József Attila Színház

Programok, színdarabok, kritikák, cikkek a József Attila Színházról.

"Ascher reflexiói tele vannak csúsztatással" - Kero az egyetemi képzésről
"Ascher reflexiói tele vannak csúsztatással" - Kero az egyetemi képzésről
Kerényi Miklós Gábor a Népszavában korábban úgy fogalmazott, hogy az elmúlt években a Színművészeti Egyetemet egyfajta "ízlésterror" alapján működtették. Erre reagált Ascher Tamás, a nemrég leköszönt rektor. Kero újabb levelet írt.Az előzményekről:- A Budapesti Operettszínház direktora a Népszavának nyilatkozott: "Novák Eszter és Ascher Tamás félreértik ennek a műfajnak a szerepét. Ők zenés színész szakot működtetnek, ami pedig szerintem nincs, mert minden színész zenés színész. Valamennyi színésznek kell tudnia bizonyos szinten énekelni. Az operett-musical szak pedig azért szükséges, mert azt csak azok képesek elvégezni, akiknek van olyan nagyságrendű és minőségű hangjuk, hogy a musicalt és az operettet el tudják énekelni. A jóisten ezt általában úgy osztja be, hogy akinek ilyen hangja van, az kicsit kevésbé tehetséges színészileg, aki meg nagyon tehetséges színészileg, annak rendszerint nincs annyi hangja. Ők nem akarják felvenni azokat, akiknek ugyan remek hangjuk van, de színészileg nekik nem elég jók. Ennek az ékes bizonyítéka, hogy az elmúlt kilenc évben két osztálynyi színészt neveltek, és belőlük senki nem tudott beilleszkedni az Operettszínházba, de senki nem játszik a Madách Színházban se, és nagy musical szerepet a Vígben sem. Nem képesek igazán operett- és musical szerepeket magas színvonalon elénekelni. (...) Ha felsorolom az utolsó Kerényi Imre osztályt, akiket még erre a műfajra képeztek, akkor Balogh Anna, Peller Anna, Nádasi Veronika, Tompos Kátya, Dolhai Attila, Szemenyei János, Posta Viktor, Kerényi Miklós Máté, Nagy Sándor nevei világosan jelzik a különbséget. 9 olyan ember, akik a mai magyar zenés színház meghatározó személyiségei, egy osztályból!"- A Színház.hu az említettekhez kommentárt fűzött, pontatlanul írtuk szerkesztői megjegyzésként, hogy "Kerényi Imre utolsó, operett-musical osztályának tagjai: Mózes Anita (győri színház), Hajdú Melinda (kecskeméti színház), Fekete Linda (szombathelyi színház), Trokán Anna (veszprémi színház), Molnár Gyöngyi (József Attila Színház, majd Madách Színház), Valentin Titánia (József Attila Színház), Gulyás Balázs (szabadúszó), Kiss Domokos Márk (váci színház, igazgató), Bakos-Kiss Gábor (debreceni színház), Horváth Andor (soproni színház), Fejszés Attila (Győri Nemzeti Színház), Csórics Balázs (József Attila Színház, majd szabadúszó)". Ugyanis a fent említett színészek Kerényi Imre utolsó osztályában hivatalosan "zenés színészként" végeztek.- Ascher Tamás a helyreigazítást úgy kommentálta: "A helyreigazításból egyértelműen következik, hogy Kero állítása szerint már Kerényi Imre utolsó osztályát is ízlésterror szerinti tanrend alapján képezték. Ezt talán beszéljék meg egymás között". A Népszavában pedig így reagált Kero szavaira: "Ízlésterror! Míly ismerősen cseng a kifejezés! Feljelentés, mint valamikor. Az egyetem művész tanárai változatos művészi világokat képviselnek, senki se mondaná Zsótért egy ízlésűnek Marton Lászlóval, vagy például Székely Gábort Bodóval, noha együtt vezetnek osztályt. Kerényinek azonban elsősorban Selmeczi Györgyöt kellett volna említenie fő esztétikai ellenlábasként, a zenés osztályok felvételi vizsgái, oktatási rendszere - elsőként az egyenlők közt - az ő szellemi terméke. Őt azonban Kerényi nem említi, egyrészt mert politikailag jobban fekszik, másrészt mert mindjárt bemutat tőle valamit a színházában. Mellesleg Kerényi állításai a zenés osztályban végzett színészekről ellentmondanak a tényeknek" - fogalmazott Ascher Tamás.A Népszava cikkéből:"Örülök, hogy Ascher Tamás reagál azokra a gondolatokra, amelyeket több éve próbálok megosztani Vele, munkatársaival, és a zenés-színházi szakmával, hiszen nagy tehetségű alkotónak és gondolkodónak tartom. Nem örülök, hogy reflexiói tele vannak csúsztatással, sőt politikai célzásokkal" - kezdi nyílt levelét a Budapesti Operettszínház igazgatója."Ascher szerint a zenés színész osztályokban végzettekkel kapcsolatos állításaim ellentmondanak a tényeknek. Ez nem igaz. Egymás mellé állítva az utolsó operett-musical szakon végzettek névsorát három osztálynyi zenés színésszel, világosan látszik, hogy a hangi teljesítmények terén igen nagy a különbség a Kerényi osztály javára! Ennek következménye nyomon követhető ismertségben és nagy zenés szerepek sorozatos eljátszásában egyaránt! Persze, lehet két - három ellenpéldát fölsorolni, pár komolyabb kirándulással példálódzni a Szegedi Szabadtéri Színpadon, de jelentős előadás számokat senki nem tudhat magáénak! Ugyanakkor szó nincs arról, hogy bárkit meg akarnék bántani, és ne értékeljem nagyra Polgár Csaba, Radnay Csilla, Szabó Kimmel Tamás és a többiek művészetét, - de nem véletlenül játszanak elsősorban prózai színházakban prózai szerepeket" - olvasható Kerényi Miklós Gábor levelében.Kero írásában hangsúlyozza: egy színészképzést, amiben a zene fokozott jelentőséggel bír, csak helyeselni tudna, ám az, hogy ettől a 35 éve jól működő operett-musical képzés megszűnjön, "vezetői döntés és felelősség", ugyanis ezáltal megszűnt az operettet elénekelni tudó,és a "nagy musical szerepekkel megbirkózó jelentős hanggal rendelkező" - de esetleg gyengébb színészi képességeket mutató művészjelöltek többségének képzése. Ezt a képzést nem véletlenül indította el Vámos László 1970 körül - és szükségessége semmit sem csökkent, különös tekintettel a sok zenés bemutatóra - hangsúlyozza Kerényi Miklós Gábor.Kero teljes levele itt olvasható.Kapcsolódó anyagok:- KERO: "A Színművészetit ízlésterror alapján működtetik" - Ascher Tamás: "Semmilyen biztosíték nincs" - Helyesbítést teszünk közzé - Kero nyilatkozata kapcsán
tegnap, 10:07
Szinhaz.hu
Határtalan Napok - 3 határontúli város művészei Miskolcon
Határtalan Napok - 3 határontúli város művészei Miskolcon
Április 4. és 6. között Beregszász, Komárom és Nagyvárad színházi előadásai, költői, írói mutatkoznak be a miskolci közönség előtt.A Miskolci Nemzeti Színház tavaly indította útjára a Határtalan Napok elnevezésű fesztivált, amelynek célja, hogy bemutassa három határon túli magyar város alkotóit, előadóit a színház, a zene és az irodalom műfaján keresztül.A Komáromi Jókai Színház két előadással érkezik. Tasnádi István Magyar zombi című komédiáját Bagó Bertalan rendezésében, Tóth Tibor főszereplésével láthatja a közönség. Az ismert szerző több színházban sikert aratott darabja könnyed humorral mesél a mai magyar valóságról. A komáromiaktól ezen kívül Harold Pinter önéletrajzi ihletésű drámáját, az Árulást láthatják az érdeklődők a fesztivál keretében. A háromszereplős darabban Mokos Attila, Bandor Éva és Petrik Szilárd egy szerelmi háromszög hét éves történetét játssza el. Az Árulásból készült nagysikerű film forgatókönyvéért 1983-ban a szerző-forgatókönyvírót Oscar-díjra jelölték.A Nagyváradi Szigligeti Színház Turgenyev Egy hónap falun című darabját Papírsárkány címmel állította színpadra. A darabot Harsányi Zsolt rendezte, aki szerint Turgenyev a maga idején a komikum felől közelítette meg a Csehov műveiből is jól ismert 19. századi orosz vidék világát.A tánc műfaját a Nagyvárad Táncegyüttes előadása, a Nagyvárosi bújdosók képviseli. A Nagyvárad Táncegyüttes a Kárpát-medencei táncművészet egyik legfiatalabb, mégis jelentős műhelye, előadásaiban elsősorban a magyar hagyományos tánc- és zenekultúrát dolgozza fel. Kiss Ferenc, a Vízöntő zenekar alapítójának azonos című lemeze adta a Nagyvárosi Bujdosók létrehozásának ötletét, mellyel az alkotók elsősorban a térségünkben élő fiatalokat szólítják meg, azokat, akik éppen "leválni" készülnek kulturális identitásukról. A nagyszabású produkció dramaturgja és játékmestere Novák Péter, aki énekmondóként is jelen lesz. A Lilliput társulat a Kormos képpel mutogat című bábelőadással vendégszerepel a Csodamalom Bábszínházban. A Kormos István három verses meséjéből készült előadás rendezője Rumi László, a magyar bábművészet sokoldalú alkotója, aki ebben az előadásban is a mára védjegyévé vált, egyedi stílusát képviseli.Beregszászról a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház és a Gyulai Várszínház közös produkciója érkezik a Miskolci Nemzeti Színházba. Örkény István népszerű darabját, a Tótékat Vidnyánszky Attila állította színpadra, Trill Zsolttal, Szűcs Nellivel és Tóth Lászlóval a főszerepben. A Műút folyóirattal együttműködésben a fesztivál irodalmi programja is gazdag. Április 4.-én, pénteken a Várad c. irodalmi és kulturális folyóirat főszerkesztőjével, Szűcs Lászlóval és Tasnádi-Sáhy Péter költő, íróval beszélget Jenei László, a Műút szerkesztője. 5.-én, szombaton Komárom képviseletében Gazdag József Bródy-díjas íróval Mészáros Sándor, a Kalligram kiadó vezetője, Vida Gergely író, költő, szerkesztővel pedig Mizser Attila költő, a Palócföld folyóirat főszerkesztője beszélget. Az est házigazdája Nagy Csilla, a Palócföld szerkesztője és Jenei László. Vasárnap a színház Beregszászról látja vendégül Brenzovics Marianna írót és Gazda Albert író, újságíró, szerkesztőt, akiknek beszélgetőtársa Csordás László irodalomtörténész, kritikus lesz.A Határtalan Napok színházi programja részletesen:Április 4. 15.30 óra, KamaraszínházHarold Pinter: Árulás A Komáromi Jókai Színház előadásaAz Árulás egy szerelmi háromszög hét éves történetét meséli el, időben visszafelé haladva. Robert, a férj, Emma, a feleség és Jerry, a legjobb barát esete mindennapi história. Jerry és Emma egymásba habarodnak és kapcsolatukat évekig sikeresen titkolják a férj és a világ előtt. Vagy mégsem? Hiszen egy napon minden kiderül. Vagy mégsem? Miféle láthatatlan szálak tartják össze az emberi kapcsolatokat éveken, évtizedeken keresztül? Mi lesz egy ártatlannak tűnő, apró játék vége? S ha egyáltalán sikerül a végére érni, mi marad? Mindenki elárul mindenkit, de leginkább önmagát. Harold Pinter Árulás című drámája önéletrajzi ihletésű. A darabból készült nagysikerű film forgatókönyvéért 1983-ban a szerzőt Oscar-díjra jelölték.Jerry: Mokos AttilaRobert: Petrik Szilárd m. v.Emma: Bandor Éva Jászai Mari-díjasÜgyelő: Nagy LászlóSúgó: Balaskó EditHangtechnikus: Görözdi Szilárd, Zakor SándorFénytechnikus: Rózsás SzilviaFodrász, sminkes: Tóth SimonaKellékes: Szűcs KlaudiaA rendező asszisztense: Balaskó Edit Díszlettervező: Valló Péter m. v.Jelmeztervező: Gadus Erika m. v.Rendező: Valló Péter m. v., Kossuth-díjasÁprilis 4. 19 óra, NagyszínházTasnádi István: Magyar zombi A Komáromi Jókai Színház előadásaBlondin Gáspár, negyvennégy éves nagyábrándi lakos, miután elveszti munkáját és életkedvét, bezárkózik a kerti budiba, és mély depresszióba zuhan. Környezete nem igazán igyekszik lebeszélni tettéről, sőt! Végre történik valami Nagyábrándon, végre itt a nagy lehetőség! Így aztán amíg Blondin Gáspár az élet értelmetlenségén tűnődik, a család és a környezet azon töpreng, hogyan húzhatna hasznot a kisember halálából. Tasnádi István kortárs komédiájának ősbemutatója hét évvel ezelőtt volt a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban, azóta pedig jó néhány magyar színházban játszották sikerrel. Tasnádi ugyanis nagyon pontos képet fest a magyar valóságról, a diagnózist pedig könnyed humorba ágyazza. A darab Finito címen 2007-ben elnyerte a Színikritikusok Díját a legjobb új magyar drámáért.Blondin Gáspár: Tóth Tibor Jászai Mari-díjasBlondinné, Vali: Bandor Éva Jászai Mari-díjasÖzv. Vecserák Károlyné, Blondin anyósa: Balaskó EditPacsik Ferenc, polgármester: Méhes László Jászai Mari-díjasBicke B. László, költő: Skronka TiborTigris Niki, popdíva: Varga SzilviaDr. Juhos Buda, pszichológus: Majorfalvi BálintSzomszéd Misi: Fabó Tibor Jászai Mari-díjasPál, médiaszemélyiség: Szabó ViktorReszlik Hajnalka Myrtill, riporter: Tar RenátaBak Tamás HSC, operatőr: Bernáth TamásHivatalos Úr: Olasz István Zenekar: id. Bertók Tibor, ifj. Bertók Tibor, Lelkes TiborÉnekesek: Kovács Lotti m. v., Zsapka KrisztinaÜgyelő: Nagy LászlóSúgó: Balaskó EditHangtechnikus: Zakor Sándor, Görözdi SzilárdFénytechnikus: Kollár József, Rózsás SzilviaFodrász, sminkes: Tóth SimonaKellékes: Szűcs KlaudiaA rendező asszisztense: Balaskó Edit Díszlet- és jelmeztervező: Sánta Borcsa m. v.Zene: Dobri Dániel m. v.Rendező: Bagó Bertalan m. v., Jászai Mari-díjasÁprilis 5. 10.30 óra Csodamalom BábszínházKormos képpel mutogata nagyváradi Szigligeti Színház – Lilliput Társulat előadásaKormos István tizenkét magyar népmesét versformában írt meg, ebből hármat használ fel az előadás: az első egy ostoba farkasról, a második egy furfangos parasztról, a harmadik pedig egy csudamód táncoló kecskéről szól. Eltérő formavilágok jönnek létre, amelynek megalkotói: Makhult Gabi, Bérces Katalin és Néder Norbert. Ami a három mesét összefűzi: Kormos csodálatos verses szövege, valamint a zene, amelyet a színészek élőben játszanak hangszereiken (kobozon, furulyán, harmonikán és ritmushangszereken). A muzsikát Ágoston Béla szerezte, aki már számos táncszínházi és bábos előadáshoz teremtett erőteljes zenei világot.Az előadásra jegyek a Csodamalom Bábszínházban válthatók.Játsszák: Szőke Kavinszky András, Varga Imre, Daróczi István, Hanyecz Debelka Róbert, Stefan Bodor Mária Író: Kormos IstvánZeneszerző: Ágoston BélaBábtervező: Néder Norbert, Bérces Katalin, Makhult GabriellaRendező: Rumi LászlóÁprilis 5. 19 óra, NagyszínpadÖrkény István: Tóték A Gyulai Várszínház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös produkciójaA Mátraszentannán idilli nyugalomban élő Tót családhoz egy szép nap beállít a fronton harcoló fiuk parancsnoka, hogy náluk töltse kéthetes szabadságát. Ettől kezdve mindenestül felfordul a család élete, nem lesz szabad többé reggel reggelizniük, délben ebédelniük, este vacsorázniuk és éjszaka aludniuk, nem lesz szabad többé ásítaniuk, sem nagyokat nyögve nyújtózkodniuk, de még gondolkodniuk sem. Éjt nappallá téve dobozolnak, hogy így járjanak az őrnagy kedvében, akinek idegzetét már súlyosan megrongálta a fronton töltött kilenc hónap. Tóték abban reménykednek, hogy a fiuk az őrnagy jóindulatának köszönhetően megmenekülhet a szenvedéstől, és a falu postásának jóvoltából még csak nem is sejthetik, hogy áldozatuk teljesen hiábavaló. „Én is úgy gondolom, hogy nem csak a hivatali főnöknek, vagy a művezetőknek akadnak alárendeltjei, hiszen hatalmi struktúra a család is, az óvoda meg az iskola is. Sőt még a legelesettebb, legkifosztottabb ember is fogja egy csücskét az uralkodásnak, ha egyebe nem maradt, legalább egy öleb vagy kanárimadár a kiszolgáltatottja. Kölcsönös függőségben élünk, egy személyben zsarnokok és áldozatok. (...) Hitem szerint az őrnagy és a Tűzoltóparancsnok valójában egy személy. Ahhoz persze, hogy ebből drámai mű lehessen, össze kellett szikráztatni a benne rejlő pólusokat." (Vidnyánszky Attila, rendező)Őrnagy: Trill ZsoltTót: Tóth LászlóTótné: Szűcs NelliÁgika: Orosz MelindaPostás: Rácz JózsefTomaji plébános: Sőtér IstvánCipriáni professzor: Kacsur AndrásGizi Gézáné: Béres IldikóA lajt tulajdonosa: Varga JózsefLőrincke: Szabó ImreElegáns őrnagy: Ivaskovics Viktor Valamint, mint jelentős történelmi figurák: Ferenczi Attila, Kristán Attila, Gál Natália, Vass Magdolna, Orosz Ibolya Díszlet: Alexander Belozub Jelmez: V. Csolti KláraDramaturg: Kozma AndrásRendezte: Vidnyánszky AttilaÁprilis 6. 19 óra, KamaraszínházKiss Ferenc: Nagyvárosi bújdosók A Nagyvárad Táncegyüttes előadásaKiss Ferenc, a Vízöntő zenekar alapítójának tematikus lemeze 1999-ben jelent meg – a század melankolikus zárlata és az új évezred látomásos kezdete gyanánt –, izgalmas összefoglalásként bizonyítva a népi kultúrából tanultak mai használhatóságát, kifejezőeszközeinek kortárs gondolatiságát. E tartalmilag egységes, de műfajában sokszínű zeneanyag adta az azonos című táncest létrehozásának ötletét. Az előadás elsősorban az Erdélyben élő fiatalokat szólítja meg, akik éppen "leválni" készülnek kulturális identitásukról. Jövőképük, pálya- és topográfiai választásaik egyszerűen lehetetlenné teszik, hogy valaha is visszataláljanak az említett identitás szellemi értékeihez. Többek között ezen motivációk pótlására, az érdeklődés felkeltésére tesz kísérletet a produkció.A Nagyvárad Táncegyüttes a Kárpát-medencei táncművészet egyik legfiatalabb, mégis jelentős műhelye, előadásaiban elsősorban a magyar hagyományos tánc- és zenekultúrát dolgozza fel, időtálló művészeti, társadalmi értékként. Meggyőződésük, hogy lehetséges a magyar néptánc és népzenei hagyomány irdatlan terjedelmű kincsét olyan kortárs, üzenethordozó értékkel bíró művészeti rangra emelni, amely elismerést nyerhet bárhol a világon.Tánckar: Brugós Anikó, Kerekes Dalma, Mihucz Kinga, Pelbát Ilona, Szabó E. Ágnes, Timár Tímea, Tolnai Tímea, Iván Enikő Kitty, Brugós Sándor, Forgács Zsombor, Forgács-Popp Jácint, Kacsó Bálint, Kádár Elemér, Miklós János, Rácz Lajos, Szőnyi József, Schmith NándorZenekar: Szabó Lóránd Győző, Kelemen Molnár János, Bartalis Botond, Szakács Kristóf, Márkus Zoltán m.v., Székely István m.v., Marius Bulzan m.v. Énekmondók: Pelbát Ilona, Novák Péter / Kiss Csaba / Csepei RóbertDramaturg, játékmester: Novák Péter m.v.Zeneszerző: Kiss Ferenc m.v.Zenei vezető: Horváth Károly m.v.Zenei asszisztens: Brugós AnikóKoreográfusok: Baczó Tünde m.v., Bordás Attila m.v., Orza Călin m.v., Polgár Emília m.v.Jelmez: György Eszter m.v.Játéktér, látványtervek: André Csongor m.v.Vetített látvány: Ugron Réka m.v. Ügyelő: Szőke ZsoltFény: Lázár AttilaHang: Szommer LajosÁprilis 6. 19 óra, NagyszínházIvan Szergejevics Turgenyev: Papírsárkány (Egy hónap falun) A nagyváradi Szigligeti Színház előadása„Turgenyev világa is annak a 19. századi orosz vidéknek a világa, ahol látszólag soha nem történik semmi, ahol az emberek csak unatkoznak és vágyakoznak. Holott ez a világ, szereplőinek érzelmi vívódásai és féltékenységi harcai révén az ember olykor kegyetlen, máskor védtelen, esendő természetére reflektál, amely kivédhetetlenül és alapvetően meghatározza mindannyiunk életét. A darab megírásától eltelt több mint százötven esztendő alatt sem jobbak, sem okosabbak nem lettünk, és többnyire ugyanúgy éljük szívbemarkolóan mulatságos, tragikomikus életünket." (Harsányi Zsolt, rendező)Iszlajev, földesúr: Csatlós LórántNatalja Petrovna, Iszlajev felesége: Tóth TündeVerocska, Iszlajevék nevelt lánya: Tasnádi-Sáhy NoémiKolja, Iszlajevék fia: Csíki RolandRakityin, barát: Kardos M. RóbertBeljajev, Kolja tanítója: Varga BalázsSpigelszkij, orvos: Hunyadi IstvánLizaveta Bogdanovna, társalkodónő: Gajai ÁgnesBolsincov, szomszéd: ifj. Kovács LeventeKátya, szobalány: Pitz MelindaMatvej, inas: Szotyori JózsefFordította: Elbert János Ügyelő: Joó EmíliaSúgó: Körner AnnaHangosítók: Zsurka József, Szanday CsongorVilágosítók: Nosz Botond, Nagy Imre, Kalló János, Bernád EduárdDíszlettervező: Adrian GaneaJelmeztervező: Kupás AnnaRendező: Harsányi Zsolt
szerda, 05:00
Szinhaz.hu
Vörös István nyerte a XIX. Magyar Drámaíró Versenyt
Vörös István nyerte a XIX. Magyar Drámaíró Versenyt
Vörös István József Attila-díjas költő, próza- és drámaíró nyerte a XIX. Magyar Drámaíró Verseny zsűridíját. A közönségdíjat Székely Csaba drámaíró színdarabja kapta. A műveket szombaton a Békéscsabai Jókai Színházban mutatták be.A drámaíróverseny résztvevőinek a Heti Válasz 4-es metró és a többi hazai metró építéséről szóló, Az alagút vége című összeállítása alapján egy éjszaka alatt kellett elkészíteniük a színpadi művet. Vörös István A vészfék istene, avagy aki azt hitte, látja az alagút végét, aki látta is, és aki nem akarta meglátni című művét Csurulya Csongor, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művészeti vezetője rendezte. A színdarab a metróalagút és a földi valóság metszéspontján istenek, alvilági lények, metróépítők és metrólebontók találkozását dolgozza fel.Vörös Istvánt különdíjban részesítette a Magyar Rádió, a darabból rádiójátékot készítenek. Szintén Vörös István vehette át a debreceni Deszka fesztivál zsűrikülöndíját, a színpadi művet bemutatják a jövő évi debreceni kortárs magyar drámafesztiválon. A szerző megkapta a Heti Válasz különdíját is.Jelenet a győztes darabból A közönségdíjat Székely Csaba költő, drámaíró, BBC-díjas rádiójáték-író nyerte el. Az ajtók záródnak című dramolett 2094-ben játszódik, a sokadik világégés után, ahol a jobb- és a balkezes, egymással ellentétesen és ellenségesen viselkedő életben maradottak a 4-es metró lejáratát keresik. A legjobb rendezés díját Szabó K. István, a nagyváradi Szigligeti Színház társulatának művészeti igazgatója nyerte el Székely Csaba darabjának rendezéséért. A legjobb főszerepért járó elismerést Besenczi Árpád Jászai Mari-díjas színész, illetve Kovács Edit, a Békéscsabai Jókai Színház színésze kapta. A legjobb mellékszereplők díját a zsűri Gulyás Attilának, illetve Gubik Petrának, a Békéscsabai Jókai Színház művészeinek ítélte oda. A XXI. Század Magyar Drámájáért Alapítvány különdíját Kolti Helga színművész kapta. Békéscsaba Megyei Jogú Város különdíjat adományozott Katkó Ferencnek, a Békéscsabai Jókai Színház színészének.Forrás: MTI
vasárnap, 09:37
Szinhaz.hu
hirdetés
Kik azok a "fizikaisok"? - Interjú Pallag Mártonnal
Kik azok a "fizikaisok"? - Interjú Pallag Mártonnal
"Világosan látjuk, hogy mindenki mást szeretne és őszinte kíváncsisággal tudunk egymás felé fordulni" - mondja osztályáról Pallag Márton, az első színházrendező - fizikai színházi koreográfus szak végzőse. Sorozatunk, melyben az osztály tagjaival ismerkedhetnek meg, folytatódik.Először a Vaszilij Szigarjev Gyurma című regényéből készült diákelőadásban láttalak debreceni dráma tagozatosként...Pallag Márton: Az említett darabot nem az iskola keretein belül csináltuk, hanem az egyik tanárunk, Bessenyei Zoltán debreceni alternatív színháza, a KonzervArtaudrium számára készítettük. Igazából a suliban maximum jelenetekkel foglalkoztunk, az, hogy elkészült egy egész előadás, illetve, hogy egy kortárs orosz író kemény művével találkozhattunk, már önmagában érdekes élmény volt. Bessenyei Zoltánt a test nyersessége érdekelte, miközben vele dolgoztunk, jó értelemben véve kicsit meggyötört minket. Minden próbát edzéssel kezdtünk, három kilométer futás, utána fekvőtámasz, felülés... Az akaraterőre fektette a hangsúlyt. Emlékszem, hogy amikor Pesten játszottunk, az útiköltséget például nekünk kellett fizetnünk. Teljesen más hozzáállást szült az, hogy én fizetek azért, hogy játszhassak, ráadásul egy olyan kíméletlen történetben, amelyben például erőszakról van szó. Ez komolyabb elkötelezettséget kívánt, mint bármi más, ezért sokat tanultunk belőle.Mi az, amit még Debrecenben tanultál?Pallag Márton: Megtanultam azt, ami talán a legfontosabb, hogy mit keresek én éppen dráma szakon. Harmadévben a Forte Társulat tagja, Krisztik Csaba tanított nekünk kreatív játékot. (Ezúton is nagyon gratulálok a Junior Prima díjához.) Ő azzal indított, hogy egy darabig nem fogunk beszélni. Elérte nálunk, hogy iszonyúan érdeklődővé váljunk aziránt, amit a test nyelvén, a puszta jelenlétünkkel, az egymáshoz való kapcsolódással, a testkontaktussal meg lehet fogalmazni. Egészen addig a pontig mozgással kommunikáltunk, amíg meg nem alapoztunk a beszédnek. Akkor azt mondta Krisztik Csabi, hogy most jutottunk el abba az állapotba, amelyben hitelesen tudunk megszólalni. A kurzusból készült vizsgán végül mindenki nyitott szájjal hagyta abba a jeleneteket... Annak, amit ő tanított nagy szerepe van abban, hogy most az egyetemen végezhetek.Elsőre felvettek?Pallag Márton: Igen, rögtön érettségi után. Már egy évvel előtte is indult volna a szak, de nem akadt elég jelentkező. Szerencsém volt...Az emberek pár éve még nem nagyon ismerték a fizikai színház fogalmát. Számodra mit jelentett?Pallag Márton: Abban az időben, amikor én középiskolás voltam, Vidnyászky Attila lett Debrecenben az igazgató, Horváth Csaba pedig a tánctagozat vezető, aki később, debreceni fiatalokkal megalapította a Forte társulatot. Amikor megtudtam, hogy Horváth Csaba indít osztályt, nem érdekelt, hogy nevezik a szakot. Csak azt tudtam, hogy nekem az a nyelv, amelyen megszólalnak az előadásai, nagyon izgalmas, a tánchoz és a mozgáshoz van köze, és én ezzel akarok foglalkozni. Az osztályban persze nem mindenki tudta, hogy mire jelentkezett, pontosan egyikőnk sem tudta... Van, akit eleve a tánc, a koreografálás érdekelt, van, akit a színházrendezés, de olyan is van, aki inkább drámát koreografálna vagy zenét vagy bábszínházat rendezne. És többen vagyunk, akik előadóművészként szeretnénk dolgozni, vagy színészként, vagy táncosként. A képzésünk sokmindent felölelt, és lehetővé tette, hogy mindenki kipróbálja magát különböző szerepekben. Talán ezért is jó a hangulat az osztályban ettől, és kevés a rivalizálás, nem érezzük azt, hogy a másik nem hagy kibontakozni. Világosan látjuk, hogy mindenki mást szeretne és őszinte kíváncsisággal tudunk egymás felé fordulni. Tízévnyi korkülönbség van köztünk, míg egy színész osztályban jellemzően maximum két-három év az eltérés. Mi fiatalok tudtunk csenni az idősebbektől, őket pedig inspirálta a mi lendületünk. Az iskola talán azt tűzte ki célul, hogy a tánc, a színészet, a rendezés, és a koreografálás egyaránt felkeltse az érdeklődésünket, de senkire nem erőltettek semmit. Azért embert meghaladó feladat mindegyik műfajban jeleskedni...Játszol A kastély – 1. Rész c. előadásban, amit az egyik osztálytársad rendezett...Pallag Márton: Igen, Soós Attila. Ez negyedévben készült, rendezői gyakorlatként. Azok, akik rendezőként szeretnének dolgozni, választhattak egy anyagot, amit színpadra visznek és Attila a Kafka regényt választotta. Én átvettem a szerepem Rada Bálinttól, és állítólag az, amit mi csinálunk a partneremmel, Viktor Balázzsal, már nem is hasonlít arra, ami a bemutatón történt. Ebben a darabban Balázzsal nagyon egymásra kell hangolódnunk. Nem tehetem meg azt, hogy kitalálok valami jópofa dolgot, mert végig figyelnem kell a társamra, ha ő csinál valamit, egyből tudnom kell követni. Érdekes szimbiózisban létezünk a színpadon. A játékunk néha szinte zavaróan kötött, de a ritmusokkal lehet játszani ebben az előadásban.Ehhez a kötöttséghez képest, a Maladype Don Juanjában, amelyben szintén közreműködsz, sok az improvizáció, nagyobb a szabadság...Pallag Márton: Igen. Ez egy Zsótér rendezés. Nála éreztem meg, mit jelent a kötöttség teljes ellentéte, az iszonyú mértékű szabadság, ami közben irányított szabadságot jelent. Másodévesként dolgoztam ebben a produkcióban és úgy éreztem, hogy kinyíltam általa. Azt hiszem, eléggé zárkózott személyiség vagyok, ezt mutatja, hogy nem szívesen barátkozom új emberekkel. Két évig az új osztályközösségben is csak próbálkoztam, a jegyeimen is meglátszott, hogy valami nem igazán megy. Aztán Zsótérnak köszönhetően megváltoztam. Nagyon hálás vagyok neki. Nagyon jó pedagógus, ezerrel pörög, rettenetesen figyel mindenkire, még akkor is, ha egy tizenkét órás próba után jön be a büfébe. Amikor az ember fél és arra gondol, „vajon ezt még szabad? ez már szinte rosszalkodás!", akkor ő azt mondja: „ez lesz az, csak még többet mutass"! Egyébként Orosz Ákos, aki Don Juant játssza, csúcs. Nagyon érzékeny a finomságokra, bármi új dolog éri előadás közben, ő azonnal reagál, belemegy. Egyszer az egyik néző sokáig köhögött és szólt, hogy adna-e valaki egy flakon vizet? Ákos zokszó nélkül, nagyon természetesen beleépítette ezt az akciót a darabba. A partnerek is nagyon nyitottak....Sokat játsszátok a Don Juant?Pallag Márton: Havonta kétszer megy. Olyan harmincan férnek be rá, körbeülik a Maladype Bázison a termet.A kastély és a Don Juan is kis terekben fut, ahogy az osztályotok produkciója, a Toldi is, amire rögtön elfogynak a jegyek. Ez utóbbi hogy készült?Pallag Márton: A Toldi előtt fél évig táncmesterség órán Arany balladák koreografálásával foglalkoztunk. Ezekből épült fel az előadás. Kíváncsiak voltunk ám, hogy Csaba mihez kezd az etűdökkel... Nagyon szép Arany János, de azt gondoltuk, hogy egy kicsit unalmas, ezért nem tudtuk elgondolni, mihez kezdünk vele. De újraolvastuk a szöveget, és mire megtanultam a király szerepét, az arra jutottam, hogy ez valami zseniális, hogy nem vettem észre? Általános iskolában még nem fogja fel az ember, hogy milyen fantasztikus ez az Arany-szöveg. Az hagyján, hogy minden rím és ritmus a helyén van, közben a laza és az elegáns ez a mű. Nagyon szeretem játszani a király szerepét. Nemrég eljutottunk a darabbal Budakalászra, ahol százhúsz gyerek nézte, nagy nyüzsi volt, de nagyon vették, nagyon megtapsolták. Más, amikor felnőtteknek játsszuk a Toldit, ilyen esetben, ha megállok egy szünetre, akkor csönd lesz a nézőtéren, és ez a hatás is nagyon jó. Van egy nyolcéves unokahúgom, aki szintén imádta a darabot, meg a farkas küzdelmet, meg azt, hogy mindig történik valami váratlan, mindig van mit nézni.Amikor én láttam a Toldit, megrepedt az egyik ablaküveg...Pallag Márton: Sokan mondják, hogy az ilyesmi elég kizökkentő tud lenni nézőnek, játszónak egyaránt. Egy ilyen szituáció kezelése a határfeszegetésről szól, mindig azonnal megválaszolandó kérdéseket vet fel. Egyszer az is előfordult, hogy Horkay Barna véletlenül kilökte az ablakot a keretből. Ültem lent a földön, és azt láttam, hogy szinte az arcom elé zuhan az üveg, az utolsó pillanatban tudtam elkapni. Az egy elég húzós szitu volt, de erre csak utólag eszméltem rá. Az embert védi az ébersége, ami egy előadás során kiélesedik.Több izgalmas történetet is megéltél az előadás kapcsán. Egyszer játszottátok egy tarlón is...Pallag Márton: Viszákon jártunk vele, Szarvas József Pajtaszínházában. Viszák két-háromszáz fős település, ahol olyan emberek is megnéztek minket, akik előzőleg még egyáltalán nem jártak színházban. Az volt a csúcs, hogy főként fiatalok érkeztek, a szomszéd faluból is jöttek, egy biciklivel ketten-hárman, csapatostul, ráadásul kíváncsiságból, nem azért, mert kötelező volt. Fotózkodtunk is velük. Amikor pedig a darabban elhangzott, hogy „elfeküdt már a Nap, túl a nádas réten...", elnéztünk a házak fölött, és ott ment le a Nap. Igen jó volt...A Toldiból fogtok játszani hangalámondásos előadást vakok és gyengén látók számára. Hogy készültök rá?Pallag Márton: Kíváncsian várjuk, oda fogjuk tenni magunkat. Elsősorban a hangunkat, a produkció zeneiségét élvezheti majd a közönség, ezért megkértük azt, aki a hangosításért felel, hogy szerezze meg a szöveget, amit a nézők hallani fognak. Azt tervezzük, hogy kezdés előtt megérinthetnek minket, így érzékelni fogják, hogy nézünk ki és majd beszélünk is hozzájuk, hogy később tudják kihez kötni a megszólalásokat.Székesfehérváron gyerekbérletbe került a Toldi...Pallag Márton: Egy sima egyetemi előadáson keresztül nem tudod megtanulni, milyen a repertoárjátszás. Furcsa volt azzal szembesülni, hogy ajaj, ezt tegnap is így mondtam, szóról szóra, hangsúlyról hangsúlyra... Ezt nem szabad hagyni, csak azért se, mindig túl kell lépni a megszokásokon. A Toldit egyébként nem lehet megunni. Zseniális. Ez elsősorban a szöveg érdeme.Hogyan lehet belőle duplázni? Azért kérdezem, mert két óra megfeszített mozgásról van szó...Pallag Márton: Amikor bemutattuk, azt hittük, biztosan nem fogunk belőle egymás után kettőt játszani. Aztán már azzal poénkodtunk, hogy a 15 órás és a 19 órás előadás elé még jöhetne egy 11 órás. Persze, nagyon fárasztó, a második előadás végére mindenki kikészül. De valahogy átáll a szervezet... Ez is bizonyítja, hogy nincs lehetetlen.Játszol a Popfesztivál 40 című előadásban is, ami a Vígszínházban megy. Ez milyen élményt jelent?Pallag Márton: Teljesen másfélét, mint az eddig említett darabok. Ég és Föld a különbség. Az ember ezekben a kicsi terekben azt szokja meg, hogy az ő színészetén, az ő jelenlétén múlik, hogyan tudja megragadni a néző figyelmét. A Vígszínházban meg szinte elvész azon a hatalmas színpadon. Nem is látja a nézőket. Ez egy nagyon szokatlan és fura érzés, de meg kell tapasztalni.Tudod-e már, mi vár rád jövőre, ha végeztél?Pallag Márton: Bekerültem Horváth Csaba két rendezésébe, a székesfehérvári Pillangóba és az Irtás című Forte produkcióba. Emellett a Forte Godotra várva előadásában átvettem Lucky szerepét. Most úgy tűnik, lesz dolgom... Nagyon élvezem a munkát, jó Csabával dolgozni, mert igazi színházi ember, ösztönös, zsigeri. Lukáts Andort is nagyon szerettük, eszméletlen agya van. Az a tömény szürrealizmus, amit képvisel, hihetetlen. Inni lehet a szavait. A gondolkodásmódját jó lenne elcsenni... A kérdésre válaszolva, lehet, hogy jön majd egy kőszínházi időszak is az életemben, de ahogy az előbb említettem, a Vígszínház még szokatlan volt számomra. Úgy érzem, dönteni, vagy váltani még van időm, fiatal vagyok, huszonkét éves....Kérdezett: Hodászi Ádám
szombat, 06:00
Szinhaz.hu
"A hatalom nem szűnő felelősség" - Schilling Árpád új rendezéséről
"A hatalom nem szűnő felelősség" - Schilling Árpád új rendezéséről
Schilling Árpádot kérdezte az Index a Krétakör legújabb, A Párt című bemutatója kapcsán.„Hogy minden azoké legyen, akik bánni tudnak vele.” (B. B.)Ajánló az előadás elé:Schilling Árpád új produkciója a közélet újragondolására szólítja fel a jelenlegi rendszer kritikusait, de azokat is, akik szerint minden a legnagyobb rendben. A párt jelenetsorait a magyar és európai közélet inspirálta.Mentor és tanítvány: az elismert iskolaigazgató és a sikeres vállalkozó, akik jó barátok voltak, de mára közéjük állt a Párt. Egy kis magyarországi városban ízlelgetik a demokráciát. A két család kapcsolata elmérgesedik, amelynek szörnyű következményei lesznek. A Krétakör előadásában színház, koncert, film és cirkusz keveredik egymással. Részlet az Index.hu cikkéből:Már csak pár nap van az új krétakörös rendezésed, A Párt premierjéig. Az írtátok az előadásról, hogy a közélet újragondolását várjátok a nézőktől, a jeleneteket a magyar és az európai közélet inspirálta. Miért pont ez érdekelt?2008-ban volt a váltás a Krétakörben, amelynek az volt a célja, hogy direktebben foglalkozzunk közéleti kérdésekkel. Eltelt azóta öt év, ez az előadás egy összegzés is, összegyűjtöttük azokat a formai és tartalmi kérdéseket, illetve állításokat, amelyeket fontosnak tartunk. Van egy önéletrajzi vonulata is. Negyvenéves koromra összefoglalom, mit kaptam, mire jutottam eddig.Fotó: Ajpek Orsi, index.huMilyen témákat jár körbe A Párt?Az egyik, ahogy a címben is szerepel, hogy maga a párt, mint politikai képződmény, hogyan viszonyul a társadalomhoz. Két olyan párt van a magyar közéletben, ami története és súlya okán eléggé adja magát egy ilyen tanulmány elkészítéséhez: a Fidesz és az MSZP. Elsősorban ez a két szervezet tematizálta Magyarország elmúlt 24-25 évét. Ennek a két pártnak a története megannyi kérdést vet fel nemcsak önmagukra, hanem mindannyiunkra vonatkozóan. A pártok a társadalomból nőnek ki, annak lenyomatai, a normáik pedig visszahatnak rá; ez egy oda-vissza játék. A mi értelmezésünkben, ha a pártpolitikai élet a társadalom tükre, akkor akár korrupcióról, akár a demokratikus gyakorlatok kialakulatlanságáról vagy elsatnyulásáról, akár a fokozódó verbális és fizikai agresszióról, akár a komplex helyzetek szándékolt leegyszerűsítéséről beszélünk, nagy baj van. Az előadásunk egyik legfontosabb kérdése: valóban ez a legjobb módja a demokráciának? Mi azok közé tartozunk, akik több részvételt szeretnének, valahogyan elmozdítani a képviseleti demokráciát a részvételi demokrácia irányába.Fontos témának tartjuk a közéleti anomáliák családi viszonyokra gyakorolt hatását. Az autokratikus szokásrendre, a kooperáció hiányára, a bizalmatlanságra, a bosszúvágyra, a kontrollálatlan dühre épülő világban a szülők és a gyerekek közötti viszonyok is torzulnak. Hiába is próbáljuk szétválasztani a magánéletet a közélettől, nem fog sikerülni. Mondhatjuk azt természetesen, hogy ahol ember van, ott bűn is van, de számomra relevánsabb állítás az, hogy ahol a politikai elit nem képes az önkorlátozásra, ott a polgárok sem boldogulnak az önreflexióval. A hatalom nem egy lehetőség a személyes ambíciók realizálására, hanem a soha nem szűnő felelősség mindenki iránt. Legalábbis egy demokrata számára.Érdekes továbbá, hogy amikor ma Magyarországon a szélsőjobboldali veszélyről beszélünk, akkor a Magyar Gárda és a hozzá hasonló agresszív szélsőségesség szintjén ragadjuk meg a problémát. Számomra sokkal veszélyesebb, mert kevésbé nyilvánvaló, az intellektuális fasizmus, ami nem gondolja magát fasizmusnak, ki is kéri magának ezt a minősítést, de ha az ember szétszálazza a mondanivalót, akkor a mélyén súlyosan megbélyegző és kirekesztő gondolkodásmódot talál. Komoly kihívást jelent leleplezni ezt az egyébként rendkívül művelt beszédmodort. Aztán az sem mellékes, hogy a miénk is egy alapvetően férfidominanciával átitatott közélet. Bizonyos értelemben tehát a férfiak csődjéről beszélünk, amikor leleplezzük, hogy a töméntelen erőszakosság mögött gyenge, szerepzavaros csődörök állnak. (...) Folytatást az Index.hu-n talál.Schilling Árpád / KRÉTAKÖR: A PártTrafó, 2014. március 27-28-29. 19hSzereplők: Matthieu Gary, Fragan Gehlker, Kiss-Végh Emőke, Nagy Zsolt, Juliette Navis, Ördög Tamás, Sárosdi Lilla, Szalontay Tünde, Vasil Tasevski, Terhes Sándor, Marc Vittecoq Zene: Lawrence Williams & Bozsóki ImreZenészek: The Party Band: Bozsóki Imre, Boross Levente, Hock Ernő, Mészáros Ádám, Lawrence Williams A dalokat fordította: Závada Péter Jelmez: Nagy Fruzsina Jelmeztervező asszisztens: Pattantyús Dóra Film: Nagy Zágon, Tóth-Ridovics Máté Animáció: Ásmány Zoltán, Sánta Balázs Grafikus: Sánta Dániel, Turai Balázs Dramaturg: Bíró Bence Rendezőasszisztens: Salamon Eszter Író, rendező: Schilling ÁrpádProdukciós vezetők: Schőn Edina, Gulyás MártonKommunikáció: Potyondi Linda, Polgár Móni Műszaki vezető / Fénytervező: Éltető AndrásHangtechnikus: Belényesi Zoltán A Krétakör Szabadiskola diákjai: Dohy Balázs, Fundelius Anna, Kertész Ajna, Komán Attila, Márton Ágnes, Nagy Kristóf, Oláh Alexandra, Schultz Nóra, Seres DonátKrétakör Szabadiskola koordinátora, dráma tanár: Juhász Bálint Krétakör Szabadiskola közreműködők: Bethlenfalvy Ádám, Szilágyi Sára Filmes stáb: Benyusz Bence, Boross Mari, Fekete Xénia, Gáspár Szabolcs, Hidas Kornél, Kovács Attila, Kővári Kata, Krámli Ferenc, Levendel Sára, Lukács Péter, Mecseki Csaba, Nemes-Jeles Veronika, Mona Zsolt, Simon József, Tálas Zsófia, Tóth Csaba Köszönet Ágh Mártonnak Produkciós partnerek: Trafó House of Contemporary Art, Budapest, Hungary Theatre National de Bordeaux Aquitaine, France Kunstenfestivaldesarts, Brussels, Belgium Steirischer Herbst, Graz, Austria Támogatók: Szélkerék Ltd., Open Society Foundation Partnerek: Bakelit Multi Art Center, Vision Team
03.28. 06:39
Szinhaz.hu
Szakmai programokkal is vár a Madách Színházi Találkozó
Szakmai programokkal is vár a Madách Színházi Találkozó
Számos szakmai programmal, filmvetítéssel, kiállítással és mesterkurzussal is várja a színházi szakma képviselőit és az érdeklődőket a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó, amelyet a Tavaszi Fesztivál keretében rendeznek a Nemzeti Színházban. A szerdán megkezdődött és április 7-ig tartó fesztiválon 19 előadás látható - Magyarországgal együtt - 13 országból. A Nemzeti Színházban két - az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet közreműködésével megrendezett - kiállítás is nyílt, az egyik a találkozó névadója, Madách Imre életét, a másik pedig az orosz-magyar színházi kapcsolatok elmúlt száz évét mutatja be. Minden délelőtt az előző nap látott előadások közönségtalálkozójára várják az érdeklődőket. Csütörtök délután Emlékezet és felejtés - A színház hivatása a kortárs kultúrában címmel, pénteken és szombaton délután Identitás – szakralitás – teatralitás címmel rendeznek szakmai beszélgetést neves hazai és külföldi alkotók részvételével. Az utóbbi programon belül pénteken 13 órától vetítik Eugenio Barba The Gospel According to Oxyrhincus című előadásának filmváltozatát.Fotó: nemzetiszinhaz.hu (eoszfoto)Április 1-jén, kedden délután Claude Régy francia rendező és Jon Fosse norvég drámaíró beszélgetésére várják az érdeklődőket, a moderátor Jean-Pierre Thibaudat. Április 2-án A tegnap és a ma Piccolo Teatrója címmel olasz dokumentumfilmet vetítenek a színházat alapító Giorgio Strehlerről és Luca Ronconi rendezőről, 3-án A román színjátszás a világszínházban címmel tartanak beszélgetést Matei Visniec drámaíró, Helmut Stürmer látványtervező, Alexandru Dabija rendező és Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója részvételével.Április 4-én rendezik meg a Mesterek és tanítványok napját. Délelőtt Igor Jacko, az Anatolij Vasziljev által alapított Drámaművészeti Iskola Színház vezető színésze, rendezője műhelybemutatójára várják az érdeklődőket. Délután pedig maga az alapító, Anatolij Vasziljev, az orosz színház iskolateremtő személyisége a vendég. Levetítik a rendező egyik előadását és portréfilmet is láthat róla a közönség. Törőcsik Mari Moszkvában címmel látható lesz Maár Gyula filmje, A színész mint közvetítő - újítás és hagyomány a színészképzésben címmel pedig kerekasztal-beszélgetést tartanak Anatolij Vasziljev, Igor Jacko, Andrej Mogucsij rendező és Király Nina, a teátrum nemzetközi kapcsolatokért felelős kurátora részvételével. A fesztivál ideje alatt, március 31-től április 7-ig mesterkurzust tartanak színészeknek a MASZK Országos Színészegyesület és a Nemzeti Színház szervezésében. A Színpadi cselekvés – a mozgás három típusa címmel Igor Jacko tart tréninget.Király Nina, a színházi találkozó kurátora, Vidnyánszky Attila és Valerij Fokin emelik poharukat a szerdai megnyitó után (fotó: nemzetiszinhaz.hu) A Nemzetiben rendez a tervek szerint Valerij FokinValerij Fokin, a Mejerhold Színházi és Kulturális Központ alapítója és az 1756 óta működő Alekszandrinszkij Színház, Oroszország egyik legnagyobb és legjelentősebb színházának a művészeti vezetője, a Madách Nemzetközi Színházi Találkozóra (MITEM) érkezett Budapestre. Az alkotó az MTI-nek elmondta, egy Gogol-darabot rendezne Budapesten. A szentpétervári Alekszandrinszkij Színház (hivatalos nevén Puskin Állami Akadémiai Drámai Színház) művészeti vezetőjét Vidnyánszky Attila főigazgató hívta meg rendezni a Nemzeti Színházba, Valerij Fokin pedig - bár nagyon elfoglalt - igent mondott a felkérésre, csak az időpontot nem egyeztették még. Valerij Fokin fontosnak tartja a Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) keretein belül megrendezett MITEM létrejöttét és a kulturális kapcsolatok jelentőségéről szólt. Kiemelte: az a legfontosabb, hogy a két nemzeti színház között szoros kapcsolat épüljön ki. Az orosz rendező elmondta: többször is járt már Magyarországon, a Pécsi Nemzeti Színházban rendezett, emellett többször vendégszerepelt a zsámbéki fesztiválon. Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen magyar előadásokat látott a közelmúltban, elmondta: Vidnyánszky Attila előadásai mellett a Katona József Színház társulatát, Ascher Tamás rendezését tekintette meg. Valerij Fokin és Vidnyánszky Attila is arról beszélt, hogy a két nemzeti színház kapcsolatának mindenképpen lesz folytatása. Fokin tájékoztatása szerint októberben várják a budapesti Nemzeti Színházat, amely a tervek szerint két előadással érkezik Szentpétervárra, az egyik a Johanna a máglyán, a másik a Mesés férfiak szárnyakkal című produkció. A szentpétervári társulat a Zéró liturgia című előadásával a találkozó első napján szerepelt a MITEM programján, emellett szakmai beszélgetésen is részt vesz az orosz színházi alkotó.Forrás: MTI
03.27. 12:24
Szinhaz.hu
Helyesbítést teszünk közzé - Kero nyilatkozata kapcsán
Helyesbítést teszünk közzé - Kero nyilatkozata kapcsán
Módosítottuk a KERO: "A Színművészetit ízlésterror alapján működtetik" c. lapszemlénkben tett szerkesztői megjegyzést.A "KERO: A Színművészetit ízlésterror alapján működtetik" c. lapszemlénkben pontatlanul írtuk szerkesztői megjegyzésként, hogy "Kerényi Imre utolsó, operett-musical osztályának tagjai: Mózes Anita (győri színház), Hajdú Melinda (kecskeméti színház), Fekete Linda (szombathelyi színház), Trokán Anna (veszprémi színház), Molnár Gyöngyi (József Attila Színház, majd Madách Színház), Valentin Titánia (József Attila Színház), Gulyás Balázs (szabadúszó), Kiss Domokos Márk (váci színház, igazgató), Bakos-Kiss Gábor (debreceni színház), Horváth Andor (soproni színház), Fejszés Attila (Győri Nemzeti Színház), Csórics Balázs (József Attila Színház, majd szabadúszó)".Ugyanis a fent említett színészek Kerényi Imre utolsó osztályában, hivatalosan "zenés színészként" végeztek.A Budapesti Operettszínház direktorának alábbi felsorolása javításra nem szorult. A megjegyzést pontosítottuk. A kommentárt a következő idézethez fűztük: "Novák Eszter és Ascher Tamás félreértik ennek a műfajnak a szerepét. Ők zenés színész szakot működtetnek, ami pedig szerintem nincs, mert minden színész zenés színész. Valamennyi színésznek kell tudnia bizonyos szinten énekelni. Az operett-musical szak pedig azért szükséges, mert azt csak azok képesek elvégezni, akiknek van olyan nagyságrendű és minőségű hangjuk, hogy a musicalt és az operettet el tudják énekelni. A jóisten ezt általában úgy osztja be, hogy akinek ilyen hangja van, az kicsit kevésbé tehetséges színészileg, aki meg nagyon tehetséges színészileg, annak rendszerint nincs annyi hangja. Ők nem akarják felvenni azokat, akiknek ugyan remek hangjuk van, de színészileg nekik nem elég jók. Ennek az ékes bizonyítéka, hogy az elmúlt kilenc évben két osztálynyi színészt neveltek, és belőlük senki nem tudott beilleszkedni az Operettszínházba, de senki nem játszik a Madách Színházban se, és nagy musical szerepet a Vígben sem. Nem képesek igazán operett- és musical szerepeket magas színvonalon elénekelni. (...) Ha felsorolom az utolsó Kerényi Imre osztályt, akiket még erre a műfajra képeztek, akkor Balogh Anna, Peller Anna, Nádasi Veronika, Tompos Kátya, Dolhai Attila, Szemenyei János, Posta Viktor, Kerényi Miklós Máté, Nagy Sándor nevei világosan jelzik a különbséget. 9 olyan ember, akik a mai magyar zenés színház meghatározó személyiségei, egy osztályból!"KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK: Ascher Tamás: "Semmilyen biztosíték nincs" - Újra zenés-színész osztályt indít KERO: "A Színművészetit ízlésterror alapján működtetik" - Lapszemle "A kíváncsiságunk a bizonyíték" - Interjú Ascher Tamással - Lapszemle
03.26. 09:05
Szinhaz.hu
Elindult a Kaszás Attila-díj második fordulója
Elindult a Kaszás Attila-díj második fordulója
A 2014-es Kaszás Attila-díj első fordulójában beérkezett szavazatok összeszámlálása után, a társulatok javaslatai alapján 38 művész jutott tovább a második fordulóba.Az idén immáron hetedik alkalommal adja át a Kaszás Attila-díjat Pokorni Zoltán, Hegyvidék polgármestere és Szűcs Gábor, a Mozaik Művészegyesület elnöke.A díjat 2008-ban a Magyar Kultúra Napja alkalmából alapították, mellyel a magyar ajkú színművészek méltó szakmai és emberi elismerésén túl Kaszás Attila szellemi hagyatékának ápolását tűzték ki célul. A Kaszás Attila-díjat azok a színművészek kaphatják meg, akik az átadást megelőző évadban kiemelkedő művészi teljesítményük mellett jelentős közösségépítő szerepet is vállaltak társulatukon belül. A díj alapításakor fontos szempont volt, hogy ne zsűri vagy kuratórium döntsön a Kaszás Attila-díjról, hanem a színészek maguk közül válasszák ki az általuk legalkalmasabbnak tartott kollégát. A szavazási eljárás első fordulójában – a szokásoknak megfelelően az idei évben is – minden magyarországi és határon túli, állandó társulattal rendelkező, magyar nyelven játszó kőszínház, illetve alternatív színház színészei leadhatták voksukat a saját társulatuk valamely tagjára.Az idén minden eddiginél több színház vett részt a Kaszás Attila-díj szavazási eljárás első fordulójában. A napokban elindult második szavazási körben a jelöltek maguk közül választják ki a harmadik fordulóba tovább jutó három színművészt. Az utolsó, széles körű kommunikációs kampánnyal kísért fordulóban pedig a közönség dönt majd a nyertes személyéről.Az alábbi művészek jutottak tovább a második fordulóba:1. Harsányi Attila – Aradi Kamaraszínház2. Tege Antal – Békéscsabai Jókai Színház3. Janza Kata – Budapesti Operettszínház4. Pokorny Lia – Centrál Színház 5. Veress Albert – Csíki Játékszín, Csíkszereda6. Tóth Eleonóra – Csiky Gergely Színház, Kaposvár7. Mészáros Tibor – Debreceni Csokonai Színház8. Ozsgyáni Mihály – Gárdonyi Géza Színház, Eger9. Csankó Zoltán – Győri Nemzeti Színház10. Kányádi Szilárd – Harag György Társulat, Szatmárnémeti11. Hajdú Steve – Játékszín12. Zöld Csaba – József Attila Színház13. Balázs Andrea – Karinthy Színház14. Ötvös András – Katona József Színház15. Porogi Ádám – Kecskeméti Katona József Színház 16. Györgyjakab Enikő – Kolozsvári Állami Magyar Színház17. Fabó Tibor –Komáromi Jókai Színház18. Mészáros Gábor – Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka19. Benkő Nóra – Magyar Színház20. Bokor Barna – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata21. Zayzon Zsolt – Miskolci Nemzeti Színház22. Horváth László Attila – Móricz Zsigmond Színház. Nyíregyháza23. Kristán Attila – Nemzeti Színház24. Pogány Judit – Örkény István Színház25. Köles Ferenc – Pécsi Nemzeti Színház26. Schneider Zoltán – Radnóti Színház27. Nagy Alfréd – Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház28. Savanyu Gergely – Soproni Petőfi Színház29. Szilágyi Annamária – Szegedi Nemzeti Színház30. Barabás Árpád – Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház31. Kádas József – Vörösmarty Színház, Székesfehérvár32. Karczag Ferenc – Szolnoki Szigligeti Színház33. Csányi Sándor – Thália Színház34. Ifj. Jászai László – Újszínház35. Elor Emina – Újvidéki Színház36. Nyirkó István – Veszprémi Petőfi Színház37. Telekes Péter – Vígszínház38. Farkas Ignác – Hevesi Sándor Színház, ZalaegerszegSzínház.hu
03.25. 11:25
Szinhaz.hu
Peregrinusok - A Müpában mutatkozik be a KET jubileumi előadása
Peregrinusok - A Müpában mutatkozik be a KET jubileumi előadása
Április 2-án a Müpában mutatja be a Közép-Európa Táncszínház Peregrinusok című előadását, szinte napra pontosan 25 évvel a társulat első premierje után.Az alkotók ajánlója: A 25 éves jubileumi évadát ünneplő Közép-Európa Táncszínház Peregrinusok című bemutatója több okból is különleges mérföldkő a társulat életében. A Népszínház Táncegyüttes jogutódjaként született Közép-Európa Táncszínház első bemutatója, Bognár József, Énekes István, Janek József és Szögi Csaba koreográfiája, az Egy kiáltás képei 1989. március 29-én, pont 25 évvel ezelőtt debütált a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. A premier azért is kivételes, mert a készülő előadás - mint azt a címe is jelöli - három olyan hasonló sorsú koreográfus munkáját fogja egybe, akik itthon nevelkedtek ugyan, de szakmailag külföldön váltak „felnőtté”. Hosszú és tartalmas utat jártak be, melynek során a világ neves szakembereivel dolgoztak együtt. Az így megszerzett tapasztalatok kivonata ez az előadás, mely nemcsak összegzi, de reflektál is a Közép-Európa Táncszínház jelenlegi és vizionált jövőbeli identitására, amely a Peregrinusok létének szellemiségéhez, tetteik következetességéhez hasonlóan nem hagyhatja figyelmen kívül az anyafölddel kialakított viszony fontosságát. A latin peregrinus szó eredetileg olyan idegent jelöl, aki elhagyja hazáját, s otthonától távol, bizonyos mértékig száműzetésben él, hogy szülőföldjére visszatérve az összegyűjtött tapasztalatait hasznosítsa. A szerzőhármas modern kori peregrinusként hazatérve, útkereséseik során begyűjtött és elraktározott szakmai és művészi tapasztalataikat ebben a klasszikus „triple bill” (három egyfelvonásos), mégis egységként érvényesülő táncszínpadi produkcióban engedik újra szabadjára. Fotó: Hrotkó Bálint Az alkotókról:Kun Attila tagja volt a világhírű londoni Rambert Dance Company-nek, majd később szólistaként a svájci Ballet Baselhez szerződött. Nemzetközi karrierje alatt olyan koreográfusokkal dolgozott mint Jiri Kylian, Mats Ek, Christopher Bruce, Mauro Bigonzetti, Johan Inger, Rami Be’er, Ohad Naharin és Jorma Elo."Határozott és akkoriban visszavonhatatlannak hitt döntéseim következtében kétszer hagytam el Magyarországot, majd kétszer köszöntöttem újra otthonomként. Életutamba ezek a döntések mély nyomot véstek és most, hogy a 25 éves Közép-Európa Táncszínház művészeti vezetőjeként újra otthonommá lett ez az ország, ideje színpadi formába öntenem utazásaim érzelmi és gondolati esszenciáit. Az örökített kultúra – nem a színpadi, hanem a nemzeti – stigmái, a külföldi kultúra nyomai, a „messziről jött ember' sorsa, az anyaföld elengedő és befogadó gesztusai, mind-mind fontos és mély kérdések. Ezek a kérdések az inspiráló 'útitársaim' koreográfiám elkészítésében" - mondta Kun Attila.Mészáros Máté olyan koreográfusokkal dolgozott együtt mint Ohad Naharin, Wim Vandekeybus, Sharon Eyal, Amanda Miller, Roberto Galvan, Myriam Naisy vagy Robin Orlin. Jelenleg a világhírű belga fizikai színház, az Ultima Vez társulatának tagja.Zachár Lóránd a hágai Diazz-Ex modern táncegyüttes tagja volt, majd a Danceworks Rotterdamhoz szerződött. Jelenleg a Rotterdami Táncakadémia vendégtanára és koreográfusa. Fotó: Hrotkó BálintA KET bemutatja Kun Attila, Mészáros Máté, Zachár Lóránd:PeregrinusokElőadók: Fábián Anikó, Hargitai Mariann, Horváth Adrienn, Jakab Zsanett, Palcsó Nóra, Frigy Ádám, Ivanov Gábor, Karlik József, Kovács Péter, Mádi László és Domán Dalma (Budapest Táncszínház)Prímás: Rosonczy-Kovács MihályDíszlet-jelmez: Kiss JulcsiFény: Fogarasi ZoltánKoreográfusok: Kun Attila, Mészáros Máté, Zachár LórándBemutató: 2014. április 2. (19.00) Művészetek PalotájaTovábbi előadások: április 16., május 16. (19.00) Forrás: Közép-Európa Táncszínház
03.23. 11:00
Szinhaz.hu
Keresztény Színházi Fesztivált szervez az Újszínház
Keresztény Színházi Fesztivált szervez az Újszínház
Formabontó produkciókat és templomi előadásokat ígér az Újszínház első alkalommal, május 16. és 22. között megrendezésre kerülő Keresztény Színházi Fesztiválja. A beszélgetéseket és koncerteket is felvonultató rendezvény célja, hogy visszahozza a köztudatba a keresztény értékeket, rávilágítson azok közösségformáló és nemzetmegtartó erejére - olvasható a szervezők közleményében. A programok két helyszínen, az Újszínházban és a terézvárosi Avilai Szent Teréz-templomban zajlanak Böjte Csaba ferences szerzetes fővédnökségével. A fesztivál szentmisével indul május 16-án, amelyet egy megnyitó követ az Újszínházban, majd Szabó Magda Az a szép, fényes nap című művének premierjét láthatja a közönség Kerényi Imre rendezésében.A második napon a stúdiószínpadon felolvasószínházi előadásként Római triptichon címmel összeállítást hallhat a közönség Karol Wojtyla (II. János Pál pápa) irodalmi műveiből, Elzbieta Modzelewska rendezésében, a Veszprémi Petőfi Színház előadásában, a templomban pedig Dóczy Péter rendezésében összművészeti produkció látható. Május 18-án a madridi Teatro Tyl Tyl Liszt című hangszínházi produkciójára várják a közönséget, a felnőttek mellett a gyerekeket is. Este Pozsgai Zsolt Szeretlek, Faust! (Mindszenty) című darabját, Kiss József rendezését tűzik műsorra, a templomban pedig a nyíregyházi Cantemus Kórus ad koncertet. Másnap a stúdiószínpadon Petrás Mária koncertje és kiállítása várja az érdeklődőket, este Kocsis István A fény éjszakája című darabja látható az egri Gárdonyi Géza Színház előadásában. Május 20-án tartják fesztivál egyik legkülönlegesebb, formabontó produkcióját, Vidnyánszky Attila rendezését: T.S. Eliot Gyilkosság a székesegyházban című darabját a templomban adja elő a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulata. Az Újszínházban aznap Kocsis István Árva Bethlen Kata című darabja látható. Május 21-én Sík Sándor István király című művét, az Evangélium Színház előadását tűzik műsorra, és Nyirő József Jézusfaragó ember című darabját is láthatja a közönség. A fesztivál zárónapján Szenczi Molnár Albert-zsoltárokat ad elő Dinnyés József, este pedig a Kecskés Együttes, majd Sebestyén Márta koncertje várja az érdeklődőket. A fesztiválon május 19-én, 20-án és 21-én beszélgetéseket is tartanak az Újszínházban, Szakralitás a művészetben címmel. A rendezvényről további információk a www.ujszinhaz.hu oldalon érhetők el.Forrás: MTI
03.22. 09:12
Szinhaz.hu
hirdetés
Ascher Tamás: "Semmilyen biztosíték nincs"
Ascher Tamás: "Semmilyen biztosíték nincs"
Ascher Tamást, a Katona József Színház főrendezőjét, a Színház- és Filmművészeti Egyetem leköszönt rektorát kérdezte a Népszava. Lapszemle.A Népszava cikkéből:Ascher Tamás az interjúban hangsúlyozta: a rektori posztról való leköszönését nem nevezné búcsúnak. hiszen továbbra is az egyetemen tanít, ahogy a rektorsága előtt tette. Ennek kapcsán itt olvashatják interjúnkat."Személy szerint én kicsit se búsulok, hogy abbahagyhatom. Büszke vagyok rá, hogy sok művészi tervet félretéve, az elmúlt félévet arra szántam. hogy módszeresen megvizsgáljuk, mi az, ami működőképes az egyetemen és mi az, ami átalakításra szorul. Csak azt tartottam szem előtt, hogy szakmailag és emberileg támadhatatlan utódot találjak, és megteremtsem számára a lehetőséget, hogy világosan lássa az oktatás, a működés minden kérdését, hogy legjobb belátása szerint őrizhesse vagy formálhassa a rábízott értéket" - hangsúlyozta Ascher Tamás. A leköszönő rektor rámutatott: az elmúlt 2 évben az egész magyar felsőoktatás borzalmas anyagi helyzetbe került, és csak azok az egyetemek úszták meg, amelyek valamiféle külön kormányzati "kegy" jóvoltából pótláshoz jutottak. A Színművészeti nem tartozik az említett "kiváltságos" intézmények körébe. Arra a felvetésre, hogy a Színművészetit egyesek a "liberális szervezkedés egyik fellegvárának" tartják, Ascher Tamás elmondta, a legtöbb egyetemmel a "bolondját járatták" hosszú hónapokig, és úgy véli, az intézmény diákjai a magyar egyetemi átlaghoz képest "bámulatra méltóan apolitikusak".Kerényi Miklós Gábor nemrég ízlésterrorral vádolta a Színművészetit, főként a zenés osztály tanárait, Novák Esztert és Ascher Tamást. "Ízlésterror! Míly ismerősen cseng a kifejezés! Feljelentés, mint valamikor. Az egyetem művész tanárai változatos művészi világokat képviselnek, senki se mondaná Zsótért egy ízlésűnek Marton Lászlóval, vagy például Székely Gábort Bodóval, noha együtt vezetnek osztályt. Kerényinek azonban elsősorban Selmeczi Györgyöt kellett volna említenie fő esztétikai ellenlábasként, a zenés osztályok felvételi vizsgái, oktatási rendszere - elsőként az egyenlők közt - az ő szellemi terméke. Őt azonban Kerényi nem említi, egyrészt mert politikailag jobban fekszik, másrészt mert mindjárt bemutat tőle valamit a színházában. Mellesleg Kerényi állításai a zenés osztályban végzett színészekről ellentmondanak a tényeknek" - mondta Ascher Tamás. A rendező annak kapcsán, hogy Fényevők című rendezését beválogatták a POSZT-ra, elmondta, az idei válogatás nem elfogadhatatlan, de részrehajló, látható a törekvés, hogy az ideológiai és az esztétikai szempontok közt egyensúlyozzanak. "A Katona kritikai szellemű előadásai közül nagyon helye lett volna A nép ellenségének, vagy akár az Illabereknek, de persze nem bánom a Gorkij-előadás meghívását sem" - mondta Ascher Tamás. (A POSZT-válogatókkal készült interjúnkat itt olvashatják.)Arra a kérdésre, áldozátul eshetnek-e a Magyar Teátrumi Társaság és Vidnyánszky Attila "térfoglalásának" az olyan művész színházak, mint a Katona, a Radnóti, vagy az Örkény Színház, Ascher Tamás így felelt: "Erre nincs egyértelmű válaszom. Vidnyánszky Attilát nem sorolnám a fentebb említett pitiáner irigykedők közé, akik gyakran az ő védőszárnyai alól acsarkodnak elő, de nem tudok mit kezdeni politikai-esztétikai nyilatkozataival, amelyben némely állítások erős ismerethiányról árulkodnak. Hiába cáfolnám, mert nem kell igazak legyenek, elég, ha feljelentésnek jók és ideológiai alapot nyújtanak az agresszív területfoglalásnak. A Magyar Teátrumi Társaságba belépni ma politikai hűségnyilatkozatnak számít - mint a sztálinista művészeti szövetségek létrehozása idején. Az egész folyamat a Fidesz háborús retorikájának a színházi életre való megfeleltetése kívánna lenni. A színházi szervezetek ideológiai különválasztása a jobboldal találmánya. Művészi alkotásokat ideológiai alapon megítélni tökéletes tévedés. Mint ahogy az is vétek, hogy a kritika-mentességet megpróbálják esztétikai értéknek feltüntetni, ezért papolnak szívesen például a szeretet színházáról; ez nem más, mint ideológiai kívánalmak álságos művészeti köntösbe való bújtatása. Ez az ötvenes évek alattvalói szellemét idézi és egy olyan kultúrpolitikai személetet, amelyről azt hittük soha nem tér már vissza. (...) A választások pillanatnyilag békülékennyé tették a kormányzatot, de arra, hogy egy biztonságos győzelem birtokában nem folytatják-e a rombolást, semmilyen biztosíték nincs."A teljes interjú itt olvasható.
03.22. 07:04
Szinhaz.hu
Veszett fejsze - Mohácsi-átiratot rendezett Béres Attila Miskolcon
Veszett fejsze - Mohácsi-átiratot rendezett Béres Attila Miskolcon
Idei utolsó kamaraszínházi bemutatóját tartja a Miskolci Nemzeti Színház. Michael Frayn darabját a Mohácsi-testvérek átiratában állítja színpadra Béres Attila, március 21-én. "A legfontosabb emberi képesség az önirónia, az, hogy „magamat kinevetem”, ha kell. Ez az előadás úgy szól rólunk, színészekről, rendezőkről, kellékesekről, az egész színházi struktúráról, hogy nem a kulcslyukon enged bepillantást a nézőnek, hanem mindent megmutat nekik a munkamódszerektől a szakmai és személyes konfliktusokig, az egymást szerető és gyűlölő kollégákig". (Béres Attila, boon.hu)A miskolci színház ajánlója:„Kérdés:Ha keressük a veszett fejsze nyelét, valójában mit keresünk?Válasz:A szólás maga azt jelenti, hogy a lényeg odavan, már nem tudunk mit tenni. Olyankor megbánjuk vagy átértékeljük a történteket. Lehet tanulni belőle, de ami megtörtént, azt legjobb elfogadni. Úgyis minden a mi javunkat szolgálja.”Fotó: Éder VeraA darabot (eredeti címén: Noises Off, ismert magyar címein: Ugyanaz hátulról, Még egyszer hátulról, Függöny fel!) 1982-ben Londonban az év legjobb vígjátékának választották. A világszerte nagy sikerrel játszott szöveget 2005-ös kaposvári bemutatójukhoz "magyarították" a Mohácsi-testvérek, ezt a változatot állítja színpadra Miskolcon Béres Attila.A Veszett fejszében egy vidéki színtársulat a Szopottgombóc című bohóság premierjére készül. A három felvonás során a Szopottgombócnak ugyanazt a jelenetét láthatjuk háromszor egymás után. Először elölről, az egyik főpróbába bepillantva, másodszor hátulról, a színfalak mögül a bemutató estéjén, és végül megint elölről, a 69. előadáson. A színházban folyó munkát ezalatt szerelmek, megcsalások, félreértések bonyolítják, miközben az amúgy sem túl színvonalas produkció darabjaira hull, a színpadon pedig eluralkodik a káosz és a szakmaiatlanság. A színház a színházban formát kihasználva a darab nem kevés iróniával mutatja be azt a helyzetet, amikor egy társulat munkájából épp a lényeg, a játék öröme tűnik el, a gépezet viszont tovább működik, mert működnie kell."A Veszett fejszében a nézők látni fogják, mi történhet egy előadással, ha nincs becsülettel megírva, megrendezve és eljátszva. Tulajdonképpen beleláthatnak abba, ami a színpadon zajlik előadás közben a takarásban, az ügyelőpultnál, a díszletek mögött. Kicsit bepillanthatnak a színház belső életébe, nyilván a vígjátéki formához szükséges, olykor végletesen eltúlzott szituációkon keresztül. És mivel ez egy nagyon rafináltan megírt bohózat, nem csak arról szól, hogy a színészek bohémek és a színház őrültekháza, hanem arról is, hogy a rossz színház pusztító. Annak is, aki nézi, és annak is, aki csinálja. Közben persze nagyon vicces helyzetek adódnak, és a miskolci színészek hatalmas koncentrációval kell, hogy dolgozzanak, mert a könnyed komédiázás komoly fizikai megterhelést is jelent. Úgy kell szétesnie a színpadon látott előadáson belüli előadásnak, hogy minden ajtócsukódás, minden végszó, minden 'hiba' másodpercre pontosan történjen, mert különben borul az egész rendszer. Tiszta matematika" - mondta Béres Attila rendező.A szerzőről: Michael Frayn 1933-ban született Londonban. Pályája elején az Observer és a Guardian újságírójaként dolgozott. A hatvanas évektől publikál regényeket. Drámáit világszerte bemutatták, mindkét irodalmi műfajban számos díjat tudhat magáénak. Forgatókönyvíróként és fordítóként is sikeres életmű áll mögötte, főként Csehov és Tolsztoj műveit ültette át angol nyelvre. Noises Off című darabját többek között játszotta a József Attila Színház, a szombathelyi Weöres Sándor Színház, a kaposvári Csiky Gergely Színház és a Győri Nemzeti Színház. Az Újszínház 2004-es bemutatóját Jiří Menzel állította színpadra. 1992-ben film is készült a vígjátékból, Michael Caine-nel a főszerepben.Az előadásról képekben: Fotók: Éder Vera1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. MICHAEL FRAYN: VESZETT FEJSZEVígjáték 3 felvonásbanMóni: Ullmann MónikaDezső: Szegedi DezsőGyurma: Gyuriska JánosZajzi: Zayzon ZsoltFruzsi: Märcz FruzsinaGuszti: Molnár GusztávDóri: Jancsó DóraSári: Bohoczki SáraFrici: Fritz AttilaSzatyi: Szatmári GyörgyFabók Mariann: Fabók MariannDíszlet: Horesnyi BalázsJelmez: Bozóki MaraDramaturg: Ari-Nagy BarbaraSúgó: Fekete ZsoltÜgyelő: Lichtenstein PálRendezőasszisztens: Sipos RichárdRendező: Béres AttilaA szereplők egy darabot adnak elő háromszor egymás után, melynek címe:A SZOPOTTGOMBÓCSzereplők:Mrs. Clackett – Ullmann Móni Roger – Zayzon ZsoltVicki – Märcz FruzsiPhilip – Molnár GusztiFlavia – Jancsó DóriBetörő – Szegedi DezsőRendező, díszlet- és jelmeztervező: Gyuriska János “Gyurma” Asszisztens: Bohoczki Sára “Sári”Ügyelő: Szatmári György “Szatyi”Súgó: Fabók Mariann “Fabók Mariann”Kellékes: Fritz Attila “Frici”Bemutató: 2014. március 21., 19 óra Kamaraszínház, Miskolc
03.21. 11:07
Szinhaz.hu
Vasziljev, Fosse és Fokin is érkezik - Nemzetközi fesztivál a Nemzetiben
Vasziljev, Fosse és Fokin is érkezik - Nemzetközi fesztivál a Nemzetiben
13 ország 19 előadása érkezik a Nemzetibe, ahol március 26-án kezdődik és április 7-ig tart a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó. A MITEM-ről:A MITEM meghívására Magyarországra látogat többek között Anatolij Vasziljev, az orosz rendezőóriás; Rimas Tuminas, a kortárs litván színház egyik legnagyobb alakja; Jon Fosse, a norvég bestseller drámaíró; a Sztanyiszlavszkij-díjas Viktor Rizsakov, a világ minden színházában elismert orosz rendező; Claude Régy, a francia rendezők doyenje és Valerij Fokin, a Mejerhold Központ alapítója, az Alekszandrijszkij Színház művészeti vezetője."A MITEM tizenhárom napja tömény színházi kultúra - nézőink az európai színjátszás legnagyobbjainak előadásaiból kapnak válogatást. A Nemzeti Színház célja a fesztivál megszervezésével nem pusztán az, hogy elismert rendezőket, színészeket, társulatokat hozzon hazánkba, hanem az is, hogy a MITEM életre keltésével hazánkat „feltegye” a színházi fesztiválvilág térképére. A magyar színházi hagyományokra mi magyarok joggal vagyunk büszkék, a külföldiek pedig elismeréssel beszélnek róla. A MITEM terepet, lehetőséget kínál arra, hogy más kultúrák, nemzetek vérfrissítő hatással legyenek a hazai színházi szakmára, valamint a külföldi szakemberek megismerkedjenek hazai előadásokkal, művészekkel" - közölte a fesztivál kapcsán a Nemzeti Színház.A fesztivál 13 napja alatt 12 ország színházaival és hazai eladásokkal találkozhatnak a nézők, a Nemzeti 620 külföldi vendéget fogad, 19 előadást állít színpadra, ezek összhosszúsága 2630 perc, azaz közel 44 óra. Az előadásokon összesen 6179 ülőhely van, a jegyeknek több, mint 80 %-a már elkelt. Az előadások közül 10 a Nagyszínpadon lesz látható, a többi stúdió előadás. A leghosszabb az Újvidéki Szerb Nemzeti Színház három felvonásos, 6 óra hosszúságú, rendkívül izgalmas Csehov előadása, a Sirály. A legrövidebb a Bagdadi Nemzeti Színház 50 perces Camp című darabja. Az előadásokat feliratozva vagy szinkrontolmácsolással mutatják be, így a nézők számára nyelvi akadályok sem lesznek. A színházi estéket a MITEM szakmai programjai kísérik: mesterkurzus, filmvetítések, beszélgetések, közönségtalálkozók, kiállítások. A MITEM teljes programja olvasható a www.nemzetiszinhaz.hu/mitem és a facebook.com/mitem2014 oldalon. A programokat, fotókat, interjúkat tartalmazó műsorfüzet honlapunkról letölthető. A MITEM médiatámogatója a Heti Válasz, az MTVA, a Magyar Rádió és az InfoRádió. A MITEM a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében kerül megrendezésre.Vidnyánszky Attila a fesztiválról: Kornya István tudósítása: Nem szabad félni a nyitástól, a változástól! Végső soron a színházművészet lényege az útkeresés, a világra való rácsodálkozás, a lét újrafelfedezése és megfogalmazása őszintén és magas színvonalon – mondja a Madách Nemzetközi Színházi Találkozót (MITEM) szervező Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila. Míg a szomszédos Romániában például számos nemzetközi fesztivál működik, addig Magyarországon már évtizedek óta „hiánycikk” egy igazán jelentős, nemzetközileg is jegyzett színházi szemle. Joggal merül fel a kérdés: miért alakult ez így hazánkban? Vidnyánszky szerint talán az öntudat, a határozottság, a magabiztosság hiányzott, hogy beengedjük színpadainkra a világot. Kishitűségünkben csak magunkra figyelünk, miközben távoli teljesítményekkel példálóznak sokan, akik orrunk alá dörgölik a provincializmus vádját. Valamiért úgy alakult – fogalmaz –, hogy a szakma meghatározó személyiségei nem akarták, hogy legyen nemzetközi színházi fesztiválunk, pedig minden ilyen kezdeményezés csupán elhatározás, akarat kérdése.A Nemzeti igazgatója sem vonja kétségbe, hogy vannak tradícióval rendelkező nemzetközi kitekintésű fesztiválok, mint amilyen a szegedi Thealter vagy a gyulai Shakespeare Fesztivál, és a Budapesti Tavaszi Fesztivál, és az egykor őszinek, ma már Budapest Cafénak nevezett eseménysorozaton is láthatók jelentős külföldi produkciók, a Katona József Színház pedig két alkalommal adott otthont az Európai Színházak Uniója fesztiváljának. De igazán nagy, átfogó, önálló arculattal, koncepcióval rendelkező fesztivál eddig nem volt Magyarországon. Ám nemcsak nemzetközi, de igazán rangos nemzeti fesztiválunk sincs – teszi hozzá Vidnyánszky. – A Pécsi Országos Színházi Találkozó, a POSZT – bár a köztudatban így él – nem az évad legjobb előadásait vonultatja fel. A szubjektív válogatás helyett új koncepció kialakítása a színházi szakma képviselőinek közös feladata. Az évtizedes bezárkózás után a nyitás és a minőség fontosságát hangsúlyozza a Nemzeti Színház igazgatója: nem szabad félni attól sem, hogy megmérettessük magunkat. A magyar színház híre külföldön sokkal jobb, mint ahogyan azt idehaza sokan láttatni akarják. Bátran és nyitottan kell a világ felé fordulnunk, és lehetőség szerint tágra nyitott kapukkal kell fogadnunk más kultúrák, értékvilágok, hagyományok és útkeresők képviselőit.Hogyan várjuk el a világtól, hogy ránk figyeljen, ha mi nem vagyunk kíváncsiak rájuk?! Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy a magyar néző egy sor előadást látva szintén megteheti a maga összehasonlítását.Folytatást a MITEM oldalán talál.
03.21. 10:17
Szinhaz.hu
A vágy villamosa - Kerekes Éva ismét Tatabányán játszik
A vágy villamosa - Kerekes Éva ismét Tatabányán játszik
Március 22-én mutatják be a Jászai Mari Színházban Tennesse Williams A vágy villamosa című darabját. A rendező, Guelmino Sándor Kerekes Évára bízta a főszerepet, aki Tatabányán az Édes Anna című darabban is látható.Ajánló a darab elé:A magányos Blanche DuBois egy szál bőrönddel jelenik meg húgánál, Stellánál, aki boldog házasságban él Stanley Kowalski lengyel bevándorlóval. Blanche a céltalanság megtestesítője, Stanley a tevékeny emberé. Két világ. Féltékenység, durvaság, erőszak, őrület. „Az egész élet emlékekből áll, csak mindig a jelen pillanat múlik el olyan gyorsan, hogy észre sem vesszük” - mondja Tennessee Williams, akinek A vágy villamosa című Pulitzer-díjas drámája az 1947-es megírása óta folyamatosan műsoron van a világ színpadain, többször meg is filmesítették, többek közt Vivien Leigh-vel és Marlon Brandoval a főszerepben.Kerekes Éva és Blanche:"Ez egy nagyon nagy szerep. Kell hozzá egy bizonyos fokú érettség, holott nem vagyok azon a párton, hogy a színésznek mindent meg kell élnie ahhoz, hogy hitelesen át tudja adni az általa megjelenített karakter érzéseit. Blanche sérült. Beteg embernek látom őt, aki nem képes szembenézni múltbeli sérelmeivel. Ebben persze nagy szerepe van az önvádnak is. Ennek megértése miatt viszont fontos, hogy a darab elején még ne hívjuk fel a figyelmet a szereplő lelki defektusaira, hanem fokozatosan derüljön fény rájuk. (…) Szerintem bárki kerülhet olyan helyzetbe, mint Blanche. A túlérzékenység, a valóság elutasítása nem korfüggő tulajdonságok". (forrás: kemma.hu)Balázs Áron Stanley karakteréről: „A figura azért érdekes, mert egészen másféle környezetből származik, mint Stella vagy Blanche: Stanley polgári, lengyel családból jön, lejjebb áll a társadalmi létrán, mint Stelláék. Sokan kérdezik: jó vagy rossz ember Stanley? Én azt mondanám, mindkettő. Nem tudnám kijelenteni, hogy kifejezetten negatív szereplő, inkább úgy fogalmaznék: a saját igazát, otthonát próbálja megvédeni”. (forrás: kultúra.hu)Kiállítás nyílik:Az előadást megelőzően Inkey Tibor és Wellesz Ella színházi fényképeiből nyílik fotókiállítás Retusált sztárok címmel a színház kiállítótermében. Balázs Áront az Újvidéki Színház két áprilisi vendégjátékában, az Opera Ultimában és a West Side Storyban is láthatja a tatabányai közönség.A vágy villamosa Szereposztás Blanche DuBois Kerekes Éva Stanley Kowalski Balázs Áron Stella DuBois Bakonyi Csilla Mitch Schruff Milán Steve Timkó János Eunice Molnár Mariann Pablo Maróti Attila Ápolónő, mexikói asszony, Mexikói asszony Tóth Rita Orvos, Shep Huntleigh Crespo Rodrigo Fiatalember, Allan Jaskó Bálint Rendező Guelmino Sándor Díszlettervező Cziegler Balázs Jelmeztervező Kárpáti Enikő Fordító Czímer József Súgó Dobos Erika Ügyelő Laczkó Edit Rendezőasszisztens Vágó KataBemutató: 2014. március 22. További előadások: márc. 22. márc. 28. márc. 29. ápr. 4. ápr. 4. ápr. 5. ápr. 24. ápr. 26. máj. 8. máj. 9.
03.21. 08:00
Szinhaz.hu
KERO: "A Színművészetit ízlésterror alapján működtetik"
KERO: "A Színművészetit ízlésterror alapján működtetik"
Hosszú hónapok óta nem írtak ki új pályázatot az Operettszínház igazgatói székére, miután az előzőt eredménytelenné nyilvánították. Kerényi Miklós Gábor direktor a Népszavának elmondta: reméli, folytathatják a megkezdett utat. Lapszemle.A Népszava cikkéből: "Egy új pályázat eredményes befejezéséig szól a megbízásom. És szóban azzal bíztak meg, hogy hosszútávon intézzem a Budapesti Operettszínház ügyeit, hiszen világos, hogy egy ekkora színháznak a terveit elő kell készíteni" - kezdte Kerényi Miklós Gábor. A direktor szerint - bár a szakmai bizottság is mellett tette le a voksát - azért nyilvánították eredménytelennek az Operettszínház vezetésére kiírt pályázatot - és újat azóta se írtak ki -, mivel "a főváros és a minisztérium között nem tudott létrejönni pontos egyeztetés".KERO rámutatott: a főváros úgy állapodott meg a magyar állammal, hogy bérleti díjat kap a színház épületéért és összes vagyontárgyáért, amely az önkormányzat tulajdonában maradt, miután január 1-től állami fenntartás alá került az intézmény."Sok-sok év óta hiszek abban, hogy az Operettszínház igazi jó, felelős gazdája a magyar állam, és a minisztérium lehet, ahol magas szinten megbecsülik a tevékenységünket. A főváros keretein belül nem volt könnyű helyzetünk, hiszen egy voltunk a többi teátrum között. De ugyanakkor nekünk van zenekarunk, énekkarunk, balettkarunk, tehát az egésznek olyan költségvonzata volt, ami a többi színházhoz képest állandóan plusz költségként jelentkezett" - hangsúlyozta az igazgató, és hozzátette: az operett nem egy "kitermelős" műfaj, és támogatásra szorul. Úgy véli, nem véletlen, hogy az egész világon alig van operettszínház, és kizárólag állami támogatással rendelkező német, osztrák, cseh, orosz, román színházak játszanak operettet.Az Operettszínház vezetője nem ért egyet azzal, hogy az operettek, musicalek gyakran "csak a felszínt karistolják", és alapvetően könnyedén szórakoztatóak. "Ez vita kérdése, amit mindenki másképp értékelhet. De az, hogy ezt a közönség széles rétegei nézik örömmel, és hogy a nézők soraiban ugyanúgy vannak professzorok, mint takarító nénik, világosan mutatja, hogy egyszerre érjük el a szórakoztatás és az értékfelmutatás szintjét. Persze vannak kritikusok, akik ezt nem így gondolják" - jegyezte meg az igazgató. Szerinte a kritikusok jelentős része "a fától nem látja az erdőt", más típusú színházakat szeretnek, és nincs igazán érzékük a zenés színház iránt, "a szobaszínházakat kedvelve nem érzékenyek a nagy formátumú népszínházra".Arra a kérdésre, miért nincs operett-musical szak a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, Kerényi Miklós Gábor így felelt: "Mert Novák Eszter és Ascher Tamás félreértik ennek a műfajnak a szerepét. Ők zenés színész szakot működtetnek, ami pedig szerintem nincs, mert minden színész zenés színész. Valamennyi színésznek kell tudnia bizonyos szinten énekelni. Az operett-musical szak pedig azért szükséges, mert azt csak azok képesek elvégezni, akiknek van olyan nagyságrendű és minőségű hangjuk, hogy a musicalt és az operettet el tudják énekelni. A jóisten ezt általában úgy osztja be, hogy akinek ilyen hangja van, az kicsit kevésbé tehetséges színészileg, aki meg nagyon tehetséges színészileg, annak rendszerint nincs annyi hangja. Ők nem akarják felvenni azokat, akiknek ugyan remek hangjuk van, de színészileg nekik nem elég jók. Ennek az ékes bizonyítéka, hogy az elmúlt kilenc évben két osztálynyi színészt neveltek, és belőlük senki nem tudott beilleszkedni az Operettszínházba, de senki nem játszik a Madách Színházban se, és nagy musical szerepet a Vígben sem. Nem képesek igazán operett- és musical szerepeket magas színvonalon elénekelni. (...) Ha felsorolom az utolsó Kerényi Imre osztályt, akiket még erre a műfajra képeztek, akkor Balogh Anna, Peller Anna, Nádasi Veronika, Tompos Kátya, Dolhai Attila, Szemenyei János, Posta Viktor, Kerényi Miklós Máté, Nagy Sándor nevei világosan jelzik a különbséget. 9 olyan ember, akik a mai magyar zenés színház meghatározó személyiségei, egy osztályból!" (Kerényi Imre utolsó operett-musical osztályának tagjai nem a felsorolt színészek voltak, hanem Mózes Anita (győri színház), Hajdú Melinda (kecskeméti színház), Fekete Linda (szombathelyi színház), Trokán Anna (veszprémi színház), Molnár Gyöngyi (József Attila Színház, majd Madách Színház), Valentin Titánia (József Attila Színház), Gulyás Balázs (szabadúszó), Kiss Domokos Márk (váci színház, igazgató), Bakos-Kiss Gábor (debreceni színház), Horváth Andor (soproni színház), Fejszés Attila (Győri Nemzeti Színház), Csórics Balázs (József Attila Színház, majd szabadúszó). A szerk.)A direktor úgy fogalmazott: a Színház- és Filmművészeti Egyetemet egyfajta "ízlésterror" alapján működtetik. "Valaha az egyetemen tanított Várkonyi Zoltán, Kazimir Károly, Ádám Ottó, Szinetár Miklós, Vámos László, Békés András, Major Tamás. Ők sem szerették egymást jobban, mint a mai színházigazgatók. Ennek ellenére a főiskolán együtt, bár különböző stílusban oktattak. Ma az egyetemen nagyjából egységes gondolkodás, stílus alapján tanítanak. Néhány embernek van csak megengedve, hogy másként gondolkodjon" - véli Kerényi Miklós Gábor.A teljes interjú itt olvasható.
03.18. 08:00
Szinhaz.hu
"Mindenki mondja a magáét" - A magyar színházakról tartottak vitaestet Bécsben
"Mindenki mondja a magáét" - A magyar színházakról tartottak vitaestet Bécsben
A magyarországi független és állami színházak helyzetéről, a politika és a kultúra kapcsolatáról tartottak pódiumbeszélgetést vasárnap Bécsben, a Burgtheater Magyarország Fesztiváljához kapcsolódóan. Fotó: Filep István, MTIA beszélgetés résztvevői - Csáki Judit újságíró, Máté Gábor, a Katona József Színház ügyvezető igazgatója és Mattyasovszky Bence, a Katona József Színház adminisztratív igazgatója - egyebek között kiemelték, hogy a független színházak finanszírozása bizonytalanná vált, és hiányolták a valódi párbeszédet a kulturális életben a kormányzat, illetve a kultúrpolitika bírálói között. Csáki Judit úgy vélekedett, hogy a független színházak finanszírozását a teljes bizonytalanság jellemzi, főként az elmúlt három évben, az előadóművészeti törvény módosítása óta. Míg korábban volt bizonyos részesedésük a központi támogatásokból, jelenleg szinte csak pályázatokon tudnak forrásokhoz jutni - mondta. Ugyanakkor a független színházak nagyon "elevenek", szinte az anyagi források teljes hiányában nagyon jó produkciók jönnek létre - tette hozzá. Mattyasovszky Bence rámutatott, hogy a színházak finanszírozása az elmúlt években, beleértve a korábbi kormányzati ciklusokat is, általánosságban is "csökkent vagy stagnált". Kiemelte azt is, hogy a 2008-ban bevezetett TAO-támogatásnak - az előadóművészeti szervezeteket támogató vállalkozások társaságiadó-kedvezményének - eredetileg a központi támogatást kiegészítő szerepet szánt a törvény, a központi támogatás csökkenése miatt pedig megnőtt a jelentősége.Máté Gábor a beszélgetést vezető Rubina Möhring osztrák újságírónő kérdésére elmondta: Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója olyan programot hirdetett meg, amely "a szépség, a remény és a hősök keresését" jelenti a színpadon, s ez "eltérő ízlést" képvisel, mint például a Katona József Színház felfogása. Hozzátette: a problémát nem ebben, hanem abban látja, hogy támadások érik az olyan színházakat, amelyek nem ezt az ízlésvilágot képviselik, valamint abban is, hogy "kijelölik az irányt" azoknak a színházaknak, amelyek részesülni akarnak a támogatásokból.A közönség soraiban helyet foglaló Ascher Tamás, a Katona József Színház főrendezője Rubina Möhring kérdésére hozzátette: nincsen cenzúra a magyar színházi életben olyan értelemben, amilyen az 1950-es években volt, de aki "kellemetlen kérdést tesz fel" a színpadon, az nehezebben jut támogatáshoz. Ascher úgy vélte, jelenleg még van kritikai művészet a magyar színházakban, de fennáll a veszély, hogy "minden eszközzel megpróbálják majd szűkíteni" ennek az arányát.Fotó: Filep István, MTICsáki Judit szerint a Vidnyánszky által megfogalmazott szemlélet, amely "hősök bemutatását" és pozitív szemléletet ír elő, "zsákutcát" jelent. A színháznak nem szabad előírnia, hogy a néző mit gondoljon - hangsúlyozta. A beszélgetés résztvevői - utalva arra, hogy a vitára és a színházi programba eredetileg meghívták Vidnyánszky Attilát is - , hiányolták a valódi párbeszédet, a nézetek szemtől szemben való ütköztetését a magyar kulturális életben. "Nincsenek viták, Magyarországon sem, és itt sem (...) mindenki mondja a magáét, a saját lapjában, abban, amelyikben engedik szóhoz jutni, vagy amelyik jár neki" - fogalmazott Csáki Judit.A rendezvényen szó volt a magyarországi antiszemitizmusról is. Máté Gábor felidézte, hogy Alföldi Róbertet, a Nemzeti Színház korábbi igazgatóját nagyon sok támadás érte a parlamentben is antiszemita és homofób utalások formájában. Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett: Magyarországon nem alakult ki a tolerancia egy minimuma, sem konszenzus arról, hogy hol vannak azok a határok, amelyeket nem szabad átlépni, és ebben az előző kormányoknak is nagy felelősségük van. A bécsi Burgtheater, az osztrák nemzeti színház pénteken kezdődött Magyarország Fesztiválján a vasárnapi pódiumbeszélgetés mellett összesen három színpadi előadást, egy zenés irodalmi műsort és egy felolvasóestet tekinthet meg a közönség. A Forte Társulat és Pintér Béla Társulatának egy-egy darabja, valamint a Katona József Színház és a Szputnyik Hajózási Társaság egy közös produkciója mellett eredetileg a Nemzeti Színház és a Krétakör egy-egy előadása is szerepelt volna a programban. A Burgtheater körül kialakult bizonytalan helyzet miatt azonban Vidnyánszky Attila még februárban lemondta az általa rendezett Johanna a máglyán című darab bécsi bemutatását, a Krétakör pedig szerdán jelezte, hogy nem vesz részt a fesztiválon.A bizonytalan helyzet azért alakult ki a Burgtheaternél, mert a színház felügyelőtanácsa február végi jelentésében okirat- és mérleghamisítást, valamint hűtlen kezelést állapított meg, emellett több mint 8,3 millió eurós hiány alakult ki a 2012/13-as évadra a német nyelvterület legjobban dotált színházánál. A pénzügyi botránnyal kapcsolatban Josef Ostermayer kulturális miniszter leváltotta Matthias Hartmann színházigazgatót.Forrás: MTI
03.17. 09:18
Szinhaz.hu
Versünnep Fesztivál a Latinovits-Bujtor Játékszínben
Versünnep Fesztivál a Latinovits-Bujtor Játékszínben
A család európai éve jegyében, egyúttal az I. világháború kitörésének 100. évfordulójára emlékezve rendez vers- és prózamondó fesztivált a Versünnep Alapítvány és a Bánffy György Kulturális Szalon.A három elődöntő közül a második március 24-én (hétfőn) este hat órától lesz Veszprémben, a Latinovits-Bujtor Játékszínben. A finálénak a Nemzeti Színház ad otthont április 11-én. Kolti Helga, a Versünnep Alapítvány kuratóriumi elnöke az esemény korábbi sajtótájékoztatóján felidézte: a Versünnep Fesztivál 2005-ben - József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából - indult útjára a Veszprémi Petőfi Színházban, amelynek akkor a vezetője volt. Négy alkalommal rendezték meg, minden alkalommal az adott év kiemelt évfordulójához kötve a kiírást. Mint mondta, pár év kényszerszünet után ismét elindulhat a Versünnep. Az idén, a Bánffy György Kulturális Szalonnal és a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel együttműködve, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósulhat meg a rendezvény, amelynek fő médiatámogatója a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA).Újdonság, hogy a szervezőtársak jóvoltából mostantól a Versünnep Fesztivál több közösséget is megszólít. A színészek és előadóművészek számára meghirdetett versenyből, az elődöntőket márciusban, a döntőt április 11-én, a költészet napján tartják a Nemzeti Színházban. Az esemény fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, szakmai fővédnöke Csoóri Sándor költő, író. Mindemellett a nem professzionális érdeklődők számára is meghirdették a fesztivált, amely már tavaly elindult iskolák, civil szervezet részvételével. A programnak ezt a részét - amelynek keretében például rendhagyó irodalomórákat is szerveznek - április 5-én, seregszemlével zárják a budapesti Játékszínben. A fesztivál fővédnöke Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár.A professzionális résztvevőknek kiírt versenyre két kategóriában lehetett nevezni: színművészek és előadóművészek, valamint színművészeti egyetemek és szakirányú felsőoktatási intézmények hallgatóinak jelentkezését várták. A zsűri elnöke Császár Angela színművész, tagjai: Blaskó Péter, Hűvösvölgyi Ildikó, Rubold Ödön, Kovács Frigyes, Dráfi Mátyás (színművészek), Mezey Katalin, Oláh János, Falusi Márton (költők), Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, Sződy Szilárd (rendező),Elek Szilvia zeneszerző, költő és Oberfrank Pál, színművész, a Veszprémi Petőfi színház igazgatója. A verseny fődíja az első kategóriában 1 millió forint, a 2. kategóriában 500 ezer forint.A veszprémi elődöntő zsűrijében március 24-én helyet foglalnak: Császár Angela és Kőrösi Csaba színművészek, Oláh János és Mezey Katalin költők, valamint Szikora János, a székesfehérvári Vörösmaty Színház igazgatója. A rendezvényre a versenyzőknek három művel kellett nevezni, amelyek az I. világháború-, a család témájához kapcsolódnak, illetve egy kortárs magyar költő, író verse, esetleg prózai műve is szerepelhet a programjukban.Forrás: Veszprémi Petőfi Színház
03.16. 11:00
Szinhaz.hu
"Egész életemben tanulhattam" - Kóti Árpád Kossuth-díjas
"Egész életemben tanulhattam" - Kóti Árpád Kossuth-díjas
"A színészet a legnehezebb pálya. Ugyanakkor játék, amelybe nem kell belehalni" - summázta 58 év tapasztalatát Kóti Árpád, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház örökös tagja, Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, aki több mint öt évtizedes kimagasló színészi teljesítményéért Kossuth-díjat kapott. Kóti Árpád még ma sem tudja megmondani, hogy miért lett színész. "Már a színművészeti főiskolára jártam, amikor életemben először láttam színházi előadást a Nemzeti Színházban" - idézte fel a kezdeteket az 1934-ben, a Békés megyei Bucsán született művész. Szülőfalujában az iskolában nem volt tornaterem, mégis testnevelési gimnáziumba ment Kiskunfélegyházára, majd azt elvégezve felvették a testnevelési főiskolára, a soproni erdőmérnöki karra, s első körben a színművészeti főiskolára is. "Nem szerettem nagyon tanulni, így a színművészetit választottam. Aztán egész életemben tanulhattam" - idézte fel. Éppen a falu határában cséplőgépen dolgozott, amikor jött az értesítés, hogy másnap ismét a színművészetire kell mennie, a második felvételire. A nyakas vidéki gyerek ezen kellően felháborodva - abban a ruhában, saruban, ahogy csépelni volt - másnap berontott a felvételire, s méltatlankodva vonta kérdőre a Básti Lajos, Gellért Endre, Olti Magda alkotta felvételiztető bizottságot, hogy őt minek hívták vissza, amikor egyszer már felvették. Gellért Endre megnyugtatta: fel van véve, a harmadik fordulóra már nem kell bemennie. Milyen harmadik fordulóra? - méltatlankodott tovább az ifjú színésztanonc.Fotó: dehir.hu A főiskolán olyan osztálytársai voltak, mint Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Madaras József, Margitai Ági. Első sikerére ma is jól emlékszik: József Attila Hazám című versét akarta elszavalni, de Básti Lajos azt mondta, korai ez még, ehhez érnie kell. Ám Kóti Árpád nem tágított, már megtanulta a verset - mondta Bástinak, és el akarja mondani. Elszavalta. Osztálytársai felállva tapsolták. "Ez volt az első sikerem" - mondta. A főiskola befejezése után két év Békéscsaba, egy-egy év Eger, Veszprém és Szolnok következett, majd Lengyel György hívására 1963-ban a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött. Azóta is Debrecen az otthona. "Szeretem ezt a várost" - mondta, s kötődésére utalva hozzátette: "ha Budapestre kell mennem, már Hajdúszoboszlónál honvágyam van."Debrecenben első komoly sikerét a Kapaszkodj Malvin, jön a kanyar című darabban, a magyar hősi halott katona megformálásával aratta. Aztán jöttek sorban az emlékezetes alakításai: a Részeg eső Balla Gézája, a Sírkő pántlikával Pacel Márkja, a János király Pandulphója, Shakespeare Lear királyában pedig először Edmund, majd Gloster szerepe, végül 75 évesen eljátszotta a címszerepet is. Kóti Árpád fergeteges sikert aratott Háy János Gézagyerek című darabjának Herda Pityujaként, de a Kossuth-díjat - szerinte - a 2009-ben bemutatott Én, Károli Gáspár címszerepéért kapta, amelyet még ma is játszik a Csokonai Nemzeti Színházban. Kóti Árpád - aki a budapesti Nemzeti Színházért sem volt hajlandó elhagyni Debrecent - meleg szívvel emlékezik néhai és mai kollégáira: Dégi Istvánra, Gerbár Tiborra, Sárosdy Rezsőre, Szabó Ildikóra, Novák Istvánra, Simor Ottóra, Csendes Lászlóra, Miske Lászlóra, Csikos Sándorra. "Közülük többen is megérdemelték volna a Kossuth-díjat" - mondja, utalva arra, hogy legutóbb 1955-ben kapott ilyen magas kitüntetést debreceni színész, Solti Bertalan személyében.Forrás: MTI
03.15. 06:02
Szinhaz.hu
Hámori Ildikó és Mácsai Pál is Kossuth-díjas
Hámori Ildikó és Mácsai Pál is Kossuth-díjas
Áder János államfő pénteken átadta a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. "A mai díjazottak és kitüntetettek életében is ott találjuk mindazokat, akiknek személyes példája fontos ösztönzést jelentett számukra. Akik lelkierőt és inspirációt nyújtottak mindahhoz, amit elértek, amit megvalósítottak, amiben sikeresek lettek" - hangsúlyozta a köztársasági elnök a Parlamentben mondott beszédében. Idén Jókai Anna író kapta a Kossuth Nagydíjat. Húsz művésznek ítéltek oda Kossuth-díjat, a Vujicsics Együttes tagjai pedig megosztva részesültek az elismerésben. Széchenyi Nagydíjjal tüntették ki John Lukacs magyar származású történészt, 19-en pedig Széchenyi-díjat kaptak. Magyar Érdemrendet 29-en vehették át. Az elismeréseket Áder János Orbán Viktor kormányfő és Kövér László házelnök társaságában nyújtotta át.Fotó: kultura.huMagyarország köztársasági elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére - nemzeti ünnepünk, március 15., az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmábóla Kossuth Nagydíjat adományozta: JÓKAI ANNA Kossuth-díjas írónak, esszéistának, az MMA rendes tagjának a magyar prózairodalom területén létrehozott kimagasló életművéért, valamint az urbánus irodalom nemzeti és keresztény ágának kiemelkedő képviseletéért; a Kossuth-díjat adományozta: MŐCSÉNYI MIHÁLY Széchenyi-díjas építésznek, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának professor emeritusának a tájépítészet szakterületének hazai elismertetése és az egyetemi oktatásban való bevezetése érdekében végzett tevékenységéért, valamint csaknem hét évtizedes, hazai és nemzetközi szinten is kimagasló alkotói-tervezői, oktatói és iskolateremtő tudományos pályája elismeréseként; DOBAI PÉTER József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas írónak, költőnek, dramaturgnak, az MMA rendes tagjának kimagasló színvonalú költői, regény- és forgatókönyvírói tevékenysége elismeréseként; TEMESI FERENC József Attila-díjas és Babérkoszorú-díjas írónak, műfordítónak, színműírónak, az MMA rendes tagjának műfajteremtő költői, írói munkája, valamint műfordítói tevékenysége elismeréseként; BOHUS ZOLTÁN Munkácsy Mihály-díjas üvegtervező iparművésznek, érdemes művésznek, az MMA rendes tagjának a konstruktivista szobrászat és az üvegművészet területén létrehozott egyedi stílusú alkotásai és újító szellemű művészete elismeréseként; NÉMETH JÁNOS Munkácsy Mihály-díjas keramikusművésznek, érdemes művésznek, az MMA rendes tagjának a tradicionális népi kerámiavilág mondanivalóját a modern szobrászattal és kerámiaművészettel ötvöző mintegy fél évszázados művészi tevékenysége elismeréseként; BORÁROS IMRE nyugalmazott színművésznek, a komáromi Jókai Színház alkotójának a felvidéki magyar színház- és előadóművészet, valamint az egyetemes magyar kultúra határokon átívelő, magas színvonalú művelése és terjesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként; HÁMORI ILDIKÓ Jászai Mari-díjas színművésznek, kiváló művésznek, a Pesti Magyar Színház tagjának a magyar színház- és filmművészetben betöltött meghatározó szerepe és generációk számára meghatározó, emlékezetes alakításai elismeréseként; KÓTI ÁRPÁD Jászai Mari-díjas színművésznek, kiváló művésznek, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház tagjának több mint öt évtizedes, kimagasló színművészi pályája elismeréseként; MÁCSAI PÁL Jászai Mari-díjas színművésznek, rendezőnek, érdemes művésznek, az Örkény István Színház igazgatójának sokoldalú színészi pályája, egyedülálló rendezései, valamint színházalapítói és a magyar színházi életet is gazdagító közéleti tevékenysége elismeréseként; BARÁTI KRISTÓF Liszt Ferenc-díjas hegedűművésznek, az MMA levelező tagjának számos rangos nemzetközi versenyen is díjazott, kora gyermekkorától megmutatkozó és kiemelkedő tehetsége, érett muzikalitással megformált, a klasszikus és modern stílusok mellett a kamaraműfajban is autentikus és virtuóz hegedűjátéka elismeréseként; BÉRES JÁNOS furulyaművésznek, népzenekutatónak, zenepedagógusnak az élő népművészeti hagyomány továbbörökítése, a népzene művészi fokon történő művelése és annak oktatása, valamint a társadalom széles rétegeit elérő televíziós és rádiós műsorokban folytatott közművelői tevékenysége, valamint iskolaalapítói és igazgatói munkája elismeréseként; HEGEDŰS ENDRE zongoraművésznek, professzornak kiemelkedő zongoraművészi pályája során egyedülálló muzikalitással megformált, virtuóz előadásaiért, valamint kiemelkedő kamaraművészi és oktatói tevékenysége elismeréseként; JÁVORI FERENC "FEGYA" zeneszerzőnek, előadóművésznek, érdemes művésznek, a Budapest Klezmer Band zenekarvezetőjének a magyar zenei kultúra szerves részét képező klezmer stílus nemzetközi népszerűsítéséért, valamint kiemelkedő zeneszerzői és előadóművészi pályája elismeréseként; KISS B. ATILLA Liszt Ferenc-díjas operaénekesnek, a Magyar Állami Operaház művészének, az MMA rendes tagjának a világ legrangosabb operaszínpadain sikert aratott énekművészete, a tenor szerepek széles skáláját felvonultató sokszínű repertoárja, valamint hiteles és szenvedélyes alakításai elismeréseként; KOBZOS KISS TAMÁS Liszt Ferenc-díjas előadóművésznek, az Óbudai Népzenei Iskola igazgatójának, népzenetanárnak, az MMA rendes tagjának egyedülálló előadóművészi pályája, népzenei oktatómunkája, valamint a magyar népzene hazai és külföldi népszerűsítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként; KOVÁCS KATI előadóművésznek, dalszövegírónak, színésznőnek a magyar könnyűzenei kultúrában játszott műfajteremtő szerepéért, határainkon túl is nagy népszerűségnek örvendő, gazdag előadóművészi tevékenyégéért, több évtizedes művészi pályafutása elismeréseként; ORBÁN GYÖRGY Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docensének széles műfaji skálát betöltő zeneszerzői pályafutása és kiemelkedő zenepedagógiai tevékenysége elismeréseként;SNÉTBERGER FERENC gitárművésznek, zeneszerzőnek a nemzetközi zenei életben is kiemelkedő előadóművészi pályája, a klasszikus, a roma, a flamenco és a dzsessz páratlanul egyéni ötvözését kiérlelő zeneszerzői tevékenysége, valamint az ifjú tehetségek gondozása érdekében végzett áldozatos munkája elismeréseként; TAKÁCS KLÁRA Liszt Ferenc-díjas operaénekesnek a világ legrangosabb színpadain énekelt mezzoszoprán főszerepek páratlan megformálásáért, valamint a nemzetközi zenei életben is kimagasló, több évtizedes operaénekesi pályája elismeréseként; TIMÁR SÁNDOR nyugalmazott koreográfusnak, néptáncpedagógusnak a magyar néptáncoktatás egyedi módszertanának kidolgozása, a hazai táncházmozgalom elindítása és fenntartása, valamint a magyar néptáncművészet nemzetközi népszerűsítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként;a Kossuth-díjat megosztva adományozta: a Kárpát-medencei délszláv népzenei tradíciót közkinccsé formáló, egyedi hangzásvilágot kiérlelő, példaértékű művészi pályafutásuk, valamint a zenei örökség áthagyományozása érdekében végzett sokoldalú tevékenységük elismeréseként a Vujicsics Együttes tagjainak: BORBÉLY MIHÁLYNAK; BRCZÁN MIROSZLÁVNAK; EREDICS ÁRONNAK; EREDICS GÁBORNAK; EREDICS KÁLMÁNNAK; SZENDRŐDI FERENCNEK; VIZELI BALÁZSNAKForrás: MTI
03.14. 14:46
Szinhaz.hu
Művészeti és szakmai díjakat adott át a minisztérium
Művészeti és szakmai díjakat adott át a minisztérium
A nemzeti ünnep alkalmából művészeti, egészségügyi és sportteljesítményeket elismerő díjakat adott át pénteken Budapesten Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Kiváló művész lett többek közt Bárány Frigyes, Nagy-Kálózy Eszter és Trill Zsolt, érdemes művész elismerést kapott mások mellett Für Anikó, Hunyadkürti György, Szerednyey Béla és Rajhona Ádám. "A magyar szabadság ünnepén minden magyarnak megadatik a lehetőség, hogy rácsodálkozzon Magyarország, a Kárpát-medencei magyarság kulturális teljesítményére" - fogalmazott az ünnepségen Balog Zoltán. Hozzátette: a magyar szabadság ünnepe a legmegfelelőbb alkalom a művészeti díjak átadására, de emellett elismerik az orvoslás területén, a sportban elért kiváló teljesítményeket és a bajba jutott, szenvedélybeteg embereken segítő munkát is. A miniszter hat alkotónak nyújtott át kiváló művészi címet, tizenöten érdemelték ki az érdemes művészi címet, hárman pedig Babérkoszorú díjban részesültek. Emellett átadták például a Jászai Mari- és a Liszt Ferenc-díjakat is a Szépművészeti Múzeumban tartott ünnepségen.Kiváló művész elismerésben részesült: BÁRÁNY FRIGYES MIKLÓS, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész; RICHLY ZSOLT GÁBOR Balázs Béla-díjas animációs filmrendező, érdemes művész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára; NAGY-KÁLÓZY ESZTER, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész; TRILL ZSOLT, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész; MAKLÁRY LÁSZLÓ ÁRPÁD, a Budapesti Operettszínház főzeneigazgatója, érdemes művész; DRESCH MIHÁLY Liszt Ferenc-díjas zenész, érdemes művész, a Dresch Quartet zenekarvezetője. Érdemes művész elismerésben részesült: RICHTER JÓZSEF Jászai Mari-díjas artistaművész, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója; SZALAI GYÖRGYI ÉVA Balázs Béla-díjas filmrendező; VITÉZY LÁSZLÓ Balázs Béla-díjas producer, forgatókönyvíró, filmrendező; HUNYADKÜRTI GYÖRGY, a Csiky Gergely Színház Jászai Mari-díjas színművésze; SZOKOLAY OTTÓ, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze; SCHNELL ÁDÁM, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze; SZEREDNYEY BÉLA, a Madách Színház Jászai Mari-díjas színművésze; RAJHONA ÁDÁM, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművésze; FÜR ANIKÓ, az Örkény István Színház Jászai Mari-díjas színművésze; PANNONHALMI ZSUZSA Ferenczy Noémi-díjas keramikus iparművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének ny. alelnöke, a Wartha Vince Kerámiaművészeti Alapítvány elnöke; SZENES ISTVÁN Ybl Miklós-díjas belsőépítész, a Szenes Design Stúdió ügyvezető igazgatója, a Magyar Művészeti Akadémia tagja; DOBRA JÁNOS Liszt Ferenc-díjas karnagy, a Budapesti Tomkins Énekegyüttes karmestere, művészeti vezetője; FARKAS ZOLTÁN táncművész, koreográfus, a Budapesti Kortárs Tánc Főiskola, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára;, MIHÁLYI GÁBOR, a Hagyományok Háza - Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, Harangozó Gyula-díjas táncművész; NÉMETH JUDIT, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas operaénekese.Jászai Mari-díjat kapott kiemelkedő színművészeti - színészi, rendezői, díszlet- és jelmeztervezői, látvány- és világítástervezői, dramaturgiai - és színháztudományi - színházelméleti és színházi kritikusi - tevékenysége elismeréseként:JÁRAI MÁTÉ színművész;NAGY VIKTOR rendező;RÁTKAI ERZSÉBET jelmeztervező;TOMPOS KÁTYA színművész részére,BLASKÓ BALÁZS igazgató, színművész;RUTTKAY LAURA színművész;BARABÁS BOTOND színművész.Nádasdy Kálmán-díjat kapott kiemelkedő zenés, színházi rendezői, színháztudományi, dramaturgi és műfordítói tevékenysége elismeréseként:CSEKE PÉTER színművész, rendező, színházigazgató. Babérkoszorú díjat kapott: KISS BENEDEK József Attila-díjas író, műfordító; OLÁH JÁNOS József Attila-díjas költő, író, szerkesztő; ORBÁN JÁNOS DÉNES József Attila-díjas költő, író. Balázs Béla-díjat kapott a mozgókép területén kifejtett kiemelkedő alkotótevékenysége, valamint művészi és tudományos teljesítménye elismeréseként: CSÁKI LÁSZLÓ dokumentum- és animációs filmrendező, egyetemi tanársegéd; HARTYÁNDI JENŐ rendező, operatőr, fesztiváligazgató; MISPÁL ATTILA rendező, vizuális műhelyvezető; KŐSZEGI EDIT filmrendező, dramaturg. Balogh Rudolf-díjat kapott kiemelkedő fotóművészeti, fotóriporteri, illetve fotószakírói tevékenysége elismeréseként: PECSICS MÁRIA fotóművész; SZARKA KLÁRA fotóművészeti szakíró. Erkel Ferenc-díjat kapott kiemelkedő zeneszerzői, zenei rendezői tevékenysége elismeréseként: PERÉDI MÁRTA zenei rendező és szerkesztő; BEISCHER-MATYÓ TAMÁS oktató. Ferenczy Noémi-díjat kapott kiemelkedő iparművészeti, ipari tervezőművészeti tevékenysége elismeréseként: BICSÁR VENDEL ötvösművész; FARKAS ANNA tervezőgrafikus-művész; FODOR LÓRÁNT egyetemi docens; KELEMEN KATALIN textilművész; SZABÓ EDIT iparművész. Harangozó Gyula-díjat kapott a táncművészet terén kiemelkedő alkotói, előadói, tudományos és pedagógiai tevékenysége elismeréseként: LIEBLICH ROLAND magántáncos; SZURMAYNÉ HORTOBÁGYI GYÖNGYVÉR művésztanár. Hortobágyi Károly-díjat kapott a cirkuszművészet terén kiemelkedő artista és pedagógiai tevékenysége elismeréseként: DONERT ANTAL artista. József Attila-díjat kapott kiemelkedő irodalmi - költői, írói, műfordítói, irodalomtörténészi - tevékenysége elismeréseként: JÁNOSI ZOLTÁN irodalomtörténész; KONTRA FERENC író; GYŐRFFY ÁKOS költő; PÁLFALVI LAJOS műfordító, író; POLLÁGH PÉTER költő; RÓZSÁSSY BARBARA költő; SZVOREN EDINA író, zenetanár. Liszt Ferenc-díjat kapott kiemelkedő zenei előadó-művészeti tevékenysége elismeréseként: BERKES BALÁZS előadóművész, nyugalmazott docens; DÉKI LAKATOS SÁNDOR zenekarvezető, ügyvezető; KALLÓ ZSOLT hegedűművész, közép- és főiskolai tanár, művészeti vezető; PÁNDY PIROSKA operaénekes; SOMOS JÁNOS CSABA tanár. Munkácsy Mihály-díjat kapott kiemelkedő képzőművészeti tevékenysége elismeréseként: BABINSZKY CSILLA képzőművész;, CSEKE SZILÁRD DEZSŐ képző- és festőművész; FILP CSABA festőművész; KOROKNAI ZSOLT képzőművész; KÓSA JÁNOS festőművész; MÓZER ERZSÉBET grafikai restaurátorművész; PETŐ HUNOR képzőművész. Németh Lajos-díjat kapott a kortárs képzőművészet, iparművészet, design, építészet területén végzett kiemelkedő művészettörténészi, műkritikusi, kurátori tevékenysége elismeréseként: DR. BORDÁCS ANDREA szerkesztő, főiskolai docens, igazgató. Szabolcsi Bence-díjat kapott kiemelkedő zenetudományi, zenekritikai és zenei ismeretterjesztő tevékenysége elismeréseként: SZŐNYINÉ SZERZŐ KATALIN zenetörténész. Bánffy Miklós-díjat kapott a kultúra érdekében művészeti vagy kulturális intézményben, illetve szervezetnél hosszabb időn át - legalább 15 éven keresztül - végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként: LÁSZLÓNÉ NAGY ILONA igazgató; SZIRÁNYI JÁNOS igazgató, zenei szerkesztő, hangversenyrendező, zongoraművész-tanár; VINCZE ANDREA művészeti menedzser. Csik Ferenc-díjat kapott kimagasló sportteljesítményei, elért eredményei elismeréseként: KISGYÖRGY LAJOSNÉ FEDOR MAGDA, a sportlövészeti versenyszámok 123-szoros országos bajnoka. Bay Béla-díjat kapott a magyar hallássérültek sportjában végzett magas színvonalú edzői tevékenysége elismeréseként: WELTNER GYÖRGY asztalitenisz edző. Batthyány-Strattmann László-díjat kapott az egészségügyi ellátás fejlesztése terén, szakmai, közszolgálati munkájában elért kimagasló teljesítménye elismeréseként: DR. BALLA GYÖRGY, a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Általános Orvostudományi Kar, Gyermekgyógyászati Intézet egyetemi tanára, igazgatója; DR. BENEDEK SZABOLCS, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar III. számú Belgyógyászati Klinika szakorvosa; DR. CZIRJÁK LÁSZLÓ, a Pécsi Tudományegyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinika igazgatója; DEMES ISTVÁNNÉ, a Károlyi Sándor Kórház gazdasági igazgatója; DR. ERTL TIBOR, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi tanára; DR. FURÁK JÓZSEF, a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinika mellkassebészeti osztályvezetője; DR. JANCSÓ GÁBORNÉ DR. KATONA MÁRTA, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ egyetemi tanára; KISS ZSOLT, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője; DR. LELIK FERENC nyugalmazott főorvos; PROF. DR. NAGY KATALIN, a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karának dékánja, tanszékvezető egyetemi tanár; DR. SÁROSI KATALIN, a Szent Borbála Kórház belgyógyásza, pszichológus főorvosa; DR. SUGÁR ISTVÁN, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar II. számú Sebészeti Klinika egyetemi docense, igazgatóhelyettese; DR. VISONTAI ILDIKÓ, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgató-helyettes főorvosa; Semmelweis-díjat kapott az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése és a gyógyítás terén végzett magas színvonalú munkája elismeréseként: DR. ÉDES ISTVÁN, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Általános Orvostudományi Kar Kardiológiai Intézet egyetemi tanára, igazgatója. Elige Vitam díjat kapott a kábítószer elleni küzdelem területén végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként: GRANASZTÓI SZILVIA, a Wesley János Lelkész- és Szociálismunkásképző Főiskola művésztanára.A Táncsics Mihály-díjat idén felterjesztés hiányában nem osztották ki.Forrás: MTI
03.14. 12:26
Szinhaz.hu
Gálvölgyi is Bächer Ivánra emlékezik a Spinoza Színházban
Gálvölgyi is Bächer Ivánra emlékezik a Spinoza Színházban
Március végén három programmal emlékezik Bächer Ivánra a Spinoza Színház.Bächer Iván 1957-ben született Budapesten. Az ELTE történelem–pedagógia szakán végzett 1981-ben. 1981 és 1988 között a Móricz Zsigmond Gimnáziumban tanított történelmet, később óraadó tanár volt. 1989–től a Magyarország, 1991-től a Népszabadság munkatársa, majd főmunkatársa volt. Szépirodalmi munkákat 1981-től publikált. Legutóbbi könyve Idegen ország címmel jelent meg. 2005-től kezdődően önálló esteken is szerepelt, ahol műveiből adtak elő részleteket.Számos díj birtokosa, 1993-ban Gábor Andor-díjat, 2000-ben Pethő Tibor-emlékérmet és Táncsics Mihály-díjat, 2001-ben Budapestért-díjat, 2002-ben Gundel művészeti díjat kapott. Bächer Iván 2013. december 2-án hunyt el Budapesten.A Spinoza ajánlója:Hiányzik nekünk Iván. Bächer Iván! Iván, aki 10 éven keresztül gazdagította színházunk programjait. Hiányát az alábbi három programmal próbáljuk tompítani: Március 22. szombat 15 óraKószálóBächer Iván otthon szeret ülni, és az otthoni tájban kószálni. Néha mégis útra kél. A szerző nem utazik, csak odacsöppen valahová.Eltébolyog. Kiruccan. Nyakon csípik, és elviszik. Gyakorta komoly sleppel megy, hogy otthon érezze magát idegenben is. Közreműködnek: Székhelyi József, Eszes Fruzsina, Rácz Attila, Ökrös OttóMárcius 25. kedd 19 óraKonyházós mesék rokonokról, ismerősökről„Csak az ember főz. A többi hideget eszik. …A konyhában nem lehet hazudni. Ott mindenki magamagát adja. Valamennyi emberemet, rokonomat, ismerősömet, társamat el tudom mesélni a konyhán keresztül, meg tudom őket főzni, szépen elkészíteni, adjusztálni, föladni”.Ebben a műsorunkban Bächer Iván ennivaló történeteiből elevenítünk fel egy többfogásos menüre valót.Közreműködnek: Gálvölgyi János, Eszes Fruzsina, Rácz Attila, Ökrös OttóMárcius 31. hétfő 19 óraÖköllel a zongorát!A mi közös negyedszázadunkBächernél minden a közérzetről szól. Ő nagyon pontosan mindent megmondott, mindent megjósolt és mindenben igaza volt.Szólt előre, mindenről. Elképesztően pontos mondatokkal.Ez az este a mi elmúlt negyedszázadnyi valóságunkról szól, ahogy Bächer Iván tűélesen rögzítette közös történetünket.Közreműködnek: Székhelyi József, Eszes Fruzsina, Ökrös Ottó Helyszín: Spinoza Színház, 1074 Budapest Dob u. 15., Tel: 413-7488spinozahaz@spinozahaz.huPénztár:Hétköznaponként: 14-18 óráig, előadások napján a műsor kezdetéigHétvégén és ünnepnapokon: az előadások előtt egy órávalForrás: Spinoza Színház
03.14. 10:05
Szinhaz.hu
Jön a Globe Színház - Színes programmal készül a Gyulai Várszínház
Jön a Globe Színház - Színes programmal készül a Gyulai Várszínház
Minden nap tartalmas és színvonalas színházi, zenés és táncos produkciókkal várja a közönséget hat héten át, június 27. és augusztus 10. között 51. évadában a Gyulai Várszínház - közölte Gedeon József igazgató a programokat beharangozó szerdai gyulai sajtótájékoztatón. Az igazgató elmondta, hogy a hazai és a nemzetközi színházi és zenés szakma elismert képviselői adnak látványos zenés, prózai és táncos műsorokat a várban, a tószínpadon és a Ladics-ház udvarán, emellett a kísérő fesztiválok ideje alatt a várkertben és a város utcáin is láthatnak produkciókat az érdeklődők. Gedeon József kiemelte: a nyári színház három, országos és nemzetközi kitekintésben is izgalmas bemutatóval készül: a X. Shakespeare Fesztivál keretében július 3-án láthatja a közönség a Szentivánéji álom című vígjátékot a grúz David Doiashvili rendezésében. A produkciót a Várszínház a budapesti Nemzeti Színházzal közösen készíti.A Ladics-házban július 22-én Szerb Antal Utas és Holdvilág című regényének színpadi változatát láthatják a nézők Sopsits Árpád rendezésében. Július 31-én a tószínpadon Bagó Bertalan rendezésében a Várszínház a székesfehérvári Vörösmarty Színházzal közösen mutatja be Ábrahám Pál, Szilágyi László és Kellér Dezső 3:1 a szerelem javára című zenés vígjátékát.Fotó: bellacafe.hu Az igazgató elmondta: az idei évben kettős jubileumot ünnepel a Shakespeare Fesztivál. Július 3. és 13. között immár 10. alkalommal ad otthont Gyula a fesztiválnak és ekkor ünneplik a drámaíró születésének 450. évfordulóját. A jubileumi műsor egyik kiemelt programja a Shakespeare's Globe színház vendégjátéka Londonból, a társulat a Sok hűhó semmiért című komédiát játssza el Max Webster rendezésében. A fesztiválon a közönség láthatja többek között a Hamletet Cserhalmi György főszereplésével, a Vízkereszt, vagy amit akartok című komédiát a Vígszínház előadásában, a Macbethet pedig a Maladype Színház vendégjátékában. Ismét fellép a kiváló dzsesszénekesnő, Caroll Vanwelden, aki Shakespeare szonettjeit zenésítette meg. Fellép egy chilei társulat is, akik az Othello című darabot mutatják be. Most először szervezik meg a fesztivál kísérőrendezvényét, a Shakespeare Fringe Fesztivált, ahol utcaszínházi előadásokat, zenés produkciókat láthat a város különböző közterein a publikum. Az idén sem maradnak el a tematikus fesztiválok: lesz háromnapos népművészeti fesztivál és kézműves vásár, megrendezik a XV. Körös-völgyi Sokadalmat is. Július 15-én egy új program, a Halmos Béla Népzenei Fesztivál várja a közönséget, ahol a legismertebb magyar művészek tisztelegnek elhunyt kollégájuk előtt. Július 19-én dzsesszfesztivált, másnap bluesfesztivált rendeznek neves külföldi és magyar fellépőkkel. A színházi vendégjátékok sorában láthatja a közönség Agota Kristof A nagy füzet című darabját a Forte Társulattól, ugyancsak ők adják elő Arany János klasszikusát, a Toldit is. A beregszászi színház Zelei Miklós Zoltán újratemetve című darabját játssza el Vidnyánszky Attila rendezésében. A Vígszínház előadásában a Popfesztivál 40 című zenés előadás is látható lesz Gyulán, emellett filmslágereket is hallhat a közönség a Budafoki Dohnányi Zenekartól Hollerung Gábor vezetésével. Fellép az ExperiDance Esszencia című táncelőadásával. A 170 éve született Munkácsy Mihály emlékére mutatják be a Munkácsy, a festőfejedelem című musicalt a József Attila Színház vendégjátékában a tószínpadon.Forrás: MTI
03.14. 07:06
Szinhaz.hu
Kezdődik a Magyarország Fesztivál a Burgtheaterben
Kezdődik a Magyarország Fesztivál a Burgtheaterben
Magyar színházi előadások szerepelnek a bécsi Burgtheater, az osztrák nemzeti színház pénteken kezdődő Magyarország Fesztiválján, a közönség összesen három színpadi előadást, egy zenés irodalmi műsort és egy felolvasóestet tekinthet meg, emellett egy pódiumbeszélgetést is rendeznek. A fesztivál "az identitásért színházi eszközökkel folytatott küzdelem" témakörét járja körül. A fesztiválon szerepel a Forte Társulat Kristóf Ágota A nagy füzet című regényének színpadi feldolgozásával, amelynek Horváth Csaba a rendezője. Látható lesz Bodó Viktor Anamnesis című rendezése, a Katona József Színház és a Szputnyik Hajózási Társaság közös produkciója is. Pintér Béla Társulat a Szutyok című darabbal vesz részt a fesztiválon. A darabokat magyar nyelven, német feliratozással adják elő.A felolvasóest vendége Tóth Krisztina lesz, a vasárnapi pódiumbeszélgetés a független és az állami színházak magyarországi helyzetéről szól majd. Márton László író, Kovalik Balázs rendező és Oláh Kálmán zongoraművész részvételével zenés irodalmi estet is rendeznek. Eredetileg a Nemzeti Színház és a Krétakör egy-egy előadása is szerepelt volna a programban, a Burgtheater körül kialakult bizonytalan helyzet miatt azonban Vidnyánszky Attila még februárban lemondta az általa rendezett Johanna a máglyán című darab bécsi bemutatását. A Krétakör pedig szerdán jelezte, hogy nem vesz részt Korrupció című előadásával a fesztiválon. Döntésüket azzal indokolták, hogy a Burgtheater gazdálkodása körüli helyzet miatt erkölcsileg elfogadhatatlannak tartanák a szereplést. A bécsi szervezők a lemondott előadások helyett nem terveznek pótelőadásokat.A bizonytalan helyzet azért alakult ki a Burgtheaternél, mert a színház felügyelőtanácsa február végi jelentésében okirat- és mérleghamisítást, valamint hűtlen kezelést állapított meg, emellett több mint 8,3 millió eurós hiány alakult ki a 2012/13-as évadra a német nyelvterület legjobban dotált színházánál.A fesztivál előzményeihez tartozik, hogy 2013 elején osztrák művészek a Burgtheater - a visszásságok miatt a napokban felmentett - igazgatója, Matthias Hartmann kezdeményezésére nyílt levélben fordultak Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez a magyar kultúrát és színházi életet érintő intézkedések miatt.A Burgtheater szeptemberben a magyar kultúrpolitikát bírálva elutasította a Nemzeti Színház meghívását a budapesti teátrum tavasszal megrendezendő nemzetközi színházi fesztiváljára. Az osztrák színház hozzátette, hogy ennek ellenére folytatni akarja az eszmecserét a magyarországi kultúrpolitikáról, és az árnyalt vitához jobb helyszínnek tartja Bécset, mint Budapestet.
03.13. 17:15
Szinhaz.hu
Újvidéki West Side Story a <strong>József Attila Színház</strong>ban
Újvidéki West Side Story a József Attila Színházban
Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 Az Újvidéki Színház vendégjátékával folytatódik a 2011. novemberében indult határon túli teátrumok vendégjáték sorozata a József Attila Színházban. Március 25-én Bernstein - Laurents – Sondheim: West Side Story című musical a soron következő vendég előadás.Nem egészen egy éve egy éve mutatta be az Újvidéki Színház Nagy Viktor rendezésében, az ismert és kedvelt musical-t, a West side Story-t,amit ezúttal március 25-én a magyar közönség is láthat a József Attila Színházban. Rómeó és Júlia amerikai módra A shakespeare-i történet az 1950-es évek közepén játszódik New York West Side negyedében, ahol két egymással rivalizáló banda szeretné megszerezni a környék feletti egyeduralmat. A második generációs amerikai kamaszok csapata, a Jets, és a Puerto Rico-i emigráns fiatalok, a Sharks közötti feszültség a végsőkig fokozódik. Mindennaposak az utcai összetűzések, és kitörni készül a bandaháború. A két klán vezetői találkozóra készülnek, ahol megbeszélhetik egy utolsó nagy összecsapás részleteit. A győztes mindent visz – ez a jelszó. Csakhogy a szerelem beleavatkozik az eseményekbe. A Jets egyik tagja, Tony ugyanis szemet vet a gyönyörű Mariára, kinek bátyja Bernardo, a Sharks vezére. Szerelmük – akárcsak Rómeó és Júlia történetében – tragédiába torkollik. A mű drámai témája, kifinomult zenéje, nagyszerű táncjelenetei miatt és amiatt, hogy jelentős társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet, az amerikai musical-színház egyik sarkkövévé vált. Egy musical, tíz Oscar Az 1957-ben óriási sikerrel bemutatott musical, amelynek filmváltozata később 10 Oscar-díjat kapott, azóta meghódította az egész világot, s ma már a műfaj egyik klasszikusaként tartják számon. Az előadás a populáris zene legjavából merít, a klasszikus hangzást ötvözi egyebek között a jazz, a blues, a mambo, a cha-cha-cha elemeivel. A rendező a darabról „Vannak darabok, amiket mindig fontos elővenni . A West Side Story ilyen. Nem csak arról szól ez, hogy nemzedékek keverednek egymással konfliktusba egy szerelmi ügy miatt, hanem hogy mindig vannak konfliktusok, amelyek meggátolják az emberi viszonyok egészséges fejlődését. Erről szól a Rómeó és Júlia, és erről szól a West Side Story. Ezért fontos ez nekünk. Fel kell elevenítenünk, hogy mennyire intoleránsak vagyunk egymással ” – véli Nagy Viktor rendező. Leonard Bernstein - Arthur Laurents - Stephen Sondheim West Side Story musical Az Újvidéki Színház vendégjátéka Magyar szöveg: Miklós TiborSzereplők Jettek Riff, a vezér: Huszta Dániel Tony, a barátja: Kőrösi István Action: Papp Arnold A-Rab: Virág György Baby John: Pongó Gábor Snowboy: Sirmer Zoltán Big Deal: Német Attila Diesel: Nésity Máté Velma: Ferenc Ágota Graziella: Lőrinc Tímea Akárkié: Jaskov MelindaCápák Bernardo, a vezér: Szabó Eduárd Maria, a húga: Szilágyi Ágota Anita, a barátnője: Elor Emina Chinó: Hajdú Tamás Pepe: Kucsov Borisz Indio: Gombos Dániel Louis: Dévai Zoltán Juano: Rutonić Róbert Rosalia: László Judit Consuelo: Czumbill Orsolya Teresita:Nagyabonyi EmeseFelnőttek Doc: Giricz Attila Schrank: Magyar Attila Krupke: Balázs Áron Hajléktalan nő: Krizsán SzilviaDíszlet: Csík György, m.v. Jelmez: Horváth Kata, m.v. Zenei alap: Pejtsik Péter, m.v. Koreográfus: Gyenes Ildikó, m.v. Korrepetitor: Klemm Dávid Fény: Majoros Róbert Hang: Bíró Tibor Smink: Pászti Ágnes Rendezőasszisztens:Ferenc JuditRENDEZŐ:NAGY VIKTOR m.v.
03.13. 10:04
Szinhaz.hu
„Azt kerestük, ami összeköt bennünket” - Interjú a POSZT válogatókkal
„Azt kerestük, ami összeköt bennünket” - Interjú a POSZT válogatókkal
A két POSZT válogatót, Császár Angela Jászai Mari-díjas színművészt, Érdemes Művészt és Sándor L. István színházi kritikust, az Ellenfény című folyóirat főszerkesztőjét kérdeztük. A versenyprogramot itt érhetik el. Így kerek a program Hogy alakult ki a 14. POSZT versenyprogramja? Sándor L. István: Nagyon sokat utaztunk együtt Angelával, így rengeteget beszélgettünk, és időről időre egyeztettünk, hogy ki melyik előadásról gondolja azt, hogy ott lenne a helye a POSZT versenyprogramjában. A közös listánk folyamatosan bővült, míg február közepén megegyeztünk kilenc előadásban. Ez jó konszenzusnak tűnt, amelyet kiegészítettünk azzal a kompromisszummal, hogy mindketten jelöltünk még 2-2 előadást a saját listánkról. Így február 18-án már meg tudtuk nevezni azt a 13 előadást, amit a versenyprogramba szántunk. Nagyon boldogok voltunk, mert úgy éreztük, jó eredményre jutottunk. De voltak még olyan nevezett előadások, amelyeket addig nem láttunk, és olyan új bemutatók is, amelyekre kíváncsiak voltunk... Császár Angela: ....ezért még több helyre elutaztunk, többek között Pécsre, Szombathelyre, és az utolsó este Miskolcra, ahol jól elbizonytalanodtunk... Sándor L. István: Az utolsó este Miskolcon Angela két előadást nézett meg, én pedig hármat. Többek között a Woyzecket is, amit másodszor láttam. Tulajdonképpen azért mentem le újra Miskolcra, hogy meggyőződjek arról, jól döntöttem-e, amikor nem ezt, hanem egy másik stúdióelőadást írtam fel a kompromisszumos listánkra. De épp az ellenkezőjéről bizonyosodtam meg: azt éreztem, hogy mindenképpen ott kellene lennie a POSZT-on. A hazafelé úton kiderült, hogy Angelának is tetszett a Woyzeck, azaz mindketten szeretnénk a versenyprogramban látni. És ekkor már több szó esett arról is, hogy tulajdonképpen így vagyunk az előző este Pécsett látott Bányavaksággal is. „Most mi legyen?” – kérdeztük egymástól. „Aludjuk rá egyet” – válaszoltuk. Tehát vasárnap este úgy feküdtünk le, hogy nem tudtuk, másnap milyen versenyprogramot fogunk kihirdetni. Császár Angela: Reggel végül sikerült egy olyan listát összeállítani, ami mindkettőnk megnyugvására szolgált. Persze sok szeretett darab kimaradt belőle, ezekért nagyon vérzik a szívünk. Mégis azt hiszem, elmondhatjuk, hogy úgy kerek a program, ahogy az utolsó pillanatra kialakult.Császár Angela és Sándor L. István"Amiért fáj a szívünk" Sándor L. István: Miközben tényleg rengeteg előadásért fáj a szívünk. Nagyon merev a versenykiírás, amely szerint hat nagyszínpadi és hat kamara- ill. stúdióelőadás szerepelhet a POSZT-on. Ez egyáltalán nem tükrözi azokat a tendenciákat, amelyek ma meghatározzák a magyar színházművészetet. Vadásztunk a jó nagyszínpadi előadásokra, de alig találtunk olyat, ami igazán szóba jöhetett volna – különösen azért, mert a budapesti művészszínházak lényegében kamaratérben játszanak. Viszont tele voltunk jó kamara- és stúdióelőadásokkal. Császár Angela: Annyit sikerült lazítanunk az előre megszabott szűk kereteken, hogy végül nem 12, hanem 13 előadás került be. De egy árnyék POSZT-ot is ki tudtunk volna stafírozni jó előadásokkal, amelyek végül nem kerültek be a versenyprogramba. Például a Nemzeti Színház Johanna a máglyán című nagyszerű előadása elsősorban technikai és anyagi okokból maradt ki. A Nemzeti speciális színháztechnikájára épül ez a költészetet, zenét, képzőművészetet egyesítő előadás… Sándor L. István: …Ez az összművészeti gondolkodás valóban kiemeli a Johannát a magyar színházi mezőnyből, amelyet ma ismét a szószínház ural. De sajnálom, hogy nem lesz ott Pintér Béla Titkaink című előadása sem, ami az én listámon szintén szerepelt, de Angela – miközben őt is megrendítette az előadás – nem jelölte a közös listára. Sajnálom, hogy a Radnótiból sem tudtunk olyat választani, ami mindkettőnknek tetszett volna, miközben továbbra is az ottani színészgárdát tartom az egyik legerősebbnek. Császár Angela: Nekem fáj a szívem a Csíki Játékszín Revizorjáért, amelyet Parászka Miklós rendezett, a Centrál Színház Chicago című előadásáért, a szolnoki Salemi boszorkányokért, a kaposvári A király beszédéért, amely az utolsó pillanatban esett ki, és elsősorban Hüse Csaba alakítása miatt kellett volna szerepelnie a POSZT-on. Sándor L. István: Hasonlóképp az utolsó pillanatban esett ki a Stúdió „K” Himmelwerkje is, amely az első olyan előadás volt, ami felkerült a közös listánkra. Mindketten szerettük a dunaújvárosi Májust is, Szikszai Rémusz rendezését, de tartottuk magunkat az „egy rendezőtől egy előadást” elvhez. Ugyanezért mondtunk le a Mezei Kinga rendezte Novemberi éjről, a debreceni színház előadásáról, amelyben mindketten erős ambíciókat, igazi színházi energiákat észleltünk. Császár Angela: Ha a nagyszínpadon játszható lett volna, biztosan bekerül a versenyprogramba. Nagyon szerettük mindketten a Székely Csaba darabjából készült Szeretik a banánt, elvtársak című produkciót is – Sebestyén Aba nagyszerű alakításával –, amely azért nem kerülhetett be a versenyprogramba, mert egyetlen műfajt zártak ki a szervezők a válogatásból, a monodrámát. De jó lenne, ha ott lehetne az előadás az off programban! Sándor L. István: Én sokáig szerettem volna, ha bekerül a versenyprogramba egy másik Székely Csaba-darab is, trilógiájának utolsó része, a Bányavíz. Tettem egy kósza kísérletet, hogy elfogadtassam a szervezőkkel azt, hogy Csizmadia Tibor rendezése tulajdonképpen egy háromrészes előadás utolsó darabja, amelynek első két része, a Bányavirág és a Bányavakság ugyan korábban került bemutatásra, de maga a mű – a teljes trilógia – csak most lett kész, így ezt egyetlen előadásként kellene most szerepeltetni a versenyprogramban. Azt a választ kaptam erre, hogy ezek önálló darabok, az előző két részt az előző válogatóknak kellett volna jelölniük. Sajnálom, hogy elvetették az ötletem, mert igazi színházi unikumnak tartom, hogy lényegében ugyanaz a társulat egymást követő három évben bemutatja egy trilógia egyes darabjait, méghozzá úgy, hogy mindegyikben újabb és újabb színeket mutatnak a színészek, Kaszás Gergő, Bozó Andrea, Tóth József, de a többiek is, akik nem szerepeltek mindhárom darabban. (Bozó Andreát kritikus díjra fogom jelölni a harmadik darabban nyújtott alakításáért.) Lehet, hogy a Bányavíz önmagában nem olyan erős, hogy biztos helye legyen a legjobb hét kamaraelőadás között, de a Csizmadia rendezte trilógia az utóbbi évek egyik legjelentősebb magyar színházi teljesítménye. Örülnék, ha az off programba be lehetne illeszteni egy Bányavidék maratont, amikor egy napon lehetne látni a három Csizmadia-rendezést. Mindenképpen szerettem volna, ha van a válogatásban gyerek- vagy bábszínházi előadás, mert a magyar színházban ezt tartom ma a legkreatívabb területnek. Sajnos csak az utolsó utáni pillanatban jutott eszembe, hogy mit kellett volna Angela figyelmébe ajánlani, hogy egyáltalán esélye legyen bekerülni a programba. De nagyon örülök neki, hogy először a POSZT történetében a versenyprogramban fog szerepelni egy színházi nevelési előadás, mert mára a színház nemcsak azt látta be, hogy az ifjúság egy olyan fontos korosztály, amelyet mindenképpen meg kell szólítani, hanem azt is, hogy nagyon termékeny lehet a színház és a pedagógia összekapcsolása. Csak szakmai szempontok Térjünk vissza a kezdetekhez. Milyen volt az első találkozásotok? Hogy csiszolódtatok össze? Császár Angela: Amikor először találkoztunk, Istvánnak még orráig ért a frufruja, és csak akkor látszott a szeme, amikor a haját kettéválasztotta, mint egy színházi függönyt. Eleinte tartottam tőle, hogy egészen másképp látjuk a színházat, egy darabig nem is szerettem volna elsőként kimondani a véleményem... Sándor L. István: Emlékszem, egyszer, amikor egy vidéki előadásról jöttünk, egészen Pest határáig hallgattunk. Aztán megszólaltam: „hát ez rémes volt”, mire te azt mondtad: „végre kibökted!” (Nevetnek.) Császár Angela: Akkor megkönnyebbültem, mert kiderült, hogy István ugyanazt látja, amit én. És ez az előadások 99 százalékáról elmondható. Sándor L. István: Engem Angela már az első vidéki utunkon meggyőzött. A székesfehérvári Mirandolinát láttuk, és Tóth Ildikó játékáról egészen finom megfigyeléseket tett. Úgy éreztem, hogy nagyon jó szeme van a színházhoz… Volt valami elhatározás, amivel nekiindultatok a válogatásnak? Császár Angela: Az természetes volt, hogy minden nevezett előadást megnézünk, de ettől függetlenül mi elhatároztuk, hogy minden színházba, a vidéki színházakba is eljutunk legalább kétszer, hisz a színházak többsége nagyon nehézkesen élt a nevezés lehetőségével. Ezt a tervünket túlteljesítettük, mert Budapesten a legtöbb bemutatót láttuk, vidéken pedig többnyire 4-5 előadást is megnéztünk. És sok határon túli előadást is láttunk, összesen egy hónapot töltöttünk Erdélyben, de jártunk a Felvidéken és a Vajdaságban is. Sándor L. István: Először nyilván azt kellett tisztáznunk, hogy mi is az értelme a POSZT-nak. Erről is sokat beszélgettünk. És mindig oda jutottunk, hogy a POSZT egy szakmai fesztivál, vagy legalábbis annak kéne lennie, tehát mi csak szakmai szempontok alapján válogathatunk. Ezért mindig azt mérlegeltük, hogy milyen a darab vagy az átirat, hogy jól bánik-e az előadás az alapanyaggal vagy sem. Hogy gondol-e valamit a műről a rendező, s hogy van-e szeme a színészekhez, ki tud-e belőlük valami többletet hozni. Vagy hogy kiosztható-e egyáltalán az adott társulatban a darab. Energiát, munkát fektettek-e a mű elkészítésébe, az alakítás felépítésébe a színészek, jól dolgoznak-e együtt mint társulat… Sok hasonló szakmai szempontot lehetne még felsorolni. És az az előadás került a listánkra, amelyről azt gondoltuk, hogy szakmai erényei hangsúlyosabbak, mint szakmai problémái. Viszont soha nem foglalkoztunk azzal, hogy melyik színház melyik színházi társasághoz tartozik – mert ez nem művészi kérdés, hanem az érdekérvényesítés területe –, és azzal sem törődtünk, hogy melyik rendező vagy színész milyen politikai oldalhoz köthető, mert ennek sincs semmi köze az esztétikai értékekhez. Sőt, ha ilyen szemüvegen keresztül tekintünk a művészetre, akkor csak torzképét láthatjuk. Kiemelkedő műhelyek A sajtótájékoztatón elhangzott, nem csak az volt az alapelvetek, hogy egy rendezőtől ne legyen több darab, hanem az is, hogy minden színház csak egy előadással képviseltesse magát. Aztán másként alakult... Császár Angela: Egészen vasárnap estig tartottuk magunkat ehhez a szemponthoz. Igyekeztünk minél színesebb programot összeállítani, de egyszerűen nem lehetett kihagyni bizonyos előadásokat... Sándor L. István: Miközben a tavalyi válogatók például a Katona József Színházból egy előadást sem tartottak arra érdemesnek, hogy bekerüljön a versenyprogramba, mi öt olyan katonás produkciót találtunk, amelyről mindketten úgy éreztük, hogy helye lenne a POSZT-on: A nép ellensége, a Mártírok, A végítélet napja helyett végül a nagyszínpadi bemutatók közül a Fényevőket és a Kamra produkciói közül a Vöröst választottuk. Ez tulajdonképpen másfél előadás, mert az utóbbi a Szabadkai Népszínházzal közösen készült. Miskolc viszont tényleg két előadással képviselteti magát a POSZT-on. Sándor L. István: A tanítónő október óta szerepelt a közös listánkon, de a Woyzeck miatt nem akartunk lemondani róla, mert egészen más jellegű, stílusú produkció, és nem tudtunk volna a helyére hasonlóan ütőképes nagyszínpadi előadást választani. Végül is nem érzem túlzásnak, hogy Miskolcról két előadás szerepel, hisz az elmúlt két évben egészen különleges színházi műhely alakult ott ki. Egyszer már októberben eltöltöttem egy sűrű vasárnapot a városban, amikor két olyan produkciót láttam, amit egy hétvégén mutattak be. Ekkor egy harmadik bemutatójuk is volt, amit én később megnéztem, és azt éreztem, hogy Miskolc kétszer annyit dolgozik, mint más vidéki színház, ráadásul tényleg olyan erős színészgárdája van, hogy valóban bemutathat egy időben három előadást. Szerintem ez más vidéki színházról nem mondható el. Ugyanakkor ez az egyetlen hely vidéken, ahol egy erős rendezőgárda is a társulat része. Nyíregyháza is azért emelkedik ki a többi színház közül, mert ott visszatérően jó rendezők dolgoznak. Persze az ottani színészeket is szeretem. "A színház nem sportverseny" Voltak csalódások is? Sándor L. István: Bőven. Voltak mélypontok, amikor úgy éreztem, hogy én ezt nem akarom csinálni. Császár Angela: De ezeket a mélypontokat nem a másik személye vagy ízlése idézte elő. Inkább arról volt szó, hogy gyakran úgy éreztük, már teleettük magunkat. Mintha ott lenne előttünk a világ leggazdagabban terített asztala, de már alig bírunk ránézni, annyira telítődtünk… Sándor L. István: A telítettség érzése mellett számomra az is krízist okozott, hogy valamiféle sportversenyként kellett felfognom a színházat. Én kritikusként sem akartam soha eredményt hirdetni. A folyamatos méricskélés nem tesz jót a színházi élménynek. Örülök, hogy vége a válogatásnak, és mostantól kezdve újra felelőtlenül tudok örülni minden jó előadásnak, mert nem kell azon gondolkodnom, hogy vajon ez jobb-e egy másiknál, amihez természetesen semmi köze nincs, így nem is lehet őket összemérni. Már nem kell azon rágódnom, hogy mi fér bele a bűvös tizenkettőbe, tehát ismét képes lehetek önértékük miatt szeretni az előadásokat. A színház nem sportverseny, ahol csak egyetlen győztes lehet, és nem lehet a vesztes pozíciójába kényszeríteni olyan előadásokat, amelyekben tehetség, munka, odaadás mutatkozik. Bár Halász János az iménti sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy milyen sok színházi fesztivál működik ma Magyarországon, az igazság az, hogy a POSZT-on kívül nincs olyan, amelynek igazi súlya lenne. Talán egészségesebb lenne a színházi élet – és a POSZT „válláról” is sok teher kerülne le – ha mellette még volna legalább két másik fesztivál, amelyen igazi rangot jelentene szerepelni. Ami szakmai igazolást adhatna műhelyeknek, alkotóknak, színészeknek, hogy jó úton haladnak. Akkor nem nyílnának a Facebookon minden eredményhirdetés után panaszfalak, amelyekre mindenki felírja, hogy szerinte milyen előadások maradtak ki a válogatásból. A POSZT versenyprogramja mindenképpen egy szubjektív lista, ráadásul ketten felelnek érte. Nem gondolom, hogy az a tuti, amit mi választottunk ki... Császár Angela: Én sem gondolom, hogy az a tuti, pláne, hogy korábban nem jártam ennyit színházba, és számomra a felfedezésekről szólt ez az évad. Sándor L. István: Szerintem azt kell hangsúlyozni, hogy a 2014-es POSZT versenyprogramja a mi kettőnk párbeszédének eredménye. Ha egyedül válogatunk, vagy ha másokkal „beszélgetünk”, akkor biztos más eredmény született volna. Így természetesen eszünk ágában sincs azt állítani, hogy ez a 13 legjobb előadás, amit az elmúlt egy évben bemutattak. „Rendezők kerestetnek” De azért néhány felismerés megérett bennetek. Császár Angela például úgy fogalmazott a sajtótájékoztatón, hogy benne az elmúlt időszakban az a szlogen érett meg, hogy „rendezők kerestetnek”... Császár Angela: Természetesen nem tagadhattam meg magam. Én színész szemmel válogattam, de örömmel fedeztem fel olykor az önérvényesítés helyett a rendező színészröptető munkáját. Az Ascher rendezte Fényevőkben Kocsis Gergő, Ónodi Eszter vagy Bezerédi Zoli játékában. Béres Attila rendezte Woyzeckben Görög László kegyetlenül költői figurájában. Sándor L. István: A Woyzeckben az a metafizikai költészet szólal meg, amelyet hiányoltam a másik Büchner-előadásban, az Alföldi Róbert rendezte Danton halálában. A Vígszínház előadása a politikai szálat erősíti meg, s teljességgel elfeledkezik arról, hogy a darab végső soron a lét értelmére kérdez rá. Császár Angela: Összességében úgy tapasztaltam, kevesen választják a keskeny ösvények becserkészését. Nagyon sok idő és befektetett munka eredménye lehet egy jó alakítás, és nem elég, ha csak az egyik fél akarja... Sokszor – mivel a társulatban nincs megfelelő színész egy feladatra – annak adják a szerepet, aki szabad, vagy az is előfordul, hogy vendéget hívnak, de nem lesz belőle siker, mert a vendég túlfoglalkoztatott és nem éhes a szerepre, vagy csak a pénz motiválja, és nem fektet bele annyi energiát, amennyit megérdemelne. Ez persze az egész előadásra rányomja a bélyegét. Sándor L. István: Azért legyünk igazságosak, sok nagyszerű rendezőt találtunk… Császár Angela: Elsősorban Ascher Tamást. Sándor L. István: …De fiatalabbakat is: Béres Attilát, Rusznyák Gábort, Koltai M. Gábort, Gigor Attilát… De olyan rendezőket is sorolhatnánk, akik végül nem kerültek be a POSZT-ra, viszont a mai magyar színházi élet meghatározó alakjai lehetnének: Bagossy László, Bodó Viktor, Forgács Péter, Dömötör András. De én Horváth Csabát is ide sorolom, aki a tánc világából érkezett. Amikor a Pillangót néztem Székesfehérváron, ami a fizikai színház eszközeivel állított színre egy prózai darabot, azt mondta az előadás végén a mellettem ülő néző a társának, hogy „furcsa előadás, de jó!” Ez a mondat azt bizonyította nekem, hogy a színházak többet, jobbat is gondolhatnának a nézőikről. A legtöbb vidéki színház egyfajta konzervatív ízlés visszaállításán „dolgozik”, miközben a nézők is a 21. században élnek. Egyébként sajnálom, hogy későn jutott eszembe, hogy megnézessem Angelával a Pillangót, mert így utólag úgy érzem, hogy helye lett volna a nagyszínpadi produkciók között. De alapelvünk volt az is, hogy csak olyan előadásokat válogatunk be, amelyet mindketten láttunk. (Egy másik nagyszerű Horváth Csaba-rendezésről, az Irtásról pedig a következő válogatóknak kell dönteniük, mert ez már március 1-jei bemutató volt.) Császár Angela: Én a rendezői felfedezéseim között Bérczes Lászlót említhetem, aki újságíróból, tanárból, majd dramaturgból lett kiváló rendező, a POSZT visszatérő vendége. Vagy Szikszai Rémuszt is, aki egy kecskeméti előadásban remek színésznek bizonyult, de rendezőként a dunaújvárosi társulatból is a tehetséget hozta ki... Hősök kerestetnek Sándor L. István: miközben tényleg sokszor éreztük azt, hogy hiányoznak azok a rendezők, akik igazi színészpedagógiai munkára képesek, azaz kibontanák, majd szárnyalni segítenék a tehetségeket. Valószínűleg egyszerűbb koncepciót gyártani vagy megteremteni egy nagyszerű teret, mint mélyen és alaposan dolgozni egy színésszel, és többet hozni ki belőle, mint amit ő valaha gondolt volna magáról. És azt sem szabad eltitkolni, hogy sok olyan társulattal találkoztunk, amelyek nagyon rossz színészi állapotban vannak, nincsenek igazán kiugró tehetségek köztük, sok a társulatban a közepes és gyenge színész, akik közepes vagy gyenge rendezőkkel dolgozva közepesen vagy gyengén teljesítenek. Néha már a színlap alapján is sejthettük, hogy sok jóra nem számíthatunk... Császár Angela: Rám ez nem vonatkozik, mert én nagyon sok, számomra ismeretlen nevet láttam a színlapokon (amelyek közül az egy év alatt nagyon sokat megjegyeztem), de néha a helyszínen szembesültem azzal, hogy a bonviván 160 centiméter magas... Sándor L. István: Azt is érdemes elmondani, hogy Angela nem csak a rendezőket kereste, hanem a férfi hősöket is. (Nevetnek.) Császár Angela: Bár tényleg hiányolom a Sinkovits Imréket és a Darvas Ivánokat a színről, nem hasonlósági alapon vagy centiméterben mérem a tehetséget, a karizmát, a jelenlétet. Egyszerűen csak azt feltételezem, hogy a néző vágyik arra, hogy olyan tartással, kiállással rendelkezzen egy színész, ami már ránézésre képviseli egy karakter emberi nagyságát, értékeit. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy csak az lehet hős a közönség szemében, aki megtermett legény, vagy Sophia Loren méreteivel rendelkezik, hanem azt, hogy a különböző alkatok különböző emberi minőségeket képesek megjeleníteni, és bizony a rendezők néha nem jól ítélik meg, ki mire alkalmas. Ugyanakkor tényleg kevés a fajsúlyos színész. István, te mit szólsz ehhez a felvetéshez? Sándor L. István: A mai színházi világban már nem a tradícionális színészi szerepkörök betöltése a fontos, hanem az, hogy a színészi adottságokból, alkatból és egyéb képességekből miképp születnek olyan figurák, amelyek megtalálják a maguk helyét az előadás világában. A mai tragikomikus kor tükre nem lehet egy hagyományos alkatú hős. Ha végiggondolom az utóbbi idők igazán megrendítő előadásait, akkor azt látom, hogy a tragédiához manapság mindig a humoron keresztül vezetett az út. Ezért azt hiszem, hogy az igazi hősökben ma mindig van valami groteszk is… De ha a tehetség oldaláról közelítünk a kérdéshez, akkor meg azt látom, hogy nagyon sok tehetséges ember kerül ki a főiskolákról, akik végül nem találják meg a maguk helyét a mai magyar színházi világban. Pedig egy jó rendező mellett, egy igazi társulatban érvényesülni tudna a tehetségük. Császár Angela: Az a baj, hogy kevés műhelyben zajlik tehetséggondozás. Sokszor mintha a biztonságos műsor összeállítása hangsúlyosabb cél lenne. A színházteremtő egyéniségek hiánya Hogy látjátok, mi lehet ennek az oka? Császár Angela: Szerintem az egyik ok az lehet, hogy a világ körülöttünk nem csak gazdasági, hanem lelki válságban van, és ez a színházi világban is tükröződik. Többen szokták emlegetni a pénzhiányt, azt, hogy nem jut elegendő a díszletre, a jelmezre, hogy se a rendező nincs megfizetve, se a színészek, de erre rácáfol, hogy ott is születnek csodák, ahol borzasztó kopottság van... Sándor L. István: Azt hiszem, az alapvető gond az, hogy a mai magyar színházi életből hiányoznak – vagy egyszerűen nem kerülnek helyzetbe – a színházteremtő egyéniségek, akik köré egy társulat épülhetne, akikért akár a világ végére is elmennének színészek. Erre bizonyára azt válaszolnák a mai igazgatók, művészeti vezetők, főrendezők, hogy nem igaz, amit állítunk, hisz ők igenis törekszenek a tehetséggondozásra. De közepes tehetségektől csak közepes eredményekre telik… Császár Angela: Básti Lajos mondta anno: „Hiszek a közepes és a rossz rendező kártékonyságában, aki a színészbe kapaszkodik, ugyanakkor önnön nívótlanságát hiszi mércének”. Ez a mondat ma is fontos és aktuális... Színház és politika Sándor L. István: Az okok között azt is említeni kell, hogy ma minden végzetesen át van politizálva Magyarországon, nincs egyetlen olyan kérdés sem, amelyet egyszerű szakmai kérdésként lehetne feltenni. Ezért nem is születhetnek normális válaszok, értelmes megoldások. Úgy érzem, hogy a politika ilyen vagy olyan indokokkal teljességgel rátelepszik az élet minden területére, így a színházművészetre is. Ezért érzékelek egyfajta erős kontraszelekciót, amelynek eredményeit mi közepes vagy rossz előadásokban szenvedtük meg. Egyébként a beszélgetéseink során egyáltalán nem politizáltunk, de kultúrpolitikai vagy társadalmi problémák szóba kerültek. Én például azért nem vettem fel a vígszínházi Revizort a saját listámra – miközben nagyszerű előadásnak tartom, amelyben remek alkotói és színészi energiák működnek –, mert ugyanolyan egyoldalú kiszólásai vannak, mint a másik oldalról a Johannának. Viszont boldog vagyok, hogy szerepel a versenyprogramban az újvidéki Opera ultima, amely azt a plebejus indulatot fogalmazza meg, amelyet én magam is érzek a politikával szemben. Szerintem a művészetnek mindannyiunk közös emberi dimenzióit kell megnyitnia. Még a politizáló művészetnek is. (Erre a Katona előadásai jelentik a jó példát.) Szerintem a klasszikus görög kultúra adhat erre mintát nekünk. Az V. századi Athén is tele volt pártharcokkal és mocskos politikai játszmákkal. De a színház, a tragédia-előadások a mítoszok közös nyelvén szólaltak meg, amelyekről mindenki hasonlóképpen tudott gondolkodni, függetlenítve magát attól, hogy a belharcokban épp melyik oldalra sodródott. A válogatás során is azt kerestük, ami összeköt bennünket, s nem azt, ami szétválaszt.A versenyprogramot itt érhetik el.Tóth Berta / Színház.hu
03.13. 06:00
Szinhaz.hu
Ők lesznek a Mamma Mia! musical főszereplői
Ők lesznek a Mamma Mia! musical főszereplői
A Mamma Mia! musical szereplőit castingon választották ki, amelyen több, mint 300-an vettek részt. A keddi sajtótájékoztatón kiderült, hogy Donnát Kováts Kriszta, Gallusz Nikolett és Koós Réka játssza, a férfi főszerepben pedig Stohl Andrást, Sasvári Sándort és Nagy Balázst láthatják.2014 musical-szenzációja:A világon először a Madách Színház kapta meg a jogot, hogy non-replica változatban állítsa színpadra a Mamma Mia! musicalt. A bemutató 2014. augusztus 15-én a Szegedi Szabadtéri Játékokon, szeptember 26-27-28-án pedig a Madách Színházban lesz, ahol májustól próbálnak majd a színészek.A Madách Színház 10 éve tárgyalt a Mamma Mia! színrevitelének jogairól, és mint minden más zenés darab esetében, itt is a non-replica változathoz ragaszkodtak. A hosszú tárgyalási folyamat után mostanra sikerült megszerezni a jogot, így 2014-ben önálló rendezésben, díszlettel és jelmezzel Magyarországon mutatják be. A musical 1999-es londoni ősbemutatója óta ugyanis mindig és mindenhol Phyllida Lloyd rendezésében és Anthony Van Laast koreográfiájával láthatta a közönség.A Madách a világhírű produkciók non-replica változatainak sorát 1983- ban a Macskákkal indította, a londoni ősbemutató után egy évvel saját rendezésben állíthatta színpadra Szirtes Tamás a nagysikerű Webber-musicalt. Azóta a színház folytatta ezt a hagyományt, így ugyancsak non-replica változatban mutatták be Az Operaház Fantomját, 2003-ban, a József és a színes szélesvásznú álomkabátot, a Volt egyszer egy csapatot, a Jézus Krisztus Szupersztátr, a Producereket, vagy a Mary Poppinst.Először a Szegedi Szabadtéri Játékokon:A Szegedi Szabadtéri Játékokon augusztus 15-én lesz a Mamma Mia! premierje, erre és az ezt követő 5 előadásra (augusztus 16, 17, 19, 20, 22.) már elkeltek a jegyek. A nagy sikerre való tekintettel egy 7. előadást is műsorra tűzött a Szegedi Szabadtéri Játékok, így március 17-től az augusztus 23-i előadásra is válthatnak jegyet a nézők. A szegedi szereposztás: Kováts Kriszta, Sasvári Sándor, Détár Enikő, Molnár László, Sáfár Mónika, Szerednyey Béla, Simon Boglárka, Sánta László, Lapis Erika, Trecskó Zsófia, Ekanem Bálint, Pásztor ÁdámA Mamma Mia! musicalről:Az ABBA slágereire íródott. A darab Judy Craymer producer ötlete volt, aki a Sakk c. musical 1983-as londoni bemutatóján dolgozott együtt a szerzőkkel, Björn Ulvaeus-szal és Benny Andersson-nal. A „The Winner takes it all" c. dalról eszébe jutott a producernek, hogy az ABBA-dalokból színpadi mű is készülhetne. A dalszerzők eleinte nem voltak túl lelkesek.Judy Craymer 1997-ben bízta meg Catherine Johnsont a színpadi mű megírásával. 1998-ban Phyllida Lloyd szakmai igazgatónak érkezett a produkcióhoz, és a három nő együttműködéséből megszületett a Mamma Mia!, melynek ősbemutatója 1999. április 6-án volt a londoni Prince Edward Theatre-ben. Az eredeti bemutató rendezője Phyllida Lloyd, a koreográfus pedig Anthony Van Laast volt.A Broadway-n 2001. október 13. óta szerepel repertoáron, ez idő alatt a 10 legtöbbet játszott musical közé került.A Mamma Mia! musicalt eddig 14 nyelvre fordították le. Világszerte több mint 54 millióan látták a produkciót.Film is készült a darabból. A romantikus vígjáték főbb szerepeiben Meryl Streep, Pierce Brosnan, Colin Firth, Stellan Skarsgård, Julie Walters és Amanda Seyfried láthatók. A film executive producerei Tom Hanks és Rita Wilson. A DVD Magyarországon 2008. november végén jelent meg.MAMMA MIA! musical két részben Zene és Szöveg BENNY ANDERSSON BJÖRN ULVAEUS Valamint néhány dalban STIG ANDERSON Szövegkönyv CATHERINE JOHNSON Fordította: Bárány Ferenc és Puller IstvánSzereplők: Donna Sheridan Gallusz Nikolett, Koós Réka, Kováts Kriszta Sam Carmichael Nagy Balázs, Sasvári Sándor, Stohl András Bill Austin Hajdu Steve, Szerednyey Béla Harry Bright Molnár László, Weil Róbert Tanya Détár Enikő, Ladinek Judit Rosie Balogh Anna, Sáfár Mónika Sophie Sheridan Muri Enikő, Simon Boglárka Sky Kiss Ernő Zsolt, Sánta László Lisa Lapis Erika, Tóth Angelika Ali Bori Réka, Trecskó Zsófia Pepper Berényi Dávid, Ekanem Bálint Eddie Németh Gábor, Pásztor Ádám (A szereplők felsorolása ABC sorrendben történt)Valamint: Baranyai Annamária, Barát Attila, Foki Veronika, Kecskés Tímea, Mező Zoltán, Nagy Attila, Sándor Dávid, Sári Éva, Szentirmai Zsolt, Wégner Judit Továbbá a Madách Színház Tánckara, Zenekara és Kórusa. Díszlettervező: Bátonyi György Jelmeztervező: Szűcs Edit Koreográfus: Tihanyi Ákos Zenei Vezető: Kocsák Tibor Játékmester: Bencze Ilona Rendező: Szirtes TamásBemutató a Madách Színházban: 2014. szeptember 26, 27, 28.Forrás: Madách Színház, Színház.hu
03.11. 13:16
Szinhaz.hu
Nemcsáknál kiverte a biztosítékot Berki heréje
Nemcsáknál kiverte a biztosítékot Berki heréje
Kikéri magának az ízléstelen reklámokat Nemcsák Károly. A József Attila Színház igazgatójánál a korábbi nagy szerepéről, Vágási Feriről készült internetes mémek kiverték a biztosítékot.
03.11. 07:45
Borsonline.hu
Zalán Tibor Európa színpadain "játszott"
Az ORF 1 osztrák állami közszolgálati műsorszolgáltató az „Európa Színpadai” címet viselő sorozata kapcsán videokonferenciára invitálta a Békéscsabai Jókai Színház dramaturgját, a József Attila-díjas Zalán Tibort.
03.06. 15:15
Hir6.hu
Elhunyt Gosztonyi János
Elhunyt Gosztonyi János
87 éves korában elhunyt Gosztonyi János Jászai Mari-díjas, Érdemes művész. foto: Kassay Róbert"A kollégák, tanítványok, barátok nevében a magyar színházi szakma mély megrendüléssel tudatja, hogy Gosztonyi János drámaíró, az egykori Színház- és Filmművészeti Főiskola volt tanára, rendező, színművész, Jászai Mari-díjas érdemes művész, életének 87. évében 2014. március 5-én délután elhunyt. Temetéséről később történik intézkedés" - közölte a Magyar Színházi Társaság. Bár már 1989-ben nyugdíjba vonult, 2008-ig tovább dolgozott színészként, rendezőként, drámaíróként, dramaturgként. MGP Gosztonyi Jánosról: (...) "Gosztonyi Priestley: Veszélyes forduló című darabjában vizsgázott a főiskolán. Gellért Endre kedvence volt. Rokonszenves fiatalember. Kevéssé markáns színész. A Nemzetiben A Noszty fiú esetében Malinka (1950), Illyés Az ozorai példában Titkár (1952). Kicsiny szerepek. Mindegyikben oldalt állt, riadtan, de túlbuzgón, készen arra, bármikor kikergethetik tisztjéből. Az ozorai hegyoldalban a herceg titkáraként bécsi viseletben valóságos kérdőjelként meredt: hogy kerülök én ide? A Hamlet Osrick-ja (1952). Alázatos, földön csúszó udvaronc, akivel rossz tréfákat csinálnak. Szótlan mosollyal lenyeli a sértéseket. Gyárfás Miklós írói trombitaszóval üdvözölte verses drámáját, a Colombust, (Pécsi Nemzeti Színház, 1956). Gellért maga rendezte, Bessenyeivel a címszerepben a Rembrandt című Gosztonyi-drámát (Nemzeti Színház, 1958). Fújt rá a hivatalosság. Sötét volt, baljós, komor, mint egy Rembrandt-festmény. És narrátor vonult végig a cselekményen, amit imperialista bérencnek tekintettek a realizmus egyistenhite idején. Az ötödik parancsolat, (Pécsi Nemzeti Színház, 1959), majd a Tiszta szívvel (Jókai Színház, 1961), József Attila életrajzdráma, érzékenyen tyúkszemen taposva benne eleveneket, köztük a vérig sértett Illyés Gyulát. Aczél hosszú időre jegeltette Gosztonyi drámaíró képességeit. A Pécsi Balett közreműködésével mégis sikert aratott Pécsett is, Pesten is Európa elrablása, (Petőfi Színház, 1962). Majd bús életkép követte a menekült Rákóczi fejedelem emigránsairól: A Sziget (Pécsi Nemzeti Színház, 1966). Gosztonyi nem hagyta abba a drámaírást. Csupán a színházak hagyták abba játszását. Évente azért írt egy drámát. Vagy havonta. Esetleg hetente. Néha játszottak is tőle. A Radnótiban az Andrássy út 60-at és a Kék angyalt: Emil Jannings helyett Garassal, Marlene Dietrich helyett Kerekes Évával. Gosztonyi tisztában van a színpadi technikával. Nem a süllyesztővel, hiszen mások süllyesztették el. Hibátlanul, színszerűen építkezik. Ha csak kicsit is alább adta volna irodalmi igényeit: régen dollármilliomos volna, hiszen mindannak birtokában van, amit egy Neil Simon olyan jól kamatoztat. Tud játszható szerepet írni színészeknek. Tisztában van a színpadi hatáselemekkel. Évtizedekig nemzedékeket tanított beszélni és színházul. Sosem panaszkodott, de mindig kicsit sértetten rótta az utcákat. Jól láttam: a szomszéd házban lakik. Sértett azért lehetet, mert annyian és annyiszor megbántódhatott. Az Új Színházban egyszer csak felnéztem a színpadra, amikor megszólalt az Éjjeli menedékhely Tatáraként (2001): azt hittem rosszul látok. Jó volt. Nagyon jó. Biztos elnéztem valamit. A legközelebbi premieren, más rendezőnél, más szerepben ugyancsak jó volt. Vénségére elkezdett jó színész lenni". (...)Színház.hu
03.06. 15:00
Szinhaz.hu
Külföldi kritikusok is érkeznek - Közeleg a DESZKA Fesztivál
Külföldi kritikusok is érkeznek - Közeleg a DESZKA Fesztivál
Amikor 8 évvel ezelőtt elindult a kortárs magyar dráma seregszemléje, még újdonság volt, mára viszont egyfajta színházifesztivál hálózat alakult ki Magyarországon - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára szerdán Debrecenben, a DESZKA Fesztivál sajtótájékoztatóján. Halász János a DESZKA beharangozó sajtótájékoztatóján hozzátette: a kulturális államtitkárság és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) évente több mint 300 millió forinttal támogatja a hazai színházi fesztiválokat, a DESZKA ebből 16 millió forintot kap. Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere megjegyezte: a város a Csokonai Nemzeti Színház költségvetésén keresztül 19 millió forinttal járul hozzá a DESZKA 36 milliós költségvetéséhez. Ráckevei Anna, a Csokonai Nemzeti Színház igazgatója elmondta: március 21. és 29. között, az idei kilenc napos fesztiválon 16 vidéki, 6 budapesti, 4 erdélyi és 4 vajdasági társulat mutat be egy-egy kortárs magyar drámát, és a fesztivál idején Debrecenben tartja idei első szemináriumát a színházi kritikusok nemzetközi szervezete.A nyolcadik debreceni DESZKA programja: DESZKA FELÜLET dátum kezdés szerző az előadás címe rendező színház 2014.03.22. 20:00 Kárpáti Péter Akárki Radu Afrim Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház 2014.03.23. 16:00 Kele Fodor Ákos Bükkfaszéki Márika Kele Fodor Ákos Erdélyi Vándorszínház 20:00 Háy János Gézagyerek Stevan Bodroza Piroti Nemzeti Színház, Szerbia - szerb nyelven!!! 22:00 Urbán András One Girl Show Urbán András Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház 2014.03.24. 17:00 Forgách András / Szerb Antal Holdvilág és utasa Harsányi Sulyom László Pesti Magyar Színház 20:00 Krusovszky Dénes Üveganya Sztarenki Pál Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház 22:00 Olt Tamás Absinth Olt Tamás Debreceni Csokonai Színház 2014.03.25. 20:00 Nyári Oszkár A show folytatódik Nyári Oszkár Karaván Művészeti Alapítvány, Budapest 22:00 Nyári mozi Színházi Közösség Lit és Mix könyve Lajkó Félix Szabadkai Nyári mozi Színházi Közösség 2014.03.26. 16:00 Samuel Beckett Első szerelem Gemza Péter Debreceni Csokonai Színház 18:00 Tolnai Ottó Wilhelm dalok Nagy József Nagy József és Bicskei István produkciója a Vajdaságból 20:00 Pozsgai Zsolt Pipás Pista Kovács Frigyes Szegedi Nemzeti Színház 2014.03.27. 16:00 19:00 Hajdu Szabolcs Békeidő Hajdu Szabolcs Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház 19:00 Hubay Miklós Elnémulás Árkosi Árpád Debreceni Csokonai Színház 21:00 Ágota Kristóf / Erick Aufderheyde A nagy füzet Horváth Csaba Forte Társulat, Budapest 2014.03.28. 16:00 Forgách András A fiú Forgách András Nagyváradi Szigligeti Színház 20:00 Pintér Béla Titkaink Pintér Béla Pintér Béla Társulata, Budapest GÖRDESZKA FELÜLET 2014.03.21. 16:00 Schneider Jankó - Nagy Viktória Éva / Juan Munoz Martin művének ötlete alapján Kalózkaland Schneider Jankó Vojtina Bábszínház, Debrecen 18:00 Nemes Nagy Ágnes - Pesty Nagy Kati Bors néni, Bors! Pesty Nagy Kati Debreceni Csokonai Színház 2014.03.22. 10:00 Galuska László Pál / Khaled-Abdo Szaida Madarak voltunk Kovács Géza Mesebolt Bábszínház, Szombathely 17:00 J.L.Borges novellája alapján Baltasar Espinosa utolsó üdülése és üdvözülése Ondrej Spisak Mesebolt Bábszínház, Szombathely 2014.03.23. 10:00 Christian Paccoud Artúr, a cipőhorgász Christian Paccoud Debreceni Csokonai Színház 14:00 Zalán Tibor Szamár a torony tetején Fodor Tamás Stúdió K Színház, Budapest 18:00 Háy János: A Kéz c. darabja alapján Originál láger Sramó Gábor, Tóth Zoltán Pécsi MÜSZI Diákszínjátszó Csoport 2014.03.28. 14:00 Bartal Kiss Rita/Horváth Mari/Borbély Szilárd Boldog képek Bartal Kiss Rita Vojtina Bábszínház, Debrecen 2014.03.29. 10:00 Gimesi Dóra A csomótündér Kuthy Ágnes Ciróka Bábszínház, Kecskemét 2014.03.29. 14:00 Fekete Ádám Hüvelyk Matyi Fige Attila Kabóca Bábszínház, Veszprém ÓGÖRÖG FELÜLET 2014.03.25. 11:00 Szophoklész Antigoné Anca Bradu Debreceni Csokonai Színház 2014.03.28. 18:00 Wyspiansky Novemberi éj Mezei Kinga Debreceni Csokonai Színház SZAKMAI FELÜLET Nemzetközi Kritikusi Szeminárium (március 25-29.) Szakmai beszélgetések az új magyar drámákról és egyéb színpadi szövegekről a fesztivál szerzőivel Felolvasó színház Végh Attila: Megkeresés történt(márc. 24. 15 óra) Szmodis Jenő:Palazzo Vendramin(márc. 26. 14 óra) Keresztesi József: Holtszezon(márc. 27. 15 óra) A Szcenáriumszínházi folyóirat estje: „Memento mori” - a köztes lét reprezentációja a színpadon és a (dráma)irodalomban (márc. 22. 18 óra) A KULTer.hu kultúrportál szervezésében „Az emberi test után” - beszélgetés kortárs magyar szerzőkkel (márc. 25. 18 óra) Az Európai Fordítóműhely prezentációja - Mariette Navarro: Mi, hullámok (2011. ford.: Rideg Zsófia) (márc. 22. 14 óra) Értékelő szakmai zárókonferencia -Árkosi Árpád, Nánay István, Tóth Erzsébet (márc. 29. 16 óra) Workshop - flamenco tánc és kalotaszegi népzene - Veronica Vallecillo és Farkas Tünde (márc. 21-25.) EGYÉB PROGRAMOK Megnyitó a Fesztivál Klubban (márc. 21.) Hív a Hold - Christian Paccoud koncertje, és az őt bemutató portréfilm vetítése (márc. 21. 21 óra) Quimby Teátrum - mint a fesztivál záróestje (márc. 29. 21 óra) Online közvetítés a békéscsabai drámaíró verseny záróestjéről(márc. 29. 18 óra) Alkalmanként a Fesztivál Klub színpadán: a Csokonai Színház Kórusa, a Sárga Áspis Projekt, a Malaga Együttes és az Árkus Banda Forrás: Színház.hu, MTI
03.05. 16:31
Szinhaz.hu
Szigligeti - Zenés történelmi fantázia Nagyváradon
Szigligeti - Zenés történelmi fantázia Nagyváradon
Szigligeti Ede születésének 200. évfordulóján az erre az alkalomra írt Szigligeti című darabot muatatja be a nagyváradi színház Selmeczi György rendezésében. Ajánló az előadás elé:A bemutató az egyik kiemelkedő eseménye a március 5-9. között zajló A Holnap után fesztiválnak, amelyre már második alkalommal kerül sor. A nagyszabású zenés-táncos előadásban Szigligeti szelleme végigkalauzolja a nézőt szinte az egész magyar színház- és kultúrtörténeten, valamint néhány Szigligeti-színműbe is betekintést nyerhetünk. Az előadás rendezője, társszerzője Selmeczi György Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, rendező, aki Szigligetit a magyar szellemtörténet kiemelkedő alakjának tartja.A különleges színpadi produkció több célt tűz maga elé: emléket állítani Szigligetinek, felhívni a figyelmet egy nagyszabású magyar életműre, amely mélyen alulreprezentált korunk színházi világában; hatásos tablót vinni a közönség elé a 19. század magyar szellemtörténetének eseményeiről, szereplőiről, esztétikai és etikai eszmerendszeréről; végül korunk színházi formanyelvén nívós és egyben látványos, élvezetes produkciót létrehozni. Az előadás törzsanyagát a Szigligeti-szövegek, színműveinek részletei adják. A darab keretjátékának és dramaturgiájának kialakítója, valamint a köztes jelenetek írója Béres Attila. Szigligeti 2014-ben a színdarabjaival előszobázik különböző színidirektoroknál. Lelkesen bemutatja saját műveit, s általuk minden esetben „visszatalál” saját életregényébe, abba a korba, amelyet Vörösmarty, Bajza, Petőfi, Déryné, Erkel és Liszt, Munkácsy és Benczúr neve fémjelez, s mely a magyar művészet kiteljesedésének kora, a romantika, a nemzeti éthosz és a népművészet egymásra találásának hősi korszaka. Az előadásra Szigligeti Ede születésének napján, március 8-án, szombaton 19 órától kerül sor a Szigligeti Színházban. Selmeczi György-Béres Attila: Szigligeti zenés történelmi fantázia két részbenSzereplők: Hunyadi István, Hajdu Géza, Ifj. Kovács Levente, Dimény Levente, Kiss Csaba, Kocsis Gyula, Kovács Enikő, Csatlós Lóránt, Varga Balázs, Csepei Róbert, Tóth Tünde, Pitz Melinda, Gajai Ágnes, Tasnádi-Sáhy NoémiTánckar:Brugós Anikó, Brugós Sándor-Csaba, Forgács-Pop Jácint, Forgács Zsombor, Iván Enikő-Kitty, Kádár Elemér, Kacsó Bálint-József, Kerekes Dalma, Mihucz Kinga, Pelbát Ilona, Rácz Lajos Levente, Schmidt Nándor, Szabó Enikő Ágnes, Szőnyi JózsefZenekar: Bartalis Botond, Kelemen-Paksy János, Szabó Lóránd Győző, Székely István, Bulzan Marius, Fleisz Richárd, Bereczki Ervin, Martyin György, Vura JánosKoreográfus: Dimény LeventeZenei vezető: Lászlóffy Zsolt Díszlet: Lőrincz Gyula Jelmez: Florina Bellinda Vasilatos A rendező munkatársa: Köllő Andrea Rendező: Selmeczi GyörgyBemutató: március 8. 19:00
03.02. 10:00
Szinhaz.hu
Miért vágyódunk el? - A Jurányiban a Titánium erdélyi győztesei
Miért vágyódunk el? - A Jurányiban a Titánium erdélyi győztesei
Utolsó próbaszakához ért a Titánium 2013 Tehetségkutató Platform­on egyedüli erdélyi produkcióként díjazott Száraz című előadás. A közel egy éve tartó munkafolyamat végeredményét március 8-án és 9-én 20 órától tekinthetik meg az érdeklődők a Jurányi kamaratermében.Az alkotók ajánlója:Estefelé volt már az idő, mikor még a cseresznyefák is tűzpirosra nyíltak. Akkortájt én is szabadabbnak és bölcsebbnek gondoltam magam a világnál, a világot magamnál. Estefelé volt már az idő, mikor az odvaskérgű utcasarkon átszaladtam anyám elől a sötétségbe. (Ördög) Iar când mă voi dezbrăca, azaz mikor levetkőzök, vagyishogy de crăpături, azaz kivetkőzök a mocsokból voi face parte, része leszek a din colonia îngerilor beţivi de treabă, asta ar vine a belevaló részeges angyalok hadseregének, vagy valami ilyesmi. Értesz engem? (Maria Popescu)Mit jelent huszonévesen Transzilvániában élni?Bartha Lóránd rendező egy olyan előadást visz színpadra, melynek központi kérdése a produkcióban résztvevő kilenc színészhez közel áll: hogyan érezheti magát napjainkban egy huszonéves fiatal Erdélyben? A három országból (Románia, Magyarország, Szlovákia) érkező színészek közel egyéves munkafolyamat után mutatják be a közösen létrehozott előadást március 8-­án. A Radina Kortárs Művészeti Akció ad-hoc művészeti csoportosulás, amely Erdélyben és Magyarországon szervez színházi, pedagógiai, irodalmi, képzőművészeti és zenei eseményeket. A Száraz című előadás a Radina KMA | Bartha Lóránd, az Orlai Produkciós Iroda és a Füge közös produkciója, a Titánium Tehetségkutató Platform egyik díjazottja. Bartha Lóránd Villáminterjú Bartha Lóránddal: Március 8-án kerül bemutatásra a Titánium Színházi Pályázaton díjazott Száraz című előadásotok. Mesélnél a csapatról? Két éve találtam ki, hogy legyen egy olyan csoportosulás, amely összekapcsol fiatal művészeket és így jött létre a Radina Kortárs Művészeti Akció. Van köztünk színész, pedagógus, költő, filmrendező, zenész, újságíró, és azt hiszem az a közös bennünk, hogy mindannyiunkat felzaklat a mai valóság, például a kijevi mészárlás. A radina szó a székely nyelvjárásban az újszülöttel való első találkozást jelenti. A társaság tagjai közül mindenki máshoz ért, így szerencsésen kiegészítjük egymást. A színház egy csapatsport: csak itt nem gólok, hanem az emberség a közös cél... Mennyiben és miben változott meg az előadás a pályázatra benyújtott tervhez képest? Ahogy elkezdtünk dolgozni a csapattal, az alapgondolaton kívül szinte minden megváltozott. A pályázatot például Kutyák munkacímmel adtuk be: akkor úgy gondoltam, hogy már a címadásnak is elidegenítő hatása lesz, de azt hiszem, hogy most radikálisabb eszközöket használunk, mint ahogy azt egy éve elterveztük. Milyen központi kérdésekkel foglalkozik a Száraz? Milyen Erdélyben élni? Miért érzem úgy 24 évesen, hogy a környezetemben – így a családomban is – a múlt feldolgozatlansága vesz körül? Miért számít Európában a kisebbségi lét még mindig patetikus és demagóg helyzetnek? Hová vezet a kisebbségi érzésből születő agresszió? Miért feledkeztek meg az emberek a transzcendens világról; miért van az az érzésem, hogy Erdély mintha be lenne fedve, miközben hegyei az ég felé törnek? Miért nem reagálnak egy erdélyi kisváros lakói arra, hogy tíz éven keresztül egy pedofil zongoratanár foglalkozik a gyerekekkel? Mi lehet az a teher, ami miatt ennyire nehéz kommunikálni? A történeteinken belül azt próbáljuk felfedezni, miért nem szeretünk mi fiatalok Erdélyben élni, miért vágyódunk el. Az előadásban erdélyi, pesti és szlovák színészek is részt vesznek. Hogyan nézett ki a munkafolyamat? Nyáron kimentünk a hegyek közé és összegyűltünk Szárazmogyoróson, egy táborban. Igazából ez buli volt, sok színházzal meg a határaink feszegetésével. Születtek izgalmas, de az előadás szempontjából használhatatlan jelenetek. Az elsődleges célom az volt, hogy összeszokjon a csapat és kialakuljon az összhang. A tábor résztvevői közül végül hat emberrel kezdtünk el dolgozni, akikhez később csatlakozott két pesti színész. A kialakult alkotótársasággal aztán ellátogattunk egy misztikus, Árpád-kori faluba, Gyantára, majd Kolozsvárra és idén januárban Gyimesbe. Az egész félév tehát a barátkozásról szólt, miközben színházról gondolkodtunk. Született egy szöveg, amin egy ideje már dolgozunk a Jurányiban. Milyen térben képzeltétek el az előadást? A tér egy középkori, misztériumjátékra emlékeztető színpadból áll, mely a folytatásos drámák egyik állomásaként is értelmezhető. Ez egy egyszerű, ide-odamozgatható deszkaszínpad, ezen játszunk el egy történetet. Ebben az előadásban a néző és a magunk képzeletét is szeretnénk megmozgatni. Szerző: Antal KlaudiaJászay Tamás kritikus a Titániumról:"A TITÁNiumot az különbözteti meg a többi fesztiváltól, hogy ez egy tehetségkutató színházi szemle. A programból is látszik, hogy elsősorban a (remélhetőleg) hosszú-hosszú pályájuk elején álló fiatalok kerülnek a középpontba. Kritikusként azért tartom ezt fontosnak, mert ők azok, akik a pesti vagy a kaposvári egyetemet elvégezve, esetleg a diákszínjátszó múltjukból felnőve elkezdenek önállóan, mestereik nélkül színházat csinálni. Tehát ők az utánpótlás. Kis túlzással: ha ők nem teszik a dolgukat, akkor a magyar színház néhány évtized múlva nem fog létezni. Egy ilyen szemlének pedig, mint a TITÁNium, ami négy nap alatt hét, fiatalok által létrehozott előadást kapcsol egybe, az az értelme, hogy koncentráltan megmutassa azt a tehetséget, ami megvan ebben a generációban.(...) Nagyon különböző színházi nyelveket beszélő fiatal alkotók kerültek egymás mellé: van olyan, aki inkább a filmes nyelvben mozog otthonosan, van olyan, aki ragaszkodik ahhoz, hogy legyen a kezében egy irodalmi alap és abból indul ki, de látunk itt olyan előadást is, ahol történelmi dokumentumokkal, visszaemlékezésekkel dolgoztak. Nagyon nehéz köztük egységet feltételezni. Talán a koruk, a fiatalságuk, s ebből következően a bátorságuk, a radikalizmusuk az, ami egységbe foglalhatja őket." (A teljes interjú itt olvasható.)SzárazHős, Bödők Zsiga fia – Bödők ZsigmondBohóc, Schön Magdolna – Müller HenriettaŐrült, Bogdan Mijatovich – Mijátovits GyörgyÁldozat, Maria Popescu – Papp AndreaÖrdög – Bartha LórándSzonja – Jéger ZsomborIdegen, Adam – Varga BenceBerta Bianka – Moldován BlankaBarát, Dávid Sándor – Molnár BenceFotó: Fazakas NonóFilm: Stanik Bence, Bán József, Visky ÁbelRendező munkatársai: Fodor Réka, Bordás Attila, Kovács TímeaDramaturg: Lovassy Cseh TamásZene: Jéger Zsombor, Csángálló ZenekarProducer: Orlai TiborÍrta és rendezte: Bartha Lóránd Bemutató: március 8. 20:00 További előadás: március 9. 20:00Az előadás létrejöttét az Orlai Produkciós Iroda, a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház és a Radina Kortárs Művészeti Akció támogatta.
02.28. 06:02
Szinhaz.hu
Blaskó Péter: "A teljesítmény nélküli emberek dáridója zajlik"
Blaskó Péter: "A teljesítmény nélküli emberek dáridója zajlik"
A Kossuth-díjas színész szerint elveszett a szakma rangja, minden színházi érának kell adni türelmi időt és természetes, hogy a jelenlegi kulturális kormányzat másképp képzeli el a Nemzeti jövőjét. Lapszemle.A Demokrata cikkéből:Blaskó Péter a Nemzeti Színház decemberben bemutatott Szent Johannájában Szent Domonkost alakítja, míg az Úrhanám polgár, melynek főszerepét játssza, február elején debütált a József Attila Színházban. A két szerepről így mesélt a Demokrata interjújában: "Talán Jourdain úr volt keményebb dió, már csak a rengeteg, közel hatvanoldalas szövegterjedelmet tekintve is. És nagyon más persze a két szerep, ha valaki megnézi őket, láthatja, mekkora különbség van a színészi megfogalmazásban. Szent Domonkos testvér Johanna kísérője, gyóntatója, védelmezője, oltalmazója, aki végig mellette áll, és akivel együtt megyünk végig ezen a furcsa történeten. De nem a szokásos módon, hanem egyfajta flashback technikával, visszafelé az időben, hiszen a darab a máglya meggyújtásával kezdődik, majd fokozatosan jut el a gyerekkorig." Jourdain úr ezzel szemben egy "szélsőséges bohócszerep, egy nagy bohócéria".Blaskó Péter arról is beszélt, hogy úgy véli, mára elveszett a szakma rangja: ma az a színész, aki azt mondja magáról. "A teljesítmény nélküli emberek dáridója zajlik, akik mögött nincs munka, csak arcuk van a televízióban hetente ötször, hatszor. És akkor ők már celebek, sikeremberek, valakik. Pedig ez nagyon messze van a színművészettől, attól a fajta minőségi színjátszástól, emberábrázolástól, amit, a Jóisten adományaként, a belülről jövő tehetséget alapnak tekintve, az ember tanult, művel. Mert az nem úgy van, hogy az utcáról a cúg behúz a színpadra, és akkor én már színész vagyok. És hogy mégis borzasztó sok ilyen van, azt jelzi, hogy a színészet társadalmi elismertsége egyre lejjebb süllyed" - mutatott rá a Kossuth-díjas színész.Blaskó Péter a Nemzeti Színházzal kapcsolatban elmondta: az intézményt mindig az aktuális kormányzat tartja el, ezért politikafüggő - így volt ez már a háború előtt is. "Nyilvánvaló tehát, hogy ha egy mandátum lejár, jön egy másik igazgató, hiszen az új kulturális kormányzat másként képzeli el a Nemzeti Színház jövőjét, sorsát. Ezzel semmi probléma nincs, nem is értem a mostani áldatlan vitákat meg a külföldi jelzéseket, amit azért Magyarországról táplálnak, erősen átszínezve, hozzá nem értéssel. Érthetetlen például most is, hogy a pozsonyi színház Márai A gyertyák csonkig égnek című darabját azért nem hozza el Magyarországra, a Nemzeti Színház fesztiváljára, mert nem ért egyet a magyar színházi viszonyokkal. Ez abszurdum. Mivel nem ért egyet? És különben is, ők honnan ismerik a magyar színházi viszonyokat? És mik azok a pontok konkrétan, amiért ők haragszanak a magyar színházi viszonyokra? Arról meg ne is beszéljünk, hogy Vidnyánszky Attilát, még be sem tette a lábát, már ütötték- vágták. Pedig a szakmában mindenki jól tudja, hogy minden színházi érának meg kell adni azt a türelmi időt, egy-két, sokszor két és fél évadot, amíg összeáll egyfajta társulattá az a színészcsapat, akik újraszerveződtek benne. Alföldinél is volt az első egy-két évadban jó néhány bukta, csak később állt össze az a fajta színház, amit egyesek nagyon, mások kevésbé szerettek. És azon belül is akadtak kifejezetten nagyszerű és gyengébb előadások is - a jó színházra nincs recept."A teljes interjú a Demokrata c. lapban olvasható.
02.27. 08:04
Szinhaz.hu
Női sorsok, női alkotók - Színházzal is vár a Mindenütt Nő sorozat
Női sorsok, női alkotók - Színházzal is vár a Mindenütt Nő sorozat
Női alkotókat, női sorsokat és a nők problémáit állítja a középpontba a Mindenütt nő elnevezésű programsorozat március 6. és 9. között. A rendezvény célja, hogy új tartalmat adjon a nemzetközi nőnapnak.A Mindenütt Nő rendezvénysorozatról:A tavaly útjára indított Mindenütt nő sorozathoz az idén 81 intézmény, 19 város csatlakozott, és összesen több mint 160 programot rendeznek.Civil kezdeményezésként az Accord World Music munkatársai indították útjára a Mindenütt Nő rendezvénysorozatot, amely első alkalommal 2013-ban került megrendezésre, s amely a női alkotókat, a női sorsokat bemutató alkotásokat és a nők gondjait állítja középpontjába. Már a kezdetekkor is a hazai kulturális élet legjelentősebb intézményei csatlakoztak hozzá, melynek köszönhetően a kezdeményezés igen nagy sikert aratott: 2013-ban 12 városban, 65 helyszínen több mint 110 programot láthatott mintegy 10 ezer néző. Az idén azonban sikerült az elmúlt évinél másfélszer gazdagabb programot összeállítani.A rendezvényt az a gondolat hívta életre, hogy a nők ma nem kapják meg azt a figyelmet és tiszteletet a társadalom részéről, amelyet megérdemelnének. Ma már mindennek van világnapja, annyiféle, hogy nincs is annyi nap a naptárban. Aztán a sok világnap csendben beleszürkül az érdektelenségbe. Nincs ez másképpen a nemzetközi nőnappal sem, hiába van több évtizedes hagyománya, ma már alig törődik vele valaki.Ezekben a napokban a koncerttermek pódiumain női előadók állnak, a színházak színpadain női sorsokat, a galériákban női alkotók műveit mutatják be, női történeteket vetítenek számos moziban, nők vallanak magukról irodalmi esteken, női gondokról szólnak a pódiumbeszélgetések és a tudományos konferenciák is. A Mindenütt nő! színházi programja részletesen:Március 7. péntek 19:00, Belvárosi Színház Ronald Harwood: A nagy négyesRendező: Gálffi LászlóMárcius 7. péntek 19:00 és Március 8. szombat 19:00, Centrál Színház Haddon – Stephens: A kutya különös esete az éjszakábanRendező: Puskás TamásMárcius 7. péntek 19:00, Csokonai Színház - Debrecen Willy Russell: Shirley ValentineRendező: Árkosi ÁrpádMárcius 7. péntek 19:00 és Március 8. szombat 19:00, Győri Nemzeti Színház Giuseppe Verdi: RigolettoOpera 4 felvonásban 2 részbenRendező: Forgács PéterMárcius 7. péntek 19:00, Hevesi Sándor Színház - Zalaegerszeg Szép Ernő: VőlegényRendező: Naszlady ÉvaMárcius 7. péntek 19:00, Pesti Színház Hadar Galron: MikveRendező: Michal DočekalMárcius 7. péntek 19:00, Pinceszínház Vajda István: Pedig én jó anya voltamRendező: Anger ZsoltMárcius 7. péntek 19:00, Radnóti Miklós Színház Ibsen: Hedda GablerRendező: Valló PéterMárcius 7. péntek 19:00 és Március 8. szombat 19:00, Szegedi Nemzeti Színház - Kisszínház Pozsgai Zsolt: Pipás PistaRendező: Kovács FrigyesMárcius 7. péntek 19:00, Weöres Sándor Színház - Szombathely Cudar világRendező: Czukor BalázsMárcius 7. péntek 19:30, Bethlen Téri színház Bethlen téri kabaréNőnapi különkiadásMárcius 7. péntek 19:30, Rózsavölgyi Szalon Arts & Café Szorul a hurokA színpadi átirat szerzője és a rendező: Forgách AndrásMárcius 7., péntek 20:00, Púder Bárszínház és Galéria „Meg akarlak tartani...”Léda és Csinszka leveleiből összeállított darabMárcius 8., szombat 10:30 és Március 8., szombat 15:00, Budapest Bábszínház Boribon és AnnipanniRendező: Ellinger EdinMárcius 8., szombat 11:00, Gózon Gyula Kamaraszínház Kormos István: A Pincérfrakk utcai cicákmese-játék kisiskolásoknakRendező: Fehér IldikóMárcius 8. szombat 11:00, Thália Színház - Új stúdió Litvai Nelli: Világszép nádszálkisasszonyZenés mesejáték Benedek Elek meséje alapján A Neptun Brigád előadásaRendező: Baksa ImreMárcius 8. péntek 15:00, Belvárosi Színház A szív hídjaiRendező: Novák EszterMárcius 8. szombat 15:00 és Március 8. szombat 19:00, Budapesti Operettszínház Kálmán Imre: A cirkuszhercegnőOperett 2 részbenRendező: Verebes IstvánMárcius 8. szombat 15:00, Sanyi és Aranka Színház Arisztophanész: LüszisztratéRendező: Lukáts AndorMárcius 8., szombat 15:00, Spinoza Színház K. V. Társulat: GardéniaRendezte: Pelsőczy RékaMárcius 8., szombat 15:00, Rózsavölgyi Szalon Arts & Café Szeretni, fel!A Terézanyu Klub előadása(play back színház)Közreműködik: Rácz Zsuzsa írónő és a Még 1 Mesét TársulatMárcius 8. szombat 15:00 Thália Színház - Arizona stúdió nőNYUGATA Thália Színház és az Örkény István Színház közös produkciójaRendező: Mácsai PálMárcius 8. szombat 19:00 Bárka Színház Kiss Anna: Másik időMárcius 8. szombat 19:00 Békéscsabai Jókai Színház Carlo Goldoni: Chioggiai csetepatéMárcius 8., szombat 19:00, Budapest Bábszínház Az iglicA Budapest Bábszínház és a Katona József Színház közös előadása Rendező: Tengely GáborMárcius 8. szombat 19:00, Karinthy Színház Csathó Kálmán - Deres Péter: Te csak pipálj, Ladányi!Rendező: Kőváry KatalinMárcius 8. szombat 19:00, Magyar Színház My fair lady Musical két részbenRendező: †Sík Ferenc, Trimmel ÁkosMárcius 8. szombat 19:00, Veszprémi Petőfi Színház Choderlos de Laclos–Christopher Hampton: Veszedelmes viszonyokRendező: Guelmino SándorMárcius 8., szombat 19:00, Spinoza Színház Bach Szilvia zenés politikai kabaréjaMárcius 8. szombat 19:00, Thália Színház - Mikroszínpad B. Török Fruzsina (Móricz nyomán): Jelenetek 2 házasságbólAz asszony beleszól - Krimi-komédiaA rab oroszlán - TragikomédiaRendező: Koltai RóbertMárcius 8. szombat 19:30 Rózsavölgyi Szalon Arts & Café Ljudmila Ulickaja: Odaadó hívetek, SurikMárcius 8., szombat 19:30 Szegedi Pinceszínház Pierre Diener: Egy őrült naplójaRendezte: Kancsár JózsefMárcius 8. szombat 20:00, Belvárosi Színház Ez a helyKulka János estjeMárcius 8. szombat 20:00, Púder Bárszínház TestversekKortárs tánc és költészeti esemény A Szkéné Színház és a Forte Társulat előadásaMárcius 8. szombat 20:00, Rokytka Műhely Lakásszínház A boldogság tanyája nőnapi klubesztrád műsorRendező: Lippai KrisztinaMárcius 8. szombat 20:00, Thália Színház - Nagyszínpad Robert Dubac: A férfiagy - avagy nincs itt valami ellentmondás?Rendező: Szirtes TamásMárcius 8. szombat 20:30, Bárka Színház A vízzel szembenSpolarics Andrea egyszemélyes színházaMárcius 8. szombat 22:00, Örkény István Színház Parti Nagy Lajos: IbusárAz Örkény István Színház és a Kék Művészügynökség közös produkciójaRendező: Pelsőczy RékaMárcius 9. vasárnap 10:00, Bethlen Téri Színház A hold gyermekeiA tatabányai Jászai Mari Színház, a Manna Egyesület és az Apró Színház produkciójaRendező: Apró Színház társulataMárcius 9. vasárnap 11:00, Belvárosi Színház Paul Blake: Római vakációZenés játék Cole Porter dalaivalRendező: Pelsőczy RékaMárcius 9. vasárnap 15:00, Győri Nemzeti Színház Bolba Tamás–Szente Vajk–Galambos Attila: CsoportterápiaRendező: Simon KornélMárcius 9. vasárnap 17:00, Játékszín Robert Harling: AcélmagnóliákRendező: Korcsmáros GyörgyMárcius 9. vasárnap 19:00 Bartók Kamaraszínház – Dunaújváros Szép Ernő: Május és Igazgató úr! egyfelvonásosokRendező: Szikszai RémuszFotó: Gál TamásMárcius 9. vasárnap 19:00 Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ - Pápa Robert Harling: AcélmagnóliákA Jászai Mari Színház, Népház - Tatabánya vendégjátékaRendező: Bálint AndrásMárcius 9. vasárnap 19:00, Karinthy Színház Molnár Ferenc: Az ördögRendező: Balikó TamásMárcius 9. vasárnap 19:00, Pinceszínház Jean-Michel Baudoin: Mi a neved?Rendező, koreográfus, látvány: Gergye Krisztián Március 9. vasárnap 19:00, Szegedi Nemzeti Színház - Kisszínház Gioacchino Rossini: HamupipőkeVígopera két felvonásbanRendezte: Toronykőy AttilaMárcius 9., vasárnap 19:30, Gózon Gyula Kamaraszínház AgyigóEgy nő sorsa a XX. században – azaz Szabó Magda: az emberSzínpadi est Szabó Magda emlékére az írónő verseiből és önéletrajzi ihletésű prózaköteteibőlRendező: Czeizel GáborMárcius 9. vasárnap 19:30, Stúdió K Színház Szüleink szexuális neurózisaiTér és rendezés: Sopsits ÁrpádFotó: TeátrumfotóMárcius 9. vasárnap 20:00, Thália Színház Richard Alfieri: Hat hét, hat táncA Thália Színház és az Orlai Produkciós Iroda közös előadásaRendező: Ilan EldadA programokról további részletek és időpontok a www.mindenuttno.hu oldalon olvashatók.Forrás: MTI, Színház.hu, Mindenütt Nő
02.27. 07:03
Szinhaz.hu
Az ördög próbája - Improvizációkból született darab Marosvásárhelyen
Az ördög próbája - Improvizációkból született darab Marosvásárhelyen
Az ördög próbája címmel, színészek improvizációiból született darabot mutat be március 2-án a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a román Radu Afrim rendezésében. A rendező a hétfői, marosvásárhelyi sajtótájékoztatón elmondta, ilyen jellegű előadásokat Romániában általában csak a független színházi körökben szoktak bemutatni, de tudta, hogy Marosvásárhelyen jó a társulat, amelyet olyan színészek alkotnak, akik nyitottak, jól improvizálnak és szeretnek játszani - írta az Agerpres hírügynökség és a maszol.ro hírportál. A darab munka közben született meg a rendező, a színészek, a dramaturgok együttgondolkodásának eredményeként. Romániában még szokatlan ez a fajta színház, amelyben a rendező nem egy leírt szöveggel dolgozik, hanem hagyja magát a színészek által inspirálni, és olyan történetet hoz létre, amely munkafolyamat során a közös munkából, kreativitásból születik - mondta Afrim.Az így létrejött darab cselekménye egy napjainkban élő nagyon gazdag emberről szól, aki a gyerekkorát a szocializmus éveiben élte, születésnapja egy napra esett Nicolae Ceausescu diktátoréval, ezért az övét soha nem ünnepelték meg, míg neki a diktátort éltető verseket kellett szavalnia. A vasárnap bemutatásra kerülő előadás díszletét Bartha József, a jelmezeket Cristina Milea tervezte, a koreográfiát Gavriliu Andrea jegyezte, a darab zenéjét Vlaicu Golcea szerezte. Szintén Marosvásárhelyen jelentette be hétfőn Ion Caramitru, a Román Színházi Szövetség (UNITER) elnöke, hogy április 28-án a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházzal és a Maros megyei önkormányzattal együtt szervezik meg az erdélyi városban azt a gálaműsort, amelynek keretében a román színházi szakma legfontosabb díjait osztják ki. A román közszolgálati televízió által élőben közvetített négyórás műsorra a marosvásárhelyi Kultúrpalotában kerül sor, amelynek tavaly ünnepelték a századik évfordulóját. A román színházi szakma harmadik alkalommal tartja Bukaresten kívül ezt a nagyszabású rendezvényt. Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi színház vezérigazgatója korábban az MTI-nek elmondta: a marosvásárhelyi színháznak az utóbbi években elért szakmai eredményei és a nézőszám-növekedés is predesztinálta az intézményt arra, hogy otthont adjon az UNITER-gálának. Hozzátette: a gála jó alkalom arra, hogy jobban bekerüljön a köztudatba a szecessziós stílusban épült és nemrég önkormányzati támogatásból felújított Kultúrpalota, amely Románia és a térség egyik legszebb közművelődési létesítménye.Forrás: MTI
02.26. 09:05
Szinhaz.hu
"Mindig átfutottak rajtam az eltelt évek emlékei"
Fennállása huszonnegyedik évfordulójára készül készül a Republic. Az együttes a József Attila Színház színpadán zenél és egyben emlékezik is az elmúlt évekről. A részletekről Boros Csaba mesélt a STOPnak adott interjújában.
02.24. 08:02
Stop.hu
Parti Nagy: Akinek ez kampányolás, az vagy nettó idióta, vagy vadul kampányol
Parti Nagy: Akinek ez kampányolás, az vagy nettó idióta, vagy vadul kampányol
A Heti Válasz azt írja a Választás 2014: több társulat beszállt a kormányellenes politikai csatározásba című cikkében, hogy egyes budapesti színházakban a néző „egy adag aktuálpolitikát kap az arcába”. Például a színpadi kritika „kedvelt céltáblája” Vidnyánszky Attila. Az írás felteszi a kérdést, vajon ezt a „csendes színházi forradalmat” a bosszú működteti-e. A cikk szerzője végül azt tanácsolja: aki nem „aktuálpolitikai gegparádéra” vágyik, legalább a választásokig ne válassza a Víg, a Radnóti, a Katona József Színház és a jó néhány független társulat produkcióját. A 168 Óra megkérdezte Parti Nagy Lajos, Grecsó Krisztián, Fábri Péter és Tasnádi István írók, illetve Mohácsi János rendező véleményét arról: az aktuálpolitika a színpadon valóban azt jelentené, hogy kampányolnak a színházak? És egyáltalán, az aktuálpolitikának nincs helye a színpadon?
02.24. 07:52
168ora.hu
"Nélküled ma más lenne a világ" - Végső búcsút vettek Jancsó Miklóstól
"Nélküled ma más lenne a világ" - Végső búcsút vettek Jancsó Miklóstól
Sok száz tisztelője, barátja, pályatársa kísérte utolsó útjára JancsóMiklós kétszeres Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas filmrendezőt szombaton a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. "Nélküled ma más lenne a világ, más képeket látnánk, és másként viszonyulnánk a filmhez és a körülöttünk lévő világhoz" - emlékezett pályatársára Tarr Béla filmrendező, hozzátéve: Jancsó Miklós a nézőket felnőtt, egyenrangú, partnernek tekintette. Mint mondta, a rendező megmutatta, hogy egy film értékét nem a mozibevétel határozza meg, hanem hogy mennyire érinti meg az embereket, mennyire válnak maradandóvá, miként a Jancsó-filmek azzá váltak. "Nem fogadtál el semmilyen formát, iskolákat, stílust, mert te magad voltál a forma, a stílus és az iskola" - méltatta a január végén elhunyt mestert. Tarr Béla szerint Jancsó Miklós "felszabadította" a filmet, hiszen világosan látta, hogy a film betegségének oka az a lineáris elbeszélésmód, amely "egyszerű sztorivá züllesztette a képi ábrázolás asszociatív kincstárát". "Minden képkockád szemben áll azzal az üzleti vagy politikai érdekek által prostituált filmkészítéssel, amely korunkat jellemezte és jellemzi" - fogalmazott."Megtanulhattuk tőled, hogy nincs okunk félelemre, hogy erősek és szabadok vagyunk, minden beállításod, kamerád szárnyalása a szabadság igenléséről szól" - méltatta Jancsó Miklóst pályatársa, aki szerint neki köszönhetően autonómmá válhatott a néző. "A szabadság illúziója talán az első lépés a valódi szabadság felé: szembenézni és leszámolni azzal a szánalmas szervilizmussal, amely országunkat és a magyar filmeseket a mai napig jellemzi" - hangsúlyozta Tarr Béla.Marx József stúdióvezető Balázsovits Lajos által felolvasott búcsúztatójában azt írta: "arra is tanítottál bennünket, hogy legyünk önérzetesek, ne legyünk álszemérmesek, ha sikerünk van, de ne tekintsük magunkat a világ közepének". Úgy fogalmazott: Jancsó Miklós olyan ember, aki nem attól válik nagysággá, mert alkot, hanem előbb lesz nagy ember az univerzumot átfogó szemléletével, és csak utána, szinte mellékesen, alkot is. "Te voltál, aki jelentőséget adott létezésünknek. Tudtuk, hogy tudsz rólunk, és ez elég volt nekünk" - idézte fel Marx József."Mester, visz az emlékáradat, merítenék csak egy maréknyit, de sodor, sodor a Jancsó-folyam" - kezdte beszédét Cserhalmi György. Felidézte a közös munkát, mint mondta, amikor véget ért a film, vele véget ért a szabadság is, várták a telefont, hogy Jancsó újra forgat. "És te újra forgattál, nekem mindegy volt, hogy mit, számomra a lényeg a szabadság élménye volt" - mondta a színész, aki a '60-as évek végétől számos filmben dolgozott Jancsó Miklóssal.A külföldi pályatársak üzeneteit Mundruczó Kornél, Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Galkó Balázs és Szemán Béla olvasta fel. "Léteznek olyan szerencsés országok, melyek lelke (...) évtizedeken keresztül egy-egy nagy művészben testesül meg" - fogalmazott Gilles Jacob, a cannes-i filmfesztivál elnöke, aki szerint Magyarország számára Jancsó Miklós ilyen művész volt. Andrzej Wajda Jancsó Miklóst mint a mozi világában egyedülálló jelenséget méltatta, Mike Leigh a mozi egyik nagy, radikális megújítójaként emlékezett a magyar filmművészre, Francis Coppola szerint pedig Jancsó Miklós művészi kifejezésmódjával a filmes világ nagy mértékben gazdagodott a szimbolizmus területén. Bíró Yvette forgatókönyvíró üzenetében hangsúlyozta: Jancsó Miklós örök értékeket hagyott hátra. Jerzy Skolimowski a világ egyik legnagyobb filmrendezőjeként méltatta Jancsó Miklóst, akitől egykori tanítványaként búcsúzott Darren Aronofsky, míg Daniel Olbrychski és Michael York vele közös munkáikat elevenítették fel. Részvétét fejezte ki a családnak többek között Martin Scorsese, Quentin Tarantino, Krzysztof Zanussi, Jiri Menzel és Agnieszka Holland filmrendező is. Grunwalsky Ferenc filmrendező, operatőr felidézte, hogy Jancsó Miklóssal 51 éve voltak barátok. Arról szólt: büszkeség tölthet el bennünket, hogy ennyi nagyformátumú művész küldte el írásait, szeretettel és elismeréssel adózva Jancsóművészetének és személyiségének. Mint mondta, ezek az alkotók, nemcsak a gyászt hangsúlyozzák, hanem Magyarország egyik legnagyobb művésze filmjeinek élő emlékezetéről, művészetének maradandó hatásáról szólnak. Jancsó szellemének jelenvalóságáról beszélt. Mint fogalmazott, a nagy művésznek két élete van. Egy, amikor a műveket készíti, kínlódik, harcol értük, aztán a második, amikor a műveivel birkózik az állandóan változó világ és megpróbálja megfejteni különösségeit és rejtélyeit.Jancsó Miklóst sok százan kísérték utolsó útjára, köztük Mészáros Márta, Sára Sándor, Kósa Ferenc, Kovács András, Szabó István, Szász János, Jeles András, Sándor Pál, Török Ferenc és Can Togay rendező, Koltai Lajos és Ragályi Elemér operatőr, Gáspár Sándor színművész, Konrád György író, Báron György filmkritikus, Benkő László zenész, Novák Ferenc koreográfus és a kulturális élet számos más kiválósága. A búcsúzók között volt Halász János kultúráért felelős jelenlegi és Szőcs Géza egykori államtitkár, Csomós Miklós főpolgármester-helyettes, valamint Mesterházy Attila, Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc, Fodor Gábor, Horváth Csaba, Hiller István, Kuncze Gábor politikusok. A ravatalnál Sebő Ferenc és Dés László, a sírnál pedig - a Zár az égbolt című dallal - Lovasi András és Szabó Attila búcsúzott Jancsó Miklóstól. A január 31-én, életének 93. évében elhunyt Jancsó Miklóst a Magyar Filmművészek Szövetsége, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Fővárosi Önkormányzat is saját halottjának tekintette.Forrás, fotó: MTI, Színház.hu
02.23. 12:32
Szinhaz.hu
Jön az utolsó Kockavető! - Interjú Fábián Gáborral
Jön az utolsó Kockavető! - Interjú Fábián Gáborral
Február 22-én 62. alkalommal és egyben utoljára játssza Kockavető című előadását a Szputnyik Társulat,. A Szputnyik felhívása a nézők számára Úgy tudjuk, vannak, akik az előadást az évek során többször is megnézték. Örülnénk, ha megírnátok nekünk, hogy mit jelentett számotokra az előadás. Esetleg, ha ahhoz van inkább kedvetek, írjátok meg hat pontban, hogy a Szputnyiknak milyen opciókat kellene adnia magának. A Kockavetőről Az előadás számos magyarországi és külföldi fesztiválra meghívást kapott: 2010-ben a IX. Pécsi Országos Színháztalálkozóra, az Alternatív Színházi Szemlére, Ljubljanába az EX PONTO Fesztiválra, 2011-ben a dunaPart Kortárs Előadóművészeti Platformra, Rijekába a Small Scene Theatre Fesztiválra, Moszkvába a NET Fesztiválra, Szabadkára a Desiré Fesztiválra. És számos díjat nyert: a Nemzetközi Zsűri Díját a IX. Pécsi Országos Színháztalálkozón, a Fődíjat az Alternatív Színházi Szemlén, Színikritikusok által megítélt Legjobb Független Színházi Előadás Díját, és Közönségdíjat az EX PONTO Fesztiválon. Bodó Viktor a Legjobb rendező díját kapta érte, Róbert Júlia és Turai Tamás pedig a Legjobb dramaturg díját Rijekában. Mivel a Szputnyik társulatában az évek során történtek változások, így az előadás szereposztása is változott. Akik hosszabb-rövidebb ideig játszottak az előadásban: Hay Anna, Molnár Gusztáv, Tóth Simon Ferenc, Téby Zita, Lajos András, Réti Anna, Hámori Gabi, Dobra Mária A mostani csapat: Fábián Gábor, Hajduk Károly, Gazsó György, Gyabronka József, Jankovics Péter, Kárpáti Pál, Király Dániel, Koblicska Lőte, Kurta Niké, Lajkó Bence, Pető Kata, Rainer-Micsinyei Nóra, Szabó Zoltán, Székely Rozi, Terhes Sándor"Mit tudna eldönteni a dobókocka? Mindent!" - Interjú Fábián Gáborral „A Kockavető a Szputnyik egyik emblematikus előadása lett, sok mindenkinek sok félét jelent. Ezért nehéz róla beszélni.” Bábszínész szakon végeztél a Színház- és Filmművészeti Egyetemen... Tulajdonképpen véletlenül kerültem bábszínész szakra. A színművészeti harmadik rostáján kiszórtak, de közvetlenül utána néhányunknak megadták a lehetőséget, hogy az akkor először induló bábszínész osztály harmadik rostáján részt vegyünk. Ebben a helyzetben volt még Kocsis Gergő, aki ma a Katonában játszik és Ruszina Szabolcs, aki ma a Kolibri Színház tagja. Felvettek minket. A tanárok mondták, hogy ez bábszínész szak, de mi nem akartunk bábszínészek lenni, mert akkoriban még nem volt nyilvánvaló, mint ma, hogy a bábszínész ugyanúgy fog szerződést kapni az egyetem után, csak éppen tudni fog bábozni is. Mi attól féltünk, hogy csak a bábszínházak fognak minket számon tartani. Én egyébként az Egyetem után ismertem meg igazán a bábos világot. Bár most sem tudom elképzelni, hogy bábszínészként dolgozzak, nagyon tetszik az, amit a kollégák csinálnak. A Márkus Színházat, ami egy pécsi családi bábszínház, például nagyon színvonalasnak tartom, velük szívesen dolgoznék is. Akármit. Korábban, főként a pályád elején kőszínházakban is dolgoztál. Miben más a Szputnyik?Számomra az a legfontosabb különbség, hogy a Szputnyik egy olyan hely, ahol megvalósíthatom azt, amit szeretnék. Az Antigoné c. előadásunk után például elkezdtek érdekelni a tanteremi előadások, és csinálhattam egyet: a Pirézeket, ami az előítéletességről szól. Még jobban elkezdett érdekelni, ezért létrehoztuk a Hosszabbik utat Gigor Attila rendezésében, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ színész-drámatanáraival közösen. A Szputnyik nem csak hagyta, hogy a kedvemre tegyek, hanem beszállt az említett előadásokba koprodukciós partnerként. Nemrég táadt egy előadásötletem, találtunk hozzá egy pályázatot, megnyertük. Most lehet dolgozni a próbák előkészítésén. Ajándék. Mit gondolsz, színészként melyik fejlesztőbb számodra, a folyamatos terhelés vagy a kicsit lazább munkatempó? A leghasznosabb, ha egyenletes tempóban dolgozunk, úgy, hogy az eredmények szépen jöjjenek és közben szabad embernek érezzük magunkat. Na, ilyet még nem láttam. Amikor az ember kikerül az egyetemről, minél többet akar dolgozni, hogy megszerezze azt a biztonságot a színpadon, ami a szakmához elengedhetetlen. Miután érzi a talpa alatt a talajt, sokkal jobb, ha őszintén jelezheti, hogy miben akar igazán részt venni, hogy mik azok a területek, amelyek érdeklik. Ha erre tekintettel van a társulata, az öröm. Amúgy szívesen megkérdezném erről nagy színészpedagógusok, és gyakorló színházvezetők véleményét... Milyen volt a te társulatod első időszaka, a kezdeti hangulat a Szputnyikban? Az indulás kemény volt. Amikor 2008 januárjában bementünk a MU Színház picike kis terébe, ami később a bázisunk lett, megkezdtük a munkát: nagy volt a lelkesedés és a bizonytalanság. A legtöbben már jó ideje játszottunk, és egyértelművé vált, hogy amire vállalkozunk sokban fog különbözni az eddigi munkáinktól. Tudtuk, hogy most nincs fizetés, nincs semmi, csak a hit abban, hogy ebből majd lesz valami. Mindez ambivalens érzéseket szült, az egzisztenciális bizonytalanság és a nagy lendület egyszerre hatottak ránk. Ebben a hangulatban telt a Holt lelkek próbaidőszaka, ami egyébként jó hosszúra nyúlt. Aztán az első évben nagyon sokat változott a társulat összetétele. Igazából csak Viktor, Keresztes Gabi és én maradtunk a kezdeti brancsból. Viszont azok közül, akik utána jöttek, sokan maradtak is. Az első bő év után kezdett összeállni a csapat, de hogy mikor kovácsolódott igazán össze, azt nehéz lenne megmondani. Én tavaly óta érzem azt, hogy igazán ütőképes a Szputnyik társulata, hogy ez most már tényleg hasonlít ahhoz, amit akkor szerettünk volna. A Kockavetőt utolsó alkalommal fogjátok játszani február 22-én. Hogy emlékszel az előadás próbafolyamatára? Milyennek látod a végeredményt? A Kockavető egy vaskos regény, amiből készült egy nagyon vaskos szövegkönyv, amiről egy-két olvasás után kiderült, hogy nem lesz jó. Ezután iszapbirkózást folytattunk az anyaggal. Arra jutottunk, hogy inkább el kellene dobni az egészet, és performanszok laza láncolataként kéne felépíteni az előadást, ahol mindent a dobókocka dönt el. Aztán elkezdtek érkezni jelenetek Vinnai Andrástól, ezeken is sokat változtattunk. Az utolsó időszakban kezdtük megérezni, hogy ütős anyag áll össze, de ez a Viktorral való munka során sokszor előfordul. Mindent összevetve: nagyon sokat dolgoztunk, sok tévutat be kellett járnunk ahhoz, hogy rátaláljunk arra, ami igazán működik. És, hogy milyen lett a végeredmény? Valamelyik kritikában azt írták róla, hogy posztmodern kabaré (Zappe László, Népszabadság. A Szerk.). Valóban sokat lehet rajta nevetni, de a humor mögött ott a tartalom is. A Kockavető a Szputnyik egyik emblematikus előadása lett, sok mindenkinek sokfélét jelent. Ezért nehéz róla beszélni. Miért kerül most le a műsorról? Ebben az előadásban sok a vendég, ezért folyamatosan egyeztetési problémák vannak. Esélyünk is alig van játszani. Mivel keveset játsszuk, állandóan halálfélelemmel indulunk neki. Na jó, lehet, hogy csak én. A társulat is cserélődött, az új beállóknak minden alkalom beugrásélmény. Említetted, hogy a Kockavető emblematikus előadás, hogy sokáig játszottátok. Nehéz elköszönni tőle? Nekem nagyon nehéz, mert engem sokan a Kockavetőből ismertek meg, és ha a legnagyobb munkámat kellene megneveznem, biztosan ezt mondanám. Ennél többet egy szerepen keresztül még nem tanultam a szakmámról; Viktor is nagyon sokat dolgozott és nyitott rajtam színészként. Rengeteget profitáltam belőle, így a Kockavető számomra egy szakmai alapkő. Ráadásul még ennyi év után is változik, nem lehet belefásulni. Nemrég apa lettél... Mostanában mi az, ami az apaságon kívül a leginkább foglalkoztat? Pár napja kaptam a hírt, hogy megnyertünk egy pályázatot, amely egy közösségi színházi előadás létrehozására vonatkozott. De hogy az elején kezdjem, még a Social Error kapcsán megismertünk egy társasjátékot, a neve: Szociopoly. Egy szociológus házaspár (Fodor Kata és Bass László. A Szerk.) találta ki. Úgy döntöttünk, ezt a társasjátékot fogjuk színházzá fejleszteni. A nézők a társasjáték játékosai lesznek, akik szerepbe kerülnek, nagyon szegény, mai magyar falusi családok helyzetébe, ahol mindenki munkanélküli és bevételük csak a slendriánul segélyeknek nevezett forrásokból keletkezik, attól függően, mennyi gyereket vállalnak a játék elején. A játékosok KOCKADOBÁSSAL haladnak a pályán, ami a hónap napjait jelőli. A cél: túlélni a hónapot. Ne adósodj el, ne legyél az uzsorásé. De a KOCKA csalafinta: a hónap napjai akadályokat rejtenek. Enni kell. Rezsit kell fizetni. A gyereknek kirándulást kell befizetni. Ruházkodni kell. Aki végigjátssza, az megérzi, milyen itt, ma igazán szegénynek lenni. A néző nem csak megtekinti, hanem kicsit megéli a helyzetet. Merthogy a klasszikus társasjáték szabályaitól eltérően, ha a KOCKA a négyes mezőre küldött, akkor nem lesz odaírva a mező mellé, hogy megbüntet a rendőr, fizess ötezer forintot, hanem tényleg jön a rendőr. És a játékban kiderül, tényleg megéri-e gyereket vállalni, mert úgy több a segély. Vagy hogy meg tudsz-e élni közmunkás fizetésből. Mert a játék a valóságot modellezi. Színház, ugye... Forrás: Szputnyik TársulatUtószerk.: Színház.hu
02.22. 06:02
Szinhaz.hu
Meghalt Berényi Gábor, a Játékszín egykori igazgatója
Meghalt Berényi Gábor, a Játékszín egykori igazgatója
86 éves korában elhunyt Berényi Gábor rendező, Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész - értesült a Színház.hu.Aranyóra - Játékszín / Mácsai Pál, Fazekas Zsuzsa, Kránitz Lajos, Bajor Imre, Kun Vilmos / Rendező: Berényi GáborBerényi Gábor 1927. december 8-án született Budapesten.1945 és 1949 között végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakát. 1949-től 1953-ig a leningrádi Állami Színházi Intézet aspiránsa volt. Ezt követően a Magyar Néphadsereg Színházának (a mai Vígszínház) rendezője volt. 1955-ben a debreceni Csokonai Színház főrendezőjének nevezték ki. 1959 és 1971 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgató-főrendezőjeként tevékenykedett. 1971-től 1982-ig a József Attila Színház főrendezőjeként dolgozott. 1982-től, nyugdíjba vonulásáig, 1992-ig a Játékszín igazgatója volt.Nyugdíjas korában is aktív maradt, nem hagyta abba a rendezést. Utolsó munkáját a Manna Produkciós Irodánál készítette 2012-ben: Örkény István általa többször színpadra állított Macskajáték című művének A Szkalla lányok című átdolgozását még mindig játssza Tordai Teri és Béres Ilona."Amikor utolsó munkahelyéről, az általa vezetett Játékszínből akaratán kívül nyugdíjba küldték, a színházban megszervezett búcsú-buli szinte átment tüntetésbe. Neves színészek tettek meglehetősen hevesen hitet mellette. Hosszan ecsetelték, hogy mennyire szerettek nála játszani. És fogadkoztak, ha nem maradhat, be nem teszik oda többé a lábukat. Még küldöttség is indult a minisztériumba, hogy megváltoztassa azt, ami aztán megváltoztathatatlannak bizonyult. Berényit a Játékszínben tényleg imádták a színészek, mert roppant módon színészközpontú volt" - számolt be a Népszava.Forrás: Színház.hu, Népszava
02.21. 19:22
Szinhaz.hu
Elhunyt Borbély Szilárd
Elhunyt Borbély Szilárd
Szerdán tragikus körülmények között elhunyt Borbély Szilárd – közölte a Dehir.hu-val a család. Borbély Szilárd költő, író, irodalomtörténész, egyetemi oktató, az irodalomtudományok kandidátusa Fehérgyarmaton született 1963 novemberében, 1989-ben kapott diplomát a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, később itt kezdett tanítani. Haláláig a Debreceni Egyetem oktatója, egyetemi docense volt. A klasszikus magyar irodalom kutatójaként is ismert Borbély Szilárdnak 1988-tól napjainkig közel húsz, többségében lírai kötete jelent meg. A közönség színpadi szerzőként is ismerhette. Megkapta a József Attila-díjat, a Csokonai Vitéz Mihály-díjat, az Alföld-díjat, idén januárban pedig Mészöly Miklós-díjat vehetett át. Jankovics József irodalomtörténész méltatásában úgy fogalmazott: a Mészöly Miklós-díjat odaítélő bizottság soha nem látott egyetértésre jutott azzal az általános szakmai vélekedéssel, hogy az előző időszak legkiválóbb regénye a Nincstelenek, amellyel szerzője berobbant a magyar irodalom élvonalába.Borbély Szilárdot a közönség színpadi szerzőként is ismerhette, a debreceni Csokonai Színház több darabját, drámáját bemutatta, köztük a Halotti pompa című verseskötet alapján készült színdarabot is. Temetéséről később intézkednek.Borbély Szilárdról saját szavaival: Más: Görög katolikusnak vagyok keresztelve, és betéve tudom a liturgiát. Egész gyerekkoromban ez volt az egyetlen kulturális esemény, amelyen részt vettem heti rendszerességgel, amely az állandó fizikai munkát rövid időre megszakította. A családi traumák kitörölték belőlem az emlékeket. Ha emlékezni akarok édesanyámra, beülök egy görög misére. Mindig mellette ültem. Ott most is érzem a jelenlétét. Hiszek a kegyelemben, de mást gondolok róla. Hiszek a megváltásban, de arról is mást gondolok. Mindig mást.Élet: Mindig az élet van előbb, aztán jön az irodalom. És mivel nincs élet nélkül irodalom, ezért az élő nyelv mindig az életet értelmezi. Író: Hát, én zugíró vagyok. Éjszaka és hajnalban írok, egyébként dolgozom. Nincstelenek: Semmi bátorság, legfeljebb kitartás, ahogy Rilke mondja. De nem az írás folyamata volt kemény, hanem az elmúlt negyvenvalahány év. Főként az első hét-tizenegy, amely ehhez a könyvhöz vezetett. Kibírni, túlélni volt nehéz, ahhoz tényleg kellett bátorság. Meg kegyelem is. Valamikor úgy tizenegy éves korom táján döntöttem úgy, hogy megváltoztatom a sorsom: gyakorlatokat találtam ki, hogy megváltoztassam a járásomat, a látásomat, az ösztönös reakcióimat. Semmi bátorság, legfeljebb kitartás, ahogy Rilke mondja. De nem az írás folyamata volt kemény, hanem az elmúlt negyvenvalahány év. Főként az első hét-tizenegy, amely ehhez a könyvhöz vezetett. Kibírni, túlélni volt nehéz, ahhoz tényleg kellett bátorság. Meg kegyelem is. Valamikor úgy tizenegy éves korom táján döntöttem úgy, hogy megváltoztatom a sorsom: gyakorlatokat találtam ki, hogy megváltoztassam a járásomat, a látásomat, az ösztönös reakcióimat.Halotti pompa: Egy tapasztalat van, villanásszerű felismerések, intuitív belátások, egy örvény, amely magával ragad. A Halotti Pompa születése valamiféle sugallatnak köszönhető. Ne vallási jelentésben értsd a sugallat szót. Csupán azt tapasztaltam meg írás közben, hogy vannak nagyobb erők, mint mi, emberek. Ez önmagában persze nem ért felkészületlenül, mivel hívő ember vagyok, és Istenről vannak valamiféle, az átlaghívőkre jellemző, halvány tapasztalataim. De akkor, amikor ezeknek a szövegeknek egy jó részét, nem mindet, de egy jó részét írtam, éreztem, hogy nem vagyok egyedül.Szégyen: El nem tudom mondani, hogy szégyellem magam az egész költői tevékenységem miatt. Ez egy borzasztó szégyen. Gyalázatos helyzet, hogy sorsom megalázó részleteiről még beszélnem is kell. Mert ez valamiképpen a feladatom, hogy vállaljam ezt a dolgot és a vele járó szégyent. De úgy tekintek az életemre, hogy az egy nagyobb erőnek az eszköze. Tehetség, szolgaság: Az írás döntően ajándék, ahogy minden tehetség is az. Látjuk ezeket az eseteket, amikor az ember saját tehetségének szolgájává lesz, mert a tehetség önző és kegyetlen. Az a nagyobb erő mutatkozik meg itt is, amely viszi a kezet, viszi az embert. Így történt az is, hogy akaratom ellenére kiszolgáltattam a szüleim véres tragédiáját, és hogy látszólag magam is az együttérzést könyörgő szerepébe csúsztam bele. Alapvetően nem szeretem a sebeimet mutogatni. Ezt csak úgy lehet elérni, hogy nem a valódi sebeket leplezem le, hanem ahogy a koldusok csinálják, nem az igazit, hanem a festett vérzést láthatja a járó-kelő.Folyamat: Mondhatnád, hogy persze minden jó írás a tervezhetetlenség hitelesítő bélyegét kell magán viselje, de azok mégis az írói munka folyamatába ágyazódnak bele, tervezhetetlenségük is írói tervezhetetlenség.Szavak: Mert végül is, ha meggondoljuk, az emberi világ a szokások, félelmek, vágyak, emlékek és remények furcsa szövedéke. Ez pedig a legkevésbé sem a valóság nevű fikcióra épül, hanem szavakra. Nálunk Európában pedig úgy kétszáz éve a törvények szövegére.Titok: A sors magunkkal hozott adottság, ezért az emberek nem egyforma esélyekkel születnek a világra, vagyis nem összemérhetőek. A racionális ész és a teológiai fikció itt megtörik, és csakis az allegóriák maradnak, titokzatos és félelmetes hallgatásukkal. Krisztus olyan jelképe az emberi tudatnak, amely – akárcsak a szentek alakja és kultusza – messze a kereszténység előttre nyúlik vissza. Krisztus vagy a Messiás alakja is hosszú árnyékot vet az emberi kultúra múltjára, sötét mélységeire, onnan közelít hozzánk. De Jézus születése körül éles fordulatot vett. A hit közvetítette Isten-tapasztalat az ember közbejöttével nyer alakot. Isten nem valóság, nem létezik függetlenül az embertől, hiszen az emberi világ alakulása Isten útja a világban. És ezt nem ateistaként mondom, hanem hívőként. És elfogadom ezt a kettősséget, mert emberlétünk nagy titka ennek elfogadása.Ha tudnánk: A tévedéseknek, a hibáknak sajnos mindig vannak következményei. Ezért ma azt halljuk hazánkban, hogy ne beszéljünk egymással, ne keressünk közös célokat. Nektek ott van Imre Kertész Berlinből, nekünk itt van Albert Wass Floridából; nektek Károlyi, nekünk Teleki; nektek Ságvári, nekünk Mannsfeld stb. Ti bezárkózóak vagytok, mi nyitottak, ti csak a sérelmeket látjátok, mi a jövőt, stb. Ez is arról szól, hogy csak egyféle igazság létezhet. És nem is kell keresni a nemzeti közepet, nem kell a másikat meghallgatni, elegendő démonizálni. A személyes és a közösségi múlt elmismásolása a politikai megosztottság fenntartását célozza. A gyűlölet felkorbácsolásának terepe. Ezen segítene, ha tudnánk beszélni saját hibáinkról, tévedéseinkről, netán bűneinkről is. Ünnepek: Az ünnepeknek minden formában hiányában vagyunk. Nagy az igény rájuk és nagy a hiány, amelyet be kellene tölteni. De nincs meg már régóta egyetlen ünnephez sem a szívekben az alázat és a szerénység, amely a gőgről, az irigységről és a gyűlöletről le tudna mondani. Megosztott társadalomban élünk már jó tíz éve, amely nem engedi azt sem, hogy a másik örömének örüljünk. Derű: Az örömről írni sokkal nehezebb. Nem is az a baj, hogy arról kevés szó esik. Sokkal inkább a derű, ami hiányzik. A szomorúság, a fájdalom, a tragédiákat átjáró derű. A gyász után el kell jönni a derűnek és a megbocsátásnak. Ez hiányzik a hagyományból, ma egyre inkább. De nem volt ez mindig így. Csokonai például így ír: „Lilla vesztén sírdogálni / Drága sors nekem, / Sírdogálva haldogálni / szép halál nekem.”Átmenet: De sajnos nem adatott meg nekem a könnyű sors, pedig mindig arra vágytam. A könnyű, a derűs, a szemlélődő, a kívülálló élet vonzott. Erre próbáltam törekedni. Minél kevesebb nyomot hagyva suhanni át az életen. Hisz az egész csak átmenet. Kötődni, görcsölni, bennragadni ebben a világban aligha érdemes. De nem sikerült. Csúnyán kudarcot vallottam.Forrás: dehir.hu, Színház.hu, Bárkaonline, Nol.hu, litera.hu, bedecs2.blogspot.hu
02.20. 10:34
Szinhaz.hu
A Burgtheater sajnálja, hogy a Nemzeti nem vesz részt a fesztiválon
A Burgtheater sajnálja, hogy a Nemzeti nem vesz részt a fesztiválon
A Burgtheater sajnálja, hogy a Nemzeti Színház visszamondta részvételét a márciusi bécsi Magyarország Fesztiválon - közölte kedden az MTI érdeklődésére a bécsi színház sajtóirodája. "Sajnáljuk, hogy a Nemzeti Színház vezetése a lemondás mellett döntött, hiszen az volt a benyomásunk, hogy Vidnyánszky Attila számára fontos volt a fesztiválon való vendégszereplés" - reagált a Burgtheater sajtóosztálya a Nemzeti Színház igazgatójának hétvégi bejelentésére. A Burgtheater igazgatója, Matthias Hartmann ugyanakkor kedden délelőtt a fesztiválról tartott sajtótájékoztatón az APA osztrák hírügynökség tudósítása szerint úgy fogalmazott: "a patetikus formában közölt lemondás bizonyos értelemben a tények elferdítése, figyelmen kívül hagyva a fesztivál fő mondanivalóját". Vidnyánszky Attila szombaton arról tájékoztatta levélben Matthias Hartmannt, hogy a Nemzeti Színház nem vesz részt a bécsi Burgtheater márciusi, magyar előadásokat felvonultató fesztiválján a bécsi teátrum körül kialakult "bizonytalan helyzet" miatt.Az APA osztrák hírügynökség beszámolói szerint az osztrák ellenzéki pártok a Burgtheater vezetője, Matthias Hartmann lemondását követelik, miután kiderült, hogy 8,3 millió eurós (mintegy 2,5 milliárd forintos) hiány keletkezett a 2012/13-as évad költségvetésében, a társulat pedig bejelentette bizalmatlanságát a vezetővel szemben. "Ebben a bizonytalan helyzetben a legmegnyugtatóbb döntés számomra az, hogy sem az általam vezetett intézményt, sem annak művészeit nem teszem ki annak, hogy a Burgtheaterben és az osztrák színházi életben dúló vitákban, botrányszagú eseményekben bármiféle eszközzé váljanak" - indokolta döntését a hétvégén Vidnyánszky Attila. Az MTI-nek arra az írásban feltett kérdésére, hogy a pénzügyi és vezetői válság miképpen befolyásolja a fesztivál programját, a színház megerősítette: a költségvetési problémák az elmúlt évadot érintik. A most futó évad előadásainak anyagi feltételei biztosítottak, a Magyarország Fesztivál fontos része a színház idei programjának - közölték. A Burgtheater igazgatója, Matthias Hartmann kedden délelőtt, a fesztivállal kapcsolatban meghirdetett sajtótájékoztatóján elmondta: a fesztivál célja "nyilvánosságot teremteni olyan témáknak, amelyek ott (Magyarországon) kiemelten érdeklik a közönséget". Jászay Tamás színikritikus a keddi bécsi sajtótájékoztatón elmondta: a Burgtheater dramaturgjával, Andreas Erdmann-nal közösen összeállított program "ismert és kevésbé közismert" társulatok előadásaiból áll. A bécsi Burgtheater március 14. és 20. közötti Magyarország Fesztiváljára független társulatokat és a Nemzeti Színház egy előadását is meghívták. A programban szerepel a Forte Társulat Kristóf Ágota A nagy füzet című regényének színpadi feldolgozásával, amelynek Horváth Csaba a rendezője. A Nemzeti Színháztól Vidnyánszky Attila egy rendezése, a Johanna a máglyán szerepelt volna. Meghívták továbbá Bodó Viktor Anamnesis című rendezését - a Katona József Színház és a Szputnyik Hajózási Társaság közös produkcióját - és a Krétakör társulat Korrupció című darabját, Gulyás Márton rendezését. Pintér Béla és Társulata a Szutyok című darabbal vesz részt a fesztiválon. A darabokat magyar nyelven, német feliratozással adják elő.Forrás: MTI
02.18. 15:38
Szinhaz.hu
Don Quijoték verses harca
A közelmúltban jelent meg az interneten az Égi Kávéház második albuma, az Akarsz-e játszani; amelyen Pilinszky János, Kosztolányi Dezső és József Attila versei rockos formában hangzanak el. A Talpalatnyi Színház Tiltott csillagon címmel színpadra vitte az Árva Gábor és Mester Balázs által új életre keltett verseket, és sajátos világot álmodott köréjük.
02.15. 11:45
Kemma.hu
Az Átriumban lép fel a Szakértők zenekar - Interjú Kovács Mártonnal
Az Átriumban lép fel a Szakértők zenekar - Interjú Kovács Mártonnal
Csaknem félszáz dal, és legalább ugyanennyi fellépő szólal majd meg március 29-én az Átrium Film-Színházban. A Szakértők zenekar és művészvendégei színielőadások dalaiból, kamaraszámokból és nótákból adnak elő összeállítást. Kovács Márton zeneszerző, a zenekar vezetője mesélt arról, hogy mire számíthat majd a közönség a koncerten. A koncertről:Marha röffen, disznó bőgavagySzép vagy, gyönyörű vagy Magyarország!A Szakértők éppen tizenegy éve zavarják puszta jószándékból a Mohácsi János rendezte színielőadások békés hömpölygését. Istentől elrugaszkodott hangszereikkel (hupák és bandája!), az azokból kicsikart hangokkal a kora kréta korban a kaposvári Csiky Gergely Színház elkopott deszkáiról (Megbombáztuk Kaposvárt, Csak egy szög, 5606 – Őrült lélek, vert hadak), a késő oligocénben pedig a budapesti Nemzeti Színház elsüllyedt színpadáról (Sárga liliom, Ördögök, Egyszer élünk) nem hagytak nyugtot sem a játszani próbáló színészeknek, sem a szunyókálni vágyó közönségnek.A kép forrása: poszt.hu / FoTóth Minden elmúlik.Muzsikájuk egyik része Kovács Márton szerzeménye (az Ég tudja, honnan), másik része valamennyi Szakértők találmánya, ó, azok az arcok, harmadrésze pedig magától az évezredes magyar néptől ered és az Indiai óceánba torkollik a Bengáli-öbölben, Brahmapur közvetlen közelében, duzzasztott, hajóvonták találkozása tilos.Az Átriumban olyan, a baj nem jár egyedül művészvendégek ének-zenélnek a vak vezet világtalant Szakértőkkel, akik több ízben is okai, okozói, múzsái és/vagy nyílt ellenzői voltak a megszületett hungarikum hangáradatnak. Most akkor viseljék is a következményeket, no meg a felelősséget:Fellépők: Bánfalvi Eszter, Bodor Johanna, Csákányi Eszter, Murányi Márta, Pál András, Radnay Csilla, Szathmáry Judit, Szikszai Rémusz, Tenki Réka, Závada Pál, a Mohácsi-osztály és még ki tudja... No meg a Szakértők: Bárány Tamás – fúvósokBodor Tibor „Teskó” – tangóharmonikaCsíkvár Gábor – bőgőKápolnás Attila – fúvósokKovács Márton – hegedűNémedi Árpád – cimbalom, ukulele, énekRozs Tamás – cselló, hömi-énekSebesi Tamás – dobok, ütők, hupák, énekWagner-Puskás Péter – zongoraZságer-Varga Ákos – billentyűk, hupák, cajonInterjú Kovács Mártonnal:Próbáltam összeszámolni, hány fellépője is lesz ennek az estnek, és arra jutottam, hogy ha egyszerre menne fel mindenki a színpadra, talán el sem férnétek. Tévedek? Hm, nehéz kérdés… A Szakértők zenekar pillanatnyilag tízfős, és emellett valóban még egy csomó színész vendég fog énekelni, meg ne adj isten zenélni is. Ezek a művészek – köztük Bánfalvi Eszter, Radnay Csilla, Tenki Réka -, leginkább azokhoz az előadásokhoz kötődnek, amelyeket együtt hoztunk létre. A koncerten fellép Csákányi Eszter is, akivel ugyan nem dolgoztunk még előadásban együtt, de a Nemzeti búcsúestjén (a Nemzeti Színház Alföldi Róbert vezette társulata 2013. június 30-án tartotta Búcsú Gálaestjét – a szerk.) játszottunk vele. Ez a gála hozott össze minket Thuróczy Szabolccsal is, aki szintén részt vesz a március 29-i koncerten. Van két énekes lány, Murányi Márta és Szathmáry Judit, akiket nagyon megszerettem, amikor az Örkényben dolgoztunk együtt, így ők sem hiányozhatnak a névsorból. Bodor Johanna táncolni fog az esten, és Szikszai Rémusz is fellép velünk. S nehogy kifelejtsem a felsorolásból Pál Andrást, aki ütős hangszereken fog játszani. Az est keretében az egykori kaposvári Mohácsi-osztály is előad egy dalt, Závada Pál pedig kedvenc nótáit énekli majd el. Jelenleg azt próbálom megszervezni, hogy minél többen jöjjenek el a valahai kaposvári társulatból is, hiszen velük és ott kezdődött tulajdonképpen több mint tíz éve ez az egész "Szakértősdi".Hogy épül fel zeneileg az est? Milyen előadásokból hallunk majd dalokat?Összeírtam körülbelül huszonöt-harminc számot, és a következő napokban a zenész barátaimmal kitaláljuk, hogy milyen legyen a koncert felépítése. Azt már most elmondhatom, hogy a kaposvári színház egykori produkciói közül egy-egy szám erejéig megidézzük a Csak egy szög, A falu rossza és a Megbombáztuk Kaposvárt című darabokat. A Nemzeti Színházas előadások közül biztosan lesznek dalok a Sárga liliomból, az Egyszer élünkből, és az Úri muriból. A legújabb színdarabokból is válogattam, így a Csillagos égből is - amit a Radnóti Színházban játsszunk most - elhangzik majd egy szám. S ha minden jól megy, a nagyon friss Fényevőkből (Ascher Tamás rendezésében február 15-én mutatják be a darabot a Katona József Színházban – a szerk.) is adunk ízelítőt. Ugyanakkor lesznek olyan számok, amelyek nem konkrét színdarabokhoz, hanem a Nemzetis búcsúesthez kapcsolódnak, ilyen a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország!, amit Csákányi Eszter fog elénekelni. A Mohácsi-osztály az Elmegyek az életedből című számot adja majd elő, amit a Vízkereszt című diplomadarabjukhoz készítettem. Nekem ez azért emlékezetes, mert miután befejeztem a dalt, rájöttem, hogy ezt a számot egyszer már megírtam A falu rosszába, csak más szöveggel. Mindenesetre ezt is hallani fogja a közönség a koncerten. Ezeken túlmenően, az is eszembe jutott, hogy Némedi Árpival volt nekünk egy orosz, zsidó, és cigány zenét játszó együttesünk - a Fekete Macska Bandája -, és azokból a dalokból is előadunk párat. S miután ezek mind tutti számok, amikben társulat van, meg mind a tízen zenélünk, így még azt tervezgetem, hogy lesz néhány olyan kamaraszám is, ami valódi meglepetés tud lenni a közönségnek. Tehát szándékaim szerint nem csak a legismertebb dalokat fogjuk előadni. Szerinted létezik-e olyan műfaj, amibe besorolható egy-egy Szakértők koncert? Nem igazán gondolkodtam rajta, de ami azt illeti, telitalálatnak érzem, ahogy Mohácsi János fogalmazott a Szakértők kapcsán: „hungarikum hangáradat”. Számomra ebben az az érdekes, hogy azok a színpadi zenék, amelyeket létrehoztunk különböző színielőadásokban, egyszer csak önálló életre tudtak kelni. Nyilván azért ilyen változatos és színes a koncert anyaga, mert minden egyes darabhoz valamelyest különféle stílusú zenét kellett létrehozni, de közben ezek a dalok mégiscsak egyfajták, mert többnyire az én irányításommal születtek meg. Ami nekem még nagyon fontos ezeken a koncerteken, hogy érezze a közönség, hogyan játszanak jókedvükben a muzsikusok, amikor a színdarabbeli jelenet nem köti meg a zenekart sem hosszúság, sem hangerő tekintetében. Ezáltal nemcsak az derül ki, hogy milyen konstrukciója van egy dalnak, hanem az is, hogy milyen zenészek a Szakértők. Ahogy Rozs Tamás zenésztársam szokta mondani, itt végre lehet muzsikálni! Persze ahogy mi mindannyian, úgy ő is szeret színpadon játszani, de alig várja, hogy végre hangosan meghúzhassa a csellóját. Az pedig nyilván jól fog esni mindenkinek, hogy ezen az esten csak az együttjátszásra kell figyelni. Mondhatjuk, hogy ezen az esten a zene lesz a főszereplő?Tulajdonképpen igen. Éppen ezért minden olyan hangszer, amit színpadon valaha is használtunk, megszólal ezen a koncerten. Így a hagyományosnak nevezhető hegedű, cselló, bőgő, és különféle ütős hangszerek mellett szerepet kap a cimbalom és a harmonika, no meg a fúvósok is. Ezúttal két billentyűsünk is lesz, és az esten hallható lesz a "hupák" is. Ezt a hangszert, aminek az eredeti neve PVC drum, A falu rossza előadásban használtuk először, és ott nevezték el a többiek hupáknak. Ugyanakkor ne hagyjuk ki az ének-és torokhangokat sem, beleértve Rozs Tamás hömi-énekét, amit ő egy távol-keleti mestertől tanult. Igazából a szándék tényleg az, hogy a zenéé legyen a főszerep. Ugyanis az a tapasztalatom, hogy amikor egy előadásban megszületik valamilyen zene, ráadásul olyan, amiben a színészek is részt vesznek, az mindig hallatlan nagy öröm mindenkinek. A prózai társulat egy részének nyilván azért, mert egyébként ritkán adatik meg számukra, hogy ők is fontos részeivé váljanak egy zenei folyamatnak. Egyébként muzsikálni szerintem mindenki tud, csak kell valaki, aki a bizonytalanokat biztatja, és megmutatja nekik, hogy a kezük, a lábuk, az alkatuk mire való a zenélés során. Még most is élénken emlékszem arra, hogy amikor Kaposváron a Csak egy szög végét kitaláltuk – amikor is mindenkinek dobolnia kellett -, nem egy hálás és boldog színész jött oda hozzám, hogy sosem gondolta volna, hogy ő egyszer egy zenekarban fog muzsikálni. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy sokuknak korábban nem volt meg az együtt zenélés élménye, ami egy eksztatikus dolog. Az, hogy tíz- tizenöt ember egyszerre hoz létre egy fantasztikus hangáradatot, nagyon nagy élmény. Ilyen szempontból ez a márciusi koncert egy ünnepi, egyszeri pillanat lesz, ahol az együttzenélés öröme lesz a lényeg. Az interjút készítette: Hegedűs Claudia U.sz.: Színház.hu
02.15. 06:00
Szinhaz.hu
MacVedel - Kalózkísértet a kecskeméti színpadon
MacVedel - Kalózkísértet a kecskeméti színpadon
Muszty Bea és Dobay András MacVedel, a kalózkísértet című zenés mesejátékát Fige Attila rendezésében mutatta be a kecskeméti Katona József Színház február 11-én.A kecskeméti színház ajánlója:MacVedel, a 18. századi kalóz kivégzése után sem nyerhet nyugalmat: kísértetként bolyong a világban mindaddig, amíg jóvá nem teszi bűneit, vagyis összerabolt kincseit jótékony célra nem fordítja. Szerencséjére egy testvérpár, Orsi és Viki véletlenül megidézik őt egy lakótelepi gyerekszobában – a segítségükkel pedig a zord tengeri rabló karitatív tevékenysége furcsa fordulatot vesz. Mivel a pénze csak a mesében létezik, ezért a kapitány és újdonsült barátai más mesehősöknek kénytelenek felajánlani az aranyat; Piroska rokonai (és ellensége) azonban nem a várt módon reagál a felkínált lehetőségre… A három jó barát helyszínről helyszínre jár hát, és igazán nagyon igyekszik túladni a kincseken. A testvérpár (akár az összes többi, rendes testvérpár) folyton veszekszik, a kapitány (akár az összes többi, rendes kalóz) folyton dörmög, de hiába átlagosak ők, ha a környezet nem alkalmazkodik hozzájuk. Piroska nagymamája talán magát a farkast is elijesztené, anyukája sem éppen mesehőshöz méltón viselkedik, a farkas pedig minden képzeletet felülmúl. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy hogyan kerülnek a Vasorrú Banya közelébe… Képekben az előadásról:1. 2. 3. 4. 5. 6.Muszty Bea – Dobay András:MACVEDEL, A KALÓZKÍSÉRTETzenés mesejátékMACVEDEL Fazakas Géza Viki Decsi EditOrsi, Viki testvére Dobó Enikő e.h.Piroska nagymamája Csombor TerézPiroska mamája Hajdú MelindaFarkas Farkas ÁdámVasorrú bába Magyar ÉvaMindenki más Szokolai PéterDíszlettervező: Paráda Zsolt Jelmeztervező: Michac GáborDramaturg: Németh Virág Zenei vezető: Károly KatiKoreográfus: Barta DóraÜgyelő: Horváth Ferenc Súgó: Patyi SzilviaRendező- és koreográfus asszisztens: Frigyesi TündeRendező: Fige Attila Bemutató: 2014. február 11., 15 óra Kecskeméti Katona József Színház, NagyszínházForrás: Kecskeméti Katona József Színház
02.13. 10:00
Szinhaz.hu
Ahogy tetszik - Purcărete 3. magyarországi bemutatója a Nemzetiben
Ahogy tetszik - Purcărete 3. magyarországi bemutatója a Nemzetiben
Február 14-én kerül bemutatásra Shakespeare Ahogy tetszik című vígjátéka Silviu Purcărete rendezésében a Nemzeti Színházban. Az előadás különlegessége, hogy a férfi szerepeket nők, a nőkét pedig férfi színészek játsszák.Vidnyánszky Attila igazgató ajánlója az előadás elé:"Shakespeare mellett nem kell ügyvédként szólnunk. A világ valaha élt legérvényesebb drámaköltője, s egyik legszellemesebb vígjátékírója. Attól tud örökérvényű lenni, hogy a szikrázó filozófiát, a magasröptű gondolatokat egészen köznapi eseményekbe ágyazza be... ...olyanokba ráadásul, amelyek az emberiség történetében minduntalan, a mai napig visszaköszönnek. Az Ahogy tetszik sem légből kapott mese.Élt egyszer, még a tartományok sokaságából álló Franciaországban egy trónbitorló, aki hercegbátyját, a jog szerinti uralkodót megfosztotta hatalmától. A trónfosztott herceg, hűséges kíséretével az Ardennes-i erdőkbe vette be magát. Sorscsapásnak hinnénk száműzetését, ám hamar, és nagyon kellemesen csalatkozunk. A háborítatlan természetben a főúri hajléktalanok lelkét hamar átjárja a szabadság nyugalma.Fotók: Eoszfoto, nemzetiszinhaz.hu Engem sem vonz az erdőn túli világ, a torzsalkodás, a világban uralkodó erőszak, az irigység, a pénzéhség; az, hogy ki akarom a másikat szorítani, nem hagyok teret neki, még akkor sem, ha a testvéremről van szó. Inkább a vágyakról, az álmokról mesélek, arról, ahogy nekem tetszene az élet: milyenné szeretnék válni, milyen embereket szeretnék látni magam körül. Modern reneszánsz vígjátékot kínálok, bizonyítandó, hogy itt és most is, ki lehet szakadni, le lehet vetkőzni a világ megannyi iszonyatát, és szabad szerelmesen ízlelgetni a titkokat.Az én erdőm a szó mélyen Rousseau-i értelmében vett természetiséget idézi: azt, amelybe kilépve, az ember visszatalál önnön természetéhez. A kiszakadás - beilleszkedés. Nem a Szentivánéji álombeli helyzet, amelyben az erdő a tudatalattink erdeje. Itt az átöltözések újjászületések: életből életbe való átlépések, önmagunk kipróbálása egy másik lényben. Szabadjon akár a másik nemben is, hitelesnek eljátszanom magamat! A szabadságom az, hogy játszhatom, s a játékomban bármit megtehetek.Shakespeare drámaművészete érett korszakában (1595-1600), komoly királydrámák (II. Richárd, V. Henrik) és néhány kiemelkedő tragédia (Rómeó és Júlia, Julius Ceasar) között alkotott két vígjátékot (Szentivánéji álom, Ahogy tetszik). Alighanem az örömforrásokat kereste bennük. Azt gondolom, a Halotti pompa megrendezése után nekem ugyancsak „vissza kell térnem" az életbe. Az egyik túlélési lehetőség, hogy fölveszem a bohócsipkát, amitől benne is vagyok a világban, meg kinn is vagyok belőle. És megidézem a szerelmeseket! A szerelem mindent legyőz - a halált is. Merjük nyakon ragadni az időt: kitágítani, a végtelenig terjeszteni a szabadság, a boldogság illékony pillanatát!"Villáminterjú Silviu Purcărete rendezővel az előadásról:Szeretett volna a Shakespeare-kori, 16. századi Londonban élni?– Egyáltalán nem. Köd, kosz, zaj, nyomor, betegségek, mindez zavart volna. Nekem a 20. század – színházilag legalábbis – nagyon megfelel. Ennek az a magyarázata, hogy sohasem szerettem volna színész lenni, mindig is a rendezés érdekelt, és a rendező mint művész csak a 20. században jelent meg. Shakespeare korában, a reneszánsz idején szívesen lettem volna festő valahol Észak-Itáliában.Rendezett már Shakespeare-t hazájában, Romániában, továbbá Norvégiában, Franciaországban, Magyarországon és Angliában is. Más nyelvek, más kultúrák – Shakespeare vajon ugyanaz?– Sokkal nehezebb, ha olyan országban rendezek – mint például Norvégiában vagy Magyarországon –, amelynek nem ismerem a nyelvét. Itt természetesen fordításokat használunk, és minden fordítás a shakespeare-i mű ihletésére született irodalmi variáció egy másik író, költő megfogalmazásában. Ezért Anglia és a világ többi része között az az alapvető különbség, hogy Angliában Shakespeare nem csupán egy drámaíró a sok közül, hanem az első és a legnagyobb. Náluk Shakespeare és az angol nyelv egyet jelent. Életművét a magukénak vallják, és szentnek tartják minden szavát. Szinte vallásos tisztelettel viszonyulnak alkotásaihoz, mint a liturgikus szövegekhez. Angliában egy sort sem hagyhattam ki A viharból – ez azért túlzás!Az olvasópróbán, a közös munka kezdetén elárulta, hogy már régen foglalkoztatja az Ahogy tetszik színpadra állítása. Miért?– A titokzatos, a megfejthetést igénylő művek érdekelnek, mert szeretem azt a felfedező munkát, amit a mű színpadra állítása jelent. Nem azért rendezek meg bármit is, hogy másoknak bizonygassam, mennyire ügyesen tudok értelmezni. Azok a szövegek izgatnak, amelyek gazdagságukkal, rejtélyességükkel arra késztetnek, hogy megkeressem és megfejtsem a bennük rejlő titkokat. Ilyen titokzatos és meghökkentő darab az Ahogy tetszik. Az ember azt sem tudja, hogyan fogjon hozzá, olyan sokféle értelmezési kiindulópontot kínál. Ez a dráma is olyan, mint egy kastély, amelynek számtalan bejárata van, és nem tudni melyik, hova vezet, csak ha az egészet bejárod. Ráadásul a mű megannyi témája is érdekes: álruhába öltözés, férfi-nő viszony, szerelem…Milyen hatással van a darab értelmezésére – elsősorban a férfi-nő viszonyra gondolok –, hogy a mű születése óta eltelt jó négyszáz esztendőben sok minden megváltozott?– Ó, én nem hiszem, hogy drasztikus változások történtek volna ez ügyben. A következő századokban sem bántak másként a nőkkel, mint Shakespeare idejében. A nők helyzetében, megítélésében látványos változások talán csak az utóbbi ötven évben történtek, de még nem tudhatjuk, hogy ezek hova vezetnek... Szerintem minden érvényes ma is, amiről Shakespeare beszél, ugyanazok az alaphelyzetek léteztek akkor is, ma is.Az Erzsébet-kori színházi szokásoknak megfelelően a Nemzetiben is férfi színészek alakítják a női szerepeket. Ez segíti a darab megértését?– Nem szokatlan a színháztörténetben, hogy csak férfiak vagy épp ellenkezőleg, csak nők játszanak minden szerepet. A japán kabuki társulatok kezdetben kizárólag nőkből álltak, később pedig csak férfiakból, akik minden szerepet tökéletes női maszkokkal alakítottak. Úgy gondolom, hogy ha kicsit eltávolodunk attól a tárgytól, amit vizsgálunk, jobban meg is tudjuk érteni, nagyobb esélyünk van a pontosabb értelmezésre. Ez a színházban is jó módszer lehet. Ha tehát férfi színész játszik női szerepet, pontosabban láttathatja mindazt, ami ezt a szereplőt mozgatja. És ez fordítva is igaz. Nincs ebben olyan nagy titok, ez is egy színházi alaphelyzet. Nem történik más, mint amikor egy színész a gonoszt eljátszva olyasmiket cselekszik a színen, ami egyébként távol áll tőle.Az Ahogy tetszikben még ez meg is van csavarva, hiszen a szereplők álöltözetben jelennek meg.– Shakespeare zseniálisan játszik a nemekkel, az álöltözettel, a szerelmi vággyal és csalódással. A Rosalindát alakító fiúszínész azt a lányt játssza, aki fiúnak öltözve lányt alakít. És természetesen mindenki szerelemes lesz: Silvius Phoebét szereti, Phoebe viszont Ganymedest, Ganymedes azonban Orlandóba szerelmes, Orlando ugyanakkor Rosalindáért eped, aki – ezt a férfi persze nem tudja – maga Ganymedes... Az Erzsébet-kori játékmódot idéző koncepciót egy csavarral még megtoldottam: Jaques szerepére Udvaros Dorottyát kértem fel.Az Ahogy tetszik az ardennes-i erdőben játszódik, ahol a száműzöttek menedékre lelnek. Önnek mit jelképez ez az erdő?– Az erdő az a hely, ahol újrafogalmazzák a törvényeket. Robin Hood az erdőben a saját maga alkotta törvények szerint élt társaival. Az Ahogy tetszik is részben ilyen történetekből építkezik, ráadásul a darab végén egy mesés fordulattal az erdőbe lépő gonoszok is megjavulnak. Persze az ardennes-i erdő elsősorban az illúzió, a játék, a színház világa. Szívesen vagyunk mi is száműzöttek a „színházi illúzió rengetegében”…A budapesti Katona József Színházban évekkel ezelőtt Shakespeare-t, a közelmúltban Debrecenben operát, valamint a Nemzetiben is látható Scapin, a szemfényvesztő című Molière-darabot rendezte. Szeret magyar színészekkel dolgozni?– A mostani a harmadik munkám magyar prózai társulattal, így még nem tudnék messzemenő következtetéseket levonni. Sajnos nem tudok magyarul, ez némiképp nehezíti a munkát. De Magyarországon, Romániában és azokban az országokban, ahol a színházakban még vannak társulatok, sokkal kellemesebb, családiasabb légkörben lehet dolgozni, és még lehet találkozni idős, öreg színészekkel is! Nyugaton – például Franciaországban, Angliában – már nincsenek társulatok, szabadúszó színészekből áll össze az adott produkció szereposztása, és ezt a sok bizonytalansággal járó életmódot az idősebbek már alig tudják vállalni. Én olyan helyen szeretek dolgozni, ahol szívesen fogadnak, és ahol a közös alkotómunkára koncentrálnak. Itt, a Nemzetiben erre van lehetőség.Silviu Purcărete (1950) egyike a világ legelismertebb rendezőinek, Tokiótól Melbourne-ig, Montrealtól Münchenig, Bécstől Glasgowig, Londontól São Paolóig a legnevesebb színházakban dolgozott.Bukarestben született, itt végzett rendezőként. A ’90-es évek elején a leghíresebb román művész-színház, a Bulandra igazgatója volt, 1996 és 2002 közötta franciaországi Limoges színházát vezette, ahol színházi iskolát is alapított. Jelenleg Párizsban él.Az interjút készítette: Kulcsár Edit További írások és képriportok a havonta megjelenő Nemzeti Magazinban olvashatók.További képek az előadásból: Fotók: Eoszfoto, nemzetiszinhaz.hu1. 2. 3. 4. 5.6.7.William ShakespeareAhogy tetszikVígjáték két részbenJánosházy György fordításaSZÁMŰZÖTT HERCEG, FRIGYES HERCEG Újvári ZoltánROSALINDA Trill ZsoltJAQUES Udvaros DorottyaAMIENS, DÉNES, UDVARONC Kristán AttilaCÉLIA Fehér TiborLE BEAU, UDVARONC Schnell ÁdámPRÓBAKŐ Reviczky GáborOLIVÉR, UDVARONC Tóth LászlóORLANDO Szatory DávidÁDÁM Bodrogi GyulaCORINNUS, UDVARONC Szarvas JózsefSILVIUS, UDVARONC Rácz JózsefPHOEBE, UDVARONC Farkas DénesRUSNYA PARASZTLÁNY Eperjes KárolyVILMOS Köleséri Sándor m.v.CHARLES Horváth Attila m.v.HYMEN, UDVARONCOK, ÉNEKESEK, TÜNDÉREK, MASZKOK Söptei Andrea, Tóth Auguszta...Ács Eszter e.h., Katona Kinga e.h., Kiss Emma e.h., Mikecz Estilla e.h., Roehnelt Zsuzsanna e.h.Díszlettervező: Helmut StürmerJelmeztervező: Dragoş BuhagiarZeneszerző: Vasile ṢirliTolmács: Boldizsár EmőkeZongorista: Komlósi ZsuzsannaSzaxofonos: Kéringer DávidDramaturg: Kulcsár EditKoreográfus: Baczó TündeÜgyelő: Lencsés István, Géczy IstvánSúgó: Sütő AnikóRendezőasszisztens: Kolics ÁgotaRendező: Silviu PurcăreteBemutató: 2014. február 14. 19 óra Nemzeti Színház NagyszínpadForrás: nemzetiszinhaz.hu
02.13. 06:01
Szinhaz.hu
Tartuffe Dobó Katával és Józan Lászlóval a Pinceszínházban
Tartuffe Dobó Katával és Józan Lászlóval a Pinceszínházban
Dobó Kata, a békéscsabai színház színésznője és Józan László, a Vígszínház színészének főszereplésével mutatja be Moliére Tartuffe című darabját a Pinceszínház, február 13-án.Ajánló az előadás elé:Becstelen álszent, ügyes taktikus… megtalálja az ember gyenge pontjait, és ott támad. Ő Tartuffe, a képmutatók zsarnoki uralmának nagyszabású torzképe. Beszivárog egy család életébe és átveszi a hatalmat, teljes befolyását kiterjesztve a családfő, Orgon felett, akinek aktív közreműködése, hiszékenysége és készséges önfeladása nélkül természetesen nem érné el célját. De vajon eléri-e? "Moliére 1664-ben bemutatott, majd azonnal évekre betiltott műve idén 350 éves. Időszerűsége mitsem változott az elmúlt évszázadok során: „Igaz, hogy a korviszonyok változásával a képmutatásnak és szenteskedésnek más, a napi események szempontjából érdekesebb formái is vannak. De hogy Tartuffe alakja örökké élő marad, mert az emberi szív tanulmányán s a művészet varázsán alapszik, csak az tagadhatja, aki nem ismeri a szívet és nincs elég érzéke a művészet magasabb elveihez… Ma is közelebb áll az élethez, mint sok más halhatatlan költő halhatatlan alakja". (Gyulai Pál)Az előadásról képekben:1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Fotók: PinceszínházMoliére: TARTUFFE vígjáték két részben fordította: Vas István ferdítette: Kinizsi Ottó PERNELLE ASSZONY, Orgon anyja Erdélyi Mária ORGON, Elmira férje Szikra József ELMIRA, Orgon felesége Dobó Kata DAMIS, Orgon fia Pásztor Ádám MARIANE, Orgon lánya, Valér szerelme Lipcsei-Rácz Zsuzsanna VALÉR, Mariane szerelme Sepa György CLÉANTE, Orgon sógora Bardóczy Attila TARTUFFE, álszent Józan László DORINE, Mariane komornája Ábel Anita LOJÁLIS HIVATALNOK ASSZONY Andai Kati FLIPOTE, Pernelle asszony szolgálója Damian Alexander LŐRINC, Tartuffe néma inasa Owaimer Adrian Koreográfus: Hevesi Anna Játéktér: Gombár Judit Jelmez: Gálvölgyi Anett & Miovác Márton Dramaturg: Góczán Judit Rendezőasszisztens: Zakar Ági Rendező: Frenkó ZsoltBemutató: 2014. február 13.További előadások: 02.15. szombat (11:00), 02.21. péntek (19:00) 03.01. szombat (19:00), 03.08. szombat (15:00) 03.31. hétfő (19:00)
02.12. 07:06
Szinhaz.hu
"Cipő szavai súlyosak voltak, akár egy templomharang"
Huszonnégy éves a Republic együttes. A dalaikból összeállított Hattyúdal című előadás után a zenekar a József Attila Színház színpadán vendégül látja a darabban szereplő színészeket - írja a tema.hu.
02.11. 16:28
Stop.hu
Egy nyughatatlan kalóz Kecskeméten - Fazakas Géza lesz MacVedel
Egy nyughatatlan kalóz Kecskeméten - Fazakas Géza lesz MacVedel
Nyughatatlan lelkű kalóz történetét követhetik nyomon a gyerekek a kecskeméti Katona József Színházban. Muszty Bea és Dobay András MacVedel, a kalózkísértet című zenés mesejátékát Fige Attila rendezésében mutatják be február 11-én. A főpróba előtt a címszereplő, Fazakas Géza adott interjút.MacVedel életében adódhattak alkoholproblémák... Fazakas Géza: És a halálában, hiszen 237 éve halott, ami elvileg megkönnyíthetné az ilyen jellegű problémák megoldását is. De nem! MacVedel nagy barátja a wiskynek. Ennél is nagyobb gond, hogy a lelke csak akkor lelhet nyugalmat, ha jó célra fordítja azt a temérdek kincset, amelyet életében elrabolt a gazdagoktól, hogy a szegényeknek adja. Ám hiába próbálkozik több mint 200 éve, egyelőre nem ért el látványos sikereket. Ilyen nehéz jót tenni? Fazakas Géza: Egyedül nem megy neki. Szerencsére akad két segítsége, két gyerek, akikkel nekiindulhat a küldetésnek. Méghozzá meséből mesébe, mert a mesebeli bűnöket csak a mesékben lehet jóvá tenni. Az első küldetés célja: Piroska megmentése a farkastól. Először a nagymamához kopogtatnak be azzal, hogy adná el a házat, és venne egy helyes kis lakást Piroskáék közelében, ami lányegesen megkönnyítené a logisztikát. Majd anyukát akarják rábeszélni az élelmiszer-szállítmány postai úton való továbbítására. Miután mindkettőnél kudarcot vallanak, a farkasnál próbálkoznak. Célt érnek? Fazakas Géza: Rá kell jönniük, hogy a mesét megváltoztatni nem lehet. A mesében a jó elnyeri méltó jutalmát, a rossz a büntetését, annak rendje módja szerint. Ebbe belepiszkálni nem lehet. Nem is érdemes. Amikor erre rájönnek, megtalálják azt a megoldást, amivel MacVedel is megmenthető lesz, persze csak miután rátalálnak kedvenc kocsmájában. Otthonosan mozog a zenés műfajban? Fazakas Géza: A gimiben volt egy zenekarunk, és nagyon jó szerepeket játszhattam például Apadlásban és A dzsungel könyvében. Ennek ellenére a prózai szerepkört jobban magaménak érzem. Tesztelte MacVedel dalait otthon? Hiszen ott közel van a célközönség. Fazakas Géza: Mondanom sem kell, hogy a 9 éves fiam kívülről tudja az összes dalomat. Persze az igazi „teszt” a bemutató lesz. Nagyon sok energiát fektettünk a darab színpadra állításába. Barta Dóra, a balett kar vezetője remek koreográfiát készített, Fige Attila rendező pedig a maga friss, fiatalos gondolkodásával segítette, hogy látványos, intenzív, pörgő, élettel teli előadást mutathassunk be a gyerekeknek. Forrás: Kecskeméti Katona József Színház
02.10. 09:00
Szinhaz.hu
Úrhatnám polgár - Főszerepben Blaskó Péter a <strong>József Attila Színház</strong>ban
Úrhatnám polgár - Főszerepben Blaskó Péter a József Attila Színházban
Február 8-án mutatta be a József Attila Színház Molière Úrhatnám polgár című komédiáját, Blaskó Péter főszereplésével, Csiszár Imre rendezésében.Ajánló az előadás elé:Jourdain úr leghőbb vágya, hogy kiművelt fővel végre valódi nemes lehessen. Meggyőződése, hogy pénzzel a műveltség hiánya is pótolható, csak fel kell fogadnia a legjobb tanárokat. Jourdain úr, házas létére szemet vet a szép, de elszegényedett Dorimene grófnőre. Jourdain úr kettős erkölccsel mér: ha a sajátjára nem is, lánya erkölcsére igencsak figyel. Környezete összefog, hogy egy kis leckét adjon az eltévelyedett házfőnek – a józan ész nevében…Csiszár Imre, rendező az előadásról:"Hogy miért pont ma vesszük elő a darabot? Az úrhatnámság nem csak egy Molière korabeli téma - a rangkorság, a divatmajmolás, az a fajta embertípus, aki a televízióból szerzi be az információit, kultúráját, az ízlésvilágát, a mai korra jellemző. Molière korában, amikor ezt megírta, a nemesség majmolása volt az egyik legfontosabb kigúnyolni való jelenség. Ma is ismerünk nemesi társaságokat, akik vadászni járnak, Pesten báloznak. És van a közéjük ácsingózó, oda nem való ember, a saját közegéből kimozdulni akaró ember, aki képtelen elfogadni az életét olyannak, amilyen. Helyette egy álomvilágba vágyik. Helyette egy életidegen környezetben találja magát, és ez a környezet kiveti őt magából. Ez persze lehetne egy kaffkai szituáció, de Molière ezt komédiaként dolgozza fel. De nem csak ezt az embertípust parodizálja, hanem a környezetét is, aki jó pénzért kiszolgálja. Egyszer röhögünk azokon, akik szolgamód kiszolgálják, és azon is, aki megpróbál egy önmaga teremtette komikus világban élni."Nemcsák Károly igazgató a repertoár alakulásáról:"Figyelembe kell vennünk, hol helyezkedik el ez a színház és milyen arculatot képvisel. Nem gondolom, hogy ennek a színháznak drámai színháznak kellene lennie, hiszen megfigyeléseink szerint a közönségünk elsősorban nem a drámai előadásokat kedveli. Az emberek a mostani elbulvárosodott világban kicsit felületesebben gondolkodnak. Ezért az egyik finom változtatásunk, hogy más típusú előadásokat is játszunk, például Molnár Ferenc, Csiky Gergely és Hunyady Sándor műveit. Úgy gondolom, hogy a színháznak tanítania, nevelnie kell, ezért olyan előadásokat mutatunk be, amelyek az életünk problémáival foglalkoznak – dráma vagy vígjáték formájában". Folytatást itt talál.Az Úrhatnám polgárról képekben:1.2.3.4.5.6.7.Molière: Úrhatnám polgár komédia két felvonásbanJourdain úr: Blaskó Péter Jordainné, a felesége: Béres Ilona Lucie, a lányuk: Kovalik ÁgnesNicole, a szolgáló: Márkó EszterCléonte, Lucie szerelme: Zöld CsabaCovielle, az inas: Rékasi KárolyDorimene grófnő: Fehér Anna Dorante gróf: Ujréti László Mufti, a zenetanár: Ömböli PálTánctanár: Fila BalázsVívómester: Katona JánosFilozófiatanár: Botár EndreSzabómester: Láng JózsefSzabóinas: Blazsovszky ÁkosTovábbá:Dobrányi Máté, Galambos Zsófia, Holczinger Szandra, Király Kitti,Nádas Gábor, Pethő-Tóth Brigitta, Vári KataDíszlettervező: Szlávik IstvánJelmeztervező: Szakács GyörgyiZeneszerző: Benkő LászlóKoreográfus: Borbély KrisztinaRendező: Csiszár Imre
02.09. 12:09
Szinhaz.hu
120 milliót kap Nemcsák színháza, hogy kifizesse Tarlóst
Szászhúsz millió forint egyszeri átcsoportosítását rendelte el a kormány a budapesti József Attila Színház számára a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból.
02.07. 21:31
Stop.hu
Rendkívüli pénzből menti a kormány Nemcsák színházát
Rendkívüli pénzből menti a kormány Nemcsák színházát
Szászhúsz millió forint egyszeri átcsoportosítását rendeltek el a József Attila Színház számára a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból.
02.07. 21:20
Hir24.hu
Szászhúszmillió a József Attila Színháznak
Szászhúszmillió forint egyszeri átcsoportosítását rendelte el a kormány a budapesti József Attila Színház számára a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból.
02.07. 18:10
Mno.hu
120 milliót kapott az államtól a József Attila Színház
Ennyivel tartoznak a Fővárosi Önkormányzatnak.
02.07. 16:04
Divany.hu
Százhúsz milliós állami támogatást kapott a <strong>József Attila Színház</strong>
Százhúsz milliós állami támogatást kapott a József Attila Színház
Százhúsz millió forint egyszeri átcsoportosítását rendelte el a kormány a budapesti József Attila Színház számára a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból. A döntéssel a kormány a színháznak a fenntartó Fővárosi Önkormányzat felé fennálló 120 millió forintos adósságának kezeléséhez járult hozzá. A pénteki Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat a 120 millió forint egyszeri átcsoportosítását elszámolási, illetve a fel nem használt rész tekintetében visszatérítési kötelezettséggel rendelte el.A tartozás még a jelenlegi igazgató, Nemcsák Károly hivatalba lépése előtt keletkezett; az új vezetőnek vállalnia kellett, hogy az adósságot a színház több részletben visszafizeti. Az első, 30 millió forintos részletet a teátrum 2013-ban rendezte, ugyanekkor a főváros arról döntött, hogy az épület részleges felújítására 230,4 millió forintot fordít a 2013 és 2015 közötti időszakban. Mint a színház közölte: a 120 millió forintos kormányzati támogatással a színház teljes egészében rendezni tudja a főváros felé fennálló adósságát.Forrás: MTI
02.07. 15:17
Szinhaz.hu
Blaskó megkóstolta Fehér Anna mellét
Budapest — Irigylésre méltó szerepet kapott Blaskó Péter (65) a József Attila Színház legújabb bemutatójában.
02.05. 18:34
Blikk.hu
Esterházytól Alföldiig - Februárban is művészekkel vár a KékSzobaHall
Esterházytól Alföldiig - Februárban is művészekkel vár a KékSzobaHall
Februárban és márciusban is, vasárnaponként este 7-től KékSzobaHall a Budapest Jazz Clubban, ahol többek között Esterházy Pétert és Jordán Tamást, márciusban Bíró Krisztát és Alföldi Róbertet láthatja-hallhatja a közönség. A KékSzobaHallról:A Kékprodukció 2013 februárjában indította útjára a KékSzobaHall elnevezésű programsorozatot a Budapest Jazz Clubban (XIII. Hollán Ernő u. 7.), azzal a céllal, hogy legyen egy hely, ahol találkozhatnak mindazok, akik szívesen néznek színházat, hallgatnak zenét, szívesen cserélnek gondolatokat, kíváncsiak a világra és egymásra és szeretnek játszani. A vasárnaponként megrendezésre kerülő színházi, zenei, irodalmi esteken a Kék Művészügynökség által képviselt alkotók és barátaik lépnek színpadra. A szervezők hétről hétre igyekeznek olyan alkalmakat teremteni, hogy érdemes legyen összejönni és együtt tölteni a vasárnap estéket.A programokra a jegyár 3300 forint, a diák- és nyugdíjasjegy 2000 forint.A KékSzobaHall februári programkínálata: Február 9. 19.00: Esterházy Péter és Szüts Miklós, egy író és egy festő...Esterházy Péter és Szüts Miklós, egy író és egy festő beszélgetnek a KékSzobaHall színpadán – könyvekről, nyelvről, ecsetekről és kézzel merített papírokról, nagy elődökről és hálás utókorról, szorgalomról és szaxofonról, és ami mindezekről épp eszükbe jut. De persze főleg az író felolvas, és a festő áhítattal hallgatja.Február 16. 19.00: Felcserélt életek - Veiszer Alinda sorozata, vendég: Somló Tamás és Horváth CharlieVeiszer Alinda két ízig-vérig (zene)bohócot lát vendégül a Felcserélt életek estjén: Somló Tamást és Horváth Charlie-t. Somló Tamás énekes, basszusgitáros, szaxofonos, dalszerző, artista. Zenetagozatos általános iskolába járt, ahol hegedűn játszott. Később Heinemann Sándor, a Royal Orfeum tulajdonosa hatására került az Állami Artistaképzőbe, ahol akrobatika, tánc, balett, pantomim és karate volt a tananyag. Artistaként körbeutazta a világot a Luxor nevű csoportjával. 2004-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. Elsősorban a Locomotiv GT tagjaként ismert, de korábban rövid ideig az Omegában és más együttesekben is játszott. Több szólólemeze is megjelent. Horváth Charlie eredetileg balett-táncosnak készült, Markó Iván évfolyamtársaként kezdett, de egy betegség miatt szakítania kellett ilyen ambícióival. Székesfehérvári gimnazista évei során alapított először rockegyüttest, majd 1967-től a Decca (később Olympia) tagja lett. Éveket töltött külföldön, zenészként bejárta a világot. Itthon 1975 és 1979 között a Generál együttest vitte sikerre, majd 1990-es hazatérése után a Tátrai Band énekese lett; szólókarrierje 1994-ben indult. A Tátraival 10 lemezt adott ki. A 60-as évek végén zenén kívül filmezéssel is foglalkozott, 1968-ban Bacsó Péter Fejlövés című filmjében Kovács Kati mellett főszerepet, majd 1969-ben Mészáros Márta Holdudvar című filmjében mellékszerepet játszott, valamint hangját kölcsönözte a Süsü öt epizódjában és szerepelt a Hello Doki két részében is. Február 23. 19.00: Amit szívedbe rejtesz (József Attila pszichoanalitikus naplója) - Jordán Tamás estjeJózsef Attila Freud nyolcvanadik születésnapjára írott költeményét választotta önálló estjéhez címadónak és mottónak Jordán Tamás. Az Amit szívedbe rejtesz - József Attila pszichoanalitikus naplója a Radnóti Színház egykori emblematikus előadása, amely a Szabadötletek jegyzékének szövegein keresztül enged bepillantást a költő gondolataiba, érzéseibe, vívódásaiba, melyekben mindannyian magunkra ismerhetünk, ha kíváncsian, nyitott szellemmel és szívvel hallgatjuk. Az előadást kizárólag 18 éven felüli nézőknek ajánlják.A KékSzobaHall márciusi programkínálata: Március 2. 19.00: HANEM zenekar koncertje„A HANEM zenekar 2011 májusában mutatkozott be egy baráti társaságban, akkor még névtelenül, alkalmi formációként. Tangót, sanzonokat, kuplékat játszottunk: a 20. század városi folklórjának legjavából gyűjtöttük össze és dolgoztuk fel néhány kedvencünket. Akkor még nem tudtuk (csak sejtettük), hogy ennek folytatása lesz. A repertoár kialakítása közben gyorsan kiderült, hogy mindannyian fogékonyak vagyunk a közéletre, a politikára, így egyre inkább a dalok újraértelmezése felé fordultunk. A klasszikus tangók és sanzonok mellé felsorakoztak az újrafordított világslágerek, melyeknek szövegét Parti Nagy Lajostól, Szlukovényi Katalintól és Máthé Zsolttól kaptuk” – olvasható a zenekar honlapján. Első lemezük 2013. októberében jelent meg. Tagok: Nádori Lídia műfordító (zongora), Bíró Kriszta, színész (ének), Murányi Márta (ének, harmonika), Rick Zsófi, újságíró (hegedű, ének), Sváb Ági (bőgő). „Gondolnak valamit a világról, ez dalaik alapján le sem tagadható – persze miért is akarnák letagadni. Dalaik amúgy nőiesek, beszólogatósak, harcosak, nemritkán a férfiakkal a célkeresztben. Persze nem a pasikat akarják provokálni, felesleges lenne megsértődni, hanem a férfidominanciájú társadalomnak szólnak be, nem mellőzve az öniróniát sem.” (Hanemek harca - Népszabadság, 2013. február 20.) „Öt felszabadult nő muzsikál, most nincs munka és nincsen gyerek, s ahogy össze-összenéznek a szűkös színpadon, abban ott van a próbatermi cinkosság, és ez a közönséget is berántja.” (Csak csajok - litera.hu, 2013. január 29.)Március 9. 19.00: Duóhéjban – Müller Péter Sziámi sorozataPianissimo! Duó - Müller Péter Sziámi és Szakcsi Lakatos Béla koncertje.Műfajteremtő programjában a két igen különböző indíttatású művész sikerrel egyesíti erényeit: a jazz kiválóság Szakcsi páratlan improvizációs készségét, Sziámi pedig a költői és az előadói erőt. Az improvizáción és Müller Péter Sziámi versein alapuló előadás ötvözi a középkori normann balladák, a cigány énekek, a brit underground rock és a francia sanzonok dallamait.Március 16. 19.00: Felcserélt életek - Veiszer Alinda sorozata, vendég: Alföldi Róbert és Szüts Miklós Veiszer Alinda a Felcserélt életek következő estjén Alföldi Róbert színész-rendezőt és Szüts Miklós festőművészt látja vendégül.Ők ketten szívesen bújnának időnként a másik bőrébe: azt nem tudjuk, hogy Szüts Miklós valaha a világot jelentő deszkákra lépett volna, de azt igen, hogy Alföldi néha, pihenésképpen ecsetet ragad.Március 23. 19.00 Mesék rólam, rólad – egy kis zenével. Hernádi Judit estjeHernádi Judit önálló estjén olyan – többnyire szerelemről szóló – dalok hangzanak el, amelyeket neki írtak vagy írhattak volna. A sanzonok, blues-ok, örökzöld dallamok, versek és mesék mellé a színésznő rövid, tőle megszokott humorral fűszerezett kis történeteket mesél… rólam, rólad – egy kis zenével. Az est vendége Heilig Gábor és a Good Afternoon zenekar. Március 30. 19.00: Sebő együttes: Weöres1002013-ban a Sebő együttes és a Kaláka ikerlemez kiadásával ünnepelte Weöres Sándor születésének 100. évfordulóját. A KékSzobaHall-beli koncerten Weöres Sándor versek hangzanak el, Sebő Ferenc zenéjével.A Sebő együttes 1970-ben alakult, mai formájában 1994 óta létezik. Sebő Ferenc művészeti tevékenységét többek között Állami-díjjal, Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, Pro Cultura Urbis díjjal és 2012-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.
02.05. 08:01
Szinhaz.hu
A Nemzeti Színházban tartják a Versünnep döntőjét áprilisban
A Nemzeti Színházban tartják a Versünnep döntőjét áprilisban
A család európai éve jegyében, egyúttal az I. világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából rendez vers- és prózamondó fesztivált a Versünnep Alapítvány és a Bánffy György Kulturális Szalon. Halász János kultúráért felelős államtitkár az 5. alkalommal megszervezett Versünnep szerdai sajtótájékoztatóján kiemelte: a kultúrpolitika akkor működik jól, ha a kulturális intézmények, a kulturális élet szereplői tudnak együtt gondolkodni, megvalósítani közös programokat. Rámutatott: fontos, hogy a kulturális politika támogatja az irodalmat, a költészetet, a könyvkiadást, de az is lényeges feladat, hogy helyzetbe hozzák az irodalmat. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, ilyen rendezvényekre van szükség - hangsúlyozta a politikus, aki szerint a kezdeményezés olyan érték, amelyet a következő években érdemes lenne mozgalommá formálni. Szólt arról is, hogy a szervezők átfogó programot fogalmaztak meg, a rendezvény mögött intézményi együttműködés és több szakma összefogása áll. A program a fiatalokat is megszólítja, ami hosszú távon is segít nemzeti kultúránk megerősödésében - tette hozzá.Molnár Adrienn, a Bánffy Szalon vezetője elmondta: a Versünnep két részből áll. A színészek és előadóművészek számára meghirdetett versenyre 53-an jelentkeztek, az elődöntőket márciusban, a döntőt április 11-én, a költészet napján tartják a Nemzeti Színházban. Az esemény fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, szakmai fővédnöke Csoóri Sándor költő, író. A szalon vezetője szólt arról is, hogy a nem professzionális érdeklődők számára is meghirdettek egy fesztivált, amely már elindult, eddig 35 iskola, szervezet részvételével. A jelentkezőket továbbra is várják, csatlakozhat minden iskola és civil közösség, amely vers- és prózamondó versenyt rendez a meghirdetett tematikának megfelelően. A programnak ezt a részét - amelynek keretében például rendhagyó irodalomórákat szerveznek - április 5-én gálával zárják a Játékszínben. A fesztivál fővédnöke Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár. A professzionális résztvevőknek kiírt versenyre két kategóriában lehetett nevezni: színművészek és előadóművészek, valamint színművészeti egyetemek és szakirányú felsőoktatási intézmények hallgatóinak jelentkezését várták. A zsűri elnöke Császár Angela, tagja Blaskó Péter, Hűvösvölgyi Ildikó, Mezey Katalin, Vidnyánszky Attila, Rubold Ödön, Oberfrank Pál, Oláh János, Dráfi Mátyás és Kovács Frigyes. A verseny fődíja az első kategóriában 1 millió forint, a 2. kategóriában 500 ezer forint. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója örömét fejezte ki, hogy az esemény otthonra talál a színházukban. Mint fogalmazott: a teátrumban a költői színház megteremtésére "szövetkeztek", ebből adódik, hogy a kezdeményezést befogadták. Mint mondta, a Versünnep illik profiljukba, méltó módon ünnepelhetik meg a költészet napját az országos esemény által. Kolti Helga, a Versünnep Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte: a Versünnep fesztivál 2005-ben - József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából - indult útjára a veszprémi Petőfi Színházban, amelynek akkor a vezetője volt. Négy alkalommal rendezték meg, minden alkalommal az adott év kiemelt évfordulójához kötve a kiírást. Mint mondta, pár év kényszerszünet után ismét elindulhat a Versünnep. Az idén a Bánffy György Kulturális Szalonnal együttműködve, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósulhat meg a rendezvény, amelynek fő médiatámogatója a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA).Forrás: MTI
01.31. 11:00
Szinhaz.hu
Hat fővárosi színház ellenőrzését zárta le az Állami Számvevőszék
Hat fővárosi színház ellenőrzését zárta le az Állami Számvevőszék
Lezárult hat, Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő színház ellenőrzése: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a vizsgált színházak teljesítették a közszolgáltatási szerződésben meghatározott célokat és feladatokat, ugyanakkor nem az előírásoknak megfelelően számolták el költségeiket.Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke az ellenőrzés tapasztalatait ismertető csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón elmondta: az ÁSZ 2013-ban összesen 17 többségi önkormányzati tulajdonban lévő, gazdasági formában működő színház ellenőrzését kezdte meg, amelyek közül a már lezárult, hat színházat - a Budapest Bábszínház, a Katona József Színház, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, az Örkény István Színház, a Radnóti Miklós Színház és az Új Színház Nonprofit Kft.-t - érintő, a 2008 és 2012 közötti időszakot vizsgáló ellenőrzéséről készített jelentéseiket hozták nyilvánosságra. A már lezárult ellenőrzések mellett folyamatban van 6 szintén a fővárosi önkormányzat (Centrál Színház, József Attila Színház, Madách Színház, Thália Színház, Trafó, Vígszínház), egy a VIII. kerület (Bárka Színház), négy vidéki (Esztergom, Kaposvár, Miskolc, Szombathely) önkormányzat tulajdonában lévő színház ellenőrzése. A vizsgálat megállapításait a következő hónapokban hozzák nyilvánosságra.A hat lezárult ellenőrzésről az alelnök elmondta: a vizsgált időszakban négy színház először költségvetési intézményként működött, majd 2011 második felétől gazdasági társaságként. A társasági formában való működés már önmagában növeli az átláthatóságot, más szemléletet igényel a vezetéstől, mint a korábbi intézményi működés.Kiemelte: az eredményszemléletű számvitel alkalmazásával, az önköltség számításával megteremtődött annak a lehetősége, hogy a színházak pontosan kimutassák költségeiket, amely alapja lehet a támogatások megítélésének is. Rámutatott: megfelelő önköltség-számítás nélkül nem képzelhető el átlátható és felelős gazdálkodás.Makkai Mária felügyeleti vezető kiemelte: az ÁSZ a társaságok közfeladat ellátását vizsgálta, nem a művészeti tevékenységet ellenőrizte. Elmondta: az ellenőrzés során megállapították, hogy a tulajdonos, a fővárosi önkormányzat közfeladatának - amely, az előadóművészeti szervezetek támogatása - eleget tett. Önkormányzati oldalról azt a megállapítást tették, hogy a közgyűlés tulajdonosi jogait szabályosan látta el, az előadóművészeti közfeladat ellátásához szükséges ingatlan és ingó vagyont a színházak rendelkezésére bocsátotta. A társasági formában való működés időszakában közszolgáltatási szerződésben határozta meg elvárásait. Makkai Mária elmondta: mind a 6 színház teljesítette a közszolgáltatási szerződésben meghatározott célokat és feladatokat. Kiemelte: az intézményi működés időszakában - az érintett 4 színháznál - a díszletek, jelmezek, kellékek elszámolása nem felelt meg a számviteli törvény előírásainak, azonban a társasági működés során az elszámolás már szabályszerű. Mint mondta, a társasági formában működő színházak mérleg szerinti eredménye nyereség volt. Hangsúlyozta: a tulajdonos önkormányzatnak a vagyon, illetve a közpénzek nem célszerinti felhasználása miatt nem volt beavatkozási kötelezettsége. Szólt arról, hogy a színházak a közfeladat ellátásához állami és önkormányzati támogatást kapnak, emellett - 2009 novemberétől - a társasági adóval összefüggő támogatást is igényben vehetnek és pályázatokon is részt vehetnek. Kiemelte: a színházak nagy mértékben közpénzekből gazdálkodnak. 2012-ben például bevételeiknek döntő hányadát, mintegy 70 százalékát a támogatások teszik ki. Elmondta: a színházak rendelkeztek önköltség-számítási szabályzattal, amely azonban nem mindenben felelt meg a számviteli törvénynek. Azt tapasztalták, hogy a színházak nem mutatják ki - legalább a produkció színreviteléig - a társulat bérének és járulékainak, továbbá az általános költségek felosztási módját. Ezek pedig fontosak volnának a takarékos, hatékony gazdálkodáshoz - mutatott rá, hozzátéve, hogy minden jelentésben javaslatot fogalmaztak meg, mind a 6 színháznál javasolták például az önköltség-számítási szabályzat kiegészítését és az általános költségek felosztási módjának meghatározását. Az ÁSZ ellenőrzésének megállapításai és javaslatai alapján az ellenőrzött szervezeteknek intézkedési tervet kell készítenie, amelyet 30 napon belül meg kell küldenie az ÁSZ-nak. A későbbiekben utóellenőrzéssel vizsgálhatják a terv végrehajtásáForrás: MTI
01.30. 12:41
Szinhaz.hu
Kalózkísértet költözik Kecskemétre - Villáminterjú Fige Attilával
Kalózkísértet költözik Kecskemétre - Villáminterjú Fige Attilával
Fige Attila alig vette át bábszínházi rendező diplomáját, máris harmadik élőszínházi produkciójára készül. A kecskeméti Katona József Színházban MacVedel, a kalózkísértet történetét állítja színpadra. A rendező ennek kapcsán adott villáminterjút. Vérszomjas kalóz, ráadásul halott? Korhatáros mesejáték lesz?Igaz, hogy vérszomjas, sőt meglehetősen halott is, de emellett MacVedel egy igazi Robin Hood! Aki halála után szeretné odaadni a gazdagoktól elrabolt kincset a szegényeknek. Azonban hiába próbálkozik, egyedül nem megy a jótékonykodás. Szerencsére két kisgyerek megidézi a szellemét, és együtt elkezdhetik a meséből mesébe barangolást. A mesebeli kincsekkel ugyanis jótékonykodni is csak ott lehet. Muszty Bea és Dobay András 1985-ben írta a darabot. Azóta sok idő eltelt, úgyhogy az alkotókkal egyetértésben egy kicsit leporoltuk, felfrissítettük, előnyére változtattuk. Éppen csak átvette bábszínházi rendező diplomáját, máris élőszínházban dolgozik. Ennyire megközelítette egymást a két színházi világ? Vagy ilyen gyorsan elcsábították?Ráadásul nem is ez az első élőszínházi munkám. Dunaújvárosban a Pimpáré és Vakvarjúcska című előadásunkat például nagyszínpadon, tánckar közreműködésével hoztuk létre.Érdekesebb feladat volt, mint bábszínházban rendezni?Ezt egyáltalán nem mondanám. De mindenképpen izgalmas kihívást jelentett. Az egyetemen a bábszínház és az élőszínház alapjait is megtanultunk, de ami még fontosabb: megtanítottak bennünket absztrakt módon, a hagyományos formáktól ellépve gondolkodni. Már akkor az volt a véleményem, hogy sok hasonlóság van a két színházi világ között.A kecskeméti előadásban bábszínházi eszközöket alkalmaz? A bábos elem elenyésző lesz. Most leginkább a színészek, a karakterek mozgatása érdekel. Szeretnék létrehozni valamiféle groteszk mozgásrendszert, amelynek segítségével a Grimm-mesék karakterei elrajzoltakká válnak, és így megközelítik azt, ahogy a gyerekek képzeletében élnek.Forrás: Kecskeméti Katona József Színház
01.28. 08:01
Szinhaz.hu
Elkészült a Burgtheater Magyarország Fesztiváljának programja
Elkészült a Burgtheater Magyarország Fesztiváljának programja
Független társulatokat és a Nemzeti Színház egy előadását is meghívták a bécsi Burgtheater március 14. és 19. közötti Magyarország Fesztiváljára - derül ki az osztrák színház pénteki közleményéből. A Kivonatok egy színházi szcénából alcímet viselő programsorozat keretében öt színházi előadást, két irodalmi estet és egy pódiumvitát rendeznek. A programok "az identitásért színházi eszközökkel folytatott küzdelmet" járják körbe. A fesztiválon szerepel a Forte Társulat Kristóf Ágota A nagy füzet című regényének színpadi feldolgozásával, amelynek Horváth Csaba a rendezője. A Nemzeti Színházat Vidnyánszky Attila egy rendezése képviseli. Meghívták Bodó Viktor Amamnesis című rendezését - a Katona József Színház és a Szputnyik Hajózási Társaság közös produkcióját - és a Krétakör társulat Korrupció című darabját, Gulyás Márton rendezését. Pintér Béla és Társulata a Szutyok című darabbal vesznek részt a fesztiválon. A darabokat magyar nyelven, német feliratozással adják elő.A felolvasóestek vendégei Tóth Krisztina és Márton László lesznek. A fesztivál keretében pódiumbeszélgetést is rendeznek színházi rendezők, újságírók és állami tisztségviselők részvételével a magyarországi független színházak és az állami fenntartású színházak helyzetéről. A bécsi színház tavaly decemberben jelentette be, hogy "Magyarország Fesztivált" rendez, amelyre független színházak mellett várják a Nemzeti Színház egy vendégjátékát is. A fesztivál előzményeihez tartozik, hogy 2013 elején osztrák művészek a Burgtheater igazgatója, Matthias Hartmann kezdeményezésére nyílt levélben fordultak Balog Zoltán emberierőforrás miniszterhez, aggodalmuknak adva hangot a magyar kultúrát és színházi életet érintő intézkedések miatt. A miniszter visszautasította a bírálatokat. A Burgtheater szeptemberben a magyar kultúrpolitikát bírálva elutasította a Nemzeti Színház meghívását a budapesti teátrum tavasszal megrendezendő nemzetközi színházi fesztiváljára. Az osztrák színház hozzátette, hogy ennek ellenére folytatni kívánja az eszmecserét a magyarországi kultúrpolitikáról, és - mint fogalmazott - árnyalt vitát kíván lehetővé tenni, amelyhez jobb helyszínnek tartja Bécset, mint Budapestet.Forrás: MTI
01.25. 14:01
Szinhaz.hu
Nézőként jelent meg a Republic is
A József Attila Színház Hattyúdal című előadásában zenél a Republic, most azonban nézőként érkeztek a Szép magyar komédiára. Az együttest rajongótábora várta, hogy együtt nézhessék meg a stúdió-előadást - számol be az ujasz.hu.
01.24. 22:02
Stop.hu
Milyen színházi programokkal vár a Kultúra Napja Budapesten?
Milyen színházi programokkal vár a Kultúra Napja Budapesten?
A Magyar Kultúra napját hivatalosan 1989. óta ünnepeljük január 22-én; a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Weöres Sándor rockandroll a MÜPA-ban 10 órától és 11:30-tól a költő azonos című versétől ihletett ősbemutatót tartanak a MÜPA-ban a Kultúrpart Csoport előadói. A zenés- táncos, interaktív gyerekműsor főszereplője Novák Péter. Az előadás a kiskamaszokat várja a közönség soraiba, a 9-14 évesek korosztályát. Legyen az értékrend s a mértékrend a trend! - hirdetik az alkotók. Szerdai piknik a Stúdió K-banA Stúdió K-ban Szerdai pikniket rendeznek. "Öt órai tea felnőtteknek, akik számára fárasztó a napi rutin vagy éppen a semmittevés. Akik vágynak hozzájuk hasonló kultúremberek társaságára. Akik szívesen festenek, rajzolnak, miközben zenét vagy ahhoz illeszkedő verset hallgatnak. A Stúdió K Színházban Németh Ilona közel húsz éve foglalkozik gyerekekkel, akik nagy mesterek vetített képei kapcsán, együttesen fedezik fel a művek érdekességét, majd maguk is létrehoznak bámulatosan eredeti alkotásokat. Azóta ez a generáció felnőtt, az akkori szülők talán nagyszülőkké lettek, de nem akarnak megöregedni, jól éreznék magukat értelmes, alkotó, laza társaságban" - áll a program ajánlójában. Anyagot, animátort, helyet, teát a Stúdió K ad, érdeklődést, hangulatot, alkotókedvet vendégeitől vár 800 Ft-ért.Cseh Tamás est a Kolibri Színházban Szevasz Tamás! címmel emlékkoncertet adnak pályatársai Cseh Tamás énekes, dalszerző születésének évfordulóján, január 22-én a Kolibri Színházban. Egykori társai adnak koncertet a KolibriSzínházban, felidézik a közös dalokat és a Cseh Tamás emlékére született újabb szerzeményeket is bemutatják a közönségnek, illetve egy titkos felvételt, amelyet Dömölky János filmrendező rögzített. Válasszunk párt a Jurányiban debütálA Válasszunk párt! Ödön Von Horváth 1931-ben bemutatott Délszaki éj című népszínművének adaptációja, amely a HOPPart Társulat és a berlini Neuköllner Oper együttműködéseként jött létre. Az előadás premierje a Neuköllner Oper által rendezett Move Op! fesztiválon volt látható 2013 augusztusában. Polgár Csaba, az Örkény Színház színészének rendezése a Jurányiban kerül a magyar közönség elé. A produkció január 22-én 20.00 órakor, és 23-án 21.00 órakor lesz látható. Az előadásról bővebben itt olvashat. Szorul a hurok a RózsavölgyibenForgách András színdarabot írt Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényéből. Persze nem a teljes mű feldolgozását láthatják majd az érdeklődők, a regényfolyam csupán néhány szálát ültette színpadra a rendező-író. Ahogy ő fogalmaz: „Ez tulajdonképpen nem más, mint a regény trailere, ami persze nem mondja el az egész filmet, csak fölkelti az érdeklődést. Ha nekünk is sikerül fölkelteni az érdeklődést, már nyertünk.” A január 22-én bemutatásra kerülő Szorul a hurok című darabban olyan színészek szerepelnek, mint Takács Kati, Bánfalvi Eszter és Balikó Tamás. Az előadásról bővebben Takács Katival készült interjúnkban olvashat.Repertoárelőadásokkal várnak a pesti színházakA Katona József Színházban A nép ellensége, a Vígszínházban A revizor, a Pesti Színházban A sógornők, az Örkény Színházban az Azt meséld el, Pista!, a Centrál Színházban a Függöny fel! illetve a Panelninja, a Radnóti Színházban a Hedda Gabler, a Magyar Színházban a Holdvilág és utasa kezdődik 7 órakor. Kiállítás és beszélgetés Cseh Tamás emlékére a BárkánBalás Eszter Munkácsy-díjas szobrászművésznek nyílik kiállítása a Bárka Színházban 21 órakor. A Cseh Tamás emlékének ajánlott tárlat, amelyet Bereményi Géza Kossuth-díjas író, a Cseh Tamás-dalok szövegírója nyit meg, a művésznő grafikáiból és fotóiból válogat. Este Varjú Olga Másik idő (Kiss Anna verseivel) és Spolarics Andrea Vízzel szemben című előadása után, Bereményi Géza megnyitó beszédét követően a Bárka Kávézóban Lőkös Ildikó dramaturg beszélget Balás Eszterrel, miközben két különleges rövidfilmet is megtekinthet a közönség. Az egyik Balás Eszterről szól, melyben Bereményi Géza és Cseh Tamás is megszólal – a másik meglepetés lesz, annyit azonban lehet tudni, hogy a hőse Cseh Tamás, és először látható az OSZK Történeti Interjúk Tára Cseh Tamás Archívuma jóvoltából.Gála a Nemzeti SzínházbanHagyományteremtő szándékkal január 22-én, szerdán a magyar kultúra napján a nemzeti intézmények együtt ünnepelnek a Nemzeti Színházban. A gálán a Csokonai Nemzeti Színház, a Szegedi Nemzeti Színház, a Honvéd Művész Együttes, a Győri Balett, a Magyar Állami Népi Együttes, a Pécsi Balett, a Budapesti Operettszínház, a Magyar Nemzeti Balett, a Magyar Cirkusz és Varieté, a Magyar Állami Operaház, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Cantate vegyes kara és a Nemzeti Színház produkcióit láthatják majd. Erről bővebben itt olvashat.Hontalanítás a Nemzeti TáncszínházbanJanuár 22-én a felvidéki Ifjú Szivek Táncszínház Hontalanítás című előadását hívta meg a Nemzeti Táncszínház. Az előadás a ma is Szlovákia területén élő magyarság hagyományos tánc- és zenekultúráját dolgozza fel. Érzések és képzettársítások szintjén beszél zsigeri jelenségekről. E nap programja még a magyar, illetve erdélyi magyar szülők fiaként egy Angliában született festőművész, Andrew Fekete bemutatkozó kiállítása, amelyhez a művész bátyja Peter Fekete ad tárlatvezetést.Ősbemutatóval emlékezik Madáchra Magyarország legfiatalabb színházaŐsbemutatóval vendégszerepel Budapesten a tavaly alakult salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház. Hazánk legifjabb teátruma január 22-én, a magyar kultúra napján a fővárosi Madách Stúdióban mutatja be T. Pataki László Kit szerettél, Ádám? című darabját, amely a Madách Imre életét meghatározó nők „hatalmi harcába” enged bepillantást.. A Kit szerettél, Ádám? ősbemutatóját január 22-én a magyar kultúra napján a Madách Stúdióban tartják, majd január 27-től az új teátrumnak otthont adó salgótarjáni József Attila Művelődési és Konferencia Központban játsszák a darabot, melynek társrendezője a Zenthe Ferenc Színház színésze, Máté Krisztián, szereplői pedig a Majtényi Annát alakító P. Kerner Edit és a Fráter Erzsébetet alakító Müller Zsófia. Speciális összművészeti előadással készül a Fővárosi NagycirkuszHagyományos magyar tánc- és népdalelemekkel egészíti ki A cirkusz csillagai című új produkció szerdai előadását a magyar kultúra napjának alkalmából a Fővárosi Nagycirkusz. A Honvéd Táncegyüttes mellett Szöllőskei Tímea színművész is vendégszerepel a városligeti manézsban. A közönség láthatja többek között a 10. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon aranyérmet nyert kínai Qingdao csoportot, és az ezüstérmes brazil Super Silva levegőszámát is, emellett fellép az osztrák Don Christian bohóc, a romániai Trio Stoian, a német Cassely család, és a kínai Huang Yang is, aki lengődrót számot ad elő.Ingyenes programok a Műcsarnokban Székhelyi Józseffel Kölcsey-esttel, filmvetítéssel és ingyenesen látogatható kiállításokkal várja a közönséget a Műcsarnok január 22-én, a magyar kultúra napján. "Mihez kezdhetünk ma Kölcsey Ferenc örökségével? Kilátszik-e a Himnusz mögül Kölcsey többi nagy verse? Milyen kapcsolódási pontjai lehetnek a kortárs lírának Kölcsey költészetével és a szatmárcsekei magányban írt, súlyosan borúlátó vallás- és történetbölcseleti verssel?" - áll a Hárman Kölcseyről című irodalmi beszélgetés ajánlójában. A Műcsarnok tájékoztatása szerint a magyar kultúra napján 17 órától többek között ezekről a kérdésekről is beszélget Kemény István költő és Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, az Így szerettek ők című könyvek szerzője Székhelyi József színművész közreműködésével a Műcsarnok kiállítóterében.Az épület mélyföldszinti előadótermében 18 órától Michelangelo Antonioni Zabriskie Point című, 1970-ben készült filmklasszikusát vetítik, az Egy város entrópiája - Julia Stoschek Collection című kiállítás kísérőprogramjaként.Tárlatok és előadások a Széchényi KönyvtárbanTárlatok, könyvtári körséta és előadások is várják az érdeklődőket A magyar kultúra napja alkalmából január 22-23-án az OSZK Budapesten. Ezen a napon nyitja meg Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező, forgatókönyvíró a Filmgyári capriccio II. - Színészek és színésznők című tárlatot, amely a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény gazdag képanyagával ismerteti meg a közönséget. Forrás. Színház.hu, MTI, port.hu
01.21. 07:01
Szinhaz.hu
A külföldi magyar intézetek is készülnek a Magyar Kultúra Napjára
A külföldi magyar intézetek is készülnek a Magyar Kultúra Napjára
Idén is színes programokkal ünneplik a külföldi magyar intézetek a magyar kultúra napját - közölte a Balassi Intézet hétfőn az MTI-vel. Bécsben az Újrafestett valóság 2.0 című kiállítás csütörtöktől tekinthető meg a magyar nagykövetségen. A Magyar Nemzeti Galéria esélyegyenlőségi programja keretében megvalósult tárlatot Budapest után már több európai városban bemutatták, a kiállítás a fogyatékkal élők és ép kortársaik képzőművészeti alkotásait tárja a látogató elé. Berlinben a médiaművészet és digitális kultúra fesztiválja, a 2014-es Transmediale külső programjai közé a Waschmaschine Gruppe (Füsün Ipek és Liptay Bálint) Gratis című munkája is bekerült. A páros az utcán vagy a bolhapiacon talált, hol működő, hol kidobott tárgyakat integrál installációkba.A Brüsszeli Intézetben Balázs János ad zongorakoncertet, majd Robert Capa képeiből nyílik kiállítás. A Bukaresti Magyar Intézetben már pénteken megtartották az ünnepséget: Plugor Sándor-emlékkiállítással és Szilágyi Domokos Öregek könyve című alkotásának színpadi előadásával tisztelegtek a magyar kultúra napja előtt. A Delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ pénteken a Petőfi-könyvklub keretében ismeretterjesztő előadást rendez, amelyen szó lesz a Himnusz keletkezésének történelmi korszakáról, körülményeiről, Kölcsey Ferencről, majd a vers magyarul és angolul is elhangzik, továbbá felcsendül a megzenésített változat is. A Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központban Süle László Finnországban élő magyar zongoraművész és zeneszerző szerda este Hannu Rantanen dzsesszbőgőssel ad koncertet. A Londoni Magyar Kulturális Központ a József Attila-díjas Sárközi Mátyás Tamperdü című könyvének bemutatójával ünnepli a magyar kultúra napját szerdán. Az íróval Tarján Tamás irodalomtörténész beszélget az 1956-os menekültnemzedék angliai beilleszkedéséről, pályakezdéséről, sorsáról, valamint saját gyermekkoráról és a háború előtti pezsgő magyar irodalmi életről. Moszkvában Vörös Rozália festő- és iparművész, valamint Redő Ferenc festő- és grafikusművész gobelinjeiből nyílik kiállítás, a megnyitón közreműködnek a moszkvai Liszt Ferenc Zeneiskola növendékei.A New York-i Balassi Intézet az ottani Magyar Házzal és a metropolisz környéki magyar szervezetekkel együtt ünnepel: hétfőn este a Carnegie Hallban a The Music Of Karl Jenkins: A 70th Birthday Celebration című koncertre érkező Dunaújvárosi Egyesített Kórus koncertjével és fogadással. A Dunaújvárosi Egyesített Kórus hetven tagja magyar zeneszerzők műveiből és népdalokból ad elő válogatást.A Párizsi Collegium Hungaricumban szerda este Hubay Miklós Elnémulás című darabját láthatják a debreceni Csokonai Színház előadásában, Árkosi Árpád rendezésében. A 2011-ben elhunyt Kossuth-díjas drámaíró ebben a darabjában a nyelv halálát, egy kultúra továbbadásának lehetőségét vizsgálja. A Pozsonyi Magyar Intézetben Fény - tér címmel fotókiállítás nyílik a Soproni Fotóművészeti Kör munkáiból. A Kör 2001-ben azzal a céllal jött létre, hogy egyedi látásmóddal és gondolatisággal rendelkező fotográfiákat mutasson be. A Római Magyar Akadémián pénteken nyílik A halál árnyékának völgyében című kortárs képzőművészeti kiállítás, amely a magyar és olasz zsidó kortárs művészek alkotásaival állít emléket a holokauszt áldozatainak és bemutatja, miként jelenik meg a téma a kortárs művészetben. A tárlatot Balatoni Monika, a közigazgatási tárca társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára nyitja meg. Sass Sylvia operaénekes évente tart fiatal operaénekeseknek egyhetes mesterkurzust a Római Magyar Akadémián. A kurzus zárkoncertje szintén pénteken lesz. A Tallinni Magyar Intézet irodalmi témával "megtűzdelt" magyar gasztronómiai workshoppal emlékezik meg Tartu városában a magyar kultúra napjáról. A rendezvény célközönségét elsősorban a Tartui Egyetem magyar szakos hallgatói alkotják. A sütés-főzés közötti szünetekben az intézet munkatársai bemutatják a Magyar Intézet tevékenységét és rövid előadást tartanak Vörösmarty Mihály Szózatának esetleges hatásáról a finn és azon keresztül az észt himnusz születésére. A Balassi Intézet Sepsiszentgyörgyi Kulturális Központja és a Bod Péter Megyei Könyvtár kedd este Kőesés, fényhullás címmel ünnepi rendezvényt tart, amelyen Szilágyi István író és Király László költő lesz a vendég. Velük Fekete Vince költő, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztő-helyettese beszélget. A Stuttgarti Magyar Intézet galériájában a magyar historizmusról szóló kiállítás lesz látható. Az intézet új sorozatot indít útjára: a stuttgarti egyetemeken, a zeneakadémián tanuló, valamint művészi ösztöndíjjal a városban élő magyar tehetségek mutatkoznak be egy-egy rövid műsorral. A Szófiai Magyar Intézet két programot rendez: kedden Sztara Zagorában Doncsev Toso intézetigazgató tart előadást A magyar szépirodalom Bulgáriában címmel és átad a helyi könyvtárnak egy csomagot magyar írók bolgárra fordított műveiből. Szerda este a szófiai intézetben alternatív színházi előadást mutatnak be Madách Imre Az ember tragédiája című művéből. A Varsói Magyar Intézetben Szűcs Péter (klarinét) és Gulyás Anna (tánc) kortárs zenei előadást adnak. Bemutatkozik Pécs és a Jelenkor, a városhoz kötődő irodalmi-művészeti folyóirat. A találkozón részt vesz Ágoston Zoltán, a Jelenkor főszerkesztője és Takáts József kritikus, irodalomtörténész. Bemutatják egyúttal a Tekstualia című lengyel tudományos-irodalmi folyóirat tematikus magyar számát is. A Zágrábi Magyar Intézet irodalmi estet szervez, Pilinszky János verseit Gyurity István és Vidákovics Szláven színművészek tolmácsolják magyar és horvát nyelven.Forrás: Színház.hu, MTI, Imedia
01.20. 15:32
Szinhaz.hu
Idén Nagyváraddal közösen ünnepli a magyar kultúra napját a Vörösmarty Színház
Idén Nagyváraddal közösen ünnepli a magyar kultúra napját a Vörösmarty Színház
Emlékkiállítással, koncertekkel, színielőadásokkal és könyvbemutatóval ünneplik a magyar kultúra napját Fejér megyében. A székesfehérvári Vörösmarty Színház idén Nagyváraddal közösen ünnepel. Székesfehérváron az Öreghegyi Közösségi Házban kedden Hűvösvölgyi Ildikó Reményik Sándor verseiből ad elő, majd Lukácsy József nyitja meg Páll Lajos festőművész emlékkiállítását. A székesfehérvári Vörösmarty Színház idén Nagyváraddal közösen ünnepeli a magyar kultúra napját. Január 22-én Nagyvárad, a kétlelkű város, avagy Ady Endre elveszett illúziói címmel tartanak beszélgetést a színház Cyrano Kávézójában. A meghívottak között van Tóth István, a nagyváradi Ady-múzeum igazgatója, Derzsi Ákos, a nagyváradi Europrint kiadó és nyomdavállalat igazgatója és Sorbán Attila író, költő, a Nagyváradi Szigligeti Színház művészeti projektek, szervezés és marketing igazgatója, a Szamizdat kortárs művészeti folyóirat főszerkesztője.Dunaújvárosban szerdán a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Házban a Quintia együttes ad koncertet. A program keretében adják át a város kulturális elismerését, a Pro Cultura Intercisae díjat. Bicskén a Petőfi Művelődési Központban a magyar kultúra napján Hantosné Lovászi Erika művésztanár kiállítását nyitják meg, míg Móron az Erzsébet téri Művelődési Házban Cseh Tamás emlékestet rendeznek a Vodku fiai közreműködésével.Gárdonyban a Nemzedékek Házában január 22-én a Fészek Színház a Gabriella tizennégyszer című drámát adja elő. Január 26-án pedig Richard Wagner és magyar barátai címmel Felvégi Béla tart megemlékezést Sőrés Ildikó (zongora), valamint az Alborada Vegyeskar közreműködésével. Csütörtökön a bodajki református templomban az Antológia, 1938-2013 című verseskötetet mutatja be Bakonyi István, Bobory Zoltán és Kovács Imre Attila. Csákváron január 25-én a szanatórium kultúrtermében a Paulini Béla Színtársulat előadásában Illyés Gyula Tűvétevők című parasztkomédiáját lehet megtekinteni. Forrás: MTI
01.20. 14:00
Szinhaz.hu
Közönségszervezőket keres a <strong>József Attila Színház</strong>
Közönségszervezőket keres a József Attila Színház
A József Attila Színház közönségszervező munkatársakat keres. Elvárások: - színházban szerzett szervezői tapasztalat- közönségszervezésben kamatoztatható kapcsolatrendszer- a színház szeretete - felhasználói szintű számítógépes ismeretek (word, excel, interticket)- pontosság- értékesítés-orientált gondolkodásmód- kiváló szóbeli és írásbeli kommunikációs készség- rugalmasság- kreativitás- önálló munkavégzésre való képességFotó: Koszticsák Szilárd / MTI Amit kínálnak: - hosszú távú munkalehetőség- kellemes környezet- alapfizetés plusz teljesítményarányos jutalékA jelentkezéseket életrajzzal együtt a nemes.zsofia@jozsefattilaszinhaz.hu címen vagy hétköznap 10:00-18:00 között a 30/933-4695 telefonszámon várják.
01.18. 10:00
Szinhaz.hu
Te csak pipálj, Ladányi! - Bemutatóra készül a Karinthy Színház
Te csak pipálj, Ladányi! - Bemutatóra készül a Karinthy Színház
A Kartinthy Színház február 14-én mutatja be Csathó Kálmán 1916-ban megjelent, Te csak pipálj, Ladányi! című regényének színpadi változatát. A ritkán játszott darab a dzsentrivilág hanyatlását mutatja be. Ajánló az előadás elé: Boldogan él a Ladányi- família valahol a nagy magyar Alföldön. A családfő nemigen zavartatja magát, legfeljebb az okoz neki problémát, hogy mi legyen ebédre, és hogy merre lehet a pipája. Felesége híresen nagy háztartást visz, mert állandóan váltják egymást a vendégek a birtokon, sőt, unokájuk, Katica kiházasításának a terhe is az ő vállát nyomja. A napok általában ebédtől vacsoráig, vacsorától ebédig tartanak, egészében addig, amíg váratlan sürgöny érkezik. Hamar vége szakad az idillnek, sőt kiderül, hogy a birtok ügyei sem éppen úgy alakulnak, ahogy azt a család tudta. Ettől kezdve a Ladányi-família élete merő tébollyá válik…Képek az olvasópróbáról:1.2.3.4.5.6.7.8.9. Fotók: Császár Réka Csathó Kálmán- Deres Péter Te csak pipálj, Ladányi! egy úri penzió története két felvonásban Az azonos című regény és színdarab alapján színpadra írta: Deres PéterLadányi Miska, ádámházi földbirtokos: Mikó István Linka, a felesége: Zsurzs Kati Katica, unokájuk, árva: Végh Judit Klementina, Linka testvére: Martin Márta Darázs Berci, takarékpénztári ügyész: Szirtes Balázs Darázsné, Boriska, a felesége: Balázs AndreaDarázs Marci, a fiuk: Rábavölgyi TamásVincze József, fiatal földbirtokos: Széles TamásMarika, Vincze mamája: Voith ÁgiÁron Imre, fiatal mérnök: Klem ViktorPókai Péter, Ladányi intézője: Varga TamásZsuzsi, szobalány: Vertig Tímea Díszlet: É. Kiss Piroska Jelmez: Tordai Hajnal Dramaturg: Deres PéterVilágítástervezés: Király Tamás Fény: Baum Edina Hang: Román DávidDíszlet kivitelezés: Major Attila Kellék: Bíró TamásProdukciós asszisztens: Ridzi Gábor A rendező munkatársa: Németh Dóra Rendező: Kőváry KatalinBemutató: február 14. 19 óra
01.17. 09:03
Szinhaz.hu
A Nemzeti Színházban ünnepelnek a nemzeti intézmények a Kultúra Napján
A Nemzeti Színházban ünnepelnek a nemzeti intézmények a Kultúra Napján
Hagyományteremtő szándékkal együtt ünnepelnek a nemzeti intézmények a Nemzeti Színházban január 22-én, a Magyar Kultúra Napján. A gálán a Csokonai Nemzeti Színház, a Szegedi Nemzeti Színház, a Honvéd Művész Együttes, a Győri Balett, a Magyar Állami Népi Együttes, a Pécsi Balett, a Budapesti Operettszínház, a Magyar Nemzeti Balett, a Magyar Cirkusz és Varieté, a Magyar Állami Operaház, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Cantate vegyes kara és a Nemzeti Színház produkcióit láthatják majd.A gála érdekessége, hogy a fellépők nemcsak saját produkcióikkal érkeznek, hanem egymás előadásában is részt vesznek, így a Debreceni Csokonai Színház kórusát a Szegedi Szimfonikusok kísérik majd. Dukay Barnabás Monódia tenor hangra János evangéliumának szövegére című művéhez kifejezetten erre az alkalomra készített koreográfiát Vincze Balázs, a Pécsi Balett igazgatója. Az ünnepi gálára korlátozott számban jegyet vásárolhatnak az érdeklődők. A Nemzeti Színházban a nagyszínpadi gála mellett a magyar kultúra napján a Kaszás Attila Teremben a Vidnyánszky Attila rendezte Tudod, hogy nincs bocsánat című produkció látható: Földes László Hobo József Attila verseit adja elő.Forrás: nemzetiszinhaz.hu
01.16. 07:19
Szinhaz.hu
Együttműködésben a Nemzeti és a komáromi színház
Együttműködésben a Nemzeti és a komáromi színház
Közös bemutatóról, szakmai továbbképzésekről és workshopokról írt alá megállapodást vasárnap a Nemzeti Színház és a Komáromi Jókai Színház.A Jókai Színház közleménye:Nagy sikerrel mutatta be január 12-én a budapesti Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila rendezésében Tamási Áron Vitéz lélek című művét a Komáromi Jókai Színházban.Az előadást megelőzően a színház örökös tagságot adományozott Dráfi Mátyás, Boráros Imre, Ropog József színészeknek, valamint Takáts Emőd rendezőnek.Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója is köszöntötte a díjazottakat, az előadást követően pedig együttműködési szerződést írt alá Tóth Tiborral, mely magában foglalja közös bemutató létrehozásának szándékát, szakmai továbbképzések, workshopok megvalósítását, valamint a két színház előadásainak kölcsönös bemutatkozását Budapesten, illetve Komáromban.
01.13. 13:22
Szinhaz.hu
Ifjú koreográfusoknak hirdet pályázatot a KET
Ifjú koreográfusoknak hirdet pályázatot a KET
A Közép-Európa Táncszínház pályázati felhívása. A KÖZÉP-EURÓPA TÁNCSZÍNHÁZ PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA: A közelmúlt tapasztalatai azt mutatják, hogy az első darabjukra pályázó alkotók egyre kevesebben és egyre kevesebb támogatást kapnak, ha kapnak egyáltalán. Új stratégia kidolgozására vállalkozunk tehát, hogy folytathassuk a legfiatalabb alkotókkal való együttműködést, illetve új távlatokat is nyithassunk az efféle munkáknak. A 2013-ban útjára indított IKF programunk visszaigazolta kezdeményezésük szükségességét: három fiatal koreográfus mutatkozhatott be a KET táncművészeire készített munkájával. A sikeres bemutatók tapasztalatai nyomán úgy döntött a Közép-Európa Táncszínház szakmai vezetése, hogy ebben az évben is kiírja a pályázatot. A kiírás hűen követi az alapgondolatot, miszerint – ha a kétségkívül forrásigényes önálló új bemutatók létrehozása nélkül is, de – folytathassuk a legfiatalabb alkotók felkarolását, ezért: Nyílt pályázatot hirdetünk „IKF 2014.” – Ifjú Koreográfusok Fóruma néven Fotó: Dusa GáborA nyertes (2014-ben 2 fiatal) lehetőséget kap, hogy az adott kereteken belül alkotó munkát folytathasson: rendelkezésére bocsájtjuk 8 profi táncosunkat és próbatermet biztosítunk, ahol egy héten keresztül dolgozhat együtt az együttes táncművészeivel a művészeti vezető szakmai felügyelete mellett. A nyertes pályázónak rendelkezésére áll továbbá a Bethlen Téri Színház technikája és technikusa is. Mindezek segítségével a hét végén az elkészült munkából nyilvános demonstrációt tartunk. A demonstrációt rögzítjük, így az elkészült felvétel a fiatal alkotó későbbi pályázatai során jó referenciaként is szolgál. Az alkotóknak további lehetőséget biztosítunk a demonstráció előkészületeihez avval, hogy a táncosoknak – igény szerint – tréningeket tarthatnak, az egy hetes próbafolyamat előtt, így az előadók megismerkedhetnek a fiatal koreográfus saját mozgásvilágával és az alkotó is megismerheti a demonstráció táncos résztvevőit. Az IKF együttműködő partnerei a budapesti MU Színház és a Miskolci Nemzeti Színház. Az elkészült demonstrációk közül választva a budapesti partnerünk bemutatkozási lehetőséget biztosít az alkotónak, a miskolci partnerünknél pedig a Miskolci Balettal teljesítheti ki az IKF demonstrációjára készített munkáját. A KET 1989-es alapítása óta nyitott műhelyként működik. Fennállása óta több mint 40 koreográfus dolgozott a folyamatosan megújuló társulattal. Olyan művészeket hívtunk meg, akik művészi elképzeléseiket nem a bevált sémák mentén és biztonságos formák mozgásnyelvi kliséiben valósítják meg, hanem a járatlan út veszélyeit is vállalva, sajátos kifejezési eszközökkel hozzák létre táncszínházi előadásaikat. 2006 óta még nagyobb hangsúly került a koreográfusok meghívására és olyan fiatal tehetséges alkotók számára nyújtott bemutatkozási lehetőséget, akik szuggesztív előadásaikkal váltak szakmai körökben ismertté (Duda Éva, Gergye Krisztián, Hámor József, Katona Gábor, Pataky Klári, Réti Anna, Virág Melinda). A KET jelenlegi vezetése kiemelten fontosnak tartja, hogy az alkotói kedvvel rendelkező, pályakezdő koreográfusoknak továbbra is teret biztosítson, annak érdekében, hogy kiderülhessen, hol rejtőzhetnek a következő magyar koreográfus generáció tehetségei. Mit kell beadni a pályázathoz?: Szakmai önéletrajz Referencia eddigi munká(k)ból (dvd) Két ismert művész ajánlása A tervezett demonstráció szinopszisát, amely tartalmazza a lehetséges alkotótárs(ak), az időpont(ok) és a szereplők létszámát is A pályázható időpontok: 2014. június 2-7. 2014. november 24-29. Beadási / postára adási határidő: 2014. február 14. A Pályázatot postai úton vagy személyesen a Táncszínház székhelyére a Bethlen Téri Színházba kell eljuttatni (1071 Budapest, Bethlen Gábor tér 3.). További információ: Kun Attila művészeti vezető - cedt@chello.hu
01.13. 11:00
Szinhaz.hu
Csákányi Eszter és Tasnádi István a Terápiáról mesél a miskolci színházban
Csákányi Eszter és Tasnádi István a Terápiáról mesél a miskolci színházban
Folytatódik az Évad szerzője eseményfolyam a Miskolci Nemzeti Színházban. Tasnádi István József Attila-díjas drámaíró, író. Dolgozott kritikusként, volt dramaturg, számos díjnyertes dráma szerzője. Írt forgatókönyvet, musicalt, gyerekkönyvet, dalszöveget és ifjúsági darabokat. A kőszínházi és a független színházi szférában egyaránt dolgozó alkotóként az utóbbi 20 év legfontosabb drámaíróinak sorába tartozik.Amellett, hogy Tasnádi az Évad szerzője Miskolcon, az HBO sorozatának, a 2012-ben indult Terápiának is szerzője. A sorozatról január 16-án, Miskolcon beszélget Csákányi Eszterrel, aki terapeutát alakít a Terápiában. A kulisszatitkokon túl szóba kerül majd maga a pszichoterápia is, amelyről Bácskai Júlia pszichológus osztja meg gondolatait.A programra mindazokat várják, akik szeretnék megtudni, mi a feladata egy vezető írónak, s hogyan látja a sorozat eseteit egy gyakorló pszichológus.Forrás: Színház.hu, minap.hu
01.12. 10:04
Szinhaz.hu
Bányavirág: a mindennapok valósága - Villáminterjú Vincze János rendezővel
Bányavirág: a mindennapok valósága - Villáminterjú Vincze János rendezővel
Székely Csaba Bányavirág című tragikomédiáját Vincze János rendezésében, László Csaba, Bánky Gábor, Tamás Éva, Németh János és Bacskó Tünde főszereplésével tűzte műsorára december 10-én a Pécsi Harmadik Színház. A rendező most a drámáról és szellemi életünk gyávaságáról nyilatkozott. - A Bányavirág történetét nehéz néhány mondatban összefoglalni – véli az előadás rendezője, Vincze János -, mert tulajdonképpen nem, vagy alig történik benne valami. Igazi történés a nem történés, a befagyott létezés, ami olyan, mint az a csermely, amiről a főszereplő, Iván beszél a darab végén, amely ,,télen, amikor be van fagyva, akkor is csobog – csak nem hallatszik.” A valódi történések a felszín alatt zajlanak, a mélyben.- Mit jelent a bányavirág? - Ezzel a kifejezéssel illetik az erdélyi bányászok a hegyikristályt, amiről az ókori görögök azt gondolták, olyan jég, amit nem lehet felolvasztani. A drámában a szó metaforaként hangzik el, Irma jellemzi vele Ivánt, aki azonban nem hisz abban, hogy ez a rejtett szépség – ami mégiscsak dermedt és hideg – valaha még felszínre kerülhetne abból a berobbantott bejáratú, éjsötét tárnából, amihez önmagát hasonlítja. Nemcsak eltemetett tervek, remények rejlenek a mélyben: ott mocorognak az érzelmek, vonzalmak, vágyakozások is. A nők könnyebben engednek utat ezeknek: Irma szinte nyíltan felajánlkozik Ivánnak, és a doktorhoz ,,túlságosan is kedves” Ilonka sem mondott még le arról, hogy valaki meglássa benne a nőt. Ám Iván és a doktor csak a delírium legmélyén képesek – egymásnak! – megvallani ,,balfasz titkaikat”, akkor, amikor már minden mindegy. A dráma egyszerre érzékelteti groteszk humorral a helyzetek komikus abszurditását, és mutatja meg az emberi sorsok torokszorító reménytelenségét. De az is érezhető belőle, hogy minden nyomorúság és kilátástalanság ellenére, minden szenvedésen és tragédián túl a szereplők közt létezik valamiféle összetartozás, valami nehezen megfogalmazható emberség. Ezt az emberséget szeretném felmutatni az előadásban itt, Pécsett, ahol a bányavirág metafora a mindennapok valósága, hisz a bányák bezárása az egész régióra mért megrendítő erejű csapást. A színház hitet és erőt adhat azt gondolni, hogy a már eltemetett tervek és remények, a rejtett szépség mégis felszínre hozható.- Munkái során markáns dramaturgiai változtatásokat szokott eszközölni. Most volt erre szükség? - Nem. Húzni sem kellett a darabból, hisz egyfelvonásosnak írta Székely Csaba egy marosvásárhelyi színházi kurzuson. Színész- és rendezőhallgatók, dramaturgok vettek részt ezen a kurzuson, ahol az íróktól Csehov szellemében fogant műveket vártak. Székely Csaba a Ványa bácsit vette alapul, a darabbéli Mihály doktor így Asztrovra hajaz, sőt, a Bányavirág kezdő mondata –„Igyál, kedves doktorom!”- is elhangzik Csehovnál. A darab címében akár ironikus szójátékot is felfedezhetünk, ahogy a Ványa és a bánya rímel egymásra. Szóval, igazából nem igényelt dramaturgi átdolgozást a mű, annyira jó és annyira ,,sűrű”, hogy szerintem nem szabad belenyúlni.- A kortárs magyar drámák műhelyeként számon tartott Pécsi Harmadik Színházban ezzel immár határon túli szerző is otthonra talált.... - Valóban, még a gyermekdarabjainkat is hazai szerzők jegyzik, hisz a Csipkerózsika-feldolgozást Szabó Attila írta, a Csizmás kandúrt Thuróczy Katalin, a Bors néni pedig Nemes Nagy Ágnes verseire épül. Szinte csak magyar darabot játszunk, de határontúli, kortárs szerzőtől eddig nemigen mutattunk be művet. Pedig hiszem, hogy a róluk való gondolkodást, a velük való közösséget érdemben ez szolgálná, nem a politizálás. Azt hiszem, fontos lenne, hogy Magyarországon Székely Csaba darabjait is többet játsszák, jó volna, ha szervesebben lenne jelen az irodalomban és a színpadon egyaránt. Tervezzük is, hogy 2014 tavaszán a közönség elé tárjuk a Bányavidék-trilógiát: a mi Bányavirág előadásunkat, a Pécsi Nemzeti Színházban Bérczes László rendezésében addig bemutatandó Bányavakságot, és a budapesti Szkénében Csizmadia Tibor által színpadra állított Bányavizet, melyet vendégelőadásként hívnánk meg. A produkciókhoz kapcsolódóan pedig, e két-három napban irodalomtörténészek, kritikusok, dramaturgok, egyetemi oktatók és hallgatók részvételével szellemi diskurzust folytatnánk. Ha szabad ezt mondanom, ideje lenne föloldani szellemi életünk gyávaságát, azt a – számomra érthetetlen – hozzáállást, hogy egy színmű sikeres ősbemutatója után a többi színház fél hozzányúlni ugyanahhoz a darabhoz. Én meglehetősen sokszor dacoltam ezzel a szemlélettel: közel 30 éve, a vígszínházi premier után rendeztem meg Örkény István két darabját, a Pisti a vérzivatarban-t és a Forgatókönyvet; a Katona József színházi Csirkefej és Halleluja után pedig a magam Spiró- és Kornis-előadását. Ez persze mindig kihívás, de szellemi izgalom is. Eddig sosem vallottunk szégyent a merészségünk miatt. A Bányavirág január 16-án lesz látható legközelebb. Szerző: Csató Andrea
01.10. 06:04
Szinhaz.hu
 Nincs is végrehajtás Nemcsák színházcsináló úr színháza ellen
Nincs is végrehajtás Nemcsák színházcsináló úr színháza ellen
Bulvárkacsa volt a Blikk híre, miszerint a NAV végrehajtást rendelt volna el a József Attila Színház ellen. A Magyar Nemzet Online megnyugtató értesülése szerint a hivatal adminisztrációs hibát követett el, amiért már bocsánatot is kértek a teátrum vezetőjétől. A NAV vélhetően hamarosan tisztáz más apró-cseprő adminisztrációs botlásokat is.
01.09. 18:55
Life-style.hu
Bocsánatot kért a NAV Nemcsák színházától
Adminisztrációs hiba miatt került fel a végrehajtás alatt álló gazdálkodók listájára a Nemcsák Károly vezette József Attila Színház - közölte a NAV, amely elnézést kért a hibáért.
01.09. 18:45
Hvg.hu
Adminisztrációs hiba miatt szerepelt a NAV-listán a József Attila Színház
A NAV áttekintette a végrehajtás alatt álló gazdálkodók listáját, törölte róla a József Attila Színházat.
01.09. 15:28
Nepszava.hu
NAV: Bocsánat, József Attila Színház
A színház csak tévedésből szerepelt a végrehajtás alatt állók listáján.
01.09. 14:07
Index.hu
Adminisztrációs hiba miatt szerepelt a végrehajtási listán a <strong>József Attila Színház</strong>
Adminisztrációs hiba miatt szerepelt a végrehajtási listán a József Attila Színház
Egy adminisztrációs hiba miatt szerepelt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) végrehajtási eljárással érintettek listáján a József Attila Színház. Erről tájékoztatta a Blikket a NAV hivatalosan. Szerdán kora reggel adta hírül a Blikk, hogy a József Attila Színház adószáma szerepel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) listáján, mégpedig a végrehajtási eljárással érintettek között. A cikk szerint egy 2007-es, tehát a színház előző vezetése által be nem fizetett 400 ezer forintos munkaügyi bírság miatt kértek végrehajtást az intézményre. Nemcsák Károly, a színház igazgatója az Echo Tv szerda esti műsorában elmondta: az a baj, hogy bulvárértesülések vannak, és szomorú, hogy az újságíró nem járt utána a dolgoknak. 2007-ben tényleg volt egy munkaügyi per, melyet elvesztett a színház, de 2007-ben ki is egyenlítette a tartozást. A direktor tájékoztatása szerint a József Attila Színháznak jelenleg mintegy 4 ezer forint többlete van az adózói számláján, és a teátrumban tavaly lefolytatott három átfogó vizsgálat is mindent rendben talált.Aszalós Andrea, a NAV sajtóreferense szerda este tisztázta a helyzetet a Blikk megkeresésére. "Egy adminisztrációs hiba miatt volt fent a ma már nem létező cég. A József Attila Színházat ma üzemeltető kft. nem azonos a korábbi céggel. Mivel a mostani és az előző gazdasági formáció között semmilyen kapcsolat nincs, a jelenlegi vezetés nem jogutódja a korábbi formációnak. Természetesen a színház vezetésétől elnézést kérünk az adminisztrációs hibáért" - közölte a NAV munkatársa.Fotó: Forgó Béla, szinpadfoto.huNemcsák Károly közleménye az eset kapcsán:A József Attila Színház gazdálkodásáról Sajnálatos módon jutott tudomásomra, hogy a József Attila Színház Nonprofit Kft. jóhírnevét alaptalanul sértő cikk jelent meg 2014. január 8-án a Blikkben. Az írás a valóságnak meg nem felelően állította azt, hogy a Színház 2007 óta végrehajtási eljárás alatt áll. Az újságcikket számos média átvette, amely különösen hátrányosan érinti a József Attila Színház jogos gazdasági érdekeit. Színházunknak nincs rendezetlen tartozása, gazdálkodása minden tekintetben kiegyensúlyozott. Ezt a tényt, az elmúlt egy évben több, átfogó vizsgálat is igazolta, amelyek között volt névtelen feljelentés alapján indított, teljes körű tulajdonosi ellenőrzés is. Megköszönöm, hogy a NAV – elnézést kérve Színházunktól - az MTI-n keresztül haladéktalanul sajtóközleményt adott ki, amelyben jelezte: adminisztrációs hiba miatt szerepelt a József Attila Színház a NAV végrehajtás alatt álló szervezetek nyilvántartásában. A teátrum vezetőjeként, ahogy eddig, a továbbiakban is állok a szakmájukat magas szinten művelő, gyakorló újságírók rendelkezésére, hogy munkájukat segítve, támogatva, a valós helyzetet bemutató írások, hírek születhessenek. A jövőben, az eddigi gyakorlatunktól eltérően, a valótlan hírek, a színház gazdasági érdekeit – és jóhírnevét sértő publikációk esetében intézményünk megfontolja a jogi út igénybevételét. Budapest, 2014. január 9. Nemcsák Károly, ügyvezető igazgató József Attila Színház Nonprofit Kft
01.09. 13:32
Szinhaz.hu
A Chioggiai csetepatéra készül a békéscsabai színház
A Chioggiai csetepatéra készül a békéscsabai színház
Carlo Goldoni Chioggiai csetepatéját február 21-én mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház, a klasszikus olasz vígjátékot Kiss József szolnoki vendégművész rendezi.A Jókai Színház beszámolója: Az első olvasópróbát január 7-én tartotta a társulat a Vigadóban. Bevezetőjében Fekete Péter igazgató arról beszélt, fontos a színházak közötti együttműködés, szép példa erre ez a bemutató, amelyet tavaly októberben a Szolnoki Szigligeti Színházban állított színre Kiss József.Fekete Péter és Kiss JózsefA vendégrendező mellé a direktor Tege Antalt kérte fel játékmesternek, aki színészként és rendezőként egyaránt jól ismeri a békéscsabai csapatot. Legfőbb cél a szórakoztatás, de nem mindegy az sem, milyen hangulatban folyik a munka a társulatban – szögezte le Fekete Péter. Kiss József rendezői elképzeléseit a szolnoki előadás kivetített képei, Horesnyi Balázs díszlete, valamint a szereplőkhöz tartozó színészarcok és jelmeztervek illusztrálták. Meglepetésre a szegény halászfalu ócska házai helyett minden felvételen szép magas, impozáns épületeket láttunk. - A korhűség nem érdekelt annyira, inkább azt akartam, hogy öröm legyen nézni a darabot. Minden előadásban megemelni szeretném, amit lehet, nem lefelé menni – hangsúlyozta már az első képnél Kiss József. Mint mondta, a két fal állandó, közte, hátul változik a látvány, mégpedig a technikának köszönhetően másodpercek alatt.Kovács Edit és Komáromi AnettA rendező úgy fogalmazott, "kicsit korhű, kicsit olasz, de főleg szép" lesz a színpadkép. A jelmezek stilizáltak is, hiszen megjelenik a ruhákban olyan anyag, amely a XVIII. század első felének Velencéjére még nem volt jellemző, tehát a viseleteknél is inkább a hangulatfestésre törekedtek az alkotók. - Ezeken a figurákon érződik, hogy nagyon egyszerű emberek, mérhetetlenül buták, írástudatlanok. Nincs is szükségük arra, hogy tanuljanak, képezzék magukat, hiszen sosem lépnek ki ebből a környezetből, esélyük sincs rá. A törvényszéki jegyzőt, aki náluk valamivel műveltebb, bár nem viselkedik sokkal szebben, nagyon tisztelik. Isidoro kicsit Goldoni önarcképe, hiszen a szerző valóban jegyzőként dolgozott Gioggiában – magyarázta a rendező. A lányokról elhangzott: szépek, temperamentumosak, nagypofájúak. Mindegyik csupa élet, kacérság, szex, ilyennek születnek, így élnek, természetesen.Liszi Melinda, Fehér Tímea és Nagy ErikaKiss József azt tanácsolta a színészeknek, hogy nézzenek sok olasz filmet, mert ezt a darabot csak olaszosan, jellegzetesen gesztikulálva, hangosan lehet elmondani, jól eljátszani, magyaros búbánattal, hanglejtéssel nem. A dramaturgiáról pedig úgy fogalmazott, hogy az mindig forog, sosem áll meg, ilyen a világ, amit bemutat. - Szívünk legmélyebb bugyraiból kell eljátszani ezt a művet, minden szenvedélyt kiaknázva, csak akkor lesz hiteles! Ha eltérünk a hitelességtől, nem lesz komikus, nem lesz szerethető. Derű, tisztesség, gyermeki létezés – ez a három dolog kell, hogy korszerű legyen az előadás. Volt belőle naturalista és volt dokumentarista felfogású rendezés, egyik sem volt szerethető, mindkettőt meghaladta az idő. Fogjátok a példányt és játsszatok nagy lélekkel, hitelesen, szenvedélyesen, őszintén, szeretettel, és akkor szép lesz! – szólt a rendezői instrukció. A Chioggiai csetepaté eredetileg egy utcával elválasztott, két szemközti ház teraszán játszódik. A férfiak kinn vannak a tengeren, halásznak, az asszonyok pedig csipkét vernek, pletykálnak, vitatkoznak, veszekednek, de sosem vadul el a történet addig, hogy vér folyna. A kétrészes vígjátékban Toni, a halászbárka-tulajdonos szerepét Bartus Gyula, Pasqua asszonyt, a feleségét Kovács Edit játssza, Lucietta, Toni húga Fehér Tímea, Titta-Nane halászlegény Katkó Ferenc, Beppe, Toni öccse Tege Antal, Fortunato halászmester Csomós Lajos, Libera asszony, a felesége Nagy Erika, Orsetta, Libera húga Komáromi Anett, Checca, a húga Gubik Petra, illetve Liszi Melinda lesz. Vicenzo halászmester figuráját Mészáros Mihály, Toffolót, a hajóslegényt Vadász Gábor, Isidoro törvényszéki jegyzőt Gulyás Attila alakítja.Forrás: Békéscsabai Jókai Színház Fotók: A-Team, Ignácz Bence
01.09. 10:23
Szinhaz.hu
 Végrehajtást kértek Nemcsák Károly színházára
Végrehajtást kértek Nemcsák Károly színházára
A József Attila Színház direktora, Nemcsák Károly nem tudott az esetről. Szerinte egy régről visszamaradt tartozás miatt szerepelhet a színház a NAV honlapján a végrehajtásra kijelöltek között.
01.08. 08:00
Hvg.hu
"Mohács óta az egyetlen nyertes csatánk" - Fekete Péter újra Szatmárnémetiben
"Mohács óta az egyetlen nyertes csatánk" - Fekete Péter újra Szatmárnémetiben
Január 10-én újra bérletszünetben látható a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának Fekete Péter című, szilveszteri operett-előadása. "Az operett, ha úgy tetszik, Mohács óta az egyetlen nyertes csatánk". (Bessenyei István, rendező)A színház ajánlója:A történet mi másról is szólhatna, mint a szerelemről, a fiatalságról? A 21. század rohanó hétköznapjaiban, a gazdasági válság kellős közepén is játszódhatna ez a romantikus mese, melynek egyik főszereplője Lucien úr, akit nem érdekel más, csupán a pénzhajhászás és a legjövedelmezőbb üzletek megkötése. Véletlenül botlik bele az örökké balszerencsés Pierre-be, és úgy gondolja, vissza nem térő alkalom a „váratlan vendég" szerencsétlenségét kihasználni és részvénytársaságot alapítani. Lehet-e a balszerencsére üzleti vállalkozást alapozni ? Beválhat, amíg közbe nem szól a NŐ. Lucien és Pierre is szerelmes lesz. A bonyodalmak egyre csak fokozódnak, de a fináléra mindenki megtalálja a boldogságot. A fordulatos történetben többek között a Szerelemhez nem kell szépség, a Lesz maga juszt is az enyém, vagy a Holdvilágos éjszakán is hallható.Ingyenes belépőt is nyerhetnekA Fekete Pétert ezúttal a megszokott jegyárak mellett tekintheti meg a közönség: felnőtteknek 18 lejbe, diákoknak és nyugdíjasoknak pedig 12 lejbe kerül a belépőjegy. Az előadásra ismét érvényesek a szilveszterre meghirdetett csoportos és egyéni kedvezmények: csoportos jegyvásárlás esetén minden 12 megvásárolt jegy után a 13-ik ingyenes, továbbá a 13-ik, 113-ik, 213-ik stb. egyéni jegyvásárló is ingyen belépőt nyer az előadásra.Az előadás szereplői: Bodea Tibor, Kányádi Szilárd, Kovács Nikolett, Laczkó Tekla, István István, Gaál Gyula, Péter Attila Zsolt, László Zita, Varga Sándor, Marosszéki Tamás, Poszet Nándor, Kovács Éva - Poór Lili-díjas, Bándi Johanna, Gál Ágnes, Czintos József - Jászai-díjas, Tóth-Páll Miklós - Bánffy Miklós-díjas és Zákány Mihály.A produkció rendezője Bessenyei István, díszletét Fornvald Gréti m. v. jelmezeit Szabó Anna tervezte. Az előadás zenei vezetője Manfrédi Annamária, koreográfusa Gabriela Tănase, dramaturgja Bessenyei Gedő István, rendezőasszisztense Végh Balázs, ügyelője és súgója pedig Varga Katalin. Bessenyei István az operett műfajáról:"Közhelyszámba megy, hogy színházi berkekben elég vitatott műfaj az operett, ugyanis vannak, akik szerint ez nem igazi színházi művészet, sokkal inkább olcsó szórakoztatás. Nekem kicsit árnyaltabb a véleményem ezzel a kérdéssel kapcsolatban, ugyanis a műfajt több okból is szeretem. Egyrészt úgy gondolom, hogy ennek a műfajnak már csak hungarikumként is van létjogosultsága. Az operett, ha úgy tetszik, Mohács óta az egyetlen nyertes csatánk. Ezt persze szimbolikusan értem, hiszen az operett éppen azért tudott nyerni, mert nem harcos műfaj: miközben történelmünk tele van sebekkel és vereségekkel, az operettjeink világában minden jól sikerült és sikerül: a katonák túlélik és megnyerik a háborúkat, az üzleti vállalkozások virágzanak, a szerelmek pedig végül mindig beteljesülnek. Akkor szerettem meg az operettet, amikor alkalmam volt megtekinteni egy barátom gyönyörű magángyűjteményét első világháborús képeslapokból. Amikor ilyesmiket nézeget az ember, akaratlanul is átértékelődik benne az operett fogalma. Egyszerűen, gyönyörűen, sőt, már-már giccsesen megfogalmazott képi üzenetek: például mosolyogva ül a katona a rózsával körbefuttatott lugas alatt, díszegyenruhában, mellén számtalan kitüntetéssel, galambok turbékolnak körülötte, és bíztató sorokat ír haza a kedvesének, akit talán soha többé nem ölelhet át. A történetírás persze feljegyezte a valóságot is: a fegyverropogással és halállal teli kegyetlen realitást. Tudjuk jól, a katona a fotózás után levette a díszruhát, átadta a soron következőnek, és visszatért a csatamezőre. Mire a fotó megérkezett, talán már nem is élt, de a képeslap vitrinbe került, vagy bekeretezték, és ez a kegyes, vizuális hazugság hosszú időre hitet és reményt tudott adni az otthon maradt hitvesnek a továbbéléshez. Hihetetlen kontraszt feszült a kicifrázott, rózsaszín látszatvalóság és a mögötte lévő, mélyen tragikus tartalom között". Folytatást a maszol.ro-n talál. Forrás: Harag György Társulat, maszol.ro, Színház.hu
01.07. 11:46
Szinhaz.hu
Bemutatták Székely Csaba új darabját - Hogyne drágám! Marosvásárhelyen
Bemutatták Székely Csaba új darabját - Hogyne drágám! Marosvásárhelyen
A szilveszterkor bemutatott Hogyne, drágám! című zenés komédiáról mesélt Székely Csaba szerző, Sebestyén Aba rendező és Nagy István színész Máthé Kincsőnek. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának új előadása egy mulatságosan szomorkás mese egy kisvárosi tanáremberről, aki fokozatosan önmagára talál, de előtte minden kezébe akadó állatot kihajít az ablakon.Ajánló a darab elé:Virág János mindig is mogorva, félős és visszahúzódó volt. No meg boldogtalan. Nem akar ő ezen változtatni, hiszen jól tudja: az átlagos értelmiségi család paradoxonja, hogy teljesen működésképtelen, és mégis működik. Ezt a harmonikus boldogtalanságot zavarja meg valaki a múltból, és Virág családjának élete gyökerestül felfordul. A Hogyne, drágám! az első erdélyi zenés tragikomédia. Mulatságosan szomorkás mese egy kisvárosi tanáremberről, aki fokozatosan önmagára talál, de előtte minden kezébe akadó állatot kihajít az ablakon.Romantikus történet a kisvárosi értelmiségi- és művészéletről sok humorral, félreértéssel, bánattal, örömmel és egy csipetnyi társadalomkritikával. Sebestyén Aba színész, rendező – a Bányavirág és a Bányavakság után – immár harmadszor alkalmaz színpadra Székely Csaba által írt színházi művet. Ezúttal még több zene tarkítja majd az előadást. Sebestyén Aba szavaival a darabról: Ismét összeállt Székely Csaba és Sebestyén Aba. Mi lesz ebből?Sebestyén Aba: Valószínűleg egy sírós-nevetős előadás, de itt sokkal többet fogunk nevetni, mint sírni, hiszen pont azért készült ez az előadás, hogy el is gondolkozzunk, őszintén egymás szemébe nézzünk és boldog új évet kívánjunk.Egyre jobban összeszoktok. Te hogy érzed, mennyivel gördülékenyebb a közös munka?S.A.: Csaba egyre többet jár be próbára, nyilván én is egyre inkább erre ösztökélem, mert a szövegen mai napig dolgozunk. Ő megírt ugyan egy nagyon erős szöveget, remek dalszövegeket, kiváló zene is készült, de amikor színpadra kerül a történet és alkalmazzuk, „helyzetbe hozzuk” a szöveget, akkor kiderül, hogy bizony sok dolog fölösleges, vagy "túl van írva". Olyan replikákat vágtunk ki, amelyekért fájt a szívünk, de egy következő darabban talán majd föl lehet használni őket. Legalább két kabaréjelenetre valót kihagytunk a történetből.Az előadás rendezőjeként miért ajánlanád a vásárhelyi közönségnek a produkciót?S.A.: Azért, mert ez egy görbe tükör önmagunkról, a létről, a városról, ahol élünk. Fotó: kulturpart.huNagy István szavaival a darabról: Elsősorban az érdekelne, kit játszol ebben az előadásban, és mik a jellegzetességei ennek a karakternek?Nagy István: Idézném a rendezőt, aki szerint az enyém az egyik, vagy talán a legfontosabb figura, aki nagy jellemfejlődésen megy keresztül az előadás során. Tényleg nagy ívet kell bejárnia. Egy amolyan „szárazpipás”, megkeseredett, 55 év körüli tanár, aki úgy érzi, hogy nincs más hátra az életében, csak néhány évet kell még savanyúan kibírnia. És egyszercsak jön a nagy felfordulás, a „cunami”, egy nem várt szerelem képében, ami felforgatja a karrierjét, a családi életét, a lelki nyugalmát, és átértékeli az egész életét. Azt gondolom, az előadás számos kérdést fel fog vetni a nézőkben a saját életükkel kapcsolatban. Azt hiszem, hogy ezért alkotott nagyot Székely Csaba, mert nem lehet közömbösnek maradni a darabbal kapcsolatban. Mennyire találtad meg saját magad a szerepben?N.I.: Az már közhely, hogy minden színész minden szerepben saját magát játssza, akkor is, ha nagyon távol áll tőle a megformálandó karakter. Itt viszont a korosztályi sajátosságokból adódóan tényleg nagyon klappol a szerep és a valóság. És azt hiszem, hogy a színészt életében előbb-utóbb – de inkább utóbb – elkezdik a szerepek megtalálni. Viszont látja civil önmagát a szerepekben. Én is ott tartok most, 54 évesen, hogy fel kell tennem a kérdést: Na, eddig mit csináltál? Vállalható, büszke vagy? Restelled, elfelejtenéd, kitennéd keretbe vagy kirakatba? Hogyan tovább? Megelégszünk ezzel, ülünk babérokon, várjuk a csendes kikötőt, vagy még tartogat valamit az élet? És hogy kell-e föltétlenül egy ehhez hasonló felfordulás – egy „cunami” – hogy az életben történjen valami? Vagy pedig tovább lehet menni az úton, anélkül, hogy az ember felrúgná a családi életet, a karriert, egy „mérföldkőhöz” érkezve, 90 vagy 180 fokos fordulatot véve. A mérföldkő kifejezés egyébként sokszor visszatér a darab folyamán. Tehát egy olyan darabról van szó, ami azon kívül, hogy szórakoztat, nevettet – az olvasópróbákat végigröhögtük – a végén elkomorodik, „megcsavarja” az ember szívét, mint egy jó Chaplin-film, tehát nem üres zsebbel, üres lélekkel megy haza a néző.Lehet-e, merjük-e azt mondani, hogy ez egy vásárhelyi történet?N.I.: Azt hiszem, hogy ennyire vásárhelyi története nem volt még ennek a színháznak. A Hogyne drágám! egy tipikusan vásárhelyi történet, ami viszont nem jelenti azt, hogy ne lenne érvényes bármelyik erdélyi városban. Nagyon érdekes volna megnézni, hogy az Erdélyen kívül élő magyar testvérek mit szólnak hozzá. Szerintem ez a darab érvényes lehet bárhol, egy vidéki kisvárosban, ahol az emberi sorsok összefonódnak, ahol a vidékiség párosul a nagy-nagy elvágyódással, vagy a nagy önmegvalósítási kényszerrel. Szerintem bárhol érvényes a téma, de azért mondom, hogy tipikusan vásárhelyi, mert a „flekkenfalvi” hagyományokat láthatjuk viszont a karakterekben. (...)Sebestyén Aba és Székely Csaba a próbán Székely Csaba szavaival a darabról:Úgy hallottam, hogy a Hogyne, drágám! egy kifejezetten vásárhelyi történet... Ezt mennyiben tudod alátámasztani?Székely Csaba: Á, annyira nem támasztanám alá.... Próbáltam általános érvénnyel fogalmazni, hogy minél több kisváros magára ismerhessen. Én azt gondolom, hogy a kisvárosi helyzetek Közép-Kelet-Európában nem igazán különböznek egymástól. A próbák folyamán azért beszivárogtak a darabba vásárhelyi jellegzetességek, - ezszerintem nem baj. Anélkül, hogy kimondanánk, hol játszódik a történet, a nézők magukénak érezhetik a felvázolt helyzeteket.A Bányavirággal és a Bányavaksággal nagy sikert arattál. Az új szöveget mennyiben fűszerezi „székelycsabás” humor?Sz.Cs.: Azt hiszem, hogy szinte ugyanaz a humor jelenik meg ebben a darabban, mint a korábbiakban: nem kimondottan habkönnyű, nem igazán bohókás, egy kicsit keményebb, amolyan „asztalraverős” humor. Az is igaz, hogy kihúztunk néhány poént, ami nagyon „bányás” volt. Ezt egy kicsit sajnálom...Fotó: kulturpart.huTe is aktív résztvevője voltál a próbafolyamatnak...Sz.Cs.: Nagyon szeretem látni, ahogy megvalósul, életre kel valami, ami addig csak papíron létezett, vagy még papíron sem, csak a számítógép képernyőjén. Ez egy zenés darab, lehet hallani, hogyan éneklik a szövegem, és hogyan szól mellette a zene, hogyan „táncolják a szöveget” – ez egy fantasztikus élmény! Ilyet még nem tapasztaltam eddig. Ez nagyon jó... Volt olyan próba, ahol én súgtam, vagy én játszottam Nagy István helyett, amíg ő épp táncolt. Előfordult, hogy szükség volt néhány plusz mondatra. Kihúzni lehet a szerző nélkül is, de ha kell néhány új mondat, akkor jó, ha ott a szerző. Neked mennyire volt kihívás az új műfaj? Sz.Cs.: Nagy kihívás volt! Meg kellett tanulni a műfajt. Másképp kell zenéset írni, mint prózai darabot, másfajta szabályok mentén kell szerkeszteni. Nem fordulhat elő, hogy például két zeneszám következzen egymás után, aztán meg fél óráig semmi, mindent pontosan kell adagolni. Az egyensúlyokat, az arányokat muszáj megtalálni, ezeket „ki kell centizni”. Egy kétfelvonásos darabnál ez elég nagy munkát jelent, hiszen csak a centizés utána lehet elkezdeni írni. És miután megírtad a darab negyedét, kiderül, hogy nem jó, és lehet kezdeni elölről. Ez a darabpm készült a leghosszabb ideig. A nyáron nekifogtam, és csak most decemberben fejeztem be.Te miért ajánlanád a közönségnek ezt a darabot, ezt az előadást?Sz.Cs.: Azért, mert nagyon jó a zenéje, elsőosztályúan táncolnak, és énekelnek benne a színészek. Tehát, ha valakinek nem tetszene a darab szövege, a zenéje és a koreográfiája biztos, hogy tetszeni fog. Ezért már érdemes eljönni!Székely Csaba: Hogyne, drágám! zenés komédia két részben Szereplők: VIRÁG JÁNOS tanár, 55 éves..........................................Nagy István VERA, a felesége............................................................Lőrincz Ágnes ANNA, a lánya, 20 éves.................................................Illés Alexa ÉDES BÉLA, a veje, harmincas..................................Bányai Kelemen Barna VÍG JÓZSEF színházigazgató, 60 körül............................Szélyes Ferenc SZILÁRD, a fia, harmincas.................................................Bokor Barna VIOLA, a felesége, Szilárd mostohaanyja, 40..................Nagy Dorottya LAJOS iskolaigazgató.....................................................Tollas Gábor / Ördög Miklós Levente ERNŐKE diák....................................................................Galló Ernő TANÁR ............................................................................Kovács Botond SZÍNÉSZEK, TANÁROK, JÁRÓKELŐK..................................Meszesi Oszkár, Benő Kinga, Somody Hajnal, Fülöp Beáta, B. Fülöp Erzsébet, Bartha László Zsolt, Korpos András Díszlettervező: Bartha József Jelmez: Bajkó Blanka Alíz Zeneszerző: Cári Tibor Zenészek: Makkai István, Fazakas Attila, Nemes Szabolcs, Nyágai István, Ráduly Zsófia, Koszorús Kálmán, Láposi István, Kelemen Szilárd, Szász Csaba Koreográfus: Baczó Tünde Rendező: Sebestyén AbaForrás: nemzetiszinhaz.ro Usz.: Színház.hu
01.07. 06:03
Szinhaz.hu
Egy angyali hang - 80 éves Láng József
Egy angyali hang - 80 éves Láng József
Láng József színművész, aki főként szinkronszerepei révén lett népszerű, január 5-én lesz nyolcvan éves.Szekszárdon született, 1953-tól folytatta tanulmányait a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Végzését követően, 1957-ben a Pécsi Nemzeti Színházhoz került, 1959-től a fővárosi Vígszínház tagja lett, majd három év múlva átszerződött a József Attila Színházba. Azóta is itt játszik, az angyalföldi társulatnál több mint fél évszázadot töltött el, és örökös taggá választották.Láng József már főiskolásként, a Nemzeti Színházban a legnagyobb színészegyéniségekkel játszhatott együtt, később pályafutása során partnere volt Ruttkai Éva, Páger Antal vagy Sulyok Mária. Szerepelt többek között az Othellóban, a II. Richárdban, a Bánk bánban, a Három testőrben, A kőszívű ember fiaiban, A makrancos hölgyben, A salemi boszorkányokban, és jó hangja miatt számos alkalommal énekelhetett is a színpadon.1955-ben állt először kamera elé, azóta mintegy 150 filmben és tévéjátékban szerepelt, például a Szegény gazdagok, a Kopjások és a Pogány Madonna című filmekben, valamint a Bors, a Kántor, A fekete város és a Szomszédok című tévésorozatokban. Sokak számára mégis szinkronszerepei révén a legismertebb, szinkronizált már kövér nőt, eunuchot és számos szórakoztató, ám nehéz szerepet. Az ő magyar hangján szólalt meg Roger Moore, először az Angyal című tévésorozatban, aztán James Bondként és a Minden lében két kanál című sorozatban is (ebben a másik főszereplő, Tony Curtis magyar hangja Sztankay István volt). Ez a karakter szinte végigkísérte életét, néha hátráltatta is, hiába bizonygatta, hogy nem teljesen úgy beszél, mint a sorozatban, megesett, hogy egy-egy szereptől emiatt esett el. A sorozat felújításakor a Láng-Sztankay páros színházi elfoglaltságra hivatkozva lemondta a szinkronizálást, ezért a forgalmazó új szinkronhangokat keresett. A kísérlet kudarcba fulladt, a rajongók visszakövetelték a megszokott magyar hangokat. Munkássága elismeréseként 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét vehette át, 2010-ben Gobbi Hilda életműdíjjal jutalmazták, s elnyerte a Közönség-díját is. Láng József saját bevallása szerint nagyon szeret nevetni, de a színpadon félénk a szerepen kívüli "hülyéskedéshez". Kollégáinak is gyakran mondogatja: "Ha engem kiborítotok, akkor röhögni fogok!".Forrás: MTI, Színház.hu
01.05. 13:19
Szinhaz.hu
"A színház az egyetlen hely..." - Bárány Frigyest köszöntötték a Nemzetiben
"A színház az egyetlen hely..." - Bárány Frigyest köszöntötték a Nemzetiben
Bárány Frigyest, a Móricz Zsigmond Színház örökös tagját pályafutásának 55 éves évfordulója alkalmából köszöntötték december 28-án a Nemzeti Színházban. „Fontosnak tartom, hogy azok a művészek, akik vidéken vagy a határon túl szolgálják a magyar színházművészetet, érezhessék: egyazon család tagjai vagyunk mindannyian. A Nemzeti Színházban szeretnénk alkalmat teremteni, hogy pályájuk fontos állomásához érkező művészeket ünnepélyes keretek között köszönthessük fel” – fogalmazott Vidnyánszky Attila. Ennek a hagyományteremtő rendezvénysorozatnak az első ünnepeltje Bárány Frigyes, aki 55 éve kezdte pályáját és 33 éve tagja a Móricz Zsigmond Színháznak.Bárány Frigyes pályájáról:1930-ban született Budapesten. Makay Margitnál tanulta a színjátszás alapjait. Elsőként az Állami Déryné Színház szerződtette. Első szerepe a Rómeó és Júliában volt, mindjárt kettő is: Benvolio, valamint a Herceg.1960–1964 között a debreceni Csokonai Színházban játszott. Itt rendezte őt Szász Károly, aki egy baráti társaságban hívta fel rá Gertler Viktor figyelmét. A rendező Jókai Aranyemberéből készült nagyjátékfilmet forgatni, és Kacsuka Imre kapitány megformálójának kivételével már minden szereplőt szerződtetett. A szerep eredetileg Darvas Ivánra várt volna, de a színész ’56-os szerepléséért még tiltólistán volt. A karakterében hasonló Bárány Frigyest Szász Károly ajánlotta Gertler figyelmébe. Az ötlet kitűnőnek bizonyult. A film 1962-es bemutatója országos ismertséget és számos további film- és televízió-szerepet hozott a fiatal debreceni művésznek.Fotó: eoszfotó, nermzetiszinhaz.hu Bárány Frigyes 1964-ben a József Attila Színházhoz szerződött. Együtt játszott Darvas Ivánnal és Koncz Gáborral a színháztörténeti jelentőségű Becket vagy Isten becsülete című Jean Anouilh drámában; a 7 évad alatt többek közt partnere volt Szemes Marinak, Bodrogi Gyulának, Gobbi Hildának és Láng Józsefnek.1971–1972 között a Győri Kisfaludy Színház, 1972–1974 között a szolnoki Szigligeti Színház művészeként dolgozott. 1974-től 1981-ig a Pécsi Nemzeti Színházban lépett fel, ahol pl. megformálta Moliere: Don Juan című művének címszerepét, amit addig rajta kívül csak Gábor Miklós játszott az országban. Majd ugyanitt hét éven át végigjátszotta a Nógrádi Róbert igazgató, Czimer József dramaturg és Sík Ferenc főrendező nevéhez fűződő Illyés-drámák korszakát.1981-től tagja a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulatának. Alapító volt, ma már örökös tag, 1990-es nyugdíjba vonulása óta is aktív, megbecsült művésze a társulatnak.„Hiszek abban, hogy a színház hat az emberekre. Különösen mostanában a színház az egyetlen hely, ahol az ember találkozhat az emberrel. Amikor a színész és a közönség együtt van, a játék legnagyszerűbb pillanataiban, olyankor tényleg összedobbannak a szívek. Én most már majd nem veszek részt benne; de hiszem, hogy a színháznak mindig van jövője” - mondta 1990-ben, nyugdíjazása idején. Forrás: nemzetiszinhaz.hu
2013.12.31. 14:16
Szinhaz.hu
Mi vár szilveszterkor a budapesti színházakban?
Mi vár szilveszterkor a budapesti színházakban?
Tartalmas kikapcsolódást ígérő produkciók, musicalek, vígjátékok és kortárs magyar darabok várják a budapesti színházakban a közönséget az év utolsó napján. A Vígszínházban a Popfesztivál 40, a Madách Színházban A Napsugár fiúk, a Budapesti Operettszínházban az Elfújta a szél, a Centrál Színházban pedig a frissen bemutatott Chicago című előadás szerepel a műsoron. Ezeket a darabokat szilveszterkor két alkalommal játsszák, a legtöbb színház délutáni előadással is várja a közönséget.Popfesztivál 40 (fotó: Szkárossy Zsuzsa, vigszinhaz.hu) A Vígszínházban 18 és 21 órakor is látható az Eszenyi Enikő rendezte Popfesztivál 40, amely az 1973-ban bemutatott legendás előadás, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című produkció jubileumára készült új feldolgozás. A Pesti Színházban 16 és 20 órakor a Sógornők című komédiát játsszák: Michel Tremblay kortárs kanadai drámaíró műve Parti Nagy Lajos átiratában, parádés szereposztásban látható. A Madách Színház Neil Simon A Napsugár fiúk című darabjával - Gálvölgyi János és Benedek Miklós főszereplésével - várja 15 és 19 órakor a nézőket. A Budapesti Operettszínházban szintén ezekben az időpontokban adják elő a Margaret Mitchell regénye alapján készült Elfújta a szél című musicalt. A Thália Színházban ugyanekkor Marc Camoletti Boeing, Boeing - Leszállás Párizsban című darabja látható, a Játékszín pedig a szerző Hatan pizsamában című művét játssza.Chicago (fotó: Horváth Judit) A Centrál Színházban szilveszterkor ugyancsak két alkalommal új produkció, az egyik legsikeresebb Broadway-musical, a Chicago látható sztárszereposztásban, Bozsik Yvette koreográfiájával és rendezésében. A Magyar Színházban a Vámpírok bálja című musical, az Újszínházban A vörös bestia című bohózat, a József Attila Színházban pedig szilveszteri műsor látható délután és este. A Katona József Színház az év utolsó napján délután a nagyszínpadon az egyik legsikeresebb előadását, a Lukáts Andor rendezte Egressy Zoltán-darabot, a Portugál című tragikomédiát játssza, este a Kamrában pedig szintén kortárs magyar művet, a színház művészeire írt Virágos Magyarország című operettet tűzik műsorra. Az Örkény Színház délután gyerekelőadást játszik: három órakor a Csoda és Kósza című mesét adják elő élő hangjáték formájában. Este Tasnádi István Finito című komédiáját tűzik műsorra, az előadás ez alkalommal látható utoljára. A Radnóti Színházban Nényei Pál Mozgófénykép című darabjával várják a közönséget, az Átrium Film-Színházban este fél 11-től az Igenis, miniszterelnök úr! című komédiát játsszák, a KoMa Bázison pedig a Nemzeti Vegyesbolt című produkció bemutatóját tartják az év utolsó napján. A Karinthy Színházban a Lovagias ügy című Hunyady Sándor-darab, a Belvárosi Színházban pedig Hernádi Judit és Kern András szereplésével a Hitted volna? című produkció látható délután és este. A legtöbb előadáson pezsgővel, üdítővel, aprósüteménnyel várják azokat, akik színházban töltik a szilveszter estét. Forrás: MTI
2013.12.30. 11:04
Szinhaz.hu
A Fekete Péterrel szilveszterezik a Harag György Társulat
A Fekete Péterrel szilveszterezik a Harag György Társulat
A Somogyi-Zágon-Eisemann szerzőhármas Fekete Péter című operettjével búcsúztatja az óévet a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, Bessenyei István társulatigazgató rendezésében.A Harag György Társulat ajánlója:Ki ne ismerné az olyan örökzöld betétdalokat, mint amilyenek a Szerelemhez nem kell szépség, a Lesz maga juszt is az enyém vagy a Holdvilágos éjszakán, amelyek már a címük hallatán is szinte minden korosztály fülében visszacsengenek. Sok egyéb közkedvelt sláger mellett az említettek is újra felcsendülnek majd a Fekete Péter című zenés darabban, méghozzá élőzenei kísérettel. A történet mi másról is szólhatna, mint a szerelemről, a fiatalságról, és akár ma, a 21. században is játszódhatna. Egyik főszereplője Lucien úr, akit akár a ma oly divatossá vált karrierépítő szinglik képviselőjeként is tisztelhetünk, és akit nem érdekel más, csupán a pénzhajhászás és a legjövedelmezőbb üzletek megkötése. Véletlenül botlik bele az örökké balszerencsés Pierre-be, és úgy gondolja, vissza nem térő befektetés lehet a váratlan vendég örök szerencsétlenségét kihasználni: részvénytársaságot alapít a pechére. Az üzlet kezdetben virágzik, ám beüt a krach, amikor Lucien és Pierre is szerelmes lesz. A bonyodalmak egyre csak fokozódnak, de a fináléra mindenki megtalálja a maga boldogságát.Az előadás bemutatójára december 30-án, 18 órától bérletszünetben kerül sor, a szatmárnémeti Szakszervezetek Művelődési Házában. Ezt követően 31-én, 18 órai kezdettel szilveszteri díszelőadásként is műsorra tűzik. A bemutatóra 30 lejes, a szilveszter esti előadásra 50 lejes egységáron válthatnak jegyet az érdeklődők. A színház ez alkalomból csoportos kedvezményt is hirdet: 12 megvásárolt jegy után egyet ingyen kínálnak az érdeklődő csoportoknak. A Fekete Péter szereplői: Bodea Tibor, Kányádi Szilárd, Kovács Nikolett, Laczkó Tekla, István István, Gaál Gyula, Péter Attila Zsolt, László Zita, Varga Sándor, Marosszéki Tamás, Poszet Nándor, Kovács Éva, Bándi Johanna, Gál Ágnes, Czintos József, Tóth-Páll Miklós és Zákány Mihály. A szilveszteri produkció rendezője Bessenyei István, díszletét Fornvald Gréti m. v. tervezte, jelmezei Szabó Anna munkáját dicsérik. Az előadás zenei vezetője Manfrédi Annamária, koreográfusa Gabriela Tănase, dramaturgja Bessenyei Gedő István, rendezőasszisztense Végh Balázs, ügyelője és súgója Varga Katalin. A zenekar tagjai: Manfrédi Annamária (zongora), Anderco Péter (szólógitár), Sabo Marcel (basszusgitár), Cserey Csaba (ütőhangszerek)Jegyet váltani a színház Horea úti jegypénztárában lehet, minden hétköznap 10 és 17 óra között, további információkért a 0261-712106 telefonszámon vagy a szervezes@harag.eu e-mailcímen lehet érdeklődni. Emellett minkét óévbúcsúztató előadás előtt egy órával a szatmárnémeti Szakszervezetek Művelődési Házában is válthatók belépők.Az előadást a társulat román felirattal játssza.Forrás: Harag György Társulat
2013.12.26. 13:47
Szinhaz.hu
Tanár úr kérem! - Kultpunk-operett a Vörösmarty Színházban
Tanár úr kérem! - Kultpunk-operett a Vörösmarty Színházban
A Tanár úr kérem, minden másképpen van! - kultpunk-operett készül Székesfehérváron. A darabot január 13-án, 19 órakor és 14-én, 15 órakor láthatják a nézők a székesfehérvári Vörösmarty Színházban Galambos Péter rendezésében.A Vörösmarty Színház ajánlója:Az előadás Karinthy jól ismert műveit (Tanár úr kérem, Utazás a koponyám körül, Görbe Tükör, az Ezerarcu lélek, Így írtok) is érintve merít az írózseni kevésbé ismert (de épp annyira zseniális) esszéiből, filozofikus írásaiból, drámai jeleneteiből, miközben a néző betekintést nyer a két világháború közti időszak kulturális, politikai és közéleti problémáiba – és persze Karinthy életébe. Korrupt a színházigazgató? Kevés a pénz? Nehéz a házasélet? Hogyan lehet mégis egyenes gerinccel és derűvel leélni az életet, ahogyan Karinthy tette? Az előadás sok más kérdés mellett ezekre keresi a választ, amelyet Karinthy maga is megadott: laza lelki tartással, hittel (a másik emberbe és saját, "külön" istenünkbe vetettel) és persze humorral, empátiával.A darab főszereplője Karinthy alteregója, Telma Titusz. Az ő szemüvegén keresztül ismerhetjük meg Karinthy két házasságát, Bogát és Arankát, az alkotói válság fájdalmas pillanatait, az álom és a valóság furcsa szőttesét, mely az agyműtét közben elevenedik meg Titusz szemei előtt. A néző az egyik pillanatban bejárja Az emberke tragédiája színeit, majd Robinson szigetén találja magát: a szigeten, ahova belső emigrációra kényszerülünk. Az előadást sodró, minden ízében modern, élőzenekari punk- és rockzene kíséri. A kétszer egyórás előadásban fiatalos, újrahangszerelt Albert Einstein Bizottság dalok váltják a Karinthy írásaiból színpadra adaptált, a Monty Pythonnál is abszurdabb jeleneteket, ami nem is csoda, hiszen az igazi abszurd, a XX. századi groteszk megalapítója ugyanis Karinthy volt. Nem meglepő tehát, hogy a jelenetek során digitális kannibál-lábnyomkeresővel, disznófejű uzsorásokkal, eszkimókkal és jedi lovagokkal is találkozhatunk – a sodró zene, az abszurd humor és Karinthy filozofikus gondolatai sodró lendületet adnak a kétszer egy órás, szókimondó előadásnak.A két világháború között játszódó történet végigköveti a kor óriásainak tragédiáit: a neves kortárs zeneszerző nem csak az A. E. Bizottság dalaihoz szerzett új zenét, de József Attila, Ady- és Karinthy versek is elhangoznak dal formájában az előadásban. A modern előadásmód, a filmszerű technika és az író zsenialitása mellett épp az adja a darab aktualitását, hogy Karinthy szövegei (sajnos vagy szerencsére) ma épp olyan aktuálisak, mint voltak csaknem száz éve. A problémák visszatértek (ha változtak is valaha), egyre nehezebb embernek maradnunk, mégsem halljuk meg az üzenetet: én már átéltem, leírtam, hallgassatok meg: ne fussatok ugyanazokba a hibákba! Mert Karinthy nem mondhatta el senkinek, elmondta hát mindenkinek...Az előadás modern zene és az abszurd humor eszközeivel próbálja meg felmutatni a Karinthy-szövegekben és az életműben rejlő értékeket a ma nyitott elméjű fiataljainak: gimnazistáinak, egyetemistáknak, és idősebbeknek egyaránt. Mert “...kontárok és dilettánsok kezére kerültünk. Baloldali és jobboldali gondolkodók egyformán nem hagytak dolgozni, nem adtak módot rá, hogy megkeressük az igazságot: így lettünk lelkiismeretünk előtt is, jobboldali és baloldali latorrá.” És éppen a mai fiatalok kezében a jövőnk.Laza lelki tartás. Hogy elmondhassuk: úgy szeretnénk élni, ahogy élünk. Ahogy Karinthy is tette – és mutatta.Tanár úr kérem, minden másképpen van! zenés játékKarinthy Frigyes írásaiból színpadra alkalmazta: Galambos Péter és Kovács-Cohner Róbert Szereplők: Bakonyi Csilla Csizmadia Gergely Egyed Attila Kuna Károly Lábodi Ádám Varga Gabriella Tűzkő Sándor Váradi Eszter SáraA zenekar tagjai: Csizmás András Horváth Elemér Komjáti Áron Réti Anikó Szabó Sipos Ágoston Dramaturg: Kovács-Cohner RóbertZenei vezető-zeneszerző: Melis LászlóJelmeztervező: Kárpáti EnikőDíszlettervező: Bátonyi GyörgyProdukciós asszisztens: Németh MariannRendező: Galambos PéterBemutató: 2014. január 13. - 19:00 Vörösmarty Színház Kozák Stúdió Forrás, fotók: Vörösmarty Színház
2013.12.26. 09:07
Szinhaz.hu
Ősbemutatóval emlékezik Madáchra a Zenthe Ferenc Színház a Madáchban
Ősbemutatóval emlékezik Madáchra a Zenthe Ferenc Színház a Madáchban
Ősbemutatóval vendégszerepel Budapesten az idén alakult salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház. Hazánk legifjabb teátruma a fővárosi Madách Színházban mutatja be január 22-én T. Pataki László Kit szerettél, Ádám? című darabját, amely a Madách Imre életét meghatározó nők „hatalmi harcába” enged bepillantást.A Zenthe Ferenc Színház ajánlója:Madách Imre személyes tragédiájával, az író édesanyja, Majtényi Anna és felesége, Fráter Erzsébet egymás ellen vívott harcáról szóló színpadi játékkal jön Budapestre a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház.Magyarország legfiatalabb, 2013-ban alapított színháza a híres író születésének 190. évfordulóját kívánja méltóképpen lezárni T. Pataki László Kit szerettél, Ádám? című darabjával. A teátrum vezetése még Madách Brazíliában élő rokonait is elhívta a premierre, ezzel is tisztelegve a 150 éve elhunyt tragédia-költő emléke előtt. A darab szerzője és szereplői is mind nógrádiak, a téma az, amely egyetemes, akárcsak Madách örökérvényű műve, Az ember tragédiája.Az ősbemutatóra a Madách Stúdióban kerül sor a magyar kultúra napján, majd január 27-től az új teátrumnak otthont adó salgótarjáni József Attila Művelődési és Konferencia Központban játsszák.Olvasópróba (Müller Zsófia, P. Kerner Edit) T. Pataki László: Kit szerettél, Ádám? Színpadi játék egy részben Majthényi Anna ........ P. Kerner EditFráter Erzsébet ........ Müller Zsófia Díszlet/jelmez: Pallós NelliFilm és animáció: Szalkai PéterAnimációs hangmérnők: David LorchoDramaturg: Sándor Zoltán, Horváth Eszter Rendező: Máté Krisztián, Susán FerencBemutató: 2014. január 22. - 19:30 Madách Színház
2013.12.25. 11:09
Szinhaz.hu
A 80 éves Bede-Fazekas Csabát köszöntik Győrben
A 80 éves Bede-Fazekas Csabát köszöntik Győrben
Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 Bede-Fazekas Csaba 80 éves. A művész születésnapján, december 25-én zenés Ünnepi Gálaműsorral kedveskednek neki kollégái a Győri Nemzeti Színház Nagyszínházában. Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 Bede-Fazekas Csaba 1969-ben játszott először az akkori Kisfaludy Színházban. Azóta közel 300 szereppel ajándékozta meg a közönséget. Színészi munkáját az évek során számtalan kitüntetéssel jutalmazták; többek közt megkapta az Érdemes Művész, Győr Kultúrájáért, Győr város Díszpolgára, Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, Életműdíj - Musica Hungarica Kiadó elismeréseket. Utóbbit idén, a Magyar Operett Napján vehette át a Budapesti Operettszínházban, ahol Éliás Tibor a Musica Hungarica Kiadó igazgatója elmondta, szerették volna még életükben elismerni azon művészek munkáját, akik nagyot alkottak az operett nehéz, összetett műfajában, ezért született meg az Életműdíj.„Bede-Fazekas Csaba 50 éve van a pályán, 45 éve egy színpadon játszik, az évek során pedig operában, operettben és prózai darabban egyaránt bizonyította tehetségét. A János vitézzel kezdte, és ma is a János vitézben játszik, mint Bagó. Hosszú pályáján, nagyon sokat tett azért, hogy az operett megbecsült műfaj legyen” – méltatta az Életmű-díjast Éliás Tibor. „Pályafutásom 50 éve alatt hányszor hallottam, hogy ez a műfaja elavult, nincsen rá szükség, ám amíg érző, szívből daloló emberek és a közönséget megmozgató, színvonalas előadások lesznek, addig az operett örökké élni fog. Nincs is más kívánságom, csak addig szeretnék élni, ameddig az operett él” – mondta Bede-Fazekas Csaba az Életműdíj átvételét követően.A Győri Nemzeti Színház Örökös tagjaként december 25-én a társulat 80. születésnapján köszönti őt. A sok meglepetést ígérő zenés gálaest háziasszonya Szulák Andrea lesz. Fellépnek az Ünnepelt és művészbarátai, köztük Agócs Judit, Bellai Eszter, Bende Ildikó, Fejszés Attila, Györgyfi József, Kiss B. Attila, Krasznai Tamás, Lázin Beatrix, Mahó Andrea, Nagy Balázs, Szulák Andrea, valamint lesznek meglepetésvendégek is.Forrás: Győri Nemzeti Színház, Színház.hu
2013.12.25. 08:19
Szinhaz.hu
Hattyúdal - Verebes István rendezése a <strong>József Attila Színház</strong>ban
Hattyúdal - Verebes István rendezése a József Attila Színházban
Dobozy Imre regényéből, a Republik Együttes zenéjével készített színdarabot Verebes István. A Hattyúdal bemutatója december 21-én lesz a József Attila Színházban, ahol a Republik Együttes élőben játssza a zenés komédia dalait. A regényről: A Hattyúdal című kalandregény 1961-ben jelent meg Dobozy Imre író, újságíró tollából. A keserédes történet főszereplője az öreg Tamburás, aki egy épülő lakótelep tőszomszédságában él nyomorúságos viskójában. Társasága a lakhelyén - ahogy ő hívja, a "Villa negrába" – összejáró, tengődő srácok, akiket az öreg többek között a zsebtolvajlás művészetére tanít. A fiúk azonban többre, jobb életre vágynak, a magas panelházak komfortos világa vonzza őket. Bár a történet keserédes, a Dobozytól nem idegen fanyar humornak köszönhetően mégis komédia kerekedik belőle.A filmről: A Hattyúdalból 1963-ban az író forgatókönyve alapján készített játékfilmet Keleti Márton. Tamburást Páger Antal alakította, partnerei pedig olyan kiváló színészek voltak, mint Várkonyi Zoltán, Kiss Manyi, Gobbi Hilda, Sztankay István, Bodrogi Gyula. A film betétdala, Ránki György és Garai Gábor szerzeménye, a Villa Negra románca, amelyet Páger Antal tett híressé, az évek során számos feldolgozást megélt, ami szintén a dal népszerűségét mutatja. Így hangzott a Villa negra románca a filmben:A színház ajánlója:Az életet a napos oldalról, könnyedén kell szemlélni. Tartja ezt az öreg Tamburás. Adja is tovább a gyakorlatban a két fiatal srácnak, akikkel megosztja a düledező-omladozó viskóját. A falakon túl azonban ott egy másik világ, nőnek ki a betonból a szép új házak, szippantják a teret, és Tamburás filozófiáját. Ellenállás, vagy önmegadás? Sufni, vagy villa? Dalos válaszok a változásra, a kívül csillogó, belül meg ki tudja mit tartogató új létformára.A Hattyúdal főszerepét a vendégül hívott Tahi Tóth László játssza, partnerei lesznek többek között Rékasi Károly, Ömböli Pál, Jakus Szilvia, Láng József, Kocsis Judit, Nemcsák Károly. A rendező - retro világot, fekete-fehér árnyalatokat képzelt a színpadra, Tordai Hajnal jelmeztervező ehhez igazodva állította, válogatta össze a ruhákat, kiegészítőket, ez a színvilág köszön majd vissza a Mira János tervezte díszletben is.A Hattyúdal zenés komédia bemutatóját december 21-én tartja a József Attila Színház. Így indultak a Hattyúdal próbái a József Attila Színházban:Dobozy Imre-Verebes István-Republic Együttes:Hattyúdal zenés komédia két részben Tamburás - Tahi Tóth László Notesz - Ömböli Pál Diák - Magyar Bálint Doktor - Rékasi Károly Mara - Jakus Szilvia Dárdás - Nemcsák Károly Piroska - Kovalik Ágnes Tocsó / Papa - Láng József Banyikné / Aranka - Kocsis Judit Paja / Első Nándorfalvi - Lippai László Igazgató / Vlsták - Katona János Lottóárus / Munkás/ Borsos - Fila Balázs Kofa, Pincérnő - Márkó Eszter Lángosos / Második Nándorfalvi - Blazsovszky Ákos Asszisztens, súgó: Czipó Gabriella Ügyelő: Verebély Mónika Korrepetítor: Fekete Mari Koreográfus: Bodor Johanna Díszlettervező: Mira János Jelmeztervező: Tordai Hajna Rendező: Verebes István Forrás: József Attila Színház
2013.12.21. 09:03
Szinhaz.hu
 MINDJÁRT PÉNTEK, mindjárt karácsony!
MINDJÁRT PÉNTEK, mindjárt karácsony!
Friss programajánló az ünnepek körüli napokra. Filmpremier Belle és Sébastien Rendező: Nicolas Vanier, főszereplők: Félix Bossuet, Tchéky Karyo, Dimitri Storoge, bemutató: 2013. december 19., magyarországi forgalmazó: MTVA Többünknek gyerekkori kedvencünk volt Cécile Aubry regénye, amelynek két főszereplője, a fehér bernáthegyi kutya és a kisfiú egy napon született a francia Alpokban. Persze aztán egymásra találnak és kezdetét veszi a romantikus kutya-gyerek barátság a vadregényes lejtőkön. Hamisítatlan családi mozidélutánnak néztek elébe!Korhatár: 6 év Egy mozijegy ára: például a debreceni Apolló Moziban 720 Ft. Mondanunk sem kell, hogy az ünnepek alatt sem maradsz Éva nélkül! Január–februári számunk már kapható! :) És azt említettük már, hogy ajándék zsebnaptár is jár hozzá? Alternatív, színház Szétültetlek! Adventi randalírozás Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Budapest, 2013. december 19. csütörtök 18 óra Az iskolai téli szünet előtti utolsó tanítási napok egyikén a tízpercben felborult a dolgok rendje, és a lázadó gyerekek puccsot hajtottak végre az iskolában. A produkció a Stereo Akt és a Jurányi Ház lakóinak közös alkotása; a volt iskolaépület lépcsőházaiban, a folyosókon járva számíthatunk változatos meglepetésekre. Facebook-esemény Korhatár: nincs Belépőjegy: nincs, a program ingyenes! Nagyon komoly zene A Moszkvai Patriarchátus ortodox kórusa Kodály Központ, Pécs, 2013. december 20. péntek, 19 óra Az orosz ortodox egyházi zene egyik legizgalmasabb kortárs tolmácsolója a 13 tagú férfikórus. Élőben még százszor olyan hátborzongató élmény, mint videón! kodalykozpont.hu Korhatár: 6 év fölött ajánljuk Belépőjegy: 1500–3900 Ft Kirándulás Télköszöntő ökotúra és madárkarácsony Szabics kikötő, Tisza-tó, 2013. december 21. szombat A Tisza-tó madaraival karácsonyozhatsz a Szabics kikötőtől startoló télköszöntő kiránduláson: a szárnyasok az etetőnél csemegét kapnak, a sima bőrűek pedig forró teát vagy forralt bort kortyolgathatnak. szabicskikoto.hu --pagebreak-- Még komolyabb zene Szabó Balázs: Karácsonyi orgonakoncert Bach fényében MüPa, 2013. december 21. szombat 19:30 A kimagaslóan tehetséges, fiatal Szabó Balázs idézi meg Johann Sebastian Bach műveit – az őt tisztelő és követő barokkimádó művészek, Max Reger és Karl Straube interpretációin keresztül. A barokk orgonaest előtt 30 perces pódiumbeszélgetésre is lehetőség nyílik az előadóművésszel Előhang címen. További infó... Korhatár: 10 év fölött ajánljuk Belépőjegy: 2500–6900 FtAz Évával az aranyvasárnapi WAMP-on is találkozhatsz! A részletekért kattints ide... Balett Diótörő A Kiev City Balett előadása. József Attila Művelődési Központ, Salgótarján, 2013. december 21. szombat 15 és 19 óra, MOM, Budapest, 2013. december 23. hétfő 17 óra és 25. szerda 11 és 17 óra. Még több időpont és helyszín... Vagyunk egypáran, akik számára Diótörő nélkül nem is az igazi a karácsony. A kievi városi balett-társulat Magyarország rengeteg városában mutatja be Csajkovszkij balettjének klasszikus változatát, ami pontosan olyan látványos, amilyennek lennie kell. Persze fellépnek a miskolci Diótörő Ünnepen is. Korhatár: 5 év fölött ajánljuk Belépőjegy: például Salgótarjánban 3900–5900 Ft Funky Szenteste Puszi koncert és TÁP Klub Mika Tivadar Mulató, Budapest, 2013. december 24. 22 óra Ezt a különleges karácsonyi partit elsősorban azoknak ajánljuk, akik jó okkal szeretnék feldobni a Szentestéjüket. Például mert amúgy egyedül töltenék. A Puszi együttes zenéjét pedig egyszerűen nem lehet kibírni csípőmozgás nélkül! És miért ne lehetne a Kisjézus születését tánccal ünnepelni? Korhatár: 16 év fölött ajánljuk Belépőjegy: nincs Szöveg: Eörsi Sarolta, Győrffy László, Szjnick. Ez a cikk részben válogatás az Éva magazin Kimenő oldalairól.
2013.12.19. 12:03
Evamagazin.hu
Konferenciát szervezett az MMA Bánffy Miklós emlékére
Konferenciát szervezett az MMA Bánffy Miklós emlékére
Egész napos emlékkonferenciát rendezett Bánffy Miklós (1874-1950) író, politikus, rendező tiszteletére a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) december 18-án a budapesti Duna Palotában. "Bánffy Miklós magatartása, nézetei, példaszerűen a közösség, a demokratikus életforma javát szolgálták, ennek ellenére évtizedeken át alig esett róla szó, nemzedékek nőttek fel úgy, hogy nem is hallották a nevét" - hangsúlyozta Ács Margit író, az MMA elnökségi tagja köszöntőbeszédében. Hozzátette, ezért is van kiemelkedő jelentősége a "felfedező-konferenciának", amellyel törleszteni lehet ezt az adósságot.Bánffy Miklós számára a prózaíráshoz nélkülözhetetlen életforma, a napirendbe iktatott írás, olvasás és kapcsolattartás az irodalmi élettel nem adatott meg - hangzott el Szász László irodalomtörténész előadásában. Véleménye szerint "az egyik leggazdagabb erdélyi arisztokrata család képviselőjét a származás kényszerítő hatalma, az örökségként kapott nemzeti és közéleti felelőssége akadályozta meg abban, hogy a több művészeti területen megmutatkozó képességei közül a legfontosabbnak érzett önkifejezési lehetőségre, a prózaírásra fordítsa ideje jelentős részét". Ebből következik, hogy egy nagy ívű prózaírói életmű megteremtése szempontjából Bánffy Miklós polgári foglalkozású írótársaihoz képest hátrányos helyzetű főúr volt - fogalmazott Szász László. Bánffy Miklós Erdélyi történet című regényciklusa olyan művek környezetében látott napvilágot többek között, mint Márai Sándor Egy polgár vallomásai, Németh László Bűn, Szerb Antal Utas és holdvilág vagy éppen József Attila Eszmélet című verse - ismertette a regény megjelenésének körülményeit Boka Gábor irodalomtörténész. Mint mondta, Babits Mihály és Szerb Antal sosem tartották szépírói tehetségnek Bánffy Miklóst, írói álnevén Kisbán Miklóst. Németh László is hallgatott a trilógiáról és annak szerzőjéről. Az irodalomtörténész szavai szerint "Bánffy viszolygott a sematikus, ideologikus gondolkodásmódtól, a fekete-fehér képletektől, s ez a jellembeli szilárdság az alkotó egyént és a politikust is meghatározta". Szinetár Miklós rendező a konferencián bemutatta A nagyúr - gróf Bánffy Miklós című film részleteit, amelyet három részben vetít a közmédia. A kétórás portréfilm eredeti dokumentumok, vallomások segítségével állít emléket Bánffy Miklósnak, akit a filmben Huszti Péter színművész alakít. A dokumentumfilm egyik része az operaházban töltött időszakot mutatja be: Bánffy Miklóst 1912-ben az dalszínház és a Nemzeti Színház kormánybiztosává nevezték ki. Az ő működése alatt mutatták be az operaházban Bartók Béla két művét, A kékszakállú herceg várát és A csodálatos mandarint. A film foglalkozik emellett Bánffy Miklós külügyminiszteri tevékenységével, bemutatja karikatúráinak születését és az Erdélyi Helikonhoz fűződő kapcsolatát is. Szinetár Miklós azt is hangsúlyozta, hogy Bánffy Miklós és Klebelsberg Kunó nevéhez fűződik a Szegedi Szabadtéri Játékok terve is. Hozzátette: Bánffy Miklós talán azért nem kapta meg a neki járó elismerést, mert nem tartozott soha sehová. A regénye pedig olyan remekmű, amely a Háború és békéhez foghatóan ír le egy kort és környezetet - fűzte hozzá.Forrás: MTI
2013.12.19. 07:46
Szinhaz.hu
Reaktív - Drámapályázatot hirdet a JAK és a Trafó
Reaktív - Drámapályázatot hirdet a JAK és a Trafó
Reaktív címmel hirdetett tematikus drámapáyázatot a József Attila Kör és a Trafó Kortárs Művészetek Háza. A pályázat témája: "Maradjak? Menjek? Hova?" A pályaműveket december 31-ig lehet elküldeni. Bármilyen életkorban krízishez vezethet az otthontól való elszakadás nehézsége, a haza iránti hűség és hűtlenség kérdése, a válás vagy maradás dilemmája. Olyan, eddig még be nem mutatott drámaszövegeket és dokumentum- illetve verbatim drámákat várnak, amelyeket a fenti téma akár a legtágabb értelemben előhív.Amennyiben drámáját a legjobbak közé választják, a pályázó vállalja, hogy részt vesz egy pár napos műhelymunkában, amely során a rendezővel, színészekkel és dramaturgokkal közösen gondolják át, alakítják tovább a szöveget egy konkrét bemutató irányában.A műhelymunka végén a szövegek felolvasószínházi előadás formájában kerülnek bemutatásra a Trafóban. A bemutatókat szakmai beszélgetések követik kritikusok, színháztudósok, dramaturgok és az alkotók részvételével. A sorozatot a legjobb művekből összeállított drámaantológia megjelenése zárja.Pályázati feltételek: — egy pályázó maximum egy pályaművel nevezhet— egy pályamű maximum 20 oldal vagy 30 ezer karakter terjedelmű lehet (szóközökkel)— a beküldött mű csak saját szellemi termék lehet— a pályaművet korábban nem publikálták és nem adták még elő— a pályázó vállalja, hogy részt vesz a színházi műhelymunkábanKurátorok: Deres Kornélia (költő, kritikus), Herczog Noémi (kritikus), Varga Zsófi (dramaturg e. h. — Színház- és Filmművészeti Egyetem)A pályázatokat az alábbi email címre várják: jakreaktiv@gmail.comHatáridő: 2013. december 31.Szervezők:József Attila KörTrafóPartnerek:Kontra KlubSzínházi Kritikusok CéhaSzínház- és Filmművészeti Egyetem
2013.12.18. 12:33
Szinhaz.hu
"Az életem kitárulkozásból áll" - Koltai Róbert 70
"Az életem kitárulkozásból áll" - Koltai Róbert 70
Ma ünnepli 70. születésnapját Koltai Róbert Jászai Mari-díjas színművész, filmrendező, érdemes művész. Ez alkalomból készült összeállításunk, mellyel őt köszöntjük. Koltai Róbert önéletrajza: 1943 december 16-án születtem, a háború egyik legnehezebb évében, Budapesten. A gyerekkorom? Költözés Sztálinvárosba, majd vissza Pestre, és foci minden mennyiségben Olvasni is azért tanultam meg már négy évesen, hogy kedvemre böngészhessem a Népsportot… A futball iránti szerelmet édesapámnak köszönhetem, mint ahogy azt is, hogy hamar beláttam: a lelkesedés nem elég, nem vagyok igazi tehetség. Bezzeg a színjátszás! Már egészen fiatalon komoly sikereket értem el: 12 évesen "Sztálinváros legjobb ifjú szavalója" lettem! A mű, amellyel kiérdemeltem ezt a megtisztelő címet, végigkísérte egész későbbi életemet, számtalan önfeledt percet szerezve még ma is a közönségnek: ez Tyihanov Pohárköszöntője. A kezdeti sikereken felbuzdulva, friss érettségivel a zsebemben rögtön neki is rugaszkodtam a Színművészeti Főiskola felvételijének. Már az első rostán kivágtak. Ez nagyjából el is vette a kedvem az egésztől: kereskedelemtechnikát tanultam két évig. Rá kellett jönnöm, hogy akkor inkább a színészet… bár továbbra sem voltam egy hősszerelmes alkat, másodjára mégis felvettek. Az első színházi siker egy vizsgaelőadás, a Gondnok; akkor elkapott valami, ami azóta is sodor tovább újabb szerepek, rendezések, később a film felé. Vannak néhányan, akik különösen fontosak a számomra: az egyik legfontosabb te vagy, a néző. Ha te nem vagy, az én létjogosultságom is megszűnik. Szeretnék minél többet adni neked, de ehhez szükségem van arra, hogy megbízz bennem. A játék az életem, nem tiltakozom, ha ezt a szememre veted. De ne feledd: én nem csak veled, érted is játszom.Bóta Gábor írása a 70 éves Koltairól - részlet:(...) Ért hozzá, hogy megmutassa a dolgok fonákját, kiváló improvizációs készségével, emberismeretével a legvadabb kérdések esetén is állja a sarat. És ha nem kap elég feladatot, keres magának. Méltán büszke lehet arra az estjére, ami már a századik előadás felé araszol. Móricz Zsigmond nagy port felvert, végtelenül őszinte naplójának részleteit éli meg a pódiumon. Ezúttal nem szórja a poénokat. Ez a komolyabbik arca. Az az énje, amivel Az ügynök halála fajsúlyos címszerepét adta Veszprémben, vagy az, amivel annyi és annyi szerepet játszott Kaposváron, például a Godot-ra várva című emblematikus Beckett-darab véglényét, Osztroszvszkij Erdő című darabjának csepűrágóját, vagy éppen Az öngyilkos címszerepét. Ezekben is volt humor persze, de hát állítólag Brecht mondta, hogy csak nevet az olyan színházon, amin nem lehet nevetni. Koltai pedig piszkosul tud nevettetni. Ami nem azt jelenti, hogy civilben humorzsák. Tud elesetten letargikus lenni, de amikor színpadra megy, feltöltődik energiával, méghozzá annyival, hogy másokra is átsugárzik belőle. Jól tartja magát. Általában koránál fia-talabb szerepeket játszik. Változatlanul szeretetéhes és szeretetet ad. Olykor persze lehet azt érezni, hogy elveti a sulykot, netán már olcsó az, amit csinál, akár átcsap ripacskodásba. Máskor viszont könnyed bohóságokban is meghökkentő, akár könnyeztető, fájdalmasan szép helyzeteket teremt. Próbáltak zablát tenni szertelenségére, igyekeztek afelé terelni, hogy nőjön be a feje lágya, ami bizonyos mértékig még 70 évesen sem nőtt be, próbálták rábírni, hogy vegyen vissza magából. De megőrizte, elevenen tartotta izgalmas lényét, elementáris színészetét. Ő a Koltai. Ismerik, szeretik. És ő is szeret, akit csak lehet. Isten éltesse a végtelenségig. (...) A teljes írást a Népszavában olvashatják.Koltai Róbertről saját szavaival: Apa: Apukám sportvezető volt, teli humorral. Nagyon szerette a verseket, otthon mindig gyönyörűen szavalt a két húgomnak és nekem, talán ide vezethető vissza a későbbi versmondó „karrierem” is. Így a gyerekkoromat a játék, a sport és az irodalom határozta meg leginkább. Édesapám egyébként egész életemben támaszom volt, és azt hiszem, én is neki. Szerintem nem voltam egy rossz gyerek és tényleg büszke volt rám, bár azt sajnálom, hogy mikor hívott, hogy ugorjak be hozzá, nem egyszer mondtam fáradtan, hogy „Apu, most ne...”, és hasonlók, így aztán nem tölthettünk együtt annyi időt, amennyit szerettünk volna. Sportág: Másnak az a hobbija, hogy kocog, vagy fut, nekem a játék, a rendezés, a film a mindenem. Ez a sportágam. Életfilozófia: A humor egy életfilozófia, egy gondolkodásmód, a lételemem. Ha már nem érdekel majd, hogy a dolgokat a fonákjukról lássam, akkor már nem is szeretnék élni. A játék pedig szintén megmaradt, hisz ez a munkám. A színházban az emberek arra esküsznek fel, hogy a lehető legkomolyabban játszanak. Ehhez a játékhoz pedig mindig kerestem valami tétet. Nem szerettem, és a mai napig nem szeretek tét nélkül, „lötyögve” játszani. Színház: A műfaj nagyjából mindegy is, a feladat az, hogy hogyan lehet katarzist csinálni estéről estére, hogyan tudjuk megragadni a nézők figyelmét és érdeklődését. A közönséget persze nem lehet egyik napról a másikra főbe kólintóan más stílussal, színházi nyelvezettel próbára tenni, de változatosnak kell lenni, hogy mindenki megtalálhassa a számítását. Az ilyen színház általános, egyetemes élvezetet tud jelenteni minden nézőrétegnek. Számomra legalábbis ezt jelenti a szakmám, a színház. Felragyog: A színház, az mindig tele van bizonytalansággal. Néha eszméletlenül jól érezzük magunkat, minden jónak tűnik, mégsem lesz siker. Néha meg halálra izguljuk magunkat, és felragyog az utolsó pillanat. A színész mindig arra van dresszírozva, hogy a környezetére reagál. Ez lehet a darab, lehet a partner, lehet a közönség.Labda: Miután labdaközpontú családban nőttem fel - apukám sportvezető volt -, mindig oda vágytam, ahol a magyar fociválogatott játszott. Arról álmodtam, hogy egyszer én rúgom majd a győztes gólt, valamelyik nagy meccsen. Utána jött az 1954-es világbajnokság Svájcban,oda nagyon vágyódtam. Jól megtréfáltak a Vasas focistái. Ugyanis ott nyaraltunk mindig az üdülőjükben, a Római-parton. Elhitették velem, hogy labdaszedő-válogatott is indul a világbajnokságon, oda én is bejuthatok. Rugdosták nekem a labdákat, hogy hozzam vissza, stopperral mérték az időt, és jót röhögtek a markukba. Hatalmas ugratás volt, én meg elhittem. Most is könnyen átverhető vagyok, bár magam is szeretem ugratni a kollégákat. Szegény Vajda Lacit is mennyit ugrattam! Az egyik legemlékezetesebb Sütő András Csillag a máglyán című darabjához kötődik. Mi Kaposvárott játszottuk, egy időben a Madách Színház előadásával, amelyből filmet is rendezett Ádám Ottó. Kitaláltam, hogy az egyik szereplőt tőlünk hívják meg, nevezetesen Vajda Lacit, és elhalmoztam szemrehányásokkal. "Képes vagy átgrasszálni a filmbe, csak azért, hogy pénzt keressél, Genfbe utazhassál? Nem érzed, hogy ez árulás?" Genfet is kitaláltam, és elhitte. Mindenkit beavattunk, az egyik kolléga még svájci frankot is akart adni, hogy hozzon neki tornacipőt. Finom bosszút állt: a tájbuszból kidobta a sálamat. Ezekről az ugratásokról szól az a dal is, amelyet az önálló estemen énekelek: "és akkor hirtelen eszembe jut egy régi vicc, egy régi poén, nem ismeri már senki, csak én. Elmondanám, de nincs kinek, sehol se agytok, másnak meg úgysem lehet". Sajnos, azok a régi barátok - Vajda Laci, Kiss Pista, Csikos Gabi - , kikkel annyit ugrattuk egymást, már nem élnek. Gabi volt a védőangyalom, amikor kezdő színészként odakerültem Kaposvárra. Éjszakánként bármusorokban léptünk fel, hogy megéljünk. Kaposvár után: Nekem a közönség mellett nagyon fontos volt, hogy ahol dolgozunk, szeressük egymást és jól érezzük magunkat. A különböző munkák, feladatok "szétvittek" bennünket. Hat-nyolc évvel ezelőtt szerintem a vezetők néhány, egyébként tehetséges emberrel való lojalitása lassan, de módszeresen szétverte a baráti hangulatot. Mondok egy példát. Apukám NB I-es futballcsapatvezető volt. Elküldött válogatott szintű játékost, mert tudta, ha ő ottmaradna, akkor az egész csapatot megmételyezné emberi magatartásával. Lehet, hogy jó néhány éve meg kellett volna szabadulni olyan hangadóktól, akik tehetségesek, olykor nagyon jó teljesítményt nyújtanak, de mégis a Kaposvárott létrejött "szeretetszínházat" szétverik. A vezetőknek is annyiféle külső munkájuk lett, hogy nem tudtak eléggé odafigyelni. Ettől a klub elvesztette azt a vonzerejét, ami miatt négyszáz kilométereket volt érdemes ide-oda utazni. Huszonöt év után eljöttem a színháztól. József Attila Színház: A szerelmese, az őrültje vagyok annak, amit csinálok. (…) Az agyvérzés kerülget, mert elég volt abból, hogy egy hat-nyolc remek előadással működő színházat ócskáznak, szemeteznek, és amikor eljönnek megnézni, akkor elájulnak attól, hogy ez mégiscsak működik, ez jó, ez létezik, ez erős. Hogy a legkirívóbb példát mondjam, az újságban a neve három kezdőbetűjét használó csodálatos stiliszta megcsinálta azt, hogy eljött megnézni a világ legfantasztikusabb vígjátékát, és azért, mert az első negyvenhárom perc nem elégítette ki azt a hihetetlenül kényes ízlését, otthagyott csapot-papot, és nem tudhatta, hogy a második részben "fölrepült" az előadás.Rendező: A rendező - ideális esetben - ugyanolyan színész, mint a többi, csak nem játszik. (…) Szeretnék azokhoz hasonlítani, akiket igazán kedvelek. Akik véggkísérik egy darab sorsát, és mindig hozzátesznek valami újat. Szerintem nincsen laboratóriumi előadás. Nem kedvelem azokat a rendezőket - legyenek bármilyen nagyok -, akik otthon ülve kitalálják, mi hogyan nézzen ki. Ők a színészek minden egyes gesztusát is előre beállítják. Én azt szeretem, ahogy Ascher Tamás dolgozik. Ha én mint színész tehetségtelen vagyok a színpadon, kicsit ő is azzá válik, de ha én jó vagyok, színészként inspirálom, akkor ő zseni lesz. Érzi, hogy élő emberekkel dolgozik. Mert az a rendező, akiről először beszéltem, alapjában véve zsarnok, a saját elképzeléseit tekinti mindenhatónak - csak önmagát szereti a művészetben. Én azonban élő, mindennapos kapcsolatot tartok a színészekkel és a közönséggel. (…) Nekünk az volt a sorsunk, hogy mindig ugyanannak az általam nagyon szeretett pár tízezer embernek játsszunk Somogy megyében. Ezt is elég nehéz lenyelni. Bár nagyon jókat játszottam, benne voltam egy skatulyában. Szerelem: Én azonkívül, hogy beleszeretek a kollégáimba,mindenért szólok. Vámos Miklós mondta, hogy bennem működik egy szarjelző. Szellemiség: Egyébként az embernek azt a szellemiséget, amit ő jónak gondol, mindig meg kell próbálnia kiterjesztenie. Nem kell ehhez papír, jogosítvány, akkor is a kaposvári szellemiséget képviselem, ha semmilyen papírom nincs erről, és csak beosztott színész vagyok. Film: Érzem azt, hogy mi sikerült jól, vagy rosszul. A filmjeim életem darabjai, személyes kötődésem van mindegyikhez. (…)A kamera körül is emberek állnak, és nagyon sok mindent elárul, hogyan néz rám a világosító a felvétel után. De az kétségtelen, hogy a filmnél a rendezőnek erőteljesebben kell koncentrálnia a saját elképzelésére, éreznie kell, hogy az adott pillanatban bizonyos megoldásra hogyan reagálna a közönség. Sose halunk meg: Rájöttem, hogy létre tudok hozni valamit a semmiből. (…)Nógrádi Gábor forgatókönyvírónak kezdtem el mesélni a nagybátyámról. Érdekeltek a történetek, magnóra is mondtam néhány sztorit. Novellákat írt belőle, dúsította a szöveget a saját maga által megálmodott figurákkal. (…) Számomra az volt a legcsodálatosabb felfedezés, ha van egy jó anyag az ember kezében, amitől szabadnak érzi magát, méginkább mer rögtönözni. (…) Szerintem az embereket a színes egyéniségek érdeklik. Izgatott, hogy miért élt sokkal rosszabbul, primitívebben, mint amit a benne lévő "életnedvek" és erők indokoltak volna. Frenetikusan monumentális, felesleges élete izgatott. Nyomta a süket szöveget, számtalan embernek tartozott, olykor hazudott is. És közben mégis valami szeretet sugárzott belőle. Bohóc: Már Shakespeare-nél is sokszor a bohócok mondták ki az igazat. Apukám hagyatéka egy kazetta volt, amin verseket mond és énekel. Aztán CD-t gyártottam belőle, hogy a családtagok között szétoszthassam. A kazettán az egyik szám a bohócdal. Hiszek abban, hogy egy egészen kis gondolat, ötlet nagy dolgok alapjává lehet. A Csocsó azért nem született meg nyolc évig, mert a forgatókönyvíró társam, Nógrádi Gábor, akivel a legtöbb filmemet csináltam, hosszú ideig nem hitt abban, hogy kibírja a film a keretet. Azt, hogy az elején valaki elkövet egy majdnem főbenjáró bunt az ötvenes években, és csak egyvalami mentheti meg, ha május elsejét sikerül neki "pipec" módon megszervezni a kisvárosban. Nógrádi azt mondta, hogy ez történetnek túl kevés. Szerencsére nyolc év múlva sikerült meggyőznöm. Megérte, mert kétszáznegyvenezer néző látta a filmet, sőt, nyáron és ősszel Csehországban két fesztiváldíjat ís begyujtöttünk. Többek között a Csocsónak köszönhetem, hogy Menzel, aki látta a filmet, jelezte, szívesen játszana az új filmemben. Én pedig hiszek abban, hogy engem egy olyan egyszeru kis dal, mint amit apukám énekelt, megihlet. A papám azt mesélte, hogy amikor Jancsi bohócnak meghalt a lánya, akkor ott ült ő is a cirkuszban és az egész publikum tudta, hogy mi történt. Jancsi bohóc a tragédia ellenére föllépett, és azt énekelte, hogy "az arcom csúnyán festett, hófehér, a testem kóc, gitárom furcsa nótákat mesél. Az én hazám a nagy cirkuszporond, és én nem vagyok más, csak víg bolond. Gitárom, sírj helyettem is, gitárom, szólj helyettem is.Csendüljön fel a húr szava, bohóc vagyok, hát sírnom nem szabad." És most elárulok egy nagy titkot, lehet, hogy ezt a verset nem is Jancsi bohóc, hanem apukám írta. Számomra ebben a versben benne van az egész film. Szerencsejáték: Kihunyt az a szenvedélyes, vad játékimádat belőlem, ami korábban jellemző volt rám. Úgy gondolom, nincs már nagyon sok időm, nem engedhetem meg magamnak, és a családommal sem tehetem meg, hogy arról szóljon az életem, azért izguljak, mi van a totón, a tipp-mixen vagy a lóversenyen. Számomra az az igazi főnyeremény, ha jól játszom vagy sikereset rendezek a színházban. Ehhez sokszor nekem kell összehoznom az anyagi és az irodalmi hátteret is. Ez sokkal izgalmasabb, kalandosabb tevékenység, mint sűrű füstben ülni, black-jackezni vagy rulettezni.Fáj?: Tényleg elképesztő szeretetet kapok. Például amikor végigmentem az Irgalmas Kórház folyosóján, mindenki meg akart simogatni, és mindenkinek volt egy jó szava. Nincs mese, rettenetesen szeretnek az emberek, és ezt nem lehet letagadni. Csak azoknak a szűk elitje nem szeret, akik irigyek arra, amit elértem. Igazad van, fájt, hogy soha az életben nem jutott szükbe a Katona József Színházba hívni. Ma már nem fáj. Szivacs: Gyakran csodálom az unokám szivacsagyát, hogy mi mindent szippant magába. Valószínűleg én az ötvenes években gyujtögettem. Most pedig az egész életem kitárulkozásból, megmutatkozásból áll.Forrás: Népszava, koltairobert.hu, Budapesti Nap, Népszabadság, Napló, Magyar Hírlap, Délmagyarország, stb.
2013.12.16. 11:01
Szinhaz.hu
Az Operaház színfalai mögött - Csikós Attila díszlettervező műtermében
Az Operaház színfalai mögött - Csikós Attila díszlettervező műtermében
Csikós Attila Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar építész, jelmez- és díszlettervező műtermébe ad bevezetést az MMA videója.Csikós Attila díszlettervező a mesterség fogásairól, az operadíszletek tervezéséről és megvalósításáról mesél, illetve feleleveníti a pályája legizgalmasabb szakaszait, a gyakornokévektől egészen a bayreuthi évekig.Csikós Attila pályájáról: Csikós Attila 1958-tól 1960-ig amatőr díszlettervezője volt a Kispesti Színháznak. 1962 és 1967 között végezte építészeti tanulmányait Budapesten, az Iparművészeti Főiskolán, majd a József Attila Színházban helyezkedett el világosító és díszlettervező-asszisztensként. 1963-ban az Egyetemi Színházhoz került, ahol díszlet- és jelmeztervezőként kezdett dolgozni. 1965-től tíz éven át volt a Bayreuthi Ünnepi Játékok díszlettervező-asszisztense. 1968-tól 1979-ig műteremvezető világosító és megbízott díszlettervező lett a Magyar Állami Operaházban. Első operaházi díszlettervezését Verdi: Trubadur című operájához készítette. Ezt követően, 1979-ben a Népszínház vezető díszlet- és jelmeztervezője lett, ahol 5 éven keresztül dolgozott, innen ment át a Nemzeti Színházhoz 1983-ban. 1968 óta dolgozott több budapesti és vidéki színháznak is, s gyakran hívták külföldi színházakhoz is. 1989 és 2005 között a Magyar Állami Operaház vezető díszlettervezője volt. Nevéhez fűződik 2008-ban Szörényi Levente és Bródy János: István, a király című rockoperájának jubileumi előadásának díszlettervezése. Aichiben 2005-ben a világkiállítás német kiállítási pavilonját, 2010-ben pedig a Shanghai-i világkiállítás német pavilonjának kastély éttermét tervezte. 2013-tól a Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozatának rendes tagja.Forrás: MMA, Wikipédia, Színház.hu
2013.12.14. 08:00
Szinhaz.hu
Két győztes örülhet – Eredményt hirdettek a II. Madách Musical Pályázaton
Két győztes örülhet – Eredményt hirdettek a II. Madách Musical Pályázaton
Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 Két győztest hirdettek a II. Madách Musical Pályázaton: a megosztott első helyen az Aranyborjú és a Dögkeselyű című darab áll. Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 A Csoportterápia és az Én, József Attila című előadások sikerén felbuzdulva idén is sokan jelentkeztek a Madách Színház megmérettetésére, a második musical-pályázatra, amelyet 2012-ben hirdetett meg a színház.Az első fordulóban 24 jelentkező adta be készülő darabja szinopszisát, egy jelenetét és 5 dalát. Ebből a zsűri – Malek Andrea színésznő, Kocsák Tibor zeneszerző, Müller Péter író, Tihanyi Ákos koreográfus és Szirtes Tamás rendező, a zsűri elnöke – kilencet juttatott tovább. A kilenc készülő musical koncepcióját és egy-egy dalát hallgatták meg ezután a zsűri tagjai és a sajtó képviselői. A zsűri a döntőbe 4 művet juttatott be, amelyeknek félórás keresztmetszetét 2013 novemberében és decemberében mutatták be a stúdiószínpadon. A négy döntőbe jutott darab a következő volt: Fekete György – Munkácsi Miklós: Dögkeselyű, Horváth Péter – Fekete György – Gerendás Péter: Aranyborjú, Kiss Judit Ágnes – Fűri Anna: Anzelm és a kígyólány és Tóth Tamás: Metis című musicaljei. A zsűri végül úgy döntött, hogy 2014-bena képzeletbeli dobogó legfelső fokára Horváth Péter, Fekete György és Gerendás Péter állhat az Aranyborjú című darabbal, illetve Fekete György és Munkácsi Miklós a Dögkeselyű című pályaművel. 2014-ben mindkét musicalt bemutatják a Madách Színház Stúdiószínpadán. Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 Szirtes Tamás, a Madách színház igazgatója, a zsűri elnöke az ATV Start című műsorában jelentette be a végeredményt:Jelenetek a két győztes zenés darabból: Horváth Péter - Fekete György - Gerendás Péter Aranyborjú1.2. 3. 4. 5. 6.Fekete György - Munkácsi Miklós Dögkeselyű1. 2. 3. 4. 5. Fotók: Madách SzínházForrás, Fotók: Madách Színház
2013.12.13. 11:32
Szinhaz.hu
A Mikulás is Poligamy rajongó?
A Mikulás is Poligamy rajongó?
Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 Több mint egy hónap telt el a legújabb magyar musical comedy bemutatója óta. A Mikulás úgy döntött a darab alkotói és szereplői megérdemelik az ajándékokat - és egy kis mulatságot is. Ezt megörökítette a Madách Tv is. Lesz itt kábé négyszáz fajta nő…Dundi, undi, szürke, feltűnő…Facér, kacér, házitündér, házisárkány…De hogy ez kéjmámor, vagy rémálom……arra a Madách színházban derül reflektorfény!Az Orosz Dénes filmje alapján készült szórakoztató vígjátékhoz saját zenét komponált Bolba Tamás, a szövegkönyvet pedig Szente Vajk és Galambos Attila, illetve a Madách Színház igazgatója, Szirtes Tamás jegyzi, aki egyben a darab rendezője. A Poligamy című film musical változatát kettős szereposztásban játsszák a Madách Színházban, a főszerepekben Nagy Sándor és Nagy Balázs, Balla Eszter és Kovalik Ági, Gallusz Nikolett és Oroszlán Szonja, valamint Sánta László és Szente Vajk látható, egy kisebb szerep erejéig pedig Székhelyi József is feltűnik a darabban.A Poligamy decemberben is látható lesz. Következő előadások: december 12., 13., 14., 15., 16., 17., és 18-án.
2013.12.11. 08:44
Szinhaz.hu
Elkészült az első Sirály Miskolcon - Kiss Csaba játssza Trigorint
Elkészült az első Sirály Miskolcon - Kiss Csaba játssza Trigorint
A Miskolci Nemzeti Színházban december 7-én mutatták be az idei évad első Sirály előadását Kiss Csaba rendezésében. (A második Sirályt Rusznyák Gábor fogja rendezni a Csarnokban.)„Elég szívesen írom, noha sokat vétek a színpad törvényei ellen. Komédia, három női szerep van benne, hat férfiszerep, négy felvonás, tájkép (kilátás a tóra); sok beszélgetés az irodalomról, kevés cselekmény, öt pud szerelem".” (Csehov arról tudósít 1895-ben, hogy komédiát készül írni.)„Hát befejeztem. Forte kezdtem, és pianissimoval végeztem, a színpadi művészet minden szabályával szemben. Kisregény lett belőle.” (Csehov feljegyzéseiből)Darabtörténet:A falu unalmas élete hirtelen felpezsdül: a híres színésznő fia színházi előadást rendez, melyre mindenki hivatalos. Köztük a színésznő és annak neves író párja is. A nagy készülődés, az új forma kihirdetése kudarccal zárul, az élet pedig látszólag megy tovább a kellemes falusi „unalomban”. A színházi élmény azonban kivétel nélkül mindenki életében drámai fordulatot hoz, és már senkinek sem folytatódhat az élete úgy, ahogyan előtte.Két Sirály Miskolcon:A magyar színház történetében eddig nem volt példa arra, hogy egy színházon, egy társulaton és egy évadon belül kétszer, két rendezésben és szereposztásban mutassák be ugyanazt a darabot. A Miskolci Nemzeti Színház idei évadában a Sirály, Csehov egyik legmélyebb és legszebb drámája lett ennek a rendhagyó vállalkozásnak a kiszemelt darabja. Az első Sirály előadás bemutatója 2013. december 7-én lesz látható a Kamaraszínházban, Kiss Csaba rendezésében. A Csarnokbeli előadást Rusznyák Gábor rendezi, bemutató: 2014. február 1. A két előadás két különböző fordítást használ: Makai Imréét (1972) és Morcsányi Gézáét (1999).Kiss Csaba ugrott be Trigorin szerepébe:Egy héttel a bemutató előtt a Trigorint alakító Gyuriska János - váratlan műtétje miatt - nem tudja vállalni a további próbákat. A színházban az ilyen egészségügyi vis major helyzeteket beugrással szokták megoldani, ha lehet, a társulat egy másik tagjával, ha nem, akkor vendéget hívnak más színházakból. Mivel ezen a hétvégén három bemutatója (Kézről kézre, Woyzeck, Sirály) volt a színháznak, nem maradt szabad színészük, és az országos egyeztetésben sem találtak olyat, akinek a próbák és az előadások időpontja is megfelelt volna. Ahogy arról korábban beszámoltunk, ebben a kényszerhelyzetben Kiss Csaba rendező-igazgató, József Attila-díjas drámaíró vállalta a beugrást saját darabjának egyik főszerepébe. „Külön öröm az, ha nem vendéggel, hanem a társulaton belül sikerül megoldani a helyettesítést, mert ez mindig összekovácsolja a társaságot” – fogalmazott ennek kapcsán Kiss Csaba, igazgató, aki szerint az idei évad a beugrások időszaka a Miskolci Nemzeti Színházban, hiszen először Szőcs Artur ugrott be a Lili bárónő főszerepébe, majd Keszég László A kopasz énekesnőbe, Béres Attila pedig a My fair lady című musicalben helyettesítette saját színészét. "A Sirály sikerének titka, hogy három generáció történetét, életesélyeit mutatja meg. Csehov eljátszik azzal, hogy különböző életstratégiák mentén, hogyan alakulnak az egyéni sorsok. Az én megfejtésemben mind a kilenc szereplő alakjában Nyinát és Trepljovot kell keresni, különböző társadalmi és időbeni viszonyok között. Két fiatalember, nagyjából érettségi után kezdeni szeretne valamit az életével, valami jelentőset, nemeset tenni. Sikert, csillogó, ragyogó életet és elismerést szeretne, mint a fiatalok nagy része. Ám ebbe durván beleszól a környezet, a külvilág, a szülők mohósága, a szerelem, a pénz, így a fiatalok lelkesedése, idealisztikus próbálkozásai megfeneklenek. Ugyanakkor a másik oldalról azt is látjuk, hogy hiába a kiteljesedett, sikeres pálya, a hírnév, az anyagi jólét, de belül a boldogságérzet roppant ingatag, s az ember mégis csak ki van szolgáltatva a többieknek. A „szülők” sem boldogok. Nagyon szeretem a Sirályt. Az első öt kedvenc darabom között van. Tíz éve tanítom a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, féléves kurzusom van belőle, másodéves színészeknek. 8 évvel ezelőtt meg is rendeztem Sepsiszentgyörgyön" - fogalmazott Kiss Csaba a boon.hu interjújában."A miskolci Sirály számomra egy programadó darab, mely megmutatja, hogyan képzelem el a színházat, mit jelentenek az emberi viszonyok, a látvány, a közönséggel való kapcsolat. Ha valaki megnézi ezt az előadást, egy vallomást kap tőlem és a színészeimtől, hogy szerintünk milyen egy csehovian derűs és fájdalmas világ. Az előadás különlegessége már a szereposztásból is kiderül, hiszen gyakorlatilag mindenki „mellé van osztva”, vagyis nem az alkatának megfelelő szerepkörben játszik. Trepljovot többnyire feszült hőstípusok, nyugtalan tekintetű fiatalemberek alakítják. Nálunk a jószándékú, szeretetreméltó, már-már mackósan kedves Molnár Gusztáv játssza. Nyinát naivákra illik osztani. A kamaraszínházbeli előadásban Bohoczki Sára inkább egy kölyökcica és egy menyét között helyezkedik el. Arkagyina, a híres, enyhén hiszteroid színésznő többnyire díva alkatú szokott lenni, Udvaros Dorottya, Eszenyi Enikő, Básti Juli –, nálunk a természetes, közvetlen és szerény Györgyi Anna játssza. És folytathatnám. Minden szereplőnk szabálytalan. Ez nemcsak az előadás szempontjából izgalmas kihívás, hanem a színészek számára is, mert sokkal izgalmasabb, mintha saját alkatukat kell színre vinni" - tette hozzá a rendező.Bohoczki Sára, Nyina szavaival a szerepről:„Én még hiszek ilyenben, hogy szerepálom, ami most utolért. Mindig találtam kapcsolódási pontokat a szereppel, amit játszom, de most nem, mert konkrétan a szerep vagyok. Hogy miért vagyok Nyina? Azért, mert ugyanolyan ébren álmodozó vagyok, mint ő. Ez a folyamatos önreflexió, ami őt jellemzi, nagyon érvényes rám is. Sok elképzelésem volt az életről, hogy hogyan lehetnék boldog, de rájöttem, hogy nem vagyok alkalmas rá. És az a fajta gyerekség, ami ebben a nőben van, az bennem is mindig ott lesz. És mindig bennem lesz ez a boldogtalanság, még akkor is, ha úgy érzem éppen, hogy boldog vagyok. De én ezt az utat választottam”.Molnár Gusztáv, Trepljov szavaival a szerepről:„Eddigi színészi pályafutásom egyik legizgalmasabb kihívása Trepljov szerepének megformálása. Bár egy előadás létrehozása összehangolt csapatmunka, azért a színész feladata sokszor magányos. Ez a szerep azért rendkívül fontos számomra, mert minden mondatával, minden megjelenésével valami olyan problémát hív elő, ami emberként, de főleg színészként a leginkább foglalkoztat. Csehov esetében, aki mérnöki pontossággal írta meg ezt az összetett dramaturgiájú darabot, folyton azon kell dolgoznom, hogy a kimondott mondatok a lehető legigazabbak legyenek. Olyan ez, mint egy zenemű. Rengeteg hangszer különböző hangjaiból áll össze, csak Csehov nem adott hozzá kottát. Magunknak kell rájönnünk, hogy éppen az adott pillanatban milyen hangszerrel kell belépni, hogyan kell behangolni. És ha ez összeáll, akkor szimfónia születhet”. Beszélgetéssorozat indul: A két előadás kapcsán októberben beszélgetéssorozat is indult a játék/szín programja keretében, mely az évad során felmerülő kérdéseket, a két különböző rendezői koncepciót, a darab sokszínűségét járja körül. A két rendező, Kiss Csaba és Rusznyák Gábor kötetlen beszélgetésben tárja nézőink elé az elemzések és próbafolyamatok különböző stációit, és válaszolnak az érdeklődők kérdéseire. A beszélgetést az előadások dramaturgjai, Dancsecs Ildikó és Cseh Dávid vezetik. (Legközelebbi időpont: 2013. december 10, 18. óra Játék/szín)Anton Pavlovics Csehov: Sirály Dráma két részben Fordította: Makai ImreArkagyina, színésznő: GYÖRGYI ANNA Jászai-díjas Trepljov, a fia: MOLNÁR GUSZTÁV Szorin, Arkagyina bátyja: SZEGEDI DEZSŐ Jászai-díjas Zarecsnaja, Nyina: BOHOCZKI SÁRA Samrajev, Szorin intézője: FANDL FERENC Polina, a felesége: SZIRBIK BERNADETT Mása, a lányuk: SZABÓ IRÉN Trigorin, író: KISS CSABA Jászai-díjas, József Attila díjas Dorn, orvos: MERTZ TIBOR Jászai-díjas Medvegyenko, tanító: KOKICS PÉTER Díszlettervező: CZIEGLER BALÁZS Jelmeztervező: BERZSENYI KRISZTINA Dramaturg: DANCSECS ILDIKÓ Ügyelő: LICHTENSTEIN PÁL Súgó: FEKETE ZSOLT Rendezőasszisztens: KRISTON SZABOLCS Rendező: KISS CSABA Jászai-díjas, József Attila díjas Bemutató: 2013. december 7. 19.00, Kamaraszínház
2013.12.09. 07:30
Szinhaz.hu
Két CD kiadásával ünnepel a 102 éves Erkel Színház
Két CD kiadásával ünnepel a 102 éves Erkel Színház
Erkel102 címmel adott ki archív operafelvételekből álló válogatáslemezt az Erkel Színház. Az Opera ezzel ünnepli a novemberben újranyitott nagy múltú játszóhely 1911-es átadásának évfordulóját. Szintén erre az alkalomra jelentették meg a Háry János CD-t, az OperaTrezor-sorozat negyedik darabját. Az MTVA archívuma 70 darab, 1960 és 2006 között készült Erkel színházi operafelvételt őriz, ebből kaphatnak most válogatást az érdeklődők az Erkel102 duplalemezen, amely az egy hónapja újranyitott színház 102. születésnapján, december 7-én jelent meg.Ókovács Szilveszter és lánya a színház 102. születésnapján Fotó: Kovács Attila / MTI Ókovács Szilveszter főigazgató a CD anyagát maga válogatta, Karczag Márton operaházi főemléktáros segítségével. A kétlemezes kiadványon az elmúlt évtizedek és évek emblematikus hazai előadói – többek közt Simándy József, Házy Erzsébet, Ágai Karola, Komlóssy Erzsébet, Andor Éva, Miller Lajos, Gulyás Dénes és Kiss B. Atilla – hallhatók, a külföldi sztárok közül pedig Luciano Pavarotti, akire 1986-os Bohémélet előadásának két emlékezetes részletével emlékeznek. Az OperaTrezor sorozat eddig megjelent lemezei: Erkel Hunyadi László című operája, a legújabb generációknak szóló Útravaló 2013 és az egyelőre csak reprezentációs célokra kiadott Ella Fitzgerald Erkel-béli koncertjét megörökítő korong után Kodály Háry János című daljátékát is kiadja az Opera. A daljátékot ősszel tűzte műsorra az Erkel Színház az OperaKaland című, diákoknak szóló előadássorozat keretében. Ókovács Szilveszter elmondta: az eredeti kodályi partitúrához visszakanyarodó CD-változat alkalmas lesz oktatási segédanyagnak is, és nagy szerepe lehet a közönségnevelésben: a magyar népdalkincs jól énekelhető, ismert, sokak által kedvelt dallamai egészen az operáig vezethetik el a fiatalokat. A mostani, Héja Domonkos vezényelte kiadást megelőző legutolsó felvétel még Ferencsik János pálcája alatt született, harminc éve, a prózai részek nélkül. A kiadványon Szegedi Csaba hallható a címszerepben, a további szerepekben Schöck Atala, Szabóki Tünde, Megyesi Schwartz Lúcia, Bátki Fazekas Zoltán, Szerekován János és Szvétek László.Háry János. Fotó: Vogel Kristóf IstvánJövőre Dohnányi Ernő vígoperáját, A tenort készül CD-n kiadni a színház.A november 7-ei megnyitó óta, egy hónap alatt, huszonnégy előadással 35 000 nézőt fogadott az Erkel Színház. A játszóhely közösségi operaként nyitott újra, megújult és új funkciókat nyert közönségfogadó terekkel, kínálatában pedig a legnépszerűbb nagyoperák és szórakoztató klasszikus balettek váltják egymást. Karácsonyig a Carmen és a Nabucco lesz műsoron, az új esztendőt pedig az Aidával és a Turandottal nyitja a 102 éves, megfiatalodott színház. Verdi remekének címszerepét Sümegi Eszter, Amneris szerepét pedig a New York-i Metropolitanből hazatérő Komlósi Ildikó énekli, a Turandot címszerepében pedig Jee Hye Han koreai szoprán és Rálik Szilvia látható, váltott szereposztásban.
2013.12.08. 14:10
Szinhaz.hu
Feydeau-bohózatot mutat be januárban a Madách Színház
Feydeau-bohózatot mutat be januárban a Madách Színház
Klasszikus bohózat modern hangütéssel: George Feydeau Kézről kézre című művét Hamvai Kornél fordításában, Réthly Attila rendezésében mutatja be a Madách Színház január végén. Szirtes Tamás igazgató a darabról tartott sajtótájékoztatón a prózai és a zenés előadások bemutatásának arányáról szólva arról beszélt, hogy a társulat nagy része prózában is "erős", hiszen a Madách Színháznak komoly prózai és vígjátéki hagyománya van. Mint mondta, nagyon régen játszott Feydeau-t a színház. A bohózat műfajának egyik legjelentősebb szerzőjeként beszélt az íróról. Kiemelte: egy jó bohózatnak szórakoztató a felszíne és mindig létezik egy karcos, erős mélyebb rétege. Egyszerre mulatságos és egyszerre kemény, ironikus. Az emberi álszentségekkel, hazugságokkal, a társadalmi hipokrízissel komolyan foglalkozik.Szólt arról is, hogy ezt a bohózatot az tette különösen vonzóvá számára, hogy Hamvai Kornél újra lefordította, átdolgozta, ezáltal mind nyelvében, szóhasználatában, mind karaktereiben modern hangot adott a darabnak. Az igazgató elmondta: folyamatosan keresi az új alkotótársakat - mivel véleménye szerint egy színháznak mindig új és új szellemi inspirációra van szüksége - ezért Réthly Attilát kérte fel a darab megrendezésére. Mint mondta, várakozása szerint fergeteges, dinamikus, klasszikus, de a mának szóló vígjáték születik. Réthly Attila, aki először dolgozik a társulattal, arról beszélt, hogy a Madách Színházban való rendezői jelenlét szerinte mindenkinek kihívás és ambícióként, vágyként is megjelenik. "Feydeau a bohózat valaha élt legnagyobb mestere, a műfaj Bachja" - idézte a rendező az előadás Hamvai Kornél által írt ismertetőjét. Mint mondta, Hamvai Kornél fordításai közel hozzák a száz évvel ezelőtti történeteket is: úgy tűnik mintha az idő megállt volna, nem változott volna semmi, az emberi kapcsolatokban, legfőképp nő-férfi viszonylatban, mintha időtlen problémákkal találnánk szemközt magunkat. A darabban "komoly férjek, bűbájos feleségek, ravasz szeretők és félszeg udvarlók észvesztve menekülnek egymás karjába és egymás karjából, hogy minden reményteli fordulattal egyre nagyobb bajba kerüljenek". Az előadásban - amelyet január 31-én mutatnak be - Nagy Sándor, Pikali Gerda, Barabás Kiss Zoltán, Hujber Ferenc, Magyar Attila, Balogh Anna, Barát Attila, Székhelyi József, Pusztaszeri Kornél és Ekanem Bálint szerepel. A díszletet Csanádi Judit, a jelmezt Szűcs Edit tervezi, a zenei szerkesztő pedig Kocsák Tibor.Forrás: MTI
2013.12.05. 08:03
Szinhaz.hu
Újra műsoron az Én, József Attila - Czeizel Endre és Csonka András a Madách TV-ben
Újra műsoron az Én, József Attila - Czeizel Endre és Csonka András a Madách TV-ben
Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 Az évadban először december 5-én, csütörtökön tér vissza a Madách Színház színpadára az Én, József Attila című musical. Ennek apropóján olyan ismert személyiségekket szólaltatott meg a Madách Tv, akiknek a szívéhez közel áll a költő és a róla szóló musical is. Elsőként Czeizel Endre és Csonka András mesélt a Madách TV-nek.A musicalrőlAz Én, József Attila című darab a Madách Musical Pályázaton mutatkozott be és keltette fel a zsűri érdeklődését. A végeredmény az lett, hogy a Vizy Márton zenéjével és Tóth Dávid Ágoston szövegével fémjelzett musicalt Szirtes Tamás és Szente Vajk színpadra állította. A bemutató 2012. február 10 -én volt, azóta pedig nagy sikerrel játssza a Madách Színház. Az Én, József Attila főbb szerepeiben Nagy Sándor, Posta Victor, Vágó Márta, Balla Eszter, Muri Enikő, Wégner Judit, Gallusz Nikolett, Krassy Renáta és Polyák Lilla láthatóak.Czeizel Endre orvos-genetikus mesélt Szente Vajknak József attilláról és a musicalről:Csonka András, aki a Madách Színház több produkciójában is szerepel, szintén József Attila rajongó:A színház ajánlójaAkadnak olyan különös pillanatok az emberiség történetében, amikor zseni születik. 1905. április 11. ilyen pillanat volt, ezen a napon született József Attila a költő, a géniusz. Méltatlanul rövid élete korántsem jelenti, hogy életműve befejezetlen maradt volna. Harminckét évét olyan teljességgel élte, mintha tudta volna, hogy neki csupán ennyi adatott. Nekünk, szerencséseknek ezúttal sokkal több jut Attilából, mert új musicalünk az egyik legnagyobb magyar költő életének sorsdöntő fordulatait eleveníti fel és varázsolja színpadra. Felidézzük Attila életének első és utolsó szerelmét - Vágó Mártával és Kozmutza Flórával. Megelevenedik a 20-as és 30-as évek budapesti irodalmi élete, a barátság Illyés Gyulával és tanúi lehetünk a nagyszerű József Attila versek születésének.Forrás: Madách Színház
2013.12.03. 15:00
Szinhaz.hu
I. Erzsébet - Főszerepben Fodor Tamás a Szkénében
I. Erzsébet - Főszerepben Fodor Tamás a Szkénében
Paul Foster I. Erzsébet című darabját mutatják be a Szkéné Színházban szerdán, a Vádli Alkalmi Színházi Társulás és a Füge Produkció közös előadásának címszerepét Fodor Tamás alakítja.A produkcióról: Paul Foster színdarabja a világtörténelem egyik legnagyobb és legellentmondásosabb alakjának, I. Erzsébetnek, a modernkori Anglia megteremtőjének állít emléket. Az 1558 és 1603 között uralkodott királynő egy egész történelmi korszakot fémjelez, átmenetet a középkorból a modern világba. Rendkívüli személyiségén túl ez teszi érdekessé őt színházi értelemben is, hiszen egy, a mai korral sok szempontból rokonítható korszakban élt, amikor a világ és benne az ember radikális változások küszöbén állt - olvasható az előadás ismertetőjében.Paul Foster drámája a színház a színházban technikáját alkalmazza: egy társulat életét mutatja be, amely éppen egy Erzsébetről szóló darabot próbál. Olyan világot teremt, amely részben eljátssza, részben pedig kívülről reflektál a korra, Erzsébetre és cselekedeteire, valamint döntéseinek mozgatórugóira.A Szikszai Rémusz színész-rendező által összefogott csapathoz az állandó tagok - Fodor Tamás, Nagypál Gábor, Tamási Zoltán, Király Attila, Tóth József és Bercsényi Péter – mellett újak csatlakoztak: Bodor Johanna, Keresztény Tamás, Herczeg Tamás és Kaszás Gergő is játszik az új darabban. Az előadás zenéje Monori András munkája, a dalszövegeket Kovács András Ferenc írta. A produkció díszletét Varga Járó Ilona, a jelmezt Kiss Julcsi tervezte. Az I. Erzsébetet Magyarországon többek között Mohácsi János, Bodó Viktor és Merő Béla rendezte meg korábban. A Szikszai Rémusz rendezte előadást csütörtökön és pénteken is láthatja a közönség.Részlet az darabból: Erzsébet: Megkaptam a főszerepet, Burghley, és isten az atyám, meg is tartom. Nagyban kell gondolkodni, Burghley, nagyban. Egyben kell látni a világot, ha uralni akarjuk, úgy kell tekinteni rá, mint egy nagy egészre. Nagyban látni és rendszerben gondolkodni. Egy új rendszerben. Mindent megváltozatatunk, mindent felforgatunk és míg a többiek zavartan pislognak tehetetlenségükben, kedvünkre teremtünk új világot. Anglia trónja önmagában lepkefing. A világ szemétdomb, Burghley, és Anglia lesz a kakas rajta. Én leszek a kakas, aki kedve szerint búbolja meg a világot. Burghley: De Madame, bátorkodom megjegyezni, ön nő. Erzsébet: Leszarom, Burghley! Kíméljen meg a földhözragadt ostoba megjegyzéseitől.Paul Foster: I. Erzsébet a Szkéné Színház, a Vádli Alkalmi Színházi Társulás és a FÜGE közös előadása Bemutató: november 27. 19h, Szkéné Színház További előadások: november 28-29. 19h Főszerepben: Fodor Tamás További szereplők: Bercsényi Péter, Bodor Johanna, Herczeg Tamás, Kaszás Gergő, Keresztény Tamás, Király Attila, Nagypál Gábor, Tamási Zoltán, Tóth József aki mindig velünk van: Huszár Zsolt Zene Monori András Dalszövegek Kovács András Ferenc Díszlet Varga Járó Ilona Jelmez Kiss Julcsi Dramaturg Szikszai Rémusz Fény Varga László Hang Molnár Péter Produkciós vezető Kulcsár Viktória Asszisztens Tóth-Gábor Anna és Skrabán Judit A rendező munkatársa Gyulay Eszter Rendező Szikszai RémuszForrás: Színház.hu, MTI
2013.11.27. 07:05
Szinhaz.hu
Piros Ildikó a Hadik Szalon ünnepi vendége
Piros Ildikó a Hadik Szalon ünnepi vendége
Harmadik születésnapját különleges esttel ünnepli a Hadik Irodalmi Szalon november 27-én.3 éves a Hadik Irodalmi Szalon2010 őszén egy merőben új, az irodalom és társművészetek összekapcsolását középpontba állító, széles nyilvánosságnak szóló programsorozattal indult útjára Juhász Anna irodalmi menedzser sorozata, a Hadik Irodalmi Szalon.2010 novemberében a háziasszony vett egy nagy levegőt, és felkereste az épp felújítva megnyílt Hadik Kávéház művészeti vezetőjét, Bosznai Tibort, s előállt ötletével: egy irodalmi, művészeti szalont szeretne megvalósítani, és kézenfekvő, hogy a lakásával szemközti, irodalmi múlttal rendelkező Hadik Kávéházban tegye mindezt, ahol egykor Karinthy, Kosztolányi, Németh Andor, Bőhm Aranka és Déry Tibor is "hazajártak". Bosznai Tibor üdvözölte az ötletet, és elindult a Szalon - Bonta Gáspárral közös szervezésben, Gordon Eszter közreműködésével, aki az esteket fotózza. A havonta egyszer jelentkező, tematikus estek azóta is minden alkalommal teltház előtt zajlanak. A születésnapi estről:Vendégként köszönthetik Sárközi Mátyás József Attila díjas írót, aki színes életpályája, a művészeti, irodalmi életben gazdag örökséget maguk után hagyó felmenői okán az egyik legizgalmasabb alkotó. 1956 óta Londonban él, de rendszeresen látogat haza Magyarországra. Így teszi ezt novemberben is, hogy részt vegyen a Hadik Irodalmi Szalon születésnapi estjén.Sárközi Mátyás volt a müncheni Szabad Európa Rádió, valamint a londoni BBC magyar osztályának munkatársa, volt képzőművészeti galériája Londonban, elbeszéléseket, karcolatokat, irodalmi cikkeket és kritikákat ír. Rendszeresen publikált az Új Látóhatárban és az Irodalmi Újságban. Édesanyja, Sárközi Márta irodalmi, művészeti összejövetelei, házi szalonjai legendásak Budapesten. Édesapja Sárközi György író, szerkesztő. Nagyapja, Molnár Ferenc író, az egyik legnépszerűbb színpadi szerző, akinek A Pál utcai fiúk című regénye számos országban kötelező olvasmány. Sárközi Mátyás beszélgetőtársa Lator László költő, műfordító lesz, aki 2011-ben már volt a szalon vendége a Kass János emlékére rendezett esten. Lator László sok szálon kötődik Sárközi Mátyáshoz: barátságuk évtizedes, költőként a Sárközi Márta és Illyés Gyula szerkesztette Válasz című lapban indult.Az est vendége lesz Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, aki számtalan Molnár Ferenc feldolgozásban szerepelt. "Mi, színművészek egy kivételezett helyzetben vagyunk, a színpad egy sziget, mi ott élünk. Vegyük ki ezt a szigetet az országból, és ahogy Márai is írja, az életben fontos az irodalom, a zene, a művészetek, minden más csak napi hír vagy történelem. Mi jelen pillanatban a napi hírekben élünk és nem mindig túl jól, pedig valójában sokat segítene az embereknek, ha legalább egy kissé a hírektől, a mindennapoktól a színház felé tolódna el az életük. Mert a hétköznapi megváltások szintjén tudunk rájuk hatni, nem a nagy egészben, csak amik a napi pillanatokban történnek. Ha egy jó színdarab sugall valamit, a néző "megváltódik" a következő napra. Nekünk, színészeknek pedig csak ezzel szabad foglalkozni, hiszen a jóisten megáldott bennünket ezzel az adománnyal, hogy egy emelt térben eljátszhatjuk mások életét. Ami a sajátunk" - vallja Piros Ildikó. Ellátogat a Hadikba Simkó-Várnagy Mihály csellista és édesanyja, Várnagyné Czettner Vera hegedűművész, valamint édesapja, Várnagy Mihály brácsaművész is, hogy együtt adjanak egy izgalmas koncertet - századfordulós kávéházi zenéket és átiratokat játszanak majd. Érdekesség, hogy a mini-koncerten szokatlan hangszerek szólalnak meg együtt: a barokk viola d'amore hangzásához az elektromos silent cello társul.Az esten felvágják a Hadik születésnapi tortát is! Háziasszony: Juhász Anna. Belépőjegy: 500 Ft, a helyszínen váltható. A belépés regisztrációhoz kötött, melyet megtehetnek az anna_juhasz@hotmail.com címen.Ünnepi csillagtúra3. születésnapi est a Hadik Irodalmi Szalonban2013. november 27. 19.00
2013.11.25. 09:04
Szinhaz.hu
Készül a Lili bárónő a Komáromi Jókai Színházban
Készül a Lili bárónő a Komáromi Jókai Színházban
December 6-án mutatják be a Lili bárónőt a Komáromi Jókai Színházban. Huszka egyik legnépszerűbb darabját a társulat főrendezője, Méhes László állítja színpadra. DarabtörténetMalomszegi bárónak pénze van, Illésházy Lászlónak eladó birtoka és színműírói tehetsége. De László vajon elég jól játssza majd az inas szerepét, hogy beleszeressen a báró lánya, Lili?"Érdekel a szituáció" - mondja végül a nincstelen gróf, amikor komornyik-ruhába bújva vállalja, hogy szolgálatba áll a gazdag bárónál és leányánál. A gróf, aki komornyikot alakít, egyébként sikeres színpadi szerző; a lány, aki szerelmes lesz a komornyikba, színésznői álmokat dédelget. A színésznő, aki a szomszéd birtokon nyaral, meg akarja szerezni a színpadi szerzőt; a lány a komornyikot; a lány apja pedig a grófot. A Lili bárónő "szituációjában" mindenki akar valakit - mindenki mást és mégis ugyanazt.A vége persze happy and a javából, s közben felhangzik a „Tündérkirálynő légy a párom" című Huszka sláger...Majorfalvi Bálint és Tar Renáta a próbánA Komáromi Jókai Színház internetes műsorában riportot láthatnak Bardon Ivettel, Méhes Lászlóval, Gebora Györggyel és Kátai Istvánnal, a készülő operett kapcsán:Huszka Jenő, Martos Ferenc - Lili bárónőSzínész: Malomszegi báró - Fabó Tibor Lili, a lánya - Bardon Ivett Illésházy László gróf - Kátai István Clarisse, színésznő - Tar Renáta Frédi - Majorfalvi Bálint Becsei, Illésházy Gróf tiszttartója - Mokos Attila József, a gróf komornyikja - Skronka Tibor Illésházy Agáta grófnő - Bandor Éva Illésházy Krisztina grófnő - Holocsy Krisztina Uzsorás - Bernáth Tamás Kopasz úr - Nagy László Felesége - Balaskó Edit Miniszter - Németh István Kocsis - Szabó Viktor Annus - Leczkési Dóra Ügyelő: Nagy László Súgó: Leczkési Dóra Hang: Zakor Sándor, Görözdi Szilárd Fény: Rózsás Szilvia Jelmeztervező: Horváth Kata Zenei vezető: Gebora György Korrepetitor: Pálinkás Andrássy Zsuzsanna Koreográfus: Kispál Anita Rendezőasszisztens: Balaskó Edit Rendező: Méhes LászlóPróbafotó: facebook.com/komaromi.jokai.szinhaz
2013.11.23. 10:02
Szinhaz.hu
Bemutatkoztak a II. Madách Musical Pályázat döntősei
Bemutatkoztak a II. Madách Musical Pályázat döntősei
Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 A Madách Színház 2012-ben hirdette meg a II. Madách Musical Pályázatot, amely most a döntőhöz érkezett. A négy finalista darabjának félórás keresztmetszetét a Stúdiószínpadon mutatják be. A múlt héten az Aranyborjú és a Metisz mutatkozott be a döntő első fordulójában. Képes összefoglaló. Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 A Madách Színház egyik legfontosabb célja, hogy a világhírű musicalek mellett a műfaj tehetséges magyar szerzőinek is lehetőséget adjon a bemutatkozásra. A színház ezért indította útjára 2009-ben musical pályázatát, amelynek győztese, Bolba Tamás – Galambos Attila – Szente Vajk: Csoportterápia című musical comedyje azóta is nagy sikernek örvend, az Én, József Attila című darabhoz hasonlóan, amely szintén a pályázaton tűnt fel és 2012 óta a nagyszínpadon láthatja a közönség.2013. november 12-én a Madách Színház Stúdiószínpadán bemutatkozott a II. Madách Musical Pályázat négy döntős műve közül kettő: Horváth Péter – Fekete György – Gerendás Péter: Aranyborjú és Tóth Tamás: Metis című darabja, melyekből a Madách Színház művészeinek közreműködésével egy fél órás keresztmetszetet láthatott a zsűri és az érdeklődők. A zsűri tagjai, akik majd kiválasztják a győztes pályaművet, ugyan azok, mint az első pályázatnál: Malek Andrea színművésznő, Kocsák Tibor zeneszerző, Müller Péter író, Tihanyi Ákos koreográfus és Szirtes Tamás rendező, a zsűri elnöke.A döntő második részében, december 2-án Fekete György – Munkácsi Miklós: Dögkeselyű és Kiss Judit Ágnes – Fűri Anna: Anzelm és a kígyólány című musicalje mutatkozik be.ARANYBORJÚ Ilf és Petrov regénye alapján írta: Horváth Péter Zene: Gerendás Péter Dalszöveg: Fekete GyörgyA musicalről: Osztap Bender milliomos akar lenni Ilf és Petrov híres regényében a 30-as évek Szovjetuniójában, és e cél érdekében mindent megtesz, ami csak kitelik egy magafajta csavaros eszű, ellenállhatatlan kalandortól – erre a történetre találtak rá a musical-változat szerzői. Az adaptációjukban szellemes jelenteket követik egymást, remek szerepek, jó Gerendás-dalok. Az a fajta pikareszk történet, mely mindig szórakoztató. Szereplők: Hajdu Steve, Szabó Gyula Győző, Székhelyi József, Lippai László, Barát Attila, Gallusz Nikolett, Ömböli Pál, Hompok Tamás Rendező: Hencz GyörgyAz Aranyborjú bemutatkozása képekben:1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.Tóth Tamás: METIS pop eposz (oratorikus változat)A musicalről: Van ebben kémtörténet, környezetvédelem, anarchizmus, szerelem. Aktuális, mai téma. A nagy politikától a kisemberek gondjain keresztül, a fiatalok lázadásáig. A rockos hangzású zene igényes, eredeti. A fiatal, pályája elején álló zeneszerző-szövegíróra érdemes figyelni. Szereplők: Dzsurdzsa Kenéz, Kecskés Tímea, Németh Gábor, Ruzicska László, Sándor Dávid, Simon Boglárka, Várady Viktória Rendező: Pesty-Nagy KatiA Metis bemutatkozása képekben1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Fotók: Madách Színház Forrás: Madách Színház
2013.11.22. 10:03
Szinhaz.hu
Szalézi szerzetesről készült darab Szolnokon
Szalézi szerzetesről készült darab Szolnokon
A boldog (Utolsóból első) címmel kedden este mutatták be a helyi születésű, nemrégiben boldoggá avatott Sándor István szalézi szerzetesről szóló darabot a szolnoki Szigligeti Színház stúdiószínpadán. Az ősbemutató kapcsán Kiss József, a teátrum művészeti vezetője, egyben a darab írója úgy fogalmazott: "gondolatébresztő szeánsznak" szánja művét. Elmondta: Máthé György, a szolnoki Belvárosi Nagytemplom esperes-plébánosa áprilisban kereste meg a színházat, hogy segítséget kérjen a Sándor István boldoggá avatásával kapcsolatos ünnepségsorozathoz. Ekkor vetődött fel a történet megírásának gondolata.Felidézte, hogy Sándor István 1914-ben Szolnokon született, később nyomdászként kereste a kenyerét, miközben minden idejét árva és nehéz sorsú fiúk nevelésére áldozta. Egészen addig, amíg a Rákosi-rendszer kiszemelte, hogy ellenséget kreáljon belőle. Emiatt elfogták, meghurcolták, végül hatvan éve, 1953-ban kivégezték.Fotó: iszolnok.hu A szalézi szerzetes életéről és szenvedéseiről szóló dokumentumokból és visszaemlékezésekből kiderült, hogy Sándor István rendkívül szerény, csendes, udvarias ember volt, életében alig lehet rálelni a színpadi drámák alapjául szolgáló konfliktusra. Kiss József szerint kihallgatása és a börtönben tanúsított embersége éppen emiatt a hősiesség és a hit mély, megrázó, katartikus tanúságtétele, amelyet kizárólag egy kevés díszlettel és szereplővel előadott darab lehet képes befogadhatóvá tenni a nézők számára. A közönség a boldog (Utolsóból első) címmel színpadra állított két felvonásos műben politikai helyzetelemzés helyett Sándor István vívódásain, legbensőbb gondolatain keresztül ismerheti meg magát a kort és azt a sorsot, amelyből a mai, lemondásokkal teli világban, ki-ki saját küzdelmes élethelyzeteivel birkózva is erőt meríthet – tette hozzá. A darab kifejezetten stúdiószínpadra íródott. Mozgathatósága és komoly művészi beleérző képességet igénylő szerepei miatt azonban a művészeti vezető reméli, hogy nem csak a szolnoki színházlátogatókhoz, de az ország számos más pontjára, minél több fiatalhoz el fog jutni - akár a szalézi rend közreműködésével. Sándor István alakját az előadás során Vándor Attila eleveníti meg a szolnoki Szigligeti Színház stúdiószínpadán, ahol a kihallgató tiszt szerepében Tóth Tamást láthatja a közönség, Pálóczit pedig a darab rendezője, Karczag Ferenc alakítja.
2013.11.20. 11:00
Szinhaz.hu
Napokon belül itt az újabb sztárgyermek
Napokon belül itt az újabb sztárgyermek
Napokon belül újabb sztárbaba érkezéséért izgulhatunk. Zöld Csaba, a József Attila Színház művésze és Valentin Titánia, akit a szélesebb közönség a Made In Hungária című filmből ismerhet, már nagyon várják, hogy első közös gyermekük világra jöjjön.
2013.11.20. 10:45
Borsonline.hu
Készül a Viktória – Somogyi Szilárd újra a Csíki Játékszínben rendez
Készül a Viktória – Somogyi Szilárd újra a Csíki Játékszínben rendez
Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 Az évad második premierjére készül a Csíki Játékszín. Ábrahám Pál - Földes Imre - Harmath Imre Viktória című operettjét november 22-én mutatják be, Somogyi Szilárd rendezésében. Somogyi Szilárd újra Csíkszeredában rendezA Viktória című operettet a Budapesti Operettszínház rendezője, Somogyi Szilárd állítja színpadra Csíkszeredában. A rendező visszatérő vendég az erdélyi színházakban, így a Csíki Játékszín művészeivel is dolgozott már együtt. Az elmúlt évadban az ő rendezésében mutatták be az Isten pénze musicalt. Somogyi Szilárd ezúttal is az egy évvel ezelőtt jegyzett előadás művészeivel és stábjával viszi színre a Viktóriát: Gyarmathy Ágnes látványtervezővel, Horváth Gyula Antal koreográfussal és Bene Zoltán zenei vezetővel, a színművészek közül pedig többek közt Fülöp Zoltánnal, aki Viktória férjét, John Cunlight, amerikai nagykövetet alakítja. Fülöp Zoltán még tavasszal, Budapesten, az I. Nemzetközi Budapesti Musical – Operett Fesztivál vendégeként igen elismerően nyilatkozott a fiatal rendezőről: „Szilárddal az Isten Pénzében találkoztunk először, bár előtte is sok jót hallottam róla, a munkájáról. Kicsit tartottam is tőle, mert azt beszélték róla, hogy nagyon tud!” – mondta a Csíki Játékszín művésze, aki örül, hogy erről személyesen is meggyőződhetett, és hogy munkakapcsolatuk a Viktóriával is folytatódik. „Szilárdnak a kisujjában van a zenés műfaj. Nagy örömömre ősszel ismét együtt dolgozhatunk és nagyon örülök, hogy a Viktóriában is számít rám” – fejtette ki Fülöp Zoltán.Egy rendhagyó operett-szerzőrőlÁbrahám Pál, a Viktória egyik szerzője talán a legkalandosabb életű magyar zeneszerző. Nyolc éves korában már csodagyerek zongoristának számított, tizenhét éves korában felvették a Zeneakadémia zeneszerző szakára, amit két év múlva családja nyomására abba kellett hagynia, és pénzügyi alkusz, mai nyelven bróker lett. Üzleti tevékenységei közben, az ekkoriban divatba jött amerikai jazz hódolójaként pesti zenekarokat vezényelt a később ismertetőjelévé vált fehér kesztyűben. 1930-ban megszületett a Viktória, és viharos gyorsasággal hódította meg Bécs és Berlin után Európa szinte valamennyi zenés színházát. Nem csoda, hiszen ebben az érdekes, izgalmas és fordulatos darabban Ábrahám szerencsésen ötvözte a Kálmán Imrére jellemző magyaros motívumokat, a modern és magával ragadóan tempós jazz-elemekkel. Nem véletlen, hogy Ábrahám Pál, a két világháború közötti időszak egyik legismertebb és legsikeresebb operett-komponistája lett. Darabjai premierjén igyekezett részt venni, így bejárta az egész világot. Rajongott az amerikai dzsesszért, az ő munkáiért pedig még a hangosfilmipar is versengett. A második világháborút követően visszatért Európába, de megrendült egészségi állapota miatt már nem volt képes alkotni. Utolsó éveit egy hamburgi elmegyógyintézetben töltötte.A színház ajánlójaÁbrahám Pál, a modern jazz-operett úttörő zeneszerzője 1930-ban írta a Viktóriát. Leghíresebb művei, a Hawaii rózsája és a Bál a Savoyban a Viktória utáni években születtek, de már e korai operett dalai közül is jó néhány slágerré vált. „Ahol az ember felmászik a fára", „Nem történt semmi, csak elválunk csendben", „Honvéd banda", „Mausy", „Édes mamám..." – hogy csak a főbb dallamokat soroljuk, melyek e vidám-szomorú, romantikus történetet Béres Attila és Kállai István átdolgozásában, élőzenével végigkísérik. Viktória grófnő új életet kezd és feleségül megy John Cunlight amerikai nagykövethez, mert úgy tudja, szerelme elesett az I. világháborúban. Koltay István huszárkapitány azonban tisztiszolgájával éppen fogságból menekül, amikor útjaik váratlanul kereszteződnek Japánban.ÁBRAHÁM PÁL – FÖLDES IMRE – HARMATH IMRE VIKTÓRIA operett két részbenszereplők: John Cunlight, amerikai nagykövet: FÜLÖP ZOLTÁN Viktória, a felesége: KISS BORA Koltay István, huszárkapitány: KOSZTÁNDI ZSOLT Feri, Viktória testvére: PUSKÁS LÁSZLÓ Lia San, Feri felesége: RÁDULY BEÁTA Jancsi, tisztiszolga: BILIBÓK ATTILA Riquette, Viktória szobalánya: CZIKÓ JULIÁNNAOrosz tiszt: BENDE SÁNDOR Japán külügyminiszter/ Taylor Hill, amerikai nagykövet Oroszországban/ Pörkölty, polgármester: LŐRINCZ ANDRÁS ERNŐSachi, házvezetőnő: BARTALIS GABRIELLA Dr. Tokeramo: VASS CSABA Ceremóniamester: PAP TIBOR további szerepekben: FEKETE BERNADETTA, MAJOROS ERIKA ROZÁLIA, MÁRTON NOÉMI ESZTER, SZABÓ ENIKŐ, ZSIGMOND ÉVA BEÁTA, SZABÓ BERNADETT, ZAIBA ANIKÓ, UDVARI RÓBERT. Zenekar: BALÁZS PÉTER, BOLDIZSÁR SZABOLCS, HOMPOTH ARTÚR NORBERT, RÁDUJ GÁBOR, TANKÓ JÓZSEF, VERESS CSABA. Átdolgozta: BÉRES ATTILA és KÁLLAI ISTVÁN Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 tervezőasszisztens: NAGY SZILVIA, SZAKÁCS ÁGNESzenei vezető: BENE ZOLTÁN, koreográfus: HORVÁTH GYULA ANTAL díszlet-jelmeztervező: GYARMATHY ÁGNESrendező: SOMOGYI SZILÁRDSzínház.hu, Csíkijátékszín.hu, Operett.hu
2013.11.18. 08:00
Szinhaz.hu
Pintér-darabbal vendégszerepel a temesvári társulat a Katonában
Pintér-darabbal vendégszerepel a temesvári társulat a Katonában
Budapesti vendégjátékra érkezik a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: a társulat előadásában a Parasztoperát tekintheti meg a Katona József Színház közönsége november 22-én, 19 órától.Pintér Béla és Darvas Benedek Parasztoperája az utóbbi idők egyik legizgalmasabb színpadi műve, a darabból készült első előadást pedig - a szerző rendezésében és szereplésével - több mint tíz éve játssza magyarországi és külföldi színpadokon Pintér Béla és Társulata - olvasható a Katona József Színház közleményében.A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház idén februárban bemutatott előadását Szikszai Rémusz rendezte, aki szerint a darab lényege nagyon is ősi, hiszen a sorsot boncolgató archaikus történet a görög tragédiák hangulatvilágát idézi. "Egy múltbeli tett a sorsod alakítójává válik" - magyarázta a darab bemutatásakor a rendező, aki szerint a Parasztopera egy nap, egy esküvő története, amely az emberi lényt szánalmasan vicces és felemelően tragikus voltában jeleníti meg.Fotó: tm-t.roDarvas Benedek és Pintér Béla alkotásában egy balladai történetet dolgoztak fel operaformában. A darab zenéjének alapját az erdélyi magyar népdalok és a barokk vonószene adja. Mint a közleményben írják, a pozitív sajtóvisszhangot kiváltó temesvári feldolgozásnak saját nyelve van. A mű korábbi színpadra állítóitól - Pintér Bélától és Mohácsi Jánostól - eltérő módon, Szikszai Rémusz "kisrealista" szemlélettel közelít az eseményekhez. "Azzal, hogy kevésbé stilizál, a történetet a valóság felé tolva ábrázolja, afféle thrilleroperává avatja a darabot" - áll az ismertetőben.Az előadásban Kiss Attila, Tokai Andrea, Balázs Attila, Szikszai Rémusz, Lőrincz Rita, Tasnádi-Sáhy Noémi, Éder Enikő, Kocsárdi Levente, Aszalos Géza, Molnos András Csaba és Mátyás Zsolt Imre játszik. A díszletet Varga-Járó Ilona, a jelmezeket Kiss Julcsi tervezte, az előadás koreográfusa Katona Gábor, zenei vezetője Cári Tibor. A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egy másik, Békeidő című produkciója is látható november végén Budapesten: a Hajdu Szabolcs által írt és rendezett darabot a Kortárs Drámafesztivál keretében nézheti meg a közönség a Jurányi Inkubátorházban 28-án és 29-én.Forrás: MTI
2013.11.17. 12:37
Szinhaz.hu
Nemcsák: A színháznak tanítania, nevelnie kell
Munkácsy, a festőfejedelem címmel mutatták be Bognár Zsolt és Kiss Stefánia musicaljét a József Attila Színházban november 9-én. Az ősbemutatóról, a megújult színházról és az ifjúsági programról a színház igazgatóját, Nemcsák Károlyt kérdeztük, aki szerint fontos a fiatalabb generációt a színházba vonzani.
2013.11.13. 15:22
Mno.hu
Éjszakai elemlámpa-partyra hív a miskolci színház
Éjszakai elemlámpa-partyra hív a miskolci színház
November 16-án a Miskolci Nemzeti Színházban a közönség elől rejtett helyszíneken - műhelyekben, raktárakban, a fodrásztárban, a jelmeztárban, a mosdóban - várják az igazán kíváncsi nézőket a fényérzékeny színészek, hogy más megvilágításban (pl. elemlámpával) fedezhessenek fel egyes színházi jeleneteket.A miskolci társulat olyan jeleneteket, próbarészleteket mutat meg november 16-án, amelyeket a nézők eddig soha nem láthattak. A különleges helyszínen, különleges formában előadott Hamlet vívás-jelenettől kezdve a Dömdödöm-mondó szépségversenyen át egy jó igazgatói letolásig bármibe belefuthatnak azok, akik a miskolci színházba látogatnak.A szervezők közlése szerint minden a nézőn és a csoportvezetőkön múlik, akik színházi szerepeiket továbbélve az éjszaka a színházban kalauzolják a nézőket. Éjfélkor a Nagyszínházban közös éneklésre is várják a közönséget, "mert kell egy hely, hol minden szellem látható". A 2 órás séta ingyenes, regisztrációhoz kötött: jegyiroda@mnsz.eu (2013. november 14. éjfélig várják a jelentkezést.) A miskolci színház kéri, mindenki hozzon magával zseblámpát vagy fejlámpát! Az első 200 érkezőnek a VARTA biztosítja az elemlámpákat.Gyülekező: 22 óra, Déryné Park, MűvészbejáróCsoportvezetők:Mikkamakka, Illésházy Agatha grófnő, Clarisse művésznő, Nyugati boszorkány, Morton mama, Malomszegi Báró, Mamóka, Parasztlány, Süni, Idősebb NagynéItt vagy ott szereplők:Béres Attilaigazgató-helyettes, Bohoczki Sára, Cservenák Vilmos, Fritz Attila, Györgyi Anna, Harsányi Attila, Keszég László rendező, Kincses Károly, Kiss Csaba igazgató, Kocsis Pál, Lichtenstein Pál ügyelő, Lovas Rozi, Molnár Gusztáv, Molnár Sándor Tamás,Ódor Kristóf, Rusznák András, Simon Zoltán, Szabó Irén, Szobonya Ferdinánd színpadmester, Szőlősi József kellékes, Tóth Judit titkárnő, Fekete Zsolt,Szatmári György, Szegedi Dezső, Ullmann Mónika, Zayzon Zsolt, a Miskolci Nemzeti Színház Zenekara és Kórusa, a Miskolci Balett és még sokan mások. Az Európai Színházak Éjszakájáról Eleonora Rossi francia rendezőnő kezdeményezésére 2009-ben, Zágrában tartottak először Európai Színházak Éjszakáját, melyet azóta minden évben november harmadik szombatján rendeznek meg. Ezen a napon megnyílnak a kulisszák és a színházi alkotók: színészek, rendezők és a háttérdolgozók másképp, személyesebb formában jelennek meg a közönség előtt. Az ASSITEJ Magyar Központ idén csatlakozott a horvát kezdeményezésű Európai Színházak Éjszakája nemzetközi akcióhoz. A hazánkban tavaszonként megrendezésre kerülő Színházak Éjszakája program párjaként hasonló szellemben, ám egyben az országhatárokat is átlépve kívánja hirdetni az európai színházi kultúrát.
2013.11.12. 09:04
Szinhaz.hu
Együttműködésben a Nemzeti és a Gyulai Várszínház
Együttműködésben a Nemzeti és a Gyulai Várszínház
Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Nemzeti Színház és a Gyulai Várszínház. A Nemzeti Színház közleménye:Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója és a Gyulai Várszínház igazgatója, Gedeon József a két intézmény közötti régi közös munkát szándékozik felújítani a művészeti együttműködésről szóló megállapodás aláírásával. Az együttműködés vonatkozhat közös bemutató létrehozására csakúgy, mint a Nemzeti Színház előadásainak meghívására a Várszínházba, vagy várszínházi produkció fogadására Budapesten, illetve szakmai továbbképzések, workshopok megvalósítására.
2013.11.07. 11:15
Szinhaz.hu
Munkácsy musical - Ősbemutatót tartanak a <strong>József Attila Színház</strong>ban
Munkácsy musical - Ősbemutatót tartanak a József Attila Színházban
November 9-én, Tóth János rendezésében mutatják be a Munkácsy, a festő fejedelem című musicalt a József Attila Színházban. A festő születésének 170. évfordulójára készült új magyar zenés színdarabban Zöld Csaba, Lippai László és Kocsis Judit a főszereplők.A darab szerzője, Bognár Zsolt tavasszal, az előadás sajtótájékoztatóján elárulta, hogy a Munkácsy Mihály életéről szóló színdarab ötlete már 6-7 évvel ezelőtt felvetődött. „Mivel jellemzően külföldi musicaleket mutatnak be a színházak, külföldi vonatkozású történetekkel találkozhatnak a műfaj kedvelői. Ezért is merült fel bennem annak a gondolata, hogy egy olyan musicalt hozzak létre, amiben egy magyar „hős" életét mutathatjuk be. Bízom benne, hogy a darabon keresztül nem csak a magyar nézők ismerhetik meg jobban Munkácsyt, hanem idővel a külföldi közönség is" – fogalmazott. Darabtörténet:A József Attila Színház Munkácsy ősbemutatója a festő születésének 170. évfordulójára készült. Játszódik Békéscsabán, Pesten, Bécsben, Párizsban
A hatás, amit Munkácsy el tud érni művészetével, az minden korban változatlan, s oly jó, hogy közünk van hozzá. Büszkék lehetünk rá, szerethetjük őt. A békéscsabai asztalosműhelytől eljut a tengeren túli világsikerig. A szegénységtől a gazdagságig. Ezeket biztosan tudjuk, de hogy miként érzett, volt-e boldog, küzdelmeiben mi és ki segítette: tanárai, barátság, szerelem, vagy az utóbbi hiánya? Mindezekről sejtéseink lehetnek, de hogy mennyire és miképpen érint bennünket, rajtunk is múlik. Zenei reflexió Munkácsy életére:A musical szövegkönyve Dallos Sándor A nap szerelmese és az Aranyecset című regénye nyomán készült, a zenét Bognár Zsolt szerezte, a szövegkönyvet Kiss Stefánia írta. A rendező Tóth János az opera világából érkezett, ám nem csak énekesként, hanem rendezőként is több zenés darab fűződik a nevéhez. Tóth János elárulta, képzőművész családból származik, így a Munkácsy életét feldolgozó mű színpadra állítása sok szempontból izgalmas feladat számára. „Egy este alatt, két felvonásban nem lehet Munkácsy életét visszaadni, csak egy – egy mozzanatot tudunk bemutatni. Igazából a musical nem mintázhatja tökéletesen a festő életét, csupán egyfajta zenei reflexióként mutathatja be azokat az érzéseket, eseményeket, amiket megélt. Ez a zenés műfaj ugyanis, az operához hasonlóan, nem a konkrét cselekvésről, hanem az arra adott reflexiókról szól" – árulta el. Munkácsy, a festőfejedelemMunkácsy Mihály - Zöld CsabaSvenson Koltay bárónő, Munkácsy szerelme - Molnár SzilviaPaál László festőtárs - Sövegjártó ÁronMunkácsyné Cécile - Balogh AnnaKarl Rahl, festőakadémiai professzor, Koltay báró - Bognár ZsoltPerzsi, bábaasszony - Kocsis JuditGoupil képkereskedő - Lippai LászlóSedelmeyer képkereskedő - Venyige SándorLángi Mihály asztalos mester - Barabás Kiss ZoltánGáspár, inas Lángi műhelyében - Ömböli PálAnton, inas Lángi műhelyében - Chajnóczki BalázsAncsa, cselédlány Lánginál - Pataki SzilviaDíszlettervező: Székely LászlóJelmeztervező: Wieber MarianneZenei munkatárs: Erős CsabaHangszerelés: Turcsán AndrásZeneszerző: Bognár ZsoltDalszöveg szerző: Bognár ZsoltSzövegkönyv: Kiss StefániaRendező: Tóth János
2013.11.07. 10:02
Szinhaz.hu
Sakk premier és Sakk-Matt nap Portisch Lajossal Győrben
Sakk premier és Sakk-Matt nap Portisch Lajossal Győrben
Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 A Győri Nemzeti Színház új musicalje a 70-es évek-beli Szpasszkij-Fischer sakkrangadón játszódik, az egykori ABBA tagok Björn Ulvaeus és Benny Andersson zenéjével. A győri produkcióban vendégként Gesztesi Károly is szerepet vállalt. Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 Forgács Péter a Győri Nemzeti Színház igazgatója és a musical rendezője nem véletlenül döntött amellett, hogy az idei évad egyik új darabja a Sakk legyen: huszonévesen ugyanis ő játszotta a svéd szerzőpáros musicaljének főszerepét.A musicalből nagyszabású bemutatót ígérnek az alkotók, száz szereplővel, negyven tagú zenekarral és húsz fős kórussal.Évi egy színházi munkája ezúttal Győrbe szólítja majd Gesztesi Károlyt is, aki még a darab sajtótájékoztatóján elmondta, hogy igen válogatós, amikor eldönti, melyik legyen az az egy felkérés, amire igent mond egy adott évadban. Forgács Péter igazgatóval azonban régi jóbarátok, a Thália Színházban is együtt játszottak, és biztosnak érezte, hogy Győrben kiváló körülmények között tud dolgozni, ezért is vállalta el Alexander Molokov szerepét a Sakkban. A musical premierje november 9-én, szombaton lesz.A Győri Nemzeti Színház az új musicaljének bemutatója kapcsán egy rendhagyó programmal is kedveskedik a nézőknek: két nappal a premier előtt, november 7-én délután, fél háromtól a Csillárszinten. A Sakk-Matt napon többek közt lesznek izgalmas sakkversenyek, és a darab szereplőivel és Portisch Lajos sakknagymesterrel is találkozhatnak az érdeklődőket - utóbbi nem csak sakkozik majd, hanem dalra is fakad. Kísérőprogramként a Győr-Moson-Sopron megyei Sakkszövetség történeti kiállítása is láthatóa a színház Csillárszintjén felállított paravánokon.A színház ajánlójaA világhírű musical különlegessége, hogy zenéjét az egykori legendás svéd zenekar, az ABBA két tagja, Björn Ulvaeus és Benny Andersson szerezte. A történet a hidegháború idején játszódik, egy sakkvilágbajnoksági párosmérkőzésen, középpontjában pedig egy kibontakozó szerelmi háromszög áll. A trió résztvevői egy amerikai és egy orosz sakkozó, valamint az a magyar születésű nő, aki előbbinek a menedzsere, de utóbbiba szeret bele. Mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió mindent megtesz azért, hogy propagandacélokra használja fel a mérkőzés végeredményét. Bár a darab szereplőiről nem állíthatjuk, hogy valós személyek, az tagadhatatlan, hogy az amerikai játékos figuráját Bobby Fischerről mintázták, míg a cselekmény, a történet, és ezen belül a mérkőzés további elemei két szovjet sakkozó fenomén, Viktor Korcsnoj és Anatolij Karpov pályafutásának bizonyos pillanataira emlékeztetnek.Szereplők:Benny Andersson- Björn Ulvaeus- Tim Rice SAKK (CHESS)musical 2 részbenAnatoly Sergievsky - NAGY BALÁZS / MOLNÁR LÁSZLÓFlorence - BARANYAI ANNAMÁRIA / MOLNÁR ÁGNESFrederick Trumper - SÁNDOR PÉTER / VANYA RÓBERTAlexander Molokov - GESZTESI KÁROLY / MOLNÁR ERIKSvetlana Sergievsky - MÓZES ANITA / TUNYOGI BERNADETTBíró - MOHÁCSI ATTILA / TÖRÖK TAMÁSWalter de Courcy - VINCZE GÁBOR PÉTERLeonyid Viigand - VENCZEL-KOVÁCS ZOLTÁNPolgármester - SZIKRA JÓZSEF Közreműködik:Lázin Beatrix, Papp Annamária, Philip Kata, Réthy Zsazsa, Sík Frida, Bodrogi Attila, Bródy Norbert, Cselepák Balázs, Fehér Ákos, Forró Attila, Klinga Péter, Marek Gábor, Mohácsi Attila, Molnár Erik, Hanczár György, Pörneczi Attila, Szabó Balázs, Szűcs Péter Pál, Takács Zoltán, Török TamásValamint: a Győri Nemzeti Színház zenekara, énekkara, tánckara Jelmeztervező: HORVÁTH KATADíszlettervező: BÁTONYI GYÖRGYSúgó: VLASICS RITAÜgyelő: KARÁCSONY SZILVESZTERKorrepetitor: FEHÉR ADRIENNMEDVECZKY SZABOLCSKERTES ANNAKoreográfus: KOVÁTS GERGELY CSANÁDTánckarvezető: FEKETE MIKLÓSKarigazgató: BALOGH ESZTERRendezőasszisztens: HORVÁTH MÁRTAKarmester: SILLÓ ISTVÁN, KÖTELES GÉZARendező: FORGÁCS PÉTERPremier: 2013. november 9. 19.00 óra NAGYSZÍNPADSzínház.hu, Győriszínház.hu, TV2.hu, Plakátterv: Pálfalvi Lukács
2013.11.05. 10:00
Szinhaz.hu
Karácsonyi ajándék a Madách színpadán – Serbán Attila koncertezik
Karácsonyi ajándék a Madách színpadán – Serbán Attila koncertezik
Már csak két hónap maradt karácsonyig. A Madách Színház művésze, Serbán Attila ünnepi meglepetéssel készül, és december 21-én Silent Night címmel ad koncertet a teátrumban Szulák Andrea, valamint Feke Pál vendégszereplésével. Silent Night kicsit másképp:Serbán Attila 2009-ben megjelent lemezét is a Madách Színházban mutatta be telt ház előtt, és most, a közelgő karácsony okán egy válogatás esttel kívánja megajándékozni rajongóit. A színész meghitt, de mégis vidám estet ígér, ahol olyan dalok csendülnek fel áthangszerelve, mint a "Santa Claus is coming to town", az "Ave Maria", a "Jingle Bells" vagy az "All I Want for Christmas". Serbán Attila barátait is meghívta a koncertre, Szulák Andrea mellett Feke Pál is színpadra áll, a zenei színvonalat pedig Temesi Berci zenei rendező és basszusgitáros, valamint a Jazz And More kórus garantálja.Karácsonyi hangulatban:"Számomra a Karácsony a legkedvesebb ünnep az évben, ami valóban a szeretetről, családról és az őszinte érzelmekről szól. Gyerekkorom igazán hideg telei, karácsonyfa díszítései, édesanyám finom ételei mind-mind kedves emlékeket idéznek. Régi nagy álmom válik valóra azzal, hogy végre a Madách Színház színpadán ajándékozhatom meg családomat, barátaimat és a hozzám oly régen kedves, és hű színházszeretőket egy igazán különleges ajándékkal. A dalok autentikus, és nagy részben hozzám hűen, új hangszerelésben hangzanak majd el. Készülök egy személyes ajándékkal is, de ez legyen meglepetés!" – meséli Serbán Attila.Serbán Attiláról:A művészeti főiskola, számtalan külföldi és vidéki főszerep után a 2005-ös év során beválogatták a Madách Színház Volt egyszer egy csapat előadásának főszereplői közé. Azóta is a színház oszlopos tagja, szinte minden nagyobb musical előadásban szerepet kapott az elmúlt években, így például a Macskákban, a Producerekben, a József és a színes szélesvásznú álomkabátban, a Spamelotban és a Jézus Krisztus Szupersztárban, miközben vendégszerepelt a Pince Színház Isadora című előadásban, ahol Pápai Erikával játszott főszerepet. Közben szerepet kapott az Operettszínház Oltári srácok és a Centrál Színház Avenue Q című előadásában is. Számos cd anyag, koncert, televíziós produkció közreműködője, a közelmúlt egyik legfoglalkoztatottabb előadóművésze.Jegyeket ITT vásárolhatnak.A koncerten közreműködő zenekar tagjai:Billentyűk - Bubenyák ZoltánSaxofon, vokál - Csányi IstvánGitár - Dajka KrisztiánBasszusgitár - Temesi BerciDobok - Végh BalázsMonitor keverés: Bácskai János "Mazsi"Hangmérnök: Mohai GyörgyGrafika: Szabó DávidLátvány: Madarász János "Madár"Zenei rendezés: Temesi Berci - Serbán AttilaMűvészeti vezető: Serbán AttilaForrás: Madách Színház, színház.hu, facebook.com/SerbanAttilaOfficial
2013.11.04. 08:07
Szinhaz.hu
Munkácsy: jön az ősbemutató
Munkácsy, a festőfejedelem címmel mutat be musicalt a József Attila Színház november 9-én, szombaton. Bognár Zsolt és Kiss Stefánia művének ősbemutatóját Tóth János operaénekes rendezi.
2013.11.02. 22:32
Mno.hu
A festőfejedelem
Munkácsy, a festőfejedelem címmel mutat be musicalt a József Attila Színház november 9-én, szombaton. Bognár Zsolt és Kiss Stefánia művének ősbemutatóját Tóth János operaénekes rendezi.
2013.11.02. 16:05
Vjm.hu
Munkácsy a színpadon
Munkácsy, a festőfejedelem címmel mutat be musicalt a József Attila Színház november 9-én, szombaton. Bognár Zsolt és Kiss Stefánia művének ősbemutatóját Tóth János operaénekes rendezi.
2013.11.02. 11:45
Ma.hu
Munkácsy, a festőfejedelem - Ősbemutató
Munkácsy, a festőfejedelem címmel mutat be musicalt a József Attila Színház november 9-én, szombaton.
2013.11.02. 10:38
Gondola.hu
Ősbemutatóra készül a József Attila Színház
Munkácsy, a festőfejedelem címmel mutat be musicalt a József Attila Színház november 9-én, szombaton.
2013.11.02. 10:17
Hirado.hu
Megörökítve - New York-i színpadon Marton Mária darabja
Megörökítve - New York-i színpadon Marton Mária darabja
Szerelmi négyszög három szál gerberával, egy öreg réti nyúllal, és indiántánccal – így lehetne leírni Marton Mária szívhez szóló komédiáját, melynek ősbemutatója a közelmúltban zajlott New Yorkban. A szerzőt a helyszínen, egy manhattani magyar könyvesboltban faggattuk, ahol nemrég műhelyelőadást is tartott dramaturgiai trükkökről. Marton Máriát kérdeztük:- Milyen út vezetett a New York-i premierig? Marton Mária: Otthon ültem, épp rossz kedvem volt, és Mészáros Márta járt a fejemben, akire csak külföldi sikerei után figyeltek fel Magyarországon. Otthon ugyanis nehéz az áttörés, különösen női szerzőként… Arra gondoltam, itt az ideje, hogy az én írásaim is megmérettessenek külföldön, ezért e-mailt küldtem jónéhány külföldi színháznak. Az egyik, aki válaszolt, Zsédely Tímea volt, a New York-i Pilvax Players Társulat alapítója, rendezője. Felvettük a kapcsolatot, elpostáztam neki a két drámakötetemet, és rábíztam a választást.- A választás a Megörökítve című darabra esett, ami két festőművész kapcsolatbeli magányának és kibontakozó szerelmének története. Mennyi a valóságalapja a történetnek illetve a karaktereknek?Marton Mária: A történet kitaláció. Azt akartam érzékeltetni, miként él és hogyan találkozik egymással két nehéz személyiségű művészember, aki nagyszerű dolgokat hoz létre. A karaktereket illetően pedig azt gondolom, ha két alkotó ember él együtt, akkor a szenvedélyük, a törekvéseik könnyen kiolthatják egymást. Tehát nem biztos, hogy az együttlét jót tesz nekik, illetve az alkotói munkásságuknak, szükségük van olyan partnerre, aki reálisabban gondolkodik, mint ők, aki képes a ‘hétköznapokban létezni’. Szerintem, ha két tehetséges ember mégis egymásra talál, akkor tudnak működőképes kapcsolatot ápolni, ha a saját szuverén világuknak is hagynak teret: külön lakásban laknak, vagy az egyikük az egyik sarokban, a másikuk a másikban dolgozik, és a két sarok között nagy a távolság. De ez csak egyfajta nézőpont, általánosítani nem lehet. Éppen ezért írtam meg a saját szereplőim – egy budapesti festőnő és egy vidéki festő - történetét úgy, hogy nyitva hagytam a végét: lehet, hogy megpróbálják együtt, lehet, hogy nem. Végig megmarad a feszültség, és zajlik egy különös játék a pár között, akik egy szerelmi négyszögbe kerülnek. A karakterek kibontakoztatásakor a színészekre is gondoltam, szerettem volna, hogy több lehetőségük legyen megformálni a szerepet. A képzőművészek eszköztára egy színész számára sokkal gazdagabb, mint például egy íróé.- A darab egyoldalas leírással kezdődik, ami aprólékosan bemutatja a két helyszínt, a két műteremlakást. A felvonások tele vannak tűzdelve szerzői instrukciókkal, a dialógusok révén pedig éles jellemrajzokat kapunk. Ha valaki elolvassa a darabot, azt érzi "konyhakész". Ez jellemzi a korábbi írásaidat is? Marton Mária: Igen, azt mondanám…-Édesapád (Marton Frigyes - a szerk.) rendező volt... Mennyi betekintést engedett a színház világába?Marton Mária: Színházi közegben nőttem fel, és ez észrevétlenül hatott rám. Mindig a regényírás volt a célom. Aztán egyszer írtam egy darabot, ami hihetetlenül könnyen ment. Azóta is megesik velem, hogy leülök például verset írni és végül színdarab lesz belőle. Mielőtt viszont lejegyzem a darabot, gondolatban eljátszom a jeleneteket, néha a mozdulatokat is kipróbálom. A munkámmal kapcsolatban az egyik legnagyobb dicséretet Ruszt Józseftől kaptam. Egy vendéglőben ültünk, az egyik darabomról beszélgettünk, amit meg akart rendezni. "Mari, te kiszúrtál velem, meg a színészekkel” - mondta. “Te megrendezted a darabot az íróasztalnál. Ezt már csak ki kell osztani és el kell játszani. Nem hagysz lehetőséget nekünk" – tette hozzá. Neki egyébként a Megörökítve is nagyon tetszett, ezért külön örültem, hogy Tímea is ezt a darabot választotta. Apu is szerette volna megrendezni, de sajnos beteg lett, és már nem maradt rá ideje. Valószínűleg azért szerethetik, mert lényeges kérdésekkel foglalkozik és időtlen. Jelenet az előadásból | Kaszás Eszter, Katona László- A bemutató előadás után mondtál egy rövid köszöntőt az alkotóknak és a közönségnek, amelyben Lázár Ervint is megemlítetted, akivel szoros barátságban álltatok, akiről könyvet is írtál (Mese Lázár Ervinről - a szerk.). Íróként ő mennyiben hatott rád? Marton Mária: Minket csodálatos barátság kötött össze. Amikor fiatal és bizonytalan voltam, elsősorban az ő véleményére adtam. Ervin nagyon szigorú volt, tehát ha ő azt mondta, hogy jó valami, akkor ahhoz kétség nem fért. Végtelenül hiányzik... Azt hiszem, bizonyos értelemben én klasszikus figurája vagyok az irodalomnak, mert nekem kell a múzsa, fontos, hogy valaki csodáljon, hogy meg tudjam mutatni, hol tartok, és hogy jelezzék, jó irányba haladok-e. Ervin ezt tette. Képes volt nyáron, negyven fokban átjönni hozzám, hogy elolvasson húsz oldalt a regényemből. Egyébként gyakran beugrottunk egymáshoz, én a Tűzoltó utcában laktam, ő pedig a Lónyai utcában. Huszonéves barátság után mesélte egyszer: "Mari, én mindig úgy megyek hozzád, hogy elmegyek a József Attila háza előtt a Gát utcában." Mire én: "Ervin, én is mindig ugyanazon az útvonalon megyek hozzád, a Gát utcán át, hogy útba essen József Attila háza."Szász Imre is az az ember volt az életemben, aki szárnyakat adott. Hiányzik a műveltsége, szigorúsága, kritikussága. Hol vannak ezek a nagy óriások, akik így tudtak figyelni az emberre? A szerző és a rendező a bemutató utáni pillanatokban - Nemrégiben versesköteted jelent meg. Hol tart most az írói pályád? Marton Mária: Az utóbbi 1o évben inkább a verselésre hajlott az agyam. A regényíráshoz most túl zaklatott az életem. Fejeben persze folyamatosan dolgozok, tehát ha én látszólag nem dolgozom, akkor is dolgozom. Sőt akkor dolgozom a legjobban, mert előbb a fejemben áll össze minden, anélkül, hogy vázlatot írnék vagy jegyzetelnék. Most éppen egy regényen gondolkodom, amit egyes szám első személyben írnék, egy férfi szemszögéből. Egyébként egy mesekönyvet és egy novelláskötet készülök kiadni a közeljövőben. - Színház...?Marton Mária: November végén, és december elején lesz egy bemutatóm az Óbudai Kulteában. Igó Éva és Szitás Barbara Kettős vallomás címmel készít önálló zenés estet a verseskötetemből. Izgalmas, egészen újszerű dolog lesz, úgyhogy remélem, sokan eljönnek megnézni. A Megörökítve című előadással is vannak még terveim, hiszen a fő célom az, hogy New Yorkban és környékén angolul is megismerjék a darabot.Jelenet az előadásból | Katona LászlóZsédely Tímea, rendező a darabról és a társulatról:Marton Mária drámáinak két fontos jellegzetessége ragadta meg a figyelmemet. Az egyik az a különös, de termékeny ellentmondás, amely a szövegben a női érzékenység (a női szempontok előtérbe helyezése) és a már-már maszkulinnak mondható érdes szókimondás között feszül. A drámai dialógusok, sőt, a karakterek is éppen a retorikai spontaneitástól kezdenek el működni Marton Mária szövegeiben. Az írások dramaturgiai pontossága és klasszikus értelemben vett színházi atmoszférája is magával ragadó volt. Marton Mária darabjaiból azért választottam a Megörökítve című komédiát, mert ebben a műben érvényesül a leginkább az a nemzetközi hang, ami tartalmilag könnyen befogadhatóvá teszi a darabot, miközben retorikailag megtartja azt a kelet-európai egzotikumot is, ami a sajátja. A két festőművész találkozásának története az urbánus-falusi életmód közti ellentétről is beszél, és ez egy újabb értelmezési réteget ad a darabnak. Jelenet az előadásból | Bíró Emőke, Katona LászlóA Megörökítve new york-i előadása a Pilvax Players Theatre Company, független amerikai-magyar színtársulat és filmprodukciós non-profit szervezet által jött létre. Egy aránylag frissen alakult kreatív csoportról van szó, ami jelenleg nagyon szerény költségvetéssel működik, amatőr és profi színészekkel. Remélhetőleg a támogatóink száma a produkcióink számával együtt növekedik majd. Mivel itt New York-ban megszokott, hogy csak a bemutató előtt van lehetőség a helyszínen próbálni, ezért lényegében a teljes munka- és próbafolyamat nyolcvan százaléka színháztermen kívüli, - ma úgy mondanánk- szobaszínházban folyt. Megörökítve - így készült... | AjánlóA Pilvax Players próbaterme Manhattanben az East Village nevű negyedben működő 10 Thousand Steps Hungarian Bookstore pincegalériájában működik. A színtársulatot egy kreatív baráti kör alkotja, ezért a munkafolyamat - bár szigorúan szakmai alapokra épül - családiasan inspiratív légkörben zajlik. Mivel az amerikai-magyar közösségben ritkaságnak számít egy-egy magyar nyelvű színházi esemény, ezért általában az előadásainkra nemcsak New York-ban, de más államokban is kiváncsiak. Ez az előadásunk is meghívást kapott más városokba (Boston, New Brunswick, Los Angeles, stb.). Igyekszünk eleget tenni a felkéréseknek és minél több magyar nyelvű közösségnek bemutatni darabjainkat.Szerző: SunnyA Megörökítve előadásról képekben:1. A Megörökítve stábjaTovábbi képek a Megörökítve c. előadásból - A fotókat Balogh Enikő készítette2. 3. 4. 5. 6.7. 8.Pilvax Players Theater Company: MEGÖRÖKÍTVEÍrta: Marton MáriaRendezte: Zsédely TímeaSzereplõk:HALMOS ANNA, festõnõ - Kaszás EszterMÁLNÁSI GYÖRGY, "Bolond" - Katona LászlóÉVA, Bolond barátnõje - Bíró EmõkeGÉZA, Anna barátja - Gyulai ZoltánRendezõasszisztens/Technikai vezetõ: Roland UdvariTechnikai asszisztens: Kovács ZsoltIllusztráció: Mark SzepŐsbemutató: 2013. szeptember 22., TADA Theater
2013.11.02. 06:00
Szinhaz.hu
Elor Emina kapta a vajdasági Pataki-gyűrűt
Elor Emina kapta a vajdasági Pataki-gyűrűt
Elor Emina, az Újvidéki Színház magyar színésze kapta a legrangosabb vajdasági színházi elismerést, a Pataki-gyűrű díjat. Elor Emina az Opera Ultima című előadásban nyújtott alakításával érdemelte ki az elismerést. A színésznő a díj kedd esti átvételekor beszéd helyett József Attila Thomas Mann üdvözlése című versét idézte. Elor Emina ezzel már kétszeres Pataki-gyűrű díjas vajdasági magyar színész.A díjat az előző évadban nyújtott legkiemelkedőbb színészi alakításért ítéli oda a zsűri, és a délvidéki magyar színjátszás napján, hétfőn adták át, ezúttal már a 12. alkalommal. A zsűrit Tolnai Szabolcs rendező, Igor Buric kritikus, Döbrei Dénes színész, Gerold László színháztörténész, kritikus, valamint összesített szavazattal az újvidéki Művészeti Akadémia színésztagozatának hallgatói alkották. A pecsétgyűrű mellé 1000 euró (292 ezer forint) értékű pénzjutalom is jár.A díjátadó gálán az Újvidéki Színház vendégszerepelt az Opera Ultima című előadással. A délvidéki magyar színjátszás napja október 29., annak emlékére, hogy Pataki László, a szabadkai Népszínház alapító tagja rendezésében 1945-ben ezen a napon mutatták be a színház első darabját, Balázs Béla Boszorkánytáncát.
2013.10.30. 11:33
Szinhaz.hu
Poligamy - Így zajlott a premier a Madách Színházban
Poligamy - Így zajlott a premier a Madách Színházban
Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 Megtartották az évad első bemutatóját a Madách Színházban. A Poligamy című film musical változatát kettős szereposztásban játsszák, a főszerepekben Nagy Sándor és Nagy Balázs, Balla Eszter és Kovalik Ági, Gallusz Nikolett és Oroszlán Szonja, valamint Sánta László és Szente Vajk látható, egy kisebb szerep erejéig pedig Székhelyi József is feltűnik a darabban. Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 „Annyira durva, hogy egy férfinek az összes nő kell! De még durvább, ha meg is kapja őket!Lesz itt kábé négyszáz fajta nő… Dundi, undi, szürke, feltűnő… Facér, kacér, házitündér, házisárkány…De hogy ez kéjmámor, vagy rémálom… …arra a Madách színházban derül reflektorfény!”A produkcióról:A Madách Színház régóta fontosnak érzi, hogy ne csak nemzetközileg elismert szerzők műveit tűzze műsorra, hanem saját fejlesztésű darabokat is készítsen, illetve teret adjon magyar szerzők zenés darabjainak is. A hétvégén egy újabb igazi „madáchos” musical, vagyis „romantikus musical comedy”, a Poligamy bemutatóját láthatták a nézők.Az Orosz Dénes filmje alapján készült szórakoztató vígjátékhoz saját zenét komponált Bolba Tamás, a szövegkönyvet pedig Szente Vajk és Galambos Attila, illetve a Madách Színház igazgatója, Szirtes Tamás jegyzi, aki egyben a darab rendezője."Bár a szövegkönyvet ugyanazzal a teammel írtuk, akikkel a Csoportterápiában dolgoztunk együtt, mégis hazudnék, ha azt mondanám, hogy Sanyi vagy az én életem történései nincsenek benne a darabban. Az előző éveink tapasztalatait nap, mint nap megbeszéltük, ezért sok olyan mondat cseng vissza az én tollamból az ő szájában, amit az ő szája adott az én tollamba. Sok mindenről beszélgettünk, amikor hol egyikünk, hol másikunk élt át magánéleti krízist, s ezek mind benne vannak a Poligamyban. Persze csak mi tudjuk, hogy pontosan melyek ezek a bizonyos mondatok" - számolt be a stop.hu-nak Szente Vajk."Jó hangulatban teltek a próbák, már az olvasópróba is nagyon vicces volt, mikor az alkotók felolvasták a darabot, végignevettük az egészet" - árulta el a Fidelionak Nagy Balázs, aki Nagy Sándorral váltásban alakítja a főszerepet.Kritikus szemmel a darabról:"Poligamy egyfajta kísérletnek tűnik: az alkotók alighanem azokat a fiatalokat is igyekeznek az előadással megszólítani, akiknek percenként van szükségük új impulzusra, figyelmüket egy dologgal csak 1-2 percre lehet lekötni, facebookolnak, vibereznek, skype-olnak és a mai szlenget beszélik. Hogy ez végül sikerül-e, és a színház versenyre kelhet az okostelefonnal, még nem tudni. Ám a gyors tempó nekünk, középkorúaknak is bejött." Folytatást a vanyabacsi.blog.hu-n talál.A premierről képekben: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.Tartalmi partnerünk, a Fidelio oldalán interjút olvashatnak a két főszereplővel, Nagy Sándorral és Nagy Balázzsal. Forrás: Madách Színház, Színház.hu, ványabácsiblog, stop.hu
2013.10.29. 07:08
Szinhaz.hu
A Csörtével vendégszerepel a Nemzetiben a békéscsabai színház
A Csörtével vendégszerepel a Nemzetiben a békéscsabai színház
Október 30-án a Békéscsabai Jókai Színház Csörte című produkciójával vendégszerepel a Nemzeti Színházban, az előadást megelőzően pedig bemutatják a Mennyei Társulat első tíz tagját. Alkotók az előadásról:A Jókai Színház ajánlója: A szabadkai kortárs szerzőnő, Brestyánszki Boros Rozália Csörte című drámája 2010-ben született meg a Magyar Drámaíró Versenyen, s ezt bővítette, dolgozta át az író egy kétfelvonásos előadássá. A produkció művészdarabként is közönségsikert tudhat magáénak, és amellett, hogy felsorakoztatja az ismert és közkedvelt slágereket, komoly problémákat boncolgat.A speciális technikai elemek, a látványtechnika különleges atmoszférát teremt egészen a légypapíros kocsmától a show fényes, csillogó gazdagságáig. Az előadás egyben kísérlet a néző bevonására a játékba. Bizonyos pontokon szerephez jut maga a közönség, dönt, pontoz vagy akár énekel is.Kritikus szemmel az előadásról: „Brestyánszki története, helyszínei és karakterei mindannyiunk számára ismerős és valamennyiünkben ott élő történetek, helyszínek és karakterek. Magunkon nevetünk, magunkat sajnáljuk és a magunk kis álmait, vágyait ismerjük fel. Nem beszél mellé és nem rágja a szánkba a mondanivalót, nagyon jól ismeri álmainkat, gyengéinket. Fekete Péter pedig (ne feledjük, végzett bűvész), pontosan tudja hogyan kell elvarázsolni, majd mikor már védtelenül elengedte magát, jól belegyalogolni az ember lelkébe, csak, hogy érezze, van még lelke, amibe néha jól esik, ha belegyalogol valaki.” /Kovács Attila, Békés Megyei Hírlap/Képek az előadásból: Fotók: Nyári Attila/A-Team1. 2. 3.4.A Mennyei Társulatról:A Jókai Színház nem csak előadással mutatkozik be a Nemzetiben, hanem a közelgő 60. alapítási évforduló jegyében bemutatja Mennyei Társulatának első tíz tagját is. Az egykori meghatározó társulati tagok képeit a Csörte előadás előtt, 18 órakor a Gobbi Hilda Színpad előcsarnokában állítja ki.A portrékat ünnepélyes keretek között, az elhunytak családtagjai jelenlétében, neves színházi és közéleti személyiségek helyezik el, köztük: Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke; Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója, a Vidéki Színházak Igazgatói Egyesületének elnöke, Felkai Eszter Jászai-díjas színművész, Oszter Sándor Kossuth-díjas színművész, Kadelka László, a Nemezeti Színház egykori főügyelője, Borovics Tamás Kaszás Attila-díjas színművész, Marton Róbert színművész, Szabó Norbert, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója. A Mennyei Társulat képeinek állandó helye a Jókai Színház előcsarnokában lesz.A Békéscsabai Jókai Színház Mennyei Társulatának első tíz tagja:Daniss Győző színész, rendező, alapító igazgató; Miszlay István rendező, igazgató; Gálfy László színész, igazgató; Körösztös István színész, Barcza Éva színésznő, Dénes Piroska színésznő; Széplaky Endre színész; Romvári Gizi színésznő; Szoboszlay Sándor színész; Simon József játékmester, díszlettervező, ügyelő, „színházi mindenes”.A Jókai Színház Mennyei Társulatába azon színművészek és színházi szakemberek kerülhetnek be, akik munkásságukkal, hosszú éveket felölelő szakmai múltjukkal meghatározóan kötődtek a Jókai Színházhoz, annak arculatát, művészi munkáját formálták, alakították, akik személyiségükkel és szaktudásukkal példaként szolgálhatnak újabb színházi generációk felneveléséhez, illetve a helyi tiszteleten túl országos szakmai elismerést is kiváltottak. A tagokat a nézők javasolják, a színház vezetősége pedig évenként két alkalommal dönt arról, kivel bővíti ki ezt a társulatot.Már az első tíz tag személyére is sok javaslat érkezett Békéscsabán és Békés megyén túl, szinte az egész országból. A jelöltek között több olyan elhunyt művész, alkotó, színházi ember neve szerepelt, akik az 1954-es magalakulás óta hosszú időn keresztül meghatározó tagjai voltak a békéscsabai teátrum társulatának.Forrás: Jókai SzínházKisfilm az alkotókkal: (11p): http://youtu.be/yuNk_-2uSD0Video spot: (30s): http://youtu.be/es5J0yrfB0AVideo: Vámos Zoltán/JókaiFilm
2013.10.27. 08:00
Szinhaz.hu
Álomkommandó - Szász János a Pesti Színházban rendezett
Álomkommandó - Szász János a Pesti Színházban rendezett
Október 26-án mutatja be a Pesti Színház Sütő András Az álomkommandó című drámáját. A főszerepben Fesztbaum Béla és Hegedűs D. Géza látható, az előadás rendezője Szász János.A Pesti Színház ajánlója:Sütő András drámája az elmúlt évtizedek magyar irodalmának egyik legeredetibb, felelősségteli írása, mely egy nehéz történelmi helyzetben vall a színház szerepéről és a művészet erejéről, hivatásról és erkölcsről. Őszinte tisztasággal beszél a hatalommal való szembenállás lehetőségeiről.Színházi próba zajlik a színpadon. A darab az auschwitzi Mengele-laboratóriumban játszódik, a Sonderkommandó lázadásának idején. A darabbeli színház igazgatója játssza Mengelét, a dráma írója és rendezője pedig Manót, a laboratóriumi szolgát, aki ikergyerekei életéért harcol, és az álmaikat meséli Mengelének, hogy kísérleteihez pszichológiai anyagot szolgáltasson, s így ne kelljen meghalniuk. Amikor kiderül, hogy a fiát mégis megölette Mengele, a gyilkossal is alkut kötő kisember egy pillanatra hőssé próbál válni, s pisztolyt fog Mengelére, de elsütni nem tudja. A próbált darab belső színházi valósága egybefonódik a kor külső valóságával. A színpadon játszódó darab szerző-rendezőjének a fiát ugyanis államellenes összeesküvés miatt börtönbe akarják zárni. A fiú a színházban próbál elbújni a belügyesek elől, s az apja segítségét kéri, aki azt tanácsolja neki, hogy öltözzön be Sonderkommandósnak, de lebuknak. A próbát mégis folytatják, mert az előadást meg kell tartani, de folyamatos ellenőrzés és megfigyelés alatt kell tovább dolgozniuk..."Talán nem önáltatás, hogy drámám időszerűsége nem múlt el létrejöttének történelmi idejével. Nem múlhatott el, mert a mindennapos jelenség – mint például az emberi szabadság lábbaltiprása – nem föltétlenül napi jelenség. Mi több: korszakok jönnek és mennek – a megaláztatás pedig marad, a sovén gyűlölet tartósan garázdálkodik. Meddig vajon? Az álomkommandó erre a kérdésre is választ keres kényszerű megalkuvások, véres lázadások, álmok és remények örök hullámzásában." (Sütő András)Az előadást 14 éven felüli nézőknek ajánlják!Szász János rendező a Fidelionak nyilatkozott:Nagyon sok helyen dolgoztam a világban, és nagyon sokfajta társulattal volt már dolgom, Moszkvától kezdve Norvégián át Amerikáig. A Víg mostani társulata elképesztő tehetséggel és ambícióval dolgozik, olyannal, amit nagyon ritkán lehet látni a világban. Szövegtudással érkeznek a próbákra, és rögzítenek mindent, amit mondok nekik, nyitottak, érdeklődőek. Én próbálok hinni abban, hogy nem történhet meg mindennek a megcsúfolása. Szász János rendezővel tartalmi partnerünk, A Fidelio készített interjút, amely itt érhető el.Lukács Sándor Az álomkommandóról:Az álomkommandó játék a játékban. Egyrészt megjelenik benne Sütő András korának Romániája a maga besúgórendszerével és a nagy trónon Monsignor Ceauşescuval, másrészt az auschwitzi koncentrációs táborok élete, mindez mintegy párhuzamként - játék a játékban. Számomra külön érdekessége a műnek, hogy több mint húsz esztendővel ezelőtt Sík Ferenc rendezte Gyulán, és én abban a feldolgozásban is szerepelhettem. Akkor a két főszerepet játszottuk Kern Andrással. Olyan siker volt, hogy a Vígszínházba is bekerült az előadás, és azt hiszem két évadot futott. Dr. Adler, akit a mostani előadásban alakítasz, milyen figura? Lukács Sándor: Abban a bizonyos előadásban ezt a szerepet Gálffi László játszotta. Ő egy boncoló orvos, aki Mengele jobbkeze, akivel Dr. M. a legkülönbözőbb őrületes kísérleteit végzi. Szörnyű helyzetben van, hiszen ő maga is az áldozatok fajtájából való, és a saját fajtáját boncolja, de ennek ellenére, - ha lehetséges ezt mondani- szinte humanista. A nagyon szűkös lehetőségein belül megpróbál segíteni a többi rabnak. Persze vannak olyan helyzetek, amelyekből nem tud kimászni. Szász Jánossal nagyon jól dolgozunk együtt... A Dr. Adler szerepét alakító Lukács Sándorral készült interjúnkat itt olvashatják.Képek az előadásból: Fotók: Szkárossy Zsuzsa 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. fotó: MTI 10. fotó: MTI Sütő András: Az álomkommandó dráma két részbenHoffmann Juliusz Manó szerepében Fesztbaum Béla Frank Aurél Dr. M. szerepében Hegedűs D. Géza Hoffmann Tamás Robi szerepében Molnár Áron Erika Krisztina szerepében Tornyi Ildikó Dr. Adler Lukács Sándor Zénó Tahi Tóth László Mussfeld Mihályfi Balázs I. Belügyi Biztos Lajos András II. Belügyi Biztos Telekes Péter I. Sonderes Kocsó Gábor II. Sonderes Dolmány Attila III. Sonderes Gere Dénes Ákos IV. Sonderes Somody KálmánSúgónő Igó Éva Valamint: Éder Csaba, Hajdú Ádám, Hajdu György, Hammel Attila, Kása Kelemen, Kocsis Mihály, Kovács Tamás, Márton József, Nagy Péter, Venczel Zsolt és a Pesti Színház műszaki munkatársaiDíszlet-jelmez: Vereckei Rita Koreográfus: Soós Attila e.h.Dramaturg: Kovács KrisztinaÜgyelő: Röthler Balázs Súgó: Zsolnay Andrea Videó: Bánki Ákos, Szöllősi Géza, Zana KrisztiánSzcenika: Krisztiáni IstvánVilágítás: Csontos BalázsRendező munkatársa: D. Mucsi ZoltánRendező: Szász János Bemutató: 2013. október 26. - 19 óra Pesti Színház Forrás: vigszinhaz.hu
2013.10.26. 05:02
Szinhaz.hu
Választási kampányt hirdet a nagyváradi színház
Választási kampányt hirdet a nagyváradi színház
A nagyváradi színház névadója születésének 200. évfordulója alkalmából jubileumi évadot hirdetett, ennek legfontosabb eseménye a Szigligeti című előadás, amelynek bemutatójára várhatóan jövő év márciusában kerül sor. Az előadás törzsanyagát a Szigligeti-szövegek, színműveinek részletei adják. A darab keretjátékának és dramaturgiájának kialakítója, valamint a köztes jelenetek írója Béres Attila, a rendező Selmeczi György. A produkció több célt tűz maga elé: emléket állítani Szigligetinek, felhívni a figyelmet egy nagyszabású magyar életműre, amely mélyen alulreprezentált korunk színházi világában; hatásos tablót vinni a közönség elé a 19. század magyar szellemtörténetének eseményeiről, szereplőiről, esztétikai és etikai eszmerendszeréről; végül korunk színházi formanyelvén nívós és egyben látványos, élvezetes produkciót létrehozni. Az alkotók elképzelései szerint a címszereplőt alakító színész személyéről a közönség dönthet. Választási kampány veszi tehát kezdetét, amelynek végén az öt jelölt – Hunyadi István, ifj. Kovács Levente, Pál Hunor, Szotyori József, Varga Balázs – közül a legtöbb szavazatot gyűjtő színész alakítja majd Szigligetit. Szavazni november végéig a Szigligeti Társulat előadásai alakalmával (a szünetben, illetve az előadás előtt és után) lehet: a választójogukkal élni kívánók a helyszínen kitöltött szavazólap segítségével szavazhatnak az általuk legmegfelelőbbnek ítélt jelöltre.Szavazásra csak a bérlettel, illetve belépőjeggyel rendelkezők jogosultak. Éljen szavazati jogával, válassza Szigligetit!
2013.10.24. 08:07
Szinhaz.hu
1 nő hétszer, vagy 7 nő egyszer? - Poligamy bemutató a Madách Színházban
1 nő hétszer, vagy 7 nő egyszer? - Poligamy bemutató a Madách Színházban
Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 Bemutatóra készül október 26-án a Madách Színház. A Csoportterápia és az Én, József Attila után ismét saját szerzeménnyel, a Poligamy című film történetének feldolgozásával született musicallel várják a nézőket.Az előadásról: Egy nő hétszer, vagy hét nő egyszer? Ami biztos, az az egy pasi – sok nővel. Vagy mégsem?! Igen, igen ez az a Poligamy, csak mégis más! Orosz Dénes azonos című filmjéből készült ezúttal önálló, magyar musical, melynek Bolba Tamás jegyzi a zenéjét. A darab szövegkönyvén még tavaly kezdett el dolgozni Szente Vajk és Galambos Attila, majd szerzőtársként csatlakozott hozzájuk a Madách Színház igazgatója, Szirtes Tamás - aki egyben a darab rendezője is. A végeredmény egy vadiúj szövegkönyv lett új karakterekkel, új történetekkel, kifejezetten színpadra írt jelenetekkel, és a főhős András történetét kiegészítő izgalmas mellékszálakkal.Aki látta a filmet kicsit „bennfentesnek” érezheti magát, ám a történet Madáchbéli változata tartogat meglepetéseket és slágergyanús dallamokat.Az előadást kettős szereposztással játszák majd, a főszereplő Andrást Nagy Balázs, és Nagy Sándor, Lillát pedig Kovalik Ági és Balla Eszter fogja alakítani. A főszereplők legjobb barátait Kornélt, Sánta László és Szente Vajk, Adélt Gallusz Nikolett és Oroszlán Szonja játssza. A Lillák szerepében Trecskó Zsófiát, Molnár Gyöngyit, Kiss Ramónát, Bartha Alexandrát, Sári Évát, Lapis Erikát és Wégner Juditot láthatjuk majd. Sok más színművész feltűnik a darabban, többek között Feke Pál, és Détár Enikő is.Az alkotók szavaival: Feke Pál apaszerepbe bújik: "A Poligamy című musicalben játszom az egyik lány apját, valójában meghatározhatatlan etnikumú személy, de nagyon mulatságos - mondta lelkesen Feke. - Mindig a legrosszabb pillanatban szólal meg, és a legnagyobb sületlenségeket mondja, tehát rendkívül hálás feladat. Mindössze nyolc percet tartózkodom a színpadon, ám ehhez nagyjából 45 perc a felkészülés, a smink, a paróka és a kitömött ruha felhúzása." Oroszlán Szonja lesz Adél: "Most egy olyan darabon dolgozunk, amelyen még alig száradt meg a tinta, a próbák alatt is alakulnak a dialógusok, születőben van a koreografia és a dal is. Velünk, színészekkel próbálják ki az írók a szöveget, ez az, ami mindennapos izgalmat ad a dolognak. Szóval üdítő érzés részt venni egy folyton alakuló produkcióban, persze az állandó változás fárasztó és kényelmetlen is tud lenni, hiszen az, ami esetleg a tegnapi próbán működött, másnap már nem biztos, hogy illik az előadásba. Az én szerepem, Adél egy nagyon összetett karakter. Én sem vagyok egyszerű eset, de ő még rajtam is túltesz. Független, szabad, okos nő, mégsem tudja eldönteni, hogy mit akar igazán és azt kitől is akarja. Egyelőre vívódunk egymással, de remélem jó kimenetele lesz a küzdelemnek!" Folytatást itt talál.Nagy Sándor főszerepet kapott: "Én azt vallom, hogy a realitás talaján kell játszanunk a figurákat, ez azonban csak akkor lehetséges, ha a történetben van valamiféle igazság. András együtt van valakivel évek óta, és egy adott ponton egyszer csak úgy érzi, nem biztos, hogy ez az, amire vágyott, ráadásul olyan hírt kap a barátnőjétől, amitől megrémül. Aztán elkezdődik egy furcsa eseménysor, megjelennek az újabb lányok – az újabb Lillák –, akik mindannyian András eredeti barátnőjének vallják magukat. Tehát a darab igazából azzal a ténnyel játszik el, hogy mindnyájunkban rengeteg féle karakter – ha úgy tetszik, ember – rejlik". Folytatást itt talál. Galambos Attila szerint elmélyül a történet:"Elhatároztunk, hogy bővebb kifejtést érdemel András elveszett szerelem utáni lázas kutatása. Ezen kívül hangsúlyosabbá tettük Kornél karakterét, méghozzá úgy, hogy ő is kapott egy határozott szerelmi szálat; egy liezont Adéllal. A film 90 percéhez képest egy színházi előadás nagyjából egy órával hosszabb; ez az időtöbblet teszi lehetővé a zene beemelését, ami képes arra, hogy elmélyítse a történet érzelmi síkját". Folytatást itt talál.Kiss Ramóna egy Lillát fog alakítani:"Amellett, hogy remek vígjáték, ez egy gyönyörű és mélyen igaz darab. Én hiszek abban, hogy mindenkinek csak egy olyan szerelme van, aki mindent megtestesít. A férfiak életében jönnek nők, a nők életében jönnek férfiak, a legtöbbünk mégis egy adott személynél érzi csupán a „robbanást”, ami aztán meghatározza a kapcsolatát". Folytatást itt talál.Szente Vajk élvezetes próbafolyamatról számolt be:"Elemezve a filmet úgy éreztük Szirtes tanár úrral, hogy benne van egy jó első felvonás, nagyon jó az alapötlete, az elköteleződésre képtelen fiatalember belső utazása. A megfejtés a film líraiságával elfedhető, de nekünk a színpadon konkrét válaszokat kell adnunk, így tudtuk, hogy kell egy erős második felvonás. Végül vadonatúj szövegkönyv született. A darabon ugyanaz a csapat dolgozott, mint a Csoportterápián, sőt szerencsére társszerzőként végül a tanár úr is beszállt. A dalszövegeket Galambos Attilával írtuk. Nagyon élvezetes volt az alkotói folyamat, úgy képzelem, ilyen szabadságban dolgozva, nyitott gondolkodással jönnek létre a West End vagy Broadway produkciói is." Folytatást itt talál.Forrás: Madách Színház, Színház.hu, Vivalamusical, ványabácsi blog, Imedia
2013.10.24. 06:00
Szinhaz.hu
Színházi forradalmárokról - '56-ra emlékezünk
Színházi forradalmárokról - '56-ra emlékezünk
Nemzeti ünnepünkön olyan forradalmárok történetét idézzük meg, mint Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Földes Gábor, Mensáros László, illetve Sinkovits Imre, és megosztjuk, milyen gondolatokra ihlették az 1956-os események a Nobel-díjas Albert Camust. Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok egyetemekről kiinduló békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be Csepelen november 11-én. Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. Az 1956-os események a színházi világot is megmozgatták, művészek csatlakoztak az általános sztrájkhoz, átmenetileg beszüntették a színjátszást, színészek, rendezők lettek forradalmárrá, köztük Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Földes Gábor, Mensáros László és Sinkovits Imre. Az ő történetükről olvashatnak az alábbiakban.A képen Sinkovits Imre látható a forradalmárok között - A magyar színészek forradalmi bizottságának nevében Szakács Miklós és Molnár Tibor beszélt 1956 november 2-án, a Szabad Kossuth Rádióban. A 4:31 perces megszólalást itt meghallgathatják.Sinkovits Imre története:"Az ember a hazáját nem másért szereti, Senecával szólva, csak mert az övé. Én is így voltam, vagyok és leszek. Ez az én hazám, ezt én így tudom szeretni, mert ezt én így hallottam a szüleimtől, s azok szava nekem szent, meg így tapasztaltam és álltam elébe a különböző ilyen viziteknek, ahol én voltam a meghívott”. A Nemzeti Színház színésze a Petőfi téren hangosítás nélkül olvasta fel a Nemzeti dalt tízezres tömeg előtt, majd este a Parlamentnél szavalt. Mivel személye nemzetközileg is a figyelem középpontjába került, a forradalom bukását követően nem kapott börtönbüntetést. Azonban felére csökkentették a fizetését, és nem játszhatott nagy szerepeket, a rendőrség többször kihallgatta, és arra akarta rábírni, hogy tegyen megbánó nyilatkozatot a Népszabadságban. Mivel nem engedelmeskedett, fél évig a Műanyag és Textil Kisipari Szövetkezet dolgozója lett. 1958-ban pedig öt évre el kellett hagynia a Nemzeti Színházat, így került a József Attila Színházba. 1963-ban visszatért a Nemzeti Színház társulatába, amelynek évtizedeken át meghatározó tagjaként működött. 2000-től haláláig a Pesti Magyar Színházban játszott.Bessenyei Ferenc nem mondta volna másként a Szózatot...Bessenyei Ferenc története:"Forradalomban még nemigen volt nekünk részünk, csak békeharcban, így még naivak is voltunk. Gondolni se mertük, hogy a tisztulási folyamatot szörnyűséges mocsokba lehet fordítani. Onnantól kezdve nem is volt mit tenni.” A Nemzeti Színház színészét az egyetemisták vitték magukkal a Bem szoborhoz, ahol elszavalta a Szózatot. A színház éléről eltávolították Major Tamás igazgatót, és 31-én Bessenyeit egy három főből álló vezetői bizottságba választották, Juhász József és Szörényi Éva mellett. Ezért megtorlásképpen két évig színházon kívül máshol nem vállalhatott munkát, nem kereshetett pénzt az akkori havi 4000 forintos keresetén kívül. 1959-ben Fábri Zoltán rendező érte el, hogy ismét kamera elé állhasson Dúvad című filmjében.A képen Latinovits Zoltán és Darvas Iván.Darvas Iván története:"Becsengettem a kapun, kértem a börtönparancsnokot, és mondtam neki, hogy "kérem szépen, én a bátyámért jöttem". Mikor aztán odahozták, én kézen fogtam, és akkor hát... köszönettel távoztunk. Ezért engem 57-ben letartóztattak, és három évet kaptam. De már az első, úgynevezett "kisamnesztiánál", 59-ben szabadultam, így csak két évet ültem. (…) Ha valaki megkérdezi tőlem 44-ben, hogy mi az, ami arra késztet, hogy harmadszor-negyedszer is nekikezdjek a pályának, nem tudtam volna mit mondani. Fogalmam sincs. Mert csak ott érzem otthon magam, az az én legtermészetesebb közegem, az a levegő, ami egy színpadon körülveszi az embert". A Madách Színház színésze részben személyes okokból kapcsolódott be a szabadságharcba, október 30-án azért ment a Budapesti Országos Börtönbe, hogy a korábban kémkedés, illetve hazaárulás vádjával lecsukott bátyját kiszabadítsa. A Legfőbb Ügyészség forradalmi bizottságához irányították, ahol megbízólevelet kapott a Rákosi-rendszerben elítélt politikai foglyok kiszabadítására. Ezzel a megbízással 120-140 politikai fogolynak állított ki szabadulólevelet. Darvast 1957 májusában letartóztatták a lakásán ellenforradalmi szervezkedés, bűnöző fegyveres kiszabadítása vádjával. Felrótták neki azt is, hogy kapcsolatot tartott a Szabad Európa Rádióval, és azzal gyanúsították, hogy november 4. után szándékosan akadályozta a sztrájkoló színházak működésének megkezdését. Kétéves börtönbüntetéséből 1959. április 4-én szabadult, majd – ahogy ő fogalmazott – megtudta, milyen keserves nem színésznek lenni, ugyanis több évig segédmunkásként dolgozott. A képen Mensáros László, aki börtönévei alatt lett vallásos színésszé.Mensáros László története:"Kell az embernek a sorscsapás, hogy ne menjen simán az élete. Legalábbis én ilyen vagyok, akinek kellett egy-két pofon, mert hajlamos volt a beképzeltségre, a gőgre. Én nem veszem rossz néven, ami történt. Az élet – mindezek ellenére – jól vizsgázott előttem".Mensáros Lászlót 1958-ban olyan gondolatokért ítélte el a debreceni bíróság, amelyeket regnálása első pár hónapjában maga Kádár János is nyilvánosan hangoztatott. Büntetésével példát akartak statuálni, meg akarták félemlíteni a magyar művészvilágot. Mensáros erre megfelelő „alany” volt, hiszen 1949-ben már egy év egy hónapi börtönre ítélték illegális határátlépés szándéka miatt (ekkor a színiakadémiáról is kizárták), s 1956-ban tagja volt a cívis város forradalmi bizottságának. Márianosztrán együtt raboskodott Obersovszky Gyulával, az 56-os szabadságharc egyik hősével, akit Mensáros László mély istenhite vers megírására ihlette. A verset ide kattintva elolvashatja. 1961 őszén Berényi Gábor igazgató elérte Aczél Györgynél, hogy az akkor éppen pincérkedő színész a Szigligeti Színházhoz szerződhessen. Először Aczél nemet mondott. "Packázik velünk Mensáros, meg akar bennünket szégyeníteni, azért vállalt pincéri állást" – dohogott. Három gyermeke van, érvelt Berényi, el kell őket valamiből tartani! Aczél elcsodálkozott: „ezt nem is tudtam”. Végül is engedélyezte a színésznek, hogy újra színpadra lépjen. Földes Gábor volt az egyetlen, akit kivégeztek.Földes Gábor története:„Nehéz szerepemet, ha a feloldás, ha a tragikus finálé fejezi is be, teljesen nyugodtan, az igazság fölényével fogom végigjátszani. Akik szeretnek és törődnek velem, köszönöm, akik nem, ez már közömbös nekem. (...) Véremmé vált, hogy életet alakító művész vagyok. Poltizálni kell az életben is". Földes Gábor az egyetlen színész-rendező, akit megtorlásképpen kivégeztek. A győri Kisfaludy (ma Nemzeti) Színház főrendezője még csupán 33 éves volt akkor, de Jászai-díjasként a legjobb színházi szakemberek közt tartották számon. Hithű kommunista volt, aki azonban 1953-ban csatlakozott Nagy Imre irányvonalához. Október 23-án részt vett a helyi Petőfi Kör megalapításában, 25-én az Ideiglenes Nemzeti Tanács elnökségi tagjává és egyben az értelmiségi tanács elnökévé választották. Többek között neki is köszönhető, hogy 25-én a megyei börtönnél kibontakozó tüntetés és összecsapás nem járt még több halálos áldozattal. 26-án délután a mosonmagyaróvári sortüzet követően a városba küldték, ahol sikerrel vette elejét a további vérontásnak és fegyverezte le a mészárlásért felelős határőrlaktanyát. Az újrainduló színház első premierjeként Katona József Bánk bánját vitte színpadra – bátor tette a szovjet megszállók elleni nemzeti tiltakozást fejezte ki. Többször letartóztatták, majd szabadon engedték – végül 1957. május 23-án a győri megyei bíróságon megkezdődött Földes Gábor és társainak bűnpere, hivatalosan a mosonmagyaróvári eseményekkel kapcsolatban. A népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésével, valamint gyilkosságra való felbujtással vádolták. Június 10-én Földes Gábor elsőrendű vádlottat és öt társát halálra, valamint vagyonelkobzásra ítélték. Hiába jártak közben a barátok és kollégák – köztük Major Tamás, Simon Zsuzsa, Kelen Béla –, Kádár is szóban kegyelmet ígért a közbenjáróknak, az ítéletet mégis végrehajtották 1958. január 15-én. Az 56-os események Albert Camus-t is megérintették:A Nobel-díjas francia író szavainak megidézésével tisztelgünk a forradalom emléke előtt.Forrás: Színház.hu, OSZMI, terasz.hu, Vígszínház, Imedia, A teátrális demokrácia útjai - Cseh Katalin, szinhaz.net, MTI - 1956
2013.10.23. 05:00
Szinhaz.hu
Versszínházi előadást mutat be a Latinovits Színház
Versszínházi előadást mutat be a Latinovits Színház
Tanuld meg ezt a versemet címmel látható a József Attila, Radnóti Miklós és Faludy György életét és munkásságát feldolgozó versszínházi előadás a Budaörsi Latinovits Színházban november 23-án, Turek Miklós előadásában. A Latinovits Színház ajánlója:József Attila, Radnóti Miklós, Faludy György. Mi a közös bennük? A kor, amelyben születtek és alkottak. Az előadás e három, majdnem egy időben született, de különböző életutat megjárt költőóriás eltérő személyiségét, élet- és világérzését mutatja be verseiken keresztül. Verseiken keresztül, melyek gondolatilag néha párhuzamosak és olyan mélyebb azonosságot sejtetnek, melyek mintha a magyar kultúra közös gyökeréről fakadnának. Ha egy számegyenesen kellene szemléltetnünk e három költő „életrevalóságát”, a zérushoz legközelebb József Attila helyezkedne el, Radnóti pedig valahol Attila és Faludy között félúton. Azonban mindhármuk költészetében megnyilvánul valami eltérő, de egyetemes igazság, mely mindannyiunk számára tanulságul szolgál.Az előadás keretét Faludy Tanuld meg ezt a versemet című költeménye adja, mely tőle szokatlan pesszimizmussal, keserves jövőt jósol civilizációnknak. A vers érdekessége, hogy jóslata, mely a 80-as években - tehát még az ezredforduló előtt! - Kanadában fogalmazódott, szinte szó szerint megvalósulni látszik. Különösen érdekes lehet középiskolai tanulók és tanáraik számára hatvan percben együtt látni, hallani e három költőt, mint mélyen gondolkodó és érző EMBER-t is, akik az elődökre épülő költészetükkel megalapozták mai irodalmunkat. Az előadás mintegy esszenciája a Versszínház™ kilenc esztendeje indult versszínházi előadássorozatának, melyben Turek Miklós monodrámai formában mutatja be magyar költők életét és költészetét.
2013.10.22. 13:44
Szinhaz.hu
Két bemutatóval indul a Gangaray Trambulin sorozata
Két bemutatóval indul a Gangaray Trambulin sorozata
A Gangaray Dance Company képzési és tehetségkutató programjának első bemutató estje október 26-án látható a Bethlen Téri Színházban.A programról:A Trambulin a Gangaray Dance Company komplex képzési és tehetségkutató programja, Maday Tímea Kinga és Hámor József vezetésével. Nem csak a konkrét tánctudás fejlesztése jelenik meg szervezők céljai között, hanem egy személyes és személyre szabott támogatás reménye is, mely a táncos emberi-művészi oldalát erősíti.A programban folyamatosan több mester munkáján keresztül újabb és újabb módszerekkel és technikákkal ismerkedhetnek meg a résztvevők, mely segíti őket egy komplexebb megfogalmazás mód kialakításában, elsajátításában. Az ennek eredményeit demonstráló koreográfiák az évad folyamán többször is láthatók lesznek.Az estről: A Trambulin első estjének meghívott művésze, koreográfusa Kun Attila, a Közép-Európa Táncszínház művészeti vezetője, kinek K.A.land című koreográfiáját a friss és ismeretlen találkozás inspiráló energiája hatja át, hiszen a résztvevőkkel közös mozgásélményük korábban nem volt.Szűk három hét közös munkájának eredményét láthatják az esten, melynek második részéhez az eredetileg a Gangaray Dance Company ArTeRrOr című darabjában látható Hámor József koreográfiát (Ocean's Six+1) szerkesztette 14 táncosra Maday Tímea Kinga.K.A.land - Koreográfus : Kun Attila Ocean's 14 - Koreográfus : Hámor József Szerkesztette, betanította : Maday Tímea Kinga Előadók: Balla Eszter, Bánházy Eszter, Barna Nóra, Illés Tímea, Ivanics Lilla, Kökényesi Eszter, Liszkai Zsófia, Paulinyi Ádám, Pethes Ágnes, Rafaela Sousa, Sebek Judit, Somlai Anna, Takács Tímea Szakmai bemutató: október 26. - 19.30 Bethlen Téri Színház (nyilvános!)Premier: november 7. -19.00 Átrium Film-SzínházJegyinformációk: Bethlen Téri Színház: bethlenszinhaz.jegy.hu, Átrium Film-SzínházTámogatók: Bethlen Téri Színház, Műhely Alapítvány, Átrium Film Színház, Wart Galéria, Bonton Tánc Sport Egyesület
2013.10.21. 09:09
Szinhaz.hu
Régimódi történet - Kubik Anna Debrecenben játszik
Régimódi történet - Kubik Anna Debrecenben játszik
A debreceni Csokonai Nemzeti Színházban pénteken mutatták be Szabó Magda Régimódi történet című regényének színpadi változatát. A színház ajánlója:Ízig-vérig debreceni történetet mesél el Szabó Magda a Régimódi történet című regényében, felelevenítve saját családjának, elsősorban édesanyjának múltját. A hagyományhoz való viszony generációs kérdéseit feszegető művet a társulat oszlopos tagja, Csikos Sándor állította színpadra, aki az írónő legkedvesebb debreceni színésze-rendezője volt. A darab az 1830-as évektől követi nyomon négy nemzedék életét. Egy család történetét: tele fájdalommal, szeretettel, együttléttel, különválással. Egy női történetet, melyben a kislányok süldő lányokká nőnek, szerelembe esnek, kiábrándulnak, férjhez mennek, anyává válnak. Nőkét, akiket arra rendelt az élet, hogy saját lábukra álljanak, és kezükbe vegyék sorsuk irányítását. Anyákét, akik harcolnak egymással, a világgal, családjuk tagjaival, és minden erejükkel küzdenek a fennmaradásért. Hogy legyen, aki elmeséli majd a történetet…Csikos Sándor rendező az előadásról:"Diákkoromban a Rákóczi utcán laktam, ahol hagyományos debreceni kapun jártam ki-be, és később, a Régimódi történetet olvasva felkeltette az érdeklődésemet a Kismester utcai ház kapuja, amely nagyon hasonló lehetett az általam ismerthez. Ebben a jellegzetesen debreceni motívumban, a cívis kapuban találtam meg azt a jelképet, amelyre felépíthettem az előadást. A díszített kapuk Debrecen belvárosának jellegzetes elemei, így közvetett módon magát a várost, a debreceniséget jelképezik. A kapu azonban nem csupán a cívis hagyomány alapvető részeként, hanem általános szimbolikája révén is erősen kötődik Szabó Magda művéhez. A kapu nemcsak a valós terek, azaz az utca és az udvar közötti határvonalat jelképezi, hanem azt a határt is, amely elválaszt két különböző létformát, világlátást, hagyományt. Védi a ház lakóit, azok életmódját a külső hatásoktól, a kíváncsi tekintetektől csakúgy, mint az ismeretlen kivülálló hordozta veszélytől. Kozmikus szimbólumként a kapu mégis a különböző régiók közötti átlépést jelzi. Amint az ember átlép a kapun, lényegi változáson megy keresztül, élete ezentúl más minőségben, drámai módon folytatódik."“Gyökeresen más észjárású világ nyílt meg előttem” — így vallott debreceni élményeiről és a Régimódi történet próbáiról a Kossuth-díjas Kubik Anna, társulatunk új tagja. Az október 18-i premier előtt mesélt arról, hogyan találkozott már kisgyerekként Szabó Magda könyveivel, hogyan viszonyul Rickl Mária szerepéhez és persze arról is, hogyan érzi magát nálunk.Kubik Anna vallomása a szerepről, a feladatról, Debrecenről: Elmondhatom, hogy magával a szépirodalommal Szabó Magdán keresztül kezdtem az ismerkedést. Négy éves voltam, amikor megkaptam első meséskönyvemet, ami nem más volt, mint a Bárány Boldizsár. Természetesen semmit sem tudtam a könyv szerzőjéről, de az ábrázolt világ varázsa egészen magával ragadott. El voltam bájolva tőle. A két nővérem akkor már tudott olvasni, és amikor csak alkalom adódott, őket kértem meg, hogy meséljenek nekem belőle. Később én magam is ebből a könyvből tanultam meg olvasni. Aztán már a községi könyvtár rendszeres látogatójaként, amolyan mindent faló olvasóként ismertem meg Szabó Magda többi műveit. Az összes elérhető regényét végigolvastam, s most, amikor a Régimódi történetre színészként kellett felkészülnöm, alkalmam adódott mindet újra elővenni. Az interjúit, naplójegyzeteit, egyéb publikációit is szorgalmasan tanulmányoztam, legutóbb a Záróvizsga című kötetét forgattam haszonnal. Rajta keresztül szereztem képet Debrecenről is. Én dunántúli lány vagyok, és katolikus famíliába születtem, így hát a miénkhez képest gyökeresen más észjárású világ nyílt meg előttem. Amit a debreceni próbafolyamat során örömmel fedeztem föl élő valójában is. A korábbi években többször fölléptem a Kölcsey Központban. Amikor összeszedték a Munkácsy-trilógiát, és a Déri Múzeumban először állították ki együtt a képeket, a lányommal együtt zarándokoltunk ide el, hogy láthassuk őket. Amikor pedig híre kelt a fővárosban is, hogy a debreceni főtér megújult, s fölszabadult a gépkocsiforgalom alól, újra tettünk egy kirándulást a városba, szinte csak a szabad séta kedvéért. Most, hogy hosszabb időket tölthettem itt, bátran állítom, hogy jobban tetszik, mint Budapest, amit a mai napig nem tudtam megszokni. A fővárosban túl nagy a zaj, túl sok az idegeskedés, a zűrzavar. Debrecenben nem lökik föl az embert, visszanéznek az utcán, sőt akár meg is állnak beszélgetni. Jó tempót érzékelek a városban, és csupa pozitív benyomás ért. A Régimódi történet többi szereplőjének társaságában a rendezőnk, Csikos Sándor vezetésével nemrég rövid kirándulást tettünk a Dóczy Gimnáziumba és a Református Kollégiumba, hogy föltérképezzük Szabó Magda szellemi tájékozódási pontjait. A történelem rejtett szelete tárult föl előttünk, ami sokat ad a darab légköréhez. A szerep gondolkodásmódját tudni kell a színésznek megérteni. Nekem nagyon sokat segített ebben ez az inspiratív túra, köszönet érte Sándornak.Szabó Magda kétszer írta meg a családja történetét. A fiatalkori változatot is elolvastam, és az sokáig jóval közelebb állt hozzám. Az írónő abban szikárabban, kegyetlenebbül, sokkal kevésbé megértően mesélte el ugyanezt a történetet. Most viszont én magam is megértőbben viszonyulok már az általam megformált Rickl Máriához, épp úgy, ahogy az érett korú írónő is, mert mintha a világ, amiben élünk, utolérte volna őt. Ez a nő kénytelen egy férfi helyett is gondolkodni, teljes egészében átvenni egy nagy család irányítását. Egyáltalán nem dúvad, hiszen rengeteg emberi értéke van, meg tud hatódni, sőt sírni is tud. Nem eredendően olyan, amilyennek láttatja magát, hanem a túlélés érdekében von kőkemény burkot a szíve köré. A családot akarja menteni. Egy szilárd erkölcsi rendhez szokott, ami épp az ő életében kezd megbomlani. Az is hiteles és szükségszerű, hogy egyedül marad. Maga is úgy látja, hogy ez az élet normális rendje. Végül mindenki egyedül marad. Őt sem a gonoszsága miatt hagyják el. A gyerekeknek el kell menni, hiszen ők már egy új világhoz tartoznak. Klárit, a cselédjét, aki pedig az életének legfőbb tanúja, azért engedi el, mert már megtörténtek egymás számára. És nyilván nem véletlen, hogy Klári nem előbb hagyta őt el. Sok mindennek a lényege ebben van: tudni kell elengedni a dolgokat, meg az embereket is. Hiszen az értékek úgyis itt, belül vannak, s belül őrizzük őket az utolsó leheletünkig. Kígyómarás ‒ ez a családtörténet fiatalkori változatának a címe. Van benne egy számomra örökké emlékezetes kép. Meghal valaki, és úgy szögezik fel a falra a képmását, hogy befelé fordítják, a fal felé. Mert így az emléke fog élni, ami a szívünkben marad meg. Ha az arcot folyamatosan magunk előtt látjuk, nem a személy marad meg nekünk igazán, csak a képpé merevedett maszk. Itt még tisztelete van a halálnak is, a holtaknak, az eltávozottaknak, egyáltalán a léleknek, ebben a régimódi életben, aminek Rickl Mária a legerőteljesebb képviselője.Úgy vélem, Rickl Mária némiképp védelemre szorul, mert a nézők Sulyok Mária rendkívül szigorú megjelenítéséhez kötik. Én rétegzettebbnek látom az alakját, megpróbálom őt rehabilitálni, és amennyire lehet, oldani a megszokott és elvárt sziklatömbszerű karaktert. Hiszen a férje is hat rá, még most is, annyi év után, nyilván nem véletlenül szerettek egymásba annak idején. És ő is hat a férjére, aki még mindig vágyakozik őrá, és ennek szintén oka kell, hogy legyen. Biztos, hogy még most is vannak erős érzései, és meg kell tudni mutatni akár a könnyeit is, például Lenke unokája versének olvasásakor. Neki egyszerűen muszáj volt a túlélő kérget, a célra törő modort magára vennie. Van egy különleges humora is, ahogy a Jablonczyak Árpád-házi származásán vagy Gizella lányán élcelődni tud. A nagy alakítások emlékével általában nehéz megküzdeni, de a mi esetünkben föl sem merült ennek a veszélye, annyira máshogy látom a karakteremet, mint az eddigi megformálók. Szeretném őt újra fölfedezni. Pontosan tudom, hogy ez a nagyszerű szerep Ráckevei Annáé lett volna, de Anna tiszteletreméltó és hihetetlen vállalkozása most lehetetlenné tette számára az eljátszását. Régi jó barátság köt minket össze, ezért fenntartás nélkül és őszinte örömmel tudtam igent mondani a felkérésére. Korábban alig játszottam vidéken: egy alkalommal Bereményi Gézánál Zalaegerszegen, majd egy-egy röpke kirándulás erejéig Szolnokon és Veszprémben. Most, hogy a lányom felnőtt, szabadabb lettem. A Pesti Magyar Színház pedig időközben gyökeresen átalakult, és szinte idegenné váltam a saját színházamban, ahol összesen huszonnégy évet töltöttem el (ebbe ékelődött bele rövid művész színházi kitérőm). Úgy éreztem, hogy váltanom kell, új impulzusokra, új emberekre van szükségem. Nagyon jó, hogy itt Debrecenben egy erős fiatal csapat formálódik, máris sok kötődésem alakult ki hozzájuk. Bárhogy is lesz tovább, máris nagy nyereség számomra ez az ősz. Most ez a luxus az életemben, hogy egyszerre több helyhez is kötődhetek. Jó tapasztalatokat szereztem Székesfehérváron is, de nagy örömmel jövök újra Debrecenbe is dolgozni, akár mást is, ha szükség lesz rám. Nehéz volt nekiindulni debreceni családi kötődés nélkül, de ez rendjén is van, és helyre is teszi az embert, hogy újra és újra a nulláról indul. Mert mindez ugyanakkor nagyon sok öröm forrása. (Lejegyezte: Mispál Attila)Gyarmathy Ágnes díszlet- és jelmeztervező az előadásról:A Régimódi történet nagy feladat és nagy kihívás volt számomra, ami alaposan megmozgatta a látványtervezői agyamat. Külön örömöt jelentett, hogy egy olyan darabhoz kért fel az általam színészként és rendezőként is jól ismert Csikos Sándor, amelyhez korábban nem terveztem sem díszletet, sem jelmezt. Olyan sok munkám volt az elmúlt évtizedekben, hogy ez örömteli ritkaság. Nagyon jól esett, hogy szeretettel fogadtak a színházban, visszajelzés volt az évekkel ezelőtti munkáimról, ezek szerint jó szívvel emlékeztek rám a kollégák. Szeretem ezt a művet, és fontos számomra, hogy magam is egy tősgyökeres debreceni darabbal térek vissza Debrecenbe. Tetszik Csikos Sándor bátorsága, miszerint kiemeljük a Szabó Magda-darabot annak naturalizmusából, majd az általam tervezett látványvilággal - a bútorokon és a korhű jelmezeken keresztül - visszaemeljük az egészet egyfajta szürnaturalizmusba. Szeretni kell a régi Debrecent, ami jelen lesz a vetített nagy montázsokon, melyeket kiváló asszisztensemmel, Nagy Szilvivel közösen készítettünk. Azt gondolom, hogy ez egy újfajta megközelítése a Régimódi történetnek, mivel nincsenek ajtók, ablakok és kilincsek, vagyis olyan nagyon naturális tárgyak, melyek adódnának a darabból. Viszont a jelmezek utalnak a korra, hiszen a közönségnek meg kell adni azt a biztonságot, hogy a húsz évet felölelő cselekményben hol is járunk. Nagy kihívást jelentett, hogy a darabbeli idő előrehaladtával folyamatosan újabb és újabb korban találkozunk az egyes szereplőkkel, ami technikai szempontból rendkívül nehezen kivitelezhető, én mégis úgy gondoltam, hogy a színész számára is segítség az idő múlását jelző jelmez.Szabó Magda: Régimódi történetRickl Mária: Kubik AnnaId. Jablonczay Kálmán, a férje: Garay Nagy Tamás Margit, a lányuk: Edelényi VivienGizella, a lányuk: Szalma Noémi Kálmánka, a fiúk: Ágoston PéterJablonczay Lenke, az unokájuk: Sárközi-Nagy Ilona mv.Klári: Újhelyi Kinga Dudek Ferdinánd: Dánielfy Zsolt Bányai Ráchel: Oláh Zsuzsa Emma: Szűcs Kata Apátplébános: Wagner Lajos mv.Anett, szobalány: Szanyi Sarolta /Orosz Csenge mv.Orvos: Bakota Árpád idősebb Hoffer József: Miske LászlóIfjabb Hoffer József: Olt TamásStillmungus Mária Margit: Varga Klári Aloysia nővér: Bódi Marianna mv.Charitas nővér: Molnár Mariann mv.Alföldi úr, tánctanár: Vranyecz ArtúrMajthényi Béla: Mercs János Hofferné: Prohászka IldikóOtthné: Bai ZsuzsaKoporsós: Kóti ÁrpádÁcs Lajos: Vaszkó BenceGéreczné/ Nánássyné: Vékony Anna mv. Bartókné: Lévai Tünde Csanádyné: Marjai Magdolna Közreműködők: Pozsonyi Ágnes, Steuer Tibor, Homonna Nóra, Orosz Csenge/Léka Dóra, Tasó Marianna, Gyöngyösi Mariann, Eperjesi Anikó, Jóna Franciska Dorottya, Nagy Olivér, Kun Tibor, Ladjánszki László, Daniel Diaz Fernandez, Kerékgyártó Csaba, Számadó Barnabás, Horváth SándorZenei munkatárs: Dargó GergelySúgó: Lezó ÁdámÜgyelő: Karl JózsefAsszisztens: Léka Dóra, Jóvér Csaba Koreográfia: Laczó ZsuzsaDíszlet- és jelmeztervező: Gyarmathy ÁgnesRendező: Csikos SándorElőadások: október 21., 29., 30., november 2.
2013.10.20. 06:00
Szinhaz.hu
Zűrzavaros éjszaka - Caragiale-bemutató a Nemzetiben
Zűrzavaros éjszaka - Caragiale-bemutató a Nemzetiben
Az alkotók szándéka szerint butaságról, hiúságról és felkapaszkodásról szól a Zűrzavaros éjszaka című darab, amelyet szombaton mutat be a Nemzeti Színház. Ion Luca Caragiale művét a nagyváradi Szabó K. István állítja színpadra. A rendező elmondta, a 19. század végi darab szerzője az egyik legmegbecsültebb román drámaíró, aki összesen négy darabot - három komédiát és egy tragédiát- jegyez. Első műve, a Zűrzavaros éjszaka először megbukott, később azonban nagy sikert aratott, ezért gyakran játsszák.Szabó K. István arról is beszélt, hogy bár a darab története viszonylag egyszerű, óramű pontossággal működik, moliere-i vígjátékokat és a feydeau-i bohózatokat idéz, hűen szól az emberi butaságról, arról, hogy az embert könnyen elvakíthatja a saját hiúsága. Szabó K. István rendező a darabról:"Caragiale, a nagy román drámaíró számomra mindig valaminek a kezdetével kapcsolódik össze: a Zűrzavaros éjszaka című darabjával felvételiztem a marosvásárhelyi Színművészeti Akadémiára 1996-ban. Még államvizsga előtt meghívtak a frissen alakuló Tomcsa Sándor Színházhoz rendezőnek, Székelyudvarhelyre. Ezzel egy időben ajánlottak fel egy nagyszerű lehetőséget a craiovai Nemzeti Színházban, hogy rendezzem meg a vizsgaelőadásomat. A craiovai akkoriban az egyik nagy román mester, Silviu Purcărete színháza volt, és egy itteni rendezői debütálás a karrier szempontjából nagyon értékesnek számított. Az agyam Craiovára húzott, a szívem viszont Székelyudvarhelyre. Győzött a szív – és az udvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban Caragiale Megtorlás című darabjával kezdtem a rendezői pályafutásomat, és ez az előadás hozta meg az első jelentős sikert is számomra.Caragiale ízig-vérig román darabot írt, és nem is szeretném a Zűrzavaros éjszaka szereplőit „áttelepíteni” Pestre. A magyar valóságra sem szeretnék ujjal mutogatni, még akkor sem, ha bőven akadnak áthallások, politikai, társadalmi hasonlóságok, amelyek erre okot adhatnak. Én Caragiale egyetemességére apellálok, és az örök emberit, a torzonborz, hazug és nagyravágyó, de esetlenségében, kiszolgáltatottságában, érzelmi zavarában mégis szeretni való kispolgárt jelenítem meg abszurdba omló környezetével együtt. A Caragiale által megrajzolt jellegzetesen román társadalmi viszonyrendszert magyar színészek játéka kelti életre, így eltávolodhatunk a szerző által „diktált” couleur locale-tól. A darab jellegzetes nyelvezete és figurái éppen olyan hitelesen jellemzik a magyar társadalmat, mint a románt. Mert ki ne értené – akár magyar, akár román –, ha egy darabban féltékenységgel fűszerezett családi perpatvarról, vagy a mindent átszövő politikai hátterű korrupcióról esik szó. Ez a vidám történet a felkapaszkodottságról szól – mindegy, hogy haszonlesés, házasság vagy szerelem által. Itt mindenki egy fejjel magasabbnak szeretne látszani, miközben a nagy nyújtózkodás közepette kivillan a lyukas zokni. Szatíra ez a javából, tele remek jellemrajzokkal. Figyelmünket leköti a családi háromszög zűrzavara, amelyben a megcsalt férj a nyilvánvaló tények ellenére vakon megbízik házi bizalmasában, aki szemrebbenés nélkül fölszarvazza. A háttérben egy sebtében összeeszkábált társadalmi rend körvonalait látjuk (Caragiale a 19. századi román polgárság születésének pillanatát vette górcső alá). Ám nemcsak a sajátosan balkáni világra ismerhetünk rá, amelyet a korrupció, a protekció, a visszaélések hálózata ural, hanem bizony saját közép-európia viszonyainkra is. A korrajz a maga időtlenségével csupán a háttér. Az előtérben az emberi hiúság karneválja tombol". A Gobbi Hilda Színpadon látható előadásban Eperjes Károly mellett Básti Juli, Söptei Andrea, Sinkó László, Kristán Attila, Rácz József és Schnell Ádám játszik, a díszlet és jelmez Cristina Milea, a zene Horváth Károly munkája.Forrás: MTI, nemzetiszinhaz.hu Fotók: Eöri Szabó Zsolt, Nemzeti Színház
2013.10.17. 06:00
Szinhaz.hu
Tarlós István: "Eszenyi még egy évet kaphat"
Tarlós István: "Eszenyi még egy évet kaphat"
Tarlós István a Népszavának beszélt a Vígszínház-pályázatról, Koltai Tamás leveléről és arról, hogy szerinte Eszenyi még egy évet kap a teátrum élén, és csak akkor írnak ki hosszú távra pályázatot, ha vége a "kampányőrületnek".A Népszava cikkéből:"Szeretném visszautasítani Koltai Tamás öntelt szavait. Úgy beszél, mint valami általános felettes, aki osztja lefelé az igazságot. Az a véleményem, megszokta, hogy egyesek varázslónak tekintik, ha bármi ellenállásba ütközik, úgy érzi, hogy mindjárt vége a demokráciának" - fogalmazott Tarlós István a Népszavának adott interjújában Koltai Tamás levelére reagálva."Ha Balázs Pétert ő tömören tehetségtelennek nevezi, az Balázs Péter és az ő ügye, de azt tudom önnek mondani, hogy egy szót nem beszéltem Orbán Viktorral a Vígszínházról, visszautasítom, amiket Koltai kitalál és állítgat, szeretném hangsúlyozni, hogy nem én jelöltem ki a bírálóbizottság tagjait, meg sem szólaltam az ügyben" - szögezte le a főpolgármester.Fotó: mon.hu Arra a felvetésre, hogy az utóbbi időben kinevezett színidirektorok szinte kizárólag "Fidesz-közeliek", mint ahogy Balázs Péter is az, Tarlós István így felelt: "Én egyetlenegy helyen cseréltem le színigazgatót, az Új Színházban, de ott is hazugság, hogy leváltottam Márta Istvánt, neki egyszerűen lejárt a mandátuma. Egyébként pedig, ha végignézi a fővárosi színházakat, minden igazgatót a helyén hagytam. Valamilyen előírás, hogy minden színigazgatónak baloldalinak, vagy liberálisnak kell lennie? Az összes többi színház vezetőjére azért sok mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy Fidesz-közeliek."A riporter emlékeztetésére a politikus elismerte, a Trafónak is új igazgatója lett, de véleménye szerint a József Attila Színház élére került Koltay Gábort nehezen tudná önmagához képest jobboldalinak "betudni.""Én egyáltalán nem zárom ki, de nehogy azt írja, hogy így lesz, ez egy szubjektív vélemény, hogy Eszenyi Enikőnek egy évvel meg lesz hosszabbítva a mandátuma, aztán, ha nem lesz kampányőrület, akkor ki lehet írni egy olyan pályázatot, amikor nem politikai szempontból tematizálják mindenféle oldalról ezt a dolgot" - vélte Tarlós István.A teljes interjú itt olvasható.
2013.10.14. 13:05
Szinhaz.hu
Örökös tagokat avatott a Harag György Társulat
Örökös tagokat avatott a Harag György Társulat
Az 1953-as alapításának hatvanadik évfordulójára szervezett ünnepi hétvégét lezáró gálán örökös tagokat is avatott a Harag György Társulat. Október 6-án gálaműsorral zárta az alapításának hatvanadik évfordulója alkalmából szervezett ünnepi hétvégét a szatmárnémeti Harag György Társulat. A gálán több volt kolléga is átvehette az örökös tagságról szóló oklevelet a társulat igazgatójától, Bessenyei Istvántól. A rendezvényen résztvevő vagy betegség miatt távol maradó volt tagokon kívül több elhunyt pályatárs post mortem részesült az elismerésben.„Az örökös tagság nemcsak egy cím, hanem valóban a társulathoz tartozást fejezi ki. Ők most már örökre a Harag György Társulat művészei, és ezt mi nagyon komolyan gondoljuk, ezért is döntött úgy 2012-ben a társulat új vezetése, hogy ameddig csak erejük és idejük engedi, valamennyiüket szívesen látjuk a társulat közös programjain, gyűlésein, és a színpadon is. Nagyon örülünk, hogy ezt közülük néhányan a mai napig rendszeresen megtehetik és vállalják is. Vannak köztük olyanok, akiket már egyáltalán nem, vagy csak kivételes alkalmakkor láthatnak a nézők a szatmári színpadon, egészségi állapotuk miatt, vagy azért, mert nem itt élnek. Ők más módon szolgálják a Harag György Társulatot: a jóhírünket öregbítik, mint a Harag György Társulat 'követei', múltunk tanúi, akárhol is éljenek a világban. És vannak olyanok is sajnos, akik már nincsenek közöttünk, akik már azt a bizonyos égi társulatot gazdagítják” – fogalmazott a társulat szóvivője, Bessenyei Gedő István. Az örökös tagság intézményét 2010-ben hozta létre a Harag György Társulat vezetése, de a tagság kritériumait csak az ünnepi évadban pontosították. Eszerint örökös taggá avatható a társulat valamennyi alapító tagja, illetve azon volt művészei, akik legkevesebb tíz évadon keresztül szolgálták a Harag György Társulatot, és kiemelkedő, színvonalas szakmai munkát végeztek. Örökös taggá csak nyugalmazott vagy elhunyt művészek avathatók (post mortem). A társulat művészeti vezetésének ilyen irányú döntése esetén valamennyi kritérium alól kivételt képezhetnek mindazok az egykori tagok, akik a nyugdíjkorhatár elérése vagy a színháznál eltöltött tízedik évaduk előtt, fiatalon vesztették életüket. A Harag György Társulat örökös tagjává a művészszemélyzet volt tagjai, színészek, rendezők, dramaturgok, díszlet- és jelmeztervezők, koreográfusok, segéd- és bábszínészek, bábrendezők, -tervezők és dramaturgok, irodalmi- és művészeti titkárok avathatók.A díjazottak:András Gyula, színészCsíkszeredában született 1942. február 2-án. 1964-ben végzett Marosvásárhelyen, a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. Különböző karakterszerepekben tűnt fel, „főként a gondokkal, bajokkal küszködő kisembereket ábrázolja hitelesen.” (Magyar Színházművészeti Lexikon). Közel másfélszáz alakításának tapsolhatott a közönség az elmúlt hat évtized alatt. Örkény István egyperceseinek hiteles tolmácsolójaként mintegy negyven egyperces szerepel repertoárján. A Szent-Györgyi Albert Társaság 1998-ban, mint az évad legjobb epizódszínészét, Nádai István-emlékplakettel tüntette ki.Barta Enikő, színésznőKolozsváron született 1960. november 28-án, unitárius családban. 1984-ben végzett a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet színész szakán. Öt évet töltött a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színháznál,1990-től haláláig az Északi Színház Harag György Társulatának tagja volt. 1996-ban Harag György-emlékplakettet kapott. Idejekorán, alig 41 éves korában hunyt el 2001 márciusában, Kolozsvárott.Bartis Ildikó, színésznőMarosvásárhelyen született 1945. március 20-án. 1967-ben, a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett. Három évig a sepsiszentgyörgyi társulat tagja volt, majd 1970-től 1991-ig a Szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozatának művésze. Ezt követően Marosvásárhelyre szerződött. Többnyire lírai szerepeket játszott, és jelentős egyéni fellépései is voltak, mint például Jászai Mari alakjának életre keltése Kocsis István A megkoszorúzott című monodrámájában. Emlékezetes alakításai közé sorolható Nyilas Misi megformálása is a Légy jó mindhalálig című előadásban.Boér Ferenc, színészMarosvásárhelyen született 1940. április 23-án. 1960-ban, a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet elvégzése után Szatmárnémetibe szerződött. 1979/1980-ban a magyar társulat igazgatója volt, az évad végén távozott Szatmárnémetiből. 1980 és 1990 között a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művésze és a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet tanára. 1990-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja, 1994-től a BBTE Színház és Televízió Karának színész szakán osztályvezető tanár. Több nagysikerű pódiumelőadás szerkesztője és előadója. Számos kitűntetésben, díjban részesült: 1978-ban a Nemzetiségi Színházak Kollokviumán I. díj, Merlin-díj (Sepsiszentgyörgy, 1993.), EMKE-díj (1993.), Sík Ferenc-díj (Lucifer-alakításért Gyulán, 1997.). Szatmárnémetiben 1960-1980 között több mint hatvan szerepet játszott.Bokor Ildikó, színésznőKolozsváron született 1949. március 11-én. 1973-ban végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. Első szerződése a Temesvári Állami Magyar Színházhoz kötötte, majd 1976-tól a Szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozatának művésznője lett (a társulat kötelékében negyvenöt alakítása volt). „Változatos karakterszerepeket játszik, nagyfokú bensőséggel. Jellemformálásában gyakran alkalmazott váratlan, meghökkentő megoldásokat” – írja róla a Magyar Színházművészeti Lexikon. 1994-ben áttelepült Magyarországra, ahol a debreceni Csokonai Színházban, a budapesti Nemzeti Színházban és a Magyar Színházban játszott. 2010 őszén hunyt el Budapesten.Gheorghiade Mária, díszlet- és jelmeztervezőBatizon született 1948. március 26-án. Szatmárnémetiben a 2. Számú Líceum (a későbbi Ioan Slavici) elvégzése után a Mondiala Készruhagyárban dolgozott, mint ruhatervező, időközben a Népművészeti Iskola képzőművészeti szakát is elvégezte. Férjhez ment, és már családanyaként nyert felvételt 1980-ban a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémiára. Első színházi munkája az Északi Színház román tagozatán készült, Aurel Cordea díszleteihez készített jelmezeket. 1994-ben áthelyezték a Harag György Társulathoz, de jóval előtte már számos alkalommal dolgozott a magyar tagozaton. Hivatalosan 2004-ig, azaz 10 évig volt munkaviszonya a Harag György Társulattal. Visszavonulása után is többször meghívták egy-egy előadás tervezőjének. Közel félszáz munkát készített a magyar tagozat előadásaihoz.Gyöngyösi Gábor, irodalmi titkár, dramaturg, író, rendezőSzatmárnémetiben született 1935. szeptember 20-án. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, az Állami Magyar Fiúlíceumban végezte, 1953-ban. Ezt követően történelem-filozófia szakot végzett Kolozsvárott, a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, 1957-ben. Egyetemi éveit követően előbb a Szatmárnémetiben megjelenő Dolgozó Nép szerkesztője volt, majd tanár. Első színházzal kapcsolatos cikke az Előre című napilapban jelent meg, Szatmárnémeti színházi hagyományairól. Kritikai, dramaturgiai írásokat közölt az Utunk, Művelődés, Korunk, Ifjúmunkás, Új Élet, Szatmári Hírlap című lapokban. 1965-től Magyarországra való kitelepedéséig (1986.) a Szatmárnémeti Északi Színház irodalmi titkára, dramaturgja, rendezője. Műfordításában játszották Paul Everac, Hans Kehrer, Francisc Munteanu, A. D. Herz és Paul Georgescu darabjait. Tudor Popescu drámájának feldolgozásával hozzájárult az első szatmári musical-bemutató létrejöttéhez is. Nagy érdemei voltak Kocsis István drámáinak szatmári színrevitelében is. Kitelepülése után, Miskolcon különböző lapok és folyóiratok munkatársa lett.Kisfalussy Bálint, színész, zeneszerző, szövegíró1939. október 6-án született Szilágyippen. A Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát 1962-ben végezte, 1962-től negyedszázadon át a Szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozatának tagja. 1987-től Magyarországon szabadfoglalkozású színész, 1994-től az Új Színház tagja. Eleinte lírai szerepeket játszott, majd egyre jobban kibontakozott frappáns jellemformáló készsége. Sokoldalú színházi ember: rendez, dalszöveget ír és zenét is szerez. Több filmben szerepelt. Színdarabok zeneszerzője és dalszövegírója. Táncdalaiból rádió-, tévé- és hanglemezfelvételek készültek, saját előadásában.Kocsis Antal, színészSzatmárnémetiben született 1939. augusztus 12-én. 1963-ban végzett a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. Szülővárosába szerződött, itt játszott 1986-ig, amikor áttelepedett Magyarországra. Nyugdíjazásáig a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeként dolgozott. Nagyszerű jellemformáló készséggel megáldott karakterszínész.Korcsmáros Jenő, színészTemesváron született 1932. április 25-én. A marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet elvégzése után, 1957-ben a Szatmári Állami Magyar Színház tagja lett. Itt játszott 1975-ig (több mint hetven szerepet). Áttelepedett Magyarországra, ahol a debreceni Csokonai Színház színésze volt, 1992-es nyugdíjazásáig. Művészetét több díjjal is jutalmazták: 1980-ban Csokonai-díjat, 1985-ben Jászai-díjat, 1985-ben Színházi különdíjat kapott. A Harag György Társulat mellett a Csokonai Színháznak is örökös tagja. Debrecenben hunyt el, 2005. augusztus 20-án.Kovács Ádám, rendezőSepsiszentgyörgyön született 1933. szeptember 23-án, Szatmárnémetiben halt meg életének 58. évében, 1991. március 30-án. Az 1957/58-as színi évadban kezdte el szatmárnémeti rendezői tevékenységét. Az itt töltött 32 esztendő alatt 47 önálló rendezése és számos társrendezése volt. Az ő rendezése volt az a legendás Budai Nagy Antal-előadás, amelyet a cenzúra a kritikai főpróbán letiltott. Klasszikus szerzők szövegeinek színpadi megszólaltatására épp úgy vállalkozott, mint kortárs magyar szerzők műveinek színrevitelére. Az ő rendezésében és Zsoldos Árpád főszereplésével mutatta be a szatmárnémeti társulat Kocsis István A nagy játékos című drámáját. A népi hagyományokban gyökerező vagy azokkal rokon művek (legyen az akár olasz komédia, Móricz Zsigmond- vagy Méhes György-darab stb.) álltak a legközelebb alkotói egyéniségéhez. 1990 tavaszán fontos szerepet vállalt a város első március 15-i ünnepségének megszervezésében.Szatmári Ágnes, díszlet- és jelmeztervezőSzatmárnémetiben született 1932. március 17-én. Tanulmányait a Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészeti szakán végezte. Tagja volt a Romániai Képzőművészek Szövetségének. 1956-ban debütált a Máramaros tartományi kiállításon.1965-1994 között részt vett az évente megrendezésre kerülő nagybányai, majd Szatmár megyei kiállításokon is. Csoportos tárlata nyílt több romániai és határon túli városban is. Külföldön található alkotásait osztrák, izraeli, magyarországi, németországi, svédországi, ukrajnai gyűjtemények őrzik. 1957-ben került a Szatmárnémeti Állami Magyar Színházhoz, mint díszlet-és jelmeztervező. 1957. április 25-én debütált, a Romeo és Júlia-előadással, amelynek a jelmezeit készítette. A szokatlan, merész kiállítású díszlet (Szakács György) és jelmez szakmai körökben nagy érdeklődést és élénk vitákat váltott ki. A szatmárnémeti színháznál eltöltött 36 év alatt a társulat 261 bemutatójának több mint felében (140 előadásban) működött közre díszlet- és/vagy jelmeztervezőként. Nyugdíjazása után áttelepedett Gyulára.Tarnói Emília, színészSegesváron született 1931. július 20-án. 1954-ben végzett a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. A főiskola után az egy évvel korábban végzett társulatalapító nemzedékhez csatlakozott. Haláláig a társulat kötelékében dolgozott. Az 1994/95-ös színi évadban Harag György-emlékdíjat kapott a műkedvelő színtársulatokkal végzett kiváló drámapedagógiai munkájáért.Znorovszky Ildikó, színésznőAradon született 1947. július 16-án. A Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet színész szakának elvégzése után (1971.) Szatmárnémetiben játszott 1981-ig. 1984-ben a budapesti Népszínház, 1986-1988 között a József Attila Színház tagja volt. Forrás, fotók: Harag György Társulat
2013.10.14. 10:08
Szinhaz.hu
"Ha nem vagy ellenállás, művész se vagy" - Parti Nagy Lajos 60 éves
"Ha nem vagy ellenállás, művész se vagy" - Parti Nagy Lajos 60 éves
Október 12-én ünnepli hatvanadik születésnapját Parti Nagy Lajos Kossuth-díjas költő, próza- és drámaíró, műfordító, a kortárs magyar irodalom egyik emblematikus alakja. Parti Nagy Lajos pályájáról:Parti Nagy Szekszárdon született, de mivel katonatiszt édesapját az ország különböző pontjaira helyezték, gyermekéveit Tolnán, Kaposváron és Székesfehérváron töltötte, ez utóbbi városban érettségizett. A főiskolát Pécsett végezte, ahol 1977-ben kapott magyar-történelem szakos tanári diplomát. Ezt követően a Baranya megyei könyvtár munkatársa, majd 1979-től 1986-ig a pécsi Jelenkor folyóirat szerkesztője volt, első versei is itt jelentek meg. Több interjúban megemlítette, hogy Pécs és a Jelenkor, illetve annak tágan értett szellemi köre meghatározó volt íróvá válásának folyamatában. 1986 óta szabadfoglalkozású író, 1991 és 1993 között a Magyar Napló versrovatát is szerkesztette, 2001-ben Berlinben a német akadémiai csereszolgálat, a DAAD ösztöndíjasa volt. Első verseskötete, az Angyalstop 1982-ben jelent meg. Itt és az ezt követő kötetekben (Csuklógyakorlat, Szódalovaglás, Esti kréta) már tetten érhető fogékonysága a groteszk, a paródia, a nyelvi játékosság és a nyelvi humor iránt. 2003-ban megjelent, válogatott és új verseket tartalmazó kötete, a Grafitnesz kritikusai szerint "a kortárs magyar líra egyik legkarakteresebb és legnagyobb elismerés övezte teljesítménye". Prózaíróként 1990-ben tűnt fel, ekkor jelent meg a Jelenkorban egy ismeretlen szerző, Sárbogárdi Jolán A test angyala című kisregénye, "habszódiája", amelyhez Balassa Péter írt kommentárt. Hamarosan kiderült, hogy az írónő maszkja Parti Nagy Lajost rejti, aki a filléres romantikus regényfüzetek fergeteges paródiáját alkotta meg. A test angyala megjelenése után a Magyar Napló felkérésére Parti Nagy tárcanovellákat írt: ezekből az írásokból állt össze a Se dobok, se trombiták című gyűjteménye, illetve A hullámzó Balaton című elbeszéléskötet egy része.Parti Nagy Lajos a könyvről A 2006-ban publikált A fagyott kutya lába című novelláskötet címadó írásából és A hullámzó Balaton novellából készítette Pálfi György a nemzetközi sikert aratott Taxidermia című filmjét. Az Élet és Irodalom hasábjain megjelenő rövid publicisztikai írásaiból, a hazai politikai életre reflektáló "magyar meséiből" 2012-ben jelent meg kötete Fülkefor és vidéke címmel. A kisprózai írások mellett 2000-ben regénye is napvilágot látott, a Hősöm tere című antiutópia, amelyben egy dehumanizált világban a szélsőjobboldali galambok veszik át az uralmat Budapesten. A mű Terézia Mora fordításában németül is megjelent Meines Helden Platz címmel. A kilencvenes évek elejétől Parti Nagy színpadi szerzőként is bemutatkozott, groteszk látásmódú, parodisztikus darabjait (Ibusár, Mauzóleum, A hét asszonya, Bandy-lányok, Bivaly-szuflé) folyamatosan játsszák a színházak. Drámafordító, vagy inkább drámaátíró munkássága saját színműveinek megjelenésével egy időben indult az Elnöknők magyarításával, és olyan darabokkal folytatódott, mint például Moliére Tartuffe-je, a Sógornők című komédia, a Hat hét, hat tánc című édesbús színmű, A kellékes című monodráma, a Sírpiknik című tragikomédia. Parti Nagy, akit a kritika a magyar irodalom egyik legjelentősebb nyelvművészének, "a rontott köznyelv professzionális használójának" tart, számos rangos díj birtokosa: 1992-ben megkapta a József Attila-díjat, 1996-ban a Magyar Köztársaság Babérkoszorúját, 2004-ben a Magyar Irodalmi Díjat, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét. 2007-ben Kossuth- és Prima-díjjal tüntették ki a magyar költészet, a próza és dráma nyelvi világának megújításáért, 2012-ben pedig Déri János-díjat kapott.Parti Nagy Lajosról saját szavaival:Városok: Pécs nagyon fontos a számomra, Pest nagyon fontos a számomra, meg Berlin – ahol szintén éltem egy ideig. Ezt a három várost, talán ezeket tudnám említeni, mint földrajzi kötődést. Meg a Balaton felvidéket. Az egy nagyon bonyolult kötődés, ami az embert a saját hazájához fűzi. Nagyon erős, nagyon szoros, és ezért tele van olykor indulattal, tele van keserűséggel. Nincs értéke annak a kötődésnek, amiben nincsenek erős, heves érzelmek oda-vissza. És mondjuk egy olyan városhoz, mint Budapesthez – aztán majd folytatom a hazával –, nem lehet máshogy viszonyulni, csak egy ilyen gyűlölve-szerető viszonnyal.Haza: Haza, ez egy nagyon leterhelt kifejezés. Ezekben a közép-kelet-európai nyelvekben ezek a szimbolikus kifejezések iszonyú terhet kapnak, és bele is roppannak. Nagyon nehéz – németül aztán végképp nagyon nehéz – a hazáról beszélni. Majdnem hogy azt mondom, hogy nem is illik. És magyarul is nagyon meg van terhelve. Ugyanis minden politikai képződmény, a komolyabbtól a csürhéig és a söpredékig, a szájára veszi és megcsócsálja, és érti a maga önös érdekei vagy az elmeháborodottsága szerint.Otthon: Mindegyik művében otthon kell legyen az ember, ha belevackolta magát egy bizonyos idő után. Annyit mondhatnék, hogy én elsősorban inkább költő vagyok. És ez nem jelent semmi egyebet, mint hogy a kondícióim vagy a reflexeim vagy a képességeim inkább nyelvi természetűek, és inkább a sűrítés felé (az egyik legfontosabb attribútum a költészetben a sűrítés) viszik az én szövegeimet. Tehát inkább így értem, hogy alapjáraton, alapvetően én költő vagyok. Azért mondom magamról, ha kérdezik a foglalkozásomat, hogy író, mert ebben benne van minden más. Bőr: Azt pedig nem tartom hibának, hogy mindegyikben jelen vagyok én, Parti Nagy Lajos is. Nemcsak azért, mert ezt várják tőlem, hanem azért is, mert nem tudok és nem is akarok a bőrömből kibújni. Valahogy úgy vagyok ezzel, mint az a filmes, aki művébe valahol belefényképezi a saját arcát. Nem szeretném, ha az általam fordított, adaptált darabok egyformák lennének, de a magyar szöveg szerzőjeként is vállalom a magam egyéniségét, eszközeit.Viszony: Azt gondolom, hogy minden művészetnek viszonyulnia kell a hagyomány már meglévő műveihez is, a valóság már meglévő elemeihez, és azt tudja elmondani a világról, hogy én ezeket az elemeket hogy teszem másként egymás mellé. Az irodalomban már nagyjából mindent megírtak, és mindennek az ellenkezőjét is megírták. A nyelven, a magyar nyelven is mindent elmondtak már. Nem nagyon van olyan szókapcsolat, amit még ne mondtak volna el. Ami nóvum tud lenni benne, vagy érdekes tud lenni, az az, hogy én hogyan tudom ezeket egyfajta új hitelességgel egymás mellé tenni. Az össze nem illő elemeit a valóságnak.Groteszk: Groteszk módon látom a világot, és valóban arra vagyok kíváncsi, hogy az ilyen határhelyzetekben hogy működik az ember, hogy működik a nyelv, a komikusság és a tragikusság határán, a sírás és a nevetés határán. Ezt mondják groteszknek ebben az európai szóhasználatban. Engem ez érdekel, valószínűleg alkatilag is ilyen lehetek, mert máshogy ezt tartósan nem lehetne csinálni. Figura: Én azt hiszem, nem figurában, hanem mondatban gondolkodom, amely mondat jó esetben kiad, kirajzol egy figurát, aki életre kel, ha életre kel. S attól fogva éli a maga, tőlem független életét. Olykor nem is világos, hogy én írom-e őt vagy ő ír-e engem.Költészet: A költészet, pláne kívülről nézve, nehéz és különös művészet, amely bátor, lassú olvasókat igényel. Szóval a költészet az a helyén van, inkább a művelői és egyáltalán a művészek válnak egyre kevésbé érdekessé abban a médiában, ahol készítők és nézők a botrányoson kívül alig képesek bármire is odafigyelni. Ilyen magas békaseggű ingerküszöböt valamirevaló művészek nem tudnak áttörni, nem is ez a dolguk. Interpretációk: Nincs is határozott elképzelésem arról, hogyan kéne színre vinni a műveimet. Pont az érdekel, hogy mások mit gondolnak arról, amit csinálok. Az interpretációk nem az én bőrömet viszik a vásárra. Én a művet megírtam, azért felelek. A másik műalkotásért, amit a rendező csinál belőle, ő felel. Van, aki ezt másképp gondolja, de ez szerintem mégiscsak így van. (...) Ha az ember bízik a rendezőben, a premieren előbukkanó meglepetésben sokszor saját végig nem gondolt gondolataival is találkozik, és ez az igazi öröm. Út: Annyi út van, ahány utas. Annyiféle közéletiség, annyiféle szerepvállalás, aktivitás. Ki-ki annyit vállal, amennyit alkata, pillanatnyi csillagállása, külső-belső helyzete elbír. Egy író/költő számára az az út van, amelyet hitelesen, önazonosan bejárni képes. (…) Ha nem vagy ellenállás, művész se vagy. A valódi művészet eleve ellenállás, a simával, a könnyűvel, a kézenfekvővel szemben. A pökhendiséggel, az autokráciával szemben. A nyomorral, a testi-lelki kizsákmányolással, a kirekesztéssel szemben. Forrás: Irodalmi Jelen, MTI, 168 óra, Origo, Színház.hu, Criticai Lapok, Színház.tv
2013.10.12. 06:01
Szinhaz.hu
Akárki - Halál előtti számvetés a Tamási Áron Színházban
Akárki - Halál előtti számvetés a Tamási Áron Színházban
Bemutatóra készül a Tamási Áron Színház társulata, az évad első új előadását Radu Afrim, többszörös UNITER-díjas fiatal rendező állítja színpadra Sepsiszentgyörgyön. A produkció Kárpáti Péter kortárs magyar drámaíró Akárki című darabja alapján készült, és stúdióelőadásként kerül bemutatásra október 11-én, pénteken este 7 órától a színház Nagytermében. Kárpáti Péter kortárs magyar drámaíró, színházi dramaturg, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, aki Akárki című darabjában az egyik leghíresebb középkori drámát, a XV. századi, azonos című moralitásjátékot gondolja tovább, próbálja átültetni a jelenkor hitevesztett világába. Vajon a mai hétköznapok viszonyrendszerében hogyan nézne ki az ember halál előtti számvetése önmagával? Mit tennénk, ha hirtelen kiderülne, már csak egy napunk van hátra az életből? Fotó: Barabás Zsolt A rendező így nyilatkozott a darabválasztásról: „Első olvasásra nagyon különösnek tűnt, nem értettem egészen, és engem felcsigáznak azok a szövegek, amelyek elsőre nem kínálják fel magukat, amelyek fejtörést okoznak az alkotóknak, a nézőknek. Egy nő őrültségéről szól a darab, de úgy, hogy a valóságból többször átcsúszik a szürreálisba, érzelemteli, és humora is van. Persze az is fontos ilyen szempontból, hogy adott legyen egy társulat... Láttam már néhány előadást ettől a társulattól, tudtam, hogy jó csapat, de nem gondoltam volna, hogy ennyire könnyű dolgom lesz velük.”Az előadás szereplői: Pál-Ferenczi Gyöngyi, Pálffy Tibor, Szakács László, Erdei Gábor, Gajzágó Zsuzsa, Benedek Ágnes, Kovács Kati, Fekete Mária, Nagy Eszter, D. Albu Annamária, Diószegi Attila, Derzsi Dezső, Molnár Gizella, Krizsovánszky Szidónia, Debreczi Kálmán és Kónya-Ütő Bence.A rendező munkatársai: Kónya-Ütő Bence (zeneszerző), Bartha József (díszlettervező), Giliga Ilka (jelmeztervező), Horváth Csaba (fénytechnikus), Nagy Botond (rendezőasszisztens), Nagy B. Sándor (dramaturg), Csomós Tünde Tímea (ügyelő), Dobra Mária Magdolna (súgó).További előadások:október 13., vasárnap, 19:00 óraoktóber 15., kedd, 18:00 óraoktóber 17. csütörtök, 19:00 óraForrás: Tamási Áron Színház
2013.10.09. 06:04
Szinhaz.hu
Ezen hatódott meg Rékasi Károly
Ezen hatódott meg Rékasi Károly
Példaértékűnek minősítette munkáját a József Attila Színház igazgatója.
2013.10.07. 04:45
Nlcafe.hu
Gobbi 100 - Cserhalmi György a Színészmúzeum vendége
Gobbi 100 - Cserhalmi György a Színészmúzeum vendége
Gobbi Hilda és a Nemzeti Színház címmel rendeznek beszélgetést a Gobbi Hilda-centenárium programsorozatának részeként jövő csütörtökön a Bajor Gizi Színészmúzeumban, ahol a színésznő életmű-kiállítása is látható. A beszélgetés vendége Cserhalmi György színművész. A Gobbi 100 című programsorozat Gobbi Hilda előtt tiszteleg a színésznő születésének centenáriuma alkalmából - olvasható az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) MTI-hez eljuttatott közleményében. A havi rendszerességgel megtartott beszélgetések aktuális témája a művésznő imádott színháza: a Nemzeti. Saját bevallása szerint bármerre is dolgozott életében "a" színház neki mindig a Nemzeti maradt. A patinás, a politika által sokszor megtépázott intézmény történetét, művészeit idézik meg a beszélgetés alkalmával Gobbi Hildával a középpontban. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet által szervezett beszélgetésen Cserhalmi György színművész mellett Imre Zoltán és Gajdó Tamás színháztörténész vesz részt. A programsorozat következő állomására, a Gobbi Hilda és a Szabó család címmel megszervezett beszélgetésre november 14-én várják az érdeklődőket.Az OSZMI 2013-ban Gobbi 100 címmel hirdetett emlékévet: Gobbi Hilda (1913-1988) születésének 100. évfordulóját egész éves programsorozattal ünneplik, lesznek kiállítások, beszélgetések, vetélkedő és kirándulás. A Bajor Gizi Színészmúzeum mellett különböző helyszíneken megrendezett emlékév eseményeivel az örökké tevékeny ember és művész alakját szeretnék a figyelem középpontjába állítani. Az emlékéven végighúzódó beszélgetéssorozat alkalmával a művész életének minden területére igyekeznek kitérni: a színésznő fiatalkorától kezdve szerepein át a társadalmi felelősségvállalásig. A Gobbi 100 kiemelkedő eseménye a színházi és közéleti tevékenységét feldolgozó életmű-kiállítás a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A tárlat végigvezeti a látogatót 1913-tól 1988-ig, bemutatva Gobbi gyermekkorának dokumentumait, a pályakezdés nehézségeit, a második világháború éveit, illegális kommunista tevékenységének néhány emlékét, majd a világháború utáni változatos évtizedeket. Gobbi Hilda 1935-től 1959-ig a Nemzeti Színház, majd tizenegy évig a József Attila Színház tagja volt, hogy aztán visszatérjen a Nemzetibe - ahonnan csak egy újonnan alakuló társulat, a Katona József Színház tudta elcsábítani 1983-ban. A kiállítás nem csupán Gobbi színházi szerepeit, hanem a korszak hangulatát, és a pályatársakat is megidézi. A tárlat a gazdag fényképanyag mellett dokumentumokkal, színlapokkal, valamint előadás- és filmhíradó-részletekkel, hangfelvételekkel idézi fel a színésznő alakját. Az érdeklődők az 1990-ben Gobbi Hildának szentelt emlékszoba tárgyait is láthatják. A kiállítás február 23-ig látogatható.
2013.10.06. 11:16
Szinhaz.hu
Egerben is bemutatkozik a Képzelt riport
Egerben is bemutatkozik a Képzelt riport
Október 4-én Bal József rendezésében került az egri színpadra a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musical.Bal József rendező az előadásról:Negyven éve, 1973. március 2-án mutatták be a Déry Tibor kisregénye alapján készült Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (a nyugati hippikultúra kritikája) című popmusicalt a Vígszínházban. Ez önmagában elég volna a fragmentumaiban, dalaiban, felvetett gondolataiban máig élő előadás újra bemutatásához. Mert érdemes a nyomába eredni ennek a színháztörténeti csodának. Igen, Csoda, hiszen a születésnél bábáskodók könnyen a vesztet is okozhatták volna:Az eredmény: Az amerikai rockfesztivál kavargó tömegében, a gyilkosságok, kábítószeres „utazások”, az itt-ott felbukkanó homoszexuális vágyak és a kínzó társadalmi kérdések között kavargó disszidens magyar házaspár kalandjai végül tehát színpadra kerültek, és hatalmas sikert arattak mind a nézők, mind a kritikusok között. Több mint ötszáz előadás, számos feldolgozás; a Képzelt riport immár örökre írta magát a magyar színháztörténelembe.A tervezett előadás célja, hogy a vitathatatlanul erős zenei szövet lehető legjobb interpretálásán túl kérdéseket tegyen fel. Mely kérdések mindig is megfogalmazódtak csak más környezetben. Ezek egy kamasz kérdései az élettel szemben, és ezek soha nem fognak változni, csak a szemléltető példák.- Mi a szabadság? Mitől szabadnak lenni? Hogyan szabadnak lenni? Az egyén szabadságának akarása a közösség rovására történik? Megakadályozhatok-e bárkit is a saját szabadságának akarásában-kivívásában? Kényszeríthetek-e bárkit is a saját szabadságeszményem követésére? Vajon a szabadság és a szabadosság milyen viszonyban van egymással? A szabadság bármelyik illúzióját kergető tömegek élete hiteltelen? A koncertekre, a mámorba igyekvők hosszú sora egyenlő-e a társadalmon kívülre vándorlással, a halálmenetekkel?A kérdések komorsága ne riasszon senkit. Azért támad fel újra és újra ez a mű. mert a kérdésekre adott válaszok életigenlőek. Bizakodóak. Energiától duzzadóan mutatják, hogy egymást követő generációk definiálják magukat e kérdések mentén.Képek az előadásból: Fotók: Gál Gábor1. 2. 3.Déry Tibor - Pós Sándor - Presser Gábor - Adamis AnnaKÉPZELT RIPORT EGY AMERIKAI POP FESZTIVÁLRÓLMusicalJózsef: SZEGEZDI RÓBERTEszter: TROKÁN ANNAA fiú: ENDRÉDY GÁBORBeverly: MARJAI VIRÁGManuel: KÁLI GERGELYRené: OZSGYÁNI MIHÁLYMarianne: FEKETE GYÖRGYIMarianne férje: FEHÉR ISTVÁNFrantisek, nyilas madár: RÁCZ JÁNOSJuana, Kígyó: NAGY BARBARAPokol angyala: REITER ZOLTÁNTanú: RADVÁNSZKI SZABOLCSBagaméri: HORVÁTH FERENCBagamériné: DÉR GABRIELLARiporter: TÓTH LEVENTERiporternő: NAGY ADRIENNLány: SATA-BÁNFI ÁGOTA, NAGY KARINA, NÁNÁSI ÁGNES, TÓTH PETŐ ORSOLYAOperatőr: CSATHÓ NORBERT, MÁKOS ATTILATáncos: EMŐDI ATTILA, GYÖRGY LÁSZLÓ, HOMOLYA PATRÍCIA, KELEMEN DOROTTYA, KŐHALMI VIKTÓRIA, NAGY CSABA, TÓTH KAROLINA, SCHLÉGL ANDRÁSZenekar:Ágoston Ottó/Klem Dénes, Godó Gábor, Erdész Márton, Gulyás László, Baran Grzegorz/Mándoky Béla, Kovács Henrik/Panyi Tibor, Farkas Antal/Nagy ZoltánGGTÁNC EGERKülön köszönet Laár Andrásnak! Rendező: BAL JÓZSEFDíszlettervező: BÉNYEI MIKLÓSJelmez: SZANISZLÓ TAMÁSNÉLátvány: OPRA SZABÓ ZSÓFIADramaturg: PERCZEL ENIKŐKoreográfus: TOPOLÁNSZKY TAMÁSKorrepetitor: NAGY ZOLTÁNKoreográfus asszisztens: PINTÉR LOTTISúgó: TÓTH-PETHŐ ORSOLYAÜgyelő: LUDÁNYI ANDREARendezőasszisztens: LÁZÁR RITA Bemutató: 2013. október 4.Gárdonyi Géza Színház, Eger
2013.10.06. 09:07
Szinhaz.hu
'A vígjáték a csapatmunkáról szól' - Vándor Éva Dunaújvárosban játszik
'A vígjáték a csapatmunkáról szól' - Vándor Éva Dunaújvárosban játszik
Neil Simon darabjának bemutatóját pénteken tartották a Bartók Kamaraszínház nagyszínpadán. A Mrs. Bank szerepét játszó Vándor Évával készült villáminterjú.Neil Simon Mezítláb a parkban című vígjátéka tele van komikus helyzetekkel és humoros párbeszédekkel. Mrs. Bank életében a komikum mellett ugyanakkor jelen van a tragikum is. Te hogyan látod ezt? Mrs. Bank nevetséges szituációkba, helyzetekbe kerül önhibáján kívül, amely a darab humorát, vígjáték jellegét adja. De önmagában a figura élete, sorsa szomorú. Ő ugyanis egyedül maradt, feltehetően özvegy. A lánya jelenti számára a legtöbbet, aki azonban férjhez ment, és ezért úgy érzi, hogy feleslegessé, céltalanná vált az élete. Ez a probléma napjainkban is sok embert érint. Az anya egyfelől aggódik a lányáért, másrészről óhatatlanul motoszkál benne a kérdés, 'vajon a lányomnak szüksége van még rám'? Nem tudja, hogy mihez kezdjen, hogyan folytassa tovább az életét. A lány be akarja bizonyítani önmaga számára is, hogy képes a saját lábán megállni, de közben az édesanyját sem akarja magányosnak, elveszettnek látni. Ezért egy titkos randevút szervez, amely rengeteg komikus helyzetet idéz elő.Ez a titokban szerveződött randevú végül egészen reggelig tart. Volt választása Mrs. Bank-nek Victor személyét illetően?Mrs. Bank sodródik az eseményekkel, próbál kikeveredni a slamasztikából, de hogy sikerül-e neki vagy sem, arra most nem szeretnék válaszolni. A darab végén minden ki fog derülni, de ehhez el kell jönni és megnézni az előadást. Egy vígjáték téged milyen kihívások elé állít? A vígjáték esetében, azt gondolom, sokkal inkább a csapatmunkáról szól a színészi munka. Lépésről lépésre, nevetésről nevetésre kell felépíteni a történetet, amelyhez kiváló „ritmusérzék” szükséges. Tekintettel kell lenned a másik színész megszólalásaira, komikus helyzeteinek kibontakozásaira is. És mindezt az ízlésesség határain belül kell megvalósítani. A József Attila Színház társulati tagja voltál 21 évig. Szabadúszó színészként számtalan színháznál játszol. Milyen előnyei és hátrányai vannak állandó társulat nélkül dolgozni? Ambivalens érzés, a 21 év „házasság” nagyon hosszú idő. Igaz az a mondás, hogy idővel minden emlék megszépül és már csak a jó dolgokra emlékszel vissza. Persze ezzel együtt jár az is, hogy elkezd hiányozni az, ami szép volt. Társulatban játszani biztonságot ad a színész számára, míg szabadúszóként nem mindig tudod előre, hogy mi lesz veled a következő évadban. Másfelől lehetőséget kapsz más színészekkel, rendezőkkel való közös munkára, akár olyan alkotókkal is együtt tudsz dolgozni, akikkel nem biztos, hogy kapcsolatba kerülnél, ha egyetlen társulathoz, színházhoz szerződnél le.Az interjút készítette: Mudra ÁgnesForrás: Bartók Kmaraszínház
2013.10.06. 08:00
Szinhaz.hu
"Kezdünk a saját lábunkra állni" - Az aranyemberrel indít a <strong>József Attila Színház</strong>
"Kezdünk a saját lábunkra állni" - Az aranyemberrel indít a József Attila Színház
Jókai Mór Az aranyember című művének szombati bemutatójával indul az évad a nyáron részben megújuló József Attila Színházban. Nemcsák Károly igazgató a színház keddi sajtótájékoztatóján felidézte: a Fővárosi Közgyűlés júniusi ülésén döntött arról, hogy hároméves ütemezéssel 230 millió forintot fordíthatnak az épület felújítására. A nyáron 60 millió forintból megvalósult első ütemben az épületgépészeti részek cseréje, felújítása történt meg, tíz színészöltöző és hét vizes blokk újult meg, kicserélték a hőközpontot, kiépült a tűzjelző rendszer és felújították a légtechnikai rendszert. Az igazgató beszámolt arról, hogy a szervezés is az épületbe költözött, a korábbi irodából, amely a Vígszínház mellett, a Ditrói Mór utcában volt. A felújítási program második ütemét 2014 nyarára tervezik: a mintegy 120 millió forintos keretből a nézőtéri székek cseréje, a hang- és fénytechnikai berendezések korszerűsítése, a fűtés rekonstrukciója és a nyílászárók cseréje valósulhat meg.Nemcsák Károly kitért arra, hogy a Fővárosi Közgyűlés júniusban 34 igen szavazattal döntött a felújításról, az előterjesztést egyhangúlag fogadták el. Szerinte a fenntartó bizalmára azzal is rászolgálhattak, hogy 2012 nyarán 30 millió forintot fordítottak önerőből az épület felújítására. A sajtótájékoztatóra meghívást kaptak a közgyűlés tagjai is. Nemcsák Károly kiemelte: az esemény egyben beszámoló a fenntartó felé arról, hogy szeptember végére a vállalt munkálatokat be tudták fejezni. Elhangzott, hogy a színház állami támogatása a háttérszemélyzet alkalmazotti bérére elég. "Minden mást meg kell termelnünk" - fogalmazott az igazgató. A színház ezzel együtt az idén már több saját bemutatót tart. "Kezdünk a saját lábunkra állni" - emelte ki Nemcsák Károly. A Csiszár Imre rendezésében, Rékasi Károly főszereplésével látható Az aranyember premierjét követően novemberben a Munkácsy, a festőfejedelem című musicalt mutatják be, az ősbemutatót Tóth János operaénekes állítja színpadra. December közepén Verebes István rendezésében mutatják be a Hattyúdal című zenés komédiát a Republic együttes 28 dalával. Februárban Moliére Úrhatnám polgár című darabját tűzik műsorra, szintén Csiszár Imre rendezésében. Három előadást ajánlanak bérletben a fiataloknak: Az aranyember, a Munkácsy, a festőfejedelem és az Úrhatnám polgár című produkciókat. Emellett beavató színházi programjukban két előadást készítenek: az egyik Szophoklész Oidipusz királya, a másik Balassi Szép magyar komédiája nyomán születik. Az idei évadban a teátrum számos korábbi produkciója műsoron marad, és folytatódik a határon túli társulatokat vendégül látó program is a József Attila Színházban.Forrás: MTI
2013.10.05. 08:00
Szinhaz.hu
THEALTER U21 plusz - Indul a MASZK "utánpótlás" fesztiválja
THEALTER U21 plusz - Indul a MASZK "utánpótlás" fesztiválja
Október 4-én a szegedi Metanoia Artopédia Mutatványosok az Alkimisták utcájában – meditációs objektum a „kartonvarrónő” címszó alatt című előadásával folytatódik a MASZK Őszi Kollekciója, október 5-től pedig indul a THEALTER U21 plusz, melynek egyhetes programjában a fiatal tehetségek mellett helyet kaptak jól ismert előadók is. A Mutatványosok az Alkimisták utcájában című előadás Hašek, Kafka, Comenius, Husz János, Paracelsus írástöredékeinek, historikus, mitologikus leírások, archív dokumentumok, csehországi turisztikai útikalauzok felhasználásával, illetve azok inspirációjával készült a Visegrad Fund támogatásával, a 4Together projekt keretében.Ha október, akkor THEALTER U21 plusz. A 23 éves, kiváló művészeti fesztivál minősítést elnyert szegedi fesztivál történetében harmadik alkalommal jelentkezik a programsorozat október 5-11. között, amelyben a fiatal tehetségek, a művészeti egyetemisták és a pályájuk kezdetén álló elhivatott színházcsinálók mellett helyet kaptak jól ismert előadók is. A nyitó napon délelőtt 11 órától a fesztivál visszatérő vendégei, Csáki Judit színikritikus és Alföldi Róbert beszélget a Nemzeti Színház elmúlt öt évéről, a könyvbemutatót dedikálás követi.A nyitóestén, október 5-én fél nyolctól a Lakmusz Csoport és a Divadlo Unlimited (Csehország) White Coffee című előadását láthatja a közönség. A budapesti független társulat színészei három éve végeztek a marosvásárhelyi egyetemen. Az előadás a színészek emlékeiből, vallomásaiból és improvizációból készült, és a mai Magyarország, a kisebbségek, a tolerancia, a rasszizmus, az idegengyűlölet, és a határon túli magyarok kettős identitásának témakörével foglalkozik.A Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával, cseh, szlovák és lengyel művészek közreműködésével készült produkció bemutatója a prágai Meet Factoryben volt 2013 augusztusában, itthon a Zsámbéki Színházi Bázison játszották szeptemberben. „Ennek az előadásnak nem az a célja, hogy rekonstruáljon múltbéli eseményeket. Célunk egy nyitott beszélgetés, a nézők aktivizálása. A projekt része, hogy az előadást középiskolásoknak is előadjuk és turnéztatjuk Romániában, Szerbiában és Szlovákiában is.“ – fogalmazott Lucie Málková rendező.Személyes történet az alapja az október 6-án este látható A séta című monodrámának is. Az erdélyi Borszéken született Földes Mária gyermekkorról és a Holocaust idejéről szóló visszaemlékezéseit Radó Gyula rendezésében Havas Judit előadóművész tolmácsolja.Az irodalom és a zene összekapcsolása fontos szerepet kap a programsorozatban: október 7-én Rájátszás – Felébredt egy ember címmel Kollár-Klemencz László, Grecsó Krisztián és Erdős Virág estjére várják a nézőket. A Rájátszásban a magyar pop-rock szcéna legismertebb alakjai, valamint kortárs költők írják újra és játsszák el egymás műveit. Az alkotói folyamatban a költők új szövegeket írnak a zenészek ismert dalaihoz, a zenészek pedig megzenésítik a poéták egy-egy versét. Játék a szavakkal, a nyelvvel és a zenével – a Felébredt egy ember a Rájátszás markáns triójának önálló estje.Művészet és hatalom viszonyát tárgyalja Weiner Sennyey Tibor első drámája, a Katona József drámapályázat egyik nyertese, a Szapphó, melynek címszereplője egy leányiskola igazgatója. Konkurensei tehetségkutató versenyt hirdetnek, ahol a lányoknak nem csak csinosságukkal, hanem szellemi képességükkel is ki kell tűnniük. Közben az aktuális türannosz ellen politikai összeesküvés készülődik… A Radikális Szabadidő Színház előadása október 8-án mutatkozik be Szegeden.Október 9-én újra látható lesz a Book of the Dead / Halottaskönyv. A groteszk humorral és meditatív csendekkel átszőtt előadás egyik különlegessége, hogy ugyanaz a két színész játssza el az összes szerepet. Az alkotók, Ilyés Lénárd és Formanek Csaba a Tibeti Halottaskönyv inspirálta előadásban kívánták összegezni az elmúlt években a fizikai színház területén szerzett tapasztalataikat, az előadás vizuális világát Pignitzky Ádám látványtervező teremtette meg.A mindenség elmélete címmel mutatja be október 10-én a Geltz Péter-Harsányi Attila alkotópáros azt a produkciót, melynek középpontjában korunk egyik legfigyelemreméltóbb alakja, a „cambridge-i géniusz”, a kiváló elméleti fizikus, Stephen Hawking élete és munkássága áll. „Az embernek kellően érettnek kell lennie ahhoz, hogy felismerje, az élet nem igazságos. Bármilyen helyzetbe hozzon is bennünket, abból vagyunk kénytelenek kihozni a lehető legjobbat.” – vallja Hawking, aki milliók számára szimbólum, hiszen győzedelmeskedett az őt ért csapások és a hatalmas kozmoszban porszemnyi ember jelentéktelensége fölött.A kisfesztivál záró produkciójában a Kaposvári Egyetem Művészeti Karának negyedéves színművész hallgatói, Réthly Attila osztálya mutatkozik be a szegedi közönségnek. Október 11-én este fél nyolctól Moliére klasszikusa, a Tartuffe lesz látható, Parti Nagy Lajos fordításában. Az intim közelségben, gyakorlatilag üres térben zajló előadás közel viszi a nézőkhöz a darab és a mindennapok központi problémáit: képmutatás és hűség, csalás és szeretet jelenik meg a színpadon, mindez fiatalos, friss lendülettel, élő zenével kísérve. A produkciót, amely a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban is látható lesz, Kelemen József állította színpadra.A programsorozatot szervező MASZK Egyesület szeretne minél több nézőhöz eljutni, minél több fiatalt is elérni, ezért a fesztiválprogramba becsatlakozik másik nagyon fontos vállalásuk, a Sorvezető beavató színházi nevelési program is: mind a White Coffee, mind a Tartuffe nézőterére kedvezményes jeggyel várják a 21 év alatti diákokat.Az idei ősz záró produkciója október 20-án a FÜGE Produkció - VÁDLI Alkalmi Színházi Társulás előadása. Székely János: Caligula helytartója című darabjának rendezője Szikszai Rémusz, a szereplők között látható lesz Fodor Tamás, Király Attila és Kovács Krisztián, a jelmezeket Papp Janó tervezte. Az előadást, amely „hazugság és igazság viszonyát boncolgatja, arra keresve a választ, hogyan maradhat meg embernek az ember, akár gyakorolja a hatalmat – akár ha ki van téve a hatalmat gyakorlóknak”, a Színikritikusok Céhe 2011-ben beválogatta a legjobb független színházi előadások közé. Forrás: MASZK
2013.10.04. 12:37
Szinhaz.hu
Rivaldafényben a kultúra - A Madách művészei az Alle-ban
Rivaldafényben a kultúra - A Madách művészei az Alle-ban
Október 1-étől október 31-ig tart az Allée-ban a „Rivaldafényben a kultúra” programsorozat, amelyen a Madách Színház mellett az Örkény Színház,a József Attila Színház, a Nemzeti Táncszínház is részt vesz.Összművészeti programsorozatnak lehetnek tanúi azok, akik október 1. ésoktóber 31. között az Allee Bevásárlóközpontba látogatnak. Olyan népszerű produkciókat láthatnak az érdeklődők, mint a Madách Színház musicalválogatása, a Nemzeti Táncszínház előadásai, a József Attila Színház színészeinek produkciója vagy az Örkény Színház, Örkény István egyperceseit felvonultató összeállítása. A Madách Színház és az Örkény Színház kiállítással is képviselteti magát az Allee-ban, ahol kellékeket, díszletmaketteket, ésjelmezeket is láthatnak az érdeklődők, többek közt a Spamalot, az Operaház Fantomja, a Mary Poppins jelmezeit is szemügyre vehetik. Kuriózumnak számítanak Haumann Péter és Almási Éva 30 éves jelmezei a Macskákból, vagy az 1991-ben bemutatott József és a színes szélesvásznú álomkabátból Paudits Béla József-ruhái. A kiállítótérben elhelyezett kivetítőn a Madách TV korábbi adásait is megnézhetika látogatók. A szervezők a gyerekekre is gondoltak, számukrakreatív-sarkot alakítottak ki a szervezők, ahol a díszletek, jelmezek készítésével és a profi sminkek festésével ismerkedhetnek. A Madách Színház programja: Okt. 3. 17.30-tól: Sándor Dávid és Kecskés Tímea a Mary Poppinsból, Józsefből, Macskákból és Spamalotból ad elő dalokat Okt. 4-én 17.30-tól Mahó Andrea és Csengeri Attila musical-részleteket adnak elő Okt. 5-én 11.00-tól Gallusz Niki és Polyák Lilla ABBA-slágereket énekel Okt. 10-én 17.30-tól Détár Enikő és Ladinek Judit musical-slágereket énekel Okt. 13-án 11.00-től Ladinek Judit és a Madách Színház tánckara lép fel, musical dalokkal és a tánckar Vaszilenko Eugenia két koreográfiáját is előadja.A teljes programot itt elérhetik.
2013.10.04. 07:06
Szinhaz.hu
Rékasi Károly és Pikali Gerda: Színjáték a próba után is
Budapest - Nyílt színen számol le állítólagos jegyesével Rékasi Károly (50). A Barátok közt sztárja és Pikali Gerda (35) halálos ellenségeket alakítanak a József Attila Színház szombat esti bemutatójában.
2013.10.03. 05:25
Blikk.hu
Kijavítják BUSZ-ra a 8U2Z-t a Róbert Károly körúton
Szerda reggelre állítóalg kijavítják a vicces buszsávfeliratot a József Attila Színház közelében.
2013.10.02. 08:15
Life-style.hu
Az aranyemberrel indul a József Attila Színház új évadja
Részben megújult a fővárosi József Attila Színház, az új évadot pedig Az aranyember bemutatójával kezdik. [...] Bővebben!
2013.10.01. 20:07
Mandiner.hu
'A közönségnek is jár a taps' - Szűcs Nelli és Bodrogi Gyula mesél
'A közönségnek is jár a taps' - Szűcs Nelli és Bodrogi Gyula mesél
Miért nem lett esztrádsztár Szűcs Nelli? Mi Bodrogi Gyula drámai vétke a színházigazgatói pályáztatások körül? Művészszínház és a Dallas – van közük egymáshoz? Többek között ezekre a kérdésekre válaszolt Szűcs Nelli és Bodrogi Gyula, a Nemzeti Színház új és régi tagja a Nemzeti magazinban. Részletet közlünk a beszélgetésből.Részlet a Nemzeti magazin interjújából: – Nem a Nemzeti Színházban és nem színházról beszélgetnénk Szűcs Nellivel, ha teljesül gyerekkori álma, hiszen szovjet táncdalénekesi karrierről álmodott. – Szűcs Nelli: Nekem, a tiszaújlaki kislánynak nem a pop meg a beatzene, hanem az esztrád volt a mindenem. Oroszul, ukránul, magyarul énekeltem. Mivel közel volt a falunk a szovjet-magyar határhoz – csak hogy félreértés ne essék, mi a szovjet oldalon laktunk –, fogtuk a magyar tévét is, és bámultam az ottani meg a szovjet esztrádműsorok sztárjait. Például Alla Pugacsovát – őrá talán még sokan emlékeznek. A technikatanárom, Bíró Pista bácsi ballagáskor azt mondta: ha órán tudtál koncertezni, meg bohóckodni, akkor menj és próbáld meg a felvételit a kijevi színművészeti főiskolára. – Bodrogi Gyula: Én néptáncosként kezdtem, szólótáncos voltam a SZOT együttesében. Az én „Pista bácsim”, az erdélyi származású Molnár István ott tanított meg sok mindenre, amivel elindulhattam – felvettek a Színművészetire, onnan a József Attilába szerződtem… Én azt szoktam mondani, hogy nem én választottam ezt a pályát, hanem az választott engem. Vitt-sodort magával.– Szűcs Nellinek minden oka meglett volna rá, hogy elhagyja a színészi pályát. – Szűcs Nelli: Beregszász volt az ígéret földje: mindent megígértek, és nem kaptunk semmit. ’89-ben született a döntés, hogy legyen hivatásos magyar színház Kárpátalján. Mire ’93-ban Kijevből, a főiskoláról megérkeztünk, már nem kellettünk senkinek. Igaz, közben felbomlott a Szovjetunió, Ukrajna független lett, összeomlott a gazdaság. Nem volt színházépület, nem voltak lakások, ezer forint volt – ha megkaptuk – a fizetésünk, nem volt hol próbálni és játszani. De akkor már nem hagytuk magunkat, azt akartuk, hogy legyen színház. Nem volt könnyű. Nem is szívesen beszélek erről, mert mások számára elképzelhetetlen az a nyomor, amiben akkoriban éltünk. Volt ám ennek haszna is: nem szólt bele senki, hogy mivel foglalkozunk. Mi pedig Shakespeare, Illyés, Beckett szövegeit elemeztük, hónapokig próbáltunk… Szabadság volt ez még akkor is, ha a nyomorúság szabadsága. (…)Sokak szerint a rendezői színház korát éljük. Mit mondanak erről: színész vagy rendező? Bodrogi Gyula: Óriási szenzáció volt, amikor a neves angol rendező, Peter Brook ’63-ban Budapesten járt a Szentivánéji álom legendás előadásával. Na de ha a világon van egy világhírű Brook, akkor nálunk minimum van egy tucat – ez már csak így megy nálunk. Onnantól már nem az volt érdekes, hogy ki játszik, hanem az, hogy ki a rendező. Egy plakáton ma már vagy fel se tüntetik a színészek nevét, vagy ha mégis, a rendezőé tízszer akkora. Nemrég láttam olyan plakátot, amin már a szerző se volt feltüntetve. Talán megbocsátják nekem, ha én a színészekért lobbizok!Rendezőként is? Bodrogi Gyula: Hogyne! A rendező – egy nudli! Én például úgy rendezek, hogy a színész jó legyen, és senkinek eszébe se jusson, hogy van rendező és koncepció. Ha a végén azt mondja a néző: hú, ezek de jók voltak, nézzük csak meg, ki rendezte, az persze jólesik… Hogy mit nevez Bodrogi Gyula „ahhoz képest” színháznak? Áldás vagy átok, ha egy színésznek a társa is színész? Van-e jó és rossz közönség? Mindig igazgat mond-e Törőcsik Mari? Miért tapsolják meg a beregszásziak a közönséget? – többek között erről is olvashatnak a magazinban.Mit kínál még a Nemzeti magazin szeptemberi száma? Színészinterjúk: Trill Zsolt, Reviczky Gábor, Martinovics Dorina, Eperjes Károly, Básti Juli, Kristán Attila. A premierekről: Vitéz lélek, Zűrzavaros éjszaka További olvasnivalók: Összjáték – Vidnyánszky Attila az évadról * Páros portré – Szűcs Nelli, Bodrogi Gyula * Az én színházam – Korniss Péter, Csorba László, Makány Márta, Gerő András * Színház-történet – direktorcserék Előzetes az októberi lapszám tartalmából: Tompos Kátya, Blaskó Péter – a Johanna a máglyán főszereplői. Indul a Nézőpont rovat: Osztovits Ágnes újságíró, szerkesztő és Lévai Balázs televíziós újságíró írja majd hónapról hónapra, hogy mit gondol a Nemzeti Színház előadásairól. A Gasztroszínház rovatban Cserna-Szabó András írását olvashatják.
2013.10.01. 05:01
Szinhaz.hu
A Marica grófnővel kezdi évadát a kecskeméti színház
A Marica grófnővel kezdi évadát a kecskeméti színház
Szeptember 27-én Kálmán Imre népszerű operettjével veszi kezdetét a Kecskeméti Katona József Színház idei évada.Az alkotók ajánlója:Minden muzsikakedvelő tudja, mi teszi a jó operettet: álnéven való bujkálás, kérők hada, félreértések tömkelege, eltévedt levél, gyönyörű dalok és természetesen a legfontosabb: a szerelem. A szerelem, amelynek le kell győznie minden akadályt; és hát akadály, az akad bőven egy igazi, vérbeli operettben! Endrődy-Wittenberg Tasziló gróf a családi adósságoktól menekülve egy erdélyi birtokon vállal tiszttartói állást Török Péter álnéven. Nyugodt idillben tengeti a napjait, nem fő a feje az elherdált öröksége és komoly hátralékai miatt. Még eltarthatna ez a nyugodt világ egy ideig, ha meg nem jelenne a birtok nagyasszonya, Marica grófnő és vele együtt először csak képzeletbeli, majd valóságos jegyese, Báró Zsupán Kálmán. A gyönyörű grófnő Taszilóban természetesen a tiszttartót látja, aki egyre és egyre nagyobb hazugságokba keveredik; azt azonban nem hazudhatja senkinek, hogy nem érdeklődik Marica iránt: a nő elrabolja a szívét. A kölcsönössé váló szerelem viszont esetükben kevés a boldogsághoz: minden összeesküszik a szerelemesek ellen, még saját maguk is, ezzel akadályozva az esetlegesen kibontakozó többi szerelmet, új kapcsolatokat is...Kálmán Imre egyik legnépszerűbb operettjét Nagy Viktor rendezésében láthatja a nagyérdemű, Marica grófnő szerepében Sáfár Mónika lép a színpadra, Taszilót pedig a tavalyi évadban a Város Kedvencének választott Egyházi Géza alakítja. Sirkó László és Csombor Teréz ezúttal egymástól függetlenül bolondozik, Kiss Zoltán mellett pedig a fiatal főiskolás Dobó Enikőt köszönthetjük a színpadon. A csapat pedig bizonyára meggyőzi kedves nézőinket arról, hogy „Szép város Kolozsvár...”Képek az előadásból: Fotók: Walter Péter1. 2. 3. 4. 5. 6.Kálmán Imre - Julius Brammer - Alfred Grünwald Marica grófnő fordította: Harsányi Zsolt Marica Sáfár MónikaTasziló Egyházi GézaLiza Dobó Enikő e.h.Dragomir herceg Sirkó LászlóZsupán Kálmán Kiss Zoltán Liebenberg István Ferencz BálintBozsena Csombor TerézKudelka Aradi ImreMihály Csizmadia László Lajos Keller DánielLidi Tóth Adrienne Kórus: Szilágyi Gabriella, Puskás Gyula, Olasz Csaba, Czégány Fanni, Engler Zsuzsa, Antal Melinda, Perjési Anna, Mihályik Csilla, Papp Attila, Görög Balázs, Angyal Dávid, Czeglédi Ákos, Czuczor Dávid, Mudrák Mariann, Girbicz ArdiennGyerekkórus: Dos Reis Teixeira Edmilson, Huliák Kitti, Baranyi Barbara,Forgó Olivér, Szenti Lilla, Puskás Liliána, Ifj. Puskás Gyula Tánckar: Szél Dalma Rebeka, Gáll Norbert, Kerekes Kristóf, Bathó Gabriella,Győrfi Attila, Bányai Mirjam Léna, Kiss Eszter, Erdődi ZsoltKözreműködik a színház meghívott zenekara, továbbá Keller Dániel, Hegedűs GergelyDíszlettervező: Csík György Jelmeztervező: Rátkai Erzsébet Koreográfus: Gyenes Ildikó Dramaturg: Németh VirágZenei vezető: Károly Kati Karmesterek: Drucker Péter, Látó RichárdZenei munkatárs: Kovács Mihály Ügyelő: Czeglédi Ákos, Horváth Ferenc Súgó: Patyi Szilvia Asszisztensek: Sirkó Anna, Kiss Eszter Rendező: Nagy ViktorBemutató: 2013. szeptember 27., este 7 óra Kecskeméti Katona József Színház
2013.09.27. 10:06
Szinhaz.hu
Vitéz lélek - Megtartja első bemutatóját a Vidnyánszky vezette Nemzeti
Vitéz lélek - Megtartja első bemutatóját a Vidnyánszky vezette Nemzeti
Szeptember 27-én Tamási Áron Vitéz lélek című drámájával nyitja a bemutatók sorát a Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház. Az előadás főbb szerepeit Trill Zsolt, Horváth Lajos Ottó, Martinovics Dorina és Reviczky Gábor alakítja, vendégművészként Mécs Károly és Nagy Anna is színpadra lép.Vidnyánszky Attila a Vitéz lélekről:"Keresve sem találhatnék a világirodalomban még egy olyan szerzőt és darabot, amely most jobban illene hozzánk, az újrainduló Nemzetihez, mint Tamási Áron és a Vitéz lélek. Leginkább a derű miatt, ahogyan ez a történet megszólal. Lehet, hogy az ő drámai életművében vannak a Vitéz léleknél erőteljesebb, a színpadi karakterformálás szempontjából érettebb, ha tetszik, drámaibb alkotások, de bizakodóbb aligha."(Fotó: eoszfoto, nemzetiszinhaz.hu) Tamási Áron és a Vitéz lélek - a Nemzeti ajánlója:Tamási Áron 1897. szeptember 20-án született Farkaslakán, sokgyermekes szülők harmadik gyermekeként. Ősei mind székelyek voltak. Édesanyjától, akit a legjobban szeretett a világon, „a lélek, a szív költői libbenéseit” és humorát örökölte,mégis édesapjának szenvedélyes alakja izgatta mindvégig.Nagyapjának „világjavító” indulata és „kényuraságra hajlamos” természete ugyancsak tovább élt benne.Utolsó leheletéig Farkaslaka írója maradt.Lélekben sohasem hagyta el szülőföldjét, de sokáig nyugtalanul cikázott Kolozsvár és Budapest között. Tartós, nyugalmas otthonra csak életének utolsó harmadában lelt Budán.1966. május 26-án halt meg, a Farkasréti Temetőben mintegy tizenötezer ember búcsúztatta. Két hét múlva kívánságának megfelelően Farkaslakán helyezték örök nyugalomra.Az irodalomtörténet prózai műveit, a novellistát és a regényírót tartja a legtöbbre. Vele kapcsolatban leginkább a tündéri realizmust és a népi szürrealizmust emlegetik az esztéták. Az Ábel-trilógia megszületésével a székelység, mint olyan – öltött a magyar tudatban emblematikus alakot. Drámai életművének megítélése máig vita tárgya, de azt kritikusai is elismerik, hogy az Ősvigasztalástól kezdve minden színdarabja figyelemre méltó, újító kísérlet. Bár nem egyműves szerző, leginkább az Énekes madár írójaként tartjuk számon. Tamási Áron (fotó: mek.oszk.hu) A Nemzeti Színház most bemutatásra kerülő darabja, a Vitéz lélek 1940 októberében, közvetlenül az észak-erdélyi bevonulást követően született. Bemutatója 1941. január 25-én volt Pünkösdi Andor rendezésében, a Németh Antal vezette Nemzeti Színházban. A dráma az 1928-ban keletkezett Himnusz egy szamárral című elbeszélés alapján íródott, "egyik legtökéletesebb remeke a novellairodalomnak” – mondta róla Németh László. A nemrég elhunyt Görömbei András pedig így jellemzi e művet: „Mennyi minden együtt van itt néhány lapon: háborús nyomorúság, állhatatlan hűtlenség, fájdalom, reménykedés, különcség, büszkeség, hatalmaskodás, és valamiféle természetes, mégis legendába illő szabadságvágy… Tiszta realitás és tiszta mese, miközben megjelenik benne a mítoszképző archaikus tudat is.”A „komoly játék” műfaji megjelölésű színdarab alapvetően különbözik a novellától. Nemcsak azért, mert a főhőst átkeresztelte a szerző, hanem mert a színműben, mely már a második világháború idején született, az eredeti szamaras történet jelképisége már egészen más üzenetet hordoz. Míg a novellában az első világháborút megjárt frontharcos, Demeter Gábor alapélménye az, hogy lehetetlen visszatérnie oda, ahonnan elindult, Balla Péter története a visszatérés és az újrakezdés drámája. Annak az elbeszélése ez, hogy – Pilinszky szavaival élve – miként fogadja vissza „az ősi rend” a háború után hazatérőt. A maga korában Tamási ezzel a „programmal”, mely kardcsörtetés helyett arra buzdít, hogy „műveljük meg kertjeinket”, korántsem aratott osztatlan sikert. Alapállása akkor naivnak tűnt a kortársak szemében, de a történelem nagyon hamar bebizonyította, hogy a 20. század igazi katasztrófája a „kis világok” pusztulása, a hagyományos közösségek felszámolása lett – elég, ha csak a Ceausescu-féle falurombolásra gondolunk.Tamási ebben a művében már nem a székely nyelvjárás szembetűnő stíluselemeivel él. Nem egy édes-bús népszínművet ír, hanem a magyar néplélek igazi drámáját viszi színre. Azt a párbeszédekben megragadható dinamizmust mutatja föl, s hozza drámaíróként játékba, mely az egy nyelvet beszélő közösségeket végső soron összetartja – ahogyan a múltban, úgy reményeink szerint a jövőben is.Képek a próbáról: (Fotók: eoszfoto, nemzetiszinhaz.hu)1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.8.Tamási Áron:Vitéz lélekpéldázat három felvonásbanBalla Péter Trill ZsoltLázár Horváth Lajos OttóAmbrus Mécs Károly m.v.Boróka Martinovics DorinaNikita Reviczky GáborSári Nagy Anna m.v.Kristóf Tóth LászlóRozáli Tenki RékaPanna Tóth AugusztaCsorba Varga JózsefBüllents Újvári ZoltánGyerekek Bátyi Domonkos József, Szabó Péter, Török Elek Hangfelvételről közreműködő zenészek: Pál István (hegedű), Kiss Gy. László (tárogató, klarinét), Réman Zoltán (szoprán és alt szaxofon), Bognár András (ütőgardon), Horváth Balázs (nagybőgő), Csergő Domokos (dobok, ütőhangszerek), Könczei Árpád (zongora, elektromos orgona)Zeneszerző: Könczei ÁrpádDíszlettervező: Olekszandr BilozubJelmeztervező: Balla IldikóDramaturg: Szász ZsoltRendezőasszisztens: Herpai RitaRendező: Vidnyánszky Attila Bemutató: 2013. szeptember 27. - 19 óra Nemzeti Színház, NagyszínpadForrás: nemzetiszinhaz.hu
2013.09.27. 05:00
Szinhaz.hu
Rékasi Károly nem hajlandó beszélni róla
Családi nappal köszöntötték az új évadot a József Attila Színház művészei és közönsége. A színészek saját készítésű süteményekkel kedveskedtek a bérletvásárlóknak - számol be a tema.hu.
2013.09.25. 19:30
Stop.hu
Rékasi Károly senkinek sem árulta el a titkát
Családi nappal köszöntötték az új évadot a József Attila Színház művészei és közönsége. A színészek saját készítésű süteményekkel kedveskedtek a bérletvásárlóknak - számol be a tema.hu.
2013.09.25. 19:30
Stop.hu
'Az újrakezdésről szól' - Trill Zsolt A vitéz lélekről
'Az újrakezdésről szól' - Trill Zsolt A vitéz lélekről
Pénteken mutatják be a Nemzeti Színházban Tamási Áron Vitéz lélek című darabját. A főszerepet alakító Trill Zsolt az MTI-nek elmondta: azért fontos, hogy ezzel az előadással nyit a teátrum, mert története az újrakezdésről szól. Általában a színházról, valamint a Nemzeti Színház következő bemutatójáról, a Tamási-darabról volt szó azon a napokban megrendezett találkozón, amelynek alkalmával a Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnáziumba látogattak el a Nemzeti Színház nyitóelőadásának szereplői - számolt be Trill Zsolt. Mivel Tamási Áron darabjának cselekménye egy szamár körül is forog, a szereplők - Trill Zsolt és Tóth Auguszta -, valamint az iskola diákjai találkoztak a fővárosi állatkert szamarával, Snufival. Ezt követően a színészek rendhagyó irodalomórán beszélgettek a darabról a gimnazistákkal.Trill Zsolt és Reviczky Gábor a Vitéz lélek próbáján (eoszfoto, nemzetiszinhaz.hu) Trill Zsolt, aki debreceni színházból érkezett a társulatba, az MTI-nek elmondta: azért fontosak az ilyen találkozások, mert ezekkel azt próbálják elérni, hogy a gyerekek eljöjjenek színházba. "Nemcsak a Nemzeti Színházba, hanem általában járjanak színházba" - tette hozzá. Felidézte, hogy a találkozón szó volt arról, hogy a Nemzeti Színház kínálata színes lesz, hiszen a debreceni és a beregszászi színház előadásait is láthatja a közönség, és a világ különböző pontjairól érkeznek rendezők a teátrumba. A Vidnyánszky Attila által rendezett Vitéz lélek című előadásban a főhőst, Balla Pétert alakító színész elmondta: a rövid próbafolyamat miatt a Tamási-darabhoz kapcsolódva már nem tartanak több találkozót, azonban a későbbiekben is folytatják a hasonló programok megszervezését, hiszen ez a rendszer Debrecenben már működött. A nyitóelőadás cselekményét ismertetve kifejtette, hogy a szamár szimbolikus figurája a darabnak, mindenki valamiért Balla Péter szamarát akarja megszerezni. A mű egy kezdetről szól: a hős hazatér a háborúból, és megjelenik az újrakezdés lehetősége. A főhős a hitét, egy olyan erőt lát a szamárban, amelynek segítségével újra tudja kezdeni az életét, ám erről mindenki le akarja beszélni.Vidnyánszky Attila és Trill Zsolt (eoszfoto, nemzetiszinhaz.hu) Trill Zsolt új színházában játszott első szerepéről szólva elmondta: teszi a dolgát, szöveget tanul, próbál. A színművész korábban már játszott a Bánk bán előadásában a Nemzeti Színházban, így nem ismeretlen az épület sem a számára. "A darab azért izgalmas, mert hihetetlenül egyszerűnek tűnik, egyszerű dolgokról beszélnek, de mint tudjuk, ezek az igazán nehezek, mert ezt valahogy meg kell tudni fogni" - fogalmazott. Hozzáfűzte: azt keresik, hogyan lehet az író szellemiségéhez hűen, mégis a mának szólóan eljuttatni a nézőkhöz a darabot. Szólt arról is, hogy októbertől a debreceni színház produkcióit és beregszászi előadásokat is láthat a közönség a teátrumban, melyeken keresztül a budapesti nézők is megismerhetik az új igazgató színházi világát. Ezt követően sorra következnek a bemutatók: decemberben Shakespeare Ahogy tetszik című művét kezdik próbálni Silviu Purcaretével, Vidnyánszky Attila pedig a Johanna a máglyán című darabot rendezi, majd Gorkij Éjjeli menedékhely című művét is műsorra tűzi a színház.Fotó: nemzetiszinhaz.hu A Vitéz lélek 1940 októberében, közvetlenül az észak-erdélyi bevonulást követően született. Bemutatója 1941. január 25-én volt Pünkösdi Andor rendezésében a Németh Antal vezette Nemzeti Színházban. A dráma az 1928-ban keletkezett Himnusz egy szamárral című elbeszélés alapján íródott. A "komoly játék" műfaji megjelölésű színdarab alapvetően különbözik a novellától. Nemcsak azért, mert a főhőst átkeresztelte a szerző, hanem mert a színműben, amely már a második világháború idején született, az eredeti szamaras történet jelképisége egészen más üzenetet hordoz. Míg a novellában az első világháborút megjárt frontharcos, Demeter Gábor alapélménye az, hogy lehetetlen visszatérnie oda, ahonnan elindult, Balla Péter története a visszatérés és az újrakezdés drámája - áll a produkció ismertetőjében. Az előadásban Trill Zsolt, Horváth Lajos Ottó, Mécs Károly, Martinovics Dorina, Reviczky Gábor, Nagy Anna, Tóth László, Tenki Réka, Tóth Auguszta, Varga József és Újvári Zoltán játszik. A zeneszerző Könczei Árpád, a díszletet Olekszandr Bilozub, a jelmezt Balla Ildikó tervezte. A rendező Vidnyánszky Attila. Forrás: MTI
2013.09.24. 05:38
Szinhaz.hu
Októbertől újra vár a KékSzobaHall
Októbertől újra vár a KékSzobaHall
Októbertől újra várja látogatóit vasárnaponként este 7-től a Budapest Jazz Clubban a KékSzobaHall színházzal, zenével, irodalommal és rendhagyó beszélgetésekkel. Októberben többek közt Sándor Pál, Für Anikó, Jordán Tamás és Parti Nagy Lajos is vendég lesz. A Kékprodukció 2013 februárjában indította útjára a KékSzobaHall elnevezésű programsorozatot a Budapest Jazz Clubban (XIII. Hollán Ernő u. 7.) azzal a céllal, hogy legyen egy hely, ahol találkozhatnak mindazok, akik szívesen néznek színházat, hallgatnak zenét, szívesen cserélnek gondolatokat, kíváncsiak a világra és egymásra és szeretnek játszani.A vasárnaponként megrendezésre kerülő színházi, zenei, irodalmi esteken a Kék Művészügynökség által képviselt alkotók és barátaik lépnek színpadra. A szervezők hétről hétre igyekeznek olyan alkalmakat teremteni, hogy érdemes legyen összejönni és együtt tölteni a vasárnap estéket.Sándor Pál (fotó: nol.hu)Október 6-án folytatódik Veiszer Alinda Felcserélt életek című beszélgetéssorozata. Ezen az estén Sándor Pál, a Bohóc a falon, a Régi idők focija, a Ripacsok és még számos, sokak számára meghatározó élményt nyújtó film rendezője és Till Attila, vagyis Tilla, az ország egyik legismertebb médiaszemélyisége játszik el a gondolattal: milyen is lenne, ha szakmát, pályát, életet cseréltek volna. Október 13-án kerül sorra az Örkény (Egypercesek) kalapban című formabontó irodalmi-színházi est. Az alkotók számítanak a nézők aktív közreműködésére is: az előadás meghatározott pontjain a közönség kalapból sorsolja ki nem csak az elhangzó egyperces címét, hanem az azt előadó színész, Bíró Kriszta, Für Anikó és Kálid Artúr nevét is. Sőt, arra buzdítják a nézőket, hogy válasszanak és hozzanak magukkal kedvenc egypercest a közös játékhoz!József Attila Freud nyolcvanadik születésnapjára írott költeményét választotta önálló estjéhez címadónak és mottónak Jordán Tamás. Az Amit a szívedbe rejtesz - József Attila pszichoanalitikus naplója a Radnóti Színház egykori emblematikus előadása, amely a Szabadötletek jegyzékének szövegein keresztül enged bepillantást a költő gondolataiba, érzéseibe, vívódásaiba. Az előadás október 20-án látható, kizárólag 18 éven felüli nézőknek ajánlják.Irodalom és zene találkozik október 27-én Parti Nagy Lajos Mi történt, avagy sem című felolvasóestjén, hiszen a most megjelenő új novelláskötetből elhangzó szövegek, azok nyelvi leleményei, játékossága, hangulata inspirálja az ütőhangszereken közreműködő Dés András improvizációit.November 3-án a KékSzobaHallban tartja Keresztül Európán című új lemezének előbemutatóját Tompos Kátya és Hrutka Róbert állandó zenésztársaik közreműködésével. Az album zenei utazás Angliától Oroszországig, a két kultúra, Kelet és Nyugat találkozása, dalok angol, francia, bolgár, magyar és orosz nyelven. Az est után a művészek dedikálják a helyszínen megvásárolható lemezt. Színház.hu
2013.09.23. 07:02
Szinhaz.hu
Láng Zsolt író üzenete a Magyar Dráma Napja alkalmából
Láng Zsolt író üzenete a Magyar Dráma Napja alkalmából
Láng Zsolt, erdélyi magyar író üzent a Magyar Dráma Napja alkalmából.A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója Láng Zsolt Marosvásárhelyen élő József Attila-díjas írót, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztőjét kérte fel egy, a Magyar Dráma Napját méltató üzenet megfogalmazására. Az alább olvasható írás szeptember 21-én, szombaton 18.00 órakor hangzik majd el a Tompa Miklós Társulat felolvasószínházi bemutatója előtt. A Magyar Dráma Napján idén a 80 éve született Páskándi Géza íróra emlékezik a marosvásárhelyi társulat Kalauz nélkül című komédiájának felelevenítésével. Az eseményen részt vesz és a Páskándi-életművet méltatja: Demény Péter és Karácsonyi Zsolt író.Láng Zsolt (fotó: nagyvarad.ro)'Életem legnagyobb színházi élménye' - Láng Zsolt írása:Még nem voltam három éves. Napok óta készülődtünk Szatmárhegyre, nagyapámék szőlősébe, a vasárnapi szüretre. És akkor vasárnap reggelre belázasodtam. Apám elment, mi ketten anyámmal otthon maradtunk. Keservesen sírtam, nem értve, miféle igazságtalanság szakadt rám. Ekkor anyám kitalálta, hogy ketten fogunk szüretelni, otthon, a szoba-konyhás lakásban. Képzeletbeli szőlőfürtöket szedett le a képzeletbeli tőkékről, hajlongott, megtöltötte puttonyát, elvitte a présházhoz, beürítette a préskosárba, kisajtolta a mustot… Én az ágyon feküdtem, prizniccel a mellemen, hátam párnákkal felpockolva. Lassan-lassan átadtam magam a játéknak. És amikor anyám belekóstolt a mustba, és megcsípte nyelve hegyét egy darázs, kitört belőlem a nevetés. „Mindenki itt vagyon?” – kérdezte, amiből rögtön tudtam, most nagyapámat játssza, mert ő mondja a van-ot vagyon-nak. Amikor csípőre tett kézzel megállapította, hogy „ott a sor végén még maradt két fürt”, akkor pedig vénkisasszony nagynénink jelent meg… Ahogy anyám megelevenítette a család tagjait, ahogy behozta az ágyam köré a napfényes domboldalt, a hízott fürtöket, a friss must illatát, a derűs tereferéket a kádak körül… -- életem legszebb szürete volt! Három éves korom óta sejtem, a színész nem magát játssza el. Hanem mindig a másikat. Ott van az a férfi, azt se tudom kiféle, miféle, milyen ember, de belép az a nő, és az ő tekintetéből, mellkasának felgyorsuló hullámzásából rögtön kiolvasom, hogy az a férfi egy őrült, a végén még főbelövi magát... Nem véletlen, hogy a színháztörténetet nem szerzők, nem rendezők, nem is kiemelkedő színészek, hanem társulatok írják. Shakespeare vagy Molière is a társulat tagja volt. Az sem véletlen, hogy a színháznak soha nem kellett cenzúrától tartania, vagy betiltástól félnie. Két ember szavak nélkül, sőt, kézjelek nélkül is el tud küldeni bárkit melegebb éghajlatra. Ki lehet dobni színészeket, felszállnak a buszra, és amíg az állomásra érnek, képesek valami olyasmit eljátszani, amitől a busz utasai megbabonázva szegődnek a nyomukba, vagy megfordítják őket, és visszakövetelik nekik a színházukat. Na, jó, nem biztos, hogy így lesz, de tény, hogy a színházban senki nem veszi komolyan a hatalmi viszonyokat. A színházban mindenki csapatjátékos, az igazgató is, meg a kezdő színész is. Épp ezért, az igazgató éppúgy el tudja rontani az előadást, mint a „harmadik alabárdos”. Ma a színházak legfontosabb jelentései a nézőszámról íródnak. Akárcsak az éttermek, a színházak is akkor elégedettek, ha egyre többeket odacsalogat a kínálatuk. Mi kell a közönségnek? Udvarias kiszolgálás? Csinos pincérek és pincérlányok? Helyi ízek vagy világkonyha? Gyomorkímélő adagok, vagy vér és zsír? Három éves korom óta engem ezek a kérdések nem érdekelnek. De azelőtt sem foglalkoztattak. Anyám színháza, gondolom kitalálható, igazából nem a szüretről szólt. Színház volt, nem vitás: ő volt a színész, én voltam a közönsége. Másodlagos kérdés volt a szüret. Azt játszotta el, ami köztünk van. Köze volt hozzám, erről szólt a játéka. De hadd fogalmazzam át az egészet: a „köz”, vagyis az a szenvedélyes szeretet, amivel „köze volt hozzám”, az volt az ő valódi közönsége. Az nézte, hallgatta, figyelte őt. Biztatón és kritikusan.Láng Zsolt2013. szeptember 19.
2013.09.21. 08:03
Szinhaz.hu
Ma van a magyar dráma napja - 130 éve mutatták be a Tragédiát
Ma van a magyar dráma napja - 130 éve mutatták be a Tragédiát
Százharminc éve, 1883. szeptember 21-én mutatták be a pesti Nemzeti Színházban Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményét, 1984 óta ez a nap a magyar dráma napja. Madách műve a magyar drámairodalom klasszikusa, 2002-ben Az ember tragédiájának előadásával nyílt meg az új Nemzeti Színház. Madách a dráma első változatát Lucifer címmel 1852-ben a börtönben vetette papírra, ahová a halálra ítélt Rákóczy János szabadságharcos rejtegetése miatt került, a második változat 1856 és 1857 között született. A Tragédiához saját feljegyzése szerint 1859. február 17-én kezdett és alig egy évvel később, 1860. március 20-án fejezte be a munkát. Az ember tragédiája kézirataAz egyetlen kéziratot először barátjának, Szontágh Pálnak mutatta meg, majd az ő ösztönzésére juttatta el 1861 márciusában bírálatra Arany Jánosnak. Arany, aki a szöveget néhol túl nyersnek érezte, mintegy ezer sort javított a 4141-ből, de ezek többsége stilisztikai, helyesírási változtatás volt, így bizonyos, hogy a műnek Madách az igazi szerzője. Az első kiadás 1862-ben, a szerző halála előtt két évvel jelent meg, és kedvező fogadtatásra talált. A drámai költemény az első emberpár, Ádám és Éva, illetve az örök kétkedő Lucifer alakja köré fonva 15 színben dolgozza fel a történelmet, az emberiség egyetemes kérdéseivel foglalkozik. A filozófiai mélységű alkotást a világirodalom olyan remekműveivel szokták együtt emlegetni, mint Milton Elveszett paradicsoma, Goethe Faustja és Ibsen Peer Gyntje. Az ember tragédiája a magyar irodalom egyik legnehezebben értelmezhető alkotásainak egyike, amelyet az elmúlt 130 évben számtalan felfogásban dolgoztak fel. Jászai Mari, mint ÉvaA drámát első alkalommal Paulay Ede, a Nemzeti Színház igazgatójának rendezésében 1883. szeptember 21-én állították színpadra. Az ősbemutatón Ádámot Nagy Imre, Évát Jászai Mari, Lucifert Gyenes László játszotta, utóbbi haláláig megtartotta szerepét a Nemzetiben. A kísérőzenét Erkel Gyula szerezte, Ádám jelmezeit Paulay tervezte, és ő rajzolta meg a díszletek vázlatát. A bő négyórás előadáson az eredeti mű 2560 verssora hangzott el, a 86 szerep legkisebbikét is nagynevű színészek alakították. A premier azzal is bekerült a magyar színháztörténetbe, hogy a Nemzetiben ekkor alkalmaztak először villanyvilágítást, a díszletek mozgatását pedig süllyesztőkkel és forgókkal biztosították. Paulay rendezése több mint száz előadást ért meg, a művet 1889-ig valamennyi nagyobb vidéki magyar város színházában bemutatták. A dráma első szabadtéri előadása 1933-ban volt Szegeden, az 500. előadást 1934-ben Horváth Árpád, az ezrediket Major Tamás, az 1500-ikat 2000-ben Iglódi István rendezte. Bánsági Ildikó és Hegedűs D. GézaA mű a második világháború után 1947-ben, új értelmezésben került színre, a kommunista kultúrpolitika hamarosan betiltotta: a darabot reakciósnak minősítették, a falanszter színben a szocialista eszmék kigúnyolását látták. Az ember tragédiáját csak nyolc év múlva, 1955-ben játszhatták újra, de akkor sem sokáig, végleg csak 1957-től került a repertoárba. Színre vitelének centenáriumán Vámos László rendezésében mutatták be, a Nemzeti Színház történetében először 1994-ben mutatta be külföldi rendező, a katalán Ricard Salvat. Ennek az előadásnak a különlegessége volt, hogy három színész játszotta Ádámot és négy színésznő Évát. Básti Lajos és Zolnay Zsuzsa a Miskolci Nemzeti Színház előadásában 1963-banAz új Nemzeti Színház 2002. március 15-én Madách drámai költeményével nyílt meg, a teljesen új felfogású előadást Szikora János rendezte, Ádámot Szarvas József, Évát Pap Vera, Lucifert Alföldi Róbert alakította. Az intézményben a drámát legutóbb 2011 májusában Alföldi Róbert állította színpadra - Éva Tenki Réka, Ádám Szatory Dávid, Lucifer pedig László Zsolt volt. Ugyanabban az évben Vidnyánszky Attila rendezésében a Szegedi Szabadtéri Játékok műsorán is szerepelt Madách műve, először jelnyelvi tolmácsolással: ekkor Éva alakját Ónodi Eszter, Ádámét Rátóti Zoltán, Lucifert Trill Zsolt formálta meg. Madách drámai költeményét több mint negyven nyelvre, köztük jiddisre, japánra, arabra, galegóra (spanyolországi neolatin nyelv) és cigányra fordították le, 1999-ben Garas Dezső bábszínházi produkciót rendezett belőle. Az ember tragédiájából tévéfilm készült, Jeles András 1984-ben gyermekszereplőkkel készítette el filmes parafrázisát Angyali üdvözlet címmel, és Madách műve ihlette Eötvös Péter Az ördög tragédiája című operáját. Jankovics Marcell több mint húsz évig dolgozott animációs filmjén, amelyet 2011 végén mutattak be, az idén a Magyar Fesztivál Balett Markó Iván koreográfiájával és rendezésében készített belőle táncszínházi adaptációt.
2013.09.21. 05:00
Szinhaz.hu
Hétvégén Színházi Korzóvá válik az Andrássy út
Hétvégén Színházi Korzóvá válik az Andrássy út
Szeptember 22-én közel nyolcvan színházi társulat várja az érdeklődőket az Andrássy úti Színházi Korzón. 2011-ben ezt írta a rendezvényről a Revizoronline: “Egy hely, ahol megfér egymás mellett az ír néptánc, a musicalsláger, a kortárs tánc, a bábszínház – és mindezen műfajok közönsége. Egy rendezvény, ahol a gyanútlan színházlátogatók egy előadás szereplőivé válhatnak, a színészek pedig akár észrevétlenül vegyülhetnek el a tömegben.”A szervezők az idei évben sem szeretnék alább adni, céljuk, hogy az Andrássy utat Színházi Korzóvá változtassák egy nap erejéig szeptember 22-én, a Nagymező utcától a Káldy utcáig.Idén is ott leszenk a legfontosabb független és kőszínházi társulatok, alkotók, befogadó helyek. Az utcai performanszok mellett a közel 80 színházi standnál jegyeket lehet vásárolni, színészekkel lehet találkozni, miközben a nagyszínpadon egész nap zenés-táncos produkciókkal várják a színházbarátokat és a kulturált szórakozásra vágyó gyerekeket, fiatalokat, idősebbeket, külföldieket.Részletes színpadi program: LISZT Színpad (Liszt Ferenc tér) 10.30-11.00 Katáng: Tarkabarka dalok 11.10-11.40 Budapest Bábszínház: Boribon és barátai (részlet) 11.50-12.30 Bohócok a Láthatáron: Cirkusz Ödön küldeménye 12.40-13.10 Erin: Kavalkád (részlet, ír sztepptánc) 13.20-13.35 Hagyományok Háza - Magyar Állami Népi Együttes: Szép magyar táncok (kamaraelőadás) 13.45-14.05 KET: Horda - (részlet, táncelőadás) 14.15-14.35 Duda Éva Társulat: Virtus (részlet, táncelőadás) 14.45-15.15 Katona József Színház: Katona-dalok 15.30-16.00 József Attila Színház: Divatbemutató az évad jelmezeiből 16.10-16.40 Pesti Magyar Színház: Harmadik Figyelmeztetés 16.50-17.00 Szkéné Színház - Psix Project: 11 (részlet, táncelőadás) 17.10-17.30 Örkény Színház: Zenés összeállítás a Tóték c. előadás dalaiból 17.40-18.00 Centrál Színház: Beatles-koncert FÜGE Színpad (Székely Mihály utca) 11.00-11.30 Petőfi Musical Stuidó: Játsszunk musicalt! 11.40-11.55 Mimage Pantomim Színház: Egyenlítők 12.00-12.15 Játékszín: Ketten pizsamában 12.30-12.50 Zéró Balett: Süti, bor, tánc, szex 13.00-13.30Holdvilág Kamaraszínház: Archivatal 13.40-14.10 Hólyagcirkusz: Elszédülés koncert 14.20-14.50 Trojka Színházi Társulás: A kastély 15.00-15.15 Gólem Színház - Marianna Salzmann: Mamelosn 15.30-16.10 Momentán Társulat: RögvEst (improvizációs színházi előadás) 16.20-16.50 HADART: Vérszipoly (vámpírmusical) 17.00-17.20 Tünet Együttes: Nem emlékszem, hogy így neveltek volna 17.30-18.00 Magyarock Dalszínház: Kalandos, romantikus, zenés álmok (musical egyveleg)
2013.09.20. 05:00
Szinhaz.hu
Gobbi 100 - Zsámbéki Gábor kiállítást nyit a Színészmúzeumban
Gobbi 100 - Zsámbéki Gábor kiállítást nyit a Színészmúzeumban
Gobbi Hilda születésének 100. évfordulója alkalmából életmű-kiállítást rendez az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI): a tárlat megnyitóját szombaton, a magyar dráma napján tartják a Bajor Gizi Színészmúzeumban. „Játszott ezüstös hajú dámákat, penészes szempillájú házsártosokat, loncsos toprongyrémeket, boszorkákat, idős hölgyeket, ütődött vagy ravasz mosónőket, bölcs és jó munkásasszonyokat, lumpensatrafákat, mese-vasorrú bábákat és vérszívó kapitalistánékat; játszott arisztokrata nagymamákat és proletár nagyanyókat, ezüstkanáltolvaj reszketeg szeniliseket és örökfürge agyonnyűhetetleneket, agg delnőket és roskatag töpörödötteket, félelmetes spinéket és nevetséges szipirtyókat, méltóságos rémdémonokat és alkoholtól kiégett csőlakókat. Volt vén és még vénebb…” – írta Gobbi Hildáról Molnár Gál Péter.A tárlatot Zsámbéki Gábor rendező nyitja meg szombat délután, a kiállítás február 23-ig látogatható - olvasható az OSZMI MTI-hez eljuttatott közleményében. Az OSZMI 2013-ban Gobbi 100 címmel hirdetett emlékévet, Gobbi Hilda születésének 100. évfordulóját egész éves programsorozattal ünneplik, amelynek keretében kiállításokat, beszélgetéseket, vetélkedőt és kirándulást is szerveztek. A Bajor Gizi Színészmúzeum mellett különböző helyszíneken megrendezett emlékév eseményeivel az örökké tevékeny ember és művész alakját szeretnék a figyelem középpontjába állítani. Az emlékév kiemelkedő eseménye a Gobbi Hilda színházi és közéleti tevékenységét feldolgozó életmű-kiállítás a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A tárlat végigvezeti a látogatót 1913-tól 1988-ig, bemutatva Gobbi gyermekkorának dokumentumait, a pályakezdés nehézségeit, a II. világháború éveit, illegális kommunista tevékenységének néhány emlékét, majd a világháború utáni változatos évtizedeket. Gobbi Hilda 1935-től 1959-ig a Nemzeti Színház, majd tizenegy évig a József Attila Színház tagja volt, hogy aztán visszatérjen a Nemzetibe - ahonnan csak egy újonnan alakuló társulat, a Katona József Színház tudta elcsábítani 1983-ban. A kiállítás nem csupán Gobbi színházi szerepeit, hanem a korszak hangulatát, és a pályatársakat is megidézi. Az úrilányból kommunistává váló, lehetőségeit, kapcsolatait a színházi közösségért kamatoztató színésznő a magyar színházi élet talán legnagyobb szervező egyénisége volt. A lelkesedés, mint Gobbi Hilda életének mozgatórugója ma is élő alkotásokat hozott létre. A fiatalok színészhallgatók részére szervezett Horváth Árpád Kollégium, az idős kollégáknak létrehozott Jászai Mari Színészház és Ódry Árpád Színészotthon, a Nemzeti Színház Stúdiója, a Bajor Gizi Színészmúzeum mind e lelkesedés egy-egy szikrája volt. Az új Nemzeti Színház felépítésének mozgalmát 1983-ban ő indította el. Az épület átadást már nem érhette meg, de a Bajor Gizi Parkban álló épület kertjében szobra, a színházban a stúdiószínpad neve őrzi emlékét. A végrendeletében alapított Aase-díjjal 25 éve jutalmazzák az adott évad legjobb mellékszereplőit. A kiállítás a gazdag fényképanyag mellett dokumentumokkal, színlapokkal valamint előadás- és filmhíradó-részletekkel, hangfelvételekkel is felidézi a színésznő alakját. Az érdeklődők az 1990-ben Gobbi Hildának szentelt emlékszoba tárgyait ismét láthatják.
2013.09.19. 16:10
Szinhaz.hu
"Vigyáztam rá, hogy ne legyen stílusom" - Interjú Verebes Istvánnal
"Vigyáztam rá, hogy ne legyen stílusom" - Interjú Verebes Istvánnal
Az Én, te őt! című komédia bemutatóját szeptember 13-án tartották a Karinthy Színházban. A darab rendezőjével Verebes Istvánnal beszélgetett Földvári Péter. - Hogy talált rá az Én, te őt! című komédiára? - Ezt a darabot 20-25 évvel ezelőtt Voith Ági adta a kezembe, hogy megcsinálná két színésszel a Vidám Színpadon. Tordy Géza és az akkor igazgatóként ott dolgozó Bodrogi Gyula játszotta volna a főszerepet, de máig sem értem, miért nem jött létre az előadás. Később folyamatosan ajánlgattam mindenhol, Voithtal és Voith nélkül is, de senkinek nem kellett. Így eltűnt, majd egy nap kiderült, hogy Komáromba került - hiszen ott is próbálkoztam - majd az ottani könyvtáros visszajuttatta nekem. Végül odaadtam Karinthy Marcinak. Voith Ági viszont addigra kinőtt a darabból. Kedvet éreztem a megrendezéséhez, mert ez nem egy szokványosan bulvár mű, hanem ostobán abszurd és gyermekien naiv. Egy háromszög-történet sok indulattal szorongással, féltékenységgel és dühvel. - Mennyit dolgozik egy szövegkönyvön? Mindig a darabtól függ, de 4-5 hónappal, fél évvel előtte szeretem tudni, hogy mind dolgozom majd. Minden darabot begépelek a számítógépbe, akkor is, ha végül semmit sem változtatok rajta, mert mindent meg kell tudnom indokolni a színészeknek, azt is, hogy egy-egy mondat miért hangzik el. Persze a próbák során minden változik, de helyt kell állnom, hogy a színész biztonságban érezze magát. Csak jövőre kezdek el dolgozni a Cirkuszhercegnőn, de már most formázom az agyamban. A kép mindig változik, mindig eszembe jut valami, hogy ezt így kellene megcsinálni, azt úgy. Odaállni és rögtönözni csak akkor lehet, ha nagyon felkészült vagy, ha nagyon tudod, hogy mit akarsz, nagyon látsz, érzel egy előadást, és biztos vagy benne, hogy a színészekkel mit akarsz elérni. Tökéletes előadás ugyanis nincs, mert sajnos azt még én sem tudok rendezni. Olvasom a lapokban, hogy van, aki úgy vallja, neki sikerül. Irigylem az önhittségét.- Mi az a plusz, amit Ön rendezőként hozzá tud tenni egy darabhoz? Nincsenek önreflexióim a helyzetemet illetően. Annyit jegyeznék meg, hogy nekem nincs stílusom. És nem baj, hogy másnak van, nagyon sok jó rendezőnek van markáns stílusjegye, de én mindig is vigyáztam rá, hogy nekem ne legyen. Azt is fontosnak tartom, hogy a próbák ne legyenek nyögvenyelősek, unalmasak. Nehéz kiszámítani, hogy milyen lesz egy előadás, mert ezeregy dologtól függ. Az viszont fontos, hogy a rendező ne untassa a színészeket: jó, ha a próbák lendületesen, ihletetten, és kitűzött céllal zajlanak, különben bukás lehet belőle. Akkor meghal az előadás.- Ez most már a harmadik bemutatója egymás után a Karinthy Színházban. Mit gondol, dolgozik még a Kelenföldi Pampákon?- Karinthy Marcival megállapodtunk, hogy jövőre Tihanyban egy Fábri Péter által írt szatírát mutatunk be. Tíz éve nem mutatta be senki, nem tudom, miért, mert nagyon jó. Bajor Imre is szerepel majd benne egy papedlivel. Most először dolgozik együtt Fábri Péter a lányával, aki a zenét szerzi ehhez a darabhoz. Előtte mindig Várkonyi Mátyással dolgozott, de most Várkonyi nem vállalta a felkérést. Fábri kikérte az én véleményemet is, és rögtön igent mondtam, így egyszerre zeneszerzőt is avatunk. Én előre tudom, hogy mi a dolgom. A magyar színházakban általában még márciusban sem tudják, hogy mit fognak játszani szeptemberben, de Karinthy Marci tudja. Hasonlóan gondolkodtam én is igazgatóként: mindig lapult a fiókomban 6-8 tartalék darab. Karinthy Marci igazán nyitott, hogy ha valaki visz valami jót, akkor rögtön rábólint, igazi teátrumi direktor. Nagyon kitanulta, hogy kell színházat igazgatni. Már gyerekkorában is igazgatott, igaz, akkor csak egy egészen pici színházat.- A Karinthy Színház mellett több helyen is dolgozik. Hány előadás fér bele egy évadba? - Idén kicsit túlvállaltam magam. Most előre tudtam készülni, de valójában felelősségteljesen két produkciónál többet egy évadban nem tanácsos rendezni. Gyakorlatlanabb rendezőnek semmiképp sem. A négy rendezés próbatétel. Csak manapság az ember nem tudja, hogy holnapután kap-e újabb ajánlatot... Az elkövetkező három darab, amit az Orlainál, a József Attila Színházban és az Operettszínházban rendezek, mind-mind kockázat számomra, vagyis engem is próbára tesz. Kalandor vagyok. Orlainál két olyan színésszel fogok dolgozni, akikkel 30 éve nem dolgoztam, de nagyon-nagyon közel állnak hozzám: Hernádi és Kern. Ennyire szeretett barátokkal dolgozni életveszélyes. A József Attila Színházi munkánál az alap a Hattyúdal című film története, amibe beleszerkesztettem huszonhét Republic-dalt, ettől olyan lett az egész, mint egy rockopera. Az a kevés próza pazarul illeszkedik a darabba. A darab egyben tisztelgés is szeretett barátom, Cipő emlékének, régóta ígértem neki egy zenés színházi bemutatót. Nagyon fáj, hogy nem érhette meg a premiert. Az Operettszínházban a Cirkuszhercegnőt némileg át is kell írni és ki is kell találni. Most Kero és én is odarakjuk a magunkét! Igaz, tizenkettedik éve megy ott a Mágnás Miska-rendezésem a Bajorral, most megnézzük, kibír-e a Cirkuszhercegnő is tizenkét évet.- A születésnapja után beszélgetünk. Mennyire foglalkoztatja az idő múlása?- Amíg meg nem halok, addig foglalkoztat, az biztos. Utána már nem érdekel majd. Fura. Egyrészt tudomásul veszem, hogy 65 éves vagyok, mert 65 évet éltem végig, és ez a 65 év eléggé eseménydús volt. Másrészt a karakterem vagy az inspirációm nem változott, nem lett 65 éves. Arra nagyon szeretnék vigyázni, hogy ne váljak görnyedt öregemberré. Ha mégis ez történne, nem mozdulnék ki a szobámból. Nem bírnám elviselni, ha szánnának...
2013.09.18. 05:00
Szinhaz.hu
Kulisszajárás, jelmezpróba és Hobo koncert - Nyílt napot tart a Nemzeti
Kulisszajárás, jelmezpróba és Hobo koncert - Nyílt napot tart a Nemzeti
Jelmezpróbával, gólyalábasokkal és nyílt próbával várja a közönséget a nyílt napon a Nemzeti Színház szeptember 21-én.A 14 órakor induló programok között kézműves foglalkozások, táncház és hangszerbemutató is szerepel, emellett a Magyar Dráma Napja alkalmából kerekasztal-beszélgetést rendeznek - olvasható a Nemzeti Színház programismertetőjben.Szerzőként Tamás Menyhért, Verebes Ernő és Végh Attila vesz részt a felolvasószínházzal egybekötött beszélgetésen, amelyen a komáromi Jókai Színház művészei adják elő az írók darabjaiból választott részleteket. A közönségnek olyan drámákból - a Tanúságtevők, a Gerendák és a Megkeresés történt című műből - nyújtanak ízelítőt, amelyek a közeljövőben a színház repertoárjára kerülnek.A nagyszínpadon az új társulat nyitóelőadásának, Tamási Áron Vitéz lélek című darabjának próbáiba is bepillantást engednek az alkotók: kora délután és este a nyílt próba, délután a világításpróba látogatható. Az első alkalommal szeptember 27-én látható előadást Vidnyánszky Attila állítja színpadra. A produkcióban Trill Zsolt, Horváth Lajos Ottó, Mécs Károly, Reviczky Gábor és Nagy Anna szerepel. A Gobbi Hilda Színpadon kora délután Ion Luca Caragiale Zűrzavaros éjszaka című darabjának nyílt próbáját nézhetik meg az érdeklődők: a produkciót Szabó K. István rendezi. Az előadásban többek között Básti Juli, Eperjes Károly és Sinkó László játszik.Bródy és a két Hunyady címmel kiállítás-megnyitót tartanak, továbbá ezen a napon mutatják be a teátrum új szakmai lapját, a Szcenárium című folyóiratot. A társulat színészeivel - Bánsági Ildikóval, Szűcs Nellivel, Trill Zsolttal, Rácz Józseffel, Tóth Augusztával, Nagy Marival, Tóth Lászlóval, Eperjes Károllyal és Farkas Dénessel - "villámrandin" találkozhatnak a nézők a karzaton.Az ORT-IKI Báb- és utcaszínházi társulás gólyalábasok bemutatkozásával, a Vojtina Bábszínház a Babszem Jankó, a Fabók Mancsi Bábszínháza A székely menyecske meg az ördög, a Magyar Népmese Színház pedig a Többsincs királyfi című produkcióval vesz részt a Nemzeti Színház évadindító rendezvényén.A Gobbi Hilda Színpadon délután a Canarro trio lép fel, később Verebes Ernő és Verebes György koncertje várja a közönséget. Este Hobo - Földes László - József Attila-estjéből mutatnak be részleteket, továbbá Szirtes Edina Mókus mellett a társulat művészei is fellépnek: Udvaros Dorottyát, Szűcs Nellit, Kristán Attilát, Mátyássy Bencét és Szatory Dávidot láthatja a közönség. Az estét a Csűrdöngölő táncház zárja, ahol Berecz István, a Fölszállott a páva című vetélkedő 2012-es táncos szólista nyertese, és párja Bures Réka tanítja a táncolni vágyókat. A nyílt nap programjaira a belépés ingyenes. Délután két órától este hétig az érdeklődőket épületlátogatásra várják, a programra a latogatas@nemzetiszinhaz.hu e-mail címen előzetes regisztráció szükséges. A teátrum előadásaira egész nap kedvezményes jegy- és bérletvásárlási lehetőséget kínálnak. Részletes program: 14:00 – 19:00 Épületlátogatás előzetes regisztrációval. 14:00 – 18:00 JELMEZPRÓBA és kézműves foglalkozások a parkban 14:00 – 15:00 GÓLYALÁBASOK - ORT-IKI Báb és utcaszínházi társulásHelyszín: Hajóorr14:00-15:30 ZŰRZAVAROS ÉJSZAKA - Nyílt próbaHelyszín: Gobbi Hilda Színpad14:00 – 14:50 Vojtina Bábszínház - BABSZEM JANKÓ 14:30-15:30 VITÉZ LÉLEK - Nyílt próbaHelyszín: Nagyszínpad15:00 – 16:30 3 DARAB – 3 SZERZŐVELKerekasztal-beszélgetés Magyar Dráma NapjánHelyszín: büfé szint15.00 – 15:45 BRÓDY ÉS A KÉT HUNYADY kiállítás megnyitó Helyszín: büfé szint15:20 – 16:10 Fabók Mancsi Bábszínháza - A SZÉKELY MENYECSKE MEG AZ ÖRDÖGHelyszín: Kaszás Attila Terem15:30 – 16.30 TÁNCHÁZ – Pál Lajos és tanítványai harmonika-koncert, majd hangszerbemutató és táncház gyerekeknekHelyszín: Hajóorr16:00-17:00 CANARRO TRIO - világzeneHelyszín: Gobbi Hilda Színpad16:00 – 18:00 VITÉZ LÉLEK világításpróba (szabadon látogatható)Helyszín: Nagyszínpad16:30 – 18:00 SZCENÁRIUM – folyóirat bemutatóHelyszín: büfé szint16:40 – 17:40 Magyar Népmese Színház - TÖBBSINCS KIRÁLYFIHelyszín: Kaszás Attila Terem17:00 – 19:00 VILLÁMRANDI a karzaton Bánsági Ildikóval, Szűcs Nellivel, Trill Zsolttal, Rácz Józseffel, Tóth Augusztával, Nagy Marival, Tóth Lászlóval, Eperjes Károllyal és Farkas Dénessel.17:30-18:30 Verebes Ernő és Verebes György koncert - A PONT KÖRÜLHelyszín: Gobbi Hilda Színpad19:00 – 21:30 Esti Nagykoncert Hobó József Attila –est részletekSzirtes Edina Mókus és a Nemzeti színészei: Udvaros Dorottya, Szűcs Nelli, Kristán Attila, Mátyássy Bence, és Szatory Dávid.Helyszín: Gobbi Hilda Színpad19:00 – 21:30 VITÉZ LÉLEK - Nyílt próba (balkon szinten – szabadon látogatható) Helyszín: Nagyszínpad21:30-23.00 CSŰRDÖNGÖLŐ TÁNCHÁZ A táncot ropja, majd tanítja: Berecz István, a Fölszállott a páva c. vetélkedő 2012-es táncos szólista nyertese, és párja Bures Réka.Helyszín: Gobbi Hilda Színpad Forrás: Nemzeti Színház, MTI
2013.09.16. 11:55
Szinhaz.hu
Madártejet kínálgatott Rékasi Károly
Budapest — Saját készítésű süteményekkel várták szombat délután a nyílt napon a József Attila Színház művészei az érdeklődő közönséget. Rékasi Károly a nézők rohamára madártejjel készült, amely hatalmas sikert aratott, főként, hogy a színész még jelmezt is vett főztje kínálgatásához.
2013.09.15. 19:00
Blikk.hu
Megnyílt a Budaörsi Latinovits Színház
Megnyílt a Budaörsi Latinovits Színház
Budaörsi Színházi Napokkal és három októberi bemutatóval nyit a Budaörsi Latinovits Színház. Az évad során Novák Eszter is rendez majd előadást a Pest megyei teátrumban. Frigyesi András igazgató az évadnyitón kiemelte: addig nem nyugszik, amíg az ország legjobb színháza nem lesz a Latinovits.Szeptember 11-én tartotta évadnyitó társulati ülését Budaörs színháza. A teátrum új neve: Budaörsi Latinovits Színház. Az intézmény új vezetői: Frigyesi András igazgató és Berzsenyi Bellaagh Ádám művészeti vezető.Az ünnepélyes évadnyitón Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere, a fenntartó, Budaörs Város Önkormányzata nevében kiemelte: "Azt gondolom a művészetről, hogy az a szabad alkotás terepe. Az 'elvárás' az, hogy működjék szabadon az intézmény, és lehetőség szerint ezt tudják összhangba hozni a bevételekkel is.”Frigyesi András igazgató színháznyitó és évadindító beszédében hangsúlyozta: "A színházteremtés mindig az időbeli és a térbeli jelenre reagáló, annak tükröt tartó, jó szándékú változtatásokat megfontolásra ajánló folyamat. A színház a polgárok számára a gondolkodás és az élményszerzés tere, és így a városi életminőség része."Foto: Veiland Gyula, minalunk.huA direktor kiemelte, az évadterv kialakításánál az igényesség mellett a gazdagság és a sokszínűség volt a vezérlőelvük. Három produkció próbál párhuzamosan jelenleg, mindhárom bemutatója októberben lesz. Barillet-Grédy: A kaktusz virága c. előadásával nyitják az évadot október 5-én, Bereczki Csilla rendezésében, Fazakas Júlia és Gazdag Tibor főszereplésével, Fekete Mari zenei vezetésével. Ezt követi október 13-án az R&L, avagy a mágusok birodalma című családi előadás, amely Puskin Ruszlán és Ludmilla című meséjének adaptációja, Glinka zenéjének felhasználásával, Almási-Tóth András színpadi adaptációjában és rendezésében. Nagy Dániel Viktor, Sándor Péter és Mertz Tibor főszereplők partnereYmai Ayane japán operaénekesnő lesz, aki a Zeneakadémia jelenleg végzős hallgatója. A harmadik premier Max Frisch: Játék az életrajzzal című tragikomédiája október 19-én. A főbb szerepekben Ilyés Róbertet, Szalay Mariannát és Marton Róbertet láthatja közönség, rendezőként pedig a színház művészeti vezetője, Berzsenyi Bellaagh Ádám debütál Budaörsön. Novemberben Turek Miklós József Attila-Radnóti-Faludy című versszínházi produkcióját mutatják be, ennek helyszíne a Városi Ifjúsági Klub, amellyel a Latinovits Színház az évad elejétől szorosra fűzi kapcsolatát: színházi nevelési programokat is terveznek az ifjúsági klubba. Az évad második felében további három premier szerepel műsoron. Januárban mutatják be Szerelem nélkül élni? címmel Erich Kastner verseinek dramatizált változatát Varró Dániel fordításában, Frigyesi András rendezésében. Majd Novák Eszter állítja színpadra Moliere Képzelt beteg című darabját, az évad végén pedig Szép Ernő Fiú, leány c. művét Laboda Kornél rendezi.Hogy a bemutatókat megelőzően se maradjanak a budaörsiek színház nélkül, meghívott előadásokkal megrendezésre kerül a Budaörsi Színházi Napok, 2013. szeptember 19. és 28. között. A vendégjáték-sorozat keretében színpadra lép többek között Vári Éva, Jordán Tamás, Alföldi Róbert és Scherer Péter. Szeptember 21-én, a Magyar Dráma Napján a magyar színháztörténet nagyszerű alakjára, Sinkovits Imrére emlékeznek 85. születésnapja alkalmából fiával, Sinkovits-Vitay Andrással."Addig nem nyugszom, míg az ország legjobb színháza nem lesz a Latinovits, ahová mindenkinek érdemes eljönni" - szögezte le Frigyesi András igazgató.Latinovits Zoltán féltestvére, Frenreisz Károly levélben üdvözölte a névválasztást: "A Latinovits név örömet fog okozni azoknak, akik belépnek a színházba, és egy kicsit eszükbe jut Zoltán bátyám. A színházban dolgozó művészeket, dolgozókat pedig a név kötelezi, hogy őrá emlékezve még színvonalasabb, még rangosabb előadások kerüljenek bemutatásra."
2013.09.15. 08:36
Szinhaz.hu
Divatbemutatóra készül Rékasi
Rékasi Károly igazi finomságot készít a József Attila színház hétvégi utcabálján. A színész megmutatja milyen a tökéletes madártej és a StoryOnline-nak azt is elárulta, hogy egy különleges divatbemutatón is részt vesz.
2013.09.13. 16:20
Storyonline.hu
Kulisszajárással és színházi vetélkedővel készülnek a VÍGnapra
Kulisszajárással és színházi vetélkedővel készülnek a VÍGnapra
Szeptember 14-én szombaton 12 órától beszélgetésekkel, kulisszajárással és színházi vetélkedőkkel várja az érdeklődőket Eszenyi Enikő és társulata az évadnyitó Vígnapra. Részletes program:Vígszínház -Nagyszínpad Vígszínházi titkok – 12.15-13.45Játékos bemutató a színészek jelmezekkel és kellékekkel vívott mindennapos harcairól, boldog csatározásairól. Eszenyi Enikő vezetésével Börcsök Enikő, Hegyi Barbara, Fesztbaum Béla, Hegedűs D. Géza és Kern András részvételével.Fotók: Szkárossy ZsuzsaPopfesztivál 40 - 15.00-16.00 Részletek a Vígszínház új bemutatójából és beszélgetés az egykori előadás szereplőivel.Szereplők: Almási Éva Balázsovits Edit, Tahi Tóth László,Telekes Péter, Bata Éva, Mészáros Máté, Péter Kata, Molnár Áron, Lajos András, Józan László, Géczi Zoltán, Gonda Kata e. h., Kopek Janka e.h., Fábián Szabolcs e.h., Mózes András e.h., és a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói.Vendégek, akik beszélgetnek és akik énekelnek: Kútvölgyi Erzsébet, Egri Márta, Lukács Sándor, Hegedűs D. Géza, Harangozó László, Héjj János, Kertes Zsuzsa, Várnai Péter, Lázár Egon, valamint Kristina Turjanová és Culka Otto.Az előadás a 2013/2014-es évadra szóló bérlettel, vagy szeptember 14-én vásárolt színházjeggyel tekinthető meg.Házi Színpad“Piros alma álom” - 12.00-13.00 és 13.30-14.00 Weöres Sándor versek és dalok, a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak műsoraKözreműködnek: Bach Kata, Csapó Attila, Janka Barnabás, Mészáros Blanka, Szabó Erika, Tóth András, Tóth Jankó, Vecsei Miklós, ifj. Vidnyánszky Attila, Zoltán Áron, Zsigmond EmőkeOsztályvezető tanár: Marton László, Hegedűs D. Géza és Forgács Péter.Alagsori büféCsokoládékészítés a Babaarcú Démonnal - 14.00–15.30 Főszakács: Babaarcú Démon – Hegyi BarbaraSegédek: Süni – Tornyi Ildikó, Szösz néne – Halász Judit, Náthás Angol Költő – Józan LászlóErkély büféJelmezes fotósarok - 12.00-16.00 A fotósarokban bárki felpróbálhat egy-egy jelmezt, és fényképezkedhet a Vígszínház művészeivel. Földszinti ruhatárVÍGüzenet és fotózás - 12.00-16.00 Virtuális vendégkönyv – küldjön videoüzenetet a Vígszínháznak, a társulatnak, a jövőnek! ElőcsarnokVÍGböngészde – 12.00-19.00 Régi műsorfüzetek, példányok, plakátok és más színházi ereklyék között válogathat.Egész nap kedvezményes jegy- és bérletárusítás a színház előcsarnokában!A gyerekeknek pedig arcfestés és lufihajtogatás!Ditrói Mór utca – (rossz idő esetén a programok a színház épületében kerülnek megrendezésre)VÍGjátékok –12.00-14.00 Zenés-táncos színházi vetélkedő, VÍGtivity a Víg fiatal színészeivel és a közönséggel.Játékvezetők: Bata Éva, Járó Zsuzsa, Józan László, Lajos András, Mészáros Máté, Péter Kata, Réti Adrienn és Tornyi Ildikó. Zongorán kísér: Furák Péter VÍGtour - 12.00-15.00 Személyes idegenvezetéssel bárki bebarangolhatja az épületet a pincétől a padlásig. Kövesse kedvencét, és csatlakozzon a tíz percenként induló csoportok valamelyikéhez.Csoportot vezet: Balázsovits Edit, Borbiczki Ferenc, Dengyel Iván, Fesztbaum Béla, Gilicze Márta, Gombár Mari, Halász Judit, Harkányi Endre, Hegedűs Barbara, Hegedűs D. Géza, Hegyi Barbara, Héjj János, Hullan Zsuzsa, Igó Éva, Járó Zsuzsa, Kálid Artúr, Karácsonyi Zoltán, Kerekes József, Kern András, Tahi Tóth László, Varju Kálmán, Várnai Péter és Venczel VeraVÍGfutás - 13.00-14.30Színházi akadályversennyel egybekötött futóverseny Csőre Gábor és Molnár Áron vezetésével. A résztvevőknek sportos öltözék javasolt! Regisztráció: 12.00-tól 13.45-ig a Vígszínház előttVÍGsüti - 16.00-17.00A színház művészei saját készítésű édességeiket árusítják. A jótékonysági süteményvásár bevételét idén is az Ódry Árpád Színészotthon javára ajánljuk fel. Borbiczki Ferenc, Börcsök Enikő, Csőre Gábor, Dengyel Iván, Eszenyi Enikő, Harkányi Endre, Hegyi Barbara, Hegedűs D. Géza, Hevér Gábor, Hullan Zsuzsa, Igó Éva, Kerekes József, Kútvölgyi Erzsébet, Lajos András, Péter Kata, Réti Adrienn, Stohl András, Tornyi Ildikó és Venczel Vera.Vígszínház - Nagyszínpad Vígszínházi mesék – 19.00-24.00Versek, dalok, emlékek a Vígszínházról.Akik mesélnek: Almási Éva, Ascher Tamás, Bajári Levente, Balázsovits Edit, Bálint András, Bereményi Géza, Bodor Johanna, Blaskó Péter, Bródy János, Benedek Miklós, Cserhalmi György, Csizmadia Tibor, Csuja Imre, Danis Lídia, Darvas Benedek, Darvas Ferenc, Darvas Kristóf, Debreczeni Csaba, Dés László, Dinyés Dániel, Duda Éva, Egri Márta, Epres Attila, Fábry Sándor, Forgács Péter, Füzér Anni, Geszti Péter, Gothár Péter, Horesnyi Balázs, Horgas Péter, Horváth Csaba, Jordán Tamás, Kálid Artúr, Kentaur, Kepes András, Keszég László, Király Attila, Kiss Tibi (Quimby), Koltai Lajos, Kőszegi Ákos, Kulka János, Lang Györgyi, Lévai Balázs, Mácsai Pál, Mészáros Márta, Molnár Piroska, Nagy Ervin, Novák Péter, Oszter Sándor, Paczolay Béla, Pindroch Csaba, Aleszja Popova, Rózsa György, Rusznyák Gábor, Sándor Pál, Seress Zoltán, Silló István, Spiró György, Stefanovits Angéla, Szabó Gabi, Szász János, Szikora János, Szinetár Dóra, Szinetár Miklós, Szirtes Tamás, Töreky Zsuzsa, Várady Szabolcs, Verebes István, Závada Pál, Zorán, a Vígszínház társulata és sokan mások.Belépődíj: 300 FtJegyek a Vígszínház jegypénztárban, a szervezési irodán és az interneten is kaphatók.A bérletesek a 2013/2014-es évadra szóló vígszínházi bérletük felmutatásával ingyenjegyet kapnak.A műsorváltozás jogát fenntartjuk!
2013.09.13. 09:07
Szinhaz.hu
Rékasi Károly csábítási módszere hatékony volt
Rékasi Károly is készül a József Attila Színház évadnyitó utcabáljára, ahol színész kollégáival száll versenybe. A Barátok közt sztárja ezúttal is fakanalat ragad és idén madártejjel kínálja a közönséget.
2013.09.12. 07:56
Stop.hu
Vidnyánszky Liliomfija a legjobb előadás
Vidnyánszky Liliomfija a legjobb előadás
A Budapesti Nyári Fesztivál záró eseményeként hétfőn átadták – a június 15. és július 18. között megrendezett – Városmajori Színházi Szemle díjait. A legjobbak között van Vidnyánszky Attila, Rácz József, Hirtling István, Trokán Anna, Trokán Nóra, Porogi Ádám és a Söndörgő – derül ki a színház közleményéből.
2013.09.11. 19:40
Nol.hu
Vidnyánszky Liliomfija a legjobb előadás
Vidnyánszky Liliomfija a legjobb előadás
A Budapesti Nyári Fesztivál záró eseményeként hétfőn átadták – a június 15. és július 18. között megrendezett – Városmajori Színházi Szemle díjait. A legjobbak között van Vidnyánszky Attila, Rácz József, Hirtling István, Trokán Anna, Trokán Nóra, Porogi Ádám és a Söndörgő – derül ki a színház közleményéből.
2013.09.11. 19:20
Nol.hu
Kiosztották a városmajori nyári színházi szemle díjait
Kiosztották a városmajori nyári színházi szemle díjait
Kiosztották a Városmajori Szabadtéri Színpadon nyári rendezett színházi szemle díjait: a beregszászi Liliomfi kapta a legjobb előadásnak és a legjobb rendezésnek járó elismerést. A Budapesti Nyári Fesztivál záró eseményeként most hétfőn adták át a Városmajori Szabadtéri Színpadon június 15. és július 18. között megrendezett színházi szemle díjait - áll a Szabad Tér Színház közleményében. A Városmajori Szabadtéri Színpadon idén megújult formában rendezték meg a színház szemlét: hét nem budapesti színház nyolc legjobb szórakoztató előadása szerepelt a programban, amelyet a szervezők a színházak ajánlásai alapján, a 2012/2013-as évad bemutatóiból válogatva állítottak össze. A műsoron a nyíregyházi, a kaposvári, a szombathelyi, a kecskeméti, a beregszászi és a székesfehérvári színház egy-egy előadását láthatták az érdeklődők, Veszprémből két előadás szerepelt a válogatásban. A programot ötfős szakmai zsűri értékelte: Nagyné Varga Melinda, a Fővárosi Önkormányzat kulturális, turisztikai és sport főosztályának vezetője, Pécsi Júlia producer, a KÉK Művészügynökség ügyvezetője, Karsai György színháztörténész, kritikus, egyetemi tanár, Nagyszentpéteri Miklós, az Operaház magántáncosa és Ács Viktória néző öt kategóriában díjazta a produkciókat. A legjobb előadás és legjobb rendezés díját a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Liliomfi című előadása kapta, amely egy korábbi bemutató felújításaként szerepel újra a beregszászi társulat repertoárján. A Vidnyánszky Attila által rendezett darabot október elején két alkalommal a Nemzeti Színházban is bemutatják. Az előadásban nyújtott teljesítményéért Rácz József elnyerte a legjobb férfi színész díját. A legjobb színésznő díját megosztva Trokán Nóra a kecskeméti Katona József Színház Chioggiai csetepaté előadásában nyújtott alakításáért és Trokán Anna a Veszprémi Petőfi Színház A Tündérlaki lányok című előadásában nyújtott alakításáért vehette át. A legjobb mellékszereplőnek járó elismerést szintén megosztva kapta Hirtling István a Család ellen nincs orvosság és Porogi Ádám a Chioggiai csetepaté című előadásban nyújtott játékáért. A különdíjat a legjobb színházi zenéért a Söndörgő együttes érdemelte ki a kaposvári színház Cigánytábor az égbe megy című előadásával.A díjkiosztón Bán Teodóra fesztiváligazgató kiemelte: a szemle produkcióira mintegy hatezren váltottak jegyet, az előadások mindegyike telt ház előtt zajlott. Idén első alkalommal a nézők is szavazhattak a legjobb előadásra: a közönségdíjat a székesfehérvári Vörösmarty Színház Lendvai Zoltán által rendezett Család ellen nincs orvosság című előadása nyerte.Az alkotók pénzdíjat, az Ajka Kristály gravírozott ólomüveg vázáját és emléklapot vehettek át. A Városmajori Színházi Szemle az idén tízéves Budapesti Nyári Fesztivál programsorozataként évek óta nyújt bemutatkozási lehetőséget a vidéki és határon túli társulatoknak, a rendezvény elsősorban a szórakoztatásra helyezi a hangsúlyt. Jövőre tovább szeretnék emelni a szemle rangját, ezért felkért szakemberek válogatják a programot a 2013. március 1. és 2014. március 20. között bemutatott előadásokból.
2013.09.11. 05:41
Szinhaz.hu
Vidnyánszky Liliomfija a legjobb előadás
Vidnyánszky Liliomfija a legjobb előadás
A Budapesti Nyári Fesztivál záró eseményeként hétfőn átadták – a június 15. és július 18. között megrendezett – Városmajori Színházi Szemle díjait. A legjobbak között van Vidnyánszky Attila, Rácz József, Hirtling István, Trokán Anna, Trokán Nóra, Porogi Ádám és a Söndörgő – derül ki a színház közleményéből.
2013.09.10. 19:08
Nol.hu
"Megpróbáltam szembenézni önmagammal" - Latinovits Zoltánra emlékezünk
"Megpróbáltam szembenézni önmagammal" - Latinovits Zoltánra emlékezünk
1931. szeptember 9-én született Latinovits Zoltán. A színészlegendára emlékezünk múltidéző cikkünkkel, melyben egy korai interjút is olvashatnak. Pilinszky János: In memoriam Latinovits Zoltán „Kellene írni egy olyan darabot, ami csupa kérdésből állna. Vagy olyat, amiben csak kopogtatnának. Az elsõ fölvonásban csupa kisgyerek kopogtatna, a másodikban csupa aggastyán. A harmadik fölvonásban a szín üres lenne, és most a csukott ajtókat bentrõl kifele döngetnék.”Latinovits Zoltán pályájáról röviden:1931. szeptember 9-én született Budapesten és 1976. június 4-én halt meg Balatonszemesen Latinovits Zoltán, a magyar színházművészet egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Apja, Latinovits Oszkár délvidéki földbirtokos fia születése után egy nappal elhagyta a családot, a Gundel-famíliából származó anyja később Frenreisz Károly belgyógyászhoz ment férjhez, e házasságból született Bujtor István színész és Frenreisz Károly zenész. Latinovits érettségi után asztalos tanonc, hídépítő munkás volt, majd a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán tanult. Magas szinten kosárlabdázott is, s szenvedélye volt a vitorlázás. A gimnáziumi színkörben egy epizódszerepben figyelt fel rá Bajor Gizi, aki a legenda szerint azt mondta neki: magának feltétlenül színésznek kell lennie. 1956-ban építészmérnöki diplomával szerződött a debreceni Csokonai Színházhoz, egy év múlva Miskolcra került, s a társulat vezető színésze lett. 1960-ban Pavel Kohout Ilyen nagy szerelem című drámájában partnere a vendégszereplésre meghívott Ruttkai Éva volt, s életre szóló szerelem szövődött köztük, ők voltak a magyar színházi élet első álompárja.A képre kattintva tovább olvashat.Latinovits 1962-től a Vígszínház, 1966-tól két évig a Thália Színház, majd 1969 és 1971 között ismét a Vígszínház tagja volt. Ezután a fővárosban gyakorlatilag bojkottra ítélték, így a veszprémi Petőfi Színháznál dolgozott, ahol rendezőként is bemutatkozhatott. Utoljára az Operettszínházban Békeffi István A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak című zenés játékában lépett színpadra, de erejéből csak kilenc előadásra futotta. Számtalan színpadi szerepe közül talán a legemlékezetesebb Rómeó, Cipolla: (Thomas Mann: Mario és a varázsló), a festő (Arthur Miller: Közjáték Vichyben), az őrnagy (Örkény István: Tóték). Latinovits kiváló volt Ady Endre, József Attila, Illyés Gyula verseinek előadójaként is. Utolsó rádiófelvételén, 1976. június 3-án a Rákóczi induló című dokumentumjátékban Ady Két kuruc beszélget című versét mondta el. Színpadi alakításait szuggesztív indulatok, belső tűz, az érzelmek és az értelem harmóniájából fakadó ábrázolás, egész munkásságát a megszállottság és a kérlelhetetlen igényesség jellemezte. Ő maga mondta: “Igazságomból nem engedtem soha, káros szenvedélyem a dohányzás, meg az, hogy tehetségtelen, ezért rosszakaratú emberekkel összeférhetetlen vagyok”. Sokat viaskodott a hatalom képviselőivel és színházi feletteseivel, de soha nem hozhatta létre az általa elképzelt színházat a hozzá hasonló szemléletű színészek és színházi emberek közreműködésével. Idegei felőrlődtek, egymást érték a kórházi kezelések, állapota egyre rosszabbodott. A mai napig vitatott, hogy 1976. június 4-én öngyilkossági szándékkal lépett-e a vonat elé a balatonszemesi vasúti átjáróban vagy baleset történt. A helyi temetőben nyugszik, s Szemesen működik 1984 óta a Latinovits Zoltán Emlékmúzeum is. 1966-ban Jászai Mari-díjat, 1970-ben Balázs Béla-díjat, 1975-ben érdemes művészi címet kapott. A Kossuth-díjjal 1990-ben posztumusz tüntették ki, összegyűjtött írásai 1985-ben jelentek meg. Születésének évfordulóján több emlékesten is megidézik emlékét, s az ő nevét veszi fel a Gundel étterem kávézója, ugyanis a színész a ház első emeletén jött a világra.Latinovitsról saját szavaival:Forrás: OSZMI, Színház.hu
2013.09.09. 13:05
Szinhaz.hu
Utcabállal indítja évadát a <strong>József Attila Színház</strong>
Utcabállal indítja évadát a József Attila Színház
Utcabállal indul az évad a József Attila Színházban; szeptember 14-én délután az intézmény melletti Déryné közben a színház művészei egyebek mellett koncertekkel, beszélgetéssel, jelenetekkel és divatbemutatóval várják a közönséget. A Csizmás kandúr című előadás szereplői délután három órától várják a gyerekeket arcfestéssel, aszfaltrajzversennyel, táncházzal, majd Esztergályos Cecília dalokkal köszönti a nézőket. Fehér Anna beszélgetésre invitálja a színház örökös tagjait; Galambos Erzsi, Szabó Éva, Láng József, Bodrogi Gyula és Újréti László a diskurzus után dalokkal szórakoztatja az egybegyűlteket. Az előadást Fekete Mari kíséri zongorán.Fotó: jozsefattilaszinhaz.hu Nemcsák Károly, a színház igazgatójának beszéde után sütisütőverseny veszi kezdetét Fehér Annával, Rékasi Károllyal, Láng Józseffel, Kocsis Judittal, Molnár Zsuzsával, Jakus Szilviával, Pataki Szilviával, Fila Balázzsal, Ömböli Pállal és Lippai Lászlóval, majd Molnár Szilvia és Zöld Csaba ad ízelítőt a Munkácsy, a festőfejedelem című új musicalből. Zenés produkcióval lép színpadra Kocsis Judit, Pataki Szilvia, Ömböli Pál, Blazsovszky Ákos, Előd Álmos, a műsort a színház új bemutatóihoz kapcsolódó divatbemutató követi. A produkció után retródalokat énekel Jónás Andi, Molnár Szilvia, Pataki Szilvia, Fila Balázs, Zöld Csaba, Blazsovszky Ákos, Lippai László és Chajnóczki Balázs. Este az Anconai szerelmesek előadás dalai hangzanak el Keresztes Ildikó, Nemcsák Károly, Nyírő Bea, Borbély Krisztina, Bódi Barbara, Rárósi Anita, Boros Zoltán, Kurkó József, Sövegjártó Áron előadásában, az utcabált Tahi Tóth László vendégszereplésével Republic-koncert zárja.Forrás: MTI
2013.09.08. 17:07
Szinhaz.hu
Básti Juli: '56 évesen egy színésznő vacillál'
Básti Juli: '56 évesen egy színésznő vacillál'
A legjobb női főszereplő kategóriában jelölték kritikusdíjra Básti Julit, a Nemzeti Színház Sirály című előadásában, az Arkagyina szerepében nyújtott alakításáért. A színésznő a Revizornak mesélt az őt ért kritikákról, az Alföldi-korszakot búcsúztató estékről és az általa megformált Arkagyináról. A Revizor cikkéből:„Alföldi Róbert tudta, mit akar, de örültem, hogy mindketten olyan Arkagyinát képzeltünk el, aki nagy érzelmi amplitúdóval él, akár pillanatonként változik a viselkedése, a reakciója, a hangulata. Ezt nagy élvezet volt játszani. Emellett persze nem mindenben értettünk egyet – például szívesen formáltam volna kevésbé butára ezt az asszonyt –, de annak is megvan a maga szakmai érdekessége és szépsége, ha az ember olyasmit csinál, ami egyébként idegen tőle" – mesélte Básti Juli annak kapcsán, hogyan vélekedtek a rendezővel Arkagyina megformálásáról.Fotó: OrigoA színésznő beszélt az Alföldi-korszakot búcsúztató Nemzetis esték élményeiről is: „Mivel én csak két előadásban játszottam, számomra ez nem volt folyamatos, minden este ismétlődő, fájdalmas élmény. Úgy éreztem, van ebben az egészben sok politikai hevülés is, amitől kevésbé éltem meg személyesnek, de az biztos, hogy rossz volt a végén utoljára fogni egymás kezét” – mondta Básti Juli. Az interjúban szó esett arról is, hogy elgondolkodott-e a távozáson a színésznő, amikor Vidnyánszky Attila került a Nemzeti élére: „Vacilláltam. 56 évesen egy színésznő vacillál. Ami viszont biztos, hogy először a Szabó K. István rendezte Caragiale-darabban, a Zűrzavaros éjszakában próbálok, tavasszal pedig Gombrowicz Operettjében van szerepem Andrzej Bubień lengyel rendezőnél” – vallotta a színésznő. Básti Juli az őt ért kritikákról is nyilatkozott: „Amikor eljöttem a Katona József Színházból, úgy éreztem, leírtak. Olvastam is valami olyasmit, hogy engem már levet magáról a színpad" – tette hozzá."Csak a Vassza Zseleznovánál volt újra egy mondat, hogy talán mégsem. Váratlanul ért, hogy most a Sirály kapcsán a legjobbak közé szavaztak a kritikusok, váratlan és nagy öröm ez. Gyanakszom is kicsit, hogy a voksaikkal bizonyos mértékben Alföldi Róbert mellett tüntetnek. De azért tudom, hogy ebben a jelölésben benne vagyok én is” – összegzett Básti Juli.A teljes interjú itt olvasható.
2013.09.07. 06:00
Szinhaz.hu
Utcabált szervez a József Attila Színház
Utcabállal indul az évad a József Attila Színházban; szeptember 14-én délután az intézmény melletti Déryné közben a színház művészei egyebek mellett koncertekkel, beszélgetéssel, jelenetekkel és divatbemutatóval várják a közönséget.
2013.09.05. 17:30
Hvg.hu
Utcabállal indít a József Attila Színház
A színház művészei egyebek mellett koncertekkel, beszélgetéssel, jelenetekkel és divatbemutatóval várják a közönséget.
2013.09.05. 16:27
Metropol.hu
Babarczy Szatmárnémetiben rendez
Babarczy Szatmárnémetiben rendez
11 premierrel, három stúdióprodukcióval és beavató színházzal ünnepli fennállásának 60. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata. Az új évadban Babarczy László a Tasnádi testvérek és Vidnyánszky Attila is rendez majd egy-egy darabot. Az évad első premierjét október 4. és 6. között tartják, amelyen Móricz Zsigmond Rokonok című regényének színpadi adaptációját mutatják be Babarczy László rendezésében.Az idei évadban a Rokonok mellett bérletben láthatják a nézők a Tasnádi testvérek által jegyzett Finitot. A színmű rendezője Tasnádi Csaba, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgató-főrendezője. A tavalyi évadhoz hasonlóan idén is bekerült a repertoárba a Tasnádi testvérek Világjobbítók című produkciója, valamint a Malacbefőtt című előadás is.Babarczy László a Rokonok című darabot rendezi SzatmárnémetibenÉv végén a színház igazgatója Bessenyei István rendezésében tűzik műsorra a Fekete Péter című zenés darabot, amelyet Eisemann Mihály, Somogyi Gyula és Zágon István írt. A szilveszteri produkció január és február folyamán bérletben is látogatható, csakúgy, mint Csiki Zsolt rendezésében a Mirandolina című mű. A Carlo Goldoni olasz komédiaíró műve alapján készült darabot ifjúsági bérlettel nézhetik meg az érdeklődők.Lendvai Zoltán, aki korábban a Portugál, A Senák és a Györgyike, drága gyermek című előadásokat rendezte, idén Ibsen A nép ellensége című művét viszi színre.Bérletcserében a nagyváradi Szigligeti Színház Kaviár és lencse című előadása látható: a Giulio Scarnacci és Renzo Tarabusi szerzőpáros művéből készített produkciót szintén Lendvai Zoltán rendezi.A fiatalabb korosztálynak szól a kézdivásárhelyi Városi Színház bérletcserében játszott vendégelőadása: Carlo Goldoni Bugrisok című művét Balogh Attila állította színpadra.Buzogány Béla rendezésében mutatják be az Állati jó dalfesztivál című művet: a nyírbátori Talán Teátrum igazgatója által jegyzett zenés darab kifejezetten gyerekeknek készült. A színházépület felújítási munkálatai miatt több helyszínen is lesznek előadások: fontos szerephez jutnak a stúdióprodukciók, amelyeknek egy részét a szakszervezetek művelődési házában, színpadi nézőtérrel mutatják be. Az első Szophoklész Antigonéja, amely Benedek Zsolt dramaturg és fordító munkája. Az előadás rendezője a Harag György Társulat fiatal tagja, Balogh Attila, akit a Trakhiszi nők című művéből készített színpadi munkájáért debüt-díjra jelölt korábban a Román Színházi Szövetség (UNITER).Kányádi Szilárd rendezésében mutatják be - ugyancsak színpadi nézőtérrel - Kányádi Sándor Ünnepek Háza című drámáját, amelyet korábban Kovács Ferenc rendezésében játszotta a társulat. A darab ősbemutatóját 1971. március 21-én tartották Szatmáron. Több produkciót készítenek az Ács Alajos Stúdióban is, ahol először Schwajda György Himnusz című kétszereplős darabját tűzik műsorra Csiki Zsolt rendezésében. A produkció premierjét a 60. ünnepi évad alkalmából tartják, de a stúdióbérlet kínálatában is szerepel. Bogdán Zsolt kétszeres UNITER-díjas és Jászai-díjas érdemes művész Ady-estjét szintén az Ács Alajos Stúdióban játsszák, „Függök ezen a zord élet-párkányon...” címmel. Az egyéni műsor szerkesztő-rendezője Szugyiczky István lesz. A stúdióbérlet kínálatában szerepel még Bicskei Zsuzsa „Magam talán középre állok” című Pilinszky-estje is.Az évad során bemutatják a Kányádi Szilárd és Bessenyei Gedő István szerzőpáros által jegyzett Bűneink árán című produkciót is. A darabot felolvasó-színházi keretek között mutatják be Kányádi Szilárd rendezésében. Idén először beavatószínházi előadást is készít a társulat, amelynek címe Segítsd a királyt. Az előadást Ratkó József nyíregyházi költő drámájából állítja színpadra Tasnádi Csaba rendező.A legkisebbeknek három bábelőadást kínál az idén tízéves fennállását ünneplő Brighella Bábtagozat. Ezek közül az első a Tündérkert című gyermekversekből összeállított zenés előadás Bandura Emese megbízott tagozatvezető rendezésében.A második, óvodásoknak és kisiskolásoknak szánt produkció az angol Joel Chandler Harris történeteiből összeállított darab, amelyet Mesék a nyúlról és a rókáról címmel játszanak a bábtagozat művészei. Az előadás rendezője a a pécsi Bóbita Bábszínház igazgatója Sramó Gábor. Az évad utolsó bábelőadása Benedek Elek A táltos kecske című meséjének színpadi adaptációja Bandura Emese rendezésében. Felújítják a Világjobbítók, a Nyugati világ bajnoka, a Ludas Matyi Szatmárban és a Boldogságia című darabokat, valamint a bábelőadások közül a Pöttöm Pannát és a Majolenka hercegkisasszonyt. Májusban a Liselotte és a „Nyílt sebe vagyok a szíven szúrt világnak…” című stúdiótermi előadásokat láthatják az érdeklődők.A repertoárban helyet kap még a budapesti Nemzeti Színház új produkciója Vidnyánszky Attila rendezésében, amely Tamási Áron Vitéz lélek című művének alapján készült. A Nemzeti társulata idén mutatkozik be először Szatmárnémetiben, ahol a szeptember 27-i budapesti bemutatót követően lépnek színpadra.Idén is több kísérőrendezvényt szervez majd a Harag György Társulat, úgy mint a a színházi nyílt napot, nyílt próbákat és a díjnyertes diákszínjátszók seregszemléjét. Megemlékezik majd a Magyar Dráma Napjáról, a Színházi Világnapról, a Magyar Költészet Napjáról és emléknapot szentel a holokauszt valamint a kommunizmus színészáldozatainak. Forrás: Színház.hu, Harag György Társulat
2013.09.05. 09:00
Szinhaz.hu
Poligamy - Új musicalt mutat be a Madách Színház
Poligamy - Új musicalt mutat be a Madách Színház
Poligamy címmel romantikus musical comedyt mutat be a Madách Színház október végén; az új magyar darabban a főszerepet kettős szereposztásban alakító Nagy Sándor és Nagy Balázs mellett több fiatal művészt is megismerhet a közönség. A produkció hétfői sajtótájékoztatóján Szirtes Tamás igazgató, a darab rendezője kiemelte: a Madách Színház elkötelezett amellett, hogy új magyar musicalek jöjjenek létre. Emlékeztetett arra, hogy 2009-től, az első musical-pályázatuk kiírása óta a Madách Színházban sorra születnek új zenés darabok, bemutatták a Csoportterápia és az Én, József Attila című produkciót is.Nagy Sándor és Balla EszterAz igazgató hozzátette: a következő "nagy kaland" a Poligamy című darab, amely Orosz Dénes azonos című filmje alapján készült. Az igazgató a művet "sajátos, új műfajú" darabnak nevezte, és hozzátette, hogy az igazi művészi kihívás egy színház számára az, amikor önálló művet hoz létre.Az új musical szövegkönyvét Szente Vajk, Galambos Attila és Szirtes Tamás írta, a zene Bolba Tamás, a dalszöveg Galambos Attila és Szente Vajk munkája. A bemutatót október 26-án és 27-én tartják.A darabban több olyan fiatal művész is fellép majd, aki még nem szerepelt a Madách Színházban. Molnár Ferenc pedig - aki ugyan régóta dolgozik a színházban - most először koreográfusként is együttműködik a társulattal.A Poligamy című darabot kettős szereposztásban adják elő. A főszerepeket Nagy Sándor és Nagy Balázs mellett Balla Eszter és Kovalik Ági, Gallusz Nikolett és Oroszlán Szonja, valamint Sánta László és Szente Vajk alakítja. Az előadásban Trecskó Zsófia, Feke Pál/Galbenisz Tomasz, Détár Enikő/Várady Viktória, Molnár Gyöngyi, Kiss Ramóna, Barta Alexandra, Sári Éva, Lapis Erika/Wégner Judit, Székhelyi József és Dobos Judit, valamint a Madách Színház tánckara, zenekara és kórusa lép színpadra.A produkció díszlettervezője Szlávik István, a jelmeztervező Fekete Mónika, a zenei vezető Erős Csaba, a játékmester pedig Bencze Ilona.Az évad pénteken indul a Madách Színházban a Mary Poppins című produkcióval, amely szeptemberben a 100. előadását ünnepli. A második bemutató George Feydeau Kézről kézre című vígjátéka lesz Hamvai Kornél átdolgozásában, Réthly Attila rendezésében. A premiert 2014. január 31-ére tűzték ki.A következő előadás szintén egy film musicalváltozata: a Gyárfás Miklós forgatókönyvéből készült Tanulmány a nőkről című alkotás színpadi változatát Szente Vajk rendezi. Az év végén a Szegedi Szabadtéri Játékokkal közösen mutatják be az Ének az esőben című produkciót, amelyet a szegedi bemutatót követően, a jövő évad szeptemberében tűz műsorra a Madách Színház.Forrás: MTI
2013.09.03. 09:05
Szinhaz.hu
Több néző, kevesebb bevétel jellemző a hazai színházakban
Több néző, kevesebb bevétel jellemző a hazai színházakban
Kismértékben még növelni is tudták nézőszámukat tavaly a magyarországi színházak, mégis: 2013-ban már olyan sikerszínházaknál is veszteséggel számolnak, amelyek korábban még vaskos nyereséget termeltek - számolt be a HVG.A HVG cikkéből: Az adományozó cégek nyereségének csökkenése komoly érvágás valamennyi magyarországi színjátszóhelynek - derült ki a HVG 2006 óta rendszeres színházi kutatásának idei adatfelvétele során. Az érintettek bevallásán alapuló, a kultusztárca által összesített adatok tanúsága szerint 2012-ben közel 5 millióan látogatták meg valamelyik hazai színházat, ami kétszázezres közönségbővülést jelent.Mégis, 2013-ban már olyan sikerszínházaknál is veszteséggel számolnak, mint a fővárosi Madách, amely tavaly még szolid (9 millió forintos), azt megelőzően pedig még vaskos nyereséget termelt (2010-ben 294 millió, 2011-ben 375 millió forintot). A Mikroszkóp Színpadot magába olvasztó Thália Színház esetében a mérleg negatívba fordulása pedig már 2012-ben bekövetkezett - olvasható a HVG tanulmányában.A cikk szerint tavaly országszerte 21 677 előadást tartottak, vagyis kétezerrel többet, mint 2 éve. A repertoár folyamatos bővülése sok tekintetben a független társulatok iránti növekvő keresletnek is köszönhető; miközben a költségvetési támogatás szempontjából ők kivert kutyáknak számítanak - olvasható az írásban. A teljes színházi szcénára fordított költségvetési és fenntartói támogatás (tavaly 32 milliárd forint) egytizede landolt náluk, de ezt az összeget év közben 36 százalékkal megkurtították, és azt is késve utalta az államkincstár. A legtöbb nézővel tavaly az Operettszínház büszkélkedhet, úgy, hogy 318 ezres nézőszáma 50-55 ezerrel kevesebb volt, mint a válság kirobbanását megelőző években, 2006 és 2008 között. Az Operaház az újrainduló Erkellel behozhatja még a lemaradását. Tavaly ugyanis "csak" 275 ezer nézőt fogadott (2005-ben volt a csúcs: 474 ezer látogatóval). Az egykor ugyancsak a háromszázezresek táborát gyarapító Madách és Vígszínház tavaly 231 ezres, illetve 207 ezres nézőszámot mutatott fel, a Víg esetében ehhez még hozzáadandó házi színházuk, a Pesti 119 ezres közönsége, ezzel pedig már a második a legnagyobb látogatottságú teátrumnak számít. A 100 ezres határt el nem érő közönségszámmal következnek a "nemzetik" (a győri, a miskolci és az idén júniusig Alföldi Róbert vezette budapesti teátrum). Az utóbbi évek és a tavalyi top 10-es lista összevetésekor akad egy kakukktojás is: a Turay Ida Színház úgy került a legnagyobb látogatottságot produkáló társulatok közé (147 ezer nézővel), hogy előadásainak tetemes részét művelődési házakban, illetve a József Attila Színházban abszolválta.A HVG cikke szerint a Dörner György vezette Újszínház három elpártolt nézőnként csak egy újat szerzett. Tavaly így 20 ezerrel kevesebb jegyet adtak el, mint a Márta István-korszak utolsó évében, 2011-ben, a színház jegyárbevétele pedig megfeleződött. A fővárosi színházak közül az egy jegyre vetített dotáció az Újszínház esetében volt a legmagasabb (10 ezer forint), kétszerese a fővárosi átlagnak; a jegyek átlagára pedig kétszáz forinttal olcsóbb lett. A teljes cikk a HVG-ben olvasható.
2013.09.01. 06:00
Szinhaz.hu
Dörner és Nemcsák is többmilliós jutalomban részesült
Dörner és Nemcsák is többmilliós jutalomban részesült
Még a nyári szezon előtt többmilliós prémiumot kapott több fővárosi önkormányzati cég vezetője is - írta a Hír24, amely a 23 kerületi valamint a fővárosi önkormányzattól kérte ki a jutalmakra vonatkozó idei adatokat. Tavalyi teljesítményéért 2013-ban nemcsak Vitézy Dávid kapott 6 millió forintot a Budapesti Közlekedési Központtól (BKK), hanem féltestvére, Vitézy Zsófia is többmillió forintos prémiumban részesült egy másik önkormányzati cégtől - közölte a Hír24 a Fővárosi Önkormányzattól kikért adatokat idézve. Vitézy Zsófia, Orbán Viktor unokatestvére a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetőjeként kapott 4 millió forintot, egyebek mellett azért, mert "elkészítette az új társaság kulturális-turisztikai marketing koncepcióját (Budapest Kulturális Térképe)". Tarlós István július 16-án döntött erről, amikor már biztosan lehett tudni, hogy Vitézy Zsófia egy másik állami cégnél folytatja pályafutását - számol be a portál. Az önkormányzat által kiadott adatokból az is kiderül, hogy Nemcsák Károly, a József Attila Színház direktora idén 3,3 millió forint pluszpénzt kapott, Dörner György, az Újszínház vezetője 3,7 millió forint, Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója pedig 4,3 millió forintot.
2013.08.28. 13:34
Szinhaz.hu
Elérhető Kerényi Miklós Gábor pályázata az Operettszínházért
Elérhető Kerényi Miklós Gábor pályázata az Operettszínházért
Az alábbiakban a Budapesti Operettszínház főigazgatója, Kerényi Miklós Gábor pályázatát tesszük közzé.Részlet Kerényi Miklós Gábor pályázatából:"Személyes elfogultságom, motivációm a zenés színházzal, s ezen belül a Budapesti OperettszínházzalNem zenés rendezőnek készültem. Pedig édesapám Steinway zongorája alatt Gregor József és B. Nagy János skálázása mellett írtam a matek leckét (szüleim jeles énekmesterek voltak, ma is az ő könyveikből tanulnak a Zeneakadémián éppúgy, mint az alsó fokú énekoktatásban). Engem mindig is a színház egésze, a gondolati kalandok és a személyes viszonyok érdekeltek. Mint alternatív rendező sok éven át küzdöttem így, míg végül az opera – később pedig a musical és az operett magához vonzott…Ennek ellenére a célom a mai napig sem változott: izgalmas, a világ számára fontos színházi előadások létrehozása – semmi más! Más kérdés, hogy mindig úgy éreztem, ha e célt elérjük, úgy talán a siker sem marad el… Igen, nekem a siker sosem cél volt, hanem eredmény.Ugyanakkor sosem hittem, hogy a siker feltétlen érték – értéktelenségi fokmérő. Ugyanis attól, mert valami akár tömegek előtt is sikeres, még nem biztos, hogy értékes, de közel sem biztos, hogy csupán ettől értéktelen. Ezt csak azok szokták állítani, akik egész életükben csak a szakmán belül, pár kritikus előtt, 100-200 néző előtt voltak sikeresek, egyébként soha. Ez a szembeállítás nem tesz jót sem a művészetnek, sem a kultúrának.Végül is, ha visszanézek, úgy tűnik, eddigi pályám, nagy szavakkal mondva az egész életem, a zenés színházra, mégpedig a magyar zenés színház szolgálatára tettem föl…Én rendeztem a legtöbb kortárs magyar operát (Kossuth-díjam jórészt ezért a tevékenységemért kaptam). Az én fölkérésemre íródott a legtöbb új magyar zenés játék. A Szegedi Szabadtéri Színpadon szintén rekordernek számítok: száznál több este jöttek föl a csillagok az én általam rendezett előadások közben… Az utóbbi tíz évben jó néhány színészt és énekest segíthettem az ismertség eléréséhez, és kevesen mondhatják el magukról, hogy három olyan rendező pályájának kezdeteinél és kiteljesedésénél bábáskodhatott, mint én. Mellettem kezdett Kovalik Balázs (ma már Érdemes művész, 2001) Béres Attila (ma igazgatóhelyettes Miskolcon) és Somogyi Szilárd (ma már Nádasdy-díjas, 2011).Húsznál több külföldi zenés rendezésemmel valószínűleg szintén csúcstartó vagyok, és ha az Operettszínház nagysikerű előadásait és a szegedi nézőszámot összetesszük, akkor talán a legnagyobb nézettség is az enyém… Mániákusan hiszek az új darabok fontosságában, a fiatalok fejlesztésében és kellő előkészítés után a mélyvízbe-dobásban. Hiszek a csapatmunka szükségességében.Valaha válogatott sakkozó voltam – szellemi sport, de sport. Sokszor érzem úgy, a zenés színháznak van köze a sporthoz! Nem is kevés! Nemcsak azért, mert maga az éneklés, főként két kis izom – a hangszalagok – munkájától, kidolgozottságától függ, de a tánc, a mozgás, mindaz ami élővé és vonzóvá teszi a zenés színpadot igazi sport fölkészülést követel mindenkitől! Fokozottan igaz ez a szabadtéri produkciókra, ott aztán kell a fizikum, eső, szél, forró napsütés közepette…Ez az első pályázat, amelyhez videóösszeállítás is készült.Mindezek fényében úgy hiszem, nem csoda, ha folytatni kívánom azt a munkát, ami úgy tűnik nemcsak nekem, hanem a társulatnak, a hatalmas közönségérdeklődésnek, belföldi és külföldi partnereinknek is (erről szólnak a mellékelt szándéknyilatkozatok) fontos.Úgy gondolom, eddigi és ezután következő évadaimmal is azt kívánom bizonyítani, hogy lehet értékes tartalmakat hordozó darabokkal is igazán széles közönségréteget meghódítani, létezik igényes zenés népszínház, s attól, mert egy darabban lényeges gondolatok jelennek meg, nem feltétlenül szükséges, hogy csak kevesen nézhessék.Arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy igenis létezik olyan út, olyan művészi program mind az operett, mind a musical területén, amely tömegeket vonz és mégsem csupán a szórakoztatás a célja. Ezért hiszek annyira a zenés színház fontosságában. Azt gondolom, a zenés színház a mimézis egyik legősibb fajtája, minden igazi szertartásszínház őse.Azt gondolom, a zenés színház az a műfaj, amely tömegeket képes megérinteni, mozgósítani – miközben gondolati kalandot, katarzist nyújthat – ősi mítikus rétegeinket érinti meg – s teheti ezt úgy, hogy közben egyszerre sokakat szórakoztat és magával ragad.A zenés színház minden más műfajnál jobban tud egyszerre különböző műveltségi rétegeket megszólítani, orvosprofesszortól takarító néniig, műtős segédtől főnővérig. Amikor szívműtétemmel az intenzív osztályon feküdtem, szinte vígjátéki módon jöttek így sorban a kórház dolgozói protekcióért, hogy a Rómeó és Júlia c. előadásunkra jegyet kérjenek.Mindezen túl hiszek abban, hogy mi, magyarok a zenés színház területén kimagasló eredményekre vagyunk képesek… Nemcsak azért, mert a múlt században lélekszámunk arányában messze mi adtuk a legtöbb világhírű zeneszerzőt Bartók, Kodály, Kálmán Imre és Lehár Ferenc személyében, hanem mert jelen pillanatban is a kontinens leggazdagabb operett, musical, modern táncszínházi, és néptánc életét valósítjuk meg…Ezt a kultúrát szeretném még erőteljesebben szolgálni. Belföldön és külföldön öregbíteni hírnevünket, segíteni az operett-játszás további korszerűsítését, minél több országban helyt állni, hogy a műfaj még inkább hódítson.Ez ugyanis valóban tekinthető magyar műfajnak… Az, ahogy mi operettet játszunk, lehetőséget nyújt a szélsőséges érzelmek kifejezésére. Szenvedélyesen élni, olykor elkeseredni, mégis fölállni, sírva vigadni és közben egy adott pillanatban akár saját magunkat is kinevetni, ez igenis a mi kárpát-medencei sajátosságunk! Ez nem a gulyás-fokos szintű magyarság, ez a mindennapjaink része, mi tényleg ilyenek vagyunk.Az operettre persze nem szabad muzeális tárgyként, panoptikumként tekinteni, Honthy Hannát vagy Latabár Kálmánt utánozni, hiszen ma ők is másképp játszanának operettet! Ha tudomásul vesszük, hogy az operett XIX. század végi – XX. század eleji történet ugyan, (ahogy például a Macbeth története a XIII. századból való), de mai figurák, mai érzelmi kitöréseivel játsszuk, akkor a játék és az előadás lehet formájában, üzenetében tökéletesen XXI. századi. A zene vitathatatlanul szép, és a történetek az örök szerelem szélsőséges kalandjairól, őrült kavarodásairól szólnak. Emellett én nagyon hiszek abban is, hogy az Operettszínház kéttagozatúsága rettenetesen segíti a közönséget az átjárásban, így musicaleket és operetteket tulajdonképpen majdnem ugyanaz a közönség néz.Vágyaimban ott szerepel egy nagy júliusi zenés színházi fesztivál, amely Budapestet Európa zenés színházi fővárosává avatja, miközben Siófok, Szeged, Debrecen, Miskolc és sorolhatnám a városokat, szintén kiveszik a részüket a rendezvényből. Azt gondolom, a Sziget fesztiválból kinőtt tömegek, a romkocsmák miatt idelátogató huszonévesek egy jó operett, musical, táncszínházi programmal nagyszámban visszacsábíthatók egy felnőttebb rendezvényre. A Budapesti Operettszínház nyilvánvalóan fontos szerepet játszana egy ilyen fesztiválon, mint ahogy már ma is fontos szerepet játszik szerte az országban…Sok feladat áll előttem. Segítenem kell fölnevelni egy újabb énekes-színész generációt, fiatal zenés rendezőket, karmestereket kell „fölfedezni” és nem utolsósorban haladnunk kell, hogy a közönség továbbra is pártoljon bennünket… Én mindig, mindenkor az „előre menekülés” híve voltam, s szerénytelenség nélkül állíthatom, ez eddig bejött… Most is a játékhelyek és a repertoár bővítéséről álmodozom, s nem a visszahúzódásról…Igazgatásom első időszakának feladata a színház talpra állítása, a színvonalemelés és a közönség ideszoktatása volt. A második öt év arról szólt, hogyan erősödik meg külön a musical- és az operett tagozat, hogyan nő az operett-nézők száma a musicalekkel közös játszás miatt. Hogyan tudunk kialakítani egy olyan rendszert, amelyben átütő operett bemutatók mellett minden évben új magyar darab születik! Hogyan válik az évente visszatérő rendezvények miatt jelentős fesztiválközponttá az Operettszínház, és mitől kerülünk a vezető európai zenésszínházak közé!Mindez sikerült, és ennek eredményeként kapta 2012-ben a Budapesti Operettszínház a nemzeti minősítést, ami új korszakot jelent a színház életében. Most döntő feladat az operett-program kiszélesítése, a fiatalok, de különösen a 40-50 éves korosztály „visszanyerése” a műfajnak, a zenei színvonal további emelése, az új magyar bemutatók körének gazdagítása, a zenei versenyek kiteljesítése. A tavalyi karmesterversenyre már mind az öt földrészről jöttek dirigensek, de még csak száztíz jelentkező volt, és én azt szeretném, ha négyszáz jelentkező lenne.A nemzeti kategóriába való kerülésnek köszönhetően úgy tűnik, átkerül a színház az állam kezelésébe, és olyan intézménnyé válik, ahol a hungarikum értékű operett – amiről én tíz évvel ezelőtt is így beszéltem – méltó helyet és megbecsülést kap. Ma már mindenki tudja és érzi, hogy ezt a műfajt védeni kell. Nagyon komoly felelősségem, hogy ezt tegyem, és ne szolgáltassam ki annak a gondolkodásnak, mely szerint az operett egy könnyű zenés műfaj, tartsa el önmagát, nem kell hozzá támogatás. Ez a szemlélet vezetne oda, hogy kis zenekarral, kevés szereplővel, kevés próbával, olcsó díszletekkel és jelmezekkel kellene operettet csinálni, ami így értéktelen bóvlivá silányodna. Igenis, az operett-játszást és a kortárs magyar zenés darabokat magas szinten kell támogatni, mert ezek hagyományainknak és szellemi életünknek fontos részei.Összefoglalva: nagyon hiszek a kortárs zenés darabok és az operettek közös ügyében, a fiatalok és középkorúak megnyerésének lehetőségében, színvonalunk megtartásában – sőt emelésében. A Budapest Operettszínház vezetése éppen ezért fontos ma számomra, mert úgy érzem, van még egy a fentieknek megfelelő fejlődési szint, ahová az eddigiek alapján ezzel a menedzsmenttel eljuthatunk". A teljes pályázatot itt találják.Keroval itt olvashatnak friss interjút.
2013.08.27. 15:31
Szinhaz.hu
Az erkélyről szól majd az opera - Közeleg a Pozsonyi Piknik
Az erkélyről szól majd az opera - Közeleg a Pozsonyi Piknik
Ahogy arról korábban beszámoltuk, a színházaké lesz a főszerep az augusztus 31-én, szombaton ötödik alkalommal megrendezett Pozsonyi Pikniken, a XIII. kerületi Pozsonyi úton és környékén, ahol két nagyszínpad, gyerek- és gasztroutca is várja a látogatókat. Újlipótváros polgárai és kisüzletei az idén is megrendezik a Pozsonyi Pikniket, Budapest talán legnagyobb civil kulturális összejövetelét. A rendező a környék lakóit, barátait és üzleteit tömörítő Pozsonyi Piknik Egyesület. Rédei Éva szervező, a Pozsonyi úti Láng Téka Könyvesbolt vezetője az MTI-nek elmondta: kinőtték az eddigi helyszínt, ezért idén a Jászai Mari tértől egészen a Szent István parkig, csaknem a kétszeresére bővített területen várják a látogatókat. A Pozsonyi úti rendezvény mindkét végén állítanak színpadot, amelyeken párhuzamosan zajlanak a programok. A tavaly több ezer látogatót vonzó eseményen az idén is gazdag programmal, közel 200 standdal, több mint 100 fellépővel - színészekkel, opera- és musicalénekesekkel, humoristákkal, írókkal - várják a közönséget délelőtt tíz és este tíz óra között. Mint a szervező elmondta, az idei Piknik elsősorban a színházakról szól. A két nagyszínpad mellett egy gyerekszínpadon szórakoztatják majd a közönséget a fővárosi társulatok. A Vígszínház mellett a Budapesti Operettszínház, az Orlai Produkció, a Madách, a Radnóti, a József Attila, a Karinthy, az Örkény és a Katona József Színház, valamint a Játékszín is vendégszerepel, de alternatív társulatok, köztük táncszínházak és kisebb szalonok is fellépnek. A Vígszínház például A zöld kilencesből ad elő részleteket, és Kern András estjéből is láthat összeállítást a közönség. Színházutcává alakul a Radnóti Miklós utca, gyerekutca lesz a Gergely Győző utcából, míg a Katona József utca gasztronómiai kínálatával várja a látogatókat. A programok között hajós városnézés, filmbemutató, dedikálás és szimultán sakk is megtalálható, civil szervezetek bemutatkozása, televíziós és rádiós személyiségek, szerkesztőségek megjelenése várható. A szervező elmondta: a rendezvény kiemelt programja lesz délután a XIII. kerület 75. születésnapjának megünneplése, Bródy János fellépésével. Az eseményre a kerület vezetése és díszpolgárai is meghívást kaptak. A szlovák nagykövet, Pozsony alpolgármestere és a Szlovák Intézet igazgatója is köszönti a kerületet, mivel a Pozsonyi Pikniken ebben az évben is Pozsony városa a vendég zenéjével és ízeivel. Rédei Éva szólt arról is, hogy szeretnék megőrizni az esemény piknikjellegét, így az idén is zsíros kenyérrel várják a látogatókat és megszervezik a korábbi években megszokott Piknik-programokat: a gyerekutcát, a pozsonyikifli-sütő versenyt, a jótékonysági bazárt, a városrész legjobb éttermének pedig ez alkalommal is odaítélik a Piknik Csillagot. Elmondta: operaénekesek a Pozsonyi út erkélyeiről fogják előadni az operairodalom kedvenceit - Hábetler András rendezésében -, és az idén is részt vesz a Liszt Ferenc Kamarazenekar a rendezvényen, táncosok fellépésével. A Pozsonyik Piknik hagyományosan közös rock and roll-lal zárul este tíz órakor. A szervező kiemelte: a közönség számára ingyenes a részvétel a rendezvényen, ez ugyan finanszírozási problémát okoz, ám nem változtatnak ezen, mert szeretnék, ha ilyenkor minden érdeklődő hozzájuthatna a színvonalas kulturális programokhoz. Elmondta: bevételük főként az eseményen résztvevő kereskedőktől származik, valamint az évközben megtartott programjaikból, emellett - mintegy 30 százalékban - a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán elnyert és a kerülettől kapott támogatás járul hozzá a költségvetéshez.A Pozsonyi Piknik idején - augusztus 30-án éjféltől augusztus 31-én éjfélig - a Pozsonyi utat és a Hollán Ernő utcát érintő trolibuszok nem közlekednek, az autósokat arra kérik a szervezők, hogy a területen ebben az időben ne parkoljanak. A rendezvény részletes programja megtalálható a Pozsonyi Piknik honlapján és Facebook-oldalán.
2013.08.26. 06:00
Szinhaz.hu
Idén is kizöldül az Örkény kert
Idén is kizöldül az Örkény kert
Szeptember 7-én, szombaton 10.00 és 22.00 között a hatodik kerületi Madách téren ismét egész napos szabadtéri rendezvénnyel vár az Örkény Színház. Az Örkény Színház közleménye:Régi tervünk, hogy a Madách tér park legyen, körben az árkádok alatt kávéházakkal. A VII. kerületi Önkormányzat tervei szerint 2014 tavaszára megvalósul a tér rendezése, addig is, már harmadik alkalommal örömmel állt az Örkény Kert ötlete mellé, így színházunk egész napos szabadtéri rendezvénnyel köszönti az új évadot a Madách téren.Ezen a napon a parkoló kiürítésével, a kocsikkal zsúfolt, repedezett aszfaltszőnyeg helyett füves teret hozunk létre, ahová egy nagyobb és egy kisebb színpadot állítunk fel. A programokra reggel tíz és este tíz óra között kerül sor. Szándékunk, hogy felhívjuk a figyelmet a városi környezet élhetőbbé tételére, a közösségi életterek hangulatára és fontosságára, hogy ébren tartsuk az erzsébetvárosi és általában a budapesti polgárok érdeklődését a kerület magas igényű kulturális hagyományai iránt. A programok összeválogatásánál minden korosztály igényeit figyelembe vettük, hogy teljes családok élvezhessék ezt a napot.Milyen programokra számíthatunk? 10.00- 11.30 - Salamon Bea és a Méta Az eMeRTon díjas MÉTA népzenei együttes 1983-ban alakult Pécsett, Salamon Beáta vezetésével. Tagjai a magyar népzene elkötelezettjei, magasan képzett zenészek. Salamon Beáta és kollégái komoly oktatási és kulturális tevékenységet végeznek, részt vettek a nemzeti alaptanterv kidolgozásában, határainkon átívelő gyűjtőmunkájuk ma is tart, zenei rendezőként és producerként számos hazai és külföldi produkció sikeréhez hozzájárulnak. 11.30 – 12.00 - Csoda és Kósza – élő hangjáték Ízelítő novemberi bemutatónkból, 5-15 éveseknek Csoda és Kósza egy gödöllői tanyán élnek. Első ránézésre közönséges lovak, Sajó bácsi és Gyöngyi néni lovai. De szokott-e egy normális ló pizzát sütni a miniszternek, vagy épp a Marsra utazni, ha úgy tartja kedve? Czigány Zoltán meséje a két ló, a csacska Kósza és a megfontoltabb Csoda figurájában azt az örök párost teremti újra, mint amit a mostani szülők számára Lolka és Bolka, a nagyszülőknek pedig Stan és Pan jelenthetett. Előadásunkkal a nagyobb gyerekeket is várjuk, azokat, akik nehezebben találnak kedvükre való, koruknak, érdeklődésüknek megfelelő színházi előadást. Az élő hangjáték műfaja szokatlan – és azt reméljük, hogy a játékosság, a hangi ötletekre épülő előadás felkelti a gyerekek figyelmét, szívesen játszanak velünk – és talán később nélkülünk is megpróbálkoznak hasonlóval. 12.00 - 14.00 és 16.30 - 18.00 - Vers csak neked A vers csak neked programban a bérletet vásárló nézőink bónuszként egy külön kis sátorban egy csak nekik szóló verset hallgathatnak végig színészeink előadásában. 14.30 – 15.00 Bíró Kriszta legújabb könyvét, a Fércművet dedikálja. A könyvből részleteket olvas fel Szandtner Anna. 15.00 – 16.00 - Hatvanhat – a Sebő együttes koncertje Sebő Ferenc 1970-ben alapította meg Halmos Béla közreműködésével a Sebő Együttes-t. Repertoárjukon a régi stílusú kelet-európai parasztzenék mellett énekelt versek -- többek között József Attila, Weöres Sándor és Nagy László költeményei -- szerepelnek. Az együttes tagjai népzenegyűjtéssel is foglalkoznak, és céljukká vált a megismert zenék eredeti formában történő tolmácsolása. A zenekar tagjai: Sebő Ferenc - ének, tekerőlant, gitár, oud, citera, Barvich Iván - tárogató, bolgár kaval, moldvai kaval, pánsíp, dvojnice, furulya, csellótambura, brácsatambura, Perger László - prímtambura, bolgár tambura, gitár, vokál Az előadást Weöres Sándor emlékének, századik születésnapjának szenteljük 16.00 – 16.30 HANEM tangózenekar koncerje Így néz ki egy női tangózenekar Pesten, a harmadik évezred tízes éveiben: pimasz és érzelmes, fogékony a politikára és az erotikára egyaránt. Klasszikus argentin tangóval indítanak, Piazzollát énekelnek magyarul, és egy Karády-dal rapváltozatától sem riadnak vissza. - Hallottátok már őket? - Nem. - HANEM? A zenekar tagjai: Bíró Kriszta – ének, Murányi Márta - akkordeon, ének, Nádori Lici - zongora, ének, Rick Zsófi - hegedű, ének, Sváb Ági – nagybőgő16.30 – 17.00 Babits Mihály: Jónás könyve, előadja Csuja Imre Babits Mihály a Jónás könyvében fogalmazza meg a szellem emberének kötelességét a "világ hatalmai" ellenében, a kiállás feltétlen parancsát az európai kultúra és humánum mellett, az erőszak és a bosszú elvetését. Az önironikusan megrajzolt Jónás dühödt prófétálásán kívül a világban szükség van a megbocsátó Isten kegyelmére is: ez Babits szellemi végrendelete a világégés előtt álló Európa és Magyarország számára. Az előadás a tavalyi Örkény Kerten is elhangzott, idén közkívánatra ismételjük meg. 17.00 – 18.00 Gingalló családi koncert – Szalóki Ági és zenekara Népdalfeldolgozások és énekelt versek - József Attila, Tamkó Sirató Károly, Weöres Sándor és az erdélyi származású költőnő, Szabó T. Anna versei - kaptak helyet az egész családnak szóló műsorban. A gyerekeknek, családoknak szóló koncert 60 perces interaktív zenés foglalkozás, zenei képességfejlesztő játékokkal, énekkel, tánccal. Szalóki Ági Gingalló című lemeze 2009-ben jelent meg a Folkeurópa Kiadó gondozásában. 2010-ben elnyerte az év gyereklemeze Fonogram díját. A zenekar tagjai: Dés András-ütőhangszerek, Lamm Dávid-gitár, Kovács Zoltán-nagybőgő, Szalai Péter-tabla, Rácz Krisztián-gitár 18.00 – 18.30 - Dalok A Kék Angyal Bárból A Kék Angyal avagy egy zsarnok vége című előadásunk dalait hallhatják Takács Nóra Diána, Szandtner Anna és Znamenák István előadásában. Az előadás rendezője Gothár Péter, zeneszerzője Kákonyi Árpád.19.00 – 19.30 Egy kis komolyzene A zongoránál ismét az Örkény kert állandó vendége, Kocsis Zoltán! 19.30 – 20.00 Anemona / Canarro koncert Dalok spanyol, orosz, yiddisch, török, arab és magyar nyelvekenA zenekar tagjai: Berki Szofi – ének, Szandtner Anna – ének, Oravecz Péter – gitár, Petz Bálint – gitár, tres cubano 20.00 – 20.30 Örkény Swing Az Örkény Színház Swing zenekarának minikoncertje. A zenekar tagjai: ének: Kerekes Viktória, Bíró Kriszta, Szathmáry Judit, Mácsai Pál, zongora: Kákonyi Árpád, színházunk zenei vezetője, dob: Tóth Lajos, basszusgitár: Herboly Domonkos, az Örkény Színház gazdasági igazgatója 21.00 – 22.00 Örkény EsztrádAz Örkény Színház társulatának alkalmi koncertje. Egy prózai színház kirándulása a zenés műfajokba, a klasszikus zenétől a jazz-en át a rockzenéig. Mindenki olyan számmal lép fel, amit erre az alkalomra választott. Eközben … 12.00-től Csoda és Kósza játszóház Csendes pihenő és piknik a füvön Jelmez- , kellékkiállítás és totó az előcsarnokban
2013.08.24. 05:00
Szinhaz.hu
Zenés népszínházi tradíciók mentén - Interjú KERO®-val
Zenés népszínházi tradíciók mentén - Interjú KERO®-val
A Fővárosi Közgyűlés június 12-én határozott arról, hogy pályázatot ír ki a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztjára, mivel a jelenlegi vezető, Kerényi Miklós Gábor megbízatása 2014. január 31-én lejár. A direktor az Operettszínház évadzáró rendezvényén, június 24-én, hivatalosan is bejelentette, hogy újra indul a posztért. Az irányítása alatt eltelt tizenhárom évről, operett- és musicaljátszásról, hungaricumról, a közönségről és a jövőbeni tervekről kérdezte Spilák Klára. 2001 óta igazgatja a színházat. Ez idő alatt az Operettszínház népszerűbb lett, mint valaha. Szinte mindent elért: sikeres előadások, telt házak, népszerű művészek, külföldi elismerések. Mi hajtja mégis tovább? Kerényi Miklós Gábor: A színház egy új fejlődési szakasz, a nemzeti kategóriába kerülés első évén van túl, éppen felszálló ágban van,így hát mi sem természetesebb, hogy nagyon érdekel hogyan és hová tudunk eljutni. Mindezen túl komoly felelősséget érzek a társulat (350 közalkalmazott és 200 szerződéses dolgozó), a közönség (közel 400 000 itthoni néző), a hozzám kötődő külföldi és belföldi partnereink valamint az operett műfaja iránt. Nagy a tét! Színházunk ma művészi és gazdasági téren egyaránt sikeres, de ez igen összetett dolog. Sok éves, lehetőleg nem bukásokkal fűszerezett, nagyszínházi vezetői tapasztalat kell ahhoz, hogy valaki átlássa a szerkezetet, a kül- és belföldi kapcsolatok rendszerét, képes legyen a különböző egyensúlyok megtartására, és főleg a pénzügyi biztonság megteremtésére. Ma közel 550 előadást tartunk, ebből 320 a nagyszínpadon, 60 a Thália Színházban, 80 a Raktárszínházban kerül bemutatásra, a többit vidéken és külföldön játsszuk.Szoros a kapcsolatunk a Szegedi Szabadtéri Játékokkal, Hódmezővásárhely és Tokaj városával, a soproni Arénával, a Bajai Szabadtéri Színpaddal, a Miskolci Operafesztivállal, a debreceni Főnix Csarnokkal. Játszunk Kölnben, Lipcsében, most éppen Hamburgban, Berlinben és Tel Aviv-ban valamint Baden-Badenben megy a Csárdáskirálynő, Szegeden és Sopronban néhány hetemutattuk be óriási sikerrel az Elfújta a szél című musicalt. Folyamatosan együttműködünk Kolozsvárral, Prágával, Szentpétervárral, Bukaresttel, Münchennel. Mindeközben évente hat-hét bemutatót tartunk, több korosztály számára. Ezt a nagyformátumú, átgondolt, megtervezett programot le kell tudni vezényelni, méghozzá úgy, hogy mindenre jusson pénz, idő és energia. Gondoljon bele, augusztus 17-én egy napon csináltunk két előadást Hamburgban 3200 nézővel, egyet Berlinben 5500 fős állva ünneplő lelkes közönség előtt és egyet Sopronban, ahol 4000 érdeklődő tapsolt a lelátókon – egyetlen nap alatt tehát több mint 12 ezer embernek játszottunk!Úgy érzem ez nem más, mint a pályázati kiírásban meghatározott célok és feladatok végrehajtása. Éppen ezért úgy hiszem, ezt ma én és a velem dolgozó menedzsment tudja a leghatékonyabban elvégezni, ráadásul nem valószínű, hogy az idő és a gazdasági helyzet (sok-sok plusz pénz…) lehetőséget biztosítana a kísérletezésre egy új szerkezetű és felépítésű Operettszínházzal. Milyen új kihívásokat, új feladatokat, új célokat tűz önmaga és a társulat elé a jövőben? Kerényi Miklós Gábor: Annak idején az első 5 év feladata a színház talpra állítása, a színvonal emelése és a közönség ideszoktatása volt. A második öt év arról szólt, hogyan erősödik meg külön a musical- és az operett tagozat, hogyan nő az operett nézők száma a musicalekkel közös játszás miatt. Hogyan tudunk kialakítani egy olyan rendszert, amelyben átütő operett bemutatók mellett minden évben új magyar darab isszületik. Hogyan válik az évente visszatérő rendezvények miatt jelentős fesztiválközponttá az Operettszínház, és mitől kerülünk a vezető európai zenésszínházak közé. Mindez sikerült, és ennek eredményeként kapta 2012-ben a Budapesti Operettszínház a „nemzeti” minősítést, ami új korszakot jelent a színház életében. Döntő az operett program kiszélesítése, a fiatalok, de különösen a 40-50 éves korosztály „visszanyerése” a műfajnak, az új magyar bemutatók körének gazdagítása, a zenei versenyek kiteljesítése. A tavalyi karmesterversenyre már mind az öt földrészről jöttek dirigensek, de még csak száztíz jelentkező volt és én azt szeretném, ha négyszáz jelentkező lenne. A nemzeti kategóriába való kerülésnek köszönhetően reményeink szerint átkerül a színház az állam kezelésébe, és olyan intézménnyé válik, ahol a hungaricum értékű operett - amiről én tíz évvel ezelőtt is így beszéltem - méltó helyet és megbecsülést kap. Ma már mindenki tudja és érzi, hogy ezt a műfajt védeni kell. Nagyon komoly felelősségem, hogy ezt tegyem, és ne szolgáltassam ki annak a gondolkodásnak, mely szerint az operett egy könnyű zenés műfaj, tartsa el önmagát, nem kell hozzá támogatás. Ez a szemlélet odavezet, hogy kis zenekarral, kevés szereplővel, kevés próbával, olcsó díszletekkel és jelmezekkel kellene operettet csinálni, ami így értéktelen bóvlivá silányodik. Igenis, az operett játszást és a kortárs magyar zenés darabokat magas szinten kell támogatni, mert ezek hagyományainknak és szellemi életünknek fontos részei. A külföldiek számára valóban hungaricum az operett, ugyanúgy kuriózumnak tekintik, mint mondjuk a gulyást. De Magyarországon van-e igazán közönsége? Nem kopott-e meg a fénye? Érdekli-e és érdekelheti-e egyáltalán a mai fiatalokat? Azokat például, akik sorban állnak Önöknél a musicalekre? Vonzóvá lehet-e tenni számukra ezt a műfajt? Kerényi Miklós Gábor: Az, ahogy mi operettet játszunk, lehetőséget nyújt a szélsőséges érzelmek kifejezésére. Szenvedélyesen élni, olykor elkeseredni, mégis fölállni, sírva vigadni és közben egy adott pillanatban akár saját magunkat is kinevetni, ez igenis a mi Kárpát-medencei sajátosságunk! Ez nem a gulyás-fokos szintű magyarság, ez a mindennapjaink része, mi tényleg ilyenek vagyunk. Az operettre nem szabad muzeális tárgyként, panoptikumként tekinteni, Honthy Hannát vagy Latabár Kálmánt utánozni, hiszen ma ők is másképp játszanának operettet! Ha tudomásul vesszük, hogy az operett XIX. század végi - XX. század eleji történet ugyan (ahogy például a Macbeth története a XIII. századból való), de mai figurák mai érzelmi kitöréseivel játsszuk, akkor a játék és az előadás lehet formájában, üzenetében tökéletesen XXI. századi. A zene vitathatatlanul szép, és a történetek az örök szerelem szélsőséges kalandjairól, őrült kavarodásairól szólnak. Emellett én nagyon hiszek abban is, hogy az Operettszínház kéttagozatúsága rettenetesen segíti a közönséget az átjárásban, így musicaleket és operetteket tulajdonképpen majdnem ugyanaz a közönség néz. Ez persze ügyes taktika. Azok a népszerű színészek, akik a musicalek főszerepeit játsszák és imádja őket a közönség, szerepet kapnak az operettekben is, ezáltal behozva rajongóikat a másik műfaj előadásaira. Kerényi Miklós Gábor: Természetesen. Ezzel mi valóban játszunk. Én nagyon fontosnak tartom a színházban a sztárokat és azt, hogy segítsem az ismertté válásukat, mert a közönség elsősorban a színészekre szeretne jegyet venni! A zenés színház egyébként számomra az ősi szertartás színház egyszerre sokakat megszólító változata, ahol a papok és a szertartást segítők szerepe, sugárzása szintén nagyon fontos. A színház arculatában az Ön igazgatása alatt vált igazán meghatározóvá, pregnánsan láthatóvá a musical, mint önálló műfaj. Sosem merült fel, hogy ez az intézmény nevében is megjelenjen? Kerényi Miklós Gábor: A Budapesti Operettszínház egy tradicionális név, ami értéket képvisel, nem véletlenül nyertük el a Superbrands címet, ezért nem lenne értelme, hogy megváltoztassuk. Sokan fölteszik a kérdést: miért játszik az Operettszínház egyáltalán musicaleket? Hiszen ezt teszi Budapesten például a Madách Színház is. Kerényi Miklós Gábor: Mi egészen más típusú színház vagyunk, mint a Madách, és egészen más típusú musicaleket játszunk. Mindezen túl, ennek egyrészt történeti alapja, hagyománya van, másrészt pedig a kor parancsa művészi, gazdasági, közönség építési szempontból egyaránt. Ugyanakkor érdekes, hogy miközbenaz Operettszínháznak újra és újraneki szegezik a kérdést, hogy miért játszik musicalt - amikor pedig 50 éve rendszeresen szerepel a repertoáron ez a műfaj (a My fair Lady-től a West Side Story-n keresztül a Valahol Európáig, az Őrült nők ketrecéig és a Hotel Menthol-ig), ugyanakkor a Madách Színház esetében nem firtatják, hogy hova tűnt Shakespeare, Schiller, Németh László, Csehov - vagyis a prózai társulat, egyáltalán a társulat, és miért lett az egykor elismertprózai színház, amely játszott musicaleket is, egyszerű, társulat nélküli, szórakoztató zenés színház. Milyen hagyományokra gondol? Kerényi Miklós Gábor: A kezdet a legendás Petőfi Színház, az első magyar musical színház, amely kétévi működés után betagozódott az akkori Operettszínházba. Az első jelentős nyugati musical itt került műsorra: a híres My Fair Lady 1966-ban Lehoczky Zsuzsával és Básti Lajossal. Később jött a West Side Story, a Hello Dolly Psota Irénnel, a La Mancha Lovagja Darvas Ivánnal, a Hegedűs a háztetőn Bessenyeivel, a Chicago Felföldy Anikóval, majd a Valahol Európában Haumann Péterrel és a Hotel Menthol Fenyő Miklóssal. Ráadásul 1994-ben a Rock Színházat is beolvasztották az Operettszínházba. Így amikor én átvettem a színház igazgatását, a musical tagozattal tulajdonképpen a Rock Színház hagyományait folytattam. És éppen az ő nyomdokaikon haladva én nem Broadway és West End típusú, üzletszerű szórakoztató színházat csinálok. Ezzel tulajdonképpen meg is határozta, mi a különbség a Madách Színház és az Operettszínház profilja között. Kerényi Miklós Gábor: Így van. Óriási a különbség. Az Operettszínház az egyik oldalon hungaricum értékű operetteket játszik, a másik oldalon, szintén hungaricum értékű új magyar darabokat. Tolcsvay László, Szakcsi Lakatos Béla, Kocsák Tibor, Szörényi Levente, és a világhírű Lévay Szilveszter, akikkel többek között mi dolgozunk, méltó utódai Lehár Ferencnek és Kálmán Imrének. Emellett olyan musicaleket hozunk be külföldről, amelyek komoly irodalmi alapanyagból születtek. Ezért mutattuk be a Rómeó és Júliát, a Miss Saigont, ami egy Pillangókisasszony parafrázis. A Ghost egy Oscar díjas filmforgatókönyv alapján készült, az Elfújta a szél pedig Margaret Mitchell legendás regényéből íródott. Ha összevetem az operettel, látható, hogy ez kicsit más út, de értékben nagyon is összetartozik. Nagyon fontos megemlíteni mindezek mellett, hogy a színház kiemelten figyel a fiatalokra, igen sok előadásunk kifejezetten az ő részükre készül. Az említett külföldi darabok esetében, amelyeket a világ számos országában játszanak, és a megvalósításra az Önökéhez képest jóval nagyobb összegek állnak rendelkezésre, mennyire lehet versenyképes az Operettszínház? Kerényi Miklós Gábor: Azt mondják, hogy a Rómeó és Júlia nálunk a legjobb, a Ghostról, hogy az itteni sokkal erősebb előadás, mint a kinti. Maga Cameron Mackintosh producer mondta azt annak idején, hogy a Miss Saigon Magyarországon a legjobb. Az operettjeinkről pedig egyöntetű a vélemény, hogy különleges, a közönséget megtartó, mégis korszerű, elsöprő erejű előadásokat produkálunk. Mi lehet ennek a titka? Kerényi Miklós Gábor: Egy egységes csapat, amelyben a színészek és énekesek sugárzó egyéni teljesítményt nyújtanak. Amit én, mint operarendező kikísérleteztem és az Operettszínházban továbbfejlesztettük, az egy nagyon erős zenés színjátszás. Sok köze van a kultikus, szakrális színházhoz, ahol nagy közösségi energiával dolgozik a kórus, a szólisták és mindenki szinte egy kollektív szertartás része. Mindezen túl bennünk, magyarokban van egy kemény és határozott érvényesülési és megmutatási vágy, amire én nagyon komolyan építek. Lényegesnek tartom, hogy itt az emberek fontosnak érezzék magukat, mert ez segít a többiekkel együtt születő önmegvalósítási folyamatban. Ez eredményezi az elképesztően jó és erős energiákat. Lehet-e előny a külföldi produkciókkal szemben például az, hogy önöknél társulati működés van? Miközben ott egy-egy előadáshoz verbuválnak embereket, itt van egy társulat, aki együtt dolgozik, akire a vezetés oda tud figyelni és építi az egyes művészek pályáját, egyengeti fejlődésüket? Kerényi Miklós Gábor: Abszolút. Nagyon fontos, amit mond, hogy nem csak egy darabban gondolkodunk, hanem években, és egy egész társulatban. Én ebben hiszek. Ez is különbség a Madách Színház és az Operettszínház között. Itt van egy társulat 350 közalkalmazottal és mellettük 200 olyan ember keresi meg nálunk a kenyerét, akikkel szerződéses viszonyban állunk. Annak ellenére, hogy ez közalkalmazottakból álló színház, büszkén mondhatom, hogy nagyon jó viszonyunk van a szakszervezetekkel és a közalkalmazotti tanáccsal. Az állami támogatásunk a költségvetésünk mindössze 16 százalékát fedezi, ami azt jelenti, hogy az alkalmazottak bérének csak körülbelül a felét tudjuk ebből finanszírozni, a többit magunknak kell megtermelni. Épp ezért mindenki érzi, hogy mindig saját magunkért harcolunk. Ha ennek a színháznak az igazi erősségeit kell felsorolnom, akkor azt mondom, hogy van egy nagyon erős társulata, műsorpolitikája és menedzsmentje. Mindennek köszönhető, hogy sikerült felépítenünk egy brandet Magyarországon és külföldön egyaránt. Ennek elismeréseként kaptuk meg a Superbrands címet. Az a 84 százalék, amit saját maguk termelnek ki, miből adódik össze? Hány százalék a TAO, a jegybevétel, az egyéb? Kerényi Miklós Gábor: Ennek egy nagyon csekély részét teszik ki a különböző kereskedelmi tevékenységekből fakadó bevételek, mint például az épület bérbe adása, a többi a jegybevételből, és a jegybevétel után elszámolható TAO-ból származik. Több színházi fórumon is elhangzott, hogy sokan igazságtalannak tartják a társasági adó (TAO) támogatási rendszerét, amit a színházak a jegybevételük 80 százalékának erejéig vehetnek igénybe, mivel így azok a színházak kerülnek kedvező helyzetbe, ahol magas a nézőszám, ezáltal azonban csorbulhat a szakmai minőség és kevesebb lehetőség marad a kísérletezésre, kortárs darabok bemutatására. Ezen vitákban rendre megemlítődik az Operettszínház, aminek a TAO támogatásból befolyó összege közel egymilliárd forint, ami igen soknak tűnik. Kerényi Miklós Gábor: Akik így beszélnek, azok nem ismerik színházunk működését, szerkezetét, gazdálkodási rendszerét és csak össze-vissza ötletelnek. Amennyivel nagyobb a befogadóképesség, annyival nagyobb a színpad, több a szereplő, drágábbak a produkciók. Maga a zenés műfaj, de különösen az operett rengetegbe kerül. A mi színházunk azért tud egyáltalán működni, mert nagyon jó nézőszámot és előadásszámot teljesítünk, és ez segít a TAO magas összegében is. Most 550 millió forint állami támogatást kapunk. Korábban volt olyan évünk, amikor ez az összeg 1 milliárd 400 ezer forint volt. Tehát 900 millióval, körülbelül a TAO nagyságával csökkent az elmúlt hét évben az Operettszínház állami támogatása, miközben az egyes produkciók költsége lényegesen megnőtt. A TAO jövedelem megnyirbálása földre küldené a színházat, de a társulatnak se nagyon lehetne megmagyarázni, hogy a szigorúan jegybevételhez kötött TAO egy részét, amely az ő megfeszített munkájuk eredménye, milyen alapon utalják más színházhoz? Ha csak a nyarat szemléljük, színházunk végigjátssza az egész időszakot, míg a többi színházban van nyári szünet bőven – mindezt azért is, hogy talpon maradjunk! Ezek szerint TAO nélkül nem is működne a színház? Kerényi Miklós Gábor: Természetesen akkor másképp kellene támogatást kapnunk. A többi színházhoz képest hihetetlen magas előadásszám még egyébként sem elég, ehhez vonzó színvonal is kell, mert csak ez generálja a több mint 400 000 fős nézőszámot. De mindez fokozott költségekkel jár - így az állami támogatás és a TAO nélkül még a közalkalmazottaknak sem tudnánk fizetést adni. Ha az egy nézőre jutó állami támogatás mértékét vesszük figyelembe, akkor azt látjuk, hogy egy nézőre nálunk körülbelül 1000 forint jut. Ugyanez az összeg az Operaház esetében több mint 20 000 forint, a Katona József Színházban pedig 7000 forint. Ennek alapján azt gondolom, hogy az az összeg, amit mi állami támogatásban és TAO-ban kapunk, egyáltalán nem sok. Támadják a színházat amiatt is, hogy több musicalt játszunk, mint operettet. Amikor átvettem a színházat, 50-50 százalék volt a musicalek és operettek aránya. Akkoriban 180 előadást játszottak egy évadban, ebből tehát körülbelül 90 volt a nagyszínpadon az operett. Ma évente 135 operett előadást tartunk csak a nagyszínpadon. Mindezek mellett nagyon sok az ifjúsági előadásunk. Játszunk óvodásoknak, kisiskolásoknak és gimnazistáknak. Nekik szól például az a musical, ami Wedekind A tavasz ébredés című darabjából készült. Büszkén mondom, hogy több mint száz előadáson vagyunk túl. Nem volt még Magyarországon példa arra, hogy ezt a művet ennyiszer játszotta volna egy színház. A jövő évadban opera kísérleteket fogunk bemutatni a Raktárszínházban. Ugyanúgy gimnazistáknak és felső tagozatosoknak és utána beszélgetni fogunk az operáról. Miért olyan fontos az új magyar musicalek fejlesztése? Maguktól nem írnak a szerzők? Kerényi Miklós Gábor: Igazán színvonalas darabot komoly szerző ma már felkérés nélkül nem ír és nekem mániám, hogy a magyar szellemi élet fontos feladata új darabok íratása, színpadra segítése. Már nem annyira ismert, hogy én az Operaház rendezője voltam, és a Kossuth-díjamat azért is kaptam, mert én rendeztem a legtöbb kortárs magyar operát, mint ahogy én állítottam színpadra és segítettem a legtöbb kortárs magyar musicalt, zenés játékot. Most mutattuk be Tamási Áron és Tolcsvay László Ördögölő Józsiás-át, és jelen pillanatban is készülünk új bemutatókra. Előkészületben van egy Tolcsvay darabunk Rákóczi címmel, Kocsák Tibornak és Bródy Jánosnak van egy elképzelése Molière Álszentek összeesküvéséről, Szomor Gyurival gondolkodunk a Sándor Mátyáson, tervezzük Szörényi Levente Attilájának a bemutatását, szó van Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabjának Selmeczi György által való megzenésítéséről. Folyamatosan tervezzük, hogy melyik új magyar darabot melyik évben tudjuk bemutatni. Ezekre mind megbízást adunk, támogatjuk és létrehozzuk, mert azt akarjuk, hogy évente létrejöjjön egy-egy ilyen darab. Mostanában több prózai színház, de a Madách Színház is pályázatot ír ki új magyar darabok írására. Nem gondoltak arra, hogy önöknek is meg kellene ezt próbálni? Kerényi Miklós Gábor: Ritkaság, hogy pályázaton olyan művek szülessenek, amik átütő sikereket hoznak. Én inkább azt vallom, hogy a színház kérjen fel szerzőket, közösen találjanak ki témákat. Nem hiszem, hogy Várkonyi Mátyás, Dés László, Szörényi Levente, Kocsák Tibor vagy Szakcsi Lakatos Béla elindulna egy-egy ilyen pályázaton, márpedig nélkülük mit ér az egész? Ezek a pályázatok így hát inkább egy tehetségkutatóhoz hasonlítanak, ami persze nem rossz dolog. Itthon állandó teltházak mellett játszanak, a közönség szereti a színházat, számos külföldi meghívásuk van, kint sikeresek és elismertek. Mi lehet az oka annak, hogy a hazai színházi szakma mégis fanyalog az Operettszínházzal kapcsolatban? Ön mit gondol erről? Kerényi Miklós Gábor: A fanyalgók nagy többsége az utóbbi 10 évben nem járt a színházunkban és fogalma sincs a valóságról. Az operettet és a musicalt a szakma egyébként sem tudja hova tenni. Ezek a darabok ugyanis az egyik oldalon szórakoztatnak, a másik oldalon pedig lehetnek gondolati kalandok. A mi egész repertoárunk minden előadásának társadalmi és szellemi üzenete is van amellett, hogy közben a néző remekül érzi magát. A Rómeó és Júliáról össze-vissza rossz kritikák jelentek meg. Viszont amikor a szívműtétemmel a Kardiológiai Központban feküdtem, a takarító nénitől a műtős fiún, osztályos orvoson, professzoron át a főigazgatóig mindenki arra kért, hogy szerezzek neki jegyet az előadásra. Vagyis a társadalom valamennyi rétege jegyet kért és mindenki megtalálta a maga boldogságát benne. Ez majdnem az egész repertoárunkra igaz. Úgy tűnik, egy nagyon vékony kritikus és értelmiségi színházi réteget leszámítva mindenkit meg tudnak szólítani ezek a produkciók. A kritikusok nagy részének semmilyen zenei képzettsége sincs. Mindezen túl általában fogalmuk sincs a zenés népszínház feladatairól, könnyedén egy kalap alá veszik a valóság show-k színvonalával, csupán azért, mert komoly a közönségsiker. Ezzel a helyzettel, a kritikusok képzettségével, szemléletével előbb utóbb kezdeni kell valamit, de ez egy általános színházi kérdés is. Valóban, én néha szomorkodom kicsit, hogy a szakma nem annyira szeret minket. Azt szoktam mondani, hogy az Operettszínház egy óriási tengerjáró hajó, ami ha nagyon nagy harc van a kikötőben, kimegy a nyílt tengerre, és onnan szépen csónakkal behozza, majd visszaviszi a közönséget. Azt is gyakran hallani kifogásként a színházzal szemben, hogy felhígult a társulat. Vezető színészek távoztak, és a sok fiatal, aki lehetőséget kap, bár jól énekel, színészként nem állja meg a helyét. Kerényi Miklós Gábor: A világ legtermészetesebb dolga, hogy színészek elmennek, mert új utakat, új lehetőségeket akarnak kipróbálni. Másképp ez nem is működik. Nemcsak tőlünk, minden színháztól távoznak évről évre művészek. Azt egyikük sem mondhatta, hogy azért megy el, mert rossz az Operettszínház. A színháznak nem csökkent a nézettsége Bereczki Zoltán és Szinetár Dóra távozásával. Jelen pillanatban az a csapat, aki itt van, színészileg egyre erősebb. Egy színész a színpadon válik egyre jobbá, attól, ha folyamatosan feladatokat kap. Ez a világon sehol sincs másként. Az emberek egy részében mindig benne van az, hogy ami volt, jobb volt, mint ami most van. Erre nagyon nehéz mit válaszolni. Egyébként a Die Welt német hetilap kritikusa azt írta a szólistáinkról tíz napja A Szépség és a Szörnyeteg kapcsán, hogy ugyanolyan képzett énekesek, mint angol és amerikai kollégáik, csak jelentősen jobb színészek. Az egyébként nem nehezíti meg a dolgát, hogy a Színművészeti Egyetemen évek óta nincs operett –musicalszínész képzés? Zenés színész osztály van, de az nem azonos azzal, ami régebben az operett-musical osztály volt. Kerényi Miklós Gábor: Ez tíz éve nehezíti az életemet. A Színművészeti Egyetemen egész egyszerűen nem veszik komolyan azt, hogy a musicalnek és az operettnek komoly énekesekre van szüksége. Olyanokat vesznek fel, akik színészileg felelnek meg, nem az az alapkövetelmény, hogy zeneileg, hangilag jó legyen valaki. Pedig akinek eredendően nincs hangja, azt hiába tanítod énekelni, nem lesz hangja. Akinek azonban van hangja, azt színészileg lehet képezni, fejleszteni. Kerényi Imrének volt egy remek osztálya, ahonnan többek között olyan nagyszerű művészek kerültek ki, mint Dolhai Attila, Nádasi Veronika, Kerényi Miklós Máté, Peller Ancsa, Balogh Anna, Szemenyei János, Zöld Csaba, Szőcs Artúr. Ezután tulajdonképpen megszűnt a klasszikus operett-musical szak. Véleményem szerint ez egy óriási bűne a Színművészeti Egyetemnek. Így aztán saját magunk tanítunk és képezünk tehetséges fiatalokat, akik közül már sokan bizonyítottak is, az Operett Akadémián és a Pesti Broadway Stúdióban. Ha a közeljövőben valóban átkerül az intézmény működtetése a fővárostól az államhoz, az milyen előnyökkel, milyen kötelezettségekkel és változásokkal jár majd? Kerényi Miklós Gábor: Azt gondolom, hogy akkor három ilyen fontos színház-szerű nemzeti intézménye lesz a magyar államnak: a Magyar Állami Operaház, a Nemzeti Színház és a Budapesti Operettszínház. Nyolc éve dolgozom azon, hogy ezt mások is elhiggyék és komolyan vegyék. Most eljött ez a pillanat. Ez számunkra egy nagyon komoly lehetőséget jelent arra, hogy a központi figyelem és támogatás által biztonságos és stabil helyzet alakuljon ki. A zenekarnak és az énekkarnak a közalkalmazotti fizetése méltánytalanul alacsony. Bízom abban, hogy ezeken a dolgokon előbb vagy utóbb ez segíteni fog. Az a repertoár, amit ez a zenekar tud, az nemzeti érték. Az, amit ez az énekkar tud, az nagyon komoly érték. Amikor arról volt szó, hogy alakuljunk át gazdasági társasággá én teljes erőmmel azon voltam, hogy megtartsuk a közalkalmazotti helyzetet, mert azt gondolom, hogy egy ilyen típusú nagy zenés színházat az tud összetartani és az fémjelez, ha az itt dolgozók biztonságban érzik magukat. Ráadásul mi vagyunk az az intézmény és az a színházi művészi lehetőség, amire igazi közönség gyűlik külföldön. Nem nyolcvanan néznek meg egy-egy előadásunkat, hanem ezerötszázan váltanak ránk jegyet. Ez persze gazdaságilag is fontos a színháznak, de kultúrpolitikailag Magyarországnak is sokat jelent. Ha mi eljátsszuk egy évben nyolcvanszor A Szépség és a Szörnyeteget Németországban, az 140 000 néző, aki egy magyar színház előadását látta, de sok-sok millió másik emberhez jut el a hírünk az újságban, az utcai plakátokon. Ez akkora reklám az országnak, Budapestnek és a magyar kultúrának, ami pénzben szinte kifejezhetetlen érték. Úgy érzem, a Budapesti Operettszínház, mint Európa egyik vezető zenés színháza igen komoly nemzeti értéket képvisel. Jó eséllyel küzdünk, hogy az világ operett játszásának fővárosaként aposztrofáljanak bennünket, miközben nem csekély dolog, hogy az utóbbi időben végre elértük, hogy Kálmán Imrét és Lehár Ferencet többnyire nem osztrák, hanem magyar alkotóknak tartják. Ezen az úton érdemes tovább haladni.Tradíció gazdag zenés népszínház, sok korszerű ötlettel. Ezt írta rólunk a Die Welt a kritikájában. Ennél többet én sem tudok mondani.Szerző: Spilák Klára Színház.hu
2013.08.22. 05:00
Szinhaz.hu
Vidnyánszky Attila: "Azért vagyunk, hogy kimondjuk az igazságot"
Vidnyánszky Attila: "Azért vagyunk, hogy kimondjuk az igazságot"
Szerdán megtartotta évadnyitó társulati ülését a Nemzeti Színház. Az eseményen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arról szólt, hogy a társulat nehéz feladat előtt áll, amelynek teljesítéséhez a kulturális kormányzat minden szükséges segítséget meg fog adni. "Feladatuk lényege, hogy olyan színházat műveljenek, amely méltó a nemzeti színház megnevezésre" - hangsúlyozta Balog Zoltán. Hozzátette: a legfontosabb ezen belül az, hogy annak a mércének, amelyet művészi hitvallásuk jelent, megfelelnek-e.A miniszter Jerzy Grotowski lengyel színházi újítót idézte, aki szerint "a néző szereti a könnyű igazságokat, de mi nem azért vagyunk, hogy a néző kedvében járjunk. Azért vagyunk, hogy kimondjuk az igazságot". János apostol szavaival élve hozzátette: "az igazság szabaddá tesz titeket". "Ezt a szabadságot kívánom önöknek az alkotásban és az életben" - mondta.Az évadnyitó társulati ülésen a színház meghívásának eleget téve részt vett Halász János kulturális államtitkár és Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke, valamint több vidéki teátrum vezetője.Vidnyánszky Attila, a színház új igazgatója Federico García Lorca spanyol íróval szólva arról beszélt, hogy "a színház az egyik legkifejezőbb eszköz egy ország építésére, (...) néhány év alatt képes megváltoztatni egy nép fogékonyságát". Tamási Áront idézve pedig azt mondta, "a színház egyre elszántabban és mind jobban eltévelyedve a valóságot akarja elénk állítani és nem az igazságot". A direktor megjegyezte: a provokációra épülő művészetet nem tartja nagyra, másfajta színházat csinálnak. Mint mondta, az igazságot próbálják mutatni, korszerű színházi nyelven, amely érdekessé teszi színházukat a világban. Aranyra, Bartók és Kodály munkásságára hivatkozott.Vidnyánszky szerint a gyakorlat mutatja meg igazából, mitől lesz más ez a színház. A klasszikus magyar darabok mellett új magyar darabok is megjelennek a műsoron, és világhírű rendezők is dolgoznak a társulattal. Zsámbékon már megszületett a színház első produkciója, amely később a Nemzeti repertoárjára kerül. Átvettek a debreceni színháztól egy előadást, egy másikat pedig most kezdenek próbálni. "Kinyitjuk a színházunkat" - hangsúlyozta az új igazgató. Az első hónapokról szólva elmondta: nemzetközi fesztiválra utaznak Kijevbe, a szatmárnémeti, a beregszászi színházba is ellátogatnak és külföldi előadásokat fogad a teátrum: a szebeni, a beregszászi színház produkcióit hívták meg.A nyitóelőadás szeptember 27-én Tamási Áron Vitéz lélek című darabja lesz, amely az újrakezdésről szól. A színház előadásaira szóló jegyeket augusztus 26-án kezdik el árulni. Az új igazgató felidézte, hogy a hagyomány, a korszerűség és a nemzetköziség fogalma köré építették pályázatukat. Fontos metaforaként beszélt arról, hogy az évadnyitó társulati ülésen a Kaposvári Egyetem diákjai adták elő az Árpád ébredése egy változatát. Szólt arról, hogy a Nemzetit egykor igazgató Németh Antal gondolatait szintén beépítik munkájukba. Mint elhangzott, a Budapesti Tavaszi Fesztivállal közösen, hagyományteremtő céllal nemzetközi fesztivált szerveznek március 27-től április 5-ig. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a teátrum a Nemzeti Színházak Találkozójának megszervezéséhez és lebonyolításához jövőre 190 millió, a következő három évben pedig 200-200 millió forintos támogatásban részesül.Vidnyánszky Attila a szakma aktuális kérdéseiről szólva a Nemzeti Színház szerepéről, a képzés, a színészek jövőjének problémáiról, az alapfogalmak tisztázásának fontosságáról beszélt. Elmondta: két színházi lapot indítanak el, Scenario című elméleti lapjuk első száma szeptember 21-én, a magyar dráma napján megrendezett nyílt napjukon jelenik meg, a másik pedig Nemzeti címmel a bemutatóhoz kötve. Szólt arról is, hogy a színész szerepe megingott, a színház jelentősége csökkent, újra kell pozícionálni a színészt, aki végtelen kiszolgáltatottságban éli életét. Ezen változtatnának, az MMA-val közösen megvizsgálják a kamarai forma kialakításának lehetőségét. A színművészeti egyetemekkel együttműködnek, előadásaikban játszanak a budapesti egyetem hallgatói is."Bármilyen külföldi lejárató kampány indul ellenünk, előbb-utóbb a hazugságokról kiderül, hogy hazugság, és pont ellenkezőleg sülnek el" - fogalmazott az új igazgató, aki szerint nemzetközileg sincsenek egyedül. Úgy vélte, fogják őket érni provokációk (példaként Spiró Györgynek a régi társulat búcsúján elhangzott szövegét említette), ám ezeket nem szabad túlreagálniuk. Az új vezető köszönetet mondott a társulat azon tagjainak, akik maradtak, ezt a szakma, a magyar színház ügye melletti kiállásként értékelve. A színházhoz 14 új színművész érkezik, az eddigi társulatból 17-en maradtak, ám nem lesz műsoron egy előadás sem az eddigi repertoárból. Bánsági Ildikó, Eperjes Károly, Horváth Lajos Ottó, Kristán Attila, Nagy-Kálózy Eszter, Rácz József, Reviczky Gábor, Schnell Ádám, Szűcs Nelli, Tóth Auguszta, Tóth László, Trill Zsolt, Varga József és Földes László Hobo szerződött a színházhoz, amely öt nagyszínpadi és öt stúdiószínpadi bemutatót tervez.Forrás: MTI Fotók: Kallos Bea
2013.08.21. 13:43
Szinhaz.hu
Nemcsák Károly: Cipő még élt, mikor az ötlet felmerült
Nemcsák Károly számít a Republic közönségére is, a Hattyúdal újszerű bemutatója lesz ugyanis a József Attila Színház jövő évadjának egyik legjobban várt bemutatója. A színházigazgató a tema.hu-nak elárulta: Cipő még élt, mikor az ötlet felmerült.
2013.08.15. 10:17
Stop.hu
Az Örkény, a Katona és a Madách is a VIDOR Fesztiválra készül
Az Örkény, a Katona és a Madách is a VIDOR Fesztiválra készül
Kilenc nagyszínházi produkció, brazil és angolai világzenei előadók, valamint a Sebestyén Mártával együtt fellépő francia Deep Forest várja a közönséget augusztus 30. és szeptember 7. között a Vidor Fesztiválon Nyíregyházán. A 12. VIdámság és Derű ORszágos Seregszemléje keretében huszonkilenc Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen zajlanak színházi és utcaszínházi előadások, gyermekprogramok, zenei koncertek, kiállítások és filmvetítések - mondta Tasnádi Csaba fesztiváligazgató az eseményt beharangozó keddi nyíregyházi sajtótájékoztatón. A programsorozat gerincét alkotó színházi versenyprogram keretében kilenc nagyszínpadi és hét kamaraszínházi előadást tekinthet meg a közönség, Nyíregyházán játszik többek között a budapesti Örkény, a Katona József és a Madách Színház társulata.A rendezvények kilencven százaléka idén is ingyenes lesz, a belépőköteles előadások jegyárai pedig tavalyhoz képest nem változtak. Tasnádi Csaba elmondta: a szűkebb pénztárcájú nézőkre gondolva rengeteg kedvezményt találtak ki a szervezők, a jegyárusítást csütörtökön kezdik a Móricz Zsigmond Színház jegyirodájában. A színházi versenyprogram augusztus 30-án 19 órakor, a megnyitó után kezdődik a Katona József Színház A nyaralás című komédiájával. Másnap, szombaton Pintér Béla és Társulata, illetve az Életfa Program Produkció foglalja el a nyírségi kőszínház színpadait. Szeptember 7-ig pódiumra lép még a Picaro Társulat, az Örkény Színház, a budapesti Baróthy Angyalai, a Kultúrbrigád és az Átrium Film-Színház egy közös produkcióban, a MaNNa Produkció, a Madách Színház, a Szkéne Színház és a Füge Produkció, a tatabányai Jászai Mari Színház és a Nézőművészeti Kft., a Centrál Színház, a Fregoli Társulat, a Játékszín, a Corvin Dumaszínház, valamint a kecskeméti Katona József Színház. Tavalyhoz hasonlóan idén sem lesz díjkiosztó, a Makk Károly filmrendező által vezetett zsűri "házhoz viszi" a nyertes társulatok díjait.A fesztivál zenei kínálata a világzene köré épül. A programsorozat sztárvendége a nyitónapon a Kossuth téren Flavia Coelho, a 2006 óta Párizsban élő és alkotó brazil énekesnő, 31-én szombaton este pedig Bonga, az angolai előadóművész lesz. A Vidor zárókoncertjét szeptember 7-én szombaton a Sebestyén Mártával és Balogh Gusztival kiegészülő, Grammy-díjas francia Deep Forest adja. A világ- és népzenei vonulatot erősíti többek között Herczku Ágnes és Nikola Parov, a Djabe, Pál István Szalonna és Bandája, az autentikus moldvai-csángó népzenét játszó Fanfara Complexa, Szalóki Ági és zenekara, a Magyarvista Social Klub, a Fabula Rasa Orchestra, a Makám, valamint Bíró Eszter és zenekara. A Korzó Színpadon fellép a Parapács, a Sajtkukacz, a Kolo együttes, a Tatros, Rutkai Bori és a Hébe-hóba Banda, illetve az Etnofaun. A hagyományos Kossuth téri filmvetítések keretében az idén 65 éves Kern András előtt tisztelegnek, a színész játékát például a Meseautó, a Sztracsatella, a Csudafilm, vagy az Apám beájulna című alkotásokban élvezheti a közönség. A gyerekeket tucatnyi báb- és zenei előadás várja, a fesztivál ideje alatt napközben élő szobrok, bohócok, zsonglőrök és artisták veszik birtokukba Nyíregyháza főterét.A kísérőrendezvények sorából kiemelkedik a Koncz Zsuzsa fotóriporterre emlékező Fotófogyatkozás vagy épp a nemrégiben elhunyt Lehoczki Károly karikatúristáról szóló emléktárlat. Látható lesz Ámos Imre Szól a kakas című tárlata az Antal-Lusztig Gyűjteményből, és az Eleven Művészeti Csoport Szín-Játék című kiállítása. A humorszekciót az Éjszakai dumaszínház humoristái, illetve Magyar Attila és Beleznay Endre Two Men Show-ja képviseli. Az Irodalmi Kávéház programján belül újságírók "nyomják a krokit", azaz saját tárcáikból olvasnak fel a közönségnek, de lesz George Gershwin és a francia Charles Marie Widor későromantikus zeneszerző műveit megszólaltató orgonakoncert is. A vidéki helyszíneken színház- és gyerekelőadásokkal, bábszínházzal várják a kicsiket és a nagyokat. Az idei fesztivál költségvetése eléri a 70 millió forintot, amelyből tízmilliót a város önkormányzata biztosított a szervezőknek.Forrás: Színház.hu, MTI
2013.08.14. 05:00
Szinhaz.hu
Készül a Kossuthkifli - Rudolf Péter válaszolt
Készül a Kossuthkifli - Rudolf Péter válaszolt
Rudolf Péter volt a Klubrádió vendége. A színész a Kossuthkifli című hatrészes tévésorozatról mesélt, melynek rendezője, producere és egyik forgatókönyvírója is. A Fehér Béla regényéből készülő alkotás egy kalandos utazás történetét meséli el az 1848-49-es szabadságharc idején. A forgatás októberben fejeződik be. Rudolf Péter elmondta, azok a nagy történelmi folyamatokról szóló filmek izgatják, amelyeken keresztül megérti, a sok száz évvel ezelőtti történéseknek valójában mik lehettek a mozgatórugói. "Egy-egy nagy történelmi vita, a kor legnagyobb emberei között lezajló szellemi összecsapások helyett engem anno például az izgatott Gárdos Péter Szamárköhögésében, hogy '56-ról valahogy másképp szólt. Egy család életén keresztül mutatta meg, hogyan telhettek a napok akkoriban. Ez mindig is vonzott" - fogalmazott a rendező. A forgatáson..., Fotó: Kovács Attila, MTI Rudolf Péter arról is beszámolt, feleségét, Nagy-Kálózy Esztert először rendezi filmen. "Színházban nagyon sokszor dolgoztunk együtt. Eszternek a munkához, a filmhez, az aznapi feladathoz való viszonya olyan tiszteletre méltó, annyi alázat van benne, hogy nagyon könnyű vele dolgozni. Ebben a helyzetben inkább én érzek most nagyon sok felé felelősséget. Nagyszabású a vállalkozás, de közben azért azt is tudni kell, hogy ennek a produkciónak a támogatás nem üti meg egy átlag magyar film költségvetését. Azon dolgozom, hogy ez ne látszódjék rajta. Nagyon sok ember kitartó munkája kell ahhoz, hogy ez sikerüljön" - mesélte Rudolf Péter.A rendező azt is elmondta, a sorozat költségvetése több lábon áll. A Magyar Televízió a legfőbb támogató, de a minisztériumtól is kaptak segítséget. "Az eredeti haditerv az volt, hogy a 740 milliós költségvetés az MTVA támogatására épül, és az egyik legnagyobb osztrák cég adja ennek egy jelentős részét. Pechünkre a két rendszer közötti különbség és az idő rövidsége miatt az utolsó percben az osztrák fél kiszállt, és én nehéz helyzetbe kerültem. Meg lehetett volna csinálni a filmet, ha az ember lemond erről-arról, amarról. De van egy pont, amikor a lemondás már látszik a filmen, tehát elkerülendő. Kétségbeesetten kezdtem keresni a további lehetőségeket, és nem akarom elkiabálni, de úgy néz ki, hogy sikerül a keletkezett űrt kitöltenünk" - mondta Rudolf Péter.A hatszor 52 perces 'történelmi road movie' egy-egy nap történetét beszéli el. A sorozatot 107 helyszínen veszik fel, amelyben kiemelkedő helyet foglalnak el a szentendrei Skanzen tájegységei, lakóépületei és belső terei. A főbb szerepeket Nagy-Kálózy Eszter, Trokán Nóra, Kőszegi Ákos, Haumann Péter, Reviczky Gábor, Kálloy Molnár Péter és Lengyel Tamás játssza. Az epizódszerepekben is olyan színészekkel lehet találkozni, mint Törőcsik Mari, Básti Juli, Bezerédi Zoltán, Szabó Győző, Lukáts Andor, Balikó Tamás, Méhes László, Scherer Péter vagy Szarvas József, de felbukkan a sorozatban Rudolf Péter is. A forgatókönyvet Hársing Hilda írta, az operatőr Kapitány Iván.Forrás: Klubrádió, Színház.hu
2013.08.07. 07:04
Szinhaz.hu
'Itt nem kell nyalakodni' - Zsótér Sándor a Hamletről
'Itt nem kell nyalakodni' - Zsótér Sándor a Hamletről
A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéveseinek vizsgaelődása, a Hamlet, a POSZT-on, és a gyulai Shakespeare Fesztiválon is látható volt. Zsótér Sándor rendező mesélt a darabról a Fideliónak. Lapszemle.A Fidelio cikkéből: "Elsőéves korukban kitaláltam, ha felkér Marton László, ezt a darabot csinálom. Azt akartam, hogy ami megérthető belőle, megértsék. Előbb a mit, azután a hogyant. Azt akartam, hogy a munka próbára tegye őket, s a tizenegy hallgató foglalkozzon több szereppel. A szép lány játsszon sírásót és öreg hullát, egy másik szép lány a figyelni tudó Horatiót. Emelkedett fiú vicceset, szép fiú görényt" - mesélte Zsótér Sándor az előzményekről. Hozzátette: a József Attila Színházban, ahol néhány éve már rendezett Hamletet, mások voltak a körülmények és az adottságok, de a darabról most sem gondolkozik másképpen."Itt nem kell nyalakodni. A színházban túl sokat udvarolok, várakozok. Itt erre se idő, se lehetőség nincsen. Találkoztak egy vadidegen rendezővel, s ez sokkolóan hatott rájuk is, rám is. A megszokottból szokatlan helyzetbe csöppentek, de a végeredmény jól sikerült" - állította a rendező. Fotó: fidelio.huZsótér Sándor arról is beszámolt, hogy az előadás új helyszínre adaptálásában rengeteg ötlettel segítették a diákok. "Jókedvükben voltak leleményesek. Horatio (Zsigmond Emőke) percekig fuldoklott a hideg vízben, hogy mindenkit meglepve bukkanjon ki a Tó-színpad alatti mocsárból Hamlet levelével. Lenyűgözött. Eszembe nem jutott volna. Az egyik Hamlet (Ifj. Vidnyánszky Attila) kötelet kerített a megmászhatatlan fára és ezzel az égbe emelte a monológot. Ezért érdemes csinálni" - hangsúlyozta a Színművészeti oktatója.A kérdésre, mitől izgalmasak a Shakespeare-művek, a rendező így felelt: "Csak szavai, meg színészei voltak. A hatás érdekelte. Bonyolult szövevényes darabok, bonyolult alakokkal. Nem lehet képre lefordítani. Hogy melyik rendező mit rendez belőle, melyik színész mit játszik el, más kérdés. Van, amikor üzenni, utalni akarnak egy-egy Shakespeare-előadással. Nézni nagyon fárasztó. Értem, hogy elvékonyítják a hatás érdekében. Leülni, türelmesen, figyelmesen elolvasni nehezebb. De nem kell sutba dobni azt, amit nem értünk rögtön." Itt olvashatják a Színház.hu interjúját Zsótér Sándorral.
2013.08.03. 06:01
Szinhaz.hu
Pozsonyi Piknik 2013: A Jószef Attila Színház is ott lesz 
Pozsonyi Piknik 2013: A Jószef Attila Színház is ott lesz 
Idén is megrendezik az újlipótvárosi Pozsonyi Pikniket. A kulturális eseményen az idén a színházaké lesz a főszerep. Az eseményen ott lesz a József Attila Színház is. [Dátum: 2013.07.23. 18:41]
2013.07.23. 18:41
Zene.hu
Zoltán újratemetve - Vidnyánszky Zsámbékon rendez
Zoltán újratemetve - Vidnyánszky Zsámbékon rendez
Egy tragikus szerelem groteszk története a vasfüggöny tövében: Zelei Miklós Zoltán újratemetve című darabját láthatja a közönség Zsámbékon július 25-én és 26-án. A Nemzeti Színház, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház és a Zsámbéki Színházi Bázis közös produkcióját Vidnyánszky Attila rendezésében mutatják be. Zelei Miklós az MTI-nek elmondta: a darab kitalált történet egy valódi történelmi helyzetre. A cselekmény a II. világháború végén indul és a rendszerváltásig jut el, a szovjet-csehszlovák, majd ugyanitt, de már az ukrán-szlovák határon játszódik a kettéosztott ikerfaluban, a Szlovákiában lévő Nagyszelmencen és az ukrajnai Kisszelmencen, amelyeket a második világháború végén választottak külön. A szerző az ikerfalu történetét mintegy húsz éve kutatja, írt róla dokumentumregényt és részt vett a kilencvenes évek végén a határ megnyitásáért indult polgárjogi mozgalomban. Az ügy egyre nagyobb nyilvánosságot kapott, a határátkelő 2005 végén meg is nyílt.Zelei Miklós kiemelte: a színdarab nem a dokumentumregény adaptációja, néhány meglévő motívumot felhasználva új történetet írt az alaphelyzetre. A darab a II. világháború végén egy lakodalommal indul, amelyről a fiút a gulágra viszik, így a pár nem tud egybekelni. Míg a fiú távol van, a menyasszony meghal. A rendszerváltás idején folytatódik a történet: a fiú agglegényként öregszik meg, utolsó kívánsága, hogy egykori menyasszonya mellé temessék a határ másik oldalán, ám ez sem sikerül.A kettévágott Szelmenc emlékműveZelei Miklós szerint fontos és jelképes dolog, hogy a beregszászi színház a Nemzeti Színházzal Zsámbékon közös produkciót hoz létre Vidnyánszky Attila rendezésében. "A beregszászi társulat Kárpátalján belülről látta, élte meg ezeket a történeteket, ezt a világot, amelyet én csak "kültagként" ismerhettem meg, hiszen nem vagyok kárpátaljai, mindig csak terepmunkára mentem el oda" - fogalmazott. A szerző elmondta: A kettézárt falu című dokumentumregénye 2000-es megjelenése óta is folytatódik a történet, jövőre tervezi a kötet harmadik kiadását, ebben az eredeti regény mellett az azóta lejátszódott események is helyet kapnak. Amíg ott határ van, addig ennek a történetnek nem lesz vége, az ott élők újabb és újabb abszurd esetekről számolnak be - mondta, hozzáfűzve, hogy a helyi lakosság bölcs, fekete humorra tett szert a túlélés érdekében, kívülről szemlélik saját világukat. A darab születéséről az író elmondta: barátjával, Lőrincz Csabával gondolták ki, hogy a történetből színdarabot kellene írni. A művet ezért a 2008-ban 49 éves korában elhunyt sepsiszentgyörgyi születésű nemzetpolitikus emlékének ajánlja.Zelei Miklós felidézte: 2011-ben a békéscsabai egyéjszakás drámaíróverseny egyik nyertese volt. Mint mondta, mindig vonzotta a színház, de sose volt elég ideje arra, hogy színdarab megírásába fogjon. A Zoltán újratemetve az első műve, amelyet egy színház műsorra tűz. A zsámbéki bemutató után a darabot ősztől a budapesti Nemzeti Színházban láthatja a közönség. A szerző szólt arról is, hogy a próbafolyamatot figyelemmel kíséri. A darab főszerepeiben Rácz József és Tarpai Viktória, a beregszászi színház művészei láthatók, a díszlet és a jelmez Alekszandr Belozub munkája.Forrás: MTI
2013.07.20. 06:09
Szinhaz.hu
<strong>József Attila Színház</strong>: Nyári pihenő helyett zenés előadásokra készülnek
József Attila Színház: Nyári pihenő helyett zenés előadásokra készülnek
A József Attila Színház művészeti titkársága nyáron is dolgozik! [Dátum: 2013.07.16. 12:26]
2013.07.16. 12:26
Zene.hu
Volt egyszer egy színház
A politika már nem kóstolgatja, de ha úgy akarja, lenyeli a színházakat - írja Léner Péter a Volt egyszer egy színház címet viselő kötetében. A kiadvány, ahogy a szerző a könyv alcímeként megfogalmazza a "József Attila Színház utolsó két évtizedéről" szól.
2013.07.16. 06:34
Nepszava.hu
Víz fölött, víz alatt is játszottak - Lezárult a Shakespeare Fesztivál
Víz fölött, víz alatt is játszottak - Lezárult a Shakespeare Fesztivál
Lezárult a IX. Nemzetközi Shakespeare Fesztivál Gyulán. A több mint egyhetes seregszemle középpontjában a Hamlet című dráma és a Shakespeare szonettek álltak. A fesztivál 12 napja alatt több mint negyven produkciót láthatott a közönség. A fesztivált Mándy Ildikó Társulatának Szonettek című produkciója, Szalontay Tünde előadása nyitotta. A szonettek három koncerten - két kontratenor, Birta Gábor és az angol Nicholas Clapton, a W.H. együttes, valamint Caroll Vanwelden belga dzsesszénekesnő fellépésén - is fő szerepet kaptak. A Hamletet július 5-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatával közös produkcióként mutatta be Bocsárdi László rendezésében a Gyulai Várszínház, és a Hamlet két másik előadását is meghívták: a Színház- és Filmművészeti Egyetem Zsótér Sándor rendezte vizsgaelőadását és a Miskolci Nemzeti Színház Kiss Csaba rendezte produkcióját. A július 4. és 15. között zajló rendezvényen a moszkvai Vahtangov Színház Szeget szeggel című előadását is láthatta a közönség. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Makrancos hölgy avagy a hárpia megzabolázása című, Sorin Militaru rendezte előadását is meghívták. A közönség összeállítást láthatott Shakespeare szövegeiből Emil Boroghina román színész előadásában, továbbá műsorra tűzték Steven Berkoff angol színész előadását is, amely Shakespeare ármánykodóiról szólt. A fesztivál keretében Lenni vagy nem lenni címmel konferenciát rendeztek, amelyen azt vizsgálták, hogy a Shakespeare-darabokban miért oly fontosak a monológok. Shakespeare és Nádasdy Ádám címmel pedig beszélgetést tartottak a költő, műfordítóval. A fesztivál záró előadása a lengyel-angol Song of the Goat Theatre Lear dalai című produkciója volt.Tarján Tamás a bárkaonline-ra írt a fesztivál programjairól: Sötét sikoly - A Vahtangov Színház vendégjátéka: Szeget szeggel(...) A formanyelv termékenyen eklektikus. Jurij Butuszov fedetten látomásos rendezése enged a gogoli fantasztikus realizmusnak (vagy a színház névadója, a rövid alkotói pálya után, 1922-ben elhunyt Jevgenyij Vahtangov többek közt szintén – másként – a fantasztikus realizmust zászlajára tűző ars poeticájának), érződnek áthallások az ezerkilencszázhúszas–ezerkilencszázharmincas évek szovjet irodalmi és képzőművészeti ikonográfiájából, a múlt század derekának orosz filmjeiből s a mai orosz mindennapokból. A hangaláfestés sikolyszerű, akár az egyházi zene zászlókat úsztató surrogása, akár az óceánmély örvénylő susogása, akár pengetős hangszerek jaja vagy a populáris tömegzene zúdulata ihleti meg a komponista Fausztasz Latenaszt. Edvard Munch híres festményei, Sikoly-variációi egyértelmű mögöttesei az elkerekült, nyitott szájjal rettegő, némán kiáltó, fejüket kétfelől fogó egyes szereplők arcjáték-megoldásainak. (...) A legszebb rózsa a kertben - Konferencia a Shakespeare-darabok monológjairól (...) A remekül sikerült rendezvényt – melynek különös hiány-mozzanata volt, hogy a monológ mibenlétét egyetlen felszólaló sem határozta meg; valószínűleg a pódiumon és a széksorokban mindenki tudottnak vette, nem egészen indokoltan – csupán a szervezői maximalizmus dicséretes vétkében kell elmarasztalnunk. Nagy Andrással együtt kilenc tudós literátor és színházművész díszvendég: a lenyűgöző mezőny saját maga (nem mindig akceptált) húsz perces megszólalási időtartamával és a kitartó közönség idejével futott versenyt. A kérdésekre-válaszokra nem is jutott idő, pedig többen már a szünet előtt jelezték hozzászólási szándékukat (részint a maszk, maszkosságper monológ ügyben). Kiss Csaba nézetével (rossz helyen van-e a drámairodalom leghíresebb monológja) az ő Hamlet-rendezése láttán ismételten szembesülhetünk (július 14.), Berkoff előadóestje is újra szíthatja a kérdéseket, más dolgokról bizonyára szűkebb körben lehet(ett) disputálni az előadókkal, mégis kár, hogy a monológról nem indulhatott be nagyobb sugarú dialógus. Rendelkezz velem…? - Makrancos hölgy Marosvásárhelyről(...) A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház hosszabb idő óta sikerrel műsoron levő, korábban már budapesti vendégjátékon is őszinte tapssal díjazott Makrancos hölgy avagy A hárpia megzabolázásacímű előadása (Nádasdy Ádám fordításában) nem tartozik a vígjáték pszichologizáló megközelítései közé. Illik rá a közhely: „vérbő reneszánsz komédia”. A téglavárhoz igazított jelzéses díszletnél sokkal több munkát adott Alina Herescu tervező számára a tarkabarka, csíkos-kockás-pettyes jelmezek sokaságának (s hozzá az özvegyek kara árnyalakjaira szabott dominóknak) a kiötlése. Egy 16. század körüli itáliai vándortrupp jár-kel-rohangászik szemünk előtt, clownosan elrajzolva, vastagon fogó zsírkrétával színezve, orcáját alaposan kipingálva. A cirkuszi utalások, felhangok könnyeden átvezetnek a mába, a rockos, diszkós zörej- és jelvilághoz. A végére pedig – erről a színészek körbe keringő tapsfogadása sem hagy kétséget, Vlaicu Golcea verkliszerű muzsikafutamaival aláhúzva – mintha vurstliban lennénk, ahol a vígjátéki ringlispíl figurái még egyszer ránk villantják tekintetüket. (...) W.orkSH.op - Hamlet – színinövendékekkel(...) Aktuális Hamlet? Az értelmezés fontos kiindulópontja, hogy Marton László, Hegedűs D. Géza és Forgács Péter osztályvezető tanárok tizenegy hallgatója cserélgeti, átsiklatja egymás között a szerepeket (nem mindegyiket és nem összevissza). Nem új fogás, Zsótérnál sem. E megoldás a tragédia szilárd struktúráján belül ingatagabb, bomlékonyabb, esetleg nehezen rajtakapható viszonylatokat hoz létre. A nézőt is arra készteti, hogy ne egyetlen fizikai, logikai vagy etikai szemszögből kövesse az eseményeket. (Egyébként is az első és második nagy egység alatt más-más – egymással szemközti – pódiumon ültünk, a kettő között pedig a szoborhoz sétáltunk.) A Zsótér-workshop, a vizsgaelőadás több tárgyból, azaz több szerepből vizsgáztatja a növendékeket. S olyan készségekből is, mint a jelen nem lenni tudás, a metronómra pontos érkezés, a társra való aktív figyelem, a test tárgyi alakzattá gubbasztása, virrasztás egy-egy figura világosodásáért.(...) A gyulai Hamlet-változatban Zsótér visszafogottabban volt jelen, mint a budapestiben, ahol még technikai munkatársként is helytállt. Itt csak kézjeleket adott, s a lovas szobor mellett dobta az éjszaka magasába piros színű ellenzős sapkáját. A jelet, mely egy tehetséges színészosztály gépezetét úgy beindította, ahogy az csak szerencsés csillagzat alatt esik meg. Több lényeg, kevesebb művészkedés - Bocsárdi László Hamlet-rendezése Gyulán(...) A Gyulai Várszínház és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház közös vállalkozásában létrejött premier Daniel Olbrychskije, azaz Hamletje: Mátray László. Értelmiségi Calibanként indít, a romantikus sóhajtozástól a fölényes dinamikáig kipróbál tucatnyi fogást, hogy kontúrt adjon e mindenestül kétséges (alapból: félszeg macsó) dán királyfinak. Mátray (a többiekéhez hasonló) fölösleges mászkálásaival, falkaparásával, jelentékenységet elhitetni képtelen verődésével, modoros kivárásaival ugyanúgy messze jár még a szereptől, mint nem egy társa, de a Hamlet-ikont többé-kevés beleképzelhetjük. Rendezője felel a személyiség következetlenségeiért (s az écáért, hogy Mátray úgy Hamlet, hogy ő Fortinbras is), dramaturgja (Sebestyén Rita), hogy e Hamlet ajkára alig illő, meglepően ósdi, zavaros, terjengős-túlrövidített szöveg jött létre (főleg Arany János fordítása nyomán). Az egyik replikával szólva: több lényeg, kevesebb művészkedés nem ártott volna. (...)A fesztiválról képekben:1. Őrök a Várszínház előtt2. Ránki Júlia, a 'Vilmos naplója' szerzője3. G. Szabó Hunor és Sena4. Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója5. A nézők 6. Gryllus Samu7. Angelus Iván koreográfus, nézői minőségében8. Márkos Albert9. Bocsárdi László a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója10. Nézők mindenhol vannak...11. Csáki Judit kritikus 12. Sena 13. Gyula 14. G. Szabó Hunor 15. Mátray László és Benedek Ágnes, Hamlet és Ofélia szerepében 16. Kónya-Ütő Bence Horatio és Mátray László Hamlet szerepében 17. Kolcsár József, mint Laertes 18. Diószegi Attila, Pálffy Tibor, Nagy Alfréd azaz Rosencrantz, Claudius és Guildenstern 19. Diószegi Attila és Nagy Alfréd 20. Benedek Ágnes, mint Ofélia Tovább a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Hamletjének galériájához. 21. ifj. Vidnyánszky Attila 22. Zoltán Áron, Vecsei Miklós 23. Bach Kata, Janka Barnabás 24. ifj. Vidnyánszky Attila 25. Zsigmond Emőke 23. Mészáros Blanka 24. Tóth János 25. Vecsei Miklós, Szabó Erika 26. Tóth András 27. Zsigmond Emőke 28. Csapó Attila 29. Janka Barnabás 30. Zsigmond Emőke31. Zsótér Sándor Tovább a Színház- és Filmművészeti Egyetem Hamletjének galériájához. fotó: foto.szinhaz.huForrás: Színház.hu, Mti, Bárkaonline
2013.07.16. 05:00
Szinhaz.hu
Hol játszanak majd a frissen végzett színészek?
Hol játszanak majd a frissen végzett színészek?
Összesítésünkből kiderül, mely színházakban kaptak munkát a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzettjei a következő évadtól. Ahogy arról korábban beszámoltunk, június 21-én két színművész osztály végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen - a Novák Eszter-Selmeczi György vezette zenés színművész, valamint a Meczner János-Csizmadia Tibor vezette bábszínművész osztály. Most közzétesszük, hol láthatják a frissen végzetteket a jövő évadtól.A bábszínész osztály - álló sorban: Fritz Attila, Makra Viktória, Meczner János, Fehér Dániel, Bohoczki Sára, Andrusko Marcella, Márkus Sándor, Eke Angéla, Csizmadia Tibor, Mórocz Adrienn, Spiegl Anna, guggoló sorban: Ivanics Tamás, Szolár Tibor, Hoffer Károly, Czupi DánielSzínművész - bábszínész szakirány (2008 - 2013): ANDRUSKO MARCELLA – Radnóti Színház BOHOCZKI SÁRA – Miskolci Nemzeti Színház CZUPI DÁNIEL – Kolibri Színház EKE ANGÉLA – szabadúszó: Honvéd Színház, Szkéné Színház, Pinceszínház, Gólem Színház, Koma FEHÉR DÁNIEL - Kolibri Színház FRITZ ATTILA – Miskolci Nemzeti Színház HOFFER KÁROLY - Budapest Bábszínház IVANICS TAMÁS – Ciróka Bábszínház MAKRA VIKTÓRIA – szabadúszó: Bárka Színház, Apró Színház, L1 Táncegyesület, Élőkép Színházi Társulat, Gólem Színház MÁRKUS SÁNDOR – szabadúszó: Honvéd Színház, Gólem Színház, Szkéné Színház MÓROCZ ADRIENN – Budapest Bábszínház SPIEGL ANNA – Budapest Bábszínház SZOLÁR TIBOR - Budapest BábszínházA zenés színész hallgatók: Ódor Kristóf, Wunderlich József, Dénes Viktor, Kulcsár Viktória, Nagyhegyesi Zoltán, Törőcsik Franciska, Selmeczi György, Kosik Anita, Novák Eszter, Hekler Melinda, Ágoston Péter, Szabó Irén, Marofka Mátyás, Szilágyi Csenge, Mikola Gergő, Nagy Dániel Viktor Színművész - zenés színész szakirány (2008 - 2013): ÁGOSTON PÉTER – Debreceni Csokonai Színház DÉNES VIKTOR - Miskolci Nemzeti Színház HEKLER MELINDA – szabadúszó: Thália Színház, Bárka Színház, Szegedi Nemzeti Színház KOSIK ANITA – szabadúszó - Miskolci Nemzeti Színház, Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, Centrál Színház, és Bánfalvy Ági Színészképző Stúdiója KULCSÁR VIKTÓRIA - Pécsi Nemzeti Színház MAROFKA MÁTYÁS - Honvéd Színház MIKOLA GERGŐ - Pécsi Nemzeti Színház NAGY DÁNIEL VIKTOR – szabadúszó: Pécsi Nemzeti Színház, Belvárosi Színház NAGYHEGYESI ZOLTÁN – Veszprémi Petőfi Színház ÓDOR KRISTÓF - Miskolci Nemzeti Színház SÁNDOR PÉTER – szabadúszó: Pécsi Nemzeti Színház, Győri Nemzeti Színház SZABÓ IRÉN - Miskolci Nemzeti Színház SZILÁGYI CSENGE – Centrál Színház TÖRŐCSIK FRANCISKA – Vörösmarty Színház WUNDERLICH JÓZSEF – Pécsi Nemzeti SzínházSzínház.hu
2013.07.15. 09:58
Szinhaz.hu
Büfé-üzemeltetőt keres a <strong>József Attila Színház</strong>
Büfé-üzemeltetőt keres a József Attila Színház
A József Attila Színház nyílt pályázatot hirdet az intézményben található nézőtéri és színészbüfé üzemeltetésére. A József Attila Színház Nonprofit Kft (1134 Budapest, Váci út 63.) pályázatot hirdet a színház területén található nézőtéri és színészbüfé albérletbe adás útján történő hasznosítására, az üzemeltetési feladatok ellátására.Az albérlet időtartama: 2013. szeptember 1-től 2016. június 30-igPályázatot nyújthat be minden olyan vendéglátásban kellő tapasztalattal, színházi - és rendezvényhelyi referenciával rendelkező Magyarországon bejegyzett Cég (egyéni vállalkozó), amely vál