Magyar Színház

Programok, színdarabok, kritikák, cikkek a Magyar Színházról.

Hegyi Barbara és Igó Éva meztelenre vetkőzik a színpadon
A Magyar Színház új darabjában csak napraforgóvirágok takarják a testüket.
tegnap, 15:45
Origo.hu
Levetkőzik a <strong>Magyar Színház</strong> 61 éves színésznője
Levetkőzik a Magyar Színház 61 éves színésznője
Igó Éva nemes ügyért dobja le a ruháit.
tegnap, 10:24
Hir24.hu
Szerencsre költözött a Külhoni Magyar Nemzeti Színház 
Szerencsen, a Rákóczi várban talált állandó otthonra a társulat. Négy bemutatót adnak elő az új évadban.
kedd, 13:05
Kemma.hu
hirdetés
A magyar színház jövőjéről tanácskoznak Győrben
A negyedik Párbeszéd a magyar színház jövőjéről című előadó-művészeti szakmai konferenciának ezúttal a Győri Nemzeti Színház ad otthont.
09.08. 17:20
Kemma.hu
Nehéz szerepben - A népszerű magyar színésznő egy hullával játszik egy darabban
Nehéz szerepben - A népszerű magyar színésznő egy hullával játszik egy darabban
Az ötvenes évek kicsit újra beköltözik a Thália Színházba, ezúttal azonban nem az első rock 'n' roll előadók közül ismert Bill Haley, Elvis Presley vagy Chuck Berry életének jeles pillanatait igyekszik a színház legújabb vígjátéka bemutatni, hanem a szigligeti alkotóházba pillanthatunk be, ahová inspirálódni és írni vonulnak el a magyar irodalom nagyjai és feltörekvő fiataljai… (x)
09.06. 18:04
Femcafe.hu
 Még a vasat bontják, pedig itt már operának kellene szólnia – fotók
Még a vasat bontják, pedig itt már operának kellene szólnia – fotók
A MÁV egykori Északi Járműjavítójában alakítják ki a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház Eiffel Műhelyházát. A korábban 2017 nyarára ígért átadásból azonban nem lett semmi, a friss fotókon még a belső bontáson dolgozó munkások láthatók.
08.29. 17:00
Hvg.hu
180 éve nyitotta meg kapuit a Nemzeti Színház
180 éve nyitotta meg kapuit a Nemzeti Színház
Széchenyi István gróf A magyar játékszínrül című röpiratában 1832-ben indítványozta.
08.22. 18:59
Mno.hu
Elkezdődött az évad a Pesti Magyar Színházban
Nyolc bemutatót tervez a most kezdődő évadban a Pesti Magyar Színház, amely musical ősbemutatóval várja a közönséget és az eddigiek mellett további előadások akadálymentesítését is célul tűzte ki.
08.22. 03:30
Ma.hu
Itt élned, halnod kell – Országos turné 2017
Élje át a magyar történelem legemlékezetesebb pillanatait, a monumentális elemeket felsorakoztató ITT ÉLNED, HALNOD KELL történelmi rockmusical megtekintésével! Koltay Gábor rendezésében a Hősök terén tavaly júniusban, különös műfajú színházi előadásnak, zenés történelmi utazásnak lehettünk részesei. Az ihletett környezetben átélhettük a magyar történelem legfontosabb időszakait, eseményeit a honfoglalástól a 20. század utolsó rendszerváltozásáig. Az Esztrád Színház […] The post Itt élned, halnod kell – Országos turné 2017 appeared first on BellaCafe.hu.
08.14. 08:56
Bellacafe.hu
Turnéra indul az Itt élned, halnod kell történelmi rockmusical
Országos turnén adja elő az Esztrád Színház a tavaly bemutatott darabot, amely a honfoglalástól a rendszerváltozásig állít emléket a magyar történelem jeles eseményeinek.
08.13. 14:00
Kemma.hu
hirdetés
Erdélyi magyar kisiskolásoknak gyűjtenek tanszert
Az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány iskolakezdési adománygyűjtéséhez csatlakozott az Erzsébetligeti Színház. Mezőségi és székelyföldi kisiskolások számára gyűjtenek tanszert. Szeptember 10-ig...
07.19. 16:31
Ittlakunk.hu
Nyerj jegyet A trubadúr opera bemutatójára!
A trubadúr opera  SZABADTÉRI BEMUTATÓ olasz nyelven, magyar felirattal 2017. július 28. (péntek) és 30. (vasárnap) 20.00 Margitszigeti Szabadtéri Színpad A Budapesti Nyári Fesztivál idei nagy operabemutatója Verdi egyik legnépszerűbb romantikus operája, A trubadúr, amely Vámos László hagyományos rendezésében, Csikós Attila impozáns és korhű látványvilágával kerül színre a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Az előadás különlegessége, hogy folytatva a hagyományt, a főbb szerepekben olyan külföldi operasztárok mutatkoznak be, akik először lépnek fel Magyarországon, a Szabad Tér Színház meghívására. Leonora szerepében a fiatal azeri szoprán, Dinara Alieva látható, Manricóként pedig az ismert olasz tenor, Riccardo Massi mutatkozik be a közönségnek. Azucena szerepében a világszerte elismert mezzo-szoprán, Komlósi Ildikó lép színre, Luna grófot a nemzetközi hírű bariton, Kálmándy Mihály ebben a rendezésben először alakítja. A trubadúrban árad a szenvedélyes, romantikus zene, a főszerepek énekszólama, mint minden jelentős Verdi-operában, nagy kihívás. A történet a 15. században játszódik, a polgárháború sújtotta Spanyolországban, ahol misztikus anekdoták súlya árnyékolja be a hősök életét. A királynő udvarhölgye, Leonóra és a trubadúrként feltűnő, titokzatos idegen, Manrico szerelme nemcsak a politikai ellentétek miatt torkollik sorstragédiába, hanem Luna gróf féltékenysége és az cigányasszonyhoz, Azucenához köthető babonás átok miatt is. Szenvedély, bosszú és gyilkosságok sora fémjelzi Verdi talán legdrámaibb operájának cselekményét, amelynek legismertebb dallama a Cigánykórusban […] The post Nyerj jegyet A trubadúr opera bemutatójára! appeared first on Life magazin.
07.19. 12:40
Lifemagazin.hu
Színészgenerációk találkozása: Nádházy Péter és Szemerédi Bernadett
Nádházy Péter és Szemerédi Bernadett két különböző színészgeneráció tagjai. Péter 36 esztendeje van a pályán, Bernadett 2012-ben végzett a Pesti Magyar Színiakadémián. Útjaik Szarvason, a Cervinus Teátrumban találkoztak. Ma már a közös munka és az egymás iránti kölcsönös tisztelet is összefűzi őket. A július 13-án kezdődő VI. Cervinus Művészeti Fesztiválon ismét láthatjuk őket a Szarvasi Vízi Színház színpadán.
07.06. 07:12
Hir6.hu
Örkény István özvegye életműdíjat kap a színikritikusoktól
Radnóti Zsuzsa sokat tett a magyar nyelvű színház fejlődéséért, színvonalának emeléséért.
06.30. 12:48
Index.hu
Nyerj családi belépőt A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack - avagy Katinka kertje zenés ...
A június 11-én elindult Városmajori Szabadtéri Színpad egész nyáron át tartó gyerekszínházi programsorozatában július 16-án vasárnap a Magyar Népmese Színház: A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack - avagy Katinka kertje zenés mesejáték kerül bemutatásra, amelyre most belépőjegyet is nyerhetsz!
06.26. 13:54
Csaladinet.hu
Kisvárdai fesztivál - Sepsiszentgyörgyé a fődíj
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatának Liliom című előadása kapta az Emberi Erőforrások Minisztériuma által felajánlott fődíjat a Magyar Színházak 29
06.25. 14:52
Gondola.hu
Nyerj páros jegyet a Doktor Zsivágó musicalre!
Michael Weller – Michael Korie & Amy Powers – Lucy Simon: DOKTOR ZSIVÁGÓ az új musical Készült: Borisz Paszternak regénye alapján Magyar szöveg: Romhányi Ágnes SZABADTÉRI ŐSBEMUTATÓ 2017. június 30. (péntek) és július 2. (vasárnap) 21.00 Margitszigeti Szabadtéri Színpad A Nobel-díjas Boris Pasternak Zsivágó doktor című regényén alapuló, az I. világháború és az orosz forradalom káoszában játszódó új musical megérkezett Magyarországra is! Közép-Európában elsőként a Győri Nemzeti Színház mutatta be decemberben, 2017 nyarán pedig a Margitszigeti Szabadtéri Színpad közönsége is tanúja lehet a világrengető eseményeket, személyes és közösségi sorsokat, nagyszabású tablókat és emberi szenvedélyeket felvonultató előadásnak, amely egyben a zenés mű első szabadtéri ősbemutatója.(x) Jurij Zsivágó, az idealista orvos őszintén szereti a feleségét, Tonját, de szerelmes lesz az elbűvölő szépségű Larába is. Nem csak ő sóvárog a nő után, hanem versenyeznie kell a forradalmár Pasával és a befolyásos arisztokratával, Komarovszkijjal is. Pasternak 1957-ben kiadott műve azonban túlmutat egy szerelmi háromszög elmesélésén, az orosz történelem 1903 és 1929 közé eső korszakát és a háborús évek eseményeit dolgozza fel, összetettebb, mélyebb kérdéseket feszegetve. Nem véletlen, hogy a regény hamarosan több nyugati országban is megjelent, feltűnést keltett, és írójának elismerést, Nobel-díjat hozott. Hazája azonban ezt nem nézte jó szemmel, árulónak minősítették. Pasternaknak választania kellett, hogy lemond-e a díjról, […] The post Nyerj páros jegyet a Doktor Zsivágó musicalre! appeared first on Life magazin.
06.22. 16:23
Lifemagazin.hu
Idén utoljára: Gyerek Sziget
Idén utoljára: Gyerek Sziget
Ezen a hétvégén idén utoljára tobzódhatunk a Generali Gyerek Sziget ingyenes programjaiban, érdemes tehát a Hajógyári-sziget felé venni az irányt a hétvégén. Lesz Gryllus-koncert, Nemzetközi Duna Nap, Karaván Színház, kézműveskedés, sportprogramok és az összes népszerű elfoglaltság. Idén utoljára, június 24-én és 25-én kicsiknek és nagyoknak irány a Hajógyári- sziget. A Nagyszínpadon fellép Korpás Éva és zenekara, egy interaktív gyerekműsorral. Az erdélyi, felvidéki magyar népzene legszebb dallamai csendülnek majd fel – népdalok, mondókák, gyerekjátékok és muzsika eleveníti fel a régi falusi világot. A koncert vendégénekesnője: a Fölszállott a páva egyik elődöntőse, a felvidéki Szabó Júlia, akinek Korpás Éva volt felkészítő tanára. Hallható lesz majd a Czutorborsók legújabb lemeze is, a Kresz Géza utazásai, amiben a gyerekek által olyannyira kedvelt és bálványozott közlekedési eszközöket, az utazás témáját járja körül. A dalokban még a korábbiaknál is fontosabb szempont az organikus, élőhangszeres megszólalás, a változatos, játékos, képszerű szövegek többszólamú, játékos éneklése. Itt lesz majd Ruttkai Bori és a Karaván Színház pedig a Banyamesékkel varázsolja majd el a nézőket. Az előadásuk keretében három rövid (két székely és egy orosz) népmesét láthatnak a gyerekek. Szombaton, a Nemzetközi Duna Napon a Gyerek Paradicsomban mindent megtudhatunk a híres nagy folyónkról, megismerhetjük a Duna élővilágát, az aktívabbak pecséteket gyűjthetnek a Duna Útlevelükbe és ajándékokkal térhetnek majd haza. Felejthetetlen családi programot kínál a Mesés Lovas Udvar, ahol a már hosszú évek óta sikeres Gyermek és Ifjúsági Lovasszínház Egyesület újabb meseprodukcióját és bemutatóját láthatja majd a nagyérdemű. Lehet majd sétalovagolni, jelmezbe bújva kipróbálhatjuk magunkat lovas színészként is. A Modellezők terén drón-szimulátorokon kipróbáhatjuka merevszárnyú és multirotoros eszközök irányítását, majd pedig a „drón-simogatóban” a kis drónok irányítását. A Mozgás Akadémián fegyveres harcművészeti bemutatót tartanak majd különböző fegyverekkel ( nunchaku, say villa, tonfa, szamuráj kard), amely után az érdeklődők kipróbálhatják az eszközöket. Rövid edzéseiken megtanítanak néhány alapvető önvédelmi technikát, melynek részét képezik a játékos bemelegítő, szituációs feladatok és szabadulás technikák. A Generali Sportparkban ez a hétvége a focié: alternatív módokon tesztelhetjük le labdakezelési, rúgási technikánkat , a biliárdfoci, dartsfoci, célba rúgás, és rúgás-sebességmérő eszközöknél kiderül, ki hogyan bánik a labdával. Minkét napon lesz Generali szűrőbusz, ahol különböző ingyenes szűrésekkel várják a család minden tagját. A Kézműves Palotában agyagozással, kavicsestéssel várják azokat, akik alkotni szeretnének, a Pixelhobby sátorban pedig mindenki elkészítheti magának a kulcstartóját , de akár egy saját készítésű képpel is hazatérhet majd onnan. Persze nem hiányzik majd az állatsimogató sem, lehet majd társasozni, bohóckodni, dráma játékba csatlakozni vagy akár zsonglőrködést tanulni. Indulás előtt érdemes a részletes programért a www.gyereksziget.hu-n is kalandozni. További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
06.21. 17:30
Bezzeganya.postr.hu
Romániai magyar színházi szövetség alakult Erdélyben
Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) néven romániai magyar színházi szövetség jött létre, amelynek fő célja a szakmai keretek biztosítása, közös tervek megvalósítása - közölte pénteken a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata
2017.06.16. 15:46
Gondola.hu
Ünneplő vámpíroktól hemzsegett a színház - képekben
Ünneplő vámpíroktól hemzsegett a színház - képekben
Éjszakai vámpírtalálkozó, rengeteg ismert arc, vámpírnak tetsző, bordó-feketében ünneplő vámpír rajongók, ünnepi díszlet az előcsarnokban és a Magyar színház előtti téren is. A furcsa jelenség oka: a Vámpírok bálja c. musical budapesti premierjének tízedik évfordulója. Az alkotók, színészek és táncosok közönségükkel és számos ismert arccal együtt, két napon át ünnepelték Roman Polanski érzékien hátborzongató horror komédiájának tíz éves jubileumát. [Dátum: 2017.06.13. 07:30]
2017.06.13. 07:30
Zene.hu
Balog Kevin vagyok, cigány könyv
Balog Kevin vagyok, cigány könyv
Találtunk egy olyan előadást a POSZT-on, amit mindenkinek látnia kéne, és ami egymaga többet tesz a témájáért, mint a magyar színház nagy része együttvéve.
2017.06.13. 07:16
Index.hu
Megduplázta jegybevételeit a Pesti Magyar Színház
Két év alatt megduplázta jegybevételeit a Pesti Magyar Színház
2017.06.07. 23:55
Origo.hu
Felújítják Tatabánya első parkját
Az önkormányzat 150 millió forint ráfordításával felújítja a Jászai Mari Színház, Népház melletti parkot, melyet az 1930-as években alakított ki a Magyar Állami Kőszénbánya Részvénytársulat - mondta el a polgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján.
2017.05.11. 16:40
Kemma.hu
Irodalmi est a szülés szabadságáról
A Magyar Színház ingyenesen látogatható felolvasó estet tart szülésről, anyaságról és szabadságról.
2017.05.05. 11:00
Marieclaire.hu
Tizenhárom fotó Kolozsvárról turistalátványosságok nélkül
Tizenhárom fotó Kolozsvárról turistalátványosságok nélkül
Épülő ortodox templomok, lepusztuló lakótelepek, lemondott koncertek, a Kolozsvári Magyar Színház színpadára libasorban vonuló nézők, és egy magyar nevű focista a CFR-nek hívott kolozsvári vasutas csapatban. Fotóriportunk Kolozsvárról. [...] Bővebben!
2017.05.02. 16:28
Mandiner.hu
Nyáron sem tart szünetet a Madách Színház
A magyar színházak közül elsőként folyamatos játszási rendre tér át a Madách Színház, amely a jövő évadtól egész évben várja a közönséget.
2017.04.27. 19:35
Origo.hu
Mácsai: „Egy művésznek kötelessége, hogy aggódjon az országáért!”
Nyilván nem véletlen, hogy a hazai közállapotokat dicsérő költemény a magyar irodalomban nemigen született, azokkal perlekedő annál több – mondja Mácsai Pál. Az Örkény Színház igazgatóját Jordán Tamásról és a politikai üzenetekről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.
2017.04.19. 19:22
Hetivalasz.hu
Paraszti gének, színházi hormonok
Édesapja a legendás színész volt, aki már akkor a végzetre készült, amikor kisebbik fia megszületett. Ám gyermeke állítja: boldog gyermekkora volt, amelyet a szülők válása is megkönnyített. Őze Áron korán kezdett színházzal foglalkozni, bár a színművészeti főiskola előtt asztalosiskolában szerzett érettségit. Színészként, rendezőként gyakorolta a pályát, majd 2010-ben kinevezték a Pesti Magyar Színház igazgatójának, ahonnan öt év után távozott. Jelenleg a Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza direktora. Kinevezése körül volt némi cirkusz, de élvezi a közönség és az önkormányzat bizalmát. Személyiségének része egy apró „logopédiai érdekesség” is, ennek kapcsán lett elnöke a Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesületének. Hiszi, semmi sem történik véletlenül.
2017.04.15. 01:25
Origo.hu
A magyar színházi szakma nem akart szembesülni a világgal
Negyedik alkalommal rendezik meg a Nemzeti Színházban a Madách Nemzetközi Színházi Találkozót (Madách International Theatre Meeting – MITEM). Április 13-tól egészen április 30-ig 11 ország 22 előadását nézhetik meg az érdeklődők – már, ha még kapnak jegyet, ugyanis az előadások többségére már nincs üres hely, még a pótszékek is elfogytak. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója az Origónak azt mondta: ha valaki végignézi a produkciókat, hatalmas színházi kulturális kalandban lesz része. Azt mondta, korábban a magyar színház sokszor bezárkózott, nem akart szembesülni a világgal. A nemzetközileg is elismert fesztivál, a MITEM is sokat változtatott ezen. Idén is kivételes előadások jönnek – Alvis Hermanis, Silviu Purcarete, Eugenio Barba vagy Nekrosius, azaz a világ legjobb rendezőinek előadásai. A Nemzeti több saját darabját is játssza majd, igaz, a nagy érdeklődéssel várt III. Richárd elmarad, mert a színház vezető színésze, a címszereplő Trill Zsolt még nem gyógyult meg, nemrégen balesete volt. Interjú a nemzetközi fesztivál művészeti vezetőjével, a színház igazgatójával, Vidnyánszky Attilával.
2017.04.14. 10:55
Origo.hu
Olasz utcaszínházzal és kiállítással kezdődött a MITEM
11 ország 22 produkciója került be a IV. MITEM fesztivál programjába, melyet április 13. és 30. között rendez a Nemzeti Színház. Orosz, litván, norvég, dán, svéd, lett, macedón, román, lengyel, olasz és magyar előadások sorakoznak egymás után a Nemzeti Színház három színpadán, a román Faust pedig az Eiffel csarnokban kerül színre. Hermanis, Tuminas, Barba, Purcarete, Nekrosius - csak néhány név a világhírű rendezők közül, akik elhozzák előadásukat Budapestre. És persze a Nemzeti több, nagy sikerű előadása is látható a fesztiválon. Jegyeket a 22 előadásból már csak ötre lehet kapni. A megnyitó olasz utcaszínházi előadás viszont ingyenesen nézhették meg az emberek csütörtök este, a Nemzeti Színház előtti hajóorrban – bár csupán néhány perces bemutatót tartottak a viharos, esős időjárás miatt.
2017.04.14. 00:15
Origo.hu
Együttműködés és Inspiráció – EPTG2017 Európai Playback-Színházi Találkozó Budapesten
Időpont: 2017. április 20 csütörtök (Egész nap) - 2017. április 23 vasárnap (Egész nap) Amszterdam után Budapest az Európai Playback-Színházi Találkozó házigazdája. Több mint 15 országból látogatnak el hozzánk külföldi playback-színházi szakemberek, hogy együtt játsszanak és tanuljanak, ünnepeljék a műfajt a vendéglátó magyar playbackesekkel. A playback-színház a világ egyik legfontosabb kortárs közösségi színháza. Interakcióra és improvizációra épülő történetmesélő színházi műfaj, mely a közösség bölcsességét, erejét és a színház művészetét egyaránt működteti. A közönség tagjai személyes történeteket mesélnek el az életükből, s a színészek és a zenészek azokat ott helyben visszajátsszák. Minden történet egyedi és mindegyikben benne van a közös emberi. Közelebb hoz egymáshoz minket, ahogy meglátjuk és megéljük a másik élményében a sajátunkat. Egyedülálló módon ezúttal a Találkozó a nagyközönség előtt is nyitva áll. Korábban ezek az események csak a találkozó résztvevőinek voltak elérhetők. Április 21-én, péntek este hat különböző helyszínen láthatnak playback-színházi előadást az érdeklődők, a házigazda magyar társulatok és a külföldi vendégtársulatok koprodukciójában. Április 22-én, szombat este négy különleges playback-színházi előadás zajlik Budapest különböző pontjain – a playback terápiás alkalmazásával pedig a Thalassa Ház műhelyfoglalkozásán ismerkedhetnek az érdeklődők április 21-én. Programajánló kategória: Általános
2017.04.11. 21:34
Mipszi.hu
200 éve született Laborfalvi Róza
Kétszáz éve született Laborfalvi Róza, a Nemzeti Színház tragikája, a realista magyar színjátszás úttörője, Jókai Mór felesége.
2017.04.08. 18:55
Origo.hu
A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack” - avagy Katinka kertje: magyar népmese
A szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack” -  avagy Katinka kertje magyar népmese a Magyar Népmese Színház élőzenés mesejátékaA király azon töprenkedett, hogy legkisebb...
2017.04.07. 16:37
Ittlakunk.hu
MITEM - Magyar színész játssza a Faust címszerepét
Magyar színész, Bács Miklós játssza a Silviu Purcarete által rendezett Faust-előadás címszerepét a Nemzeti Színház fesztiválján, a Madách Nemzetközi Színházi Találkozón (MITEM) április végén.
2017.04.02. 06:34
Ma.hu
Nem tűrik az erőszakot a kolozsvári színészek
Közös nyilatkozatban foglaltak állást szerdán a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészei a színházon belüli agresszióval szemben. A nyilatkozat a színészek válasza a múlt pénteki Ibsen-bemutató szünetében történt incidensre, amikor a rendező Andrij Zsoldak agresszívan viselkedett az egyik színésznővel.
2017.03.30. 16:05
Origo.hu
Tokaj pezseg: új programsorozat indul a borvidéken
Zenés programokkal, színi előadásokkal és helyi borokkal várja az érdklődőket márciustól október végéig Bodrogkeresztúron a Keresztúri esték elnevezésű programsorozat.Kolár Krisztina, a sorozat programigazgatója az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában elmondta: a kínálat összeállításakor fontos szempont volt, hogy a magyar együttesek mellett felvidéki produkciók is szerepet kapjanak a sorozat pénteki estjein. A rendezvényt a Gyárfás István Trió nyitja pénteken Elek Istvánnal és Molnár Enikővel kiegészülve, április 7-én pedig Szvorák Katalin és Kudlik Júlia Szeretettel című estjére várják a közönséget. Április 14-én a költészet napjához kapcsoldóva Földes László Hobo Tudod, hogy nincs bocsánat című estjére kerül sor, ahol a művész József Attila verseinek feldolgozásait adja elő, április 21-én pedig a ForYouAcapella felvédiki együttes koncertezik a tokaj-hegyaljai településen. Május 5-én Francia sanzonestet tartanak, 12-én Szűcs Gabi és a Stereo Swing koncertjére kerül sor, 19-én Kiss Szilvia, Gál Tamás és a Kor-Zár verséneklő együttes lép fel a sorozat helyszínéül szolgáló Henye Borbár teraszán, 26-án pedig Kassa, a szerelem városa címmel a kassai Thália Színház sanzonestjét lehet megtekinteni.Amit a Keresztúri Estékről tudni kell: a Keresztúri esték kikapcsolódás. Minden pénteken egy kellemes estét tölthetünk el a Henye Borbárban, lelkünket változatos zenei stílusokkal és színházzal, testünket kitűnő borokkal és borkísérő falatokkal táplálva. a Keresztúri esték egy magyar-magyar találkozási pont. Műsorunkban sok felvidéki és hazai színházi és zenei együttes is megtalálható. a Keresztúri esték egy metszéspont. Kassa és a Tokaji borvidék találkozása, egykori együttműködésének, kapcsolatainak helyreállítása. a Keresztúri esték segítés, támogatás. A jegybevételünket a Böjte Csaba vezette Dévai Szent Ferenc Alapítványnak ajánljuk fel, hogy támogassák, védelmezzék a gyermekeket.Programok májusig: Március 31.: Megnyitó. Dzsesszkoncert: Gyárfás István trió feat. Elek István & Molnár Enikő Április 7.: Szeretettel. Szvorák Katalin és Kudlik Júlia estje Április 14.: Költészet napja. Földes László Hobo: Tudod, hogy nincs bocsánat – József Attila versei Április 21.: ForYouAcapella énekegyüttes, Felvidék Május 5.: Francia sanzonest. Szeder-koncert Május 12.: Szűcs Gabi és a Stereo Swing koncertje Május 19.: Rege a tűzről és jácintról, Nagy László műve nyomán. Kiss Szilvia, Gál Tamás és a Kor-Zár verséneklő együttes, Felvidék Május 26.: Kassa, a szerelem városa – sanzonest. A Kassai Thália Színház vendégjátéka
2017.03.30. 16:00
Boraszportal.hu
Közös nyilatkozatot adtak ki a kolozsvári színészek
Közös nyilatkozatban foglaltak állást szerdán a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészei a színházon belüli agresszióval szemben
2017.03.29. 21:32
Gondola.hu
Magyar színész játssza a Faust címszerepét a MITEM-en
Magyar színész játssza a világhírű Faust előadás címszerepét Budapesten, a Nemzeti Színház MITEM fesztiválján
2017.03.28. 14:00
Origo.hu
Kolozsvári magyar színésznőt bántalmazott egy ukrán rendező
Verbálisan és fizikailag is bántalmazta a Kolozsvári Állami Magyar Színház egyik magyar színésznőjét Andrij Zsoldak ukrán rendező – írja a Kronika.ro.
2017.03.28. 07:30
Hvg.hu
Debrecenben megkezdődött a Deszka fesztivál
Debrecen sikertörténetének nevezte a Deszka fesztivált, a kortárs magyar drámák seregszemléjét az idei találkozó megnyitóján a város kulturális alpolgármestere hétfőn este a Csokonai Nemzeti Színház nagyszínpadán
2017.03.27. 21:11
Gondola.hu
Magyar színésznőre támadt egy rendező Kolozsváron
Verbálisan és fizikailag is bántalmazta a Kolozsvári Állami Magyar Színház egyik színésznőjét Andrij Zsoldak Németországban élő ukrán rendező, aki Ibsen Rosmersholm című darabját állította színpadra a városban. 
2017.03.27. 18:10
Origo.hu
Kolozsvári magyar színésznőt bántalmazott egy ukrán rendező
Verbálisan és fizikailag is bántalmazta a Kolozsvári Állami Magyar Színház egyik magyar színésznőjét Andrij Zsoldak ukrán rendező – írja a Kronika.ro.
2017.03.27. 16:30
Hvg.hu
Magyar színésznőt bántalmazott egy ukrán rendező
Verbálisan és tettleg is bántalmazta a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésznőjét Andrij Zsoldak ukrán rendező.Forrás: Nők Lapja Café: Magyar színésznőt bántalmazott egy ukrán rendező
2017.03.27. 11:36
Nlcafe.hu
Magyar színésznőt bántalmazhatott az autoriter ukrán rendező Kolozsváron
Verbális és fizikai agressziót vizsgált a rendőrség a Kolozsvári Állami Magyar Színház épületében egy Ibsen-bemutató idején.
2017.03.27. 11:29
Index.hu
Helyszínelt a rendőrség a kulisszák mögött
Az egyik színésznő elleni verbális és fizikai agressziót vizsgálta a rendőrség pénteken a Kolozsvári Állami Magyar Színház épületében, Henrik Ibsen Rosmersholm című darabjának a bemutatója idején - írta hétfői számában a Krónika erdélyi magyar napilap
2017.03.27. 10:14
Gondola.hu
Péter és a farkas
ZENÉS-MESÉS BÉRLETJegyár: alkalmanként 1500 FtPéter és a farkas – Magyar Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Színház
2017.03.26. 20:38
Ittlakunk.hu
Péter és a farkas
ZENÉS-MESÉS BÉRLETJegyár: alkalmanként 1500 FtPéter és a farkas – Magyar Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Színház
2017.03.26. 20:38
Ittlakunk.hu
Meghalt Csendes László
Életének 72. évében váratlanul meghalt Csendes László színművész, az egri Gárdonyi Géza Színház alapító és örökös tagja. A nézők olyan filmekből is ismerhették, mint például a Honfoglalás vagy a Magyar vándor.
2017.03.25. 20:40
Origo.hu
Bogányi-zongorákról döntöttek
A magyar helyszínek között van a Budapest Music Center (BMC), a Müpa és az Erkel Színház.
2017.03.22. 05:48
Nepszava.hu
Soha nem látott roham a bérletekért
Rekordszámú bérletet, a tavalyi mennyiség csaknem ötszörösét adta el a Magyar Állami Operaház a bérletújítás első napján, csütörtökön. Az Erkel Színház épületénél soha nem látott hosszúságú sor kígyózott. A hatalmas roham váratlanul érte az Operaházat, az intézmény ezért közleményt adott ki, amelyben elnézést és türelmet kért a bérletesektől.
2017.03.17. 13:35
Origo.hu
Francia színház a Duna-partron
Egy este, három kortárs szerző, három francia nyelvű darab, magyar fordításban. Vagyis tripla magyarországi bemutató és kedvcsináló, neves művészekkel a Szkénében. [...] Bővebben!
2017.03.07. 17:07
Kulturpart.hu
Premier március végén: Csak semmi szexet, kérem, angolok vagyunk!
Igazi ütős, igényesen szórakoztató, közönségkedvenc darabot keresett Merő Béla rendező, így esett a választása Anthony Marriott és Alistair Foot Csak semmi szexet, kérem, angolok vagyunk! című komédiájára. A hetvenes évek egyik londoni kasszasikere és annak angol filmváltozata bejárta a világot, meghódította a magyar nézőket is. A fergeteges vígjátékot, amely Guinness-rekorddal is büszkélkedhet, a mai néző számára olyan nagyon leporolni sem kellett. A Békéscsabai Jókai Színház premierjét március 31-én láthatjuk. Merő Béla rendezővel a darabválasztásról és az előkészületekről beszélgettünk. (Niedzielsky Katalin interjúja)
2017.03.02. 14:42
Hir6.hu
Opera csak 18 éven felülieknek
Két új művel folytatódik az Opera 18 éven felülieknek szóló LateNight sorozata. Mezei Gábor Péter operájának ősbemutatója és Lendvay Kamilló zenedrámája Székely Kriszta rendezésében lesznek láthatók a Zeneakadémián, március 3-tól, összesen öt alkalommal. Ugyanezen az estén az Erkel Színház színpadán Bozsik Yvette, Zachár Lóránd és Biocca Mark James koreográfiáié lesz a főszerep a TáncTrend-en, míg másnap, március 4-én az ország három nagy balett-társulatának produkciói töltik be ugyanezt a teret. A Pas de Trois keretében a Magyar Nemzeti Balett vendége a Pécsi Balett és a Szegedi Kortárs Balett lesz.
2017.02.27. 19:15
Origo.hu
Norvégiában, Ausztráliában az Egri Pinceszínház
Norvégiába indult csütörtökön az Egri Pinceszínház csapata, hogy az oslói magyar nagykövetségen mutatkozzanak be, tudtuk meg Dányi Oszkártól, a színház művészeti vezetőjétől.
2017.02.24. 21:45
Heol.hu
Haumann Péter újra színpadon, családostól
A Haumann-család színésztagjaival mutatja be A fösvényt a Magyar Színház.
2017.02.23. 20:17
Nepszava.hu
Indul a II. Nemzeti VERSeny
A Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete 2017-ben is meghirdeti a Kárpát-medencét felölelő, felmenő rendszerű versmondó és versklip versenyét.
2017.02.21. 12:58
Mediainfo.hu
Több ismert színész csatlakozik a magyar tévésorozathoz
A második évaddal folytatódik a Csak színház és más semmi, több új karakterrel bővül a történet.
2017.02.18. 09:55
Origo.hu
Kiből lehet színész? - erről is beszél Vidnyánszky Attila az Origónak
Minden osztályt egy-egy vidéki színházzal „kötnek össze” a Kaposvári Egyetem Művészeti Karának Színházi Intézetében. A hallgatók már az első évtől kezdve a színházakban is tanulják a mesterséget, szerepeket kapnak a darabokban, a harmadik évfolyamtól pedig már a Nemzeti Színház színpadán lépnek fel, ahol világhírű magyar és külföldi rendezőkkel dolgozhatnak együtt. Ez a szakmai terepgyakorlat a kaposvári színészképzés egyik legfontosabb eleme. Vidnyánszky Attila, az egyetem művészeti rektorhelyettese és az idén végző színészosztály vezetője, azt mondja: a jó színész alázatos, és tudja, hogy ez egy szolgálat, a lelkében pedig mindig ég egy kis láng, amely felizzik, amikor a színpadra lép. Február 15-ig lehet jelentkezni a kaposvári egyetemre. Vidnyánszky Attilával beszélgettünk arról, hogy mivel kell készülni, milyen a jó színész, és mi történik akkor, ha a lelkében az a kis láng kialszik. 
2017.02.08. 14:45
Origo.hu
Magyar színház előadását választották a legjobbak közé
A Proton Színház Látszatélet című színdarabját az elmúlt év 8. legjobb előadásának választotta a legjelentősebb német színházi kritikai portál, a nachtkritik.de. közönsége.
2017.02.03. 12:10
Origo.hu
2016 legjobbjai közé választottak egy magyar színdarabot
Bekerült a legjobb tízbe a Proton Színház előadása egy német kritikai portál szavazásán.
2017.02.03. 08:31
Hir24.hu
A tavalyi év egyik legjobb színdarabjának választottak egy magyar darabot
A Proton Színház Látszatélet című darabja nyolcadik lett a német listán.
2017.02.02. 17:04
Index.hu
FACT névvel nemzetközi fesztivál indul
A Magyar Képzőművészeti Egyetem látványtervező hallgatói is részt vesznek a Színház- és Filmművészeti Egyetem által alapított új nemzetközi fesztivál, a FACT programjában.
2017.02.02. 12:14
Mediainfo.hu
Fiatal rendezők részére hirdetett pályázatot a kolozsvári magyar színház
Fiatal rendezők részére hirdetett pályázatot a Kolozsvári Állami Magyar Színház. A részletes előadásterveket június végéig várják.
2017.02.01. 03:30
Ma.hu
Elhunyt Mihály Pál
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Mihály Pál színművész, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja. Forrás: Nők Lapja Café: Elhunyt Mihály Pál
2017.01.30. 15:45
Nlcafe.hu
Elhunyt a magyar színész - Életének 80. évében hunyta le a szemét Mihály Pál
Mihály Pál a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja volt.
2017.01.30. 11:55
Femina.hu
Meghalt Mihály Pál
Mihály Pál színművész, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja 79 éves volt. 
2017.01.30. 11:55
Origo.hu
Elhunyt Mihály Pál színművész
A Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja 79 éves volt.
2017.01.30. 11:43
Nepszava.hu
Elhunyt Mihály Pál színművész
Életének nyolcvanadik évében elhunyt Mihály Pál színművész, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja.
2017.01.30. 11:01
Ma.hu
Elhunyt Mihály Pál színművész
Életének nyolcvanadik évében elhunyt Mihály Pál színművész, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja – közölte hétfőn az intézmény.
2017.01.30. 10:52
Mno.hu
Magyar előadást jelölt legjobbnak a rangos német portál
A Proton Színház Látszatélet című színdarabját is beválasztotta a 2016-os év 50 legjobb előadása közé a legjelentősebb német színházi kritikai portál, a nachtkritik.de.
2017.01.27. 23:25
Origo.hu
"Torz törvény, tiltás, hazug akarat nem tör meg " – Élő Költők Társasága 25.
Az Örkény Színház Élő Költők Társasága című sorozatának a magyar kultúra napjára időzített zárásában Kovács András Ferenc versét szavalja Polgár Csaba.
2017.01.22. 13:20
Hvg.hu
Premier: Legyetek jók, ha tudtok
Bemutatóval ünnepelte a magyar kultúra napját a Gárdonyi Géza Színház: pénteken vitték színre ugyanis Luigi Magni és Bernardino Zapponi világhírű fi lmje alapján készült, „Legyetek jók, ha tudtok” című előadást, Moravetz Levente rendezésében.
2017.01.21. 11:30
Heol.hu
Szarvasként megy nekik a szerelem, emberként már kevésbé
A Testről és Lélekről első előzetese tetszetős módon érzékelteti, hogy a film két főszereplője burokba zárva él, és egy közös álom hatására tétován próbálnak kitörni belőle. Fokozatosan nyílik meg a kép, fokozatosan nagyobbodnak az információt tartalmazó képsorok. A munkahelyi pszichológus (Tenki Réka) persze nem hiszi el Endrének és Máriának, hogy ugyanazt álmodták, hogy mindketten szarvasként futkároztak az erdőben. A megmagyarázhatatlan közös élmény hatására a való életben is próbálnak egymáshoz közel kerülni, de mivel egy morózus férfiról és egy érintéstől is félő, emberek között riadtan összerezzenő nőről van szó, így már az is nagy előrelépésnek számít náluk, hogy Endre új arcszeszt vásárol, Mária pedig kisminkeli magát. A Testről és lélekről két főszereplőjét a Katona József Színház színésznője, Borbély Alexandra, illetve a Magvető könyvkiadó volt igazgatója, Morcsányi Géza játssza el. Borbély Alexandra és Morcsányi Géza a Testről és lélekről című filmbenForrás: Mozinetmiddleon21361275 Az én XX. századom-at és a Simon mágus-t jegyző Enyedi Ildikó a trailer alapján egy finom tapintású, intim szerelmesfilmet rendezett, amelyet bátran várhatnak a romantikus lelkületű nézők. A Testről és lélekről világpremierjét a berlini filmfesztiválon tartják február 10-én, a magyar mozikban március 2-tól lesz látható. A tavasz első hétvégéje rendkívül erősnek ígérkezik mozis szempontból, Enyedi új alkotása mellett a Trainspotting második részét és a Logan című utolsó Wolverine-filmet is akkor kezdik vetíteni nálunk. Magyar film versenyez Berlinbenhttp://www.origo.hu/filmklub/blog/dijak/20161128-magyar-film-versenyez-berlinben-enyedi-ildiko-a-testrol-es-lelekrol-fesztival-borbely-alexandra.htmlElőször szarvasként szerettek egymásbahttp://www.origo.hu/filmklub/blog/keszuloben/20161128-eloszor-szarvaskent-szerettek-egymasba-a-testrol-es-lelekrol-enyedi-ildiko-magyar-film.html
2017.01.11. 17:00
Origo.hu
Folytatódik a Csak színház és más semmi
Folytatódik a Csak színház és más semmi című magyar tévésorozat: február végétől péntek esténként a Duna TV-n láthatók az új részek. A fő bonyodalmat ezúttal nem Schell Judit és Csányi Sándor viharos szerelmi élete okozza.
2017.01.03. 20:05
Mno.hu
Babát vár a Mamma Mia! magyar főszereplője - A színésznő karácsonykor árulta el a családjának
Első gyermekével várandós a Madács Színház csodaszép színésznője, terhessége éppen egybeesik Amanda Seyfriedével, aki a Mamma Mia! című filmben alakította Sophie-t. A részletek!
2017.01.03. 10:45
Femcafe.hu
Világsztárok és rekord látogatottság az Operában 
2016-ban 30 nagytermi és kamarabemutatót, 477 nagytermi előadást tartott két színházában a Magyar Állami Operaház, a kamaraelőadások száma is meghaladja a 60-at, az egyéb beavató programoké, túráké a 600-at. December végéig közel 560.000 nézőt fogadnak (dolgozói bérletek nélkül), ami a tavalyi, ugyancsak rekord nézőszámhoz képest is további 9%-os növekedést mutat. 44 külföldi vendégművész között a nemzetközi operaélet legnagyobbjai is felléptek az Opera és az Erkel Színház színpadán, a bérletvásárlók száma meghaladta a 32 ezret, további 8%-kal növelve a mérleget. [Dátum: 2017.01.02. 17:25]
2017.01.02. 17:25
Zene.hu
Élő költők társasága – indul az Örkény Színház rendhagyó videó sorozata
Az Anyám tyúkja 2 című előadásra készülve a színház felkért 24 kortárs költőt, írjanak egy-egy verset a társulat tagjainak. Mától kezdve január 22-ig (a magyar kultúra napjáig) e költeményekből mutatunk be naponta egyet.
2016.12.29. 14:15
Hvg.hu
2016 legjobb új tévésorozatai
Talán nem volt annyira erős újoncokban, mint 2015, de soha rosszabb évet a képernyők előtt! Magyar heti, fikciós sorozat például egyetlenegy indult ebben az évben, a Színház és más semmi, míg egy évvel korábban ott volt friss szériának a Válótársak, az Aranyélet, a Kossuthkifli, az Egynyári kaland és még három másik. Úgyhogy az idei újoncainkat a brit, de főleg az amerikai kínálatból mazsoláztuk, és a tízből csak egy olyan van, amely nem idén indult – de 9 év után idén folytatódott, úgyhogy mintha új produkció lenne.
2016.12.29. 11:10
Origo.hu
Magyar Teátrum Díjátadó Gála a Jókai Színházban
Immár hetedik alkalommal gyűltek össze a Magyar Teátrumi Társaság tagszínházainak képviselői Békéscsabán, a Jókai Színházban, hogy látványos gálaműsorral és díjátadóval ünnepeljék meg a színházi háttérszakmákat. A gálán Bojczán István, a Jókai Színház műszaki csoportvezetője is elismerést vehetett át. A Nemzetiségi Különdíjat Nagy Imréné, a szarvasi Cervinus Teátrum színházi titkára, gazdasági ügyintézője kapta.
2016.12.19. 09:12
Hir6.hu
„Nem akartam a Nemzeti Színház igazgatója lenni”
A kompromisszumkeresést nem tartja megalkuvásnak. Bár tudja, hogy a Magyar Teátrumi Társaság abszolút uralja most a magyar színházat, szót tud érteni Vidnyánszky Attilával. Nemrég megjelent önéletrajzi kötetében szót ejt a Nemzeti Színház körüli sérelmeiről, és arról is, megérte-e a karrierje miatt cserbenhagyni élete legfontosabb szereplőit. Jordán Tamással beszélgettünk.
2016.12.16. 11:20
Hvg.hu
El lehet négyen játszani a teljes Ben Hurt?
A Madách Színház 2017. február 11-én mutatja be Patrick Barlow: Ben Hur című komédiáját a RaM Colosseumban. A mindenki által ismert Ben Hur-történet teljesen új formában jelenik meg: négytagú színtársulat próbálja eljátszani a monumentális darabot a producer-rendező-díszlet-és jelmeztervező főszereplő (Magyar Attila) vezetésével, aki egyáltalán nem tartja lehetetlen vállalkozásnak ezt, de persze a legtöbb konfliktus a […] The post El lehet négyen játszani a teljes Ben Hurt? appeared first on BellaCafe.hu.
2016.12.15. 13:00
Bellacafe.hu
Ezek a koncertek és előadók érdekelték leginkább a magyarokat 2016-ban
A Győri Nemzeti Színház és a Depeche Mode 2017-es koncertje izgatta leginkább az internetezőket a Google tematikus keresési toplistái szerint. A YouTube-on a magyar zenészek közül a rapperek arattak.
2016.12.14. 12:10
Origo.hu
Szerelmes Shakespeare a Madách Színházban
A Madách Színház 2017. június 9-10-én mutatja be a Szerelmes Shakespeare című romantikus komédiát. A művet Tom Stoppard és Marc Norman forgatókönyve alapján színpadra alkalmazta Lee Hall. A magyar fordítás Szabó T. Anna József Attila-díjas költőnő, műfordító munkája.  [Dátum: 2016.12.06. 08:55]
2016.12.06. 08:55
Zene.hu
Felsorakoztak a martfűi rém áldozatai
A pontosan három hete futó A martfűi rém című pszichothriller a legfrissebb adatok szerint 33 231 nézőnél tart, ezzel a harmadik legnézettebb magyar mozifilm az idén A lovasíjász és a Tiszta szívvel után. A legtöbb helyen a sorozatgyilkos motoros maszkját és egy vonatsíneken elfektetett meztelen nőt mutató plakát hirdeti a filmet, de van egy másik változat is, amit szintén látni lehet az utcákat járva. Moziplakát A martfűi rém című filmhezForrás: Big Bang Médiamiddleon19202754 Ez a poszter már az áldozatokra koncentrál, a piros gyökérzet pedig sokféle képzettársításra ad lehetőséget. A több szálon futó történet bonyolultságát szimbolizálja? Vagy azt sejteti, hogy az áldozatok vére vörösre festette a fák gyökereit? Vagy inkább erek hálózatára asszociál? Ez tipikusan az a plakát, amelynek sokféle kreatív megfejtése lehet. A poszteren balról jobbra Csépai Esztert, Kovács Olgát és Mészöly Annát láthatjuk, ők játszották a filmben a rém áldozatait. Mészöly játszotta Patai Esztert, az első nőt, akit a sorozatgyilkos megölt. Csépai volt a második meggyilkolt áldozat, Kovács Olgának pedig a mellét vágták le a filmben. Csépai Eszter (balra) és Mészöly Anna (jobbra) A martfűi rém című filmbenForrás: Big Bang Médiamiddleoff644214 Csépai korábban feltűnt az Isteni műszak-ban és a Viharsarok-ban is, az Oscar-díjas Saul fiá-ban pedig Ella (Jakab Juli) mellett dolgozott a női barakkban. Csépai Eszter a Saul fia című filmbenForrás: Mozinetmiddleoff644468 Kovács Olga tíz éve a zalaegerszegi Hevesi Sándor színház társulatának tagja, december 9-én mutatják be Az ötödik pecsét színpadi változatát. Mészöly Anna a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves hallgatója, jelenleg az Ódry Színpad előadásaiban látható. A kéjgyilkos vallomása érdekesebb volt, mint bármi - interjúnk Sopsits Árpáddalhttp://www.origo.hu/filmklub/blog/interju/exkluziv/20161114-a-kejgyilkos-vallomasa-erdekesebb-volt-mint-barmi-sopsits-arpad-interju-a-martfui-rem.htmlTódultak a magyarok A martfűi rémrehttp://www.origo.hu/filmklub/blog/boxoffice/20161114-todultak-a-magyarok-a-martfui-remre-boxoffice-a-martfui-rem-sopsits-arpad.htmlBravúros lett a magyar sorozatgyilkosos krimihttp://www.origo.hu/filmklub/blog/kritika/20161111-bravuros-lett-a-magyar-sorozatgyilkosos-krimi-a-martfui-rem-kritika-sopsits-arpad-anger-zsolt.html
2016.12.01. 14:20
Origo.hu
Először szarvasként szerettek egymásba
Enyedi Ildikó 1989-ben Cannes-ban elnyerte a legjobb elsőfilmnek járó Arany Kamera-díjat Az én XX. századom-mal, az 1998-as Simon Mágus óta viszont nem rendezett mozifilmet. Legutóbb a Terápia című tévésorozaton dolgozott. Tizennyolc év szünet után most elkészült legújabb mozifilmje, A Testről és Lélekről című szerelmi történet, amelyben két zárkózott ember az álmaikban találnak egymásra. Borbély Alexandra A Testről és Lélekről című filmbenForrás: Mozinetmiddleon1571785 „Mi lenne, ha egy nap találkoznál valakivel, aki éjjelente ugyanazt álmodja, mint te?” – ezzel a felvetéssel fog indulni a film, és a későbbiekben újabb és újabb kérdésekkel borzolja majd fel a fantáziánkat: „Örülnél neki? Vagy megijednél? Esetleg romantikusnak találnád? De mi van, ha te cseppet sem vagy romantikus alkat? Hogy nézel egy-egy gyengéd álom után másnap, éberen ennek az idegen embernek szemébe? És, mi van, ha az illető nem kifejezetten szimpatikus neked? Próbálnád megszeretni?” Morcsányi Géza A Testről és Lélekről című filmbenForrás: Mozinetmiddleon1605802 Enyedi viccesnek, furcsának, érzelmes és személyesnek írta le legújabb filmjét, melyben két vágóhídon dolgozó zárkózott embert kötnek össze az álmaik. Éjszakánként szerelmes szarvasokként találkoznak az erdőben. A valóságban azonban már nem lesz ennyire idilli a helyzet, a félve összehozott első randevúik kínosan sülnek el. A Testről és Lélekrőlnői főszereplője a Katona József Színház színésznője, Borbély Alexandra, ez az első filmes főszerepe. A férfi főszereplő egy igazi felfedezés, Morcsányi Géza színházi dramaturg, a Líra Kiadói Csoport igazgatója, aki húsz évig vezette a Magvető Könyvkiadót, így meghatározó alakja a magyar kortárs irodalmi életnek. Képkocka A Testről és Lélekről című filmbőlForrás: Mozinetmiddleon1569785 Enyedi Ildikó új filmje 2017 tavaszán debütál a magyar mozikban.
2016.11.28. 11:10
Origo.hu
Bede-Fazekas Szabolcs: „Egy mackós nézésért le tudok menni kutyába”
Villámkérdések és őszinte válaszok lélekről, életről, döntésekről – csak felnőtteknek. Aki válaszol: Bede-Fazekas Szabolcs, a Pesti Magyar Színház színművésze.
2016.11.23. 17:40
Mno.hu
Gágyor Péter (Mandiner): A magyar komédiázás bukfencei
Mi minden, hány egymás poétikájának szögesen ellentmondó jelenség fér bele a színház jelenség fogalomkörébe? [...] Bővebben!
2016.11.17. 17:20
Mandiner.hu
Megyei Prima-díjakat adtak át Győrben
Immár 12. alkalommal adta át a VOSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete a Megyei Prima-díjakat. Az elismeréseket idén magyar oktatás és köznevelés, magyar tudomány, valamint magyar színház- és filmművészet kategóriákban osztották ki. [Dátum: 2016.11.16. 09:42]
2016.11.16. 09:42
Zene.hu
Sportolók is szavaltak a Nemzeti Színházban a magyar nyelv napján
Vasárnap színészek helyett híres magyar sportolók lepték el a Nemzeti Színház Nagyszínpadát. Nemzeti VERSeny döntőjét is vasárnap tartották a Nemzetiben.
2016.11.14. 18:15
Origo.hu
Rossz hír! A Pesti Magyar Színház reggel közleményt adott ki
A Pesti Magyar Színház szombat reggel közölte. [Dátum: 2016.11.12. 08:43]
2016.11.12. 08:43
Zene.hu
Kihagyhatatlan: színház, irodalom, opera a múzeumban
Két különleges eseménynek is otthont ad a jövő héten a Magyar Nemzeti Galéria: az egyiken a színház és az irodalom, a másikon az opera szegődik a kiállítások „társául”.
2016.11.04. 15:30
Hetivalasz.hu
Nemcsák Károly Józsa Imréről: Nagy tragédia ez
Súlyos betegség után vasárnap meghalt Józsa Imre. A Jászai Mari-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével is kitüntetett színész 62 évesen halt meg. Régóta beteg volt. A József Attila Színház igazgatója szerint azért most is ott van közöttük. A szerdai előadás után csendes megemlékezést tartanak Józsa Imre tiszteletére.
2016.11.01. 20:15
Origo.hu
Csics Gyula (A magyar forradalom 1956 – napló): Az ország címere ismét a Kossuth címer (1956. október 29.)
Reggeli után átmentem Jancsihoz. Átvittem a „Pesti Hírlap” lexikonát és abból neveztük el a város utcáit. Délfelé kiabálást hallottunk kinéztünk és láttuk, hogy a „Nemzeti Színház”-nál egy nagy tömeg kiabálja: „Ruszkik haza!” [...] Bővebben!
2016.10.30. 17:45
Mandiner.hu
Köszönjük! - Búcsúzik a Színház.hu szerkesztősége
16 év és 8 hónap folyamatos munka után lecserélődik a Színház.hu portál vezetősége. Novembertől az oldal új arculattal és új munkatársakkal működik tovább. Kedves Olvasóink, Ezúton szeretnénk értesíteni Önöket arról, hogy szerkesztőségünk útjai elválnak a Magyar Színházi Portáltól. Mint tudják, a Színház.hu az ezredforduló óta folyamatosan tudósított a magyar kulturális élet történéseiről, elsősorban a színházakat érintő eseményekről. A színházi szakma, illetve a közönség kulturális igényeit katalizáló és kiszolgáló közszolgálati médiumként több mint huszonötezer cikket publikált. Az, hogy meghatározó kulturális online médiummá vált Magyarországon, nemcsak kollégáink elhivatottságának köszönhető, hanem Önnek, Olvasó, aki ilyen hosszú időn át hűséges volt hozzánk.Szeretnénk ezúton is köszönetet mondani Bálint Andrásnak, Halász Péternek, Jordán Tamásnak, Koltai Tamásnak, Marton Lászlónak, Márta Istvánnak, Molnár Gál Péternek, Novák Jánosnak és Zsámbéki Gábornak a lendületért, amelyet az induláshoz adtak. Köszönjük Ditzendy Károly Arisztidnek, Keömley-Nagy Károlynak, hogy technikai tudásukkal lehetővé tették a lap megszületését.Köszönjük Szávai Viktóriának az inspirációt, Papp Szilviának és Nizsai Dánielnek a sok türelmet és segítséget.Köszönjük az útmutatást, a szakmai tanácsokat, a támogatást Csizmadia Tibornak, Herczeg Tamásnak, dr. Komáromi Györgynek, Lőrinczy Györgynek és Szirtes Tamásnak.Köszönjük Balogh Ákosnak és Zsoldos Dávidnak, hogy a nehéz időkben is hittek a brandben.Köszönjük Vajda Mártának, aki mindig felvette a telefont, Galkó Balázsnak, aki az első, Znamenák Istvánnak, aki az utolsó és Ascher Tamásnak, aki a legtöbb interjút adta. Köszönjük továbbá mindenkinek, aki rajtunk keresztül fogalmazta meg álláspontját, véleményét.Köszönjük a rengeteg gyakorlati, szakmai segítséget és útmutatást Gazdag Mártának, dr. Geréb Ágnesnek, Herner Jánosnak és Tóth-Péter Pálnak.Köszönjük a Fórum tagjainak, hogy a színházról, színházművészetről szóló gondolataikat nálunk, velünk osztották meg, és köszönjük A moderátornak az odaadó, önkéntes moderációt, amellyel oly sok éven át biztosította a Fórumon a színvonalas társalgás lehetőségét.Köszönjük Csejdy Andrásnak, Hajós Andrásnak, Csák Balázsnak, Kútszegi Csabának, Arató Balázsnak, dr. Venczel Sándornak, Takács Verának, hogy velünk együtt bíztak a minőségi, online kulturális tartalom fontosságában. Köszönjük a budapesti, vidéki és a határontúli színházak sajtósainak, munkatársainak, hogy gondolkoztak bennünk.Köszönjük azoknak, akikkel az idők során közösen terveztük a Színház.hu jövőjét: Domsa Zsófiának, Nehéz Andreának, Ráckevei Mirtillnek, Gedeon Tímeának, Vass Katának, Papp Szilviának, Fodor Krisztinának, Szalay Dorottyának, Kodova Michaelának, Debreczeni Andrásnak, Horváth-Veress Balázsnak, Erdély Simonnak, Pálfalvi Lukácsnak, Fodor Andrásnak, Gothár Mártonnak, László Olivérnek, Spilák Benjáminnak, Takács Zsoltnak és Török Péternek.Köszönjük továbbá mindazoknak, akik nyilatkozatukkal, tanácsukkal, tevékenységükkel, hozzájárulásukkal vagy egyéb módon lehetővé tették az oldal fennmaradását.A Színház.hu portál lépéseit mostantól nem mi fogjuk kísérni, hanem a Fidelio munkatársai. Kívánjuk nekik, hogy továbbra is sikerrel üzemeltessék az oldalt.A Színház.hu teljes csapatának nevében, tisztelettel búcsúzik:Tóth Berta, főszerkesztő és Herner Dániel, lapigazgatóBudapest, 2016. 10. 29.
2016.10.28. 22:01
Szinhaz.hu
Se közösségi lét, se egyéni kiteljesedés - Bányavakság Komáromban
Közös bemutatóra készül a komáromi és a kassai színház.A 2016/17-es évad második premierje, Székely Csaba Bányavakság című tragédiája, melynek bemutatójára először 2016. október 28-án kerül sor Komáromban, két okból is különleges. Az egyik, hogy a két testvérszínház, a Komáromi Jókai Színház és a kassai Thália Színház fennállásuk óta először hoznak létre közösen egy színházi előadást. Természetesen többféle együttműködésre került már sor a szlovákiai magyarság két hivatásos színháza között, de mindig csak az egyik színház neve fémjelezte a létrejött produkciót. Most teljesen egyenrangú félként egy olyan előadás születik majd, mely egyaránt lesz kassai és komáromi. A Bányavakság alkotó csapata is ennek jegyében állt össze: két színész – Tóth Tibor és Fabó Tibor Komáromból, két színésznő Kassáról: Vasvári Emese és Lax Judit, s Benkő Géza ötödikként, aki mindkét társulatban játszott már, jelenleg szabadúszó.Az előadás díszlet- és jelmeztervezője Gadus Erika, mindkét színházban visszatérő munkatárs. Kántor Kata, a kassai színház koreográfusa segített a mozgásjelenetek beállításában, az előadás dramaturgja: Forgács Miklós, zenei vezető: Lakatos Róbert. Tehát a két színház társulatából, művészei közül jött létre egy olyan csapat, melynek tagjai ismerik ugyan egymást, de ilyen felállásban még nem dolgoztak együtt.Székely Csaba Bányavidék-trilógiájának első részét két évvel ezelőtt mutatta be a Komáromi Jókai Színház. A komáromi−kassai együttműködés jegyében most a sorozat második része, a magyar−román együttélés problémáit is taglaló Bányavakság kerül bemutatásra Czajlik József rendezésében.Sötét színekkel festett, reménytelen világot ábrázoló tablót kínál Székely Csaba a Bányavakságban. Helyhatósági választások előtt áll a falu. Ince, a polgármester mindent megtesz pozíciója megtartásáért, még attól sem riad vissza, hogy feljelentse a konkurenciát jelentő szomszédját, Izsákot. A kiérkező román rendőr azonban nem csak a hungarista Izsák ügyleteit vizsgálja ki.A Bányavirág a magánszféra reménytelenségéből építkezik, a Bányavakság azonban már a közügyek témakörét is bekapcsolja a történetbe, hiszen a rivalizáló polgármesterjelöltek karaktere, szellemi és lelki állapota tökéletesen leképezi a közösség lehetőségeit is (pontosabban annak hiányát). A hatalomért folytatott harcban semmiféle eszköztől vissza nem riadó, de a közös ellenség okán mégiscsak szövetséget kötő Ince és Izsák, a kisebbségi társadalom két szélsőséges alternatíváját mutatja: az önfeladást és a radikalizálódást.A szereplők élete rémálomszerű lét, melyben eldönthetetlen, mi okozza a nagyobb kínt, amikor alkoholban pácolva fetreng az, aki nem bírja elviselni a valóságot, vagy amikor valami félreértés folytán kijózanodva csodálkozik rá arra, amiből már semmit sem ért. A fullasztó, fojtogató, mindennek csak a látszatát kínáló világban inspiráló disszonanciával köszön vissza a két előkép Martin McDonagh és Anton Pavlovics Csehov drámai világa. A mcdonagh-i kegyetlenség és a csehovi ábrándosság legerősebben a szituációk és a szöveg humorában mutatkozik meg, s bár olykor féktelen és tiszteletlen, mégiscsak emberivé teszi ezt a teljesen kiüresedett, lelketlen létpangást.„Székely Csaba már az a generáció, amelyik a kisebbségi létet, mint témát nemcsak a pátoszon keresztül ragadja meg. Ugyanazokra a sorskérdésekre lehet nála is rálelni, mint az előző nemzedékeknél: identitás, megmaradás, elszegényedés, magunkra maradottság, létszámfogyás, asszimilácó. Egyfajta támasz nélküli, szétesés közeli állapotot mutat, amiben sem a közösségi lét, sem az egyéni kiteljesedés nem lehetséges. De ezek a súlyos tartalmak, nem válnak el a cselekménytől. A cselekmény nem csak arra szolgál, hogy megágyazzon a komoly üzenetnek. Van benne épkézláb dráma is, tényleg történik, oldódik valami, de a tartalom is hangsúlyosan megjelenik, nem válik szét a kettő. Valóban fontos témák, nagyon erős cselekménnyel – nekem ez a Bányavakság. Ráadásul nagyon gazdagon megformálható szerepeket nyújt a színészeknek, ebben a darabban aztán lehet úszni, inspiratív" - fogalmazott Czajlik József.Székely Csaba BÁNYAVAKSÁG tragikomédiaA Komáromi Jókai Színház és a kassai Thália Színház koprodukciója INCE Fabó Tibor Jászai Mari-díjasFLORIN Benkő Géza m. v. IZSÁK Tóth Tibor Jászai Mari-díjas IRINGÓ Vasvári Emese IZABELLA Lax Judit Ügyelő: Nagy László Súgó: Leczkési Dóra Hangtechnikus: Görözdi Szilárd és Csicsó Tamás Fénytechnikus: Rózsás Silvia és Tárnok Dávid Fodrász, sminkes: Tóth Simona Kellékes: Kiss MónikaDíszlettervező Gadus Erika m. v. Jelmeztervező Gadus Erika m. v. dramaturg Forgács Miklós Zene Lakatos Róbert Mozgás Kántor KataA rendező asszisztense Balaskó EditRendező Czajlik József Bemutató 2016. október 28-án és 29-én Komáromi Jókai Színházban 2016. november 24-én a kassai Thália Színházban
2016.10.28. 13:05
Szinhaz.hu
Magyar siker Lipcsében - Turandot Kovalik Balázstól
Október 22-én mutatta be a lipcsei operaház Puccini utolsó operáját, a Turandotot.Az előadás magyar vonatkozású érdekessége, hogy Kovalik Balázs harmadszor állította színpadra a mesebeli Kínában játszódó művet.A magyar rendező még a müncheni főiskola növendéke volt, amikor 1995-ben Szegeden a Turandottal berobbant a magyar színházi világba. Ugyanezt az előadás szerepel 1997 óta az Erkel Színház repertoárján, 2008-ban pedig a MüPában olyan művészekkel állította színpadra az operát, mint Lukács Gyöngyi és Rost Andrea.Kovalik Balázs két évvel ezelőtt Richard Strauss: Az árnyék nélküli asszony című operájával debütált Lipcsében, s a premier kedvező fogadtatása után kérték fel a Turandotra. Az előadás, mely Fritz Lang világát idézi (díszlet: Heike Scheele, jelmez: Sebastian Ellrich) hatalmas szakmai- és közönségsikert aratott, s az idei évadban még hatszor kerül színre.
2016.10.28. 12:12
Szinhaz.hu
Reformáció 500 - Drámapályázatot hirdet a Csokonai Színház
A Csokonai Színház, Debrecen Város Önkormányzata és a Tiszántúli Református Egyházkerület nyílt drámapályázatot hirdet a reformáció 500. évfordulójának méltó megünneplésére. A pályaművek témája lehet bármely történelmi esemény vagy személyiség, amely vagy aki a reformáció 500 éves történetében Debrecenhez köthető, és az 1674-ben gályarabbá tett prédikátorok híres történetéhez hasonlóan a hit megtartó erejéről mutat példát.A pályázatra kizárólag olyan magyar nyelvű színdarab nyújtható be, amely még nem jelent meg nyomtatásban, nem mutatták be színpadon, nem nyert díjat korábbi drámapályázatokon, illetve előadási vagy közlési jogával más intézmény nem rendelkezik.A pályázat jeligés.A pályaműveket 2017. április 28-án éjfélig kérik elektronikus vagy nyomtatott formában beküldeni. A nyomtatott pályaművek esetén a szerző nevét és postacímét külön lezárt borítékban kérik feltüntetni. A pályamunkákat „Drámapályázat” feliratú postai küldeményként a Csokonai Színház címére (4024 Debrecen, Kossuth u. 10.) várják.Az elektronikus úton küldött pályaműveket a dramapalyazat@csokonaiszinhaz.hu e-mail címre várják.Az e-mail tárgya „Drámapályázat” legyen.A dokumentum neve tartalmazza a szerző jeligéjét és a mű címét.Külön dokumentumban kérik feltüntetni az alkotó(k) nevét.Nagyszínpadi megvalósításra alkalmas szövegeket várnak, melyek közül az arra leginkább méltót a Csokonai Színház bemutatja 2017. október 31-én, vagyis annak a napnak az 500. évfordulóján, amelyen Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapuján közzétette „95 tétel” néven ismertté vált vitairatát. A négymillió forint összdíjazású pályázat kétfordulós.A pályaművek elbírálására felkért szakmai zsűri tagjai: Árkosi Árpád, rendező Kubik Anna, színművész Ráckevei Anna, a Csokonai Színház igazgatója Dr. Szirák Péter, irodalomtörténész, az Alföld folyóirat főszerkesztője Visky András, író, drámaíró, dramaturg A 2017/18-as évadra a győztes dráma magyarországi bemutatásának kizárólagos joga a színházat illeti.A pályamunkák kéziratát nem őrzik meg, és nem küldik vissza.
2016.10.28. 10:38
Szinhaz.hu
Az új lakó - Bukaresti vendégjáték a Pestiben
Október 31-én a Budapesti Román Kulturális Intézet a bukaresti Nottara Színház partnereként mutatja be Eugène Ionesco Az új lakó című színdarabját Tompa Gábor rendezésében; az előadás helyszíne a Vígszínház kamaraszínháza, a Pesti Színház.„A globalizáció idejében, mikor mindannyian városról-városra mozgunk, mikor egy beszélgetésben különféle nyelveket használunk egyszerre, elérünk egy pontra, ahol már nem tudjuk többé, kik is vagyunk. Eugène Ionesco darabja, Az új lakó, tükröt tart elénk. A bérlő számára ez egy új apartman, de a házvezetőnő már túl régóta él itt, neki túl sok két bútor elmozgatása, túl sok neki a poggyász. Az előadás az alkalmazkodóképességről és a bennünk és rajtunk kívül levő emlékek meglelésének a lehetetlenségéről, a szükségszerű és örök kivándorlásunkról szól. Mi marad számunkra, ha nem az emlékek? A feltevést nagyon nehéz befogadni, ezért a komikum…” (Tompa Gábor)Eugéne Ionesco darabját Vlad Russo és Vlad Zografi fordította román nyelvre. A díszletet Helmut Stürmer tervezte. A romániai bemutató 2014. szeptember 20-án volt a Nottara Színházban és már ebben az évben szerepelt a Bukarestben zajló Országos Színházi Fesztiválon.Szereposztás: Az új lakó: Francisco AlfonsínHázmesternő: Ada NavrotElső szállító: Ion GrosuMásodik szállító: Gabriel Răuţă Jelmez / díszletasszisztens: Corina GrămoşteanuDíszlet és fényterv: Helmut StürmerFordította: Vlad Russo, Vlad ZografiRendezőasszisztens: Mirela SanduRendező: Tompa GáborAz előadást magyar felirattal játsszák. Az előadást a budapesti Román Kulturális Intézet szervezi.
2016.10.28. 06:00
Szinhaz.hu
Átadták a Centrál Színház új előterét
Átadták csütörtökön a Centrál Színház megújult előterét: a budapesti színház októbertől teljesen átépített, modern előcsarnokkal fogadja nézőit.Tarlós István, Budapest főpolgármestere az eseményen elmondta, hogy csaknem 50 éve nem történt nagyobb átépítés az épületben, így ideje volt az átalakításnak. A mostani felújítással a mai elvárásoknak megfelelő közösségi tér várja a nézőket, és mindezt a színház társulata saját erejéből, külső, fővárosi támogatás nélkül valósította meg - hangsúlyozta a főpolgármester, köszönetet mondva a társulatnak az eddigi sikerekért.Tarlós István felidézte, hogy a csaknem 120 éves intézmény falai között mindig szórakoztatás folyt, eredetileg mulatóként működött, 1918 óta színház, és 2008 óta működik Centrál Színházként. Mint kiemelte, a Centrál Színház sikere jelentősen hozzájárul Budapest színházi életének felíveléséhez, ami ma már európai szinten is kiemelkedő. A főpolgármester ígéretet tett arra, hogy hamar befejeződik a jelenleg még fővárosi fenntartású színház magánosítása, hiszen - mint fogalmazott - "Puskás Tamásék kezdeményezése láthatólag sikerre vezet, meg tudják csinálni, amit terveztek, amit ígérnek". Puskás Tamás felidézte, hogy 2003-ban költöztek be "albérletbe" a Vidám Színpad akkori épületébe, és kezdtek el rögtön építkezni. A színház kopott, fekete épület volt, közönsége elhagyta, a szakma megvetette, és fenntartója, a főváros nem nagyon bízott benne, hogy valami létrejöhet még itt, csak ők hittek ebben. "Ma elmondhatjuk, hogy főbérlők vagyunk ebben az épületben és főbérlők a színházszerető budapesti nézők szívében" - fogalmazott. Puskás Tamás az MTI kérdésére elmondta: hogy a felújítás, amelynek keretében az előtér mellett az öltözők és a szervezésnek helyet adó épületrész is megújult, a színház saját bevételeiből, 170 millió forintból valósult meg. Az eseményen részt vettek a Centrál Színház művészei és támogatói, többek között Básti Juli, Kern András, Törőcsik Mari, Haumann Péter, Verebély Iván, Cserna Antal, Magyar Attila és Schmied Zoltán. Törőcsik Mari az MTI-nek elmondta, számára azért különösen fontos ez a színház, mert Puskás Tamás és Básti Juli nevéhez kötődik. "Básti Juli nekem a nagy színésznők nagy színésznője" - hangsúlyozta, hozzátéve: Puskás Tamás csodálatos színházat hozott létre, amely a szórakoztatást is olyan magas színvonalon műveli, amit mindig elvárt volna a jó színházaktól.MTI
2016.10.27. 14:09
Szinhaz.hu
Hatalmas sikert aratott Alföldi Varázsfuvolája Londonban
Az Armel Opera Festival kilenc éves történetének jelentős állomása, hogy 2016. október 21-22-én, az Egyesült Királyság fővárosában mutathatta be a Fesztivál múlt évi sikerdarabját, Mozart Varázsfuvoláját, Alföldi Róbert rendezésében.BEMUTATÓ LONDONBANA londoni bemutatón, és a másnapi előadáson is teltház volt a Hackney Empire Theatre -ben. Lenyűgöző élmény volt, hogy az értő és nyitott közönség mennyire lelkesen követte az opera történetét, hogy azonnali tapssal jutalmazta az énekesi bravúrokat, a színészi játékot, az előadás végén pedig hosszan tartó tapssal, és ovációval jutalmazta meg a társulatot. A varázsfuvola a Szegedi Nemzeti Színház produkciója, amely a 2015-ös Armel Opera Festivalon két díjat kapott. A nemzetközi zsűri a francia Marlène Assayag koloratúr szopránnak az Éj Királynője szerep kiváló megformálásáért és kimagasló énekesi teljesítményéért a Legjobb Énekes díját adományozta. A londoni közönség is el volt ragadtatva hangjától, és szerepének alakításától.A bemutatón (21-én), a Szegedi Szimfonikus Zenekart Vajda Gergely karmester vezényelte, másnap, 22-én, a Szegedi Nemzetei Színház főigazgatója, Gyüdi Sándor dirigált.Az előadás 2015-ben, megkapta az ARTE Közönségdíjat is, az Arte Concert weboldalán leadott legtöbb szavazat alapján.Az Armel Opera Festival többségében külföldi operaházakkal együttműködve minden évben (június 27-július 2.) öt új bemutatót tart Budapesten, amelyeket az ARTE Televízió élőben közvetít, majd a weboldalukon szavazhatnak a nézők a legjobbnak tartott előadásra.További információk az előadásról itt.EMLÉKKONCERT AZ 1956-OS MAGYAR FORRADALOM ÉVFORDULÓJÁNAz ARMEL OPER FESTIVAL londoni programja október 23-án folytatódott. Ezen a napon FISCHER ÁDÁM karmester vezényletével, a DÁN KAMARAZENEKAR adott ünnepi koncertet az 1956-os Forradalom 60. évfordulója tiszteletére.A hangversenyre várakozáson felüli volt az érdeklődés, a Hackney Empire Theatre nézőtere újra zsúfolásig megtelt. A koncert Beethowen Egmont nyitányával indult, majd a karmester úr rövid köszöntőjében ’56 kapcsán személyes, gyermekkori emlékeiről beszélt, és elmondta, hogy miért vált a magyar forradalom emblematikus művévé az Egmont nyitány.Az 1956-os forradalom idején Beethoven fenséges Egmont-nyitánya jelentette a zenei találkozási pontot a szovjetek elleni lázadásban. A forradalom utolsó napjaiban a Magyar Rádió folyamatosan a nyitányt játszotta. Beethoven nyitányát a mai napig a magyar nép szovjet elnyomás, és a diktatúra elleni küzdelmének jelképeként tartják számon.Az ünnepi koncert közönsége csodálattal hallgatta az est további műveit - Mozart, Prágai szimfónia (No. 38-as D-dúr szimfónia) és Jupiter szimfónia (No. 41. C-dúr szimfónia) - a dán zenekar tolmácsolásában. A koncert végén a hosszan tartó taps, a közönség szeretete és rajongása ráadásra ösztönözte a zenészeket, így hűen Mozarthoz, a Figaro házassága nyitánnyal búcsúztak a londoni közönségtől.Az ARMEL OPERAFESTIVAL ezúton is köszönetet mond az összes szereplőnek, alkotónak, közreműködőnek a sikeres előadásokért, és a csodálatos koncertért, valamint a Hackney Empire Theatre-nek a szíves fogadtatásért.
2016.10.27. 08:05
Szinhaz.hu
'Színész helyett majdnem matróz lett' - Ismerjék meg Szűcs Sándort
A Magyar Színház Takarásban sorozatának következő részében Szűcs Sándorral beszélget Ágoston Péter.Tős-gyökeres hetedik kerületi lakos.A Nemzeti Színház akadémiáján kezdett színészetet tanulni, így már a 80-as évek elején kötődése lett a Hevesi Sándor téri épülethez. Aztán szerződést kapott Nyíregyházára.Pár év után felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, Marton László osztályába. Sokáig volt szabadúszó, mégis társulatcentrikus színészként tekint önmagára. Kritikus egyéniség, nem kerüli el a konfliktushelyzeteket. Majdnem matróz lett, de - ahogy ő mondja - inkább olyan pályát választott, ami nem csak a partról szép.Ágoston Péter
2016.10.27. 06:05
Szinhaz.hu
Tangó - Mrozek-darab a békéscsabai színházban
Pénteken mutatják be Slawomir Mrozek Tangó című abszurd drámáját a Békéscsabai Jókai Színház Sík Ferenc Kamaraszínházában.Mint Csiszár Imre, a darab rendezője kedden az MTI-nek elmondta, Mrozek több zseniális darabot írt, de mind közül kimagaslik a Tangó. Ez egyben az író első nagyszínházi munkája, amellyel berobbant a világ színházi életébe.Az abszurd, groteszk dráma, amely Kelet-Európában Mrozek korában újszerű volt, mára elfogadottá vált a színházi világban. "Örkény rászoktatta a magyar nézőket is egy másfajta gondolkozásra, a túlzásokra, a szélsőségekre, a furcsa dramaturgiai váltásokra" - tette hozzá a rendező. Csiszár Imre szerint a darab egy nagyon összetett, filozofikus mű, "amelyen röhögni lehet, ilyen értelemben rokon Shakespeare műveivel." A vígjátéki elemek a karakterekben és a szövegekben jelentkeznek, a rendező a darab tragédiájával szemben a komédiára kívánta helyezni a hangsúlyt. Csiszár Imre 2004-ben a Pesti Magyar Színházban és 2009-ben a Budapesti Kamaraszínházban is megrendezte a darabot. Első rendezésekor dramaturgiailag alakított a drámán, rövidített a szövegeken, most azonban nem nyúlt hozzá ilyen formában a műhöz. Ami újszerű a békéscsabai rendezésben, az a térfelfogás. Mint kifejtette, ő kérte, hogy ne a nagyszínpadon, hanem a kamaraszínházban adják elő a darabot. A nézők két oldalt foglalnak helyet, közrefogják a szobát, "a tér olyan, mint egy vívói pást". Így a közönség szervesebb része lesz a játéknak.Hangsúlyozta, hogy nem akarta direkt a mai korra aktualizálni a művet, nem tett bele aktuálpolitikát. "Így is annyira aktuális, a mai magyar valóság pontosan ott tart, ahol a darab. Az elmúlt ötven év itt hagyott nekünk egy káoszt, elkötetlen szálak tömegét, a rendszerváltás után nagy lépések történtek a kapitalizmus felé, és most itt vannak a fiatalok, akik nem találják a helyüket a világban" - fogalmazott. A Tangó a rendező szerint egy 20. századi európai történelmi példázat egy családtörténeten keresztül. Három nemzedék három történelmi korszakot jelenít meg a műben: a nagyapák poros, megalkuvásokkal terhes, nevetségesen szolgalelkű világát, az apák bukott forradalmi illúzióit, zagyva handabandázásba menekülő jövőtlenségét, és az ifjú generációt, amely a világot "kizökkent" állapotából a rend újbóli visszaállításával meg akarja menteni. A három nemzedék konfliktusa a fasizmus, a terrorizmus veszélyeire figyelmeztető tragikomédia. A főbb szerepekben Kovács Edit, Mészáros Mihály, Bartus Gyula, Fehér Tímea, Gulyás Attila, Liszi Melinda és Katkó Ferenc látható. Seregi Zoltán színházigazgató tájékoztatása szerint 38-40 előadást terveznek a darabból.
2016.10.26. 13:09
Szinhaz.hu
Mit meg nem tennénk egy kis póthajért? - A K.V. Társulatnak rendezett Markó Róbert
Október 25-én mutatta be a K.V. Társulat Terike & Irén című feolvasószínházi előadását Markó Róbert rendezésében a Trafóklubban.Idén augusztusban két nő adóellenőrnek adta ki magát egy fodrászszalonban, hogy póthajat csikarjanak ki maguknak a személyzettől. Az ő történetük ihlette meg a K.V. Társulatot, akik végiggondolták, mi vihette rá a két hölgyet tettükre. Felolvasószínház Terikéről és Irénről, magányról, kiszolgáltatottságról, kétségbeesésről, mai Magyarországról.Fotó: Liptai KrisztinaAz események egyszerre szövevényesek, mulatságosak és rendkívül drámaiak; arra fókuszálnak, hogy vajon mi visz rá két javakorabeli nőt 2016-ban, Magyarországon, egy látszólag értelmetlen cselekedetre. A kortárs darabok és aktuális társadalmi problémák színházi vizsgálata iránt kezdettől fogva elkötelezett K.V. Társulat a szöveg felolvasószínházi változatával Markó Róbert rendezésében új színházi bemutatót készít elő.A társulat 2007 óta működik folyamatosan, alapítói és művészeti vezetői Száger Zsuzsanna és Urbanovits Krisztina, akik előtte hosszú évekig a kaposvári Csiky Gergely Színházban játszottak. Nyitott műhelyt hoztak létre, melyben meghívott vendégekkel – színészekkel és rendezőkkel – dolgoznak. Előadásaikat a női látás és gondolkodásmód, női témák fókuszba állítása, tabutémák feldolgozása jellemzi. A társulat repertoárján kizárólag kortárs, a mának és a máról szóló darabok szerepelnek. Produkcióik budapesti játszóhelyek mellett – Stúdió K. Színház, Kolibri Színház, Rózsavölgyi Szalon – vidéki és külföldi színházak műsorán is szerepelnek, rendszeresen vesznek részt hazai és külföldi színházi fesztiválokon.Eddig tíz kortárs magyar és nemzetközi darab ősbemutatóját tartották Budapest különböző játszóhelyein: Thália Színház, Nemzeti Színház, Kolibri Színház, Rózsavölgyi Szalon, Jurányi Ház, MU Színház, Marczibányi téri Szabadidőközpont, Spinoza, FILC. Olyan kiemelkedő rendezőkkel dolgoztak együtt, mint Novák Eszter, Pelsőczy Réka, Rába Roland, Czukor Balázs, Gigor Attila, Göttinger Pál, Tengely Gábor, Romankovics Edit és Ördög Tamás.K.V. Társulat: Terike & Irén felolvasószínházi bemutató2016.10.25. 20.00Trafóklub Játsszák: Némedi Árpád, Száger Zsuzsa, Urbanovits KrisztinaDramaturg: Nagy OrsolyaÍró-rendező: Markó Róbert
2016.10.26. 09:01
Szinhaz.hu
„A katarzist közösen kell megélni” – Esélyegyenlőség a Magyar Színházban
Ma már minden előadás audionarrációval, sok pedig jeltolmáccsal is megtekinthető a Pesti Magyar Színházban. Zalán Jánost igazgatót és Tóth Cecília audionarrátort a 061.hu kérdezte.A nullahategy.hu cikkéből:A kérdésre, mit jelent az esélyegyenlőség a színházban, Zalán János így felelt: "Azt, hogy ép emberek és kihívással élők számára egyenlő feltételeket teremtsünk a színházi előadások látogatásához. Ez részben technikai, de nagyobb részben szakmai feladat. Fontos, hogy a közönség soraiban ülők között ne tegyünk különbséget. Nem az a cél, hogy szervezzünk külön jeltolmácsolással, audionarrációval ellátott előadásokat a kihívással élők és egy normál produkciót az egészséges emberek számára. Mi ugyanazon az előadáson biztosítjuk a megfelelő feltételeket az egészségesek és a kihívással élők számára, hiszen a közösségi élménynél nincs felemelőbb dolog, közösen megélni a katarzist minden másnál csodálatosabb élmény."Fotó: Semsei Eszter, 061.huA direktor elmondta, az audionarráció olyan kifejezetten a látássérültek számára nyújtott szolgáltatás, aminek segítségével követhetőbbé, érthetőbbé és élvezhetőbbé válnak számukra színházi előadások, filmek, televíziós műsorok, kiállítások, vagy bármely, jellegzetesen vizuális elemeket is tartalmazó program. A színdarabok cselekménye a párbeszédek miatt látszólag könnyen követhetők, de sok információ vész el azok számára, akik a néma, vagy éppen hang alapján nem beazonosítható jelenetrészletekről „lemaradnak”. Ezeket az információkat közvetíti az audionarrátor, a Pesti Magyar Színházban Tóth Cecília."Lehetővé tesszük a látássérültek számára, hogy az előadás előtt feljöhessenek a színpadra, bejárhassák a színpadot, a díszletet, megfoghassák a kellékeket. Bemutatjuk nekik a színészeket, beszélgethetnek velük és megérinthetik a jelmezeiket, vagy akár őket magukat is. Így lesz személyes tapasztalatuk, a térről, a jelmezekről, a színészek jelmezeinek anyagáról, amit később saját élményként feldolgozva, könnyebben elképzelhetik, értelmezhetik az audionarrátor 'leírását'. Például ha azt hallják, 'a baloldalon lévő puha fotel', tudni fogják melyik az, vagy ha a főszereplő 'bársony köpenyéről' mesélnek nekik, azt is könnyebben beazonosítják, hiszen korábban már megérinthették, érzékelhették" - számolt be az igazgató. toth_ciliTóth Cecília elmondta, már az első próbán jelen van. "Nekem itt már figyelnem kell arra, hogyan instruálja a rendező a szereplőit, már nagyjából kialakul, hogy ki hogyan mozog a színpadon és mekkora szünetek lesznek a párbeszédek között, ahova majd a narrátori szöveget beilleszthetem. Itt ismerkedem a szereplőkkel és magával a darabbal is. Az első alkalommal mindig megnézem csukott szemmel, vagy a színpadnak háttal ülve az előadást, hogy érzékeljem a csendeket, a darabhoz tartozó zajokat és zörejeket. A bemutató hetében már minden próbán ott vagyok és kapok egy felvételt, amit sokszor megnézek otthon, ennek segítségével készítem el a narrátor szöveget. A főpróbán a színészekhez hasonlóan én is ugyanúgy végigcsinálok mindent és egy látássérült tapasztalati szakértővel meghallgattatom a szöveget, amelyet később átbeszélünk. A darabhoz kötődve kell még készítenem egy elő narrációt, afféle élő címlapot, amelyben elmondom, kik a szereplők, az alkotók, milyen a színpadkép és néhány mondatban leírom a karaktereket is. Ebből készítek egy felvételt, amely a színház honlapján meghallgatható. Az első feladat egy technikai berendezés megvásárlása volt, amelynek segítségével hallgatható az előadáshoz tartozó élő narrátor szöveg. Aztán szükség volt egy ingyenesen letölthető applikációra és okos telefonokra alkalmazható szoftverekre, amelyek ehhez tartoznak. A nézőtéren ezek segítségével követhető a narrátor szöveg" - mesélte az audionarrátor.A teljes interjú itt olvasható.
