József Attila Színház

Programok, színdarabok, kritikák, cikkek a József Attila Színházról.

Tabukat feszegetett a Zenthe Ferenc Színház Budapesten
Igazi tabutémához nyúlt az ötéves Zenthe Ferenc Színház fővárosi vendégjátéka, amely olyan máig érzékeny, morális kérdéseket feszegetett, mint például a családon belüli szerelem. Az Augusztus Oklahomában című fekete komédia premierjét tapsvihar fogadta a József Attila Színházban. A nézők a darab vibrálóan izgalmas jelenetein keresztül egy széthulló család tragikus sorsát élhették át, amelyben minden elképzelhető, eddig […] The post Tabukat feszegetett a Zenthe Ferenc Színház Budapesten appeared first on BellaCafe.hu.
05.29. 15:30
Bellacafe.hu
Nyolc premierrel készül az új évadra a József Attila színház
Nyolc új bemutatóval készül következő évadában a József Attila Színház. Az előadásokat Böhm György, Csiszár Imre, Hargitai Iván, Quintus Konrád, Schlanger András, Szitás Barbara, Telihay Péter és Verebes István rendezi. A József Attila Színház most záruló, 60. jubileumi évadának tervezésekor igyekezett olyan értékteremtő előadásokkal megörvendeztetni nézőit, amelyek egyszerre szórakoztatnak és elgondolkodtatnak. Ez a szándék folytatódik […] The post Nyolc premierrel készül az új évadra a József Attila színház appeared first on BellaCafe.hu.
05.22. 12:00
Bellacafe.hu
Tokaj pezseg: új programsorozat indul a borvidéken
Zenés programokkal, színi előadásokkal és helyi borokkal várja az érdklődőket márciustól október végéig Bodrogkeresztúron a Keresztúri esték elnevezésű programsorozat.Kolár Krisztina, a sorozat programigazgatója az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában elmondta: a kínálat összeállításakor fontos szempont volt, hogy a magyar együttesek mellett felvidéki produkciók is szerepet kapjanak a sorozat pénteki estjein. A rendezvényt a Gyárfás István Trió nyitja pénteken Elek Istvánnal és Molnár Enikővel kiegészülve, április 7-én pedig Szvorák Katalin és Kudlik Júlia Szeretettel című estjére várják a közönséget. Április 14-én a költészet napjához kapcsoldóva Földes László Hobo Tudod, hogy nincs bocsánat című estjére kerül sor, ahol a művész József Attila verseinek feldolgozásait adja elő, április 21-én pedig a ForYouAcapella felvédiki együttes koncertezik a tokaj-hegyaljai településen. Május 5-én Francia sanzonestet tartanak, 12-én Szűcs Gabi és a Stereo Swing koncertjére kerül sor, 19-én Kiss Szilvia, Gál Tamás és a Kor-Zár verséneklő együttes lép fel a sorozat helyszínéül szolgáló Henye Borbár teraszán, 26-án pedig Kassa, a szerelem városa címmel a kassai Thália Színház sanzonestjét lehet megtekinteni.Amit a Keresztúri Estékről tudni kell: a Keresztúri esték kikapcsolódás. Minden pénteken egy kellemes estét tölthetünk el a Henye Borbárban, lelkünket változatos zenei stílusokkal és színházzal, testünket kitűnő borokkal és borkísérő falatokkal táplálva. a Keresztúri esték egy magyar-magyar találkozási pont. Műsorunkban sok felvidéki és hazai színházi és zenei együttes is megtalálható. a Keresztúri esték egy metszéspont. Kassa és a Tokaji borvidék találkozása, egykori együttműködésének, kapcsolatainak helyreállítása. a Keresztúri esték segítés, támogatás. A jegybevételünket a Böjte Csaba vezette Dévai Szent Ferenc Alapítványnak ajánljuk fel, hogy támogassák, védelmezzék a gyermekeket.Programok májusig: Március 31.: Megnyitó. Dzsesszkoncert: Gyárfás István trió feat. Elek István & Molnár Enikő Április 7.: Szeretettel. Szvorák Katalin és Kudlik Júlia estje Április 14.: Költészet napja. Földes László Hobo: Tudod, hogy nincs bocsánat – József Attila versei Április 21.: ForYouAcapella énekegyüttes, Felvidék Május 5.: Francia sanzonest. Szeder-koncert Május 12.: Szűcs Gabi és a Stereo Swing koncertje Május 19.: Rege a tűzről és jácintról, Nagy László műve nyomán. Kiss Szilvia, Gál Tamás és a Kor-Zár verséneklő együttes, Felvidék Május 26.: Kassa, a szerelem városa – sanzonest. A Kassai Thália Színház vendégjátéka
2017.03.30. 16:00
Boraszportal.hu
hirdetés
Veszedelmesen sokat tud rólunk az író, aki elvette Kukorica Jancsit
Egy igazi klasszikusnak, Molnár Ferenc Az üvegcipő című vígjátékának bemutatójára készül a József Attila Színház. A szerző utánozhatatlan stílusban írt „romantikus felnőtt meséjének" rendezője Huszti Péter, férfi főszerepét pedig a színház igazgatója, Nemcsák Károly alakítja.
2017.02.16. 23:05
Origo.hu
Rékasit és Pellert is zaklatta a megszállott rajongó
"Zavart, káoszban élő elme" - nyilatkozta a fiatal nőről a József Attila színház sztárja.
2017.02.14. 09:54
Ma.hu
A színházban ülj, ne a dugóban!
A József Attila Színház Drive Time Színház elnevezéssel egyfajta kampányt hirdetett meg „A színházban üljön, ne a dugóban!” jeligével. A budapesti teátrum egyfelvonásos stúdió előadásokat kínál a hétköznap késő délutáni-kora esti csúcsforgalomban, közvetlenül munkaidő után. A Drive Time Színház a József Attila Színház hazánkban egyedülálló, kísérleti kezdeményezése, melynek célja, hogy a néző a munkaidőt követő […] The post A színházban ülj, ne a dugóban! appeared first on BellaCafe.hu.
2017.02.07. 08:30
Bellacafe.hu
Mégsem tudták megműteni pénteken Tahi Tóth Lászlót
Nem tudták pénteken megműteni Tahi Tóth Lászlót, aki még január 21-én lett rosszul a József Attila Színház egyik előadása közben. Az operációt szerdára halasztották.
2017.02.03. 21:40
Origo.hu
Újabb hírek Tahi Tóth László állapotáról
Szombaton este mentő vitte el a színpadról Tahi Tóth Lászlót, miután váratlanul rosszul lett a József Attila Színház színpadán.
2017.01.25. 19:11
Kisalfold.hu
Újabb hírek Tahi Tóth László állapotáról
Szombaton este mentő vitte el a színpadról Tahi Tóth Lászlót, miután váratlanul rosszul lett a József Attila Színház színpadán.
2017.01.25. 19:11
Delmagyar.hu
Drive Time Színház
A József Attila Színház kezdeményezésének jelszava: „A színházban üljön, ne a dugóban!”
2017.01.23. 05:49
Nepszava.hu
hirdetés
Tahi-Tóth Lászlót mentő vitte el a színházból
A József Attila Színház közleményt adott ki a színész állapotáról.Forrás: Nők Lapja Café: Tahi-Tóth Lászlót mentő vitte el a színházból
2017.01.23. 05:26
Nlcafe.hu
Tahi-Tóth László állapota stabil
A József Attila színház közleménye szerint már jobban van Tahi-Tóth László, Jászai Mari-díjas színész, aki tegnap (szombat) délután, előadás közben lett rosszul, mialatt a Hattyúdal című darabban Tamburás szerepét alakította.
2017.01.22. 13:37
Élőben.hu
A József Attila Színház délután közölte a rossz hírt
A budapesti színház ma esti előadása elmarad. [Dátum: 2017.01.19. 16:20]
2017.01.19. 16:20
Zene.hu
Így a legkönnyebb kikerülni a délutáni dugót
A József Attila Színház Drive Time Színház elnevezéssel indított Magyarországon egyedülálló kezdeményezést. A Budapestet délután megbénító dugók elkerülésére találtak ki egy szellemes megoldást. A kampány jeligéje: a színházban üljön, ne a dugóban!
2017.01.18. 16:55
Origo.hu
Újabb "szabadfogas-helyek" nyíltak Angyalföldön
Újabb szabadfogas helyek jelentek meg a kerületben: a Vígszínház mellett már a József Attila Színház előtt, a Lehel téri metró aluljárójában (Bulcsú utcai oldal), a Véső utcánál és a Szabolcs...
2017.01.09. 11:05
Ittlakunk.hu
Sörös előadásra kiészülnek a József Attila Színház színészei
Új bemutatójára készül a József Attila Színház. Bohumil Hrabal klasszikusa, a Sörgyári capriccio december 10-től nagyszerű szereposztásban, Hargitai Iván rendezésében, élő kocsmazenével látható. A Sörgyári capriccio rendezésére Nemcsák Károly kérte fel Hargitai Ivánt, aki néhány éve vidéken már dolgozott a darabbal. Mint mondta, véleménye szerint az eredeti regény sokkal inkább foglalkoztatja, mint az 1982-es nagysikerű […] The post Sörös előadásra kiészülnek a József Attila Színház színészei appeared first on BellaCafe.hu.
2016.12.06. 10:00
Bellacafe.hu
Szerelmes Shakespeare a Madách Színházban
A Madách Színház 2017. június 9-10-én mutatja be a Szerelmes Shakespeare című romantikus komédiát. A művet Tom Stoppard és Marc Norman forgatókönyve alapján színpadra alkalmazta Lee Hall. A magyar fordítás Szabó T. Anna József Attila-díjas költőnő, műfordító munkája.  [Dátum: 2016.12.06. 08:55]
2016.12.06. 08:55
Zene.hu
Galambos Erzsi: "Sosem szeretnék a közönségnek csalódást okozni"
Hatvanhat éve játszik színpadon, tévéfilmekben, mozifilmekben, kezdőként Somlay Artúr, Latabár Kálmán, Básti Lajos, Rátonyi Róbert és Honthy Hanna partnere volt. Húsz évig az Operettszínház tagja volt, 1983-ban szerződött a József Attila Színházhoz – azóta ott játszik. Decemberben lesz 85 éves, de most is, amikor a Veszek egy éjszakát című darabban megjelenik a színpadon, lendületessége, energiája és tehetsége sugárzik. A darab premierje szombaton lesz a József Attila Színházban. A bemutató előtt beszélgettünk Galambos Erzsivel és a színház igazgatójával, Nemcsák Károllyal.
2016.11.12. 22:20
Origo.hu
Vágási Feri is felköszöntötte a 80 éves Etust – fotók
A fővárosi Madách Színházban köszöntötték fel kedden a 80. születésnapját ünneplő Csűrös Karolát. A színművészt számtalan színpadi szerepe, filmjei, tévéfilmjei, szinkronszínészi munkája mellett legtöbben talán a Szomszédok című tévésorozatból ismerik, ahol Etust alakította. Kedden Nemcsák Károly, a József Attila Színház igazgatója, a Szomszédok Vágási Ferije is felköszöntötte Csűrös Karolát.
2016.11.08. 19:05
Hvg.hu
Nemcsák Károly Józsa Imréről: Nagy tragédia ez
Súlyos betegség után vasárnap meghalt Józsa Imre. A Jászai Mari-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével is kitüntetett színész 62 évesen halt meg. Régóta beteg volt. A József Attila Színház igazgatója szerint azért most is ott van közöttük. A szerdai előadás után csendes megemlékezést tartanak Józsa Imre tiszteletére.
2016.11.01. 20:15
Origo.hu
Így búcsúzik a József Attila Színház - elhunyt Józsa Imre
Életének 63. évében elhunyt Józsa Imre színművész; a Jászai Mari-díjas művészt hosszú, súlyos betegség után vasárnap érte a halál - tudatta a József Attila Színház az MTI-vel. [Dátum: 2016.11.01. 14:05]
2016.11.01. 14:05
Zene.hu
Józsa Imrét saját halottjának tekinti a József Attila Színház
"Nincs olyan hely, nincs olyan zug, ahol ne járt volna, és ahonnan ne hiányozna mostantól mindig."
2016.10.31. 17:37
Nepszava.hu
Így búcsúznak kollégái Józsa Imrétől
Harmincnégy évet töltött a József Attila Színháznál Józsa Imre. „Nincs olyan hely, nincs olyan zug, ahol ne járt volna, és ahonnan ne hiányozna mostantól mindig" – írják a 62 évesen elhunyt színművészről a színház búcsúközleményében.
2016.10.31. 16:50
Hvg.hu
Mostantól mindig hiányozni fog - Józsa Imrétől könnyfakasztó üzenetben búcsúzik a József Attila Színház
Hétfőn délután a Facebook-oldalán osztotta meg a József Attila Színház azt a közleményt, amelyben Józsa Imrét búcsúztatják. Megható, ahogyan írtak róla.
2016.10.31. 16:30
Femcafe.hu
Megható üzenetben búcsúzik Józsa Imrétől a József Attila Színház
Józsa Imrét hosszú, súlyos betegség után vasárnap érte a halál. Így búcsúzott a Jászai Mari-díjas művésztől a József Attila Színház.Forrás: Nők Lapja Café: Megható üzenetben búcsúzik Józsa Imrétől a József Attila Színház
2016.10.31. 15:00
Nlcafe.hu
Elhunyt Józsa Imre
Hosszú, súlyos betegség után vasárnap elhunyt Józsa Imre színművész – közölte a József Attila színház az MTI-vel. Józsa Imre 63 éves volt. [...] Bővebben!
2016.10.31. 10:48
Mandiner.hu
A József Attila Színház megerősítette Józsa Imre halálhírét
A Jászai Mari-díjas színművész 62 évet élt.
2016.10.31. 10:26
Velvet.hu
Elhunyt Józsa Imre színművész
Életének 63. évében elhunyt Józsa Imre színművész; a Jászai Mari-díjas művészt hosszú, súlyos betegség után vasárnap érte a halál - tudatta a József Attila Színház az MTI-vel
2016.10.31. 10:24
Gondola.hu
Elhunyt Bara Margit Kossuth-díjas színésznő
Életének 89. évében, hosszan tartó súlyos betegség után keddre virradó hajnalban elhunyt Bara Margit Kossuth- és Balázs Béla-díjas színésznő, az 1950-1960-as évek egyik legnagyobb magyar filmcsillaga - erősítette meg a család a 24.hu értesülését az MTI-nek.Bara Margit 1928-ban született Kolozsváron, kétnyelvű család gyermekeként, apja bőrgyári munkás, édesanyja gyergyóremetei tősgyökeres székely volt. Középiskolás korában statisztának jelentkezett a Kolozsvári Magyar Színházba, ahol 1945-től tíz éven át játszott, miközben egy évet elvégzett a Színművészeti Akadémián. Kolozsvárott ismerte meg első férjét, Halász Gézát is, aki államközi szerződéssel játszott ott. Vele települt át Magyarországra 1955-ben. Az ismeretlen színésznőt már érkezése napján próbafelvételre hívták, Ranódy László neki adta a Szakadék női főszerepét, a filmben kitűnően érvényesült dekoratív szépsége. Az ezt követő bő egy évtized alatt huszonhat filmben játszott, többnyire főszerepet. Az országos népszerűséget második filmje, a Bakaruhában hozta meg számára, amelyben Darvas Iván partnereként játszhatott. Tragikus női sorsokat jelenített meg további számos nagysikerű filmben is (Ház a sziklák alatt, Szegény gazdagok, Hideg napok).1955-től a Petőfi Színház társulatában lépett fel. Kiváló szerepeket kapott, miközben házassága Halász Géza öngyilkosságával tragikus véget ért. 1957-ben átkerült a Nemzeti Színházba, ahol rövidesen eljátszhatta talán legnagyobb színpadi sikerét, Lisát az Élő holttest című Tolsztoj-Piscator darabban. A csúcson volt, amikor 1964-ben nevét belekeverték a zavaros Onódy-ügybe: az egész városban elterjedt a vadászházakban lezajlott vad orgiákról szóló pletyka, s a botrányban "rá osztották" a női főszerepet. Az utcán utána kiabáltak, obszcén telefonokat, gyalázkodó névtelen leveleket kapott. Hiába próbált védekezni a rágalmak ellen, a Nemzeti Színházból az utcára tették, a kollégák, barátok elfordultak tőle, pályafutása harminchat évesen derékba tört. 1966-ban ugyan szerződtette a József Attila Színház, de alkatához nem illő szerepeket osztottak rá, a kritikája is lesújtó volt. Utolsó hazai filmszerepét 1969-ben játszotta az Imposztorokban. Ebben a légkörben megváltással ért fel számára, amikor második férjével, az olimpiai bajnok vízilabdázó, ekkor már edzőként dolgozó Gyarmati Dezsővel és kislányukkal, Eszterrel 1970-ben Kolumbiába utazhatott, ahol Gyarmati a válogatottat irányította. Hazatérésük után Bara Margit a Német Demokratikus Köztársaságban kapott még egy filmszerepet (a filmet itthon be sem mutatták), a színpadtól 1978-ban vonult végleg vissza. Bár később több szerepajánlattal is megkeresték, egyiket sem érezte visszautasíthatatlannak, inkább a családjának élt. Unokája, Szilágyi Liliána ifjúsági olimpiai és Európa-bajnok úszó. Művészetét 1967-ben Balázs Béla-díjjal ismerték el, 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét vehette át. 2002-ben megkapta a Kossuth-díjat is, amelyet kimagaslóan tehetséges színészi és filmművészi tevékenységéért, felejthetetlen, mélyen átélt és érzékenységtől sugárzó szerepformálásaiért, művészi életútjáért ítéltek oda neki. 2011-ben, a 42. Magyar Filmszemlén életműdíjjal tüntették ki a 2005 óta nagybeteg művésznőt, 2012-ben Budapest díszpolgára címet adományozták neki.MTI
2016.10.25. 09:08
Szinhaz.hu
„Mára esőt mondanak” - Diákok flashmobja idézi meg a forradalmat Miskolcon
Az 1956-os forradalom miskolci eseményeinek pillanatait elevenítik fel a Miskolci Nemzeti Színház művészei 60 középiskolás diákkal közösen. Október 23-án Miskolc belvárosában több helyszínen is megidézik az akkori hangulatot néhány perces jelenetekkel. Az akció szervezőjével és rendezőjével, Fandl Ferenc színművésszel készült villáminterjú.A forradalom kapcsán leginkább a budapesti eseményeket ismerjük. Azzal, hogy mi zajlott a vidéki városokban, kevéssé vagyunk tisztában. Honnan gyűjtöttetek anyagot, hogy rekonstruálni tudjátok az akkori történéseket?Nagy szerencsénk van, hiszen megjelent egy könyv is a forradalom helyi történéseiről Miskolc 1956 címmel, amelynek szerzője, gyűjtője Kis József, a levéltár osztályvezetője, a Miskolci ’56-os Emlékbizottság tagja. Ő volt az, aki dokumentumokkal, fényképekkel, plakátokkal, korabeli jegyzőkönyvekkel segítette a munkánkat. Sényi Fanni dramaturg írta meg ezekből az anyagokból ezt a többhelyszínes előadást. Ez tulajdonképpen egy olyan eseménysor, ami bemutatja azt, ami megtörtént vagy megtörténhetett volna. Miután Nagy Attila, a miskolci események egyik központi figurája színész volt, így színházi emberek lévén számunkra szinte természetes, hogy az ő szemén keresztül szeretnénk láttatni a történéseket. Erre a szálra fűzzük fel az előadásunkat. Milyen emblematikus helyszínek és események jelennek meg a flashmob sorozatban?Nem feltétlenül az autentikus eseményeket és helyszíneket igyekszünk bemutatni. Mivel a valós történések a város egymástól nagyon távol eső pontjain zajlottak, így mi inkább a belvárosban igyekeztük megfelelő helyszíneket találni, amelyek utalnak az akkori eseményekre. Itt is vannak persze olyan helyek, amelyek valóban jelentősek voltak akkor, mint például a Zenepalota előtti tér, ahol egy szovjet emlékmű állt 1956-ban. Az események bemutatásánál sem a pontos történések rekonstruálását tűztük ki célul, hanem Nagy Attila szemszögéből nézve idézzük meg a nap hangulatát. Egyszerre van benne fikció, dokumentalista színház és improvizáció, hiszen utcai performanszok formájában igyekszünk megfogni azt az atmoszférát, amit akkor tapasztalhattak a miskolciak. A flashmob azért találó kifejezés ebben az esetben, mert egyfajta villámcsődület alakulhatott ki 1956-ban is: a korabeli feljegyzések, visszaemlékezések tanúsága szerint a legtöbben nem is tudták, hogy mi történik, de valami mégis összekovácsolta az embereket.Mit takar az esemény címe, „Mára esőt mondanak”?1956-ban az Országos Meteorológiai Szolgálat minden idők harmadik legmelegebb október 23-ai napját regisztrálta. Gyönyörű napsütéses idő volt. A korabeli dokumentumokból az derült ki, hogy nagyon bízott benne az akkori központi vezetés, hogy ha eső lesz, hazamegy a tömeg. Az egyik jelenetünkben is megjelenik, amikor a kormányközeli hatalom képviselői abban reménykednek, hogy mára esőt mondanak.Hatvan középiskolás diák és több színművész közös produkciója lesz ez az eseménysorozat. A diákok hogyan állnak hozzá ehhez a különleges lehetőséghez?Az elején volt egy ráhangoló beszélgetés, egy kis történelmi elemzés a diákokkal. Kiderült, hogy nem foglalkoztak még behatóan az akkori történésekkel, ám ennek előnye, hogy így megmaradt bennük az ünnep emelkedettségének érzése. Szimbolikus eseményként él bennük ’56. Fantasztikus tömegként vannak jelen a Csarnokban, ahol próbálunk. Szinte minden miskolci középiskolából vannak diákok. Amikor egyszerre szólal meg a hangjuk, akkor valóban érzik, hogy milyen lehetett az, amikor tízezrek gyűltek össze a szabadságért. Ez az érzés inspirálja és teszi őket érdeklődővé az akkori események iránt is. Ezt az energiát látva azt gondolom, személyiségfejlesztő hatása is van egy-egy ilyen próbafolyamatnak, sőt akár a történelemoktatásba is érdemes lenne bevonni a flashmobot. Kérdezett: Papp AndreaRészletes programok, helyszínek:1. Tánciskola 10.00-10.30Bartók Béla tér (Zenepalota előtti tér) Első jelenet, melyben szemtanúi leszünk, ahogy a tánciskolai fegyelem vad rock’n’roll lázadásba csap át. Két ÁVO-s tiszt elvisz néhány rendszegőt, a diákok fejvesztve indulnak társaik kiszabadítására. Nagy Attila, a Miskolci Nemzeti Színház fiatal színésze próbálja a diákok indulatát helyes mederbe terelni, kevés sikerrel.2. ÁVO-s gyűlés 11.00-11.3011.00 Centrum villamosmegálló, Széchenyi u-Ady E. u saroktól indulva11.10 a Misley Emese emléktáblán át11.10-11.20 a Széchenyi utcán végig, a HELYNEKEM sörözőig zajlanak az események11.20-11.30 HELYNEKEM söröző és előtte Második jelenet, melyben a rémült ÁVO-sok rögtönzött gyűlést tartanak a Helynekemben. Arról vitatkoznak, hogy a szembemenjenek-e tömeggel, vagy inkább haza...3. A négy fekete ló 12.30-13.00Petőfi tér, szobor előtt Harmadik jelenet, melyben az ÁVO-sok és a diákok összeütközésbe kerülnek az utcán. Nagy Attila közvetíteni próbál a két oldal közt, több-kevesebb sikerrel. A forradalom első miskolci áldozata életét veszti...4. Letartóztatás 14.00-14.20Kandia-köz, Szinva-híd Negyedik jelenet, melyben éjjel becsöngetnek Nagy Attilához. Letartóztatják.5. Epilógus - Just walking in the rain 14.30-15.00Déryné-kert, Színház művészbejáró előtt, Nagy Attila mellszobránál Ötödik jelenet, melyben az idős Nagy Attila leül közénk és mesél, és Mi hallgatunk. „És lesz, aki csak éppen néz téged, mert örül, hogy lát ma itt fehérek közt egy európait.” (József Attila: Thomas Mann üdvözlése)
2016.10.22. 11:53
Szinhaz.hu
'Szilvalé rongyő' - Mágnás Miska Kecskeméten!
Megkezdődtek a Mágnás Miska próbái a kecskeméti Katona József Színházban. Az évad nagyoperettjének bemutatója november 18-án lesz.A kecskeméti színház ajánlója:A Mágnás Miska a magyar operett-irodalom egyik legnépszerűbb darabja. Címszereplője igazi komikus figura: Miska (Szemenyei János) talpraesett lovászfiú, aki a szemünk láttára változik előkelő arisztokratává. Párjából, a konyhalányként szolgáló Marcsából (Hajdú Melinda) pedig ugyanilyen gyorsan válik flancos dáma.Miért? Mert a szépséges Rolla grófkisasszony (Dobó Enikő) családja hallani sem akar arról, hogy lányuk a snájdig mérnök, Baracs István (Orth Péter) felesége legyen. A fiatalok érdekében összefog a környezetük, és ügyes cselszövésük révén győz az igaz szerelem.1916-ban, 100 évvel ezelőtt látott napvilágot a Mágnás Miska, az ország akkori legkiválóbb táncos- komikusának, Rátkai Mártonnak írott operett. Az érzelmes, mulatságos történetet olyan slágerek kísérik végig, mint a „Cintányéros cudar világ” vagy a „Hoppsza Sári”. A főbb szerepekben színpadra lép: Réti Erika, Kőszegi Ákos, Csapó Virág, Sirkó László, Nagy Viktor, Zayzon Zsolt, Pál Attila, Aradi Imre, Jablonkay Mária, Váry Károly, Puskás Gyula, Sirkó Anna, Patyi Szilvia. A díszlettervező Debreczeni Borbála, a jelmezeket Tihanyi Ildikó jegyzi, a koreográfus Barta Dóra, a zenei vezető pedig Károly Kati.A produkció rendezője Rusznyák Gábor. Bemutató: 2016. november 18.
2016.10.20. 15:27
Szinhaz.hu
Így szerettek ők - Felolvasószínház Nyáry Krisztián kötetéből a Reök-ben
Felolvasószínházi sorozat indul Nyáry Krisztián "szerelmeskönyveiből" a szegedi Reök-palotában, a produkciók szövegét egyetemi hallgatói írják saját irodalomtörténeti kutatásaik alapján.Az első bemutató előtt tartott szerdai sajtótájékoztatón az előadásokat rendező Réczei Tamás elmondta, hogy részben azzal a szándékkal hívta életre a sorozatot, hogy az egyetemistákat újra bevonzzák a színházba. A szövegkönyvek írását is irányító művész úgy látja, azokat a hallgatókat, akik maguk is részesei lehetnek egy-egy darab születésének, könnyen megfertőzheti a színház.Réczei Tamás elmondta, hogy a közönség részéről nagyon kedvező a produkciók fogadtatása, az első előadás iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a főpróbát is nyilvánossá kellett tenni. Szajbély Mihály irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem bölcsész karának dékánja kifejtette, az egyetemen indult kurzuson résztvevő hallgatók saját maguk keresnek olyan dokumentumokat, melyekkel a Nyáry Krisztián által megírt történeteket kiegészítve elkészíthetik az előadások szövegét. A professzor felidézte, hogy egykori bölcsészhallgatóként maga is részese volt a Paál István nevével fémjelzett szegedi egyetemi színjátszásnak, és az akkor szerzett tapasztalatokból sokat profitált irodalomtörténészként. Nyáry Krisztián - aki az első produkcióban maga alakítja Szabó Lőrincet - kiemelte, hogy a magyar költők, írók szerelemi életét feldolgozó rövid irodalomtörténeti etűdök, szórakoztató ismeretterjesztő írások kedvet csinálhatnak a művekhez és a szerzőkhöz. Az író szerint a magyar oktatás kiváló kezdeményezései voltak az önképzőkörök, amelyek segítették az irodalomhoz való szoros kötődés kialakulását. Hiszen az, aki 14-20 éves kora között megfertőződik az irodalommal, egész életében olvasni fog. Az író hangsúlyozta, hogy az nem csak önmagáért fontos, hiszen az érzelmi tapasztalat átadására hatékonyabb módszert még nem találtak ki, mint az irodalom és a színház. Nyáry Krisztián bízik benne, hogy azok, akik megnézik a negyedszázad tragikus szerelmi háromszögét felelevenítő első darabot, kedvet kapnak ahhoz, hogy hazaérve elővegyék Szabó Lőrinc verseit. A sorozat novemberben a Kozmutza Flóra, József Attila és Illyés Gyula kapcsolatát feldolgozó darabbal folytatódik.
2016.10.13. 08:04
Szinhaz.hu
Fővárosi színpadokon a soproni társulat
Három előadással szerepel a Soproni Petőfi Színház Budapesten október közepén. Az Álmos legendája táncmű a Millenárison, az Őszi szonáta című színpadi játék a Klebelsberg Kultúrkúriában, A magány változatai – ’56 után címmel Hamvas Béla és Márai Sándor írásaiból készült dokumentumjáték pedig a Vigadóban tekinthető meg.Az Álmos legendája című táncmű október 20-án (csütörtökön) este hét órakor a budapesti Millenáris Teátrumban lesz. Szarka Gyulának, a Ghymes együttes Kossuth-díjas alapítójának, Szálinger Balázs József Attila-díjas költőnek és Demcsák Ottó Harangozó-díjas táncművésznek az alkotása az őstörténetről a Sopron Balett előadásában látható. A produkció nyáron Pápán is vendégszerepelt, majd Szarvason az V. Magyar Teátrum Nyári Fesztiválon díjakban is mérhető sikert ért el. Szarka Gyula zeneszerzői különdíjat kapott az új zenemű megalkotásért. Az Álmos szerepében akkor látható Bolla Dániel a legjobb férfi táncművésznek járó elismerésben részesült. Mindemellett a zsűri a produkciónak ítélte oda a leglátványosabb táncjátéknak járó díjat. A fesztivál eddigi történetében másodszor fordult elő, hogy egy előadás három szakmai díjat nyert.Az Őszi szonáta című előadás is vendégszerepel a fővárosban a Klebelsberg Kultúrkúriában október 17-én (hétfőn) este hét órakor. A produkció a Soproni Petőfi Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház, a Komáromi Jókai Színház, a Mikházi Csűrszínház, a Forrás Színház, a Pesti Magyar Színház és a bécsi Europa Club együttműködésében jött létre. Az Ingmar Bergman szövege alapján készült sikeres bemutató bejárta a Vajdaságot, vendégeskedett nagy sikerrel Komáromban, majd a Pesti Magyar Színházban. A darab meghívást kapott a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljára is nyáron és novembertől ismét látható lesz Sopronban. A rendező Pataki András, aki a díszletvilágot is kialakította, a jelmeztervező Szélyes Andrea. A négy szereplőt négy különböző színházi műhely, illetve térség delegálta. Charlotte szerepében az erdélyi színjátszás kiemelkedő képviselője, Farkas Ibolya lép színpadra. Wischer Johann, a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatója Viktort alakítja a színpadi játékban, Helena szerepét Diószegi Imola formálja meg, a soproni teátrumból pedig Molnár Anikó látható Eva szerepében.Harmadik bemutatkozásként A magány változatai – ’56 után címmel Hamvas Béla és Márai Sándor írásaiból készült dokumentumjátékot mutat be a Soproni Petőfi Színház a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán október 20-án (csütörtökön) este fél nyolckor. A szerkesztő-rendező Katona Imre.A Magyar Művészeti Akadémia Köztestülete „Szó, szín, játék” néven sorozatot szervez a Pesti Vigadóban. Ennek keretében vendégeskedik most a fővárosban a leghűségesebb magyar település teátruma. A Soproni Petőfi Színház előadása megkísérli, hogy két írói portrét rajzol meg párhuzamosan. Egymás mellé helyez két, egymáshoz nagyon hasonló és mégis meglepően különböző arcot. Két alkotót idéz meg, két elkötelezett és etikus embert, akik a kényszerű döntések útvesztőiben a legnehezebbet, s talán az egyetlen lehetséges megoldást választották. Az igaz ember számára az egyetlen elfogadhatót. Valamire ugyanis nemet mondtak. S amire nemet mondtak, azt egészében is megtagadták.A külső és a belső emigráció pozíciói jelennek meg Márai és Hamvas személyesen is megszenvedett állásfoglalásaiban. Az előadás egyfajta fiktív dialógust hoz létre a művek, naplórészletek és tanulmányok részleteiből, melyben a két alkotó meglátásai összecsapnak. Olykor egymás mellett beszélve, olykor ütközve, de akaratlanul is egymást erősítve tárulnak fel befolyástól mentes ítéleteik, hiteles tanúvallomásaik egy történelmi eseménysor kapcsán, melynek magvában az október 23-án kirobbant népfelkelés áll. A produkcióban Ács Tamás és Papp Attila szerepel.
2016.10.11. 15:40
Szinhaz.hu
Nyíregyházán a Képzelt riport - Ladányi Andrea koreográfiájával
Tasnádi Csaba rendezésében mutatta be a Móricz Zsigmond Színház Déry Tibor azonos című kisregényének magyar musicalváltozatát október 8-án.Ajánló a darab elé:"Ha nem bírod már elviselni azt, amiben vagy, Lépj ki, mint egy rossz cipőből, ringasd el magad!" - éneklik a sorsukat elviselni nem tudó fesztiválra igyekvők, hogy ebben a hömpölygésben végül elvesszen Eszter, és szerelmének kétségbeesetten kelljen őt keresnie. Ez a keresés, majd meg nem találás végig belengi a darabot. Meddő harc a harmincezres szextől - fűtől - szédítő akkordoktól megrészegült, őrjöngő tömegben, akiket egy ponton túl még egy kiderítetlen gyilkosság is lázban tart. Eszter és József hiába menekültek el a történelem rosszarcú alakjai elől Magyarországról, sorsuk utoléri őket az ígéret földjén is.A teátrum reményei szerint a nyíregyházi közönség a Hair alkotógárdájának köszönhetően (Ladányi Andrea - koreográfus, Borlai Gergő - zenei vezető, Lakatos Márk - stylist és Szöllősi Géza animációkészítő) igazi XXI. századi képi- és hangzásvilágban ismerheti meg ezt a mára már klasszikussá lett darabot.A musical 1973. március 2-i vígszínházi bemutatója után azonnali kritikai és kasszasiker lett hazai és (a vendégjátékoknak köszönhetően) európai szinten. A premier óta számos magyarországi és európai színpadon bemutatták, míg angol nyelven az USA-ban 1986 márciusában láthatta először a közönség.Fotó: Janics AttilaTasnádi Csaba rendező a Képzelt riportról:"Két jelentős, óriási tömegeket vonzó fesztivál volt Amerikában 1969-ben: egy augusztusban és egy decemberben, ez utóbbin pedig a biztonsági emberek leszúrtak egy fekete bőrű fiút. Akkoriban az információk még lassabban jutottak át a kontinensek között, mint napjainkban, de előbb-utóbb Magyarországra is megérkeztek a hírek. Déry Tibor ezekből kiindulva az amerikai létformát, a szabadságvágyat, a fajgyűlöletet használta kisregénye alaphelyzeteként, és e köré építette fel létfilozófiai elmélkedését, ami a halódó kapitalizmust jeleníti meg, benne dekadens fiatalokkal, kirekesztéssel. A regényből a Vígszínházban pár évvel később fantasztikus előadás született, a dalok pedig gigaslágerek lettek. Nyilván egyszerűbb lenne a dolgunk, ha koncertet kellene színpadra állítanunk, de ez egy színpadi mű, amit nem lehet belegyömöszölni egyetlen hagyományos kategóriába sem - azt mondanám, szürreális szertartásjáték. Az volt a dolgunk, hogy 43 év elteltével olyan előadást hozzunk létre, ami megfogja a nézőket, és ehhez az kellett, hogy meghatározzuk: mi az, ami a Déry-regény kiemelt mozzanatai közül most is fontos. Bizonyos szempontok mai szemmel nézve már nem annyira jelentősek, mint az 1970-es évek elején, így eltolódtak a hangsúlyok. Ami a történetből számomra lényeges, az az útkeresés. Nem véletlen, hogy az egyik főszereplőt Eszternek hívják - a név perzsa nyelven csillagot jelent, és szerintem ez arra utal, hogy mindenki keresi a saját vezérlőcsillagát."KÉPZELT RIPORT EGY AMERIKAI POPFESZTIVÁLRÓLSzerző:DÉRY TIBOR PÓS SÁNDOR PRESSER GÁBOR ADAMIS ANNA Rendező:TASNÁDI CSABAEszter: KUTHY PATRÍCIAJózsef: ILLYÉS ÁKOSBeverley: SZABÓ MÁRTAFiú: VARGA BALÁZSKígyó: HORVÁTH MARGITBíró: PUSKÁS TIVADARJuana: NYOMTATÓ ENIKŐJuana: DÉZSI DARINKAManuel: RÁK ZOLTÁNRené: LAKATOS MÁTÉMarianne: KOSIK ANITAFrantisek: GULÁCSI TAMÁSBill: NAGYIDAI GERGŐTanú: HORVÁTH SEBESTYÉN SÁNDORLány: KISS VERONIKAFiú: FORRÓ MÁRK tánckar: Dorka Dóra, Frindik Nóra, Lázár Anita, Nagy Noémi, Pallai Petra, Rabóczki Márta, Vámosi Judit, Végvári Boglárka, Boros István, Holló Arnold, Kercsó Attila, Száraz DávidSúgó: KOVÁCS KATALINÜgyelő: T-LAFOREST CSABARendezőasszisztens: FÜLÖP ANGÉLAZenei asszisztens: KOSIK ANITAKoreográfus asszisztens: VÁMOSI JUDITFővilágosító: ÁTS ZOLTÁNKonzultáns: SEDIÁNSZKY NÓRAStylist: LAKATOS MÁRKZenei vezető: BORLAI GERGŐKoreográfus: LADÁNYI ANDREA
2016.10.10. 10:03
Szinhaz.hu
Black Comedy - Csizmadia Tibor Salgótarjánban rendezett
Peter Schaffer Black Comedy c. komédiáját mutatta be a Zenthe Ferenc Színház.A Zenthe Ferenc Színház ajánlója:A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház évadbeli első premierje a megszokott hétfői naptól eltérően ez alkalommal kivételes időpontban, október 9-én, vasárnap este hét órakor kezdődik. Nem véletlenül... Egy különleges évad különleges előadása lesz a társulat évadnyitója, méghozzá egy nem mindennapi sztorival.Fotó: Komka Péter/MTICsizmadia Tibor rendezésében Sir Peter Schaffer angol drámaíró egyik legismertebb bohózatát, a Black Comedyt állítják színpadra. A bemutatóval egyben tisztelegnek a szerző emléke előtt, aki a salgótarjáni premiert már nem érhette meg, a szerző júniusban hunyt el 90 évesen.A történet egy ifjú szobrász, Brindsley Miller, és menyasszonya, Carol Melkett látszat-világát mutatja be: főhőseink néhány drága, antik bútort kölcsönöznek engedély nélkül szomszédjuktól, hogy lenyűgözzék egyrészt Carol katonatiszt édesapját, másrészt a Brindsley munkáinak megtekintése végett egyazon estére vendégségbe hívott milliomos műgyűjtőt. Ám egy váratlan áramszünet, a szomszéd idő előtti visszatérése, valamint a fiú ex-szeretőjének hirtelen felbukkanása révén a dolgok kicsúsznak Brindsley és Carol irányítása alól, és a helyzet egyre katasztrofálisabbá válik. Na és egyre nevetségesebbé...Sir Peter Schaffer:Black Comedy bohózat 2 részbenjátékidő: 120 perc Brindsley Miller ........ Szűcs Péter Pál Carol Melkett ........ Marjai Virág Clea ........ Bozó Andrea Miss Furnival ........ Kovács Vanda Melkett ezredes ........ Csernák János Harold Gorringe ........ Albert Péter Schuppanzigh ........ Rácz János George Bamberger ........ Erdélyi Gábor látványtervező ........ Bobor Ágnes súgó ........ Falati Hedvig ügyelő ........ Verebélyi Zsolt rendezőasszisztens ........ Pünkösdi Mónika rendező ........ Csizmadia TiborPremier: 2016. október 9., 19.00 óraMásodik előadás: 2016. október 11., 19.00 óraHelyszín: Salgótarján, József Attila Művelődési Központ, színházterem
2016.10.09. 14:42
Szinhaz.hu
János vitéz „matyó Chanel motívummal” - Kecskeméten Szente Vajk rendezése
Kacsóh Pongrác daljátéka Petőfi Sándor azonos című elbeszélő költeményét veszi alapul, még gazdagabbá, mesésebbé varázsolva azt. Ajánló a darab elé:Kukorica Jancsi és a szépséges Iluska méltán elhíresült története a szintén jól ismert dallamokkal kiegészülve a magyar operett korszak sikersorozatának kezdetét jelöli. A „pásztorok királyának” , a „szegény kis árva lánynak”, a francia királykisasszonynak és Bagónak sokan adtak már életet a magyar színpadokon A kecskeméti Katona József Színház művészei Szente Vajk rendezésében elevenítik meg a tündérmesét.Villáminterjú Dobó Enikővel:A megszokott porcelánbaba helyett igazi vagány csaj Dobó Enikő Francia királylánya a kecskeméti János vitézben. Imádja a focit, óriási küzdő és mindeközben bámulatosan énekel.- Hogyan talált magára az elkényeztetett királyi sarj?- Mindig is benne lehetett a vagányság, hiszen az első dala arról szól, hogy milyen jó lett volna férfinek születni. Nem akar gyenge nő lenni, sokkal jobban vonzza az az élet, amit a fiúk élnek. Aztán megismerkedik azzal a férfival, aki felébreszti benne a vágyat, de aki ugyanakkor elérhetetlen számára, és a vagány kiscsaj a csalódások hatására felnőtt nővé válik. János újra és újra visszautasítja, s ő újra és újra talpra áll, a végén pedig kimondja az egyik legsúlyosabb mondatot, amit ember kimondhat: „Én már nem leszek boldog”. Nagyon fáj, belehal, de vesz egy mély levegőt, és elengedi az imádott férfit. Ehhez hihetetlenül sok erő kell.- A zenei anyag a legnehezebbek közé tartozik. Hogyan készültél rá?- Nyár óta készülök, hiszen szinte operaénekesi tudást igényel. Folyamatosan mozgásban vagyok, intenzív jelenlétet igényel a szerep, miközben ezeket a gyönyörű, nagy felkészültséget igénylő dalokat énekelem.- Hogyan készültél a fizikai megterhelésre? Futás? Edzőterem?- Nagyon oda kell figyelni arra, hogy az énekléssel mi egyeztethető össze. Előadás napján nagyobb távot futni például többet árt, mint használ.- A rendezőt, Szente Vajkot a foci Eb sikere inspirálta: a foci fontos szerepet kap az előadásban. Te is elmentél pár edzésre?- Az elején nagy lendülettel vetettem bele magam, de gyorsan kiderült, hogy olyan szinten úgysem tudom megtanulni a trükköket, ami az egy színházi előadáson, ráadásul egy zenés szerepnél működhetne. Szerencsére Németh Eszter látványos koreográfiája tökéletesen megoldotta a problémát.- Iluska vagy a királylány? Melyik áll hozzád közelebb?- Sokáig azt gondoltam, hogy Iluska karaktere. Aztán elkezdtünk próbálni, és egyre jobban beleszerettem a francia királylány szerepébe, most pedig kifejezetten imádom. Az eddigi szerepeim közül ez lett az egyik legkedvesebb.Villáminterjú Kovács Yvette Alida jelmeztervezővel:A magyar futballisták Eb-sikere inspirálta Szente Vajkot, amikor belekezdett a kecskeméti színházban a János vitéz rendezésébe. Kovács Yvette Alida jelmezei a huszárgúnyát és a futballisták mezeit idézik egyszerre. A bemutató október 7-én lesz az új Kamaraszínházban.- Mi volt az első gondolata, amikor meghallotta Szente Vajk rendezői koncepcióját? – kérdezte Kovács Yvette Alidától Rákász Judit.- Vajk alapkoncepciója az volt, hogy korunk csatája a foci. Ott mérkőznek meg egymással a nemzetek, mérik össze erejüket. A focisták a modern kor harcosai. Ezért ki kellett találni, hogy a huszáröltözetek miként illeszthetőek be ebbe a közegbe. -Mi okozta a legnagyobb fejtörést?- Miután megszületett az alapötlet, a következő- és egyben legfontosabb- lépés az volt, hogy meghatározzuk az egyes szereplők helyét ebben a rendszerben. A huszárok focisták, így a Strázsamester lett a kapus. Bartolo, az udvari tudós kapta a sportriporter szerepkört. A lányok –Iluskával együtt - pompom szurkolólányokként jelennek meg. A falu csősze biztonsági őr, míg a francia király az edző. Ebben a rendszerben külön játéklehetőséget ad az is, hogy kinek mi legyen a mezek a hátán feltűntetve.- Milyen technikával készültek például a focista-huszár jelmezek?- A tervek megvalósítása jelen esetben a szokottól eltérő kihívást jelentett. A ruhák népi jellegét a printelés adja meg, ezért nagyon fontos annak a minősége. Ráadásul a jelmezek mind egyediek és egyenként különböző grafikai tervek kellenek a legyártatásukhoz. Többféle printelési technika létezik, de a kész mezek mintával való printelése külön szakterület – mind az anyag minősége, mind a minták, mind a formai kötöttségek miatt.- Melyik jelmez a személyes kedvence?- Az egész rendszer együtt tetszik. Talán az egyik legviccesebbnek a Mostoha jelmezét találom, ahol sikerült a Chanel logot a sujtás mintájával ötvözni, és megszületett „matyó Chanel motívum”.- Hisz a "gombold újra" gondolatában a civil öltözködésben? Feléleszthetők/felélesztendők a magyar népművészet motívumai a mai öltözködésben?- Minden újítást nagyon szeretek, de fontosnak tartom az értékmegőrzést is. Nagyon tetszik a crossover műfaj és fontosnak tartom, hogy klasszikusokat vagy a népi művészetet a fiatalok számára érthetőbbé és vonzóbbá tegyük. Amikor sikerül felkelteni az ifjúság érdeklődését, akkor talán nyitottabbá válnak az eredeti változat befogadására is. Szerző: Rákász JuditKacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai JenőJÁNOS VITÉZ daljátékJános ORTH PÉTERIluska KÉKKOVÁCS MARA / SZABÓ NIKOLETT e.h. Bagó KISS ZOLTÁN Francia király PÁL ATTILA Francia királylány DOBÓ ENIKŐ Strázsamester ARADI IMRE Gonosz mostoha CSOMBOR TERÉZ Bartoló udvarmester SIRKÓ LÁSZLÓ Csősz KANALAS DÁNIELZenekar: Csonka Zoltán, Földi Jácint, Kiss Dániel, Kondacs Szílvia, Kovács Mihály, Látó Richárd, Mészáros Orsolya, Várkonyi Zsolt, Valamint a Kecskemét Táncegyüttes táncosai: Görög Anna Judit, Márkli Zsuzsanna, Halász József, Vidács Sándor, Kórus: Dratsay Dóra, Ortan Vivienne, Kanalas Dániel, Tolnai Ottó Díszlettervező: Túri Erzsébet Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida Zenei vezető: Károly Kati Zenéjét átdolgozta: Látó Richárd Koreográfus: Németh Eszter Súgó: Patyi Szilvia Ügyelő: Berki Zoltán Rendezőasszisztens: Frigyesi TündeRENDEZŐ: SZENTE VAJK BEMUTATÓ: október 7. 19.00, Kelemen László KamaraszínházAz előadás hossza 110 perc (1 szünettel)
2016.10.07. 07:05
Szinhaz.hu
Takarásban... - Beszélgetéssorozat indul a Magyar Színház színészeivel
Ágoston Péter, a Magyar Színház színésze különleges videósorozatot készített kollégáival.Ágoston Péter szavaival:Harmadik évadomat kezdem a Magyar Színházban. Az elmúlt időszakban a kollégáimmal folytatott beszélgetéseim alatt gyakran jutott eszembe, hogy amit hallok, azt sokaknak kéne hallania.Nagy rajongója vagyok a színészekkel készült beszélgetéseknek és itt olyan „alapanyaggal” kerültem szembe, hogy szinte az ideszerződésemkor megálmodtam ezt a sorozatot. Volt, aki vállalta, volt, aki nem. 2016 márciusában a Színház- és Filmművészeti Egyetem televíziós műsorkészítő osztályának segítségével le is forgattuk.Ebben a huszonegy darab 45-50 perces részben tizennyolc kollégámat kérdeztem örömükről, bánatukról, gondolataikról, szakmai- és személyes életútjukról. Beszéltünk a főiskoláról, a színházi rendszerről, családi hátterekről, a színészoktatásról, nőkről-férfiakról, a határon túli származásról, és még sorolhatnám. Különös hangsúlyt fektettem az általuk megélt színháztörténeti eseményekre. Ilyen például a Blaha Lujza téri épület felrobbantása, vagy a 70-es évek vége-80-as évek eleje, amikor Szolnokról és Kaposvárról a Nemzetibe érkezett Székely Gábor, Zsámbéki Gábor, Ascher Tamás, egészen a Katona megalakulásáig. Több generáció mesél az ezredforduló időszakáról, amikor az épületről „levették a cégért”. Az egyik aranydiplomás beszélgetőpartnerem például elmesélte az általa megélt összes igazgatói ciklust a 60-as évektől kezdve, ahogy ő látta. Azt gondolom, hogy igazán sokat mondó, tanulságos, mély és őszinte beszélgetéseket fognak látni.2016. október 13-tól minden héten csütörtökönként kerülnek fel az epizódok a színház honlapjára (www.pestimagyarszinhaz.hu) és facebook oldalára abban a sorrendben, ahogy leforgattuk.Akikkel beszélgetek: Benkő Nóra, Soltész Bözse, Szűcs Sándor, Gáspár Kata, Pavletits Béla, Fillár István, Gémes Antos, Takács Géza, Simon András, Ruttkai Laura, Jegercsik Csaba, Tóth Sándor, Szatmári Attila, Tóth Éva, Dániel Vali, Bede Fazekas Szabolcs, Rancsó Dezső, Tahi József.Ágoston Péter
2016.10.05. 06:00
Szinhaz.hu
Színházba mentem! - Kampány indul a színház népszerűsítéséért
Színházba mentem! - szól a 2016/17-es színházi évaddal együtt útjára induló kampány szlogenje.A Magyar Teátrumi Társaság a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával olyan programot valósít meg, melynek célja a színházba járás népszerűsítése a fiatalok körében és a kíváncsiság felkeltése azokban is, akik nem, vagy csak ritkán választják ezt a szórakozási lehetőséget.Színházba járni jó: menjünk minél többen, minél gyakrabban! Ezzel az üzenettel és számos eszközzel segítjük ősztől a színházak és közönségük egymásra találását. Az üzenet népszerűsítéséhez a hazai művészet, kultúra és sport világából hozzánk csatlakozott népszerű közéleti személyiségek színházba invitálása is hozzájárul. A kampány arcaiként olyan színházi – és közéleti szereplőket kértünk fel, akik örömmel álltak a kezdeményezés mellé. Ők szerepelnek a kampány országosan terjesztett kisfilmjeiben és plakátjain: Györgyi Anna (Jászai Mari-díjas színművésznő), Lovas Rozi (Junior Prima díjas színművésznő), Rúzsa Magdi (Fonogram- díjas énekesnő), Varga Katalin (paralimpikon), Járai Máté (Jászai Mari-díjas színművész), Lackfi János (József Attila-díjas költő, író, műfordító), Kiss Gergely (háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó), Kovács András Péter (Karinthy-gyűrűs humorista), Kristóf Krisztián (Hortobágyi Károly-díjas zsonglőr), Szarvas József (Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész színművész), Száraz Dénes (színművész), Szente Vajk (színművész, rendező).A citylight plakátok 18 megyében, 16 városban és Budapest 12 kerületében, közel 120 helyen lesznek láthatók. A marketing kampány részeként idén ősszel rádió spot formájában is felhívjuk a figyelmet a színházi évadra.A projektben fontos szerepe van az online kommunikációs eszközöknek is. Ennek részeként elkészült a Színházba mentem! mobil applikáció, mely az első olyan színészkereső alkalmazás, mely több ezer színészről és előadásaikról informál. A Színházba mentem! kampány a mobil applikáción belül az alábbi két játékra invitál minden színházszeretőt:„Színházba mentem! Keressük a legegyedibb, legcsinosabb színházba járókat. Játssz és üzenj ismerőseidnek melyik színházban találnak meg aznap este. Ehhez annyit kell tenned, hogy 2016. október 10. és 2016. december 6. között készítesz egy fotót magatokról bármelyik magyarországi vagy határon túli, magyar nyelven játszó színházban. A saját oldaladra feltöltött képekre folyamatosan szavazhatnak barátaitok a Facebookon. A legtöbb szavazatot kapó páros egy hétig vendégeskedhet a 2017-es Pécsi Országos Színházi Találkozón.”„Színházba mentél? Ha igen, máris játékban vagy! Csekkolj be, fotózd le és küldd el színházjegyedet, hogy újabb élménnyel és egy-egy ponttal legyél gazdagabb. Virtuális kalapunkból minden héten újabb nyertesek kerülnek ki, akik között szabadon felhasználható színházjegyeket sorsolunk. A játék október 3-án indul és 2017. február 28-ig tart. Aki ez idő alatt a legtöbb pontot gyűjti, az szintén jutalomban részesül. A toplistások kulisszajárást és Színházba mentem! ajándékokat kapnak nyereményként.”A szinházabmentem.hu weboldal tartalmazza a kampány aktuális híreit, információt. Az applikáció és a weboldal által használt tartalmak adatbázis hátterét egy, az imdb-hez hasonló elven működő átfogó színházi adatbázis adja, a Hungarian Theater Database, röviden: htdb.hu. A jelenleg épülő weboldal célja, hogy egy összetett információs hátterű portálként szórakoztatva informálja a közönséget, komplex adatbázist biztosítva a magyar színházi világról.Kampányunkhoz és a weboldalon történő megjelenéshez jelenleg 52 magyar nyelven játszó színház csatlakozott, melyek között vidéki, budapesti és határon túli játszóhelyek egyaránt megtalálhatók.Programjainkkal a szakmát is megszólítjuk, hiszen a Színházba mentem! kampány részeként kerülnek megrendezésre a Színházat vegyenek! és a Foglaljon helyet! konferenciák.
2016.10.03. 12:56
Szinhaz.hu
"A színház? Szerelem!" - A Junior Prímák vallomásai
Az idei színházi Junior Prímák rövid videókban mutatkoznak be.Az FHB Bank gondozásában immár a 7. évben adták át a színház- és filmművészek egyik elismerését, a Junior Prima Díjakat. A 2016-ban megválasztott tíz Junior Primával együtt a színház és filmművészet kategóriában összesen 73 fiatal magyar tehetséget jutalmaztak eddig. Az FHB Bank által adományozott rangos elismeréseket odaítélő zsűri tagjai:Bálint András színész-rendező, Balogh Gabriella, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának tagja; Eszenyi Enikő színész-rendező, a Vígszínház igazgatója; Káel Csaba rendező, a Müpa vezérigazgatója; Molnár Piroska, a Nemzet Színésze és Orlai Tibor színházi producer.A Junior Prímákról saját szavaikkal:Eke Angéla színművész – Nylon Group, szabadúszóSzilágyi Csenge színművész – Vígszínház (korábban Centrál Színház)Benkó Bence rendező és Fábián Péter rendező – a K2 Színház alapítói Boross Martin dramaturg, színházi vezető, rendező – STEREO AktFehér Tibor színművész – Nemzeti Színház, Budapest Lábodi Ádám színművész – Vörösmarty Színház, SzékesfehérvárVecsei Miklós színművész, dramaturg és ifj. Vidnyánszky Attila színművész, rendező Wunderlich József színművész – Vígszínház (korábban Pécsi Nemzeti Színház)
2016.09.30. 06:01
Szinhaz.hu
"Nem leplez, hanem leleplez" - 65 éve született Gaál Erzsébet
65 éve született Gaál Erzsébet színésznő, rendező, a magyar színházművészet eredeti alakja.Gaál Erzsébet pályájáról röviden:Gaál Erzsébet, a hetvenes évek amatőr színházának kiemelkedő színésznője, aki a kilencvenes években rendezőként is jelentőset alkotott.Pályáját színészként kezdte az Orfeo együttesben, majd a Stúdió „K”-ban. Ő játszotta Marie-t a Fodor Tamás rendezte legendás Woyzeckben. 1985-től előbb színészként, majd rendezőként a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban folytatta pályáját. 1992-tõl a budapesti József Attila Színházban, majd Szolnokon, Szegeden és a Nemzeti Színházban is rendezett.A kísérletezõ, élõ színház megteremtõje, ahol a szöveg egyeduralma helyett a kép, a fény, a mozgás teremt új, más jelentést a színház műfajának.Sándor L. István a művészről:"(...) A rendezőnő előadásai ugyan pontosan leírhatók külső, formai jegyek alapján, értékük mégis megítélhetetlen ezek alapján. A forma ugyanis bennük sem minőséget teremtő végső cél volt, hanem az emberi tartalmak kifejezésre alkalmat teremtő keret, mely csakis kreatív színészi energiákkal társulva szerveződhetett minőséget hordozó műalkotássá. És Gaál Erzsi nem mindig találta meg azokat a színészeket, akik fogékonyan reagáltak volna azokra a kihívásokra, amelyet munkamódszere jelentett. Ebből adódóan a Gaál Erzsi-előadások színészi színvonala, végeredményben tehát minősége igencsak hullámzó volt. Egy idő után elfogytak a tanítványok, mozdíthatatlannak bizonyultak a profik. Az a hivatásos színházi közeg, amely lehetőséget biztosított számára a munkára, be is határolta, hogy meddig mehetett el. Ezért kezdett el utóbb történeteket mesélni, amihez nem igazán értett.Gaál Erzsi színháza elsősorban színház. Nem leplezi, hanem leleplezi a színházi helyzetet. Magáról a színjátszásról is szól. Ha úgy tetszik, rendezései új teátrális előadások voltak. A történet folyamatosságát megkérdőjelező, színházi hivatkozásokkal teli, sokfajta stílusra rájátszó játékok, amelyek folyamatosan átértelmezték a kiinduló szituációt. Ma ezt úgy hívják: posztmodern. Olyan produkciók alkotják tehát az életművet, amelyeket – ha még létezhetnének – megszületésük után 10 évvel ünnepelve fogadna a posztmodern új teatralitásra fogékony közönség. (...)"Zala Szilárd Zoltán színház- és zenekritikus Gaál Erzsiről:"Amikor az én képem „exponálódott”, a hetvenes évek végén, az amatőr színház nagy felfutásának már vége volt. Az évtized „húzóágazata”, az egyetemi színjátszás, egyfajta értelmiségi létforma begyakorlása, már nagyon csípte a hatóságok és a politikusok szemét. A fiatal, alternatív beállítottságú színházi alkotóknak egyre több akadállyal kellett szembenézni. Ebből is eredhetett, hogy igen kevés volt a jó színházi produkció. Fodor Tamás ma már klasszikusnak tartott Woyzeck-előadása olyan kivételnek számított, amit mindenki látni akart széles e hazában. És sokan szerették volna tudni, kik azok, akik nézik, s hogy viselkedünk az előadásokon. Úgyhogy a felmosóvíz rád loccsanása csak a kisebbik veszély volt, márpedig ebben a járkálós, egy színhelyen játszódó előadásban, ahol a nézők sétálva-rohanva követték a színészeket, s mindig mindenki igyekezett a lehető legközelebb helyezkedni az eseményekhez, gyakran rád löttyent valami, akár bele az arcodba. Testileg is megvolt az esélyed, hogy beszippantson a tér, holott nem tudhattad, hogy a következő percben szeretkezés lesz-e vagy gyilkosság, amibe belekeveredsz. Azon az estén érintésközelbe kerültem Büchner hősnőjével, Marie-val, akit Gaál Erzsi játszott a Lőrinc pap téri pincében. Furcsa leírni azt a szót, hogy ő játszotta: az az alakítás olyan mélyen átélt volt, olyan súlyú, intenzitású, olyan iszonyú erejű, hogy ma sem tudom hasonlítani semmi más színházi élményhez. Megvilágosodás részese voltam: mindaz, ami addig történt velem színházban, életben, iskolában, nem volt más, mint előtörténet. Egy emberi arccal szembesültem ott és akkor, mely a teljességet tükrözte, egy asszonyi sorssal, amelytől minden előzmény értelmet kapott. Hát ez lett az én saját, külön bejáratú képem Gaálról."Folytatást az Ellenfényben talál.Zsótér Sándor a rendezőnőről:"Gaál Erzsébet, akivel tíz évig, haláláig együtt éltem, Nyíregyházán volt rendező — ő hívott oda dramaturgnak. A színházzal kapcsolatos viszonyát, a színházról való gondolkodását illetően nála radikálisabb emberrel nem találkoztam. Ő biztatott, hogy írjak darabot — végzettségem szerint dramaturg vagyok —, és én megtettem. Az ő tanácsára kezdtem rendezni is. Minden tőle függött, én magamtól nem csináltam volna semmit. Nem éreztem ehhez magamban ambíciót, kellő agressziót. Nem szoktam nemet mondani. Úgy voltam vele, biztosan jól ismer, és szeret engem. Látja, hogy egyre szűkebb mezsgyén dolgozom. És azt gondolom, ha valaki szeret egy másik embert, nyilván a nehezebben járható út felé próbálja terelgetni. Lehet, hogy ez rövid távon nem jön be, de hosszú távon valamit mégis kezd az életével. Én tunyább alkat vagyok, lomhán tenném a dolgomat. Enélkül még ma is ott ülnék a Radnóti Színházban, vagy nem is tudom, hol."Az Orfeo csoport Gaál Erzsébetről saját szavaival:Düh: Azt gondolom, hogy a színháznak ma más funkciója van, mint amit általában tulajdonítanak neki. Valóban bele akarok avatkozni a közönség életébe, valóban egy csomó dologra brutálisan rá akarok kérdeztetni, valóban indulatokat akarok kiváltani – ez tény. Nálunk a színház ezt nem tekinti feladatának. Bennem a hazugságok és önbecsapások elleni gyűlölet és düh valóban pokoli erős. Erő és hit: Amikor 1980-ban megváltam az Orfeo-Studió K-tól, végig kellett gondolnom, hogy maradt-e még valami, ami érdekel a színházból, vagy jobb, ha elmegyek virágkertésznek. Önző módon az érdekelt, hogy annyi kísérlet után, amit mi tíz év alatt végigjártunk, mihez érzek még erőt és hitet, nem pedig az, hogy ők hogyan boldogulnak.Ismert vidékek: Tény, hogy ha az ember létrehozott valamit, ami sokaknak fontos lett, akkor sokáig ezt követelik tőle. Csakhogy amit már tudok, az engem többé nem érdekel. Legszívesebben a falnak mennék, amikor rendezőként azt kérik rajtam számon, hogy miért nem olyan „felütéses” előadásokat csinálok. Hát hogyan? A felütés kötődött egy korhoz, egy helyzethez, az én magánéletemhez, ezek pedig megismételhetetlenek, és egy olyasféle színházi formát öltöttek, amely fölött már rég eljárt az idő. Isten tudja, létre tudom-e majd hozni azt az újabb előadást, amely körül – ahogy te fogalmazol – egy újabb mítosz alakulhat ki, de az is biztos, hogy ha ez sikerülne, akkor majd ezen is túl kell lépnem. Az esély megvan rá, míg a föld alá nem kerülök. Lehet, hogy igazad van; ez az állandó „odébbmenés” zavarba hozza az embereket, mert a lelke mélyén mindenki biztonságra törekszik. Én is arra vágynék, hogy most már nyugalom legyen körülöttem, de valami mégis mindig olyan utakra hajt, amiket még nem ismerek. A színház már ismert vidékein halálosan unatkozom.Csak: Gödöllőn lehetőséget kaptam, hogy rendezőként dolgozhassak, így született meg három előadás: a Buster Keaton sétája, a Felütés és a Tájkép. Természetesen láttam néhány előadást, amiket kortársaim, volt alternatívok csináltak az elmúlt tíz évben, és az volt a benyomásom, hogy túl sok kompromisszumot kötöttek azért, hogy életben maradhassanak, hogy a szakma befogadja őket. Amikor öt évvel ezelőtt leszerződtem Nyíregyházára cselédkönyves színésznőnek, és később, amikor rendezni kezdtem, akkor – éppen az ő példájuk alapján – biztosan tudtam, hogy mi lesz az, amibe én nem leszek hajlandó belemenni. Csak olyan darabot rendezek, amivel közölni akarok valamit, csak olyan színészekkel dolgozom, akik érdekelnek és akikben hiszek, s magam választom ki a legközvetlenebb munkatársaimat – a díszlettervezőt, a dramaturgot és a zeneszerzőt. Mítosz: A művész mítosza a művészet lényege ellen dolgozik, üres önismétléshez vezet. Nehéz ezzel szembenézni, mert mindenki szeret elismert és sikeres lenni, még ha érzi is a bajt. Iszonyatos bátorság kell ahhoz, hogy valaki képes legyen mindent otthagyni, és megszabadulni egy jól bevált szereptől. (...) Elmesélek neked egy történetet. Novemberben Debrecenben rendezem Déry Tibor Óriáscsecsemőjét. Nagyon nehezen találtam főszereplőt. Hát egyszer csak, mint a mesében, az egyik fővárosi színpadon megláttam egy híres, idős komikusszínészt, aki teljesen lenyűgözött. Szünet után odaültem az első sor közepére, ámulva figyeltem, és azt mondtam magamban – én hülye –, hogy ezt a palit megpróbálom elcsábítani; játssza el az Óriáscsecsemőt Debrecenben, stúdióelőadásban. Egy ismerősöm bemutatott neki, mondtam, lenne ez a furcsa, abszurd darab, egy drámai szerep. Nagyon érdekes, felelte, őt még sosem keresték meg ilyen ajánlattal, de elolvassa a darabot. Megtörtént, elolvasta, nem ő hívott vissza, hanem a felesége tajtékozva: „Mi ez a mocskos darab, hogy van magának bátorsága egy ilyen aljas, szemét darabot a közönség elé vinni. Mi ezt a művész úrral együtt kikérjük magunknak!” A dologban az az ijesztő, hogy valaki, aki valóban egy élő legenda, tudja a szakmát oda-vissza, kap egy ilyen „furcsa ajánlatot” hetvenvalahány évesen, milliomosként, és nem azt mondja, hogy: „Ki maga? Ugyan menjen már, még hogy én Debrecenben, stúdióban!” Ha ezt felelné, az nagyon is érthető lenne, de nem, nem ezt mondja, hanem felháborodik, hogy milyen mocskos, aljas a darab. Déry Tibor Óriáscsecsemője, ami 1926-ban íródott…Ismeretlen utak: Amikor – jobb elnevezés híján – a „művész színház” létjogosultságának elismerését hiányolom, akkor arra gondolok, hogy egy felelős színházvezetés rendelkezzen elegendő toleranciával, bátorsággal és művészi megérzéssel: olykor nézőszámtól függetlenül vállaljon olyan előadásokat is, amelyek ismeretlen utakat próbálnak bejárni. Kérdezni: Annak a színháznak, amit én szeretnék csinálni, az lenne a lényege, hogy a színpadi térben megjelenő személy olyan kegyetlen intenzitással kérdezzen magára, a saját életére, hogy aki lent ül, az se szabadulhasson meg ennek a kényszerétől. Szörnyű, hogy azok az emberek, akikkel ezt meg lehetne csinálni, jobbára egy percig sem tudnak megmaradni a profi világban, mert annak ítélete szerint ezek mind őrültek és deviánsok, összeférhetetlenek és veszélyesek; persze, hiszen állandóan olyan sorskérdéseket tesznek fel, melyekkel a struktúra nem akar szembenézni. A legegyszerűbb megoldást választja; ezeket az alakokat kitiltja még a színház környékéről is. Lehet, hogy Magyarországon a színház még mindig a mindenkori hatalom kiszolgálója és kiszolgáltatottja. A hatalom pedig fél, most is fél a színháztól, hiszen közvetlenül hat, s ne adj’ Isten, még lazíthat is.Élesebben: 1982–83 óta rendezek, és azóta – több-kevesebb sikerrel – minden alkalommal megpróbálok elszakadni ettől az egyeduralkodó realista, pszichologizáló játékstílustól. Az ismertté vált rendezéseimben – a Felütésre és a Dantonra gondolok – sem a szociografikus és a lélektani hitelesség érdekelt, bár remélem, mögöttes módon jelen volt ez is. A cél azonban a gesztusok, a mozdulatok sűrítése volt, a verbalitásban pedig a recitativók kísérlete, olyasvalami, amit én magamban együttesen túlfeszített stilizációnak nevezek. Ezek mögött a kifeszített mozdulatok, hangok mögött persze nagyon pontos pszichológiai szándékok vannak, ám ez nem látszik elsődlegesen. És a végső hatás persze így is, itt is elsősorban a színész személyiségének erejétől függ. Mióta a tévé és a video, a technika ennyire beköltözött az emberek életébe, egyre fontosabbnak érzem, hogy a színház más irányban keresse önmagát, hogy minél élesebben vállalja fel a színpadi tér mesterséges jellegét, ahol színészek játszanak.Értékrend: A szenvedés és a kétségbeesés érzése a mai negyvenesek korosztályának kollektív élménye kell legyen, és azt gondolom, az is. Az én esetemben ez azzal van megtetézve, hogy nagyon mélyről jöttem, hogy parasztgyerek vagyok. Elég ritka dolog, hogy egy ennyire alulról jött, ráadásul „csak egy érettségivel rendelkező” outsider bejusson ebbe a nagyon zárt világba, a profi színház közegébe. A többség valószínűleg okosabban tudott élni, mint én, hamarabb el tudta fogadni ennek a nagyon hazug világnak a törvényes rendjét. Én nagyon erős erkölcsi érzéket hoztam magammal, egy meglehetősen tisztességes és egyértelmű élet normáit, ahol a becsületnek, a másikra való odafigyelésnek hihetetlenül erős parancsai működnek, amiket kamaszként persze megtagadtam, s aminek ellenében kezdtem el színházat csinálni, de amik persze mégis, máig bennem maradtak. A nagypofájúságom, összeférhetetlenségem, balhésságom mind-mind ebből táplálkozik.Az idézetek forrása Lőrinczy Attila interjúja Gaál Erzsébettel, ami a Beszélőben jelent meg.Forrás: Színház.hu, Ellenfény, Beszélő
2016.09.29. 07:34
Szinhaz.hu
Átadták a színház- és filmművészeti Junior Prima Díjakat
Tíz fiatal színművész és rendező vehette át a Junior Prima Díjat magyar színház- és filmművészet kategóriában szerdán, a Budapest Music Centerben. A Prima Primissima Alapítvány és a kategória társalapítója, az FHB Bank elismerését idén Eke Angéla, Szilágyi Csenge, Fehér Tibor, Lábodi Ádám és Wunderlich József színművész, Boross Martin dramaturg, rendező, a STEREO Akt művészeti vezetője, valamint két alkotópáros: Benkó Bence és Fábián Péter rendező, a K2 Színház alapítói, illetve Vecsei Miklós színművész, író és ifj. Vidnyánszky Attila színművész, rendező nyerte el. A kétmillió forinttal járó díjra idén is a magyar színház- és filmművészet elismert képviselői jelöltek 30 évesnél nem idősebb, tehetséges művészeket. A díjakról szakmai zsűri döntött.
2016.09.28. 18:55
Origo.hu
Ők kapták idén a színház- és filmművészeti Junior Prima Díjakat
Az FHB Bank gondozásában immár a 7. évben adták át a színház- és filmművészek egyik elismerését, a Junior Prima Díjakat. A Budapest Music Centerben rendezett ünnepségen jelentették be, hogy a szakmai zsűri a több mint ötven jelöltből, mely fiatal művészeket találta a kitüntetésre érdemesnek."Évről-évre emelkedik azon fiatal művészek száma, akik szakmai felkészültségükkel, sokrétű és magas minőségű munkáikkal nehéz döntés elé állítják a zsűrit. Idén a jelentős kihívást azzal sikerült megoldani, hogy a tervezettnél többet, 8 díjat ítéltek oda és az elismerés történetében először 2 alkotópárost is közéjük választottak, ezáltal 2016-ban összesen 10 Junior Prima vehette át a díjat" - áll az FHB közleményében."A család bankjaként és immár a szövetkezeti hitelintézeti integráció részeként jól döntött az FHB, hiszen az elmúlt évek bebizonyították, hogy a Junior Primák pályakezdéséhez, pályán maradásához nyújtott támogatásunk hasznosult. Díjazottaink a magyar színház- és filmművészet meghatározó egyéniségeivé váltak, válnak, beváltották tehát a hozzájuk fűzött reményeket. Minden évben kiváló szakértők segédkeznek a kiválasztásban: külön köszönöm a mentorok és tanárok, a jelölők munkáját. A zsűri felkészültsége és tájékozottsága a biztosíték arra, hogy az idén is jó helyre kerül az FHB Bank támogatása" – emelte ki köszöntőjében Köbli Gyula, az FHB Nyrt. vezérigazgatója.A fiatal művészek elismerésével az FHB Bank célja a szélesebb közönség figyelmének felkeltése, a kitüntetéssel járó jelentős pénzdíj pedig időt és lendületet, lehetőséget adhat pályafutásuk töretlen folytatásához. A művészeknek Köbli Gyula és a zsűri tagjai adták át a Junior Prima Díjat és az FHB Gold bankkártyát. Az alkotópárosok esetében nem feleződött a kétmillió forintos összeg, hanem a bank vezetésének döntésének köszönhetően másfél-másfél milliós jutalomban részesültek a junior Primák.Eke Angéla színművész – Nylon Group, szabadúszó Szilágyi Csenge színművész – Vígszínház (korábban Centrál Színház) Benkó Bence rendező és Fábián Péter rendező – a K2 Színház alapítói Boross Martin dramaturg, színházi vezető, rendező – STEREO Akt, Fehér Tibor színművész – Nemzeti Színház, Budapest Lábodi Ádám színművész – Vörösmarty Színház, Székesfehérvár Vecsei Miklós színművész, dramaturg és ifj. Vidnyánszky Attila színművész, rendező Wunderlich József színművész – Vígszínház (korábban Pécsi Nemzeti Színház)A 2016-ban megválasztott tíz Junior Primával együtt a színház és filmművészet kategóriában összesen 73 fiatal magyar tehetséget jutalmaztak eddig. Az FHB Bank által adományozott rangos elismeréseket odaítélő zsűri tagjai: Bálint András színész-rendező, Balogh Gabriella, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának tagja; Eszenyi Enikő színész-rendező, a Vígszínház igazgatója; Káel Csaba rendező, a Müpa vezérigazgatója; Molnár Piroska, a Nemzet Színésze és Orlai Tibor színházi producer.
2016.09.28. 17:08
Szinhaz.hu
A krokodilus - Valerij Fokin rendezése a Nemzetiben
Október 7-én mutatja be a Nemzeti Színház Dosztojevszkij eddig magyar nyelven kiadatlan, A krokodilus című darabját, melyet Valerij Fokin, a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház vezetője állít színpadra. A Nemzeti Színház ajánlója:Mi történik, ha valakit lenyel egy krokodil? Meghal, mondanák Önök. De mit mond Dosztojevszkij? Miután a pétervári csinovnyikot (ma úgy mondanánk: hivatalnokot), Ivan Matvejevicset egy hatalmas krokodil váratlanul lenyeli, nemhogy meghalna, de – a krokodil legnagyobb meglepetésre – kifejezetten örül új helyzetének. A fenevad gyomrából ugyanis világosságot és új eszméket hirdethet polgártársainak. „Elég csak elkülönülni valahol, vagy belekerülni egy krokodilba, máris megteremtődik az egész emberiség számára a paradicsomi lét lehetősége” – bölcselkedik Ivan Matvejevics, A krokodilus főhőse.Fotó: Eöri Szabó Zsolt Dosztojevszkij visszaemlékezései szerint a kisregényt egy valós esemény ihlette: egy német zoológus 1864-ben Szentpéterváron élő krokodilt mutogatott az egzotikus élményekre vágyó közönségnek pénzért. A különös, groteszk élmény hatására Dosztojevszkij fanyar, filozofikus humorú, abszurd történetet kerekített, amely leginkább Gogol pétervári történeteinek (mint például az Orr vagy a Köpönyeg) irodalmi hagyományából merített. Az orosz és egyúttal a világirodalom egyik legjelentősebb írója, Fjodor Dosztojevszkij elsősorban társadalmi, filozófiai és pszichológiai kérdéseket boncolgató, fajsúlyos regényeiről és elbeszéléseiről ismert. Ugyanakkor fennmaradt több szatirikus hangvételű, a 20. századi abszurd irodalmat megelőlegező írása is, melyek Dosztojevszkij alkotói vénájának, irodalmi tehetségének sokszínűségét bizonyítják. Ezek közé tartozik az 1865-ben A krokodilus címmel megjelent, úgynevezett „fantasztikus” kisregénye is, amely elmélyítette, ugyanakkor új formában jelenítette meg a kor művészetének egyik fontos motívumát, az emberi személyiség megkettőződésének problematikáját.Fotó: Eöri Szabó Zsolt A magyarországi ősbemutató rendezője, Valerij Fokin, a kortárs orosz színházi élet egyik kiemelkedő alkotója, aki egyúttal a moszkvai Mejerhold Kortárs Művészeti Központ alapítója, és jelenleg az egyik legjelentősebb orosz színház, a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház vezetője. Számos művészeti díjjal elismert rendező munkásságában különös hangsúlyt kapnak Gogol, illetve Dosztojevszkij műveinek színpadi adaptációi, melyeket vállaltan Mejerhold színházi formanyelvének továbbgondolásával készít.A budapesti közönség az utóbbi években két Fokin-rendezést is láthatott már a Nemzeti Színházban. A játékos című Dosztojevszkij-regény nyomán készült Zéró liturgia a 2014-es MITEM egyik szenzációja volt, tavaly pedig Gogol Háztűznézőjével vendégeskedett a Nemzetiben az Alekszandrinszkij.Fotó: Eöri Szabó ZsoltSzarvas József az előadásról:"Magam is meglepődtem Dosztojevszkij abszurd történetének olvastán, új volt ez a stílus a klasszikusai után. Ehhez Valerij Fokin olyan izgalmas világot teremt, amelyik módszerében teljesen szokatlan és újszerű itthon. Nekem azért kellett ma korábban bejönnöm a színházba, mint a többieknek, mert a darabban a koreografikus mozgássor az én „inkább törik, mint hajlik” alkatomnak nem könnyű feladat. Érzem, hogy akkor fog majd célt érni az a figura, amit játszom, amikor a mozdulatait pontosan úgy meg tudom csinálni, ahogy azt a rendező és a koreográfus, Igor Kacsajev kéri. A krokodilust azoknak ajánlom, akik nyitottak egy itthon még soha nem látott esztétikájú darabra. (...) Korunknak üzen, mint minden klasszikus nagy mű. Egyszerűen: igaz. Sokszor nem is értem az aktualizálás dilemmáját egyes daraboknál, hogy miért fontos a mai korra átvariálni a történetet. Az ember lényegénél fogva nem változik, tehát minden jó írás minden korban megállja a helyét. Ez a darab az életünk elbulvárosodásának története, a hírek szakadatlan egymásutánjának valósága, amikor semmi sem áll meg értékként. (...) Ma nagyon jellemző, hogy csak azért, mert valami különleges dolog éri az embert, híressé és hangadóvá válik. Egyik pillanatról a másikra villan a vaku, és megéli, hogy 'valaki lettem', a világ pedig visszaigazolja, ünnepli, egészen addig, amíg nem jön egy másik ember a maga történetével. Annak idején azt tanultam, hogy az embernek nemcsak a kudarctűrő képességét kell kifejlesztenie magában, hanem a sikertűrőt is belátva annak arányait. Mert semmi nem olyan mély vagy éppen magas, mint ahogy azt érezzük, hiszen annál az ember sokkalta esendőbb, törékenyebb, igazabb, semmint oly nagynak vagy kicsinek lássanak engem. (...)" Forrás: magyaridok.huA próbáról képekben: Fotók: Eöri Szabó Zsolt 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.11.Fjodor Mihajlovics DosztojevszkijA krokodilus Fantasztikus történetIvan Matvejevics Horváth Lajos OttóMatvejevics felesége Tóth AugusztaSzemjon Szemjonovics Kristán AttilaNyina Pavlovna Szűcs NelliAnna Petrovna Söptei AndreaA krokodil tulajdonosa Szarvas JózsefTyimofej Szemjonovics Blaskó PéterAndrej Joszifovics Olt Tamás továbbá: Berettyán Sándor e.h., Ferenci Attila, Gaál Natália, Kacsúr András, Kacsúr Andrea, Sőtér István, Stefánszky István, Szabó Imre, Szabó Sebestyén László, Tarpai Viktória, Vass Magdolna Fordító: Kozma AndrásDíszlet és jelmez: Szemjon PasztuhZene: Anton IakhontovDramaturg, a rendező munkatársa: Kozma AndrásKoreográfia: Igor KacsajevVideo: Aszja MuhinaÜgyelő: Lencsés István, Dobos GáborSúgó: Sütő AnikóRendezőasszisztens: Kolics ÁgotaRendező: Valerij FokinŐsbemutató: 2016. október 7. péntek, 19:00Nemzeti Színház, Nagyszínpad
2016.09.27. 08:00
Szinhaz.hu
A La Mancha lovagja - Kálloy Molnár Péterrel a József Attila Színházban
Az idei "Találkozások évadának" nyitányaként musical bemutatóval várják a közönséget a József Attila Színházban. Nagy Viktor rendezésében október 1-jén érkezik a La Mancha lovagja. Egy történet az álmokról, a reményről és a hitről:Miguel de Cervantest az egyház ellen irányuló gondolatai miatt börtönbe zárják, ahol cellatársai elkobozzák kéziratát, a Don Quijote című darabot. Az író a rögtönzött bíróságnak védőbeszéd gyanánt előadja művét a búsképű lovag történetéről, aki megrögzötten ragaszkodik az álmaihoz és tántoríthatatlanul hisz a szerelemben...A világirodalom első regényének, a Don Quijote-nak számtalan feldolgozása született az elmúlt négyszáz évben. A rengeteg színpadi és filmes adaptáció közül kimagaslik az 1965-ben New York-ban bemutatott musical-feldolgozás, a La Mancha lovagja, melynek zenéjét Mitch Leigh, dalszövegeit Joe Darion, szövegkönyvét Dale Wassermann írta.A több mint 2300 előadást megélt Broadway-produkciót elsöprő nemzetközi siker követte: a világ szinte összes nagyvárosában bemutatták, 1972-ben pedig megszületett a legendássá vált filmfeldolgozás Sophia Loren és Peter O’Toole főszereplésével. A madridi és a londoni premiert követően, Európában harmadikként, 1971-ben Budapesten tűzték műsorra, a kor két színészóriásával: a József Attila Színház örökös tagjával, Galambos Erzsivel és Darvas Ivánnal a főszerepben.Miklós Tibor a Musical! című lexikonban így írt a darabról:„A musicalt a világon mindenütt nagy sikerrel játszották... Része lett a műfaj legkitűnőbb alkotásait magába foglaló ’örök repertoárnak’.A világhírű zenés színmű október 1-jén Angyalföldre, a József Attila Színházba is megérkezik. A főbb szerepekben Kálloy Molnár Péter, Gazdag Tibor, Foki Veronika és Zöld Csaba látható. Az előadást a népszerű zenés produkcióiról jól ismert Nagy Viktor rendezi, a díszletet és a jelmezeket Csík György jegyzi.A próbákról képekben:1.2.3.5.6.7.8.9.10.Fotók: József Attila Színház
2016.09.26. 11:23
Szinhaz.hu
"Az oroszok már a spájzban vannak" - A tizedes meg a többiek a Magyar Színházban
Szeptember 30-án mutatja be a Magyar Színház Dobozy Imre komédiáját Eperjes Károly főszereplésével.A Magyar Színház ajánlója:A II. világháború vége felé járunk. A Magyarországon harcoló felek egyre fáradtabbak, kimerültebbek, és egyre kevesebben akarnak önként és dalolva a frontra menni. Mindenfelé lógósokba botlik az ember. Főhősünk, a tizedes is azért oson be egy kastélyba, hogy végre megpihenhessen a frontvonalak között. Ám nemsokára kiderül, hogy a kastély más katonaszökevényeknek is a tanyája, és ezekből az ágrólszakadtakból ügyes, ravasz és túlélésre képes csapatot kellene kovácsolni… 2017-ben a szerző, Dobozy Imre születésének 100. évfordulóját ünnepeljük. Bravúros komédiáját Keleti Márton pompás filmje tette legendássá. A történet egyes mondatai jelképessé váltak az évek során, hisz ki ne hallott volna a “már a spájzban vannak az oroszok”, vagy a “mert mi mindig zabálunk – magyar átok” szállóigékről! Ez a szórakoztató helyzet- és jellemvígjáték szeretetreméltó vallomás is a jólelkű, de rafinériára mindig kész kisemberről, aki csupán túl akarja élni a történelem viharait.Fotó: Zsigmond László Érdekességek:1. Apropó, szállóige! A filmben csak olvasható a németül elhangzó mondat fordításaként, hogy “Az oroszok már a spájzban vannak”, ami szállóigévé vált – a szövegben így hangzik el: “már a spájzban vannak az oroszok”.2. Az előadás dramaturgiája nem követi száz százalékig a filmet, ezért nincs jelenet az erdészházban, ezért nem szerepel nő, Grisa a kastélyban kerül elő a spájzból, nincsenek külső jelenetek.3. Az oroszul és németül elhangzó mondatokat a többi szereplő értelmezéséből értjük meg.Fotó: Zsigmond László Részlet a próbanaplóból:"Elindul a próba. Méghozzá egy parókapróbával. Csorba Niki kopasz fejtetős, oldaltincses póthajat mutat Lengyel Ferencnek, a rendezőnek, szóba kerül Major Tamás. “Nem volt rajta paróka, a saját kopasz fejével játszott – emlékezik Csepeli Sanyi, aki már akkor is e színház falai között dolgozott. Major fontos, ő játszotta a tizedesben Albertet, akit most Eperjes Károly alakít. Lengyel Feri bozontos szemöldököt rendel Nikitől a paróka homloki részének peremére. Alakul a legendás Major-külalak.A hatos jelenettől kezdenek. Nyilasok a földön térdelve pénzt számolnak. Takács Géza (Grisa) már folyékonyan beszél oroszul. Bede-Fazekas Szabolcs, mint tizedes, Eduárdhoz (Fillár István) fordul: “Megmondanád, hogy miért?” “Még nem…” mondja Fifi, mert nem emlékszik a pontos szövegre. Itt jegyzem meg, hogy alapvetően kétféle színész létezik. Az egyik előre tudja a szöveget. A másik a szituációhoz köti. Utóbbiak vannak többségben…"Fotó: Zsigmond LászlóLengyel Ferenc rendező a darabról:"Gyerekként láttam először a filmet. Annyira nagy hatással volt rám és barátaimra, hogy rögtön el is kezdtük gyártani a fa dobtáras géppisztolyokat. Aztán megkezdődtek a nagy csaták. A filmbeli orosz támadók „Gurrá!” ordítását szinte tökéletesre fejlesztettük. Az összes poént fújtuk kívülről: ,,A oroszok már a spájzban vannak! Ide lőjetek! Mi folyton csak zabálunk… Mi még megadni sem tudjuk magunkat…” Én nem szeretem a háborús történeteket. De ez a darab kivétel: minden pillanatban váratlan és meglepő dolgok történnek, amelyek egyszerre leleplezőek és sokatmondóak, ugyanakkor önmagukban is hallatlanul mulatságosak. (...) Ez egy rendkívül fontos mese. Fontos, mert kicsiben ott van benne az egész „két front közt ragadt” magyar történelem, és mi nem az unalomig ismert módon viszonyulunk hozzá. A természetes önzés és a másokért vállalt felelősség, a másokért cselekvés látszólag szemben áll egymással. Az emberek jól akarnak járni, aztán többnyire mégis tisztességesen viselkednek és ez így igazán röhejes. Ezen bizony rengeteget lehet nevetni."Fotó: Zsigmond LászlóDobozy Imre: A TIZEDES MEG A TÖBBIEK – komédia két részben –színházpedagógiai foglalkozássalAlbert Eperjes Károly Tizedes Bede-Fazekas Csaba Gáspár Rancsó Dezső Fekete Szatmári Attila Gálfy Fillár István Suhajda Pavletits Béla Szijártó Horváth Illés Grisa Takács Géza Dunyhás Szűcs Sándor SS Főhadnagy Tahi József Krasznavölgyi Gémes Antos Jóska Adányi Alex Szovjet százados Csepeli Sándor Német katonák, nyilasok: a Pesti Magyar Színiakadémia növendékeiDíszlet-jelmez: Kovács Yvette Alida Dramaturg: Deres Péter Zene: Vecsei László Ügyelő: Sipos Csaba Súgó: Balázs Éva Rendezőasszisztens: Juhász Andrea Rendező: Lengyel FerencBemutató: 2016. szeptember 30. Pesti Magyar SzínházAz előadás a Hadtörténelmi Kulturális Egyesület támogatásával jött létre.
2016.09.25. 05:00
Szinhaz.hu
„Volt egyszer egy Kaposvár” - Előadássorozat indul a Gödör Klubban
„Volt egyszer egy Kaposvár” címmel indít útjára színházi sorozatot a Gödör Klub, amely a ’80-as évek legendás kaposvári színházának alkotóit szólaltatja meg.Az évad folyamán beszélgetésre invitálják a színészeket, hogy meséljenek az akkoriban született előadásokról, szerepeikről és az akkori műhelymunkáról, ami a sikerhez vezetett.Ez a sorozat egyben hiánypótlás is, hiszen azóta sem volt olyan alkalom, ahol a legendát létrehozó művészek ezekről a kulisszatitkokról beszélhettek volna. Így, ennyi év távlatából hogyan látják akkori önmagukat, mit vittek tovább az ott szerzett tapasztalatokból és kivel, mi történt azóta. Szinte biztosra vehetjük, hogy rengeteg érdekes sztori fog elhangzani ezeken az estéken.A sorozat nyitóestjén a Gödör Klub Spicc színpadán Jordán Tamás, az est moderátora beszélget Csákányi Eszterrel, Koltai Róberttel, Molnár Piroskával, Lukáts Andorral, Lázár Katival, Máté Gáborral, Pogány Judittal és Bezerédi Zoltánnal.A folytatásban a szereplők önálló esttel, illetve további beszélgetős estekkel lépnek fel. Október 9. - Napló-szilánkok, Koltai Róbert Móricz Zsigmond naplójából készült előadásaOktóber 21. - Esterházy Péter: A kékszakállú herceg csodálatos élete, Bezerédi Zoltán önálló estjeOktóber 30. - József Attila: Szabad ötletek jegyzéke, Jordán Tamás előadásábanTovábbi önálló estek:- Lázár Kati: Kripli Mari c. előadása Jászai Mariról- Lerajzolom percek alatt, Koltai Róbert zenés kabaréestje (zongorán kísér: Darvas Ferenc)- Csákányi Eszter: Akit az Istenek szeretnek c. élőkoncert- Jordán Tamás: Szókratész védőbeszédeMunkásoperett - Csiky Gergely Színház,1985 Fotó: Ilovszky Béla (szegogyorgy.hu)„Volt egyszer egy Kaposvár”előadás-sorozat a Gödör KlubbanNyitóest:2016. szeptember 24. (szombat), 22:00, Gödör Klub - Spicc színpadJordán Tamás beszélget Csákányi Eszterrel, Molnár Piroskával, Lázár Katival, Pogány Judittal,Koltai Róberttel, Lukáts Andorral, Máté Gáborral, Bezerédi ZoltánnalJegy: 500 Ft
2016.09.21. 05:00
Szinhaz.hu
Színházak éjszakája - Kulisszajárás és interaktív táncpróba Kecskeméten
Kulisszajárással, jelmezes fotózással és interaktív táncpróbával kapcsolódik a kecskeméti Katona József Színház a színházak éjszakája szeptember 17-i rendezvényéhez.Mészár Zsuzsa művészeti titkár elmondta: a színház évadját népszerűsítő napon a program nyílt próbával kezdődik. A regisztrációhoz kötött eseményen az érdeklődők - két héttel a bemutató előtt - bepillanthatnak a Shakespeare Vízkeresztjének próbájába Mohácsi János rendezésében.A színház előtti téren gyermekprogramokkal várják a családokat. A választék széles: lesz óriási színező, arcfestés, origami, fényképezkedés színházi jelmezben, valamint számos ötletes és érdekes színházi játék. Miközben a legkisebbek próbára teszik kézügyességüket, szüleik a János vitéz című előadás legszebb dalait hallgathatják meg Dobó Enikő, Pál Attila, Aradi Imre és Szabó Nikolett előadásában. A dalok között a mozgásé lesz a színpad, hiszen a Kecskemét City Balett művészei Katonka Zoltán vezetésével látványos táncpróbát tartanak, amelybe bárki bekapcsolódhat. Mindeközben kulisszajárásra is lehetőség nyílik. A csoportok Sirkó László és Sirkó Anna vezetésével bepillantást nyerhetnek a függöny mögötti világba: hogy mit rejt a színpad, hol dolgozik az ügyelő, hogyan mozognak a díszletek és milyen csodákat rejt a kelléktár. A jelentkezők ízelítőt láthatnak a Micsoda világ! című mesejátékból is. A darab ősbemutatóját a magyar dráma napján, szeptember 21-én tartják - fogalmazott a művészeti titkár. A délutáni kulisszajárás szintén regisztrációhoz kötött. A színház honlapján vagy telefonon jelentkezők között csoportonként két-két családi bérletet sorsolnak ki. A programok ideje alatt bérletet vásárlók pedig tíz százalék kedvezményt kapnak.MTI
2016.09.15. 14:51
Szinhaz.hu
"Biztos vagyok a színház társadalomformáló erejében” - Interjú Bodó Viktorral
A Jurányi Inkubátorházban szeptember 24-én mutatják be a Katona József Színház, a FÜGE, az Orlai Produkciós Iroda és a Maszk Egyesület közös produkcióját, az Egy őrült naplóját Bodó Viktor rendezésében.Az Ön ötlete volt, hogy színre vigyék az Egy őrült naplóját?Nem. Bár tudtam, hogy egyszer valamikor meg kell csinálni, ezúttal Orlai Tibor ötlete volt. Keresztes Tamást kereste meg ezzel a kivételes lehetőséggel, amely speciálisan nehéz feladat. Igazán izgalmas anyag, valódi szakmai kihívás minden résztvevőnek. Hozzáteszem, Tibor remek érzékkel tette mindezt, talán a lehető legjobb pillanatban. Tamást olyan alkotói korszakában találta meg ez a szerep, amelyben érdemes is elvállalni ilyen fajsúlyú feladatot. Szinte rá van írva az amúgy Gogoltól megszokottan zseniális anyag. Én utólag kapcsolódtam a történetbe: Tamás mesélt róla, hogy van egy ilyen lehetőség, én pedig már régóta akartam újra dolgozni vele. Lehetetlennek tűnt, hogy ezt ne együtt csináljuk. Fotó: Szkárossy ZsuzsaMit jelentett a gyakorlatban, hogy az előadás a Katona József Színház, a FÜGE, az Orlai Produkciós Iroda és a Maszk Egyesület együttműködésében jött létre? Mi csak annyit vettünk észre belőle hogy minden vágyunkat, ötletünket, speciális, akár utolsó pillanatban megszületett igényünket tudtuk fedezni a költségvetésből, illetve hogy vándoroltunk a különböző színházakba próbálni. Persze a piramis tetején Tibor állt, aki gondos producerként állandóan figyelte mind az előkészítési, mind a gyártási és – nem utolsósorban – a próbafolyamatot, és segített előteremteni az előteremtenivalót. A Katonában kezdtünk. Mivel évad vége lett és a többség elment pihenni, mi ekkor elfoglaltuk a nagyszínpadot, és a már kész díszletben elkezdtük a munkát, azután átcuccoltunk a Jurányiba, onnan pedig Szegedre, a zsinagógába. Elég érdekes volt különböző tereken végigvonultatni ezt a különösen bizarr kis díszletet, amely igen sok játéklehetőséget hordoz magában, és érdekes meglepetésekkel is szolgál. Amúgy Keresztes Tamás első és egyben igen tehetséges díszlettervezői munkája. Mit mond nekünk ma ez a darab, illetve előadás? Miért tartja fontosnak? A mindenkori – a hatalom oldaláról megszólítva az úgynevezett – „kisember” keserves kínját elemzi az anyag, aki nem képes kitörni saját társadalmi osztályának cellájából, amely leköti, kínozza, esélytelenné és nevetségessé, sérülékennyé, vesztessé, majd beteggé teszi. Valójában nem ő a beteg, hanem maga a társadalmi rendszer, annak az igazságtalansága és sötéten cinikus merevsége. A mi „őrültünk” valójában egy roppant szegénységben élő, konzervatív gondolkodású, igazán jól beidomított állampolgár, aki bejár a hivatalba, felnéz a feljebbvalóira, és persze tiszteli a cárt. Csakhogy szerelmes lesz, és ennek a szerelemnek a tárgya nem más, mint pont a főnökének, a kegyelmes úrnak a lánya, akinek a megközelítése –a társadalmi különbségeket tekintve – természetesen teljesen esélytelen. Ez a már önmagában őrült érzés, a szerelem, vagyis annak a szabadságvágya elindít ebben az emberben valami kitörési szándékot. Rés nyílik a betonfalon. A mi emberünk tulajdonképpen magához tér, „felébred”. Mivel a valóságban nem tud, és kis magányosságában töprengő, gondolkodó emberként nem is képes élni, ezért egy képzeletbeli világot épít fel. Egy sötét, piszkos kis padlásszobában teremti meg a nagyhatalmak konfliktusainak bázisát, végül fantasztikus megoldásként ő maga vállalja az egyik uralkodói válságban lévő ország trónjának betöltését –elkerülendő egy világméretű katasztrófát. Nagyszabású és tűpontos belső lélektani felépítése van annak a folyamatnak, ahogy egy egybefüggő monológban beszélteti, lenaplóztatja Gogol Popriscsin személyiségfejlődését. De itt sincs megállás persze. Milyen felületes és giccses lenne így lezárni ezt a történetet! Ezután a mi Popriscsinünk összeütközik a kőkemény valósággal, persze rövid úton be is zárják, és a kornak megfelelő kegyetlen és primitív módszerekkel „kezelik”, vagyis megpróbálják erőszakkal megtörni. Ez, bár kemények a módszerek, mégsem sikerül egészen. Erről a napló avagy monológ legutolsó, különös humorú mondata tanúskodik. Keresztes Tamás (Fotó: Takács Attila)A szegedi Thealter fesztiválon elnyerték a kritikusok díját. Emelkedett-e ettől a presztízse? Magával hozza-e ez az elismerés, hogy a jövőben könnyebben tudja megvalósítani az elképzeléseit?A kritikusok a színházi szakma fontos részét képezik, ezért fontos és jóleső a figyelmük, a véleményük és az elismerésük, éppen úgy, mint az elemző és elgondolkodtató kritikájuk. De volt időm megtanulni, hogy az, hogy az elképzeléseimet könnyebben vagy nehezebben tudom-e megvalósítani a jövőben, csak rajtam múlik. Sem szakmai vagy közönségelismerésen, sem támogatáson, sem senki máson. A 7 Óra 7-ben ezt írták: ,,Decemberben Bodó Viktor rendezésében Lifedealer címmel kutatómunkából, tanterem-színházi előadásból, interaktív színházi társasjáték fejlesztéséből, függőségi programhoz kapcsolódó színházi tréningből és drámafoglalkozásból álló programsorozat indul, amely oktatási anyaggal is kiegészülve vizsgálja a magyar társadalom egyik legkomolyabb és legmegoldatlanabb problémáját, az alkohol és drogfogyasztást.” Hol tart ez a folyamat? Honnan teremtenek elő forrást hozzá?Kezdeti előkészítési szakaszban van a projekt, de annyit el tudok mondani, hogy a tervek szerint egy tantermi színházi előadás készülne a hozzá kapcsolódó feldolgozó beszélgetéssel, egy felvilágosító vizuális anyag készülne az alkohol- és szerfogyasztás mai trendjeiről, a függőségről és annak lehetséges elkerüléséről, illetve kezelésének lehetőségeiről. Ez vagy egy nagy, vagy több kis anyag lesz, amelynek a célközönsége: a potenciális szerfogyasztók, a közvetlen környezetükben élők, a szüleik, az élettársuk, a szeretteik, a rokonaik, a barátaik, a tanáraik. Fontos célja az anyagnak, hogy pontos és ítéletmentes képet adjon arról, mi is ez a társadalmunk jelentős részét érintő problémakör. Valamint egy olyan tréningprogram összeállítása, amelyet a színészek azokkal az emberekkel csinálhatnának együtt, akik már elhatározták, hogy le akarnak jönni a cuccról, vagy abba akarják hagyni az alkoholfogyasztást, és le akarnak számolni a függőségükkel. Ez egy igen becsülendő és elég komoly belső munka, amihez elkél minden külső segítség. Egy ilyen, amúgy színészgyakorlatokból álló tréning nagyon sok energiát használ fel, segít a koncentrációban, fejleszti a memóriát, a kommunikációs készséget és a felszabadítja a gátlásokat. Életörömet és játékkedvet ad. Erre nagyon nagy szüksége van egy nem szenvedélybeteg embernek is, de ez esetben életmentő is lehet. De ha csak segít elviselhetőbbé tenni az életet vagy egy új élet kezdetét, már az is elég. A forrásokat több helyről igyekszünk megteremteni, például Polgár András és Orlai Tibor már a támogatók között szerepel. Mi készteti arra, hogy direkt módon foglalkozzon társadalmi-közéleti kérdésekkel? Maga az „élő” színházcsinálás, az emberi értékek megóvásának vágya késztet arra, hogy olyan kérdésekkel foglalkozzak, amelyek a színházi eszközöket – többféle formai megközelítéssel – hasznos és értékes célok irányába viszik. Nyilván közrejátszik az elégedetlenség, hogy nem látunk a társadalmunkban megjelenő vagy erősödő problémákra megoldási javaslatokat, inkább csak újabb és erősödő problémákat, amelyeket nem nézhetünk tétlenül. A színház dolga a reagálás, az elemzés, a kérdésfelvetés, de még sok minden másra is jó lehet. Ez kísérlet tárgyát is képezi, és fejleszthető csatornái is vannak. A Mentőcsónak a Szputnyik Hajózási Társaság utódjaként igyekezett élesen kitűzni maga elé, hogy a társadalmat érintő legkomolyabb problémákra reagál, így a Mentőcsónakban „evező” alkotók – Pass Andrea, Fábián Gábor, a Sztereo-Akt vezetője, Boross Martin és magam is – azokat a problémákat tettük magunk elé, amelyek a leginkább érdekelnek minket. Tehát egyrészt a Mentőcsónak működési alapelvei késztetnek, és ezen felül természetesen az, hogy biztos vagyok a színház társadalmat formáló erejében. Bizonyos nehéz kérdésekre képesek vagyunk hiteles válaszokat adni.Mérhető-e a hatása az efféle produkcióknak? Mérhető a hatása bármilyen produkciónak? A taps nagysága vagy hossza? A siker? Az eladott jegyek száma? A tetszést talán kinyilvánítja, de hogy valóban megmozdult-e valami a nézőben, az inkább egy feldolgozó beszélgetésben mérhető. Remek, szívbemarkoló nagyszínházi előadásokon – a saját jobban sikerült rendezéseimen is – láttam SMS-ezni, aludni mindenféle korosztályt. Még ha az adott néző életének sok tényezőjétől függ is, hogy mikor, milyen formában találja el egy előadás, akkor is elgondolkodtató és állandó feladat, hogy hogyan jusson el az előadás alapvetése a nézőkhöz úgy, hogy beépülhessen a gondolkodásukba, és magukkal vigyék, emészthessék, foglalkoztassa őket. Milyen visszaigazolásokat kapnak a közönségtől? A Mentőcsónak előadásai jellemzően különböző iskolákban és a Jurányi házban, szintén egy osztályterem nagyságú térben játszódnak, ahol azonnal érzékelhető a legkisebb reakció is. Mivel az előadások nagy része interaktív, ezért már az előadás közben kialakulhat valamilyen visszaigazolási aktus. Az előadás utáni beszélgetés alatt van mód igazolásokat gyűjtögetni. Nekünk alapvetően az a célunk, hogy gondolkodtassunk, pontos információt adjunk, „érzékenyítsünk”. Ha a reakciók aktívak, akkor azt jelenti: pozitív a visszaigazolás. Lát arra esélyt, hogy a következő tíz évben alábbhagy a gyűlölet; hogy toleránsabbá válik a magyar társadalom? Számos közösség, civil szervezet reagál egy-egy agresszív jelenségre. Persze sokan bedőlnek mindenféle propagandának, és hitelesnek hisznek politikai játszmákat szolgáló, amúgy tényleg döbbenetes baromságokat, de úgy látom, sokan meg aktívan és akár tevőlegesen is reagálnak adott helyzetekre. Bízom benne, hogy pont bizonyos ijesztő és végletes helyzetek fognak változást vagy felismerést hozni.Hol szeretne tartani a pályáján tíz év múlva? Soha nem tűztem magam elé lépcsőket, amiket meg kell mászni adott idő alatt, mindig a következő darabok és projektek határozták meg, hogy hogyan tovább. Egy-két évre tervezek előre, kivéve, ha színházi pályázatról van szó, vagy egy rendezőosztály vezetéséről, ami négy-öt év, de ha ugyanitt tartok, az is jó nekem. Vagyis szabadon dolgozhatok, és különböző országokban különböző társulatokat ismerhetek meg, önálló projekteket találhatok ki és valósíthatok meg, ugyanakkor van egy otthoni bázis, ahonnan el lehet indulni, és ahova vissza lehet térni. De a színház mellett mindig foglalkozom kicsit mással is, ezekben a dolgokban is lehet inspirálódni és fejlődni.Az interjút készítette: L. Horváth Katalin
2016.09.14. 05:00
Szinhaz.hu
Egész napos ünnepségre készül a szülinapos József Attila Színház
Szeptember 17-én, a Színházak Éjszakáján ünnepli 60. születésnapját az angyalföldi József Attila Színház. A rendezvény nevéhez képest azonban nem csupán késő esti programokra lehet számítani, ugyanis egész nap tart majd az ünneplés.
