Kálmán Olga férje Hoffmann György

Friss hírek, cikkek és információk gyűjteménye Kálmán Olga férjéről, Hoffman Györgyről.

Az ügynök halála - Mácsai Pál rendezésében az Örkényben
Június 3-án mutatja be az Örkény Színház Arthur Miller: Az ügynök halála című drámáját Mácsai Pál rendezésében, Gálffi Lászlóval és Kerekes Évával a főszerepben.Ajánló a darab elé:Willy Loman egyre több időt tölt a múltban, képzelet és valóság határán. Pénzt már nem keres, tartaléka nincs. Fiai sodródó léhűtők, nagy tervekkel, amiket ő maga ültetett a fejükbe. Neki is nagy tervei voltak, pénz, dicsőség, boldogság, de csak háromszáz havi letörlesztett banki részlet lett belőlük. Az álmok álmok maradtak – és felfalták a maradék jövőt.Fotó: Gordon EszterAz ügynök halála (Death of a salesman) Arthur Miller egyik legismertebb drámája, amelyet 1949-ben írt. Művéért megkapta a Pulitzer- és a Tony-díjat. A darabot először a Broadwayn mutatták be 1949 februárjában, Lee J. Cobb főszereplésével, Elia Kazan rendezésében. Magyarul először 1963-ban, az Európa Könyvkiadó által kiadott Drámák című Miller-kötetben jelent meg Ungvári Tamás fordításában, de már korábban, 1959-ben bemutatták a Nemzeti Színházban. A Rácz Jenő által fordított darabot Marton Endre rendezte, Willyt Timár József, Lindát Somogyi Erzsi, Biffet Kálmán György, Happyt Kállai Ferenc játszotta. Az előadásról felvétel is készült. Ez volt az első magyar színházi közvetítés.1985-ben Volker Schlöndorff készített a műből filmes adaptációt Dustin Hoffman, Kate Reid és John Malkovich főszereplésével.Amikor 1959-ben hazánkban is színre került Arthur Miller darabja, a hivatalos kritika a kapitalista társadalom farkastörvényeinek és az amerikai életforma öncsaló voltának kíméletlen leleplezését tartotta a legnagyobb erényének. Csupán a dráma különös – a valóságos időrendet bátran megbontó, az emlékeket, illúziókat és a kézzelfogható realitást szétválaszthatatlan szövevénnyé bogozó – szerkezetét furcsállották. Pedig ez hordozza az írói mondandó lényegét: Miller szerint az egész dráma a főhős fejében játszódik le, díszletéül is legszívesebben egy óriási koponyát képzelt volna el. Amikor pedig az egyik broadwayi előadás után egy néző fölrótta neki, hogy nem lehet tudni, milyen mintákat is cipel Willy, az ügynök két hatalmas bőröndjében, ingerülten így fakadt ki: „Hát önmagát! Ő maga az áru.”A próbáról képekben: Fotók: Gordon Eszter1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.ARTHUR MILLER: AZ ÜGYNÖK HALÁLA fordította: Hamvai Kornél Willy Loman Gálffi LászlóLinda Kerekes ÉvaBiff Molnár Áron m.v.Happy Ficza IstvánBernard Patkós Márton e.h.Nő Kerekes ViktóriaCharley Epres AttilaBen bácsi Csuja ImreHoward Wagner Dóra Béla e.h.Stanley Novkov Máté e.h.Miss Forsythe Kókai Tünde e.h. dramaturg: Ari-Nagy Barbara díszlet, jelmez: Kálmán Eszter zene: Egervári Mátyás, Kákonyi Árpád súgó: Kanizsay Zita ügyelő: Sós Esztera rendező munkatársa: Tóth Péter rendező: Mácsai PálBemutató: 2016. június 3. Örkény Színház
05.29. 05:00
Szinhaz.hu
"Más szavakat ért meg egy színész és egy táncos" - Villáminterjú Juronics Tamással
Juronics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett vezetője a Radnóti Színházban rendezi a Turandot című előadástA férfiakat szenvedélyesen gyűlölő Turandot és a jóképű Kalaf herceg szerelmének történetét a Gozzi darabja alapján készült Puccini-operából ismerjük leginkább. Turandot, a kínai császár lánya a gondolatát sem bírja elviselni, hogy bárki birtokolja őt, ezért eléri, hogy apja törvénybe iktassa: kezét csak az kaphatja meg, aki három kérdésére helyesen megfelel. Aki a próbán elbukik, búcsút mondhat a fejének.Carlo Gozzi 1762-ben írta Turandot című színművét a Ezeregynap meséi című perzsa elbeszélésgyűjtemény egyik története alapján. A Kínában játszódó, commedia dell’ arte elemeket is tartalmazó felnőttmese szürreális világa egy huszadik századi fiktív diktatúrában születik újjá a Radnóti színpadán.Hogyan került a Radnóti Miklós Színház közelébe?Tavaly tavasszal Rudolf Péter rendezett Spam operett címmel egy zenés darabot a színházban, és ehhez keresett koreográfust. Régi barátságunk és szakmai kapcsolatunk okán felkért a feladatra, és persze nagy örömmel vállaltam. A munkafolyamat nagyon harmonikusan telt, és Bálint András – az akkori igazgató – felvetette, hogy nem csak mint alkalmazott koreográfust, hanem mint rendezőt is meghívna a Radnótiba. A következő lépés az volt, hogy mit rendezzek, mi az, ami közel áll hozzám. Először zenés darabban gondolkoztunk, sőt az is felmerült, hogy esetleg valami