletesen alkalmas arra, hogy megszerettesse a barokk zenét a fiatalabb generációkkal is. A cselekmény is könnyed, pikáns szerelmi kalandokkal, titkos légyottokkal a középpontban, egyszerre humoros és groteszk jellemzőkkel. A mű játékosságát és máig ható frissességét kiválóan visszaadja a formabontó rendezés, amely nem szűkölködik extravagáns színpadképekben, meghökkentő jelmezekben és abszurd fordulatokban. Kovalik Balázs így mesélt a Fidelionak a Xerxes-ről: "A Xerxes vígopera, cselekménye operetti, nem törekszik mélyfilozófiai igazságok megfogalmazására. Händel szórakoztatni akarta a londoni közönséget, de nem olcsó banalitásokkal: ezúttal is az életről mesél, ezúttal is meglehetősen szatirikusan. Ezt a szálat akartuk felerősíteni, méghozzá a képregények meseszerűen szürreális világát megidézve. Egyrészt cél volt, hogy megszólítsunk egy fiatal közönséget, talán ez sikerült is, másrészt a barokk operáknak van egy nem lebecsülendő hasonlósága e képzőművészeti-irodalmi világgal: a tagolt, magukba zárt zeneszámok és jelenetek egymásutánisága, ami jelzésszerűségében is elképesztő lendületet és feszültséget képes kelteni." (Forrás: Fidelio.hu) MÁRCIUS 8-tól ANYEGIN Csajkovszkij 1878 februárjában kelt leveléből: „ha valaha is írtak zenét igazi szenvedéllyel, a történet és a hősök iránti szeretettel, akkor ez az Anyegin zenéje. Könnyeztem és remegtem komponálás közben, olyan elmondhatatlan élvezetet szerzett.” Puskin átható és elfogulatlan figyelme mindenre kiterjedt, az élet minden apró mozzanatára és hősei minden gondolatára, tettére, testi-lelki rezdüléseire – ő úgymond „realista” verses regényt írt. Csajkovszkij ezzel szemben lírai módon, a lélek felől közelíti meg hőseit. Kovalik Balázs az Operaház előadásának zenei és színpadi megvalósításában is ezt a "lélek felől közelítő" koncepciót tűzte ki célul. Forrás: opera.hu Fotók: Éder Vera
2013.02.17. 07:03
Szinhaz.hu
Magyar gyermekrajzok az ötezer éves Kínáról
Magyar gyermekrajzok az ötezer éves Kínáról
Vajon a sárkány, a pekingi opera, a kínai Nagy Fal vagy a Kung-Fu Panda jut eszébe először a magyar gyermekeknek Kínáról? A Kígyó Évének beköszönte kapcsán egy kulturális egyesület nemrég alkotói pályázaton kérdezte meg erről a diákokat.
2013.02.16. 18:50
Nol.hu
Vasvári Csaba pályázata a szegedi színházért
Vasvári Csaba pályázata a szegedi színházért
Vasvári Csaba pályázatát tesszük nyilvánossá, mellyel a Szegedi Nemzeti Színház igazgatásáért indul. Részlet a pályázatból: “Pályázatot azért ír az ember, mert akar valamit. Akar valamit, ami meglátása szerint jobb helyzetet eredményez, mint a jelenleg fennálló. És történetünk e pontján kiíró, bíráló, döntéshozó, fenntartó, a kultúraéhes közönség, színházművész, a Szegedre figyelő sajtó, pályáztató és pályázó, játszó és befogadó; mindannyian ugyanazon dráma szereplői vagyunk. A drámát akként értelmezem, miként legendás drámatörténet tanárom, Hegedűs Géza tanította volt. Szerinte minden drámai mű története összefoglalható egy mondatban: „Valaki vagy valakik akarnak valamit, valaki vagy valakik valami mást akarnak; és a végén más helyzet áll elő, mint ami az elején volt.” E mondat jól képezi le egy pályázati folyamatban résztvevők szándékait is. Többek közt ezért is választottam pályázatom mottójául. Tehát: mindannyian akarunk valamit. Az akarat az embernek azon képessége, melyet a kitűzött cél elérésére irányuló tudatos törekvés jellemez; így hát mindannyian célokat fogalmazunk meg, majd megpróbáljunk elérni azokat. Bízom benne, hogy az általam kitűzött célok a lehető legtöbb helyen egybeesnek a pályáztató szándékaival, ezért tisztelettel megpályázom a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatói állását. (…) A csodát a minden-esti színházi létezéstől, katartikus élményektől várjuk, és várja el a néző is, hiszen azért vált jegyet, azért látogatja a színházat. Elképesztő felelősség ez 2012-ben. Ismerve a jelenlegi mentális állapotokat, változó igényeket olyan tartalmat produkálni, amely egyszerre szórakoztatás, művészi élmény, utazás mélyebb lelki állapotokba, ugyanakkor megnyugvás, értelem, érték. A nagyobb vidéki színházaknak, mint amilyen a Szegedi Nemzeti Színház is, ennek a kihívásnak kell megfelelniük. Ráadásul úgy, hogy nem pusztán a nézői elvárásokat tartják szem előtt, hanem foglalkoznak saját művészeik szakmai fejlődésével, a műsorterven, szerepeken keresztül is, egyben művészi felelősséggel viseltetnek a magyar színházi hagyományok folytatásáért, a kortárs dráma fejlesztéséért, az ifjúsági gyermekközönség színházra neveléséért és színházi neveléséért. A mai kor színházvezetője válaszút előtt áll. Megpróbálhatja ezt a felelősséget elhárítani magától, és a színházat legális hakni-helyként működtetni, konzervdarabokkal, beváltnak hitt, olcsó művekkel keresve az igénytelennek vélt közönség kegyét. (Pedig a közönség egyszerűen jó előadást akar – nem értéktelent, jót. Iskolázottság, intelligencia, érdeklődési irány itt nem számít: az értéket minden néző megérzi az adott előadásban, feltéve ha az tartalmaz olyat.) A másik út, hogy megpróbál egy elképzelt vagy általa valamely homályos okból preferált csoport sugallta, általános művészi elvárásnak megfelelni, nem törődik a közönséggel, vagy egyszerűen lenézi a közönség igényeit, köldöknéző módon, tét nélkül kísérletezget, és ezzel elfordítja saját közönségét a színházától. Ezen tervezet alkotói egy lehetséges harmadik úton járva úgy gondolják, hogy nincs, nem lehet „letudott” produkció. Megbocsáthatatlan a számító törekvés a nézők üres manipulációjára. Minden egyes előadásnak úgy kell hatnia a nézőre, hogy az egyszeri legyen és megismételhetetlen. Minden egyes új darabbal, új bemutatóval tudnunk kell, pontosan miért és kiért született. Mi az élő benne, mi az, amitől egyedi. (…) A Szegedi Nemzeti Színház hagyományos értelemben vett népszínház. Nem különíthető el sem társadalmi rétegzettség, sem anyagi helyzet, sem műfaji orientáció, sem iskolázottság szempontjábol olyan kitüntetett közönségréteg, melynek igényeit egyedüliként kéne kiszolgálnia. Ez a színház minden szegedié. A népszínház fogalma az utóbbi időben sajnálatosan leegyszerűsödött. Sokan a bulvárt értik alatta, ami ellen a leghatározottabban tiltakoznom kell. Az eredeti népszínház célja a magaskultúra, a klasszikus-, és kortárs dráma bevezetése volt. Szó sem volt a gondolkodást kikapcsoló, pusztán rózsaszín álomvilágot idéző, üres szórakoztatásról. Éppen hogy az élet konfliktusaival, problémáival szembesítő, egyben ismeretterjesztéssel a kulturális nívót is emelő, ha úgy tetszik „népművelő”, tehát tartalmas szórakozásra teret adó színház a népszínház. A szegedi egyben saját társulatokkal rendelkező repertoár-színház, operaház és koncerthelyszín is, így vele szemben jogos az a fenntartói elvárás, hogy magas művészi színvonalú produktumaival a hazai színjátszás hagyományait ápolva mutassa be, tartsa színen a dráma-, és operairodalom klasszikusait, erejéhez mérten pedig segítse a kortárs dráma és opera fejlődését is. Röviden és közérthetően: népszínház repertoár-rendszerű működéssel, amelynek rövidesen védjegye kell hogy legyen a nemzetközileg elismert Szegedi Opera, a feltörekvő színházi társulat, és a velük együttműködő, de önálló Kortárs Balett. Erős közönségnevelő küldetés, különös tekintettel az ifjúság színházba szoktatására. Élő, interaktív kapcsolat a közönség különböző rétegeivel és a fenntartóval. Együttműködés az operát játszó magyar színházakkal, a régió környezetében a határon túli magyar színházakkal. Szoros együttműködés a társintézményekkel: a Kortárs Balettel, a szimfonikusokkal, a szabadtérivel, az Armel Operaversennyel és Operafesztivállal. Olyan Szegedi Nemzeti Színházat kell építenünk, amely kiegyensúlyozott gazdálkodásával, emelkedő művészi rangjával meghatározó értéket képvisel a magyar színházi életben. Miközben a színház (országosan) bulvárosodik, az opera nézőközönsége pedig (országosan) fogy, miközben kortárs művekre alig van közönség nem érdemes pusztán százalékokat javítani szemfényvesztő technikákkal. Tendenciákat kell megfordítani. Ezt azonban csak tudatos, hosszú távra tervezett közönségneveléssel lehet. A szegedi színház nem pusztán attól „Nemzeti”, hogy mindenkihez szól. Feladatának kell tekintenie elsősorban a hazai-, és világszínházi hagyományok ápolását, és kiemelt figyelmet kell fordítania a minőségre. Valódi népszínházzá kell érnie. Nem is lehet más egy megyei jogú város színháza, ahol közel és távol ő „A” színház. Népopera is kell bele! Olyan hely, ahol nemzeti nyelven is játszanak, igazi, intenzív színházi élményt nyújtva, nem feltétlen csak a vájt fülűeknek és a csak világsztárokra kíváncsi sznoboknak, hanem az embereknek. Ezt erős közönségnevelő programmal érhetjük el, mely a drámai műfajokban és operában is az ismert és népszerű klasszikusokra épül, ezáltal az iskolai művészetoktatás alapelemeit idézi fel és erősíti meg a nézőben. Meggyőződésem, hogy csak ezen a módon, és fokozatosan haladva, napi sikereken át jutunk el a kétségtelenül nehezebben emészthető, így talán kevésbé népszerű kortárs művek vagy ritkaságok élvezhetővé tételéig. Talán túl kézenfekvőnek tűnhet, amikor azt állítom, a műsorterv összeállításakor – az adottságok, lehetőségek és a körülmények mérlegelése mellett – figyelembe kell venni a Nemzeti Alaptanterv vonatkozó tartalmi elemeit is. A színház, már ha tudatosan akar értő közönséget nevelni, akkor a megszerzett műveltség-alapokra, az elsajátított ismeretekre kell hogy építsen, azokat kell megerősítenie és továbbfejlesztenie. Éppen ezért kiemelt fontosságot tulajdonítok annak, hogy a színház erőteljesen nyisson a legfiatalabb, még óvodába, iskolába járó korosztály felé. A felno ̋tt generációk igényeinek kielégítése mellett, ám azokkal egyenrangúan. Remélhető, hogy a jövő szegedi közönsége nagy számban vájt fülű lesz, ezért viszont most kell elkezdenünk a következetes és átgondolt munkát. Nem csak és kifejezetten a színház, hanem mindannyiunk érdekében. (....)" A teljes pályázat itt elérhető.További pályázatokat itt olvashat: Elérhető Gyüdi Sándor pályázata - Újraindul a szegedi színházért Balikó Tamás pályázata a szegedi színházért
2013.02.16. 08:22
Szinhaz.hu
Saját "Oscar-díjat" alapított az operavilág
AT he International Opera Awards, röviden a The Operas első győztesei április 22-én vehetik át az elismerést Londonban.
2013.02.15. 19:41
Metropol.hu
Szegedi szabadtéri – Herczeg Tamásra szavazott a szakmai bizottság
Szegedi szabadtéri – Herczeg Tamásra szavazott a szakmai bizottság
Herczeg Tamás kapta a legtöbb szavazatot a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatói posztjára benyújtott pályázatokat véleményező szakmai bizottság tagjaitól a testület pénteki ülésén – értesült az MTI több független forrásból. A fesztiváligazgatói posztra összesen négyen pályáztak: Herczeg Tamás, a fesztivál korábbi igazgatóhelyettese, aki Harangozó Gyula Kossuth-díjas táncművésszel együtt irányítaná a szabadtéri játékokat, Kelemen Csaba egri színész, akinek neve lehetséges igazgatóként már korábban is felmerült, és akit Sasvári Sándor segítene művészeti vezetőként, Orbán Zoltán szegedi születésű újságíró, valamint Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező, színigazgató. Koltay Gábor később visszavonta pályázatát. A bizottsági meghallgatás előtt Herczeg Tamás újságíróknak hangsúlyozta, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok hét éve vált önálló intézménnyé, és immár lehetőség van a továbblépésre. A kulturális menedzser úgy látja, meg lehet teremteni a játékok régen vágyott nemzetköziségét, ebben nyújthat segítséget Harangozó Gyula. A Kossuth-díjas táncművész közreműködne a darabjogok megszerzésében, a nemzetközi sztárok megnyerésében Oroszországtól az Egyesült Államokig. A magyar kulturális élet szereplői közül támogatja elképzeléseiket többek között az operaház és az operettszínház, valamint számos múzeum is – tette hozzá a szakember. Kelemen Csaba elmondta: alapvetően a Szegedi Nemzeti Színház művészeire számítana a Dóm téri produkciók során, mellettük világsztárokat hívna meg vendégként, főként az opera-előadásokra. A szakember nagyobb hangsúlyt fektetne a legfiatalabb korosztály megszólítására, ugyanakkor operett- és musicalfesztivált szervezne az Újszegedi Szabadtéri Színpadon. Orbán Zoltán visszahozná a fesztivál régi fényét, arculatát, európai rangját, elsősorban a komoly hagyományokkal rendelkező operajátszás révén. Az újszegedi színpadon a pályázó habkönnyű vendégelőadásokat játszana, a Dóm téren a nyár elején kész musical-produkciókat látna vendégül, a Reök-palota pedig az egész év során a monodrámák, a gyermekprogramok helyszínéül szolgálhatna. Az igazgatói pályázatokról a végső döntést várhatóan február 22-i ülésén hozza meg a szegedi közgyűlés. A fesztiváligazgatói posztra azért kellett pályázatot kiírni, mert 2012. december 13-án a szegedi közgyűlés – a Fidesz-KDNP frakció tagjainak és a Jobbik képviselőjének szavazatával – döntött az ügyvezető, Bátyai Edina menesztéséről. Forrás: MTI
2013.02.15. 14:54
Szinhaz.hu
Mi vár az Erkelben?
Mi vár az Erkelben?
Három hazai balett-társulat közös estje nyitja a 2007 óta zárva tartó, közel 2000 fős közönséget befogadó Erkel Színházat, amely a rekonstrukció első ütemének befejeztével, március 1-jétől június 9-éig nyolcvanegy estén várja a közönséget. Az Erkel Színház közleménye: „Az Erkel jelszava a hozzáférés. Aki a magyar operakultúrába adópénzt ad bele, bárki ebben az országban, hozzáférhessen a népszerű operákhoz, balettelőadásokhoz és koncertekhez” – foglalta össze a hamarosan megnyíló intézmény küldetését Ókovács Szilveszter, hozzátéve: egyértelmű, hogy nagy az igény az Erkelre, hiszen elővételben már most szépen fogynak a tavaszi előadásokra szóló jegyek. Ókovács Szilveszter, L. Simon László kulturális államtitkár, valamint Mozsár István mb. ügyvezető és műszaki igazgató együtt vezették körbe a sajtó képviselőit és a megjelent művészeket a felújítás alatt álló épületben, ahol a Valentin napra való tekintettel minden résztvevő „I love Erkel” feliratú kitűzőt kapott. Mozsár István és a kivitelezési munkákat végző Laki Zrt. képviselője, Béres Lajos megmutatták a jelenlévőknek a színház elsőként megújuló részeit. A színpad egy olyan burkolatot kap, amely a tavaszi 81 előadás méltó színrevitelére alkalmas, jelentős átalakuláson mennek át az utoljára 1961-ben felújított színpadtechnikai berendezések, de kicserélik a teljes vezetékrendszert és a vizesblokkokat, valamint átépítik az ötözők nagy részét. Mozsár István elmondta, hogy az első rekonstrukciós szakasz célja a művészeti munkát leginkább támogató épületrészek rendbehozatala, úgy, hogy közben megóvják az Erkel Színház műemlékként is fontos részeit, pl. az emeleti nagybüfé két óriásfreskóját. A bejárás végén a színpadon levetítették az ’I love Erkel’ című zenés fotómontázst, amelyen az Operaház művészei és munkatársai láthatók a színház különböző tereiben, többségük az életben is egy párként mosolyogva a kamerába. A videót itt ön is megnézheti: Fotó: egykor.hu OperaKaland Az Erkel Színház diákok ezreit kívánja ellátni zenei útravalóval. Az idei évadban Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának zenepedagógusok és színházi szakemberek által adaptált változatát tekinthetik meg. Az Operaház felhívását valamennyi középiskola és polgármester megkapta, a program indulásáig 225 intézményből eddig húszezren jelentkeztek, a regisztráció folyamatos.Az OperaKalandban résztvevő iskolák között május 2-áig, az első előadásig utazik a Hunyadi László című opera egyik kelléke – egy bőrönd, amely többek között a darabban is felbukkanó szimbólumot, a magyar királyi korona másolatát tartalmazza. A Bálint-napi sajtóbejáráson Ókovács Szilveszter jelképesen át is adta a bőröndöt az első iskola, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium egyik tanárának és két diákjának. Az OperaKaland programot az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Belügyminisztérium támogatja. Az Erkel mint online közösségi térAz Erkel Színház missziója, hogy közösségeket szólítson meg, és elérje a legnépszerűbb online közösségi portál operakedvelő látogatóit is. A 101 éves Erkel Színház újranyitásának tiszteletére, az évad végéig minden este, az aznap esti produkcióval kapcsolatos posztot lájkolók közül az első 51 látogató, összesen 101 fő (ötven pár és egy egyéni látogató), 101 forintos belépővel tekintheti meg az előadást. A „facebook-olt” jeggyel rendelkező közönség külön, a portálról elnevezett karzaton foglal helyet. A karzat bevezetését a webes felületen február 14-én, Valentin napon, a szerelmeseket megszólító „I Love Erkel” facebook-kampány támogatja meglepetésekkel.Nyitóelőadás március 1-jénPas de trois – hármas, trió a táncszínpadon. Az Erkel Színház megnyitását közös esttel ünnepli a hazai táncszakma: a Magyar Nemzeti Balett, a Győri Balett és a Pécsi Balett három egyfelvonásosát tekinthetik meg a kapuit kitáró színház első vendégei. A különleges kínálatban a Győri Balett a Liszt zenéjére, Fodor Zoltán által koreografált Magyar Rapszódiát, a Pécsi Balett A Jó és a Rossz kertjéből című Cameron McMillan-koreográfiát, a Magyar Nemzeti Balett pedig Lukács András táncszínpadi alkotását, az Örvény című produkciót mutatja be.A próbaüzem június 9-éig tart, az Erkel Színház repertoárján pedig családi szórakozást ígérő darabok: a János vitéz és a Pomádé király új ruhája, valamint népszerű operák: a Don Giovanni, az Aida és a Don Carlos szerepelnek. A rövid évadban az Operaház idei Kamaraénekes címmel kitüntetett énekesei: Sümegi Eszter, Váradi Zita és Bretz Gábor mellett nemzetközi hírű operaénekesek, többek közt Komlósi Ildikó is fellép majd.Márciusban a Primavera nevet viselő sorozat a vidéki színházak operatársulatait vonultatja fel, amelyek vendégszereplésük alkalmával legfrissebb darabjaikat mutatják be az Erkel Színház közönségének.
2013.02.14. 14:23
Szinhaz.hu
Friss válogatott hírek
Friss válogatott hírek
A szerelmesek napján sem maradhattok hírek nélkül, olvassátok el válogatásunkat: Újra Amerikában gyárt majd az Apple - Teljes agyműtéten esik át az Opera - A függetlenek nem harcolnak a warez ellen .. és még sok más.