2016.09.12. 18:35
Origo.hu
Utcabállal ünnepli 60. születésnapját a József Attila Színház
A színházak éjszakájával egybekötve utcabált szervez a József Attila Színház, 60. születésnapjának alkalmából jövő szombaton - mondta Nemcsák Károly, a színház igazgatója az M1 aktuális csatornán vasárnap.Kifejtette: a Déryné köz lezárását követően kitelepül a József Attila Színház, a látogatókat gyerek- és felnőtt programok egyaránt várják az utcabálon, valamint "kulisszajárás" keretén belül megmutatják a színházat is. Nemcsák Károly elmondta: tapasztalataik szerint a nézők nagyon szeretik, ha egy-egy műhelytitokba beavatják őket, a szombat esti stúdióelőadás második része is egy színházi próbának felel majd meg, ahol az átlag előadásokon nem látott dolgokkal ismerkedhetnek meg a vendégek. Az igazgató beszámolt arról is, hogy a múlt évadban mintegy 106 ezer néző látogatott el a kívül-belül megújult József Attila Színházba, most egy kávéház kialakításán dolgoznak, ami a színház múzeuma is lehetne.
2016.09.12. 10:29
Szinhaz.hu
Tarantino-film alapján készül a Nézőművészeti új előadása
Tarantino Kutyaszorítóban c. kultfilmjéből Székely Csaba írt színdarabot Kutyaharapás címmel, a bemutatót szeptember 10-én tartották. A Nézőművészeti Kft. Háy-ősbemutatóval és új tantermi előadással is várja közönségét, valamint első alkalommal vesz részt a Színházak Éjszakáján.Kutyaharapás:Az évad elején a tatabányai Jászai Mari Színházzal, a Szkéné Színházzal és a Vádli Alkalmi Színházi Társulással közösen mutatják be Székely Csaba Kutyaharapás című új darabját, amelyet Quantin Tarantino kultfilmje, a Kutyaszorítóban inspirált. Az előadást Szikszai Rémusz rendezi, a darabot szeptember 10-től a Szkéné Színházban, szeptember 23-ától pedig a tatabányai Jászai Mari Színházban láthatja a közönség."Azt mondta: a Saul fia nem Auschwitzról szól, hanem az ember felkészüléséről a halálra. Ti faszok. Ezt is hozzátette. Mindnyájan ezt akarjuk, amikor megpillantjuk a halál arcát: elbúcsúzni méltósággal. De akár sikerül, akár nem, az életed elúszik" - olvasható az előadás ajánlójában. Játsszák: Mucsi Zoltán, Nagypál Gábor, Kaszás Gergő, Király Attila, Katona László, Fodor Tamás, Bercsényi Péter, Kardos Róbert, Kovács Krisztián, Szikszai Rémusz.Fotó: Nézőművészeti Kft.Háy-ősbemutató a Szkénében:Az Ördögkatlan Produkcióval és a Szkéné Színházzal együttműködve készítik következő bemutatójukat Háy János A halottember című novellájából, melyet maga a szerző írt színpadra. Az ősbemutató Bérczes László rendezésében október 20-án látható. " Van ilyen, hogy nincs apa, mert eltűnt, meghalt vagy csak nem jött haza, elment valahová és hiába várták, még egy levél a tengeren túlról, hogy ha majd elég pénzt keres, akkor mehetünk utána, de nem jött több levél, mert az az elég pénz már másra kellett, másik emberre, másik gyerekekre. És akkor az van, hogy nélküle. Hogy vagyok én meg a gyerek és nincs ott más, a másnak az emléke sincs" - áll a darab színlapján. Játsszák: Mészáros Sára, Mucsi Zoltán, Grisnik Petra, Kovács Krisztián, Molnár Gusztáv, Rozs Tamás.Tantermi előadások és gyűjtés:Scherer Péter és Gyulay Eszter 2010 óta minden évadban készítenek egy saját fejlesztésű elsősorban kamaszoknak szóló produkciót, melyeket azóta is nagy sikerrel játsszák iskolákban szerte az országban, valamint a Thália Színházban és a Katona József Színház Sufni nevű játszóhelyén. Idén felnőtteknek szóló kamaraelőadást készítenek a B32 Galéria és Kultúrtérben. A darab az azonos családból származó, mégis egészen más életutat bejáró testvérek problémáira, viszonyaira fókuszál. A címe: Test, vér. Tervezett bemutató: november vége.A Nézőművészeti tavaly bemutatott tantermi előadásának főszerepéért Simkó Katalin megkapta a VIII. Kaposvári ASSISTEJ Biennálén a legjobb alakításért járó díjat. A Thália Színházban látható Soha, senkineket a Gombaszögi Nyári Táborban is nagy szeretettel fogadták júliusban. A társulat számára fontos, hogy ez a családon belüli erőszak kérdését fókuszba állító előadás minél több osztályba eljusson, ezért közösségi finanszírozással gyűjtenek pénzt, hogy minél több rászoruló iskolában játszhassanak. A gyűjtésről részletek itt találhatók.Fotó: Mészáros Csaba Nézőművészeti a Színházak Éjszakáján:A Színházak Éjszakájára felolvasó színházzal készülnek. Jokum Rohde Pinokkió hamvai című darabjában közreműködik majd Parti Nóra, Kerekes Éva, Katona László, Kovács Krisztián, Scherer Péter, Mucsi Zoltán, a rendező Gigor Attila. A felolvasás után koncert és buli hajnalig! A Nézőművészeti Kft. tagjai kiegészülve Parti Nórával és Molnár Gusztávval dalokat énekelnek a Don Quijote, az EztRád és A kézmosás fontosságáról című előadásokból. A részletes program itt olvasható.
2016.09.12. 05:00
Szinhaz.hu
Utcabállal ünnepli 60. születésnapját a József Attila Színház
A múlt évadban mintegy 106 ezer néző látogatott el a kívül-belül megújult József Attila Színházba.
2016.09.12. 02:30
Ma.hu
Utcabállal ünnepli 60. születésnapját a József Attila Színház
A színházak éjszakájával egybekötve utcabált szervez a József Attila Színház, 60. születésnapjának alkalmából jövő szombaton - mondta Nemcsák Károly, a színház igazgatója az M1 aktuális csatornán vasárnap.
2016.09.11. 13:18
Élőben.hu
Műfaji sokszínűséget hirdet a Bethlen Téri Színház
Továbbra is a műfaji sokszínűség jellemzi az idén immár ötödik fennállást ünneplő budapesti Bethlen Téri Színház évadát - mondta el Szögi Csaba, a színház művészeti igazgatója csütörtökön, sajtótájékoztatón.A színház kétszereplős kamaradarabokat, újraértelmezett klasszikusokat, valamint tehetséggondozó programokat, kabaré, tánc-, újcirkuszi-és gyermekszínházi előadásokat és állandó fesztiválokat is kínál a most induló évadban. Szögi Csaba közlése szerint a repertoár gerincét a Találkozások tehetséggondozó sorozat produkciói, valamint a Spirita Társulat előadásai alkotják.A társulat kiemelt feladatának tartja a fiatal tehetségek felkarolását. A fiatal rendezőknek szóló Találkozások mellett a Mozdulj ránk! pályázat a fiatal képzőművészek, grafikusokat szólítja meg, míg a Közép-Európai Táncszínházzal közös IKF a pályakezdő koreográfusokat segíti - beszélt a részletekről a művészeti igazgató. Emlékeztetett arra, hogy tavaly 175 előadással és 30 bemutatóval várták a közönséget. Mint mondta, az új évad jövő hétfőn Szilágyi Bálint Peter Handke Az aranjuezi szép napok című előadással veszi kezdetét.Az aranjuezi szép napok - Eke Angéla, Zsótér Sándor és Szilágyi BálintFotó: Ribárszki Viktória, Manna ProdukcióA 2016/2017-es év programjai közül a művészeti vezető kiemelte az állandó fesztiválokat, amelyek közül novemberben ötödik alkalommal rendezik meg a Sissi Őszi Tánchét eseménysorozatot. Az Erzsébet nap köré szervezett hétnapos táncfesztiválon hét vidéki és hét kerületi táncműhely mutatkozik be. A januári határon túli színházi műhelyeket bemutató ötödik Vendégváró Fesztivál meghívottja idén az Aradi Kamaraszínház lesz. Áprilisban a Föld napja köré szerveződik ismét a Globe Feszt, amellyel a környezettudatosságra próbálják ráirányítani a figyelmet - hangsúlyozta a művészeti vezető. Szeptember végén Tókos Attila és ifjabb Zsuráfszky Zoltán TestVér című táncelőadását mutatják be, de fellép az évadban a Pataky Klári Társulat és Zambriczky Ádám is. Felhívta a figyelmet arra, hogy idén is folytatódik a Közép-Európai Táncszínház (KET) K-Arcok sorozata, amelyben az idén Molnár Csaba és Duda Éva készít egy-egy szóló előadást. A Stand Up Brigád Kabaré csütörtöki sorozatában havonta más-más produkció lesz látható: többek között Maksa Zoltán, Aradi Tibor, Varga Ferenc József és Éles István lép fel. Újcirkuszi előadással lép színpadra a Tűzmadark, az Élőkép Színház vizuális színházi előadásival várja a közönséget - sorolta a programokat a művészeti vezető.Szögi Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy különösen fontos helyet foglalnak el az idei programban a gyermekeknek és fiataloknak szóló előadások. Havi rendszerességgel folytatódnak a színházi nevelési program előadásai. A középiskolásoknak szóló Horda2 és a 12-14 éveseket megszólító, igaz történetek alapján születő produkciók is szerepelnek a programban - mondta az igazgató.A Találkozások tehetséggondozó pályázatot a Bethlen Téri Színház a Manna Kulturális Egyesület közösen írta ki fiatal alkotók részére. Gáspár Anna, a Manna Kulturális Egyesület vezetője elmondta: az idei pályázat győztese Lazici Noémi nagyváradi rendező lett, aki egy kortárs holland drámát visz a színpadra Egy fiú Boszniából címmel, Botos Éva és Árvai Péter főszereplésével. A bemutatót decemberben tartják, a rendező mentora Szikszai Rémusz lesz.Bemutatják még Pataki Éva új színházi darabját, amelyet Cseh Judit visz színre. A Nőből is megárt a nagymama című előadásban Tordai Teri a lányával, Horváth Lilivel közösen lép színpadra. Cseh Judit mentora Mészáros Márta lesz, a darabot februárban láthatja a közönség. Tordai Teri hangsúlyozta: "a történet arról is szól, hogy miként állunk hozzá ahhoz mi asszonyok, amikor a gyerekek felnőnek és kirepülnek, mit jelent ez nekünk pszichésen és hogyan tudjuk ezt elviselni". Egressy G. Tamás, a Spirita Társulat vezetője rendezője elmondta, hogy a 2014-ben alakult társulat profilja illeszkedik a Bethlen színház szlogenéhez: ahol a múlt és jelen randevúzik. A társulat mindenki által ismert klasszikusokat, köztük Shakespeare és Szophoklész darabjait új köntösbe öltözteti. Az idén a repertoáron tartott előadások mellett a Macbethet és Egressy G. Tamás első saját színművét, a Pusztulót mutatják be, amely egy fiktív talkshow felvételen játszódik és szatirikusan reagál a mai magyar valóságra. A darabot október 27-én mutatják be. Shakespeare Machbethjének feldolgozása pedig musical-revüként kerül a közönség elé szeptember 16-án.MTI
2016.09.10. 09:05
Szinhaz.hu
"Évadzáró-évadnyitó" az Operettben
Megtartotta immár hagyományosnak tekinthető évadzáró-évadnyitó társulati ülését a Budapesti Operettszínház; a tavalyi eredmények és idei tervek ismertetése mellett bemutatták a társulathoz újonnan szerződött munkatársakat és új Örökös Tagokat is avattak. „Nálunk az évadnyitó egyben az évadzáró társulati ülés is, hiszen egész nyáron dolgoztunk most is” – mondta Lőrinczy György főigazgató. Az intenzív vendégjátékokkal, számos kül- és belföldi produkcióval teli nyár mellett az évad sem volt unalmas.Az elmúlt évad összegzése:A Budapesti Operettszínház kéttagozatú társulata a tavalyi évadban 510 ezer néző előtt 609 előadást játszott. Bontásában tekintve ezt a kimagaslóan magas előadás számot: 448 előadást tartottak a különböző budapesti játszóhelyeken (a Nagyszínházban 310, a Raktárszínházban 105, a Zeneakadémián 6, az Átriumban 27 előadást), és 161 előadást külföldön illetve vidéken, melyek közül 113-at az évad folyamán, 48-at pedig nyáron teljesítettek. Külföldön összességében 190 ezer néző láthatta a teátrum különböző produkcióit Izraeltől Olaszországon, Németországon, Japánon át egészen Dél-kelet Ázsiáig és Ománig.„A Budapesti Operettszínház ma már egy olyan brand, ami a világon mindenütt tudja képviselni a magyar színeket, méghozzá nagy sikerrel. Ez persze komoly felelősséget jelent, mert ebben a hatalmas tempóban nem szabad elfelejteni, hogy nem egy előadásait letudó színház vagyunk, hanem az a feladatunk itthon és külföldön egyaránt, hogy olyan magas művészi színvonallal képviseljük azt a műfajt, amiben hiszünk, ami méltó hozzánk. Elengedhetetlenül szükséges, hogy elhiggyük, minden nap száz százalékosan kell teljesíteni és megnyerni a közönséget. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy hinni kell saját művészetünkben, abban hogy fontosak vagyunk és olyat tudunk megmutatni magunkból táncban, énekben, zenében, amit más nem tud” – mondta el Kerényi Miklós Gábor művészeti vezető. A Budapesti Operettszínház a tavalyi évadban három nagyszínpadi bemutatót tartott (Sybill, Marie Antoinette, A chicagói hercegnő), egy-egy premierre került sor a Raktárszínházban (Virágot Algernonnak), az Átrium Film-Színházban (Nők az idegösszeomlás szélén) és a Miskolci Operafesztivállal közösen a Zeneakadémián (Egy anya története). Ismét színpadra került a felújított Mágnás Miska és a Denevér. „Mindegyik bemutatónkra büszkék lehetünk, mert mindegyik akart valamit: tovább lépni azon, amit általában véve operettnek vagy musicalnek nevezünk. Az a bátorság, az a nyitott szeműség és lelkűség, ahogy a rendezők, Somogyi Szilárd, Szabó Máté, Béres Attila, és Réthly Attila nyúltak a művekhez, nagyon jót tesz mindkét műfajnak és jót tesz a színház művészeinek is. A társulat évről évre egyre intenzívebben fejlődik: a középgeneráció és az idősebb művészek egyre erőteljesebbek, izgalmasabbak, miközben hatalmas lendülettel és energiákkal törnek előre és zárkóznak fel melléjük a fiatalok. Még rengeteg tartalék van ebben a csapatban” – tette hozzá Kerényi Miklós Gábor.Jön a Kalandok éve, folytatódnak a turnék:A Kalandok éveként meghirdetett új évad egy felújítással kezdődik, szeptemberben kerül ismét közönség elé az Elfújta a szél. Az Operafesztiválon júniusban már nagy sikerrel debütált Beischer-Matyó Tamás Kreatív kapcsolatok című kamaraoperája, melyet Székely Kriszta állított színpadra és hamarosan bekerül a színház repertoárjába. Október 21-én láthatja először a közönség Somogyi Szilárd rendezésében Kocsák Tibor és Miklós Tibor Lady Budapest című musicalét, amely Tábori György Utazás című regénye alapján született.Február 17-én érkezik a Budapesti Operettszínházba az Ének az esőben, amelynek bemutatóját augusztusban Szegeden tartották, koprodukcióban a Szabadtéri Játékokkal. A budapesti premierre átalakul a produkció, új szereplők is bemutatkoznak Harangozó Gyula és Somogyi Szilárd irányítása mellett. Március 31-én mutatja be a színház Lehár Ferenc nagyoperettjét, A víg özvegyet, melyet rendezőként Szabó Máté jegyez.Folytatódik a Szépség és Szörnyeteg turné Németországban, A chicagói hercegnő a müncheni Deutsches Theaterben mutatkozik be, ahol operett gálát is tartanak a színház művészei, a Marica grófnő Tel-Avivban, a Csárdáskirálynő Wrocławban vendégeskedik. Miskolcon vendégeskedik majd a Viktória, koprodukcióban kerül színre a Denevér Debrecenben, valamint az elő-bemutató után ősszel tűzi műsorára a Cigányszerelem című operettet a Kolozsvári Magyar Opera. Kerényi Miklós Gábor kitért arra, hogy kiemelje Dr. Vadász Dániel producer munkáját és azt, hogy az általa vezetett produkciós irodának köszönhetően még több helyre juthat el és még többen ismerhetik meg a magyar operettet itthon és szerte a világban.„Nekem menedzserként, a színház első számú vezetőjeként az a legfontosabb feladatom, hogy azt a művészeti profilt és tevékenységet, amit az elmúlt években kialakítottunk, hogyan lehet egy minisztériumi közintézmény keretei között megvalósítani” - összegezte Lőrinczy György főigazgató, aki hangsúlyozta, az Operettszínház kiemelt intézményi státusza óhatatlanul többlet feladatokat állít a menedzsment és az egész társulat elé, ami szükségessé teszi a középvezetők megerősítését és új vezetők bevonását a különböző területeken. Ez a munka már elkezdődött és számos új kolléga csatlakozott a színház csapatához. Lőrinczy György bemutatta a gazdasági osztály, a műszaki részleg, az üzemeltetés, a titkárság és a menedzsment új munkatársait. Erősödik a karmesteri csapat, egyre többet dolgozik majd újra a színházban Silló István és Bókai Zoltán, míg debütál a zenekar élén Dinnyés Dániel és Köteles Géza, valamint betanító korrepetitorként és zenei munkatársként szerződik a társulathoz Kovács Adrián.Szakmai eredmények, érdekességek az Operettszínház életéből: A főigazgató örömmel jelentette be a társulatnak, hogy a fenntartó minisztérium (EMMI) minisztere elfogadólag aláírta a színház új Szervezeti Működési Szabályzatát. Ezzel befejeződött az a munka, melynek keretében a menedzsment a színház hagyományosan sokrétű bel- és külföldi művészeti tevékenységét kívánta összehangolni a közalkalmazottakat foglalkoztató kiemelt közintézmény státuszával. A színházban dolgozó közalkalmazottak az új SZMSZ értelmében a budapesti repertoár előadásokat alapfeladatként látják el a továbbiakban is, míg a bel- és külföldi vendégjátékok vállalkozási tevékenység keretében kerülnek megvalósításra. A szakmai eredményekről szólva Lőrinczy György megemlítette, hogy a Budapesti Operettszínház az érdekvédelmi szervezet hívására visszalépett a Magyar Színházi Társaságba, ahol ő elvállalta az elnökségi tagságot. Lényegesnek tartja, hogy a színház két vezetője az elmúlt évtől a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára: Kerényi Miklós Gábor zenés mesterséget tanít, ő pedig színházi menedzsmentet, ezt egyébként Marosvásárhelyen is oktatja.Fontos rendezvényeknek is helyet adott a színház. Itt tartottak a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel közösen egy operett konferenciát, itt került sor a hátrányos helyzetű gyerekeket segítő független színházi csapat, az Utcaszak fesztiváljára, a nagyszínpadon rendezték meg a MASZK gálát és kiemelkedő esemény volt a Csárdás 100. gálaest. MagyarBrands és SuperBrands díjat kapott a Budapesti Operettszínház, Magyar Termék díjat a Csárdáskirálynő. Salgótarjánban a Szép Nyári Nap érdemelte ki a Vastaps díjat, a Viva la Musical Aranykotta díjával a Fame-t jutalmazták. A Nők az idegösszeomlás szélén jelölést kapott a Kritikusok díjára, melynek eredménye szeptember 21-én válik ismertté.A Színház- és Filmművészeti Egyetem színjátékos szakán sikerrel diplomázott Peller Károly és Szendi Szilvi, ugyanide felvételt nyert a most induló osztályba Gubik Petra, Kisfaludy Zsófia, Kocsis Dénes és Angler Balázs. Érdekes adalék, hogy az Operettszínház Facebook oldala „leglájkoltabb” magyar színházi oldal.Örökös Tagokat avattak: Ezt követően a főigazgató köszöntötte Felföldi Anikót, aki éppen ötven éve, 1966. augusztus 1-től tagja a teátrumnak és a 80. születésnapját július 18-án betöltött Lehoczky Zsuzsát, akit szeptember 12-én egy rendkívüli Mágnás Miska előadás keretében ünnepel a társulat a nézőkkel közösen.A színház vezetése úgy döntött, hogy az idei évtől az Örökös tagságot visszaállítják és kibővítik. Örökös tagságot kapott Kovács Zsuzsa és Oszvald Marika színművésznő, Szajkó József zenekari művész, Foczmann István üzemigazgató, Hegedűs Zsóka az Operettszínház munkatársa, korábbi művészeti titkára és turné menedzsere. Posztumusz Örökös tagságot adományozott a vezetés Marik Péternek. A társulati ülésen egyperces néma felállással emlékeztek azokra a művészekre és munkatársakra, akik az elmúlt időszakban hunytak el. Marik Péter színművészre, a színház legendás művészeti titkárára, Horváth Erzsikére, a karbantartó csapat festő kollégájára, Lepp Gyulára, Pintér Adrienn énekkari művészre és Varga Gábor Kakas trombitaművészre.Az egykori Moulin Rouge épületét, új nevén Kálmán Imre teátrumot a vezetőség reményei szerint tavasszal meg tudják nyitni. A napokban a tervezési- és közbeszerzési folyamat lezárul, melyet lassított, hogy a helyrajzi illetékes hatodik kerülettel, a tulajdonos fővárossal és az intézményt fenntartó kormányzati szervekkel is egyeztetni kellett. Amint az átépítés befejezésének dátuma a kivitelezővel megállapításra kerül, a színház ismerteti a nagyközönséggel a Kálmán Imre teátrum tervezett műsorát.Forrás: Budapesti Operettszínház
2016.09.09. 12:16
Szinhaz.hu
Nyílt napot tart vasárnap a Vígszínház
A Pál utcai fiúk musical próbájával, kulisszajárással, az évad bemutatóiról szóló beszélgetéssel és gyerekprogramokkal várják a közönséget a Vígszínház nyílt napján, a VígNapon vasárnap. A színészek saját készítésű süteményeit is megkóstolhatják a látogatók és kedvezményes színházjegy- és bérletvásárlásra is lesz lehetőség.A vendégek idén is bepillanthatnak a kulisszák mögé a színház művészeinek vezetésével és megnézhetik a Marton László rendezésében készülő zenés darab, A Pál utcai fiúk nyílt próbáját.A VígNap látogatói elleshetnek néhány vígszínházi műhelytitkot, a gyerekek egész nap játszhatnak és részt vehetnek játékos vetélkedőkön is a Ditrói Mór utcában. A napot pedig a már hagyománnyá vált VÍGsüti-árusítás és egy Cseh Tamás dalaiból készült est zárja.A nagyszínpadon 12 órától várják a közönséget beszélgetésre a színház életéről, sok humorral és dalokkal. A Vígszínház 121. évadáról szóló beszélgetést a bemutatók alkotóinak és szereplőinek részvételével, Eszenyi Enikő vezetésével rendezik meg.Fotó: Szkárossy Zsuzsa A társulat művészeinek vezetésével 12 és 15 óra között bárki bebarangolhatja az épületet a pincétől a padlásig. A csoportok tíz percenként a Ditrói Mór utca felőli bejárattól indulnak. A nézők délután 15 órától vehetnek részt Dés László-Geszti Péter-Grecsó Krisztián A Pál utcai fiúk című zenés játékának próbáján, amelyet szintén a nagyszínpadon tartanak. A nyílt próbán Fesztbaum Béla, Wunderlich József, Vecsei Miklós, Csapó Attila, Király Dániel, Tóth András, Zoltán Áron, Szántó Balázs, Csiby Gergely, Medveczky Balázs, Kovács Olivér, Józan László, Ember Márk, Nádas Gábor Dávid, Tóth Máté, Gados Béla, valamint a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium színész és táncos képzésének növendékei vesznek részt. A Házi Színpadon 19 órától a Magyar Dal Napját ünnepelik Bereményi Géza, Cseh Tamás és Másik János dalaival. Az estre regisztrálni a VígNapon lehet, aznap vásárolt, valamely későbbi előadásra szóló jeggyel vagy bérlettel. Orosz Ákos, Zoltán Áron és Tóth András Cseh Tamás-estje Kelet-nyugati pályaudvar címmel látható, Kovács Gábor, Lányi Kristóf és Mester Dávid zenei közreműködésével. Az alagsori büfében Hegyi Barbara színművész sütitanodája, a karzat büfében jelmezes fotózás és arcfestés várja az érdeklődőket. A látogatók felpróbálhatnak egy-egy jelmezt, és a Vígszínház művészeivel közös fényképet készíthetnek. Délután 17 órától Ditrói Mór utcában a színház művészei saját készítésű édességeiket árusítják. A jótékonysági süteményvásár bevételét idén is az Ódry Árpád Színészotthon javára ajánlják fel. A rendezvényről bővebb információ a Vígszínház honlapján található.MTI, Vígszínház
2016.09.09. 11:09
Szinhaz.hu
Új fesztivált szervez Márta István az Ormánságban
Szeptember 23-25-ig rendezik meg a "nulladik Ormánság-Bőköz Fesztivált" Kémes, Szaporca, Tésenfa részvételével. Márta István Magyarország gazdaságilag egyik legszegényebb, de értékeiben egyik leggazdagabb tájegységében rendez újabb különleges fesztivált a kelet-ormánsági „Bőköz” kisrégióban, 280 kilométerre a fővárostól. A 2016. szeptember 23-25. közötti időre tervezett minőségi, hagyományőrző és teremtő rendezvénynek Kémes, Szaporca, Tésenfa, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága Ős-Dráva Látogatóközpontja ad helyet. A három falu 23 helyszínén mintegy 60 eseményre kerül sor, közel 300 közreműködővel. A fesztivál a közösségépítést és nyitást, a kulturális- és ökoturizmus fejlesztését tűzi ki célul, miközben lehetőséget teremt arra, hogy a helyi lakosság maradandó élményhez jusson.A rendezvény a műfaji sokszínűségre törekszik: színház, népzene, néptánc, komolyzene és blues, kiállítások, performanszok, filmvetítések, konferenciák és közösségépítő programok teszik teljessé az ormánsági három napot.A fesztivál minden eseménye ingyenes, kivéve azt a különleges Varnus Xavér koncertet, melynek teljes jegybevételét felajánlják a szaporcai református templom 1888-ban készült Angster orgonájának felújításához.Az eseményt követő napon (szeptember 26-án) megnyílnak a falvak képzeletbeli határai: a helyi iskolások Budapestre utaznak, ahol a Nemzeti Színház, valamint a Fővárosi Állat- és Növénykert látja őket vendégül.Fővédnök: Dr. Hoppál Péter – az EMMI kultúráért felelős államtitkára Védnökök: Tiffán Zsolt – országgyűlési képviselő, az Ős-Dráva Program miniszteri biztosa, Nagy Csaba – a Baranya Megyei Közgyűlés elnökeKözreműködők/fellépők/produkciókBoros Misi zongorakoncert Ferenczi György és a Rackajam Gryllus Vilmos koncertje Filharmónia Magyarország hangversenyei: Harmónia Fúvósötös: Bagatell és tánc Harmónia Vonósnégyes: Kis éji Zene Philharmonic Brass Quintet: Zenél a film Hagyományok Háza folkprogramja, zene-tánc Hobo (Csokonai: A magyar gavallér, Gála II., déli beszélgetés) Pál István Szalonna és Bandája Szirtes Edina és vonósnégyesének koncertje Varnus Xavér orgonakoncertje Baranya megyei zeneiskolások koncertje Flamenco Sopianae zenés-táncos műsora JESZ Egyetemi Színpad (Petőfi: A helység kalapácsa, rend.: Tóth András Ernő) Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kar színművész szakos hallgatóinak koncertje Karzat Színház játékudvara Mágocsi Amatőr Színjátszó Kör (Csokonai: Karnyóné, rend.: Bagossy László) MárkusZínház előadása Pannon Gyermekkar kórushangversenye Pécsi Balett nyilvános balett órája gyermekeknek és felnőtteknek Pécs - Művészeti Gimn. és Szakközép Iskola Balett Tanszék bemutatkozása Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgató/rendezőjének mesterség-bemutatója Virtuózok 2016 koncertje Több helyen, többször is fellépnek Bóbita Bábszínház (vasárnap) Forrás Néptáncegyüttes (péntek) – „falurablások” Hagyományok Háza (péntek) Sipos Mihály (Muzsikás) és Kardos Mária (szombat/vasárnap) Szirtes Edina Mókus hegedű/ének/ mindenütt, mindenkor Szőke András moderátor/főző/konferanszié/falufanatikus (péntek, vasárnap) Pécsi Református Kollégium Vegyeskara - zenés áhitat Tanac Néptáncegyüttes (szombat) David Yengibarian harmonika (szombat, vasárnap mindenütt) Zengővárkonyi Köpüfa rézfúvósok (péntek, vasárnap) Zsolnay Wind Orchestra (péntek) Helyi értékek Tájházak/falumúzeumok (Kémes/Szaporca) Bozsits József szabadtéri installációi: Szaporca helytörténete Molnár Zsóka szabadtéri fotói: Kémes – régen és most”Kiállítások Janus Pannonius Múzeum: Régi idők – új módszerek, Szertárak titkai Horváth Gábor: Fotók Hajdu Gyula fafaragó bemutatói Márta István: „Hagymainstalláció” Pettendi Szabó Péter: Filmfotók Pitmann Zsófia: Falvédők Soós Tibor festményei Tóth György: Újraértelmezett falusi tárgyak Bozsits József – Pár arcFilmek Az Ormánság senkié se (rend.: Kisfaludy András), Az utolsó falu (rend.: Gyökér Róbert és Tanner Gábor) Besence open (rend.: Kovács Kristóf) Földindulás (Kodolányi 1939 rend.: Cserépy Arzén) Földindulás (Kodolányi 2014 rend.: Pozsgai Zs.) Járt-e már Budapesten? (rend.: Pettendi Szabó Péter) Malaccal teljes (rend.: Kovács Kristóf)Egyéb kapcsolódó események Ős-Dráva Látogatóközpont: kiállítás(ok), túrák szakvezetéssel, kenuzás a Fekete-vízen, interaktív gyereksarok, kézművesség, természetismeret Kína – Kémes megálló (Konfuciusz születésnapja) Magyar Társasjáték Szövetség (hagyományos játékok oktatása és mívelése) Krizsán Edith nemzetközi sakknagymester órái és szimultánjaiKézműves piac és helyi termékek boltja Baranyai polgármesterek találkozója: „Minőségi kulturális fesztiválok/köztiválok kistelepüléseken” (Ördögkatlan, Kapolcs, Őriszentpéter, Dombos-Újvidék) Pannon Ifjúsági Értékőr Hálózat a Kárpát-medencében: interaktív bemutatkozás, esettanulmányok, példákRoma ucca Tésenfán – ízek, zenék, hangulatokVéradás Adakozás a szaporcai Angster orgona (1888) felújításáraÍnyencségek Pecabajnok - Baranya megyei polgármesterek pecabajnoksága a Hétöles tónál Polgármesteri bogrács a Hétöles tónál
2016.09.08. 13:54
Szinhaz.hu
Felújított épületben kezdi az évadot a Harag György Társulat
Az eredetileg Nagybányán alapított Harag György Társulat éppen hatvan évvel ezelőtt, 1956-ban foglalta el először a szatmárnémeti történelmi színházépületet, így idén a társulat kerek évfordulót ünnepelve költözhet vissza az európai uniós alapokból teljesen felújított és modern színpadtechnikai rendszerrel felszerelt otthonába.Amint azt Bessenyei Gedő István társulatigazgató az évadindító sajtótájékoztatóján kiemelte, a jubileumi év apropóján szatmári szerző, a városról írt drámájának ősbemutatójával indul a 2016/17-es szatmári színházi évad.„A 124 évvel ezelőtt Voyta Adolf pápai műépítész tervei alapján épített színházépület átadásakor alapkritérium volt, hogy szatmári szerző műve kerüljön először bemutatásra ezen a színpadon. A Színügyi Bizottság felkérésére beérkezett húsz pályamű közül akkor Mátray Lajos háromszereplős Prológja bizonyult a legértékesebbnek. Ezt a gondolatot továbbvíve kértem fel Láng Zsolt szatmárnémeti születésű, Márai- és József Attila-díjas írót egy, a városunkhoz kötődő, abban játszódó dráma megírására. Ezzel, a Bartók zongorája című ősbemutatóval indul az évadunk október 14-én. Az előadás rendezője Patkó Éva, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem oktatója, aki sokunknak tanára is volt az egyetemen” – részletezte az igazgató, aki arról is tájékoztatta a sajtót, hogy az idei évad felnőtt bérletcsomagjában három klasszikus mű szerepel, amely véleménye szerint mindenképp hozzátartozik az általános műveltséghez: W. Shakespeare: Tévedések vígjátéka (Rendező: Bocsárdi László m. v.); Zerkovitz Béla - Szilágyi László: Csókos asszony (Rendező: Bessenyei István); C. Goldoni: Velencei terecske (Rendező: Visky Andrej m. v.).Emellett a nézők két, egyenként négy előadást tartalmazó listából választhatnak maguknak egy-egy kedvencet az öt előadást tartalmazó bérletbe. „Az alapkoncepciónk az volt, hogy a kötelező előadások, a tavalyi évadhoz hasonlóan, ezúttal is a klasszikus dráma-, illetve operettirodalom remekei legyenek, minden más előadásunk pedig a választható kategóriákat gazdagítja” – magyarázta az igazgató.Az említett előadások mellett bérletszünetben játszott, nagyszínpadi produkcióként kerül majd színre Werner Schwab Elnöknők című műve a társulat alkalmazott rendezője, Sorin Militaru munkájaként, valamint Visky András Pornó című monodrámája, romániai ősbemutatóként, a szerző rendezésében. Szintén bérletszünetben kerül műsorra Arisztophanész Lüszisztraté című klasszikus komédiája Bordás Attila rendezésében, aki korábban koreográfusként mutatkozott be a szatmári közönségnek. Stúdiótérben látható majd a Janne Teller Semmi című, Dániában nagy port kavart ifjúsági regénye alapján készülő egyéni műsor Marosszéki Tamás szereplésével, Márkó Eszter rendezésében. Szintén az Ács Alajos Játékszín biztosít majd helyszínt a Shakespeare összes röviden (S. Ö. R.) című előadásnak, amelyet Barabás Árpád vendégrendező állít színpadra. Nagy Regina rendező A dzsungel könyve című, immár klasszikusnak mondható nagyszínpadi gyerekmusicalt rendezi meg, kamaratermi előadásként pedig egy Grimm-mesét, a Hamupipőkét is színpadra állít, amely a Harag György Társulat - az idei évadtól - önálló szerkezeti egységeként működő Brighella Bábtagozata és a prózai tagozat közös produkciójaként kerül a nézők elé. A korábbi évadokhoz hasonlóan 2016/17-ben is láthat majd vendégelőadásokat a szatmári közönség. A nagyváradi Szigligeti Színház a Fényes-emlékév apropóján szilveszterre a Harmath Imre - Fényes Szabolcs szerzőpáros Maya című háromfelvonásos operettjét tűzi műsorra a színház igazgató-főrendezője, Novák Eszter munkájaként. Ezt a produkciót Szatmárra is elhozza a nagyváradi színház. A debreceni Csokonai Nemzeti Színház vendégjátékaként látható majd Szatmárnémetiben az 1956-os forradalom 60. évfordulójára készülő Szélfútta levél című előadás. A Mensáros László 1956-os emlékezései alapján készülő dokumentumdráma rendezője Csikos Sándor. A legkisebb színházbérletesek is láthatnak majd vendégelőadást: az ő bérletükben Volt egyszer egy... címmel az Aranyszamár Színház és a veszprémi Kabóca Bábszínház közös produkciója szerepel Székely Andrea, a veszprémi bábszínház vezetője rendezésében. Bandura Emese, a bábtagozat vezetője az évadkezdő sajtóbeszélgetésen kifejtette, a legkisebbeknek Schneider Jankó vendégrendezővel hoznak létre előadást Michael Ende Történet a tálról és a kanálról című meséje nyomán, illetve babaszínházi produkciót is terveznek. Emellett számos kísérőrendezvénnyel készülnek a bábszínházi évad folyamán, amely mindegyike arra irányul, hogy a műfajra fogékony gyerekeket a színház közelébe csábítsák.A Harag György Társulat prózai és bábtagozatának műsorán összesen 17 korábban létrehozott produkciója is műsoron marad.Ami a személyzeti összetétel illeti, Bessenyei Gedő István elmondása szerint két művész, Sándor Anna és Kányádi Szilárd idén ősztől átszerződött a Csíki Játékszín társulatába, Szatmárra pedig három új tagot szerződtettek: Budizsa Evelyn és Keresztes Ágnes színésznőket, illetve Nagy Csongor Zsolt színészt. Idén a Harag György Társulat szervezi meg az IFESZT (8. Interetnikai Színházi Fesztivál) elnevezésű vándorfesztivált, amelyre több mint 20, Románia területén működő kisebbségi (magyar, német, zsidó és roma) színház kapott meghívást, illetve a magyar nyelvű alternatív színházi műhelyeket is be kívánják vonni a 2016. november 4-13 között megrendezésre kerülő seregszemle programjába. A szatmári társulat nagyon bízik benne, hogy az idei évadban, május folyamán újra sikerül megszervezni a román tagozattal közös házifesztiválját is, amely az utóbbi három évadban szünetelt. Bérletek szeptember 5-től válthatók a színház jegypénztárában (Horea u. 6 - telefon: 0261-712106 - szervezes@harag.eu), hétköznap 10 és 17 óra között, szombaton 10 és 13 óra között. A műsoron maradt színpadi nézőteres és kistermi előadásokat a társulat a Szakszervezetek Művelődési Házában játssza tovább. Azon hűséges nézőinek megszokott helyét, akik a régi színházteremben és a művelődési házban is folyamatosan rendelkeztek bérlettel, szeptember 30-ig fenntartják a felújított épületben. A társulatigazgató ugyanakkor hangsúlyozta: a régi helyek fenntartása csak a hűséges bérletesekre vonatkozik, ahogy ezt három évvel ezelőtt is megígérték. A színházépületben még bérlettel rendelkező, de az elmúlt három, átmeneti évadban bérletet nem váltó egykori nézőkkel szemben az ezidő alatt csatlakozott új bérleteseknek már előválasztási joguk van. Az idei bérletárak a következők: bemutatóra szóló 120 Ron, teljes árú felnőtt 90 Ron, nyugdíjas 55 Ron. A korábban meghirdetett kedvezmény, amelyet a filharmonikusok, a Szatmári Képzőművészek Szövetségének tagjai, a MÚRE-tagok és a tanügyi alkalmazottak vehetnek igénybe, az új évadra 75 lejes kedvezményes bérletárat szab meg. A középiskolások 55 Ron, az 5-8 osztályosok 40 Ron, a kisiskolások és az óvodások 20 Ron ellenében válthatnak színházbérletet.Harag György Társulat
2016.09.06. 13:20
Szinhaz.hu
Mérlegképes könyvelőt keres a József Attila Színház
A József Attila Színház Nonprofit Kft. szakmai tapasztalattal rendelkező mérlegképes könyvelőt keres. Jelentkezni szakmai önéletrajz és motivációs levél benyújtásával lehet 2016. szeptember 10- ig.Munkakör: mérlegképes könyvelő Munkahely: József Attila Színház Nonprofit Kft., BudapestFőbb feladatok: · Szállítói-vevői számlák, pénztári bizonylatok rögzítése, kontírozása, folyószámla egyeztetések · Közreműködés az éves beszámoló (zárási feladatok) készítésében · Utalványok nyilvántartása, elszámolások könyvelése · Egyéb számviteli és pénzügyi feladatok ellátásaElvárások: · Mérlegképes könyvelői végzettség · Több éves pénzügyi, könyvelői tapasztalat · Magabiztos felhasználói szintű MS Office ismeret · Analitikus gondolkodás, rendszerszemlélet, precizitásElőnyt jelent: · Színházi területen szerzett tapasztalat · Kulturális területen szerzett tapasztalat · controller gyakorlatAmit kínálunk: · versenyképes bérezés és egyéb juttatások · Biztos, szakmai és anyagi háttér · Továbbképzések biztosításaKérjük küldje fényképpel és bérigény megjelöléssel ellátott önéletrajzát és motivációs levelét, apenzugy@jozsefattilaszinhaz.hucímre elküldeni.
2016.09.06. 12:30
Szinhaz.hu
"A magyarság a kultúrájába kapaszkodik" - Gál Tamás válaszolt
A felvidéki színész-rendezőt a 7óra7 kérdezte.A 7óra7 cikkéből:"Épp a napokban tárgyaltam Pesten egy szerepajánlatról, és a rendező nem értette, miért nem tud rólam semmit. Most erre mit mondjak? Tizenöt éve folyamatosan dolgozom. Igaz, hogy amikor például a Helység kalapácsát játszom egy kis faluban, arra a szakma nem nagyon figyel fel. Vagy egy másik eset: van egy filmes lehetőségem, Pirko címmel forgattunk egy cseh filmet, amiben a negatív főhőst játszom, ami után a filmesek azt mondták, hogy a nevemet elő kell készíteni a következő filmre. Mivel hiába beszélnek rólam a producereknek, ha senki nem ismer. De 37 évesen nem akarok azzal foglalkozni, hogy ki ismer és ki nem. Sosem törekedtem arra, hogy közismert legyek, műveltem ezt a szakmát, ahogy tudtam, és ha egy kőszínházban besokalltam, eljöttem. Amikor dolgozom, nagyon kiégetem magamat, és akkor egy ideig nem is akarok színházat csinálni" - árulta el Gál Tamás.Fotó: HétrétországArra a kérdésre, hogyan éli meg a szlovákiai magyar helyzetet, a felvidéki színész így felelt: "Az is biztos, hogy identitászavart okoz, hogy én magyar emberként a szlovák Nemzeti Színházban előbb kellek, mint a magyar Nemzetiben. De amikor ott vagyok a szlovákban, akkor sem vagyok igazán közülük való. Amikor azt mondom egy színészkollégának, hogy József Attila, és ő nem tudja, ki az, akkor egyszerűen nincs annyi közös témánk, mint akár veled, akivel életemben másodszor beszélek. Vagy például amikor Őriszentpéterre jöttünk, számoltuk a magyar aranyakat, mire valakinek eszébe jutott, hogy fel sem tűnt nekünk a két szlovák aranyérem. Így élünk mi ott. Háborgunk a magyar politikán, és észre sem vesszük, hogy közben a szlovák politika szétszedi fölöttünk azt az országot, ahová az adónkat fizetjük.""A magyarság a kultúrájába, a nyelvébe kapaszkodik. Mert ki tudja azt, hogy én a vérem szerint mennyire vagyok magyar? A kultúrámtól vagyok az. József Attila, Petőfi, Arany, a népzene, a népmese, ’Egyszer volt, hol nem volt’, anya – ezek a költők és ezek a szavak tesznek magyarrá. Egyébként meg mi a fenéért ragaszkodnánk hozzá? Megtanulhattam volna rendesen szlovákul, és akkor most a szlovák Nemzeti Színház vagy az Astorka tagja lennék. És akkor mindenki tudná, hogy ki az a Gál Tomi, és nem kellene egy filmhez megcsinálni a nevemet. De én nem akartam szlovák színész lenni" - hangsúlyozta Gál Tamás.A teljes interjú itt olvasható.
2016.09.03. 08:02
Szinhaz.hu
15 színház költözik Lipóciába - Jön a 8. Pozsonyi Piknik
Vasárnap rendezik meg a Pozsonyi Pikniket Budapesten; az egész napos XIII. kerületi kulturális fesztiválon három színpadon változatos zenei, színházi és irodalmi programokkal várják a látogatókat.Az idén nyolcadik alkalommal rendezik meg Budapest Újlipótváros polgárai és kisüzletei a Pozsonyi Pikniket, Budapest talán legnagyobb, hangsúlyozottan civil kulturális összejövetelét. A rendező a környék lakóit, barátait és üzleteit tömörítő Pozsonyi Piknik Egyesület - olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.fotó: Pásztor Csaba Mint írják, az immáron tízezreket vonzó újlipótvárosi kulturális találkozó a XIII. kerületi Újpesti rakparton, a Jászai Mari tér és a Szent István Park között, több mint 100 neves előadóval - színházak, opera- és musicalénekesek, humoristák, írók részvételével -, a keresztutcákban tematikus programokkal várja az érdeklődőket. Három színpadon - a Jászai Mari téren a Rakpart színpadon, a Radnóti Miklós utcában a Radnóti színpadon, a Szent István parkban pedig a gyerekutca színpadán - és mintegy 300 standon 10 és 20 óra között várják programokkal a látogatókat. Ismét színház utcává alakul egy egész napra a Radnóti Miklós utca, gyerekutca lesz Szent István park oldala, míg a Katona József utca a gasztronómia szinte teljes palettáját kínálja az idei, nyolcadik Pozsonyi Pikniken. A Pozsonyi úton és mellékutcáiban az irodalmi programok mellett a klasszikus zenétől a folkon át a rock and rollig sokféle műfaj megjelenik. Budapest számos színházi társulata és kiadója játszik, illetve kiállít a fesztiválon. A programban szerepel közönségtalálkozó színészekkel, muzsikusokkal, dedikálás neves kortárs írókkal, tánc, civil szervezetek bemutatkozása, televíziós és rádiós személyiségek, szerkesztőségek megjelenése. Az ATV szeptember 4-én délután élő adással is jelentkezik idén a Pozsonyi Pikniken felállított ideiglenes mini-stúdiójából. A fesztiválon fellép többek között Hernádi Judit, Fullajtár Andrea, Csányi Sándor, Lukács Sándor, Röhrig Géza, Závada Pál a résztvevők között van, a Vígszínház, a Pesti Magyar Színház, a Budapesti Operettszínház, a Turay Ida Színház, a Spinoza Színház, az Örkény Színház, a Karinthy Színház, a Maladype Színház, az RS9 Színház, a Játékszín, a József Attila Színház, a Thália Színház, a Dumaszínház, a Vidám Színpad és az Orlai Produkció, továbbá a Zeneakadémia növendékeit is láthatja a közönség. Az évente egyre bővülő kulturális esemény célja, hogy minden korosztálynak igényes kikapcsolódást, kulturális élményt nyújtson - civil kulturális fesztiválként - ingyenesen. A rendezvény egyik ötletgazdája az író és lokálpatrióta, Bächer Iván volt.
2016.09.03. 06:24
Szinhaz.hu
Játék és szenvedély - 30 helyszínen vár a Színházak Éjszakája
30 fővárosi színház várja különleges programokkal a közönséget szeptember 17-én, a Színházak Éjszakáján, a programok a korábbi évekhez hasonlóan egyetlen karszalaggal látogathatók.Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a rendezvény csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a színházi évadot megnyitó programsorozaton a nézők kulisszatitkokat ismerhetnek meg és új helyszíneket fedezhetnek fel, oly módon nyerhetnek betekintést a színház világába, ahogy évad közben nincs lehetőségük. Kiemelte, hogy az idén az esélyegyenlőségre szeretnék felhívni a figyelmet: több színház audionarrációval, akadálymentes járatokkal, jeltolmácsolással készül. Az eseményen részt vesz a Baltazár Színház is, amely fogyatékossággal élőkkel együtt hoz létre előadásokat. Komáromi György, a Színházak éjszakája projektvezetője elmondta, hogy a fővárosi színigazgatók kezdeményezése nyomán öt éve megvalósuló rendezvény fő támogatója az idén is Budapest Főváros Önkormányzata. Kezdetben 13 fővárosi színház vett részt az eseményen, az idén pedig már 30 színház csatlakozott - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy idén a játék és szenvedély hívószavakkal várják a nézőket a Színházak Éjszakáján, amelyhez több vidéki színház, köztük Nyíregyháza, Miskolc és Debrecen teátruma is csatlakozott.A rendezvényre eddig 2900 karszalag kelt el elővételben, és a szervezők reményei szerint meg fogják haladni a tavalyi 8600-as jegyeladást. Egy néző általában 2-3 helyszínre jut el, tehát az idén várhatóan 20 ezer feletti lesz a színházlátogatások száma - mondta Komáromi György.A sajtótájékoztatót flipperversennyel zárták, amelyen az első helyet a Katona József Színház, a másodikat a Karinthy Színház, a harmadikat pedig az Örkény Színház szerezte meg. A pénzdíjakat - 180, 150, illetve 120 ezer forintot - a színházak esélyegyenlőségi fejlesztésekre, akadálymentesítésre, audionarrációra és jeltolmácsolásra fordítják majd. A csütörtökön nyilvánosságra hozott program szerint a Színházak Éjszakáján több mint 200 programmal várják délelőtt 11 órától hajnalig a közönséget a színházak. Lesz bábjáték, impro-maraton, táncóra, színpadtechnika-show, szabadegyetem, szerepcsere, felolvasószínház, playback-színház és nyílt próba. Bevezetik a nézőket a színházak rejtett zugaiba, beszélgetnek velük, a társulatok tagjai rövid jeleneteket, különleges színpadi produkciókat mutatnak be. A kezdeményezéshez az idén csatlakozott a Baltazár Színház, az RS9, a Sanyi és Aranka Színház, a Turay Ida Színház, a Momentán Társulat, valamint a Vidám Színpad. Mellettük a Színházak éjszakáján idén is részt vesz az Átrium Film-Színház, a Bethlen Téri Színház, a Budapesti Operettszínház, a Budapest Bábszínház, a Dumaszínház, a Játékszín, a József Attila Színház, a Jurányi Inkubátorház, a Karinthy Színház, a Katona József Színház, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, a Madách Színház, a Magyar Állami Operaház, az Örkény István Színház, a Pesti Magyar Színház, a Pinceszínház, a Radnóti Miklós Színház, a Rózsavölgyi Szalon Arts & Café, az Ódry Színpad (Színház- és Filmművészeti Egyetem), a Szkéné Színház, a Thália Színház, a Trafó - Kortárs Művészetek Háza, az Újszínház és a Vígszínház. A rendezvényről további információ a szinhazakejszakaja.hu oldalon érhető el.A sajtótájékoztatóról képekben: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.23.24.25. 26. 27. foto.szinhaz.huFotó: Nizsai Dániel, Tóth BertaTOVÁBB A SZÍNHÁZAK ÉJSZAKÁJA OLDALÁRA.
2016.09.01. 15:30
Szinhaz.hu
Új színházak is csatlakoznak idén a Színházak Éjszakájához
Szeptember 17-én összesen harminc fővárosi helyszínen várják majd az érdeklődőket a Színházak Éjszakája. Komáromi György projektvezető az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában elmondta, hogy a harminc színházzal már egész Budapestet lefedi a rendezvény.A Színházak Éjszakája honlapja szerint az előző évekhez képest új résztvevő lesz a Baltazár Színház, az RS9, a Sanyi és Aranka Színház, a Turay Ida Színház, a Momentán Társulat, valamint a Vidám Színpad. További résztvevő színházak: Átrium Film-Színház, Bethlen Téri Színház, Budapesti Operettszínház, Budapest Bábszínház, Dumaszínház, Játékszín, József Attila Színház, Jurányi Inkubátorház, Karinthy Színház, Katona József Színház, Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, Madách Színház, Magyar Állami Operaház, Örkény István Színház, Pesti Magyar Színház, Pinceszínház, Radnóti Miklós Színház, Rózsavölgyi Szalon Arts & Café, Ódry Színpad (Színház- és Filmművészeti Egyetem), Szkéné Színház, Thália Színház, Trafó, Újszínház, Vígszínház. Komáromi György arról is beszélt, hogy idén is sok száz programot kínálnak a színházak. Ízelítőként megemlítette, hogy idén is lesz impro maraton, árnyjáték és tánctanulás, de természetesen a kulisszák mögé is betekinthetnek az érdeklődők. Hozzátette, hogy a részletes programot csütörtökön hozzák nyilvánosságra, addig még húsz százalékkal olcsóbban lehet jegyet vásárolni!▪ "A szenvedély az idők során transzformálódik" - Interjú Megyes Melindával▪ "A lelkesedést nem lehet megrendelni" - Interjú Bodor JohannávalForrás: Színház.hu, MTI
2016.08.31. 12:31
Szinhaz.hu
Ljubimov emlékének is ajánl előadást a Vígszínház
Már augusztus végén kinyitotta kapuit a Vígszínház: az első hétvégén csaknem háromezren látogattak el a Víg és a Pesti Színház előadásaira. Az új évadban tíz bemutatót láthat a közönség.A színház keddi közleménye szerint már négy új produkció próbái is folynak. A nagyszínpadi bemutatók közül készül a Bűn és bűnhődés című előadás, a Pesti Színházban az Audiencia, a Házi Színpadon A Pentheszileia Program, és ugyanitt szeptember 10-én mutatják be Márai Sándor Hallgatni akartam című művét. Eszenyi Enikő pedig egykori mestere, Kapás Dezső novelláiból készít kisfilmeket.Bűn és bűnhődés - olcvasópróba (fotó: Szkárossy Zsuzsa) Újra a Vígszínházban rendez Michal Docekal: Dosztojevszkij Bűn és bűnhődését, az orosz irodalom meghatározó remekművét állítja színpadra. Az előadás olvasópróbáját augusztus 23-án tartották. Raszkolnyikov szerepében Orosz Ákos, Porfirijként Stohl András látható. A Vígszínház az előadást a 100 éve született Jurij Petrovics Ljubimovnak ajánlja, a premier október 15-én lesz.Az Audiencia, az utóbbi évek egyik sikerdarabja a Broadway és a West End színházai után a Pesti Színházba érkezik Valló Péter rendezésében. II. Erzsébet királynő (Halász Judit) audienciáin fogadja miniszterelnökeit, Churchillt (Lukács Sándor) John Majort (Fesztbaum Béla) és Harold Wilsont (Hegedűs D. Gézát). Nemcsak a kormányzás nehézségeibe nyerünk betekintést, hanem megismerhetjük korunk egyik legmegkapóbb személyiségét és minisztereit. Az előadást október 14-én mutatják be a Pestiben. A Pesti Színház második bemutatóját, Bertolt Brecht Moliere-átdolgozását, a Don Juant Kovács D. Dániel rendezi. Don Juanként Hajduk Károly, elválaszthatatlan szolgájaként Hegedűs D. Géza látható, a premiert november 4-én tartják.Pál utcai fiúk (fotó: Szkárossy Zsuzsa) A Vígszínház négy új magyar bemutatóra készül az évadban. Az egyik Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című műve alapján készül. A Dés László-Geszti Péter szerzőpáros Grecsó Krisztián íróval dolgozott együtt a zenés színházi adaptáción, a produkció dramaturgja Radnóti Zsuzsa, koreográfusa Horváth Csaba. Az előadást Marton László rendezésében tűzik műsorra. Nemecsek szerepében Vecsei Miklós, Bokaként Wunderlich József látható, a premier november 5-én lesz. Bartis Attila a Vígszínház számára írta új darabját, a Rendezést, amelyet a Házi Színpadon mutatnak be Szikszai Rémusz rendezésében. Kincses Réka A Pentheszileia Program című darabját szintén a Házi Színpadon láthatják Szilágyi Csenge főszereplésével. A próbák augusztus 29-én kezdődtek el a Németországban élő és alkotó író, filmrendező vezetésével, a premiert október 16-án tartják. Szeptember 10-én mutatják be Márai Sándor sokáig kiadatlan művét a Házi Színpadon. A Hallgatni akartam Hegedűs D. Géza előadásában vallomás egy értékvesztett időszakról, egyben pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak. A Hallgatni akartam című művet az Egy polgár vallomásai harmadik, befejező kötetének szánta Márai. A kéziraton 1950 szerepel befejezésként, ez a mű tekinthető Márai Sándor első emigrációban írt, befejezett művének. Most Marton László rendezésében látható.Audiencia - olvasópróba (fotó. Szkárossy Zsuzsa) A Vígszínház nagyszínpadának harmadik bemutatója Shakespeare Szentivánéji álom című műve lesz tavasszal, az előadást Kovács D. Dániel állítja színpadra. Eszenyi Enikő Puckként látható, Stohl András pedig Zubolyt alakítja majd az előadásban. A Szentivánéji szexkomédia című Woody Allen-film adaptációja a Pesti Színház harmadik bemutatója lesz, amelyben Kern András egy szórakozott filozófia professzort alakít. Az előadást Aleksandr Bargman orosz rendező állítja színpadra. Hosszú idő után újra színházban rendez Szabó István Oscar-díjas filmrendező. A Távoli dal című színmű vallomás, amely egy fiú útkereséséről szól. Willem szerepében Józan László lesz látható a Házi Színpadon.
2016.08.31. 06:00
Szinhaz.hu
Szervezésvezetőt keres a József Attila Színház
A József Attila Színház Nonprofit Kft. értékesítési és vezetői tapasztalattal rendelkező szervezésvezetőt keres. Jelentkezni szakmai önéletrajz és motivációs levél benyújtásával lehet 2016. szeptember 15-ig.Főbb feladatok:• A Szervezési csoport (7 fő) munkájának irányítása és ellenőrzése; • A Szervezési csoport adminisztrációs tevékenységének irányítása és ellenőrzése• A Színház valamennyi játszási helyén bemutatásra kerülő produkció jegyei értékesítésének és elszámolásának koordinációja; • Az online jegyértékesítési rendszer kezelése;• Javaslatétel a jegyértékesítés folyamatának és a jegyértékesítési csatornák optimalizálására;• Új jegyértékesítési, szervezési területek feltárása;• Rendszeres riportok és elemzések készítése;• Szoros együttműködés a Színház marketing területével.Elvárások:• Értékesítés-, eredmény-orientált és ügyfélközpontú szemléletmód;• Elektronikus értékesítési rendszer korábbi használata;• Felsőfokú végzettség vagy minimum 5 éves munkaszervezési/értékesítési/vezetői tapasztalat releváns területen;• Felhasználói szintű számítástechnikai ismeretek;• Jó kommunikációs és tárgyalási készség;• Önálló döntésképesség és felelősségvállalás;• Dinamizmus, innovatív és kreatív gondolkodás.Előnyt jelent:• Színházi és/vagy kulturális területen szerzett tapasztalat;• Online értékesítési tapasztalat.Amit kínálnak:• Egy megújuló színház és annak lelkes csapata;• Versenyképes bérezés és egyéb juttatások;• Biztos szakmai és anyagi háttér;• Továbbképzések biztosítása. Fényképpel és bérigény megjelöléssel ellátott önéletrajzát és motivációs levelét legyen szíves a harangozo.ferenc@jozsefattilaszinhaz.hu címre elküldeni.
2016.08.30. 13:03
Szinhaz.hu
Néma olvasással emlékeztek színházak Esterházy Péterre
„Csodálatos dolog, hogy időt szakítunk arra, hogy együtt legyünk és olvassunk”... Több magyar színházban is a nemrég elhunyt Esterházy Péter Kossuth-díjas íróra emlékeztek augusztus 27-én, szombaton délután.A Miskolci Nemzeti Színház kezdeményezésében néma olvasással tisztelegtek a mai magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja előtt. A felhívás sok helyre eljutott: a Békéscsabai Jókai Színházban, az Aradi Kamaraszínházban, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban, valamint a kecskeméti Katona József Színházban is összegyűltek az irodalom szerető művészek és nézők.Szombat délután a miskolci Szinva-terasz megtelt olvasó emberekkel. Mindenki Esterházy kötetekkel érkezett, hogy együtt üssék fel a köteteket. Montovay Petra Budapestről érkezett haza, mindenképpen részt akart venni az eseményen.– Az egyetemen olvastam először Esterházy Péter könyvét, a Termelési-regényt. Fantasztikus írónak tartom, nagyon tetszik a szókimondó stílusa, nem próbál szépíteni a dolgokon, a maguk nyers valóságában tárja a dolgokat az olvasó elé. Különleges pillanat számomra ez a mostani, hiszen igazi közösségi élménnyé válik, ha egy helyen, ugyanannak az írónak a köteteit olvassuk mindannyian – mesélte Montovay Petra.Harsányi Attila színművész, az esemény ötletgazdája elmondta, rendkívül megható volt látni az összegyűlt miskolciakat, akik ebben a pár órában némán olvastak együtt, Esterházy Péterre emlékezve. – Csodálatos dolog, hogy ebben a rohanó világban időt szakítunk arra, hogy együtt legyünk és olvassunk. Azt gondolom, hogy méltóképpen emlékeztünk meg egy nagy íróról – mondta a Miskolci Nemzeti Színház színművésze.A színház közzétesz egy felhívást is, azok számára, akik bár szeretnének részt venni az eseményen, idő hiányában, vagy a távolságok okán nem tehetik ezt meg. Egy fénykép elküldésével is csatlakozhatnak az érdeklődők: arra kérnek mindenkit, aki szeretné leróni tiszteletét a mai magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja előtt, hogy szeptember 10-ig küldjön magáról egy fotót az estehazymnsz@gmail.com címre, amelyen Esterházy Péter valamelyik művét olvassa. A fényképekből a tervek szerint egy montázs is készül majd.
2016.08.29. 13:40
Szinhaz.hu
"Vadvirágként élem az életem" - Tóth Ildikót köszöntjük
Tóth Ildikó Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész augusztus 29-én ünnepli 50. születésnapját. Tóth Ildikó pályájáról:Tóth Ildikó 1990-ben végzett a Színművészeti Főiskolán, Szinetár Miklós osztályában. Ezt követően négy éven át volt a Radnóti Színház tagja, szinte folyamatosan forgatott: dolgozott Deák Krisztinával, Lukáts Andorral, András Ferenccel, Tímár Péterrel, Enyedi Ildikóval, és több tévéjátékban is szerepelt. A Radnóti Színházból az Új Színházba igazolt, Székely Gábor eltávolítása után szabadúszóként dolgozott, majd 2015-ben a székesfehérvári színház szerződtette.Fotó: Pitrolffy Zoltán / Ridikül MagazinTóth Ildikóról saját szavaival:50: Én már kislányként is többnek mondtam magam. Füllentettem. Sokáig ugyanis nem egy érett, értelmes csajnak néztek, hanem olyan fiatal kis leánykának. Engem ez zavart. Ki kellett gyógyítanom magamat ebből a betegségből. Ezért mondtam mindig többet, mint amennyi valóban voltam. Nem is értem azokat a nőket, akik nem tudják felvállalni a korukat, vagy fiatalabbnak állítják be magukat. Gondolhatok én bármit, élhetek úgy, mintha fiatal volnék, de ez van. Ötven leszek idén. Legyen az ember tárgyszerű. Mészáros Mártában is ezt szeretem. Egyenes, őszinte, nyílt ember. Biztosan a kora miatt is, bár szerintem már huszonöt évesen is ilyen volt. Nem köntörfalaz. Én régebben, ha megfogalmaztam valamit, mindig nagyon figyeltem, milyen szavakat használok. Ő lényeglátó. Pontos. Nála nincs mellébeszélés. Azzal sem nagyon törődik, ha megbánt valakit, annyira eleven, tiszta esszencia, amit közöl. Ha ezen megsértődik az illető, puff neki, az ő baja. Márta mindig azt választja. Az élete is ilyen, és a filmjei is erről szólnak. Az igazság, az egyenesség minden tekintetben gyümölcsöző. Minek hazudni? Simogatni sem kell, ha más van mögötte.Élet: Az élet annyira bonyolult és gazdag. Számtalanszor kínál elénk olyan történeteket, amire azt szoktuk mondani, hogy ha azt filmre vinnénk vagy színházban megcsinálnánk, akkor senki sem hinné el, hogy megesett.Erős: Fiatalon én is erős, kitartó és makacs voltam. Mostanában egy kicsit ez elmúlt belőlem, sok mindenben elgyávultam az életben, de amikor főiskolás voltam, meg a pályám első tíz-tizenöt évében tudom, hogy mentem előre, mint egy tank. (...) Gőzmozdonyként, harciasan mentem neki az életnek.Gőzmozdonyság: Ez a gőzmozdonyság főleg az ítéleteimben, a munkához való hozzáállásomban mutatkozott meg. A munkában ma is maximalista vagyok, de a tapasztalataim azt súgják, nem kell olyan vakon belevágni bizonyos dolgokba. Néha ugyan még jó lenne csak úgy hagyni magam sodródni, de már a meglévő tudással. A vágy, hogy vadvízi evezős módjára vessem bele magam helyzetekbe, még ma is jellemző rám, vállalom is, de már vannak fogásaim a túlélést illetően. Szeretek lejutni a dolgok mélyére, de úgy, hogy közben jó is legyen. (...) Vadvirágként élem az életem.A lány a kaposvári páholyban: Ez csak egy próbaidőszakra vonatkozott. Eredendően nem kaposvári lány vagyok, akkoriban Marcaliban éltünk - ahová katonatiszt édesapámat helyezték, – de Heves megyéből származom. Gimnázium alatt jártam színházba, bérletem volt. Akkoriban már tudtam, színész szeretnék lenni, de nekem az arról való gondolkodásom, hogy ezért tegyek is valamit, nagyon lassan ment. Miután leérettségiztem, augusztus körül megkerestem a kaposvári színházat, hogy jöhetnék-e oda stúdiósnak vagy gyakornoknak. Közölték velem, hogy vannak ilyen státuszok, de ezeket már tavasszal betöltötték, de ha nagyon szeretnék idejönni, legyek öltöztető. Nem vállaltam. Működött egy amatőr csoport Kaposváron, a vezetőjük hívott, hogy menjek oda, aztán nagyon beteg lett, így abból semmi sem lett. Akkor elkezdtem dolgozni a fonógyárban. A színházban viszont megengedték, hogy bejárjak próbákra. Épp a Cseresznyéskertet vitték színre, Ascher Tamás rendezte. (...) Ahogy a munkám megengedte, bejártam a színházba. Megbeszéltük, hogy ne lent üljek a nézőtéren, mert ott zavarok, az első emeleti páholyban, a kanyarban találtam egy helyet magamnak. Egyszer, már bemutatóhoz közeli időpontban, amikor beléptem, látom ám, hogy a korlátra egy csomó csokoládé van kirakva. Lukács Andor és Jordán Tamás hozta annak a lánynak, aki olyan hűségesen nézte a próbákat. (...) Aztán elég hamar otthagytam Kaposvárt, mivel nem működött a fonószínpad, és nem bírtam a fonógyári életet sem.Főiskola: Szinetár Miklós fantasztikus pedagógus, roppant jó humorú és hatalmas intelligenciájú színházi ember, de akkoriban nagyon elfoglalt volt. Így elég keveset találkoztam vele. Bizonyos értelemben a főiskola csalódás volt, mert szerintem sokat számít, hogy egy osztályban milyen emberek találkoznak össze. Nem kvalitásokról, tehetségekről beszélek, hanem érdeklődésekről, kíváncsiságokról, szellemiségről és világnézetről. Arról, hogy mi foglalkoztatja az embereket. Nálunk ez annyira különböző, és összebékíthetetlen volt, ettől aztán nem volt jó az osztályközösségünk. Volt egy kicsi mag, öten-hatan összetartottunk, de ez kevésnek bizonyult.Lázadók: Alapító tag lehettem egy új társulatban, ami új kapcsolatokat és új lehetőségeket kínált, másrészt hajtott a kíváncsiság, a kalandszellem. A Radnótiban fantasztikus volt, csodálatos feladatokkal kínáltak meg bennünket, de egyszer csak körülöttünk (mert akkor mi fiatalok többen elszerződtünk) minden nagyon szép, kerek és sima lett. Lázadók voltunk és szemtelenek, többet akartunk. Forradalmat. Persze a világ egyáltalán nem a forradalomról szólt, de mi akkor voltunk fiatalok. A forradalmi hevület nálam abban kulminálódott, hogy átmenetem Székely Gáborhoz. Izgalmas és fontos évek következtek, abból a szempontból viszont rossz vége lett, hogy Gábornak csak négy évig volt lehetősége színházat és társulatot irányítani. ’98-ban nem választották meg újra, én akkor eljöttem, mert én hozzá szerződtem.Tudatosan: ’98-ban, amikor eljöttem az Új Színházból, nem jelentkeztem sehová. Nem azért, mert azt gondolom, hogy ez így jó vagy rossz, hanem mert egyszerűen ilyen alkatú ember vagyok. Nem csörgött otthon sem állandóan a telefon, hogy gyere, szerződj ide! Akkoriban alakult Csányi János vezetésével a Bárka Színház, kezdetben még azt reméltük, hogy ott lehet majd valami társulat-féleségben létezni, aztán ez is meghiúsult. Érdekes, egy-egy szerep kapcsán mindig megnyílt számomra is a lehetőség, egy út ahhoz, hogy én is odataláljak ahhoz színházhoz, de mindig volt valami kurfli, ami miatt ez végül nem jött össze. Például Kaposváron, engem pont akkor hívott oda Babarczy, amikor a férjem Erdélyből áttelepült. Addig rengeteget utaztunk egymáshoz, 500 kilométert, iszonyú sokszor. És pont, amikor ideköltözött, és ez hatalmas döntés volt az ő részéről, akkor hívtak engem a társulatba. Azt éreztem, hogyha az én párom itt lesz Pesten, akkor én nem mehetek el tőle kétszáz kilométerre! Aztán 2003-ban megszületett a fiam, Simon, és én azóta nagyon tudatosan odafigyeltem, hogy ne ugorjak vissza nyakig ebbe a történetbe. Azóta átlagosan egy évben két bemutatóm van.Budapest: Tatabányán majd tíz éven keresztül a Harsányi Sulyom László vezette színházban nagyon szép előadásokat csináltunk, de játszottam Kecskeméten, Kaposváron, Szombathelyen és Budaörsön is, közben a fővárosban kevesebbet voltam jelen. De például a Katona József Színházban beugrottam három előadásba is, amelyből az egyik, a Top Dogs még mindig repertoáron van, és többször megfordultam a Rózsavölgyi Szalonban, a Tháliában, a Radnótiban, a Centrálban és a Jurányi inkubátorházban is. Amikor a társulati létemnek vége lett, nagyon sok filmbe hívtak szerepelni, ennek köszönhető, hogy látványosan jelen voltam. A forgatások csökkenésével azonban az elmúlt években talán nem annyira vagyok előtérben, noha folyamatosan játszom. Voltak évadok, amikor három-négy bemutatóm is volt, és volt olyan is, amikor csak egy-egy. Sajnos ebben az országban ami nem Budapesten történik, az szinte nem létezik, kivéve, ha valami egészen egyedülálló „partizánakció” valósul meg.Cseresznyéskert: Csehov-rajongó vagyok. Most egyébként úgy érzem, erőm teljében vagyok, nagyon sok energiát érzek magamban, és sok gyakorlati tapasztalat halmozódott fel bennem. Sok mindent tudok már, de ez a tudás ahhoz vitt közelebb, hogy rájöjjek, rengeteg dolgot viszont nem. Érzem, önmagamról és a színházról való gondolkodásom is egyre mélyebb, ezzel együtt egyre több bennem a kétely. Látom azt is, hogy egyre több a veszélyes víz. Nem tudom, hogy alakul az élet, mert az nem kedvez a társulatoknak. Devalválódik minden, nagy átalakulások lesznek, már most is nagy lepadlózások vannak.Társulat: Folyamatosan jól működő, sikeres előadások állandó társulatban képesek megszületni. Hiszek a csapatszellemben, a műhelymunkában. A külföldi nagy színházcsinálók folyamatosan egymásra figyelő, reflektáló, fix csapatot alakítanak ki. A sikeres magyarországi független színházak is így tudnak jól működni.Közös munka: Olyan ez, mint amikor egy zongora és egy hegedű együtt játszik. Iszonyúan kell figyelni a másikra, sőt talán még inkább, mintha szemtől szemben állnánk egymással.Szabadúszás: Amikor az ember társulati tag egy olyan csapatban, ahol felelősségteljesen gondolkodnak róla, ott tudatos pályaépítés folyik. Mindenkire odafigyelnek, tudják, milyen feladatokkal kell megkínálni ahhoz, hogy tovább tudjon lépni, vagy el tudjon mélyedni abban, ahol tart. A szabadúszással ez megszűnt, ott ilyenfajta tudatosság nincs. A feladatok össze-vissza jönnek. Valamikor az ember még kevésbé érett arra, amire felkérik, vagy már túl van rajta, nem érzi kihívásnak. Nincs válogatás. Voltak felkérések, amelyekre nemet mondtam, de nagyrészt azért, mert a többi munkám miatt épp akkor és úgy összeegyezhetetlen volt.Jadviga: Én az első kiadás évében olvastam a könyvet, amikor Lupa szigetén nyaraltam. Az egyik barátomat nem lehetett kirángatni az ágyból, pedig mindent bevetettünk, mert éjjel-nappal a Jadvigát olvasta. Haragudtunk rá nagyon, de ő figyelmeztetett: hamarosan mi is az ő sorsára jutunk. Kis idő múlva én heverésztem egész nap az ágyon.Hiányérzet: Önmagammal kapcsolatban nem szűnő hiányérzetem van. Hosszas önostorozás után arra jutottam, hogy hiányoznak a filmből azok a jelenetek, amikor Jadviga magában van. Amikor nem viselkedik. Mi történik vele, amikor elmegy Francitól, és visszamegy Ondrishoz? Mi játszódik le benne, amikor belép a kertkapun? Hogyan oldja meg ezt a kettős életet? Az a kép jutott eszembe, hogy van egy tó, ami tele van gyönyörű tavirózsákkal - ez Jadviga. És egyfolytában arra várok, hogy jöjjön már valaki, és dobjon bele egy követ a tóba, hogy ezt a szépséget egy kicsit megzavarja. Sokszor tűnődöm azon, mi lett volna, ha ezt forgatás közben észreveszem, és szólok. Nem baj, majd újból megnézem a filmet. Mert úgy érzem, hogy egy nagyon fontos dolgot elrontottam.Jadviga Ondris naplójával: Én ezt a részt szerettem a legjobban a forgatókönyvben. El is bőgtem magam. A Száz év magányt olvasva éreztem hasonló katartikus élményt. Ez az a jelenet, ami miatt soha nem jutott eszembe, hogy Jadviga bűnös. Ekkor derül ki, hogy alulértékelte Ondris szerelmét. Ritkán tett kísérletet arra, hogy helyrehozza ezt a kapcsolatot, miközben mindig ő döntött. Ezért nekem nagyon fontos volt, hogy a filmben is megjelenjen: egy ember rájött, hogy valamit végérvényesen, visszavonhatatlanul elrontott. Mert igenis lehet alakítani az életet, a sorsot, a választásainkat. Kritika: A főiskola után volt néhány rossz tapasztalatom. Azt éreztem igazságtalannak, hogy hangnemében túl indulatos volt némelyik vélemény. Biztosan születtek és ma is születnek hányaveti módon összerakott előadások, de én olyan munkákat láttam, ahol ezer százalékig törekedtek a minőségre, márpedig ebben az esetben óvatosan kell kritizálni. Nem vagyunk gépek, nem vagyunk tökéletesek, hibázunk. A média viszont kialakított egy olyan várakozást, hogy mindig mindennek tökéletesnek, ütősnek, lehengerlőnek kell lennie, holott a színház egy jóféle iparosmesterség. Megpróbál beszélni bizonyos problémákról, gondolkodásra hív és késztet, elindíthat valamilyen változtatás felé.Személyesség: Egy színésznek mindig feladata megkeresni a közös pontokat, és ha nincsenek, akkor megtalálni magadban a véleményt arról az emberről, és ha megvan, akkor azt már nagyon erősen lehet képviselni. Nem fontos, hogy a szerep, vagy az alkat közel álljon a színészhez, mint magánemberhez. (...) A színészi jelenlét elevenségétől, konkrétságától és személyességétől a történet maga sokkal közelebb kerülhet az emberekhez.Színház: Szeretem, hogy közösen gondolkodhatunk helyzetekről, hogy nem csak egy igazság van, hanem sokféle, hogy könnyű elveszni benne és nehéz kikeveredni belőle. A színház pedig segíteni tud az egyéni utak megfejtésében, nemcsak a nézőnek, hanem nekünk, színházcsinálóknak is. Színpadon kívül: Gyereket nevelek, és egy kórházba járok önkéntesnek. Régi vágyam, hogy konkrét formában is hasznára váljak a társadalomnak. Bár a színészetet is misszióként fogom föl. Édesanyám rendelőintézetben dolgozott, nem volt ismeretlen előttem ez a terület. Egy éve kiírtam egy telefonszámot, elmentem tréningre. Az édesapám is nagyon beteg volt, két évig jártam hozzá egy otthonba, sok mindent tapasztaltam. A kórházban kifejezetten a geriátriát, az idős, magányos, elhagyatott emberek ápolását választottam. (...) Sokat kapok és tanulok. Az öregség hallatlan méltóságot tud adni az embernek. Olyan tapasztalat gyűlik föl az idősekben, amire mostanában nincs szükség. Nem vagyunk kíváncsiak rájuk. Ami nem normális. A velük való találkozás segít a jelen és a mindennapok értelmezésében, megértésében.Ember és ember között: Nem tudok izgalmasabbat elképzelni, mint mikor egy arcon megszületik a gondolat, az indulat vagy az érzelem. Most az emberek full extrákra vágynak. A moziban is azt keresik. A tömeghisztériára ráépül az ipar. Fejlesztik, mert ez hozza a pénzt. Na most, hogy mi lesz az ötszáz vagy száz éve írt szövegekkel? Semmi különös. Velünk maradnak. Szükség lesz József Attila- vagy Walt Whitman-versre, Shakespeareszonettekre, darabokra. Az ember és ember közötti kapcsolatot nem tudja a technika pótolni vagy kiváltani. Egy gép nem tud úgy mesélni, ahogy az apa meg az anya.Forrás: Magyar Hírlap, csaladhalo.hu, Színház.hu, Origo.hu, Magyar Narancs, Népszabadság, http://vasarnap.ujszo.com/
2016.08.29. 11:09
Szinhaz.hu
"Darabról darabra fel kell állni" - Interjú Bezerédi Zoltánnal
Bezerédi Zoltánt legközelebb a Hetedik alabárdos színházigazgatójának szerepében láthatják a mozinézők. A forgatás apropóján nem csak filmes munkáiról, de színházi tapasztalatairól, aktuális feladatairól is beszélgetett Gönye László. Több helyen játszott, rendezett az elmúlt 37 évben, de a pályafutása során csupán két színház tagja volt. Ennyire igényli az állandóságot, vagy egyszerűen nívós színházakat választott? Inkább az utóbbi. Valóban két színházhoz kötődtem igazán, 23 évet töltöttem Kaposváron, a Csiky Gergely Színház fénykorában, és 14. éve játszom a budapesti Katona József Színházban, ami folyamatosan élvonalbeli, magas minőséget képviselő színház. Sőt, mostanában mintha még a korábbinál is jobb formában lenne.Fotó: Fancsikai Péter Korábban azt nyilatkozta, hogy igazi komoly feladat, kihívás estéről estére kiemelni a nézőket a mindennapi életükből. Meg lehet őrizni a lelkesedést? Vagy folyamatosan változik a motiváció? Folyamatosan változik a motiváció, de az alapvető cél mégis csak az, hogy estéről estére élményt adjunk a nézőknek. Az előadás jellegétől függően szórakoztatunk, katarzist váltunk ki, vagy gondolkodásra bírjuk őket. Ez mindig izgalmas kihívás, hiszen akkor is meg kell felelni, ha adott este egyáltalán nincs kedve játszani az embernek. Érdekes, hogy bármilyen gondom van, fáradt vagyok vagy nem érzem jól magam, amikor helyzetbe kell kerülnöm, általában valahogy átbillenek, és formába lendülök. Az pedig nagyon megnyugtató, mikor az előadás végén érzem, hogy sikerült. És persze bosszantó, mikor nem. Ez egy állandó harc, viszont nívós, izgalmas küzdelem. Vannak hosszabb válságos időszakok? Egy hosszú színészi pályán ez óhatatlanul előfordul. Van, hogy egy estére, van, hogy hosszabb időn keresztül érzi az ember, hogy nem áll össze benne, aminek kell. Az is óhatatlan, hogy a rutin néha maga alá gyűr egy színészt. Ezt vagy én magam veszem észre, vagy figyelmeztetnek rá. Egy jó társulatnál bizony szólnak a többiek, és ilyenkor át kell gondolni a dolgokat, újra kell építkezni. A legnehezebb az egészben, hogy majdnem mindig, darabról darabra újra kell kezdeni. Az ember sikert arat egy premieren, érzi, hogy minden összeáll, és ezt a nézők is jutalmazzák, majd kezdődik egy új darab, és a nulláról kell indulni. Az első próbálkozások pedig mindig roppant ügyetlenek. Elkezdünk egy új darabot, és látom, mennyire tehetségtelen vagyok. Ez darabról darabra megtörténik, és darabról darabra fel kell állni. Aztán persze a próbafolyamat végére sikerül, és egy új előadással kezdődik minden elölről. Ez így jó és szórakoztató.Kötelességének érzi, hogy elvállalja, amit felkínálnak, vagy előfordul, hogy visszamond egy szerepet? Ha az ember jó színházban van, maga a színház már eleve meghozza a döntéseket, kiszűri a rossz kihívásokat. A dramaturg, a rendező, a munkatársak igényes választása garantálja, hogy hozzám már csak minőségi darabok kerüljenek. Ezért nagy segítség, ha jó helyen vagyunk. Egyébként nem is emlékszem, hogy visszaadtam volna bármilyen szerepet. A vendégszereplés egy kicsit más, ott már szűrni kell, de ezt a döntést leginkább az időbeosztás befolyásolja. Kérdés ugye, hogy a Katona mellett mennyi időm van, hiszen ez a színházam, ehhez kell alkalmazkodnom. Ha lehetőségem van máshol dolgozni, akkor pedig inkább rendezek, az egy másfajta feladat, más módon izgat, mint a játék. De természetesen játszom a Katonán kívül is, most éppen a Karinthy Színházban. Karinthy Márton régóta keresett engem, de eddig nem tudtunk időpontot egyeztetni. Amikor az anyaszínházamban adódott egy szabadabb időszak, szóltam neki: itt vagyok, most lehet. Így jött az Olympia. Ennek a meghívásnak tehát így tettem eleget. Van aztán a Fészek Színház, ahol szeptembertől próbálok még, ez megint egy másfajta kihívás. Cziczó Attila, a színház igazgatója olyan lehetetlen körülmények között csinál színházat – magánszínházat fiatalokkal, fiataloknak –, hogy a vállalkozás lehetetlensége volt szimpatikus nekem. Különböző okok visznek tehát a különböző feladatokhoz, de a legfőbb igazodási pont mindenképpen a Katona, az ottani szerepek, hiszen ez lefedi az időmet. Színészként keveset tudok kimozdulni, kivéve a filmezést. Arra nagyon érzékeny a Katona is, hiszen nekik is fontos, hogy filmezzenek a színészei. Az ilyen munkákra nyitottak. Korábban rengeteg filmben szerepelt, az utóbbi években ritkábban látni tévében, moziban. Tévés szerepek szinte nincsenek, a tévéfilmgyártást össze sem lehet hasonlítani a korábbi helyzettel. Ami a nagyjátékfilmeket illeti, a pályám elején sok felkérésem volt, aztán egyszer csak kevesebb lett, eltűntek a meghívások. A filmekbe elsősorban fiatal főszereplőket keresnek, az ember pedig változik, változik az arca, a megjelenése, egy bizonyos életkor fölött nem hívják főszerepekre, és inkább a mellékszerepeket játssza. De így is kaptam én bőven, kisebb és nagyobb szerepeket is. Van aztán a kérdésnek egy másik oldala is. Jóval kevesebb film készül, így egy-egy színésznek is kevesebb szerep jut. Amikor évi 25 filmet gyártottak, világos, hogy egy-egy színész számára is több lehetőség adódott.Keresi a lehetőségeket? Jár castingokra? Megszűröm, hogy milyen válogatásra megyek el. Általában annyira minősíthetetlenek a castingok, hogy nagyon óvatos vagyok. Többnyire azt tapasztaltam, hogy felkészületlen emberek végzik ezeket a válogatásokat – tisztelet a kivételnek –, és sokszor érzem úgy, hogy csak a fejpénz lenyúlásáról szól az egész. Behívták például ugyanarra a szerepre Nagy Ervint és engem. Úgyhogy ha csalódok egy castingirodában, oda többet nem megyek. Hogyan találta meg Önt a Hetedik alabárdos szerepe? Volt casting, de én már ismertem Vékes Csabát, a film rendezőjét. Egy rövidfilmfesztivál, a RÖFI keretében találkoztunk, ahova ő egy rövidfilmtervvel pályázott, én pedig a zsűriben voltam. Akkor tehát a másik oldalon álltam, és láttam, hogy Csaba egy jól gondolkodó, tehetséges fiatalember. Amikor elhívott a most készülő Hetedik alabárdos castingjára, elmentem, és végül engem választott a szerepre. Folyamatosan több darabban játszik, szinkronizál, rendez és ír. Ilyen terhelés mellett hogyan lehet valakinek magánélete? Úgy érzem, ez nem annyira nehéz, mint ahogy sokan gondolják. Világéletemben családpárti voltam, öt gyerekem van, és mindig tudtam időt szakítani rájuk. Azt hiszem, lehet ezt jól csinálni, és még csak nem is annyira fárasztó. Amikor kisebbek a gyerekek, persze nehezebb, de aztán nem annyira. És olyan gyorsan elrepül az idő, hogy nem vészes az egész. Sőt, az a vészes, hogy ilyen gyorsan elrepül.Ilyenkor, nyáron azért több a lazítás? Nem beszélnék folyamatos nyári lazításról. Ilyenkor rendszerint szabadtéri színpadon játszom, ezek az előadások lefednek valamennyit a nyári időszakból. Most például Szegedre megyek. Ha nem nyári színházban dolgozom, akkor a következő feladatokra készülök, most például egy regényből szeretnék darabot írni. Ez egyelőre még csak szándék, de egy jó adaptációhoz fél-háromnegyed év kell. Nyáron jönnek be a forgatások is – úgyhogy ilyenkor is zajlik az élet, van mit tenni. Természetesen pihenésre is jut idő. A következő évadban milyen új darabokban láthatjuk? Először a Fészek Színházba megyek vendégként. Cziczó Attila írt egy darabot Kosztolányi Dezső életéből, Édes Dezső címmel, ebben Kosztolányit játszom. Aztán két új előadás jön a Katonába. Az egyik Günter Grass Bádogdobja, Hegymegi Máté rendezésében, a másik Martin McDonagh Hóhérok című műve, ezt Gothár Péter rendezi. Két új kihívás, és vannak még a régi darabok, amikben játszom. Aztán megyünk a Sirállyal a szarajevói fesztiválra. Az Ivanov nemzetközi karrierje is ezen a fesztiválon indult el, reméljük a legjobbakat. Az interjút készítette: Gönye László A cikk a Hetedik alabárdos Facebook oldalán jelent meg elsőként. Köszönjük, hogy engedélyezték a másodközlést!
2016.08.29. 05:00
Szinhaz.hu
Schneider Zoltán kapta az idei Kaszás Attila-díjat
Schneider Zoltán, a Radnóti Miklós Színház művésze vehette át idén a Kaszás Attila-díjat. Az elismerést a kecskeméti Katona József Színházban tartott országos színházi évadnyitó adták át péntek este.
2016.08.27. 16:25
Mno.hu
Schneider Zoltán az idei Kaszás Attila-díjas
Schneider Zoltán kapta idén a Kaszás Attila-díjat. A Radnóti Miklós Színház művésze az elismerést a kecskeméti Katona József Színházban tartott országos színházi évadnyitó vehette át péntek este.
2016.08.27. 10:55
Origo.hu
Schneider Zoltán kapta a Kaszás Attila-díjat
A Radnóti Miklós Színház művésze az elismerést a kecskeméti Katona József Színházban tartott országos színházi évadnyitón vehette át péntek este.A 2008-ban a Magyar Kultúra Napja alkalmából alapított díjat olyan színészek kapják, akik nemcsak kiemelkedő mesterségbeli tudással rendelkeznek és színvonalas művészi munkát végeznek, hanem társulatukat közösségépítő magatartással is támogatják.Schneider Zoltán Jászai Mari-díjas színészt 2014-ben már jelölték a díjra. 1990 és 1994 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolára járt, ebben az időben a Katona József Színházban játszott. 1994 és 2001 között az Új Színház, azóta a Radnóti Színház társulatának a tagja.Az elismerésre a magyar nyelvű színházak saját társulatuk egy-egy tagját javasolhatták, idén harmincnégy társulat választotta ki legjobbnak tartott kollégáját, majd a jelöltek önmaguk közül választották ki a továbbjutó három színészt: Spolarics Andreát, a Budaörsi Latinovits Színház tagját, Schneider Zoltánt és Csankó Zoltánt, a Győri Nemzeti Színház társulatának tagját. Közülük a közönség választotta ki az idei díjazottat. A gálaesten bejelentették, az idei évtől mindhárom jelölt, továbbá két olyan ember, akinek kimagasló szerepe van Kaszás Attila örökségének ápolásában, emlékének őrzésében érdeméremben részesül. Kaszás Attila-érdemérmet ítéltek Pokorni Zoltánnak, a hegyvidéki önkormányzat polgármesterének, a díj egyik alapítójának, valamint Mészáros Katalin szerkesztő-riporternek. MTI• "Függőségem a színház" - Schneider Zoltánnal nemrégiben készített interjúnkat itt olvashatja el
2016.08.27. 07:17
Szinhaz.hu
Egy radnótis színész kapta idén a Kaszás Attila-díjat
Schneider Zoltán, a Radnóti Miklós Színház művésze a kecskeméti Katona József Színházban tartott országos színházi évadnyitó vehette át a Kaszás Attila-díjat.
2016.08.27. 03:00
Hvg.hu
Schneider Zoltán kapta a Kaszás Attila-díjat
Schneider Zoltán kapta idén a Kaszás Attila-díjat. A Radnóti Miklós Színház művésze az elismerést a kecskeméti Katona József Színházban tartott országos színházi évadnyitó vehette át péntek este
2016.08.26. 22:53
Gondola.hu
Schneider Zoltán kapta a Kaszás Attila-díjat.
A Radnóti Miklós Színház művésze az elismerést a kecskeméti Katona József Színházban tartott országos színházi évadnyitó vehette át.
2016.08.26. 20:22
Nol.hu
Esterházy Péterre emlékeznek Miskolcon és Kecskeméten
Néma olvasással tisztelegnek a nemrég elhunyt Kossuth-díjas író, Esterházy Péter emléke előtt a Miskolci Nemzeti Színház művészei. A kecskeméti Katona József Színház is csatlakozott a kezdeményezéshez.Augusztus 27-én, szombaton minden érdeklődőt várnak a miskolci Szinva-teraszon, aki szeretné leróni tiszteletét a mai magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja előtt. Az esemény szervezői arra kérik a miskolciakat, hogy üljenek le szombaton a Szinva-teraszon a Miskolci lányok szobor körül, és együtt olvassák némán magukkal hozott Esterházy kötetüket. Harsányi Attila színművész, az esemény ötletgazdája elárulta, nemrég egy konferencián hangzott el az a mondat: "már mindent elmondtunk Esterházyról, most az a dolgunk, hogy olvassuk".„Azt gondolom, ez tökéletes mottója lehet a most készülő emlékprogramnak. Hiszen sokkal többen tudnak Esterházyról, mint amennyien valóban olvassák. Most arra kérünk mindenkit, hogy vegyenek le egy Esterházy könyvet a polcukról vagy kölcsönözzenek ki egyet a könyvtárból, és gyűljünk össze szombat délután közösen olvasni ezeket a sorokat” – tette hozzá a Miskolci Nemzeti Színház tagja. Az emlékezést augusztus 27-én, szombaton tartják 15 órától a Szinva-teraszon, eső esetén a Villanyrendőri buszmegálló fedett részében kerül sor az eseményre.A kecskeméti Katona József Színház társulata csatlakozott a Miskolci Nemzeti Színház felhívásához, és augusztus 27-én 15 órától néma olvasással tisztelegnek Esterházy Péter emléke előtt a Katona József téren, a teátrum főbejáratánál. Szeretettel várnak minden érdeklődőt!
2016.08.26. 15:24
Szinhaz.hu
Musicalt rendez Bálint András Veszprémben
Öt nagyszínházi premierrel készül a 2016/17-es évadra a Veszprémi Petőfi Színház - közölte a teátrum igazgatója az évadnyitó társulati ülésen.Oberfrank Pál elmondta: a nagyszínpadi előadások közül a Nebáncsvirág című operettet október elején mutatják be Szeles József rendezésében, majd novemberben Molnár Ferenc A testőr című darabját állítja színpadra Guelmino Sándor, decemberben pedig a My Fair Lady című musicalt láthatja a közönség Bálint András rendezésében. A másik két nagyszínházi darabot, a Holt költők társasága című drámát Valló Péter rendezésében, a Sok hűhó semmiért című komédiát Lendvai Zoltán rendezésében az évad második felében mutatják be.Fotó: petofiszinhaz.hu A Latinovits-Bujtor Játékszínben októberben tartják Balázs Attila: A Voltember című tudományos színművének premierjét, melyet Tóth Loon állít színpadra. Itt később Fesztbaum Béla A léggömb elrepül című Kosztolányi-estjét, Sebő József: Háború vagy béke Veszprémben? című darabját, Ingmar Bergman Oberfrank Pál által előadott Az utolsó sikoly című monodrámáját és Szilágyi Tibor Emlékszilánkok című önálló estjét láthatja a közönség. Az ifjúsági színházi előadások közt szeptember végén mutatják be a Tanár úr kéremet, és a Múlnak a gyermekévek című zenés előadás mellett az Arany János műve nyomán készült Buda halála című darabot is láthatja a közönség. A gyerekszínházi darabok közt a Kukac Kata kalandjai című mesemusicalt, és a Madarat tolláról című zenés mesejátékot is színpadra állítják, valamint lesz Bonbon Matiné bérlet is. Oberfrank Pál elmondta: a társulattal nyáron Balatonföldváron a Kultkikötő programsorozatában vettek részt, majd voltak Békéscsabán, Balatonfüreden, Szarvason, Tihanyban és Erdélyben is. A Veszprém Arénában tartott Carmen című előadáson, a színház és a Magyar Állami Operaház közös produkciójában pedig bebizonyosodott, hogy a térségben is sikeres lehet az opera műfaja - tette hozzá. A társulati ülésen Némedi Lajos, Veszprém alpolgármestere színház tervezett rekonstrukciójáról szólva kiemelte, a Modern városok program keretében kötött megállapodás él, nem marad el a színház épületének felújítása.MTI
2016.08.26. 11:02
Szinhaz.hu
Molnár Ferenc komédia készül az Átriumban - Alföldi Róbert a főszereplő
Megtartották Molnár Ferenc Egy, kettő, három című darabjának olvasópróbáját az Átrium Film-Színházban. Az egyfelvonásos komédia főszerepét Alföldi Róbert játssza, az előadást Znamenák István rendezi, a premier november elején lesz.Molnár Ferenc legendás darabja 1929-ben íródott. „Az író a maga ötleteivel folyton fűti a tempót, minden színésznek kezére dolgozik, mindegyiknek ad valami játszani vagy mondani valót – Molnár nagyszerűen tudja foglalkoztatni a színészeket –, mindegyiket a sebesség szolgálatába állítja. A szó legszorosabb értelmében színpadi bravúr ez: nem gondolati eszközökkel, nem is életjelenségekkel operál, hanem egyedül csak a színpad eszközeivel. Ezek azonban úgy belé vannak idegződve, hogy úgy bánik velük, mint készséges szolgáival” – írta a drámáról ősbemutatója után Schöpflin Aladár a Nyugatban.A darab azóta számtalan színpadi feldolgozást megért mind itthon, mind külföldön, 1961-ben pedig Billy Wilder forgatott filmet a színmű felhasználásával.Znamenák István az olvasópróbán elmondta: Molnárt a legkorszerűbb drámaírók egyikének tartja, ez a darab pedig különösen mai és aktuális, hiszen a szemünk előtt zajlik, ahogyan „megcsinál” valakit a hatalom, hogyan lesz például egy egyszerű gázszerelőből milliomos – a hatalom által, a pénz segítségével.Hozzátette: az Egy, kettő, három erősen archetipikus figurákat vonultat fel az Alföldi Róbert játszotta Norisson bankigazgató köré szervezve, ám ezek eljátszása jó színészeket és jelentős szaktudást igényel, vagyis az előadás sikerre viteléhez erőteljes csapatmunkára van szükség. A rendező úgy véli, ez a darab nagyon sok szépséget rejt magában, és hihetetlen szellemességgel pörgeti a magyar nyelvet, így kiváló alapanyaga egy sikeres produkciónak. A Kultúrbrigád, az Átrium Film-Színház és a THEA Theatre Entertainment & Art közös produkciójában készülő előadásban Alföldi Róbert mellett Szatory Dávid, Debreczeny Csaba, Mihályfi Balázs, Parti Nóra, Lénárdt Laura, Lugosi György, Fehér Balázs Benő, Janicsek Péter, Némedi Árpád, Dékány Barnabás, Barna Zsombor, Sipos Viktória, Bánky Sára és Hajdú Csilla lép színpadra. A díszletet a rendező, a jelmezt Cselényi Nóra, a maszkokat Vég Attila tervezi, a zeneszerző Zságer-Varga Ákos. Bemutató: november 4-én este.Fotó © Mészáros Csaba / KultúrbrigádA KULTÚRBRIGÁD ÉS AZ ÁTRIUM FILM-SZÍNHÁZ BEMUTATJA Molnár Ferenc: EGY, KETTŐ, HÁROM vígjáték valós időbenSzereplők: Norisson ALFÖLDI RÓBERT Antal SZATORY DÁVID Lydia LÉNÁRDT LAURA Titkár LUGOSI GYÖRGY Kunó kisasszony PARTI NÓRA Felix DEBRECZENY CSABA Gróf Dubois-Schottenburg MIHÁLYFI BALÁZS Dr. Pinsky NÉMEDI ÁRPÁD Osso JANICSEK PÉTER Ciring FEHÉR BALÁZS BENŐ Dr. Wolff NÉMEDI ÁRPÁD Dr. Faber JANICSEK PÉTER Schmidt DÉKÁNY BARNABÁS Colleon FEHÉR BALÁZS BENŐ Krisztián BARNA ZSOMBOR e. h. Parker DÉKÁNY BARNABÁS Posner kisasszony SIPOS VIKTÓRIA Petrovics kisasszony BÁNKY SÁRA Brasch kisasszony HAJDÚ CSILLADíszlet: Znamenák István Jelmez: Cselényi Nóra Zene: Zságer-Varga Ákos Maszk: Vég Attila Fénytervező: Kehi Richárd Öltöztető: Lakatos Erika Világítás: Nagy József / Niedetzky Dávid Hang: Molnár Zoltán / Szabó Szilveszter Grafika: Lakatos Péter Munkatársak: Ari György, Ari Zsófia, Langó Ádám, Ruska Robin, Szélinger Anna Súgó: Zsolnay Andrea Segédrendező: Nyulassy Attila Produkciós menedzser: Zsedényi Balázs Produkciós vezető: Ugrai István Rendező: Znamenák István Bemutató: 2016. november 4.A bemutató Molnár Ferenc örököseinek engedélyével, a Hofra Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével valósul meg. Az előadás a Kultúrbrigád, az Átrium Film-Színház és a THEA Theatre Entertainment & Art együttműködésével jön létre.
2016.08.26. 05:00
Szinhaz.hu
Molnár Ferenc komédiája készül az Átriumban - Alföldi Róbert a főszereplő
Megtartották Molnár Ferenc Egy, kettő, három című darabjának olvasópróbáját az Átrium Film-Színházban. Az egyfelvonásos komédia főszerepét Alföldi Róbert játssza, az előadást Znamenák István rendezi, a premier november elején lesz.Molnár Ferenc legendás darabja 1929-ben íródott. „Az író a maga ötleteivel folyton fűti a tempót, minden színésznek kezére dolgozik, mindegyiknek ad valami játszani vagy mondani valót – Molnár nagyszerűen tudja foglalkoztatni a színészeket –, mindegyiket a sebesség szolgálatába állítja. A szó legszorosabb értelmében színpadi bravúr ez: nem gondolati eszközökkel, nem is életjelenségekkel operál, hanem egyedül csak a színpad eszközeivel. Ezek azonban úgy belé vannak idegződve, hogy úgy bánik velük, mint készséges szolgáival” – írta a drámáról ősbemutatója után Schöpflin Aladár a Nyugatban.A darab azóta számtalan színpadi feldolgozást megért mind itthon, mind külföldön, 1961-ben pedig Billy Wilder forgatott filmet a színmű felhasználásával.Znamenák István az olvasópróbán elmondta: Molnárt a legkorszerűbb drámaírók egyikének tartja, ez a darab pedig különösen mai és aktuális, hiszen a szemünk előtt zajlik, ahogyan „megcsinál” valakit a hatalom, hogyan lesz például egy egyszerű gázszerelőből milliomos – a hatalom által, a pénz segítségével.Hozzátette: az Egy, kettő, három erősen archetipikus figurákat vonultat fel az Alföldi Róbert játszotta Norisson bankigazgató köré szervezve, ám ezek eljátszása jó színészeket és jelentős szaktudást igényel, vagyis az előadás sikerre viteléhez erőteljes csapatmunkára van szükség. A rendező úgy véli, ez a darab nagyon sok szépséget rejt magában, és hihetetlen szellemességgel pörgeti a magyar nyelvet, így kiváló alapanyaga egy sikeres produkciónak.A Kultúrbrigád, az Átrium Film-Színház és a THEA Theatre Entertainment & Art közös produkciójában készülő előadásban Alföldi Róbert mellett Szatory Dávid, Debreczeny Csaba, Mihályfi Balázs, Parti Nóra, Lénárdt Laura, Lugosi György, Fehér Balázs Benő, Janicsek Péter, Némedi Árpád, Dékány Barnabás, Barna Zsombor, Sipos Viktória, Bánky Sára és Hajdú Csilla lép színpadra. A díszletet a rendező, a jelmezt Cselényi Nóra, a maszkokat Vég Attila tervezi, a zeneszerző Zságer-Varga Ákos. Bemutató: november 4-én este.Fotó © Mészáros Csaba / KultúrbrigádA KULTÚRBRIGÁD ÉS AZ ÁTRIUM FILM-SZÍNHÁZ BEMUTATJA Molnár Ferenc: EGY, KETTŐ, HÁROM vígjáték valós időbenSzereplők: Norisson ALFÖLDI RÓBERT Antal SZATORY DÁVID Lydia LÉNÁRDT LAURA Titkár LUGOSI GYÖRGY Kunó kisasszony PARTI NÓRA Felix DEBRECZENY CSABA Gróf Dubois-Schottenburg MIHÁLYFI BALÁZS Dr. Pinsky NÉMEDI ÁRPÁD Osso JANICSEK PÉTER Ciring FEHÉR BALÁZS BENŐ Dr. Wolff NÉMEDI ÁRPÁD Dr. Faber JANICSEK PÉTER Schmidt DÉKÁNY BARNABÁS Colleon FEHÉR BALÁZS BENŐ Krisztián BARNA ZSOMBOR e. h. Parker DÉKÁNY BARNABÁS Posner kisasszony SIPOS VIKTÓRIA Petrovics kisasszony BÁNKY SÁRA Brasch kisasszony HAJDÚ CSILLADíszlet: Znamenák István Jelmez: Cselényi Nóra Zene: Zságer-Varga Ákos Maszk: Vég Attila Fénytervező: Kehi Richárd Öltöztető: Lakatos Erika Világítás: Nagy József / Niedetzky Dávid Hang: Molnár Zoltán / Szabó Szilveszter Grafika: Lakatos Péter Munkatársak: Ari György, Ari Zsófia, Langó Ádám, Ruska Robin, Szélinger Anna Súgó: Zsolnay Andrea Segédrendező: Nyulassy Attila Produkciós menedzser: Zsedényi Balázs Produkciós vezető: Ugrai István Rendező: Znamenák István Bemutató: 2016. november 4.A bemutató Molnár Ferenc örököseinek engedélyével, a Hofra Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével valósul meg. Az előadás a Kultúrbrigád, az Átrium Film-Színház és a THEA Theatre Entertainment & Art együttműködésével jön létre.
2016.08.26. 05:00
Szinhaz.hu
Bánk bán, Tartuffe és Ványa bá - 9 teátrum produkciói a Vidéki Színházak Fesztiválján
9 teátrum mutatja be egy-egy előadását a Vidéki Színházak Fesztiválján szeptember 5. és 11. között a budapesti Thália Színházban. A fesztivál nyitódarabját a Szolnoki Szigligeti Színház hozza: Jerry Herman Hello, Dolly című musicalje szeptember 5-én Szente Vajk rendezésében látható - mondta el a rendezvénysorozat csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Lantos Anikó fesztiváligazgató. Egy klasszikussal lép fel másnap a Békéscsabai Jókai Színház: Katona József Bánk bánját Szabó K. István állította színpadra modernizált szöveggel. Mint a rendező emlékeztetett, már a szerző is több verziót hagyott hátra a darabból, ráadásul a nyelvújítás időszakában írta főművét, melynek nyelvezetét a mai középiskolások nagyon nehezen értik már. Szabó K. István szerint azonban rendkívül értékes anyagról van szó: "Katona egyike a magyar zseniknek" - fogalmazott a rendező, aki ezért Zalán Tibor drámaíróval megpróbálta a Bánk bánt "átvezetni" mai magyar nyelvbe. Guelmino Sándor rendezésében találkozhat a közönség Barta Lajos Szerelem című tragikomédiájával szeptember 7-én. A rendező elmondása szerint ez a száz éve bemutatott darab volt az, amelynek a szövegén a legkevesebb változtatást végezte az elmúlt években.Ennek a kornak a színművei "határozott dramaturgiai lábakon" állnak, ilyen szempontból kár lett volna hozzányúlni a Szerelemhez - jegyezte meg Guelmino Sándor, hozzátéve: a kihívás ezért abban állt, hogy a szöveg és a korhű díszlet ellenére a ma nyelvén szóljon a Kaposvári Csiky Gergely Színház előadása, miközben a darab humora is megmarad. Szeptember 8-án a Thália nagyszínpadán Moliere Tartuffe-jét mutatja be a Tatabányai Jászai Mari Színház, az Arizona Stúdióban pedig a Salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház lép fel Harold Pinter Hazatérés című drámájával. Mertz Tibor lesz a címszereplője Csehov klasszikus színművének, melyet Ványa bá címmel a Szombathelyi Weöres Sándor Színház előadásában, Réthly Attila rendezésében tekinthet meg a közönség szeptember 9-én. Hamvai Kornél drámaíró elmondta: az előadáshoz az eddigi fordításoknál sokkal nyersebb szöveget készített, amelyet nem leng körül az a melankólia, amely az eddigi magyar fordításokat jellemezte. "Ez egy szikár Csehov, amiben a lényeg azért megvan" - jellemezte munkáját.A Miskolci Nemzeti Színház Arthur Miller Pillantás a hídról című drámájával vendégszerepel szeptember 10-én; ezen a napon az Arizona Stúdióban a Debreceni Csokonai Színház Virginia Woolf Orlandóját mutatja be. Lantos Anikó beszámolója szerint a fesztivál egy nagyszabású produkcióval zárul: a Pécsi Nemzeti Színház színrevitelében Peter Shaffer Amadeusát élvezheti a közönség. A hagyományoknak megfelelően ezúttal is öttagú zsűri kíséri figyelemmel az előadásokat, melyek közül hármat - Bánk bán, Tartuffe és Ványa bá - a közmédia is rögzít - mondta el a fesztiváligazgató.