vígjátékot válasszunk. Ez nem sikerült. Illetve majdnem sikerült… Kiválasztottuk – sok más darab után – a Turandotot Gozzitól, ami egy commedia dell’arte mű, így hordoz magában vígjátéki elemeket, de az alapvetése mégis egy drámai-lírai komolyság, komikus elemekkel átszőve.Milyen prózai műveket rendezett korábban?Az első prózai munkám 2004-ben A vörös malom volt, Molnár Ferenc színműve. Jó élmény volt, szerettem, és szerintem sikeres is lett. Visszagondolva érdekes, hogy az is egy metróaluljáróban játszódott, és a Turandot díszlete is egy föld alatti alagút, egy bunker… Ezután több zenés előadást rendeztem: Háry Jánost, Hairt, West Side Sotryt, Traviátát, Rigolettót, Hoffman meséit, aztán Gogoltól a Háztűznézőt Kecskeméten, majd Szegeden, amit még a POSZT-ra is beválogattak. Nagyon jó tapasztalataim vannak tehát a prózai színházzal kapcsolatban.A Szegedi Kortárs Balett és a Radnóti Miklós Színház között ingázik jelenleg. Mennyire nehéz a váltás?Egészen más szavakat ért meg egy színész és egy táncos, más a gondolkodásuk, teljesen más úton jutnak el oda, hogy készen legyenek egy szereppel, és egészen más követelményrendszerük van. Régebben nehézséget okozott szót értenem a színészekkel, mert más szakzsargont használok és más irányú a gondolkodásom. Ma meg épp ellenkezőleg: a táncosokkal beszélek néha úgy, mint a színészekkel.Mennyire mozgásközpontúak a prózai rendezései?Amikor rendezek, nem vagyok hajlandó koreografálni. Mindig azt érzem, hogy nem kívánja a próza az igazi koreográfiát. Ugyanakkor, akik látják a rendezéseimet, azt szokták mondani, hogy az előadásaim zeneisége és bizonyos helyzetek kezelése egyfajta koreográfia szerint zajlik. Szóval valahogy mégis úgy irányítom a dolgokat, hogy az a fajta fluiditás, amit a táncban is keresek, azok a nagyon harmonikus, egymásba gördülő mozdulatok ugyanúgy megjelennek itt is. Nem szeretem a döccenőket, inkább íveket szeretek látni.Milyen lesz ez a Turandot?Nagyon fontos, hogy egy előadásnak legyen saját világa és az adott rendszeren belül konzekvensen oldódjanak meg a felmerülő kérdések és szituációk. Ez az előadás ilyen lesz. Behelyeztem a darabot egy nem túl távoli múltba, hogy lehánthassam róla a mesei elemeket. Szerettem volna, hogy közünk legyen a darabhoz, ezért egy olyan világot kerestem, amihez a magyar közönségnek mint közép-kelet-európai közönségnek köze van. Ez nem más, mint egyfajta diktatórikus, totalitárius rendszer, ha úgy tetszik, a mi volt szocialista barakkunk, amit sokan még nagyon jól ismerünk. Vagy legalábbis annak a lenyomata, hisz az még a mai társadalmi működésben is benne van. Ez az alap nagyon izgalmassá teszi a karaktereket, amik egyébként bizonyos szempontból sematikusak. Egészen máshova helyeződik már maga a császár is, aki egy jó bácsikának tűnik a darab elolvasásakor, de hogyha egy diktatúra fejeként ábrázoljuk, máris más vonatkozása lesz a mondatainak. A díszlet és a jelmez is eszerint alakul. Az ötvenes évek militáris világát idézik. A díszlet – mivel egy háborús világban vagyunk –, egy bunker a föld alatt. Nagyon fontos ennek a térnek a zártsága, hogy nem lehet belőle könnyen kiszabadulni. Ez egy alagút, aminek a végét nem látjuk, csak azt tudjuk, hogy van benne egy kanyar. Cziegler Balázs díszlettervező nagyszerű térérzékét bizonyítja, hogy a Radnóti színpadán egy olyan perspektívájú alagutat csinált, ami azt az illúziót kelti, mintha egy nagy színházi térben lennénk.Hol tart most a próbafolyamat?A héten volt az első összpróbánk. Most látunk rá – a színészek és magam is – egyben az előadásra. Látjuk a ritmusát, a hosszát, a problémákat fel tudjuk tárni és a következő két hétben ezeket javítva és gyakorolva tudjuk befejezni a munkát. És birkózunk a darab nagy drámai jeleneteivel, leginkább a végével, ahol sok gyilkosság történik, és ezt mindig bonyolult színpadon ábrázolni. Ezek nehéz és érdekes pillanatai a próbafolyamatnak, keressük még a megoldásokat. De hát majd megtaláljuk őket.Készítette: Széplaki Nóra Fotó: Jókúti György
2016.03.11. 06:05
Szinhaz.hu
Kálmán Olga férje miatt vágatta le a haját
Álomország címmel frissen jelent meg a második könyve, amelyben első ízben dolgozott együtt fotós…
2015.12.12. 19:30
Kiskegyed.hu
hirdetés
Nagynevű dirigens vezényli a MÁV Szimfonikusokat
A 87 esztendős amerikai karmester, Irwin Hoffman vezényli szerdán este a MÁV Szimfonikus Zenekart a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A karmester Szergej Kuszevickij tanítványa, Reiner Frigyes egyik utódja, majd Solti György munkatársa volt a Chicagói Szimfonikusoknál.