2013.02.14. 10:50
Socialtimes.hu
A Figaro házassága nemzetközi sztárszereposztásban
A Figaro házassága nemzetközi sztárszereposztásban
Három estén játssza szerdától a Budapesti Fesztiválzenekar Mozart operáját, a Figaro házasságát Fischer Iván vezényletével és rendezésében a Művészetek Palotájában. "Sok szempontból talán a legjobb opera szövegkönyv a Figaro házasságáé, hiszen egy kitűnően felépített vígjátékból, Beaumarchais drámai alkotásából készült. Da Ponte, sőt Mozart is e minőség iránt illő tisztelettel nyúlt a színműhöz, csupán egy-két jelenet kihagyására szorítkoztak. A szöveg maradt az, ami: sziporkázó, tabukat döntő komédia, amit sokan a francia forradalomhoz vezető események egyikének tartanak" - meséli videoblogjában Fischer Iván. A zeneigazgató rendezőként is jegyzi a produkciót, véleménye szerint a teátrális zene és a muzikális színház elegye jól közelít a művek lényegéhez. A Figaro központi motívuma a ruha, a darabban folyton átöltöznek: a szobalány grófnénak, és fordítva, a siheder apród, Cherubino meg lánynak - arcot, identitást váltanak a szereplők. Szakács Györgyi ruhái díszletként funkcionálnak. "Elválasztottam az öltözeteket az emberektől, a bábukon álló ruhák mögé állhatnak a helyüket cserélő figurák" - árulta el Fischer Iván. Figarót Hanno Müller-Brachmann játssza, aki a Müpa közönsége a 2011-es Parsifal előadásban Amfortasként hallhatott. Almaviva grófot Roman Trekel, a berlini Staatsoper művésze, Daniel Barenboim közeli munkatársa alakítja. A Grófné Fischer Iván glyndebourne-i, illetve Fischer Ádám salzburgi Cosi fan tuttéjának Fiordiligije, azaz Miah Persson lesz. A svéd szoprán korábban Susanna szerepét is alakította a Figaro házasságában. Ezúttal őt Laura Tatulescu, a Romániában született amerikai szoprán személyesíti meg. A két karakterszerepre, Marcellinára és Don Basilióra két jelentős énekes egyéniséget, Ann Murrayt, illetve Robert Lloydot kérték föl. A világhírű mezzo számos nagy opera főszerepet játszott Donizetti belcanto művétől, a Maria Stuardától kezdve Didón át a Don Giovanni Donna Elvirájáig, az utóbbit például Solti György vezényletével. A Dublinban született Ann Murray az Ír Nemzeti Egyetem díszdoktora. A világhírű brit énekes, Robert Lloyd a nemzetközi operaélet kimagasló, meghatározó művésze. 1972-ben lépett a londoni Királyi Operaház tagjai közé. Énekelte A kékszakállú herceg várának férfi hősét a Londoni Filharmonikusokkal, az előadásról DVD is készült. A budapesti Figaro-előadások után - ugyancsak Basilio szerepében - a Covent Gardenben lép fel, majd szeptemberben a Metropolitan Operaházban. Cherubinót az izraeli mezzo, Rachel Frenkel személyesíti meg, aki Budapest után a bécsi Konzerthausban és a New York-i Mostly Mozart Fesztiválon énekli majd a szerepet Fischer Iván dirigálásával. Forrás: MTI
2013.02.14. 08:23
Szinhaz.hu
130 éve hunyt el Richard Wagner
1883. február 13-án halt meg a zenetörténet egyik legnagyobb hatású komponistája, az opera megújítója. A 2013-as év Wagner éve, országszerte várják programokkal a zenekedvelőket.
2013.02.13. 18:50
Kulturpart.hu
Már lehet jegyet venni az Erkel Színházba
Már lehet jegyet venni az Erkel Színházba
Február 1-től elkezdődött a jegyértékesítés az Erkel Színház március elején induló előadásaira. A jegyeket bevezető áron, személyesen egyelőre csak az Operaház pénztáraiban, valamint online lehet megvásárolni. Március elején nyitnak ki az Erkel Színház helyi jegypénztárai. A szezon végéig több mint 80 előadásra kerül sor a teátrumban. Ennek kapcsán Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója legfrissebb interjújában úgy fogalmazott háromnapos balett- és hat előadásból álló operafesztivállal nyílik meg március 1-jén az Erkel Színház; a Pas de trois című balettsorozaton, illetve a Primavera című operaünnepen fellépnek a vidéki társulatok, valamint a Kolozsvári Állami Magyar Opera. Egy korábbi terv valósul meg azzal, hogy Vidnyánszky Attila debreceni Háry János-produkciója is látható lesz az évad elején. A szezont Bartók egyetlen operájával, A kékszakállú herceg várával nyitják - egy estén Vajda János Mario és a varázslójával, különleges interpretációban. "Az Erkelt ugyan népoperának szánjuk, de ez nem zárja ki, hogy időnként bátrabb felfogású produkciókat is játsszunk benne" - magyarázta Ókovács Szilveszter. A folytatást itt olvashatja. Erkel Színház pénztárának nyitva tartása 2013. március 1-től június 9-ig: hétfő: zárva kedd-péntek: 13-18 óráig illetve az előadás kezdetéig szombaton 10-17 óráig illetve az előadás kezdetéig (ebédszünet 12.30-13.15) vasárnap 10-17 óráig illetve az előadás kezdetéig (ebédszünet 12.30-13.15) Az Erkel Színház ártáblázatát és nézőtéri jegytérképét ITT töltheti le. bet
2013.02.12. 10:15
Szinhaz.hu
Boldog születésnapot, Franco Zefirelli!
Február 12-én ünnepli kilencvenedik születésnapját Franco Zeffirelli olasz rendező, aki egyaránt maradandót alkotott a film, a színház és az opera világában.
2013.02.12. 08:29
Ma.hu
Kocsis Zoltán "sugárzó figurákat" vár az énekesektől
Richard Strauss Capriccio című operája hangzik el elsőként, március 11-én és 14-én a Nemzeti Filharmonikus Zenekar (NFZ), valamint a Művészetek Palotája Opera a költészetről és a zenéről című sorozatában, amely a bajor mester Magyarországon még nem játszott operáit mutatja be. Az NFZ főzeneigazgatója, Kocsis Zoltán úgy véli, a komplex műben nincs egyetlen pillanatnyi üresjárat sem.
2013.02.11. 17:55
Hvg.hu
Kocsis Zoltán: "A Capriccio minden ütemét ki kell dolgozni"
Kocsis Zoltán: "A Capriccio minden ütemét ki kell dolgozni"
Richard Strauss Capriccio című operája hangzik el március 11-én és 14-én a Nemzeti Filharmonikus Zenekar (NFZ), valamint a Művészetek Palotája Opera a költészetről és a zenéről című sorozatának nyitányaként, amely a bajor mester Magyarországon még nem játszott operáit mutatja be. "A Capriccio minden egyes üteme olyan, mint egy-egy karácsonyfadísz, úgy kell tehát kifényesíteni, kidolgozni, hogy mindegyik önmagában is gesztusértékű legyen" - mondta el az MTI-nek Kocsis Zoltán a próbák kezdetén. Az opera alapkérdése azt a régi dilemmát dolgozza föl, hogy mi az elsődleges: a szöveg vagy a zene. Az ötletet Straussnak Stefan Zweig adta, aki megtalálta Abbate Casti Prima la musica, poi le parole (Előbb a muzsika, azután a szavak) című 18. századi librettóját. A kérdést Flamand és Olivier, a két a főszereplő Madeleine grófnő iránti szerelmi vetélkedése jeleníti meg. "A zenekart úgy szeretném fölkészíteni, most ezen dolgozom, hogy már semmiféle zökkenő ne adódhasson, amikor az énekesek megérkeznek" - fűzte hozzá a karmester. Kocsis Zoltán annak a reményének adott hangot, hogy a próbákat sikerül úgy szervezni, hogy az utolsó, csaknem egyhetes periódusban lehetőleg valamennyien jelen legyenek. A figurákat nagyon alaposan kell kidolgozni - hangsúlyozta Kocsis Zoltán. A grófra az a feladat hárul, hogy kimondja a kellemetlen dolgokat, például azt, hogy az emberek egy része nem nagyon szereti az opera műfaját, mondván: az énekesek sipítanak és unalmasak a recitativók. "Ezeknek a megjegyzéseknek persze van valóságtartalmuk, ugyanakkor rendkívül izgalmas, hogy a dallam és a szöveg elsődlegességének kérdésébe miként szövődik bele a költő és a komponista grófnő iránt érzett szerelme. Madeleine áldozatot vállal azzal, hogy egyikük mellett sem kötelezi el magát, hiszen ha az egyiknek a szerelmét fogadja el, elveszíti a másikat és fordítva. Így elérheti a célját, hogy opera szülessen, ami nem történne meg, ha az egyiket vagy a másikat választaná" - magyarázta a főzeneigazgató. A Capriccio azért is különleges alkotás, mert lépten-nyomon előbukkannak benne az olasz belcanto elemei. A darab telve van határozott és konkrét utalásokkal az olasz repertoárra. "Sokkal nehezebb, mint a 2011-ben bemutatott Daphne, mert minden elemét gondosan ki kell munkálni. Strauss komolyan gondolta a Capriccio műfaji meghatározását: zenés társalgás. Amikor a színigazgató nagy monológját halljuk, rá kell világítanunk, miért hangzik el, hiszen előzőleg késhegyig menővé fajult a vita Flamand és Olivier között" - fogalmazott a karmester. A színigazgató kezdetben negatív figura, két óriási ásítással vonja magára a figyelmet, mondván, hogy a jó zenére lehet a legjobban aludni. Mégis a legpozitívabb személyiséggé növi ki magát a darab folyamán - részletezte Kocsis Zoltán. "Egyébként nagyon komoly metamorfózison mennek át a többiek is, Clarion tart a grófné véleményétől, de barátnőkként búcsúznak el egymástól. A költő és a zeneszerző, noha mindketten szemben állnak a színigazgató esztétikai értékrendjével, ellenfélként mutatkoznak be, de az ő tiszteletében barátként válnak el" - jegyezte meg. Kocsis Zoltán "sugárzó figurákat" vár az énekesektől. "Franz Hawlata olyannyira azonos a színigazgató szerepével, ahogy Wolfgang Schöne volt azonos Mózessel Schönberg Mózes és Áronjában. Persze az ilyen találkozások nagyon ritkák, de feltételezem, hogy a grófot alakító Bo Skovhus ironikus alkata is érvényesül. Azt hallottam, hogy a Flamandot megszemélyesítő Jörg Schneider elég jól zongorázik ahhoz, hogy a színpadi zenében ő kísérje magát a csembalón" - mondta a karmester. A főzeneigazgató nem tartja zavarónak, hogy a grófnő szerepét Rost Andreától átvevő Raimondi Ildikó a 10-12 perc hosszúságú zárójelenetben kottából énekeljen, hiszen a történet szerint a Flamand kezéből frissen kikerült kéziratot már szinte a sajátjának tekinti. "A zenekar természetesen az árokban lesz, hiszen félig szcenírozott előadásban játsszuk a Capricciót. A rendezőt, Rebekka Stanzelt korábban nem ismertem, de most már levelezünk az elképzeléseinkről. A grófnő kezdetben a nézőtéren ül, onnan megy fel a színpadra, hogy a szextettet meghallgassa. Ez nem szokatlan ötlet, de bízom abban, hogy hoz olyan egészen új elemeket is, amelyek a New York-i Metropolitan operabeli vagy a párizsi rendezésekben nem tűnnek föl. A hangversenyterem lehetőségei miatt a díszlettervező, Markus Pysall a pódiumot csak jelzésszerűen tudja 18. századi francia arisztokrata szalonná alakítani. A világítással azonban sok minden megoldható, ahogy a Parsifal előadásokon láttuk" - részletezte elképzeléseiket Kocsis Zoltán. Az eredeti tervek szerint a sorozat Daphne utáni darabja A hallgatag asszony lett volna 2012 októberében. A produkciót egyeztetési nehézségek miatt 2013 októberére halasztották. Kocsis Zoltán az MTI-nek elárulta, hogy az Operaház korábban felkérte az Ariadne Naxosban és az Arabella vezénylésére. Ő a saját sorozatában azt a verziót szeretné bemutatni, amely Moliere Az úrhatnám polgár című komédiájának kísérőzenéje lett volna. "Elkértem Parti Nagy Lajos új fordítását és az eredeti Strauss-kottákat, amelyekben sokkal több van, mint a zenekari szvitben. Kár lenne az ismeretlenségben hagyni ezeket a zenéket. Alföldi Róbertet pedig rendezőként igen érdekelné ez a változat" - jegyezte meg Kocsis Zoltán. Forrás: MTI Fotók: mupa.hu
2013.02.11. 14:40
Szinhaz.hu
"Finomhangolásra van szükség" - Herczeg Tamás a Szegedi Szabadtériről
"Finomhangolásra van szükség" - Herczeg Tamás a Szegedi Szabadtériről
A Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Nonprofit Kft. ügyvezetői posztjára pályázókat bemutató sorozatában ezúttal Herczeg Tamást, és a vele közösen pályázó Harangozó Gyulát szólaltatta meg a Délmagyar. Szemléztük. A Délmagyar cikkéből:"A szegedi fesztiválon az eddigi működéshez képest finomhangolásra van szükség. Harangozó Gyulával - akinek kompetenciája, kapcsolatrendszere nagy érték - közösen pályáztam. A szabadtérin a legideálisabb művészeti vezető egy olyan koreográfus, aki nagy térben tud gondolkodni, képes átlátni a produkciókat" - kezdte Herczeg Tamás, aki 2006-tól 2011-ig a szabadtéri igazgatóhelyettese volt, jelenleg pedig a Thália Színház operatív igazgatója. "Az előadásszámokat elsősorban a kereslet befolyásolja, az pedig jelenleg inkább apad, nem pedig növekszik. Ha csak kisebb előadásszámban tudunk játszani, akkor viszont arra kell törekednünk, hogy új és minőségi produkciókat hozzunk létre. A terveink szerint akár csütörtöki napokon is tarthatnánk előadásokat, valamint augusztus 20-a után is játszhatnánk még néhányat. A belföldi idegenforgalmi kereslet egyelőre ennyi, ez a realitás, ami persze nem jelenti azt, hogy a jövőben nem erősödhet" - mutatott rá Herczeg Tamás, aki arra is kitért, hogy önkritikusan felül kell bírálni a REÖK-kel kapcsolatos korábbi álláspontjukat, és a nemzetközi jelentőségű kiállítások mellett hangsúlyosabb lehetőséget kell biztosítaniuk a közönség körében népszerű szegedi művészek számára. Herczeg Tamás (Fotó: Színház.hu) Harangozó Gyula koreográfus így összegezte elképzeléseit: "A nemzetközi tapasztalatomat, kapcsolatrendszeremet, angol, német, orosz és spanyol nyelvtudásomat jól tudom hasznosítani a fesztivál programjának megszervezésekor. Egy ilyen gyors váltásnál az olajozott működéshez nagy szükség van arra a nagy helyismeretre és az intézmény működésének alapos ismeretére is, amellyel Tamás rendelkezik. Nyugat-Európában általában két év alatt történik a hasonló fesztiváloknál a vezetőváltás, hogy legyen idő az új koncepciónak megfelelő új műsor kialakítására. Az idei nyár kész programját most úgy kell levezényelnünk, hogy a közönség szinte észre se vegye, hogy vál váltás történt." A Kossuth-díjas táncművész elmondta, látványos, nagy klasszikus balettprodukciót is szeretnének színpadra állítani kétévente. "A Bolsoj, a Kirov, a Párizsi Opera vagy a Covent Garden balettegyüttesében és világsztár szólistákban gondolkodom" - fogalmazott Harangozó Gyula, majd hozzátette, a püspök úrral és a katolikus egyházzal is szeretnének szorosabb kapcsolatot kialakítani. Passiójátékot rendeznének a szakrálisnak tekinthető Dóm téren, és ezt a produkciót akár körbe is lehetne vinni az országban. Forrás: delmagyar.hu
2013.02.11. 09:00
Szinhaz.hu
A régi vigadó hangulatát vinné Kelemen Csaba Szegedre
A régi vigadó hangulatát vinné Kelemen Csaba Szegedre
Kelemen Csaba színművész, az Agria Játékok Kft. ügyvezetője is pályázik a Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Nonprofit Kft. ügyvezetői posztjára. Terveiről beszélt a Délmagyarnak. Lapszemle. A Délmagyar cikkéből:"Alapvető feladatnak tekintem az értékek megőrzését, mert sok értéke volt és van a szegedi szabadtérinek. Szeretném még színesebbé, gazdagabbá és színvonalasabbá tenni a fesztivált" - kezdte Kelemen Csaba. Az egri Agria Játékok ügyvezetője elmondta, fontos egy ilyen városban a kisgyermekek és az ifjúság, azaz a 3-10 és a 10-18 éves korosztály számára is nyári színházat csinálni. "Egerben minden felnőttelőadásunk előtt van egy gyerekelőadás is: 5-6 színház hozza el zenés, játékos, tartalmas szórakozást ígérő 50-60 perces produkcióját. Erre a célra Szegeden a belvárosban kellene találni egy olyan udvart, amely 160-200 főt be tud fogadni" - vázolta elképzeléseit Kelemen Csaba. A színész az Újszegedi Szabadtéri Színpadon ifjúsági bemutatókat képzel el, amelyekben profi színészek együtt játszanak lelkes, 10-18 éves amatőrökkel. "A fiatalok így sokat tanulhatnak a színházművészetből, az önmegvalósításból, ugyanakkor sok barátot, rokont, hasonló korú fiatalt be tudnak vonzani az előadásokra" - véli Kelemen Csaba, aki hangsúlyozta, a 2013-as évadba már semmilyen beleszólása nincs, a szereposztásokon, rendezőkön sem változtatna, hiszen az előadások le vannak kötve, a jegyek fogynak. Fotó: szeged.ma.hu Kelemen megválasztása esetén fontosnak tartja, hogy a szabadtéri játékoknak legyen saját opera- és operettbemutatója, amihez szükség van a helyi operatársulatra, valamint fölvenné a kapcsolatot a Magyar Állami Operaházzal is. "A Dóm téri előadások számát úgy kellene legalább kettővel- hárommal növelni, hogy ki kellene szélesíteni azt az időintervallumot, ameddig a fesztivál tart. Szeretném, ha már június közepétől akár egészen szeptember végéig lennének előadások. Így az ősszel visszatérő egyetemistáknak is lehetne néhány programot ajánlani. Színvonalas könnyűzenei koncerteket is lehetne tartani" - mondta Kelemen Csaba. Hozzátette, kabaréjelenetekkel, orfeummal, zenés vígjátékokkal hozná vissza a régi vigadó hangulatát, operett- és musicalfesztivált rendezne, "ami jobban megmozgathatná a szegedi nézőket." Kelemen Csaba szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben "szigorúan tilos jegyárat emelni", és "alaposan át kell gondolni az ezzel kapcsolatos döntéseket." A teljes interjú itt olvasható.
2013.02.09. 11:12
Szinhaz.hu
Vidnyánszkyt az Erkelbe, Alföldit az Operába hívták
Háromnapos balett- és hat előadásból álló operafesztivállal nyílik meg újra március 1-jén az Erkel Színház; a Pas de trois című balettsorozaton, illetve a Primavera című operaünnepen fellépnek a vidéki társulatok, valamint a Kolozsvári Állami Magyar Opera - mondta Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.