2016.08.25. 18:43
Szinhaz.hu
Budapesten a Bánk bán, a Tartuffe és a Ványa bá - Fesztivállal nyit a Thália
9 teátrum mutatja be egy-egy előadását a Vidéki Színházak Fesztiválján szeptember 5. és 11. között a budapesti Thália Színházban. A fesztivál nyitódarabját a Szolnoki Szigligeti Színház hozza: Jerry Herman Hello, Dolly című musicalje szeptember 5-én Szente Vajk rendezésében látható - mondta el a rendezvénysorozat csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Lantos Anikó fesztiváligazgató. Egy klasszikussal lép fel másnap a Békéscsabai Jókai Színház: Katona József Bánk bánját Szabó K. István állította színpadra modernizált szöveggel. Mint a rendező emlékeztetett, már a szerző is több verziót hagyott hátra a darabból, ráadásul a nyelvújítás időszakában írta főművét, melynek nyelvezetét a mai középiskolások nagyon nehezen értik már. Szabó K. István szerint azonban rendkívül értékes anyagról van szó: "Katona egyike a magyar zseniknek" - fogalmazott a rendező, aki ezért Zalán Tibor drámaíróval megpróbálta a Bánk bánt "átvezetni" mai magyar nyelvbe. Guelmino Sándor rendezésében találkozhat a közönség Barta Lajos Szerelem című tragikomédiájával szeptember 7-én. A rendező elmondása szerint ez a száz éve bemutatott darab volt az, amelynek a szövegén a legkevesebb változtatást végezte az elmúlt években.Ennek a kornak a színművei "határozott dramaturgiai lábakon" állnak, ilyen szempontból kár lett volna hozzányúlni a Szerelemhez - jegyezte meg Guelmino Sándor, hozzátéve: a kihívás ezért abban állt, hogy a szöveg és a korhű díszlet ellenére a ma nyelvén szóljon a Kaposvári Csiky Gergely Színház előadása, miközben a darab humora is megmarad. Szeptember 8-án a Thália nagyszínpadán Moliere Tartuffe-jét mutatja be a Tatabányai Jászai Mari Színház, az Arizona Stúdióban pedig a Salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház lép fel Harold Pinter Hazatérés című drámájával. Mertz Tibor lesz a címszereplője Csehov klasszikus színművének, melyet Ványa bá címmel a Szombathelyi Weöres Sándor Színház előadásában, Réthly Attila rendezésében tekinthet meg a közönség szeptember 9-én. Hamvai Kornél drámaíró elmondta: az előadáshoz az eddigi fordításoknál sokkal nyersebb szöveget készített, amelyet nem leng körül az a melankólia, amely az eddigi magyar fordításokat jellemezte. "Ez egy szikár Csehov, amiben a lényeg azért megvan" - jellemezte munkáját.A Miskolci Nemzeti Színház Arthur Miller Pillantás a hídról című drámájával vendégszerepel szeptember 10-én; ezen a napon az Arizona Stúdióban a Debreceni Csokonai Színház Virginia Woolf Orlandóját mutatja be. Lantos Anikó beszámolója szerint a fesztivál egy nagyszabású produkcióval zárul: a Pécsi Nemzeti Színház színrevitelében Peter Shaffer Amadeusát élvezheti a közönség. A hagyományoknak megfelelően ezúttal is öttagú zsűri kíséri figyelemmel az előadásokat, melyek közül hármat - Bánk bán, Tartuffe és Ványa bá - a közmédia is rögzít - mondta el a fesztiváligazgató.
2016.08.25. 18:43
Szinhaz.hu
A Szabadság Napjai Zsámbékon - Vendégjátékokkal is vár az ingyenes programsorozat
A Katona József Színház, a Nemzeti Színház és a beregszászi teátrum vendégjátékaival, mozizással, az alkotókkal való beszélgetésekkel várja a közönséget az 1956-os emlékévhez kapcsolódó, ingyenes évadzáró fesztiválján szombaton és vasárnap a Zsámbéki Színházi Bázis.Az egykori rakétabázis szombaton számos vetítésnek ad otthont: a közönség megtekintheti többek között Vidnyánszky Attila Liberté '56, Koltai Róbert Világszám, Páskándiné Sebők Anna Erdély 56 és Szilágyi Varga Zoltán Jegyzőkönyv Mansfeld Péter emlékére című alkotásait, valamint egy animációsfilm-válogatást is. Szombat este a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház vendégszerepel: Zelei Miklós Zoltán újratemetve című darabja Vidnyánszky Attila rendezésében lesz látható. "Rómeó és Júlia a vasfüggöny két oldalán: egy beteljesületlen, tragikus szerelem groteszk története két felvonásban a Szovjetunió nyugati határán a II. világháború végén és a birodalom fennállásának utolsó nagy telén; majd felbomlása után, midőn Kelet vasfüggönyéből Nyugat aranyfüggönye lesz" - áll a színmű ajánlójában. Vasárnap Árkosi Árpád színrevitelében találkozhat a közönség Kányádi Sándor Kétszemélyes tragédia című darabjával, amely egy gyermeket váró párról szól, akik nem tudnak elaludni, mert félnek, hogy lehallgatják őket. A Katona József Színház Ménes Attila Bihari című színművét mutatja be Zsámbékon. A Máté Gábor által rendezett produkció azt kutatja, hogy miként élhet együtt a társadalom az ügynökakták feltáratlanságával. Az 1956-os forradalom után kivégzett ifjú költő, Gérecz Attila műveiből A szökés címmel készült monodráma, melyet Orosz Ákos előadásában, Csuja László rendezésében láthat vasárnap a Zsámbéki Színházi Bázis közönsége.ITT A RÉSZLETES PROGRAM!: Augusztus 27, szombatFILM10.00-12.00 │Vidnyánszky Attila: Liberté '5613.00-15.00 │Koltai Róbert: Világszám15.00-17.30 │Páskándiné Sebők Anna: Erdély 56 18.00-20.00 │Animációs film-válogatás - moderátor: Palotai JánosSzilágyi Varga Zoltán: Jegyzőkönyv Mansfeld Péter emlékére Rófusz Ferenc: Holtpont Cakó Ferenc: Arc Cakó Ferenc: Vízió Kiss Iván: Töredékek 1956 Orosz István: Sakk Bogdán Zoltán: Edward Pálfi Zsolt: Jelek A vetítés után vendégeink az alkotók: Palotai János filmesztéta, Páskándiné Sebők Anna író, filmrendező, Koltai Róbert színművészSZÍNHÁZ20.30 │ Zelei Miklós: Zoltán újratemetve Romeo és Júlia a vasfüggöny két oldalán: egy beteljesületlen, tragikus szerelem groteszk története két felvonásban a Szovjetunió nyugati határán a II. világháború végén és a birodalom fennállásának utolsó nagy telén; majd felbomlása után, midőn Kelet vasfüggönyéből Nyugat aranyfüggönye lesz.Zelei egzisztencializmusa – „Azért vagyunk a világon, hogy otthon is idegenben legyünk benne.” – a humanizmust ébreszti föl bennünk. Ennek köszönhetően a darab a sajátosan magyar problémát az emberi egyetemesség világába emeli. Az előadás különlegessége és egyben hitelének záloga, hogy olyan társulat előadásában látható, amelynek tagjai a darabbeli határhelyzetet mindennapjaik részeként élik meg. A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház vendégjátékaRendező: Vidnyánszky AttilaAugusztus 28, vasárnap15.00 │Kányádi Sándor: Kétszemélyes tragédia „a ló s az eb beledöglenék, az ember beleszokik” – hangzik el a szállóigeszerű lét-lelet Kányádi Sándor darabjában. A Kétszemélyes tragédia egy gyermeket váró párról szól, akik nem tudnak elaludni, mert félnek, hogy lehallgatják őket. A gyanús eszközt, a telefont bebugyolálják, ablakon kívülre rekesztik, saját hangjukat a magnó Bartók-zenéjével próbálják elnyomni… „Kányádi látomása az ember hatalmi tönkretételének, lét- és identitásvesztésének állandóan fenyegető veszélyéről szól különleges művészi erővel.” (Pécsi Györgyi) A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházzal közös produkcióRendező: Árkosi Árpád19.30 │Ménes Attila: Bihari „A rendszerváltás óta eltelt negyedszázad egyik legnagyobb gyalázata az ügynökakták feltáratlansága, s ez a politikai elitek szégyene, botránya. Lehetséges-e életben maradni ekkora dózisú méreggel a szervezetben? Olyan betegsége ez a társadalomnak, amibe sok érintett belehalt már, mások viszont köszönik, jól vannak, pompásan érzik magukat...Ahol a regnáló hatalom el tudja hitetni magáról, hogy örök és mindenható, ott az állam, mint gátlástalan ragadozó, zsákmányként, tehetetlen prédaként tekint az egyénre, akivel bármit megtehet. És nincs kibúvó, nincs pardon, nincs hely, ahova elbújhatnánk a karmai elől.” A Katona József színház vendégjátékaRendező: Máté Gábor21.30 │A szökés (monodráma Gérecz Attila művei alapján) Gérecz Attilát huszonegy évesen politikai okok miatt börtönbe zárták. 1954 nyarán átúszta a Dunát, és hazaszökött a szerelméhez. A szökését egy elbeszélő költeményben dokumentálta, ami a monodráma gerincét adja. Az előadás által közelebb kerülhetünk egy olyan pesti srác lélekrajzához, akit a hatalom nem tudott megtörni. Előadja: Orosz ÁkosRendező: Csuja László A korszakot megidéző büfével, szombaton meleg ebéddel várjuk vendégeinket.
2016.08.25. 07:05
Szinhaz.hu
Erdélyi Tímeát és Szomor Györgyöt is díjaztak a Magyar Teátrum Nyári Fesztiválon
Első alkalommal díjazták a színházművészet mellett a cirkusz- és táncművészeket szerdán, az V. Magyar Teátrum Nyári Fesztivál Díjátadó Gálán Szarvason.A Szarvasi Vízi Színházban már hagyománynak számít, hogy cirkuszművészeti és táncművészeti produkciók is helyet kapnak a teátrum nyári programjában, ezért a díjátadó gálán idén először vezették be az új kategóriákat - mondta Ragány Misa, a Békéscsabai Jókai Színház sajtóreferense az MTI-nek. A legjobb női artistaművész Komenda Zsófia, a legjobb férfi artista Illés Renátó lett. A legjobb női táncművésznek Tóth Karolinát, a legjobb férfi táncművésznek Bolla Dánielt választották. A legkreatívabb táncjáték díját az egri Gárdonyi Géza Színház és az Inversedance/Fodor Zoltán Társulat Traviata című táncjátéka nyerte el. A leglátványosabb táncjáték a Soproni Petőfi Színház és a Sopron Balett közös darabja, az Álmos legendája lett. A legjobb koreográfia díját a Dunaújvárosi Bartók Táncszínház Rómeó és Júlia című táncjátéka érdemelte ki. Lili bárónőA legjobb női főszereplő Erdélyi Tímea lett a szarvasi Cervinus Teátrum Lili bárónő című előadásában nyújtott alakításával. A legjobb férfi főszereplő díját Szomor György érdemelte ki az ExperiDance Produkció Gyöngyhajú lány balladája című előadásában nyújtott alakításával. Fehér Tímea lett a legjobb női mellékszereplő a Békéscsabai Jókai Színház Mezítláb a parkban című előadásában nyújtott alakításával. A férfiaknál Kardos Róbert érdemelte ki a legjobb mellékszereplő díját a Budaörsi Latinovits Színház Legyetek jók, ha tudtok! című előadásával. A legjobb rendező Cseke Péter lett, aki a Boeing, Boeing című vígjátékot vitte színre a kecskeméti Katona József Színház társulatával. A legjobb prózai előadás díját a Békéscsabai Jókai Színház Mezítláb a parkban című vígjátéka érdemelte ki. A legjobb zenés előadás az ExperiDance Produkció Omega-musicalje, a Gyöngyhajú lány balladája lett. A leglátványosabb előadás díjat a József Attila Színház Angyalföldi ballada című előadása nyerte el. Szarka Gyula zeneszerzői különdíjat kapott új zenemű megalkotásáért, az Álmos legendája című táncjáték kísérőzenéjének komponálásáért. A Zentai Magyar Kamaraszínház A magyarságtudat és a magyar nyelv megőrzéséért díjat vehetett át A csillagfiú című mesejátékáért és kitartó színjátszói tevékenységéért. Szarvas város önkormányzata nagydíjat adományozott a Szarvasi Cervinus Teátrum társulatának és főrendezőjének, Varga Viktornak a Lili bárónő című operett "színvonalas, látványos és szórakoztató előadásáért". Továbbá nagydíjat adtak a Cirkuszmisszó Fesztivál című előadásnak és rendezőjének, Fekete Péternek, a "cirkuszművészet megújítása érdekében folytatott kimagasló tevékenységért". A díjátadó gála után a Monte Cristo grófja című musical jubileumi, századik előadását tekinthette meg a közönség.
2016.08.24. 18:42
Szinhaz.hu
Jubileumi évadra készül a kecskeméti Katona József Színház
Öt nagyszínházi bemutatóval készül a 2016/2017-es jubileumi évadára az idén 120 éves kecskeméti Katona József Színház - hangzott el a teátrum keddi évadnyitó társulati ülésén.Cseke Péter színházigazgató elmondta, hogy a nagyszínházi premierek sora szeptember végén - Mohácsi János rendezésében - Shakespeare Vízkeresztjével kezdődik. Szirmai Albert és Bakonyi Károly Mágnás Miska című operettjét Rusznyák Gábor viszi színre november közepén. Január elején állítja színpadra Ray Cooney Család ellen nincs orvosság című darabját Cseke Péter és Szerednyei Béla. Henrik Ibsen Hedda Gabler című művét Zsótér Sándor rendezésében február közepén láthatja először a közönség. Az utolsó bérletes nagyszínházi előadást pedig április közepén mutatják be: Szép Ernő Vőlegény című színművét Szikszai Rémusz rendezi. A gyermekeknek a nagyszínházban a Micsoda társaság című előadással, valamint az És közben szól a dal 2 munkacímet viselő darabbal készülnek. A kamaraszínházban Kacsóh Pongrác János vitéz című darabja, valamint Schiller Ármány és szerelem című drámája lesz látható, míg a stúdiószínházban a Katona József drámaírói pályázat díjnyertes darabja, majd Csehov Platonov című műve kerül színre. Fotó: kssz.huAz "Ünnepeljük meg a nagy találkozást!" jelmondattal induló évadban kiállítással, nyílt napokkal és vetélkedőkkel emlékeznek majd meg az idén 120 éves színházról, hiszen a kecskeméti Katona József Színház 1896. október 14-én nyitotta meg először kapuit. Kecskeméten a közönség átöleli szeretetével a színházat - fogalmazott Cseke Péter, hozzátéve, hogy ezen túl azonban sikerült a szakma elismerését is kivívni. Az elmúlt időszak díjai mind annak bizonyítékai, hogy jó úton járnak - tette hozzá. A direktor emlékeztetett arra, hogy a Pécsi Országos Színházi Találkozón Macska a forró bádogtetőn című produkciójuk lett a legjobb előadás, a legjobb női főszereplő díját pedig Trokán Nóra kapta. A MASZK Országos Színészegyesület és a Mozaik Művészegyesület pedig a legjobb női szereplő díját Csombor Teréznek ítélte oda.A nyári előadásokról Cseke Péter elmondta, hogy az Újvilág Passió ötödik, jubileumi sorozatát nagy sikerrel játszották. A Páratlan páros második részével Balatonföldváron, a Kultkikötőben szerepeltek, ahol a Boeing, boeinggel is nagy sikert arattak. Ez utóbbival a Városmajorban és a Szarvasi Vízi Színházban is felléptek. A szegedi Thealter fesztiválon a Macska a forró bádogtetőn című darabot játszották, míg a helyi Udvarszínházban a Tied a világ című előadást. Az OlimpiART művészolimpián is nagyszerűen szerepeltek a teátrum munkatársai, hiszen tizennégy arany-, tizennégy ezüst- és négy bronzérmet szereztek az egyes sportágakban - hangsúlyozta az igazgató. Kiemelte, hogy a kecskeméti Katona József Színház ad otthont augusztus 26-án az Országos Színházi Évadnyitónak. A programok között a magyar színház jövőjéről szóló szakmai konferencia is szerepel, tárlat nyílik Gábor Miklós Kossuth-díjas színművész festményeiből, valamint egy gálaműsor keretében kiderül, ki kapja idén a Kaszás Attila-díjat. "Hosszú idő óta először érezhető a megegyezésre való törekvés a szakmánkon belül, ami különös jelentőséget ad az előttünk álló eseményeknek. A Magyar Művészeti Akadémiával közösen megrendezett konferencián három szekcióban folyik majd a párbeszéd a magyar színház jövőjéről, s azt remélem, a végére elérjük, hogy felszáll a füst" – fogalmazott a direktor.Az új évadban két harmadéves kaposvári hallgató, Nagy Márk és Szabó Niki is bekapcsolódik a teátrum munkájába, a marketing-kommunikációért pedig Rákász Judit lesz a felelős. Távozik Kovács György színpadmester, valamint a nyugdíjba vonuló Magyar Károly anyaggazdász.Az évadnyitó után próbára siettek a balettosok, hiszen szeptember 30-án következik első bemutatójuk, a Bolero a pécsi Kodály Központban. Barta Dóra, a Kecskemét City Balett vezetője a társulat három új tagja - Tóth Nóra, Varga Lotti és Mező Máté - bemutatásával kezdte évadismertetőjét. "Máris megkezdtük a Bolero próbáit, s közben készülünk a Requiem októberi premierjére. Közkívánatra ismét műsorra tűzzük a Diótörőt, és folytatjuk a Balett+ sorozatunkat. Idén Szilágyi Áron triójával, az Airtist-tel és Kőszegi Ákossal készülünk közös produkcióra. Emellett számos meghívást kaptunk, többek között a Müpába és a Millenárisba, amelyeknek nagy örömmel teszünk eleget" - hangsúlyozta a KCB vezetője.MTI, kecskemetikatona.hu
2016.08.24. 12:30
Szinhaz.hu
Idén a Nemzet Színészei is fellépnek a salgótarjáni színházban
Öt premierrel és két új bérletsorozattal készül a 2016/17-es évadra a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház. Egyik új kezdeményezésükkel a Nemzet Színészei előtt akarnak tisztelegni, akiket egy-egy előadói estre hívnak meg a Zenthe Szalonba - hangzott el az évadnyitó társulati ülésen hétfőn.Simon Lajos, a színházat működtető Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a Black Comedy című bohózatot októberben, A kör négyszögesítése című vígjátékot novemberben, a Fazekas Mihály művén alapuló, Schwajda György által átdolgozott Ludas Matyit januárban mutatják be. Heltai Jenő darabját, A tündérlaki lányokat márciusban, míg az Augusztus Oklahomában című fekete komédiát májusban viszik színre.Az ötödik évadát kezdő színház az eddigi hét mellett két új bérletsorozatot indít: az 1933-ban Salgótarjánban született Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekesnő, Komlóssy Erzsébet nevét viselő bérlet az operettet, operát és rockoperát tartalmaz majd, a Nemzet Színészei bérletsorozat keretében pedig Almási Éva, Andorai Péter, Bodrogi Gyula, Cserhalmi György, Haumann Péter, Molnár Piroska, Szacsvay László, Tordy Géza és Törőcsik Mari szerepel előadói esten. Az igazgató arról is beszámolt, hogy partnerkapcsolatot építettek ki az egri Gárdonyi Géza Színházzal, a budapesti József Attila Színházzal, a komáromi Jókai Színházzal, a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal és a Nemzeti Színházzal, ezek társulatait is láthatja majd a salgótarjáni közönség. Az új szezont a Nemzeti Színház előadásával nyitják meg Salgótarjánban szeptember 7-én, amikor Tamási Áron: Vitéz lélek című példázatát mutatják be Vidnyánszky Attila rendezésében. 2017 áprilisában, ötödik születésnapján, vendégjátékkal szerepel a Nemzeti Színházban a Zenthe Ferenc Színház. A Vidéki Színházak Fesztiválján Harold Pinter: Hazatérés című tragikomédiájával mutatkozik be a salgótarjáni társulat. Susán Ferenc főrendező az ülésen elmondta, hogy új tagként csatlakozik a színházhoz többek között Vándor Éva Jászai Mari-díjas színésznő, Rácz János, aki jelenleg az egri Gárdonyi Géza Színház művésze és Csizmadia Tibor Jászai Mari-díjas rendező. Simon Lajos kitért arra is, hogy augusztus 31-ig benyújtják a színház kiemeltté minősítési kérelmét, ennek pozitív elbírálása esetén 2017-től állami normatív támogatással dolgozhatnának.
2016.08.23. 10:03
Szinhaz.hu
Így szerettek ők - Ráadás a Városmajorin
Még két alkalommal látható a Nyáry Krisztián sikerkönyvei alapján készült előadás a Városmajori Szabadtéri Színpadon.A nagy közönségsikerre és érdeklődésre való tekintettel a Szabad Tér Színház plusz előadásokat hirdet az Így szerettek ők című irodalmi koncert-színház előadásból a Városmajori Szabadtéri Színpadon. A szeptember 1-i és 2-i előadásra megkezdték a jegyek értékesítését.A híres magyar írók párkapcsolati történeteit félig szcenírozott formában, a Kaláka együttes megzenésített verseivel bemutató előadás a Budapesti Nyári Fesztivál idei ősbemutatójaként július 20-án és 25-én került színre a Városmajorin.A Nagy-Kálózy Eszter, Gryllus Dorka, Rudolf Péter és Simon Kornél tolmácsolásában, a Kaláka élőzenei kíséretével előadott est házigazdája maga a szerző, Nyáry Krisztián. A zenés irodalmi időutazás során olyan írók magánéletébe nyerhetünk bepillantást, mint Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Ady Endre, Heltai Jenő, József Attila vagy Weöres Sándor. A szépirodalmi szövegek, személyes dokumentumok és a népszerű zenék által megelevenedő történetek az érzelmek titokzatos világába kalauzolnak bennünket, megmutatva a szerelem sokféle arcát. A Szabad Tér Színház produkcióját Kőváry Katalin rendezte.A budapesti előadások után az előadás ősztől országos turnéra indul.librarius.hu
2016.08.19. 11:55
Szinhaz.hu
Közeleg az Országos Színházi Évadnyitó
A Kecskeméti Katona József Színház ad otthont az Országos Színházi Évadnyitónak augusztus 26-án. A program szakmai konferenciával indul, majd délután következik a látványos gála, amelyen kiderül, ki veheti át idén a Kaszás Attila-díjat. A pályázati lehetőségekről, a zenés színház jövőjéről és a professzionális színházi rendszerről egyaránt szó lesz a „Párbeszéd a magyar színház jövőjéről” elnevezésű konferencián, amely a Magyar Művészeti Akadémia és a Katona József Színház közös szervezésében a nagyszínházban veszi kezdetét. Köszöntőt mond Marton Éva opera- énekesnő és Dr. Kucsera Tamás Gergely főtitkár. Fotó: kecskemetikatona.huA Kamaraszínházban az MTVA 5 kulturális csatorna indításáról, valamint a nemzetközi pályázati lehetőségekről hangzanak el előadások. A 17 órakor kezdődő gála előtt különleges kiállítás megnyitójának ad otthont a teátrum Nézőtéri Galériája. A Gábor Miklós Kossuth-díjas színművész festményeiből, grafikáiból nyíló tárlatot Szigethy Gábor színháztörténész ajánlja a nézők figyelmébe. A nap fénypontja a 17 órakor kezdődő Gála. A polgármester asszony köszöntője után dr. Hoppál Péter államtitkár mond évadnyitó beszédet. A gála műsorában kerül átadásra a Kaszás Attila díj. Az idei nomináltak: Csankó Zoltán (Győri Nemzeti Színház), Spolarics Andrea (Budaörsi Latinovits Színház), Schneider Zoltán (Radnóti Színház).A gála műsoráról a kecskeméti társulat gondoskodik, a próbák máris megkezdődtek Rusznyák Gábor főrendező irányításával.
2016.08.19. 08:01
Szinhaz.hu
Újra szabadnak érezték magukat
Rendőrök lepték el péntek délután a budapesti József Attila Színház környékét, ám nem bűneset történt, hanem a második alkalommal megrendezett Országos Börtönszínházi Találkozót biztosították az egyenruhások. Jelenlétüket indokolta, hogy a versenyen kizárólag fogvatartottakból álló csapatok vehettek részt. Öt területi selejtező győztesei civil közönség előtt mutathatták be darabjaikat. Az elítéltek tehát a színpadon, a börtönőrök pedig az öltözőkben, a folyosókon álltak.
2016.08.15. 20:19
Mno.hu
Új műsorral erősít a Muzsika TV
Augusztus 21-én, vasárnap 13.30-kor lesz látható először a Muzsika TV-n a Kívánságkosár, az RTL Magyarország vadonatúj, saját gyártású műsora. A produkció egyik különlegessége, hogy akár videóüzenetben is elküldhetik szeretteiknek a nézők a kedvenc klipjeiket vagy műsorrészleteiket. A kívánságok teljesítése mellett pedig olyan sztárok is feltűnnek majd a Kívánságkosárban, mint például Szűcs Judith, Ihos József, Krisz Rudi vagy épp Náksi Attila. A Kívánságkosár házigazdája Ladinek Judit, a Madách Színház színésznője lesz.  
2016.08.15. 14:19
Mmonline.hu
Még egy hétig szavazhatnak a Kaszás Attila-díj jelöltjeire
2016. augusztus 17-ig lehet szavazni a Kaszás Attila-díj idei jelöltjeire: Spolarics Andreára (Budaörsi Latinovits Színház), Schneider Zoltánra (Radnóti Színház) és Csankó Zoltánra (Győri Nemzeti Színház). A szavazatokat www.kaszasattiladij.hu oldalon adhatja le a közönség.Mintegy 34 társulat tagjai választották ki szavazataikkal a három jelöltet, akik közül a közönség voksai alapján adják át a Kaszás Attila-díjat augusztus 26-án, a kecskeméti Katona József Színházban. A díjat 2008-ban, a Magyar Kultúra Napja alkalmából alapították, amellyel a kezdeményezők a magyar ajkú színművészek méltó szakmai és emberi elismerésén túl Kaszás Attila szellemi hagyatékának ápolását tűzték ki célul. A díjazott 500 ezer forintos díjazásban részesül a Raiffeisen Bank jóvoltából. A Kaszás Attila-díjat a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. gondozza.Jelöltek:SPOLARICS ANDREA„Számomra ez a jelölés nagyon kedves és megtisztelő figyelem a munkám iránt, amit a kollégáimtól kaphatok. Végtelenül hálás vagyok mindenkinek, aki rám szavazott, mert fontos szakmai elismerésnek tartom a Kaszás Attila-díjat! Különleges öröm, hiszen Attilához rengeteg emlék fűz, és talán bízhatok abban, hogy méltó lehetek hozzá, az Ő szellemiségéhez, mert Ő tényleg egy vérbeli SZÍNÉSZ volt.”Életút:1986–1988 Madách Színház1988–1991 Szolnoki Szigligeti Színház1991–1997 Kolozsvári Állami Magyar Színház1992–1996 A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem színész tanszékének tanára1997–2014 Bárka Színház2014– Budaörsi Latinovits SzínházJelenleg a Proton Színházban és a Rózsavölgyi Szalonban is játszik, valamint tanít a Keleti István Alapfokú Művészeti Iskolában. Játszott többek között Csehov Három nővérében, Shakespeare Szentivánéji álom című darabjában, Brecht Koldusoperájában, Eugène Ionesco A kopasz énekesnőjében, valamint Ibsen A vadkacsájában. CSANKÓ ZOLTÁN„Barátok voltunk. Fölfoghatatlan, hogy most egy róla elnevezett díj egyik jelöltje lehetek. Ez sokkal több számomra, mint megtiszteltetés.”Életút:1987–1992 Arany János Színház1992–2004 Radnóti Miklós Színház2004–2009 Nemzeti Színház2009– Győri Nemzeti Színház Játszott a Miskolci Nemzeti Színházban, a tatabányai Jászai Mari Színházban, a dunaújvárosi színházban. Jelenleg is láthatjuk a szombathelyi Weöres Sándor Színházban és a Radnóti Miklós Színházban. Az utóbbi évek fontosabb színházi szerepei:Tolsztoj: Anna Karenina (Alekszej Alekszandrovics Karenin), Shakespeare: Vízkereszt, vagy bánom is én (Malvolio), Beaumarchais: Figaro házassága (Almaviva gróf), Márton Gyula: Csinibaba (Simon bácsi, a tömbbizalmi), Molnár Ferenc: A testőr (A kritikus), Örkény István: Tóték (Az őrnagy). Számos játék- és tévéfilm szereplője (pl. A miksolci boniésklájd, A temetetlen halott, Szabadság különjárat, Csocsó, avagy éljen május elseje). A televízióban 140 részt élt meg a gyermekek számára készült Kéménymesék.SCHNEIDER ZOLTÁN„2001-ben az Új Színházban, két előadásban is együtt játszottunk, rendkívül szimpatikus kolléga és ember volt. Mindig segített, mindenkihez volt egy jó szava, kíváncsi volt a másikra. Az Éjjeli menedékhelyben, amikor nem volt színpadon, a kutricát formázó díszlet mögül figyelte az előadást. Ha megveregette a vállad, érezted, hogy jó úton vagy a szerepeddel. Furcsa érzés, hogy egy díj viseli a nevét. A Jászai Mari-díj egészen más, tudjuk, hogy élt egy Jászai Mari színművészünk valamikor. Nekem még mindig olyan, mintha Attila itt lenne velünk.” Életút:A főiskolai évek idején a Katona József Színházban játszott.1994–2001 Új színház2001– Radnóti Miklós Színház Játszott többek között Tennessee Williams Vágyvillamos, Lars von Trier A Főfőnök, Goldoni: A szégyentelenek, vagy éppen Shakespeare Othello című darabjában. Filmek: Hídember, A halál kilovagolt Perzsiából, Berosált a rezesbanda, Kossuthkifli, Hacktion.
2016.08.11. 06:00
Szinhaz.hu
Jön a II. Országos Börtönszínházi Találkozó
Augusztus 12-én rendezik meg a II. Országos Börtönszínházi Találkozót a József Attila Színházban.A szervezők ajánlója:A büntetés-végrehajtási szervezet legfőbb feladata a biztonságos fogvatartás és az elítéltek társadalomba való sikeres visszailleszkedésének elősegítése. A reintegrációs tevékenységben – az oktatás és képzés mellett – kiemelten fontos szerepet tölt be a fogvatartottak munkavégzése. Céljuk a fogvatartottak méltóságának, önbecsülésének fenntartása és erősítése. Minden hazai börtönben működik irodalmi- és színjátszó szakkör, amely a drámapedagógia eszközeit felhasználva a szabadidő hasznos eltöltése mellett a fogvatartottak ön- és emberismeretét, érzelmi intelligenciáját is erősíti. A színjátszás a pedagógiai lehetőségek tárházát vonultatja fel, segítségével az elítéltek újragondolhatják döntéseik rövid és hosszú távú következményeit, az átélt élmények pedig tovább növelik a társadalomba történő visszailleszkedésük esélyét. A II. Országos Börtönszínházi Találkozóhoz szinte minden magyarországi börtön színjátszótársulata csatlakozott, az alkalmi színészek szabadidejükben, munka után próbálták a darabokat. Az előadások színre vitelében a bv.-s kollégák, reintegrációs tisztek és drámapedagógusok mellett elismert színművészek és rendezők is részt vettek. Az Országos Börtönszínházi Találkozó idei döntőjébe az öt regionális győztes börtön, Állampuszta, Pálhalma, Szombathely, Tiszalök és Vác csapata került be.Helyszín: József Attila Színház.Részletes program:2016. augusztus 12.13:30 – 13:50 Sajtótájékoztató14:15 – 15:00 Petőfi Sándor: A helység kalapácsa – Váci Fegyház és BörtönA Váci Fegyház és Börtönben 2007 óta működik irodalmi csoport, hat éve színjátszó szakkör Vaskakas Irodalmi Színpad néven. A „Vaskakasok” az eltelt időszakban több fellépésen, jóvátételi és bűnmegelőzési előadáson vettek már részt. A váci börtön a közösségi jóvátétel egy formájaként több éve sérült gyermekeknek szervez karácsonyi gyűjtést, a társulat ilyenkor előadással is kedveskedik az apróságoknak. A falu özvegy kocsmárosnéja, az ötvenöt éves Szemérmetes Erzsók kegyeinek elnyeréséért folyik a vetélkedés a faluban, majd robban ki kocsmai verekedés Szélestenyerű Fejenagy, a helység kalapácsa, a helybéli lágyszívű kántor és a fondorlelkületű egyházfi, Harangláb között. A kocsmai verekedésbe mások is belekerülnek a faluból, azonban isteni beavatkozásként a kevésszavú bíró, a bölcs aggastyán, valamint az Amazontermészetű Márta, a lágyszívű kántor felesége menti meg a falut a végpusztulástól. A végén mindenki elnyeri méltó büntetését.15:05 – 15:40 Kéri Ferenc: Lopótök, avagy a Mari nem olyan – Állampusztai Országos Bv. Intézet Állampusztán mindig nagy hagyománya volt a fogvatartotti irodalmi és színjátszó szakkörnek. Három évvel ezelőtt, az I. Országos Börtönszínházi Találkozó döntőjébe is bejutott a börtön csapata, akkor a legjobb forgatókönyvnek járó különdíjat nyerték el. Saját bevallásuk szerint a társulat tagjaiból idén sem hiányzik a hasonló sikerekhez szükséges felkészültség, lelkesedés, elszántság és akaraterő.A gazda épp a szolgálólányt invitálja a présházba egy kis szerelmi légyottra. Már-már megtörténik az, aminek meg kell történnie, de megérkezik a gazdasszony. Bújni kell. Mari, aki nem olyan, a szeretőjét várja. Mennének ők is a présházba, de megjelenik a Mama, majd megjelenik a másik szerető is. De Mari, aki nem olyan, nem esik kétségbe. Szervezi az egyiket ide, a másikat oda, miközben a gazda is megjelenik a szolgálólánnyal. Végül mindenki csak a lopótököt akarja. De kinek a töke van kinek a kezében?15:55 – 16:40 Szerepcsere, egy fedett nyomozó kalandjai a börtönben – Szombathelyi Országos Bv. IntézetA szombathelyi börtönben a megnyitás óta működik dráma- és színjátszó szakkör. A művészeti tevékenységet Balogh József költő, esztéta, Jordán Tamás Kossuth-díjas színész, rendező, valamint Devecseri Gábor költő is segítette, míg a Vasvári Színház színészei a próbák során nyújtottak szakmai támogatást. A társulat azt tervezi, hogy előadásaikat a jövőben jóvátételi és bűnmegelőzési programok keretében a börtön falain kívülre is elviszik.A Szerepcsere igazi börtöndarab: egy nem mindennapi helyzetben ábrázolja egy börtön életét, közben pedig humoros és önkritikus elítélttel és fegyőrrel egyaránt. Az előadást a szombathelyi börtön egyik fogvatartottja írta és rendezte, a főszerepet is ő játssza. Egy lopássorozat felderítése nagyon komoly feladat, de egy jól szervezett csapatmunkával gyerekjáték. Elvileg, ugyanis történetünkben a félreértések rendesen megbonyolítják, vagyis inkább megbolondítják a rendőrség munkáját. Hogyan lesz a rablóból pandúr, vagy a pandúrból rabló? Az előadás során kiderül.16:45 – 17:25 Szép Ernő: Május – Pálhalmai Országos Bv. IntézetA pálhalmai börtönben férfi és női elítéltek egyaránt töltik büntetésüket, természetesen külön helyszínen. Éppen ebből adódik a darab különlegessége, hiszen a Börtönszínházi Találkozóra nők és a férfiak együtt készülhettek, egy társulatot alkothattak. A darab színrevitelét Csadi Zoltán, a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház színésze segítette.A társulat Szép Ernő borús drámáját, a szokványosnak induló csendes tavaszi este történetét bemutató Május című darabot mutatja be. A darab megkapó és szívszorító módon beszél a századforduló nagyvárosának zsibongó életéről, a világvárossá hatalmasodó Budapest kisembereiről. A Városligetben az első világháború idején összetalálkozik egy szerelmespár és egy öngyilkosjelölt. A meghalni készülő férfi és a pár női tagja között furcsa érzelmi kapocs bontakozik ki. Szép Ernő mély megértéssel, lírával, fanyar humorral kezeli hőseinek sorsát. 17:40 – 18:25 Fazekas Mihály: Lúdas Matyi – Tiszalöki Országos Bv. IntézetTiszalökön a kezdetektől, a börtön megnyitása óta működik színjátszó szakkör. Tagjai ma már Tiszavirág Társulat néven állnak színpadra. A névválasztással nem azt szeretnék kifejezni, hogy csak rövid ideig tart a munkájuk, hanem azt, hogy az alatt a rövid idő alatt, amelyet a színpadon töltenek, ők akarnak a legkülönlegesebbek lenni.Nincs olyan ember, aki ne nevetett volna már azon, hogyan szolgáltat igazságot az egyszerű legény a gőgös Döbrögi uraságon. Az alföldi táj ismerete, a szegény legény karaktere, a büntetés valamint a bűnhődés kapcsolata, illetve az igazság utáni vágy jelenik meg a műben. A jól érthető és könnyen átélhető darabbal a szabolcsi elítéltek a szerző születésének 250. évfordulójára emlékeznek.18:25 – 18:40 Szünet, a zsűri tanácskozása18:40 – 19:00 Eredményhirdetés
2016.08.09. 07:17
Szinhaz.hu
Galambos Erzsi: „A színház felfokozottan szenvedélyes intézmény"
"Méltóság árad belőle, igényesség, királynői öntudat. Mintha Atlantiszként őrződött volna meg egy rangos, kivételes szakma mítosza, varázsa" - írja róla Szegő András a Nők Lapjában.„A színház kavargós, kaotikus, felfokozottan szenvedélyes intézmény, talán ezért is igyekeztem mindig ellensúlyozni az otthon békéjével, harmóniájával. Ha bezárul mögöttem az ajtó, szeretem, ha rend, nyugalom van, ha olyan tárgyak vesznek körül, amelyekkel jól érzem magam” – mesélte Galambos Erzsi a Nők Lapja interjújában.A kérdésre, ha számot vetne, mire jutna, a színésznő úgy felelt: „Lényegében ugyanezt csinálnám végig, csak nem egy, hanem négy gyerekem lenne. Ezt bánom, de így alakult. Sokáig elriasztott a gyermekkorom emléke. Nem tudom, leírhatod, hogy szar volt? (...) Nyomor, éhezés, kiszolgáltatottság. Apám az Arizona bár portása volt. Onnan hozott haza a hajnalra megmaradt ételekből, azt ettük. Sokszor emlegette, hogy Horthy Pista tartozik neki tíz pengővel, mert egyszer egy lump éjszaka után kisegítette, de ezzel nem laktunk jól. Mindig használt cipőkben jártam. Amikor menetrendszerűen lejött a talpuk, apám már vette is elő a kalapácsot, és megszegelte. Állandóan egy szép lakkcipőről álmodoztam! Olyanról, mint amilyen az osztálytársnőimnek is volt. Egyszer apukám hozott is a Teleki térről. A megvalósult álom, kis szépséghibával... Mindkettő ballábas volt. Így hordtam, idővel aztán egymáshoz is idomultak a lábammal... Ami a fénysugarat jelentette, hogy gyerekkorom óta ott lehettem a színpad környékén. Tizenévesen ott táncolhattam, ugrabugrálhattam Kiss Manyi mögött, de így is átütött a varázsa” – fejtette ki Galambos Erzsi.„Mostanában pedig, hogy a József Attila Színházban játsszuk a Mici néni két életét, ami Manyika parádés filmszerepe volt, még gyakrabban jut eszembe. Meg Dajka Margitka is. A másik világcsoda volt, és döbbenten láttam, hogy előadások előtt rendre rosszul lett az idegességtől. Volt, hogy el is ájult. Megkérdeztem tőle, hogy miért van ez, hiszen, ha csak bemegy a színpadra, és nem csinál semmit, akkor is szétveti a színházat az ováció. A jelenléte kész csoda! És erre ő azt mondta: majd meglátod, minél idősebb az ember, annál nagyobb a felelősség, annál nyomasztóbb a szorongás. Hát bizony megláttam! Mennyire igaza volt ebben is! Köröket tesz meg a mutató a vérnyomásmérőn, mielőtt kilépek. Pánik van rajtam: megfelelek majd? Nem okozok csalódást? Na, ez az a híres Galambos?! Rémes!” – tette hozzá a színésznő.A teljes interjú a Nők Lapjában olvasható.
2016.08.09. 06:06
Szinhaz.hu
Evita, Bánk Bán, Pinokkió Szegeden - Augusztusban kezdődik a jegyvásár
Augusztus közepétől válthatók bérletek a Szegedi Nemzeti Színház következő évadára, amely a műfaji skálát és a produkciók számát tekintve is gazdagabb lesz, mint a korábbiak - közölte Gyüdi Sándor főigazgató csütörtökön a Tisza-parti városban.A direktor az évad műsorát bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy a teátrum a hagyományokhoz híven megajándékozza az első bérletvásárlóit, akiket meghívnak az évadot nyitó gálákra. Szeptember 9-én főként a drámatagozat művészeivel találkozhat a közönség, másnap pedig operagálával emlékeznek Simándy József születésének centenáriumára és arra, hogy hetven éve Szegeden indult az énekes szólistakarrierje. Az évad szeptember végén Ben Jonson Volpone című komédiájával indul, melyet Csiszár Imre rendez - mondta Spiró György, a teátrum művészeti főtanácsadója, aki a darab szövegét maga készítette a József Attila Színház felkérésére az 1990-es évek elején.Gyüdi Sándor, Spiró György, Keszég László (fotó: delmagyar.hu) A következő prózai premier a Spiró György által a drámaírók egyik novellistájának nevezett Hubay Miklós három egyfelvonásosából készült Néró című darab. A Léner András által színpadra állított műben az ókori történetek mellett megjelennek a szerző az önkényuralomról és az 1956-os forradalomról szerzett tapasztalatai is. Erkel Ferenc Bánk bánját az aradi vértanúk emléknapjához kapcsolódva október 6-án játsszák először. Pál Tamás első karmester elmondta, Galgóczy Judit rendezése a zeneszerző által utoljára jóváhagyott változathoz nyúl vissza, mégis korszerű és a maga nemében eredetei előadás várja majd a nézőket. Október 21-én mutatják be Carlo Collodi Pinokkió című mesejátékát Hollós Gábor rendezésében. Keszég László főrendező szerint nincs olyan mese, melyből többet tanulhatna egy gyermek, mint ebből.November elejétől látható Ibsen A nép ellensége című színműve. Bodolay Géza rendező Kunos László magyar szövegét alapul véve egy német előadás alapján átalakította át a művet. Juronics Tamás rendezésében és koreográfiájával június 8-án a Margitszigeten mutatták be Andrew Lloyd Webber és Tim Rice Evita című musicaljét. Az ország jelenleg egyik legjobb musicalprodukciójának kőszínházi premierje november végén lesz, nagyzenekari kísérettel, a Szegedi Kortárs Balett és a színház tánckarának közreműködésével. December 9-én mutatják be a Bulgakov legjobb művének tartott Menekülés című drámát, melyet a Szegedre visszatérő, sok emlékezetes előadást színpadra állító Zsótér Sándor rendez. Januárban tűzi műsorra a színház Ermanno Wolf-Ferrari Sly című operáját. Az Erkel Színházban május 27-én bemutatott, Shakespeare A makrancos hölgyének előjátékán alapuló darabot Göttinger Pál állította színpadra. Főrendezőként Keszég László Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdő című színművével mutatkozik be a Tisza-parti város teátrumában 2017 januárjának végén. Elmondta, szíve szerint minden öt évben újrarendezné az ízléséhez nagyon közel álló darabot, hogy a közönség ne felejtse el a mű üzenetét.A gregori hagyományok felé visszanyúlva február elején állítja színpadra Sándor János Donizetti Don Pasquale című vígoperáját. A hónap végén mutatják be Mozart Varázsfuvolájának Lackfi János gyermekek számára készített meseolvasatát Parázsfuvolácska címmel Toronykőy Attila rendezésében. Spiró György szerint Gábor Andor Dollárpapa című komédiája a legjobb magyar vígjátékok egyikét, melyet Horváth Péter rendezésében láthat majd a közönség. A remekműben "nagyon magyar alakok" találkozik majd a közönség, ráismerhetünk mai önmagunkra, és kiderül, nem sokat változtunk az elmúlt száz évben - mondta az író. A drámatagozat premierjeinek sorát a legjobb mai magyar drámaírók közé tartozó Háy János - a jogosítványukat valamilyen szabálytalanság miatt elvesztők számára szervezett tanfolyamon játszódó - Utánképzés című színművének ősbemutatója zárja. Az utolsó operabemutató pedig Gounod Faust című operája lesz Bodolay Géza rendezésében. A színház műsorán szerepel a Szegedi Kortárs Balett két premierjei is. Ősszel Enrico Morelli és Juronics Tamás egy-egy koreográfiáját láthatja a közönség, februárban pedig a mindennapok visszásságaira fanyar humorral reflektáló Abszurdia című darabot mutatják be.MTI
2016.08.05. 07:00
Szinhaz.hu
"Függőségem a színház" - Interjú Schneider Zoltánnal
Schneider Zoltán, a Radnóti Színház tagja is versenyben van idén a Kaszás Attila-díjért, amelyre még augusztus 17-ig lehet szavazni. A színház mellett rengeteg mindennel foglalkozik: szinkronizál, filmeket forgat, és ő lett a Rádió Rock hangja. A színművésszel az idáig vezető útról és aktuális projektjeiről beszélgetett Végh Nóra. Az interjút másodközlésben olvashatják. Elsőként a Kultúra.hu oldalán jelent meg.Középiskolai magyartanárod, Lukácsi Huba nagy hatással volt rád és a pályád alakulására. Miért volt ő jó pedagógus? A József Attila Gimnáziumba jártam, ő ott tanított engem. A színjátszás egyébként már az általános iskolában is foglalkoztatott, ahol Lázár Csabi barátommal együtt jártunk kulturális seregszemlékre. Ez tulajdonképpen egy verseny volt az iskolák között, lehetett táncolni, énekelni, verset, prózát mondani, na meg persze „színjátszani” is – minket ez érdekelt. Lukácsi Huba tanítási módszereiben az ragadott meg, hogy nem csupán könyvből tanított, hanem rengeteg plusz érdekességet is mellétett, ettől vált hitelessé. Először, bevallom, ez inkább ijedtséget váltott ki belőlem. Láttam, hogy a tanár úr mennyi mindent tud az irodalomról és a kultúráról, úgy éreztem, én nem vagyok ehhez elég méltó. Aztán volt két év, amikor fölrajz-testnevelés szakos tanár akartam lenni. (nevet) A tanár úr vezette színjátszó kör harmadikban indult el, a társasággal nagyon megszerettük egymást. Például Péterfy Bori is odajárt, osztálytársam volt. Az első darabunk a Liliomfi volt, következő évben pedig színpadra vittük a Rómeó és Júliát. Miután végeztem, még visszamentem, hogy megcsináljuk A fösvényt, utoljára pedig Corneille Cidjét játszottam velük. A színjátszó kör most ünnepli 30 éves fennállását. És hogy miért volt jó? Leginkább azért, mert közel hozta az embereket. Minden korosztályt. Alapvetően egy negyedéves gimnazista nem nagyon állna szóba az elsősökkel, mert más az érdeklődési köre, de nálunk nem ez volt. Megtanultunk együttgondolkodni, a díszleteket is mi csináltuk. Mai napig tartó barátságok születtek ott.Műszaki beállítottságú családból származol. Mit szóltak hozzá, amikor bejelentetted, hogy színész leszel? Így van, nálunk mindenki építészmérnök, villamosmérnök, épületgépész. Édesanyám jobban elfogadta, bíztatott, hogy próbáljam meg. A harmadik próbálkozásra vettek fel, de már a másodiknál apám azt mondta: na, jól van fiam, ha ez se jön össze, most már jó lenne valami komolyabb dologgal is foglalkozni. (nevet) Két helyre tudott volna bejuttatni. A katonatisztire egyből mondtam, hogy köszönöm szépen, de nem, vagy pedig a postán indult egy telefonhálózat-kezelő szakmunkásképző. Belementem, és elvégeztem. Dolgoztam is a szakmában, szerettem, hárman voltunk egy csapatban, a Steckmüller, a Baller meg én, a Schneider, mi voltunk a német brigád. (nevet) Amikor elkezdődött a színművészeti, egyből láttam, hogy az ösztöndíjból nem lehet megélni, ezért éjszakánként gyakran visszajártam dolgozni.Hogyan emlékszel vissza a főiskolás évekre? Emlékszem, mindenki rettegett attól, hogy majd nagyot rostálnak az első két évben, én kevésbé voltam parázós. Megpróbáltam magamból a legtöbbet kihozni. A főiskola legnagyobb hozama talán a gondolkodásmódunk formálása volt. Ezt nem lehet tanítani, ezt érezni kell. Zsámbéki osztályába jártam, fantasztikus órái voltak, és nagyszerű volt az is, ahogyan rávezetett minket a lehetséges értelmezésekre az adott jeleneteknél. Érdekes, hogy mennyire másképpen gondolkodnak a rendezők ugyanazon darab esetében. Eszembe jutott: egyszer ki lehetne próbálni, hogy például, Bergman Jelenetek egy házasságból című darabjában minden jelenetet más rendez. (nevet) Nekünk színészeknek nyitottnak kell lennünk új ízlés befogadására.Szinte az összes darabban szerepelsz most a Radnóti repertoárján. Hogyan tudod összeegyeztetni a fejedben ezt a sok szöveget? Igen, most szinte mindenben: Lear király, Jelenetek egy házasságból, Vágyvillamos, Buborékok,Platonov, Turandot, A párnaember. Ez amúgy nem egy ördöglakat, nekünk valahogy már erre áll rá az agyunk. Nagyon sok mindent úgyis szituációhoz kötünk. Nemrég László Zsolttal arról beszélgettünk, hogy a Lear királyban a megvakítós résznél egyszerűen nem tudnám elmondani nyitott szemmel a szöveget. Mondta, hogy vele is volt ilyen, amikor Oidipuszt játszott. Különösebb taktikám egyébként nincs, csak olvasgatom, olvasgatom, aztán egyszer csak tudom. Időnként a feleségemmel tanulok.Miket szinkronizálsz jelenleg? Most éppen egy nagyon jó izlandi sorozatot, de egy horrorfilmre is felkérést kaptam. Hangomból adódóan eléggé be vagyok határolva. Olyan filmben nem lenne hiteles a szinkronom, ahol csupa nyeszlett ember van. (nevet) Sok rajzfilmet is csinálok, szeretem őket. Viszonylag friss dolog az is, hogy a Rádió Rock hangja lettem. Ha hívnak, általában elvállalom, de azért most a nyári időszakban jobban megválogatom a munkákat.Milyen terveid vannak a nyárra? Kertes házban élünk, ott szeretnék foglalatoskodni, a feleségemnek meg ideje lenne befejeznem a konyhabútort. (nevet) Antal Nimróddal jelenleg forgatjuk A Viszkist, amelyben én játszom a nyomozót. Gauder Áronnal is fogok dolgozni, van egy nagy álmunk: a magyarországi őskori leletekről készítünk egy sorozatot A kőbaltás ember címmel. A harmadik epizóddal kezdtünk, mert az első kettőre nem adtak pénzt. Úgy csináljuk, mint a Csillagok háborújában, akik a negyedikkel kezdték. Nekik bejött… (nevet) Félig dokumentum-, félig ismeretterjesztő filmre lehet számítani, animációs elemekkel vegyítve. A stáb háromfős: Áron, az operatőr meg én. De tök jól elvagyunk, olyan helyeken járok, ahol ember az életben nem fog. Például a Természettudományi Múzeum raktára is fantasztikus felfedezés volt.A Viszkissel hogy álltok? Nekem nincs túl sok helyszínem, így össze tudjuk vonni a forgatási napjaimat. Amiket eddig láttam a snitteken, azok nagyon ígéretesek. A múltkor mutattak egy olyat, amelyet előtte egy napig próbáltak, és döbbenetesen jó lett. Nagyon tetszik Nimród észjárása.Milyen a nyomozó karaktere, akit alakítasz? Az eredeti sztoriban több jelentős személy is felmerült. Igen, valójában három nyomozó volt a történetben, és ezt kombináltuk össze eggyé. Annyit mondhatok csak elöljáróban, hogy egy nyomozónak sem fenékig tejfel az élete…Másodszor kerültél be a Kaszás Attila-díj harmadik fordulójába. Számodra mit jelent ez az elismerés? Nem tudom, még nem kaptam meg. (nevet) A díj 2008 óta létezik, azóta a Radnóti Színház társulata minden évben engem jelölt. Most vagyok másodszorra a harmadik körben. Természetesen nagyon jó érzés, hogy elismerik a munkámat, de úgy érzem, ez már valami többről szól.Milyen a kapcsolatod a többi jelölttel? Csankó Zolival nagyon jóban vagyunk, de nehéz is lenne vele rosszban lenni. Spolarics Andreával is, csak ritkán találkozunk, messzire sodort minket az élet egymástól. Kiváló szakemberek mindketten, én a nézők helyében nagy bajban lennék a szavazással. Eddig sms-ezni kellett, most már interneten lehet csak szavazni. Én ebben nem vagyok benne, úgymond internetszűz vagyok. Egy kedves ismerős hölgy, Irénke néni teljesen ki van akadva, hogy nem tud így szavazni rám. Kérte, hogy mondjam meg az illetékesnek. (nevet) Íme, most megmondtam.Ezek szerint nem használod te sem az internetet. Hogy tudod megengedni ezt a mai rohanó világban? Egyáltalán nem köt le, van éppen elég tennivalóm és függőségem: a színház, a kert, a főzés. Szerencsére nem vagyok erre rákényszerülve, de már többen fenyegettek vele, hogy elérkezik majd az az idő. (nevet) Az üzeneteket, leveleket általában a színház portájára kérem, vagy a feleségem megmutatja otthon. A mobiltelefonnál sem értem a szituációt, amikor ülnek emberek egymás mellett, látszik, hogy együtt vannak, és csak nyomkodják a kütyüjüket – és ez a kommunikáció halála. Ne legyünk már ennyire fontos emberek… Emlékszem, amikor a családban csak a nagypapámnak volt telefonja, és az is csak azért, mert fő-építésvezető volt. Elmentem hozzá és negyedóra alatt, egy hétre előre mindent elintéztem. Talán nem dől össze a világ, ha nem nézzük percenként a kütyüinket. Gimis koromban egyszer ültem egy haverommal a kocsmában, és azon filóztunk, hogyan lehetnék milliomosok; arra jutottunk, hogy valami olyasmi kéne, amely valamilyen érzékszervünkre hat, mint például a rágó. Erre tessék, kitalálták, de nem mi! (nevet)Mivel töltődsz fel szabadidődben? A feleségemmel beszéltünk arról, hogy most már tényleg el kellene mennünk nyaralni, csakhogy megnézzük, milyen is az. (nevet) Egy pár napra elszabadulnánk, és ha esik az eső, akkor legalább nem kell senkit megkérni, hogy locsoljon. Nagy főzéseket, grillezéseket, bográcsozásokat tervezünk a barátainkkal. Ezeket a dolgokat otthonról „hozom”: amikor még nem volt tévé, a konyhában ellestük anyukámtól, hogyan csinálja. Amikor a szüleink elutaztak, és ketten maradtunk a bátyámmal, mindig főztünk valami meglepetést, mire hazaértek. Egy kedves barátommal is rendeztünk főzős estéket és közben filmeket néztünk, mint például a Star Wars-összest. Az egyik találmányunk az „alap Wooki-cucc”, úgymint: sült törpeharcsa, sült szalonna, sült fokhagyma, lyoni hagyma friss kenyérrel. És ezt még lehet fokozni. A „legdurvább Wooki-cucc” receptje a következő: körömpörkölt filézve, ledarálva, őzgerincbe töltve, fokhagymás pirítóssal. Mennyei!Horgászol is? Nagy bánatunk, hogy már egy ideje nem voltunk. Azt szeretjük, ha kevesen vannak, de azért van a tóban hal is. Ahogy öregszünk, egyre több kritérium van. (nevet) Az a jó, ha nem kell visszarohanni, hanem nyugisan ott vagy, akár egy hétig. Olyan is volt, hogy másfél hónapig én voltam Gyomaendrődön a „horgászgondnok”. Jó néha így elvonulni a világtól.Szerző: Végh Nóra Fotó: Csákvári ZsigmondAz interjút másodközlésben olvashatták. Elsőként a Kultúra.hu oldalán jelent meg.
2016.08.05. 05:05
Szinhaz.hu
"A senki földjén lézengek, minden oldalról lőnek" - Zalán Tibor válaszolt
Új drámakötete a Könyvhétre jelent meg, Papírváros-regényciklusának negyedik részét épp most írja. A József Attila-díjas író, költő, a Békéscsabai Jókai Színház dramaturgja a 168 Órának mesélt.A 168 Óra cikkéből: "Húsz évvel ezelőtt úgy határoztam: kiszállok mindenből. Párttag sosem voltam, nem tartozom sehova. Emiatt a recepció is kiszámíthatatlan, mert úgy rendeződött a kritikai élet, hogy mindenki csak a maga territóriumáról ír, a maga területén lévőket dicséri. Aki ezen kívül van, az kimarad. És van még egy csönd – az én csöndem. Nem érdekel az irodalmi élet. (...) Vannak törések. Vállaltak és kényszerek. Vállalt törésen értem azt a döntésemet, hogy kilépek mindenhonnan és azt vallom: szabadfoglalkozású magyar író és gondolkodó vagyok. Másrészt a létező csoportok nyilvánvalóan rossz szemmel nézik, hogy kint vagyok. Vagy nem vagyok sehol. A senki földjén lézengek, s rám minden oldalról lőnek" - fogalmazott Zalán Tibor.Fotó: Stekovics Gáspár, mupa.hu "Amikor létrejött az új írószövetség, és én benne maradtam a régiben, a kiváltak közül többen megfenyegettek. Amikor a régiből kiléptem, a bennmaradók jelezték, hogy pályám ezzel félbetört. Ebben a nagy forradalmi lendületben sokáig azt gondoltam, hogy az igazság középen van. Rá kellett jönnöm, hogy az igazság mindenütt van, csak középen sosincs. Ha tisztességes akarsz maradni, mindig utána kell mozognod. De úgy nem lehet mozogni, ha mindig pártszervezeti határ jelzi, meddig mehetsz el" - összegzett az író.A Könyvhétre megjelent Két színpadi játék című kötetében az 1991-ben kivonuló szovjet csapatok három napját bemutató Szása i szása melett az unferlédi című dráma is szerepel, mely a My Fair Lady fodított történeteként egy tanárnő állásvesztéstől a prostitúcióig vezető útjáról szól. "Nemrég láttam a tévében a My Fair Ladyt, halálosan felbosszantott a mézessége. Ez átverés. Nálam Hanna, a mama, a maffiapiac vezére, Honti pedig a kegyetlenség és aljasság professzora. Kezükben tartják a pénzt, a hatalmat, áruba bocsátják a nyomorultakat. Az én fordított történetem Liza egykori szép életének romlása. G. B. Shaw-nál még abban fogadtak a professzorok, hogy hercegnővé tudják-e tenni Elizát. A darabomban két ember arra fogad a kínai piacon, hogy ezt az okos, bátor, de egzisztenciálisan helyéről kibillentett nőt hasonlóvá teszik az utcán kószáló ribancokhoz" - mondta Zalán Tibor.A Békéscsabai Jókai Színházban betöltött állásáról az alkotó így beszélt: "Mondják, a békéscsabai színház jobboldali színház, ami eleve jelent valamit – vagy sem. Én nem hiszek jobb- és baloldalban, csak jó és rossz színházakban. Fekete Péter soha nem kötelezett arra, hogy bármilyen hitvallást tegyek, nem törődtek ott azzal, mit csinálok, hova és mit nyilatkozom, mit írok. Teljes szabadságot élvezek, és nekem erre a szabadságra van szükségem. Sokkal izgalmasabb a békéscsabai színház, mint ahogy azt elképzelik Pesten. De Békéscsaba messze van. Különben nem izgat, milyen képet közvetít pusztán az a tény, hogy ott dolgozom. Engem az érdekel, mit közvetít az, amit csinálok. A Mario és a varázslóból, illetve az általam átírt Bánk bánból furcsa és erős előadások születtek ott, ezek izgatnak. És ezekre kellene odafigyelni." A teljes interjú itt olvasható.
2016.08.01. 07:00
Szinhaz.hu
"Felemelő és szomorú történet" - Előadás születik a Bárka Színházról
Az író (Tasnádi István), a rendező (Vidovszky György) és a színészek leköltöznek Nagyharsányba, az egyik Ördögkatlan-faluba, és egy kanavász alapján elkezdik az improvizációkra épülő közös munkát.Az alkotók ajánlója:1996 nyarán alapította meg a Józsefvárosi Önkormányzat és a Csányi János vezette csapat a Bárka Színházat. A társulat részben a Csányi által rendezett, legendás Szentivánéji álom alkotóira (Udvaros Dorottya, Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Kaszás Gergő, Tóth József, Murányi Tünde, Széles László, Vasvári Emese, Lovass Ágnes...), részben a hozzájuk csatlakozó alkotókra épült (Tasnádi István, Kárpáti Péter, Bérczes László, Cseh Tamás, Vidovszky György, Szikszai Rémusz, Gazsó György, Spolarics Andrea, Tölli Judit, Matuz János és sorolhatnánk...). Fontos és izgalmas műhely formálódott itt, jelentős rendezők, színészek, színházi alkotók fordultak meg benne, válságok és változások közepette, de mégiscsak született és működött egy színházi műhely. Csányit Alföldi váltotta, Alföldit Seress, a Bárka Színház 2015 nyarán megszűnt. Felemelő és szomorú történet.Fotók: ordogkatlan.huA Bárka az Ördögkatlan születésében is fontos szerepet játszott, számunkra magától értetődő tehát, hogy a 20. (nem létező) születésnapot nem felejtjük el. A 9. Ördögkatlanon "Húsz éves lenne..." címmel sokszínű programot szervezünk (kiállítás, beszélgetés, utcaszínház, gyerekfoglalkozások...), ennek része egy a helyszínen születő ősbemutató, a "Majdnem 20", melynek nyílt próbái az Ördögkatlanban, bemutatója pedig 2016 őszén a Jurányi Inkubátorházban lesz. "Megemlékezésünk" lényege nem a nosztalgiázás, hanem a teremtő gondolkodás, a cselekvő akarat. A Bárka megidézésének célja arra fókuszál, hogyan lehet / lehet-e ma Magyarországon színházat létrehozni, kultúrát folytatni és teremteni.A Bárka létrehozásakor az egyik alapelv a Shakespeare-i, Moliere-i idők színházi alapvetése volt: a mű szövege és maga az előadás együtt születik, azaz az alkotás részfeladatai összefonódnak, egymást befolyásolva úgymond egymást ihletik. Az író (Tasnádi István), a rendező (Vidovszky György) és a színészek leköltöznek Nagyharsányba, az egyik Ördögkatlan-faluba, és egy kanavász alapján elkezdik az improvizációkra, egyáltalán a színészi aktivitásra épülő közös munkát. Darab és előadás egyszerre születik meg, azaz az augusztus 3-i első előadás egyben egy új magyar dráma születésének pillanata is lesz. Ennek a látszólag nulláról induló alkotó folyamatnak valójában nagyon sűrű és gazdag előzménye van, és ez maga a Bárka. Tasnádi István a Bárka alapító tagja, Vidovszky György hamar csatlakozott a színházhoz, hozta magával középiskolás tanítványait, velük alkotta meg előbb A Pál utcai fiúkat, majd A Legyek Urát. Ezekben már feltűntek olyan színészek (Blahó Gergő, Dér Zsolt, Egri Bálint, Szatory Dávid, Mohai Tamás, Farkas Dénes...), akik 2016 nyarán résztvevői lesznek a Majdnem 20-projektnek. Ezután egyre másra születtek Tasnádi és Vidovszky közös előadásai: East Balkán, A harmadik hullám, Cyber Cirano, Kettős játék?A Bárka válságának kezdetén (2011-2012 körül) ez a közösség természetesen széthullott (ennek természetesen az is oka volt, hogy a fiatalok általában a Színművészeti Egyetem elvégzése után más színházakhoz kerültek), ezért lesz különösen izgalmas a 2016-os találkozás.A történet megidézi a Bárkát: "Ebben a teljesen valószerűtlen utópiában egy csapat fiatal elbarikádozza magát a bezárásra ítélt Bárka Színházba, és nem hajlandó elhúzni onnan, nem használ sem jó szó, sem fenyegetés. A patthelyzetet az Új Fenntartó (Közszolgálati Egyetem) végül egy nagyvonalú ajánlattal kívánja feloldani: maradhatnak a fiatalok, ha hajlandóak átképeztetni magukat közszolgának. Megérkezik a Kiképző, és elkezdődik a kemény munka, melynek során ezek a romkocsmában merengő, elkényeztetett, idealista művészpalánták a mai kor elvárásainak megfelelően életre nevelődnek. Vagy nem. A kiképzés során jelenetek idézünk meg/fel a Bárka elmúlt (majdnem) két évtizedének legendás előadásaiból, például a Don Quijote reprízből, amiben Kriston elbarikádozza magát a bezárásra ítélt könyvtárba...- ez ez lett volna a Bárka első bemutatója; de a Legyek ura, Iskola a határon etűdök is lesznek..." (Tasnádi István)Vidovszky György az előadásról:"Hónapokkal ezelőtt jutott Bérczes Laci eszébe, hogy csináljunk valamit a Katlanban, amit akkor ő úgy nevezett, hogy legyen ez a „Vidovszky és csapata előadás”. Hozzuk vissza azokat a szereplőket, akik régen, gyerekként játszottak a Bárkán, és csináljunk közösen valamit. Ez összesen egy harminc-negyven fős stáb lenne, de végül sokan nem tudnak eljönni, mert forgatnak, dolgoznak, élik az életüket. Így lettünk nyolcan (Farkas Dénes, Molnár Áron, Kovács Gergely, Császár Réka, Sipos Viki, Egri Bálint, Blahó Gergely, Bárdi Gergő). Hónapokkal ezelőtt elkezdtünk gondolkodni, hogy mit is csináljunk, mi legyen ennek a formája, mert az nagyon belterjes lenne, ha csak felidéznénk a régi előadásokat. Ez önmagában maximum egy beszélgetés erejéig működne. Az egyik ilyen hónapokkal ezelőtti találkozón jutott eszünkbe, hogy megkérjük Tasnádi Istvánt, csatlakozzon ehhez a csapathoz, és közösen írjunk valami. Pont úgy, mint ahogy a régi szép időkben a Bárkán lehetett: egy picit műhelymunkaszerűen, sok improvizációval közösen dolgozva. (...) Onnan indultunk, hogy mi lenne akkor, ha azok a huszonéves fiatalok, akiket visszahívtunk együtt dolgozni a Katlanba, úgy döntenének, hogy színházat alapítanak, ugyanis a Bárka Színház alapítói is nagyjából ilyen korúak voltak annak idején. A helyzetet vizsgáltuk, ez hogyan történne, hogyan sikerülne nekik. A mostani történetváz a valóságból merít. A Bárka Színház épületét a Közszolgálati Egyetem vette kezelésbe, jelenleg a kiírás szerint Beruházási Projektirodaként működik. Ennek az esterházys abszurditása megihletett bennünket. Azzal a gondolattal fogunk eljátszani, hogy egy csapat fiatal színész kitart, és nem akarja átadni a Bárka Színházat. Persze majd jönnek a rendőrök, akik azt mondják, hogy csak akkor maradhatnak, ha részt vesznek egy kiképzésen. A történet innen indul, hogy ez a maroknyi csapat mit kezd ezzel a helyzettel. Elég erős a színház szelleme ahhoz, hogy győzedelmeskedjen a rendőrökön, vagy nem?" (Forrás: kortarsonline.hu)Majdnem 20(kiképzés) ősbemutatóÍró: Tasnádi IstvánRendező: Vidovszky GyörgyLétrehozzák-játsszák: Bárdi Gergő, Blahó Gergely, Mohai Tamás, Kovács Gergely, Molnár Áron, Szatory Dávid, Egri Bálint, Dér Zsolt, Farkas Dénes, Koloszár András, Pomlényi Attila…Asszisztens: Ivánovics BeaBemutató: 2016. augusztus 3. Nagyharsány, Ördögkatlan Fesztivál
2016.08.01. 05:00
Szinhaz.hu
Díjátadóval zárult a 26. THEALTER - Bodó Viktor és Horváth Csaba rendezését is elismerték
A legnépszerűbb előadás közönségdíját A te országod, a kritikusdíjat az Egy őrült naplója nyerte el. A fesztivál junior díját megosztva kapta Szilágyi Bálint egyetemi hallgató, aki két ősbemutatóval volt jelen a seregszemlén, valamint Zsótér Sándor, akinek rendezői és pedagógusi munkáját is elismerték. A THEALTER közösségi díját a fesztivál önkéntes munkatársai a kolozsvári Groundfloor Group Parallel című előadásának ítélték oda. 9 nap alatt, 9 helyszínen 25 alkotócsoport mutatkozott be a 26. szegedi nemzetközi színházi fesztiválon. Az Európai Fesztivál Szövetség EFFE-minősítését elnyert művészeti fesztivál idén is több mint 50 eseményt kínált, a színházi előadások mellett ingyenes szabadtéri és szakmai programokkal várták az érdeklődőket. A fesztivál lebonyolításában 25 önkéntes volt a szervezők segítségére.A fesztivál díszvendége idén Zsótér Sándor Kossuth-díjas színész, dramaturg, rendező, az SZFE színész tanszakának egyetemi docense volt. A Kecskeméti Katona József Színházban bemutatott Macska a forró bádogtetőn című előadása a Kisszínházban, a Stúdió K Színház társulatával színpadra állított W.S. Othello – néger mór című Shakespeare-adaptációja a Régi Zsinagógában vonzott teltházat. Zsótér Sándor színészként is látható volt Az aranjuezi szép napok című Peter Handke darabban, melyet Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves bábrendező szakos hallgatója fordított és állított színpadra.A találkozó hagyományaihoz híven idén is képviseltette magát az utánpótlás, a fesztivál programjának újra kiemelt része volt a műhelymunka. A hazai és határon túli, színházi képzésben résztvevő fiatalok részére meghirdetett THEALTER Tea for Two tréningkurzusok vezetésére Zsótér Sándor mellett Soós Attila, a Trojka Színházi Társulás alapító-rendezője kapott felkérést. A workshop címe: Ahogy tetszik?! – Shakespeare Realoded volt, a munkafolyamatot fiatal színházi újságírók, a Jászay Tamás vezette blog jr. kritikusműhely résztvevői dokumentálták. Az intenzív workshopok izgalmas tréningbemutatókkal zárultak.Idén is voltak premierek a THEALTER fesztiválon. A két műhelybemutató mellett sor került a belgrádi Bitef Színház Az Antikrisztus rövid története című előadásának magyarországi bemutatójára, illetve a szentesi Horváth Mihály Gimnázium végzőseinek hagyományos utcaszínházi bemutatójára, Ahogy nekünk tetszik… címmel. A fesztivál nyitó napján a Régi Zsinagógában mutatták be az Egy őrült naplója című előadást, amely a Katona József Színház, az Orlai Produkciós Iroda, a FÜGE és a MASZK Egyesület koprodukciójában készült, Keresztes Tamás főszereplésével, Bodó Viktor rendezésében. Soós Attila rendezőként is bemutatkozott a fesztiválon: ugyancsak a Régi Zsinagógában láthatta a közönség a Virginia Woolf Orlando című regényéből készült, egyedi képi világú színpadi adaptációt Petrik Andreával a főszerepben. Az előadásnak szintén koprodukciós partnere volt a szegedi MASZK Egyesület.A kiváló szegedi és hazai alkotók mellett kiemelt helyet kaptak a programban a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves bábrendező szakos hallgatói, akik az Ugródeszka programsorozatban a fesztivál új helyszínén, a Kövér Béla Bábszínházban mutatkoztak be a szegedi közönségnek. Sündör és Niru segítségével napvadászatra invitálta a lelkes legkisebbeket Varsányi Péter, Gimesi Dóra Szemenszedett meséjét Markó Róbert alakította fiatalok és idősebbek számára is élvezetes tárgyjátékká. Lázár Helga A szörnyeteg kisasszony című magyar népmese alapján készítette el Gyásztánc című ifjúsági nihilmeséjét. Szilágyi Bálint Daniel Kehlmann novellájából adaptálta bábszínpadra az ugyancsak felnőtteknek szóló, Rosalie elmegy meghalni című produkcióját, míg A Macskaherceg kilencedik életéről Szenteczki Zita készített felnőttmesét. A Manna Kulturális Egyesület gondozásában létrejött előadások csak Szegeden voltak láthatóak egy csokorban.A változatos színházi kínálatot kiegészítő szakmai kísérő programok között idén is helyet kapott a kritikus szekció, a beszélgetések meghallgathatóak a fesztivál honlapján.A THEALTER hat éve új fejezetet nyitott a fesztivál történetében: az ismert és népszerű, érett alkotók felvonultatása mellett legfontosabb missziója lett a tehetséges és markáns hangon megszólaló új generáció felkarolása, bemutatkozásuk elősegítése. Ebben a munkában a fesztivált szervező MASZK Egyesület legfontosabb partnere a Manna Kulturális Egyesület, amely idén hat előadással volt jelen a fesztiválon. A szisztematikus munka beérett: nem csak a színpadon, de a nézőtéren is helyet követel magának az új generáció is, és adott a lehetőség a generációk közötti párbeszédre, együttműködésre, az odafigyelésre is mind az alkotók, mind a közönség részéről, amit a THEALTER egyik legfontosabb eredményének tartanak a házigazdák.A fesztivált szervező MASZK Egyesület munkatársai köszönik mindazok munkáját és együttműködését, akik részt vettek a 26. THEALTER előkészítésében és lebonyolításában, valamint fellépőiknek, partnereiknek, támogatóiknak, és természetesen a közönségüknek is a nagyszerű, kilencnapos színházi ünnepet.
2016.07.31. 11:16
Szinhaz.hu
Több mint 600 programot kínál a kedden kezdődő Ördögkatlan
Több mint hatszáz színes-kulturális programot kínál a kedden kezdődő 9. Ördögkatlan Fesztivál, amely öt napon át várja a dél-baranyai Nagyharsányba, Kisharsányba, Beremendre és Villánykövesdre látogatókat.A négy "katlanfaluban" - összesen 20-25 helyszínen - mintegy 100 színházi előadást, több mint 160 családi programot, 139 koncertet, mintegy 150 kiállítást tartanak, de cirkuszi produkciók, irodalmi programok, kiállítások, filmvetítések, táncelőadások és beszélgetések is lesznek. A rendezvény idei díszvendége Udvaros Dorottya színművész, Kovács Gerzson Péter koreográfus és Both Miklós zeneszerző, előadóművész, aki egy nagyharsányi udvarban autentikus ukrajnai népzenével várja a látogatókat.Fotó: Németh Edina A pár hete elhunyt Esterházy Péter íróra emlékeznek augusztus 3-án a kisharsányi templomkertben mások mellett Grisnik Petra színművész közreműködésével. Az új helyszín, Villánykövesd ismert pincesorát képzőművészek "álmodják újra". Galériasort alakítanak ki, performanszokkal, kiállításokkal várják az érdeklődőket, több oldalról is megvilágítják a bor, az ember és a művészet kapcsolatát. Emellett játékos természetismereti foglalkozásokon mutatják be a Szársomlyó természeti ritkaságait. Idén a támogatók jóvoltából az Ormánságban található, mintegy százlelkes Besencéről érkező gyerekek ingyen vehetnek részt a fesztiválon. A kiemelt programok között szerepel Saul fia című Oscar-díjas film vetítése, amelyet augusztus 3-án a beremendi Megbékélés kápolnában tartanak; emellett kiállítás is látható lesz a film forgatása alatt készült fotókból. A film főszereplője, Röhrig Géza költőként vesz részt az Ördögkatlanon.Fotó: Németh Edina A fesztivál eddigi legnagyobb vállalkozásaként Bartók Béla Concertója hangzik el augusztus 5-én Beremenden a Hungarian Studio Orchestra előadásában. Vezényel Dinyés Dániel. A Concerto táncszínházi változatát Horváth Csaba koreográfus-rendező vezetésével a Forte Társulat készíti el a fesztiválra. Az Orlai Produkció öt előadással - a Hernádi Pont, az Egyasszony, a Kriplimari, az Őszi szonáta és a Mellettünk című darabbal - érkezik a fesztiválra. A Katona József Színház az Abigail bulija és a Cosi fan tutte című produkcióval, a kaposvári Csiky Gergely Színház A gát és a Sötétben látó tündér című darabbal vesz részt a rendezvényen. A fesztiválon fellép még a tatabányai Jászai Mari Színház, a K2 Színház, a Nézőművészeti Kft., a Manna Produkció, a TÁP Színház és a Nemzeti Színház, valamint a kaposvári és a budapesti színművészeti egyetem hallgatói. Látható lesz a színművészeti egyetemek hallgatói által készített, Zsótér Sándor rendezte Sirály és a Vidnyánszky Attila rendezte Psyché.Fotó: vaskarika.hu Az 1996 nyarán, 20 éve megalapított a Bárka Színház szellemiségét kiállítással, lengyel utcaszínházzal - a Teatru Osmego Dnia és az Artus közös fellépésével - a fesztiválon születő előadással, beszélgetésekkel és a Mulatság című produkcióval idézik fel. Az Ördögkatlanon többek között a Quimby, a Kiscsillag, 30Y, a Besh o DroM, Lajkó Félix, Péterfy Bori, Palya Bea, Ferenczi György és a Rackajam koncertje is várja a közönséget és fellép a Wombo Orchestra is. Kiss Mónika, az esemény egyik főszervezője az MTI-nek korábban azt mondta, a fesztiválon mintegy 6000 művész lép fel, a rendezvény idei költségvetése meghaladja a 100 millió forintot, amelyből 40-45 millió forintos összeget az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap biztosít.MTI
2016.07.31. 07:05
Szinhaz.hu
Színikritikusok Díja 2016 - Ők a jelöltek!
A Színházi Kritikusok Céhe idén 37. alkalommal nyújtja át az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit elismerő Színikritikusok Díját. A céhtagok legalább 90 premier megtekintése után voksolhatnak, tizenöt kategóriában. Idén ezt huszonegy színikritikus tette meg, kategóriánként három három díjazandó produkciót, illetve alkotót megjelölve. A helyezésekért kapott pontok megszámlálásával kialakult a sorrend: a legjobbak listája. Köztük vannak a győztesek. Hogy kik ők, arra a szeptember 21-i díjátadó gálaesten derül fény. Ugyanott a Színházi Kritikusok Céhe életműdíjat ad át Székely Gábor rendezőnek, valamint a Színházi Dramaturgok Céhe kitünteti az évad legjobb új magyar drámáját. Az esemény színhelye a Budapest Bábszínház, rendezője Novák Eszter. A Katona József Színház három produkciójával van ott az élmezőnyben (A bajnok, Az Olaszliszkai, Sirály), összesen hat kategóriában. Az Örkény Színháznak idén a Mesél a bécsi erdő hozza a főbb kritikusi elismeréseket. A Nemzeti Színház, ahogy tavaly, úgy most is egy Zsótér-rendezéssel arathat babérokat; a Galilei életéből Trill Zsolt és Törőcsik Mari ismét előkelő helyet szereztek a színibírálóknál. A Vígszínházat Stohl András képviseli az Istenítélet főszereplőjeként. Két vidéki színház produkciója érintett több kategóriában is: a budaörsi Latinovits Színház Liliomfija és a kecskemétiek Macska a forró bádogtetőn-előadása. Határon túli színházaknak három produkciója szerepel a legjobbak sorában: a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatától A nyugalom, valamint a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Vízkereszt, vagy amire vágytok-bemutatója és Úrhatnám polgárja.A független szféra alkotóinak kiváló teljesítményei nemcsak a legjobb független előadás kategóriában vannak jelen, hanem megtalálhatók a színészi alakítások, a gyerekelőadások és a díszletek élvonalában is. Érdekessége az idei listának, hogy a legjobb zene kategóriában Kákonyi Árpád egyszerre áll a dobogó két fokán, mivel mind a Mesél a bécsi erdőt, mind a Kohlhaas zenéjét számos kritikus sorolta a legjobbak közé.A kritikusok mindenkit szeretettel várnak szeptember 21-án este 8-kor a Budapest Bábszínházban a díjátadón.Színikritikusok díja 2015/2016 A díj várományosai, kategóriánként 3-3, ABC-sorrendbenA legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg:Szerző Cím Borbély Szilárd Az olaszliszkai PINTÉR BÉLA A bajnok SZÁLINGER BALÁZS BecsvölgyeA legjobb előadás:Előadás címe Színház/társulat Rendezte: A bajnok Katona József Színház Pintér Béla A nyugalom Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társula Radu Afrim Liliomfi Budaörsi Latinovits Színház ifj. Vidnyánszky AttilaA legjobb rendezés:Előadás címe Színház/társulat Rendezte: Az olaszliszkai Katona József Színház Máté Gábor Galilei élete Nemzeti Színház Zsótér Sándor Mesél a bécsi erdő Örkény Színház Bagossy LászlóA legjobb kommersz előadás:Előadás címe Színház/társulat Rendezte: Liliomfi Budaörsi Latinovits Színház ifj. Vidnyánszky Attila Ma este megbukunk Centrál Színház Mark Bell Nők az idegösszeomlás szélén Budapesti Operettszínház Réthly AttilaA legjobb független színházi előadás:Előadás címe Színház/társulat Rendezte: A harag napja Krétakör – Trafó - Kortárs Művészetek Háza Schilling Árpád A te országod Forte Társulat Horváth Csaba Kohlhaas Zsámbéki Színházi Bázis – Szkéné Színház – MASZK Egyesület Hegymegi MátéA legjobb gyerek- és ifjúsági előadás:Előadás címe Színház/társulat Rendezte: A csúnya kacsa HOPPart Társulat – győri Vaskakas Bábszínház Tengely Gábor Az időnk rövid története ESZME – győri Vaskakas Bábszínház Hoffer Károly kettős:játék Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház Vidovszky GyörgyA legjobb női főszereplő:Név Előadás címe Színház/társulat B. Fülöp Erzsébet A nyugalom Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat Sárosdi Lilla A harag napja Krétakör – Trafó - Kortárs Művészetek Háza Tenki Réka Egyasszony Orlai Produkciós IrodaA legjobb férfi főszereplő:Név Előadás címe Színház/társulat Bányai Kelemen Barna A nyugalom Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat Stohl András Istenítélet Vígszínház Trill Zsolt Galilei élete Nemzeti SzínházA legjobb női mellékszereplő:Név Előadás címe Színház/társulat Csombor Teréz Macska a forró bádogtetőn kecskeméti Katona József Színház Jordán Adél Sirály Katona József Színház Törőcsik Mari Galilei élete Nemzeti SzínházA legjobb férfi mellékszereplő:Név Előadás címe Színház/társulat Derzsi Dezső Úrhatnám polgár sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Pálffy Tibor Vízkereszt, vagy amire vágytok sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Tasnádi Bence Az Olaszliszkai Katona József SzínházA legjobb díszlet:Előadás címe Színház/társulat Tervezte: Látszatélet Proton Színház Ágh Márton A nyugalom Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat Adrian Damian Az olaszliszkai Katona József Színház Cziegler BalázsA legjobb jelmez:Előadás címe Színház/társulat Tervezte: Macska a forró bádogtetőn kecskeméti Katona József Színház Benedek Mari Az olaszliszkai Katona József Színház Füzér Anni Úrhatnám polgár sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Bajkó Blanka AlizA legjobb színházi zene:Előadás címe Színház/társulat Zeneszerző: A bajnok Katona József Színház Kéménczy Antal Kohlhaas Zsámbéki Színházi Bázis – Szkéné Színház – MASZK Egyesület Kákonyi Árpád Mesél a bécsi erdő Örkény Színház Kákonyi ÁrpádA legígéretesebb pályakezdő:Név Hegymegi Máté HOFFER KÁROLY KOVÁCS D. DÁNIELKülöndíj:Különdíj: Hoffer Károlynak Az időnk rövid története című előadásért Kelemen Kristófnak a Miközben ezt a címet olvassák, mi magukról beszélünk című előadásért a Tünet Együttesnek a Sóvirág című előadásért
2016.07.28. 11:17
Szinhaz.hu
Fogvatartottak lépnek színre Dunaújvárosban - Szép Ernő darabbal érkeznek
A Pálhalmai Büntetésvégrehajtási Intézet fogvatartottainak előadására kerül sor július 29-én, a Bartók Kamaraszínházban 2013-ban a Bartók Kamaraszínház adott otthont a Magyarországon első alkalommal megrendezett Börtönszínházak Országos Találkozójának. Idén, augusztus 12-én a fesztivált ismét megrendezik, a helyszín ezúttal Budapest, a József Attila Színház.Az előválogatókat követően hat BV intézet színjátszó csapata, köztük a pálhalmai intézet csoportja került be az országos döntő versenyprogramjába. A büntetés-végrehajtás egyik legfontosabb feladata, hogy a bűnelkövetők személyiségét olybá formálja, hogy szabadulásukat követően tartózkodjanak újabb bűncselekmények elkövetésétől."A drámapedagógia - mint személyiségfejlesztő módszer - már számtalan helyen bizonyította létjogosultságát, nincs ez másként a börtönökben sem" - vallja a rendezvény fontosságáról Balázs Péter ezredes úr, a Pálhalmai BV Intézet parancsnoka. "Lehet, hogy sokan azt gondolják, egy ilyen találkozó felesleges luxus, de mi minden olyan dolgot támogatunk, ami az elítéltek reszocializációját segíti. A legfontosabb célkitűzésünk, hogy az ember önmagától akarjon tanulni, fejlődni. Márpedig az elítéltek a színjátszás során toleranciát tanulnak, s a közösség ereje személyiségfejlődést indíthat el. Nem csak az agresszív viselkedést lehet így kezelni, az alkalmazkodási képességekkel nehezen birkózókra is pozitívan hat" - vélekedik a parancsnok."Fontos, hogy a civil társadalom is megtudja, milyen munka folyik a börtönökben, hogy lássa: komoly szellemi tevékenység van abban, hogy az elítéltek pszichéjét, éntudatát megváltoztassuk, jó irányba állítsuk. Ne feledjük, ezek az emberek előbb-utóbb visszamennek a társadalomba, és nem mindegy, milyen állapotban engedjük őket vissza. Reméljük, az ilyen rendezvények során az előítéletek valamennyire csökkennek" - teszi hozzá.A Bartók Kamaraszínház és a pálhalmai intézet között az elmúlt évek alatt komoly szakmai együttműködés jött létre. A teátrum lehetőséget biztosított a fogvatartottaknak színházlátogatásra, jelmezekkel, díszletekkel segítette az előadások színpadra kerülését, Csadi Zoltán a színház társulatának művésze pedig rendezőként vett részt az idei produkció bemutatásában."Szép Ernő Május című egyfelvonásosával foglalkoztunk. Gyönyörű történet, az első világháború idején a Városligetben egy este összetalálkozik egy szerelmespár és egy öngyilkosjelölt. A darab megkapó és szívszorító módon beszél a századforduló nagyvárosának zsibongó életéről, a világvárossá hatalmasodó Budapest kisembereiről. Hősei nem váltanak meg világokat, nem győznek le hadseregeket, csak egyszerű kisemberek. Olyan hősök, akik itt éltek és talán élnek még ma is, közöttünk. Vágyaik hétköznapiak (egy falat kenyér, egy szál csinált virág, rostélyos vagy egyszerűen csak egy puha ágy és nyugodt éjszaka), de az érzéseik az égig érnek és minden nyomor, kiszolgáltatottság, fájdalom ellenére széppé varázsolják a hétköznapokat. Azt gondolom, ezt az élet legalapvetőbb kérdéseiről beszélő mesét, fogvatartottakkal előadva olyan plusz értelmet és jelentést kap a történet, ami mindenképp tiszteletre meltó és különleges élményt jelenthet alkotóknak, szereplőnek és nézőknek egyaránt. Hiszem, hogy az ilyen programok sokat jelentenek a jellemfejlődés során" - fejtette ki a rendező.A Bartók Kamraszínház elkötelezett a társadalmi felelősségvállalás mellett, fontos feladatának tartja, hogy a jó ügyek mellé álljon, és segítse azok megvalósulását. Ennek szellemében bemutatja az Országos Börtönszínházi Találkozó versenyprogramjába beválogatott Pálhalmai BV Intézet produkcióját , ezzel is lehetőséget adva a szereplőnek a színházi körülmények megtapasztalására és a közönséggel való találkozásra. Az előadás nyilvános és mindenki számára látogatható. Az 500 forintos belépőjegy megváltásával hozzájárulnak a színház és a Pálhalmai BV Intézet drámapedagógiai programjainak a megvalósításához. Időpont: 2016. július 29 (péntek) 18:00
2016.07.26. 05:00
Szinhaz.hu
Augusztus végén indul a Vidor - Nyilvános a program
A hazai színházak és színtársulatok tizenhat produkcióját láthatja a közönség az augusztus 26-tól szeptember 3-ig tartó Vidor Fesztivál színházi versenyprogramjában Nyíregyházán.Kirják Róbert, a szervező és az előadásoknak helyet adó Móricz Zsigmond Színház ügyvezetője pénteki, nyíregyházi sajtótájékoztatóján elmondta, a fesztivál teljes programja elkészült, a színházi jegyértékesítést azonban a megszokottnál hamarabb, jövő hétfőn elkezdik a jegyirodában. Az internetes felületen leghamarabb szerdán délelőtt lehet belépőkhöz jutni, amelyeknek ára tavalyhoz képest nem változott. Az idei program összeállításakor is nagy figyelmet fordított a teátrum arra, hogy a legismertebb hazai színházak legszínvonalasabb vígjátékait mutassák be a nyírségi kőszínház nagyszínpadán és a Krúdy Kamarában - fogalmazott Kirják Róbert. Nyíregyházán lép fel többek között a Győri Nemzeti Színház, a budapesti Thália Színház, a József Attila Színház és a Katona József Színház, illetve a Vígszínház társulata olyan színművészekkel, mint Vándor Éva, Szervét Tibor, Szerednyey Béla, Hernádi Judit, Ónodi Eszter, Kern András, Józsa Imre vagy Hegedűs D. Géza.A kamaraszínpadi versenyprogram augusztus 26-án pénteken a Dumaszínház és a FÜGE Produkció előadásval, Vinnai Andrásné A szerelem zsoldosai című vígjátékával kezdődik, a két társulat szeptember 2-án Vinnai András A férfiak szexuális világa című darabját is koprodukcióban mutatja be. Augusztus 27-én szombaton ismét a Füge Produkció jön Andrássy Máté és Újvári Milán az Elhanyagolt férfiszépségek című darabjával, vasárnap a Pinceszínház Tasnádi István Finito, hétfőn a Rózsavölgyi Szalon Jean-Marie Chevret Amazonok, kedden az Orfeum Sziklai Ildikó és Tallós Rita Anyád kínja, avagy az anyaság, és ami mögötte van című darabjait mutatja be. Szerdán a Nézőművészeti Kft. és a Szkéné EztRád című darabja kerül színre a kamarában, csütörtökön a Terminál Workhouse és a Manna Kulturális Egyesület Dancsecs Ildikó vígjátékát, a Szentandrásnapi mámort állítja színpadra. A nagyszínpadon augusztus 27-én indul be a Vidor, ekkor a József Attila Színház tolmácsolásában Hunyady Sándor A három sárkány című darabját láthatják a nézők. Vasárnap a Kecskeméti Katona József Színház Marc Camoletti Boeing, Boeing, hétfőn a Játékszín Rejtő Jenő A szőke ciklon, kedden a Thália Színház Martin McDonagh A nagy kézrablás, szerdán az Orlai Produkciós Iroda Mary Orr Mindent Éváról, csütörtökön a Győri Nemzeti Színház Ken Ludwig Primadonnák, szeptember 2-án pénteken pedig a budapesti Katona József Színház Shakespeare Ahogy tetszik című darabját mutatja be. Az utolsó színházi versenynapon, szeptember 3-án szombaton Spiró György Kvartett című művét adja elő a Vígszínház társulata. Az előadásokat idén is a közönség soraiból kiválasztott zsűri értékeli, melynek elnöke Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező lesz.MTI
2016.07.23. 07:04
Szinhaz.hu
Csárdáskirálynő a Kvártélyházban
Önálló produkcióval készül a jubileumi évadra a Kvártélyház Szabadtéri Színház; a Csárdáskirálynő című nagyoperettet csütörtökön mutatják be Tompagábor Kornél rendezésében Zalaegerszeg belvárosában.A Kvártélyház udvarán tíz esztendeje mutatnak be nyári színházi előadásokat: az elmúlt évadokban játszottak musicalt, zenés játékot, vígjátékot, de komolyabb fajsúlyú előadásokat is műsorra tűztek. Operett idén nyáron szerepel először a repertoáron - mondta el Tompagábor Kornél rendező, a Kvártélyház Szabadtéri Színház ügyvezetője az MTI-nek.Hozzáfűzte: a jubileumi évben elérkezett az idő, hogy színpadra állítsák Kálmán Imre (1882-1953) egyik leghíresebb operettjét. A darabválasztást az is indokolja, hogy a művet éppen száz esztendővel ezelőtt, 1916-ban mutatták be először magyar színpadon - emlékeztetett Tompagábor Kornél. Kitért arra is, hogy az operettet klasszikus stílusban rendezi, "nincs benne modernkedés", mindössze néhány új poénnal egészül ki, amit a helyzet - a történelmi környezet, a nyáresti hangulat - adhat. Régi álom valósult meg, amikor tíz évvel ezelőtt a 18. században emelt Kvártélyház udvarán elkezdődtek a színházi előadások. Az elmúlt évek sikerei igazolták, hogy a műemlék épület udvara ideális helyszíne a nyáresti művészeti, színházi produkcióknak: a nézők más miliőben, más hangulatú - bátrabb, könnyedebb, olykor kísérletező - előadásokat láthatnak, mint a kőszínházban - hangsúlyozta Tompagábor Kornél. Ugyanakkor a színfalak mögött fegyelmezett munka a folyik, nyaranta húsz-harminc este töltik meg a színpadot és a nézőteret előadásokkal. A jubileumi évben műsorra tűzik az elmúlt évadok legnépszerűbb előadásait is: elsőként a Komámasszony, hol a stukker? című vígjátékot játszották, augusztusban pedig a Padlás című musicalt láthatja a közönség. A Csárdáskirálynő főbb szerepeit Czegő Teréz, Bot Gábor, Debrei Zsuzsanna, Hertelendy Attila, Bardon Ivett, Virágh József és György János játssza.
2016.07.22. 16:41
Szinhaz.hu
Bodó Viktor rendezésével indul a Thealter
Gogol Egy őrült naplója című művének színpadi adaptációjával pénteken este elkezdődik a Thealter, Magyarország legrégebbi, évente megrendezett nemzetközi színházi fesztiválja Szegeden.A Katona József Színház, az Orlai Produkciós Iroda, a FÜGE és a MASZK Egyesület együttműködésében készült darabot Bodó Viktor rendezte, a történet főszereplőjét, a realitásérzékét a nézők szeme láttára elvesztő, vagy már eleve labilis valóságérzékelésű hivatalnokot Keresztes Tamás alakítja. Szintén premier lesz Virginia Woolf Orlando című regényének színpadi változata, Soós Attila rendezésében, Petrik Andreával a főszerepben. A fesztivált szervező MASZK Egyesület támogatásával készült adaptáció arra tesz kísérletet, hogy a művet izgalmas és feszült drámává alakítsa a fizikai színház eszköztárára építve.Magyarországi bemutató a fesztivál egyik rendszeres vendége, a szabadkai Kosztolányi Színházat vezető Urbán András Az Antikrisztus rövid története című darabja, melyet a belgrádi Bitef Színház társulatával állított színpadra. A hazai független színházi előadások közül szerepel a programban a Forte Társulat-Trafó Kortárs Művészetek Háza A te országod című előadása, amelyért Horváth Csaba a legjobb rendezés díját nyerte el az idei POSZT versenyprogramjában. Első alkalommal lesz látható a fővároson kívül Pintér Béla és Társulata Fácántánc című új produkciója. Műsorra tűzik a Mentőcsónak Egység Szociopoly című interaktív színházi társasjátékát, amely a VIII. ASSITEJ Kaposvári Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálén elnyerte a legjobb ifjúsági színházi előadásnak ítélt Üveghegy-díjat. A Kisszínházban látható a Grotesque Gymnastics IV. em. 14. című, cirkuszi elemekkel fűszerezett groteszk táncgimnasztikája. A 2012-ben bevezetett A fesztivál díszvendége kitüntetést idén Zsótér Sándor nyerte el. Két rendezését, a Kecskeméti Katona József Színház - a POSZT fődíját és két színészi díjat elnyerő - Macska a forró bádogtetőn című előadását, valamint a Stúdió K Színház társulatával színpadra állított W.S. Othello - néger mór című Shakespeare-adaptációját mutatják be a fesztiválon. Zsótér Sándor színészként is látható lesz Az aranjuezi szép napok című Peter Handke-darabban, melyet Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves bábrendező szakos hallgatója fordított és állított színpadra. A fesztivál hagyományos programja a hazai és határon túli felsőfokú művészeti oktatásban résztvevő hallgatók számára szervezett tréningkurzus, melyet idén Zsótér Sándor mellett Soós Attila, a Trojka Színházi Társulás alapító-rendezője tart. A Shakespeare-évfordulóhoz kapcsolódva a kurzus címe: Ahogy tetszik?!, a bő egy hét alatt születő produkciókat a fesztivál utolsó előtti napján, július 29-én láthatja a közönség.MTI
2016.07.22. 11:29
Szinhaz.hu
"Naggyá vált a kisrendezvény" - Több mint 680 program az Ördögkatlanon
Több mint 680 programot kínál várhatóan 50 ezer látogatónak a kilencedik Ördögkatlan Fesztivál, amelynek augusztus 2. és 6. között ad otthont a dél-baranyai Nagyharsány, Kisharsány, Beremend és az idén csatlakozó Villánykövesd.Bérczes László, a fesztivál egyik főszervezője az eseményt beharangozó pécsi sajtótájékoztatón hétfőn úgy fogalmazott: az eredetileg kis rendezvénynek szánt fesztivál azóta naggyá vált. Idén öt nap alatt a négy faluban összesen 20-25 helyszínen 680 programot, köztük mintegy 100 színházi előadást, több mint 150 családi programot, 132 koncertet, mintegy 140 kiállítást tartanak, továbbá cirkuszi produkciók, irodalmi programok, kiállítások, filmvetítések, táncelőadások és beszélgetések várják az érdeklődőket.Fotó: felonline.hu A rendezvény idei díszvendége Udvaros Dorottya színművész, Kovács Gerzson Péter koreográfus és Both Miklós zeneszerző, előadóművész, aki egy nagyharsányi udvarban autentikus ukrajnai népzenével várja a látogatókat. Bérczes László hozzátette: idén a szponzorok jóvoltából az Ormánságban található, mintegy száz lakosú Besencéről érkező gyermekek ingyen vehetnek részt a fesztiválon. Az Ördögkatlanon a múlt csütörtökön elhunyt Esterházy Péter Kossuth- és Herder-díjas íróra emlékeznek augusztus 3-án a kisharsányi templomkertben mások mellett Grisnik Petra színművész közreműködésével - emelte ki Kiss Mónika, a fesztivál másik főszervezője.Az új helyszínként belépő Villánykövesd ismert pincesorát képzőművészek "álmodják újra", ahol galériasort alakítanak ki. A kiemelt programok között említette a Saul fia című Oscar-díjas film vetítését, amelyet augusztus 3-án a beremendi Megbékélés kápolnában tartanak; emellett kiállítás is látható lesz a film forgatása alatt készült fotókból. A film főszereplője, Röhrig Géza költőként vesz részt az Ördögkatlanon.A fesztivál eddigi legnagyobb vállalkozásaként Bartók Béla Concertója hangzik el augusztus 5-én Beremenden a Hungarian Studio Orchestra fellépésével Dinyés Dániel vezényletével lesz hallható a mű, a Concerto táncszínházi változatát Horváth Csaba koreográfus-rendező vezetésével a Forte Társulat készíti el a fesztiválra. Az Orlai Produkció öt előadással - a Hernádi Pont, az Egyasszony, a Kriplimari, az Őszi szonáta és a Mellettünk című darabokkal - érkezik a fesztiválra. A Katona József Színház az Abigail bulija és a Cosi fan tutte című produkcióval, a kaposvári Csiky Gergely Színház A gát és a Sötétben látó tündér című darabbal vesz részt a rendezvényen. A fesztiválon fellép még a tatabányai Jászai Mari Színház, a K2 Színház, a Nézőművészeti Kft., a Manna Produkció, a TÁP Színház és a Nemzeti Színház, valamint a kaposvári és a budapesti színművészeti egyetem hallgatói. Látható lesz a színművészeti egyetemek hallgatói által készített, Zsótér Sándor rendezte Sirály és a Vidnyánszky Attila rendezte Psyché című előadás.Bérczes László kiemelte: 1996 nyarán, 20 éve alapították meg a Bárka Színházat, amelynek szellemiségét kiállítással, lengyel utcaszínházzal - a Teatru Osmego Dnia és az Artus közös fellépésével - a fesztiválon születő előadással, beszélgetésekkel és a Mulatság című produkcióval idézik fel. Az Ördögkatlanon többek között a Quimby, a Kiscsillag, 30Y, a Besh o DroM, Lajkó Félix, Péterfy Bori, Palya Bea, Ferenczi György és a Rackajam koncertje is várja a közönséget és fellép a Wombo Orchestra is. Kiss Mónika az MTI-nek elmondta, a fesztiválon mintegy 6000 művész lép fel, a rendezvény idei költségvetése meghaladja a 100 millió forintot, amelyből 40-45 millió forintos összeget az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap biztosít. A fesztivál részletes programja a www.ordogkatlan.hu oldalon található.MTI
2016.07.19. 05:00
Szinhaz.hu
Augusztus 17-ig szavazhatnak a Kaszás Attila-díj jelöltjeire
Tíz nappal tovább, augusztus 17-ig lehet szavazni a Kaszás Attila-díj idei jelöltjeire: Spolarics Andreára, Schneider Zoltánra és Csankó Zoltánra.A Kaszás Attila-díj nyertesét a három jelölt közül a közönség választja ki az online szavazáson, a www.kaszasattiladij.hu oldalon adhatják le voksaikat az érdeklődők. Az elismerést augusztus 26-án adják át a kecskeméti Katona József Színházban.Az idén harmincnégy társulat választotta ki legjobbnak tartott kollégáját, majd a nomináltak önmaguk közül választották ki a továbbjutó három színészt: Spolarics Andreát, a Budaörsi Latinovits Színház tagját; Schneider Zoltánt, a Radnóti Miklós Színház művészét és Csankó Zoltánt, a Győri Nemzeti Színház társulatának tagját.A díjat 2008-ban A magyar kultúra napja alkalmából alapították, a kezdeményezők a magyar ajkú színművészek méltó szakmai és emberi elismerésén túl Kaszás Attila szellemi hagyatékának ápolását tűzték ki célul. A Kaszás Attila-díjat a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. gondozza. Az elismerés 500 ezer forintos díjazással jár a Raiffeisen Bank jóvoltából. A XII. kerületi önkormányzat és a Mozaik Művészegyesület Kaszás Attila halála után, 2008-ban azért hozta létre a díjat, hogy legyen egy olyan elismerés, amelyre színészek teszek javaslatot. A díjra a magyar nyelvű színházak saját társulatuk egy-egy olyan tagját javasolhatták, aki az évadban kiemelkedő művészi teljesítménye mellett jelentős közösségépítő szerepet is vállalt.