2016.10.26. 06:06
Szinhaz.hu
Folyamatosan emelkedik a színházlátogatók száma Magyarországon
Folyamatosan emelkedik a színházlátogatók száma Magyarországon, és egyre több jut színházjegyre is, tavaly 4,5 milliárd forinttal többet fordítottak e célra az emberek - közölte Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az MTI-vel.Míg 2008-ban 4,5 millió színházlátogató volt országosan, addig a 2016-os évadban már 6,7 millió, ami másfélszeres növekedést jelent - fejtette ki Rétvári Bence abból az alkalomból, hogy kedden van az első magyar hivatalos színielőadás évfordulója. A Várhegyen álló egykori karmelita kolostorban Kelemen László Magyar Játszó Társasága 1790. október 25-én adta elő Simai Kristóf piarista szerzetes Igazházi című darabját. Mint Rétvári Bence kiemelte, a színházi műhelyek és az előadások száma az utóbbi évtizedben megduplázódott: tavaly 330 társulat játszott 26 473 alkalommal. Az egy lakosra jutó színházlátogatások száma alapján a rangsort Eger vezeti, ahol a város minden polgára tavaly átlagosan 3,7-szer ment színházba. A legaktívabb települések élmezőnyében van még Budapest és Székesfehérvár, ahol minden lakóra 2,5, illetve 2,2 színházlátogatás jut.Fotó: wssz.hu A Miskolci Nemzeti Színháznak 193 éves fennállása óta nem volt annyi nézője, mint tavaly (135 ezer). A parlamenti államtitkár ismertetése szerint az előző szezonhoz képest mintegy 5 ezerrel többen váltottak jegyet a Veszprémi Petőfi Színházba is (84 ezer néző). Mint megjegyezte, a kecskeméti Katona József Színház az előző évadban 120 éves házi rekordot döntött meg azzal, hogy mintegy négyszáz előadást mutatott be. Ezekre, illetve a városban tartott egyéb szabadtéri és vendégelőadásokra mintegy 120 ezren váltottak jegyet.Bár tavaly is a nagy nézőszámmal kecsegtető zenés produkciók szállították a legtöbb nézőt, prózai produkciókkal is szép közönségsikereket lehetett aratni - hangoztatta Rétvári Bence. Kitért arra is, hogy országosan a közönség több mint negyede (28 százaléka) bérletesként jár színházba. Közlése szerint bérlet- és jegyvásárlásra a magyarok tavaly 4,5 milliárd forinttal többet költöttek, mint egy évvel korábban. Hozzátette: míg 1990-ben országosan 43 színház volt, addig 2010-ben 143, 2015-ben pedig 170 színházzal büszkélkedhetett az ország. Míg 1990-ben 12 ezer, 2010-ben pedig 19 ezer színielőadást tekinthettek meg a nézők, 2015-ben már 26 ezer előadásra válthattak jegyet az érdeklődők. Rétvári Bence értékelése szerint a nézőszám emelkedésére jó hatással voltak olyan kormányzati intézkedések, mint például a vállalkozások által igénybe vett és az előadó-művészeti szervezetek részére eljuttatott társaságiadó-kedvezmények, amelyek 2015-ben meghaladták a 22 milliárd forintot. Az elért eredményekhez hozzájárultak az NKA erre szánt keretei, a költségvetésben megemelt kulturális támogatások és beruházások, valamint a nemzeti kultúraösztönző intézkedések is - közölte a parlamenti államtitkár.MTI
2016.10.25. 12:29
Szinhaz.hu
Elhunyt Bara Margit Kossuth-díjas színésznő
Életének 89. évében, hosszan tartó súlyos betegség után keddre virradó hajnalban elhunyt Bara Margit Kossuth- és Balázs Béla-díjas színésznő, az 1950-1960-as évek egyik legnagyobb magyar filmcsillaga - erősítette meg a család a 24.hu értesülését az MTI-nek.Bara Margit 1928-ban született Kolozsváron, kétnyelvű család gyermekeként, apja bőrgyári munkás, édesanyja gyergyóremetei tősgyökeres székely volt. Középiskolás korában statisztának jelentkezett a Kolozsvári Magyar Színházba, ahol 1945-től tíz éven át játszott, miközben egy évet elvégzett a Színművészeti Akadémián. Kolozsvárott ismerte meg első férjét, Halász Gézát is, aki államközi szerződéssel játszott ott. Vele települt át Magyarországra 1955-ben. Az ismeretlen színésznőt már érkezése napján próbafelvételre hívták, Ranódy László neki adta a Szakadék női főszerepét, a filmben kitűnően érvényesült dekoratív szépsége. Az ezt követő bő egy évtized alatt huszonhat filmben játszott, többnyire főszerepet. Az országos népszerűséget második filmje, a Bakaruhában hozta meg számára, amelyben Darvas Iván partnereként játszhatott. Tragikus női sorsokat jelenített meg további számos nagysikerű filmben is (Ház a sziklák alatt, Szegény gazdagok, Hideg napok).1955-től a Petőfi Színház társulatában lépett fel. Kiváló szerepeket kapott, miközben házassága Halász Géza öngyilkosságával tragikus véget ért. 1957-ben átkerült a Nemzeti Színházba, ahol rövidesen eljátszhatta talán legnagyobb színpadi sikerét, Lisát az Élő holttest című Tolsztoj-Piscator darabban. A csúcson volt, amikor 1964-ben nevét belekeverték a zavaros Onódy-ügybe: az egész városban elterjedt a vadászházakban lezajlott vad orgiákról szóló pletyka, s a botrányban "rá osztották" a női főszerepet. Az utcán utána kiabáltak, obszcén telefonokat, gyalázkodó névtelen leveleket kapott. Hiába próbált védekezni a rágalmak ellen, a Nemzeti Színházból az utcára tették, a kollégák, barátok elfordultak tőle, pályafutása harminchat évesen derékba tört. 1966-ban ugyan szerződtette a József Attila Színház, de alkatához nem illő szerepeket osztottak rá, a kritikája is lesújtó volt. Utolsó hazai filmszerepét 1969-ben játszotta az Imposztorokban. Ebben a légkörben megváltással ért fel számára, amikor második férjével, az olimpiai bajnok vízilabdázó, ekkor már edzőként dolgozó Gyarmati Dezsővel és kislányukkal, Eszterrel 1970-ben Kolumbiába utazhatott, ahol Gyarmati a válogatottat irányította. Hazatérésük után Bara Margit a Német Demokratikus Köztársaságban kapott még egy filmszerepet (a filmet itthon be sem mutatták), a színpadtól 1978-ban vonult végleg vissza. Bár később több szerepajánlattal is megkeresték, egyiket sem érezte visszautasíthatatlannak, inkább a családjának élt. Unokája, Szilágyi Liliána ifjúsági olimpiai és Európa-bajnok úszó. Művészetét 1967-ben Balázs Béla-díjjal ismerték el, 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét vehette át. 2002-ben megkapta a Kossuth-díjat is, amelyet kimagaslóan tehetséges színészi és filmművészi tevékenységéért, felejthetetlen, mélyen átélt és érzékenységtől sugárzó szerepformálásaiért, művészi életútjáért ítéltek oda neki. 2011-ben, a 42. Magyar Filmszemlén életműdíjjal tüntették ki a 2005 óta nagybeteg művésznőt, 2012-ben Budapest díszpolgára címet adományozták neki.MTI
2016.10.25. 09:08
Szinhaz.hu
Lady Budapest - 56-ra emlékezik új premierjével az Operettszínház
Október 21-én mutatták be Kocsák Tibor és Miklós Tibor musicaljét a Nagymező utcai teátrumban, mely Tábori György Utazás című regényének zenés színpadi adaptációja. Fotós beszámoló. A Budapesti Operettszínház gyakran tűz műsorára történelmi alapú musicaleket, nemrég Történelmi Bérletsorozatot is indítottak, melyben az új darab mellett a Csínom Palkó, a Marie Antoinette és az Abigél is szerepel továbbá részét képezi a Magyar Nemzeti Múzeummal kötött együttműködésnek is.Legújabb bemutatójuk, a Lady Budapest főhajtás az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója előtt.A történetben, mely 12 ember útját követi végig, akik a forradalom bukása után szeretnék elhagyni az országot, egy szerelmi háromszög bontakozik ki. Az út során egyre furcsább kalandokba keverednek a szereplők, és kiderül, nem mindenki az, akinek látszik...A premiert követően Kerényi Miklós Gábor, a színház művészeti vezetője hangsúlyozta: “a legszebb színházi pillanatok, amikor a darab közben a közönség pontosan tudja, érti miről van szó, rengeteg élmény tornyosul fel bennük, bizonyos dolgok átértékelődnek. Együtt dobban a szívünk, mint ahogy ma este is együtt dobbant mindazokkal, akik átélték az ’56-os eseményeket.”Arról is beszélt, hogy a fiatalabb nézőknek a közösségi élmény is segíthet abban, hogy visszagondoljanak arra: valamikor a múltban olyan események történtek, melyeknek ma is jelentősége, létjogosultsága, sőt jövője van. “Nem felejthetjük el, hogy a történetet az a Tábori György írta, aki a XX. század második felének egyik legjelentősebb magyar szerzője volt. Regényére és az ebből készült filmre Miklós Tibor figyelt fel, ő találta ki hogy az Utazásból musical készüljön, motorja volt a megvalósításnak. Köszönjük Miklós Tibor írónak, aki már nem lehet velünk... És a mesternek, a zeneszerzőnek, Kocsák Tibornak. A musical-játszás két fantasztikus alakja nélkül elképzelhetetlen lenne a magyar zenés színház” - emelte ki.Köszönettel illette a 1956-os Emlékbizottság támogatását, az alkotók és a művészek munkáját és felhívta a figyelmet az Operettszínház és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésére is.A Lady Budapest előadásra szóló színházjeggyel rendelkező látogatóknak a REJT/JEL/KÉPEK ’56 – A forradalom titkos művészete című kiállítására 50 %-os kedvezményes belépési lehetőséget biztosít a Nemzeti Múzeum. Ezt a gesztust viszonozva a kiállítás belépőjegyét felmutatva az Operettszínház 15 %-os kedvezményt ad a Lady Budapest produkció jegyáraiból.A főszereplőt, Lady Ashton-t Janza Kata és Vágó Bernadett játssza. További szerepekben Szabó P. Szilveszter, Szinetár Dóra, Vágó Zsuzsi, Szerényi László, Mészáros Árpád Zsolt, Földes Tamás, Kerényi Miklós Máté, Horváth Dániel, Veréb Tamás, Cseh Dávid, Laki Péter, Németh Attila, Szomor György, Dancs Annamari, Prescsák Zita, Gömöri András Máté, Angler Balázs, Kocsis Dénes, Peller Anna és Siménfalvy Ágota látható. A koreográfiát Bodor Johanna jegyzi, a jelmezeket Horváth Katának köszönhetjük, a díszlettervező Gyarmathy Ágnes, a zenei vezető Silló István lesz, a karmester Dinyés Dániel, a produkció korrepetitora pedig Kovács Adrián.Képekben a Lady Budapest premierjéről:1.2.3.4.5.6.7.8.9.10.Fotók: Budapesti OperettszínházVass Kata / Színház.hu
2016.10.25. 05:00
Szinhaz.hu
"A terapeuta csak kapkodja a fejét" - Párterápia a Belvárosi Színházban
Október 26-án mutatja be az Orlai Produkciós Iroda Daniel Glattauer Párterápia című darabját Mészáros Máté, Balla Eszter és Debreczeny Csaba főszereplésével, Znamenák István rendezésében a Belvárosi Színházban.Évek óta játsszák Daniel Glattauer előző művét, a Gyógyír északi szélre előadást a Belvárosi Színházban. A darab már több, mint százszor tárta a nézők elé két ember megismerkedésének kalandos és humoros történetét. Most tovább lép a szerző, a Párterápia házaspárjának életéből már rég eltűnt az első évek izgalma. Ismerős a helyzet: valami végleg elveszett, és mielőtt végleges döntést hozna, egy utolsó kísérletképpen szakemberhez fordul a férfi és a nő. Az orvos munkához lát, frenetikus helyzetek, mulattató fordulatok és meglepetések során ismerjük meg már nem is csak a páciensek, hanem maga a pszichiáter életét is. Glattauer vígjátéka nagy emberismerettel és virtuozitással sodorja nézőjét a hősökkel együtt a jövő meglepetései felé.Az előadást először júliusban mutatták be a Szentendrei Teátrum és Nyár keretében, most a fővárosban is debütál a produkció.Premier: 2016. október 26. 19 óra, Belvárosi Színház. További előadások: 2016. november 6., 19., 27.Kritikus szemmel az előadásról: (Részlet Petővári Ágnes írásából)Az 1960-ban Bécsben született Daniel Glattauer osztrák regény- és drámaíró neve nem ismeretlen a magyar színházba járók előtt: a Gyógyír északi szélre című regényéből írt komédiája több, mint száz estén át ment – és még menni is fog – Orlai Tibor és munkatársai szervezésében az ország különböző játszóhelyein. Az előbb említett művében egy véletlenszerűen létrejött internetes levelezés során kialakult szerelmet mutat be, addig a Párterápiában egy olyan házassági válságot, ami már jó ideje zajlik. A Párterápia magyarországi premierjét a Szentendrei Teátrum és Nyár keretén belül Szentendrén, a Városháza udvarában, július 8-án tartották.A férfi és a nő együttélése a világot összetartó kapocs, hiszen az életet továbbadni csak ebben a közösségben lehet. Ha működik ez a viszony, akkor bizony a hetedik mennyországa repíti azokat, akik benne élnek, ha nem, akkor pedig a pokol legmélyebb bugyraiba taszítja őket. A Párterápia negyvenes éveinek elején járó két hőse: Joana és Valentin Dorek ez utóbbiban vegetál. Bő 17 évvel ezelőtt esküdtek meg. Mindketten magasan kvalifikált értelmiségiek, a feleség történész, a férj pedig repülőmérnök. Két gyermekük van, a lány 15 esztendős, a fiú valamivel fiatalabb. Eljutottak odáig, hogy normális, emberi hangon már nem tudnak beszélni, csak kiabálnak és ujjal mutogatnak a másikra. Nem maguktól, hanem gyerekeik kérésére fordulnak szakemberhez, hátha sikerül megmenteni házasságukat. A vígjáték cselekményideje az a nagyjából két óra, amíg a foglalkozáson megjelennek, és ennyi ideig tart az előadás is. A moderátor is hasonló korú. Azokat a kérdéseket teszi fel nekik, olyan gyakorlatokat végeztet el velük, amiket az ilyen jellegű filmekből már ismerhet a nagyérdemű, mint például: mi volt az együtt átélt legboldogabb pillanatuk, mire emlékeznek szívesen a közös nyaralásokból, mit szeretett meg a másikban, melyik a legszebb napjuk, mi a legelviselhetetlenebb tulajdonsága a férjnek, ~ a feleségnek, amitől a legszívesebben a falra másznának, milyen idegesítő szokása van. A kérdezz – felelek során kiderül, nincs még minden veszve, jócskán akadnak közös pontok, amikből el lehet indulni. Persze mindkettőnek pörög a nyelve, az asszony nagymester ebben, de az embert sem kell félteni, derekasan helytáll. Mint a tenyerüket, úgy ismerik egymást, előbb tudják, a másik az adott kérdésre mit fog válaszolni, mint ő maga. Joana felhánytorgatja, hogy Valentin szeretőt tartott, de kiderül az is, hogy Joana sem maradt adósa. Nem ismernek kímélet vagy pardont, válogatott sértéseket vágnak egymás fejéhez. A terapeuta csak kapkodja a fejét, nem győz, de nem is akar igazságot tenni közöttük. Amikor már végképp elfajulnak a dolgok, és majdnem egymás haját tépik, váratlan fordulat áll be…Ezek az odamondogatások, ironikus szócsaták, éles pengeváltások adják a darab sava-borsát, ettől lesz a vígjáték annyira ismerős, mert a nézők mindegyikének közeli, vagy távoli rokonságában, baráti körében akad egy Joana és Valentin. A közönség pedig gurul a nevetéstől, és pompásan érzi magát. (...) Forrás: petovariagnesszinikritika
2016.10.24. 13:01
Szinhaz.hu
Miért emlékezünk? – Bálint András és a Radnóti Színház ötvenhatról
A Radnóti Színház idén úgy emlékezett meg ötvenhatról, hogy beszédtémává avatta a színházon belül az évfordulót, a családi emlékeket, a megemlékezés gesztusát és a fiatalok viszonyát mindehhez. Az intézmény dolgozói egymástól függetlenül nyilatkoztak, ezek pedig együtt adnak ki egy közös képet. Naponta ismerhetik meg egy-egy színész vagy munkatárs nézőpontját, a szövegek mellé pedig a Fotrepanról, egy online fotóarchívumból gyűjtöttünk 1956-os képeket. Az interjúkat készítette: Kelemen Kristóf.A Radnóti a saját blogján folytatja majd az emlékezések közlését.„Én mindig azt mondtam, hogy ötvenhat: a rendszerváltás előtt nem használtam azt a kifejezést, hogy ellenforradalom, és most se mondom azt, hogy forradalom, hanem hogy ötvenhat. Akkoriban én tizenhárom éves voltam, nyolcadikos. Jordán Tamással sok közös élményünk volt. Ők a szomszéd házban laktak a Budafoki úton, a Műegyetemnél, és egy osztályba is jártunk. Ha ki kell emelnem egy erős élményt, a november harmadikát mondom: ködös, napsütéses szombat volt, az anyámmal mentünk a munkahelyére, a Belklinikára, és a Szabadság hídon nem lehetett átmenni, mert ott állt egy tank, ezért a Petőfi híd felé vettük az irányt, majd végig a Nagykörúton, befordultunk a Kilián laktanyánál az Üllői útra, és akkor nagyon sok halottat láttam. Elszenesedett embereket – gondolom orosz katonák voltak.Jordánnal azokban a napokban sokat gombfociztunk, mert legalább másfél hónapig nem kellett iskolába menni, és nagyon ráértünk. Aztán tíz évvel később, ’66-ban Az apa című Szabó István-filmben az ötvenhatos jelenetet pont a gyerekkori házunk előtt forgattuk. „Aki magyar, velünk tart” – kiabáltuk Kozák Andrissal. ’56-ban az erkélyünkről néztem, ahogy vonulnak az egyetemisták a Bem térre, majd tíz évvel később mint fiatal színész végigmentem ugyanott.”Bálint András
2016.10.24. 10:23
Szinhaz.hu
Igazságtalanság - Ősbemutatóval emlékezik a Bartók Kamaraszínház
A dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház október 23-án mutatja be a forradalom 60. évfordulójának tiszteletére Galambos Attila Igazságtalanság c. dokumentumdrámáját Csadi Zoltán rendezésében.A Bartók Kamaraszínház ajánlója:Mansfeld Pétert 1959. március 21-én végezték ki, 18 éves volt. Tóth Ilonát 1957. június 28-án, 25 éves volt. Soha nem találkoztak. Rövid életük szinte semmit nem tett lehetővé, amit mi természetesnek veszünk. A forradalom hősökké, az azt követő megtorlás mártírokká tette őket, ugyanakkor elvett tőlük mindent, amire az élet kapujában bármelyikünk vágyhat, szerelmet, családot, tartalmas életet, békés öregkort. Az ítéletet kíméletlenül végrehajtották rajtuk. Mit mondanak, amikor kilépve térből és időből visszanéznek a viharos napokra és belegondolnak a meg sosem élt jövőjükbe. Átgondolják-e mit nyertek, mit vesztettek? Megérte? Erre sosem fogunk hiteles választ kapni.Fotó: Őri GyörgyRészlet a darab szerzőjével, Galambos Attilával készült interjúból:Mi volt az elsődleges támpont a darab írásánál?A forradalom hatvanadik évfordulója kapcsán született a darab. Amikor a színház vezetősége megkeresett, az egyetlen megkötés az volt, hogy két szereplője legyen, a forradalom két hőse és mártírja, Tóth Ilona és Mansfeld Péter. Mivel bizonyosra vehetjük, hogy ők ketten életükben nem találkoztak, rögtön felmerült a kérdés, hogyan teremthetünk interakciót közöttük, anélkül hogy a történelmi tényektől jelentősebben elrugaszkodnánk. A Zoltánnal való előkészítő munka során hamar kialakítottuk az alapelképzelést, megtaláltuk azt a közeget, ahol Ilona és Péter találkozása létrejöhetett.Cél volt az írásnál a példaállítás?Ez alighanem elbizakodottság lenne részemről. Először is annak a közönségnek kell, szóljon a mű, amelyik beül a Bartók Kamaraszínház előadására. És mint minden színházi darab – az írói szándékoktól függetlenül –, ez is példát állít. A figurák sorsának, jellemének egyes részleteiben a néző mindig magára ismer, azonosul, vagy éppen ellöki magától, amit, vagy akit lát. Itt két figura áll a középpontban, és ahelyett, hogy azt sulykolnánk, „így tessék élni, így tessék meghalni”, felmutatjuk a két embert, kétségeikkel, félelmeikkel és persze minden nagyszerűségükkel együtt.Fotó: Őri GyörgyRészlet a darab rendezőjével, Csadi Zoltánnal készült interjúból:Honnan jött az ötlet, régóta terved egy darab rendezése ebben a témában?Mindig is komolyan foglalkoztatott az 56-os események története és azon belül is konkrétan a fiatalok sorsa, azoknak a fiataloknak az élete és munkássága, tevékenysége a forradalom alatt és az azt követő terror és megtorlás időszakában, akik életüket adták a szabadságért. Végső soron azért, hogy mi ma itt lehessünk.Milyen nehézségekbe ütköztél a rendezés során?Elsősorban Tóth Ilona és Mansfeld Péter sorsa érdekelt, róluk akartam beszélni és természetesen az ő sorsukon keresztül azokról a fiatalokról, akik önmagukat nem kímélve harcoltak és küzdöttek. Hiszem, hogy ezt újra és újra elmesélni és tovább adni a fiatal generációknak nem csak feladatunk, hanem kötelességünk is. Az előadáshoz, diákok részére, drámapedagógiai feldolgozás is készül ezzel is segítve a történet és a történtek feldolgozását és megértését.Mit gondolsz ’56-ról, a darab rendezése közben megváltoztak-e az érzéseid a forradalomban résztvevőkkel kapcsolatban?Ebben a szakmában akármilyen témával is foglalkozunk, akaratlanul is a hatása alá kerülünk. Ez különösen igaz akkor, ha a dráma központjában egy általunk a magyar történelemből jól ismert mozzanat van. A darab nekünk ugyanúgy segít, mint a nézőknek, hogy jobban megismerhessük a forradalom résztvevőinek motivációit, s ez által szinte érintőleges közelségbe hozza a csak történelemórákról és megemlékezésekről ismert eseményeket. Az eddig csak hősként tisztelt forradalmárok megismerhető, valóságos emberekké váltak, ugyan olyan álmokkal, vágyakkal és félelmekkel, mint amelyekkel bármelyikünk küzd.Fotó: Őri GyörgySzereposztás: Ilona: Tőkés Nikoletta Péter: Rábavölgyi Tamás Férfi: Csadi Zoltán
2016.10.23. 12:26
Szinhaz.hu
65 éves a Vidám Színpad - Böröndi Tamás és Straub Dezső válaszolt
Hatvanötödik évadát kezdte meg a Vidám Színpad, a harmadikat az óbudai Eurocenterben. Böröndi Tamás igazgatót és Straub Dezső művészeti vezetőt kérdezte a 168 Óra.A 168 Óra cikkéből:"Tíz éve Tomival Tolnát-Baranyát bejártuk, mert úgy éreztük: tovább kell adni, amit megtanultunk a régi, klasszikus Vidám Színpadon negyedszázad alatt. Itt a legmodernebb technikával dolgozunk, amerikai stílusú emelt, légkondicionált mozinézőtérrel. Úgy tűnik, mára minden összeállt. Tomival nemcsak az a szerencsénk, hogy fiatal korunk óta haverok vagyunk, hanem hogy különböző, egymást szervesen segítő színházi területeken tudunk mozogni. Engem idegesít, ha a rendező állandóan csak azzal foglalkozik, hogy egy szék hol van színpadon, mert akkor nem a lényegre figyel. Épp ezért nem is foglalkozom ezzel. Tomi viszont képes látványban gondolkodni. Megérkezett hozzánk egy régi díszlet, amely teljesen alkalmatlannak látszott. Ő meg nekiállt és csinált belőle olyat, hogy leesett az állam! Neki akár az is eszébe jut: a barátja dédnagyanyjának van egy képe a falon, és az jól illik valamelyik darabhoz. Közösen állítjuk össze a műsorterveket, odafigyelve, hogy ne csússzon el attól a fantasztikus világtól, amelyet a Vidám Színpad 65 éve képvisel" - számolt be Straub Dezső.Fotó: vidamszinpad.hu Böröndi Tamás elmondta, a Révai utcai Vidám Színpad már 2003-ban megszűnt, a patinás nevet 2011-ben levédte, mert úgy gondolta, a Vidámmal nemcsak egy színház szűnt meg, hanem a világhírű magyar humor fellegvára is. "Fiatal koromban sokak szemében lenézett műfaj volt a Vidám 'vidámsága'. De Bodrogi Gyula igazgatósága alatt sok minden megváltozott. Amúgy számos nagy művész - Rajz János, Páger Antal, Kiss Manyi - táncos-komikusból, szubrettből lett fantasztikus drámai színész. Úgy gondolom, hogy egyből ezer fokon égni, lecsapni a földobott labdát sokkal nehezebb, mint beleülni egy Csehov-darabba és mondani a gyönyörű, veretes szöveget" - fogalmazott a színész.Straub Dezső szerint a régi Vidám nehezen viselte, hogy jön egy fiatal csapat, és bedobják őket a mély vízbe. "El is különültek tőlünk. Aztán Bodrogi kezdte összerakni a fiatalokat az öregekkel. Kabos Laci bácsival kabaréban énekeltünk együtt duettet, ő volt Arafat, én meg Kadhafi. Én kezdtem a nótát, kézi mikrofonnal a kezemben, aztán megszólalt Laci bácsi, hallottam, hogy teljesen be van rekedve. A következő versszaknál távolabb tartottam a mikrofont, próbáltam vele egy hangerővel énekelni. Vége, taps, meghajlás. Rám se nézett, csak odasúgta rekedten: 'Szeretem a profikat' - és kiment. Ezután soha többé semmilyen konfliktusa nem volt a nagy zsenikkel az 'ificsapatnak'" - mesélte Straub Dezső.Forrás: 168 Óra
2016.10.23. 07:01
Szinhaz.hu
Egyén, technológia, város - Két különleges előadás a Reality Research Festivalon
Október 21. és 27. között a PLACCC két különleges előadással jelentkezik a Kitchen Budapesttel közösen megrendezett Reality Research Festival keretében.A szervezők ajánlója:Az eseménysorozat célja, hogy az egyén, a technológia és a város kapcsolatát minél több szempontból mutassa meg, ezért programjaink az új technológiákkal átszőtt vagy azoktól éppen elszakadó valóságérzékelésünk különböző rétegeit igyekeznek láthatóvá tenni. A belga Crew virtuális sétákra invitál a város valós terében, a magyar Vektor Normal fiatal művészeinek projektje viszont a városi tér folyamatosan változó percepciójának radikálisan fizikális megélését nyújtja.A Vektor Normal különböző területről érkező fiatal alkotók csoportja, akik az építészet és az urbanisztika iránti érdeklődésüket ötvözik a színház és a városi játékokban keresett új utakkal. A csoport tagjai: Tóth Bálint és Krauth Vera építészek, Kellényi Kata látványtervező, Ivanyos Ambrus dramaturg és Csiszár Mátyás, creative technologist.Az Intraverse egyénileg átélhető színházi előadás és városi játék, amelynek során a nézők egy rejtély megfejtése után kutatnak, miközben egyenként járnak végig egy utat a városi térben és saját gondolataikban. A rejtély megfejtéséhez végül egy merész lépés is szükséges… "A műholdak mesterséges objektumok, amelyek a Föld körül keringenek. Gondolkodás nélkül végzik el a rájuk bízott kutatási és kommunikációs feladatokat. Pályára állításuk után útvonaluk elvileg nem változhat, szabályos időközönként ugyanazokat a köröket járják. Egy műhold azonban mégis megszökött. Tudományos válasz egyelőre nem született a végtelen felé távozó műhold közelmúltbeli szökésére. A műhold azonban rádiójeleket sugároz, amelyeket az INTRAVERSE csoport sikeresen bemért. Ez az egyetlen nyom, ami elvezethet az égi mechanikai paradoxon megértéséhez" - áll az előadás ajánlójában.A belga CREW társulata 2011-ben már vendégeskedett a PLACCC meghívására, akkor Terra Nova c. előadásukat mutatták be, amely erőteljesen támaszkodott a virtuális és fizikai valóság találkozására. Az október 25. és 27. között látható C.A.P.E_Drop_Dog Tonnus Oosterhoff belga író két történetét dolgozza fel a virtuális valóságba helyezve – vagyis míg a néző a fizikai térben sétál, egyszersmind egy másik valóságban zajló történéseket éli meg. Miközben a néző a térben mozog, a külső megfigyelőknek úgy tűnik, mintha egy ember-kiborg különös táncát járná – közben pedig fizikailag is átérzi a tériszony érzését, amikor egy balkon állva, egy magánbeszélgetést kihallgatva tekinthet ki a messziségbe, ahogy azt is megtapasztalhatja, hogy milyen érzés egy kutya bőrébe bújni – közben pedig átéli az emberi lét, az emberi természet és percepció valódi törékenységét.Bővebb információ és jegyvásárlás: www.placcc.hu
2016.10.22. 13:06
Szinhaz.hu
1000 diák a Gólem Színház vendége
Tantermi előadások a Gólem Színház szervezésében. Egy átlagos magyar középiskolai diák életében először (és nagyrészt utoljára) akkor találkozik a zsidó történelemmel, amikor a Holokausztról tanul – megtanulja, hogy a zsidók nem többek egy kegyetlen háború áldozatainál, egy történelmi kor lenyomatánál. Könnyen elfelejtődik, hogy egy élő, aktív közösségről van szó, melynek hagyományai és kultúrája jóval a Holokauszt előtt is létezett már, és hetven évvel azután is jelen van mindenütt. Ezt az általános képet szeretné árnyalni a Gólem Színház a ’Szakácskönyv a túlélésért’ című előadás tantermi változata.Az előadás 2014. őszén született, és havonta pár alkalommal a főszereplő, Hédi néni nappalijába kalauzolja a nézőket. A 20. század egészén átívelő történet egy ember életén, sorsán (és ételein) keresztül mutatja be az évszázadot; és ezzel együtt azt is igyekszik megmutatni, hogy az ember élete akkor sem csak és kizárólag a II.. világháború borzalmairól szól, ha történetesen az 1920-as években született zsidó asszony.A 2016-os év folyamán közel ezer diák ismerkedhet meg Hédi néni életével, rendhagyó történelem óra keretében. A cél, hogy a diákok megértsék, a könyvekben megbúvó szavak és tények egyéni sorsokat takarnak. A történelem mögött emberek vannak. És ezek az emberek sokszor nem egy ország, egy nép, vagy egy hadsereg vezérei, hanem mindennapi hősök, akik munkahelyükön, otthonukban, vagy akár a konyhájukban írják a történelmet. Most ezer diák kap lehetőséget arra, hogy megismerkedhessen – és azonosulhasson – egy hétköznapi hőssel, aki történetesen zsidó; és hogy közelebbi, mélyebb ismeretséget köthessen egy ma is élő, lélegző, izgalmas világgal; hogy megértse azt a csoportot, mellyel ugyanazon az országon, ugyanazon a történelmen, ugyanazon az érzelmeken osztozik.Szereplők: Hay Anna, Nagy Mari, Radnay CsillaTantermi történelmi órák helyszínei:I. II. Rákóczi Ferenc Gimnázium Budapest, 2016. április 12. / drámatanárok: Surányi Ráchel, Pál Bori II. Közgazdasági Politechnikum Budapest, 2016. április 16. / drámatanárok: Surányi Ráchel, Pál Bori III. Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola Budapest, 2016. április 18. / drámatanárok: Surányi Ráchel, Pál Bori IV. Politechnikum Budapest, 2016. május 26. / drámatanárok: Surányi Ráchel, Pál Bori V. Városmajori Gimnázium Budapest, 2016. június 3. / drámatanárok: Surányi Ráchel, Neumann Péter VI. Móra Ferenc Gimnázium Kiskufélegyháza, 2016. szeptember 21. / drámatanárok: Surányi Ráchel, Pál Bori VII. Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Bonyhárd, 2016. szeptember 29. / drámatanárok: Surányi Ráchel, Neumann Péter VIII. Garay János Gimnázium Szekszárd, 2016. október 18., / drámatanárok: Surányi Ráchel, Pál Bori IX. Novus Gimnázium Budapest, 2016. október 20. / drámatanárok: Surányi Ráchel, Pál Bori X. Chernel István Általános Iskola és Gimnázium Agárd, 2016. október 21. / drámatanárok: Surányi Ráchel, Pál Bori Az előadás havonta két alkalommal a Kőleves Vendéglőben tekinthető meg. Bővebben: www.golemszinhaz.hu
2016.10.22. 08:05
Szinhaz.hu
Gogoliáda - Bábos előadás az MKE látványtervező hallgatóitól
Gogoliáda címmel mutatnak be előadást a Magyar Képzőművészeti Egyetem látványtervező szakos hallgatói szombaton a Jurányi Házban; a produkció a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivállal közös programként látható.Évek óta hagyomány, hogy a Magyar Képzőművészeti Egyetem látványtervező szakos hallgatói egy kurzus keretében nemcsak bábokat és hozzá tereket terveznek, hanem kis előadás formájában be is mutatják munkáikat. Az oktatási kurzus célja, hogy a hallgatók maguk is megérezzék, mit jelent mozgatni a bábukat, létezni a térben. Az előadások között megtalálható volt már Moliere, Goldoni és más klasszikusok műveiből készült produkció - az idén Gogoliáda címmel etűdöket adnak elő Alfred Schnittke Gogol szvit és Szkeccsek című darabjaira.A bábozás betanulásban a Színház- és Filmművészeti Egyetem bábszínész-hallgatói segítettek az MKE diákjainak. Az előadást pedig két végzős bábrendező hallgató, Szenteczki Zita és Varsányi Péter rendezte meg Gogoliáda címmel. A produkció etűdök sora Alfred Schnittke huszadik századi orosz zeneszerző Gogol-ihlette műveire. A Gogol-szvit és a Szkeccsek (eredetileg baletthez írt) rövid, képszerű és szuggesztív tételei alkalmasak arra, hogy nonverbális bábetűdöket építsenek rájuk. Gogol életműve nemcsak az orosz irodalom fontos állomása; írásai a modern élet groteszk és abszurd mivoltát mutatják meg. Szereplői kisemberek, akik mind fölfelé törekszenek a társadalom ranglétráján. Tele vannak álmokkal, amelyeket sosem érnek el, és ha mégis, akkor az álmok visszájukra fordulnak és eltorzítják gazdáikat. Gogol a groteszknek ábrázolt figuráit hol bogarakhoz, hol disznókhoz vagy épp szamovárhoz hasonlítja. Ezt a torz világot épp a bábok tudják jól visszaadni.A Gogoliádában egy vagy két ember által mozgatott asztali bábokat használnak, amelyek konkrétan vagy áttételesen Gogol szereplőit idézik. A szöveg hiányát a térképző, illetve a szereplők belső világát érzékeltető vetítés ellensúlyozza. Az előadás dramaturgja Lőkös Ildikó, a művésztanárok: Orosz Klaudia (báb) és Juhász András (intermédia). Rendező: Szenteczki Zita és Varsányi Péter.
2016.10.22. 06:07
Szinhaz.hu
Báb és vizualitás címmel rendez konferenciát a Színészmúzeum
Báb és vizualitás címmel rendez konferenciát a Bajor Gizi Színészmúzeumban az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet október 21-én, pénteken.Az OSZMI évenként megvalósuló bábművészeti konferenciájának témája az idén a bábművészet képzőművészeti, vizuális értelmezési lehetősége. A rendezvényen köszöntőt mond Ács Piroska, az OSZMI igazgatója.Hutvágner Éva muzeológus, a konferencia szervezője az MTI-nek elmondta: az idén második alkalommal rendezik meg az eseményt. A konferencia nyitott, minden érdeklődőt szívesen látnak. Az előadások 15 percesek, színes prezentációkra számíthatnak az érdeklődők. A muzeológus kiemelte, hogy az ősz a bábművészet jegyében telik az OSZMI-ban: a konferencia mellett a Jön a bábos! című kiállítással várják a látogatókat, és bábszínház-történeti sétákat is szerveznek a városban. A kétórás séták alkalmával Budapest nevezetes bábos helyszíneit járják végig az érdeklődőkkel. A séta állomásai között van a Rév István alapította Nemzeti Bábszínjáték, az első magyar kő bábszínház helyszíne. A csoport ellátogat az Andrássy úton az Állami, majd később Budapest Bábszínházba, valamint a Kolibri Színház épületébe és Kemény Henrik lakhelye is szerepel az állomások között. A konferencia arra hivatott, hogy a teljes bábos szakmát megszólítva dolgozzon fel olyan kortárs témákat, amelyek a figyelem középpontjában vannak, és egybefogja a báb-kutatókat és bábos szakembereket, találkozási lehetőséget teremtsen számukra - tette hozzá Hutvágner Éva. Mint mondta, kilenc kutató előadását hallgathatják meg a konferencia résztvevői, emellett Nánay István újságíró, kritikus bevezető előadást tart, Kell-e báb a bábszínpadon, avagy a stílusegység szétrobbanása címmel. A nap végén szakmai kerekasztal-beszélgetést is tartanak a konferencia résztvevőivel és a hallgatókkal az elhangzott témákról. Az előadók között bábkutatók, színháztörténészek is megtalálhatók, de mindenféle képzőművészeti terület megjelenik, leginkább a fiatal kutatói generáció képviselői hallhatók. Hutvágner Éva tájékoztatása szerint a konferencia első része a Történet és látvány címet viseli, a történeti anyagokat gyűjtötték egy csokorba, a szekcióvezető Nánay István. A rendezvény második részét Kortárs vizualitás címmel rendezik meg, a szekcióvezető Darida Veronika lesz.
2016.10.20. 20:34
Szinhaz.hu
'Szilvalé rongyő' - Mágnás Miska Kecskeméten!
Megkezdődtek a Mágnás Miska próbái a kecskeméti Katona József Színházban. Az évad nagyoperettjének bemutatója november 18-án lesz.A kecskeméti színház ajánlója:A Mágnás Miska a magyar operett-irodalom egyik legnépszerűbb darabja. Címszereplője igazi komikus figura: Miska (Szemenyei János) talpraesett lovászfiú, aki a szemünk láttára változik előkelő arisztokratává. Párjából, a konyhalányként szolgáló Marcsából (Hajdú Melinda) pedig ugyanilyen gyorsan válik flancos dáma.Miért? Mert a szépséges Rolla grófkisasszony (Dobó Enikő) családja hallani sem akar arról, hogy lányuk a snájdig mérnök, Baracs István (Orth Péter) felesége legyen. A fiatalok érdekében összefog a környezetük, és ügyes cselszövésük révén győz az igaz szerelem.1916-ban, 100 évvel ezelőtt látott napvilágot a Mágnás Miska, az ország akkori legkiválóbb táncos- komikusának, Rátkai Mártonnak írott operett. Az érzelmes, mulatságos történetet olyan slágerek kísérik végig, mint a „Cintányéros cudar világ” vagy a „Hoppsza Sári”. A főbb szerepekben színpadra lép: Réti Erika, Kőszegi Ákos, Csapó Virág, Sirkó László, Nagy Viktor, Zayzon Zsolt, Pál Attila, Aradi Imre, Jablonkay Mária, Váry Károly, Puskás Gyula, Sirkó Anna, Patyi Szilvia. A díszlettervező Debreczeni Borbála, a jelmezeket Tihanyi Ildikó jegyzi, a koreográfus Barta Dóra, a zenei vezető pedig Károly Kati.A produkció rendezője Rusznyák Gábor. Bemutató: 2016. november 18.
2016.10.20. 15:27
Szinhaz.hu
Magyar előadások is versenyeznek a román színházi seregszemlén
Erdélyi magyar előadások is szerepelnek a 26. romániai országos színházi fesztiválon, amelyet Bukarestben tartanak október 21. és 30. között.A fesztivál a román színházi szakma legrangosabb seregszemléje, amelyen az idén Miriam Raducanu román koreográfusra és táncoktatóra emlékeznek. A tánc kiemelt szerepet kap, ugyanis a péntek esti ünnepélyes megnyitón Gigi Caciuleanu román koreográfusról és rendezőről szóló kiállítás nyílik a Bukaresti Nemzeti Színház előcsarnokában. A fesztiválra 40 előadást hívtak meg, ezeket együttesen 78-szor játsszák, így átlagban naponta nyolc előadás lesz látható.Fotó: Vlad Eftenie/TBD A vidéki teátrumok 18 előadással képviseltetik magukat, ezek között több magyar nyelvű is lesz. Az erdélyi magyar színházak közül a Kolozsvári Állami Magyar Színház kapta a legtöbb meghívást. Ők három produkcióval érkeznek Bukarestbe, így a közönség láthatja a Silviu Purcarete által rendezett Julius Caesart, A pelikánt Felix Alexa rendezésében, valamint a Dominique Serrand által rendezett Pour Toujours-t (Mindörökké). A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a Tompa Gábor által rendezett, A játszma vége című Samuel Beckett-darabot mutatja be. Más magyar vonatkozású előadások is lesznek, a kolozsvári román színház Tadeusz Slobodzianek A mi osztályunk című drámáját mutatja be, amelynek rendezője a sepsiszentgyörgyi Bocsárdi László. Ez a produkció az idén megnyerte a legjobb előadásnak járó díjat a Román Színházi Szövetség (UNITER) díjkiosztó gáláján. A fesztiválon a marosvásárhelyi Székely Csaba drámaíró Bányavíz című művét a bukaresti ACT Színház és a Scena9 viszi színre. Négy külföldi produkciót is vendégül lát a fesztivál, a közönség megtekintheti a szentpétervári Maly Színház előadásában a Cseresznyéskertet, amelyet Lev Dogyin orosz rendező állított színpadra. A kísérőrendezvények sorában bemutatják Tompa Gábor rendezőnek A Három nővértől a Cseresznyéskertig című fotóalbumát, amely a 2013 és 2015 között színpadra állított előadásairól készült fényképeket tartalmazza. A fesztivál ideje alatt műhelygyakorlatot tart fiatal színészeknek Michael Pennington brit színművész.MTI
2016.10.20. 12:08
Szinhaz.hu
„Ősi magyar életkedv, nevetésbe fojtott szorongások” – Kivilágos Kivirradtig Miskolcon
Móricz Zsigmond regényéből készült színdarab Rusznyák Gábor átdolgozásában és rendezésében a Miskolci Nemzeti Színházban. A Kivilágos kivirradtigban egy István-napi mulatságba nyerünk betekintést, ami alatt a száz évvel ezelőtti dzsentri-világ elevenedik meg a színpadon. A mulatozás alatt pedig olyan problémák kerülnek felszínre, amelyeken ma is érdemes elgondolkoznunk.Fotó: Gálos Mihály SamuA Miskolci Nemzeti Színház ajánlója:A Kivilágos kivirradtig Móricz munkái között is nagy mű, mestermű. A XIX. század utolsó éveinek egyik István-estéjén elevenedik meg előttünk. Parányi emberek mozognak, bolhák, homokszemek a nagy magyar Alföldön. Fecsegő, sokbeszédű, de munkára, tervekre már képtelen dzsentri-világ, amely végérvényes bukása előtt ellágyultan, anekdotázva vigasztalja önmagát. Mert minden álom összetörik ezen az éjszakán: az adósságban fuldokló házigazda állását veszti, miközben mozgékonyabb gazdálkodásra, pénzre vágyó új emberek törnek be a mozdulatlanságba merevedett magyar alföld grófi birtokaira. A fiatal gróf szerelmében reménykedő legkisebb leány is kénytelen beérni a falu „zsidajával”. Ezeknek a szétmálló életeknek, kilátástalan sorsoknak, a boros kedélyeskedésbe, az ősi magyar életkedvbe, sok-sok nevetésbe fojtott szorongásoknak értő-ostorozó rajza ez a mű.Fotó: Gálos Mihály SamuA Kivilágos kivirradtig egy helyszínen, egy este alatt lezajló névnap megannyi történéssel. A színpadi változat, amelyet Rusznyák Gábor készített, szinte teljes egészében követi a regény dramaturgiáját. – A fő szempont az volt, hogy az alapmű polifonikussága megmaradjon – hangsúlyozta a rendező. – A változtatások, beírások, a díszlet, a jelmez, a zene mind-mind ezt igyekeznek szolgálni. Ahogy én tudom, még soha ennyi színész egyszerre, egy időben nem volt jelen a miskolci kamaraszínpadon. A sok szereplő egyben sok-sok különböző színpadi szándékot, történést, akciót is jelent. Megannyi különböző idegrendszer egy időben, egy helyen. Ennek megszervezése, összehangolása rengeteg türelmet, egymásra figyelést, az anyag egésze iránti közös kíváncsiságot és alázatot követel. Ez pedig nagyon is megvolt. Igazából ritka nagy öröm volt ez a próbafolyamat – mondta Rusznyák Gábor. Az előadásban felvetett társadalmi problémák, az idegenség kérdése, a zsidó-keresztény ellentét, a házasságok férfi-nő harcai, a bajok szőnyeg alá söprése nem sokat változott száz év óta, csupán a szőnyeg alatti kupac lett nagyobb. A dzsentrik rétegét is megtaláljuk ma is. – A mai kor dzsentrijei az a réteg, amely hitelekből, kölcsönökből „hazudik” magának egy olyan egzisztenciát, amit a keresetével, a munkája aktuális értékével egyébként nem lenne képes fenntartani. Ez a vágyott nívó jelenthet szimpla életigenlésből fakadó önbecsapást, de jelentheti egyfajta minőségi szint megtartását is – tette hozzá a rendező.Fotó: Gálos Mihály Samu Gáspár Tibor szerint Móricz Zsigmond az egyik legnagyobb magyar szociológus. A szerző bejárta az egész Kárpát-medencét és megírta, amit látott, tapasztalt. – Ezek a történetek ma is ismerősek mindannyiunk számára, hiszen ma is szükség van rá, hogy elgondolkodjunk ugyanezeken a problémákon, hogy tisztábban lássuk kisebb és globálisabb világunkat egyaránt, ezeknek az emberi sorsoknak a kapcsán. Ezen az István-napon láthatjuk az egész magyarság drámáját, a kisszerűségét és nagyszerűségét egyaránt – mondta a Doby Istvánt alakító színművész. – Én úgy gondolom, hogy ez az előadás lehetőséget ad arra, hogy egyszerre utazzunk a száz évvel ezelőtti világban és a mai világunkban. A Kivilágos kivirradtig rendkívül szórakoztató, de könnyfakasztó előadás is, hiszen ahogy az írónál jelen van a költészet, úgy a mi előadásunkban is fontos hangsúlyt kap. Hol nagyon komolyan, hol játékosan villannak fel a problémák, de az élet jelenvalósága ugyanúgy átsüt az előadásból, ahogy Móricz Zsigmond könyveiből – tette hozzá. A zsidó földbirtokossal, Pogány Imrével eljegyzésre készülő Annus szerepében Czakó Juliannát láthatja a közönség. A kedves, életvidám lány életében sorsfordító események hozója ez az este. – Annus nem egy kacér lány, csupán szereti az őt körülvevő embereket és szeretné jól érezni magát. Szerelmes a grófba, szerelmes Pogány Imrébe, szerelmes az életbe – elemezte a karaktert a színművésznő. – Az előadás, bár a kisemberek problémáit mutatja meg, mégis a globális problémák irányába mutat. Nem fennkölt, nem súlyos, egészen hétköznapi, és hétköznapi megoldásokat is kínál, leginkább az egykedvű belenyugvást. Remek humorral, nagyon ismerős karaktereken keresztül. Ez az előadás nem felkiáltójeleket, hanem kérdőjeleket küld a nézőknek a színpadról. Hogy Annusnak lesz-e ebből kiút? Én nem akarom ezt eldönteni. Azt szeretném, hogy a néző úgy menjen haza, hogy azt kívánja: „Bárcsak neki sikerülne!” – mondta Czakó Julianna.Fotó: Gálos Mihály Samu Móricz Zsigmond:KIVILÁGOS KIVIRRADTIG névnap két részben Doby István GÁSPÁR TIBOR Jászai-díjasDobyné Ágnes, a felesége NÁDASY ERIKAAnnus, a leányuk CZAKÓ JULIANNA Pogány Imre, Annus kérője BODOKY MÁRKFrici, Dobyék nagyobbik leánya SZIRBIK BERNADETTJegyző, Frici férje HARSÁNYI ATTILASzalay Péter FANDL FERENCSzalayné Irma SERES ILDIKÓ Jászai-díjasShöller Karcsi LAJOS ANDRÁSDoby Péter, Dobyék fia SIMON ZOLTÁNPéchy Lajos, orvos SZATMÁRI GYÖRGYMalvin, Dobyné testvére MÁHR ÁGI Jászai-díjasPatikus segéd FARKAS SÁNDORPatikusné, a segéd felesége TENKI DALMAKádár Pista, legátus FECZESIN KRISTÓFFaragó ispán VARGA ZOLTÁN Jászai-díjasNevelőnő PROHÁSZKA FANNIÓvókisasszony SIMONFI ADRIENNPostamester SZEGEDI DEZSŐ Jászai-díjasGazdasági gyakornok MOLNÁR SÁNDOR TAMÁSAradi MÁRTON B. ANDRÁSAradiné MOLNÁR ANNASzakácsnő KEREKES VALÉRIAMihók, kocsis SZAKÁL TAMÁS Díszlettervező KHELL ZSOLT Jászai-díjas Jelmeztervező TIHANYI ILDIZene: KOVÁCS MÁRTONÜgyelő: VARGA RENÁTASúgó: FEKETE ZSOLTRendezőasszisztens: KRISTON SZABOLCS Rendező: RUSZNYÁK GÁBORBemutató előadás: 2016 október 14. - Kamaraszínház
2016.10.20. 11:05
Szinhaz.hu
Aki nem riad vissza a szélsőségektől - 70 éves Elfriede Jelinek
Október 20-án hetvenéves Elfriede Jelinek Nobel-díjas osztrák írónő. Orgonistának készültA stájerországi Mürzzuschlag városkában született cseh zsidó apától és román-német származású anyától. Vegyészmérnök édesapját, aki egy hadászati szempontból fontos üzemben dolgozott, a második világháború idején származása miatt üldözték, később elmegyógyintézetbe került, ott is halt meg. Jelinek így emlékezett rá: "apám zsidó származású cseh vegyész volt, imádta a vitát, az érvelést, hogy írni kezdtem, legalábbis részben neki köszönhető. Ő mutatott rá, milyen élvezet a nyelvvel bánni". Az irodalomig még hosszú utat kellett bejárnia, mert erős akaratú anyja egészen más művészi irányba terelgette: balettozni járatta, hatévesen zeneiskolába íratta. Kezdetben zongorázott, a bécsi konzervatóriumban orgonista diplomát szerzett, zeneszerzést is tanult, miközben színházi és művészettörténeti tanulmányokat is folytatott. Érzékeny idegrendszere, a rá nehezedő pszichés nyomás miatt 1967-ben megszakította tanulmányait, állítólag egy éven keresztül gyakorlatilag ki sem lépett az otthonából, teljes elszigeteltségben élt, s ebben az időszakban kezdett el írni.Csalimadarak vagyunk, bébiIrodalmi pályáját költőként kezdte: versei a legnevesebb osztrák avantgárd irodalmi lapban, a Protokollban jelentek meg a hatvanas években, majd 1967-ben első verseskötetét is kiadták Lisas Schatten címmel. Már ekkor "provokátorként" tartották számon, mint két világhírű kortársát, Thomas Bernhardot és Peter Handkét. Megítélésén nem sokat változtattak egymás után megjelenő avantgárd, szatirikus regényei, amelyek mind feltűnést keltettek, az 1970-ben megjelent Csalimadarak vagyunk, bébitől kezdve a Kis csukákon (1975), a Kizártakon (1980) át a Zongoratanárnőig (1983) és az Egy sportdarabig (1998). A Kéj (1989) és a Vágy (2000) című feminista regényei, amelyekben megpróbálta női szemszögből ábrázolni a szexuális kicsapongásokat, annak ellenére - vagy éppen amiatt - tettek szert hatalmas népszerűségre, hogy pornóként fogadta őket az olvasóközönség. Az utóbbi időben a saját internetes oldalán publikálja írásait, a 2007-2008-ban írott Irigység című regényét is.A zongoratanárnő Legismertebb, Magyarországon talán a legnépszerűbb - nem mellékesen, a leginkább olvasmányos - regénye A zongoratanárnő, amelyre Michael Haneke filmje irányította rá a figyelmet 2001-ben. A nagyszerű színészekkel, Isabelle Huppert-rel és Annie Girardot-val készült alkotás elnyerte a cannes-i filmfesztiválon a zsűri nagydíját, valamint a legjobb forgatókönyv és a legjobb női alakítás díját is. A zsarnok anya uralma alatt élő, hivatásában, művészetében maximalista, de érzelmileg fogyatékos zongoratanárnő története, ifjú tanítványával folytatott, már-már perverzitásba hajló szerelmi, szexuális kapcsolatának ábrázolása megosztotta a közönséget, egyes kritikusok botrányról, mások felszabadító művészi élményről számoltak be. A zongoratanárnő mellett megfilmesítették Malina (1990) című regényét is, Werner Schröter alkotásában szintén Huppert játszotta a főszerepet, 1982-es regényét, a Kirekesztetteket tévéfilmen dolgozták fel.Visszavonultan élő írónő A visszavonultan élő írónő az irodalmi tevékenységen túl a közéletben is tevékeny, 1974 és 1991 között a kommunista párt tagja is volt. 1985-től a Burgtheater című színdarabjával - amelyet óvatosságból nem is Ausztriában, hanem Bonnban mutattak be - kifejezetten "az osztrák nemzet közellenségévé" vált, a sajtóban megkapta a Nestbeschmutzer (saját fészkébe piszkító) állandó jelzőt. Jelinek nem riad vissza a szélsőséges politikai nyilatkozatoktól sem: 2000 februárjában például megtiltotta, hogy darabjait osztrák színházakban játsszák, tiltakozásul a szélsőjobboldal kormánykoalícióba kerülése miatt. A tiltást később visszavonta. Ugyanekkor állást foglalt az Ausztriával szembeni EU-szankciók mellett és állandó polémiát folytatott a Jörg Haider vezette Osztrák Szabadságpárttal.Nobel-díj A 2004-ben Jelineknek ítélt Nobel-díj, melynek indoklása szerint az írónő művei "különleges nyelvi erővel leplezik le a társadalmi klisék abszurditását, és ezek leigázó hatalmát", nem sokat változtatott munkásságának megítélésén. Ehhez persze hozzájárult az is, hogy Jelinek kijelentette, hogy a díj "nem lehet virág Ausztria gomblyukában". Az írónő egyébként tömegiszonyára hivatkozva nem ment el a díj átvételére. Magyarul Jelinek több regénye is megjelent, több színművét is láthatta a magyar közönség: 2010-ben az 1995-ös burgenlandi romagyilkosságokról szóló Kézimunka című darabját mutatta be a Trafó, 2012-ben a Mi történt, miután Nóra elhagyta a férjét, avagy a társaságok támaszai című Ibsen-parafrázisát vitte színre az Örkény Színház, 2016-ban a nagy vitákat kiváltó Rohonc, avagy az öldöklő angyal - Tragikomédia a nemzeti lelkiismeretről című darabját tűzte műsorára a Tesla Teátrum.
2016.10.20. 08:06
Szinhaz.hu
Éjszakai színház a képtárban
Tíz író, tíz képzőművész, tíz színész különleges találkozása a budai Várban – erről szól a a Textúra című összművészeti előadássorozat, amelynek most ősszel megint a Magyar Nemzeti Galéria ad otthont.
2016.10.19. 20:41
Mno.hu
Van, amivel már elégedett Andy Vajna, de olyan is, amivel nem
Nem kell neki senkit győzködnie, egyszerűen csak jól kell végeznie a munkáját, ezt mondja Andy Vajna. Már gyerekkorában érdekelte a színház, később pedig - gyerekként, de már az Egyesült Államokban - gyakorlatilag egyértelmű lett, hogy a filmiparban fog dolgozni. A magyar filmmel kapcsolatban van, amivel már elégedett, de még mindig nem látja minden anyagon, hogy valakinek valamit el akar mondani a készítő, pedig ez lenne a cél. Fontosnak tartja, hogy sikeres legyen a TV2 és a hozzá tartozó kábelcsatornák. A nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a TV2 tulajdonosa a 888.hu-nak adott interjút.
2016.10.19. 17:25
Origo.hu
Alkotói-díjat kapott Schneider Jankó
Véget ért Kecskeméten a Magyarországi Bábszínházak 13. Találkozója. A rendezvény hivatalos programjában öt nap alatt 19 bábszínház és magántársulat összesen 29 előadását láthatta a Találkozón résztvevő szakmai közönség. A Színház –és Filmművészeti Egyetem bábrendező szakos hallgatói is lehetőséget kaptak arra, hogy egy-egy produkcióval bemutatkozhassanak a Találkozó off programjában. Kecskemét főterén pedig két napon át szabadtéri előadások és interaktív játékok színesítették a rendezvény kínálatát.A Magyarországi Bábszínházak Találkozója ezúttal sem válogatott produkciókat hívott meg. Bemutatkozási, megmérettetési lehetőséget biztosított a műfaj valamennyi művelője számára. A résztvevők minden nap szakmai beszélgetések keretében vitatták meg a látottakat. A beszélgetéseket Novák Eszter, Ascher Tamás, Lendvay Zoltán, Jászay Tamás, Marek Waszkiel és Vidovszky György segítette.A Magyar Bábművész Szövetség hagyományosan minden Találkozón átad egy díjat, amellyel társulatokat, színészeket, alkotókat részesít elismerésben. 2016-ban a szövetség „Alkotói díját” Schneider Jankó érdemelte ki. Munkái közül a XIII. Találkozón, a Tessék engem megmenteni! című előadás, valamint a Torzonborz 2- Torzonborz visszatér című produkció volt látható. Előbbi a debreceni Vojtina Bábszínházban került bemutatásra, míg utóbbi a pécsi Bóbita Bábszínház nagy sikerrel futó előadása.A Magyarországi Bábszínházak XIII. Találkozójának megrendezését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
2016.10.19. 09:34
Szinhaz.hu
A varázsfuvola Londonban - Vendégségben Alföldi rendezése
Az Armel Opera Festival meghívást kapott Londonba, a Hackney Empire Színházba. Október 21-22-én Mozart A varázsfuvola című operáját láthatja a közönség Alföldi Róbert rendezésében, október 23-án pedig Fischer Ádám vezényletével adnak ünnepi koncertet a Dán Kamarazenekar közreműködésével.A varázsfuvola a Szegedi Nemzeti Színház produkciója, amely a 2015-ös Armel Opera Festivalon két díjat kapott. A nemzetközi zsűri a francia Marlène Assayag koloratúr szopránnak az Éj Királynője szerep kiváló megformálásáért és kimagasló énekesi teljesítményéért a Legjobb Énekes díját adományozta. Az előadás megkapta az ARTE Közönségdíjat is, az Arte Concert weboldalán leadott legtöbb szavazat alapján. Az Armel Opera Festival többségében külföldi operaházakkal együttműködve minden évben öt új bemutatót tart Budapesten, amelyeket az ARTE Televízió élőben közvetít, majd a fesztivál weboldalán szavazhatnak a nézők a legjobbnak tartott előadásra.Fotó: Kállai-Tóth AnettEmlékkoncert az ’56-os magyar Forradalom és Szabadságharc 60. évfordulóján Idén október 23-án ünnepi koncertre várják szeretettel a Londonban élő magyarokat és a zeneszerető brit közönséget a Hackney Empire Színházba. A jubileumi koncerten a Dán Kamarazenekart a neves karmester, Fischer Ádám vezényli. Műsoron az ‘56-os események szimbolikus műve, Beethoven Egmont nyitánya, és két csodálatos Mozart mű, a Prágai szimfónia (No. 38-as D-dúr szimfónia) és a Jupiter szimfónia (No. 41. C-dúr szimfónia) lesz hallható. Az Armel Opera Festival a múlt évben tartott először Londonban ünnepi koncertet az 1956-os forradalom emlékére. A helyszín a Cadoghan Hall volt. Az elmúlt 18 év során Fischer Ádám többször dolgozott a Dán Nemzeti Kamarazenekarral. Mozart interpretációjukat világszerte elismerik, 2015-ben pedig Mozart szimfóniáiról készült felvételeik az év legjobb klasszikus antológiája kategóriában elnyerték a nemzetközi zenekritikusok ICMA-díját. A Dán Nemzeti Kamarazenekar és vezető karmestere, Fischer Ádám jelenleg Beethoven szimfóniáinak felvételein dolgoznak. A koncerten azonban a szimfóniák helyett Beethoven Egmont-nyitánya kap főszerepet. Az 1956-os forradalom idején Beethoven műve jelentette a zenei találkozási pontot a szovjetek elleni lázadásban. A forradalom utolsó napjaiban a Magyar Rádió folyamatosan a nyitányt játszotta. Beethoven nyitányát a mai napig a magyar nép szovjet elnyomás elleni küzdelmének jelképeként tartják számon.
2016.10.19. 07:07
Szinhaz.hu
1956 - Több kulturális rendezvény Lengyelországban
Több nagyszabású kulturális rendezvénnyel, köztük a budapesti Nemzeti Színház által színpadra vitt Tóth Ilonka című darab varsói ősbemutatójával emlékeznek meg a héten Lengyelországban az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60
2016.10.18. 16:29
Gondola.hu
Megalakult a Nemzetiségi Színházi Szövetség új elnöksége
A Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetség Közhasznú Egyesület hétfői, tisztújító közgyűlésén megválasztotta a szervezet új elnökségét. Csasztvan András, a Cervinus Teátrum igazgatója vállalta el az elnöki tisztséget, munkáját négy elnökségi tag segíti majd.Titkárként Frank Ildikó (Magyarországi Német Színház), alelnökként Rusz Milán (Magyarországi Szerb Színház), továbbá Jónás Judit (Cinka Panna Cigányszínház) és Vidákovics Szláven (Pécsi Horvát Színház) vesz részt az egyesület új vezetőségében. A tisztújító közgyűlés elején a tagok egy perces néma csenddel emlékeztek meg a nemrég elhunyt alapító elnök személyéről, Gergely Lászlóról, aki a nemzetiségi színjátszás egyik elkötelezett híve volt. Az új elnökség a szövetség érdekképviseleti tevékenységét erősítve folytatja a 2010-ben elkezdett munkát. A szervezet a magyarországi nemezetiségi színházi kultúra fejlesztésére hivatott. Feladatai közül a színházi értékek védelme, a magyarországi nemzetiségi színjátszás területén működő színházi szervezetek munkájának segítése áll. Az egyesület további tevékenységei között szerepel színházi produkciók létrehozása és helyi kulturális programok szervezése. Ezen elvek mentén az új elnökség szeretné ismét megrendezni a Nemzetiségi Színházak Találkozóját, az Arcusfestet, mely nemcsak a szakmai találkozást teszi lehetővé, hanem kiváló alkalom a nemzetiségi színjátszás bemutatkozására is. Ennek egyik fontos pillére a Pécsi Országos Színházi Találkozón való további megjelenés és a Magyar Teátrumi Társaság nyári fesztiválján, a Szarvasi Vízi Színház programjában való részvétel. A Nemzetiségi Színházi Szövetség egyik küldetése a kisebbségek anyanyelvi színjátszásának fenntartása és erősítése, melynek egyik bástyája lehetne a régóta vágyott budapesti játszóhely is. Az új elnökség elkezdte munkáját és továbbra is dolgozik a hazai kisebbségi színjátszás szerepének erősítésén a magyarországi kulturális palettán.Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetség
2016.10.18. 13:35
Szinhaz.hu
Mesejáték, balett és musical a szegedi premierek között
Mesejátékot, kortárs balettprodukciót, musicalt és drámát mutat be a Szegedi Nemzeti Színház a következő hetekben.Gyüdi Sándor főigazgató a teátrum műsoráról tartott keddi sajtótájékoztatón elmondta, szombattól láthatják a nézők Carlo Collodi Pinokkió című mesejátékát Tóth Miklós rendezésében. A darab címszerepét Borsos Beáta, Gepettót Somló Gábor alakítja. A klasszikus történet játékosan, viccesen ábrázolja, milyen problémákkal küszködnek a legkisebbek, milyen démonok kísértik meg őket, és azt is milyen nehéz, de gyümölcsöző visszatérni a helyes útra. A produkciót novemberben három előadásban Budapesten, a Thália Színházban is bemutatják. November 4-től a Kisszínházban látható Ibsen A nép ellensége című drámája. A rendező Bodolay Géza, aki Kunos László magyar szövegét alapul véve egy német előadás alapján átalakította át a művet. A polgármestert alakító Borovics Tamás szerint a több mint 130 éve íródott, sok nézőpontot, igazságot összeütköztető, rendkívül izgalmas darab ma is aktuális.A színház büféje november 7-től rendhagyó produkció helyszínéül szolgál. A műfaji meghatározása szerint "nem túlzottan irodalmi esten" Bánvögyi Tamás főszereplésével adják elő a Charles Bukowski írásai alapján született Vissza a feladónak címet viselő kamaradarabot. A Szegedi Kortárs Balett november 11-től két egyfelvonásos produkciót játszik Szegeden. A társulat október 10-én a Művészetek Palotájában tartotta Henryk Górecki lengyel zeneszerző utolsó művére, a IV. szimfóniára készült eARTh című produkció premierjét. Juronics Tamás, az együttes művészeti vezetője elmondta, hogy tavaly hallotta a művet, amely óriási hatással volt rá, és elhatározta, koreográfiát készít. A föld aggasztó jövőjéről, a környezet védelméről szóló a darab felkiáltójel, amely arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a témával mindenképpen foglalkozni kell. Az est második felében Enrico Morelli vendégkoreográfus Igor Sztravinszkij egyik legizgalmasabb zenéjére készült Menyegző című darabját láthatja a közönség. A tavaly Szegeden a Moderato Cantabile-vel nagy sikert arató olasz művész szerint Sztravinszkij nagyon komplex zenéje direkt módon meghatározza a színpadi mozgást, amely két világot, két életkori szakaszt jelenít meg. November végétől szerepel a műsoron a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon nyáron bemutatott Evita című musical kőszínházi változata. A rendező, Juronics Tamás szerint a lenyűgöző történethez Andrew Lloyd Webber több szempont alapján is operaszerű, szerethető zenét írt, így nem véletlen a mű negyvenéves, töretlen sikere. A musicalt a közönség Szegeden is hatalmas stábbal, Radnay Csilla, Sándor Péter, Egyházi Géza, Bot Gábor és Török Anna főszereplésével láthatja, a gitárral, basszusgitárral, szintetizátorral kiegészített Szegedi Szimfonikus Zenekar közreműködésével.MTI
2016.10.18. 13:17
Szinhaz.hu
Șerban-, Kordonszkij-, Bodó-előadással is vár az Interferenciák Fesztivál
Nyilvános a Kolozsvári Állami Magyar Színház által kétévente megszervezett Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál ötödik kiadásának programja. Az idén november 24. – december 4. között megrendezett színházi találkozóra tizenhárom országból összesen húsz meghívotttársulat érkezik Kolozsvárra. A fesztivál idei kiadásának mottója Az idegen odüsszeiája. A rendezvény a kortárs világszínház jelentős társulatainak produkcióin keresztül közelíti meg az idegenség tematikáját. Mit tudhatunk meg a művészet eszközeivel korunk egyik legmeghatározóbb életérzéséről – az idegenségről? Ezt a kérdést próbálják körüljárni a fesztiválon résztvevő előadások, valamint az OFF-program eseményei is.A kolozsvári közönség olyan nemzetközileg elismert alkotók előadásait láthatja a rendezvény tizenegy napja alatt, mint Tomaž Pandur (a fesztiválnyitó hommage-előadással), Armin Petras, Andriy Zholdak, Declan Donnellan, Michal Dočekal, Tompa Gábor, Helmut Stürmer, Jaram Lee, Andrei Șerban, Jurij Kordonszkij, Bodó Viktor, Hajdu Szabolcs, valamint Jarosław Fret. A fesztivál történetében először lesz látható Kolozsváron orosz, ír, macedón, luxemburgi és szlovén társulat, de visszajáró társulatokkal, művészekkel is találkozhat majd a közönség. Az Interferenciák programjában idén két Brecht-előadás is szerepel, a bukaresti Bulandra Színház az Andrei Șerban által rendezett A szecsuáni jóember című előadást, míg a budapesti Vígszínház Michal Dočekal Jóembert keresünk című előadását hozza, Eszenyi Enikő főszereplésével Kolozsvárra. A programot idén is számos járulékos esemény színesíti. A TIFF Házban naponta kerül sor beszélgetésekre a meghívott alkotókkal, filmvetítésekre, valamint több helyszínen is zajlanak majd könyvbemutatók, kiállítás-megnyitók és koncertek. A teljes program elérhető a színház honlapján (http://huntheater.ro/oldal.php?soid=159&mm=58). A fesztivál társszervezője a Corvineum Alapítvány, főtámogatói a Kulturális Minisztérium, Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa, főszponzor a MOL Románia. A rendezvény az Európai Színházi Unió, a Román Kulturális Intézet, az UNITER, a Bethlen Gábor Alap, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának támogatásával valósul meg. Partnerek: TIFF Ház, Ecsetgyár, Tranzit Ház, Kaszinó Városi Kulturális Központ, Kolozsvári Nemzeti Színház, Reactor, Remarul, Kolozs Megye Tanácsa, IATC – AICT Színházi Kritikusok Nemzetközi Szövetsége, British Council, Goethe Zentrum | Deutsches Kulturzentrum Klausenburg, FestivApp, Toyota.A fesztivál programjában szereplő tíz nagytermi előadásra október 18-ától Interferences Grand 2016 néven 200 lejért kedvezményes jegycsomag vásárolható online a www.biletmaster.ro weboldalon, amely november 1-jétől a színház jegypénztáránál is elérhető lesz.
2016.10.18. 09:06
Szinhaz.hu
Maléter Páltól az ’56-os menekültekig - Forradalom a Katonában
Ősbemutatóval és kivételes szereposztású, egyszeri dokuszínházzal várja nézőit a PanoDráma és a Katona József Színház többek között Mácsai Pállal, Máté Gáborral, Molnár Piroskával és Szamosi Zsófiával. A Maléter Pálnéval készült 15 órányi mélyinterjú alapján íródott Pali ősbemutatója október 23-án lesz a Sufniban, november 4-én a nagyszínpadon pedig az ’56-os menekültekkel készült sokszáz órányi oral history anyagból, valamint friss, eredeti interjúkból láthatnak egyszeri dokuszínházat kottából a Fortepan fotóival és korabeli hangfelvételekkel gazdagítva.Az élet drámái szóról szóra. Az egyetlen magyar dokumentumszínháztól.1. PanoDráma: Pali - ősbemutató Maléter Pálné életmonológja szó szerint“A börtönudvaron ásták el őket. Nehogy kiderüljön, hogy ki hol van. ’61-ben aztán kiásták őket onnan, a hullákat kátránypapírba tekerték és ilyen szedett-vedett drótokkal összedrótozták. Éjjel kellett kivinni, és mély gödröket kellett nekik ásni, és akkor bedobták az egyikbe a Nagy Imrét, a mellette levőbe Malétert és Gimes Miklóst. Nem lehetett tudni, hogy melyik van alul, melyik felül.”Maléter Pál 41 éves sem volt, amikor 1958. június 16-án az 56-os forradalmi kormány honvédelmi minisztereként Nagy Imrével és Gimes Miklós újságíróval egy napon kivégezték. Özvegye, a szellemileg és fizikailag is fiatalos Gyenes Judith ma 84 éves. Vele interjúztak az alkotók, az őt alakító Szamosi Zsófiát beleértve hónapokon át, s ebből a több mint 12 órányi anyagból született az előadás, mely épp annyira szól Gyenes Judithról, mint férjéről és Magyarország modern történelmének egyik legfelemelőbb fejezetéről.“56 - nekem ez máig is a csoda. Ami az életemben a csúcs volt, az emberhez méltó. Furcsa, hogy ezt így mondom, hiszen akkor én nagyot vesztettem, a legnagyobbat, amit ember veszíthet. Én akkor mindent elvesztettem! Mégis úgy gondolok vissza rá, hogy gyönyörű volt.”Maléter Pálné, Gyenes Judith: Szamosi Zsófia Videó: Balogh Balázs, Taskovics Éva Asszisztens: Budavári Réka Dramaturg: Garai Judit, Hárs Anna, Merényi Anna Rendező: Lengyel Anna Külön köszönet Bezerédi Zoltánnak, Csalog Zsoltnak, Izsák Lilinek és Szarka Zoltánnak.Mikor, hol?: Katona József Színház, Sufni ‑ bemutató: 2016. október 23., 16.45 további előadások: október 29., 30., november 3., 17. ‑ 19.15 Jegyvásárlás: http://katonajozsefszinhaz.hu/jegyek2. PanoDráma: Exodus ’56 dokudráma kottából ‘56-os menekültek interjúiból1956. november 4-én megindult Magyarország történetének egyik legnagyobb kivándorlási hulláma. Részben a megtorlás elől, részben egy jobb, emberhez méltóbb élet reményében menekültünk akkor épp mi, magyarok a diktatúrából a szabadságba. S bár Magyarország lerohanását sokak reménye ellenére nem akadályozta meg sem az Egyesült Államok, sem a hazánkat is tagjai közt tudó ENSZ, a menekülteket tárt karokkal várta a nyugati világ Ausztriától Ausztráliáig: étellel, itallal, munkával, oktatással, menedékkel, készpénzzel segítve őket. Ahogy nőtt a menekülők száma, úgy sokasodtak a nehézségek, sőt a kritikai hangok is, de mindez nem változtatott azon, hogy az elsöprő szolidaritásnak köszönhetően végül 200.000 magyar kivándorló talált otthonra, munkára és hosszútávon boldogságra választott hazájában.Manapság mintha kicsit hajlamosak volnánk megfeledkezni minderről. Ahogy három éve a Nemzeti Színházban a magyar holokauszt emléknapján az Auschwitz-pert feldolgozó A vizsgálattal, úgy ezúttal is szó szerinti interjúkkal és dokumentumokkal szeretnénk emlékezni és emlékeztetni történelmünk egyik fontos, ma különösen releváns fejezetére. Az est szövegét a PanoDráma alkotócsapata állította össze az 56-os Intézet hatalmas oral history archívumának hatvan releváns mélyinterjújából, korabeli újságcikkekből és egyéb forrásokból, valamint az általuk készített eredeti interjúkból. A felolvasást a Fortepan anyagából válogatott fényképek kísérik.A dokudráma egyszeri alkalommal látható a Katona József Színház nagyszínpadán mindkét társulat művészeinek részvételével, de igazgatója révén ezúttal is csatlakozik a produkcióhoz az Örkény Színház.Előadják: Bartsch Kata, Bezerédi Zoltán, Kovács Lehel, Mácsai Pál, Máté Gábor, Molnár Piroska, Urbanovits Krisztina Dramaturgia: Almási-Tóth András, Garai Judit, Hárs Anna, Merényi Anna Színpadra állította: Lengyel AnnaMikor, hol?: Katona József Színház, nagyszínpad – 2016. november 4., 19.00 Jegyvásárlás: http://katonajozsefszinhaz.hu/jegyek3. Csalog Zsolt: Keserű boldogság“Kari Györgyi (…) lassan beszél, méltósággal, hosszúra nyúlt sóhajtások a szünetei, néha iszik, kristálykorsóból tölt magának vizet, mereng, elrabolja a hallgatók lelkét. (…) A követségi dolgozószobát, a várbeli kislakás magányát, a kihallgatószoba bántó kietlenségét, a magánzárka álmatlan éjszakáit egyaránt idézi a színpad. (…) Ha légópincéből mászna elő, vagy Vörös szőnyegen járna, akkor is ilyen méltóságteljes tartása volna. De más másképp van jelen, ma este ugyanis kicsit meghalt értünk a színpadon.” Sisso, Magyar Narancs, 2015. november 12. “Amit érdemes elmondanom, az mind ötvenhat köré csoportosul, az én életem ötvenhatról szól.”A forradalom két hetében három alkalommal újra műsoron a tavaly nagy sikerrel játszott szcenírozott felolvasás. Csalog interjúalanya, Jancsó Lívia nemcsak a magyar történelem egyik legfényesebb pillanatát látta közvetlen közelből, hanem besúgóktól körülvéve titokban legépelte Mindszenty hercegprímás emlékiratait, letartóztatták, faggatták, fenyegették, majd elengedték, utóbb internálták, ott is igyekeztek megtörni, határozatlan időre magánzárkába csukták, a körlet névsorából törölték, majd mégis elengedték, hogy aztán kitelepítsék. Lívia pedig minden szabadulása alkalmával rohant vissza az Egyesült Államok nagykövetségére, dolgozni.“Az író, amikor ír, általában fantáziájára hagyatkozik, vagy személyes emlékezetének törmelékéből építkezik. Nekem gyenge az emlékezetem, és a képzelőerőmet se tartom sokra: szívesebben dolgozom élő modellről. "Dokumentumot" írok, létező, egyedi alakok portréit rajzolgatom.” (Csalog Zsolt)Jancsó Lívia szerepében Kari Györgyi Dramaturg: Hárs Anna, Merényi Anna Kreatív producer: Lengyel Anna Rendező: Ördög Tamás Külön köszönet Csalog Gábornak.Mikor, hol?: Katona József Színház, Sufni – 2016. október 23., 24., november 2. ‑ 19.15
2016.10.18. 07:08
Szinhaz.hu
"A Story Room minden percében új történetet gyártunk" - Megkezdi évadát a Scallabouche
E hét pénteken, azaz 21-én, angol nyelvű előadással, a Story Room-mal kezdi idei színházi évadát a Scallabouche Társulat.A darab jubilál, ugyanis éppen 10 évvel ezelőtt, 2006-ban mutatták be még a Merlin Színházban, amit egészen a színház bezárásáig játszottak. Egy évvel ezelőtt újra műsorra tűzték az előadást, és havi rendszerességgel játsszák.A produkcióban három színész improvizál, alakítja az estét, minden ott, az adott pillanatban dől el.„Nagyon szeretek együtt játszani Bennel és Andyvel. A történet minden előadás alkalmával más és más, rajtunk múlik, milyen irányba mutat: ez új dimenziókat nyit és egy csipetnyi iróniával fűszerezi az önmagunkról kialakított kép felfedezését” – mondja Alexis Latham, a társulat vezetője, aki a Story Room egyik szereplője is.The Story Room – előadáskép, Merlin Színház„Bizonyos értelemben ez egy performance. Az előadás története úgy épül, hogy a nézők által hozott tárgyakat használjuk, azokból indulunk ki, ettől azonnal személyes lesz a kapcsolat a színész és a néző között. Izgalmas, mert soha nem tudjuk előre kiszámítani, adott este milyen tárgyak segítségével fogjuk az előadás történetét felépíteni. A közönségnek épp azért tetszik ez a forma szerintem, mert részesei az előadás megszületésének, közösen találjuk ki és alakítjuk az estét. Mi, színészek azzal tudunk játszani, hogy a néző számára nem mindig egyértelmű, hogy mi mikor adjuk önmagunkat és mikor egy-egy kreált karaktert, tehát mi a valóság és mi a fikció. A humor és ez a folyamatos pulzálás az, ami az improvizációt segíti, valamint szerintem ugyanez működteti a hagyományos színházat, annak mélységét és komolyságát is. A Story Room minden percében új történetet gyártunk, és ezzel rávilágítunk arra, hogy milyen lényeges a hétköznapokban is megfigyelni a környezetünket és abból építkezni, mindennek van értelme, de ugyanakkor milyen könnyen félrevezethetnek és csapdába ejthetnek minket azok a mítoszok, amiket kreálunk magunknak.”Amikor a Story Room készült, a társulat interaktív, improvizációs darabokat készített, angol nyelven játszottak. Ma már magyar nyelvűek az előadások, és egyre többször dolgoznak alapszöveggel, amire aztán a próbafolyamat során, improvizációs technikával építkeznek tovább. H@Hamlet. Elek Ferenc, Hámori GabriellaA H@Hamlet című előadás is már egy ilyen előadás, mely Shakespeare alapmotívumaiból építi tovább a saját történetét. „Alapvetően azt a folyamatot mutatja meg, hogy hogyan határozza el Hamlet: cselekedni fog. Mindenki jobban tudja nála, hogy mit kellene tennie, hogyan kellene döntenie, telebeszélik a fejét: „Nem jó ez így, te nem ezt érdemled, rendet kellene tenned magad körül, mert elnyomnak, becsapnak téged.” Ez ma is gyakran felmerül bennünk, általános probléma. A mi történetünkben Hamlet új utakat, új történeteket és új személyiséget keres magának. A kérdés csak az, hogy ez milyen hatással van rá. Ez tényleg belőle fakad-e vagy csak külső nyomásra cselekszik?”A Story Room után a H@Hamletet láthatjuk a Jurányi Inkubátorházban, október 24-én majd november 27-én.
2016.10.17. 12:57
Szinhaz.hu
Összművészeti produkciót rendez Gergye Krisztián '56 jegyében
Összművészeti produkció készült Gergye Krisztián rendezésében az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából. A darabot október 18-án a Várkert Bazárban láthatja a közönség a CAFe Budapest fesztivál keretében.Az alkotók ajánlója:Az 1956-os események 60. évfordulójára készült Egy ünnepi színjáték ...'56-'16 című előadás a forradalmi időszak hangulatát idézi meg, azokat az összetett érzéseket közvetíti, melyek nem redukálódnak a puszta forradalmi hevületre: a mindennapok szorongása, a személyes félelmek és remények ugyanúgy a forradalom légköréhez tartoznak, mint a filmhíradókból ismert felemelő heroizmus és a bukás tragikuma.Nemcsak Magyarország, hanem – a hasonlóságokra összpontosítva – a tágabb régió kommunistaellenes forradalmai, felkelései is megjelennek az előadásban. A szereplők az interaktív térinstalláció, az opera, a koncert, a színház és a performance műfaji peremvidékén táncolva igyekeznek túllépni a műfajok között feltételezett vasfüggöny határain. Kvartettek jelennek meg: négy táncos, egy vonósnégyes, négy színész és négy énekes folyamatos jelenléte rendezi össze az eseményt."Nagyon érzéki, de jelenkori hangulatot szeretnénk teremteni, amely a fiatalabb generációk számára is közelebb hozza az 1956 őszi történelmi eseményeket" - mondta Gergye Krisztián az M1 aktuális csatornában. Mint fogalmazott, egy olyan összművészeti előadást készítettek, amely az irodalmat, a képzőművészetet, a zenét, az operát, a táncművészetet és a prózai színházat helyezi egymás mellé, és a különböző művészeti műfajok szintézisével kommunikálja 1956 emlékét.A rendező kitért arra, hogy egyfajta szorongó érzelmi helyzetbe akarják hozni a nézőt, amelyet a kommunista rezsim idején a hétköznapi ember érezhetett. Hozzátette: a színház eszközeivel kívánják megmutatni, mi történik, amikor manipulálva vagyunk, elnyomás van, és miként képes az ember ilyen helyzetben önmaga maradni.Petrányi Barna, a produkció projektvezetője arról beszélt, hogy nem csak Magyarországon érthető darab létrehozására törekedtek. "Az előadás nemcsak a forradalom pozitív hangulatát, hanem az azt megelőző és követő időszak hangulatát is át kívánja adni". Megjegyezte, hogy a produkció rendezője vagy Zombola Péter zeneszerző is a fiatal kortárs művészek közé tartozik, számunkra 1956 témájának feldolgozása szintén hozhat korábban nem ismert részleteket. Ugyanakkor olyan személyek is közreműködnek a darabban, akik érintettek voltak a forradalomban. "A darabot november 3-án Washingtonban, másnap pedig New Yorkban is bemutatjuk a New York-i Magyar Intézettel együttműködésben és a tervek között erdélyi előadások is szerepelnek" - mondta a projektvezető.
2016.10.17. 09:09
Szinhaz.hu
Szerelmi vallomás poénkavalkáddal - Pindroch Csaba estje a Tháliában
Pindroch Csaba önálló estje, a „Segítség,megnősültem!” október 29-én debütál a Thália Színházban.A Thália Színház ajánlója: A Sebestyén Elemér azonos című regénye alapján írt komédiát Pindroch Csaba társ-dramaturgként, producerként és az előadás egyedüli szereplőjeként jegyzi, a darab rendezője Radnai Márk.A hagyományos bohózat és a modern stand-up comedy stílusjegyeit egyaránt felvonultató előadás sajátos görbe tükröt tart az esküvő előtti és utáni hétköznapok legkülönbözőbb komikus vagy éppen keserű pillanatainak. Mindannyiunk számára ismerős helyzeteket láthatunk, felszabadult nevetéssel ismerhetünk magunkra Pindroch Csaba sokoldalú és őszinte játékát nézve, aki a házasság témájában jártas és végtelenül szerethető színészként bravúrosan tálalja ezt a nem mindennapi színházi fogást.A zabolátlan humor és irónia ellenére azonban ez az anekdota-szerű történetekből álló férfimonológ nem más, mint tisztelgés a nők, a szerelem és a házasság előtt. „Bár tele van csípős megjegyzésekkel és humoros szituációkkal, mégis olyan ez a darab, mint egy szerelmi vallomás. Üzenet tőlem személyesen a feleségemnek, továbbá minden férfitól valamennyi nőnek, köszönetképpen azért a fontos, hihetetlenül boldogító, de olykor végtelenül bosszantó és így rengeteg humorforrást adó csodálatos emberi kapcsolatért, amit úgy hívunk, hogy házasság” – mondja Pindroch Csaba. Az előadás egyike azon kevés színpadi produkcióknak, amelyek kortárs magyar szerző műve alapján készültek, bemutatva a mai magyar valóságot. Emellett külön érdekessége a főszereplő színész egyszemélyes jelenléte, amely a hagyományos, többszereplős drámákhoz és vígjátékokhoz képest a közönségtől és a színésztől egyaránt fokozottabb figyelmet igényel, ezáltal egyedülálló színházi élményt nyújt. A „Segítség, megnősültem!” próbái jelenleg is zajlanak a budapesti Thália Színházban. Az október 29-ei budapesti kőszínházi bemutató előtt a darab egy alkalommal már látható volt a balatonföldvári Kultkikötő szabadtéri színházi programjában. 2016 novemberében és decemberében több alkalommal műsorára tűzi a Thália Színház, majd különböző vidéki helyszíneken is látható lesz az előadás.Előadó: Pindroch Csaba Író: Sebestyén ElemérRendező: Radnai MárkLátvány: Pater SparrowProducerek: Pindroch Csaba, Verebes Linda
2016.10.17. 08:00
Szinhaz.hu
A neorealista swing diszkrét bája - Csókos asszony Újvidéken
Október 15-én mutatta be az Újvidéki Színház Szilágyi László‒Zerkovicz Béla Csókos asszony című szvingoperettjét.Az Újvidéki Színház ajánlója:Az egy dolog, hogy az ember ül éjjel az omnibusz tetején. Ám az omnibusz tetején ücsörgést végig lehet zakatolni nagyzenekarosan, pátosszal dúsított hömpölygéssel, avagy úgy is, hogy Zerkoviczból bömböl a jazz, izzik a swing, áramlik a város. Szilágyi László szövegével, Zerkovicz Béla halhatatlan slágereivel, Klemm Dávid zenei átdolgozásában ‒ egy új, egy rozsdabarna, egy fájóan eleven Csókos asszony érkezik az Újvidéki Színházba! Budapest vagy Újvidék, ilyen értelemben tök mindegy.Fotók: Srđan Doroški Merthogy a Nosztalgia nevű tartomány hasonlíthat ugyan Belgrádra, Berlinre, Bécsre ‒ mégiscsak sajátos kis ország az, sajátos törvényekkel, sajátos szabályokkal. Ha nem is épp operettvilág (annál azért keményebb, realistább, kevesebb benne a füst és a csillámpor), azért álomország ez a hely.És hát vannak benne álmok, hírnévről, sikerről, szépségről és örök szerelemről, de Radoslav Milenković rendezésében ezek sem csillognak olyan fényesen, mint a huszadik század elején, a Nagy Háború után. ‒ A gyermekkoromba helyeztem vissza a történetet ‒, mondja a rendező ‒, amikor a konfliktusokat az emberek úgy kerülték el, hogy fogták a cókmókjukat és elindultak idegenbe, szerencsét próbálni. Elveszett nosztalgiáról, visszaemlékezésről, elveszett paradicsomról, a „szent szegénységről” mesél ez a történet ‒ azt azonban jól tudjuk, hogy akkor sem volt minden olyan szép, mint ahogyan azt látni szerettük volna.Pattog tehát a vakolat a józsefvárosi házfalakon, reped a beton az omnicsek alatt, Vittorio de Sica és a korai Fellini szelleme ott remeg a locsolócsövek csapvizei felett, csupa római lakótelep ez a Budapest, ez a nyílt város. Benne ott nyüzsög a város szíve-lelke: a muzsikus lelkek, a bohém fiúk, a könnyű és kevésbé könnyű lányok, a nímandok és a szultána lányok. ‒ Nincs elég Shakespeare és Csehov a szerbiai színházak repertoárján ‒, mondja ironikus mosollyal Milenković ‒, amelyek kielégíthetnék a közönség szükségleteit az emberi színházra… és ha nincs elég Shakespeare és Csehov, ránk hárul a feladat, hogy igazi verista darabokat mutassunk be a közönségnek. Például ezt a különös, életszagú operettet. A Csókos asszony sztorija tán kicsit sovány is lehetne, ha nem volna teletömve színes-szagos-hangos szereplőkkel, német hentessel, valahai naivával, bőrzsekis-kisgatyás hochstaplerrel, kákebélű operettszerzővel és szabadszájú orfeumnőcskével ‒ tehát Orlovity Sztaniszlavával, Sirmer Zoltánnal, Kőrösi Istvánnal, László Judittal, Magyar Attilával, Banka Líviával!Aki a Csókos asszony sztorijában újsütetű sztár, az esetünkben is az. ‒ Én azt szeretném, hogy Katóka ne csak egy sablonos, szerencsétlen naivaként bolyongjon a történetben, hanem valódi ember legyen valódi emberi problémákkal és küzdelmekkel ‒, vallja Orlovity Sztaniszlava, aki fél lábbal még az Akadémia deszkáit tapodja, de a másikon már ott a tűsarkú, amellyel férfiszíveket tapos véres-fröccsenőre. ‒ A darab kulcsfogalmai a szerelem, a szabadság és az identitás, valamint ezeknek az elvesztése. A szerelem a legjobbat és a legrosszabbat is egyaránt képes kihozni belőlünk. Katóka is addig tűr, küzd, megbocsát, amíg rá nem jön, hogy nem érdemes „jónak lenni”. Ha jól csináltam a dolgom, akkor a közönség egy ambiciózus, érzékeny, romlatlan, de mégis elszánt lányt lát majd, akivel szívesen azonosul és szurkol neki. Üljenek fel hát a kettes (vagy akárhányas) buszra. Pár megálló, és máris felszállhatnak az omnibusz tetejére, onnan nézhetik, milyen szép Budapest éjjel. Itt várjuk önöket, a csók a jelszavunk. Az Újvidéki Színházban egy érzelemdús, sírós-nevetős jazz-est érik, szombaton a bemutatón, hétfőn a reprízen, majd 28-án Szabadkán a Jadran színpadon.Újvidéki SzínházSzilágyi László‒Zerkovicz BélaCsókos asszony‒ szvingoperett két felvonásban ‒Tarpataky báró Giricz AttilaPünkösdi Kató Orlovity Sztaniszlava, f. h.Dorozsmai Pista Sirmer ZoltánIbolya Ede Kőrösi IstvánHunyadiné Banka LíviaRica Maca László JuditKubanek Magyar AttilaSalvatore főkomornyik Huszta DánielCsipcsala Német AttilaKövecsesné Krizsán Szilvia Lojzi Figura TeréziaHanzi Simon MelindaMarcsa Crnkovity GabriellaTinka Mina Pavlica, f. h.Rendőr Ozsvár Róbert, f. h.Ügyelő: Lovas CsillaFény: Robert MajorošHang: Tibor Biro, Arpad Fekete Hangszerelés és korrepetitor: Klemm Dávid, m. v. Smink: Bojana RadovićJelmez: Janovics Erika, m. v. Díszlet: Juraj Fabri, m. v. Koreográfia: Ista Stepanov, m. v.Rendező: Radoslav Milenković, m. v.
2016.10.16. 14:45
Szinhaz.hu
Utcaszínházzal idézik meg a forradalmat Székesfehérváron
A Magyar Advent című utcaszínházi előadással emlékeznek Székesfehérvár belvárosában az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára: az október 24-i, zenével és tánccal színesített produkcióban csaknem 300 fiatal szerepel majd.A látványos produkcióról és a város egyéb, évfordulós rendezvényeiről csütörtökön adtak tájékoztatást a Barátság moziban, ahol levetítették az Örökifjak című videóklipet, amely fehérvári fiatalok közreműködésével és ötlete alapján készült az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára. A vetítés előtt Vargha Tamás honvédelmi államtitkár hangsúlyozta, hogy a visszaemlékezők szívében sokszor gyász, fájdalom és szomorúság van, ami az elveszített hozzátartozók, barátok, ismerősök miatt teljesen érthető. Úgy vélte, az október 23-i forradalmi események azonban akkor mindenkinek örömet okoztak és a mai fiataloknak ezt át kell érezniük, meg kell élniük, amire kiváló lehetőség lesz az utcaszínházi előadás keretében.Cser-Palkovics András polgármester szerint egészen más hangulata lesz egy olyan megemlékezésnek, amelyen fiatal diákok idézik meg a történelmi eseményeket, mint egy hagyományos módon lebonyolított rendezvénynek. A vetítésen résztvevő diákok figyelmét arra hívta fel, hogy 1848. március 15-höz hasonlóan október 23. is a fiatalokról szólt, akik aznap reggel iskolába, egyetemre indultak és a nap végére már forradalmárok voltak. Kiálltak a nemzet és a piros-fehér-zöld színek mellett, annak ellenére, hogy közülük sokan meghaltak, sokakat bebörtönöztek vagy külföldre kényszerítettek. Matuz János, a Vörösmarty Színház művészeti intendánsa, az utcaszínházi előadás rendezője elmondta, hogy soha ekkora színházi rendezvényt nem rendezett még. Közölte, hogy a történelmi belváros teljes területén, a Városház tértől a Hotel Magyar Király előtti térig hét helyszínen, öt színpadon elevenítik fel a hatvan évvel ezelőtt történteket. Kiemelte, olyan különleges darabot készítenek, amelyen lehet nevetni, sírni, megdöbbenni, az egész eseményfolyam végén pedig megrendülni és felemelkedni. A sajtóanyag szerint a háromszáz fős szereplőgárdát színészek, táncosok és fiatalok alkotják. A kor szellemét idéző harci járművek, légvédelmi lövegek, illetve egy tank, továbbá az előadás szerves részét képező Csepel teherautó is megjelenik a produkcióban. A zenét Szirtes Edina Mókus és Cserta Balázs szerezte, a koreográfiáért Majoros Róbert és Rovó Tamás felel. A városi ünnepségsorozat október 21-én iskolai megemlékezésekkel indul a város különböző pontjain, majd október 23-án a Szent István Bazilika 56-os emlékkeresztjénél tartanak koszorúzást. Ugyanezen a napon nyílik meg a Rabok tovább. 1956 és Székesfehérvár című kiállítás a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében, este pedig az Alba Regia Szimfonikus Zenekar ad ünnepi műsort a Vörösmarty Színházban. A programsorozat zárásaként 1956: A szabadság narratívái című konferenciát rendezik meg a városháza dísztermében.MTI
2016.10.16. 11:23
Szinhaz.hu
Emlékgálával ünneplik a Csárdáskirálynő jubileumát Zalaegerszegen
Élőzenekarral, tánccal, prózával operett emlékgálát tartanak a Csárdáskirálynő magyarországi bemutatójának 100. évfordulója alkalmából november 13-án Zalaegerszegen, a Hangverseny- és Kiállítóteremben.Az est bevételét jótékony célra, a Koraszülöttmentő és Gyermekintenzív Alapítvány javára ajánlják fel - közölték a szervezők pénteken, az emlékgáláról tartott sajtótájékoztatón. Az operett a hungarikumok egyike, olyan műfaj, amelyben megmutatkozhat a magyar virtus és szenvedély - fogalmazott Farkas Alexandra, a program egyik szervezője, aki az esten a primadonna szerepében jelenik meg. Hozzáfűzte: Kálmán Imre (1882-1953) olyan hagyatékot hagyott az utókorra, amelyen generációk nőttek fel. A fiatal művészeknek kötelességük, hogy megőrizzék ezeket az értékeket, éltessék ezeket a műveket.A zalaegerszegi gálaest a Csárdáskirálynő és a Marica grófnő című operett köré szerveződik. Az előadás vendége lesz Faragó András, aki egykor a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művésze volt. A szubrett szerepét Szabó Noémi, a bonvivánt pedig Farkas Tamás jeleníti meg. Hertelendy Attila meglepetés - színművészi - produkcióval lép színpadra. Az előadáson az ötvenedik jubileumát ünneplő Kiszöv Senior Táncegyüttes néptáncosai is közreműködnek. Az emlékgálát az élőzene teszi még gazdagabbá Máriás Zsolt vezényletével. Máriás Zsolt szerint egyébként a "novembereket mágikus kapcsolat fűzi a Csárdáskirálynőhöz": az operettet az eredeti szándék szerint éppen 101 esztendővel ezelőtt, november 13-án szerették volna bemutatni Bécsben. Kálmán Imre babonás volt, ezért kérte a premier elhalasztását, amelyet végül az egyik főszereplő betegsége miatt tartottak meg négy nappal később, november 17-én. A magyarországi bemutatóra 1916-ban, ugyancsak novemberben került sor. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere elmondta, hogy a november 13-i zalaegerszegi előadásra már most is hatalmas az érdeklődés.MTI
2016.10.16. 10:42
Szinhaz.hu
A köznapiság izgalma - Interjú Németh Ákossal​
Babett hazudik című drámáját rendezi Kaposváron Németh Ákos. A drámaírót Bérczes László kérdezte.Azt olvastam, lengyel felkérésre írtad a Babett hazudik című darabot, amit most Kaposvárott rendezel. Így volt. Kértek tőlem egy új darabot, amit aztán számos helyen felolvastak. Lengyelországban sokra értékelik a magyar drámaírókat.Téged máshol is. A kaposvári Felolvasószínházi Maratonon nemrég bemutatott Prostitúció egyik jelenetét Ausztriában játszották, de bemutattak Németh Ákos-darabot Németországban, Franciaországban, Angliában, az Egyesült Államokban… Külföldön tán többre tartanak, mint Magyarországon? Szoktam mondani: másik bajnokságban játszom. Ez természetesen nem osztálykülönbség, csak másik pálya.Hogy kerül valaki egy másik bajnokságba? Véletlenül? A véletlennek nyilván szerepe van ebben. Az én pályám sajátosan alakult: a kilencvenes évek közepén a semmiből…Fotó: Memlaur Imre, csiky.huBerobbantál a színházi életbe. Müller táncosai című drámádat Máté Gábor rendezésében bemutatta az ország vezető társulata, a Katona József Színház. Így volt. A figyelem középpontjába kerültem, hogy aztán, legalábbis akkor így éltem meg: eltűnjek a „süllyesztőben”. Valójában csak bekerültem a normál üzemmenetbe, hiszen játszották a darabjaimat Pesten is, vidéken is, Erdélyben is. De miközben a reflektorfény idehaza elkerült rólam, például Németországban rám talált. Többek között a híres Schaubühne rendelt tőlem darabot, amit bemutattak, játszottak. Ennek egyébként nincs is magyar nyelvű változata, ugyanis eleve németül írtam.Egy ilyen megrendeléshez mégiscsak meg kell találni a szerzőt. Ez hogy történt? Hidd el, nem álszerénységből mondom, fogalmam sincs. Nyilván szerencsém volt. Ilyen titokzatos telefonhívás volt az is, amikor az egyik legjelentősebb európai fesztiváltól, a Bonner Biennálétól felhívtak, lennék-e kurátor. Azt se tudtam, mi is pontosan a feladat, de a hályogkovács magabiztosságával igent mondtam. Később ez a fesztivál Wiesbadenbe költözött, és felvette a „New Plays from Europe” nevet. Olyan kollégáim voltak itt, mint Mark Ravenhill, Biljana Srbljanovic, Lukas Bärfuss vagy akit elsőként kellene említenem: Tankred Dorst. Ez a fesztivál épp megszűnik vagy átalakul, nemrég mondtam laudációt Dorst kitüntetéséhez, amit a fesztivál alapításáért Berlinben kapott. Az én dolgom egyébként az volt, hogy a Kárpát-medencében születő új darabokat és előadásokat helyzetbe hozzam. Segédkeztem például Háy János A Gézagyerek című darabjának vagy Schilling Árpád, Bodó Viktor, Pintér Béla előadásainak németországi meghívásánál. Ez jó érzés.Miközben a kaposvári közönség tanulja a nevedet rendezőként, elégedetten állapíthatja meg a fentieket olvasva, hogy az egyik legelismertebb kortárs magyar szerzővel ismerkedhet meg. A színházban a színészt kell ismerni, és ez rendben is van, ő viszi a bőrét a vásárra. Az már nincs igazán rendben, hogy a magyar irodalomban a drámaíró alacsonyabb polcon van. A vershez, a prózához képest „csak” drámákat írunk.A Babett hazudik nemcsak hogy dráma, de „csak” tizenévesekről szól. Márpedig ahhoz vagyunk szokva, hogy a felnőtteknek írt darabok szereplői is felnőttek. Miért választottál, már nem először, tizennégy-tizenötéves hősöket? A német és skandináv nyelvterületen ez hihetetlenül népszerű műfaj, nevezzük „ifjúsági színháznak”. Sok-sok erre specializálódott szerző, rendező, színész, társulat található. Márpedig a magyar színház történetének kétszáz éve alatt folyamatosan a német színház térdén lovagolva nőtt fel, gondoljunk a társulati rendszerre, a dramaturg szerepére… Természetes tehát, hogy a német színházak példáját követve a magyar színházak is művelni kezdték az ifjúsági színházat. Elsőként a Kolibri Színház, ahol ez mára szinte kivirágzott. Az ő felkérésükre írtam első ilyen művemet, a Webáruházat, mely rögtön bekerült egy német-svájci projektbe. De még mielőtt leírtam volna az első mondatot, ért egy különleges élmény: a rendező elvitt középiskolások közé, hogy „gyakoroljunk”. Bedobtam a témát, és a gyerekek olyan helyzetgyakorlatokat improvizáltak, hogy szemem-szám elállt. Az írás magányos tevékenység, ülsz az íróasztalnál, és ütöd a billentyűzetet. De itt azt éreztem, elég lenne rögzíteni, amit a diákok fantáziája kidobott.Németh Ákos, Fotó: Memlaur Imre, csiky.huEzzel a módszerrel a próbákon megszülethet a szöveg. Így van, miközben a legvégén mégiscsak oda kell ülnöd a számítógéphez otthon, és a végső felépítményt csak és kizárólag te alkotod meg. A Babett hazudik íróasztalnál született – de rengeteget segített a fiatalok közvetlen megismerése, szavaik, fordulataik, a folyton változó szleng beépítése a szövegbe.Előttünk tehát a német példa, illetve a színházi felkérések… De mi a te személyes motivációd, amikor tizenévesekről szóló drámát írsz? Leginkább az izgat, hogyan fordul tragédiába teljességgel átlagos szereplők élete, akik csupa olyan helyzetben vannak, amelyben szinte semmi lényegesnek látszó dolog nem történik. Ehhez a problémához kerestem a témát és a hősöket. Van négy fiatal, köztük Babett, aki se nem szebb, se nem okosabb, se nem tehetségesebb, mint a többiek, és valahogy mégis vezéregyéniséggé válik, s ezáltal a történések elindítója lesz. Miért és hogyan történhet ez meg? Ezt a kérdést boncolgatjuk a színészekkel a próbákon. A másik folyamatosan körbejárt kérdés, amibe a próbákon ütközünk, hiszen átmeneti korban lévő szereplőink vannak: mi által válik felnőtté valaki? Közhelyes válaszom van erre, de igaznak érzem: a csalódások által. Csalódunk a gyerekkori meséinkben, álmainkban, illúzióinkban. De Babett nem hajlandó elköszönni ezektől. Talán éppen ez az, ami által a történések mozgatójává válik.Gyermeki énjét mozgósítva játszik. Játszik a többiekkel. Pontosan. Teremt egy virtuális valóságot, és a többieket megtévesztő módon annak szereplőjévé teszi.Én úgy olvastam ezt, hogy egy totálisan személytelen világban, melyben minden ember jelentéktelen és észrevehetetlen porszem, valaki megpróbál Valakivé válni legalább egy pillanatra. Bizonyítani, ha kell mesével, hazugsággal, kegyetlenségbe forduló játszmákkal, hogy ő létezik. Babett másnak hazudja magát, mint aki valójában, és így észreveszik. Igazad van. Éppen ez szól amellett, hogy tizenéveseket tegyek főszereplővé. Hiszen ők valóban abban az átmeneti korban vannak, amikor valakivé próbálnak válni. Ebben segíti őket a kamasz végtelen kíváncsisága. Az a kíváncsiság, amellyel például felboncolunk egy békát. Szörnyű és izgalmas tett. Ezzel a kíváncsisággal és izgalommal csúsznak bele szereplőink a bűnbe.A Babett hazudik legnagyobb találmánya számomra az, hogy minden egyes jelenet jelentéktelen, érdektelen eseményeket rögzít: hajfestés, fagyizás, szőrtelenítés, pletykálkodás… Csakhogy Babett hazugsága mindent más fénytörésben mutat, s ezáltal a jelentéktelenségnek életbevágó tétje lesz. A semmiből lesz tragédia. Engem az átlagos, a köznapi izgat. Egy vidéki város külvárosában nőttem fel, a köznapiság volt az a közeg, amit megismertem, és amiben otthon voltam.A Babett… is vidéki városban játszódik. Lehetne ez Kaposvár? Ez a kérdés is előjött a próbákon. Arra jutottunk, hogy ez a hely kisebb. Talán egy nagyváros elővárosa ez, mondjuk, Gödöllő. De a pontos előképet Németországból hozom, ahol persze a mi falvainknak megfelelő kicsi hely is város már. Egy ilyen városban bementem a főtéren álló McDonald’s étterembe, és azt láttam, hogy teli van fiatalokkal, akik az égadta világon semmit nem csinálnak, csak ülnek ott egy kólával vagy anélkül. Ahhoz vagyunk szokva, hogy beugrunk egy ilyen gyorsétkezdébe, aztán rohanunk tovább. És megértettem: a McDonald’s mindenütt egyforma, tehát amíg benne vagy, akár nagyvárosban is érezheted magadat. Amint kilépsz, a semmibe lépsz. Mármint ezt élhették meg azok a kólázó, semmibe bámuló fiatalok. Ott benn már nem a faluban vannak…Fotó: Memlaur Imre, csiky.huMár nem és még nem. Átmeneti helyen – se falu, se város – átmeneti életkorban – se gyerek, se felnőtt – lévő hősöket választasz. Ebben a közegben, ebben a helyzetben alapérzéssé válik az elvágyódás és a valakivé válás motívuma. Így van. Egy helyzet, amiből ki akar szakadni az ember. Ehhez kellenek a tizenévesek.Jól ismered őket? Ki az ma, aki ezt ki merné jelenteni? Az fontos nekem, hogy az egyes szerepekbe belehelyezkedő színészek ne ütközzenek olyan ellentmondásokba, ami a mű hibája. Ha ellentmondással találkoznak, az legyen az adott szerep sajátossága. Például a Babetté, aki úgymond senki és valaki.Saját darabodat rendezed: fennáll a veszély, hogy túlságosan „tiszteled” a szöveget. Az tény, hogy a szövegeimet nagyon nehéz már tovább húzni. De ez független attól, hogy én rendezem vagy más. Aki kevésbé „tiszteli”, az sem szokott bennük felesleges mondatokat találni.Az valóban megfigyelhető, hogy a jeleneteket egy-egy helyzet kellős közepén kezded, és inkább félbehagyod, mint befejezed. Takarékosan írok. Nem szeretem a felvezető mondatokat: - Jónapot kívánok. – Jónapot, foglaljon helyet. Kér egy kávét? – Igen, köszönöm, két cukorral kérem. Ritka eset, hogy ezekre a mondatokra szükség van. Ez nem jelenti azt, hogy az adott előadás rendezőjének nem kell eldöntenie, honnan-hová fut egy jelenet. Szerzőként nyitott szituációkat írok meg, rendezőként döntenem kell.Mindenesetre visszatérsz egy szöveghez, amit már magad mögött hagytál. Nem ambicionálom azt, hogy én rendezhessem a saját darabjaimat. Inkább más kortárs szerzők műveit szoktam színpadra állítani. De tavaly volt Kaposvárott egy Felolvasószínházi Maraton, amire hívtatok, rendezzem meg én ezt a darabot. Az a három nap jó munka, boldog időszak volt az életemben. Megszerettem a színészeket, ők is engem, mindannyian a szöveget, és mintha a nézők is szerették volna azt, ami elkészült.Ez most is megtörténhet. De ezen túl, mit vársz az előadástól? Egy régi élmény jut most eszembe: a Müller táncosait a Kamrában játszották, ami egy pincehelyiség. Az egyik előadás után jön fel a lépcsőn egy fiatal pár, kilépnek az utcára, kicsit bizonytalanul, mint valami sokkhatás után megállnak, nagy levegőt vesznek, és most jó nekik. De ahhoz, hogy ebbe a kinti, szabad levegőbe beleharaphassanak, kellett az az erős hatás, ami az előadás alatt érte őket. Na, valami ilyesmire vágyom.Kérdezett: Bérczes László
2016.10.16. 05:01
Szinhaz.hu
Kezdődik a kaposvári színház felújítása
Novemberben kezdődik a kaposvári Csiky Gergely Színház két évig tartó, 9 milliárd forintos rekonstrukciója.Szita Károly, a somogyi megyeszékhely polgármestere pénteken, a teátrum társulati ülésén elmondta: az épületet november 14-én adják át a kivitelezőknek és 2018. október 23-án díszelőadással nyitják meg újra a közönség előtt. Jelezte, a kormánytámogatást élvező fejlesztés egyúttal a Modern városok program kezdetét jelenti Kaposváron.Fülöp Péter, a teátrum megbízott igazgatója arról szólt, hogy a társulatnak el kell költöznie a kivitelezés idejére, e munka nagy részét november 2. és 14. között végzik el. Az október 28-i Babett hazudik című előadás lesz az utolsó, amelyet még a régi épületben tartanak, az azt követő produkcióikat az Együd Árpád Kulturális Központban láthatja a közönség. A városházának a rekonstrukcióról kiadott közleménye szerint a Kaposvár jelképének számító Csiky Gergely Színház épülete 1911-ben készült el Magyar Ede és Stahl József tervei alapján, benne 1955-től működik állandó társulat. Az ingatlant 1965-ben kibővítették, az 1980-as évek végén felújították és ellátták a ma is használatos színpadi technikákkal. Mivel azóta jelentős átalakítást nem végeztek rajta, modernizációja esedékessé vált. A teátrum korábbi tájékoztatása szerint 21. századi igényeknek megfelelő színháza lesz Kaposvárnak. Az épület a műemléki szempontok figyelembe vételével folyó kivitelezés során kívül és belül egyaránt megújul, kibővül: új előcsarnoka, önálló stúdiószínháza, s egyebek mellett modern gépészete, színpadtechnikája is lesz.MTI
2016.10.15. 08:14
Szinhaz.hu
7 ország 15 előadása a Desiré Fesztiválon
Hét ország tizenöt előadását láthatja a közönség november 13. és 20. között a Desiré Central Station kortárs nemzetközi színházi fesztiválon Szabadkán.A régió egyik legizgalmasabb színházi fesztiválja az idén a Borderline alcímet viseli, amely - ahogy Urbán András szervező, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház igazgatója a fesztivált beharangozó pénteki sajtótájékoztatóján kiemelte - egy pszichikai állapot neve is, ugyanakkor a határ és a vonal szó összetételéből származik, ami bizonyosfajta asszociációkat vált ki abban, aki hallja. A színházi rendezvényre Szerbiából, Magyarországról, Romániából, Bosznia-Hercegovinából, Szlovéniából, Montenegróból és Horvátországból érkeznek színészek, rendezők és társulatok. A fesztivált november 13-án a Zombori Népszínház nyitja meg Gogoland című előadásával, amelyet Herceg János művének motívumai alapján Urbán András rendezett. Ezt követően a Forte Társulat és a Trafó Kortárs Művészetek Házának produkcióját, a Horváth Csaba nevével fémjelzett A te országodat tekintheti meg a közönség, amely az idei Pécsi Országos Színházi Találkozó legjobb rendezésért járó díját érdemelte ki. A második napon a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Koldusoperája lesz látható, amelyet a szerb Kokan Mladenovic állított színpadra. November 15-én az Én tökéletes vagyok - tudattalan történet című előadást láthatják a nézők Perovics Zoltán rendezésében a szegedi Metanoia Artopédia előadásában. A kortárs színházi fesztivál negyedik napján a Balerinák című dokumentumszínházi előadást tekinthetik meg az érdeklődők, amely a ma Szerbiában élő táncművészek életét mutatja be a Szerb Nemzeti Színház Balettegyüttesének és az Újvidéki Egyetemi Kultúrközpontnak az előadásában. Ezt követően Frenák Pál Társulata hozza el Szabadkára a Lutte című legújabb produkcióját, amelynek ez az első külföldi szereplése. A szarajevói MESS Színpad két produkcióját is felvonultatja a Desiré. Először Selma Spahic Tyúk, majd Urbán András What is Europe? (Mi Európa?) című előadását láthatja a közönség. Ez utóbbi Végel László művének nyomán keletkezett, és a rendező korábban azt mondta róla, hogy a Balkánon élő ember tapasztalatairól, identitásáról, ugyanakkor az európaiság filozófiai és politikai összeütközéseiről szól, és a "jugónosztalgia" jelensége is erőteljesen megjelenik a vendégmunkásokról is szóló történeten keresztül. A rendezvény egyik leginkább várt előadását november 17-én láthatja a közönség, amikor a Hajdu Szabolcs által rendezett Ernelláék Farkaséknál című film eredeti, színpadi változatát tekinthetik meg az érdeklődők. A film nyerte el az idén a versenykategória fődíját, a Kristály Glóbuszt az 51. nemzetközi filmfesztiválon Karlovy Varyban. A ljubljanai Maska mutatja be Damir Avdic Mephisto című rendezését szintén 17-én, másnap pedig az előadó koncertjére ülhetnek be a Szabadkára látogatók. Az utolsó előtti napon lesz látható a Balkán idei színházi évadának életét a leginkább felkorbácsoló előadás, amely a Szlovén Ifjúsági Színház és az Ivan Zajc Horvát Nemzeti Színház koprodukciójában született. A mi erőszakunk és a ti erőszakotok című produkciót a társadalmi témákat provokatív módon feldolgozó előadásairól ismert Oliver Frljic rendezte. Az előadást a múlt hét végén a szarajevói nemzetközi színházi fesztiválon majdnem közönség nélkül játszották le, miután Vinko Puljic boszniai püspök feljelentette az előadókat, a darabot pedig istentagadónak nevezte, amely sérti az ott élő keresztény és muszlim lakosok vallási érzéseit. A felkorbácsolt indulatok hevében a szervezők először úgy döntöttek, hogy nem engedik be a nézőket, később azonban a jeggyel rendelkezők saját felelősségre bemehettek a színházba, amelyet rendőrök biztosítottak. A fesztivál folytatásában még három előadás szerepel. A színházkedvelők megnézhetik a cetinjei Zetski Dom Királyi Színház Pillangó című előadását Urbán András rendezésében, valamint ugyanennek a társulatnak az Ameddig a szem ellát című produkcióját, amelyet Schilling Árpád rendezett, illetve zárásként, november 20-án Hód Adrienn Grace című koreográfiáját. Az esti produkciók mellett közönségtalálkozókon, kötetlen beszélgetéseken és kritikai szemináriumon is részt vehetnek a nézők. A Desiré Central Station fesztivál nevét a szervező színház névadója, Kosztolányi Dezső becenevéről kapta, és először 2009-ben rendezték meg.