2013.02.08. 11:35
Hvg.hu
Fesztivállal nyílik meg az Erkel - Ókovács terveiről mesélt
Fesztivállal nyílik meg az Erkel - Ókovács terveiről mesélt
Háromnapos balett- és hat előadásból álló operafesztivállal nyílik meg újra március 1-jén az Erkel Színház; a Pas de trois című balettsorozaton, illetve a Primavera című operaünnepen fellépnek a vidéki társulatok, valamint a Kolozsvári Állami Magyar Opera. Rendszeresen megrendeznék a mustrát "A jövőben szeretném tavaszonként rendszeresen megrendezni ezt a mustrát. A táncos részét például úgy, hogy 2014-ben a szegedi, a pécsi és a győri táncegyüttes mellett jusson hely már az alternatívok közül is azoknak, amelyek vállalják, hogy megtöltik ezt a színpadot és persze a nézőteret is" - mondta el az MTI-nek Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója. A műsor a tavaszi hónapokban más produkciókkal is bővül: Aida, Don Carlos, Don Giovanni, Turandot, Hunyadi László, János vitéz és Pomádé-előadásokkal. Ókovács szerint nem elég két színházra a keret Az operaháznak 2013-ra előirányzott 8,3 milliárd forintos költségvetéssel kapcsolatban hangsúlyozta: már tavaly úgy számította, hogy a keret nem elég a két színház működtetésére. Annak a véleményének adott hangot, hogy ha a kormányzat látja, milyen komoly munka folyik, kipótolja majd a költségvetést. "Amit a megnyitóra terveztünk, biztosan véghezvisszük, erre elegendők a forrásaink. Amit pedig kinyitunk kiemelt állami beruházásként, azt nem cél bezárni" - jegyezte meg. Elmondta, hogy a nagyobb szabású, a színpadtechnikát is érintő munkálatokat nyáron fejezik be. Más fejlesztések terve is foglalkoztatja: időszerű az Opera Andrássy úti palotájának felújítása, a belső terek átrendezése, amelyre a nyári szüneteket szánja. A kisebb bérleményekből szeretne kijönni, és egy olyan tágas telepet találni, ahol nemcsak műhelyek és raktárak kapnának helyet, hanem próbatermek is - olyan méretű pódiummal, hogy a művek színpadra kerülése gördülékenyebb legyen, és esetleg különleges előadásokat is be lehessen mutatni. Két állami tulajdonú ingatlant is kinéztek, de még nem döntöttek, melyiknek a megszerzésére összpontosítsanak. Költségvetésük része az Operaház Nagykövete program, amely három évre havi 300 ezer forintos járandóságot jelent annak a 25 művésznek, akik a májusban kiírandó pályázaton elnyerik a címet. A mentorprogram ősszel indul, a hosszabbítás újabb három évre lehetséges, ám nem lesz automatikus - részletezte. Áprilisban kezdődne a szerződtetés "A pályázatomhoz mellékeltem egy 2018-ig terjedő műsortervet arról, hogy milyen évfordulók és tematikus évek köré szerveződnének a bemutatók és a repertoár-előadások. Fontos, hogy a következő és a 2014-15-ös évad terve elkészüljön, de kértem a kollégáimtól, hogy a nyári szünet előtt zárjuk le a 2015-16-os szezont, fogalmazzuk meg a 2016-17-es sarokpontokat is. Ha sztárokat akarunk hívni, 2017-ig kell előretekintenünk. A következő szezon előadásait áprilisban szeretnénk ismertetni a közönséggel, hogy aztán elindulhasson a bérletkampányunk" - hangoztatta. Áprilistól szeretnék elkezdeni a szerződtetéseket három évre - ehhez is tudni kell, mi lesz hosszabb távon repertoáron. "Nemcsak főszerepesek számára, hanem a közepes szerepkörben is fontos lehet a határozott idejű, akár hároméves szerződtetés. Mindig is hangsúlyoztam, hogy a társulati lét érzetet nem a közalkalmazotti jogviszony adja. Akiknek szerződés van a zsebében jó feladatokkal, tisztes honoráriummal, az bátran érezheti magát társulati tagnak. Aki pedig egy bizonyos periódusban szabad, gazdálkodhat az idejével" - tette hozzá. A programról Az évad mostani részében is szép számmal szerepelnek Verdi-operák, az ősz pedig az eddig hiányzó csúcsművel, a Falstaffal kezdődik az Operaházban. A francia Arnaud Bernard állítja színpadra. Legutóbb Lausanne-ban rendezte a darabot. A címszerepben a világjáró grúz bariton, a Metropolitan gyakori vendége, George Gagnidze debütál Budapesten. Az Erkel Színházban egy korábbi terv valósul meg: Vidnyánszky Attila debreceni Háry János-produkciója látható az évad elején. A szezont Bartók egyetlen operájával, A kékszakállú herceg várával nyitják - egy estén Vajda János Mario és a varázslójával, különleges interpretációban. "Az Erkelt ugyan népoperának szánjuk, de ez nem zárja ki, hogy időnként bátrabb felfogású produkciókat is játsszunk benne" - magyarázta. Ókovács Szilveszter mindenképp szeretne évente egy-egy barokkopera-bemutatót az Andrássy úton, ezért levélben kérte fel Alföldi Róbertet Gluck Iphigenia Auliszban című darabjának rendezésére. Lehet, hogy a Wagner által átdolgozott verziót választják, a premier 2014 júniusában lesz. Pártay Lilla évek óta dolgozik egy Munkácsy-baletten, a szövegkönyv alapja Dallos Sándor regényes életrajza, az Aranyecset. A mű őszre készül el. "Következő évadi Richard Strauss-bemutatónk Az árnyék nélküli asszony lesz. Így a Salome, az Elektra, A rózsalovag és az Arabella felújításával, valamint az Ariadne Naxoszban idei premierjével egy hatdarabos Strauss-fesztivál kerekedik ki. "A művek születésének idején az ősbemutatókat gyorsan követték a budapesti premierek, Strauss gyakran vezényelt Budapesten, még sincs az épületben szobra. Ezt az adósságot is törlesztenünk kell" - fogalmazott. Elmondta, 2014 elején a Kolozsvári Állami Magyar Operával koprodukcióban mutatják be Selmeczi György Spiritiszták című új operáját. Ami az úgynevezett gördülő opera tervét illeti, a főigazgató elmondta, hogy nem tornacsarnokokban és zenekari árok nélküli művelődési házakban szeretne játszani. Olyan városoknak ajánlotta fel lehetőséget, ahol van megfelelő színház vagy játszóhely. Veszprém, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok olyan épületekkel bír, ahová nem hakni ízű, hanem "márkajegyes, tervezett, minőségi produkciókat" szán Ókovács Szilveszter. Az előadók között mindig lesznek ismertek és pályakezdők egyaránt. "A teljesítőképességünk természetesen véges, nem 100 előadásra gondolok, hanem évi 8-10 városra, háromnapos turnékra, amelyek határon túli állomásokat is érinthetnek" - mondta az főigazgató. Forrás: MTI
2013.02.08. 11:15
Szinhaz.hu
Élőben, online közvetítik Philip Glass Walt Disney-<strong>operá</strong>ját
Élőben, online közvetítik Philip Glass Walt Disney-operáját
Élőben, online közvetítik Philip Glass Walt Disneyről szóló operáját szerdán Madridból. Így készült az előadás A The Perfect American (A tökéletes amerikai) című zenemű a Disneyről született első opera, a világhírű rajzfilmes, stúdióalapító utolsó napjainak elképzelt krónikája. Az élő közvetítést követően a darab még három hónapig ingyenesen megtekinthető lesz a művet sugárzó medici.tv honlapon - ismertette a The Los Angeles Times online kiadása. Az élő adás megtekintéséért sem kell fizetni, ám aki később a rögzített felvételt akarja látni, annak regisztrálnia kell a honlapon. Az opera világpremierjére január 22-én került sor a madridi Teatro Realban, ahonnan a szerdai előadást is közvetítik helyi idő szerint 20 órától. A The Perfect American Peter Stephan Jungk azonos című regényéből készült. A darab Disney életének végén játszódik, és családtagjait, barátait is felvonultatja. Disney 65 esztendős korában Burbankben hunyt el 1966-ban. A madridi előadást Phelim McDermott rendezte, a karmester Dennis Russell Davies. Disney szerepét Christopher Purves bariton alakítja. A Times kritikusa szerint Glass új operája "személyesen intim" képet ad a filmtörténeti ikonná vált Disneyről. Glass operáját legközelebb az Angol Nemzeti Operában mutatják be június 1-jén.
2013.02.06. 15:33
Szinhaz.hu
"Nem Don Quijote módjára" - Újságíró is pályázik a Szegedi Szabadtérire
"Nem Don Quijote módjára" - Újságíró is pályázik a Szegedi Szabadtérire
A szegedi szabadtéri ügyvezetői posztjára pályázik Orbán Zoltán jogász, újságíró, a Pest megyei Rádió 17 főszerkesztője. A Délmagyarnak mesélt elképzeléseiről. Szemléztük. A delmagyar.hu cikkéből: "Szegeden születtem, ott kezdtem az egyetemet is. A kilencvenes évek második felétől nyaranta az Anna fürdő udvarán évekig nagy sikerrel működő nyári színházi programsorozat megszervezésében segédkeztem Hrabovszky Andrásnak, így van tapasztalatom arról is, hogyan működik egy nyári színházi fesztivál" - fogalmazott Orbán Zoltán.Az újságíró szerint Szegednek rettentő sok kulturális értéke van, amit a Szabadtéri Játékoknak is fel kell vállalnia, de "nem Don Quijote módjára". Orbán Zoltán úgy látja, a szegedi kulturális intézményeknek mindezt együtt kell képviselniük. "Nem rivalizálniuk kell, hanem együtt kell dolgozniuk, mert biztos vagyok benne: a párhuzamosság tönkreteszi a produkciókat. Teljes nyitottsággal, jó emberi és munkakapcsolattal fel lehetne lendíteni a város kulturális életét" - hangsúlyzta Orbán Zoltán. Fotó: delmagyar.hu "Megválasztásom esetén több neves alkotót is szívesen látnék a csapatomban, de a pályázatomban sem jelöltem meg név szerint őket, mert azt gondolom, a fesztivál minden évben más és más kell, hogy legyen. Ehhez azokat a művészeket kell az alkotói csapatba hívni, akik abban az évben, az adott produkcióban a legjobbat tudják nyújtani" - szögezte le az újságíró, aki szerint a 2013-as évad megtervezett programja már nem változhat, "a kész műsornak a tisztességes levezénylése a feladat". A következő évadtól viszont már musicalfesztivált indítana a Dóm téren Orbán Zoltán. "Már júniusban fölállítják a nézőteret, és hetekig ott áll kihasználatlanul; én azzal kezdeném a szabadtéri szezont, hogy az ország és a határon túli színházak legjobb musicalprodukcióit meghívnám néhány napos előfesztiválra. Azt gondolom, a prózának is jelen kell lennie a kínálatban, mint ahogyan a hungarikumnak számító operett sem hiányozhat. A táncnak is nagy hagyománya van, ezért azt is meg kell tartani. A legnagyobb értéket szerintem az opera jelenti, így ezt a műfajt is erősíteni szeretném" - mondta Orbán Zoltán. Hozzátette, oda kell figyelni arra is, hogy az elkészült előadásoknak legyen utóéletük, például be lehetne vinni őket továbbjátszásra a Szegedi Nemzeti Színházba is, így nem csak 3-4 estére szólna egy produkció. A teljes interjú itt olvasható.
2013.02.06. 11:35
Szinhaz.hu
Kigyulladt egy szereplő a chicagói operában
Kigyulladt egy tűzokádó szereplő egy opera próbáján Chicagóban. A 24 éves férfi ugyan tűzálló ruhát és maszkot viselt, mégis úgy megégett arca és torka, hogy válságos állapotban vitték kórházba.
2013.02.05. 15:05
Hvg.hu
Kigyulladt egy szereplő az operában
Kigyulladt egy tűzokádó szereplő egy opera próbáján Chicagóban. A 24 éves férfi ugyan tűzálló ruhát és maszkot viselt, mégis úgy megégett arca és torka, hogy válságos állapotban vitték kórházba.
2013.02.05. 13:06
168ora.hu
'Életkedvet ad a színpad' - Moór Marianna 70
'Életkedvet ad a színpad' - Moór Marianna 70
Február 5-én tölti be hetvenedik életévét Moór Marianna Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Moór Marianna pályájáról: A Budapesten született Moór Marianna élete 14 éves kora óta a színjátszás körül forog, a rendező Ranódy László akkor választotta ki A tettes ismeretlen című játékfilmjéhez. Az érettségi után útja egyenesen a Színház- és Filmművészeti Főiskolára vezetett, ahol 1965-ben végzett Szinetár Miklós osztályában. Pályakezdőként a kecskeméti Katona József Színházba szerződtette a legendás hírű "örökös színidirektor", Radó Vilmos; a "hírös városban" 1969-ig játszott. A Nemzeti Színház volt pályafutásának második állomása, majd másfél évtized után, 1984-ben csatlakozott a Madách Színház társulatához, ahol hét évig szórakoztatta a közönséget. 1992-ben visszatért a Nemzetibe, melynek örökös tagja lett, 2000 óta a Pesti Magyar Színház csapatát erősíti. Háromgarasos opera, Udvaros Dorottyával Sokoldalú művész. Kezdetben drámai szerepeket alakított, de hamar észrevették jó humorát, stílusérzékét. Száznál több színházi bemutatóban működött már közre, drámákban, vígjátékokban, klasszikus és modern darabokban egyaránt megcsillogtatta képességeit. Emlékezetes alakítást nyújtott Madách Imre Az ember tragédiájában, olyan klasszikus Shakespeare-darabokban, mint a Sok hűhó semmiért, a Szeget szeggel vagy a Vihar, Szophoklész Élektrájában, Arthur Miller Pillantás a hídról című drámájában, Szép Ernő Patikájában, Popper Péter Színes pokoljában, Szakonyi Károly Vidám finálé című darabjában, Göncz Árpád Magyar Médeiájában, Feydeau Osztrigás Micijében. Egy időben több rádiós és televíziós kabaréjelenetben szerepelt. Pályafutása során szinte minden évben forgatott filmet. Harmincnál több filmszerep fűződik a nevéhez, olyan klasszikus Mikszáth-feldolgozásokban játszott, mint a Szent Péter esernyője és A beszélő köntös. Egyik főszereplője volt az 1963-ban készült Sodrásban című filmnek. 1976-ban két legendás filmben is lehetett látni, az Ötödik pecsétben és az Árvácskában, 1978-ban pedig A ménesgazdában. A nyolcvanas-kilencvenes éveket is végigfilmezte, olyan alkotások származnak ebből az időszakából, mint a Tegnapelőtt, a Dögkeselyű vagy az Elcserélt szerelem. Caligula A televízió is folyamatosan foglalkoztatta: az 1960-as évektől számos tévéfilm - köztük több sorozat - szereplőgárdájának volt a tagja (Az asszony beleszól, Princ, a katona, 7 kérdés a szerelemről, Jó estét nyár, jó estét szerelem, Felelet, Robog az úthenger, Linda, Nyolc évszak, A vörös bestia). Többévi szünet után 2004-ben Mészáros Márta Nagy Imréről szóló filmjében, A temetetlen halottban Nagy Imre feleségének szerepében tért vissza a mozivászonra. Művészetét kétszer, 1969-ben és 1978-ban is Jászai Mari-díjjal jutalmazták. 1981-ben Farkas-Ratkó díjat, 1983-ban SZOT-díjat, 1984-ben érdemes művész elismerést, 1992-ben Erzsébet-díjat kapott. 1999-ben lett kiváló művész és a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjének kitüntetettje. 2001-ben Sík Ferenc emlékgyűrűvel, 2003-ban Főnix-díjjal, 2004-ben Kossuth-díjjal, 2011-ben Pécsi Sándor-díjjal jutalmazták. A Nemzeti Színház örökös tagja. Jövedelmező állás, Balkay Gézával Kossuth-díjának átvételekor nyilatkozta: "Hál' istennek elkényeztetett az élet, mert csodálatos főszerepek sorozatát játszhattam, s a közönség szeretetének elnyerésében sokat segített a filmszerep és a televíziós jelenlét". Hozzátette, szükség lenne filmek és tévéjátékok készítésére, mert azok hiánya miatt a fiatal művészek méltó szerepek helyett legfeljebb csak a kereskedelmi televíziók kvízjátékai révén tudnak országos ismertségre szert tenni. Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Gobbi Hildával és Bánhidi László Moór Mariannáról saját szavaival: - Nyolcadikos osztálytársaim sutyorogták, hogy olvastak egy újsághirdetést, miszerint egy filmhez fiatal lányokat válogatnak. Mondták, a Gyarmat utcában kell jelentkezni. Az Ómamám a közelben lakott, hozzá készültem éppen, mondtam, mehetünk együtt, megmutatom nekik a filmgyár bejáratát. Beálltak a végtelenül hosszú sor végére. Mire hazafelé indultam volna, már közel voltak a kapuhoz. Odamentem hozzájuk kicsit még beszélgetni, amikor odajött egy hölgy, s beterelte a következő harminc lányt, bekeveredtem velük én is. Hosszú lenne mindent elmesélni, a lényeg az, hogy további öt-hat rostán átjutva, miközben azt sem tudtuk, statisztákat keresnek vagy komolyabb szereplőket, a végén engem választottak ki A tettes ismeretlen cí­mű film főszerepére. Akkor beleszippantottam a szakmában. A gammasugarak hatása a százszorszépekre, Berek Katival - "A drámai szí­nésznő jól tudja, hogy akkor komikus valami, ha azt tiszta szí­vvel, őszintén és mélyről jövően csináljuk. Ha elmókázom, kevésbé hat". - "Ha az emberrel jól bánnak, akkor hűséges tud lenni. Ez mind a magánéletre, mind a szakmai életre vonatkozik. A hűség válasz arra, amit kapsz. Legalábbis én í­gy érzem. Ez dönti el, akarsz-e valahol megmaradni, vagy sem. Egyébként én a fiataloknak is azt ajánlom, hogy havi fizetésért biztonságban maradni mellőzöttségérzéssel nem szabad. El kell menni vidékre kitanulni a szakmát és utána kézbe venni az életüket. Manapság különösen". Szeget szeggel, Iglódi Istvánnal - "Sokat kell nyelni. Ám van olyan eset, amikor meg kell szólalni. Ennek megí­télése érzék kérdése. Nem könnyű. Ezért aztán néhányan idegileg tönkre mennek, alkoholba menekülnek. Sajnos előfordul, hogy a devianciát a pályán dí­jazzák. Azt mondják a deviánsra, hogy juj, de furcsa, juj, de érdekes. Nem. A szerencsétlen már alkoholista. Lehet, hogy izgalmas dolgokat csinál a próbán, de nem biztos, hogy este bejön az előadásra. Szomorú, de sok kollégát láttam meghalni a pályán, akik dédelgetett deviánsok voltak. Olykor kevésbé becsülik azt, aki precí­z, pontos, jól teljesí­t. Semmi extra. Kétségtelen, rendkí­vüli türelemre van szükség kivárni a méltó feladatokat, ha nincs mód változtatásra. S aztán csak elérkezik a nagy lehetőség, s akkor megvilágosodik a várakozás értelme". - "Néha valóban nem könnyű elindulni. Amikor öt óra körül búcsúzom a családomtól, szoktam nekik mondani: de jó nektek itt a finom melegben, én meg már megyek is. Ilyenkor nagyon sajnálnak, és az jólesik. Pedig ha tudnák, a szí­npad micsoda öröm, legyek bármilyen lehangolt, meghozza az életkedvemet. Hattól hétig az öltözőmben ünneplőbe öltöztetem a szí­vemet is. Elkezdek sminkelni, gondolatban kicsit foglalkozom a szereppel, vagy csevegek az öltöztetővel, fodrásszal. Mire kimegyek a szí­npadra, tökéletes harmóniába, a szerephez illő lelkiállapotba tudom magam hozni". Itt olvashatnak interjút Moór Mariannával.
2013.02.05. 07:30
Szinhaz.hu
Az Operába hívná rendezni Ókovács Alföldit
Az elmúlt 130 év legnagyobb leépítését nem lehet botrány nélkül megúszni, nincs viszont egyetlen munkaügyi perük, és sztrájk sem volt – mondta a Népszabadságnak adott interjúban a Magyar Állami Operaház új főigazgatója. Ókovács Szilveszter szerint 150-200 új státusz nyílik meg az intézményben, nemsokára Mesterművész-díjat adnának át Tokody Ilonának, és ősszel indul a Gördülő Opera című programjuk. Beszélt arról is, hogy rendezni szeretné felkérni Alföldi Róbertet, a Nemzeti Színház távozó igazgatóját.
2013.02.04. 11:20
Hvg.hu
'Lebilincselő mutatványokat kell csinálni' - Vámos László Nemzetijéről
'Lebilincselő mutatványokat kell csinálni' - Vámos László Nemzetijéről
Vámos László 1982-ben került a Nemzeti Színház főrendezői székébe. Malonyai Dezső igazgatóval együtt az Operett Színházból mentek át a Nemzetibe, miután a két Gábor (Zsámbéki és Székely) megkapták a Nemzeti kamaraszínházából önállóvá lett Katona József Színházat. Vámos beszéde igazi színháztörténeti csemege: egyrészt a Nemzeti története, másrész magán színháztörténet, harmadrész erős művészeti koncepció. Már elérhető a Színigazdaság.hu-n. "Vámos László a világirodalom remekeit vitte szí­npadra. Lenyűgöző drámarendezői és tanári életműve mellett százezrek számára tette népszerűvé az opera műfaját. 250 szí­npadi mű rendezése, - köztük világhí­rű musicalprodukciók - és operettművészeink nemzetközi sikerei fűződnek nevéhez" - í­rta róla B. Fábri Magda.A teljes, 56 oldalas évadnyitó beszéd - Tanár úr sajátkezű javításaival - letölthető innen: Vámos évadnyitó 1982. I. rész.pdfVámos évadnyitó 1982. II. rész.pdfVámos évadnyitó 1982. III. rész.pdf Részlet: 2013. február 3-án, Vámos László halálának 17. évfordulóján tette közzé a Színigazdaság.
2013.02.04. 09:00
Szinhaz.hu
Paraszt<strong>opera</strong> - Szikszai Rémusz Temesváron rendezett
Parasztopera - Szikszai Rémusz Temesváron rendezett
Pintér Béla Parasztoperáját mutatja be a temesvári Csiky Geregely Magyar Színház február 4-én a Nagyteremben. "A Parasztoperában egy balladisztikus történetet dolgoztunk fel opera formában. Zenéjének alapja az erdélyi magyar népdalok, a barokk és a rock bizarr, mégis homogén elegye. A történet talán sokak számára ismerős lesz." (Pintér Béla) Ajánló: A Pintér Béla által írott Parasztopera az utóbbi idők egyik legjobb alternatív színházi darabja, az eredeti előadást pedig, a szerző rendezésében, nem kevesebb mint tíz éve játsszák magyarországi és külföldi színpadokon. Szikszai Rémusz rendező a darabról:"Pintér Béla Parasztoperájának lényege nagyonis ősi. A sorsot boncolgató archaikus történet a görög tragédiák hangulatvilágát idézi. Egy múltbeli tett a sorsod alakítójává válik. Egy nap, egy esküvő története, mely az emberi lényt szánalmasan vicces és felemelően tragikus voltában ábrázolja. Egyszerre szép, csúnya, felemelő, megalázó, komikus és tragikus. Tragikomikus." Az alkotókról: Az előadás koreográfusa Katona Gábor. Neve jól ismert a temesvári közönség előtt. A Furniturban koreográfusként dolgozott, korábban pedig ő rendezte a Woody Allen nyomán készült Mellékhatásokat, valamint a Prométheusz című mozgásszínházi előadást is. A budapesti táncos a Magyar Táncművészeti Főiskola néptánc, majd koreográfus szakán végzett, és számos magyarországi, illetve külföldi előadás létrehozásában vett részt. A Parasztopera díszlettervezője Varga-Járó Ilona. A nagyszalontai születésű képzőművész a kolozsvári Ion Andreescu Vizuális Művészeti Akadémián tanult kerámia szakon, majd színészként is diplomát szerzett. A közönség Vlad Mugur, Silviu Purcărete, Gothár Péter, Tompa Gábor díszlet-, jelmez- vagy maszktervező munkatársaként ismerhette meg. Kiss Julcsi jelmeztervező a Prométheusz után már másodszorra dolgozik a temesvári társulattal. A neves alkotó rendszeresen dolgozik Magyarországon, az elmúlt években többek között a Bárka Színházban, az Örkény Színházban, a Krétakörnél, Pintér Bélával és a Nézőművészeti Kft.-vel is dolgozott. Az előadás hangulatvilágának megteremtését szolgálja Mervel Miklós budapesti fénytervezővel való együttműködés is. Az előadás szereposztásában megjelenik Kiss Attila (Roland), Tokai Andrea (Anya), Lőrincz Rita (Julika), Tasnádi-Sáhy Noémi (Etelka), Éder Enikő (Tündérke), Kocsárdi Levente (Feri), Aszalos Géza (Állomásfőnök), Molnos András Csaba (Cowboy), Mátyás Zsolt Imre (Karvezető), az Apa szerepében pedig felváltva Balázs Attila és Szikszai Rémusz. A zenekar tagjai: Valentina Kohonicz, Dragalina Cristian Csaba, Sonia Ionescu, Desdemona Fehér, Számtartó Zsolt, Cendan Gavril.