2016.07.18. 14:39
Szinhaz.hu
Így szerettek ők - Irodalmi koncert-színház a Városmajorin
Irodalmi koncert-színház ősbemutatóját tartják július 20-án a Városmajori Szabadtéri Színpadon. A Nyáry Krisztián Így szerettek ők című kötete alapján készült produkció előadói: Nagy-Kálózy Eszter, Gryllus Dorka, Rudolf Péter és Simon Kornél.Nyáry Krisztián Így szerettek ők címmel megjelent irodalmi szerelmes könyvei az elmúlt évek legnagyobb könyvsikerének számítanak. Mindkét kötet negyven magyar író, illetve művész híres-hírhedt szerelmi történeteinek kevésbé ismert vagy elfeledett részleteire irányítja a figyelmet. A képes etűdök az érzelmeket és eseményeket feldolgozó művek mellett eredeti dokumentumok – levelek, naplórészletek, fényképek – segítségével hozzák közelebb a szereplőket az olvasóhoz.Fotó: Éder VeraA romantika jegyében megrendezett Budapesti Nyári Fesztivál új produkciója jelentős magyar írók különleges párkapcsolati történeteit álmodja színpadra félig szcenírozott formában Nagy-Kálózy Eszter, Gryllus Dorka, Rudolf Péter és Simon Kornél tolmácsolásában, megzenésített versek élő zenei kíséretével, vetítéssel.A zenés irodalmi időutazás során, amelynek házigazdája maga a szerző, Nyáry Krisztián, olyan írók magánéletébe nyerhetünk bepillantást, mint Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Ady Endre, Heltai Jenő, József Attila vagy Weöres Sándor. A szépirodalmi szövegek, személyes dokumentumok és a Kaláka népszerű zenéi által megelevenedő történetek az érzelmek titokzatos világába kalauzolnak bennünket, megmutatva a szerelem sokféle arcát.Fotó: Éder VeraNyáry Krisztián – Kaláka: Így szerettek ők irodalmi koncert-színházElőadók: Nagy-Kálózy Eszter Rudolf Péter Gryllus Dorka Simon KornélKözreműködik: Nyáry Krisztián és a KalákaAz együttes tagjai: Becze Gábor/ Gryllus Dániel / Gryllus Vilmos / Radványi BalázsSzerző: Nyáry KrisztiánZeneszerző: KalákaDíszlettervező: Szolga IstvánJelmeztervező: Dőry Virág Vetítés: Hoffmann TamásDramaturg: Hevesi JuditAsszisztens: Tóth-Gábor AnnaProdukciós munkatárs: Vermes LauraProducer: Bán Teodóra Rendező: Kőváry KatalinA Szabad Tér Színház produkciója.ŐSBEMUTATÓ: 2016. július 20. (szerda) és július 25. (hétfő) 20 óra Városmajori Szabadtéri Színpad
2016.07.18. 13:00
Szinhaz.hu
Sághy Tamás az évad legjobb színésze Székesfehérváron
Sághy Tamás a Vörösmarty Színház társulati tagjainak titkos szavazása alapján vehette át az évad legjobb színészének járó elismerést az évadzárón. A színészt a Feol.hu kérdezte.A feol.hu cikkéből:A kérdésre, mit jelent számára a díj, Sághy Tamás így felelt: "Nagyon sokat. Pláne úgy, hogy ugyan egyfelé húzzuk a szekeret, és drukkolunk egymásnak, de mégiscsak valamilyen szinten konkurensek vagyunk. Ennek ellenére az, hogy a kollégáim mégis úgy vélik, hogy ebben az évadban én nyújtottam olyan minőségű alakításokat, amelyek miatt kiérdemeltem a díjat, rendkívül fontos számomra."A színész elmesélte, már hat éve szabadúszó volt, amikor Hargitai Iván rendező felhívta, lenne-e kedve a társulathoz tartozni. "Ha az ember szabadúszóként dolgozik, sok kollégát ismerhet meg, rengeteg impulzus éri. Csakhogy találkoztam ezzel a társulattal, amely kiváló színészekből és emberekből áll. Erős csapat, és ha nem is minden sikerül ragyogóan, az biztos, hogy mindenki teljes erőbedobással dolgozik. Ha nem így látnám, érezném, akkor talán elválnának az útjaink" - tette hozzá.Sághy Tamás arról is beszélt, hogy országosan a Jóban Rosszban c. sorozat tette ismertté. "Ez tény, nincs mit kezdeni vele. Tudom, hogy egy szappanoperának megvannak az értékei és a gyengéi, én viszont a tudásom legjavát akarom abban is adni. Sokan megkérdezték már, hogy miért vállaltam el, a válasz egyszerű, a pénz miatt. Ám függetlenül az indíttatástól, igyekszem a legtöbbet kihozni a karakterből, ez a fontos és semmi más. Kevesen tudják, hogy annak idején ott hagytam a József Attila Színházat, mert úgy éreztem, ami ott történik, már nem az én utam, világom. És nem tudtam, hogyan tovább, pedig már volt családom. Akkor jött ez a szappanopera, és azt mondtam, vágjunk bele. Érdekes közösségbe kerültem, és elkezdhettem a magánéletemet is felépíteni. Mellette elvállaltam egy-két színházi felkérést is, mert számomra az az örök szerelem. Most viszont a színházra koncentrálok, és a dolgaimban sikerült megtalálnom a legoptimálisabb arányt. Szerencsére sok színpadi feladatom van, és a maradék kevés időmben, ha úgy hozza a sors és a producerek is úgy akarják, visszajárok tévézni, fél évre, egy évre. Az ismertségről csak annyit, hogy nekem elég boldogság az, hogy a színpadon állhatok. Visszahúzódó alkat vagyok, viszont álszerény sem akarok lenni. Jólesik, ha megismernek, de nyaraláskor például elég terhes tud ez lenni" - árulta el a Vörösmarty Színház tagja. A teljes interjú itt olvasható.
2016.07.17. 09:09
Szinhaz.hu
Szarvas József Nemzetiről, Pajtaszínházról - "Komoly döntést hoztam"
A Nemzeti Színház társulatának tagja a Magyar Időknek mesélt a teátrum 2002-es nyitóelőadásáról és a viszáki Pajtaszínházról.A Magyar Idők cikkéből:"Komoly döntést hoztam 2002-ben. Szikora János rendező megkérdezte, eljátszanám-e Ádám szerepét Az ember tragédiájában. János, nagyon kiszúrtál velem, mert elvállalom. Addig bennem a szakma, a mesterség mindig egyosztatú volt, de akkor kiderült, hogy ez csak egy idea, ugyanis nagy erővel beviharzott a politika az életünkbe. A szakmának egyszer csak megszólalt egy olyan hangja, amelyik engem végérvényesen eltaszított magától. A szakmától, nem a mesterségemtől! Olyan műhelyben szeretnék dolgozni, ahol a színészetet jó színvonalon tudom gyakorolni. Miért ne lehetne ennek terepe a Nemzeti Színház is? De bizonyos erők azt mondták, hogy a Nemzeti Színház tabu. Ott nem lehet, az tilos. Hogy fogalmazott a kritikus? Remélem, nem akad egyetlen magára valamit is adó színész ma Magyarországon, aki beteszi a lábát majd abba az épületbe! És én ezt kikértem magamnak. A tehetség semmiféleképpen nem ideológia- és nem politikafüggő. A tehetség az ösztön, gén, neveltetés, család, történelem, kultúra. Ha valaki valamit úgy gondol, fogalmazza meg úgy, de nekem is legyen szabad megmaradnom annak, akinek. Ahogy annak idején a Vígszínház, majd Kaposvár mellett, 2002-ben a Nemzeti Színházban Ádám szerepe mellett döntöttem" - idézte fel az új Nemzeti egykori nyitóelőadását Szarvas József.Fotó: Kiss Teodóra, vaol.hu A színész a viszáki Pajtaszínház megalapításáról is mesélt. "A pajta éppen készült rám dőlni. Tudtam, ha elbontom, és nem építem vissza, akkor tönkreteszem magát a portát. Az lehetetlen. Gondolkoztam, tűnődtem fölötte. Eközben Kaszás Attila Zsigárdon a nagyapai házát odaadta az akkori csehszlovákiai Žihárecnek egy koronáért, hogy építsenek belőle közösségi házat. Amikor találkoztunk a Nemzetiben, mindig mesélt az építkezésről. Mi lenne, ha a pajtából mi is valami hasonlót csinálnánk? Arról is szó volt, hogy ha megépítjük - te azt, én ezt -, akkor határon átívelő kulturális kapcsolatba kezdünk. Zsigárdon 2007-ben felépült a közösség ház, tavasszal meghalt Attila. Akkor már találkoztam Kovács Gyulával, aki gyümölcsész, pomológus, és mindig arról beszélt, hogy mentsük meg a Kárpát-medence pusztuló őshonos gyümölcshagyatékait. Abban az évben több filmet is forgattam, és a kapott pénzből fölépítettem a Pajtaszínházat. Kíváncsian vártam, hogyan hat mindez a falubeliekre. Nagyon hamar rá kellett jönnöm, hogy a Pajtaszínház mint közösségerősítő gondolat és szándék nem érvényes, nincs rá szükség. Nézők mindig voltak, csak nem viszákiak."Beszámolója szerint a Felvidék és az Őrség között komoly kulturális csereprogram zajlik. Gál Tamás felvidéki színész minden esztendőben jár hozzájuk, jönnek Szarka Tamásék és Csiba Julcsi is. "Igyekszem mindent a megbeszéltek szerint tovább építeni. Felvidéken az első őshonos gyümölcsfahagyaték az Attila-kert. A róla elnevezett alapítvány segíti a gyermekeit, és az ő nevét viseli az a kulturális hagyatékőrző egyesület, amely a viszáki programjainkat szervezi" - tette hozzá Szarvas József.A teljes interjú itt olvasható.
2016.07.17. 06:06
Szinhaz.hu
Kapa és Pepe is leszáll a Katlanba
Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Hernádi Judit, Grecsó Krisztián, Szikszai Rémusz, Kálid Artúr, Grisnik Petra ésTasnádi István is repülőből ugrik, hogy eljussanak a Katlanba."Tájékoztatjuk Önöket, hogy hamarosan elérjük Nagyharsány légterét, megkérem az Ördögkatlanba utazókat, hogy készüljenek fel az ugrásra". Udvaros Dorottya és Kovács Gerzson Péter lesz a díszvendége az idei Ördögkatlan Fesztiválnak, amelynek augusztus 2. és 6. között ad otthont a dél-baranyai Nagyharsány, Kisharsány, Beremend és az idén csatlakozó Villánykövesd. Idén öt nap alatt a négy faluban összesen 20-25 helyszínen négyszáz programot, köztük mintegy 80 színházi előadást tartanak.A fesztiválon gyerek- és családi programok, színházi előadások, koncertek, cirkuszi produkciók, irodalmi programok, kiállítások, filmvetítések, táncelőadások és beszélgetések várják az érdeklődőket.Bérczes László, a fesztivál egyik főszervezője korábban felidézte: 2008-ban született meg a fesztivál ötlete, Kiss Mónikával gondoltak arra, hogy barátaikkal létrehoznak Baranyában egy "mezítlábas fesztivált". Az eseményt azóta is közösen szervezik meg. A fesztivál védnöke Törőcsik Mari. Az Orlai Produkció öt előadással - a Hernádi Pont, az Egyasszony, a Kriplimari, az Őszi szonáta és a Mellettünk című darabbal - érkezik a fesztiválra. A Katona József Színház az Abigail bulija és a Cosi fan tutte című produkcióval, a kaposvári Csiky Gergely Színház A gát és a Sötétben látó tündér című darabbal vesz részt a rendezvényen.A fesztiválon többek között fellép a Forte Társulat, a tatabányai Jászai Mari Színház, a K2 Színház, a Nézőművészeti Kft., a Manna Produkció, a TÁP Színház és a Nemzeti Színház, valamint a kaposvári és a budapesti színművészeti egyetem hallgatói. Az idei fesztiválon a fiatalok lesznek a középpontban. Látható lesz a színművészeti egyetemek hallgatói által készített, Zsótér Sándor rendezte Sirály és a Vidnyánszky Attila rendezte Psyché című előadás, és a pécsi egyetem művészeti karának kiállítóit is meghívták.A fesztivál eddigi legnagyobb vállalkozásaként Bartók Concertója hangzik el augusztus 5-én. Beremenden a Hungarian Studio Orchestra fellépésével Dinyés Dániel vezényletével lesz hallható a mű, a Concerto táncszínházi változatát Horváth Csaba koreográfus-rendező vezetésével a Forte Társulat készíti el a fesztiválra.
2016.07.15. 07:03
Szinhaz.hu
Irány Szeged! - Zsótér Sándor a 26. Thealter díszvendége
Az idén 26. alkalommal jelentkezik a THEALTER, Magyarország legrégebbi, évente megrendezett nemzetközi színházi fesztiválja, a hazai színházi élet egyik legrangosabb, európai viszonylatban is jegyzett összművészeti eseménye. Az Európai Fesztivál Szövetség EFFE-minősítését elnyert művészeti fesztivál július 22-30. között várja Szegeden a színházkedvelőket, díszvendége Zsótér Sándor. Sajtótájékoztatót tartottak Balog József, a szervező MASZK Egyesület elnöke a programot bemutató hétfői sajtótájékoztatón kiemelte, hogy Zsótér Sándor a hazai kulturális életnek a kőszínházi és az alternatív színházi világot összekötő személyiségei közé tartozik. Ezt tükrözi a fesztiválon szereplő két rendezései is: a Katona József Színház - a POSZT fődíját és két színészi díját elnyerő - Macska a forró bádogtetőn című előadása és a Stúdió K Színház társulatával színpadra állított W. S. Othello - néger mór című Shakespeare-adaptációja. Zsótér Sándor színészként is látható lesz Az aranjuezi szép napok című Peter Handke-darabban, melyet Szilágyi Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves bábrendező szakos hallgatója fordított és állított színpadra - közölte a szervező. A fesztivál hagyományos programja a hazai és határon túli felsőfokú művészeti oktatásban résztvevő hallgatók számára szervezett tréningkurzus, melyet idén Zsótér Sándor mellett Soós Attila, a Trojka Színházi Társulás alapító-rendezője tart. William Shakespeare halálának 400. évfordulójához kapcsolódva a kurzus címe: Ahogy tetszik?!, a bő egy hét alatt születő produkciókat a fesztivál utolsó előtti napján, július 29-én láthatja a közönség. A Thealter programjában több premier is szerepel, ezekről alább olvashat.Jön a 26. THEALTER Fesztivál! - A szervezők közleménye(...) Fiatal alkotók, a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves bábrendező szakos hallgatói mutatkoznak be az Ugródeszka programsorozatban július 28. és 30-a között a Kövér Béla Bábszínházban. Sündör és Niru segítségével a hangok és a fények világába kalauzolja el a 4-8 éves korosztályt Varsányi Péter, a Grimm testvérek kevéssé ismert Szemenszedett meséjét Markó Róbert adaptálta bábszínpadra. Lázár Helga A szörnyeteg kisasszony című magyar népmese alapján készítette el Gyásztánc című, felnőtteknek szóló bábelőadását, Szilágyi Bálint Daniel Kehlmann novellájából adaptálta bábszínpadra ugyancsak felnőtteknek szóló, Rosalie elmegy meghalni című produkcióját. A Macskaherceg kilencedik életéről a Maszkaron Társulat fiatal színészeivel Szenteczki Zita készített felnőttmesét. A Manna Produkció gondozásában létrejött előadások csak Szegeden láthatóak egy csokorban.Hosszú évek óta készülnek előadások kifejezetten a fesztiválra, illetve rendszeresen hozunk létre koprodukciós előadásokat hazai és határon túli magyar alkotókkal. Az idei fesztiválon is több ilyen produkciót láthat a közönség.A THEALTER nyitó napján, július 22-én mutatjuk be a Régi Zsinagógában az Egy őrült naplója című előadást. Gogol „pétervári elbeszélését” Czímer József fordítása alapján Bodó Viktor állítja színpadra, az előadás a Katona József Színház, az Orlai Produkciós Iroda, a FÜGE és a MASZK Egyesület koprodukciójában készül. A történet főszereplőjét, a realitásérzékét a szemünk láttára elvesztő, vagy már eleve labilis valóságérzékelésű hivatalnokot Keresztes Tamás, a Katona József Színház színésze játssza, az előadás másik fontos „szereplője” a színész által tervezett díszlet, valamint az atmoszférát megteremtő loop lesz, amelynek segítségével élőben születik meg az előadás zenéje. Mi vagyunk őrültek, vagy a világ őrült meg körülöttünk? – erről is szól Gogol 1834-ben játszódó története, és a kérdés most, 2016-ban is ugyanolyan aktuális.Július 26-án, a Régi Zsinagógában lesz látható Virginia Woolf Orlando című regényének színpadi változata, Soós Attila rendezésében, Petrik Andreával a főszerepben. Az ugyancsak a MASZK Egyesület támogatásával készülő adaptáció arra tesz kísérletet, hogy a művet izgalmas és feszült drámává alakítsa a fizikai színház eszköztárára építve.A szegedi alkotókat képviseli a fesztiválon a Homo Ludens Project és a MASZK Egyesület együttműködésében az elmúlt évben bemutatott Borbély Szilárd-adaptáció, az Akár Akárki, valamint a Barboncás Társulat legújabb, felnőtteknek szóló bemutatója, az UN-DEAD című bábprodukció. A fesztivál nulladik napján, július 21-én a Grand Caféban immár a *huszonegyedik variációt láthatja a közönség a Metanoia Artopédia nagy visszhangot keltő JÉG-DOKTRINÁK – variációk a náci retorikára című előadásából.A hazai független színházi előadások közül eljön Szegedre a Forte Társulat-Trafó Kortárs Művészetek Háza A te országod című előadása, amelyért Horváth Csaba a legjobb rendezés díját nyerte el az idei POSZT versenyprogramjában. Első alkalommal lesz látható a fővároson kívül Pintér Béla és Társulata Fácántánc című új produkciója, valamint itt lesz a Mentőcsónak Egység Szociopoly című interaktív színházi társasjátéka, amely a VIII. ASSTEJ Kaposvári Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálén elnyerte a legjobb ifjúsági színházi előadásnak ítélt Üveghegy-díjat. Bemutatkozik a Stereo Akt fiatal alkotócsapata a különleges Etikett avagy A tökéletes ember című előadással és visszatér a Testodüsszeia című kalandtúra és érintésterápia. A Kisszínházban lesz látható a Grotesque Gymnastics IV. em. 14. című, cirkuszi elemekkel fűszerezett groteszk táncgimnasztikája.A belgrádi Bitef Színház Urbán András rendezésében állította színpadra Az Antikrisztus rövid története című produkciót, Kolozsvárról pedig a GroundFloor Group csapata érkezik, akik Sinkó Ferenc és Leta Popescu rendezésében mutatják be a Parallel című, Uniter-díjas előadást. A fesztivál hagyományainak megfelelően vendégszerepel ajándékprogrammal a szegedi Csillag Börtön Dankó Pista fesztiválján – ezúttal fiatal szegedi táncosok, a Kamakiri Dance Company Montage című produkciójával, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium csapata pedig idén is a Klauzál téren szórakoztatja a nagyérdeműt az Ahogy nekünk tetszik… című utcaszínházi előadással.A fesztivált a Tünet Együttes Sóvirág avagy a létezés eufóriája című produkciója zárja a Régi Zsinagógában.A szakmai programok részeként Jászay Tamás és Proics Lilla vezetésével naponta összeül a kritikus szekció, a tréningkurzusokon zajló munkáról, valamint az előadásokról idén is fiatal színházi újságírók, a blog jr. kritikusműhely résztvevői tudósítanak. A hagyományokhoz híven lesz naponta frissülő THEALTER-blog és folytatódik a THEALTER Híradó sorozata.A THEALTER plakátját idén is Baráth Ferenc grafikusművész tervezte. A programsorozat fő helyszíne ebben az évben is a Régi Zsinagóga és a Szegedi Nemzeti Színház Kisszínháza lesz, de a város számos pontján találkozhatnak a fesztivál programjaival a szegediek és a Dél-Alföld központjába látogatók.Jegyvásárlás: A fesztivál ÖSSZES előadására: Július 12-15. 12.00-19.00 óra között és július 16. 9.00-12.00 óra között: THEALTER-iroda, Kelemen u. 4. Július 18-21. 15.00-19.00 óra között: Régi Zsinagóga pénztár, Hajnóczy u. 12. A fesztivál AZNAPI előadásaira: Július 22-30. 12.00-17.00 óra között: Régi Zsinagóga pénztár, Hajnóczy u. 12., valamint az előadások kezdete előtt 1 órával az adott előadás helyszínén.További részletes információ: MASZK Egyesület (Szeged) * THEALTER-infovonal: +36 30 5908887 * maszk@maszk.hu www.thealter.hu * www.facebook.com/thealterA részletes programról a fesztivál honlapján: www.thealter.hu, valamint a Facebookon: www.facebook.com/thealter tájékozódhatnak az érdeklődők.Forrás: Színház.hu, Thealter, MTI
2016.07.13. 05:03
Szinhaz.hu
Már kaphatók jegyek a Katona következő évadára
A szeptemberi évadkezdésre július 7-én 11 órától indult a jegyvásárlás, kizárólag internetes vásárlással.A Katona József Színház közleménye:Szeptemberi és októberi műsorunk már megtekinthető weboldalunkon.Szeptember 10-én, szombaton A nők iskolája nyílt próbájára várjuk nézőinket, Moliére klasszikusát Ascher Tamás állítja színpadra, a szövegkönyvet Závada Péter írja. A bemutató október 9-én lesz. Szintén októberben mutatjuk be Ferdinand von Schirach darabját, a Terrort, Dömötör András rendezésében. Bodó Viktor rendezésében szeptembertől lesz látható az Egy őrült naplója, Keresztes Tamás főszereplésével a Jurányi Inkubátorházban.Repertoár előadásaink mellett két vendégjáték is helyt kap a Sufniban: a PanoDráma Keserű Boldogság című előadása, mely előző évadunkban is szerepelt műsorunkban, illetve a Pali - szcenírozott felolvasás Gyenes Judith-tal, Maléter Pál özvegyével készült interjúk alapján, Szamosi Zsófia előadásában.Október 17-én és 26-án Németh Ákos Prostitúció című darabja látható a FÜGE Produkció vendégjátékaként. Az előadás két szereplője Kocsis Gergely és Tompos Kátya.Szeptember 29-én csütörtökön Ménes Attila Folyosó a Holdra könyvének bemutatójára kerül sor az előcsarnokban. Ménes Attila Bihari című drámáját idén februárban mutattuk be a Sufniban, Máté Gábor rendezésében. Október 6-án Térey János Őszi hadjárat című legújabb könyvének bemutatóját tartjuk az előcsarnokban.A nyári nyitvatartás végére, jegypénztárunk nyitására augusztus 23-én kerül sor.
2016.07.11. 09:26
Szinhaz.hu
III. Richárd lesz Trill Zsolt Gyulán - Készül ifj. Vidnyánszky rendezése
Július 13-án ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében mutatja be a III. Richárdot a Gyulai Várszínház. A főbb szerepeket Trill Zsolt, Eszenyi Enikő, Hegedűs D. Géza, Szűcs Nelli és Trokán Nóra alakítja.Tartalmi partnerünk, a Fidelio Gyuláról jelentiAjánló a darab elé:"Most, hogy gondolkozom és beszélek, hallom magamban a magamról való beszéd mámorát és az én-től való részegség állapotát élvezem. Ha titkolnám, elárulna és lefokozna. Így, hogy bevallom, csak a látás erejét növeli. Az én? Ha arra jó, hogy az ember gyilkoljon vele, miért ne lenne jó arra, hogy lerészegedjék tőle? Semmitől sem riadok vissza. Nem tisztelem különösebben sem az ént, sem az ellenkezőjét. Az én esetemben is, mint másban, minden attól függ, hajlandó vagyok-e feláldozni valamiért, ami több."Fotó: Szkárossy ZsuzsaÉvszázados háborúk után, megfogyatkozva bár, de béke ül Angliára. Az utcán szól a zene, hömpölyög a sör, a pincékben orgia, az embereket beárazzák, a holtakat elfelejtik. "Éljen, hisz béke van!" - harsogja a nép. Egy ember áll csak meg, hogy torz árnyékát nézve, feltegye a kérdést: valóban ez a béke? Richárd hősként harcolta végig a háborút, de a békebeli címlapokon már nem mutatna jól. Egyedül maradt. Gyűlöli a világot, köp a megszokásokra és retteg az unalomtól. Eldönti hát: játszani fog...Fotó: Szkárossy Zsuzsa1616-ban, 400 éve halt meg a nagy angol színpadi szerző, William Shakespeare. Ezért az idén kiemelt programok láthatók a XII. Shakespeare Fesztiválon Gyulán július 7. és 17. között. Az idei fesztiválon a fiatalok lesznek a középpontban, olyan tehetséges ifjú rendezőket, színészeket hívtak meg, akik új szemléletet, lendületet hoznak a 12 éves Shakespeare-ünnepbe. Ahogy azt már a gyulaiak és az érdeklődő közönség is megszokta, minden évben kifejezetten a Várszínház színpadára készülő produkció is helyet kap. Az ünnepi évben ifj. Vidnyánszky Attilát és alkotótársait kérte fel Gedeon József, a Várszínház igazgatója a III. Richárd létrehozására.Fotó: Szkárossy Zsuzsa Az előadás szerepeit Trill Zsolt, Eszenyi Enikő, Hegedűs D. Géza, Szűcs Nelli, Trokán Nóra, valamint a Színház- És Filmművészeti és a Kaposvári Egyetem színész hallgatói játsszák a Kamarateremben és annak kertjében. Az ifj. Vidnyánszky Attila, Vecsei Miklós és Kovács Adrián vezette alkotói csoport már több Shakespeare-előadást is létrehozott. A gyulaiak is láthatták az egyiket, a tavalyi Shakespeare Fesztivált ugyanis az Athéni Timon zárta. Shakespeare második leghosszabb műve is nagyrészt várban játszódik, a színpadra álmodott közel 40 szereplőt ez esetben alig húszan játsszák el. A Vecsei Miklós által készített új fordítást is először Gyulán láthatja a nagyérdemű. A POSZT után „összeköltözött” az alkotógárda, hogy tudásuk legjavát nyújtva tudják bemutatni a darabot.Fotó: Szkárossy ZsuzsaWilliam Shakespeare III.Richárd drámazeneszerző: Kovács Adriándramaturg: Vecsei Miklós Hasi rendező: ifj. Vidnyánszky AttilaIII.Richárd: Trill ZsoltErzsébet: Eszenyi EnikőGyörgy, Edwárd, Tyrell: Hegedűs D. GézaMargit: Szűcs NelliAnna: Trokán NóraBuckingham: Dóra BélaCatesby: Patkós MártonHastings: Vecsei Miklós HasiRivers: Kovács TamásStanley: Krausz GergőYork herceg: Böröndi BenceErzsébet fiatalabb fia: Szabó Sebestyén LászlóErzsébet lánya: Barta ÁgnesBrakenbury: Bordás RolandPap: Berettyán SándorPolgár: Berettyán NándorGyilkos 1: Gyöngyösi ZoltánGyilkos 2: Lestyán Attila Bemutató: 2016. július 13. - 20:30, Gyulai VárszínházTovábbi időpontok:2016. július 14. - 20:302016. július 15. - 20:30
2016.07.11. 05:00
Szinhaz.hu
III. Richárd lesz Trill Zsolt - ifj. Vidnyánszky rendezése Gyulán
Július 13-án ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében mutatja be a III. Richárdot a Gyulai Várszínház. A főbb szerepeket Trill Zsolt, Eszenyi Enikő, Hegedűs D. Géza, Szűcs Nelli és Trokán Nóra alakítja.Tartalmi partnerünk, a Fidelio Gyuláról jelentiAjánló a darab elé:"Most, hogy gondolkozom és beszélek, hallom magamban a magamról való beszéd mámorát és az én-től való részegség állapotát élvezem. Ha titkolnám, elárulna és lefokozna. Így, hogy bevallom, csak a látás erejét növeli. Az én? Ha arra jó, hogy az ember gyilkoljon vele, miért ne lenne jó arra, hogy lerészegedjék tőle? Semmitől sem riadok vissza. Nem tisztelem különösebben sem az ént, sem az ellenkezőjét. Az én esetemben is, mint másban, minden attól függ, hajlandó vagyok-e feláldozni valamiért, ami több."Fotó: Szkárossy ZsuzsaÉvszázados háborúk után, megfogyatkozva bár, de béke ül Angliára. Az utcán szól a zene, hömpölyög a sör, a pincékben orgia, az embereket beárazzák, a holtakat elfelejtik. "Éljen, hisz béke van!" - harsogja a nép. Egy ember áll csak meg, hogy torz árnyékát nézve, feltegye a kérdést: valóban ez a béke? Richárd hősként harcolta végig a háborút, de a békebeli címlapokon már nem mutatna jól. Egyedül maradt. Gyűlöli a világot, köp a megszokásokra és retteg az unalomtól. Eldönti hát: játszani fog...Fotó: Szkárossy Zsuzsa1616-ban, 400 éve halt meg a nagy angol színpadi szerző, William Shakespeare. Ezért az idén kiemelt programok láthatók a XII. Shakespeare Fesztiválon Gyulán július 7. és 17. között. Az idei fesztiválon a fiatalok lesznek a középpontban, olyan tehetséges ifjú rendezőket, színészeket hívtak meg, akik új szemléletet, lendületet hoznak a 12 éves Shakespeare-ünnepbe. Ahogy azt már a gyulaiak és az érdeklődő közönség is megszokta, minden évben kifejezetten a Várszínház színpadára készülő produkció is helyet kap. Az ünnepi évben ifj. Vidnyánszky Attilát és alkotótársait kérte fel Gedeon József, a Várszínház igazgatója a III. Richárd létrehozására.Fotó: Szkárossy Zsuzsa Az előadás szerepeit Trill Zsolt, Eszenyi Enikő, Hegedűs D. Géza, Szűcs Nelli, Trokán Nóra, valamint a Színház- És Filmművészeti és a Kaposvári Egyetem színész hallgatói játsszák a Kamarateremben és annak kertjében. Az ifj. Vidnyánszky Attila, Vecsei Miklós és Kovács Adrián vezette alkotói csoport már több Shakespeare-előadást is létrehozott. A gyulaiak is láthatták az egyiket, a tavalyi Shakespeare Fesztivált ugyanis az Athéni Timon zárta. Shakespeare második leghosszabb műve is nagyrészt várban játszódik, a színpadra álmodott közel 40 szereplőt ez esetben alig húszan játsszák el. A Vecsei Miklós által készített új fordítást is először Gyulán láthatja a nagyérdemű. A POSZT után „összeköltözött” az alkotógárda, hogy tudásuk legjavát nyújtva tudják bemutatni a darabot.Fotó: Szkárossy ZsuzsaWilliam Shakespeare III.Richárd drámazeneszerző: Kovács Adriándramaturg: Vecsei Miklós Hasi rendező: ifj. Vidnyánszky AttilaIII.Richárd: Trill ZsoltErzsébet: Eszenyi EnikőGyörgy, Edwárd, Tyrell: Hegedűs D. GézaMargit: Szűcs NelliAnna: Trokán NóraBuckingham: Dóra BélaCatesby: Patkós MártonHastings: Vecsei Miklós HasiRivers: Kovács TamásStanley: Krausz GergőYork herceg: Böröndi BenceErzsébet fiatalabb fia: Szabó Sebestyén LászlóErzsébet lánya: Barta ÁgnesBrakenbury: Bordás RolandPap: Berettyán SándorPolgár: Berettyán NándorGyilkos 1: Gyöngyösi ZoltánGyilkos 2: Lestyán Attila Bemutató: 2016. július 13. - 20:30, Gyulai VárszínházTovábbi időpontok:2016. július 14. - 20:302016. július 15. - 20:30
2016.07.11. 05:00
Szinhaz.hu
"Igazi kalandorrá lettem" - 85 éves lenne Krencsey Marianne
1931-ben, július 9-én született Krencsey Marianne, az ötvenes-hatvanas évek magyar filmjeinek kedvence, az első igazi magyar sztárok egyike. Krencsey Marianne otthonábanSoha nem akart színésznő lenni, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára járt, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán folytatta tanulmányait. A fiatal főiskolásra 1954-ben Mészöly Dezső, a Liliomfi dramaturgja hívta fel Makk Károly rendező figyelmét, aki rögvest szerződtette is Mariska szerepére Darvas Iván és Dajka Magit mellé. Mint kiderült, jól választott: a Liliomfi óriási sikert aratott, minden idők ötödik legnézettebb magyar filmje lett.
 Krencsey Marianne tizenkét év alatt mintegy harminc filmben szerepelt, színpadi pályája a Vígszínházban indult, majd Kecskeméten, Szolnokon és Pécsett folytatódott, 1963-1966 között a József Attila Színház tagja volt. A rendezői oklevelet is megszerezte, bár vizsgarendezését a Liliomfi miatt el kellett halasztania, végül 1956-ban Budapesten, a József Attila Színházban Mérimée A művésznő hintaja című színművét állította színpadra.A Liliomfi forgatásánA mellőzöttséget sosem ismerte, orvos férjével 1966-ban mégis elhagyták az országot. A fájdalmas döntésnek több oka is volt: feljelentést tettek ellenük, s besúgásra is rá akarták venni őket. Távozásuk után, távollétükben börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték őket. Erről Marianne így mesélt: “Egy barátunk… helyesebben nem volt igazán a barátunk, segített nekünk. A férjem nőgyógyász, és az egyik betegéről kiderült, hogy nagyon nagy hatalmú a férje. Az ő közbenjárásával visszakaptuk az útleveleket, de csak az utolsó pillanatban, mert vízumokat már nem tudtunk szerezni. Emiatt két hónapig bolyongtunk Európában. Londonban tudtuk meg, csak ott közölték velünk a Home Office-ban, hogy nem engednek be, és a magyar állammal kötött egyezmény értelmében nem is fogunk olyan országot találni, amelyik befogadna. Óriási dilemma elé néztünk. Ekkor Gyuszinak az jutott eszébe, hogy talán Izlandon segítenének. És így is történt. Csoda, hogy Izland befogadott. Olyan szeretetet és megértést sehol máshol nem kaptunk. Ott akkor már tíz éve sok magyar élt. Akik oda menekültek a levert forradalom miatt, nagy örömmel fogadtak minket”.Krencsey Marianne és Törőcsik MariA házaspár rövid angliai és izlandi tartózkodás után New Yorkban telepedett le. „Sok országot megjártunk. (…) Igazi kalandorokká lettünk" - mesélte a színésznő, aki előbb banktisztviselő volt, majd egy nyugdíjfolyósító intézetben vállalt munkát, azután húsz évig férje orvosi rendelőjében dolgozott. “Amikor megkaptuk az engedélyt, nagy bánattal a szívünkben hagytuk ott Izlandot, mert rendkívül szeretni való ország. Veszedelmes hely, ugye a tűzhányók szigete, állandóan kitör valami valahol és elvisz embereket, házakat, de ők ragaszkodnak hozzá. Fantasztikus emberek. 2003-ban újra ellátogattunk a szigetre. Rögtön észrevettük, hogy milyen gazdag országgá fejlődött. Olyan fürdőket fedeztek fel, ahol télen-nyáron, akár a legnagyobb hidegben is lehet fürdeni. Ez most nagyon divatos. Mi is kipróbáltuk. Izland gyönyörű. Csodálatosan élnek ott az emberek. Rengeteg koncertterem és színház van. Üvegházakban nevelnek a banántól kezdve az ananászig mindent. És! Nincs bűntény, mert olyanok ott az emberek. Hát, nem csodálatos?” – emlékezett a színésznő.Krencsey Marianne a Szegény gazdagok című filmbenNew Yorkról pedig így mesélt: “Gyuszi húga már 56 óta ott élt. Ők is befogadtak, de aztán … rosszra fordultak a dolgok … és elkezdtük a saját életünket élni. Jó pár hónapig nyomorogtunk, ugyanúgy, mint a kezdet kezdetén. De aztán, két évvel később, 66 végén megérkezett Faludy Gyurka! Amikor meghívták a Columbia Egyetemre professzornak, jó pár hónapon keresztül velünk lakott. Együtt nyomorogtunk és együtt éltünk át nagyon szép pillanatokat. Azzal vigasztaltuk magunkat, hogy velünk van egy ilyen kiváló ember, egy ilyen nagyszerű költő, aki utat mutat abban a zűrzavaros világban, amit otthagytunk magunk mögött. Én már kamasz koromban beleszerettem az ő Villon-jaiba. Azelőtt soha nem láttam az arcát. Utólag realizálom, hogy még Magyarországon élve találkozhattam volna vele. Amikor a foglyok kiszabadultak a recski táborból, odahozták őket a filmgyári üdülőbe, ahol senki nem állt szóba velük. Pedig sokan ismerték Faludyt is, a feleségét is, és a többieket is. Én viszont soha nem láttam, és sajnos nem is tudtam, hogy ott van. Gyurka örömmel jött át Kanadából, mi meg boldogan fogadtuk Amerikában. Örültünk, hogy ott van velünk és a mienk. Előadásokat, felolvasásokat szerveztünk. Én is mondtam a verseit. Olyan boldog voltam, hogy megismerhettem azt az embert, akivel mindig is szerettem volna találkozni. (…) A versekkel vigasztaltuk magunkat, mert hát... a honvágy jön, marad, és el nem múlik.”Bessenyei Ferenc és Krencsey MarianneArra, hogy a filmszínészettel megpróbálkozzon, nem is gondolt: nyelvtudását nem érezte ehhez elégségesnek, s azzal is tisztában volt, hogy az amerikai színészek felkészültségével sem versenyezhet, hiszen ő rendezőnek tanult.
 Egyik nyilatkozatában azt mondta: jól választottak új hazát, de semmi nem pótolja a régit. Amerikában tevékeny életet él: ő a New York-i Fészek Klub egyik alapító tagja, Carelli Gábor halála után jelenlegi elnöke, 1993-ban az ő vezetésével alakult meg a Magyarság Jó Hírét Védő Liga. Önéletrajzi kötete 2001-ben jelent meg.
A rendszerváltás után hosszabb-rövidebb időre évente hazalátogat, 2003 óta az ő kézlenyomata és aláírása is szerepel a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban található Csillagok Falán.Krencsey Marianne“Jól esik, hogy most nemcsak a korombeli hölgyek jönnek oda hozzám, hanem még azok is szóba állnak velem, akik eddig átnéztek a fejem fölött. Ami azt jelenti, hogy már nem haragszanak rám vagy nem ítélnek el… Jó érzés, hogy nem tekintenek idegennek. Különben azok, akik nem sajnálták az indulataikat takargatni, azok már régen meghaltak, azokkal már nincs dolgom. Nem szándékoztam színésznőnek menni, színházi rendezőnek készültem, amit viszont soha nem gyakoroltam. Ennek ilyen furcsa következményei vannak, de mindez nagyon jól jött össze, mert rendkívül színes, küzdelmes, tartalmas, szép életet éltem mind a két helyen. (...) Úgy érzem, életem egy csodálatos időszaka volt a filmezés, egy szép mese, ami véget ért. Úgy is mondhatnám, két életem volt, egy budapesti, és egy New York-i. (...)Több nehézségen mentem keresztül, mert sok irigy ember dühe okozott nekem problémát, de megúsztam. Igazából mind a két életem jót tett nekem, meg Gyuszinak is, mert újra kellett harcolni, és az sosem árt” – vallott érzéseiről nemrég Krencsey Marianne, aki idén, március 31-én hunyt el.Forrás: MTI, filmkultura.hu, Színház.hu
2016.07.09. 06:16
Szinhaz.hu
"Tartást ad szereplőinek" - Tamási-művel indul a Gyulai Várszínház évada
Tamási Áron egy kevésbé ismert művét, a Zöld ág című kisregényt viszi színre Zongota címmel a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a Gyulai Várszínház 53. évadának első bemutatójaként hétfőn.Gedeon József, a várszínház igazgatója a produkciót beharangozó pénteki gyulai sajtótájékoztatón elmondta: Tamási Áron halálának 50. évfordulója alkalmából egy "jubileumi darab" megrendezésére kérte fel a fiatal orosz származású rendezőt, Sardar Tagirovskyt, aki idén a Magyar Színházak XXVIII. Kisvárdai Fesztiválján elnyerte a legjobb rendezőnek járó díjat.Sardar Tagirovsky (fotó: Eöri Szabó Zsolt)A marosvásárhelyi egyetemen negyedéves rendező hallgató elmondta: kicsit megijedt, amikor megtudta, hogy Tamási Áron-darabot kell rendeznie a sepsiszentgyörgyi társulattal, ugyanis nagyon nagy felelősségnek tartja színre vinni a színház névadójának munkáit. Eredetileg az erdélyi író több művéből válogattak volna, ám Sényi Fanni dramaturg rábukkant a Zöld ág című kisregényre, és végül emellett tették le a voksot - árulta el a rendező.Sényi Fanni hangsúlyozta: véleménye szerint ez Tamási Áron "legtermészetközelibb" műve, és ez olyan tartást ad a szereplőknek, amely a városi emberekben nincs meg.Sardar Tagirovsky szerint a Zongota-völgy "a vágyak völgyét, a paradicsomi idillt" testesíti meg. Mint hozzátette, mindig is közel állt hozzá az idealizmus keresése, a történetre mint "elvakult paradicsomkeresésre" tekint. Nemes Levente, a darab egyik főszereplője szerint a történet a boldogság és az élet értelmének kereséséről, az igazság és a valóság összeegyeztethetőségéről szól. A darabot, amelyben közreműködik az erdélyi Háromszék Néptáncegyüttes is, a július 4-i bemutató után még egyszer, 5-én játsszák.Mint Gedeon József elmondta, az évad első napján, hétfőn kiállítás nyílik Fodor István csíkszeredai fotóművész alkotásaiból Erdélyi pillanatok címmel, este pedig a hagyományos három ágyúdörrenéssel veszi a színház birtokába a 600 éves téglavárat és környékét. A Gyulai Várszínházban a Zongotán kívül még két bemutatóra készülnek a hathetes szezon alatt. Július 13-án ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében adják elő Shakespeare III. Richárd című drámáját, a főbb szerepekben Trill Zsolttal, Eszenyi Enikővel és Hegedűs D. Gézával. A harmadik bemutatót pedig augusztus 5-én tartják: Vajda Katalin olasz reneszánsz komédiák nyomán készült zenés vígjátékát, az Anconai szerelmeseket Lendvai Zoltán viszi színre a székesfehérvári Vörösmarty Színházzal közösen.Színház.hu, MTI
2016.07.05. 09:03
Szinhaz.hu
Trokán Nóra: "A legjobb előadás díjára még büszkébb vagyok"
A Thealter Fesztiválon játsszák a Macska a forró bádogtetőn című előadást, amellyel a legjobb női főszereplő díját is elnyerte a Pécsi Országos Színházi Találkozón. Ennek kapcsán Trokán Nórát a Délmagyarország kérdezte.A kérdésre, mit jelent a legjobb női főszereplő díja a tavalyi Junior Prima díja után, a színésznő úgy felelt: “A versenyben részt venni mindig nagy büszkeség, és az is öröm, hogy olyan kollégák is meg tudnak nézni, akik lehet, hogy Kecskemétre nem jutnak el. A díj azért fontos, mert az évad két válogató ízlése alapján kiválasztott legjobb előadásai versenyeznek. Erősen szakmai az elismerés, rendezők, színészek, írók és kritikusok választják ki utána a díjazottakat úgy, hogy sok szép, nagy szerep van a 16 versenyprodukcióban. Lassan kezdem feldolgozni, hogy én lettem a legjobb női főszereplő. De arra talán még büszkébb vagyok, hogy a legjobb előadás díját is elhoztuk a Zsótér Sándor rendezte (Tennessee Williams-) darabbal. És nagyon örültem Csombor Teréz kolléganőmnek, akit a színészzsűri tüntetett ki mint a legjobb női alakítást. Nagyon szép este volt” – fejtette ki Trokán Nóra.A POSZT körül zajló csatározásokról szólva úgy fogalmazott: “Szomorúan figyelem, ha elcsúsznak a dolgok, és nem a szakmával való törődés válik fontossá, hanem az, ki milyen oldalon áll. Örültem, hogy most az egyensúlyra törekedtek. Tavaly valóban kellemetlen volt a hangulat”.Trokán Nóra arról is beszélt, milyen emlékek kötik Szegedhez, ahova hamarosan visszatér: Keveset jártam eddig a városban, de az emlékezetes pillanat. Pár éve a Winnetou-t játszottuk a kecskeméti társulattal az újszegedi szabadtérin, és egy lóval kellett felmennem a színpadra. Egy fiatalos, lendületes város, ahova mindig várom, hogy megérkezzek. Külön öröm, hogy a THEALTER díszvendége Zsótér Sándor lesz, a Macska a forró háztetőn rendezője - az ő tiszteletére is játsszuk ezt a darabot”.Arról, mit tervez még a nyárra, elmondta: “Most próbálom a Gyulai Várszínházban a III. Richárdot, amelyet ifj. Vidnyánszky Attila rendez. De utána pihenünk. Viszont szeptember 22-én debütál a Kút című nagyjátékfilm, amelyet Gigor Attila rendezett. Nagyon izgalmas lesz szerintem. Mindenkit arra biztatnék: nézzen magyar filmeket”.ZSÓTÉR SÁNDOR A THEALTER DÍSZVENDÉGEAz idei, július 22-30. között megrendezendő szegedi THEALTER fesztivál kiemelt meghívottja a Kossuth-díjas színész, dramaturg, rendező, Zsótér Sándor lesz. Két rendezését, a Kecskeméti Katona József Színház - a POSZT fődíját és két színészi díjat elnyerő - Macska a forró bádogtetőn című előadását, valamint a Stúdió K Színház W. S. Othello című Shakespeare-adaptációját láthatjuk a fesztiválon. Shakespeareés Brecht-párhuzamok címmel tréninget is tart, amelyre július 6-áig a maszk@maszk.hu e-mail-címen lehet jelentkezni egy rövid bemutatkozó levéllel. Decemberben Zsótér Sándor ismét visszatér Szegedre, Bulgakov drámáját, az orosz polgárháború idején zajló Menekülést állítja színpadra a Szegedi Nemzeti Színházban, amelynek a társulatához tartozott 1996 és 1999 között. Legutóbb a Saul fia című, Oscar-díjas magyar filmben az orvos szerepében láthattuk.
2016.07.05. 06:01
Szinhaz.hu
"Tartást ad szereplőinek" - Tamási Áron művel indul a Gyulai Várszínház évada
Tamási Áron egy kevésbé ismert művét, a Zöld ág című kisregényt viszi színre Zongota címmel a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a Gyulai Várszínház 53. évadának első bemutatójaként hétfőn.Gedeon József, a várszínház igazgatója a produkciót beharangozó pénteki gyulai sajtótájékoztatón elmondta: Tamási Áron halálának 50. évfordulója alkalmából egy "jubileumi darab" megrendezésére kérte fel a fiatal orosz származású rendezőt, Sardar Tagirovskyt, aki idén a Magyar Színházak XXVIII. Kisvárdai Fesztiválján elnyerte a legjobb rendezőnek járó díjat.Sardar Tagirovsky (fotó: Eöri Szabó Zsolt)A marosvásárhelyi egyetemen negyedéves rendező hallgató elmondta: kicsit megijedt, amikor megtudta, hogy Tamási Áron-darabot kell rendeznie a sepsiszentgyörgyi társulattal, ugyanis nagyon nagy felelősségnek tartja színre vinni a színház névadójának munkáit. Eredetileg az erdélyi író több művéből válogattak volna, ám Sényi Fanni dramaturg rábukkant a Zöld ág című kisregényre, és végül emellett tették le a voksot - árulta el a rendező.Sényi Fanni hangsúlyozta: véleménye szerint ez Tamási Áron "legtermészetközelibb" műve, és ez olyan tartást ad a szereplőknek, amely a városi emberekben nincs meg.Sardar Tagirovsky szerint a Zongota-völgy "a vágyak völgyét, a paradicsomi idillt" testesíti meg. Mint hozzátette, mindig is közel állt hozzá az idealizmus keresése, a történetre mint "elvakult paradicsomkeresésre" tekint. Nemes Levente, a darab egyik főszereplője szerint a történet a boldogság és az élet értelmének kereséséről, az igazság és a valóság összeegyeztethetőségéről szól. A darabot, amelyben közreműködik az erdélyi Háromszék Néptáncegyüttes is, a július 4-i bemutató után még egyszer, 5-én játsszák.Mint Gedeon József elmondta, az évad első napján, hétfőn kiállítás nyílik Fodor István csíkszeredai fotóművész alkotásaiból Erdélyi pillanatok címmel, este pedig a hagyományos három ágyúdörrenéssel veszi a színház birtokába a 600 éves téglavárat és környékét. A Gyulai Várszínházban a Zongotán kívül még két bemutatóra készülnek a hathetes szezon alatt. Július 13-án ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében adják elő Shakespeare III. Richárd című drámáját, a főbb szerepekben Trill Zsolttal, Eszenyi Enikővel és Hegedűs D. Gézával. A harmadik bemutatót pedig augusztus 5-én tartják: Vajda Katalin olasz reneszánsz komédiák nyomán készült zenés vígjátékát, az Anconai szerelmeseket Lendvai Zoltán viszi színre a székesfehérvári Vörösmarty Színházzal közösen.Színház.hu, MTI
2016.07.04. 07:03
Szinhaz.hu
A fiatalokra fókuszál a Gyulai Várszínház idei szezonja
Pénteken a Körös-völgyi sokadalommal veszi kezdetét a Gyulai Várszínház augusztus 14-ig tartó, 53. évada. A hat hét alatt hatvan programot és öt fesztivált rendeznek, számos kulturális esemény ingyenesen lesz látogatható. A gyulai rendezvénysorozatra jellemzően 26-27 ezren szoktak ellátogatni, a fizetős előadásokra tízezer jegy kel el.Gedeon József igazgató elmondta: három bemutatóval készülnek az évadra. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata az 50 éve elhunyt Tamási Áronra emlékezik a Zongota című darabbal, melyet július 4-én mutatnak be. Július 13-án ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében adják elő Shakespeare III. Richárd című drámáját, a főbb szerepekben Trill Zsolttal, Eszenyi Enikővel és Hegedűs D. Gézával. A harmadik bemutatóra augusztus 5-én kerül sor, Vajda Katalin zenés komédiáját, az Anconai szerelmeseket Lendvai Zoltán viszi színre a székesfehérvári Vörösmarty Színházzal közösen. Fotó: 7ora7.hu A XII. Shakespeare Fesztivált július 7. és 17. között rendezik meg, ezen fellép mások mellett egy japán, egy szlovák, egy ausztrál-angol és egy ukrán társulat is. Párizs és New York után Gyulán mutatják be azt a 37 rövidfilmet, amelyeket a Globe Színház készített Shakespeare halálának 400. évfordulója alkalmából. Az eredeti helyszíneken, neves színészekkel forgatott tíz perces rövidfilmek a szerző összes művét feldolgozzák. Idén is lesz Jazz és Blues Fesztivál, valamint lesz Halmos Béla Népzenei és Világzenei Fesztivál is.Az igazgató elmondta: mostanra dőlt el, hogy felolvasószínházi darabként Benedek Albert Rátenyér című komédiáját adják elő Bagó Bertalan rendezésében. Az esten a szerzővel és a színészekkel beszélgetést is szerveznek. Gedeon József hozzátette: idén a fiatalokra fókuszálnak, sok végzős vagy frissen végzett rendező- és színészhallgató lép majd fel, akik reményei szerint "új hangot, új nyelvezetet, mozgalmasságot" hoznak az évadba. Az MTI kérdésére válaszolva elmondta: május óta lehet jegyet foglalni az előadásokra, ez alapján úgy látja, idén a szokásosnál valamivel nagyobb az érdeklődés a műsor iránt. A Grease musicalre vagy A száll a kakukk fészkére máris elkelt valamennyi jegy. A részletes program a www.gyulaivarszinhaz.hu oldalon érhető el.Forrás: Színház.hu, MTI
2016.07.01. 10:35
Szinhaz.hu
Mészáros Blanka: "Engem most minden nagyon érdekel"
Mészáros Blanka 2015-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Marton László osztályában. Azóta olyan nagy szerepekben láthatta a közönség, mint Nyina vagy Karnyóné. A Katona József Színház színésznőjét a Faktor kérdezte. A színésznő jelenleg Lessing Emilia Galotti c. darabjának címszerepét alakítja a Kamrában. Fehér Balázs Benő rendezéséről úgy nyilatkozott: “Benő bátor volt, lendületes, és elvárt dolgokat. Például úgy kellett jönnünk az összes próbára, hogy tudjuk a szöveget - ez nem így van a színházban, rengeteg ember súgóval próbál. (…) A legtöbb instrukció arról szólt, hogy: tempó, szöveg, tempó, váltás, mert igazából ez a darab mozgatórugója, hiszen egy nap történéseit sűríti. Emilia reggel elmegy a templomba, és délután ötre már meghal. (…) Egy lány, akiben korábban még sosem dobbant meg a nő, akinek nem forrt fel a vére, most először szerelmes lesz” – számolt be a színésznő.Az egyetemi évekről szólva elmondta: “Nagyon hálás vagyok azért, hogy Marton osztályba jártam. Engem most minden nagyon érdekel, mindig szeretek hinni emberekben. Az áll hozzám közel, amikor egy rendező akarja, hogy megszülessen az előadás, kíváncsi rám és fel tudja tüzelni a társaságot annyira, hogy ami születik, az fontos legyen számunkra, és az már csodálatos, ha a többi ember is kap ebből valamit. (…) Hogy ki áll hozzám legközelebb, az napról-napra változik. A legnagyobb hatást ifj. Vidnyánszky Attila gyakorolta rám, akivel az egyetemen harmadrostáztam. Ott ültem egyedül egy sarokban, nem ismertem senkit, még nem is csináltam ilyen színházas dolgokat és az a kisfiú – mert fiatalabb nálam – odajött hozzám, és azt mondta, csináljak vele egy Jancsi és Iluska jelenetet. Elkezdtünk dolgozni, és 3 vagy 4 éven keresztül csak egymással dolgoztunk. Aztán én mint egy méhecske, úgy szálltam tovább, nem tartottam vele, mert azt éreztem, hogy még látnom kell, még mennem kell. Remélem, még dolgozunk együtt a jövőben” – fejtette ki Mészáros Blanka.A kérdésre, szokott-e filmes castingokra járni, azt válaszolta: “Igen. Még mindig nem mutatták be a Brazilokat, amit M. Kiss Csaba és Rohonyi Gábor forgatott tavaly nyáron. Farkas Franciska a főszereplő, de játszik benne Kaszás Gergő, Nagy Dániel Viktor, és még sorolhatnám… sokan vagyunk benne, ez az első filmem. Most nyáron forgatok még egy filmet Tiszeker Danival, akinek ez lesz az első filmje. Közben elvállaltam a Bartók Concertót Horváth Csabával, amit az Ördögkatlanon mutatunk be. Tánc filharmonikusokkal, élőzenével, szerintem ez nekem az egyik legnagyobb kihívásom. Csabának van egy csapata, ahhoz föl kellene nőnöm. Sokáig tornásztam, de úgy érzem, már kicsit berozsdásodtam...” – árulta el a színésznő.A teljes interjút itt olvashatják.
2016.06.28. 08:09
Szinhaz.hu
Én Koppány akartam lenni
"Amikor egy darabban játszottunk Sztankay Istvánnal, nem sokat beszélgettünk. Szűkszavúan, pontos mondatokkal beszélt hozzám, de ezek nagyon is használható mondatok voltak. A büfében nem találkoztunk, nem ittunk meg együtt egy kávét. A bemutató után legfeljebb annyit mondott, hogy jól van. És tovább ment" - mondta Zöld Csaba, a József Attila Színház színésze az Origonak adott interjúban. Sztankay István halála után tudta meg, hogy valójában mit gondolt róla a művész. Otthon ugyanis sokat beszélt a családjának Zöld Csabáról, hogy mennyire tehetséges, és milyen jól játszik a darabban. Nemrég pedig Sztankay-díjat kapott.
2016.06.24. 16:45
Origo.hu
Már lehet kapni jegyeket az 5. Színházak Éjszakájára!
A végleges program szeptember 1-jén lesz publikus. A Színházak Éjszakája-stáb közleménye:Színházak Éjszakája arról szól, hogy a színházak tisztelik és szeretik a nézőiket, ezért néhány órára bennfentesekké varázsolják őket. Szokatlan közelségben kulisszatitkokat tárnak fel, bevezetik őket a színházak rejtett zugaiba, beszélgetnek velük, rövid jeleneteket adnak elő, különleges színpadi produkciókat mutatnak be, amelyekre egy egész estés előadás nem nyújt teret.Másként készül fel a színész, a háttérszakmák dogozói, és mást lát a néző. A színház a színházcsinálók második otthona, azzal, hogy vendégül látják a nézőt, személyesebb, hitelesebb viszony kialakítására törekszenek. Ez egy közös inspiráció. Ez egy jó viszony. Meg kell ünnepelni, erre való a Színházak Éjszakája! Amiből nem maradhatnak ki a fogyatékkal élők sem! Nekik különleges törődéssel kínál programot a résztvevők közül több színház audionarrációval, akadálymentes járatokkal és jeltolmácsok szerepeltetésével.Az előző évekhez képest az új tagok között köszönthetjük idén a Baltazár Színházat, az RS9-t, a Sanyi és Aranka Színházat, a Turay Ida Színházat, valamint a Vidám Színpadot.További résztvevő színházak: Átrium Film-Színház, Bethlen Téri Színház, Budapesti Operettszínház, Budapest Bábszínház, Dumaszínház, Játékszín, József Attila Színház, Jurányi Inkubátorház, Karinthy Színház, Katona József Színház, Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, Madách Színház, Magyar Állami Operaház, MU Színház, Örkény István Színház, Pesti Magyar Színház, Pinceszínház, Radnóti Miklós Színház, Rózsavölgyi Szalon Arts & Café, Ódry Színpad (Színház- és Filmművészeti Egyetem), Szkéné Színház, Thália Színház, Trafó, Újszínház, Vígszínház.Jegyeket már lehet elővételben vásárolni!Önkéntesek jelentkezését továbbra is várják az alábbi címre: onkentes@szinhazakejszakaja.hu.További információ:szinhazakejszakaja.huhttps://www.facebook.com/szinhazakejszakaja
2016.06.23. 06:04
Szinhaz.hu
"A közönség gazdagítása a legfontosabb" - Bács Ferenc 80
Bács Ferenc Kossuth-díjas színész a napokban, június 19-én töltötte be nyolcvanadik életévét. Pályáját idézzük.Bács Ferenc az erdélyi Nagyszebenben (Sibiu) született, és Kolozsvárott nőtt fel. Gyermekként nagyon sokat járt színházba, operába, a gimnáziumban rendszeres résztvevője volt az önképző körnek. Agysebésznek készült, két évet el is végzett a marosvásárhelyi orvosi egyetemen, de ekkor rájött, hogy igazából a színészi pálya vonzza. Jelentkezett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színészfőiskolára, ahová fel is vették. Diplomájának kézhezvétele után a Tompa Miklós vezette Székely Színház társulatához szerződött, a főiskolán pedig kinevezték tanársegédnek. Bár a színház megbecsült tagja volt, szinte minden este fellépett, egyre jobban nyomasztotta Nicolae Ceausescu kommunista diktatúrája. Végül úgy döntött, hogy családjával együtt áttelepül Magyarországra, ahogy nyilatkozta, nem a karrier miatt, hanem azért, hogy a gyerekei magyarul tanulhassanak tovább.Kivándorlási kérelmét 1974-ben adta be, de a román hatóságok csak évek múltán, 1977-ben engedélyezték, hogy feleségével, Tanai Bella színésznővel, nevelt fiával és lányával, Bács Katival, aki szintén színésznő lett, áttelepülhessenek. A színművész hamarosan Magyarországon is népszerűvé vált, amihez kellemes orgánuma és markáns egyénisége mellett jó megjelenése is hozzájárult. Szerepformálását emberi méltóság és visszafogott gesztusok jellemzik. Egy évadot töltött Miskolcon, egyet pedig Győrben, ezt követően hívta Várkonyi Zoltán a Vígszínházhoz. Nyolc évig volt a Szent István körúti társulat tagja, 1987-ben szerződött a József Attila Színházhoz, majd szabadúszó lett. 1992 és 1998 között a Nemzeti Színházban játszott, 2000 és 2003 között Sopronban lépett fel, majd ismét szabadfoglalkozású művészként folytatta pályafutását. Egy-egy szerep erejéig láthatta a közönség a tatabányai, budaörsi színházakban is, és évekig tanított beszédművészetet a Színművészeti Főiskolán.Ismertebb főszerepei: Newton A fizikusokban, Ádám Az ember tragédiájában, Higgins professzor a My Fair Ladyben, Tót Örkény István darabjában. Évekig járta az országot Színek és évek, majd Színek az életemből című önálló estjeivel. Több nagy sikerű magyar játék- és tévéfilmben nyújtott emlékezetes alakítást: A ménesgazda, Októberi vasárnap, Faustus doktor boldogságos pokoljárása, A vörös grófnő, Angyalbőrben, Állítsátok meg Terézanyut!. Hosszabb kihagyás után 2006-ban Márai Sándort keltette életre az Emigráns - Minden másképp van című magyar-olasz koprodukcióban, Márai műveiből is gyakran olvasott fel, az író aforizmáiból, gondolataiból hangoskönyve is megjelent. A közreműködésével készült hangfelvétel Lukács evangéliumából 1989-ben az év lemeze lett. Számos filmben volt narrátor, és szinkronszínészként is sokat foglalkoztatták, többek között hangját kölcsönözte Tigrisnek a Micimackóból, A Klinika című sorozatban Klausjürgen Wussownak, azaz Brinkmann professzornak, vagy Ian McKellennek, azaz Gandalf mágusnak a Gyűrűk Ura- és Hobbit-filmekben. A tatabányai Jászai Mari Színházban rendezett is, Richard Nash Esőcsináló című darabját vitte színre.Bács Ferencet pályáján mindig az vezérelte, hogy "a közönség a legfontosabb. Hogy őt valamilyen hiteles történettel gazdagítsuk. Hogy emlékkel tudjon hazamenni. A színház mindig közös ügy, közös munka." Művészi munkáját 1983-ban Jászai Mari-díjjal, 2001-ben érdemes művészi címmel ismerték el. Az emigráns című film főszerepéért 2009-ben Gundel Művészeti Díjjal tüntették ki, 2011-ben lett kiváló művész. A Kossuth-díjat 2015-ben vehette át rendkívül sikeres színházi, televíziós és filmes pályafutása során kifinomult művészi eleganciával megformált alakításai, emlékezetes szinkronszerepei, valamint rendezői alkotómunkája elismeréseként.
2016.06.22. 10:13
Szinhaz.hu
Utolsó útjára kísérték Krencsey Marianne-t
Családja, barátai és tisztelői körében helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temető művészparcellájában Krencsey Marianne színésznőt, aki hosszabb betegség után, életének 85. évében március 30-án hunyt el New Yorkban.Kalmár Tibor rendező, Krencsey Marianne egyetemi évfolyamtársa felidézte: a színésznő a bölcsészkarról ment át a színművészeti főiskola színházrendezői szakára, ahol rögtön mindenki megszerette, ő lett "a főiskola szépe". Az egykori évfolyamtárs elmondása szerint Krencsey Marianne színésznőként már a főiskolai vizsgaelőadásokban is brillírozott, majd Várkonyi Zoltán egy filmjében is statisztált, színészi képességeit azonban Makk Károly fedezte fel, aki őrá bízta a Liliomfi című film női főszerepét. Balogh Tibor dokumentumfilm-rendező arra emlékeztetett, hogy Krencsey Marianne titka a mosolya volt: a színésznő úgy tudott mosolyogni, szeretetet, titokzatosságot sugározni, ahogyan senki más.Makk Károly, Krencsey Marianne és Darvas Iván a Liliomfi firgatásán Krencsey Marianne 1931. július 9-én született Rákoscsabán, 1951-ben került át az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karáról a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendezői főtanszakára. Makk Károly kérte fel a Liliomfi női főszerepére Darvas Iván és Dajka Margit mellé 1954-ben, Krencsey Marianne ezután választotta a rendezés helyett a színészi pályát. Diplomarendezését 1956-ban még teljesítette, diplomáját azonban csak negyven évvel később vehette át. Tizenkét év alatt mintegy harminc filmben szerepelt, köztük a Két emelet boldogság, A 9-es kórterem, a Gábor diák, a Szegény gazdagok, A Noszty fiú esete Tóth Marival című alkotásokban. A Magyar Televízió nagy sikerű sorozatában, A Tenkes kapitányában ő játszotta Amália grófnét. Színpadi pályája a Vígszínházban indult, majd Kecskeméten, Szolnokon és Pécsett folytatódott, 1963-1966 között a József Attila Színház tagja volt. 1957 és 1960 között Makk Károly házastársa volt, majd későbbi férjével, Nemes Gyulával együtt 1966-ban disszidált az Egyesült Államokba, ahol felhagyott a hivatásszerű színészettel. Faludy György verseinek tolmácsolójaként több sikeres előadást tartott, irodalmi esteket szervezett, részt vett Karády Katalin amerikai bemutatásában, 1993-ban pedig az ő vezetésével alakult meg a Magyarság Jó Hírét Védő Liga. Equinox-2001 (35 év Budapesten - 35 év New Yorkban) című önéletrajzi könyve 2001-ben jelent meg. A rendszerváltás után hosszabb-rövidebb időre évente hazalátogatott, 2008-ban színészi pályafutásáért és a magyar kultúra ápolásáért a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki.(MTI)
2016.06.20. 17:21
Szinhaz.hu
Ráckevei Anna: "Fárasztó, de csodálatos évad van mögöttünk"
Vasárnap zárta százötvenedik, jubileumi évadát a debreceni Csokonai Nemzeti Színház.A 2015/2016-os évadban több mint 370 előadást tartottak, a nézőszám meghaladta a 90 ezret, a bérletesek száma pedig meghaladta a 13 ezret. „Igazi szakmai sikerként könyvelhetjük el az idei DESZKA fesztivált, a Verona 1301 meghívását a kaposvári gyermek- és ifjúsági színházi fesztiválra és a KÁVA Egyesület által szervezett drámapedagógiai fesztiválra. Másodszor vettünk részt a MITEM nemzetközi színházi fesztiválon, ősztől a debreceni közönség is láthatja az Imígyen szóla Louis de Funès című, a kritika szerint zseniális előadást a Horváth Árpád Stúdiószínpadon. Büszkék lehetünk a Traviatánkra is, mely előadásunk a Primavera Fesztiválon állótapsos, zajos sikert aratott. Személy szerint én az idén − lehet elfogultsággal vádolni − minden előadásunkra roppant büszke vagyok. Ez a most véget ért évad a harmadik, amit ilyen felállásban töltöttünk együtt, és talán most sikerült eddig legjobban megközelíteni azt az ideális állapotot, amikor az egyes produkcióknál működött az erős belső kohézió, vállalható szakmai minőség jött létre, és a közönség visszajelzései legnagyobb részt pozitívak voltak. A jubileum köré szervezett programjaink is nagy érdeklődés mellett zajlottak, tartalmasan, változatosan, szerethető módon szólították meg az embereket” - számolt be Ráckevei Anna igazgató.Fotó: Máthé AndrásArról is beszélt, hogy ma sokan megkérdőjelezik a kőszínház létjogosultságát, többen a mobil társulatokat tekintik a jövő megoldásának. A Csokonai Színház direktora ezzel szemben annak a meggyőződésének adott hangot, hogy "a magyar színházművészet komoly vívmánya a társulati lét, amely ízlésformáló erő és még mindig erősebb a közművelődési, mint a show-biznisz szerepe". Komolay Szabolcs, Debrecen kulturális alpolgármestere elismeréssel szólt a társulat munkájáról. Beszélt arról, hogy a kormány ötmilliárd forintot biztosít a Csokonai Színház épületének felújítására, a tervezési munkák már megkezdődtek. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan a rendelkezésükre áll az európai uniós támogatás a Latinovits Színház befejezéséhez. Kitért arra is, hogy Debrecen megpályázza az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023 címet, a munkában számítanak a színház társulatára.A társulati ülésen kiosztották az idei évad díjait is. A Nívódíjakat Debrecen város és intézményei, szervezetei valamint szponzorcégek adományozzák az adott évadban kiemelkedő teljesítményt nyújtó színészeknek, énekeseknek. A kuratórium a színház vezetésével egyeztetve ebben az évadban a következő művészeknek ítélte oda a díjakat: Kiss Gergely Máté, Kolonits Klára, Mészáros Tibor, Szakács Hajnalka, Oláh Zsuzsa és Varga Klári.A színház rangos zenei elismeréseinek egyikét, a Rubányi Vilmos-díjat tapasztalt, míg a Neményi Lili Vándorserleget fiatal énekes kaphatja meg. Az előbbit Balczó Péter vehette át, aki a Szerelmi bájital Nemorinójaként nemcsak kiemelkedő énekesi, hanem színészi kvalitásait is kamatoztathatta, míg az utóbbit Biri Gergely, az opera ifjúsági változatában, ugyanebben a szerepben nyújtott alakításáért kapta.A Kardoss Géza Alapítvány különdíját az egykori debreceni színész lánya alapította. Külön érdekesség, hogy ez az egyetlen olyan évad végi díj, amelynek odaítéléséről a színház művészei döntenek. A Kardoss Géza Alapítvány különdíjának kuratóriumi tagjai − Bódi Marianna operaénekes, Bakota Árpád és Mercs János színművészek − az Orlando című monodrámában nyújtott összetett, érzékeny játékáért Sárközi-Nagy Ilonára szavaztak. Az Ígéretes pályakezdő-díjat Halász János országgyűlési képviselő, az MMA felügyelő testületének elnöke alapította 2014-ben. Idén Edelényi Vivien lett a díj tulajdonosa.Fotó: Máthé AndrásTamus István grafikusművész különdíját Mispál Attila rendező, Komiszár János festőművész különdíját Oláh Zsuzsa színművész, míg a Debreceni Kőr Dáma Egyesület különdíját Katona Gábor koreográfus vehette át. A Foto Art-díjat Máthé András alapította, aki 1987 óta fényképezi a Csokonai Színház előadásait. A fotóművész a Nyolc nő, A magyar Faust, a Camille és Az ajtó című produkciókban nyújtott remekléseiért Varga Klárit díjazta.A Thália Nyakkendőt Vranyecz Artúr, míg az egykori építészről, mecénásról elnevezett Csanak József-díjat Láposi Terka, a Vojtina Bábszínház művészeti vezetője kapta. Az elismerést olyan, a társulathoz kötődő személy kaphatja, akinek mecénási vagy művészeti tevékenysége túlmutat a szakmai munkán, erősítve ezzel a város és a társulat kapcsolatát. A Horváth Árpád Alapítvány különdíjában Dargó Gergely részesült.Évad-értékelőjében Ráckevei Anna elismeréssel szólt az idei színházi munkáról: „Igazi szakmai sikerként könyvelhetjük el az idei DESZKA fesztivált, a Verona 1301 meghívását a kaposvári gyermek- és ifjúsági színházi fesztiválra és a KÁVA Egyesület által szervezett drámapedagógiai fesztiválra. Másodszor vettünk részt a MITEM nemzetközi színházi fesztiválon, ősztől a debreceni közönség is láthatja az Imígyen szóla Louis de Funès című, a kritika szerint zseniális előadást a Horváth Árpád Stúdiószínpadon.Büszkék lehetünk a Traviatánkra is, mely előadásunk a Primavera Fesztiválon állótapsos, zajos sikert aratott. Személy szerint én az idén − lehet elfogultsággal vádolni − minden előadásunkra roppant büszke vagyok. Ez a most véget ért évad a harmadik, amit ilyen felállásban töltöttünk együtt, és talán most sikerült eddig legjobban megközelíteni azt az ideális állapotot, amikor az egyes produkcióknál működött az erős belső kohézió, vállalható szakmai minőség jött létre, és a közönség visszajelzései legnagyobb részt pozitívak voltak. A jubileum köré szervezett programjaink is nagy érdeklődés mellett zajlottak, tartalmasan, változatosan, szerethető módon szólították meg az embereket.”MTI, Csokonai Színház
2016.06.20. 07:02
Szinhaz.hu
Így ért véget a 16. POSZT - Itt a gála-tárlat
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kecskeméti színház Macska a forró bádogtetőn című produkciója lett a legjobb előadás a 16. Pécsi Országos Színházi Találkozón, amelynek díjait a tíznapos fesztivált záró szombati gálaesten adták át. Az estről képekben tudósítunk.A szakmai zsűri által legjobbnak értékelt darabhoz két további elismerés kapcsolódik: a legjobb női főszereplő díját Trokán Nóra kapta. A MASZK Országos Színészegyesület és a Mozaik Művészegyesület a legjobb női szereplő díját Csombor Teréznek ítélte oda, ugyanezen előadásban nyújtott alakításáért.A legjobb rendezésért járó elismerést a Forte Társulat/Trafó A te országod című előadásáért Horvát Csaba kapta - ismertették.A szakmai zsűri a legjobb férfi főszereplő díjával László Zsoltot tüntette ki a fővárosi Radnóti Miklós Színház Lear király című darabjában nyújtott alakításáért, a darab díszlettervezőjének, Menczel Róbertnek ítélték oda a legjobb díszletért járó elismerést.Szatory Dávidot a MASZK Országos Színészegyesület és a Mozaik Művészegyesület által a legjobb férfi szereplőnek odaítélt díjjal tüntették ki ugyancsak a Lear királyban nyújtott teljesítményéért - emelték ki a szervezők. Legjobb női mellékszereplőnek Danis Lídiát választotta a zsűri, aki a tatabányai Jászai Mari Színház Tartuffe című előadásában lépett színre, ugyancsak e darab dramaturgja, Szikszai Rémusz lett a legjobb dramaturg. A budapesti Katona József Színház Az olaszliszkai című produkciójában szereplő Tasnádi Bence kapta a legjobb férfi mellékszereplő díját. A legjobb jelmezért járó elismerést a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Vízkereszt, vagy amire vágytok című darabjáért Adriana Grand kapta. A POSZT különdíjával a Budaörsi Latinovits Színház társulatát tüntették ki A Liliomfi című előadásért. A legjobb 30 év alatti színész és színésznőnek járó különdíjat is a Fidelio felajánlásában az ebben a darabban szereplő színészek kapták. A közönségzsűri a Pécsi Harmadik Színház Piszkavas című produkcióját találta idén a legjobbnak. A darabban szereplő Füsti Molnár Éva kapta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Színházművészeti Tagozata által alapított alkotói díjat. A Színházi Dolgozók Szakszervezetének Básti Lajos-díjával a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulatának tagját, Horváth László Attilát jutalmazták a Túl zajos magány című előadásban nyújtott alakításáért - összegezték a színházi találkozó szervezői. Az idei POSZT versenyprogramjában 16 előadás szerepelt, amelyeket Kiss B. Atilla operaénekes és Sólyom András filmrendező válogatott. A találkozó keretében - a versenyprogrammal párhuzamosan - idén először rendezték meg A POSZT bemutatja elnevezésű sorozatot, amelynek keretében 9 produkciót láthatott a Kodály Központban a közönség, míg a korábbi off-programsorozatból kialakított POSZT Fesztivál több mint 100 programmal a Zsolnay Kulturális Negyedben várta a közönséget.A gáláról képekben:1.2. Szente Vajk, a műsorvezető3. Piros Ildikó, a díszvendég 4. 5. Danis Lídia és Garaczi László 6.7. Füsti Molnár Éva8. Várhegyi András, a Fidelio főszerkesztője és Szente Vajk9. Vecsei H. Miklós, Kovács Adrián, ifj. Vidnyánszky Attila, Dóra Béla, Gyöngyösi Zoltán, Szabó Sebestyén László, Böröndi Bence 10. Almási Éva és Balázsovits Edit 11. Vasvári Emese, Boros Kinga, Rácz Tibor, Hegedűs D. Géza 12. Boros Kinga, Csombor Teréz, Rácz Tibor, Vasvári Emese, Szatory Dávid, Hegedűs D. Géza 13. Trokán Nóra 14. Tasnádi Bence, Kiss Mari, Czajlik József 15. Nagy Viktor, Trokán Nóra, Zsótér Sándor, Bognár Gyöngyvér, Csombor Teréz és Piros Ildikó16. László Zsolt17. Bacskó Tünde, Füsti Molnár Éva, László Csaba, Tatai Gergő és a közönség zsűri tagja, Hűbér Zoltán, paralimpikon18. Horváth Csaba, Almási Éva19. Nagy Viktor, Trokán Nóra, Zsótér Sándor, Bognár Gyöngyvér, Csombor Teréz 20. Balázsovits Edit 21. Piros Ildikó 22. Rázga Miklós és Magyar Attila 23. dr. Hoppál Péter 24. Almási Éva 25. Szente Vajk 26. Kocsár Balázs 27. Csombor Teréz és Vasvári Emese 28. Gyöngyösi Zoltán, Böröndi Bence, Szabó Sebestyén László, Várhegyi András 29. Gábriel 30.További képeket itt talál.Fotó: foto.szinhaz.hu / Tóth Berta, Nizsai Dániel
2016.06.20. 05:00
Szinhaz.hu
POSZT: "Vállalni kellett a bakik lehetőségét"
Őri László, Pécs alpolgármestere a tíznapos esemény Kodály Központban rendezett szombati díjkiosztó gálaestjén hangsúlyozta: a fesztivál új vezetősége "jól kormányozta a hajót, szakmai program sikeres volt".A tavalyi POSZT-ra utalva úgy fogalmazott: "sokan voltak, akik egy lyukas garast sem adtak volna azért", hogy idén is Pécsett rendezik meg a fesztivált ez azonban a szakma is és a város összefogásával sikerült. "A törékeny egység létrejöttével sikerült konszenzussal megválasztani a POSZT új vezetését, amelynek megvan a lehetősége, hogy új lendületet adjon találkozónak" - összegzett Őri László. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár köszöntőjében felelevenítette: a POSZT azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a színházi szakma legmagasabb presztízsű rendezvénye legyen. "Noha ennek megtartása törékeny esély", a vélekedése szerint a folyamatok abba az irányba mutatnak, hogy ez így is maradjon.Fotó: POSZT Magyar Attila, a POSZT-ot szervező Pécsi Országos Színházi Fesztivál Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője arról beszélt, hogy a seregszemle szakmai tanácsadó testülete "csillagos ötösre vizsgázott" szakmai alázatból és konstruktív együttműködésből. A találkozó új struktúrájáról úgy vélekedett: idén vállalni kellett "a bakik lehetőségét", hogy a következő POSZT az elvárások szerint működjön. Magyar Attila szerint a Kodály Központ helyszínként való bevonása beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a POSZT Fesztiválnak otthont adó Zsolnay Kulturális Negyed esetében azonban "ki kell értékelni a tapasztalatokat". Az ügyvezető kiemelte: a számok azt bizonyítják, hogy az új irány jó, mivel a tavalyi adatokkal összevetve mintegy 20 százalékkal több fizető néző tekintette meg az előadásokat, a jegybevétel 25 százalékkal nőtt. A POSZT-ot záró gálaesten tizenöt díjat osztottak ki: a Kecskeméti Katona József Színház Macska a forró bádogtetőn című produkciója lett a legjobb előadás. A szakmai zsűri által legjobbnak értékelt darabhoz két további elismerés kapcsolódik: a legjobb női főszereplő díját Trokán Nóra kapta. A MASZK Országos Színészegyesület és a Mozaik Művészegyesület a legjobb női szereplő díját Csombor Teréznek ítélte oda, ugyanezen előadásban nyújtott alakításáért. A POSZT versenyprogramjában 16 előadás szerepelt, amelyeket Kiss B. Atilla operaénekes és Sólyom András filmrendező válogatott.A találkozó keretében - a versenyprogrammal párhuzamosan - idén először rendezték meg A POSZT bemutatja elnevezésű sorozatot, amelynek keretében 9 produkciót láthatott a Kodály Központban a közönség, míg a korábbi off-programsorozatból kialakított POSZT Fesztivál több mint 100 programmal a Zsolnay Kulturális Negyedben várta a közönséget.(MTI)
2016.06.19. 10:32
Szinhaz.hu
Lóháton vette el 31 évvel fiatalabb feleségét a népszerű színész
A népszerű színművész, Benkő Péter a tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtárban mutatta be első, részben önéletrajzi ihletésű könyvét. A Színház, lovak és szerelmek című kötetből sok mindent megtudunk a most 69 éves művész életéről, barátairól, kollégáiról, családjáról. És a nőkről.
2016.06.17. 15:05
Kemma.hu
Büfé üzemeltetésre írt ki pályázatot a József Attila Színház
A József Attila Színház Nonprofit Kft. június 16. nappal pályázatot hirdet a nézőtéri és a személyzeti büfé üzemeltetésére. A pályázati felhívás célja: a színház évi 100.000 - 110.000 fős nézőközönsége, valamint a fellépő művészek és a színház dolgozói részére a színvonalas választék, udvarias kiszolgálás biztosítása mérsékelt árszínvonal mellett.A jogviszony kezdete: 2016.augusztus 15. A jogviszony vége: 2018. június 15.Nyitva tartás: A Színház próba és előadás rendjéhez igazodva.A Pályázat benyújtásának határideje: 2016. július 11. hétfő 12.00 óra Ajánlatkérő nyilvános bontást nem tart.A Pályázat benyújtásának helyszíne: József Attila Színház Nonprofit Kft. Igazgatósága (1134 Budapest, Váci út 63.)Ajánlati kötöttség időtartama: 2016. július 31.A Pályázat benyújtásának módja: A pályázatokat 1 db eredeti és 2 másolati példányban, zárt borítékban kell benyújtani. A bérleti díj minimum mértékét a pályázat tartalmazza.A Pályázat elbírálásának határideje: 2016. július 31.A Pályázókat az eljárás eredményéről írásban értesítjük.Az elbírálás szempontjai: Az összességében legelőnyösebb ajánlat, a pályázati dokumentációban ismertetendő szempontok szerint. A pályázat egyfordulós, nyilvános eljárás.A pályázattal kapcsolatban kérdéseket a következő címen lehet feltenni: igazgatosag@jozsefattilaszinhaz.hu A pályázati dokumentáció IDE KATTINTVA közvetlenül letölthető a József Attila Színház honlapjáról.
2016.06.17. 10:03
Szinhaz.hu
Hétfőn lesz Krencsey Marianne temetése
Június 20-án, a Farkasréti temető művészparcellájában helyezik örök nyugalomra Krencsey Marianne színésznőt. Krencsey Marianne március 30-án hunyt el New Yorkban, életének 85. évében. Az ötvenes-hatvanas évek egyik legnépszerűbb magyar színésznő évtizedek óta az Egyesült Államokban élt, és a New York-i Fészek Klub elnöke volt. Temetése 14 óra 30-kor kezdődik – közölte a család.Krencsey Marianne 1931. július 9-én született Rákoscsabán, 1951-ben került át az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karáról a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendezői főtanszakára.Makk Károly kérte fel a Liliomfi női főszerepére Darvas Iván és Dajka Margit mellé 1954-ben, Krencsey Marianne ezután választotta a rendezés helyett a színészi pályát. Diplomarendezését 1956-ban még teljesítette, diplomáját azonban csak negyven évvel később vehette át.Tizenkét év alatt harminc filmben szerepelt, köztük a Két emelet boldogság, A 9-es kórterem, a Gábor diák, a Szegény gazdagok, A Noszty fiú esete Tóth Marival című alkotásokban. A Magyar Televízió nagy sikerű sorozatában, A Tenkes kapitányában ő játszotta Amália grófnét. Színpadi pályája a Vígszínházban indult, majd Kecskeméten, Szolnokon és Pécsett folytatódott, 1963-1966 között a József Attila Színház tagja volt. 1957 és 1960 között Makk Károly házastársa volt, majd későbbi férjével, Nemes Gyulával együtt 1966-ban disszidált Londonon és Reykjavíkon keresztül az Egyesült Államokba, ahol felhagyott a hivatásszerű színészettel. Előbb banktisztviselő volt, majd egy nyugdíjfolyósító intézetben vállalt munkát, azután húsz évig férje orvosi rendelőjében dolgozott.Faludy György verseinek tolmácsolójaként több sikeres előadást tartott, irodalmi esteket szervezett, részt vett Karády Katalin amerikai bemutatásában, 1993-ban pedig az ő vezetésével alakult meg a Magyarság Jó Hírét Védő Liga. Equinox-2001 (35 év Budapesten - 35 év New Yorkban) című önéletrajzi könyve 2001-ben jelent meg.A rendszerváltás után hosszabb-rövidebb időre évente hazalátogatott, 2003 óta az ő kézlenyomata és aláírása is szerepel a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban található Csillagok Falán. 2008-ban színészi pályafutásáért és a magyar kultúra ápolásáért a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki.
2016.06.16. 18:56
Szinhaz.hu
Kvártélyházi nyár - ZAKO fesztivál és a Csárdáskirálynő Zalaegerszegen
úlius 1-jén megkezdődik a nyári színházi rendezvénysorozat Zalaegerszegen: a IV. ZAlaegerszegi KOrtárs Művészeti Fesztiválon (ZAKO) tíz előadást mutatnak be a Kvártélyházban, amely saját produkcióként a Csárdáskirálynővel készül a jubileumi évadra.Az első nyári színházi fesztivált tíz évvel ezelőtt rendezték meg Zalaegerszeg belvárosában, a Kvártélyház udvarán - idézte fel Balaicz Zoltán polgármester a programokról tartott keddi sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy a teltházas előadások azt igazolták, hogy jó kezdeményezés volt a nyári színházi estek helyszínéül a 18. században emelt Kvártélyház udvarát választani.A ZAKO nyitóelőadása a M/ámor, vagy amit akartok című zenés színmű lesz július 1-jén. Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékának cselekményét Dancser Ildikó mai, magyar környezetbe helyezte - mondta Gáspár Anna, a fesztivált szervező Manna Egyesület elnöke. Kitért arra is, hogy az előadások kiválasztásánál arra törekedtek, hogy vidám, derűs, könnyed darabokat hozzanak Zalaegerszegre, de műsorban megtalálhatók a komolyabb témájú előadások is. A Katona József Színház a Cosi fan tutte című izgalmas operabeavató előadással érkezik Zalaegerszegre. A fesztivál vendége lesz a lendvai Bánffy Társulat is, amely Göncz László Olvadó jégcsapok című életképét mutatja be. A párkapcsolatokról szól a szerelem zsoldosai című kétszereplős produkció Bata Éva és Vinnai András előadásában. Gáspár Anna érdekességként megemlítette, hogy a szerző, Vinnai Andrásné évekig a fiókjában őrizte a drámát, a színpadi változat fia biztatására készült el. Péterfy-Novák Éva Egyasszony című monodrámája - Tenki Réka előadásában - azt érzékelteti, miként lehet derűvel, pozitív életszemlélettel látni és láttatni a tragédiákat. Willy Russell Shirley Valentine című komédiájában egy negyvenes évei végén járó nő története elevenedik meg, a rossz házasságban élő háziasszony - akit Vándor Éva alakít - arról álmodozik, hogyan tehetné színesebbé az életét. A Mary és Max című előadást egy gyurmafilm alapján írta és állította színpadra Vaicz Péter rendező. A történet egy ausztrál kislány és egy autista amerikai férfi barátságát mutatja be. A koncert-színház előadáson Hernádi Judit lép fel. A ZAKO programjában két gyermekelőadás is szerepel: július 3-án a János vitézt, július 10-én pedig a Gardrób Művészeti Csoport interaktív, élőzenés mesejátékát mutatják be Tökváros címmel. Tompa Gábor, a Kvártélyház Szabadtéri Színház ügyvezetője a július 12-én induló saját előadásokról szólva elmondta, hogy száz évvel az első magyar bemutató után színpadra állítják Kálmán Imre népszerű operettjét, a Csárdáskirálynőt. A Magyar Művészeti Akadémia meghívására az operettet novemberben a Hevesi Sándor Színházzal közösen a Pesti Vigadóban is bemutatják. A főbb szerepeket Bot Gábor, Czegő Teréz, György János, Debrei Zsuzsanna, Hertelendy Attila, és Virágh József játssza, a rendező Tompa Gábor. A zalaegerszegi szabadtéri színházban az elmúlt évadok két legnépszerűbb darabját, a Padlás című musicalt és a Komámasszony című vígjátékot is láthatja a közönség idén nyáron.
2016.06.15. 11:01
Szinhaz.hu
Közeleg a Shakespeare Fesztivál - Ifj. Vidnyánszky rendezi a III. Richárdot
1616-ban, 400 éve halt meg William Shakespeare angol színműíró, költő. Emlékére idén kiemelt programokat kínál Gyulán a XII. Shakespeare Fesztivál július 7. és 17. között.A Gyulai Várszínház ajánlója:Ezen a fesztiválon a fiatalok lesznek a középpontban, ahova olyan tehetséges ifjú rendezőket, színészeket hívtak meg, akik új szemléletet, lendületet hoznak a 12 éves Shakespeare-ünnepbe. Ahogy azt már a gyulaiak és az érdeklődő közönség is megszokta, minden évben kifejezetten a Várszínház színpadára készülő produkció is helyet kap. Az ünnepi évben ifj. Vidnyánszky Attilát és alkotótársait kérte fel Gedeon József a Várszínház igazgatója a III. Richárd című produkció létrehozására.Fotó: Szkárossy ZsuzsaAz előadás szerepeit Trill Zsolt, Eszenyi Enikő, Hegedűs D. Géza, Szűcs Nelli, Trokán Nóra, valamint a Színház- És Filmművészeti és a Kaposvári Egyetem színész hallgatói játsszák a A Kamarateremben és annak kertjében. Az ifj. Vidnyánszky Attila, Vecsei Miklós és Kovács Adrián vezette alkotói csoport már több Shakespeare-előadást is létrehozott. A gyulaiak is láthatták az egyiket, a tavalyi Shakespeare Fesztivált ugyanis az Athéni Timon zárta. Shakespeare második leghosszabb műve is nagyrészt várban játszódik, a színpadra álmodott közel 40 szereplőt ez esetben alig húszan játsszák el. A Vecsei Miklós által készített új fordítást is először Gyulán láthatja a nagyérdemű. A próbák elkezdődtek, a POSZT után „összeköltözik” az alkotógárda, hogy tudásuk legjavát nyújtva tudják bemutatni a darabot.SZFEntivánéji álom (fotó: Szkárossy Zsuzsa)Dömötör Andrással már találkozhattunk Gyulán. Tíz évvel ezelőtt, az akkor még rendező-tanuló Shakespeare-vígjátékot vitt színre Vízkereszt, vagy amire vágytok címmel. Az előadásra még most is emlékszünk, hiszen tucatnyi mosógép között játszották az Örkény István Színház művészei. A fesztiválon a Színház és Filmművészeti Egyetem negyed éves hallgatóinak rendezett vizsgaelőadását, a SZFEntivánéji álom című produkciót láthatjuk.Kulcsár Noémi koreográfus vezetésével tavaly a Miskolci Balett művészei a Tószínpadon adták elő a Rómeó és Júliát. Idén nehezebb témát választott az ifjú koreográfus: a Machbetet a Nemzeti Táncszínház és Kulcsár Noémi Tellabor közös előadásában tekinthetjük meg.A magyar program keretében, mint az évad egyik legjobb előadásaként meghívott produkciót a Katona József Színház Ahogy tetszik című előadását nézhetjük meg a Junior Prima-díjas Kovács D. Dániel rendezésében. „Négy emberpár bolyong az ardeni erdőnek nevezett helyen, hogy ha sehol másutt, ott végre legyőzze a félelmeit, és próbára tegye magát és a másikat.” A szereplők között van Fekete Ernő, Újlaki Dénes és Ónodi Eszter.Rómeó és Júlia (Latinovits Színház) A fesztiválon három Rómeó és Júlia előadást is láthatunk különböző rendezésekben. Az egyik kapcsán még egy új fiatal rendező mutatkozik be Gyulán: Berzsenyi Bellaagh Ádám, a Budaörsi Latinovits Színház művészeivel vitte színre a szerelmesekről szóló drámát. Lőrinc barátnak Székely B. Miklóst kérte fel, a Dajka szerepében pedig a friss Kaszás Attila-díjas Spolarics Andreát láthatjuk. A fesztivál első napjaiban szintén a fiataloké a vár előtti terep: a Békéscsabai Jókai Színház Színitanházának másod éves hallgatói is a Rómeó és Júliát játsszák el utcaszínházi stílusban. A fesztivált a kaposvári egyetemisták félelmetesen lendületes Rómeó és Júliája zárja ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében. Az előadás után örömkoncert lesz az osztály rock-zenekarának előadásában Eric Clapton, Lady Gaga, Kylie Minogne, Tom Waits zenéivel.
2016.06.15. 05:00
Szinhaz.hu
Shakespeare Fesztivál: Ifj. Vidnyánszky rendezi a III. Richárdot
1616-ban, 400 éve halt meg William Shakespeare angol színműíró, költő. Emlékére idén kiemelt programok láthatók Gyulán a XII. Shakespeare Fesztiválon július 7. és 17. között.A Gyulai Várszínház ajánlója:Ezen a fesztiválon a fiatalok lesznek a középpontban, ahova olyan tehetséges ifjú rendezőket, színészeket hívtak meg, akik új szemléletet, lendületet hoznak a 12 éves Shakespeare-ünnepbe. Ahogy azt már a gyulaiak és az érdeklődő közönség is megszokta, minden évben kifejezetten a Várszínház színpadára készülő produkció is helyet kap. Az ünnepi évben ifj. Vidnyánszky Attilát és alkotótársait kérte fel Gedeon József a Várszínház igazgatója a III. Richárd című produkció létrehozására.Fotó: Szkárossy ZsuzsaAz előadás szerepeit Trill Zsolt, Eszenyi Enikő, Hegedűs D. Géza, Szűcs Nelli, Trokán Nóra, valamint a Színház- És Filmművészeti és a Kaposvári Egyetem színész hallgatói játsszák a A Kamarateremben és annak kertjében. Az ifj. Vidnyánszky Attila, Vecsei Miklós és Kovács Adrián vezette alkotói csoport már több Shakespeare-előadást is létrehozott. A gyulaiak is láthatták az egyiket, a tavalyi Shakespeare Fesztivált ugyanis az Athéni Timon zárta. Shakespeare második leghosszabb műve is nagyrészt várban játszódik, a színpadra álmodott közel 40 szereplőt ez esetben alig húszan játsszák el. A Vecsei Miklós által készített új fordítást is először Gyulán láthatja a nagyérdemű. A próbák elkezdődtek, a POSZT után „összeköltözik” az alkotógárda, hogy tudásuk legjavát nyújtva tudják bemutatni a darabot.SZFEntivánéji álom (fotó: Szkárossy Zsuzsa)Dömötör Andrással már találkozhattunk Gyulán. Tíz évvel ezelőtt, az akkor még rendező-tanuló Shakespeare-vígjátékot vitt színre Vízkereszt, vagy amire vágytok címmel. Az előadásra még most is emlékszünk, hiszen tucatnyi mosógép között játszották az Örkény István Színház művészei. A fesztiválon a Színház és Filmművészeti Egyetem negyed éves hallgatóinak rendezett vizsgaelőadását, a SZFEntivánéji álom című produkciót láthatjuk.Kulcsár Noémi koreográfus vezetésével tavaly a Miskolci Balett művészei a Tószínpadon adták elő a Rómeó és Júliát. Idén nehezebb témát választott az ifjú koreográfus: a Machbetet a Nemzeti Táncszínház és Kulcsár Noémi Tellabor közös előadásában tekinthetjük meg.A magyar program keretében, mint az évad egyik legjobb előadásaként meghívott produkciót a Katona József Színház Ahogy tetszik című előadását nézhetjük meg a Junior Prima-díjas Kovács D. Dániel rendezésében. „Négy emberpár bolyong az ardeni erdőnek nevezett helyen, hogy ha sehol másutt, ott végre legyőzze a félelmeit, és próbára tegye magát és a másikat.” A szereplők között van Fekete Ernő, Újlaki Dénes és Ónodi Eszter.Rómeó és Júlia (Latinovits Színház) A fesztiválon három Rómeó és Júlia előadást is láthatunk különböző rendezésekben. Az egyik kapcsán még egy új fiatal rendező mutatkozik be Gyulán: Berzsenyi Bellaagh Ádám, a Budaörsi Latinovits Színház művészeivel vitte színre a szerelmesekről szóló drámát. Lőrinc barátnak Székely B. Miklóst kérte fel, a Dajka szerepében pedig a friss Kaszás Attila-díjas Spolarics Andreát láthatjuk. A fesztivál első napjaiban szintén a fiataloké a vár előtti terep: a Békéscsabai Jókai Színház Színitanházának másod éves hallgatói is a Rómeó és Júliát játsszák el utcaszínházi stílusban. A fesztivált a kaposvári egyetemisták félelmetesen lendületes Rómeó és Júliája zárja ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében. Az előadás után örömkoncert lesz az osztály rock-zenekarának előadásában Eric Clapton, Lady Gaga, Kylie Minogne, Tom Waits zenéivel.
2016.06.14. 13:12
Szinhaz.hu
A Könyvhét nyitányaként bemutatták Benkő Péter új kötetét
Benkő Péter első, „Színház, lovak szerelmek” című kötetét mutatta be a József Attila Megyei és Városi Könyvtárban. A személyes hangvételű beszélgetés egyben nyitánya is volt a megyeszékhelyen az ünnepi könyvhét rendezvénysorozatának.
2016.06.09. 21:20
Kemma.hu
Nehéz időszakon van túl Rékasi Károly
Rékasi Károly ismét kórházban van, ezért nem vehette át személyesen a József Attila Színház neki ítélt, díját, amelyről párja, Pikali Gerda értesítette.
2016.06.09. 20:50
Ma.hu
Schneider Zoltán, Spolarics Andrea és Csankó Zoltán a Kaszás Attila-díj jelöltjei
Spolarics Andreát (Budaörsi Latinovits Színház), Schneider Zoltánt (Radnóti Színház) és Csankó Zoltánt (Győri Nemzeti Színház) jelölték idén színész társaik a Kaszás Attila-díjra. A jelöltekre holnaptól szavazhat a közönség.A jelöltek nevét Pokorni Zoltán, az elismerés társalapítója jekentette be csütörtökön. A XII. kerület polgármestere felidézte, hogy 2008-ban, Kaszás Attila halála után azért hozta létre az önkormányzat és a Mozaik Művészegyesület a díjat, hogy legyen egy olyan elismerés, amelyet színészek ítélnek oda színészeknek. A díjra a magyar nyelvű színházak saját társulatuk egy-egy olyan tagját javasolhatták, aki az évadban kiemelkedő művészi teljesítménye mellett jelentős közösségépítő szerepet is vállalt.Spolarics Andrea és Schneider ZoltánIdén harmincnégy társulat választotta ki legjobbnak tartott kollégáját, majd a nomináltak egymás közül választották ki a továbbjutó három színészt: Spolarics Andreát, a Budaörsi Latinovits Színház tagját, Schneider Zoltánt, a Radnóti Miklós Színház művészét és Csankó Zoltánt, a Győri Nemzeti Színház társulatának tagját. A Kaszás Attila-díj nyertesét a közönség a pénteken induló és augusztus 7-én záruló online szavazáson választja ki. A díjátadót az országos színházi évadnyitón tartják, amelynek augusztus 26-án a kecskeméti Katona József Színház ad otthont - mondta el Vasvári Csaba színművész a Mozaik Művészegyesület képviseletében.Csankó Zoltán "Valódi összefogással jött létre ez a díj, hiszen egy civil szervezet és egy önkormányzat kezdeményezésére alakult, amihez a kulturális kormányzat örömmel csatlakozott, és azt gondolom, hogy a színházi szakma közönsége is szeretettel veszi körül ezt a díjat" - emelte ki Szedlacsek Emília, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője. A díjazott 500 ezer forintos díjazásban részesül a Raiffeisen Bank jóvoltából. A Kaszás Attila-díjat a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. gondozza. Az elismerést a korábbi években Szarvas József, Nemes Levente, Mátray László, Mucsi Zoltán, Bányai Kelemen Barna, Borovics Tamás, Nagy Alfréd és Mészáros Tibor vehette át.Színház.hu, MTI
2016.06.09. 13:45
Szinhaz.hu
Mi vagyunk a Grund! - Évadzárón derült ki, mi vár jövőre a Vígben
121. évadra készül a Vígszínház, színházi grundján különleges alakokkal találkozhatnak majd a nézők, ott lesz Raszkolnyikov és Porfirij, Nemecsek és Boka, Puck és Zuboly, II. Erzsébet és Churchill, Pentheszileia és Achilles, Don Juan és Sganarelle. A 120 éves Vígszínház egy éve az Európai Színházak Uniójának tagja, az Unió Európa legfontosabb színházai között tartja számon. Ez egy igazán fontos előrelépés még egy 120 éves színház történetében is. Ebből kifolyólag egyre több rangos meghívást kap a társulat Európából és a világ legtávolabbi helyeiről is, egyre több nemzetközi alkotó érkezik a Vígbe, és nézi meg az előadásokat, viszi hírét szerte a világba.A Vígszínházba hűséges közönség jár, ezt a kiemelkedő nézőszámok is mutatják. A Vígben, a 2015/2016-os évadban, három játszóhelyen 575 előadást 354 869 néző látott. A Vígszínházban 253 előadásra 226 431 ember látogatott el, a Pesti 258 előadása 124 114 nézőt, a Házi 64 előadása 4 324 nézőt vonzott be.A színház közleménye szerint, nagy érdeklődés és siker fogadta a 120. évad bemutatóit. "Az ifjú közönség szívét meghódította az Óz, a csodák csodája, amit hatvan ezren láttak egyetlen évadban. Nádas Péter darabja, a Találkozás sikerét mutatja, hogy meghívást kapott Kínába, a guangzhoui színházi fesztiválra. Magyar színházi társulat még nem járt e kínai városban. A másik nagy elismerés, hogy az Istenítélet meghívást kapott a POSzT versenyprogramjába" - áll a kommünikében.Újra a Vígszínházban rendez a nagyszerű alkotó, Michal Dočekal. Dosztojevszkij Bűn és bűnhődése az orosz irodalom meghatározó remekműve, ugyanakkor egy fordulatos krimi, egy brutális gyilkosság és az azt követő nyomozás története. Raszkolnyikov szerepében Orosz Ákos, Porfirijként Stohl András látható. A Vígszínház az előadást a 100 éve született Jurij Petrovics Ljubimovnak ajánlja.Három új magyar bemutatóra is készülnek. Az egyik legjobban várt Molnár Ferenc szívbe markoló alkotása: A Pál utcai fiúk. A Dés László- Geszti Péter szerzőpáros most Grecsó Krisztián íróval dolgozott együtt a zenés színházi adaptáción, a dramaturg Radnóti Zsuzsa, a koreográfus Horváth Csaba és a rendező Marton László. Nemecsek szerepében Vecsei Miklós először mutatkozik be a Vígszínház színpadán, Bokaként az előző évadban már számos nagy szerepben bizonyító Wunderlich József látható.Bartis Attila a Vígszínház számára írta új darabját, a Rendezést, melyet Szikszai Rémusz rendez a Házi Színpadon. A Vígszínház számára mindig fontosak a női alkotók, és szerzők, most egy filmrendezőnő mutatkozik be saját írásával. Kincses Réka A Pentheszileia Program című darabját szintén a Házi Színpadon láthatják Szilágyi Csenge főszereplésével.Hosszú idő után újra színházban rendez Szabó István Oscar-díjas filmrendező. A Távoli dal című színmű egy vallomás, egy fiú útkereséséről szól. A Házi Színpad előadásának Willem szerepében Józan László.A Víg harmadik bemutatója Shakespeare Szentivánéji álma, az előadást Kovács D. Dániel állítja színpadra, ezzel folytatva a Vígszínház immár hagyománnyá vált Shakespeare-sorozatát. Stohl András, mint Zuboly a drámatörténet egyik legvarázsosabb átváltozásán megy keresztül, Eszenyi Enikő pedig Puckként kerít negyven perc alatt övet a föld körül.Az Audiencia, az utóbbi évek egyik sikerdarabja a Broadway és a West End színházai után a Pesti Színházba érkezik Valló Péter rendezésében. II. Erzsébet királynő, azaz Halász Judit audienciáin fogadja miniszterelnökeit, Churchillt, azaz Lukács Sándort, John Majort, azaz Fesztbaum Bélát, Harold Wilsont, azaz Hegedűs D Gézát. Nemcsak a kormányzás nehézségeibe nyerünk betekintést, hanem megismerhetjük korunk egyik legmegkapóbb személyiségét és minisztereit.Don Juan az egyik legrejtélyesebb, legkülönösebb alakja a világirodalomnak. A Pesti Színház második bemutatójának rendezője Kovács D. Dániel, Don Juanként Hajduk Károly, elválaszthatatlan szolgájaként Hegedűs D. Géza látható.Woody Allen nagysikerű filmjének adaptációja, a Szentivánéji szexkomédia a Pesti Színház harmadik bemutatója. Kern András egy újabb Woody Allen műben látható majd, egy szórakozott filozófia professzort alakít. Az előadás színpadra állítója a kiváló orosz rendező, Aleksandr Bargman.A grund, amit annyian szeretnek, a társulat számára maga a Vígszínház. Legyen Ön is a részese, rágja velük együtt a gittet!
2016.06.08. 18:26
Szinhaz.hu
Felújítják a csúszdás játszóteret a Gellérthegyen
Több mint háromszáz millió forintot fordít idén Budapest zöldfelületi fejlesztésekre. Fejlesztik a Feneketlen tó melletti játszóteret, a Gellérthegyen lévő csúszdásat pedig felújítják. Jut egy kis pénz a József Attila színház előtti területre is.
2016.06.08. 14:55
Hvg.hu
Hatalmas elismerésben részesült a lábadozó Rékasi Károly - Örül, hogy még megélhette
A József Attila Színház hétfői évadzáró ünnepségén Rékasi Károly kapta a Kaló Flórián-díjat, az elismerésnek pedig hihetetlenül örült. A még mindig balesetéből lábadozó színész a Facebook-oldalán köszönte meg az elismerést. Olvasd el, mit írt!
2016.06.08. 07:36
Femcafe.hu
Fehér Anna, Zöld Csaba és Márkó Eszter is díjat vehetett át a József Attila Színházban
Sztankay István-, Kaló Flórián-díjakat, József Attila és Fodor Imre gyűrű-díjakat, valamint közönségdíjakat adtak át a József Attila Színház hétfői évadzáró társulati ülésén Budapesten.A közönség szavazatai alapján a legjobb női alakítás díját Fehér Anna, a legjobb férfi alakítás díját Zöld Csaba, a legjobb mellékszereplő díját Márkó Eszter, míg a legjobb előadás díját az Angyalföldi ballada című előadás kapta - közölte a színház az MTI-vel. A Sztankay István-díjat Kocsis Judit, a Kaló Flórián-díjat Galambos Erzsi és Rékasi Károly kapta. A József Attila gyűrű-díjat Molnár Zsuzsa érdemelte ki, míg az újonnan alapított Fodor Imre gyűrű-díjat Nagyné Kómár Mária pénzügyi vezető és Szalontai Gabriella kelléktárvezető kapta. A Fratelli Goldoni-díjat Boros József színpadmester és Borosné Tóth Emese öltöztető érdemelte ki. A tájékoztató szerint az évadzáró társulati ülésen Nemcsák Károly emlékeztetett arra, hogy a következő, 2016/2017-es évad a 60. jubileumi évad lesz a színház számára, melyre négy nagyszínpadi és három stúdióprodukcióval készül a társulat, valamint bemutatnak egy zenés mesejátékot is. Az új nagyszínpadi előadások között helyet kap a La Mancha lovagja, a Veszek egy éjszakát, a Sörgyári Capriccio, valamint Az üvegcipő is. Az előadásokat Nagy Viktor, Verebes István, Hargitai Iván és Huszti Péter rendezik majd, de a stúdióban bemutatkozik rendezőként Zöld Csaba is, aki Mrozek Nyílt tengeren című abszurdját viszi színre. A Füttyös kalandjai című zenés mesejátékot Márkó Eszter rendezi, a Dunakanyar című kétszemélyes játékot Telihay Péter, az Írók, gyilkosok, lúzerek című produkciót pedig Verebes István állítja színpadra.Az igazgató kitért arra is, hogy bár nyáron zárva lesz a színház, az őszi előadásokra a jegy- és bérletértékesítés zavartalanul folytatódik. A nyár folyamán több vidéki helyszínen lép fel a társulat: június 18-án Békéscsabán a Komámasszony, hol a stukker?, míg július 11-én Szarvason az Angyalföldi ballada című előadással. A 60. jubileumi évadot utcabállal és a Színházak Éjszakájával nyitja a József Attila Színház, amely egy rövid műsorral jelen lesz a Pozsonyi Pikniken is.
2016.06.07. 10:13
Szinhaz.hu
Dragomán-adaptációra készül Armin Petras német rendező a Vígben!