2016.10.15. 07:09
Szinhaz.hu
Szerelem - Emblematikus Makk Károly-film alapján készült opera
12 programmal, köztük három ősbemutatóval, musicallel, hangversenyekkel és képzőművészeti tárlatokkal készül az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára a Magyar Állami Operaház. Az Erkel Színház és az Andrássy úti nagyszínpad mellett játszóhellyé alakul az Opera trapézpincéje is, ahol a Kádár utolsó beszéde című előadás látható majd.A programsorozat két ’56-os vonatkozású opera egy estés műsorra tűzésével veszi kezdetét. Einojuhani Rautavaara kortárs finn komponista alkotását a világon először mutatják be színpadi előadásként. A bánya az 1956-os magyarországi események inspirációira íródott, egy bányaomlás következtében a föld alatt rekedt munkások történetén keresztül mesél a diktatúra ellen lázadó közösségről. A mű egy 1957-es finnországi operaversenyen szakmailag első lett, de mivel a szintén szovjet nyomás alatt lévő országban politikailag érzékeny témát érintett, csak egy oklevelet kapott. 1963-ban némileg áthangolva egy televíziós közvetítés erejéig megszólalhatott, a darab azonban most, 53 év után, Budapesten kerül méltó helyére. Az első színpadi változat rendezője, Vilppu Kiljunen realisztikus világot tár elénk, amely felismerhetően kapcsolódik 1956 Magyarországához. A főbb szerepekben Tommi Hakala, Miksch Adrienn, Laborfalvi Soós Béla, Fried Péter és Kiss B. Atilla lép színpadra.A finn zenemű mellett a Déry Tibor–Makk Károly–Bacsó Péter Szerelem című filmje alapján íródott azonos című darab ősbemutatóját is ezen az estén tartják. Ugyancsak Kiljunen viszi színre a szerző, Varga Judit első operáját. A rendező elgondolása nyomán közös színházi keretbe kerül a két metaforikus történetet: a szemünk előtt fog felépülni és „szétesni” a színpadon látható díszlet. „A darab végén lebontunk minden falat, így a mű egy közel üres térben, a szerelem csupaszságát szimbolizálva fejeződik be” – fogalmaz. Az emblematikus Makk Károly-film alapján készült opera házaspárját Fodor Gabriella és László Boldizsár, az öregasszonyt Balatoni Éva alakítja.A Szerelem a Magyar Állami Operaház és az 1956-os Emlékbizottság meghívásos pályázatának díjnyertes alkotása, melynek kapcsán Schmidt Mária, az Emlékbizottság elnöke így nyilatkozott: „Az Opera példát mutat: ha a legnagyobb nemzeti kulturális intézmények maguk is felidézik a forradalmat, az jelentőséggel bír minden ember és a kisebb kulturális szervezetek, intézmények számára is. Nagy dolognak, fontos ügynek tartom, hogy a hatvanadik évfordulón művészeti alkotások születnek 1956-ról. Balog Zoltán miniszter úr ezért is kezdeményezte, hogy szülessen ’56 tematikájához kapcsolódó kortárs opera.” A két opera egy estén összesen négy alkalommal látható az Operaházban Bogányi Tibor vezényletével. Bemutató: október 21. Az évforduló előestéjén rendezik meg az Erkelben a Cziffra1956 című hangversenyt, amelyet a Budapesti Filharmóniai Társaság Cziffra György emlékének ajánl. Minden idők egyik legkiválóbb zongoravirtuóza egy angyalföldi szükséglakásba született 1921. november 5-én. A második világháborúban a keleti fronton teljesített szolgálatot, majd a békeévekben kénytelen volt kávézókban és bárokban zongorázni, ezért 1950-ben a disszidálás mellett döntött. Az ÁVH még a határ előtt elfogta – a verés és a tizennyolc hónap kényszermunka csaknem teljesen tönkretette a kezét. 1956. október 22-én, a forradalom előestéjén az Erkel Színházban Bartók II. zongoraversenyével lépett fel, pár héttel később pedig már Bécsben hatalmas siker övezte bemutatkozását, ahogy egy éven belül Párizsban, Londonban, New Yorkban és Los Angelesben is. A kivételes tehetségű művész előtt hajt fejet az október 22-i koncert, melynek szólistája Balázs János Liszt-díjas zongoraművész. Felhangzik Beethoven Egmont nyitánya, Bartók II. zongoraversenye és Brahms II. szimfóniája Kocsár Balázs vezényletével.Az ’56-os forradalom évfordulójának napján négy helyszínen tart előadást az Opera. Este az Operaház nagyszínpadán látható az Állami Díszelőadás, az intézmény énekes szólistáinak, zenekarának és énekkarának, valamint a Magyar Nemzeti Balett művészeinek közreműködésével. A produkció rendezője Káel Csaba.23 órától tekinthető meg az 1956-os forradalomnak emléket állító, Kádár utolsó beszéde című dokumentumjáték, melynek ősbemutatója és további kilenc előadása az Operaház nézőtere alatti térben, az ún. trapézpincében lesz. A forradalom után, a megtorlással egy időben kezdetét vette a Kádár-korszak. Kádár János 1988 májusáig volt az ország első embere, akit romló egészségi állapota miatt mentettek fel posztjából. 1989. április 12-én azonban az MSZMP KB ülésén váratlanul és hívatlanul megjelenve megtette – látszólag kusza – utolsó felszólalását, ami valójában egy kétségbeesett önigazolási kísérlet volt. A csapongó, sokszor szinte összefüggéstelen beszéd régi bűnök súlyától görnyed, és a sok csönd és mellébeszélés közt beszűrődik a valóság is a maga iszonyatával. Kádár meghasadt tudata megidézi két rettegett démonát, Rajkot és Nagy Imrét, akik a színpadon is megjelennek. A shakespeare-i királydrámákat idéző hiteles történelmi szöveg mögé korabeli archív filmekből és hangfelvételekből épül díszlet, hogy világossá váljon: a történelem a legkegyetlenebb és legigazságosabb rendező. A döbbenetes történelmi pillanatokat Kornis Mihály Kádár János utolsó beszéde című könyve nyomán Novák Tamás történész és dokumentumfilmes viszi színre egy korábbi Ókovács–Kornis televíziós beszélgetés inspirációjára, Ókovács Szilveszter ötlete nyomán. Kádár János szerepében Kőrősi András látható, Rajk Lászlót Fülöp Tamás, Nagy Imrét Farkas Dénes személyesíti meg.Könnyedebb műfaj ugyancsak súlyos témára: a musicalirodalom első 56-os alkotása a jubileum kapcsán most újra meghallgatható, ezúttal végre színházi kulisszák között, az Erkel Színházban. A mű zeneszerzője Mihály Tamás, az Omega basszusgitárosa, az Opera egykori főigazgatójának, a zeneszerző-karmester Mihály Andrásnak fia, rendezője Szikora János. Az 56 csepp vér a Székesfehérvári Vörösmarty Színházzal közös produkcióban jön létre. Két alkalommal, október 23-án és 31-én látható olyan nagyszerű közreműködőkkel, mint – többek közt – Feke Pál, Börcsök Olivér, Kiss Diána Magdolna és Keszei Bori.Ugyancsak október 23-án, az Erkel színházi és operaházi előadásokon, sőt az országhatáron kívül is ad műsort az Opera a forradalom és az áldozatok emlékére, hiszen ’56 megrengette az elcsatolt területek magyarságát is. Kassai polgárok címmel rendeznek gálaestet a kassai színházban, amelyet a felvidéki magyarok béreltek ki e jeles alkalomra, az Opera pedig reprezentatív magyar gálaműsorral készül Kriszta Kinga, Megyesi Schwartz Lúcia, Horváth István, Szegedi Csaba közreműködésével. A karmester Medveczky Ádám, a rendező Aczél András.Másnap, október 24-én pedig már New Yorkban, az ENSZ-székház Közgyűlési termében képviselteti magát az Opera, zenekara és jeles művészei által. Az ENSZ világnapján rendezett gálaesten Szennai Kálmán vezényletével Erkel, Kodály és Liszt művei mellet felhangzik Brahms Magyar táncok-sorozatának két darabja is. Az énekes szólisták: Rost Andrea és László Boldizsár.A megemlékezés jegyében szervezett programok egészen november 4-ig, a szovjet beavatkozás évfordulójáig tartanak. Az Erkel Színházban az áldozatok emlékére ekkor hangzik fel az 56-os rekviem címmel aposztrofált koncert, amely arra a 200.000 kivándorlóra is emlékezik, akik távoztával tovább szegényedett az újra eltiport Magyarország. Az esten Verdi emblematikus Requiemjét a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara adja elő Daniele Rustioni vezényletével. Szólistái Kolonits Klára, Schöck Atala és Palerdi András, valamint Stuart Neill – a Metropolitan, a Scala, a velencei La Fenice, a bécsi Staatsoper, a londoni Royal Opera Covent Garden visszatérő vendége, akit a Verdi-requiem tenor szerepének egyik legjelesebb tolmácsolójaként tartanak számon a világban.Az ’56 utáni megtorlásról szóló Sír a téli éjszaka című daljáték a Jókai utcai Zenekari Centrumban látható: november 3-án és 4-én. Andrássy Frigyes művét Tóth János rendezésében az Opera énekkari és zenekari művészeinek előadásában díszleteiben, berendezésében és kosztümjeiben az ötvenes évek hangulatát idézi, „songos” muzsikája pedig a szerelmet, a hazaszeretetet és a félelmet, fájdalmat erősíti fel hatásosan. A két előadás karmestere Kovács János.Az Opera, profiljához illeszkedő zenés kínálata mellett két képzőművészeti kiállítással is igyekszik hangsúlyossá tenni az ’56-os programsorozatot. Az egyik ilyen különleges tárlat az 1956 cigány hősei címmel megvalósuló fotókiállítás lesz, amely október 22-től november 4-éig lesz látható az Erkel Színház előcsarnokában. „A kis cigányt úgy ütötték, hogy köpjön” – írja Végh Ferenc A kis cigány balladája című, 1957-ben egy rendőrségi fogdában született versében. Az ’56-os forradalomnak számos roma hőse és áldozata volt; a felkelők több mint 5 %-a bizonyítottan cigány. Nemcsak a férfiak, de a diákok (fiúk és lányok egyaránt) és az asszonyok is segédkeztek, sőt nem egyszer fegyvert ragadtak. A cigányzenészek a működési engedélyüket, mások akár életüket vesztették a forradalom során. A legfontosabb személyek megidézésén keresztül 1956 roma származású hőseinek állít emléket a korabeli fotókból, különleges portrékból készült tárlat. A kiállítás – melynek anyagát a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány Terror Háza Múzeum bocsátja az intézmény rendelkezésére – október 22-én, a híres Cziffra-koncert évfordulóján nyílik.A Forradalom, feketén-fehéren című Ács József Ferenc-emlékkiállításon 25 alkotást mutatnak be. Az 1956-os tus- és filcrajz-sorozatot a művész az emigrációban töltött évek alatt (1956-1968) átélt emlékei, vázlatai alapján, Kanadában alkotta. A második, húsz grafikából álló sorozat végleges hazatérte után készült 2001- és 2005 között, és az Igazunk ’56 c. folyóiratban jelent meg. „Nem fantáziára épített, nem az álmaira, hanem tényeket elevenített meg művészként Ács József Ferenc az 1956-os forradalom eseményeiről készült grafikáin és festményein. Bármilyen távol sodorta is őt az élet, megőrizte szívében 1956 hangulatát, szabadságvágyát, de ezzel együtt meg akarta mutatni a pusztítást és tragédiát is” - írta a művekről dr. Feledy Balázs művészeti író. A kiállítás az Erkel Színház Kodály termében október 23-tól november 18-áig tekinthető meg.Az Opera állami intézményként komoly figyelmet összpontosít az 1956-os forradalom eszmeiségének szentelt és a történelmi esemény tiszteletére szervezett eseménysorozatra. Számos programjának partnere, az 1956-os Emlékbizottság nemcsak szellemi háttérként nyújtott fontos segítséget, de a következő produkciók finanszírozását is vállalta: Seregi László / Aram Iljics Hacsaturján: Spartacus – balett három felvonásban; Einojuhani Rautavaara: A bánya – színpadi ősbemutató; Varga Judit: Szerelem – ősbemutató; Cziffra 1956 – a Budapesti Filharmóniai Társaság - az Opera együttesének hangversenye; 1956 cigány hősei – kiállítás; 2016. október 23. Állami díszelőadás az Operaházban; Novák Tamás: Kádár utolsó beszéde – ősbemutató; Mihály Tamás / Horváth Péter / Pintér Tamás: 56 csepp vér – forradalmi musical; 2016. október 23. „Kassai polgárok” – Szabadság-gála – felvidéki vendégjáték; 2016. október 24., New York, Gálaest az ENSZ világnapján; Andrássy-Neuenstein Frigyes: Sír a téli éjszaka – drámai daljáték az ’56 utáni megtorlásról.
2016.10.15. 05:02
Szinhaz.hu
Mit rejtett Mensáros forradalmi naplója? - Szélfútta levél Debrecenben
Az ’56-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóját a Szélfútta levél című színdarabbal, a Debrecenben történtek felidézésével ünnepli a Csokonai Színház. A premier október 14-én, a díszelőadás október 23-án lesz a nagyszínpadon. A darab felidézi azt, amikor 56-ban a debreceni diákok többezres tömege gyűlt össze az egyetem előtt, majd jelszavakat skandálva és forradalmi dalokat énekelve vonultak a Simonyi úton át a Kossuth térre. Közülük néhányan még életben vannak, őket filmbetétekben jeleníti meg az előadás. A cselekmény fő vonala Mensáros László ’56-os szerepéről szól, hiszen ő volt a Forradalmi Bizottmány elnöke, aki óvta a színház társulatát a túlkapásoktól, a felesleges vérontástól, mérsékletre intett. Később mégis perbe fogták és elítélték: kihallgatását és tárgyalását a jegyzőkönyvek idézik meg. Mensáros a börtönben színházi esteket szervezett a szintén ott raboskodó Darvas Ivánnal. A börtönszínházi történetek Tolnay Klári emlékezéseiből ismertek. Mensáros és Darvas története a 301. parcella avatásán ér véget. Fotó: Máthé AndrásTolnay Klári szerepében Kubik Annát, az idős Mensároséban Szilágyi Tibort láthatja a közönség. A színdarabot Mensáros naplója és emlékezési alapján Falusi Márton írta, Csikos Sándor állította színre. Falusi Márton Mensáros naplója és emlékezései alapján írta a darabot: „Számomra a dráma írói tétje: Mensáros László forradalmi szerepvállalásáról és meghurcolásáról úgy kell „mesélnünk”, hogy az irodalmi mű Mensárosa nem azonos a néhai színésszel, mégsem adható a szájába olyasmi, ami a néhai színésztől idegen lett volna. Nincs szükségünk mesterkélt színpadi fogásokra az „elbizonytalanítás” kedvéért: a diktatúra mindent és mindenkit elbizonytalanított önmagában, hozzá viszonyítva – mégpedig hozzá kellett viszonyítani – a művészet és a hit, az egyén és a hívő közösség tagja egyaránt megalázó alkupozícióba kényszerült. Megkönnyítette a dolgomat Mensáros filozofikus, sőt önelemző lelkialkata. Naplója a pallérozott elméjű, könnyed stílusú magyar emlékiratírók sorába emeli. Ezen kívül a szabadon és gondosan kimunkált pódiumműsorok a művek által a színész hitvallásáról is árulkodnak. Aztán kézbe vettem Ablonczy László Mensáros-kötetét, amelynek címe – „Szélfútta levél…” – egyszersmind az előadás címe is. De a pályatársak visszaemlékezései, sőt a kulturális emlékezet megbízhatatlan, ámde hivatalos letéteményeseként a periratok sem hagyhatók figyelmen kívül ilyen esetben…. A Szélfútta levél című dráma talán nem is egy kiemelkedő egyéniség életét viszi színre, inkább azzal a kérdéssel szembesít, hogy Ezerkilencszázötvenhatnak a lassacskán megállapodó történelmi sodrásán túl vajon létezik-e közös emlékezete.”Fotó: Máthé AndrásMensáros László 1926. január 26-án született. 1945 és 1948 között volt a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója. Családi származása miatt rúgják ki a főiskoláról, édesanyját internálják. Illegális határátlépés kísérlete miatt már fiatalon megismerkedik a börtönnel. A börtön után egy ideig a Nemzeti Színház, a Madách Színház, a Néphadsereg Színháza egyszerű statisztája. 1952-től 1957-ig a debreceni Csokonai Színház tagja. Téri Árpád igazgató a csapnivaló káderlap ellenére is befogadja Debrecenben, róla Mensáros haláláig őszinte elfogódottsággal nyilatkozott. A színész szinte belesodródik az 1956-os forradalom debreceni eseményeibe. Alkatilag nem forradalmár és nem vezéregyéniség; a társulati üléseken mégis keményen föllép az erkölcsös cselekvés jegyében. Ünnepelt színészként indul ellene a hosszú büntetőeljárás. Kisstílű bosszúállók, féltékenyek és megfélemlítettek tanúskodnak hamisan a vádlott terhére. A megtorlás azonban másokat is utolér; Mensáros a börtönben találkozik Darvas Ivánnal, akivel hamarosan színjátszókört szerveznek. Tolnay Klári viszi be a megrendelt szövegkönyveket az előadásokhoz, s ő tisztítja odakint két elítélt színészpartnerének alsóneműjét. A vallásos neveltetésű színész fizikai szabadságától megfosztva részesülhet a hit igazi adományában. Az együvétartozás magasztos élményét egy titkos, börtönbéli szentgyónás alkalmával, valamint a 301-es parcella avatásán tapasztalta meg. A börtön után 1961 és 1964 között Szolnokon érett tovább művészete: szerepek garmadát játszotta el. 1964-ben került újra s immár végérvényesen a Madách Színházhoz, oszlopos és meghatározó tagja lett a társulatnak, nem csupán 1984-es nyugdíjaztatásáig. Színpadi szerepeiben mindent eljátszott, amiről színész álmodhat. Klasszikus és modern darabokban, világirodalmi és magyar művekben hódította a közönséget, ahogy ő mondta: „a közlés izgalmával”.Fotó: Máthé András Csikos Sándor rendező főiskolai évfolyamtársát, Szilágyi Tibort „álmodta meg” az idős Mensáros szerepére. Szilágyi elsős gimnazista volt 1956-ban, személyes emlékei vannak a Budapesten történtekről. Emlékeit versben írta meg. A debreceni felkérést örömmel fogadta. „Speciális helyzetben van város és a színház, hisz egy kiemelkedő színészegyéniség, Mensáros László személyén és sorsán keresztül emlékezhet meg a 60. évfordulóról, s mutathatja be a debreceni forradalmi eseményeket. Laci itt töltötte a fiatal, pályakezdő éveit, s képességei okán hamar országos hírű színész lett. Tisztességgel részt vett a színház forradalmi bizottmányában, beválasztották a városi bizottságba is. Semmiféle erőszakos megnyilvánulása nem volt, s helyi nyomásra, irigységből, szakmai féltékenységből, magukat mentésből börtönbe juttatják. Azért kap 2 év 2 hónapot, hogy ne kerüljön amnesztia alá. Szerencsére voltak, akik nagyon tisztességesen kiálltak Mensáros mellett: Blum Tamás karmester, Vámos László és még sorolhatnám, ami több is volt tisztességnél: bátorság volt. Persze nem segített semmit, mert egy példastatuáló koncepciós per volt a Mensárosé. A fiataloknak mondtam, hogy a darab több mint emlékezés, mert egy üres térszínpadon, igazi szituációkban, 2-5 perces jelenetekben sorsokat létrehozni, felér egy másoddiplomával. Szilágyi Tibor a Szélfútta levél mindhárom színész szereplőjével játszott színpadon vagy filmben. „Mensáros László igazi intellektus, művelt ember volt. Távol állt tőle mindenféle erőszak. Az emberben, a tisztességben hitt. Boldog volt, hogy visszakerülhetett a pályára, s lelkileg, emberileg és vallási szempontból is felül tudott emelkedni a sérelmeken. A leggyalázatosabb feljelentőknek is megbocsátott, és óriási emberi nagyságra vall, hogy Nagy Imre újratemetése után úgy mesélte el azt az élményét, hogy ott állhatott a koporsónál, hogy a miniszterelnökéhez képest az ő életében nem is történt semmi. Darvas Ivánnal a Víg Színház tagjai voltunk, 15 éven keresztül, sok közös darabban játszottunk. Tolnay mind kettejükhöz kötődött érzelmileg is. Darvas felesége a börtönévek alatt és aztán Lacival élt. A visszaemlékezései hanganyagából kiderült, hogy mennyire tisztelte Mensáros hitét. Nagy szerencsém, hogy mindhármukkal játszhattam. Többek lettünk tőlük.”
2016.10.14. 10:08
Szinhaz.hu
Tíz év után ismét színpadon az 56 csepp vér
A székesfehérvári Vörösmarty Színház és a Magyar Állami Operaház közös produkciója, a Mihály Tamás − Horváth Péter − Pintér Tamás: 56 csepp vércímű forradalmi musical október 23-án lesz az Erkel Színházban. Az 1956-os forradalom 60. évfordulóján a – tíz évvel ezelőtt, a Sportarénában nagy sikerrel debütált – musical annak az igazságnak kíván emléket állítani, hogy a […] The post Tíz év után ismét színpadon az 56 csepp vér appeared first on BellaCafe.hu.
2016.10.14. 07:30
Bellacafe.hu
Tizenkét programmal emlékezik 1956-ra az Opera
Tizenkét különböző programmal, köztük három ősbemutatóval, musicallel, hangversenyekkel és képzőművészeti kiállításokkal készül az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának ünneplésére a Magyar Állami Operaház. Az Erkel Színház és az Andrássy úti nagyszínpad mellett játszóhellyé alakul az Opera trapézpincéje is, ahol a Kádár utolsó beszéde című előadás látható majd.
2016.10.13. 21:10
Origo.hu
Gyilkos vagy a magyar Jeanne d’Arc? Újra színpadon Tóth Ilonka
A tíz évvel ezelőtti évfordulón a kaposvári előadás még véres kezű gyilkosként ábrázolta az 1957-ben kivégzett Tóth Ilonát. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül: a Nemzeti Színház most újra színpadra állítja az orvostanhallgató történetét.
2016.10.13. 18:30
Hetivalasz.hu
Az Erkelbe érkezik az 56 csepp vér című musical
Az 1956-os forradalom 60. évfordulóján két alkalommal, október 23-án és 31-én lesz látható a musical az Erkel Színházban.Dr. Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója a darab kapcsán rendezett sajtótájékoztatón elmondta, hogy tíz éve dédelgeti magában azt az álmot, hogy színpadra állíthassa az 56 csepp vér című darabot. Nagy öröm számára, hogy a forradalom hatvanadik évfordulóján a Vörösmarty Színház mellett, a budapesti Erkel Színház is otthont ad az előadásnak.Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója hangsúlyozta, hogy az Operaház több programmal, eseménnyel készül az ’56-os forradalom évfordulójára, és ebbe a repertoárba tökéletesen beleillik az 56 csepp vér című musical. Horváth Péter, a darab írója elmesélte, hogyan született meg a mű, és milyen személyes emlékek kötik 1956-hoz.MTI Fotó: Bodnár BoglárkaMihály Tamás, a darab zeneszerzője elmondta, külön örül annak, hogy az Erkel Színház otthont ad az előadásnak, ez „felér egy telt házas stadionnal az én szememben”. Ugyanis az édesapja, Mihály András sokáig az Operaház igazgatója volt, ő ott nőtt fel a rengeteg színvonalas előadás között.A székesfehérvári Vörösmarty Színház és a Magyar Állami Operaház együttműködésében létrejött előadásban Lőrinc pátert Feke Pál, Júliát Kiss Diána Magdolna, Robit Börcsök Olivér játssza. A mű zeneszerzője Mihály Tamás, az Omega basszusgitárosa, a történetet Pintér Tamás ötlete alapján Horváth Péter írta.MTI Fotó: Bodnár BoglárkaA produkcióban mások mellett Kátai István, Keszei Bori, Busa Tamás, Sághy Tamás, Egyed Attila, Keller János, Závodszky Noémi, Váradi Eszter Sára, Schwartz Dávid, Karácsony Gergely, Fehérvári Péter, Rovó Tamás és Gál Gergely szerepel. A történet két fiatal szerelméről, valamint a karhatalmisták és a helyi fiatalok konfliktusáról szól William Shakespeare Rómeó és Júlia című drámáját alapul véve.Az előadás két alkalommal, október 23-án és 31-én lesz látható az Erkel Színházban.
2016.10.13. 10:22
Szinhaz.hu
Így szerettek ők - Felolvasószínház Nyáry Krisztián kötetéből a Reök-ben
Felolvasószínházi sorozat indul Nyáry Krisztián "szerelmeskönyveiből" a szegedi Reök-palotában, a produkciók szövegét egyetemi hallgatói írják saját irodalomtörténeti kutatásaik alapján.Az első bemutató előtt tartott szerdai sajtótájékoztatón az előadásokat rendező Réczei Tamás elmondta, hogy részben azzal a szándékkal hívta életre a sorozatot, hogy az egyetemistákat újra bevonzzák a színházba. A szövegkönyvek írását is irányító művész úgy látja, azokat a hallgatókat, akik maguk is részesei lehetnek egy-egy darab születésének, könnyen megfertőzheti a színház.Réczei Tamás elmondta, hogy a közönség részéről nagyon kedvező a produkciók fogadtatása, az első előadás iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a főpróbát is nyilvánossá kellett tenni. Szajbély Mihály irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem bölcsész karának dékánja kifejtette, az egyetemen indult kurzuson résztvevő hallgatók saját maguk keresnek olyan dokumentumokat, melyekkel a Nyáry Krisztián által megírt történeteket kiegészítve elkészíthetik az előadások szövegét. A professzor felidézte, hogy egykori bölcsészhallgatóként maga is részese volt a Paál István nevével fémjelzett szegedi egyetemi színjátszásnak, és az akkor szerzett tapasztalatokból sokat profitált irodalomtörténészként. Nyáry Krisztián - aki az első produkcióban maga alakítja Szabó Lőrincet - kiemelte, hogy a magyar költők, írók szerelemi életét feldolgozó rövid irodalomtörténeti etűdök, szórakoztató ismeretterjesztő írások kedvet csinálhatnak a művekhez és a szerzőkhöz. Az író szerint a magyar oktatás kiváló kezdeményezései voltak az önképzőkörök, amelyek segítették az irodalomhoz való szoros kötődés kialakulását. Hiszen az, aki 14-20 éves kora között megfertőződik az irodalommal, egész életében olvasni fog. Az író hangsúlyozta, hogy az nem csak önmagáért fontos, hiszen az érzelmi tapasztalat átadására hatékonyabb módszert még nem találtak ki, mint az irodalom és a színház. Nyáry Krisztián bízik benne, hogy azok, akik megnézik a negyedszázad tragikus szerelmi háromszögét felelevenítő első darabot, kedvet kapnak ahhoz, hogy hazaérve elővegyék Szabó Lőrinc verseit. A sorozat novemberben a Kozmutza Flóra, József Attila és Illyés Gyula kapcsolatát feldolgozó darabbal folytatódik.
2016.10.13. 08:04
Szinhaz.hu
Miklósa Erika és Csányi Sándor: "Régóta fennálló hiányt pótol az M5"
Miklósa Erika operaénekes, az M5 csatorna egyik arca szerint régóta fennálló hiányt pótol az M5, Csányi Sándor színész, a Thália színház igazgatója, az M5 csatorna másik arca pedig úgy véli, a csatorna segítségével olyan emberek is közelebb kerülhetnek a művészethez, akik egyébként nem tudnak elmenni színházba vagy koncertre.A közszolgálati csatorna két arca a nullahategy.hu internetes oldalnak adott interjút, amelyet a hirado.hu szemlézett. Miklósa Erika az interjúban úgy vélekedett, hogy régóta óriási igény volt egy kulturális csatornára, ezért "óriási dolog", hogy elindította az M5-öt a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). A művész egyben megtisztelőnek tartja, hogy ő képviselheti a csatornát "a művészetet kedvelő tévénézők felé".Miklósa Erika a Virtuózok című műsorról azt mondta, hiánypótló volt, és az elejétől kezdve tudta, hogy sikeres lesz. "Egy-egy értékes műsor visszaadja az emberek hitét, hogy érdemes olyat létrehozni, amely maradandó, amely jellemzi a magyar kultúrát és amelyből kiderül, hogy egy ilyen kis ország ilyen értéket létre tud hozni" - fogalmazott az operaénekes.Csányi Sándor úgy nyilatkozott, a csatorna segítségével olyan emberek is közelebb kerülhetnek a színházhoz, a komolyzenéhez vagy a képzőművészethez, akiknek egyébként nincs lehetőségük elmenni egy előadásra vagy maguktól sosem mennének el egy koncertre vagy egy kiállításra. A színész az interjúban arról beszélt, hogy a kultúra, a színház célja a szórakoztatás. A jó színházban a néző sohasem unatkozik, a jó színházban nevetni is lehet, és nem mellesleg a szórakozás mellett néha nagyon komoly dolgokat is tanulhat az ember - mondta. Hozzátette, a koncertközvetítéseket nézve "olyan, mintha este világhírű zenészek lépnének fel a nappalinkban". A szeptember közepén indult M5-nek, az MTVA új televíziós csatornájának a célja a kultúra népszerűsítése, az élethosszig tartó tanulás segítése, valamint az ismeretterjesztés. A csatorna programjában színházi-, koncert- és táncprodukciók közvetítései, tanulást segítő oktató műsorok, tudományos összeállítások, kulturális magazinok és eredeti nyelven, magyar felirattal sugárzott filmek és sorozatok is szerepelnek.
2016.10.13. 06:05
Szinhaz.hu
Arkagyina, másképp - Interjú Györgyi Annával és Kiss Csabával
Kiss Csaba Nappalok és éjszakák című sirály-játékának tatabányai ősbemutatója kapcsán a szerzővel és az Arkagyinát alakító Györgyi Annával beszélgettünk.Honnan jött az ötlet, hogy éppen Csehov Sirályát gondolja tovább és ír belőle darabot?Kiss Csaba: A felkérés Crespo Rodrigótól, a Jászai Mari Színház igazgatójától érkezett. Azt mondta, nagyon érdekelné őt egyfajta játék a Sirállyal, egész pontosan a harmadik és a negyedik felvonás között eltelt, hiányzó két évvel. Az ötlet nagyon megtetszett, jóllehet, első hallásra szentségtörésnek tűnt, hiszen a Sirály remekmű és megvan az oka, hogy miért hiányzik éppen az a két év a darabból. Ugyanakkor az is felkeltette az érdeklődésemet, hogy éppen a Sirállyal és nem valamelyik másik Csehov darabbal tesszük mindezt. A Sirály ugyanis az egyetlen olyan műve a szerzőnek, amelyben valaki elindul, hogy az álmait megvalósíthassa. A Csehov darabok többségében a szereplők mind annak az életnek a kárvallottjai, amit élnek, a Sirályban ezzel szemben Nyina azt mondja, el kell mennem, hogy utána járhassak a szerelmi és színésznői álmaimnak. Már a darab ötletének felmerülésekor is azt gondoltam, ennek a lánynak a kudarca mindenképpen megér egy külön történetet. Nagyon szeretem Csehovot, korábbi munkáim kapcsán mind a magánéletével, mind a műveivel rengeteget foglalkoztam, de bármennyire megtetszett is Crespo Rodrigo felkérése, arra kértem, adjon nekem két hónapot. Szerettem volna körbejárni ezt a témát és megbizonyosodni arról, tudok-e minderről egy érvényes darabot írni. Abban már a legelején biztos voltam, ha nem tudok a Sirályhoz valamilyen érvényes igazságot hozzátenni és nem születik ebből egy olyan stíljáték, ami akár Anton Pavlovicsnak is tetszene, akkor inkább hagyjuk, maradjon ez csak egy ötlet, amiből nem született darab.Mikor érezte úgy, megvan, az ötletből új darab fog születni?Kiss Csaba: Egy hónap alatt elkészültem három felvonás vázlatával, akkor éreztem azt, hogy ebben már benne van egy egész estés előadás lehetősége. Egyébként négy felvonásosra terveztem a darabot, egyfajta tisztelgésként Csehov előtt, hiszen ő is mindig négy felvonásban írta meg színpadi történeteit. Ami a munka ezen fázisában talán a legfontosabb alapkérdés volt számomra: egy posztcsehoviánus darabot írjak, amiben megpróbálom a csehovi stílus legtöbb jegyét leutánozni vagy pedig egy kortárs darabot, amelyben mai figurák jelennek meg csehovi mezben. Nagyon érdekes út volt számomra ráérezni arra, hogy műfajilag a Nappalok és éjszakáknak melyik irány felel meg inkább.Mindkét alternatíva érvényes megoldás lehetett volna. Mi alapján döntött?Kiss Csaba: Abból igyekeztem kiindulni, hogy mi Csehov lényege. Ő valójában egy drámaírónak álcázott prózaíró, ugyanis a szereplők folyamatosan történeteket mesélnek a műveiben, lényegében olyan, mintha egy csomó novellista gyűlt volna össze. Ezt ő maga is büszkén vallotta barátjának, Szuvorinnak írt levelében. Csehov hősei között viszonylag kevés az effektív drámai párbeszéd, a figurák többnyire kisebb történetek elmesélésével beszélgetnek egymással és ezek a történetek azok, amelyek igazából drámainak nevezhetők a darabjaiban. Tudtam azt, ha megtalálom a Csehov figuráihoz köthető történeteket, ha ezekről a szerepekről sikerül érvényes titkokat felfedeznem, akkor az olyan stílust hoz magával, amely nem külső jegyeiben csehovi, hanem pontosan a lényege alapján, azaz, ahogyan belülről építkezik. A másik szempont, amit folyamatosan szem előtt akartam tartani, az volt, akkor lesz igazán bravúros a Nappalok és éjszakák, ha nem puszta kitaláció, amit írok, hanem finom szálakkal kötődik Csehov életéhez, mint ahogyan egyébként a Sirályban is bőven találhatóak önéletrajzi elemek. Annak idején a Csehov szerelmei című előadás kapcsán több kötetnyi levelezést elolvastam, ilyen formán nagyon sokat megtudtam Csehovról, az emberről. Jártam Melihovóban, ahol élt és ahol a Sirályt írta, „játszottunk” azon a kanapén, ahol a darab korrektúráját javította. Tele vagyok olyan „szent csehovi élményekkel”, amelyek mind segítettek abban, hogy a darabom ne puszta fikció legyen. Lényegében úgy dolgoztam, ahogyan a zenészek a stílusvariációkkal bánnak: vesznek egy Liszt témát és egy másik kor logikája, színpadi nyelvezete alapján eljátszanak azzal a motívummal. A Nappalok és éjszakákat kortárs magyar darabnak tartom, játék egy csehovi témával. Miközben a darab szerkezete olyan, hogy ha folyamatosan játszanánk, azaz három felvonás Csehov - négy felvonás Kiss Csaba - egy felvonás Csehov, tehát nyolc felvonásban eljátszanánk az egész történetet, akkor igazából nem találnánk benne törést. A Nappalok és éjszakák tökéletesen beleilleszkedik a Sirályba, ott fejeződik be, ahol Csehov történetének negyedik felvonása elkezdődik.Mikor találkozott először a Nappalok és éjszakák szövegével? Mikor mutatta meg Önnek Kiss Csaba?Györgyi Anna: Csonka állapotában kétszer megmutatta Csaba az készülő darabot, még fésületlen volt a szöveg. Elolvastam, nagyon izgalmasnak tartottam, nagyon tetszett az anyag, ahogyan már az ötlet is, amikor Csaba elmesélte, mivel kereste meg őt Crespo Rodrigo. Egyébként mindig megmutatja nekem, ha ír valamit, függetlenül attól, közös munkáról van-e szó. Azt hiszem, ez mindkettőnknek fontos, de azért ne gondolja azt, hogy mi otthon csak a színházzal foglalkozunk, hogy a kettőnk közös élete csak ekörül forog. Csaba ír, rendez, én játszom, bizonyos helyzetekben együtt dolgozunk, de otthon pont olyan praktikus családi dolgokkal foglalkozunk, mint bárki más.Az mennyire befolyásolta írás közben, hogy tudta, kik fogják játszani az ősbemutatót?Kiss Csaba: Nagyon erősen befolyásolt. Ezek a legjobb fajta felkérések, amikor előre tudom a készülő darab szereposztását és a színészek személyisége ott lebeg előttem. De úgy gondolom, ez a legizgalmasabb a színészek számára is, hiszen a megírt szerepekben benne van a tudásom róluk. Az pedig meglehetősen ritka színházi pillanat, amikor a színész azt érezheti, hogy „ő az a kéz, amelyre a kesztyűt varrták”.Mennyire lett Önre szabva Arkagyina karaktere?Györgyi Anna: Azért ez a nő teljesen más, mint én. Egyáltalán nem így intézem a dolgaimat az életben, ahogyan ő. Azt hiszem, Csaba arra gondolt, hogy én ezt megtudom majd csinálni úgy, ahogyan ő íróként elképzelte és ahogyan rendezőként szeretné. Kívülről nézve az bizonyára sokkal érdekesebbnek, romantikusabbnak tűnik, hogy van egy író, egy rendező, aki darabot ír és egyébként az egyik szerepet a feleségének szánja. Azért ez belülről megélve sokkal prózaibb dolog. Ugyanakkor viszont az nagyon izgalmas számomra, hogy a Nappalok és éjszakák minden egyes mondatában, kis részletében benne van Csaba élete, a tapasztalásai, a fájdalmai, a nőkhöz való viszonya, ahogyan gondolkodik a világról, olyan dolgok, amik megtörténtek vele, velünk és ezen keresztül az életünk részévé váltak. Dorn azt mondja Arkagyinának a darabban: „Olyan a maga gonoszsága, mint a gesztenyeméz.” Pontosan tudom, hogy a gesztenyeméz honnan jött, mennyiben része az életünknek, mit jelent Csabának. Ebből az aspektusból nézve persze sokkal izgalmasabb az a helyzet, ahogyan egy darab születik, hiszen közöm van Csaba életéhez és ezen keresztül azokhoz az élményekhez, amelyek hatással vannak az írásaira, most éppen a Nappalok és éjszakákra, amiben én is játszom.Mennyiben előfeltétele annak, hogy a Nappalok és éjszakákat megértse valaki az, hogy ismeri-e a Sirályt?Kiss Csaba: Nagyon fontos volt számomra, hogy olyan darab szülessen, amit a Sirály ismerete nélkül is pontosan érteni lehet. Ha valaki nem olvasta vagy nem látta Csehov művét és beül a Nappalok és éjszakákra, akkor is teljes élményt kell, hogy kapjon. Az például, hogy Arkagyina Trepljovval való viszonya hogyan alakul, önmagában is érvényes, önálló történet lett a darabban, hozzátéve, igazán most válik érthetővé, miért viselkedik úgy Arkagyina a fiával, ahogyan azt a Sirályban láthatjuk. Nagy titok Csehovnál, vajon miért nem szereti Trepljovot az édesanyja? A válasz lehetne egyszerűen annyi, hogy csak. Vannak olyan nők, akik valahogy nem találkoznak a saját gyerekükkel, azt hiszem, mindannyian láttunk már ilyet. Csehov ezt a dolgot fájdalmassá teszi, de az okokról nem beszél, csak a végeredményt mutatja meg. A Nappalok és éjszakákban mindez Arkagyina egy monológjában fogalmazódik meg, amit ráadásul hall a fiú is, így szembesülve azzal, miért idegenkedik tőle annyira az édesanyja. Egy másik jelenetben Arkagyina hosszasan beszél Trepljov apjának haláláról és arról, mit okozott ez az ő életében. Megértjük azt, ami Csehovnál egy mondat erejéig van csupán felvillantva, amikor Trepljov azt mondja: „Apám is csak kijevi polgár, holott ő is híres színész volt.” Én szerettem volna egy kicsit ezt a színészt is körbejárni, ki volt, mit csinált, hogyan halt meg és ennek milyen hatása volt a színésznő életére. Nincs tehát szükség arra, hogy ismerje valaki a csehovi előzményeket, de ha mégis ismeri, akkor a Nappalok és éjszakák előadása közben kaphat egyfajta választ azokra a kérdésekre, amelyeket Csehov feltesz a Sirályban. Egyértelmű, hogy nem akarom azt állítani, az egyetlen igaz válasz ezekre a kérdésekre az, ahogyan én fejtettem meg ezeket a viszonyokat. Ha úgy tetszik, a Nappalok és éjszakák egy ajánlat a néző számára, egyfajta megfejtése Csehov történetének. Játék.Kiss Csaba, az író viszonya Csehovval azt hiszem, egyértelmű. Hogyan alakult az Ön és Csehov kapcsolata?Györgyi Anna:Játszottam Kulka Jánossal a Csehov szerelmei című előadást, amely nem önálló Csehov darab, a szerző levelei alapján született, aztán A szerelmes halat Bán Jánossal és Mihályfi Balázzsal, ez az előadás Csehov kilenc novellájából készült. Az egyetlen színdarab a pályámon, amit valóban a szerző írt, az a Sirály, Arkagyinát játszottam Miskolcon. Azt kell, mondjam, sok szerep kimaradt és nagyon hiányzik, mert igazán közel áll hozzám Csehov világa. Úgy gondolom, hihetetlenül emberi. Valahogy azt látom, hogy a mai színház megpróbál mindenkit egyfajta skatulyába dugni, figurák állnak a színpadon, akik vagy csak ilyenek vagy csak olyanok, egydimenziósak. És én ezt nagyon nem szeretem. Az ember egyedi teremtmény és Csehov ezt zseniálisan érzékelteti. Az ő karakterei nagyon összetettek és valahogy mindig szerethetőek, mert képes rámutatni arra, ha kicsit távolról nézel valakit, mindenkiben lehet találni valami szerethetőt és akkor lehet, hogy meg is tudod bocsátani, amit tesz. Szeretem azokat a színpadi helyzeteket, amiken sírva lehet nevetni és Csehov ezekhez nagyon ért. Hozzá hasonlóan én is szemlélődő típus vagyok, nem vagyok közéleti, harcos, szeretem a háttérből nézni a dolgokat, elég markáns véleményem van mindenről, de ezt csak kevesekkel osztom meg. Az a szemlélődő, emberi mód, ahogyan Csehov látja és leírja a világot, nagyon közel áll hozzám.Mitől lett a Nappalok és éjszakák csehovi történet?Györgyi Anna: Pontosan attól, amiről az imént beszéltem, illetve attól, ahogyan erre Csaba ráérzett, ahogyan például a Csehovra jellemző módon képes volt érzékeltetni, Arkagyina nem egy szimpla szörnyeteg. A Nappalok és éjszakákban tökéletesen látszik az, ami Csehov darabjaiban is. Elképzelhető, hogy egy ember szélsőséges, hogy úgy gondolod, nem igazán szeretnél hozzá közel kerülni, hogy megvan róla a véleményed és az nem éppen pozitív, mégis pontosan érzed, van benne még valami, amit ha képes vagy érzékelni, rájössz: Arkagyina egy szerencsétlen ember. Az az emberi látásmód, amiből Csehov fogalmaz, jellemzi Csabát is, ahogyan kibontja a darabban, miért ilyen ennek a nőnek a kapcsolata a fiával, miért nem szereti Trepljovot. Akinek van gyereke, pontosan tudja vagy el tudja képzelni, milyen iszonyatos és feldolgozhatatlan érzés lehet, ha a gyerek nem úgy „sikerül”, ahogyan szerettük volna. Mindenki szeretne a gyerekével dicsekedni, de legalábbis büszke akar lenni rá. És ha ez nem jön össze? Arkagyinának pedig nem jön össze! Tökéletesen értem ebben a nőben ezt a fájdalmat, amit ő egyébként megpróbál elsöpörni.Az imént említett miskolci Sirály közös élmény, hiszen azt az előadást is Ön rendezte. A Nappalok és éjszakák kapcsán mennyire érdemes foglalkozni ezzel?Kiss Csaba: A mi kettőnk viszonya Annával, mint rendező és színésznő abból a szempontból érdekes, hogy én vagyok az az ember, aki rendre osztok rá olyan szerepeket is, amiket senki másnak nem jutna az eszébe. Anna Karenina, Blanche, Marquise de Merteuil mind ilyenek voltak és Arkagyina is ezek közé a szerepek közé sorolható. Valószínűleg nagyon kevés rendező gondolna arra, hogy egy ilyen őszinte típusú nőre, mint Anna, egy olyan vérbeli dívát osszon, mint Arkagyina. Ugyanakkor nagyon hiszek abban, hogy a mi közös munkáink egyik előrevivő eleme éppen ez, annak ellenére, hogy Anna ezeket a helyzeteket általában megszenvedi és nagyon keményen kell megdolgoznia azért, hogy hitelessé tegye az ilyen típusú karaktereket. Ha össze kéne hasonlítanom a miskolci és a tatabányai előadást, röviden azt mondanám, ez az Arkagyina az övé, a korábbi nem igazán volt az. Elsősorban azért, mert ebbe a szerepbe beleírtam azokat a mozgatórugókat, amelyek Györgyi Anna számára eljátszhatóvá teszik a szerepet. Csehov Arkagyinája sokkal inkább a külsőségekre épül. Véleményem szerint ez az oka annak, hogy nincsenek igazán nagy Arkagyina alakítások. Egy tiszta nőt jóval egyszerűbb megérteni. Egy a boldogságáért bármilyen eszközt bevető asszonyt sokkal nehezebb. Pontosan azért, mert visszariadunk attól, mennyire manipulatív, hogy milyen fogásokkal dolgozik, miközben egyébként semmi mást nem csinál, mint a férfiakról való ismereteit használja. Az életben ezeket a küzdelmeket látom folyamatosan. Csehov az ő Arkagyinájába viszont ezt igazából nem írta meg. Megírta a dívát, a nagy moszkvai színésznőt, a korosodó asszonyt, de azt, ami miatt ez a nő szerethető, nem. Azt igyekeztem Anna számára tökéletesen megírni, hogy mit lehet szeretni ebben a karakterben. Ez a nő - ahogyan Csehovnál - a Nappalok és éjszakákban is bonyolultabb eszközöket használ a saját életében, mint Anna az övében, de sokkal érthetőbb és eljátszhatóbb a számára. Úgy gondolom, a korábbi Arkagyina inkább csak egy figura volt, amit nem igazán tudott megszeretni.Néha előfordul, hogy egy színész ugyanazt a szerepet két, esetleg több rendezésben játssza el, az már kevésbé tipikus, hogy két darabban tegye ugyanezt. Mennyiben segítette a jelenlegi próbafolyamatot a korábbi Arkagyina?Györgyi Anna: Megmondom őszintén, semennyire. Ahogyan Csaba is utalt rá, úgy érzem, a miskolci Arkagyina nem volt jól sikerült, szerencsés szerepformálásom, nagyon a felületét kapargattam és pont odáig nem jutottam el vele kapcsolatban, ami igazán izgalmas ebben a nőben. A harmadik felvonásbeli Arkagyina – Trepljov jelenet viszont nagyon szerettem, azt gondolom, sikerült jól megcsinálnom, de ezen kívül inkább technikailag próbáltam megoldani a szerepet. Nem pusztán emiatt, egyébként sem gondolkodom azon, mi a kapcsolat a két darab és a két szerep között. Számomra a Nappalok és éjszakák egy önálló, új darab, egy mai szöveg. Elkezdtem próbálni egy nőt, de nem foglalkozom azzal, hogyan illeszkedik majd ez az alakításom a korábbihoz. Minden szerepemnek tiszta lappal indulok neki, mintha most kezdeném a pályát. Az elején nem tudom, mit kezdjek vele, kínlódom, keresgélek, aztán jön egy felfutás, ami után mindig mélypont következik, teljesen elveszítek mindent, amit addig elértem a szerepben, akkor valamitől – mondjuk, bejön egy jelmez vagy kellék – egyszer csak visszatalálok vagy felfedezek valami teljesen újat. A mai próbán például feltettem egy lila rúzst az egyik jelenethez és ez segített, egyszerűen más lettem tőle, mint addig. Ez csak egy érzés, nehéz megfogalmazni.Mit várnak az előadástól?Györgyi Anna: Nagyon szeretném, ha a nézők sokat nevetnének! Ez az előadás bizonyos pillanataiban pont annyira mulatságos, mint amennyire drámai. A pattanásig feszített, felfokozott érzelmek, a nagy szerelmek, azok a dolgok, amiket mindannyian pontosan ugyan így művelünk az életben, a legdrámaibb pillanatokban tudnak a legmulatságosabbak lenni. De szeretném azt is, ha meghatódnának a nézők, amikor magukra ismernek, mert azt hiszem, mindenki kap majd egy olyan szeletet, amit hazavihet magával ebből a történetből. Akit megcsaltak, vagy aki éppen megcsal, aki őrlődik két ember között, aki hiába fut a másik után, aki reménytelenül szerelmes, miközben tudja, hogy semmi értelme, akinek nem jó a viszonya a gyerekével – ezek mind mai, nagyon is élő problémák.Kiss Csaba: Én lepődtem meg magamon a legjobban, amikor az egyik próbán, éppen a gyerektemetés jelente ment, elkezdtem hangosan röhögni. A legkellemetlenebb típusú, ugyanakkor a legőszintébb nevetés volt. Azt hiszem, a csehovi nevetés éppen ilyen. Csehov mindig a tragédián nevet és nevettet, odáig tudja fokozni a tragikumot, hogy már csak röhögni lehet rajta és ami a legfontosabb, őszintén. Ha én ezt néha egy-egy jelenetben elő tudnám csalni a nézőkből, nagyon boldog lennék! Hogy megírtam a Nappalok és éjszakákat, természetesen nem jelenti azt, a jövőben más írók műveivel teszem majd ugyanezt. Ez egyszeri lehetőség volt. Azt viszont el kell mondanom, hogy az út, amit a darab megírása közben bejártam, hihetetlenül izgalmas és megtermékenyítő volt számomra, átmosta a tudásomat Csehovval kapcsolatban, remek érzés volt alkotó módon foglalkozni ezzel az emberrel. Ha ebből az élményből is elvisz magával valamit a közönség, akkor nem hiába született meg a Nappalok és éjszakák!Szerző: Gyenge Balázs
2016.10.13. 05:04
Szinhaz.hu
Fővárosi színpadokon a soproni társulat
Három előadással szerepel a Soproni Petőfi Színház Budapesten október közepén. Az Álmos legendája táncmű a Millenárison, az Őszi szonáta című színpadi játék a Klebelsberg Kultúrkúriában, A magány változatai – ’56 után címmel Hamvas Béla és Márai Sándor írásaiból készült dokumentumjáték pedig a Vigadóban tekinthető meg.Az Álmos legendája című táncmű október 20-án (csütörtökön) este hét órakor a budapesti Millenáris Teátrumban lesz. Szarka Gyulának, a Ghymes együttes Kossuth-díjas alapítójának, Szálinger Balázs József Attila-díjas költőnek és Demcsák Ottó Harangozó-díjas táncművésznek az alkotása az őstörténetről a Sopron Balett előadásában látható. A produkció nyáron Pápán is vendégszerepelt, majd Szarvason az V. Magyar Teátrum Nyári Fesztiválon díjakban is mérhető sikert ért el. Szarka Gyula zeneszerzői különdíjat kapott az új zenemű megalkotásért. Az Álmos szerepében akkor látható Bolla Dániel a legjobb férfi táncművésznek járó elismerésben részesült. Mindemellett a zsűri a produkciónak ítélte oda a leglátványosabb táncjátéknak járó díjat. A fesztivál eddigi történetében másodszor fordult elő, hogy egy előadás három szakmai díjat nyert.Az Őszi szonáta című előadás is vendégszerepel a fővárosban a Klebelsberg Kultúrkúriában október 17-én (hétfőn) este hét órakor. A produkció a Soproni Petőfi Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház, a Komáromi Jókai Színház, a Mikházi Csűrszínház, a Forrás Színház, a Pesti Magyar Színház és a bécsi Europa Club együttműködésében jött létre. Az Ingmar Bergman szövege alapján készült sikeres bemutató bejárta a Vajdaságot, vendégeskedett nagy sikerrel Komáromban, majd a Pesti Magyar Színházban. A darab meghívást kapott a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljára is nyáron és novembertől ismét látható lesz Sopronban. A rendező Pataki András, aki a díszletvilágot is kialakította, a jelmeztervező Szélyes Andrea. A négy szereplőt négy különböző színházi műhely, illetve térség delegálta. Charlotte szerepében az erdélyi színjátszás kiemelkedő képviselője, Farkas Ibolya lép színpadra. Wischer Johann, a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatója Viktort alakítja a színpadi játékban, Helena szerepét Diószegi Imola formálja meg, a soproni teátrumból pedig Molnár Anikó látható Eva szerepében.Harmadik bemutatkozásként A magány változatai – ’56 után címmel Hamvas Béla és Márai Sándor írásaiból készült dokumentumjátékot mutat be a Soproni Petőfi Színház a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán október 20-án (csütörtökön) este fél nyolckor. A szerkesztő-rendező Katona Imre.A Magyar Művészeti Akadémia Köztestülete „Szó, szín, játék” néven sorozatot szervez a Pesti Vigadóban. Ennek keretében vendégeskedik most a fővárosban a leghűségesebb magyar település teátruma. A Soproni Petőfi Színház előadása megkísérli, hogy két írói portrét rajzol meg párhuzamosan. Egymás mellé helyez két, egymáshoz nagyon hasonló és mégis meglepően különböző arcot. Két alkotót idéz meg, két elkötelezett és etikus embert, akik a kényszerű döntések útvesztőiben a legnehezebbet, s talán az egyetlen lehetséges megoldást választották. Az igaz ember számára az egyetlen elfogadhatót. Valamire ugyanis nemet mondtak. S amire nemet mondtak, azt egészében is megtagadták.A külső és a belső emigráció pozíciói jelennek meg Márai és Hamvas személyesen is megszenvedett állásfoglalásaiban. Az előadás egyfajta fiktív dialógust hoz létre a művek, naplórészletek és tanulmányok részleteiből, melyben a két alkotó meglátásai összecsapnak. Olykor egymás mellett beszélve, olykor ütközve, de akaratlanul is egymást erősítve tárulnak fel befolyástól mentes ítéleteik, hiteles tanúvallomásaik egy történelmi eseménysor kapcsán, melynek magvában az október 23-án kirobbant népfelkelés áll. A produkcióban Ács Tamás és Papp Attila szerepel.
2016.10.11. 15:40
Szinhaz.hu
Sepsiszentgyörgyön találkoznak a hivatásos erdélyi táncegyüttesek
A Háromszék Táncegyüttes szervezésében október 13-16. között kerül megrendezésre a 12. Erdélyi Hivatásos Táncegyüttesek Találkozója, a vándorfesztivál idei kiadásának Sepsiszentgyörgy ad otthont.A Találkozó az erdélyi hivatásos táncélet legfontosabb szakmai rendezvénye, amelyet az Erdélyben működő öt hivatásos táncegyüttes évről évre más-más helyszínen szervez meg. A közönség a négy nap alatt betekintést nyerhet a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Maros Művészegyüttes, a Nagyvárad Táncegyüttes, az Udvarhely Néptáncműhely, és az idei házigazda Háromszék Táncegyüttes munkásságába. A rendezvény egyszerre táncfesztivál és szakmai fórum. A programba illesztett szakmai kiértékelők, kerekasztalok lehetőséget teremtenek betekinteni az együttesek tevékenységébe és rálátást biztosítanak a hazai táncművészet aktuális helyzetére.A négynapos rendezvényen egyéni produkciókkal mutatkozik be az öt erdélyi hivatásos táncegyüttes, majd közösen is színpadra lépnek a találkozó gálaműsorán. Változatos műfajú előadásokat láthat a közönség a hagyományos folklórelőadástól a folklórszínházig és táncszínházig. A találkozót egy rendhagyó táncos villámcsődülettel nyitják meg október 13-án, csütörtökön 15 órakor Sepsiszentgyörgy Főterén.A rendezvény ideje alatt egy állandó viselet-kiállítás lesz megtekinthető a Tamási Áron Színház előcsarnokában, Mátéfi Zita, Székely Melinda, valamint Miklós Papp Zsuzsanna és Miklós János egyedi tervezésű ruhadarabjai várják a látogatókat. A kiállítás megnyitójára csütörtökön 15:30-kor kerül sor. A fesztivál szervezői több kiegészítő programot is kínálnak a résztvevőknek, fellép a sepsiszentgyörgyi M Studio, koncertezik a Tesztoszteron Zenei Alakulat és az Impro-Víziók zenekar. A rendezvény ünnepi gálaműsorát október 16-án, vasárnap 18 órától lehet megtekinteni a Tamási Áron Színházban.Az előadásokat értékelő szakmai bizottságba neves táncszakértőket, színházi szakembereket, közéleti személyiségeket sikerült bevonniuk a szervezőknek: Kocsis Enikő, Kutszegi Csaba, Makovinyi Tibor, Nagy B. Sándor, Sardar Tagirovsky, Simó Júlia és Szép Gyula különböző szempontok mentén elemzik majd a produkciókat. A szakmai kiértékelőket Prezsmer Boglárka moderálja.A rendezvény alatt naponta fesztiválújságot jelentetnek meg és egy folyamatosan frissülő fesztiválblogot lehet majd követni a találkozó honlapján, a www.ehtet.hte.ro oldalon. A rendezvény arculatának megalkotására még júniusban hirdetett pályázatot a Háromszék Táncegyüttes, az arculatot a pályázat nyertese, Kónya Réka tervezte. A rendezvényt a Nemzeti Kulturális Alap, Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala támogatja. Társszervezők a Romániai Magyar Néptánc Egyesület és a Lajtha László Alapítvány. Jegyek a sepsiszentgyörgyi Kulturális Szervezőirodában kaphatók (telefonszám 0267-312104), a részletes program elérhető a rendezvény honlapján.
2016.10.10. 11:14
Szinhaz.hu
Nyíregyházán a Képzelt riport - Ladányi Andrea koreográfiájával
Tasnádi Csaba rendezésében mutatta be a Móricz Zsigmond Színház Déry Tibor azonos című kisregényének magyar musicalváltozatát október 8-án.Ajánló a darab elé:"Ha nem bírod már elviselni azt, amiben vagy, Lépj ki, mint egy rossz cipőből, ringasd el magad!" - éneklik a sorsukat elviselni nem tudó fesztiválra igyekvők, hogy ebben a hömpölygésben végül elvesszen Eszter, és szerelmének kétségbeesetten kelljen őt keresnie. Ez a keresés, majd meg nem találás végig belengi a darabot. Meddő harc a harmincezres szextől - fűtől - szédítő akkordoktól megrészegült, őrjöngő tömegben, akiket egy ponton túl még egy kiderítetlen gyilkosság is lázban tart. Eszter és József hiába menekültek el a történelem rosszarcú alakjai elől Magyarországról, sorsuk utoléri őket az ígéret földjén is.A teátrum reményei szerint a nyíregyházi közönség a Hair alkotógárdájának köszönhetően (Ladányi Andrea - koreográfus, Borlai Gergő - zenei vezető, Lakatos Márk - stylist és Szöllősi Géza animációkészítő) igazi XXI. századi képi- és hangzásvilágban ismerheti meg ezt a mára már klasszikussá lett darabot.A musical 1973. március 2-i vígszínházi bemutatója után azonnali kritikai és kasszasiker lett hazai és (a vendégjátékoknak köszönhetően) európai szinten. A premier óta számos magyarországi és európai színpadon bemutatták, míg angol nyelven az USA-ban 1986 márciusában láthatta először a közönség.Fotó: Janics AttilaTasnádi Csaba rendező a Képzelt riportról:"Két jelentős, óriási tömegeket vonzó fesztivál volt Amerikában 1969-ben: egy augusztusban és egy decemberben, ez utóbbin pedig a biztonsági emberek leszúrtak egy fekete bőrű fiút. Akkoriban az információk még lassabban jutottak át a kontinensek között, mint napjainkban, de előbb-utóbb Magyarországra is megérkeztek a hírek. Déry Tibor ezekből kiindulva az amerikai létformát, a szabadságvágyat, a fajgyűlöletet használta kisregénye alaphelyzeteként, és e köré építette fel létfilozófiai elmélkedését, ami a halódó kapitalizmust jeleníti meg, benne dekadens fiatalokkal, kirekesztéssel. A regényből a Vígszínházban pár évvel később fantasztikus előadás született, a dalok pedig gigaslágerek lettek. Nyilván egyszerűbb lenne a dolgunk, ha koncertet kellene színpadra állítanunk, de ez egy színpadi mű, amit nem lehet belegyömöszölni egyetlen hagyományos kategóriába sem - azt mondanám, szürreális szertartásjáték. Az volt a dolgunk, hogy 43 év elteltével olyan előadást hozzunk létre, ami megfogja a nézőket, és ehhez az kellett, hogy meghatározzuk: mi az, ami a Déry-regény kiemelt mozzanatai közül most is fontos. Bizonyos szempontok mai szemmel nézve már nem annyira jelentősek, mint az 1970-es évek elején, így eltolódtak a hangsúlyok. Ami a történetből számomra lényeges, az az útkeresés. Nem véletlen, hogy az egyik főszereplőt Eszternek hívják - a név perzsa nyelven csillagot jelent, és szerintem ez arra utal, hogy mindenki keresi a saját vezérlőcsillagát."KÉPZELT RIPORT EGY AMERIKAI POPFESZTIVÁLRÓLSzerző:DÉRY TIBOR PÓS SÁNDOR PRESSER GÁBOR ADAMIS ANNA Rendező:TASNÁDI CSABAEszter: KUTHY PATRÍCIAJózsef: ILLYÉS ÁKOSBeverley: SZABÓ MÁRTAFiú: VARGA BALÁZSKígyó: HORVÁTH MARGITBíró: PUSKÁS TIVADARJuana: NYOMTATÓ ENIKŐJuana: DÉZSI DARINKAManuel: RÁK ZOLTÁNRené: LAKATOS MÁTÉMarianne: KOSIK ANITAFrantisek: GULÁCSI TAMÁSBill: NAGYIDAI GERGŐTanú: HORVÁTH SEBESTYÉN SÁNDORLány: KISS VERONIKAFiú: FORRÓ MÁRK tánckar: Dorka Dóra, Frindik Nóra, Lázár Anita, Nagy Noémi, Pallai Petra, Rabóczki Márta, Vámosi Judit, Végvári Boglárka, Boros István, Holló Arnold, Kercsó Attila, Száraz DávidSúgó: KOVÁCS KATALINÜgyelő: T-LAFOREST CSABARendezőasszisztens: FÜLÖP ANGÉLAZenei asszisztens: KOSIK ANITAKoreográfus asszisztens: VÁMOSI JUDITFővilágosító: ÁTS ZOLTÁNKonzultáns: SEDIÁNSZKY NÓRAStylist: LAKATOS MÁRKZenei vezető: BORLAI GERGŐKoreográfus: LADÁNYI ANDREA
2016.10.10. 10:03
Szinhaz.hu
"Kitakarítottam a lelkem zugaiból mindent" - Interjú Szikora Jánossal az 56 csepp vérről
Október elsején volt az 56 csepp vér című musical premierje a székesfehérvári Vörösmarty Színházban. Szikora Jánossal, a teátrum igazgatójával, az előadás rendezőjével beszélgettünk a darabról, az 1956-os emlékeiről és a forradalmi események kapcsán a fiatalság akkori és mostani életlehetőségeiről. Az előadás a Magyar Állami Operaházzal együttműködésben jött létre, budapesti bemutatója 2016. október 23-án lesz az Erkel Színházban.Amikor elkezdte az 56 csepp vér próbafolyamatát, többször mesélt „Oroszlánról”, a darab ötletgazdájáról. Milyen volt az Önök kapcsolata? Mikor ismerkedtek meg Pintér Tamással, miben tudták inspirálni egymást a közös munkák során?Pintér Tamás már akkor Oroszlán volt és élő legenda, amikor én még csak Szikora János főiskolai hallgató. Főiskolás koromban nem ismertem személyesen, csak a legenda érintett meg, láttam azokat a munkákat, amik a nevéhez fűződtek. A pályám elején Miskolcon rendeztem egy Romeo és Júlia előadást, amit nagyon mozgáscentrikusan és akciógazdagon képzeltem el – ez volt az első olyan munka, amikor vettem a bátorságot és meghívtam Oroszlánt. Időnként még lejátssza a televízió, és amikor újranézem a vívásjeleneteket, amit Gáspár Tibor és Mihályi Győző művelnek, meg körülöttük a srácok, hát arra még ma is azt mondom, hogy nagyon rendben van. A barátságunk fura módon mégsem ehhez az akcióhoz kötődik. Volt az előadásnak egy nagyon megrázó pillanata, a végén. Az egyik összpróbán Tamás ott ült mellettem, és egyszer csak megfogta a kezemet, és azt mondta, „na, b..d meg, megríkattál”. Pintér Tamást nem sokan látták sírni, nekem ez megadatott. Ott, abban a pillanatban, azt hiszem, megérintettem a szívét és azt gondolom, ettől a pillanattól kezdve fogadott a barátjává. A miskolcit nagyon sok közös munka követte, és igazi barátság alakult ki köztünk munkától függetlenül. Volt neki egy vitorlása, a nyarak boldog időszaka volt, amikor kint hasítottuk a vizet, énekeltük a „ton-te-te” nótát, és álmokat szövögettünk. Tamásról tán kevesen tudják, hogy valószínűleg azért vált híres kaszkadőrré, mert több volt, mint kaszkadőr: ragyogó dramaturgiai, rendezői érzéke volt, és színésznek sem volt utolsó, amit tudott magáról, és ha lehetősége adódott, élt is vele. Imádtam a humorát, könnyen ráhangolódtunk egymás életszeretetére. Mindketten rajongásig szerettük a nőket, ez általában a társalgásaink alapja volt. Tamásnak rengeteg megvalósíthatatlannak tűnő ötlete volt, egy ilyenből nőtt ki az 56 csepp vér is. Emlékszem, ha valamelyik álmunk megvalósult, erősen egymás tenyerébe csaptunk és csak annyit mondtunk: „megcsináltuk!” Rövid, férfias gesztus volt, ami befejezett egy álmot.Ott volt tíz évvel ezelőtt az 56 csepp vér születésénél. Akkor milyennek látta a történetet, az ötletet?Kezdettől fogva ott voltam, gyakorlatilag rendezőként társultam a csapathoz, hiszen eredetileg a Szolnoki Szigligeti Színházban mutattuk volna be. Ahogy azonban telt-múlt az idő, egyre jobban megjött az étvágy, kezdett a projekt túlnőni a Szigligeti Színház falain, így megcéloztuk a szolnoki sportarénát helyszínnek. Aztán arra gondoltunk, ha már a szolnoki sportarénában lenne, akkor miért ne vihetnénk el az ország többi arénájába is, ebből a logikából pedig egyenesen következett, hogy minek körbeutazni a fél országot, ha egy központi helyen, a budapesti Papp László Sportarénában is megrendezhetjük. Ahogy nőtt a lépték, elveszítettem a hitemet, azt is mondhatnám, elgyávultam. Voltak ötleteim a darabra, de ahogy egyre nagyobb és nagyobb lett a dimenzió, azt éreztem, hogy amiket én elképzeltem a szövegről meg a zenéről, azt ilyen léptékben nem tudom megvalósítani. Először csak kedvtelen lettem, aztán eljutottam a drámai döntésig, amikor kénytelen voltam bejelenteni a fiúknak, hogy más rendezőt kell keresniük, mert nem tudom vállalni. Horváth Péter, aki nemcsak író, hanem kiváló színházi ember, rendező is, átvette a stafétabotot. Én így fokozatosan kivonódtam ebből a tervből, bár ott maradtam a háttérben és drukkoltam, hogy sikerüljön. Csepelen, egy óriási, lepusztult gyárépületben próbáltak embertelen, színházidegen körülmények között, többször meglátogattam őket. Gigászi, heroikus munka volt. Ott voltam a premieren, láttam a dübörgő, nagy sikert, és úgy éreztem, egy kicsit én is részese vagyok.Az akkori ötletei mennyire nyertek teret most, a fehérvári előadásban?Teljesen újragondoltam, egyetlen dolgot kivéve, ez tulajdonképpen a kerettörténet. Amikor annak idején beszélgetni kezdtünk a darabról, elmeséltem Mihály Tamásnak és Horváth Péternek, hogy én szeretném ezt az előadást úgy kezdeni, mintha Szent Iván-éj volna és a fiatalok tüzet ugranának. Ez nagyon tetszett mindenkinek, de Péter azt mondta, hogy ehhez nem ír külön jelenetet, így Tamás komponált egy nyitányt, ami kifejezetten a tűzugrás víziójához készült. A Sportarénában, az ősbemutatón felhangzott ugyan a nyitány, de a tűzugrás nélkül. Most, amikor elővettem a darabot, ebbe a víziómba kapaszkodtam, ennek a keretébe ágyaztam az eseményeket.Többször hangsúlyozza, hogy a fiatalok csinálták az ’56-os forradalmat. Nekik is szól ez a musical?Az volt Tamás víziója, hogy olyan előadást kell színpadra állítani, ami a mai fiatalokat megérinti, mert úgy tudnak azonosulni ezzel a fontos történelmi pillanattal, ha látják, ugyanolyan fiatalok álltak ki az érdekeikért, jelenükért, jövőjükért, mint ők. Ennek a víziónak kellett formát keresni, így jött a Romeo és Júlia történet. Én azóta is éltetem magamban Tamás elképzelését.Van személyes emléke ’56-ról?Hatéves voltam 1956-ban, de elég sok mindenre emlékszem. A Margit körúton laktunk, közel a Margit körúti fegyházhoz és a Széna térhez, ami a harcok egyik tűzfészke volt. A ház több belövést is kapott, sok időt töltöttünk a pincében, a mai napig emlékszem az ott szorongó családokra; időnként, amikor tűzszünet volt, fel lehetett szaladni a lakásba. A legerősebb emlékem az, amivel a próbafolyamatot is indítottam: a Margit körút és a Jurányi utca sarkán volt egy nagy barikád, amit a felkelők építettek, a Moszkva tér felé már az oroszok voltak és a velük kollaboráns magyarok, lefelé a forradalmárok és a tankok. A kordonon egy szűk gépkocsinyi átjáró volt, amit vaskapuval torlaszoltak el, éjjel-nappal fegyveres őrség volt a barikádon, ami 2-3 méter magasan állt. Egy alkalommal, éppen tűzszünet volt, édesanyámmal felmentünk a lakásba, kimentünk az erkélyre szétnézni, és azt láttam, hogy a Moszkva tér felől jön egy vöröskeresztes teherautó, ponyvával letakart testek hevertek a platón, nem lehetett tudni, hogy hullák vagy sebesültek. A vöröskeresztes autó odaért a torlaszhoz, megállt és dudált. Akkor a forradalmárok kinyitották a torlaszt, hogy tovább tudjon menni. Amikor a barikádon túlra ért, befékezett, a ponyva alatt fekvő testek felugráltak, a fehér köpenyek alól géppisztolyok kerültek elő és halomra lőtték a forradalmárokat. Ennyit láttam, aztán anyám berántott az erkélyről és menekültünk. Nekem ez az egyetlen összefüggő emlékem ’56-ról. Akkor nem értettem az összefüggéseket, de azt gyerekként ösztönösen éreztem, hogy itt valami nagyon nagy gazemberség van. Ez a csúnya csel, kabát alól elő a géppisztolyokat, nos, ez gyakran kísért azóta is.Ezek az emlékek valahogyan visszaköszönnek az előadásban?Ezeket az emlékeket a kontroll nélküli katonai brutalitásba tudom belefogalmazni: van egy villanás a Váradi Eszter Sára bluesszáma alatt, amikor teljesen védtelen gyerekeket lőnek le ávós katonák.Mit gondol, miért szükséges néha szembesülnünk a történelmünkkel?Szerintem nem néha, hanem mindig hasznos és fontos, mert nagyon nehéz eligazodni a jelen dzsungelében, ha az ember nincs tisztában a gyökerekkel, és azzal, hogy bizonyos történetek vagy ellentétek honnan erednek. 1956 az én számomra nemcsak heroikus, hanem végtelenül drámai és tragikus mozzanata a magyar történelemnek. Az események lekönnyített verziója, hogy ez egy magyar−szovjet ellentét volt. Az igazán durva az, hogy a dolgok mélyén ez egy magyar−magyar ellentét volt, nevezetesen, hogy a szovjet hatalommal kollaborálók és az ebből a hatalomból és ideológiából nem kérő magyarok megosztották az országot, az embereket. A forradalmi eseményekben a legtragikusabb, hogy az országnak ez a két fele esett egymásnak.Horváth Péter hangsúlyozta, hogy politikamentes a darab. Ön is így látja?Tudjuk nagyon jól, hogy az orosz tankok döntöttek el mindent, de mégsem itt van a lényeg. A lényeg ott van, hogy az orosz tankok mögé beállt nagyon sok magyar; és sokan arra a kérdésre, hogy menni vagy maradni, azt válaszolták, hogy menni. Ezt azért is tartom fontosnak hangsúlyozni, mert elmenni ebből az országból vagy itt maradni, napjainkban is, noha egészen más előjellel, de nagyon komoly, és a fiatalok számára drámai kérdés. Mit lehetett tenni egy ilyen forradalom végén? Maradni, és akkor az a pusztulással egyenlő, vagy elmenni, ami akkor úgy tűnt, hogy az élet; esetleg bízni abban, hogy akik maradnak, azoknak lesz annyi erejük, hogy változtassanak a dolgokon. Talán ebből is kiderül, hogy én lelkileg és erkölcsileg is azok mellett állok, akik itt maradnak. Ez valószínűleg abból fakad, hogy az én egyéni választásom is ez volt. A pályám kezdetén nagyon élesen szembekerültem az akkori regnáló hatalommal, gyakorlatilag egy politikai konfliktus miatt 24 óra alatt a győri színház művészeti vezetői állásából az utcán találtam magam. Behívattak a parlamentbe és ezt mondták: „döntse el, maga mi akar lenni, rendező vagy mártír”. Ezalatt azt értették, hogy ha ellenzéki tevékenységet akarok folytatni, akkor garantáltan mártír leszek és ebben az országban nem fogok rendezni; vagy pedig rendező leszek és csöndben maradok. Ha nem akarok csendben maradni, még egy lehetőségem van, kapok egy útlevelet és hagyjam el az országot. Úgy döntöttem, hogy maradok, és nem tartottam kollaboránsnak magam, mert nem is váltam azzá. Úgy érzem a mai napig, hogy helyesen döntöttem. Kétségtelen, hogy egy nagyon kemény konfliktusban én a maradást választottam. Az én életem súlyával azoknak a választását tudom erősíteni, akik úgy határoznak, hogy maradnak, itt élnek és itt keresik a boldogulásukat.Milyennek látja a darab két fiatalját, Julit és Robit?A fiút egy igazán pacifista, széplelkű ifjúnak látom, akinek nem sok köze van az akkor megélhető élet valóságához, egy kicsit légben járó. A lányt úgy látom, sokkal inkább két lábon áll a földön, ő az, aki ebben az egész szerelmi kapcsolatban aktívabb, kezdeményezőbb, és nem véletlen, hogy ebben az előadásban ő az, aki túlél, és csak úgy tudja elképzelni a boldogságot, ha elhagyja az országot. Ez egy érdekes verziója a történetnek, mert eredetileg nem így volt megírva. Eredetileg a két szerelmes együtt hal meg a betörő orosz tankoktól. De ahogy haladtunk előre a próbákkal, sokkal drámaibbnak tűnt az a verzió, ami egyébként bele van fogalmazva az utolsó közös duettjükbe, hogy ezek nem fognak együtt maradni. A lány el akar menni, a fiú itt akar maradni. Szétválasztottuk hát őket, és kíváncsi voltam, amikor lehívtam az első összpróbára Pétert és Tamást, hogy mit fognak hozzá szólni. Nagyon örültem, hogy megerősítettek az elképzelésemben. Mert részben életszerűbb ez a választás, ugyanakkor mérhetetlenül tragikus.Az 56 csepp vér látványterve milyen ötlet alapján született?A történet rendkívül sok helyszínen játszódó filmszerű, rövid jelenetekből áll. Ilyen esetben a rendező vagy olyan díszletet talál ki, ami megjeleníti az összes helyszínt, vagy kitalál egy olyan díszletet, ami önmagában alkalmas a sok helyszín befogadására. Engem mindig izgatott a film és a színpad képeinek valamiféle közös összemontírozása, nagyon régóta használom ezt a technikát. Piscator óta ennek komoly hagyománya van és én szívesen nyúltam hozzá, mert tudtam azt, hogy ebbe az előadásba sok filmszerű hatást szeretnék beépíteni. Az első verzióban az volt az elképzelésem, hogy nem lesz díszlet, csak óriási vetítőfelületek, négy vagy hat, amelyek folyamatosan mozgásban vannak, mindegyiken más és más vetített kép van, és ezek együttese adja ki a játékteret. Ezt azonban egyszerűen nem lehetett kifizetni, és ekkor Szendrényi Évának támadt egy nagyszerű ötlete, ami az 50-es évek épített dísztribünjeire emlékeztet. Ezeknek a dísztribünöknek volt egy jellegzetes alkotórésze, a tipikus szocialista-realista frízek alkalmazása, ahol a munkásosztályt, a parasztságot és a vele szövetséges értelmiséget, időnként az őket védő katonaságot is egy idealizált csoportképpé formálták. Máig sem tudom megemészteni, ezek tényleg komolyan gondolták, hogy az antik görögöket másolják? Vagy csak gátlástalan cinizmus volt az egész? Mindegy. Így egy két részből álló dombormű és két vetítőfelület alakítja a teret, ezek együtteséből valósult meg a díszlet.Megvolt a székesfehérvári bemutató. A végeredmény mennyire hasonlít az elején elképzeltekre?Úgy érzem, hogy kitakarítottam a lelkem zugaiból mindent, amit éreztem és gondoltam erről a történetről és témáról. Remélem, a nézőkben is marad meg belőlük valamennyi.
2016.10.10. 06:01
Szinhaz.hu
Bűn és bűnhődés - Michal Dočekal újra a Vígben rendez
Október 15-én mutatja be a Vígszínház Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényének színpadi változatát Michal Dočekal rendezésében. Raszkolnyikov szerepében Orosz Ákos, Porfirijként Stohl András látható.A Vígszínház ajánlója:Dosztojevszkij az emberi lélek mélységének legnagyobb ábrázolója. Világhírű krimije egy brutális gyilkosság és az azt követő nyomozás története. Van-e olyan helyzet, amikor megengedhető, sőt szükségszerű az emberölés? A kérdés nem csak Raszkolnyikovot foglalkoztatja, hanem számunkra is fontos, hiszen világszerte háborúk dúlnak és tombol a terrorizmus.Michal Dočekal, a Cseh Nemzeti Színház igazgatója Iva Klestilová dramaturggal közösen a Vígszínház számára készítette el a mű új színpadi változatát. A magyar szöveg Térey János munkája. Az előadással a 100 éve született kitűnő orosz rendezőre, Jurij Petrovics Ljubimovra emlékezünk.Fotó: Szkárossy ZsuzsaFjodor Mihajlovics Dosztojevszkij világhírű krimije egy brutális gyilkosság és az azt követő nyomozás története. Egy lélek vergődése a bűn és a büntetés útvesztőjében: Raszkolnyikov, a Moszkvában tanuló fiatal egyetemista megpróbálja elhitetni magával, hogy joga volt kioltani egy ember életét.Ljubimov ikonikus, 1978-as előadása és Tordy Géza legendás, 2001-es rendezése után a Bűn és bűnhődés most Michal Dočekal rendezésében tér vissza a Vígszínház színpadára. Az előadásban Raszkolnyikov szerepét Orosz Ákos, Porfirijt Stohl András játssza. A további szerepeket Börcsök Enikő, Hajduk Károly, Hegyi Barbara, Bach Kata, Bata Éva, Lengyel Tamás, Wunderlich József, Telekes Péter és Vecsei Miklós alakítja.A különleges látványvilág Martin Chocholousek díszlettervező és Sylva Zimula Hanáková jelmeztervező munkája, a zeneszerző Michal Novinski. A dalszövegíró Vecsei Miklós, a rendező munkatársa Szabó G. László.Michal Dočekalnak ez a negyedik közös munkája a Vígszínház társulatával. 2012-es Jóembert keresünk című rendezése a XIII. POSzT-on elnyerte a legjobb előadás díját.Fotó: Szkárossy Zsuzsa„Rég nem találkoztam olyan rendezővel, aki ilyen könnyű kézzel, nagy empátiával, remek humorral, és ebből a háromból következően rendkívül tehetségesen nyúl egy anyaghoz. Iszonyatosan megkönnyíti a dolgunkat, levette a vállunkról a terhet azzal, hogy nem sulykolja, ez egy Dosztojevszkij, amit úgy kell játszani, hogy a szíved meghasadjon. Kifejezetten felszabadít minket, és hagy játszani. Én nem gondoltam volna, hogy Porfirijben ennyi humor van. Szerintem nem így képzelik el őt az emberek, bennem sem így élt róla a kép. Remélem, hogy a jeleneteinken lehet majd nevetni. Nagyon örülök, hogy találkozhattam Dočekallal, és bízom benne, hogy olyan lesz a végeredmény, amilyen a próbafolyamat volt” – mesélte Stohl András a közös munkáról.„A próbafolyamat elején nagyon élénken élt bennem a regény. Amikor újra olvastam nyáron, már tudtam, hogy én fogom játszani, magamat képzeltem Raszkolnyikov helyébe. Egy elképzelt karakter és önmagam keveréke volt. Most már teljesen elrugaszkodtam a regénytől, az a kép elhalványult, próbálok az adaptált szövegből és magamból építkezni. Persze vannak dolgok, amiben nem hasonlítunk. Szerencsére nem vagyok gyilkos, és epilepsziás rohamaim sincsenek. Ő, ha kényes helyzetbe kerül, vagy gyötrődik lelkileg, akkor összeesik, idegrohamot kap. Valószínűleg ebbe a figurába Dosztojevszkij a saját problémáját is beleszőtte, ő is epilepsziás volt, A Karamazov testvéreket már olyan erős rohamok között írta, hogy néha arra sem emlékezett, mit diktált korábban. A karakter gondolkodásmódját próbálom előtérbe helyezni, és igyekszem visszavenni abból a nyers erőből, ami rám jellemző. Szeretném, hogy az erő és a gondolat összhangban legyen” – mondta a főszerepét játszó Orosz Ákos. Az olvasópróbáról képekben: Fotók: Szkárossy Zsuzsa1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.Fjodor Mihajlovics DosztojevszkijBűn és bűnhődésa színpadi változatot készítette Michal Dočekal és Iva Klestilova magyar szöveg: Térey János dalszövegíró: Vecsei MiklósRaszkolnyikov Orosz Ákos Porfirij Stohl AndrásAnya Hegyi BarbaraDunya Tornyi IldikóMarmeladov Hajduk KárolySzonya Bach KataKatyerina Ivanovna Börcsök EnikőSzvidrigajlov Lengyel TamásRazumihin Wunderlich JózsefLuzsin Telekes PéterMikolka Vecsei Miklós Hasi Dramaturg: Mátrai DiánaZene: Michal NovinskiA rendező munkatársa: Pintér Beáta, Szabó G. LászlóSúgó: Gál TündeJelmez: Sylva HanákováDíszlet: Martin ChocholoušekBemutató: 2016. október 15.Vígszínház
2016.10.10. 05:00
Szinhaz.hu
Carmen, Aida, Traviata - Operamesék a kifutón
Világhírű operák inspirálták az Allee Bevásárlóközpont Operamesék a kifutón Divathetek idei rendezvénysorozatát.Az etióp királylány, a spanyol cigánylány vagy éppen Cso-cso-szán is megjelenik a nagyszabású és ingyen látogatható divatshowkban, ahol modellek, táncosok formálják meg a jól ismert szerepeket és mutatják be a legújabb őszi kollekciókat. A divatbemutatók 2016. október 7-8-9. és 14-15-16. között lesznek láthatók a bevásárlóközpont földszinti nagyszínpadán. A különleges showműsorhoz kapcsolódik egy nyereményjáték és egy operatörténeti kiállítás, amely segítségével a Magyar Állami Operaház régmúltjából is megtudhatunk érdekes információkat. A divatbemutatókat az Allee szakembergárdája Lukács Gabi és Lakatos Márk segítségével álmodta színpadra.Két októberi hétvégén keresztül összesen 16 fergeteges divat- és táncshow várja az érdeklődőket az Allee Bevásárlóközpontban. Az Aida, a Diótörő, a Carmen, az Álarcosbál, a Háry János, a Figaro házassága, a Szentivánéji álom, a Pillangókisasszony, a Hattyúk tava, a Rigoletto, a Traviata, vagy éppen a Sevillai borbély ihlette azokat a divatbemutatókat, amelyek 2016. október 7-8-9. és 14-15-16. között lesznek láthatók a bevásárlóközpont földszinti nagyszínpadán. A látványos divatshow-k mellett a zenés színház kedvelői pedig megismerkedhetnek a Magyar Állami Operaház, a magyar operajátszás és az opera történetével.Akit pedig megigézett az operák mesés világa, és az Allee bármelyik üzletében 5000 Ft felett vásárol október 1-31. között, részt vehet a nyereményjátékon, melynek fődíjával 2 személyes luxusutazást nyer Bécsbe, ahol megtekinthet egy csodálatos előadást a világhírű Bécsi Állami Operaházban. Emellett számtalan további értékes nyeremény várja azokat, akik szeretnék kipróbálni szerencséjüket. Az ingyenesen megtekinthető divatbemutatók időpontjai itt találhatók.
2016.10.09. 13:17
Szinhaz.hu
Kecskeméten rendezik meg a Magyarországi Bábszínházak Találkozóját
A rendezvény hivatalos programjában 19 hazai bábszínház és magántársulat produkciója szerepel. Az off-programok és szabadtéri előadások sorában további 16 előadás lesz látható október 12-16. között Kecskeméten.A Találkozó 1992 óta kerül megrendezésre a Ciróka Bábszínház szervezésében. Az elmúlt 20 év alatt olyan rangos szakmai eseménnyé vált, amelynek kétévenkénti megrendezését a magyar bábszínházi szakma egésze kiemelkedően fontosnak tartja, mind a szakmai fejlődés, mind a bábszínházi műfaj jövője szempontjából. A bemutatásra kerülő produkcióknak a Ciróka Bábszínház két játszóhelye mellett a Kelemen László Kamaraszínház és a Ruszt József Stúdiószínház ad helyet.A 13. Találkozón jelen lesznek a határon túli színházak képviselői, akik szakmai résztvevőként a kezdetektől figyelemmel kísérik a Magyarországi Bábszínházak Találkozóit. Saját hazájukban a magyar nyelven játszó társulatoknak nincs lehetőségük ilyen súlyú szakmai megmérettetésre. A látottakon keresztül nem csak értékes szakmai tapasztalatokat szerezhetnek, de egyben páratlan lehetőséget is kapnak a magyarországi alkotók megismerésére, meghívására, saját produkcióik kiajánlására, cserejátékok lebonyolítására. Szakmailag fontos munkakapcsolatok, együttműködések születhetnek. A látott produkciók megvitatására a hagyományoknak megfelelően, meghívott szakemberek részvételével napi szakmai megbeszélések keretében kerül sor. Idén Novák Eszter rendező, Jászay Tamás kritikus és visszatérő vendégként Marek Waszkiel, a poznani Teatr Animacji igazgatója közreműködésével zajlik az eszmecsere. A rendezvény off-programjai között bemutatkozási lehetőséget biztosít az állandó társulattal nem rendelkező, egy-egy produkcióra összeszerveződő, különböző irányzatokat képviselő fiatal művészek, pályakezdők részére. A Találkozó szabadtéri előadásai öt napon keresztül színes programmal várják a városlakókat és városba látogató érdeklődőket. Az Emlék/Tár/Téren 15-én szombaton és 16-án vasárnap Fabók Mancsi Bábszínháza, a Ládafia Bábszínház, a Tintaló Társulás, Sarkadi Bence, a MárkusZínház, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház, Fekete Dávid és a Ziránó Színház előadásai szórakoztatják a nagyérdeműt! A főtéren Bartha Tóni Csúzlizdája, a Tekergőtér és a Bab Társulat ügyességi játékai valamint a Ládafia Bábszínház körhintája várja a kicsiket és nagyokat.ciroka.hu
2016.10.09. 11:31
Szinhaz.hu
Színházi előadásokban sincs hiány a Reök-ben
Októberben érkezik a TÁP Színház is és elindul Nyáry Krisztián sorozata is. Tudja-e Ön, hogy miket írogatott titkos füzetébe a volt amerikai elnök, Ronald Reagan? Hogy ki rejtett ’56-ban gránátokat egy fa odvába a Várhegyen? Hogy ki volt ott a legendás pesti Katona és a nagy kaposvári társulat indulásakor, de mégis lelépett? Hogy mit jelent a karakterből kifejezés? Márton András színművésszel Balog József újságíró beszélget többek között a fenti történetekből íródott, “Karakterből” című kötete apropóján. Az október 12-én, 17 órakor kezdődő program ingyenes. Ebben a hónapban kezdődik a Reök legújabb, pikáns tematikájú felolvasószínházi sorozata is, mely a legismertebb magyar írók és költők szerelmi életét mutatja be. A projekt ötlete Nyáry Krisztián Így szerettek ők című népszerű könyvei alapján született. Az első rész, amelyet október 12-én 19 órától láthatnak a nézők, Szabó Lőrincről, feleségéről és szeretőjéről szól. A költő szerepét nem más, mint Nyáry Krisztián vállalta magára, a feleség Kerekes Viktória, a szerető Kurta Niké lesz. A teljes árú jegy 500 forintba kerül, diákigazolvánnyal már 400 forintért váltható belépő az estre.Elvesztve (fotó: szeged.hu)Pataki Ferenc színművész Elvesztve című monodrámája a palota nemrég felújított színháztermébe költözik. Október 14-én 19 órakor láthatja a közönség a Dosztojevszkij kisregényei nyomán íródott előadást. A darab hőse folyton úton van, keresgél, helyet változtatva éli világát. Ott talál otthonra, ahol épp lecövekel. Környezetében nincsen senki, úgy érzi, az egész világon csak ő létezik. Állandóan azon őrlődik, ő hagyta-e el a világot vagy a világ hagyta magára őt? Önmagával való dialógusai során kérdez rá az ember alapvető értékeire, ám a válaszokat a nézőkre bízza. A produkcióra teljes áron 1500, diákigazolvánnyal 1300 forintért vásárolható belépő.Jean Paul Sartre Zárt tárgyalás című műve nyomán született a TÁP Színház Lö csibészek előadása. A független csapat vezetője és a produkció rendezője Vajdai Vilmos, a Katona József Színház művésze és a Szabadtérin idén is nagy sikert arató Tévedések vígjátéka Dr. Csipete. Az október 25-én, 19 órakor színre kerülő darabban három, egymás számára ismeretlen embert összezárnak egy különös helyen. Miután bevallják bűneiket, várják a jól megérdemelt büntetést, de nincs ott senki, aki megbüntethetné őket. A végére azért csak sikerül keményen megbűnhődniük. Az elődásra, melyben a Hajnali láz című filmsiker egyik főszereplőjét, Piti Emőkét is láthatjuk, elővételben 1000, az előadás napján 1500 forintba kerülnek a jegyek. A programokat az Őszi Kulturális Fesztivál keretében láthatják a nézők.Forrás: szeged.hu
2016.10.09. 07:06
Szinhaz.hu
Eperjessel jön a Chioggiai csetepaté Sopronban
Carlo Goldoni Chioggiai csetepaté című komédiáját láthatja a közönség első őszi premierként október 8-án a Soproni Petőfi Színházban. Az előadás a Pesti Magyar Színházzal koprodukcióban készült, a rendező Kéri Kitty.A soproni színház ajánlója:Carlo Goldoni, a komédia nagymestere az egyik legtöbbet játszott színpadi szerző. Hogy miben rejlik töretlen sikere? Leginkább talán abban, hogy Goldoni tökéletesen ismeri az embert; a ravasz és nagyhangú, szenvedélyes és lusta, bölcs vagy éppen furfangra mindig kész embert. És tökéletesen ismeri a vígjátéki trükköket is, azokat a trükköket, amiket nagyrészt épp ő maga kísérletezett ki velencei boszorkánykonyhájában. Goldoni csúcsra járatja a komédia gépezetét: pletykák, nagy viták és kupán verések, félreértések, becsapások, vérbő helyzet- és jellemkomikum, csattanós felismerés a legváratlanabb pillanatban, szerelmi csatározások – és a néző csak kapkodja a fejét.A történet szerint egy Velence melletti kis halászfalu terecskéjén csipkeverő lányok, asszonyok ugranak egymásnak – de a szó szoros értelmében! –, mire nemsokára a férfiak is bekapcsolódnak a veszekedésbe. Családok közti vitáról van szó, amelyhez itt elég egyetlen szikra, és rögvest fellángol a mindent és mindenkit elsöprő csetepaté. Szitkok – no meg egyéb dolgok – repkednek egymás felé, mire a kibogozhatatlannak tűnő jogi és szerelmi perpatvar behálózza egész Chioggiát. Vajon sikerül-e elcsitítani a kedélyeket, és egymáshoz édesgetni a szerelmeseket?Kéri Kitty, az előadás rendezője Goldoni szavait idézte: "Semmi sem érdekel jobban, mint az emberi szív.” Az apróságokból felduzzadt konfliktus, az egymásnak feszülő indulatok, és az ehhez vezető szélsőséges lelki folyamatok ábrázolása remek lehetőséget kínál a színészeknek. A kirekesztettség, féltékenység, ármánykodás vagy rosszindulat mindenhol megtalálható a világban. A rendezőnő ennek ellenére – akárcsak Goldoni – hisz abban, hogy az ember képes a változásra, nevelhető, és sok-sok bonyodalom után egyszer csak minden jóra fordul.Az előadás főbb szerepeiben Rancsó Dezső, Eperjes Károly, Tóth Éva, Tahi József, Ruttkay Laura, Gáspár Kata, Fillár István, Gémes Antos, Juhász Róza, Soltész Bözse, Horváth Illés, Takács Géza láthatók. A díszlet és jelmeztervező Berzsenyi Krisztina, a mozgás Frank Róbert munkája. A fordító Török Tamara.
2016.10.08. 14:56
Szinhaz.hu
'56-os színháztörténeti kiállítás nyílt a Bálnában
Fél hétkor a színház előtt Pesti műsor 1956 címmel nyílt színháztörténeti kiállítás a Bálnában. A kiállítás azt a pillanatot ragadja meg, amikor az 1953-as politikai fordulatot követő szabadabb légkörben a színházvezetők ismét a közönség kedvébe akartak járni. Mensáros László, Márkus László és Simor Erzsi a Hamletben (1956)Amikor az 1956–1957-es évad elején felment a függöny, friss levegő áradt be a kulisszák közül. Külföldi újdonságokat hirdettek a színlapok, engedélyezték Madách Imre Az ember tragédiája és Bartók Béla A csodálatos mandarin című művének színrevitelét, s újra láthatta a közönség az eddig betiltott szerzők: Bródy Sándor, Heltai Jenő, Molnár Ferenc és Tamási Áron színpadi sikereit.A tárlat elsősorban az öt vezető budapesti színház – a Nemzeti Színház, az Operaház, a Fővárosi Operettszínház, a Madách Színház és A Magyar Néphadsereg Színháza (a mai Vígszínház) – előadásait idézi meg. A kiállítás október 8. és 23. között tekinthető meg.Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet még egy programmal készül az 1956-os forradalomról való megemlékezésre: október 19-én lesz az első része annak az ötrészes beszélgetéssorozatnak, amely a korszak színházi életét járja körbe részletesen a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
2016.10.08. 13:10
Szinhaz.hu
Keresik a Légy jó mindhalálig musical gyerekszereplőit
A Kolozsvári Állami Magyar Színház Béres László rendezésében mutatja be a Légy jó mindhalálig című musicalt.A musical Móricz Zsigmond azonos című regénye alapján készült, zenéjét Kocsák Tibor írta, a librettót Miklós Tibor jegyzi. Az előadás bemutatója 2017. januárjában lesz, a próbafolyamat 2016. októberében kezdődik. 11-15 év közötti énekelni, táncolni szerető gyerekeket keresnek. A darab jellegéből fakadóan több fiúszereplőre van szükség, ugyanakkor lányok is szerepelni fognak az előadásban.A jelentkezőknek készülnie kell: - egy maximum 3 perces szabadon választott szöveggel (vers, meserészlet, monológ stb.)- egy szabadon választott énekkel Jelentkezni október 10-17. között az emoke.veres@huntheater.ro e-mail címen vagy a színház művészeti titkárságán (naponta 10-16 óra között, szombat és vasárnap kivételével) lehet a színház honlapján található adatlap kitöltésével.A meghallgatásokra október 21-én (péntek) és 22-én kerül sor a Kolozsvári Állami Magyar Színház nagytermében. A meghallgatások beosztásáról telefonon értesítik a jelentkezőket, illetve a beosztást október 20-án közzéteszik a színház honlapján is.Valamennyi meghallgatásról videofelvétel készül. A szereplőválogatást követően, október 25-én hirdetnek eredményt, amit a Kolozsvári Állami Magyar Színház honlapján (www.huntheater.ro), illetve színház portáján is közzé tesznek.
2016.10.08. 10:06
Szinhaz.hu
A csillagszemű juhász - Ősbemutató a Budapest Bábszínházban
A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében, október 8-án mutatja be a Budapest Bábszínház A csillagszemű juhászt. A 6 éven felülieknek szóló előadás ősbemutató, a darabot a színház felkérésére Szálinger Balázs írta. Az autentikus folklórelemekre és a kortárs nézői igényekre egyaránt építő produkciót Markó Róbert rendezi.Minden egyes kultúrának megvannak a maga klasszikus alakjai, hősei, történetei. És ezek a sokszor évszázadokig alakuló, mégis változatlan alakok, hősök, történetek a sokéves tapasztalat szerint elemi, zsigeri hatást tudnak tenni hallgatóikra, nézőikre mindenféle külön erőfeszítés, effekt vagy hatásfokozó eszköz segítsége nélkül. Ezeket a klasszikus alakokat, hősöket, történeteket rendszerint a néphagyomány őrzi meg a legstabilabban. Ennek köszönhető, hogy a népmesék, melyek rendszerint évszázadok alatt egymásra rakódott, sokszoros metaforikus jelentéssel bíró cselekménypaneleket használnak, s rendeznek sajátos sorba, úgy hatnak a nyitott nézőre, ahogy semmi más: az értelem mellett a lélekhez is szólnak, s generációkat kapcsolnak össze valamilyen közvetítő közeg segítségével. S miért is ne lehetne ez a közvetítő közeg éppen egy színházi előadás?Magyar népmesekincsünk egyik legismertebb és legnépszerűbb darabja: A csillagszemű juhász. Bár a történet első látásra talán távolinak, megfoghatatlannak tűnik a 21. század színházi nézője számára – hiszen hol találkozunk manapság juhászokkal, pláne csillagszeműekkel? –, mégis rendkívül kortárs problémát feszeget: a hatalom mibenlétét, indokait és lehetőségeit vizsgálja, mindenféle politizálás nélkül – rendkívül átélhető helyzetet teremt a Budapest Bábszínház jelen produkciójának célközönsége, a kisiskolás korosztály számára. Teszi ezt elsősorban azzal, hogy alaphelyzetéről minden gyereknek napi tapasztalata van. Ez a tapasztalt pedig a hatalomnak való megfelelés, az engedelmesség kényszere: a sok „tedd ezt, tedd azt”-ra felnőttként az érvünk sok esetben annyi csupán, hogy: „mert én azt mondtam”. Ugyanígy a mesebeli király is csupán saját hatalmi pozícióját tudja felhozni válaszul a csillagszemű juhász tulajdonképpen jogos kérdésére: miért is kellene rögtön haptákba állni, ha az uralkodó tüsszent.Az előadás Markó Róbert, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) végzős rendező-bábrendező szakos hallgatója, akinek ez a produkció a vizsgarendezése.A népmeséből Szálinger Balázs írt darabot, aki a Fehérlófia után második alkalommal dolgozott a színház felkérésére. „A történet erősen gondolkodik a hatalom mibenlétéről, fogalmáról, természetéről, és verseiből, drámáiból kiindulva úgy éreztem, ez a téma erősen foglalkoztatja Balázst is. Ugyanakkor mindig olyan világokat szeretnék teremteni a színpadon, amelyekben fontos szerep jut az abszurdig is elmerészkedő humornak – egyfelől úgy látom, hogy ez nagyon közel áll a gyerekek ízléséhez, másfelől pedig enélkül a humor nélkül nem tartom túlélhetőnek az életet, jobb, ha ezt minél fiatalabb korban tisztázzuk a közönségünkkel. Balázs írásaiban éreztem az erős hajlamot erre a vonulatra” – indokolta a rendező azt, miért Szálinger Balázst kérte fel az adaptációra.Az előadás díszlete egyetlen erős gesztus, ami a meséhez is, a népiességhez, magyarsághoz is kapcsolódik, így alakult ki Cziegler Balázs dézsát, kutat és szemet egyszerre formázó, számos szcenikai meglepetést rejtő ellipszisszerű, inspiratív és asszociatív tere. A jelmezeket és bábokat tervező Michac Gábor olyan kortárs ruhák hozott létre, amelyek tisztelik és újraértelmezik a hagyományt. Ebben az előadásban a kalocsai hímzés tradicionális színeibe öltöznek a szereplők, a ruhák szabásmintái követik a hagyományos magyar viseleteket, miközben szándékoltan és nagyon mai anyagokból készültek.Zságer-Varga Ákos az előadás zeneszerzője, akinek Némedi Árpád a munkatársa, összeszokott alkotópárosuk az előadás szolgálatába állítja az elektronikus és a népzenét. A két koreográfus, Fitos Dezső és Kocsis Enikő bár „ősnépitáncosok”, a kortárs vonal sem idegen számukra, és szintén nyitottak a népi és a mai közös házasítására, de végül – ahogyan a rendező fogalmazott – „a népzene úgyis legyőzi a gépzenét”.Az előadás címszerepében a SZFE végzős színész-bábszínész szakos hallgatója, Barna Zsombor lép fel, a Királyt Hannus Zoltán alakítja. A Királylány szerepében Spiegl Anna, Királynéként Pallai Mara, a Kancellárként Kovács Judit látható. Beratin Gábor a Százados, a két Darabont Kemény István és Tatai Zsolt. Mellettük Bánky Eszter, Kovács Katalin, Rusz Judit és Semjén Nóra közreműködik a produkcióban. A csillagszemű juhász a következő hetekben október 8-án, 9-én, 25-én, 26-án és 27-én, valamint november 11-én, 12-én és 13-án látható a Budapest Bábszínház színháztermében.Alkotók Író: Szálinger Balázs Dramaturg: Nagy Orsolya Díszlettervező: Cziegler Balázs Jelmez- és bábtervező: Michac Gábor Zeneszerző: Zságer-Varga Ákos Zenei munkatárs: Némedi Árpád Koreográfus: Fitos Dezső, Kocsis Enikő A rendező munkatársa: Bánky Eszter Rendező: Markó Róbert e. h.Szereplők Király: Hannus Zoltán Királyné: Pallai Mara Királylány: Spiegl Anna Kancellár: Kovács Judit Százados: Beratin Gábor Első darabont: Kemény István Második darabont: Tatai Zsolt Parasztasszony, Medve, Első sün, Álomlány: Kovács Katalin Ingatlankereskedő, Medve, Második sün, Álomlány: Rusz Judit Grófnő, Medve, Harmadik sün , Álomlány: Bánky Eszter Gyufaáruslány, Medve, Negyedik sün, Álomlány: Semjén Nóra A férfi, aki valamit mondana: Némedi Árpád m. v. A csillagszemű juhász : Barna Zsombor e. h.Az előadás 6 éves kortól ajánlott.