2013.02.03. 19:13
Szinhaz.hu
Raimondi Ildikó váltja Rost Andreát - A Capriccio Madeleine grófnője lesz
Raimondi Ildikó váltja Rost Andreát - A Capriccio Madeleine grófnője lesz
Rost Andrea lemondása miatt a Bécsi Állami Operaház kamaraénekesnője címmel kitüntetett, aradi születésű Raimondi Ildikó énekli Richard Strauss Capriccio című operájának női főszerepét a Nemzeti Filharmonikusok (NFZ) és a Művészetek Palotája március 11-i és 14-i előadásában. Kocsis Zoltán elképzelése szerint a Nemzeti Filharmonikusok sorra műsorra tűzik Richard Strauss ritkán játszott operáit - mondta el az MTI-nek az NFZ kommunikációs munkatársa, Bukta Julianna. A Capriccio a zeneszerző opera műfajbeli hattyúdalának számít, 1940-41-ben komponálta. Témája a költészet és a muzsika viszonya, amely egész munkássága során foglalkoztatta. A komoly kérdést Strauss lírai és komikus-ironikus vonásokkal egyaránt színezi. Az alaphelyzet is mulatságos: a vonzó Madeleine grófnő szerelméért Flamand, a zeneszerző és Olivier, a költő vív szellemi párbajt. A női főszerepben bemutatkozó Raimondi Ildikó a Staatsoper magánénekese, 2009-ben a Richard Strauss-napokon már énekelte a Grófnőt Garmisch-Partenkirchenben, ahol a zeneszerző villája - utolsó lakhelye - áll, és ahol a Richard Strauss Intézet működik. Raimondi Ildikó repertoárján több mint 40 szoprán szerep sorakozik. Játszott a Deutsche Oper Berlinben, a drezdai Semperoperben a müncheni Bajor Állami Operaházban, a Zürchi Operaházban. Koncertprogramjában fontosak a 20. századi szerzők, például Schönberg, Zemlinsky, Wellesz Egon, Ernst Krenek, Gottfried von Einem. Ebben az évadban a bécsi operaházban Musettát alakítja a Bohéméletben. A MüPában a márciusi előadásokon Jörg Schneider lesz Flamand, Haja Zsolt pedig Olivier, a produkciót Kocsis Zoltán vezényli, rendező Rebekka Stanzel. A Strauss-sorozat következő darabja A hallgatag asszony lesz, amelyet eredetileg tavaly ősszel tűztek volna műsorra, ám technikai okok miatt a bemutatót idén októberre halasztották. Forrás: MTI
2013.02.02. 11:12
Szinhaz.hu
Egyre népszerűbb az <strong>opera</strong>közvetítés
Egyre népszerűbb az operaközvetítés
Egyre jobban szereti a közönség az opera-, a balett- és a színházi előadások élő közvetítését a filmszínházakban mind külföldön, mind Magyarországon; Nagy-Britanniában az utóbbi hetekben ezeknek az előadásoknak a nézettsége túlszárnyalta a legújabb hollywoodi filmekét, és Magyarországon is teltházakat vonzzanak a produkciók a Művészetek Palotájában és az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az elmúlt hetekben több tízezer brit látogatott el a szigetország mozijaiba, hogy balett-, opera- vagy színházi előadások élő közvetítéseit láthassa. Giacomo Puccini Bohémélet című operája harmadik helyre szorította vissza a Gengszterosztag című amerikai krimit a január 15-ei bevételi listán, összesen 330 ezer font (114 millió forint) összegű jegyeladást produkálva. Tavaly év végi premierjét követően a Diótörő című mozi James Bond legújabb kalandját is maga mögé utasította, amikor december 13-án 290 ezer font (100,2 millió forint) bevétellel zárt A hobbit című mozi mögött - adta hírül a The Independent című brit napilap. A balett-, opera- vagy színházi előadásokat műsorra tűző brit mozik száma kevesebb mint százról nagyjából 250-re nőtt az elmúlt három évben. Tavaly több mint 120 esemény élő közvetítését nézhették meg a mozilátogatók: majdnem négyszer többet mint 2007-ben. Az opera- és a balettelőadások mellett a színházi darabok is jól profitálnak az élő közvetítések iránti növekvő érdeklődésből: a brit Alan Bennett People című darabjának márciusi élő közvetítésére - az előadás a brit Nemzeti Színházban lesz - már húszezer mozijegyet értékesítettek. A filmszínházak hamar rájöttek arra, hogy a kasszasikerek alternatívái iránti növekvő igény segíthet feltornászni saját bevételeiket is, különösen, ha egy-egy élő közvetítéséért többet is kérhetnek - átlagosan nagyjából 15 fontot (ötezer forint) -, mint egy hagyományos moziért. Elemzők szerint 2015-re évente kétmillió - vagyis a jelenleginél kétszer több - brit fog jegyet váltani valamilyen színházi előadás vagy egyéb esemény élő mozis közvetítésére. Az előrejelzések szerint a közvetítésekből származó bevétel várhatóan duplájára - a jelenlegi 15 millió fontról 30 millióra nő - a következő két évben. Phil Clapp, a brit mozitulajdonosok szövetségének elnöke hangoztatta, annak ellenére, hogy néhány popkoncert és jelentősebb sportesemény is utat tört magának a mozivászonra, elsősorban mégis a kulturális tartalom az, amely a leginkább vonzza a mozilátogatókat. Magyarországon is hatalmas népszerűségnek örvendenek az opera-, a balett- és a színházi előadások élő közvetítései. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban 2010 októbere óta folynak a közvetítések. Először a New York-i Metropolitan Opera Live in HD elnevezésű nemzetközi közvetítéssorozatának darabjait láthatta a közönség - tájékoztatta az MTI-t az intézmény illetékese. A kínálat később egyedi előadásokkal, háromdimenziós és kétdimenziós balettekkel - immár a Bolsoj Balett teljes 2012-13-as évadával -, színházi közvetítésekkel, koncertfilmekkel, múzeumi tárlatvezetésekkel és élőzenés jégtáncrevükkel bővült. A legtöbb élő közvetítés teltházas és a nagy érdeklődésre való tekintettel általában ismétléseket is beiktatnak. A 2010-es kezdés óta 32 500 jegyet váltottak a közvetítésekre: ez éves szinten 10-16 ezer nézőt jelent. A Művészetek Palotája csatlakozott Magyarországon először (2008-ban) a Metropolitan Opera élő közvetítéseihez. Az 2012-2013-as évadban tizenkét előadást láthat a közönség. A közvetítéseket egyszerre vetítik az Előadóteremben és a Fesztivál Színházban (utóbbi ad otthont az ismétléseknek is). A Müpa tájékoztatása szerint az Előadóterem méreteiből adódóan kezdetben 135 fő láthatta a közvetítéseket, ám ma már egy produkciót az ismétlésekkel együtt nagyjából ezren látnak. Mint hozzátette: nagyon ritka kivételtől eltekintve mindegyik közvetítés teltházas.
2013.01.30. 12:10
Szinhaz.hu
Fekete György lemondását kéri az MMA
Fekete György lemondását kéri az MMA
Önként távozik? Fekete György lemondását kéri az akadémia a Népszabadság információi szerint. A Népszabadság információi szerint, lemondásra szólította fel Fekete Györgyöt a Magyar Művészeti Akadémia elnöksége. Az elnöktől a mai elnökségi ülésen várnak erre választ. A lap úgy tudja, az író Szakonyi Károly lemondása után döntött úgy az MMA elnöksége (Ács Margit, Dévényi Sándor, Jankovics Marcell és Sára Sándor), hogy lemondatja a nyilatkozataival nagy vihart kavart, a testület presztízsét erősen veszélyeztető Fekete Györgyöt. A ma délutáni, soron következő – tehát nem rendkívüli – elnökségi ülésen várják tőle a választ. Ha Fekete nem mond le, akkor kénytelenek lesznek közgyűlést összehívni, amelyen a tagok meneszthetik az elnököt.A lap információit az elnökség egyik – neve elhallgatását kérő – tagja megerősítette.Fekete György kirekesztő, vallási és politikai irányultságot számon kérő nyilatkozatai kilépési hullámot indítottak el a szervezeten belül. Először Fehér László festő hagyta ott a szervezetet, akit Nagy József, a Trafó igazgatója, Bukta Imre képzőművész, Novák Ferenc koreográfus, Korniss Péter fotós és Tompa Gábor színházi rendező követett.Forrás: Színház.hu, Nol.hu KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK Kilépett a Művészeti Akadémiából Cserhalmi György is (Hír) Botrányos közgyűlés a Művészeti Akadémián - Új tagokat választottak (Hír) Nagy József kilépett a Művészeti Akadémiából (Hír) Rost Andrea felfüggesztette tagságát az MMA-ban - Brüsszelben énekel (Opera) Szakonyi Károly is kilépett az MMA-ból (Hír) Novák Ferenc színházról, MMA-ról, Nemzetiről (Hír) "Nyissunk kapukat!" - Novák Ferenc is kilépett az MMA-ból (Hír)
2013.01.29. 13:44
Szinhaz.hu
Ókovács az Opera, Kemecsi a Néprajzi új főigazgatója
Ókovács Szilvesztert a Magyar Állami Operaház, Kemecsi Lajost pedig a Néprajzi Múzeum főigazgatójává nevezi ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A tárcavezető döntését a pályázatokat véleményező szakmai bizottságok javaslataival megegyezően hozta meg.
2013.01.28. 15:50
Nol.hu
Osztrák opera a náci kegyetlenségről
A meggyilkolt szellemi fogyatékos gyerekekre emlékeznek az interneten is megnézhető művel.
2013.01.28. 15:49
Divany.hu
Ókovácsé maradt az <strong>Opera</strong>
Ókovácsé maradt az Opera
Ókovács Szilvesztert, a Hír Tv volt riporterét, korábbi megbízott igazgatóját nevezte ki az Opera főigazgatójává Balog Zoltán. A Néprajzi Múzeumot Kemecsi Lajos vezetheti.
2013.01.28. 14:45
Hir24.hu
Kinevezték az <strong>Opera</strong> élére Ókovács Szilvesztert
Kinevezték az Opera élére Ókovács Szilvesztert
Ókovács Szilvesztert nevezte ki a Magyar Állami Operaház főigazgatójává Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn.A kinevezés 2013. január 28-ától öt évre szól - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) sajtó- és kommunikációs főosztálya hétfőn az MTI-vel. Ókovács Szilveszter 2011. augusztus 22-étől kormánybiztosként, 2012. szeptember 1-jétől megbízott főigazgatóként vezette a dalszínházat. A Magyar Állami Operaház főigazgatói feladatainak ellátására kiírt pályázat tavaly októberben jelent meg. A beadási határidőig hat pályamű érkezett, egy közülük nem felelt meg a kiírásban foglaltaknak. Az előadó-művészeti törvény alapján felállított kilenctagú bizottság öt pályázó anyagáról mondott véleményt december 28-án, a Magyar Állami Operaház felügyeletét ellátó miniszternek ezután harminc napja volt döntése meghozatalára.Ókovács Szilveszter január eleján írta alá a Magyar Állami Operaházban az Erkel Színház "játékra alkalmas állapotig történő felújítására" kiírt két fordulós közbeszerzési pályázaton nyertes Laki Épületszobrász Zrt.-vel a kivitelezési szerződést. Az építkezés első ütemének végén, 2013 márciusától 100 napon át már próbaüzem folyik az Erkel Színházban, amely időszak alatt az Operaház társulata 80 előadást teljesít az épületben. A Magyar Állami Operaház kezelésében lévő Erkel Színház - amelyet szintén Ókovács Szilveszter fog vezetni- csaknem egy év múlva 2013. november 7-én nyílik meg hivatalosan, Erkel Ferenc születésének 203. évfordulóján. "Az egyetlen magyar összművészeti alkotóház hazánk egyik zászlóshajója: 'nyolc boldogságnak' nevezem azt az állapot- és célrendszert, amely szerint az Operának mindig a legnagyobb nézőszámú, nézőterű, telítettségű, előadásszámú, bevételű és repertoárú, valamint ennek megfelelően a legnagyobb létszámú és költségvetésű, tehát – ez már a kilencedik, a konklúzió – a legnagyobb presztízsű intézménynek kell lennie, bárki is vezeti" - szögezte le korábban a főigazgató.Forrás: Színház.hu, MTI, Népszava
2013.01.28. 12:19
Szinhaz.hu
Holokauszt-<strong>opera</strong> ősbemutató az osztrák parlamentben
Holokauszt-opera ősbemutató az osztrák parlamentben
A nemzetiszocializmus idején, egy bécsi kórházkomplexumban folytatott orvosi kísérletek áldozatainak állít emléket Peter Androsch Spiegelgrund című operája, melynek ősbemutatóját pénteken tartották az osztrák parlament történelmi üléstermében, a holokauszt nemzetközi emléknapja előtt. Az Am Spiegelgrund-kórházkomplexum a náci időszakban vált Bécsben hírhedtté, orvosi eutanáziakísérletek központja volt. Csaknem 800 beteg, fogyatékkal élő vagy vélhetően valamilyen örökletes betegséget hordozó kisgyereket, illetve kamaszt öltek meg. Peter Androsch az opera premierje előtt elmondta, hogy a szörnyű témával nem ő foglalkozik először. A közelmúltban a világhírű rendező, Christop Marthaler a bécsi Volkstheaterben, Hans Kresnik koreográfus Elisabeth Scharang rendezésében táncszínpadon, Nicholas Habjan bábművész és operarendező pedig Friedrich Zawrel túlélő visszaemlékezése alapján, Simon Meusburger rendezésében a Schubert Theaterben dolgozta fel a Spiegelgrundban elkövetett rémtetteket. "Minden művészeti ágnak van saját eszköze, hogy erről a kérdésről beszéljen - szögezte le Peter Androsch. - Engem nem kizárólag a kísérleteket és a gyilkosságokat irányító Heinrich Gross pszichiáter és neurológus, eugenetikával foglalkozó orvos szerepe érdekel, hanem az, hogy komoly aggodalomra ad okot az ókortól napjainkig a gyermekek folyamatos bántalmazásának +természetessége+." A kétgyermekes Androsch véleménye szerint nem feledhető, hogy a spártaiak "népességszabályozásában" mutatható ki a náci faji ideológia gyökere. Az 50 éves zeneszerző kiemelte: a kérdést napirenden kell tartani. A holokausztban való személyes érintettségéről elárulta: a dédapját mint politikai foglyot ölték meg. "Nyílt seb ez a családunk történetében." A mű, amelynek három hang a "főszereplője": egy szoprán, egy basszus és egy gyerekhang, inkább oratórium, mint opera, így az Alexander Hauer rendezte produkcióban sem bonyolult színpadképpel, sem aktív cselekménnyel nem találkozik a közönség. Az operát októbertől a linzi dohánygyárból átalakított kulturális központban játsszák tovább az előadást, amely a linzi Anton Bruckner Magánegyetemmel koprodukcióban jön létre. Androsch tevékeny közreműködője volt Linzben a 2009-es Európa Kulturális Fővárosa projektnek, például az Akusztikon Hangmúzeum létrehozásának. Az áprilisban megnyíló új linzi operaházban májusban tartják Opernmachine című új művének világpremierjét. Az Am Spiegelgrundban meggyilkoltaknak 2002-ben rendeztek jelképes temetést Bécsben. A ma Otto Wagner néven ismert kórházegyüttes előtt 800 fényoszlop emlékeztet az áldozatokra. Waltraud Häupl 2006-os könyvében azt írta: a dokumentumokban csalárd módon természetes halálokok, például tüdőgyulladás vagy bélgyulladás szerepeltek. A valóságban azonban barbiturátok, különösen a fenobarbitál túladagolása okozta a gyermekek halálát. Forrás: MTI/APA
2013.01.28. 08:00
Szinhaz.hu
Búcsút mond Hollywoodnak Natalie Portman
Búcsút mond Hollywoodnak Natalie Portman
A színésznő férje, Bejnamin Millepied a párizsi opera és balett igazgatói posztja miatt kénytelen az egész családját Európába költöztetni.
2013.01.25. 15:50
Hir24.hu
A holokausztról szól egy új osztrák opera
A nemzetiszocializmus idején egy bécsi kórházkomplexumban folytatott orvosi kísérletek áldozatainak állít emléket Peter Androsch Spiegelgrund című operája, amelynek ősbemutatóját pénteken tartják az osztrák parlament történelmi üléstermében a holokauszt nemzetközi emléknapja előtt.
2013.01.24. 14:35
Ingatlanmenedzser.hu
Szenzációs választék
Szenzációs választék
Londonban és néhány vidéki helyszínen idén is biztos kasszasikernek számító kiállítások, szenzációs opera-, balett- és színházi előadások, klasszikus és popzenei koncertek várják a látogatókat.
2013.01.24. 12:00
Nol.hu
Aida - Kovalik Balázs Zágrábban dolgozott
Aida - Kovalik Balázs Zágrábban dolgozott
A zágrábi és a rijekai (Fiume) Nemzeti Színház operatársulatának együttműködésében mutatják be pénteken Zágrábban Verdi Aida című operáját Kovalik Balázs rendezésében. "Aida elefántparádé nélkül" "Ez az Aida elgondolkodtató lesz, nem csak szórakoztató", "Aida elefántparádé nélkül: azt a társadalmat szeretnénk megmutatni, amelyben élünk" - ezekkel a címekkel jelentek meg az operát színpadra állító csapat keddi sajtótájékoztatójáról szóló írások a Vecernji List és a Jutarnji List című nagy példányszámú horvát napilapokban. Az újságírókat meghívta Kovalik Balázs rendező az opera első felvonásának főpróbájára is. A rijekai Novi List utalt arra, hogy Giuseppe Verdi születésének 200. évfordulója alkalmából állítja színpadra magyar rendező nemzetközi stábbal a híres operát. Megemlíti, hogy Horvátországban az első Verdi bemutató 1845-ben Fiuméban volt, Giovanni Zajitz, a mostani színház névadójának, Ivan Zajcnak az édesapja dirigálta a Nabuccót. A Vecernji List idézte Kovalik Balázst, aki felhívta a figyelmet arra, hogy ezúttal a közönség nem fog látni sem náci, sem orosz uniformist, hanem operettbe való katonaságot "kap", amely a Bevonulási indulót az etióp rabszolgák nézőpontjából énekli. Ez a jelenet nem lesz se szép, se szórakoztató - tette hozzá a rendező. Az újság felidézte, hogy Kovalik Balázsra jól emlékszik Zágráb: Ligeti György Le Grand Macabre című darabjának remek produkcióját az ő rendezésében mutatta be 1999-ben a Zágrábi Zenei Biennálén a Magyar Állami Operaház.Ez az Aida nem lesz az ókori Egyiptom giccses rekonstrukciója, hanem olyan nekifeszülés, amellyel szeretnék megszólítani a különböző társadalmi rétegeket, hozzáférkőzni a mai kor emberének érzelmi világához és párbeszédet kezdeni vele - magyarázta Antonello Allemandi, az előadás olasz karmestere az újságíróknak, hozzátéve, hogy az agresszív színpadi látvány kontrasztot alkot a zenével, az énekesek és a zenészek ugyanis visszafogottak lesznek, a partitúra belső erejére koncentrálnak, azt szeretnék kiemelni."Olyan előadást kívánunk színpadra vinni, amely több mint szórakoztató, gyönyörű muzsika" - jegyezte meg Kovalik Balázs, aki erőteljesen támaszkodik rendezésében Antal Csaba összetett színpadképére, Benedek Mari intenzív rózsaszín kosztümjeire és Hámor József koreográfiájára. Mindez együtt messze túlmutat egy előadás szokványos díszítő elemein - tette hozzá a Vecernji List."Allegóriával és szimbólumokkal mutatjuk be napjaink állapotát: rikító színű kosztümökkel és olyan díszlettel, amely építészeti elemként piramist mutat, de lépcsők formázzák a piramist, amely a társadalmi hierarchiára utal. Szeretnénk ironikusan megmutatni, hogyan is élünk ebben a társadalomban" - emelte ki Kovalik Balázs mondandójából a Jutarnji List.A pénteki Aida-premier után még hat előadás lesz Zágrábban, február 21-én pedig Rijekában láthatja a közönség a produkciót. Az Aidáról képekben: 1. 2. 3.4.5. 6.7. 8. 9. Forrás: MTI, Színház.hu
2013.01.24. 07:06
Szinhaz.hu
Meghalt Szőnyi Olga operaénekes
Elhunyt Szőnyi Olga mezzoszoprán, a Magyar Állami Operaház örökös tagja. A művészt kedden, életének 80. évében érte a halál - közölte az opera sajtófőnöke. Az énekesnő temetéséről később intézkednek.