Az egyik legnagyobb német színházi rendező, Armin Petras Dragomán György Máglya című művéből készült adaptációt állít színpadra a 2017/2018-as évadban, a Vígszínházban. Az előadás négy nagyszerű színház, a Vígszínház, a stuttgarti Staatstheater, a drezdai Stadtschauspiel és a nagyszebeni Ruda Stanca Nemzeti Színház koprodukciójában készül.A rendező június 4. és 8. között workshopot tart a Pesti Színházban, melyen a Vígszínház művészeivel dolgozik együtt.Armin Petras Magyarországon kezdi a munkát, ennek az egyik első állomása a vígszínházi workshop. Armin Petras a Vígszínház művészeivel együtt elemzi majd a szöveg rétegeit, helyzetgyakorlatokon keresztül dolgozzák fel a különböző szituációkat, így arra is lehetősége lesz, hogy kialakítsa a jövendő előadás körvonalait. A workshopon a társulat tagjai közül Herczeg Adrienn, Járó Zsuzsa, Kopek Janka, Majsai-Nyilas Tünde, Péter Kata, Tornyi Ildikó, Csapó Attila, Orosz Ákos, Vecsei Miklós és Zoltán Áron vesz részt.Armin Petras rendező, drámaíró, Németország egyik legizgalmasabb és legkiemelkedőbb színházi alakja, 2013 óta a Schauspiel Stuttgart intendánsa. (tagozatok) Berlinben végzett színházi rendezőként, 1987-ben egyik alapító tagja volt a független Medea Ost színházi társulatnak. Számos német színházban dolgozott rendezőként és íróként, a München Kammerspiele, a Schauspiel Leipzig, a Volkshbühne és a hamburgi Thalia Színház több tucatnyi előadásának létrejöttében működött közre. Nem csak saját nevén és Fritz Kater álnéven rengeteg saját művet és adaptációt jegyez. 2003-ban és 2004-ben is megkapta a Mülheim Dramatist díjat, 2005-ben a Leipzig Színház díját vehette át, 2005-ben Lessing díjas, 2007-ben Friedrich Luft díjas lett, 2008-ban pedig az Else-Lasker-Schüler-Dramatikerpreis díjjal jutalmazták. A tizenhárom éves Emma egyszerre vesztette el szüleit és otthonát, váratlanul felbukkanó nagyanyja veszi magához. Boszorkányos öreganyjától tanulja meg a mindennapok szertartásait és mágiáit. De Emma még többre képes, el tudja feledni a történelmi múltat és nemet tud mondani a múltban elkövetett bűnökre. A gyermek mindent látó szeme, a kamasz mohó testisége és a felnőtt józan figyelme szövődik össze a regényben érzéki és érzékeny szöveggé. Dragomán György Máglya című könyve fontos és elgondolkodtató kérdéseket feszeget. Mihez kezdünk, amikor egy ország felszabadul? Megkönnyebbülünk vagy kísértelni fog minket a múlt?Dragomán György Marosvásárhelyen született, családjával 1988-ban települt át Magyarországra. Az ELTE bölcsészkarán végezte tanulmányait angol-filozófia szakon 1992–1998 között, az Eötvös József Collegium és a Láthatatlan Collegium diákja volt. Diplomát angol szakon szerzett, majd három éves PhD képzésen folytatta tanulmányait, mialatt A pusztítás könyve című regényét írta. Ezt követte A fehér király, melyet több mint harminc nyelvre fordítottak világszerte. Számos díjat nyert már el, többek között Bródy Sándor díjat kapott 2003-ban, 2006-ban Artisjus-díjas lett, 2007-ben József Attila-díjjal tűntették ki.
2016.06.06. 10:05
Szinhaz.hu
Jubileumi évadra készül a kecskeméti színház
Tizenegy bemutatóval készül a 2016/17-es jubileumi évadára a kecskeméti Katona József Színház. Az idén 120 éves teátrum ad majd otthont az országos színházi évadnyitónak is augusztus 26-án - mondta Cseke Péter színházigazgató az évadzáró társulati ülésen.A direktor elmondta, hogy a lezáruló évadban, a színház történetében először 397 előadást játszottak. Bérlettel és színházjeggyel június 2-áig 110 687 nézőjük volt. A szabadtéri és vendégelőadásokkal azonban meghaladja látogatottságuk a 120 ezret. "Az elmúlt hét évben sok nehézséget kellett megoldanunk, közösen átélnünk, és túl lenni rajtuk, de a végeredmény egészen jó lett" - mondta, hozzátéve, hogy nagyszerű sikerek kapujában vannak, és az alkotókedvük is megmaradt. A 2015/16-os évad elején, a Vidéki Színházak Fesztiválján a Párcserében játszó Csapó Virág a legjobb női alakítás díját nyerte el. Dobó Enikő Bács-Kiskun megyei Príma-díjat vehetett át, a Tetthely című interaktív bűn- és balesetmegelőzési előadás és alkotógárdája pedig Kecskemét Ifjúságáért Díjban részesült - sorolta Cseke Péter. A színházigazgató utalt rá, hogy tizenhat bemutatójuk volt, benne új színházavatóval, hiszen a Kelemen László Kamaraszínház a pályázati forrásból felújított egykori városi mozi épületébe költözött. Hangsúlyozta, hogy a Kecskeméten folyó munka elismerésének tekinti, hogy a Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT) a társulat két előadással is fellép."Ünnepeljük meg a nagy találkozást!" lesz a jelmondata a következő évadnak - tájékoztatott a direktor, hiszen 120 évvel ezelőtt, 1896. október 14-én nyitott meg kapuit a kecskeméti Katona József Színház. A teátrum megnyitó ünnepsége három napig tartott, és Katona József Bánk bán című darabját mutatták be, részben a budapesti Nemzeti Színház művészeinek előadásában - tette hozzá. Az öt nagyszínházi, bérletes bemutatók sora a 2016/17-es évadban szeptember 30-án Shakespeare Vízkeresztjével kezdődik, rendezője Mohácsi János lesz. Szirmai Albert-Bakonyi Károly szerzőpáros Mágnás Miska című operettjét Rusznyák Gábor rendezi, bemutatója november 18-án lesz. Ray Cooney Család ellen nincs orvosság című előadást Cseke Péter és Szerednyei Béla rendezésében január 6-án láthatja a közönség. Henrik Ibsen Hedda Gabler című darabja jövő év február 17-én kerül színre Zsótér Sándor rendezésében. Az utolsó bérletes nagyszínházi előadást a következő év április 14-én mutatják be. Szép Ernő Vőlegény című színművét Szikszai Rémusz rendezésében láthatják a nézők. Idén is várják a fiatalabb generáció tagjait is: a nagyszínházban a Micsoda társaság című előadást október 5-én, az És közben szól a dal 2. munkacímet viselő darabot március 2-án mutatják be. Mindkettőt Cseke Péter rendezi. A kamaraszínházban Kacsóh Pongrác János vitéz című darabját Szente Vajk állítja színpadra október 7-én, Schiller Ármány és szerelem című drámája február 24-én Rusznyák Gábor rendezésében lesz látható. A stúdiószínházban november 11-én mutatják be a Katona József drámaírói pályázat díjnyertes darabját Kocsis Pál rendezésében, míg Csehov Platonov című műve, melyet Szász János rendez, január 7-én kerül színre. A teátrum hagyományteremtő szándékkal hozta létre a kecskeméti Újvilág Passiót 2012-ben, a produkciót idén június 10. és 12. között láthatják az arborétumban. Ehhez kapcsolódóan az Európassió Szövetség éves kongresszusát 2017-ben Kecskeméten tartja, amikor 18 európai ország több mint 90 tagszervezete találkozik majd itt. Az évadzáró társulati ülésen elismeréseket is átadtak: a színész özvegye, Frigyesi Tünde által alapított Csizmadia László-díjat Pál Attila színművész kapta, míg a társulat tagjainak szavazatai alapján Az évad embere Mészár Zsuzsa művészeti titkár lett.(MTI)
2016.06.05. 06:00
Szinhaz.hu
"Igazságomból nem engedtem soha" - 40 éve hunyt el Latinovits Zoltán
Latinovits Zoltán posztumusz Kossuth-díjas színész, a magyar "színészkirály" negyven éve, 1976. június 4-én halt meg.Latinovits Zoltán pályájáról:1931. szeptember 9-én született Budapesten. Apja, Latinovits Oszkár délvidéki földbirtokos egy nappal ezután elhagyta a családot. A Gundel famíliából származó anyja később Frenreisz István belgyógyászhoz ment férjhez, ebből a házasságból született Bujtor István színész és Frenreisz Károly zenész. Latinovits érettségi után asztalos tanonc, hídépítő munkás volt, majd a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán tanult, magas szinten kosárlabdázott is, és szenvedélye volt a vitorlázás.A gimnáziumi színkörben egy epizódszerepben figyelt fel rá Bajor Gizi, aki a legenda szerint azt mondta neki: "magának feltétlenül színésznek kell lennie". 1956-ban építészmérnöki diplomával szerződött a debreceni Csokonai Színházhoz, egy év múlva Miskolcra került, ahol a társulat vezető színésze lett. 1960-ban Pavel Kohout Ilyen nagy szerelem című drámájában partnere a vendégszereplésre meghívott Ruttkai Éva volt, kettejük között életre szóló szerelem szövődött. Latinovits 1962-től a Vígszínház, 1966-tól két évig a Thália Színház, majd 1969 és 1971 között ismét a Vígszínház tagja volt. A fővárosban ezután gyakorlatilag bojkottra ítélték, ezért 1971 és 1973 között a veszprémi Petőfi Színháznál dolgozott, ahol rendezőként is bemutatkozhatott. Utoljára az Operettszínházban Békeffi István A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak című zenés játékában lépett színpadra.Számtalan színpadi szerepe közül talán a legemlékezetesebb a vígszínházi Rómeó alakítása a Júliát játszó Ruttkai Évával, továbbá Savonarola (Thomas Mann: Fiorenza) Ivan Karamazov (Dosztojevszkij: Karamazov testvérek), Cipolla (Thomas Mann: Mario és a varázsló), a festő (Arthur Miller: Közjáték Vichyben), Ványa bácsi Csehov drámájában és az őrnagy Örkény István Tóték című darabjában. Az Örkény-dráma filmváltozatában (Isten hozta, őrnagy úr) is ő játszotta az őrnagyot.Ötvennél több filmszerepe közül kiemelkedik Büky százados (később őrnagy) a Hideg napokban, az Ötödik pecsét civil ruhás nyilasa, a Karinthy Frigyes művéből készült Utazás a koponyám körül című filmben az író és másik énje (ezért az alakításért a San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztivál legjobb férfiszínésznek járó díját vihette haza). Szerepelt többek között a Várkonyi Zoltán rendezte Jókai-adaptációkban (Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán), Jancsó Miklós Oldás és kötés és Szegénylegények című korszakos filmjeiben is. Emlékezetes a 141 perc a befejezetlen mondatból Wavra professzora, a Pendragon-legenda Bátky Jánosa és természetesen a Huszárik Zoltán rendezte Szindbád, a magyar filmtörténet egyik kiemelkedő alkotása, a szerep, amely összefonódott Latinovits nevével. Ha kellett, operettet játszott vagy sanzont énekelt, a Hol van az a nyár vagy a Szeretni bolondulásig 40 éve nem hiányzik a kívánságműsorokból. Rendkívüli tehetséggel, szuggesztíven adta elő Ady Endre, Kosztolányi Dezső, József Attila, Illyés Gyula verseit, szakítva a hagyományos, értelmező versmondással, hátborzongató szenvedéllyel szavalt. Utolsó rádiófelvételén, 1976. június 3-án a Rákóczi-induló című dokumentumjátékban Ady Két kuruc beszélget című versét mondta el.Színpadi alakításait őszinte indulatok, belső tűz, az érzelmek és az értelem harmóniájából fakadó ábrázolás, egész munkásságát megszállott, kérlelhetetlen igényesség jellemezte. Ő maga azt mondta: "Igazságomból nem engedtem soha, káros szenvedélyem a dohányzás, meg az, hogy tehetségtelen, ezért rosszakaratú emberekkel összeférhetetlen vagyok". Harcait, igazságkeresését írásban is megfogalmazta a Ködszurkáló című önéletrajzi kötetében, a halála után megjelent Verset mondok című könyvben a szavalással kapcsolatos nyilatkozatait, tanulmányait, elemzéseit gyűjtötték össze. Sokat viaskodott a hatalom képviselőivel és a színházi élet irányítóival, az általa elképzelt színházat a hozzá hasonló szemléletű színészek és színházi emberek közreműködésével soha nem hozhatta létre. Ha nagyon elkeseredett, azt mondogatta: Lehet, hogy mégis építésznek kellett volna lennem. Idegei felőrlődtek, egymást érték a kórházi kezelések, állapota egyre rosszabbodott. A mai napig vitatott, hogy 1976. június 4-én öngyilkossági szándékkal lépett-e a vonat elé a balatonszemesi vasúti átjáróban, vagy baleset történt. A helyi temetőben nyugszik, Szemesen működik 1984 óta a Latinovits Zoltán Emlékmúzeum. A modern magyar színháztörténet egyik legjelentősebb egyéniségéről barátja, Illyés Gyula így nyilatkozott: "Megsiratni való, hogy mint a többi veszélyes zsenit, őt sem tudtuk megtartani".1966-ban Jászai Mari-díjat, 1970-ben Balázs Béla-díjat, 1975-ben érdemes művészi címet kapott, a Kossuth-díjjal 1990-ben posztumusz tüntették ki. Nevét viseli a Budaörsi Latinovits Színház, ahol Melocco Miklós által készített mellszobra is áll, a veszprémi színház Latinovits-Bujtor Játékszínje (féltestvére, Bujtor István 2008-2009-ben a teátrum igazgatója volt), valamint a Gundel Étterem kávézója, ugyanis a színész a ház első emeletén jött a világra. 2002-ben kisbolygót neveztek el róla.A Színészkirály szavaival:Szuverenitás: "Az ember lényegében mindig köteles megóvni a maga szuverenitását - ami nem magányosság. Számomra azt jelenti, hogy meg kell óvnom azt a frisseséget és megújulni tudást, ami esetleg egy gépies premiersorozatban, állandóan egy színháznál, egy társulatnál dolgozva - talán megkopnék. Úgy érzem, hogy egy kollektívának hitet és erőt tudtam adni Kecskeméten és Veszprémben, ahol rendeztem is. Debrecenben tanultam meg, mi a kollektív színház. A debreceni színházban nőttem fel, amelyre ma is nosztalgikusan mint kollektív színházra emlékszem, hiszen minden jó színház az."A veszprémi távozásról: "Két év után visszavonták azt a lehetőséget, hogy rendezzek. De valamit enyhítettek, a társulat hatására közölték: szerepre szerződtetnek. Kilométerpénzt nem fogadok el - ezt válaszoltam. Hogy hogyan jött létre ebben a társulatban a kollektíva, mi volt a veszprémi csapatnak a lényege? Jobb lenne, ha ez nem az én számból hangoznék el. De hogyha hisznek nekem, higgyék el: valóban megszületett ott egy olyan csapat, amely még klubot is csinált sajátkezűleg. Szögeztünk, festettünk - dolgoztunk társadalmi munkában. Az előadásokon pedig olyan szellem uralkodott, mely a régi nagy csapatokra emlékeztetett. A kérdésre visszatérve: hibát én is követtem el. Németh László Győzelem című színdarabjának premierjére már teljesen ki voltam merülve: főszerepet játszottam, vidékre jártunk, és másnap egy új darabot kellett rendeznem. Éjjel a színházban pedig egyéni beszélgetések során próbáltam a magam szerény eszközeivel lelkileg szétesett társaimat összeszedni, hitet önteni beléjük. A teljes elfáradás a premieren következett be, és ez személyes súrlódásokhoz vezetett. De hangsúlyozom: nem ezek miatt távoztam, hanem azért, mert továbbra is szerettem volna rendezni..."A színész: "A színész rendkívül összetett ember. Sokféle én-gén rejtőzik benne, és szangvinikusabban, nagyobb lázzal, nagyobb hőfokon ég és él, mint a többi ember, hiszen foglalkozása folyton égést, folyton gondolkozást, földúsított érzelmi világot kíván tőle. Következésképpen kevésbé fegyelmezhető, rendszerezhető, kevésbé kollektivizálható. Akkor értékes, ha minél egyedibb, minél több „én" van benne. Természetesen ezek az „én"-ek összevesznek időnként, néha botrányos jeleneteket is rendeznek - és amíg az ember fiatal, addig ezeknek az indulatoknak (vagy összeütköző „én"-eknek) nem szab gátat, így gátlástalanul kitörnek. Fiatalabb éveimben majdhogynem az volt az élet- és a munkafeltételem, hogy ne hagyjam magam kötelékek közé zárni, és szankciók által megzavarni, hanem engedjem teljesen szabadjára a magam ösztöneit. (A neveltetésem miatt teljesen csökevényes ösztönéletet élhettem, hiszen szigorú fegyelemben nőttem fel. Kiszabadulván, építészmérnöki diplomával a kezemben, a színházban kezdtem kiélni azokat az ösztönöket, amelyeket addig elnyomtak.) Az én "magányom": hogy őrzöm magamban azt, ami kollektívaképző erő és hit, ezeket nem adom föl. Ez persze csak látszólag magány, mert én korántsem érzem magam magányosnak."Szeretet: "Emberek szeretet nélkül nem képesek csapatban dolgozni. Ha szeretik egymást, azt jelenti, hogy napközben igyekeznek lehetőségeik szerint együtt lenni. Hiszen az előadások nem a próbán születnek meg, hanem a beszélgetésekben, itt vagy ott. A próba arra való, hogy kipróbáljuk azt, amit már elgondoltunk előre. Este, délben, ebéd közben, vacsora közben, séta közben."Magasugrók: "A magasugrók bizonyos magasságokat kihagynak, hogy kipihenjék magukat, s legyen lendületük a magasabbra tett lécet átugrani. Tehát: kihagyom ezeket a szerepeket, nem ambicionálom, hogy eljátsszam Hamletet, II. vagy III. Richárdot, Henriket - tehát semmiféle klasszikust. Egyetlen ambícióm: négy évvel Veszprém után ismét összehozni egy kollektívát, de most már úgy, hogy a műsortervet közösen állítsuk össze új magyar darabokból. A drámaírók műhelye lehetne ez, és egyben színészképző is, hiszen abban is nagy a hiány. A drámaírónak nincs műhelye Magyarországon - kivéve talán Pécset vagy egy-két várost. A drámaírás mesterség, s ezt csak a színpadon lehet megtanulni, próbák közben. A drámaíró együtt írhatná velünk, változtathatna a darabon. Tehát nem ambícióm, hogy klasszikus szerepeket játsszak el, s még egy nyomot hagyjak azon a széles országúton, amelyen már rengetegen jártak előttem és én lennék talán a milliomodik."Optimizmus: "Annak ellenére, hogy nem látszik rajtam, javíthatatlan optimista vagyok, s míg élek, az leszek, a mi ügyünket illetően. A „mi" olyan embereket jelent, akik szintén azzal a bélyeggel járnak-kelnek, hogy összeférhetetlenek. A legjobb színészek gyakran ezt a jegyet veszik magukra, mert a műtársulatokban, amelyek ma vannak - tisztelet a kivételnek - természetes módon összeférhetetlen az az egészséges színész, aki valamit akar és valamit tud. Lehetetlen dolgokban nem lehet részt venni. Az a vágyam, hogy minden ilyen összeférhetetlen, „magányos farkas" végre összekerüljön egy csapatba, és akkor kiderülne, hogy vajon magányosak-e és összeférhetetlenek-e valóban, s nem abban a kötelékben volt-e a hiba, mely tartotta őket."Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum, Színház, Színházhu
2016.06.04. 05:00
Szinhaz.hu
Összesen 10 díjat szereztek a magyarok a szerbiai Sterija Játékokon!
Összesen tíz díjat szereztek magyar vagy magyar vonatkozású előadások a 61. alkalommal megrendezett Sterija Játékok elnevezésű szerbiai színházi fesztiválon Újvidéken.A zsűri szerda késő esti döntése értelmében a legjobb rendezésnek és a legjobb díszletnek járó díjat Urbán András kapta a nemzeti identitásról szóló, Hazafiak című előadásért, amelyet a belgrádi Szerb Nemzeti Színházban rendezett. Ugyanez az előadás nyerte el a legjobb zenének járó elismerést, valamint a kritikusok díját is. Urbán András az előadásról az MTI-nek korábban azt mondta, az előadás még ma is aktuális, a hatalom körüli bonyodalmakról szól, nem utolsó sorban arról, ahogyan az ember folyamatosan áruba bocsátja az identitását. A színészeknek járó egyik Sterija-díjat G. Erdélyi Hermina kapta a címszereplő megformálásáért a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának Édes Anna című előadásában, amelyet Czajlik József rendezett. Szintén a legjobb színészeknek járó díj egyikét nyerte el Balázs Áron az Újvidéki Színház és az újvidéki Szerb Nemzeti Színház koprodukciójában létrehozott Hegedűs a háztetőn című előadásban Tevje, a tejesember szerepéért. A színész emellett az újvidéki Dnevnik napilap díját is kiérdemelte. A Béres Attila rendezte Hegedűs a háztetőn ezen felül magáénak tudhatja a legjobb jelmezért és a legjobb koreográfiáért járó elismerést, valamint a fesztivál közönségdíját is. A május 26. és június 2. között megrendezett szerbiai fesztiválon hét előadás versenyzett a fődíjért, amelyet végül a belgrádi Atelje 212 Színház Pijani (Részegek) című produkciója nyert el. A fesztiválon a versenyprogramon kívül mutatták be Pintér Béla Fácántánc című előadását.MTI
2016.06.03. 09:14
Szinhaz.hu
"Kisbolygó lehetek egy nagy színházi rendszerben" - Interjú Szűcs Nellivel
Színpadi változások állandóságáról, az élő és kortalan előadásokról, titkokról.Szűcs Nellinek, az érettségi előtt álló tiszaújlaki diáknak annak idején azért javasolta a tanára, hogy jelentkezzen a színművészetire, mert ott majd kedvére énekelhet, komédiázhat. Fel is vették a kijevi főiskolára. Azóta nagy utat járt be: Beregszász és Debrecen után következett a Nemzeti Színház. Egykori tanárának igaza lett: lassan húsz éve kedvére énekelhet, komédiázhat – mégsem lett komika vagy primadonna. Azt mondja, a primadonna csak primadonna, viszont egy jó színész bármilyen szerepbe belebújhat.Kezdjük a végén! Volt már darabtemetésen? Arra gondolok, amikor szabadon, kedvére komédiázhatott volna. – Darabtemetésünk még nem volt. Majdnem minden beregszászi előadásunk is több mint tízéves. Amit ma már nem játszunk, arról sem tudtuk előre, hogy mikor lesz vége. Soha nem volt olyan alkalom, amikor azt mondtuk volna, hogy ez lesz az utolsó előadás. Volt olyan – mint például az eredetileg 20 éve bemutatott Sólyompecsenye, a Boccaccio Dekameronja alapján készült előadás –, hogy már egy éve nem játszottuk, aztán mégis elővettük. És újra élt. Újra működött. Nincs megállás. Ezek az előadások mindig tovább épülnek, újabb színekkel, újabb tartalmakkal gazdagodnak. Azt tanultam, és ezt tapasztalom is: a színház lüktető, élő szervezet. Változnak a nézők, a színészek, az emberi viszonyok. Minden előadás egy kicsit más. Nekem mindennap elölről kell kezdenem az egészet. Mindig újra kell fűznöm a gyöngyöket.Részlet a Sólyompecsenyéből. Rácz József, Tóth László, Trill Zsolt, Szűcs Nelli.Semmi rögtönzés?! Váratlan poénkodás?! – Egy jóhiszemű, a darab keretein belül maradó poén vagy szokatlan reakció lendületet adhat az előadásnak. Előfordulhat, hogy elfárad a színész, bele is fásulhat egy szerepbe, olyankor jótékonyan hathat a provokálás. De ha valaki úgy jön be a színpadra, mintha a munkahelyén kezdené a műszakot, no, akkor már meg is halt az előadás. Hogy Fedák Sárit idézzem: „Ez nem hivatal, ez hivatás!” Itt mindig toppon kell lenni, ha esik, ha fúj. A néző nem kérdezi, hogy ez hányadik előadás, neki az első. A darabtemetésnek is csak akkor van értelme, ha tudja a néző, hogy lekerül a műsorról egy-egy sikerrel játszott darab, és ha korábban már látta, ismeri az előadást, úgy tudja csak értékelni az ilyenkor szokásos meglepetéseket. De nem minden műfaj – leginkább csak a vígjáték vagy egy zenés előadás – viseli el ezt a vidám búcsúztatást.Vígjátékok, zenés darabok – ezek azok a műfajok, amelyek eddig elkerülték! – Nem teljesen. Nagy sikerrel játszottuk például a Karnyónét. Remek vígjáték! Ráadásul énekelhettem is benne. Vagy Hobóval a Vadászat szintén zenés feladat volt. Nem lettem énekes színész, de szeretek énekelni. És ha valamit szívvel csinál az ember, akkor a kisebb hibákat megbocsátja, vagy észre sem veszi a közönség.De hagyományos, klasszikusnak mondható zenés darabban nem játszott. Nem lett primadonna. – Egy musicalben részt vehettem. Debrecenben a West Side Storyban én is ott énekeltem – mint Rosalinda – az Amérikát. A klasszikus operett tényleg kimaradt. De visszakérdezek: mi az, hogy primadonna?! Én inkább jó színész akarok lenni, mint primadonna. Jó színészként lehet valaki primadonna, de nem biztos, hogy minden primadonna jó színész. Egy jó színész bármilyen szerepbe belebújhat. Nekem szerencsém volt, mert nagyon sokféleképpen megmutatkozhattam.Most éppen – mint Fedák Sári – primadonna lesz, csak nem operettben, hanem az önálló esten! – Fedák Sári népszerű primadonna volt, rajongott érte a közönség, direkt neki írtak darabokat a szerzők. Sütkérezhetett volna a sikerben, élvezhette volna a rajongók szeretetét, ülhetett volna a babérjain, de ő képes volt váltani, újrakezdeni. Drámai színészként is állta a sarat. Olyan nagy művészekkel emlegették együtt, mint Varsányi Irén, Márkus Emília, Jászai Mari. Szigorú kritikusok írták róla, hogy nagyszerűen táncolt…Jelenet a Két sebzett hattyúbólA „lábával énekelt”! – Nagyszerűen táncolt, de a hangjával sem volt semmi baj! Szerencsére maradt néhány felvétel, és bárki hallhatja: tisztán, szépen énekelt. Nem véletlenül játszhatták háromszáznál is többször a János vitézt, de a Bob herceg is hatalmas siker, százas széria volt. Olyan jól keresett vele, hogy abból épülhetett fel a beregszászi Zsazsa-lak.Fedák Sári és Szűcs Nelli pályáját hasonlítgatva Beregszász tűnik a legerősebb kapcsolatnak! Onnan eredeztethető az érdeklődés? – Nem nagyon érzékeltem én otthon a Fedák-kultuszt. Azt persze tudtuk, hogy ott született a híres színésznő. Maradtak fenn vele kapcsolatos történetek. Emléktábla is van az egykori kúrián. De nem a közös szülőföld vagy a beregszászi hagyományok ápolása miatt kezdtem el foglalkozni Fedák Sári történetével, hanem az ember miatt! Vidnyánszky Attilának, az igazgatónknak köszönhetem ezt a találkozást is. Tavaly, amikor Attila itt, a Nemzetiben rendezte a Molnár Ferenc-darabot, A fehér felhőt, akkor hívta fel a figyelmemet Fedák Sári emlékirataira, csak annyit mondott: ez te vagy. Óriási élmény volt ez a könyv, a Te csak most aludjál, Liliom. Nem tudtam letenni. Nyilván a híres író, Molnár Ferenc és az ünnepelt színésznő legendás kapcsolata miatt is érdekelt, de elsősorban Fedák Sári története érintett meg. Egy ember hihetetlen ereje, tehetsége, az összes tévedése, önkritikája. Róla, érte és miatta készül ez az önálló est. Remélem, sikerül cáfolnom néhány vele kapcsolatos pletykát, igazságtalan vádaskodást. Elsősorban az embert szeretném megmutatni, a művészt, akinek voltak ugyan rossz döntései, és nagy árat kellett fizetnie mindezért – megjárta a poklokat, feljelentették, bebörtönözték, száműzték –, mégis ember tudott maradni. Külföldön is befutott, de ő magyar színésznő volt. Arra vágyott, hogy itthon bizonyítson. Nem magyarkodott, csak magyar volt. És hamisnak bizonyultak vele kapcsolatban az antiszemita-vádak is, hiszen nagyon sok zsidó származású kollégája, barátja volt. Nem akarok én ezzel az előadással politizálni! De azért az eszembe jutott a felkészülés során – amikor mindent, amit csak lehetett elolvastam tőle, és arról a korról, amelyben élt –, hogy semmi sem változott. A politikai játszmák, az elvadult hatalmi harcok ugyanúgy megronthatják az emberi kapcsolatokat, tönkre tehetik, megalázhatják az embert ma is, mint régen.Nemcsak játssza Fedák Sári szerepét, de a színlap tanúsága szerint részt vett a színpadra alkalmazásban, a díszlettervezésben is… – Mindenben! Tényleg teljesen a magaménak érzem ezt az előadást. Nyilván szükségem volt segítőkre, szakemberekre is, de ebben az esetben is megtapasztalhattam, hogy léteznie kell annak a fölöttünk álló erőnek, amely irányít bennünket, igazgatja a dolgainkat. Onnantól kezdve, hogy elolvastam az emlékiratot, és megfogalmazódott bennem az önálló est gondolata, sorra kaptam a jeleket, a megerősítéseket. Működött a vonzás hatalma. Előkerültek elveszettnek hitt kéziratok, kották. Valaki nekem ajándékozta Fedák Sári 1929-ben megjelent könyvét, az Útközben című kötetet. Kapcsolatba kerültem Fedák Sári rokonaival. Két barátommal – akikre azóta átragadt az én rajongásom – elmentünk Nyáregyházára is, ahol Sári az utolsó éveit töltötte. Az ottani emléktáblán a név alatt elsőként az szerepel, hogy színművész és csak utána következik a primadonna. Ez is megerősített. Aztán Zsolttal, a férjemmel jártunk a Farkasréti temetőben, és amíg kerestük Fedák Sári sírját, csodálatos találkozások részesei lehettünk. Ahogy ott bolyongtunk, előbb egy idős úr segített nekünk, hogy merre menjünk. Ő pedig úgy sétált ott az egykori művészek sírjai között, mintha régi kedves ismerőseit látogatná. Jó volt látni, hogy vannak még, akik emlékeznek ezekre a fényes csillagokra. Aztán egy hölgy csodálkozott ránk, hogy mi biztos színészek vagyunk, és milyen szép, hogy rózsát viszünk a nagy elődöknek. Ez adta az ötletet, hogy segítenünk kellene a sírgondozást, elég lemondani napi egy kávéról, hogy azoknak a sírjára is kerüljön virág, akiknek esetleg már nincsenek rokonaik, nem élnek a hozzátartozóik. Közben megismerkedtem Dávid Zsuzsával, aki korábban foglalkozott Fedák Sári történetével, és őt kértük fel a rendezésre, közösen készítettük el a forgatókönyvet, együtt találtuk ki az előadást.A két Fedák. Jelenet az előadásból.Ez az első alkalom, hogy egyedül kell állnia a színpadon! – Ez az első önálló estem, de vannak azért ennek előzményei. Ilyen például a 2012-ben Debrecenben Hobóval bemutatott Ballada a két sebzett hattyúról című előadásunk. Azt ugyan ketten játsszuk, de gyakran állok egyedül a színpadon. Ráadásul kettős szerepem van: hol a telefonközpontos, hol pedig Viszockij szerelme, Marina Vlady vagyok. Nem könnyű feladat.Biztos vagyok benne, hogy a Fedák Sári-bemutató kapcsán másoknak is eszébe jut majd keresni a két színész között a találkozási pontokat. Például Fedák Sári egyik legnagyobb sikere a János vitéz volt… – Én is játszom a János vitézben, bár én a gonosz mostoha vagyok, és a mi előadásunk eredeti, Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján készült, Fedák Sári pedig a Kacsóh Pongrác-féle daljátékban volt a címszereplő.Legendás nadrágszerep! – Nadrágszerepem nekem is volt már. Még a beregszászi színházban mutattuk be a ’90-es évek elején Beckett Godot-ra várva című darabját. Abban én kaptam Estragon szerepét. Egyébként ezért Nagyváradon egy stúdiószínházi fesztiválon megkaptam a legjobb női alakítás díját.Petőfi Sándor elbeszélő költeményével akkor találkozott először, amikor itt a Nemzeti Színházban, 2014-ben bemutatták a János vitézt? – Tudom, hogy minden magyar iskolás tanulja a János vitézt, de én ukrán iskolába jártam, így először a lányunkkal, aztán a fiunkkal olvastam. Nekem nagyon sok bepótolni valóm van még mindig, hiszen a tiszaújlaki iskolában sem magyar irodalmat, sem magyar történelmet nem tanultunk. De ha én akarom, ha van kedvem hozzá, bepótolom. Ha én magyarnak vallom magam, és én magyar vagyok, akkor számomra ez fontos.Lett volna Tiszaújlakon magyar iskola is! – Amikor én iskolás lettem, a mi falunkban ha valaki azt akarta, hogy boldoguljon a gyermeke, és majd felvegyék valamelyik főiskolára vagy egyetemre, akkor az ukrán iskolába íratták. Talán erősebb is volt akkor az ukrán iskola, mint a magyar, de mindenképpen nagyobb esélyt adott a továbbtanulásra. Ki gondolta volna 30-35 évvel ezelőtt Kárpátalján, hogy itt bármi megváltozhat. Eltűnik a vasfüggöny, megnyíltak a sorompók, bármikor szabadon jöhetünk-mehetünk. Annyi haszna azért mégis volt az ukrán iskolának, hogy megtanultam az ukrán nyelvet, igaz, az órákon magyarul súgtunk egymásnak. Én ráadásul édesanyámtól megtanultam az oroszt is. Úgy érzem, azzal is több lettem.Szűcs Nelli, Cserhalmi György, jelenet a Körhinta c. előadásbólAz anyanyelve végül is orosz… – A családban és a faluban is magyarul beszéltünk. Édesanyám Arhangelszk megyéből származik, édesapám ott volt katona. Azt hiszem, a mama semmit sem tudott Kárpátaljáról, amikor ideköltözött, de tökéletesen beilleszkedett, elfogadta az itteni szokásokat, megtanult magyarul beszélni, főzni, énekelni. De azért nekünk, a gyerekeknek oroszul is énekelt.Tőle örökölte az éneklés szeretetét? – Akkoriban minden munkahelyen volt kórus, természetesen a szüleim is kórustagok voltak. Mondhatnám azt is, hogy nekik köszönhetem az éneklés szeretetét, és ez is segített a pályám során, de ennél sokkal fontosabbat örököltem tőlük: a becsületes munka tiszteletét, a szorgalmat, a család szeretetét.Mit szóltak a szülei, hogy a színművészetire jelentkezik? – Szerencsém volt, elfogadták a döntésemet. Igaz, édesanyám megijedt egy kicsit, amikor kiderült, hogy felvettek. Nem akarta elhinni, hogy az ő duci kislányából színésznő lehet. Talán a kudarcoktól féltett.Emlékszik arra, mikor döntötte el, hogy színésznő lesz? – Gyerekként, fiatal lányként nem sokat töprengtem én azon, mi leszek, ha nagy leszek. Éltem a világom: örültem a tavasznak, a nyárnak, a télnek, a hónak. Imádtam biciklizni. Jártunk a Tiszára. Nem foglalkoztam a holnappal. Csak amikor a technikatanárom megmutatta az újságban a hirdetést, hogy Kijevben a színművészetin indul egy magyar osztály, akkor kezdett foglalkoztatni a gondolat. A tanáraim talán a nyitottságom, a vidámságom miatt gondolták, hogy ott a helyem. Az iskolában sokat szerepeltem, az ünnepségeken, a szavalóversenyeken szép sikereim voltak. De az előválogató előtt arra már időm sem volt, hogy megtanuljak három monológot: csak egy mesét és egy Petőfi-verset, A falu végén kurta kocsmát tudtam, amikor a tanár úr beültetett a kocsijába, és elvitt a beregszászi meghallgatásra. Onnantól kezdve pörögtek az események. Vidnyánszky Attilának köszönhetően, aki a tanárunk volt, olyan csapat jött össze, akikkel képesek voltunk színházat teremteni Beregszászon. Ma is megnyugtató érzés számomra, ha azokkal játszhatom, akikkel együtt kezdtük ezt a pályát. A főiskola előtt egyikünknek sem volt semmilyen színházi tapasztalata, így teljesen tisztán, előítéletek nélkül tudtuk befogadni a legkülönbözőbb törekvéseket. Az nagyon nagy baj, ha valaki csak egyfajta megközelítéshez ragaszkodik, és azt tartja az egyetlen lehetséges megoldásnak. Itt Budapesten óriási a kínálat, nagyon sokféle színházat láthatunk. Meg kell ismerni, és a fiataloknak meg kell mutatni minden lehetőséget.Fedák Sáriról szokták mondani, hogy ő volt az első celeb. Szűcs Nelliről még nem olvastam egyetlen bulvárhírt sem. Kerüli a nyilvánosságot! – Ez egy érdekes ellentmondás, mert a férjem is – Trill Zsolt, aki szintén színész – és én is nagyon nyitottak vagyunk, bárkivel szívesen megállunk beszélgetni, sok barátunk van, de azt tényleg nem szeretnénk, ha a magánéletünkről cikkeznének. A színháznak élünk és nem a csillogásnak. Számunkra természetes, hogy megőrizzük magunkat a pletykáktól, az ismertség hajszolásától. Húsz éve vagyunk együtt Zsolttal, két gyermeket nevelünk. Mindkettőnk számára nagyon fontos a család, a nagycsalád is. Hál’ Istennek, még van kihez hazamennünk Kárpátaljára. Nincs a mi életünkben semmi különös. Trill Zsolttal a Nemzeti Színház szentpétervári turnéján Semmi titok?! – Azt hiszem, mindenkinek vannak olyan titkai, amelyeket meg kell őriznie. Igaz, én ezekből a titkokból nagyon sok mindent kiadok a színpadon. Sőt, néha egy-egy előadás kapcsán olyan érzelmek, gondolatok is feltörnek belőlem, amelyekre korábban soha nem gondoltam volna. A színház az a csoda, ahol a színész is, a néző is jobban megismerheti önmagát.Fedák Sári emlékiratait olvasva nem jutott eszébe, hogy jó lenne a saját pályáját is dokumentálni? – Engem ez egyáltalán nem érdekel. Talán mert időm sincs az írásra, a rólam szóló cikkek rendezgetésére. Még a családi nyaralásainkról sincsenek fényképeink. Talán csak a gyermekeink őrzik majd az emlékünket, és esetleg azok, akik láttak bennünket a színházban.Ennek azért kissé ellentmond a múlt kutatása, nagy elődök iránti tisztelete! – Minden elismerésem azoké, akik megteremtették, majd felvirágoztatták a magyar nyelvű színjátszást. Ők még valóban fényes csillagok voltak. Én csak egy kisbolygó vagyok.Elégedetlen eddigi sikereivel?! – A sikereknek persze örülök, de soha sem lehet az ember elégedett. Az pedig eddigi pályafutásom legnagyobb ajándéka, hogy kisbolygó lehetek egy nagy színházi rendszerben.Miért mondja, hogy kisbolygó? – Megmagyarázom. Amikor Vidnyánszky Attila lett a Nemzeti Színház igazgatója, és mi hatan beregszászi színészek – Kristán Attila, Rácz Jóska, Varga Jóska, Tóth Laci, a férjem, Trill Zsolt és én – eljöttünk vele Debrecenből, az ottani barátaink rendeztek nekünk egy kis búcsúztatót. Borbély Szilárd, az író – Isten nyugtassa – egy térképen bejelölte, ki hol született. Olyan volt ez a rajz, mint egy csillagkép. Kiderült, hogy azok a települések, ahonnan indultunk: Beregszász, Tiszaújlak, Sárosoroszi, Bátyú, Bene, mind ott vannak egymástól néhány kilométerre, és ha összekötjük ezeket a pontokat, kirajzolódik egy ellipszis, és középen ott van Nagymuzsaly, Vidnyánszky Attila faluja. Végül is ő fedezett fel bennünket, ő indított el ezen a pályán, és ma is igazodási pontot jelent mindannyiunk számára.Szerző: Filip GabriellaSzűcs Nelli Jászai-díjas, Érdemes művész. A mai Ukrajna területén lévő Tiszaújlakon született, anyai részről orosz származású színésznő 1993-ban végzett az Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Főiskolán Kijevben. Azóta Vidnyánszky Attilával dolgozik: máig a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház tagja, a 2006 és 2013 között a debreceni Csokonai Színház társulatában töltött évek után, 2013 óta a Nemzeti Színház tagja.
2016.06.02. 05:00
Szinhaz.hu
"A korosztályom megölte a mestereket" - Verebes István válaszolt
Hatvanéves a József Attila Színház. A jubileumi évad nyolc új bemutatójának egyike Kollár Béla Veszek egy éjszakát című vígjátéka lesz. Ennek apropóján a rendezővel, Verebes Istvánnal beszélgetett a Librarius.A librarius.hu cikkéből:"Nemcsák Karcsit Miskolcról ismerem 1974-75 környékéről, amikor fiatal srácként díszítőmunkás volt. Akkoriban megkért, hogy hallgassam meg a Petőfi-verseket, amiket a főiskolai felvételijére visz. Meghallgattam, és azt mondtam neki: magából soha nem lesz színész, menjen el, de ki fogják rúgni. Kirúgták. A következő évben ugyanez történt, meghallgattam, mondtam, hogy tartom a véleményemet. Felvették. Rá négy évre Gyulán a Harag György rendezte Caligula helytartójában játszottam, amelyben Nemcsák végzős osztálya statisztált. Megkérdeztem Szalma Tamást, a barátját: te, milyen ez a Nemcsák? Azt mondta: a legjobb. Hát, mondom, akkor ezt elszúrtam, van ilyen. Kíváncsi voltam rá, és megnéztem sok mindenben. Ruszt Józsefnél dolgozott Egerszegen. Iszonyatos erejű, szenzációs férfialkat volt, amilyenből nagyon kevés volt a szakmában. 1985-ben rábeszéltem Bálint Andrást, hogy szerződtesse a Radnóti Színpadra. Nagyon jókat játszott, én is dolgoztam vele, és kifejezetten jó barátok lettünk. Négy éve ő keresett meg engem, hogy menjek a József Attilába, és megmondom őszintén, örültem neki" - mesélte Verebes István.Fotó: librarius.hu"Balliberális barátaink azóta is húzzák a szájukat, hogy ebben a színházban dolgozom, merthogy Nemcsák ugye politikai kinevezett" - fogalmazott a rendező, majd hozzátette: "Engem is a politika nevezett ki igazgatónak, Nyíregyházán például az MDF és a Fidesz. Ez nem jelentette azt, hogy nekem MDF-esnek vagy fideszesnek kellett lennem – mint ahogy volt szocialista polgármester is később Nyíregyházán. Csináltam a magam dolgát, és nem törődtem azzal, hogy mi a munkáltatóm pártállása. Amikor szemrehányást kaptam, egyrészt azt kérdeztem: a közönség fideszes? MDF-es? Másrészt: érdekelt engem valaha, hogy mi a világnézete vagy a pártvonzalma az igazgatónak? Ha érdekelt volna, akkor a szocializmusban egyetlen színházba sem tettem volna be a lábamat. A sok anomália, ami a színházi életben van, nem csak a Fidesz sara, hanem 40-50 évé – amit én ezen a pályán töltöttem. Ahol ma tartunk, amiről ítéletet hozunk, nem most kezdődött. Akkor kezdődött, amikor a színészek méltóságát elvették, amikor hagytuk, hogy azt csináljanak velünk, amit akarnak, és aztán ebből jogszokás lett."Verebes István elmondta, nagy színészt most egyet sem lát olyan budapesti színházakban, ahol Kiss Manyi, Páger Antal, Pécsi Sándor, Kozák András játszottak. "Ha ők beléptek a folyosóra, mi, fiatalok a falhoz lapultunk. Sok kiváló színész van a korosztályomban, hát még a fiatalabbak között, szenzációs tehetségeket is látok, ámde nagy színésznek csak Törőcsik Marit és Bodrogi Gyulát mondhatom" - tette hozzá."A korosztályom megölte a mestereket, ledöntötte a szobrukat, megszüntette a kontinuitást. Ez már a hetvenes-nyolvanas években elkezdődött. Nem egészségügyi okokból haltak meg a Várkonyi Zoltánok, a Marton Endrék, a Kazimirok. Elsöpörték őket például azzal, amikor az általam tisztelt, de nem pártolt Koltai Tamás le merte írni, hogy a hatvanas-hetvenes években csak Major Tamásnak volt iskolája. Ami nem igaz, mert nem volt, de ha neki volt, akkor volt Várkonyinak, Ádám Ottónak és másoknak is. (...) Amikor a Művész Színház, ahol az ország jeles színészei voltak, megbukott, mindenki kárörvendően boldog volt. Akkor azt kérdeztem: nem érzitek, hogy ez mekkora tragédia; milyen borzasztó, hogy Törőcsik Marival, Hernádi Judittal, Darvas Ivánnal, Hirtling Istvánnal, Gáspár Sándorral, Eperjes Károllyal, hadd ne soroljam, megbukik egy színház; milyen rettenetes, hogy itt másfajta buzgárok működnek? Azt gondolom, mire ez a szakma összebékül annyira, hogy tudunk örülni egymás eredményeinek, az nagyon sok idő lesz, és nem tudom, minek kellene történnie hozzá" - mondta Verebes István. A teljes interjú itt olvasható.
2016.05.30. 06:01
Szinhaz.hu
Még mindig úgy köszönnek rá: Szia, Feri!
Nemcsák Károly egyáltalán nem bánja, hogy sokan így köszönnek neki. Jó szívvel gondol vissza a Szomszédokra, amelyben Vágási Ferit játszotta. A sorozat szerinte nemcsak azért volt jó, mert az ország megismerte a színészeket, hanem azért is, mert hiába voltak a legnépszerűbbek, nem kellett „celebnek” lenniük. Nemcsák Károly egy nagyon kicsi faluban, Mocsolyástelepen született. Petróleumlámpa fényénél tanult meg olvasni. Gyerekként  lidérceket, árnyakat, mesevilágot látott, amikor a holdfénynél elindultak karácsonykor kántálni. Öt éve a József Attila Színház igazgatója. Azt vallja: szórakoztatni szeretne a színház, de úgy, hogy a néző nevessen, könnyezzen, és gondolkodjon. Szerinte nagy szükség lenne televíziós színházi közvetítésekre, hogy az emberek újra megismerjék a színészeket – és ne csak a főzőműsorokban vagy realitykben lássák őket. 
2016.05.25. 14:11
Origo.hu
Vándor Éva is Salgótarjánban játszik - 5 premiert tervez a Zenthe Ferenc Színház
Dinamikusan fejlődik a Zenthe Ferenc Színház, a vége felé közeledő 2015-16-os évadban már legalább nyolcezerrel többen - mintegy 38 ezren - látták előadásait, mint egy évvel korábban. A 2016-17-es évadban öt új darabot mutatnak be - mondta hétfői sajtótájékoztatóján a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.Simon Lajos hozzátette: a fiatal, működésének ötödik évadát megkezdő Zenthe Ferenc Színház 2016-17-ben nemcsak az ország több városában tervez fellépést, hanem felvidéki településeken is. A társulat tagjainak mintegy fele salgótarjáni, még többen Nógrád megyei kötődésűek. A 2015-16-os évadban már 118 előadást tartottak, ebben a nyári fellépések még nincsenek benne. Salgótarján mellett a környező városokban, Pásztón, Bátonyterenyén és Szécsényben is rendszeresek a fellépések.A 2016-17-es évad terveiről elmondta, hogy a tervek szerint Salgótarjánban rendez majd Halasi Imre és Csizmadia Tibor, Vándor Éva művésznő pedig főszerepben lép fel. Októberben bemutatják Peter Shaffertől a Black Comedy című darabot, novemberben Valentyin Katajevnek A kör négyszögesítése című művét, 2017 januárjában a Lúdas Matyit, márciusban Heltai Jenőtől A Tündérlaki lányokat, májusban pedig Tracy Letts nagysikerű drámáját, az Augusztus Oklahomában címűt. Simon Lajos emlékeztetett arra, hogy együttműködnek a budapesti József Attila és a Nemzeti Színházzal, valamint az egri, a dunaújvárosi és a komáromi színházzal is. Nemcsak ezen intézmények mutatják be darabjaikat Salgótarjánban, hanem a Zenthe Ferenc Színház művészei is fellépnek ezen társulatok vendégeként. A bérletek struktúrájában nem terveznek változást, a premier előadásokra vonatkozó Székfoglaló bérlet mellett szokás szerint az ifjúsági és gyermek korosztályt is megcélozzák. Sándor Zoltán művészeti vezető szerint a darabválasztásban a jövőben a népszínház jelleget kívánják megőrizni, de azért komolyabb műveket is színre állítanak. Elsősorban magyar szerzők műveit adják elő, a mesedarabok pedig különösen népszerűek. Susán Ferenc rendező hozzátette, hogy a jövőben a kamaraelőadások szerepe is erősödni fog. A hosszú távú tervek között szerepel egyetemisták részvételével országos színházi fesztivál rendezése is. A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház 2016-17-es évadjára 2016. május 24-től vásárolható bérlet.
2016.05.24. 13:14
Szinhaz.hu
Zsótér Sándor is rendez Szegeden - Változatos évadot ígérnek Spiróék
Változatos 2016/2017-es évadra készül a Szegedi Nemzeti Színház, a tizenöt premier között éppúgy szerepel majd opera, komédia, dráma, vígopera és mesejáték mint népszínmű vagy balett - hangzott el a terveket bemutató szerdai sajtótájékoztatón.Az évad szeptember végén Ben Jonson Volpone című komédiájával indul, amelyet Csiszár Imre rendez - mondta Spiró György, a teátrum művészeti főtanácsadója, aki a darab szövegét maga készítette a József Attila Színház felkérésére több mint két évtizede. Szintén még szeptemberben stúdiószínházi bemutatóként láthatja a közönség a Hubay Miklós három egyfelvonásosából készült Néró című darabot, melyet Léner András állít színpadra. A teátrum operabemutatói közül az első Erkel Ferenc Bánk bánja lesz október 6-án. A színház Galgóczy Judit rendezésében a legautentikusabbnak tartott verziót szeretné színpadra állítani, a címszerepben a tervek szerint László Boldizsárral és Tóbisz Titusszal, míg Melindát Kónya Krisztina és a moldáv származású szoprán, Nadia Cerchez alakítja majd. Október 21-én mutatják be Carlo Collodi Pinokkió című mesejátékát Hollós Gábor rendezésében. Keszég László főrendező által a legjobb gyerekregénynek tartott mű bemutatja, milyen problémákkal küszködnek a legkisebbek, milyen démonok kísértik meg őket, és azt is, milyen nehéz, de gyümölcsöző visszatérni a helyes útra. November elejétől látható Ibsen A nép ellensége című színműve. Bodolay Géza rendező Kunos László magyar szövegét alapul véve egy német előadás alapján alakította át a művet. Juronics Tamás rendezésében és koreográfiájával június 8-án és 10-én a Margitszigeten játsszák Andrew Lloyd Webber és Tim Rice Evita című musicaljét. A produkció kőszínházi bemutatója november végén lesz Szegeden. December 9-én mutatják be Bulgakov Menekülés című drámáját, melyet a Szegedre visszatérő, sok emlékezetes előadást színpadra állító Zsótér Sándor rendez. Főrendezőként Keszég László Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdő című színművével mutatkozik be a Tisza-parti város teátrumában 2017 januárjának végén. A gregori hagyományok felé visszanyúlva állítja színpadra Sándor János Donizetti Don Pasquale című vígoperáját. Február végén mutatják be Mozart Varázsfuvolájának Lackfi János gyermekek számára készített meseolvasatát Parázsfuvolácska címmel Toronykőy Attila rendezésében. Spiró György szerint Gábor Andor Dollárpapa című komédiája a legjobb magyar vígjátékok egyike, melyet Horváth Péter rendezésében láthat majd a közönség. A drámatagozat premierjeinek sorát Háy János Utánképzés című színművének ősbemutatója zárja, az utolsó operabemutató pedig Gounod Faust című operája lesz Bodolay Géza rendezésében.
2016.05.24. 12:18
Szinhaz.hu
Udvaros Dorottya és Kovács Gerzson Péter lesz az Ördögkatlan Fesztivál díszvendége
Udvaros Dorottya színművész és Kovács Gerzson Péter koreográfus lesz a díszvendége az Ördögkatlan Fesztiválnak, amelynek augusztus 2. és 6. között ad otthont a dél-baranyai Nagyharsány, Kisharsány, Beremend és az idén csatlakozó Villánykövesd.Bérczes László, a fesztivál egyik főszervezője az esemény hétfői budapesti sajtótájékoztatóján felidézte: 2008-ban született meg a fesztivál ötlete, Kiss Mónikával gondoltak arra, hogy barátaikkal létrehoznak Baranyában egy "mezítlábas fesztivált". Az eseményt azóta is közösen szervezik meg. A fesztivál védnöke Törőcsik Mari. Idén öt nap alatt a négy faluban összesen 20-25 helyszínen négyszáz programot, köztük mintegy 80 színházi előadást tartanak - mondta a főszervező. Kiss Mónika, a rendezvény másik főszervezője elmondta: a fesztiválon gyerek- és családi programok, színházi előadások, koncertek, cirkuszi produkciók, irodalmi programok, kiállítások, filmvetítések, táncelőadások és beszélgetések várják az érdeklődőket. Mint sorolta, az Orlai Produkció öt előadással - a Hernádi Pont, az Egyasszony, a Kriplimari, az Őszi szonáta és a Mellettünk című darabbal - érkezik a fesztiválra. A Katona József Színház az Abigail bulija és a Cosi fan tutte című produkcióval, a kaposvári Csiky Gergely Színház A gát és a Sötétben látó tündér című darabbal vesz részt a rendezvényen. A fesztiválon többek között fellép a Forte Társulat, a tatabányai Jászai Mari Színház, a K2 Színház, a Nézőművészeti Kft., a Manna Produkció, a TÁP Színház és a Nemzeti Színház, valamint a kaposvári és a budapesti színművészeti egyetem hallgatói. Mint elhangzott, az idei fesztiválon a fiatalok lesznek a középpontban. Látható lesz a színművészeti egyetemek hallgatói által készített, Zsótér Sándor rendezte Sirály és a Vidnyánszky Attila rendezte Psyché című előadás, és a pécsi egyetem művészeti karának kiállítóit is meghívták. A szervezők kiemelték: a fesztivál eddigi legnagyobb vállalkozásaként Bartók Concertója hangzik el augusztus 5-én. Beremenden a Hungarian Studio Orchestra fellépésével Dinyés Dániel vezényletével lesz hallható a mű, a Concerto táncszínházi változatát Horváth Csaba koreográfus-rendező vezetésével a Forte Társulat készíti el a fesztiválra.Az Óbudai Danubia Zenekar Csokigolyó gyerekkoncerttel, komolyzenei akciókkal, Mozart-koncerttel lesz jelen a fesztiválon. A rendezvényen központi program lesz a Saul fia című film szabadtéri vetítése, emellett kiállítás is látható lesz a film forgatása alatt készült fotókból. Bérczes László felidézte: 1996 nyarán, 20 éve alapították meg a Bárka Színházat, amelynek szellemiségét kiállítással, lengyel utcaszínházzal - a Teatru Osmego Dnia és az Artus közös fellépésével), a fesztiválon születő előadással, beszélgetésekkel és a Mulatság című produkcióval idézik fel. Csányi Jánossal és Alföldi Róberttel, a színház egykori igazgatóival rendeznek beszélgetést, emellett a fesztiválon létrehoznak egy előadást Tasnádi István művéből Vidovszky György rendezésében - sorolta. Bérczes László az MTI-nek arról beszélt, hogy egy összművészeti fesztiválnak három lábon kellene állnia: a jegybevétel és az állami támogatás mellett szponzorok járulhatnának hozzá megrendezéséhez. Egyelőre azonban a jegybevétel és az állami támogatás adja a 90 százalékot - tette hozzá. Elmondta: még nem tudják pontosan mekkora összeg áll rendelkezésükre az idei fesztivál megszervezésére, de a tavalyi évhez hasonlóan, összesen mintegy 100 millió forintos összeggel számolnak az idén is. Udvaros Dorottya, a Nemzeti Színház színművésze elmondta: az Ördögkatlan fesztiválon augusztus 3-án az Őszi szonáta című darabban szerepel, 4-én pedig a Nyáron, este fél tizenegykor - egy szerelmi gyilkosság története című produkcióban játszik. Kovács Gerzson Péter táncos-koreográfusa, a TranzDanz kortárs táncegyüttes vezetője kiemelte: a Menetfény és a Deja Vu című táncprodukciókkal érkeznek a rendezvényre. A fesztiválon többek között a Quimby, a Kiscsillag, 30Y, a Besh o DroM, Lajkó Félix, Péterfy Bori, Palya Bea, Ferenczi György és a Rackajam koncertje is várja a közönséget és fellép a Wombo Orchestra is.
2016.05.23. 17:58
Szinhaz.hu
Értékesítési és marketingvezetőt keres a József Attila Színház
A József Attila Színház Nonprofit Kft. szakmai tapasztalattal rendelkező értékesítési és marketing vezetőt keres. Jelentkezni szakmai önéletrajz és motivációs levél benyújtásával lehet 2016. június 15- ig. (x)  
2016.05.23. 10:41
Mmonline.hu
Alter POSZT - Független alkotók az országos színházi találkozón
Alternatív és független színházak produkciói is Pécsre költöznek.Pár szóban az idei POSZT-ról:Az idei évben Kiss B. Atilla, Kossuth-díjas operaénekes és Sólyom András filmrendező válogatta a Versenyprogramba kerülő előadásokat: 2015 márciusa és 2016 márciusa között több száz színházi előadást tekintettek meg, ezekből választották ki azt a tizenhatot, amelyek az ide Pécsi Országos Színházi Találkozó Versenyprogramját alkotják. Idén tíz nagyszínházi és hat kamaraszínházi produkciót választottak ki, amelyek június 9. és 18 között, a Pécsi Nemzeti Színház nagyszínpadán és kamaraszínházi termében, illetve idén a Piszkavas című előadás esetében a Pécsi Harmadik Színházban kerülnek bemutatásra. 2016-tól a Pécsi Országos Színházi Találkozó három alappillérre épül: a Versenyre, a POSZT bemutatja rendezvénysorozatra, illetve a POSZT Fesztiválra. A POSZT Versenyprogramjának előadásai a Pécsi Nemzeti Színházban (illetve idén a Piszkavas című előadás esetében a Pécsi Harmadik Színházban), a Fesztiválprogramok pedig a Zsolnay Negyedben, illetve a Kodály Központban kerülnek megrendezésre. A POSZT Fesztivál előadásaira kedvező áron váltható napijegy, illetve 3 vagy 9 napos, teljes árú és diákbérlet. A 9 napos bérlet ára, amely a Zsolnay Negyedben bármelyik napon, bármely produkció megtekintésére lehetőséget biztosít, mindössze 6500 Ft. A POSZT idején a 9 napos Fesztiválbérlettel rendelkezők számára a kiállítások megtekintése 10-18 óráig a Zsolnay Negyedben ingyenes. Kidolgoztak egy 3 napos bérlet konstrukciót is, amely bármelyik 3 egymást követő napon biztosít belépést a Fesztivál programjaira, 4500FT-ért. Ez a 3 napos bérlet diákigazolvánnyal rendelkező látogatóknak 3200 Ft. A napijegy, mely az adott nap minden programjára érvényes, 2800 Ft, diákoknak 1800 FT. 12 éven aluli gyerekeknek a belépés ingyenes. Annak érdekében, hogy senkinek ne okozzon gondot eljutni a belvárostól a helyszínig, a Pécsi Nemzeti Színház és a Zsolnay Negyed között ingyenes fesztiválbusz közlekedik majd.POSZT 2016Mit kínál az ALTER POSZT! programsorozat?JÚNIUS 10. - 40!AVAGY VÉGES ÉLET - D​UMASZÍNHÁZ ­ FÜGE PRODUKCIÓ Zsolnay Negyed | Bóbita Bábszínház, 20:30Az élet véges. 40­nél van vége. Vagy nem...?Újabb szókimondó a Jurányi Házból. A férfiak szexuális világát tárgyaló előadás után, most az öregedést veszi górcső alá Bánki Gergely, Stefanovics Angéla, Keszég László és Mészáros Béla a 40! avagy véges élet című produkcióban."A különböző színházakból összeverbuvált csapat (Stefanovics Angéla, Bánki Gergely, Keszég László és Mészáros Béla) megannyi témát vet fel a különálló, hosszabb-rövidebb jelenetek során: munkahelyi és családi gondok, álmodozás az újrakezdés lehetőségéről, érdektelenség, szenilitás, szexuális nehézségek és így tovább. Habár vannak vetített filmrészletek is, a többnyire üres színpadot a színészek töltik meg élettel. Egy ősz paróka jelzi általában, hogy ki játssza az aktuális jelenet hősét jelentő negyvenest. Az előadásban többféle humorral dolgoznak: megfér egymás mellett a láncon vezetett férj, aki mióta meglátta az első ősz hajszálát a tükörben, őrjöngve támad rá mindenre, ami fehér, egy keserédes vers a meg nem valósított álmokról vagy akár egy karinthys alapszituációt idéző házi feladat írás a gyerekkel" - írt a produkció kapcsán a 7óra7.JÚNIUS 12.: HAHAGÁJ ​- (RENDEZŐ: ÁRVAI PÉTER)​­ - F​AQ TÁRSULATZsolnay Negyed | JESZ, 21:00„A tenger legvégső peremén, azon a képzeletbeli vonalon, ahol az Indiai- meg a Csendes-óceán vizei önkényesen egymásba olvadnak, ott fekszik egy zöld és kellemes sziget; olyan távol, hogy azt hinnéd, ez a föld nem befolyásolhatja a külvilágot, s az sem a szigetet.” Észrevétlenül lehetünk részesei egy kedélyes, jókedvű, derűs, tréfás, mókázó, viccelődő, víg, örömteli, jó kedélyű, joviális, örvendező, egészséges, jó hangulatú, mosolygós összeesküvésnek. Egy mesebeli sziget a nemzeti függetlenedés küszöbén áll, azonban a gyarmatbirodalom ezt a parányi helyet szemelte ki, hogy katonai repülőteret építsen, minek érdekében ki kéne pusztítani a növényvilág és így az állatvilág javát is. Ez egy olyan történet, amin már nem tudunk változtatni. Ez egy olyan történet…?„Szerencsések vagyunk itt, hogy módunkban áll döntenünk a fontos dolgokról. A legtöbb helyen a hatalom ehhez túlságosan megosztott. A demokrácia nagyon jó dolog, de az áldásos diktatúra néha többet ér.”A darab Gerald Durrell A hahagáj című regénye nyomán készült.JÚNIUS 14. : FREAKFUSIONCABARET - FIREBIRDS Zsolnay Negyed | Fesztiválszínpad, 20:30A múlt századi vándorcirkuszok misztikus világa némi sötét humorral fűszerezve, varieté hangulatban. Látványos zsonglőr-, akrobata-, légtornász- és burleszk táncjelenetek a hazai underground cirkuszi élet krémjeivel! Bárhol bármikor bármi megtörténhet!2010-ben a Tűzraktérben került először megrendezésre a Freak Fusion Cabaret, mely esemény a Zsonglőr Negyed felújítására és fejlesztésére szervezett jótékonysági rendezvény volt. Azóta a Tűzraktér szomorú bezárása után a Zsonglőr Negyed egy része átköltözött az R33-ba, és megalapította az INspirál mozgásstúdiót.A nagy érdeklődésre való tekintettel a társulat továbblépett, és céljaként tűzte ki, hogy színesítse a hazai underground életet a zene és a cirkusz fúziója által, teret adjon a szabad kísérleti színpadnak és az alternatív cirkuszművészeteknek; összevonja (fuzionálja) a cirkusz, a zene, a vizuális- és más mozgásművészeteket.JÚNIUS 15.: MROZEK: EMIGRÁNSOK (R​endező: Mucsi Zoltán) ​– ​MANNA PRODUKCIÓ Zsolnay Negyed | JESZ, 21:00Mrožek darabja nem itt és nem most játszódik.(?). Egy egészen más Európában született meg, mint amiben ma élünk, mégis, témája és az általa bemutatott problémák örök aktualitásukkal az elevenünkbe vágnak. Mi késztet egy embert arra, hogy elhagyja hazáját, legyen az értelmiségi vagy éppen kétkezi munkásember? Kitéphetők-e végérvényesen a gyökerek egy jobb élet reményében? Hogyan élhet le valaki egy életet idegenként?Nem politikai drámáról van szó. A két névtelen alak (Géczi Zoltán és Molnár Gusztáv alakításában) egész előadáson át tartó szóváltásának elsődleges célja nem az, hogy éles rendszer- vagy társadalomkritikát nyújtson. Mucsi Zoltán először rendez Magyarországon a Terminál Workhouse felkérésére. A színpadra állítás során a színészi játék előtérbe helyezésével, sokkal inkább magára az emberre koncentrál, a benne lezajló folyamatokat szeretné megérteni. A két, egymástól nagyon különböző szereplő vitája az önmegismerés folyamatát, vagy inkább annak lehetőségeit kutatja.„Van két ember, akiknek látszólag semmi köze nincs egymáshoz, kizárólag az a közös bennük, hogy valamelyik kelet-európai országból jönnek és valamelyik nyugat-európai országban ülnek ketten egy nyomorúságos kis albérletben. Mind a kettőnek voltak álmai, amelyeket idővel elvesztettek. És ezzel egy időben teljesen kicsúszott a lábuk alól a talaj.”– mondja Molnár Gusztáv, a darab egyik figurájának megformálója.Az előadás szövegkönyvét Pászt Patrícia fordította újra, felfrissítve és közelebb hozva a ma emberéhez Mrožek szövegét. Az előadást Mucsi Zoltán rendezte, szereplői: Géczi Zoltán és Molnár Gusztáv.JÚNIUS 16.: HAMLET - (r​endezte: Tóth András Ernő) JESZ PRODUKCIÓ Zsolnay Negyed | JESZ, 16:30Hamlet klasszikusát a JESZ előadásában láthatják a nézők."A JESZ rutinos régi gárdája megbízható színvonalon valósítják meg a rendező elképzeléseit. A fiatal Zakariás Mátét csak dicséret illetheti a címszerep alakításáért. Hitelesen adja vissza a még tettre képtelen, tépelődő főhőst, a megjátszott őrültség mögött sejteti az értelmet és az érzelmet, utóbbit például az említett Ophelia-monológ jelenetben, és tud határozott, kemény is lenni, ha kell, mint a királynő anyjával megvívott szócsatában. Inhof László jelentősebb személlyé tudja tenni Claudiust, érzékelteti a hatalommal élés kínos nehézségeit. Mikuli János egyik legkiválóbb színészi teljesítményét produkálja Polonius főtanácsnok nem éppen egyszerű karakterének megformálásával. Igen meggyőzően alakítja a szigorú, de szerető apát, a darab elején a fiának adott tanácsok monológját kiválóan adja elő. Pásztó Renáta jól oldja meg nem könnyű szerepét, a királynő fiával vívott csatájában őszinte érzelmeket is meg tud villantani. Ophelia szerepében Vlasits Barbara nem a riadt kislányt játssza, hanem a szerelméhez hűségesen ragaszkodó, becsületes leányt, őrülési jelenetét nem játssza túl, alakítása pszichésen hiteles. Az első színészt alakító Szabó Márk József hibátlanul oldja meg nehéz szerepét, monológjában nem deklamál túlzottan, az értelmes szövegmondásra koncentrál. Kiemelhető Ahmann Tímea és László Virág, valamint későbbi előadásban Hollosi Orsolya kettőse, a sírásók jelenetét fergetegesre varázsolják, kiváló szövegmondással, mimikával és mozgással. Kuti Gergely határozott játéka hozzátesz a szerző által talán legkevésbé karakteressé tett Laertes szerepéhez. A mellékszereplők: Ágoston Gáspár, Horváth Marin, Kecskés Alexisz, Tál Achilles színvonalas szövegmondással egészítik ki a színészi összképet" - írta a produkcióról Rozs András kritikája.JÚNIUS 17.:BÜCHNER: WOYZECK (​Rendező: Menszátor Héresz Attila) ​ANYASZÍNHÁZ Zsolnay Negyed | JESZ, 21:00A Woyzeck valós eseményen alapul: 1821-ben, Lipcsében, Johann Christian Woyzeck borbély több késszúrással megölte barátnőjét – a korabeli közvéleményt évekig lázban tartotta a latolgatás, beszámítható-e vajon Woyzeck. Georg Büchner (1813-1837) mindössze három drámát írt élete 23 éve alatt. Ezek közül utolsó a Woyzeck, amelyen haláláig dolgozott, de már nem volt ideje véglegesíteni a dráma szerkezetét. Az első világháború idején, az annak hatására fellobbanó művészeti élénkülés kezdték méltányolni a mű eredetiségét, sajátos, félelmetes, és teljesen egyedi nyelvi világát, szinte filmszerű jelenetezési technikáját, és a szereplők átütő, lemeztelenített ábrázolását. A különös, látomásos szöveg a modern dráma élvonalába emeli a Woyzecket.Jegyvásárlás és tájékozódás a POSZT további programjairól itt! (X)
2016.05.20. 05:37
Szinhaz.hu
Értékesítési és marketing vezetőt keres a József Attila Színház
Álláshirdetés. Értékesítési és marketing vezetői munkakör betöltésére A József Attila Színház Nonprofit Kft. szakmai tapasztalattal rendelkező értékesítési és marketing vezetőt keres.Jelentkezni szakmai önéletrajz és motivációs levél benyújtásával lehet 2016. június 15-ig: Munkakör: Értékesítési és marketing vezető Munkahely: József Attila Színház, BudapestFőbb feladatok: Értékesítési, marketing és kommunikációs stratégia kidolgozása, értékesítés orientált tervek készítése; Értékesítési, marketing-, kommunikációs és sajtófeladatok napi szintű szervezése és irányítása; Jegyértékesítési csatornák optimalizálása, új csatornák felkutatása; Rendszeres riportok és elemzések készítése a színház vezetése számára; 10 fős csapat irányítása.Elvárások: Értékesítés-, eredmény-orientált és ügyfélközpontú szemléletmód; Kereskedelmi szemlélet, tervezési és szervezési gyakorlat; Innovatív és kreatív gondolkodás; Marketing vagy közgazdász egyetemi/főiskolai végzettség vagy minimum 5 éves értékesítési tapasztalat releváns területen; Legalább 3 éves vezetői tapasztalat; Erős felhasználói szintű számítástechnikai ismeretek (MS Office programcsomag); Jó kommunikációs és tárgyalási készség; Önálló döntésképesség és felelősségvállalás. Előnyt jelent: Színházi és/vagy kulturális területen szerzett tapasztalat; Online értékesítési és marketing tapasztalat; Közösségi média területén szerzett tapasztalat. Amit kínálunk: Hosszútávon is stabilan növekvő, nyereséges színház értékesítésének felépítése és vezetése; Versenyképes bérezés és egyéb juttatások; Biztos szakmai és anyagi háttér; Továbbképzések biztosítása. Kérjük, küldje fényképpel és bérigény megjelöléssel ellátott önéletrajzát és motivációs levelét az igazgatosag@jozsefattilaszinhaz.hu címre elküldeni.
2016.05.16. 07:23
Szinhaz.hu
Közönségszervezőt keres a József Attila Színház
Álláshirdetés.A József Attila Színház Nonprofit Kft. szakmai tapasztalattal rendelkező közönségszervezőt keres. Jelentkezni szakmai önéletrajz benyújtásával lehet legkésőbb 2016. május 30- ig:Munkakör: közönségszervező Munkahely: József Attila Színház, BudapestFELADATOK: - színházjegyek értékesítése, elszámolása, adminisztrációja - jegyfoglalások kezelése, kapcsolattartás az ügyfelekkel - esetenként jegypénztárosi teendők ellátása, számlázás - nézőknek felvilágosítás adása a színházi darabokról - új jegyértékesítési területek feltárása - külsős szervezőkkel történő egyeztetés, elszámolásELVÁRÁSOK: - minimum középfokú iskolai végzettség - színházi területen szerzett munkatapasztalat - kiterjedt kapcsolatrendszer - precíz, önálló munkavégzés - kiváló szervező és kommunikációs készség - megbízható, lojális hozzáállás - kedves, udvarias, agilis személyiségAmit kínálunk: - versenyképes bérezés és egyéb juttatások - Biztos szakmai és anyagi háttér - Továbbképzések biztosításaKérjük küldje fényképpel és bérigény megjelöléssel ellátott önéletrajzát, a magdidomokos@jozsefattilaszinhaz.hu e-mail címre.
2016.05.12. 13:04
Szinhaz.hu
Zsótér visszatér Szegedre - Évadtervet hirdettek
Változatos 2016/2017-es évadra készül a Szegedi Nemzeti Színház, a tizenöt premier között éppúgy szerepel majd opera, komédia, dráma, vígopera és mesejáték mint népszínmű vagy balett - hangzott el a terveket bemutató szerdai sajtótájékoztatón.Az évad szeptember végén Ben Jonson Volpone című komédiájával indul, amelyet Csiszár Imre rendez - mondta elSpiró György, a teátrum művészeti főtanácsadója, aki a darab szövegét maga készítette a József Attila Színház felkérésére több mint két évtizede. Szintén még szeptemberben stúdiószínházi bemutatóként láthatja a közönség a Hubay Miklós három egyfelvonásosából készült Néró című darabot, melyet Léner András állít színpadra. A teátrum operabemutatói közül az első Erkel Ferenc Bánk bánja lesz október 6-án. A színház Galgóczy Judit rendezésében a legautentikusabbnak tartott verziót szeretné színpadra állítani, a címszerepben a tervek szerint László Boldizsárral és Tóbisz Titusszal, míg Melindát Kónya Krisztina és a moldáv származású szoprán, Nadia Cerchez alakítja majd.Október 21-én mutatják be Carlo Collodi Pinokkió című mesejátékát Hollós Gábor rendezésében. Keszég László főrendező által a legjobb gyerekregénynek tartott mű bemutatja, milyen problémákkal küszködnek a legkisebbek, milyen démonok kísértik meg őket, és azt is, milyen nehéz, de gyümölcsöző visszatérni a helyes útra. November elejétől látható Ibsen A nép ellensége című színműve. Bodolay Géza rendező Kunos László magyar szövegét alapul véve egy német előadás alapján alakította át a művet. Juronics Tamás rendezésében és koreográfiájával június 8-án és 10-én a Margitszigeten játsszák Andrew Lloyd Webber és Tim Rice Evita című musicaljét. A produkció kőszínházi bemutatója november végén lesz Szegeden. December 9-én mutatják be Bulgakov Menekülés című drámáját, melyet a Szegedre visszatérő Zsótér Sándor rendez. Főrendezőként Keszég László Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdő című színművével mutatkozik be a Tisza-parti város teátrumában 2017 januárjának végén. A gregori hagyományok felé visszanyúlva állítja színpadra Sándor János Donizetti Don Pasquale című vígoperáját. Február végén mutatják be Mozart Varázsfuvolájának Lackfi János gyermekek számára készített meseolvasatát Parázsfuvolácska címmel Toronykőy Attila rendezésében. Spiró György szerint Gábor Andor Dollárpapa című komédiája a legjobb magyar vígjátékok egyike, melyet Horváth Péter rendezésében láthat majd a közönség. A drámatagozat premierjeinek sorát Háy János Utánképzés című színművének ősbemutatója zárja, az utolsó operabemutató pedig Gounod Faust című operája lesz Bodolay Géza rendezésében.(MTI)
2016.05.11. 11:05
Szinhaz.hu
Marosvásárhelyi és kolozsvári siker az Uniter-gálán
A nyugalom című előadást a marosvásárhelyi színházban színpadra állító Radu Afrim rendező, valamint a kolozsvári román színház által Bocsárdi László rendezésében bemutatott A mi osztályunk hódította el idén a Romániai Színházi Szövetség (Uniter) legrangosabb díjait.Az Uniter az idén a nagyváradi színházban tartotta az éves gáláját hétfőn, amelyen a tavalyi legjobb előadásokat díjazták. A legjobb produkciónak járó elismerést a kolozsvári román színház kapta A mi osztályunk című produkcióért. Tadeusz Slobodzianek drámáját a sepsiszentgyörgyi Bocsárdi László állította színpadra. Az előadás díszleteit Bartha József tervezte, a jelmezeket Kiss Zsuzsanna jegyezte, az előadás dramaturgja Benedek Zsolt volt, a zenét Boros Csaba szerezte.Fotó: uniter.ro A legjobb előadás díjára Bartis Attila regénye, A nyugalom alapján készült produkciót is jelölték. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata által bemutatott előadást három kategóriában javasolták elismerésre. Végül a legjobb rendezőnek járó díjat kapta meg, amit Radu Afrimnak ítélt a zsűri. A nézők körében igen népszerűnek bizonyult A nyugalom, hiszen a közönség internetes szavazatai alapján az előadás a legjobb rendezés, a legjobb előadás és a legjobb női főszerep kategóriában is első helyen végzett. Ez utóbbi díjra a marosvásárhelyi B. Fülöp Erzsébet színművészt javasolták. Az Uniter-gála zsűrije Emilia Dobrin színésznőnek ítélte a legjobb női főszerep kategóriájának díját, amivel a bukaresti Teatrul Mic színház Casa cu pisici (Macskás ház) című előadásában nyújtott alakítását tüntették ki. A legjobb férfi főszerepért járó díjat a népszerű Marian Ralea bukaresti színművésznek ítélték, a legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat szintén egy ismert és sokat foglalkoztatott román színész, Marius Manole kapta. Az éjszakába nyúló Uniter-gálán több kiválóságdíjat is kiosztottak. Ezek egyikét Gigi Caciuleanu román rendező-koreográfus kapta. Életműdíjban részesült a pályafutása során több magyar drámát színpadra állító Victor Ioan Frunza rendező, valamint különdíjat kapott a kolozsvári Bács Miklós egyetemi tanár, akinek a fiatal színészek nevelésében játszott meghatározó szerepét ismerték el.(MTI)
2016.05.10. 10:02
Szinhaz.hu
Litera-túra - Költők és kötelezők a Bartók Kamaraszínházban
A dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és az Európai Szabadúszó Művészek Egyesülete (ESZME) közös, felső tagozatosoknak szóló produkciójában klasszikus és kortárs kötelezőkkel, illetve az iskolai tananyagban nem szereplő művek segítségével kerülhetnek közelebb az irodalomhoz és a báb műfajához is a 10-14 évesek.A Bartók Kamaraszínház ajánlója:Ritkán szeretjük azt, ami kötelező. Ezért aztán fel sem merül bennünk, hogy egy-egy iskolai olvasmányunk megírása is kínkeserves kötelességet jelenthetett valakinek, annak idején. Eszünkbe se jut, hogy a költő élete sem feltétlenül könnyebb, mint a miénk. Pedig sokszor pont annyi kedve van verset írni, mint egy tanulónak iskolai fogalmazást. Őt is húzza az ág, piszkálják a barátai, kerüli a múzsa, gyötri a nátha – nem is sejtjük, mi mindenen kell keresztülmennie, mire verséből kötelező olvasmány lesz. Amit ritkán szeretünk…A Litera-túra nem titkoltan pedagógiai céllal készült. „Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat múlt, jelen és jövő között. A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát és megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti különbség megfogalmazásában” – áll a Nemzeti alaptantervben.Az előadást rendező, és annak szövegkönyvét összeállító Blattner Géza-díjas Kolozsi Angéla ennek megfelelően olyan prózai műveket és verseket választott, amelyekkel könnyen azonosulhatnak a 10-14 évesek, az ő problémáikat dolgozza fel. Babits Mihály, József Attila, Kosztolányi Dezső, Petőfi Sándor és Radnóti Miklós költeményei mellett a gyerekirodalmi klasszikussá vált Janikovszky Éva és Lázár Ervin regényei, illetve Kiss Ottó, Takács Zsuzsa, Varró Dániel versei segítségével az előadás rendkívül szórakoztató formában kerül párbeszédbe a tanórákon feldolgozott anyaggal.A Litera-túra azonban nem pódiumest vagy rendhagyó irodalomóra, nem Rájátszás kamaszoknak, hanem teljes értékű színházi előadás, amelynek témáit a kamaszokat általában foglalkoztató kérdések, köztük az önértékelés, az iskolai és családi kapcsolatok, a barátság, a gyerekkorból a felnőttkorba történő átlépés vagy a hazaszeretet adják; a báb adta korlátlan lehetőségek pedig az illusztrativitást elkerülve, tele humorral képpé alakítják a szavakat.Három színes iskolapad, egy képkeret, három kicsi és egy nagyobb fehér, arc nélküli báb, sok apró, hátizsákban és padban rejtező kellék (látvány: Sipos Katalin) és három fiatal színész, a dunaújvárosi Csadi Zoltán, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem két színész-bábszínész szakos hallgatója, Pájer Alma és Kovács Domokos játékossága segíti a nézőket abban, hogy közelebb kerüljenek az irodalomhoz, újra felfedezzék a báb műfaját, és elkötelezett színházlátogatókká váljanak.Litera-túra – avagy a Költők és a Kötelezők A Bartók Kamaraszínház és az ESZME közös előadásaLátvány: Sipos Katalin Zene: Laun László Rendező: Kolozsi Angéla Játsszák: Csadi Zoltán, Kovács Domokos e. h., Pájer Alma Virág e. h.Az előadás kötelezően ajánlott írói és költői: Ady Endre, Babits Mihály, József Attila, Havasi Attila, Janikovszky Éva, Kiss Ottó, Kosztolányi Dezső, Lázár Ervin, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Takács Zsuzsa, Varró DánielBemutató: 2016. május 9., Bartók Kamaraszínház (Dunaújváros)
2016.05.10. 09:13
Szinhaz.hu
Miként újul meg a POSZT? - Sajtótájékoztató adott választ
A POSZT új vezetése sajtótájékoztatón számolt be a megújuló színházi találkozó előkészületeiről, a legfontosabb változásokról, újdonságokról, "A POSZT bemutatja" sorozat exkluzív produkcióiról, valamint a Zsolnay Negyedben megrendezésre kerülő "POSZT Fesztivál" tervezett programjáról.Pár szóban az idei POSZT-ról:Az idei évben Kiss B. Atilla, Kossuth-díjas operaénekes és Sólyom András filmrendező válogatta a Versenyprogramba kerülő előadásokat: 2015 márciusa és 2016 márciusa között több száz színházi előadást tekintettek meg, ezekből választották ki azt a tizenhatot, amelyek az ide Pécsi Országos Színházi Találkozó Versenyprogramját alkotják. Idén tíz nagyszínházi és hat kamaraszínházi produkciót választottak ki, amelyek a Pécsi Nemzeti Színház nagyszínpadán és kamaraszínházi termében, illetve idén a Piszkavas című előadás esetében a Pécsi Harmadik Színházban kerülnek bemutatásra.POSZT 2016Sajtótájékoztatót tartottak:A POSZT új vezetése sajtótájékoztatón számolt be a megújuló színházi találkozó programjáról.Az eseményen elsőként Hoppál Péter kulturális államtitkár szólalt fel, aki előrebocsátotta, feladatának érzi biztosítani a POSZT-költségvetés stabilitását, munkája eredményeként a POSZT állami finanszírozása a múlt évhez képest 5 millió forinttal emelkedett, így idén 65 millió forinttal támogatják a fesztivált. "Ez egy kicsi, de fontos lépés előre, azért tudjuk megtenni, mert 250 millió forintból önálló költségvetési sor nyílt a kulturális fesztiválok finanszírozására, melyből az idei POSZT-ra 35 millió jut. Ezt az összeget pályázati forrásból további 10 millió, miniszteri keretből ugyancsak 10 millió, a kulturális államtitkárság fejezeti sorából pedig 10,5 millió forint egészíti ki" - számolt be Hoppál Péter, aki köszönetet mondott a szakmának azért, mert minden évben sokszínű programot kínál az érdeklődőknek.Pécs alpolgármestere arra emlékeztetett, múlt évben "felhők gyülekeztek a POSZT ege fölött", sokan "egy lyukas garast" sem tettek volna arra, hogy 2016-ban is megrendezésre kerül a találkozó. "Azóta hatalmasat léptünk előre, hiszen sikerül egységet teremteni, az új vezetés pedig nagy erőkkel látott munkához" - összegzett dr. Őri László.Ezt erősítette meg Szűcs Gábor fesztiváligazgató is. Úgy fogalmazott, a POSZT indulása óta sokat változott a világ, az új médiák mind arra csábítanak, hogy maradjunk otthon, ugyanakkor a fesztiválok száma emelkedett, ezért sürgetővé vált, hogy a találkozó megújuljon. "Seneca azt mondta, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart, annak minden szél egyformán rossz. Ezt szem előtt tartva kollégáimmal igyekeztünk követhető célokat megfogalmazni. Arra törekedtünk, hogy az új struktúra alkalmas legyen a korábbinál lényegesen több fizető néző mozgósítására, egy időben, egy helyszínen még több produkció bemutatására, amelyek hatásukban erősítik egymást. Szeretnénk a POSZT turisztikai relevanciáját úgy megteremteni, hogy közben megőrizzük azt az alapgondolatot, amelyet Jordán Tamás képviselt, miszerint a POSZT a színházi szakma és a színházszerető közönség legnagyobb ünnepe, találkozása” – fejtette ki Szűcs Gábor. Hozzátette, a hagyományos szakmai programok mellett – mint például a Nyílt Fórum és a szakmai beszélgetések – a megújulás jegyében 150 programmal, új honlappal, új helyszínekkel, közönségtalálkozókkal vár majd a POSZT. A Verseny szakmaisága, függetlensége érdekében pedig az idei évben a színházi szakma képviselőivel megalakult a Szakmai Tanácsadó Testület, amely a versennyel kapcsolatos szakmai és etikai kérdésekben tanácsaival segíti az ügyvezetők munkáját.Kővári Zsuzsanna, a POSZT produkciós igazgatója tudatta, hogy a versenyprogram mellett a POSZT másik két alappillére a POSZT bemutatja rendezvénysorozat, amelyre az ország legfontosabb, legnívósabb előadásait, koncertjeit, szuperprodukcióit hívták meg és a korábbi OFF Program minden elemét megtartó, de azokat jelentősen kibővítő POSZT Fesztivál lesz, több mint 100 programmal. Előbbi a Kodály Központban, utóbbi a Zsolnay Negyedben kap helyet. Emellett ingyenes rendezvényekre is sor kerül: képzőművészeti vásárok, gasztronómiai teraszok, családi- és gyermekprogramok, ifjúsági előadások, utcaszínház, koncertek, performanszok, meccsközvetítés, kézműves sörök, a versenyelőadásokhoz tartozó, illetve egyéb szakmai beszélgetések, workshopok közül válogathatnak az érdeklődők.A Zsolnay Negyed és a Pécsi Nemzeti Színház között az idei évtől először ingyenes Fesztiválbusz is közlekedik, amely a Versenyelőadásokról a Fesztiválra, illetve késő éjjel, sűrített járatokkal biztonságban hazaszállítja a látogatókatMagyar Attila, a POSZT ügyvezető igazgatója a jegyárakról tájékoztatott: a versenyprogram előadásaira a jegyek egységesen 3990 Ft-ba kerülnek. A POSZT Fesztivál előadásaira kedvező áron váltható napijegy, illetve 3 vagy 9 napos, teljes árú és diákbérlet. (A 9 napos bérlet ára, amely a Zsolnay Negyedben bármelyik napon, bármely produkció megtekintésére lehetőséget biztosít, mindössze 6500 Ft. A POSZT idején a 9 napos Fesztiválbérlettel rendelkezők számára a kiállítások megtekintése 10-18 óráig a Zsolnay Negyedben ingyenes. Kidolgoztak egy 3 napos bérlet konstrukciót is, amely bármelyik 3 egymást követő napon biztosít belépést a Fesztivál programjaira, 4500FT-ért. Ez a 3 napos bérlet diákigazolvánnyal rendelkező látogatóknak 3200 Ft. A napijegy, mely az adott nap minden programjára érvényes, 2800 Ft, diákoknak 1800 FT. 12 éven aluli gyerekeknek a belépés ingyenes.)A Magyar Színházi Társaság elnöke, a POSZT Tanácsadói Testületének munkájáról adott számot. “Konszenzussal és egy nagyon gyümölcsöző munkafolyamat részeként választottuk meg az idei POSZT szakmai zsűrijét, melynek tagja lesz Boros Kinga, kritikus, Bozóki Mara, díszlettervező, Czajlik József, rendező, Dobák Lívia, dramaturg, Garaczi László, író, Kiss Mari, színésznő, Kocsár Balázs, zeneszerző és Sztarenki Pál, színész, rendező. A tanácsadói a testület feladata az is, hogy kidolgozza a mindenkori POSZT versenyszabályzatát” – árulta el Keszég László.Vidnyánszky Attila, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke arról beszélt, hogy az idei átmeneti év a POSZT történetében, de akárcsak az új vezetés, a tanácsadók is nagy lendülettel és lelkesedéssel láttak munkához Hegedűs D. Géza vezetésével. “Egy sor szakmai kérdés megvitatása áll még előttünk, és örömmel mondhatom, hogy már eddig is nyílt, őszinte és konstruktív vitákat folytattunk egymással. Közösen, egyetértésben jelöltük ki a jövő évi válogatókat: Kovács Dezső kritikust és Árkosi Árpád rendezőt. És azzal is foglalkoztunk, hogy miként tudjuk megkönnyíteni számukra a válogatást. Arra jutottunk, hogy megkérjük a színházak vezetőit, három előadásnál többet ne ajánljanak a figyelmükbe. Ez nem azt jelenti, hogy a “nem ajánlott” előadások közül ne kerülhetne a versenyprogramba produkció – a válogatók továbbra is teljesen szabadon dönthetnek” – részletezte Vidnyánszky Attila.A sajtótájékoztató végén az idei válogatók kaptak szót. Sólyom András és Kiss B. Attila elmondták, az elmúlt egy évben folyamatos párbeszédben álltak egymással, és mivel legalább 50 előadást érdemesnek találtak a versenyben való megmérettetésre, kérésükre a tulajdonosok 12 helyett 16 elődásnak biztosítottak helyet. “Amikor megérkeztünk egy színházba, mindig jó szórakozást kívántak nekünk. De az elmúlt egy év és remélhetőleg a válogatásunk is azt bizonyítja: a színház több puszta szórakoztatásnál” - összegzett Kiss B. Attila.Az idei POSZT-ra június 9. és 18 között kerül sor. A Versenyprogram, a POSZT bemutatja és a POSZT Fesztivál programjairól a POSZT.hu-n talál részletes információt!
2016.05.09. 11:30
Szinhaz.hu
Kiosztották a Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé díjait
A szombati díjátadó ünnepséggel zárult a VIII. Kaposvári ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé, amelyen egy héten át az elmúlt két év legjobb hazai produkcióit láthatta a közönség.A színházi nyelvek gazdagsága és inspiráló eszmecsere jellemezte az idei Biennálét – mondta Sándor L. István színikritikus, az ASSITEJ elnökségi tagja a több mint negyven produkciót bemutató színházi találkozó záróünnepségén a Csiky Gergely Színházban, külön kiemelve Novák János, az ASSITEJ Magyar Központ elnökének, a Biennálé művészeti vezetőjének a fesztivál megszervezésében nyújtott egyedülálló érdemeit.Az ország legnagyobb, immár nyolcadik alkalommal megrendezett gyermek- és ifjúsági színházi fesztiválján az elmúlt két évben Magyarországon bemutatott gyermek- és ifjúsági előadások, illetve színházi-nevelési programok vettek részt. A versenyprogramban szereplő 28 előadás mellett a Biennálé „Small Size - Performing Arts for Early Years” nemzetközi fókuszprogramjában a legkisebbeknek szóló hazai produkciókon kívül egy finn és két belga társulat mutatkozott be, valamint versenyen kívüli, kiemelt programokat is láthatott a közönség. A fesztivál kísérőrendezvényeiként filmvetítés, workshopok és szakmai viták, valamint a kaposvári BábSzínTér utcai programjai várták az érdeklődőket.A versenyprogramban szereplő előadásokat szakmai zsűri értékelte: Takács Katalin Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes Művész és Andai Katalin, Déryné-díjas színművész, az ASSITEJ elnökségi tagja elsősorban a gyermekszínházi előadásokért voltak felelősek, míg Horváth Péter József Attila-díjas író, rendező, a Kolibri Színház dramaturgja és Tóth Miklós színházi rendező az ifjúsági színházi előadásokat, Hegedűs Sándor tánckritikus, a Magyar Táncművészeti Főiskola tanára pedig a táncművészeti előadásokat kísérte kiemelt figyelemmel.A zsűri a gyerekszínházi előadások közül az ASSITEJ Magyar Központ Üveghegy-díjával jutalmazta a Ciróka Bábszínház Lúdas Matyi című előadását, a legjobb ifjúsági színházi előadások közül pedig a Mentőcsónak Szociopoly című előadását.Az ASSITEJ Magyar Központja a társszervező Csiky Gergely Színházzal közösen 2002 óta kétévente rendezi meg Kaposváron a gyermek- és ifjúsági színházak biennáléját. A szervezet munkájában részt vevők a hazájukban azért dolgoznak, hogy minden gyerek évente legalább egyszer eljusson színházba, vagy hozzájuk eljusson a színház.A díjazottak: Budapest Főváros Önkormányzatának és Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának felajánlásával: ASSITEJ MAGYAR KÖZPONT ÜVEGHEGY-DÍJ A legjobb ifjúsági színházi előadásnakMentőcsónak: SzociopolyRendező: Fábián Gábor ASSITEJ MAGYAR KÖZPONT ÜVEGHEGY-DÍJA legjobb gyerekszínházi előadásnakCiróka Bábszínház: Lúdas MatyiRendező: Vidovszky György Budapest Főváros Önkormányzatának felajánlásával:KOVÁCS ILDIKÓ-DÍJA legjobb gyerekelőadás rendezőjénekRumi László (Az égigérő fa – Mesebolt Bábszínház) Fige Attila (Hókirálynő – Budapest Bábszínház) LENGYEL PÁL-DÍJA legjobb ifjúsági előadás rendezőjénekHoffer Károly (Az időnk rövid története – Vaskakas Bábszínház, ESZME) Fándly Csaba (Becsületbeli ügy – Csiky Gergely Színház)KELETI ISTVÁN-DÍJSzínészi díj ifjúsági színházi előadásban nyújtott teljesítményértSimkó Katalin (Soha senkinek – Nézőművészeti Kft.) KOÓS IVÁN-DÍJgyerekszínházi előadás kiemelkedő alkotói teljesítményéértBoráros Szilárd (Az égig érő fa, A hideg szív, A Hős Miklós) BÉKÉS PÁL-DÍJ ifjúsági színházi előadás kiemelkedő alkotói teljesítményéértJuhász Kata és Társulata A ZSŰRI KÜLÖNDÍJA A kutyafül, macskakő, egérút című előadás alkotóinak(Jászai Mari Színház, Tatabánya) Az új nagyi című előadás alkotóinak(Vaskakas Bábszínház, Győr)A Korngut-Kemény Alapítvány felajánlásával:KEMÉNY HENRIK-DÍJSzínészi díj gyerekszínházi előadásban nyújtott teljesítményértLehőcz Zsuzsanna(A hideg szív, Az égigérő fa – Mesebolt Bábszínház)
2016.05.09. 08:20
Szinhaz.hu
Ez a két néni rászokott a gyilkolásra
A József Attila Színház bohózatában a két főszereplő, Fehér Anna és Molnár Zsuzsa a legjobbak. Milyen a Broadwayről ismert Arzén és levendula az angyalföldi színpadon?
2016.05.06. 14:00
Origo.hu
A Sörgyári capriccio és az Üvegcipő is műsorra kerül a József Attila Színházban
Nemcsák Károly igazgató a színház sajtótájékoztatóján elmondta, hogy mozgalmas évadot zárnak. A júniusban véget érő szezonban 315 előadást játszanak, és mintegy 100 ezer nézőre számítanak az évad végéig. Nemcsák Károly elmondta: „Csodálatos látni, hogy törzsközönségünk mellett, a fiatal generáció képviselői is örömmel járnak hozzánk, hiszen ezzel bennünket is fejlődésre, újításra, fiatalodásra ösztönöznek. Az elmúlt évben azonban nemcsak a társulatunk és a repertoárunk újult meg, hanem színházunk épülete is. Felújítottuk a kiállítótermet, az előcsarnokot, a mosdókat, mozgáskorlátozott nézőink számára akadálymentesítettük az előcsarnokot és új kényelmes székeket kapott a nézőtér. A korszerűsítés mellett igyekeztünk megtartani valamit a régi korokból, összekapcsolni a múltat és a jelent, ezért színházunk régi, népszerű előadásai előtt az aula oszlopain elhelyezett rendhagyó plakátkiállítással tisztelgünk, legnagyobb művészeink nevét pedig a korlátok érctábláin örökítettük meg, a belső lépcsőházban régi előadásainkból láthatnak fotókiállítást.” Hozzátette: továbbra is arra törekednek, hogy minél színesebb programot állítsanak össze, széles közönségréteget megszólítva, "vidéki színházként" kell működniük. A következő évadban fennállásának 60. évfordulóját ünnepli a színház, amely 1956-ban nyitotta meg kapuit Fodor Imre igazgató vezetésével. A jubileumi évadban elsőként a La Mancha lovagja című musicalt mutatják be október 1-jén. Dale Wassermann, Mitch Leight és Joe Darion darabját Nagy Viktor állítja színpadra, a főbb szerepeket Zöld Csaba, Kálloy Molnár Péter, Foki Veronika és Gazdag Tibor játssza. A József Attila Színház színészei lovas kocsin indulnak útnak a belváros felé a teátrum épülete elől tavaszköszöntő felvonulásukon. MTI Fotó: Marjai János November 12-én mutatják be Kollár Béla Veszek egy éjszakát című vígjátékát Verebes István rendezésében, Márkó Eszterrel, Lippai Lászlóval, Rékasi Károllyal és Pikali Gerdával a főbb szerepekben. Verebes István felidézte, hogy a régi Színházi Élet mellékleteinek gyűjteményében fedezte fel a művet, amelyet vélhetően álnéven jelentettek meg, mivel remekül van megírva, szellemesen, jó szerepekkel. Az előadásban Galambos Erzsi is játszik - emelte ki.December 10-én Bohumil Hrabal Sörgyári capriccio című művét tűzik műsorra Hargitai Iván rendezésében, Fekete Réka Thália, Ujréti László, Zöld Csaba és Gazdag Tibor főszereplésével.Az évad utolsó, felnőtteknek szóló nagyszínpadi bemutatóját, az Üvegcipőt Huszti Péter rendezi. A Molnár Ferenc darabjából készülő előadásban Létay Dóra, Ujréti László, Mohai Tamás és Nemcsák Károly szerepel, a bemutatót 2017. február 25-én tartják.A Gaál Erzsébet Stúdióban elsőként Írók, gyilkosok, lúzerek címmel Friedrich Dürrenmatt és Jókai Mór egyfelvonásosait mutatják be: a mulatságos krimi és a szórakoztató bohózat Verebes István rendezésében és főszereplésével látható. Ezt követően Karinthy Ferenc Dunakanyar című színművét tűzik műsorra Fehér Anna és Rékasi Károly szereplésével, Telihay Péter rendezésében. A középiskolás korosztálynak szól Zöld Csaba első rendezése, Mrozek abszurd drámája, a Nyílt tengeren.Nemcsák Károly kiemelte: a jubileumi évadban a legkisebbek számára Márkó Eszter rendezésében a Füttyös kalandjai című mesejátékot viszik színre, amelyben erdélyi népmesék elevenednek meg. A bemutató október 8-án lesz.Az igazgató kitért arra, hogy a határon túli színházakkal való együttműködés keretében a József Attila Színház is bemutatja előadásait a határon túl. Emellett vidéki színházakkal és művészekkel is együttműködnek. Folytatódik az irodalmi szalon programsorozat, kiállításokat is rendeznek a színházban, a fiataloknak szóló beavatószínházi programsorozatot pedig két újabb darabbal egészítik ki.Folytatódik az Ádámok és Évák programsorozat, elindul egy színházi vetélkedősorozat a magyarországi börtönökben, és az amatőr színjátszók döntőjének is a József Attila Színház ad otthont augusztusban - sorolta Nemcsák Károly.A Cigánykerék, a Csalóka szivárvány, a Komámasszony, hol a stukker? és az Othello című előadásokat leveszik az új évadban a műsorról, a négy produkciót rendhagyó előadásokkal, kulisszajárással és búcsúpartival "temetik".