2013.04.16. 17:04
Mno.hu
A The Artist rendezője már 1993-ban elsütötte Pálfi poénját
Pálfi György (Hukkle, Taxidermia) legújabb alkotása a jelenleg zajló Filmszemlén fog debütálni. A Final Cut - Hölgyeim és Uraim egy izgalmas kísérlet, amelyben a Nő és a Férfi találkozásának időtlen történetét úgy mesélik el, hogy ahhoz egy percet sem forgattak, hanem már meglévő filmek (Elemi ösztön, A keresztapa, Psycho, stb.) összevágott jeleneteiből épül fel a kész mű (bővebben a filmről itt).http://videa.hu/flvplayer.swf?v=jIGs0PYDska2uh4ZPálfi György Final Cut - Hölgyeim és Uraim című filmjének előzeteseAz igaz, hogy a videomegosztó oldalak tele vannak montázsokkal, amelyekben különböző filmeket vágnak össze a lelkes felhasználók egy meghatározott rendezőelv szerint (filmtörténet híres "NEM!" kiáltásai, Arnold Schwarzenegger szállóigéi, a western zsáner legmelegebb pillanatai, stb.), de a Final Cut nem ezekkel a válogatással akar versenyezni. Pálfi filmje nem egy felsorolás, nem az elmúlt évszázad filmklasszikusainak áttekintése, mint például a 100 Years At The Movies. Ő és kisszámú csapata úgy vágott össze 450 filmet, hogy az egy önálló, az eredeti filmektől függetlenül is értelmezhető, nagyjátékfilm hosszúságú történetet adjon ki. Az ötlet egyedi, de mint már annyiszor, most is kiderült, hogy már másnak is eszébe jutott.1993-ban, a The Artist - A némafilmes Oscar-esélyes rendezője, Michel Hazanavicius már csinált egy nagyon hasonló montázsfilmet. A történet szerint a világ előkelőbb emberének, George Abitebolnak (John Wayne) az volt az utolsó mondata halála előtt, hogy "monde de merde" (hevenyészett magyar fordításban: szar a világ). Három újságíró, Dave (Paul Newman), Peter (Dustin Hoffman) és Steven (Robert Redford) kutatni kezd, hogy vajon miért is mondta ezt a férfi. A La Classe américaine című alkotás az Aranypolgár paródiája, amely elkészítéséhez több mint ötven, a Warner Bros. által gyártott filmből (Az elnök emberei, Mad Max, Az üldözők, stb.) használtak fel részleteket a stúdió engedélyével. A Canal+ számára készült tévéfilm Franciaországban kultstátusnak örvend; az interneten található vélemények, illetve a szerkesztőség franciául tudó tagja szerint elképesztően vicces. Fárasztó, szóviccekben gazdag humorát nagyon nehéz más nyelvekre átültetni.http://videa.hu/flvplayer.swf?v=wGU9cI1U5lHRkoQgMichel Hazanavicious: La Classe américaine - Nézd meg a teljes filmet!Két jelentős eltérés van Hazanavicius és Pálfi filmje között. A La Classe américaine-ban az amerikai színészek szájába új dialógusokat adtak, amiket az ismert francia szinkronszínészeik mondtak fel, a magyar produkcióban viszont meghagyták az eredeti szövegeket. Hazanavicius montázsfilmjében egy karakterhez egy színész párosul, Pálfi vállalkozásában viszont a Nőt és a Férfit eljátszó színészek jelenetről jelenetre váltakoznak. (Legalábbis így érte
2012.02.03. 14:48
Origo.hu
hirdetes
Blogok, amiket szeretünk
Minden, ami a szépségbe belefér!
Gasztronómia. Bolondulásig.
Hotel, Föld körüli pályán
Képek, hangulatok, csodák
Stílusra hangolnak
Utazás, kultúra, gasztronómia
Árfolyamfigyelő / Valuta
EUR
310,0
USD
274,6
CHF
284,8
hirdetes