2013.01.23. 13:30
Life-style.hu
A lisszaboni Thalia színház lett az év épülete
A lisszaboni Thalia színház lett az év épülete
A lisszaboni Thalia színház épülete nyerte a londoni Design Museum által kiírt Designs of the Year 2013 építészeti kategóriáját - számolt be a hg.hu. A Designs of the Year 2013 építészeti kategóriájában a Hispán-félsziget egyetlen nevezett alkotásaként találjuk a lisszaboni Thalia Színház épületét. A 2008-2012 között elkészült ház különlegessége, hogy egy több mint 150 éves épület romjainak kreatív újrahasznosításával készült. Az eredeti Thalia színházat ugyanis 1843-ban adták át, a művészetkedvelő Farrobo gróf megbízására. A Lisszabonon kívüli családi birtokon, a Farrobo-kastély szomszédságában elhelyezkedő kis épületben opera- és színházi előadásokat rendeztek, valamint nagyszabású ünnepségeket is tartottak a grófi család örömére. Alig két évtizeddel az átadás után, 1862-ben azonban az épület leégett, és minden belső dekoráció elpusztult. Mivel Farrobo grófja maga is elszegényedett ekkorra, újjáépítésről szó sem lehetett. A színház maradványai másfél évszázadon keresztül pusztultak. Időközben a környék beépült, és a romok az ide települő állatkert területére kerültek, egzotikus háttérként szolgálva a pusztuló homlokzatnak. 2008-ban a portugál kulturális minisztérium építészt keresett a romépület újjáépítéséhez, a közeli palotában található közintézmény számára, multifunkcionális előadótérként. A megbízást végül két lisszaboni építésziroda: a Gonçalo Byrne Arquitectos és a Barbas Lopes Arquitectos kapták. (...) A szükséges technikát lehetőség szerint elrejtették, vagy minimalista kialakítással oldották meg. Az épület belső tere egységes, azaz a korábbi nézőtér és a színpadtér helye egyaránt előadótérként használható. Ez az üveggel burkolt szárny kapcsolja össze a régi épületet az utcával, kis zárt teret alakítva ki az épület mögött. Ez úgy igazítja a mai elvárásokhoz az épületet, hogy a helyreállított főhomlokzatot nem zavarja. Itt az eredeti mintájára, bronzbetűkkel újra olvasható Thália mottója: Hic Mores Hominum Castigantur. Fotók: Design Museum, London Forrás: hg.hu
2013.01.23. 09:00
Szinhaz.hu
Kulturális kezdeményezések az <strong>Operá</strong>ban - Bejelentéseket tettek
Kulturális kezdeményezések az Operában - Bejelentéseket tettek
Az Operaház különleges bejelentésekkel teszi emlékezetessé a magyar kultúra napját. Az intézmény január 22-étől rendhagyó eseményekkel, újdonságokkal szolgál. Az Operaház ajánlóját olvashatják. Megnyílik az OperaDigiTár, elindul a Királyi Lépcsőház-program Az Aula+ program második elemeként az Operaház Királyi Lépcsőjének aulájában exkluzív kutatóhely kerül kialakításra, amely az intézmény emlékeit digitalizálva teszi hozzáférhetővé, és a későbbiek során akár kimenthetővé is. A folyamatosan bővülő tartalom idővel az elmúlt közel 130 év műsorát és művész- állományát hiánytalanul lefedi majd. Megtekinthetők lesznek színlapok, fotók, hang- és videódokumentumok, az alábbi keresési szempontok szerint: művész / alkotó, cím, szerep, időpont. A lépcsőn – a mai nap bizonyos szakában – ismeretterjesztő vetítéseket tartanak osztályok és látogatócsoportok részére, a technika legmodernebb eszközeivel. Itt látható majd a későbbiekben az Oscar-díjra jelölt M. Tóth Géza két filmje, amely a magyar operajátszás és az Operaház történetét foglalja össze 3D-s megjelenítéssel. E két program a Királyi Lépcsőház funkcióinak bővítéseként is értelmezhető – a patinás teret, amely eddig jórészt protokoll célokat szolgált, alkalmanként pedig gyermekelőadások színtere volt, a látogatók mostantól birtokba vehetik. fotó: Híradó.hu A magyar kultúra napja – a Hét Nap Program indulása A magyar nemzet és a nemzeti opera hét fontos gyász- és emléknapján az Operaház az esti előadást megelőzően, extra műsorszámként, vetített képes produkciókat mutat be, a zenekar témához, alkalomhoz illő kíséretével. A magyar kultúra napján, amikor Kölcsey Ferenc versének megszületésére emlékezünk, nem veszíthetjük szem elől az operai érintettséget: a műfaj magyar reputációjáért oly sokat tévő Erkel Ferencet, az Operaház első (címzetes) főzeneigazgatóját. Az aktuális előadás előtt ezért fel is hangzik a Himnusz, az OperaDigiTárban aznap kiállítjuk Erkel kéziratát. A Hét Nap dátumai: január 22.: a magyar kultúra napja, február 25.: a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja április 16.: a holokauszt áldozatainak emléknapja június 4.: a nemzeti összetartozás napja (Trianon-emléknap) október 6.: az aradi vértanúk emléknapja november 4.: az 1956-os forradalom leverésének emléknapja (nemzeti gyásznap) november 7.: a magyar opera napja A program tartalmának megalkotására M. Tóth Géza filmrendezőt kérte fel az Operaház. „Az általam tervezett alkotások összművészeti produkciók, amelyek lényege a mozgókép, a tér és az élő zene sajátos együttműködése” – fogalmaz a rendező. Collegium Operorum 2013 E jeles dátum, a Himnusz keletkezésének napja köré szervezve indul Magyarország Operaházának a külhoni magyar intézeteket segítő programja is. E napon a párizsi Magyar Kulturális Intézetben vendégszerepel a Dalszínház utcai dalestek egyik produkciója, amelyben magyar programelemek is szerepelnek. Ezt követően a dalestek valamennyi szereplője ellátogat egy-egy magyar intézetbe, ahol megismétli hangversenyét (utazás és szállás a helyi Intézet gondoskodásaként). 2013 tavaszán négy vendégszereplés valósul így meg a sorozatban. A sorozatban neves művészek – többek közt Meláth Andrea – képviselik az Operaházat, elsőként pedig Kiss B. Atilla vendégszerepel Párizsban. Az Opera „Családbarát Munkahely” - pályázaton nyert az intézmény Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet pályázatot írt ki a Családbarát munkahelyek kialakításának és fejlesztésének támogatására. A cél munkahelyi családbarát programok támogatása, melyek elősegítik a munka és magánélet összeegyeztetését, a családi, magánéleti és munkahelyi kötelezettségek összehangolását. A pályázaton a Magyar Állami Operaház egymillió forint vissza nem térítendő támogatást nyert. A kapcsolódó, hosszabb távú programok elindítását megelőzően az intézmény egy különleges újdonsággal teszi hangsúlyossá a „Családbarát” szellemiséget. 2013-tól az Operaház kötelékébe tartozó újszülött babák érkeztét lobogóval jelzi az intézmény. A Magyar Állami Operaház tradícióinak része, hogy üzemházi bejárata és művészbejárója fölött gyászlobogó jelzi egy-egy dalszínházi munkatárs vagy művész halálhírét. Ezen túl az új élet érkezése előtt épp így, babazászlóval tiszteleg az Operaház. Útravaló a Promobox-szal 2013 januárjától a Magyar Állami Operaház minden magyar állampolgárságú újszülötthöz Útravaló címmel CD-t juttat el, amelyen a dalszínház neves művészei a hazai operairodalom gyöngyszemeit szólaltatják meg, a dalszínház minden magyar újszülöttnek el kívánja juttatni. A Magyar Állami Operaház a jövő nemzedékének kulturális - ezen belül zenei - nevelését kiemelt feladatának tekinti. Az Útravaló kiadványokat belföldön a PromoBox Kft segítségével kapják meg a kórházak. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium azzal támogatja a Magyar Operaház kezdeményezését, hogy az Útravaló CD-t határainkon túl születő magyar állampolgárságú újszülöttek részére segít eljuttatni. A KIM nyilatkozatában kiemelte: „Nagyon fontosnak tartják, hogy a Kárpát-medencében élő magyar honfitársaink megkaphassák az Operaház művészei által megszólaltatott remekművek részleteit, hiszen ezáltal is megerősítjük őket magyarságukban, reménykedve abban, hogy gyermekeiket is ebben a szellemben nevelik.”   Forrás: Magyar Állami Operaház, MTI, Színház.hu
2013.01.22. 15:25
Szinhaz.hu
Ajándékot kapnak a házasulók a pécsi színészektől
Ajándékot kapnak a házasulók a pécsi színészektől
Különleges produkcióra készülnek február 9-én a Pécsi Nemzeti Színház és a Pannon Filharmonikusok zenekar művészei. Az áprilisi színházi operapremier előtt a két társulat Gounod Rómeó és Júlia operájának koncertszerű előadásával lép fel a Kodály Központban, amely a decemberi Wagner opera bemutatója kapcsán bebizonyította, hogy egy opera énekhangjait is tökéletes akusztikával adja át a közönségnek. A Rómeó és Júlia színmű számtalan adaptációja közül ez az opera követi legsimulékonyabban Shakespeare drámáját, s a Faust mellett ez Gounod egyetlen operája, amelyet a világ színpadai töretlenül repertoárjukra tűznek. Az előadásban a Pannon Filharmonikusok mellett közreműködnek a Pécsi Nemzeti Színház művészei, a rendező Nagy Viktor, az előadás karmestere pedig Kovács János. A szcenírozott, koncertszerű előadás mellett az est másik különlegessége az a gesztus, amellyel a rendezők az idén házasulókat, és a 25, illetve 50 éve házasokat köszöntik. Mindazok, akik 2013-ban kötnek házasságot, vagy idén ünneplik az ezüst, illetve aranylakodalmukat, ajándék belépőt kapnak az előadásra a házassági időpont-foglalási igazolás vagy a házassági anyakönyvi kivonat bemutatásával. A jegyesek és évfordulót ünneplők mellett a zenekar és a színház a zene- és színházbarátoknak is kedveskedik, bérletük felmutatásával a Pannon Filharmonikusok valamint a Pécsi Nemzeti Színház bérletesei fél áron válthatnak jegyet az előadásra.
2013.01.21. 13:07
Szinhaz.hu
Ingyen opera a házasulandóknak Pécsett
Házasságkötési időpontfoglalási igazolásért vagy anyakönyvi kivonatért ingyen jegy jár a Rómeó és Júliára.
2013.01.21. 11:15
Velvet.hu
Jön az <strong>Opera</strong> új mobil böngészője iOS-re és Androidra
Jön az Opera új mobil böngészője iOS-re és Androidra
Februárban érkezhet az Opera Ice böngésző, amelyet androidos telefonokon, táblagépeken, sőt akár iPhone-on és iPaden is használhatunk.
2013.01.20. 16:30
Ingatlanmenedzser.hu
MTVA igazgató: 'Gesztust tettünk Esterházynak'
MTVA igazgató: 'Gesztust tettünk Esterházynak'
Az író személyére, munkásságára való tekintettel kért csak bocsánatot az MTVA. Esterházy Péter "tekintse ezt gesztusnak, mi is annak szántuk" - fogalmazott Böröcz István, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója, a Heti Válasznak azzal kapcsolatban, hogy a Kossuth Rádióban december 25-én elhangzott programajánlóból kivágták azt a részt, amelyben Esterházy Péter a Nemzeti Színház műsoraira hívta fel a figyelmet. Akkor belső vizsgálatot rendelt el az ügyben az MTVA, és megállapította, a szerkesztő hibás döntést hozott, a vezérigazgató fegyelmi eljárást kezdeményezett vele szemben. Böröcz István viszont most azt mondta: Esterházy néhány mondata nem illett az ajánlóba, akkor követtek volna el hibát, ha utasították volna a szerkesztőt, hogy "mit tegyen bele és mit ne". A felvetésre, miszerint volt már Lomnici-ügy is, vagy olyan eset, amikor nem mutatták az Opera előtt tüntető tömeget, Böröcz István úgy reagált: "Tudunk három ilyen esetet említeni két év alatt, miközben több mint száz tv- és mintegy háromszáz rádióműsort gyártunk, valamint nyolc csatornát működtetünk a hírügynökséggel együtt? Csak az Ml-en napi hét híradót közvetítünk, ami több mint kétmillió embert ér el. Több ezer műsorszámból, több mint hétmillió műsorpercből két perc volt a hiba. Több ezer ember közül - miközben elbocsátások vannak, és sok minden történik -nem lehet egy-kettő, aki hibázik? " - kérdezte az igazgató, aki szerint nem arról van szó, hogy az elbocsátások miatt "túlkompenzálnak" a kollegák."Végzik a dolgukat a legjobb tudásuk szerint. A legutóbbi esetben nem Esterházy Péter írói munkásságával összefüggő mondatokról volt szó: szereplője volt egy műsornak. A szerkesztőnek joga volt eldönteni, hogy mi kerül adásba, és mi nem" - nyilatkozta Böröcz István.
2013.01.20. 07:34
Szinhaz.hu
Marilyn Monroe operában szerepel
Marilyn Monroe legendás színésznő életét viszik színre opera formájában Rostockban. Kriss Russman zeneszerző Happy Birthday, Mr. President című művét január 27-én mutatják be.
2013.01.19. 09:00
Kulturpart.hu
Operát szült a válság
Opera örökíti meg az észt államfő és a Nobel-díjas amerikai közgazdász, Paul Krugman nyári Twitter-vitáját az észtországi megszorító intézkedésekről.
2013.01.18. 08:30
Kulturpart.hu
Happy Birthday, Mr. President - Opera készül Marylin Monroe életéből
Marilyn Monroe legendás színésznő életét viszik színre opera formájában Rostockban. Kriss Russman zeneszerző Happy Birthday, Mr. President című művét január 27-én mutatják be.
2013.01.18. 08:29
Ma.hu
Intrika, halál - megint előveszik Marilyn Monroet
Marilyn Monroe legendás színésznő életét viszik színre opera formájában Rostockban. Kriss Russman zeneszerző Happy Birthday, Mr. President című művét január 27-én mutatják be.
2013.01.17. 22:55
Life-style.hu
Opera készül az észt gazdasági megszorító intézkedésekről
Opera örökíti meg az észt államfő és a Nobel-díjas amerikai közgazdász, Paul Krugman nyári Twitter-vitáját az észtországi megszorító intézkedésekről.
2013.01.17. 21:16
Hirado.hu
Feszült Twitter-vitából készül opera
Opera örökíti meg az észt államfő és a Nobel-díjas amerikai közgazdász, Paul Krugman nyári Twitter-vitáját az észtországi megszorító intézkedésekről.
2013.01.17. 20:15
Hvg.hu
Csend az opera körül
Múlt év végén döntött a bíráló bizottság, hogy kit javasol a Magyar Állami Operaház főigazgatójának. Állítólag egyértelmű, konszenzusos döntés született. Nagy fantázia sem kell hozzá, hogy megjósoljuk, a korábbi kormány, majd miniszteri biztos, Ókovács Szilveszter lesz a befutó.
2013.01.16. 06:35
Nepszava.hu
Bécsből szerződött Budapestre egy balettművész
Bécsből szerződött Budapestre egy balettművész
A Magyar Nemzeti Baletthez szerződött Karina Sarkissova, a Bécsi Operaház balett-társulatának tagja. Erről a táncosnő beszélt a Kurier című osztrák napilapnak, s a hírt a magyar társulat is megerősítette az MTI-nek. Mint azt Sarkissova a lapnak elmondta, szólótáncosnőként szerződik Budapestre. Közlése szerint Dominique Meyer, a Bécsi Állami Opera igazgatója elfogadta döntését és idő előtt felbontotta augusztusban lejáró szerződését. "Sokat köszönhetek Ausztriának, de mint minden művész, én is új kihívásokat keresek" - mondta a balerina a lapnak. A korábbi bécsi szólótáncosnő döntése indoklásaként elmondta, hogy Bécsben az utóbbi időben csak ritkán állt színpadra, és hogy ennek "nem időpontütközési okai" voltak. Mint mondta, a budapesti Operaházban ezzel szemben "tárt karokkal fogadták", és több fellépési lehetőséget kap. Az orosz születésű Karina Sarkissova, a moszkvai Bolsoj Színház balettiskolájának egykori növendéke 13 év után vált társulatot. 2000-től tagja a bécsi társulatnak, amelynek 2009-11 között szólótáncosa volt. 2010-ben feszültséget okozott közte és az operaház akkori vezetői között - átmenetileg a szerződését is felbontották -, hogy aktképei jelentek meg magazinokban anélkül, hogy azt megbeszélte volna velük. Sarkissova az utóbbi hónapokban rendszeresen vállalt televíziós fellépéseket, többek között egy tehetségkutató show zsűrijében. Mint mondta, Budapesten biztosították arról, hogy nem kell lemondania osztrák televíziós szerepléseiről, amennyiben azok nem ütköznek operaházi elfoglaltságaival. Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balett megbízott igazgatója az MTI-nek elmondta: címzetes magántáncosnői feladatkörre szerződtették Sarkissovát, tehát szóló és tánckari feladatokat egyaránt teljesítenie kell.
2013.01.15. 08:43
Szinhaz.hu
Budapestre szerződött Karina Sarkissova balettművész
Budapestre szerződött Karina Sarkissova balettművész
A Magyar Nemzeti Baletthez szerződött Karina Sarkissova, a Bécsi Operaház balett-társulatának tagja. Erről a táncosnő beszélt a Kurier című osztrák napilapnak, s a hírt a magyar társulat is megerősítette az MTI-nek. Mint azt Sarkissova a lapnak elmondta, szólótáncosnőként szerződik Budapestre. Közlése szerint Dominique Meyer, a Bécsi Állami Opera igazgatója elfogadta döntését és idő előtt felbontotta augusztusban lejáró szerződését. "Sokat köszönhetek Ausztriának, de mint minden művész, én is új kihívásokat keresek" - mondta a balerina a lapnak. A korábbi bécsi szólótáncosnő döntése indoklásaként elmondta, hogy Bécsben az utóbbi időben csak ritkán állt színpadra, és hogy ennek "nem időpontütközési okai" voltak. Mint mondta, a budapesti Operaházban ezzel szemben "tárt karokkal fogadták", és több fellépési lehetőséget kap. Az orosz születésű Karina Sarkissova, a moszkvai Bolsoj Színház balettiskolájának egykori növendéke 13 év után vált társulatot. 2000-től tagja a bécsi társulatnak, amelynek 2009-11 között szólótáncosa volt. 2010-ben feszültséget okozott közte és az operaház akkori vezetői között - átmenetileg a szerződését is felbontották -, hogy aktképei jelentek meg magazinokban anélkül, hogy azt megbeszélte volna velük. Sarkissova az utóbbi hónapokban rendszeresen vállalt televíziós fellépéseket, többek között egy tehetségkutató show zsűrijében. Mint mondta, Budapesten biztosították arról, hogy nem kell lemondania osztrák televíziós szerepléseiről, amennyiben azok nem ütköznek operaházi elfoglaltságaival. Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balett megbízott igazgatója az MTI-nek elmondta: címzetes magántáncosnői feladatkörre szerződtették Sarkissovát, tehát szóló és tánckari feladatokat egyaránt teljesítenie kell.
2013.01.15. 08:43
Szinhaz.hu
Frankó Tünde: "Egyszerűen szerelmes vagyok!"
Frankó Tünde: "Egyszerűen szerelmes vagyok!"
Frankó Tünde operaénekesnő január végén Ábrahám Pál Viktória című operettjének címszerepében lép színpadra a Budapesti Operettszínházban. A Magyar Állami Operaház Liszt- és Erkel-díjas érdemes művészével a Fidelio.hu készített interjút. Lapszemle. A Fidelio.hu cikkéből:"Nem ért váratlanul a felkérés, az Operettszínház gálaműsoraiban, koncertjein korábban is nagy örömmel léptem fel. A Cigányszerelem Ilonájának legismertebb dala, a Messze a nagy erdő régóta a repertoárom része. A Cigányszerelmet is Béres Attila rendezte, a Szegedi Szabadtérin volt a bemutatója, és azt követően került be a színházba. A Viktóriát is ő rendezi, gondolom, így kerülhettem képbe újra. Nagy öröm Attilával együtt dolgozni, akárcsak Makláry László karnagy úrral vagy Huszti Péterrel - sosem gondoltam, hogy vele egyszer együtt fogunk szerepelni. Más műfajokban dolgozunk, Péter nagy formátumú prózai színész, nem győzünk tőle eleget tanulni már a próbák alatt is" - mesélte Frankó Tünde.Az operaénekesnő úgy véli, az operett műfaja egyáltalán nem könnyedebb. "Éppen összetettsége miatt nagyon nehéz, mert az opera világából nekünk, énekeseknek hiányzó tánc és a prózai részek igencsak megnehezítik a színpadon való teljes összhangot, és persze a könnyedséget, ami a műfaj elvárt sajátja. Az énekelnivaló is állít olyan nehézségeket, mint bármelyik operaszerep, csak máshogyan. Az igaz, hogy egy operában három és fél órát végigénekelek, de erre csak azt a hasonlatot tudom felhozni, hogy a száz méteren versenyző rövidtávfutó ugyanakkora erőfeszítéseket tesz, mint egy hosszútávfutó" - fogalmazott Frankó Tünde. Fotó. fidelio.hu "Az operett az érzelmek váltakozásával kavarja föl a nézőket, ettől fantasztikus, ettől élő és gyönyörű, és ettől népszerű még mindig. Minél súlyosabb, megrendítőbb a darab a drámai résznél, annál látványosabbak a felszabadító pillanatok. Primadonna szerepkörben mind a kettőre van lehetőség. Az általam eddig alakított főhősnők a drámai énemet mozgatták meg, most sok komikus, életszerű pillanat jön létre, ami megkönnyíti, lazítja az ember gondolkodását" - mutatott rá Frankó Tünde, aki azt is elárulta, hogy Kerényi Miklós Gáborral valóban újból összeházasodnak. "De arra mindig mindketten érzékenyen vigyáztunk, hogy szétválasszuk a szakmai és a magánéletet. Nagy csodálattal nézem, milyen felelősséggel kezeli a társulatát. Mindent, ami jön, és amit úgy érzem, hogy több leszek tőle, örömmel fogom csinálni, legyen az akár opera, akár operett - egyszerűen szerelmes vagyok a zenébe!" A teljes interjú a fidelio.hu-n olvasható.
2013.01.11. 11:05
Szinhaz.hu
Megállapodást kötött a Sanghaji Nagyszínház és a MÜPA
Megállapodást kötött a Sanghaji Nagyszínház és a MÜPA
Újabb kínai-magyar művészeti kooperációról írt alá megállapodást kedden Sanghajban a Művészetek Palotája vezérigazgatója, Káel Csaba és a Sanghaji Nagyszínház elnöke, Zsang Zse. A két rangos intézmény a következő három évben szorosan együttműködik. A megállapodás értelmében az első közös produkciójuk Verdi Attila című operája lesz, amelyet Magyarországon április 28-án mutat be a Művészetek Palotája, november 7-én pedig Sanghajban a Nagy Színház tiszteleg Verdi születésének 200. évfordulója előtt ezzel a művel - közölte az MTI-vel Szász Andrea pr csoportvezető. A koprodukcióban készülő előadás Sanghajban kínai bemutató lesz, az opera témája, Attila történelmi személye kulturális hidat jelenthet kelet és nyugat, a két nemzet között. A későbbiekben a produkció bemutatását további kínai városokban tervezik a partnerek. A kínai-magyar előadással nyitja meg kapuit felújítását követően novemberben a Sanghaji Nagyszínház. A Művészetek Palotájával közösen készülő Verdi-projekt a második nemzetközi koprodukció lesz a színház életében, 2012-ben a Salzburgi Ünnepi Játékokkal együttműködésben Puccini Bohémélet című műve került színre. A Művészetek Palotája hasonló egyezményt kötött 2012 júliusában, akkor a pekingi Nemzeti Előadóművészeti Központtal (NCPA) írtak alá megállapodást. Forrás: MTI
2013.01.09. 07:57
Szinhaz.hu
Jóska bácsi születésnapja
Jóska bácsi születésnapja
Kivel is kezdené az ember a 2013-as évet, mint a nagy ünnepelttel, a kétszáz éves Richard Wagnerrel? Kivel? Természetesen Verdivel, aki szintén kétszáz éves, és ugyanúgy nem szorul rá a bicentenáriumi ünneplésre, mint a német kolléga.Mert elég vicces, amikor a Metropolitan Opera azt mondja, hogy a Verdi-év örömére előadják a Rigolettót, de ha nem lenne Verdi-év, akkor vajon mit adnának elő? Az Ördög Róbertet?
2013.01.08. 21:35
Nol.hu
Korrepetitori meghallgatást tart az <strong>Opera</strong>
Korrepetitori meghallgatást tart az Opera
A Magyar Állami Operaház meghallgatást tart korrepetitori/vezénylő korrepetitori feladatok ellátására. Pályázni részletes szakmai életrajzzal lehet, amit a meghallgatas@opera.hu e-mail címre kérünk elküldeni. A sikeres pályázók 2013. január 29-én (ha a jelentkezők száma indokolja, akkor 30-án is) kétfordulós próbajátékon vesznek részt, amelyre január 16-áig e-mailben meghívást kapnak, és egyben elküldjük csatolt fájlként a próbajáték teljes anyagát digitalizált formában. Jelentkezési határidő: 2013. január 11. További információ az alábbi linken: http://opera.hu/UserFiles/Korrepetitorimeghallgats.doc
2013.01.07. 12:07
Szinhaz.hu
20 éve hunyt el a múlt század legnagyobb táncosa - Rudolf Nurejev
20 éve hunyt el a múlt század legnagyobb táncosa - Rudolf Nurejev
Húsz éve, 1993. január 6-án halt meg Rudolf Nurejev. Halálának huszadik és születésének hetvenötödik évfordulója alkalmából világszerte megemlékezéseket tartanak az év folyamán. Már Nurejev születésének körülményei sem voltak mindennaposak: 1938. március 17-én a transzszibériai expresszen, a Bajkál-tó közelében jött a világra. A baskír-tatár származású, akaratos és lobbanékony Nurejevnek már kiskorában az volt a kedvenc szórakozása, hogy székről székre ugrált a zene ritmusára. Családja szegénységben élt, kiskorában a földön aludt és mindig éhezett, társai sokat csúfolták, mert nővére kabátjában járt iskolába. Tánctehetségére korán felfigyeltek, tagja lett egy baskír néptáncegyüttesnek. Amikor Moszkvában turnéztak, Nurejev felvételizett a Bolsoj színház balett-társulatába, 1955-ben pedig már a világhírű leningrádi Kirov balett iskolájában tanult. Innen kikerülve, húszévesen rögvest a Kirov Színház szólótáncosa lett (színpadon A hattyúk tavában debütált 1958-ban), így balettkarban sosem táncolt - ezt korábban csak Nyizsinszkijnek engedték meg. Hamarosan ünnepelt csillag lett - de csak a Szovjetunióban, s ő nehezen viselte, hogy állandó felügyelet alatt állt, külföldiekkel nem érintkezhetett, és három év alatt csak háromszor táncolhatott Leningrádon kívül. A világsajtó érdeklődésének középpontjába 1961. június 16-án, a párizsi Le Bourget repülőtéren lejátszódó jelenettel került: egy vendégszereplés után, amikor a szovjet titkosszolgálat, a KGB felügyelete alatt fel kellett volna szállnia a moszkvai gépre, merész ugrással a francia rendőrök mellett termett "Szabad akarok lenni" felkiáltással. Ez volt a leghihetetlenebb, még filmen is feldolgozott Nyugatra szökés, amelyet keleti művész végrehajtott. Nurejev híres lett, de a Szovjetunióban hazaárulónak tekintették, otthon maradt anyját csak 1988-ban látogathatta meg. Nurejev 1962-ben lett a londoni Royal Ballet szólótáncosa, a múlt század egyik legnagyobb balerinája, Margot Fonteyn az ő kedvéért nem akasztotta még szögre a balettcipőt, kettősük húsz évig kápráztatta el a világot. Nurejev, aki mindenhol megtöltötte a nézőteret, a siker egyetlen mércéjének a teltházat nevezte, 1964-ben Bécsben 89 alkalommal tapsolták a függöny elé. Baráti kapcsolatokat ápolt Jacqueline Kennedyvel, II. Erzsébet brit királynővel, a Rothschild-családdal, Mick Jaggerrel, Andy Warhollal és Freddie Mercuryval is. A kiváló technikájú és rendkívüli előadókészséggel megáldott művész szédületes karriert futott be táncosként és koreográfusként is, utóbbi minőségében egyik legnagyobb sikere a klasszikus orosz balett büszkeségének számító Bajadér újrafogalmazott verziója volt. Nemcsak a klasszikus balettban alkotott maradandót, de fellépett modern darabokban is, sokat tett a klasszikus és a modern tánc közti határok elmosódásáért. Táncosainak addig ismeretlen táncnyelvet kellett elsajátítaniuk, még öltözetükben is újított, vékony, testszínű trikókat adott rájuk. Életének utolsó fellépése 1992-ben a Magyar Állami Operaházban a Cristoforo című balettben volt, a róla elnevezett balettverseny helyszínéül maga választotta Budapestet. Több filmben is szerepelt, Herbert von Karajan biztatására karmesterként is fellépett. Otthonának a francia fővárost tekintette, 1983-89 között a párizsi opera balettigazgatója, 1993-ig koreográfusa volt, s nem sokkal halála előtt megkapta a legmagasabb francia kulturális kitüntetést. A világ leggazdagabb balett-táncosa több házat tartott fenn, vagyona jelentős részét antik bútorokra és szőnyegekre költötte, de élete végéig kísértette a gyermekkori nyomor emléke, utazótáskáiban csak cipői, harisnyái, ruhái és egy termosz tea volt. Rudolf Nurejev, aki soha nem titkolta homoszexualitását, a 60-as évek szexuális felszabadulásának jelképe is lett. 1984-ben, nem sokkal az AIDS megjelenése után HIV-pozitívnak diagnosztizálták, de ő ezzel nem sokat törődött. Fizikai állapota a kilencvenes évek elején kezdett rohamosan romlani, 1992 végén már a betegség utolsó stádiumában volt, a halál 1993. január 6-án érte. A Párizs közeli orosz temetőben helyezték örök nyugalomra, ahol többek közt a filmrendező Andrej Tarkovszkij is nyugszik, temetésén Bach és Csajkovszkij zenéje mellett öt nyelven hangzottak el költemények. MTVA Sajtó- és Fotóarchívum
2013.01.06. 10:03
Szinhaz.hu
Bővül a Tavaszi Fesztivál műsora - 'Kulturális attrakciókra vágynak'
Bővül a Tavaszi Fesztivál műsora - 'Kulturális attrakciókra vágynak'
Budapestnek jó híre van a világban, évente mintegy 2,5 millió ember látogat ide, de senki nem azért jön, hogy egy remek szállodában aludjon két éjszakát, hanem "kulturális attrakciókat szeretne látni és hallani" - mondta az MTI-nek Vitézy Zsófia, aki tavaly első teljes évét zárta a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ élén. "A Művészetek Palotájával, a Szépművészeti Múzeummal, az Operaházzal együtt törekszünk arra, hogy a város vonzerejét ezen a téren is versenyképessé tegyük, ami nem olyan könnyű a turisztikai marketingben profi Bécs és Prága mellett" - jegyezte meg. A financiális nehézségekről szólva rámutatott arra, hogy míg a fesztiválközpont mindig szépen eltartotta magát a jegybevételekből, ez a turisztikáról nem mondható el. Az ágazat által az utóbbi másfél-két évben felhalmozott veszteséget most le kell dolgozniuk. Elmondta, hogy a 2012-es esztendő legnagyobb kihívása az új ágazat, a turisztika integrációja volt. Az első időben főként jogi, gazdasági és személyi kérdéseket kellett tisztázniuk és időközben megtanulták, hogy a két ágazat erősíti egymást. Hozzátette, hogy a partnerek még nem realizálták, hogy a cég erősebbé vált. Bár az anyagi források bőségéről a vezető nem számolhatott be, a főváros által garantált 145 millió forintos támogatás révén a március 22-én kezdődő Budapesti Tavaszi Fesztivál programja folyamatosan bővül. "A tavalyi ütős nap sikerét látva idén Orgonatúra címmel ez a hangszer kerül a középpontba március 23-án. Érdekessége, hogy a helyszíne nemcsak a Müpa, a túra a Fasori református templomban kezdődik, majd a Deák téri evangélikus és a Nagymező utcai Avilai Szent Teréz-templomban folytatódik. Este előbb a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben Fritz Lang híres némafilmjéhez, a Metropolishoz Stephan Graf von Bothmer játszik az orgonán, utána pedig Hammond orgonával zárja Lonnie Smith és Triója a Fesztivál Színházban a hangszertörténeti maratont. Szeretnénk ebből a műfajból hagyományt teremteni" - emelte ki Vitézy Zsófia. Fotó: est.hu Meghívták a Szent Efrém Férfikart, az együttes az ortodox liturgikus zene talán legnagyobb alakja, Szergej Rahmanyinov műveit énekli. A 70 éve Amerikában elhunyt zeneszerző halálának évfordulóján, március 28-án eléneklik az Éjszakai virrasztást, majd születése 140. évfordulóján, április 1-jén Liturgiáját szólaltatják meg. A kétévente rendezett Budapesti Nemzetközi Kórusversenyt nyitókoncertje is bekerült a programba, két kortárs művet, Orbán György Rorate Coelijét és Gyöngyösi Levente I. szimfóniáját szólaltatja meg Hollerung Gábor vezényletével a Budafoki Dohnányi Zenekar, a Budapesti Akadémiai Kórustársaság, a Budapesti Ifjúsági Kórus és Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar. "Örömteli, hogy a Budapest Music Center nagyszerű új, Mátyás utcai épülete helyet ad több fesztiváleseménynek. A ház hivatalos megnyitója is erre az időre esik, még egyeztetjük a március 23-i programot. Ajánlok egy másik BMC-s koncertet is, a Serenata Hungarica címűt. Thomas Wimmer vezeti az osztrák projektet, amelyben a világzenét és a régizenét ötvözik. Nemzetközi az előadógárda több magyar taggal, például Kobzos Kiss Tamással, Balogh Kálmánnal, Ökrös Csabával" - beszélt a részletekről Vitézy Zsófia. A színház iránt érdeklődők bizonyára felfigyelnek Peter Brook nevére, a Théatre des Bouffes du Nord az ő rendezésében hozza el a Nemzeti Színházba A varázsfuvolát. Az előadás francia és német nyelvű lesz, feliratozva. A világhírű karmester, Claudio Abbado mostani zenekarával, a bolognai Orchestra Mozarttal tér vissza Budapestre. Az együttes igen keresett, mégis sikerült megszerezi őket. Bécsi klasszikusokat, Beethoven, Haydn és Mozart egy-egy művét szólaltatják meg. Vitézy Zsófia kiemelkedőnek tartja a Prágai Nemzeti Opera vendégjátékát a Nemzeti Színházban. "Ales Brezina kortárs zeneszerző Holnap... című operája egy koncepciós perben 1950-ben halálra ítélt asszonynak állít emléket. Milada Horákovát, miután ellenállóként megjárta a terezini lágert és német börtönöket, a kommunista hatalom is ellenségnek tekintette. Albert Einstein, Winston Churchill és Eleanor Roosevelt petíciója ellenére kivégezték. Az opera szövege a per jegyzőkönyvén alapul, a szikár szöveget barokk stílusú, gyönyörű zene ellenpontozza. A játék egy üvegfal mögött folyik, amiben tükröződik az egy síkba rendezett nézőtér. Brezina azt akarja elérni, hogy a néző is feltegye a kérdést, vajon szembenézett saját történelmével?" - tette hozzá. A kamarazene is szerepet kap a fesztiválon: Baráti Kristóf (hegedű), Várjon Dénes (zongora) és Várdai István (cselló) a zeneirodalom három népszerű kamaradarabját játssza az Uránia Nemzeti Filmszínházban: Haydn G-dúr (Zigeuner), Beethoven D-dúr, (Geister) és Dvorák e-moll (Dumky) zongoratrióját. Folyamatosan alakul a fesztivál saját produkciója, a Csongor és Tünde, ezzel zárják április 7-én az idei 17 napos sorozatot. Vörösmarty drámai költeménye egy különleges összművészeti előadásban kel új életre: nemcsak Weiner Leó kísérőzenéje hangzik el, hanem Kocsár Balázs más szerzőktől és darabokból is válogat a történethez zenei illusztrációt. Jankovics Marcell animációja és Gemza Péter színpadképe gondoskodik a látványról.
2013.01.05. 06:00
Szinhaz.hu
Dolhai Attila a katedrát cserélte el a színpadért
Dolhai Attila a katedrát cserélte el a színpadért
Három kislány édesapja, nagyszerű operett és musical színész, újabban az opera műfajával flörtöl, de most, egy kicsit beengedett minket a magánéletébe is. [Dátum: 2013.01.03. 20:09]
2013.01.03. 20:09
Zene.hu
Dolhai Attila a katedrát cserélte el a színpadért
Dolhai Attila a katedrát cserélte el a színpadért
Három kislány édesapja, nagyszerű operett és musical színész, újabban az opera műfajával flörtöl, de most, egy kicsit beengedett minket a magánéletébe is.Részletek &raquo
2013.01.03. 18:30
<strong>Opera</strong>író-pályázat a műfaj megújításáért Miskolcon
Operaíró-pályázat a műfaj megújításáért Miskolcon
Nemzetközi operaírói pályázatot hirdetnek a műfaj megújításának céljával a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál szervezői. A műveket 2013. március 1-jéig kell beküldeni a Miskolci Kulturális Szövetséghez. Kesselyák Gergely karmester, a Miskolci Operafesztivál művészeti vezetője művészeti kiáltványban fogalmazta meg A jövő kulcsa címet viselő pályázat céljait és követelményeit. Az MTI-hez eljuttatott dokumentum szerint "az opera megújításában és megmentésében most a zeneszerzőkön a sor". Az alkotóktól azt várják, hogy létrehozzanak egy olyan radikálisan új operaműfajt, amely egyesíti a mai musicalek népszerűségét a komolyzene iránt támasztott legmagasabb esztétikai, minőségi elvárásokkal. Kesselyák Gergely szerint a műfaj megújításának igénye nem gyökér nélküli próbálkozás. Az elmúlt száz évben számos hasonló szellemiségű zenés színházi irányzat született, például Honegger, Orff, Korngold, Gershwin, Kurt Weil, Menotti, Bernstein, Sondheim munkásságában, Stravinsky, Prokofjev és Sosztakovics műveiben. Ezenkívül a filmművészet legjobbjai is az új népopera – legmagasabb komolyzenei körökben is elfogadott – csíráinak tekinthetők. Mint kiemeli: a nagy elődök mindig bátran nyúltak egy-egy új hangszerhez, a kor "könnyűzenei" vagy népi hangszereihez. "Jól tudjuk: Mozart életművében nyert komolyzenei polgárjogot a klarinét. Kézenfekvő, ha a minél szélsőségesebb drámai kifejezésmódokat kereső operaműfaj használja a ma (tegnap) hangszereit, a különböző elektromos gitárokat és a szintetikus hangeffekteket" - véli a karmester. A pályázatra 150 eurós díj ellenében lehet nevezni befejezett, zenekarral színpadi előadásként még el nem hangzott művel. A pályamű témája, nyelve és terjedelme kötetlen. Egy szerző több pályaművel is pályázhat, valamint több szerző is pályázhat egy pályaművel. A pályázat nem jeligés. A döntőbe bejutó minden pályamű 1500 euró díjazásban részesül. A nyertes további 4 ezer eurót kap. A döntőbe jutott műveket a 2013-as fesztiválon koncertszerűen, félig szcenírozott előadásban, zongorakísérettel állítják színre. A 4-6 fős szakmai zsűri a döntőbe jutott művek listáját 2013. április 15-én közzéteszi a www.operafesztival.hu honlapon.
2013.01.02. 13:50
Szinhaz.hu
Aláírták az Erkel Színház kivitelezési szerződését
Aláírták az Erkel Színház kivitelezési szerződését
Kedden este aláírták a Magyar Állami Operaházban az Erkel Színház „játékra alkalmas állapotig történő felújítására” kiírt két fordulós közbeszerzési pályázaton nyertes Laki Épületszobrász Zrt.-vel a kivitelezési szerződést. A szerződés aláírását követően a munkálatok „haladéktalanul” megkezdődhetnek. Az építkezés első ütemének végén, 2013 márciusától 100 napon át már próbaüzem folyik az Erkel Színházban, amely időszak alatt az Operaház társulata 80 előadást teljesít az épületben. A Magyar Állami Operaház kezelésében lévő Erkel Színház csaknem egy év múlva 2013. november 7-én nyílik meg hivatalosan, Erkel Ferenc születésének 203. évfordulóján. E napot a Magyar Állami Operaház mint a Magyar Opera Napját kívánja megünnepelni. Az újranyitó színház Erkel Hunyadi László című művével indítja a jövő generáció bevezetését az opera világába. A Hunyadi-opera, a 2012/13-as évad első nagy sikerű bemutatója össztársadalmi eseménnyé vált: ezerkétszáz ülőhely telt meg az Andrássy úti kivetítő előtt, összességében egymillió ember látta a bemutató részleteit a televíziós- és online közvetítés által, tavasszal pedig ugyanennek a műnek ifjúsági változata kerül diákok tízezrei elé az Erkel Színházban. Reggel a SOTE I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján Ókovács Szilveszter, a dalszínház mb. főigazgatója a klinikán 2013-ban elsőként világra jött újszülöttnek, Üveges Anna Lénának, illetve édesanyjának átadta a Magyar Állami Operaház Útravaló 2013 című CD-jét, amelyen az Operaház neves művészei az operairodalom gyöngyszemeit szólaltatják meg. A kiadványt a dalszínház minden magyar állampolgárságú újszülöttnek el kívánja juttatni. Forrás: MTI
2013.01.02. 10:00
Szinhaz.hu
'A hang szeszélyes szerszám' - José Carreras visszatérne az Erkelbe
'A hang szeszélyes szerszám' - José Carreras visszatérne az Erkelbe
Csupa kellemes emléket őriz az Erkel Színházról és magyar énekes kollégáiról José Carreras, aki 2014-ben egy spanyol tárgyú crossover darabban visszatér az operaszínpadra, és még mielőtt végleg búcsút intene rajongóinak, szívesen visszatérne a megújuló Erkel Színházba is. Lapszemle a Fidelio interjújából. José Carreras az 1980-as évektől rendszeresen látogatott Magyarországra, többnyire az Erkel Színházban lépett fel, amit most éppen felújítanak. Arról, milyen emlékeket őriz így mesélt: “Jártam Magyarországon már az 1970-es években is. Többnyire valóban az Erkel Színházban léptem fel, de több szerepet énekeltem az Operaházban is - a Bohémélet Rodolfója, az Álarcosbál Ricciardója, a Don Carlos címszerepe, a Lammermoori Lucia Edgardója és a Tosca Cavaradossija bizonyosan közöttük volt. Ami az Erkel Színházat illeti, igazán lenyűgöző az akusztikája, de nemcsak az akusztika, a közönség is mindig fantasztikus volt: nem pusztán lelkesedésük, a hozzáértésük is páratlan. Egyszóval igazán élményszámba ment az Erkel Színházban fellépni” – idézte fel az énekes. “Kétségtelenül lehetett érezni a korabeli Magyarországon, hogy a keleti blokkban vagyunk, de a politikánál már akkor is sokkal jobban érdekeltek az emberek. A színházban vagy a hotelben megismert emberek mentalitására, sajátos magyar tulajdonságaira, kultúrájukra és persze a magyar zenei hagyományra igyekeztem odafigyelni. Nagyon érdekes volt megtapasztalni, hogy az ideálisnak korántsem nevezhető körülmények ellenére mindenki tudott rajongani dolgokért, és az emberek láthatóan szerettek volna tenni azért, hogy minél jobb legyen a helyzetük. Ez a lelkesedés mindig lenyűgözött, úgyhogy nagy örömmel jövök újra és újra Budapestre” – számolt be José Carreras, aki szerint Magyarországnak egyáltalán nincs oka szégyenkezni, hiszen óriási művészeket és zeneszerzőket adott a világnak. Az énekest arról is kérdezték, miként küzd meg nap, mint nap azért, hogy "jól szóljon" a torka. “A hang szeszélyes szerszám. Óvni kell, ugyanakkor igényli a rendszeres használatot. Van, amikor hangképzéssel kell foglalkozni, de van, amikor a hangszálak pihentetést kívánnak. Idővel az ember megtanulja, mire van a hangjának szüksége. Ezzel együtt elengedhetetlen a mindennapos "karbantartás" - akár csak negyedórányi gyakorlás - még akkor is, ha adott esetben hetekig nincs fellépésem. Ha másért nem, hát azért, hogy ne feledjem, énekes vagyok! ! Nem tagadom, sok hibám van, de az biztos, hogy fegyelmezett művész vagyok” – árulta el José Carreras, aki 2014-ig be van táblázva és egy opera előkészületein dolgozik Christian Kolonovits osztrák zeneszerzővel. A teljes interjút itt olvashatják. Forrás: Fidelio, Színház.hu
2013.01.02. 09:34
Szinhaz.hu
Aláírták az Erkel-szerződést, Ókovács operát adott egy bébinek
Kedden este aláírták a Magyar Állami Operaházban az Erkel Színház "játékra alkalmas állapotig történő felújítására" kiírt két fordulós közbeszerzési pályázaton nyertes Laki Épületszobrász Zrt.-vel a kivitelezési szerződést. Átadták az Opera ajándék CD-jét is 2013 első újszülöttjének. A lemezt minden magyar állampolgárságú újszülöttnek el akarjá juttatni.