2016.05.05. 17:43
Szinhaz.hu
Jubileumi évadra készül a József Attila Színház
Öt nagyszínpadi produkciót, köztük egy gyerekdarabot és három stúdióelőadást mutat be az új évadban a József Attila Színház, ahol folytatódik a határon túli magyar társulatok vendégjáték-sorozata is.Nemcsák Károly igazgató a színház csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy mozgalmas évadot zárnak. A júniusban véget érő szezonban 315 előadást játszanak, és mintegy 100 ezer nézőre számítanak az évad végéig. Hozzátette: továbbra is arra törekednek, hogy minél színesebb programot állítsanak össze, széles közönségréteget megszólítva, "vidéki színházként" kell működniük. A következő évadban fennállásának 60. évfordulóját ünnepli a színház, amely 1956-ban nyitotta meg kapuit Fodor Imre igazgató vezetésével. A jubileumi évadban elsőként a La Mancha lovagja című musicalt mutatják be október 1-jén. Dale Wassermann, Mitch Leight és Joe Darion darabját Nagy Viktor állítja színpadra, a főbb szerepeket Zöld Csaba, Kálloy Molnár Péter, Foki Veronika és Gazdag Tibor játssza.November 12-én mutatják be Kollár Béla Veszek egy éjszakát című vígjátékát Verebes István rendezésében, Márkó Eszterrel, Lippai Lászlóval, Rékasi Károllyal és Pikali Gerdával a főbb szerepekben. Verebes István felidézte, hogy a régi Színházi Élet mellékleteinek gyűjteményében fedezte fel a művet, amelyet vélhetően álnéven jelentettek meg, mivel remekül van megírva, szellemesen, jó szerepekkel. Az előadásban Galambos Erzsi is játszik - emelte ki. December 10-én Bohumil Hrabal Sörgyári capriccio című művét tűzik műsorra Hargitai Iván rendezésében, Fekete Réka Thália, Ujréti László, Zöld Csaba és Gazdag Tibor főszereplésével. Az évad utolsó, felnőtteknek szóló nagyszínpadi bemutatóját, az Üvegcipőt Huszti Péter rendezi. A Molnár Ferenc darabjából készülő előadásban Létay Dóra, Ujréti László, Mohai Tamás és Nemcsák Károly szerepel, a bemutatót 2017. február 25-én tartják. A Gaál Erzsébet Stúdióban elsőként Írók, gyilkosok, lúzerek címmel Friedrich Dürrenmatt és Jókai Mór egyfelvonásosait mutatják be: a mulatságos krimi és a szórakoztató bohózat Verebes István rendezésében és főszereplésével látható. Ezt követően Karinthy Ferenc Dunakanyar című színművét tűzik műsorra Fehér Anna és Rékasi Károly szereplésével, Telihay Péter rendezésében. A középiskolás korosztálynak szól Zöld Csaba első rendezése, Mrozek abszurd drámája, a Nyílt tengeren. Nemcsák Károly kiemelte: a jubileumi évadban a legkisebbek számára Márkó Eszter rendezésében a Füttyös kalandjai című mesejátékot viszik színre, amelyben erdélyi népmesék elevenednek meg. A bemutató október 8-án lesz.Az igazgató kitért arra, hogy a határon túli színházakkal való együttműködés keretében a József Attila Színház is bemutatja előadásait a határon túl. Emellett vidéki színházakkal és művészekkel is együttműködnek. Folytatódik az irodalmi szalon programsorozat, kiállításokat is rendeznek a színházban, a fiataloknak szóló beavatószínházi programsorozatot pedig két újabb darabbal egészítik ki. Folytatódik az Ádámok és Évák programsorozat, elindul egy színházi vetélkedősorozat a magyarországi börtönökben, és az amatőr színjátszók döntőjének is a József Attila Színház ad otthont augusztusban - sorolta Nemcsák Károly. A Cigánykerék, a Csalóka szivárvány, a Komámasszony, hol a stukker? és az Othello című előadásokat leveszik az új évadban a műsorról, a négy produkciót rendhagyó előadásokkal, kulisszajárással és búcsúpartival "temetik".MTI
2016.05.05. 12:32
Szinhaz.hu
Szenvedélyek színháza - 11 premiert tervez a Nemzeti Színház
Öt nagyszínpadi bemutatót, összesen 11 premiert tervez a jövő évadban a Nemzeti Színház, ahol Valerij Fokin, Árkosi Árpád, Bozsik Yvette, Kiss Csaba, Viktor Rizsakov és Zsótér Sándor is rendez.Május 4-én tartotta a jövő évadát bemutató sajtótájékoztatóját a Nemzeti Színház, melyen a III. MITEM (Madách International Theater Meeting) eredményeiről és az az idei évadról is bőven esett szó. Az előadásszámokat tekintve a tavalyi évadhoz hasonlóan zár júniusban a Nemzeti Színház, a nyári kazanyi turnéval és a fesztiválmeghívásokkal együtt a 120. 000 nézőt közelíti majd a 2015/2016-os évadban a budapesti teátrum.Sikeresen, 13 ország 22 előadásával, 95 %-os nézettséggel zárt a III. MITEM és már megkezdődött a jövő évi találkozó szervezése is, az eddigi fesztiválokon bemutatottakhoz hasonlóan rangos színházakkal és rendezőkkel tárgyalnak a fesztivál szervezői.Az idei évadból hátra van a Cyrano premierje (rendező: David Doiashvili, bemutató: május 13.), de már most próbálnak az őszi bemutatókra: Dosztojevszkij: A krokodilus című művét az Alekszandrinszkij Színház igazgatója, Valerij Fokin, Ingmar Bergman: A szenvedély című darabját Kiss Csaba, Szilágyi Andor: Tóth Ilona című művét és a Gulág virágait Vidnyánszky Attila rendezi.Júniusban a színház társulata Kazanyba utazik az Isten ostorával, a POSZT-on a Don Quijote versenyez majd, Farkas Dénes önálló estje a POSZT OFF program része lesz, majd Kapolcson, az Ördögkatlan Fesztiválon és Mikházán szerepel a teátrum.A Nemzeti sikeresnek ítéli a 2015/2016-os évadát, melyet rengeteg ifjúsági program, vendégelőadás, gála valamint külföldi turnék (Algéria, Kárpátalja, Felvidék, Erdély, Vajdaság, Szlovénia) színesítettek.Szenvedélyek színháza - ez a 2016/2017-es évad szlogenje, melyre már megkezdte a bérletek árusítását a Nemzeti, számtalan bérletkonstrukcióból válogathatnak a nézők.A 2016/2017-es évad bemutatói: F.M. Dosztojevszkij: KROKODIL, rendező: Valerij Fokin; Szilágyi Andor: TÓTH ILONA, rendező: Vidnyánszky Attila; Branislav Nuŝić: A MINISZTER FELESÉGE,rendező: Árkosi Árpád; Michel de Ghelderode: KÉPEK ASSISI SZENT FERENC ÉLETÉBŐL, rendező: Bozsik Yvette; CSÍKSOMLYÓI PASSIÓ, rendező: Vidnyánszky Attila; Ingmar Bergman: SZENVEDÉLY, rendező: Kiss Csaba; Ivan Viripajev: RÉSZEGEK, rendező: Viktor Rizsakov; Katona József: BÁNK BÁN, rendező: Vidnyánszky Attila; Földes László Hobo: A GULÁG VIRÁGAI, rendező: Vidnyánszky Attila; Euripidész: HIPPOLÜTOSZ, rendező: Zsótér Sándor.A Bajor Gizi Szalonban a társulat tagjai közül Nagy Mari, Horváth Lajos Ottó, Farkas Dénes, Mátyássy Bence és Olt Tamás készül önálló esttel.Fotó: Eöri-Szabó Zsolt
2016.05.04. 17:08
Szinhaz.hu
Jön a VII. Monotánc Fesztivál külföldi és magyar fellépőkkel
Négy este alatt összesen 13 szólótánc produkció várja a közönséget az elmúlt évek kínálatából válogatva. 7. alkalommal rendezi meg a Közép-Európa Táncszínház a Nemzetközi Monotánc Fesztivál biennálét, idén ismét a VII. kerületi Bethlen Téri Színházban, május 11. és 14. között.A fesztiválra ez alkalommal is a neves hazai alkotó-előadók - Feicht Zoltán, Gergye Krisztián, Góbi Rita, Halász Gábor, Hargitai Mariann, Horváth Adrienn, Hód Adrienn, Ivanov Gábor, Juhász Kata, Kovács Péter, Kun Attila, Nagy Csilla, Réti Anna, Újvári Milán - mellé egy-egy külföldi művészt is meghívtak. A fesztivál második napján a szlovák Tomas Danielis, azt követően a bolgár származású Miroljuba Petrova, az utolsó napon pedig a dél-koreai Lili Jungin Lee táncelőadása látható.Az idei fesztivál programját a G.I.T.T . – Gangaray Improvizációs Tánctalálkozó színesíti a Bethlen kávézójában. A Gangaray Trambulin fiatal táncosai (Illés Tímea, Kunc Dóra, Kiss Virág, Temesvári Zsófi, Keresztesi Lili, Laza Tímea) improvizálnak Hámor József zenei kíséretével. A fesztivál első napján Dusa Gábor, Kenyeres Csilla és Lékó Tamás Test/Képek című közös fotókiállítása nyílik a Bethlen Galériában A hetedik alkalommal megrendezésre kerülő Nemzetközi Monotánc Fesztivál hiánypótló szerepet tölt be a magyarországi kulturális palettán mint tematikus táncfesztivál.A 2005-ben Dunaújvárosból induló - s azóta nemzetközivé vált - fesztivál 2008-ban a MU Színházba, majd a néhai Gödör Klubba költözött, most pedig harmadik alkalommal ad otthont neki a VII. kerületi Bethlen Téri Színház.A monotánc elnevezést a monodrámák ihletésére és mintájára alkottuk. Azokat az előadásokat soroljuk ebbe a körbe, amelyek alkotóik személyes vallomásait dolgozzák fel. A monotánc azonban nem (feltétlenül) azonos a szólótánccal, így nem kizárólag szóló-előadások tartoznak a meghívott előadások körébe. Az idei előadások némelyikében a szólótáncos mellé zenész társ(ak) csatlakoznak, s van, ahol a szóló egy másik jelen lévő figura viszonylatában bontakozik ki - mondta el Szögi Csaba, a fesztivál igazgatója.Fesztiválprogram:Május 11. (szerda) 19.00 Közép-Európa Táncszínház: K-Arcok Hargitai Mariann: Lépcső (koreográfus: Réti Anna) Ivanov Gábor: Uraim (koreográfus: Hód Adrienn) Horváth Adrienn: Metamorfózis (koreográfus: Halász Gábor) Kovács Péter: Mind1 (koreográfus: Kun Attila) Az előadás szünetében a fotókiállítást megnyitja Szögi Csaba fesztiváligazgató. Május 12. (csütörtök) 19.00 Tomas Danielis: Locus - concept of me (Ausztria/Dánia/Szlovákia) 20.30 G.I.T.T . – Gangaray Improvizációs Tánctalálkozó 21.00 Feicht Zoltán: Pari (Bemutató) 21.30 Nagy Csilla: FearFrog Május 13. (péntek) 19.00 Góbi Rita - Szegő Dávid: Ne hisztizz! 20.30 G.I.T.T . – Gangaray Improvizációs Tánctalálkozó 21.00 Miroljuba Petrova - Sanne Clifford: Mira Mira (Bulgária/Hollandia) 21.30 Gergye Krisztián: Hattyú (Bemutató) Május 14. (szombat) 19.00 Juhász Kata: Rossz tanuló felel 20.30 G.I.T.T . – Gangaray Improvizációs Tánctalálkozó 21.00 Újvári Milán: Nonszensz 21.30 Lili Jungin Lee: Skins (Ausztria/Dél-Korea)www.monotanc.hu
2016.05.03. 10:06
Szinhaz.hu
Ács János emlékpadot avatnak az Erzsébetvárosban
Az erzsébetvárosi önkormányzat emlékpadot állít Ács János Jászai-díjas rendező emlékére a Király u. 31. számú ház elé. Időpont: 2016. május 5., 12 óra.Forgács Zsuzsával 1977-benÁcs János pályájáról röviden:1949-ben született Budapesten. Tanulmányait a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, illetve a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte, ahol 1980-ban diplomázott. Dolgozott a kaposvári Csiky Gergely Színházban, az Arany János Színházban, az Újszínházban, de tanított is. Színháztörténeti jelentőségű rendezése volt Kaposváron Peter Weiss darabja, a Marat halála. A vidéki színházak esetében példátlanul sokszor, több mint százszor játszották.Tanulmányait a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, illetve a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte; ahol 1980-ban diplomázott. Az 1970-es években Paál Istvánnal a szegedi egyetemi színpad színésze és rendezője volt. 1980-1991 között a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt. 1991 óta az Arany János Színház rendezője, valamint a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára. 1994-2001 között az Új Színház főrendezője, 2005-től a Győri Nemzeti Színház tagja. Rendezett többek között Szolnokon, Zalaegerszegen, az Operaházban, a Rock Színházban és a Katona József Színházban. Szövegkönyveket, drámákat is írt (Dorian Gray önarcképe, Egy kiállítás képei, Munkásoperett, mennyei híd - ez utóbbit tavaly mutatták be Debrecenben) és színészi feladatokat is vállalt. A művész 1987-ben Jászai Mari-díjat, 2009-ben Nádasdy Kálmán-díjat kapott. Ács János 2015. július 22-én hunyt el Budapesten.Így emlékeztek Ács Jánosra:Gothár Péter az ÉS-ben: (...) utak, hosszú, ismétlődő utak, le-fel járunk Pestre. az alig megérkezések gyakorlásával teltek az ún. legszebb évek. mindig éjjel vagy hajnalban volta strapás menés, sötétben. pedig azé lettem művész, hogyne kelljen korán kelnem - és rohantunk vissza Kaposvárra. mert hátha ott, ahol épp nem vagyunk, ott talán jobb, és ezt a pillanatot az M7-es valamelyik végére érve - és azon is túl - esetleg el fogjuk érni. Marat, pl., egyebek. kikerülhetetlenné tetted, hogy a halála szót mégis leírjam. Marat halála. néha, talán tényleg csak pillanatokra a színház volt a jobb - mikor elértük. akkor biztos. nem is létezett más idő, csak olyan, ami épp, színpadra kerül. az oda vezető úton nem a felejthetetlen BAZ motor, hanem a dumáink hajtottak. mindenről volt szó, de mindenkiről főleg.és ezek az utak hosszú utak voltak.megaztán fú, mennyire meg kell dolgozni minden pillanatér, nanáhogy, kurvaélet, ilyenek. szenvedélyesen lehetett szeretni a színházat. kellett. Filmcsillag, az jó, mert zenés, Szentivánéji - ezek jöttek neked szépen abban a bizonyos ígéretes sorban. Munkásoperett, rendezned kellett és játszottál is benne. egyszer például felment a függöny, te álltál a hídon, ballonkabáttal kézben jöttél Dániából, azt játszottad, csakhogy üres ne legyen valahogy egy este - sokat megtesz az ember, bedíszletezi az egész életét, hogy elkerülje a megérkezést, a sötét, magányos merülések estjét. ja, na tessék, azt a pillanatot a hídon pl. történetesen azt én rendeztem. az orvosnő harmadik gyereke magányos, minta templom egere - közölted éjjel a kocsiban, túlüvöltve a lényegében átkiabálhatatlan orosz motor zaját. jó, Jani, de ne maradj benne ebbe, asszem biztosan mondtam ezt. talán. vagy talán gondoltam mondani.hogy mennyire egyszerűen történik az a bizonyos megkerülő mód, a szem elől tévesztés - ahogy veled is mind jártunk. azt biztos nem gondoltam akkor. hogy melyik szenvedély lesz az erősebb. (...)Fotó: Kelemen Zoltán Gergely/MTIMáté Gábor a Vs.hu-n: (...) Híres ember volt színházi körökben, amatőr vonalon indult, a nevezetes Szegedi JATE színésze volt. „Dicsőséges nagyurak, hát hogy vagytok?” – énekelte elől a Petőfi rockban, ő volt Kőműves Kelemen a nagy erejű Sarkadi-darabban – szintén Paál István rendezésében.Ő a legjobb amatőr színész – mondta róla többször apám, akinek egy zalaszentgróti művészeti táborban bizonytalan eredetű ajtófélfának menése után a homlokán a sebét fertőtlenítette, tisztogatta napokig – de ekkor már túl volt a nagy kaposvári rendezéseken: Esküvő, Szentivánéji álom, Marat. Ezután már dicsekedni lehetett: „apámat az Ács ápolta Zalaszentgróton ”. Ellenzéki figura volt. Nem politikus alkat. A Marat után nem engedték ki Amerikába. Aztán egy fél év után mégis kiengedték, hátha ott marad. Hazajött. Ellenzéki lett. Együtt jártunk a főiskolára, ő rendező szakra, Ádám Ottó osztályába. Együtt diplomáztunk 1980-ban. A legtehetségesebbként számon tartott rendezőszakos hallgató volt, tudni lehetett róla. Így terjedt el. Rejtélyes volt. Kezdeményezni nála nem lehetett. Ő kezdeményezett. Ha érdekelte valaki, közvetlen volt, ha nem, a nevét se tudta. Élő színészek nevével hadilábon állt. Évekkel később – már Kaposváron – Krum Ádámot következetesen Annának szólította. Jó fizikumú volt, dadogott. Mindig ugyanabban a ruhában volt télen. Feltételezem, egy másikban nyáron. Cigaretta, kialvatlanság, borosta, alkohol. (...)
2016.05.03. 08:02
Szinhaz.hu
Shakespeare darab készül a Katonában - Villáminterjú Kovács Lehellel
Június 4-én mutatja be a Katona József Színház Shakespeare Minden jó, ha vége jó című klasszikusát Zsámbéki Gábor rendezésében. A Bertramot alakító Kovács Lehelt a készülő előadásról, cirkuszi akrobatikáról és a generációk között, korszakokon átívelő nézetkülönbségekről kérdezte Csikós Kornélia.Ajánló a darab elé:Heléna, egy francia orvos árván maradt lánya elhatározza, hogy megszerzi magának az ifjú Bertram grófot, aki viszont a legcsekélyebb érdeklődést sem mutatja iránta, és inkább megszökik a kényszerű esküvő elől. A Katona 1961-es Minden jó, ha vége jó előadásának Helénája Törőcsik Mari volt, partnerei Sulyok Mária, Kállai Ferenc, Várkonyi Zoltán.Az idei bemutatóban Helénát Pálos Hanna, Bertramot Kovács Lehel, a további szerepeket Bodnár Erika, Szacsvay László, Ujlaki Dénes, Elek Ferenc, Bezerédi Zoltán, Gyabronka József, Rajkai Zoltán, Szirtes Ági, Rujder Vivien, Tóth Anita és a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatói játsszák. Az előadást Zsámbéki Gábor rendezi.Fotó: Nánási PálVilláminterjú Kovács Lehellel: Ez egy keserű komédia? Nevezhetjük így?Nálam okosabb emberek sem foglalnak állást ez ügyben, hogy komédia vagy nem. A keserédesség mindenképpen jelen van a történetben, nyilván a humor is, mint minden Shakespeare-darabban – legalább egy bolond személyében megjelenik valamiféle huncutság. Fontosabb, amit a rendező, Zsámbéki Gábor gondol, hogy miért vette elő ezt a művet: egy jelentős generációs összetűzés van a történetben. A fiatalokat egy másik, idősebb nemzedék nem hagyja élni, mindent a kezükből kivéve, fejük felett meghozott döntésekkel akar irányítani, ami érthető módon feszültséget okoz. Mindeközben jelen van a beteges test és a fiatal, buzgó tenni akarás – a betegségekkel küzdő öreg test, amelyik parancsolni akar a fiatalságnak. Nagyon érdekes konfliktusok vannak ebben a darabban.Bertram, akit alakítasz, milyen ember?Könnyű lenne azt mondani, hogy svihák, de lényegében nem derül ki róla, milyen ember, mert egyszer hoz döntést a darab során. Állandóan helyette döntenek, és vagy ez ellen küzd, vagy valamilyen ármánykodással, huncut acsarkodással kibújik ez alól. Több pólusú embernek szeretném őt láttatni. Nem hiszek abban, hogy ő egyfajta kis gazember.Cirkuszi akrobatika is lesz az előadásban…Igen, hála az égnek lesz, amit én, mint rejtett sportember nagyon élvezek. Hogy mennyi marad meg ebből a darabban, az még a jövő zenéje. Vannak külön próbáink, amikor kést dobálunk, függönyt mászunk, ládán vagy gömbön állunk…A generációs különbségeken kívül mitől lehet még mai Shakespeare?Szerintem ez nem kor kérdése, hogy a generációk hogyan adják át egymásnak a hatalmat, vagy hogyan nem tudnak együtt élni. Ez már Shakespeare korában is probléma volt, és most is súrlódásokhoz vezet. Lehetséges, hogy vannak jobb Shakespeare darabok, ezt nehéz lenne tagadni, de örülök, hogy Gábor erre rátalált.Kérdezett: Csikós KornéliaAz olvasópróbáról képekben: Fotók: Szilágyi Lenke1.2.3.4.5.6.7.8.9.10.William Shakespeare: Minden jó, ha vége jó A magyar szöveget Vas István fordításának felhasználásával Várady Szabolcs írtaA francia király Szacsvay LászlóBertram Kovács LehelHeléna Pálos HannaLafeu Ujlaki DénesParolles Elek FerencRousillon grófnő Bodnár ErikaA grófnő udvarmestere Gyabronka József m.v.Bolond Bezerédi ZoltánFirenze hercege Rajkai ZoltánEgy firenzei özvegyasszony Szirtes ÁgiDiána, a lánya Rujder Vivien e.h.Lisbeth Tóth AnitaTovábbá Kovács Tamás e.h. Lestyán Attila e.h. Martinkovics Máté e.h. Vilmányi Benett Gábor e.h. Vizi Dávid e.h.Jelmez: Szakács GyörgyiDramaturg: Török TamaraAsszisztens: Tiwald GyörgyRendező: Zsámbéki GáborBemutató: 2016. június 4. Katona József Színház
2016.05.02. 07:00
Szinhaz.hu
Így szerettek ők - Koncertszínház készül Nyáry Krisztián sikerkönyveiből
Megkezdődtek az Így szerettek ők című koncertszínházi előadás előkészületei, amely a Városmajori Szabadtéri Színpad egyik kiemelt bemutatója lesz 2016. július 20-án. Legnagyobb magyar íróink híres szerelmi történetei a való életben is párt alkotó színészművészek - Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter, Gryllus Dorka és Simon Kornél - tolmácsolásában szólalnak meg, a Kaláka népszerű dalainak kíséretében.A Margitszigeti és Városmajori Szabadtéri Színpadokon már javában folynak az előkészületek, hogy a június 10-i nyitókoncerttől kezdve egészen augusztus végéig, 12 héten át ismét gazdag és izgalmas előadásokkal, egyedi programokkal fogadják a közönséget."2016 nyara a romantika jegyében telik a Budapesti Nyári Fesztiválon - ismerteti Bán Teodóra igazgató -, amelynek részeként valódi összművészeti különlegességgel készülünk: ismert magyar írók történetein keresztül a szerelem sokféle arcát mutatjuk meg, irodalmi koncertszínház formájában. Nagy öröm számunkra, hogy olyan kiváló művészek fogadták el a felkérésünket, mint Gryllus Dorka, Nagy-Kálózy Eszter, Rudolf Péter és Simon Kornél, valamint a Kaláka, amely az elmúlt évtizedek legszebb megzenésített verseivel gazdagítja majd a félig-szcenírozott színházi estet, amelynek házigazdájaként színre lép maga a szerző, Nyáry Krisztián is."Nyáry Krisztián Így szerettek ők címmel megjelent irodalmi szerelmes könyvei nem hiába váltak sikerkönyvekké: fényképekkel, levelekkel, naplórészletekkel és az eseményeket feldolgozó művek idézeteivel egészítik ki a szerző kommentárjait, amelyek emberi közelségbe hozzák legnagyobb íróinkat és múzsáikat.A kötetek és az ebből létrejövő, dalokkal és vetítéssel átszőtt előadás lerántja róluk a leplet, megmutatva, hogyan is szerettek valójában. A zenés időutazás során bepillantást nyerhetünk pl. Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső vagy Weöres Sándor szerelmi életének titokzatos világába.A Szabad Tér Színház új produkcióját Kőváry Katalin rendezésében mutatják be július 20-án a Városmajorban, ahol még egy alkalommal, július 25-én lesz műsoron, majd országos turnéra indul. Az Így szerettek ők színpadi változatát Nyáry Krisztián és Hevesi Judit írta, zenéit a Kaláka jegyzi, amelynek tagjai - Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Radványi Balázs - élőben kísérik az előadást. A díszletet Szolga István, a jelmezt Dőry Virág stylist, a vetítést Hoffmann Tamás tervezi. Fotó: Éder Vera
2016.04.30. 05:03
Szinhaz.hu
Hallgass, olvasó! - Új kortárs tartalommal bővül a hangoskönyv alkalmazás
Folytatódik a kortárs magyar irodalmat népszerűsítő mobilalkalmazás, amelyet tavaly indított el Budapest Főváros Önkormányzata, a BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. és a Margó Irodalmi Fesztivál. A Hallgass, olvasó! hangoskönyv applikáció idén rendszeresen jelentkezik új témákkal, felolvasásokkal, elsőként az Aegon Irodalmi Díjra jelölt tíz könyvből, valamint az Irodalom Éjszakája legjavából válogattak.A BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. és a Margó Irodalmi Fesztivál tavaly decemberben közösen indították el a Margó.fm - Hallgass, olvasó! hangoskönyv applikációt, amelyet decemberben és januárban több ezer felhasználó töltött le. Idén új témákkal, szerzőkkel, szövegekkel és színészekkel folytatják az irodalomnépszerűsítő projektet. „Örülök, hogy Budapest egyre többet olvas, hogy a kortárs, és azon belül a nemzetközi irodalom is bekerül az emberek hétköznapjaiba. Ez irányú törekvésünket erősíti a Főváros által létrehozott, ingyenes letölthető alkalmazás, amely áprilisban arra ösztönöz minket, hogy hallgassunk bele 2015 legjobb hazai kortárs irodalmába, majd májustól szélesítve a virtuális tartalomjegyzéket, az európai országok irodalmába is.” - fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán főpolgármester-helyettes.Elsőként az Aegon Irodalmi Díj tíz jelöltjének szövegeit hallgathatják meg a felhasználók, így az Aegon-díjas Oravecz Imre verseit, valamint Bartis Attila, Dragomán György, Esterházy Péter, Marno János, Rakovszky Zsuzsa, Szvoren Edina és Térey János műveit, de részlet hangzik el Réz Pál és Parti Nagy Lajos közös interjúkötetéből is. "Fantasztikus, ahogy Máté Gábor hangján szólal meg egy Oravecz-vers, örülök, hogy ezzel az alkalmazással új, fiatal olvasókat nyerhetünk meg az Aegon Művészeti Díj tíz döntős könyvének. Tizenegy éve elkötelezett támogatói vagyunk a kortárs magyar irodalomnak, évek óta ott vagyunk a Margó fesztiválon, nemcsak a szerzők, az olvasók is fontosak nekünk" - mondta Drevenka Edit, az Aegon Magyarország Zrt. PR igazgatója. Az idei tíz jelölt szövegeit Udvaros Dorottya, Máté Gábor, Szikszai Rémusz, Scherer Péter és Polgár Csaba tolmácsolásában hallgathatjuk meg akár utazás közben.Ezt a tematikus blokkot az EUNIC Hungary kezdeményezésére létrejött, az európai irodalmak Irodalom Éjszakája színes kavalkádjából válogatott szövegek követik, a Katona József Színház színészeinek közreműködésével. "Az olvasók az Irodalom Éjszakáján egy izgalmas és színes séta keretében találkozhattak a meghatározó európai és Európán kívüli irodalmakkal, nagy örömünkre ezt a sétát most egyénileg folytathatják a Margó.fm segítségével" - mondta Katarzyna Sitko, a Lengyel Intézet igazgatója és a magyarországi EUNIC jelenlegi elnöke.Az ingyenes, Margó.fm néven futó alkalmazás iOS és Android rendszerű készülékeken egyaránt elérhető. Facebook.com/varosarculat Facebook.com/margofeszt
2016.04.29. 11:21
Szinhaz.hu
Udvaros Dorottya, Máté Gábor és Scherer Péter is kortárs irodalmat olvas fel nekünk!
Folytatódik a kortárs magyar irodalmat népszerűsítő mobilalkalmazás, amelyet tavaly indított el Budapest Főváros Önkormányzata, a BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. és a Margó Irodalmi Fesztivál. A Hallgass, olvasó! hangoskönyv applikáció idén rendszeresen jelentkezik új témákkal, felolvasásokkal, elsőként az Aegon Irodalmi Díjra jelölt tíz könyvből, valamint az Irodalom Éjszakája legjavából válogattak.A BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. és a Margó Irodalmi Fesztivál tavaly decemberben közösen indították el a Margó.fm - Hallgass, olvasó! hangoskönyv applikációt, amelyet decemberben és januárban több ezer felhasználó töltött le. Idén új témákkal, szerzőkkel, szövegekkel és színészekkel folytatják az irodalomnépszerűsítő projektet. „Örülök, hogy Budapest egyre többet olvas, hogy a kortárs, és azon belül a nemzetközi irodalom is bekerül az emberek hétköznapjaiba. Ez irányú törekvésünket erősíti a Főváros által létrehozott, ingyenes letölthető alkalmazás, amely áprilisban arra ösztönöz minket, hogy hallgassunk bele 2015 legjobb hazai kortárs irodalmába, majd májustól szélesítve a virtuális tartalomjegyzéket, az európai országok irodalmába is.” - fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán főpolgármester-helyettes.Elsőként az Aegon Irodalmi Díj tíz jelöltjének szövegeit hallgathatják meg a felhasználók, így az Aegon-díjas Oravecz Imre verseit, valamint Bartis Attila, Dragomán György, Esterházy Péter, Marno János, Rakovszky Zsuzsa, Szvoren Edina és Térey János műveit, de részlet hangzik el Réz Pál és Parti Nagy Lajos közös interjúkötetéből is. "Fantasztikus, ahogy Máté Gábor hangján szólal meg egy Oravecz-vers, örülök, hogy ezzel az alkalmazással új, fiatal olvasókat nyerhetünk meg az Aegon Művészeti Díj tíz döntős könyvének. Tizenegy éve elkötelezett támogatói vagyunk a kortárs magyar irodalomnak, évek óta ott vagyunk a Margó fesztiválon, nemcsak a szerzők, az olvasók is fontosak nekünk" - mondta Drevenka Edit, az Aegon Magyarország Zrt. PR igazgatója. Az idei tíz jelölt szövegeit Udvaros Dorottya, Máté Gábor, Szikszai Rémusz, Scherer Péter és Polgár Csaba tolmácsolásában hallgathatjuk meg akár utazás közben.Ezt a tematikus blokkot az EUNIC Hungary kezdeményezésére létrejött, az európai irodalmak Irodalom Éjszakája színes kavalkádjából válogatott szövegek követik, a Katona József Színház színészeinek közreműködésével. "Az olvasók az Irodalom Éjszakáján egy izgalmas és színes séta keretében találkozhattak a meghatározó európai és Európán kívüli irodalmakkal, nagy örömünkre ezt a sétát most egyénileg folytathatják a Margó.fm segítségével" - mondta Katarzyna Sitko, a Lengyel Intézet igazgatója és a magyarországi EUNIC jelenlegi elnöke.Az ingyenes, Margó.fm néven futó alkalmazás iOS és Android rendszerű készülékeken egyaránt elérhető. Facebook.com/varosarculat Facebook.com/margofeszt
2016.04.29. 09:31
Szinhaz.hu
Oszter Sándor ezúttal színpadon kelti életre Rózsa Sándort
Az 1971-es országos siker után ismét Rózsa Sándort alakítja Oszter Sándor – ezúttal Zsombón, ahol a nyáron mutatják be Korognai Károly zenés betyárjátékát.Oszter Sándor újra Rózsa Sándor bőrébe bújik. A színész 1971-ben ezzel a tévés szereppel vált országosan ismertté, azóta viszont soha nem alakította a híres-hírhedt betyárvezért.Oszter Sándor elmondta, amikor tanyáján felkereste Korognai Károly rendező és Hajdú Lajos, a Zsombói József Attila Közösségi Ház és Könyvtár igazgatója, hogy nyáron színpadra vinnék az egyik legismertebb bűnöző történetét, és a címszerepet rá osztanák, csak annyit kért, hadd olvassa el a szövegkönyvet."Ez egy jó ízléssel összerakott darab, amiből fantasztikus show-legendáriumot lehet csinálni. És mivel nekem nem a fiatal Rózsa Sándort kell játszanom, nem láttam okát, miért ne bújnék ismét annak az embernek a bőrébe, aki - valljuk be - annak idején rendesen kimerítette a Btk.-t" - mesélt régi-új szerepéről Oszter Sándor. Az első olvasópróbát már meg is tartották a zsombói művelődési házban a szereplők. A darabban elsősorban a Szegedi Nemzeti Színház művészei játszanak, de szerepet kapott benne Oszter Alexandra és Kárász Zénó is.Az előadás hátterét a Rózsa Sándor Csárda és annak fái adják, elé építik majd fel az 500 fős lelátót Zsombón. Kifejezetten erre a helyszínre írta a rendező a darabot, amelyet januárban fejezett be. A tervek szerint szerepel majd benne néptánckar, népdalkör, cigányzenekar, rezesbanda és állatok is. A zenés betyárjáték előzetesét már július 14-én láthatják az érdeklődők, akkor ugyanis Ásotthalmon kivonatot adnak elő belőle Rózsa Sándor születésnapján.Forrás: Délvilág
2016.04.26. 12:24
Szinhaz.hu
Karbantartót keres a József Attila Színház
Álláslehetőség!A József Attila Színház azonnali kezdéssel, gyakorlattal rendelkező karbantartó munkatársat keres.Elvárt végzettség: asztalos vagy lakatos.Jelentkezni szakmai önéletrajzzal május 9-ig az info@jozsefattilaszinhaz.hu címen lehet.
2016.04.25. 09:09
Szinhaz.hu
A székesfehérvári Hamlet a Vígbe érkezik - Címszerepben László Zsolt
Április 25-én, hétfőn a Vígszínházban vendégszerepel a székesfehérvári Vörösmarty Színház Hamletje. Szikora János rendezését egy éve mutatta be a teátrum, és az előadást utoljára nézheti meg a nagyérdemű.Immár negyedik alkalommal vendégszerepel a Vörösmarty Színház a Vígszínházban: a Lear király, Őfelsége komédiása és a Mesterkurzus után a Hamletet is nagy szeretettel és kíváncsisággal várja a fővárosi teátrum.László Zsolttal a címszerepben, továbbá Cserhalmi György, Törőcsik Franciska, Gáspár Sándor, Lábodi Ádám, Varga Mária, Hirtling István és Makranczi Zalán főszereplésével hívják a kedves érdeklődőket a hamleti kérdések értelmezésére.A rendezőnek és a címszereplőnek is múltja van a Hamlettel. Szikora János 1981-ben Bódy Gáborral közösen rendezte a darabot Győrben, László Zsolt pedig 1996-ban az Új Színházban volt már Hamlet (a Nemzeti Színház 2012-es előadásában pedig a Szellem).Egy tavaly készült beszélgetésből idézünk, ahol Szikora János rendező és László Zsolt, a címszerepet játszó színész megosztja gondolatait a darabról. „Az Új Színházas előadás után kifejezetten úgy éreztem, mindent kipakoltam a deszkákra, ami bennem van ezzel a szereppel kapcsolatban. Nagyon meglepett, amikor Szikora János fölkért rá ismét. Próbálom most ehhez a Hamlethez hozzátörni az agyamat, a gondolataimat, a személyiségemet. Rengeteget lehet és kell gondolkodni rajta. Kinyitok egy ajtót, és újabb néggyel találom szembe magam. Aztán még néggyel, nyolccal… Szóval elképesztően gazdag anyag, és csodálatos dolog erről gondolkodni” – mondja László Zsolt.„Nekem László Zsolt az az ideális korban lévő Hamlet, akin túlhaladt a világ. Úgy érzi, hogy ez a létezés (amelynek egyébként látva látja minden csodáját) valahol elromlott. Csökönyösen keresi a rontás okát. És amikor megtalálja, célja és hivatása lesz rendet rakni ebben a világban. De azt is elcseszi. Az én Hamletem korfüggetlen lesz. Egy olyan előadás, amelyben a szereplők lebontják az idő dimenzióit, és rendkívül otthonosan mozognak négyszáz év különböző korszakainak forgószínpadán” – vallja a rendező, Szikora János.William Shakespeare: HAMLET tragédia Fordította: Nádasdy Ádám és Arany JánosHamlet……………………………………………………………………..………László Zsolt Hamlet atyja szelleme……………………………………………………….Cserhalmi György Claudius, Dánia királya…………………………………………………………...Lábodi Ádám Gertrud, dán királyné, Hamlet anyja……………………………………………..Varga Mária Polonius, főkamarás……………………………………………………………...Hirtling István Laertés, a fia…………………………………………………………………..Makranczi Zalán Ophelia, a lánya……………………………………………………………..Törőcsik Franciska Első színész……………………………………………………………………...Gáspár Sándor Horatio, Hamlet barátja…………………………………………………….……Krisztik Csaba Rosencrantz, udvarfi………………………………………………………...…….Sághy Tamás Guildenstern, udvarfi………………………………………………………………Egyed Attila Sírásó…...………………………………………………………………………….Derzsi János Osrick, Nemesúr …........………………………………………………………..Kozáry Ferenc Marcellus, Pap………………………………………………………………….Kelemen István Francisco, Rajnald, Cimbora…………………………………………………….Kricsár Kamill Bernardo…………..…………….…………….………………………………….Juhász Illés Színész király……………………………………………………………………...Kádas József Színész királynő………………………………………………………………...Blaskó Borbála További színészek…………………………………..Gál Gergely, Rovó Tamás és Szirmai Irén Lucianus………………….……………………..……………………………….Andrássy Máté Szolgálólányok………………………….Gál Horváth Bernadett, Kertész Júlia és Vida Emőke Kisfiú……………………………………………………………………….Szomor BendegúzDíszlet- és jelmeztervező: Kovács Yvette Alida Dramaturg: Matuz János Koreográfus: Horváth Csaba Rendezőasszisztens: Németh Mariann Zeneszerző: Horváth Károly Rendező: Szikora János
2016.04.24. 16:59
Szinhaz.hu
Színpadi produkció készül A Bunkerrajzolóból
Nagyszabású színpadi produkció készül Géczi János tavaly megjelent könyvéből, a Vad Fruttik zenekar frontembere, Likó Marcell élettörténetét és nemzedékének problémáit feldolgozó A Bunkerrajzoló című írásából: a veszprémi Pannon Várszínház és az Athenaeum Kiadó közös előadásának kőszínházi ősbemutatója novemberben lesz a veszprémi Hangvillában.Vándorfi László, a színház ügyvezető igazgatója a produkciót beharangozó szombati sajtótájékoztatón, amelyet a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében tartottak, elmondta, hogy a társulat tagjaival, Molnár Ervinnel és Lenchés Mártonnal közösen alkalmazzák színpadra a József Attila-díjas író és képzőművész könyvét. A kortárs táncot, a prózát, az éneket és a képzőművészetet ötvöző előadás a Vad Fruttik zenekar dalai köré szerveződik. A könyv színpadra állításának nehézségeiről szólva Vándorfi László elmondta, hogy bár az írás monológnak tűnhet, valójában folyamatos párbeszéd zajlik a főszereplő és az író között, és ők erre helyezik a hangsúlyt. "Ebben a dialógusban fog megjelenni a könyv nagyon sok motívuma, de nem az epikai szerkesztés szabályai szerint, hanem a dalok elvont képi, irracionális szerkesztését használva a dramaturgia fő vonalaként" - fogalmazott az alkotó.Fotó: librarius.hu Az ifjú főszereplőn kívül tehát megjelenik a darabban maga az író is, akit Krámer György Harangozó-díjas táncművész, koreográfus fog alakítani, és aki, akárcsak a könyvben, néma lesz, és csupán mozdulataival, kortárs táncszínházi elemekkel fogja terelgetni a főhőst és hozza be az újabb és újabb motívumokat. A darab másik fontos szerkesztési elve, hogy a főszereplő több alakban jelenik meg. Ez a hármasság szimultán lesz jelen, az egyes alakok ugyanis különböző személyiségvonásokat erősítenek fel. Szente Árpád Csaba a naivabb, a világra rácsodálkozóbb figurát testesíti meg, Szelle Dávid az élet sűrűjébe csöppenő művészt, Kékesi Gábor egy "összegző" alakot jelenít meg. A zenés produkció elkészítésének gondolata tavaly nyáron fogalmazódott meg először. A jelenlegi tervek szerint május végére készül el az első olvasat, nyár elején kezdődnek az olvasó-, és szeptember közepén Veszprémben a színpadi próbák. A darab kőszínházi ősbemutatója november 5-én lesz a veszprémi Hangvillában, míg a budapesti premiert november 14-én tartják a Thália Színházban. A későbbiekben az ország számos pontjára szeretnék elvinni a produkciót. A tavalyi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon megjelent A Bunkerrajzoló című élettörténet-rekonstrukció két különleges szellem, Géczi János, a máig legendás Vadnarancsok szerzője és a Vad Fruttik énekese, Likó Marcell találkozásának gyümölcse. Nyáry Krisztián, a kiadó igazgatója a sajtótájékoztatón megjegyezte, azért lett a könyv sikeres, mert két olyan ember együttműködésével született meg, akik mindketten nagyon jól ki tudják fejezni az általuk megfigyelt nemzedéknek azt az érzelmi tapasztalatát, amelyben benne van a kívülállóság, az elveszettség érzése.MTI
2016.04.23. 15:14
Szinhaz.hu
Európai musicalbemutató a győri színház műsorán
Még több színház mottóval meghirdette 2016/2017-es évadát a Győri Nemzeti Színház és a Győri Balett csütörtökön. Hat nagyszínpadi, két kamaraszínházi és négy sulibérletes előadással készülnek a társulatok, köztük a Doktor Zsivágó című musical bemutatójával. Forgács Péter, a színház igazgatója a következő évad mottójáról elmondta, hogy folyamatosan telt házzal játsszák a darabokat, ezért a nézőszámot úgy próbálják növelni, hogy az egyes bérletekben még több előadást játszanak. Szeptemberben mutatják be Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij Farkasok és bárányok című vígjátékát Morcsányi Géza fordításában, Valló Péter rendezésében. A darab főszerepét Almási Éva Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze alakítja. Novemberben Tracy Letts Augusztus Oklahomában című drámáját mutatják be Bagó Bertalan rendezésében, Menczel Andrea, Budai Zsófi, Töreky Zsuzsa és Szina Kinga szereplésével. Decemberben tartják a Doktor Zsivágó című musical európai bemutatóját, amelyet Forgács Péter rendez. A Paszternak Zsivágó doktor című regényén alapuló musical dalszövegét Michael Korrie és Amy Power szerezték. A darabot Sydneyben mutatták be, majd a Brodwayn is játszották.Fotó: demerungstudio.euA jövő év második nagyszínpadi bemutatója a Traviata című opera lesz Szűcs Gábor rendezésében, László Boldizsár és Sipos Marianna főszereplésével. Egressy Zoltán kortárs tragikomédiáját, az Édes életeket márciusban mutatják be Forgács Péter rendezésében, Mózes Anita, Bródy Norbert és Csankó Zoltán főszereplésével. Az évad utolsó nagyszínházi premierje Ábrahám Pál, Fritz Löhner-Beda és Alfred Grünwald Bál a Savoyban című operettje lesz. A Nizzában játszódó történet főszereplője Mahó Andrea, Járai Máté és Nagy Balázs lesz. A kamaraszínházban októbertől Woody Allen Semmi pánik című bohózatát állítják színpadra Simon Kornél rendezésében és Galla Miklós fordításával, februártól pedig Schwajda György A csoda című tragikomédiáját játsszák Bende Ildikó, Mihályi Orsolya és Sárközi József főszereplésével. A darab leendő rendezőjével még tárgyal a színház vezetése. A sulibérlet keretében decemberben Békés Pál és Várkonyi Mátyás Félőlény című zenés mesejátékát láthatják a legkisebbek. A könyvek megmentéséért és a szörnyek legyőzéséért folyó küzdelemről szóló történetet Háda János rendezi. Kszel Attila rendezésében januártól láthatják Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című színművet. Az évad utolsó sulibérletes darabját Kszel Attila írta Arany címmel, Arany János életéről és műveinek felhasználásáról szól. A darabban Molnár Judit, Bede-Fazekas Csaba és Posonyi Takács László játszik. Műsoron maradnak mindezek mellett a Beatles.hu, A muzsika hangja, a Mágnás Miska, a Csoportterápia és a Primadonnák című darabok. b, a Győri Balett igazgatója elmondta, hogy októberben a Vámos György koreográfiájával újragondolt Rómeó és Júlia című kétfelvonásos balett-előadással indítják az évadot, amelyet a nagyszínpadon mutatnak be. A darab az 1920-as években játszódik, és elsősorban az érzelmekre kívánnak hatni vele. A sulibérlet keretében a Szegény Dzsoni és Árnika című táncjátékot mutatják be, és felújítják A vaskakas című táncjátékot is.MTI
2016.04.21. 15:23
Szinhaz.hu
Nádasdy és Spiró is előad a szegedi Shakespeare-konferencián
Shakespeare halálának 400. évfordulóján, április 23-án emlékkonferenciát tart a REÖK, különböző egyetemekről meghívott szakértők részvételével. A program jubileumhoz is kapcsolódik: idén 85 éves a Szabadtéri, amely tavaly hosszú évek után mutatott be Shakespeare-művet a Dóm téri színpadon.A REÖK ajánlója:1616. április 23-án hunyt el William Shakespeare, legalábbis a reneszánsz korban használatos Julianus-naptár szerint. Bár az életrajza meglehetősen hiányos és vita-tott, egyes irodalomtörténészek úgy tartják, épp ez a dátum volt a szerző 52. születésnapja is. Shakespeare személye az ilyen talányok miatt is érdekes vitatéma, nem is beszélve azokról a vizsgálandó kérdésekről, amelyek a műveiben rejlenek. A konferencia első, 10 órakor kezdődő szekciójában ezeké a kutatásoké a főszerep.A délelőttöt az ELTE-BTK angol nyelvészeti tanszékén oktató Nádasdy Ádám író-műfordító kezdi, nyitóelőadásában A velencei kalmár karaktereinek erkölcsi jellemrajzait veszi sorra. Nádasdy eddig kilenc Shakespeare-művet fordított magyarra, köztük a fent említett Tévedések vígjátékát is, amely a Szabadtérin idén is színpadra kerül. Őt követik a Szegedi Tudományegyemről Sávai-Matuska Ágnes, Szőnyi György Endre és Kiss Attila, beszámolóikban a színház-metaforának, a nemiségnek és az anatómiának shakespeare-i vonatkozásai kerülnek terítékre. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemről érkezik Balási András rektorhelyettes és docens, előadásának középpontjában a királydrámák állnak. E műfajból választott témát a neves író, Spiró György is, aki a III. Richárdot közelíti meg saját szemszögéből. Macbeth történetével pedig az ELTE-BTK Angol-Amerikai Intézetének volt igazgatója, Kállay Géza zárja a szekciót, aki a művet 2014-ben fordította újra.A második, a 85 éves Szegedi Szabadtéri Játékokat köszöntő szekció Sándor János Jászai-díjas rendező és színháztörténész Mitől szegedi, ha nem szegedi? című előadásával indul, majd a szabadtéri színjátszásról az ugyancsak színháztörténész Gajdó Tamás ad általános áttekintést. A sokféleség sokféle ünnepe című beszámolójával a MÜPA tanácsosa, Fábri Péter író-műfordító folytatja a sort. Végül hogy hogyan valósul meg az elmélet a gyakorlatban, az a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatójának, Herczeg Tamásnak a rendezvény működtetéséről szóló záróelőadásából derül ki.A szombati konferenciához kapcsolódik egy fontos program: Nádasdy Ádám Dante Isteni színjátékának nemrégiben elkészült új fordítását mutatja be április 28-án, csütörtökön 17 órakor, szintén a REÖK-ben. A program ingyenes, a beszélgetést Prof. Dr. Pál József tanszékvezető egyetemi tanár vezeti.A konferencia tematikáját hangsúlyozza a szintén ezen a napon startoló szabadtéri plakátkiállítás, melyet a Reök-palota előtt nézhet meg a nagyközönség, egészen május 13-ig. A szemlélődők egyrészt reprezentatív felsorolást láthatnak a Szegedi Szabadtéri elmúlt 85 évében megvalósult produkciókról. A több oldalt megtöltő lista már csak betűre is tiszteletet parancsoló mennyiségű előadásfolyam. Ebben a formában, plasztikus megjelenítésével is hirdeti: emberöltőnyi ideje alatt számos élménnyel gazdagította többmilliós számú közönségét a patinás fesztivál.A Játékok múltját megjelenítő plakátok mellett Kiss Ferenc szegedi grafikus Shakspeare-darabok ihlette fiktív színházi plakátjait láthatják a járókelők. Ezeket a terveket most nézheti meg első alkalommal a nagyközönség, hiszen eddig “csupán” egy személyes projekt részei voltak. Alkotójuk gyermekeit kísérte a könyvtárba, és ott kapott kedvet az angol nyelven olvasott Shakespeare-művek illusztrálásához. Tette mindezt egyszerű, mindennapos tárgyakkal, meglepő, olykor meghökkentő kompozícióba rendezve. A plakátok a Switch on!/Kapcsolj be! összefoglaló cím alatt léteznek, mely felszólítás mutatja a tervező színházi hozzáállását is: előadásra ne pusztán kikapcsolódni, szórakozni, sokkal inkább elmélyülni, elgondolkodni járjunk.
2016.04.21. 12:12
Szinhaz.hu
#SZFE150 - Színészek, művészek portréiból, szelfijeiből nyílt kiállítás
Színészgenerációk szelfijéből nyílt kiállítás a hétvégén a Katona József Színház előcsarnokában. Damokos Attila és Szórád Máté osztálytársak voltak a Színház- és Filmművészeti Egyetem televíziós műsorkészítő szakán. Nagy Marcell ugyanazon az évfolyamon végzett 2014-ben operatőrként. Barátok és alkotótársak. Régóta tervezték, hogy az egyetemen tanító vagy ott megforduló művészóriásokkal valamilyen közös projektet valósítsanak meg. Az SZFE 150. születésnapja remek lehetőséget kínált erre. A fiatal alkotók célja a dokumentálás mellett a generációk közötti kapcsolódási pontok felmutatása volt, olyan neves művészeket örökítettek meg, mint Törőcsik Mari, Alföldi Róbert, Haumann Péter vagy Bodrogi Gyula. A magyar színházi-és filmes szakma kiemelkedő alakjairól készített rendhagyó portrék mellett szelfik, GIF-ek és videók is készültek az elmúlt egy év során.Április 15-én a Katona József Színházban és 18 órakor a FUGA-ban párhuzamosan nyílt kiállítás ezekből ad ízelítőt.Törőcsik Mariról olyan fotó készült, amely a Körhinta című filmje hangulatát idézi. "Nem emlékszem én már arra, hogy mikor is készült, annyi féle képet csináltak már rólam. De nagyon örülök neki, hogy a fiatalok létrehozták ezt a fantasztikus kiállítást, amelynek én is a része lehetek" - nyilatkozta röviden a nemzet színésze. A képről Koltay Lajos mesélt a közönségnek: "Ez a kép tökéletesen visszaadja Mari nagyságát, tekintete magában hordozza az éveket, a tapasztalatokat, magát az életet. A körhinta képe pedig hozzátartozik mindannyiunk Marijának a lényéhez" - fogalmazott az operatőr.
2016.04.19. 09:06
Szinhaz.hu
Béres Ilona és Haumann Péter a Csokonai-történetekben
Béres Ilona és Haumann Péter a Csokonai-történetek hetedik estjének vendége április 23-án Debrecenben.A Csokonai Színház ajánlója:„A beszéd joga a hangok joga is egyúttal, hiszen a beszélt nyelv majd általuk lesz azzá, ami. A hangnak már akkor joga van, amikor a szó csak születő félben van. Mikor még el sem hangzott. Amikor még csak gondolati formában van jelen a készülődő szó. Mindenki a saját hangján gondolkodik, a gondolat pedig teremtő erő. Az kell, hogy legyen. Joga és kötelessége ennek az erőnek megjelenni, ha már abban a megtiszteltetésben van részünk, hogy beszélni tudunk. A hangunk mindenkié. A hangunk mindenkire tartozik, de nem mindegy, hogyan fogja fel környezetünk a közölnivalónkat. Az embernek - színésznek - kötelessége a lehető legtökéletesebben érvényre juttatni (ha éppen kívánja) mindazt, ami még csak szándék, és még csak készülődik egy gondolat formájában. Az ember, a színész legyen felelős azért, amit képvisel, ami majd elhangzik.” (Részlet Haumann Péter „A beszéd joga” című akadémiai székfoglaló dolgozatából)Haumann Péter a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes művész és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A Színművészeti Főiskolát 1963-ban végezte el, és közvetlenül utána Debrecenbe szerződött. Itt elsősorban karakterszínészként jeleskedett, és hamar feltűnt sajátos, kissé groteszk emberábrázoló képessége. Nagy kiugrása a III. Isten alakítása volt a Jó embert keresünk-ben. Lengyel György rendező róla és Sinkó Lászlóról a következőket írta: „Színes, nagyon az életből táplálkozó, igen erős személyiségek, íze van annak, amit csinálnak, nem kitaláció, mindent hitelesít játékukban a zsigeri élet, mindketten valóságos életet hoznak mindig a színpadra.” Debrecenből Pécsre került, majd a 25. Színház, a József Attila következett, 1973-tól a Madách, 1988-tól a Nemzeti Színház tagja, majd az Arizonában, a Radnótiban, jelenleg a Katonában játszik. Ötvennél több játékfilmben, hatvannál is több tévéjátékban szerepelt.Béres Ilona a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 1964-ben szerzett diplomát a Színházművészeti Főiskolán Pártos Géza osztályában, majd közvetlenül utána két évre Debrecenbe szerződött. Itt több jelentős szerepet is eljátszott, legnagyobb sikerét talán a Jó embert keresünk kettős szerepében aratta. A fővárosba visszatérvén előbb a Madách Színházban, majd a Nemzetiben, később a Vígszínházban, majd újra a Nemzetiben, aztán a Magyar Színházban formált meg számtalan emlékezetes szerepet. Húsz játékfilmben valamint több mint harminc tévéfilmben is játszott.Mindkét vendég a magyar színház- és filmművészet legnagyobbjai közé tartozik, és mindkettejük hivatásos pályája Debrecenből indult. Elsősorban tehát debreceni éveikről és emlékeikről lesz szó, de a kötetlen beszélgetés során óhatatlanul előkerül majd pályájuk többi állomása, a felejthetetlen partnerek, akikkel együtt játszottak, a csodálatos rendezők, művészi tanulságokról, felelősségről, humorról, költészetről, kötöttségekről és szilaj szabadságról. A beszélgetést fényképek és filmbejátszások színesítik.Hogyan lehetett majdnem megdögleni Debrecenben? Milyen volt az élet egy albérleti sírlámpás kanapén? Milyen volt egy fiatal debreceni színésznő magánya? Miért könnyebb lépcsőn megsértődni? Mennyire nehéz dolog hullának lenni? Mi módon volt elképzelhető a szocialista sztriptíz? Milyen volt egy bírósági tárgyalás Debrecenben az 1960-as években, közszemérem elleni vétség ügyében? S vajon hogy zakatolt az öreg villamos, amikor útjára indult?CSOKONAI-TÖRTÉNETEK 7.Ünnepi találkozás Béres Ilonával és Haumann Péterrel 2016. április 23. szombat 19 óra, nagyszínpadHázigazda: Ráckevei Anna, a Csokonai Színház igazgatója és Csikos Sándor színművész Közreműködik: Újhelyi Kinga és Gyülvészi Péter.
2016.04.17. 12:19
Szinhaz.hu
"A színházból magunkkal lehet vinni valamit" - 30 éve halt meg Major Tamás
1986 április 13-án, 30 évvel ezelőtt halt meg Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas színész, rendező, színigazgató."Amikor a színházba, a színpadra egyszercsak bejön az élet! Vannak pillanatok, amikor valaki megszólal, és azt nem lehet elfelejteni. Ez hatott rám először. (...) Rajongásig szerettem a színházat, és a kíváncsiság vitt oda, hogy hogyan is csinálják ezt, hogyan lehetséges, hogy ilyen hatást tudnak elérni?"Major Tamás pályájáról röviden:Major Tamás 1910. január 26-án, Újpesten látta meg a napvilágot, apja tisztviselő volt. Már gyermekként szerepelt a Városi Színház ifjúsági előadásain, és a gimnázium elvégzése után beiratkozott a Színiakadémiára. Az akadémia elvégzése után, 1931-ben lett a Nemzeti Színház tagja, de már főiskolásként színpadra lépett az intézményben.1945-től a Nemzeti igazgatója, 1962-től 1978-ig főrendezője volt, majd 1982-ben a Katona József Színház egyik alapító tagja lett. 1947-től haláláig tanított a Színház-és Filmművészeti Főiskolán.Színészként emlékezetes alakítást nyújtott Jago, Macbeth, III. Richárd, Lear király, Tartuffe szerepében, eljátszotta Lucifert Az ember tragédiájában, Moórt Csurka István Döglött aknák című darabjában, utoljára 1983-ban Spiró György Az imposztor című darabjában láthatta a közönség (a szerepet a szerző Majornak írta). Sajátos, mély hangszíne, jellegzetes, vibráló mozgása, iróniája, szellemi fölénye minden alakítását egyénivé varázsolta. A negyvenes évektől kezdve filmezett is, olyan alkotásokban játszott, mint A tizedes meg a többiek, a Hideg napok, az Egri csillagok, A nagy generáció.Több mint száz darabot állított színre, köztük húsz Shakespeare-művet, de megrendezte a Bánk bánt, Az ember tragédiáját, a Tartuffe-öt, a Két úr szolgáját. Eleinte a merev szocialista-realista stílust ötvözte a plebejus harsánysággal, később a brechti elidegenítés, majd a formabontó modernizmus kísérleteivel keresett új utakat.Sokoldalúságára jellemző, hogy kabarészínészként is igen sikeres volt, a hatvanas-hetvenes években Psota Irénnel kétszemélyes jelenetsorozatban komédiáztak, általuk vált emlékezetessé a "Jenő, azt írja az újság..." kezdetű mondat.Már fiatal korától kezdve a magyar költészet, különösen József Attila műveinek avatott, újszerű tolmácsolója volt.Elkötelezetten baloldali volt, pályája kezdetétől fellépett a munkáskultúra előadásain, antifasiszta műsorokat rendezett, és részt vett az ellenállási mozgalomban is. 1949 és 1953, illetve 1958 és 1961 között országgyűlési képviselő, 1957 és 1966 között a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető testületének tagja volt. Művészi munkáját 1948-ban és 1955-ben Kossuth-díjjal ismerték el, a kiváló művészi címet 1950-ben kapta meg.A magyar színháztörténet egyik legendás és ellentmondásos alakja volt, igazi színházcsináló. Azt vallotta, színházat csak dühösen lehet csinálni, a legjobbakkal kell dolgozni és a legjobbat létrehozni. Sokan szerették, és sokan szívesen eltávolították volna a színházi életből. Azt azonban senki sem vitatta, hogy amikor 1986. április 13-án meghalt, olyan művész távozott, akinek a magyar színházművészet nagyon sokat köszönhet.Néhány gondolat Major Tamástól:Szöveg: Szoktam használni azt a formulát, hogy működtetni kell a szöveget. Ez azt jelenti, hoyg a színház nem lehet irodalom. És hiába tiltakozik ellene bárki – mert még mindig tiltakoznak -, hogy az ember ilyen szentségtörő kijelentést tesz, ha a színház irodalom volna, akkor fel lehetne olvasni a darabokat. Sokan ezt is szeretnék a klasszikus-előadásoktól. De a színház nem irodalom, a színházban a leírt szöveg sohasem az, ami. Egy szereplő szájából minden szöveg bizonyos kisebb-nagyobb célok elérése érdekében hangzik el, és sohasem annyit jelent, amennyit a leírt szöveg önmagában, hanem mindig annyit, amilyen szituációban, szándékkal, feszültséggel valaki ezt a célja érdekében elmondja. Előfordul, hogy a szöveg pontosan az ellenkezője a valódi drámai értelmének. Ezek az úgynevezett, bekonferált Shakespeare-i jelenetek is világosan mutatják, hogy a szöveget éppen a szereplő működteti. Működteti – célja elérése érdekében. Van egy drámai cél, azonfelül van célja a szerepnek és létezik egy kisebb cél a megfelelő jelenetben, attól függően, mit akar elérni, kivel találkozik, kivel beszél. Jellemző, hogy hosszú, hosszú ideig kihúzták a szerepből az úgynevezett “félréket”. Emlékszem, amikor fiatal színész voltam, még ilyeneket mondtak okos emberek: hogy lehet az, hogy a karzaton hallgatják és a mellette álló szereplő nem hallja, amit mond? Ez óriási fantáziahiányra vall. Mi már akkor azt mondtuk, hogy aki ilyen kérdést feltesz, az ne jöjjön színházba. A szöveg mindig működik, ami röviden azt jelenti: valami differencia mindig van a szöveg igazsága és a szereplő törekvésének az igazsága között.Nehéz: Rendkívül nehéz a színházban bármilyen, mondjuk így, új dolgot rendezőileg megvalósítani. Hányszor, de hányszor fordult elő, hogy elég jól próbáltunk, egyetértettünk a színészekkel, megcsinálták ezt az újfajta kapcsolatot a közönséggel, de amikor eljött a főpróba és bejött a közönség, akkor egyszerre eldobták az egészet és a régi eszközökkel játszottak. Ez nagyon komplikált dolog. A színészben természetesen az dolgozik, hogy sikert akar elérni, ez világos. A sikert bizonyos bevált eszközökkel érte el, egészen addig a pillanatig, amíg az új darab bemutatása következik. Hogy nem száll-e inába a bátorsága, amikor találkozik a közönséggel, erre semmi garancia nincs. Minél nevesebb vagy tehetségesebb színészről van szó, annál kevésbé és különösen, ha ez az egész ma annyit hajtogatott színész-rendező kapcsolat nincs teljesen tisztázva. Igazi színház: Provinciális színházszemlélet következményeképpen máig is kérdés, ki a fontosabb a színházban, a színész, vagy a rendező? A színészek természetesen hajlanak arra – nem mindegyik, az igazán jó színészek nem -, hogy igenis a színész fontosabb és nekik ne írják elő, hogyan kell játszani. Erre mostanában még nyilatkozatot is hallottunk, ami szinte illusztrálta, hogy milyen hihetetlenül pusztító ez a színészi hiúság. Nincs ennél pusztítóbb valami, ez teljesen tönkretehet egy embert, egy színészt, akkor is, ha a közönség még szereti vagy ha még sikerei vannak. De azt mindig látni, ha valaki nem tud újítani, ha önmagát mutogatja, ha megtalált valamit, amit vonzónak talál és talán tényleg vonzó is és akkor minden szerepében ezt játssza. Ez egyben egy lehetetlen színházi morált is hoz magával. Mondjuk a színésznek nagy sikere van és az ember tudja, hogy az alakítást igen kemény, fárasztó munkával, sőt, harccal egy rendező hozta ki belőle és akkor a színészben hirtelen feltámad, hogy nem osztja meg ezt a sikert a rendezővel. És akkor jönnek a nyilatkozatok, az árulások, szóval mindaz, ami ellentétes a színházi morállal. Ennek nagyon sok jele van a mi színházi életünkben, sajnos. Színházat másképp csinálni nem lehet, mint harcos módon, ez pedig annyit jelent, hogy én minden előadásommal el akarok valamit érni. Nem lehet kitűzni egy darabot úgy, hogy játsszuk most ezt, aztán még az is hiányzik a műsorból, akkor játsszuk azt is. Csak úgy lehet igazán jó előadást létrehozni és minden jó színház úgy érte el a sikereit, ha az előadás harci feladatot teljesít, mind társadalmi, mind színházi értelemben. Vagyis, ha az előadás tartalmában, a közönséggel való kapcsolatában, feszültségében, ugyanakkor formájában is vita az eddigiekkel. Ezek az igazi színházi előadások és vannak ilyen színházak a világon most is.Hazavinni valamit: Szerintem igazán az a színház érdemli meg, hogy színháznak nevezzék, amelyik meg akarja változtatni a világot. Vagyis az a színház, amely nem akar a társadalomra hatni, amely nem akarja felforgatni az emberek ízlését, látását, nem akarja rádöbbenteni az embereket olyan feszültségekre, amelyeket mindenki érez és csak ott, a színpadon mondják ki, oldják meg, szinte megdöbbenésszerű felfedezésként. Hát az is színház, de nem az igazi színház. Persze a világ megváltoztatása nem azt jelenti, hogy a nézők kirohannak a színházból és felszedik az aszfaltot, hanem azt, hogy elgondolkoznak. Azt jelenti, hogy előadás után nem úgy mennek el, mint az illúziószínházban, önmaguktól is meghatva, megtisztultan, vacsorázni a Mátyás pincébe, hanem úgy, hogy visznek magukkal valamit. Márpedig, hogy a színházból magunkkal lehet vinni valamit, azt tudjuk. Forrás: Színház.hu, MTI, MTVA, 20. század, Koltai Tamás - Major Tamás
2016.04.13. 06:05
Szinhaz.hu
A költészet napja - Videóval ünnepelnek a színművészetis hallgatók
Megtekinthető az SZFE költészet napra készült videója.A Színház- és Filmművészeti Egyetem kisfilmmel tiszteleg a költészet napja előtt.Közreműködők: Olasz Renátó, Kurely László, Bajor Lili, Hajdu Tibor, Koller Krisztián, Hevesi László, Figeczky Bence, Osváth Judit, Papp Endre, Szalay Bence, Fehér András, Imre Krisztián, Kurucz Dániel, Brasch Bence, Bori Réka, Mentes Júlia, Fáncsik Roland, Czvikker Lilla, Borsi Balogh Máté, Fekete Gábor, Hajdu Péter, Józsa Bettina, Hunyadi Máté, Jenővári Miklós, Széles Flóra, Litauszky Lilla, Nagy-Bakonyi Boglárka, Georgita Máté Dezső, Gyöngyösi Zoltán, Bodoky Márk, Vizi Dávid, Lestyán AttilaOperatőr: Táborosi AndrásHangmérnök: Balogh Péter, Csizmadia BotondVágó: Szórád Máté1964-től minden évben április 11-én, József Attila születésnapján tartjuk a költészet napját. Ugyanezen a napon született 1900-ban a magyar irodalom egy másik kiemelkedő alakja, Márai Sándor is.
2016.04.11. 09:08
Szinhaz.hu
"Tanulni kell, szeretni kell" - Versnapot ünneplünk
Hagyományunkhoz híven a Színház.hu szerkesztőségében is megemlékezünk a Költészet Napjáról. Ez alkalomból kedvenc verseinkből készült gyűjtés. Kedves Olvasó, fogadd szeretettel!Nemes-Nagy Ágnes: Tanulni kellTanulni kell. A téli fákat. Ahogyan talpig zuzmarásak. Tanulni kell. A nyári felhőt. A lobbanásnyi égi-erdőt. Tanulni kell mézet, diót, jegenyefát és űrhajót, a hétfőt, keddet, pénteket, a szavakat, mert édesek, tanulni kell magyarul és világul, tanulni kell mindazt, ami kitárul, ami világít, ami jel: tanulni kell, szeretni kell.Pető-Tóth Károly: HaikuCsak az az igaz,ami úgy változik, hogymindig ugyanaz.Tamkó-Sirató Károly: Illa berek…A pomázi országúton megy egy kalap, megy egy kabát, megy egy nadrág - bennük: én! Illa berek, inak, erek! Én egyszer majd megeredek, útra kelek, megyek, megyek... Puszták, hegyek utcák, terek... Messzi, messzi, messzi megyek! - A föld kerek! Én csak megyek! Hideg nyarak, sötét telek, nádak, erek, nagy tengerek! Ellenségek! Fergetegek! Megyek, megyek, addig megyek, amíg újra rátok lelek... Hazaérek, itthon leszek,ahol minden puha meleg! Egyet mondok: jobb lesz, ha útra se kelek! Csobánkánál a nagy fűben végignyúlok, leheverek, s itt maradok tiveletek!Kiss Anna: Csorba csészétver az eső arany szélűt a párkányon, rendetlen világ, nagy nyári kalapok egy vetett ágyon, székek áznak és az ágról szegfű közé esett ingek, van egy ház, hol még a szél sem koptatja a vén kilincset.CSOÓRI SÁNDOR - Nézd, Uram, ő az, akit szeretekMilyen jó volt küzdeni érted, dühvel, haraggal, szánalommal. Betegen is menni a hegyre, Isten elé a képmásoddal: Nézd, Uram, õ az, akit szeretek,csupa fekete láng, ha mellémfekszik. Ruhái kint a dombtetõnlengenek, lobognak minden estén. Vele jártam be fél világodat,s ha elfáradtunk, csak nevettünk.Azért indultam el, hogy õ is hazaérjen, s ragyoghasson a kósza Nap felettünk.Nem kérdeztem soha, hogy visszaút van-e?Az volt a jövõnk, mit tegnap megszerettünk.József Attila: A kutyaOly lompos volt és lucskos, a szőre sárga láng, éhségtől karcsú, vágytól girhes,szomorú derekáról messze lobogott a hűvös éji szél.Futott, könyörgött.Tömött, sóhajtó templomok laktak a szemében,s kenyérhéját, miegymást keresgélt. Úgy megsajnáltam, mintha belőlem szaladt volna elő szegény kutya.S a világból nyüvötten ekkor mindent láttam ott. Lefekszünk, mert így kell, mert lefektet az este, s elalszunk, mert elaltat végül a nyomorúság.De elalvás előtt még, feküdvén, mint a város, fáradtság, tisztaság hűs boltja alatt némán,egyszer csak előbúvik nappali rejtekéből, belőlünk, az az oly-igen éhes, lompos, lucskos kutyaés Istenhulladékot,Istendarabkákatkeresgél.Pilinszky János: KeringőA zongorát befutja a borostyán,s a gyerekkori ház falátszétmállasztja a naplemente.És mégis, mégis szakadatlanúlszemközt a leáldozó nappalmindaz, mi elmúlt, halhatatlan. Tóth Berta, Herner Dániel és Török Péter kedvenceiből válogattunk.KORÁBBI ÜNNEPI GYŰJTÉSEINK "Egynemű vagyok a széllel" - Versnapot ünneplünk 2015 Örök pillanat - Versnapot ünneplünk 2014 Tettenért szavak - Versnapot ünneplünk 2013 Nekünk most elég... - Versnapot ünneplünk 2012 Átvinnénk a versnapot a túlsó partra 2011
2016.04.11. 07:09
Szinhaz.hu
A költészet napja - Még az aluljáróban is ünnepelnek
Számos irodalmi, művészeti programot - köztük Versmaratont, szavalóversenyeket, rendhagyó irodalomórákat és író-olvasó találkozókat - rendeznek Budapesten, vidéken és határontúl egyaránt József Attila születésnapján, április 11-én, a költészet napján. A fővárosban a költészet napján ünneplik Csukás István Kossuth-díjas költő 80. születésnapját a Müpában a Literárium irodalmi sorozat keretében. Ugyancsak hétfőn mutatják be a Magvető Kiadó gondozásában Tamás Zsuzsa Mit tud a kert címmel megjelenő új verseskötetét a fővárosi Nyitott Műhelyben. Immáron 6. alkalommal szervezik meg a Versmaratont, amelynek részeként hétfőn tizenkét órán át egymást váltva több mint 50 magyar kortárs költő olvassa fel verseit a Magyar Rádió Márványtermében. A rendezvény fővédnöke Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége. A Kálvin téri aluljáróban rendezik meg a Költészet vásárát, ahol nyolc kiadó kínálatából válogathatnak az érdeklődők, valamint egész nap megzenésített költemények hangzanak el. A Centrál Kávéházban Bereményi Géza régi és új versei csendülnek fel a szerző és Másik János előadásában. A Pinceszínházban délután pódiumbeszélgetést rendeznek József Attila halálának körülményeiről Garamvölgyi László kriminálpszichológus, Tarján Tamás irodalomtörténész és Németh Attila pszichiáter részvételével, míg a Patrona Hungariae Iskolában ingyenes gálaműsort tartanak, ahol mások mellett a Misztrál együttes is fellép. A Petőfi Irodalmi Múzeumban József Attila mellett a tavaly elhunyt Juhász Ferencre is emlékeznek: a kétszeres Kossuth-díjas költő tiszteletére középiskolásoknak szóló rendhagyó irodalomórát hirdettek, valamint művésztársak és barátok idézik fel emlékeiket egy zenével és vetítéssel egybekötött beszélgetés keretében.A Veszprémi Petőfi Színházban versmondással lehet színházjegyet nyerni, míg Balatonfüreden délelőtt irodalmi játékkal várják az általános iskolásokat a Kisfaludy Galériában, délután pedig verseket és népdalokat ad elő Ferenczi György és a Rackajam együttes. Ugyanitt rendhagyó irodalomórát rendeznek Szávai Dorottya, a Pannon Egyetem irodalmi docense és vendége, Tóth Krisztina költő részvételével. Sopronban a Petőfi Színház művészei ismét meglepetésszerűen szavalnak verseket a költészet napja alkalmából, valamint maratoni felolvasás lesz GYIK Rendezvényházban, ahol Pilinszky János-emlékestet tartanak. Hasonló módon szerveznek versmaraton a pásztói Teleki László Városi Könyvtárban, valamint a tolnai MAG-házban is. Immáron 14. alkalommal ünnepelnek fesztivállal április 11. és 13. között Debrecenben, ahol minden korosztályt megszólító programokkal készülnek. A Debreceni Költészeti Fesztivál idei díszvendége Takács Zsuzsanna Kossuth-díjas költő és műfordító. Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban Zelk Zoltán születésének 110. évfordulójáról emlékeznek meg a Tollászkodik a tavasz című, óvodások számára rendezett szavaló délelőttel, este pedig Könny és nevetés közt árad az idő címmel lesz kortárs költészeti előadás. Egerben a Dobó téren a második alkalommal megszervezett Versfüggőn oszthatják meg másokkal verseiket az érdeklődők, a műveket a téren kifeszített kötelekre lehet majd felcsipeszelni. Ugyanitt papírszínház-bemutató és a versismeretet próbára tevő Versformansz, valamint zenés előadások is lesznek. Este a Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban az Egri Tavaszi Fesztivál részeként Nagy Anna és Huszárik Kata színművészek Fény-Játékok címmel versműsort adnak elő. A Békéscsabai Jókai Színház vasárnap kezdődő 24 órás versmondó és versolvasó fesztivált rendez, Gyulán pedig Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Szabó T. Anna József Attila-díjas költővel beszélget Kiss László író, a Bárka irodalmi folyóirat szerkesztője. Orosházán a könyvtárban Bakonyi Péter író-költő ad estet április 11-én.Lillafüreden a hagyományokhoz híven idén is megemlékeznek József Attila születésnapjáról, az itt született Óda című költeményt ezúttal Balázs István előadóművész szavalja el. Szegeden Szent-Györgyi Albert szobránál szerveznek folyamatos szavalást délután egy órától, az egyetem egykori diákját, József Attilát is megidéző rendezvénybe bárki bekapcsolódhat egy-egy vers elmondása erejéig. Szekszárdon, a Babits Mihály Kulturális Központ kávézójában - a nemzetközi költészet napi kezdeményezéshez hasonlóan - április 11-én verssel lehet fizetni egy kávéért.Csíkszeredán rendezvénysorozattal készül a magyar költészet napjára a Csíki Játékszín. 11 órától a Tizenegy című versnapi városköszöntőre kerül sor a színház lépcsőin. A Csíki Játékszín társulatának tolmácsolásában tizenegy vers hangzik el. Szatmárnémetiben nem csak verseket lehet majd hallgatni, mondani vagy felolvasni, hanem a résztvevők magyar klasszikusok kedvenc ételeibe kóstolhatnak bele, és zenei csemegében is részük lehet. MTI, Színház.hu
2016.04.10. 08:00
Szinhaz.hu
Újra bevetésen a soproni verskommandó
Pályaudvaron, helyi járaton, vonaton, a vasútállomáson, utcán, téren, egyetemen, tíz iskolában, a Tűztoronyban, gyógyközpontban, áruházban is találkozhatnak a Soproni Petőfi Színház társulatának verskommandósaival a költészet napján, április 11-én a leghűségesebb városban.A Sopronban közlekedőket immár negyedik éve lepik meg a művészek versekkel ezen a napon.Fotó: soproniszinhaz.huIdén Szőcs Erika, Molnár Anikó, Szlúka Brigitta, Simon Andrea, Ács Tamás, Papp Attila, Sárdy Zoltán és Savanyu Gergely színművészek vesznek részt a rendhagyó ajándékozásban.Elhangzanak majd mások mellett József Attila, Petőfi Sándor, Ady Endre, Csokonai Vitéz Mihály, Arany János ismert költeményei, örök érvényű sorai és több meglepetés produkcióval is készülnek a színészek.
2016.04.09. 09:29
Szinhaz.hu
A Pál utcai fiúk - Már próbálják az új Dés-Geszti musicalt a Vígben
A Vígszínházban megtartották A Pál utcai fiúk című zenés játék olvasópróbáját. A dzsungel könyve szerzőpárosa, Dés László és Geszti Péter 20 év után ismét egy közös zenés játékon dolgozik, Molnár Ferenc regényéből készít darabot a Vígben. Molnár Ferenc klasszikusa a barátságról, hősiességről és a becsületről mesél. A Vígszínház egykori házi szerzőjének világhírű regénye most először elevenedik meg a körúti színház színpadán, Grecsó Krisztián átiratában. A vígszínházi példány előkészítésében közreműködött Marton László főrendező és Radnóti Zsuzsa dramaturg. Dés László és Geszti Péter új dalait az olvasópróbán énekelték először együtt a Víg tehetséges fiatal társulati tagjai, és az előadásban közreműködő fiatal művészek.A Vígszínház ajánlója:„A grund... Ti szép, egészséges alföldi diákok, akiknek csak egyet kell lépnetek, hogy künn legyetek a végtelen rónán, a csodálatos nagy, kék bura alatt, melynek égbolt a neve, akiknek a szemetek hozzászokott a nagy távolságokhoz, a messzenézéshez, akik nem éltek magas házak közéékelve, ti nem is tudjátok, mi a pesti gyereknek egy üres telek. A pesti gyereknek ez az alföldje, a rónája, a síksága. Ez jelenti számára a végtelenséget és a szabadságot. Egy darabka föld, melyet egyik oldalról düledező palánk határol, s melynek többi oldalain nagy házfalak merednek az ég felé. Most már a Pál utcai grundon is nagy, négyemeletes ház szomorkodik, tele lakóval, akik közül talán egy se tudja, hogy ez a darabka föld néhány szegény pesti kisdiáknak a fiatalságát jelentette.”Főbb szerepekben: Fesztbaum Béla, Wunderlich József, Vecsei Miklós, Csapó Attila, Király Dániel, Tóth András, Zoltán Áron, Szántó Balázs e.h., Csiby Gergely e.h., Medveczky Balázs e.h., Kovács Olivér, Józan László, Ember Márk e.h., Nádas Gábor Dávid, Tóth Máté, Gados BélaAz olvasópróbáról képekben:1.2.3.4.5.6.7.Fotók: Szkárossy ZsuzsaForrás: Vígszínház
2016.04.06. 09:01
Szinhaz.hu
Vas megyei költészet-napi programok 2016-ban
Címszavakban: kiállítás, előadás, könyvbemutatók és szavalatok.Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész József Attila versei ihlette képeiből nyílik kiállítás április 11-én, a költészet napján a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtárban - tájékoztatta az MTI-t Nagy Éva könyvtárigazgató. A tárlatot Czetter Ibolya főiskolai tanár nyitja meg, a kiállítás május 10-ig tekinthető meg. A szentgotthárdi színházban április 9-én 17 órától Jókai Anna Kossut-díjas írónő osztja meg gondolatait közönségével, előadásának címe: káosz és rend. Ezt követően Csuk Ferenc költő Álmok verseimben - A női szépség című verseskötetét mutatják be. Celldömölkön április 8-án 18 órától a Kresznerics Ferenc Könyvtárban a Kemenesaljai Berzsenyi Asztaltársaság irodalmi estjén bárki felolvashatja, elszavalhatja kedvenc versét. Kelemen Zoltán, a Weöres Sándor Színház színművészének Középkorom című verseskötetét mutatja be Fűzfa Balázs irodalomtörténész, Szabó Tibor színművész és Völgyi Attila gitárművész közreműködésével április 12-én 18 órától a szombathelyi színház Krúdy Klubjában. kultúraVas megye
2016.04.06. 05:12
Alon.hu
"Luxusdilettánsként működtem mindvégig" - Spiró György 70 éves
Április 4-én ünnepelte 70. születésnapját Spiró György Kossuth-díjas író. Összeállításunkkal köszöntjük.Spiró György pályájáról:Zeneszerzőnek készült 1946. április 4-én született Budapesten, édesanyja vidéki társulatokban volt színésznő, édesapja mérnök-közgazdászként dolgozott. Egy ideig zeneszerzőnek készült, tehetségesen hegedült, majd a fizikusi pálya vonzotta, végül tizenhat éves korában elhatározta, hogy drámaíró lesz. Apját 1964-ben Belgrádba helyezték, ahol Spiró nagyon hamar megtanulta a nyelvet. Egy év múlva visszatért Budapestre, és az ELTE magyar-filozófia szakára jelentkezett, de átirányították magyar-orosz szakra. Oroszul nem igazán tudott, de két hónap alatt számottevő előrehaladást ért el, később igen gyorsan megtanult lengyelül, angolul, csehül, szlovákul, németül, franciául, olaszul, bolgárul és románul is, mindezen nyelvekből fordított is. Diplomáját 1970-ben szerezte meg, majd dolgozott a Magyar Rádió külpolitikai rovatánál, a Corvina Kiadó szerkesztőjeként, 1976-78-ban a Magyar Tudományos Akadémia Kelet-Európai Kutató Intézetének munkatársa volt. 1978-tól 2008-as nyugdíjazásáig az ELTE tanára volt, előbb a Világirodalmi, majd 1991-től az Esztétika Tanszéken. 1981-ben lett az irodalomtudományok kandidátusa, 1997 óta habilitált egyetemi docens.Színigazgatóként is dolgozott A kutatói-tanári munka mellett a színházi életben is tevékeny: 1975-77-ben és 1978-79-ben a budapesti Nemzeti Színház, 1981-92-ben a kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja, 1992 és 1995 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója volt, 1990-től 1997-ig tanított a Színházművészeti Főiskolán is. 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjas volt. 2016-tól a Szegedi Nemzeti Színház művészeti főtanácsadója.Gobbi Hildának írta a Csirkefejet Nevére 1974-ben, Kerengő című regényének megjelenésekor figyelt fel a kritika, ezt követően verseskötete látott napvilágot História címmel. A nagy kiugrást és a sikert, vele a József Attila-díjat, az 1981-ben megjelent Az Ikszek című regénye hozta el számára. A 19. század elején, a környező nagyhatalmak által feldarabolt Lengyelországban játszódó regény főhőse a kiöregedett színész- és rendezőzseni, Wojciech Boguslawski, aki valóban élt, és a lengyel színjátszás egyik legnagyobb alakja volt. A mű, amelyben művészet és politika keveredik, aktuálpolitikai értelmezése miatt nálunk nagy sikert aratott, a lengyelek azonban a szerintük Boguslawskihoz méltatlan ábrázolás miatt megharagudtak Spiróra, és csak 2013-ban adták ki lengyelül a regényt. Az Ikszek sikere után a közönség figyelme egyre inkább a szerzőre irányult, aki hamarosan drámagyűjteménnyel (A békecsászár), novelláskötettel (Álmodtam neked), s több esszékötettel is jelentkezett. 1983-ban Székely Gábor, a frissen létrejött Katona József Színház igazgatója megkérte, hogy írjon darabot Gobbi Hilda számára. Így készült el 1985-re a Csirkefej, a késő Kádár-kor reménytelenségének, szegénységének, lumpenesedésének látlelete, amely 1987. évi bemutatásakor a közönség és a kritika körében egyértelmű sikert aratott, a hatalom viszont - érthető módon - fanyalogva fogadta.Drámáival is folyamatosan jelen van Az író a kilencvenes évek elején ismét nagyprózával jelentkezett, ám A Jövevény című regény visszhangtalan maradt, ahogy a 2001-es A jégmadár is, jóllehet utóbbi elnyerte a Szépírók Társaságának díját. A 2005-ben megjelent, az 1. században játszódó Fogság című nagyregénye viszont óriási sikert aratott, több kiadása is megjelent. 2007-ben publikálta a Messiások című regényt, A Jövevény átdolgozását, 2009-ben a Feleségverseny című antiutópiáját. A szatíra Magyarország képzeletbeli közeljövőjébe kalauzolja el az olvasót. 2010-es Tavaszi Tárlat című műve az 1956-os forradalom idején és azt követő időszakban játszódik, legutóbbi regénye, a 2015-ös Diavolina Makszim Gorkij életének utolsó szakaszát mutatja be utolsó szerelmének, cselédből lett ápolónőjének elbeszélésében. Drámáival is folyamatosan jelen van a színpadokon, a közönség és a kritika is elismeréssel fogadja darabjait, közülük a legismertebbek Az imposztor, Honderű, Kvartett, Elsötétítés, Ahogy tesszük, Koccanás, Prah, valamint a 2015-ben bemutatott Helló, doktor Mengele!, amelyért Az évad legjobb magyar drámája címet is elnyerte. Novelláit az Álmodtam neked, T-boy és a Kémjelentés című kötetekben adta közre.Rangos elismerések birtokosa A 2006-ban "sokoldalú irodalmi munkásságáért, különösen regényírói és a színháztörténetben új fejezetet nyitó drámaírói tevékenységéért" Kossuth-díjjal kitüntetett Spiró György számos más rangos elismerést is kapott. 1993-ban Déry Tibor-, 1994-ben Madách Imre-, 2004-ben Szép Ernő-díjat, 1998-ban babérkoszorús író lett, 2005-ben átvehette a Magyar Művészetért-, a Füst Milán- és a Magyar Zsidó Kultúráért-díjat, valamint a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztjét. 2006-ban AEGON, valamint Gundel művészeti díjat kapott, 2009-ben Budapest XIII. kerületének díszpolgára lett, 2012-ben Artisjus irodalmi nagydíjjal jutalmazták. 2009-ben magyar irodalom érettségi tétel is volt.Spiró Györgyről saját szavaival:Író, drámaíró: Tizenhat évesen döntöttem, elég gyermeteg módon. Egyrészt úgy gondoltam, hogy a drámairodalom Magyarországon nem olyan erős, mint a próza, másrészt azt reméltem, hogy egy drámát meg lehet írni belátható időn belül, nem kell annyit dolgozni vele, mint egy regénnyel. A drámát irodalmi műfajnak képzeltem el, teljesen színházidegenként. Később bekerültem ilyen-olyan színházakba, de nem azért, mintha azt hittem volna, hogy az ember akkor lesz jó drámaíró, ha színházba kerül. Fordítva áll a dolog: a létező színházi formák inkább megkötik az író fantáziáját, semmint segítenek neki.Egyedül: A megírandó művel állok szemben teljesen egyedül, azzal van dolgom. Ha bármi mással törődtem volna, soha egyetlen kötetem sem készül el. Az, hogy valaki író, magánügy, kívülről nem lehet beleszólni. Bármi történt is, sose vették el a kedvem tőle.Spiró: Én a nyelvvel dolgozom, más nyelven, mint magyarul, szépirodalmat írni nem tudok, következésképpen egész kultúrám, habitusom, beállítottságom magyar, attól függetlenül, hogy mások mit gondolnak rólam. Attól függetlenül is, hogy nem voltam hajlandó a vezetéknevemet megváltoztatni. Ez a vezetéknév a németországi Speyer város nevéből származik. A 12. századtól a 14. századig éltek ott zsidók, akkor nagy részüket kiűzték, és Lengyelország nagylelkűen befogadta őket. A Speyer városából elmenekült zsidók valamennyien Speyer város lengyel nevét kapták vezetéknévként, ez Spira, ebből van a Spiro és a Shapiro változat. Többször felszólítottak, hogy változtassam meg a nevemet, mert ilyen zsidó névvel nem lehet valaki magyar író, én pedig úgy gondoltam, hogy igenis lehet. Ez azonban semmit nem mond az identitásomról. Nincs okom, hogy az őseim nevét megtagadjam, ennyi.Radnóti: Semmi közöm a zsidósághoz, attól függetlenül, hogy a náci fajtörvények értelmében százszázalékos zsidónak minősülök, apai ágon is, anyain is. Apai ágon távoli unokabátyám a híres munkácsi csodarabbi, anyai ágon távoli rokonom egy katolikus szent, Edith Stein, de semmi közöm hozzájuk, nem ismertem őket, az én kultúrám nem az ő kultúrájuk. Én nem asszimiláns vagyok, hogy egy másik förtelmes szót használjak, hanem magyar. Időnként az embert lezsidózzák és kizárják a magyar irodalom köréből, de ez nem az én identitásom kérdése, ez a nácik identitásának a kérdése, ez az ő problémájuk. Meg is ölhetnek, és akkor mi van? Egyetértek Radnótival, aki nemcsak azt mondta, hogy ő magyar költő, azt is mondta, hogy ő magyar katolikus költő. Én vallástalan vagyok, annyira, hogy még ateista sem vagyok.Vacakolás: Életkori sajátosság, hogy előbb kezdünk írni, mintsem lenne miről. Egy-két évtizedig úgy kell tekinteni az írást, hogy a létrehozott alkotásaink ujjgyakorlatok, nem pedig művek. Később, amikor megjön a tapasztalat, megtérül az az energia, amit az ujjgyakorlatokba fektettünk, mert közben megtanultunk a formával dolgozni, már tudunk szerkeszteni. De hosszú időt vesz igénybe, amíg az embernek olyan saját tapasztalata lesz, amit érdemes megírni. És akinek fiatalon megadatott a nagy élmény, többnyire az is évtizedekig vacakol azzal, mit is tapasztalt meg valaha.Munkamódszer: Munkamódszerem nemigen van, maga a mű dönti el, hogyan is kell eljárnom. Az azonban prózában és drámában azonos, hogy addig nem írok le egy jelenetet, amíg nem látom a képet világosan, és nem látom a szereplőket magam előtt. Vizuális vagyok, és az egész anyagot vizuálisan memorizálom. Arra az időre a teljes anyagot kívülről kell tudnom, amíg írom. Olyan ez, mint a vizsgaidőszak. Az ember mindent bevág, jól vizsgázik, utána meg az egészet elfelejtheti. Nekem utólag is a képek maradnak csak meg, a szöveget elfelejtem.Van Gogh: Az Ikszek-kel nincs baj. A Messiások-at jobban szeretem, mint általában szokták, a darabok közül pedig A békecsászár a kedvencem. Ezek talán megközelítik azt a képet, amely bennem a műalkotások hivatásáról él. A művel a létezés felfoghatatlan tébolyát kell valamilyen módon közvetítenünk. A követhetetlen, felmérhetetlen, formátlan őrülethez keresünk tartalmat és formát. Mindegy, hogy napraforgók vagy búzamező Arles környékén, Van Gogh képeiben benne van a teljesség intenzitása, vagyis nemcsak az emberi létezésé, hanem az egész kozmoszé. Ilyet művel persze ritkán találkozni. Nem biztos, hogy célként ki kell tűznünk magunk elé az elérhetetlen elérését, és az ilyen művet nem feltétlenül a szokványos tehetség hozza létre. Van Gogh nem volt különösebben tehetséges, rajzolni sosem tanult meg; gyönge festőként kezdte, de aztán megrázta magát, és attól kezdve képes volt közvetíteni azt a bizonyos valamit. A legnagyobb művek a témájuktól függetlenül egyszerűen gyomorszájon vágják az embert.Tudás és küzdelem: Sok éven keresztül a tehetség leghalványabb jelét sem mutattam a próbálkozásaimban, ezért óvatos vagyok, ha szembejön egy tehetségtelen ember, mert az voltam én is, és tudom, hogy váratlanul felnyílhat a lelkében valami. 1968-ban már hat éve írtam, és nem sikerült semmi. Akkor egy év határidőt adtam magamnak: ha az alatt nem sikerül írnom valami érvényeset, otthagyom a bölcsészkart, elmegyek közgazdásznak. 69 tavaszán, 23 éves koromban végre született egy jó jelenetem, valami olyasmi, amit nem tudtam volna kitalálni, noha én írtam. Ez volt az első jel. Az a tehetséges ember, aki olyat tud, amit nem élt meg, vagyis tapasztalat előtti tudása van. Az ilyen tudásért azonban többnyire nagyon meg kell küzdeni.Darabok: Amikor elkezdtem darabokat írni, mert azzal kezdtem, akkor mai tárgyú műveket írtam. De aztán be kellett látnom, hogy nem tudok eleget a mai társadalomról. Ezért ifjú koromban történelmi darabokat irkáltam, és csak nagyon lassan, a nyolcvanas évek elején kezdtem el mai tárgyúakkal próbálkozni. Amikor ki kellett egyeznem a létező színházi formákkal, azzal, hogy könnyen előadhatóak legyenek a darabok, kényszerűségből is aránylag kevés szereplős dolgok jutottak az eszembe. Nálam a történelmi drámában maradt meg a sokszereplős struktúra. Az első ilyen darabom elég nagy bukás volt. A Nemzeti Színház adta elő 1982-ben, Esti műsor volt a címe, ötszereplős, a színészeknek az aktuális napi Tv híradóra kellett reagálniuk. A színpadon elhelyezett tévében ment a valódi napi híradó adása, arra improvizáltak. Azt gondoltam akkor, hogy ez izgalmas lehet, de kiderült, hogy túl nagy terhet raktam a színészekre. Egyébként nagyon jól csinálták, Moór Marianna különösen szellemes és gyors volt. Mindenesetre ekkor kezdtem olyan témákkal foglalkozni, amelyeket a mindennapi életből ismertem, amire érzékenyek lehetnek a nézők.Belebújni: Különböző típusú formák vannak, egy klasszicizáló darabban másként beszélnek, mint egy látszólag naturalistában. Egy verses drámában másként szólalnak meg, mint egy nem versesben. Bár nekem az a tapasztalatom, hogy a jó dráma mindig verses akkor is, ha látszólag próza, és tele van mindenféle mai, úgynevezett csúnya kifejezésekkel. Ha van füle a szerzőnek, és igazán színésznek ír, akkor minimum szabadversben fogalmaz. Emelt szinten, amilyen a színpad, stilizáltan lehet csak megszólalni. Ez Shakespeare-nél is így van, és mindenkinél így van, akiben van egy kicsike kis színészi véna, ami nélkül drámát írni nem nagyon érdemes. Nem muszáj a szerzőnek színpadra lépnie, nem muszáj magamutogató alkatnak lennie, de képesnek kell lennie arra, hogy a karakterei lelkébe belebújjon.Kortársak: Olvasom a kortársaimat, érdekel, mi van a fejükben. A magyar dráma szociológiai érdeklődése folyamatos és erős. Más kérdés, hogy a színigazgatók megint nem mernek élesebb darabokat műsorra tűzni. Egyébként nem kötelező korképet adni. Shakespeare, akinek egyik szereplője, Hamlet azt mondja a darabbéli színészeknek, hogy tartsanak tükröt a koruknak, egyetlen korabeli témával foglalkozó darabot sem írt, esze ágában sem volt ujjat húzni a cenzúrával, mégis elég jó darabokat farigcsált.Világos és egyszerű: Nem rajongok a próbákért. Türelmetlen vagyok, és nem értem, miért nincs kész rögtön az első próbán az előadás, holott annyira világos és egyszerű a dolog. Kínos nézni, hogyan vergődnek a színészek, és milyen lassan jutnak el odáig, hogy már elkezd valami működni. Persze pont olyan lassan, mint ahogy én írok, sőt én még náluk is lassúbb vagyok általában. Ifjan még jártam próbákra, de aztán leszoktam róla. Az írónak nem az a dolga, hogy a színházi előadáson bábáskodjon, hanem hogy otthon dolgozzon egyedül az íróasztalánál. Ráadásul a színészt is zavarja, ha ott a szerző, kevésbé felszabadultan próbál.Aki nem tud írni: Rendeztem már saját darabomat is, meg másokét is, de nem nekem való a rendezés. Írni jobban szeretek. Ha próbára hívnak, persze bemegyek, és ha van valamilyen kívánságuk, meg szoktam fontolni. Nem tartozom azok közé a szerzők közé, akik minden vesszőhöz ragaszkodnak. Megértem, ha húznak a szövegből, megértem, ha valamit át akarnak fogalmazni. Csak szóljanak időben. Szenvedek, ha ők írják át, rosszul. Az írás szakma. Aki nem tud írni – és a rendezők általában nem tudnak –, az ne írjon.Kaposvár: A kocsmában hülyéskedni, inni, sakkozni, dumálni, az kollektív, azt nagyon lehet élvezni, pláne, hogy ha olyan a közeg, mint Kaposvárott volt. Szerencsém volt, hogy a társulat második aranykorának részese lehettem.Emberismeret: Nem számít, hová sorolják, vagy nem sorolják be az embert ideiglenesen, az életében. Minden alkotó magányosan áll szemben a létezéssel, és amint megszületett a mű, azonnal abba a szellemi térbe kerül, amelyben az összes többi mű van, tekintet nélkül arra, kik, mikor, milyen körülmények között hozták létre.Abban a közegben méretik meg a mű igazán, amelyben nincsenek élők vagy holtak,nincs irodalomtörténet, ideológiák, korszakok, klikkek, csak az emberismeret.Szolgálat: Fogalmam sincs, mit nevezünk boldogságnak. Kardos G. György idézett egy anekdotát: amikor Ferenc József valamelyik csata után kitüntetett egy tábornokot, és dicsérte, mennyire lobog benne a lelkesedés, a tábornok azt felelte: nem a lelkesedés lobog, hanem a szolgálat. Talán bennem is a szolgálat dolgozik. Nem vagyok hívő, de a szolgálat szenvedélye belém került valamikor. Örökléssel vagy neveléssel, nem tudom.Az élet fontos dolgait mindig szolgálatnak tekintettem.Rendben: Nem én diktálom magamnak, hogy mi jusson az eszembe, és más sem diktált nekem soha. Nem a megélhetésért írtam. Luxusdilettánsként működtem mindvégig, más foglalatossággal keresvén a kenyeremet. Sok-sok tucat ágazati miniszteremet és pártközponti illetékesemet elfogyasztottam már, kevésnek emlékszem a nevére, még kevesebbnek az arcára, és túl sok ilyen egyén nekem már nincs hátra. Semelyik rendszerben sem tartoztam a támogatottak körébe, ez így volt rendben.Forrás: MTVA, Színház.hu, www.konyv7.hu, beszelgetesek.haver.hu, origo.hu/kultura, hvg.hu/kultura, konyves.blog.hu, www.litera.hu, stb.
2016.04.05. 05:27
Szinhaz.hu
A félelem virágai - Interjú Földes László Hoboval
Hobo az ideális szerepekről, a rendezhetetlenségéről, a Gulagról és a 400. József Attila-estről.Még mindig száznegyven előadása van egy évben, s ez hetven fölött már önmagában véve sem kis teljesítmény. És az sem, ami mögötte van: a Hobo Blues Band, szólólemezek, filmszerepek, monodrámák, és persze versek, nagyon sok vers. Villontól, József Attilától, Faludytól, Pilinszkytől, Adytól. Így amikor az életműsorozat egyik koncertjének azt a címet adja, hogy Belépés az irodalomba, minden kétely nélkül elfogadjuk idegenvezetőként. A visszatekintés adja a vezérfonalat a Halj meg, és nagy leszel című zenés estnek is, melyben a csecsemő Hobótól jutunk el a verset mondó művészig, sok blues-zal és fanyar humorral. József Attila-estjét pedig 400. alkalommal adja elő április 5-én a Nemzetiben.Ha most, ezen a kávéházi szegleten, ide ülne mellénk József Attila, megmutatná neki valamelyik dalszövegét? – Nem. Földes László Hobo | Fotó: Eöri Szabó Zsolt És ha ez egy soha vissza nem térő alkalom lenne? – Akkor sem. Inkább kérdeznék tőle.Mi lenne az? – Azt kérdezném meg tőle, amit nem tudok. Mondjuk azt, hogy milyen zenét szeret? Ez érdekelne, mert nagyon sok a zene abban, amit ír. Sok verse a népzenéhez közelít, amit nagyon szeretek, de nem művelem.Mit kérdezne még? – Mást nem mernék. Túl sok mindent tudok róla és arról, amiket át kellett élnie. Vereségeket, olyan eseményeket, amelyek mind keserűbbé tették az életét. Például Babits, rá még mindig haragszom. Amiért mellőzte a Baumgarten-díj kapcsán. De nem tépném fel ezeket a sebeket, inkább elmesélném neki, hogy megkaptam a nővérétől egy kötetét. Első kiadás, nagyon rossz állapotban van, de annyira féltem, hogy még könyvkötőhöz sem merem elvinni.Ahhoz is kellett bátorság gondolom, amikor ’81-ben főszerepet kapott a Miskolci Nemzeti Színházban. – Stephen Poliakoff darabja volt, nem könnyű címmel: …és te, szépségem, igen-igen, te... Cukorváros. Egy rádiós műsorvezetőt alakítottam benne, de nem sikerült. Megbuktam.Nem túl szigorú magához? – Nem, ez így történt. Az volt a baj, hogy szerepet kellett játszanom. Én meg erre nem vagyok képes, soha nem is voltam, és soha többet nem erőltettem. Bekaptam a horgot: hittem a rendezőnek, akinek ez volt élete első rendezése, és igent mondtam a felkérésre. Őrült nagy hiba volt. Először is nem tudtam jól a szöveget, és a helyzet nem is nagyon engedte az improvizálást. Hatalmas bukás volt. Ha jól emlékszem, súgó sem volt, de még szünet sem, hogy egy kicsit összekapjam magam, így aztán egész oldalakat ugrottam át a szövegben. Képzelheti.Milyen kritikákat kapott? – Megírták, hogy teljesen tehetségtelen vagyok. De akkor már én magam is tudtam, hogy nem vagyok színész, és nem jó, amit csinálok. Munka volt, nem játék. De akkor, a 80-as évek elején, már rettenetes hírem volt. Szétverték a koncertjeimet, helyben hagytak a rendőrök, korábban letartóztattak, zárt be miattam klub is. Ezért az akkori ellenzékiek azt hitték, hogy a ledorongoló kritikának cenzurális háttere van. A sárba akarnak tiporni, mert ez az ukáz. Pedig történetesen igazat írtak, pocsék voltam. Más kérdés, hogy a darab nem lett kész, el kellett volna halasztani a bemutatót. De jobb így, mert a bukás sokat segített. Viszont a harmadik előadás után felálltam: nem törődtem többé a rendezői utasításokkal, úgy játszottam, ahogy gondoltam, s akkor már a szöveghibák is elmaradtak. És az előadás végül sikert aratott.De miért ugrott egyenesen a mélyvízbe? – Mert nem volt szerencsém. Nem sokkal azelőtt Győrben játszottam volna a Színészkirályt a Szikora-Bódy féle Hamletben. Ez egy kisebb szerep, és tökéletes lett volna próbának, hogy belekóstoljak a színházba. De a megyei pártitkár leszólt, hogy nem lehetek benne a darabban. Így aztán elvállaltam a miskolci felkérést.Milyen szerep lett volna ideális? – Semelyik. Egyedül Svejk lettem volna szívesen, bár alkatilag talán nem erre vagyok a legalkalmasabb. Azt lehetett volna életem csúcsa, ha megállok az Agárdy Gábor alakította tábori lelkész előtt, s valami olyasmit mondok, hogy: feldkurát úr, alázatosan jelentem, a kurvák megérkeztek. De Reviczky Gáborral is beértem volna. Csak hát egy fejjel vagyok magasabb Agárdinál. És drabálisabb. Hogy jött volna ki, hogy fel kell nézni a tisztiszolgára?És milyen volt a folytatás a miskolci főszerep után? – A Luluban meg A tavasz ébredésében kaptam egy-egy szerepet. Az egyikben a cirkuszigazgatót, a másikban Hasfelmetsző Jacket alakítottam. Az előbbi már érdekelt, mert improvizálhattam a közönséggel, saját magam lehettem, volt benne egy dalom is. Az előadás három helyszínen játszódott és a szünetben át kellett terelni a közönséget, és én hajkurásztam a nőket, megfenyegettem a férfiakat, suhogtattam az ostort. És ezt már élveztem. Mert végre nem idegen bőrt húztam magamra. De hát sokan mondták, – többek között Vidnyánszky és Ascher – hogy engem nem lehet rendezni.Ez mit jelent? – Ha, mondjuk, használnom vagy csinálnom kell valamit a versen túl, akkor ez zavar. Kitalálja valaki, hogy a Levegőt! közben három helyre menjek el a díszletben, fogjak meg egy kelléket, pohár vizet, bármit, ez megosztja a figyelmem. Megcsinálom, mert senki munkáját nem szeretném tönkretenni, de ez mind elvon a verstől. Megoszt. Azt viszont megtanultam ezektől a nagy mesterektől, hogy alázat nélkül nem megy. Minden mondat mögött ott kell lenni. Nagy a személyes felelősség is, mert én választottam ki ezeket a költőket, én akarom elmondani a verseiket, nem más rendelte el. Ezt az alázatot próbálom a zenélésben is megtartani. Mert amit csinálsz, az fontosabb nálad.Vers vagy blues? Melyik a nehezebb? – Nem a műfaj dönti ezt el. Az életrajzi, zenés monodrámámban, a Halj meg, és nagy leszelben is elmondom: nem hallottam még színészt hitelesen bluest énekelni. Mert nem ő adja elő, hanem elképzeli, hogy hogyan kell ezt énekelni, és azt alakítja. Híres színészeket is hallottam pocsékul szavalni József Attilát. Jordán, Latinovits, Major attól volt zseniális, hogy a saját József Attilájukat adták át nekünk. Akiket játszom, bennem vannak, az enyémek. Ady, József Attila, Viszockij és a többi. Azt kell megmutatnom, amit én gondolok erről, még az sem érdekel, hogy a költő hogyan vélekedett a saját művéről. És ebben nem tudok színlelni. Nem úgy kell játszanom, mintha én lennék József Attila vagy Hamlet. Az a színészek dolga. Ez az alapvető különbség.Nekem nagyon hiányzott a bohóc alakja a monodrámából, mint egyik legfontosabb alteregója. Úgyis mint a Bolond a Vadászatból. De úgy tudom, annak idején még bohóctársulatot is alapított. – Sok mindent ki kellett hagynom. Az egyharmadát kihúztam, a másik egyharmadát meg bele se írtam. Magyarország hetven éve fonódik össze az én hetven évemmel, ez izgatott. És ezért is jó a színház, ahogy elhangzik a darabban, mert minden hazugság benne, így akár önmagam is lehetek, mert senki sem veszi be. Korábban azért buktam meg, mert nem lehettem önmagam, most pedig, amikor minden szó igaz, akkor szerepnek tűnik. Legalábbis sokan azt hiszik. A hazugság egyébként is munkaigényesebb: ki kell találni, le kell írni, meg kell tanulni. De azért segítséget is kap ebben, nem? – Háááát, ne is mondja. Kevés próbája volt a darabnak. Megkérdeztem egy profi színészt, hogy hány próba után áll ki egy önálló esttel. Azt felelte, hogy harminc alatt szóba se jöhet. Ráadásul úgy képzeltem, hogy amikor befejezem az írást, összeülünk egy kicsit a dramaturggal, simogatjuk a szöveget, csiszoljuk, de nem, Vidnyánszky Attila, a rendező azt mondta, hogy ez így jó, maradjon csak. Kértem, hogy legalább a felénél, a Rolling Stones-dalnál legyen szünet, mert összeesem, azbesztet köpök, de nemet mondott, mondván: akkor megtörik a lendület. Attól is tartottam, mert nekem egyfolytában hülyéskedésen jár az eszem, hogy agyon fog ütni, amikor megmutatom neki az egyleti kúp ötletét, ami hangsúlyos helyet kapott a darabban. De nem, benne hagyta ezt is. Ez az ember, akit én már 15 éve ismerek, valamiért nagyon bízik bennem. Olyasmit lát bennem, amit én nem. Hát akkor most ellenkezzek?Tanácsot nem kapott? – Dehogynem. Havonta egyszer játszom a monodrámát, így megesik, hogy néha elfelejtek ezt-azt, de mivel szigorú vagyok magamhoz, nagyon zavar, amikor belebakizok. Pedig az én szövegem, én írtam, mondhatnék bármit, senki se venné észre. De ebből a szempontból makacs vagyok, azt akarom elmondani, amit leírtam és megtanultam. Nemrég eljött az előadásra Ascher, és azt mondta, hogy folyamatosan gyakoroljam a szöveget, akkor is, amikor nem játszom. Így most folyton magolok. Öltözőben, otthon, amikor van egy kis időm. Nem szabadulok magamtól.Úgy tudom, jelenleg egy Gulágról szóló darabon dolgozik. – Igen, A Gulag virágai lesz a címe, bár épp ma szállt el a számítógépen ötvennégy oldal. Szerencsére a fejemből nem tűnt el. A darab Brezsnyev idejében játszódik egy szibériai barakkban, miközben a november 7-i ünnepségre készülődnek. Ez kiváló alkalom arra, hogy előkerüljenek az itt született versek, mert ilyen borzalmas körülmények között is születtek remekművek – ezek a „Gulag virágai”. A darabban megelevenedik a kor, megérezzük az atmoszférát, a szocreált, a csasztuskákat, a kínrímeket.És miért pont ez a téma vonzotta? – Mindig is foglalkoztatott. Néhány évvel ezelőtt Kozma Andrással, aki a Nemzeti Színház dramaturgja, elutaztunk, hogy megnézzük a Perm-36-os tábort, nem a Szoloveckij-szigeteket, amiket ellepnek az amerikai turisták. Itt minden tárgy autentikus, minden megszólal. Nagyon megrázott egy ukrán költő, Vaszil Sztusz története. Volt a táborban egy ház, a Találkozások Háza, itt az elítélt évente két napot együtt lehetett a feleségével. Sztusz erre készülve hónapokon át tűhegyes ceruzával leírta a verseit, belebugyolálta egy nejlonzacskóba, jól leragasztotta, és lenyelte. Odabent a maga természetes útján előkerült, megtisztították, s utána a felesége nyelte le, mert semmit sem vihetett ki magával a lágerből. De van személyes indíttatásom is.Nem ússza meg. El kell mondania. – Az elmúlt században nagyon sok tragikus dolog történt az országban. Az ezredforduló környékén a Ghymes zenekarral együttműködve a Don-kanyarban maradt katonák emlékére megírtam a Bakaballadát. Észre se vették, ami nem nagy baj, megesik. A holokausztot komoly művekben dolgozták fel világszerte és itthon, más magyar történelmi eseményekről is komoly, nagyszerű művek születtek, de a Gulagról alig valami. Karig Sára csodálatos versein, Eörsi István Gulag-dalain vagy Rózsás János megrázó visszaemlékezésein kívül nem sok mindent találtam az évek során. Szóval a téma elhanyagoltsága miatt is fogtam neki, meg azért is, mert kommunista családból származom, így van némi érintettségem is. Nemsokára elkészül az a változat, amivel már lehet próbálni. Pár hét és el is kezdjük.Milyen volt, amikor megtudta, hogy a Nemzeti Színház tagja lehet? – Megdöbbentem. Már hét éve voltam tagja a debreceni társulatnak, s amikor Vidnyánszky megpályázta az igazgatói posztot, megkérdezte, hogy mennék-e vele? Elvicceltem a dolgot, hogy ez nekem milyen jó, mert Piliscsabától, ahol élek, sokkal közelebb van Pest, mint Debrecen. De amikor nyert, komolyra fordult a felkérés. Elfogadtam. Tudja, mondhatnak bármit, dobálózhatnak mindenféle politikai jelzővel, de én itt azt csinálok, amit akarok, egyszer sem kényszerített semmire. Még arra se, hogy második alabárdos legyek valamelyik darabban. Tudja, hogy szétröhögtem volna magam. Minden a saját ötletem, amit a színpadon látnak. Itt szabad vagyok, amilyen egész életemben próbáltam lenni.Nem tartott a fogadtatástól? – Volt bennem egy jó nagy adag ijedtség. Hiszen itt olyanok játszanak, mint Reviczky, Blaskó, Bánsági, Trill, Szűcs Nelli. De jó szívvel fogadtak. Törőcsik Mari átölelt és azt mondta: milyen nagy dolog, hogy maga több ezer ember előtt mondja József Attilát. Tényleg hatalmas élmény volt, amikor a ’88-as „Emberi Jogokért” koncerten nyolcvanezren mondták velem: „A hetedik te magad légy!” Udvaros Dorottya is úgy fogadott, hogy de jó, hogy itt vagy. És az sem volt egy utolsó érzés, amikor nem volt szabad hely az egyik előadásomon, és Szarvas József végigállta az egészet. Ilyenkor azért megmozdul az emberben valami.Mikor félt a legjobban? – A Kései sirató nagyon feladta a leckét. Ha ott nincs meg a kellő láz, a harminchat fokos, égető láz, akkor nem szabad elkezdeni. Gondoltam is rá, hogyha esetleg egyszer nem jön magától, inkább kihagyom, a közönség úgysem tudja, hogy mi következne. És képtelenség kétszer ugyanúgy elmondani. De nem is kell, lehet mindig más, csak őszinte legyen. Hiszen te is mindig más vagy: fáradt, ideges, álmos, punnyadt, dühös vagy szomorú. Akkor segítséget kértem Vidnyánszkytól. Azt mondta, berakunk a díszletbe egy kupac földet, és a Kései sirató előtt leülsz, belemarkolsz, s addig morzsolod az ujjaid között, amíg el nem tudod kezdeni. És talán így mondható el négyszázadszor is, hogy ne legyen belőle rutin. Mert az megölné rögtön. Engem is, a verset is. De minél többet mondom, annál jobban félek. És az a legjobb, hogy ezt nem is lehet másként.Szerző: Papp Sándor ZsigmondAz interjú elsőként a Nemzeti Színház oldalán jelent meg.