2016.10.08. 06:01
Szinhaz.hu
"A tehetség nem országfüggő" - Villáminterjú Valerij Fokinnal
Hirtelen egy abszurd helyzet válik normává, és mi teljes egészében elfogadjuk a világ őrültségét – mondja Valerij Fokin, aki Dosztojevszkij A krokodilus című darabját állította színpadra a Nemzetiben.Az interjú a Nemzeti Magazin IV. évfolyamának 1. számában jelent meg. Bár magyarul olvasható, de jobbára mégis ismeretlen Dosztojevszkij-mű A krokodilus. Miért pont erre esett a választása?A kérdésben ott rejlik a válasz: épp az ismeretlensége miatt. Ráadásul soha, sehol nem állították színpadra, Oroszországban is csak egy próbálkozásról tudok. Pedig elképesztően aktuális történet! Dosztojevszkij zsenialitását bizonyítja, hogy valami olyasmiről írt, amit nagyon mainak érzünk, és ami az ő korában még a jövőről szólt: arról az életérzésről, hogy az irracionalitás mindennapossá válik. Az egyébként szürke életet élő és teljesen érdektelen főhősünk azzal kerül a figyelem középpontjába, hogy lenyeli egy krokodil. És ahelyett, hogy meghalna, prédikálni kezd a fenevad gyomrából. Csodák csodája, mindenkit érdekel, amit összehord. Hirtelen ez az abszurd helyzet válik normává, és mi elfogadjuk a világ őrültségét. Fotó: Eöri Szabó ZsoltMit rejt Dosztojevszkij kevésbé ismert arca? Nagyon erősen különbözik a megszokottól. Ebben a kisregényben tragikomikus hangot üt meg, ami néha abszurdba csap át. Ez néha Kafkára, néha Mrożekre emlékeztet. Ha így nézzük, Dosztojevszkij bizony az abszurd műfaj előfutára volt. Az olyan nagy klasszikus regények, mint a Bűn és bűnhődés, A Karamazov testvérek vagy A félkegyelmű fényében igen váratlan ez a hangütés. Ha nem árulnánk el, hogy ő írta, sokan el se hinnék. Tényleg nem a humor jut róla az eszünkbe!Valóban nem. Ugyanakkor Dosztojevszkij tehetsége nagyon sokszínű volt. Van néhány fantasztikus-szatirikus műve, A krokodilus mellett A hasonmás a legfontosabb. Második rendezése ez Magyarországon, a Pécsi Nemzeti Színház után most a Nemzeti társulatával dolgozik. Milyenek a magyar színészek? Nagyon sok helyen megfordultam már a világban, sokféle társulatot megismertem. Úgy tűnik, hogy a különbözőségek és sajátosságok ellenére a tehetséges színész valahogy minden országban ugyanolyan.. Az ideális színész – és sok ilyennel találkoztam Magyarországon – egyszerre uralja a belső átélést és a külső technikát, meggyőződéssel és magabiztosan játszik. Ettől lesz hiteles. Sokszor az okoz nehézséget, hogy egy színész csak a technikát mutatja a megfelelő belső átélés nélkül. Az oroszok is ilyenek néha: nagyokat zokognak a színpadon anélkül, hogy belül bármi is történne, és úgy gondolják, ez a színjátszás legmagasabb foka. A néző meggyőzéséhez nem elég „technikázni”.Fotó: Eöri Szabó Zsolt A próbákon aprólékosan építi fel a színészekkel a jelenetet. Nemcsak magyaráz, hanem előjátssza, amit látni akar. Ennyire hisz a részletekben?Nem tudok másként dolgozni. Minél részletesebben ki kell dolgozni az előadás szövegkönyvét, de arra is törekedni kell, hogy a színész kapjon egy igen aprólékosan kidolgozott „belső” partitúrát is. Az már az ő dolga, hogy azt miként csiszolja tovább. Akkor lesz jó az előadás, ha a két „szövegkönyv” találkozik. Nem szeretem a pontatlanságot, de a nagyvonalúskodást sem. Se a rendezőnek, se a színésznek nem áll jól. Sokszor látni ilyet: bármi megtörténhet a színpadon, lehet így is, meg úgy is, de én ezzel nem tudok mit kezdeni. Gyakran a néző sem. A jó előadás olyan, mint egy zenei mű. Ha nem is halljuk előadás közben a darab zeneiségét, de az egész, jelenetről jelenetre, mégis így épül fel, minden a helyén van, a tempó, a ritmusváltások. Mintha kottából játszanánk. Természetesen itt is megvan az interpretáció szabadsága, és az már a zenészen múlik, mennyire tartja ki a csendet két „tétel” között. Ha viszont nem vagyunk pontosak, akkor szétcsúszik az egész.Nagy szerepet kap az előadásban a vetítés.Ha vetítés vagy más technikai bravúr nélkül is működik egy előadás, akkor semmiképpen sem szabad használni efféléket. Felesleges. Néha a diákjaim dicsekszenek vele, hogy milyen sokszor használtak videót. Miért? – teszem fel nekik a kérdést. Hát mert ettől olyan mai, olyan korszerű – mondják. Tévedés! Én ritkán alkalmazom, mert túl hamar vált trendivé, megszokottá, és így bizonyos értelemben érdektelen lett. Most viszont elkerülhetetlen, hogy használjuk a filmes technikát, hiszen valahogy meg kell mutatnunk, hogyan él és virul hősünk egy krokodil gyomrában. Fotó: Eöri Szabó Zsolt Jön még Magyarországra rendezni?Erre most nehéz lenne válaszolni. Az biztos, hogy nagyon jó a színházaink közötti együttműködés. Kétszer szerepeltünk a MITEM-en, és a Nemzeti grandiózus Johanna a máglyán című előadása és a Mesés férfiak szárnyakkal látható volt az Alexandrinszkijben. Szeptember elején mutattuk be nagy sikerrel Vidnyánszky Attila rendezésében a Bűn és bűnhődést, amit szeretnénk majd elhozni tavasszal a MITEM-re. Mint ahogy arról is szó van, hogy A krokodilus Pétervárra utazik. De már arra is kaptunk meghívást, hogy a két előadást egy harmadik fesztiválon mutassuk be külföldön. Vagyis folytatódik az együttműködés. A többit meglátjuk…Valerij Fokin (1946) rendező, színházigazgató. Oroszország Nemzeti Művésze, és még számos magas állami kitüntetés birtokosa, többek között Lengyelország Érdemes Művésze. Tanított Moszkvában és Krakkóban. 1991-ben alapította meg a moszkvai Mejerhold Központot, a város egyik legjelentősebb kortárs művészeti intézményét, amelyet két évtizeden át vezetett. Ma az 1756-ban alapított szentpétervári Alekszandrinszkij Színházat igazgatja. 2006 óta az Orosz Föderáció elnöke mellett működő kulturális és művészeti tanács tagja. Két alkalommal is megkapta a legrangosabb orosz nemzeti színházi fesztivál, az Arany Maszk díját. Az első Madách Nemzetközi Színházi Találkozón (MITEM) A játékosból készült Dosztojevszkij-adaptációja volt látható Zéró liturgia címmel, és Gogol Háztűznézője vendégszerepelt a Nemzetiben. Kérdezett: Papp Sándor Zsigmond
2016.10.08. 05:00
Szinhaz.hu
’56 Egy nép kiáltott - Turnéra indul az eltáncolt forradalom
A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon nagy sikerrel bemutatott, ’56 Egy nép kiáltott című táncjáték az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatásával országos turnéra indul. Fotó: Végh TamásAz 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójára készült mű a 20. század meghatározó évtizedeinek történelmi és kulturális fordulópontjait idézi meg a zene és a tánc nyelvén. A táncjáték jeleneteket ragad ki ezekből az időkből harcosan, romantikusan, búsan, optimistán, sodró zenei kíséretre, látványosan sok tánccal.A produkció a forradalmat állítja a középpontba. Visszaidézi azt az állapotot, amely a terror elleni szabadságharchoz vezetett, és megjeleníti a forradalom utáni diktatúra, majd felpuhulásának auráját is a jövőbe mutató optimizmussal és változásokkal eljutva máig. Végkicsengése nem borongós, hanem egy összetartó társadalom töretlen küzdelmeinek győztes, pozitív atmoszférát sugárzó jelenét mutatja be.A magyar nyelvterület néptánc hagyományai, a feldolgozott koreográfiák, a kornak megfelelő táncműfajok (tangó, rock and roll), és a kortárs színpadi tánc hordozza a mondanivalót. Az egyes táncanyagokat – sajátos kifejező erejüket felhasználva – a koreográfusok gondosan illesztik a megfelelő tételekhez. Míg egyes jelenetekben a szolisztikus megfogalmazás, máskor a több, mint száz táncos elsöprő energiája ad drámai hangsúlyt az előadásnak. A felnőttek mellett az ifjúsági korosztálynak is ajánlott a látványos „rendhagyó történelemóra”.A tánccal egységet alkot a zene, hol azt alátámasztva, hol önállóan képviselve a mű üzenetét a korszakokat jellemző dallamvilággal, és a nép akkori lelkületét, érzéseit leíró szöveggel. A produkciót a színpadi képeket aláfestő, erősítő és kiegészítő háttérvetítés teszi teljessé. Az előadás megjeleníti hogyan maradt életben egy nép, példát mutatva a világnak nemzetünk erejéről, szabadságszeretetéről.Közreműködők: Duna Művészegyüttes, Magyar Állami Népi Együttes, Magyar Táncművészeti Főiskola, Bartina Néptánc Egyesület, Szekszárd Bihari János Táncegyüttes, Budapest, Bem Táncegyüttes, Budapest Pilisi Kolibri Táncegyesület, Katasztrófavédelem Központi ZenekaraZenei szerkesztő: Pál István Szalonna Liszt Ferenc díjasSzerkesztő koreográfusok: Juhász Zsolt Harangozó Gyula díjas, Mihályi Gábor Harangozó Gyula díjas, érdemes művészRendező - koreográfus: Mucsi János Harangozó Gyula díjasA programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.Az emlékműsor bemutatásának helyszínei és időpontjai: Bemutató: 2016. június 18. 20 óra Budapest, Margitszigeti Szabadtéri Színpad További előadások: augusztus 19. 21 óra Szekszárd, Béla király tér október 16. 19 óra Debrecen, Kölcsey Kulturális Központ október 17. 19 óra Szolnok, Szigligeti Színház október 22. 18 óra Budapest, Mátyásföld, Erzsébetligeti Színház október 25. 18 óra Győr, Molnár Vid Bertalan Művelődési Központ október 26. 18 óra Kecskemét, Hírös Agora november 5. 19 óra Nyíregyháza, Váci Mihály Kulturális Központ november 20. 18 óra Kazincbarcika, Don Bosco Sportközpont
2016.10.07. 13:04
Szinhaz.hu
János vitéz „matyó Chanel motívummal” - Kecskeméten Szente Vajk rendezése
Kacsóh Pongrác daljátéka Petőfi Sándor azonos című elbeszélő költeményét veszi alapul, még gazdagabbá, mesésebbé varázsolva azt. Ajánló a darab elé:Kukorica Jancsi és a szépséges Iluska méltán elhíresült története a szintén jól ismert dallamokkal kiegészülve a magyar operett korszak sikersorozatának kezdetét jelöli. A „pásztorok királyának” , a „szegény kis árva lánynak”, a francia királykisasszonynak és Bagónak sokan adtak már életet a magyar színpadokon A kecskeméti Katona József Színház művészei Szente Vajk rendezésében elevenítik meg a tündérmesét.Villáminterjú Dobó Enikővel:A megszokott porcelánbaba helyett igazi vagány csaj Dobó Enikő Francia királylánya a kecskeméti János vitézben. Imádja a focit, óriási küzdő és mindeközben bámulatosan énekel.- Hogyan talált magára az elkényeztetett királyi sarj?- Mindig is benne lehetett a vagányság, hiszen az első dala arról szól, hogy milyen jó lett volna férfinek születni. Nem akar gyenge nő lenni, sokkal jobban vonzza az az élet, amit a fiúk élnek. Aztán megismerkedik azzal a férfival, aki felébreszti benne a vágyat, de aki ugyanakkor elérhetetlen számára, és a vagány kiscsaj a csalódások hatására felnőtt nővé válik. János újra és újra visszautasítja, s ő újra és újra talpra áll, a végén pedig kimondja az egyik legsúlyosabb mondatot, amit ember kimondhat: „Én már nem leszek boldog”. Nagyon fáj, belehal, de vesz egy mély levegőt, és elengedi az imádott férfit. Ehhez hihetetlenül sok erő kell.- A zenei anyag a legnehezebbek közé tartozik. Hogyan készültél rá?- Nyár óta készülök, hiszen szinte operaénekesi tudást igényel. Folyamatosan mozgásban vagyok, intenzív jelenlétet igényel a szerep, miközben ezeket a gyönyörű, nagy felkészültséget igénylő dalokat énekelem.- Hogyan készültél a fizikai megterhelésre? Futás? Edzőterem?- Nagyon oda kell figyelni arra, hogy az énekléssel mi egyeztethető össze. Előadás napján nagyobb távot futni például többet árt, mint használ.- A rendezőt, Szente Vajkot a foci Eb sikere inspirálta: a foci fontos szerepet kap az előadásban. Te is elmentél pár edzésre?- Az elején nagy lendülettel vetettem bele magam, de gyorsan kiderült, hogy olyan szinten úgysem tudom megtanulni a trükköket, ami az egy színházi előadáson, ráadásul egy zenés szerepnél működhetne. Szerencsére Németh Eszter látványos koreográfiája tökéletesen megoldotta a problémát.- Iluska vagy a királylány? Melyik áll hozzád közelebb?- Sokáig azt gondoltam, hogy Iluska karaktere. Aztán elkezdtünk próbálni, és egyre jobban beleszerettem a francia királylány szerepébe, most pedig kifejezetten imádom. Az eddigi szerepeim közül ez lett az egyik legkedvesebb.Villáminterjú Kovács Yvette Alida jelmeztervezővel:A magyar futballisták Eb-sikere inspirálta Szente Vajkot, amikor belekezdett a kecskeméti színházban a János vitéz rendezésébe. Kovács Yvette Alida jelmezei a huszárgúnyát és a futballisták mezeit idézik egyszerre. A bemutató október 7-én lesz az új Kamaraszínházban.- Mi volt az első gondolata, amikor meghallotta Szente Vajk rendezői koncepcióját? – kérdezte Kovács Yvette Alidától Rákász Judit.- Vajk alapkoncepciója az volt, hogy korunk csatája a foci. Ott mérkőznek meg egymással a nemzetek, mérik össze erejüket. A focisták a modern kor harcosai. Ezért ki kellett találni, hogy a huszáröltözetek miként illeszthetőek be ebbe a közegbe. -Mi okozta a legnagyobb fejtörést?- Miután megszületett az alapötlet, a következő- és egyben legfontosabb- lépés az volt, hogy meghatározzuk az egyes szereplők helyét ebben a rendszerben. A huszárok focisták, így a Strázsamester lett a kapus. Bartolo, az udvari tudós kapta a sportriporter szerepkört. A lányok –Iluskával együtt - pompom szurkolólányokként jelennek meg. A falu csősze biztonsági őr, míg a francia király az edző. Ebben a rendszerben külön játéklehetőséget ad az is, hogy kinek mi legyen a mezek a hátán feltűntetve.- Milyen technikával készültek például a focista-huszár jelmezek?- A tervek megvalósítása jelen esetben a szokottól eltérő kihívást jelentett. A ruhák népi jellegét a printelés adja meg, ezért nagyon fontos annak a minősége. Ráadásul a jelmezek mind egyediek és egyenként különböző grafikai tervek kellenek a legyártatásukhoz. Többféle printelési technika létezik, de a kész mezek mintával való printelése külön szakterület – mind az anyag minősége, mind a minták, mind a formai kötöttségek miatt.- Melyik jelmez a személyes kedvence?- Az egész rendszer együtt tetszik. Talán az egyik legviccesebbnek a Mostoha jelmezét találom, ahol sikerült a Chanel logot a sujtás mintájával ötvözni, és megszületett „matyó Chanel motívum”.- Hisz a "gombold újra" gondolatában a civil öltözködésben? Feléleszthetők/felélesztendők a magyar népművészet motívumai a mai öltözködésben?- Minden újítást nagyon szeretek, de fontosnak tartom az értékmegőrzést is. Nagyon tetszik a crossover műfaj és fontosnak tartom, hogy klasszikusokat vagy a népi művészetet a fiatalok számára érthetőbbé és vonzóbbá tegyük. Amikor sikerül felkelteni az ifjúság érdeklődését, akkor talán nyitottabbá válnak az eredeti változat befogadására is. Szerző: Rákász JuditKacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai JenőJÁNOS VITÉZ daljátékJános ORTH PÉTERIluska KÉKKOVÁCS MARA / SZABÓ NIKOLETT e.h. Bagó KISS ZOLTÁN Francia király PÁL ATTILA Francia királylány DOBÓ ENIKŐ Strázsamester ARADI IMRE Gonosz mostoha CSOMBOR TERÉZ Bartoló udvarmester SIRKÓ LÁSZLÓ Csősz KANALAS DÁNIELZenekar: Csonka Zoltán, Földi Jácint, Kiss Dániel, Kondacs Szílvia, Kovács Mihály, Látó Richárd, Mészáros Orsolya, Várkonyi Zsolt, Valamint a Kecskemét Táncegyüttes táncosai: Görög Anna Judit, Márkli Zsuzsanna, Halász József, Vidács Sándor, Kórus: Dratsay Dóra, Ortan Vivienne, Kanalas Dániel, Tolnai Ottó Díszlettervező: Túri Erzsébet Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida Zenei vezető: Károly Kati Zenéjét átdolgozta: Látó Richárd Koreográfus: Németh Eszter Súgó: Patyi Szilvia Ügyelő: Berki Zoltán Rendezőasszisztens: Frigyesi TündeRENDEZŐ: SZENTE VAJK BEMUTATÓ: október 7. 19.00, Kelemen László KamaraszínházAz előadás hossza 110 perc (1 szünettel)
2016.10.07. 07:05
Szinhaz.hu
Nappalok és éjszakák - Kiss Csaba "sirály-játéka" Tatabányán
Október 7-én tartják a tatabányai Jászai Mari Színház Kamaraszínházában Kiss Csaba Nappalok és éjszakák című sirály-játékának ősbemutatóját a szerző rendezésében. Ajánló sorok:Tatabányai ősbemutató. Új magyar darab, mely egy százhúsz éves remekmű hiányzó két évét meséli el. A történet rövid. Mindössze néhány sor Csehov Sirály című darabjában.TREPLJOV Hosszú történet ez, doktor úr. DORN Hát csak röviden. TREPLJOV Megszökött hazulról és összeállt Trigorinnal. Ezt tudja? DORN Tudom. TREPLJOV Gyermeke is volt, de meghalt. Trigorin elhidegült tőle, és visszatért régi szerelmeihez. Egyébként sosem hagyta el a régieket sem, de amilyen jellemtelen, kimódolta, hogy itt is legyen, meg ott is… DORN És a színház? (Makai Imre fordítása)Nők harca. Férfiak árulása. Vagy kijózanodása. Sorsok és jellemek. A színpad mindent felnagyít. Végletessé tesz. A vágyat is. A másikba való esztelen beleszédülést. És a csalódást is. A fájdalmat. A dühöt. Az első egyedül töltött éjszakát. Játék a képzelettel. A szerelemmel. A Sirállyal.A darab Csehov Sirály című színjátékának arról a két évéről szól, mely a történet szerint a harmadik és negyedik felvonás között telik el, s amelyről mindössze néhány mondatot tudunk a Csehov szövegből, Trepljov és Dorn 4. felvonásbeli párbeszédéből. A Nappalok és éjszakák története a Csehov-mű harmadik felvonását követően kezdődik Moszkvában, végkifejlete pedig a Sirály negyedik felvonását készíti elő.Az igazgató a preierről:Crespo Rodrigo, a Jászai Mari Színház igazgatója a premier kapcsán elmondta: 2015-ben tartották a Sirály avagy 80 kiló szerelem című előadásuk bemutatóját Rába Roland rendezésében. "Be kell valljam, néhány évet vártunk azzal, hogy Csehov premiert tartsunk. Azt gondolom, mind a közönségnek, mind az alakulóban lévő, formálódó társulatnak meg kellett érnie arra, hogy Csehovot merjünk játszani. Meggyőződésem, jól tettük, hogy vártunk és nagyon örülök annak is, hogy 2015-ben éppen a Sirályt mutattuk be a szerző páratlan életművéből. Az előadás sikerét és a munka társulatformáló erejét tekintve, számomra nem volt kérdés, hogy valamilyen formában folytatni kell a játékot Csehovval. Adódott az ötlet, hogy ne egy újabb Csehov előadással, hanem a Sirály továbbgondolásával tegyük ezt. Úgy hiszem, tart már ott a színház, hogy ilyen típusú előadással, illetve ősbemutatóval próbálkozzon. Ennek persze mindig van egy kis kockázata, ugyanakkor hatalmas lehetőséget is látok benne, hiszen egy olyan előadás születik, amit kifejezetett a mi számunkra írt és rendez Kiss Csaba, egy olyan előadás, amit még soha sehol nem játszottak, ez pedig mind a társulat, mind a nézők számára nagy élményt jelenthet. Ahogyan a Nappalok és éjszakák bizonyos mértékben továbbgondolása, folytatása a Sirálynak, ugyanígy folytatás néhányunk színészi életében is. Györgyi Anna már játszotta Arkagyinát néhány évvel ezelőtt Miskolcon, ahogy most, akkor is Kiss Csaba rendezésében. Nagyon örülök annak, hogy elvállalta a felkérést és ebben az új történetben találkozik ismét Arkagyina szerepével. Danis Lídia és jómagam Mását és Trigorint játszottuk a Sirály avagy 80 kiló szerelem című előadásban, azt hiszem, Lídia nevében is beszélhetek, amikor azt mondom, soha nem volt még ilyen típusú feladatban részünk: ugyanazt a szerepet, nem csak, hogy két előadásban, rendezésben, de két darabban eljátszani. Egy ősbemutató létrehozásában részt venni pedig kiemelkedő pillanat minden színész, minden alkotóművész életében. Boldog vagyok, hogy Trokán Anna vendégként nálunk játszik, hogy Kardos Róbert Dorn figuráját alakítja és hogy Mikola Gergő Trepljov szerepében mutatkozhat be a Jászai Mari Színház társulatának új tagjaként. A Nappalok és éjszakák remek színházi kaland, egy hihetetlenül sokrétegű történet. Bízom benne, hogy sikerült olyan előadást létrehoznunk, melyben minden nézőnk megtalálhatja a saját történetét" - mesélte a direktor.Kiss CsabaNappalok és éjszakáksirály-játék Irina Arkagyina, híres színésznő Györgyi AnnaBorisz Trigorin, sikeres író Crespo RodrigoNyina Zarecsnaja - kezdő színész Trokán AnnaKonsztantyin Trepljov, Arkagyina fia Mikola GergőDorn doktor, vidéki orvos Kardos RóbertMása, Trepljov szerelme Danis LídiaBoy, sírásó Maróti AttilaAnfisza, ügyelőnő, Gagavadze néni Tóth Rita Díszítő, segéd: Varga Imre Dániel Ügyelő: Pásztor Gábor Rendezőasszisztens: Fábián Ilona Súgó: Zahovai Fanni Díszlet: Safranek ZitaJelmez: Rákay TamásRendező: Kiss Csaba
2016.10.07. 05:00
Szinhaz.hu
Szabadságvágyó fiataloknak állít emléket az 56 csepp vér című musical
A székesfehérvári Vörösmarty Színház és a Magyar Állami Operaház közös bemutatóra készül: Mihály Tamás, Horváth Péter és Pintér Tamás 56 csepp vér című forradalmi musicaljének október 23-án lesz a premierje az Erkel Színházban. A musical tíz évvel ezelőtt, a Sportarénában debütált nagy sikerrel. Most, az 1956-os forradalom 60. évfordulóján az alkotók annak szeretnének emléket állítani, hogy a forradalmat szabadságra vágyó, fiatal emberek robbantották ki.
2016.10.06. 21:50
Origo.hu
“A zene enyhíti a fájdalmat” – A Valahol Európában a Magyar Színházban
Dés László klasszikusnak számító musicalje kel életre a Magyar Színházban. Nagy Viktor rendezésében elkezdődött a Valahol Európában próbaidőszaka. A musicalt utoljára 1998-ban láthatta az Operettszínházban a budapesti közönség, ennek 18 éve, és most, a XXI. századi Európában talán még aktuálisabb lett a történet, mint valaha.Árva gyerekekből álló csapat bolyong a háború után otthontalanul és árván Európa útjain. Közülük két kis csapat éppen Magyarország útjait rója, A csapat vezetői egymásba szeretnek, és együtt oltalmat találnak egy rendkívüli felnőtt, egy nemes lelkű művész omladozó kastélyában.Bár a háborúnak vége van, de a béke csak papíron létezik. Valójában gátlástalan, kegyetlen túlélőharc folyik. Ebben a kataklizmában születik kicsiny különbéke egy maroknyi gyerek és kiábrándult fiatal számára. Előadás a bátorságról szól, az egymásra utaltságról, de legfőképp az emberségről az embertelenségben.“Ez egy sötét történet, hisz mindkét felvonása halállal végződik, mégis ott van benne a jó, a katarzis érzése, mert a zene feloldja a konfliktusokat, és enyhíti a fájdalmat" – mondja Nagy Viktor, a darab rendezője. – "Nem emészthető könnyen és nem a csillogásról szól, viszont alkalmat ad a színészeknek fénnyel és szeretettel megtölteni ezt az előadást. Az én olvasatomban Simon Péter, a karmester egy Don Quijote-szerű figura, aki önfeláldozó tettével hívja fel a figyelmet az elembertelenedő, kizökkent világra, és hozza el a megváltást védencei számára. Rendezői ars poeticám szerint nem a történelem átírt és újraértelmezett lapjai az érdekesek, csakis az érdekes, az emberek hogyan élik át ezeket. Az emberséget keresem a történetekben.”A Valahol Európában bemutató előadását 2016. december 2-án láthatja a közönség a Magyar Színházban. Rendező: Nagy Viktor, főbb szerepekben: Mahó Andrea, Reviczky Gábor, Pavletits Béla, Ágoston Péter, Bede-Fazekas Szabolcs és Vida Bálint.Forrás: Magyar Színház
2016.10.06. 11:02
Szinhaz.hu
"A színészetet nem a külsőségekben kell keresni" - 75 éve halt meg Kabos Gyula
75 éve, 1941. október 6-án halt meg Kabos Gyula, a harmincas évek legkedveltebb magyar komikusa, a Hyppolit, a lakáj és számtalan más magyar film feledhetetlen főszereplője. "... fiatal színész koromban roppant irigyeltem azokat a komikus színészeket, akiknek nagy orruk vagy valami más torzságuk volt, mert amint beléptek a színpadra, az emberek már nevettek. Ez így nagyon könnyű lehetett, és én kétségbeestem, mert akkoriban egészen rendes, szabályos gyerek voltam. Ahol játszottam, a városok patikáiban nem maradt egy csepp deákflastrom sem, akkora orrokat ragasztottam. Azóta már megtanultam, hogy a színészetet nem a külsőségekben kell keresni, s hogy nem az orr, a szem és a száj fontos, hanem a belső humor, hogy meg kell találni az embert, és az ember igazi torzságát kell a színpadra vetíteni..." (Kabos Gyula)Könyvelőnek szántákKann Gyula néven született 1887. március 19-én egy hatgyermekes budapesti zsidó családban. Szülei könyvelőnek szánták, kereskedelmi iskolába járatták, titokban, esténként látogatta Solymosi Elek színiiskoláját, melynek elvégzése után, 1905-ben táncoskomikusként kezdte pályáját. Szabadkán, majd Zomborban, Makón, Nagyváradon játszott. 1913-ban került Budapestre, ahol rengeteg színházban és kabaréban megfordult, ekkor vette fel a Kabos művésznevet. 1918-ban Nagyváradon színházalapítással is megpróbálkozott. 1919-ben feleségül vette a hadiözvegy Puhalag Máriát, akinek nyolcéves kislánya ettől fogva nevelt lánya lett, és hamarosan megszületett fia. Színészi munkája mellett 1929-1930-ban ő igazgatta a Fővárosi Művész Színház néven újjáalakított Operettet.A filmek avatták az ország kedvencévé Kabost a harmincas években a hangosfilmek avatták az ország kedvencévé. Olyan, máig legendás produkciókban komédiázott, mint a Hyppolit, a lakáj, a Meseautó, az Ez a villa eladó, a Nászút fél áron, a Lovagias ügy. Ő volt a magyar filmgyártás legtöbbet foglalkoztatott művésze, nyolc év alatt 45 szerepet játszott el a kamerák előtt, de ugyanakkor a főváros legjobb színházaiban is fellépett. Híres szájcsücsörítő grimaszával, jellegzetes dadogásával, eszköztelen játékával, félszeg mozdulataival és groteszk mimikájával nemcsak komikus figurákat töltött meg sajátos élettel, hanem tragikomikus, sőt tragikus szerepeket is hitelesen alakított. Testi és lelki sebeket hordozó kisemberei szívszorító őszinteséget és kedves ügyefogyottságot sugároztak."Majd éppen nekem fog sikerülni" Egy ország leste szájáról a poénokat a moziban, és hitte, hogy a tréfamester az életben is éppen olyan szórakoztató. Kortársai szerint azonban keserű, kicsinyes ember volt, aki nem találta a helyét a világban. Amikor a reggeltől estig tartó hajsza után otthon, a fürdőkádban magába roskadva felhörpintette frissítő kávéját, gyakran ismételgette: "Majd éppen nekem fog sikerülni."Az Egyesült Államokba vitte az útja 1938-ban az Andrássy úti Színházban lépett fel utoljára Magyarországon. A következő évben az erősödő antiszemitizmus elől az Egyesült Államokba emigrált, alkalmi fellépéseken szórakoztatta a magyarul tudó közönséget. Az Újvilágban nehezen barátkozott meg a hétköznapisággal: két évig bolyongott a messzi idegenben, majd megbetegedett, és 1941. október 6-án New Yorkban, alig 53 évesen elvitte a szívszélhűdés. Kobas néven temették el, sírjára csak jóval később akadtak rá. Földi maradványait 1996-ban hozták haza, helyezték végső nyugalomra a Farkasréti temetőben. 1997-ben posztumusz Köztársasági Elnöki Arany Emlékéremben részesült. A Soproni Petőfi Színház minden évben Kabos Gyula-díjat ad át egy színésznek a társulat szavazatai alapján, az évadban nyújtott teljesítményéért. Sikeres filmjei persze nem kerülhetik el sorsukat, újra megfilmesítik, színpadon játsszák őket.
2016.10.06. 08:02
Szinhaz.hu
90 éve halt meg Jászai Mari
Kilencven éve, 1926. október 5-én halt az ászári születésű meg Jászai Mari színésznő, a legnagyobb magyar tragika, a Nemzeti Színház örökös tagja.
2016.10.05. 16:15
Kemma.hu
Hősnő volt a hétköznapi életben is - 90 éve halt meg Jászai Mari
Kilencven éve, 1926. október 5-én halt meg Jászai Mari színésznő, a legnagyobb magyar tragika, a Nemzeti Színház örökös tagja."Minden dicsőségnél, minden tehetségnél többet ér: szeretni." (Jászai Mari)Cselédként szolgált Bécsben, majd megszökött1850. február 24-én született Ászáron, a Komárom vármegyei kis falu keresztelési anyakönyvébe Krippel Mária Anna néven jegyezték be az uradalmi ács ötödik gyermekét. Becsvágyó édesanyja tanult embert akart nevelni gyerekeiből, ezért Győrbe költöztek, ahol apja megyei hajdú lett. Anyját ötéves korában vesztette el, ezután Pannonhalmán nevelte a nagynénje. A négy elemi után durva apja és mostohája cselédnek adta, szolgált Bécsben is, majd az osztrák-porosz háborúban markotányoslány volt: vizet, élelmet hordott a katonáknak, és ápolta a sebesülteket. Tizenhat évesen megszökött egy vándorszíntársulattal. Székesfehérvárott lépett először színpadra kardalosként, statisztaként, de ő többre vágyott, s hamarosan a Budai Népszínházhoz szerződött. A Horváth kerti színpadon már Jászai Mari néven játszott, s néhány szavas szerepekben is feltűnt.Híre a fővárosba is eljutott 1869 tavaszán hozzáment színésztársához, a nála tíz évvel idősebb Kassai Vidorhoz, a komoly, művelt, olvasott ember bámulattal töltötte el a hatalmas tudásvággyal megáldott fiatal Jászait. Együtt szerződtek a kolozsvári színházhoz, ahol a kezdő színésznő akár boldog is lehetett volna, ha nem kellett volna éheznie, mert minden pénzét színpadi ruhákra költötte. Reggelit, vacsorát nem evett, miközben férje - akitől nemsokára elvált - kávéházba járt, de vezető szerepeket játszott. Híre a fővárosba is eljutott, a Nemzeti Színház intendánsa leutazott érte Kolozsvárra, s szerződtette a nyugalomba vonult Jókainé Laborfalvi Róza tragikai szerepkörére.53 éven át egyfolytában tündökölt Jászai Mari 1872. április 3-án mutatkozott be a mai Múzeum körút és Rákóczi út sarkán álló Nemzetiben, a Bánk bán Gertrudis királynéjaként. Veleszületett tehetségét állandóan fejlesztette, és óriási hatású művész vált belőle. Néhány hónapi megszakítással 53 éven át egyfolytában tündökölt a Nemzeti Színház élén (egy évadot a századfordulón a Vígszínházban töltött). 1883-ban ő volt Az ember tragédiájának első Évája, húsz Shakespeare-hősnőt játszott el, és elsőként alakította magyar színpadon az antik tragédiák hősnőit: Antigonét, Iokasztét, Elektrát. Művészetének csúcsát minden megítélés szerint Szophoklész Elektrájában érte el. Szinte eggyé vált a szereppel: "Ezért érdemes volt születni. Maga Elektra vagyok" - írta naplójába. Hasonlóan a sajátjának érezte Grillparzer Medeáját, az 1887-es bemutató után harminc éven át játszotta páratlan sikerrel a szerepet. Mind színpadi játékát, mind versmondását emelkedett, nemes pátosz hatotta át. Kivételes egyénisége lehetővé tette, hogy kivételes egyéniségeket ábrázoljon. Zengő alt hangja élettel töltötte meg a nemes veretű szövegeket, a színpadról tanított egy országot az igazi méltóságra. Mindig az egész darabot ismerte, nem csak a saját szerepét. Kiválóan megtanult görögül, németül, angolul és franciául, Ibsen John Gabriel Borkman című darabját az ő fordításában játszotta a Nemzeti társulata. Számos alkalommal adott önálló estet, 1914-ben két korai némafilmben szerepelt. Petőfi nagy rajongója és Széchenyi István csodálója volt, szilveszterenként felkereste Petőfi kiskőrösi szülőházát, hogy verseivel emlékezzen a költőre.Hősnő volt a hétköznapi életben is Utálta a képmutatást, túláradó temperamentuma, életszomja szenvedélyes kapcsolataiban is kifejezésre jutott, hősnő volt a hétköznapi életben is. Szerelme volt hosszabb-rövidebb ideig a költő Reviczky Gyula, a fiatal író Szomory Dezső és a festő Feszty Árpád is. "Sosem volt méltó társam a színpadon. Az életben sem. Én mindig szárnyalni akartam, és a hősöm mindig a föld felé húzott" - írta. Életfilozófiáját így fogalmazta meg: "Az élet célja: az élet. Nagyon élni, jól, rosszul, ahogy jön, és ahogy az ember hajlamai akarják." Egyébiránt kevéssel beérte: cselédet nem tartott, lakását maga takarította, ruháit maga tervezte, varrta. Gyakran adakozott, pedig napi jövedelmén kívül nem volt vagyona, ezért az Elektra-előadások bevételét ajánlotta fel jótékony célokra. Az első világháborúban mindenét, ékszereit, ruháit is szétosztotta a szegény katonák között, nyolcszázszor szavalt a sebesülteknek és a sebesültek javára. Hozzájárult a kolozsvári Mátyás király-szobor felállításához és szülőfaluja iskolájának felújításához is. Idős korára bölcs asszonnyá érett, gondolatait, művészi tapasztalatait a világgal is megosztotta: cikkeket írt a magyar nyelvhelyességről és a színészi alkotómunka módszereiről. Lakásának ablakából a Dunát nézte naphosszat (ma nevét viseli a tér, ahol lakott). Amikor betegsége súlyosbodott, az emberek részvéte elől egy szanatórium szerény szobácskájába menekült, szörnyű szenvedéseit méltósággal viselte, nem panaszkodott. 1926. október 5-én bekövetkezett halála után nyilvánosságra került Naplója és emlékiratai színháztörténeti szempontból is értékesek. Már életében emléktáblát helyeztek el ászári szülőházán, amelyet napjainkban emlékháznak rendeztek be. Róla nevezték el a tatabányai Jászai Mari Színházat. 1953-ban a kormány díjat alapított emlékére.
2016.10.05. 08:03
Szinhaz.hu
Takarásban... - Beszélgetéssorozat indul a Magyar Színház színészeivel
Ágoston Péter, a Magyar Színház színésze különleges videósorozatot készített kollégáival.Ágoston Péter szavaival:Harmadik évadomat kezdem a Magyar Színházban. Az elmúlt időszakban a kollégáimmal folytatott beszélgetéseim alatt gyakran jutott eszembe, hogy amit hallok, azt sokaknak kéne hallania.Nagy rajongója vagyok a színészekkel készült beszélgetéseknek és itt olyan „alapanyaggal” kerültem szembe, hogy szinte az ideszerződésemkor megálmodtam ezt a sorozatot. Volt, aki vállalta, volt, aki nem. 2016 márciusában a Színház- és Filmművészeti Egyetem televíziós műsorkészítő osztályának segítségével le is forgattuk.Ebben a huszonegy darab 45-50 perces részben tizennyolc kollégámat kérdeztem örömükről, bánatukról, gondolataikról, szakmai- és személyes életútjukról. Beszéltünk a főiskoláról, a színházi rendszerről, családi hátterekről, a színészoktatásról, nőkről-férfiakról, a határon túli származásról, és még sorolhatnám. Különös hangsúlyt fektettem az általuk megélt színháztörténeti eseményekre. Ilyen például a Blaha Lujza téri épület felrobbantása, vagy a 70-es évek vége-80-as évek eleje, amikor Szolnokról és Kaposvárról a Nemzetibe érkezett Székely Gábor, Zsámbéki Gábor, Ascher Tamás, egészen a Katona megalakulásáig. Több generáció mesél az ezredforduló időszakáról, amikor az épületről „levették a cégért”. Az egyik aranydiplomás beszélgetőpartnerem például elmesélte az általa megélt összes igazgatói ciklust a 60-as évektől kezdve, ahogy ő látta. Azt gondolom, hogy igazán sokat mondó, tanulságos, mély és őszinte beszélgetéseket fognak látni.2016. október 13-tól minden héten csütörtökönként kerülnek fel az epizódok a színház honlapjára (www.pestimagyarszinhaz.hu) és facebook oldalára abban a sorrendben, ahogy leforgattuk.Akikkel beszélgetek: Benkő Nóra, Soltész Bözse, Szűcs Sándor, Gáspár Kata, Pavletits Béla, Fillár István, Gémes Antos, Takács Géza, Simon András, Ruttkai Laura, Jegercsik Csaba, Tóth Sándor, Szatmári Attila, Tóth Éva, Dániel Vali, Bede Fazekas Szabolcs, Rancsó Dezső, Tahi József.Ágoston Péter
2016.10.05. 06:00
Szinhaz.hu
Rekordot rekordra halmoztak a színházak
Az immár nyolcadik éve tartó töretlen növekedés eredményeként a magyar színházak tavalyi nézőszáma ismét rekordot döntött: meghaladta a 6,7 milliót - számolt be a HVG.A HVG cikkéből:2015-ben másfélszer annyian látogatták a hazai színházakat, mint a 2008-as gazdasági válság kirobbanásának évében. A színházi műhelyek és az előadások száma az utóbbi évtizedben megduplázódott: tavaly 330 társulat 26 473-szor játszott.Az egy lakosra jutószínházlátogatások száma alapján a rangsort Eger vezeti, ahol a város minden polgára tavaly átlagosan 3,7-szer ment teátrumba. A legaktívabb színházba járó települések élmezőnyében Eger, illetve Budapest és Székesfehérvár után (ahol minden lakóra 2,5, illetve 2,2 színházlátogatásjut) olyan, a kulturális turizmusban szintén frekventált települések következnek, mint Zsámbék (egy főre jutó 2,3 színházlátogató), és Szentendre (1,7-es átlag). A nagy befogadóképességű színházakat fenntartó megyeszékhelyeken jellemzően évi egy körül van a színházi"fejadag".Szinte alig találni olyan kőszínházat, ahol ne dőltek volna meg a korábbi helyi nézőszámrekordok. A Miskolci Nemzetinek például 193 éves fennállása óta nem volt annyi nézője, mint tavaly (135 ezer). De az előző szezonhoz képest mintegy 5 ezerrel többen váltottak jegyet a Veszprémi Petőfi Színházba is (84 ezer néző). A kecskeméti Katona József Színház az előző évadban 120 éves házi rekordot döntött meg azzal, hogy közel négyszáz előadást mutatott be.A lakosságszámhoz viszonyítva az átlagosnál kevesebbszer mentek színházba (évi 0,5 a mutató) Sopronban, Debrecenben és Tatabányán, pedig e városoknak van saját teátrumuk. A megyeszékhelyek sorában Békéscsaba kullog az utolsó helyen (egy lakosra 0,2 színházlátogatás), ami aligha a Jókai Színház sara: a 117 ezres nézőszámmal és az előadások 90 százalékos nézettségével a társulat több nagyobb település és a főváros számos teátrumát is maga mögé utasította. Köztük a 107 ezres nézőszámot összehozó székesfehérvári Vörösmarty Színházat. Igaz, a repertoár nem ígért könnyed szórakozást: több Dosztojevszkij- és Shakespeare-dráma is szerepelt a színlapon. Bár tavaly is a nagy nézőszámmal kecsegtető zenés produkciók (musical, opera, operett, balett) szállították a legtöbb nézőt, azért prózai produkciókkal is igen szép közönségsikereket lehetett aratni. A legtöbb nézőt vonzó top tíz előadás közé például bekerült a Vígszínház könnyednek semmiképp sem nevezhető Brecht-darabja, a Koldusopera, illetve az Alföldi Róbert rendezte Julius Caesar. A színre vitt darabok műfajok szerinti rangsorában a musical vezet. A Madách örökzöldjei (Mamma Mia!, Mary Poppins, Macskák) tavaly is szinte mindent vittek. Az Operettszínház négy darabbal - köztük egy kortárs produkcióval (a Tolcsvay László és Müller Péter Sziámi duó jegyezte Isten pénze című előadással) - képviselteti magát ebben a kategóriában.A színmű kategória élmezőnyének felét a Víg illetve a Pesti Színház produkciói adták, esetenként olyan, húszezrest meghaladó nézőszámokkal, amikkel a könnyedebb zenés műfajokban is dobogóközeli helyezést érhettek volna el. A Nemzeti Színház legnézettebb darabját, a Körhintát kevesebb mint 14 ezren, a János vitézt valamivel több mint 11 ezren látták. Igaz, ez utóbbi bejutott a színmű kategória top tízes mezőnyébe, ahonnan pár száz néző híján maradt ki az Újszínház Wass Albert-darabja, a 9300 nézőt vonzó A funtineli boszorkány. HVG
2016.10.04. 11:33
Szinhaz.hu
Magánszínházat alapít Németh Kristóf és Nacsa Olivér
Az új teátrum decemberben tartja első bemutatóját.Nacsa Olivér humorista az M1 aktuális televízió hétfői adásában felidézte: alapítótársa, Németh Kristóf színművész május végéig a Játékszínt vezette, ő maga pedig évek óta tevékenykedik a Budavári Palotakoncert producereként, most azonban szerettek volna valamit olyat létrehozni, ami mindkettejük szívügye, miközben értéket képvisel. Németh Kristóf hozzátette, a Játékszín élén eltöltött négy év alatt megbizonyosodott arról, hogy Magyarországon van már létjogosultsága egy piaci alapon működő színháznak.Fotó: Penziás Nikolett, jatekszin.hu A színházi kultúra már nem igényel feltétlenül állami támogatást, ha egy teátrumot fiatalos szemléletű, szerteágazó kapcsolatrendszerrel rendelkező szakemberek vezetnek - jegyezte meg, hozzáfűzve: a magyar közönség évente rengeteg színházjegyet vásárol, erre és a társasági adókedvezményekre alapozva gazdaságosan működtethető egy színház. Németh Kristóf szerint a magyar néző többnyire azért megy színházba, hogy kikapcsolódjon, nevessen, hogy el tudja felejteni az aznapi feszültséget. Az új teátrummal ezért szeretnék hazai szerzők friss műveit bemutatni, de alapvetően az angolszász világból hoznak majd olyan darabokat, amelyeket eddig Magyarországon nem lehetett látni, köztük zenés produkciókat. Az első bemutató helyszíne a Nagymező utcai "pesti Broadway" lesz, 2016 decemberében - árulta el Németh Kristóf. Nacsa Olivér hozzátette: idővel állandó játszóhelyet is szeretnének, de még keresik az új teátrum leendő otthonát.MTI
2016.10.04. 07:04
Szinhaz.hu
"Fel kell állni, élni kell" - Jön a Lady Budapest az Operettben
Október 21-én mutatják be Kocsák Tibor és Miklós Tibor Lady Budapest című musicaljét. A Budapesti Operettszínház ezzel a különleges bemutatóval tiszteleg az ‘56-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója előtt, emellett a Rejt/Jel/Képek'56 - A forradalom titkos művészete című kiállítás látogatóinak különböző kedvezményeket biztosítanak az intézmények.Az együttműködésnek köszönhetően a két intézmény vezetősége úgy döntött, hogy a Lady Budapest című előadás sajtótájékoztatóját a Magyar Nemzeti Múzeum REJT/JEL/KÉPEK ’56 – A forradalom tikos művészete című időszaki kiállításába helyezi, a történelem, a képzőművészet, az irodalom, a zene együttes interpretációjában emlékezve a forradalom hőseire, eseményeire.A sajtótájékoztatón Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta, hogy szokatlan kezdeményezésre került sor a Budapesti Operettszínházzal: “a múzeum ‘56-os, REJT/JEL/KÉPEK ’56 című kiállítása, akárcsak a Lady Budapest című darab az 1956-os forradalomnak állít emléket. Arra gondoltunk, hogy a két művészeti ‘akciót’ összekapcsolnánk, hogy a kiállítás és a darab együttes megtekintése elmélyíthesse az emlékezés élményét.” – fogalmazott a főigazgató.A megállapodás értelmében a színház művészei közreműködnek majd a Nemzeti Múzeum programjain a Múzeumok majálisán és a Múzeumok éjszakáján is. “A kiállítás különlegessége, hogy olyan gazdag művészeti anyagot gyűjtöttek össze a kollegáim, mely ‘56 felszabadító élményeiről, egyben megtorló emlékezetéről is szól” - árulta el Varga Benedek.Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója ismertette az együttműködés részleteit és kiemelte, hogy azok a csoportok, akik a színház diákprogramjának keretében jelentkeznek a Lady Budapest előadásaira, ingyenesen megtekinthetik Rejt/Jel/Képek'56 - A forradalom titkos művészete című kiállítást.“Hatalmas az érdeklődés a program iránt, ezért a lehetőséget magánszemélyekre és családokra is kiterjesztettük, így aki eljön a kiállításra, a múzeumi belépőjét felmutatva színházunkban 15%-os kedvezményt kap a későbbi Lady Budapest jegyekre” - mondta.A fiatal korosztály számára az Operettszínházban Történelmi bérletsorozatot indítottak – erről bővebben is mesélt a főigazgató. “Az Operettszínházban Kerényi Miklós Gábor kezdeményezésére kiemelt szerepet kapnak a történelmi témájú musicalek, ami az elmúlt 15 évben fontos hitvallása lett a színháznak és amelyet most már együtt viszünk tovább. A Történelmi bérletsorozaban a Csínom Palkó, a Marie Antoinette, az Abigél, az Elisabeth is szerepel, az előadásokra váltott jeggyel ingyenes tárlatvezetésen vehetnek részt az érdeklődők a Nemzeti Múzeumban.”– tette hozzá Lőrinczy György, aki úgy véli nem kérdés, hogy ‘56-ról beszélnünk kell. Hangsúlyozta: “számomra a Lady Budapest üzenete az, hogy bár gondolkodhatunk másképp, lehet különböző politikiai nézetünk, de érezni mindannyian csak egyféleképpen tudunk.”A Tábori György regényéből készült musical budapesti bemutatóját követően, október 29-én már Sopronban, a Novomatic Arénában is színre kerül.Somogyi Szilárd, a musical rendezője kifejtette, hogy az ‘56-os forradalomról rengeteg anyagot olvashatunk, a tényeket ismerjük, a darabban a legfontosabb mégis az, hogy a forradalmi helyzet miként változtatja meg az emberek viselkedését, a viszonyrendszereket.“A történetben, mely 12 ember útját követi végig, akik a forradalom bukása után szeretnék elhagyni az országot, egy szerelmi háromszög bontakozik ki.Az út során egyre furcsább kalandokba keverednek a szereplők, és kiderül, nem mindenki az, akinek látszik. Érdekes kérdés, hogy ebben a csoportban, hogy válnak ellenségessé az emberek, amikor úgy érzik veszélyben forog az életük, hogy lehet túlélni a szerelmet, hogy közben emberi mivoltunk ne sérüljön meg. A Lady Budapest drámai végkifejlete ellenére a főhősnő, Lady Ashton mégis arról énekel a fináléban: fel kell állni, létezni egy szebb holnapért” - mondta Somogyi Szilárd.A főszereplőt, Lady Ashton-t Janza Kata és Vágó Bernadett játssza. További szerepekben Szabó P. Szilveszter, Szinetár Dóra, Vágó Zsuzsi, Szerényi László, Mészáros Árpád Zsolt, Földes Tamás, Kerényi Miklós Máté, Horváth Dániel, Veréb Tamás, Cseh Dávid, Laki Péter, Németh Attila, Szomor György, Dancs Annamari, Prescsák Zita, Gömöri András Máté, Angler Balázs, Kocsis Dénes, Peller Anna és Siménfalvy Ágota látható. A koreográfiát Bodor Johanna jegyzi, a jelmezeket Horváth Katának köszönhetjük, a díszlettervező Gyarmathy Ágnes, a zenei vezető Silló István lesz, a karmester Dinyés Dániel, a produkció korrepetitora pedig Kovács Adrián.A Nemzeti Múzeum június 23-án nyílt és november 15-ig látogatható Rejt/Jel/Képek'56 - A forradalom titkos művészete című tárlata több száz, a megtorlástól való félelem miatt sok esetben hosszú ideig rejtegetett képzőművészeti műalkotáson és fotókon keresztül idézi fel a forradalom pillanatait és a megtorlás időszakát.Vass Kata / Színház.hu
2016.10.04. 05:02
Szinhaz.hu
Színházba mentem! - Kampány indul a színház népszerűsítéséért
Színházba mentem! - szól a 2016/17-es színházi évaddal együtt útjára induló kampány szlogenje.A Magyar Teátrumi Társaság a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával olyan programot valósít meg, melynek célja a színházba járás népszerűsítése a fiatalok körében és a kíváncsiság felkeltése azokban is, akik nem, vagy csak ritkán választják ezt a szórakozási lehetőséget.Színházba járni jó: menjünk minél többen, minél gyakrabban! Ezzel az üzenettel és számos eszközzel segítjük ősztől a színházak és közönségük egymásra találását. Az üzenet népszerűsítéséhez a hazai művészet, kultúra és sport világából hozzánk csatlakozott népszerű közéleti személyiségek színházba invitálása is hozzájárul. A kampány arcaiként olyan színházi – és közéleti szereplőket kértünk fel, akik örömmel álltak a kezdeményezés mellé. Ők szerepelnek a kampány országosan terjesztett kisfilmjeiben és plakátjain: Györgyi Anna (Jászai Mari-díjas színművésznő), Lovas Rozi (Junior Prima díjas színművésznő), Rúzsa Magdi (Fonogram- díjas énekesnő), Varga Katalin (paralimpikon), Járai Máté (Jászai Mari-díjas színművész), Lackfi János (József Attila-díjas költő, író, műfordító), Kiss Gergely (háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó), Kovács András Péter (Karinthy-gyűrűs humorista), Kristóf Krisztián (Hortobágyi Károly-díjas zsonglőr), Szarvas József (Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész színművész), Száraz Dénes (színművész), Szente Vajk (színművész, rendező).A citylight plakátok 18 megyében, 16 városban és Budapest 12 kerületében, közel 120 helyen lesznek láthatók. A marketing kampány részeként idén ősszel rádió spot formájában is felhívjuk a figyelmet a színházi évadra.A projektben fontos szerepe van az online kommunikációs eszközöknek is. Ennek részeként elkészült a Színházba mentem! mobil applikáció, mely az első olyan színészkereső alkalmazás, mely több ezer színészről és előadásaikról informál. A Színházba mentem! kampány a mobil applikáción belül az alábbi két játékra invitál minden színházszeretőt:„Színházba mentem! Keressük a legegyedibb, legcsinosabb színházba járókat. Játssz és üzenj ismerőseidnek melyik színházban találnak meg aznap este. Ehhez annyit kell tenned, hogy 2016. október 10. és 2016. december 6. között készítesz egy fotót magatokról bármelyik magyarországi vagy határon túli, magyar nyelven játszó színházban. A saját oldaladra feltöltött képekre folyamatosan szavazhatnak barátaitok a Facebookon. A legtöbb szavazatot kapó páros egy hétig vendégeskedhet a 2017-es Pécsi Országos Színházi Találkozón.”„Színházba mentél? Ha igen, máris játékban vagy! Csekkolj be, fotózd le és küldd el színházjegyedet, hogy újabb élménnyel és egy-egy ponttal legyél gazdagabb. Virtuális kalapunkból minden héten újabb nyertesek kerülnek ki, akik között szabadon felhasználható színházjegyeket sorsolunk. A játék október 3-án indul és 2017. február 28-ig tart. Aki ez idő alatt a legtöbb pontot gyűjti, az szintén jutalomban részesül. A toplistások kulisszajárást és Színházba mentem! ajándékokat kapnak nyereményként.”A szinházabmentem.hu weboldal tartalmazza a kampány aktuális híreit, információt. Az applikáció és a weboldal által használt tartalmak adatbázis hátterét egy, az imdb-hez hasonló elven működő átfogó színházi adatbázis adja, a Hungarian Theater Database, röviden: htdb.hu. A jelenleg épülő weboldal célja, hogy egy összetett információs hátterű portálként szórakoztatva informálja a közönséget, komplex adatbázist biztosítva a magyar színházi világról.Kampányunkhoz és a weboldalon történő megjelenéshez jelenleg 52 magyar nyelven játszó színház csatlakozott, melyek között vidéki, budapesti és határon túli játszóhelyek egyaránt megtalálhatók.Programjainkkal a szakmát is megszólítjuk, hiszen a Színházba mentem! kampány részeként kerülnek megrendezésre a Színházat vegyenek! és a Foglaljon helyet! konferenciák.
2016.10.03. 12:56
Szinhaz.hu
Shakespeare elképzelt szigete - Olasz vendégjáték a CAFe Budapesten
Mi történik, ha Shakespeare legismertebb karakterei egy vihar miatt hajótörést szenvednek Prospero szigetén? A Teatro Potlach Shakespere szigete című előadása erre az alaphelyzetre épül, majd egy vizuális utazáson tárja fel a drámaíró - 21. századi technikai vívmányokkal felturbózott - képzeletvilágát.Az olaszországi Teatro Potlach közel negyven éve kutatója és megújítója a színházművészetnek. A Pino Di Buduo alapította társulat interkulturális és multimédiás előadásaival világszerte komoly hírnevet szerzett. A Potlach története egészen a római avantgárd színházig nyúlik vissza, mozgatórugói mindig a kutatás és a kísérletezés voltak.A színház workshopokat, rezidens művészi és pedagógiai programokat szervez, amelyek a kifejezés és az előadás technikáinak széles skáláját alkalmazzák. Láthatatlan város elnevezésű programjuk 1991 óta működik Európa és Amerika szerte. A projekt során helyiek segítségével mindennapi tereket alakítanak át az adott közösség kulturális identitásának felfedezésén keresztül.A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében október 10-én, a Millenárison Shakespeare szigete című előadásukat mutatják be. A darab erőteljes vizuális utazás a drámaíró teremtette világokba. Olyan ismert szereplők jelennek meg a színpadon, mint Rómeó és Júlia, Othello és Desdemona, Hamlet és Ophelia, illetve Caesar és Brutus. Egy bűvös vihar során valamennyien hajótörést szenvednek, és a titokzatos Prospero szigetén találják magukat.A karakterek egy álomszerű virtuális világban mozognak, így az újszerű dramaturgiában a legmodernebb technikai találmányok is kiemelt szerepet kapnak. Az olasz műhely többször dolgozott már együtt a Maladype Színházzal, idén pedig a Nemzeti Színház körül játszódó Angyalok a város felett című előadásukkal kápráztatták el a magyar közönséget a MITEM megnyitóján.Shakespeare’s IslandA Teatro Potlach vendégjátékaElőadják: Nathalie Mentha, Maurizio Stammati, Claudio De Maglio, Marcus Acauan, Irene Rossi, Gulyás Zsófia, Francesco Magliocca, Luca Di Tommaso, Lorenzo Girolami, Andreaceleste Pica, Hector Gustavo Riondet, Mikhailo Snisarenko Látvány: Luca Ruzza (Open Lab Company)Video: Quiet Ensemble, Teatro PotlachZene: Raffaello Simeoni GroupRendező: Pino Di Buduo2016. október 10., 19.00Millenáris Teátrum (E épület)
2016.10.03. 10:04
Szinhaz.hu
Decemberben rendezik meg a Kortárs Drámafesztivált
Újra lesz Kortárs Drámafesztivál! A december 2. és 10. között tizenharmadik alkalommal megrendezésre kerülő fesztivál az elmúlt évad legjobb előadásait felsorakoztató showcase programján kívül számos egyéb programmal várja majd a hazai és nemzetközi érdeklődőket.Tizenharmadik alkalommal kerül megrendezésre a SzínMűHely Alapítvány és a Creatív Média Színházi Ügynökség jóvoltából a budapesti Kortárs Drámafesztivál (KDF). A fesztivál célja a kortárs dráma és színház támogatása, népszerűsítése, mindenekelőtt pedig a szcéna törekvéseinek megismertetése a széles hazai közönséggel és a külföldi színházi szakmával.A civil kezdeményezésű nemzetközi színházi fesztivál egyik missziójaként külföldi szakmabelieknek Visitors’ Programme néven komplex (angol nyelvű) Hungarian Showcase programot kínál, amely egyaránt tartalmaz kőszínházi és független, budapesti, vidéki valamint határon túli előadásokat. Ezen programmal a fesztivál az egyik legfontosabb elősegítője kíván lenni a magyar színház külföldi megismertetésének.A showcase program 12 előadása közül 6 produkció 7 díjban részesült a színikritikusoktól. Sőt, Budapesten először a KDF keretein belül lesz látható A nyugalom, Radu Afrim a legjobb előadás díját elnyert marosvásárhelyi előadása is.Fiatalok fókuszban A KDF eddig is nagy hangsúlyt fektetett a fiatalok helyzetbe hozására, ám idén övék a főszerep: a fesztivál rendezőelve nyomán a fiatal színházi generációk bemutatása valamennyi programban jelen lesz, nem csak a fesztivál kísérőprogramjai alkalmával, de a showcase programban is számos tehetséges alkotó és munkája mutatkozik meg. A program keretében egyszerre lesznek láthatók a legizgalmasabb és leginnovatívabb kőszínházi és független produkciók, ekképp próbál meg a fesztivál átfogó képet adni a magyar színházművészet gondolkodási és esztétikai sokszínűségéről.A szakmai zsűri (Lőkös Ildikó dramaturg, Németh Ákos drámaíró, Varga Anikó színikritikus, a Játéktér színházi periodika főszerkesztője, Bíró Bence dramaturg, Kovács Bálint és Puskás Panni színikritikus) a 2015/2016-os évadban bemutatott legkiemelkedőbb magyar előadásokat szemlézte, külön figyelmet fordítva az új magyar drámákra és a megújuló színházi esztétikára. A válogatás egyik fő célja volt, hogy a bemutatásra kerülő előadások (progresszív módon) reflektáljanak a jelenre.A nyugalom (fotó: Tompa Miklós Társulat)A szemleprogramban látható lesz Pintér Béla A bajnok (Színikritikusok díja 2016, legjobb új magyar dráma) című rendezése, A harag napja Schilling Árpádtól, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat A nyugalom című Bartis Attila mű adaptációjával érkezik (Színikritikusok díja 2016, legjobb előadás, legjobb díszlet), a Forte Társulat A te országod, Sardar Tagirovsky a nagyváradi Szigligeti Ede Színházban létrehozott Az eset című munkájával tűnik fel, Hoffer Károly Az időnk rövid története (Színikritikusok díja 2016, legjobb gyerekelőadás), Paczolay Béla pedig az Egyasszony című előadással lesz jelen (Színikritikusok díja 2016, legjobb női főszereplő), míg Hajdu Szabolcs az Ernelláék Farkaséknál, Boross Martin (Junior Príma Díj 2016) az Etikett, Zsótér Sándor a Macska a forró bádogtetőn (Színikritikusok díja 2016, legjobb női mellékszereplő), a Tünet Együttes pedig a Sóvirág című produkcióval vesz részt a fesztiválon (Színikritikusok díja 2016, különdíj). A fesztivál szándéka felhívni a figyelmet az izgalmas új szövegekre és az azokból készült előadásokra. Idén a k2 Színház új, egyelőre Cájstükk címen futó bemutatója is a KDF programjába kerül Benkó Bence és Fábián Péter (Junior Príma Díj 2016) rendezésében. Első alkalommal mutat be a KDF saját produkciót is: Ivan Viripajev kortárs orosz szerző Oxigén című kultikus művét Szilágyi Bálint végzős rendezőhallgató viszi színre. A slammerek őszinteségével megszólaló koncertszínházi produkció a fiatalok érték- és identitáskereső problémáival foglalkozik, azt vizsgálja, léteznek-e bárminemű – akár külső, akár belső – erkölcsi szabályok és törvények, amelyek szerint élünk, élhetünk.Etikett (fotó: stereoakt.hu) A KDF fő programjához gazdag kísérő programok társulnak, amelyek egyaránt szólnak a szakmának, és a széles közönségnek. Felolvasószínházi bemutatók alkalmával új európai drámákból álló válogatást kínál a fesztivál, de folytatódik a Mi a pálya, magyar dráma? program is, amely egésznapos ismerkedést ígér az új magyar színdarabokkal. A KDF idén elsősorban a 35 év alatti pályakezdő generációknak, a még kevéssé ismert színpadi szerzőknek nyújt bemutatkozási lehetőséget, amely a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel való együttműködésben, rendező- és színészhallgatók közreműködésével valósul meg. Ismét jelentkezik a KDF Fesztiválklubja, amely 2014-ben nagy népszerűségre tett szert. Idén is az Auróra közösségi kulturális tér lesz a KDF off fesztiváljának központja, a jövő színházi generációinak bemutatkozási és találkozási helye. A változatos programok között helyet kapnak majd koncertek, szakmai beszélgetések, műhelyfoglalkozások, workshopok, színházi előadások, de az Aurorában lehet majd kötetlen beszélgetéseket folytatni és jobbnál jobb buliknak részt venni. Kortárs Drámafesztivál1094 Budapest, Bokréta u. 10. I./1.
2016.10.02. 06:05
Szinhaz.hu
"Kevés színházat vállaltam" - Villáminterjú Szabó Kimmel Tamással
Az Orlai Produkciós Iroda október 7-én mutatja be a Dés Mihály regényéből készült Pesti barokk című darabot Göttinger Pál rendezésében. Egyik főszerepét Szabó Kimmel Tamás alakítja, aki akkor született, amikor a történet játszódik. A próbák megkezdésekor a színészt L. Horváth Katalin kérdezte.– A szövegkönyv alapján milyennek találod a darabot? – Izgalmas anyag. Nem nagy ördöglakat, de azért nem lesz egyszerű megcsinálni az előadást, mert sok helyszín és sok-sok szöveg van benne. – Akkor születtél, amikor a darab játszódik. Mit tudsz erről a korszakról?– Amennyit filmekből láthattam. Egyelőre filmképekből álló nagy massza van a fejemben. A besúgóvilág nekem hál’ istennek nem volt meg, de a darabot olvasva sok minden ismerősnek hatott.Fotó: Takács Attila – Izgat, hogy milyen volt az a világ? – Most leginkább az izgat, hogy mikor fogok aludni, mert éjszaka és nap közben is forgatok amellett, hogy ezt a darabot próbálom. (nevet) Csak vicceltem, izgat, persze. Lelkes vagyok, mert ez a kor nagyon izgalmas, érdekes a történet is, a szereplői is. Az lesz majd igazán izgalmas, hogy hogyan tudjuk mindezt a színpadon láttatni. Szerencsére Kern András szereplőként is benne van az előadásban, csupa jó színésszel és Göttinger Pállal dolgozunk együtt, úgyhogy biztosan jó megoldás születik. – Egy olvasópróba közben, után mi zajlik benned? Akkor már elképzeled magad az egyes jelenetekben?– Változó. Van olyan darab, aminél azt érzem, hogy nagyon eltalál, és rögtön el is képzelem magam benne, és van olyan, amiben egyáltalán nem. Alapvetően első olvasásra semmi nem jut eszembe. Az az alkat vagyok, akinek munka közben indul be a fantáziája. Amikor elkezdünk próbálni, folyamatosan jönnek az ötletek. Azt viszont rögtön el tudom dönteni, hogy valami tetszik-e vagy nem, izgat-e vagy nem, megérint-e, tudok-e azokról a viszonyokról beszélni, amik a darabban vannak. Ebben az előadásban tudok. Persze a szakma szabályai szerint akkor is meg kellene próbálni, ha nem lenne mondanivalóm. Ha vészesen rossz a darab, szenved az ember, de ha talál benne valami jót, legalább egy-két elemet, akkor már föl lehet építeni az előadást. Sokszor éreztem már úgy, hogy semmi közöm a darabhoz, de meg kell csinálni, mert bevállaltam, és olyan is volt, hogy bevállaltam valamit, mégis visszaadtam, mert rájöttem, hogy semmi értelme. Erről most szó sincs. A Pesti barokkhoz már most is van közöm, és egyre több lesz.Fotó: Takács Attila – A szöveget is a gyakorlatban, a próbákon tanulod? Akkor rögzül, amikor már tudod valamihez kötni?– Úgy könnyebb nekem, igen. Ebben is inkább gyakorlatias vagyok. Ha a próbán kétszer végigmegyünk a szövegen, akkor már nagyjából tudom, hogy mit mondok. De ebben a darabban sok monológom van, aminek egyszer majd muszáj nekiülni, és meg kell tanulni. – Orlais színésznek lenni rangot jelent?– Mivel én orlais vagyok, ezt nem az én tisztem megítélni, mindenesetre nagyon jól érzem magam nála. Nagy ajándék, hogy létezik olyan területe a magyar színházi életnek, ami nem kőszínházi, nem folyamatos stressz és kihasználás. Tudom, miről beszélek, nem úgy mondok ítéletet a kőszínházról, hogy ne próbáltam volna ki. Pontosan tudom, hogy miért nem vonz. Boldog vagyok, hogy nem kőszínházban kell dolgoznom, hanem Orlai független produkciós irodájánál. Tibor nagyon megbecsüli a színészeit, és folyamatosan olyan munkákkal látja el őket, amik passzolnak hozzájuk. Annál nagyobb ajándék nincs, mint amikor egy ember figyel rád, és szakmailag támogatja a fejlődésedet. Úgyhogy igen, tulajdonképpen mondhatjuk, hogy rang orlais színésznek lenni.Fotó: Takács Attila– A Pesti barokk szereposztása kedvedre való? – Orlai már több mint egy éve kért fel a szerepre, telt-múlt az idő, nyugtatgatott, amíg nem készült el a darab, aztán egyszer csak elküldte. Akkor tudtam meg, hogy kik lesznek a partnerek. Schruff Milánnak nagyon megörültem, mert évfolyamtársak voltunk, az egyik legjobb barátom, de amióta végeztünk, nem dolgoztunk együtt. Mindig beszéltünk róla, hogy milyen jó lenne egy közös munka, és most végre sikerült. Ez külön pozitívum. Bánfalvi Eszter osztálytársnőm volt, neki is örülök, és persze Kern Andrásnak is, akivel még sosem dolgozhattam. Nagyon szeretem, amiket Mészáros Máté csinál, és kíváncsi vagyok László Lilire, aki a színművészeti egyetemről jött most közénk, és akiről azt hallottam, hogy nagyon tehetséges. Kifejezetten jó ilyen közegben dolgozni. – Mi történne akkor, ha olyan színésszel kellene dolgoznod, akit nem kedvelsz?– Semmi. Az egyetemen megtanítanak arra, hogy mindenkivel tudni kell együtt dolgozni. Ott vagy összezárva tízen-iksz emberrel, és nem szerethetsz mindenkit. Ez ugyanígy van egy kőszínháznál is. Nem mondom, hogy most kizárólag olyan emberekkel dolgozom, akiket szeretek, de a munkafolyamatban el kell fogadnom azokat is, főleg szakmailag, de persze emberileg is, akik nem igazán szimpatikusak. Minden helyzetből meg kell próbálni kihozni a maximumot. Ebből komoly, négyéves felkészítést kaptunk az egyetemen, ami engem nagyon megsegített. Nem is jellemző, hogy ilyen problémáim lennének, alapvetően jól kijövök mindenkivel.Fotó: Takács Attila – Azt is el tudom képzelni, hogy különös pluszt adhat a játéknak, ha a szereplők között magánéleti feszültség van.– Van olyan is, de ehhez nagyon tehetségesnek és partnernek kell lenni. (nevet) – Milyen filmet forgatsz? – Most egy zenés filmet, és majd – pont a Pesti barokk premierhetének éjszakáin – Mundruczó Kornéllal fogok forgatni. Örülök Kornél új filmjének, nagyon jó a téma: a migránsválságról szól, jóval előbb megírta a forgatókönyvét, mint ahogy az egész kirobbant volna, és most hirtelen aktuális lett. Szeretek Kornéllal dolgozni, nagy piros pont a Jóistennek, hogy megadta ezt a lehetőséget. Ezzel együtt most három dolgot csinálok egyszerre. Így jött ki a lépés, mert minden időpont borult egy kicsit, és a végén összecsúsztak. – Szinte minden színész azt mondja, hogy számára a színház az igazi. Számodra is? – Éppen ott tartok, hogy inkább filmeznék, és remélem, hogy egyre többet fogok forgatni. Mindig szerettem a filmet, de most, hogy sok volt zsinórban, nagyon rápörögtem. A következő évadban kevés színházat vállaltam. Nem mondom, hogy a színház nem az igazi, de annyit színházaztam tavaly is, az idén is, hogy most a filmet izgalmasabbnak érzem az életemben. Kérdezett: L. Horváth Katalin Orlai Produkció
2016.10.02. 05:00
Szinhaz.hu
Húsz év után látható Az ember tragédiája Miskolcon
A Tragédia bemutatásának apropót ad az is, hogy 1956-ban a Miskolci Nemzeti Színházban ezt a darabot próbálták, de az akkori hatalom nem engedte bemutatni. A premiert október 7-én tartják Keszég László rendezésében.A Miskolci Nemzeti Színház ajánlója:Madách Imre a Tragédia megírásakor harmincas évei közepén járt. Ekkor túl volt már néhány szenvedélyes szerelmen és komoly betegségen, apja halálán, megélte a ’48-as forradalmat és az ezt követő megtorlást, volt börtönben, született gyermeke és elvált a feleségétől. A Tragédia, amelynek első változatát a vizsgálati fogságban vetette papírra, „nagy mű”, világszínvonalú filozofikus költemény, rettegett érettségi tétel. De ott van benne a mindenki számára ismerős, közép-európai emberi tapasztalat is, életről és halálról, szerelemről és kiábrándulásról, reményről és reménytelenségről. Ettől dráma, és ettől izgalmas mű bárkinek, aki csak egyszer is feltette magának a kérdést: mire való az élet? És hogyan éljem a sajátomat?Fotók: Hajdufi PéterKeszég László rendező felhívta a figyelmet arra, hogy Az ember tragédiája kivételes mű a magyar drámairodalomban, hiszen nincs ezen kívül másik misztériumjáték. "A fő célunk, hogy olyan előadást hozzunk létre, amit nem kötelességből néz meg a közönség, nem azért, hogy ezt a jelentős művet is kipipálhassák a listájukon, hanem valóban eljussanak a nézőkhöz - első hallásra - a versekben kifejtett gondolatok" – mondta a rendező, aki elárulta, Ari-Nagy Barbara dramaturggal rengeteget dolgoztak a szövegen. Az eredeti szöveget meghúzták, de nem írtak bele, minden egyes szó a szerzőé. "Sokan értelmezik novellák füzéreként a Tragédiát, és sok külön színdarabként adják elő, szüneteket tartva, míg a helyszín és a díszlet változik. A mi változatunk lényege, hogy két türelmetlen, tudásvágyó fiatalt - Ádámot és Évát - Lucifer, a mester végigvezeti egy hosszú úton, amelynek minden állomásán tanulnak valamit. Mi összekötöttük a 15 színt, és egyetlen kristálytiszta sztorivá formáltuk, hiszen Az ember tragédiája egy nagyon pontos logikával működő 'fejlődésregény'" - fogalmazott Keszég László. "Ez az előadás aktív részvételt kíván a nézőtől is. Ez nem az a fajta színház, ahol a székben hátradőlve pihen a közönség, ezt akarni kell megérteni. De ha az ember veszi erre a fáradságot, akkor nagyon sokat kap. Olyan fontos bölcseletek tárháza nyílik meg előttük, amelyből életstratégiát is tanulunk" – hangsúlyozta.Ádámot, a tudásvágyó embert Simon Zoltán formálja meg. "Rendkívül sokrétű karakter, ezért nagyon izgalmas szerep. Szinte minden színben más alakban jelenik meg, de közben megmarad Ádámnak, a mindenkori embernek, akivel a nézők azonosulni tudnak, és rajta keresztül ők is megtapasztalhatják a hibákat, a csalódásokat, de a kíváncsiságot, a hitet és tanulságokat is. A történelmi színekben fáraóként, csillagászként vagy forradalmármálként mindig nagyon hisz abban az eszmében, amit képvisel, mindig nagyot csalódik, de újra feláll, minden alkalommal, és megy tovább az úton. Nagyon erős és szélsőséges váltásokat látunk rendkívül gazdag tartalommal és gondolatisággal megtöltve" - mesélte a színész."Azt hiszem, a legfontosabb üzenet, amit a közönség hazavihet majd a darab után, az a mondat, amit Ádám megfogalmaz az Űr-képben: az ember célja a küzdés maga. Nem az elért cél, az eredmény a fontos, hanem az út, ami buktatókkal teli, de mégis előre kell menni és felállni a nagy pofonok után. Én magam is sokat tanulok ebből a darabból az emberi viszonyokról, a férfi-nő kapcsolatról vagy épp a hatalomhoz való hozzáállásról, hiszen a mindennapos küzdelmeink vannak megfogalmazva ebben a műben" - mondta Simon Zoltán.Prohászka Fanni, aki Évát alakítja a Tragédiában, elárulta, hogy amikor a középiskolában találkozott ezzel a művel, nem tudott igazán elmélyülni benne. "Most óriási élmény volt ráébredni, hogy milyen hihetetlenül gazdag anyag. Sokszor érzem úgy, hogy a szereplők szócsövei az író által megfogalmazott szép és magvas gondolatoknak" - tette hozzá a színésznő. A karakterformálással kapcsolatban elmondta: fontos, hogy élesen elváljanak azok az alakok, amelyekben Éva újra és újra megjelenik, de mégis felismerhető legyen bennük az örök nő. "Azt hiszem, ez a kapocs a különböző színekben, maga a szerelem motívuma. Ádám és Éva találkozása a történelmi korszakokon át mindig egy különleges pillanat; Egy furcsa, földön túli, déjà vu érzés, ami a nagy szerelmeknek is sajátja: olyankor lehet olyan érzésünk, mintha előző életünkben már találkoztunk volna a másikkal" - fogalmazott Prohászka Fanni. Lucifer szerepében Görög Lászlót láthatja a közönség. A szerepről úgy nyilatkozott, Lucifer maga az állandó kétkedés. Ádám utazásában ő a legnagyobb segítség az önmegismerés felé. A színművész elmondta, már diákként nagyon tetszett neki a szöveg. "Amikor a Madách Imre Gimnázium, ahová jártam, 100 éves alapítását ünnepelte, a drámatagozatos osztály az Erkel Színházban előadta a Londoni színt" – mesélte Görög László, aki így nem először áll színpadon ebben a műben. "Azóta a Tragédiával kapcsolatos élmények csak felmérhetetlenül gazdagodtak bennem. Ez a mű rendkívül sokrétű és izgalmas. Ez adja a nehézségét és a nagyszerűségét is. Mindezt pedig egy jó 150 évvel ezelőtti nyelvezettel, ami a mai fülnek néhol szinte felfoghatatlan. Ez egy csodálatos anyag, és nagyon szeretjük" - tette hozzá.  Madách Imre:AZ EMBER TRAGÉDIÁJA drámai költemény Ádám SIMON ZOLTÁN Éva PROHÁSZKA FANNI Lucifer GÖRÖG LÁSZLÓ RÓZSA KRISZTIÁN FECZESIN KRISTÓF KEREKES VALÉRIA KINCSES KÁROLY MOLNÁR ANNA MOLNÁR SÁNDOR TAMÁS SALAT LEHEL SIMONFI ADRIENN SOMHEGYI GYÖRGYSZATMÁRI GYÖRGY SZIRBIK BERNADETT VARGA ANDREAKözreműködik a Miskolci Nemzeti Színház énekkaraDíszlettervező: ÁRVAI GYÖRGYJelmeztervező: SZŰCS EDITDramaturg: ARI-NAGY BARBARAZene: ZSÁGER-VARGA ÁKOSMozgás: GERGYE KRISZTIÁNVetítés: HAJDUFI PÉTERVilágítástervező: KRAMCSÁK JÁNOSÜgyelő: GAZDÓF DÁNIELSúgó: BÍRÓ KLÁRARendezőasszisztens: EGYÜD TÜNDE, RADNAI ERIKA Rendező:KESZÉG LÁSZLÓBemutató előadás: 2016. október 7. Miskolci Nemzeti Színház, Nagyszínház
2016.10.01. 13:25
Szinhaz.hu
Egy zseni nyomában - Készül a Houdini-musical
November 5-én a MOM Sport Rendezvényközpontban mutatják be Miller Zoltán főszereplésével a Houdini c. "varázslatos musicalt", mely a híres, magyar származású illuzionista, Harry Houdini életét mutatja be dalokon és bűvésztrükkökön keresztül.Ajánló a darab elé:A darab a csodákról, a varázslatról szól, egy fiatalemberről, aki Magyarországról indult a családjával szerencsét próbálni, és akit kitartása, akarata és hite segítette abban, hogy világsztár lehessen. Furcsa, érzelmes zenés történet, és ugyanakkor a közönséget is megmozgató, interaktív illuzionista show, mely kicsiknek és nagyoknak egyaránt szerelemről, karrierizmusról, féltékenységről, és elvakultságról, a szürreális csodakeresésről, az élet és halál játékáról szól. Houdini megígérte az apjának, hogy megtalálja a csodát. Egész életében ezt kereste, és ahogy később állította, sikerült megtalálnia.A musical a Szemfényvesztők című film látványvilágára épül vagyis modern és meghökkentő látványt ígér.Kal Pintér Mihály, a Houdini musical szöveg- és dalszövegírója elárulta, hogy a zenés darabot több, mint 10 évvel ezelőtt írták közösen Varga Bálinttal. A musical 2005-ös bemutatóján az akkor még pályája elején járó Vágó Bernadett, Egyházi Géza és Stróbel Dóra is szerepelt, az előadásban és a Swinging Bach Singers, mai nevén Jazz and More kórus tagjai is felléptek.“Ebben a verzióban játszott Bóna Gábor, aki nemrég megkeresett, hogy a Center Line Színház producerei érdeklődnek az alapanyag iránt, és el kéne készíteni a musical 2016-os változatát. Varga Bálinttal tulajdonképpen átírtuk a musicalt, új verziót készítettünk és bár az előadás erősen épít az elképesztő látványra, törekedtünk arra is, hogy színdarabként is maximálisan megállja a helyét.” – mesélte.“Az eredeti produkcióból 7 szám marad meg, de ezeket is újrahangszereltük, és készült pluszban még ugyanennyi dal, tehát nem véletlenül mondjuk, hogy a novemberi lesz a Houdini ősbemutatója, mert egy szinte teljesen új produkció születik. Bizonyos karaktereket ezúttal jobban kibontunk, a történetet több aspektusból is bemutatjuk. A Houdini egy trükkökkel teli, őrületes show, de egyben színházi produkció is, melyben a dráma is komoly hangsúlyt kap: megismerjük azt az infantilis figurát, aki folyamatosan a csodát keresi, hajszolja, miközben a körülötte zajló valóságban nem találja a helyét, az élet elrobog mellette, és csak a saját megszállott útján halad. Houdnit egy erős hasonlattal talán Mozarthoz tudnám hasonlítani, két hasonló karakterről beszélhetünk. Houdini és testvére, a kevésbé tehetséges Theo története, az apjukkal való viszonyuk néhol bizony erősen hasonlít Mozart és Salieri “harcára.”werkfotóKal Pintér Mihály, aki tizenéves kora óta ír színdarabokat, és Kocsák Tibor és Miklós Tibor műveinek hatására a zenés színházba is beleszeretett elmondta: “a darab zenéjét Varga Bálint szerezte, aki az elmúlt években Broadway produkciókban is dolgozott. A Houdini esetében is arra törekedett, hogy a mai trendekhez alkalmazkodó hangszerelés készüljön. “Az új magyar musicalben a főbb szerepekben Miller Zoltánt, Polyák Lillát, Serbán Attilát és Szabó Győzőt láthatják.Színház.hu
2016.10.01. 09:18
Szinhaz.hu
Temérdek táncbemutató és premier a CAFé fesztiválon
A számtalan zenei esemény mellett a mozgás és a színház szerelmeseinek is temérdek programlehetőséget kínál a CAFe fesztivál 17 napja.A Szegedi Kortárs Balett a kilencvenes évektől napjainkig a kortárs tánc világának meghatározó szereplője nemcsak hazai, de nemzetközi szintéren is. Október 10-én a Müpában debütál legújabb darabjuk, az eARTh. Ebben Juronics Tamás egy igazán mai és aktuális témát jár körül: az emberiség kíméletlenül tönkreteszi környezetét és csak idő kérdése, míg ezzel elpusztítja saját magát is. Górecki 4. szimfóniája alapvető létkérdések feltevésére sarkallja a nézőt.Bartók Béla két táncszínpadi művet írt: A fából faragott királyfi táncjátékát és A csodálatos mandarint. Utóbbira készített friss koreográfiát Vincze Balázs, amit október 7-én a fesztivál nyitókoncertjének második felvonásában láthat a közönség a Pécsi Balett előadásában. Az előadáson a Nemzeti Filharmonikusok működnek közre, Kocsis Zoltán vezényletével. Szintén Bartók zenéje ihlette meg Horváth Csabát, aki az 5. vonósnégyes és a Concerto mozgásszínházi lehetőségeit tárja fel. Október 21-én a Várkert Bazárban a Forte Társulat mellett a Bujtor Kvartett és a Hungarian Studio Orchestra zenéjét hallhatják a nézők.A német Familie Flöz előadásaiban a humor, a bábok, a pantomim és a komédia egyesül. A négytagú társulat több mint két évtizedes fennállása óta mintegy 34 országban lépett fel, a szakma számtalan elismerését tudhatja magáénak. Az Infinita a születésről és a halálról, illetve az addig eltöltött életről szól. A színészek groteszk és karikatúraszerű, gyakran szürreális, bizarr, félelmetes hatást keltő maszkokat viselnek, hol csecsemőket, hol aggastyánokat jelenítve meg. A darab megdöbbentő eredetisége többek közt abban rejlik, hogy a csecsemőkben éppúgy képes bemutatni az időseket, mint az időskori szomorúságban a gyermeki mesevilágot. Október 11-én és 12-én a Müpában találkozhat velük a CAFe közönsége.Familie Föz: Infinita (fotó: Silke Meyer)Október 14-15-én a Trafóban vendégszerepel a kínai kortárs tánc egyik legkeresettebb együttese, a TAO Dance Theatre. Az alapító-koreográfus Tao Ye előadásai következetesen csak számokat kapnak cím helyett, annak érdekében, hogy a legcsekélyebb mértékben se befolyásolja a néző fantáziáját. A 6&7-ben Tao az emberi test, mint vizuális forma lehetőségeit kutatja, a történetmesélés minden kényszerétől mentesen. Az előadások zenéjét a kínai indie folk zeneszerző, Xiao He komponálta.A lengyel Cloud Theatre A Short Outline of Everything (A mindenség rövid vázlata) című darabjukban nem kevesebbre vállalkozik, mint a világ történetének elmesélésére október 15-én az Átrium Film-Színházban. A különleges látványvilágú – minden ízében élőben előadott – produkció a színház, a film és a legkülönbözőbb vizuális művészetek egyedi kombinációja.Cloud TheatreAz 1956-os események 60. évfordulójára több előadás is fókuszál a CAFe alatt. Október 18-án a Várkert Bazárban Gergye Krisztián Egy ünnepi színjáték -…’56-’16 című új produkciójában nemcsak Magyarország, hanem – a hasonlóságokra összpontosítva – a tágabb régió kommunistaellenes forradalmai, felkelései is fókuszba kerülnek. Október 22-én az Erzsébetligeti Színházban az ország vezető hivatásos táncegyüttesei és zenekarai, valamint a legkiválóbb amatőr néptáncegyüttesei részvételével megszülető emlékelőadás is 1956-os forradalmat és szabadságharcot, valamint annak történelmi környezetét idézi fel az ’56- Egy nép kiáltott című produkcióban.Az olaszországi Teatro Potlach közel negyven éve kutatója és megújítója a színházművészetnek. A Pino Di Buduo alapította társulat interkulturális és multimédiás előadásaival világszerte komoly hírnevet szerzett. Október 10-én a Millenárison Shakespeare szigete című előadásukat mutatják be. A darab erőteljes vizuális utazás a drámaíró teremtette világokba. Olyan ismert szereplők jelennek meg a színpadon, mint Rómeó és Júlia, Othello és Desdemona, Hamlet és Ophelia, illetve Caesar és Brutus. A karakterek egy álomszerű virtuális világban mozognak, így az újszerű dramaturgiában a legmodernebb technikai találmányok is kiemelt szerepet kapnak.Teatro PotlachA fővárosi színházak is a CAFe idejére időzítették bemutatóikat, amelyek a fesztivál után is repertoáron maradnak. Alföldi Róbert legújabb rendezésre, az október 7-én a Budapest Music Centerben debütáló II. Edward a politika és a magánélet veszélyes keveredéséről szóló mű. A 16. századi angol író, Christopher Marlowe drámája egy gyenge uralkodó története, aki trónra lépése után a nemesség akarata ellenére hazahívja számkivetett barátját. Október 8-án népmesekincsünk egyik legismertebb darabját, A csillagszemű juhászt gondolja újra Markó Róbert a Budapest Bábszínházban. A Pinceszínházban október 9-én az anyai ágon magyar, apai ágon iráni gyökerekkel büszkélkedő francia szerző, Yasmina Reza leggyakrabban színpadra kerülő darabját, a Művészetet mutatják be, Lux Ádám, Megyeri Zoltán és Quintus Konrád főszereplésével.Október 9-én a Trafóban Kálmán Eszter a műfajok keveredésével kísérletezik A tó című legújabb darabjában. Szintén a Trafó ad otthont a spanyol Agrupación Señor Serrano társulat vendégjátékának, akik október 21-22-én egy igazi westernt visznek színpadra, Egy ház Ázsiában címmel. A Vígszínház Házi Színpadán október 16-án Kincses Réka elő magyarországi bemutatóját, A Pentheszileia Programot láthatják a nézők.Az Átrium Film-Színház október 20-án a Matei Vişniec Dada Cabaret című darabját mutatja be a dadaizmus 100 éves évfordulójának alkalmából, a Maladype Színház, valamint Farkas Gábor Gábriel és zenekara koprodukciójában. Lenin szerepében Kútvölgyi Erzsébetet láthatja a közönség. Az Örkény Színházban Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című könyvének történetét állította színpadra október 21-én. Október 22-én pedig Gogol életművét dolgozzák fel a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Gogoliáda címmel.
2016.10.01. 07:05
Szinhaz.hu
57 színház csatlakozott a rákellenes stafétához
Október 2-án 57 színházban hangzik el a Nézőpontváltó® rákellenes színházi staféta rákszűrést népszerűsítő üzenete.A Pesti Magyar Színház színművészei, alkotói és munkatársai tavaly indították el a Nézőpontváltó® rákellenes színházi stafétát, amelyben arra kérték a színházi alkotókat, hogy október elején, előadás előtt sajátos színházi eszközeikkel hívják fel a figyelmet a rákszűrés fontosságára.A programhoz országszerte 57 színház csatlakozott, ezért október 2-án nézők sokasága hallgathatja meg azt a nyilatkozatot, amelyet a Magyar Színházban Benkő Nóra olvas fel a Rumini című ifjúsági előadás előtt.A rákszűrés nem csak felnőtt ügy és nem titok. A tudatos felnőtt élethez a felelősségteljes gondolkodáson át vezet az út. Ezen az estén 57 színházban hangzik el előadás előtt ez az üzenet. A Nézőpontváltó® program jelképe a levendula színű szalag, amelyet október 2-án este Benkő Nóra viselni fog.
2016.09.30. 12:28
Szinhaz.hu
"Műveiben és életében ugyanazt az igazságot hirdette" - 10 éve halt meg Sütő András
10 éve, 2006. szeptember 30-án halt meg Sütő András Kossuth- és Herder-díjas író, a romániai magyar kulturális és politikai élet kimagasló személyisége, aki valamennyi művében az anyanyelv és a közösségi összetartozás megőrzésének fontosságát vallotta. Sütő András 1927. június 17-én született a Kolozsvártól mintegy 50 kilométerre fekvő Pusztakamaráson (Camarasu, Románia). Tanulóéveit a nagyenyedi református kollégiumban és a kolozsvári református kollégiumban töltötte. Már diákkorában riportokat írt a kolozsvári Világosságnak, majd a Falvak Népe című hetilapnál dolgozott, 1950-től főszerkesztőként. 1954-ben a marosvásárhelyi Igaz Szó irodalmi folyóirathoz került, és a város haláláig otthona maradt, 1971-től 1989-ig a helyi Új Élet főszerkesztője volt. Tevékenyen részt vett a kulturális és politikai közéletben, 1973 és 1981 között a Román Írószövetség alelnöke volt.Kányádi Sándor, Farkas Árpád és Sütő András New Yorkban, háttérben a Szabadság-szobor, 1973Szinte berobbant1948-ban szinte berobbant a romániai magyar irodalom élvonalába, jó ember- és valóságismeret birtokában, ízes humorral adott képet az erdélyi paraszti életről. Félrejáró Salamon című kisregénye (1956) és Pompás Gedeon című színműve (1968) már összetettebb ábrázolásmód felé mutatott, felvetette a személyiség és a hatalom összeütközésének problematikáját. Az Anyám könnyű álmot ígér című esszéregénye (1970) szociográfusi hitelességű lírai vallomás a mezőségi Pusztakamarás, családja és a nemzetiségi lét múltjáról, gondjairól és reményeiről, a megmaradásról. Drámaíróként az Egy lócsiszár virágvasárnapja (1976) című művével debütált, amelyet Heinrich von Kleist Kohlhaas Mihály című kisregénye nyomán írt. Ezt történelmi drámák követték (Csillag a máglyán, 1976, Káin és Ábel, 1978, Perzsák, A szuzai menyegző, 1982), amelyekben a személyiség és a hatalom sokrétű elemzését adta.Engedjétek hozzám jönni a szavakat Művészetében külön fejezet a magyar nyelv ápolására tanító esszék sorozata. 1977-ben tette közzé visszaemlékezéseinek gyűjteményét Engedjétek hozzám jönni a szavakat címmel. A Nagyenyedi fügevirág című esszéje szintén az anyanyelv és a közösségi összetartozás megőrzésének értékét hangsúlyozza. A nyolcvanas években, amikor memorandumai, tiltakozásai miatt Romániában hallgatásra ítélték, Magyarországon jelentek meg művei (ezek kiadását Száműzött könyvek címmel 2001-ben kezdte meg a csíkszeredai Neptun kiadó). Ezek közé tartozik esszégyűjteménye Az idő markában címmel, a Sikaszói fenyőforgácsokban cikkeit, A lőtt lábú madárban jegyzeteit gyűjtötte kötetbe, 1987-ben adták ki Advent a Hargitán című színdarabját. Az álomkommandó című drámája (1986) a magyar színikritikusok díját kapta, legutóbb 2013 decemberében a Pesti Színházban Szász János állította színpadra.Omló egek 1990-ben megjelent Omló egek alatt című kötetében azokra az elődökre, "égtartó emberekre" emlékezik vissza, akik a szellem erejével próbálták megtartani a romániai magyar kisebbség puszta létét. Ismertebb művei a kilencvenes évekből: Sárkány alszik veled (beszélgetések könyve), Szemet szóért (dokumentumok, naplójegyzetek), Csipkerózsika ébresztése (arcképvázlatok, esszék), Heródes napjai (naplójegyzetek), Az ugató madár (dráma), Balkáni gerle (a mű a Nemzeti Színház drámapályázatának megosztott első díját nyerte el). 2001-ben Erdélyi változatlanságok, 2006-ban Létvégi hajrában címmel jelent meg esszéinek, beszélgetéseinek gyűjteménye.Az örök értékek vállalásaEgyik monográfusa, Görömbei András azt mondta róla: Sütő András regényeiben az örök értékek vállalását, drámáiban a hatalommal szembesülő embert mutatta meg, és valamennyi munkájában az anyanyelv meghatározó voltáról szólt. Jóllehet folyamatos zaklatásokban, fenyegetésekben volt része, emberi tartásból nem hagyta el szülőhelyét, és erre biztatta a romániai magyarokat is. Műveiben és életében ugyanazt az igazságot hirdette: az Erdélyben élő nemzetiségek csak békében, egymást kölcsönösen gazdagítva és segítve érhetnek el eredményeket. Úgy tartotta, hogy mindenféle ellenségeskedés, a nacionalizmus és nemzeti felsőbbrendűség bármely megnyilvánulása árt az egyénnek és közösségnek, az országnak és Európának.Szabó MagdávalKözösségmegtartó szereppel bírt Az 1989. decemberi romániai fordulatot követően a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei bizottságának elnökévé, tiszteletbeli elnökévé választották. 1990. március 19-én a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején az RMDSZ székházában kíméletlenül bántalmazták, egyik szeme világát elvesztette. 1990. június 22-én a Magyarok Világszövetsége budapesti ülésén a szervezet tiszteletbeli elnökévé választották, 1990-ben az Osztrák Pen Klub tiszteletbeli tagja lett. Ő volt Marosvásárhely első díszpolgára, s ugyancsak díszpolgára volt Székelyudvarhelynek. Nyelvújító, közösségmegtartó szerepe előtt tisztelegve az erdélyi anyanyelvápolók róla nevezték el a nyelvőrzés díját. 1992-ben Kossuth-díjat kapott "kiemelkedő prózaírói munkásságáért, nyelvőrző és nyelvteremtő művészetéért, napjaink magyar színházművészetében játszott kimagasló szerepéért". 1996-ban a Magyar Örökség-díjjal tüntették ki, s a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett. 1997-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét. Hetvenötödik születésnapján, 2002-ben Mádl Ferenc államfő Köztársasági elnöki érdemérmet adományozott neki. Sütő András 2006. szeptember 30-án hunyt el Budapesten, október 7-én helyezték örök nyugalomra Marosvásárhelyen. Születésének 80. évfordulóján bronzplakettet helyeztek el marosvásárhelyi házán. 2011-ben Sopronban, 2013-ban Székelyudvarhelyen állítottak mellszobrot emlékére. 2013-ban magyar közösségi tulajdonba került pusztakamarási szülőháza, felújított emlékházát tavaly októberben avatták fel.