2013.01.02. 08:10
Life-style.hu
Paraszt<strong>opera</strong> az Átrium Film-Színházban - jegyek itt 
Parasztopera az Átrium Film-Színházban - jegyek itt 
A Parasztoperában egy balladisztikus történetet dolgoztak fel opera formában. [Dátum: 2013.01.01. 14:30]
2013.01.01. 14:30
Zene.hu
"Mindent kockára kell tenni" - Interjú Mundruczó Kornéllal
"Mindent kockára kell tenni" - Interjú Mundruczó Kornéllal
Elsősorban filmrendezőként, forgatókönyvíróként ismerjük. Legutóbbi filmjével, a Deltával 2008-ban elnyerte a Cannes-i Filmfesztiválon a filmkritikusok Fipresci-díját. Azóta csak színházbana - főként külföldi teátrumokban- rendezett. Nagy sikert aratott például Varsóban, egy operett alapján készült előadással, Rómában turnézott a Szégyen című darabbal, amit az általa alapított Proton Színház jegyez. Ennek kapcsán beszélgettünk Mundruczó Kornéllal, aki nem csak új filmre, hanem egy színházi halál-trilógiára is készül. Szégyen című előadásodban Zsótér Sándor játssza a főszerepet, az irodalomtanár David Lurie-t. A darab kapcsán nemrég úgy fogalmaztál: “Szememben Zsótérnak makulátlan életútja van: nem korrumpálódott, és máig szenvedéllyel dolgozik. Ez kiemeli a mi balgaságunkból, de be is zárja”. Ebből az derül ki, hogy nagy hatással volt rád... Mundruczó Kornél: Az a nagyszerű Sándorban, hogy korlátozza saját magát, csak a saját nyelvén beszél, tulajdonképpen nem is tud magából kibújni, de ezáltal a munkájának a minősége sem romlott. A rosszabb előadásai is sok szempontból érdekesebbek, mint mások jó előadásai. Rám nagy benyomást tett az a hitelesség, amit képvisel. Sőt, biztos vagyok benne, hogy generációkra hatott azzal, hogy nyitottá tud tenni fiatalembereket, meg tudja mutatni számukra, hogy mi az alkotói szabadság és intenzív jelenlétet sugároz bármilyen szituációban. Nélküle talán nem is jutottam volna el magamhoz, nem biztos, hogy ki mertem volna mondani azt a mondatot: „Nem akarok semmi mást, csak megtalálni azt, ami a sajátom”. Ezt a törekvést ő oltotta belém, még az egyetemen. Mikor tudtad kimondani ezt a mondatot? Mundruczó Kornél: A színész szak elvégzése után, amikor már filmrendezőnek tanultam. Harmadév végétől folyamatosan azt éreztem, hogy az, amivé lettem, nem én vagyok, pontosabban, nem is vagyok. És azt, aminek át kell adjam magam, csak felöltöm, de nem hiszem. Valószínűleg megzavart az egyetemi rendszer, mint egy turmixgép, felkavart. Vidéki fiú voltam, nem nagyon ismertem az emberi játszmákat, amelyeket Budapest diktált, másként szocializálódtam, mint a fővárosiak. Volt valami eredendő naivitás bennem, amivel nem tudtam mit kezdeni az új világban és amit hirtelen eldobni sem lehetett. Nyilván azért sem találtam a helyem, mert nem igazán akartam színész lenni, csak művész, de bizonyos csalódások miatt azt láttam a legjobbnak, ha színész leszek. (Nevet.) Azt hiszem, egy időre elvesztettem magam, mélytengeri élménybe keveredtem a Zsámbéki-osztályban, ami egy erős közösségi tapasztalatot jelentett. Negatív értelemben nagyon sokat kaptam a helyzettől. Később, a filmrendező-szaktól már semmit nem kaptam, de ez is egy kisebb traumával ért fel. (Nevet.) Utólag úgy látom, önmagában a nehézség is előre vitt. fotó: Erdély Mátyás 15 évvel ezelőtt, amikor végeztél színész szakon, még egyenes út vezethetett az egyetemről a színházba, akkoriban talán filmtámogatáshoz is könnyebben juthattál. Ma szerencsésnek érzi magát az, aki lehetőséget kap. Azt hiszem most már többségben vannak azok, akik nehezen találják a helyüket... M. K.: Lassan észreveszem, hogy én már nem tartozom a fiatal generációhoz, vagyis érzékelek generációs különbségeket. Mi tudtuk, hogy körülbelül milyen pályát járhatunk be, hiszen a modell adott volt: elvégezzük az iskolát, szerződtet egy kőszínház, ötven évig színészek leszünk, feltehetőleg ugyanott. Azt hiszem, nincs még egy hely a világban, ahol ez olyan automatikusan működött volna, mint Magyarországon. De az említett perspektíva már megszűnt. Szerintem jó, hogy így történt, de valószínűleg minden idősödő professzor az ellenkezőjét állítja. A gond az, hogy az iskola nem reagált az újfajta kihívásokra, így nem csak azok csalódnak, akik elvesztették magukat, mint én, hanem azok is, akik pontosan tudják, hogy ugyanabban a színházban akarnak színészkedni ötven évig. Az új generációk - így-úgy-amúgy- igyekeznek reagálni a változásra, próbálnak integrálódni, függetlenedni, egy csomó válaszuk van a szituációra, amit senki sem vizsgál, amihez senki nem alakít ki intézményes formát. Pedig erre volna szükség, hiszen letűnt az az idea, hogy ha a Katona József Színházba kerülök, akkor életem csúcsán járok és enyém az oroszlán is. Mi maradt az ideákból? M. K.: Tulajdonképpen a kőszínházi struktúrában, az egyetemi évek után már semmi más nem vár a színészre, mint az, amit a 20. század elején a nagykönyvbe leírtak: a buffót a buffó játssza, a szépfiút meg a szépfiú. At the end of the day, beáll a rend. A kövér karakter örülhet, ha ötévente nem ő alakítja a kövér karaktert. Annak, akinek ez nem tetszik, marad a kockázatvállalás, illetve a bátrak és rugalmasak szerencséje. ... és a töprengés, felvegyen-e hitelt, hogy alkotni tudjon? M. K.: Petrányi Vikivel valóban kerültünk már olyan helyzetbe, amikor erről kellett dönteni. Valószínűleg minden vállalkozó szellemű alkotó szembesül hasonló kérdésekkel. Nagyon kellemetlen megélni nap mint nap, hogy semmilyen tervezhetőség nincs az életben, és el kell adósodni, mindent kockára kell tenni a munkánk érdekében. Szomorú, hogy az emberi tehetség és teljesítmény nem garancia semmire, nem ehhez mérten támogatnak, vagy ha mégis, elvárás, hogy ne éljünk kritikával a kultúra-finanszírozással kapcsolatban, mondván, mi megkaptuk a magunkét. Ugyanakkor az, hogy önerőből kell elindítani kezdeményezéseket nem újdonság számomra, már akkor is ezzel találkoztam, amikor elkezdtem filmezni vagy színházat csinálni. Három játékfilmet készítettem low-low-low budget-ben, és az első nagyjátékfilmem no-budget-ben forgott, de semmi más nem érdekelt, csak az, hogy létrehozzuk. Ma, amikor bejön a produkciós cégünkhöz egy filmötlettel egy fiatalember, az első témánk nem a forgatókönyv, hanem az, hogy milyen jogai vannak. Mi ennél naivabban, romantikusabban fogtunk hozzá a dolgokhoz. Néha rácsodálkozom, mennyire praktikus megközelítéssel bírnak a fiatalok. Ez biztató jelenség. Az elmúlt években hozzá kellett szoknod a romantikához... M. K.: (Nevet.) Az a baj, hogy a bizonytalanság romantikája ebben az életkorban nagyon zavaróvá tud válni. Kezdőként, amikor az életednek az a legfontosabb kérdése, teheséges vagyok-e vagy sem és a bizonyítás őrülete zakatol benned, nem is gondolkozol ezen. Amikor már kirajzolódik, hogy olyan ember lettél, aki művészileg dolgozza föl a problémákat, sőt mi több, ez a szakmád, ebben kéne fejlődnöd, akkor elér egy egzisztenciális zavar. Azt mondod magadnak, nem lehet folyamatosan úgy megélni a világot, mintha 17 éves volnál, miközben maga a rendszer, amiben dolgozni kényszerülsz csak ezt teszi lehetővé. Ez rettenetesen nyomasztó. Szerintem a velem egykorú alkotók nagyrésze nem attól tart, hogy kiég, hanem attól, hogy felőrli a várakozás, az örökös átmeneti állapot, és hogy nem tud kibújni a bélyegrengetegből, amit ráaggattak a külső szemlélők, akik szüntelenül a nagy dobást, vagy annak az ismétlését várják el tőle. Egyszer úgy fogalmaztál, itthon könnyen érzi magát idegennek az ember. Erre a problémára mennyiben jelent megoldást, hogy külföldi színházakban keresed a kenyered, hogy máshol jobban elismerik a munkádat? M. K.: Egyáltalán nem jelent megoldást. Be kell vallanom, a vándoréletet és az itthon tapasztalt bevándorló-létet már homeless-létként élem meg. Volt egy bája annak, hogy úgy tudtam magamra gondolni, mint bevándorlóra, akinek a tudása nem teljesen kompatibilis a mai magyar kultúrával, ezért kuriózumnak számít. De lefoszlott erről az érzetről a romantika, fel kell ismernem, hogy a színházi szakma inkább kirekesztő, mint kíváncsi a munkámra. Ugyanakkor sok erőt adott az a naiv nézői kíváncsiság, amit tapasztaltam. Itthon nem feltétlenül a színházszerető nézők a közönségem, hanem az átlagos nézők, akik valamiért fogékonyak egy újfajta színházi nyelvre. Ez most csúnya húzás a részemről, de mindig nagyon örülök azoknak az előadásoknak, amelyek nem a Trafóban, nem abban a közegben történnek, ami a „mi közönségünké”, tehát nem mennek keresztül egy szűrőn, hanem a naiv nézők előtt játszódnak. A színházi szakma palettáján csak úgy heverek, nem nagyon lehet megkerülni, de könnyű átlépni. Persze tisztában vagyok azzal, hogy a színházi természeténél fogva kirekesztő terület. Bár azt hiszem, nálunk fokozottan jellemző, hogy azt gondoljuk, a mi igazságunk az egyetlen létező igazság. A szakma tehát nem csak velem kirekesztő, egyáltalán nem szolidáris, se nem érdeklődő. Ezt egy kicsit a saját tükörképemnek is mondom. Amikor az aluljáróban átlépek a homeless-en, miért csodálkozom, ha rajtam is átlépnek? Mégis létrehoztad a Proton Színházat... M. K.: A Proton Színház fura dolog, egy fogalom, egy paradoxon, nem egy létező hely vagy társulat, nem kap állami támogatást. Annak a lenyomata, hogy lehetetlen független színházként létezni. Tehát a Proton Színház nincs. Attól van, hogy nincs. Ez a szép benne. Nekem azért tetszik, mert ellentmondásában rettenetesen színházi. A Proton Film működését Büki Dóra kollegám adaptálta, ő tette lehetővé, ogy szinte mint egy elit kommandó legyünk jelen ebben az egészen furcsa morálú hadseregben, ami a színház. Szerződtetett katonákkal dolgozunk, akik különböző bevetéseken vesznek részt velünk. Többek között Monori Liliről, Derzsi Jánosról, Rába Rolandról, Láng Annamáriáról, Tóth Orsiról, Wéber Katáról, Bánki Gergőről van szó. Miért őket választottad társul? M. K.: Szerintem ők mind szakmájuk legjobbjai, de nem könnyen kategorizálható figurák. Ami összeköti őket, az nem az álrealizmus, hanem a színpadi őszinteség. Az, amit például Monori Lili képvisel a színpadon, számomra a színház lényegét hordozza, egy garanciát, felnőttséget jelent a kitárulkozáshoz. Mivel jár a felnőttség a színházban? M. K.: Azzal, hogy egy produkció minden résztvevője alkotó is, vállalja a felelősséget az alkotásért, a koncentrációjáért, magáért. Mondhatni visszatér a 20. század elejére, ahol nincs rendező. Ez nem azt jelenti, hogy én kiszállok a buliból és a többiek összerakják a darabot, hanem azt, hogy kérek valamit, amin ők is alakítanak, azt együtt tovább görgetjük, ezért végül mindannyiunké lesz. Nem elvárás, hogy valaki jól improvizáljon, a lényeg, hogy a személyiségét ne dobja le a színpadon. A közös munkára egyébként nem mindig könnyű rábírni a színészeket, külföldön időnként konfliktusom is származik abból, hogy megpróbálok előhozni egy másfajta attitűdöt a kollegákból. A Proton Színház előadásait a benne dolgozó alkotók nyitottsága hozza létre és egyelőre a színházi fesztiválok fizetik, mert a három széken három ember valahogy nem az én műfajom. Nem tudok olcsón dolgozni. Nem a zsebpénzem sok, hanem a látvány, a zene, a technika költséges. Ezért egy kanyit nem keresünk, de az, hogy közösen dolgozhatunk, nagy dolog. Amikor kimondatott, hogy ’Proton Színház’, láttál magad előtt egy intézményesült formát? M. K.: Nem. Most meg végképp nem látok. Nem tudom, lehet-e, kell-e egy intézményes játékba belemenni és beletenni éveket az aktív életünkből. Ez egy nagyon nehéz kérdés, főleg mostanában, amikor a független terület kipusztulóban van, arra meg senkinek nincs módja, hogy valahol lebontsa, majd újraépítse a nézői bázist. Annyira populista a világ, hogy az ilyesmi megengedhetetlen, pedig ez tartósítja a jelenlegi kulturális viszonyokat... Amikor a Proton megalakult, a frázis szintjén született meg. A tevékenységi köréhez sorolom már a két Krétakörben készült előadást is, A Nibelung-lakópark-ot és a Jeget. Édes, hogy most, néhány produkción túl már olyan, mintha színház lenne. De legfeljebb annyit jelenthetünk ki róla, hogy van szellemi bázisa, ami persze sokat ér. A filmgyártás során is arra jutottunk, hogy csinálunk egy olyan helyet, amibe csak szellemi tőkét fektetünk. Kiderült, hogy a szellemi tőke igenis pénzre váltható, de ha épp nincs filmgyártás, nem vagyunk kötelesek egy kócerájt fenntartani kínkeserves módon. Ez a helyzet a színházzal is. Úgy tűnik, ez a fajta függetlenség azzal jár, hogy állandóan úton vagy. Ugyanakkor azt is említetted, hogy a vándoréletet hontalan-létként éled meg... M. K.: Az is paradox helyzet, hogy itthon nem adottak a munkám feltételei, mégis itt szeretek a legjobban dolgozni, mert azokkal az emberekkel érintkezhetek, akik az én anyanyelvemen gondolkoznak, az általam ismert társadalomban élnek, azonos gyökerekből táplálkoznak, hasonló problémákkal találkoznak. Külföldön legalább tíz évet kéne eltöltenem ahhoz, hogy ne egzotikumként éljem meg a kinti világot, hanem valamelyest a magaménak érezzem, zsigeri tudást szerezzek róla. Most a magyar tapasztalataimat igyekszem transzformálni, megértetni, továbbszőni. Hat bemutató van a hátam mögött Németországban és biztosan vár még a következő két évben két-három előadás, de ezek elsősorban szakmunkák, mert nem töltenek fel annyira, mint az itthoni munkák. Kint megtanultam, kialakítottam, érvényessé tettem a magam számára egyfajta színházi gondolkodásmódot, tehát hatottak rám a külföldi élmények, de nem tudják pótolni azt a közösségi élményt, amit az ember a saját nyelvén keresztül, a saját kultúrájában és annak szépségeiben tud megélni. Tulajdonképpen ez tart itthon. Nincs más racionális oka annak, hogy az ember Magyarországon tolja, nyomja és adott esetben nemet mondjon külföldi szerződésajánlatokra. Azt nem tudom, hogy meddig lehet bírni a butasággal való méltánytalan harcot, mikor látja be az ember, hogy bár nem szóltak neki, de az alagút végét befalazták. Nem akarok tovább borongani, mert valójában az én döntésem, hogy kétlaki életet élek. Lehet, hogy a színvonaltalan küzdelem traumája is előre viszi az embert... Ez a traumák kora, amelyben a kollektív megértésektől csak távolodunk. Egy alkalommal azt nyilatkoztad: „a színházi fogalomrendszeren kívülre szoktam kerülni”. Külföldön is ezt érzékeled? M. K.: Igen. Azt hiszem, én bizonyos értelemben egy hályogkovács, „külsős” valaki vagyok a színházban, aki hozzájutott olyan tartalmakhoz, amelyek újszerűen képesek hatni. A kortárs történetekkel való találkozásom legalább annyiban véletlen, mint amennyiben egy tudatos építkezés része. Talán természetesnek tűnik, hogy anno színházzal foglalkoztam és nyolc évvel később színházban is elkezdtem rendezni, de számomra nem az. Ugyanis a leírójellegű, interpretáló, adaptáló művészetet, amit ismerünk, nem tudom hozni, soha nem is műveltem. A színházam „más”, nem tudok beilleszkedni vele, nem is akarok, de nem is tudják besorolni. Ez különös érzés... Németországban és Magyarországon is érzékelem, hogy zavarban vannak, hogy milyen véleményt alkossanak a produkcióimról. Talán az okoz nehézséget, hogy nem abban vagyok újító, amit ismernek, nem azt a rendszert viszem tovább, hanem a magam dilettantizmusával, didaxisával, naivitásával próbálkozom. Egyébként a német és a magyar reakciók között óriási különbséget tapasztalok, mert az egyik kultúra kifejezetten elemző és megismerni vágyó, a másik meg azt állítja: „ezt nem ismerem, tehát fúj”. A filmek esetében már árnyaltabb a helyzet. Már csak azért is így lehet, mert 280 milliót kaptál a következő filmedre... M. K.: Az nem sok! Egy film 2,5 millió euró alatt számít low-budgetnek Európában, miközben az egész magyar filmgyártásra, 3,5 milliárd forint jut Magyarországon. Ehhez képest megdöbbentően magas az Operaház költségvetése, ami 5,8 milliárd, ráadásul most emelik. De az összehasonlításokat alapvetően ökörségnek tartom, mert attól még, hogy az opera drága műfaj, irreálisan kevés pénzt megy el magyar filmekre, köztük az én filmjeimre, punktum. Marika néni pedig így is, úgy is meghőköl a hatalmas összegektől, pláne ha hozzáteszem, hogy egyébként azt gondolom, több pénzből kellene dolgoznom. A Fehér isten címet fogja viselni a filmed. Mire számíthatnak a nézők? M. K.: A Fehér isten egy kutya története lesz a mai Magyarországon. Ennyi. (Mosolyog.) Nem mondom, hogy lázba hoztál... M. K.: (Nevet.) Pedig a kutya egy transzcendens dolog, mivel nem ember. Természet, más, univerzális. “Feltaláltuk a lőfegyvert, az állat kapitulált, de mi megvetjük őt, mert hadifogoly. Ilyen a természetünk, bestiálisak vagyunk. Fehér istenek - erről csinál filmet Kornél” – mesélte Monori Lili, aki a Szégyen című előadásban a kutyatulajdonosnőt alakítja. Még a darab kapcsán említetted, hogy egy kutya nagyon kockázatos dolog... M. K.: Nagyon kockázatos! De a kiszámíthatatlan tök jó a filmben és a színházban is. Most egy amerikai szakértővel vizsgáljuk, hogy lehet élő kutyával dolgozni. Sokat meséltem neki a Deltá-ról, arról, hogy vad körülmények között forgattuk, hogy milyen nehézségek elé állított minket a természet, és ő erre azt mondta: „figyelj, a kutya olyan, mint a víz, nem tudod, hogy mi fog vele történni, de mindig csodás lesz az, amit megmutat magából”. A kutya nagy kihívás... Remélem összejön a film, egyelőre ezer kérdés övezi. 2009-ben forgattam utoljára, úgyhogy szinte elsőfilmesnek érzem magam. Sokkal többet dolgoznék kamerával, ha lehetne. De ez egy tipikus magyar sirám. A színház pótolja számodra a filmet? M. K.: Igen. Az angoloknak a film helyett ott a kisfilm, az olaszoknak meg a tévé, nekem a színház. A színházi munkáimra is úgy tekintek, mint kisfilmekre, kreatív tanulmányokra, előkészületekre, még akkor is, ha később nem adaptálom őket filmre. Azzal kell számolni, hogy abba kell hagyni, ha már bénázol... De hogy felismeri-e bárki, hogy eljutottál egy szikkatag állapotba és van-e bátorságod belátni, hogy megrekedtél, azt nem tudom. Nekem segít, hogy sokféle dolgot csinálok. Egyszer szóba hoztad, hogy a Szelíd teremtés című filmeddel jöttél ki a filmkészítés iskolás éveiből. A színházi munkáid során volt fordulópont? M. K.: Szerintem nem. Ennek az az oka, hogy bár a színház ma már domináns részévé vált az életemnek és megtermékenyítőleg hat a filmjeimre, korábban ezt nem tudatosítottam, ráadásul nem is foglalkoztatott, hogy milyen vagyok színházi alkotóként, csak csináltam amit tudtam. A mai napig jobban látom magamat, mint filmest, otthonosabb nekem ez a szerep, a sztereotípiáival együtt, önazonos vagyok benne. Filmrendezőként gazdagabbak az ismereteim, klasszikusabb pályát járok be, tudom, mi hatott rám, tudom, hogy van első filmem, második filmem, van kísérleti filmem, harmadik filmem, tehát érzékelem az előrelépést, a váltásokat, az ívet. Követem mások munkásságát, a technikai fejlődést. A színház a legjobb esetben is pusztán élvezet számomra, nem életre-halálra menő meló. Súlyos történeteket mesélsz, ugyanakkor azt szoktad mondani, minden színházban van valami a vásári komédiából, egyszer pedig kifejtetted: folyamatosan azt érzed, vígjátékokat csinálsz... M. K.: Nem gondolom, hogy komédiákat csinálok, ez egy költői túlzás volt a részemről. Ettől függetlenül úgy vélem, sok humor rejlik a trauma-történetekben, amelyek engem foglalkoztatnak, még akkor is, ha erre sokan nem harapnak rá, ha egyeseket inkább lehangolnak az előadásaim. A színházban, műfajánál fogva mindig van valami vásári komédia, még a legintellektuálisabb produkcióban is találni egy kis magamutogatást, komolytalanságot, valami Limonádé Joe-jellegű dolgot. Legutóbbi, varsói munkád kapcsán, ami Strauss Denevér című operettjén alapul, egy kritikusod azt írta: „A gyógyíthatatlan betegek és hozzátartozóik elviselhetetlenül nehéz egzisztenciáját tárja elénk az előadás, ami egy borotvaélen lejtett tánc, a színészek távirányító gombnyomására változtatják a hangulatot játékos komolyságról, komoly tréfára sikeresen hatva a közönség érzelmeire”. M. K.: Tulajdonképpen ezt szeretem a színházban: bizonyos helyzetek nagyon élesen hasítanak, megteremtik a valóság illúzióját, számít, hogy a darabnak milyen köze van a realitáshoz, tudja-e a fejeket ide-oda forgatni, mégis őrületes távolságokat enged be magába, egyszerűen lehet átcsúszni a drámából a viccbe. Ez az, amit filmen nem lehet olyan könnyen megtenni. Az operettben benne van a ’még utoljára érezzem nagyon jól magamat feeling’, egyszerre életigenlő és halálvágyó műfaj. Az öngyilkosság, az eutanázia kérdése pedig lehetetlen, színpadellenes téma, pont ezért érdekelt, hogy mit tudunk vele kezdeni. Lehet-e együtt meghalni a színpadon úgy, hogy ne ketchup legyen a jele? Hogy haljunk meg, amikor Isten már halott? A produkciónak kétrészes folytatást is tervezel. Milyen trilógiát képzelsz el? M. K.: Az első rész foglalkozott az eutanáziával, a második a közös öngyilkosságról, a harmadik egy ember haláláról szólna, zenei keretet az operett világa adna mindegyik anyaghoz. Egy halál-trilógiát tervezek. A halálvágy ennek az alkonykornak az egyik terméke, amelyben nem találjuk a viszonyítási pontokat, mert az értékek nem egységesek sem ideológiai, sem közösségi szinten. Ráadásul az ország szimbólumát is látom a közös öngyilkosságban. (Nevet.) De nem szeretném elkezdeni puffogtatni, hogy mire készülök, mert egyelőre egy fillérünk sincs rá, teljes a szabadság. Tóth Berta / Színház.hu A Szégyent legközelebb január 4.-én láthatják a Trafó műsorán.
2012.12.28. 06:00
Szinhaz.hu
A világ emlékezik rá: elhunyt a híres zeneszerző
A világ emlékezik rá: elhunyt a híres zeneszerző
A zene- és filmvilág nagyjai rótták le kegyeletüket Sir Richard Rodney Bennett emléke előtt, aki 76 éves korában, szenteste hunyt el. A művész nevéhez több mint 200 koncert darab, balett és opera fűződik, de a legismertebb film- és televízió betéteiről volt – köztük a Négy Esküvő és egy Temetés, a Gyilkosság az Orient Expressen és a Doctor Who. [Dátum: 2012.12.28. 05:00]
2012.12.28. 05:00
Zene.hu
Szegény szegények
Szegény szegények
A XIX. század nagy mulasztása talán, hogy nem készült A nyomorultakból opera. Mert akkor még voltak zeneszerzők, akiknek a szaktudása, hevülete, zenekara méltó lehetett volna ehhez a hihetetlen történethez. Van benne egy óriási basszbariton szerep, lenne dolga tenoroknak, basszusoknak, szopránoknak, és nem lenne kötelező egyetlen estébe sűríteni a cselekményt, lehetett volna trilógia.
2012.12.27. 16:35
Nol.hu
12 ezer szavas tanulmány a színházfinanszírozásról
12 ezer szavas tanulmány a színházfinanszírozásról
Dr. Koncz Gábor 80-as években íródott, 12 ezer szavas tanulmányát tette közzé a Színigazdaság.hu. "Közgazdászok, szociológusok az alábbi kérdésekre keressük a választ: kik, milyen mértékben és milyen indokokkal finanszírozzák az előadóművészeteket; mi jellemzi a költségek alakulását; milyen általános törvényszerűségek és sajátosságok fedezhetők fel a színházi, zenei kultúra finanszírozásában..." Előszó a 2012-es online megjelenéshezA színház folyamatos virágzása és válsága...A www. szinigazdasag.hu honlapon megjelent, Szabó István és Venczel Sándor kitűnő tanulmányaihoz szólok hozzá... Harminc évvel ezelőtti statisztikákat, elméletet és szempontokat összefoglaló, két részes tanulmányom a Színház 1984/5. és 1984/6. számában jelent meg. Ezt követően hozzászólások is olvashatóak voltak... Nem kommentálom ezeket az őskori, ám aktuális írásokat... Elérhetőségemet azért adom meg, mert a disszertációt készítők, igényes elemzők számára, kérésre, szívesen átadom az akkori, sehol sem közölt, vaskos táblázati anyagot és a kor néhány jellemző gépiratát.. Ne sopánkodjunk, ne rémüldözzünk... elemezzünk... (Dr. Koncz Gábor) Részlet az anyagból: Egy idő óta harsányabban tapsolok - tudományos meggyőződéssel. Közgazdász kutatóként az előadóművészeteket is tanulmányozom - így nézői elismerésem nemcsak a színészek, rendezők, írók művészi teljesítményének szól. Tapsolok azért is, mert az előadóművészetek létrehozóinak vállalniuk kell, hogy a plakátok mellé nem akaszthatják ki a gazdasági, szervezeti, szabályozási gondokat - amelyek égető szorítással tapadnak rájuk, mint Hérakleitoszra a Nesszosz vérébe áztatott ing. Igaza van Rothnak - megállapítását most a prózai színházra is kiterjesztve -, aki a Zene és üzlet című könyvében azt írta, hogy „Az egyszerű opera- és hangverseny-látogató, aki pompás kiállítású színpadot lát és kitűnő előadásokat hall, talán sohasem tudja meg, hogy a csillogó homlokzat mögött micsoda szegénység honol; de a szomorú valóság azért bizony befolyásolja a zenekarok összetételét és repertoárját...” Bizony befolyásolja - különösen akkor, ha rekonstrukcióra várva a kiállítás sem pompás és a homlokzat sem csillogó... Talán kevesen tudják, hogy az előadóművészetek esztétikai-művészeti gondjait érintő, világszerte fel-felébredő vita árnyékában egy színházi-gazdaságtani eszmecsere is kibontakozott. Olyannyira, hogy az elmúlt két évtizedben bő és jelentős szakirodalom alakult ki, elsősorban angol és orosz nyelven, de francia, német, lengyel, szlovák és spanyol nyelvű hozzászólásokkal is. Ez a vita és szakirodalom nem a siker esztétikai titkát kutatja, hanem a gazdasági feltételeit és társadalmi mozgásterét vizsgálja, elsősorban a gazdasági-statisztikai eszközökkel megragadható intézményi feltételeket elemezve. Közgazdászok, szociológusok az alábbi kérdésekre keressük a választ: kik, milyen mértékben és milyen indokokkal finanszírozzák az előadóművészeteket; mi jellemzi a költségek alakulását; milyen általános törvényszerűségek és sajátosságok fedezhetők fel a színházi, zenei kultúra finanszírozásában; mennyiben függ a gazdálkodás az adott színházi közösség művészi teljesítményétől és mennyiben más tényezők (méret, műszaki állapot, a színházművészet társadalmi helyzete, politikai megítélés, gazdasági szabályozás stb.) függvénye? Röviden: a kereslet és a kínálat, az alkotás, terjesztés és befogadás közgazdasági, szociológiai összefüggéseit akarjuk megismerni. (Segítségül híva e három utóbbi kategória közgazdaságtani megfelelőire - termelés, elosztás, fogyasztás - kialakított vizsgálati metódusokat is.) A teljes 12 ezer szavas tanulmány letölthető innen: Színház - hátrányos helyzetben.pdf
2012.12.22. 11:10
Szinhaz.hu
Gyerek<strong>opera</strong> és tanyawestern a Szegedi Nemzeti Színházban
Gyerekopera és tanyawestern a Szegedi Nemzeti Színházban
Ránki György gyermekeknek szóló operáját, a Pomádé király új ruháját és Pozsgai Zsolt tanyawesternjét, a Pipás Pistát mutatja be januárban a Szegedi Nemzeti Színház. Toronykőy Attila, az opera rendezője a színház januári műsorát bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, Ránki György művét a fővárosi Operaházban és a veszprémi Petőfi Színházban korábban már színpadra állította. A január 18-tól látható előadás azonban némileg más lesz, mint a korábbi produkciók. A közönség az opera kiszenekari változatát láthatja majd, amelyet az 1970-es években írt Ránki György a Déryné Színház felkérésére. A darabban közreműködik a színház teljes énekkara, a zenekar pedig az árokból félig kiemelve, a közönség előtt játszik, így a gyerekek láthatják, hogyan születik a hang – magyarázta a rendező. Toronykőy Attila (Fotó: vehir.hu) Az 1953-ban keletkezett, allegorikusan a személyi kultuszról szóló mű igényes zenéjének köszönhetően az operabarátok és a felnőtt közönség is megtalálhatja majd a művészi értéket az előadásban – mondta Toronykőy Attila. Pozsgai Zsolt a szegedi társulat számára írt tanyawesternjét a szabadkai Kovács Frigyes állítja színpadra. A Jászai Mari-díjas színész-rendező elmondta, a férfiruhába öltözött női sorozatgyilkos, Rieger Pálné vagyis Pipás Pista története a XX. század elején a Szeged környéki tanyavilágban élők irdatlan szegénységét, kilátástalanságát tárja a nézők elé. Az emberek igazságait olykor abszurd, groteszk, a maga módján humoros módon bemutató darabot január 25-től láthatja a közönség. Forrás: MTI
2012.12.21. 10:02
Szinhaz.hu
Fáy Miklós: Együtt a család
Fáy Miklós: Együtt a család
Akármilyen nemzetközi műfaj is az opera, az ember nem bújhat ki a hazafias bőréből, és csak azt nézi, csak azt várja, mikor lesz valaki ismerős is ott, a világ színpadán. A Metropolitan közvetítésekben volt már Miklósa Erika, de azt az előadást nálunk még nem játszották, volt Komlósi Ildikó a Saloméban, aztán jött a nagy üresség, várakozás, ki lesz vajon a következő magyar. Mert szeretünk úgy gondolni magunkra, mint muzikális nemzetre, akik mindenütt jelen vannak, ahol két cintányért összecsapnak, világhírű énekeseink… Hol vannak a világhírű énekeseink?
2012.12.18. 13:10
Nol.hu
Dolhai Attila lemezbemutató koncertje az Operettben
Dolhai Attila lemezbemutató koncertje az Operettben
Október végén jelent meg Dolhai Attila legújabb, Ragyogás című albuma, a február 16-i lemezbemutató koncert pedig hol máshol lehetne, mint az Operettszínházban. Dolhai Attila új albuma a sokszínűség jegyében született. A Budapesti Operettszínház vezető színésze, platina- és aranylemezes énekes ezúttal új oldaláról is bemutatkozott, hiszen a modern hangszerelésű, slágeres szerzemények nem csak az operett- és musicalrajongóknak, hanem a modern popzene kedvelőinek is kellemes perceket szerezhetnek. "Hit, győzelem, érintés, szabadság és ünnep - ezek a gondolatok kavarognak bennem hosszú idő óta. A különböző műfajok, musical, operett, opera, után most ismét teszek néhány szárnycsapást a pop-rock világában, ami nekem a szabadságot jelenti. Ezekkel a dalokkal ismét igazi koncerthangulatot varázsolhatok majd fellépéseimen, ahol a színházi aktualitások is jelen lesznek. Kérem hagyja, hagyd - mert lehet hogy már találkoztunk - hogy megérintsen a zeném..." - mondja Dolhai Attila, aki új lemezén Muri Enikővel, Bordás Barbarával és Vágó Bernadettel is énekel duettet - például a májusi nagy musical-premier sikerdalát, az Így van jól címűt. Az Operettszínház egyébként december 11-től olyan operett- és musical-produkciókra szóló bérletsorozatot bocsátott ki, amelynek mind négy előadásában Dolhai Attila játssza a főszerepet. A különleges bérlet érvényes a sztár lemezbemutató koncertjére is!
2012.12.15. 10:04
Szinhaz.hu
Ismeretlen Puccini-kéziratot találtak
Ismeretlen Puccini-kéziratot találtak
Giacomo Puccini eddig publikálatlan feljegyzései kerültek elő Olaszországban, ezekben a zeneszerző a Bohémélet című operájáról írt. Egy magángyűjteményből került a Puccini Alapítványhoz a zeneszerző kézirata, amelyet szakértők szombaton mutatnak be Lucca városi színházában, januártól pedig a kézirat Giacomo Puccini (1858-1924) luccai szülőházában állítanak ki - értesült a La Repubblica. A napilap beszámolója szerint egy első és hátsó oldalán is teleírt lapról van szó. A Puccini által feltüntetett dátum szerint a zeneszerző 1893. június 6-án vetette papírra a Bohéméletre vonatkozó sorokat. A feljegyzések az opera nyitányára vonatkoznak, és ezekből egyebek közt kiderül, hogy az első elképzelések szerint a darabban keringő is felcsendült volna. A kézirat a Bohémélet első vázlata és azt bizonyítja, hogy a zenetörténet által 1896-ra datált opera megírásához Puccini az eddig feltételezettnél korábban hozzákezdett - hangsúlyozta a La Repubblica.
2012.12.15. 09:04
Szinhaz.hu
Gyurcsány megismételné az Opera előtti gigatüntetést
Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök szerint a demokratikus ellenzéki erőknek demonstrációt kellene hirdetniük 2013. január 2-ára az Operaház elé, ahol idén ezen a napon az alaptörvény és a sarkalatos törvények visszavonását követelték civilek és ellenzékiek.
2012.12.14. 15:55
Hvg.hu
Seregi-díjat alapított az <strong>Opera</strong>ház
Seregi-díjat alapított az Operaház
2012. december 12-én, a legendás koreográfus születésének évfordulóján, a Diótörő balettelőadás közönsége előtt az Operaház mb. főigazgatója, Ókovács Szilveszter jelentette be a Seregi-díj megalapítását. A díj megalapításának kezdeményezője és ötletadója Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház igazgatója. A kitüntetéssel a Magyar Állami Operaház a hazai balett-történet egyik legmeghatározóbb, külföldön is elismert alakjának, az idén elhunyt, Kossuth-díjas koreográfusnak, Seregi Lászlónak állít emléket, életművének és munkásságának megőrzése és továbbhagyományozása céljából. A díj, amelynek alapítását két táncművész: Kollár Eszter és Bán Teodóra kezdeményezte, az aktív koreográfusgeneráció tehetséges alkotóinak elismerését szolgálja. A jelöltekre hattagú szakmai kuratórium tesz javaslatot. A grémium elnöke az Operaház mindenkori főigazgatója, tagjai: az Operaház mindenkori balett igazgatója, az Operaház balettművészeti főtanácsadója, Kollár Eszter, Bán Teodóra valamint a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke vagy delegáltja. A jelöltek közül a díjat a legrátermettebb, maradandó tartalmat és művészi értéket teremtő, egyéni stílust képviselő koreográfusnak ítélik oda.A jelöltek között lehet bármely, az adott évben új koreográfiát készítő, pályájának csúcsán lévő, kiemelkedő teljesítményt nyújtó koreográfus, akit a kuratórium bármely tagja jelöltnek javasol. A jelöltek névsora nem publikus. A díjat – amely nem vándordíj – évente egy személy kaphatja meg. Az elismerés a klasszikus balett területén kívül alkotó művészeknek, így például kortárs- és színpadi tánc koreográfusoknak is odaítélhető. A díjjal járó relikvia egy Seregi László munkásságát jelképező szobor, Krasznai János alkotása, s jár hozzá egy felkérés az Operaház részéről: egy koreográfia megalkotására a következő évadra. A 2012. évre odaítélt díjat 2013. május 5-én, Seregi Makrancos Katája, az operaházi Seregi-hónap utolsó előadása előtt adják át. A díjátadás kapcsán Seregi-emlékszámmal indul el az Új Táncművészet munkacímű kiadvány, immár az Operaház gondozásában. A díjat a 2014-es évtől kezdődően minden évben Seregi László első, egész estés balettjének, a Spartacus 1968-as bemutatójának évfordulójához, május 18-ához közel eső napokban, a Seregi-éj gálaműsor keretében kerül sor, amelynek műsorán Seregi László, valamint az évek során Seregi-díjas koreográfusokká vált alkotók munkáiból szerkesztett összeállítás szerepel. További információ: www.opera.hu, www.szabadter.hu
2012.12.14. 13:11
Szinhaz.hu
Húsz éves a miskolci Diótörő
Húsz éves a miskolci Diótörő
1992. december 20-án mutatta be a miskolci teátrum Csajkovszkij Diótörőjét, Majoros István koreográfus-rendező munkáját. Húsz év elteltével most újra megtekinthető a színház műsorán a karácsonyi balettelőadás. Éppen húsz évvel ezelőtt, 1992. december 20-án mutatta be a Miskolci Nemzeti Színház első balettelőadását, Majoros István Diótörő-koreográfiáját, amely első lépés volt az önálló tánctagozat megteremtése felé vezető úton. Húsz évvel később ugyanebben a műnek női főszerepében a Miskolcon felnőtt, színészcsaládból származó ifjú tehetséget, a müncheni opera figyelmét is felkeltő Földi Leát köszönthetjük, aki jelenleg a Magyar Táncművészeti Főiskola hallgatója, édesapja Földi László színművész, édesanyja, Kerekes Valéria pedig jelenleg is színházunk társulatának tagja. A címszerepet ebben az évben Sárosi Imre, a zürichi operaház volt szólistája táncolja. A miskolci Diótörő húsz éves pályafutását – természetesen a koreográfus-rendező Majoros István mellett – végigkísérte a Lujziból Stahlbaumnévá érett Guzi Emese és közreműkö