2016.04.05. 05:00
Szinhaz.hu
Bibliai történetek a József Attila Színházban
Középiskolás diákok előadásaival folytatja az Ádámok és Évák Ünnepe című rendezvénysorozatát a József Attila Színház. Április 5-én 18 órától tizenkét középiskola színjátszó csoportja méretteti meg magát a színpadon.Az előadást Quintus Konrád rendezi, a próbafolyamat során a József Attila Színház művészei segítették a felkészülést, a vezető pedagógus munkáját és mentorálták a csapatokat.A produkciókat ötfős zsűri értékeli és jutalmazza a legjobbakat. A zsűri elnöke Pölöskei Gáborné, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke.Az áprilisban megrendezésre kerülő Ádámok és Évák Ünnepe rendezvény témája a Biblia, mely jóllehet a legolvasottabb és legszélesebb körben ismert szöveges mű, a diákok nem rendelkeznek alapos tudással egy-egy történetről, így azonban lehetőségük nyílik közelebb kerülni az általuk feldolgozott témához. A több hónapos munka során elmélyedhettek többek között „A tékozló fiú” vagy „Zsuzsanna és a vének” történetével. A programsorozat témáinak meghatározása során fontos cél, hogy igazodjon a Nemzeti Alaptanterv tematikájához, hiszen a közös munka, a csoportos feldolgozás során a diákok nem csak közvetlenebb és személyesebb viszonyba kerülnek az irodalmi alkotásokkal, de javul szövegértési és elemzési technikájuk, kreativitásuk és fantáziájuk nagymértékben fejlődik a programnak köszönhetően.Az április 5-i rendezvény előtt 17 órától kiállítás nyílik a januári Ádámok és Évák Ünnepén résztvevő diákok alkotásaiból.
2016.04.03. 14:32
Szinhaz.hu
"Amikor megismertem a betűket, más ember lettem" - 80 éves Csukás István
Április 2-án lesz nyolcvanéves Csukás István Kossuth-díjas költő, író, Süsü sárkány és Gombóc Artúr "atyja". Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja: "Amikor megismertem a betűket, más ember lettem"Kisújszálláson született, apja nehéz sorsú kovácsmester volt, műhelye kis házuk udvarán működött. Csukás az elemi iskolát szülőfalujában végezte, első meghatározó élménye az olvasás megtanulása volt, amiről ma is úgy gondolja, hogy ez a legnagyobb csoda: "Amikor megismertem a betűket, és elolvastam az első könyvet, más ember lettem. Rögtön tudtam, hogy a fejemben ész van és nem szilvalekvár. És hogy az eszemet mozgatni is lehet, és azt is el tudtam képzelni, ami a könyvben van. Működött a fejemben a képzeletmozi. Oda tudok utazni, ahol még sohasem jártam, bejárhatom a világot a szobámban ülve." Hegedűművésznek készültA második világháború után egy zenetanár biztatására az akkor induló békéstarhosi zeneiskolába jelentkezett, hegedűművésznek készült. A költészetet kamaszfejjel fedezte fel, s úgy döntött, inkább bölcsész lesz, de végül a jogi egyetemen kötött ki. Innen 1954-ben átjelentkezett a bölcsészkarra, de három év múlva hátat fordított az intézménynek. Ekkor már megjelentek első versei, s egy ideig írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Később a Fiatal Művészek Klubjának vezetője lett, majd dolgozott a Művészeti Alapnál, a Munkaügyi Minisztériumban, a Néphadsereg című lapnál. Első verseskötete 1962-ben jelent meg Elmondani adj erőt! címmel. Korai költészetében a nagyvárosba került fiatal értelmiségi önmagára és otthonra találásáról számolt be, el nem múló nosztalgiával a vidéki gyermekkor, az eltűnőben lévő ifjúság iránt.1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa volt. Ebben az időben a kiváló költő, Kormos István biztatására a gyermekirodalom felé fordult, verseskötetei mellett sorra jelentek meg mese- és ifjúsági regényei. Első meseregénye az Egy szürke kiscsacsi volt, amelyet hamarosan követett a Mirr-Murr, a kandúr kalandjairól szóló kötet, amelyből Foky Ottó készített bábfilmsorozatot.Történetei meghódították a közönség szívét A hetvenes évek közepén jelentek meg nagy sikert aratott ifjúsági regényei, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és a Vakáció a halott utcában, amelyek humorukkal, lebilincselő stílusukkal felhőtlen szórakozást nyújtottak. Kivételesen jól sikerültek a művek tévéfilmes adaptációi is, 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr elnyerte a fesztivál nagydíját és Az év legjobb gyermekfilmje címet is. Érdekesség, hogy a műben szereplő legendás Bagaméri fagylaltosnak 2013 óta szobra (Pintér Attila alkotása) áll Kisújszálláson. 1978-ban a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadóhoz került, ahol 1985-ig főszerkesztőként dolgozott, majd 1989-től 1991-ig az Új Idő című lapnál volt szerkesztőbizottsági tag. Közben részt vett ifjúsági és gyermeklapok szerkesztésében is, 1993-tól a Piros Pont című lap főszerkesztője volt. A nyolcvanas évektől jelentek meg a Pom Pom meséinek egyes darabjai, A nagy ho-ho-ho-horgászról szóló történetek, valamint a Süsüről, a félelmetes külsejű, de jó szándékú, barátságos egyfejű sárkányról szóló meseregénye. Mint korábban, most is a rajz- és bábfilmváltozatok tették lehetővé, hogy e kedves mesefigurák szélesebb rétegekhez jussanak el, s meghódítsák a közönség szívét.Színházak kedvence lett Csukás művei nemcsak a tévében arattak nagy sikert, mesedarabjait (Ágacska, Utazás a szempillám mögött, Csodakaloda, Tükörbohócok) sorra mutatták be a budapesti színházak is. Mindemellett a versírásnak sem fordított hátat, a mesékkel párhuzamosan több verseskötete is napvilágot látott. 2013-ban ismét ifjúsági regénnyel jelentkezett, a Berosált a rezesbanda című művéből Mátyássy Áron készített filmet. 2014-ben a veszprémi Pannon Várszínház mutatta be új, Az Óriás nyomában című mesedarabját, a Szegedi Nemzeti Színházban pedig Szökevény csillagok címmel állították színpadra gyerekoperáját.Rangos kitüntetések birtokosa A mai napig közszeretetnek örvendő, rendkívül népszerű író több rangos kitüntetést is a magáénak tudhat, így többek között 1977-ben és 1987-ben József Attila-, 1984-ben Andersen-díjat kapott, 1987-ben övé lett az Év Könyve-, 1989-ben és 1995-ben a Déry Tibor-jutalom. 1999-ben Kossuth-díjjal jutalmazták "magas színvonalú költészetéért, közvetlen szavú, ember- és természetszeretetre nevelő műveiért és a kortárs gyermekirodalom megújításáért". 2009-ben megkapta a Könyvfesztivál életműdíját, 2011-ben Budapest díszpolgára és Prima Primissima díjas lett, 2014-ben ASSITEJ Üveghegy Életműdíjjal jutalmazták. 2015-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett, a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért Szép Ernő-különdíjat kapott, 2016. március 15-én a Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést vehette át. 2014-ben Csukás István nevét viselő díjat alapított gyermekdarabok elismerésére Őze Áron, a Pesti Magyar Színház akkori igazgatója, az idei díjazottak nevét április 7-én, a Mesemúzeumban hozzák nyilvánosságra. A Zala megyei Teskánd általános iskolája 2008-tól az író nevét viseli, 2011-től Balatonszárszón Csukás Színház működik.
2016.04.02. 08:09
Szinhaz.hu
Elhunyt Krencsey Marianne
Elhunyt Krencsey Marianne, a valaha élt egyik legszebb magyar színésznő. Halálát színésztársa, Kalmár Tibor közölte a Facebook-on - közölte a Blikk."Tudatom mindazokkal, akik az elmúlt napokban meleg szavakkal méltatták Krencsey Mariann művészetét: tegnap elhunyt. Nyugodjék békében!" - posztolta csütörtökön nem sokkal dél előtt Kalmár Tibor.A Liliomfi, Az aranyember vagy A Tenkes kapitány című filmekből ismert színésznő évtizedek óta az Egyesült Államokban élt, és a New York-i Fészek Klub elnöke volt - közölte az MTI-vel csütörtökön a budapesti Fészek Művészklub igazgató-főtitkára, a családdal barátságban álló Galambos Tibor. Krencsey Marianne 1931. július 9-én született Rákoscsabán. Soha nem akart színésznő lenni; 1951-ben került át az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karáról a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendezői főtanszakára. Makk Károly kérte fel a Liliomfi női főszerepére Darvas Iván és Dajka Magit mellé 1954-ben, Krencsey Marianne ezután választotta a rendezés helyett a színészi pályát. Diplomarendezését 1956-ban még teljesítette, diplomáját azonban csak negyven évvel később vehette át. Tizenkét év alatt mintegy harminc filmben szerepelt, többet közülük még ma is vetítenek a televíziók (Két emelet boldogság, A 9-es kórterem, Gábor diák, Szegény gazdagok, A Noszty fiú esete Tóth Marival). A Magyar Televízió nagy sikerű sorozatában, A Tenkes kapitányában ő játszotta a nyafogó Amália grófnét. Színpadi pályája a Vígszínházban indult, majd Kecskeméten, Szolnokon és Pécsett folytatódott, 1963-1966 között a József Attila Színház tagja volt. Krencsey Marianne férjével együtt 1966-ban disszidált Londonon és Reykjavíkon keresztül az Egyesült Államokba, ahol felhagyott a hivatásszerű színészettel. Döntésüknek több oka is volt: feljelentést tettek ellenük, és besúgásra is rá akarták venni őket. Távozásuk után, távollétükben börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték őket. New Yorkban előbb banktisztviselő volt, majd egy nyugdíjfolyósító intézetben vállalt munkát, azután húsz évig férje orvosi rendelőjében dolgozott. Faludy György verseinek tolmácsolójaként több sikeres előadást tartott, irodalmi esteket szervezett, részt vett Karády Katalin amerikai bemutatásában. 1993-ban Krencsey Marianne vezetésével alakult meg a Magyarság Jó Hírét Védő Liga. Equinox-2001 (35 év Budapesten - 35 év New Yorkban) című önéletrajzi könyve 2001-ben jelent meg. A rendszerváltás után hosszabb-rövidebb időre évente hazalátogatott, 2003 óta az ő kézlenyomata és aláírása is szerepel a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban található Csillagok Falán. 2008-ban színészi pályafutásáért és a magyar kultúra ápolásáért a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. 85 éves volt. (MTI)halálgyász
2016.03.31. 10:45
Alon.hu
#hattyúdal - A kolozsvári színház a Jurányiban!
Április 6-án a Kolozsvári Állami Magyar Színház vendégjátéka látható a Jurányiban. Sinkó Ferenc #hattyúdal - Csehov nyomán című darabja, melyet 20 órakor láthat a budapesti közönség, a Kortárs Drámafesztivál Budapest időközi rendezvénye.AJÁNLÓ AZ ELŐADÁS ELÉ: Az öregedés folytán megváltozik az agy mérete, az érrendszer és az észlelés. Az évek múlásával az agy folyamatosan húzódik össze és a változások molekuláris szinten és alaktanilag is észlelhetők. Az agyi érkatasztrófák, a fehérállomány sérülései és a demencia veszélye szintén megnő, akárcsak a memória gyengülése vagy a neurotranszmitterek és a hormonok szintjének a változásai.A korral a csontok mérete és sűrűsége csökken, minek következtében gyengébbek és törékenyebbek lesznek. A test alacsonyabb lesz. Az izomszövetek ritkulnak és az izmok merevebbekké válnak. A bőrsejtek száma csökken. A kollagénveszteség miatt ráncok alakulnak ki. A nap okozza a legtöbb bőrbántalmat, beleértve az öregedési foltokat és a bőrrákot.A tüdő sokat veszít a rugalmasságából és a mellkas merevebbé válik. Ha valaki korábban dohányzott, a légzése nehézkesebb lesz az évek múlásával. A székrekedés gyakoribb a felnőtteknél. A húgyhólyag kontrolljának a megszűnése vagy csökkenése szintén gyakori. A szexuális vágy, szokások és teljesítmény megváltozik. A nők esetében a hüvely szárazsága kellemetlenné teheti a szexuális érintkezést. A férfiak esetében az impotencia lesz gyakori.40 éves korára majdnem minden felnőtt szemüveget visel. A 60 évesek és annál idősebbek egyharmada különböző hallássérülésektől szenved . A szégyenérzet, sebezhetőség, nosztalgia, depresszió, a magány és elszigeteltség érzése, a céltalanság és az identitás elvesztése, a halálfélelem szintén jelentős szerepet játszanak idősebb önmagunk elfogadásában. Te talán kivétel vagy?Szereplők: Keresztes Sándor, Albert Csilla, Györgyjakab Enikő / Bodolai Balázs, Ötvös Kinga Valamint: Csíszér József Gábor, ifj. Csíszér József, Deák Attila, Erdős Endre, Fábián Mihály, Györffy Zsolt, Hunyadi Melinda, Kerekes Zsolt, Molnár Tibor, Oprea Éva, Platz János Díszlettervező: Carmencita Brojboiu Jelmeztervező: Bocskai Gyopár Zene: bodoki-halmen kata Videó: Török Tihamér Speciális effektek: Borsos Levente Rendezőasszisztens, dramaturg: Vajna Noémi Rendező: Sinkó Ferenc A vendégjáték a SzínMűHely Alapítvány szervezésében, az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósul meg.VILLÁMINTERJÚ SINKÓ FERENCCEL:A Jurányi közönsége a 2014-es Kortárs Drámafesztivál keretében találkozhatott először a munkáságoddal, a Parallel c. rendezéseddel. Most újra látogatást teszel nálunk, ám ezúttal nem az általad alapított GroundFloor Grouppal, hanem a Kolozsvári Állami Magyar Színházban bemutatott #hattyúdal c. daraboddal. A #hattyúdal az első rendezői munkád a színházban, hogyan jött a felkérés?Tizennégy éve vagyok színészként a kolozsvári társulat tagja és gyakran kaptam ez idő alatt feladatot koreográfusként is, miközben a Groundfloor Group égisze alatt 2006 óta jegyzem a saját előadásaimat. Tompa Gábor igazgató nyomon követte az Ecsetgyárban bemutatott előadásokat, a Parallelt pedig beválogatta az Interferenciák fesztivál programjába. Ezek az előzményei a felkérésnek, amelynek nagyon örültem, ugyanakkor nagy kihívás volt a kollégákkal ebből az új helyzetből dolgozni.A színháznak voltak bármilyen elvárásai a produkcióval kapcsolatban, vagy teljesen szabad kezet kaptál? Teljes szabadsággal dolgoztunk, semmilyen megkötésünk nem volt.Másfél hónapnyi közös munka és gondolkodás után nyúltatok Csehov Hattyúdalához. Milyen témák, kérdések merültek fel a munkafolyamat alatt, melyek arra ösztönöztek titeket, hogy elővegyétek Csehov darabját?Csehov egyfelvonásosa kiindulópont volt, de már az elején tudtam, hogy nem a szöveggel fogunk dolgozni, nem a darabban megírt helyzetet visszük színre. Azért vettük elő, hogy elrugaszkodjunk tőle. Témaként foglalkoztatott az öregedés mint jelenség, testi, szellemi, lelki értelemben is. Ennek kerestük a személyes vonatkozásait, próbáltunk nagyon személyesen viszonyulni a témához. A csehovi szöveghez utolsó hetekben tértünk vissza, addig úgy volt, hogy nem is lesz szöveg az előadásban.A cím előtti hashtag a keresésre utal: mit kutattok?Ma, most, számunkra érvényes színházi kifejezésformákat, a személyest, a kitágított színpadi időt, a nézői figyelem szabadságát.Mint fiatal alkotót milyen aspektusa érdekel az öregedés folyamatának?A fentiek mellett foglalkoztat a „szakmai öregedés” kérdése, a színházi újhoz való viszonyulás. Ez persze nem korhoz kötött.Az előadás nem csupán az öregedésről, hanem a színházi hagyományok újraértelmezéséről is szól. Ebben az újraértelmezésben a kortárs mozgásszínház szerinted milyen szerepet tud betölteni?Mindenképpen hozzáad valamit a test színpadi jelenlétéhez. Azt a fajta szabadságot próbálom bevinni a színházi közegbe, amivel a kortárs táncművészet viszonyul a testhez.Kérdezett: Antal KlaudiaKRITIKUS SZEMMEL A DARABRÓL:„A már címében is frissességet sugárzó előadás – a #-et, azaz „hashtag”-et a közösségi médiában kulcsszavak jelölésére használják – Csehov azonos című egyfelvonásosát veszi alapul, abból inspirálódik, de közel sem egy szokvá nyosnak mondható Csehov-rendezésről van szó. (...) Mintha az alkotók egy másik világba invitálnák a nézőt, mely nem függ a csehovi szövegtől, és ahol a hangsúly a történetmesélésről áttevődik a vallomásra – mintegy színpadi tanulmányként, képekben és etűdökben beszélnek az előadás központi témájáról, az öregedésről.” Lovassy Cseh Tamás: #diadal, Játéktér 2015. nyár„A #hattyúdal újszerű, provokatív, líraian érzékeny, színház- és társadalomkritikájával húsbavágó előadás, a kolozsvári színház utóbbi évadjainak legszínesebb és legizgalmasabb produkciója. (...) A #hattyúdal összművészeti alkotás: bizonyos mértékben felfüggeszti a szószínházi hagyományt, a mozgás, a zene (bodoki-halmen kata) és a vizuális effektek (Borsos Levente, Török Tihamér) egybeolvasztásával képes nemcsak érzelmi és értelmi, de érzéki szinten is hatást kelteni. Az előadás központi szereplője az öregedő színész (Keresztes Samu), akivel különböző dolgok történnek: megtapasztalja a média, a siker és a nők (Albert Csilla, Györgyjakab Enikő) vonzáskörét, szembesül saját határaival, életére, pályájára reflektál. Az egymást meglepetésszerűen követő etűdök a beszéd, látvány, ének és szótlanság váltakozásával épülnek fel, de nem szolgálnak egy lineárisan elmondható, klasszikus történettel, inkább impressziók, pillanatnyi élmények érzetét keltik (dramaturg: Vajna Noémi). Meddő próbálkozás, a varázs kiirtása lenne kronologikusan leírni a produkció egyes etűdjeit; a humor, a részvét, az empátia és az önreflexió azonban átitatja valamennyit, és ezáltal olyan közelivé teszi a találkozást, hogy az az érzésünk támad: valóban egy bezárt színházban maradt színész intim pillanatainak vagyunk a megfigyelői, a vallomás, az élettel való elszámolás rezignáltsága pedig nekünk és értünk, a mindenkori nézőnek szól.” Kovács Bea: Új vizeken járunk, Szabadság napilap.„Az előadást, ilyen módon aktualizálva, egy Facebook-üzenet formájában kínálják a közönség számára: #hattyúdal. Megnyitod, hogy megnézd, ugyan megint mi juthatott a fiatal rendezők eszébe, és csodákra bukkansz. Elvarázsol, mint egy ólomüveg-ablak.” Adrian Tion, Liternet
2016.03.31. 09:01
Szinhaz.hu
A trubadúr és a Tartuffe a Szegedi Nemzeti Színházban
Giuseppe Verdi A trubadúr című operáját és Moliere Tartuffjét mutatja be a következő hetekben a Szegedi Nemzeti Színház.A teátrum április műsoráról rendezett keddi sajtótájékoztatón Pál Tamás, az operaprodukció karmestere elmondta, zeneileg különleges előadást hallhat majd a szegedi közönség. Verdi az olaszt követően elkészítette a mű francia változatát, melyben eleget tett a párizsi közönség parancsoló kívánságának, és írt egy 26 perces balettbetétet a harmadik felvonásba. Ebből három számot választottak ki, hogy az eredeti történetet komolyan véve segítsék az alapkoncepció megértését. Emellett visszakerültek a darabba azok "cifrázatok" is, amelyek lehetővé teszik az énekesek tehetségének bemutatását. Toronykőy Attila hangsúlyozta: a rendezésnél a zenéből indult ki, igazi csapatmunkával állítják színpadra a művet. Az eredeti cselekménynek megfelelő korban játsszák a darabot, különböző színpadi megoldásokkal azonban éreztetik, hogy 2016-ban készült az előadás, látványában mai produkcióra számíthatnak a nézők. Leonóra szerepében a moldovai születésű fiatal szoprán, Nadia Cerchez és Kónya Krisztina lép színpadra a Verdi-operában, Manricót pedig László Boldizsár és az operaszerepben először három éve Kassán bemutatkozó Tóbisz Titusz játssza. Április 15-én tartják Moliere komédiája, a Tartuffe premierét. A vígjátékot Hollós Gábor állítja színpadra. A rendező szerint a Tartuffe a világirodalom egyik leghíresebb drámája, melyet mindenki már a középiskolában elolvas, és színházi élményei alapján is van kialakult képe róla. Ezért a közönség arra kíváncsi, az új előadás mit tud ehhez hozzátenni. Hollós Gábor kifejtette, Tartuffe álszent, képmutató, ehhez azonban szükség van olyan emberekre, akik hinni akarnak neki. A rendező úgy véli, a komédia e vonulata mostanság sokkal erősebb, ugyanakkor a mai képmutatók sokkal nyíltabban is viselkedhetnek, hiszen az emberek hinni akarnak nekik. Április 3-án a Szegedi Nemzeti Színházban rendezik a IX. Nemzetközi Simándy József Énekverseny gáláját. A Nagyszínházban a pályáját Szegeden kezdő Simándy József születésének centenáriumán megrendezett verseny legjobbjai lépnek majd színpadra a Szegedi Szimfonikus Zenekar kíséretével. Egy héttel később a XXVI. Országos Gyermek és Ifjúsági Néptáncfesztivál gálájának ad otthont a színház. Az esten a találkozón résztvevő negyven Kárpát-medencei tánccsoport közül azok lépnek föl, melyek koreográfiáit a legjobbnak ítélte a zsűri.MTI
2016.03.23. 11:03
Szinhaz.hu
Új játszóhelyet avat a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház
Karinthy Ferenc Dunakanyar című egyfelvonásos színjátékát mutatja be a héten a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház, a társulat ezzel az előadással avatja fel új játszóhelyét, a Zenthe Szalont.Megnyílik a Zenthe Szalon:A Zenthe Ferenc Színház legújabb előadása egy tipikus presszóhelyzet, melyben a vendég megpróbál vigaszt találni a pultos nőben; két magányos lélek találkozik a darabban, és nyílik meg egymás előtt - mondta Andó Ákos. A premierrel avatják a Salgótarján főterén, a József Attila Művelődési Központ északi szárnyában kialakított Zenthe Szalont. Itt kaptak helyet a társulat irodái, munkaszobái, próbahelyiségei, a színház stúdiósai, utánpótláscsoportjai. Kialakítottak a szalonban egy százhúsz férőhelyes, önálló előadói estekre, pódiumrendezvényekre alkalmas kamaratermet is. A színház és a szalon névadója, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas Zenthe Ferenc, Nógrád megye és Salgótarján díszpolgára Salgóbányán született 1920. április 24-én. A nevét viselő helyi színház 2012-től működik.Ajánló a Dunakanyar c. darab elé:"Mert nem adjuk föl a reményt..., hogy megadjuk egymásnak az utolsó esélyt, hogy talán mégis..." Annyiszor reménykedtünk már hiába, annyiszor csalódtunk már, hogy magunk se hisszük el, ha a régóta várt nagy Ő, az Igazi áll szemtől szemben velünk. Valószínűleg zavarba jövünk, visszakozunk, megpróbálunk tréfálkozni, majd filozófiát gyártunk magányunk megvédésére. Kicsit sajnáljuk és sajnáltatjuk magunkat, vagyis játszmákba bonyolódunk, pedig "csak" a másik kezét kellene megfogni. A Dunakanyar egy tipikus eszpresszó-helyzet, melyben a vendég megpróbál vigaszt találni a pultos nőben. Itt, ebben a "presszóban, az országút mentén valahol a Dunánál", a kávéfőzőnő és az idegen , az országút Don Juanja közt egyre szenvedélyesebb összefeszülések, fordulatokban bővelkedő csatározások bontakoznak ki. Ráismerhetünk saját vágyainkra, félelmeinkre, gyengeségeinkre, esetlenségeinkre - különösen akkor, ha voltunk valaha magányosak. Két magányos lélek találkozik a darabban, és nyílik meg egymás előtt. Feltárulnak előttünk a magányos lelkek mélységei, amelyből nincs más kiút, mint összekapaszkodva megoldani elsivárosodott életeiket. Lehet-e egyszeriben közünk egy ismeretlenhez egy véletlen találkozás során? Találunk-e bármit a másikban, ami hirtelen meglep bennünket? Amikor valamiért ott áll pőrén, védtelen egy pillanatra felfedve gyengeségeit minden szánalmasságával és nevetségességével együtt. hol sírva, hol hangosan nevetve… Vajon megtalálja-e az egymáshoz vezető utat a két, lélekben régóta magányos ember? Kibékíthetetlen ellentét, egyéjszakás kaland, esetleg egy új, reményt ígérő kapcsolat alakul ki köztük…?"Kávéfőzőnő Falati Hedvig Vendég Tóth Zoltán Jelmez Pallós Nelli Díszlet Csank Péter A rendező munkatársa P. Kerner Edit Rendező Tóth Zoltán Zongorista Bartus "Tomasz" András
2016.03.22. 14:04
Szinhaz.hu
Ahogy tetszik és A bajnok - Két premier a Katonában
Pintér Béla első kőszínházi rendezése, A bajnok ősbemutatóját szombaton a nagyszínpadon, míg Shakespeare Ahogy tetszik című művét Kovács D. Dániel rendezésében pénteken a Kamrában láthatta első alkalommal a közönség.A bajnokAz előadás Puccini A köpeny című operájának és más műveinek felhasználásával készütl. Pintér Béla elárulta, nem ismerte a magyar változatot, Puccini operáját mindig olasz nyelven hallotta, így semmi sem kötötte, könnyedén be tudta helyettesíteni az általa kitalált figurákat és helyzeteket. "Később a magyar szöveget olvasva teljesen egyértelművé vált számomra, hogy egyetlen mondatot sem akarok megtartani az eredetiből. Mivel a karaktereket, a helyszínt és a kort is gyökeresen megváltoztattam, a nyelvezet is ennek megfelelően alakult" - mondta darabjáról a szerző.Az eredeti Puccini-darab a Szajna-parton játszódik valamikor a huszadik század elején egy halászbárkán. Egy hajóskapitány megöli az egyik rakodómunkást, mert rájön, hogy a férfi a felesége szeretője. Pintér Béla - saját bevallása szerint - azért vállalta el a színház igazgatója, Máté Gábor felkérését a rendezésre, mert az operát hallgatva egyszer csak eszébe jutott, hogyan lehetne átírni úgy, hogy meghökkentően eredetivé, aktuálissá váljon a mű. A köpeny volt a kiindulási pont, de mivel Puccini műve a Triptichon része - a Gianni Schicchi és az Angelica nővér mellett - időtartama csupán negyvenöt perc. "Ez még egy egyfelvonásos darabhoz képest is túl rövid. Szerencsére hamar megtaláltam azokat a pontokat, ahol a cselekményt ki lehetett bővíteni" - mondta Pintér Béla, hozzátéve: a bővítményekhez Puccini más operáiból ollózott ki, illetve írt át részleteket - a Pillangókisasszonyból, a Toscából, a Turandotból és a Gianni Schicchiből - és a darabnak A bajnok címet adta.Az előadásban Rezes Judit, Nagy Ervin, Jordán Adél, Pálmai Anna, Bezerédi Zoltán, Elek Ferenc és Rajkai Zoltán játszik. A díszlet Khell Zsolt, a jelmez Benedek Mari munkája. A zenei vezető Kéménczy Antal, dramaturg Enyedi Éva.Fotó: Horváth JuditAhogy tetszikA színház másik hétvégi bemutatójában Borbély Alexandra és Tasnádi Bence játsszák a főszerepet. A Shakespeare-darab legújabb színpadi verziójának szövegkönyvét Nádasdy Ádám fordítása alapján Závada Péter írta. Kovács D. Dániel elmondta: sokszor, amikor Shakespeare-t olvas, érti, hogy miért lehetett frappáns annak idején, és Závada Péterrel azon dolgoztak, hogy a szöveg most is az adott helyzetben könnyen értelmezhető legyen. Céljuk az volt, hogy csipkelődjenek is a korral, ironizáljanak vele egy kicsit, de közben meg tudjon szólalni az eredeti szándék."Megpróbáltuk nem mindig kikerülni azokat a problematikákat, amelyek tőlünk talán már távol állnak és inkább Shakespeare korát idézik, mint a pásztorjátékok kifigurázása, hanem egy picit belemenni a zsánerbe és megnézni, hogy mit rejt" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a Shakespeare-re jellemző kaotikus sokféleséget, játékosságot, szabadságot igyekeztek megtartani. Az előadásban Borbély Alexandra és Tasnádi Bence mellett Dankó István, Kocsis Gergely, Fekete Ernő, Hegymegi Máté, Keresztes Tamás, Kiss Eszter, Ónodi Eszter, Pálos Hanna és Ujlaki Dénes játszik. A díszlet és a jelmez Horváth Jenny, a zene Keresztes Tamás, a mozgás Hegymegi Máté munkája. Az előadás dramaturgja Radnai Annamária.Fotó: Dömölky Dániel"ELŰZÖTT HERCEG:És ki ez a bolond?JAQUES:Remek bolond. Eddig ilyen céges karácsonyokat csinált.Szerinte nincs olyan nő, aki csak szép és fiatal,Mert annyi ész mindegyikbe szorult, hogy tudja ezt magáról.Kedves, nem? Az agya egy láda, amiből hol egy golfütőt húz elő, hol egy vízibiciklit. Indokolatlan gumikacsát, vadászkést, kényszerzubbonyt, jojót, fémdetektoros biztonsági kaput, lángszórót, aknavetőt, dinnyés rágót, citromos szúnyogriasztót,más néven "Szukut". Mikor nem nézünk oda,egyenként átcsempészi a gondolatait a mi agyunkba.Én is szeretnék bolond lenni. Kérek egy lila kényszerzubbonyt. Olyan divatos lenne!ELŰZÖTT HERCEG:Meg fogod kapni."Képekben az előadásokról:A BAJNOK Fotók: Horváth Judit 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.8.Giacomo Puccini műveinek felhasználásával írta: Pintér BélaZenei vezető: Kéménczy Antal SZEREPLŐKRezes Judit, Nagy Ervin, Jordán Adél, Bezerédi Zoltán, Pálmai Anna, Elek Ferenc, Rajkai Zoltán Díszlet: Khell ZsoltJelmez: Benedek MariHangmester: Bagó Gizi, Berecz BeaZenei vezető: Kéménczy AntalZongora: Kéménczy Antal, Futó BalázsDramaturg: Enyedi ÉvaAsszisztens: Budavári RékaRendező: Pintér BélaAHOGY TETSZIKFotók: Dömölky Dániel1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.13.William Shakespeare nyomán, Nádasdy Ádám fordításának felhasználásával a szövegkönyvet írta Závada PéterSZEREPLŐKBorbély Alexandra, Dankó István, Kocsis Gergely, Fekete Ernő, Hegymegi Máté m.v., Keresztes Tamás, Kiss Eszter, Ónodi Eszter, Pálos Hanna, Tasnádi Bence, Ujlaki DénesALKOTÓKDíszlet és jelmez Horváth JennyZene Keresztes TamásHang Bartha MárkVilágítás Pető JózsefMozgás Hegymegi MátéSúgó Doma PetraDramaturg Radnai AnnamáriaAsszisztens Fejes VeraRendező Kovács D. Dániel Munkatársak: Tóth László, Pető Sándor, Tőzsér Gábor, Bokor László, Szabó Gergely, Botka Zoltán, Kántor László, Vég Attila, Kelecsényi Bernadett, Ignácz Éva, Pintér Mária, Gáspár Viktória, Horváth József, Wirth Tamás, Koloszár László, Nedár Barnabás, Petróczy László, Gerlóczi Judit, Molnár Fanni Rebeka, Mucsi Gábor, Cs. Nagy Adrienn, Méreg Mariann, Lászlófi Orsolya, Juhász Judit, Mezővári Margit Állathamisítók: Kozma Andrea, Kovács TamásA Színház az egész világ című monológ Szabó Lőrinc fordításában hangzik elKatona József Színház, MTI
2016.03.20. 06:00
Szinhaz.hu
Mi vár nyáron Gyulán? - Egy darabban szerepel Trill, Eszenyi és Hegedűs D.
Három bemutatót tartanak a Gyulai Várszínház 53. évadában július 1. és augusztus 14. között, az összművészeti fesztivál kínálatában musical, operett és történelmi dráma is szerepel.Gedeon József igazgató a várszínház szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, arra törekszenek, hogy minden korosztályt megszólítsanak és mindenféle nézői ízlésnek eleget tegyenek. A hathetes fesztiválon a hagyományoknak megfelelően megrendezik a Shakespeare-, a Blues- és a Jazzfesztivált, és a fellépők között lesz japán, ausztrál-angol és olasz társulat is.A várszínház műsora júniusra válik véglegessé, a bemutatók sora azonban már ismert. Július 4-én az 50 éve elhunyt Tamási Áronra emlékeznek, az igazgató az Oroszországban született, magyar származású fiatal rendezőt, Sardar Tagirovskyt kérte fel, hogy a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatával közösen állítsanak össze egy jelenleg Lélekindulások munkacímen futó színdarabot a szerző műveiből. Július 13-án ifjabb Vidnyánszky Attila rendezésében mutatják be Shakespeare III. Richárd című drámáját, a főbb szerepekben Trill Zsolt, Eszenyi Enikő és Hegedűs D. Géza lesz látható. A harmadik bemutatót augusztus 5-én tartják, Vajda Katalin zenés komédiáját, az Anconai szerelmeseket Lendvai Zoltán viszi színre a székesfehérvári Vörösmarty Színházzal. "Igazi nyári bemutató lesz" - jegyezte meg Gedeon József. A XII. Shakespeare Fesztivált július 7. és 17. között rendezik, ezen fellép egy japán társulat A vihar című darabbal, egy olasz társulat a HAMM-LET-et adja elő, egy ausztrál-angol társulat pedig a 400 éve elhunyt angol szerző V. Henrik című drámáját mutatja be. A Nemzeti Táncszínház a Macbeth-et dolgozza fel, a Bágyi Balázs jazzquartet és Pocsai Kriszta énekesnő pedig jazzes formában dolgozza fel Shakespeare dalait. A fesztivál magyar előadásait még válogatják. Az egyéb előadásokról szólva Gedeon József elmondta: Árkosi Árpád rendezésében, A nagyrahivatott címmel mutatják be a Bakócz Tamás esztergomi érsek életéről szóló történelmi drámát július 18-án. Katkó Ferenc, a Békéscsabai Jókai Színház művésze rendezi Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című művét július 20-án. Augusztus 2-án Szabó Kimmel Tamás, Péterfy Bori és Makranczi Zalán főszereplésével a Száll a kakukk fészkére című darabot mutatják be. Az operett szerelmeseinek szól a Csárdáskirálynő július 26-án; a musicalrajongókat pedig a Grease és a Made in Hungária című darabokkal kívánják megszólítani augusztus 8-án, illetve 12-13-án. A zeneszeretők július 19-én a Halmos Béla Népzenei és Világzenei Fesztiválon találhatják meg a kedvükre való programot. Fellép a Csík Zenekar, az EtnoRom és a Csángállók, valamint a Halmos Béla népzenész és népzenekutató hegedűjét az idei évre elnyerő gyulai származású prímás, Lipták Dániel. Július 25-én - a tavalyi nagy sikerre való tekintettel - Vásáry Tamás vezényletével a Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekar ad koncertet. A tánc kedvelőinek az Experidance társulat Szenvedélyem, Velence című táncjátékával kedveskednek július 21-én. A XXV. Gyulai Vár Jazz Fesztiválon fellép Al Di Meola, a Balázs Elemér Group, a Grencsó Kollektíva és a Gyulai Big Band; a XI. Vár Blues Fesztiválon pedig Big Daddy Wilson, Ripoff Raskolnikov, Tátrai Tibor és a Woodoo Papa Duo. A gyerekeknek szól augusztus 3-án és 4-én a Kövérkirály című mesejáték a Békéscsabai Jókai Színház előadásában. A Gyulai Várszínház 53. évadára a jegyek májustól vásárolhatók, de foglalni már most lehet - közölte az igazgató.
2016.03.18. 08:00
Szinhaz.hu
"...valamit tettem és elértem ebben a szakmában" - Interjú Almási Évával
Boldogító érzésnek nevezte Almási Éva Jászai Mari-díjas, Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész az MTI-nek adott szerdai interjújában, hogy a "szakma krémje" a nemzet színésze elismeréssel tüntette ki. "Az ember ilyenkor először nem nagyon jut szóhoz, aztán kapkodja egy kicsit a levegőt, majd ráeszmél, hogy milyen fantasztikus, hogy a nagyszerű kollégák erre a címre érdemesnek találták" - fogalmazott a színésznő hozzátéve, azért is nagy elismerés ez, mert "azt mutatja, hogy valamit tettem és elértem ebben a szakmában". Almási Éva felidézte, hogy "véletlenül" került a színészi pályára, amelybe később beleszeretett ugyan, de gyerekkorában még hegedűművésznek készült. "Kilenc évet jártam konzervatóriumba, de úgy éreztem, a Zeneakadémiára nem fogok bekerülni, így körbenéztem milyen akadémia van még" - tette hozzá. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán Simon Zsuzsa osztályába járt, majd a diploma megszerzése után a József Attila Színház, a Madách Színház, majd a Vígszínház tagja volt, szabadúszó évei után egy évadot a szolnoki Szigligeti Színháznál is töltött, majd 1996-tól újra szabadúszóként lépett fel több színházban is.Fotó: MTVAFelidézte, hogy korábbi zenei tanulmányai nagyban segítették színészi pályája során, kitartást, fegyelmet és komoly állóképességet tanult. "Aki zenél, pontosan tudja, hogy mennyi gyakorlásra van szükség ahhoz, hogy például Beethoven F-dúr szonátáját el tudja játszani. Megtanultam: ahhoz, hogy elérjek valamit, abba munkát kell fektetni" - hangsúlyozta. Pályája legkedvesebb emlékeinek azokat a pillanatokat nevezte, amikor mások mellett Psota Irénnel, Sulyok Máriával, Márkus Lászlóval, Gábor Miklóssal, Kis Manyival állhatott egy színpadon. "Most azokról beszélek, akik ma már nem lehetnek köztünk, sokat tanultam ezektől a nagyszerű művészektől. Ők elfogadtak engem, és csodálatos volt velük játszani, tőlük tanultam a pályát" - fűzte hozzá. Legkedvesebb szerepei között Jablonczay Lenke alakját említette, amelyet Szabó Magda Régimódi történetében formált meg, a Spanyol Izabellát, amelyben a Madách Színházban láthatta a közönség, valamint a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című darabban Eszter szerepét emelte ki. "A mai napig azt érzem, hogy ezekért a szerepekért érdemes volt erre a pályára lépni" - mondta Almási Éva. Mint mondta, ezekben az előadásokban sikerült a kollégákkal és a közönséggel együtt előidézni azokat a pillanatokat, amelyek olyanok voltak, "mintha egy pillanatra megállna az idő". Színésznő lányával, Balázsovits Edittel Mark Ravenhill Shopping and Fucking című darabjában a Thália Színházban, majd 2013-ban a Popfesztivál bemutatásának 40. évfordulójára készült jubileumi vígszínházi előadásban is együtt lépett színpadra. "Furcsa szakma ez. Amikor a lányomat nézem, nagyon izgulok érte, de ahogy a színpadra állok, egy fiatal, tehetséges színésznőt látok" - hangoztatta Almási Éva kiemelve, hogy mindig szeretett lányával együtt játszani. A színpad és film mellett többször kölcsönözte hangját olyan világhírű színésznőknek mint Greta Garbo, Sophia Loren, Marlene Dietrich, Monica Vitti, vagy Barbra Streisand. "Fantasztikus volt nézni ezeket a művészeket, és árgus szemekkel figyelni, mit hogyan csinálnak, tanulni tőlük" - mondta, hozzátéve, hogy mindennek ellenére, mégis szívéhez legközelebb egész életében a színházat érezte.Forrás: Színházkolónia.huAlmási Évát a február 25-én elhunyt Psota Irén helyére választották a nemzet színészei. A művész felidézte, hogy Psota Irénnel nagyon szerették egymást, barátnők voltak, ezért ambivalens érzés épp az ő helyére kerülni. "Ezt nehéz feldolgozni, mégis azt érzem, hogy ennek a fantasztikus, csodálatos művésznek a helyére lépni hatalmas felelősség, annak ellenére, hogy úgy gondolom, Psota Irént nem lehet pótolni" - jelentette ki. A színésznőt Valló Péter rendezésében a Farkasok és bárányok című darabban, Meropa Davidovna Murzaveckaja szerepében Győrben, valamint a Karinthy színházban a Nercbanda című musicalben láthatja a közönség. Almási Éva Budapesten született 1942. június 5-én. Már a főiskola előtt színpadra került: a felvételin felfigyelt rá Szinetár Miklós, aki meghívta Polly szerepére a Koldusoperában. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán Simon Zsuzsa osztályába járt, 1965-ben szerzett diplomát. Attól az évtől a József Attila Színházban játszott, 1968-ban lett a Madách Színház tagja, 1987-ben a Vígszínházhoz igazolt, majd ismét a Madách társulatához szegődött. 1991-től szabadúszó, 1995-ben egy évadot a szolnoki Szigligeti Színháznál töltött, 1996-tól újra szabadúszó, több színházban is fellép, például a Karinthy Színházban és a Budaörsi Játékszínben is.Sokoldalú, magas fokú muzikalitással és mozgáskultúrával rendelkező művész, aki hitelesen tolmácsol pszichológiai igényű jellemszerepeket is. Klasszikus és kortárs darabokban, tragikus és könnyedebb hangvételű művekben egyaránt játszott, és énekes szerep is megtalálta. 1966 óta szerepel filmen - jellegzetesen mai nőalakokat formált meg -, és számos televíziós alkotásban is láthatta a közönség. Főbb színpadi szerepei: Glafira (Osztrovszkij: Farkasok és bárányok), Mása (Csehov: Három nővér), Eszter (Déry-Presser: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról), Leila (Heltai: Az ezerkettedik éjszaka), Blanche (Williams: A vágy villamosa), Jablonczay Lenke (Szabó Magda: Régimódi történet), Erzsébet királyné (Shakespeare: III. Richárd), Júlia (Csodás vagy, Júlia), Erzsébet (Schiller: Stuart Mária), Eleonóra (Goldman: Az oroszlán télen). Szolnokon eljátszotta Örkény Macskajátékában Orbánnét. Legemlékezetesebb filmes és tévés szerepei: Nyaralók, Próféta voltál szívem, A fekete város, Maya, Merénylők, Kettévált mennyezet, Villámfénynél, A kertész kutyája, Kreutzer szonáta, Egy szerelem három éjszakája, a kétrészes televíziós Bánk bán, A hídember, Charlie nénje, Boldog születésnapot, A két Bolyai. Sok pályatársához hasonlóan ő is kipróbálta a rendezést, többek közt a Thália Színház Új Stúdiójában 2003-ban színpadra vitte Osborne Dühöngő ifjúságát. 1973-ban Jászai Mari-díjat kapott, 1978-ban érdemes művész, majd 1986-ban kiváló művész lett, 1997-ben a Kossuth-díjat vehette át. Ugyanebben az évben lett örökös tagja a Halhatatlanok Társulatának. 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. Férje, Balázsovits Lajos színész, színigazgató, és lányuk, Edit is ezt a pályát választotta. Mark Ravenhill Shopping and Fucking című darabjában a Thália Színházban anya és lánya egy színpadon szerepelt, majd 2013-ban a Popfesztivál bemutatásának 40. évfordulójára készült jubileumi vígszínházi előadásban is együtt léptek színpadra.Almási Évaszínháznemzet színésze
2016.03.17. 11:11
Alon.hu
Almási Éva: "Boldogító érzés megkapni a nemzet színésze címet"
Boldogító érzésnek nevezte Almási Éva Jászai Mari-díjas, Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész az MTI-nek adott szerdai interjújában, hogy a "szakma krémje" a nemzet színésze elismeréssel tüntette ki."Az ember ilyenkor először nem nagyon jut szóhoz, aztán kapkodja egy kicsit a levegőt, majd ráeszmél, hogy milyen fantasztikus, hogy a nagyszerű kollégák erre a címre érdemesnek találták" - fogalmazott a színésznő hozzátéve, azért is nagy elismerés ez, mert "azt mutatja, hogy valamit tettem és elértem ebben a szakmában". Almási Éva felidézte, hogy "véletlenül" került a színészi pályára, amelybe később beleszeretett ugyan, de gyerekkorában még hegedűművésznek készült. "Kilenc évet jártam konzervatóriumba, de úgy éreztem, a Zeneakadémiára nem fogok bekerülni, így körbenéztem milyen akadémia van még" - tette hozzá. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán Simon Zsuzsa osztályába járt, majd a diploma megszerzése után a József Attila Színház, a Madách Színház, majd a Vígszínház tagja volt, szabadúszó évei után egy évadot a szolnoki Szigligeti Színháznál is töltött, majd 1996-tól újra szabadúszóként lépett fel több színházban is. Fotó: Budaörsi Latinovits SzínházFelidézte, hogy korábbi zenei tanulmányai nagyban segítették színészi pályája során, kitartást, fegyelmet és komoly állóképességet tanult. "Aki zenél, pontosan tudja, hogy mennyi gyakorlásra van szükség ahhoz, hogy például Beethoven F-dúr szonátáját el tudja játszani. Megtanultam: ahhoz, hogy elérjek valamit, abba munkát kell fektetni" - hangsúlyozta. Pályája legkedvesebb emlékeinek azokat a pillanatokat nevezte, amikor mások mellett Psota Irénnel, Sulyok Máriával, Márkus Lászlóval, Gábor Miklóssal, Kis Manyival állhatott egy színpadon. "Most azokról beszélek, akik ma már nem lehetnek köztünk, sokat tanultam ezektől a nagyszerű művészektől. Ők elfogadtak engem, és csodálatos volt velük játszani, tőlük tanultam a pályát" - fűzte hozzá. Legkedvesebb szerepei között Jablonczay Lenke alakját említette, amelyet Szabó Magda Régimódi történetében formált meg, a Spanyol Izabellát, amelyben a Madách Színházban láthatta a közönség, valamint a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című darabban Eszter szerepét emelte ki. "A mai napig azt érzem, hogy ezekért a szerepekért érdemes volt erre a pályára lépni" - mondta Almási Éva. Mint mondta, ezekben az előadásokban sikerült a kollégákkal és a közönséggel együtt előidézni azokat a pillanatokat, amelyek olyanok voltak, "mintha egy pillanatra megállna az idő". Színésznő lányával, Balázsovits Edittel Mark Ravenhill Shopping and Fucking című darabjában a Thália Színházban, majd 2013-ban a Popfesztivál bemutatásának 40. évfordulójára készült jubileumi vígszínházi előadásban is együtt lépett színpadra. "Furcsa szakma ez. Amikor a lányomat nézem, nagyon izgulok érte, de ahogy a színpadra állok, egy fiatal, tehetséges színésznőt látok" - hangoztatta Almási Éva kiemelve, hogy mindig szeretett lányával együtt játszani. A színpad és film mellett többször kölcsönözte hangját olyan világhírű színésznőknek mint Greta Garbo, Sophia Loren, Marlene Dietrich, Monica Vitti, vagy Barbra Streisand. "Fantasztikus volt nézni ezeket a művészeket, és árgus szemekkel figyelni, mit hogyan csinálnak, tanulni tőlük" - mondta, hozzátéve, hogy mindennek ellenére, mégis szívéhez legközelebb egész életében a színházat érezte. Almási Évát a február 25-én elhunyt Psota Irén helyére választották a nemzet színészei. A művész felidézte, hogy Psota Irénnel nagyon szerették egymást, barátnők voltak, ezért ambivalens érzés épp az ő helyére kerülni. "Ezt nehéz feldolgozni, mégis azt érzem, hogy ennek a fantasztikus, csodálatos művésznek a helyére lépni hatalmas felelősség, annak ellenére, hogy úgy gondolom, Psota Irént nem lehet pótolni" - jelentette ki. A színésznőt Valló Péter rendezésében a Farkasok és bárányok című darabban, Meropa Davidovna Murzaveckaja szerepében Győrben, valamint a Karinthy színházban a Nercbanda című musicalben láthatja a közönség.
2016.03.17. 06:05
Szinhaz.hu
Almási Éva a Nemzet Színésze
Szerdán délután másfél órás tanácskozás után hozták meg döntésüket a Nemzet Színészei: Psota Irén helyére Almási Évát választották meg.Psota Irén halála után ültek össze a Nemzet Színészei16-án, szerdán délután három órakor a Nemzeti Színházban találkoztak a Nemzet Színészei: Törőcsik Mari, Szacsvay László, Király Levente, Tordy Géza, Haumann Péter és Bodrogi Gyula a színház igazgatói irodájában választották meg a Psota Irén elhunytával megüresedett helyre a Nemzet Színészét.Berek Kati, Cserhalmi György, Andorai Péter, Molnár Piroska és Máthé Erzsi személyesen nem tudott jelen lenni, ezért ők telefonon kapcsolódtak be a választásba. A Nemzet Színészeinek megbeszélése zárt, abban csak a tizenegy művész vesz részt. A Nemzet Színészei közel másfél óra elteltével hozták meg döntésüket, melynek értelmében a mai naptól Almási Éva színművész a Nemzet Színésze cím új birtokosa. Az új Nemzet Színészének elsőként Vidnyánszky Attila gratulált telefonon.Ki lehet Nemzet Színésze? A Nemzet Színésze és a Nemzet Színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át, legfeljebb tizenketten viselhetik, akik életük végéig havonta nettó 630 ezer forint juttatásban részesülnek. Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással választ új színészt. A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott; betöltötte a 62. életévét; 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltött.A Nemzet Színészei jelenleg: Berek Kati (2000-től), Bodrogi Gyula (2007-től), Haumann Péter (2010-től), Király Levente (2006-tól), Máthé Erzsi (2000-től), Tordy Géza (2008-tól), Törőcsik Mari (2000-től), Molnár Piroska (2011-től), Cserhalmi György (2014-től), Andorai Péter (2015-től) Szacsvay László (2015-től), Almási Éva (2016-tól).A cím korábbi birtokosai: Agárdy Gábor (2000-2006), Bessenyei Ferenc (2000- 2004), Darvas Iván (2000-2007), Garas Dezső (2000-2011), Kállai Ferenc (2000- 2010), Komlós Juci (2002- 2011), Lukács Margit (2000- 2002), Raksányi Gellért (2000- 2008), Sinkovits Imre (2000- 2001), Zenthe Ferenc (2005- 2006), Szabó Gyula (2006- 2014), Avar István (2001- 2014), Sztankay István (2012- 2014), Gera Zoltán (2014- 2014), Bitskey Tibor (2014- 2015), Kóti Árpád (2014- 2015), Psota Irén (2000-2016)Almási Éváról saját szavaival:Egyéb: Már általános iskolában beírták a bizonyítványomba, hogy "egyéb" származású vagyok - vált témát. - Ez akkoriban a társadalmilag legkevésbé támogatott kategóriát jelentette, ennél még a veszélyesnek tartott "értelmiségit" is könnyebben elfogadták. Azt sem restellem, hogy szegény családból származom, és anyukám megtanított rá, hogyan kell egy tojásból kettőt csinálni. Nekem ez nem fáj, mert ezzel együtt nagyon szép gyerekkorom volt. De azt érzem, hiába lettem színész, "értelmiségi", ma is "egyéb" vagyok.Kezdet: A zene az egy másik agyi állapot. Kilenc éves koromban kezdtem el hegedülni és tizennyolc éves koromig muzsikusnak készültem. Eszembe se jutott, hogy színésznő legyek. Tizenhárom évesen bekerültem az I. István Gimnázium zenekarába, amely egy nagyon híres zenekar volt. Beethoven V. szimfóniáját adtuk elő, Réti József operaáriákat énekelt, Schubert „Befejezetlen” szimfóniáját játszottuk. Tizennyolc éves koromban, amikor abbahagytam, abbahagytam végleg, de nagyon sok mindent köszönhetek annak az időszaknak. Elsősorban a ritmusérzéket, ami a színpadon nélkülözhetetlen. Másodszor a precizitást és az állóképességet. Ahhoz, hogy az ember egy darabot eljátsszon, a hangjegyeket pontosan kell tudnia. Megkönnyebbülés: Azt hiszem – nem tudom, mert velem nem történt ilyen -, hogy ha Rómeó és Júlia a való életben is szerelmesek, akkor az a színpadon nem biztos, hogy jó. Megmondom, miért. A színpad az a hely, ahol az ember sok-sok mindent elmondhat magáról, az életéről, amit egyébként nem mondana el. Ez olyan, mint a gyónás. Csak nem én mondom, hanem egy szereplő mondja. Ez egy megkönnyebbülés és egy nagyon erős felszabadulás is. De abban a pillanatban, amikor az ember a valóságot akarja egy az egyben eljátszani, önkéntelenül is védekezik. Pedig a színpad azért csodálatos hely, mert ott nem szabad védekezni, éppen azért, hogy az ember olyanokat merjen elmondani, amiket máskülönben nem merne elmondani soha. Persze ez csak akkor megkönnyebbülés, ha jól sikerül, ha nem sikerül, mert nem jön létre közben a kapcsolat a közönséggel, akkor az nagyon rossz érzés.Titokzatos dolog: Hogy meg tudom-e teremteni a kontaktust a nézőkkel. Mitől sikerül, miből lesz, ezt a mai napig nem tudom. Ha létrejön, az egy csodálatos szeánsz. A közönségnek is és nekem is. Az olyan, mint az igazi jó szeretkezés. Ugyanúgy kap az ember és ugyanúgy ad. Abban is hasonlít a két dolog egymáshoz, hogy ha az ember törekszik erre a kontaktusra, erőlködik - mint amikor az ember nagyon akarja a szerelmet -, akkor nincs. Megmagyarázhatatlan dolog, hogy mitől jön létre, nemcsak értelem, érzelem, hanem kémia is. Éppen azért jó, mert megmagyarázhatatlan.Jelen: Nem vagyok múltba nézős, nem zuhannak rám emlékek a múltból, a jövőbe se nagyon szeretek már belenézni. Inkább a jelent akarom megélni. Színészek: A színészek olyanok, mint az illat: emlékébresztők.Szubjektív: Még a zenészénél is szubjektívebb pálya a miénk. Ott alapfokon eldönthető, hogy valaki le tudja-e játszani Beethoven F-dúr románcának a hangjait. A színészetben vagy tetszik nekem valamitől egy alakítás, vagy nem tetszik. Ezt tudomásul kell venni.Pár: Van egy pár meghatározó szerep az ember életében. A Gellérthegyi álmokat említeném először, a Hedda Gablert, a II. Lajost, és utána következett a Popfesztivál. Miután ez volt az első rock musical, a fiatalok számára unikumnak számított. Szerencsés találkozás volt, amiben az embert a közönség és a szakma egyformán elfogadta.Vígszínház, Madách, Szolnok: „Elváltam”, és nagyon hamar kötöttem egy másik házasságot. Kellett volna hagyni egy kis időt, hogy az előzőt valahogy rendbe tegyem magamban, lezárjam. Bár hozzáteszem, az Antonius és Kleopátra elől jöttem el, nem azért, mert nem kaptam szerepeket a Madáchban. A mai napig rendkívül hálás vagyok, hogy tizennyolc boldog évet töltöttem ott. És ha megkérdezik, miért jöttem el, nem tudok rá válaszolni, még magamnak sem. A Madách Színházban volt párnám, papucsom, beköltöztem az öltözőbe. Ez soha többet semmilyen színházban nem fordult elő. Szabadúszás: Egyszer csak úgy éreztem, kell a szabadság. Megcsinálok mindent, ameddig bírom, de aztán megmakacsolom magam, eltépem a zablát és rohanok világgá. Mint Houdini, a szabadulóművész. Magamnak sem vagyok könnyű. Csak azt tudom elvállalni, amihez kedvem van. A szabadúszás azt jelenti, hogy szabadon úszkálhatsz és szabadon meg is fulladhatsz. Nem jön oda a csónak, hogy megmentsen. Mégis az összes veszélyével együtt szabadságmániás vagyok.Sokszor: Sokszor fölhívnak az ismerőseim, hogy kapcsoljak valamelyik csatornára, mert egy régi filmemet adják, odakapcsolok, nézem magam, és egy idő után egy tök idegen nőt látok, mintha nem is én lennék. És nem fáj! Ezt egyáltalán nem szomorúan mondom: a halál nagyon ismerős, csak nem vesszük észre. Mert éppen úgy nem ismerek magamra a régi filmeken, mint ahogy nem fogok magamra ismerni, ha véletlenül újjászületnék, hogy ez én voltam. Az ember többször hal meg, még akkor is, ha nem veszi észre. Olyan dolgokat föl tudok idézni, amikor először találkoztam a férjemmel, amikor először szerelmet vallott. Amikor én először szerelmet vallottam, amikor megkérte a kezemet. Amikor esküvőnk volt. Ilyenekre konkrétan emlékszem, amikor megszületett a gyerekem, amikor a ballagásán ott voltunk együtt. Ezeket mind-mind föl tudom idézni. Magamat nem tudom fölidézni.Szerelem: Szeretem jól érezni magam. Ha egy szerepre nemet mondtam, annak mindig ára volt. És mindig megfizettem az árát. Nemet mondtam, ha úgy éreztem, hogy annyi mindent elveszítek magamból, hogy az már nem éri meg. Emellett hiszek abban, hogy az embert a szerepek megtalálják. Életemben fel nem vettem még telefont, hogy valamit el akarok játszani. A színházat szerelemnek gondolom. Soha életemben nem kértem, hogy belém szerelmes legyen valaki. Engem meg kell hódítani. Ez biztos gőg is a részemről. Így működöm. És már nem fogok másképp - sajnos vagy hála Istennek.Forrás: MTI, Színház.hu, www.hvg.hu, Librarius
2016.03.16. 16:52
Szinhaz.hu
Benedek Miklós: "Azt hiszem, végigjártam a ranglétrát"
"Nagyon örülök, az ember minden díjnak örül, amit adnak neki. Azt hiszem, végigjártam a ranglétrát" - mondta Benedek Miklós színművész, aki kedden Kossuth-díjat vehetett át a Parlamentben. A Jászai Mari-díjas színész-rendező, érdemes és kiváló művész utánozhatatlanul eredeti, kifinomult és elmélyült játékmódja, rendkívüli stílusérzékről tanúskodó emblematikus szerepformálásai, valamint a klasszikus kabarék világát is népszerűsítő kivételes és méltán nagyra értékelt művészi pályája elismeréseként kapta a díjat. Benedek Miklós követte édesapját, Benedek Tibort a színi pályán, elsőre felvették a színművészeti főiskolára, Szinetár Miklós osztályába. Szerette az ott töltött éveket, diplomáját 1969-ben vette át. Both Béla volt akkor a Nemzeti Színház igazgatója, aki látta a főiskolán egy Ady-esten és leszerződtette. A Nemzetinél 13 évet töltött, majd a Katona József Színház tagja volt 17 évig, 2003-tól hat évre újra a Nemzeti Színház tagja lett, most megint szabadúszó. Közben vendégként az ország szinte minden színházában játszott vagy rendezett, és 20 évig tanított a színművészetin.Meghatározó volt számára Major Tamás mellett Zsámbéki Gábor és Székely Gábor. "Nagyon szerettem Szirtessel, Martonnal is dolgozni" - idézte fel pályája későbbi szakaszait. Fontos állomásaként beszélt a Budapest Orfeum című produkcióról, amelyet csaknem négyszázszor eljátszottak. A Császár Angelával és Szacsvay Lászlóval közösen létrehozott legendás zenés előadás 9 évig volt műsoron, bejárták vele a világot. Kiemelte: szakmai szempontból is meghatározó volt számára az 1982-ben alakult Katona József Színház. "Az első tíz év kimagasló volt" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy az ott töltött emlékezetes évek alatt sok jó szerepet eljátszott, és rengeteget utaztak. Beszélt a Katonában játszott Mirandolina, Tarelkin halála, Menekülés, Az ember, az állat és az erény, valamint Catullus című előadásról. Kiemelte a Játékszín Hyppolit, a lakáj és Villa Negra című produkcióját, a vígszínházi Csókos asszonyt, a Nórát és a Játék a kastélyban című Molnár-darabot, amely 7 éve van műsoron. Játszott az Operában is, Offenbach Kékszakállában. Első rendezése a Galócza című produkció volt, majd az Illatszertár következett a József Attila Színházban, a közelmúltban pedig Szacsvay László Szép Ernő-estjét, a Pianínót rendezte.Rengeteg tévéjátékban szerepelt. Filmjei közül kiemelte a Turnét, A szeleburdi családot és a Macskafogó című rajzfilmet. Legutóbb Pálfi György Szabadesés című alkotásában játszott Molnár Piroskával. "Nem volt igazából jellemző a pályámra, hogy olyan nagyon felfedezett volna a film" - jegyezte meg. Benedek Miklós jelenleg 7 szerepben, 3-3 előadásban a Játékszínben és az Orlai Produkciónál, továbbá a Játék a kastélyban című darabban látható. Havonta több mint 20 előadásban játszik. "Van két csodálatos fiam, három gyönyörű unokám, elértem, amit az ember elérhet, nem illene, hogy panaszkodjak" - fogalmazott a színész.MTI
2016.03.15. 15:15
Szinhaz.hu
Benedek Miklós és Lukács Sándor is Kossuth-díjas
Tizennyolc díjazott vehette át a köztársasági elnöktől a legmagasabb állami művészeti kitüntetést a parlamentben.A Kossuth-díj mellé egyszeri, adó- és illetékmentes pénzjutalom jár, amely a mindenkori éves átlagfizetés ötszörösével egyenlő. A díjat 1948-ban, a forradalom és szabadságharc századik évfordulójakor osztották ki először. 1963-ig tudományos munkásságot és a szocialista termelőmunkában elért eredményeket is díjazták, azóta kizárólag művészeti munka elismerésért jár.Fotó: Kosziticsák Szilárd, MTI A díjazottak:Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Kossuth Nagydíjat adományozott:MAKKAI ÁDÁM Kossuth-díjas költő, műfordító, nyelvész, a University of Illinois at Chicago Angol Irodalmi és Nyelvészeti Tanszékének volt egyetemi tanára, professor emeritus részére, világszerte nagyra értékelt és a magyar költészet rangját emelő műfordításai, illetve egyedülálló formavilágú és invenciózus költészete, kivételes művészi pályája, valamint értékteremtő oktatói és tudományos közéleti életműve elismeréseként,Kossuth-díjat adományozott:BALÁZS FERENC "Fecó" Liszt Ferenc-díjas előadóművész, zeneszerző, a Korál zenekar alapító tagja részére, több mint négy évtizedes, számos örökzöld slágert és lírai dallamot adó, gazdag és töretlenül népszerű zeneszerzői, valamint előadóművészi pályafutása elismeréseként,BENEDEK MIKLÓS Jászai Mari-díjas színművész, rendező, kiváló és érdemes művész részére, utánozhatatlanul eredeti, kifinomult és elmélyült játékmódja, rendkívüli stílusérzékről tanúskodó emblematikus szerepformálásai, valamint a klasszikus kabarék világát is népszerűsítő kivételes és méltán nagyra értékelt művészi pályája elismeréseként,BUDAI ILONA népdalénekes, az Óbudai Népzenei Iskola népi ének tanára részére, magával ragadó és a tradicionális magyar népi kultúra hiteles továbbörökítését szolgáló pályája, a népzenét hiánypótló ismeretterjesztő tevékenységével népszerűsítő előadóművészete és értékteremtő oktatómunkája elismeréseként,IFJ. CSOÓRI SÁNDOR Liszt Ferenc-díjas népzenész, zenetanár, a Muzsikás Együttes és a Magyar Dudazenekar alapító tagja részére, elkötelezett és nagyhatású előadóművészi tevékenysége, a magyar népzene megújhodásában, illetve a népi hangszeres muzsika, különösen a magyar duda külföldi és hazai megismertetésében betöltött meghatározó szerepe, valamint a népzenei oktatás és a fiatal népzenészek képzése terén felbecsülhetetlen értékű munkája elismeréseként,ERDÉLY MÁTYÁS operatőr részére, a mai magyar filmművészet rendkívüli világsikert hozó műve, a holokauszt tragédiáját egyéni látásmóddal, formabontó megközelítéssel megjelenítő film, a Saul fia megalkotásában nyújtott kivételes operatőri munkája elismeréseként,FARKAS ÁDÁM Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére, absztrakt stílusú, monumentális köztéri alkotásai, illetve kisplasztikái tekintetében egyaránt elsőrendű alkotóművészete, valamint jelentős művészetelméleti, szakmai közéleti, továbbá értékes oktatói tevékenysége elismeréseként,GULYÁS DÉNES Liszt Ferenc-díjas operaénekes, kiváló és érdemes művész, a Pécsi Nemzeti Színház zeneigazgatója részére, az operairodalom leghíresebb tenorszerepeiben világszerte nagy sikerű alakításai mellett más komolyzenei műfajokban is elsőrendű előadásokat magába foglaló művészi pályája, valamint a fiatal ének- és zeneművészek képzését, illetve pályakezdését segítő fáradhatatlan oktatói munkája elismeréseként,Fotó: Illyés Tibor, MTIKISS ANNA Babérkoszorú díjas és József Attila-díjas költő, drámaíró, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére, a népi szürrealizmusra építő és a mese, a ballada, az archaikus népdal, illetve a régi magyar költői nyelv ötvözésében kibontakozó sajátos poétikája, maradandó értéket teremtő gyermekirodalmi tevékenysége elismeréseként,KOMLÓSI ILDIKÓ operaénekesnő, a Magyar Állami Operaház magánénekese részére, páratlanul népszerű és nemzetközileg is rendkívül sikeres, az operaéletet számtalan lenyűgöző alakításával gazdagító, amellett kivételesen színes koncertrepertoárt is magába foglaló, ragyogó énekművészete elismeréseként,LUKÁCS SÁNDOR Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész részére, a közönség, a szakma és a kritika által is nagyra értékelt művészete, illetve színházi, filmes és televíziós szerepeiben egyaránt mesteri, kivételes kreativitását és temperamentumát tükröző játéka, páratlanul sikeres művészi pályafutása elismeréseként,MADARÁSZ IVÁN Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanára részére, az emberi hang és a hangszeres technika újabb módozatainak kutatására építő, több zenei műfajban is jelentős műveket kiérlelő, gazdag zeneszerzői pályája elismeréseként,NAGY ERVIN építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, volt országos főépítész részére, a magyar népi építészet forma- és motívumvilágát továbbörökítő, organikus stílusú ikonikus alkotásokat kiérlelő építőművészete, illetve a nemzeti építészetpolitika és építészeti érdekképviselet területén végzett értékőrző munkája elismeréseként,NEMES JELES LÁSZLÓ filmrendező, forgatókönyvíró részére, a mai magyar filmművészet rendkívüli világsikert hozó műve, a holokauszt tragédiájának egyéni látásmódú, alapvető emberi sorskérdéseket is felvető megközelítésén túl az egyetemes tragédiában az egyéni sors törékenységét megmutatni képes film, a Saul fia megalkotásában nyújtott egyedülálló filmrendezői és forgatókönyvírói munkája elismeréseként,RÖHRIG GÉZA író, költő, színművész részére, a mai magyar filmművészet rendkívüli világsikert hozó műve, a holokauszt tragédiáját egyéni látásmóddal megjelenítő film, a Saul fia megalkotásában nyújtott kivételes, az embert az embertelenségben ábrázolni képes színészi munkája elismeréseként,SERFŐZŐ SIMON József Attila-díjas költő, író, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére, a tradicionális népi jegyeket modern szimbolikával ötvöző költészete, a magyar sorsirodalom hagyományait változatos művészi eszközökkel megújító próza- és drámaírói életműve, illetve jelentős publicisztikai és könyvkiadói tevékenysége elismeréseként,TILLAI AURÉL Liszt Ferenc-díjas karnagy, zeneszerző, érdemes művész, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara Zeneművészeti Intézetének professor emeritusa részére, a tanítványok és a közönség szeretete által övezett, ugyanakkor a szakma megbecsülését kiérdemlő és Pécs városának kulturális életét is gazdagító karnagyi pályafutása, valamint termékeny zeneszerzői és nemzedékek számára meghatározó zenepedagógusi életműve elismeréseként,ZELENÁK CRESCENCIA Munkácsy Mihály-díjas tervezőgrafikus, kiváló és érdemes művész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem volt tanára és a tervezőgrafika főtanszak vezetője részére, rendkívül igényes és kifinomult stílusú, a tervezőgrafika számos területén, különösen a plakát- és bélyegtervezésben unikális alkotói pályája, valamint nagyhatású, a betűtörténet megismertetése terén generációk számára meghatározó oktatói tevékenysége elismeréseként.MTI
2016.03.15. 14:39
Szinhaz.hu
Történelmi korokon átívelő előadás - Bemutatták a Bánk bánt Békéscsabán
A Békéscsabai Jókai Színház március 11-én mutatta be a Bánk bánt Szabó K. István rendezésében, Demeter Andrással a címszerepben.A békéscsabai színház ajánlója:Katona József nem érhette meg a Bánk bán színházi ősbemutatóját, már három éve a föld alatt nyugszik, amikor 1833 februárjában barátja, Udvarhelyi Miklós jutalomjátékul választhatja a darabot. A meg nem értett, elveszett, újra feltalált, betiltott „nemzeti dráma” elindul a mítosszá válás útján; aminthogy a Bánk bán színpadtörténete is szorosan összekapcsolódik a magyarság legnagyobb örömeivel, legfájóbb szenvedéseivel.A közönség kívánatára tűzik műsorra 1848. március 15-ének estéjén, önkényuralmak idején a cenzúra tilalomlistáját vezeti, színháznyitások és bezárások ünnepi eseményeit szépíti. Ez az ármányokkal és intrikákkal teli szerelmi-történelmi dráma komoly kritikája az idegen elnyomásnak, éppen ezért a mai napig aktuális. Nem kell különösebb élettapasztalat ahhoz, hogy erős párhuzamokat vonjunk a darabban történtek és az életünkben lejátszódó folyamatok között, mindenki akaratlanul találhat (és talál is) áthallásokat színpad és mindennapi élet között. Az előadásban II. Endre király szerepét Presits Tamás, Gertrudis királynét Kovács Edit, Ottó meráni herceget Czitor Attila, Melindát Földesi Ágnes játssza. Mikhál bánként Mészáros Mihályt, Simonként Katkó Ferencet, Peturként Bartus Gyulát, Myskaként Csomós Lajost láthatja a közönség. Biberachot Tege Antal, Tiborcot Jancsik Ferenc kelti életre.Fotók: A-Team Villáminterjú Seregi Zoltán igazgatóval:Mi a Bánk bán bemutatásának aktualitása?Nagyon nem szeretem ezt a kifejezést. Egyrészt a klasszikusok mindig időszerűek – ezért tudtak fennmaradni –, másrészt nem hiszek abban, hogy a színháznak úgymond aktuálisnak kellene lennie politikailag, társadalmilag. Sokkal inkább hiszem, hogy erkölcsi, emberi értelemben kell tudnia megszólítani a közönséget, ez pedig amúgy is a klasszikus remekművek sajátja. Ezen kívül a Bánk bán magyar dráma, a magyar kultúra egyik fundamentuma, amelynek mindig ott kell lennie a magyar színpadokon, mert hozzátartozik az életünkhöz, a történelmünkhöz, a szellemiségünkhöz, az identitásunkhoz. De mindig vannak áthallások egy történelmi darab esetében...Áthallások mindig vannak, de éppen a remekmű okán. Hiszen olyan erkölcsi konfliktusokat, igazságokat fogalmaz meg, olyan emberi helyzeteket, viszonyokat ábrázol, amelyek minden korban érvényesek. Szegényes, leegyszerűsített gondolkozásra vall egy történelmi darabot valós vagy belemagyarázott aktualitás miatt egészében a mába helyezni. Ezáltal számtalan jelentésrétegétől, értékétől fosztjuk meg, gyakorlatilag lebutítjuk. Sajnos ez a felfogás nagy divat manapság. Pedig a jól eljátszott szituáció, a pontosan értelmezett karakter, az elmondott szöveg és az érzékletes látvány elég ahhoz, hogy közel hozzon egy régi darabot a mához. Persze csak a remekművek esetében. Ilyenkor éri viszont az a vád az alkotókat, hogy múzeumi előadást hoztak létre…A legtöbb nem kortárs előadásnak legalább három ideje van. Amikor játszódik, amikor írták – és amikor játsszák. Ez a három kor mindenképpen jelen van az előadásban. Akár akarjuk, akár nem. A Bánk bán alapvetően arról szól, hogy a magyarságot egy idegen hatalom uralja, egy idegen kultúra telepedik hagyományaira, átépíteni, átformálni akarva azt, és a hőst, akinek ezt a helyzetet meg kéne oldani, még egy ezzel összefüggő magánéleti konfliktus is bekeríti. A darabbéli történelmi szituáció, rövidebb szakaszoktól eltekintve, folyamatosan meghatározta a magyarság életét. Szinte minden korban. Ma is küzdünk a nagy európai beolvasztás ellen. És ez a mi előadásunk látványvilágában erősen megmutatkozik. Kezdve II. Endre korától, egészen néhány mai részletig. A díszlet, a jelmez, a kellékek, bútorok, zenék átívelnek a történelmi korokon, miközben mindegyikből megjelenítenek valamit. És ettől sokkal több, gazdagabb, sokrétűbb lesz az előadás, mintha csak a középkori királyi udvarban, vagy – ne adj isten – a mai Magyarország egy helyszínén játszódna a Bánk bán. Mit jelent, hogy „átvezette” Zalán Tibor?Zalán Tibor egészen kivételes munkát végzett. Úgy lett a dráma minden szava érthető, követhető, hogy közben mintha Katona eredeti szövegét hallanánk. A költőisége, az archaikussága, a verselése, a szellemisége nem változott. Szükség volt erre, hiszen Katona szövegének egy része olvasva is nehezen érthető, hát még a színpadon hallva, ahol nem lehet visszalapozni. Ez igazi újdonság. A franciáktól loptuk a kifejezést, akik így jelzik, ha például Molière eredeti szövegét a mai fül számára „lefordítják”, átvezetik a régies nyelvet a mába.Demeter AndrásBánk bán szerepében Demeter AndrásTizennégy évvel ezelőtt, majdnem napra pontosan, a budapesti Nemzeti Színház avató előadásának, Az ember tragédiájának a bemutatójára készültem. Most a nemzeti drámapanteon másik legfontosabb művében tesz ismét próbára a színész-sors Magyarországon. Egy olyan címszerepben, amely a szédítő magasságok és a tátongó mélységek szélsőséges koncentrátuma: „mint vándor a hófúvásokban, úgy lelkem ingadoz határtalan”.Nemhiába tartották Bánkot egy időben a magyar férfiideálnak. Babits Mihály is épp e tragikus sorsú államférfi példájában látta meg a „nemzeti karakter” megtestesülését. A „Francia Hamlet”, azaz a Lorenzaccio Hercege, az eredeti Shakespeare-dráma „Hamlet-i Királya”, valamint a Német Hamletnek nevezett Faust után, kiváltképp nagy örömet – és még nagyobb kihívást – jelent számomra a „Magyar Hamlet” megszemélyesítésének a lehetősége. És ami még ennél is fontosabb: szerencsém van kiváló kollégákkal, jó hangulatban, együtt, valódi társas-játékot játszani! Egy olyan városban, amelyben a színész-ember rögvest otthonra lel! Ráadásul egy olyan színházban, amelyet varázslatos emberek laknak, de annyira nyitottan, hogy a messziről érkező is rögtön úgy érzi: „idehaza” van!Képekben az előadásról: Fotók: A-Team1.2. 3.4.5.6.7.8.9.Katona József:Bánk bánDráma öt szakaszbanZalán Tibor átvezetésében Játékidő: 120 perc, egy szünettel.II. ENDRE, a magyarok királya Presits TamásGERTRUDIS, a királyné Kovács EditOTTÓ, merani herceg, Gertrudis testvéröccse Czitor AttilaBÁNK BÁN, Magyarország nagyura Demeter AndrásMELINDA, a felesége Földesi ÁgnesSOMA, Bánk fiacskája Demeter Albert PéterMIKHÁL BÁN, Melinda bátyja Mészáros Mihály SIMON BÁN, Melinda bátyja Katkó FerencPETUR BÁN, a bihari főispán Bartus GyulaMYSKA BÁN, a királyok nevelője Csomós LajosBÉKÉTLENKEDŐK, KÖPÖNYEGFORGATÓK, HASZONLESŐK Vadász Gábor, Gulyás Attila, Szabó LajosBENDELEIBEN IZIDÓRA, thüringiai leány Liszi MelindaBIBERACH, egy lézengő ritter Tege AntalTIBORC Jancsik FerencRENDFŐNÖK ASSZONY Nagy ErikaRENDFENNTARTÓ, RENDBONTÓ Nagy RóbertVENDÉG, egy idegen Janis Zoltán szh.GYEREKKÓRUS: Árvavölgyi Patrik, Borsos Dominika Regina, Csobán Fanni Edina, Dani Balázs Sándor, Felföldi Emma Anna, Kiszely Lőrinc, Kozák Ádám, Lipták Pikó Levente Vajk, Miano Olívia Anna, Palotai Gitta Dóra, Varga Bence, Zsömbörgi LucaZENÉSZEK: Hegedű: Schäfer Szilveszter, Brácsa: Rácz Gyula, Nagybőgő: Bene GáborSúgó: Roszik Ivett Ügyelő: Szepsi SzilárdJelmeztervező: Rátkai Erzsébet Díszlettervező: Mira JánosZene: Verebes ErnőKorrepetitor: Galambos HajnalkaDramaturg: Zalán Tibor Rendezőasszisztens: Kiss Kata Rendező: Szabó K. IstvánBemutató: 2016. március 11.Békéscsabai Jókai Színház
2016.03.12. 14:12
Szinhaz.hu
Venczel Vera és Szombathy Gyula is Kiváló művész
Az emberi erőforrások minisztere a nemzeti ünnep alkalmából adta át az elismeréseket. Balog Zoltán összesen 75 alkotót díjazott tizennyolc kategóriában pénteken a Pesti Vigadóban. Monori Lili és Szikora János Érdemes művész elismerést kapott.A tárcavezető Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából, Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár társaságában hat alkotónak nyújtott át kiváló művész címet, tizenhatan érdemes művész elismerést, ketten pedig Babérkoszorú díjban részesültek. Balog Zoltán emellett hét-hét művésznek Jászai Mari-díjat, József Attila- és Munkácsy Mihály-díjat adományozott, a Liszt Ferenc- és a Ferenczy Noémi-díjat öten-öten érdemelték ki. Balázs Béla-díjban négyen, Bánffy Miklós-díjban hárman, Balogh Rudolf-, Harangozó Gyula- és Erkel Ferenc-díjban ketten-ketten részesültek. Nádasdy Kálmán-díjat, Németh Lajos-díjat, Hortobágyi Károly-díjat és Szabolcsi Bence-díjat egy-egy, szakmájában kiváló teljesítményt nyújtó személynek ítéltek oda, a Táncsics Mihály-díjat idén hárman kapták meg. Két alkotó távollétében családtag vette át a díjat, ketten egy későbbi időpontban teszik ezt meg. Az ünnepi műsorban fellépett a Csík Zenekar, valamint Majorosi Marianna énekes. Az ünnepségen jelen volt Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke és Lengyel Györgyi, az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára.Fotó: kormany.huA díjazottak listája:Az emberi erőforrások minisztere a magyar irodalom területén nyújtott kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Magyarország Babérkoszorúja díjat adott át: Farkas Árpád, József Attila-díjas költő, író, az MMA rendes tagja,Király László, József Attila-díjas költő, író, műfordító, az MMA rendes tagja részére. A magyar művészet értékeinek gyarapítása érdekében végzett magas szintű, igényes teljesítménye elismeréseként Magyarország Kiváló Művésze díjban részesült: Benkő Imre, Balázs Béla-díjas fotográfus, érdemes művész, az MMA rendes tagja,Lantos István, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, érdemes művész, az MMA rendes tagja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzora és volt rektora,Sümegi Eszter, operaénekes, érdemes művész, a Magyar Állami Operaház szerződéses magánénekese,Szegő György, a Jászai Mari-díjas látvány- és díszlettervező, Ybl Miklós-díjas építész, művészeti író, érdemes művész, a Műcsarnok ügyvezető igazgatója,Szombathy Gyula, Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész,Venczel Vera, Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész. A magyar nemzeti kultúra, művészi alkotómunka területén végzett kiemelkedő művészi értékteremtő munkája elismeréseként Magyarország Érdemes Művésze díjat vehetett át: Berkes Kálmán, Liszt Ferenc-díjas klarinétművész, karmester, a Győri Filharmonikus Zenekar művészeti vezetője,Dévai-Nagy Kamilla, Liszt Ferenc-díjas előadóművész, a Krónikás Zenede alapító igazgatója,Erdélyi Tibor, Erkel Ferenc-díjas koreográfus, tánc- és fafaragó művész, a Népművészet Mestere, a Magyar Állami Népi Együttes örökös tagja,Fassang László, Liszt Ferenc-díjas orgonaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa,Gombár Judit, Jászai Mari-díjas díszlet- és jelmeztervező,Horváth Lajos Ottó, Jászai Mari-díjas színművész,Kótai József, Ferenczy Noémi-díjas ötvös- és éremművész, az MMA rendes tagja,Lendvay József, Liszt Ferenc-díjas hegedűművész,Monori Lili, Jászai Mari-díjas és Balázs Béla-díjas színművész,Nagy Mari, Jászai Mari-díjas színművész,Pázmándi Antal, Ferenczy Noémi-díjas szobrász- és keramikusművész,Somogyi Pál, Ferenczy Noémi-díjas iparművész, belsőépítész, az MMA rendes tagja,Szikora János, Jászai Mari-díjas rendező, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója,Tardy László, Liszt Ferenc-díjas karnagy, az MMA rendes tagja, a Budavári Nagyboldogasszony Főplébánia (Mátyás-templom) kántor-karnagya,Tátrai Tibor, Liszt Ferenc-díjas gitárművész, zeneszerző, a Tátrai Band, a Latin Duó és a Tátrai Trend zenekarok alapítója és vezetője,Zányi Tamás, Balázs Béla-díjas hangmérnök. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mozgókép területén végzett kiemelkedő alkotótevékenysége, valamint művészi és tudományos teljesítménye elismeréseként Balázs Béla-díjat adott át: Hollós László, rendező, forgatókönyvíró, szerkesztő,Juhász Róbert, hangmérnök,Mátyássy Áron, film- és tv-rendező,Szederkényi Miklós, gyártásvezető, producer részére. Kiemelkedő fotóművészeti, fotószakírói tevékenysége elismeréseként Balogh Rudolf-díjban részesült: Horváth Mária Judit, fotóművész,Pataky Zsolt, fotóművész, fotóriporter. Kiemelkedő színművészeti, színészi, rendezői, dramaturgiai és színháztudományi, színházelméleti tevékenysége elismeréseként Jászai Mari-díjban részesült: Bánky Gábor, a Pécsi Nemzeti Színház színművésze,Bérczes László, a kaposvári Csiky Gergely Színház művészeti vezetője,Csőre Gábor, a Vígszínház színművésze,Gidró Katalin, a Szegedi Nemzeti Színház színművésze,Gubás Gabriella, a Thália Színház színművésze,Mátray László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze,Molnár Nikoletta, a Szolnoki Szigligeti Színház színművésze. Kiemelkedő zenés színházi rendezői tevékenysége elismeréseként Nádasdy Kálmán-díjat vehetett át: Szabó Máté, rendező, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetője. A táncművészet terén kiemelkedő alkotói, előadói, tudományos és pedagógiai tevékenysége elismeréseként Harangozó Gyula-díjban részesült: Pap Adrienn, a Magyar Állami Operaház magántáncosa,Zsuráfszkyné Vincze Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti főmunkatársa, koreográfusa.Kiemelkedő cirkuszművészeti tevékenysége elismeréseként Hortobágyi Károly-díjban részesült: Russnák Norbert, artistaművész. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, kiemelkedő zeneszerzői, zenei rendezői tevékenysége elismeréseként Erkel Ferenc-díjat adott át: Bella Máté András, zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanársegédje,Horváth Márton Levente, orgonaművész, zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára részére.Kiemelkedő zenei előadóművészeti tevékenysége elismeréseként Liszt Ferenc-díjban részesült: Csík Gusztáv, zongoraművész,Klukon Edit, zongoraművész,Lajkó Félix, hegedűművész,Molnár Levente, a Magyar Állami Operaház operaénekese,Herczku Ágnes, a Hagyományok Háza - Magyar Állami Népi Együttes előadóművésze. Kiemelkedő zenetudományi, és zenei ismeretterjesztő tevékenysége elismeréseként Szabolcsi Bence-díjat vehetett át: Dr. Domokos Zsuzsanna, zenetörténész, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont igazgatója. Kiemelkedő iparművészeti, ipari tervezőművészeti tevékenysége elismeréseként Ferenczy Noémi-díjban részesült: Haber Szilvia Adél, ipari formatervező, művésztanár,Marcell Tamás, tervezőgrafikus,Püspök Balázs, formatervező, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Design Intézet, Formatervező Intézeti Tanszék egyetemi adjunktusa,Schuszter István Gusztáv, ékszertervező ötvösművész,Szigeti Szilvia, textiltervező. Kiemelkedő képzőművészeti tevékenysége elismeréseként Munkácsy Mihály-díjat vehetett át: Asztalos Zsolt, képzőművész, művészeti vezető,Haász Ágnes, grafikusművész,Kelemen Zénó, szobrászművész,Nagy Gábor Mihály NAGÁMI, szobrászművész,Ötvös Zoltán DLA, festőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem egyetemi adjunktusa,Szabó Ábel, festőművész,Tóth Csaba, festőművész, a Nyugat Magyarországi Egyetem főiskolai docense. A kortárs képzőművészet területén végzett kiemelkedő műkritikusi, kurátori tevékenysége elismeréseként Németh Lajos-díjban részesült: Jurecskó László, művészettörténész, műkereskedő.Kiemelkedő irodalmi – költői, írói, műfordítói, irodalomtörténészi – tevékenysége elismeréseként József Attila-díjat vehetett át: Ablonczy László Ferenc, esszéíró, kritikus, színház- és kultúrtörténész,Bényei Tamás, kritikus, irodalomtörténész, esszéista, műfordító, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára,Dr. Falusi Márton, költő, esszéista, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet tudományos munkatársa,Farkas Wellmann Endre, költő, szerkesztő,Nagy Koppány Zsolt, író, műfordító, szerkesztő, a fővárosi Szárcsa Általános Iskola tanára,Tari István, költő, író, képzőművész,Lanczkor Gábor, költő, regényíró. Kiemelkedő újságírói tevékenysége elismeréseként Táncsics Mihály-díjban részesült: Faggyas Sándor, a Magyar Hírlap lapszerkesztője,Madocsai Bea Veronika, a Magyar Katolikus Rádió szerkesztője,P. Szabó Ernő, művészettörténész, újságíró. A kultúra érdekében - hosszabb időn át – művészeti vagy kulturális intézményben, illetve szervezetnél végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Bánffy Miklós-díjat vehetett át: Balázs Istvánné, a Petőfi Irodalmi Múzeum gazdasági igazgatója,Herczeg Tamás, a Szegedi Szabadtéri Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója,Vass József, a Honismereti Hagyományőrző Szabadidő Klub elnöke. Az egészségügy területén végzett kivételesen magas színvonalú, példaértékű szakmai munkája elismeréseként Semmelweis-díjat vehetett át: Dr. Sélleiné Márki Mária Klára, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár volt főigazgatója,Dr. Velkey György, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese. Az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében végzett szakmai munkája, kimagasló teljesítménye elismeréseként Batthyány-Strattmann László-díjban részesült: Dr. Balogh Emil, a csopaki háziorvos, oktató családorvos,Dr. Bartyik Katalin, a Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ egyetemi docense,Dr. Decastello Alice, budapesti háziorvos, felülvéleményező főorvos, címzetes egyetemi docens,Dr. Flaskó Tibor, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Urológiai Klinika igazgatója, egyetemi docens,Prof. Dr. Jermendy György, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet főorvosa,Dr. Kőszeginé Dr. Szalai Hilda, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgató-helyettese,Dr. Párducz László, a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház Szülészet-Nőgyógyászati Osztály osztályvezető főorvosa,Dr. Sikorszki László, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház osztályvezető helyettes főorvosa,Dr. Sólyom János, a Semmelweis Egyetem II. sz Gyermekgyógyászati Klinika nyugalmazott egyetemi tanára,Dr. Szabó János, a fővárosi Szent Rókus Kórház orvosigazgatója,Dr. Vadász Pál, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet főigazgató-helyettese,Zsoldos Gézáné Dr. Tóth Zsuzsanna, a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Konzerváló Fogászati Klinika igazgatója, egyetemi docens.MTI, kormany.hu
2016.03.11. 12:02
Szinhaz.hu
"Szolgálattá nemesítette a színész hivatását" - Százak vettek végső búcsút Psota Iréntől
Több százan - családja, barátai, pályatársai és tisztelői - vettek végső búcsút Psota Irén kétszeres Kossuth- és Jászai-díjas színésznőtől, a nemzet színészétől csütörtökön a budapesti Farkasréti temetőben.Psota Irén szolgálattá nemesítette a színész hivatását - búcsúzott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a február 25-én elhunyt színművésztől. Psota Irén művészi teljesítményének minőségével varázsolta el és tartotta bűvkörében a közönséget - emlékeztetett a miniszter, aki szerint az életének 87. évében elhunyt színésznő kivételes művész volt: "senkihez nem fogható hangját nem kell sokáig keresgélnünk emlékezetünkben, utánozhatatlan muzikalitású beszédstílusa és a csodálatos énekhangjához fűződő slágerek mind tisztán szólalnak meg a fejünkben és még inkább a lelkünkben". Balog Zoltán szerint Psota Irén ezernyi szerepével, filmjével a rajongó közönségnek okozott számtalan élménnyel véste be magát kitörölhetetlenül az emberek szívébe. Psota Irén annak a színészgenerációnak az állócsillaga, melynek tehetsége utat tört az ideológiai akadályokon, a pártos kultúrpolitika útvesztőin át, akik ideológiai ellenszélben lettek nagyok, és mégis önmaguk maradtak - idézte fel a miniszter, hozzátéve: talán a közönség szeretete adta az erőt, mikor a művész az 1956-os forradalom után elhagyta az országot, majd a börtönbüntetést is kockáztatva hazatért, vagy amikor férjét, Molnár Józsefet bebörtönözték. "Psota Irén élővé tette a múltat, aktuálissá a régit. Elment a magyar színészet egyik állócsillaga. Köszönjük őt" - fogalmazott Balog Zoltán.Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes búcsúbeszédében Budapest díszpolgárát méltatva hangsúlyozta: Psota Irén színészként és emberként egyaránt fogalommá vált. "Megkérdőjelezhetetlen tehetsége, különleges személyisége, művészi sokoldalúsága, hiteles alakításai már életében legendává tették" - fűzte hozzá. Psota Irén pályafutását felidézve elmondta: életútjának minden állomása a fővároshoz kötődik, aktív éveinek hat évtizede fővárosi színházak színpadán telt, nagyrészt anyaszínházában, a Madáchban. Senkivel össze nem téveszthető egyénisége tette Psota Irént szakmája megbecsült alkotójává, a nagyközönség kedvencévé. Szenvedélyes és impulzív volt, minden szerepét hitelesen alakította - emelte ki a főpolgármester-helyettes. Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgatója emlékeztetett arra, hogy csaknem 30 évig volt a teátrum társulatának tagja Psota Irén, akinek tehetsége nem ismert műfaji korlátokat. Mint mondta, biztonságosan mozgott nagy klasszikus drámák főszerepeiben éppúgy, mint jókedvű bohózatokban. Ugyanolyan tökéleteset nyújtott prózában, mint a zenés műfajban - tette hozzá. Az igazgató hangsúlyozta: "csodáltam életerejét és keménységét. Ahogy küzdött egy életen át az alakításaiért, a sikerért, és azt is, hogy amikor úgy érezte, eljött az idő, abba tudta hagyni". Almási Éva színésznő Psota Irén szavait idézve úgy fogalmazott, hogy "mi színészek rohangálunk egy arénában, és a hátunk már tele van tűzdelve színes szalagos pengékkel, úgy nézünk ki, mint egy csodálatos tarka bokor, és nem is tudjuk, hogy nem élünk, de még mindig rohanunk". Psota Irént számos művésztársa búcsúztatta, mások mellett volt férje, Ungvári Tamás író, Balázsovits Lajos, Bodrogi Gyula, Csákányi Eszter, Csonka András, Dunai Tamás, Haumann Péter, Huszti Péter, Koltai János, Lőte Attila, Nagy Sándor, Piros Ildikó, Pusztaszeri Kornél, Szacsvay László, Szerednyey Béla, Székhelyi József és Tordy Géza színművészek, Kerényi Imre rendező, Balázs Péter, Karinthy Márton és Nemcsák Károly színházigazgatók, Kocsák Tibor zeneszerző, Mága Zoltán hegedűművész és Till Attila rendező-műsorvezető.
2016.03.10. 18:52
Szinhaz.hu
Eltemették Psota Irént
Témák: Budapesttemetésgyász Több százan - családja, barátai, pályatársai és tisztelői - vettek végső búcsút Psota Irén kétszeres Kossuth- és Jászai-díjas színésznőtől, a nemzet színészétől csütörtökön a budapesti Farkasréti temetőben. Psota Irén szolgálattá nemesítette a színész hivatását - búcsúzott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a február 25-én elhunyt színművésztől. Psota Irén művészi teljesítményének minőségével varázsolta el és tartotta bűvkörében a közönséget - emlékeztetett a miniszter, aki szerint az életének 87. évében elhunyt színésznő kivételes művész volt: "senkihez nem fogható hangját nem kell sokáig keresgélnünk emlékezetünkben, utánozhatatlan muzikalitású beszédstílusa és a csodálatos énekhangjához fűződő slágerek mind tisztán szólalnak meg a fejünkben és még inkább a lelkünkben".Balog Zoltán szerint Psota Irén ezernyi szerepével, filmjével a rajongó közönségnek okozott számtalan élménnyel véste be magát kitörölhetetlenül az emberek szívébe. Psota Irén annak a színészgenerációnak az állócsillaga, melynek tehetsége utat tört az ideológiai akadályokon, a pártos kultúrpolitika útvesztőin át, akik ideológiai ellenszélben lettek nagyok, és mégis önmaguk maradtak - idézte fel a miniszter, hozzátéve: talán a közönség szeretete adta az erőt, mikor a művész az 1956-os forradalom után elhagyta az országot, majd a börtönbüntetést is kockáztatva hazatért, vagy amikor férjét, Molnár Józsefet bebörtönözték. "Psota Irén élővé tette a múltat, aktuálissá a régit. Elment a magyar színészet egyik állócsillaga. Köszönjük őt" - fogalmazott Balog Zoltán.Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes búcsúbeszédében Budapest díszpolgárát méltatva hangsúlyozta: Psota Irén színészként és emberként egyaránt fogalommá vált. "Megkérdőjelezhetetlen tehetsége, különleges személyisége, művészi sokoldalúsága, hiteles alakításai már életében legendává tették" - fűzte hozzá. Psota Irén pályafutását felidézve elmondta: életútjának minden állomása a fővároshoz kötődik, aktív éveinek hat évtizede fővárosi színházak színpadán telt, nagyrészt anyaszínházában, a Madáchban. Senkivel össze nem téveszthető egyénisége tette Psota Irént szakmája megbecsült alkotójává, a nagyközönség kedvencévé. Szenvedélyes és impulzív volt, minden szerepét hitelesen alakította - emelte ki a főpolgármester-helyettes. Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgatója emlékeztetett arra, hogy csaknem 30 évig volt a teátrum társulatának tagja Psota Irén, akinek tehetsége nem ismert műfaji korlátokat. Mint mondta, biztonságosan mozgott nagy klasszikus drámák főszerepeiben éppúgy, mint jókedvű bohózatokban. Ugyanolyan tökéleteset nyújtott prózában, mint a zenés műfajban - tette hozzá.Az igazgató hangsúlyozta: "csodáltam életerejét és keménységét. Ahogy küzdött egy életen át az alakításaiért, a sikerért, és azt is, hogy amikor úgy érezte, eljött az idő, abba tudta hagyni". Almási Éva színésznő Psota Irén szavait idézve úgy fogalmazott, hogy "mi színészek rohangálunk egy arénában, és a hátunk már tele van tűzdelve színes szalagos pengékkel, úgy nézünk ki, mint egy csodálatos tarka bokor, és nem is tudjuk, hogy nem élünk, de még mindig rohanunk". Psota Irént számos művésztársa búcsúztatta, mások mellett volt férje, Ungvári Tamás író, Balázsovits Lajos, Bodrogi Gyula, Csákányi Eszter, Csonka András, Dunai Tamás, Haumann Péter, Huszti Péter, Koltai János, Lőte Attila, Nagy Sándor, Piros Ildikó, Pusztaszeri Kornél, Szacsvay László, Szerednyey Béla, Székhelyi József és Tordy Géza színművészek, Kerényi Imre rendező, Balázs Péter, Karinthy Márton és Nemcsák Károly színházigazgatók, Kocsák Tibor zeneszerző, Mága Zoltán hegedűművész és Till Attila rendező-műsorvezető. Fotó: Szigetváry Zsolt (MTI)
2016.03.10. 17:45
Alon.hu
"A szerelem derűje a legfontosabb" - Villáminterjú Vidnyánszky Attilával
Minden idők legderűsebb Csongor és Tündéjére készül – mondja Vidnyánszky Attila, aki a szerelem csodáját akarja megmutatni Vörösmarty drámáján keresztül. A rendezőt a darab próbái közben faggatta Kornya István az irodalom és színház viszonyáról, a színészi munkáról, a mű tiszteletéről, és arról, miként jut el a két főhős az egekből egy albérleti szobába.A Nemzeti ajánlója a darab elé: Vörösmarty harmincéves korában írta a Csongor és Tündét, a legzeneibb hangzású magyar színjátékot. Életében nem láthatta színpadon, 1879-ben Paulay Ede rendezte meg először a Nemzeti Színházban. Pedig Vörösmarty ezt a művét első pillanattól színpadra szánta, a sajátos jegyekkel rendelkező magyar drámairodalom megteremtésének igényével.A már ifjúkora óta verselgető Vörösmarty 25 évesen írja meg honfoglalási eposzát, a Zalán futását. Bár az irodalmi életben ettől kezdve számon tartották, bevételt nem sokat hozott e jelentős mű. Még öt küzdelmes év telik el, amíg 1830-ban a Magyar Tudományos Társaság nyelvtudományi osztályának rendes tagjaként sok munkával járó, de biztos megélhetéshez jut. A Csongor és Tündét a révbe érést megelőző időszakban, 1826-1830 között írta. Az útját kereső, állítólag reménytelenül szerelmes fiatalember fogalmazza meg benne saját életének legbensőbb problémáit.Fotó: Eöri Szabó Zsolt, nemzetiszinhaz.hu Vörösmarty sikeres művet akart írni, amikor a népszerű széphistóriát dolgozta fel. A mű meséje "a közönségesen ösmert Tündér Ilonából van véve” – írta az előfizetési felhívásban. 1831 februárjában nyomtatják ki 500 példányban a Csongor és Tündét, de még az írótársak sem lelkesednek érte. Kölcsey háromszor olvasta el, és akkor már úgy vélte: „Ezer oda nem valók, és másképpen valók mellett is a Csongor kincs.” Mégsem került színpadra Vörösmarty életében. A költő 1844-ben névtelenül benyújtotta művét a teátrum drámabíráló bizottmányához (amelynek munkájában általában ő is részt vett, ez esetet kivéve), a darabot a rangos testület egyhangúan elutasította, mint előadásra alkalmatlant.Ősbemutatójára 1879. december 1-jén került sor Paulay Ede rendezésében a Nemzeti Színházban. Paulay maximális látványosságra is törekedett, a drámai költemény mesejátéki vonásait emelte ki. Rendezését még 37 évig játszották a Nemzeti Színházban évente egy-két alkalommal, a szereplők cserélődtek, csak Jászai Mari alakította benne mindvégig a „jelképi mélységű rút és rontó démont”, Mirígyet. A 20. század első felében Németh Antal többféle verzióban és felfogásban, összesen tízszer rendezte meg Vörösmarty művét, 1937-ben a Nemzeti Színház igazgatójaként a teátrum centenáriumi évadjában is.. Az ötvenes évektől kezdve egyre több színházban műsorra tűzték, lett belőle balett (Weiner Leó zenéjére), bábjáték, rock-musical, tv-játék és Bozay Attila operát is komponált belőle. A Nemzeti Színházban a Sík Ferenc rendezte előadást 1976-tól kilenc éven át telt házzal játszották. Később egyre több rendező próbálta mai közegbe helyezni a történetet: Harag György kolozsvári előadása a tömbházak közötti játszótéren, a „valóság árnyékában” játszódott, Ruszt József eszköztelen stúdióelőadást, „grotowskiádát” rendezett belőle.Fotó: Eöri Szabó Zsolt, nemzetiszinhaz.huVilláminterjú Vidnyánszky Attila rendezővel: Ha végignézünk a Csongor és Tünde bemutatóinak a történetén, nem elsöprő közönségsikerek sorát látjuk. – Hát ez tényleg nem jó ómen! De nincs mese, neki kell rugaszkodunk. A Bánk bán, Az ember tragédiája és a Csongor és Tünde jelentik a magyar drámairodalom klasszikus triászát, amelyet a Nemzeti Színház minden korszakában be kell mutatni, mindenkinek meg kell küzdeni ezekkel a hatalmas művekkel, amelyek a magyar színház és műveltség alappillérei. A bukások, a sikertelenség ellenére voltak nagy, korszakos, meglepő és hatásos próbálkozások. Németh Antal a ’30-as években a Nemzetiben is többször megrendezte, még egy egyórás verziót is készített belőle egy frankfurti és berlini vendégjátékhoz, amelynek átkötő szövegeit Szabó Lőrinc írta. Németh azt gondolta ugyanis, hogy olyan zseniális a mű, hogy érdemes a német közönségnek is megmutatni, ahogyan a Tragédiával is hasonló céljai és próbálkozásai voltak, több-kevesebb sikerrel. Mi a „gond” a Csongor és Tündével?– Sokan nem színpadra valónak tartják, ahogy a Tragédiát sem. Szerintem mindkettő zseniális, színpadi játékra csábít, mert lefordítható színpadi nyelvre. Mindkettő először mint szöveg nyűgöz le. A Tragédiában Madách gondolati, bölcseleti gazdagsága, Vörösmartynál a mese, a líra, a könnyeden és szellemesen áradó költészet ragadja meg az embert.„A klasszikus szöveg szent”, „olyan szép, hogy azt csak el kell mondani” – sokan fogalmaznak meg efféléket. Hogyan „érdemes” tisztelni Vörösmarty szövegét?– A mű nyelvi csodája egyben a csapda is. Az irodalom – a legszebb is –, megfojtja a színházat, mert egy idő után unalmassá, befogadhatatlanná válik. Ami az erénye, az egy bizonyos határon túl untatni kezdi a nézőt. Tanárosan felmutatjuk a klasszikus művet – és minden igyekezetünk ellenére a diák ásít egyet, a felnőtteket pedig utoléri a csongori betegség – ahogy egy előadásról Molnár Gál Péter írta –, vagyis elalszanak. Vagyis mégsem színpadra való?– Dehogynem! Csak meg kell találni hozzá a kulcsot. A Tragédiában Lucifer a „tünékeny álom képei”-ről beszél, és az álom logikája eltér az ébrenlét racionalitásától. Ott csak az álom csapongó, kint-bent dramaturgiájával lehet korról korra, eszméről eszmére repülni térben és időben, a Csongor és Tünde kozmikus dimenzióiban sem lehetséges bármiféle realitásba ragadni. Mit jelent ez?– Ellentmondásnak tűnhet, de egy szép szöveget nem csupán elmondva szólaltathatunk meg, hanem úgy is, hogy a szöveg legmélyebb értelmét például egy mozdulatba, képbe sűrítjük, s ami eljátszható, azt nem mondatom el a színésszel. Ha Csongor magányát egy képben ki tudom fejezni, amelyből sikít a hiány fájdalma, akkor ez többet mond, átélhetőbb, mint egy mégoly csillogó monológ. Sokszor egy mozdulat, egy pillantás, egy fényváltás, vagy a tér megváltozása beszédesebb, mint a leggyönyörűbb sorok. Ezért húzni, tömöríteni kell, és bár minden sorért fáj a szívem, a színházi eszköztár sok-sok eleme áll rendelkezésünkre, amelyekkel felerősíthetjük a mű megannyi árnyalatát.Fotó: Eöri Szabó Zsolt, nemzetiszinhaz.huA nem reális térben és időben való játék tehát más színészi, rendezői munkát is igényel?– Egy Ibsen-, Csehov- vagy Molnár Ferenc-darabban, amikor elkezdjük próbálni a jelenetet, amelyben a színész belép a színpadra, tisztázni kell: honnan jött, mit csinált és mit akar, amikor már a színpadon látjuk másokkal együtt, akiknek szintén tisztázniuk kell a maguk válaszait. Mert mindenkinek van egy hétköznapi története, sorsa, akarása… Na de Csongor egy „virágzó tündérfához érve” azt mondja: „Minden országot bejártam, / Minden messze tartományt, / S aki álmaimban él, / A dicsőt, az égi szépet / Semmi földön nem találtam.” Érezzük, hogy itt ezek az „elemző” kérdések nem használhatók, hiszen Vörösmarty romantikus csillagrendszerében Csongor időtlen-idők óta úton van, és keresi a párját. Beleszédülök a térnek és az időnek ebbe a féktelen szabadságába. Azon dolgozunk a próbákon, hogy mindezt hogyan lehet megjeleníteni, megérzékíteni, átélhetővé tenni… Vidnyánszky Attila derűsre vagy komorra hangolja a szerelmesek történetét?– Viccesen azt szoktam mondogatni, hogy minden idők legderűsebb Csongor és Tündéjére készülök. Talán sokakra, akik foglalkoztak ezzel a művel, átragad Vörösmarty romantikus komorsága. Van is abban valami baljóslatú, ahogy a mű – a happy end ellenére – befejeződik: „Éjfél van, az éj rideg és szomorú, / Gyászosra hanyatlik az égi ború: / Jőj, kedves, örülni az éjbe velem, / Ébren maga van csak az egy szerelem.” Számomra most a szerelem derűje a legfontosabb. A derű, ami abból a reménységből fakad, hogy ők ketten nemcsak egymáséi lesznek, hanem egy hosszú közös út elején állnak, és egy kollégiumi szobában látjuk majd őket, abban az albérletben, ahonnan ez a közös élet elindul. Ha minden csodán, varázslaton, égi pátoszon keresztül ide elérkezünk, és meg tudjuk éreztetni ennek a beteljesedésnek és az életbe való indulásnak az örömét, tüzét, ha ebben magára ismer az, aki már túl van ezen, és az is, aki még ennek reményében keresi a párját, akkor megérte ez a nagy színházi utazás, ez a kaland a Vörösmarty zseniális elmejátéka által teremtett furcsa tér-idő birodalomban. Petőfi János vitézében a boldogságot Tündérországban találják meg a szerelmesek. Vörösmarty Tündéje azonban nagy döntést hoz...– Kacsóh Pongrác daljátékban viszont Jancsi és Iluska is lemondanak a halhatatlanságról és Tündérországból elindulnak a falujukba, a földre, haza. Tünde lemondása az örök életről egyben az emberi sors felvállalása. De nem a szerelem bizonyosságával teszi ezt, hiszen a gonosz jóslat kételyeket kelt benne: vajon hű-e Csongor? A szerelem tiszta hitével azonban mindent kockára tesz, amikor kikéredzkedik a halhatatlanok közül. Kérdezett: Kornya István nemzetiszinhaz.hu
2016.03.10. 06:00
Szinhaz.hu
A velencei kalmár - Kern András és Stohl András főszereplésével a Pestiben
A Pesti Színház március 9-én mutatja be A velencei kalmárt Valló Péter rendezésében, Kern Andrással és Stohl Andrással a főszerepben, így a Vígszínház népszerű Shakespeare-sorozata egy újabb előadással gazdagodik. Ahogy az utóbbi évek klasszikus bemutatói, A velencei kalmár is új fordításban kerül színpadra, amit Nádasdy Ádám készített el.A Vígszínház ajánlója:A fiatal Bassanio nagyobb összeget kér kölcsön legjobb barátjától, a kereskedő Antoniótól, hogy megkérhesse a szép és gazdag Portia kezét. Antonio azonban nem tud segíteni barátján, ezért üzletet köt Shylockkal, a zsidó uzsorással, aki hitelez ugyan a kereskedőnek, de van egy feltétele: ha Antonio nem tudja időben törleszteni a kölcsönt, akkor kivághat egy fél kiló húst a kalmár testéből.A velencei kalmárt 1596-ban, legtermékenyebb darabírói korszakában, a nagy vígjátékok és a nagy tragédiák korszakában írta Shakespeare, a III. Richárd és a Rómeó és Júlia után. A saját korában vígjátéknak játszották, a 19. századtól tragédiának, ma a regényes színművek közt tartják számon. A velencei kalmár Shakespeare egyik legvitatottabb és legösszetettebb vígjátéka, és a Hamlet mellett ez a szerző legtöbbet játszott műve: egy több szálon futó izgalmas krimi és egy romantikus dráma szövevényes keveréke. Egy különleges barátság, egy fájdalmas szerelem, egy megtört apa és a csillapíthatatlan bosszúvágy története.Fotó: Dömölky DánielNádasdy Ádám korábban így nyilatkozott a fordítói munkáról: „Igyekeztem úgy fordítani, mintha ez nem egy kosztümös és történelmi darab lenne, mert – az én olvasatomban – tulajdonképpen nem az. Igaz ugyan, hogy 1596-ban írta a szerző és Velencébe helyezte, de arisztokraták, királyok, történelmi figurák nem jelennek meg, tehát ez egy bármikor játszódható emberi vígjáték vagy tragédia – ki minek olvassa.” „Tradicionálisan zsidó-keresztény konfliktusként elemzik A velencei kalmárt, pedig a shakespeare-i Angliában nem voltak zsidók. Ki voltak tiltva onnan” – meséli Valló Péter. „Sokkal inkább arról szól a darab, hogy van egy élni vágyó, olykor nem éppen fedhetetlen erkölcsű nemzedék, aki néha céltalan, talajtalan, szórja a pénzt és éli az életét. Ennek a hányaveti magatartásnak a folyományaként tulajdonképpen három ember majdnem elpusztul. Egyfajta erkölcsi drámának és vígjátéknak tekintem A velencei kalmárt. Van benne valami nagyon komoly hasonlóság azzal, amit most tapasztalunk.” Talán a drámairodalom egyik legösszetettebb figurája az uzsorás zsidó, Shylock szerepe. „Ez egy nagyon nehéz és szép feladat” – meséli Kern András a szerepéről. „Ez a látszólag gyűlölködő, és ronda tetteket végrehajtó zsidó ember rokonszenves képet kell, hogy keltsen a nézőben, nem pedig ellenszenvest.”„Hiába írt sokat és sokfélét Shakespeare, van egy közös lelkiség a műveiben” – mondja a társulat fiatal tehetsége, Bach Kata, aki második nagy szerepében mutatkozhat be a Pesti Színház közönsége előtt ebben az évadban. „Sokat segít most nekem, hogy az egyetem alatt több darabjával is foglalkoztunk. A Vízkeresztből néha eszembe jutnak idézetek, ami A velencei kalmár egy-egy pillanatában szintén hiteles volna. Próbálok még többet magamba szívni Shakespeare-ből, mostanában épp a szonettjeit olvasom” - tette hozzá. Stohl András számára izgalmas szituáció, hogy Antonióként a próbafolyamat alatt most kevesebbet volt színpadon, mint általában, és így külső szemlélőként is figyelhetett néhány jelenetet. „Az az érdekes, ha a nézőtéren ülök, megnyugtat, amit látok. Ebben az előadásban a fiatalok a főszereplők. Élvezet nézni őket, igazán frissek, ebből egy nagyon jó bemutató lehet” - mondta a színész.Az előadásról képekben: Fotók: Dömölky Dániel 1.2.3.4.5.6.7. Fotó: Víszínház Szereplők: Kern András, Stohl András, Bach Kata, Telekes Péter, Józan László, Tornyi Ildikó, Orosz Ákos, Csapó Attila, Fesztbaum Béla, Péter Kata, Varju Kálmán, Karácsonyi Zoltán, Kerekes József, Puzsa Patrícia, Adányi Alex.