2016.09.30. 09:19
Szinhaz.hu
"A színház? Szerelem!" - A Junior Prímák vallomásai
Az idei színházi Junior Prímák rövid videókban mutatkoznak be.Az FHB Bank gondozásában immár a 7. évben adták át a színház- és filmművészek egyik elismerését, a Junior Prima Díjakat. A 2016-ban megválasztott tíz Junior Primával együtt a színház és filmművészet kategóriában összesen 73 fiatal magyar tehetséget jutalmaztak eddig. Az FHB Bank által adományozott rangos elismeréseket odaítélő zsűri tagjai:Bálint András színész-rendező, Balogh Gabriella, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának tagja; Eszenyi Enikő színész-rendező, a Vígszínház igazgatója; Káel Csaba rendező, a Müpa vezérigazgatója; Molnár Piroska, a Nemzet Színésze és Orlai Tibor színházi producer.A Junior Prímákról saját szavaikkal:Eke Angéla színművész – Nylon Group, szabadúszóSzilágyi Csenge színművész – Vígszínház (korábban Centrál Színház)Benkó Bence rendező és Fábián Péter rendező – a K2 Színház alapítói Boross Martin dramaturg, színházi vezető, rendező – STEREO AktFehér Tibor színművész – Nemzeti Színház, Budapest Lábodi Ádám színművész – Vörösmarty Színház, SzékesfehérvárVecsei Miklós színművész, dramaturg és ifj. Vidnyánszky Attila színművész, rendező Wunderlich József színművész – Vígszínház (korábban Pécsi Nemzeti Színház)
2016.09.30. 06:01
Szinhaz.hu
56 csepp vér - Kiss Diána Magdolna és Feke Pál Székesfehérváron
A Vörösmarty Színházban, Feke Pál főszereplésével mutatják be október 1-jén az 56 csepp vér című musicalt. "A darab ereje a fiatalságban rejlik, abban az igazságban, hogy a forradalom motorja a fiatalság ereje volt" - mondta Szikora János a darab próbáján.A musical annak az oly sokszor emlegetett igazságnak kíván emléket állítani, hogy a forradalmat fiatal emberek csinálták. Fiatalok, akik szabadságra vágytak és egymásra. Öntudatlanok voltak és szerelmesek. Megannyi névtelen Romeó és Júlia. Közülük választ ki egyet és meséli el izgalmakban bővelkedő, szertelen humorral átszőtt, ám végül tragédiába torkolló heroikus történetét Horváth Péter író.A zeneszerző Mihály Tamás pedig a rockzene elementáris erejével gondoskodik róla, hogy sose felejtsük el őket. Az 56 csepp vér c. musical Pintér Tamás ötletéből született, Szikora János a darabot a magyar kaszkadőr, öttusaedző, vívó, szakedző emlékének is ajánlja...Az alkotók szavaival:Kovács Yvette jelmeztervező úgy véli a musical olyan heroikus értékeket fogalmaz meg, melyek példaértékűek egy nemzet számára. Úgy fogalmaz: "Nem véletlen a Romeo és Júlia párhuzam a két fiatal esetén. Legfontosabb számomra a koruk, mely meghatározó a történet szempontjából is. Leginkább a bennük lévő szabadságot, tisztaságot szeretném érzékeltetni. Ez nem jelent bonyolult ruhákat, inkább olyan apró, rafinált részleteket, melyek finoman érzékeltetik hovatartozásukat, érzelmi indíttatásukat..."Szendrényi Éva díszlettervező azt gondolja, hogy valamilyen formában mindenkinek van személyes kötöttsége az ’56-os eseményekhez. "Mindegyik más és más. Én csak édesanyám és édesapám történetét ismerem. 1956-ban a szüleim 16 évesek voltak, annyi idősek, mint itt Romeo és Júlia, azaz Robi és Juli. Mindkettőjüknek megvolt a saját története − egyikőjük Budapesten élt, a másik pedig vidéken...." Arról is mesélt, hogy amikor a férje a Terror Háza építésze volt, egyfajta statisztaszerepet töltött be hátvédként, közben nagyon sok érdekességet hallott. "Ott minden emeleten van egy dombormű, ami az eredeti Sztálin-szobros emlékműnek a reliefje − nekem ezek jutottak eszembe az 56 csepp vér kapcsán. Olyat kellett kitalálnom, ami bálhelyszín, templom, utca tud lenni, teret tud adni egy harcnak vagy egy kétemberes beszélgetésnek. Közben Szikora János elmondta, hogy nem tradicionális díszletet szeretne, hanem inkább jelzésértékűt, amihez filmvetítés is kapcsolódna. Nagyon-nagyon szeretek úgy dolgozni díszlettervezőként, hogy együtt gondolkodunk a rendezővel. Én rajzoltam neki valamit, az őt inspirálta valamire, amiből aztán én is inspirálódtam. Szeretem őt kihívni a díszletgyártó műhelybe, megmutatni a félkész árut is, mert hiába jó a térlátása, ha szemtől szembe megnézi, akkor még további gondolatok jutnak eszébe. Együtt, közösen találtuk ki, hogy milyen legyen a színpadkép, a díszlet."Bepillanthatunk a próbába:Horváth Péter−Pintér Tamás:56 csepp vérmusicalZenéjét szerezte: Mihály Tamás Lőrinc práter FEKE PÁLJúlia KISS DIÁNA MAGDOLNARobi, majd Rómeó BÖRCSÖK OLIVÉRMercutio, korábban Medve KÁTAI ISTVÁNSzvetlána, majd Dajka KESZEI BORILear, színész, Robi apja BUSA TAMÁSHerceg, Szvetlána apja,szovjet hírszerző ezredes SÁGHY TAMÁSŐrnagy, Júlia apja, ávós,keresztneve Mihály EGYED ATTILATibor, Júlia bátyja, ávós főhadnagy KELLER JÁNOSŐrnagyné, Júlia anyja,szépasszony, Magdaléna ZÁVODSZKY NOÉMIAsszony, Lear felesége, Robi anyja VÁRADI ESZTER SÁRAGenya SCHWARTZ DÁVIDCsöpi KARÁCSONY GERGŐ E.H.Szakaszvezető FEHÉRVÁRI PÉTERLobó ROVÓ TAMÁSBeás GÁL GERGELY Továbbá: Gál Horváth Bernadett, Kertész Júlia, Szirmai Irén, Vida Emőke,a Nemes Nagy Ágnes Színészképzés hallgatói ésa Megadance Táncstúdió növendékei Díszlettervező: Szendrényi ÉvaKoreográfus: Horváth CsabaRendezőasszisztens: Németh Mariann Rendező: SZIKORA JÁNOSA Vörösmarty Színház és a Magyar Állami Operaház együttműködésében létrejött előadás.Bemutató: 2016. október 01. (szombat), 19:00
2016.09.30. 05:00
Szinhaz.hu
Megnyílt a felújított Magyarországi Német Színház
Megnyílt szerdán Szekszárdon a megújult Magyarországi Német Színház (Deutsche Bühne Ungarn - DBU), az ünnepélyes évadnyitón az emberi erőforrások minisztere a hazai német kultúra megtartásának fontosságáról beszélt.Balog Zoltán hangsúlyozta: ma Magyarországon a német nemzetiségi kultúra reneszánszát éli, ami azok számára üzenet, akik emlékeznek az 1945 utáni negyven évre. "Örülök, hogy így alakult, a német színház megújítása ebbe a keretbe illik bele" - mondta.A miniszter ezt követő német nyelvű beszédében többek között arról szólt, hogy a színház felújítását megelőzte a magyarországi németek döntése, mely szerint nem adják fel kultúrájukat, és a magyar állam döntése, amellyel támogatta a színház megújítását. A 2011-es népszámlálás adataira hivatkozva azt mondta: egyaránt nőtt a magyarországi németek és a kettős - magyar és német - kötődésűek száma. A hazai németek kiálltak identitásuk mellett, annak ellenére, hogy a korábban ez hátránnyal járt számukra - tette hozzá. A politikus kitért arra is, hogy az utóbbi öt évben megsokszorozódott a nemzetiségi iskolákba járók száma: a magyarországi németség iskoláiban mintegy 50 ezer diák tanul, országosan pedig 45 településen német önkormányzat tart fenn nevelési-oktatási intézményt. Európa érdeke, hogy erős államok alkossák, és erősek legyenek a kultúrák, mert csak erős kultúrák tudnak összekapcsolódni - mondta. Az identitást erősíteni kell Magyarországon és Európában egyaránt, és a kormány támogatja ezt - fűzte hozzá. Hartmut Koschik, a német szövetségi kormány kisebbségügyi megbízottja köszöntőjében méltatta a kormány és a kisebbségi önkormányzat együttműködését. Szerinte fontos lenne, hogy bemutatkozzanak egymásnak a környező országok német színházai, és a DBU az elmúlt évekbeli sikeres fellépései után nemsokára ismét Németországban vendégszerepelhessen. Heinek Ottó, a színházat fenntartó Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának (MNOÖ) elnöke arról szólt, hogy a színháznak a jövőben is fontos lesz a tájolás, az, hogy minden magyarországi németek lakta területre eljusson. A társulat jelképesen Gotthold Ephraim Lessing 1779-ben írt Bölcs Náthán című drámájának előadásával nyitotta az évadot, 1994-ben ezzel a darabbal indult jelenlegi helyén a DBU. A színház szerint a német felvilágosodás klasszikus műve a tolerancia melletti védőbeszéd, amely máig sem vesztett aktualitásából. Hartmut Koschik megjegyezte: Lessing drámai költeménye megmutatja, milyen fontos a monoteista vallások együttélése, Heinek Ottó szerint a darab fontos emberi értéket közvetít, a toleranciát, ezért a mai kornak is sok mondandója van. A DBU Magyarország egyetlen hivatásos, német nyelven játszó színháza, amely 30 éve működik Szekszárdon. Fő feladatának a német nyelv ápolását és a magyarországi németség kulturális értékeinek megőrzését tekinti, emellett a német kisebbség és a magyar lakosság közötti kulturális párbeszéd fóruma is. Szecessziós stílusú épületének felújítását az Emberi Erőforrások Minisztériuma 200 millió forinttal, az MNOÖ 14 millió forinttal támogatta. A munkák során megújult az épület homlokzata, jól szigetelt nyílászárókat, a főbejáraton új üvegajtót építettek be. Kicserélték a 80 fős színházterem nézőtéri székeit, új hang- és fénytechnikával szerelték fel a termet. Megnövelhetővé vált a színpad, megújultak az előterek, az irodai épületszárny, és bővültek a színészöltözők is. A színház a most indult évadban körülbelül 60 előadást tervez, készül egy iskolákban előadható Odüsszeia-adaptáció, színpadra állítják a Diótörő meséjét, illetve felújítják az Emil és a detektívek című előadást. Az év hátralévő részében műsoron marad többek közt a 39 lépcsőfok című bűnügyi színjáték, a Júlia kisasszony és Székely Csaba Bányavirág című drámája. A német nyelvű előadásokat változatlanul magyar felirattal láthatják a nézők.
2016.09.29. 09:01
Szinhaz.hu
Együttműködési megállapodást írt alá az Operettszínház és a Nemzeti Múzeum
A Budapesti Operettszínház és a Magyar Nemzeti Múzeum szerdán együttműködési megállapodást írt alá, amelynek keretében az 1956-os forradalom 60. évfordulójához kapcsolódva a Lady Budapest című előadás és a Rejt/Jel/Képek'56 - A forradalom titkos művészete című kiállítás látogatóinak különböző kedvezményeket biztosítanak az intézmények.A megállapodás keretében a Somogyi Szilárd rendezte Lady Budapest című musical október 21-i bemutatóját követően azok, akik az előadásra szóló színházjeggyel érkeznek a múzeumba, kedvezményes áron tekinthetik meg az évfordulós kiállítást, a tárlatra jegyet váltók pedig kedvezményesen vásárolhatnak jegyet a történelmi színdarabra - mondta el Lőrinczy György, a színház főigazgatója a megállapodás szerdai aláírásakor.Hozzátette, hogy mindezeken túl a Lady Budapest diákelőadásaira szervezett csoportok, valamint a színház ifjúsági korosztály számára, az együttműködés apropóján létrehozott Történelmi bérlet tulajdonosai ingyenesen tekinthetik meg a múzeum egy-egy kiállítását. Varga Benedek, a múzeum főigazgatója úgy fogalmazott: a szokatlan kezdeményezés lényege, hogy a kiállítás és a darab együttes megtekintése elmélyíthesse az emlékezés élményét. A megállapodás értelmében a színház művészei közreműködnek majd a Nemzeti Múzeum programjain a Múzeumok majálisán és a Múzeumok éjszakáján is. Kocsák Tibor és Miklós Tibor Lady Budapest című musicalje Tábori György Utazás című regénye alapján született, a főbb szerepekben Mészáros Árpád Zsoltot, Janza Katát, Szabó P. Szilvesztert, Szinetár Dórát, Vágó Bernadettet, Vágó Zsuzsit és Peller Annát láthatja a közönség. A Nemzeti Múzeum június 23-án nyílt és november 15-ig látogatható Rejt/Jel/Képek'56 - A forradalom titkos művészete című tárlata több száz, a megtorlástól való félelem miatt sok esetben hosszú ideig rejtegetett képzőművészeti műalkotáson és fotókon keresztül idézi fel a forradalom pillanatait és a megtorlás időszakát.
2016.09.29. 08:03
Szinhaz.hu
"Nem leplez, hanem leleplez" - 65 éve született Gaál Erzsébet
65 éve született Gaál Erzsébet színésznő, rendező, a magyar színházművészet eredeti alakja.Gaál Erzsébet pályájáról röviden:Gaál Erzsébet, a hetvenes évek amatőr színházának kiemelkedő színésznője, aki a kilencvenes években rendezőként is jelentőset alkotott.Pályáját színészként kezdte az Orfeo együttesben, majd a Stúdió „K”-ban. Ő játszotta Marie-t a Fodor Tamás rendezte legendás Woyzeckben. 1985-től előbb színészként, majd rendezőként a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban folytatta pályáját. 1992-tõl a budapesti József Attila Színházban, majd Szolnokon, Szegeden és a Nemzeti Színházban is rendezett.A kísérletezõ, élõ színház megteremtõje, ahol a szöveg egyeduralma helyett a kép, a fény, a mozgás teremt új, más jelentést a színház műfajának.Sándor L. István a művészről:"(...) A rendezőnő előadásai ugyan pontosan leírhatók külső, formai jegyek alapján, értékük mégis megítélhetetlen ezek alapján. A forma ugyanis bennük sem minőséget teremtő végső cél volt, hanem az emberi tartalmak kifejezésre alkalmat teremtő keret, mely csakis kreatív színészi energiákkal társulva szerveződhetett minőséget hordozó műalkotássá. És Gaál Erzsi nem mindig találta meg azokat a színészeket, akik fogékonyan reagáltak volna azokra a kihívásokra, amelyet munkamódszere jelentett. Ebből adódóan a Gaál Erzsi-előadások színészi színvonala, végeredményben tehát minősége igencsak hullámzó volt. Egy idő után elfogytak a tanítványok, mozdíthatatlannak bizonyultak a profik. Az a hivatásos színházi közeg, amely lehetőséget biztosított számára a munkára, be is határolta, hogy meddig mehetett el. Ezért kezdett el utóbb történeteket mesélni, amihez nem igazán értett.Gaál Erzsi színháza elsősorban színház. Nem leplezi, hanem leleplezi a színházi helyzetet. Magáról a színjátszásról is szól. Ha úgy tetszik, rendezései új teátrális előadások voltak. A történet folyamatosságát megkérdőjelező, színházi hivatkozásokkal teli, sokfajta stílusra rájátszó játékok, amelyek folyamatosan átértelmezték a kiinduló szituációt. Ma ezt úgy hívják: posztmodern. Olyan produkciók alkotják tehát az életművet, amelyeket – ha még létezhetnének – megszületésük után 10 évvel ünnepelve fogadna a posztmodern új teatralitásra fogékony közönség. (...)"Zala Szilárd Zoltán színház- és zenekritikus Gaál Erzsiről:"Amikor az én képem „exponálódott”, a hetvenes évek végén, az amatőr színház nagy felfutásának már vége volt. Az évtized „húzóágazata”, az egyetemi színjátszás, egyfajta értelmiségi létforma begyakorlása, már nagyon csípte a hatóságok és a politikusok szemét. A fiatal, alternatív beállítottságú színházi alkotóknak egyre több akadállyal kellett szembenézni. Ebből is eredhetett, hogy igen kevés volt a jó színházi produkció. Fodor Tamás ma már klasszikusnak tartott Woyzeck-előadása olyan kivételnek számított, amit mindenki látni akart széles e hazában. És sokan szerették volna tudni, kik azok, akik nézik, s hogy viselkedünk az előadásokon. Úgyhogy a felmosóvíz rád loccsanása csak a kisebbik veszély volt, márpedig ebben a járkálós, egy színhelyen játszódó előadásban, ahol a nézők sétálva-rohanva követték a színészeket, s mindig mindenki igyekezett a lehető legközelebb helyezkedni az eseményekhez, gyakran rád löttyent valami, akár bele az arcodba. Testileg is megvolt az esélyed, hogy beszippantson a tér, holott nem tudhattad, hogy a következő percben szeretkezés lesz-e vagy gyilkosság, amibe belekeveredsz. Azon az estén érintésközelbe kerültem Büchner hősnőjével, Marie-val, akit Gaál Erzsi játszott a Lőrinc pap téri pincében. Furcsa leírni azt a szót, hogy ő játszotta: az az alakítás olyan mélyen átélt volt, olyan súlyú, intenzitású, olyan iszonyú erejű, hogy ma sem tudom hasonlítani semmi más színházi élményhez. Megvilágosodás részese voltam: mindaz, ami addig történt velem színházban, életben, iskolában, nem volt más, mint előtörténet. Egy emberi arccal szembesültem ott és akkor, mely a teljességet tükrözte, egy asszonyi sorssal, amelytől minden előzmény értelmet kapott. Hát ez lett az én saját, külön bejáratú képem Gaálról."Folytatást az Ellenfényben talál.Zsótér Sándor a rendezőnőről:"Gaál Erzsébet, akivel tíz évig, haláláig együtt éltem, Nyíregyházán volt rendező — ő hívott oda dramaturgnak. A színházzal kapcsolatos viszonyát, a színházról való gondolkodását illetően nála radikálisabb emberrel nem találkoztam. Ő biztatott, hogy írjak darabot — végzettségem szerint dramaturg vagyok —, és én megtettem. Az ő tanácsára kezdtem rendezni is. Minden tőle függött, én magamtól nem csináltam volna semmit. Nem éreztem ehhez magamban ambíciót, kellő agressziót. Nem szoktam nemet mondani. Úgy voltam vele, biztosan jól ismer, és szeret engem. Látja, hogy egyre szűkebb mezsgyén dolgozom. És azt gondolom, ha valaki szeret egy másik embert, nyilván a nehezebben járható út felé próbálja terelgetni. Lehet, hogy ez rövid távon nem jön be, de hosszú távon valamit mégis kezd az életével. Én tunyább alkat vagyok, lomhán tenném a dolgomat. Enélkül még ma is ott ülnék a Radnóti Színházban, vagy nem is tudom, hol."Az Orfeo csoport Gaál Erzsébetről saját szavaival:Düh: Azt gondolom, hogy a színháznak ma más funkciója van, mint amit általában tulajdonítanak neki. Valóban bele akarok avatkozni a közönség életébe, valóban egy csomó dologra brutálisan rá akarok kérdeztetni, valóban indulatokat akarok kiváltani – ez tény. Nálunk a színház ezt nem tekinti feladatának. Bennem a hazugságok és önbecsapások elleni gyűlölet és düh valóban pokoli erős. Erő és hit: Amikor 1980-ban megváltam az Orfeo-Studió K-tól, végig kellett gondolnom, hogy maradt-e még valami, ami érdekel a színházból, vagy jobb, ha elmegyek virágkertésznek. Önző módon az érdekelt, hogy annyi kísérlet után, amit mi tíz év alatt végigjártunk, mihez érzek még erőt és hitet, nem pedig az, hogy ők hogyan boldogulnak.Ismert vidékek: Tény, hogy ha az ember létrehozott valamit, ami sokaknak fontos lett, akkor sokáig ezt követelik tőle. Csakhogy amit már tudok, az engem többé nem érdekel. Legszívesebben a falnak mennék, amikor rendezőként azt kérik rajtam számon, hogy miért nem olyan „felütéses” előadásokat csinálok. Hát hogyan? A felütés kötődött egy korhoz, egy helyzethez, az én magánéletemhez, ezek pedig megismételhetetlenek, és egy olyasféle színházi formát öltöttek, amely fölött már rég eljárt az idő. Isten tudja, létre tudom-e majd hozni azt az újabb előadást, amely körül – ahogy te fogalmazol – egy újabb mítosz alakulhat ki, de az is biztos, hogy ha ez sikerülne, akkor majd ezen is túl kell lépnem. Az esély megvan rá, míg a föld alá nem kerülök. Lehet, hogy igazad van; ez az állandó „odébbmenés” zavarba hozza az embereket, mert a lelke mélyén mindenki biztonságra törekszik. Én is arra vágynék, hogy most már nyugalom legyen körülöttem, de valami mégis mindig olyan utakra hajt, amiket még nem ismerek. A színház már ismert vidékein halálosan unatkozom.Csak: Gödöllőn lehetőséget kaptam, hogy rendezőként dolgozhassak, így született meg három előadás: a Buster Keaton sétája, a Felütés és a Tájkép. Természetesen láttam néhány előadást, amiket kortársaim, volt alternatívok csináltak az elmúlt tíz évben, és az volt a benyomásom, hogy túl sok kompromisszumot kötöttek azért, hogy életben maradhassanak, hogy a szakma befogadja őket. Amikor öt évvel ezelőtt leszerződtem Nyíregyházára cselédkönyves színésznőnek, és később, amikor rendezni kezdtem, akkor – éppen az ő példájuk alapján – biztosan tudtam, hogy mi lesz az, amibe én nem leszek hajlandó belemenni. Csak olyan darabot rendezek, amivel közölni akarok valamit, csak olyan színészekkel dolgozom, akik érdekelnek és akikben hiszek, s magam választom ki a legközvetlenebb munkatársaimat – a díszlettervezőt, a dramaturgot és a zeneszerzőt. Mítosz: A művész mítosza a művészet lényege ellen dolgozik, üres önismétléshez vezet. Nehéz ezzel szembenézni, mert mindenki szeret elismert és sikeres lenni, még ha érzi is a bajt. Iszonyatos bátorság kell ahhoz, hogy valaki képes legyen mindent otthagyni, és megszabadulni egy jól bevált szereptől. (...) Elmesélek neked egy történetet. Novemberben Debrecenben rendezem Déry Tibor Óriáscsecsemőjét. Nagyon nehezen találtam főszereplőt. Hát egyszer csak, mint a mesében, az egyik fővárosi színpadon megláttam egy híres, idős komikusszínészt, aki teljesen lenyűgözött. Szünet után odaültem az első sor közepére, ámulva figyeltem, és azt mondtam magamban – én hülye –, hogy ezt a palit megpróbálom elcsábítani; játssza el az Óriáscsecsemőt Debrecenben, stúdióelőadásban. Egy ismerősöm bemutatott neki, mondtam, lenne ez a furcsa, abszurd darab, egy drámai szerep. Nagyon érdekes, felelte, őt még sosem keresték meg ilyen ajánlattal, de elolvassa a darabot. Megtörtént, elolvasta, nem ő hívott vissza, hanem a felesége tajtékozva: „Mi ez a mocskos darab, hogy van magának bátorsága egy ilyen aljas, szemét darabot a közönség elé vinni. Mi ezt a művész úrral együtt kikérjük magunknak!” A dologban az az ijesztő, hogy valaki, aki valóban egy élő legenda, tudja a szakmát oda-vissza, kap egy ilyen „furcsa ajánlatot” hetvenvalahány évesen, milliomosként, és nem azt mondja, hogy: „Ki maga? Ugyan menjen már, még hogy én Debrecenben, stúdióban!” Ha ezt felelné, az nagyon is érthető lenne, de nem, nem ezt mondja, hanem felháborodik, hogy milyen mocskos, aljas a darab. Déry Tibor Óriáscsecsemője, ami 1926-ban íródott…Ismeretlen utak: Amikor – jobb elnevezés híján – a „művész színház” létjogosultságának elismerését hiányolom, akkor arra gondolok, hogy egy felelős színházvezetés rendelkezzen elegendő toleranciával, bátorsággal és művészi megérzéssel: olykor nézőszámtól függetlenül vállaljon olyan előadásokat is, amelyek ismeretlen utakat próbálnak bejárni. Kérdezni: Annak a színháznak, amit én szeretnék csinálni, az lenne a lényege, hogy a színpadi térben megjelenő személy olyan kegyetlen intenzitással kérdezzen magára, a saját életére, hogy aki lent ül, az se szabadulhasson meg ennek a kényszerétől. Szörnyű, hogy azok az emberek, akikkel ezt meg lehetne csinálni, jobbára egy percig sem tudnak megmaradni a profi világban, mert annak ítélete szerint ezek mind őrültek és deviánsok, összeférhetetlenek és veszélyesek; persze, hiszen állandóan olyan sorskérdéseket tesznek fel, melyekkel a struktúra nem akar szembenézni. A legegyszerűbb megoldást választja; ezeket az alakokat kitiltja még a színház környékéről is. Lehet, hogy Magyarországon a színház még mindig a mindenkori hatalom kiszolgálója és kiszolgáltatottja. A hatalom pedig fél, most is fél a színháztól, hiszen közvetlenül hat, s ne adj’ Isten, még lazíthat is.Élesebben: 1982–83 óta rendezek, és azóta – több-kevesebb sikerrel – minden alkalommal megpróbálok elszakadni ettől az egyeduralkodó realista, pszichologizáló játékstílustól. Az ismertté vált rendezéseimben – a Felütésre és a Dantonra gondolok – sem a szociografikus és a lélektani hitelesség érdekelt, bár remélem, mögöttes módon jelen volt ez is. A cél azonban a gesztusok, a mozdulatok sűrítése volt, a verbalitásban pedig a recitativók kísérlete, olyasvalami, amit én magamban együttesen túlfeszített stilizációnak nevezek. Ezek mögött a kifeszített mozdulatok, hangok mögött persze nagyon pontos pszichológiai szándékok vannak, ám ez nem látszik elsődlegesen. És a végső hatás persze így is, itt is elsősorban a színész személyiségének erejétől függ. Mióta a tévé és a video, a technika ennyire beköltözött az emberek életébe, egyre fontosabbnak érzem, hogy a színház más irányban keresse önmagát, hogy minél élesebben vállalja fel a színpadi tér mesterséges jellegét, ahol színészek játszanak.Értékrend: A szenvedés és a kétségbeesés érzése a mai negyvenesek korosztályának kollektív élménye kell legyen, és azt gondolom, az is. Az én esetemben ez azzal van megtetézve, hogy nagyon mélyről jöttem, hogy parasztgyerek vagyok. Elég ritka dolog, hogy egy ennyire alulról jött, ráadásul „csak egy érettségivel rendelkező” outsider bejusson ebbe a nagyon zárt világba, a profi színház közegébe. A többség valószínűleg okosabban tudott élni, mint én, hamarabb el tudta fogadni ennek a nagyon hazug világnak a törvényes rendjét. Én nagyon erős erkölcsi érzéket hoztam magammal, egy meglehetősen tisztességes és egyértelmű élet normáit, ahol a becsületnek, a másikra való odafigyelésnek hihetetlenül erős parancsai működnek, amiket kamaszként persze megtagadtam, s aminek ellenében kezdtem el színházat csinálni, de amik persze mégis, máig bennem maradtak. A nagypofájúságom, összeférhetetlenségem, balhésságom mind-mind ebből táplálkozik.Az idézetek forrása Lőrinczy Attila interjúja Gaál Erzsébettel, ami a Beszélőben jelent meg.Forrás: Színház.hu, Ellenfény, Beszélő
2016.09.29. 07:34
Szinhaz.hu
Virágáruslányból hercegnő - My Fair Lady a Centrál Színházban
Szeptember 30-án mutatják be Puskás Tamás rendezésében az egyik legszebb és legnépszerűbb musicalt. Higgins professzort Alföldi Róbert, Elizát Tompos Kátya játssza.Ajánló a musical elé:Eliza Doolittle, a szegény, rongyos virágáruslány egy este belebotlik a különc nyelvészbe, Higgins professzorba, aki könnyelműen fogadást köt: a lányból hat hónap alatt hercegnőt farag. A csodálatos átváltoz(tat)ás kemény munka mindkettejük számára, ám végül lehet, hogy a tanítvány felülmúlja mesterét...Shaw fanyar-szellemes példázata a férfi és a nő örök párviadaláról Lerner és Loewe csodálatos dalaival az egyik legszebb és legnépszerűbb musical. A Centrál Színház My Fair Lady-je friss, szenvedélyes hangnemben meséli újra az ősi mesét, ugyanakkor klasszikus kiállítású előadás káprázatos látványvilággal, nagyzenekari hangzással. A musical új fordítással, Bagossy Levente díszleteivel utatkozik be. A My Fair Lady 1956-ban debütált Broadwayn, ám tény, hogy a nagy sikert az 1964-es fimes adaptáció hozta meg, melyben Audrey Hepburn alakította a szegény virágáruslányt.Tompos Kátya a próbafolyamat kezdetén elmondta, hogy "nagy tételben" már eljátszotta Elizát a Szegedi Szabadtérin, de ezúttal aprólékosan, ráérősen készül az alakításra. "Szeged vonzereje az óriási nézőtér, a Centrálé pedig az az intim tér, amelybe most beköltözhetek. Mindenki egészen közel lesz hozzám, a partnerek, a nézők, a zenekar. Minden apróság látszik és eljátszható. Jó az új fordítás, örülök neki, annak ellenére, hogy másodszorra tanulom újra a szerepet és hihetetlen öröm, hogy Szakács Györgyi tervezi a jelmezeket. Ígéretes a társulat, a csapat. Jó arra gondolnom, hogy ez az előadás, ez a szerep egész évadban jelen lesz az életemben!" - tette hozzá a színésznő.Alföldi Róbert éppen csak ismerkedett Higgins professzorral, úgy véli, az se lenne csoda, ha a professzor többet tudna róla, mint ő Higgins-ről. Egyébként is, Shaw mindent tudott. "Ha egy legényember tanít egy lányt, ha uralkodik rajta, s érdekes és fontos lesz a szemében, mint Higgins Eliza szemében, akkor a lány - ha elég erős jellem - alaposan meggondolja, megfogja-e férjnek ezt a férfit. Kivált, ha a férfi oly keveset törődik házassággal, hogy egy talpraesett, elszánt nőszemélynek igazán nem nehéz megkaparintani - épp csak akarnia kell. Eliza nem akarja. Galatea sohasem szereti Pygmaliont mindenestül: a mester elviselhetetlenül isteni" - avatott be az alkotó.Fotó: Centrál SzínházA Centrál Színház bemutatja:MY FAIR LADYSzövegkönyv és dalszövegek: Alan Jay LernerZene: Frederick LoeweFordította: Baráthy GyörgyEliza Doolittle Tompos KátyaHenry Higgins Alföldi RóbertPickering ezredes Cserna AntalAlfred Doolittle Magyar AttilaHigginsné Borbás GabiFreddy Eynsford-Hill Rada BálintPearcené Pálfi KataEynsford-Hillné Szabó ÉvaHarry, Almási gróf Mészáros AndrásRendőr, Jamie, Charles,Tábornok Endrédy GáborAz uralkodó Verebély IvánTovábbá:Berki Szofi, Bankó Bence, Bartha László, Bokor Attila, Czuczor Dávid, Gats Éva, Herkli András, Juhász Lajos, Kántor Nóra, Kozma Ferenc, Mármarosi Tünde, Molnár Szilvia, Németh Ádám, Roszik Fruzsina, Sáfár-Kovács Zsolt, Szalay Olimpia, Szőke Péter, Tolner Zsófia, Tóth Mihály, Uri István, Zsár MelindaDíszlettervező: Bagossy LeventeJelmeztervező: Szakács GyörgyiVilágítástervező: Tim MascallDramaturg: Baráthy GyörgyKoreográfus: Jaross-Giorgi ViktóriaZenei vezető: Dinyés DánielKarmester: Dinyés Dániel, Nagy SzabolcsKorrepetitor: Termes RitaSzcenikus: Barkovics ZoltánSúgó: Fodor MariannaÜgyelő: Kele GáborRendezőasszisztensek: Hajós Eszter, Szklenár Adrienn, Kántor Nóra Rendező: Puskás TamásBemutató: 2016. szeptember 30. Centrál Színház
2016.09.29. 05:00
Szinhaz.hu
Átadták a színház- és filmművészeti Junior Prima Díjakat
Tíz fiatal színművész és rendező vehette át a Junior Prima Díjat magyar színház- és filmművészet kategóriában a Budapest Music Centerben.
2016.09.29. 04:33
Ma.hu
Átadták a színház- és filmművészeti Junior Prima Díjakat
Tíz fiatal színművész és rendező vehette át a Junior Prima Díjat magyar színház- és filmművészet kategóriában szerdán a Budapest Music Centerben.
2016.09.29. 00:51
Élőben.hu
Ők tízen most a legtehetségesebb fiatalok színházban és filmen
Tíz fiatal színész és rendező vehette át a Junior Prima Díjat magyar színház- és filmművészet kategóriában.
2016.09.28. 20:41
Index.hu
Átadták a színház- és filmművészeti Junior Prima Díjakat
Tíz fiatal színművész és rendező vehette át a Junior Prima Díjat magyar színház- és filmművészet kategóriában szerdán, a Budapest Music Centerben. A Prima Primissima Alapítvány és a kategória társalapítója, az FHB Bank elismerését idén Eke Angéla, Szilágyi Csenge, Fehér Tibor, Lábodi Ádám és Wunderlich József színművész, Boross Martin dramaturg, rendező, a STEREO Akt művészeti vezetője, valamint két alkotópáros: Benkó Bence és Fábián Péter rendező, a K2 Színház alapítói, illetve Vecsei Miklós színművész, író és ifj. Vidnyánszky Attila színművész, rendező nyerte el. A kétmillió forinttal járó díjra idén is a magyar színház- és filmművészet elismert képviselői jelöltek 30 évesnél nem idősebb, tehetséges művészeket. A díjakról szakmai zsűri döntött.
2016.09.28. 18:55
Origo.hu
Ők kapták idén a színház- és filmművészeti Junior Prima Díjakat
Az FHB Bank gondozásában immár a 7. évben adták át a színház- és filmművészek egyik elismerését, a Junior Prima Díjakat. A Budapest Music Centerben rendezett ünnepségen jelentették be, hogy a szakmai zsűri a több mint ötven jelöltből, mely fiatal művészeket találta a kitüntetésre érdemesnek."Évről-évre emelkedik azon fiatal művészek száma, akik szakmai felkészültségükkel, sokrétű és magas minőségű munkáikkal nehéz döntés elé állítják a zsűrit. Idén a jelentős kihívást azzal sikerült megoldani, hogy a tervezettnél többet, 8 díjat ítéltek oda és az elismerés történetében először 2 alkotópárost is közéjük választottak, ezáltal 2016-ban összesen 10 Junior Prima vehette át a díjat" - áll az FHB közleményében."A család bankjaként és immár a szövetkezeti hitelintézeti integráció részeként jól döntött az FHB, hiszen az elmúlt évek bebizonyították, hogy a Junior Primák pályakezdéséhez, pályán maradásához nyújtott támogatásunk hasznosult. Díjazottaink a magyar színház- és filmművészet meghatározó egyéniségeivé váltak, válnak, beváltották tehát a hozzájuk fűzött reményeket. Minden évben kiváló szakértők segédkeznek a kiválasztásban: külön köszönöm a mentorok és tanárok, a jelölők munkáját. A zsűri felkészültsége és tájékozottsága a biztosíték arra, hogy az idén is jó helyre kerül az FHB Bank támogatása" – emelte ki köszöntőjében Köbli Gyula, az FHB Nyrt. vezérigazgatója.A fiatal művészek elismerésével az FHB Bank célja a szélesebb közönség figyelmének felkeltése, a kitüntetéssel járó jelentős pénzdíj pedig időt és lendületet, lehetőséget adhat pályafutásuk töretlen folytatásához. A művészeknek Köbli Gyula és a zsűri tagjai adták át a Junior Prima Díjat és az FHB Gold bankkártyát. Az alkotópárosok esetében nem feleződött a kétmillió forintos összeg, hanem a bank vezetésének döntésének köszönhetően másfél-másfél milliós jutalomban részesültek a junior Primák.Eke Angéla színművész – Nylon Group, szabadúszó Szilágyi Csenge színművész – Vígszínház (korábban Centrál Színház) Benkó Bence rendező és Fábián Péter rendező – a K2 Színház alapítói Boross Martin dramaturg, színházi vezető, rendező – STEREO Akt, Fehér Tibor színművész – Nemzeti Színház, Budapest Lábodi Ádám színművész – Vörösmarty Színház, Székesfehérvár Vecsei Miklós színművész, dramaturg és ifj. Vidnyánszky Attila színművész, rendező Wunderlich József színművész – Vígszínház (korábban Pécsi Nemzeti Színház)A 2016-ban megválasztott tíz Junior Primával együtt a színház és filmművészet kategóriában összesen 73 fiatal magyar tehetséget jutalmaztak eddig. Az FHB Bank által adományozott rangos elismeréseket odaítélő zsűri tagjai: Bálint András színész-rendező, Balogh Gabriella, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának tagja; Eszenyi Enikő színész-rendező, a Vígszínház igazgatója; Káel Csaba rendező, a Müpa vezérigazgatója; Molnár Piroska, a Nemzet Színésze és Orlai Tibor színházi producer.
2016.09.28. 17:08
Szinhaz.hu
Énekkari tagot és korrepetitort keres a debreceni színház
A Csokonai Színház felhívása.Színházunk a “Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján pályázatot hirdet énekkari tag munkakör betöltésére. A teljes munkaidős, határozott idejű (2017.07.31-ig tartó közalkalmazotti jogviszony) állás munkakörébe tartozó lényeges feladatok:A színház repertoárján szereplő kijelölt zeneművek kórusanyagát maradéktalanul elsajátítja és megszólaltatja a színpadi és zenei utasításoknak megfelelően. A karmester, rendező illetve a zenei vezető, karvezető, korrepetitor utasításait betartja.Az illetményekről és juttatásokról, a pályázati feltételekről. a benyújtás és az elbírálás módjáról az ezen a linken olvasható bővebb információ.A pályázat benyújtásának határideje: 2016. október 8.A pályázati feltételeknek megfelelő pályázók 2016.10.11-én 15 órakor próbaéneklésen vesznek részt.A meghallgatás kötelező anyaga: tenor és basszusMozart: A varázsfuvola No.18. Papok kara ,,O Isis” – magyar nyelven;Verdi: Nabucco No.3 Kórus ,,Lo Vedeste…” – olasz nyelvenKodály: Háry János – „Sej, Nagyabonyban…”szoprán és altMozart: A varázsfuvola II. Finale ,,Győztetek üdv néktek…” – magyar nyelven;Verdi: Nabucco No.3. Kórus ,,Lo vedeste…” – olasz nyelven;Kodály: Székelyfonó No.4. ,,Üres ládám…”+ egy szabadon választott dal vagy áriaSzínházunk a “Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján pályázatot hirdet korrepetitor munkakör betöltésére.A teljes munkaidős, határozott idejű (2017.07.31-ig tartó közalkalmazotti jogviszony) állás munkakörébe tartozó lényeges feladatok:Opera, operett, musical és egyéb produkciók zenei betanítása, előkészítése. Próbákon, esetleg előadásokon a zongorakíséret, zenei közreműködés biztosítása. Zenekari próbákon a karmester-asszisztensi feladatkör ellátása. Az illetményekről és juttatásokról, a pályázati feltételekről. a benyújtás és az elbírálás módjáról az ezen a linken olvasható bővebb információ.A pályázat benyújtásának határideje: 2016. október 8. A pályázati feltételeknek megfelelő pályázók 2016.10.11-én 15 órakor próbajátékon vesznek részt.A meghallgatás kötelező anyaga:Puccini: Tosca 1. fv. 51-57 zifferig (ministránsok)Erkel: Bánk bán 1. fv.Mozart: A varázsfuvola- nyitány + No.12 jelenet (három dáma)ének+zongoraegy áriakíséret blattolása
2016.09.28. 11:03
Szinhaz.hu
A zene világnapján mutatja be az Opera Kodály Székely fonóját
Október 1-jén, a zene világnapján tűzi műsorra Magyar Évadának első hazai vonatkozású nagyszínpadi bemutatóját az Opera. Kodály Zoltán Székely fonóját először állítja színpadra külföldi rendező. A világhírű Michał Znaniecki alkotótársa a zenei felkészülést irányító Kocsár Balázs, a produkció dirigense. A sorozat különlegessége, hogy az előadások előtt Pál István Szalonna és bandája autentikus népzenével vezeti fel a színpadi művet.A Székely fonót 1932 óta hatféle rendezésben és a Kolozsvári Magyar Opera vendégjátékában láthatta eddig a Magyar Állami Operaház közönsége, összesen 258 alkalommal, utoljára pedig 2010-ben játszották. Az Opera repertoárfrissítésén belül is érdekes kísérlet, hogy a magyar népzenei hagyományokra épülő, és születésekor egészen új műfajú színpadi mű 2016-ban külföldi rendező koncepciója által elevenedik meg. A lengyel Michał Znaniecki megbízásának különös felhangját az adja, hogy a szerző édesanyja is lengyel származású volt. Kodály partitúráján ez áll: Magyar életkép Erdélyből. Egy székely falu fonóházában zajlik az eseménysor, melyben szerelmesek kényszerű elválása, majd boldog egymásra találása, ármány és leleplezés bontakozik ki az egymást követő népdalok által. A librettó szövegei többféle értelmezést is megengednek, balladai homályba burkolva bizonyos részleteket, amelyek egy zárt falusi közösség életének sajátos törvényeit engedik látni. A főbb szerepekben az Opera vezető művészei lépnek színpadra, Rost Andrea és Rácz Rita a fiatal lányt, Molnár Levente és Haja Zsolt a kérőt, Schöck Atala és Gál Erika pedig a Háziasszonyt alakítja.„Egy nép legjobban a népdalain keresztül ismerhető meg” – vallotta Kodály Zoltán. A számos díjjal kitüntettet Michał Znaniecki több szempontból is vizsgálta a Székely fonót: egyszerre keresett egyetemes és jellemzően magyar gesztusokat, motívumokat a kompozícióban. Magyar kollégák segítségével tanulmányozta a honi népművészetet – kiemelt figyelemmel a népzenét, a néphagyományt, a népviseletet és a díszítőművészetet, Kodály Zoltán életét és munkásságát, valamint Erdély és Magyarország történelmét a 20. század elejétől egészen a rendszerváltásig. „Amikor hozzáfogtam a tervezéshez, az első gondolatom az volt, mennyire messze vagyok attól, hogy magaménak tekinthessem ezt a darabot, és mennyi időbe telik majd megértenem ennek a varázslatos kompozíciónak a lényegét. De amint elkezdtem tanulmányozni, rá kellett jönnöm, hogy mennyire kellemes hallgatni, hogy szinte otthon érzem magam benne, és milyen izgalmas lesz megmutatni a világnak a mű csodáit. A hagyományos népzene mindig is az egyik legfontosabb összetartó köteléke azoknak a népeknek, akik a történelem során különböző sorsfordító kihívásokkal néznek szembe. És mert ennyire a mélyben gyökerezik, és erősen ver benne a nemzet szíve, pont emiatt válhat a Székely fonó is egyetemes élménnyé a nézőtéren ülők azon tagjai számára, akik kötődni szeretnének az emberiség alapjaihoz.” Koncepciójában két tér- és idősík jelenik meg: az előszínpadon, egyszerű, sötétebb színekkel ábrázolt környezetben, reális időben, kronologikusan zajlik a cselekmény. A kerettörténettől elemelve, egy másik szinten elevenednek meg a Háziasszony visszaemlékezései, korábbi boldogságának, életének fő momentumaiként értelmezhető epizódok. Az előszínpad komor realitásával szemben a hátul feltáruló jelenetek színesek, tablószerűek. A két színtér kontrasztját a díszlet és a jelmezek tovább árnyalják. Az olasz díszlettervező, Luigi Scoglio, valamint a lengyel jelmeztervező, Magdalena Dabrowska kerülte a népművészet díszítőelemeinek túl konkrét megjelenését. A végeredmény egy olyan, képi világában és rendezői elképzelésében újszerű és izgalmas előadás, amely nem szakít a mű gyökereivel, eredeti elképzeléseivel, sokkal inkább egy új, sajátosan európai nézőponttal gazdagítva mutatja be a magyar kultúra elévülhetetlen értékeit.Forrás: Színház.hu, Operaház
2016.09.28. 10:06
Szinhaz.hu
"A színház és a vízilabda hasonlít egymásra" - Benedek Miklós 70 éves
Szeptember 28-án lesz hetvenéves Benedek Miklós Kossuth-díjas színművész. Benedek Miklós pályájáról:Budapesten született, apja Benedek Tibor, a pesti kabarék elmaradhatatlan figurája volt. Emlékei szerint ötéves kora óta színész akart lenni, hetente többször is nézte az előadásokat a kulisszák mögül. A színművészeti főiskolára tulajdonképpen már az érettségi előtt felvették, de matematika tanárának egy buktatással sikerült elérnie, hogy a dolog ne menjen simán. A főiskolán Szinetár Miklós osztályába került, 1965-ben egyik osztálytársával, Vallai Péterrel megnyerték a Ki mit tud paródiakategóriáját. Diplomáját 1969-ben szerezte meg, s rögtön szerződtette Both Béla, a Nemzeti Színház akkori igazgatója, aki még főiskolásként látta egy Ady-esten. A Nemzetinél több mint egy évtizedet töltött, majd a Katona József Színház következett, a társulatnak a kezdetektől, 1983-tól volt tagja. Pályájának ezt a szakaszát kimagaslónak tartja, mert olyan mesterei lehettek, mint Zsámbéki Gábor és Székely Gábor. Itt kezdett el rendezni is, e minőségében a Galócza hozta meg számára az első nagy sikert.Ő volt a szellemi atyja a Budapest Orfeum című produkciónak, amit Császár Angelával és Szacsvay Lászlóval közösen hoztak létre. Az 1907-1945 - egy korszak dalok, versek, jelenetek tükrében alcímű legendás előadást különböző színpadokon csaknem négyszázszor játszották el, 1979-től egy évtizeden át, s bejárták vele a világot is. A 2002-ben megnyílt új Nemzeti Színházba Schwajda György hívására ment Shakespeare A viharjában Prosperót játszani. 2003-ban, már Jordán Tamás igazgatása alatt lett a társulat tagja, 2009-től ismét szabadúszó lett. Vendégként az ország szinte minden színházában játszott vagy rendezett, 1992 és 2007 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója volt.Benedek Miklós stílusa ironikus és szellemes, s mindig hordoz valami különös eleganciát. A két háború közötti pesti polgár figuráját, stílusát, modorát kelti életre, de alakításában mindig van egy kis fintor, egy kis tragikomédia. Klasszikus szerepekben és modern darabokban egyaránt emlékezetes alakítást nyújtott, így a Katona József Színházban a Mirandolinában, a Tarelkin halálában és a pályája fordulópontjának, talán csúcsának tartott Füst Milán-drámában, a Catullusban, Bulgakov Menekülésében. A játékszínben eljátszotta a Hyppolit, a lakájt, a Nemzetiben Pilátust a Mester és Margaritában. A Vígszínházban szerepelt a Csókos asszony, a Nóra és a Játék a kastélyban című darabokban, az elmúlt szezonban a Vígszínház mellett a Játékszínben és az Orlai produkció több darabjában (Aranytó, A nagy négyes) játszott. Rendezőként több Heltai- és Molnár-darabot, számos komédiát, zenés játékot vitt színre, s ő jegyzi Szacsvay László Szép Ernő-estjének színpadra állítását. Számtalan tévéjátékban szerepelt. Filmjei közül a Turnét, A szeleburdi családot és a Macskafogó című rajzfilmet tartja emlékezetesnek, utóbbiban Mr. Teufelnek kölcsönözte hangját. Legutóbb Pálfi György Szabadesés című alkotásában játszott Molnár Piroskával. Egyik fia, Albert a családi hagyományt folytatva rendezőasszisztens lett, darabot is ír és fordít, Tibor háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a magyar férfiválogatott szövetségi kapitánya. Művészi teljesítményét 1981-ben Jászai Mari-díjjal, 1989-ben érdemes művész, 2012-ben kiváló művész címmel jutalmazták. A Kossuth-díjat 2016-ban vehette át utánozhatatlanul eredeti, kifinomult és elmélyült játékmódja, rendkívüli stílusérzékről tanúskodó emblematikus szerepformálásai, valamint a klasszikus kabarék világát is népszerűsítő kivételes és méltán nagyra értékelt művészi pályája elismeréseként. Ars poeticája egy nagy mesterétől származik: "Most kell jól játszani!"Benedek Miklósról saját szavaival:Benedek Tibor(ok): Benedek Tibor fiából Benedek Tibor apja lettem. (...) Azt szoktam mondani, hogy több vagyok, mint az apám volt, de kevesebb, mint a fiam.Budapest: Budapest szinte minden színházában felléptem mint vendég vagy szerződéses színész. Szabadúszóként sokat rendeztem vidéken, dramatizáltam, szerkesztettem, közel húsz évig tanítottam a főiskolán. Tiszteletbeli főiskolai hallgató vagyok, még Várkonyi alapította a díjat. Sokat jártam vissza, rendezőhallgatók vizsgaelőadásaiban játszottam. Apám erre nem hiszem, hogy alkalmas lett volna. Szeretett délig aludni, lejárt a Luxorba, a színházban soha nem öltözött át, mindig a saját ruhájában játszott. Kényelmes és lusta kispolgár volt. Hozzá képest én kicsit szorgalmasabb és többrétűbb vagyok. A fiaimról nem is beszélve, akik rendkívül aktívak. Albert egyetemet végzett, jól beszél angolul és spanyolul, írogat, zenél, nyugalmat áraszt a bölcsességével. Tibortól is sokat tanulok, hihetetlenül jól tudja kezelni nemcsak a győzelmeket, hanem a vereségeket is.Nemzeti: Olyanokkal játszhattam, mint Kállai, Őze, Raksányi, a két Makláry, Suka, Agárdy, akit pici gyerekkorom óta ismertem, szinte a második apám volt. Both Béla igazgatása alatt kezdtem, és már akkor nagyon izzott a Marton Endre-Major Tamás-ellentét. Marton és Major egymás ellen léteztek, harcoltak, a társulaton belül különváltak a Marton- és a Major-színészek. Én senkihez sem tartoztam, és azt hiszem, az egész pályámra ez volt a jellemző. Igaz, Major rendezései közelebb álltak hozzám. Fiatal színészként érdekesebbnek tartottam azt a gondolatiságot, amit ő képviselt. Nagyon becsültem és tisztelve néztem, ahogy öregkorára meg tudott újulni.Zsámbéki, Székely, Ascher: Mindenesetre egészen más módszerekkel dolgoztak, mint ahogy az ország első színházában előtte szokás volt. Kettőkor jött az ügyelő, Zsolt István, a függöny mögül ránézett a rendezőre, és ő tudta, be kell fejezni a próbát. Aztán mindenki ment, amerre látott. Zsámbékiék pedig az egész napot a színházban töltötték, kettő után is próbálni akartak, egyáltalán, szerettek volna valami újat és nagyszerűt faragni a Nemzetiből. Nagyon nehezen alkalmazkodtak ehhez a bölények. De valószínűleg nem is ez volt a fő probléma, sokkal inkább az "átformálás". Jobban ki akarták használni ezeknek a színészeknek az erejét és energiáit, ők meg nem akarták adni. Például Székelynek, ha az elgondolásait keresztül akarta vinni, rengeteget kellett beszélnie. Előfordult, hogy három órán keresztül magyarázott, majd fél órát próbáltunk. Aztán másnap ugyanez. Ezt a színészek nem értették, és nem akarták elfogadni. Azt mondták, ők mindent tudnak a szakmáról, nekik újat senki nem mond, és különben is, mit fecseg annyit itt ez a fiatalember. Ascher is jött lógó haj jal, feltűrt pulóverben, ők meg háborogtak, hogyan kerül a Nemzetiben a "csizma az asztalra".Etalon: Annak a harmincvalahány embernek, ahányan voltunk, mindenképpen örök élményt, tapasztalatot jelentett. A munkamódszer, a hozzáállás, de főképpen az előadások színvonala a kedvünkre volt. A Katonában tanultunk meg próbálni, azt, hogy a próba talán fontosabb, mint maga az előadás, hogy miként kell egy színdarabhoz nyúlni, belelátni egy igazi mű mélységeibe. A mai napig is ebből élünk. A Katona volt az etalon.Vidék: Szerették a kollégák, hogy ismerem a két világháború közötti irodalmat, a szórakoztatásnak a kicsit komolyabb, fekete humorú, nem pedig a gatyaletolós részét. Nincs okom panaszra, sok előadást csináltam vidéki színházakban, többek között Veszprémben, Miskolcon, Szolnokon, Komáromban.Vesztésre futott játszmák: A Katonában talán kifutottam az időből. Volt egy korszak, amikor sokat és jókat játszottam ott. Valószínűleg megszoktak vagy én szoktam meg őket. Egy idő után úgy éreztem, nem kellek, nem vagyok olyan fontos. Az Alföldi-féle elbocsátásomat teljes értetlenség övezte. Soha nem dolgoztunk együtt, öt mondatot nem beszéltünk egymással, egyszer voltam kiírva nála, de az a szerep elmaradt. A mi kapcsolatunk el sem kezdődött. A harmadik eset a főiskola volt, ahonnan azzal az ürüggyel bocsátott el az akkori rektor, hogy amit én tudok, arra most nincs szükség. Több mint húsz év után annyit sem mondtak, hogy jó napot vagy köszönöm.Alföldi: A második évben mondta egyszer, hogy neki nincs ideje bebizonyítani, hogy én jó vagyok. Ez azt jelentette, hogy neki a próbákon nincs ideje nekem megmagyarázni, hogy ő mikor mire gondol, inkább olyan színészekkel dolgozik, akiknek ezt nem kell magyaráznia. De ez hülyeség volt, ebben nem volt igaza. Én mindent el tudok játszani, amit rám osztanak. Eljátszom a telefonkönyvet, sőt a vasúti menetrendet is. Inkább az a vélekedés lehetett e mögött, hogy én egy másik világhoz tartozom, egy másik iskolához, amit ő nem szeretett. Mondhatta volna ezt is, de nem tette. (...) Az ilyen helyzeteket nem azért kapja az ember, hogy gyűlölettel legyen a világ iránt, hanem hogy elgondolkodjon, mert valószínűleg ő is sokat hibázott. Talán másképpen kellett volna hozzáállnom a dolgokhoz. Édesanyám mindig azt mondta, ami nem sikerül, az tiszta haszon. És ebben sok igazság van.Megosztottság: Nagyon sok benne a színjáték. Ha jól emlékszem, ez ugyanúgy volt a szocializmus alatt is. Sok minden nem változott, különösen az emberek nem változtak. Nem hiszem, hogy aki akkor hülye volt, az most okos. Ugyanannyi hülye van ma is, mint amennyi volt és lesz, mert mindenki azt hiszi, hogy ért a sporthoz és a színházhoz. Holott nagyon kevesen értenek a színházhoz, mégpedig azért, mert kevés a hitelesség. Nagyon kevés embernek hiszek akár politikailag, akár művészileg.Kedv: Ha nem játszottunk, majd minden este színházban ültünk. Olvastunk. Valahogy tudtunk élni. Lehet, hogy rosszabbul: hajnalig a mulatókat jártuk, táncosnőkkel ismerkedtünk meg, de tudtunk. Más mentalitás uralkodott, mást jelentett az életkedv. Talán nagyon furcsán hangzik, de például erősebb volt bennünk a "nőszeretet". Ma még az udvarlást is tanítani kell huszonéves fiatalembereknek. Az, hogy találkozunk az interneten, meg a wiw-en, nem az én világom. Bizonyára az én hibám, hiszen ez a jövő.Múlt: Soha, egyetlen percig sem vágyódtam vissza a múltba, nem akarok sétapálcát hordani vagy monoklit viselni az utcán. Csak sajnálom, hogy lassan megszűnik az operett, a zenés vígjáték, hogy nem írnak kuplékat, sem színészekre darabokat. Hogy a kabarétréfát szóba sem lehet hozni a főiskolán, mert az nem szakma. A választott anyagokban sem a nosztalgiát keresem, de rajtuk keresztül meg lehet tanítani a szakmát.Tanítás: Az egyik Zsámbékiosztályban kezdtem, ők kértek fel először. Majd eltelt egy-két év, és bejelentették, "mindenkit nem veszünk be a főiskolára tanárnak az utcáról" - szó szerint idézve. Nem is mentem egy ideig, aztán az akkori Kerényi-osztály - Kerekes Viki, Szűcs Gábor, Kelemen István... - keresett meg, hogy szeretnének egy zenés vizsgát. A Budapest Orfeumtól datálható, hogy elterjedt rólam, ezt a két világháború közötti zenés-sanzonos világot én nagyon jól tudom. Így újra bementem a főiskolára, Horvai, Marton, Szirtes, Kerényi és Zsámbéki osztályainak rendeztem vizsgákat, kaptam két saját osztályt, és a múlt évig ki se jöttem onnan. Imádtam tanítani, ez volt az életem. Aztán elfelejtettek. Most nincs bennem az a lelkesedés, ami tizennyolc éven keresztül.40 év: A pályám közel negyven éve alatt mindig azok az előadások voltak jók, amikben a rendező partnernek tekintette a színészt, nem ellenségnek, amiben a kolléga velem jött, nem ellenem, amelyekre odafigyeltek, és amelyeknél nem hagytuk ki a kalkulációból a legfontosabbat, a fizető közönséget. Ma a szakmát akarjuk megnyerni, nem a nézőket. Eredmények: Vannak évek, amikor az ember azt hiszi, hogy igen, aztán van, amikor a hiányérzet erősebb; hogy mit nem tudott eljátszani vagy mit nem engedtek eljátszani neki. Általában rendben voltam, azt hiszem, de voltak napok, amikor azt éreztem, hogy bezárom az ajtót, és soha többet a színháznak még a közelébe se megyek.Melankólia: Mondjuk azt, hogy minden, ami engem korábban érdekelt a társadalomból, az most inkább begörcsöltet. Az ember reggel felébred, bekapcsolja a rádiót, és rögtön mellbe üti minden. De ugyanakkor az, hogy ne kapcsoljam be a rádiót, ne nézzem a tévét, ne éljek ebben a világban, azt meg nem lehet. Szeretek dühöngeni, ami rémes, mert egy csomó energiát elvisz és görcsbe húzza az ember gyomrát. Furcsa, veszélyes világ ez. Bárki, egy őrült megnyomhat egy gombot és vége. De azt is tudom, hogy nem vehetem magamra a világ baját. Milyen jogon? Én csak egy színész vagyok, akinek az a dolga, hogy akármi történik is odakint, este be kell jönnöm a színházba, és meg kell nevettetnem azokat az embereket, akik pont ugyanazokat a híreket hallgatják egész nap.Színház: A színház mindig is stresszes hely volt. Még a háromszázadik Hippolytnál is érződött a szívverésem, mielőtt beléptem a színpadra, de aztán ott ez megnyugszik. Nehéz kérdés, mert ugyanakkor éltetőelem is a színpad. Szükséges és kell is a színésznek, mert rémes otthon ülni, és évekig nem csinálni semmit. Ha kell: Ha kell, akkor a színpadon mindig elmondhatom, mit gondolok a világról. Olyan műsorokat, előadásokat szerkesztek, rendezek, vagy játszom el bizonyos szerepeket, amelyekben megmutathatom mindazt, ami foglalkoztat. Szeretem a századfordulós, a két háború közti irodalmat, ha csak ezt olvasnánk, akkor is látnánk, hogy bizonyos jelenségek körforgásként ismétlődnek kultúrában, gazdasági életben, politikában.Vízilabda: A színház és a vízilabda hasonlít egymásra. Mindkettő komoly, szép játék, de csak addig, amíg megmarad annak, s nem fordul át véres, kegyetlen háborúvá.Forrás: Színház.hu, MTI, Magyar Narancs, Vasárnapi Hírek, NOL, Origo, Fidelio, Veol.hu
2016.09.28. 05:00
Szinhaz.hu
Utazó színházfesztivál kezdődött meg Erdélyben
A Shoshin Színházi Egyesület szeptember 26. és október 4. között szervezi meg a KaravanAct - Utazó Színházi Fesztivál második kiadását.A fesztivál idei programjában lengyelországi, magyarországi és hazai produkciók szerepelnek a következő helyszínekkel: Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Kolozsvár, és Kide. A színházi előadások mellett látványos utcai felvonulásra is lehet számítani.A Shoshin Színházi Egyesület és a Poznań-i STUDY || ROSA társulat (Lengyelország) közötti szoros kapcsolatnak köszönhetően idén két lengyel előadást láthat a közönség a fesztivál alatt: TAZM Silence of Light és a HEART Silence of Polygon, mindkettő a STUDY || ROSA társulat produkciója. További meghívott a magyarországi Góbi Rita Társulat, akik a Pici Bonbon című előadásukkal vendégszerepelnek.Látható lesz a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Kara harmadéves évfolyamának g.a.me című előadása, a Shoshin Színházi Egyesület pedig két saját produkcióval vesz részt a fesztiválon – Mindenke és a varázsdoboz és a Házikó a halottaknak, ez utóbbinak a fesztiválon lesz a bemutatója.Gólyalábas képzést is nyújt a 10-12 éves korosztály számára a KaravanAct. Szeptember 26-28. között Sepsiszentgyörgyön, szeptember 29.-október 1. között Csíkszeredában, október 2-4. között pedig Kolozsváron kóstolhatnak bele az érdeklődők a gólyalábon való járás rejtelmeibe. A workshopokat Tymon Siejkowski, a lengyelországi Art Junction alapítvány tagja tartja, a szervezők pedig minden helyszínen magyar nyelvű fordítást biztosítanak a résztvevők számára, akik 50 cm-es gólyalábakon fogják kipróbálni magukat. Emellett Csíkszeredában mozgás- és táncworkshopot is szervez a fesztivál, erre 16 éves kortól felfele lehet jelentkezni (felső korhatár nincs). A workshopo Góbi Rita vezeti. Minden foglalkozás naponta 16 és 18 óra között lesz megtartva, az érdeklődők a shoshin.mail@gmail.com címre küldjék be a jelentkezésük, legkésőbb az adott városban tartandó workshop kezdési dátuma előtti napig. A foglalkozásokra a helyek száma korlátozott, a részvétel bejelentkezés sorrendjében történik.A gyerekek képzése mellett a résztvevő színművészetis diákok a fesztivál teljes ideje alatt utcaszínházi technikákat sajátíthatnak el, szintén Tymon Siejkowski vezetésével.transindex.ro
2016.09.27. 15:26
Szinhaz.hu
A folyóiratok támogatásáról rendezett konferenciát az NKA
A tervezhető finanszírozási rendszer hiányát és az állami támogatások szűkösségét jelölték meg a magyarországi folyóiratok legfőbb problémáiként a Nemzeti Kulturális Alap hétfői budapesti szakmai konferenciájának résztvevői.Doncsev András, az NKA alelnöke a hazai folyóiratokról rendezett tanácskozást megnyitva hangsúlyozta: a találkozás célja, hogy párbeszéd útján próbáljanak megoldást találni a folyóiratok helyzetére. Az NKA a legtöbb lap esetében az utolsó támogató "mentsvár", részükről azonban mégis a leginkább ostorozott szervezet - vetette fel. Az alap alelnöke szerint a művészeti folyóiratok nagy része egyfajta mérce, amelyet nem vethetünk el, felvetődik azonban a kérdés: melyik folyóiratokra érdemes figyelni? Az olvasottság nem lehet az egyetlen fokmérő, de az is egyértelmű, hogy a jelenlegi támogatási rendszer fenntarthatatlan - emelte ki. Doncsev András elmondása szerint az NKA a könyv- és folyóirat-támogatási rendszer első lépcsőjeként az alkotókat támogatja, majd hozzásegíti őket a megjelenéshez folyóiratokban, kiadványokban, végül eljuttatják a lapokat a könyvtárakba, sőt azok korszerűsítéséhez is támogatást nyújtanak. Mint hangsúlyozta, nemcsak a szépirodalmat, hanem a könyv- és folyóirat-kultúra egészét kívánják támogatni, a tudományos, ismeretterjesztő, művészeti kiadványokat is.Az NKA forrásai azonban végesek - hívta fel a figyelmet az alelnök. A tavaly beérkezett pályázati igények a szabadon felosztható 3,6 milliárd forint tízszeresére rúgtak. Valamennyi folyóirat életben tartása elvinné az összkeret egynegyedét, ez azonban a többi művészeti ág rovására nem engedhető meg - jegyezte meg. Mint hozzátette, a művészeti folyóiratok támogatására idén 1,4 milliárd forint pályázati igény jelentkezett, míg erre a célra mintegy félmilliárd forintot tudtak fordítani, ebből 150 milliót a szakmai kollégiumok saját keretükből csoportosítottak át. Doncsev András reményét fejezte ki, hogy jó gyakorlatok bemutatásával, új ötletek megfogalmazásával, higgadt párbeszéddel mégis közös nevezőre lehet jutni.A folyóirat-támogatási rendszerről szóló beszélgetésen Pápay György, a Szépirodalmi Figyelő szerkesztője arról beszélt, hogy az irodalmi lapok tevékenysége egyfajta alapkutatáshoz hasonló: innen indulnak a később befutott írók, mégis nehéz a széles közönség felé nyitni irodalmi lappal, mert ezeket jórészt a szakma olvassa. Papp Endre, a Hitel felelős szerkesztője szerint a Magyarországon kialakult folyóirat-struktúra páratlan érték. Elfogadhatatlan, hogy a lapokat "állandóan a szőnyeg szélére állítja a hivatal", hogy igazolják létüket, hiszen "a folyóiratok értékesebbek, mint a hivatal" - fogalmazott. Szentmártoni János, a Magyar Napló ügyvezetője emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás idején a folyóiratok kiestek a közérdeklődésből, és a szakmai berkekbe húzódtak vissza. Azóta hiába küzdenek az olvasók eléréséért, mert a média figyelmét ritkán tudják felkelteni. Margócsy István, a 2000 alapító szerkesztője úgy vélte, az elmúlt kétszáz évben mindegyik folyóirat egy viszonylag vékony értelmiségi réteghez beszél, mégis a folyóirat-kultúra az, amelyben az értelmiségi vitáknak le kell zajlania. Itt a példányszámra hivatkozni frivol dolog, a költség-haszon elv eltévesztése - jegyezte meg. Tompa Andrea, a Színház főszerkesztője arra mutatott rá, hogy a lapok számára a legnagyobb kihívás a tervezhető működés. Az NKA például most írt ki pályázatot őszi lapszámokra, hetven napos elbírálási határidővel, pedig októberre már a 2017-es támogatások számait kellene ismerni. Nemcsak az a kérdés tehát, mennyi a pénz, hanem a tervezhetőség is - jelezte.Kiss Éva, a Magyar Iparművészet főszerkesztője hozzáfűzte: a lapoknak már most tudniuk kellene, hogy jövőre milyen összegre számíthatnak az NKA-tól. Többen fölvetették, hogy korábban rendkívül jól működött az alap hároméves támogatási program, amely tervezhetőséget biztosított, Tompa Andrea szerint ráadásul az is problémát jelent, hogy a folyóirat-támogatásnak már nincs önálló szakkollégiuma az NKA-ban. A beszélgetés résztvevői által megfogalmazott kritikákra, hozzászólásokra reagálva Doncsev András jelezte: nem lát lehetőséget a források bővítésére, a kiszámíthatóságot azonban javítanák a hároméves támogatási szerződések tervezett visszahozatalával. Az alelnök emlékeztetett arra, hogy az NKA-nak több szervezeti változással kell megküzdenie, a művészeti élet szempontjából örömteli fejleményként szólt azonban arról, hogy a közszolgálati televízión most indult új kulturális csatorna. A konferencia második kerekasztalának résztvevői a folyóiratok nyomtatott és online megjelenésének problémáit járták körül.MTI
2016.09.27. 12:53
Szinhaz.hu
A krokodilus - Valerij Fokin rendezése a Nemzetiben
Október 7-én mutatja be a Nemzeti Színház Dosztojevszkij eddig magyar nyelven kiadatlan, A krokodilus című darabját, melyet Valerij Fokin, a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház vezetője állít színpadra. A Nemzeti Színház ajánlója:Mi történik, ha valakit lenyel egy krokodil? Meghal, mondanák Önök. De mit mond Dosztojevszkij? Miután a pétervári csinovnyikot (ma úgy mondanánk: hivatalnokot), Ivan Matvejevicset egy hatalmas krokodil váratlanul lenyeli, nemhogy meghalna, de – a krokodil legnagyobb meglepetésre – kifejezetten örül új helyzetének. A fenevad gyomrából ugyanis világosságot és új eszméket hirdethet polgártársainak. „Elég csak elkülönülni valahol, vagy belekerülni egy krokodilba, máris megteremtődik az egész emberiség számára a paradicsomi lét lehetősége” – bölcselkedik Ivan Matvejevics, A krokodilus főhőse.Fotó: Eöri Szabó Zsolt Dosztojevszkij visszaemlékezései szerint a kisregényt egy valós esemény ihlette: egy német zoológus 1864-ben Szentpéterváron élő krokodilt mutogatott az egzotikus élményekre vágyó közönségnek pénzért. A különös, groteszk élmény hatására Dosztojevszkij fanyar, filozofikus humorú, abszurd történetet kerekített, amely leginkább Gogol pétervári történeteinek (mint például az Orr vagy a Köpönyeg) irodalmi hagyományából merített. Az orosz és egyúttal a világirodalom egyik legjelentősebb írója, Fjodor Dosztojevszkij elsősorban társadalmi, filozófiai és pszichológiai kérdéseket boncolgató, fajsúlyos regényeiről és elbeszéléseiről ismert. Ugyanakkor fennmaradt több szatirikus hangvételű, a 20. századi abszurd irodalmat megelőlegező írása is, melyek Dosztojevszkij alkotói vénájának, irodalmi tehetségének sokszínűségét bizonyítják. Ezek közé tartozik az 1865-ben A krokodilus címmel megjelent, úgynevezett „fantasztikus” kisregénye is, amely elmélyítette, ugyanakkor új formában jelenítette meg a kor művészetének egyik fontos motívumát, az emberi személyiség megkettőződésének problematikáját.Fotó: Eöri Szabó Zsolt A magyarországi ősbemutató rendezője, Valerij Fokin, a kortárs orosz színházi élet egyik kiemelkedő alkotója, aki egyúttal a moszkvai Mejerhold Kortárs Művészeti Központ alapítója, és jelenleg az egyik legjelentősebb orosz színház, a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház vezetője. Számos művészeti díjjal elismert rendező munkásságában különös hangsúlyt kapnak Gogol, illetve Dosztojevszkij műveinek színpadi adaptációi, melyeket vállaltan Mejerhold színházi formanyelvének továbbgondolásával készít.A budapesti közönség az utóbbi években két Fokin-rendezést is láthatott már a Nemzeti Színházban. A játékos című Dosztojevszkij-regény nyomán készült Zéró liturgia a 2014-es MITEM egyik szenzációja volt, tavaly pedig Gogol Háztűznézőjével vendégeskedett a Nemzetiben az Alekszandrinszkij.Fotó: Eöri Szabó ZsoltSzarvas József az előadásról:"Magam is meglepődtem Dosztojevszkij abszurd történetének olvastán, új volt ez a stílus a klasszikusai után. Ehhez Valerij Fokin olyan izgalmas világot teremt, amelyik módszerében teljesen szokatlan és újszerű itthon. Nekem azért kellett ma korábban bejönnöm a színházba, mint a többieknek, mert a darabban a koreografikus mozgássor az én „inkább törik, mint hajlik” alkatomnak nem könnyű feladat. Érzem, hogy akkor fog majd célt érni az a figura, amit játszom, amikor a mozdulatait pontosan úgy meg tudom csinálni, ahogy azt a rendező és a koreográfus, Igor Kacsajev kéri. A krokodilust azoknak ajánlom, akik nyitottak egy itthon még soha nem látott esztétikájú darabra. (...) Korunknak üzen, mint minden klasszikus nagy mű. Egyszerűen: igaz. Sokszor nem is értem az aktualizálás dilemmáját egyes daraboknál, hogy miért fontos a mai korra átvariálni a történetet. Az ember lényegénél fogva nem változik, tehát minden jó írás minden korban megállja a helyét. Ez a darab az életünk elbulvárosodásának története, a hírek szakadatlan egymásutánjának valósága, amikor semmi sem áll meg értékként. (...) Ma nagyon jellemző, hogy csak azért, mert valami különleges dolog éri az embert, híressé és hangadóvá válik. Egyik pillanatról a másikra villan a vaku, és megéli, hogy 'valaki lettem', a világ pedig visszaigazolja, ünnepli, egészen addig, amíg nem jön egy másik ember a maga történetével. Annak idején azt tanultam, hogy az embernek nemcsak a kudarctűrő képességét kell kifejlesztenie magában, hanem a sikertűrőt is belátva annak arányait. Mert semmi nem olyan mély vagy éppen magas, mint ahogy azt érezzük, hiszen annál az ember sokkalta esendőbb, törékenyebb, igazabb, semmint oly nagynak vagy kicsinek lássanak engem. (...)" Forrás: magyaridok.huA próbáról képekben: Fotók: Eöri Szabó Zsolt 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.11.Fjodor Mihajlovics DosztojevszkijA krokodilus Fantasztikus történetIvan Matvejevics Horváth Lajos OttóMatvejevics felesége Tóth AugusztaSzemjon Szemjonovics Kristán AttilaNyina Pavlovna Szűcs NelliAnna Petrovna Söptei AndreaA krokodil tulajdonosa Szarvas JózsefTyimofej Szemjonovics Blaskó PéterAndrej Joszifovics Olt Tamás továbbá: Berettyán Sándor e.h., Ferenci Attila, Gaál Natália, Kacsúr András, Kacsúr Andrea, Sőtér István, Stefánszky István, Szabó Imre, Szabó Sebestyén László, Tarpai Viktória, Vass Magdolna Fordító: Kozma AndrásDíszlet és jelmez: Szemjon PasztuhZene: Anton IakhontovDramaturg, a rendező munkatársa: Kozma AndrásKoreográfia: Igor KacsajevVideo: Aszja MuhinaÜgyelő: Lencsés István, Dobos GáborSúgó: Sütő AnikóRendezőasszisztens: Kolics ÁgotaRendező: Valerij FokinŐsbemutató: 2016. október 7. péntek, 19:00Nemzeti Színház, Nagyszínpad
2016.09.27. 08:00
Szinhaz.hu
Nincsenapám, seanyám - Vidovszky György rendezése a Kolibriben
Nincsenapám, seanyám címmel tart bemutatót pénteken a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház; a Kolibri Pincében látható előadásban a nézőtér és a játéktér nem válik el, "a nézők a főszereplő szobájában ülnek majd".A Szabó Borbála darabjából született új ifjúsági előadást Vidovszky György rendezésében láthatja a közönség - olvasható a színház közleményében. Mint írják, a történet tinédzser hősnője látszólag problematikus, rossz tanuló, szabad szájú kamasz, aki a szülei válása után magányossá válik. A felnőttek vergődései és önzői játszmái háttérbe szorítják a lány felnőtté érésének legérzékenyebb időszakát, így ő saját képzelt világába menekül. Magányában csak két hű macskájára, Dezsőre és Fricire számíthat, akik cseppet sem hétköznapi módon viselkednek: cigarettáznak és irodalmi művekből idéznek, főleg Kosztolányi és Karinthy írásaiból. Vidovszky György nem először állítja színpadra Szabó Borbála művét, a Stúdió K-ban három éve már megrendezte a darabot. A közleményben Vidovszky Györgyöt idézik, aki elmondta: középiskolai magyar tanárként úgy érezte, hogy amint az irodalmat tantárgynak tekinti, egyre távolabb van a lényegtől, és egyre kisebb az esélye megértetni a diákokkal, miért jó olvasni. A rendező tapasztalata szerint az irodalmi tananyag nagy része nem találkozik annak a korosztálynak az érdeklődésével, amelyik korcsoportnak azt szánják. Mint mondta, Szabó Borbála darabja számára az irodalom erejéről szól, sok humorral, egy lány sorsán keresztül, aki éppen pótvizsgára készül magyarból. Közben a szétesett családja egyre elviselhetetlenebbül telepszik az életére. Egy kiút van, és az pont a könyvekben rejlik - mondta.A darab hősnője rengeteget olvas, és amit olvas, az életének részévé válik. Minden külső elvárással dacolva a maga módján érti, szereti az irodalmat. Számára egy vers nem kielemezhető, a tankönyv által sulykolt panelekkel elmondható fikció, hanem a legbelsőbb érzéseit tükröző, megélt valóság. Mindez felveti annak a kérdését, hogy az irodalom meddig társ és segítség, és honnan kezdve menekülés vagy egyenesen önmagunk kizárása a valóságból. A közleményben a szerzőt, Szabó Borbálát is idézik, aki szerint a művészet mindig magában hordozza a szétesés, a megőrülés lehetőségét, ettől a történet hőse is fél. Másrészt az irodalom segít megérteni, megírni a saját regényünket, amelyben mi vagyunk a főszereplők. "És amit már megírtunk, azt már látjuk is kívülről, röhögünk vagy sírunk rajta. De már nem szed szét" - fogalmazott.Vidovszky György elmondta, hogy ez a produkció teljesen más lesz mint korábbi rendezése. Erőteljesebb a lány képzeletbe menekülő világa, amelyben különös irodalmi alakok tűnnek fel. Élő zenét használnak, a színészek muzsikálni fognak az előadásban. "A történet közöttünk játszódik, nem választjuk el mesterségesen a nézőteret a játéktértől, a nézők a főszereplő szobájában ülnek majd" - mondta. Az előadáshoz feldolgozó drámafoglalkozás is kacsolódik, amelynek témája a gyermekkori illúziók elvesztése, a tinédzserkori magány, magárahagyatottság észlelése, és az abból vezető kiút megtalálása - idézik Gyevi-Bíró Eszter drámapedagógust, az előadás mozgástervezőjét. "Fókuszában az a kérdés áll, hogy vajon mi - vagy ki - segíthet a (kényszerű) önállósodás felé vezető folyamatban, döntésekben" - mondta.Az előadás zenéjét Monori András szerezte, a díszlet- és jelmeztervező Mátravölgyi Ákos. A produkcióban Nemes Anna, Tóth József, Erdei Juli, Szanitter Dávid, Ruszina Szabolcs, Krausz Gábor, Bodnár Zoltán, Farkas Éva és Megyes Melinda játszik. A Nincsenapám, seanyám című előadás október 3-án és 6-án, valamint november 21-én, 22-én és 23-án is látható a Kolibri Pincében.
2016.09.27. 06:01
Szinhaz.hu
Milliókkal támogatja a Vodafone a miskolci művészeket
A Vodafone Magyarország szerdán megújította a Miskolci Nemzeti Színházzal 2014-ben kötött támogatói szerződést. A megállapodás értelmében a vállalat a 2016/2017-es színházi évadban újabb 5 millió forinttal támogatja a pályakezdő tehetségek és a Színház munkáját. Az ünnepélyes aláírást követően immár második alkalommal adták át a Miskolci Nemzeti Színházban négy fiatal színésznek és két táncművésznek a Vodafone művészeti ösztöndíját.„A Vodafone Magyarország Regionális Ügyfélszolgálati Központja több mint hét éve működik Miskolcon. Vállalatunk először 2014 nyarán nyújtott hasonló összegű támogatást a Miskolci Nemzeti Színháznak, hozzájárulva, hogy az intézmény addiginál is szélesebb repertoárral fogadhassa a nézőket. Idén is örömmel segítjük a fiatal művészeket, hisz munkájuk színesebbé, gazdagabbá teszi a miskolci emberek életét” – mondta Major Péter, a Vodafone Magyarország ügyfélszolgálati igazgatója a rendezvényen.Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója úgy fogalmazott: „Egy kezdeményezés akkor igazán jó, ha hagyományt teremt. A Vodafone és a Miskolci Nemzeti Színház kapcsolata példaértékű, hisz a színház rendszeres támogatásával egyben a pályakezdő fiatal tehetségeket is segíti, hozzájárulva a miskolci színjátszás és balett hosszú távú sikeréhez. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy társulatunkban igen sok a tehetséges fiatal művész, és a Vodafone ösztöndíj megkönnyíti számukra a pályakezdés éveit.Dr. Kiss János, Miskolci város alpolgármestere arról beszélt, mennyire fontos a város számára a Vodafone társadalmi szerepvállalása és az, hogy éppen a kultúra területe az, amit kiemelten támogat a vállalat. „Igazi sikertörténetbe kapcsolódik be az a cég, aki Miskolcon a kultúrába fektet be. A város kulturális élete – amelyben kiemelt szerepe van a Miskolci Nemzeti Színháznak – világmárkává képes tenni Miskolcot. Ehhez az kell, hogy elérkezzen a kulturális beruházások korszaka. Az itt jelenlévőknek közös a célja: egy olyan várost építeni, ahol folyamatos kulturális jó érzetet tudunk az emberekben kelteni.”A Vodafone Magyarország és a Miskolci Nemzeti Színház által létrehozott művészeti ösztöndíj program célja, hogy a pályakezdő évek megkönnyítésével hozzájáruljon a színészek és táncosok pályán tartásához. A támogatásban évente négy fiatal, 35. életévét be nem töltött színész és két táncművész részesülhet 10 hónapon át. Az ösztöndíjak odaítélésében a Miskolci Nemzeti Színház öttagú művészeti tanácsa, valamint a Miskolci Balett igazgatója és balettmestere, illetve a Vodafone részéről Major Péter és Baráth Péter márkaigazgató vesz részt.A 2016/2017 színházi évad ösztöndíjasai:Somhegyi György, színész: A Budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem frissen végzett színművésze. Utolsó egyetemi évében szakmai gyakorlatát a Miskolci Nemzeti Színházban töltötte, ahol szerepet kapott a Nagy Romulus, a ZORBA, A GÖRÖG és a Padlás című előadásokban, valamint a CSENDES-ÓCEÁN című tantermi előadásban. A 2016-2017-es évadtól a Miskolci Nemzeti Színház társulatának tagja. Előadások az idei évadban: Viktória, Az ember tragédiája, A kutya különös esete az éjszakában. Feczesin Kristóf, színész: A Budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem frissen végzett színművésze. Utolsó egyetemi évében szakmai gyakorlatát a Miskolci Nemzeti Színházban töltötte, ahol szerepet kapott a Nagy Romulus című előadásban. A 2016-2017-es évadtól a Miskolci Nemzeti Színház társulatának tagja. Előadások az idei évadban: Az ember tragédiája, Kivilágos Kivirradtig, A ma esti előadás. Farkas Sándor, színész: A Kaposvári Egyetem Művészeti Kar végzett színművésze. Utolsó egyetemi évében szakmai gyakorlatát a Miskolci Nemzeti Színházban töltötte, ahol szerepet kapott a ZORBA, A GÖRÖG musicalben, valamint a CSENDES-ÓCEÁN című tantermi előadásban. A 2016-2017-es évadtól a Miskolci Nemzeti Színház társulatának tagja. Előadások az idei évadban: Kivilágos Kivirradtig, Csipike az óriástörpe, A ma esti előadás. Rózsa Krisztián, színész: 2014-ben végzett a Kaposvári Egyetem Művészeti Karán színművész szakon. A budapesti K2 színház társulatának egyik alapító tagja. A 2016-2017-es évadtól a Miskolci Nemzeti Színház társulatának tagja. Előadások az idei évadban: Viktória, Az ember tragédiája, A hülyéje, A ma esti előadás. Szűcs Boglárka, táncos: A Magyar Táncművészeti Főiskolán folytatta táncos tanulmányait, majd 2014-ben csatlakozott a Miskolci Baletthez. Azóta címszerephez jutott a Hamupipőke mesejátékban, és további fontos szerepekhez a Rómeó és Júliában, a Páros/páratlanban, valamint a Diótörőben. A 2014/2015-ös évadban a Miskolci Balett legjobb táncosának választották meg. Kovalszki Boglárka, táncos: Táncos tanulmányait a budapesti Magyar Táncművészeti Főiskolán folytatta. Ezt követően a Kassai Állami Színházba került, ahol három évig volt társulati tag, majd egy évet töltött az Észak-Csehországi Színház Opera és Balett tagozatában. 2016-ban jött vissza Magyarországra, és lett a Miskolci Balett tagja.
2016.09.26. 11:04
Szinhaz.hu
Dörner György: " Az életünk veszélyben van"
A Tháliára is pályázott, de az Újszínházat kapta vissza Dörner György igazgató. Szerinte még az Opera is miatta rendez magyar évadot. Dörner György arról számolt be a Népszabadságnak, hogy bár két igazgatói pozíciót is megpályázott, a Thália és az Újszínház igazgatói széke közül az utóbbira vágyott jobban. A kérdésre, mi vonzotta a Tháliában, úgy felelt: “Egyre nő a nézőszámunk, és a Nagymező utcai nagyobb színház. (…) Nyolcvan százalékkal mennek az előadásaink, tehát telt ház van. Nem azért veszünk le előadást, mert nem nézik. Csak a népszerű musicaleket lehet hosszú éveken át műsoron tartani” – fejtette ki Dörner György, aki hozzátette, nem ugyanazt a pályázatot adta be két helyre, csak hasonlót.Gyökössy Zsolt darabja, a Második teríték a napi aktuálissal, napi politikával játszik. A menekültkérdéssel, a muszlim és keresztény kapcsolatokkal, a terrorizmussal. Arról, miért vették elő, Dörner úgy nyilatkozott: “Az aktualitás nem politika. Manapság a fogalmak összekeverednek, és elvesztik a valódi jelentésüket. Ne essünk mi is ebbe a hibába. Az örök érvényű politikus darabok érdekelnek. Ez a mű az életünkről szól, azért vettük elő, mert az életünk a XXI. században veszélyben van.”Az igazató arról is beszélt, butaság és félrevezetés az, amiről Szántó Péter, a színház ügyelője beszélt, miszerint tavasszal elbocsátotta a fél társulatot, hogy ne kelljen fizetést adni nyáron, hiszen “egy ügyelő más szempontból lát és értékel helyzeteket, de az az ő dolga”.Arra pedig nem kívánt válaszolni, hogy a női munkatársak előnytelenebb szerződést kapnak-e. “Miért nem mondja, hogy apartheid vagyok? Álljon elő a farbával, mondja ki: ön nőgyűlölő. Sőt ha már a végletek felé közelít a beszélgetésünk, tegyük hozzá, halt is meg itt színész. De azt ne írják az én számlámra. (…) Akkor az elbocsátásokat miért? Azt bocsátom el, akivel nem tudok együttműködni. Miért kapok olyan kérdéseket: miért végzem a dolgomat? Egy konyhai alkalmazott miért dobja ki a romlott élelmiszert? Nem akarja használni. Ugorjunk!” – fogalmazott Dörner György, aki arról is beszélt, meggyőződése szerint az Újszínház műsorpolitikájában nincs szükség alapvető változásra.“Talán vidámabb előadások kellenének. A műsorpolitika marad: egyelőre magyar szerzőket fogunk játszani, szerencsére sokan vannak” – szögezte le.A teljes interjút itt olvashatják.
2016.09.26. 07:09
Szinhaz.hu
Titkok és villámrandik a Nemzeti Színházban
Királylányok, grófok, a kínai császár és katonák pózoltak a Nemzeti Színház Duna felőli oldalán, a parkban már kora délután. A színház nyílt napján a jelmezpróba volt az egyik legnépszerűbb program – főleg a gyerekek és a fiatalok próbálták fel a különböző jelmezeket. Bent a színházban is tömeg volt – rengetegen jöttek el, megnézték a Csongor és Tünde nyilvános próbáját, beszélgettek a színészekkel és a kulisszák mögé is beleshettek, de a Magyar Dráma Napja lakalmából felolvasószínházi bemutató is volt.
2016.09.25. 18:55
Origo.hu
dráMÁzat III. - Eredményt hirdetett a zsűri
Szeptember 20-án került sor Székelyudvarhelyen a dráMA8 - kortárs színházi találkozó keretén belül a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a nagyváradi Szigligeti Színház dráMÁzat III. elnevezésű drámapályázatának eredményhirdetésére.A dráMÁzat III. elnevezésű drámaíró versenyt ebben az évadban is nagy érdeklődés övezte, közel 100 pályamű érkezett be, többségében Magyarország és Románia területéről. A Debüt elnevezésű pályázatra 50 magyar nyelvű pályamű érkezett. A drámaÍRÓ címmel meghirdetett pályázatra 37 magyar nyelven írt, még meg nem jelent, színpadon bemutatásra nem került dráma érkezett, olyan szerzők tollából, akiknek más színművei megjelentek már nyomtatásban. A draMAutor című pályázatra mindössze egy, még meg nem jelent, bemutatásra nem került román nyelvű drámát küldtek be.A nyár közepéig, június 31-ig beérkezett pályaműveket a kategóriánként külön összeállított, romániai és magyarországi színházi szakemberekből álló zsűri bírálta el.A Debüt kategóriában Czvikker Katalin, a nagyváradi Szigligeti Színház igazgatónője, Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház igazgatója, Köllő Kata kolozsvári színikritikus, Lőkös Ildikó budapesti dramaturg, Zakariás Zalán rendező és Hunyadi István színész-rendező, a zsűri tagjai Körmöczi-Kriván Péter Kapufa és öngól című írását nevezte meg legjobbként. Második helyezett R. Kántor Zsigmond Parfüm és hullaszag című drámája, harmadik helyen pedig Varga László Anglia című munkája végzett.A drámaÍRÓ kategóriában Moravetz Levente Nem lesz reggel, Fred! című írásával nyerte el az első helyezést, másodikként Moşu Norbert-László A pingvin és a rubik kocka című műve, harmadik helyen pedig Réczei Tamás Gettó szerelem című munkája végzett. A kategóriában Albert Mária, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanára, fordító, Szűcs Katalin-Ágnes kritikus, Fazakas Márta, a nagyváradi Szigligeti Színház irodalmi tikára, Fodor Zeno színházi szakember, Csurulya Csongor, a Tomcsa Sándor Színház művészeti vezetője, valamint Demeter Katalin irodalmi titkár értékelt.A Kapufa és öngól című drámát a nagyváradi Szigligeti Színház a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rendező szakos diákjaival együttműködve a 2017/2018-as évadban tűzi műsorra. Továbbá az előző évekhez hasonlóan a kezdeményezők tervezik a legjobb művek kötetbe szedését és kiadását.
2016.09.25. 14:23
Szinhaz.hu
A Tóth Ilonkával ünnepli '56-ot a Nemzeti
A dokumentumok alapján készülő előadásban a problematikus kérdésekre, ellentmondásokra világítanak rá - mondta el Vidnyánszky Attila a teátrum szombati nyílt napján tartott beszélgetésen.Szilágyi Andor Tóth Ilonka című darabjának közelgő októberi bemutatójához kapcsolódva Szabó László Waskovics Andreával - Tóth Ilonka '56-os mártír alakítójával -, Vidnyánszky Attilával, az előadás rendezőjével, Dózsa László színművésszel és a szerzővel beszélgetett. Vidnyánszky Attila felidézte: 10 évvel ezelőtt készítettek már egy előadást Debrecenben Liberté '56 címmel, a téma régóta foglalkoztatta. Kiemelte: a nagy történelmi témák színházba valók, sőt a Nemzeti Színháznak feladata, hogy állandóan repertoáron tartson ezeket feldolgozó előadásokat. A színház műsorán szerepel az I. világháborús A fehér felhő című darab, és november 12-én mutatják be A Gulag virágai című előadást. Elmondta: az 1956-os forradalom mártírjáról szóló darabbal nem kifejezetten az évfordulóra készültek, Szilágyi Andor kereste meg három éve a témával és lázba hozta vele. Egy filmforgatókönyvet kapott, amelyet színházra kellett átdolgozni.MTI Fotó: Kovács Attila Az előadás létrehozásába minél több olyan színészt szeretett volna bevonni, aki személyesen részt vett az 1956-os forradalom eseményeiben. A szereplők közül négyen - Bodrogi Gyula, Csurka László, Dózsa László és Mécs Károly - a forradalmi események résztvevői, tanúi voltak. A szövegkönyvet ezek a személyes történetek jelentősen befolyásolták. "Ők adnak igazságfaktort az előadásnak" - fogalmazott, hozzátéve: az előadás legmegrázóbb része az lesz, amikor a történetből kilépve a színészek saját '56-os történetüket mondják el. Szilágyi Andor elmondta: 2006-ban nagyjátékfilmet készített Mansfeld Péterről, akkor határozta el, hogy Tóth Ilonkáról, a másik ártatlan áldozatról is filmet készít. Ez ugyan nem valósult meg, de a Nemzeti Színház a történetet felkarolta. A színpadon nem a forgatókönyv, hanem az alapján egy egészen más konstrukció, egy Vidnyánszky-féle színház látható majd - fogalmazott. Dózsa László elmondta: ahogy elkezdték próbálni a darabot, intenzíven jönnek elő az emlékei. A próbákon a fiatal színészek olyan hittel dolgoznak, hogy sokszor azt gondolta: ezek a fiúk és lányok ugyanúgy harcoltak volna velük együtt - tette hozzá. Felidézte, hogy sokszor találkozott Tóth Ilonkával. A divatcsarnoki csoportnál harcolt a Szövetség utca és a Rákóczi út sarkán, ahonnan rengeteg sebesültet vittek az akkori Péterfy Sándor utcai kórházba, ahol a medika dolgozott. "Az, hogy ő gyilkolt volna, az teljesen kizárt" - fogalmazott. Mint a beszélgetésen elhangzott: Tóth Ilona alakja sokféle mesterségesen előállított fénytörésben tűnt már fel, vannak akik áldozatnak, mások gyilkosnak tartják.Vidnyánszky Attila is azt mondta, hogy benne meggyőződéssé, sőt mélységes hitté alakult, hogy ő nem lehetett gyilkos. "Az előadás egyik lényeges része annak a sátáni gépezetnek a megmutatása, amelyik ezt az egészet kifundálta, végigvitte" - tette hozzá. Az előadás a halálos ítéletet meghozó bírósági tárgyaláson játszódik, ebből lépnek az időben előre és hátra. Mint mondta, az előadásban nagyító alatt láthatja a közönség azokat az ellentmondásokat, amelyek az egész pert hiteltelenítik. Szilágyi Andor annak a reményének adott hangot, hogy mikor október 23-án megnyílik a Tóth Ilonka-múzeum a 18. kerületben, addigra úgy tudjuk ünnepelni, mint a magyar történelem egyik legszebb és legtisztább személyiségét. Waskovics Andrea, aki a darab címszerepét játssza és a Körhinta után másodszor szerepel a Nemzeti Színházban, arról beszélt, hogy a próbák során személyessé válik számára a történet. Felidézte azt is, hogy nagy élményt jelentett neki, hogy találkozhatott Tóth Ilona iskolatársával, aki beszélt neki arról, hogy milyen volt Tóth Ilona mint barátnő. Vidnyánszky Attila elmondta: a színpadi próbák két hete kezdődtek, de az előadáson már április óta dolgoznak a színészekkel. A darab ősbemutatóját a lengyelországi magyar év keretében, október 21-én tartják Varsóban, a Teatr Polskiban. A magyarországi bemutató október 25-én lesz a Nemzeti Színházban. Kiemelte, hogy fontos küldetés számára az előadás létrehozása, amelyet novemberben hétszer is játszanak. MTI
2016.09.25. 13:38
Szinhaz.hu
"Hiszek a szerencsében és az ihletben" - Pártay Lilla balettművész, koreográfus 75 éves
Pártay Lilla Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, koreográfus, a nemzet művésze, a táncba öntött történetek mesélője szeptember 25-én hetvenöt éves.Gyermekkorában Nádasi Ferenc legendás balettiskolájában ismerkedett meg a tánc alapelemeivel. A szakmai képzés következő állomása az Állami Balett Intézet volt, ahol 1961-ben végzett, s még ugyanebben az évben az operaházhoz szerződött. 1968-ban a várnai balettversenyen táncosként bronzérmet nyert és megkapta a legjobb koreográfusnak járó díjat. (A versenyre készült számára egy pas de deux, de ő úgy érezte, hogy az nem neki való, ezért az Operaház akkori sikerdarabja, a Manon Lescaut ihletésére saját magának álmodott egy kettőst.)fotó: Lugosi Lugo László 1971-1974 között a berlini Komische Oper, 1975-ben pedig a müncheni Staatsoper vendégszólistája volt. Vendégszerepelt Peruban és Monte-Carlóban is. 1971-től az Operaház magántáncosa, majd szólistája volt. A kecses mozgású, rendkívüli muzikalitással és drámai kifejezőerővel jellemezett balerina legjelentősebb alakításai közül kiemelkedik Seregi László Sylviájának címszerepe, Ashton "rosszul őrzött lánya", A hattyúk tava orosz változatának kettős főszerepe. Saját bevallása szerint kedvenc szerepe a Seregi-féle Spartacus Flaviája és a Giselle címszerepe volt. Modern szerepekben is kiemelkedő alakításokat nyújtott, hosszabb időt töltött el Maurice Béjart együttesében, Bartók Béla Csodálatos mandarinjának négyféle változatában táncolta a női főszerepet. 1986 és 1990 között a Fővárosi Operettszínház balett igazgatójaként tevékenykedett, 1990-től koreográfusként dolgozik.Koreográfusi pályája csaknem két évtized után Liszt-zenére készült egyfelvonásosokkal folytatódott. Első egész estés balettje, a Csajkovszkij zenéjére készített Anna Karenina hatalmas közönség- és szakmai sikert hozott. Ezt követte a Schubert zenéjére készült Velencei mór és a Ravel Bolerójára alkotott koreográfia. 2001-ben Bartók zenéjére Concerto címmel készített egyfelvonásost, 2002 őszén a Dohnányi-balettest műsorába koreografálta meg a Szimfonikus perceket. 2003-ban mutatták be Mozartról koreografált balettjét, melynek ő írta a szövegkönyvét, a produkciót ő tanította be és ő is állította színpadra. 2007-ben tartották az Elfújta a szél című regény három felvonásos, kosztümös balett-változatának világpremierjét a Magyar Állami Operaházban, a koreográfiát Pártay Lilla készítette, a zenét Antonín Dvorák műveiből Medveczky Ádám állította össze. 2013-ban az operaház Az Aranyecset címmel mutatta be a Munkácsy Mihály élettörténetét feldolgozó, egész estés, cselekményes táncjátékát. Az ősbemutatóval a képzőművész családból származó koreográfus négy éven át dédelgetett álma vált valóra.Pártay Lilla művészi munkáját számos díjjal jutalmazták. 1972-ben Liszt Ferenc-díjas, 1977-ben érdemes, 1981-ben kiváló művész lett, 1992-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a Magyar Állami Operaház Balettegyüttesében végzett, több évtizedes kimagasló előadóművészi teljesítményéért, koreográfusi munkásságáért. 2009-ben a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjává választották, így fémbe öntött lábnyoma a Nagymező utcában látható, 2010 óta az Operaház örökös tagja. 2011-ben, pályafutásának ötvenéves jubileumán az Operaházban az Anna Karenina előadása után köszöntötték, 2012-ben a tánc világnapján életmű-díjjal ismerték el. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjává választották, 2015-ben A táncművészet, mint összművészet - az előadó és alkotóművész szemszögéből címmel tartotta meg akadémiai székfoglalóját. 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki."Akkor mikor én kezdtem a pályámat valóban szentély, egy elvarázsolt kastély volt a színház, annyira szegények voltunk, hogy itt éltünk" - mesélte egy korábbi interjújában a művésznő. "A szegénység az utcán volt és az otthonokban, de az opera, a balett akkor is elkápráztató volt. Ma ez a kontraszt már nincs meg, de amiért azt mondom, hogy ma már talán nem olyan szívesen lennék táncművész az Operaházban, az a lehetőségek hiánya miatt van. Meredek volt az utam, sok munkával és küzdelemmel, mire befutottam, de aztán bejárhattam a világot Dél-Amerikától a Közel-Keletig, akkor minden politikai esemény mellé járt egy vendégjáték, rengeteget utazott a társulat mégha konzerven éltünk is. Nagyon színes repertoárt táncolhattam végig, rengeteget dolgoztam, ezt hiányolnám ma, ha most kezdeném a pályát, ez az, ami ma nem adatik meg a fiataloknak. A balettművészé egy olyan rövid karrier, hogy aki erre a pályára lép, az szeretné azt a huszonöt évet kihasználni. Gyakorolni, próbálni senki sem szeret, az előadás, a közönségnek táncolás a lényeg. Nem voltunk a klasszikus balett műfajában elszigetelve, én rengeteget táncoltam a televízióban is, mi voltunk a modern balett, az operettkar, mindenhová az Operaház társulatát hívták. A koreográfiáimba, még az utolsó nagy elképzelésembe is belecsempészem a modern technikát. Ugyanakkor a klasszikus alapot nem lehet kiradírozni, a nyugat-európai, észak-amerikai vezető kortárs vagy modern együttesek művészeinél is alapkövetelmény ez a technikai tudás, amitartást ad, rendet csinál a testben, az amatőr ízét elveszi a táncnak. (...) Hiszek a véletlenben, hiszek a szerencsében és az ihletben is, hiszen enélkül nem jutottam volna el idáig, de nálam a szerencse mindig kronologikusan követi a rengeteg munkát, vagyis jött a szerencse, ha már eleget dolgoztam érte." - fejtette ki Pártay Lilla.Forrás: Színház.hu, MTVA Sajtó- és Fotóarchívum, MTI, Fidelio
2016.09.25. 08:07
Szinhaz.hu
"Az oroszok már a spájzban vannak" - A tizedes meg a többiek a Magyar Színházban
Szeptember 30-án mutatja be a Magyar Színház Dobozy Imre komédiáját Eperjes Károly főszereplésével.A Magyar Színház ajánlója:A II. világháború vége felé járunk. A Magyarországon harcoló felek egyre fáradtabbak, kimerültebbek, és egyre kevesebben akarnak önként és dalolva a frontra menni. Mindenfelé lógósokba botlik az ember. Főhősünk, a tizedes is azért oson be egy kastélyba, hogy végre megpihenhessen a frontvonalak között. Ám nemsokára kiderül, hogy a kastély más katonaszökevényeknek is a tanyája, és ezekből az ágrólszakadtakból ügyes, ravasz és túlélésre képes csapatot kellene kovácsolni… 2017-ben a szerző, Dobozy Imre születésének 100. évfordulóját ünnepeljük. Bravúros komédiáját Keleti Márton pompás filmje tette legendássá. A történet egyes mondatai jelképessé váltak az évek során, hisz ki ne hallott volna a “már a spájzban vannak az oroszok”, vagy a “mert mi mindig zabálunk – magyar átok” szállóigékről! Ez a szórakoztató helyzet- és jellemvígjáték szeretetreméltó vallomás is a jólelkű, de rafinériára mindig kész kisemberről, aki csupán túl akarja élni a történelem viharait.Fotó: Zsigmond László Érdekességek:1. Apropó, szállóige! A filmben csak olvasható a németül elhangzó mondat fordításaként, hogy “Az oroszok már a spájzban vannak”, ami szállóigévé vált – a szövegben így hangzik el: “már a spájzban vannak az oroszok”.2. Az előadás dramaturgiája nem követi száz százalékig a filmet, ezért nincs jelenet az erdészházban, ezért nem szerepel nő, Grisa a kastélyban kerül elő a spájzból, nincsenek külső jelenetek.3. Az oroszul és németül elhangzó mondatokat a többi szereplő értelmezéséből értjük meg.Fotó: Zsigmond László Részlet a próbanaplóból:"Elindul a próba. Méghozzá egy parókapróbával. Csorba Niki kopasz fejtetős, oldaltincses póthajat mutat Lengyel Ferencnek, a rendezőnek, szóba kerül Major Tamás. “Nem volt rajta paróka, a saját kopasz fejével játszott – emlékezik Csepeli Sanyi, aki már akkor is e színház falai között dolgozott. Major fontos, ő játszotta a tizedesben Albertet, akit most Eperjes Károly alakít. Lengyel Feri bozontos szemöldököt rendel Nikitől a paróka homloki részének peremére. Alakul a legendás Major-külalak.A hatos jelenettől kezdenek. Nyilasok a földön térdelve pénzt számolnak. Takács Géza (Grisa) már folyékonyan beszél oroszul. Bede-Fazekas Szabolcs, mint tizedes, Eduárdhoz (Fillár István) fordul: “Megmondanád, hogy miért?” “Még nem…” mondja Fifi, mert nem emlékszik a pontos szövegre. Itt jegyzem meg, hogy alapvetően kétféle színész létezik. Az egyik előre tudja a szöveget. A másik a szituációhoz köti. Utóbbiak vannak többségben…"Fotó: Zsigmond LászlóLengyel Ferenc rendező a darabról:"Gyerekként láttam először a filmet. Annyira nagy hatással volt rám és barátaimra, hogy rögtön el is kezdtük gyártani a fa dobtáras géppisztolyokat. Aztán megkezdődtek a nagy csaták. A filmbeli orosz támadók „Gurrá!” ordítását szinte tökéletesre fejlesztettük. Az összes poént fújtuk kívülről: ,,A oroszok már a spájzban vannak! Ide lőjetek! Mi folyton csak zabálunk… Mi még megadni sem tudjuk magunkat…” Én nem szeretem a háborús történeteket. De ez a darab kivétel: minden pillanatban váratlan és meglepő dolgok történnek, amelyek egyszerre leleplezőek és sokatmondóak, ugyanakkor önmagukban is hallatlanul mulatságosak. (...) Ez egy rendkívül fontos mese. Fontos, mert kicsiben ott van benne az egész „két front közt ragadt” magyar történelem, és mi nem az unalomig ismert módon viszonyulunk hozzá. A természetes önzés és a másokért vállalt felelősség, a másokért cselekvés látszólag szemben áll egymással. Az emberek jól akarnak járni, aztán többnyire mégis tisztességesen viselkednek és ez így igazán röhejes. Ezen bizony rengeteget lehet nevetni."Fotó: Zsigmond LászlóDobozy Imre: A TIZEDES MEG A TÖBBIEK – komédia két részben –színházpedagógiai foglalkozássalAlbert Eperjes Károly Tizedes Bede-Fazekas Csaba Gáspár Rancsó Dezső Fekete Szatmári Attila Gálfy Fillár István Suhajda Pavletits Béla Szijártó Horváth Illés Grisa Takács Géza Dunyhás Szűcs Sándor SS Főhadnagy Tahi József Krasznavölgyi Gémes Antos Jóska Adányi Alex Szovjet százados Csepeli Sándor Német katonák, nyilasok: a Pesti Magyar Színiakadémia növendékeiDíszlet-jelmez: Kovács Yvette Alida Dramaturg: Deres Péter Zene: Vecsei László Ügyelő: Sipos Csaba Súgó: Balázs Éva Rendezőasszisztens: Juhász Andrea Rendező: Lengyel FerencBemutató: 2016. szeptember 30. Pesti Magyar SzínházAz előadás a Hadtörténelmi Kulturális Egyesület támogatásával jött létre.
2016.09.25. 05:00
Szinhaz.hu
20 éves a Káva! - Polgár Csaba is rendez a Műhelyben
Idén 20. alkalommal indít évadot a Káva Kulturális Műhely. Mind a felnőttek, mind a gyermekek számára eddig nem látott, izgalmas produkciókkal készülnek, ugyanakkor az újdonságok mellett továbbra is műsoron maradnak legkedveltebb darabjaik is. A 2016/17-es évadban öt új bemutató várható, melyből három meghívott rendező közreműködésével jön létre.A Lady Lear című, felnőtteknek szóló ARS-előadást Kovács Dániel Ambrus rendezi, melynek bemutatója október 31-én lesz a Káva Műhelyben és bizonyos értelemben a 3050 gramm című produkció párdarabjaként tekinthetünk rá. Mi lesz az Anyával, ha Fiai segítségére szorul? Mi lesz a három Gyerekkel, ha az Anyára kell gondot viselniük? Meddig tart a felelősségük? Mennyit áldozzanak saját életükből, hogy szinte gyermekükként gyámolítsák azt az embert, aki felnevelte őket? Szar ügy, sok barnásfekete humorral tálalva. Ezúttal egy olyan társadalmi tabutémát boncolgatnak, amely mindenkit érint, de nem szívesen beszélünk róla. Az előadás olyan kérdéseket vet fel, amelyeket a legtöbben próbálunk elkerülni, mégis utolér minket.Tavasszal két különleges együttműködésből született színházi nevelésre épülő bemutatóval is jelentkezik a társulat. A középiskolások számára Polgár Csaba, az Örkény István Színház színésze rendezi első színházi neveléssel foglalkozó darabját a Peer Gynt alapján. A kisebbek Kárpáti Péter felsősöknek szóló, Titkos ajtó munkacímet viselő produkcióját látogathatják majd.Az eddigi repertoárból továbbra is műsoron marad az Apró hősök és Üzlet című darab, valamint Igaz történet alapján és Horda2 című koprodukció. A Nemzeti Táncszínház és a Közép-Európa Táncszínház közreműködésével létrejött előadások már az évre ugyan beteltek, de az Apró hősök és Üzlet korlátozott számban még várja a jelentkezőket.Szeptemberben indult az előző évad alatt meghirdetett Káva Stúdió. A két éves, nem akkreditált képzés alatt a társulat megosztja az elmúlt húsz év alatt felhalmozott tudást és tapasztalatot a felvételt nyert lelkes fiatalokkal. A közös munka gyümölcsét két előadás bizonyítja májusban.A jubileumi évad örömére tavasszal a szakmai programok és találkozók mellett egy különleges rendezvényre is készül a Káva. Fórum17 konferencia márciusban, a Peer Gynt alapján megvalósuló norvég és magyar előadás áprilisban, a Káva 20. évadát ünneplő esemény pedig májusban lesz. További részletekért kövesd a társulat Facebook oldalát!https://www.facebook.com/AResztvevoSzinhaza/
2016.09.24. 08:03
Szinhaz.hu
"A munka nekem ajándék" - 80 éves Pásztor Erzsi
Szeptember 24-én lesz nyolcvanéves Pásztor Erzsi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, akit száznál is több szerepben láthatott a közönség.Fotó: Ridikül MagazinPásztor ErzsirőlPápay Erzsi néven született Budapesten. Máig emlegetett gyermekkori emlékei közé tartozik édesanyja fodrászüzlete, ahol anyja történetein, humorán sokszor és sokan dőltek a nevetéstől, és a német óvoda, ahol egy rendezvényen egyedül ő sült bele a mondókájába. A kudarc nem vette el a kedvét, iskolás korában már örökké szavalt, a szünetekben a vaskályha köré gyűlt társait is ezzel szórakoztatta. 1959-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Friss diplomásként a Debreceni Csokonai Színház tagja lett, két év múlva volt osztályfőnöke, Szinetár Miklós hívására a budapesti Petőfi Színházba, 1964-ben a Szolnoki Szigligeti Színházba szerződött. A következő évben a Pécsi Nemzeti Színház művésze lett, ahol tizennégy évadot töltött. A legnagyobb tragikai szerepeket kapta meg, Gertrudis, Bernarda Alba lehetett, harminchat évesen játszotta először a Macskajáték Orbánnéját. Mind mondta, szerepálmai nem voltak, így legalább nem érte csalódás, de minden apró sikernek tudott örülni, mégpedig nemcsak a színpadon, hanem az életben is. 1978-tól a Mafilm társulatának tagja volt. A filmesek akkoriban éppen keveset foglalkoztatták, de kárpótolta őt a szakmai és közönségsikert hozó színházi vendégszereplések sora a Nemzetiben, a Tháliában, a Játékszínben, a Pesti Színházban. 1983-tól a Madách Színházban játszott, az akkori direktor innen küldte nyugdíjba 55 éves korában. Ezután a Játékszínben lépett fel, ahol Sommerset Maugham Csodás vagy, Júlia! című darabjában zajos sikert aratott. 2006-ban ismét Örkény Macskajátékában lehetett Orbánné az IBS Színházban, majd két év múlva a Turay Ida Színházban is. 2007-től 2011-ig a soproni Petőfi Színházban, 2015-ig a Turay Ida Színházban játszott, és e két társulat örökös tagja lett. Mióta nyugdíjas, vendégművészként lép fel ott, ahová hívják. Fontosnak tartja a kortárs magyar drámairodalom jelenlétét a színházak repertoárján.Pásztor Erzsi kiváló karakterszínész, már húszévesen hatvanéves szerepeket alakított. Alapvetően komikai tehetségét furcsa, belső indíttatású groteszk humor színezi, de a tragédia sem idegen tőle. "Leginkább a tragikomikumot kedvelem, amikor a néző egy nagyot kacag, de azért a torka is összeszorul" - fogalmazott a Kossuth-díj átvétele alkalmával az MTI-nek adott nyilatkozatában.A magánéletében is ez a kettősség jellemzi, egy interjúban ezt mondta magáról: "én mindig úgy meséltem el a bánatomat, hogy a nézőknek a könnyük folyt a nevetéstől." Számos filmben és tévéfilmben szerepelt, köztük volt a Tűzoltó utca 25., a Veri az ördög a feleségét, a Kísértet Lublón és az Angi Vera. Az ország a Szomszédok című teleregény morcos, gonoszkodó Janka nénijeként ismerte és szerette meg, a karaktert tíz évig alakította. 1959-től szinkronizál, hangja A klinikából, a Csengetett, Mylord?-ból, az Angyali érintésből, a Downton Abbeyből és számos más sorozatból és filmből is ismerős lehet. Közeledve a nyolcvan felé a ma is derűs életszemléletű színésznő elmondta: amíg bírja az egészsége, meg tudja jegyezni a szövegeket, és nincs gondja a mozgással, a munka neki ajándék, ezért szívesen lép színpadra: "reggel felkelek, és már attól jól érzem magam, hogy este megyek játszani." Nincs oka panaszra: a most induló évadban négy darabban lesz látható a Játékszínben és a Karinthy Színházban, és reményei szerint decemberben új bemutatója is lesz. Pásztor Erzsi művészetének elismeréseként számos díjat tudhat magáénak. 1978-ban a Magyar Filmszemlén a legjobb női alakítás díjával tüntették ki a Veri az ördög a feleségét című film főszerepéért, a Jászai Mari-díjat 1977-ben, a Balázs Béla-díjat 1980-ban, az Aase-díjat 1992-ben vehette át, 2006-ban érdemes művész lett. 2012-ben Kossuth-díjat kapott a színházi és filmszerepeiben egyaránt maradandót alkotó, kimagaslóan tehetséges művészetéért, karakterszerepek frappáns, legendás megformálásáért, a közönség odaadó és igényes szolgálatában eltöltött szakmai életpályája elismeréseként.Kiállítás nyílik Mohorán!Pásztor Erzsi életmű-kiállítását nyitják meg születésének 80. évfordulóján vasárnap a mohorai Tolnay Klári Emlékházban - tájékoztatta az MTI-t pénteken az emlékház vezetője.Balla István, a kiállítás létrehozója elmondta: a kiállításon nyolcvan kinagyított fotó idézi fel a Kossuth-, Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő hatvan évi munkásságát. A fényképeken visszaköszönnek színpadi szerepei a főiskolás évektől, filmjei, de lesznek a tárlaton családi vonatkozású fotók is. Kiállítják Pásztor Erzsi kitüntetéseit, személyes tárgyait, szemüvegét, óráját, leveleit, valamint az Örkény, a Madách és a Turay Ida Színház által kölcsönzött színpadi kosztümjeit. Pásztor Erzsi 1936-ban született Budapesten. 1959-ben végzett a főiskolán Szinetár Miklós első osztályában. Későbbi pályájára nagy hatással volt egy harmadéves vizsgaelőadás, Bertolt Brecht-Kurt Weill Koldusopera című darabja, melyben Peacocknét játszotta. A debreceni Csokonai, majd a budapesti Petőfi Színház után Szolnokra szerződött, ahol szinte csak idősebb női alakokat személyesített meg. 1965-ben Pécsre szerződött, a következő években kezdett filmeket forgatni.A fordulópontot egy véletlennek köszönhette. Egy kortárs darab nem készült el időben, ezért a színház műsorra tűzte Örkény István Macskajáték című darabját, melyben Orbánné szerepét Pásztor Erzsire osztotta a vendégrendező, Babarczy László. Ez az alakítás hozta meg színészi önbizalmát, ettől a szereptől számítja pályája kiteljesedését. 1977 fontos év volt a pályáján: színpadon elhozta számára Übü anyó szerepét és a Jászai Mari-díjat; filmen Kajtárné alakját András Ferenc Veri az ördög a feleségét című filmjében, melyért megkapta Magyar Filmszemle legjobb női alakításának díját. 1978-ban a Mafilm társulatának tagja lett. Ezután sokkal kevesebb filmben tűnt fel, helyette vendégjátékok sora következett Kaposvártól a Játékszínen át a Thália Színházig. 1983-ban szerződtette a Madách Színház, és bár 1993-ban nyugdíjba ment, az ország számos színházában dolgozik. A vasárnapi ünnepségen Ács Piroska, az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum igazgatója mond köszöntőt, a kiállítást Sándor György humoralista nyitja meg. A rendezvény háziasszonya Balogh Erika, az Aranytíz Kultúrház ügyvezetője lesz. A kiállítás október 30-ig látható a Nógrád megyei Mohorán.Forrás: Színház.hu, MTI
2016.09.24. 06:08
Szinhaz.hu
Nemcsák Károly és az Anconai szerelmesek Szolnokon
A Szolnoki Szigligeti Színház szeptember 23-án mutatja be az Anconai szerelmesek című vígjátékot. Tomao Nicomaco, anconai polgár szerepében Nemcsák Károly és Petridisz Hrisztosz Hrisztosz lép színpadra.Molnár László rendezésében kerül színre az örökzöld zenés játék, melyet a szerzők – Valló Péter ötlete alapján - a hetvenes évek nagy olasz slágereivel tettek emlékezetessé.Az alkotók és szereplők szavaival:Kovács Yvette Dalida jelmeztervező a bemutató kapcsán elárulta, hogy a Szolnoki Szigligeti Színházban kezdte a pályáját, mint Vágó Nelly...“Hozzá hasonlóan, magam is párszor elaludtam a szabászasztalon... Éjszaka tűzdeltem a jelmezekre a díszítéseket,hogy a varrónők reggel már nekiláthassanak a munkának. Nagyon szeretem Szolnokot, a szolnoki embereket. A színházban mindenki régi ismerős. Bár minden városban szeretettel fogadnak, de Szolnok mégis más... Legjobban talán a varroda áll közel a szívemhez. Velük akkor is dolgozom, ha nem szolnoki produkcióról van szó. Legutóbbi közös sikerünk a Shrek c. produkció volt. A Hello, Dolly! is azért sikerült számomra ilyen jól, mert jó kezekben voltak az álmaim. Nem mindegy, hogy kikkel vagyok körülvéve. Látva az Anconai szerelmesek készülő jelmezeit, bízom benne, hogy ezúttal sem lesz másképp. A Süsüt pedig nagyon várom, mert hiszek Jankovics Anna kreativitásában és a mese varázsában” - mesélte. Az Anconai szerelmesek Lucretio-ja, Bot Gábor Kiss Józsefnek, a teátrum művészeti vezetőjének arról mesélt, hogy rengeteget dolgozott az elmúlt hónapokban.“Ahogy vége lett az évadnak, rögtön kezdtem próbálni Szegeden az Evitát. A bemutató a Margitszigeten volt. Ahogy a két előadás megvolt, mentem Zalaegerszegre, ahol már egy hete próbálták a Csárdáskirálynőt. Tíz előadás. Sose játszottam még Csárdáskirálynőt. Mindig elkerült. Ezen a nyáron találkoztam először vele, nem is tudtam, milyen jó darab. Nálunk, Zalaegerszegen, a közönség nagyon élvezte, különösen a második felvonást. Fergeteges volt. Az eredetit játszottuk, nem nyúlt bele szinte senki, alig húztuk meg. A Zsuzsi kisasszonyból is az eredeti verzió ment itt Szolnokon. Visszatérve: ahogy lement a tíz Csárdás, volt két nap szünet, aztán még lement a Kvártélyházban öt Padlás is. Fel fogják újítani az egészet, még jobb lesz. A Kvártélyház is tíz éves.” Hozzátette, hogy az Anconai próbái után megy vissza Szegedre, ahol beviszik a színházba az Evitát. “Lesz harminc előadás belőle. Decemberben elkezdek próbálni Egerszegen az Én és a kisöcsém-et, januári bemutatóval. Aztán jön a Liliom, amiben még nem tudom, mit játszom.”A Szolnoki Szigligeti Színház zenei főmunkatársa, az Anconai zenei vezetője, Rimóczi Mónika kiemelte: “Új, fiatal, tehetséges karmestereink lesznek idén: Dobszay Péter és Tassonyi Zsolt. Az Anconai szerelmeseknek pedig én leszek a karmestere.” Arról is szót ejtett, hogy zenei főmunkatársként sokkal több féle munkát kell elvégeznie,“Sokkal több szervezés kapcsolódik ehhez a munkához. Folyton csörög a telefonom, egyeztetek, kottákat nézek, szövegkönyveket olvasok, zenét hallgatok, a szervezésre terelődött a hangsúly...” – mondta. Az Anconai szerelmeskről még több cikket, interjút a Szolnoki Szigligeti honlapján olvashatnak.Ajánló a darab elé:Helyszín egy Adria-parti városka terecskéje, a hetvenes években, ahol megesik, aminek meg kell. E kedves olasz kisvárosban él-éldegél Tomao Nicomaco, az eladósorba került, enyhén beszédhibás gyermekét egyedül nevelő, ám szívügyekben még mindig naprakész, korosodó amoroso, könnyűvérű szobalányával, szomszédjában egy magányos panziósnővel és a környék legpocsékabb kávéját felszolgáló, saját ristorante után ácsingózó kávézótulajjal...És akkor még nem is beszéltünk az idevetődő többiekről: a halmozottan hátrányos helyzetű vándormuzsikusról, az életunt milliomosról, a szentéletű bölcsről, akinek durva csuhája alatt érző szív dobog. Valamint a tűzrőlpattant magyar lányról, aki születendő gyermekének nemzőatyját igyekszik fellelni eme kies olasz vidéken.Anconai szerelmesek Zenés komédia 2 részbenÖtlet: Valló Pétera magyar dalszövegeket írta: Fábri Péter SzereposztásTomao Nicomaco, anconai polgár: Nemcsák Károly, Petridisz HrisztoszLucia, a leánya: Jankovics AnnaLuigi del Soro, vándormuzsikus: Barabás BotondDrusilla, római lány: Kertész MarcellaLucrezio, egyetemi hallgató: Bot GáborViktória, magyar lány: Molnár NikolettGiovanni, a cukrász: Harna PéterDorina, Tomao házvezetőnője: Lugosi ClaudiaAgnese, a panzió tulajdonosa: Gombos Juditközreműködik: Boda Beáta, Kiss Zsuzsanna, Túri Zsuzsanna,valamint,a Szolnoki Szimfonikus Zenekar közreműködésévela Szolnoki Szigligeti Színház zenekaraDíszlettervező: Darvasi Ilona- Kovács Yvette AlidaJelmeztervező: Kovács Yvette AlidaKoreográfus: Kinczel JózsefKorrepetítor: Simon ErikaZenei vezető: Rimóczi MónikaSegédrendező: Deme GáborRendező: Molnár Lászlófotók: facebook.com/szigligetiszinhaz
2016.09.23. 13:18
Szinhaz.hu
Táncba hív a Nemzeti
Közös évadkezdésre készül a Nemzeti Színház és a Nemzeti Táncszínház, szeptembertől különleges táncszínházi produkciókkal is gazdagodhat a Nemzeti közönsége. A táncszínház szervezésében kortárs és folklór előadások színesítik a teátrum repertoárját. A Nemzeti Táncszínház tizenhárom év után, 2014 őszén hagyta el a Karmelita kolostor épületét, így idén már a harmadik olyan évadát kezdi meg, amikor táncelőadásaikat különböző helyszíneken mutatják be. A 2016/2017-es évad újdonsága, hogy produkcióikat a Nemzeti Színház épületében is megvalósítják. Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója együttműködési szándékkal kereste meg Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház vezérigazgatóját, aki örömmel tett eleget a kérésnek, hogy az általa vezetett intézmény tereiben időszakosan helyet kaphasson a tánc is.Fotó: nemzetitancszinhaz.hu A közös együttműködés első darabja a Szegedi Kortárs Balett A munka gyümölcse című budapesti bemutatója lesz a Gobbi Hilda Színpadon. A szeptemberi 21-i előadás remek bemutatkozási lehetőséget biztosít a Juronics Tamás vezette társulatban dolgozó fiatal alkotóknak. De helyet kap a Nemzeti Színházban A Feledi János – Feledi Project Psychéje is, ami egy féktelen szabadságvággyal megáldott nő kétségbeesett küzdelmét mutatja be a szerelem és az élet teljességéért. Egy régi-új kuriózummal is készül a Táncszínház: újra látható lesz Bozsik Yvette Kabaréja, mely a 20-as, 30-as évek német kabarévilágába kalauzolja el a nézőket a nagyszerű koreográfus segítségével, aki a Zenebohóc szerepében lép a színpadra szeptemberben és októberben is Nemzetiben. Műsorra tűztük két vidéki kőszínház tánctagozatának előadását is: a korszakalkotó olasz filmrendezőnek, Federico Fellininek emléket állító Férfiak, nők, Fellini című táncelőadás keretében a Miskolci Balett táncosai a férfi és női kapcsolatok rejtelmeibe engednek bepillantást az októberi műsorban. A székesfehérvári Vörösmarty Színház előadásában pedig Euripidész Hekabé című tragédiája ihlette Blaskó Borbála azonos című, tánccal és mozgással elmesélt történetét. A Magyar Nemzeti Táncegyüttest nem kell bemutatni a Nemzeti Színház közönségének, hiszen a nagysikerű Körhinta című előadásban már bizonyította tehetségét. Október 28-án Zsuráfszky Zoltán …még Egy mondat… című alkotói estjével tisztelgünk az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján.A flamenco a fúzió műfaja. A fiatal táncművész, Pirók Zsófia által megálmodott Suspiros – Sóhajok-ban a különböző kultúrák mozdulatai és Szokolay Dongó Balázs virtuóz játéka ötvöződik. Az évet egy új bemutatóval, a Magyar Állami Népi Együttes Apám ablakából az ég címen készülő új darabjával zárják. A produkció zenéjét és koncepcióját napjaink egyik legnépszerűbb alternatív énekese, zeneszerzője, Szabó Balázs jegyzi. Az előadás ötvözi a zene, a tánc, a költészet, a színház és a bábművészet eszközeit, létrehozva egy sajátos, a tradícióból inspirálódó mai táncszínházi világot.
2016.09.23. 10:32
Szinhaz.hu
Thália nem némult el - Az első világháború színháza az OSZMI-ban
Előadássorozat indult az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet vetítőtermében.Az OSZMI ajánlója:Ambrus Zoltán A háború és a színház című írásában leszögezte: „Észre kellett venni, hogy a színház soha vagy legalább emberemlékezet óta nem volt olyan keresett valami, mint ezekben a zivataros időkben. Hogy az élelmiszereket, a szént és a dohányt kivéve semmiért se ácsorognak annyian, mint a színházjegyekért. Hogy adhatnak bármilyen újdonságot, jó vagy rossz darabot, minden színház estéről-estére megtelik az utolsó helyig, amikor két előadást tart a színház, naponta kétszer is. Hogy az idegen színdarab egyszerre teljesen fölöslegessé vált; hogy bátran elő lehet adni azokat a darabokat is, melyek már két-három generációt szolgáltak ki: tizenöt-húsz este akármit megnéz a közönség.” Az első világháború idején a színház a mindennapi élet középpontjába került. A hadüzenet után alkalmi előadások lelkesítették a tömeget, elbúcsúztatták a bevonuló színészeket, a bizonytalan helyzetben sosem látott színházi konjunktúra köszöntött be. Ekkor születtek a magyar színpad legnagyobb sikerei – Bródy Sándortól kezdve Herczeg Ferencen és Molnár Ferencen át, Gábor Andorig mindenki drámát írt. Jobbára szórakoztató művek születtek, talán nem véletlen, hogy a harctéren folyó öldöklésről a Király Színházban két nagy siker, Szirmai Albert Mágnás Miska és Kálmán Imre A csárdáskirálynő című műve vonta el a figyelmet.A háború elején bezártak a színházak, fél évig a Színházi Élet című hetilap sem jelent meg, 1916-ban azonban már versenytársa is akadt: a konjunktúrában a Színház és Divat című lap is megélt. A színházak sem ellenségei voltak egymásnak; ellenkezőleg: közösen keltették fel a publikum érdeklődését. Az operetthez hasonlóan népszerű ebben a korszakban a kabaré is; Bárdos Artúr Modern Színpada 1916 őszén költözött a Koronaherceg utcába, a mai Katona József Színház épületébe. Mindenki látni akarta az ékszerdobozhoz hasonlított intim játszóhelyet, ezért az igazgatónak hónapokig nem kellett új műsorról gondoskodnia. A Kolozsvári Nemzeti Színházban Janovics Jenő igazgató irányításával értékes drámai műsor került színre, bár a háború első hónapjaiban itt is a lelkesítő alkalmi darabokat játszották. A háború nemcsak a magyar drámairodalom soha nem látott pezsgését hozta, új színészi karrierek indultak és teljesedtek ki. Bajor Gizi és Fedák Sári életének e szakasza jól példázza, hogy a történelem hogyan befolyásolja az egyéni életutakat. Rendezvénysorozatunk előadói az Országos Színháztörténeti Múzeum dokumentumait, műtárgyait felhasználva elevenítik fel az első világháború éveinek színházát. Felidéznek emlékezetes színházi előadásokat, bemutatják a kabarék és mulatók életét, bepillantást adnak a hadifogolyszínházakban folyó színházi életbe, s felcsendülnek a nevezetes operettek dallamai. A felkért előadók maguk is hosszabb ideje foglalkoznak az első világháború színháztörténeti fejleményeivel, a szakterület jeles kutatói.A sorozat előadásai: 2016. szeptember 20. 17 óraBárdos Artúr és a Modern Színpad – Gajdó Tamás színháztörténész2016. szeptember 27. 17 óraSzázéves operettek. A Mágnás Miskáról és A csárdáskirálynőről – Szabó István színház-szociológus2016. október 11. 17 óraHadifogságban A csárdáskirálynő – Sipőcz Mariann színháztörténész-muzeológus2016. október 25. 17 óraJanovics Jenő és a Kolozsvári Nemzeti Színház az első világháború éveiben – Salat-Zakariás Erzsébet színháztörténész (Kolozsvár)2016. november 8. 17 óraA fából faragott királyfi és vidéke. Balettek a 20. század első két évtizedében a Magyar Királyi Operaházban – Halász Tamás tánctörténész2016. november 22. 17 óraKét színésznő háború idején: Fedák Sári vs Bajor Gizi – Csiszár Mirella színháztörténész-muzeológus2016. november 29. 17 óra Ferenc József azt üzente... Háborús és béke a magánszínházak műsorán – Győrei Zsolt drámatörténész2016. december 13. 17 óra Drámák vérben és vasban – László Ferenc kritikus, történészA belépés díjtalan.A programot az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatja.
2016.09.23. 07:06
Szinhaz.hu
"A színház továbbra is szelepként működik" - Alföldi Róbert válaszolt
A rendezőt a Magyar Narancs kérdezte.A Magyar Narancs cikkéből:"Hogy egy csomóan beadták a pályázatukat, az erős jelzés, gesztusértékű lépés. Úgy csinálnak, mintha a megüresedő igazgatói poszt tényleg szakmai versenyhelyzetet jelentene - amivel rákényszerítik erre valamelyest a kiírót is. Ez valóban új és valóban nagyon jó. Örülök az elmozdulásnak, de mindenki, aki pályázott, pontosan tudta, hogy ennek csak ennyi az értelme. Azért pályáztak, hogy megnehezítsék a döntéshozók dolgát, és hogy legalább a normalitás látszata meglegyen. Illetve, nagyon helyesen, azt állítják vele, hogy itt vagyunk, ha nem is nyerhetünk. Erről a felállásról azért nekem is vannak tapasztalataim... Mégis, volt egy kis bajom az általam olvasott anyagokkal. Többeknél megjelenik például a 'tiszta lap' gondolata, hogy ne foglalkozzunk az árkokkal, a konfliktusokkal, a színházpolitikai helyzettel. Menjenek a 40-esek, 50-esek a francba, hogy nem tudták megoldani, de mi majd a nulláról elindulunk. Ezt hazug megközelítésnek tartom, és ki merem mondani, hogy egy picit gyávának is. Nem kell mindenáron tovább élezni a konfliktust, de szembe kell vele nézni, nem lehet úgy csinálni, mintha nem lenne, vagy nem érintene minket. Nagyon nagy problémám volt a szakmai bizottság döntésével is. Abszurd, hogy ugyanúgy támogatták Bodó Viktor pályázatát, mint Dörner Györgyét. Egy felelős művészember ilyen helyzetben mondhatja azt, hogy nem vállalja. Mert ez az ajánlás nem valódi állítás, hanem a semmi" - fogalmazott Alföldi Róbert az Újszínház igazgatói pályázata kapcsán.Fotó: Mészáros Zsolt, nyugat.hu Az alkotó úgy látja, hogy a szakmában mindenki lehiggadt, anyagi és szellemi értelemben is elfogadták a kialakult színházi működésmódot. "Ugyanakkor a színház továbbra is szelepként működik, épp mint a 70- es, 80-as években. Ráadásul pontosan tudható, hogy mely alkotóknál lehet erre számítani. Már nincs belőlük olyan nagyon sok, nem hinném, hogy őket megunná a közönség. Mióta egyre gazdagabb anyagot kínál a valóság a színházcsináláshoz, komoly esztétikai kérdés, hogy mennyire kell direkten fogalmazni. Számonkérik bizonyos ilyen típusú előadásokon, hogy miért mondanak ki mindent, miért fogalmaznak 'plakátszerűen'. Ezt az én rendezéseimről is szokták mondani" - tette hozzá.A Magyar Narancs a rendezőt az októberi népszavazásról is faggatta. "Minden mindennel össze van keverve. A terrorista a menekülttel. A terrorista az nem migráns, hanem másod-, harmadgenerációs bevándorló, azoknak a gyereke, akiket a keresztény Európa hozott ide bérrabszolgának. Én a terroristaakciókat modern kori rabszolgalázadásnak tartom, összekeveredve iszonyú aljas emberek mesterkedéseivel, mindenféle Isten nevében" - fogalmazott Alföldi Róbert.A cikkből az is kiderül: Lásd az embert! címmel indítanak kampányt civil szervezetek és művészek, amely a népszavazásra és a kormányzati propagandára is reagál. A kezdeményezők között van Alföldi Róbert, Horgas Péter és Schilling Árpád is, szeptember 30-án pedig a Kossuth térre hirdettek demonstrációt.A teljes interjú a Magyar Narancsban olvasható.
2016.09.23. 06:00
Szinhaz.hu
Színikritikusok Díja 2016 - Itt a gála-tárlat
Az idei díjátadónak a Budapest Bábszínház adott otthont. A színházi kritikusok 1979 óta minden évben díjakkal jutalmazzák az elmúlt színházi szezon legjobb teljesítményeit. Az ünnepélyes díjátadó gála szeptember 21-én, a magyar dráma napján zajlott le a Budapest Bábszínházban, a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés színész növendékeinek felléptével, valamint olyan, rangos díjátadó művészek közreműködésével, mint például Békés Itala, Csomós Mari, Molnár Piroska vagy Bodrogi Gyula. Tizenöt kategóriában adták ki független szakmai díjaikat a színikritikusok a 2015-2016-os évad legjobbjainak.A Színházi Kritikusok Céhének tagjai legalább kilencven premier megtekintése után töltötték ki a szavazólapot: voksolásuk eredményére a Novák Eszter rendezte műsor keretében derült fény. Ugyancsak itt került sor a Színházi Dramaturgok Céhe által Az Évad Legjobb Magyar Drámájának járó elismerés átadására. Ezt a díjat Esterházy Péter Mercedes Benz című darabja nyerte el, s a közelmúltban elhunyt író özvegye vette át.A gáláról képekben:1. Mentes Júlia, Ladányi Júlia, Bori Réka, Hunyadi Máté, Fekete Gábor2. Máté Gábor, Radnóti Zsuzsa 3. Antal Csaba 4. Bakonyi-Nagy Boglárka, Mentes Júlia, Fekete Gábor, Hunyadi Máté, Józsa Bettina, Kurucz Dániel5. Bajkó Blanka Aliz6. Mentes Júlia7. Darvas Ferenc, Bagossy László8. Szokol Judit, Tarnóczi Jakab, Kukk Zsófia Sára rendezőhallgatók 9. Czvikker Lilla Adrienn, Békés Itala10. Trill Zsolt, Bodrogi Gyula11. Borsi-Balogh Máté, Brasch Bence 12. Bakonyi-Nagy Boglárka13. Csombor Teréz, Molnár Piroska14.15. Békés Itala, Tenki Réka16. Bori Réka, Tarnóczki Jakab17. Hegedűs D. Géza18. Ascher Tamás19.20. Tasnádi Bence21. Brasch Bence, Ladányi Júlia, Fekete Gábor, Széles Flóra, Jenovari Miklós, Józsa Bettina22. Székely Gábor23. Csomós Mari, Szabó Réka24.25. Zsótér Sándor, Ascher Tamás26. Keresztes Attila27.28. Czvikker Lilla Adrienn 29. Brasch Bence, Fekete Gábor, Jenovari Miklós, Széles Flóra, Ladányi Júlia, Józsa Bettina30. Oszvald Marika31. Gimesi Dóra, Hoffer Károly, Andrusko Marcella32. Ladányi Júlia és Hunyadi Máté33. Kovács D. Dániel, Zsótér Sándor, Czvikker Lilla Adrienn34. Ladányi Júlia, Brasch Bence, Fekete Gábor, Széles Flóra, Józsa Bettina, Jenovari Miklos35. Brasch Bence, Borsi-Balogh Máté36. Nagy Zsolt, Oszvald Marika, Bereczki Csilla, Hunyadi Máté37. Borsi-Balogh Máté, Széles Flóra, Bori Réka, Bakonyi-Nagy Boglárka, Józsa Bettina, Mentes Júlia38. Litauszky Lilla és Széles Flóra 39. Esterházy Gitta és Radnai Annamária40. Az előtérben: Czvikker Lilla Adrienn 41. Orlai Tibor és Schmied Zoltán 42. Székely Gábor 43. Kovács D. Dániel, Székely Kriszta, Bagossy László, Szokol Judit 44. Bereczki Csilla, Nagy Zsolt 45. Litauszky Lilla, Hajdu Péter, Nagy-Bakonyi Boglárka, Bori Réka 46. Nánay István és Székely Gábor 47. 48. Mentes Júlia és Józsa Bettina 49. Závada Pál 50. 51. Csombor TerézTovábbi képeket itt talál. Fotó: Tóth Berta / Színház.hu
2016.09.23. 05:22
Szinhaz.hu
Miskolcon járt Spiró György a magyar dráma napján
A magyar dráma napja alkalmából egész napos programsorozattal várta a középiskolás diákokat a Miskolci Nemzeti színház.Szeptember 21-én, a magyar dráma napja alkalmából ötven középiskolás diák láthatta a Miskolci Nemzeti Színházban Az ember tragédiája nyílt próbáját.Fotó: Gálos Mihály SamuA darab rendezője, Keszég László avatta be a diákokat az előadás készülésének különböző fázisaiba. A próba után Spiró György, Kossuth-díjas író tartott előadást a Tragédia kapcsán.Az ember tragédiája különleges, a hazai drámairodalomban egyedülálló műfajáról, Madách munkásságáról és a Shakespeare korabeli színházról is hallhattak a diákok az interaktív beszélgetésben.Délután Vásárhelyi Antal képzőművész kiállítása nyílt meg a Nagyszínház emeleti társalgójában. A "TIZENÖT SZÍN, TIZENÖT KÉP - illusztrációk Madách Imre: Az ember tragédiája című drámai költeményéhez" című tárlat október 24-ig látogatható, a nagyszínházi előadások ideje alatt. A kiállítást Keszég László rendező nyitotta meg.
2016.09.22. 15:19
Szinhaz.hu
Kortárs magyar szerzők műveit mutatja be a Szegedi Pinceszínház
Kortárs magyar szerzők műveit mutatja be jubileumi, tizenötödik évadában a Szegedi Pinceszínház.Varga Bálint színész, zeneszerző a 2016-2017-es műsortervet bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, hogy első premierjük Müller Péter Szomorú vasárnap című édes-bús zenés játékának kőszínházi változata lesz Ádám Tamás rendezésében. A rendkívüli tehetségű dalszerző, Seress Rezső életét bemutató darabot Gömöri Krisztián főszereplésével a Szegedi Várjátékokon már láthatta a közönség. Ősztől - szintén élő zongorakísérettel - beköltözik az előadás a Szegedi Pinceszínházba.Fotó: szegedma.hu Novembertől láthatják a nézők Spiró György Prah című drámáját Barnák László rendezésében. A lottónyertes házaspár életének átalakulását sok humorral végigkövető darabban a feleséget Vajda Júlia, a férjet Kosztolányi József alakítja. Utolsó premierként márciusban Mohácsi István Francia rúdugrás című bohózatát tűzik műsorra. A férfi-nő kapcsolatot, az erotika világát körbejáró hatszereplős darab ideális helyszíne a játszóhely intim színpada - mondta Varga Bálint. Az új évadban is tovább játsszák a társulat elmúlt években sikert arató darabjait, ezek közül először, szeptember 30-án Neil Simon Mezítláb a parkban című művét láthatja a közönség. A színház, amelynek nyáron felújították a nézőterét, továbbra is befogad alternatív és kísérleti előadásokat, így a Szegedi Egyetemi Színház és az Impro Stúdió produkcióit - közölte a színész.MTI
2016.09.22. 13:28
Szinhaz.hu
Felolvasószínházi sorozatot indít a Csokonai
A Csokonai Színház felolvasószínházi esteket szervez a 2016/17-es évadban. Az esteken főként olyan fiatal, tehetséges drámaírók darabjait olvassák fel a színészek, akiket széles körben még nem ismer a színházlátogató és olvasóközönség.A Fészek felolvasószínházi programsorozat létrejöttével már nem csupán a Deszka Fesztivál szolgálja a kortárs magyar dráma ügyét, hanem az évad során öt alkalommal jelentkező felolvasóestek is. Első alkalommal Oláh-Horváth Sári mutatkozik be, aki Marosvásárhelyen tanul rendező szakon Bocsárdi László osztályában, valamint drámaírás mesterképzésen is részt vesz Horváth Péter irányítása alatt. A Hűvös című drámáját rendezi meg a Magyar Dráma Napján, szeptember 21-én, szerdán 17 órától a Pepe Panini kávéházban. A Hűvös színpadi szöveg slampoetry etűdökkel. Oláh-Horváth Sári számára fontos egy darab zenei világa, ezért állandóan zeneszerzővel dolgozik: ezúttal is társa lesz a produkcióban Szirtes Edina „Mókus”.A darab gyermekotthonban nevelkedő kamaszok világát mutatja be, közülük is kiemelve két fiú, Béla és Miklós viszonyát. Az intézetben komoly kérdés: ki a csicska és ki a csicskatartó? Vagyis kié a hatalom? És valaki vagy csicska, vagy csicskatartó. Átmenet nincs. Persze csicskának lenni nem jó. De ha az vagy, az mégiscsak azt jelenti, hogy tartozol valakihez. Vagy azt, hogy van, aki megvédjen. Szeretetre éhes gyerekek válnak itt vad felnőttekké. Béla a csicskatartó, Miklós a csicska. Legalábbis Béla ezt így szeretné, és látszatra így is működik. De érzelmileg ki kinek a kiszolgáltatottja? Béla hamarosan betölti a 18. életévét, és el kell hagynia az intézetet. De felkészítették-e arra, hogy az „utcára” kerüljön? A felolvasószínházi előadások után a színház beszélgető-estet szervez az alkotókkal. A Hűvös felolvasószínházi előadásában többek közt Zeck Julit, Mercs Mátét és Papp Istvánt láthatja a közönség. A szervezők arra törekszenek, hogy az estek saját jogon élő színpadi események legyenek, hogy a nézők azokat különálló és hiánytalan színházi élményként éljék meg. Oláh-Horváth Sára munkáját nem csupán a Hűvös felolvasószínház keretében láthatja a debreceni közönség, hisz a fiatal rendező állítja majd színpadra a Csokonai Színházban Lázár Ervin A kisfiú meg az oroszlánok c. meseregényét az évad második felében. A felolvasóestek ingyenesek.
2016.09.22. 11:07
Szinhaz.hu
Debütált a Macskajáték Békéscsabán - Villáminterjú Radnóti Zsuzsával
A szeptember 17-ei Macskajáték díszbemutatójának vendége volt Örkény István özvegye, Radnóti Zsuzsa. A Jászai-díjas dramaturg az előadás után nyilatkozott.Miben volt más ez a Macskajáték, mint az eddig látottak?A Jókai Színházban egy rendkívül érdekes előadást láthattam. Bár minden előadás más, csak az a kérdés, hogy a „rosszaságában” vagy a „jóságában” más. A békéscsabai Macskajáték „jóságában” volt más: az előadás minden szakasza nagyon erősen végiggondolt és pontosan végrehajtott volt. Nagyon izgalmas volt a játéktér: a széles színpad remek mozgáslehetőséget biztosított a színészeknek, váratlanul, filmszerűen bukkanhattak föl. Még nem fejeződött be az előző jelenet és már el is kezdődött a másik. Különösen izgalmas volt a tér és a játék folytonossága.Mi a véleménye a szereposztásról?Az Orbánnét játszó Felkai Eszter csodálatos módon felvállalta a szerep lomposságát, a leépültségét, a rendetlenségét, az öregségét. És aztán megmutatta, hogy ebből az állapotból hogyan építi föl magát a történet folyamán, miként ragyog, és mennyire szereti újra az életet és önmagát. Majd, hogy ennek a nagy ívnek a végén megint hogyan épül le. Ettől nagyon jó a darab, hogy mégis valami egész váratlan fordulattal azt érzi az ember, nem szabad föladni, nem lehet föladni. Még, ha ilyen különös módon is kell energiát gyűjteni – ahogy ez a gyönyörűséges Felkai Eszter és Tarsoly Krisztina csinálták, – abban a furcsa „macskajátékban”, ami nagyon lényeges eleme az előadásnak.Amikor még együtt járhattunk Istvánnal, a férjemmel színházba, mindig azt mondta, hogy három dolog fontos egy előadásban; ha ezek stimmelnek, akkor elég jó a produkció. Ha bármelyik problematikus, akkor már baj van. Az egyik a szöveg finomítása, mert, ha finomítok egy durva szöveget, akkor nem merek a mélyére menni a történetnek, felszínes marad. A másik az, hogy hogyan játsszák el azt a bizonyos „macskajátékot” a darab végén. Emberként vállalom-e azt, hogy nevetséges vagyok, hogy öreg vagyok, négykézláb járok és elkezdek nyávogni egy drága, édes kis teremtéssel, akit én óvok és támogatok. Ebben az előadásban vállalták a nevetségességet, a különösséget. Abban a pillanatban, ha ez a játék túl mulatságos, túl nevetséges, az előadás nem jó. Nem egyszer láttunk ilyet a férjemmel...Mi a harmadik fontos momentum?Hogy mennyire merik a színészek és a rendező vállalni, hogy az előadás egyszerre legyen komikus és tragikus. Ez nem könnyű feladat. Az egyensúlyt meg kell találni. A békéscsabai előadásban mindhárom kritérium egészen szívmelengetően megszólalt. Felkai Eszter nagyszerűen formálta meg Orbánné szerepét, Fodor Zsóka, aki egyébként csupa temperamentum, fölhozza önmagából azt a passzív lényét, ami mindannyiunkban ott van, csak nem tudunk róla. Ez a méltóságteljes, különösen melankolikus asszony a kiabálós, harsány Orbánné mellett az ellenpont az előadásban, ezt Fodor Zsóka gyönyörűen csinálta. Ami tényleg különleges volt, az Csermlényi Viktor és Orbánné szerelmi jelenetei. Mészáros Mihály és Felkai Eszter valami olyasmit vállaltak, amit nagyon kevés előadásban láttam eddig. Gyönyörűen mutatták meg a viszonyukat, az erotika hangján szólaltak meg, esendően és mulatságosan, ebben a két emberben, mégis jelen volt a líraiság. Természetes volt az egész… Szerző: Komlóssy KataRadnóti ZsuzsárólRadnóti Zsuzsa évtizedeken keresztül volt a Vígszínház vezető dramaturgja, a Színházi Dramaturgok céhének elnöke, majd elnökségi tagja. Érdemes művész, és nem utolsó sorban Örkény István Kossuth-díjas író özvegye. 1965-ben kötöttek házasságot, férje halála óta az életmű gondozója és sajtó alá rendezője.Munkássága középpontjában a kortárs magyar dráma áll. Az 1985-ben alapított, Zalaegerszegről induló Nyílt Fórumnak, a mai magyar dráma évenként megrendezendő tanácskozás alapítóinak és szervezőinek egyike, amely 2001 óta a POSZT keretein belül működik Pécsett. A Petőfi Irodalmi Múzeumban szervezett felolvasó színházi esték egyik szervezője és dramaturgja. Tanít az ELTE Irodalomtörténeti Intézetében, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Társ-tanár volt a Spiró György vezette Vígszínházi Drámaíró Iskolában. Meghívott előadó a Veszprémi Pannon Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen. Bálint Lajos-gyűrű tulajdonos, Hevesi Sándor-díjas, a Pro Cultura Urbis, illetve a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje is a birtokában van.A Digitális Irodalmi Akadémia Spiró György-szakértője és Örkény István-szakértő.
2016.09.22. 05:02
Szinhaz.hu
Színikritikusok Díja 2016 - Ők a nyertesek!
A Színházi Kritikusok Céhe idén 37. alkalommal nyújtotta át az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit elismerő Színikritikusok Díját. A színházi kritikusok 1979 óta minden évben díjakkal jutalmazzák az elmúlt színházi szezon legjobb teljesítményeit. Az ünnepélyes díjátadó gála szeptember 21-én, a magyar dráma napján zajlott le a Budapest Bábszínházban, a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés színész növendékeinek felléptével, valamint olyan, rangos díjátadó művészek közreműködésével, mint például Békés Itala, Csomós Mari, Molnár Piroska vagy Bodrogi Gyula. Tizenöt kategóriában adták ki független szakmai díjaikat a színikritikusok a 2015-2016-os évad legjobbjainak.A Színházi Kritikusok Céhének tagjai legalább kilencven premier megtekintése után töltötték ki a szavazólapot: voksolásuk eredményére a Novák Eszter rendezte műsor keretében derült fény. Ugyancsak itt került sor a Színházi Dramaturgok Céhe által Az Évad Legjobb Magyar Drámájának járó elismerés átadására. Ezt a díjat Esterházy Péter Mercedes Benz című darabja nyerte el, s a közelmúltban elhunyt író özvegye vette át.A kritikusoktól Pintér Béla A bajnok című darabja kapta a legjobb új magyar dráma díját. A Céh által önerőből, illetve támogatók (Dumaszínház, Orlai Produkciós Iroda) segítségével rendezett díjátadó gálán a színibírálók hatodik alkalommal adtak át életműdíjat. Törőcsik Mari, Senkálszky Endre, Zsámbéki Gábor, Fodor Tamás és Molnár Piroska után ezúttal Székely Gábor rendező vehette át a Varga Viktor ötvösművész által készített díjat.A legjobb előadás a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Radu Afrim rendezte produkciója, A nyugalom lett. Ugyanez az előadás nyerte a legjobb díszlet díját is – Adrian Damian munkájáért –, holtversenyben a Proton Színház Látszatéletének Ágh Márton tervezte díszletével. A legjobb rendezést, ahogy tavaly, úgy idén is a Nemzeti Színházban látták a kritikusok.Ismét Zsótér Sándort jutalmazták, most a Galilei élete című Brecht-darab színreviteléért. Zsótér mellett a főszereplője is ráduplázott tavalyi díjára: Trill Zsolt vehette át a legjobb férfi főszereplőnek járó, tortaszeletre emlékeztető, csokoládéból készült díjat. Zsótér-rendezésben tűnt ki a legjobb női mellékszereplő is: Csombor Teréz, aki a kecskeméti Katona József Színház Macska a forró bádogtetőn-előadásában nyújtott alakításával érdemelte ki az elismerést.A legjobb női főszereplő egy független színházi előadásból került ki: Tenki Réka az Egyasszony című egyszemélyes darab (Orlai Produkciós Iroda – FÜGE) előadójaként lett díjazott.A legjobb férfi mellékszereplő Tasnádi Bence a Katona József Színház Az Olaszliszkai című előadásából.A legjobb kommersz előadás rendezőjeként Mark Bell vette át az elismerést, a Centrál Színház Ma este megbukunk című produkciójáért.A legjobb független színházi előadás a Hegymegi Máté rendezte Kohlhaas, a Zsámbéki Színházi Bázis, a Szkéné Színház és a szegedi MASZK Egyesület közös produkciója.A legjobb gyerekelőadás az ESZME és a Vaskakas Bábszínház összefogásával született: Az időnk rövid történetét Hoffer Károly vitte színre. A legjobb jelmez díját a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Úrhatnám polgárának tervezője, Bajkó Blanka Alíz kapta.A legjobb színházi zene Kákonyi Árpádhoz fűződik, az Örkény Színház Mesél a bécsi erdőjének muzsikusához. A legígéretesebb pályakezdő címet Kovács D. Dániel nyerte el, különdíjban pedig a Tünet Együttes Sóvirág című, Szabó Réka rendezte előadását részesítették a színikritikusok.Itt a nyertesek listája:A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg:PINTÉR BÉLA: A bajnokA legjobb előadás:A nyugalom Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társula Radu AfrimA legjobb rendezés:Galilei élete Nemzeti Színház Zsótér SándorA legjobb kommersz előadás:Ma este megbukunk Centrál Színház Mark BellA legjobb független színházi előadásKohlhaas Zsámbéki Színházi Bázis – Szkéné Színház – MASZK Egyesület (Szeged) Hegymegi MátéA legjobb gyerek- és ifjúsági előadás:Az időnk rövid története ESZME – Vaskakas Bábszínház Hoffer KárolyA legjobb női főszereplő:Tenki Réka Egyasszony Orlai Produkciós IrodaA legjobb férfi főszereplő:Trill Zsolt Galilei élete Nemzeti SzínházA legjobb női mellékszereplő:Csombor Teréz Macska a forró bádogtetőn Kecskeméti Katona József SzínházA legjobb férfi mellékszereplő:Tasnádi Bence Az Olaszliszkai Katona József SzínházA legjobb díszlet: Látszatélet Proton Színház Ágh Márton ésA nyugalom Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat Adrian DamianA legjobb jelmez: Úrhatnám polgár Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Bajkó Blanka AlizA legjobb színházi zene:Mesél a bécsi erdő Örkény Színház Kákonyi ÁrpádA legígéretesebb pályakezdő:KOVÁCS D. DÁNIELKülöndíj: a Tünet Együttesnek a Sóvirág című előadásértSzínház.hu
2016.09.21. 20:21
Szinhaz.hu
Kubik Anna és Venczel Vera kapják idén a Tolnay Klári Művészeti díjakat
A két színésznő a magyar színház- és filmművészet szolgálatában nyújtott magas színvonalú és odaadó munkásságáért kapja meg szombaton a díjakat. Az átadó ünnepség a Nógrád megyei Mohorán lesz, ahol Tolnay Klári élt gyerekkorában.
2016.09.21. 15:35
Origo.hu
A főváros szellemi értéke olyan gazdag, hogy be kell mutatni
Negyedszázados múltra tekint vissza a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál, amelyet a Müpa és a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ közösen szervez. Október 7-e és 23-a között a kortárs művészeteké lesz a főszerep a fővárosban: komolyzene, színház, jazz, könnyűzene, opera, képzőművészet, dizájn, fotóművészet, irodalom, tánc várja majd az érdeklődőket nemcsak színház- vagy koncerttermekben, hanem szabadtéren is. A legjobb magyar előadók mellett igazi világsztárok is jönnek Budapestre. Az idei fesztivál középpontjába a lengyel kultúra, az '56-os forradalom és Bartók Béla máig élő öröksége került. A CAFe Budapest Fesztivál sajtótájékoztatóján beszélgetünk Bán Teodórával, a BFTK Kft. ügyvezető igazgatójával.
2016.09.21. 15:35
Origo.hu
Viktória - Operett Eperjesi Erikával és Dolhai Attilával Miskolcon
Ábrahám Pál Viktória című különleges, de ritkán játszott operettjét mutatja be a miskolci teátrum szeptember 23-án. Az Oroszországban, Japánban és Magyarországon játszódó történetet Béres Attila állítja színpadra, aki a Budapesti Operettszínházban néhány éve már nagy sikert aratott az előadással.A színház ajánlója:A Viktória egy gyönyörű történet arról, hogy a szerelem valóban mindent legyőz: háborút, fogolytáborokat, országhatárokat és a hosszú, egymástól távol töltött éveket is. Bár a szerző, Ábrahám Pál neve nem csenghet olyan ismerősen, mint Kálmán Imréé vagy Lehár Ferencé, mégis talán az egyik legkülönlegesebb operett a Viktória. A nézők számára olyan jól ismert slágerek csendülnek fel a benne, amelyekről gyakran nem is tudjuk, hogy Ábrahám nevéhez fűződnek.Az alkotók és szereplők szavaival a Viktóriáról:- Nagyon érdekesen keverednek a szerző műveiben a különböző zenei motívumok, pl. a magyar népzene és az amerikai dzsessz – mondta el Béres Attila rendező a darab sajtótájékoztatóján. Ábrahám darabjaiban két táncos-komikus és két szubrett szerepel a primadonna és a bonviván mellett, így még több humorra adnak lehetőséget ezek az operettek. A Miskolci Nemzeti Színház társulatában pedig olyan színművészek formálják meg a Viktória karaktereit, akik meg tudják mutatni, hogy hány „rétegből” áll össze valójában egy operett. Nem sztereotípiákban gondolkodunk, hanem kidolgozott, élő figurákat látunk a színpadon – hangsúlyozta a rendező. A Budapesti Operettszínházban még 2013-ban mutatták be Béres Attila rendezésében a Viktóriát. A rendező azt ígéri, ugyanazt a minőséget látják majd a nézők a miskolci színpadon is, miközben egy teljesen más előadás született. - Vidéki színházként hatalmas segítség volt számunkra, hogy az együttműködésnek köszönhetően Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója rendelkezésünkre bocsátotta az ottani előadás teljes díszletét és jelmezeit, így ezzel a monumentális díszlettel találkozhatnak majd a miskolciak a Nagyszínházban. Mindig az adott színészből indulunk ki egy darab színpadra állításakor, így egészen más lesz ez az előadás, mint a budapesti, mégis azt mondanám, hogy alapvetően nem tér el tőle – tette hozzá a Béres Attila. – Nagy öröm számunkra, hogy újra nagyoperettet játszhatunk Miskolcon. Bízom benne, hogy a produkció megmutatja, hogy mi komolyan gondolkodunk a zenés színházról, és ugyanolyan igényesen, részletgazdagon állítjuk színpadra az operettet is, mint bármely másik darabot. A Viktória címszerepében Eperjesi Erikát láthatja a közönség. A színésznő elárulta, hogy nagyon megszerette az előadást.– Bár a dalokat korábban is ismertem, még soha nem játszottam, sőt nem is láttam ezt a darabot. A próbák alatt viszont nagyon megszerettem. Viktória más karakter, mint amilyeneket eddig játszottam: komolyabb, határozottabb, a fájdalmait magába záró nő. Jó érzés átélni azokat a mélyebb érzéseket, - mint például az elkötelezettség, a becsület, a kitartás - amelyek számomra alapvetőek, de olykor a hétköznapokban háttérbe szorulnak – fogalmazott Eperjesi Erika. – Nagy hangsúlyt fektettük arra is a próbák során, hogy a zenés részek közötti prózai jelenetek is erőteljesek legyenek. Igazi mélységet, igazi drámát sugároz ez az előadás, és nem csak a zenéjében.A két táncos-komikus szerepét a Miskolci Nemzeti Színház társulatának két új tagja, Somhegyi György és Rózsa Krisztián játssza. Somhegyi György elmondta, számára az a legnagyobb élmény ebben a próbafolyamatban, hogy egyfajta biztonságot érez már az éneklésben is. – A főiskolán nem igazán tudtam énekelni, így megrémültem, amikor láttam, hogy hat dalt is el kell énekelnem a Viktóriában. A mozgást és a táncot mindig is szerettem, de most már a zenés darabok minden kihívását élvezem – hangsúlyozta a színművész. A budapesti K2 színházban Rózsa Krisztián már megpróbálkozott az operett műfajával. – Írtunk egy három felvonásos operettet, amiben a legnehezebb az volt, hogy hogyan futtassuk ki a dalok közötti jeleneteket. Itt Miskolcon azt látom, hogy a prózai részekben is pontos viszonyokat, a karaktereknél pedig igazi íveket látunk, nem csak valami általános átkötő jelenetet. Ettől igazán jó ezt csinálni, és ettől lesz ez egy erős előadás – emelte ki Rózsa Krisztián.Ajánló az operett elé:Ábrahám Pál operettje egy első világháborús magyar honvéd kapitányról, a szárnysegédjéről, no meg a gyönyörű Viktóriáról és a szerelemről szól. Az első világháborút követően Oroszországban, Japánban és Magyarországon játszódó történetben két ember szerelmét követhetjük nyomon, akik a múló évek után sem vágynak másra, minthogy egymáséi lehessenek. A darab zenei világában az amerikai dzsessz keveredik a magyar népzenével, így teremtve meg azt a sajátságos zenei világot, mely Ábrahám Pál operettjeire oly jellemző.Olyan slágerek hallhatók az előadásban, mint a 32-es baka vagyok én, a Pardon Madame, a Honvéd Banda szól a Stefánián, a Good Night, Ahol az ember fölmászik a fára, ott van Budapest.Az újító szellemű operett azért is izgalmas, mert a bonviván és a primadonna mellett két táncos komikus-szubrett páros is feltűnik a felvonások során, így három pár is küzd a boldog végkifejletért! Vágyakozás, sok nevetés és egy minden akadályt leküzdő szerelem – ez a Viktória!Ábrahám Pál: VIKTÓRIA operett három felvonásban két részben Az előadás a Budapesti Operettszínházzal való koprodukcióban valósul meg.Viktória EPERJESI ERIKAJohn Webster KINCSES KÁROLY Koltay István DOLHAI ATTILASZŐCS ARTURFeri RÓZSA KRISZTIÁNO Lia San JANCSÓ DÓRA Jancsi SOMHEGYI GYÖRGY Riquette VARGA ANDREASZABÓ IRÉN Pörkölty SALAT LEHELOrosz tiszt KOKICS PÉTERDíszlettervező TÚRI ERZSÉBETJelmeztervező VELICH RITADramaturg ARI-NAGY BARBARAZenei vezető CSER ÁDÁMKarigazgató REGŐS ZSOLTGYÜLVÉSZI PÉTERKoreográfus KOCSIS TAMÁSVezető korrepetitor RÁKAI ANDRÁSKorrepetitor NAGY NÁNDORÜgyelő OREHOVSZKY ZSÓFIASúgó REITER KRISZTINARendezőasszisztens RADNAI ERIKA Vezényel:CSER ÁDÁM / PHILIPPE DE CHALENDAR Rendező:BÉRES ATTILA Bemutató előadás: 2016. szeptember 23. - NagyszínházForrás: Miskolci Nemzeti Színház
2016.09.21. 14:31
Szinhaz.hu
Sütő András üzenete a Mának a Magyar Dráma Napján
Sütő András szavaival köszöntjük a Magyar Dráma napját!Sütő András, Örkény István és Juhász Ferenc a Nemzeti Színházban Üzenet Sütő Andrástól:Régtől fogva tudjuk: rendelt ideje van a szólásnak, és ideje a hallgatásnak.Szóltam is amíg lehetett, hallgattam is, amikor (...) elnémítottak. (...) Városunk színházában is hallgatásra kényszerültem. Hadd tegyem hozzá: ez nem a színház bűne, hanem azoké, aki odakint és odafönt, valahol a színház, a drámaírás, általában a művészet felügyelőinek, sőt fegyőreinek vélték magukat. Így tehát hosszadalmas távollét után köszöntöm újból a Nagyérdeműt, színpadi munkáim mindenkori pártolóinak sokaságát, (...) városunk hűséges magyar közönségét, [...] és hadd tegyük hozzá: azokat, akik megannyi szellemi divathullám ellenére is hisznek a színpadi művészet közösségi hatóerejében, eszméltető szerepében. Boldog vagyok, hogy az itthoni kényszerhallgatás keserves évei után újból együtt lehetek azokkal, akiknek sorsa – sorsommal együtt – a mai estén színre kerülő drámámat ihlette.[Az érdeklődés] jó érzést kelt a szerzőben. Mert hisz drámát nem intézménynek ír, ha ír az ember. A bennünket felkaroló százezreknek írunk. Ha úgy tetszik: kollektív üdvösségünk érdekében. Másfajta üdvösség írót nem vigasztalhat. A sokak nélkül nincs értelme az írásnak. Nélkülük az írás: puszta kenyérkereset. Amihez a társadalom ezernyi más módot kínál, boldognak, boldogtalannak egyaránt.Ebben a mai rendezőcentrikus világban, amikor egy Shakespeare is elmehet borítékos sorsjegyet árulni, ha nem akad rendező, aki fölpártolja; manapság, amikor a magyar színjátszásban minden produkciónak nagy becsülete van – kivéve a magyart, bizony figyelemre méltó az a rendező, aki azt mondja az ő felfogását korszerű cinizmussal tagadó köröknek: uraim, a legrosszabbat is vállalom! A darab sikerét, s annak minden következményét (manipulált, olcsó siker, populizmus, népi-nemzeti elmaradottság, sorsproblémás, kollektív nyavalygás stb.) vállalom.Akinek füle van, meghallja.Akinek nincs: annak legszívesebben a magamét adnám kölcsönbe. Így bizonyára jobban járnék, bár jól tudom: oka van az efféle lehetetlenségnek. Az írói munka hadd legyen csak kiszolgáltatva a Sokaság ítéletének. Mert végül nem a szerző, s némelykor a kritika, hanem a Nagyérdeműnek tisztelt közönség dönti el valaminek az életrevalóságát.Talán nem önáltatás, hogy drámám időszerűsége nem múlt el létrejöttének történelmi idejével. Nem múlhatott el, mert a mindennapos jelenség – mint például az emberi szabadság lábbaltiprása – nem föltétlenül napi jelenség. Mi több: korszakok mennek és jönnek – a megaláztatás pedig marad, a sovén gyűlölet tartósan garázdálkodik. Meddig vajon? Marosvásárhely, 2016. szeptember 21.A fenti szöveget Sütő András 1987 és 1993 közötti különböző időpontokban, műsorfüzetekben, sajtóban megjelent írásaiból válogatta és szerkesztette Keresztes Franciska és Gáspárik Attila.
2016.09.21. 12:52
Szinhaz.hu
Micsoda társaság - Mesejátékot rendezett Cseke Péter
Ősbemutatóval kezdi az új szezont a kecskeméti Katona József Színház. Méhes György Micsoda társaság című regényéből Németh Virág készített színpadi változatot, amelyet szeptember 21-én, a Magyar Dráma napján, az évad első bemutatójaként láthat a közönség Cseke Péter rendezésében Ajánló a darab elé:Ebben a bizonyos társaságban van az Apu, aki könyveket ír. Van az Anyu, aki a legcsodálatosabb Anyu. Az Ő gyermekeik: a bősz, vagyis a jámbor Öcsi és az erősen kamaszodó Krisztinka. Van a mindent elintéző Vilmos bácsi és a felesége, a kedves Pindur néni, meg az Ő magzatuk, a vad, vagyis a jó kis Vilike. Öcsi és Vilike együtt másznak a tetőre, a barlangba és a környezetükben élők idegeire. Ebben a történetben az ablaküveg nem tud kitérni a csúzli támadása elől, a sátor nem épül fel egykönnyen, a szamár valójában táltos, a fagyi fele csokoládé és aki rosszalkodik, az palcsinger… Tényleg, Ti találkoztatok már a palcsingerkirállyal? Nem? Tartsatok velünk és derítsük ki együtt, kiből lesz a palcsinger!Villáminterjú Németh Virággal:- Hogyan lett a regényből színdarab? - A Micsoda társaság nagyon jól működik regényként, de kevés olyan helyzet van benne, ami színpadon is megélne. Ezért elővettem Méhes György többi családregényét is, kiválasztottam azokat a történeteket, amelyekben éreztem színpadi lehetőséget, és ezek mentén szerkesztettem egybe.- Mi az alaptörténet? - Nyaralni indul a család… Ez önmagában is kalandos esemény, a mi családunkhoz ráadásul csatlakoznak a barátaik. A társaságnak így két rakoncátlan kisfiú is a tagja lesz: Öcsi és Vili. Öcsiről gyorsan kiderül, hogy ő egy „rossz gyerek”, s mivel ezt ő is így gondolja, nem lát más lehetőséget, mint hogy megszökjön, amiből nagy kalamajka kerekedik.- A szeleburdi család nyaralni megy? - Nagyon karakteresek mindannyian: az anyaoroszlán anya, a pipogya apuka, a kamaszlány és a rakoncátlan kisfiú. Talán leginkább a Mézga családot idézik.- Magukra ismerhetnek a telefonnyomkodós, wifi-vadász kamaszok és kütyümentes nyaralásról álmodó szülők? - Nincs wifi-vadászat, mert az erdőben nincs térerő. Egyébként is igyekeztünk kortalanná tenni a történetet. A darab hangulata leginkább a klasszikus magyar ifjúsági regényeket idézi.- Te mit vittél magaddal felnőtt korodba az ifjúsági regények közül? - Az Abigélt… szerintem azt mindenki magával viszi. Nagyon szerettem a Pál utcai fiúkat, ami szerintem kevésbé ifjúsági, mint amilyennek mondják. A „fiús” regényekért nem voltam oda, nem lett belőlem Verne-rajongó. Egyébként nem is a történetek, inkább a regények hangulata, stílusa maradt meg bennem.- Melyik korosztálynak szól a Micsoda társaság? - Nem kategorizáltuk. Igyekszem úgy dolgozni, hogy mindenki találjon benne valamit, amihez kötődhet.Villáminterjú Szokolai Péterrel, Apu megformálójával:Szelíd, megértő, imádja a gyerekeit, akik kenyérre kenhetik – ilyen a Micsoda társaság! Apuja. Szokolai Pétertől a civil életben sem áll távolt az általa megformált karakter.- A darabban két rosszcsont kisfiú okoz nagy galibát. Vannak hasonló gyerekkori élményei? - A gyerek nem rossz, csak eleven! Amilyen én is voltam. Az én problémáim elsősorban abból adódtak, hogy imádtam szerepelni! Részt vettem az összes mesemondó, versmondó versenyen, ami nem is lett volna baj, csakhogy én a tanítási órákat is végigbohóckodtam. Ezt már nem viselték olyan könnyen a tanáraim. - Másképp játszik gyerekeknek, mióta van saját gyermeke?- Mindig imádtam gyerekeknek játszani. Hihetetlenül izgalmas vállalkozás, mert hiába próbáljuk be az adott darabot, és igyekszünk kitalálni, mi lesz a közönség reakciója egy-egy jelenetnél, a végén lehet, hogy teljesen másként alakul. Ebből a szempontból a legnagyobb kihívás a Bors néni volt, hiszen az interaktív darab volt. A gyerekek mindenre azonnal és őszintén reagálnak: arra is, ha tetszik nekik, amit látnak, de arra, is ha nem. - Milyen figura a Micsoda társaságbeli apuka, akit alakít? - Szelíd, megértő, imádja a gyerekeit, akik természetesen kenyérre kenhetik. Még a szidást is dicséretbe csomagolja. Mélyen együtt tudok vele érezni, hiszen a civil életben, szülőként én is a kompromisszumok lelkes híve vagyok.- Sokat olvasott gyerekkorában? - Gyerekkoromban is és felnőttként is. - Ifjúsági regények közül mi volt a kedvence?- Imádom a történelmi regényeket. Az Egri csillagokat háromszor olvastam. - A tavalyi évadot a Pécsi Országos Színházi Találkozón zárta: Goopert alakította a Macska a forró bádogtetőn című előadásban, amely a legjobb előadás díját nyerte el. Milyen volt a POSZT-on játszani?- Euforikus élmény. Nagyon izgultam, de ezen is átsegített az a koncentrált figyelem, amit Zsótér Sándor megkövetelt tőlünk a próbafolyamat alatt. Leginkább egy olimpiai részvételhez tudnám hasonlítani: kemény felkészülés, sok munka után végre megmutathatod országnak, világnak, hogy mit tudsz. Fantasztikus érzés! A szakmai és a civil közönség is nagyon szerette az előadást, a díj pedig hab volt a tortán. - Nem először dolgozott Zsótér Sándorral. Milyen volt a közös munka?- Rengeteget lehet Sándortól tanulni. Olyan igazságokat fogalmaz meg minden mondatában, amelyekből ha csak egy-egyet kapnék, akkor sem lenne okom panaszra. MÉHES GYÖRGY – NÉMETH VIRÁG MICSODA TÁRSASÁG! mesejátékŐsbemutató Anyu DANYI JUDIT Apu SZOKOLAI PÉTER Vilike DECSI EDIT Öcsi SZABÓ NIKOLETT e.h. Krisztinka HAJDÚ MELINDA Pindur MAGYAR ÉVA Vilmos FERENCZ BÁLINT Misi bácsi KISS JENŐ Quintusz VÁRY KÁROLY Zenekar: Kiss Dániel, Kovács Mihály, Látó Richárd, Tóth Jázmin Díszlet- és jelmeztervező: Gyarmati Dóra Dramaturg: Németh Virág Zeneszerző: Látó Richárd Súgó: Arató Andrea Ügyelő: Horváth Ferenc Rendezőasszisztens: Tóth Kata Rendező: CSEKE PÉTER BEMUTATÓ: 2016.szeptember 21. 15.00, NagyszínházAz előadás hossza 60 perc
2016.09.21. 09:04
Szinhaz.hu
Előadásokkal és nyílt nappal is várnak a színházak a Magyar Dráma Napján
Előadásokkal, díjátadókkal, nyílt nappal és más különleges programokkal várják a közönséget országszerte és a határon túl is a színházak a magyar dráma napján, szerdán, illetve a hétvégén.A magyar dráma napját Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve 1984 óta rendezik meg ezen a napon, hogy ráirányítsák a figyelmet a magyar drámairodalom értékeire, és új művek születését ösztönözzék. A Bajor Gizi Színészmúzeumban díjátadóval ünnepelnek: szerdán délután adják át a Szép Ernő-díjat.A magyar dráma napján adják át a Színikritikusok Díját is, amelyet a Színházi Kritikusok Céhe adományoz az előző évad legjobbjainak. A Budapest Bábszínházban tartott gálaesten adják át idén a Színházi Dramaturgok Céhének elismerését is, amelyet 1998 óta az évad legjobb magyar drámájának ítélnek oda. A díjat Esterházy Péter Mercedes Benz című műve nyerte el, és Esterházy Gitta, a júliusban elhunyt író özvegye veszi át szerda este. A történelmi revüt, amelyet a Szlovák Nemzeti Színház felkérésére írt Esterházy Péter, és amelyet csak jövő januárban mutatnak be Pozsonyban, a magyar dráma napja alkalmából vasárnap felolvasószínházi formában műsorra tűzi a Vígszínház. A Terminal Workhouse és az Átrium Film-Színház szerdán közös ősbemutatót tart. A Bábelna - Keleti nyitás című kulturális ajándékkosár Tasnádi István színdarabja alapján készült. A Bethlen Téri Színházban sorozat indul, amelyben Kováts Kriszta és Nyáry Krisztián Magyar flódni című zenés irodalmi előadását játsszák VII. kerületi középiskolás tanulóknak. A sorozat első előadása pénteken látható a magyar dráma napja alkalmából, tisztelegve ezzel a magyar irodalom kiemelkedő szerzői és műveik előtt. A Nemzeti Színházban szombaton nyílt napot tartanak, amelyen a magyar dráma napja alkalmából felolvasószínházi bemutatóra várják a közönséget: Kiss Csaba Főnyeremény című darabját a szerző rendezésében mutatják be, majd közönségtalálkozót is tartanak. A nagyszínpadon este a Csongor és Tünde ingyenes előadása látható, amelyet látássérültek számára is élvezhető módon, narrálással mutatnak be. Az érdeklődők a délután folyamán bepillanthatnak a produkció felújítópróbájába, és az előadáshoz kapcsolódva Pintér Szilvia színházpedagógus játékos foglalkozást is tart fiataloknak. A nyílt napon a Tóth Ilonka című darab közelgő bemutatójához kapcsolódva a darab írójával, Szilágyi Andorral, a címszereplő Waskovics Andreával, Vidnyánszky Attila rendezővel és Dózsa László színművésszel is találkozhat a közönség egy beszélgetésen. A szeptember 21-i magyar dráma napja köré szervezte a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház a 8. dráMA kortárs színházi találkozót. A székelyföldi városban szeptember 19. és 24. között zajló találkozón, amelynek fő feladata a kortárs színházi folyamatok elemzése, 12 előadást láthat a közönség. A rendezvényen az egyik legnépszerűbb erdélyi magyar drámaszerző, Székely Csaba Bánya-trilógiájának két részét is láthatja a közönség. A Bányavakságot a sepsiszentgyörgyi Andrei Muresanu Színház és az Osonó Színházműhely közösen mutatja be, a Bányavirágot a nagyváradi Szigligeti Színház játssza Hunyadi István rendezésében. Székely Csaba másik két művét is bemutatják: a Szeretik a banánt, elvtársak? című előadással a finnországi European Theatre Collective társulat vendégszerepel, a román-magyar együttélést boncolgató MARÓ című produkciót pedig a marosvásárhelyi Yorick Stúdió adja elő. A kolozsvári, a marosvásárhelyi és a csíkszeredai színház is megünnepli Erdélyben a magyar dráma napját szerdán. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a tíz éve elhunyt Sütő András íróra emlékezik. A Kolozsvári Állami Magyar Színház egyéjszakás drámaírói műhelyt tart szerdán, és az éjszaka született írásokat másnap délután felolvassák a színház színészei. A csíkszeredai Csíki Játékszín pedig a Szemenszedett igazság című bűnügyi komédiát játssza Parászka Miklós rendezésében.
2016.09.21. 07:06
Szinhaz.hu
"Itt vannak a gyökereim, együtt dobog a szívünk" - Interjú Vizin Viktóriával
Október 18-án a Café Fesztivál keretén belül mutatják be az Egy ünnepi színjáték …’56-’16… című előadást. A produkciót Gergye Krisztián koreográfus-rendező állítja színpadra. A prózai, táncos és zenés elemekből felépülő produkcióban fellép Vizin Viktória, Chicagóban élő világhírű magyar operaénekesnő. A művésznővel a közelgő premier kapcsán beszélgettünk gyökerekről, munkamániáról, ’56 pátoszáról.Fotók: Dömölky DánielVan személyes, családi élménye ’56-ről?Nincs. Amikor 2006-ban felkértek a New Yorki Carnegie Hallban rendezett 50. évforduló tiszteletére rendezett ünnepségen való fellépésre, "csapott meg a szele", vagy még pontosabban, akkor érintett meg 1956 mélysége, történelmi fontossága.Miért vállalta a felkérést?Gergye Krisztián néhány hónappal ezelőtt keresett meg a nem mindennapi feladattal. Több oka is van annak, hogy igent mondtam a felkérésre, bár ezek mind szorosan összetartoznak. Régóta szerettem volna együtt dolgozni Krisztiánnal. Amikor a MÜPA-ban láttam a Kokoschka babája premierjét, ami egészen rendkívüli élmény volt, azonnal tudtam, hogy ezt az álmot minél hamarabb valóra kell váltanom. Annyira biztos voltam benne, mint semmiben az elmúlt 20 év során. Elkezdtünk azon gondolkodni, mit csinálhatnák közösen a közeljövőben. Bár azok az ötletek egyelőre csak gondolati szinten maradtak, viszont mindaz, ami forrni kezdett bennünk, azt hiszem, hatalmas erőket mozgatott meg. Így talált meg minket ez a nem mindennapi 1956-os előadás.Szívesen jön haza, Magyarországra, ha megkeresik egy-egy itthoni munka kapcsán?Magyarországon szerepelek a legszívesebben. Itt vannak a gyökereim, együtt dobog a szívünk - hogy nemes értelemben vett pátosszal éljek. A szüleim, a testvéreim, a rokonaim, a régi jó barátok és ismerősök, a kollégák tapsolnak a közönség soraiban és izgulnak értem. Más országokban is vannak követőim, de az otthoni közeg minden mást felülír. És ki kell emelnem azt is, hogy mi magyarok egytől egyig kreatívabbak, tehetségesebbek vagyunk, mint bárki más a világon. Nagy és erős szavak ezek, mégis merem állítani, hogy igaz. Nem minden a tökéletes technika. A színpadra mély múltat, tartalmas érzelmeket kell vinni. A magyaroknak ez mindig megadatott.Hogy sikerült megtalálni a közös nyelvet Gergye Krisztiánnal?Bár az első közös munkánk, mégis mindketten egyik csodálatból a másikba esünk, hiszen úgy tudunk együtt dolgozni – mint két munkamániás –, mintha ez már a sokadik alkalom lenne. Egymás szájából vesszük ki a szót, a gondolatok szárnyalnak. Éjszakákba nyúlóan dolgozunk párhuzamosan, ki-ki ott, ahol éppen van, annak folyamatát emailekben megvitatjuk. Azt gondolom, csak így érdemes dolgozni.Nem idegen Önnek az úgynevezett független színházi/kortárs színházi miliő?Színházi ember vagyok és nem hagyományos értelemben vett operaénekes, aki ragaszkodik a kottában leírtakhoz és jól bevált fordulatokhoz. A kortárs művészet régóta foglalkoztat. Végre eljött az a pillanat, hogy ezt átélhessem és meg is mutathassam. Egyébként nem ez az első alkalom, hogy kilépek az opera falai közül. 2013-ban a Kodály Fesztiválon bemutathattam saját darabomat, A Boszorkányt, melyet Andrási Gertrúd zeneszerző alkotótársammal írtunk. 2015-ben a patinás londoni Almeida Színházban egy hasonlóan érdekes kortárs darabnak lettem mozgatórugója és Gergye Krisztiánnal is több projektem fut párhuzamosan. És hogy a témához kapcsolódva összegezzem: nálam 2012-ben beindult a Hamletgép. A változás, a változtatni akarás. Azt kell, mondjam, minden a lehető legjobb mederben áramlik azóta is.Pontosan mi a feladata ez előadásban?Összetett a szerepem: egyszerre vagyok férfi és/majd később nő. Erre még nem volt példa a pályafutásom során. A színpadon változom férfiből nőve úgy, hogy a nézőt beszippantja a Hamletgép hömpölygése és megrázóan, mégis teljesen homogén transzformációval megtörténik a "szerepcsere". Ha egy színházi előadás a szavakon túl az operához nyúl, az mindenképpen valamiféle többletjelentést hordoz. Ha már az emberi szó és beszédhang nem elég, az alkotók vagy a mozgáshoz nyúlnak vagy emberfeletti magaslatokba helyezik a hangot - zenébe fonják, ritmust adnak neki, dallamot. Jelen esetben mindezek az elemek szerepelnek a darabban, melyet Gergye Krisztián egészen nagyszerűen épített fel. Heiner Müller Hamletgépének 4. és 5. felvonását lefordíttattuk angolra, amiből elkészült a librettó, majd rendező – zeneszerző – énekes trióként átalakítottuk énekelhető szöveggé úgy, hogy a mondanivaló tisztán kimagasló legyen. A következő fázisban Zombola Péter zeneszerző írja a zenéjét az előzetes szerkezeti megbeszélés alapján, amint elkészül egy résszel, azonnal küldi nekem. Október elejétől folytatódnak a próbáim, miután visszajövök Magyarországra. Ekkor természetesen még bármi változhat.Fotók: Dömölky DánielAz Ön olvasatában mit üzen az előadás?Ha általánosíthatok, azt mondanám, hogy minden színpadi műfaj az egyénre hat. Miért megy az ember színházba? Azért, hogy kikapcsolódjon? Azért, hogy kinyissa a szívét, befogadóvá váljon, és ha csak egyetlen gondolat is megfogta, hazamenvén elkezdjen dolgozni az adott problémán? Az, hogy 2016-ban kiben mit mozgat meg 1956, nem tudhatom, viszont elmondok egy saját élményt, ami néhány hete az első próbát nézve esett meg velem. Mint mondtam, nincs személyes vagy családi emlékem ’56-ról és nem szeretem a pátoszt, pedig ehhez az évszámhoz szinte csak pátosz kötődik – tisztelet a kivételnek. Beültem a próbára, ahol két színművész és két táncművész kollégám próbált, Gergye Krisztián instruált. Az egyes jelenetekben olyan események sora volt kiélezve a mozgásban teljesen szárazon és tárgyilagosan, hogy pofonszerűen megütött a téma, megkönnyeztem. Amikor a tények kapják a főszerepet - művészetbe öltöztetve, nincs olyan ember a közönség soraiban, aki nem úgy távozik az előadásról, hogy ne a döbbenet járja át vagy akár egy könnycsepp ne csordulna ki a szeme sarkából.Szerző: Spilák Klára Színház.hu
2016.09.20. 05:02
Szinhaz.hu
Színházak éjszakája - Kulisszajárás és interaktív táncpróba Kecskeméten
Kulisszajárással, jelmezes fotózással és interaktív táncpróbával kapcsolódik a kecskeméti Katona József Színház a színházak éjszakája szeptember 17-i rendezvényéhez.Mészár Zsuzsa művészeti titkár elmondta: a színház évadját népszerűsítő napon a program nyílt próbával kezdődik. A regisztrációhoz kötött eseményen az érdeklődők - két héttel a bemutató előtt - bepillanthatnak a Shakespeare Vízkeresztjének próbájába Mohácsi János rendezésében.A színház előtti téren gyermekprogramokkal várják a családokat. A választék széles: lesz óriási színező, arcfestés, origami, fényképezkedés színházi jelmezben, valamint számos ötletes és érdekes színházi játék. Miközben a legkisebbek próbára teszik kézügyességüket, szüleik a János vitéz című előadás legszebb dalait hallgathatják meg Dobó Enikő, Pál Attila, Aradi Imre és Szabó Nikolett előadásában. A dalok között a mozgásé lesz a színpad, hiszen a Kecskemét City Balett művészei Katonka Zoltán vezetésével látványos táncpróbát tartanak, amelybe bárki bekapcsolódhat. Mindeközben kulisszajárásra is lehetőség nyílik. A csoportok Sirkó László és Sirkó Anna vezetésével bepillantást nyerhetnek a függöny mögötti világba: hogy mit rejt a színpad, hol dolgozik az ügyelő, hogyan mozognak a díszletek és milyen csodákat rejt a kelléktár. A jelentkezők ízelítőt láthatnak a Micsoda világ! című mesejátékból is. A darab ősbemutatóját a magyar dráma napján, szeptember 21-én tartják - fogalmazott a művészeti titkár. A délutáni kulisszajárás szintén regisztrációhoz kötött. A színház honlapján vagy telefonon jelentkezők között csoportonként két-két családi bérletet sorsolnak ki. A programok ideje alatt bérletet vásárlók pedig tíz százalék kedvezményt kapnak.MTI
2016.09.15. 14:51
Szinhaz.hu
Lúdbőr - Magyar designerek és táncművészek performansza
A MU színház falain belül rendhagyó esemény készül szeptember 19-én az L1danceFest ideje alatt. A kivételes bemutató a LÚDBŐR címet kapta, mely magyar vonatkozású motívumokból épül fel, magyar designereket mutat be és magyar táncművészek, előadóművészek vesznek részt a létrehozásában. Az idén 15. jubileumát ünneplő L1danceFest a Pesti Est médiatámogatásával egyedi táncelőadással jelentkezik. Az Artista, Barbro Design, Manier, Mei Kawa, Romani, TiCCi Rockabily Clothing, és Zagabo márkák ruháit elismert művészek performanszainak kíséretében tekintheti meg a közönség Ladjánszki Márta rendezésében. „Alkotóként a színek, formák, így a kosztümök is számomra mindig nagyon fontosak voltak. Igyekeztem alkotóként és előadóként is olyan munkákban részt venni, ahol a kosztüm, a figura és annak minden apróbb jelzése kigondolt, megformált volt. Az L1danceFestek alatt felmerült a kérdés, hogy a konferanszok miben lépjenek színpadra. Mivel az első években én is konferáltam, átéreztem ennek minden nyűgét és nyilát, hogyan lehet egy fesztiválszervezésben szexi, dögös, érdekes lenni és a sokszor hosszúra nyúló információkat izgalmasan tálalni. Alig volt arra időm, hogy kitaláljam, melyik nap milyen ruciban (hajban, sminkben, cipőben) lépjek a színpadra, lehetőleg újdonságot is becsempészve. És ekkor arra gondoltam, minek erőlködöm én ezen, amikor számtalan tehetséges magyar designer van, akiket szívesen bemutatnánk, sőt, sokan már dolgoztak táncosokkal is, mi is. Így a társművészetekre is felhívjuk a figyelmet egy ilyen nagy nemzetközi eseményen. Amikor megkérdeztünk néhány tervezőt, szinte mindenki igent mondott és nagyon izgalmas megjelenést találtunk ki együtt. Ma az L1danceFest egyik fénypontja a „catwalk”, amikor a nézők alig várják, hogy meglássák az aznapi kreációkat és így egy kicsit a reflektort a tervezők alkotásaira is ráirányítjuk. Annyira eredményes volt ez az együttműködés, hogy most a jubileum kapcsán adta magát a lehetőség, hogy LÚDBŐR címen kortárs catwalk keretében több designert ismét bemutatva egy nagy happenning jöjjön létre, ahol a modellek az L1 Egyesület művészei” – mondja Ladjánszki Márta, az L1 Egyesület művészeti vezetője.Erős Balázs, a MU művészeti vezetője számára nagy örömet jelent, hogy a színházban talált otthonra az extrém bemutató a fesztivál ideje alatt, hiszen az intézmény valódi BEFOGADÓ-KÖZÖSSÉGI-UNDERGROUND térként működik. Ezt a három alaptételt pedig tökéletesen vegyíti mind a LÚDBŐR, mind a fesztivál ideje alatt ott látogatható további események is.További információk a LÚDBŐRRŐL a MU Színház honlapján érhetők el.
2016.09.15. 07:03
Szinhaz.hu
Csizmás Kandúr és a technika ördöge - Jön a XIV. Keszthelyi Táncpanoráma
Tánc a színpadon, tánc a Fő téren és tánc a technológiában is; tizennegyedik alkalommal kerül megrendezésre a keszthelyi Táncpanoráma a Nemzeti Táncszínház és a keszthelyi Balaton Kongresszusi Központ és Színház közös szervezésében. A keszthelyi Táncpanoráma a Balaton Színház 2002-es átadása óta kínál az őszi hónapokban tartalmas kikapcsolódási lehetőséget a tánc szerelemeseinek. Az elmúlt évek alatt a patinás város egyik meghatározó kulturális eseményévé vált a Táncpanoráma, amely a táncművészet kiemelkedő társulatait vonultatja fel több – néptánc, táncszínház és modern balett – műfajban. Különleges táncházzal és Lakatos János legújabb szórakoztató tánctörténeti előadásával, a Tánc és Technológiával érkezik a Nemzeti Táncszínház idén Keszthelyre. Emellett három nagy táncegyüttes, a Bozsik Yvette Társulat, a Szegedi Kortárs Balett és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes produkcióit, valamint Váradi Levente fotókiállítását láthatják keszthelyi nézőink. Ebben az évben a Kossuth-díjas, Kiváló Művész, Zsuráfszky Zoltán és Vincze Zsuzsanna mutatja meg a néptánc alapjait a már hagyományosnak számító táncházban. A programok mellett Várady Levente, a most 60 éves Zsuráfszky Zoltán tiszteletére rendezett, fotókiállítását láthatják az érdeklődők.PROGRAMXIV. KESZTHELYI TÁNCPANORÁMA 2016. szeptember 15-17. 2016. szeptember 15. csütörtök, 11.00 és 14.00Balaton Színház – SzínházteremBozsik Yvette TársulatCsizmás kandúr 2016. szeptember 15. csütörtök,19.00 Balaton Színház – Simándy teremTánc és… Tánc és Technológia Tudomány a művészet mögött, avagy gyertyafénytől a robotokigLakatos János előadás-sorozata 2016. szeptember 16. péntek, 17.30 órátólTáncház a Fő térenZsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas, Kiváló Művész és Vincze Zsuzsanna vezetésével 2016. szeptember 16. péntek,19.00Balaton Színház – SzínházteremMagyar Nemzeti TáncegyüttesKalotaszeg 2016. szeptember 17. szombat, 19.00Balaton Színház – SzínházteremSzegedi Kortárs BalettCarmina Burana Fotókiállítás Váradi Levente képeiből a 60 éves Zsuráfszky Zoltán tiszteletére Megnyitó: 2016. szeptember 16-án, az előadás után. A kiállítás szeptember 29-ig lesz megtekinthető Balaton Színház – Simándy teremA műsorváltoztatás jogát fenntartják
2016.09.14. 11:08
Szinhaz.hu
A Madách táncművészei is bemutatkoznak a Színházak Éjszakáján
A Madách Színház az idei Színházak Éjszakáján rendhagyó előadásnak ad helyet a Madách Stúdióban. Az est címe: Árnyak nélkül. Kétfelvonásos „videószínház” produkciót mutatnak be, amely táncra és interaktív videó anyagokra épül – olyan új előadásmódban, ahol a vetítés és a táncosok mozgása folyamatos összhangot alkot."Egy korábbi Színházak Éjszakájára készítettünk már egy önálló táncprodukciót Torn címmel, amelyet később Győrben, a Magyar Táncfesztiválon is előadtunk, nagy sikerrel. Akkor is élveztük a közös munkát a táncművész kollégáimmal, és bíztunk abban, hogy kapunk még ilyen lehetőséget" - mesélt a bemutató előzményeiről a koreográfus a 7óra7.hu-nak.A portál kérdésére Vaszilenko Eugenia alárulta, hogy ezúttal is teljesen új produkcióval készülnek, amely minden elemében eltér a Madách Színházban megszokottól. A koreográfus ígéri, sokszínű táncbemutatót láthatnak az érdeklődők. "Rengeteg zenei és táncstílust ötvözünk majd az előadásban. Ez a kavalkád lehetővé teszi, hogy mindenki abban mutassa meg magát, amiben a legjobb." - tette hozzá.A Madách Színház évenként közel 350 előadást tart, mintegy 500 ezer hazai és külföldi néző jelenlétében. A több mint 1400 teltházas előadással és sokszor megújult szereposztással 33 éve folyamatosan műsoron lévő, számos magyarországi színházi rekordot megdöntő Macskák, vagy épp a két év alatt 200 előadásig jutó Mamma Mia! sikere nem csak a kiváló alapanyagnak vagy épp a rendező és a díszlettervező által megálmodott látványvilágnak köszönhető, hanem a lendületes és nagyszabású koreográfiákat estéről estére bemutató tánckarnak is.Árnyak nélkül - A Madách ajánlója:A történet főszereplője Szonja, a fiatal elismert festőművész. Képeit színes, meseszerű stílus jellemzi - egészen a legutóbbi kiállításáig... A közvéleményt és a kritikusokat egyaránt sokkolja a depresszív, baljós hangulatú, új festménysorozata. Sötét titkot hordoz, amely kihat a munkájára és a magánéletére is.Szonja boldogságra vágyik, újra önmaga lenni, de ehhez szembe kell néznie saját „Árnyaival”.Koreográfus: VASZILENKO EUGENIAÍró és rendező: PETKE BALÁZSKözreműködnek a Madách Színház táncművészei.Az előadások időpontja: 19.30 és 22.00 óraForrás, fotók: Madách Színház, 7óra7.hu
2016.09.14. 09:04
Szinhaz.hu
Szláv-magyar évadot hirdetett az Újvidéki Színház
Szláv-magyar tematikus évadot hirdetett 2016-2017-re az Újvidéki Színház, az idei előadások a MI szócska köré épülnek.A tervekről Venczel Valentin igazgató úgy fogalmazott: az idén azt szeretnék felmutatni, mi a közös a magyar és a szláv "mentalitásban, világnézetben, értékrendben és úgy egyáltalán a létben". Különösen fontos ez egy olyan korban, amely egyre csak növeli a népek közt tátongó szakadékot - tette hozzá. Lénárd Róbert, a teátrum művészeti vezetője ezt azzal egészítette ki, hogy a "mi" szerbül és magyarul is ugyanazt jelenti. "A közösséget, az együttműködést: azt, amit a szláv és a magyar kultúra keresztmetszete kell, hogy képviseljen itt, a Vajdaság székvárosában. Épp ezért idei évadunkban összeolvasztjuk a két kultúrát, magyar szerzőket szerbek, szerb szerzőt magyar, vajdasági félig magyar, félig montenegrói zsidót macedón rendez. Mi így képzeljük el az egységet, mi így képzeljük el a kultúrák közti élő, lélegző kapcsolatot".Fotó: Srđan DoroškiAz évad műsorán nyolc bemutató szerepel. Esterházy Péter kultikus könyvét, a Kis magyar pornográfiát egy szintén kultikus rendező, a szerb Nikiat Milovojevic állítja színpadra. Zerkovitz Béla és Szilágyi László Csókos asszonyát Radoslav Milenkovic rendezi, és az operett az ő kezei között dzsesszes hangzású modern zenés játékká válik. Bemutatják a Balog István 1812-es Fekete György című drámája alapján készült, a hősmítoszokat górcső alá vevő Fekete című produkciót Zanko Tomic rendezésében, valamint Danilo Kis legendás novelláskötetének, a Borisz Davidovics síremlékének feldolgozását, amelyet a macedón Aleksandar Popovszki állít színpadra. Kiss Csaba A dög című darabjával a polgári házasság intézményének végleges megingását mutatja be Olivera Djordjevic, míg a kortárs szerb irodalom egyik legjelentősebb alakjának 1987-es regényét, a Fáma a biciklistákról szóló művet posztmodern zenés összeesküvés-elméletként viszi színre Lénárd Róbert. Ezen kívül két monodrámát mutatnak be a társulat színészeivel. Huszta Dániel a szélsőséges politikai erők visszatértéről készít szatirikus játékot, Faragó Edit pedig kortárs szerb szövegek között kutat a nő mindenkori helyzetét elemezve. Az Újvidéki Színház a 2016-2017-es évadát szeptember 21-én, a magyar dráma napján nyitja meg a Bánk bán című előadással, amelyet Urbán András rendezett. Az előadások mellett tovább folytatódik az ARTrium programsorozat, amely a színház társművészeteinek tere, a programot idén bemutatókhoz rendelt kiállításmegnyitók, filmvetítések, könyvbemutatók, koncertek és kortárs magyar és szerb drámák felolvasószínháza alkotják. Az Újvidéki Színház repertoárján maradnak az előző évek sikerelőadásai: az Urbán András által jegyzett Neoplanta és Bánk bán, a Csárdáskirálynő és A kis herceg Táborosi Margaréta rendezésében, a Kovácsok, a Guppi, Mezei Kinga hatalmas sikerű Piaf marche-a és Puskás Zoltán színházi lázadása, az OFF, valamint a Neusatzer Cabaret és a Részeg tárgyalás, amelyeket Lénárd Róbert rendezett.Újvidéki Színház, MTI
2016.09.14. 08:00
Szinhaz.hu
"Biztos vagyok a színház társadalomformáló erejében” - Interjú Bodó Viktorral
A Jurányi Inkubátorházban szeptember 24-én mutatják be a Katona József Színház, a FÜGE, az Orlai Produkciós Iroda és a Maszk Egyesület közös produkcióját, az Egy őrült naplóját Bodó Viktor rendezésében.Az Ön ötlete volt, hogy színre vigyék az Egy őrült naplóját?Nem. Bár tudtam, hogy egyszer valamikor meg kell csinálni, ezúttal Orlai Tibor ötlete volt. Keresztes Tamást kereste meg ezzel a kivételes lehetőséggel, amely speciálisan nehéz feladat. Igazán izgalmas anyag, valódi szakmai kihívás minden résztvevőnek. Hozzáteszem, Tibor remek érzékkel tette mindezt, talán a lehető legjobb pillanatban. Tamást olyan alkotói korszakában találta meg ez a szerep, amelyben érdemes is elvállalni ilyen fajsúlyú feladatot. Szinte rá van írva az amúgy Gogoltól megszokottan zseniális anyag. Én utólag kapcsolódtam a történetbe: Tamás mesélt róla, hogy van egy ilyen lehetőség, én pedig már régóta akartam újra dolgozni vele. Lehetetlennek tűnt, hogy ezt ne együtt csináljuk. Fotó: Szkárossy ZsuzsaMit jelentett a gyakorlatban, hogy az előadás a Katona József Színház, a FÜGE, az Orlai Produkciós Iroda és a Maszk Egyesület együttműködésében jött létre? Mi csak annyit vettünk észre belőle hogy minden vágyunkat, ötletünket, speciális, akár utolsó pillanatban megszületett igényünket tudtuk fedezni a költségvetésből, illetve hogy vándoroltunk a különböző színházakba próbálni. Persze a piramis tetején Tibor állt, aki gondos producerként állandóan figyelte mind az előkészítési, mind a gyártási és – nem utolsósorban – a próbafolyamatot, és segített előteremteni az előteremtenivalót. A Katonában kezdtünk. Mivel évad vége lett és a többség elment pihenni, mi ekkor elfoglaltuk a nagyszínpadot, és a már kész díszletben elkezdtük a munkát, azután átcuccoltunk a Jurányiba, onnan pedig Szegedre, a zsinagógába. Elég érdekes volt különböző tereken végigvonultatni ezt a különösen bizarr kis díszletet, amely igen sok játéklehetőséget hordoz magában, és érdekes meglepetésekkel is szolgál. Amúgy Keresztes Tamás első és egyben igen tehetséges díszlettervezői munkája. Mit mond nekünk ma ez a darab, illetve előadás? Miért tartja fontosnak? A mindenkori – a hatalom oldaláról megszólítva az úgynevezett – „kisember” keserves kínját elemzi az anyag, aki nem képes kitörni saját társadalmi osztályának cellájából, amely leköti, kínozza, esélytelenné és nevetségessé, sérülékennyé, vesztessé, majd beteggé teszi. Valójában nem ő a beteg, hanem maga a társadalmi rendszer, annak az igazságtalansága és sötéten cinikus merevsége. A mi „őrültünk” valójában egy roppant szegénységben élő, konzervatív gondolkodású, igazán jól beidomított állampolgár, aki bejár a hivatalba, felnéz a feljebbvalóira, és persze tiszteli a cárt. Csakhogy szerelmes lesz, és ennek a szerelemnek a tárgya nem más, mint pont a főnökének, a kegyelmes úrnak a lánya, akinek a megközelítése –a társadalmi különbségeket tekintve – természetesen teljesen esélytelen. Ez a már önmagában őrült érzés, a szerelem, vagyis annak a szabadságvágya elindít ebben az emberben valami kitörési szándékot. Rés nyílik a betonfalon. A mi emberünk tulajdonképpen magához tér, „felébred”. Mivel a valóságban nem tud, és kis magányosságában töprengő, gondolkodó emberként nem is képes élni, ezért egy képzeletbeli világot épít fel. Egy sötét, piszkos kis padlásszobában teremti meg a nagyhatalmak konfliktusainak bázisát, végül fantasztikus megoldásként ő maga vállalja az egyik uralkodói válságban lévő ország trónjának betöltését –elkerülendő egy világméretű katasztrófát. Nagyszabású és tűpontos belső lélektani felépítése van annak a folyamatnak, ahogy egy egybefüggő monológban beszélteti, lenaplóztatja Gogol Popriscsin személyiségfejlődését. De itt sincs megállás persze. Milyen felületes és giccses lenne így lezárni ezt a történetet! Ezután a mi Popriscsinünk összeütközik a kőkemény valósággal, persze rövid úton be is zárják, és a kornak megfelelő kegyetlen és primitív módszerekkel „kezelik”, vagyis megpróbálják erőszakkal megtörni. Ez, bár kemények a módszerek, mégsem sikerül egészen. Erről a napló avagy monológ legutolsó, különös humorú mondata tanúskodik. Keresztes Tamás (Fotó: Takács Attila)A szegedi Thealter fesztiválon elnyerték a kritikusok díját. Emelkedett-e ettől a presztízse? Magával hozza-e ez az elismerés, hogy a jövőben könnyebben tudja megvalósítani az elképzeléseit?A kritikusok a színházi szakma fontos részét képezik, ezért fontos és jóleső a figyelmük, a véleményük és az elismerésük, éppen úgy, mint az elemző és elgondolkodtató kritikájuk. De volt időm megtanulni, hogy az, hogy az elképzeléseimet könnyebben vagy nehezebben tudom-e megvalósítani a jövőben, csak rajtam múlik. Sem szakmai vagy közönségelismerésen, sem támogatáson, sem senki máson. A 7 Óra 7-ben ezt írták: ,,Decemberben Bodó Viktor rendezésében Lifedealer címmel kutatómunkából, tanterem-színházi előadásból, interaktív színházi társasjáték fejlesztéséből, függőségi programhoz kapcsolódó színházi tréningből és drámafoglalkozásból álló programsorozat indul, amely oktatási anyaggal is kiegészülve vizsgálja a magyar társadalom egyik legkomolyabb és legmegoldatlanabb problémáját, az alkohol és drogfogyasztást.” Hol tart ez a folyamat? Honnan teremtenek elő forrást hozzá?Kezdeti előkészítési szakaszban van a projekt, de annyit el tudok mondani, hogy a tervek szerint egy tantermi színházi előadás készülne a hozzá kapcsolódó feldolgozó beszélgetéssel, egy felvilágosító vizuális anyag készülne az alkohol- és szerfogyasztás mai trendjeiről, a függőségről és annak lehetséges elkerüléséről, illetve kezelésének lehetőségeiről. Ez vagy egy nagy, vagy több kis anyag lesz, amelynek a célközönsége: a potenciális szerfogyasztók, a közvetlen környezetükben élők, a szüleik, az élettársuk, a szeretteik, a rokonaik, a barátaik, a tanáraik. Fontos célja az anyagnak, hogy pontos és ítéletmentes képet adjon arról, mi is ez a társadalmunk jelentős részét érintő problémakör. Valamint egy olyan tréningprogram összeállítása, amelyet a színészek azokkal az emberekkel csinálhatnának együtt, akik már elhatározták, hogy le akarnak jönni a cuccról, vagy abba akarják hagyni az alkoholfogyasztást, és le akarnak számolni a függőségükkel. Ez egy igen becsülendő és elég komoly belső munka, amihez elkél minden külső segítség. Egy ilyen, amúgy színészgyakorlatokból álló tréning nagyon sok energiát használ fel, segít a koncentrációban, fejleszti a memóriát, a kommunikációs készséget és a felszabadítja a gátlásokat. Életörömet és játékkedvet ad. Erre nagyon nagy szüksége van egy nem szenvedélybeteg embernek is, de ez esetben életmentő is lehet. De ha csak segít elviselhetőbbé tenni az életet vagy egy új élet kezdetét, már az is elég. A forrásokat több helyről igyekszünk megteremteni, például Polgár András és Orlai Tibor már a támogatók között szerepel. Mi készteti arra, hogy direkt módon foglalkozzon társadalmi-közéleti kérdésekkel? Maga az „élő” színházcsinálás, az emberi értékek megóvásának vágya késztet arra, hogy olyan kérdésekkel foglalkozzak, amelyek a színházi eszközöket – többféle formai megközelítéssel – hasznos és értékes célok irányába viszik. Nyilván közrejátszik az elégedetlenség, hogy nem látunk a társadalmunkban megjelenő vagy erősödő problémákra megoldási javaslatokat, inkább csak újabb és erősödő problémákat, amelyeket nem nézhetünk tétlenül. A színház dolga a reagálás, az elemzés, a kérdésfelvetés, de még sok minden másra is jó lehet. Ez kísérlet tárgyát is képezi, és fejleszthető csatornái is vannak. A Mentőcsónak a Szputnyik Hajózási Társaság utódjaként igyekezett élesen kitűzni maga elé, hogy a társadalmat érintő legkomolyabb problémákra reagál, így a Mentőcsónakban „evező” alkotók – Pass Andrea, Fábián Gábor, a Sztereo-Akt vezetője, Boross Martin és magam is – azokat a problémákat tettük magunk elé, amelyek a leginkább érdekelnek minket. Tehát egyrészt a Mentőcsónak működési alapelvei késztetnek, és ezen felül természetesen az, hogy biztos vagyok a színház társadalmat formáló erejében. Bizonyos nehéz kérdésekre képesek vagyunk hiteles válaszokat adni.Mérhető-e a hatása az efféle produkcióknak? Mérhető a hatása bármilyen produkciónak? A taps nagysága vagy hossza? A siker? Az eladott jegyek száma? A tetszést talán kinyilvánítja, de hogy valóban megmozdult-e valami a nézőben, az inkább egy feldolgozó beszélgetésben mérhető. Remek, szívbemarkoló nagyszínházi előadásokon – a saját jobban sikerült rendezéseimen is – láttam SMS-ezni, aludni mindenféle korosztályt. Még ha az adott néző életének sok tényezőjétől függ is, hogy mikor, milyen formában találja el egy előadás, akkor is elgondolkodtató és állandó feladat, hogy hogyan jusson el az előadás alapvetése a nézőkhöz úgy, hogy beépülhessen a gondolkodásukba, és magukkal vigyék, emészthessék, foglalkoztassa őket. Milyen visszaigazolásokat kapnak a közönségtől? A Mentőcsónak előadásai jellemzően különböző iskolákban és a Jurányi házban, szintén egy osztályterem nagyságú térben játszódnak, ahol azonnal érzékelhető a legkisebb reakció is. Mivel az előadások nagy része interaktív, ezért már az előadás közben kialakulhat valamilyen visszaigazolási aktus. Az előadás utáni beszélgetés alatt van mód igazolásokat gyűjtögetni. Nekünk alapvetően az a célunk, hogy gondolkodtassunk, pontos információt adjunk, „érzékenyítsünk”. Ha a reakciók aktívak, akkor azt jelenti: pozitív a visszaigazolás. Lát arra esélyt, hogy a következő tíz évben alábbhagy a gyűlölet; hogy toleránsabbá válik a magyar társadalom? Számos közösség, civil szervezet reagál egy-egy agresszív jelenségre. Persze sokan bedőlnek mindenféle propagandának, és hitelesnek hisznek politikai játszmákat szolgáló, amúgy tényleg döbbenetes baromságokat, de úgy látom, sokan meg aktívan és akár tevőlegesen is reagálnak adott helyzetekre. Bízom benne, hogy pont bizonyos ijesztő és végletes helyzetek fognak változást vagy felismerést hozni.Hol szeretne tartani a pályáján tíz év múlva? Soha nem tűztem magam elé lépcsőket, amiket meg kell mászni adott idő alatt, mindig a következő darabok és projektek határozták meg, hogy hogyan tovább. Egy-két évre tervezek előre, kivéve, ha színházi pályázatról van szó, vagy egy rendezőosztály vezetéséről, ami négy-öt év, de ha ugyanitt tartok, az is jó nekem. Vagyis szabadon dolgozhatok, és különböző országokban különböző társulatokat ismerhetek meg, önálló projekteket találhatok ki és valósíthatok meg, ugyanakkor van egy otthoni bázis, ahonnan el lehet indulni, és ahova vissza lehet térni. De a színház mellett mindig foglalkozom kicsit mással is, ezekben a dolgokban is lehet inspirálódni és fejlődni.Az interjút készítette: L. Horváth Katalin
2016.09.14. 05:00
Szinhaz.hu
Röhrig Géza irodalmi esten lép fel Londonban
Először lép fel Londonban Röhrig Géza: az Oscar-díjas Saul fia főszereplője irodalmi est keretében beszélget a neves magyar származású brit íróval, Tibor Fischerrel kedden a Londoni Magyar Kulturális Központban, ahol mint költő, író és gondolkodó is bemutatkozik a brit közönség előtt.Másnap a Kossuth-díjas színész részt vesz a film bemutatóján az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban, majd Henry Fitzherbert angol filmkritikussal beszélget a Saul fia kulisszatitkairól, és válaszol a közönség kérdéseire - közölte az MTI-vel hétfőn a Balassi Intézet.Fotó: Mohai Balázs/MTI A közlemény emlékeztet arra, hogy Röhrig Gézát színészként ismerte meg a világ, ám több műfajban is alkot. 1967-ben született Budapesten, 16 éves korában kommunistaellenes tevékenységért elbocsátották a középiskolából. Huckrebelly néven underground punkzenekart alapított, amely - hogy távol tartsa fellépéseitől a rendőröket - folyamatosan más néven játszott. Röhrig Géza 1987-ben Krakkóba költözött, hogy lengyel irodalmat tanuljon a Jagelló Egyetemen, 1989-től pedig a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója volt. Az 1990-es évek elején Jeruzsálemben élt, majd két évig egy haszid jesivában tanult Brooklynban, nem sokkal később pedig megjelent első verseskötete is, amelyet hét másik verses- és egy novelláskötet követett. Jelenleg első regényén dolgozik.Feleségével és négy gyermekével 2000 óta él New Yorkban, ahol a New York-i Zsidó Teológiai Szemináriumon mesterfokú diplomát szerzett, majd elkezdett tanítani. Röhrig Géza felkerült a New York-i székhelyű Algemeiner Journal százas listájára, amelyben a zsidó életet pozitívan befolyásoló embereket gyűjtik össze.MTI
2016.09.13. 15:03
Szinhaz.hu
Prima Primissima - Kútvölgyi, Andorai és Marton a jelöltek között
A Prima Primissima-díj tíz kategóriájának harminc jelöltje összesen 250 millió forintot kap a magas erkölcsi elismerés mellett; a Junior és megyei Primák további 130 kitüntetést vehetnek át, több mint 150 millió forint pénzdíjjal - jelentette be kedden Budapesten a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke.Csányi Sándor elmondta, hogy a 14. alkalommal meghirdetett díj struktúrája nem változik: minden kategóriában három jelölt (Prima) közül kerül ki a Prima Primissima díjazottja; a Primák 5 millió, a Primissimák 15 millió forintot vehetnek át a díj mellé. Mint hangsúlyozta: a tizennégy éve Demján Sándor által alapított, négy éve az OTP által fenntartott díjról elmondható, hogy tradícióvá vált.A Junior és megyei díjazottakkal együtt már 1700-an kaptak díjat az alapítványtól. A Primák és Primissimák közé az idei kitüntetettekkel együtt már 430-an tartoznak, ők összesen 3,5 milliárd forintot kaptak az elismerés mellé - számolt be a kuratórium elnöke. A jelöltek köre idén is rendkívül széles volt, hétszáz kiválóság közül választották ki a harminc Primát; a legtöbb jelölés a színház- és filmművészet kategóriában érkezett - közölte Csányi Sándor, hozzátéve: az előzetes jelöltek közül az adott területek szakértőinek javaslatai alapján választottak Primákat.Magyar színház- és filmművészet kategóriában Andorai Péter színművész, Kútvölgyi Erzsébet színművész és Marton László rendező a jelöltek. Magyar irodalom kategóriában Ács Margit író, műkritikus, Rónay László irodalomtörténész, tanár és Vámos Miklós író közül hirdetnek Prima Primissimát, A Magyar képzőművészet kategória Primái Benkő Imre fotográfus, Bukta Imre képzőművész és Olasz Ferenc fotográfus, filmrendező lettek, míg a Magyar tudomány kategóriában Bihari Mihály jogászt, politológust, Maróth Miklós klasszika-filológust, orientalistát és Perner Ferenc sebészt jelölték. A Magyar oktatás és köznevelés kategóriában Földes Imre zenetörténész, zenepedagógus, a Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola és Szarka Attila gyógypedagógus közül kerül ki az idei Prima Primissima, a Magyar építészet és építőművészet kategória díjáért pedig Tima Zoltán építész, Pelényi Margit építészmérnök, valamint Winkler Barnabás építész versenyezhet. A Magyar sajtó kategória jelöltjei Baraczka Eszter, a közmédia brüsszeli tudósítója, Oplatka András történész, újságíró és Végh Alpár Sándor tárcaíró, publicista lettek, míg a Magyar sport kategóriában Földi Imre olimpiai bajnok súlyemelő, edző, Kőbán Rita kétszeres olimpiai bajnok kajakozó, edző, illetve Sákovicsné Dömölky Lídia olimpiai bajnok vívó, edző kapott jelölést. Maczkó Mária népdalénekes, Mikulás Ferenc stúdióvezető, producer és Szokolay Dongó Balázs népzenész a Magyar Népművészet és közművelődés kategória díjáért versenyezhet, a Magyar zeneművészet kategória Prima Primissimája pedig Balázs János zongoraművész, Medveczky Ádám karmester és Vigh Andrea hárfaművész, a Zeneakadémia rektora közül kerül ki.A hagyományokhoz híven idén is választanak közönségdíjast - mondta el Csányi Sándor, aki kiemelte a harminc év alatti tehetségeket elismerő Junior Prima-díjak, valamint a megyei Prima díjak fontosságát is.MTI
2016.09.13. 10:02
Szinhaz.hu
Előadást tart Anne Bogart rendező, tanár Budapesten
Anne Bogart nagy művész és jelentős tanár. Drámaírók, rendezők, színészek nemzedékeire hatott. És ami mostani látogatása szempontjából ugyanilyen fontos: nagyszerű előadó és figyelmes beszélgető partner – kár volna kihagyni a találkozás lehetőségét.Életrajzát felmondanom, alig átfoghatóan széles életművét bemutatnom fölösleges, bárki könnyen utánanézhet. Igaz: hiába rendezett lenyűgöző számú előadást az elmúlt negyven évben, hiába alakított ki sajátos színházi tréninget, írt könyveket, vezetett egyetemi tanszéket és tanította körbe a fél világot, mifelénk még a szakmabeliek sem nagyon ismerik. Majd’ húsz éve én is írtam ugyan egy remek előadásáról, néhány cikkben azóta is felbukkant ugyan a neve, de nem ivódott bele mélyen be a köztudatba. Most viszont Anne Budapestre jön, és hozzánk, a százötven (bocsánat: százötvenegy!) éves Színművészeti Egyetemre is ellátogat. Szívből ajánlom a hallgatóknak és tanártársaimnak: hallgassák meg.Upor LászlóAmellett, hogy a Columbia Egyetem professzora - Végzősök Rendezői Programjának vezetője - ő a SITI nevű New York-i társulat művészeti vezetője, amelyet 1992-ben alapított Tadashi Suzuki japán rendezővel közösen, és amely új művek alkotását helyezi előtérbe, fiatal színházművészeket képez, és nagy szerepet tulajdonít a nemzetközi együttműködésnek. Munkái láthatók voltak a legtöbb jelentős amerikai regionális színházban és egyetemi színpadon, valamint európai, ázsiai és dél-amerikai színházakban és színházi fesztiválokon. Több díjat nyert el, és három könyvet írt, A Director Prepares (A rendező felkészül), The Viewpoints Book (Szempontok könyve) és And Then: You Act – Making Art in an Unpre­dic­t­able World (És aztán jön a játék – Hogyan alkossunk művészetet egy kiszámíthatatlan világban) címen. Az előadás angol nyelvű, magyar tolmácsolással. Belépés díjtalan.Az esemény szervezői: Színház- és Filmművészeti Egyetem, Summa Artium és a Trust for Mutual Understanding
2016.09.13. 07:03
Szinhaz.hu
Programdömpinggel és Jonas Kaufmannal nyit az Opera
Új évadának hivatalos megnyitása előtt egy héttel bemutatóval és szabadtéri programokkal indít az Opera. Az Autómentes Hétvégén és a Színházak Éjszakáján a Dalszínház utcai Szfinx-teraszon és magában a dalszínházban is várják a közönséget. A következő hétvégén, a 24-i, nagyszabású Andrássy úti évadnyitány másnapján pedig máris egy világnagyság: Jonas Kaufmann, a nemzetközi színpadok első számú tenorja lép fel az Erkelben.A 75 éves Medveczky Ádám karmester köszöntése volt a Magyar Évad ünnepélyes felütése a 11-én, vasárnap megrendezett OperaVacsorán. Az Opera korábbi főzeneigazgatóját, a hazai operaélet egyik legjelentősebb dirigensét egy kallódó, ifjúkori Hunyadi-hangfelvételének friss kiadásával és eddigi munkásságát megörökítő képes kiadvánnyal ajándékozta meg Ókovács Szilveszter főigazgató. A kötettel új sorozatot indítanak Az Operaház örökös tagjai címmel. A Medveczky Ádámról szóló első rész négy nagyinterjút tartalmaz, amelyet Csúri Ákos újságíró késztett még 2012-ben, ezt egészíti ki Ókovács Szilveszter nyári, ötödik interjúja. A 135 oldalas, fotókkal gazdagon illusztrált kiadvány és a Hunyadi-lemez az OperaShopban kapható.A vasárnapi alkalomra idén először gyűltek az összművészet házába, az Operaházba a Nemzet Színészei, a Mozgókép Mesterei, a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai, a Nemzet Sportolói és az Opera Mesterművészei mint a nemzet példaképei. Az OperaVacsorára ezentúl minden esztendőben meginvitálják a kitüntetetteket, emellett – ahogy már idén is – meghívást kapnak a főváros, az Opera épületeinek otthont adó kerületek, az intézményt fenntartó minisztérium és a megyei jogú városok vezetői is.Ókovács Szilveszter főigazgató az eseményen jelentette be az Operai Jogú Városok program indulását, amelynek keretében a honi megyei jogú és egyes határon túli városok az Opera tartós partnerei lehetnek abban, hogy a budapesti operai és balettmonopólium az egész nemzetet szolgálhassa. A 2017/18-as évadtól mind a 23 magyar nagyváros és Budapest számára is megnyílik a lehetőség, hogy minimum 200, maximum 500 db négyelőadásos bérlet megvásárlásával az Erkel Színház legjobb helyeit válthassák meg, az általános bérletezési kampány előtt. Az adott bérletet a városról nevezik el, és a bérlet előadásainak estéin az ország legnagyobb színháza a helység népszerűsítéséért dolgozik, amire imázsfilmvetítéssel, reklámanyagokkal, turisztikai ajánlatokkal, képekkel, filmekkel, prezentációval készülhetnek a városok, térségükre felhívva az adott előadás további 1000-1500 másutt – akár külföldön – élő nézőjének figyelmét. A programba történő jelentkezés határideje 2016. december 31., a lehetőséget 1 + 1 opciós évadra hirdetik. A határon túli városok közül Pozsony, Kassa, Munkács, Beregszász, Kolozsvár, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Eszék lakosai féláron juthatnak a bérletekhez, míg a programnak van egy kiemelt városa is, az Erkel Ferenc születési helyeként is ismert Gyula, amely szintén „operai jogot” kapott.Az OperaVacsora után, szeptember két utolsó hétvégéjére a legszélesebb közönséget invitálja az intézmény, valóságos programkavalkáddal készülnek. A 2016/2017-es Magyar Évad előfutára a Két nő című fiatalos és abszolút mai opera hazai premierje a MoltOpera társulat előadásában. A legfrissebb nagybemutatók előtt emellett összesen kilenc időpontban játszanak háromféle egyfelvonásos vígoperát az Opera sarkánál kialakított Dalszínház utcai Szfinx-színpadon. A szabadtéri programok a 17-18-i Autómentes Hétvégén indulnak délutánonként 14 órától, este héttől mindkét nap OperaMozit vetítenek az Andrássy úton – elsőként a Hunyadi László operát, majd A hattyúk tava című balettet, az Opera művészeinek előadásában. Szombaton éjjel, a Színházak Éjszakájának keretében valósul meg Gryllus Samu Két nő című operájának bemutatója, az éjjel 11-től, majd hajnali fél egytől is látható előadás érdekessége, hogy a cselekmény nem egy helyen játszódik, hanem végigvonul az Operaház tereiben, a szereplőket többek közt az asztalosműhelybe is követi a közönség, ahol beindul a fűrészgép. (Az előadás korhatáros, felnőtt nézők részére készült.) Másnap, 18-án a nagyteremben látható az Eszéki Horvát Nemzeti Színház Zrínyi Miklós című vendégjátéka, a zeneszerző az egyik legjelentősebb horvát komponista, Ivan Zajc.Az Autómentes Hétvégén találkozhatnak az operarajongók először az Opera Esély-standjával, amely a kevésbé tehetős nézőket várja egyedi kedvezménnyel. A háromnapos akció keretében az évad öt kiemelt előadásának valamelyikére két jegy vásárolható Erkel-áron az Operaházba. A lehetőségek között a Faust, az Anyegin balett, az Andrea Chénier, A kalóz című balettelőadás és a Háry János szerepel. A stand szeptember 17-18-19-én déltől este hétig tart nyitva a dalszínház épülete előtt.A két hétvégi programdömping között két különleges koncertet is tartanak az Erkelben és az Operaházban. 19-én a nemzetközi hírű lírai baritonnal, Orendt Gyulával indul a színház tehetségröptető sorozata. A fiatal művész, aki jelenleg Daniel Barenboim berlini operatársulatának tagja, s egyebek mellett a londoni Royal Opera House és a budapesti Opera visszatérő vendége, az Erkel Színházban Schumann-Mahler-Kodály programot ad, zongorán közreműködik Hartmut Höll, Dietrich Fischer-Dieskau egykori kísérője. A dalest felvétele – az Opera szándéka szerint – megjelenik az egyik globális zenekiadó katalógusában is.21-én, az Operaház Székely Bertalan termében Sáfár Orsolya, Wiedemann Bernadett (ének) és Virág Emese (zongora) várja a közönséget a Széchenyi István225 című koncerttel. A hangversenyre Széchenyi István születésnapján kerül sor, és unokaöccse, Széchényi Imre szerzeményei mellett Liszt-művek is elhangzanak. Műsorvezető: Kovács Sándor zenetörténész.Idén is felépül a hatalmas Andrássy úti nagyszínpad, ahol 24-én 17.45-kor veszi kezdetét a nagyszabású évadnyitó főműsor. A köszöntők után az Opera balett-társulata a Kibillent harmóniák című kompozíciót adja elő, majd az opera és a balett csillagai az immár szokásos, látványos bevonulással térnek vissza az épületbe a nyári szünet után. Az esti Traviata-bemutatót nagykivetítőn tekintheti meg a mintegy 1200 vendég a lezárt aszfaltúton kialakított nézőtérről, 22 óra után pedig videóinstallációkat láthatnak az Operaház homlokzatán. A bő nyolcórányi szabadtéri évadnyitány nézőit köszönti dr. Hassay Zsófia, Terézváros polgármestere és Ókovács Szilveszter.Az évadnyitány másnapján az Erkelé a főszerep: 25-én lép színpadra Jonas Kaufmann, a világ legkeresettebb tenorja, aki már volt az Operaház vendége, de első ízben látogat el hazánk legnagyobb befogadóképességű színháztermébe. A kiemelkedő művész Simándy József születésének 100. évfordulója alkalmából nyolc magyar fachtársával együtt fejet hajt a hazai operatörténet megkerülhetetlen alakjának ma is példaértékű életműve előtt. A kilenc tenort felvonultató koncert délután három órakor kezdődik, hogy aznap este 19.30-tól a II. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny gálaestje várhassa az érdeklődőket – immár az Operaházban.
2016.09.13. 07:00
Szinhaz.hu
Koreográfia kottagrafikából - Bécsben vendégeskedett a Maladype
Balázs Zoltán Remek hang a futkosásban rendezését szeptember 8-án láthatta a bécsi közönség a Musiktheatertage Wien alkalmából. A 2016-ban az Év komolyzenei műve – Artisjus-díjjal elismert „félig komoly opera” a Qaartsiluni Ensemble-lel koprodukcióban került bemutatásra az elmúlt évi Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztiválon, amely után az előadás országos fesztiválturnéra indult.Téma és variációk:A Weöres Sándor: Téma és variációk című 12 versszakos művének szövegére épülő egy órás darabban minden adott, ami egy kamaraoperához szükséges (nyitány, 12 jelenet, áriák, recitativók, kórusok és utójáték), ellenben minden másképpen zajlik, mint ahogyan megszoktuk: a szakma és a nézők körében is rendkívül sikeres produkció többirányú koncentrált figyelmet igényel az előadóktól, hiszen több minőségben – zenészként énekesként és színészként– is megnyilvánulnak. A Sáry László: Kreatív Zenei Gyakorlatok elnevezésű módszerére épülő szokatlan és különleges hangzás alapját az ütőhangszerek (kövek, tikfák) adják, az összművészeti estét a zeneszerző sajátos és egyedi kottagrafikájából építkező színpadi koreográfia teszi teljessé. A bécsi, a nézők körében is rendkívül sikeres előadást közönségtalákozó követte Szilágyi Mária, a Kortárs Drámafesztivál fesztiváligazgatójának vezetésével, valamint az előadás alkotóinak és előadóinak részvételével, másnap pedig nemzetközi Aranybogár-módszer workshopot tartott Balázs Zoltán.A bécsi fesztiválról:Az ausztriai, német, brit és magyar művészek és szakemberek részvételével augusztus 30. és szeptember 11. között zajlott Musiktheatertage Wien fesztivál interdiszplicináris módon vizsgálta a nemzetközi színházi élet irányzatait, trendjeit és hatásait, kiemelt figyelmet fordítva a jelentős alkotók és fiatal művészek között elinduló közös gondolkodás szellemi felületeinek megteremtésére, valamint az egyedi, különleges és új színházi nyelvvel bíró produkciók bemutatására. Az előadások mellett megrendezésre került szakmai fórumokon a találkozó ösztözte az alkotók és előadók nyitott párbeszédét és a hosszú távú partnerségi kapcsolatok megalapozását. Az Aranybogár-módszerről bővebben: http://www.maladype.hu/hu/programs/2040A produkcióról képekben:1. 2. 3. 4.5.6.7. Fotók: Maladype Színház
2016.09.13. 06:08
Szinhaz.hu
Ohio Light Opera - Világhírű rendezvény középpontjában az operett
Wooster városában 37 éve rendezik meg az Ohio Light Opera elnevezésű kéthónapos fesztivált. Az eredetileg Gilbert és Sullivan repertoár bemutatását célul kitűző program jócskán kinőtte magát, immár más operettekre és korai amerikai musicalekre is fókuszál. Idén a magyar operett is középpontba került. A programról és a szimpóziumról az egyik előadó, Szentpéteri András, a Pentaton Koncert- és Művészügynökség ügyvezető igazgatója mesélt a Színház.hu-nak.A kukoricamezők között fekvő ohiói Woosterben található az USA egyik legjobb magánegyeteme, a The College of Wooster, melynek gyönyörű, 500 fő befogadására alkalmas Freedlander Színházában, illetve annak egyik előadótermében minden nyáron összegyűlnek a zenés színház kedvelői. A két hónapig tartó rendezvényen a közönség elfeledett operettekre, korai amerikai musicalekre is jegyet válthat, emellett, a két hónapos fesztivál alatt egy négy napos periódusban izgalmas szimpóziumon is részt vehetnek.A hollandi menyecske - Meagan Sill, Benjamin Krumreig, Jessamyn Anderson and Samus HaddadA szezon az Ohio Light Opera esetében júniustól augusztus közepéig tart, a darabokban fellépő művészek is erre az időszakra szerződnek, de ennek ellenére komoly szakmai múlttal rendelkeznek. A produkciókra castingon választják ki a szereplőket Amerika-szerte. “A tehetséges fiatalok beszégetéseink alkalmával nem titkolták, hogy ha nem sikerül egy-egy válogatás, akkor szó nélkül beállnak a pult mögé, klasszikus amerikai karriertörténet az övék, hol kapnak szerepet, hol pincérként dolgoznak... Sokan Los Angelesbe költöznek, mert ott több a lehetőség, ám minden évben visszatérnek a nyári szezonra, annyira szeretik ezt a fesztivált. Még akkor is, ha van olyan nap, amikor délelőtt egy koncerten, illetve délután és este két különböző előadásban kell színpadra lépniük, és mindezt fantasztikus alázattal is profizmussal teszik” – mesélte Szentpéteri András.Párizsi élet - Spencer Reese, Tanya Roberts, Ted Christopher és Ben KrumreigA 2016-os repertoár – Kálmán sem maradhatott ki:A repertoár 2016-ban is rendkívül színes volt, a Gilbert és Sullivan darabok közül ezúttal A Mikádóra esett a választás, emellett olyan produkciók kerültek színre, mint Cole Porter Csókolj meg, Katám! című műve, Irving Berlintől az Annie Get Your Gun, Jerome Kern Have A Heart című darabja, Ivor Novellótól a The Dancing Years, Offenbach-tól a Párizsi élet, vagy éppen Kálmán Imre operettje, A hollandi mennyecske.A színpadtechnikai lehetőségek limitáltak, de elképesztő koreográfiákkal, jelmezekkel lépnek színre a színészek. Visszajáró közönsége van az Ohio Light Operának, rengeteg magyar is érkezik ilyenkor ebbe a tipikus, amerikai kisvárosba, sőt, idén még Ausztráliából is jött magyar származású vendég. Woosterben pedig magyar étterem, magyar cukrászda és pékség is működik, a tulajdonosok támogatják is – például finom ételekkel – a rendezvényt.A Mikádó - Alexa Devlin és Nathan BrianNemzetközi kapcsolatok, operett-rajongók:Nagy munka előzi meg a bemutatókat, első körben, minden év szeptemberében összeül a vezetői testület és eldöntik, hogy a következő szezonban mit láthat majd a közönség. Szentpéteri András elmesélte, a fesztivál elnöke, Michael Miller egy igazi, jó értelemben vett operett-őrült és műgyűjtő. Beverly Hills-i háza múzeumhoz hasonlít: több mint 250 ezer darabból álló kollekciójában CD-k, bakelitek, könyvek, kották, poszterek, eredeti portrék, képeslapok is megtalálhatók, “hétköznapi” szakmáját tekintve pedig matematika professzor a UCLA-n... Michael segített már az Operettszínháznak is, Kálmán Yvonne egyik jó barátja: A chicagói hercegnő előkészületeinél nemrég hiányzott egy-két kotta, és ekkor ajánlotta őt Kálmán Imre lánya. Másnap Michael elküldte a teátrumnak a hiányzó zongorakivonatokat…“Michael elképesztő személyiség, az imént említett Chicagói hercegnő mellett megnézte idén tavasszal a Nagymező utcában a Lili hercegnőt és kedvenc operettjét, a Sybillt is. Ohióban is többször elmondta, szerinte a világon a legjobb operettet játszó társulat az Operettszínházé!” Legutóbbi budapesti látogatásán hívta meg Szentpéteri Andrást, a Pentaton – mely az operettszínházi előadásokat világszerte turnéztatja – ügyvezetőjét az idei szimpóziumra, hogy a ‘A magyar operett, mint Hungarikum’ témájában előadást tartson az Ohio Light Operában.Csókolj meg, Katám!A szimpóziumról:Akik jegyet váltanak a színdarabokra, általában a konferenciákra is kíváncsiak. Idén két kerekasztal beszélgetést, 7 előadást, 4 koncertet szerveztek a 4 napos szimpózium idejére, az ebédszünetek alatt ráadásként a résztvevők kérdezhették a jelenlévő koreográfust, a színészeket, az alkotókat. “Egyik este csak Kálmán-dalok hangzottak fel a hangversenyen, a zeneszerző minden operettjéből előadtak egy-egy részletet a társulat tagjai, illetve egy másik koncerten pedig a Sybill dalait énekelték. Fantasztikus érzés volt ezeket angolul hallgatni, profi előadásban, csupa fiatal tehetségtől….” – fogalmazott Szentpéteri András.A szimpózium előadói: Michael Miller, Rex S. Bunnett, Szentpéteri András, Daniel Hirschel, Steven Daigle, Richard C. Norton, Jane Knox, Marjan Kiepura és vendégként Yvonne KalmanOlyan rendkívüli szakemberek tartottak még Ohióban előadást idén, mint Richard C. Norton, az amerikai zenés színházi könyv szerzője – aki a Csókolj meg, Katám! kapcsán megemlítette, hogy annak első, vasfüggönyön túli produkciója az Operettszínházban volt –, vagy Rexton S. Bunnett, a londoni musical show-k “professzora” és Daniel Hirschel operett-szakértő, dramaturg, a lipcsei egyetemen tanára. A szimpóziumon Michael Miller is előadott “Valahol már hallottam ezt a dallamot…” címmel, valamint Marjan Kiepura (Eggerth Márta és Jan Kiepura fia) és felesége, Jane Knox is részt vett a programban, rengeteg archív, eddig soha nem publikált videót mutattak a világhírű magyar szopránról.A Magyar operettről, mint Hungarikumról…:A szimpózium egyetlen magyar résztvevőjeként Szentpéteri András prezentációjában a magyar operettről, mint Hungarikumról mesélt. A résztvevők bepillantást nyerhettek a Pentanton Koncert- és Művészügynökség munkájába, majd az előadásból persze kiderült, mi is az a Hungarikum, mik a Hungarikumok (pl. a kürtőskalács, a pálinka, a Herendi porcelán, a Mohácsi busójárás, a bajai halászlé, a fröccs, Puskás Ferenc életműve és természetesen – egyetlen színházi műfajként – a Magyar Operett). Első világhírű operettszerzőnkről, Huszkáról, a nagy hármasról: Kálmánról, Lehárról és Ábrahámról is beszélt a Pentaton ügyvezetője, aki úgy kezdte előadását, hogy mivel munkájának köszönhetően Omántól Japánig, Ukrajnától Németországig turnézott a magyar előadásokkal, tudja, mi a magyar operett titkos receptje, mitől arat az óriási sikert az a világ bármely részén… A konferencián az is kiderült, miért különleges és miért nyilvánították Hungarikummá a magyar operettet.Szentpéteri András előadása a magyar operettrőlA hungarikum.hu oldalon szereplő leírás szerint: nincs olyan perc, amikor valahol a világon, filmen, színpadon, rádióban vagy televízióban fel ne csendülnének magyar szerzők operett-melódiái köszönhetően Kálmán Imrének, Lehár Ferencnek, Ábrahám Pálnak és Huszka Jenőnek, és természetesen a mai magyar operett-játszásnak, hiszen mindez hozzájárult ahhoz, hogy az opera mellett az operett is nemzetközileg ismert és elismert műfajjá vált.Szentpéteri András beszélt arról, hogy különlegessé teszi a magyar operettet a szubrett és táncos-komikus szerepek kiemelése, a keserédes melankólia, a cigány- és folkzene, a világzene és a verbunkos keveredése a művekben, valamint sajátosságunk az akrobatikus elemekkel tarkított koreográfia is. 2002-ben, az újranyíló Budapesti Operettszínházban megújult a magyar operett-játszás, az előadások színvonala emelkedett és folyamatosan emelkedik Kerényi Miklós Gábor és most Lőrinczy György vezetése alatt is. A prezentáció – sok videóval tarkítva – kitért arra, hogyan tud a jövőben továbbélni a műfaj: új előadások, adaptációk születnek, speciális koreográfiákra és időnként új hangszerelésre van szükség, és ami a legfontosabb: nem lehet többé múzeum az operett.Zárásként a Budapesti Operettszínház múltjáról is szó esett, többek között arról, hogy csak külföldön az elmúlt években 410 előadáson, 666 ezer néző tapsolt a magyar operettnek.A magyar operett hírneve tehát már rég határon túlívelő, Ohióban 37 éve szerepelnek repertoáron – egy tengerentúli léptékkel mérve is nagysikerű fesztiválon – híres szerzőink művei.Lejegyezte: Vass Kata / Színház.hu
2016.09.13. 05:02
Szinhaz.hu
Szélfútta levél - Az ’56-os forradalomra emlékezik a Csokonai
A Csokonai Színház a Mensáros László naplója és emlékezései alapján készült Szélfútta levél olvasópróbájával kezdte meg 2016/17-es évadát.Az ’56-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára készülő lírai dokumentumjátékot Mensáros László naplója és emlékezései alapján Falusi Márton írta. A cselekmény fő vonala Mensáros László ’56-os szerepét idézi. A 30 éves színészt két évre börtönözték be, miután a debreceni színház forradalmi bizottmányának az elnöke volt. 1958 augusztusában Budapesten letartóztatták és a Gyűjtőfogházba vitték, ahol Darvas Ivánnal találkozott.Fotó: Máthé AndrásA börtönben kultúresteket rendeztek, ezek történéseit Tolnay Klári visszaemlékezéseiből ismerjük. Ahogy a börtönszínházat, úgy egy-egy villanásra a legendás debreceni Hamlet előadást, a kihallgatást és a bírósági tárgyalást is megidézi az előadás. A rendező Csikos Sándor. Az idős Mensáros Lászlót Szilágyi Tibor, Tolnay Klárit pedig Kubik Anna alakítja.A darab bemutatója 2016. október 14-én 19 órától lesz a Csokonai Színház nagyszínpadán.Fotó: Máthé AndrásCsikos Sándor rendező a Szélfútta levélről: „Az emlékezések, ünnepségek sorában kivételes helyzetben van a Csokonai Színház. Mensáros László már beírta nevét a magyar színészet aranykönyvébe. 1956-ban -kiváló Hamlet alakítása révén- ismert és népszerű színész volt Debrecenben. Elnöke a Forradalmi Bizottmánynak. Nem csinált semmit, csak a hangoskodókat, a hőbörgőket próbálta leszerelni, és megvédte nagyra becsült igazgatóját, Téri Árpádot a leváltástól. Mégis börtönt kellett szenvednie. Együtt raboskodott másik nagy legendás színészünkkel, Darvas Ivánnal. Visszaemlékezések alapján, riportokból állt össze az előadás szövegkönyve. 1956 történelem, de ebben benne van az én történetem is. Elsőéves gimnazista voltam, elevenen élnek emlékeim azokról az időkről, ahogyan a Mensáros Lászlót színpadon megidéző kollégámnak, Szilágyi Tibornak is. Egy korosztály vagyunk, együtt végeztük a főiskolát is. Nagy könnyebbség, hogy a rendezés során a jelenetek elemzésekor saját élményeinket lehet idézni, nem történelmi könyvekből tanult anyagot. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ahogyan Kubik Anna is, aki Tolnay Klárit idézi, hogy egy színpadon játszhattunk ezekkel a legendás, nagy színészekkel.”
2016.09.12. 08:04
Szinhaz.hu
„Semmit sem bántam meg” – Alföldi Róbert válaszolt
Ma is kiadná a románoknak a Nemzeti Színházat december elsején és nem bánta meg azokat a nyilatkozatait sem, amelyeket a színház éléről távozóban adott 3 éve. Alföldi Róbertet a Mandiner kérdezte. A Mandiner cikkéből:„Nem is sírok, az viszont ténykérdés, hogy marginalizálódtam” - mondta egy korábbi interjúban Alföldi Róbert. A felvetésre, miszerint külföldi munkái mellett hat darabban működik közre itthon, a rendező így felelt: "Tegyék fel akkor azt a kérdést is, hogy hol. Elmondom. Az Átriumban, amely ugye magánszínház. A BMC-ben a II. Edwarddal – a BMC sem állami. A Bábszínház és a Radnóti államiak, de ettől még tényszerű, hogy egy csomó hely, ahová előtte hívtak, kitette elém a stop táblát. Volt, ahol névvel, címmel a polgármester megtiltotta, hogy hívjanak. Önök szerint ez miért van? Azért, mert a színházak nagy része hirtelen rossznak tartja, amit csinálok?"A kérdésre, miért nem pályázta meg az Újszínházat, így válaszolt: "Persze, a gyakorló homofób főpolgármester biztosan engem nevezett volna ki. Nincs erre időm. Eszembe sem jutott. Tizenketten pályáztak, aztán milyen csodálatos, nagy változások történtek! A szakmai bizottság is milyen tökösen kiállt az értékek mellett. Szerintük Bodó Viktor és Dörner György ugyanazt a színházi minőséget képviseli. Ilyesmiben kár részt venni."Fotó: alfoldi.fb Alföldi Róbert arról is beszélt, hogy amit öt év alatt elértek a Nemzetiben, azt nem magának, hanem az országnak érte el. Vidnyánszky kinevezésének üzenete pedig egyértelmű: "Tök mindegy, hogyan dolgozol, egy dolog számít: a lojalitás. Hogy mellettünk állj. Akkor maradhatsz, bármit művelsz, akármilyen a teljesítmény. Ha nem, menned kell, függetlenül attól, elértél-e valamit. Azért bénító ez az elvárásrendszer, mert feleslegessé teszi a munkát, az alkotást, a teljesítményt. Ezért olyan romboló. Az egész alján tehát a politika van, ezért lett belőle nemzetközi balhé is. Nem pártpolitikai: bármilyen hihetetlen, az a húszezer ember, aki ott volt az utolsó napon, biztosan nem mind ellenzéki szavazó. De mondjuk, egyáltalán nem is érdekel, és nem is tudom, hogy hogyan szavaznak. Akik úgy álltak sorba, ahogy arra száz éve nem volt példa. Erre szerintem túlontúl elnéző hozzáállás, hogy Mit ugrál itt ez az Alföldi? Jön valaki más és majd kiderül, jól csinálja-e. A probléma ugyanis nem az, hogy nem én folytathattam. Nem 'jár' nekem a Nemzeti, természetesen. A gond az, amiért nem folytathattam. Hogy abban a munka, a teljesítmény szempontként sem vetődhetett fel, csak a személyem, csak a vélt hovatartozásom. A lebonyolításról nem is szólva: az egyik pályázó beosztottjai a döntőbizottság tagjai – ez azért nagyon ciki volt. Nem túl elegáns gesztus az sem, nem is volt rá példa eddig a magyar színháztörténetben, hogy valaki az elődje egyetlen előadását sem viszi tovább. Hogy konkrétan a földdel teszi egyenlővé, ami addig épült. Itt most megtörtént ez is" - hangsúlyozta a rendező.A Nemzeti egykori igazgatója azt a döntését sem bánta meg, hogy annak idején odaadta a teátrumot a románoknak, hogy ott ünnepeljék Erdély megkaparintását. "Nemcsak azt ünneplik. Azt hiszem, most is kiadnám. Nem dafkéből. Azért, amiért akkor is kiadtuk. Hogy segítsük a megoldást. Hogy pofázzunk róla. Nem azért csináltuk akkor sem, hogy megalázzuk Magyarországot vagy bárkit, bárhol. Azért csináltuk, mert fontos nekem is" - mondta Alföldi Róbert, hozzátéve: megvan még neki a lista a kormánytagokról, akik hivatalosak lettek volna a román ünnepségre, akik elsőre egyáltalán nem háborodtak fel, hanem szépen visszaigazolták, hogy mennek.A teljes interjú itt olvasható.
2016.09.12. 06:06
Szinhaz.hu
Grimm-mesét mutat be a Békéscsabai Jókai Színház
A Grimm-testvérek meséje alapján készült A széttáncolt cipellők című darab lesz a Békéscsabai Jókai Színház idei évadának első mesebérletes bemutatója szeptember 16-án.Seregi Zoltán igazgató a darabról szóló sajtótájékoztatón elmondta: A széttáncolt cipellőket a zittaui színházban mutatták be eredetileg. Hozzátette: a következő évadban is tervezik, hogy egy mesét koprodukcióban mutatnak be a német színházzal. Szalma Dorotty rendező, a zittaui színház egyik igazgatója elmondta: a békéscsabai teátrumban ismerte meg Gulyás Leventét, akit felkért a darab zenéjének megírására. Az eredeti Grimm-mesét Kerstin Slawek dolgozta át, a szereplők számát - a mesében tizenkét királylány és tizenkét herceg táncol éjszakánként - kettőre redukálták.Fotó: jokaiszinhaz.hu "Ennyi fiatal színész ugyanis egyetlen színházban sincs" - magyarázta a rendező. Beépítettek viszont a mesébe új karaktereket, akik a főszereplőt, egy cipőkészítőt segítik útja során, hogy leleplezze, miért táncolja szét minden éjjel a cipellőjét a királykisasszony. Így egy Boszorkány, egy Démon és egy Tündér is megjelenik a színpadon. A rendező szavai szerint egy vicces gyerekkrimi született meg. Szalma Dorotty elmondta: a darab 42 teltházas előadást élt meg, és nagyon népszerű lett Németországban. A magyar nyelvű dalszövegeket Szente Béla, a békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatója írta. Seregi Zoltán kifejtette: érdekes kísérlet, ahogy a német színjátszás elemei megjelennek a magyar színpadon. Példaként mondta, hogy az atipikus képi világ, a különböző díszletek közti nagy ellentét (a démonvilág geometrikus ábrázolást kapott), a dramaturgia mind a német színházra jellemző. A darabban Vadász Gábor, Tatár Bianka, Tege Antal, Bíró Gyula, Nagy Róbert, Gulyás Attila, Komáromi Anett és Nagy Erika szerepel. A szokásoknak megfelelően a színház játékot hirdetett a gyerekeknek: arra kérik a vállalkozó kedvű ifjúságot, hogy egy fél pár cipellőt készítsenek a királykisasszonynak.MTI
2016.09.11. 12:48
Szinhaz.hu
9 premier, növekvő nézőszám, gazdasági bizonytalanság Budaörsön
Továbbra is gazdasági nehézségekkel küzd az önkormányzati fenntartású Budaörsi Latinovits Színház. Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere nyitotta meg városa színházában a tizennyolcadik évadot, és elmondta, a nagykorúvá nőtt teátrum már bizonyította érettségét is. A három évvel ezelőtt kinevezett új vezetőség - Frigyesi András igazgató és Berzsenyi Bellaagh Ádám művészeti vezető – érájában a folyamatosan növekvő állandó társulat sorra szerezte a szakmai elismeréseket és – ami a polgármesternek a legfontosabb – a közönség fokozódó figyelme is tetten érhető. E kettő, a kritika és a publikum lelkesedése az előző évadban az Ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett Liliomfi előadásban volt a legszembeszökőbb, amely a Pécsi Országos Színházi Találkozóról három díjat is elhozott, és jelöltként versenyben van a színikritikusok díjára is.Fotó: Borovi Dániel Mindemellett - tette hozzá Wittinghoff -, az önkormányzat fenntartásában működő színház a nehezedő gazdasági körülmények hatásait is folyamatosan tapasztalhatja a saját bőrén. A jogszabályoknak megfelelő működéshez például olyan évi előadásszámot kell produkálniuk, mely nem megvalósítható a Jókai Mór Művelődési Központtal társbérletben működő, és így a színháztermet is csak a naptári napok felében használó intézmény számára. Szerencsére a növekvő népszerűségének köszönhető számos vidéki és fesztiválmeghívás, valamint az egyéb budaörsi játszóhelyeken bemutatott előadások segítségével kompenzálható ez a hátrány. Végezetül a polgármester elmondta, ő legjobban a Godot-ra várva előadást várja az idei bemutatók közül, ikergyerekei pedig A két Lottira kíváncsiak leginkább.Frigyesi András igazgató köszöntötte a három új társulati tagot. Takács Katalin Jászai-díjas, érdemes művészt, Chován Gábort, valamint a frissen végzett Böröndi Bencét. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a velük kilencfősre duzzadt állandó társulat – az eddigiek: Spolarics Andrea, Ilyés Róbert, Bregyán Péter, Bohoczki Sára, Ódor Kristóf és Páder Petra - új fejezetet nyit a színház életében, hiszen a közösségben való gondolkodás, a folyamatos és egymásra épülő műhelymunka-fázisok egyre nagyobb hangsúlyt kaphatnak.Fotó: Borovi DánielBerzsenyi Bellaagh Ádám művészeti vezető az évad bemutatóit ismertette. Még ebben a naptári évben öt bemutatót tartanak, ebből kettőt szeptemberben: Alfonso Paso Hazudj inkább, kedvesem! című krimi-vígjátékát Znamenák István rendezésében, Szamosi Zsófia, Marton Róbert és Chován Gábor főszereplésével valamint Erich Käster: A két Lotti című családi előadását Tasnádi Csaba által színpadra állítva. Októberben Takács Katalin – és az életre keltett tárgyak – előadásában Mosonyi Aliz: Az öreg kisasszony autósmeséit nézhetik meg kicsik és nagyok Varsányi Péter egyetemi hallgató rendező munkájaként.Novemberben Thomas Middleton – William Rowley: Maskarák című drámáját rendezi Berzsenyi Bellaagh Ádám, decemberben pedig egy Beckett darabot, a Godot-ra várvát állítja színpadra a színház dramaturgja, Kovács Kristóf. Januárban ismét élvezhetünk egy Forgács Péter rendezést, méghozzá Örkény Macskajátékát Spolarics Andrea, Takács Katalin, Ilyés Róbert és Bohoczki Sára főszereplésével. Tavasszal rendezőként bemutatkozik Budaörsön is Pelsőczy Réka, majd Čapek: Fehér kór-jával jelentkezik Frigyesi András igazgató, és az évad végén Kuthy Ágnes zárja a meghívott rendezők sorát.Műsoron marad az elmúlt évadok számos előadása, többek között a Liliomfi, A nagy Romulus, a Rómeó és Júlia, a János vitéz és a Pinokkió, de folytatódnak a kávéházi előadássorozatok is, a nagy magyar színészekre emlékező Szellemidézés és az Operabeavató. Ezen kívül, az ifjúsági program részeként, továbbra is elérhetőek az előadásokhoz a honlapról letölthető segédanyagok, Gyeskó Ágnes magyar- és drámatanár munkái.Fotó: Borovi DánielBüszkén mutatta fel a művészeti vezető a színház arculati anyagait és kiadványait, melyek vizuális világával az előadásaikból ismerős, innovatív és ízléses színház képét szeretnék erősíteni. És innováció az a fejlesztés is, melynek nyomán a színház honlapja az évadnyitó pillanatától, azaz Latinovits Zoltán születésnapjától kezdődően mobiloptimalizált lett.Minden felszólaló utalt a színház névadójának, az aznap nyolcvanöt éve született Latinovits Zoltánnak példájára, szakmai nagyságára és emberi tartására, amely méltó cégér a teátrum kapuján.Az évadnyitó zárásaként Ódor Kristóf, a társulat színésze elmondta Petőfi Sándor Levél egy színész barátomhoz című versét, melynek konklúziója különösen rímelt az előtte elhangzottakra:„"Pártolj, közönség, és majd haladunk," Mond a szinész: és az meg így felel: "Haladjatok, majd aztán pártolunk;" […]Ez keseríte minket annyira. Az isten adja, hogy minél előbb Akképpen álljon szinmüvészetünk, Amint valóban kéne állnia.”
2016.09.11. 05:00
Szinhaz.hu
"A színészet az igazság kifejezésének eszköze" - Juliette Binoche Magyarországon
A színészet az igazság kifejezésének eszköze, épp ezért ebben a művészeti ágban is nagyon fontos az őszinteség - mondta Juliette Binoche Oscar-díjas francia színésznő, a 13. Jameson CineFest - Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál díszvendége a fesztivál különdíjának átadása előtt tartott sajtóbeszélgetésen, a lillafüredi Palotaszállóban pénteken. A világsztár kiemelte: a színészet megmutatja, hogy mi mindenen megy keresztül az ember az életben. "A díjak kézzelfoghatóak, nem úgy, mint a színészet, amely az ember szívére, lelkére hat, megfoghatatlan, mint egy festmény" - mondta a pályája során kapott elismerésekről.Juliette Binoche a beszélgetésen méltatta a magyar rendezőket is, különösen Tarr Bélát. Véleménye szerint a Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró a legnagyobb mester. "Legyetek boldogok, hogy ő a tietek" - fogalmazott a színésznő, hozzátéve, hogy Tarr Béla filmjei rengeteg embert megérintenek. Kitért arra is, hogy Tarr Béla a 2011-es A torinói című filmjével befejezte rendezői pályafutását. A francia színésznő elmondta, hogy próbálja rábeszélni a rendezőt, hogy "csináljon még filmeket", mert szüksége van a világnak ilyen művészekre. Azt is hangsúlyozta, hogy szeretne Tarr Bélával együtt dolgozni.Juliette Binoche megemlékezett a 2014-ben elhunyt Jancsó Miklósról is. "Erős egyéniség kivételes látásmóddal és olyan provokatív politikai véleménnyel, amelyre szintén szükség van" - méltatta a rendezőt. "És persze ott van Nemes Jeles László, akit kiemelten kellene támogatni, hogy sokoldalúan kifejezhesse magát anélkül, hogy meg kellene felelnie" - tette hozzá a művésznő.Juliette Binoche újságírói kérdésre válaszolva beszélt a bevándorlási válságról is. Hangsúlyozta, hogy nem akar politikai kérdésekre válaszolni, de úgy vélte, hogy a menekültek ügye leginkább humanitárius kérdés. Felidézte, hogy kétszer járt Iránban és volt Boszniában is. Ezen országokban szerzett tapasztalatai pedig számára azt bizonyítják, hogy "jó lenne, ha nem ítélkeznénk kívülről. (...) Az én családom is bevándorlókból áll, (...) és mindenki vissza akar menni a saját hazájába" - mondta az anyai ágon lengyel, apai ágon portugál-brazil felmenőkkel rendelkező színésznő, és annak a véleményének adott hangot, hogy "most készítjük elő a jövőbeni háborúnkat". Azt is elmondta, hogy csaknem egy éve fesztiválról fesztiválra jár. Utalt a következő munkáira: szerepel majd egy sci-fiben, amelyet Új-Zélandon forgatnak, azután részt vesz egy francia komédiában és producerként is bemutatkozik majd. "A színészet nem cél, hanem eszköz, a tudás eszköze; és ha ez nem lesz többé, majd találok más módot. A színészet csak egy a sokból" - jegyezte meg Juliette Binoche.A színésznő a fesztivált megelőzően még időt szakított arra, hogy Budapesten felkeresse Tarr Bélát, és együtt vacsorázzanak a Kazinczy utcai Kőlevesben.„Ha Bélával vagy, inkább te hallgatod őt. Ő egy filozófus, akinek mindig van mit mondania az életről. Nagyon hiteles ember, aki nem fél a saját sötétebb oldalától sem; tanulni csak a hozzá hasonló emberektől lehet” – mondta az Indexnek. Azt is elárulta, próbálja meggyőzni arról, hogy Tarr korábbi kijelentésével ellentétben mégse fejezze be a filmrendezést, már csak azért se, mert Binoche is szeretne vele forgatni. De hiába: "Azt mondta, ő olyan, mint egy drogos, aki folyamatosan arra gondol, hogy filmeznie kéne, és folyamatosan próbálja meggyőzni magát, hogy ne tegye".Binoche imádja ezt a választ, mert rengeteg az igazság benne. „Érezni Bélában a fájdalmat; azt hiszem, leginkább a magyar politikai helyzet miatt szenved: azért, ami a menekültekkel történik, és amiket a kormány csinál. A filmezés iránti vágyakozása nemcsak valami illékony dolog, mint a sikeréhség, sokkal inkább valamilyen mély, személyes, bensőséges érzés. Nem hibáztatom azért, mert ezt a módját választotta az ellenállásnak. Egy kicsit olyan ő, mint Abbas Kiarostami: nem volt szabad, mégis érezte, hogy muszáj forgatnia, és olyan dolgokról kell beszélnie, amelyeknek valójában mindenki számára egyértelműek kellene, hogy legyenek.”Tovább az Index beszámolójához.Forrás: Színház.hu, MTI
2016.09.10. 13:02
Szinhaz.hu
Hargitai Iván az Újszínház-pályázatról: "Akkora szégyen, amit nehéz lemosni"
Dörner György igazgatói újraválasztásáról, a pályázatok nyilvánosságra hozásáról és a színházi szakma kötelezettségeiről kérdezte Hargitai Ivánt a 7óra7. A kérdésre, mit gondol a döntésről, elmondta: “Őszintén meglepett, mert a szakmában köztudott volt, hogy ez egy rosszul működő színház. A legdöbbenetesebb ebben az egészben a szakmai bizottságnak az állásfoglalása, amit a saját fülemmel hallottam, miszerint Dörner György pályázatát találták a legjobbnak. Ez akkora szégyen, amit nagyon nehéz lemosni a szakmánkról. Többen azért írtak pályázatot, mert zavarba akarták hozni a szakmai kuratóriumot, és legalábbis megizzasztani a közgyűlést. Erős tippem volt, hogy Radó Denise fogja elnyerni ezt a színházat. Tévedtem, ennél bátrabb a fővárosi vezetés. (…) Az Újszínház az elmúlt években rendkívül szűk keresztmetszetét adta a magyar klasszikus és kortárs daraboknak, amit a pályázati kiírás és az önkormányzattal való megállapodási szerződés alapján fölvállalt. A legnagyobb bűne azonban az, hogy érdektelen”.A rendező szerint óriási vívmánya a magyar kultúrának az államilag finanszírozott színházi rendszer, hogy Nyíregyházától Szombathelyig Budapesten át nagyon sok ember elmegy egy közösségi helyre, és hol My Fair Ladyt, hol kortárs darabot, hol Shakespeare-t néz élőben. És ha ez az erő valamennyire egységes lenne, és a szakmaiság, illetve az objektivitás felé törekedne, nyomást tudna gyakorolni a politikára is. “Bonyolult és szomorú pszichológia, hogy meg lehet szokni a botrányt, pláne ha évek telnek el” – tette hozzá Hargitai Iván.“Hála istennek, mindünknek van munkája. Ezen azonban néha érdemes felülemelkedni, és olyan pluszt vállalni, ami az egész színházi közgondolkodást jobbíthatja. Ilyenkor félre kell tenni a cinizmusunkat, a szkepszist, és bele kell vágni. Máshogy nem is lehetett volna megírni egy hetven oldalas pályázatot. Őszintén bíztunk abban, hogy az állampolgárok által megválasztott közgyűlés értelmesen, szakmai alapon dönt. Ez a demokrácia. Hogy végül ez nem így történt, nem nekünk rossz, hanem például a budapesti nézőknek, a budapesti diákoknak, akik így nem találkozhatnak egy újabb, izgalmas csatornán keresztül a kortárs vagy klasszikus magyar kultúrával. Ez nem rólunk szól, hanem a hatodik kerületiekről, a színészekről és a rendezőkről, akik tele vannak ambícióval” – fejtette ki a rendező.A teljes interjú itt olvasható.
2016.09.10. 11:01
Szinhaz.hu
Műfaji sokszínűséget hirdet a Bethlen Téri Színház
Továbbra is a műfaji sokszínűség jellemzi az idén immár ötödik fennállást ünneplő budapesti Bethlen Téri Színház évadát - mondta el Szögi Csaba, a színház művészeti igazgatója csütörtökön, sajtótájékoztatón.A színház kétszereplős kamaradarabokat, újraértelmezett klasszikusokat, valamint tehetséggondozó programokat, kabaré, tánc-, újcirkuszi-és gyermekszínházi előadásokat és állandó fesztiválokat is kínál a most induló évadban. Szögi Csaba közlése szerint a repertoár gerincét a Találkozások tehetséggondozó sorozat produkciói, valamint a Spirita Társulat előadásai alkotják.A társulat kiemelt feladatának tartja a fiatal tehetségek felkarolását. A fiatal rendezőknek szóló Találkozások mellett a Mozdulj ránk! pályázat a fiatal képzőművészek, grafikusokat szólítja meg, míg a Közép-Európai Táncszínházzal közös IKF a pályakezdő koreográfusokat segíti - beszélt a részletekről a művészeti igazgató. Emlékeztetett arra, hogy tavaly 175 előadással és 30 bemutatóval várták a közönséget. Mint mondta, az új évad jövő hétfőn Szilágyi Bálint Peter Handke Az aranjuezi szép napok című előadással veszi kezdetét.Az aranjuezi szép napok - Eke Angéla, Zsótér Sándor és Szilágyi BálintFotó: Ribárszki Viktória, Manna ProdukcióA 2016/2017-es év programjai közül a művészeti vezető kiemelte az állandó fesztiválokat, amelyek közül novemberben ötödik alkalommal rendezik meg a Sissi Őszi Tánchét eseménysorozatot. Az Erzsébet nap köré szervezett hétnapos táncfesztiválon hét vidéki és hét kerületi táncműhely mutatkozik be. A januári határon túli színházi műhelyeket bemutató ötödik Vendégváró Fesztivál meghívottja idén az Aradi Kamaraszínház lesz. Áprilisban a Föld napja köré szerveződik ismét a Globe Feszt, amellyel a környezettudatosságra próbálják ráirányítani a figyelmet - hangsúlyozta a művészeti vezető. Szeptember végén Tókos Attila és ifjabb Zsuráfszky Zoltán TestVér című táncelőadását mutatják be, de fellép az évadban a Pataky Klári Társulat és Zambriczky Ádám is. Felhívta a figyelmet arra, hogy idén is folytatódik a Közép-Európai Táncszínház (KET) K-Arcok sorozata, amelyben az idén Molnár Csaba és Duda Éva készít egy-egy szóló előadást. A Stand Up Brigád Kabaré csütörtöki sorozatában havonta más-más produkció lesz látható: többek között Maksa Zoltán, Aradi Tibor, Varga Ferenc József és Éles István lép fel. Újcirkuszi előadással lép színpadra a Tűzmadark, az Élőkép Színház vizuális színházi előadásival várja a közönséget - sorolta a programokat a művészeti vezető.Szögi Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy különösen fontos helyet foglalnak el az idei programban a gyermekeknek és fiataloknak szóló előadások. Havi rendszerességgel folytatódnak a színházi nevelési program előadásai. A középiskolásoknak szóló Horda2 és a 12-14 éveseket megszólító, igaz történetek alapján születő produkciók is szerepelnek a programban - mondta az igazgató.A Találkozások tehetséggondozó pályázatot a Bethlen Téri Színház a Manna Kulturális Egyesület közösen írta ki fiatal alkotók részére. Gáspár Anna, a Manna Kulturális Egyesület vezetője elmondta: az idei pályázat győztese Lazici Noémi nagyváradi rendező lett, aki egy kortárs holland drámát visz a színpadra Egy fiú Boszniából címmel, Botos Éva és Árvai Péter főszereplésével. A bemutatót decemberben tartják, a rendező mentora Szikszai Rémusz lesz.Bemutatják még Pataki Éva új színházi darabját, amelyet Cseh Judit visz színre. A Nőből is megárt a nagymama című előadásban Tordai Teri a lányával, Horváth Lilivel közösen lép színpadra. Cseh Judit mentora Mészáros Márta lesz, a darabot februárban láthatja a közönség. Tordai Teri hangsúlyozta: "a történet arról is szól, hogy miként állunk hozzá ahhoz mi asszonyok, amikor a gyerekek felnőnek és kirepülnek, mit jelent ez nekünk pszichésen és hogyan tudjuk ezt elviselni". Egressy G. Tamás, a Spirita Társulat vezetője rendezője elmondta, hogy a 2014-ben alakult társulat profilja illeszkedik a Bethlen színház szlogenéhez: ahol a múlt és jelen randevúzik. A társulat mindenki által ismert klasszikusokat, köztük Shakespeare és Szophoklész darabjait új köntösbe öltözteti. Az idén a repertoáron tartott előadások mellett a Macbethet és Egressy G. Tamás első saját színművét, a Pusztulót mutatják be, amely egy fiktív talkshow felvételen játszódik és szatirikusan reagál a mai magyar valóságra. A darabot október 27-én mutatják be. Shakespeare Machbethjének feldolgozása pedig musical-revüként kerül a közönség elé szeptember 16-án.MTI
2016.09.10. 09:05
Szinhaz.hu
Táncszínházi western és klasszikusok a székelyföldi színházak műsorán
Klasszikus és kortárs drámákat, prózai, zenés és táncszínházi produkciókat egyaránt bemutatnak a székelyföldi színházak a most kezdődő évadban.A sepsiszentgyörgyi M Studio mozgásszínház visszatérő és új alkotókkal dolgozik - közölte csütörtökön az erdélyi teátrum. Az évad első bemutatóját Fehér Ferenc rendezi, akinek nevéhez az előző évek két sikeres produkciója - a Kampf és a Személyazonosság - kötődik. Fehér Ferenc ezúttal egy rendhagyó táncszínházi westernt állít színpadra, A Jó, a Rossz és a K**va Anyád című előadást, amelyet várhatóan december elején mutatnak be. Az évad során két rendező is új színt hoz a társulat repertoárjába, hiszen először dolgoznak együtt Radu Afrimmal és Bocsárdi Lászlóval. Radu Afrim Andrea Gavriliu koreográfus közreműködésével állítja színpadra a Bácsfalusy Ernőke csodálatos utazásai a garzonban című előadást, amely koprodukcióban készül a sepsiszentgyörgyi Andrei Muresanu Színházzal. Bocsárdi László Bezsán Noémi koreográfussal fog színpadra állítani egy produkciót.Csíki Játékszín (fotó: Sándor Levente, maszol.ro) A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház öt bemutatót tervez. Zakariás Zalán rendezi William Shakespeare Szentivánéji álom című művét, Csurulya Csongor pedig két új produkciót is jegyez, Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjét, valamint egy székely legenda adaptációja alapján a Csicser című meseelőadást. A társulat két kortárs művet tűzött műsorra az új évadban, bemutatja Parti Nagy Lajos és Darvas Ferenc Ibusárját Barabás Árpád rendezésében, valamint Mika Myllyaho finn kortárs drámaíró Káosz című darabját, amelyet Kató Zsolt állít színpadra. A csíkszeredai Csíki Játékszín nagyszínpadi repertoárján kortárs magyar dráma, világirodalmi klasszikus, magyar színmű és zenés vígjáték egyaránt szerepel. A társulat az új évadot Szép Ernő Vőlegény című színművével nyitja Parászka Miklós rendezésében. Egressy Zoltán tragikomédiáját, a Portugált a román Victor Ioan Frunza, Osztrovszkij Erdő című komédiáját Porogi Dorka állítja színpadra. Márkus Alfréd zenéjével és Békeffi István dalszövegeivel Vadnay László által írt Tisztelt ház című vígjátékot Lendvai Zoltán jegyzi. A sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely a délkelet-romániai Galacon kezdi meg az évadot, ahol a Butterfly Effect ITF Független Színházi Fesztiválon mutatja be az Ahogyan a víz tükrözi az arcot című produkcióját. A fiatalokat érintő társadalmi és szociális problémákról szóló, Fazakas Misi által rendezett dokumentarista előadást eddig három kontinens 22 országának 170 településén mutatták be - közölte a társulat.MTI
2016.09.10. 08:05
Szinhaz.hu
Nyolc premierrel és nemzetközi fesztivállal készül a kolozsvári magyar színház
Nyolc bemutatóval készül 224. évadára a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a teátrum emellett idén ötödször szervezi meg az Interferenciák nemzetközi színházi fesztivált és a korábbi évadok 19 előadását tartja műsoron.A társulat október hetedikén tartja az új évad első bemutatóját. Makszim Gorkij Éjjeli menedékhely című művét Jurij Kordonszkij orosz származású amerikai rendező viszi színre. Amint Tompa Gábor igazgató elmondta, Kordonszkij több, szakmai díjakkal is elismert előadást rendezett már Romániában, a kolozsvári magyar társulatnál azonban először rendez. A színház második előadását, a Szüleink című produkciót a nem hagyományos színházelőadások közé sorolta az igazgató. Alkotója, Vargyas Márta interjúk alapján próbál betekintést nyújtani a fiatalok és a szüleik közötti kapcsolatok mostani világába.A korábban bejelentettektől eltérően Dragomán György Kalucsni című darabját nem Szász János filmrendező, hanem Visky András, a színház művészeti vezetője rendezi meg. Tompa Gábor elmondta, a marosvásárhelyi születésű Dragomán György még gyermekkorából szép emlékeket őriz a kolozsvári színházról, ezért kapta meg a társulat lehetőséget a darab ősbemutatójára. A bemutatók sorát az Interferenciák nemzetközi színházi fesztivál szakítja meg, melyet november 24. és december 4. között tartanak. Ezt követően Tokióba utazik a társulat, ahol egy Ibsen-fesztiválon vesz részt az Andrei Serban rendezte Hedda Gabler című előadásával. A kolozsvári társulat a Légy jó mindhalálig című musicallel kívánja megszólítani a gyermekeket. A nagyszínpadi produkciót Béres László rendezi, aki gyermekszínészeket is keres az előadáshoz. Tompa Gábor elmondta, hogy a kolozsvári színház a most kezdődő évadtól sorozatot indít, amelyben fiatal rendezőknek biztosít rendezési lehetőséget. A jelenleg Marosvásárhelyen mesterképzésen tanuló Nagy Botond rendezése lesz a sorozat első előadása. Ő Maurice Maeterlinck A vakok című drámáját viszi színre a színház stúdiószínpadán.Az igazgató az ukrán színház fenegyerekének nevezte Andrij Zsoldak rendezőt, aki Henrik Ibsen Rosmersholm című művét rendezi márciusban Kolozsváron. Az évad két utolsó bemutatója a Sinkó Ferenc által rendezett Hormon című mozgásszínházi előadás, valamint A vágy villamosa lesz. Utóbbit az amerikai Tom Dugdale rendezi.MTI
2016.09.09. 15:19
Szinhaz.hu
"Évadzáró-évadnyitó" az Operettben
Megtartotta immár hagyományosnak tekinthető évadzáró-évadnyitó társulati ülését a Budapesti Operettszínház; a tavalyi eredmények és idei tervek ismertetése mellett bemutatták a társulathoz újonnan szerződött munkatársakat és új Örökös Tagokat is avattak. „Nálunk az évadnyitó egyben az évadzáró társulati ülés is, hiszen egész nyáron dolgoztunk most is” – mondta Lőrinczy György főigazgató. Az intenzív vendégjátékokkal, számos kül- és belföldi produkcióval teli nyár mellett az évad sem volt unalmas.Az elmúlt évad összegzése:A Budapesti Operettszínház kéttagozatú társulata a tavalyi évadban 510 ezer néző előtt 609 előadást játszott. Bontásában tekintve ezt a kimagaslóan magas előadás számot: 448 előadást tartottak a különböző budapesti játszóhelyeken (a Nagyszínházban 310, a Raktárszínházban 105, a Zeneakadémián 6, az Átriumban 27 előadást), és 161 előadást külföldön illetve vidéken, melyek közül 113-at az évad folyamán, 48-at pedig nyáron teljesítettek. Külföldön összességében 190 ezer néző láthatta a teátrum különböző produkcióit Izraeltől Olaszországon, Németországon, Japánon át egészen Dél-kelet Ázsiáig és Ománig.„A Budapesti Operettszínház ma már egy olyan brand, ami a világon mindenütt tudja képviselni a magyar színeket, méghozzá nagy sikerrel. Ez persze komoly felelősséget jelent, mert ebben a hatalmas tempóban nem szabad elfelejteni, hogy nem egy előadásait letudó színház vagyunk, hanem az a feladatunk itthon és külföldön egyaránt, hogy olyan magas művészi színvonallal képviseljük azt a műfajt, amiben hiszünk, ami méltó hozzánk. Elengedhetetlenül szükséges, hogy elhiggyük, minden nap száz százalékosan kell teljesíteni és megnyerni a közönséget. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy hinni kell saját művészetünkben, abban hogy fontosak vagyunk és olyat tudunk megmutatni magunkból táncban, énekben, zenében, amit más nem tud” – mondta el Kerényi Miklós Gábor művészeti vezető. A Budapesti Operettszínház a tavalyi évadban három nagyszínpadi bemutatót tartott (Sybill, Marie Antoinette, A chicagói hercegnő), egy-egy premierre került sor a Raktárszínházban (Virágot Algernonnak), az Átrium Film-Színházban (Nők az idegösszeomlás szélén) és a Miskolci Operafesztivállal közösen a Zeneakadémián (Egy anya története). Ismét színpadra került a felújított Mágnás Miska és a Denevér. „Mindegyik bemutatónkra büszkék lehetünk, mert mindegyik akart valamit: tovább lépni azon, amit általában véve operettnek vagy musicalnek nevezünk. Az a bátorság, az a nyitott szeműség és lelkűség, ahogy a rendezők, Somogyi Szilárd, Szabó Máté, Béres Attila, és Réthly Attila nyúltak a művekhez, nagyon jót tesz mindkét műfajnak és jót tesz a színház művészeinek is. A társulat évről évre egyre intenzívebben fejlődik: a középgeneráció és az idősebb művészek egyre erőteljesebbek, izgalmasabbak, miközben hatalmas lendülettel és energiákkal törnek előre és zárkóznak fel melléjük a fiatalok. Még rengeteg tartalék van ebben a csapatban” – tette hozzá Kerényi Miklós Gábor.Jön a Kalandok éve, folytatódnak a turnék:A Kalandok éveként meghirdetett új évad egy felújítással kezdődik, szeptemberben kerül ismét közönség elé az Elfújta a szél. Az Operafesztiválon júniusban már nagy sikerrel debütált Beischer-Matyó Tamás Kreatív kapcsolatok című kamaraoperája, melyet Székely Kriszta állított színpadra és hamarosan bekerül a színház repertoárjába. Október 21-én láthatja először a közönség Somogyi Szilárd rendezésében Kocsák Tibor és Miklós Tibor Lady Budapest című musicalét, amely Tábori György Utazás című regénye alapján született.Február 17-én érkezik a Budapesti Operettszínházba az Ének az esőben, amelynek bemutatóját augusztusban Szegeden tartották, koprodukcióban a Szabadtéri Játékokkal. A budapesti premierre átalakul a produkció, új szereplők is bemutatkoznak Harangozó Gyula és Somogyi Szilárd irányítása mellett. Március 31-én mutatja be a színház Lehár Ferenc nagyoperettjét, A víg özvegyet, melyet rendezőként Szabó Máté jegyez.Folytatódik a Szépség és Szörnyeteg turné Németországban, A chicagói hercegnő a müncheni Deutsches Theaterben mutatkozik be, ahol operett gálát is tartanak a színház művészei, a Marica grófnő Tel-Avivban, a Csárdáskirálynő Wrocławban vendégeskedik. Miskolcon vendégeskedik majd a Viktória, koprodukcióban kerül színre a Denevér Debrecenben, valamint az elő-bemutató után ősszel tűzi műsorára a Cigányszerelem című operettet a Kolozsvári Magyar Opera. Kerényi Miklós Gábor kitért arra, hogy kiemelje Dr. Vadász Dániel producer munkáját és azt, hogy az általa vezetett produkciós irodának köszönhetően még több helyre juthat el és még többen ismerhetik meg a magyar operettet itthon és szerte a világban.„Nekem menedzserként, a színház első számú vezetőjeként az a legfontosabb feladatom, hogy azt a művészeti profilt és tevékenységet, amit az elmúlt években kialakítottunk, hogyan lehet egy minisztériumi közintézmény keretei között megvalósítani” - összegezte Lőrinczy György főigazgató, aki hangsúlyozta, az Operettszínház kiemelt intézményi státusza óhatatlanul többlet feladatokat állít a menedzsment és az egész társulat elé, ami szükségessé teszi a középvezetők megerősítését és új vezetők bevonását a különböző területeken. Ez a munka már elkezdődött és számos új kolléga csatlakozott a színház csapatához. Lőrinczy György bemutatta a gazdasági osztály, a műszaki részleg, az üzemeltetés, a titkárság és a menedzsment új munkatársait. Erősödik a karmesteri csapat, egyre többet dolgozik majd újra a színházban Silló István és Bókai Zoltán, míg debütál a zenekar élén Dinnyés Dániel és Köteles Géza, valamint betanító korrepetitorként és zenei munkatársként szerződik a társulathoz Kovács Adrián.Szakmai eredmények, érdekességek az Operettszínház életéből: A főigazgató örömmel jelentette be a társulatnak, hogy a fenntartó minisztérium (EMMI) minisztere elfogadólag aláírta a színház új Szervezeti Működési Szabályzatát. Ezzel befejeződött az a munka, melynek keretében a menedzsment a színház hagyományosan sokrétű bel- és külföldi művészeti tevékenységét kívánta összehangolni a közalkalmazottakat foglalkoztató kiemelt közintézmény státuszával. A színházban dolgozó közalkalmazottak az új SZMSZ értelmében a budapesti repertoár előadásokat alapfeladatként látják el a továbbiakban is, míg a bel- és külföldi vendégjátékok vállalkozási tevékenység keretében kerülnek megvalósításra. A szakmai eredményekről szólva Lőrinczy György megemlítette, hogy a Budapesti Operettszínház az érdekvédelmi szervezet hívására visszalépett a Magyar Színházi Társaságba, ahol ő elvállalta az elnökségi tagságot. Lényegesnek tartja, hogy a színház két vezetője az elmúlt évtől a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára: Kerényi Miklós Gábor zenés mesterséget tanít, ő pedig színházi menedzsmentet, ezt egyébként Marosvásárhelyen is oktatja.Fontos rendezvényeknek is helyet adott a színház. Itt tartottak a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel közösen egy operett konferenciát, itt került sor a hátrányos helyzetű gyerekeket segítő független színházi csapat, az Utcaszak fesztiváljára, a nagyszínpadon rendezték meg a MASZK gálát és kiemelkedő esemény volt a Csárdás 100. gálaest. MagyarBrands és SuperBrands díjat kapott a Budapesti Operettszínház, Magyar Termék díjat a Csárdáskirálynő. Salgótarjánban a Szép Nyári Nap érdemelte ki a Vastaps díjat, a Viva la Musical Aranykotta díjával a Fame-t jutalmazták. A Nők az idegösszeomlás szélén jelölést kapott a Kritikusok díjára, melynek eredménye szeptember 21-én válik ismertté.A Színház- és Filmművészeti Egyetem színjátékos szakán sikerrel diplomázott Peller Károly és Szendi Szilvi, ugyanide felvételt nyert a most induló osztályba Gubik Petra, Kisfaludy Zsófia, Kocsis Dénes és Angler Balázs. Érdekes adalék, hogy az Operettszínház Facebook oldala „leglájkoltabb” magyar színházi oldal.Örökös Tagokat avattak: Ezt követően a főigazgató köszöntötte Felföldi Anikót, aki éppen ötven éve, 1966. augusztus 1-től tagja a teátrumnak és a 80. születésnapját július 18-án betöltött Lehoczky Zsuzsát, akit szeptember 12-én egy rendkívüli Mágnás Miska előadás keretében ünnepel a társulat a nézőkkel közösen.A színház vezetése úgy döntött, hogy az idei évtől az Örökös tagságot visszaállítják és kibővítik. Örökös tagságot kapott Kovács Zsuzsa és Oszvald Marika színművésznő, Szajkó József zenekari művész, Foczmann István üzemigazgató, Hegedűs Zsóka az Operettszínház munkatársa, korábbi művészeti titkára és turné menedzsere. Posztumusz Örökös tagságot adományozott a vezetés Marik Péternek. A társulati ülésen egyperces néma felállással emlékeztek azokra a művészekre és munkatársakra, akik az elmúlt időszakban hunytak el. Marik Péter színművészre, a színház legendás művészeti titkárára, Horváth Erzsikére, a karbantartó csapat festő kollégájára, Lepp Gyulára, Pintér Adrienn énekkari művészre és Varga Gábor Kakas trombitaművészre.Az egykori Moulin Rouge épületét, új nevén Kálmán Imre teátrumot a vezetőség reményei szerint tavasszal meg tudják nyitni. A napokban a tervezési- és közbeszerzési folyamat lezárul, melyet lassított, hogy a helyrajzi illetékes hatodik kerülettel, a tulajdonos fővárossal és az intézményt fenntartó kormányzati szervekkel is egyeztetni kellett. Amint az átépítés befejezésének dátuma a kivitelezővel megállapításra kerül, a színház ismerteti a nagyközönséggel a Kálmán Imre teátrum tervezett műsorát.Forrás: Budapesti Operettszínház
2016.09.09. 12:16
Szinhaz.hu
Nyílt napot tart vasárnap a Vígszínház
A Pál utcai fiúk musical próbájával, kulisszajárással, az évad bemutatóiról szóló beszélgetéssel és gyerekprogramokkal várják a közönséget a Vígszínház nyílt napján, a VígNapon vasárnap. A színészek saját készítésű süteményeit is megkóstolhatják a látogatók és kedvezményes színházjegy- és bérletvásárlásra is lesz lehetőség.A vendégek idén is bepillanthatnak a kulisszák mögé a színház művészeinek vezetésével és megnézhetik a Marton László rendezésében készülő zenés darab, A Pál utcai fiúk nyílt próbáját.A VígNap látogatói elleshetnek néhány vígszínházi műhelytitkot, a gyerekek egész nap játszhatnak és részt vehetnek játékos vetélkedőkön is a Ditrói Mór utcában. A napot pedig a már hagyománnyá vált VÍGsüti-árusítás és egy Cseh Tamás dalaiból készült est zárja.A nagyszínpadon 12 órától várják a közönséget beszélgetésre a színház életéről, sok humorral és dalokkal. A Vígszínház 121. évadáról szóló beszélgetést a bemutatók alkotóinak és szereplőinek részvételével, Eszenyi Enikő vezetésével rendezik meg.Fotó: Szkárossy Zsuzsa A társulat művészeinek vezetésével 12 és 15 óra között bárki bebarangolhatja az épületet a pincétől a padlásig. A csoportok tíz percenként a Ditrói Mór utca felőli bejárattól indulnak. A nézők délután 15 órától vehetnek részt Dés László-Geszti Péter-Grecsó Krisztián A Pál utcai fiúk című zenés játékának próbáján, amelyet szintén a nagyszínpadon tartanak. A nyílt próbán Fesztbaum Béla, Wunderlich József, Vecsei Miklós, Csapó Attila, Király Dániel, Tóth András, Zoltán Áron, Szántó Balázs, Csiby Gergely, Medveczky Balázs, Kovács Olivér, Józan László, Ember Márk, Nádas Gábor Dávid, Tóth Máté, Gados Béla, valamint a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium színész és táncos képzésének növendékei vesznek részt. A Házi Színpadon 19 órától a Magyar Dal Napját ünnepelik Bereményi Géza, Cseh Tamás és Másik János dalaival. Az estre regisztrálni a VígNapon lehet, aznap vásárolt, valamely későbbi előadásra szóló jeggyel vagy bérlettel. Orosz Ákos, Zoltán Áron és Tóth András Cseh Tamás-estje Kelet-nyugati pályaudvar címmel látható, Kovács Gábor, Lányi Kristóf és Mester Dávid zenei közreműködésével. Az alagsori büfében Hegyi Barbara színművész sütitanodája, a karzat büfében jelmezes fotózás és arcfestés várja az érdeklődőket. A látogatók felpróbálhatnak egy-egy jelmezt, és a Vígszínház művészeivel közös fényképet készíthetnek. Délután 17 órától Ditrói Mór utcában a színház művészei saját készítésű édességeiket árusítják. A jótékonysági süteményvásár bevételét idén is az Ódry Árpád Színészotthon javára ajánlják fel. A rendezvényről bővebb információ a Vígszínház honlapján található.MTI, Vígszínház
2016.09.09. 11:09
Szinhaz.hu
Vidnyánszky: "Bátor évadra készül a Nemzeti Színház"
A most kezdődő szezonban öt nagyszínpadi és öt stúdiószínpadi bemutatót tervez a Nemzeti Színház, amely szeptember 24-én nyílt nappal várja a látogatókat. A premierek fele ősbemutató lesz.Vidnyánszky Attila igazgató az MTI-nek elmondta, hogy három produkcióval készülnek az évadkezdésre. A nagyszínpadon Valerij Fokin, a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház vezetője rendezi Dosztojevszkij A krokodilus című művét október 7-i premierrel. Bergman Szenvedély című művét Kiss Csaba rendezésében október 15-én mutatják be a Gobbi Hilda Színpadon. Szilágyi Andor Tóth Ilonka című darabját pedig október 25-én láthatja a közönség. Vidnyánszky Attila, aki rendezőként is jegyzi a Tóth Ilonka című darabot, kiemelte, hogy a Nemzeti Színház ezzel az előadással ünnepli az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóját. A címszerepet játszó Waskovics Andrea mellett olyan színészek láthatók, mint Bodrogi Gyula, Csurka László, Dózsa László, Mécs Károly és Voith Ági, akik a forradalmi események résztvevői, tanúi voltak. Hozzátette, hogy a darab ősbemutatója Varsóban, a Teatr Polski színpadán lesz október 21-én.Fotó: Eöri Szabó Zsolt A Gulag virágai címmel Földes László Hobo szereplésével szintén Vidnyánszky Attila rendezésében készül előadás november 12-i bemutatóval. Ivan Viripajev Részegek című darabja Viktor Rizsakov rendezésében lesz látható november 19-től. December 16-án pedig Branislav Nusic A miniszter felesége című darabját tűzik műsorra Udvaros Dorottyával a főszerepben, Árkosi Árpád rendezésében. Az évad második felében Bozsik Yvette rendező-koreográfus, aki visszatérő alkotója a színháznak, egy műfajokat átívelő zenés produkciót rendez Szent Ferenc életéről, Michel de Ghelderode szövegével, Bakos-Kiss Gáborral a címszerepben. Zsótér Sándor, aki minden évben rendez a színházban, ezúttal Euripidész Hippolütosz című művét állítja színpadra Rakovszky Zsuzsa új fordításában, Törőcsik Mari szereplésével. Vidnyánszky Attila az évad második felében a Csíksomlyói passiót és a Bánk bánt rendezi. A Zsuráfszky Zoltán koreográfiájával, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közreműködésével, Berecz András szereplésével készülő Csíksomlyói passiót a tervek szerint Csíksomlyón is eljátsszák majd. A Bánk bánt ezúttal a stúdióban mutatják be Mátray Lászlóval, Udvaros Dorottyával, Horváth Lajos Ottóval, Farkas Dénessel és Söptei Andreával a főbb szerepekben.Fotó: Eöri Szabó Zsolt Az előző évadra kitérve Vidnyánszky Attila kiemelte, hogy a nyári előadásokkal együtt a Duna-parti Nemzeti Színház második legjobb évadát zárták augusztus 1-jén, a nézőszám meghaladta a 120 ezret. A nézők egynegyede vidéken és a határon túl látta a társulatot. Mint rámutatott, a nyári program újdonságot jelentett a színház életében. Számos fesztiválon, vendégjátékon vett részt a társulat, Kazanyban is izgalmas turnén jártak. Kitért arra is, hogy Reviczky Gábor szerződésének múlt évad végi lejártakor jelentette be, hogy nem kívánja azt megújítani, döntése azonban az évadkezdést nem befolyásolja. Hozzátette, hogy egyre több meghívást kap a színház. Az új évadban például A szarvassá változott fiú című előadás új, színházi-filmes változatát mutatják be Párizsban, a Théatre de l'Atelier-ben. A produkciót decemberben a Nemzeti Színházban is műsorra tűzik. Jelenleg Vidnyánszky Attila Szentpéterváron dolgozik, ahol a Bűn és bűnhődésből készülő előadást rendez. Elárulta, hogy későbbi terveik között szerepel az Alekszandrinszkij Színházzal egy közös produkció létrehozása, valamint a szentpétervári színház iskolája és a Kaposvári Egyetem diákjai közötti együttműködés is. A Nemzeti Színházba érkező vendégjátékok közül kiemelte Eugenio Barba és az Odin Színház előadását. A Fa című produkció premierje szeptember 19-én lesz Holstebróban, Budapesten pedig szeptember 30-tól öt alkalommal láthatja a közönség. A dán társulat vendégjátéka kapcsán Vidnyánszky Attila hangsúlyozta, hogy egyre bátrabb előadások felé szeretné elmozdítani a Nemzeti Színházat. Az antropológiai színház egy olyan színházi nyelv, amely hiányzik a magyar színházi életből, és fontos, hogy megjelenjen - mondta az igazgató, hozzátéve, hogy az Odin Színház színészei mesterkurzust is tartanak Budapesten.Vidnyánszky Attila elmondta, hogy közös évadkezdésre készül a Nemzeti Színház és a Nemzeti Táncszínház, szeptembertől különleges táncszínházi produkciókkal is gazdagodhat a Nemzeti Színházba járó közönség. A Nemzeti Táncszínház szervezésében kortárs és folklór előadások színesítik a teátrum repertoárját. A fővárosi közönség a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) keretében számos további külföldi produkciót láthat majd. Meghívták a fesztiválra Silviu Purcarete emblematikus előadását, a Faust című óriásprodukciót, a Rimas Tuminas rendezte Anyegint, valamint egy Bergamóból érkező izgalmas olasz színházat. Az európai színházi élet egyik legendás alakjának számító Thomas Richards egy mesterkurzussal és egy produkcióval is bemutatkozik a MITEM-en, amelyre Szuzuki Tadasi Macbeth-rendezését is szeretnék meghívni. A Nemzeti Színházban egyre több vidéki társulat előadásait is láthatja a közönség. A színház kinyitotta kapuit - hangsúlyozta az igazgató, kiemelve az amatőr színházi mozgalom újjáéledésében játszott aktív szerepüket, a költészet napján és a fogyatékossággal élők világnapján tartott rendezvényeiket, valamint azt az új programot, amelynek keretében magyar iskolák határon túli testvériskoláikkal találkozhatnak a teátrumban. "A nemzeti jelzőt a színház nevében három év alatt sikerült tartalommal megtölteni" - mondta Vidnyánszky Attila.MTI
2016.09.09. 09:01
Szinhaz.hu
Divatkoncerttel kezdődött a Trafó 19. évada
Divatkoncerttel kezdődött csütörtökön a Trafó 19. évada, amelynek keretében Peter Brook, Schilling Árpád és Mundruczó Kornél előadása is látható lesz. Frenák Pál új produkciót mutat be, és új sorozat indul a vizualitás jegyében.Peter Brook újabb Mahabharata feldolgozása és Frenák Pál Lutte című bemutatója mellett Hiroaki Umeda új előadása is szerepel az őszi programban a Trafóban, amelynek galériája Péli Barna önálló kiállításával pénteken kezdi az évadot - hangzott el a Trafó Kortárs Művészetek Háza új évadát beharangozó sajtótájékoztatón.Barda Beáta művészeti vezető elmondta, hogy a Trafó kontextusteremtő platform és új gondolatok generátora. Ez a kortárs produkciók bemutatása mellett megmutatkozik abban is, hogy a szakma számára számos workshopot szerveznek, a nézőknek pedig színházi nevelési programmal segítenek az értelmezésben. Az idén a középiskolás csoportok mellett felnőtt csoport is indul. Az évad első felének programjából kiemelkedik Peter Brook produkciója, a legendás Mahabharata című előadás átdolgozott, rövidített verziója, amely Csatamező címmel látható december 14-én, 15-én és 16-án. Az idei szezonban a Proton Színház Látszatélet című előadását és Schilling Árpád A harag napja című darabját is újra műsorra tűzik.A Trafó új sorozatáról a művészeti vezető elmondta: az Eye Candy-ben azokat a produkciókat gyűjtötték össze, amelyekben a látvány dominál. A sorozatban Nagy Fruzsina a Soharóza kórussal és vezetőjével, Halas Dórával készített, Tabu kollekció címmel látható divatkoncertje mellett Miet Warlop Dragging the Bone és Kálmán Eszter A tó című produkcióját is műsorra tűzik az ősszel. A Közös ügy című sorozatban október 21-én és 22-én az Agrupación Senor Serrano spanyol társulat játssza az Egy ház Ázsiában című produkciót. Emellett látható lesz a Schilling Árpád rendezte A harag napja és a Forte Társulat A te országod című előadása. Műsoron marad a Pintér Béla és Társulata Titkaink című produkciója is. Az új évad színházi kínálatában megtalálható Kelemen Kristóf, valamint Almássy Bettina produkciója, továbbá az először a nagyterembe játszó a Dollár Papa Gyermekei társulat Csehov-művek alapján készülő előadása is - ismertette a programot Barda Beáta.A 200% tánc című sorozat a Frenák Pál Társulat premierjével indul: a Lutte szeptember 23-án és még két alkalommal látható. A sorozat keretében az ősszel a TAO Dance Theater és Meg Stuart is látható lesz - ismertette a tánc-programokat Szabó György menedzser igazgató. A TAO Dance Theater október 14-én és 15-én a 6 és a 7 című előadásaival folytatja kísérletezéseinek számozott sorozatát. Kiemelte: Meg Stuarttól november végén láthat először előadást a magyar közönség. A Violet című produkcióban fellép a brazil-magyar Marcio Cannabaro, akit több hazai előadásból is ismerhetnek a nézők. Új produkcióval jelentkezik Molnár Csaba, Cuhorka Emese és Fülöp László is. Szabó György elmondta: a technológiát és művészetet ötvöző smART sorozatban Hiroaki Umeda japán koreográfus Drives című előadása szeptember 15-én és 16-án látható öt magyar táncossal. Az új előadás mellett a művész Holistic Strata című szólója is látható lesz. A sorozatban a Tünet Együttes Az éjszaka csodái és az Apropó 2.0 című előadással lép fel. Ősszel egy újcirkuszi produkciót láthat a közönség: az ausztrál C!RCA What Will Have Been című előadását. Szabó Bálint zenei szervező a Trafó zenei programját ismertetve elmondta: az idén is a Trafóban indul és zárul az UH Fest, a Jazzaj című programsorozat itt ünnepli 5. születésnapját novemberben és folytatódik az indiai klasszikus zenei és az elektronikus zenei sorozat is. Szeptember 17-én Partho Sarothy szólaltatja meg a sarodot koncertjén. Emellett Dj Bootsie és Jónás Vera koncertjeit is hallhatja a közönség. Fenyvesi Áron, a Trafó Galéria vezetője elmondta: Péli Barna szobrászművész Hangszigetelt Zoltán 9 című pénteken nyíló tárlata mellett a galériában látható lesz a kortárs lengyel képzőművészet alakja, Hubert Czerepok egyéni kiállítása is. Emellett 2017 januárjában rendezi meg a Trafó a második Nextfesztet fiatal művészek részvételével.
2016.09.09. 05:01
Szinhaz.hu
CAFe Budapest Fesztivál: a magyar és a nemzetközi kortárs művészek legjobbjai jönnek
A magyar és a nemzetközi kortárs művészet legjobbjai lépnek fel Budapesten október 7-e és 23-a között a CAFe Budapest Kortárs művészeti Fesztiválon. Huszonötödik alkalommal rendezik meg és az elmúlt negyedszázadban nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa meghatározó összművészeti kulturális eseményévé nőtte ki magát. A fesztivál 17 napja alatt idén is több mint 100 kortárs zenei, tánc, opera, színház, könnyű- és világzenei, jazz, képzőművészeti és divattal kapcsolatos programot láthatnak az érdeklődők csaknem 30 helyszínen Budapest jelentős intézményeiben és terein.
2016.09.08. 18:30
Origo.hu
Új fesztivált szervez Márta István az Ormánságban
Szeptember 23-25-ig rendezik meg a "nulladik Ormánság-Bőköz Fesztivált" Kémes, Szaporca, Tésenfa részvételével. Márta István Magyarország gazdaságilag egyik legszegényebb, de értékeiben egyik leggazdagabb tájegységében rendez újabb különleges fesztivált a kelet-ormánsági „Bőköz” kisrégióban, 280 kilométerre a fővárostól. A 2016. szeptember 23-25. közötti időre tervezett minőségi, hagyományőrző és teremtő rendezvénynek Kémes, Szaporca, Tésenfa, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága Ős-Dráva Látogatóközpontja ad helyet. A három falu 23 helyszínén mintegy 60 eseményre kerül sor, közel 300 közreműködővel. A fesztivál a közösségépítést és nyitást, a kulturális- és ökoturizmus fejlesztését tűzi ki célul, miközben lehetőséget teremt arra, hogy a helyi lakosság maradandó élményhez jusson.A rendezvény a műfaji sokszínűségre törekszik: színház, népzene, néptánc, komolyzene és blues, kiállítások, performanszok, filmvetítések, konferenciák és közösségépítő programok teszik teljessé az ormánsági három napot.A fesztivál minden eseménye ingyenes, kivéve azt a különleges Varnus Xavér koncertet, melynek teljes jegybevételét felajánlják a szaporcai református templom 1888-ban készült Angster orgonájának felújításához.Az eseményt követő napon (szeptember 26-án) megnyílnak a falvak képzeletbeli határai: a helyi iskolások Budapestre utaznak, ahol a Nemzeti Színház, valamint a Fővárosi Állat- és Növénykert látja őket vendégül.Fővédnök: Dr. Hoppál Péter – az EMMI kultúráért felelős államtitkára Védnökök: Tiffán Zsolt – országgyűlési képviselő, az Ős-Dráva Program miniszteri biztosa, Nagy Csaba – a Baranya Megyei Közgyűlés elnökeKözreműködők/fellépők/produkciókBoros Misi zongorakoncert Ferenczi György és a Rackajam Gryllus Vilmos koncertje Filharmónia Magyarország hangversenyei: Harmónia Fúvósötös: Bagatell és tánc Harmónia Vonósnégyes: Kis éji Zene Philharmonic Brass Quintet: Zenél a film Hagyományok Háza folkprogramja, zene-tánc Hobo (Csokonai: A magyar gavallér, Gála II., déli beszélgetés) Pál István Szalonna és Bandája Szirtes Edina és vonósnégyesének koncertje Varnus Xavér orgonakoncertje Baranya megyei zeneiskolások koncertje Flamenco Sopianae zenés-táncos műsora JESZ Egyetemi Színpad (Petőfi: A helység kalapácsa, rend.: Tóth András Ernő) Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kar színművész szakos hallgatóinak koncertje Karzat Színház játékudvara Mágocsi Amatőr Színjátszó Kör (Csokonai: Karnyóné, rend.: Bagossy László) MárkusZínház előadása Pannon Gyermekkar kórushangversenye Pécsi Balett nyilvános balett órája gyermekeknek és felnőtteknek Pécs - Művészeti Gimn. és Szakközép Iskola Balett Tanszék bemutatkozása Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgató/rendezőjének mesterség-bemutatója Virtuózok 2016 koncertje Több helyen, többször is fellépnek Bóbita Bábszínház (vasárnap) Forrás Néptáncegyüttes (péntek) – „falurablások” Hagyományok Háza (péntek) Sipos Mihály (Muzsikás) és Kardos Mária (szombat/vasárnap) Szirtes Edina Mókus hegedű/ének/ mindenütt, mindenkor Szőke András moderátor/főző/konferanszié/falufanatikus (péntek, vasárnap) Pécsi Református Kollégium Vegyeskara - zenés áhitat Tanac Néptáncegyüttes (szombat) David Yengibarian harmonika (szombat, vasárnap mindenütt) Zengővárkonyi Köpüfa rézfúvósok (péntek, vasárnap) Zsolnay Wind Orchestra (péntek) Helyi értékek Tájházak/falumúzeumok (Kémes/Szaporca) Bozsits József szabadtéri installációi: Szaporca helytörténete Molnár Zsóka szabadtéri fotói: Kémes – régen és most”Kiállítások Janus Pannonius Múzeum: Régi idők – új módszerek, Szertárak titkai Horváth Gábor: Fotók Hajdu Gyula fafaragó bemutatói Márta István: „Hagymainstalláció” Pettendi Szabó Péter: Filmfotók Pitmann Zsófia: Falvédők Soós Tibor festményei Tóth György: Újraértelmezett falusi tárgyak Bozsits József – Pár arcFilmek Az Ormánság senkié se (rend.: Kisfaludy András), Az utolsó falu (rend.: Gyökér Róbert és Tanner Gábor) Besence open (rend.: Kovács Kristóf) Földindulás (Kodolányi 1939 rend.: Cserépy Arzén) Földindulás (Kodolányi 2014 rend.: Pozsgai Zs.) Járt-e már Budapesten? (rend.: Pettendi Szabó Péter) Malaccal teljes (rend.: Kovács Kristóf)Egyéb kapcsolódó események Ős-Dráva Látogatóközpont: kiállítás(ok), túrák szakvezetéssel, kenuzás a Fekete-vízen, interaktív gyereksarok, kézművesség, természetismeret Kína – Kémes megálló (Konfuciusz születésnapja) Magyar Társasjáték Szövetség (hagyományos játékok oktatása és mívelése) Krizsán Edith nemzetközi sakknagymester órái és szimultánjaiKézműves piac és helyi termékek boltja Baranyai polgármesterek találkozója: „Minőségi kulturális fesztiválok/köztiválok kistelepüléseken” (Ördögkatlan, Kapolcs, Őriszentpéter, Dombos-Újvidék) Pannon Ifjúsági Értékőr Hálózat a Kárpát-medencében: interaktív bemutatkozás, esettanulmányok, példákRoma ucca Tésenfán – ízek, zenék, hangulatokVéradás Adakozás a szaporcai Angster orgona (1888) felújításáraÍnyencségek Pecabajnok - Baranya megyei polgármesterek pecabajnoksága a Hétöles tónál Polgármesteri bogrács a Hétöles tónál
2016.09.08. 13:54
Szinhaz.hu
Francia komédiával indul az évad Zalaegerszegen
7 nagyszínpadi előadást mutat be a zalaegerszegi színház a most kezdődő évadban, a produkciók többsége könnyedebb lesz, mint a korábbi években - mondta el a teátrum évadnyitó társulati ülésén Besenczi Árpád igazgató.Az új évad első bemutatója Francis Veber műve lesz, a Balfácánt vacsorára című vígjátékot október elején mutatják be, a hónap végén pedig A dzsungel könyve című musicalt tűzik műsorra.Decemberben az Ötödik pecsét című színművet láthatja a közönség Csiszár Imre rendezésében. A 2017-es esztendő első bemutatóján fülbemászó, népszerű, örökzöld dallamok csendülnek fel: Eisemann Mihály és Szilágyi László bohózatát, az Én és a kisöcsém című magyar operettet Halasi Imre állítja színpada. Molnár Ferenc Liliom című külvárosi legendáját februárban mutatják be Mihály Péter rendezésében.Az új évad utolsó bemutatója Agatha Christie egyik legolvasottabb regénye, a Tíz kicsi néger lesz. A krimit az írónő adaptálta színpadra, a művet Galambos Attila, a Hevesi Sándor Színház egykori tagja fordította le magyar nyelvre.A műsortervben szerepel egy ifjúsági előadás is: Bethlenfalvy Ádám rendezésében novemberben mutatják be Edward Bond Széttört tál című történetét. Besenczi Árpád beszámolt arról is, hogy pályázati támogatást nyert el a zalaegerszegi színház nevelési programja. Madák Zsuzsanna vezetésével Norvégiában, a Bergeni Nemzeti Színházban mutatják be a Cyber Cyrano és a Semmi című osztálytermi színházi nevelési előadásokat. A Tantermi deszka című középiskolás beavató színházi program tovább folytatódik az új évadban is: májusban a Verona 1301 című osztálytermi színházi nevelési előadásra várják a diákokat.Balaicz Zoltán polgármester azt hangsúlyozta, hogy a színház fontos, elismert szerepet tölt be Zalaegerszeg kulturális életében, ezt igazolja, hogy közösségi összefogással újulhatott meg a Hevesi Sándor Színház épülete. A földszinti és emeleti előcsarnok felújítását, a márványzat felcsiszolását és rendbetételét az elmúlt évben tartott jótékonysági nap bevételéből finanszírozták.Vigh László országgyűlési képviselő elmondta, hogy kezdeményezésére helyi vállalkozók felajánlották a Pázmány Péter utcai színészház lakásainak felújítását is. MTI
2016.09.08. 12:03
Szinhaz.hu
"Remélem, nem sózzuk el a fagyialapot!” - Villáminterú Lengyel Ferenccel
Dobozy Imre fergeteges vígjátékát, A tizedes meg a többieket mutatja be a Magyar Színház 2016. szeptember 30-án. A rendező, Lengyel Ferenc azt ígéri, sorozatvetővel szórják majd a poénokat. Megtudtuk azt is, miért fontos ma ez a történet. Villáminterjú Lengyel Ferenccel. A te füledben is ott cseng, hogy „Az oroszok már a spájzban vannak”? Gyerekként láttam először a filmet. Annyira nagy hatással volt rám és barátaimra, hogy rögtön el is kezdtük gyártani a fa dobtáras géppisztolyokat. Aztán megkezdődtek a nagy csaták. A filmbeli orosz támadók „Gurrá!” ordítását szinte tökéletesre fejlesztettük. Az összes poént fújtuk kívülről: ,,A oroszok már a spájzban vannak! Ide lőjetek! Mi folyton csak zabálunk… Mi még megadni sem tudjuk magunkat…”Ahogy megfigyeltem, még azok a férfiak is szeretik a háborús történeteket, akiknek az életben eszük ágában sincs katonásdit játszani. Szerinted a nézők közül a férfiak emiatt jönnek majd el az előadásra? Én nem szeretem a háborús történeteket. De ez a darab kivétel: minden pillanatban váratlan és meglepő dolgok történnek, amelyek egyszerre leleplezőek és sokatmondóak, ugyanakkor önmagukban is hallatlanul mulatságosak.És a nők miért jöjjenek el A tizedes meg a többiekre? Igyekszünk sorozatvetővel szórni a poénokat, és eleganciával felmutatni - amit a nők is kedvelnek - a szemérmesen rajongóra, gyöngéden gunyorosra festett nemzeti önarcképünket. A jellemek pontos, finom kidolgozottsága a legfontosabb. Ügyesen kell kidekázni a hol cinikus, hol burleszkszerű, de mindig fergeteges humorú történetet.A társulatból csaknem minden férfi felbukkan a színen - milyen visszajelzéseket kaptál, örülnek a csapatmunka lehetőségének? Azt nem tudom, mennyire örülnek. Az a végén derül ki. De mindenképpen lendületes, ötletgazdag próbafolyamatra számítok. Remek színészek, remek szerepekben. Remélem, nem sózzuk el a fagyialapot!Mi a rendezői célod A tizedes meg a többiek bemutatásával? Ez egy rendkívül fontos mese. Fontos, mert kicsiben ott van benne az egész „két front közt ragadt” magyar történelem, és mi nem az unalomig ismert módon viszonyulunk hozzá. A természetes önzés és a másokért vállalt felelősség, a másokért cselekvés látszólag szemben áll egymással. Az emberek jól akarnak járni, aztán többnyire mégis tisztességesen viselkednek és ez így igazán röhejes. Ezen bizony rengeteget lehet nevetni. A képek a Tizedes meg a többiek próbáján készültek.Portréfotó: Kozma János Próbaképek: Zsigmond László Szöveg: Vasvári Judit
2016.09.08. 09:00
Szinhaz.hu
Készül a Lady Budapest az Operettben! - Címszerepben Janza Kata
Az Operettszínház az ‘56-os forradalom előtt tiszteleg október 21-i bemutatójával, a Lady Budapest című előadással. Kocsák Tibor és Miklós Tibor 20 évvel ezelőtt írt művét Somogyi Szilárd rendezi. Olvasópróbán jártunk. “A Lady Budapest az ’56-os forradalom eseményeivel foglalkozik, miközben mély emberi drámát tár fel” - hangsúlyozta Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház művészeti vezetője a darab első, sajtó nyilvános olvasópróbáján. A társulat tagjai a nyári turnék, és vidéki előadások után visszatértek a Nagymező utcába és megkezdték a 2016/17-es évadot. A Lady Budapest létrejöttét az 56-os Emlékbizottság is támogatja.“A Tábori György Utazás című regénye alapján írt történet egy igazi lady-ről szól, akit nem csak a forradalom hanem az érzelmek, az erotika is hajt. Különleges szerelemi háromszög bontakozik ki a műben egy gyönyörű nő, egy forradalmár tanár, valamint egy orosz tiszt között. Rajtunk múlik, hogy a műből korrekt, történelmi előadás, vagy egy izgalmas produkció születik, mely évekig repertoáron szerepelhet. A Lady Budapest kultúrákon átívelő konfliktusról, szélsőséges állapotokról szól: szerelemről, hitről, szándékokról, egy háborús helyzet poklában.” – tette hozzá Kero.A rendező, Somogyi Szilárd úgy véli a Lady Budapest a korhűség mezsgyéjén vonul végig, miközben a színpadon mégsem egy történelemkönyv elevenedik meg. “Nemrég a teátrum stúdiósainak előadását is megrendezhettem, így tulajdonképpen ‘élesben’ próbálhattuk ki magunkat és előre fel tudtunk készülni a nagyszínpados adaptációra. Elképesztően sok szereplőt vonultat fel a Lady Budapest, az egyik jelenetben 82-en lesznek a színpadon. De mindaz, amit elképzeltem, megköveteli ezt a létszámot. A Szózatnak úgy kell megszólalnia, hogy ne csak rólunk, magyarokról szóljon, hanem egy kiáltás legyen mindenkiért, aki hasonló helyzetben van, mint a magyarok 1956-ban” - mondta.Kocsák Tibor zeneszerző úgy látja, hogy az 1996-os ősbemutató óta méltatlanul elfelejtett mű most új életre kelhet és talán külföldön is megismerhetik. Elmesélte, hogy annak idején a Bakáts téren nem volt pénz szimfonikus zenekarra, magnóról ment az elektronikus alap. Most azonban Kemény Gábor és Bíró Rudolf hangszerelésében újabb dimenzióba és az őt megillető zenei környezetbe kerül a darab. Kitért arra, hogy Tábori György kifejezetten rajongott a musicalért és szívügyének tartotta. "Ha még élne, most biztosan boldog lenne."- tette hozzá, majd kiemelte, hogy hogy Miklós Tibor szövegíróval való közös munkáik közül ez az egyik legkülönlegesebb, legszebb és talán a legprogresszívebb alkotás.A Lady Budapest főbb szerepeiben Janza Kata, Vágó Bernadett, Szabó P. Szilveszter, Szinetár Dóra, Vágó Zsuzsi, Szerényi László, Mészáros Árpád Zsolt, Földes Tamás, Kerényi Miklós Máté, Horváth Dániel, Veréb Tamás, Cseh Dávid, Laki Péter, Németh Attila, Szomor György, Dancs Annamari, Prescsák Zita, Gömöri András Máté, Angler Balázs, Kocsis Dénes, Peller Anna és Siménfalvy Ágota látható.Bodor Johanna a stúdiós vizsgaelőadáshoz készített koreográfiáját fejleszti tovább, a jelmezeket Horváth Katának köszönhetjük, a díszlettervező Gyarmathy Ágnes, a zenei vezető Silló István, a karmester Dinnyés Dániel, a produkció korrepetitora pedig Kovács Adrián. Bemutató október 21-én a Budapesti Operettszínházban. Ajánló a Lady Budapest elé: Ez a történet egy nőről szól, egy igazi lady-ről, aki bármit megtenne, hogy kimentse szerelmét az 56-os megtorlás őrületéből. Főszereplői Veres Pál, egyetemi oktató és forradalmár, és szerelme Lady Ashton, a bátor angol hölgy. A forradalom bukása után mindkettőjüknek menekülniük kell az országból, és más, az országban ragadt külföldivel és forradalmárokkal együtt egy autóbuszos utazáson keresztül próbálják meg elérni a határt. Csakhogy Szurov őrnagynak, a határ mellett állomásozó szovjet hadtest vezetője gyanút fog - megállítja a menekülő csapatot, és időközben ő is beleszeret Lady Ashtonba. Különös macska-egér játszma alakul ki, ahol a kötelesség küzd a szerelemmel, a kegyetlenség az önfeláldozással.Az eredeti regény szerzője Tábori György ugyancsak sokat tudhatott a menekülésről, hisz a történelem viharaitól hányattatva tizennégy évesen, 1928-ban Budapestről Berlinbe került, a háború alatt Londonban, később New Yorkban élt, dolgozott Bertolt Brechttel, Elia Kazannal és Alfred Hirchcockkal is. A hetvenes években visszaköltözött az NSZK-ba, ahol 2007-ben bekövetkezett haláláig a kortárs német színház nagy tiszteletű, közszeretetnek örvendő mestere lett.Kocsák Tibor és Miklós Tibor a magyar történelem viharos pillanatainak avatott ismerői, hiszen az ő érdemük a nagysikerű Abigél is. Az Utazás avagy Lady Budapest című darab a forradalom negyvenedik évfordulójára készült, és most, a Bakáts téri bemutató után húsz évvel, a hatvanadik évfordulón felújított formában újra színpadra kerül. Archív felvételek és modern színpadtechnika segítségével Somogyi Szilárd rendezése színpadra idézi majd a forradalom embertelen káoszát és a menekülés rettenetét.Forrás: Színház.hu, Budapesti Operettszínház
2016.09.08. 05:03
Szinhaz.hu
"Erre anem számítottunk" - Benkó Bence és Fábián Péter az Újszínházról
Dörner György igazgatói újraválasztásáról, a pályáztatás anomáliáiról, valamint a kísérletező színház létjogosultságáról kérdezte a 7óra7 Benkó Bencét és Fábián Pétert, a k2 Színház tagjait, akik Hudi Lászlóval, Kárpáti Péterrel és Hegymegi Mátéval közösen adták be pályázatukat.A 7óra7 cikkéből:Arra a kérdésre, hogy mennyire volt prognosztizálható az augusztus 31-én megszületett eredmény, az alkotók így feleltek: "Őszintén szólva konkrétan erre a forgatókönyvre nem számítottunk. Az sejthető volt, hogy jelen politikai helyzetben a mi ötös csapatunknak gyakorlatilag nincs számottevő esélye, és egy, a kormányhoz közel álló pályázó lesz a befutó, de azt azért nem gondoltuk volna, hogy az Újszínházat a magyar színházi palettáról gyakorlatilag letörlő Dörner Györgynek jár még egy esély. Ez a döntés semmilyen szempontból nem logikus: nem jó a fenntartónak, mert Dörner a színházat gazdaságilag is nehéz helyzetbe hozta, a nézőknek sem jó, mert az üres székek eddig is jelezték, hogy a Dörner-féle irány nekik sem tetszik annyira, és a színházi szakmának sem jó, mert az Újszínház ezen az úton tovább haladva valószínűleg ugyanolyan zárvány marad, mint eddig. Persze Dörner új pályázatát nem ismerjük, így lehet, hogy valami teljesen újjal rukkolt elő. Őszintén kívánjuk az Újszínháznak, hogy így legyen! Az egyetlen biztató jel az volt, hogy ennyien pályáztunk. Ez nagyon komoly jelzés volt a szakma részéről arra nézvést, hogy ezt a színházat meg kell újítani, és reménnyel töltött el a jelenség, hogy ennyi megoldási ajánlat születik egy problémára. Érthetetlen, hogy a városvezetés nem élt a változtatás lehetőségével."Fotó: 7ora7.hu Benkó Bence és Fábián Péter szerint annyi értelme biztosan volt pályázatuk megírásának, hogy hallatták a hangjukak, és panaszkodás helyett egy konkrét koncepcióval álltak elő. "Mi most az esélytelenek nyugalmával pályáztunk, bár igyekeztünk úgy megírni ezt az anyagot, hogy a legjobban kifejezze, mit gondolunk általában a színházról, és hogyan tudnánk megvalósítani kőszínházi körülmények között. Pályakezdőként ezt inkább szellemi kalandnak éltük meg, semmint élet-halál kérdésnek, de a mostani helyzetet tekintve nemigen látunk esélyt arra, hogy valaha is kikerülünk az „esélytelenek nyugalmával pályázók” köréből. Ugyanakkor most is hisszük, hogy próbálkozni kell, mert a szakmai megoldások folyamatos artikulálása és újrafogalmazása előbb-utóbb célt kell, hogy érjen. (Vagy nem.)" - írták az alkotók.A k2 Színház rendezői arról is vallottak, meglepetésként érte őket, hogy még a szakmai bizottság sem támogatta pályázatukat. "Pusztán azért, mert a szakmai elbeszélgetésen többen is méltatták a pályázatunk magas szakmai színvonalát. De lehet, hogy csak udvariasságból mondták. Ám az is lehet, hogy túl sok súrlódást jelentett volna a hatalommal az, ha független szférából érkezett sehonnai, bitang embereket fölterjesztenek a közgyűlésnek. Mondjuk Bodó Viktort támogatták és ezt örömmel olvastuk. Szóval a szakmai bizottságok útjai kifürkészhetetlenek. (...) Lehet, hogy légből kapott gondolat, de szerintünk egy európai fővárosban igenis van létjogosultsága egy olyan kőszínháznak, amely repertoárjában előnyben részesíti a kísérletező előadásokat. Jelenleg nincs ilyen az országban, de ez nem jelenti azt, hogy irreális kezdeményezni a létrehozását. Másfelől úgy gondoljuk, hogy az úgynevezett kísérletező előadások is képesek megszólítani nagyobb nézőréteget. Hisszük, hogy létezik nézőbarát alternatív színház. A k2-t is annak tartjuk. A lényeg a magas szakmai színvonal. A nézőket az izgalmas előadások érdeklik, az teljesen hidegen hagyja őket, hogy az adott előadás kísérletezés vagy klasszikus munkametódus során jön létre" - állítja Benkó Bence és Fábián Péter.A teljes interjú itt olvasható.
2016.09.07. 07:02
Szinhaz.hu
Jubilált a Kolibri Fesztivál! - Egy családi színházi nap képei
A jubileumi 25. Kolibri Fesztiválon a báb- és utcai előadóművészet legkiválóbb hazai képviselői várták a közönséget reggeltől estig.Az ország minden tájáról érkeztek fellépők:Mint írják, a Jókai téren felállított színpadokon zajló ingyenes rendezvényre az ország minden tájáról érkeznek a vendégfellépők a közönség szórakoztatására. Az idén a veszprémi Kabóca Bábszínház, a miskolci Csodamalom Bábszínház, a Majorka Színház, a pécsi MárkusZínház, a zalaegerszegi Griff Bábszínház, valamint Écsi Gyöngyi mesemondóval a szlovákiai Árgyélus Színház vendégszerepelt a fesztiválon.A házigazda Kolibri Színház a Kippkopp és Tipptopp című előadással készült a rendezvényre. Az előadások között a Kolibri Harsona Quartet játszott, a színház bejáratánál pedig a hagyományokhoz híven Vitéz László bábjáték automata várta a gyerekeket.A fesztivált a színház megalakulása óta Vitéz László világhírű megelevenítője, Kemény Henrik köré szervezik, aki egyben a fesztivál alapítója és a társulat egyik alapító tagja. A Kemény Henrik által megteremtett vásári bábjátékos hagyomány ezúttal a Tatay Színház és a szombathelyi Mesebolt Bábszínház produkcióiban elevenedett meg.Az idén is átadták a Kemény Henrik alapította Michel Indali-díjat, amelyet minden évben a műfaj egy-egy kiemelkedő képviselője érdemel ki. Az elismerést a szombathelyi Mesebolt Bábszínház érdemelte ki.Novák János a fesztiválról:Novák János, a Kolibri Színház igazgatója az Origónak mesélt a Kolibri Fesztivál 25 évvel ezelőtti indulásáról. Elmondta, a színház megalakulása után még a társulat sem volt teljes, de úgy döntöttek, hogy indulásnak jó ötlet lehet egy szabadtéri fesztivál, amelyre elsősorban azokat a magyarországi művészeket hívják meg, akik valami újat kezdtek el. Novák János úgy fogalmazott, "nekünk ez az évadnyitó fesztivál jó alkalmat adott, annak ellenére, hogy nem volt társulatunk, még nem volt saját programunk sem, de meghívtuk azokat, akik valami újat akartak, és Kemény Henrik rögtön mellénk állt. Neki az utolsó, közönség előtti fellépése is itt volt, a Jókai téren." A szomorú az, hogy az utolsó fellépés után Kemény Henrik egy emléklapot is csináltatott, és pár hónappal később meghalt. A színház a Magyar Művészeti Akadémia és Budapest segítségével Kemény Henrik emlékére domborművet helyezett el a Kolibri Színház bejáratához, amelyet minden fesztiválon megkoszorúznak.A Pótszékfoglaló beszámolójából:"A jórészt gyerekekből álló közönség lelkesedése – leszámítva az olykor sírásra fakadó legkisebbeket – végig töretlen, a napnak mind a kilenc előadása megkapja a neki kijáró figyelmet. Személyes kedvencként hármat emelnénk ki közülük. A 2011-ben elhunyt Kemény Henriknek, a klasszikus vásári bábszínház legismertebb itthoni képviselőjének munkásságát elevenítette fel a Tatay Színház, vagyis Tatai Zsolt egy személyben. Tatai a már több mint egy évszázada ismert Vitéz László-figura három történetét szőtte össze egy előadásba, hozzátéve mindehhez magát Kemény Henriket, bábfiguraként. Ez utóbbi gesztus mélyen megható, a báb-Kemény Henrik megjelenésekor még gombóc is nőtt a torkunkban. A Vitéz László vándorútja egy nagy múltú, szórakoztató hagyomány tiszteletteljes továbbvitele. A nap folyamán egyébként sor került Kemény Henrik emléktáblájának megkoszorúzására is". Folytatást itt talál. A fesztiválról képekben:1. 2.3. Nizsai Dániel és Molnár Zsófia Boróka színészek4.5. Dugó azaz Darvalics Péter, ügyelő, Tatai Zsolt a Bábszínház művésze, Hajsz Andrea rendezőasszisztens6. Szanitter Dávid színész és Zappe László kritikus leányokkal7. Pályi János bábművész és Novák János, a Kolibri Színház igazgatója8. Juhász Judit és Heiszmann Ildikó bábművészek, a Csodamalom Bábszínház képviseletében 9. Fehér Dániel és Pálfi Kata színészek10.11.12. Bornai Szilveszter zenész és Kőrössy Róbert a Hubay Jenő Zeneiskola karmestere és tanára 13.14. Orosz Klaudia tervező15.16. Török Ágnes Blattner-díjas bábművész17. Tapolcsányi András bábművész (Majorka Bábszínház) 18. Végvári Eszter, művészeti titkár19. Balogh János színész (Szombathelyi Weöres Sándor Színház)20. Bárdi Gergő színész, Csele Gabriella a színház egykori stúdiósa21. Táncsits Maja bábművész (Majorka Bábszínház)22. Tömöri Márta dramaturg, színházesztéta, író23.24. Kosznovkszy Márton bábművész a zalaegerszegi Griff Bábszínházból25. Nizsai Dániel, Molnár Zsófia Boróka, Hajsz Andrea, Vidovszky György rendező26. Mákszem Lenke bábszínésznő27.28. Bodnár Zoltán és Alexics Rita a Kolibri művészei29.30. Megyes Melinda színésznő (Kolibri Színház) 31. Vajda Zsuzsanna és Pilári Gábor a MárkusZínháztól 32.33. 34. 35. Novák János, Szűcs Katalin Ágnes és Vidovszky GyörgyFotók: Tóth Berta A képeket a Kolibri Színház bocsátotta rendelkezésünkre. További képeket itt talál.
2016.09.07. 06:01
Szinhaz.hu
Felújított épületben kezdi az évadot a Harag György Társulat
Az eredetileg Nagybányán alapított Harag György Társulat éppen hatvan évvel ezelőtt, 1956-ban foglalta el először a szatmárnémeti történelmi színházépületet, így idén a társulat kerek évfordulót ünnepelve költözhet vissza az európai uniós alapokból teljesen felújított és modern színpadtechnikai rendszerrel felszerelt otthonába.Amint azt Bessenyei Gedő István társulatigazgató az évadindító sajtótájékoztatóján kiemelte, a jubileumi év apropóján szatmári szerző, a városról írt drámájának ősbemutatójával indul a 2016/17-es szatmári színházi évad.„A 124 évvel ezelőtt Voyta Adolf pápai műépítész tervei alapján épített színházépület átadásakor alapkritérium volt, hogy szatmári szerző műve kerüljön először bemutatásra ezen a színpadon. A Színügyi Bizottság felkérésére beérkezett húsz pályamű közül akkor Mátray Lajos háromszereplős Prológja bizonyult a legértékesebbnek. Ezt a gondolatot továbbvíve kértem fel Láng Zsolt szatmárnémeti születésű, Márai- és József Attila-díjas írót egy, a városunkhoz kötődő, abban játszódó dráma megírására. Ezzel, a Bartók zongorája című ősbemutatóval indul az évadunk október 14-én. Az előadás rendezője Patkó Éva, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem oktatója, aki sokunknak tanára is volt az egyetemen” – részletezte az igazgató, aki arról is tájékoztatta a sajtót, hogy az idei évad felnőtt bérletcsomagjában három klasszikus mű szerepel, amely véleménye szerint mindenképp hozzátartozik az általános műveltséghez: W. Shakespeare: Tévedések vígjátéka (Rendező: Bocsárdi László m. v.); Zerkovitz Béla - Szilágyi László: Csókos asszony (Rendező: Bessenyei István); C. Goldoni: Velencei terecske (Rendező: Visky Andrej m. v.).Emellett a nézők két, egyenként négy előadást tartalmazó listából választhatnak maguknak egy-egy kedvencet az öt előadást tartalmazó bérletbe. „Az alapkoncepciónk az volt, hogy a kötelező előadások, a tavalyi évadhoz hasonlóan, ezúttal is a klasszikus dráma-, illetve operettirodalom remekei legyenek, minden más előadásunk pedig a választható kategóriákat gazdagítja” – magyarázta az igazgató.Az említett előadások mellett bérletszünetben játszott, nagyszínpadi produkcióként kerül majd színre Werner Schwab Elnöknők című műve a társulat alkalmazott rendezője, Sorin Militaru munkájaként, valamint Visky András Pornó című monodrámája, romániai ősbemutatóként, a szerző rendezésében. Szintén bérletszünetben kerül műsorra Arisztophanész Lüszisztraté című klasszikus komédiája Bordás Attila rendezésében, aki korábban koreográfusként mutatkozott be a szatmári közönségnek. Stúdiótérben látható majd a Janne Teller Semmi című, Dániában nagy port kavart ifjúsági regénye alapján készülő egyéni műsor Marosszéki Tamás szereplésével, Márkó Eszter rendezésében. Szintén az Ács Alajos Játékszín biztosít majd helyszínt a Shakespeare összes röviden (S. Ö. R.) című előadásnak, amelyet Barabás Árpád vendégrendező állít színpadra. Nagy Regina rendező A dzsungel könyve című, immár klasszikusnak mondható nagyszínpadi gyerekmusicalt rendezi meg, kamaratermi előadásként pedig egy Grimm-mesét, a Hamupipőkét is színpadra állít, amely a Harag György Társulat - az idei évadtól - önálló szerkezeti egységeként működő Brighella Bábtagozata és a prózai tagozat közös produkciójaként kerül a nézők elé. A korábbi évadokhoz hasonlóan 2016/17-ben is láthat majd vendégelőadásokat a szatmári közönség. A nagyváradi Szigligeti Színház a Fényes-emlékév apropóján szilveszterre a Harmath Imre - Fényes Szabolcs szerzőpáros Maya című háromfelvonásos operettjét tűzi műsorra a színház igazgató-főrendezője, Novák Eszter munkájaként. Ezt a produkciót Szatmárra is elhozza a nagyváradi színház. A debreceni Csokonai Nemzeti Színház vendégjátékaként látható majd Szatmárnémetiben az 1956-os forradalom 60. évfordulójára készülő Szélfútta levél című előadás. A Mensáros László 1956-os emlékezései alapján készülő dokumentumdráma rendezője Csikos Sándor. A legkisebb színházbérletesek is láthatnak majd vendégelőadást: az ő bérletükben Volt egyszer egy... címmel az Aranyszamár Színház és a veszprémi Kabóca Bábszínház közös produkciója szerepel Székely Andrea, a veszprémi bábszínház vezetője rendezésében. Bandura Emese, a bábtagozat vezetője az évadkezdő sajtóbeszélgetésen kifejtette, a legkisebbeknek Schneider Jankó vendégrendezővel hoznak létre előadást Michael Ende Történet a tálról és a kanálról című meséje nyomán, illetve babaszínházi produkciót is terveznek. Emellett számos kísérőrendezvénnyel készülnek a bábszínházi évad folyamán, amely mindegyike arra irányul, hogy a műfajra fogékony gyerekeket a színház közelébe csábítsák.A Harag György Társulat prózai és bábtagozatának műsorán összesen 17 korábban létrehozott produkciója is műsoron marad.Ami a személyzeti összetétel illeti, Bessenyei Gedő István elmondása szerint két művész, Sándor Anna és Kányádi Szilárd idén ősztől átszerződött a Csíki Játékszín társulatába, Szatmárra pedig három új tagot szerződtettek: Budizsa Evelyn és Keresztes Ágnes színésznőket, illetve Nagy Csongor Zsolt színészt. Idén a Harag György Társulat szervezi meg az IFESZT (8. Interetnikai Színházi Fesztivál) elnevezésű vándorfesztivált, amelyre több mint 20, Románia területén működő kisebbségi (magyar, német, zsidó és roma) színház kapott meghívást, illetve a magyar nyelvű alternatív színházi műhelyeket is be kívánják vonni a 2016. november 4-13 között megrendezésre kerülő seregszemle programjába. A szatmári társulat nagyon bízik benne, hogy az idei évadban, május folyamán újra sikerül megszervezni a román tagozattal közös házifesztiválját is, amely az utóbbi három évadban szünetelt. Bérletek szeptember 5-től válthatók a színház jegypénztárában (Horea u. 6 - telefon: 0261-712106 - szervezes@harag.eu), hétköznap 10 és 17 óra között, szombaton 10 és 13 óra között. A műsoron maradt színpadi nézőteres és kistermi előadásokat a társulat a Szakszervezetek Művelődési Házában játssza tovább. Azon hűséges nézőinek megszokott helyét, akik a régi színházteremben és a művelődési házban is folyamatosan rendelkeztek bérlettel, szeptember 30-ig fenntartják a felújított épületben. A társulatigazgató ugyanakkor hangsúlyozta: a régi helyek fenntartása csak a hűséges bérletesekre vonatkozik, ahogy ezt három évvel ezelőtt is megígérték. A színházépületben még bérlettel rendelkező, de az elmúlt három, átmeneti évadban bérletet nem váltó egykori nézőkkel szemben az ezidő alatt csatlakozott új bérleteseknek már előválasztási joguk van. Az idei bérletárak a következők: bemutatóra szóló 120 Ron, teljes árú felnőtt 90 Ron, nyugdíjas 55 Ron. A korábban meghirdetett kedvezmény, amelyet a filharmonikusok, a Szatmári Képzőművészek Szövetségének tagjai, a MÚRE-tagok és a tanügyi alkalmazottak vehetnek igénybe, az új évadra 75 lejes kedvezményes bérletárat szab meg. A középiskolások 55 Ron, az 5-8 osztályosok 40 Ron, a kisiskolások és az óvodások 20 Ron ellenében válthatnak színházbérletet.Harag György Társulat
2016.09.06. 13:20
Szinhaz.hu
"A színház cirkusz" - Magács László válaszolt
Az Átrium Film-Színház igazgatóját a KamaraOnline kérdezte.A KamaraOnline cikkéből: "2012 őszén, az induláskor az volt a tervem, hogy csinálunk filmklubokat is. Azzal szembesültem, hogy csak nagyon speciális eseményekre tudjuk elhozni a közönséget, ezért a filmklub nem működik folyamatosan. Egy magán filmforgalmazó céggel, a Magyar Hangyával kezdtem el dolgozni, viszonylagos rendszerességgel most is ők tartanak bemutatókat. Török Ferenc Moszkva tér című filmjével zárt annak idején az Átrium mozi, az újranyitáskor ezért ezt vetítettük. Tavaly új sorozatba kezdtünk, azokat a magyar filmeket vetítettük, amelyek kikerültek a standard forgalmazásból. A sorozatot folytatjuk, de értelemszerűen a színház élvez elsőbbséget" - számolt be Magács László.Fotó: taximagazin.huAz Átrium igazgatója elárulta, igyekszik olyan vidéki kapcsolatokat kialakítani, hogy ne csak ők fogadjanak előadásokat, hanem a saját produkcióikat is láthassák máshol. "1990-ben megtaláltuk a Merlin Színház épületét, ami akkor üresen állt, 2012-ben rátaláltunk az ugyancsak üres Átrium épületére. Megvan bennem a kíváncsiság és vágy, hogy mindig újabb épületeket töltsünk meg élettel. Ez lesz ennek az évadnak a feladata" - tette hozzá.Magács László viszi színre az évadban az Isteni színjátékot, ezzel kapcsolatban így mesélt: "A színház cirkusz. A 17. századi Londonban a nézők a Globe színpada előtt álltak, teljesen hétköznapi, szoros viszonyuk volt a színházzal, a történetekkel, az akkori színjátszási technikával. Azt gondolom, hogy akkor működik jól a színház, ha sokféle. A színház akkor nem működött jól, amikor politikai alapon meghatározták, hogy milyen típusú előadásokat kell játszani. Akkor még azt is meghatározták, hogy a Sztanyiszlavszkij-féle módszerrel kell színészt képezni. Volt idő, amikor nagyon hasonlóak voltak az előadások, mert ugyanazt az iskolát képviselték a színészek. Hiba volt egy színházon kívüli embernek arról dönteni, hogy mi legyen a metódus. A jó színháznak ma megvan a saját arculata, akár a Katona Józsefnek, akár az Örkénynek vagy másoknak. Ha érvényes színházi gondolatokat tudok megfogalmazni, csak másfajta stílusban, akkor annak is megvan a mozgástere és a szerepe az életünkben. Gondolhatok én az életről bármilyen erős dolgot, a végén mindig a közönség dönti el, hogy mi kell neki. Hiába érvényes a gondolatom, ha azt nem tudom megosztani a publikummal. A színház ma egyre több eszközt használ fel a csoda megteremtéséhez. Én csodának tekintek egy fantasztikusan elmondott monológot is, mint amilyen például a Mindent a kertbe! című darabban van. De csoda az is, ha nézőként elámulok a színpadi eseményeken, történéseken, lebegéseken. És az is csoda, ha a színpadon „varázsolódik elő” a cilinderből egy nyuszi. Ha ezeket a csodákat szervesen be tudom építeni egy háttérelőadásba, akkor meglesz egy furcsa, új útja a történetmesélésnek. Hiszen semmi más dolga nincs a színháznak, minthogy történeteket meséljen a nézőknek. Hogy ez milyen formában történik, az már a rendező világától függ." A teljes interjú itt olvasható.
2016.09.06. 07:05
Szinhaz.hu
"Egyre nehezebben bírom a kötöttségeket" - Interjú Gálffi Lászlóval
A Vaskakas Művészeti Központban szeptember 23-án látható az Orlai Produkciós Iroda Aranytó című előadása. Az egymást folyton maró, de egymás nélkül élni sem tudó idős házaspár történetét Gálffi László állította színpadra. Az Örkény Színház tagját Jászay Tamás kérdezte a vaskakas.hu-n.- Számos kollégájával ellentétben nyáron nem játszik, inkább közismert szenvedélyeinek, az utazásnak, a főzésnek, a zenének hódol. Miért?- Valóban csak akkor lépek színpadra ilyenkor, ha muszáj. Telente részletesen megtervezem a következő nyári „tematikus” utazásomat, ami mindig valamelyik mániámhoz kötődik. Három éve Bach-körutat tettem, de említhetném régebbről a brazíliai utazásomat is, amikor a magyar polihisztor, Lénárd Sándor nyomában járva egy dokumentumfilmet is forgattunk. Idén nyáron Rimbaud-körúton jártam Franciaországban: Párizsból indultam, aztán Charleville-Mézières-ben autót béreltem, hogy egészen Belgiumig eljutva bejárjam azokat a helyeket, amelyek hozzá, illetve a tőle elválaszthatatlan Verlaine-hez kötődtek. Lassan ötven éve, hogy Rimbaud először a kezembe került, volt is egy önálló estem a műveiből a nyolcvanas években, és most úgy éreztem, itt az ideje, hogy saját kutatásokat végezzek.Fotók: Takács Attila, Orlai Produkció- A kutatásainak van konkrét célja?- Ilyenkor az élményeken túl fotókat, hangfelvételeket, könyveket gyűjtök, Írországból például hatalmas Beckett-anyaggal tértem haza. Rimbaud kapcsán is elképesztően érdekes dolgokat találtam, amikről a Színházak Éjszakáján az Örkény Színházban Rimbaud Tours címen fogok röviden beszámolni. Kevesen tudják például, hogy Rimbaud Etiópiában találkozott egy általa nagyra tartott magyar gróffal, de az sem közismert, hogy a költőnek valószínűleg volt egy gyermeke, akiről majd szintén szeptemberben beszélek. Hogy miért csinálom? Szorít az idő, egyre nehezebben bírom a kötöttségeket, és szükségem van valami pluszra.- A fölösleges energiáit akarta lekötni akkor is, amikor rendezni kezdett?- Én nem vagyok rendező, az egész Orlai Tiborral kezdődött, aki felkért erre a munkára. Nagyra tartom, amit ő csinál; azt, ahogyan törődik a színésszel és a közönséggel. A színháza kezd átalakulni, egyre több fiatal látogatja az előadásait, akiket vonz a magas minőség. A rendezés kicsit úgy került az életembe, mint annak idején a tanítás: egykori tanárom, Kapás Dezső hívott a főiskolára, én meg elvállaltam, de sok évnek kellett eltelnie, mire úgy éreztem, megtaláltam a saját hangomat. Osztályfőnök is voltam, és nagyon büszke vagyok a növendékeimre, akik közül mindenki megtalálta a helyét az életben. Nem feltétlenül a színházban, de a maguk választotta területen egyértelműen sikeresek. Visszatérve a rendezésre: A nagy négyes és az Aranytó is felkérésre született, magamtól eszembe sem jutott volna, hogy rendezzek.Fotók: Takács Attila, Orlai Produkció- Hogyan zajlottak a próbák?- Ne feledje, hogy mindkét esetben nagyszerű színészekkel dolgoztam együtt, nekem csak a ritmust, a hangot kellett megtalálnom, minden más rajtuk állt. Az Aranytó igen jó darab, amit világszerte játszanak, ahol két erőteljes, tapasztalt művésznek akarnak szerepet adni. Itthon annak idején Mensáros László és Tolnay Klári játszotta, nálunk Benedek Miklós és Vári Éva a két főszereplő. Valószínűleg ez az utolsó nyaruk az Aranytónál. Szeretnék elrendezni a lányukkal évek óta elmérgesedett viszonyt, aki új élettársával és annak kamasz fiával érkezik a tó mellé. A közép korosztályt képviselő páros Bertalan Ágnes és Vasvári Csaba. Engem személyesen is foglalkoztat, hogyan lehet rendbe tenni az életet, mi az, amit még el kell végezni. Nagyon izgatott, hogy mi történik akkor, amikor a nagyszülőket egy 15 éves kamasszal eresztjük össze. A két korosztály valahol azonos: az öregek már olyanok, mint a gyerekek, ugyanakkor egy fiatalember is lehet annyira bölcs, mint a nagyszülei. Ami a próbákat illeti, kitaláltam néhány helyzetet, elmondtam, mit gondolok a darabról, és a színészek hozzátették a saját gondolataikat. Ernest Thompson darabja – amit különösen érdekessé tesz, hogy mindössze 27 éves volt, amikor megírta – egy nyaralóban játszódik. A morgós öregember és a fiatal fiú epizódjait kevésnek találtuk. A filmváltozat alapján dolgoztunk, ezért a sok nyúlfarknyi jelenet, filmes váltás, mert be akartam mutatni, hogyan neveli egymást a két ember. Ennek a viszonynak a fontossága miatt ragaszkodtam ahhoz is, hogy ne fiatalnak kinéző főiskolás, hanem valódi kamasz játssza a fiút. Külön öröm, hogy mindkét, kiválasztott fiatalember igazi egyéniség. Bábel Vilivel bármiről lehet beszélgetni, minden érdekli, nem akar színész lenni, és nagyon laza tud lenni a színpadon. Szekeres Máté színésznek készül, szikárabb, komolyabb fiú, aki egészen más karaktert ad az előadásnak.- Állíthatja szerényen, hogy nem rendező, de amit elmondott, az bizony kész rendezői elképzelés.- Nekem a legfontosabb az előadás pulzusa. Ez persze nem gyorsaságot jelent. Azt hiszem, a rendező foglalkozása mérhetetlen szeretetet és tapintatot igénylő feladat. Az Aranytó esetében az volt a dolgom, hogy pontosan elolvassam a kottát, és utána minden kis jelenetet a helyére rakjak. Thompson szövege jó írás rengeteg apró utalással, és ha egy mondatnak több rétege van, akkor azokra fel kell hívnom a színészek figyelmét. Nem kell nagy dolgokra gondolni, de tudom magamról, hogy egy tapasztalt színésznek is nagy élmény, ha egy rendező megtalálja őt a megfelelő mondattal. És ha ez a pillanat megvan, akkor már csak el kell játszani, ami oda van írva.Fotók: Takács Attila, Orlai Produkció- Most az egyik legfontosabb budapesti kőszínház vezető színészét kérdezem: ciki a bulvár?- Nem, dehogy! Játszottam én is: a Sírpiknikben imádtam, ahogy három nő verseng értem. Meg is kaptam érte a magamét, hogy ilyen darabban lépek fel, de ez nem érdekelt. Ott például olyan hentest játszottam, aki Parti Nagy Lajos átiratában az én személyiségjegyeimet kezdte viselni: kifinomult, a kulináris élvezetek iránt rajongó férfi lett belőle, és a nézők ezt értékelték. Nekem nagyon kell a közönség, hogy feloldódjak egy szerepben. Szerencsém van: a közönség és én valahogy szeretjük egymást. Azt is megérzem, ha valaki nem kedvel, onnan valami hideg szél fúj a nézőtérről. Nehéz, de tudni kell ezt is elfogadni. És ha megvár színház után, és azt mondja, hogy én nem szeretem magát, de ebben az előadásban jó volt, az tulajdonképpen bók, nem igaz? (nevet)- Rengeteg egyszemélyes előadóestet csinált. Nem hiányzik, hogy egyedül álljon a színpadon?- Valóban sokat csináltam, és kicsit félek attól, hogy ma már nem lennék olyan érdekes. Nem panaszkodom, mert az Örkény ideális közeg számomra, jók a rendezők, most sok fiatal is érkezett, szóval jól vagyok, köszönöm. Nem gondolkodom újabb rendezésen sem: lent ülni és tehetetlenül nézni az előadást, nincs is ennél rosszabb dolog a világon.Jászay Tamás vaskakas.hu
2016.09.06. 05:00
Szinhaz.hu
Horvát vendégjáték az Operaházban
2016. szeptember 18-án a horvát zeneirodalom egyik legfontosabb alkotását, Ivan Zajc háromfelvonásos operáját, a Zrínyi Miklós-t mutatják be a Magyar Állami Operaházban. A horvát nemzeti operát az Eszéki Horvát Nemzeti Színház előadásában láthatja a magyar közönség, közel 250 vendégművész közreműködésével. Az opera a szigetvári csata 450. évfordulója alkalmából, a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566" Emlékév részeként látható Budapesten, az előadás fővédnökei Áder János, Magyarország köztársasági elnöke és Kolinda Grabar Kitarović, a Horvát Köztársaság elnöke.
2016.09.05. 23:45
Origo.hu
A Vígszínház előadása kapta a Vidor Fesztivál színházi nagydíját
A Vígszínház Kvartett című előadása kapta a legjobb nagyszínpadi előadásért adható Dottore-díjat a nyíregyházi Vidor Fesztiválon - közölte a Móricz Zsigmond Színház. Az életműdíjat Józsa Imre színművész vehette át.A fesztivál kilenc napja alatt tizenhat produkciót láthatott a közönség, a Makk Károly filmrendező vezette zsűri összesen tizenkét díjat osztott ki a versenyprogramban fellépett társulatok között.A legjobb kamaraszínpadi előadásért járó elismerést a budapesti Pinceszínház darabja, a Finito (Magyar zombi), a legszínvonalasabb rendezésért adható díjat pedig Szente Vajk kapta, aki a Játékszín A szőke ciklon című darabját állította színpadra.A legjobb férfi alakítást Szervét Tibor nyújtotta a Thália Színház A nagy kézrablás című darabjában, a legjobb női színésznő pedig Hernádi Judit lett, aki az Orlai Produkciós Iroda Mindent Éváról címszerepében nyújtott kiemelkedő alakítást.Nagy Viktort, a Kecskeméti Katona József Színház színművészét a Boeing, Boeing, míg Györgyi Annát a Finitóban nyújtott színészi teljesítményéért a legjobb férfi, illetve női epizódalakítás díjával jutalmazták.Kálmán Eszter kapta a legjobb díszletért adható díjat a Dumaszínház és a FÜGE Produkció közös előadásában, A szerelem zsoldosaiban végzett munkájáért, Győri Gabi pedig a Győri Nemzeti Színház Primadonnák című darabjában látható jelmezekért kapott elismerést.A zsűri döntése szerint az életműdíjat ebben az évben Józsa Imre vehette át, aki a színházi fesztiválon A szőke ciklon című darabban játszott. Különdíjat a legjobb néma vígjátékért Andrássy Máté és Újvári Milán vehették át, akik a FÜGE Produkció Elhanyagolt férfiszépségek című előadásában játszottak. Szintén különdíjban részesült a Nézőművészeti Kft. és a Szkéné közös előadása, az EztRád is.
2016.09.05. 08:00
Szinhaz.hu
Voith Ági és Huszti Péter is jubileumi oklevelet kapott a Színművészetin
Jubileumi oklevelet adtak át az ötven, hatvan és hatvanöt éve diplomázott művészeknek és köszöntötték az elsőéves növendékeket vasárnap a Színház- és Filmművészeti Egyetem 151. tanévnyitóján Budapesten.Az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében megrendezett ünnepségen Palkovics László, az oktatásért felelős államtitkár kiemelte: a színművészetire minden évben óriási a túljelentkezés - az idén 15-ször többen szerettek volna bejutni, mint ahány hallgatói hely van. Hazánk legrégebbi művészeti felsőoktatási intézménye idén 151 éves, legendás színészek, rendezők, híres tévés személyiségek, nemzetközileg is elismert művészek kerültek ki innen. "A kreativitás és az inspiráció ebben az intézményben ölt leginkább testet" - mondta Palkovics László hozzátéve: a szellemi műhely, a gyakorlatorientált tehetséggondozó munka példát mutathat a többi intézménynek is. Az egyetem a hagyományt és a megújulást egyaránt szolgálja. Az SZFE az elmúlt években az európai művészeti felsőoktatás meghatározó részévé vált. Az egyetemen folyó képzést a minőség és szakmaiság jellemzi - emelte ki. Az államtitkár arról is beszélt, hogy olyan felsőoktatási rendszert alakítanak ki, amely a versenyről, a hatékonyságról és a sikerről szól. A felsőoktatási intézmények tevékenysége átláthatóbbá vált, gazdasági-pénzügyi működésük racionálisabb, jobban tervezhető, adósságuk megszűnt."Dolgozunk a képzés tartalmi és infrastruktúrájához kapcsolódó finanszírozási rendszer átalakításán is" - mondta és hozzáfűzte, hogy kiemelt programot hirdettek meg az öt művészeti felsőoktatási intézmény számára, 2 milliárd forint értékben. Az SZFE fejlesztési céljai között szerepel az egyetem infrastrukturális megújítása. "Ahol szándék van, ott út is van. Az egyetem részéről a szándék az látszik, útra fogunk találni" - fogalmazott az államtitkár. Az SZFE új campusának tervével kapcsolatban M. Tóth Géza, az egyetem rektora beszélt a tárgyalássorozatról, amelyet a fenntartóval folytattak arról, hogy miként lehet korszerűbb, hatékonyabb, gazdaságosabb, fenntarthatóbb képzési környezetet létrehozni az egyetem számára. "A tehetség az egyik legnagyobb érték, meg kell becsülni, akkor is, ha a miénk, akkor is, ha a másé" - jelentette ki a rektor a képzés szakszerű és korszerű feltételeinek biztosítását hangsúlyozva. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az egyetemnek nemcsak ezen a területen kell megfelelnie az igényeknek, hanem folyamatosan meg kell újítani képzési kínálatát, támogatói körét, hazai és külföldi szakmai és felsőoktatási kapcsolatrendszerét, kommunikációját is. Mint mondta, a Magyar Nemzeti Filmalap szakmai képzési pályázati felhívására 15 új képzésre adtak be pályázatot. Egyúttal újra kezdeményezték a minisztérium és a Filmalap képviselőivel a rendszeres szakmai párbeszédet a mozgóképes területek művész- és szakemberképzésének aktuális kérdéseiről. Arról is beszámolt, hogy több új MA szak és szakirányú továbbképzés akkreditálását vagy indítását is előkészítették, és nyáron megújították a Film- és Médiaintézet televízió stúdióját, és az egyetem honlapját is. Kiemelte: az idén rekordszámú, 1739 felvételiző közül 115-en nyertek felvételt, van olyan szakuk, ahol 56-szoros volt a túljelentkezés. A 151. tanévre 35 osztályban összesen 441 hallgatóval készülnek. A rektor az elsőéveseknek azt tanácsolta: mindig a feladatukat vegyék komolyan, soha ne saját magukat. Ne a korábbi sikerekre, rutinokra akarjanak építeni, hanem legyenek készek a folyamatos megújulásra. Minden nap, amikor nem szabnak a tehetségüket próbára tévő feladatot saját maguknak, visszalépést jelent a pályájukon - mondta. Az elsőévesek köszöntése és fogadalomtétele mellett a tanévnyitón átadták a jubileumi okleveleket, az arany-, a gyémánt- és a vasdiplomákat. Az egykori hallgatókat Huszti Péter színművész, rendező köszöntötte, aki szintén aranydiplomás lett. A tanévnyitón jubileumi oklevelet vehetett át Huszti Péter mellett többek között Babarczy László, Dőry Virág, Esztergályos Károly, Gyarmathy Lívia, Gyurkovics Zsuzsa, Horváth Ádám, Kende János, Kerényi Imre, Kovács István, Sándor Pál, Tahi-Tóth László és Voith Ági.
2016.09.05. 07:05
Szinhaz.hu
Can Togay és Suba János pályázata az Újszínházért
Can Togay Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, költő és Suba János közgazdasági illetve kommunikációs szakember közzéteszik pályázatuk rövidített változatát."Az Új Színház pályázata kapcsán a Színház.hu portálon megjelent nyilvános diszkusszióra szóló felhívásra reagálva tesszük közzé pályázatunk rövidített, így talán olvasmányosabb változatát. Inspirálónak tartjuk, főleg ilyen nagy számú pályázó esetén a pályázatokban megfogalmazódó szándékok megismerését és ismertetését. Jóllehet természetesen különösképpen becsüljük saját koncepciónkat, nem azok versengésében szeretnénk ezzel részt venni - hiszen ez a vetélkedés ebben az esetben egyelőre lezárult - hanem egy olyan lehetőséggel élni, ahol a javaslatok egymásra is megtermékenyítőleg hathatnak, illetve az érdeklődést felkeltve megtalálhatják, feldezhetik saját közönségüket és viszont".Can Togay JánosSuba János A pályamű rövidített változata itt érhető el.
2016.09.05. 06:05
Szinhaz.hu
Kortárs 3 - Felolvasószínházi maraton a kaposvári színházban
Kortárs 3 címmel Felolvasószínházi Maratont rendez szeptember 10-én a Csiky Gergely Színház. A színház ajánlója a programsorozat elé:A cím szinte mindent elmond: immár harmadszor ismerkedhetnek meg a kaposváriak olyan kortárs magyar színdarabokkal, amik még nem kerültek színpadra. Ez alól kivétel lesz az idén Németh Ákos Prostitúció című műve, melyet a szerző félévvel ezelőtt már színpadra állított, de így is izgalmas kihívás lesz a szöveg a két színész (Szvetnyik Kata és Kalmár Tamás) számára, akik többféle szerepet is eljátszhatnak – igaz, az alapfelállás állandó: egy prostituált és férfivendége.A színházi világban jól cseng a Benedek-név, de Benedek Albert nem színészként, hanem drámaíróként akar a színpadra kerülni. Rátenyér című szatírája egy vidéki kisváros vezetőinek mulatságos kálváriáját mutatja meg csípős humorral. Érkezik a központból a szankció: a kisvárost nagyközséggé fokozzák le, ha nem tudnak elszámolni bizonyos pályázati pénzekkel. Muszáj kitalálni valamit – és a Lecső Péter által játszott polgármesternek van is egy ötlete…Kelemen József rendezi Háy János Hozott lélek című drámáját, mely szinte még „meleg”: a szerző pár napja fejezte be új művét. Ezt szokása szerint egy korábbi novellájából írta át színpadra. Háy mindig az elevenünkbe talál, történeteiről ő így vall: „… azt érzed, te is ott vagy, ott van egy kicsi része a sorsodnak, a másikban meg egy nagyobbacska része, s felismered a barátaidat, a barátnőidet, a szüleidet, a gyerekeidet. Kicsit fáj ez a találkozás, mégsem tudsz szabadulni attól, hogy nézned kell. Olyan vagy, mint a kisgyerek, aki el is akarna fordulni a mesekönyv ijesztő képeitől, de rögvest visszapillant, mert nem bírja nemlátni.”PROGRAM:2016. szeptember 10. 15.00 STÚDIÓ Németh Ákos: ProstitúcióRendező: Fándly CsabaJátsszák: Szvetnyik Kata és Kalmár Tamás17.00 SZÍNPAD Benedek Albert: RátenyérRendező: Tóth Géza Játsszák: Lecső Péter, Varga Zsuzsa, Szőke Richárd, Mohácsi Norbert, Serf Egyed, Tóth Molnár Ildikó19.00 STÚDIÓ Háy János: Hozott lélekRendező: Kelemen József Játsszák: Hüse Csaba, Mészáros Sára, Sarkadi Kiss János (zenei közreműködő: Barabás Edit) Mindegyik előadást beszélgetés követ. Ezen részt vesz a szerző, a rendező és a színészek. A beszélgetéseket Bérczes László vezeti.21.00 SZÍNHÁZPARK Uknow-koncert Swing, blues, new wave pop - Pénzes Stefi (ének) és Dörnyei Szabolcs (gitár) A Felolvasószínházi Maraton idején a Stúdió előterében Balogh Viktória „Határvonalon” című kiállítása látható. A Felolvasószínházi Maratont a Magyar Művészeti Akadémia támogatja.
2016.09.04. 09:04
Szinhaz.hu
"A párttitkár nem énekelhet beat zenére" - Interjú Lőkös Ildikóval és Czutor Zoltánnal
Válogatás címmel mutatják be a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős színészhallgatói azt a zenés játékot, mely Gazdag Gyula 1970-ben készült azonos című dokumentumfilmje nyomán íródott. Az ősbemutatót szerzőként Kocsis Gergely (aki egyben az előadás rendezője is) és Lőkös Ildikó jegyzi, zeneszerző és a dalszövegek írója a Belmondo népszerű énekese, Czutor Zoltán. A szeptember 10-i premier kapcsán beszélgettünk Lőkös Ildikóval és Czutor Zoltánnal a ’70-es évek bájáról és aktualitásáról, lázadásról és elveszett illúziókról, és arról a tíz dalról, ami kifejezetten a darabhoz készült és először hangzik majd el a nagyközönség előtt.Rendszeresen dolgozol Máté Gábor színész osztályaival, legutóbb a Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényéből íródott A Nyilas Mihály-affért állítottátok közösen színpadra. Honnan jött az ötlet, hogy Gazdag Gyula dokumentumfilmjéből szülessen zenés színházi előadás? L.I.: Gábor még az év elején szólt, hogy keressek valami szöveget az osztályának. Hamar eszembe jutott, hogy a gyerekek már korábban szerették volna megcsinálni, akár önállóan is, Gazdag Gyula 1972-ben készült A határozat című dokumentumfilmjét, ami a felcsúti termelőszövetkezet elnökének lemondatása körüli vitákat mutatja be. Erről eszembe jutott az 1970-es A válogatás. Máté Gábor másféle dolgot szeretett volna csinálni, de megkérdezte Kocsis Gergőt, aki az osztály zenés vizsgaelőadásához keresgélt, hogy neki tetszene-e ez a vonal. Annál is inkább, mivel tudta, hogy Gergő olyan előadást szeretne, ami a ’70-es években játszódik és a rockzene is szerepet kap benne. Amikor Gergővel beszélgetni kezdtünk, ő fölvetette, ne csak egy az egyben csináljuk meg a film történetét, hanem építsük föl a hátterét is: mit csinálnak a film szereplői, amikor hazamennek. Mutassuk meg a hétköznapjaikat, ne csak azokat a pillanatokat, amikor maga a válogatás zajlik. Gergő ehhez a zenés vizsgához eleve Czutor Zolit szerette volna felkérni zeneszerzőnek, akivel évek óta jóban van.C.Z.: Még a ’90-es években barátkoztunk össze. Hevér Gáborral gimnáziumi osztálytársak és jó barátok voltunk. Miután felvették a Színművészetire, továbbra is egy társaságba jártunk. Ott volt többek között Kardos Robi, Nagy Ervin és Kocsis Gergő is. Gergő zenél, szaxofonozik, az évek során sokszor terveztük, hogy együtt zenéljünk, vagy valamit közösen csináljunk. Most végre összejött.L.I.: Az ötlet szintjén tartottunk, amikor Zoli már megírt három dalt. Egészen frusztráló volt. Még azt se tudtam, kik lesznek a szereplők, merre megy a történet.C.Z.: Én meg azt éreztem, hogy én vagyok lemaradásban. (Nevetnek)Amikor először leültél Gergővel, mit mondott? Milyen zenét szeretne?C.Z.: Azt mondta, nézzem meg a filmet, és ha inspirál, hívjam fel. Inspirált. Az első pillanattól teljesen nyilvánvaló volt, hogy ebből csak valami szarkasztikus dolgot lehet csinálni zeneileg is, miközben persze tükrözni kell a korszak világát és zeneiségét. Ugyanakkor elég jól kiderül a filmből is, hogy az 1970-es évek magyar könnyűzenei élete nemzetközi kitekintésben sokkal inkább még a ’60-as éveket idézi. Tehát ezt kellett megjeleníteni, de persze van benne például csasztuska is, hiszen a párttitkár nem énekelhet beat zenére. Igazából nem is tudom, hogy születtek a dalok. Valahogy sorban jöttek az ötletek, ahogy néztem a filmet. Jegyzeteltem a szöveget, mik lehetnek azok, amik megállhatják a helyüket dalszövegként is és azon vettem észre magam, hogy gyakorlatilag az egész filmet írom, mert a mondatok ma is adekvátak vagy épp nagyon viccesek. Megmutattam az első néhány dalt Gergőnek, aki azt mondta, pont ilyenre gondolt. Azt hiszem, azért van az, hogy minden különösebb egyeztetés nélkül ennyire stimmelt a zene, mert hasonló érzéseket váltott ki belőlünk a film.Hogy sikerült Ildi szövegét és a te dalaidat integrálni? Mi volt a munkafolyamat?L.I.: Zoli megírta azt a három dalt, aminek nagyon örültünk, de nem foglalkoztunk vele az elején, mert az volt a fontos, hogy meglegyen a sztori. Gergővel közösen agyaltunk, honnan kezdjük, hova jussunk, kit mutassunk meg közelebbről. Beírtuk azokat a helyeket is, ahová dalt képzeltünk el és azt is, miről kellene szólnia. Zoli zseniális volt, azonnal ráérzett az egészre és remek dalokat írt. Végül a meglévő három számnak is megtaláltuk a helyét.C.Z.: Eredetileg Gergő azt mondta, hét dalnál nem kell több. Az első próbákon én is ott voltam és mutogattam mindenféle zenét, annyira tetszett a srácoknak, hogy odajöttek hozzám és Gergőhöz: „Én is akarok egy dalt.” „Nem lehet, hogy nekem is legyen egy dalom?” Így aztán írtam hozzá még több számot.Azt mondod Ildi, hogy Gergővel együtt találtátok ki a főirányokat. Már akkor a hallgatókban gondolkodtatok?L.I.: Persze. Még a munkafolyamat előtt Gergő írt a hallgatóknak egy levelet, amiben arra kért mindenkit, jelezze, ki ér rá, ki akar benne lenni, mivel ők már sokat játszanak az egyetemen kívül különböző színházakban, vagy épp filmet forgatnak. Korábban már dolgoztak együtt a nagysikerű Brémai muzsikusokban, ami nagyon jó emlék volt mindenkinek. Hárman mondták, hogy nem érnek rá. Tehát úgy kezdtük el összeállítani a történetet, hogy pontosan tudtuk, kire számíthatunk. Így aztán az egész történetet abszolút rájuk írtuk. Például Rujder Vivien elég elfoglalt volt, de mindenképp szeretett volna játszani az előadásban, ezért egy pici jelenetet írtunk neki, az azonban nagyon ki van találva. Váci Mihály Ez nem elég című versét, ami a korszak egyik tipikus darabja, énekli Zoli zenéjére.Merre vittétek el a történetet?L.I.: Talán a legfontosabb dolog, ami megjelenik benne, a manipuláció: mennyire szól bele a hatalom a vágyaidba, az álmaidba. Úgy tűnik, nem sokat változik a világ. Ezek a hatalmi játszmák ugyanúgy működnek ma is, mint akkor, ugyanúgy be vagyunk húzva a csőbe.C.Z.: Nagyon egyszerűen: akkor sem a lényeg volt a lényeg, hanem valami más volt fontos.. L.I.: Elsősorban a fiatal generációról helykereséséről, a szülőkkel való konfliktusokról szól, arról, hogy a kezdetben vad fiatalok végül hogy épülnek be a társadalomba. Gazdag Gyula egyébként játékfilmben is, az Elveszett illúziókban, foglalkozott ezzel a kérdéssel. De ez egy nagyon klasszikus történet, gondoljunk akár Stendhal Vörös és feketéjére. Elindulsz nagy lelkesedéssel, hogy mást akarsz, megváltod a világot és a végén ugyanolyan leszel, mint a többiek. Nagyon szomorú.C.Z.: Ez a gondolat zeneileg is megjelenik a darabban. Amikor először látjuk a zenekart egy garázsban gyakorolva, egy vad Jimmy Hendrixes számot játszanak és ennek a végtelenül megszelídített, kilúgozott parafrázisa a záródal, ami gyakorlatilag olyan, mint egy békehimnusz, nyilván csak közhelyekből összepakolt békehimnusz, amit nagyon szépen fegyelmezetten állva a színpadon ad elő az egész társaság. Azért is különösen szimpatikus számomra ez a téma, mert köztünk, a hazai zenei területen dolgozó alkotók, előadók között évtizedek óta téma, hogy Magyarországon hiába vagy lelkes, vagy akár forradalmár a pályád kezdetén, még akkor is, ha jó is vagy és sikeres, egy idő után nagy valószínűséggel elfelejted, miért is kezdted csinálni az egészet. Időnként találkozom amerikai zenészekkel, gigasztárokkal vagy kevésbé ismer alkotókkal. Mindegy, hogy a Liza Minellit kísérő hetvenéves emberekből álló zenekar, vagy a Red Hot Chili Peppers tagjai, egyikükben sem látod azt a lelkesedés-vesztést, ami itthon természetszerűleg bekövetkezik. Valahogy elvész a lélek, eltűnik a spiritusz. És ez tragédia.A hallgatók mennyit tudtak erről a korszakról?L.I.: Azt hittük, semmit, de kiderült, hogy meglepően sokat. Az is igaz, hogy nem kellett túl sokat magyarázni nekik, mert ma is hasonló világban élünk. A negyven év alatt nem sok minden változott.C.Z.: Kísértetiesen hasonló. Sokszor megmosolyogtat az is, hogy az ő korosztályuk már keveri az éveket, 15-20 évben határoznak meg egy korszakot, miközben mi még pontosan tudjuk, hogy az adott sláger ’65-ben vagy ’68 esetleg ’71-ben született. Ezeket a finom árnyalatokat ők már nem hallják ki.Lesznek az előadásban slágerek, amiket még dúdolgatunk hazafelé?L.I.: Én nem tudok szabadulni tőlük, annyira fülbemászóak a dallamok.C.Z.: Egyszer mentem hazafelé biciklivel és a piros lámpánál épp Ildi állt meg mögöttem. Azt mondta, vicces, hogy most is ez megy a fülében, erre épp velem találkozik.L.I.: Igen. Akkor derült ki, hogy egymás közelében lakunk. Tényleg állandóan ott kattog az agyamban. Nem tudom kiverni a dalaidat a fejemből. (Nevet.)Hogy szólalnak meg a dalok?C.Z.: Van egy négytagú zenekar: egy zongorista, egy gitáros, egy basszusgitáros és egy dobos. A zenei vezető Kovács Adrián. A zenéket úgy próbáltam megírni, hogy akkor is működjenek a számok, ha a hallgató nem énekel igazán jól. Persze van néhány olyan dal, amihez elengedhetetlen a jó hang, de miután láttam őket a már emlegetett Brémai muzsikosokban, tudtam, kire milyen számot írhatok. Tehát mindenki a képességeinek megfelelő zenét kapott. A júniusi előbemutatót nézve nagy kő esett le a szívemről, mert tök jól működik.10 új dal született, amik kifejezetten ehhez az előadáshoz íródtak. Gondolkodtatok már azon, mi lesz a sorsuk, ha majd véget ér a produkció?C.Z.: Jó lenne belőle lemezt csinálni. Én bírnám.Szerző: Spilák Klára Színház.hu
2016.09.04. 05:03
Szinhaz.hu
"A magyarság a kultúrájába kapaszkodik" - Gál Tamás válaszolt
A felvidéki színész-rendezőt a 7óra7 kérdezte.A 7óra7 cikkéből:"Épp a napokban tárgyaltam Pesten egy szerepajánlatról, és a rendező nem értette, miért nem tud rólam semmit. Most erre mit mondjak? Tizenöt éve folyamatosan dolgozom. Igaz, hogy amikor például a Helység kalapácsát játszom egy kis faluban, arra a szakma nem nagyon figyel fel. Vagy egy másik eset: van egy filmes lehetőségem, Pirko címmel forgattunk egy cseh filmet, amiben a negatív főhőst játszom, ami után a filmesek azt mondták, hogy a nevemet elő kell készíteni a következő filmre. Mivel hiába beszélnek rólam a producereknek, ha senki nem ismer. De 37 évesen nem akarok azzal foglalkozni, hogy ki ismer és ki nem. Sosem törekedtem arra, hogy közismert legyek, műveltem ezt a szakmát, ahogy tudtam, és ha egy kőszínházban besokalltam, eljöttem. Amikor dolgozom, nagyon kiégetem magamat, és akkor egy ideig nem is akarok színházat csinálni" - árulta el Gál Tamás.Fotó: HétrétországArra a kérdésre, hogyan éli meg a szlovákiai magyar helyzetet, a felvidéki színész így felelt: "Az is biztos, hogy identitászavart okoz, hogy én magyar emberként a szlovák Nemzeti Színházban előbb kellek, mint a magyar Nemzetiben. De amikor ott vagyok a szlovákban, akkor sem vagyok igazán közülük való. Amikor azt mondom egy színészkollégának, hogy József Attila, és ő nem tudja, ki az, akkor egyszerűen nincs annyi közös témánk, mint akár veled, akivel életemben másodszor beszélek. Vagy például amikor Őriszentpéterre jöttünk, számoltuk a magyar aranyakat, mire valakinek eszébe jutott, hogy fel sem tűnt nekünk a két szlovák aranyérem. Így élünk mi ott. Háborgunk a magyar politikán, és észre sem vesszük, hogy közben a szlovák politika szétszedi fölöttünk azt az országot, ahová az adónkat fizetjük.""A magyarság a kultúrájába, a nyelvébe kapaszkodik. Mert ki tudja azt, hogy én a vérem szerint mennyire vagyok magyar? A kultúrámtól vagyok az. József Attila, Petőfi, Arany, a népzene, a népmese, ’Egyszer volt, hol nem volt’, anya – ezek a költők és ezek a szavak tesznek magyarrá. Egyébként meg mi a fenéért ragaszkodnánk hozzá? Megtanulhattam volna rendesen szlovákul, és akkor most a szlovák Nemzeti Színház vagy az Astorka tagja lennék. És akkor mindenki tudná, hogy ki az a Gál Tomi, és nem kellene egy filmhez megcsinálni a nevemet. De én nem akartam szlovák színész lenni" - hangsúlyozta Gál Tamás.A teljes interjú itt olvasható.
2016.09.03. 08:02
Szinhaz.hu
15 színház költözik Lipóciába - Jön a 8. Pozsonyi Piknik
Vasárnap rendezik meg a Pozsonyi Pikniket Budapesten; az egész napos XIII. kerületi kulturális fesztiválon három színpadon változatos zenei, színházi és irodalmi programokkal várják a látogatókat.Az idén nyolcadik alkalommal rendezik meg Budapest Újlipótváros polgárai és kisüzletei a Pozsonyi Pikniket, Budapest talán legnagyobb, hangsúlyozottan civil kulturális összejövetelét. A rendező a környék lakóit, barátait és üzleteit tömörítő Pozsonyi Piknik Egyesület - olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.fotó: Pásztor Csaba Mint írják, az immáron tízezreket vonzó újlipótvárosi kulturális találkozó a XIII. kerületi Újpesti rakparton, a Jászai Mari tér és a Szent István Park között, több mint 100 neves előadóval - színházak, opera- és musicalénekesek, humoristák, írók részvételével -, a keresztutcákban tematikus programokkal várja az érdeklődőket. Három színpadon - a Jászai Mari téren a Rakpart színpadon, a Radnóti Miklós utcában a Radnóti színpadon, a Szent István parkban pedig a gyerekutca színpadán - és mintegy 300 standon 10 és 20 óra között várják programokkal a látogatókat. Ismét színház utcává alakul egy egész napra a Radnóti Miklós utca, gyerekutca lesz Szent István park oldala, míg a Katona József utca a gasztronómia szinte teljes palettáját kínálja az idei, nyolcadik Pozsonyi Pikniken. A Pozsonyi úton és mellékutcáiban az irodalmi programok mellett a klasszikus zenétől a folkon át a rock and rollig sokféle műfaj megjelenik. Budapest számos színházi társulata és kiadója játszik, illetve kiállít a fesztiválon. A programban szerepel közönségtalálkozó színészekkel, muzsikusokkal, dedikálás neves kortárs írókkal, tánc, civil szervezetek bemutatkozása, televíziós és rádiós személyiségek, szerkesztőségek megjelenése. Az ATV szeptember 4-én délután élő adással is jelentkezik idén a Pozsonyi Pikniken felállított ideiglenes mini-stúdiójából. A fesztiválon fellép többek között Hernádi Judit, Fullajtár Andrea, Csányi Sándor, Lukács Sándor, Röhrig Géza, Závada Pál a résztvevők között van, a Vígszínház, a Pesti Magyar Színház, a Budapesti Operettszínház, a Turay Ida Színház, a Spinoza Színház, az Örkény Színház, a Karinthy Színház, a Maladype Színház, az RS9 Színház, a Játékszín, a József Attila Színház, a Thália Színház, a Dumaszínház, a Vidám Színpad és az Orlai Produkció, továbbá a Zeneakadémia növendékeit is láthatja a közönség. Az évente egyre bővülő kulturális esemény célja, hogy minden korosztálynak igényes kikapcsolódást, kulturális élményt nyújtson - civil kulturális fesztiválként - ingyenesen. A rendezvény egyik ötletgazdája az író és lokálpatrióta, Bächer Iván volt.
2016.09.03. 06:24
Szinhaz.hu
"Újratervezés" - Elérhető Tóth Péter és Mátyássy Bence pályázata az Újszínházért
Pályázatuk mottója Kölcsey Ferenc Huszt című verse. Elsőként a Népszabadságnak adta át pályázatának szövegét Tóth Péter, a Szputnyik korábbi ügyvezetője, aki a színész Mátyássy Bencével, a gazdasági szakember Hegedűs Judittal, a kommunikációs szakember-filmproducer Sarlós Dáviddal, a színész Radnay Csillával, az író-színész Vecsei H. Miklóssal és a színész-rendező ifj. Vidnyánszky Attilával közösen írta meg elképzeléseit. Bár ifj. Vidnyánszky neve Bodolay Géza pályázatában is szerepelt, egyedül ebben a dolgozatban vállalt szerepet – tudta meg a Népszabadság.Részlet a pályázatból:Kölcsey Ferenc Huszt című verse pályázatunk mottója. Kötelező megtanulni általános iskolában, sokan ismerik. De belegondoltunk-e kamasz fejjel, hogy miről is szól? Minket most találtak meg Kölcsey sorai, amelyek száznyolcvanöt év után is érvényesek és a legpontosabban beszélnek helyettünk. A Huszt számunkra azt jelenti, hogy nem szabad a múltban ragadni. "Régi kor árnya" — ez a múlt használhatatlan része, amivel nem érdemes foglalkozni, amit ott kell hagyni és nem tovább cipelni mert csak ólomsúlyként fog ránk nehezedni. Nem a régi korokkal van a baj, hiszen mi is belőlük lettünk. Viszont az árnyakat engedjük el! Tiszteljük a múltat, de a jövőt nekünk kell fölépíteni! Ez a mi generációnk felelőssége. A vers fő mondanivalója számunkra a felelősség. A jövő érdekében áldozatokat kell hoznunk a jelenben.Az általunk elképzelt ÚJ Színház legfontosabb alaptémája a felelősség.Felelősségünk, hogy pályázzunk. Hogy gondolkodjunk a jövőnkről, a magyar színház jövőjéről. A felelősség az alapja egy kapcsolat, egy család, egy közösség, a társadalom, vagy egy ország működésének. A mostani tenni akarásunk hasonló a reformkori fiatalok gondolkodásához. Felelősnek érezték magukat a hazájukért, a kultúrájukért. Mi is így érzünk. Tartozunk annyival az elődeinknek, a szüleinknek, a hazánknak, a színházi életünknek, hogy visszaadjuk azt a sok áldozatot, amit értünk hoztak. Szeretjük a hazánkat. Ez nem politikai állásfoglalás, ez ideológia- és politikamentes hazaszeretet. Azt jelenti, hogy szeretjük embertársainkat, földünket, kultúránkat, amelynek fontos alkotóeleme a színház.Ma a színházi életünkről is rögtön a politika jut eszünkbe. Ez rossz irány, nem kellene, hogy így legyen. Amellett, hogy a színház mindig az adott korra reflektál — tehát politizál, még ha nem akar, akkor is — szeretnénk példát mutatni azzal, hogy fölül tudunk emelkedni az ideológiai vitákon. Bárki bármit gondolhat, legyen jobbos, balos, közepes. A színészet, a munka, a befektetett energia számít, nem a hovatartozás. Ha kijön egy diplomás színész az egyetemről, ne kelljen beállnia egyik szekértábor mögé se, csak azért hogy dolgozhasson. Ez egy harmadik út, mi ezen járnánk.Legfontosabb szakmai partnerünk ezen az úton a magyar dráma. Klasszikus drámairodalmunk megismerteti velünk a magyar lélek természetét, ami anno se volt jobb vagy rosszabb, mint ma. Tükröt tart elénk, szembesít a hibáinkkal, föltárja erősségeinket. A klasszikus valaha kortárs volt. Ezért ma felelősségünk a kortárs magyar dráma “felpörgetése” is, mert az képes megújítani a színházat, tükröt tartani elénk és gondolkodásra késztetni.Felelősségünk korlenyomatot hagyni az utókornak, hiszen a mi világunk is klasszikus kor lesz egyszer. A dráma időkapszula.Felelősségünk a jelenlegi, hagyományos kommunikációs eszközökhöz szokott nézőközönség megtartása mellett egy új, online szokásokat követő, de kultúrára kiéhezett közönségréteg megszólítása is. Ők az Y és Z generáció, akiket nehéz bevonzani a színházba, mert mások a kulturális szokásaik és kódjaik, mint a szüleiknek vagy nagyszüleiknek. Ez így természetes. De meg kell teremtenünk a lehetőségét, hogy megismerkedjenek gazdag klasszikus és kortárs drámairodalmunkkal. Az első találkozás létrehozása a mi feladatunk, az ő nyelvükön, az ő szokásaik szerint. Az utóélet már személyes döntés. Legyen az ÚJ Színház generációk találkozóhelye!Határozottan azt gondoljuk, hogy alkotó művésztől — legyen az rendező vagy színész — nem várható el, hogy nagyobb volumenű nonprofit gazdasági társaság ügyvezetésével, mindennapos, operatív teendőkkel tudjon foglalkozni amellett, hogy a művészi elképzeléseit is igyekszik közben megtervezni és azt a Társulattal megvalósítani.Természetesen nem vitathatók el nagyformátumú művészek vezetői képességei, de mi amellett vagyunk, hogy egy mai, modern, hatékony és sikeres színház vezetéséhez — amilyennek mi az ÚJ Színházat tervezzük — egy ügyvezetőre és egy művészeti vezetőre van szükség, a feladatok specifikus megosztása és az együttműködés jegyében. Az ő munkájukat pedig egy felkészült és együttműködő gazdasági vezető segíti.Természetesen a pályázati kiírásnak megfelelően az ügyvezetői munkakört egy személyben Tóth Péter látná el, annak minden felelősségével, de a művészeti kérdésekben a lehető legszorosabb együttműködést képzeljük el Mátyássy Bence művészeti vezetővel.A Színház művészi arculatát elsősorban az állandó szerződéssel rendelkező színészek és a produkciókra meghívott rendezőkből álló alkotócsapat adja. A kettős vezetés (ügyvezető—művészeti vezető) nem csupán szimbolikus, több nyugat-európai színházi tapasztalat is azt mondatja velünk, hogy a rendszer működőképes és hatékony. A teljes pályázatot itt érhetik el.
2016.09.03. 05:33
Szinhaz.hu
"A játékot szenvedéllyel kell csinálni" - Interjú Geszti Péterrel
Az idei Színházak Éjszakája hívószava a "játék" és a "szenvedély" - többek között erről is faggattuk Geszti Pétert. Elképesztő energiával veti bele magát a munkába, jelenleg a Rapülök jubileumi koncertjére és a Pál utcai fiúk premierjére készül a Vígszínházban. A koncerttel kapcsolatos 3 órás meeting után mégis olyan szenvedéllyel mesél Molnár Ferencről, Dés Lászlóról és az új zenés darabot megelőző egy évtizedig tartó előkészületekről, mintha “csupán” egy munkára összpontosítana…Hogy vagy most?A Vígben bemutatóra, emellett koncertekre készülök, de ez csupán az alkotói része az életemnek, mellette az OKEGO-val, a kommunikációs cégemmel is sok a munka. Képzeld, 11 éves álom valósul meg novemberben a Pál utcai fiúk premierjével, most ez a legfontosabb.Mi történt ennyi idő alatt?2005-ben ment a Nagy könyv című televíziós műsor, ahol a nézők döntötték el, hogy melyik az ország kedvenc regénye: a Pál utcai fiúk és az Egri csillagok nyert. Török Ferenccel készítettünk egy filmet a műsorba a Pál utcai fiúkról, 3 napig forgattunk, és nagyon szerettük. A szereplőkre, a gyerekekre és a stábra is akkora hatással volt a mű szellemisége, hogy még Feri is rácsodálkozott, milyen energiákat szabadítottak fel pl. a kisfilmhez írt 4-5 soros rap szövegek, bennem pedig egyértelműen meggyújtotta a lángot: a Pál utcai fiúkból zenés darabot szerettem volna írni. Lelkesen neki is estem, kutattam, hogyan lehetne megszerezni a jogokat, találkoztam örökösökkel is, de valahogy nem jött össze semmi. A Molnár-jogokat akkoriban New Yorkban kezelte egy nagy ügyvédi iroda, egy barátom ki is utazott, felkereste őket, de megtorpant a projekt. Évek teltek el, majd 2014-ben a Vígszínházban összefutottam Lukin Ágnessel, aki az egyik jogutódi kör képviselője, és ő kezdett el újra biztatni: azt javasolta, hogy beszéljünk Déssel, mert úgy döntöttek, hogy zöld utat kapunk. Megkerestük Marton László rendezőt, Radnóti Zsuzsa dramaturgot valamint Grecsó Krisztiánt, és végre elindult a munka.Utolsó pillanatos vagy?Mindenki az (nevet). De manapság már szeretek jobban rákészülni a feladatokra, hogy ne őrüljek meg. A Pál utcai fiúk abszolút időben elkészült.Több interjúban is kiemelted, hogy zenés darab és nem egy klasszikus musical készül.Dés Lászlóval elhatároztuk, hogy olyan formátumot szeretnénk létrehozni, amely zenei, színházi, koreográfiai értelemben is egyedi lesz. Ehhez nagyszerű társakat találtunk Marton Lászlóban és Horváth Csaba koreográfusban. Így a művészeti ágak organikusan kapaszkodnak össze, és olyan előadás születhet meg, amely kerüli a musicales közhelyeket, zeneileg, szcenikailag és mozgásában alkalmazkodik a fiatalos a lendülethez, mely a srácokban, a történet szereplőiben is zsibong, és közben hű marad a Molnári hagyományokhoz. Ahogy mesélsz róla, olyan mintha most is veletek lennének az égiek, mint 20 évvel ezelőtt, a Dzsungel könyve esetében...A Dzsungel könyve megtalálta a helyét a magyar színházi kultúrában, és ennek a zene mellett több oka is volt. Imre Zoltán koreográfus és Hegedüs D. Géza rendező remek munkája mellett felejthetetlen barátunk, Békés Pál remek szövegkönyvét kell kiemelnem. Másról is szól a darab, mint az eredeti Kipling mese. Akkor is, és a Pál utcai fiúk esetében is évek teltek el csak a szövegkönyv kidolgozásával. De azt se felejtsd el, hogy a Dzsungel könyve sikere emellett annak is köszönhető, hogy zseniális színészek bújtak bele az állatok bőrébe. Már a próbák során láttuk, hogy önjáró módon alakítják ki a karaktereket, elképesztő volt figyelni őket...A Pál utcai fiúkról azt gondolnám, hogy sikerre ítéltetett.Hú, ez nagyon félre tud vinni ám! Az Európa Bajnokságon is a legnagyobb ziccereket hagyták ki a focisták. Nagyon fegyelmezetten, alázattal kellett dolgoznunk, úgy, hogy közben nem gondolunk a múltbéli sikerekre. A Pál utcai fiúkra ráadásul sokan úgy emlékeznek, hogy egy szomorú történet. Most, hogy ennyit foglalkoztam a művel, tulajdonképpen vérfagyasztónak tartom azt, ahogy egy huszonéves fiatalember 1906-ban megírja előre a XX. századot: az önazonos kisember történetét, aki életét adja egy ügyért, de végül a halála nem vált meg semmit. Mert amiért ezt az áldozatot meghozta – a grund, a haza – elvész. Nincs a világon még egy olyan író, aki megöli a gyerektörténet hősét és utána még azt is leírja, hogy hiába, mert a játék, amit halálosan komolyan vett, az elveszíti az értelmét. Ettől csodálatos ez a regény, és ettől nagyon kelet-európai a történet. Ráadásul most újra olyan korszakot élünk, amikor feje tetejére állt a világ. Hasonló történetekkel szembesülünk napi mint nap. Molnárt sokan könnyed írónak tartják a nagysikerű színdarabjai miatt. De íróként úgy emelgetett tonnás terheket, mint ahogy más a sálját kanyarítja nyakára a Korzón sétálgatva. Mély emberismeret van a műveiben, egyszerűen zseni volt.Fontos volt, hogy a dalaidon kívül egy színdarab által is üzenetet közvetíts? Amikor nekikezdtünk, csak egy szép és megható történetet láttam benne. Most már másképp látom. Amerikában, a Közel-Keleten, vagy akár itt Európában a menekültkérdésben is olyan erők, jelenségek kerülnek elő, melyekről azt hittük már csak a történelem könyvekben olvashatunk. Azok az értékek, melyek a darabban megjelennek - a barátság, a hűség, a hazafiság, az önfeláldozás, a csapathoz tartozás, - idealisztikusnak tűnhettek már Molnár idejében is, de mintha ma újra felfénylenének. Talán éppen a hiányuk miatt. Gondolj bele az alaphelyzetbe! Van egy csapat, a vörösingesek, akik nem tudnak hol focizni a Füvészkertben, ezért foglalni akarnak egy pályát, “nekünk labdaterület kell”- mondják a regényben. Elég aktuálisnak tűnik…A focipályán, és a gittegyletben is a legfontosabb az összetartozás, a csapatszellem. Te is csapatjátékos vagy?Én ezért is szeretek zenélni, csapatban megyünk fel a színpadra, a zenésztársaim a barátaim, bizalomra épül az egész, tudom, hogy van kibe kapaszkodnom. Együtt jó csinálni a dolgokat… Például Dés Lászlóval, akivel már régóta együtt dolgoztok.A szenvedélyességet pont Déstől tanultam, előtte csak a játékosságot ismertem. Mindenbe beleugrottam, lubickoltam, de Laci őrületesen szenvedélyes ember, beleírja a dalaiba saját magát és ahogy fújja a szaxofont… csak a nagy művészek tudják így kifejezni magukat egy hangszerrel. Megtanultam tőle, hogy komolyan kell venni a játékot, szenvedéllyel kell csinálni. Nem lehet másként, mert nincs értelme. Ehhez kellenek viszont társak, akik inspirálnak, akikbe nem csak te tolod az energiát, hanem ők is repítenek.Emlékszem engem gyerekkoromban elvittek a Dr. Herz-re és a Padlásra és ez két élmény örökre megváltoztatott, beleszerettem a színházba. Nemrég egy egy ismert producer említette is, hogy nagyon kevés minőségi ifjúsági magyar zenés előadás születik.Talán azért van ez így, mert nem sok olyan mű létezik, amelyet jól lehetne megzenésíteni, adaptálni. Nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik. A két professzionális, musicaleket játszó színház, az Operett és a Madách magabiztosan hozza a nagy sikereket, de kevés olyan magyar zenés darab születik, melynek színvonalas irodalmi alapja van - megjegyzem, így van ez a nemzetközi musical világban is. Mi Lacival mindig úgy gondoltuk, hogy csak nemes szövetű műhöz érdemes nyúlni. Két ötletünk is volt, mely kútba hullott, az egyik A lovakat lelövik, ugye?, egy másikat pedig el is kezdtük írni, de másfél év munka után a szövegkönyv mégsem állta ki a próbát, és el kellett engedni. A Pál utcai fiú esetében az volt a fő kérdés, hogy lehetne élővé, maivá tenni ezt a 110 éves történetet dramatugiailag, dalokban, rendezésben, díszletben és táncban. Arra törekedtünk, nehogy egy kopottan érzelgős, kisrealista, poros előadás szülessen. Úgy érzem - az alkotótársaknak is köszönhetően -, sikerült ezt a veszélyt elkerülni. Van olyan szenvedélyed, egyáltalán gondolatod, amiből nem lesz munka vagy produktum?Nem nagyon. Úgy élek, hogy minden pillanatnak beszippantom a tanulságát, az élményét és értelmét, legyen az egy beszélgetés, egy focimeccs, egy film, mert minden amire figyelek, valamilyen ötlet felé kezd el lökdösni. Múltkor a kisebbik lányommal sétáltunk, és egy kérdésemre így válaszolt: “például bárhol”. Nagyon megtetszett, rögtön arra gondoltam, hogy el ne felejtsem, olyan szép fordulat. Bevallom, az olimpia nyitóünnepségét is azért néztem végig, mert tudtam, hogy inspirálni fog. De nem csak a munka létezik, szeretek jókat enni a családommal, dumálni a barátaimmal, és olvasni – például bárhol.Grecsó Krisztián, Dés László és Geszti Péter a Pál utcai fiúk olvasópróbáján (Fotó: Szkárossy Zsuzsa, vigszinhaz.hu)Megleptél, ki tudsz kapcsolni?Totálisan, az idei nyaralás alatt pl. hetekre a hotelszoba széfjébe zártam a telefonomat, a laptopomat - és előkerült pár regény, amik elolvasásra vártak.A játék is a pihenés része. Mikor játszottál utoljára?Minden nap játszom. Kalózosat játszunk a gyerekeimmel a medencében, vagy pl. játékosan tekintünk arra a családban, hogy a nagyobbik lányom - aki elsős volt, és magyarul, franciául ír, olvas - a kisebbik lányomat tanítja. A nyelvvel rengeteget játszunk, versikéket találunk ki, és nagyokat röhögünk, ha butaság lesz belőlük, vagy szétszedjük a nappalit, és a párnákból házat építünk – ez mondjuk nem a feleségem kedvence -, de mindenből lehet játékot csinálni, én 52 évesen is imádok így élni. Infantilisnek tűnhetek, egyesekben ellenszenvet is válthatok ki emiatt, mert azt gondolják, hogy egy rendes alkotó férfi szakadt farmerben, cigizve, piálva, állandó melankóliában él – én meg nem férek bele ebbe a klisébe.Akkor nem a te műfajod az értelmiségi depresszió?Nem igazán, bár volt nehezebb korszakom nekem is. A depis alanyi költő menőbb, mint az én karakterem, de nem izgat, mert végül úgyis csak a műveink tudnak majd rólunk beszélni… A Dzsungel könyvét 20 éve játsszák, és szeretném, ha a Pál utcai fiúk is hosszú szériát élne meg, gyönyörű lenne, már csak azért is mert Molnár Ferenc a Vígszínház házi szerzője volt. Néha bele is borzongtam, hogy Molnár 110 éve írt egy csodálatos művet és ehhez most hozzányúltunk. A Dzsungelnél nem remegett a kezem, itt azért sokat köröztem a billentyűzet fölött. Molnárhoz hozzányúlni bizonyos szempontból olyan, mint Rejtőhöz: mindenki olvasta, mindenkinek van érzelmi viszonya vele. Csak ízléssel és mértékkel lehet csinálni, mert Bokáék története mindannyiunkról szól.Szerző: Vass Kata / Színház.huAz idei Színházak Éjszakáján a Vígszínház is várja az érdeklődőket. A teljes programot az esemény oldalán ismerheti meg!
2016.09.03. 05:00
Szinhaz.hu
Hang-játék-séta az Artus-szal! - Készül az Egyenes labirintus
Az ARTUS Stúdió szeptember 3-án nyitja kapuit, október elejéig számos rendezvénnyel várja a közönséget. Debreczeni Mártont, az ARTUS projetvezetőjét kérdeztük a programokról.Az Artus társulatának egyik készülőben lévő produkciójának, az „Egyenes Labirintus” (rendező: Debreczeni Márton) első munkafázisának eredménye a „Hang-játék-séta”, melyben a térrel és hangokkal történik játékos kísérletezés. Az alkotók e két dimenzió között teremtik meg a szimbiózist úgy, hogy abban a szereplő-néző is aktívan részt vegyen.Az alkotók a társulat tagjai és a velük évek óta szorosan együttműködő művészek, zenészek, látványtervezők, programozók, képzőművé-szek mellett a MOME vizuális kommunikáció tanszak, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem és a BME mester szintű képzésben résztvevő hallgatói is közreműködnek. A program leírása: A séta egy kiüresedett gyárépület üzemcsarnokán keresztül vezet, felszerelkezve a helyszín vizsgálatához használható eszközökkel, amelyekkel az alkotók és a résztvevők bizonyos szabályok mentén mennek végig egy előre meghatározott útvonalon. A funkcióját vesztett üres térben a résztvevőkkel közösen ráközelítenek a részletekre, megkeresik a hangokat, dokumentálják az észrevételeket, jelenlétünkkel alakítják és megtöltik azt szubjektív tartalommal.A programra a korlátozott létszámú befogadóképesség miatt előzetesen kell bejelentkezni az info@artus.hu e-mail címen. A program ingyenesen látogatható, aki támogatni szeretné az Artus munkáját támogatói jegyeket vásárolhat.Villáminterjú:Az ARTUS új évada egy különleges sétával kezdődik. Milyen kísérletet takar pontosan a Hang-játék-séta?Ez egy játék. Egy hatalmas, elhagyott, üres térben, egy volt gyárcsarnokban, amiben csak a falak állnak, ha állnak, és már csak a nyomokból lehet következtetni a múltjára. Azzal játszunk, hogy ezt az üres teret pusztán a figyelmünk irányításával, és néhány nagyon egyszerű technikai eszközzel életre hívjuk, megszólaltassuk, és anélkül töltsük meg tartalommal, történetekkel, megfigyelésekkel, hogy hozzányúlnánk, beleavatkoznánk a jelenébe. Olyan turistákká válhatunk ebben az üres térben, akik a jelenlétükkel és tapasztalataikkal rajzolják meg az üzemcsarnok jelenének térképét.A program a Nemzetközi Nemnövekedés konferencia egyik kihelyezett eseménye. Hogyan kapcsolódik ez a program a rendezvényhez?Nemnövekedés konferencia művészeti programjaként jött létre a progra, mind munkamódszerében, mind témájában sok közös jegyet mutat a nem növekedés filozófiai-gazdasági gondolkodásmódjával. Nem a generált fogyasztás, hanem az aktív jelenlét, kreativitás, és részvétel felől közelíti meg a eseményt.Ebben az évadban is folytatódik az ARTUS tehetséggondozó sorozata az ARCCAL A HALNAK. Mióta foglalkoztok az újgenerációs bemutatók befogadásával, hogyan választjátok ki a társulatokat, akik lehetőséget kapnak?A program 2010-ben indult, és arra irányult, hogy alkotói és bemutatkozási lehetőségeket teremtsen a társulat fiatalabb, úgynevezett második generációs művészei számára. Az Artus társulatában mindenki alkotóként, kreatív munkatársként vesz részt a produkciók létrehozásában. Ennek eredményeképpen időnként a társulat egyes tagjaiban is megérik egy-egy önálló munka létrehozásának, vagy akár saját társulat alapításának gondolata, vágya. Így született meg az elmúlt években Nagy Csilla Konzerv című előadása, valamint Debreczeni Márton Sziszüphosz reggelije, a 100 ölelés, Játékok és a 2014-ben bemutatott Visszaröpülés című darabja. De a sorozatból nőtt ki Boross Martin PROMENÁD városi sorsturizmus előadása, valamint Ferencz Krisztina SŐT című performansza.2015-ben nyitottuk meg a programot a magyar fiatal alkotók számára, és próbálunk nekik erőforrásainkhoz mérten a lehető legjobb lehetőséget és hátteret biztosítani, hogy úgy mutathassák meg magukat, ahogyan szeretnék. A programba bárki jelentkezhet, műfaji határok nincsenek, csupán a szakmai felkészültség és az elhatározás a fontos.Idén ősszel kiket láthat az új generációból a közönség?Két új alkotást mutatunk be szeptember közepén. Szombathy Anett, Oláh Balázs és Sessi Kriszta Unknown Text – Insert /Tőled tanultam az egyéniségem/ című előadása az én és az énkép fejlődésének dinamikájával, Tóth Laura és Závodszky Rita Yin című bemutatója pedig a női szerepek sokszínűségével foglalkozik.A SUTRA lesz ismét látható az ARTUS társulatától október elején és ebben az előadásban a közönség is aktívan részt vehet. Miért volt cél, hogy a nézők is szereplővé válhassanak ebben az előadásban?Az előadásban az installációk a nézők jelenlétével, közreműködésével és tapasztalásával nyerik el értelmüket. Az út a külső zajtól a csenden át a belső hangok felé velük együtt és bennük történik. Mobiltelefonjaikkal komponálunk zenét, ők hozzák működésbe a 'csendet', sőt az előadás utolsó hangjait már csak ők maguk hallják. Az Artus Stúdió galériájában a Design Hét keretében a BME és a MOME hallgatóinak közös kiállítását nyitjátok szeptember 23-án. Az Artus több szálon is kötődik már ezekhez az intézményekhez. Hogyan született meg az együttműködés ötlete?A Performatív Tér létrehozóival sok év személyes együttműködés, sok közös gondolat előzte meg a program életre hívását. Intézményi szinten ez az első közös lépés, de ami még fontosabb, ezzel a programmal indult el a felsőoktatásban a hallgatók bevonása egy olyan kivételes, integrált programba, amely a tanulási területek mellett és annak eredményeképp közös munkák, előadások létrehozását célozza meg. Régi álom valósult meg ennek első lépéseként a program első megmutatkozása ez a kiállítás.Szerző: Migray Ivett Színház.huHang-játék-séta (interaktív kísérlet) az 5. Nemzetközi Nemnövekedés Konferencia keretében 2016. szeptember 3. 15:00-18:00 félóránként (maximum 16 fős csoportokban) helyszín: ARTUS Stúdió 1116 Budapest, Sztregova utca 7. Alkotók: Nagy Eszter, Debreczeni Márton, Kliment János, Makkai Dániel, Nádor Tibor
2016.09.02. 21:05
Szinhaz.hu
Újszínház: Hudi Lászlóék pályázata is nyilvános
Hudi László Kárpáti Péterrel, Hegymegi Mátéval és a k2 Színház két fiatal rendezőjével, Benkó Bencével és Fábián Péterrel közösen adta be pályázatát az Újszínház vezetésére.Az eddigi vezetőknek szavazott bizalmat szerdán a Fővárosi Közgyűlés három budapesti színház esetében, az Újszínházat Dörner György irányíthatja tovább. Bodó Viktor és Hargitai Iván után Hudi László is nyilvánosságra hozta pályaművét.Hudi Lászlóék közleménye:“Kedves színháziak, színházbarátok, kedves érdeklődők, politikusok!Elérkezett a nagy nap. Nyilvánosságra hozzuk pályaművünk. Azt gondoltuk, hogy nagyon jót tenne a városnak és az országnak egy olyan színház, mint amit ebben a pályázatban megálmodtunk. Sajnos ezúttal nekünk nem adatik meg, hogy a gyakorlat terepén is kipróbáljuk koncepciónk. De nem ragaszkodunk hozzá, hogy feltétlenül mi valósítsuk meg. Kedves leendő és regnáló színházigazgatók, figyelem! Ha kedvük és idejük engedi, olvassák el szösszenetünk és ha látnak benne fantáziát, nyugodtan vegyenek át belőle ötleteket, motívumokat, de akkor sem haragszunk meg, ha minden elképzelésünket megvalósítják saját színházukban.A Tisztelt Olvasók majd látni fogják a mű végén azt a nem mindennapi támogatói névsort, amely némi garanciát jelent pályázatunk színvonalára nézvést. Ezúttal is szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik nevüket adták elképzeléseinkhez, és azoknak is, akik szóban fejezték ki támogatásukat, illetve előre is köszönjük azoknak, akik veszik a fáradtságot, hogy végigolvassák az alant következő, egyelőre megvalósulatlan, de megvalósulásra váró fantazmagóriánkat!Felkérjük továbbá a többi pályázót, hogy ők is hozzák nyilvánosságra pályázatukat, hogy kialakulhasson egyfajta párbeszéd arról, hogy hogyan képzeljük el ma az Újszínházat, mint a magyar dráma színházát. Egyáltalán, hogy hogyan képzeljük a magyar színházat."Hudi László (fotó: Dér Asia, mandarchiv.hu)Részlet a pályázatból:Színház és politika"A színház története során mindig is megkerülhetetlen kérdés volt, hogy a színház miképpen definiálja politikához való viszonyát. Erre a kérdésre koronként más-más válasz született, de egy alaptényező sosem változott: a színház a jelen kérdéseivel foglalkozik egy társadalmi fórum keretében, melyet előadásnak nevezünk, vagyis a színház - természeténél fogva - mindig politikus. A kérdés úgy árnyalható, hogy a színháznak reflektálnia kell-e az aktuálpolitika eseményeire. Mivel az aktuálpolitika és a színház tárgyát egyaránt a jelen társadalmi kérdései képezik, az érvényes színház megkerülhetetlen velejárója lesz az aktuálpolitikával való párbeszéd, konfrontáció. Ez nem összetévesztendő aktuálpolitikai állásfoglalással - ez a színház természetétől idegen. Arról van szó csupán, hogy a színházat ugyanazok a kérdések izgatják, mint az aktuálpolitikát, és gyakran előfordul, hogy másképp közelítik meg ezeket a kérdéseket. Így aztán azt állítjuk, hogy a jó színház aktuálpolitikai kérdésekkel (is) foglalkozik, de nem aktuálpolitizál.Ha a színház pártokat, politikai irányzatokat szolgál, megfullad. Egyetlen színház van, a humánus színház, mely az embert szolgálja, vagyis arra hivatott, hogy a társadalom alapkérdéseivel foglalkozzon abban a korban, amelyben működik. Igen, az új színház politizáló színház, de a jelző megint csak felesleges, hiszen elemi tulajdonságot jelöl. Mégsem az."A teljes pályamű itt érhető el (.pdf).▪ "Tranzitzónává kívánjuk tenni az Újszínházat" - Benkó Bence és Fábián Péter válaszolt
2016.09.02. 12:39
Szinhaz.hu
"Vitasorozatot kezdeményezünk" - Pályázat és felhívás Hargitai Ivánéktól
Közzétette az Újszínházra beadott pályázatát Hargitai Iván. A rendező felhívással is fordul a pályázók és a szakma felé.Az eddigi vezetőknek szavazott bizalmat szerdán a Fővárosi Közgyűlés három budapesti színház esetében, az Újszínházat Dörner György irányíthatja tovább. Az igazgatói posztra tizenketten pályáztak. Az előadó-művészeti bizottság Bodó Viktort, Hargitai Ivánt, Radó Denise-t és Dörner Györgyöt támogatta.Bodó Viktor tegnap tette közzé a Kultúrbrigáddal közös pályázatát, ezúttal Hargitai Iván hozta nyilvánosságra pályaművét. Egyúttal felhívást is tett közzé az alkotó és csapata: Dobák Lívia dramaturg, Koltai M. Gábor rendező, Novák Eszter rendező, Perczel Enikő dramaturg, Selmeczi György zeneszerző és Szokolai Brigitta dramaturg.Hargitai Iván közleménye:Kedves barátok, kedves kollégák!Többekhez hasonlóan mi is nyilvánosságra hozzuk az Új Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatói munkakörére benyújtott pályázatunkat. Szeretnénk felkérni kollégáinkat, hogy szintén tegyék elérhetővé dolgozatukat. Kérjük, tegyék meg ezt azok is, akiknek munkáját valós vagy mondvacsinált okok miatt érvénytelennek nyilvánították vagy nem juttatták a Közgyűlés elé. Kérjük a győztes pályázót, Dörner Györgyöt is, tegye lehetővé, hogy pályázatát elolvashassuk.Nem tartjuk véletlennek, hogy az önkormányzat kiírására tizenkét pályamű érkezett be. Rajtunk kívül is sokan vannak olyan pályázók, akik a sejthető végeredmény tudatában vitairatnak is szánták pályázatukat. Úgy gondoljuk, a pályázatok egymás mellett olvasva valóságos kordokumentummá válhatnak, szellemi tendenciák, esztétikai értékek, generációs és ízlésbeli kérdések, a színházi kultúra megközelítési lehetőségei körvonalazódhatnak. Szükségesnek látjuk mindezek elemzését, a színházi szakma megszólítását.Felhívásunkat és pályázatunkat azzal a szándékkal tesszük közzé, hogy ‒ a Magyar Színházi Társaság és a Magyar T