2016.03.07. 06:00
Szinhaz.hu
Balsai Móni és ifj. Vidnyánszky Attila is Magyar Filmdíjat kapott
Első alkalommal osztották ki a Magyar Filmdíjakat vasárnap Budapesten, a Magyar Filmakadémia tagjai összesen 18 kategóriában szavazhattak a legjobbakról.A Liza, a rókatündért 15 kategóriában jelölték és végül 7 díjat nyert el a film: a legjobb rendezőét Ujj Mészáros Károly, a legjobb női főszereplőét Balsai Móni vehette át. A Liza alkotói kapták a legjobb látványért, zenéért, vágásért, valamint a legjobb smink-, fodrász- és maszkmesternek járó Magyar Filmdíjat. Ujj Mészáros Károly a rendezésért elnyert díjat átvéve a Saul fia alkotóinak viccesen megköszönte, hogy nem indultak a versenyen és így esélyt kaphattak más filmek is a díjak elnyerésére. Mint felidézte, a Liza, a rókatündér nyolc évig készült. A Félvilág lett a legjobb tévéjátékfilm, ez az alkotás 11 jelölésből négyet - legjobb férfi mellékszereplő, legjobb tévéjáték, operatőr és forgatókönyvíró - váltott díjra. Az egykori kurtizán, Mágnás Elza életének utolsó napjait bemutató film rendezője Szász Attila. A legjobb férfi főszereplőnek járó elismerést ifj. Vidnyánszky Attila kapta a Veszettekben nyújtott alakításáért. Balsai Móni és Schmied ZoltánA legjobb női mellékszereplő Csákányi Eszter lett az Utóéletben nyújtott teljesítményéért. A legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat Kulka Jánosnak ítélték oda a Félvilág című filmben játszott szerepéért. A legjobb ismeretterjesztő filmnek a Vad Kunság - A Puszta rejtett élete című filmet, Mosonyi Szabolcs rendezését választották a Magyar Filmakadémia tagjai. A kisjátékfilmek közül Kovács István Betonzaj című munkáját ítélték a legjobbnak. A legjobb animációs filmnek járó Magyar Filmdíjat Gauder Áron rendezése, a Kojot és a szikla című alkotás kapta. A dokumentumfilmek kategóriájában a Drifter, Hörcher Gábor rendezése nyerte el a díjat. Az operatőrök közül a Félvilágot fényképező Nagy András kapta a Magyar Filmdíjat. A legjobb forgatókönyvíró díját Köbli Norbertnek ítélték oda a Félvilág című tévéjátékfilmért. A legjobb vágónak járó elismerést Czakó Judit a Liza, a rókatündér című nagyjátékfilmért nyerte el.A Magyar Filmdíjakért folyó versenyben a Saul fia, Nemes Jeles László hétfőn hajnalban Oscar-díjjal jutalmazott alkotása nem indult, de a szervezők különdíjjal jutalmazták. Nemes Jeles László megköszönte a stáb munkáját, és arról beszélt, hogy amikor 2003-ban visszaköltözött Párizsból, mennyire fontos volt számára az az itteni filmes világ, amely befogadta és a stúdió, ahol első kisfilmjeit készítette. Az este a Körhinta című filmből, Fábri Zoltán alkotásából és a Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila rendezte Körhinta című előadásából bemutatott részlettel kezdődött és zárult. A gála végén a színpadon megjelent a film főszereplője, Törőcsik Mari, a nemzet színésze is. Gratulált a Saul fia alkotóinak és felidézte, hogy egykor együtt játszott a film főszereplőjével, Röhrig Gézával az Eszmélet című tévéfilmsorozatban, aki abban a kis József Attilát játszotta. Az eseményen megemlékeztek a magyar filmművészet elmúlt években elhunyt jeles alkotóiról is. A Magyar Filmdíjakról a Magyar Filmakadémia tagjai döntöttek szavazással. ifj. Vidnyánszky Attila, Béli Ádám, Bán Bálint, Fritz Attila, Klem ViktorŐk a díjazottak: Legjobb nagyjátékfilmLiza, a rókatündér, rendező: Ujj Mészáros Károly, producer: Major István Legjobb rendezőUjj Mészáros Károly / Liza, a rókatündér - NagyjátékfilmLegjobb forgatókönyvíróKöbli Norbert / Félvilág - Tv-játékfilmLegjobb női főszereplőBalsai Móni / Liza, a rókatündér - NagyjátékfilmLegjobb férfi főszereplőifj. Vidnyánszky Attila / Veszettek - NagyjátékfilmLegjobb női mellékszereplőCsákányi Eszter / Utóélet - NagyjátékfilmLegjobb férfi mellékszereplőKulka János / Félvilág - Tv-játékfilmLegjobb tv-játékfilmFélvilág, rendező: Szász Attila, producerek: Lajos Tamás, Mink TamásLegjobb dokumentumfilmDrifter, rendező: Hörcher GáborLegjobb ismeretterjesztő filmVad Kunság - A Puszta rejtett élete, rendező: Mosonyi Szabolcs Legjobb kisjátékfilmBetonzaj, rendező: Kovács IstvánLegjobb animációs filmKojot és a szikla, rendező: Gauder ÁronLegjobb operatőrNagy András / Félvilág - Tv-játékfilm Legjobb vágóCzakó Judit / Liza, a rókatündér - NagyjátékfilmLegjobb hangmesterBalázs Gábor / Swing - NagyjátékfilmLegjobb díszlet/látvány/jelmezHujber Balázs, Bárdosi Ibolya / Liza, a rókatündér - NagyjátékfilmLegjobb zeneszerzőTövisházi Ambrus, Csengery Dániel / Liza, a rókatündér - NagyjátékfilmLegjobb smink-, fodrász- és maszkmesterHorváth Csilla, Rácz Erzsébet, Kapás Nóra / Liza, a rókatündér - NagyjátékfilmForrás: Színház.hu, MTI
2016.03.06. 19:17
Szinhaz.hu
Bál a Savoyban - Nyíregyházán rendezett Novák Eszter
Novák Eszter rendezésében március 5-én mutatják be a Bál a Savoyban című nagyoperettet a Móricz Zsigmond Színházban. A világhírű revüoperett ősbemutatóját 1932-ben, Berlinben tartották. Azóta eljátszották már a földgolyó szinte összes zenés színházában. Ajánló a darab eléA francia tengerparton áll a Hotel Savoy, ahol minden évben rendeznek egy bált. A Savoy bálja fogalom: oda tisztességes ember be nem tenné a lábát! Ott nyüzsög az alvilág, a félvilág, a művészek, na és persze az egész finom úri világ, csak ők többnyire titokban, álruhában. Hiszen a Savoy bálján a legforróbb a muzsika! A legmámorítóbb a koktél! A legszemtelenebbek a lányok! De az idei bálnak külön szenzációja is van: José Pasodoble, a titokzatos zeneszerző zseni leveti végre inkognitóját!A bált egyenesben közvetíti az összes rádióadó, Budapesttől New Yorkig. Mindenki a világon oda vágyakozik, a bálról álmodozik - kivéve talán egyetlen szerelmespárt. Aristid és Madeleine most értek haza az egy évig tartó, világ körüli nászútjukról. Őket nem érdekli a Savoy, ők csak arra vágynak, hogy összebújjanak a csöndes hálószobában.Na, de akkor hogy lehet, hogy éjfél körül Aristid mégis feltűnik a bálon, ráadásul a hírhedt tangókirálynő oldalán? És hogy lehet, hogy feltűnik Madeleine is, hogy mint félvilági démon őrjítse meg a férfiakat? Aztán egyszercsak kitör a botrány...A Bál a Savoyban világhódító útja 1932. december 23-án, Berlinben kezdődött. Az ősbemutatón maga a szerző, Ábrahám Pál vezényelt. Három szenzációs magyar művész: Alpár Gitta, Bársony Rózsi és Dénes Oszkár játszották a főszerepeket. A siker után hamar műsorra tűzték Európa csaknem valamennyi fővárosában, Londontól egészen Bécsig. Egy év múlva már a budapesti Magyar Színház közönsége ünnepelte a hazai sztárokat: Rökk Marikát, Lázár Máriát, Törzs Jenőt, Kabos Gyulát, Ráday Imrét és Gózon Gyulát."Angol waltzertől kezdve, swinges szál, bossa nova, latinos ritmusok és keleti dallamok is felcsendülnek majd az előadás során. A prózában az eredeti fordítást vettük alapul Kárpáti Péter dramaturg-íróval, a dalszövegeket pedig Romhányi Jenő fordította. A színház zenekari árkába pontosan tizenhat zenész fér be, velük foglalkozott Lázár Zsigmond zeneszerző" – mesélt a darab részleteiről a rendező a nyíregyháza.hu-nak..Grünwald – Löhner-Beda – ÁbrahámBÁL A SAVOYBAN (Nagyoperett)Fordította: Heltai Jenő Dalszövegek: Romhányi József Rendező: NOVÁK ESZTERSZEREPOSZTÁS:Henry de Faublas márki: VASZKÓ BENCEMadeleine, a felesége: KOSIK ANITADaisy Parker, az amerikai unokahúg: KISS DIÁNA MAGDOLNAMusztafa Bey, a török attasé: GULÁCSI TAMÁSLa Tangolita, az argentin táncosnő: HORVÁTH MARGITCelestin Fourmint, az ügyvédbojtár: RÁK ZOLTÁNPomerol, a főpincér: HORVÁTH SEBESTYÉN SÁNDORArchibald, a komornyik: HORVÁTH LÁSZLÓ ATTILAPolette, Lili barátnője: NYOMTATÓ ENIKŐLili, Polette barátnője: BENDE KINGARené, Maurice barátja : FELLINGER DOMONKOSMaurice, René barátja: VARGA BALÁZSFigaro: LAKATOS MÁTÉ Karmester: TAMÁS ATTILA Díszlet- és jelmeztervező: ZEKE EDITKoreográfus: BÓBIS LÁSZLÓZenei vezető: LÁZÁR ZSIGMONDDramaturg: KÁRPÁTI PÉTERÜgyelő: T-LAFOREST CSABASúgó: NAGY ERZSÉBETRendezőasszisztens: RAJKÓ BALÁZS Külön köszönet Zöldi Gergelynek.Bemutató: 2016. március 5.
2016.03.03. 10:19
Szinhaz.hu
Arzén és Levendula - Világhírű krimikomédia a József Attila Színházban
Joseph Kesselring világhírű krimikomédiáját mutatta be február 20-án a József Attila Színház. Ajánló a darab elé:A valószerűtlen fordulatokban bővelkedő, már-már hihetetlen, ám annál ellenállhatatlanabb humorú történet a messzi Brooklynban játszódik, a második világháború idején. Miközben a háború kellős közepén az egész világ lángokban áll, Brooklyn és a Brewster nővérek levendulaillatú háza maga a béke szigete. A köztiszteletnek örvendő és tündéri természetű öreglányok miközben fáradhatatlanul jótékonykodnak egy titkos szenvedély rabjai: szerető család és meleg otthon nélkül élő idős férfiak utolsó óráit édesítik meg, nem igazán hétköznapi módon.Velük lakik unokaöccsük, Teddy, aki pincéjükben saját kezűleg ássa ki a Panama csatornát és abban a tévhitben él, hogy ő az Egyesült Államok elnöke, Theodore Roosevelt.Másik unokaöccsük, Mortimer, színikritikus. És hogy teljes legyen a család, van még egy harmadik unokaöcs is, Jonathan, aki átoperált arccal bujkál a rendőrség elől, és épp a legrosszabb pillanatban érkezik meg dr. Einsteinnel és egy gyanúsan nehéz csomaggal. Később betoppan egy rendőrfelügyelő, aki civilben titkos drámaíró, majd Jonathan dicsekszik el igen furcsa és meghökkentő dolgokkal. A váratlan események zuhatagában egy rejtélyes hulla kerül elő a ládából, ami felborzolja a kedélyeket és lassan mindenki elveszti a fejét, de hogy mitől és hogyan, azt természetesen nem árulhatjuk el...Kritikus szemmel az előadásról: Forrás: Magyar Idők (...) Kesserling darabja tulajdonképpen paródia, az író nagy Agatha Christieés Arthur Conan Doyle-rajongó volt - az Arzén és levendulában egyébként a Csengetett, Mylord? világa is erősen él, hiába Brooklyn a helyszín, az egész modor valahogy fatálisan angol -, s bár nincs rá konkrét adat, de több mint valószínű, hogy a gótikus rémregényekben, netán egyenesen H. P. Lovecraft vagy Bram Stoker munkásságában is elmerült. A darab morbid humora, túl a Frankeinsteinre való folyamatos utaláson is, mindenképpen ezt támasztja alá, mert azért tizenkét vagy tizenhárom - ez visszatérő vita tárgya - hulla a pincében irodalmi értelemben komoly mennyiség, főleg úgy, hogy a szereplők közül ritkán veszi komolyan őket bárki is.A stílusparódia, az utalások és a morbiditás tekintetében Kesserling akár Tarantino előképének is nevezhető - persze ha Tarantino előképeit föl akarnánk sorolni, nagyobb terjedelemben kellene gondolkodnunk -, dramaturgiailag viszont a klasszikus, franciás ajtócsapkodós, váratlanul becsöngetős bohózatot képviseli. Épp csak a szerepcserés helyzetkomikum hiányzik, legalábbis élő szereplőkkel, a hullák ugyanis elég sűrűn cserélődnek. Böhm György rendező magabiztosan kezeli ezt az egész marhaságot színészestül-mindenestül, mert ez az előadás bizony egy marhaság szőröstül-bőröstül, sem logikája, sem értelmes gondolatmenete nincsen, éppen ezért rettenetesen szórakoztató. (...) Szerző: Juhász KristófJoseph Kesselring ARZÉN ÉS LEVENDULA bűnügyi bohózatAbby MOLNÁR ZSUZSA Martha FEHÉR ANNA Jonathan ZÖLD CSABA Mortimer CHAJNÓCZKI BALÁZS Teddy FILA BALÁZS Dr. Einstein LIPPAI LÁSZLÓ Harper tiszteletes KISS GÁBOR Helen LÉTAY DÓRA Rooney hadnagy BLAZSOVSZKY ÁKOS O'Hara őrmester UJRÉTI LÁSZLÓ Brophy rendőr PÁSZTOR TIBOR Klein rendőr ELŐD ÁLMOS Mr. Witherspoon BOTÁR ENDRE Mr. Gibbs LÁNG JÓZSEF Fordította ZÖLDI GERGELY Díszlet BÁTONYI GYÖRGY Jelmez TÚRI ERZSÉBET Asszisztens CZIPÓ GABRIELLARENDEZŐ: BÖHM GYÖRGY
2016.02.29. 11:02
Szinhaz.hu
„Tar Sándor kimondottan túlbuzgó jelentésíró volt”
Ménes Attila többek között egykori mesteréről, Tar Sándor íróról mintázta Bihari című színdarabjának hősét, akit a hatalom megzsarol, és arra kényszerít, hogy besúgó legyen. A darabot szombat este mutatta be a Katona József Színház Máté Gábor rendezésében. A szerzővel Tar Sándorról és a besúgás társadalmi lélektanáról beszélgettünk.
2016.02.28. 06:25
Nol.hu
I. Erzsébet - Fodor Tamásék Marosvásárhelyen vendégszerepelnek
Vendégbérletes előadásaként tekinthető meg március elején a budapesti Vádli Társulás, a Füge Produkció és a Szkéné Színház közös produkciója, Paul Foster: I. Erzsébet című darabja a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban.Paul Foster színdarabja a világtörténelem egyik legnagyobb és legellentmondásosabb alakjának, I. Erzsébetnek, a modernkori Anglia megteremtőjének állít emléket. Az 1558 és 1603 között uralkodott királynő egy egész történelmi korszakot fémjelez, átmenetet a középkorból a modern világba. Rendkívüli személyiségén túl ez teszi érdekessé őt színházi értelemben is, hiszen egy, a mai korral sok szempontból rokonítható korszakban élt, amikor a világ és benne az ember radikális változások küszöbén állt - olvasható az előadás ismertetőjében. Paul Foster drámája a színház a színházban technikáját alkalmazza: egy társulat életét mutatja be, amely éppen egy Erzsébetről szóló darabot próbál. Olyan világot teremt, amely részben eljátssza, részben pedig kívülről reflektál a korra, Erzsébetre és cselekedeteire, valamint döntéseinek mozgatórugóira."Az I. Erzsébet című darab egyszerre mutatja be egy középkori angol színtársulat viszonyait és a korszak hatalmi játszmáit. A darabbeli Erzsébet egy elszánt, a hatalomért mindenre képes, zsarnoki figura. Fodor Tamás ennek kapcsán beszélt arról, hogy a darabbeli alakításához, és magához az előadáshoz is felhasználtak mintákat a jelenkor magyar közéletéből. "Női figurákban nincs, de extrém karakterekben van gyakorlatom. Utóbbi lényege, hogy a játszott alakot eltávolítjuk a közvetlen hétköznapiságtól. Persze van véleményem a jelen hasonló figuráiról is, ezért jártam be több utat a szerep végső megformálásáig. Erzsébet szónoklatát az állam vezetőjének felelősségéről például megpróbáltam Orbán Viktor stílusában is elmondani. Fals lett. (...) Elvesztek volna az előadás drámai ellentmondásai (...) A világpolitikai kontextus ma is legalább annyira izgalmas, mint a darab megidézte korban, s ugyancsak vannak rokon vonásai Erzsébet taktikus, olykor törvénytelenségeket is felkaroló politikájával" - fogalmazott Fodor Tamás a 168 Óra interjújában.Az előadás rendezője Szikszai Rémusz, akiről Tarján Tamás a revizoronline.hu-n így nyilatkozott: „Szikszai rendezői arcéle egyre markánsabban kirajzolódik: három fontos bemutató után nagy magabiztossággal megállapítható, mi és miért érdekli a rendezői székért szerencsére a színészi pályáját sem feladó színházcsinálót.”„Ez Shakespeare kora persze, amikoris a szegény színháziaknak nagyon nehéz soruk volt. Olykor meg nagyon jó. És mivel Erzsébet, ez a nagy uralkodó jó sokáig ült az ő nehezen megszerzett trónján, amiért is meglehetős nagy árat fizetett egész életében, hát voltak neki ilyen meg olyan periódusai, vagyis hol szerette a színházat, hol meg nem annyira, és mindegyik periódusát törvények sokaságával kísérte. Paul Foster meglehetősen vázlatos-levegős darabja – amely alig negyven éve született – meglehetős szabad kezet ad a színrevivőknek, és Szikszai Rémusz rendező és a Vádli Alkalmi Színházi Társulás csapata él is ezzel a szabadsággal: beleír és belejátszik az alapanyagba” – írta az előadásról Csáki Judit a hvg.hu-n.A szereposztás tagjai Nagypál Gábor, Fodor Tamás, Bercsényi Péter, Kaszás Gergő, Tóth József, Tamási Zoltán, Keresztény Tamás, Herczeg Tamás és Király Attila, valamint Bodor Johanna és Szikszai Rémusz. Zene: Monori András, dalszövegek Kovács András Ferenc, díszlet: Varga Járó Ilona, jelmez: Kiss Julcsi, dramaturg: Szikszai Rémusz, fény: Varga László, hang: Molnár Péter. Produkciós vezető: Kulcsár Viktória, asszisztens: Skrabán Judit és Tóth-Gábor Anna.Az előadás 2016. március 3-án csütörtökön, 4-én pénteken és 5-én szombaton, mindannyiszor 19.30-tól tekinthető meg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Kistermében.A pénteki előadásra a Kedvezményes vendégjáték bérletek, míg a szombatira a Bernády György mecénás bérletek, és a Vendégjáték bérletek érvényesek. A szabadon maradó helyekre jegyek válthatók a www.biletmaster.ro honlapon, a Kultúrpalota jegyirodájában 12.00-16.30 óra között, a színházi jegypénztárban 9.00-15.00 óra között és előadások előtt egy órával.
2016.02.27. 14:42
Szinhaz.hu
"Mindent a szőnyeg alá söpörtünk" - Máté Gábor a Bihariról
Tar Sándor ügynökmúltját dolgozza fel Ménesi Attila Bihari című drámája. A darabot február 27-én mutatja be a Katona József Színház a Sufniban, Máté Gábor rendezőt a Litera.hu kérdezte.A litera.hu cikkéből:"Elég régóta szerettem volna csinálni egy darabot erről már a kilencvenes években, egy operettet, szintén sugallatra, nem saját történet lett volna ez. Olyannyira, hogy Bereményi Gézát felkértem, de kiderült, hogy ő már írt egy ilyet, a Laura című darabja erről szólt. Én azonban igaz operettet akartam. Ez nem jött össze. A másik az, hogy Tar Sándor ugyan nem volt a legkedvesebb íróm, de rendeztem rádiójátékot a novellájából. Személyesen nem ismertem. Láttam, milyen jó érzéke van éles drámai helyzetekhez, valószínűleg jó darabot tudna írni. Fodor Gézával megkerestük, akkor a beszervezés történetről még nem tudtunk. Végül elállt a feladattól, nem sokkal később derült ki róla, az, ami. Aztán volt egy furcsa helyzet. Amikor a Sufniban Lengyel Feri előadta Gorkij Lószúnyogját, annak Bán Zoli volt a dramaturgja, mondta is, hogy ő írna Tarról valamit. Közben előjött a Ménes Attila-sztori, Bán pedig megírta a Keserűt. Úgy írta meg, hogy annak bizonyos részét elő lehetne adni. De akkor már letettem a voksomat a Bihari mellett" - számolt be Máté Gábor.Fotó: Szalontai Zsombor, design.huA rendező elmondta, a darab elolvasása után nem gondolta, hogy ez nagyszínpadi produkció lenne, így a szereplők számát radikálisan csökkenteni kellett. Végül Török Tamara dramaturggal arra jutottak, hogy flash back-kel dolgoznak; a darab ott kezdődik, ahol végződik, a főhős utolsó perceiben, amikor leperegnek előtte életének legfőbb eseményei."Az ügynökügy kulcsfigurái jelennek meg. A főhősön kívül maradt négy színész, akik minden szerepet játszanak. Az, aki csak ismerőse volt az NDK-ban, később a tartótisztje lesz a másik jelenetben. Mintha jönnének-mennének a fejében ezek a szituációk. Az úgymond ősbűntől, a zsarolhatóságától indul, és lóugrásokban halad a végkifejlet felé" - tette hozzá Máté Gábor."Kamaradrámáról van szó, most vagyunk abban a fázisban, amikor meg kell értenem, mit csinálunk. Hogy ez csak nekem jelent-e sokat. Éltem ezt a kort, az NDK a borzalom volt, rosszabb, mint Moszkva, nagyon sok emlékem van, ezeket szeretném beletenni az előadásba. Az akkori világnak erre a rétegére ilyen távolságból még nem néztünk rá, minden el lett mismásolva, szőnyeg alá söpörve. A dokumentumok egy részét megsemmisítették, bizonyos emberek megúszták a szembesítést, mások nem. Ki tudja, hányan vannak pozícióban a mai napig, akik érdekeltek voltak az eltüntetésben, és ellenérdekeltek a feltárásban" - mutatott rá a rendező.A teljes interjú itt olvasható.
2016.02.27. 08:00
Szinhaz.hu
A próbákról is meséltek A nyomorultak szereplői a Madáchban
Április 15-én mutatják be a Madách Színházban A nyomorultak című musicalt, a premier előtt másfél hónappal Debreczeny Csabával, Kocsák Tiborral, Zöld Csabával, Feke Pállal, Vágó Bernadett-tel, Nagy Sándorral, Tóth Andreával és Solti Ádámmal találkozhatott a közönség egy kötetlen beszélgetésre. Rényi Ádám kritikus, blogger, kommunikációs és marketing szakember, a Fantomtól a Mamma Mia!-ig című, Madách Színházról szóló könyv egyik szerzője moderátorként vett részt a programon, és arra emlékeztetett, hogy a próbák már javában zajlanak.Arra a kérdésére, hogy miért pont A nyomorultak kerül ismét repertoárra, Kocsák Tibor elmondta: “a mű a világirodalom legszebb alkotása és nemcsak a film, hanem ma már a musical is klasszikusnak számít.”Claude-Michel Schönberg darabját már 1999-ben bemutatták a Madáchban, - szintén Szirtes Tamás rendezésében – akkor 200-nál is több előadást élt meg. Miután utoljára ereszkedett le a függöny a rajongók tüntetést szerveztek a művészbejárónál, így adtak hangot annak az óhajuknak, hogy A nyomorultak ismét szerepeljen a teátrum műsorán.“A nyomorultak a musical-operák vonulatába tartozik, Az Operaház Fantomja hasonló kvalitású csupán” – véli Kocsák Tibor.A nyomorultakban “illik” benne lenni?Az előadásra bő egy évvel ezelőtt castingon választották ki a főszereplőket, a közönségtalálkozón a színészek meséltek erről a megmérettetésről is. Feke Pál arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen jellegű, nagy volumenű castingokat a Madách Színház honosította meg, hiszen külföldön már bevett “szokás”: bárki megkaphat akár egy főszerepet úgy is, hogy az utcáról sétál be.Debreczeny Csaba még 1994-ben játszhatta el Chris-t a Miss Saigonban, ekkor indult zenés-színész karrierje is, de a 2002-es Anna Karenina óta nem vett részt hasonló, nagyszabású zenés produkcióban, ezért amikor véletlenül megtudta, hogy szereplőket keresnek A nyomorultakba, azonnal jelentkezett és meg is kapta Javert szerepét. Debreczeny Csaba szerint a darabban Javert az ószövetségi Isten kíméletlenebb attitűdjét hozza, Jean Vajean az újszövetségi bocsánatot, szeretetet képviseli. Zöld Csaba a József Attila Színház tagjaként kapott meghívást a castingra, és mivel épp egy szakmai mélypont szélén állt, az eseményt úgy írta be a naptárába hogy mérföldkő. Zöld Csaba úgy fogalmazott, hogy szerinte a castingokra, a versenyhelyzetre mindenhol szükség lenne. “A Madách úttörőnek számít ebben, mert általában a színházakban félnek az új arcoktól. Pedig mindenkinek nagyon jó a frissítés...” - tette hozzá. Jean Valjean-t főiskolás kora óta szeretné eljátszani, és bár 2015-ben már bemutatkozott a Szegedi Szabadtéri Játékokon a főszerepben, alig várja, hogy a Madáchban is színpadra állhasson.A nyomorultakat április 15-től láthatják, az előadás díszleteit Erkel László Kentaur jegyzi, a jelmezek Rományi Nóra munkái, a produkció zenei vezetője Kocsák Tibor, a koreográfus Tihanyi Ákos, a musical rendezője Szirtes Tamás.A nyomorultakról:A darab Victor Hugo azonos című regénye (Les Misérables) alapján készült. A nyomorultak 1862-ben jelent meg. A mű jelentős korrajz a 19. századi francia történelemről, politikai, társadalmi, kulturális helyzetről. A könyvből számos adaptáció készült már: filmek, színdarabok és legutóbb a musical-változat. A főszereplő Jean Valjean megformálói között találjuk Jean Gabint, Liam Neesont, Hugh Jackmant, Gérard Depardieut és Jean-Paul Belmondót is.A Victor Hugo regénye alapján készült musical zenéjét Claude-Michel Schönberg szerezte, az eredeti francia szöveget pedig Alain Boublil és Jean-Marc Natel írta. Eredetileg albumként jelent meg, az első színpadi bemutató 1980-ban volt Párizsban, a Palais des Sports-ban. Cameron MacKintosh angol producer kezdeményezésére 1983-ban angol nyelvre is lefordították.A nyomorultak 1985. október 5-én debütált a West End-en, ahol azóta kiérdemelte a legtöbbet játszott musical címét, megelőzve Az Operaház Fantomját, a Macskákat, és a Mamma Mia!-t is. 1987-ben a Broadwayn is bemutatták, ott az 5. helyen áll a legtöbbet játszott musical-ek sorában.A közönségtalálkozóról képekben:1.2.3.4.5.Fotók: Madách SzínházSzínház.hu
2016.02.27. 07:02
Szinhaz.hu
Nemcsák Károly felesége a színházi faliújságon tálalt ki - fotó
Darvasi Ilona azért írt a József Attila Színház dolgozóinak, hogy ne a háta mögött suttogjanak.
2016.02.25. 11:30
Borsonline.hu
Fociultrák és Amphitryon - Kárpáti Péterrel készített előadást a k2
Fociultrák harcával keveri Amphitryon történetét a k2 Színház és Kárpáti Péter közös előadása, a Dongó. A társulat két fiatal rendezője, Fábián Péter és Benkő Bence Kárpátival közösen készítette az előadást, melynek szövegét improvizációkból állították össze. A Dongót február 26-án mutatják be a Trafó Klubban.A Trafó ajánlója:"Ki vagyok én? A kibaszott Cápa vagyok, és takarodjatok, mert elharapom a torkotokat. Szálljatok ki az életemből. Te is, Dongó, életedben nem vívtál még igazi harcot bármiért. A saját életeteken kívül semmi nincs, amiért ti éltek. Nekem van. Jézusom, veletek kéne kiállni? Gondolkozzatok már el! Ez egy közösség? Egy csapat, de komolyan? Hallod, Pöröly, ketten kezdtük, ketten is csináljuk végig... Azért lehet, hogy csörgök anyámnak, hogy a vacsorát az Uzsokiba hozza. Valami jó meleg húslevest hozzon. Jó meleg takaróval takarjanak be, a föld alatt geci hideg van. A babatakarómat adják rám. És valami szép, nagy lila-fehér csokrot akarok. Mi legyen a taktikánk? Egyet-egyet kapásból ki kéne ütni, amíg azon nevetgélnek, hogy csak ketten jövünk. Amíg ezen parádéznak, addig kettőt állba kell baszni egyből, és akkor már csak négyen vannak.Nyerni fogunk! Menni fog! Történelmet írhatunk."A klasszikus történetben amíg Amphitryon és szolgája csatába mennek, s amíg távol maradnak, addig két isten, Jupiter és Merkúr az ő alakjukba bújva csábítja el Amphitryon feleségét. A csatából vérző sebekkel, de diadalittasan hazatérő Amphitryon felismeri az átverést, és elindul a valódi harc. Ezt a történetet hozták össze az alkotók a fociultrák szubkultúrájával és legjellegzetesebb rítusával, az ustawkával, azaz szurkolótáborok előre lebeszélt időpontban és helyszínen történő párbajával, háborújával. Az ókori mítoszt így talpig mai köntösbe, vagy inkább mezbe öltöztetik az alkotók. A Dongó legalább annyira humoros, mint amennyire magában rejt komolyabb, mélyebb filozófiai kérdéseket. Együttélés, háború, féltékenység – meg egy adag mai Magyarország. Az előadásban a József Attila-díjas drámaíró, dramaturg, rendező Kárpáti Péter játékmesterként működik közre, azaz improvizációs helyzeteket teremt a próbákon. Ezeket a jeleneteket rögzítették, és a k2 fiatal szerzőpárosa az improvizációk szövegéből rakja össze Kárpáti Péterrel közösen a produkció szövegkönyvét. Sok múlik a szereplőkön, pillanatnyi állapotukon, azon, hogy a bennük dúló feszültség a játék során miként szabadul fel, tör ki, és azon, hogyan állnak össze végül egyetlen kerek egésszé a jelenetek.A Dongó az első állomása annak a sornak, amelyben a Trafó három színházcsináló generáció új, kamaraprodukcióit mutatja be. Az korábban TITÁNium díjat nyert k2 Színház most a Fővárosi Önkormányzat Staféta programjának keretében készítette a produkcióját, ők képviselik a középső, azaz a pályakezdésen már túljutott, de még éppen tapasztalatokat szerző generációt. Utánuk a már nagy szakmai múlttal rendelkező Hudi László új előadása, az Optimista est következik a Trafóklubban, Murányi Tünde főszereplésével március 9-én. Végül a sor legfiatalabb alkotója, Kelemen Kristóf mutatja be a III. TITÁNium szemlén Trafó-díjat elnyert pályázatából készült előadását, a Miközben ezt a címet olvassák, mi magunkról beszélünk című produkciót március 19-én.Fábián Péter és Benkó Bence az előadásról:"(...) Nehezen lehet dokumentarista módon elmondani az ultrák mindennapjaikat, nem lehetetlen ugyan, de akkor el kellett volna velük tölteni rengeteg időt, nagyon-nagyon sok emberrel beszélgetni – nekünk azonban nem ez volt a célunk. Mi azt a közös pont kerestük, amely például a K2-ben vagy a világon bármilyen csoportosulásban egyaránt megvan. Az érdekelt, hogy van valami, amiről azt mondják az emberek: ennek a zászlaja alatt szeretnénk létezni, a közös cél érdekében valamit csinálni. Nagyon fontos, hogy higgyenek valamiben, mint ahogy – reméljük – a színészeink is hisznek valamiben. Egy fociszurkoló csapat is hisz a játékosokban, a saját csapatában. Nagyon sokat hozzáad egy ember életéhez, ha tartozhat valahová, ebből adódóan pedig könnyű beleszeretni a csapatlétbe – ez ugyanúgy működik egy színházi társulaton belül is, mint egy szurkolói csapatban. Ez az életben mindegyik működő csoportosulására igaz lehet. (...) Ha valaki nagyon akar valahova tartozni, akkor ezt általában egyfajta lelki hiány okozza. Emiatt érzi azt, hogy attól lesz teljes az élete, ha részese lehet egy nagyobb egésznek. Az talán valamit pótol az életében, ami amúgy hiányzik. A hozzátartozás aztán vagy eltereli a figyelmet a hiányérzetről, vagy tényleg segít feldolgozni ezt a problémát. Nagyjából ezek azok az okok, melyek miatt valaki egy ilyen csoportosulásba, ilyen szinten bele tud szeretni. A színpadi feldolgozás tekintetében az volt az egyik fő célunk, – ez is közben derült ki – azért is volt jó téma a huliganizmus, mert így nem a saját csapatunkkal kezdtünk el foglalkozni, távolságot tudtunk tartani – így aztán nem is egy pszichodráma lett a végeredmény. (...) A mostani munkánknál minimális a rendezői szerepkör. A tér is nagyon kicsi, ami könnyen kezelhető, nekünk most igazából csak kordában kell tartani a folyamatot, hogy el ne billenjen, s a srácok tudjanak reflektálni önmagukra, de ne vesszenek el a saját igazságkeresésükben. Az improvizáció azonban emberfüggő, sok színész nem érzi jól magát egy olyan helyzetben, ahol nagyon sok mindent rábíztak. Akad, aki abban éli ki a saját szabadságát, hogy nagyon határozott keretek közé szorítják, és csak azon belül mozoghat. Van, aki meg éppen ettől őrül meg, s nem tud vele mit kezdeni. Számomra azonban izgalmas, hogy a színészek hozzátehetik a saját ötleteiket, nekünk pedig igazából arra kell figyelnünk, hogy mindez egységet alkosson."Az alkotókkal a potszekfoglalo.hu készített interjút.Ustawka és az istenekk2 Színház - Kárpáti Péter: DONGÓ– amikor nem marad már más, csak a harc –Játsszák: Boros Anna, Borsányi Dániel, Domokos Zsolt, Horváth Szabolcs, Piti Emőke, Rózsa Krisztián, Viktor Balázs Látvány: Jeli Sára LucaProdukciós vezető, rendezőasszisztens:: Erdélyi AdriennDramaturg-asszisztens: Szász HannaPREMIER2016.02.26. 21.00 óraTrafó Klub Következő időpontok2016.03.10-11. 20.00 óra
2016.02.25. 08:00
Szinhaz.hu
Tudományos színmű készül Veszprémben
Megkezdődtek a Nikola Tesla munkásságát feldolgozó A VoltEmber című tudományos színmű próbái a Veszprémi Petőfi Színházban. Balázs Attila művét Tóth Loon rendezésében mutatja be a társulat. április 2-án a Latinovits-Bujtor Játékszínben.A veszprémi színház ajánlója: A délvidéki Balázs Attila József Attila-díjas író szellemi párbajba rejtett dokumentum krimijének ősbemutatójával Nikola Tesla munkásságát ünnepelik. A színdarab a szórakoztatás célján túl a mű kultúrtörténeti, filozófiai, vallási, nem utolsósorban fizikai, természettudományi kérdéseket igyekszik érdekfeszítő módon felvetni. Ilyen alapvetően – a fausti motívum homlokterében – a Föld keletkezése a Mindenható munkálkodásától a hawkingi Nagy Bumm elméletéig. Hovatovább a hajlékony, itt-ott előrefutó, vagy éppen elmaradó, az események mögött poroszkáló idő problematikája.Az időé, amely Nikola Tesla szerint kissé furcsán viselkedik: hol kinyúlik, hol gomolyogva mintegy disznófarok-ábrába rendeződik. A végtelen fausti (ördögi és isteni) történet Nikola Tesla révén a teleportáció fogalma köré rendeződve szűkül le. Ezen a ponton lép be a történetbe a krimi, anélkül hogy meghatározó mód ráerőltetné a drámára saját műfaji jegyeit.Az előadásban színpadra lép Orosz Csenge, a Kaposvári Egyetem színészhallgatója, Szűcs Krisztina, Szűcs László, Máté P. Gábor és Szeles József.
2016.02.24. 09:06
Szinhaz.hu
Béres Attila: "A művészeti tanács köszöni szépen jól van"
Keszég László lett a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője. A hír a Miskolci Nemzeti Színházat is érinti: Keszég a művészeti tanács tagja volt, ráadásul korábban Rusznyák Gábor, a művészeti tanács másik tagja Kecskeméten vállalt szerepet. Béres Attilát, a miskolci direktort az Észak-Magyarország kérdezte.Az Észak-Magyarország cikkéből:"A miskolci művészeti tanács köszöni szépen jól van, keményen dolgozik továbbra is. A legnehezebb és legfontosabb feladata most a következő évad műsortervének az összeállítása. Emellett természetesen minden művészeti kérdésben a tanács segíti a döntéshozatalt. Ez történik most is. Az, hogy valaki közülünk egy másik színházban főrendező is lett, az az ő szakmai felkészültségét, hozzáértését hangsúlyozza és legfeljebb az ő saját időbeosztását befolyásolja. A miskolci művészeti tanácsban végzett munkáját semmiképpen nem. Azt a szövetséget pedig, amit akkor kötöttünk, amikor megpályáztuk a színházat, végképp nem befolyásolja. Azóta is ugyanazzal a rendszerességgel találkozunk minden hétfőn négy-öt órára, hogy átbeszéljük a színházat érintő művészeti kérdéseket. Ugyanúgy megnézzük a kollégáink készülő előadásait. És most a szerződtetésben is szerepet vállalnak a művészeti tanács tagjai. Így nem csak az igazgató ül szemben a színészekkel, amikor el kell mondanunk: milyennek láttuk őket az évadban. Miben fejlődtek, hogyan számítunk rájuk. A szellemisége a fontos a közös munkánknak. Ezt az azonos minőséget, azonos gondolkodást szeretnénk megőrizni és semmi sem mutatja, hogy ez ne így maradna. Nem kezdte ki a barátságunkat az idő" - hangsúlyozta Béres Attila.Fotó: Bujdos Tibor, boon.hu"Ezt az évadot nagyobbrészt a korábbi igazgató, Kiss Csaba tervezte és csak néhány százalékban a miénk" - hangsúlyozta a direktor. Elárulta, sok szempontból letisztultabb és egyértelműbb évadra készlnek 2016- 2017-ben, a Nagyszínházat pedig közönségvonzó játszóhelynek szánják. "A Kamaraszínházat művészszínházként értelmezzük olyan példákra figyelve, mint a budapesti Katona József Színház. A Játékszín az új kifejezési eszközök terepe lenne, alternatív színház. Ha jövő ilyenkor ugyanerről beszélgetve még mindig nem látszik a különbség, a közös ízlésből eredő határ, amely a különböző tereket és előadásokat elválasztja egymástól, akkor azt kell majd mondanom, baj van. Idén ez tényleg nem látszik annyira" - tette hozzá."Azt mondhatom, hogy a következő évadban is a művészeti tanács tagjai rendezik a bemutatók 60-70 százalékát. Emellett olyan alkotókat próbáltunk megnyerni, akik nem voltak még Miskolcon, de a magyar színházi szakma legjobbjai. És erős a szándékunk, hogy a frissen végzett vagy most végzős főiskolásokat, generációjuk legjobbjait Miskolchoz kössük. Erre nagy az esély. Október közepén kezdtük összeállítani az új évadot, meghatározva az irányt, ami felé tartsunk a darabokkal. Most az utolsó száz méteren járunk, amikor már a szereposztások is kikristályosodnak. Ebben a szakaszban még nem mondhatok ennél konkrétabbakat. Annyit viszont igen: olyan különlegességekre is készülünk, amelyek reméljük felkavarják a színházi élet állóvizét is. Nagyon izgatott vagyok" - mondta Béres Attila.Forás: Észak-Magyarország
2016.02.24. 08:07
Szinhaz.hu
Mi is lesz az az Optimista est? - Interjú Hudi Lászlóval
Optimista est címmel készül Hudi László új bemutatója a Trafóklubban.Ajánló a darab elé: „Így együtt… mindahányan! Telve várakozással… ígérettel… hogy idővel és végül a dolgok összeállnak és elrendeződnek… hogy rengeteg szórakozás vár ránk… nevetés és könnyek… hogy a sok konfliktus után egyszer csak meglep bennünket a katarzis… és akkor megtisztulva emelhetjük fel popsinkat, és megértjük, hogy az ember egyre csak tökéletesedik… ...Az örökös félelemben való élés evolúciós zsákutca. A vesztes egyedek útja. Több bátorságot, vidámságot, férfiasságot kívánok nektek! Süt a nap, ezer az elvégzendő munka, ne picsogjatok itt drága barátok úgy, mint a siratóasszonyok!...”A produkcióról:A Katona József Színház műsorán jelenleg is futó A borbély című előadása után Hudi László ismét egy egyszereplős darabon dolgozik, mely március 9-én debütál a Trafóklubban. A helyszín, adottságaiból kifolyólag egy intimebb légkör megteremtését teszi lehetővé. Ez a fajta intimitás egyrészről kényszer, másrészről útkeresés. Útkeresés egymáshoz, kényszer a menekülés, a sebzettség, a beszorultság, a kirekesztettség, az eltussolás értelmében. Útkeresés, hogy a színészen keresztül miként tudna a rendező erősebben jelen lenni a néző tudatában az előadás pillanatában, úgy, hogy egyúttal a néző is aktívabban vesz részt a színész tudatában, vagyis mind a színész, mind a néző státusza átértékelődik egy hagyományos előadáshoz képest.Így az előadás témája is az együttlétnek ebből a személyes, felfokozott igényéből és hiányából épül fel. Az otthon, zárt ajtók mögött kialakuló ítéletekről és előítéletekről, hazugságokról, kategorizálásokról, kirekesztésekről, pecsétekről, elfojtott vagy nem elfojtott agressziókról (stb.) van szó, a mindennapi élet apró-cseprő fasizmusáról.A körülöttünk tapasztalható őrület felkorbácsolt viharában, hogyan próbál megkapaszkodni az egy szem ember. Hogyan felejtődik ott valaki valami véletlen folytán a lerombolt kultúra egy elfeledett, gettóba zárt zugában – jelen esetben, a Trafó pincéjében, és ami még jelentőségteljesebb: a színházban (!) – ahová már egyre kevesebben jönnek el.A főszerepben Murányi Tündét láthatjuk, akivel a rendező első alkalommal dolgozik együtt, az alkotótársként és koprodukciós partnerként is jelen levő Természetes Vészek Kollektíva tagjaival való munka és baráti kapcsolata pedig már hosszú évekre nyúlik vissza.Egy mobiltelefonos applikáción keresztül a közönség valós idejű Optimista Üzeneteket fog kapni, ami egyrészről belinkeli az előadást az aktuális környezetbe, másrészről lábjegyzeteli az elhangzottakat, harmadrészről pedig további asszociációs utakat nyithat meg. Ezért nálunk a telefont majd nem kikapcsolni kell, hanem érdemes bekapcsolni.Írta és rendezte: Hudi László Játssza: Murányi Tünde (Tű) Alkotótársak: Árvai György, Imre Zoltán, Simon Gabriella, Szűcs Edit, Vasi Zsófia A Trafó Kortárs Művészek Háza, a Mozgó Ház Alapítvány és a Természetes Vészek Kollektíva koprodukciója Premier: 2016. március 9. 20 óra, TrafóklubInterjú Hudi Lászlóval:A Katona József Színház műsorán jelenleg is fut A borbély című darabod Bán János főszereplésével, egy szokványosnak nem mondható helyszínen, a Kossuth utcai borbélyüzletben. Most készülő előadásod – mely szintén egy egyszereplős darab – bemutatója pedig a Trafóklubban lesz, mely adottságaiból kifolyólag ugyancsak egy intimebb légkör megteremtését teszi lehetővé. Tudatosan vetted az irányt a kamaradarabok világa felé vagy inkább az aktívabb nézői jelenlét megteremtésén volt a hangsúly, ami aztán hozta magával ezt a helyzetet?Az intimitás egyrészről kényszer, másrészről útkeresés. Útkeresés egymáshoz, kényszer a menekülés, a sebzettség, a beszorultság, a kirekesztettség, az eltussolás értelmében. Talán a kényszerhez nem kell többet hozzátenni, hiszen köztudott (és általában egy kézlegyintéssel elintézett), hogy ma Magyarországon függetlenül az állami struktúrától színházat (kultúrát) csinálni, akár csak többé-kevésbé is, megaláztatással, megpecsételéssel, kirekesztettséggel, stb. jár. Ami az útkeresést illeti, nem a néző aktívabb jelenlétét keresem, hanem az együttlét aktívabb minőségét. Valamiféle mobilizáció ez, ami egyre elterjedtebb, de itt és most én nem szociális, vagy közéleti, vagy társadalmi szinten próbálom ezt megfogalmazni, hanem abszolút személyes szinten. Úgy is mondhatnám, hogy azt keresem, hogy a színészen keresztül miként tudnék én erősebben jelen lenni a néző tudatában az előadás pillanatában. Ezzel természetesen azt is remélem, hogy a néző is aktívabban vesz részt a színész tudatában, vagyis mind a színész, mind a néző státusza átértékelődik egy hagyományos előadáshoz képest. Ez egy mobilizáció, de szellemi értelemben; mobilizáció az együttgondolkodásra, az együttérzésre. Így az előadás témája is az együttlétnek ebből a személyes, felfokozott igényéből és hiányából épül fel. Azért hangsúlyozom ezt a személyes szintet a szociális-táradalmi szint mellett, ami most nagy divat, mert meggyőződésem, hogy személyes szinten kezdődnek a problémák. Az otthon, zárt ajtók mögött kialakuló ítéletekről és előítéletekről, hazugságokról, kategorizálásokról, kirekesztésekről, pecsétekről, elfojtott vagy nem elfojtott agressziókról (stb.) van szó, a mindennapi élet apró-cseprő fasizmusáról. Azokról a törekvésekről, amik természetesnek veszik, hogy ítéletet hozzanak a másikról, a másikat legyőzzék, és olyan, bármilyen kapcsolatot alakítsanak ki a másik emberrel, ami följebb helyezi az egyiket a másiknál, jobbnak gondolja magát, és az általa elgondoltakat, és rosszabbnak a másikat. És ez a magán életben kezdődik, az arctalanságban, hétköznapokban. Azok, akik bármilyen oknál fogva erre fogékonyak, azok fogják a szociális-társadalmi szinten is ezt a problémát generálni. Nemrég kaptam egy sms-t valakitől. Mindegy is a kontextus. Ez állt benne: „Ha tennéd a dolgod normálisan, nem kéne félned (tőlem)!” A probléma ezzel a kijelentéssel az, hogy már a mondatban is benne van az, hogy az illető saját magának tartja fönn a jogot arra, hogy eldöntse, mi a normális, és hogy mi a dolgom. Íme, itt az önkény, ami elemi szinten mutatja meg önmagát, és ami félelemre ad okot. Az abszolút magánéletben. Hiszen azt, hogy mi a normális, és mi a másik dolga, ezt senki sem döntheti el a másik nélkül. Mégpedig azért nem dönthet erről, mert a „normálisat” és a „helyeset” csak is együttműködésben, és konszenzusra való törekvésben lehet nem eldönteni, hanem folyamatosan kialakítani, kikristályosítani, az egyensúlyát megtalálni és fenntartani. Ezeknek a dolgoknak ilyen a természete. Amennyiben valaki önkényesen dönt „normálisról” és „helyesről”, a másikat nem figyelembe véve, akkor az agressziót követ el. Félelmet hoz létre, mert erőszakot alkalmaz, különösen akkor, ha közben a jóakaratát hangsúlyozza, mert akkor még ráadásul hazudik is. Aki pedig ezt nem érti az intim magánszférában, az a szociális-társadalmi szférában is ugyanezt a mintát fogja követni, mit ne mondjak: megvalósítani.Az inspirációt Beckett „Ó azok a szép napok”című műve adta. Mi az, ami megragadott az eredeti drámában?Fentebb agresszióról, erőszakról beszéltem. Márpedig ezek pusztító erők. Azt gondolom, Beckett szinte minden műve előfeltételezi a pusztulás, pusztítás megtörténtét, ami viszont soha nincs közelebbről meghatározva nála, mindig elvont és költői utalás marad. Ebből lehet tudni, hogy lehet az bármilyen pusztulás, pusztítás – háború, atombomba, lelki terror, kultúr-háború, vagy éppen kurzus építés, stb. Beckett szinte minden műve a pusztulás, pusztítás után megmaradt emberről szól. Arról a megnyomorított, túlélő emberről, aki a pusztulás nyomán valami véletlen (vagy csoda?) folytán életben maradt, és komikusan, ugyanakkor szívszorítóan próbálja túlélni a megmaradt, rá kiszabott időt (ha ugyan lehet még a pusztulást megélt ember szempontjából időről beszélni), és elcsigázottan, kétségbeesetten próbál megszólalni. Esetünkben azonban nem egy elvont katasztrófa után vagyunk, ennél sokkal aktuálisabb a baj. A pusztulás és pusztítás éppen folyik. A katasztrófa éppen zajlik, még akkor is, ha egyelőre a valós vér még csak éppen hogy ránk fröccsen néha. A lelkekben folyó háború azonban már itt van, és éppen olyan pusztító, mint a valóságos. Bizonyos értelemben még ijesztőbb. Ne felejtsük el például, hogy a Dél- Szláv háború tulajdonképpen irodalmi szinten kezdődött, az értelmiség szintjén kezdődött el, ami persze a hosszú évek alatt felgyülemlett és eltussolt hazugságok személyes gyűlöletéből táplálkozhatott. E nélkül az alap nélkül a valós vér nem fröccsenhetne ki, mert a közösség nem venné figyelembe az uszítókat, kiegyenlítené a mérleg kibillent nyelvét. De most nincs így, tehát elemi igény van az erőszakra, az önkényre. Azt gondolom viszont, vagy talán inkább abban reménykedem, hogy sokan vannak, akik nem akarnak ebben a pusztításban részt venni. És talán még többen vannak azokkal együtt, akik ártatlan „célközönsége” a pusztításnak. De sajnos a háború természete olyan (mivel az erőszak és gyűlölet vakká és mohóvá tesz), hogy előbb-utóbb az ártatlanok is a célkeresztbe kerülnek. Sőt, előbb-utóbb mindenki célkeresztbe kerül, mert a gyűlöletnek mindig szüksége van ellenségre, és ha már nincs valós ellenség, akkor kreál magának az ártatlanok közül, vagy akár saját soraiból. Előbb-utóbb mindenki szembesül az erőszakkal, a harcban mindenki sérelmet/sérülést szenved, és akkor szinte elkerülhetetlen, hogy fegyverhez ne nyúljon az illető. Gondoljunk csak bele: ha erőszak tárgyává válna valamelyikünknek a gyermeke! Ki csodálkozhatna azon, ha a szülő fegyverért nyúlna?! Márpedig egy háborúban a halál bárhol megjelenhet egy pillanat alatt! A probléma ott van: hogyha viszont a fegyverért nyúlunk, akkor végünk van. Akkor a vak halállal, a gyűlölettel kötünk szerződést. Minden háborúban, bármilyen háborúban (!) azt gondoljuk, hogy lehet irányítani a folyamatokat, az ember irányítani tudja a végzetet. Egyáltalán: azt képzelik, az ember ember tud maradni az erőszak közepette is. Utólag azonban mindig kiderül, hogy az a háború is, mint bármelyik háború, tele volt értelmetlen erőszakkal, halállal, önkénnyel, terrorral, és az ember nem tudott ember maradni. (Ezt leplezik az úgynevezett szükséges áldozattal, a tervezett és járulékos veszteséggel.) Azok, akik ma, vagy bármikor harcot hirdetnek, elfelejtik, hogy egy nagyon erősen démonikus erőt idéznek meg, aminek végzetes következménye lehet, vagy is inkább már van is! Ha beállunk a háborúba, bármilyen indokkal, akkor egyben vállalnunk kell a vérontást is. Márpedig az a vér éppen olyan vér, mint a miénk, és ettől megszabadulni nagyon nehéz.Az előbb azt mondtam, hogy ha a fegyverért nyúlunk, akkor végünk. Azért mondtam ezt, mert engem itt és most nem is maga a háború, érdekel, hanem azok, akik hallják, hogy a katasztrófa zúgása egyre erősebb, akik nem akarnak részt venni a gorillák melldöngetésében, az erőszakban, a terrorban, a harcban. Vagyis azok, akik tudatában vannak annak, hogy a háború egyre közeleg, és nem attól félnek, hogy meghalnak, hanem, hogy nekik is be kell állniuk a harcba. Mert kénytelenek lesznek felvenni a fegyvert. A fegyverért kell nyúlniuk, mert nem lesz más lehetőség, sőt, már meg is ragadják néha azt ami a kezük ügyébe kerül, és iszonyodva nem ismernek magukra. Mert tudják, hogy elvesztek. Elvesztek, mert a háborúban minden, ami az embert emberré teszi, leomlik rólunk. És mi az, ami az embert emberré teszi? Nevezzük úgy, hogy a kultúra! A harcban, a háborúban, a terrorban, az erőszakban nincs kultúra. Még a távol-keletiek is tudják, hogy az az igazi győztes az, aki harc nélkül győz. A harcban, a háborúban, a terrorban, az erőszakban minden fegyverré válik, a kultúra is, ami így megváltoztatja jellegét. Ölésre, pusztításra használják, aminek semmi köze a kultúrához, mert az az életért van. Ezért jelentőségteljes, ahogy a kulturálatlanság terjed, és ezért kellene minden társadalom előtt felkiáltó jelként ott lebegnie, amikor a bajban a kultúrát csorbítják, mert az mindig annak a jele, hogy az erőszak, az önkény közeleg. Engem az érdekel ebben az előadásban, hogy a körülöttünk tapasztalható őrület felkorbácsolt viharában, hogyan próbál megkapaszkodni az egy szem ember. Hogyan felejtődik ott valaki valami véletlen folytán a lerombolt kultúra egy elfeledett, gettóba zárt zugában – jelen esetben, a Trafó pincéjében, és ami nekem még jelentőségteljesebb: a színházban (!) – ahová már egyre kevesebben jönnek el. Egyre kevesebben jönnek, mert ez a színház (kultúra) nem a fegyverként használt színház, de nem is a szórakoztató felejtés ópiuma; de főleg azért gyűlnek egyre kevesebben ebbe a zugba, mert egyre többen ragadják meg azokat a rafinált fegyvereket, és egyre többen mennek el a már nem csak szimbolikus háborúba. És ezért marad egyedül a színész is a színpadon, ahol már azt sem igen tudjuk, hogy lesz-e rajta előadás, hogy lehet-e, van-e értelme háborúban színházat csinálni.Az előadás az Optimista est címet kapta. Optimista embernek tartod magad?Az optimizmus, mint minden kettőségen alapuló fogalom, önnön ellentétpárja által értelmeződik, vagyis a pesszimizmus által. Így aki optimista az pesszimista is, és aki pesszimista az optimista is. Előadásunkban szintén ez a helyzet. Rendkívül szórakoztató, ahogy az optimista tagadni próbálja saját pesszimizmusát, és ahogy a pesszimista tagadni próbálja saját optimizmusát. Mert a korlátoltság, a butaság mindig lusta, hogy komplexen gondolkozzon. Csak az a baj, hogy mindezt úgy is fogalmazhatom, hogy az ember az optimizmus és a pesszimizmus harapófogójába kerül, tússzá válik, pont úgy, mint egy háborúban a civil lakosság.A borbélynál akár egy borotváláson is áteshetnek a közönség bevállalósabb tagjai, az új darabnál is számíthatunk valamiféle interaktivitásra?A két előadás bennem nyilván összekapcsolódik. Az „Optimista est” valamiféle folytatása „A borbély”-nak. Bár a színházi nyelve a két előadásnak hasonló, de ez nem jelenti azt, hogy minden elemében ugyanolyan. Az interaktivitás fogalma sokakban ellenérzéseket szül. Sokan azt gondolják, hogy azt jelenti, hogy a közönség ugráltatásáról szól. Közben elfelejtik, hogy a színház egy közösségi műfaj, ahol mindenkire szükség van, ahol az adott pillanatban akarva-akaratlanul minden egyes ember részt vesz, és alakítja a közös művet. Sokan elfelejtik, hogy a jelenlévő tudatuk is interakcióban van az előadással, még akkor is, ha látszólag nem csinálnak semmit. A probléma ott kezdődik, amikor az előadás elfelejti megszólítani a közönséget, adottságnak veszi, hogy a közönség megveszi a jegyét, és ott is van. Pedig egyik sem egyértelmű. Még ha megvette is a közönség a jegyét, az nem evidens, hogy akkor ott is van. A meg nem szólított közönségben pedig könnyen kialakul az a reflex, hogy „hagyjatok békén”, pedig hát éppen azért jött el a színházba, hogy részt vegyen. Ezért nagyon fontos számomra, hogy a közönség meg legyen szólítva, hogy a színész és a közönség, a színpad és a nézőtér között nyitott legyen a kapcsolat, de ez nem jelenti feltétlen azt, hogy ez direkt akciókban nyilvánuljon meg. Azért nem, mert esetünkben a színész egy olyan törékeny és sebezhető lény, „olyan helyről származik”, ami nem mindenkinek ismert a maga összetettségében. Mégis: Beckett műve egy ideig úgy szerepelt a feljegyzéseiben, hogy „női szóló”, annak ellenére, hogy két szereplő szerepel a darabban. Az „Optimista est”-et Murányi Tünde egyedül játssza, de mégse tudom „monodrámának” hívni, ahogy az közkeletű. Azért nem, mert a színésznő partnere a közönség, és ezt nem csak átvitt értelemben értem. Mindenesetre reményeim szerint lesz az előadásnak egy olyan rétege is, ami talán meglepő lesz, és ehhez a kérdéshez kapcsolódik. Azon vagyunk, hogy sikerüljön felállítani egy mobiltelefonos applikációt az előadáshoz, amin keresztül a közönség valós idejű Optimista Üzeneteket fog kapni, ami egyrészről belinkeli az előadást az aktuális környezetbe, másrészről lábjegyzeteli az elhangzottakat, harmadrészről pedig további asszociációs utakat nyithat meg. Ezért nálunk a telefont majd nem kikapcsolni kell, hanem érdemes bekapcsolni.A főszerepben Murányi Tündét láthatjuk, akivel ez az első alkalom, hogy együtt dolgoztok. Hamar megtaláltátok az összhangot?Tündével nagyszerű dolgozni! Hihetetlen számomra az a nyitottság, az az odaadás, ahogy részt vesz a munkában, ahogy első pillanattól kezdve koncentrál erre a munkára. Pedig a körülmények finoman szólva sem ideálisak. Nyilván tolerálnia kell a pénztelenséget, azt a speciális viszonyt, ahogy én a színházhoz közelítek, és tolerálni kénytelen a sebzettségemet is. De úgy látom, hogy ez inspiráció, ami természetesen kölcsönös. Én mindig alkotó társaimnak tekintem a munkatársaimat, és Tünde maradéktalanul az. Csodálatos, ahogy profizmusa ellenére minden pillanatban kész elölről kezdeni a színházat, „megkeresni az előadást” a munkánkban, vagyis nem a beidegződések, hanem az alkotó „rá-találás” útján dolgozni. Ehhez hihetetlen nagy lelkierőre van szükség.A darab a Természetes Vészek Kollektívával koprodukcióban készül. Te kerested őket fel?Mindaz, amit Murányi Tündéről elmondtam, maradéktalanul igaz a Természetes Vészek Kollektívára is! Árvai Gyuri, Imre Zoltán, Szűcs Edit! Ráadásul olyan emberekről van szó, akikkel évek óta dolgozom együtt. Szinte már félszavakból értjük egymást. Szinte már kérdés nélkül is tudják, hogy mi jár a fejemben. Tehát szó sincs itt felkeresésről, vagy megbízásról, vagy felkérésről. Olyan evidensen kapcsolódnak a munkámhoz, mint a levegővétel. A barátaimról van szó, akik nem csak a munkatársaim; mellettem álltak és állnak olyankor is, amikor az a bizonyos lelkierő éppen nem áll rendelkezésemre. Végtelenül hálás vagyok a támogatásukért!Kinek ajánlod az előadást?Ez egy fontos kérdés manapság, céltudatos és bonyolult társadalmunkban. Más szóval: a célközönség. Azt látjuk, azok a sikeres vállalkozások, projektek, amelyek ebben a bonyolultságban meg tudják határozni, és el tudják érni azt a szegmenset, amelyik vevő rájuk. A művészet azonban nem azért készül, hogy eladják. József Attila nem úgy írt verset, hogy meghatározta, kinek ír. (A maga korában nem is volt sikeresnek mondható.) Természetesen nem akarom magam hozzá hasonlítani, de alkotóként nem tudom meghatározni az előadás célözönségét, mert nem ez a dolgom, mert én nem egy előadást szeretnék színre vinni, hanem annál sokkal többet. Nekem a színház sokkal többet jelent, mint előadásokat, szórakozást. Nekem a színház nyelv és kommunikáció. Jelen pillanatban az egyik olyan fórumnak tartom a színházat, a művészetet, ahol lehetőségünk van a mindannyiunkat érintő fontos kérdésekről beszélni a maga összetettségében. Ez pedig elvileg mindenkit érint, a kérdés csak az, hogy ki hajlandó és képes időt, energiát, odafigyelést, megértést fordítani rá. De persze az is egyértelmű, hogy amit eddig elmondtam, már az is jelentősen szűkíti a lehetséges érdeklődők körét. Már csak azért is, mert hosszú, és bonyolult. Csak az a baj, hogy fontos dolgokról nem lehet gyorsan és címszavakban beszélni. Jó munkához idő és megfelelő anyag kell. Márpedig nekem a munkám a színház. Beckett valami ehhez hasonlót mond: „…Nem mintha illúzióim volnának, nem hiszem, hogy sokan lennének, akik meg is értenek. Isten őrizz! Ilyen illúzióim nincsenek. Lehet, hogy vannak esték, amikor talán senki sem… De mégis! Vannak esték, amikor mintha mégis… Így aztán mindig azt hihetem, hogy minden pillanatban, még olyankor is, amikor nem, azt mondhatom magamnak: Vannak pillanatok, amikor megértenek, és nem magadban beszélsz, nem egészen magadban, vagyis nem a pusztába kiáltasz…”Kérdezett: Vasi Zsófia
2016.02.23. 06:04
Szinhaz.hu
„Sajátosan magyar történet”
Ménes Attila Bihari címmel írt drámát a tragikus sorsú író, Tar Sándor beszervezéséről, későbbi lebukásáról, és a Kádár-korszak ügynökvilágáról. A darabot február 27-én mutatja be a Katona József Színház Máté Gábor rendezésében.
2016.02.22. 12:14
Mno.hu
Kollégájába szeretett bele Nemcsák
A József Attila Színház egyik munkatársába szeretett bele Nemcsák Károly – írja a Blikk.
2016.02.22. 10:32
Sztarlimonade.hu
Incanto - Újabb ősbemutatót tart a Figura
Február 21-én, vasárnap délután 6 órától az évad ötödik bemutatójára várja közönségét a Figura. A gyergyószentmiklósi színház ezúttal igazi családi programot kínál: az Incanto című mesejátékot Csiki Zsolt jegyzi rendezőként, szövegét Moșu Norbert-László írta.A Figura ajánlója: Belzebub, a laborvarázsló és nagynénje, Vampiria határidőt kapnak, hogy szilveszter éjfélig idézzék elő a természet pusztulását. Szerencsére az Állatok Nagytanácsa közbelép, kémeket küld a gonosz varázslókhoz. Maurizio, a lusta macska és Krákel Karolina, a körmönfont varjú terve, hogy megakadályozzák a világot megsemmisítő varázsital elkészítését. Persze mindkét félnek akad segítsége és véletlenek egész sorozata segíti, vagy hátráltatja a nagy tervet. Az egyik legnagyobb ellenség pedig az idő. De vajon, ha világ megmentése a tét, lopható az idő? Többek között erre a kérdésre is választ kapunk abban a pillanatban, amikor majd a jó győzedelmeskedik a gonosz fölött.A darab szerzője, Moşu Norbert-László 2011-től tagja a Figura társulatának, az Incanto a második bemutatásra kerülő mesedarabja. Az iduri szörny, mely 2013-ban a József Attila Kör (JAK) által meghirdetett pályázaton nyert, megjelent az Add ide a drámád! (AID) című kiadványban, valamint Barabás Árpád rendezésében volt megtekinthető a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban. Az előadás a bemutatót követően gyerekbérletben kerül műsorra: február 23-án, kedden (10.00 órától Csipike bérlet, 12.00 órától Tutyi Mutyi Móka bérlet); február 24-én, szerdán (10.00 órától Kukucsi bérlet, 12.00 órától Orros, a törpe bérlet); február 25-én, csütörtökön (12.00 órától Fogarassy bérlet).Jegyek ára 6 lej. Megvásárólhatók a Figura jegyirodájában munkanapokon 10.00 és 16.00 óra között, vagy előadás előtt a helyszínen. Jegyfoglalás: 0752-227.011, org@figura.ro A produkció a Bethlen Gábor Alap támogatásával jött létre.MOŞU NORBERT-LÁSZLÓ: INCANTOmesejáték-ősbemutató Játsszák:FARAGÓ ZÉNÓ, BOROS MÁRIA, MÁTHÉ ANNAMÁRIA, MOȘU NORBERT-LÁSZLÓ, TAMÁS BOGLÁR, VAJDA GYÖNGYVÉR, BARTHA BORÓKA, KOLOZSI BORSOS GÁBOR Jelmeztervező: TÖRÖK RÉKADíszlettervező: SZÁSZ ZSOLTRendező: CSIKI ZSOLTŐSBEMUTATÓ: 2016. február 21., vasárnap, 18.00Figura Stúdió Színház, nagyterem
2016.02.21. 12:43
Szinhaz.hu
Léner Péter rendező 80 éves
Léner Péter Kossuth-díjas színházi rendező február 15-én nyolcvanéves."Kezdetben sérülékenyebb, lelkizősebb voltam, aztán hozzáedződött az idegrendszerem a pályámhoz – mint a terepszínűvé lett állatok a természethez. A német drámaíró-rendező Bertolt Brechttől egyszer megkérdezték, mire készül: a következő tévedésemre, válaszolta. Itt sem lehet mindig igaza az embernek, de szigorúan le kell vonni a tanulságokat, különben képtelenek volnánk a folytatásra. Meg kell érteni, miben és miért tévedtünk, hogy legközelebb más hibákat kövessünk el." (Léner Péter)Budapesti polgárcsaládban született, ahol a kultúra a mindennapok része volt. Szüleivel gyakran jártak színházba, operába, neves művészek tartoztak társaságukba, innen eredt vonzalma a színház iránt. A gimnáziumban osztálytársa volt Sztankay István, akivel együtt jelentkeztek színésznek a színművészeti főiskolára. A felvételin, a szavalata után Básti Lajos magához intette, és azt tanácsolta neki, hogy jelentkezzen jövőre is, de rendező szakra. Így is tett, ezer jelentkező közül jutott be az intézménybe. A főiskolán Marton Endre volt az osztályfőnöke, szavai szerint mindent tőle tanult a rendezésről.Végzése után, 1961 és 1963 között a miskolci, 1963-1964-ben a budapesti, 1964-1965-ben a pécsi Nemzeti Színház, 1965 és 1977 között a Thália Színház rendezője, 1977-től 1983-ig a szegedi Nemzeti Színház főrendezője volt. 1983-tól a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgató-főrendezőjeként dolgozott, tisztségéről 1990-ben mondott le. Ezután nevezték ki a budapesti József Attila Színház igazgatójának, vezetése alatt az angyalföldi társulat megbízható színvonalon, állandó közönséggel működött, minőségi, szórakoztató népszínház lett, amelyben megfért a zenés vígjáték, a klasszikus műfaj és a kortárs drámairodalom is. A vezetésről 2010-ben mondott le, nyugdíjba vonult. Fotó: nepszava.huRendezőként vidéken és Budapesten számtalan klasszikust és modern darabot vitt színre, sokoldalú, a rendezői hagyományokat őrző művész. A színházcsinálást irracionális, titokzatos és félelmetes, ugyanakkor élvezetes pályának tartja, amelyen a humor a legfontosabb, és amelyet nem lehet megtanulni, csak tanulni. Legemlékezetesebb rendezései közé tartozik Heltai Jenő A néma Levente, G. B. Shaw Szent Johanna, Shakespeare A makrancos hölgy, Thomas Mann Mario és a varázsló, Samuel Beckett Godot-ra várva, Csurka István Ki lesz a bálanya?, Páskándi Géza Lélekharang, Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Herczeg Ferenc A Gyurkovics lányok című darabja. Számos alkalommal rendezett a televízióban is, több tévéjáték fűződik a nevéhez.Művészi pályafutása elismeréseként a Jászai Mari-díjat 1985-ben, az érdemes művész címet 1988-ban kapta meg, 1998-ban Budapestért Díjjal is kitüntették. A Kossuth-díjat 2006-ban vehette át több mint négy évtizedes rendezői munkásságáért, a színházi hagyományok megőrzéséért, színházvezetői tevékenységéért, a művészeti közéletben játszott meghatározó szerepéért. Visszavonulása után írni kezdett, 2013-ban jelent meg a Volt egyszer egy színház - A József Attila Színház utolsó két évtizede című kötete. 2015-ben adták ki a Pista bácsi, Tanár Úr, Karcsi című kötetét, amely színházi családjának állít emléket, egyben három pályaképet rajzol meg a múlt század második feléből. Léner a könyvben három atyai barátjának, mesterének és kollégájának tekintett rendező: Egri István, Marton Endre és Kazimir Károly alakját idézi meg, tanúságát adva, hogy milyen tisztelettel viseltetik pályatársai iránt. A könyv vallomás is önmagáról, a színházról, amely egész életének színtere volt. Kötete végén így ír: "És nem felejtjük, Pista bácsi, Tanár úr, Karcsikám, milyen boldogok voltunk ezen a tragikus pályán."MTVA Sajtó- és Fotóarchívum
2016.02.15. 08:03
Szinhaz.hu
Görgey-komédiát mutatnak be Salgótarjánban
Február 15-én tartja a Komámasszony, hol a stukker? című vígjáték premierjét a Zenthe Ferenc Színház.Ajánló a darab elé:Öt ember, történelmünk öt prototípusa, egy zárt helyiségben. Mindenkinek az a célja, hogy kijusson innét, kivéve azt, aki éppen a hatalmat (a stukkert) birtokolja és használja. Van kulcs a kivezető kapuhoz, fel van akasztva, de akinél a revolver, az mindig megakadályozza, hogy a többiek leakasszák. A stukker körbejár, mindenki másképp gazember és másképp kiszolgáltatott a hatalombitorlás komédiájában. Mint kiderült, az 1966-ban keletkezett mondanivaló semmit nem vesztett aktualitásából a rendszerváltással, a Nagyszovjet Birodalom széthullása után sem. Nyilván nem véletlen, hogy 1990-től nemhogy elapadtak volna, hanem sűrűsödtek a „Stukker” bemutatói nemcsak itthon és az egykori keleti blokk országaiban, hanem a nagyvilágban is, Londontól Amerikáig. A szerző ebben a komédiában azért röhög és röhögtet, nehogy a világ folyása láttán sírva fakadjunk…Képekben az előadásról: Fotók: Zenthe Ferenc Színház 1.2.3.4.5.6.7.8.9.Görgey GáborKomámasszony, hol a stukker?vígjáték 1 részben, kb. 95 percCuki, az alvilágból ........ Máté Krisztián A Méltóságos ........ Jakab Csaba K. Müller ........ Farkas Zoltán Kiss, az intellektuel ........ Borbíró András Márton, a videéki ........ Albert Péter Rendező ........ Halasi Imre Dramaturg ........ Sándor Zoltán Asszisztens ........ Pünkösdi Mónika Díszlet, jelmez ........ Laczó HenrietteKellékes ........ Verebélyi DávidJelmeztár ........ Teleki KatalinDramaturg ........ Sándor ZoltánAsszisztens ........ Pünkösdi MónikaDíszlet-Jelmez ........ Laczó Henriette Rendező ........ Halasi ImrePremier:2016. február 15., 19 óraTovábbi előadások:2016. február 16., 19 óra2016. február 17., 19 óra2016. február 18., 19 óra2016. február 19., 19 óra2016. február 22., 13 óra2016. február 23., 10 óra és 13 óraHelyszín:József Attila Művelődési és Konferencia KözpontSalgótarján, Fő tér 5.
2016.02.14. 14:13
Szinhaz.hu
"A Bánk bán nemcsak feladat, ügy is" - Békéscsabán a Katona-darab
Katona József művéből készül előadás a Békéscsabai Jókai Színházban.A Békéscsabai Jókai Színház ajánlója:Katona József Bánk bánja eddig kétszer szerepelt a Jókai Színház repertoárján. 1956-ban Vass Károly és Bende Miklós rendezte, a címszerepet Iványi József és Kiss Ferenc játszotta. 1975-ben Orbán Tibor rendezésében, Áts Gyulával a főszerepben mutatták be a drámát. Akad még valaki, aki emlékszik az akkori szereposztás II. Endréjét alakító Gyurcsek Sándorra, vagy Gálfy Lászlóra, aki Biberachot játszotta?Az olvasópróbán Seregi Zoltán igazgató így fogalmazott: "Legnagyobb nemzeti drámánk színrevitele érzékeny pont, ezért is komoly előkészületeket igényel. Nagyon sokat ígérő Szabó K. István rendezői koncepciója, és olyan előadást szeretnénk létrehozni, amely élvezetes az átlagnézőnek, de az igazi színházi ínyenceknek is valódi csemege. Zalán Tibor dramaturg felfrissítette a dráma nyelvét, hihetetlen érzékenységgel és tehetséggel modernizálta a szöveget, „átvezette” – ahogyan ő fogalmaz – a mai korra, s mindezt észrevétlenül."Fotó: Locskai HenriettA direktor ezután köszöntötte a produkció népes csapatát, a társulat „hazai” tagjait és a vendégművészeket: Szabó K. István rendezőt, aki korábban többek között a nagyváradi Szigligeti Színház művészeti igazgatója volt, a címszerepre meghívott Demeter Andrást, aki számos szerep mellett a temesvári Csiky Gergely Színházat irányította, jelenleg a román tévé produkciós vezetője. Nagy taps fogadta Földesi Ágnest, aki Füzesgyarmaton született, a Jókai Színház Színiiskolájában végzett és megnyerte ősszel a Melinda szerepére kiírt castingot. Végül Verebes Ernő zeneszerzőt üdvözölte, aki először dolgozik Békéscsabán. - Bánk bánt rendezni, Katona drámájával foglalkozni nem egyszerűen feladat, hanem ügy is – szögezte le Szabó K. István. – Előadásunkban nem a történelmi, hanem az emberi viszonyok játszanak főszerepet, Bánk bánban először az embert keressük meg, utána a nemzetit, mert ember nélkül nem lehet nemzeti. Divat manapság a színházban is egyik vagy másik oldalra állni, én középen szeretnék maradni, az örök színházi értéket felmutatni. A dráma az egyensúlykeresésről szól, miközben a világ kibillent az egyensúlyból, és az ember ebben a viharban, szétszedett állapotok közepette próbálja az egyensúlyt újra megkeresni. Bele is bukik, mert a szélsőségek erősebbek, és a világ butább annál, mint hogy befogadná.Szabó K. István, Zalán Tibor, Seregi Zoltán (Fotó: Locskai Henriett) - Nagyon nehezen volt érthető a szöveg. Hiába ismertem a szavakat, úgy fűzte Katona a mondatokat, hogy gőzöm sem volt, mit jelentenek, ráadásul ötös és hatodfeles jambusokban írt – avatott be Zalán Tibor a dramaturgiai műhelytitkokba. - Először is lefordítottam magyarra, megtartottam minden mondandót, húztam, írtam, húztam, írtam. A legfontosabbakat természetesen megtartottam. A szöveg negyedét húztam ki, voltak logikai gondok szerepeknél, szituációkban. Az átiratnál jobban szeretem az átvezetés szót, ami azt jelenti, hogy a régi nyelven írott szöveget átvezetem modern nyelvre, hogy a mondat mondható, a szöveg érthető legyen, de nem változtatom meg a tartalmát. Katona kitűnő író volt, de kevésbé jó dramaturg. A zenéről Verebes Ernő annyit árult el, hogy kamarazenekar játszik majd, főleg rézfúvósok és néhány ütős, így katonás hangzást kapunk, amit ellenpontoz az árva gyerekek kórusa.Fotó: Locskai Henriett Az előadásban II. Endre király szerepét Presits Tamás, Gertrudis királynét Kovács Edit, Ottó meráni herceget Czitor Attila játssza. Mikhál bánként Mészáros Mihályt, Simonként Katkó Ferencet, Petúrként Bartus Gyulát láthatja a közönség. Biberachot Tege Antal, Tiborcot Jancsik Ferenc kelti életre. Jelmeztervező Rátkai Erzsébet, díszlettervező Mira János, bemutató: március 11-én. Békéscsabai Jókai Színház/Niedzielsky Katalin
2016.02.12. 12:05
Szinhaz.hu
Húsz év után válik Nemcsák Károly
Több mint két évtized után vége Nemcsák Károly házasságának. A Blikk úgy tudja, hogy a döntést a József Attila Színház igazgatójának felesége, Darvasi Ilona hozta meg.
2016.02.12. 11:12
Sztarlimonade.hu
21 év után tönkrement Nemcsák Károly házassága
A Blikk információi szerint 21 év után válik Nemcsák Károly és felesége. A döntést a József Attila Színház igazgatójának felesége hozta meg. Forrás: Nők Lapja Café: 21 év után tönkrement Nemcsák Károly házassága
2016.02.12. 03:52
Nlcafe.hu
Top Dogs - Budapesten Sebestyén Aba rendezése
A budapesti közönség előtt jól ismert előadás érkezik a Szkénébe Dunaújvárosból február 10-én, hiszen a Katona József Színház Kamrájában 14 éve műsoron van a topmenedzserekről szóló Top Dogs. A Sebestyén Aba rendezte vendégjáték az irónia, a játékosság és a mozgásszínház felől közelít a műhöz. Végeredményében drámaibb és misztikusabb nagy elődjénél.“Nagyon aktuális a történet, az agymosásról van szó. Meddig mehet el az ember, tűrve az agymosást? Meddig tűrje a megaláztatást? Meddig képes beállni a sorba és bólogatni? Ebben élünk most is. Kinek a számára ne lenne ismerős a félelem, a rettegés, a kiszolgáltatottság, a biztonság elvesztése? Szerencsésen találkozik a Top Dogs témája a mai hihetetlen skizofrén politikai és társadalmi helyzettel. Milyen szinten lehet űzni a kapitalizmust, hogy csak a pénz, a fogyasztás, a betagozódás a fontos? Mekkora probléma a munkanélküliség? Milyen egyéni és családi tragédiákhoz vezethet, ha máról holnapra elveszíted az állásod?” – Sebestyén Aba, rendező az előadásrólA SZKÉNÉ AJÁNLÓJA A DARAB ELÉ: A darab népszerűségét talán az egyre aktuálisabb témája adja: harmincas csúcsmenedzserek munka nélkül. Mindannyian elvesztették az állásukat. A jövőbeli munka reményében részt vesznek egy speciális, személyiségfejlesztő tréningen. Szerepjátékokat játszanak, hogy újra visszakerüljenek az üzleti élet körforgásába. Előadás menedzserekről, de nem csak menedzsereknek!A TOP DOGS azokról a munkanélküliekről, illetve az egykori 'nagykutyákról', közép és felső vezetőkről szól, akiknek kezében elbocsátásuk előtt a hatalom szálai összefutottak. Röviddel ezelőttig még támadhatatlannak tűntek, s most egyszer csak hirtelen a vállalat szerkezetváltása, redimenzionálása, megszűnése miatt elküldik őket.Néhány ilyen elbocsátott sztármenedzsert ismerünk meg egy stresszoldó tréningen (Outplacement-irodában). A stresszoldó tréning amerikai találmány és az imidzsükre kényes konszernek gátlásaiból él, amelyek kvalifikált és gyakran több éves gyakorlattal rendelkező alkalmazottakat bocsátanak el. Egyetlen nagyfőnök sem rúgja ki élvezettel a jobb kezét, különösen nem, ha az elbocsátásból származó konfliktusok árthatnak a cég hírének. Tehát sok vállalkozó megpróbálja az elbocsátott esését kipárnázni, úgyhogy segítséget nyújt egy új állást keresni.Hogyan történik mindez? Az egykori nagykutyák a színészekhez hasonló képzést kapnak. Beszéd-, mozgás- és tartásgyakorlatok, szerepcserék, kis pszichodrámák alkotják az elsajátítandó anyagot. A kemény pszichikai és fizikai edzés során felszínre törnek a legintimebb szituációk. És mindez üzletté válik ebben a speciális intézményben, amelynek "termékéért" keményen fizetnek a konszernek.A Top Dogs sohasem akar egyoldalúan felelőssé tenni, vagy ideológiai jelszavakat hangoztatni. Az sem célja, hogy pusztán megütközést keltsen. Inkább a felismerést tartaná fontosnak, azt, hogy felébressze a nézők érzékenységét olyan folyamatok iránt, amelyek sok érintettben szégyenkezést váltanak ki, jóllehet tudják, nem 'vétkesek'. Hogyan is tehetnének elbocsátásukról, csak mert az ipar és a szolgáltatók egyre radikálisabban próbálnak meg emberi erő nélkül működni?Az előadás bekerült a 7óra7.blog.hu által felkért kritikusok által összeállított 2015 legjobb 40 előadása közé is! “Akármennyire távolinak is tűnik a kibukott és munka nélkül maradt csúcsmenedzserek lélektani újraépítkezésének a története, van vele dolgunk – még ha nem is mindig világos, hogy mi az a dolog. Sebestyén Aba játékosan ironizáló rendezése a mélyben és a komikumban egyaránt otthonosan mozog, az én elvesztéseinek egyéni történeteit többek között mozgásszínházi elemekkel önti friss formába. És noha a belepakolt poénok egyik-másika túlcsordul, az előadás élvezetes módon készteti a nézőit szembenézni olyan dolgokkal, amikkel nem szeretünk.” (7ora7.blog.hu)TOP DOGS Anna Bosch: LAPIS ERIKA Sebastian Silver: CSADI ZOLTÁN Mark Zepter: FRITZ ATTILA Patrik Stihl: GASPARIK GÁBOR Hugo Müller: KISS ATTILA Lili Swarovski: TŐKÉS NIKOLETTA David Singer: GULYÁS HERMANN SÁNDOR Emili Schöller: POLGÁR LILLA tervező: HOTYKAI EVELIN zeneszerző: BOROS CSABA fordító: KOTTE EDITNÓTI JUDIT koreográfus: GYÖRFI CSABA a rendező munkatársa: FARKAS ERIKDUBAI PÉTER rendező: SEBESTYÉN ABA
2016.02.10. 16:48
Szinhaz.hu
Rossz híreket közölt a József Attila Színház
A színház a nézők megértését kéri. [Dátum: 2016.02.10. 09:26]
2016.02.10. 09:26
Zene.hu
Tar Sándor beszervezéséről készül darab a Katonában - Interjú a szerzővel
Február végén Ménes Attila Bihari című drámáját mutatja be a Katona József Színház a Sufniban, Máté Gábor rendezésében. A mű keletkezéséről, a Kádár-korszak ügynökvilágáról és a darab színpadi adaptációjáról kérdezte a szerzőt a Katona blog. Mikor írtad a Biharit? 2013-ban és úgy lett ebből hír, hogy a Magyar Narancsban készült velem egy interjú egy korábban megjelent regényem kapcsán és megkérdezték, min dolgozom éppen. Mondtam, hogy a Biharin. Olvasták a Klub Rádióban ezt az interjút, behívtak beszélgetni, és az adást hallotta Máté Gábor, és érdekelni kezdte a Bihari története. Megkeresett a facebookon és elkérte a darabomat, én pedig örömmel odaadtam.Fotó: Dömölky DánielHogyan kezdődött a Bihari története – miről szól, milyen történet ez?A kádári titkosszolgálatoknak a művészeti életből is számos embert sikerült beszervezniük, és mindenkit más alapon zsaroltak meg, hogy elérjék, hogy együttműködjön a hatóságokkal. Ez a történet egy jelentős magyar írónak, Tar Sándornak a beszervezéséről szól és arról, hogy a szocializmus bukása után Tar ügynökmúltjának híre kipattant. Itt jegyezném meg, hogy a darabbeli figurába más, egyéb karaktereket is belesűrítettem, tehát nem csupán és nem kizárólag Tarról van szó, akadt számos más bukás is a közelmúltban, ami nagy figyelmet keltett. A darabban szereplő Sándornak legszűkebb baráti köréről, a demokratikus ellenzék néhány kulcsfigurájáról kellett információkat adnia. Ennek a darabnak a címszereplőjét, a Bihari fedőnevű ügynököt a homoszexualitásával zsarolták. Ezt biztosan tudták róla, mert szinte mindenkit figyeltek az országban, akár itthon tartózkodott, akár - jelen esetben - külföldön. A darab címszereplője az NDK-ban dolgozott pár évig, ahová sok fiatal szakmunkás ment ki dolgozni szervezett keretek között, azért, hogy a fejlettebb NDK-s termelési kultúrát megtanulják a német nagyipari üzemekben. A főszereplő Lipcsében kapott munkát, majd amikor visszajött Magyarországra, a hatóságok számára világossá vált, hogy fogást találhatnak rajta: egy neves író, aki homoszexuális... Az ügynököt nagyon szerették a kortársai, nagyra tartották írásművészetét, feltétlenül megbíztak benne. Egy olyan világról írt, mely a társadalom legalsó szintje, az ipari munkásság tagjairól: a vidékről felhozott, nagyvárosi, ipari üzemi dolgozók életét mutatta be. Hideg gépolaj- és vasreszelékszagú gyárcsarnokok emberi viszonyait, tragédiáit és magányát vetette papírra. Noha maga nem volt értelmiségi, mégis jól be tudott illeszkedni az írók, költők, szamizdatosok köreibe. Nagyon sokáig káros munkát végzett, a legközelibb barátaira spicliskedett, akik ezért állásvesztéssel, lakásuk bepoloskázásával és rendőri zaklatással bűnhődtek. A rendszerváltás után azonban kiderült az ügynökmúlt, mégpedig úgy, hogy azokon a más-más szereplőkkel történt illegális találkozókon, amelyekről a részletes ügynöki jelentések beszámoltak, a megfigyelt célszemélyen kívül egyetlen állandóan jelenlévő volt csak, s logikus, hogy ő szivárogtatta ki a bizalmas információkat. Ez a lelepleződés óriási megdöbbenést keltett. A darabban, ahogy a valóságban is, a bukott ügynök alkohollal próbálja kompenzálni a súlyos depresszióját és a lelkiismeret-furdalását, míg 2005-ben, egy szombati napon, egy róla szóló televíziós beszélgetést követően a halálba itta magát. Egy másik író minősíthetetlen hangnemben beszélt róla, amit Sándor nem tudott elviselni, ezért lement a sarki kocsmába, ahol vett egy demizson pálinkát és inni kezdett.Fotó: Dömölky DánielKiírtad magadból ezt a történetet?Nem, úgy gondolom, hogy ezt nem lehet kiírni. Nagyon jó barátom volt Tar, nagyon szerettem őt, mint mestert és embert. A ’80-as évek elejétől a haláláig jó barátok voltunk. Több olyan embert is ismerek, aki az ellenzéken belül mozgott: amikor Pestre költöztem Debrecenből, kalandvágyból és érdeklődésből beszálltam a szamizdatok terjesztésébe, és több alak volt, akiről megdöbbentő módon derült ki, hogy beszervezték: olyan emberek, akikről soha az életben nem gondoltam volna ezt. Jó emberek, akik nyíltszívűek és őszinte kedvességgel néztek a szemembe. Felfoghatatlan számomra a mai napig, és ezért írtam meg a Biharit. Van egy olyan pszichológiai jelenség, amit úgy hívnak, az ősbizalom elvesztése: ez gyerekeknél szokott megtörténni, olyan esetben, amikor pl. a szülei alkoholisták és bántják. Ekkor megtörténik a világ felé való bizalom és nyitottság elvesztése, ami után már senkiről sem tudják elhinni, hogy jó, igaz és őszinte ember. Velem is ez történt, és nagyon rossz érzés, amit megpróbáltam feldolgozni valahogy, ezért is született meg ez a mű. Túl lenni lehet rajta, de magamban nem tudtam visszaállítani az ősbizalmat a világgal szemben. Ezzel a sokkhatással most már együtt kell élnem: bármi beleférhet egy emberbe, akiről azt gondoltam, ismerem és elfogadom, mégis minden napban benne van, hogy sosem tudhatom, mi derül ki róla. Itthon az ügynökkérdés nincsen rendezve. A környező országokban, a volt NDK-ban és Csehországban nyilvánosságra hozták az adatokat, ami biztosan sok áldozattal járt és rengeteg ember kerülhetett lehetetlen helyzetbe a múltja miatt. Ezek az emberek a beszervezés során nagy valószínűséggel sarokba voltak szorítva. Én azonban azt gondolom, hogy ezeket a történeteket borítani kell, mert időrőlidőre a csendből felbukkannak nevek és mindenki azokkal foglalkozik, pedig több ezer név van még rajtuk kívül. Nagyon szorongató és mocsaras ez az egész.Szerinted az őszinte lelkű embereket könnyebben lehetett beszervezni, mert ők féltek és nehezebben mondtak nemet?A Bihari főszereplője a valóságban egy végtelenül őszinte és kedves, jóindulatú ember volt, de minden eset más, és a jól kidolgozott módszereiknek köszönhetően a kommunista titkosszolgálatok sokakat nyakon tudtak csípni. Nem tudom, hogy van-e bármilyen reláció az őszinteséggel. Az biztos, hogy voltak, akik nemet is tudtak mondani a III/III-as ügyosztály tisztjeinek. Ehhez szilárd jellem, bátorság, ész és műveltség, polgári kultúra kellett.Fotó: Dömölky DánielÚgy gondolod, hogy következmények nélkül lehetett nemet mondani a beszervezésre?Az ügynökök sokféleképpen dolgozták fel azt, hogy ügynökök – voltak, akik azonnal elmondták a barátaiknak, hogy jelenteniük kell róluk, volt olyan, aki kitalált jelentéseket írt és volt, aki egyáltalán nem jelentett, ezért őt kizárták a titkosszolgálatok. Nyilvánosságra került információk szerint ezt meg lehetett csinálni, aminek olyan következményei fordulhattak elő, hogy az ellenszegülő karrierje megrekedt – pl. tanársegédből soha nem léphetett elő egyetemi adjunktussá, vagy elveszítette az állását. Aki együttműködött, az fizetésemelést kapott, vagy pl. ahogyan a darabban is történik, szőnyeget és telefonvonal bekötését – amire akkoriban több éves várólista volt - ígértek az információkért cserébe. Külföldi utazásokat intéztek el az ügynököknek, ami nagy szó volt, mert háromévente lehetett engedélyt kapni, vagy autóval próbáltak egyeseket lekenyerezni, amire szintén több évet kellett várni. Az emberek az életükről és a gyerekeik későbbi életéről döntöttek, egzisztenciális okokat vettek figyelembe.Amikor megtudtad, elkezdtél ellenbizonyítékokat keresni? Mennyit és mikor beszéltetek, miután kiderült?Megjelent egy leleplező újságcikk, amire a magyar értelmiségi sajtó ráugrott és hónapokon át vitacikkek követték egymást. Nem kellett keresnem, hogy ez igaz-e vagy nem, mert sajnos 100%-osan pontos információ volt. A sajtó sokat foglalkozott ezzel az üggyel, pro és kontra érvek, vélemények láttak napvilágot. A legszélsőségesebb vélemény a fentebb említett TV interjúban hangzott el, ebben azt mondták, takarodjon a magyar irodalomból ez az illető. "Bihari", akinek a valóságban "Hajdú" volt a fedőneve, nem tudta kezelni ezt a helyzetet, bezárkózott. Velem kivételt tett, mert elfogadott, mint „hasonszőrűt.” Miután leleplezték, a halála előtt kétszer beszéltem vele és megkértem, hogy ne foglalkozzon ezzel, mert ő nagyon jó író, és semmi más nem számít. De beleesett egy kátyúba és nem lehetett már őt kihúzni ebből. Rengeteget ivott, gyógyszeres kezelést kapott, a pszichiátriára többször vissza kellett mennie. Megtörtént eset, hogy a kocsmába anyaszült meztelenül ment le, és ezt nem vette észre. Az is megtörtént, hogy a vonaton utazva vadidegen embereknek mesélte el legbensőbb titkait. Nagyon sajnálta és mérges volt, hogy miért pont ő az, aki elviszi a balhét sok más ügynök helyett is – bízott abban, hogy a múltjának ez a része élete végéig titok marad. A tartótisztje is megígérte neki, hogy ez soha nem fog napvilágra kerülni. Ennek ellenére megtudta a világ, aminek következtében elveszítette a barátait.Fotó: Dömölky DánielMennyi a fiktív rész és mennyi a valóság ebben a történetben?Bizonyos momentumok nyilvánosak: Tar háttere, az NDK-s múltja, a beszervezése, és az, hogy kikről jelentett. Ezeket a fix pontokat kötöttem össze, vannak benne kitalációk, ugyanakkor van fogalmam a munkásvilágról, mert én is ipari szakközépbe jártam, ipari üzemekben dolgoztam, szakadt ruhájú, svájci sapkás emberek között mozogtam. Ismertem ezt a világot és el tudtam képzelni, milyen közegben élhetett maga a főhős, nem volt megerőltető ennek a miliőnek a leírása. A szereplőnevek fiktívek, ugyanakkor van olyan keresztnév, amely mögött igazi, ma is ismert ember áll.Miért érezted fontosnak, hogy ezt megírd?Kötelezőnek éreztem, nem akartam megspórolni ezt a fájdalmas munkát, még akkor sem, ha nehéz és szomorú dolgokat kellett leírnom. Soha nem lehetek nyugodt, és azzal a gondolattal meg kellett barátkoznom, hogy nem tudhatom, hogy a másik emberben mi játszódik le, soha nem bízhatok meg bennük. Ezt össze kell egyeztetni azzal, hogy egy új ismeretség kezdetén mégis képes legyen az ember tisztán átadni magát egy új kapcsolatnak, hiába dolgozik a tudatomban, lelkemben a kisördög.Mi a szereped a próbákon?Máté Gábor megengedte, hogy részt vegyek a próbákon, azzal a feltétellel, hogy jól viselkedem. Néha belekotyogok a munkába, mert nem bírom visszafogni magam. A szereplőket alakító színészek fiatalok, akik nem éltek abban az időben, vagy még gyerekek voltak akkor, amikor az ügynökrendszer volt. Elmagyarázok nekik kifejezéseket, poénokat, esetenként tárgyi dolgokat. Ha megkérdeznek, akkor miértekről mondom el a véleményemet, illetve olykor tippeket is adok, színpadi szempontokból hogyan lenne jó megoldani a jeleneteket (pl. hogy szerintem hogyan kell lóbálni fenyegetően egy gumibotot). Szeretem a Katona József Színházat, és noha nem vagyok színházi ember, a kezdetektől fogva volt egy homályos elképzelésem, milyen lesz majd viszontlátni a darabot színpadon. De leginkább csak ámulok-bámulok, hogy miként kapnak a mondataim testet, mélységet és művészi kifejezőerőt. Nekem óriási élmény, hogy itt lehetek, és nagyon örülök, hogy együtt dolgozhatunk ezen az előadáson.szöveg: Csikós Kornéliafotók: Dömölky Dániel
2016.02.10. 06:00
Szinhaz.hu
Díszítőt keres a József Attila Színház
Munkalehetőség.A József Attila Színház azonnali munkakezdéssel, színházi gyakorlattal rendelkező DÍSZÍTŐ munkatársat keres! Jelentkezéseket az info@jozsefattilaszinhaz.hu címre várnak!
2016.02.08. 11:01
Szinhaz.hu
Művészeti főtitkárt keres a József Attila Színház
Álláslehetőség. A József Attila Színház azonnali kezdéssel, több éves színházi tapasztalattal rendelkező művészeti főtitkárt keres. Jelentkezni fényképes önéletrajzzal, fizetési igény megjelöléssel a gazdig@jozsefattilaszinhaz.hu e-mail címen lehet február 20-ig.
2016.02.06. 14:07
Szinhaz.hu
Rékasit újra megoperálják
A József Attila Színház törölte a darabot, amiben főszerepet játszott volna.
2016.02.05. 16:28
Nepszava.hu
Rékasi Károly nem tud színpadra állni - Közlemény
A József Attila Színház sajnálattal tudatja, hogy Rékasi Károly nyári motorbalesetből származó sérülései nem gyógyultak megfelelő ütemben, ezért újabb operációra van szüksége.A nem várt fejlemények miatt a február 6-ra, szombatra tervezett Feketeszárú cseresznye című előadást a színház nem tudja megtartani, a jegyeket visszaváltja.A József Attila Színház legfontosabb szempontnak minden körülmények között színészei, alkotói és dolgozói egészségét és biztonságát tekinti, ezért Rékasi Károly színpadra lépésével, teljes gyógyulása érdekében előreláthatólag évad végéig nem számol. Az ebből következő műsorváltozásokért a közönség megértését és türelmét kérjük. A színház vezetősége, minden tagja és dolgozója egy emberként áll Rékasi Károly mögött, felépüléséhez minden támogatást megad és bízik benne, hogy a kollégák, barátok és a közönség legnagyobb örömére hamarosan visszatérhet a színpadra.A Színház folyamatosan tájékoztatja a sajtót a fejleményekről.Budapest, 2015. február 5. Nemcsák Károly igazgató
2016.02.05. 14:47
Szinhaz.hu
Meghalt Kőrösi Zoltán író
Tragikus hirtelenséggel, szívroham következtében pénteken elhunyt Kőrösi Zoltán író, dramaturg, forgatókönyvíró - erősítette meg az Origo hírét az MTI-nek Mészáros Sándor, a Kalligram főszerkesztője. Kőrösi Zoltán 1962. március 14-én született Budapesten. 1987-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) magyar-történelem szakán szerzett diplomát. 1986-tól szabadúszóként kritikákat, esszéket publikált. 1990-től a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője, 1995-től főszerkesztője, 2002-től 2007-ig művészeti főszerkesztője volt. 1995-96-ban ő szerkesztette az Írószövetség Fiatal Írók József Attila Körének JAK-füzetek című sorozatát. 2008 szeptemberétől 2010 decemberéig a Litera.hu irodalmi oldal főszerkesztőjeként dolgozott. Volt a Szépírók Társaságának alelnöke, 2010-től 2012 decemberéig a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumána