Erkel Színház

Programok, színdarabok, kritikák, cikkek az Erkel Színházról.

„Kidolgozott izomzat, maníroktól mentes mozgás”
Az operaház vezető magántáncosa 32 éves korára számos rangos szakmai díj birtokosa, s rengeteg klasszikus balettfőszerep megformálója. Legfrissebb Erkel Színház-i premierje alkalmából pályafutásáról, kardélen táncolásról, s arról beszélgettünk, miként lesz egy hétéves kisfiúból balett-táncos.
szerda, 15:48
Magyarnarancs.hu
Shakespeare korának hatása - Öltözéktervezési pályázatot hirdet a Szabad Tér Színház
Shakespeare korának hatása - Öltözéktervezési pályázatot hirdet a Szabad Tér Színház
A Budapesti Nyári Fesztivált szervező Szabad Tér Színház "Shakespeare korának hatása a mai divatra" címmel öltözéktervezési nyílt pályázatot hirdet akkreditált művészeti képzést folytató oktatási intézmények hallgatói számára.A terveket digitális formában várják április 30-ig, a zsűri - Bán Teodóra, Erkel László KENTAUR és Náray Tamás - által kiválasztott munkákból kiállítást szerveznek a Margitszigeti Víztorony Visual Art galériájában.Az eredményhirdetés időpontja: május 15, a kiállítás tervezett megnyitója: június 20.Középosztálybeli londoni nők öltözéke, 1570 körülA pályázatról bővebben:SHAKESPEARE KORÁNAK HATÁSA A MAI DIVATRA Öltözéktervezési pályázat Shakespeare születésének 450. évfordulójáraA pályázat kiírója: Szabad Tér Színház Nonprofit Kft.I. Tárgya és célja2014 nyarán a Szabad Tér Színház Shakespeare születése 450. évfordulójának megünneplésére készül a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A Szabad Tér Színház meghívására Magyarországon, a Margitszigeten mutatja be a londoni Globe Színház azt az angol nyelvű Hamlet előadást, mellyel az író születésének jeles évfordulója alkalmából körbeutazzák a világot. 2014. június 20-21-22-én ennek kapcsán Shakespeare Fesztivált szerveznek a Margitszigeten: olyan előadásokat, koncerteket, kiállításokat láthat majd a közönség, amelyek újragondolva mutatják be Shakespeare világát. A fesztivál a legkülönfélébb művészeti ágakon keresztül idézi majd meg a szerzőt - lesz többek között dráma, jazz, slam poetry, báb, textil, grafika, vetítés, installáció is.II. HáttérA Szabad Tér Színház a főváros legnagyobb befogadóképességű és sok évtizedes hagyománnyal rendelkező nyári játszóhelyén, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon rendezi meg a Budapesti Nyári Fesztivált. A kőszínházak zárása után 3 nyári hónap (június, július, augusztus) során megrendezésre kerülő rendezvénysorozat célja, hogy a budapesti és a Budapestre látogató hazai és külföldi, kultúrára fogékony közönség számára több műfajban minőségi szórakozási lehetőséget nyújtson. A Shakespeare Fesztivál programjai a Margitszigeti Nagyszínpad környezetében: a Víztorony kilátó Visual Art galériájában, a Víztorony udvarán és a Margit-romoknál kerülnek megrendezésre.III. A pályázat témája és elemeiNYÍLT PÁLYÁZAT – AKKREDITÁLT MŰVÉSZETI KÉPZÉST FOLYTATÓ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK HALLGATÓI SZÁMÁRARésztvevők köre: A pályázat nyilvános, amelyen egyénileg vagy alkotói csoportként lehet részt venni. A pályázás feltétele az akkreditált művészeti képzést folytató oktatási intézményi aktív hallgatói jogviszony.Feladat: Öltözéktervek készítése Shakespeare korának hatása a mai divatra címmel.Téma: Az I. Erzsébet korabeli angol reneszánsz női és férfi viseletek – ruházat, kiegészítők, fejfedők, lábbeli, fehérnemű – lehetséges inspirációs forrásként való megjelenése a mai divatban.A pályázat irányelvei: a korszak stílusjegyeinek hatása, egyes elemeinek megtartása, újraértelmezése, továbbgondolása, parafrázisa, reflexiója – tartalmi, formai és anyagbeli megkötések nélkül.Lehetséges kategóriák: alkalmi és hétköznapi hordható ruházat / casual wear / haute couture / pret-a-porter / jelmez / kreatív design / divatszobrászat.George Gower: I. Erzsébet, "Armada portré", 1588 körülIV. DíjazásA beadott tervek – e pályázati kiírás keretein belül – nem kerülnek megvalósításra.A kiválasztott és díjazott pályaművek a Margitszigeti Víztorony Visual Art galériájában kerülnek kiállításra vetített formában.A beérkezett tervekből a zsűri kiválasztja a kiállításon bemutatásra kerülő pályamunkákat. Ezek közül 3 terv készítőjét pénzjutalomban részesítik: 1. díj 50.000 Ft. 2. díj 30.000 Ft, 3. díj 20.000 FtA beérkező munkák mennyiségének és minőségének függvényében a kiállításhoz tervezett katalógusba is bekerülnek.A zsűri tagjai:Bán Teodóra – a Szabad Tér Színház igazgatója és művészeti vezetőjeErkel László KENTAUR – díszlet- és jelmeztervezőNáray Tamás – divattervezőV. Pályázati dokumentációA pályázati anyagok kizárólag digitalizált formában lehet beküldeni, az alábbiak szerint:- öltözékterv rajzok, digitalizált formában- fekvő formátumban- 4:3-as vagy 19:9-es képarányban- minimum 1024 x 768 pxl felbontásbanVI. Pályázati határidő és értékelésA pályázat kiírásának időpontja: 2014. március 28. Leadási határidő: 2014. április 30.Leadási paraméterek a pályázó nevének és adatainak (elérhetőség, e-mail és telefon, intézmény neve, szak, évfolyam) feltüntetésével: - elektronikus úton a sajto@szabadter.hu címre- adathordozón személyesen vagy postai úton: Szabad Tér Színház, 1122 Budapest, Városmajor 6835/17 hrsz. Érdeklődni: Miklós Melánia, sajto@szabadter.hu Eredményhirdetés: 2014.05.15.
szerda, 07:00
Szinhaz.hu
Moór Marianna és Barkó György életműdjas - Szakmai díjakat osztottak
Moór Marianna és Barkó György életműdjas - Szakmai díjakat osztottak
A színházi világnap alkalmából az idén is odaítélték a Gobbi Hilda-életműdíjat, a Soós Imre- és a Vámos László-díjakat, valamint a Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központjának elismerését, a Hevesi Sándor-díjat. Döntött a kuratórium a Kállai Ferenc-életműdíjról és a Szabadtéri Színpadok Szövetsége az Amphiteátrum-díj idei nyerteséről is.A MASZK gálának a Szegedi Nemzeti Színház adott otthon, a teátrum színpadán többek közt Molnár Piroska, Felföldi Anikó, Haumann Péter és Gyabronkai Zsuzsa is fellépett, a házigazda a Nemzet Színésze, a társulat Kossuth-díjas művésze, Király Levente volt.Földes Eszter és Nagy PéterA MASZK és a kulturális tárca által alapított Gobbi Hilda-életműdíjat az idén Barkó György színművész kapta – közölte a csütörtöki szegedi díjátadó gálát szervező MASZK Országos Színészegyesület az MTI-vel.A pályakezdő tehetségek elismerésére létrehozott Soós Imre-díjat Földes Eszternek, a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagjának és Rák Zoltánnak, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészének ítélték oda.A Vámos László-díjjal Szikora János rendezőt, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatóját jutalmazták. Az elismerést az 1996-ban elhunyt Kossuth-díjas rendező, Vámos László emlékének megőrzésére alapította Psota Irén, a Nemzet Színésze.Moór MariannaA Kállai Ferenc-életműdíjat Moór Marianna Kossuth-díjas színművésznőnek, a Pesti Magyar Színház tagjának és Mészáros Lászlónak, a Pesti Magyar Színház világosítójának ítélték oda.Az Amphiteátrum-díjat Hegedűs D. Géza Kossuth-díjas színművész, a Vígszínház tagja kapta. Hevesi Sándor-díjjal Erkel László Kentaur díszlet- és jelmeztervezőt, Kozma András dramaturgot, műfordítót, a Nemzeti Színház tagját és Silló István karmestert tüntették ki.Hegedűs D. GézaA Hevesi Sándor-díjat a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) Magyar Központja kezdeményezésére alapították 1998-ban. Az idén az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott díjat azoknak ítélik oda, akik sokat tettek a magyar színház nemzetközi elismertetéséért.Forrás: Színház.hu, MTI
03.27. 19:14
Szinhaz.hu
hirdetés
Egy színpadon a négy nagy balett-társulat az Erkelben
Egy színpadon a négy nagy balett-társulat az Erkelben
Április 5-én és 6-án az Opera balettegyüttese mellett a három nagy vidéki társulat, a Győri Balett, a Szegedi Kortárs Balett és a Pécsi Balett egy estén lép színpadra, míg 7-én alternatív, független társulatok produkcióit láthatja a közönség az Erkel Színházban. Április 5-én és 6-án a Pas de quatre14-estekkel a tavaly elindított hagyományt viszi tovább az Opera: a cél, hogy Magyarország négy nagy társulata egy estén, egy színpadon álljon közönség elé.Szegedi Kortárs Balett: Rítus (fotó: opera.hu)A Győri Balett Velekei László Kodály című alkotását, a Pécsi Balett Zachár Lóránd Hullámzó talaj című koreográfiáját, a Szegedi Kortárs Balett pedig a Rítus című Juronics-kompozíció egyik felvonását hozza Budapestre, hogy az ország legnagyobb befogadóképességű színházában egy estén teremtsenek táncünnepet. A Magyar Nemzeti Balett a különleges Petite Mort-t adja elő.A Pas de quatre14 harmadik napján, április 7-én rendezik meg a TáncTrend14 – alternative estet, ahol a közönség az alternatív, független társulatok produkcióit is láthatja az Erkel Színházban. Válogatott műfaji összeállítást tekinthetnek meg, amelynek része a néptáncelemekre épülő Vári Bertalan-koreográfia, a Magyar táncok 2014, Budai László tangó show-ja, a Historia del tango és Góbi Rita társulatának előadása, a Gyöngyhalászok.A színpadi programot követően az Erkel Színház vendégei maguk is táncosokká válhatnak: jelképes részvételi díj ellenében Budai László vezetésével a Nagybüfében sajátíthatják el a tangó alapjait, miközben akár a Magyar Nemzeti Balett, vagy a vendégtársulatok művészeivel is együtt táncolhatnak.Forrás: Operaház
03.27. 12:05
Szinhaz.hu
Parázsfuvolácska – Gyerekeknek készült cirkusz-opera az Erkelben
Parázsfuvolácska – Gyerekeknek készült cirkusz-opera az Erkelben
Március 30-ától az Erkel Színházban A varázsfuvola gyerekeknek szánt, rövidített változata, a Parázsfuvolácska kerül színre, a legfiatalabb operaénekes-generáció előadásában, az Artistaképző Intézet növendékeinek részvételével.Az Erkel Színház ajánlója: „Sokrétű, zseniális alkotásról van szó, amelyben a közönség egésze – kortól függetlenül – talál neki, vagy róla szóló elemeket, hiszen a történet általános érvényű tanulságokat is tartalmaz. Ez a gyerekeknek szánt, rövidebb változat a történet mesei vonalára koncentrál, a mű szabadkőműves és filozofikus vonala kevésbé van jelen” - fogalmazott az előadás karmestere, Köteles Géza.Fotó: Csibi Szilvia, OperaházToronykőy Attila rendező saját bevallása szerint a szereplők karakterének kibontására és a történet tanulságaira koncentrál. „Az operairodalomban kevés olyan mű van, amelyik megengedi a rendező számára a szabadságot, a szabad gondolkodást. Vagyis akár a Holdon, akár a tenger alatt játszódik a történet, megállja a helyét. Mi egy cirkuszba helyeztük az immár címet cserélt Parázsfuvolácskát, ahol Sarastro a nagy varázsló, az Éjkirálynő a levegő ura, Papageno, Tamino és párjaik a bohócok, Monostatos a késdobáló, Sprecher a Porondmester, és persze az állatok, amiket Tamino megszelídít. Minden rendelkezésre áll, hogy egy igazi, izgalmas cirkuszi előadás jöjjön létre Mozart friss, mai zenéjével” – fogalmazott a rendező, aki azt is igyekezett szem előtt tartani, hogy a közönséget ne válassza el a cselekmény sűrűjétől a zenekari árok, és a gyerekek fizikailag is minél közelebb érezhessék magukat a történésekhez, ezért egészen különleges módon a zenekart is a színpadon helyezte el.Az új szituációhoz új hangszerelés is készült Köteles Géza keze által, aki igyekezett megőrizni a mozarti hangzásvilágot, ugyanakkor arra is hangsúlyt fektetett, hogy segítségére legyen a rendezés cirkuszi világba helyezett interpretációjának. Mozart csodálatos muzsikája mellett a prózát rímes formában gondolta újra Lackfi János, aki gyermekversei által az egyik legnépszerűbb költő manapság. Az előadásban erős hangsúly került a gyermekkar közreműködésére, mely méltó partnere az Erkel Színház vegyeskarának. A szólisták egytől egyig a fiatal operaénekes-generáció nagy reménységei. A főbb szerepeket Cser Krisztián, Megyesi Zoltán, Hertelendy Rita és Szemere Zita énekli. Operában ritkaság, a Parázsfuvolácska cirkuszi világában azonban elengedhetetlen a lenyűgöző artistamutatványok jelenléte, az Artistaképző Intézet tehetséges növendékeinek közreműködésében. A színes, ötletes díszletek és jelmezek Juhász Katalin munkáját dícsérik.Forrás: Színház.hu, opera.hu
03.24. 09:00
Szinhaz.hu
Pilvaker: forradalom újratöltve
Színházi előadásként tért vissza a két éve hatalmas sikert aratott Pilvaker. A ’48-as forradalmi eseményeket újrahangszerelő produkciónak a felújított Erkel Színház adott otthont. A szombati előadáson rapperek, színészek és zenészek keltették életre a forradalmat megéneklő egykori hősöket és klasszikus műveiket. Rendhagyó tiszteletadás és formabontó múltidézés A Szavak Forradalma ünnepi műsorában.
03.16. 11:55
Mno.hu
"A művészet szabad!” - Tüntetők fogadták a Pesti Vigadó újranyitását
"A művészet szabad!” - Tüntetők fogadták a Pesti Vigadó újranyitását
Péntek este demonstrálók fogadták a Magyar Művészeti Akadémia tulajdonába került, felújított Pesti Vigadó átadására érkezőket. Fekete György MMA elnök, Balog Zoltán, emberi erőforrás miniszter és Tarlós István, Budapest főpolgármester azonban zavartalan ünnepelt Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében.Az MMA ellen tüntettekA Krétakör Twitter-oldala csütörtökön értesített arról, hogy az Összefogás A Kortárs Művészetért csoport és a Szabad Művészek szervezésében a Pesti Vigadó pénteki megnyitását tüntetés fogja fogadni. A demonstrációra több reklámvideó hívta fel a figyelmet, melyek elkészítését a Humán Platform támogatta.A mintegy hetven tüntető a kormány kultúrpolitikája ellen tiltakozott pénteken. Miközben a felújított Pesti Vigadó ünnepélyes átadására érkeztek a vendégek, a demonstrálók azt mondták el közösen, szerintük melyek a jelenlegi kultúrpolitika főbb problémái. Ezek közé sorolták a Magyar Művészeti Akadémia alaptörvénybe iktatását; az intézményvezetők pályázat nélküli, pártpolitikai érdekek mentén történő kinevezését; a Műcsarnok, a Hild-villa, a Pesti Vigadó mint közvagyon “átjátszását” az MMA-nak; a kultúrától elvont milliárdok átirányítását az MMA-hoz, valamint a támogatási rendszer ellehetetlenítését. Többször skandálták: “az MMA kirekesztő, a művészet szabad!” A szervezők közölték, hogy a demonstráció résztvevői nem személyekkel szemben vagy személyek mellett, hanem “a magyar kultúrát érintő káros folyamatok ellen demonstrálnak”. Céljuk – mint mondták – “a kulturális politika antidemokratikus gyakorlatának és az MMA köztestületi státuszának a megszüntetése”.A tüntetők egy molinót is kifeszítettek, amelyen az állt: "Bandaszellem". Többen táblákat tartottak a kezükben, ezeken többek között az volt olvasható: "Csicsás Bandaszellem"; "Az akadémiák kora lejárt!"; "MMA is not sexy!"; "Sírva Vigadó".A rendőrök intézkedtek azokkal a fiatalokkal szemben, akik előbb 20 ezer forintos bankjegyek másolatát kezdték szétszórni a Pesti Vigadó bejáratánál, majd szájukban nagyobb kötegekkel lefeküdtek a földre és halottnak tettették magukat. A rendőrök egyesével 'arrébb vitték' a demonstrálókat, majd igazoltatásba kezdtek, mielőtt Orbán Viktor miniszterelnök a helyszínre érkezett volna.Beszédet mondott Balog Zoltán, Fekete György és Tarlós IstvánAz ünnepség kezdetén, a felújított Pesti Vigadó jelképes kulcsát Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyújtotta át Fekete Györgynek, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökének. "Azért ünnepeljük a Pesti Vigadó megújulását és a Magyar Művészeti Akadémiát március 15. előestéjén, mert a magyar művészet egyik szülője mindig a szabadság volt" - fogalmazott köszöntőjében a miniszter, hozzátéve: a teljes műemléki rekonstrukción átesett épületnek azért az MMA lett a tulajdonosa, mert a művészet szabad, és mert "a művésznek mindig van hazája, otthona is" - nyilatkozta Balog Zoltán."A magyar kultúrában nagy lehetőség az MMA, melynek értelme az, hogy azokra bízzuk a kultúra szervezését és támogatását, akik erre a legelhivatottabbak: magukra a művészekre" - fogalmazott a miniszter, aki köszöntője után átadta a Vigadó jelképes kulcsát Fekete Györgynek. Az MMA elnöke a kulcs átvétele után ígéretet tett arra, hogy az MMA "hűséges, tisztességes és színvonalas" gazdája lesz a Vigadónak.Fekete György azt is hangsúlyozta, hogy az újjászületett Pesti Vigadó minden művészeti ág otthona lesz, ahol bizonyítani lehet az élő magyar művészet sokféleségét. Felidézte: az MMA két éve vált "nagykorúvá", ekkor történt meg ugyanis az akadémia köztestületté alakítása. "Jogokat kaptunk és kemény kötelezettségeket" - emlékeztetett, hozzátéve: ekkor gyorsult fel a belső szellemi építkezés, a hivatali szervezet kiépítése és új művészeti együttműködések kialakítása. Az Országgyűlés az MMA-t nevezte meg mint a Pesti Vigadó új tulajdonosát, mint gazdáját egy olyan művészeti központnak, ahol bizonyítani lehet és kell az élő magyar művészet sokféleségét, a nyolc művészeti ág életképességét - közölte az MMA elnöke, hozzátéve, hogy a Vigadó konferenciáknak is otthont ad majd.Tarlós István beszédében azt hangsúlyozta, hogy a jelentős erőfeszítésekkel, szorgos munkával felújított Pesti Vigadó a főváros egyik éke lesz. "Budapest a világ kulturális turizmusának egyik jelentős célpontja. Jó érzés számomra, hogy ez a lehetőség a Pesti Vigadóval tovább bővül. Ezekben a napokban Budapest gyarapodása látványosan is érzékelhetővé válik. A belvárosban sok minden épül, de külső területeken is. Terveink a lehetőségeinkkel összhangban állnak, igyekszünk behozni az évtizedes lemaradásokat, újítani és korszerűsíteni a város számos középületét" - fejtette ki Tarlós István. A főpolgármester felidézte, hogy 200 esztendeje annak, amikor Pollack Mihály tervei alapján a Duna-part ékkövévé vált az épület, amelyet később, a forradalom leverése után méltatlanul romboltak le. Az új Vigadót Feszl Frigyes tervei alapján építették fel és 1865-ben avatták, a kívül-belül impozáns épületben a 19. század második felében otthonra lelt a gyorsan fejlődő főváros kulturális élete. "Világhírű kulturális események, nagyszerű bemutatók, találkozók fémjelzik ezt az időszakot. A következő évtizedekben Liszt, Bartók, Kodály és más budapesti művészek tették a Pesti Vigadót a kulturális világ kiemelt szórakozóhelyévé. Történelmi tapasztalat, hogy a nagyvárosok csak a művészet és a kultúra megtartásával és ápolásával lehettek igazán nagyok. Ma is sokszínű Budapest kulturális élete, eseményei és programjai vonzóak a hazai közönség és az idelátogató külföldiek számára" - mondta Tarlós István.Zenével ünnepeltekA gálaünnepségen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök mellett Mádl Dalma, Mádl Ferenc volt államfő özvegye, valamint Rogán Antal, az V. kerület polgármestere is.Az ünnepi műsorban először Balassa Sándor két trombitára és két kürtre komponált Kapunyitó zenéjének IV. és V. tételét Winkler Balázs, Komlóssy Gábor, Berczeli Krisztina és Tóth Balázs, a Zuglói Filharmónia rézfúvós kvartettje adta elő, majd Erkel Ferenc Ünnepi nyitányát a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, Liszt Ferenc Esz-dúr zongoraversenyét Bogányi Gergely adta elő Medveczky Ádám vezényletével.Makovecz Imre építész, az MMA alapítója és örökös tiszteleti elnöke munkásságát Dávid Katalin művészettörténész, az MMA rendes tagja méltatta, majd a megnyitó közönsége megtekinthette az épület 5-6. emeletén a Makovecz Imre-életműkiállítást. A Feszl Frigyes által tervezett, 1864-re felépült Pesti Vigadó felújítása során új terekkel, többek között az 5-6. emeleti kiállítóhellyel gazdagodott. A jövőben az MMA összművészeti rendezvényközpontjaként működő Pesti Vigadó bekerült a Budapesti Tavaszi Fesztivál helyszínei közé is.Forrás, fotó: MTI, Színház.hu
03.15. 15:15
Szinhaz.hu
Hámori Ildikó és Mácsai Pál is Kossuth-díjas
Hámori Ildikó és Mácsai Pál is Kossuth-díjas
Áder János államfő pénteken átadta a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. "A mai díjazottak és kitüntetettek életében is ott találjuk mindazokat, akiknek személyes példája fontos ösztönzést jelentett számukra. Akik lelkierőt és inspirációt nyújtottak mindahhoz, amit elértek, amit megvalósítottak, amiben sikeresek lettek" - hangsúlyozta a köztársasági elnök a Parlamentben mondott beszédében. Idén Jókai Anna író kapta a Kossuth Nagydíjat. Húsz művésznek ítéltek oda Kossuth-díjat, a Vujicsics Együttes tagjai pedig megosztva részesültek az elismerésben. Széchenyi Nagydíjjal tüntették ki John Lukacs magyar származású történészt, 19-en pedig Széchenyi-díjat kaptak. Magyar Érdemrendet 29-en vehették át. Az elismeréseket Áder János Orbán Viktor kormányfő és Kövér László házelnök társaságában nyújtotta át.Fotó: kultura.huMagyarország köztársasági elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére - nemzeti ünnepünk, március 15., az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmábóla Kossuth Nagydíjat adományozta: JÓKAI ANNA Kossuth-díjas írónak, esszéistának, az MMA rendes tagjának a magyar prózairodalom területén létrehozott kimagasló életművéért, valamint az urbánus irodalom nemzeti és keresztény ágának kiemelkedő képviseletéért; a Kossuth-díjat adományozta: MŐCSÉNYI MIHÁLY Széchenyi-díjas építésznek, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának professor emeritusának a tájépítészet szakterületének hazai elismertetése és az egyetemi oktatásban való bevezetése érdekében végzett tevékenységéért, valamint csaknem hét évtizedes, hazai és nemzetközi szinten is kimagasló alkotói-tervezői, oktatói és iskolateremtő tudományos pályája elismeréseként; DOBAI PÉTER József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas írónak, költőnek, dramaturgnak, az MMA rendes tagjának kimagasló színvonalú költői, regény- és forgatókönyvírói tevékenysége elismeréseként; TEMESI FERENC József Attila-díjas és Babérkoszorú-díjas írónak, műfordítónak, színműírónak, az MMA rendes tagjának műfajteremtő költői, írói munkája, valamint műfordítói tevékenysége elismeréseként; BOHUS ZOLTÁN Munkácsy Mihály-díjas üvegtervező iparművésznek, érdemes művésznek, az MMA rendes tagjának a konstruktivista szobrászat és az üvegművészet területén létrehozott egyedi stílusú alkotásai és újító szellemű művészete elismeréseként; NÉMETH JÁNOS Munkácsy Mihály-díjas keramikusművésznek, érdemes művésznek, az MMA rendes tagjának a tradicionális népi kerámiavilág mondanivalóját a modern szobrászattal és kerámiaművészettel ötvöző mintegy fél évszázados művészi tevékenysége elismeréseként; BORÁROS IMRE nyugalmazott színművésznek, a komáromi Jókai Színház alkotójának a felvidéki magyar színház- és előadóművészet, valamint az egyetemes magyar kultúra határokon átívelő, magas színvonalú művelése és terjesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként; HÁMORI ILDIKÓ Jászai Mari-díjas színművésznek, kiváló művésznek, a Pesti Magyar Színház tagjának a magyar színház- és filmművészetben betöltött meghatározó szerepe és generációk számára meghatározó, emlékezetes alakításai elismeréseként; KÓTI ÁRPÁD Jászai Mari-díjas színművésznek, kiváló művésznek, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház tagjának több mint öt évtizedes, kimagasló színművészi pályája elismeréseként; MÁCSAI PÁL Jászai Mari-díjas színművésznek, rendezőnek, érdemes művésznek, az Örkény István Színház igazgatójának sokoldalú színészi pályája, egyedülálló rendezései, valamint színházalapítói és a magyar színházi életet is gazdagító közéleti tevékenysége elismeréseként; BARÁTI KRISTÓF Liszt Ferenc-díjas hegedűművésznek, az MMA levelező tagjának számos rangos nemzetközi versenyen is díjazott, kora gyermekkorától megmutatkozó és kiemelkedő tehetsége, érett muzikalitással megformált, a klasszikus és modern stílusok mellett a kamaraműfajban is autentikus és virtuóz hegedűjátéka elismeréseként; BÉRES JÁNOS furulyaművésznek, népzenekutatónak, zenepedagógusnak az élő népművészeti hagyomány továbbörökítése, a népzene művészi fokon történő művelése és annak oktatása, valamint a társadalom széles rétegeit elérő televíziós és rádiós műsorokban folytatott közművelői tevékenysége, valamint iskolaalapítói és igazgatói munkája elismeréseként; HEGEDŰS ENDRE zongoraművésznek, professzornak kiemelkedő zongoraművészi pályája során egyedülálló muzikalitással megformált, virtuóz előadásaiért, valamint kiemelkedő kamaraművészi és oktatói tevékenysége elismeréseként; JÁVORI FERENC "FEGYA" zeneszerzőnek, előadóművésznek, érdemes művésznek, a Budapest Klezmer Band zenekarvezetőjének a magyar zenei kultúra szerves részét képező klezmer stílus nemzetközi népszerűsítéséért, valamint kiemelkedő zeneszerzői és előadóművészi pályája elismeréseként; KISS B. ATILLA Liszt Ferenc-díjas operaénekesnek, a Magyar Állami Operaház művészének, az MMA rendes tagjának a világ legrangosabb operaszínpadain sikert aratott énekművészete, a tenor szerepek széles skáláját felvonultató sokszínű repertoárja, valamint hiteles és szenvedélyes alakításai elismeréseként; KOBZOS KISS TAMÁS Liszt Ferenc-díjas előadóművésznek, az Óbudai Népzenei Iskola igazgatójának, népzenetanárnak, az MMA rendes tagjának egyedülálló előadóművészi pályája, népzenei oktatómunkája, valamint a magyar népzene hazai és külföldi népszerűsítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként; KOVÁCS KATI előadóművésznek, dalszövegírónak, színésznőnek a magyar könnyűzenei kultúrában játszott műfajteremtő szerepéért, határainkon túl is nagy népszerűségnek örvendő, gazdag előadóművészi tevékenyégéért, több évtizedes művészi pályafutása elismeréseként; ORBÁN GYÖRGY Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docensének széles műfaji skálát betöltő zeneszerzői pályafutása és kiemelkedő zenepedagógiai tevékenysége elismeréseként;SNÉTBERGER FERENC gitárművésznek, zeneszerzőnek a nemzetközi zenei életben is kiemelkedő előadóművészi pályája, a klasszikus, a roma, a flamenco és a dzsessz páratlanul egyéni ötvözését kiérlelő zeneszerzői tevékenysége, valamint az ifjú tehetségek gondozása érdekében végzett áldozatos munkája elismeréseként; TAKÁCS KLÁRA Liszt Ferenc-díjas operaénekesnek a világ legrangosabb színpadain énekelt mezzoszoprán főszerepek páratlan megformálásáért, valamint a nemzetközi zenei életben is kimagasló, több évtizedes operaénekesi pályája elismeréseként; TIMÁR SÁNDOR nyugalmazott koreográfusnak, néptáncpedagógusnak a magyar néptáncoktatás egyedi módszertanának kidolgozása, a hazai táncházmozgalom elindítása és fenntartása, valamint a magyar néptáncművészet nemzetközi népszerűsítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként;a Kossuth-díjat megosztva adományozta: a Kárpát-medencei délszláv népzenei tradíciót közkinccsé formáló, egyedi hangzásvilágot kiérlelő, példaértékű művészi pályafutásuk, valamint a zenei örökség áthagyományozása érdekében végzett sokoldalú tevékenységük elismeréseként a Vujicsics Együttes tagjainak: BORBÉLY MIHÁLYNAK; BRCZÁN MIROSZLÁVNAK; EREDICS ÁRONNAK; EREDICS GÁBORNAK; EREDICS KÁLMÁNNAK; SZENDRŐDI FERENCNEK; VIZELI BALÁZSNAKForrás: MTI
03.14. 14:46
Szinhaz.hu
Művészeti és szakmai díjakat adott át a minisztérium
Művészeti és szakmai díjakat adott át a minisztérium
A nemzeti ünnep alkalmából művészeti, egészségügyi és sportteljesítményeket elismerő díjakat adott át pénteken Budapesten Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Kiváló művész lett többek közt Bárány Frigyes, Nagy-Kálózy Eszter és Trill Zsolt, érdemes művész elismerést kapott mások mellett Für Anikó, Hunyadkürti György, Szerednyey Béla és Rajhona Ádám. "A magyar szabadság ünnepén minden magyarnak megadatik a lehetőség, hogy rácsodálkozzon Magyarország, a Kárpát-medencei magyarság kulturális teljesítményére" - fogalmazott az ünnepségen Balog Zoltán. Hozzátette: a magyar szabadság ünnepe a legmegfelelőbb alkalom a művészeti díjak átadására, de emellett elismerik az orvoslás területén, a sportban elért kiváló teljesítményeket és a bajba jutott, szenvedélybeteg embereken segítő munkát is. A miniszter hat alkotónak nyújtott át kiváló művészi címet, tizenöten érdemelték ki az érdemes művészi címet, hárman pedig Babérkoszorú díjban részesültek. Emellett átadták például a Jászai Mari- és a Liszt Ferenc-díjakat is a Szépművészeti Múzeumban tartott ünnepségen.Kiváló művész elismerésben részesült: BÁRÁNY FRIGYES MIKLÓS, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész; RICHLY ZSOLT GÁBOR Balázs Béla-díjas animációs filmrendező, érdemes művész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára; NAGY-KÁLÓZY ESZTER, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész; TRILL ZSOLT, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész; MAKLÁRY LÁSZLÓ ÁRPÁD, a Budapesti Operettszínház főzeneigazgatója, érdemes művész; DRESCH MIHÁLY Liszt Ferenc-díjas zenész, érdemes művész, a Dresch Quartet zenekarvezetője. Érdemes művész elismerésben részesült: RICHTER JÓZSEF Jászai Mari-díjas artistaművész, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója; SZALAI GYÖRGYI ÉVA Balázs Béla-díjas filmrendező; VITÉZY LÁSZLÓ Balázs Béla-díjas producer, forgatókönyvíró, filmrendező; HUNYADKÜRTI GYÖRGY, a Csiky Gergely Színház Jászai Mari-díjas színművésze; SZOKOLAY OTTÓ, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze; SCHNELL ÁDÁM, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze; SZEREDNYEY BÉLA, a Madách Színház Jászai Mari-díjas színművésze; RAJHONA ÁDÁM, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművésze; FÜR ANIKÓ, az Örkény István Színház Jászai Mari-díjas színművésze; PANNONHALMI ZSUZSA Ferenczy Noémi-díjas keramikus iparművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének ny. alelnöke, a Wartha Vince Kerámiaművészeti Alapítvány elnöke; SZENES ISTVÁN Ybl Miklós-díjas belsőépítész, a Szenes Design Stúdió ügyvezető igazgatója, a Magyar Művészeti Akadémia tagja; DOBRA JÁNOS Liszt Ferenc-díjas karnagy, a Budapesti Tomkins Énekegyüttes karmestere, művészeti vezetője; FARKAS ZOLTÁN táncművész, koreográfus, a Budapesti Kortárs Tánc Főiskola, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára;, MIHÁLYI GÁBOR, a Hagyományok Háza - Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, Harangozó Gyula-díjas táncművész; NÉMETH JUDIT, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas operaénekese.Jászai Mari-díjat kapott kiemelkedő színművészeti - színészi, rendezői, díszlet- és jelmeztervezői, látvány- és világítástervezői, dramaturgiai - és színháztudományi - színházelméleti és színházi kritikusi - tevékenysége elismeréseként:JÁRAI MÁTÉ színművész;NAGY VIKTOR rendező;RÁTKAI ERZSÉBET jelmeztervező;TOMPOS KÁTYA színművész részére,BLASKÓ BALÁZS igazgató, színművész;RUTTKAY LAURA színművész;BARABÁS BOTOND színművész.Nádasdy Kálmán-díjat kapott kiemelkedő zenés, színházi rendezői, színháztudományi, dramaturgi és műfordítói tevékenysége elismeréseként:CSEKE PÉTER színművész, rendező, színházigazgató. Babérkoszorú díjat kapott: KISS BENEDEK József Attila-díjas író, műfordító; OLÁH JÁNOS József Attila-díjas költő, író, szerkesztő; ORBÁN JÁNOS DÉNES József Attila-díjas költő, író. Balázs Béla-díjat kapott a mozgókép területén kifejtett kiemelkedő alkotótevékenysége, valamint művészi és tudományos teljesítménye elismeréseként: CSÁKI LÁSZLÓ dokumentum- és animációs filmrendező, egyetemi tanársegéd; HARTYÁNDI JENŐ rendező, operatőr, fesztiváligazgató; MISPÁL ATTILA rendező, vizuális műhelyvezető; KŐSZEGI EDIT filmrendező, dramaturg. Balogh Rudolf-díjat kapott kiemelkedő fotóművészeti, fotóriporteri, illetve fotószakírói tevékenysége elismeréseként: PECSICS MÁRIA fotóművész; SZARKA KLÁRA fotóművészeti szakíró. Erkel Ferenc-díjat kapott kiemelkedő zeneszerzői, zenei rendezői tevékenysége elismeréseként: PERÉDI MÁRTA zenei rendező és szerkesztő; BEISCHER-MATYÓ TAMÁS oktató. Ferenczy Noémi-díjat kapott kiemelkedő iparművészeti, ipari tervezőművészeti tevékenysége elismeréseként: BICSÁR VENDEL ötvösművész; FARKAS ANNA tervezőgrafikus-művész; FODOR LÓRÁNT egyetemi docens; KELEMEN KATALIN textilművész; SZABÓ EDIT iparművész. Harangozó Gyula-díjat kapott a táncművészet terén kiemelkedő alkotói, előadói, tudományos és pedagógiai tevékenysége elismeréseként: LIEBLICH ROLAND magántáncos; SZURMAYNÉ HORTOBÁGYI GYÖNGYVÉR művésztanár. Hortobágyi Károly-díjat kapott a cirkuszművészet terén kiemelkedő artista és pedagógiai tevékenysége elismeréseként: DONERT ANTAL artista. József Attila-díjat kapott kiemelkedő irodalmi - költői, írói, műfordítói, irodalomtörténészi - tevékenysége elismeréseként: JÁNOSI ZOLTÁN irodalomtörténész; KONTRA FERENC író; GYŐRFFY ÁKOS költő; PÁLFALVI LAJOS műfordító, író; POLLÁGH PÉTER költő; RÓZSÁSSY BARBARA költő; SZVOREN EDINA író, zenetanár. Liszt Ferenc-díjat kapott kiemelkedő zenei előadó-művészeti tevékenysége elismeréseként: BERKES BALÁZS előadóművész, nyugalmazott docens; DÉKI LAKATOS SÁNDOR zenekarvezető, ügyvezető; KALLÓ ZSOLT hegedűművész, közép- és főiskolai tanár, művészeti vezető; PÁNDY PIROSKA operaénekes; SOMOS JÁNOS CSABA tanár. Munkácsy Mihály-díjat kapott kiemelkedő képzőművészeti tevékenysége elismeréseként: BABINSZKY CSILLA képzőművész;, CSEKE SZILÁRD DEZSŐ képző- és festőművész; FILP CSABA festőművész; KOROKNAI ZSOLT képzőművész; KÓSA JÁNOS festőművész; MÓZER ERZSÉBET grafikai restaurátorművész; PETŐ HUNOR képzőművész. Németh Lajos-díjat kapott a kortárs képzőművészet, iparművészet, design, építészet területén végzett kiemelkedő művészettörténészi, műkritikusi, kurátori tevékenysége elismeréseként: DR. BORDÁCS ANDREA szerkesztő, főiskolai docens, igazgató. Szabolcsi Bence-díjat kapott kiemelkedő zenetudományi, zenekritikai és zenei ismeretterjesztő tevékenysége elismeréseként: SZŐNYINÉ SZERZŐ KATALIN zenetörténész. Bánffy Miklós-díjat kapott a kultúra érdekében művészeti vagy kulturális intézményben, illetve szervezetnél hosszabb időn át - legalább 15 éven keresztül - végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként: LÁSZLÓNÉ NAGY ILONA igazgató; SZIRÁNYI JÁNOS igazgató, zenei szerkesztő, hangversenyrendező, zongoraművész-tanár; VINCZE ANDREA művészeti menedzser. Csik Ferenc-díjat kapott kimagasló sportteljesítményei, elért eredményei elismeréseként: KISGYÖRGY LAJOSNÉ FEDOR MAGDA, a sportlövészeti versenyszámok 123-szoros országos bajnoka. Bay Béla-díjat kapott a magyar hallássérültek sportjában végzett magas színvonalú edzői tevékenysége elismeréseként: WELTNER GYÖRGY asztalitenisz edző. Batthyány-Strattmann László-díjat kapott az egészségügyi ellátás fejlesztése terén, szakmai, közszolgálati munkájában elért kimagasló teljesítménye elismeréseként: DR. BALLA GYÖRGY, a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Általános Orvostudományi Kar, Gyermekgyógyászati Intézet egyetemi tanára, igazgatója; DR. BENEDEK SZABOLCS, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar III. számú Belgyógyászati Klinika szakorvosa; DR. CZIRJÁK LÁSZLÓ, a Pécsi Tudományegyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinika igazgatója; DEMES ISTVÁNNÉ, a Károlyi Sándor Kórház gazdasági igazgatója; DR. ERTL TIBOR, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi tanára; DR. FURÁK JÓZSEF, a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinika mellkassebészeti osztályvezetője; DR. JANCSÓ GÁBORNÉ DR. KATONA MÁRTA, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ egyetemi tanára; KISS ZSOLT, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője; DR. LELIK FERENC nyugalmazott főorvos; PROF. DR. NAGY KATALIN, a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karának dékánja, tanszékvezető egyetemi tanár; DR. SÁROSI KATALIN, a Szent Borbála Kórház belgyógyásza, pszichológus főorvosa; DR. SUGÁR ISTVÁN, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar II. számú Sebészeti Klinika egyetemi docense, igazgatóhelyettese; DR. VISONTAI ILDIKÓ, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgató-helyettes főorvosa; Semmelweis-díjat kapott az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése és a gyógyítás terén végzett magas színvonalú munkája elismeréseként: DR. ÉDES ISTVÁN, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Általános Orvostudományi Kar Kardiológiai Intézet egyetemi tanára, igazgatója. Elige Vitam díjat kapott a kábítószer elleni küzdelem területén végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként: GRANASZTÓI SZILVIA, a Wesley János Lelkész- és Szociálismunkásképző Főiskola művésztanára.A Táncsics Mihály-díjat idén felterjesztés hiányában nem osztották ki.Forrás: MTI
03.14. 12:26
Szinhaz.hu
Szigligeti - Zenés történelmi fantázia Nagyváradon
Szigligeti - Zenés történelmi fantázia Nagyváradon
Szigligeti Ede születésének 200. évfordulóján az erre az alkalomra írt Szigligeti című darabot muatatja be a nagyváradi színház Selmeczi György rendezésében. Ajánló az előadás elé:A bemutató az egyik kiemelkedő eseménye a március 5-9. között zajló A Holnap után fesztiválnak, amelyre már második alkalommal kerül sor. A nagyszabású zenés-táncos előadásban Szigligeti szelleme végigkalauzolja a nézőt szinte az egész magyar színház- és kultúrtörténeten, valamint néhány Szigligeti-színműbe is betekintést nyerhetünk. Az előadás rendezője, társszerzője Selmeczi György Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, rendező, aki Szigligetit a magyar szellemtörténet kiemelkedő alakjának tartja.A különleges színpadi produkció több célt tűz maga elé: emléket állítani Szigligetinek, felhívni a figyelmet egy nagyszabású magyar életműre, amely mélyen alulreprezentált korunk színházi világában; hatásos tablót vinni a közönség elé a 19. század magyar szellemtörténetének eseményeiről, szereplőiről, esztétikai és etikai eszmerendszeréről; végül korunk színházi formanyelvén nívós és egyben látványos, élvezetes produkciót létrehozni. Az előadás törzsanyagát a Szigligeti-szövegek, színműveinek részletei adják. A darab keretjátékának és dramaturgiájának kialakítója, valamint a köztes jelenetek írója Béres Attila. Szigligeti 2014-ben a színdarabjaival előszobázik különböző színidirektoroknál. Lelkesen bemutatja saját műveit, s általuk minden esetben „visszatalál” saját életregényébe, abba a korba, amelyet Vörösmarty, Bajza, Petőfi, Déryné, Erkel és Liszt, Munkácsy és Benczúr neve fémjelez, s mely a magyar művészet kiteljesedésének kora, a romantika, a nemzeti éthosz és a népművészet egymásra találásának hősi korszaka. Az előadásra Szigligeti Ede születésének napján, március 8-án, szombaton 19 órától kerül sor a Szigligeti Színházban. Selmeczi György-Béres Attila: Szigligeti zenés történelmi fantázia két részbenSzereplők: Hunyadi István, Hajdu Géza, Ifj. Kovács Levente, Dimény Levente, Kiss Csaba, Kocsis Gyula, Kovács Enikő, Csatlós Lóránt, Varga Balázs, Csepei Róbert, Tóth Tünde, Pitz Melinda, Gajai Ágnes, Tasnádi-Sáhy NoémiTánckar:Brugós Anikó, Brugós Sándor-Csaba, Forgács-Pop Jácint, Forgács Zsombor, Iván Enikő-Kitty, Kádár Elemér, Kacsó Bálint-József, Kerekes Dalma, Mihucz Kinga, Pelbát Ilona, Rácz Lajos Levente, Schmidt Nándor, Szabó Enikő Ágnes, Szőnyi JózsefZenekar: Bartalis Botond, Kelemen-Paksy János, Szabó Lóránd Győző, Székely István, Bulzan Marius, Fleisz Richárd, Bereczki Ervin, Martyin György, Vura JánosKoreográfus: Dimény LeventeZenei vezető: Lászlóffy Zsolt Díszlet: Lőrincz Gyula Jelmez: Florina Bellinda Vasilatos A rendező munkatársa: Köllő Andrea Rendező: Selmeczi GyörgyBemutató: március 8. 19:00
03.02. 10:00
Szinhaz.hu
hirdetés
A küzdelem allegóriája - Nabucco premier Debrecenben
A küzdelem allegóriája - Nabucco premier Debrecenben
Verdi Nabucco című operájának bemutatóját február 28-án tartják a debreceni színházban. A produkció a Miskolci Nemzeti Színházzal közösen készült, Kesselyák Gergely rendezésében.A Csokonai Színház ajánlója:Színházunk kórusa, ezúttal előlép és főszereplővé válik Verdi Nabuccójában. A négyfelvonásos mű ugyanis a világ zeneirodalmának egyik grandiózus kórusoperája. A babilóniaiak és zsidók, leigázók és leigázottak konfliktusáról (is) szóló történetet az előadás kiemeli a bibliai korból, és kozmikusabb térbe és időbe helyezi. Az opera középpontjában egy világtörténelmi korszakváltás áll: megváltoznak az értékrendek, más összefüggések irányítják az életet, mint korábban. A Nabucco ebben az értelemben nem csupán a szabadságért, a nemzeti függetlenségért való küzdelem ikonikus története, hanem egy opera a hitről, Istenbe és egymásba vetett töretlen hitünkről. Arról a tanulságról, hogy ha nem népek közötti viszályokra és családi drámákra fordítjuk energiáinkat, hanem megértjük az idők szavát, akkor megtaláljuk az Istenhez vezető utat és az emberiség életének tovább folyását. Kesselyák Gergely értelmezésében a mű kulcsmondata Zakariás, a zsidó főpap szájából hangzik el: „Istent szolgálva királyok királya leszel.”Ősbemutató a kelléktárból1840-ban az akkor 27 éves Verdit egymás után érték a sorscsapások: két kisgyermeke után felesége, Margherita is meghalt. Még fel sem ocsúdhatott mély gyászából, mikor a gyötrelmek között befejezett Pünkösdi királyság című operája csúfosan megbukott a milánói Scala színpadán. A fiatal komponista ezek után úgy döntött, hogy több operát nem ír. Egy bútorozott szobába húzódott vissza, ahol mély apátiában, céltalanul töltötte napjait.A következő évben a Scala impresszáriója, Bartolomeo Merelli már nem nézhette tétlenül a rendkívüli tehetséggel megáldott fiatalember korai visszavonulását. Határozott fellépésével elérte, hogy Verdi elolvassa Temistocle Solera Nabucodonosor című librettóját, és csupán ennyi kellett ahhoz, hogy a zeneszerző ismét eljegyezze magát az opera műfajával. A szövegkönyv mindaddig komponista hiányában feküdt az asztalfiókban, hiszen Merelli hiába ajánlotta fel a német Nicolainak, az ő érdeklődését nem keltette fel a bibliai ihletésű történet. Verdinek azonban egyetlen éjszaka elég volt ahhoz, hogy belefeledkezzen a történetbe, és 1841 őszére el is készült a Nabuccóra átkeresztelt operával.Az előzőleg elkeseredett és bizonytalan komponista olyannyira hitt ebben a művében, hogy 1841 telén arra kérte Merellit, hogy minden más bemutatót elhalasztva, azonnal tűzze a Scala műsorára új operáját. Az impresszáriót azonban kötötték a szerződések és a költségvetés, így furcsa ajánlatot tett Verdinek: csak abban az esetben tudja bemutatni a Nabuccót a farsangi szezonban, ha a színpadra állítás költségeinek csökkentése érdekében raktári díszleteket és jelmezeket használnak. A zeneszerző annál is inkább szívesen fogadta az ajánlatot, mert addigra már megnyerte a produkciónak a kor elismert szopránját, Giuseppina Strepponit (akit később Peppina néven Verdi második feleségeként is ismerünk). A próbákat 1842. február végén kezdték el, és az anekdota szerint nagyon lassan haladtak a munkával, mivel a díszletépítők, a kellékesek, a zenészek és a produkció valamennyi résztvevője újra és újra megállt a próba alatt, hogy hallgathassa a csodálatosan újnak tetsző és lebilincselő zenét. A március 9-i premier a nagy várakozásoknak megfelelően hatalmas sikert hozott.A diadalhoz mindenképp hozzájárult az a sajátos történelmi-politikai helyzet, amelyben a kor olasz embere élt. A széttagolt és részben idegen hatalom alatt álló Itáliában a Nabucco a szabadság eléréséért vívott küzdelem allegóriájaként hatott, és a „Va, pensiero, sull’ali dorate” kezdetű kórusdal himnuszként terjedt el szerte Itáliában.Magyarországon először 1846. augusztus 26-án mutatták be a Nabuccót a Nemzeti Színház színpadán, de nem egy hazai együttes, hanem az olasz Luigi de Bezzi vezette vándortársulat előadásában. A produkció meglehetős sikert ért el, és hatására a Nemzeti Színház vezetősége - köztük Erkel Ferenc - felfedezte Verdi személyében az olasz opera új tehetségét. 1847. január 2-án került sor az első magyar nyelvű Nabucco-előadásra, melyet a Hunyadi László zeneszerzője maga vezényelt. Ettől kezdve Erkel műsorpolitikájának része lesz, hogy minden évben bemutat egy-egy Verdi-operát, így a korábbi Donizetti- és Bellini-művek helyét az új olasz opera veszi át a Nemzeti Színház repertoárján. A premier évében tíz előadást ért meg a produkció, és a közönség mellett a sajtó is kedvezően fogadta. 1854-ig minden évben műsoron volt, de az Erkel számára oly ellenszenves Wagner-operákkal szemben már nem tudta tartani korábbi népszerűségét.Giuseppe Verdi:NABUCCOopera három felvonásban olasz nyelvenA Miskolci Nemzeti Színház és a debreceni Csokonai Színház közös produkciója Libretto: Temistocle SoleraMagyar fordítás: Anger FerencVezényel: Kesselyák Gergely / Cser ÁdámNABUCCO, Babilon királya Perencz Béla/ Wagner LajosISMAEL, a jeruzsálemi király unokaöccse Cselóczki TamásZAKARIÁS, a zsidók főpapja Rácz IstvánABIGÉL, Nabucco nevelt lánya Tátrai Zita/ Herczenik AnnaFENÉNA, Nabucco leánya Busa Gabriella/ Balga GabriellaBAÁL FŐPAPJA Wagner Lajos/ Ürmössy ImreABDALLO, Nabucco bizalmasa Böjte SándorANNA, Zakariás nővére Lévai EnikőKözreműködik: a Kodály Filharmonikusok Debrecen, a Csokonai Színház énekkara, a Miskolci Nemzeti Színház ének- és tánckara, Steuer Tibor és az Abigél Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium diákjaiKorrepetitor: Kunsági István, Szentai Cecília, Turányi TündeKarvezetők: Gyülvészi Péter, Regős ZsoltDíszlettervező: Zeke EditJelmeztervező: Papp JanóKoreográfus: Kozma AttilaSúgó: Dihen ViktóriaÜgyelő: Szabó KrisztiánRendezőasszisztens: Bakai Barbara, Radnai ErikaRendező és zenei vezető: Kesselyák GergelyBemutató: 2014. február 28. Csokonai Nemzeti Színház, Debrecen Forrás: csokonaiszinhaz.hu Fotók: mnsz.eu
02.27. 06:04
Szinhaz.hu
A küzdelem allegóriája - Nabucco premiert tartanak Debrecenben
A küzdelem allegóriája - Nabucco premiert tartanak Debrecenben
Verdi Nabucco című operájának bemutatóját február 28-án tartják a debreceni színházban. A produkció a Miskolci Nemzeti Színházzal közösen készült, Kesselyák Gergely rendezésében.A Csokonai Színház ajánlója:Színházunk kórusa, ezúttal előlép és főszereplővé válik Verdi Nabuccójában. A négyfelvonásos mű ugyanis a világ zeneirodalmának egyik grandiózus kórusoperája. A babilóniaiak és zsidók, leigázók és leigázottak konfliktusáról (is) szóló történetet az előadás kiemeli a bibliai korból, és kozmikusabb térbe és időbe helyezi. Az opera középpontjában egy világtörténelmi korszakváltás áll: megváltoznak az értékrendek, más összefüggések irányítják az életet, mint korábban. A Nabucco ebben az értelemben nem csupán a szabadságért, a nemzeti függetlenségért való küzdelem ikonikus története, hanem egy opera a hitről, Istenbe és egymásba vetett töretlen hitünkről. Arról a tanulságról, hogy ha nem népek közötti viszályokra és családi drámákra fordítjuk energiáinkat, hanem megértjük az idők szavát, akkor megtaláljuk az Istenhez vezető utat és az emberiség életének tovább folyását. Kesselyák Gergely értelmezésében a mű kulcsmondata Zakariás, a zsidó főpap szájából hangzik el: „Istent szolgálva királyok királya leszel.”Ősbemutató a kelléktárból1840-ban az akkor 27 éves Verdit egymás után érték a sorscsapások: két kisgyermeke után felesége, Margherita is meghalt. Még fel sem ocsúdhatott mély gyászából, mikor a gyötrelmek között befejezett Pünkösdi királyság című operája csúfosan megbukott a milánói Scala színpadán. A fiatal komponista ezek után úgy döntött, hogy több operát nem ír. Egy bútorozott szobába húzódott vissza, ahol mély apátiában, céltalanul töltötte napjait.A következő évben a Scala impresszáriója, Bartolomeo Merelli már nem nézhette tétlenül a rendkívüli tehetséggel megáldott fiatalember korai visszavonulását. Határozott fellépésével elérte, hogy Verdi elolvassa Temistocle Solera Nabucodonosor című librettóját, és csupán ennyi kellett ahhoz, hogy a zeneszerző ismét eljegyezze magát az opera műfajával. A szövegkönyv mindaddig komponista hiányában feküdt az asztalfiókban, hiszen Merelli hiába ajánlotta fel a német Nicolainak, az ő érdeklődését nem keltette fel a bibliai ihletésű történet. Verdinek azonban egyetlen éjszaka elég volt ahhoz, hogy belefeledkezzen a történetbe, és 1841 őszére el is készült a Nabuccóra átkeresztelt operával.Az előzőleg elkeseredett és bizonytalan komponista olyannyira hitt ebben a művében, hogy 1841 telén arra kérte Merellit, hogy minden más bemutatót elhalasztva, azonnal tűzze a Scala műsorára új operáját. Az impresszáriót azonban kötötték a szerződések és a költségvetés, így furcsa ajánlatot tett Verdinek: csak abban az esetben tudja bemutatni a Nabuccót a farsangi szezonban, ha a színpadra állítás költségeinek csökkentése érdekében raktári díszleteket és jelmezeket használnak. A zeneszerző annál is inkább szívesen fogadta az ajánlatot, mert addigra már megnyerte a produkciónak a kor elismert szopránját, Giuseppina Strepponit (akit később Peppina néven Verdi második feleségeként is ismerünk). A próbákat 1842. február végén kezdték el, és az anekdota szerint nagyon lassan haladtak a munkával, mivel a díszletépítők, a kellékesek, a zenészek és a produkció valamennyi résztvevője újra és újra megállt a próba alatt, hogy hallgathassa a csodálatosan újnak tetsző és lebilincselő zenét. A március 9-i premier a nagy várakozásoknak megfelelően hatalmas sikert hozott.A diadalhoz mindenképp hozzájárult az a sajátos történelmi-politikai helyzet, amelyben a kor olasz embere élt. A széttagolt és részben idegen hatalom alatt álló Itáliában a Nabucco a szabadság eléréséért vívott küzdelem allegóriájaként hatott, és a „Va, pensiero, sull’ali dorate” kezdetű kórusdal himnuszként terjedt el szerte Itáliában.Magyarországon először 1846. augusztus 26-án mutatták be a Nabuccót a Nemzeti Színház színpadán, de nem egy hazai együttes, hanem az olasz Luigi de Bezzi vezette vándortársulat előadásában. A produkció meglehetős sikert ért el, és hatására a Nemzeti Színház vezetősége - köztük Erkel Ferenc - felfedezte Verdi személyében az olasz opera új tehetségét. 1847. január 2-án került sor az első magyar nyelvű Nabucco-előadásra, melyet a Hunyadi László zeneszerzője maga vezényelt. Ettől kezdve Erkel műsorpolitikájának része lesz, hogy minden évben bemutat egy-egy Verdi-operát, így a korábbi Donizetti- és Bellini-művek helyét az új olasz opera veszi át a Nemzeti Színház repertoárján. A premier évében tíz előadást ért meg a produkció, és a közönség mellett a sajtó is kedvezően fogadta. 1854-ig minden évben műsoron volt, de az Erkel számára oly ellenszenves Wagner-operákkal szemben már nem tudta tartani korábbi népszerűségét.Giuseppe Verdi:NABUCCOopera három felvonásban olasz nyelvenA Miskolci Nemzeti Színház és a debreceni Csokonai Színház közös produkciója Libretto: Temistocle SoleraMagyar fordítás: Anger FerencVezényel: Kesselyák Gergely / Cser ÁdámNABUCCO, Babilon királya Perencz Béla/ Wagner LajosISMAEL, a jeruzsálemi király unokaöccse Cselóczki TamásZAKARIÁS, a zsidók főpapja Rácz IstvánABIGÉL, Nabucco nevelt lánya Tátrai Zita/ Herczenik AnnaFENÉNA, Nabucco leánya Busa Gabriella/ Balga GabriellaBAÁL FŐPAPJA Wagner Lajos/ Ürmössy ImreABDALLO, Nabucco bizalmasa Böjte SándorANNA, Zakariás nővére Lévai EnikőKözreműködik: a Kodály Filharmonikusok Debrecen, a Csokonai Színház énekkara, a Miskolci Nemzeti Színház ének- és tánckara, Steuer Tibor és az Abigél Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium diákjaiKorrepetitor: Kunsági István, Szentai Cecília, Turányi TündeKarvezetők: Gyülvészi Péter, Regős ZsoltDíszlettervező: Zeke EditJelmeztervező: Papp JanóKoreográfus: Kozma AttilaSúgó: Dihen ViktóriaÜgyelő: Szabó KrisztiánRendezőasszisztens: Bakai Barbara, Radnai ErikaRendező és zenei vezető: Kesselyák GergelyBemutató: 2014. február 28. Csokonai Nemzeti Színház, Debrecen Forrás: csokonaiszinhaz.hu Fotók: mnsz.eu
02.27. 06:04
Szinhaz.hu
Színészek, rapperek tisztelegnek a szabadságharc előtt az Erkelben
Színészek, rapperek tisztelegnek a szabadságharc előtt az Erkelben
Színházi előadásként tér vissza március 15-én a Red Bull Pilvaker, az év legkülönlegesebb ’48-as megemlékezése, ahol Magyarország neves színészei és rapperei együtt tisztelegnek a forradalmi hősök előtt. Idén többek között Szervét Tibor, Kiss Ádám és Földes Eszter csatlakozott az irodalmi-zenei kezdeményezéshez. A Szavak Forradalma produkciót Szente Vajk állítja az Erkel színpadára az ünnep estéjén.Az első Red Bull Pilvaker 2012-ben került megrendezésre. Akkor a különleges verseny mellett a rapperek és a slammerek Petőfi-klasszikusok, mint a Bordal, a Csatadal és az Anyám tyúkja átirataival vívták a szavak forradalmát. A repertoár idén többek közt három új dallal is bővül: a Füstbe ment terv, a Awalesi bárdok és a Nemzeti dal "remake-jei" már a Petőfi Rádión is hallhatók.Az idei esemény egyik legnagyobb vállalkozása A walesi bárdok feldolgozása, amelyben Fluor Tomi is közreműködik. „Azt hiszem, életemben most fogom először igazán megünnepelni március 15-ét, úgyhogy emiatt is nagyon várom már az előadást. Fontosnak tartom, hogy értéket is közvetítsünk a fiatalok, illetve azok felé, akik nem tartják vonzónak azt a világot, amit úgy hívunk: irodalom. Ha az előadással növeljük a nemzeti érzést és hovatartozást, akkor az csak jó lehet" - hangsúlyozta az előadó.Nemcsak új dalok, de új nevek is csatlakoztak a Red Bull Pilvakerhez. A 2012-ben bizonyított csapatot – Dipa (DSP), Bom (DSP), Saiid (Akkezdet Phiai), Diaz, Wolfie (Punnany Massif), Snow, Sub Bass Monster és Kautzky Armand – idén Szervét Tibor, Kiss Ádám, Sena (Irie Maffia), Földes Eszter, Trecskó Zsófi és a Random Trip zenészei egészítik ki. Bár mind külön-külön stílust képviselnek, a céljuk közös: hogy minél több fiatalt érintsen meg a történelem és az irodalom.A Szavak Forradalma a szabadságharchoz fűződő verseket úgy igyekszik közelebb vinni a fiatalokhoz, hogy a kor legismertebb költeményeit modern zenei alapokra helyezik az előadók."Költészettel és rappel adunk tiszteletet az ünnepnek, a forradalmároknak, a kornak. Mert akarunk emlékezni erre az időszakra, és ez a rendezvény azt mutatja meg, hogy a mi fiataljaink hogyan gondolkodnak 1848-ról" – foglalta össze Szente Vajk, aki nagy kihívásnak tartja az előadás megrendezését.A Red Bull Pilvakert idén az Erkel Színházban rendezik, ami a dátum előtt tisztelegve 1848 nézőnek ad helyet március 15-én, este nyolc órakor. Az érdeklődők március elsejétől, egységesen 1848 forintért juthatnak hozzá a jegyekhez a Ticket Pro hálózatában.Bővebb információ a redbull.hu/pilvaker oldalon található.Forrás: Színház.hu, redbull.com
02.26. 06:00
Szinhaz.hu
A víg özveggyel indít a Magyar Nemzeti Balett
Lehár Ferenc A víg özvegy című operettje balettváltozatának február 22-i magyarországi bemutatójával indul a Magyar Nemzeti Balett harminc előadást kínáló tavaszi előadássorozata, amelynek során a klasszikus elemekre épülő Etűdök című produkciót is láthatja az Erkel Színház közönsége.
02.19. 07:17
Stop.hu
"Csak egy nyugodt zugra van szükségem" - Kocsák Tibor 60!
"Csak egy nyugodt zugra van szükségem" - Kocsák Tibor 60!
2014. február 13-án ünnepli 60. születésnapját Kocsák Tibor zeneszerző, zongoraművész, a Madách Színház zenei vezetője és a Színház- és Filmművészeti Egyetem docense. Alkotótársai is köszöntötték az Anna Karenina című előadás után. Kocsák Tibor több mint ötven színpadi kísérőzenét, dalokat, sanzonokat és filmzenét, valamint tíz musicalt írt. Műveit bemutatták Finnországban, Japánban, Németországban, Romániában, Szlovákiában.

Főbb munkái:
 A krónikás, Légy jó mindhalálig, A vörös malom, Anna Karenina, Utazás, Az ember tragédiája, Lugosi, Nana, Sok hűhó semmiért, Kiálts a szeretetért!, Hófehérke és a hét törpe, Édes bosszú, Abigél, Szegény gazdagok. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola elvégzése után lett a Színház- és Filmművészeti Főiskola docense, majd a Rock Színház állandó vendégkarmestere és háziszerzője. 1989-től a Madách Színház zenei vezetője.Komoly szerepet vállalt többek között Kern-Hammerstein: Show-Boat, Auber: Fra Diavolo, Bernstein: West Side Story, Leigh: La Mancha lovagja, Noel Gay: Me and My Girl, Ebb - Cander: Cabaret, Chicago, Webber: Az Operaház Fantomja, Sondheim: Egy nyári éj mosolya, Schönberg: Nyomorultak, Bart: Oliver művek színpadravitelében.Díjai:Emerton-díj
Huszka-díj - Az év magyar zeneszerzője, 1995.
Erkel Ferenc - díj 2004.
Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat) 2005.
Budapestért - díj 2009.Hófehérke és a hét törpe:Kocsák Tibor csudavilága:Kocsák Tibor 2012-ben tartalmi partnerünknek, a Fideliónak nyilatkozott arról, hogy szeret leginkább dolgozni. "Van egy kis diktafon. Eszembe jut egy melódia vagy egy akkordmenet, azt feldúdolom. Sokat szoktam "cél nélkül", vagyis nem megrendelésre dolgozni. Sok ötlet jön, amikor a zongorám mellett "bütykörészek". Negyven-ötven órányi ilyen anyagom van. Nyáron, amikor a színházban és az egyetemen is szünet van, nyugodtan tudok írni, csak egy nyugodt zugra van szükségem... Emellett nagyon sok beszélgetés, együtt töltött idő előzi meg a komponálást, a munkát. Élvezet egy új zenés színdarabot végigkísérni a nehezebb pillanatoktól a bemutatóig. Ez egy csudavilág. Amióta én ezt csinálom, mindig benne vagyok a bűvöletében. Biztos, hogy nem tudnék nyugodtan maradni otthon a zongorám mellett!" - mondta a zeneszerző, aki azt is elárulta, hogy valójában zongoraművésznek készült, pontosabban egyszerre végezte a zeneszerzői és zongoraművészi tanulmányait."A főiskola negyedik évfolyamán kaptam egy erős ínhüvelygyulladást, fél évig a hangszer közelébe se mehettem! Később aztán meggyógyult a kezem, de ez a gyulladás jelezte, hogy erős igénybevételnek nem tudok megfelelni. A zeneszerzés régóta foglalkoztatott, gyerekként komponáltam ezt-azt, zongoráztam, énekeltem a Rádió gyerekkórusában és az Operában is. Volt még egy negyedik vágyam is: karmester szerettem volna lenni. A gyerekkori vágyak közül csak az operaéneklésről kellett lemondanom, hiszen zongoraművészként fellépek, igaz, nem nagykoncerten, hanem kísérőként. Később pedig a karmesterség is megjött..." Folytatást itt talál.Anna Karenina:A Madách Színházban köszöntötték:Kocsák Tibor születésnapjának előestéjén, 2014. február 12-én a Madách Színházban Miklós Tiborral közös műve, az Anna Karenina szerepelt műsoron, amelyet ezen az estén is ő vezényelt. Az előadás után a színpadon lepték meg a Madách Színház művészei. Köszöntötték az alkotótársai, Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgatója, Szerednyey Béla, az Anna Karenina előadás rendezője és ifj. Harangozó Gyula, a Hófehérke és a hét törpe című táncjáték koreográfusa. A meglepetés-köszöntésen Kocsák Tibor ajándékba kapott egy karmesterpálcát és az Anna Karenina bőrkötéses karmester-példányát. Erős Csaba zenei vezető, Kocsák Tibor munkatársa egyveleget írt Kocsák műveiből, amit a Madách Színház művészei adtak elő hatalmas sikerrel.Boldog születésnapot!Forrás: Madách Színház, Fidelio.hu, Színház.hu
02.13. 09:04
Szinhaz.hu
Hallgatói ötletpályázat az Erkel homlokzatának grafikai megoldására
Hallgatói ötletpályázat az Erkel homlokzatának grafikai megoldására
Hallgatói ötletpályázatot írtak ki az Erkel Színház homlokzatának grafikai megoldására – jelentette be szerdán a Magyar Állami Operaház.Az Operaház közleménye: Az Opera nemcsak az elmúlt évtizedek és a jelen, hanem a jövő művészei és alkotói felé is kiemelt figyelmet fordít. Az intézmény egyik küldetése, hogy lehetőséget biztosítson a felnövekvő muzsikus- és énekes generációnak, ám ezúttal messzebbre tekint: más művészeti ágakban tevékenykedő fiatalokat szólít meg. Az „Erkel Színház homlokzatának grafikai megoldása” című hallgatói ötletpályázatot építészeti és képzőművészeti felsőoktatási intézmények hallgatói számára a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel, a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karával együttműködve írják ki. A felhívás szerint a feladat „az épület külső homlokzatának, annak vakolt felületeinek grafikai tervezése - geometrikus, absztrakt, vagy egyéb nonfiguratív grafikai megoldásokkal, úgy, hogy az épület funkciójával és az intézménnyel harmonizáljon.Fotó: Nagy Attila, OperaházAz épület megjelenésével kapcsolatos igény, hogy felkeltse a nézők figyelmét és érdeklődését az opera és a balett iránt és egyúttal az Erkel Színház megújulását „hirdesse”. Továbbá az épület tagolt tömegét egységesebbé, rendezettebbé tegye, a tavasszal megnyíló metrómegálló felől érkezők felé is „hívogató” homlokzattal forduljon az épület.” A pályázók egyénileg és csapatban is indulhatnak. A bírálóbizottság és a kiíró a pályázati anyagban meghatározott grafikai terv összhangjára helyezi a hangsúlyt, az alábbi szempontok szerint: az épülethez való illeszkedése, imázsteremtő értéke, eredetisége, szakmai kidolgozottsága. A bírálóbizottság elnöke Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatója, tagjai: Zoboki Gábor DLA építészmérnök, Végh Endre grafikus, dr. Turkovics Mónika, az Opera marketing és kommunikációs igazgatója, Anger Ferenc művészeti igazgató, Kopek Gábor DLA, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora, Dr. Somorjai-Kiss Tibor, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, Klobusovszki Péter DLA, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa, valamint Reményi Katalin, az Opera mb. műszaki igazgatója. A pályaművek postára adásának határideje 2014. március 24., eredményének kihirdetése és a díjak átadása 2014. május 12-én lesz. Az ötletpályázatra beérkezett díjazott pályamunkákat május 12-től június 30-ig kiállítják az Erkel Színházban. A győztes pályázó 300.000 forint pénzjutalomban részesül, a további helyezett pályamunkákat a Magyar Állami Operaház 2014/15 évadra szóló Erkel színházi bérlettel díjazza. Forrás: Operaház
02.12. 14:47
Szinhaz.hu
60 év után újraindul a Gördülő Opera
60 év után újraindul a Gördülő Opera
Hatvan év szünet után jövő hétfőn újraindul a Magyar Állami Operaház Gördülő Opera elnevezésű programja, amely a legnépszerűbb operákat viszi el vidéki színházak színpadára. Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója szerint a cél ugyanaz, miként az elődöké: az Operaház márkavédjegyes előadásait eljuttatni operát nem játszó magyar városok színházaiba - olvasható az dalszínház közleményében. A Gördülő Opera előadásai által ahhoz a közönségréteghez kívánnak elérni, amely nyitott ugyan a műfajra, de idő-, vagy anyagi korlátok miatt nehézségekbe ütközik számára egy fővárosi operalátogatás. Január 27-én elsőként a kecskeméti Katona József Színház fogadja be az Operaház előadását, Káel Csaba Don Pasquale-rendezését, amelynek címszerepében Szüle Tamás, az egyetlen női szerepben pedig Szemere Zita áll színpadra. "Mindnyájunk érdeke, hogy minél több embert megnyerjünk az opera műfajának. Biztos vagyok abban, hogy Donizetti e vidám darabjával szélesíthetjük az operabarátok körét" - idézi a közlemény Káel Csabát, az opera rendezőjét, a Művészetek Palotája vezérigazgatóját.Fotó: OperaházA Gördülő Opera további állomásai Szolnokon, Kaposváron, Székesfehérváron és Sopronban lesznek. A könnyen utaztatható díszlet Szendrényi Éva tervei és ötlete nyomán egy dobozt formál: az Operaház ebbe pakolja be a produkciót, és viszi városról városra. A Gördülő Opera eredetileg 1948-ban indult útjára. Az Operaház akkori vezető művészei az ország szinte teljes területét bejárták, hogy az operairodalom legnépszerűbb darabjaival álljanak a vidék közönsége elé. A nagy sikerű sorozatban utaztatták a Pillangókisasszony, A sevillai borbély és a Don Pasquale előadásait - idézik fel a közleményben. A dalszínház egy másik programja, az OperaKaland Budapestre igyekszik csábítani az ország fiataljait. A 2013 tavaszán indult program keretében eddig mintegy 54 ezer diák látogathatott el az Erkel Színházba. Az Operaház a diákok előzetes felkészítéséről is gondoskodik: zenepedagógus szakemberek által összeállított, hangzóanyaggal ellátott óravázlatot tesznek elérhetővé a programban résztvevő iskolák énektanárai számára. Az Operaház szándéka továbbra is az, hogy minden évben két hónapon át (döntően októberben és májusban) a felújított Erkel Színházba invitálja az összes első évfolyamos magyar középiskolást, hogy legalább egy fiatalkori élményt nyújtson az operaházi műfajokról mindenkinek, anyagi körülménytől függetlenül. Az OperaKalandhoz kapcsolódva hirdette meg az Operaház a Háry videópályázatot. A beérkezett pályaműveket öttagú grémium bírálta el, az ünnepélyes díjátadóra szerdán, a magyar kultúra napján az Operaház Székely Bertalan termében került sor, a résztvevők egyúttal meghívást kaptak az esti Spiritiszták-előadásra is. Az OperaKaland a tavaszi szezonban, május 12. és 22. között A színigazgató, valamint a Mario és a varázsló című művekkel várja a középiskolásokat.Forrás: Színház.hu, Magyar Állami Operaház, MTI
01.24. 08:03
Szinhaz.hu
Megszökött, hogy énekelhessen - 30 éve van a pályán Komlósi Ildikó
Megszökött, hogy énekelhessen - 30 éve van a pályán Komlósi Ildikó
Pályakezdése 30 éves jubileumát ünnepelte kedden Amneris szerepében Komlósi Ildikó operaénekesnő az Erkel Színházban. Ennek kapcsán készített vele interjút a Magyar Nemzet. Lapszemle. A Magyar Nemzet cikkéből:Kedd este, az Aida előadása után állva tapsolt a közönség Komlósi Ildikónak. "Évekig fogok ebből az estéből táplálkozni. Szeretetárban úsztam, és úgy éreztem, odaadtam mindent, ami csak a lelkemben, a szívemben volt. Nekem sokkal előbb tapsolt állva az egész New York-i Metropolitan, mint az Erkel Színház, viszont az, hogy itthon ünnepelhettem, számomra a legfontosabb" - mondta az énekesnő, aki sok évig inkább külföldön - a New York-i Metropolitanben, a bécsi Staatsoperben, a milánói Scalában, a veronai Arénában, a drezdai Semperoperben és a londoni Covent Gardenben - lépett fel, mint Magyarországon. "Miután férjhez mentem Olaszországba és ki is költöztünk, azután ritkán hívtak. Ha hívtak, olyan későn, hogy már az évekkel előbb aláírt szerződésemet nem tudtam lemondani. Aztán lassan-lassan megkaptam itthon is a lehetőséget, hogy megmutassam, miért van ilyen nagyon tele a naptáram. De a kedd este után szállok, repülök a boldogságtól!" - fogalmazott Komlósi Ildikó.A kérdésre, pályájának melyik pillanata volt a legmeghatározóbb, az énekesnő így felelt: "Elébe mennék a harminc évnek: amikor tizenhat évesen a Szegedi Színházban hallottam Berdál Valériát Mimi szerepében énekelni. Akkor valami olyat éreztem, hogy enélkül nem tudok élni, és fenntartom, amit kedden mondtam az Erkel színpadán a közönségnek (...): úgy nézzenek rám, mint egy jó harmincasra, mert az én életem akkor kezdődött, amikor elkezdtem énekelni" - számolt be az énekesnő, akit Berdál Valéria nem csak arra inspirált, hogy elkezdjen énekelni, hanem ő lett az első énektanára is."Meghatározó egyéniség volt az életemben, szinte a nevelt lányának tekintett. Habzsoltam nála a dalokat, áriákat, amit csak lehetett. Hatéves koromtól jártam zeneiskolába, zeneileg teljesen felkészült voltam, de az opera- vagy dalirodalmat egyáltalán nem ismertem, és amikor én hozzá kerültem, teljes energiámmal faltam a kottákat, szinte szó szerint papírostul. Másik nagy segítségem az édesanyám volt. Én ugyanis szó szerint megszöktem otthonról, hogy énekelhessek, és ebben ő segített" - mesélte Komlósi Ildikó.Az énekesnő elmondta, jelenlegi szerepei közül az Aida Amnerise áll hozzá a legközelebb. "Az Aidát nem véletlenül tartják az operák operájának, valóban az is. Számomra az operairodalom legőszintébb kitárulkozására lehetőséget adó szerepe Amnerisé, főleg a 4. felvonásban. Ha lehetne, személyesen köszönném meg Verdinek. Minden egyes alkalommal belehalok, feltöltődöm, megküzdöm a szerepért, és mégis ez a legnagyobb élvezet, amit énekesként megkaphatok" - fogalmazott az énekesnő.Jövőbeni terveiről így mesélt. "Berlinben éneklem a Trójaiakat, aztán hazajövök, itthon kezdem próbálni Az árnyék nélküli asszonyt. Ez alatt a periódus alatt a fiam érettségizik, így boldog vagyok, hogy itthon lehetek mellette. A veronai Arenában Amneris és Carmen szerepében lépek fel ezen a nyáron is. Sanghajban elkészült az új koncertterem, ott Mahler II. szimfóniájában énekelek René Fleminggel. Az év utolsó hónapjait Szentpétervárott töltöm, ahol debütálok Azucena szerepében. Egy BBC-turnéra indulok januárban Verdi Requiemjével, majd ismét Budapest, Friccát éneklem A Rajna kincsében" - árulta el Komlósi Ildikó.A teljes interjú itt olvasható.
01.20. 08:05
Szinhaz.hu
Komolyzenei csúcsszervet hozhat létre a kormány
Komolyzenei csúcsszervet hozhat létre a kormány
Komolyzenei szuperközpontot hozna létre a kormány az index.hu információi szerint: a csúcsszerv a Magyar Állami Operaházat, a Művészetek Palotáját, a Zeneakadémiát és az Országos Filharmóniát fogná össze. Az MTI kereste az ügyben a koncepció egyik kidolgozóját, Batta András kormánybiztost, aki azonban a döntés megszületéséig nem nyilatkozik. Az Opera és a Művészetek Palotája ellenzi a központosítási terveket. Az új szerv ellenőrizné az intézmények szakmai és gazdasági működését, ők adnák a pénzt is. Az erről szóló, egyelőre nem nyilvános előterjesztést jövő szerdán tárgyalja a kormány - olvasható az Index írásában. A cikk szerint az új központ 2014. július 1-jén állna fel, az intézményrendszer 2015 januárjára alakulna át teljesen. Az Opera és a Zeneakadémia üzemeltetése, irányítása teljesen átkerülne az új központhoz, a filharmónia és a Művészetek Palotája esetében a változás a tulajdonosi jogokat érintené, vagyis az új központ az általa kinevezett vezetőkön keresztül érvényesíthetné az akaratát. A döntés velejárója, hogy az Opera részeként a Magyar Nemzeti Balett, a Művészetek Palotájával a Nemzeti Táncszínház, továbbá a Filharmóniai Társaság Zenekara is a központhoz kerülne - olvasható a cikkben. A portál úgy tudja, hogy az előterjesztést Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Batta András kormánybiztos, a Zeneakadémia korábbi rektora jegyzi.Az MTI megkeresésére Batta András azt közölte: amíg nem születik döntés, nem tud reagálni a sajtóban megjelent hírekre.Az Operaház az MTI kérdéseire küldött írásos válaszában hangsúlyozta: semmiképp sem tudják támogatni a központosítási törekvéseket, hiszen az intézmény "130 éve, megalapítása óta önállóan gazdálkodó, programtervező és megvalósításra is képes apparátussal rendelkező egysége, ezért magasan a legnagyobb kulturális vállalata a mindenkori Magyar Államnak". A közlés szerint az Opera, a Művészetek Palotája és a Zeneakadémia vezetői rendszeres, informális találkozókat tartottak az elmúlt két és fél évben, amelyeken közös projektek ötletelése, tapasztalatcsere, lobbiszervezés folyt. Batta András kormánybiztosi kinevezése óta két alkalommal ültek le, és ekkor szó esett bizonyos központosítási törekvésekről is, a mostani előterjesztés szövege azonban "gyökeresen eltér attól a tematikától is, amelyről korábban, érintőlegesen szót váltott a három vezető" - olvasható a tájékoztatásban. Az operaházat a kormánybiztosi előterjesztés megírásába nem vonták be, annak szövegét szerdán kapták kézhez a kulturális államtitkárságtól, ám mivel az nem nyilvános, arról nincs felhatalmazásuk nyilatkozni. Ugyancsak hangsúlyozzák, hogy az operaház tavalyi mutatói alapján teljesítőképessége csúcsára érkezett, látogatottsága megkétszereződött: az Erkel Színház újranyitásával és társadalmi felelősségvállalási programjaival - a párizsi mellett - a világ egyik legnagyobb integrált operaházává vált. Mivel a dalszínház "intézményes formában Magyarországon egyetlenként felel az opera- és balettjátszásért, önállóságának megtartása nemcsak az elődök munkájának tiszteletén, de a racionális gondolkodáson és a művészi fejlődés esélyének lehetőségén is nyugszik" - közölte az operaház.A Művészetek Palotájának álláspontja szerint "Batta András előterjesztése és annak megvalósítására tett javaslatai szakmailag megalapozatlanok, ténybeli tévedéseken alapulnak, egyben veszélyeztetik a magyar kultúra sokszínűségét", háttérbe szorítják a művészeti oktatást - olvasható az intézmény MTI-hez eljuttatott írásos összegzésében. "A megnevezett intézmények szakmai profilja, gazdálkodásának jellege és feladatai oly mértékben térnek el, igényelnek önálló művészeti gondolkodást, kapcsolatkezelést és gazdálkodást, hogy az összevonásukra vonatkozó gondolatok felmerülésének nincs értelmezhető szakmai alapja" - emelik ki. A Művészetek Palotája szerint a tervezet nem veszi figyelembe a Batta András kormánybiztos november végén adott tájékoztatásával kapcsolatos szakmai ellenvéleményüket, sőt a téves alapkoncepciót továbbterjeszkedve bontja ki. A Művészetek Palotája reagálásában megjegyzi azt is, hogy az érintett zenei intézmények közötti szakmai együttműködés jelen felállásban is évek óta kitűnően működik, amire kiváló példát jelentenek többek között a 2014. évi Budapesti Tavaszi Fesztivál közösen szervezett projektjei. A Zeneakadémia rektorát, Vigh Andreát az MTI-nek pénteken délutánig nem sikerült elérnie.Forrás: MTI
01.17. 17:00
Szinhaz.hu
Halász János: Nyugodt évet zártak a kultúrában
Halász János: Nyugodt évet zártak a kultúrában
Nyugodt évet zárt a kulturális kormányzat, amely 2014-ben a fejlesztések továbbvitelére, néhány területen pedig fokozottabb szerepvállalásra készül - mondta el az MTI-nek az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára. Halász János hangsúlyozta: 2013-at a kultúrában a kiegyensúlyozott működés, a fejlesztések, az államtitkárság és a szakmai szervezetek, más államtitkárságok, tárcák közötti együttműködés jellemezte. A fejlesztések két területen is szembeötlőek: Budapesten a nagy intézményeknél, vidéken pedig a kis művelődési házaknál - fogalmazott az államtitkár. A kormány által részben vagy egészben finanszírozott fővárosi beruházásokként november elején nyílt újra az Erkel Színház, a Zeneakadémia, előtte pedig a Budapest Music Center. Nagyon fontos része a magyar kultúrának az is, hogy zajlik az ötezer fő alatti települések faluházainak felújítása, tartalommal való megtöltése: a vidékfejlesztési tárca csaknem 600 ilyen épületet újít fel több, mint 30 milliárd forintnyi pályázati keretből, ehhez csatlakozik a kulturális államtitkárság a tartalmi fejlesztésben egy egymilliárd forintos pályázattal - tette hozzá Halász János.A kép forrása: Cívishír Halász János jelezte: Kapunyitogató címmel több mint 20 helyszínen indult olyan program, amelyben egy évnél régebben bezárt művelődési házak nyíltak meg ismét; ezt a kezdeményezést szeretnék folytatni és más településekre is kiterjeszteni. A kulturális intézményrendszerben 2013-ban jelentős szervezeti változások zajlottak, átalakult például a közgyűjteményi rendszer. Az új struktúrában az eddig megyei fenntartású múzeumok és könyvtárak a települési önkormányzatokhoz kerültek, míg a levéltárak a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményeiként működnek. "Az új struktúra beváltotta a hozzá fűzött reményeket, így most már a finomhangolás következik. A látogatószám is növekszik: egyre többen járnak mind múzeumba, mind színházba" - értékelt az államtitkár. Felidézte: ugyan az előadóművészeti területen nem voltak hasonló szerkezeti változások, de biztonságos finanszírozás állt rendelkezésre és március végén a kormány jelentős, csaknem 2 milliárd forintos különtámogatást is adott a zenei területnek. "1,5 milliárd forintos pályázati keret állt a színházak rendelkezésére, ezt átláthatóan, szakmai szempontok szerint ítéltük oda a pályázóknak, amelyek mind időben meg is kapták a támogatásokat" - tette hozzá. A Nemzeti Színház vezetőváltásáról szólva Halász János így fogalmazott: lejárt az előző igazgató mandátuma, kiírták a pályázatot, a szakmai bizottság javaslatot tett, majd Balog Zoltán miniszter ezt figyelembe véve döntött. "Új igazgató van, nagyon jó előadások, a színház teltházakkal és biztonságosan működik, ráadásul együttműködik a magyar színházi szakma egészével, beleértve a határon túli magyar társulatokat. Mindemellett a teátrum visszakerült a nemzetközi vérkeringésbe, márciusban nemzetközi színházi fesztivált is rendez" - beszélt Vidnyánszky Attila igazgató eddigi működéséről az államtitkár. Január 1-jén az állam átvette Budapesttől a Fővárosi Operettszínház fenntartását. A teátrum nemzeti minősítésű intézmény, műfajában az egyedüli színház, így sok minden indokolja, hogy állami fenntartású legyen, működési támogatása nagy részét ráadásul eddig is az állam biztosította. "Korrekt szerződést kötünk a fővárossal, ennek keretében vettük át a színház működtetését az év elejével, majd ezt követően írjuk ki a pályázatot" - jegyezte meg. Az állam nagyobb szerepet vállal a Budapesti Tavaszi Fesztiválban (BTF) is, amelyet 2014-ben már a fővárossal együtt rendez meg, így összesen 1,65 milliárd forint állami támogatás kapcsolódik a BTF-hez. "Célunk közös a fővárossal: egy olyan programsorozatot rendezni, amely előkelő helyen szerepel az európai fesztiváltérképen, amely igazi fesztiválhangulatot teremt a fővárosban, amely egyre több helyszínt, köztük a frissen átadott intézményeket is bevonja a rendezvénybe" - fogalmazott. Halász János munkája egyik fontos elemeként jelölte meg a zökkenőmentes együttműködést az Magyar Művészeti Akadémiával (MMA), amelyet az államnak segítenie kell abban, hogy a művészeti élet önálló szervezeteként tudjon dolgozni. Január 1-jén az MMA tulajdonába került a Műcsarnok épülete. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy vannak más, a kortárs képzőművészetet bemutató intézmények, például az állami fenntartású Ludwig Múzeum, amelyet Fabényi Júlia vezet. A múzeum működőképes, bevétele nőtt és fontos kiállításokkal készül - fűzte hozzá. Halász János elmondta: a kormány a kortárs magyar képzőművészet nemzetközi reprezentációjára is figyelmet fordít, Gulyás Gábor miniszteri biztos többek között egy nemzetközi képzőművészeti rendezvény, a Budapest Biennále koncepcióján dolgozik és a velencei biennále magyar pavilonjának nemzeti biztosaként is folytatja munkáját. Az államtitkár a kultúrafinanszírozás fontos pilléreként említette a magánmecenatúrát, amelynek ösztönzésére már történtek lépések ebben a kormányzati ciklusban. Most, hogy a gazdaság ismét növekszik, komolyan lehet gondolkodni, van kit bevonni a kultúra finanszírozásába. 2015 végén jár le az EU-val kötött adójogi megállapodásunk, ez jó alkalom lesz a rendszer áttekintésére - jelezte Halász János.Forrás: MTI
01.17. 10:12
Szinhaz.hu
Sikeres évet zárt a Magyar Állami Operaház - 2013 számokban
Sikeres évet zárt a Magyar Állami Operaház - 2013 számokban
584 rendezvény, 549 ezer néző, 1,5 milliárd forint összesített jegy- és bérletbevétel, valamint az Erkel Színház újranyitása – ezek az Opera elmúlt évének legmeghatározóbb mutatói. [Dátum: 2014.01.09. 20:35]
01.09. 20:35
Zene.hu
Félmillió opera rajongó gyűlt össze
Az Erkel Színház újranyitásával már két állandó budapesti játszóhelyen, vidéki helyszíneken és a Távol-Keleten 584 rendezvény valósult meg 2013-ban a Magyar Állami Operaház szervezésében, az előadásokat 549 ezer néző látta - tájékoztatott az intézmény.
2014.01.02. 13:01
Vjm.hu
Több mint félmillióan az Operában
Az Erkel Színház újranyitásával már két állandó budapesti játszóhelyen, vidéki helyszíneken és a Távol-Keleten 584 rendezvény valósult meg 2013-ban a Magyar Állami Operaház szervezésében, az előadásokat 549 ezer néző látta.
2014.01.02. 09:50
Kulturpart.hu
Megelőlegezett bizalom - Ráckevei Anna és Gemza Péter válaszolt
Megelőlegezett bizalom - Ráckevei Anna és Gemza Péter válaszolt
A debreceni Csokonai Színház igazgatója, Ráckevei Anna és Gemza Péter művészeti vezető az elmúlt fél év nehézségeiről és sikereiről meséltek. Mispál Attila interjúja eredetileg a Csokonai Színház oldalán jelent meg.Július elseje óta vezetik a Csokonai Színházat. Hogyan értékelik az indulást? Mi az, ami változatlan marad, és mi lesz más a korábbi időszakhoz képest? Új munkakörük mellett tudják-e gyakorolni eredeti hivatásukat?Ráckevei Anna: Szerencsés, hogy ketten pályáztunk, és együtt nyertünk az igazgatói pályázaton, mert az én magyarországi színházi tapasztalataim Péter nemzetközi tapasztalatával ötvöződnek a munkánkban, és többek között ez garantálja a folytonosságot. (...) A nemzetközi kapcsolataink fenntartását és erősítését mi magunk is ugyanolyan fontosnak tartjuk, mint a korábbi vezetés. Ezt jelzi, hogy az idei évadban bemutattuk az Artúr, a cipőhorgász című gyerekeknek szánt előadásunkat Christian Paccoud-tól - akit a debreceniek már jól ismernek -, az Antigonét a román Anca Bradu rendezésében és a kanadai Nancy Huston Iokaszté királyné című darabja is elkészül majd Péter rendezésében, ez egy magyarországi ősbemutató lesz. A következő évadról is folynak már az egyeztetések hasonlóan magas kvalitású színházi alkotókkal. Azért is érzem szerencsésnek magamat, hogy Péterrel szövetkeztem, mert ő a színház gyakorlati irányításában is rengeteg súlyt képes levenni a vállamról. Ennek köszönhető, hogy színésznőként is aktív tudok maradni. A Déri Múzeummal közös irodalmi estjeinken is láthat-hallhat engem a közönség, és én játszom majd a Iokaszté királyné címszerepét, miközben a korábbi szerepeimet is tovább viszem.Gemza Péter: Az mindkettőnk számára világos volt, hogy a kezdés nem lesz könnyű. A társulatban, a művészeti és gazdasági vezetésben is sok az új ember, illetve a régebbi kollégák közül többeknek változott a beosztása, a feladatköre. Időbe kerül, mire minden és mindenki újra összecsiszolódik, ugyanakkor a színházi üzemnek zavartalanul kell működnie. Jó lenne, ha egy héten lenne még pluszban két-három nap... Az évad elejére tervezett bemutatóim és abszurd módon a felújított Erkel Színház megnyitása is okozott némi problémát nekünk. A Magyarországon fellelhető operaénekesek 90 százaléka az Erkelben énekelt szeptembertől, ezért a mi évadunk nem tudott a terveknek megfelelően, Vajda János operájával elindulni, hiába állt készen a darab már az előző évad végén. A korábbi társulatból sok prózai színész távozott, ezért a régi előadásokat nehéz lett volna tovább játszani, így mindenképpen újakkal kellett indulnunk, viszont a helyzetből adódóan csak nagyon későn, áprilisban tudtuk elkezdeni az új évad tervezését. Szóval hamar kiderült, hogy a folyamatos döntéshozatal, a szervezési feladatok, a feladat-meghatározás és számonkérés, a rendszer átlátása és újrafogalmazása, valamint a napi ügymenet levezénylése annyi időmet veszi el, hogy az októberre tervezett bemutatómat nem lehet megtartani. Logikusnak tűnt, hogy az én bemutatóim csússzanak. Tehát a külsős rendezéseket feladtam, hogy minél többet lehessek Debrecenben, hogy az erőimet ide tudjam koncentrálni. Ugyanakkor a művészi ambícióimat nem adom fel, művészeti vezetőként is szeretnék tovább dolgozni, mint koreográfus és rendező. Ezért az idei évadban két előadást koreografáltam, a Novemberi éjt és a Don Perlimpínt, és kettőt fogok rendezni, az Első szerelem című Beckett-darabot, valamint a már említett Iokaszté királynét. A következő évadban pedig kevesebb rendezést vállalok, például azért, hogy hosszabb próbafolyamatokat tarthassak és egyéb módokon segíthessem az előadásaink művészi színvonalának emelését.Mely területeken szükséges az erősítés, mit lehetne még jobban csinálni?Ráckevei Anna: Mivel a színházvezetésben szinte mindannyian újak vagyunk, sok erősíteni valónk akad: például tisztáznunk és tudatosítanunk kell az új feladatköröket, pontosítanunk kell a belső kommunikációt. Az énekkarunk, illetve a prózai színésztársulatunk létszáma a minimum közelében stagnál, szintén erősítésre szorul, és a műhelyekben is szükség volna néhány új munkatársra... Egyelőre igyekszünk a személyes hiányosságainkat mielőbb kiküszöbölni, és gyorsan tanulni a hibáinkból. Gemza Péter: Az eltelt fél év során sajnos egyetlen rendezőnek sem sikerült annyi időt biztosítanunk az alkotásra, amennyit szerettünk volna, illetve amennyire ténylegesen szüksége lett volna. Ennek ellenére az előadásainkra akkora az érdeklődés, hogy jóval többször játszhatnánk őket. Az évad elején túl nagy vállalásokat tettünk, és ahogy említettük, új munkatársi gárda gyűlt össze, tehát az újragondolás okozta azokat a hiányosságokat, amelyek kifelé szervezetlenségnek tűnhettek. Belülről már látszik, hogy egyre jobban uraljuk a rendszert. Ennek egyik kívülről is látható jele például az, hogy a Víg Kamaraszínház műszakilag és kinézetében is megújult. Egyre szervezettebbek, összetartóbbak vagyunk, egyre jobban tudja mindenki a dolgát, a helyét. (...)Ráckevei Anna: Az előző évadhoz képest több, mint 20 százalékkal nőtt a bérleteseink száma, ami a megelőlegezett bizalomnak köszönhető.Gemza Péter: Ez azt jelenti, hogy nem pártoltak el tőlünk azok, akik Vidnyánszky Attila színházát kedvelték, ugyanakkor egy másik közönségréteg is visszatért a színházba. A műsorstruktúránkban továbbra is képviselteti magát a költői színház, ugyanakkor nagyobb a műfaji változatosságra törekszünk, több szórakoztató és zenés darabot játszunk, ami szándékunk szerint nem jelenti a minőségi elveink feladását.Ráckevei Anna: Közben pedig javában tervezzük a következő évadot. Izgalmas és sokrétegű program várható a középkor és a kereszténység tematikák mentén.Gemza Péter: A jövő évadunk gyakorlatilag már összeállt, a darabokról már egyeztettünk a legtöbb rendezővel és ez egy egészen másfajta gondolkodást tesz lehetővé, ugyanis nagyobb rálátást biztosít a jövőre, így jobb döntéseket lehet hozni, hosszabbak az előkészítési fázisok.Ráckevei Anna: A DESZKA Fesztivál programja is szépen formálódik a nem-emberi színpadi megjelenítésének jegyében, vadonatúj szekcióval…Gemza Péter: Színházi kultúránk és az európai műveltség bölcsője a görögség. Fontosnak tartottuk, hogy az első évadunk során utaljunk erre, így a következő évi DESZKA alapgondolata a következő a kérdés köré szerveződik: hogy lehet a kortárs kultúrában megjeleníteni azt a bizonyos nem-emberit. Erről gondolkodva a tánchoz és a bábjátszáshoz, majd a debreceni származású és európai jelentőségű Blattner Gézához lyukadtunk ki. A következő DESZKÁT gyakorlatilag az ő emlékének szenteljük. Fontosnak látjuk azt is, hogy a családok együtt is jöhessenek színházba, ezért a jövőben megpróbálunk a hétvégi napokra olyan programokat szervezni, amelyeket gyerekek és felnőttek közösen látogathatnak. Azt érzékeljük, hogy van erre igény... A Gördeszka szekció is ezért születik a DESZKÁ-n, ahol kortárs magyar színpadi szövegek gyerekeknek fognak szólni. Ez lesz a bevezetője a hétvégi programsorozatnak.Ráckevei Anna: Sikerként könyvelhetjük el, hogy szorosabb együttműködést kötöttünk a városi kulturális intézményekkel. Az új intézményvezetőkkel egyre nyitottabban és kíváncsibban figyeljük egymás munkáját, keressük a kapcsolódás lehetőségeit, szövetségesként tekintünk egymásra. Az összefogás szép példái az irodalmi estjeink a Déri Múzeumban, a Kölcsey Központ támogatásával megvalósított Légy jó mindhalálig produkciónk és a már emlegetett DESZKA Fesztivál, amelynek szervezésében és előkészítésében a MODEM-mel és a Vojtina Bábszínházzal dolgozunk együtt. A város művészeti iskolái is aktívan részt vesznek a közös munkában.Gemza Péter: A havi rendszerességű irodalmi est-sorozatunk is új kezdeményezés. Kísérleti jelleggel indítottuk el, de szerencsére erre is nagy igény mutatkozik a városban, úgyhogy szeretnénk megtartani és továbbfejleszteni ezt a programot, ami folyamatosan teltházzal megy. Nagy dolognak tartom, hogy a Déri Múzeum díszterme hónapról-hónapra megtelik a magas irodalmat értő és kedvelő emberekkel, akik örömmel várják az új felfedezéseket és élményeket. Számunkra azért is fontosak ezek az alkalmak, mert szélesebb művészi kontextusba tudjuk helyezni általuk azokat az előadásainkat, amelyekhez kapcsolódnak.Ráckevei Anna: Megújult a honlapunk is, egyre többen érdeklődnek a vasárnap délutáni vetítéseink iránt. Ennek is nagyon örülünk...Gemza Péter: (...) A vasárnapi vetítésekkel a 450 éves William Shakespeare-t ünnepeljük az egész évadon át, ezzel megelőlegezzük a Shakespeare-évet, és a debreceni közönség megismerheti a világ vezető színházi alkotóit. (...)Hol tart a Csokonai Színház az új társulat építésében? Mik a távlati célok?Ráckevei Anna: A közös munkák, a közös erőfeszítések, az együtt elért sikerek hozzák össze az embereket. A belső kohézió tud igazán értékes társulatot formálni. Az ehhez szükséges és erre alkalmas munkatársakat próbáljuk megtalálni, akik képesek megteremteni ezt a belső egységet. Minél jobb egy emberi közösség, annál erősebb a színház. A fiatalok energiáit is igyekszünk ennek a gondolatnak a mentén terelni. Szoros kapcsolatban állunk a Kaposvári Egyetem Művészeti Karával, az ottani színészhallgatókkal folyamatosan együtt dolgozunk, próbálgatjuk egymást, ismerkedünk, és egy alapszerződést is sikerült tető alá hozni a két intézmény között. Tehát sok fiatallal dolgozunk, akikkel közösen formáljuk és alapozzuk jövőbeli életünket.Gemza Péter: Debrecen legnagyobb kulturális intézményeként szeretnénk megmaradni az ország második legfontosabb operajátszó helyének, szeretnénk megfelelni a felénk áradó bizalomnak, amit az mutat leginkább, hogy minden előadásunkon folyamatos a teltház, és arra törekszünk, hogy továbbra is a város meghatározó kulturális szereplőjeként tartsanak minket számon.Az interjút készítette: Mispál AttilaForrás: Csokonai Színház Usz.: Színház.hu
2014.01.02. 06:00
Szinhaz.hu
Sikeres évet zárt az Opera
Az Erkel Színház újranyitásával már két állandó budapesti játszóhelyen, vidéki helyszíneken és a Távol-Keleten 584 rendezvény valósult meg 2013-ban a Magyar Állami Operaház szervezésében, az előadásokat 549 ezer néző látta.
2014.01.01. 21:38
Mno.hu
Sikeres évadot zárt az Opera
Az Erkel Színház újranyitásával már két állandó budapesti játszóhelyen, vidéki helyszíneken és a Távol-Keleten 584 rendezvény valósult meg 2013-ban a Magyar Állami Operaház szervezésében, az előadásokat 549 ezer néző látta.
2014.01.01. 21:38
Mno.hu
Több mint félmillió néző látta az Operaház előadásait 2013-ban
Több mint félmillió néző látta az Operaház előadásait 2013-ban
Az Erkel Színház újranyitásával már két állandó budapesti játszóhelyen, vidéki helyszíneken és a Távol-Keleten 584 rendezvény valósult meg 2013-ban a Magyar Állami Operaház szervezésében, az előadásokat 549 ezer néző látta. A több, mint félmillió nézőből 72 703 váltott bérletet az Operaház előadásaira, 47 ezren a társulat külföldi turnéin látták a dalszínház produkcióit. Az összesített jegy- és bérletbevétel 1,5 milliárd forintot ért el tavaly. A több, mint félezer rendezvény közül 427 volt az opera- és balettelőadás (268 az Operaházban, 136 az Erkel Színházban, 23 Japánban és Kínában), 12 premiert, 16 hangversenyt és dalestet tartottak, megrendezték a Verdi-fesztivált, 77 diák és ifjúsági foglalkozást és 18 egyéb rendezvényt szerveztek. 54 ezer középiskolás diák az OperaKaland sorozat keretében vehetett részt operaelőadásokon az Erkel Színházban - részletezték az eredményeket.A legnagyobb közép-európai, ültetett színházi nézőterének helyet adót Erkel Színház 136 előadásának átlagos látogatottsága 74 százalékos volt, ez minden előadáson átlag 1373 látogatót jelentett. Mivel az Operaház befogadóképessége 1260 ülőhely, és ennek kihasználtsága 2013-ban 92 százalékos volt, ez az arány azt jelzi, hogy a felújítás miatt 2013-ban még csak 5 hónapon át játszó Erkel működésével az összintézményi opera- és balettelőadásokat látogatók száma bőven több mint kétszeresére emelkedett - olvasható a közleményben. 2013-ban 12 televíziós és 20 rádiófelvétel- és közvetítés jóvoltából azok is figyelemmel követhették az intézményben zajló eseményeket, akik személyesen nem lehettek jelen egy-egy helyszínen. A közlemény szerint a Magyar Állami Operaház 2014-ben minden téren eléri működőképes méretének határát, amellyel - a párizsi mellett - a világ egyik legnagyobb összművészeti centruma, integrált operaintézménye lesz. Indokolja ezt (különleges társadalmi szerepvállalása mellett) az ország zenei és tánchagyománya, a magyar tehetségnevelés és művészeti élet ma is érvényes nemzetközi reputációja és az ország történelmi sajátosságaiból is eredő, Budapest-központúság is. Az intézmény készen áll arra, hogy idén új beruházásokat indítson, mint például az Operaház és üzemház felújítása, műhelyház építése, a zenekari próbacentrum korszerűsítése, hangszerbeszerzés, kamaraszínházi működésbe kezd, szabadtéri előadásokat és vidéki vendégszerepléseket szervez, folytatja társadalmi programjait, és újabb ázsiai útra indul. Működési reformjának súlyát immár a művészi munkára, a minőségi előrelépésre, a repertoár átalakítására, felfrissítésére helyezi.
2014.01.01. 18:54
Szinhaz.hu
Több mint félmillió néző látta az Operaház előadásait 2013-ban
Az Erkel Színház újranyitásával már két állandó budapesti játszóhelyen, vidéki helyszíneken és a Távol-Keleten 584 rendezvény valósult meg 2013-ban a Magyar Állami Operaház szervezésében, az előadásokat 549 ezer néző látta.
2014.01.01. 17:58
Ma.hu
Sikeres évet zárt a Magyar Állami Operaház
584 rendezvény, 549 ezer néző, 1,5 milliárd forint összesített bevétel és az Erkel Színház újranyitása - ezek az elmúlt év mutatói.
2014.01.01. 15:48
Gondola.hu
Újranyílt az Erkel Színház
Újranyílt az Erkel Színház, megnyílt a Budapest Music Center és a felújított Zeneakadémia.
2013.12.23. 22:59
Mno.hu
Megújul a Budapesti Tavaszi Fesztivál
Az idei év rendkívüli eredményeket hozott Budapest kulturális életében: jelentős előadó-művészeti infrastruktúrával bővült a főváros, újra várja látogatóit a felújított Zeneakadémia és az Erkel Színház, a Budapest Music Center megnyitásával pedig Európa egyik legújabb kortárs művészeti központja jött létre. Az új lehetőségekben rejlő szinergiákat kiaknázva megújul a nagy múltra visszatekintő Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) is, [...]
2013.12.23. 09:01
Bellacafe.hu
"Nekünk kell elkezdenünk a bozótharcot" - Nagy Ervin válaszolt
"Nekünk kell elkezdenünk a bozótharcot" - Nagy Ervin válaszolt
Nagy Ervin többek között a legutóbbi munkáiról és a színház feladatáról nyilatkozott a Vasárnapi Híreknek. Lapszemle. A Vasárnapi Hírek cikkéből:Nagy Ervin jelenleg Gorkij Fényevők (eredeti címén: A nap fiai) című darabját próbálja a Katonában. "Először játszom gúnyos, szarkasztikus figurát. Csepurnoj egy paraszti sorból felkapaszkodott állatorvos, aki egyébként angolul olvas újságokat. Paraszti ésszel megáldva mond ki igazságokat, kicsit bumfordian fejezi ki magát, ami velem is elő szokott fordulni. Örülök ennek a szerepnek, mert nagyon hasonlít rám, hiszen én is alulról kezdtem, nem pesti értelmiségi családból származom" - mesélte a színész, aki szerint Gorkij drámája ma különösen aktuális mondanivalóval bír."Gorkij Oroszország legsötétebb szegleteiről ír. Ez a darabja (...) arról a társadalmi feszültségről szól, ami aktuális napjainkban a meglehetősen kettészakadt Magyarországon.(...) A színháznak mindig szólnia kell a társadalom perifériáján élőket ért igazságtalanságról.(...) Manapság is nagy a sötétség. A nincstelenség, az iskolázatlanság ostoba előítéleteket szül. A döntéshozók felelőssége ott kezdődik, hogy azokat, akik nem jutnak javakhoz, akik a társadalom perifériáján vannak, magukra hagyják-e. Mert őket könnyű használni, irányítani, befolyásolni, akár jobbikos propagandával. Akiknek nincs semmije, azok szinte menthetetlenné válnak, vagy az előítéleteik által meglelik a bűnöst a zsidókban, a cigányokban, a melegekben. Ha ezt az értelmiség nem veszi észre, netán cinikusan elfordul, akkor ugyanolyan meglepetten bámul majd, mint ebben a színdarabban száz éve Oroszországban" - fogalmazott Nagy Ervin.Nagy Ervin az Erkel Színházban, a Mario és a varázsló című operaelőadásban is látható, Mario szerepében. A színész elmondta, hogy -Thomas Mann eredeti művétől eltérően - az előadásban nem egy 18 éves, szexusában még kissé bizonytalan fiút, hanem egy kiforrott férfiembet csábít el Cipolla, a varázsló. A darab témája kapcsán a színész így nyilatkozott: "Thomas Mann korában egyértelmű volt a mű üzenete arról, hogy miként kerül egy eszme uszályába egy nép, Európa, a fél világ. (...) Az emberek nagyon szeretnének hinni. Ki vagyunk éhezve arra, hogy valakinek odaadhassuk magunkat, hogy egy apa gondoskodjon rólunk, hogy ne kelljen egyik napról a másikra állandóan kétségek között őrlődnünk. A több száz éves polgári kultúrákban nincsenek magabiztosságra kiéhezve az emberek. Kelet-Európában, ha jön egy tökösebb politikus, mindegy, hogy mit mond, elhiszik neki. Ez a környék teljes identitászavarban szenved. Az én generációm dolga is, hogy elkezdjük a »bozótharcot«." A színészt nemrégiben Mundruczó Kornél Demencia című, nemzetközi koprodukcióban megvalósult előadásában is láthatta a közönség. Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy otthagyja a Katona József Színház társulatát, Nagy Ervin így válaszolt: "Nem tudom, hány szíve van az embernek művészileg. A társulati létet nagyon szeretem, ez a fajta üzemszerű családi létezés egy életforma, amiben felnőttem. A színésszé válásom helyszínét nagyon nehezen engedem el, viszont a színházcsinálásról alkotott véleményem már néha eltér az ottanitól. Mundruczónál találkoztam egy olyan erős szemszöggel, nyers artikulációval az igazság és a modernség felé, ami nagyon komoly hatással volt rám. Ettől zavarban is vagyok művészileg." A teljes interjú itt olvasható.
2013.12.17. 07:03
Szinhaz.hu
Karácsonyi csodák estjére készül az Erkel és az Opera
Karácsonyi csodák estjére készül az Erkel és az Opera
17-én karácsonyi csodák estéje az Operában és az Erkelben, Rost Andreával. Az Operaház közleménye: Az Opera karácsonyfája körül immár 3. éve jótékonysági adományozás zajlik. Idén, ahogyan az előző évadokban, ismét a Diótörő Fesztivál keretében zajlik a szabadtéri karácsonyváró program, amely egybefonódik az Ökumenikus Segélyszervezet szeretet.éhség. adventi adománygyűjtő kampányával. Az Operaház előtt az esti előadásokat megelőző órában az Opera művészeitől vásárolhatnak az arra járók. A bevétel adományt képez, amely az Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül rászoruló gyermekek és családok javára gyűlik. Idén világhírű szopránénekesnőnk, Rost Andrea is felkérést kapott, hogy csatlakozzék az árusok sorához. A neves művésznő a karácsonyi időszakban a Bohémélet Mimijének szerepében lép színpadra, jelenlétével emelve az ünnep fényét. Előadás-szériája előtt első szóra igent mondott a jótékonysági adománygyűjtésben való részvételre. „Fontosnak érzem, hogy az operavilág művészei érzékenyen reagáljanak a minket körülvevő súlyos problémákra, és lehetőségeikhez mérten segítsenek a megélhetési gondokkal küzdő családoknak. Örömet adni másoknak szívet melengető érzés.” – mondja Rost Andrea, aki 17-én este 18.30-tól meglepetésvendéggel várja vásárlóit a pult mögött. Körötte a különleges hirdetőoszlopok, a házikók, a gesztenyés stand és a legmeghittebb légkör: kórusmuzsikával, A diótörő figuráival, aranyszánnal és a jelmezes egérkirállyal, sok-sok családi emlékfotó lehetőségével. Este fél nyolctól az Operában a latin ízekkel fűszerezett karácsonyi hangversenyt Jordi Bernácer dirigálja. László Boldizsár és Csáki András gitárművész mellett közreműködik a világszerte ismert Los Calchakis együttes, amelynek chilei és argentin muzsikusai a Navidad nuestra című Ramirez-darab megszólaltatását teszik autentikussá. Az adventi hangversenyprogram különleges ünnepi élményt ígér – erről a fiatal spanyol karmester is gondoskodik, aki Los Angeles, San Francisco, Franciaország és Olaszország színpadai után most Budapesten is bemutatkozik. Míg az Operakarácsony távoli kontinensek zenei világát idézi, az Erkel Színházban a Honvéd Táncszínházhazánk soknemzetiségű népének hagyományos táncaival, dalaival várja a közönséget. A Táncoló Évszakokban a magyar népszokások mellett a délszláv, zsidó, sváb, cigány hagyományokból válogatott vidám, tréfás jelenetek, a lendületes táncok, a vérpezsdítő zenék egy dramatikus történet köré szövődnek: egy fiatal pár megtalálja és kinyitja a Garabonciás diák Bűvös könyvét; márpedig ha azt valaki kinyitja, egy csodálatos, rég letűnt világba kerül, s ott aztán megismerkedhet az akkori emberek életével, szokásaival, hagyományaival. A tavaszi és téli ünnepkör hagyományainak "élő" képei felhőtlen kikapcsolódást ígérnek az ünnepvárás időszakában. Az évad további előadásaira a Vörösmarty téri és a Városháza téri karácsonyi vásár „Kultúrát ajándékba!”standján is kaphatók jegyek egészen karácsonyig, az Opera és az Erkel Színház mellett még számos kulturális intézmény előadásaira, az idén először felállított közös jegyértékesítő pavilonokban.
2013.12.15. 06:05
Szinhaz.hu
Pavarotti is énekel az Erkel Színház új lemezén
Születésnapi dupla lemezzel ünnepel a 102 éves Erkel Színház. Megjelentették Kodály Háryját is.
2013.12.08. 14:33
Mno.hu
Két CD kiadásával ünnepel a 102 éves <strong>Erkel Színház</strong>
Két CD kiadásával ünnepel a 102 éves Erkel Színház
Erkel102 címmel adott ki archív operafelvételekből álló válogatáslemezt az Erkel Színház. Az Opera ezzel ünnepli a novemberben újranyitott nagy múltú játszóhely 1911-es átadásának évfordulóját. Szintén erre az alkalomra jelentették meg a Háry János CD-t, az OperaTrezor-sorozat negyedik darabját. Az MTVA archívuma 70 darab, 1960 és 2006 között készült Erkel színházi operafelvételt őriz, ebből kaphatnak most válogatást az érdeklődők az Erkel102 duplalemezen, amely az egy hónapja újranyitott színház 102. születésnapján, december 7-én jelent meg.Ókovács Szilveszter és lánya a színház 102. születésnapján Fotó: Kovács Attila / MTI Ókovács Szilveszter főigazgató a CD anyagát maga válogatta, Karczag Márton operaházi főemléktáros segítségével. A kétlemezes kiadványon az elmúlt évtizedek és évek emblematikus hazai előadói – többek közt Simándy József, Házy Erzsébet, Ágai Karola, Komlóssy Erzsébet, Andor Éva, Miller Lajos, Gulyás Dénes és Kiss B. Atilla – hallhatók, a külföldi sztárok közül pedig Luciano Pavarotti, akire 1986-os Bohémélet előadásának két emlékezetes részletével emlékeznek. Az OperaTrezor sorozat eddig megjelent lemezei: Erkel Hunyadi László című operája, a legújabb generációknak szóló Útravaló 2013 és az egyelőre csak reprezentációs célokra kiadott Ella Fitzgerald Erkel-béli koncertjét megörökítő korong után Kodály Háry János című daljátékát is kiadja az Opera. A daljátékot ősszel tűzte műsorra az Erkel Színház az OperaKaland című, diákoknak szóló előadássorozat keretében. Ókovács Szilveszter elmondta: az eredeti kodályi partitúrához visszakanyarodó CD-változat alkalmas lesz oktatási segédanyagnak is, és nagy szerepe lehet a közönségnevelésben: a magyar népdalkincs jól énekelhető, ismert, sokak által kedvelt dallamai egészen az operáig vezethetik el a fiatalokat. A mostani, Héja Domonkos vezényelte kiadást megelőző legutolsó felvétel még Ferencsik János pálcája alatt született, harminc éve, a prózai részek nélkül. A kiadványon Szegedi Csaba hallható a címszerepben, a további szerepekben Schöck Atala, Szabóki Tünde, Megyesi Schwartz Lúcia, Bátki Fazekas Zoltán, Szerekován János és Szvétek László.Háry János. Fotó: Vogel Kristóf IstvánJövőre Dohnányi Ernő vígoperáját, A tenort készül CD-n kiadni a színház.A november 7-ei megnyitó óta, egy hónap alatt, huszonnégy előadással 35 000 nézőt fogadott az Erkel Színház. A játszóhely közösségi operaként nyitott újra, megújult és új funkciókat nyert közönségfogadó terekkel, kínálatában pedig a legnépszerűbb nagyoperák és szórakoztató klasszikus balettek váltják egymást. Karácsonyig a Carmen és a Nabucco lesz műsoron, az új esztendőt pedig az Aidával és a Turandottal nyitja a 102 éves, megfiatalodott színház. Verdi remekének címszerepét Sümegi Eszter, Amneris szerepét pedig a New York-i Metropolitanből hazatérő Komlósi Ildikó énekli, a Turandot címszerepében pedig Jee Hye Han koreai szoprán és Rálik Szilvia látható, váltott szereposztásban.
2013.12.08. 14:10
Szinhaz.hu
Születésnapját ünnepli az Erkel Színház
Bár Bajnai Gordon új „Erkel Ferenc Színházat” építtetett volna, áll a „régi” Erkel Színház, s ma este ünnepel.
2013.12.07. 14:45
Mno.hu
Adománygyűjtéssel indul az Operaház idei Diótörő Fesztiválja
Adománygyűjtéssel indul az Operaház idei Diótörő Fesztiválja
December 1-jén veszi kezdetét az Opereház 24 napig tartó, immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő szabadtéri ünnepvárása.Az Operaház ajánlója: December 1-jén 18 órakor ünnepélyes keretek közt nyílik meg a Diótörő Fesztivál, a Magyar Állami Operaház szabadtéri karácsonyváró programja, amely egybefonódik az Ökumenikus Segélyszervezet szeretet.éhség. adventi adománygyűjtő kampányával. Az Operaház standján ismét a dalszínház igazgatói, operaénekesei és balettművészei segédkeznek a forró italok árusításában, jelenlétükkel ösztönözve a klasszikus műfaj iránt érdeklődők és az Operaház vendégeinek adakozó kedvét. A bevétel az Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül rászoruló gyermekek és családok javára gyűlik. A forró nedü és forralt bor kimérésben a nyitónapon a Magyar Nemzeti Balett hamarosan A diótörőben debütáló japán szólistája, Nakamura Shoko és Diótörő hercege: Leblanc Gergely árusít, a további estéken az együttes más szólistáival és a dalszínház vezető operaénekeseivel is találkozhat a közönség. A művész-résztvevők teljes névsora és árusítási napjaik az Operaház weboldalán olvashatók hamarosan.Fotó: lisys.hu Ismét láthatók a Diótörő Fesztivál városi díszletei: a házikók és az immár több mint hatvanéves Diótörő mesealakjait megjelenítő különleges hirdetőoszlopok, amelyek az Operaház előtt hívják fel a járókelők figyelmét a rendezvényre. A hatalmas szobrokat az Opera szcenikai műhelyének szobrász- és festőművészei alkották meg, az eredeti babák és a táncos figurák belső világítású, átlátszó oszlopokban csodálhatók meg. A tea- és forralt borkimérés hangulatát az Opera Hajós utcai Szfinx teraszán fellépő kórusok zenei kínálata teszi emelkedetté.A Magyar Állami Operaház Énekkara és Gyermekkara mellé még tizenhat kórus jelentkezett, hogy dalolással tegyék emlékezetessé az ünnepvárást. A látogatók azonban – idén először – kézzel fogható emléket is hazavihetnek a Diótörő Fesztiválról: a Szfinx mellett családi fotót készíttethetnek az Aranyecset című balett egyik díszletelemében: egy hatalmas szánban, amelyet december 6-án számos ajándékkal a Mikulás is meglátogat. A fesztivál programjai minden nap 14-től 20 óráig várják a vendégeket, december 1-jén 18 órakor Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója, Solymosi Tamás balettigazgató és Halász Péter mb. főzeneigazgató, valamint Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója nyitja meg az eseménysorozatot. A Diótörő Fesztivál további programjai: Az Opera advent második felében hagyományosan külön műsort rendez testi fogyatékkal élő, vagy szociálisan rászoruló gyermekeknek Kiskarácsony az Operaházban címmel. Idén, december 12-én több előadással, matinéval és koradélutáni kiadással is készül a társulat. Részletek hangoznak el A varázsfuvola, a Jancsi és Juliska című operákból, A diótörő című balettből, a gyerekek élvezhetik Vivaldi és Leopold Mozart telet idéző muzsikáját, találkozhatnak a Ház gyermek művészeivel, sőt még együtt is énekelhetnek velük. A végén kis ajándékkal a zsebükben, és sok muzsikával a szívükben kelnek útra, a mielőbbi viszontlátás reményben. Házigazda: Szvétek László operaénekes. December 16-án a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, az Opera együttese ad karácsonyi hangversenyt, másnap, 17-én Operakarácsony címmel ismétlődik a zenei program. Az est különlegessége, hogy Pedro Halffter Grand canaria harangjai című saját szerzeményét is dirigálja az Opera színpadán. A koncerten felcsendül még Rodrigo: Concerto Aranjuez, Falla: Tánc a La vida breve című operából és A háromszögletű kalap - szvit. Közreműködik: Csáki András, a fiatal magyar gitáros nemzedék egyik meghatározó tagja. Diótörő (fotó: Mezey Béla, opera.hu) A diótörő – színpadon az örök közönségkedvenc Az Operaház téli műsorkínálatának immár több mint hatvan éve legkedveltebb előadása A diótörő. A mesés karácsonyi balettet Csajkovszkij zenéjére Vaszilij Vajnonen koreografálta. Darabját 1934-ben, Galina Ulanovával a főszerepben, a leningrádi Kirov Színház balett-társulata mutatta be – e változat jutott el a Magyar Állami Operaházba, 1950-ben. A koreográfia azóta sikerrel szerepel a repertoáron, ehhez azonban jelentősen hozzájárultak Oláh Gusztáv jelmez- és díszlettervei. Az idei sorozatban 25 alkalommal kerül színre a darab a Magyar Nemzeti Balett társulatával, valamennyi vezető szólistájával - köztük az idei Étoile, Aliya Tanikpayeva -, a gyermekszerepekben a Magyar Táncművészeti Főiskola növendékeivel. December 20-án debütál Magyarországon a Nemzeti Balett újonnan szerződött első magántáncosnője, Nakamura Shoko, aki Leblanc Gergely partnereként lép színre Mária hercegnőként. A japán balerina a Berlini Állami Balett társulatát és ottani szólókarrierjét cserélte a budapesti színpadra, emellett azonban, ahogyan 2005 óta, továbbra is marad a tokiói K-Ballet Company első vendégművésze, valamint balettgálák sztárvendége szülőhazájában és az Egyesült Államokban. A december 22-ei előadáson Nakamura Shoko alakítását láthatja az a húsz árva gyermek is, akik Böjte Csaba ferences rendi szerzetessel érkeznek az Operába. December 24-én délelőtt harmadik alkalommal rendezi meg az Operaház a Diótörő-gálamatinét, vezényel Halász Péter. Nakamura Shoko (fotó: Berliner Staatsbalett)Eközben az Erkelben: Nabucco A novemberben újranyitott Erkel Színházban a legnépszerűbb nagyoperák váltják egymást. A decemberi ünnepváró meglepetés Verdi Nabuccója, megújult szereposztásban. Abigél szerepében a külföldi színpadokról hazatérő Boross Csilla lép színpadra. A címszerepet ismét Kálmándi Mihály, az idei évad Kamaraénekesének tolmácsolásában hallhatja a közönség, főpapként Palerdi András debütál. Ismét a karmesteri dobogón üdvözölhetjük a nemzetközi hírű Moshe Atzmont, aki 2009-ben e darabbal mutatkozott be Magyarországon. Két előadásra érkezik ismét Budapestre, ám ezúttal a hatalmas befogadóképességű Erkel Színház páratlan akusztikájú auditóriumában szólalhat meg keze alatt a mű 19-én és 21-én. A további négy előadást Dénes István vezényli. Karácsonyi Összművészet Két operaénekes kötetlen talk-showja a patinás Székely Bertalan teremben. Hogy mitől Összművészet? Bátori Éva szopránénekesnő kérdez és énekel, meghívott pályatársa pedig mindig olyan művész, aki egyéb területen is kibontakoztatja tehetségét. Erről szól a találkozás muzsikával, kávéval és süteménnyel. „Sok énekművész van, ki a művészet komplexitását kutatva ecset, penna, vagy mondjuk agyag után nyúl. Nagy örömmel mutatok be olyan operaénekeseket, akik életük folyamán több, paralell futó úton közlekednek" - mondta Bátori Éva. December 21-én 16 órától Kasza Katalin, az Opera korszakos szopránja, az örök Judit, nemzetközi hírű Wagner-énekes lesz a vendége, aki az operaszínpadról visszavonulva saját verseivel lepte meg közönségét.Bohémélet - a tél örök slágere Az operarajongó közönség egyik legkedveltebb előadása a Bohémélet. A kis varrólány szerelmi története és tragédiája, amely 1937 óta Oláh Gusztáv mesés díszleteiben elevenedik meg az Operaházban, a bemutató, 1905 óta 1078 alkalommal kápráztatta el a közönséget. A december 8-án induló sorozat felvonultatja az Operaház vezető énekeseit: az idei Kamaraénekes, Fekete Attila mellett színpadra lép többek közt Bretz Gábor, Szegedi Csaba, Molnár Levente és Cser Krisztián, a női főszerepet pedig Fodor Gabriella és Létay Kiss Gabriella mellett a karácsonyi előadűsokban (21-én, 25-én és 27-én) világhírű szopránunk, Rost Andrea énekli a neves olasz tenor, Giorgio Berrugi parnereként. Puccini remekét január közepéig tizenkét alkalommal láthatja a közönség. A karmesteri dobogón először Carlo Montanaro, a varsói operaház főzeneigazgatója áll, aki Tokiótól Tel Avivig, Bilbaótól Berlinig szinte minden jelentős operaház visszatérő vendége, vezényelt a Milánói Scalában, a Kanadai Operaházban,Coloradóban, Németországban és Amerikában. Az olasz dirigenst Kesselyák Gergely, Kovács János, majd Halász Péter követi a pulpituson. Szilveszterkor Éjszakai Denevér Az Opera 20:30-kor induló előadásának második felvonásába meglepetés-gálát épít közismert magyar művészekkel, a harmadik rész ittas börtönőre, Frosch jelmezét pedig Reviczky Gábor ölti magára – csak ezen az éjszakán! Lesz továbbá pezsgő, tűzijáték az Andrássy úton és közös éneklés ugyanott: Erkel Bánk bánjának bordalával, a nézőkkel, az Opera művészeivel és munkatársaival mintegy ezerötszázan köszöntik együtt az újévet az Opera előtti járdaszakaszon, az előadást követően.Forrás: Operaház
2013.12.01. 07:00
Szinhaz.hu
Bravúr és melléfogás
Bartók Béla Kékszakállú herceg várát és Vajda János Mario és a varázslóját mutatta be az Erkel Színház.
2013.11.30. 05:48
Nepszava.hu
Mozart-főszerepet énekel Bielefeldben Pataky Dániel
Mozart-főszerepet énekel Bielefeldben Pataky Dániel
A varázsfuvola Taminóját a Zeneakadémián énekli, a Cosi fan tutte Ferrandójaként pedig Bielefeldben mutatkozik be a fiatal magyar tenor, Pataky (Potyók) Dániel. A német társulathoz szerződött énekes az MTI-nek elmondta , hogy részben a teátrum 70-es évekbeli állapotát idézi Susanne Schereer színpadképe Mozart vígoperájában. A díszletek emlékeztetnek azonban a híres berlini klubra, a Bar25 elnevezésű, vadnyugati szalont imitáló szórakozóhelyre is. A felnőtteknek létesült cirkuszt, a Spree-parti mulatót hulladék fából ácsolták össze és a leghíresebb sztárok és DJ-k fordultak meg benne. "A helyről és a bezárásának körülményeiről 2012-ben készült dokumentumfilmet is levetítette nekünk a rendező, Julia Hölscher. Eddig prózai műveket vitt színre, köztük Molnár Ferenc Liliomát, ez az első operarendezése. Elég jól haladunk a próbákkal, a koncepció alapja, hogy a lányok és a fiúk befizetik magukat egy hasonló klubba, hogy eljátsszanak bizonyos szerepeket, ahogy a Bar25-ben lehetett" - tette hozzá Pataky Dániel.Fotó: Theater Bielefeld Mint megjegyezte, nem egyszerű a feladat, mert el kell játszaniuk "civil" önmagukat, és a választott szerepeket, Ferrandót és Guglielmót, valamint Dorabellát és Fiordiligit is, azután egyensúlyozni a kétféle figura között, hogy a közönség is értse, mikor ki kicsoda. Nem kis fizikai erőpróbát jelent a produkció, amelyre kerékpározással készíti fel magát Pataky Dániel. Közben újratanulja A varázsfuvola Taminójának szövegét, mert Varró Dániel költő friss szöveget írt Mozart operájához. "Szórakoztatók a versek, a prozódia sikerült, jól lehet énekelni" - árulta el az énekes, aki a szerepben december 17-én és 20-án lép a Zeneakadémián a Solti-kamaraterem színpadára. Az Erkel Színházban január végén és február elején Donizetti művében, A szerelmi bájitalban Nemorinót játssza, de már megkezdheti a felkészülést a márciusi bielefeldi premierre is. A Ringetje című mű Wagner operaciklusának, A nibelungok gyűrűjének egyestés, ifjúsági változata. "Nagyon várom, a holland Lotte de Beer rendezi, aki Peter Konwitschny asszisztenseként kezdte pályáját. Többen említették, hogy néhány év múlva a könnyebb Wagner-szerepek felé közelíthetek, ez lesz az első kísérlet arra, hogy érdemes-e később célba vennem a német irodalmat" - mondta Pataky Dániel. Nemrég új igazgató került a bielefeldi színház élére, aki ugyancsak számít Pataky Dánielre: kilátásba helyezte, hogy a 2015-16-os évadban is szívesen foglalkoztatná.Forrás: MTI
2013.11.27. 11:15
Szinhaz.hu
40 év sikerei, 20 év szerepei - Miller Zoltán az Erkelben
40 év sikerei, 20 év szerepei - Miller Zoltán az Erkelben
Miller Zoltán december 29-én az Erkel Színházban ad jubileumi koncertet. Az esten elsősorban musical slágerek szerepelnek majd, de a rock&roll-tól az opera műfajáig széles lesz a repertoár. A koncertről és karrierről A nagyszabású koncertet élő zenekar teszi teljessé, fellépnek családtagok, barátok és pályatársak: Mahó Andrea, Berkes Gábor, valamint táncosok. A december 29-i nagykoncert a színész pályafutásának legfontosabb állomásait jeleníti meg, aki ízelítőt ad mindenből, amit Miller Zoltán képvisel a színpadon és a magánéletben egyaránt.Miller Zoltánról:Miller Zoltán a Gór Nagy Mária Színitanoda növendékeként kezdte karrierjét, a Grease című musicalben debütált. Láthattuk Ficsúrként a Valahol Európában című darabban az Operettszínházban, több fontos szerepet alakított a Madách Színházban, az Anna Kareninában Vronszkij bőrébe bújt, a Nyomorultakban Marius volt, az Operaház Fantomjában Raulként lépett fel. Számos budapesti és vidéki színház vendégeként is láthatta őt a közönség.A színház mellett a könnyűzene is szerepet játszik az életében: 1991-ben gimnáziumi barátaival megalapították az Ördögfiókák együttest. Első körben főleg rockzenét játszottak Guns and Roses, Deep Purple, Led Zeppelin, AC/DC , később már saját dalokat is. 1995-ben Berkes Gáborral megalapították az Emberek zenekart, amelynek énekese és frontembere lett. 1995-1998 között három lemezt készítettek, amelyeken olyan örökzöld slágerek láttak napvilágot, mint a „Száz Út", "Mama", „Tábortűz", „Forog a Föld", „Süt a Nap".Újra "pályakezdőként" A színész a Nők Lapja múlt heti számában mesélt arról, hogy 2008-ban gyakorlatilag kiszállt a szakmából - ezalatt üzleti pszichológiával, life coachinggal foglalkozott. "Amikor egy multinál dolgoztam, megkérdeztük az embereket, mi az öt legfontosabb dolog az életükben, és megkértük őket, állítsák ezeket fontossági sorrendbe. A többség a társadalmi berendezkedés, az elvárások miatt azt válaszolta, hogy a család, a gyerek a legfontosabb. Aztán megkértük őket, számolják ki, mennyi időt töltöttek ezekkel a dolgokkal a héten, és akkor jött a döbbenet! Mert kiderült, hogy lényegesen kevesebbet, mint amennyit a munkával, amire kijött egy brutálisan nagy szám. Mindez nagyon jól mutatja, hogy más az, hogy mit gondolunk fontosnak, és más, hogy valójában mi mentén éljük az életünket. A Dalai láma mondta egyszer, nagyon érdekes a nyugati ember, mert képes az egész életét eladni, hogy öregkorára visszavásárolhassa azt az egészségével együtt" - árulta el.Miller Zoltán azt is hozzátette, amikor 93-ban elkezdte a pályát, legalább 80%-ban a tehetség számított, a 21. században azonban a marketing az egyik legfontosabb tényező egy színész életében. "Úgy láttam, nem vagyok kompatibilis a 21. századdal. Ráadásul elég temperamentumos ember vagyok, és dafk e nem is voltam hajlandó ezzel kezdeni semmit. De mint láthatjuk, 2008 után is tovább folytak a dolgok, nem állt le a bolygó attól, hogy én otthagytam a pályát. A tendenciák ráadásul ugyanazok maradtak. Közben azért rájöttem, ezekkel a tendenciákkal nekem nem is kell foglalkoznom, a saját életemet kell élnem, és azzal kell törődnöm, hogy én hová tartok" - fejtette ki a színész.Arra a kérdésre, mi hozta vissza a szakmába 2012-ben, Miller Zoltán elárulta: "Amikor az ember elkezdi saját magát megismerni, a valós igényeit megtalálni, akkor rájön arra, mihez ért. Patetikusan hangzik, de rájön arra is, hogy miért van itt ezen a világon. Én egyelőre azzal tudok igazán kiteljesedni és a legjavát adni abból, ami én vagyok, ha ezt a szakmát űzöm". A teljes interjú a Nők Lapjában olvasható.
2013.11.27. 07:29
Szinhaz.hu
Ritkán hallható Verdi-operák az <strong>Erkel Színház</strong> műsorán
Ritkán hallható Verdi-operák az Erkel Színház műsorán
Három ritkán játszott Verdi-opera hallható november 29-től három egymást követő estén az Erkel Színházban, ahol a 200 éve született alkotó Giovanna d'Arco, A haramiák és a Luisa Miller című zenedrámája kerül színre. A különleges projekt művészeti vezetője és karmestere Selmeczi György."Több éve foglalkoztat a Verdi-életműnek az a része, amely nem slágeresedett. Mindig is érdekeltek azok a fontos fordulatok, amelyek kiemelkednek ebből a hosszú pályafutásból. Ha rápillantunk az 1840-es évtizedre, látjuk, hogy 1845-ben, 1847-ben és 1849-ben, tehát kétévenként írt Schiller-drámák alapján egy-egy operát" - nyilatkozta az MTI-nek Selmeczi György. Hangsúlyozta: nehogy bárki fiatalkori művekre gyanakodjon, Verdi ekkor sikerei csúcsán volt, sőt kifejezetten emblematikus alakja volt nemcsak a mediterrán térségnek, hanem bizonyos értelemben egész Európának. Ebben az időszakban a Nabucco, az Attila, a Macbeth már mind mögötte volt. Zsenire jellemző módon felismerte, hogy az e művekre jellemző "tömbös", szinte "mozgalmi jellegű" kompozíciós nyelv nem beszélhető többé. "Látta, hogy itt a pillanat a megújulásra. Bámulatos bátorsággal és korát messze megelőzően írta meg a Giovanna d'Arcót (Szent Johanna), A haramiákat és az Ármány és szerelemből a Luisa Millert. A puszta kíséretes dalt például polifon megoldásokban gazdag nyelv váltja, megújítja a dramaturgiai szerkezetet, a majd a 20. századra jellemző töredékességet is vállalva" - idézte fel a művek születésének történetét Selmeczi György.Selmeczi György"Fontos volt számára, hogy elköteleződjön épp Schiller mellett. Ami közös: mindketten azonos társadalmi kérdéseket feszegettek" - fogalmazott a karmester. Minden későbbi sikerdarabnak ebben a három darabban látható az előképe - állítja a zeneszerző-karmester. "Rá tudok bökni a partitúrákban azokra a helyekre, ahol Verdi szinte 'előre' megírja Rigolettót, A trubadúrt, a Traviatát, Az álarcosbálig szinte mindent. Verdi előreszaladt a zenetörténetben és megelőzte saját közönségének a preferenciáit" - jegyezte meg. "A felkészülés nagy munka, a kóruson jelentős terhek vannak" - fűzte hozzá. "A szereplők, akik között neves énekművészek találhatók, megérezték, milyen ritka alkalom, hogy ennyire szabadon lehessen dolgozni egy partitúrán, hiszen ezekkel a darabokkal kapcsolatban nem alakultak ki előadói tradíciók" - beszélt a munkáról Selmeczi György. Kiemelte: a Kolozsvári Magyar Operával való együttműködés valódi tartalommal telik meg a sorozatban. Egységes a vizuális világ, a színpadképet Csíki Csaba 15 absztrakt körplasztikája alkotja, ezek a három előadásban háromféle elrendezésben lesznek színen. Kiss Zsuzsa jelmezei is alapruhák, más-más kiegészítőkkel. A szobrok a kolozsvári műhelyekben készülnek, Budapesten és Kolozsváron egyaránt folynak a próbák, hiszen december 6-től követeznek az ottani előadások. Egy fiatal erdélyi rendező, Zakariás Zalán viszi színre a Giovanna d'Arcót, Göttinger Pál A haramiákat, Szőcs Artur pedig a Luisa Millert.Forrás: MTI
2013.11.18. 09:03
Szinhaz.hu
Szinetár Miklós új könyvéről mesélt
Szinetár Miklós új könyvéről mesélt
November elején jelent meg Szinetár Miklós A második pályázat című könyve, amely - akárcsak az előző, A pályázat - főként azt a kérdést boncolgatja, érdemes-e pályázni egy vezetői posztra. A rendező az MTI-nek nyilatkozott a könyvről.Az új könyv is egy fiktív levelezés "Az új könyv formája változatlan, fiktív levelezés egy tapasztalt tanár és volt tanítványa között. A növendék figuráját persze nem egy, hanem több alakból gyúrtam össze" - mondta a Magyar Állami Operaház korábbi főigazgatója. Szinetár Miklós hozzátette, szerinte az ő korosztálya már optimistábban tekint az életre, mint a negyven körüliek, hiszen nagyobb távlatból szemlélik a dolgokat, másrészt a negyvenesek többet konfrontálódnak, hiszen több feladatuk van. "Bár, mint a tanár megszemélyesítője, én sem állíthatom, hogy túlestem mindenen. Tavaly például Euripidész drámáját, az Iphigeneia Auliszbant rendeztem szép sikerrel Veszprémben, idén az Erkel Színházban Mozart daljátéka, A varázsfuvola színrevitelére készülök" - részletezte Szinetár Miklós.A rendező azt is elárulta, hogy a könyv néhány részlete önéletrajzi ihletésű, a tanár figurájának nem egyszer hihetetlennek tetsző élményei a sajátjai közül valók. "A könyvben személyes emlékek és kitalációk keverednek" - árulta el. Az ifjabb hős, János okulására a könyv végén egy viszonylag hosszú naplóval válaszol a Tanár úr. A napló anyagát 1965-ben, egy kínai tanulmányút során vetette papírra Szinetár Miklós. "Természetesen Kína ma már másmilyen. Az említett fejezetben egy elsüllyedt világot örökítek meg. De az egyneműség vagy a szolgalelkűség mindig, mindenütt benne van a levegőben" - vélte Szinetár Miklós. János töprengései, vívódásai után azt írja a könyvbéli Tanár úrnak, beadja színházigazgatói pályázatát. A válasz: "Részemről a fáklyásmenet! Tudod, hogy úgyse nyered meg a pályázatot" - a kérdés tehát nyitva marad egy harmadik könyv számára.A kötet az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg.Kritikus szemmel az első részről"Szinetár Miklós levélregényének különös ízei vannak. Egyszerre megnyugtató és felkavaró – legalábbis abban az értelemben, ahogyan ráismerünk a minket körülvevő világra. Ahogy a fülszöveg megfogalmazza, a kötet „a Tanár úr ifjúkori generációjának és mai önmagának levélváltása egy reflektorfényes kisvilágról és a nagyvilágról. Az ifjú sok arcból néz vissza a Mesterre, több tanítvány alakjából és sorsából ötvöződött.”Milyen előnyökkel is jár ennek a laza levélregény formának a használata? Először is, valójában nem kell történet, amelynek szálait gondosan szövögetve az író észrevétlenül behúz minket egy teremtett világba. Nem szükséges igazi jellemrajz, a szerző így nem sokat foglalkozik azzal, hogy pontos rajzot kapjunk a pályázat városáról, mint ahogy a színházról sem, ahol, ami körül éppen zajlanak az események.Ugyanakkor – mivel Szinetár Miklós magamagáról ír, vagyis nincs okunk fikciót feltételezni – az első reflex, hogy az ember megpróbálja kitalálni, mennyire valós személy a pályázat beadására készülő tanítvány. Mert vannak utalások" - fogalmazott könyvkritikájában A pályázat első részével kapcsolatban Tóth Zsuzsanna.Forrás: Színház.hu, MTI
2013.11.17. 08:06
Szinhaz.hu
Több tízezren nézték az <strong>Erkel Színház</strong> megnyitóját
Több tízezren nézték az Erkel Színház megnyitóját
Több tízezer televíziónéző látta a Dunán az Erkel Színház november 7-i nyitóestjét. A felújított Erkel Színházat Erkel Ferenc születésnapján, a magyar opera napján nyitották meg. Az eseményhez kapcsolódó négynapos ünnepi Erkel-Feszt teljes látogatószáma meghaladta a hatezret - közölte a Magyar Állami Operaház sajtófőnöke, Várkonyi Judit. A közlemény szerint a november 5-i operafőpróbára is több száz érdeklődő érkezett, a november 7-i ingyenes programokra túljelentkezés volt, az Erkel Ferencről szóló új dráma rádiófelvételén a 335 négyzetméteres büfében kialakított százfős nézőteret bővíteni kellett, a szabadtéri koncertet pedig saját közönsége mellett a gálaestre érkező vendégek teljes egészében vagy részleteiben megtekintették. A színházat a felújítás végeztével hivatalosan az Erkel-Feszt nyitotta meg - az eseménysorozat a magyar opera napján felolvasószínházzal, könyvbemutatóval, kiállítással, retrospektív kiadvánnyal, szabadtéri koncerttel, M. Tóth Géza operatörténeti filmjének bemutatójával és nyitógálával indult. Az Erkel Színház újranyitásának másnapján Ákos Karcolatok című koncertje hangzott el, majd 9-én a Mario és a varázsló, illetve A kékszakállú herceg vára premierje zajlott. Záróeseményként az Árnyalatok táncest került színpadra. A hivatalos átadásig két alkalommal zajlott próbaüzem: a tavaszi hónapok ideiglenes játszásának 72 előadását 104 ezer fizető néző látta, az OperaKaland Hunyadi-előadásain pedig 29 ezer diák vett részt. A második próbaüzem októberi OperaKaland-sorozatát 122 város 300 középiskolájának 25 ezer tanulója látta, a Háry-program most performansz-pályázattal folytatódik. Az Erkel Színház repertoárján novembertől a legnépszerűbb nagyoperák váltják egymást: e hónapban a Rigolettót és a Carment újra az Erkelben láthatja a közönség. November 29-én azonban unikális sorozattal kezdődik meg a vidéki, illetve határon túli színházak vendégjátéka. Elsőként a Kolozsvári Magyar Opera érkezik három ritkán játszott Verdi-operával. A 200 éve született szerző Schiller-drámák alapján íródott művei: a Giovanna d'Arco, A haramiák és a Luisa Miller kerül színre, a sorozat művészeti vezetője és karmestere Selmeczi György. A színpadkép egységes vizuális világát Csíki Csaba 15 absztrakt körplasztikája teremti meg. A fiatal erdélyi rendező, Zakariás Zalán viszi színre a Giovanna d'Arcót, Göttinger Pál A haramiákat, Szőcs Artur pedig a Luisa Millert. Az operaelőadások sorát a pénteki Wagner200 hangverseny színesíti, a Wagner-év eseményeinek lezárásaként. Az ErkelSzínházban az Opera stratégiai partnere, az MTVA együttese, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara játszik, a neves karmester Stefan Soltész vezényletével. Az est szólistái: Németh Judit és Kovácsházi István.
2013.11.16. 16:39
Szinhaz.hu
Több tízezren nézték az Erkel Színház megnyitóját
Több tízezer televíziónéző látta a Dunán az Erkel Színház november 7-i nyitóestjét. A felújított Erkel Színházat Erkel Ferenc születésnapján, a magyar opera napján nyitották meg.
2013.11.15. 19:25
Ma.hu
Több tízezren nézték az Erkel Színház megnyitóját
Több tízezer televíziónéző látta a Dunán a felújított Erkel Színház november 7-i nyitóestjét.
2013.11.15. 18:23
Mno.hu
A Százszorszép ovi gyerekei ehették meg Józsefváros tortáját
A kerület tortáját az Erkel Színház hivatalos megnyitóján mutatták be. Aztán kisorsolták, melyik józsefvárosi óvoda gyerekei ehetik meg. Végül a Százszorszép óvoda volt a szerencsés. Az eseményről...
2013.11.13. 00:16
Ittlakunk.hu
Erkel Színház: Átmeneti megoldás született a felújítással
"Frissebb lett az egész ház".
2013.11.09. 14:33
Hetivalasz.hu
Családi önünneplés
A politikusok kisajátították egy időre az Erkel Színház megnyitóját.
2013.11.09. 05:45
Nepszava.hu
Megnyílt a felújított Erkel Színház
Erkel Ferenc születésének évfordulóján, a magyar opera napján, a zeneszerző által komponált magyar himnusz eredeti változatának hangjaival kinyitott a csaknem kétmilliárd forintból megújult épület.
2013.11.08. 12:30
Kulturpart.hu
Megnyílt a felújított <strong>Erkel Színház</strong>
Megnyílt a felújított Erkel Színház
Erkel Ferenc születésének évfordulóján, a Magyar Opera Napján a zeneszerző által komponált Himnusz eredeti változatának hangjaival csütörtökön megnyílt a csaknem kétmilliárd forint ráfordítással megújult Erkel Színház. Az ünnepi gálaest kezdetén a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter hangsúlyozta: egy álom teljesült be ezen a napon. "Bármely kulturális kincs, múzeum vagy könyvtár, ha zárva van, nem szolgálja a közösség javát. Az Erkel Színházat 2007-ben bezárták, megújításán mintegy ezer ember dolgozott, 290 új munkahely létesült benne." Kiemelte: évadonként kétszáz estén az Operaház jegyárainak harmadáért-negyedéért az ottanival azonos mérce szerint és színvonalon élvezhet előadásokat a közönség - elsősorban a fiatalok és a nagycsaládosok - az Erkel Színházban. Ókovács Szilveszter kitért arra, hogy több tízezer diák vett részt az OperaKaland nevű projektben, az ifjúság számára videopályázatot hirdettek.A főigazgató azt mondta, a célt, hogy minden fiatal eljusson operaelőadásra, továbbra is munkájuk középpontjában tartják. Az épület teret ad a testvértagozatoknak, azaz a vidéki színházakban, a határon túl működő opera- és balett-együtteseknek, valamint a népszerű műfajoknak is, és igazi közösségi térként fog funkcionálni - jelentette ki Ókovács Szilveszter.Fotó: Máthé Zoltán, MTI Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester köszöntőjében arról beszélt, hogy 1777-ben ezen a napon nevezte el Mária Terézia osztrák császárnő és magyar királynő fiáról, József főhercegről a városrészt. Szólt arról, hogy az 1800-as években Józsefvárosba kerültek, és ma is itt találhatók a művészet és a tudomány legrangosabb intézményei. Józsefváros a jövőben is méltó környezetet kíván az Erkel Színház köré varázsolni: a 236 évvel ezelőtti keresztelőre emlékeztet a kerület zászlaja, amelyet a színháznak ajándékozott a polgármester. Tarlós István, Budapest főpolgármestere üdvözlő beszédében azt mondta, a jövőre elinduló négyes metró II. János Pál pápa téri állomásán fontos lesz feltüntetni Erkel Ferenc nevét. "Erkel ugyan Gyulán született, de 25 évesen Pest-Budára jött, élete javát Budapesten töltötte. Nemcsak igazgatója volt a Zeneakadémiának, főzeneigazgatója a Királyi Operaháznak, alapítója a Budapesti Filharmóniai Társaságnak és Zenekarának, hanem ő hozta létre az első Pesti Sakk Kört" - idézte fel a főpolgármester. Úgy vélte, az Operaház valószínűleg a külföldi vendégek, a tehetősebb zenebarátok számára lesz inkább megfizethető, míg az Erkel Színház valóban méltányos helyárakon kínál kulturális eseményeket. "Erkel talán a legtöbbet a magyar nép lelki felemelkedéséért tette" - szögezte le Tarlós István, aki szerint az Erkel Színház újjászületése, a programja méltó folytatását ígéri a zeneszerző munkásságának. A főpolgármester a főváros zászlaját ajándékozta a teátrumnak.Fotó: Máthé Zoltán, MTI"Egy nemzet nagysága a tudomány és a sport mellett a kultúrában ölt testet, márpedig Magyarország ma már nemcsak erősödik, hanem lépésről lépésre visszanyeri nagyságát" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az ünnepi gálaesten. A kormányfő beszédében hangsúlyozta, hogy a magyarok mindig is kultúrnemzetnek tartották magukat, a színházak, operaházak és koncerttermek pedig a nemzeti kultúra templomai, ahol a nemzet szelleme, szellemi nagysága nyilvánul meg. A gazdaság önmagában nem cél, inkább egy erős alap, amely a nemzetnek lehetőséget teremt arra, hogy megmutassa nagyságát, hirdesse művészetének, kultúrájának egyedi, megismételhetetlen és nagyszerű mivoltát - fogalmazott. Ám manapság is hallani olyan hangokat - folytatta -, amelyek szerint felesleges színházakra, sportra, kultúrára költeni, miközben egész Európa súlyos válsággal küzd. Ha azonban valóban megszorítások sújtanák e területeket, akkor fel lehetne tenni a kérdést - idézte Winston Churchill egykori angol miniszterelnököt -, hogy "voltaképpen mi is az, amiért harcolunk, miért küzdünk, dolgozunk nap mint nap". A miniszterelnök megjegyezte, hogy számos természeti népnek nincs gazdasága, GDP-je, külkereskedelmi mérlege, és gyakran még pénzt sem használnak, de "tíz körömmel ragaszkodnak" saját kultúrájukhoz, hagyományaikhoz, ahhoz, ami megkülönbözteti őket másoktól.Forrás: MTI
2013.11.08. 11:00
Szinhaz.hu
N. Kósa Judit: Számhúzás
N. Kósa Judit: Számhúzás
Avatásban és számmisztikában hagyományosan igen erős a Fidesz, így aztán nem csoda, hogy a párt néha a kultúrában is talál valami fogára valót. Lám, az avatásnak is eljött végre a szezonja. Zeneakadémia, Erkel Színház… Ki meri állítani, hogy Orbánékat csak a stadionok hozzák lázba?
2013.11.08. 09:40
Nol.hu
Megnyílt a felújított <strong>Erkel Színház</strong>
Megnyílt a felújított Erkel Színház
Erkel Ferenc születésének évfordulóján, a magyar opera napján a zeneszerző által komponált magyar himnusz eredeti változatának hangjaival csütörtökön megnyílt a csaknem kétmilliárd forint ráfordítással megújult Erkel Színház.
2013.11.08. 02:20
Nol.hu
Ünnepélyes gálaesttel nyílt meg a felújított budapesti Erkel Színház
Az Erkel Ferenc által megkomponált magyar himnusz eredeti változatának hangjaival nyitották meg november 7-én a budapesti Erkel Színházat – számolt be az MTI. Az ünnepi gálaesten Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Kocsis Máté VIII.
2013.11.07. 22:33
Budapestinfo.eu
Orbán: Magyarország visszanyeri nagyságát
Egy nemzet nagysága a tudomány és a sport mellett a kultúrában ölt testet – jelentette ki Orbán Viktor az Erkel Színház újranyitásának gálaestjén.
2013.11.07. 21:29
Mno.hu
Megnyílt a felújított Erkel Színház
Erkel Ferenc születésének évfordulóján, a magyar opera napján a zeneszerző által komponált magyar himnusz eredeti változatának hangjaival csütörtökön megnyílt a csaknem kétmilliárd forint ráfordítással megújult Erkel Színház.
2013.11.07. 20:50
Hvg.hu
Orbán: a magyarok mindig is kultúrnemzetnek tartották magukat
Egy nemzet nagysága a tudomány és a sport mellett a kultúrában ölt testet, márpedig Magyarország ma már nemcsak erősödik, hanem lépésről lépésre visszanyeri nagyságát - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a budapesti Erkel Színház újranyitása alkalmából rendezett ünnepi gálaesten.
2013.11.07. 20:50
Hvg.hu
Megnyílt a felújított Erkel Színház
Erkel Ferenc születésének évfordulóján, a magyar opera napján a zeneszerző által komponált magyar himnusz eredeti változatának hangjaival megnyílt a csaknem kétmilliárd forint ráfordítással megújult Erkel Színház.
2013.11.07. 20:42
Ma.hu
Orbán: Hazánk visszanyeri nagyságát
Egy nemzet nagysága a tudomány és a sport mellett a kultúrában ölt testet, márpedig Magyarország ma már nemcsak erősödik, hanem lépésről lépésre visszanyeri nagyságát – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a budapesti Erkel Színház újranyitása alkalmából rendezett ünnepi gálaesten csütörtökön.
2013.11.07. 20:40
Mno.hu
„Egy álom teljesült be”
Erkel Ferenc születésének évfordulóján, a magyar opera napján a zeneszerző által komponált magyar himnusz eredeti változatának hangjaival csütörtökön megnyílt a csaknem kétmilliárd forint ráfordítással megújult Erkel Színház.
2013.11.07. 20:35
Mno.hu
Megnyílt a felújított Erkel Színház
Erkel Ferenc születésének évfordulóján, a magyar opera napján a zeneszerző által komponált magyar himnusz eredeti változatának hangjaival csütörtökön megnyílt a csaknem kétmilliárd forint ráfordítással megújult Erkel Színház.
2013.11.07. 20:25
Nol.hu
Gálaesttel nyílt meg a felújított <strong>Erkel Színház</strong>
Gálaesttel nyílt meg a felújított Erkel Színház
A négynapos nyitó eseménysorozat, az Erkel-Feszt zenés felolvasószínházzal vette kezdetét.
2013.11.07. 20:10
Metropol.hu
Ugye nem meglepő, hogy Magyarország ebben is jobban teljesít?
Egy nemzet nagysága a tudomány és a sport mellett a kultúrában ölt testet, márpedig Magyarország ma már nemcsak erősödik, hanem lépésről lépésre visszanyeri nagyságát - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a budapesti Erkel Színház újranyitása alkalmából rendezett ünnepi gálaesten csütörtökön.
2013.11.07. 20:09
Stop.hu
Megnyílt a felújított <strong>Erkel Színház</strong>
Megnyílt a felújított Erkel Színház
Erkel Ferenc születésének évfordulóján, a magyar opera napján a zeneszerző által komponált magyar himnusz eredeti változatának hangjaival csütörtökön megnyílt a csaknem kétmilliárd forint ráfordítással megújult Erkel Színház.
2013.11.07. 20:02
Nol.hu
Ma nyílik meg az Erkel Színház
Csütörtökön, Erkel Ferenc születésének évfordulóján ünnepi gálaesttel nyílik meg az 1,7 milliárd forintból felújított Erkel Színház. November 7. a magyar opera napja is, így a gálaesten magyar operákból csendülnek fel részletek.
2013.11.07. 12:12
Nlcafe.hu
Ákossal indul az új <strong>Erkel Színház</strong>
Ákossal indul az új Erkel Színház
Csütörtökön, Erkel Ferenc születésének évfordulóján ünnepi gálaesttel nyílik meg az 1,7 milliárd forintból felújított Erkel Színház. Másnap Ákos itt mutatja be először a Karcolatok című zenei anyagát.
2013.11.07. 10:05
Hir24.hu
Ma nyílik a felújított Erkel
Erkel Ferenc születésének évfordulóján ünnepi gálaesttel nyílik meg az 1,7 milliárd forintból felújított Erkel Színház. November 7. a magyar opera napja is, így a gálaesten magyar operákból lesznek hallhatók részletek.
2013.11.07. 09:49
168ora.hu
Orbán ma este a világot jelentő deszkákra lép
Ma, Erkel Ferenc születésének évfordulóján ünnepi gálaesttel nyílik meg az 1,7 milliárd forintból felújított Erkel Színház. Ünnepi beszédet mond majd Orbán Viktor.
2013.11.07. 09:45
Hvg.hu
Ma nyílik az Erkel színház
A négy napos fesztivál alatt lesz opera és Ákos koncert is.
2013.11.07. 08:48
Index.hu
Ünnepi gálaesttel nyit a felújított Erkel Színház
Ma, Erkel Ferenc születésének évfordulóján ünnepi gálaesttel nyílik meg az 1,7 milliárd forintból felújított Erkel Színház.
2013.11.07. 07:30
Ma.hu
Az Erkel újra a miénk
Az Erkel újra a miénk
Minifesztivállal ünnepli az Erkel Színház a felújítás utáni teljes megnyitását, névadója születésének évfordulóján
2013.11.04. 08:53
Metropol.hu
Középiskolásoknak szóló videópályázatot hirdet az Operaház
Középiskolásoknak szóló videópályázatot hirdet az Operaház
Az Erkel Színház diákoknak szóló programsorozata, az OperaKaland keretében tűzte műsorra októberben Kodály Zoltán Háry János című daljátékát. Az ehhez kapcsolódó videópályázaton induló középiskolai osztályoknak két dalt kell feldolgozniuk a műből. A Magyar Állami Operaház felhívása:A pályázatot a sorozaton már részt vett, vagy a jövőben részt venni szándékozó osztályok számára írja ki az intézmény, két kategóriában: vokális és hangszeres produkcióval. Előbbiben a Háry-opera népdalai („Felszántom a császár udvarát”, „Tiszán innen, Dunán túl”, „A jó lovas katonának…”, „Ó, mely sok hal terem…”), utóbbiban a császári udvar bevonulása és az Intermezzo szolgálhat a feldolgozások alapjául.Háry János. Fotó: Máthé AndrásA pályázók videóikat a saját Youtube-fiókjukra tölthetik fel. A videó linkjét pedig a harykaland@opera.hu címre lehet elküldeni, melyet az intézmény a honlapján az alábbi címre tölt fel: http://opera.hu/Hary-kalandA közönség a videókra a Youtube "felfelé mutató ujj" - jelével szavazhat.Ókovács Szilveszter főigazgató a pályázatról:
2013.11.02. 11:00
Szinhaz.hu
Négynapos fesztivállal nyit az <strong>Erkel Színház</strong>
Négynapos fesztivállal nyit az Erkel Színház
Négynapos ünnepi programsorozattal nyílik meg hivatalosan november 7-én, Erkel Ferenc születésének évfordulóján a felújított Erkel Színház. November 7. egyben a Magyar Opera Napja is, így a gálaesten magyar operákból csendülnek fel részletek. Az ünnepi műsor előtt mutatják be M. Tóth Géza A magyar operajátszás története című félórás filmjét. Az Erkel-Feszt műfajában is sokrétű programot kínál a közönségnek - mutatott rá Ókovács Szilveszter főigazgató a csütörtöki sajtótájékoztatón. Már délután négykor kinyitják a színház kapuit, mert zenés felolvasó színház várja a közönséget. A szolnoki Szigligeti Színház művészei adják elő Kiss József munkáját, amely Erkel Ferenc és a híres énekesnő, Anne de La Grange kapcsolatát dolgozza fel. Az Erkel Színház történetében először szabadtéri előadás is helyet kap a műsorfolyamban: a színház bal oldalán kialakított külső színpadon a Classic Club Singers élő koncertjére nemcsak a jegyvásárló közönséget várják - a program ingyenes.Fotó: Máthé Zoltán, MTI A Népoperától az Erkel Színházig címmel a gálaest előtt kiállítás is nyílik az előcsarnokban. Az esti hangverseny első felében Erkel művei szólalnak meg, a második rész Kodály-dallamokkal indul. Színpadra lép többek közt Bretz Gábor, Kálmándi Mihály és Szegedi Csaba. A gálaest Erkel eredeti Himnuszával indul, Somogyváry Ákos, az Erkel Ferenc Társaság elnökének vezényletével, majd különleges műsorszámként Erkel ritkán játszott, Magyar Cantate című műve is felcsendül. Másnap Ákos a Karcolatok című zenei anyag turnéjának "nulladik" koncertjét adja az újjávarázsolt Erkel Színházban. November 9-én Bartók operáját, A kékszakállú herceg várát és Vajda János egyfelvonásosát, a Mario és a varázslót játsszák. A két opera férfi főszerepét - a Vajda-műben Cipollát, Bartók alkotásában a Kékszakállú herceget - Bretz Gábor énekli, Judit Mester Viktória lesz. A darabokat Héja Domonkos vezényli, Galambos Péter rendezi, ő készítette a színpadképet is, a jelmezeket Kárpáti Enikő tervezte. November 10-én Árnyalatok címmel táncest látható a felújított színházban. Solymosi Tamás balettigazgató azt hangsúlyozta: szeretné, hogy minden tánctársulat, minden stílus otthonosan érezze magát az Erkel Színházban. Az alkalomra szerkesztett műsorban nemcsak a Magyar Táncművészeti Főiskola néptánc tagozatának növendékei, hanem a Háry-előadásokban már sikert aratott Honvéd Együttes művészei is fellépnek. Új színt képvisel a programban Budai László tangótáncos produkciója. Az OperaKaland sorozat sikerein túl újabb, az ifjúság különböző korosztályait érintő kezdeményezésekről számolt be Ókovács Szilveszter. Indul az Opera nagykövetei program, amelyben iskolákhoz látogat el 14 kiválasztott művész, a program művészeti vezetője Bátori Éva magánénekes. Az OperaKaland idei produkciója Kodály Háry János című daljátéka, amelyhez egy videoklip-pályázat kapcsolódik. A mű két részletét kell feldolgozniuk a nevező csapatoknak, a klipeket egy internetes felületen láthatja a közönség és a zsűri. A másik pályázat a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és Budapesti Művészeti Egyetem hallgatóit szólítja meg: az Erkel Színház jelenleg fehérre festett homlokzatára képzeljenek el a művészeti ágakat megjelenítő absztrakt vagy figurális díszítést. November 7-re teljesen megújul a 2007 óta bezárt színház, amelyet a Zoboki-Demeter Építésziroda (vezető tervezők: Silvester Csaba, Turi Zoltán és Zoboki Gábor) építészeti programja alapján a Laki Zrt. kivitelezett. Az átalakítások jelentős része a színfalak mögött történt, megújultak a szólista és csoportos öltözők, a szociális terek. Korszerűsítették a színpad műszaki berendezéseit. Az épület gépészeti (víz, csatorna, fűtés, szellőzés) rendszereinek számottevő része megújulhatott. A közönség új arculatú auditóriumba léphet be, melynek építése során az építészek arra törekedtek, hogy a rendkívül jó akusztikai adottságok ne változzanak. A nézőtér korszerű szellőzőrendszert kapott. A széksorok kényelmesebb kialakításával a nézőszám 1935-ről 1819-re csökkent, a színház azonban így is megtartotta a legtöbb nézőt befogadó hazai színházépület rangját. A felújítás 1,7 milliárd forintba került.Forrás: MTI
2013.10.31. 15:29
Szinhaz.hu
November 7-én nyílik a felújított <strong>Erkel Színház</strong>
November 7-én nyílik a felújított Erkel Színház
Négynapos ünnepi programsorozattal nyílik meg hivatalosan november 7-én, Erkel Ferenc születésének évfordulóján az 1,7 milliárd forintból felújított Erkel Színház.
2013.10.31. 13:33
Metropol.hu
Jövőre az állam 238,5 milliárd forintot szán a kultúrára
Jövőre az állam 238,5 milliárd forintot szán a kultúrára
Mintegy 17 milliárd forinttal 238,5 milliárd forintra nőnek jövőre az állam kulturális és közösségi szolgáltatásokra fordított támogatásai, ebből a kultúráért felelős államtitkárság több mint 40 milliárd forint fölött rendelkezik - közölte Halász János vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján annak kapcsán, hogy jövő héten kezdődik a költségvetés általános vitája az Országgyűlésben. A kultúráért felelős államtitkár hangsúlyozta: a kultúrára és a művészetre a kormány nem felesleges tehertételként, hanem erőforrásként tekint, így az ágazatnak szánt támogatás 2014-ben is emelkedik. A kulturális és közösségi típusú ráfordítások nemcsak az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kulturális államtitkárságnál jelennek meg, hanem a tárca többi államtitkárságánál, és számos más minisztériumnál is. Ezeket összesítve a központi költségvetésben és a helyi önkormányzati alrendszer kiadásaiban jövőre 17 milliárd forintos növekmény várható. Halász János az MTI kérdésére elmondta: az általa vezetett államtitkárság büdzséje az idei 33,1 milliárdról jövőre több mint 40 milliárd forintra nő, és költségvetésében számtalan tétel emelkedik majd. A Magyar Állami Operaház állami támogatása például 1,1 milliárd forinttal lesz magasabb, ezt az 1,7 milliárdból felújított Erkel Színház rövidesen várható átadása is indokolja. A Hagyományok Házának - szintén egy felújítást követően - 200 millió forinttal, míg az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparknak 50 millióval jut több.Az idén magánberuházásban, kormányzati támogatással létrejött Budapest Music Centernek 290 millió forint támogatást szán az államtitkárság; a Nemzeti Filharmonikus Zenekar 290 millióval, a Budapesti Fesztiválzenekar pedig félmilliárddal magasabb állami forrásra számíthat. Az önkormányzati fenntartású zenekarok és énekkarok számára 630 millió forinttal érkezik több támogatás. Jövőre megújul a Budapesti Tavaszi és Őszi Fesztivál programszerkezete, strukturális háttere; a rendezvénysorozatokra 1,84 milliárd forinttal többet juttat az állam, a várhatóan decemberben nyíló Robert Capa Központ pedig 198 millió forintos támogatásból működhet. Idén 300 millió forintot ad a kormány az önkormányzati fenntartású múzeumok fejlesztési támogatására, ez az összeg jövőre 340 millióra nő. A megyei hatókörű múzeumok működéséhez az állam 130 millió, a kisebb önkormányzati fenntartású múzeumok üzemeltetéséhez 45,7 millió forinttal utal több támogatást. A múzeummal nem rendelkező kistelepüléseknek szóló Országjáró Múzeumok program 200 milliós pluszforrásra számíthat. A Magyar Természettudományi Múzeum 100 millió forintos plusztámogatást kap, részben a filiáléjaként 2014 februárjában nyíló hatvani Országos Magyar Vadászati Múzeum működtetésére. Külön sorban szerepel, hogy a Zeneakadémia művészeti tevékenységére 500 milliós kiegészítő támogatást terveznek, a Magyar Művészeti Akadémia pedig 2 milliárddal többet, 4,5 milliárd forintot kap a központi költségvetésből - mondta el Halász János.Forrás: MTI
2013.10.21. 07:47
Szinhaz.hu
Arnold Rutkowski menti meg a Verdi-gálát
Arnold Rutkowski lép fel az Erkel Színház vasárnapi Verdi-gáláján, miután a beugróként meghívott Joseph Calleja is lemondta betegség miatt a fellépést.
2013.10.17. 17:05
Nol.hu
Arnold Rutkowski menti meg a Verdi-gálát
Arnold Rutkowski lép fel az Erkel Színház vasárnapi Verdi-gáláján, miután a beugróként meghívott Joseph Calleja is lemondta betegség miatt a fellépést.
2013.10.17. 15:42
Nol.hu
Arnold Rutkowski énekel a Verdi-gálán
Arnold Rutkowski lép fel az Erkel Színház vasárnapi Verdi-gáláján, miután a beugróként meghívott Joseph Calleja is lemondta betegség miatt a fellépést.
2013.10.17. 15:20
Metropol.hu
Ókovács: 'Hosszútávú fejlesztési program készül az Operában'
Ókovács: 'Hosszútávú fejlesztési program készül az Operában'
Orbán Viktor miniszterelnök nemrég kijelentette, hogy a kormánynak lesz pénze a nagy múltú kulturális intézmények, köztük a Magyar Állami Operaház épületének felújítására is. Az Ybl-palota felújításának szükségességéről, a konkrét tervekről Ókovács Szilveszter, a dalszínház főigazgatója tájékoztatta az MTI-t. "Nagyon fontosnak tartom, hogy a miniszterelnök úr nyilvánosan is jelezte az operaházi fejlesztések fontosságát. Ezév elején benyújtott pályázatom tartalmazza azokat a fejlesztési irányokat és projekteket, amelyeket 2018-ig végig kellene vinni ahhoz, hogy - megfelelő állagmegóvás mellett - 25 évig európai szintű legyen a magyar opera- és balettjátszás infrastruktúrája. Az Operaházat 30 esztendeje renoválták, kiszolgáló épületét, a Hajós utcai Üzemházat ugyanakkor építették, ám egyikkel sem történt semmi komoly azóta" - mutatott rá a főigazgató."Az Erkel Színházban most erő felett javítottunk-szépítettünk sok mindenen, de jövő tavasszal és nyáron kisebb pótmunkák még ott is szükségesek. A Jókai utcai próbaterem 10 éve van az Operaház kezelésében, állapota-levegője a '60-as éveket őrzi, miközben viszonylag hamar és nem sok pénzből korrekt zenekari centrummá tudnánk alakítani, hogy legyen otthona az ország legelső és messze legnagyobb szimfonikus együttesének. És gondolnunk kell a hangszerpark megújítására is: 200 zeneművészünk elsőrangú munkaeszközét kellene biztosítanunk, amitől jelenleg igen messze állunk. Végezetül, de jelentőségében semmiképp sem az utolsó helyen mondom, hogy szükségünk van egy komplex műhelyházra, amelybe nemcsak kilenc gyártóműhelyünk költözne, s kapna benne helyet méretazonos próbaszínpad, de amelyben négy távoli raktárunk összes díszletének és kellékének, valamint a 400 ezer jelmeznek értékőrző tárolása és javítása is megoldható volna" - számolt be Ókovács Szilveszter.Fotó: sikerado.huA legutóbbi kiegészítő kormányzati támogatásuk egyik kritériuma, hogy december 31-ig be kell nyújtaniuk a 2018-ig szóló beruházási stratégiai tervüket - miként azt a hétfői Erkel Színházban tartott sajtóbejáráson Halász János államtitkár is említette. "Becsült költségeink már vannak, a csomag legnagyobb eleme az Ybl-palota felújítása, amely 10 milliárdos nagyságrendű. A felsorolt hat projekt összértéke mintegy bruttó 21 milliárd forint lehet mai áron" - részletezte Ókovács Szilveszter. "Ha az intézményt felügyelő Emmi minisztere és államtitkára, végül pedig a kormány ezzel egyetért, öt év alatt lehetne megvalósítani a fejlesztéseket az Opera beruházásában, miként most az Erkel Színház esetében is történt. Az Operaháznak nem minden szegélyléce fog megújulni" - fűzte hozzá -, "annál sokkal jobb az épület állapota, de a színpadgépészet teljes cseréje elengedhetetlen, a ház összes elaggott vezetékrendszerét korszerűsíteni kell, és a műemléki nézőteret, nézőforgalmi területeket is fel kell frissíteni, hisz bár restaurátorok folyamatosan dolgoznak nálunk, egy ilyen volumenű munka - az ország egyik emblematikus épületének méltó állapota - komolyabb beavatkozást kíván" - közölte Ókovács Szilveszter. "Néhány helyiség funkciója megváltozik, mert ha felépül a zöldmezős Műhelyház, a felszabaduló területek egy sorfeszítő problémát oldanak fel: 130 éve először lehetne normális öltözője a zenekarnak, ha a szervezési osztályt sikerül átköltöztetnünk egy Hajós utcai ingatlanba, a helyükön méltó operashop és kávézó is nyílna. A festőműhely távozása után világszínvonalú gyakorlóterem szolgálhatná Magyarország egyetlen klasszikus balett társulatát, felette tágas házi színpad létesülhetne az énekeseknek, míg az Üzemházban másik kartermet is ki kell alakítanunk az Erkelben futó produkciók próbáihoz - a társulat komfortot, a közönség minőségi javulást nyerne mindezzel" - hangsúlyozta a főigazgató. "Működő intézményt bezárni a legnagyobb vétek, ezt is láttuk az Erkelnél" - emelte ki -, "tehát az Operaház sem állna le a felújítás évei alatt, hanem megfelelő ütemezéssel, hosszított nyári szünetekben végeztetnék el a munkákat. "Az Operaház intézményi működésének finanszírozása és a társadalom vásárlóereje az ország méretéből és gazdasági helyzetéből következően, úgy látom, még sokáig nem tud a nagy európai házak szintjére, a jelenlegi támogatás ötszörösére emelkedni, de ha legalább a próba- és játszási feltételek minőségiek, mindegyikünk emelt fővel vállalhatja a feladatát" - tette hozzá Ókovács. "Egyelőre a tárca vezetői számára készítjük saját ütemezési javaslatunkat. Ez a pályázatomban foglaltakkal megegyezően 2014 nyarára tervezi az Erkel színházi pótmunkákat és a Jókai utcai zenekari centrum felfrissítését. 2015 őszére épülhetne fel az úgynevezett Műhelyház és ugyanez év nyarán megoldanánk a Hajós utcai üzemház víz- és villanyvezetékeinek cseréjét, az épület szigetelését. A műhelyek távoztával 2015 nyarán áthangolnánk az Ybl-palota megüresedett üzemi tereinek funkciót, és megkezdenék a nézőforgalmi területek korszerűsítését, restaurálását, 2017 nyarán pedig megvalósulna a színpadtechnika cseréje, amely a legnagyobb körültekintést és a legnagyobb forrást igényli" - fogalmazott a főigazgató. "Ezzel az éveken át ívelő komplex, kitartó munkával - természetesen a művészi munka szisztematikus minőségemelése, új repertoár építése mellett - megalapozhatnánk a magyar opera- és balettjátszás következő negyedszázadát" - hangsúlyozta Ókovács Szilveszter.Forrás: MTI
2013.10.17. 07:01
Szinhaz.hu
A legnagyobb színház teljesen megújult
A legnagyobb színház teljesen megújult
Hat éve úgy tűnt, véget ér a közel kétezer fős nézőtérrel rendelkező Erkel története: 2007-ben bezárt a ház.
2013.10.15. 08:45
Metropol.hu
Finisben az Erkel felújítása - Novemberben hivatalosan is megnyílik
Finisben az Erkel felújítása - Novemberben hivatalosan is megnyílik
A tavasz óta folyó próbaüzem után november 7-én, Erkel Ferenc születésnapján hivatalosan is megnyílik az Erkel Színház. Az Erkel Színház egyik legfőbb küldetése, hogy a felnövő generációk magas művészi színvonalú előadások által ismerkedjenek meg az opera- és balettkultúrával. Kiemelt fontosságú programja, az OperaKaland, amely már 2013 tavaszán megindulhatott. A hivatalos megnyitó előtt egy hónappal, október 6-án elindulhatott az OperaKaland őszi sorozata, amelynek keretében ismét több mint 20 ezer diák látogat el a dalszínházba - hangzott el a hétfői délelőtti épületbejáráson. Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára örömtelinek nevezte, hogy a fiatal generációt várja előadásaira a nagy múltú, megújult intézmény, amely 1800 személyes nézőterével az ország legnagyobb színháza. Halász János megemlítette, hogy a Magyar Állami Operaház 1,1 milliárd forinttal kap többet 2014-ben. A plusztámogatást az idén megnyílt Erkel Színház jövő évi működési költségeire kapja a dalszínház.A kormány által a felújításra biztosított forrás kimondottan a működés jobbá tételét irányozta elő. Mint Mozsár István műszaki igazgató elmondta, az átalakítások jelentős része, körülbelül 40 százaléka a színfalak mögött történt, megújultak és növekedtek a szólista és csoportos öltözők, a szociális terek. Jelentős technológiai korszerűsítésen esett át a színpad műszaki berendezése.Új bejárati előtér is készült. A kültéri fedett lépcsőtér homlokzati síkját üvegfalak beépítésével zárták le, így tágasabb lett a fogadótér. Ezt a régi homlokzati ajtók kibontásával összekapcsolták a pénztár előterével, ahol információs pultot is kialakítottak.A közönség egy új arculatú auditóriumba léphet be. A falak és a mennyezet szürkés kék színt kaptak, lesötétítették a faburkolatokat, új, antracit színű padlóburkolattal és új székkárpitokkal találkozhat a néző.A Zoboki-Demeter Építésziroda (vezető tervezők: Silvester Csaba, Turi Zoltán és Zoboki Gábor) építészei arra törekedtek, hogy a jó akusztikai adottságok ne változzanak - hangsúlyozta Zoboki Gábor. A széksorok kényelmesebb kialakításával nőtt a komfort, a nézőtér korszerű szellőzőrendszert kapott. Egy nagy álom beteljesülésének kapujában állunk - mondta Ókovács Szilveszter főigazgató, hozzátéve, hogy október 20-án az Erkel Színházban is tartanak Verdi-gálát a zeneszerző születésének 200. évfordulója alkalmából. Este a fiatal sztártenor, Vittorio Grigolo lép fel, de a programok már délután elkezdődnek. Ezen a napon tervezik fölavatni a színház új függönyét is.Tavasszal az OperaKaland keretében Erkel Hunyadiját láthatták a diákok, most ősszel Kodály Háry János című daljátéka van műsoron. A 2014-es tavaszi szezonban A színigazgató, valamint a Mario és a varázsló című művekkel várják a középiskolásokat, a két sorozatban összesen 45 előadással.Forrás: Színház.hu, Erkel Színház, MTI
2013.10.15. 07:01
Szinhaz.hu
Működőképes az Erkel Színház
Nem történt mindenre kiterjedő rekonstrukció, de lehet játszani az ország legnagyobb teátrumában.
2013.10.14. 20:22
Nepszava.hu
Célegyenesben az Erkel felújítása
Hamarosan befejeződnek az Erkel Színház felújítási munkálatai. A nagyközönség előtt 2007 óta zárva tartó épület – a rövid tavaszi próbaüzemet követően – november 7-én, Erkel Ferenc születésnapján nyitja meg újra a kapuit. A gyors rekonstrukciónak köszönhetően az intézmény a küldetéséhez méltó módon fogadhatja az opera-, színház- és zenerajongó közönséget.
2013.10.14. 16:55
Mno.hu
Hamarosan kész az <strong>Erkel Színház</strong> felújítása
Hamarosan kész az Erkel Színház felújítása
A tavasz óta folyó próbaüzem után november 7-én, Erkel Ferenc születésnapján hivatalosan is megnyílik az Erkel Színház.
2013.10.14. 14:55
Hir24.hu
Finisben az Erkel Színház felújítása
November 7-én, Erkel Ferenc születésnapján hivatalosan is megnyílik az Erkel Színház.
2013.10.14. 13:59
Nepszava.hu
Fesztiválfőváros lehet Budapest - Vidnyánszky egyetemen nevelne kritikusokat
Fesztiválfőváros lehet Budapest - Vidnyánszky egyetemen nevelne kritikusokat
A főváros kulturális életét és fesztiváljainak fejlesztési lehetőségeit tekintették át a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) által az idén Kultúra Budapesten címmel megszervezett 19. Polgári Gondola előadói szombaton. Balog Zoltán (emberi erőforrás miniszter, az MPEE elnöke), Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, és Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója is értékelt, és kiderült, jövőre nemzetközi résztvevőkkel indul a Nemzeti Színházak Találkozója. A polgári, a jobbközép oldalnak ambivalens viszonya van saját fővárosához, sokan akarnak mesterséges ellentétet kovácsolni a vidék és a főváros között. "Ha nem tudunk azoban úgy tekinteni Budapestre, mint a nemzet fővárosára, soha nem fogjuk itt otthon érezni magunkat" - hangsúlyozta az MPEE elnöke. A kultúráért felelős tárcát is irányító Balog Zoltán hangsúlyozta: noha vannak a fővárosban jól működő fesztiválok, Budapestnek még fel kell kerülnie a kulturális fesztiválok nemzetközi térképére. Vidnyánszky Attila "egy izgalmas kísérlet letéteményese" a Nemzeti Színház vezetőjeként - jegyezte meg a miniszter, hozzátéve: az igazgatóváltást kísérő, méltatlan és ostoba küzdelemről nem érdemes beszélni, hiszen "nem a kultúrharcban, hanem a kultúrában vagyunk érdekeltek". "Ha néhány dologban van elmaradásunk, az a kormányzatunk kulturális karakterének megjelenítése" - értékelt Balog Zoltán, aki szerint fontos dolgokat - így a Magyar Művészeti Akadémia megerősítését - sikerült véghez vinni, "de történhetett volna több is".Balog Zoltán, Káel Csaba és Vidnyánszky Attila a Polgári Gondolán (fotó: Kallos Bea, MTI) Káel Csaba, a Művészetek Palotája (Müpa) vezérigazgatója hangsúlyozta: "elsősorban nem gazdasági, hanem identitásválságban szenvedünk, a politikai ütközetek közben mégis elfelejtünk a saját identitásunkról beszélni", a tévében, mozikban pedig csak Amerikáról szóló filmek, sorozatok mennek. Budapest nemcsak épített örökségben gazdag, hanem az előadó-művészeti területre tekintve is: nemrég felépült a Budapest Music Center, október 22-én adják át a felújított Liszt Ferenc Zeneakadémiát, majd rövidesen az Erkel Színház és a Pesti Vigadó is megújul - emlékeztetett Káel. A magyar főváros előadó-művészeti infrastruktúrája a felújítások után a bécsivel kerül egy szintre, a szomszédvárnak mégis huszonötször nagyobb bevétele van a kulturális turizmusból. Ezért érdemes tanulni tőlük, például abban, ahogy tematikus fesztiválokban gondolkodnak - figyelmeztetett. A Müpa vezetőjének elmondása szerint Budapest fesztiválélete elsősorban a nyolcvanas években indult Budapesti Tavaszi Fesztiválról (BTF) volt ismert, mára ezt a szerepet átvette a Sziget, pedig a könnyűzenétől eltérően a komoly-, világ- és népzenében, a dzsesszben, a táncban nincsenek nyelvi nehézségek. Káel Csaba bejelentette: megbízást kapott a kormánytól, hogy egy kulturális intézményvezetőkből, szakemberekből létrehozandó bizottsággal együtt dolgozzák ki Budapest nemzetközi fesztiválfővárossá fejlesztésének négyéves stratégiáját. Mint felidézte, a Müpa stratégiai partnereivel együtt már két éve elkezdett olyan kulturális csomagokat összeállítani, amelyekkel külföldieket lehet Budapestre csábítani, és ennek immár érzékelhetők az eredményei. Jövőre rendezik meg első alkalommal a Nemzeti Színházak Találkozóját Budapesten a BTF keretében, de a tervek szerint a fesztivál más műfajok, például a film felé is nyit. Káel Csaba fontosnak nevezte a Café Budapest kortárs fesztivál ismertebbé tételét, szerinte ebben segíthet, ha a rendezvénysorozat nemcsak a kultúra, hanem például a gasztronómia terén is kínálna programokat. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója hangsúlyozta: a kulturális kormányzat nagy dolgot vitt végbe azzal, hogy módosította az előadó-művészeti törvényt, megvédve a kőszínházi struktúrát, "azt a fantasztikus kincset, amely ellen az előző törvény gátlástalan támadást indított". Mint kiemelte, a szakma egy szűk részét érintő - sokszor valós - problémák miatt bel- és külföldről egyaránt hangos támadások érkeznek, pedig "a szakma úgynevezett alternatív és független része sokkal jobban finanszírozott itt, mint bárhol a környező országokban". Vidnyánszky Attila úgy vélte, Budapest és a vidék szembeállítása nagyrészt mesterséges, de annak vannak komoly okai is: 2008-ban például a pályázati pénzekből 21 százalék jutott vidéki, 8 százalék határon túli és 72 százalék fővárosi színházaknak, ez mára megváltozott. Tenni kell még azonban a színészek egzisztenciális kiszolgáltatottsága ellen, ki kellene találni nekik valamiféle életpályamodellt - vetette fel az igazgató, hozzáfűzve: újra kell gondolni az oktatást is, mert "a színházi szakemberképzést átlengi a káosz". Megemlítette, hogy a Károli Gáspár Református Egyetemmel színházkritikus-képzés indítását tervezik. Hangsúlyozta: fontos a jegybevétel, de közben egy széles réteg az anyagiak miatt nem tud eljutni színházba, ezért "minél szélesebbre kell tárni a kapukat". Közben a Nemzeti Színház teltházakkal játszik, és már külföldön is megmutatta magát: Kijev és Szatmárnémeti után az évad során Ungvárra, Munkácsra, Komáromba, Debrecenbe is ellátogat. A Nemzeti Színházak Találkozójáról az igazgató elmondta, orosz, szerb, lengyel, szlovén, litván, moldáv, román társulatoktól érkeztek pozitív visszajelzések.Forrás: MTI
2013.10.13. 08:48
Szinhaz.hu
Halász János: 2014-ben is növekszik a kulturális büdzsé
Halász János: 2014-ben is növekszik a kulturális büdzsé
Több mint 2,4 milliárd forint kulturális célú többlettámogatás szerepel a 2014-es év költségvetési tervezetében az ideihez képest - mondta el az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára hétfőn az MTI-nek.Halász János példaként említette a Magyar Állami Operaházat, amely a tervek szerint 1,1 milliárd forinttal kap többet 2014-ben. A plusztámogatást az idén megnyílt Erkel Színház jövő évi működési költségeire kapja a dalszínház. 300 millió forinttal emelkedik a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, 500 millió forinttal pedig a Budapesti Fesztiválzenekar támogatása.Az államtitkár tájékoztatása szerint a Nemzeti Színház a jövőben ugyanabból az összegből - mintegy 1 milliárd forintból - gazdálkodhat, mint az idén, a művészeti intézmények - a Pesti Magyar Színház és a Magyar Állami Operaház - pedig több mint 8 milliárd forint támogatást kapnak 2,9 milliárd forintos bevétel mellett.Az előadó-művészeti törvény végrehajtásából adódó feladatokra jövőre valamivel több mint 1,5 milliárd forint juthat. A települési önkormányzatok az általuk fenntartott vagy támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatására összesen 11,9 milliárd forintot kapnak, ez 500 millió forinttal magasabb az idei támogatásnál. A Bárka Színház fenntartója megváltozik, így csaknem 109 millió forintos támogatása a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetében szerepel. A nemzeti és kiemelt minősítésű zenekarok és énekkarok működésük biztosításához egyszeri, 630 millió forint támogatásban részesültek idén, ez a többlet beépült a jövő évi támogatásokba.Halász János kiemelte: a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Budapesti Őszi Fesztivál 1,84 milliárd forintot kaphat jövőre.Az államtitkár szólt arról is, hogy a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 2 milliárd forinttal többet, 4,5 milliárd forintot kap. Hozzátette: a kormányzat fontosnak tartja, hogy a kulturális terület önigazgatása erősödjön, szerinte az MMA támogatása ezt a célt segíti. A gazdasági társaságok által ellátott kulturális feladatok támogatására 7 milliárd 991 millió forint szerepel, ebből az összegből működtetik egyebek mellett a Nemzeti Színházat, a Művészetek Palotáját, a Robert Capa Központot, a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekart és a Műcsarnokot is.Forrás: MTI
2013.10.01. 05:37
Szinhaz.hu
Ma van a magyar dráma napja - 130 éve mutatták be a Tragédiát
Ma van a magyar dráma napja - 130 éve mutatták be a Tragédiát
Százharminc éve, 1883. szeptember 21-én mutatták be a pesti Nemzeti Színházban Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményét, 1984 óta ez a nap a magyar dráma napja. Madách műve a magyar drámairodalom klasszikusa, 2002-ben Az ember tragédiájának előadásával nyílt meg az új Nemzeti Színház. Madách a dráma első változatát Lucifer címmel 1852-ben a börtönben vetette papírra, ahová a halálra ítélt Rákóczy János szabadságharcos rejtegetése miatt került, a második változat 1856 és 1857 között született. A Tragédiához saját feljegyzése szerint 1859. február 17-én kezdett és alig egy évvel később, 1860. március 20-án fejezte be a munkát. Az ember tragédiája kézirataAz egyetlen kéziratot először barátjának, Szontágh Pálnak mutatta meg, majd az ő ösztönzésére juttatta el 1861 márciusában bírálatra Arany Jánosnak. Arany, aki a szöveget néhol túl nyersnek érezte, mintegy ezer sort javított a 4141-ből, de ezek többsége stilisztikai, helyesírási változtatás volt, így bizonyos, hogy a műnek Madách az igazi szerzője. Az első kiadás 1862-ben, a szerző halála előtt két évvel jelent meg, és kedvező fogadtatásra talált. A drámai költemény az első emberpár, Ádám és Éva, illetve az örök kétkedő Lucifer alakja köré fonva 15 színben dolgozza fel a történelmet, az emberiség egyetemes kérdéseivel foglalkozik. A filozófiai mélységű alkotást a világirodalom olyan remekműveivel szokták együtt emlegetni, mint Milton Elveszett paradicsoma, Goethe Faustja és Ibsen Peer Gyntje. Az ember tragédiája a magyar irodalom egyik legnehezebben értelmezhető alkotásainak egyike, amelyet az elmúlt 130 évben számtalan felfogásban dolgoztak fel. Jászai Mari, mint ÉvaA drámát első alkalommal Paulay Ede, a Nemzeti Színház igazgatójának rendezésében 1883. szeptember 21-én állították színpadra. Az ősbemutatón Ádámot Nagy Imre, Évát Jászai Mari, Lucifert Gyenes László játszotta, utóbbi haláláig megtartotta szerepét a Nemzetiben. A kísérőzenét Erkel Gyula szerezte, Ádám jelmezeit Paulay tervezte, és ő rajzolta meg a díszletek vázlatát. A bő négyórás előadáson az eredeti mű 2560 verssora hangzott el, a 86 szerep legkisebbikét is nagynevű színészek alakították. A premier azzal is bekerült a magyar színháztörténetbe, hogy a Nemzetiben ekkor alkalmaztak először villanyvilágítást, a díszletek mozgatását pedig süllyesztőkkel és forgókkal biztosították. Paulay rendezése több mint száz előadást ért meg, a művet 1889-ig valamennyi nagyobb vidéki magyar város színházában bemutatták. A dráma első szabadtéri előadása 1933-ban volt Szegeden, az 500. előadást 1934-ben Horváth Árpád, az ezrediket Major Tamás, az 1500-ikat 2000-ben Iglódi István rendezte. Bánsági Ildikó és Hegedűs D. GézaA mű a második világháború után 1947-ben, új értelmezésben került színre, a kommunista kultúrpolitika hamarosan betiltotta: a darabot reakciósnak minősítették, a falanszter színben a szocialista eszmék kigúnyolását látták. Az ember tragédiáját csak nyolc év múlva, 1955-ben játszhatták újra, de akkor sem sokáig, végleg csak 1957-től került a repertoárba. Színre vitelének centenáriumán Vámos László rendezésében mutatták be, a Nemzeti Színház történetében először 1994-ben mutatta be külföldi rendező, a katalán Ricard Salvat. Ennek az előadásnak a különlegessége volt, hogy három színész játszotta Ádámot és négy színésznő Évát. Básti Lajos és Zolnay Zsuzsa a Miskolci Nemzeti Színház előadásában 1963-banAz új Nemzeti Színház 2002. március 15-én Madách drámai költeményével nyílt meg, a teljesen új felfogású előadást Szikora János rendezte, Ádámot Szarvas József, Évát Pap Vera, Lucifert Alföldi Róbert alakította. Az intézményben a drámát legutóbb 2011 májusában Alföldi Róbert állította színpadra - Éva Tenki Réka, Ádám Szatory Dávid, Lucifer pedig László Zsolt volt. Ugyanabban az évben Vidnyánszky Attila rendezésében a Szegedi Szabadtéri Játékok műsorán is szerepelt Madách műve, először jelnyelvi tolmácsolással: ekkor Éva alakját Ónodi Eszter, Ádámét Rátóti Zoltán, Lucifert Trill Zsolt formálta meg. Madách drámai költeményét több mint negyven nyelvre, köztük jiddisre, japánra, arabra, galegóra (spanyolországi neolatin nyelv) és cigányra fordították le, 1999-ben Garas Dezső bábszínházi produkciót rendezett belőle. Az ember tragédiájából tévéfilm készült, Jeles András 1984-ben gyermekszereplőkkel készítette el filmes parafrázisát Angyali üdvözlet címmel, és Madách műve ihlette Eötvös Péter Az ördög tragédiája című operáját. Jankovics Marcell több mint húsz évig dolgozott animációs filmjén, amelyet 2011 végén mutattak be, az idén a Magyar Fesztivál Balett Markó Iván koreográfiájával és rendezésében készített belőle táncszínházi adaptációt.
2013.09.21. 05:00
Szinhaz.hu
Plusz 1,1 milliárd az Erkelnek
A 2013-as évre 1,1 milliárd forint plusztámogatást kap az Operaház az Erkel Színház működtetésére – jelentette be hétfőn a kultúráért felelős helyettes államtitkár, Hammerstein Judit a dalszínház társulati ülésén.
2013.09.17. 17:40
Nol.hu
Újra csökken a költségvetés tartaléka
A Magyar Állami Operaház 1,1 milliárd forint kiegészítő támogatás kap a költségvetés rendkívüli kormányzati intézkedések keretéből az Erkel Színház működtetésére és a dolgozók számának bővítésére -...
2013.09.16. 20:57
Portfolio.hu
Plusz 1,1 milliárd az Erkelnek
A 2013-as évre 1,1 milliárd forint plusztámogatást kap az Operaház az Erkel Színház működtetésére – jelentette be ma a kultúráért felelős helyettes államtitkár, Hammerstein Judit a dalszínház társulati ülésén.
2013.09.16. 19:43
Nol.hu
Egymilliárdos kiegészítő támogatást kap az Operaház
1,1 milliárd forint kiegészítő támogatás kap a Magyar Állami Operaház a költségvetés rendkívüli kormányzati intézkedések keretéből az Erkel Színház működtetésére és a dolgozók számának bővítésére - jelentette be a társulat hétfői ülésén Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős helyettes államtitkára.
2013.09.16. 17:52
Nepszava.hu
Egymilliárdos kiegészítő támogatást kap az Operaház
1,1 milliárd forint kiegészítő támogatás kap a Magyar Állami Operaház a költségvetés rendkívüli kormányzati intézkedések keretéből az Erkel Színház működtetésére és a dolgozók számának bővítésére - jelentette ... ...
2013.09.16. 17:33
Napi.hu
Egymilliárdos kiegészítő támogatást kap az Operaház
Egymilliárdos kiegészítő támogatást kap az Operaház
1,1 milliárd forint kiegészítő támogatást kap a Magyar Állami Operaház a költségvetés rendkívüli kormányzati intézkedések keretéből az Erkel Színház működtetésére és a dolgozók számának bővítésére - jelentette be a társulat hétfői ülésén Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős helyettes államtitkára. Szépül az Erkel A teátrum így a 8,3 milliárd forintos alaptámogatás kiegészítésével összesen 9,4 milliárdból gazdálkodhat. Az Operaház főigazgatója elmondta: Balog Zoltán miniszter aláírta a szervezeti és működési szabályzatot. Ókovács Szilveszter ennek alapján közölte azt is, hogy véglegessé vált Solymosi Tamás balettigazgató és Turkovics Monika marketingigazgató öt évre szóló kinevezése.Az ügyvezető igazgató Főző Virág eddigi jogtanácsos lesz, és lesz egy művészeti igazgató is, egyelőre nem tudni, ki. Halász Péter megbízott főzeneigazgató egy évet tölt az Operaházban, közben kiírnak a posztra egy új pályázatot.
2013.09.16. 17:03
Szinhaz.hu
"Nem szándékozom belenyúlni az évadba" - Halász Péter az Operaháznál
"Nem szándékozom belenyúlni az évadba" - Halász Péter az Operaháznál
Megtiszteltetés és szerte Európában rangot ad a Magyar Állami Operaházban dolgozni - jelentette ki Halász Péter karmester, a dalszínház megbízott főzeneigazgatója, aki új tisztségében a hétfői évadnyitón mutatkozik be hivatalosan a társulatnak. 2010 óta, amikor Fischer Ádám hívta meg a dalszínházba vezényelni, többször vendégszerepelt az Ybl-palotában, utóbb - 2012 őszén - már Ókovács Szilveszter hívására vezényelt Solti György születésének 100. évfordulója tiszteletére egy ünnepi Figaro házassága-előadást. "Nagyon jó tapasztalatokat szereztem vendégként, kiváló a zenekar, nagyszerű az énekkar, sokat tanultam itt, de egészen más belülről megismerni egy házat" - fogalmazott Halász Péter.Még júniusban kérte fel Ókovács Szilveszter főigazgató az időközben megürült megbízott főzeneigazgatói posztra: "Gondolkodási időt kértem, és persze tisztáztam, hogy milyen dátumtól szólna a kinevezés, mert Németországban, ahol dolgoztam és dolgozom, hosszabb átfutási idejűek az ilyen változások" - jegyezte meg Halász Péter, aki rövid gondolkodás után igent mondott, mert véleménye szerint megtiszteltetés és szerte Európában rangot ad a budapesti Operaházban dolgozni."Velem tényként közölték, hogy Héja Domonkos helyére lépek. Mi nagyon jóban voltunk és remélem, leszünk is. Magánemberként ültünk le beszélgetni, és - örömömre - nem volt kellemetlen a találkozásunk" - árulta el a megbízott főzeneigazgató, aki egy évre szóló szerződéssel érkezett az Operához . Elmondta, hogy találkozott Kovács János első karmesterrel is, akit nagyon nagyra tart, és "senki nem ismeri úgy a házat, a zenekart, mint ő". Halász Péter arról is beszámolt: szerződése megkötésekor került szóba, hogy vegye át az első bemutatónak, Verdi Falstaffjának és az évad másik nagy vállalkozásának, Richard Strauss Az árnyék nélküli asszony című művének dirigálását. Augusztus 21. óta intenzíven és "élesben" próbál a Falstaff szereplőivel. Verdi Falstaffját különleges gyöngyszemnek nevezte a megbízott főzeneigazgató. "Tökéletes partitúra, amelyből egyetlen hang sem vehető el, minden hangjegy mögött egy gondolat van. A napi munkában minden alkalommal felfedezek benne valami új szépséget, amit a lehető legjobban szeretnék visszaadni. Találtam az itteni szólamanyagban több olyan változtatást, amely kényelmesebb játékot engedett a zenészeknek, de mi ezeket visszaváltoztattuk, mert az eredeti partitúrához, a frazeálásokhoz és a tempó relációkhoz való hűségre törekszünk. A zenekar minden zenei finomságra és árnyalatra vevő volt" - mondta Halász Péter. "A felkérésem előtt húsz igazán szép előadásra voltam kitűzve, és az új produkciókon kívül még plusz egy előadást vállaltam, december 24-én este én vezényelem a karácsonyi Diótörő-előadást, hiszen illendő, hogy az ünnepi napon a főzeneigazgató álljon a karmesteri pultnál. De nem szándékozom belenyúlni az évadba. Elvem, hogy felelős döntéseket csak akkor hozzak, ha komolyan megismertem a működési szisztémát, a házat. Célom az, hogy ezt a meglévő programot minél magasabb színvonalon vigyem a közönség elé, és szeretnék okulni az esetlegesen fölbukkanó hibákból" - ismertette elképzeléseit Halász Péter, aki egyedül egy Norma-előadást nem teljesít, mert Az árnyék nélküli asszony és Aachenben az Alcina premierjeinek előkészületei igen közel lennének hozzá. Ami az évad egészét illeti, Halász Péter komoly kihívásnak tekinti, hogy az Erkel Színház megnyitásával megnövekvő előadásszám mellett is magas színvonalat nyújtsanak. Kiemelte: ugyanaz a zenekar szolgálja ki a két házat, ám nem szeretnénk muzsikusainkat A és B kategóriába osztani. Budapesti teendői mellett az aacheni színházban - ahol eddig helyettes zeneigazgató és első karmester volt - számítanak arra, hogy a Händel-ciklust továbbra is kézben tartja. 2013-ban elsőként az Ariodante hangzott el, 2014 áprilisában az Alcina kerül sorra, majd az Orlando következik. Halász Péter Budapesten született 1976-ban. Itteni tanulmányai után Bécsben a Zeneművészeti Egyetemen tanult vezénylést Leopold Hager osztályában. Mesterkurzusokon Bernard Haitink növendéke volt. A kismartoni (eisenstadti) Haydn Fesztiválon Fischer Ádám asszisztenseként dolgozott. 2002-ben és 2003-ban a Zürichi Opera stúdiójának korrepetitora, 2003 és 2011 között a Mainzi Állami Operaház korrepetitora, majd karmestere volt. Vendégkarmesterként számos német, osztrák és cseh szimfonikus zenekarnál fellépett.
2013.09.16. 09:02
Szinhaz.hu
Próbatáncot hirdet a Góbi Rita Társulat
Próbatáncot hirdet a Góbi Rita Társulat
A Góbi Rita Társulat próbatáncot hirdet profi táncművészek számára.A próbatánc időpontja: 2013. szeptember 29. vasárnap 17:00 Helyszín: Jurányi Inkubátorház, 1027 Budapest, Jurányi utca 1-3., Grabó Stúdió, nagyterem Két projektre keresnek előadókat:1. A Gyöngyhalászok című táncprodukcióhoz (Főpróba: 2014. április 6., bemutató: április 7., helyszín: Erkel Színház)2. Divatszínházi előadáshoz a Természetes Vészek Kollektíva - Góbi Rita Társulat koprodukciójában (Főpróba: április 8., tervezett bemutató: április 9-11., helyszín: Trafó - Kortárs Művészetek Háza)A próbatánc menete: tánc és beszélgetésA produkciók tervezett próbaidőszaka: 2014. január-április.Előzetesen jelentkezni a gobidance@gmail.com címen lehet önéletrajz és fotó elküldésével.
2013.09.10. 09:02
Szinhaz.hu
Attrakciókkal és Wagner-zenével vár az Opera évnyitója
Attrakciókkal és Wagner-zenével vár az Opera évnyitója
A tavalyi sikeres szabadtéri évnyitó után idén ismét lezárják az Andrássy út Magyar Állami Operaház előtti szakaszát, hogy a közönség szeptember 14-én itt figyelhesse a dalszínház Wagner 200 című eseményét. "Igyekszünk bemutatni a műfajt azoknak, akik különböző okokból egyelőre még félnek bejönni az Ybl-palotába vagy az Erkel Színházba. Bár már májusban megemlékeztünk Wagner születésének 200. évfordulójáról, és a szintén 200 éve született Verdi életműve folyamatosan repertoáron van, most megpróbáljuk a programmal sokak számára befogadhatóvá tenni a zeneszerző muzsikáját" - mondta Ókovács Szilveszter főigazgató a szerdai "sportbemutatón".Balról jobbra: Kótai Mihály ökölvívó, Ókovács Szilveszter igazgató és Apáti Bence balettművészAz Andrássy úton táncszámok, divatshow, valamint sport és artista attrakciók kísérik Wagner alkotásainak kiemelkedő darabjait. A főigazgató hangsúlyozta, hogy Wagner személyiségét olyan kitartás jellemzi, mint amilyenre a sportolóknak van szükségük, ha eredményesek akarnak lenni. A sajtótájékoztatón a zenei és sportbarátság jegyében Apáti Bence balettművész és Kótai Mihály ökölvívó egymenetes barátságos küzdelme demonstrálta az elmondottakat. Szeptember 14-én szombaton délelőtt minitárlat nyílik a házban Wagner-relikviákból, délben Nietzsche-levelekből tartanak felolvasást, majd kamarakoncerten Wagner-dalok szólalnak meg.Este kezdődik a szabadtéri program az Andrássy úton, amelynek keretében először a Lohengrin harmadik felvonásának előjátéka szólal meg az Operaház zenekarának előadásában, utána a Tannhäuser nyitányra és a bacchanáliára a Nemzeti Balett táncosai és a Rippel Brothers akrobatikus csoport tagjai mozognak. Ismert operák dallamaira, úgy, mint a Trisztán és Izolda, A walkür, és A nürnbergi mesterdalnokok, terveznek kosztümös divatfantáziát, gerendagyakorlatot, lólengést, tűzzsonglőr-showt és rockkoncertet. Az operaházi muzsikusok által alkotott Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara szeptember 16-án adja első hangversenyét az Ybl-palotában. A koncertet a társaság új elnök-karnagya, Pinchas Steinberg vezényli. A koncert ugyancsak Wagner-művel kezdődik, a korai opera, a Rienzi nyitányát játsszák - mondta el a zenekar igazgatója, Simon Béla. A folytatásban a Wagner által különösen tisztelt Beethoven IV. G-dúr zongoraversenyét adja elő a koncert brit szólistája, Michael Roll.A zongoraművész 10 éves kora óta koncertezik, olyan neves karmesterekkel dolgozott, mint Boulez, Giulini, Masur, Sanderling, Gergijev vagy Steinberg. Michael Roll a legjobb zenekarokkal lépett fel, például a Londoni Filharmonikusokkal, a Lipcsei Gewandhaus Zenekarral vagy a Royal Filharmonikusokkal.Az estet Brahms II. szimfóniája zárja.Forrás: Színház.hu, Operaház, MTI
2013.09.05. 07:00
Szinhaz.hu
A multiplexdizájnú nézőtér
A multiplexdizájnú nézőtér
Még építési terület az Erkel Színház, de Ókovács Szilveszter főigazgató azt mondja, az 1,8 milliárdos felújítás hetven százalékán már túl vannak.
2013.08.26. 14:30
Nol.hu
A multiplexdizájnú nézőtér
A multiplexdizájnú nézőtér
Még építési terület az Erkel Színház, de Ókovács Szilveszter főigazgató azt mondja, az 1,8 milliárdos felújítás hetven százalékán már túl vannak. A legtetemesebb költsége a színpadtechnika, a világítás és a hangosítás megújításának volt, valamint jelentősebb kereteket költenek a légtechnikára és a fűtésre. Ez utóbbiakból eddig a hatvanas években gyártott gépeket használták, óriási kiadással terhelve az intézményt.
2013.08.26. 14:25
Nol.hu
A multiplexdizájnú nézőtér
A multiplexdizájnú nézőtér
Még építési terület az Erkel Színház, de az 1,8 milliárdos felújítás hetven százalékban kész.
2013.08.26. 07:16
Nol.hu
"Otthonosabb, multiplex mozisabb" lesz az Erkel Ókovács szerint
Ókovács Szilveszter szerint az Erkel Színház eddig egy fehérre meszelt hodály volt, amit most egy kékes, sötétszürkés árnyalattal szeretnének otthonosabbá, multiplex mozisabbá tenni. A Magyar Állami Operaház főigazgatója többek között így akar nyitni a fiatalok felé.
2013.08.24. 18:20
Hvg.hu
Ókovács Szilveszter: "Nagy gödörből kapaszkodunk vissza"
Ókovács Szilveszter: "Nagy gödörből kapaszkodunk vissza"
Közel tízmilliárd forintos költségvetéssel indul az Operaház idei őszi évada - immár a felújított Erkel Színházzal kibővítve. Ókovács Szilveszter főigazgató számolt be a Napi Gazdaságnak. Lapszemle.A Napi Gazdaság cikkéből: "Nem önszántunkból bocsátottunk el dolgozókat, hanem egy összkormányzati karcsúsítás részeként. Akkor béljós kellett volna ahhoz is, mikor nyit ki pontosan az Erkel, noha ambíciózus vágyaim voltak. 144 álláshely szűnt meg, és összekötöttük ezt a szomorú alkalmat a struktúrák modernizálásával. Tarthatatlannak tartom ma is, hogy közalkalmazotti munkaviszonyban tartottunk olyan művészeket, akik hónapokig be sem jöttek a házba, csak a fizetésüket vették fel. Ez akkor nagy vihart kavart, de most is így döntenék. Az Erkel Színház nyitásával 290 régi és új munkatársat vehetünk fel. Így az Andrássy úti épületben dolgozó 700 kollégával együtt ezer körülire emelkedik az alkalmazottak száma: bőven alatta vagyunk tehát a korábbi kétházas adatnak, és jóval többet, értsd: hatékonyabban készülünk dolgozni ezért. Az intézmény költségvetési támogatása reményeim szerint megközelíti majd a 10 milliárd forintot, ugyanis legalább az Opera mai támogatásának 60 százalékával kell finanszírozni a működő, országos feladatát teljesítő Erkel Színházat" - részletezte Ókovács Szilveszter. Fotó: Földi D. Attila, napi.hu A kérdésre, miért kell újabb közel 300 alkalmazottat felvenni, a főigazgató elmondta, két külön játszóhelyről, szinte külön színházról van szó. Az esti előadásokhoz külön műszaki stáb, zenekar, énekesek kellenek, hiszen az Erkelben és az Operában ugyanaznap vannak előadások, a próbákhoz pedig szintén szintén külön stáb szükséges.Ókovács Szilveszter úgy tájékoztatott, az Erkel idei működtetésére eddig 600 milliót kaptak, az Operára 6 milliárdot. A főigazgató szerint az Erkelre jóváhagyott összeg még a fenntartási kiadásokat sem fedezi, így az várhatóan 3,5 milliárdra emelkedik. "Ezzel már elvagyunk, sőt: ebből nagyon tartalmas és látványos tevékenységet tudunk folytatni. Csak összehasonlításként jegyzem meg: a Ház költségvetését 2001-ben emelte a kormány az akkori miniszter, Rockenbauer Zoltán javaslatára 2,4 milliárdról 6,4 milliárdra. Ez utóbbit több mint tizenkét év múltán csak most tudtuk nominálisan elérni, vagyis nagy gödörből kapaszkodunk vissza. És hol van még a reálérték ettől!" - fogalmazott a dalszínház vezetője.Az Operaház tervezett felújításával kapcsolatban Ókovács Szilveszter elmondta, három év nyarát használják fel erre, így be se kell zárni az intézményt. "Főleg a színpadtechnika silány, még keletnémet gyártmány, ennek cseréje igényli a legtöbb pénzt és időt majd a projekt végén, 2017 nyarán. De például a zenekarnak 130 éve nincs normális öltözője, ezt is meg kell oldani - a legnagyobb értékű és leglátogatottabb műemlékek egyikében ez sem olyan könnyű. A 20 milliárdos becslésben benne van egy új, zuglói logisztikai központ kialakítása, ahová az összes raktárunk, gyártóműhelyünket költöztetnénk, de rendbe hoznánk az Opera melletti üzemházat is. A hangszerek állapota is kriminális, egy részüket azonnal le kellene cserélni, miközben egy fagott 10 millió forintba kerül" - közölte a főigazgató.A teljes interjú itt olvasható.
2013.08.24. 08:00
Szinhaz.hu
OperaKaland sorozatot indított a dalszínház
OperaKaland sorozatot indított a dalszínház
Két OperaKaland-sorozatát és zenei pályázatát kimondottan az iskoláknak, diákoknak és tanároknak kínálja a Magyar Állami Operaház a 2013/2014-es évadban – erről is beszélt Ókovács Szilveszter, az intézmény főigazgatója a SYMA csarnokban megrendezett Országos Szakmai Tanévnyitón. Augusztus 22-én és 23-án az oktatáspolitikai kormányzat és háttérintézményei, valamint szakmai szervezetek bevonásával került sor a „Tanév itt kezdődik!” – Országos Szakmai Tanévnyitóra.A rendezvény nyitónapján Ókovács Szilveszter számolt be a diákok számára életre hívott OperaKaland-sorozat első sikeréről: a három tavaszi hónapban csaknem harmincezer diák látta Erkel Hunyadi László című operáját az akkor még próbaüzemben működő Erkel Színházban, amelynek teljes körű felújítása immár utolsó harmadába lépett.A program részeként az Erkel Színházról és az OperaKalandról készült filmeket is levetítették. A főigazgató bejelentette, hogy az Erkel Színház november 7-i hivatalos megnyitója előtt elsőként az OperaKalandban résztvevő diákok vehetik birtokba a teátrumot, amelynek terei immár a fiatal generációk elvárásaihoz is alkalmazkodnak.A következő évadban, a megújult Erkel Színház első teljes szezonjában ősszel a Háry Jánost, tavasszal pedig A színigazgató, valamint a Mario és a varázsló produkciókat tekinthetik meg a középiskolások. A programot a BKK és a MÁV együttműködésével valósítja meg az Opera, amelynek másik nagyszabású kezdeményezése, az OperAkadémia is az új tanévben veszi kezdetét, kifejezetten pedagógusok számára kínálva az opera és a balett műfajának szakmai mélységű megismerését.Ókovács Szilveszter a Szakmai Tanévnyitón beszélt először arról a pályázatról, amelyre osztályok jelentkezését várja az Opera. Kodály Háry János című művéből két dal feldolgozásával és egy ezt bemutató zenei produkcióval pályázhatnak a vállalkozó szellemű diákok. A fődíj egy különleges osztálykirándulás, melynek központi témája a kultúra. A pályázat részleteit hamarosan közzéteszi a dalszínház. Forrás: Operaház
2013.08.23. 12:33
Szinhaz.hu
Százakat vesznek fel az Operába
A tervek szerint 20 milliárd forint értékben újítják fel az Operát, ahol az Erkel Színház újranyitásával az alkalmazottak száma ezerre nő – mondta Ókovács Szilveszter a Napi Gazdaságnak adott interjújában.
2013.08.23. 09:35
Hvg.hu
Milyen programokkal vár augusztus 20?
Milyen programokkal vár augusztus 20?
Országszerte számos kulturális és szórakoztató programot rendeznek az államalapítás ünnepén: előadások, koncertek, kiállítások, sport-, családi és gyerekprogramok várják az érdeklődőket augusztus 20-án. Együtt az ország szlogennel rendezik meg az idei augusztus 20-ai állami ünnepségeket. Budapesten, a hagyományoknak megfelelően 20-án reggel katonai tiszteletadást tartanak Magyarország lobogója előtt, majd következik a tisztavatás. A családi programok a Clark Ádám téren és a budai Várban lesznek, ez utóbbi helyen a Mesterségek Ünnepe is várja a látogatókat. Délután öt órakor a Szent István-bazilika előtt ünnepi szentmisét tartanak, majd elindul a Szent Jobb-körmenet.A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Erkel Ferenc utolsó befejezett operáját, az István királyt mutatják be a Budapesti Nyári Fesztivál keretében. A Művészetek Palotájában a nemzeti ünnepen délutántól éjszakáig dzsesszkoncertek hallhatók. Este kilenc órakor kezdődik a tűzijáték. A Sas-hegyi Látogatóközpontot este a kerekes székes és fogyatékkal élő látogatók számára tartják nyitva, biztosítva a jó kilátást a látványosságra. A tűzijáték után a Naphegy lábánál, a Dózsa György téren ingyenes koncertet ad Ákos.A Nagyon Balaton eseménysorozat keretében vasárnaptól három napig számos tóparti városban színes családi programokkal, koncertekkel és tűzijátékkal emlékeznek a magyar állam alapításának évfordulójára. A Szegedi Szabadtéri Játékokon az ősbemutató 30. évfordulója alkalmából az István, a király rockoperát tűzik műsorra augusztus 17-én, 18-án és 20-án. A Székesfehérvári Királyi Napok keretében a hétvégén rendezik meg a Koronázási Ünnepi Játékokat. A rendezvény mindkét napja Szent István megkoronázását felidéző szertartással zárul. Augusztus 19-én Orbán Viktor miniszterelnök mond ünnepi beszédet, majd a városházán kihelyezett ülést tart a kormány. Augusztus 20-án a nemzeti emlékhelyen ismét megnyitják a közönség előtt az osszáriumot (a Székesfehérváron eltemetett királyok földi maradványait is őrző csontkamrát) és a tiszteletadással veszi kezdetét Szent István ünnepe. Ugyancsak augusztus 20-án kezdődik a 24-éig tartó nemzetközi néptáncfesztivál. A 44. Debreceni Virágkarneválon, amelyet minden évben Szent István államalapító király és az új kenyér ünnepén tartanak meg, hárommillió száraz és élő virág díszíti a felvonuló 16 virágkocsit. A karneváli menetben 23 hazai és külföldi együttest, művészeti csoportot láthat a közönség. Augusztus 20-ig tart a XVIII. Végvári vigasságok Egerben című programsorozat. A csütörtökön induló rendezvény leglátványosabb eleme az ostrom lesz. Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából az ostromjáték középpontjában az Egri csillagok cselekménye lesz. Emellett koncertek, játszóházak, színpadi játékok várják az érdeklődőket a város több pontján. A békéscsabai Szent István téren az István, a király kolozsvári bemutatójának főpróbáját láthatja a közönség augusztus 20-án. A rockoperát a Honvéd Táncszínház közreműködésével a Békéscsabai Jókai Színház színészei játsszák. Mosonmagyaróváron Szent István-napokat rendeznek. Az augusztus 17. és 20. között megszervezett eseményen neves fellépők koncertjeit élvezheti a közönség a mosonmagyaróvári Szent István király úton. Az összművészeti fesztiválon három szabadtéri színpadon csaknem 30 produkció szórakoztatja az érdeklődőket. Kecskeméten szombaton kezdődik és jövő vasárnap estig tart a Hírös Hét Fesztivál, amelynek programjai között kiállítások és koncertek is megtalálhatók. A veszprémi várban folklórfesztivál, az Érsekségi Turisztikai Központban, a Szaléziánumban történelmi játékok, a Laczkó Dezső Múzeumban népművészeti programok várják az érdeklődőket az államalapítás ünnepén.Forrás: Színház.hu, MTI, port.hu
2013.08.19. 05:03
Szinhaz.hu
"István összetett karakter" - Interjú Bretz Gáborral, az Erkel-opera főszereplőjével
"István összetett karakter" - Interjú Bretz Gáborral, az Erkel-opera főszereplőjével
A Margitszigeti Szabadtéri Színpad augusztus 20-i jubileumi bemutatója, a több mint száz szereplőt, zenészeket, énekeseket, kórusokat, táncosokat, sőt, akrobatákat is felvonultató grandiózus Erkel-opera, az István király címszerepét fiatal tehetség énekli. Bretz Gáborral olvashatnak interjút. Nemzetközi énekversenyek győztese, nagyhírű operaházak ünnepelt fellépője, Bretz Gábor nemcsak Los Angelesben kezdődött szakmai útjáról beszél az interjúban, hanem arról is, mekkora kihívás egy olyan művet betanulni és előadni, amelyet a mai felnőtt közönség eddig aligha hallhatott vagy láthatott. – Mikor kezdődött a zene iránti vonzalma? – Mondhatnám némi túlzással azt is, hogy már a születésem előtt kezdődött. Édesanyám a kecskeméti Kodály Zoltán Zeneiskola első évfolyamán alapító kisdiákként volt jelen, zongorázni és hegedülni tanult, édesapán ugyancsak zongorázott. Úgyhogy vittek koncertre, operába, és nekem ez nagyon tetszett. Nem jártam zenei általános iskolába, ellentétben későbbi zeneakadémiai évfolyamtársaimmal, amit komoly hátránynak éreztem. Kórusban kezdtem énekelni gimnazistaként G. Horváth József karnagy keze alatt, aki Bárdos Lajos veje volt. Az iskolai énekkaron kívül vitt magával az akkori Pedagóguskórusba is. Ő volt az, aki még mutálós, tizenhat-tizenhét éves koromban úgy gondolta, hogy szólóénekléssel is érdemes lenne próbálkoznom. – Hogyhogy végül Los Angelesben vette az első komoly szólóénekes leckéket? – Angolnyelv-tanulási szándékkal utaztam Los Angelesbe az érettségi után, és ott véletlenül találkoztam Czövek Istvánnal, aki Ilosfalvy Róbert mellett a Honvéd férfikar basszbariton szólistája volt az 1950-es években, mielőtt Amerikába disszidált. Ő tanított először szólóéneklésre. Úgy engedett haza 1994-ben, hogy menjek egyenesen a Zeneakadémiára. De nem mertem belevágni, mivel a zongorázáson és a kóruséneklésen kívül nem volt komoly zenei előképzettségem. Némi vendéglátóipari, idegenforgalmi főiskolai kitérő után Czövek Pista bácsi közbenjárásával Antalffy-Zsíross Albert professzor kezdett foglalkozni velem, majd felvettek a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába, végül a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola énekművész és opera tanszakára, ezeket párhuzamosan végeztem el.– Mikor és mitől alakul ki az énekes hangfekvése? Adottságon múlik vagy képzésen? – Mindkettőn, hogy milyen arányban játszik közre ez a két dolog, személyenként változik. Tizennyolc-tizenkilenc évesen Los Angelesben Verdi Simon Boccanegrájából Fiesco-áriával felvételiztem az ottani operaház kórusába. Hát az a próbaéneklés akkor bizony elég vékonyan, gyermetegen szólt. Aztán, ahogy komolyabban kezdtem énekelni, folyamatosan erősödött a hangom. – Hány nyelven kell egy operaénekesnek tudnia? Vagy nem szükségeltetik olasz nyelvtudás ahhoz, hogy a helybéli közönség anyanyelvén énekelje, mondjuk, a Milanói Scalában A sevillai borbélyban Don Basiliót? – Akkor is csodálatosan lehet énekelni, ha nem érti az ember a dal, az ária szövegét, mégis hihetetlen pluszt ad hozzá az alakításhoz, ha beszéli az énekes az adott nyelvet. Ezért nagyon örülök, hogy magyar előadás volt életem első színpadi-zenekari szereplése, Gödöllőn a Don Giovanniban Leporellóként, különösen jó magyar fordításban. De valójában minél többnyelvű az énekes, tud franciául, németül, olaszul, oroszul, annál könnyebb helyzetben van. Éreztem ezt, miután megtanultam olaszul, és két éve, mióta tudtam, hogy most nyáron Aix-en-Provence-ban Rigoletto-fellépésem lesz, franciaórákat is vettem. – Most magyar operát magyarul fog előadni. Mitől lesz ez mégis nemzetközi zenetörténeti lépés? – Erkel ezt az utolsó befejezett művét az Magyar Királyi Operaház felavatására komponálta, igaz, az ünnepélyes megnyitóra nem készült el vele. Az óriási zenekart, kórust, sok-sok énekest, táncost, a mostani bemutató esetében még akrobatát is igénylő produkció kiállítása annyira költséges, hogy nagyon kevésszer került színre, és akkor is sokat húzták, toldották. Az eredeti kézirat a Széchényi Könyvtárban pihent, amelyet a Szabad Tér Színház most zenetörténészek bevonásával rekonstruáltatott. Nyár elejére készültek el a korszakalkotó munkával. Mi, fellépők a szezon végén kaptuk meg a végleges változatot, úgyhogy én Franciaországba is magammal vittem, és ott tanultam meg a szerepet. A rendezői próbák külső helyszínen már július vége óta tartanak, a napokban pedig „kiköltözünk” a Margitszigetre, ahol a bemutató lesz. Egy átlagos repertoárdarab betanulásánál annyival bonyolultabb ez esetben a helyzet, hogy nincs támpontunk, nem tudjuk régi felvételen előkeresni, melyik előd miként valósította meg ezt vagy azt az áriát, mi módon formálta meg a szerepet. Ilyen teljességre törekvő színpadi formában csak a legéltesebbek némelyike találkozhatott egészen fiatal korában ezzel az operával. – Mennyire kell felkészülnie István királyból, az emberből, akinek megszemélyesítőjeként a színpadon megjelenik? – Őszintén megvallva ez jóval nehezebb feladat a szerep hangi megvalósításánál. A történelemkönyvekben István tetteit találjuk meg, ismerjük fiához, Imre herceghez írt levelét, tanultuk, hogy milyen harcok árán szilárdította meg az uralmát Magyarországon. Mindezek támpontot adnak István, az ember megformálásához. – Milyen személyiségjegyre alapozza István-alakítását? – Összetett karaktert kell megjelenítenem. Az engem, vagyis Istvánt támogató német uraknak hálás vagyok, hogy trónra segítenek, a horvát fejedelemmel, akinek lányát megkérem fiam számára, természetesen másként viselkedem, a még pogány, de engem támogató magyarokkal szemben megint másféle reakcióit mutatok. Azt hiszem, a legutolsó próbákig még sokat fogunk dolgozni István király személyiségének kialakításán. – Az Erkel-mű melyik részét találja szakmai szemmel operasláger-gyanúsnak, amely belemászik majd a komolyzene rajongóinak a fülébe? – Sok szép dallam, romantikus részlet van az operában, de jóslásokba nem bocsátkozom, mivel arról is csekély tudásunk van manapság, hogy a régi, repertoáron tartott operák mely áriái miért és mikortól váltak nemzedékről nemzedékre öröklődő, a mindennapokban is dúdolható operaslágerekké. Az István királynak valószínűleg kórusrészletei számíthatnak ilyen népszerűségre. Szerző: Mátraházi Zsuzsa
2013.08.18. 05:00
Szinhaz.hu
Októbertől már előadásokat tartanak a fővárosi Erkel Színházban
Hamarosan befejeződik a budapesti Erkel színház felújítása. A Napi Gazdaság információi szerint az 1,7 milliárd forintos beruházást szeptember végén adja át a kivitelező Laki Zrt., október elején pedig már előadásokat is tartanak az intézményben.
2013.08.14. 19:50
Budapestinfo.eu
Iskolásokkal járatják be az Erkel Színházat
A tavaszi próbaüzem után alig egy hónap múlva befejeződik az Erkel Színház felújítása: az 1,7 milliárd forintos beruházást szeptember végén adja át a kivitelező Laki Zrt., ezt követően már október elején előadásokat tartanak a megújult teátrumban; a hivatalos avatás november 7-én, Erkel Ferenc születésnapján lesz – írja a szerdai Napi Gazdaság.
2013.08.14. 11:55
Hvg.hu
Finisbe ért az <strong>Erkel Színház</strong> felújítása - Iskolásoknak is fognak játszani
Finisbe ért az Erkel Színház felújítása - Iskolásoknak is fognak játszani
A tavaszi próbaüzem után alig egy hónap múlva befejeződik az Erkel színház felújítása: az 1,7 milliárd forintos beruházást szeptember végén adja át a kivitelező Laki Zrt., ezt követően már október elején előadásokat tartanak a megújult teátrumban - számolt be a Napi Gazdaság.A hivatalos avatás november 7-én, Erkel Ferenc születésnapján lesz. A tavaszi - alig hathetes - "szépészeti beavatkozások" után a nyári hónapokban alapjaiban korszerűsítették a több mint 100 éves épületet. A színpadtechnika, a nézőtér és az épületgépészet mellett megújul a színház homlokzata is. A beruházásra három tervezet készült - mondta a Napi Gazdaság kérdésére Mozsár István, a felújítás irányítója, aki egyben az Operaház ügyvezető műszaki igazgatója.Fotó: napi.huA legnagyobb költségvetésű terv 5,4, a második 3,6, míg a minimálisan szükséges korszerűsítést tartalmazó javaslat 1,7 milliárd forintba került - a kormány végül az utóbbit fogadta el. A költségek mintegy 30 százalékát teszik ki a színpadtechnikai, világítási és hangtechnikai kiadások, 40 százalékos részt képvisel a légtechnika és fűtés korszerűsítése. Emellett megújulnak az öltözők és a nézőtér is - ez utóbbi befogadóképessége továbbra is 2 ezer fő körül lesz - olvasható a cikkben.A székek lángálló huzatot kapnak, komfortosabbá alakítják az emeleti páholyokat, a színház bejárati lépcsősorát pedig egy üvegfallal teszik zárttá, így jelentősen bővül a nézőtér előtti fogadótér. Az új Erkel októberben egyfajta próbaüzemben működik - ekkor középiskolásoknak szánt produkciókat játszanak majd, s ezt követően, novemberben már folytatódik a szokásos esti előadások sorozata.Forrás: Napi Gazdaság
2013.08.14. 11:17
Szinhaz.hu
'Az István király óriási befektetés' - Interjú Erkel László Kentaurral
'Az István király óriási befektetés' - Interjú Erkel László Kentaurral
Szinte kiköltözött a Margitszigeti Szabadtéri Színpadra Erkel László, művésznevén Kentaur, díszlet- és jelmeztervező. Az Oliver! musical látványvilága dicsérte a munkáját, augusztus 20-ára pedig Erkel Ferenc István király operájának bemutatójára készül.– Családi szálak is kötik az Istán, a király szerzőjéhez, Erkel Ferenchez... – Remélem, tetszene a szerzőnek, bár komoly feladat elé állított minket ezzel a művel. Körülbelül száz szereplő fog a színpadon mozogni, és hatalmas drámai jelenetek viszik majd előre az előadást. A játéktér „része” egy 70 tagú kórus, amelyet a színfalak mögött még egy 50 fős kar fog támogatni, és huszonvalahány főszereplőnk lesz: az akkori történelem nagyjai mind felvonulnak az operában, emellett fellépnek benne táncosok, sőt még akrobaták is. Most már jobban értem, miként született az István, a király című rockopera, és miért kellett beletenni a címébe az „a” betűt; nyilván megihlette Szörényiéket ez az Erkel-mű, amelyet nagyon régóta nem játszottak magyar színpadon.– Megelevenedik benne a történelemkönyv? – Véletlenül se gondolja senki, hogy egyfajta történelmi leckét kap az István király által, noha nagyon fontos korszakáról szól a magyar históriának. Komoly istenes gondolat rejlik benne, hiszen Magyarországnak a keresztény Európához való kapcsolódásáról, az európai kultúrkörhöz való viszonyáról is szól. Néhány ária konkrétan arról szól, „mit jelent kereszténynek lenni”, ennek ellenére a darab nem tartozik a vallásos művek sorába. Ez egy XIX. század végi vadromantikus opera, tele nagyívű, szívhez szóló dallamokkal és egy kis wagneri zenei hatással. Az alaptörténet fantasztikusan szép, cselszövésekkel, árulásokkal és szerelemmel átszőtt eseménysor, amit mi, immár negyedik közös munkaként Nagy Viktor rendezővel, a szerzői gondolatnak megfelelően, igyekszünk „izgalmasan” színpadra vinni.– Hogyhogy nem ez a mű volt a nyitóelőadása az Operaháznak, miközben az Andrássy úti épület felavatására rendelték Erkel Ferenctől? – Mert nem készült el vele időben. Szerintem túl sok gondja volt, küzdenie kellett az építtetőkkel, a munkáshaddal, az akkori politikával, a befektetőkkel, hiszen akkor sem ment ez másképp, sőt. A Sugár úti paloták címmel Zsigray Julianna kitűnő és nagyon szórakoztató, inkább könyvtárakban és antikváriumokban hozzáférhető regény írt az Operaház építése körüli bonyodalmakról. Vagyis Erkel biztosan mindennap ott állt a „vártán”, ahogy ismerem az azóta is „elhivatott megszállottak” gyülekezetéből álló családomat. Aztán amikor megnyílt az Operaház, leült, befejezte az István király utolsó felvonását, végül letisztázta az egészet. Ezért is gondolták egy ideig, hogy a fiaival íratta bizonyos részeit. Azt valóban tudjuk, hogy a szintén kitűnő zenész fiúk körmölték neki a kottát, a zenét azonban ő szerezte. Az ezzel kapcsolatos viták letisztultak, mert Bán Teodóra, a színház ügyvezető igazgatója, szakemberekkel, zenetörténészekkel rekonstruáltatta a kézirattárban őrzött kottákat, és biztosak lehetünk benne, hogy esszenciális, valódi Erkel-művet hallhatunk augusztus 20-án a Margitszigeten, méghozzá a mester utolsó nagy művét, mert ezután nem írt több operát.– Miért hiányzik oly régóta az operaházak műsoráról az István király? – Amikor bemutatták, ez volt a magyarországi operajátszás történetének legsikeresebb előadása. A külföldieket talán a kifejezetten magyar történelmi téma idegenítheti el, itthon viszont az akadályozta eddig, hogy a mű repertoárra kerüljön, hogy színpadra állítása óriási befektetés, költségigénye felülmúlja bármelyik Verdi- vagy Wagner-nagyoperáét. Nagy szerencsénk volt, hogy a Szabad Tér Színház felvállalta ezt a bemutatót, amely a Margitszigeti Szabadtéri Színpad történetében kiállított önálló produkciók közül talán a legköltségesebb lesz. Mindenben a legnagyobb igényességre törekszünk.– Mennyit árulhat el előre a díszlet- és a jelmezterveiről? – Nagyon szép, noha nem teljesen korhű klasszikus jelmezeket fognak látni a nézők. Megpróbáltam eltérni a XI. század pogány, és keresztény viseletétől. Úgy gondolom, hogy a ma embere nem érezné őket elegánsnak. Kicsit elmozdultam a fantasy világa felé, de mégis megtartottam a kora gótikus, illetve román hatást, annak pompáját, főként a női ruhaköltemények esetében. A díszlet egy szimbólum köré szerveződik, annak fényében variálja a látványos tereket, de a bűvész sem árulja el, hogy legutoljára mit vesz elő a kalapjából, ezért én is tartogatok meglepetést. – Őriz-e a családi legendárium titkot ezzel az operával kapcsolatban? – Szokatlan lesz a hasonlat, de feltehetően a brit trónörökösök sem szoktak poénokat mesélni arról, hogy mi történt VIII. Henrik udvarában. Ilyen szinten mi sem foglalkozunk Erkel Ferenc élettörténetével. Egyébként, ahogy én tudom, sajátos, összetett személyiség volt. Semmi áron sem akarta például itt hagyni ezt az országot. Liszt Ferenc, akivel legendásan nagy barátságban voltak, egyszer el akarta rabolni, hogy a nagy zongoraművész hírében álló komponistával együtt indulhasson európai koncertturnéra. De Erkel a határon kiszállt a kocsiból és hazahajtatott. Tette ezt úgy, hogy másfél századdal korábban az ősei feltehetően egy németalföldi szőlőskertben termesztették a nedűnek valót. Holland barátaimtól tudom, hogy az „erkel” szó szőlősputtonyt jelent a nyelvükön. Maga Erkel Ferenc is tudott és levelezett magyarul, de kora nagyjaihoz hasonlóan nem beszélte tökéletesen a magyar nyelvet. Mint a városi polgáremberek, ő is németül társalgott. De erre azért nem vennék mérget, hiszen nem vagyok történész. Én élvezem a díszlet- és jelmeztervezői létet, és az „erkelség” csak annyiban része az életemnek, amennyiben büszke vagyok rá. Örülök, hogy egy olyan családhoz tartozom, amelyik sokat tett a magyar kultúráért.Mátraházi Zsuzsa interjúja (Forrás: Szabad Tér Színház)
2013.08.09. 05:02
Szinhaz.hu
István király - Az ország legnagyobb kórusa nyitja Erkel operáját
István király - Az ország legnagyobb kórusa nyitja Erkel operáját
Közös éneklés, exkluzív kiállítás, borkóstoló, kenyérünnep és légi felvétel - ünnepi események augusztus 20-án, az István király bemutatóján. A 75. születésnapját ünneplő és a jubileumra a kormány és a főváros együttes arányú támogatásávalmegújult Margitszigeti Szabadtéri Színpad idei záróeseménye Erkel Ferenc utolsó történelmi operája, az István király bemutatója lesz 2013. augusztus 20-án, este 7 órai kezdettel. Az idős mestertől az Operaház megnyitására rendelt, ám később bemutatott mű wagneri mélységű zenedráma, melyet az 1885-ös ősbemutató óta az eredeti formájában, nagyszínpadi rendezésben most láthatnak először a nézők. A Szabad Tér Színház Szent István halálának 975. és szentté avatásának 930. évfordulója tiszteletére állítja színre a darabot, melyhez Bán Teodóra igazgató az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött kéziratok alapján, Gurmai Éva zenetörténész vezetésével rekonstruáltatta a kottát. A nagyszabású előadáshoz az Erkel-család leszármazottja, Erkel László Kentaur készített díszlet- és jelmezterveket, melyekből a bemutató napján exkluzív kiállítást rendeznek.ÜNNEPI PROGRAM AUGUSZTUS 20-ÁN - csak az előadásra szóló jeggyel! 16:30 - vendégfogadás, kenyérkínálás, játszik a Pénzügyőr Zenekar 17:00 - kiállítás megnyitó: Erkel László Kentaur (Jászai Mari díjas, Érdemes művész) az előadáshoz tervezett díszlet és jelmeztervei 18:00 - Parádé 75 borkóstoló: koccintás a fesztivál borával, Miklós Csabi móri borász pincészetéből 18:30 - az ország legnagyobb kórusa: Erkel Ferenc Hazám, hazám c. áriájának közös éneklése 3000 néző részvételével, az előadás énekeseinek vezetésével (kotta, emléklap, kitűző, légi fotó minden résztvevőnek) 19:00 - Erkel Ferenc: István király ünnepi opera bemutató Az előadásra már csak korlátozott számban válthatnak jegyet, a színház ajándékaként egységesen 2000 Ft-os áron IDE KATTINTVA
2013.08.05. 07:05
Szinhaz.hu
'Sokat köszönhetek a Porgynak' - Villáminterjú Pál Tamással
'Sokat köszönhetek a Porgynak' - Villáminterjú Pál Tamással
A Magyar Állami Operaház 1970-ben mutatta be és vitte sikerre két szereposztásban a Porgy és Besst. Ezt az előadást három évvel később a Dóm téri közönség is láthatta. Pál Tamás karmester az Erkel Színházban és három évvel később Szegeden is dirigálta a Gershwin-operát. A Porgy és Bess magyarországi premierjének Ön volt a bemutató karmestere 1970-ben. Mit jelentett ez Önnek, mennyivel nagyobb teher volt a vállán?Az Operaház részéről ez nagy bizalmat jelentett, és ugyanakkor óriási plusz súlyt rakott a vállamra. Sokat köszönhetek a Porgynak, a pályám szempontjából nagy jelentőségű volt ez a bemutató, de most már, vén fejjel, bevallhatom, hogy csak az ötödik-hatodik előadásra jöttem bele. A premieren mindjárt az első percben elkövettem egy olyan hibát – egy jelentős rézfúvósbelépést egy taktussal hamarabb intettem be –, amit öt percbe telt helyrehoznom.Hogyan készült a Porgyra? Akkor már voltak felvételek belőle, de elérhetőek voltak Magyarországon?Ha valamire készülök, akkor általában bele-belehallgatok felvételekbe, hogy legyen egy akusztikus élményem is, de alapvetően a kottát rágom. A Porgyt azt hiszem, egyszer hallgattam végig, és utána azonnal a zongorakivonat és a partitúra következett.Valahol úgy fogalmazott, az Opera zenei együttesei úsztak a gyönyörűségben a próbák és az előadások alatt. Mit tud Gershwin, amitől így érezték?Az Egy amerikai Párizsban-t játszották koncerteken, de ilyenfajta, egész estét betöltő pszeudo-jazz nem szerepelt a zenekar és a kórus repertoárján. Olyan lenyűgözően szép szellemi-zenei világgal ajándékozta meg az énekkart – a kórustételek miatt egyébként inkább gospel-, mint jazzoperának nevezném a Porgyt –, ami egyfelől új volt, bár nem igényelt különösebb erőfeszítést, másfelől viszont tudásunk, kultúránk, beleérző képességünk révén kapcsolódni tudtunk hozzá, és még sikert is arattunk.A korabeli beharangozók és recenziók többször leírják a „kellemes meglepetés” szókapcsolatot. Az 1935-ös opera 1970-ben újdonságnak számított?A hetvenes években minden, ami nem a megszokott mederben zajlott, meglepőnek számított. Akkor még vita volt, hogy a Nabuccót játszani kell-e, mert nem tartozik a sokcsillagos Verdi-darabok közé, ma pedig nemhogy a Nabucco, de az I due Foscari és a többi ifjúkori darab is része lett a repertoárnak. Kellemes színfoltnak, újnak számított, ha ettől valaki eltért. Az Opera ajtaján épp csak a kisujját dughatta be egy-egy könnyedebb Menotti- vagy jazzesebb Ravel-mű, újdonságnak számított ez a könnyűzenéből táplálkozó stílus, amiről aztán menetközben kiderült, hogy operai igényeket állít az énekesek elé. Nem szokatlan az egyszerű ember története az operában, de a környezet miatt valószínűleg szintén újdonságnak hatott a Porgy. Akkoriban általános volt, hogy magyarul énekelték a darabokat, és ahhoz, hogy ez a mű olyan hatást váltson ki, nagyban hozzájárult Blum Tamás nagyszerű, műfordítással felérő szövege.Ő mennyit dolgozott a magyar szövegen?Az opera nyelve egy sajátos nyelvjárás, a gullah, amit még az angol anyanyelvűek és az igazán jó angolosok sem mindig értenek. Mikó András, az előadás rendezője először azt kérte Tamástól, hogy semmilyen szlenget ne használjon. Elkészült a fordítás, és én voltam az, aki karmester-korrepetitorként bemutatta a rendezőnek az új szöveget. Mikónak nem tetszett, azt mondta, nem elég ízes, Blum halálra sértődött, majd egy hónap alatt lefordította egy különös, általa gyártott, de nagyon találó, szlenges nyelvre. Ha Mikó beleegyezik az első változatba – ami bevallom, nekem sem tetszett, nem is emlékszem belőle semmire –, valószínűleg az előadás sikere se lett volna akkora.Két szereposztással játszották az operát, és a korabeli kritikusok beszámolóiban mindkettőről felsőfokon írnak. Milyen árnyalatokban voltak különbségek?Kicsit távolabbról kezdem: akkoriban jóval hosszabb volt a próbaidőszak, a korrepetíció jóval hamarabb kezdődött, a betanulásra – amit az Opera vállalt fel – és a színpadi próbákra is több idő jutott, így jobban összeért a bemutatóra minden produkció. Ilyen értelemben tehát nem különböztek, de ahogy mondja, árnyalatokban mégis más volt a két előadás. Bizonyos értelemben Házy Erzsébetet nem lehetett felülmúlni Bessként, de Andor Éva is remek alakítást nyújtott. Radnay György a maga idősebb bölcsességével talán közelebb állhatott a szerző elképzeléséhez, hiszen Porgy nem egy fiatal ember az opera szerint, Begányi Ferenc viszont színpadi megjelenésével, nagyszerű színészi munkájával tette emlékezetessé a szerepet. És mondhatnám a többieket is, Dobránszky Zsuzsát, aki a Summertime-ot énekelte Claraként, vagy Palcsó Sándort, aki élete egyik legjobb alakítását nyújtotta mint Sportin’ Life, ők mind vetekedtek a lemezfelvételekről ismert előadókkal. Azt hiszem, jó időben érkezett a darab: amikor a hatását már ki tudta fejteni, és alkalmat adott kiváló formában levő operaénekeseknek, hogy valami számukra addig ismeretlenben és szokatlanban kipróbálják magukat.Szegeden négy estén játszották az operát. Az itteni bemutató előtt több cikkben, később pedig a kritikákban többen boncolgatták, hogy mennyire illik ide, a dóm elé a Catfish Row. Voltak, akik azzal érveltek, hogy a darab a szellemisége miatt nem való ebbe a térbe – nem véletlen, hogy Hont Ferenc a Tragédiát vitte itt színre –, míg mások azt hozták fel, hogy évszázadokra visszamenőleg a templom előtt nem csupán a szent, de a profán is teret kapott. Önnek mi a véleménye?Ősszegediként az utóbbival értek egyet. Nem csupán azért, mert a nyugati zsidó-keresztény kultúrkörben a templom előtti szabad tér tulajdonképp egy agóra, ahol a középkortól kezdve az inkvizíciótól a komédiáig bármi eljátszódhatott, és belátom, hogy bizonyos darabok még különösebb hatást tudnak kelteni ebben a térben, hanem mert a Porgy egy nagyon vallásos darab, a hatalmas kórustételeket átitatja a mély vallásosság.A szabadtéri dirigálás nehézség elé állította?A szabadtéri dirigálásnak valóban megvannak a sajátosságai, és én akkor még kezdő voltam itt, de nem emlékszem, hogy ez különösebb nehézséget okozott volna. Az Opera kórusa és szólistái közreműködtek az előadásban, viszont a Szegedi Szimfonikus Zenekar számára új volt ez az anyag. Az 1973-as együttesnek – ami már akkor egy jó zenekar volt, de még nem tartott ott a fejlődésben, ahol most – ez nem könnyű, de nagyon szép munka volt. Szerencsére elegendő idő állt rendelkezésünkre, és már mögöttem is állt három év praxis. (Nevet.)Ha jól gondolom, Szegeden meg fogja nézni augusztusban a New York-i társulat előadását. Milyen elvárásai vannak, különösen a saját élményei, tapasztalatai után?Egy gyakorló előadóművész mindig nehéz helyzetben van, mert ha akarja, ha nem, a saját meggyőződése mindig ott van a lelke mélyén, és hiába tartom magam nyitott léleknek, ha valahol meghallom a Porgy zenéjét, mindig eszembe jut az, hogy én hogyan csináltam, én mit gondolok róla. Abban reménykedem, hogy ez az augusztusi előadás egyszerre idéz fel jóleső emlékeket és hoz elő a műből új dolgokat, árnyalatokat.Forrás: Színház.hu, szegediszabadteri.hu
2013.07.27. 06:02
Szinhaz.hu
Halász Péter váltja Héja Domonkost
Halász Péter váltja Héja Domonkost
Mint arról július 16-án hírt adtunk, Héja Domonkos augusztus 22-én távozik a pozíciójából. Utódjaként egyelőre Halász Péter lesz a Magyar Állami Operaház megbízott főzeneigazgatója, a posztra pedig hamarosan pályázatot írnak ki. Héja Domonkos 2011 szeptembere óta volt az Operaház megbízott zeneigazgatója, a főzeneigazgatói posztot 2013 márciusa óta töltötte be. Az Magyar Távirati Iroda az Operaház közleménye alapján az alábbi hírt adta közre a személyi változással kapcsolatban: "A Magyar Állami Operaház - kétéves szerződésének 2013. augusztus 22-én történő lejártával - újabb, immár öt évadra szóló szerződést kíván kötni Héja Domonkos Liszt-díjas karmesterrel. Az intézmény elképzelései szerint az eddigi megbízott főzeneigazgató a jövőben első vendégkarmesterként tűnik majd fel rendszeresen operaprodukciók élén, illetve minden évben dirigál egy-egy bemutatót is: 2013. november 9-én az ő vezényletével nyithat ki immár folyamatos működésre az Erkel Színház Bartók A kékszakállú herceg vára és Vajda János Mario és a varázsló című operáival" - írta az Operaház az MTI-hez július 18-án eljuttatott közleményében. "Héja Domonkos június eleje óta a társulattal Japánban és Kínában turnézik, következő operaházi munkája Kodály Zoltán Háry János című daljátékának lemezfelvétele lesz az Operaház együtteseinek és szólistáinak előadásában, a lemez az intézmény CD-sorozatában jelenik meg. A CD-felvétel munkálatai néhány hét múlva kezdődnek el" - szól a közlemény. "Mivel az intézmény vezetőjének a főzeneigazgató jogfolytonos működéséről gondoskodnia kell, Ókovács Szilveszter főigazgató felkérte Halász Péter karmestert, hogy augusztus 23-tól szintén megbízottként lássa el az Operaházban a főzeneigazgatói teendőket - fenntartói, azaz minisztériumi jóváhagyással. Halász Péter vállalta a feladatot, szerződése a hamarosan kiírandó, sikeres főzeneigazgatói pályázat lefolytatása nyomán kinevezésre kerülő új főzeneigazgató belépéséig szól. A művész, aki a pályázat során a pozíciót elnyeri, 2018. augusztus 22-ig érvényes, 4 évre szóló megbízatást kap, tehát szerződésének lejárta továbbra is szinkronban lesz a most hivatalban lévő, 5 évre kinevezett főigazgató és vezetőtársai megbízatásának végdátumával" - hangsúlyozza az Operaház. A dalszínház közölte: "Héja Domonkos márciusban benyújtott pályamunkájában összegezte az elvégzett munkát, és felvázolt egy lehetséges stratégiát. A pályázat benyújtása óta fél év telt el, azóta formálódik a döntés, amely kerek két évet zár le, és amellyel a Magyar Állami Operaház modernizációjának utolsó szervezeti lépéseihez érkezik el". "Az Operaház vezetői struktúrájának átalakítása egyben alkalmazkodás a mintegy 80-90 százalékkal nagyobb feladathoz is, amelyet az Erkel Színház újranyitása és üzemeltetése jelent, és ez az intézményben 2011 őszén elindított racionalizálás utolsó fázisa. A Héja Domonkos megbízott főzeneigazgató által 2011-ben, a kétéves időtartamra tett vállalások teljesültek, elismerést érdemelnek a dalszínház működésének modernizálása során megtett lépések, az Erkel- és a Richard Strauss-kultusz vállalt felíveltetése" - fogalmaz az Operaház közleménye. 2011 májusa óta Halász Péter az Aacheni Operaház és az Aacheni Szimfonikus Zenekar első karmestere, 2013 januárjától helyettes főzeneigazgatója, Aachenben eddig Rossini Hamupipőke, Poulenc Az emberi hang, Monteverdi Tancréd és Clorinda párviadala, ifj. Johann Strauss A denevér, Verdi Az álarcosbál, Salvatore Sciarrino 2011-ben komponált, Superflumina és Händel Ariodante című operáinak premierjét dirigálta. Repertoárelőadásként több mint 20 operaprodukciót vezényelt: egyebek mellett PucciniPillangókisasszonyának, Mozart Figaro házassága című művének és Wagner Trisztán és Izoldájának sorozatait Aachenben, továbbá Bizet Carmenjét, Humperdinck Jancsi és Juliskáját és Verdi Simon Boccanegráját. Halász Péter a Magyar Állami Operaházban 2010-ben debütált, Rossini A sevillai borbély című operáját dirigálta, és azóta rendszeresen vendégeskedik a színházban. Több más produkció mellett nevéhez fűződik a 2012/13-as évadban a Solti György 100. születésnapja alkalmából rendezett gálaelőadás (Mozart: Figaro házassága), és az elmúlt évad egyik Turandot-sorozata is Budapesten. Halász Péter Budapesten született 1976-ban. A szülővárosában folytatott zongora- és zeneszerzői tanulmányok, valamint a Solti Györggyel történt személyes találkozást követően a bécsi Zeneakadémián tanult vezénylést Leopold Hager osztályában, aki egyik legígéretesebb tanítványának tartotta. Részt vett Bernard Haitink mesterkurzusain. Sokat tanult Fischer Ádámtól is, akinek a kismartoni (eisenstadti) Haydn Fesztiválon volt az asszisztense. "Kiváló szakember és remek zenész" - mondta róla Fischer Ádám. Halász Péter vendégként vezényelte már többek között a bécsi Rádiózenenekart és a Nordwestdeutsche Philharmonie-t is.Forrás: MTI, Színház.hu
2013.07.18. 09:16
Szinhaz.hu
Évente egyszer ingyen mehetnek színházba a diákok
Évente egyszer ingyen mehetnek színházba a diákok
A Nemzeti Alaptanterv részeként szeptembertől évente legalább egy színházi előadást nézhetnek meg ingyenesen a diákok - írta közleményében a kerettanterveket kidolgozó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI).Szeptemberben új tantárgyakat vezetnek be felmenő rendszerben, az első és a kilencedik évfolyamon: az iskoláknak az ötödik osztályban heti egy óra dráma és tánc vagy hon- és népismeret, kilencedik évfolyamon pedig dráma és tánc vagy mozgókép és médiaismeret közül kellett választaniuk. A dráma és tánc órán a diákok évente egyszer színházba is mehetnek. A tantárgy célja az élményeken keresztül történő megértés, a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése, az összetartozás érzésének erősítése.Diákok a békéscsabai színház előtt (fotó: bekesmegye.com) „A művészi tevékenységek semmi mással nem pótolható szerepet játszanak a képzelőerő, az empátia, az ízlés és az árnyalt kifejezés képességének fejlesztésében. Kora gyermekkortól kezdve ezek szolgálják a leghatékonyabban a forma-, a tér-, a ritmus- és a színérzék kibontakozását, a mozgáskoordináció fejlesztését, és elengedhetetlenek a figyelem, az emlékezet, valamint a kommunikációs készségek fejlesztésében is. A művészeti nevelés eredményességéhez pedig nélkülözhetetlen a művészeti intézmények látogatása” - mondta Eck Júlia, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szakértője.A program másik célja, hogy áthidalja a szociális helyzetből fakadó különbségeket. Vannak olyan családok, akik egyébként nem engedhetik meg maguknak, hogy kulturális programokra vigyék a gyermekeiket, az iskola segítségével és közreműködésével azonban újfajta élményekben részesülhetnek a tanulók, a közös program pedig elősegítheti a csapatszellem kialakulását - írják a közleményben.Az iskolák több lehetőség közül is választhatnak. A Magyar Állami Operaház például nemrég hirdette meg ifjúsági programját, az OperaKalandot. Az Erkel Ferenc Hunyadi László című operájára épülő program első előadásszériájára 335 iskola jelentkezett szerte az országból, így több mint huszonhétezer diák jut el térítésmentesen az előadásra.Forrás: eduline.hu
2013.07.12. 09:31
Szinhaz.hu
Civil reklámarc hirdeti az Operát - Leleplezték az óriásplakátot
Civil reklámarc hirdeti az Operát - Leleplezték az óriásplakátot
A dalszínház április végén hirdetett plakátarc-versenyt a Facebook Opera-oldalának látogatói között. Bérletek ugyan már csak június 30-ig kaphatók, de július közepéig hirdeti az Operaház jövő évadát a győztes, Párkányi Katalin plakátja. Az internetes közönség feladata az volt, hogy az Operaház tavaszi imázskampányának három kiválasztott plakátja előtt készítsenek magukról kreatív, fantáziadús fotót. A kiírás szerint a legtöbb tetszésnyilvánítást bezsebelő fényképhős lesz az Operaház rajongó-plakátarca. A győztesről az Opera profi kreatív csapata készített műtermi fotót, majd óriásplakátot, így az elkötelezett operarajongó személyesen reklámozhatja a Magyar Állami Operaház 2013/14-es évadát.A győztes, Párkányi Katalin, aki versenyzáráskor 720 like-kal vezetett, csütörtöktől az ország három pontján, Budapesten, Szegeden és Győrben hirdeti az Opera és az Erkel Színház következő szezonjának programjait, amelyekre vasárnapig válthatók még bérletek. A második helyezett Szalai Flóra (570 like), a harmadik helyezett Joósz Katalin és Preisz Lilla (484 like) kétszemélyes tiszteletjegyet nyert a jövő évad első premierjére, a Falstaffra.Az eredeti versenykiíráson felül szakmai zsűri (Gács Tamás, Ókovács Szilveszter, Turkovics Mónika, Végh Endre és Zsoldos Dávid) döntött a legkreatívabbnak ítélt fotókról. Szavazataik alapján Jávorszky György az OperaCafé reklámarca, Ihász Lilien, Ádám Dávid és Peresztegi Hanna az Opera 2013/14-es évada Gyermek- és Ifjúsági programjainak reklámarca, Oroszi Judit pedig az Opera "reklámkeze" lehet a jövőben. A pályázóik legjobb képeiből harmincegy darabos válogatást adtak ki nyomtatásban az Operamagazin mellékleteként.Forrás: opera.hu
2013.07.04. 08:00
Szinhaz.hu
Nagy siker Győrben
Mintegy 300 előadással, köztük több vendégjátékkal - egyebek mellett a budapesti Erkel Színházban és a Tháliában tartott sikeres vendégszerepléssel - a háta mögött eredményes évadot zár a Győri Nemzeti Színház - közölte Forgács Péter igazgató az évadzáró társulati ülésen.
2013.06.09. 12:12
Vjm.hu
'A közönség igényli a magaskultúrát' - Összeültek Teátrumi igazgatók
'A közönség igényli a magaskultúrát' - Összeültek Teátrumi igazgatók
A magyar közönségnek igénye van a magaskultúrára, ha meg tudja azt fizetni - állapították meg a Hitel folyóirat által Színigazgatók tapsban és viharban címmel megrendezett csütörtöki budapesti beszélgetés résztvevői. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház július 1-jén hivatalba lépő igazgatója felidézte, húsz évvel ezelőtt a beregszászi színházhoz még nem azzal a tudattal érkezett, hogy a közösséget szolgálja, ennek jelentőségére csak később ébredt rá, most azonban világosan tudja, miért jött a Nemzeti Színházba. "Remek csapat, remek színészek vesznek körül, nagyon bízom abban, hogy a budapesti közönség vagy annak egy része otthonra talál nálunk" - jegyezte meg, megemlítve azt is, hogy a teátrum következő évadának nyitóelőadására minden jegy elfogyott.A Nemzeti Színház új vezetőjéről döntő bizottságban Ókovács Szilveszter is helyet foglalt, a Magyar Állami Operaház főigazgatója azonban úgy vélte, nem jó a jelenlegi pályázati rendszer. A milánói Scala 2015-ben hivatalba lépő intendánsát például az intézmény saját fenntartó testülete választotta meg, de az opera világában máshol sincs pályázat, ahogy annak idején Gustav Mahler sem így került az Operaház élére - emlékeztetett. Mint hozzátette, lehetetlen olyan összetételű bíráló bizottságot felállítani, amellyel mindenki elégedett lenne. Az azonban önmagában nem baj, ha lehet sejteni, hová szavaz egy intézményvezető, a lényeg az, hogy művészi kvalitásaiban feddhetetlen legyen - hangsúlyozta.Balázs Péter, a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója felidézte, már az ő megválasztásakor is heves viták zajlottak. "Ez egy liberális színház volt, nem mintha ma nem lenne liberális, csak más értelemben" - fogalmazott, hozzátéve, egyesek végvárként védték tőle az intézményt. Értékelése szerint hat év alatt sikerült a teátrumot komoly művészi erővel rendelkező népszínházzá átalakítani, látogatószámát évi 100 ezer fölé emelni, és saját forrásból egy új játszóhelyet felépíteni.Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója, a Nemzeti Színház átadás-átvétele lebonyolításának felügyeletére kinevezett miniszteri biztos méltatta azt a gyakorlatot, hogy fél évvel a régi igazgató mandátumának lejárta előtt már kinevezték az új direktort a Nemzeti élére. A leendő igazgatónak azonban ekkor még semmiféle jogköre nincs, hogy az új évadot előkészítse, ezért volt szükség egy miniszteri biztos munkájára - tette hozzá.Vidnyánszky Attila elmondása szerint az elmúlt egy-két évtized a "deheroizálás korszaka" volt az európai színházban, amely az állati mivoltával kívánta szembesíteni az embert. Létjogosultsága ennek az iránynak is lehet, de nem a NemzetiSzínházba való - hangsúlyozta. Ókovács Szilveszter az Operaházban a héten folytatott sztrájkról szólva megjegyezte, egyetért annak céljával, de fedezet hiányában még nem írhatja alá a juttatásokat szabályozó szerződést. Az Opera új bérrendszere szerint a művészek csak a teljesített fellépéseik után kapnak "spílpénzt", ennek összege azonban magasabb, és jó előre lekötik őket. "Ötvenegy produkciót játszunk csak jövőre, ezt már nem is lehetne egy szűk társulattal megoldani" - mutatott rá, hozzátéve: Gördülő Opera néven vidéki színházakba is eljuttatják a műfajt.Arra a felvetésre reagálva, hogy rengeteg a játszóhely Magyarországon, Fekete Péter azt mondta, ennél csak a sok alkotóműhely csodálatosabb dolog: "ha ezeket meg tudjuk tartani, lesz közönség is". Ha sikerül megtartani a társulati létformát, akkor sikerül megtartani a közönséget is - szögezte le a békéscsabai színház vezetője, akivel Balázs Péter és Vidnyánszky Attila is egyetértett.Ókovács Szilveszter emlékeztetett: Budapesten 8000-nél több az ülőhelyek száma az Operaház, az Erkel Színház, a Zeneakadémia, a Művészetek Palotája, a Vigadó és a Budapest Music Center termeiben. "Ebből az Operaháznak és az Erkelnek esténként 3200 jegyet kell eladnia, de nem vagyunk megijedve" - jegyezte meg, hozzáfűzve: nem az emberek igényszintje, hanem az életszínvonaluk épült le. Ezt bizonyítja, hogy amikor az Erkel Színházba most "egy mozijegy áráért" bejuthatott a közönség, telt ház közeli nézettséget sikerült produkálni. "Fontos lenne, hogy az állam ne kényszerítse a jegyárak emelgetésére az intézményeket (...), mert az emberek igénylik a magaskultúrát, csak pénzük nincs rá" - fogalmazott Ókovács Szilveszter, akivel beszélgetőtársai is egyetértettek. Forrás: MTI, Színház.hu
2013.06.07. 05:00
Szinhaz.hu
Az UNICEF-fel kötött megállapodást az Operaház
Az UNICEF-fel kötött megállapodást az Operaház
Együttműködési megállapodást írt alá vasárnap a Magyar Állami Operaház és az UNICEF Magyar Bizottsága. Ókovács Szilveszter főigazgató és Bábel Tamás igazgató a megállapodást szimbolikusan gyermeknapon, az Erkel Színház gyermekelőadásának szünetében kötötte meg. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik legfontosabb társasága, az UNICEF Magyarországon is azért dolgozik, hogy minden gyermek biztonságos világban nőjön fel, ahol nincs testi és lelki megaláztatás, elhanyagolás. A szervezet munkájához nagymértékben hozzájárul a jótékony célú adományozás. A befolyó pénzösszegekből élelmet, tiszta ivóvizet, oltást és gyógyszereket biztosít a gyermekkori éhezés és betegségek felszámolására; programjait és magát a szervezetet is teljes egészében önkéntes felajánlásokból tartja fenn. Az UNICEF számára minden gyermek fontos, így a magyar gyerekek is, ezért a szervezet és az Operaház hagyományteremtő szándékkal, minden gyermeknapon az Erkel Színház nagybüféjébe várja a gyermekközönséget - gyermekszínházzal, gyermekkari hangversennyel és más, gyermeknapi meglepetés-programokkal - olvasható a közleményben. E napon az adományozásra is alkalmat teremt az Operaház, valamint arra, hogy az UNICEF-fel kötött megállapodást minden évben gyermeknapon újítsák meg, egyben bemutassák a következő egy évben a Magyar Állami Operaház részéről jószolgálati feladatokat teljesítő művészeket. Vasárnap, a Pomádé király új ruhája című gyermekelőadás szünetében a vendéggyermekek mellett a produkcióban fellépő művészek, többek közt Kertesi Ingrid és Palerdi András is részt vett az ünnepélyes eseményen.Forrás: MTI
2013.05.27. 06:15
Szinhaz.hu
Ünnepi estekre készülnek a Margitszigeten
Ünnepi estekre készülnek a Margitszigeten
A jeles évfordulókhoz, ünnepekhez csatlakoznak a műsorok az idén 75 éves, a szezonnyitásra megújuló Margitszigeti Szabadtéri Színpadon: a 200 éve született Richard Wagnerre és Giuseppe Verdire emlékezik a június 14-i nyitóhangverseny, augusztus 20-án pedig az állami ünnephez kapcsolódva Erkel István király című operáját mutatják be. Csomós Miklós főpolgármester-helyettes a keddi sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a létesítmény felújítására a 350 milliós kormányzati forrás mellé a Fővárosi Önkormányzat további 358 millió forintot ad. A korszerűsítés fontos eleme, hogy új, különféle irányból nyitható, bővíthető tetőt kap a színpad. A pénzt két ütemben költik el, 2013-ban és 2014-ben. A kőszínházak bezárásakor indul a Szabadtér Színház évadja négy helyen, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a Víztoronyban, a Szent Margit romoknál és a Városmajori Szabadtéri Színpadon, így a komolyzenei koncerttől a dzsessz programokig, mesejátékig széles skálán kínál szórakozást a családoknak az intézmény - emelte ki Bán Teodóra ügyvezető igazgató. "A rólunk elnevezett dunai kikötőbe naponta ötször fut be a hajó, vendéglő, fagylaltozó várja a közönséget, látogathatók a víztorony kiállításai és újdonság lesz a lóvasút, ezzel utalva a színpad 75 éves múltjára" - fűzte hozzá. Az ünnepi évadot a Nemzeti Filharmonikusok (NFZ) koncertje nyitja meg június 14-én. Carlo Montanaro vezényletével Verdi- és Wagner-nyitányok hangzanak el. "A 200 éve született két igen ellentétes egyéniség így kapcsolódik össze a zene harmóniája által" - hangsúlyozta Kovács Géza, az NFZ főigazgatója.975 évvel ezelőtt, 1038. augusztus 15-én halt meg I. István király, szentté avatásának évfordulója augusztus 20. Az alkalomból bemutatják a Királyi Operaház megnyitására kitűzött, de csak 1885-tavaszára, az első évad második felére elkészült Erkel-művet, az István királyt. Az opera címszerepét Bretz Gábor énekli. Balaton Mónika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára úgy vélte, hogy a hagyományos augusztus 20-i ünnepi eseményeken túl az embereknek igazi közösségi élményt ígér az István király premierje. A 19-i protokoll előadásra rangos vendégeket hív az államtitkárság, de az érdeklődők a Szabadtér Színház honlapján ingyenes jegyekért regisztrálhatnak. A másnapi előadás jegyárai is ajándék számba mennek, 20-ára személyenként 2000 forintért lehet belépőt váltani. Az István királynak ősszel 2-3 alkalommal az Erkel Színház műsorában is helyet szorítanak, de a következő évadban a ház repertoárjára kerülhet a darab - közölte Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója. A tavaly elhunyt Seregi Lászlónak állít emléket a Spartacus című koreográfiájának felújítása két estén, a balett nem hiányozhat a szigetről - mutatott rá Solymosi Tamás, a művet előadó Nemzeti Balett igazgatója. A Szabadtér Színház saját produkcióját, Puccini Pillangókisasszony című operáját Anger Ferenc állítja színpadra, Csocsoszán szerepében Rost Andrea mutatkozik be, Pinkertont Andrea Caré olasz tenor játssza. A Városmajori Szabadtéri Színpadon színházi szemlére kerül sor, amelyben a nyíregyházi, a veszprémi, a kaposvári, a szombathelyi a kárpátaljai, a kecskeméti, a székesfehérvári színház vesz részt klasszikus drámával és zenés darabbal egyaránt. A szemle végén díjakat is átadnak. Saját produkció a Városmajorban a méltatlanul keveset játszott Zeller-operett, A madarász és Mozart operája, a Figaro házassága, amelyet az Antonio kertész karakterszerepét alakító Hábetler András rendez.Megjelent a Szabadtér Színház emlékkártyája is, a Városház téren pedig a színpad történetét és leghíresebb előadásait felidéző szabadtéri kiállítás nyílik - hangzott el a sajtótájékoztatón.Forrás: Színház.hu, MTI
2013.05.15. 08:00
Szinhaz.hu
Elhunyt Bor József
Meghalt 74 éves korában Bor József, a Győri Nemzeti Színház örökös tagja, Jászai-, Erkel- és Szent István-díjas rendezője, korábbi igazgatója – közölte honlapján a győri színház.
2013.05.03. 01:50
Nol.hu
Elhunyt Bor József
Életének 74. évében meghalt Bor József, a Győri Nemzeti Színház örökös tagja, Jászai-, Erkel- és Szent István-díjas rendezője, egykori igazgatója - adta hírül csütörtökön honlapján a teátrum.
2013.05.02. 19:10
Kulturpart.hu
Meghalt Bor József
Meghalt Bor József
Életének 74. évében elhunyt Bor József, a Győri Nemzeti Színház örökös tagja, Jászai-, Erkel- és Szent István-díjas rendezője, egykori igazgatója – adta hírül csütörtökön honlapján a teátrum.
2013.05.02. 18:55
Hir24.hu
Meghalt a Győri Nemzeti Színház volt igazgatója
Életének 74. évében meghalt Bor József, a Győri Nemzeti Színház örökös tagja, Jászai-, Erkel- és Szent István-díjas rendezője, egykori igazgatója – adta hírül csütörtökön honlapján a teátrum.
2013.05.02. 18:40
Hvg.hu
Elhunyt Bor József
Meghalt 74 éves korában Bor József, a Győri Nemzeti Színház örökös tagja, Jászai-, Erkel- és Szent István-díjas rendezője, korábbi igazgatója – közölte honlapján a győri színház.
2013.05.02. 17:36
Nol.hu
Meghalt a legendás színművész
Elhunyt Bor József, a Győri Nemzeti Színház örökös tagja, Jászai-, Erkel- és Szent István-díjas rendezője, egykori igazgatója. 74 éves volt. Nyugodjon békében!
2013.05.02. 17:25
Life.hu
Meghalt Bor József színművész
Életének 74. évében meghalt Bor József, a Győri Nemzeti Színház örökös tagja, Jászai-, Erkel- és Szent István-díjas rendezője, egykori igazgatója – adta hírül csütörtökön honlapján a teátrum.
2013.05.02. 15:54
Mno.hu
Elhunyt Bor József
Életének 74. évében meghalt Bor József, a Győri Nemzeti Színház örökös tagja, Jászai-, Erkel- és Szent István-díjas rendezője, egykori igazgatója - adta hírül csütörtökön honlapján a teátrum.
2013.05.02. 15:28
Stop.hu
Bor József színművész elhunyt
Életének 74. évében meghalt Bor József, a Győri Nemzeti Színház örökös tagja, Jászai-, Erkel- és Szent István-díjas rendezője, egykori igazgatója.
2013.05.02. 15:07
Ma.hu
Meghalt Bor József színművész
Életének 74. évében meghalt Bor József, a Győri Nemzeti Színház örökös tagja, Jászai-, Erkel- és Szent István-díjas rendezője, egykori igazgatója - adta hírül csütörtökön honlapján a teátrum.
2013.05.02. 14:54
Nepszava.hu
Meghalt Bor József színművész
A Győri Nemzeti Színház örökös tagja, Jászai-, Erkel- és Szent István-díjas rendezője, egykori igazgatója 74 éves volt.
2013.05.02. 14:05
Metropol.hu
Elhunyt Bor József volt győri igazgató
Elhunyt Bor József volt győri igazgató
Elhunyt Bor József a Győri Nemzeti Színház Örökös Tagja, Jászai-, Erkel- és Szent István-díjas rendezője, 1983-1992 között igazgatója- számolt be a győri színház. 1939. szeptember 28-án született Orosházán, már gyermekkorában diákszínjátszóként közel került a színház világához. 1982-ben Színházelmélet szakon szerezte meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A Békés Megyei Jókai Színház segédrendezője volt 1958-1963-ig, ezt követően a szolnoki Szigligeti Színházban rendezett 1963-1978-ig. Dolgozott Debrecenben a Csokonai Színházban, a Pécsi Nemzeti Színházban, a Budapesti Gyermekszínházban, Kecskeméten a Katona József Színházban és a volt Jugoszláviában is. 1978-ban lett a győri Kisfaludy Színház zenei tagozatvezetője, majd 1983-tól igazgatója. Elismert, komoly mesterségbeli tudással bíró rendezőként emlékezünk rá, pályáját elsősorban zenés darabok színpadra állítása jellemezte, nevéhez köthető az operajátszás hagyományának megalapozása Győrben. Közel kettőszáz rendezése közül Győrben különösen emlékezetes: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (1979), Rigoletto (1982), A cigányprímás (1986, 1987), Nabucco (1989), A kassai polgárok (1991), Tosca (1991, 2003)
2013.05.02. 12:09
Szinhaz.hu
Videó: reklámfilmet készített magának az Operaház
Most először készített társadalmi célú reklámfilmet a Magyar Állami Operaház, amely az Operaház és az Erkel Színház közszolgálati tevékenységét szeretné kommunikálni.
2013.04.18. 15:45
Hvg.hu
Megvan a 2013/2014-es évad műsora az Operaháznak
Megvan a 2013/2014-es évad műsora az Operaháznak
Április 9-én mutatták be a 128 éves Operaház történetének első reklámfilmjét. A filmbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatón, a bérletújítás kezdete előtt hat nappal jelentették be az Opera és az Erkel Színház következő évadjának programját. [Dátum: 2013.04.14. 13:50]
2013.04.14. 13:50
Zene.hu
Az Operaház célja "zenei kultúránk ápolása"
Az idei évadban 630 programmal várja látogatóit a magyar kultúra legnagyobb intézménye, a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház.
2013.04.11. 10:50
Gondola.hu
Pózolás nélküli Opera
Ahhoz, hogy az Erkel Színház a mostani próbaüzem után ősszel újra kinyisson 2,4 milliárd forint pótlólagos támogatásra van szükség. A Magyar Állami Operaház következő, 2013/2014-es szezonjában 15 bemutatót tartanak.
2013.04.10. 06:33
Nepszava.hu
Jövőre 15 premier a Magyar Állami Operaházban
Jövőre 15 premier a Magyar Állami Operaházban
A Magyar Állami Operaház következő, 2013/2014-es szezonjában 15 bemutatót tartanak, emellett 40 repertoár előadásra válthatnak jegyet a nézők - hangzott el a dalszínház keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Héja Domonkos főzeneigazgató elmondta, hogy az Erkel Színház első premierje október 6-án Kodály Háry Jánosa lesz. A daljáték főszerepében hárman is bemutatkoznak: az obsitos kosztümjében Haja Zsolt, Szegedi Csaba és Nagy Zoltán látható. Vidnyánszky Attila korábbi debreceni rendezése elevenedik meg a színpadon, a koreográfus Gemza Péter. Az Operaházban szeptember 21-én Verdi születésének 200. évfordulója alkalmából a Falstaffot mutatják be Alexandru Agachéval a címszerepben, a francia Arnaud Bernard rendezésében. Ókovács Szilveszter főigazgató kiemelte: a 431 nagytermi előadás mellett 19 kamaraopera produkciót terveznek a következő évadra. A Háry-premier után hivatalosan november 7-én, a Magyar Opera Napján egy nagyszabású Erkel-gálával nyílik meg az Erkel Színház. Egy héttel később arra a jeles napra emlékeznek - 1914. január elsejére -, amikor az egykori Városi, ma Erkel Színházban Bayreuth-on kívül a világon először szólalhatott meg a 200 éve született Richard Wagner utolsó operája, a Parsifal.A Verdi-bicentenárium fontos eseménye novemberben a Verdi-Schiller trilógia, amely a német költő librettóira írt három zenedrámát vonultatja fel a Kolozsvári Állami Magyar Operával együttműködésben, Selmeczi György karmester művészeti vezetésével. Ritkaságok hangzanak el: a Giovanna d'Arco, A haramiák és a Luisa Miller - részletezte a főzeneigazgató. Selmeczi György ebben az évadban szerzőként is színre lép, 2014 januárjában lesz az Ybl-palotában a Spiritiszták ősbemutatójára. A Wagner-évforduló alkalmából októberben felújítják a Tannhäusert, az Operaházban tisztelegnek a 100 éve született brit zeneszerző, Benjamin Britten előtt, előadják Háborús requiemjét, előtte kamaraműveiből játszanak egy válogatást a Székely Bertalan teremben. Az évfordulók számát gyarapítja 2014-ben, hogy 150 éve született Richard Strauss. Az alkalomból Májusünnep címen a teljes Strauss-repertoárt előadják, beleértve az opusz magnumot, Az árnyék nélküli asszonyt, amelynek premierje május végén lesz. A barokk repertoár is új művel gazdagodik, Gluck Iphigenia Tauriszban című műve Richard Strauss hangszerelésében zárja a következő évadot a dalszínházban. Az Erkel Színházban 2014 áprilisában Szinetár Miklós viszi színre Mozart népszerű művét, A varázsfuvolát, ugyanitt májustól a gyerekeknek készülő verzió Parázsfuvolácska címmel hallható. Pártay Lilla új baletten dolgozik - árulta el Solymosi Tamás balettigazgató. Dallos Sándor Munkácsy-regényét dolgozza az Operaház színpadára a koreográfus, szintén Aranyecset címmel. Újdonság lesz az Erkel Színházban az Etűd, majd A víg özvegy táncváltozata, és a klasszikus La Sylphide is. Elindul a Gördülő Opera sorozat, Káel Csaba rendezésében Donizetti Don Pasqualéjának utazó verziója fogja járni az országot. Videoüzenetben méltatta a két színházban színre kerülő összesen 630 programot Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára, és levetítették az intézmény most elkészült első 30 másodperces imázsfilmjét. A tájékoztatón bemutatták a Budapesti Filharmóniai Társaság új elnök-karnagyát, a világszerte ismert Pinchas Steinberget, akire nemcsak koncert-, hanem operakarmesterként is számítanak. Sternberg elmondta: nagy lehetőséget lát az együttesben, és hogy ez realizálódjon, sokat kell dolgozniuk.Forrás: MTI
2013.04.09. 13:16
Szinhaz.hu
Emmi: a kormány biztosítja a színházak működését
Emmi: a kormány biztosítja a színházak működését
A kormány a nemzetközi gazdasági válság ellenére is biztosítja a színházak működési feltételeit - olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságának az MTI-hez szerdán, a színházi világnapon eljuttatott közleményében. Mint hangsúlyozzák, a színházak állami támogatását 2013-ban sikerült szinten tartani, a minősített és pályázati úton támogatott színházak pénzügyi kerete összesen 135 millió forinttal nőtt. Emlékeztetnek arra, hogy jelentősen növekedett a Magyar Állami Operaház költségvetési támogatása úgy, hogy idén megnyílt az öt éve üresen álló Erkel Színház is, amelynek 1,7 milliárd forintos rekonstrukciója őszre fejeződik be. A társasági adókedvezménnyel pedig mintegy 9 milliárd forint többlettámogatás jut az előadóművészeti szervezeteknek. "Magyarország kormánya elkötelezett a színházi kultúra mellett, büszke arra, hogy hazánk évtizedek óta az európai színjátszás élvonalához tartozik, társulataink hatalmas sikereket aratnak a nemzetközi vendégjátékaikkal" - áll a közleményben. A világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) bécsi közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. A közlemény felidézi: a világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet fontosságára. Erre az alkalomra minden évben egy kiemelkedő színházművész, író, rendező üzenetet ír, amelyet felolvasnak a színházakban. Az első ilyen üzenetet Jean Cocteau írta, és az évek folyamán olyan nevek csatlakoztak hozzá, mint Arthur Miller, Laurence Olivier, Peter Brook, az idén pedig Dario Fo olasz drámaíró és színész.
2013.03.27. 17:30
Szinhaz.hu
Álomdívák - Papp Janó kiállítása Miskolcon
Álomdívák - Papp Janó kiállítása Miskolcon
Új időszakos tárlattal várja a közönséget a Színházi Világnapon a Miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeum. Papp Janó jelmeztervező ÁLOMDÍVÁK c. kiállításán a klasszikus operajátszás hősnőit, legszebb hagyományait idézik meg a művész ruhakölteményekbe öltöztetett babái. A Sztancsik János szobrászművész által faragott, gazdagon díszített, a viselettörténeti hűség igényével készített, nagy méretű babái mellett látványos jelmezterveiből is válogat az idén 25 éves művészi jubileumát ünneplő tervező a "Bartók+" Miskolci Operafesztivál és a Színháztörténeti és Színészmúzeum közös tárlatán. A kiállításon sajátos művészi látomásként többek között Puccini, Mozart, Erkel nőalakjai öltenek testet színpompás kosztümökben, különleges formákban. A jelmeztervezés kulisszatitkairól árulkodó rajzok között pedig megtekinthetik többek között a Miskolci Nemzeti Színház idei Nabucco-bemutatójának jelmezterveit is. A tárlatot március 27-én 17 órakor Kesselyák Gergely, a "Bartók +" Miskolci Operafesztivál igazgatója nyitja meg. Közreműködik: Seres Ildikó Jászai -díjas színművész, valamint Tóth Mária. A szegedi Papp Janó 19 évesen Schäffer Judit és Márk Tivadar tanítványaként kezdte pályáját, s pillanatok alatt a színházi világ egyik legtöbbet foglalkoztatott, az ország szinte összes teátrumában megforduló alkotója lett. Emellett dolgozott Milánóban,Velencében, Tokióban, New York-ban, valamint több határon túli magyar színházban is.Szívesen dolgozik független színházi csoportosulásokkal is. Közel négy és félszáz produkcióhoz készített jelmezeket, színházi ruhái száma meghaladja a tízezret. Mindamellett olyan neves színésznők személyes ruhatárát is gazdagítja kosztümjeivel, mint Udvaros Dorottya, HernádiJudit, Gregor Bernadett. Papp Janó a kilencvenes években több alkalommal dolgozott Miskolcon Zsótér Sándor rendező munkatársaként (Hölgy kaméliák nélkül, Paravánok, A vágóhidak Szent Johannája). Sok év után Kesselyák Gergely hívására érkezett vissza Miskolcra a Nabucco tervezőjeként és a miskolci színészmúzeum kiállító művészeként. A fotók Papp Janó archívumából valók.
2013.03.26. 11:33
Szinhaz.hu
Halász János a kultúráról: "Finomhangolás zajlik"
Halász János a kultúráról: "Finomhangolás zajlik"
A kulturális életben az elmúlt években zajló strukturális változtatások, ezen belül a Magyar Művészeti Akadémiának (MMA) adott kiemelt státus célja, hogy az állam egyre kisebb szerepet játsszon a művészeti élet irányításában - fejtette ki Halász János, kultúráért felelős államtitkár a Magyar Hírlapnak. A lap szombati számában közölt interjúban kifejtette: "a kormány munkájának célja, hogy a Magyarország megújuljon, ehhez pedig az kell, hogy a kulturális területen is megtörténjenek a szükséges szerkezeti változások, amelyek révén jobban tud teljesíteni az ország". A kulturális élet szerkezetét illetően egyébként is sok elmaradás volt - tette hozzá -, bár történtek változtatások, még több területen a közelmúltban is fennállt az 1990 előtti struktúra, a változtatások következetes végigvitele nem történt meg. A felvetésre, miszerint az MMA-val kapcsolatban rendre felmerül, hogy bár kiemelt helyzetben van, nem a kulturális élet egészét képviseli, továbbá, nagyon sok ellentét került napvilágra az MMA-n belül is, azt válaszolta: az érintettek részéről mindig felmerülnek kérdések a hasonló horderejű változások kapcsán, az MMA-n belüli konfliktusokat pedig nem érzékelte, amikor részt vett a legutóbbi testületi ülésükön. Az államtitkár beszélt arról is, hogy az idén már nem fog csúszni egyetlen, már megítélt támogatás kifizetése sem, de az intézmények csak a számukra megítélt nagyságú összegből gazdálkodhatnak. A települési múzeumok fenntartására eddig 3,31 milliárd forint érkezett meg az önkormányzatokhoz, a rendszer finomhangolása azonban még zajlik. Arra a kérdésre, kaphat-e az Operaház további pénzt, azt válaszolta: "Ókovács Szilveszter, mint az egyik kiemelt nemzeti intézmény vezetője, tisztában van az Operaház vezetésével járó felelősséggel. Az Erkel Színház felújítása folyamatban van, a nagy ívű elképzeléseket pedig át kell gondolnunk. Ám az általánosan elmondható, hogyha egy intézmény megkapja az éves támogatását, akkor abban az évben abból az összegből kell gazdálkodnia, a felelős gondolkodású vezető pedig a saját költségvetési keretei között mozog". Hozzátette, hogy már egyeztetett a főigazgatóval, nagyszerű elképzelései vannak, amelyek figyelemre és támogatásra méltóak. Ugyanakkor látni kell, hogy mire van forrás - tette hozzá.
2013.03.24. 06:55
Szinhaz.hu
A pantomim nagymesteréről - 90 lenne Marcel Marceau
A pantomim nagymesteréről - 90 lenne Marcel Marceau
Kilencven éve, 1923. március 22-én született Marcel Marceau, a pantomim legnagyobb alakja. Marcel Mangel néven egy strasbourgi zsidó családban látta meg a napvilágot, nevét Franciaország német megszállása alatt, az ellenállás egyik tábornoka után változtatta Marceau-ra. A némafilm és a nagy komikusok - Charlie Chaplin, Buster Keaton, Olivier Hardy, a Marx testvérek - hatására választotta hivatásul a pantomimet. Családját a második világháború alatt elhurcolták, apja Auschwitzban halt meg. Ő bátyjával az ellenállásban harcolt, zsidó gyermekeket is mentett: először azért "mimezett", hogy a semleges Svájcba tartva védencei csöndben maradjanak. A háborút követően beiratkozott a színiiskolába, pantomimot tanult. Néhány évig Jean-Luis Barrault társulatában játszott, ekkor aratta első sikerét a Baptiste című pantomim Harlekin szerepében. 1946-ban saját társulatot alapított, a következő évben a rögtönzésen alapuló commedia dell'arte és a japán no színház elemeit felhasználva bemutatta első mimodrámáját Praxitelész és az aranyhal címmel. A pantomim megújítója 1947-ben teremtette meg a csetlő-botló, mindenben balszerencsés kisember, Bip alakját, aki kurta szárú, szűk nadrágban, csíkos trikóban, gyűrött kalapjába vörös virágszálat tűzve, fehérre meszelt Pierrot-arccal jelent meg a színpadon. A csavargó poéta Marceau alteregója lett, idővel szinte eggyé vált vele. A megindítóan komikus bohócról egész sorozatot alkotott, köztük volt a Bip, az utcák muzsikusa, Bip, a matador, Bip öngyilkos lesz, Bip egy modern estélyen, Bip a katona. Marceau 1948-ban mutatta be második pantomimdarabját Halál hajnal előtt címmel, majd 1949-ben létrehozta saját pantomimtársulatát Compagnie de Mime Marcel Marceau elnevezéssel. 1947 és 1955 között 25 mimodrámát készített, a leghíresebb a Három paróka, a Július 14, a Don Juan. 1951-ben Nyikolaj Gogol A köpönyeg című művének feldolgozása a nemzetközi elismerést is meghozta számára. A művész az egész világot bejárta, az Egyesült Államokban a televízióban is fellépett, sőt Emmy-díjjal is kitüntették. 1968-ban Budapesten, az Erkel Színházban bűvölte el a közönséget. 1969-ben a párizsi Zenés Színházban pantomimiskolát alapított, 1978-ban egy újabb tanodát indított útjára.Alakításaiból virtuozitás, gazdag fantázia és kifejező erő sugárzott, számtalan show-műsorban működött közre. Filmeken is megmutatta tehetségét: az Első osztály című filmben 17 különböző szerepet játszott, a Shanks című alkotás főszereplőjeként süketnéma bábost alakított, a Barbarella című erotikus sci-fiben Ping professzorként beszélő szerepet kapott. Mel Brooks Némafilm című komédiájában saját magát alakította, és ironikus módon az ő szájából hangzott el a film egyetlen szava: Nem! - kiáltotta, amikor Brooks azt kérdezte tőle, szerepelne-e a filmben. Marceau háromszor nősült, házasságaiból két fia és két lánya született. Művészetét számtalan magas kitüntetéssel ismerték el, hazájában a Becsületrend parancsnoka lett, tagjává választotta a Francia Szépművészeti Akadémia, több egyetem fogadta tiszteletbeli doktorának, 2001-ben az ENSZ jószolgálati nagykövete lett.A pantomim eddigi legnagyobb mestere 2007. szeptember 22-én hunyt el Cahors-ban, a párizsi Pere-Lachaise temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdekesség, hogy rajongója a francia film nagy csillaga, Sophie Marceau is - olyannyira, hogy amikor tinédzserként megkapta a Házibuli című film főszerepét, az ő tiszteletére vette fel nem túl előnyösen csengő eredeti neve, a Maupu helyett a Marceau művésznevet.
2013.03.22. 14:50
Szinhaz.hu
Kiosztották a Kossuth-díjakat - Elismerték Pap Verát és Rudolf Pétert is
Kiosztották a Kossuth-díjakat - Elismerték Pap Verát és Rudolf Pétert is
Magyarország köztársasági elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére - nemzeti ünnepünk, március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmából kiosztotta a Kossuth-díjakat. Legjobbjaink megbecsülésével a nemzet önmagát ismeri el - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök pénteken az Országház Kupolacsarnokában a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek átadásán.Történelmünk és kultúrtörténetünk ezeréves története azt mutatja, hogy az idő mindig igazságot tett művészeink, tudósaink megítélésében - mondta el a díjazottakhoz fordulva az államfő, hozzátéve azonban: elismerésükkel arra tesznek kísérletet, hogy "felgyorsítsák az időt".Mint emlékeztetett, 1848. március 15. a magyar politikai nemzet születésnapja, megünneplése pedig olyan alkalom, "amikor azt is kifejezésre juttatjuk, hogy a nemzet boldogulásához mennyit tettek hozzá azok, akik hatottak, alkottak". Áder János kiemelte, a nemzet sikerét és felemelkedését ma is a legkiválóbbak teljesítménye alapozza meg: ki egyedülálló művészi pályájával, ki egy fontos innovációval, ki rendkívüli sportteljesítménnyel tűnik ki, amelyet csakis ő hozhatott létre. A köztársasági elnök rámutatott, hogy a kitüntetések átadásában a magyar nemzet elismerése és köszönete jut kifejezésre, s mint hozzáfűzte: "legjobbjaink megbecsülésével a nemzet önmagát ismeri el". "Az önöktől kapott tudás képessé teszi nemzetünk tagjait a cselekvésre" - méltatta a díjazottakat az államfő, majd feléjük fordulva közölte: "egész politikai nemzetünk háláját és köszönetét juttatom kifejezésre: köszönöm önöknek!". A nemzeti ünnep alkalmából odaítélt kitüntetéseket a köztársasági elnök Kövér László házelnök társaságában adta át a díjazottaknak. Kossuth-díjat kapott: András Ferenc Balázs Béla-díjas filmrendező, producer, forgatókönyvíró, érdemes művész részére sajátos, kritikus hangvételű, társadalmunk groteszk oldalát megmutató hiteles műveiért, a televízió és a játékfilm világában egyaránt magas színvonalú alkotásokat létrehozó munkásságáért; Csíkszentmihályi Róbert Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, kiváló művész részére mély emberi filozófiai, etikai tartalmak érzékeny plasztikai megfogalmazásáért, a szobrászat minden műfajában maradandót alkotó művészi pályája elismeréseként; Dubrovay László, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, érdemes művész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára részére műfajgazdag, a magyar zenekultúra élő folyamatosságához harmonikusan illeszkedő, egyéni hangú műveiért, a magyar hagyományokból származó zenei elemeket a legújabb komponálási technikákkal, hangkutatási eredményekkel és a hangszerek új játéktechnikai lehetőségeivel ötvöző munkássága elismeréseként; Gera Zoltán színművész, kiváló művész részére színházi és filmszerepek magával ragadó, emlékezetes, kifinomult műveltséggel történő megformálásáért, sokoldalú és elmélyült művészetéért, példaértékű életpályája elismeréseként; Kalász Márton, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, József Attila-díjas író, költő, műfordító részére a magyar és az egyetemes irodalmat egyaránt gazdagító költői életművéért, hiteles prózai műveiért, jelentős műfordításaiért, irodalomszervező, irodalmi-közéleti tevékenysége, életműve elismeréseként; Karinthy Márton rendező, a Karinthy Színház alapító igazgatója részére a sajátos szellemiségű, nagy közönségsikernek örvendő színházi műhely létrehozásáért, három évtizedes vezetői és rendezői tevékenységéért, írói munkásságáért, a Karinthy-hagyomány és -szellemiség ápolásáért, továbbviteléért; Kubinyi Anna gobelintervező, textilművész részére rendkívül népszerű, térbe táguló, látványos alkotásaiért, az ősi és népművészeti hagyományokat megőrző és továbbvivő műveiért, itthon és határainkon túl egyaránt nagy sikert aratott kiállításaiért, művészi munkássága elismeréseként; Mécs Károly, a szolnoki Szigligeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, kiváló művész részére klasszikus és modern darabokban egyaránt maradandó élményt nyújtó, a klasszikus polgári férfieszményt megtestesítő, magával ragadó, drámai erejű alakításaiért, filmszerepek emlékezetes megformálásáért, a közönség szeretetétől övezett művészi pályafutása elismeréseként; Oszter Sándor Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész részére sokoldalú, stílus- és műfajgazdag művészi munkásságáért, drámai hősöket és karakterszerepeket egyaránt kiváló jellemábrázoló képességgel emlékezetesen megformáló, maradandó élményt nyújtó pályafutása elismeréseként; Pap Vera, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművésze, kiváló művész részére a nehéz női sorsot megjelenítő női szerepek hiteles színpadi és filmes megformálásáért, a humoros, a groteszk és a drámai szerepekben egyaránt emlékezetes, maradandó művészi élményt nyújtó színészi játékáért; Rudolf Péter Jászai Mari-díjas színművész, rendező, kiváló művész részére sokoldalú művészi munkásságáért, különösen groteszk, ironikus hangvételű szerepek felejthetetlen megformálásáért, elsöprő sikert arató filmjeiért, bravúros improvizációs készségét tanúsító színészi játékáért;Sajdik Ferenc Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, karikaturista, érdemes művész részére azonnal felismerhető, egyedülálló stílusú rajzaiért, kedvesen groteszk, esendő, összetéveszthetetlen karakterű figuráiért, portréiért, nagy sikerű, mára legendává vált rajzfilmjeiért és könyvillusztrációiért, páratlan életművéért; Schubert Éva színművész, érdemes művész részére a drámától a vígjátékig minden műfajban felejthetetlen alakítást nyújtó művészetéért, drámai erővel, humorral, sziporkázó szellemességgel megoldott szerepformálásaiért, a közönség iránti alázattal átitatott, példaértékű életpályája elismeréseként; Szvorák Katalin Ferenc-díjas népdalénekes, előadóművész, a szentendrei Vujicsics Tihamér Zeneiskola tanára részére a magyar népdal, valamint a közép-európai dallamkincs avatott, világszerte nagy népszerűségnek örvendő tolmácsolásáért, hagyományápoló, lelket építő, csodálatos hangjával a közönséget elvarázsoló művészetéért, művészetoktatói, pedagógiai tevékenységéért; Tornai József, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas író, költő, műfordító részére a magyar irodalmat gazdagító, értékteremtő költői, írói, esszéírói és új területeket meghódító műfordítói munkásságáért, irodalmi közéleti tevékenységéért, példaértékű életpályája elismeréseként; Zsuráfszky Zoltán Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, kiváló művész, a Honvéd Együttes Művészeti Nonprofit Kft. művészeti vezetője részére több évtizedes kimagasló művészi munkássága, a Kárpát-medencei magyar néptánckincs gyűjtése, megőrzése és közkinccsé tétele érdekében végzett sokoldalú tevékenysége elismeréseként. Megosztott a Kossuth-díjat kaptak a magyar könnyűzenében játszott úttörő szerepükért, a közönség szeretetétől övezett, folyamatosan megújuló, a magyar rocktörténetben egyedülálló nemzetközi sikereket elért, legendássá vált fél évszázados művészi pályafutásuk elismeréseként az OMEGA együttes tagjainak: Benkő László Liszt Ferenc-díjas előadóművész, Debreczeni Ferenc Liszt Ferenc-díjas előadóművész, Kóbor János Liszt Ferenc-díjas előadóművész, Mihály Tamás Liszt Ferenc-díjas előadóművész, Molnár György Liszt Ferenc-díjas előadóművész. Szintén megosztott Kossuth-díjat kaptak a sajátos hangzásvilágú, az autentikus népzenét világzenével, illetve könnyű műfajokkal ötvöző, s ezáltal új műfajt teremtő, a magyar könnyűzene nemzedékei között hidat építő, határainkon túl is rendkívül népszerű, negyedszázados művészi pályafutásuk elismeréseként a Csík zenekar tagjai: Csík János előadóművész, Bartók Béla előadóművész, Barcza Zsolt előadóművész, Kunos Tamás előadóművész, Majorosi Marianna előadóművész, Makó Péter előadóművész, Szabó Attila előadóművész. A filmgyártás fejlesztéséhez való jelentős hozzájárulásukért, a digitális fejlesztési fázisban a valós idejű digitális filmképmódosítást lehetővé tevő Lustre színjavító rendszer kifejlesztéséért megosztott Kossuth-díjat kaptak a Colorfont Kft. munkatársai: Jászberényi Márk programozó matematikusnak, a Colorfront Kft. alapítója, Perlaki Tamás villamosmérnöknek, a Colorfront Kft. vezető fejlesztője, Priskin Gyula programozó matematikusnak, a Colorfront Kft. vezető szoftverfejlesztője
2013.03.15. 16:59
Szinhaz.hu
Kiosztották a Kossuth-díjakat - Elsimerték Pap Verát és Rudolf Pétert is
Kiosztották a Kossuth-díjakat - Elsimerték Pap Verát és Rudolf Pétert is
Magyarország köztársasági elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére - nemzeti ünnepünk, március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmából kiosztotta a Kossuth-díjakat. Legjobbjaink megbecsülésével a nemzet önmagát ismeri el - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök pénteken az Országház Kupolacsarnokában a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek átadásán.Történelmünk és kultúrtörténetünk ezeréves története azt mutatja, hogy az idő mindig igazságot tett művészeink, tudósaink megítélésében - mondta el a díjazottakhoz fordulva az államfő, hozzátéve azonban: elismerésükkel arra tesznek kísérletet, hogy "felgyorsítsák az időt".Mint emlékeztetett, 1848. március 15. a magyar politikai nemzet születésnapja, megünneplése pedig olyan alkalom, "amikor azt is kifejezésre juttatjuk, hogy a nemzet boldogulásához mennyit tettek hozzá azok, akik hatottak, alkottak". Áder János kiemelte, a nemzet sikerét és felemelkedését ma is a legkiválóbbak teljesítménye alapozza meg: ki egyedülálló művészi pályájával, ki egy fontos innovációval, ki rendkívüli sportteljesítménnyel tűnik ki, amelyet csakis ő hozhatott létre. A köztársasági elnök rámutatott, hogy a kitüntetések átadásában a magyar nemzet elismerése és köszönete jut kifejezésre, s mint hozzáfűzte: "legjobbjaink megbecsülésével a nemzet önmagát ismeri el". "Az önöktől kapott tudás képessé teszi nemzetünk tagjait a cselekvésre" - méltatta a díjazottakat az államfő, majd feléjük fordulva közölte: "egész politikai nemzetünk háláját és köszönetét juttatom kifejezésre: köszönöm önöknek!". A nemzeti ünnep alkalmából odaítélt kitüntetéseket a köztársasági elnök Kövér László házelnök társaságában adta át a díjazottaknak. Kossuth-díjat kapott: András Ferenc Balázs Béla-díjas filmrendező, producer, forgatókönyvíró, érdemes művész részére sajátos, kritikus hangvételű, társadalmunk groteszk oldalát megmutató hiteles műveiért, a televízió és a játékfilm világában egyaránt magas színvonalú alkotásokat létrehozó munkásságáért; Csíkszentmihályi Róbert Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, kiváló művész részére mély emberi filozófiai, etikai tartalmak érzékeny plasztikai megfogalmazásáért, a szobrászat minden műfajában maradandót alkotó művészi pályája elismeréseként; Dubrovay László, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, érdemes művész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára részére műfajgazdag, a magyar zenekultúra élő folyamatosságához harmonikusan illeszkedő, egyéni hangú műveiért, a magyar hagyományokból származó zenei elemeket a legújabb komponálási technikákkal, hangkutatási eredményekkel és a hangszerek új játéktechnikai lehetőségeivel ötvöző munkássága elismeréseként; Gera Zoltán színművész, kiváló művész részére színházi és filmszerepek magával ragadó, emlékezetes, kifinomult műveltséggel történő megformálásáért, sokoldalú és elmélyült művészetéért, példaértékű életpályája elismeréseként; Kalász Márton, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, József Attila-díjas író, költő, műfordító részére a magyar és az egyetemes irodalmat egyaránt gazdagító költői életművéért, hiteles prózai műveiért, jelentős műfordításaiért, irodalomszervező, irodalmi-közéleti tevékenysége, életműve elismeréseként; Karinthy Márton rendező, a Karinthy Színház alapító igazgatója részére a sajátos szellemiségű, nagy közönségsikernek örvendő színházi műhely létrehozásáért, három évtizedes vezetői és rendezői tevékenységéért, írói munkásságáért, a Karinthy-hagyomány és -szellemiség ápolásáért, továbbviteléért; Kubinyi Anna gobelintervező, textilművész részére rendkívül népszerű, térbe táguló, látványos alkotásaiért, az ősi és népművészeti hagyományokat megőrző és továbbvivő műveiért, itthon és határainkon túl egyaránt nagy sikert aratott kiállításaiért, művészi munkássága elismeréseként; Mécs Károly, a szolnoki Szigligeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, kiváló művész részére klasszikus és modern darabokban egyaránt maradandó élményt nyújtó, a klasszikus polgári férfieszményt megtestesítő, magával ragadó, drámai erejű alakításaiért, filmszerepek emlékezetes megformálásáért, a közönség szeretetétől övezett művészi pályafutása elismeréseként; Oszter Sándor Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész részére sokoldalú, stílus- és műfajgazdag művészi munkásságáért, drámai hősöket és karakterszerepeket egyaránt kiváló jellemábrázoló képességgel emlékezetesen megformáló, maradandó élményt nyújtó pályafutása elismeréseként; Pap Vera, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművésze, kiváló művész részére a nehéz női sorsot megjelenítő női szerepek hiteles színpadi és filmes megformálásáért, a humoros, a groteszk és a drámai szerepekben egyaránt emlékezetes, maradandó művészi élményt nyújtó színészi játékáért; Rudolf Péter Jászai Mari-díjas színművész, rendező, kiváló művész részére sokoldalú művészi munkásságáért, különösen groteszk, ironikus hangvételű szerepek felejthetetlen megformálásáért, elsöprő sikert arató filmjeiért, bravúros improvizációs készségét tanúsító színészi játékáért;Sajdik Ferenc Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, karikaturista, érdemes művész részére azonnal felismerhető, egyedülálló stílusú rajzaiért, kedvesen groteszk, esendő, összetéveszthetetlen karakterű figuráiért, portréiért, nagy sikerű, mára legendává vált rajzfilmjeiért és könyvillusztrációiért, páratlan életművéért; Schubert Éva színművész, érdemes művész részére a drámától a vígjátékig minden műfajban felejthetetlen alakítást nyújtó művészetéért, drámai erővel, humorral, sziporkázó szellemességgel megoldott szerepformálásaiért, a közönség iránti alázattal átitatott, példaértékű életpályája elismeréseként; Szvorák Katalin Ferenc-díjas népdalénekes, előadóművész, a szentendrei Vujicsics Tihamér Zeneiskola tanára részére a magyar népdal, valamint a közép-európai dallamkincs avatott, világszerte nagy népszerűségnek örvendő tolmácsolásáért, hagyományápoló, lelket építő, csodálatos hangjával a közönséget elvarázsoló művészetéért, művészetoktatói, pedagógiai tevékenységéért; Tornai József, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas író, költő, műfordító részére a magyar irodalmat gazdagító, értékteremtő költői, írói, esszéírói és új területeket meghódító műfordítói munkásságáért, irodalmi közéleti tevékenységéért, példaértékű életpályája elismeréseként; Zsuráfszky Zoltán Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, kiváló művész, a Honvéd Együttes Művészeti Nonprofit Kft. művészeti vezetője részére több évtizedes kimagasló művészi munkássága, a Kárpát-medencei magyar néptánckincs gyűjtése, megőrzése és közkinccsé tétele érdekében végzett sokoldalú tevékenysége elismeréseként. Megosztott a Kossuth-díjat kaptak a magyar könnyűzenében játszott úttörő szerepükért, a közönség szeretetétől övezett, folyamatosan megújuló, a magyar rocktörténetben egyedülálló nemzetközi sikereket elért, legendássá vált fél évszázados művészi pályafutásuk elismeréseként az OMEGA együttes tagjainak: Benkő László Liszt Ferenc-díjas előadóművész, Debreczeni Ferenc Liszt Ferenc-díjas előadóművész, Kóbor János Liszt Ferenc-díjas előadóművész, Mihály Tamás Liszt Ferenc-díjas előadóművész, Molnár György Liszt Ferenc-díjas előadóművész. Szintén megosztott Kossuth-díjat kaptak a sajátos hangzásvilágú, az autentikus népzenét világzenével, illetve könnyű műfajokkal ötvöző, s ezáltal új műfajt teremtő, a magyar könnyűzene nemzedékei között hidat építő, határainkon túl is rendkívül népszerű, negyedszázados művészi pályafutásuk elismeréseként a Csík zenekar tagjai: Csík János előadóművész, Bartók Béla előadóművész, Barcza Zsolt előadóművész, Kunos Tamás előadóművész, Majorosi Marianna előadóművész, Makó Péter előadóművész, Szabó Attila előadóművész. A filmgyártás fejlesztéséhez való jelentős hozzájárulásukért, a digitális fejlesztési fázisban a valós idejű digitális filmképmódosítást lehetővé tevő Lustre színjavító rendszer kifejlesztéséért megosztott Kossuth-díjat kaptak a Colorfont Kft. munkatársai: Jászberényi Márk programozó matematikusnak, a Colorfront Kft. alapítója, Perlaki Tamás villamosmérnöknek, a Colorfront Kft. vezető fejlesztője, Priskin Gyula programozó matematikusnak, a Colorfront Kft. vezető szoftverfejlesztője
2013.03.15. 16:59
Szinhaz.hu
Esztergályos Cecília Jászai-díjas - videó
Esztergályos Cecília Jászai-díjas - videó
A kultúra, művészet és társadalmi szerepvállalás kiválóságait tüntette ki Balog Zoltán. Elsőként Esztergályos Cecíliát hívták az Erkel színház színpadára.Részletek &raquo
2013.03.14. 22:35
Március 15. - Kulturális díjakat osztottak
Március 15. - Kulturális díjakat osztottak
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a nemzeti ünnep alkalmából a kultúra területén végzett kiemelkedő művészi tevékenység elismerésére szakmai díjakat adott át. Kiváló Művész díj: Esztergályos Cecília, Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes Művész Kárpáti Tamás, Munkácsy Mihály-díjas festő- és grafikusművész, Érdemes Művész Keleti Éva (Mátray Mihályné), Balázs Béla-díjas és Táncsics Mihály-díjas fotóművész, Érdemes Művész Lukács Sándor, Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes Művész Szacsvay László, Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes Művész Szegedi Erika, Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes Művész Érdemes Művész díj: Bajcsay Mária Magdolna, Jászai Mari-díjas színművész Csurka László, Jászai Mari-díjas színművész, rendező Erkel László - Kentaur, Jászai Mari-díjas díszlet- és jelmeztervező Gulyás Gyula, Balázs Béla-díjas filmrendező, az MMA rendes tagja Gulyás János Péter, Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr, az MMA rendes tagja Györfi Sándor, Munkácsy Mihály-díjas szobrász- és éremművész Kisfaludy András, Balázs Béla-díjas filmrendező, producer Körtvélyessy Zsolt Lóránt, Jászai Mari-díjas színművész Meszléry Judit, Jászai Mari-díjas színművész Molnár Kálmán, Munkácsy Mihály-díjas tervezőgrafikus Nagy Anna, Jászai Mari-díjas színművész Sunyovszky Szilvia, Jászai Mari-díjas színművész Szűcs Nelli, Jászai Mari-díjas színművész Tillai Aurél Ede, Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, karnagy Voith Ági, Jászai Mari-díjas színművész Blattner Géza-díj: Grosschmid Erik, díszlet-, báb- és jelmeztervező, szcenikus Erkel Ferenc-díj: Horváth Barnabás, zeneszerző Aldobolyi Nagy György, zeneszerző, dalszövegíró Harangozó Gyula-díj: Vidákovics Antal, koreográfus Komarov Alexandr, balettművész Jászai Mari-díj: Cselényi Nóra, jelmeztervező Dolhai Attila, színművész Kara Tünde, színművésznő Csányi Sándor, színművész Radó Denise, színművésznő Oberfrank Pál, színművész Sasvári Sándor, színművész Liszt Ferenc-díj: Boldoczki Gábor, trombitaművész Zsoldos Béla, ütőhangszeres művész Rálik Szilvia, operaénekes Bubnó Tamás, karnagy, énekművész Bretz Gábor, operaénekes Nádasdy Kálmán-díj: Káel Csaba, rendező Bánffy Miklós-díj: Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház ügyvezető igazgatója Gaálné dr. Merva Mária, a Gödöllői Városi Múzeum igazgatója Kamarell Márta, a kaposvári Csiky Gergely Színház művészeti főtitkára Forrás: MTI
2013.03.14. 11:46
Szinhaz.hu
Bányai Rita fősúgó kitüntetést vett át az Operában
Bányai Rita fősúgó kitüntetést vett át az Operában
A Magyar Állami Operaházban 2010-ben adták át először a Gela Lajos-emlékplakettet, amellyel az Erkel Színház 2009-ben elhunyt egykori főügyelője előtt tisztelegnek. A díjat évente ítélik oda egy, az operaház művészeti ügykezelése területén dolgozó munkatársnak: a díjazott, akinek személyéről négytagú zsűri dönt, a játékmesterek, balettmesterek, rendező- vagy balettasszisztensek, ügyelők és súgók közül kerülhet ki.Idén Bányai Rita fősúgó vette át a kitüntetést Ókovács Szilveszter főigazgatótól. A díjazottról Medveczky Ádám karmester mondott laudációt, amelynek első mondataiban megemlékezett a plakett felejthetetlen névadójáról, akinek színházszeretetét és szakmai tudását Bányai Rita is képviseli. A dirigens kiemelte: a díjjal az Opera láthatatlan főszereplőit jutalmazzák. Bányai Ritát – mint mondta – nem is lehet másképp jellemezni, mint úgy: nagyon jó. Pontossága, lelkiismeretessége meghatározó erényei, a próbák során olykor olyasmire is felhívja az énekesek figyelmét, amit a rendező vagy a karmester figyelmét elkerüli. Emberi és szakmai hozzáállása alapján egyaránt méltó a díjra. A kitüntetett a szolfézs-zeneelmélet tanári pályát cserélte fel a súgói hivatásra 1993-ban. 2003 óta vezető súgó, 2013-tól pedig fősúgó az Operaházban. Bányai Rita kiemelte: megtisztelő számára rangos névsorhoz csatlakozni, Boschán Daisy játékmester és Janács Evelyn balettmester után átvenni a Gela-plakettet. Hálás szívvel emlékezik Petrányi Rezső egykori súgóra, aki felvette őt az Operaházhoz, és szakmai útján elindította. „Mi súgók azért vagyunk, hogy mindenki jól érezze magát a színpadon.” – tette hozzá. A Gela-plakett első díjazottja Döme István főügyelő volt.
2013.03.07. 09:38
Szinhaz.hu
Négy új bemutató a Gyulai Várszínház jubileumi évadán
Négy új bemutató a Gyulai Várszínház jubileumi évadán
Ötvenedik évadát rendezi meg a Gyulai Várszínház az idén június 22. és augusztus 11. között; a jubileumi évben négy új bemutatóval, köztük egy ősbemutatóval várják a közönséget. Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója szerdai budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a nyitó estén Heltai Jenő A néma levente című vígjátékát láthatja a közönség a szolnoki Szigligeti Színház előadásában. A héthetes rendezvényen több mint hatvan programot kínálnak. A jubileumi évad műsorában szerepelnek klasszikus magyar drámák, a Gyulai Várszínházra az utóbbi időben jellemző programok és van utalás a korábbi évtizedekre. Ősbemutató lesz Zalán Tibor A fáklya kialszik című műve, Egy világhírű kisváros: Gyula - Krasznahorkai László írásain keresztül címmel is bemutatnak darabot, a IX. Shakespeare Fesztivál keretében a Hamlet látható, augusztusban a Beatles dalaiból készült produkciót tűznek műsorra. Katona József Bánk bán című darabja a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadásában lesz látható, Erkel Ferenc Hunyadi László című operáját a Kolozsvári Magyar Opera előadásában mutatják be, a Carmina Burana című táncjátékot a Szegedi Kortárs Balett adja elő. A programban megtalálható Petőfi Sándor A helység kalapácsa és Arany János A nagyidai cigányok című darabja, valamint Madách Imre Az ember tragédiája című műve Vidnyánszky Attila rendezésében, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadásában. A szintén 50 éves fennállását ünneplő Liszt Ferenc Kamarazenekar Brahms, Britten, Liszt, Mozart szerzeményeiből ad koncertet, az est szólistája Miklósa Erika lesz. Fotó: gyulaivarszinhaz.hu A várszínházi évadot több minifesztivál is színesíti. A 9. Shakespeare Fesztiválon - június 4. és 15. között - magyar és külföldi színházi előadások, tánc, zene és film várja a nézőket. A Hamlet bemutatója mellett Peter Brook lánya, Irina Brook párizsi társulatának előadását, A vihart is láthatja a közönség, Shakespeare-konferenciát tartanak és Shakespeare és Nádasdy Ádám címmel rendeznek beszélgetést a költővel, műfordítóval. Június 28. és 30. között rendezik meg a Körös-völgyi Sokadalom elnevezésű népművészeti fesztivált, július 20-án a dzsesszfesztivál programján Miles Davis zenéje hallható az egykori zenésztársaiból alakult együttestől Miles Smiles címen, másnap a blues fesztiválon szintén neves muzsikusok lépnek fel. Az igazgató elmondta: idén is 170-180 millió forintos költségvetéssel számolnak. A Gyulai Várszínház fenntartója a város, amely a költségek 20-25 százalékát állja, emellett pályáznak. Görgényi Ernő polgármester, a fesztivál védnöke kiemelte: a város programkínálatában az egyik legfontosabb elem a Gyulai Várszínház. Beszámolt arról, hogy a rendezvény fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere lesz. Az évad kiemelt támogatója a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). Az évforduló alkalmából a színház 50 évadáról konferenciát rendeznek, emlékkönyvet jelentetnek meg, lesz gálaest és kiállítás is nyílik. Az ország első várszínházaként 1964. július 11-én Victor Hugo Hernani című darabjának bemutatójával nyílt meg a Gyulai Várszínház. A fél évszázad alatt 440 színdarabot játszottak, amelyből 150 premier, köztük 50 ősbemutató volt. Az utóbbi években átlagosan 25 ezer néző látogatja az előadásokat. Forrás: MTI
2013.03.06. 15:31
Szinhaz.hu
Megnyitott az <strong>Erkel Színház</strong>
Megnyitott az Erkel Színház
Március elsején újra megnyitott az Erkel Színház."Az a színház, amely 101 évvel ezelőtt kilenc hónap alatt épült fel, most néhány hónap alatt újult meg úgy, hogy ma este felmehet a függöny" - ezzel a mondattal indította el hivatalosan is a közel hat év után újra nyíló Erkel Színház tavaszi szezonját Ókovács Szilveszter főigazgató. Néhány órával az esti nyitóelőadás előtt az Operaház igazgatói, valamint a Pas de trois balettest három közreműködő hazai együttesének vezetői köszöntötték a sajtó képviselőit az Erkel Színházban. Az eseményen két világhírű művész is részt vett: a színház áprilisi Aida-előadásaiban Amneris szerepében fellépő Komlósi Ildikó, és a nyitóelőadás győri produkciójának alkotója, Cameron McMillan brit koreográfus. Ókovács Szilveszter elmondta, hogy már az esti produkció is szimbolikus. "A győri és a pécsi balett-társulat színpadra lépése is jelzi azt, ami számunkra régóta egyértelmű: hogy az Erkel nem az Operaházé, hanem az egész országé". A főigazgató hozzátette, hogy a teátrum nyitása eddig is 110 új munkahelyet teremtett - egyelőre főként műszaki munkakörökben - ám októberben már 250 új kollégáról beszélhetünk, az addig belépő balett-, zenekari- és énekkari művészeket is beleértve. Mozsár István mb. ügyvezető-műszaki igazgató hangsúlyozta, hogy a felújítás első szakasza néhány napja befejeződött, ám nem ért véget. Szeptemberben már sokkal látványosabb változásokat lehet látni az Erkel épületén, megszépül a homlokzat, új belső terek alakulnak, így például egy kávézó. A Magyar Nemzeti Balett mb. igazgatója, Solymosi Tamás, a Győri Balett vezetője, Kiss János és a pécsi együttest irányító Vincze Balázs egyöntetűen történelmi pillanatnak nevezték, hogy Közép-Európa legnagyobb befogadóképességű zenés színházának újranyitását éppen három balett-produkció, méghozzá közös estjük nyitja meg. Solymosi Tamás hozzátette, hogy a Magyar Nemzeti Balett, csakúgy, mint az Operaház, a legnívósabb előadásaival készül az Erkel színpadára, még idén például egy balett-premiert is színre visznek, Öt Tánc címmel. Tíz programra tízezrek Az Erkel Színház produkcióira február 1-jén indult a jegyértékesítés. Négy hét leforgása alatt hat előadás teljesen "elkelt", a többire rekordsebességgel kelt el szintén nagyszámú jegymennyiség. A nyitóelőadásig több tízezer belépőjegyet értékesített a szervezési osztály. Március 1-jétől már nemcsak az Operaház online és pénztári lehetőségei élnek, de a színházzal együtt újranyitott helyi jegypénztárak is kiszolgálják a közönséget.Az OperaKaland ifjúsági programra az előzetes igényfelmérés után, február 26-án indult az "éles" jelentkezés. Három nap alatt több száz középfokú oktatási intézmény erősítette meg részvételét, amely a próbaüzem idejére kitűzött 24 Hunyadi László-előadásra húszezer középiskolás diák jelenlétét garantálja - ez a szám azonban megsokszorozódhat a jelentkezési határidő végéig.A próbaüzem végéig rangos szereposztással kerül színre a Don Giovanni, az Aida, a Turandot és a Don Carlos. A Magyar Állami Operaház kamaraénekese 2012/2013-díj birtokosai: Sümegi Eszter, Váradi Zita és Bretz Gábor is színre lépnek. A Magyar Nemzeti Balett két modern esttel jelentkezik, a Primavera13 program pedig a vidéki operatagozatok vendégjátékával várja az érdeklődőket.A jegyárak nagyarányú emelését nem tervezi az Operaház vezetése. Ókovács Szilveszter szerint, az Erkel Színházat tömegek kapják vissza, az opera és a balett újra elérhető a nyugdíjasok, a vidéki közönség és a diákok számára is. Online közönség és közösség Mindamellett, hogy az épület egyes elemei megújultak, az Erkel Színház missziója új elemmel bővült: célja a közösségek megszólítása. A legnépszerűbb közösségi portál operakedvelő látogatói a 101 éves Erkel Színház újranyitásának tiszteletére, az évad végéig minden este, az aznap esti produkcióval kapcsolatos posztot lájkolhatják. Az első 51 szerencsés, összesen 101 fő (ötven pár, és egy egyéni látogató) 101 forintos belépővel tekintheti meg az előadást. A "facebookolt" jeggyel rendelkező közönség külön, a portálról elnevezett karzaton foglal helyet. A Facebook-kampány első napját követően két hét alatt 10%-kal nőtt az Operaházat kedvelők száma. Az Erkel Színházzal kapcsolatos posztok február 14. óta több mint 85 000 embert értek el, a napi előadásra kiadható 101 jegy percek alatt „elkel". forrás: Színház.hu, Magyar Állami Operaház
2013.03.03. 07:00
Szinhaz.hu
Az ország legnagyobb teátruma
Az Erkel Színház bezárása előtti utolsó előadása egy balettest volt, ami a Na de tényleg?! című darabbal, Kerényi Miklós Dávid koreográfiájával, fejeződött be.
2013.03.02. 06:38
Nepszava.hu
Tánccal nyitott az Erkel
A Pécsi, a Győri és a Nemzeti Balett közös táncestjével nyílt meg tegnap este csaknem hat év után újra az Erkel Színház, melynek idei működése 800 millió forintba kerül. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház igazgatója szerint az Erkel belépésével az intézmény 8,3 milliárdos költségvetésén felül további 2 milliárd forintra lenne szükségük.
2013.03.02. 06:30
Nepszava.hu
RTL II: Hat év után újra nyílik az <strong>Erkel Színház</strong> - videó
RTL II: Hat év után újra nyílik az Erkel Színház - videó
Balettel nyitott az Erkel Színház. Az intézményt majdnem 6 éve zárták be, mert már olyan rossz állapotban volt. Elsőként három táncegyüttes lépett színpadra. A színházat mostanáig csak részben újították fel, ezért a nyitás ellenére még folytatódnak a munkálatok, ami összesen több mint másfél milliárd forintba kerül.Részletek &raquo
2013.03.02. 01:50
Így fog kinézni az Erkel Színház
A nép operáját 1911-ben adták át, azóta alig változott valamit, 50 éve a budihoz sem nyúltak.
2013.03.01. 15:51
Divany.hu
Ismét vár az <strong>Erkel Színház</strong>
Ismét vár az Erkel Színház
Ma kezdi száznapos próbaüzemét a 101 éves Erkel Színház.
2013.03.01. 08:37
Metropol.hu
Világsztárok az újra nyitó Erkel kulisszái mögött
Világsztárok az újra nyitó Erkel kulisszái mögött
Miklósa Erika, Rost Andrea és Pászthy Júlia idézi fel az Erkel Színházhoz kötődő emlékeit a Kossuth Rádióban pénteken, a nyitás napján. A hely című műsorban az énekesnők mellett az Operaház vezetői és munkatársai engednek bepillantást a kulisszák mögé. Március 1-jén, pénteken este 7 órakor indul el újra az élet a több mint öt éve bezárt Erkel Színházban. A Pas de trois című balett-esttel kezdődik a 81 előadást felvonultató tavaszi műsorfolyam. A felújítás alatt álló épületben zajló munkálatok első szakasza véget ért. A színpad és a nézőforgalmi terek a produkciók méltó színre vitelére alkalmas állapotban vannak, jelenleg már takarítják az épületet a pénteki nyitóelőadásra. A Kossuth rádió a nyitás napján, délelőtt 11 órától egy külön műsort szentel az Erkel Színháznak. A hely című kulturális magazinban világsztár énekesek, valamint Ókovács Szilveszter főigazgató, Héja Domonkos mb. főzeneigazgató és Mozsár István mb. ügyvezető-műszaki igazgató beszélnek a teátrumhoz fűződő élményeikről, a felújítás érdekes részleteiről, eddig soha nem látott-hallott kulisszatitkokról, de megszólal az Operaház egykori műszaki igazgatója, Borsa Miklós és a dalszínház több más munkatársa is. A műsor Erkel-kiadása két részes lesz, a második részt március 8-án sugározza a rádió. Kétszáz nyugdíjasnak adott belépőt az Erkel Színházba JózsefvárosA belépők Giuseppe Verdi két operájára, a Rigoletto és Az álarcosbál című darabjára szólnak. Az önkormányzat Kocsis Máté polgármester szavaira hivatkozva azt írta: az Erkel Színház megnyitásával nemcsak a kulturális élet fog felpezsdülni Józsefvárosban, hanem az épület fejújításával a II. János Pál pápa tér presztízse is emelkedik. Jelezték: a kerület lakosságának csaknem negyede időskorú, így a jövőben több idősbarát programot szerveznek, hogy a kerület kulturális és a civil életének ők is ugyanúgy részesei legyenek, mint a fiatalabb nemzedékek. Forrás: opera.hu, MTI
2013.03.01. 07:56
Szinhaz.hu
Ókovács Szilveszter: "Az Opera nem múzeum"
Ókovács Szilveszter: "Az Opera nem múzeum"
Ókovács Szilveszterrel készített interjút a Demokrata. Az Operaház főigazgatója többek között az Erkel Színház március 1-jei újranyitásáról is beszélt. A Demokrata cikkéből: "Túl a négyszázharminc előadáson, amelyet a jövő szezonban tartunk immár az ország két legnagyobb színházában, lesznek szimfonikus hangversenyek, kisopera- előadások, kamarakoncertek, dalestek, rengeteg gyermekprogram, vidéki és külföldi turnék, valamint számos más rendezvény, amely az Opera-imázs nyitását szolgálja. Ez főigazgatói pályamunkám sarkalatos pontja. A "Több mint Opera" cím arra hivatott, hogy mutassa: egyetlen Operánk nemcsak legnagyobb kulturális intézménye a magyar nemzetnek, de sokkal többet is kell tennie, mint eddig. Nem mintha művészeink és munkatársak zöme ne égne ma is száztíz százalékon - a nyugati bér egyötödéért. De mindenkire szükségünk van, nagyobb terhelést ígérek nagyobb eredményekért, és végre felívelünk támogatásban, lehetőségben, státusokban is, úgyhogy kutyakötelesség bővíteni a portfóliót! Van már lobogás, egymást érik majd az élmények is, a rengeteg energiabefektetés miatt mégsem lesz ez pusztán fáklyásmenet" - fogalmazott Ókovács Szilveszter. "Csak vissza kell találni a régi útra, az ínyenc és drága Opera, és a megfizethető, de minőségi népopera kettős rendszeréhez. Az operaházi helyárak nem jöhetnek lejjebb, sőt: hisz bevételeinkből bért, járulékot is fizetünk. Az Ybl-palotában azt sem mondhatjuk egy svájcinak, hogy gyere csak be kétszeres pénzért, mert az neked annyi, mint magyarnak az érvényes díjszabás fele. Ezért dolgozunk, viszonylag alacsony árszabással, amely egy külföldi számára szinte hihetetlen, a hazai közönség nagy részének pedig így is megfizethetetlen. Mégsem szeretném azt mondani, hogy magyarokat csak az Erkelbe várunk: megszerveztük a Mindenki Operája című huszonöt estés sorozatunkat, melynek révén minden produkció főpróbáját hetvenöt százalékos kedvezménnyel nézhetik nagycsaládosok és nyugdíjasok - az Operában" - tájékoztatott a főigazgató. Ókovács Szilveszter beszámolt az Operaház Nagykövete programról is, amelynek lényege, hogy ötven tapasztalt énekművészt, táncost, muzsikust három éven át havi fix fizetésért küldenek mentorként iskolákba."Ha csak ülnénk a bordó-arany székeken, és bíznánk a plajbászban, elmenne mellettünk a világ. Amikor a legkonzervatívabb néző is e-mailben követeli vissza a régi Hunyadit Simándyval, csak azt tudom válaszolni: lám, ön is elektronikusan levelez, nem lúdtollal, így a régi Hunyadit sem tudjuk visszaadni. Ám a darab méltósága és üzenete nem változott, és ez a lényeg. Az Opera nem múzeum" - mondta az igazgató. A kérdésre, fogadóképes-e már az Erkel épülete, Ókovács így felelt: "Igen, és az igazi kezdetet jelentő őszi idényig, november 7-ig. Félreértés ne essék, Erkel Ferenc születésnapjáig fokozatosan zajlik a renoválás: új festés, mosdók, homlokzat, lépcsők, deszkázat, vezetékek, légtechnika." A teljes interjú a Demokrata c. lapban olvasható.
2013.02.28. 13:15
Szinhaz.hu
Mivel vár majd a megújult Margitszigeti Szabadtéri?
Mivel vár majd a megújult Margitszigeti Szabadtéri?
Ahogy arról korábban beszámoltunk, több mint 700 millió forintból korszerűsítheti a működtető Szabadtér Színház az idén 75 éves Margitszigeti Szabadtéri Színpadot. A munkálatok egy részével június 14-éig, az ünnepi évad kezdetéig kell elkészülni - számolt be az MTI-nek Bán Teodóra ügyvezető igazgató.A felújítására a 350 milliós kormányzati forrás mellé a Fővárosi Önkormányzat további 358 millió forintot ad. A korszerűsítés fontos eleme, hogy új, különböző irányokból nyitható, bővíthető tetőt kap a színpad. A feszített szerkezetű tető esztétikailag és akusztikailag is más élményt kínál, mint a jelenlegi megoldás - részletezte az ügyvezető igazgató. A 700 millió forintot két ütemben költik el, 2013-ban és 2014-ben, mivel az évadkezdésig hátra lévő idő rövid. Az évadnyitást azonban nem lehetett elhalasztani, mert a fellépőkkel már korábban megkötötték a szerződéseket - hangoztatta Bán Teodóra. A víztorony homlokzatát kijavítják, újravakolják, impozáns díszkivilágítás készül el. A nézőtér új, alul friss, tartós szigetelést kap és kicserélik a székeket. Felújítják a vizesblokkokat is. Jövőre fejeződik be az öltözők modernizálása. Ma épp csak hogy elfogadható állapotban vannak, de külföldi sztárvendégek nem is hívhatók a szigetre, ahol egykor a legnevesebb művészek szinte egymás után léptek fel a pódiumon - emlékeztetett rá az igazgató. Az 1911-ben, Zielinszki Szilárd tervei alapján épült margitszigeti víztorony a Margitszigeti Szabadtéri Színpad felől nézve. (MTI-fotó: Máthé Zoltán) Kiemelte: a Szabadtér Színház nemcsak színházi előadásokat, koncerteket szervez a Budapesti Nyári Fesztivál keretében a Margitszigeten, hanem tágabban értelmezi a kultúrát, a róla elnevezett dunai kikötőbe naponta ötször fut be a hajó, vendéglő, fagylaltozó várja a közönséget, megnézhetők a víztorony kiállításai, a szomszédos kis állatkert. A családi szórakoztatás terén újdonság lesz a lóvasút, ezzel utalva a színpad háromnegyed évszázados múltjára. Az évfordulós megemlékezések sorában megjelent egy emlékkártyájuk, a Városház téren pedig a színpad történetét, és leghíresebb előadásait felidéző szabadtéri kiállítás nyílik, amelyhez játékot is kapcsolnak. Az ünnepi évadot - amely teli van már évfordulókkal is - a Nemzeti Filharmonikusok koncertje nyitja június 14-én. Carlo Montanaro vezényletével Verdi- és Wagner-nyitányok hangzanak el a két zeneszerző születésének bicentenáriuma alkalmából. Az évad finisében igazi felfedezéssel szolgálnak. Minthogy 975 évvel ezelőtt 1038. augusztus 15-én halt meg I. István király, szentté avatásának évfordulója pedig augusztus 20., az alkalomból az operaház megnyitására kitűzött, de csak 1885 tavaszára, az első évad második felére elkészült Erkel-művet mutatnak be, az István királyt. A wagneri szellemben fogant operát utoljára 1930-ban játszották, az MTA Zenetudományi Intézete és az Országos Széchényi Könyvtár zeneműtárának segítségével folyik a kotta digitalizálása. Az olasz-magyar kulturális évadra a Rómába utazó Seregi-balett indulás előtt kétszer a Margitszigeten is látható majd. Új rendezésben látható a nyáron Puccini Pillangókisasszonya, amelyben korábban annyi világsztár aratott sikert, Csocsoszán szerepében a tervek szerint Rost Andrea mutatkozik be. Forrás: MTI
2013.02.27. 11:43
Szinhaz.hu
Egy Mozart, egy Puccini - Színes műsorral nyit az Erkel
Egy Mozart, egy Puccini - Színes műsorral nyit az Erkel
Egy balettest, egy Mozart és egy Puccini klasszikus -a március elsején nyíló Erkel Színház műsorpalettáján bárki találhat kedvére valót. A tavaszi 81 előadásban lesznek gyermekelőadások, népszerű operák, sőt a vidéki színházak is bemutatkoznak. Az Erkel Színház ajánlója:Pas de trois – vagyis trió a táncszínpadon. Az Erkel Színház megnyitását közös esttel ünnepli a hazai táncszakma három legnagyobb együttese: a Magyar Nemzeti Balett, a Győri Balett és a Pécsi Balett. A győriek Liszt zenéjére, Fodor Zoltán koreográfiáját, a Magyar Rapszódiát adják elő, a Pécsi Balett A Jó és a Rossz kertjéből című Cameron McMillan-koreográfiát, a budapesti Nemzeti Balett pedig Lukács András táncszínpadi alkotását, az Örvény című produkciót mutatja be. A balett után, 7-étől egy Mozart-örökzöld, a Don Giovanni következik négy alkalommal. Kesselyák Gergely vezényletével kerül színpadra a mű, amely az Operaházban január vége óta folyamatosan megtölti a nézőteret. Az Erkelben futó előadás-sorozatban kiváló fiatal művészek lépnek színpadra, közöttük olyanok is, akik most debütálnak a szerepükben, pl. Cser Krisztián Leporellóként. De láthatja a közönség Miksch Adrienn Dona Anna alakítását, Gábor Gézát Masettóként, Keszei Borit mint Zerlinát és Bretz Gábort, a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese 2012/13 cím birtokosát Don Giovanni szerepében.Március közepétől Puccini egyik legnépszerűbb és leglátványosabb operája, a Turandot lesz műsoron, majd a Primavera nevet viselő sorozat következik, amely a vidéki színházak operatársulatait vonultatja fel. A teátrumok vendégszereplésük alkalmával legfrissebb darabjaikat mutatják be az Erkel Színház közönségének. Forrás: opera.hu
2013.02.26. 09:05
Szinhaz.hu
Március 1-jén nyit az <strong>Erkel Színház</strong>
Március 1-jén nyit az Erkel Színház
Három hazai balett társulat közös estjenyitja a 2007 óta zárva tartó, közel 2000 fős közönséget befogadó Erkel Színházat, amely a rekonstrukció első ütemének befejeztével, március 1-jétől június 9-éig nyolcvanegy estén várja a közönséget. [Dátum: 2013.02.19. 11:54]
2013.02.19. 11:54
Zene.hu
Jövő hónapban indul a budapesti Erkel Színház próbaüzeme
Március 1-jén kezdődik az Erkel Színház száznapos próbaüzeme - adta hírül az MTI. Az épület rekonstrukciója még zajlik, néhány dolog azonban - például a nézőtéri vizes helyiségek megújítása – már készen lesz a nyitásra.
2013.02.19. 01:18
Budapestinfo.eu
Az Erkel és a moszkvai metró
Március elsején megnyílik az Erkel Színház, de egyelőre csak próbaüzem zajlik. Az 1,8 milliárd forintos beruházás november 7-én a névadó születésnapjára készül el. Az operaházi leépítések azonban úgy megtizedelték a zenekart, hogy egyelőre nem tudni, kik játszanak a június 9.-ig tartó próbaüzem nyolcvanegy estéjén.
2013.02.15. 06:30
Nepszava.hu
Hosszú évek után nyílik újra az Erkel Színház
Március elsején megnyílik az Erkel Színház, de egyelőre csak próbaüzemben működik, hiszen a felújítás még zajlik. A beruházásra 1,8 milliárd forintot fordítanak. Erről L. Simon László kultúráért felelős államtitkár beszélt csütörtökön az épület bejárásán.
2013.02.14. 17:22
Stop.hu
 Ókovács elvitte L. Simont az Erkelbe - fotó
Ókovács elvitte L. Simont az Erkelbe - fotó
Március elsején megnyílik az Erkel Színház, de egyelőre csak próbaüzemben működik, hiszen a felújítás még zajlik. A beruházásra 1,8 milliárd forintot fordítanak - mondta L. Simon László kultúráért felelős államtitkár csütörtökön az épület bejárásán.
2013.02.14. 15:10
Ingatlanmenedzser.hu
Két hét múlva megnyílik az <strong>Erkel Színház</strong>
Két hét múlva megnyílik az Erkel Színház
A beruházásra 1,8 milliárd forintot fordítanak.
2013.02.14. 14:53
Metropol.hu
Mi vár az Erkelben?
Mi vár az Erkelben?
Három hazai balett-társulat közös estje nyitja a 2007 óta zárva tartó, közel 2000 fős közönséget befogadó Erkel Színházat, amely a rekonstrukció első ütemének befejeztével, március 1-jétől június 9-éig nyolcvanegy estén várja a közönséget. Az Erkel Színház közleménye: „Az Erkel jelszava a hozzáférés. Aki a magyar operakultúrába adópénzt ad bele, bárki ebben az országban, hozzáférhessen a népszerű operákhoz, balettelőadásokhoz és koncertekhez” – foglalta össze a hamarosan megnyíló intézmény küldetését Ókovács Szilveszter, hozzátéve: egyértelmű, hogy nagy az igény az Erkelre, hiszen elővételben már most szépen fogynak a tavaszi előadásokra szóló jegyek. Ókovács Szilveszter, L. Simon László kulturális államtitkár, valamint Mozsár István mb. ügyvezető és műszaki igazgató együtt vezették körbe a sajtó képviselőit és a megjelent művészeket a felújítás alatt álló épületben, ahol a Valentin napra való tekintettel minden résztvevő „I love Erkel” feliratú kitűzőt kapott. Mozsár István és a kivitelezési munkákat végző Laki Zrt. képviselője, Béres Lajos megmutatták a jelenlévőknek a színház elsőként megújuló részeit. A színpad egy olyan burkolatot kap, amely a tavaszi 81 előadás méltó színrevitelére alkalmas, jelentős átalakuláson mennek át az utoljára 1961-ben felújított színpadtechnikai berendezések, de kicserélik a teljes vezetékrendszert és a vizesblokkokat, valamint átépítik az ötözők nagy részét. Mozsár István elmondta, hogy az első rekonstrukciós szakasz célja a művészeti munkát leginkább támogató épületrészek rendbehozatala, úgy, hogy közben megóvják az Erkel Színház műemlékként is fontos részeit, pl. az emeleti nagybüfé két óriásfreskóját. A bejárás végén a színpadon levetítették az ’I love Erkel’ című zenés fotómontázst, amelyen az Operaház művészei és munkatársai láthatók a színház különböző tereiben, többségük az életben is egy párként mosolyogva a kamerába. A videót itt ön is megnézheti: Fotó: egykor.hu OperaKaland Az Erkel Színház diákok ezreit kívánja ellátni zenei útravalóval. Az idei évadban Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának zenepedagógusok és színházi szakemberek által adaptált változatát tekinthetik meg. Az Operaház felhívását valamennyi középiskola és polgármester megkapta, a program indulásáig 225 intézményből eddig húszezren jelentkeztek, a regisztráció folyamatos.Az OperaKalandban résztvevő iskolák között május 2-áig, az első előadásig utazik a Hunyadi László című opera egyik kelléke – egy bőrönd, amely többek között a darabban is felbukkanó szimbólumot, a magyar királyi korona másolatát tartalmazza. A Bálint-napi sajtóbejáráson Ókovács Szilveszter jelképesen át is adta a bőröndöt az első iskola, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium egyik tanárának és két diákjának. Az OperaKaland programot az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Belügyminisztérium támogatja. Az Erkel mint online közösségi térAz Erkel Színház missziója, hogy közösségeket szólítson meg, és elérje a legnépszerűbb online közösségi portál operakedvelő látogatóit is. A 101 éves Erkel Színház újranyitásának tiszteletére, az évad végéig minden este, az aznap esti produkcióval kapcsolatos posztot lájkolók közül az első 51 látogató, összesen 101 fő (ötven pár és egy egyéni látogató), 101 forintos belépővel tekintheti meg az előadást. A „facebook-olt” jeggyel rendelkező közönség külön, a portálról elnevezett karzaton foglal helyet. A karzat bevezetését a webes felületen február 14-én, Valentin napon, a szerelmeseket megszólító „I Love Erkel” facebook-kampány támogatja meglepetésekkel.Nyitóelőadás március 1-jénPas de trois – hármas, trió a táncszínpadon. Az Erkel Színház megnyitását közös esttel ünnepli a hazai táncszakma: a Magyar Nemzeti Balett, a Győri Balett és a Pécsi Balett három egyfelvonásosát tekinthetik meg a kapuit kitáró színház első vendégei. A különleges kínálatban a Győri Balett a Liszt zenéjére, Fodor Zoltán által koreografált Magyar Rapszódiát, a Pécsi Balett A Jó és a Rossz kertjéből című Cameron McMillan-koreográfiát, a Magyar Nemzeti Balett pedig Lukács András táncszínpadi alkotását, az Örvény című produkciót mutatja be.A próbaüzem június 9-éig tart, az Erkel Színház repertoárján pedig családi szórakozást ígérő darabok: a János vitéz és a Pomádé király új ruhája, valamint népszerű operák: a Don Giovanni, az Aida és a Don Carlos szerepelnek. A rövid évadban az Operaház idei Kamaraénekes címmel kitüntetett énekesei: Sümegi Eszter, Váradi Zita és Bretz Gábor mellett nemzetközi hírű operaénekesek, többek közt Komlósi Ildikó is fellép majd.Márciusban a Primavera nevet viselő sorozat a vidéki színházak operatársulatait vonultatja fel, amelyek vendégszereplésük alkalmával legfrissebb darabjaikat mutatják be az Erkel Színház közönségének.
2013.02.14. 14:23
Szinhaz.hu
Két hét múlva megnyílik az Erkel Színház
Március elsején megnyílik az Erkel Színház, de egyelőre csak próbaüzemben működik, hiszen a felújítás még zajlik. A beruházásra 1,8 milliárd forintot fordítanak. Erről L. Simon László kultúráért felelős államtitkár beszélt csütörtökön az épület bejárásán.
2013.02.14. 14:00
Ma.hu
Már lehet jegyet venni az <strong>Erkel Színház</strong>ba
Már lehet jegyet venni az Erkel Színházba
Február 1-től elkezdődött a jegyértékesítés az Erkel Színház március elején induló előadásaira. A jegyeket bevezető áron, személyesen egyelőre csak az Operaház pénztáraiban, valamint online lehet megvásárolni. Március elején nyitnak ki az Erkel Színház helyi jegypénztárai. A szezon végéig több mint 80 előadásra kerül sor a teátrumban. Ennek kapcsán Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója legfrissebb interjújában úgy fogalmazott háromnapos balett- és hat előadásból álló operafesztivállal nyílik meg március 1-jén az Erkel Színház; a Pas de trois című balettsorozaton, illetve a Primavera című operaünnepen fellépnek a vidéki társulatok, valamint a Kolozsvári Állami Magyar Opera. Egy korábbi terv valósul meg azzal, hogy Vidnyánszky Attila debreceni Háry János-produkciója is látható lesz az évad elején. A szezont Bartók egyetlen operájával, A kékszakállú herceg várával nyitják - egy estén Vajda János Mario és a varázslójával, különleges interpretációban. "Az Erkelt ugyan népoperának szánjuk, de ez nem zárja ki, hogy időnként bátrabb felfogású produkciókat is játsszunk benne" - magyarázta Ókovács Szilveszter. A folytatást itt olvashatja. Erkel Színház pénztárának nyitva tartása 2013. március 1-től június 9-ig: hétfő: zárva kedd-péntek: 13-18 óráig illetve az előadás kezdetéig szombaton 10-17 óráig illetve az előadás kezdetéig (ebédszünet 12.30-13.15) vasárnap 10-17 óráig illetve az előadás kezdetéig (ebédszünet 12.30-13.15) Az Erkel Színház ártáblázatát és nézőtéri jegytérképét ITT töltheti le. bet
2013.02.12. 10:15
Szinhaz.hu
Vidnyánszkyt az Erkelbe, Alföldit az Operába hívták
Háromnapos balett- és hat előadásból álló operafesztivállal nyílik meg újra március 1-jén az Erkel Színház; a Pas de trois című balettsorozaton, illetve a Primavera című operaünnepen fellépnek a vidéki társulatok, valamint a Kolozsvári Állami Magyar Opera - mondta Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.
2013.02.08. 11:35
Hvg.hu
Fesztivállal nyílik meg az Erkel - Ókovács terveiről mesélt
Fesztivállal nyílik meg az Erkel - Ókovács terveiről mesélt
Háromnapos balett- és hat előadásból álló operafesztivállal nyílik meg újra március 1-jén az Erkel Színház; a Pas de trois című balettsorozaton, illetve a Primavera című operaünnepen fellépnek a vidéki társulatok, valamint a Kolozsvári Állami Magyar Opera. Rendszeresen megrendeznék a mustrát "A jövőben szeretném tavaszonként rendszeresen megrendezni ezt a mustrát. A táncos részét például úgy, hogy 2014-ben a szegedi, a pécsi és a győri táncegyüttes mellett jusson hely már az alternatívok közül is azoknak, amelyek vállalják, hogy megtöltik ezt a színpadot és persze a nézőteret is" - mondta el az MTI-nek Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója. A műsor a tavaszi hónapokban más produkciókkal is bővül: Aida, Don Carlos, Don Giovanni, Turandot, Hunyadi László, János vitéz és Pomádé-előadásokkal. Ókovács szerint nem elég két színházra a keret Az operaháznak 2013-ra előirányzott 8,3 milliárd forintos költségvetéssel kapcsolatban hangsúlyozta: már tavaly úgy számította, hogy a keret nem elég a két színház működtetésére. Annak a véleményének adott hangot, hogy ha a kormányzat látja, milyen komoly munka folyik, kipótolja majd a költségvetést. "Amit a megnyitóra terveztünk, biztosan véghezvisszük, erre elegendők a forrásaink. Amit pedig kinyitunk kiemelt állami beruházásként, azt nem cél bezárni" - jegyezte meg. Elmondta, hogy a nagyobb szabású, a színpadtechnikát is érintő munkálatokat nyáron fejezik be. Más fejlesztések terve is foglalkoztatja: időszerű az Opera Andrássy úti palotájának felújítása, a belső terek átrendezése, amelyre a nyári szüneteket szánja. A kisebb bérleményekből szeretne kijönni, és egy olyan tágas telepet találni, ahol nemcsak műhelyek és raktárak kapnának helyet, hanem próbatermek is - olyan méretű pódiummal, hogy a művek színpadra kerülése gördülékenyebb legyen, és esetleg különleges előadásokat is be lehessen mutatni. Két állami tulajdonú ingatlant is kinéztek, de még nem döntöttek, melyiknek a megszerzésére összpontosítsanak. Költségvetésük része az Operaház Nagykövete program, amely három évre havi 300 ezer forintos járandóságot jelent annak a 25 művésznek, akik a májusban kiírandó pályázaton elnyerik a címet. A mentorprogram ősszel indul, a hosszabbítás újabb három évre lehetséges, ám nem lesz automatikus - részletezte. Áprilisban kezdődne a szerződtetés "A pályázatomhoz mellékeltem egy 2018-ig terjedő műsortervet arról, hogy milyen évfordulók és tematikus évek köré szerveződnének a bemutatók és a repertoár-előadások. Fontos, hogy a következő és a 2014-15-ös évad terve elkészüljön, de kértem a kollégáimtól, hogy a nyári szünet előtt zárjuk le a 2015-16-os szezont, fogalmazzuk meg a 2016-17-es sarokpontokat is. Ha sztárokat akarunk hívni, 2017-ig kell előretekintenünk. A következő szezon előadásait áprilisban szeretnénk ismertetni a közönséggel, hogy aztán elindulhasson a bérletkampányunk" - hangoztatta. Áprilistól szeretnék elkezdeni a szerződtetéseket három évre - ehhez is tudni kell, mi lesz hosszabb távon repertoáron. "Nemcsak főszerepesek számára, hanem a közepes szerepkörben is fontos lehet a határozott idejű, akár hároméves szerződtetés. Mindig is hangsúlyoztam, hogy a társulati lét érzetet nem a közalkalmazotti jogviszony adja. Akiknek szerződés van a zsebében jó feladatokkal, tisztes honoráriummal, az bátran érezheti magát társulati tagnak. Aki pedig egy bizonyos periódusban szabad, gazdálkodhat az idejével" - tette hozzá. A programról Az évad mostani részében is szép számmal szerepelnek Verdi-operák, az ősz pedig az eddig hiányzó csúcsművel, a Falstaffal kezdődik az Operaházban. A francia Arnaud Bernard állítja színpadra. Legutóbb Lausanne-ban rendezte a darabot. A címszerepben a világjáró grúz bariton, a Metropolitan gyakori vendége, George Gagnidze debütál Budapesten. Az Erkel Színházban egy korábbi terv valósul meg: Vidnyánszky Attila debreceni Háry János-produkciója látható az évad elején. A szezont Bartók egyetlen operájával, A kékszakállú herceg várával nyitják - egy estén Vajda János Mario és a varázslójával, különleges interpretációban. "Az Erkelt ugyan népoperának szánjuk, de ez nem zárja ki, hogy időnként bátrabb felfogású produkciókat is játsszunk benne" - magyarázta. Ókovács Szilveszter mindenképp szeretne évente egy-egy barokkopera-bemutatót az Andrássy úton, ezért levélben kérte fel Alföldi Róbertet Gluck Iphigenia Auliszban című darabjának rendezésére. Lehet, hogy a Wagner által átdolgozott verziót választják, a premier 2014 júniusában lesz. Pártay Lilla évek óta dolgozik egy Munkácsy-baletten, a szövegkönyv alapja Dallos Sándor regényes életrajza, az Aranyecset. A mű őszre készül el. "Következő évadi Richard Strauss-bemutatónk Az árnyék nélküli asszony lesz. Így a Salome, az Elektra, A rózsalovag és az Arabella felújításával, valamint az Ariadne Naxoszban idei premierjével egy hatdarabos Strauss-fesztivál kerekedik ki. "A művek születésének idején az ősbemutatókat gyorsan követték a budapesti premierek, Strauss gyakran vezényelt Budapesten, még sincs az épületben szobra. Ezt az adósságot is törlesztenünk kell" - fogalmazott. Elmondta, 2014 elején a Kolozsvári Állami Magyar Operával koprodukcióban mutatják be Selmeczi György Spiritiszták című új operáját. Ami az úgynevezett gördülő opera tervét illeti, a főigazgató elmondta, hogy nem tornacsarnokokban és zenekari árok nélküli művelődési házakban szeretne játszani. Olyan városoknak ajánlotta fel lehetőséget, ahol van megfelelő színház vagy játszóhely. Veszprém, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok olyan épületekkel bír, ahová nem hakni ízű, hanem "márkajegyes, tervezett, minőségi produkciókat" szán Ókovács Szilveszter. Az előadók között mindig lesznek ismertek és pályakezdők egyaránt. "A teljesítőképességünk természetesen véges, nem 100 előadásra gondolok, hanem évi 8-10 városra, háromnapos turnékra, amelyek határon túli állomásokat is érinthetnek" - mondta az főigazgató. Forrás: MTI
2013.02.08. 11:15
Szinhaz.hu
Balett- és operafesztivállal nyílik meg az Erkel Színház
Háromnapos balett- és operafesztivállal nyílik meg március 1-jén a felújított Erkel Színház.
2013.02.08. 09:54
Index.hu
 Már lehet jegyeket kapni a megújult <strong>Erkel Színház</strong>ba
Már lehet jegyeket kapni a megújult Erkel Színházba
Újra megnyílik a felújított Erkel Színház március elsején, jegyeket már lehet kapni.
2013.02.07. 12:40
Hvg.hu
Ókovács: "Az Operaház az ország frakkja"
Ókovács: "Az Operaház az ország frakkja"
Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház napokban kinevezett főigazgatója expanzív fejlesztéseket tervez, az Erkel Színház megnyitása után kiszolgálóbázist építene. A művészi munkával kapcsolatban megjegyezte: Vidnyánszky Attila és Alföldi Róbert rendezése is megférhet majd az operaház közel százas repertoárján, amelyen Kovalik Balázs vagy Nagy Viktor produkciója éppúgy jelen van. Lapszemle. A Népszava interjújából: A felvetésre, miszerint az“egyik legnagyobb botránya” az volt, amikor leépítette a magánénekeseket, Ókovács Szilveszter elmondta: “Mivel köteleztek a leépítésre, nyilván arra törekedtünk, hogy a nem napi nyolc órában munkálkodó 34 magánénekesünk státusát is beleszámolhassuk. Ha ezt nem tesszük, nem működött volna a zenekar, az énekkar vagy a balett. És szinte mindegyikük kapott szerződést, énekel ma is a házban” – árulta el az Operaház frissen kinevezett igazgatója, akit arról is kérdeztek, nem bánta-e meg, hogy Tokody Ilonát egy ízben a focipályára berohanó meztelen férfihoz hasonlította. “De, bár nyelvtanilag nem hasonlat volt: jelenségről beszéltem. Díjkiosztón voltunk, és valóban dühös lettem, hogy ennek ünnepélyességét ellopja azzal, hogy kéretlenül felgyalogol a színpadra, és elmondja egy már rég kézbesített levél tartalmát a miniszternek. Ma nem így cselekednék. Most ötmillió forintra perel Tokody Ilona, de én külön tudom választani személyes viszonyunkat és az ő művészi múltját. Ezért is várom, hogy április végén átadhassam számára az Operaház Mesterművésze címet” – fejtette ki Ókovács Szilveszter. Arról, hogy Rácz István, a Magyar Operaénekesek Egyesületének vezetőjeellen fegyelmit indított, Ókovács közölte: “Ez utóbbi nem igaz. Rácz István a Közalkalmazotti Tanács tagjaként támogatta a leépítési megállapodást, és tavaly januárban neki mutattam először, hogy az új szisztémában addigi fizetésének minimum a duplájáért énekelhet majd, szerződéssel. Meg sem nézte a papírt. Harcolni akart. Mindkét nevezett énekes bele akart szólni a ház működésébe, mindketten megkerestek, hogy pozícióhoz juthassanak, szerepet osztani például. Nem mentem bele. Aztán támadni kezdtek, s miközben serényen forgott a jó öreg operaházi fúró, mindketten elindultak a főigazgató posztért. Sokszor elmondtam azt is: nem megy, hogy valaki a sajtóban rendszeresen áztatja intézményét és annak vezetőjét, pláne, hogy több előző vezetés alatt több fegyelmit is gyűjtött már. István végigénekelhette a múlt évadot, a következőre szóló szerződését viszont nem írta alá” – nyilatkozta az igazgató, aki hozzátette, nem akar folyton görögtüzet szelídíteni egy fokozottan tűzveszélyes helyen. Terveiről szólva kifejtette: “Az operaház működik tovább, több nemzetközi sztár lép fel, francia rendező állítja színpadra a Falstaffot, a házzal szorosan összekapcsolódó Budapesti Filharmóniai Társaság új elnök-karnagya is várhatóan egy híres külföldi művész lesz. Ismét meghívjuk Christoph von Dohnányit, ezúttal Marton Éva jubileumi gálaestjére. Nem gondolkozom elvágólagosan, Vidnyánszky Attila és Alföldi Róbert rendezése is megférhet majd az Operaház közel százas repertoárján, amelyen Kovalik Balázs vagy Nagy Viktor éppúgy jelen van”. Az Erkel közelgő megnyitása kapcsán úgy fogalmazott, a jegyeket bevezető áron tartják majd, egy mozijegyhez lövik be. “Most, hogy az Erkel Színház újranyitása következtében bővítjük a zenekart, énekkart és balettkart, biztos vagyok benne, hogy számos fiatal művész fog bekerülni, s ez visszahat a már itt dolgozókra is” – nyilatkozta Ókovács Szilveszter, aki úgy vélekedett, az Operaház az ország frakkja, nem lehet elnyűtt. A teljes interjút itt olvashatja.
2013.02.06. 12:20
Szinhaz.hu
Az ország frakkja nem lehet elnyűtt
Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója expanzív fejlesztéseket tervez, az Erkel Színház megnyitása után kiszolgálóbázist építene. A magánénekesi tár viharokat kavart leépítése után nagyobb strukturális átalakításokban azonban nem gondolkodik. A művészi munkával kapcsolatban megjegyezte: Vidnyánszky Attila és Alföldi Róbert rendezése is megférhet majd az Operaház közel százas repertoárján, amelyen Kovalik Balázs, vagy Nagy Viktor produkciója éppúgy jelen van.
2013.02.06. 06:28
Nepszava.hu
A sevillai borbély - Gulyás Dénes rendezni készül
A sevillai borbély - Gulyás Dénes rendezni készül
Budapesten készíti elő, Székesfehérváron rendezi A sevillai borbélyt Gulyás Dénes operaénekes, a Pécsi Nemzeti Színház operatársulatának igazgatója. Szikora János székesfehérvári igazgató felkérése arra szólt, hogy hozzon létre egy "szerethető előadást". Így adódott a zseniális Rossini vígopera, amely népszerű, jókedvű, ezért esett a választás A sevillai borbélyra. "Narraboth és Heródes szerepét is énekeltem abban az operaházi Saloméban, amelyet Szikora rendezett, tehát az ismeretségünk nem éppen új keletű. Azt hiszem, igaza van, az egykori koronázó városban is kell operaelőadásnak lennie. Hozzáteszem, nézetem szerint talán egy kisebb társulat is létrejöhetne…" - mondta el az MTI-nek az énekes-igazgató-rendező. A munka technikai része már elindult, Horesnyi Balázs díszlettervezővel és Rátkai Erzsébet jelmeztervezővel együtt már találkoztak a Vörösmarty Színház szcenikusával. Rövidesen pedig megkezdődnek a próbák az énekesekkel is. A premiert április 6-ra tűzték ki. "Arra törekszem, hogy egy fürge, mozgékony előadást teremtsünk, amelyben az énekesek nem szétvetett lábbal állnak a rivaldánál, hanem megszabadulva az operai sztereotípiáktól eljátsszuk a történetet. Nem akarom a világot megváltani, nem akarok üzenni a mának, nem is hiszem, hogy ez a darab alkalmas lenne erre" - hangoztatta. Bognár Szabolcs az egyik Figaro, aki a pécsi Falstaffban már jól bevált, és Geiger Lajos is színre lép borbélyként. Rosina Kun Ágnes és Pulya Andrea lesz, Hábetler András és Kiss András felváltva alakítja doktor Bartolót, Don Basiliót Kelemen Dániel és Jekl László, Almaviva grófként pedig Szerekován János és Decsi András szegedi egyetemista mutatkozik be - árulta el Gulyás Dénes. "Számomra húzós lesz a program, mert egy nappal a fehérvári premier előtt tartjuk Gounod Rómeó és Júliájának a bemutatóját a Pécsi Nemzeti Színházban, igaz, ott én csak 'vigyázó szememet' tartom a produkción, mert a darabot Nagy Viktor állítja színpadra" - tette hozzá. A Rómeó és Júlia azonban már február 9-én hallható a pécsi Kodály Központban Kovács János vezényletével. A koncertszerű előbemutatót azért szeretné gyakorlattá tenni Gulyás Dénes, mert kevés az az előadásszám, amelyet a színház képes kiállítani. "Ez az első lépés, jövőre inkább a következő évi bemutatót harangoznánk be ilyen módon. Sok szál fűz a darabhoz: énekeltem és rendeztem az Erkel Színházban 1989-ben, Júliaként ekkor ugrott ki Rost Andrea. A Faust és a Rómeó és Júlia is alaptörténet, de én a Faustnál jobbnak tartom a francia zeneszerzőnek ezt a művét" - magyarázta. Az igazgató felidézte: Pécsre azért hívták, hogy fejlessze a társulatot. "Létrehoztunk egy alapítványt és attól banktól, amely ugyancsak a fejlesztésre összpontosít, nyertünk támogatást, amelyből egyetemistákkal és középiskolásokkal színre vittük Mozart A színigazgató című egyfelvonásosát. A művészeti szakközépiskolásokból verbuváltam egy szimfonikus zenekart, velük hosszabb távú terveim is vannak. Ottlik Ádám írt új magyar szöveget az egyórás előadáshoz, amelynek olyan sikere volt, hogy a tízedik alkalommal is szinte a csilláron lógtak. A produkció mobil, semmi nem kell hozzá, csak egy üres színpad, bármely más városba meghívható. Meggyőződésem, hogy errefelé kell tartanunk, ha a kultúrát valóban fontosnak tartjuk." Forrás: MTI
2013.02.05. 09:34
Szinhaz.hu
Ókovács pluszforrásokra pályázik - 153 státust hozna létre
Ókovács pluszforrásokra pályázik - 153 státust hozna létre
Az Erkel Színház felújítására korábban elkülönített 1,7 milliárdot végül nem külön, hanem az operaház kibővített költségvetésének részeként kapták meg, a maradék azonban nem elég a működéshez, ezért tárgyalásokat kezdenek a döntéshozókkal - mondta a Magyar Hírlapnak Ókovács Szilveszter, aki arról is beszélt, hogy 153 új státust hozhat létre az intézményben.A Magyar Állami Operaház élére hétfőn kinevezett főigazgató a lap szombati számában közölt interjúban kifejtette: a 8,3 milliárd forint az eddig az intézményre fordított legnagyobb nominális összeg. Az Erkel felújítására szánt 1,7 milliárd forintot azonban nem ezen felül, hanem ebbe foglalva kapták meg. Mivel az ország két legnagyobb színházát a maradékból nem tudnák fenntartani, tárgyalásokat kezdenek a helyzet rendezésére. Továbbá pluszforrásokra pályáznak a jelenleg már szervezés alatt álló iskolai programokhoz. Az intézményt korábban kormánybiztosként, majd megbízott vezetőként irányító Ókovács Szilveszter beszélt arról is, hogy az egy éve indult kényszerű leépítés gyakorlatilag befejeződött. Az idei évtől 153 új státus létesítésére kaptak engedélyt, de ehhez természetesen elengedhetetlen lesz a büdzsét érintő probléma rendezése. Arra a kérdésre, nem kényelmetlen érzés-e, hogy tavaly csaknem ugyanennyi állás szűnt meg, és most alig egy éven belül fel kell venni dolgozókat, azt válaszolta: ha elhúzódott volna az Erkel-felújítás előkészítése - amire volt esély -, nem érne össze ilyen látványosan a kettő. Arról, hogy elég-e az öt év mandátum tervei végrehajtására, kifejtette: ha öt évre kap megbízatást az ember, akkor azzal kell gazdálkodni, olyan ívet kell elképzelni, amely nem az ötödik évre ér a csúcsra, hanem már előbb. "Öt év alatt kell kerek egészet alkotni, szép kupolát, amely mellé legfeljebb egy újabb is elhelyezhető, ha van rá fenntartói akarat. Amit én szeretnék: a büdzsé rendezése, az Erkel megnyitása, az integrált műhely-, raktár- és próbacentrum, az üzemház és az Andrássy úti palota felújítása - 2015-től három nyáron át -, a kísérőprogramok megvalósítása, valamint a repertoár több mint felének lecserélése - mindez elvégezhető öt esztendő alatt, a Jóisten segítségével" - mondta. Forrás: MTI, Magyar Hírlap
2013.02.02. 09:11
Szinhaz.hu
Kinevezték az Opera élére Ókovács Szilvesztert
Kinevezték az Opera élére Ókovács Szilvesztert
Ókovács Szilvesztert nevezte ki a Magyar Állami Operaház főigazgatójává Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn.A kinevezés 2013. január 28-ától öt évre szól - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) sajtó- és kommunikációs főosztálya hétfőn az MTI-vel. Ókovács Szilveszter 2011. augusztus 22-étől kormánybiztosként, 2012. szeptember 1-jétől megbízott főigazgatóként vezette a dalszínházat. A Magyar Állami Operaház főigazgatói feladatainak ellátására kiírt pályázat tavaly októberben jelent meg. A beadási határidőig hat pályamű érkezett, egy közülük nem felelt meg a kiírásban foglaltaknak. Az előadó-művészeti törvény alapján felállított kilenctagú bizottság öt pályázó anyagáról mondott véleményt december 28-án, a Magyar Állami Operaház felügyeletét ellátó miniszternek ezután harminc napja volt döntése meghozatalára.Ókovács Szilveszter január eleján írta alá a Magyar Állami Operaházban az Erkel Színház "játékra alkalmas állapotig történő felújítására" kiírt két fordulós közbeszerzési pályázaton nyertes Laki Épületszobrász Zrt.-vel a kivitelezési szerződést. Az építkezés első ütemének végén, 2013 márciusától 100 napon át már próbaüzem folyik az Erkel Színházban, amely időszak alatt az Operaház társulata 80 előadást teljesít az épületben. A Magyar Állami Operaház kezelésében lévő Erkel Színház - amelyet szintén Ókovács Szilveszter fog vezetni- csaknem egy év múlva 2013. november 7-én nyílik meg hivatalosan, Erkel Ferenc születésének 203. évfordulóján. "Az egyetlen magyar összművészeti alkotóház hazánk egyik zászlóshajója: 'nyolc boldogságnak' nevezem azt az állapot- és célrendszert, amely szerint az Operának mindig a legnagyobb nézőszámú, nézőterű, telítettségű, előadásszámú, bevételű és repertoárú, valamint ennek megfelelően a legnagyobb létszámú és költségvetésű, tehát – ez már a kilencedik, a konklúzió – a legnagyobb presztízsű intézménynek kell lennie, bárki is vezeti" - szögezte le korábban a főigazgató.Forrás: Színház.hu, MTI, Népszava
2013.01.28. 12:19
Szinhaz.hu
Viktória a színpadról – Próbabeszámoló az Operettből
Viktória a színpadról – Próbabeszámoló az Operettből
Rendhagyó operettet mutat be a Budapesti Oprettszínház január 25-én. Ábrahám Pál Viktóriája, zenéjében, szereposztásában és rendezésében is különleges előadásnak ígérkezik. A próbán jártunk. Már lezajlottak az utolsó Viktória próbák az Operettben. Kettős szereposztás készül: dupla készültség, dupla izgalom és dupla jókedv érződik a levegőben. Két primadonna, két bonviván, négy szubrett és négy táncos-komikus, plusz két amerikai nagykövet – valaki a kulisszák mögött, valaki a sminkben, más az öltözőjében vagy a büfében esetleg a nagy rohanásban, a lépcsőfordulóban osztott meg néhány gondolatot a darabról a Színház.hu-val.Frankó Tünde a Magyar Állami Operaház Liszt- és Erkel-díjas érdemes művésze arról számolt be, szívesen tesz „kirándulásokat” az operett világába. Az Operettszínház számos produkciójában, gálaelőadásában játszik-énekel – most a címszereplőt, Viktóriát alakítja. „Minden darab, minden szerep kihívás számomra, mert a különböző karakterek más-más emberi tulajdonságok hordozói, így mindig mást erősítenek meg bennem. A Viktória szerelemről, szakításról, fájdalomról szól, ugyanakkor lelkiismeretről és felelősségtudatról is. Viktória maga összetett figura” – mondta a Színház.hu-nak Frankó Tünde, aki primadonnaként némiképp rendhagyó szituációba kerül. A klasszikus operettben a primadonna szereti a bonvivánt, aki viszontszereti, de a Viktóriában a primadonna két embert is szeret, így választania kell. Frankó Tünde szerelméért Koltay huszárkapitányként Dolhai Attila, a férje, John Cunlight, amerikai nagykövetként pedig Huszti Péter „harcol”. „Dolhai Attilával már többször volt szerencsém dolgozni, most nagy öröm újra együtt játszani. Az is rendkívüli élmény számomra, hogy Huszti Péterrel élhettem végig ezt a próbaidőszakot, lehet tőle tanulni” – árulta el a művésznő.Huszti Péter immár harmadszorra „vendégeskedik” az Operettben. „Nagyon szeretem ezt a színházat, a kollégákat, nagyon sok tanítványom játszik itt. Amikor elvállalok egy szerepet, számomra az elsődleges szempont mindig a darab története – bármilyen furcsa, a Viktóriában is ez fogott meg. Természetesen a remek nóták szintén amellett szóltak, hogy elvállaljam John Cunlight szerepét, és persze a fiatal kollégákkal is csodás találkozni, úgy érzem ők is elfogadnak, és egy kicsit tudom folytatni azt a tanári munkát, amit anno az egyetemen végeztem velük” – mesélte Huszti Péter, aki a rendező koncepcióját is méltatta.„Nagyon örültem, amikor Béres Attila elmesélte, mit szeretne kihozni a darabból. Azt akarta, hogy hitelesítsük ezt a nagy ívű történetet. Élvezem a Viktóriát! Nagyon szép előadás lesz... Egy háborús, Dr. Zsivágó-szerű képpel kezdődik, innen bontakozik ki a történet, igazi szerelmekkel, hús-vér figurákkal. Közhelynek tűnhet, de tényleg úgy próbáltuk, mint egy prózai darabot – amiben nincsen ennyi jó zene. (Nevet.) Későn kezdtem el zenésekben játszani, de úgy érzem, mind nagyszerű, komoly történetek. Szerintem a Hegedűs a háztetőnnél, amit több mint négyszázszor játszottam, kevés érvényesebb történet létezik. Ugyanez mondható el a Viktóriáról is” - fogalmazott lapunknak Huszti Péter.Dolhai Attila úgy gondolja, különleges darabot tárnak a közönség elé. „A Viktória díszleteiben, jelmezeiben is egy túlzásokat nélkülöző operett, erőteljesen megjelennek benne a prózai elemek, és klasszikus értelemben vett színházi jelenlétre törekszünk. Akik szerették a Lili bárónőt, azoknak bátran merem ajánlani. Mindkettőt Béres Attila rendezte, akinek a humorára ebben a produkcióban is számíthatnak” – fejtette ki Dolhai Attila. „Itt is jelen van a bonviván és a primadonna örök harca és nagy egymásra találása. De ebben a darabban az, aki meghódítja Viktóriát, Huszti Péter tanár úr, az amerikai nagykövet. Számomra nagy feladat, hogy az ő vetélytársává váljak” – árulta el Dolhai Attila.Dolhai Attilla, vagyis Koltay István, huszárkapitány tisztiszolgáját, 67. Rácz Jancsit Kerényi Miklós Máté alakítja. „A Viktória hozza az operettek báját, mindazt, amitől ez a műfaj szerethető, és igyekszünk belevinni azokat a gondolatokat is, amelyeket ma fontosnak tartunk. Azt, hogy áthallás van a különböző történelmi korok között, hogy ismétli önmagát az élet, a Viktória is jól mutatja" – mondta Kerényi Miklós Máté. „Természetesen a szerelem minden korban jelen van, és mint minden operettben, a párok ebben a darabban is megpróbálnak egymásra találni, más kérdés, hogy a Viktóriában nem mindenkinek sikerül... Azt gondolom, hogy Ábrahám Pál darabja mégis felhőtlen szórakozást nyújt, miközben el is gondolkodtat” – tette hozzá.Szendy Szilvi, aki Kerényi Miklós Máté szubrett párja, így nyilatkozott a Színház.hu-nak: „16 éve azt hallgatom a kolléganőimtől, hogy a Viktóriában a Riquettet el kell játszani! (Nevet.) Mégis, amióta Riquettet próbálom, sajnálom, hogy nem lettem primadonna, mert Viktória története mély és megkapó. A meghatottságot, amelyet kivált belőlem nem szeretném belevinni Riquette figurájába, mert ő egy igazán életvidám csaj, egy talpraesett szobalány. Már egy-két megszólalásárét is érdemes eljátszani. Az egyik kedvencem így szól: „A boldogsághoz nem vezet út, mert az út maga a boldogság”. A próbaidőszak alatt ez a sor ragadt meg bennem a leginkább, mert azt gondolom, ezt az egyszerű igazságot egy életre érdemes megjegyezni”- mesélte Szilvi. Csonka András már egy évtizede szerepel az Operett színpadán. Ábrahám Pál operettjében ezúttal Viktória bátyját, Ferit alakítja. „A Viktória számomra abból a szempontból is különleges, hogy olyan csapattal dolgozom újra, akikkel nagyon szeretek együtt játszani. Például Kékkovács Marával, akivel most először alkotunk egy párt a színpadon” – mondta Csonka András, aki elárulta azt is, hogy a szívéhez közel állnak a modernebb hangzású, már–már jazzes dallamok, a mai musicales zenei vonalhoz közelítő operettek, mint amilyen a Viktória. „A Viktória már attól különleges, hogy a dallamvilága eltér a klasszikus operettekétől, inkább a kuplék, táncdalok, sanzonok jellemzik. Már a nyitány is egyfajta zenei meglepetés: jazzes, modern. A Viktóriában felcsendülő slágerek sokaknak ismerősek lehetnek, legfeljebb eddig nem tudták hová kötni őket, nem sejtették, hogy operett-dallamok” - magyarázta Csonka András, aki szerint a darabban a tánc és a humor sem rendhagyó módon jelenik meg. „Kocsis Tamás, aki a Musical Együttes tagja, a táncokkal is egy új, friss színt hozott az előadásba. Béres Attila pedig nagyon jó érzékkel talál humorforrásokat” – vélte Csonka András.Csonka András, vagyis Feri szerelmét Liu Sant Kékkovács Mara alakítja, akin remekül mutat a japán viselet, és szemlátomást élvezi is ezt a „japánosdit”. "Szeretem a Viktóriában, hogy egyfajta jazz-operett, szeretek Csonka Bandival játszani és szeretem a figurámat is” – foglalta össze Kékkovács Mara. „Remek táncok vannak a Viktóriában, az egész előadás nagyon humoros, könnyed, mégis végigvisz egy drámai vonalat. Én egy japán lányt, Lia Sant alakítom, ezért tanultunk, fordítottunk japán mondatokat. Végre használhatom azokat a kellékeimet is, amelyeket tíz éve hoztam Japánból”– csattogtatta nevetve a fényes pálcikákat Kékkovács Mara. A próbákat és a lelkesedést látva nem kétséges, hogy mindent megtesznek a közönségért az Operettszínházban, ahol remélhetőleg még hosszú évekig látható lesz a Viktória. Szerző: Kodova Michaela / Színház.hu
2013.01.26. 07:00
Szinhaz.hu
L. Simon: "A kultúrpolitikát földrajzilag is értelmezni kell"
L. Simon: "A kultúrpolitikát földrajzilag is értelmezni kell"
A Szent István Emlékév szellemében ünnepelte Székesfehérvár a Magyar Kultúra Napját a Vörösmarty Színházban kedden. „A kultúrpolitikát földrajzilag is értelmezni kell: számunkra azonos szellemi tartományt jelent Budapest, Csíkszereda, Csurgó, Tokaj, Kassa. Ajándék a kultúránk, a nyelvünk, népdalkincsünk, néptáncunk, történelmünk” – fogalmazott L. Simon László, kultúráért felelős államtitkár a Magyar Kultúra Napján, és azt is elmondta: a 2013-as Szent István Emlékév méltó emléket állít államalapító királyunknak, amely kiemelt jelentőséggel bír a város életében. L. Simon László az Emberi Erőforrások Minisztériumának kitüntetését adta át Bobory Zoltánnak, a Vörösmarty Társaság elnökének. A „Pro Cultura Albae Regiae”-díjat idén Szele István, a közművelődési iroda egykori munkatársa vehette át Székesfehérvár polgármesterétől. „Szele Istvánemberséggel, tudással, bölcsességgel szolgálta a várost. Ez a díj kicsit mindenkié, aki azon dolgozik, hogy ne csak egy nap szóljon a kultúráról” – mondtaDr. Cser-Palkovics András polgármester. Az eseményen az István, a király című rockopera néhány dala is felcsendült Feke Pál, Vadkerti Imre, Simon Boglárka, Herczeg Flóra és Kelemen István előadásában. A Vörösmarty Színház művészei, Egyed Attila, Hirtling István, Lábodi Ádám, Szalay Marianna, Váradi Eszter Sára és Závodszky Noémi kortárs magyar költők verseit tolmácsolta. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar Bartók Béla, Kodály Zoltán és Erkel Ferenc művek részleteit adta elő, de színpadra lépett az Alba Regia Táncegyüttes és az Alba Regia Vegyeskar is. Forrás: vorosmartyszinhaz.hu
2013.01.23. 16:53
Szinhaz.hu
Kulturális kezdeményezések az Operában - Bejelentéseket tettek
Kulturális kezdeményezések az Operában - Bejelentéseket tettek
Az Operaház különleges bejelentésekkel teszi emlékezetessé a magyar kultúra napját. Az intézmény január 22-étől rendhagyó eseményekkel, újdonságokkal szolgál. Az Operaház ajánlóját olvashatják. Megnyílik az OperaDigiTár, elindul a Királyi Lépcsőház-program Az Aula+ program második elemeként az Operaház Királyi Lépcsőjének aulájában exkluzív kutatóhely kerül kialakításra, amely az intézmény emlékeit digitalizálva teszi hozzáférhetővé, és a későbbiek során akár kimenthetővé is. A folyamatosan bővülő tartalom idővel az elmúlt közel 130 év műsorát és művész- állományát hiánytalanul lefedi majd. Megtekinthetők lesznek színlapok, fotók, hang- és videódokumentumok, az alábbi keresési szempontok szerint: művész / alkotó, cím, szerep, időpont. A lépcsőn – a mai nap bizonyos szakában – ismeretterjesztő vetítéseket tartanak osztályok és látogatócsoportok részére, a technika legmodernebb eszközeivel. Itt látható majd a későbbiekben az Oscar-díjra jelölt M. Tóth Géza két filmje, amely a magyar operajátszás és az Operaház történetét foglalja össze 3D-s megjelenítéssel. E két program a Királyi Lépcsőház funkcióinak bővítéseként is értelmezhető – a patinás teret, amely eddig jórészt protokoll célokat szolgált, alkalmanként pedig gyermekelőadások színtere volt, a látogatók mostantól birtokba vehetik. fotó: Híradó.hu A magyar kultúra napja – a Hét Nap Program indulása A magyar nemzet és a nemzeti opera hét fontos gyász- és emléknapján az Operaház az esti előadást megelőzően, extra műsorszámként, vetített képes produkciókat mutat be, a zenekar témához, alkalomhoz illő kíséretével. A magyar kultúra napján, amikor Kölcsey Ferenc versének megszületésére emlékezünk, nem veszíthetjük szem elől az operai érintettséget: a műfaj magyar reputációjáért oly sokat tévő Erkel Ferencet, az Operaház első (címzetes) főzeneigazgatóját. Az aktuális előadás előtt ezért fel is hangzik a Himnusz, az OperaDigiTárban aznap kiállítjuk Erkel kéziratát. A Hét Nap dátumai: január 22.: a magyar kultúra napja, február 25.: a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja április 16.: a holokauszt áldozatainak emléknapja június 4.: a nemzeti összetartozás napja (Trianon-emléknap) október 6.: az aradi vértanúk emléknapja november 4.: az 1956-os forradalom leverésének emléknapja (nemzeti gyásznap) november 7.: a magyar opera napja A program tartalmának megalkotására M. Tóth Géza filmrendezőt kérte fel az Operaház. „Az általam tervezett alkotások összművészeti produkciók, amelyek lényege a mozgókép, a tér és az élő zene sajátos együttműködése” – fogalmaz a rendező. Collegium Operorum 2013 E jeles dátum, a Himnusz keletkezésének napja köré szervezve indul Magyarország Operaházának a külhoni magyar intézeteket segítő programja is. E napon a párizsi Magyar Kulturális Intézetben vendégszerepel a Dalszínház utcai dalestek egyik produkciója, amelyben magyar programelemek is szerepelnek. Ezt követően a dalestek valamennyi szereplője ellátogat egy-egy magyar intézetbe, ahol megismétli hangversenyét (utazás és szállás a helyi Intézet gondoskodásaként). 2013 tavaszán négy vendégszereplés valósul így meg a sorozatban. A sorozatban neves művészek – többek közt Meláth Andrea – képviselik az Operaházat, elsőként pedig Kiss B. Atilla vendégszerepel Párizsban. Az Opera „Családbarát Munkahely” - pályázaton nyert az intézmény Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet pályázatot írt ki a Családbarát munkahelyek kialakításának és fejlesztésének támogatására. A cél munkahelyi családbarát programok támogatása, melyek elősegítik a munka és magánélet összeegyeztetését, a családi, magánéleti és munkahelyi kötelezettségek összehangolását. A pályázaton a Magyar Állami Operaház egymillió forint vissza nem térítendő támogatást nyert. A kapcsolódó, hosszabb távú programok elindítását megelőzően az intézmény egy különleges újdonsággal teszi hangsúlyossá a „Családbarát” szellemiséget. 2013-tól az Operaház kötelékébe tartozó újszülött babák érkeztét lobogóval jelzi az intézmény. A Magyar Állami Operaház tradícióinak része, hogy üzemházi bejárata és művészbejárója fölött gyászlobogó jelzi egy-egy dalszínházi munkatárs vagy művész halálhírét. Ezen túl az új élet érkezése előtt épp így, babazászlóval tiszteleg az Operaház. Útravaló a Promobox-szal 2013 januárjától a Magyar Állami Operaház minden magyar állampolgárságú újszülötthöz Útravaló címmel CD-t juttat el, amelyen a dalszínház neves művészei a hazai operairodalom gyöngyszemeit szólaltatják meg, a dalszínház minden magyar újszülöttnek el kívánja juttatni. A Magyar Állami Operaház a jövő nemzedékének kulturális - ezen belül zenei - nevelését kiemelt feladatának tekinti. Az Útravaló kiadványokat belföldön a PromoBox Kft segítségével kapják meg a kórházak. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium azzal támogatja a Magyar Operaház kezdeményezését, hogy az Útravaló CD-t határainkon túl születő magyar állampolgárságú újszülöttek részére segít eljuttatni. A KIM nyilatkozatában kiemelte: „Nagyon fontosnak tartják, hogy a Kárpát-medencében élő magyar honfitársaink megkaphassák az Operaház művészei által megszólaltatott remekművek részleteit, hiszen ezáltal is megerősítjük őket magyarságukban, reménykedve abban, hogy gyermekeiket is ebben a szellemben nevelik.”   Forrás: Magyar Állami Operaház, MTI, Színház.hu
2013.01.22. 15:25
Szinhaz.hu
A Honvéd Férfikar és az operaház
Kifogásolta a Honvéd Férfikar és annak vezetője Strausz Kálmán a Népszava 2012. december 20-i Várkonyi Tibor írást, amely a kórus és az Operaház, illetve a később megnyitásra tervezett Erkel Színház együttműködésére vonatkozott. Nem felelnek meg a valóságnak a Don Carlos, az Aida és a Hunyadi László előadásain közreműködő száztagú együttes honoráriumáról megjelent adatok, már csak azért sem, mert az Operaházzal a szerződés részleteiről jelenleg is folynak a tárgyalások.
2013.01.10. 06:37
Nepszava.hu
Aláírták az <strong>Erkel Színház</strong> kivitelezési szerződését
Aláírták az Erkel Színház kivitelezési szerződését
Kedden este aláírták a Magyar Állami Operaházban az Erkel Színház „játékra alkalmas állapotig történő felújítására” kiírt két fordulós közbeszerzési pályázaton nyertes Laki Épületszobrász Zrt.-vel a kivitelezési szerződést. A szerződés aláírását követően a munkálatok „haladéktalanul” megkezdődhetnek. Az építkezés első ütemének végén, 2013 márciusától 100 napon át már próbaüzem folyik az Erkel Színházban, amely időszak alatt az Operaház társulata 80 előadást teljesít az épületben. A Magyar Állami Operaház kezelésében lévő Erkel Színház csaknem egy év múlva 2013. november 7-én nyílik meg hivatalosan, Erkel Ferenc születésének 203. évfordulóján. E napot a Magyar Állami Operaház mint a Magyar Opera Napját kívánja megünnepelni. Az újranyitó színház Erkel Hunyadi László című művével indítja a jövő generáció bevezetését az opera világába. A Hunyadi-opera, a 2012/13-as évad első nagy sikerű bemutatója össztársadalmi eseménnyé vált: ezerkétszáz ülőhely telt meg az Andrássy úti kivetítő előtt, összességében egymillió ember látta a bemutató részleteit a televíziós- és online közvetítés által, tavasszal pedig ugyanennek a műnek ifjúsági változata kerül diákok tízezrei elé az Erkel Színházban. Reggel a SOTE I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján Ókovács Szilveszter, a dalszínház mb. főigazgatója a klinikán 2013-ban elsőként világra jött újszülöttnek, Üveges Anna Lénának, illetve édesanyjának átadta a Magyar Állami Operaház Útravaló 2013 című CD-jét, amelyen az Operaház neves művészei az operairodalom gyöngyszemeit szólaltatják meg. A kiadványt a dalszínház minden magyar állampolgárságú újszülöttnek el kívánja juttatni. Forrás: MTI
2013.01.02. 10:00
Szinhaz.hu
'A hang szeszélyes szerszám' - José Carreras visszatérne az Erkelbe
'A hang szeszélyes szerszám' - José Carreras visszatérne az Erkelbe
Csupa kellemes emléket őriz az Erkel Színházról és magyar énekes kollégáiról José Carreras, aki 2014-ben egy spanyol tárgyú crossover darabban visszatér az operaszínpadra, és még mielőtt végleg búcsút intene rajongóinak, szívesen visszatérne a megújuló Erkel Színházba is. Lapszemle a Fidelio interjújából. José Carreras az 1980-as évektől rendszeresen látogatott Magyarországra, többnyire az Erkel Színházban lépett fel, amit most éppen felújítanak. Arról, milyen emlékeket őriz így mesélt: “Jártam Magyarországon már az 1970-es években is. Többnyire valóban az Erkel Színházban léptem fel, de több szerepet énekeltem az Operaházban is - a Bohémélet Rodolfója, az Álarcosbál Ricciardója, a Don Carlos címszerepe, a Lammermoori Lucia Edgardója és a Tosca Cavaradossija bizonyosan közöttük volt. Ami az Erkel Színházat illeti, igazán lenyűgöző az akusztikája, de nemcsak az akusztika, a közönség is mindig fantasztikus volt: nem pusztán lelkesedésük, a hozzáértésük is páratlan. Egyszóval igazán élményszámba ment az Erkel Színházban fellépni” – idézte fel az énekes. “Kétségtelenül lehetett érezni a korabeli Magyarországon, hogy a keleti blokkban vagyunk, de a politikánál már akkor is sokkal jobban érdekeltek az emberek. A színházban vagy a hotelben megismert emberek mentalitására, sajátos magyar tulajdonságaira, kultúrájukra és persze a magyar zenei hagyományra igyekeztem odafigyelni. Nagyon érdekes volt megtapasztalni, hogy az ideálisnak korántsem nevezhető körülmények ellenére mindenki tudott rajongani dolgokért, és az emberek láthatóan szerettek volna tenni azért, hogy minél jobb legyen a helyzetük. Ez a lelkesedés mindig lenyűgözött, úgyhogy nagy örömmel jövök újra és újra Budapestre” – számolt be José Carreras, aki szerint Magyarországnak egyáltalán nincs oka szégyenkezni, hiszen óriási művészeket és zeneszerzőket adott a világnak. Az énekest arról is kérdezték, miként küzd meg nap, mint nap azért, hogy "jól szóljon" a torka. “A hang szeszélyes szerszám. Óvni kell, ugyanakkor igényli a rendszeres használatot. Van, amikor hangképzéssel kell foglalkozni, de van, amikor a hangszálak pihentetést kívánnak. Idővel az ember megtanulja, mire van a hangjának szüksége. Ezzel együtt elengedhetetlen a mindennapos "karbantartás" - akár csak negyedórányi gyakorlás - még akkor is, ha adott esetben hetekig nincs fellépésem. Ha másért nem, hát azért, hogy ne feledjem, énekes vagyok! ! Nem tagadom, sok hibám van, de az biztos, hogy fegyelmezett művész vagyok” – árulta el José Carreras, aki 2014-ig be van táblázva és egy opera előkészületein dolgozik Christian Kolonovits osztrák zeneszerzővel. A teljes interjút itt olvashatják. Forrás: Fidelio, Színház.hu
2013.01.02. 09:34
Szinhaz.hu
Aláírták az Erkel-szerződést, Ókovács operát adott egy bébinek
Kedden este aláírták a Magyar Állami Operaházban az Erkel Színház "játékra alkalmas állapotig történő felújítására" kiírt két fordulós közbeszerzési pályázaton nyertes Laki Épületszobrász Zrt.-vel a kivitelezési szerződést. Átadták az Opera ajándék CD-jét is 2013 első újszülöttjének. A lemezt minden magyar állampolgárságú újszülöttnek el akarjá juttatni.
2013.01.02. 08:10
Life-style.hu
Márciustól már próbaüzem az Erkelben
Márciustól már próbaüzem az Erkelben
A Magyar Állami Operaház kezelésében lévő Erkel Színház 2013. november 7-én nyílik meg hivatalosan.
2013.01.02. 06:32
Metropol.hu
Solymosi Tamás: "Meg kellett húzni a nadrágszíjat"
Solymosi Tamás: "Meg kellett húzni a nadrágszíjat"
Solymosi Tamás balettművész egy éve vette át a Magyar Nemzeti Balett vezetését. A direktorral ez alkalomból készített interjút a Magyar Nemzet. Lapszemle. A Magyar Nemzet cikkéből: "Az első hónapok alatt rengeteg problémával kellett szembesülnöm. 1984 óta egyáltalán nem volt felújítás a Magyar Nemzeti Balett által használt épületrészben. Renováltattuk az irodákat, a próbatermeket, a technikai parkot. A társulatnak most már saját gyógytornásza, sőt versenypszichológusa is van. A tánc is csúcssportágnak számít, az állandó stresszhelyzetből adódóan a művészek számos problémával küzdenek. Kell valaki, aki segít nekik ezekben" - számolt be Solymosi Tamás. Az igazgató elmondta, saját szponzora is lett a társulatnak, aki biztosítja a táncosoknak a próbaruhákat, cipőket. "Nehezítette a helyzetemet, hogy tavaly év végén kétmilliárdot vontak el az Operaháztól, ez teljesen átszabta az addigi terveinket. Csoportos elbocsátásokra volt szükség, mindezt úgy kellett végrehajtani, hogy a legkisebb sérülést szenvedje a balett-társulat, hiszen az utánpótlás ebben a szakmában borzasztóan nehéz" - fogalmazott Solymosi. Fotó: fidelio.hu "Igazgatóként a táncosok életéért felelek. Alapfogalmakat kellett tisztázni, egyértelmű szabályokat lefektetni, egy nemzeti rangú társulatnak megfelelő munkakörülményeket megteremteni. A táncosok munkaidejét újra kellett strukturálni, az eddigi bevett gyakorlattal ellentétben éves szerződéseket kötni a művészekkel. Mivel megszűnt a korkedvezményes nyugdíj, megoldást kellett találni a művészek támogatására, hiszen egy táncosnak húsz éve van mindössze a munkaerőpiacon. Sikerült kijárni a hivatalos szerveknél, hogy a Magyar Nemzet Balett művészei életjáradékot kaphassanak. De emellett elengedhetetlennek tartom, hogy a táncosoknak legyen jövőképe, épp ezért rendkívül fontos az átképzés támogatása, amelyet szintén sikerült kidolgoznunk egy biztosítótársaság segítségével" - mesélte Solymosi Tamás. A Magyar Nemzeti Balett idei évadáról a direktor így szólt: "Amikor átvettem a balett irányítását, még egyáltalán nem állt össze. November elején mutattuk be a John Crano által koreografált Anyegint, nagy sikerrel. Tíz évvel ezelőtt ugyan műsoron volt, de most új látványvilággal állítottuk színpadra. Jövő tavasszal lesz egy modern balettestünk, amelyben helyet kapott Jiri Kylián Petite Mort és Hat tánc című etűdje, valamint Wayne Eagling Duettje. Számomra fontos, hogy a repertoáron lévő darabjaink is a lehető legjobbak legyenek: így jövő áprilisban a Seregi emlékhónap apropóján a Rómeó és Júliát új, felújított díszletekkel és jelmezekkel fogjuk már játszani. Ugyan most meg kellett húzni a nadrágszíjat, de a jövő évadban már négy nagy premierje lesz a társulatnak. Erre évek óta nem volt példa. Kettőnek az újonnan megnyíló Erkel Színház ad majd otthont. És Kenneth MacMillan Manonja, ami az anyagi megszorítások miatt tavaly elmaradt, jövőre már biztosan színpadra kerül."
2012.12.23. 09:13
Szinhaz.hu
Lemondott Rockenbauer Zoltán - az MTVA kulturális főszerkesztője
Lemondott Rockenbauer Zoltán - az MTVA kulturális főszerkesztője
Lemondott posztjáról Rockenbauer Zoltán, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) kulturális főszerkesztője. Az MTVA vezetése sajnálattal vette tudomásul a vezető lemondását - közölte az intézmény sajtóirodája csütörtökön az MTI-vel. Az MTVA a közlemény útján is köszönetet mondott Rockenbauer Zoltánnak azért a munkáért, amelynek segítségével a közmédia kulturális kínálata az elmúlt két esztendőben megújult és amelynek eredményeként a rádiós és televíziós kulturális tartalom tekintetében a közmédia piacvezetővé vált. "Az MTVA Kulturális Főszerkesztősége korábban is érintett volt a csoportos létszámleépítésekben, ám ahogy ezt a 2011/2012-es év is bizonyítja, minőségi romlásról a leépítések után sem lehet beszélni. Az MTVA a 2012-es évben ugyanúgy folytatta progresszív kulturális misszióját, ahogy megalakulása óta" - olvasható a közleményben. Ennek megfelelően a közmédia idén is több tartalmi és stratégiai megállapodást is kötött hazai és határon túli kulturális szervezetekkel, ami a kulturális műsorgyártást szolgálja. Ilyen volt a Thália Színházzal kötött együttműködési megállapodás vagy a Kós Károly Kollégium megalapítása. "Az MTVA törekszik arra, hogy kulturális tevékenysége, tematikus napjai összehangoltan, lehetőleg a közmédia legtöbb televízió- és rádiócsatornáján, valamint print felületein is jelen legyenek. Ennek megfelelően kiemelt szerepet kapott az Ottlik-évforduló, a nemzeti összetartozás napja, a magyar dráma napja alkalmából vagy a kommunizmus áldozatainak emléknapján sugárzott műsorok, a Terror Háza Múzeummal közös 1956-os fotókiállítás, a Duna World Rádió elindítása, vagy az Erkel Színház felújítása miatt tett erőfeszítések" - írta az MTVA sajtóirodája. A közlemény kitér arra is, hogy a Kulturális Főszerkesztőség tevékenysége nyomán olyan új tartalmak kerültek képernyőre, mint például a közmédiában megjelent operabemutató, a MÜPA-koncertek, a Kortárs című kulturális magazin, a Kultikon vagy a most is zajló Fölszállott a páva című népi kultúrát sikeresen bemutató tehetségkutató. "Fontos továbbá a kulturális horizont XXI. századi, haladó, szélesebb körben vett értelmezése is. A közmédia nagy hangsúlyt fektet a fiatalokat is megcélzó zene- és sportkultúrára is" - tartalmazza az összegzés, amely példaként említi, hogy a Petőfi Rádió és Horváth Gergely műsorvezető VOLTfólió díjat kapott idén és az olimpia alatt az Abszolút London kulturális olimpia a közmédiában hasonló visszhangra talált. "De lehetne említeni az M1 és Duna hétről hétre jelentkező kultfilmes kínálatát is vagy éppen az M2 gyerekcsatornává alakulását december 22-étől". Az új főszerkesztőt a későbbiekben nevezik ki.
2012.12.13. 14:41
Szinhaz.hu
'A székelyek kolbásza sem piros' - Józsa Mihály válasza Karsai Györgynek
'A székelyek kolbásza sem piros' - Józsa Mihály válasza Karsai Györgynek
Válaszfélét olvashatnak Karsai Györgynek Józsa Mihály, színész, a Magyar Teátrum szerkesztőjének tollából. Az előzményekről: Kiss József: Vitaindító tanulmány a pesti színházakról Karsai György válasza Kiss Józsefnek Józsa Mihály válasza: Tisztelt Professzor úr! Először is elnézését kérem, hogy kéretlenül, kérdezetlenül reagálok az Ön Kiss Józsefnek címzett írására, az alcímben ezért sem írtam azt, hogy válasz, csak válaszféle. No, meg azért sem, mert nem tartom szerencsésnek, ha a szerkesztőség, jelen esetben a lapszerkesztő belefolyik a lap hasábjain zajló vitába. Ha ugyan ez egyáltalán vita. „…ha ugyan ez egyáltalán vers.” – Ló Szerafin (Lázár Ervin: Dömdö-dömdö-dömdödöm, kötetcím: A Négyszögletű Kerek Erdő; A kiadói adatoknak nem néztem utána, mert fejből idéztem). A továbbiakban én Lázár Ervint – Isten nyugtassa! – békén hagynám, mert szerintem ő se örülne neki, hogy ebben a szövegkörnyezetben idézgetjük, egyébként csodálatos, filozofikus értelmű meséjét. Márpedig ez eddig nem vita. Legalábbis az Ön terjedelmes írásának nagy része semmiképpen sem tekinthető vitacikknek, vagy válasznak, hiszen nem cáfolja Kiss József állításainak többségét, még vitába se száll velük, kivéve talán a vidéken játszó színészek felsorolását, illetve azt a félreértését, amikor Kiss Józsefet (egy vidéki színház művészeti vezetőjét) vidékellenességgel bélyegzi meg, később pedig feljelentésírással vádolja meg. Az Ön írása leginkább dolgozatjavítás, amiben elmagyarázza a nebulónak, hogy amit írt, az miért nem tanulmány. A cím-kérdésben igazat kell adnom Tanár úrnak, és be kell vallanom, megfordult a fejemben, hogy Kiss József cikkének alcímét „vitaindító tanulmány”-ról „vitaindító gondolatok”-ra javítom ki, aztán nem tettem. Ha kijavítottam volna, akkor Professzor úrnak nem kellett volna megírnia dolgozatjavítása nagy részét, és koncentrálhatott volna a vitára: a válaszokra, a cáfolatokra, az ellenérvekre. Így azonban úgy tűnik, igazi célja – amiről az elején írt – az „árkok betemetése” volt, de lehetőleg úgy, hogy az árokban Kiss József is legyen benne. E kis kitérő után visszatérek indító gondolatomhoz, hogy miért is nem válasz ez, csak válaszféle. Azt sem tartom ugyanis helyesnek, ha egy újságíró, vagy újság a saját problémáival traktálja az olvasóit. Telefonon meg is egyeztem Önnel, hogy az eredeti cikk terjedelmének közel kétszeresére rúgó reagálását teljes terjedelmében közzétesszük internetes oldalunkon, de a nyomtatott újságban csak egy akkora részét közöljük le, amit még elbír a papír. Abban is megegyeztünk, hogy elsősorban a lapunkat minősítő részt hagyjuk ki, hogy ne kelljen rá válaszolnom. Ön azonban ezek után egy kissé barátságtalan gesztussal a teljes cikket megjelentette a szinhaz.hu-n, ahol én nem szeretnék rá reagálni. Sokáig hadakoztam hát magammal, hogy írjak-e, vagy sem, aztán úgy döntöttem, mégse hagyhatom szó nélkül Tisztelt tanár úr lapunkat érintő „dicsérő” szavait: „A Magyar Teátrum eddigi évfolyamai alapján nem volt színházi szakfolyóiratnak tekinthető: most azonban, a sok bemutató-promotáló, hírdetésszerű írás, alkotó-interjú és alkotó-ünneplés után, a 2012. szeptemberi számban publikált Kiss József-vitaindító tanulmány arra utal, hogy talán már a közeljövőben új folyóirattal bővül a hazai színházi szakfolyóiratok listája.” Köszönjük, hogy Tanár úr listázni, kategorizálni akarja a Magyar Teátrumot, hogy el akarja helyezni a magyar sajtópiacon, ahol a lap eddigi három éve alatt elég jól elhelyezkedett, miközben újságok jöttek-mentek. Köszönetem mellett hadd kérdőjelezzem meg Tanár úr dicséretbe csomagolt, kirekesztő minősítését. A látszatát is el akarom kerülni viszont annak, hogy én akarnám megmondani mi a színházi szakfolyóirat, ezért inkább csak néhány kérdést teszek föl. Miért nem színházi szakfolyóirat Ön szerint az a lap, amely a színházi szakma (főleg vidéki) képviselőiről: színészekről, rendezőkről, tervezőkről, koreográfusokról, sőt – szinte egyedülálló módon – színházi háttérmunkásokról szól? Miért nem színházi szakfolyóirat az a lap, amely nem csak a színházi szakemberekről szól, hanem részben nekik is, és havonta értesülhetnek belőle az ország másik végében alkotó pályatársaik, egykori iskolatársaik, kollégáik munkájáról, sikereiről? Miért nem színházi szakfolyóirat az a lap, amelyben neves színészek, rendezők nyilatkoznak, írnak a szerepformálás útjairól, rendezői, színészvezetési elképzeléseikről, vagy épen családi életük publikus pillanatait osztják meg a színházba járó olvasókkal? (Néhány név, a teljesség igénye nélkül: Valló Péter, Kerényi Imre, Szász János, Mikó István, Gáspár Sándor, Gemza Péter, Csíkos Sándor, Dunai Tamás, Vidnyánszky Attila, Csiszár Imre, Forgács Péter, Eperjes Károly, Szirtes Tamás, Huszti Péter, Szinetár Miklós, Gyarmathy Ágnes, Erkel László (Kenntaur), Nagy Viktor, Koncz Gábor, Keselyák Gergely, Zalán Tibor, Bereményi Géza, Kéri Kitty, Trill Zsolt, Bánsági Ildikó.) Miért nem színházi szakfolyóirat az a lap, amelyet – részben az újságírásban is jártas – színházi (szak-)emberek, és színházban dolgozó írók, dramaturgok, újságírók írnak, szerkesztenek? Miért nem színházi szakfolyóirat az a lap, amelyben szinte kizárólag színházi, vagy színházi munkához kapcsolódó cégektől szerepelnek hirdetések? Miért nem színházi szakfolyóirat az a lap, amelyben még az Ön által „hirdetésszerű” (helyesen így, rövid i-vel) írásoknak nevezett bemutató-ajánlók is (én a promotáló szót nem szeretem, pláne nem egy magyar szóval összekötőjelezve, akkor legyen inkább premier-promotáló, az legalább alliterál) olvasmányos formában jelennek meg, nem szórólapszerű, direkt hirdetésekként? Miért nem színházi szakfolyóirat az a lap, amelyet a színházba járók olvasnak (nem is kevesen), és amelyet többségükben szeretnek is, mert idegen szavakkal teletűzdelt tudományos értekezések helyett olvasható cikkeket találnak benne kedvenc színészeikről? Miért nem színházi szakfolyóirat az a lap, amely megszólaltatja, sőt néha ünnepli is a színházi alkotókat? Ki ünnepelje őket, ha nem egy színházszakmai és érdekvédelmi szervezet által alapított újság? Tisztelt Tanár úr! Önnel ellentétben a Magyar Teátrum című színházi magazin többünk véleménye szerint színházi szakfolyóirat, mert szerintünk így is lehet színházi szakfolyóiratot csinálni. Másként is lehet, de így is. És most jutottunk el a székelyek kolbászához, ami nem piros. A székelyek ugyanis nem tesznek pirospaprikát a kolbászba, mi anyaországiak teszünk, mégse illene a székelyeket azzal az intoleráns, kirekesztő mondattal megsérteni, hogy „Amit ti csináltok az nem kolbász.” Joggal nyílna ki a bicska a zsebben. Józsa Mihály Forrás és tartalmi partner: Magyar Teátrum
2012.12.09. 11:21
Szinhaz.hu
Szűk körben ünnepelték az Erkel Színház megnyitásának 101. évfordulóját
A Magyar Állami Operaház gyermekkaraként ismert Erkel Ferenc Általános Iskola kórusa részvételével emlékeztek meg az egykori Városi Színház, ma Erkel Színház megnyitásáról annak 101. évfordulója alkalmából pénteken.
2012.12.07. 16:35
Nol.hu
Szűk körben ünnepelték az Erkel Színház megnyitásának 101. évfordulóját
A Magyar Állami Operaház gyermekkaraként ismert Erkel Ferenc Általános Iskola kórusa részvételével emlékeztek meg az egykori Városi Színház, ma Erkel Színház megnyitásáról annak 101. évfordulója alkalmából pénteken.
2012.12.07. 14:24
Nol.hu
Szűk körben ünnepelték az <strong>Erkel Színház</strong> megnyitásának 101. évfordulóját
Szűk körben ünnepelték az Erkel Színház megnyitásának 101. évfordulóját
A Magyar Állami Operaház gyermekkaraként ismert Erkel Ferenc Általános Iskola kórusa részvételével emlékeztek meg az egykori Városi Színház, ma Erkel Színház megnyitásáról annak 101. évfordulója alkalmából pénteken. A családias rendezvényen bejelentették a Hunyadi László című Erkel-opera CD-változatának megjelenését. A dalszínház jelenlegi vezetése a megújuló Erkel Színházat olyan közösségi térré kívánja tenni, amely a kultúrán keresztül tömegeket vezet vissza a hagyományos értékekhez, egyben lehetőséget teremt arra, hogy az emberi kapcsolatok is előtérbe kerüljenek benne - áll az MTI-hez eljuttatott közleményükben. Az Erkel Színház diákok ezreit kívánja ellátni zenei útravalóval. "A kormányzat támogatását is elnyerte az a célkitűzés, amely szerint a jövőben minden középiskolás úgy fejezze be tanulmányait, hogy járt az Erkel Színházban, és látott operaelőadást" - emelte ki a közlemény szerint Ókovács Szilveszter megbízott főigazgató. Az újranyitó teátrum Erkel Hunyadi László című művével indítja a jövő generáció bevezetését az opera világába. Előadásként és hanganyagként is központi szerepet játszik a mű, mivel a színház fennállásának 101. évfordulójára időzítették a Hunyadi László CD-megjelenését és kereskedelmi forgalomba kerülését. A Magyar Állami Operaház szólistái, Miklósa Erika, Fekete Attila, Pataki Potyók Dániel, Bretz Gábor és Fodor Beatrix közreműködésével, Héja Domonkos vezényletével augusztus végén rögzített zenei anyag az OperaTrezor-sorozat első hanghordozója. Erkel Színház, Erkel-lemez, Erkel-mű a műsoron - ez tanúsítja, hogy a 2011-ben beiktatott operaházi vezetőség ígérete, az Erkel-kultusz felélesztéséről valóra válik - írják. Ókovács Szilveszter az Erkel Színház leendő közönsége számára hangsúlyozta: "A generációk között kultúrafogyasztóként és támogatókként nem lehet távolság, együtt kell megtartani és növelni a műfaj népszerűségét." Forrás: MTI
2012.12.07. 13:04
Szinhaz.hu
Operabeavató előadássorozat kezdődött Veszprémben
Operabeavató előadássorozat kezdődött Veszprémben
Operabeavató előadássorozatot indított Veszprémi Petőfi Színház ingyenesen a város középiskolásainak a tanórák keretében ma. A 22 előadásból és hat részből álló programot Oberfrank Péter Liszt Ferenc-díjas karmester, zongoraművész vezeti. Az első órának a Közgazdasági Szakközépiskola adott otthont. A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. támogatásával megvalósuló sorozat keretében hét veszprémi középiskola (Közgazdasági SZKI, Medgyaszay István SZIGK, Lovassy László Gimnázium, Padányi Bíró Márton Római Katolikus Gyakorlóiskola, Táncsics Mihály SZKI, Vetési Albert Gimnázium, Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola) vesz részt a programban. Fő cél, hogy a fiatalok megismerkedjenek az operairodalommal, a kiemelkedő zeneszerzőkkel, műveikkel és megszeressék a műfajt. - Fontos az, hogy az opera műfaj meghonosodjon a színházban és a városban. Ennek az első lépése volt nálunk a Pomádé király új ruhája című gyermekopera nagy sikerű bemutatója tavaly februárban és mellette a Veszprémi Operabarátok Körének a megalakulása. Most ezzel a kezdeményezésünkkel a fiatalokhoz szeretnénk közelebb hozni a műfajt, ismerjék és szeressék meg az operát. Nagyon örülünk, hogy ehhez a kultúra iránt elkötelezett támogató bizalmát sikerült elnyernünk, így nekik köszönhetően minden iskola ingyen kaphatja meg az előadássorozatot - többek között erről beszélt Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója az első bemutató óra előtt tartott sajtótájékoztatón. Fotó: Kovács Noémi Oberfrank Péter, a program vezetője elmondta: az Operabeavató előadássorozat hat részből áll, ennek keretében operatörténeti áttekintést nyújtanak a diákoknak a barokk kortól napjainkig. Szó lesz majd Mozart és Verdi híres operáiról, Erkel Ferencről és a Bánk Bánról, a századforduló jelentős magyar operáiról, így Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára és Kodály Zoltán: Háry János című műveiről, de beszél majd a szöveg és dallam kapcsolatáról. A 45 és 60 perc közötti órákon operaénekesek közreműködésével igyekeznek a fiatalok érdeklődését, figyelmét felkelteni a műfaj iránt. A Közgazdasági Szakközépiskolában a Magyar Állami Operaház magánénekesei közül Puja Andrea, Gábor Géza és Rezsnyák Róbert vett részt az előadáson, a későbbiekben, szintén az operaházi csapatból, Káldi Kiss András és Sáfár Orsolya is csatlakozik a programhoz, csakúgy mint Szélpál Szilveszter, a Szegedi Nemzeti Színház vendégművésze.
2012.11.23. 09:02
Szinhaz.hu
Az Erkelt a Laki újítja fel
Az Erkelt a Laki újítja fel
Erkel Ferenc születésének 202. évfordulóján jelentette be – a Facebookon megjelent közleményében – az Operaház, hogy a kezelésében lévő Erkel Színház felújítására kiírt közbeszerzési pályázatot a Laki Épületszobrász Zrt. nyerte. A megnyitó egy év múlva – ugyanezen a napon – várható.
2012.11.08. 14:20
Nol.hu
Az Erkelt a Laki újítja fel
Az Erkelt a Laki újítja fel
Erkel Ferenc születésének 202. évfordulóján jelentette be – a Facebookon is megjelent közleményében – az Operaház, hogy a kezelésében lévő Erkel Színház felújítására kiírt közbeszerzési pályázatot a Laki Épületszobrász Zrt. nyerte. A megnyitó egy év múlva – ugyanezen a napon – várható.
2012.11.08. 09:53
Nol.hu
Egy év múlva nyílik az Erkel
Egy év múlva nyílik az Erkel
A Laki Épületszobrász Zrt. nyerte a Magyar Állami Operaház (MÁO) kezelésében lévő Erkel Színház "játékra alkalmas állapotig történő felújításának" kivitelezésére kiírt közbeszerzési pályázatot - tájékoztatta szerdán az operaház az MTI-t. A szerződéskötésre várhatóan közvetlenül a törvény szabta tíznapos moratórium lejárta után, november 17-én kerül sor. Az építkezés első ütemének végén, 2013 márciusától 100 napon át már próbaüzem folyik majd az Erkel Színházban, amely időszak alatt az operaház társulata 80 előadást teljesít a II. János Pál pápa téri épületben - közölte az igazgatóság nevében Várkonyi Judit sajtófőnök az MTI-vel. Az Erkel Színház egy év múlva, 2013. november 7-én nyílik meg hivatalosan. "Ezt napot mint a Magyar Opera Napját kívánjuk beiktatni és megünnepelni" - olvasható a közleményben. A beruházást a kormány 2013 márciusában a kiemeltek közé sorolta. Az Erkel Színház 2007-es bezárásáig a főváros legnagyobb befogadóképességű színháza volt csaknem kétezer ülőhellyel. A Komor Marcell, Márkus Géza és Jakab Dezső által tervezett, szecessziós stílusú épület 1911. december 8-án nyílt meg. A Népopera, majd Városi Színház néven játszó teátrum előbb magánszínház volt. A házhoz fűződik a Wagner-életmű bemutatása és az 1914. január 1-jei Parsifal előadás. Wagner rendelkezése értelmében addig csak Bayreuthban hangozhatott el a mű, a Zöld Dombon kívül először a Népoperában szólalt meg. A Városi Színház (1917-től) műsorrendje vegyes és változó volt, 1940 és 1945 között befogadó intézményként funkcionált. 1951-ben került operaházi irányítás alá, 1953-tól nevezik hivatalosan Erkel Színháznak. Forrás: MTI
2012.11.08. 08:31
Szinhaz.hu
Megvan, ki újítja fel az Erkel Színházat
A Laki Épületszobrász Zrt. nyerte a Magyar Állami Operaház (MÁO) kezelésében lévő Erkel Színház "játékra alkalmas állapotig történő felújításának" kivitelezésére kiírt közbeszerzési pályázatot - tájékoztatott szerdán az operaház.
2012.11.07. 22:45
Hvg.hu
Az én Mandarinom - Interjú Kerényi Miklós Dáviddal
Az én Mandarinom - Interjú Kerényi Miklós Dáviddal
Beszélgetést olvashatnak Kerényi Miklós Dávid koreográfussal, aki szeptember végén Tiranában állította színpadra Bartók balettjét. Ennek kapcsán mesélt külföldi tapasztalatairól és arról milyen a színházi élet a távoli Albániában. Hogyan kerül egy fiatal magyar koreográfus Albániába? Ha jól tudom, Huszár János nagykövet úré volt az alapötlet, hogy a két európai nemzet között hidat emeljen a kulturális kapcsolatok áltál. Több magyar vonatkozású rendezvényt tartottak szeptember végén az albán fővárosban, például utcát neveztek el Hunyadi Jánosról, akit kint nemzeti hősként tisztelnek, mint Szkander bég egyetlen szövetségesét. A tiranai színház igazgatója, Zhani Ciko úr egy magyar műsorral szerette volna megkoronázni az eseményeket. Választása Erkel Hunyadi Lászlójának részleteire és Bartók pantomimjére, A csodálatos mandarinra esett. Solymosi Tamás balett-igazgató engem kért fel, hogy képviseljem hazánkat a tiranai Magyar Napokon. Az albánok azt kérték, hogy a saját táncosaikra, az együttesük képességének megfelelő új táncjátékot alkossak. Úgy érzem, kevés színházra éhes és a leglehetetlenebb szituációkat is vállalni képes táncművész mozog mostanában az Operaház tájékán. Először megijedtem a kihívástól, hiszen én is, mint a magyar balettosok zöme, számtalan Mandarin verzióval találkoztam a pályám során. Amikor 2000-ben bekerültem az Operaházba, Harangozó Gyula klasszikus koreográfiájában táncoltam A fiatal diákot, majd néhány éve Lőcsei Jenő új koreográfiájában az egyik Csavargót. Amikor elkezdtem a felkészülést, az összes hozzáférhető változatot megnéztem. Talán kevesen tudják, de Bartók remekműve az egyik legnépszerűbb 20. századi táncalkotás, több mint háromszáz koreográfia készült rá az elmúlt 85 évben, szerte a világon. Milyen érzés volt, amikor először lépett be a Tiranai Operába? Sok helyen jártam már a világban, de az első pillanatban bevallom, megrémültem. A balettegyüttes egy narancssárgára festett falú teremben várt, melynek koszos-kék linóleuma helyenként életveszélyesen feljött már. Reméltem, hogy ez csak az egyik próbaterem és valahol vár egy másik, de erről szó sem volt. A kinti táncosokat azonban egy másodpercre sem zavarták ezek a dolgok. Régóta élnek így, elfogadják és ebben a környezetben próbálják kihozni magukból a maximumot. Gyorsan megtanultam, hogy itt nem a körülményeket kell figyelni, hanem a hozzáállást. Márpedig nagyon koncentráltan kellett dolgoznunk, ugyanis rettentően kevés időt, mindössze három hetet kaptunk az első próbától a premierig. Mást nem tehettem, előre kitaláltam mindent a nyáron. Asszisztenseim segítségével elkészítettük a teljes lépésanyagot, melyet aztán betanítottam Tiranában. Táncos vagyok, tudom, mit vár egy balettos a koreográfustól, így nem voltak üresjáratok a próbákon. Hogyan sikerült a produkció? Az első nehézséget az okozta, hogy ők az albánon kívül nagyon kevés nyelvet beszélnek. Ugyan próbáltam mindenre előre felkészülni, de bőven voltak olyan események, amire nem lehetett. A problémáimra háromféle választ kaphattam: „Nincs pénz”, „Nem megoldható” és ami a legkegyetlenebb, amikor még válasz sincs, csak az értetlen tekintetek. A jelmezeket a pesti Operaháztól kaptuk kölcsön, a díszleteket pénz híján a tiranai színház raktárából állítottuk össze. Szokatlan volt az a balkáni mentalitás, miszerint mindenre ráérünk, majd minden meglesz. Végül nekik lett igazuk, összeálltak a dolgok, igaz, voltak olyan díszletelemek, amelyek a premier reggelére készültek el. Szerencsére volt kint egy színpadmester, aki ugyan csak albánul beszélt, de örömmel meghallgatott minden kérést, kicsit csóválta a fejét, majd másnapra megvalósította a kért dolgokat. Milyen Kerényi Miklós Dávid Csodálatos mandarinja a 21. század elején? Igyekeztem az előadást olyanná formálni, amilyen a körülöttünk lévő világ. A darab története rettentő izgalmas és sablonoktól mentes. Hiába íródott az 1920-as években, Lengyel Menyhért librettója és Bartók Béla zenéje precíz, tökéletesen érthető és kerek egész ma is. A világunkban adottak a körülmények. Ha esetleg szeretnénk is kitörni belőlük, sokszor, akárhogy próbálkozunk, egyedül képtelenek vagyunk erre. A Mandarinban adott egy Lány, akit három férfi prostitúcióra kényszerít. A Lány már beletörődött a sorsába, ha egyszer voltak is vágyai, ma már világossá vált számára, hogy engedelmességből áll az élete. Retteg az új helyzetektől, a váratlan dolgoktól és az idegenektől. Az Idegen Bartók eredeti művében egy kínai nemes személyében jelenik meg. Számomra a legrémisztőbb a mai világban, hogy ezek a különleges emberek már nem „idegenek”, nem különböznek tőlünk, hanem olyanok, mint mi, csak ők képesek a kitörésre. Az én Mandarinom azért jött, hogy felszabadítsa a Lányt. A tömegek és a falak ereje akkora, hogy ugyan az élete árán, de utat tud mutatni a Lánynak, aki immáron önállóan dönthet a saját jövőjéről. Milyen az albán színházi élet? Tiranában, az 1950-es években szovjet segítséggel épült nagy Operaházon kívül két teljesen egyforma színház áll egymás mellett, a Nemzeti és a Víg. Kint tartózkodásom egy hónapja alatt mindhárom zárva volt, így semmit sem sikerült látnom. Az egyetlen előadás, amivel találkozhattam, a sajátunk volt. Háromszor ment le az est, végig teltházzal. Meglepő módon Erkel romantikus dallamai egyáltalán nem fogták meg az albán közönséget. Nagyon aggódtam, hogy mit fognak ezután szólni a Mandarinhoz, hiszen Bartók zenéje teljesen ismeretlen odakint. Sok volt a fiatal néző és az elején végig kommentálták a látottakat. Aztán a Mandarin bejövetelétől teljes lett a csend. Az előadás végén pedig felállva tapsoltak és bravóztak. A hiányos színházi élettel szemben meglepően sok tv csatornájuk van, ahol a kultúra is hangsúlyos szerepet kap. Az előadás előtti héten minden nap több stáb forgatott bele a próbákba és készített riportokat Kollár Imre karmester úrral és velem. Visszanézve ezeket kiderült, hogy nemcsak párperces ajánlók készültek, hanem komoly, negyedórás ismertetők is. A bemutató előadást, melyen megjelent az albán miniszterelnök és Tirana főpolgármestere, az állami tv öt kamerával rögzítette. Kicsit olyan a kinti média, mint egy időutazás. Albániába még nem tört be a bulvár felszínes világa, a sztárok, a hatvanas-hetvenes évek Magyarországához hasonlóan, a művészek. A balettegyüttes tagjai állandó közreműködői a tv-műsoroknak, a mai pesti musical-világhoz hasonlóan felismerik őket az utcán, autógrammot kérnek tőlük, fotózzák őket. Olyan is előfordult, hogy jöttünkre egy teli étteremben egyszerűn felállítottak egy asztaltársaságot, hogy a legjobb helyen ülhessünk. A Mandarin két főszereplője Enada Hoxha és Gerd Vaso azonban nemcsak sztár, hanem nagyszerű művész is. Váratlanul ért, hogy ekkora táncosokat találtam Tiranában, akiknek hozzám hasonlóan a színház a legfontosabb dolog az életükben. Amikor befejeztük a balett teremben a munkát, a házaspár hazament, elmondásuk alapján a nagyszobájukban széttolták a bútorokat, és ott folytatták a munkát. Meghatóan szép volt a próbafolyamat, a darab megszületése és az a barátság, ami kialakult, úgy, hogy nem értettük egymás nyelvét. Minden magyar koreográfusnak csak kívánni tudom, hogy életükben legalább egyszer részük lehessen hasonló művészi és emberi találkozásban. Sokan csak legendákból ismerjük Albániát. Milyen ország ma? A magyar többséghez hasonlóan én sem tudtam semmit az országról. Nekem egyetlen emlékem az Elrabolva című Liam Neeson-film, melyben a főszereplő kislányt és barátnőjét albánok rabolják el és kényszerítik prostitúcióra. Hasonló esettel Tiranában nem találkoztam. Az emberek az utcán nagyon barátságosak, mindenki mosolyog, rengeteg a jól öltözött fiatal. Éjjel is biztonságosan sétál az ember, félelemre semmi ok, nyugodtan nézhetünk bele bárki szemébe. Szinte lehetetlen megállapítani, milyen napszak van, éjjel-nappal hatalmas bulira éhes tömeg korzózik az utcákon. Érezhetően nem nehezedig rájuk a múlt. Tiranában történelmi városrészeknek semmi nyoma, sok az Enver Hoxha idejéből származó panelépület, melyeket próbálnak felújítani. Noha nyilván nagyon mélyről indultak, látszólag sok pénz áramlik be az országba. Elképesztő autóparkjuk van, minden második kocsi Mercedes, a vezetési stílusuk életveszélyes. Különös találkozása a nyugatnak és a keletnek. A turisták most kezdik el felfedezni ezt a kétarcú várost. Vasútvonala csak néhány kilométer, autópályája is leginkább a régi balatoni autópályánkra emlékeztet. Izgalmas lenne néhány év múlva visszatérni, megnézni, például hogy kiépítették-e már Európa egyik legszebb tengerpartját. Aki szereti a kalandokat és a váratlan helyzeteket, mindenképpen ajánlom, hogy látogasson el Albániába. Készítette: Karczag Márton Színház.hu
2012.11.06. 06:00
Szinhaz.hu
Tízszeresére nőtt az állami támogatás az Operában
Tízszeresére nőtt az állami támogatás az Operában
A Népszabadság átnézte az Operaház és igazgatóinak elmúlt 22 évét. Időközben tízszeresére nőtt az állami támogatás és ötszázzal csökkent a létszám – állapította meg a lap. Jelentősen emelkedhet jövőre a Magyar Állami Operaház költségvetése - derült ki a dalszínház szeptemberi társulati ülésén. L. Simon László kulturális államtitkár bejelentette, ha megszavazza a parlament a költségvetést, 8,3 milliárd forintból gazdálkodhatnak. A lap utánaszámolt az Operaháztól kapott adatok alapján, és úgy tűnik, nem is olyan sokkal gyarapodik ez a támogatás. Ha megnyílik a felújított Erkel Színház, akkor két helyszínt és repertoárt kell működtetniük, és a 8,3 milliárdban benne van a rekonstrukcióra szánt 1,7 milliárd is. Az elmúlt huszonkét évben több mint tízszeresére nőtt a dalszínház állami pénze. Kezdték 1990-ben 446,458 millió forinttal, az idén pedig a rendelkezésre álló támogatási előirányzat 5,36 milliárd volt. Ez nagyjából fedi is az elmúlt 22 év infl ációmértékét. Azt ugyancsak érdekes megfigyelni, hogyan változott az intézmény közalkalmazottainak száma. Míg 1990- ben 1169-en várhatták havonta innen a fizetésüket, mostanra 668-ra morzsolódott le ez a szám, bár többeknek rendszeres munkát jelent a szerződéses munkaviszony is. (…) Az idén 5,6 milliárddal tervezték a költségvetési támogatást, és egy jelentős létszámleépítésre is sor került, amely szintén nem volt botránymentes. Megszüntették - többek között - az összes magánénekes közalkalmazotti státuszát, így összesen 217-en váltak meg tagságuktól. A létszámleépítés fedezetére a tavalyi pénzmaradványt vehették át: 856,5 milliót. (Ez nem minősül költségvetési támogatásnak.) A zárolás az Operát sem kerülte el: ez 1,721 milliárd forintnyit jelentett. De rendkívüli és többféle egyszeri többlettámogatásnak köszönhetően nem lehetetlenült el a működés (az ügyviteli rendszer működtetésére és fejlesztésére 3,3 millió forintot kaptak, a pénzügyi információs rendszer üzemeltetésére is 900 ezret, a foglalkoztatottak 2012. évi bérkompenzációjára 56,4 milliót). A rendkívüli kormányzati intézkedések keretéből 1,4 milliárdot fordítottak a dalszínházra, amelynek javát, 840 milliót dologi kiadásra költhetik. A teljes cikket itt olvashatja.
2012.11.01. 09:09
Szinhaz.hu
Egy jelentős koreográfia - Anyegin az Operában
Egy jelentős koreográfia - Anyegin az Operában
A 20. század második felének egyik legjelentősebb táncalkotója, John Cranko Anyegin című balettjét mutatja be szombaton a Magyar Állami Operaházban a Magyar Nemzeti Balett. A történet Puskiné, a zene Csajkovszkijé, de az orosz zeneszerző azonos című operájából egyetlen taktus sem szerepel benne. "Főként az Évszakok című zongoraciklus dallamai és a Francesca da Rimini, illetve A cárnő cipellőcskéje című operák részletei hallhatók a balettben Kurt-Heinz Stolze nagyszerű, Csajkovszkijhoz méltó hangszerelésében" - mondta el Héja Domonkos, az operaház megbízott főzeneigazgatója a premiert beharangozó keddi sajtótájékoztatón. Hozzátette: úgy véli, egy főzeneigazgatónak évadonként legalább egy alkalommal balettet is kell dirigálnia, hogy visszanyerje "alázatosságát, kompromisszumkészségét", hiszen egy kész koreográfia alatt a zenében nem vehet olyan tempókat, amilyeneket ő szeretne, alkalmazkodnia kell a táncosokhoz. Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balett megbízott igazgatója, aki 2002-ben a mű címszerepét táncolta, úgy vélte, John Cranko zseniális dramaturgiai érzékkel választotta ki a verses regény részleteit, épp annyit, hogy a három felvonás során a történet íve teljes legyen, de ne váljon a darab túl hosszadalmassá. "A jogtulajdonosok tavaly eljöttek, megnézték a társulatot, hogy elég felkészült-e, nemcsak technikailag, hanem előadói képességben is. A mű kiemelkedő kifejezési erőt is követel. Alkalmasnak találtak bennünket, számomra öröm, hogy a "derékhad" mellett a fiatal táncosaink fokozatosan belenőhetnek a szebbnél szebb szerepekbe" - emelte ki. Az Anyegin Cranko koreográfiájával a jelenkor balettirodalmának egyik legfontosabb alkotása, a világon szinte mindenütt repertoáron van - mutatott rá Solymosi Tamás, akinek tervei között még számos hasonló kosztümös remekmű bemutatása szerepel. Példaként Sir Kenneth MacMillan Manonját említette. Thomas Mika, a díszletek és jelmezek tervezője elmondta: 2007-ben a jogtulajdonosok azt kérték, készítsen friss ruhákat és színpadképeket, hogy a 21. századnak jobban megfeleljen a látvány, de mégis korhű maradjon. Budapesten már az új készlet látható. Az MTI kérdésére Ókovács Szilveszter megbízott főigazgató elárulta, a tegnap közzétett főigazgatói pályázatot olvasta, és reméli, hogy vezetőtársaival - Héja Domonkossal, Solymosi Tamással és Mozsár István ügyvezető igazgatóval -, akikkel 14 hónapja dolgozik, ütőképes pályázatot fog benyújtani. "Az Operaház vezetése, az Erkel Színház felújítása mellett ez persze nem könnyű feladat. De bárki is nyerje el a posztot, biztos, hogy küzdenie kell azért, hogy a két ház működtetésére szánt állami támogatás 10 milliárd forint fölé emelkedjen" - vélekedett a megbízott főigazgató.
2012.10.31. 06:00
Szinhaz.hu
Tízszer akkora állami támogatás és ötszázzal kevesebb közalkalmazott az Operában
Tízszer akkora állami támogatás és ötszázzal kevesebb közalkalmazott az Operában
Jelentősen emelkedhet jövőre a Magyar Állami Operaház költségvetése – derült ki a dalszínház szeptemberi társulati ülésén. L. Simon László kulturális államtitkár bejelentette, ha megszavazza a parlament a költségvetést, 8,3 milliárd forintból gazdálkodhatnak. Utánaszámoltunk az Operaháztól kapott adatok alapján, és úgy tűnik, nem is olyan sokkal gyarapodik ez a támogatás. Ha megnyílik a felújított Erkel Színház, akkor két helyszínt és repertoárt kell működtetniük, és a 8,3 milliárdban benne van a rekonstrukcióra szánt 1,7 milliárd is. Persze ezért az extra 1 milliárd forintért zokogva borulna le több színház egyszerre, körülvéve az egész alternatív szcénával.
2012.10.30. 16:15
Nol.hu
Tízszer akkora állami támogatás és ötszázzal kevesebb közalkalmazott az Operában
Tízszer akkora állami támogatás és ötszázzal kevesebb közalkalmazott az Operában
Jelentősen emelkedhet jövőre a Magyar Állami Operaház költségvetése –derült ki a dalszínház szeptemberi társulati ülésén. L. Simon László kulturális államtitkár bejelentette, ha megszavazza a parlament a költségvetést, 8,3 milliárd forintból gazdálkodhatnak. Utánaszámoltunk az Operaháztól kapott adatok alapján, és úgy tűnik, nem is olyan sokkal gyarapodik ez a támogatás. Ha megnyílik a felújított Erkel Színház, akkor két helyszínt és repertoárt kell működtetniük, és a 8,3 milliárdban benne van a rekonstrukcióra szánt 1,7milliárd is. Persze ezért az extra 1 milliárd forintért zokogva borulna le több színház egyszerre, körülvéve az egész alternatív szcénával.
2012.10.30. 09:25
Nol.hu
Kiírták a pályázatot az Operaház igazgatására
Kiírták a pályázatot az Operaház igazgatására
Pályázatot hirdetett a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjának betöltésére hétfőn az emberi erőforrások minisztere. A munkaviszony öt évre szól, a jelentkezéseket a közzététel idejétől számított 30 napon belül várják - olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleményében. A főigazgatónak ki kell dolgoznia részletesen az intézmény szakmai tervét, az operaház és az Erkel Színház szervezeti felépítését, jövőbeli arculatát és a 2013. szeptember 1-től 2018. december 31-ig terjedő időszakra az intézmény évenkénti költségvetési javaslatát. A kiírást itt elérheti. Részlet a kiírásból: Szakmai követelmények a Magyar Állami Operaház főigazgatójával szemben: · a művészi kifejezésmódok sokszínűségével őrizze, ápolja és fejlessze az évtizedek alatt összegyűjtött magyar és egyetemes opera- és balettművészeti alkotások értékeit, · gondoskodjék a tehetségkutatásról és tehetség-gondozásról, valamint a művész után- pótlásról. · tegye lehetővé nemzetközi hírű operaénekesek és balettművészek vendégszerepeltetését, · biztosítsa hazánk magas színvonalú művészeti képviseletét az opera és a balett területén külföldön, · képes legyen arra, hogy igazgatása alatt a MÁO mint a magyar kultúra legnagyobb intézménye és a nemzet egyik legfontosabb összművészeti centruma végezze el azon sokszínű feladatait, amelyek a magyarság műveltségének emelése kapcsán keletkeznek, saját kiterjedt tevékenysége révén – és médiajelenlétének felhasználásával – formálja a társadalom művészet-felfogását; · erősítse a MÁO közönségkapcsolatait, különös tekintettel a vidéken élőkre, a határon túli magyarokra, a külföldi látogatókra, a műfaj új közönségének kinevelésére, valamint a törzsközönség megtartására és növelésére. Az igazgatói megbízás betöltésének feltételei: · Az Emtv. 40. § (1)-(3) bekezdései alapján o szakirányú felsőfokú végzettség (felsőfokú oktatási intézményben szerzett, az intézmény alaptevékenységének megfelelő diploma, vagy oklevél, továbbá jogász, illetve közgazdász végzettség) o legalább 5 év szakmai gyakorlat (valamely előadó-művészeti szervezetnél, a szervezet alaptevékenységének megfelelő és ahhoz közvetlenül kapcsolódó munkakörben, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetében pedig az ilyen feladatkörben eltöltött idő) · büntetlen előélet, · az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat tétel, · angol vagy német nyelv tárgyalási szinten való ismerete, · magyar állampolgárság. A pályázat elbírálása során előnyben részesül, aki: · a pályázathoz csatolt nyilatkozata birtokában megnevezi azokat a vezető munkatársait, akikkel közösen vállalkozik a pályázatban megjelölt feladatok elvégzésére, az intézmény működtetésére és művészi arculatának formálására · aki legalább ötéves szakmai vezetői gyakorlattal rendelkezik, · nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik az opera- és balettművészet terén, · további világnyelveket tárgyalási szinten ismer.
2012.10.29. 15:12
Szinhaz.hu
Kiss József: Vitaindító tanulmány a pesti színházakról
Kiss József: Vitaindító tanulmány a pesti színházakról
Kiss József drámaíró, rendező írt vitaindító tanulmányt a pesti színházakról. Az értekezésre Karsai György színház- és irodalomtörténész, egyetemi tanár válaszolt. Elsőként Kiss értekezését olvashatják. Kiss József írása: Valamikor Budapesten, egészen a kilencvenes évekig, komoly, nagy prózai színházak állottak a polgári épülésre, szórakozásra vágyók rendelkezésére. Igen, akármilyen különösen hangzik is, a szocializmus utolsó három évtizedéről van szó. Az ekkor színházat vezetők java része még a harmincas, negyvenes években gyűjtötte össze személyiségét, ízlését meghatározó élményeit. Az emberi, művészi nagyság tisztelete általánosan fegyelmező erő volt. A dolog különös, már-már paradox, hogy a kommunizmusban polgáribb igényűnek bizonyult a pesti színház, mint ma, a polgári Magyarország felé vezető úton. Talán annak tudható be ez, hogy megszűnt a diktatúra kötöttsége, a szabadság szabadosságot szült, mely alapállás távol esik a polgári eszménytől. Bejött a nyugat nyugodt utánzásának lehetősége is, mindenki igyekszik modernebb lenni a többieknél. A kritika gátlástalanul egekbe emeli azokat a színházi szándékokat, melyek a meghökkentést, a járatlan utakat választják. Ez a művészi irány azonban gyorsan önmagát ismétlő merev konzervativizmusba fordul, sémák és modorok százai állnak az érvényesülni óhajtó önjelölt karrieristák szolgálatára. A valamikori forradalmárok ősz szakállú, ápolatlanul kócos aggastyánokká vénültek, akik minden hatalmat megszereztek az évtizedek alatt, s most a füstölgő romokon keresgélnek megdöntendő rendszerek után. Nem látják, hogy az egyetlen megdönthető merev, autokrata, demagóg rendszer éppen az övék, éppen a sajátjuk. S amikor egy másik világ, egy másik ízlés is megjelenik a porondon, önmagát artikulálja, érdekeinek megpróbál érvényt szerezni, azonnal gyűlölködésbe kezdenek, az önvizsgálat, az önismeret legcsekélyebb jele nélkül. Nem érdekli őket, mi motiválhatja a másik felet, hogy ne mondjam: a másságot. Ez a gátlástalan, tisztelni képtelen, bosszúálló ideológiák emlőin nevelkedett forradalmárok sorsa. Végtelenül szomorú a látlelet. Pedig nem mindig volt ez így. Nem is oly régen még kiegyensúlyozott, szerves, működésképes élet lüktetett a pesti színházak táján. A teljesség igénye nélkül, emlékezzünk: a Várkonyi-, később Horvai-féle Vígszínházra, Págerrel, Sulyokkal, Darvassal, Tomanekkel, Bullával, Ruttkaival, Latinovits-csal, Koncz-cal, az Ádám-féle Madách Színházra, Tolnayval, Márkussal, Pécsivel, Psotával, Gáborral, Mensárossal, Husztival, Haumann-nal, Sztankay-val, a Major, Marton, később Vámos, Sík, Ablonczy vezette Nemzeti Színházra Sinkovits-csal, Bástival, Bessenyeivel, Törőcsikkel, Kállaival, Agárdival, Kerényivel, Iglódival, Kazimir Tháliájára Inkével, Kozákkal, Esztergályossal, Drahotával, Szabóval, Méccsel, Harsányival, a Fodor-, és Miszlay-féle József Attila Színházra Bodrogival, Voith-tal, Szemessel, Kalóval, Lánggal, Kállaival, Bánffy-val, Fülöppel, vagy éppen a Berényi-féle Játékszín értékes, kamara-jellegű, többnyire magyar bemutatóival, nagyszerű színészekkel. A nyolcvanas években elfoglalta helyét a Zsámbéki és Székely vezette Katona József Színház is, hatalmas támogatottsággal, látványos eredményekkel. A Színház-, és Filmművészeti Főiskolán a szakma hagyományos alapjainak tiszteletére oktatták a jövő színészeit Nádasdy, Radványi, Ádám, Illés, Gellért, Major, Várkonyi, Szinetár, Makk, Vámos, Máriássy, Herskó, Pártos, Horvai, Kapás, Montágh, Kazimir, Sík, Gáti, Békés, Kerényi, Székely, Zsámbéki, Huszti. Én magam ennek a gazdag iskolának alkonyán kaptam meg két diplomámat, Nádasdy Kálmánról szőtt legendák halványuló fényében. Sokféle ember, sokféle sors, ízlés, politikai meggyőződés. Egy valami azonban mindegyikükben közös volt: a hagyomány, a nagyság tisztelete. Paradoxonnak tűnik, mégis igaz: a puha diktatúra éveiben pezsgő, karakteres, mozgalmas színházi élet virágzott Budapesten, melyet nagyformátumú színészegyéniségek emlékezetes alakításai jellemeztek. Ami közös volt bennük, az a nagy színész-, és színházvezető személyiségek, az irodalmilag értékes drámák és az erős morális értékek dominanciája, mértéktartó rendezésekben. Érdekes módon, mára egyedül a szocializmusban született Katona József és Radnóti Miklós Színházak azok, melyek megőrizték eredetileg vállalt karakterüket, a többi színház arculata átalakult, vagy elmosódott. A Madách Kamarából kreált Örkény, a Katona és a Radnóti ugyanannak a közönségrétegnek készítik – az általuk elvárt színvonalon – szűk körű előadásaikat. Ezek a színházak nagy gonddal jelölték ki helyüket a térképen, alapozásuk sikerre volt ítélve, célközönségük állandó és hűséges. A többiekről Előbb: a Thália és a Józsefvárosi Színház megszűnt, az Operett Színházban kellemetlen kötelezettséggé degradálódott az operett-játszás, a József Attila ki akart bújni az angyalföldi bulvárszínház karakteréből művész színházi kísérletekkel. A Játékszín, és – az egykor erős karakterű Vidám Színpadból átalakított – Centrál Színház az angolszász sztár bulvárszerzők jogdíjgyára lett, a Madáchból – ezen túl – méregdrága musical színházat csináltak. A Vígszínház szép lassan eljelentéktelenedett, a Nemzeti előbb megszűnt, aztán újjáalakult eredeti küldetését – melynek létrejöttét köszönhette – óvatosan kerülgetve, később tudatosan kerülve. A Nemzetiből „maradt” Magyar Színház lekopott, épülete botrányos, vergődése tragikus. Ők is megpróbáltak kilépni saját árnyékukból… Az Új Színház túlontúl sokszínű lett, bízva abban, hogy a mennyiség egy idő után átfordul minőségbe. A Kamaraszínház három apró színpada nem lehetett alkalmas nagyobb hatást gyakorolni a főváros színházi életére. Az újnak mondható Bárka Színház kamara-stúdió jellegű művészszínház, speciális közönségre építve. A Főiskolából Egyetem lett, a fiatalok körében látványos a hagyományos értékek ismeretének hiánya. Végül, jellemzően: az Opera engedte bezárni az Erkel Színházat. Utóbb: a Thália és a Józsefvárosi megszűnésre ítéltetett, a József Attila és a Pesti Magyar vegetál, az Új radikális arculatváltás terheit nyögi, a Budapesti Kamara és a Játékszín felett – úgy tűnik – pálcát törtek. S ami még nagyon fontos: annak idején a főiskoláról kikerült színészjelöltek, pár évre – majdhogynem kötelezően – vidékre szerződtek, hogy ott megerősödve, tapasztalatokat szerezve vonuljanak be a főváros színházi életébe, hozva magukkal a magyar valóság megélt, feldolgozott valóságát, mi több: igazságát. Ez a szerves kapcsolat a vidéki és a pesti színházak, valamint az egyetem között mára tökéletesen megszűnt. Ha ma egy végzős színésznek azt mondod, vidék, kinevet. Jól érzékelhető: „a nagy színész-, és színházvezető személyiségek, az irodalmilag értékes drámák és az erős morális értékek dominanciája, mértéktartó rendezésekben” színháza megszűnt Budapesten. Nincs fősodra a színházi élet folyamának. Nincs igazodási pont, nincs a „mihez képest” támadható állandósága. Eltűntek a hegycsúcsok, a szellemi erózió folytán a bérceket egyforma, unalmas dombság váltotta fel. A főváros színházi élete homogenizálódott, ha durvábban fogalmazok: lepusztult… A liberalizmus uralkodása alatt a sokszínűség, a sokféle karakter összemosódott, elszürkült. Jó orrú konjunktúralovagok terepe lett a színház. Sivár világkép szitál ködként a színpadokról. A színházakban vagy rossz a hangulat, vagy közömbösség uralkodik. A bemutatók nem okoznak különösebb izgalmat. A közönség érdeklődése rutinná devalválódott… A polgári színház hívei egyre több időt kell fordítsanak arra, hogy ízléses, értékes, magas színvonalú, isteni magasságba ívelő emberi gondolatokat feldolgozó műveket találjanak a színházak ajánlatai között. Zilahyt, Molnárt, Tamásit, Heltait, Lengyelt, Némethet, Illyést, Márait, Nyírőt, Bródyt, Hunyadyt, Hubayt és Sütőt szeretne látni milliónyi fővárosi közönség. És olyan fiatal drámaírókat, kiknek feltűnése szellemi izgalmat kelt a nívós, polgári közönség köreiben. És igazi, hagyományosan nagyformátumú színészi teljesítményeket. Hja, a színészek… A színészek alárendelt szerepbe kényszerültek az utóbbi három-négy évtized káros hatásaként. A rendezők kerültek előtérbe, mintha a színház a rendezőkről, s nem a színészekről és az írókról szólna. Pedig – bizony – a színház a színészekről és az írókról szól. A rendezők erőszakosabbja csak arra képes, hogy saját imaginációit agresszíven kivetítse, ám eredeti darabot írni, vagy egy szerepet megrendítően eljátszani képtelen. Ez irigységet, kisebbségi érzéseket indított el ezekben az emberekben, átgázoltak az előttük – a fényben – állókon. A nagy huszadik századi társadalmi folyamatoknak, a bolsevizmus és a liberalizmus előretörésének ez egyenes következménye. Ugyanolyan kontraszelekció, mint azok. Hatalomra kerültek a „…gátlástalan, tisztelni képtelen, bosszúálló ideológiák emlőin nevelkedett forradalmárok…”. A főszereplők azóta valóban mellékszerepeket játszanak. A színészek mentálisan is megrendültek, befogják a szájukat. Szánnivaló a helyzet. Mivel gyenge a színháziak érdekképviselete, nincs erős színészkamara, ezért a színészek magányos farkasokként portyáznak a szélfútta színházi sztyeppén. Ha bárminemű művészi táplálékhoz akarnak jutni, odaverődnek az őket befogadni hajlandó társulatokhoz, pontosabban a rendezőkhöz. A társulathoz tartozás természetes igényét összetévesztik a kritikátlan szervilizmussal. A rendezők tobzódása pedig a színészek arctalanodásához vezet. A színész engedelmes vazallussá züllött. Minden méltóságát, jelentőségét elvesztette. Tragédia. Ezt a folyamatot gyorsította fel a Magyar Televízió tv-játékainak megritkulása, majd teljes megszűnése, illetve a kereskedelmi televíziók virtuális értékeit képviselő celeb-hordának előretörése. A világ paradox: a nagy csiricsáré színkavalkád szürkeséget eredményezett, a legnagyobb színészeink teljes ismeretlenségbe süllyedtek. Bár már lassan eszme, gondolat sem lesz, amit képviselhetnének, hiszen az eszmei-gondolati relativizálás is teljesítette pusztító küldetését. Úgy tűnik, Lucifer győzött Ádámon. Meg kell teremtenünk a Színészek és Írók Színházát. A magasabb gondolatok, a magasabb értékek színházát. S végül az „egyetemről” Nemrég egy régi ismerősömmel, talán mondhatom: barátommal beszélgettem. Az illető az úgynevezett liberalizmus nevű luciferi eszme híve, és naprakész információkkal bír a színház- és filmművészeti felsőoktatás egyetemi szintű intézményéről. A beszélgetés csúcspontján azt kértem tőle, nevezzen meg a jelenlegi oktatói gárdában egyetlen olyan személyt, akiről köztudott – és nyíltan vállalja is –, hogy keresztény hazafi. Az én barátom – különösen – indulatos lett, rendre oktatott, hogy már a kérdésem is kirekesztő, jól is néznénk ki, ha ő ezt számon tartaná, hiszen a szabadságnak az a lényege, hogy ez mellékes, senki sem foglalkozik az ilyenfajta listázásokkal!!! Valamiféle különös, számomra ismeretlen düh lett úrrá rajta. Én nyugodt maradtam, mi több, derűs. Megismételtem kérésemet, úri jókedvemből, gyermeki kíváncsiságból: van-e ilyen tanár? Nem válaszolt. A nyolcesztendős kisfiam jutott eszembe, aki, ha sarokba szorítjuk egy kérdéssel, azt válaszolja dacosan: „Tudom, de azért sem mondom meg!” Mi történhetett? A kérdésem kirekesztő lett volna? Én örülök annak, ha a környezetemben cigány, vagy zsidó, vagy sváb, vagy arab ember munkálkodik hasonló céllal, mint én, ugyanazon törvények alapján. Nekem ez örömet okoz. Hiszen látom, hogy ugyanazért a célért dolgozunk, nem lehet köztünk semminemű feszültség, és igen, boldogít annak a tudata, hogy az illető más. A másságot, ugyanis, csak úgy lehet tisztelni, ha felismerem, tudomásul veszem, hogy akit tisztelek, az „más”. Különben hogyan is tisztelhetném a másságát? A szeretet alapja a megkülönböztetés. A gyermek is csak attól a pillanattól számítva szereti anyját, amikor felismeri, hogy anyja egy másik személy. „Mindannyian mások vagyunk!” – harsogta annakidején a dal, amit sokszor hallgatnunk kellett. Ha mindannyian mások vagyunk, miért ne tudhatnánk arról, ki milyen más, és miben más? Nemrég egy idióta amerikai lemészárolt egy csomó szikhet, ott, Amerikában, mert azt hitte a tudatlan, hogy ezek a szakállasok arabok. Persze, ezért senki sem vádolja meg Amerikát, hogy idegengyűlölő… Én magamban is tisztelem a másságot. Felmenőim között svábok, románok, zsidók, a négy nagyszülőm közül csak apai nagyapám született tisztán magyarnak, az egyik legnagyobb székely grófi család vér szerinti örökösének tudhatta magát. Ereimben az egész magyar történelem ott keveredik, pulzál, lüktet, zuhog és táncol. Magamban érzem, mi az a másság. Örömmel, büszkén és derűsen élek együtt ezzel. Nincs bennem sötét indulat, de ölelő szeretetet érzek minden embertársam iránt, s amint csak lehetőségem adódik, ennek jelét adom tetteimben. Így hát jókedvűen kérdeztem, hány kereszténységét és magyarságát nyíltan (majdnem azt írtam: bátran) vállaló tanár tanít az egyetemen? Választ nem kaptam. Indulatba, ellenállásba, falba ütköztem. Bizony, kirekesztve éreztem magam. A nemrég elhunyt Pintér Tamás „Oroszlán”-nak mondta az őt az „egyetem”-ről kitessékelő rektor: „Rossz oldalra álltál, Tamás.” Úgy tudom, Oroszlán ezzel nem volt egyedül, egyik nagy, emblematikus rendezőnk is hasonló mondatot kapott, amikor ugyanez a szorongó ember elküldte a tanári karból. Az illető rektor ezt természetesen tagadni fogja, ám érdemes mindezeket összevetni az én történetemmel, és máris le lehet vonni a mai magyar színházi viszonyok áldatlan állapotáról a messzemenő következtetéseket. Kiss József drámaíró, színházrendező fenti írására Dr. Karsai György klasszikafilológus, színháztörténész, a színművészeti egyetem tanára válaszolt, amit a Magyar Teátrum – újságárusoknál kapható – októberi számában, pénteken pedig a Színház.hu-n olvashatnak. Forrás és tartalmi partner: Magyar Teátrum
2012.10.25. 07:03
Szinhaz.hu
A halálra ítélt felhőkarcoló
A halálra ítélt felhőkarcoló
„Aki lentről nézte őket, frászt kapott, ezért aztán a legtöbbet fizették nekik, amennyit csak a bérskála engedett. De ők odafönt, az éjszaka szívében, nem érzékelték a veszélyt. Nem is volt alattuk mélység, csak fölöttük volt magasság.” Örkény István Rossz álom című halhatatlan karcolatának szereplője, Kirch Kálmán hegesztő jut az ember eszébe erről a képről. Három férfi a város fölött, olyan magasan, hogy eltörpül mellettük a baleseti kórház épülete, picinek tűnik az Erkel Színház, s az aprónak látszó épületek sorát legfeljebb a Bazilika távoli kupolája töri meg.
2012.10.16. 10:00
Nol.hu
2014-ben emelhetik a Nemzeti támogatását - L. Simon Lászlót kérdezték
2014-ben emelhetik a Nemzeti támogatását - L. Simon Lászlót kérdezték
L. Simon László az Indexnek adott interjújában kifejtette, szerinte 2014-ben érdemes lenne jelentősen emelni a Nemzeti Színház támogatását. L. Simon László az Indexnek arról beszélt, hamarosan megjelenik a Nemzeti Színház igazgatói pályázatának kiírása. Arról, milyennek látja a tárca az új Nemzetit így szólt: “A színháznak teret kell adnia a klasszikus és a kortárs magyar drámának, a klasszikus megoldásoknak és az újító törekvéseknek is. Komplex feladata van: nem lehet egy szűk közönséget érdeklő alternatív színház, bár játszhat a stúdiójában kísérleti darabokat is, ugyanakkor ki kell tudnia elégíteni azokat az igényeket, amelyeket az ország első színházától joggal vár el a nagyszámú közönség” – fogalmazott L. Simon László. A felvetésre, miszerint a Nemzeti húzott költségvetéssel, 900 millió forintból működik, és ezzel nagyságrendekkel elmarad az Operaházétól, amelynek költségvetését 4 milliárdról 8 milliárdra emelték így nyilatkozott: “A két intézményt nem lehet összehasonlítani, hiszen Operaház csak egy van az országban, saját szimfonikus zenekarral, kórussal, tánckarral, majdnem ezer dolgozóval. Az Operaház költségvetése 8,3 milliárd forintra fog nőni, ha megszavazzuk, de ebben benne van 1,7 milliárd az Erkel Színház felújítására, és hogy jövő tavasztól már két játszóhellyel fog rendelkezni az intézmény. Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne érdemes több pénzt fordítani a Nemzeti Színházra” – közölte L. Simon László, aki hozzátette, a 2013-as költségvetést már tárgyalja a parlament, de “2014-ben érdemes lenne jelentősen emelni a Nemzeti támogatását”. Az Index interjúját itt olvashatják.
2012.10.05. 18:04
Szinhaz.hu
1,7 milliárdból kell felújítani az <strong>Erkel Színház</strong>at
1,7 milliárdból kell felújítani az Erkel Színházat
"A közelgő rekonstrukció során a homlokzat, a közönségforgalmi terek és a mellékhelyiségek újulhatnak meg" – mondta Mozsár István, az operaház megbízott ügyvezető-műszaki igazgatója, aki a tervekről beszélt a Magyar Hírlapnak. Az Erkel Színház közelgő rekonstrukciója során a homlokzat, a közönségforgalmi terek, mellékhelyiségek és belső terek újulhatnak meg – számolt be a lapnak Mozsár István, a Magyar Állami Operaház megbízott ügyvezető- műszaki igazgatója. Az Erkel az első átépítés előtt "Neves színházi-operaházi szakemberekkel konzultáltunk - köztük például Szinetár Miklós egykori főigazgatóval, Borsa Miklós egykori műszaki igazgatóval -, hogy ők mit és hogyan újítanának fel" – mesélte Mozsár István. Arról is beszélt: bár ötféle "csomagot" tettek a kormány elé, csak a már korábban is megígért 1,7 milliárd forintot ítélték meg a felújításra, így sok mindent át kellett gondolniuk. Például fölösleges volna a zenekari árkot most úgy újjáépíteni, hogy valamikor a jövőben csak egy gépészetet kelljen alá szerelni, amellyel megemelhető lenne. Az "újragondolt" csomagban ezért a lehető legtöbb és legszükségesebb felújítás szerepel most. A megújított homlokzaton és a közönségforgalmi tereken, mellékhelyiségeken túl a jelenleg érvényes tűzrendészeti szabályoknak megfelelően átrendezik a széksorokat, újrafestik a falakat, és szeretnék megnyitni a rendezvényhelyszínnek a teraszt a tetőn. "Úgy tervezzük, hogy multifunkcióssá alakítanánk más tereket is, így nemcsak este nyithatna ki a színház, hanem használni lehetne napközben is, például bérbe lehetne adni konferenciákhoz, programokhoz" - sorolta az elképzeléseket az igazgató. Nagyobb színpadtechnikai beruházásokra azonban a fentiek miatt nem kerülhet sor, így nem lesz forgószínpad, az említett süllyeszthető-emelhető zenekari árok sem épül meg, ám elengedhetetlen a hátsószínpadtechnika gépesítése és lámpapark beszerzése, amelyre 400 milliós nagyságrendű forrás jut - hangsúlyozta Mozsár István. "Vállaltuk, hogy márciustól már próbaüzem lesz, ezért összevontuk a tervezési és engedélyeztetési pályázatokat, ezzel a közbeszerzés idejét lerövidíthetjük. Az is okot ad erre, hogy az 1,7 milliárdból nem telik új épületszárnyra a színpad mögött, azaz más az engedélyeztetési eljárás" - hangsúlyozza Mozsár István. A vezetőség szándéka szerint november elején indulhat a munka - ha nem lesz fennakadás a közbeszerzési eljáráson. A teljes cikket itt olvashatja. Forrás: Magyar Hírlap, Imedia    
2012.10.05. 05:42
Szinhaz.hu
Alföldi Szegeden rendezi az István, a királyt
Alföldi Szegeden rendezi az István, a királyt
Ősbemutatójának 30. évfordulója alkalmából jövő nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékokon mutatják be az István, a király című rockoperát Alföldi Róbert rendezésében. Szörényi Levente és Bródy János rockoperája a szegedi Dóm téren 2013 augusztusában két alkalommal kerül színre, utána a Papp László Budapest Sportarénában is látható lesz az elmúlt harminc év egyik legjelentősebb kulturális produkciója. Az előadásról tartott hétfői budapesti sajtótájékoztatón Rosta Mária producer elmondta, hogy az 1983-as városligeti ősbemutató kortárs előadás volt, ezt számtalan historizáló, nagyjelmezes változat követte. A 30. évfordulón vissza akarnak térni a kortárs megjelenítéshez. "Olyan alkotót kerestünk, aki pályája során klasszikus remekműveknek adott mai jelentést és rutinos operarendező, ezért kértük fel Alföldi Róbertet" - hangsúlyozta a producer. Szörényi Levente felidézte, hogy az 1983-as királydombi ősbemutató után először 1984-ben, a szegedi Dóm téren kelt életre az István, a király, majd 1985-ben a Nemzeti Színházban is bemutatták. A Nemzetiben többen is színre vitték, először Kerényi Imre, majd Iglódi István, aztán Szikora János. Kesselyák Gergely karmester, a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti vezetője elárulta, hogy hatvan tagú zenekarral adják elő az István a királyt, a szimfonikus zenészeket egy rockszekció egészíti ki 2013 augusztusában. Alföldi Róbert Jászai Mari-díjas színész, rendező, a Nemzeti Színházigazgatója, Kesselyák Gergely karmester és a darab egyik szerzője, Szörényi Levente Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Alföldi Róbert úgy vélte, hogy művészi szempontból jó helyzet, ha egy rendező klasszikus művekkel dolgozhat. "A Bánk bántól Az ember tragédiáján át a Csárdáskirálynőig sikerült ilyen feladatokhoz jutnom. Az István, a király része lesz a sornak, véleményem szerint zenedrámaként működhet" - fogalmazott a rendező. Hozzátette: nem az a dolga, hogy a művet záró "Veled uram, de nélküled" dilemmára választ adjon, hanem minden aktualizálás nélkül elgondolkoztassa a nézőt arról a kérdésről, hogy mi a nemzeti alapkérdés. Rosta Mária beszámolt arról, hogy az István, a király szegedi bemutatóját megelőzően a Pesti Magyar Színházban a Szörényi-Bródy szerzőpáros másik művét, a Kőműves Kelement mutatják be ugyancsak Alföldi Róbert rendezésében. Őze Áron, a teátrum igazgatója szerint a Nemzeti Színház és a Pesti Magyar Színház művészei keverednek a két produkcióban. Mint rámutatott, az István, a királyt csak a szegedi előadások kedvéért vették le a repertoárról a Hevesi Sándor téren.Alföldi Róbert elmondta, hogy az István, a királyban jól éneklő neves prózai színészek szerepelnek. A Kőműves Kelemen két szereplője biztos, Annát Tompos Kátya, a Krónikást Blaskó Péter játssza 2013 júniusában. Őze Áron színész, rendező, a Pesti Magyar Színház igazgatója és Szörényi Örs zenész Az István, a királyt 2003-ban az erdélyi Csíksomlyón csaknem félmilliós nézősereg előtt játszották, majd az Esztergomi Nyári Játékokon adták elő. 2008-ban A Társulat című televíziós produkció szereplőválogató-tehetségkutató sorozatban, végül a Papp László Budapest Sportarénában mutatták be a darabot, amely Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján készült.
2012.10.01. 13:50
Szinhaz.hu
Ezrek nézhetik a Hunyadit - Kezdődik az Operaház évada
Ezrek nézhetik a Hunyadit - Kezdődik az Operaház évada
A Hunyadi László című Erkel-opera premierjével kezdődik meg hivatalosan a Magyar Állami Operaház 129. szezonja szombaton. Ókovács Szilveszter megbízott főigazgató az évadot beharangozó keddi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy elsősorban a jövő, az opera iránt elkötelezett közönség számára készül a Hunyadi-bemutató. Ehhez új partnereket kellett találniuk, így az Operaházban debütáló, de a zenés színház terepén gyakorlott Szűcs Gábort és alkotótársait kérte fel a színrevitelre. A bemutató előtt tíz konflison hajtatnak be az évad előadásait felidéző szereplők a dalszínház elé, a lezárt Andrássy úton, az Operaház bejárata előtt 1200 személyes szabadtéri nézőteret alakítanak ki, ahol ingyen nézhető a premier. Az Operaház a TeARTrumon Ókovács Szilveszter rámutatott: az évadkezdés ünnepélyessé tételével ki akarják fejezni, hogy a dalszínház nemcsak egy jól üzemelő játszóhely, hanem összművészeti alkotóház. Több mint ötszáz eseményt, koncertet és dalműsort, kiállítást terveznek az évadban. Az Erkel-opera színrevételéről Szűcs Gábor felidézte: február végén váratlanul érte Ókovács Szilveszter felkérése, hogy az első igazán sikeres és méltányolható nemzeti operát újrafogalmazza. "Körülbelül 10 éve nem vállalok szerepeket, zenés színpadi előadásokat rendezek jó visszajelzésekkel. Ezért vélhettek alkalmasnak, hogy jelentős létszámú kórus, tánckar és statisztéria mozgatását igénylő operát vigyek színre" - jegyezte meg. Hozzátette: fontosnak tartotta, hogy a stábba kerüljön Libor Katalin díszlettervező és Kárpáti Enikő jelmeztervező, valamint a koreográfus, Kovács Gergely Csanád, mert velük más produkciókban többször dolgozott együtt. Ókovács Szilveszter kiemelte, hogy teljes szabadságot kaptak az előadás alkotói. "Héja Domonkos megbízott főzeneigazgatóval csupán egy dolgot kértünk, szabadítsák meg a bozontos szőrzetektől és csillogó vértektől, az üres gesztusoktól a szereplőket. Magyarán: legyen hiteles, de szóljon a jelenhez ez a megrázó tragédia, hiszen az alapkonfliktus nem más, mint hogy a szemben álló felek, magyar a magyarral ki tud-e egyezni" - fogalmazott a megbízott főigazgató. Héja Domonkos, az előadás karmestere kiemelte: a színpadon azonban az a változat elevenedik meg, amelyet a harmincas években Radnai Miklós, Oláh Gusztáv és Nádasdy Kálmán készített. Véleménye szerint ha a Magyar Állami Operaház bármely Erkel-opera új színrevitelére készül, érdemes minden alkalommal visszanyúlni a gyökerekhez, legalább hangfelvételen. Héja Domonkos A címszerepet Fekete Attila és Kiss B. Atilla énekli, a főbb szerepekben Miklósa Erika és Kriszta Kinga, Rálik Szilvia és Fodor Beatrix hallható.Ókovács Szilveszter arról is beszélt, hogy a tavalyi Bánk bán-felvételhez hasonlóan novemberben a Warner Kiadó gondozásában - így nemzetközi terjesztésben - a Hunyadi László is megjelenik 3 CD-s albumon. A lemezen az opera úgynevezett ősváltozata szerepel annak a zenetudományi kiadványnak alapján, amelyet Tallián Tibor és Szacsvai Kim Katalin adott közre. Ezzel elindul az Opera Trezor kiadványsorozat, amely felfedezi és közreadja a magyar zenei kincseket, az első szakaszban Erkel Ferenc műveit, jövőre a Brankovics György kerülhet szóba - tette hozzá. A sajtótájékoztató után együttműködési megállapodást írt alá Ókovács Szilveszter Szabó László Zsolttal, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgató-helyettesével. Az együttműködés eredményeként valósul meg az Erkel-opera bemutatójának felvétele, amelyet az M1 csúsztatva, a Bartók Rádió pedig élőben sugároz. A bemutató a ház történetében először online is megtekinthető lesz a www.opera.hu oldalon, a dalszínház honlapján.
2012.09.26. 07:06
Szinhaz.hu
Ókovács Szilver a "nyolc boldogság" intézményéről
Ókovács Szilver a "nyolc boldogság" intézményéről
Ókovács Szilveszterrel, az Operaház megbízott főigazgatójával készített interjút a Magyar Hírlap. Az intézmény élén frissen megerősített vezető az egyenes kinevezés híve, és legalább öt-hat évig vezetné még az Operaházat. Lapszemle. A Magyar Hírlap cikkéből: A kérdésre, miért van arra szükség, hogy egy operaháznak kormánybiztosa legyen, Ókovács Szilveszter elmondta, már az 1884-es első évadban, a friss „operaláz” elmúltával jelentkeztek működési problémák, s nem telt bele három esztendő, kormánybiztost küldtek az intézmény élére. "Az egyetlen magyar összművészeti alkotóház hazánk egyik zászlóshajója: 'nyolc boldogságnak' nevezem azt az állapot- és célrendszert, amely szerint az Operának mindig a legnagyobb nézőszámú, nézőterű, telítettségű, előadásszámú, bevételű és repertoárú, valamint ennek megfelelően a legnagyobb létszámú és költségvetésű, tehát – ez már a kilencedik, a konklúzió – a legnagyobb presztízsű intézménynek kell lennie, bárki is vezeti" - szögezte le a főigazgató. Meglátása szerint a közönségigény és a fenntartási gondok nehéz összehangolásából mindig probléma adódott, legutóbb pedig vezetési válság és a törvények által szűken tartott eszköztár okozta, hogy a miniszterelnök szerint kormánybiztosra volt szükség.Ókovács - a pályáztatással szemben - inkább az egyenes kinevezéses rendszer híve, mivel ez erősebb felhatalmazást jelent. "Így remek alkalom nyílik arra is, hogy adott esetben akár a kormányfő meg tudja mondani, mit vár el az intézményvezetéstől, míg a pályáztatásnál ez közvetettebben történik. Majd a döntéshozók lépnek: idegesség nincs bennem, ezt az évadot biztosan végigvisszük" - mondta az igazgató, majd hozzátette: ahhoz, hogy bárki képbe kerüljön ebben az operaüzemben, kell egy év, ahhoz pedig, hogy nyomot tudjon hagyni, korszaknyi időt kell itt tölteni. "Mi öt-hat évet szeretnénk együtt dolgozni, miközben az elmúlt bő tíz évben erre senkinek nem volt módja" - hansúlyozta. Fotó: magyarhirlap.hu Az Operaház jövőbeni világsztár vendégfellépőivel kapcsolatban Ókovács Szilveszter elmondta, az ember azt hinné, hogy egy igazán nagy művész kezét-lábát töri, hogy Budapesten felléphessen, ez azonban nincs így. "Előfordul, hogy nekünk még többet is kell fizetnünk értük, mint más, jelenleg nagyobb presztízzsel bíró házaknak. De ahogy itt volt Juan Diego Florez, úgy tárgyalunk többekkel is, Leo Nuccit, a nagy olasz baritont máris várjuk" - ígérte.A főigazgató szerint egyelőre sok minden hiányzik még az Operaház reperoárjából. Említette például a francia és a szláv operát, valamint a kortárs műveket. "A most elmúló, forráshiányos évben szándékkal játszottunk népszerű műveket, de a nyugodtabb finanszírozással immár küszöbön áll a változás" - fogalmazott. A nagy klasszikus balettekből szintén vannak hiányosságaik, szeretnék, ha visszakerülnének, emellett eljutnának az Operaházba a jelen sztárbalettjei. Szeretnének új Ringet is, új Varázsfuvolát, Webert és Prokofjevet. "2020-ig a repertoár fele ki tud cserélődni, ami negyvendarabnyi frissülést jelentene. A legfontosabb horgonyt azonban biztosan nem szedjük fel: repertoárszínház maradunk" - állította Ókovács.Az Erkel Színház leendő programjáról így szólt: "A műfaj alapját jelentő legnépszerűbb alkotások kapnak ott helyet. Népoperává szeretnénk tenni megint, ahol egy nagyszabású Aida mellett éppúgy elfér a My Fair Lady vagy a Hair is, nyári sorozatokban. Ha megnézzük, Lehár kiknek dirigálta mű­veit, vagy Bernstein kikkel vette lemezre a West Side Storyt, már nem kell magyarázni, hogy a műfaj határdarabjai operai igényesség és „cool” színházi szemlélet után kiáltanak." Az interjú a magyarhirlap.hu-n olvasható.
2012.09.23. 07:00
Szinhaz.hu
Novemberben kezdődhet a budapesti Erkel Színház felújítása
Befejeződött a munkálatokra kiírt közbeszerzési eljárás előminősítése, így a második forduló után várhatóan november elején indulhat meg az Erkel Színház felújítása – tudta meg a Magyar Hírlap.
2012.09.18. 21:39
Budapestinfo.eu
8 milliárd 300 millió forintra nő az Opera támogatása
8 milliárd 300 millió forintra nő az Opera támogatása
Nyolc milliárd 300 millió forintra nő jövőre a Magyar Állami Operaház támogatása. A jövő évi költségvetésben 8,3 milliárd forintot irányoztak elő a Magyar Állami Operaház támogatására - jelentette be hétfőn L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kultúráért felelős államtitkára a dalszínház évadnyitó társulati ülésén. Az államtitkár hangsúlyozta, bízik abban, hogy a sok egyeztetéssel kialakult javaslatot megszavazza a parlament.Társadalmi igény van arra, hogy a magyar kultúrának legyenek zászlóshajói, a Nemzeti Színház mellett így tekint a kulturális kormányzat a Magyar Állami Operaházra is. A támogatás növelése jelzi, hogy stratégiai rangú intézménynek tartják a dalszínházat - hangoztatta évadnyitó beszédében L. Simon László. Az Operaház 2012. évi költségvetési támogatása 5,3 milliárd forintról indult, de a 2011-12-es évad elején elvontak 1,7 milliárdot, majd 2012 áprilisában rendkívüli támogatásként 1,4 milliárd forintot visszapótolt a kormány. Ebből 841 millió forint fordítható beszerzésekre, 112 millió forint jut kisebb felújításokra. A dalszínháznak december 15-ig kell elszámolnia az összeggel. Ókovács Szilveszter megbízott főigazgató szerint az Operaházban rengeteg innovációnak kell történnie ahhoz, hogy a megnövelt támogatás tartalmat nyerjen. Ahogy tavaly a Bánk bán, idén a premier előtt álló Hunyadi László úgynevezett ősváltozatait lemezre vették. Opera trezor elnevezéssel minden évben rögzíteni és kiadni szándékoznak egy-egy "operakincset". A két Erkel-operát átdolgozott, modernizált verzióban játsszák, de emellett szükséges az eredeti megőrzése, hangzó anyagként életre keltése - hangsúlyozta.Ókovács Szilveszter közölte: a most következő évad feszített lesz, mert nő az előadásszám. Mindenben a "legekre" törekszenek, ezzel is a támogatás növekedését kívánják megszolgálni. Hétszáz közalkalmazott tagjával a dalszínház az ország legnagyobb együttese, de mindenki, aki fellép a házban, a társulat tagjának tarthatja magát. Az innováció része, hogy igényes produkciókat juttassanak el vidéki városokba, 75 ezer gimnazistát vonzzanak a házba, ezzel megalapozva a műfaj iránti érdeklődésüket, és az Opera nagykövetei cím létrehozásával feladatot adjanak a pályáról kifelé tartó művészeknek - tette hozzá. Solymosi Tamás balettigazgató bemutatta a dalszínház két művészeti főtanácsadóját, a világot bejárt Nagy Iván balettművészt és a szintén világhírű énekest, Marton Évát, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem magánének szakának vezetőjét. Mozsár István megbízott ügyvezető igazgató elmondta, kisebb felújításokat már elvégeztek az Ybl-palotában, karácsonyra az új díszkivilágítás kialakításának első szakasza fejeződik be. Nem használt tereket nyitnak meg, az egyikben állandó operamúzeum létesül. Az Erkel Színházról szólva elmondta, hogy 1,7 milliárd forintos beruházási projektet hagyott jóvá a kormány. A közbeszerzési eljárás előminősítése hétfőn zárul. A munkálatokat november 5-én kezdheti a kivitelező. Márciusra ugyan a teljes rekonstrukció biztosan nem készül el, de a kivitelezői szerződés előfeltétele, hogy az Erkel Színházban 2013 március elején játszani lehessen. A tavaszi évad befejeződése után, nyáron folytatják munkát, amelyet szeptember végére kell befejezni. Plusz, végleges próbahelyek megszerzésére kaptak felhatalmazást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től. Ha mégis vis major állna elő, B tervet is készítenek egy alternatív játszóhely megtalálására - közölte a megbízott ügyvezető igazgató.
2012.09.17. 15:09
Szinhaz.hu
Vidnyánszky Attila: Az elveimhez, a szakmához vagyok hű
Vidnyánszky Attila: Az elveimhez, a szakmához vagyok hű
A debreceni Csokonai Színház igazgatója és a Magyar Teátrumi Társaság elnöke, a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének vezetője a 168 órának nyilatkozott. Lapszemle. A kérdésre, adott-e tanácsot a Játékszín, a Budapesti Kamara bezárása vagy az Új Színház ügyében, Vidnyánszky Attila úgy felelt: “Nem! Akik nem szeretnek a szakmából, hajlamosak túldimenzionálni a személyemet. Igaz, a Magyar Teátrumi Társaság elnökeként sok mindenben részt veszek. Örülök, hogy részese lehettem a nemrég életbe lépett előadó-művészeti törvény módosításának: ez védettséget jelent a társulatoknak, erősítheti a jelenlegi struktúrát. Most az új besorolású színházak támogatási rendszerén dolgozunk. Ugyanakkor a Játékszín és a Budapesti Kamara esetét kudarcként élem meg: bezárásuk ellen az utolsó pillanatig érveltem. Egy ilyen döntés mindig katasztrófa. Az Operában is akkor álltam fel, amikor az Erkel kapujára lakat került. Különben a "szakmai összetartásról" az is sokat elárul, hogy még neves kritikustól is olvastam: nem kell sajnálni, hogy bezárják a Kamarát. Az Új Színház történései kapcsán pedig már az elején jeleztem: átgondolatlan a váltás, számos káros következménye lehet” – nyilatkozta Vidnyánszky Attila, aki úgy látja, erősíteni kellene a színészeknek, a szakma más képviselőinek a társadalmi presztízsét - a szakmai szemlék újragondolásától az egységes érdekvédelem kialakításáig. “De most - talán azzal összefüggésben, hogy tanítani kezdtem Kaposvárott - a kaotikus képzési rendszer átalakítását látom a legsürgetőbbnek, főképp az elburjánzó, középfokú "szakmai iskolák" miatt. A változáshoz széles szakmai körben kell szót értenünk. Vannak, akik a pénz- és presztízsvesztés miatt már a sír szélére kalibrálják a szakmát” – hívta fel a figyelmet Vidnyánszky. A felvetés kapcsán, miszerint a vidéki színházak legtöbbjét a Magyar Teátrumi Társaság tagjai vették át, Vidnyánszky arról számolt be, szerinte javult a minőség, bár a szakma egy része ezt csak a Cseke Péter vezette kecskeméti Katona József Színház esetében ismeri el. “Talán nem véletlenül: jelenleg ott vendégeskedik a legtöbb baloldalinak, liberálisnak könyvelt rendező. (…) A Magyar Teátrumi Társaság a hasonló elveket valló alkotókból áll össze. Ők azonban nem feltétlenül azonos utakat járó színházakhoz tartoznak” – tette hozzá. A független szféráról is szót ejtett. “A színházkultúrának ugyancsak részei a független műhelyek, s azon a lehetetlen helyzeten változtatni is kell, hogy csak az utolsó utáni pillanatban tudják meg, mennyi pályázati pénzből gazdálkodhatnak. Ám a magyar kőszínházi struktúra igazi kincs: foggal-körömmel védendő. Létezése nem relativizálható, hiszen ha a jelenlegi helyzetben valaki elhinti, hogy egy vidéki színház társulat nélkül is fenntartható, a helyi politika azonnal megszünteti a társulatot. A módosított törvény ezért is írja elő: csak az a színház kerülhet kiemelt - támogatásra jogosult - kategóriába, amelyik önálló társulattal rendelkezik. A rendszerváltás idején Zsámbéki Gáborék egyszer már megvédték ezt a struktúrát. Most ismét sikerült, amire büszke vagyok” – fejtette ki Vidnyánszky. Arról is beszélt, hogy úgy gondolja, a művészek talán szabadabbá lettek azáltal, hogy a Magyar Teátrumi Társaság színrelépésével kétpólusúvá vált a színházi világ. A politikával való viszonyáról pedig így szólt: “Nem voltam, soha nem is leszek párttag. Az elveimhez, a gondolataimhoz, a szakmához vagyok hű. Nem érzem jól magam, amikor ezeket megpróbálják valamiképpen "összegabalyítani" a politikával. Hárítom is az ilyen helyzeteket, miközben soha nem tagadom meg a világnézetemet” – magyarázta Vidnyánszky, aki úgy találja, nem arra született, hogy ilyen aktivitással vesse magát a színházat érintő társadalmi, közéleti ügyekbe, de úgy érezte, elérkezett egy olyan helyzet, amelyben ezt is vállalnia kellett. A kérdésre, fog-e pályázni a Nemzeti Színházra, elmondta, érzelmileg még eltartja magától a kérdést. “A Nemzetit változatlanul az ország legfontosabb színházának tartom, s azt hiszem, munkám beteljesülése volna, ha vezethetném egyszer. De most más fontos feladataim vannak” – közölte Vidnyánszky Attila a 168 órával.
2012.09.15. 06:00
Szinhaz.hu
Ki mit tud és villámrandi a Nemzetiben - Nyílt nap vár
Ki mit tud és villámrandi a Nemzetiben - Nyílt nap vár
Nyílt napra várja az érdeklődőket szeptember 16-án, vasárnap 14 órától a 175 éves Nemzeti Színház. A közönség nyílt próbákra is bepillanthat, de lesz Ki mit tud? is. Már a nap elején indul a kulisszajárás, amelyen egész délután, több turnusban színészek kalauzolják a publikumot: a vállalkozó kedvűek különféle jelmezeket is próbálhatnak. A Gobbi Hilda Színpadon 14 órakor Kemény Judit meséjével indul a program: Bánfalvi Eszter és Szatory Dávid közös játékra várja a gyerekeket. A nagyszínpadon 14.30-tól az Óbudai Danubia Zenekar ad koncertet Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház első karmesterének tiszteletére, Szarvas József közreműködésével. Ezalatt megnyílik a Meseváros a Kaszás Attila Teremben. Kerekasztal- beszélgetést is rendeznek 175 éves a Nemzeti Színház címmel, Lévai Balázs vezetésével, 16 órakor. A beszélgetésen közreműködik Béres Ilona, Törőcsik Mari, Alföldi Róbert, a kritikus Koltai Tamás és két színháztörténész, Gajdó Tamás és Székely György.Eközben egy másik helyszínen, a szabadtéri színpadon tehetségkutatót rendeznek a vállalkozó kedvű nézőknek. (A Ki mit tud?-ra a 175 éves Nemzeti Színházhoz kapcsolódó dallal, tánccal, verssel, prózával lehet előzetesen jelentkezni: egyénileg vagy csoportos produkció előadására egyaránt nyílik mód.) Megpróbál élni... címmel könyvbemutatóval egybekötött kiállításmegnyitó is lesz a Gobbi Hilda Színpadon: Kemény Juditról a magyar képzőművészet egyik méltatlanul elfeledett alkotójáról lesz szó, közreműködik Alföldi Róbert és a Kemény Juditról szóló kötet szerzője, a tárlat kurátora, Bretus Imre. A teátrum készül az új évadra, tehát folynak már a próbák. A közönség három nyilvános próbára is bekukkanthat: 15 órakor ízelítőt kaphat, miként állítja színpadra a rendező, Tengely Gábor Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művét, amelynek műfaji megjelölése ezúttal: romantikus fantasy. A nyáron a Kőszegi Várszínházban mutatták be Gergye Krisztián rendezésében Agota Kristof: Egy elsurranó patkány című darabját, amit ősztől a Nemzetiben tovább játszanak: a nyílt próba 17.30- kor lesz. Ugyanakkor kezdődik Tony Kushner Angyalok Amerikában című művének próbája: a 16 éven felülieknek szánt előadás rendezője Andrei Serban.Este 7-től Udvaros Dorottya énekel, 20 órakor pedig Színikritikusdíj- átadó zárja az estet. Itt a teljes program: A részletes program: 2012. SZEPTEMBER 16. VASÁRNAP 14.00-22.00 14.00–15.00 A megtalált otthon - Kemény Judit meséje. Bánfalvi Eszter és Szatory Dávid közös játékra várja a gyerekeket a Gobbi Hilda Színpadon 14.30–15.30 Erkel, a Nemzeti első karmestere - Az Óbudai Danubia Zenekar koncertje Erkel Ferenc, a 175 éves Nemzeti Színház első karmesterének tiszteletére a Nagyszínpadon, közreműködik: Szarvas József 14.30 - 16.30 Meseváros a Kaszás Attila Teremben 15.00–16.30 Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde – nyílt próba a készülő „romantikus fantasy-ből” a Gobbi Hilda Színpadon, rendező: Tengely Gábor 16.00–17.00 175 éves a Nemzeti Színház - kerekasztal-beszélgetés Lévai Balázs vezetésével, közreműködik: Béres Ilona, Törőcsik Mari, Alföldi Róbert, Gajdó Tamás és Székely György színháztörténészek, Koltai Tamás kritikus. A beszélgetés után az Évad nézője-díj átadása a Nagyszínpadon 16.00–18.00 Ki mit tud? – vállalkozó kedvű nézőink számára „tehetségkutatót” hirdetünk a színház Duna-felőli oldalán található szabadtéri színpadon. Bárki jelentkezhet, aki szeretné megmérettetni magát a Nemzeti Színház színészzsűrije előtt. Jelentkezni a 175 éves Nemzeti Színházhoz kapcsolódó dallal, tánccal, verssel, prózával, monológgal lehet. Egyéni, páros vagy „kiscsoportos” műsorszámokat várunk. Előzetes regisztráció szükséges! A jelentkezéseket (elérhetőséggel, némi személyes információval és az előadandó mű megjelölésével) a pr@nemzetiszinhaz.hu címre várjuk szeptember 12-ig. 17.30-18.30 Agota Kristof: Egy elsurranó patkány – nyílt próba a Nemzeti Színház, a Gergye Krisztián Társulat és a Kőszegi Várszínház közös előadásából a Kaszás Attila Teremben, rendező – koreográfus: Gergye Krisztián 17.00-17.30 Megpróbálni élni… - könyvbemutató és kiállításmegnyitó a magyar képzőművészet egyik méltatlanul elfeledett alkotója, Kemény Judit életműve kapcsán a Gobbi Hilda Színpadon, közreműködik: Alföldi Róbert és Bretus Imre (Tat Galéria), a kötet szerzője, a kiállítás kurátora 17.30-19.00 Tony Kushner: Angyalok Amerikában – nyílt próba az Andrei Serbanrendezésében készülő előadásból a Nagyszínpadon. Az előadás 16 éven felülieknek ajánlott! 19.00-20.00 Ízelítő a Mégis szép című estből - Udvaros Dorottya énekel a Gobbi Hilda Színpadon. A Rózsavölgyi Szalon, a Szentendrei Teatrum és a Kék Művészügynökség közös produkciójában közreműködik: Silló István (zongora). Vendég: Makranczi Zalán. Rendező: Vörös Róbert. 20.00 Színikritikusdíj-átadó a Nagyszínpadon – műsorvezető: Molnár Piroska ésKocsis Pál, rendező: Znamenák István. Drukkoljon Ön is személyesen a jelölteknek, jegyek a gálára kaphatók! Jegyár: 2.900 Ft, 3.900 Ft, 4.900 Ft. Egyéb helyszínek: 14.00 – 17.00 Kulisszajárás* színészekkel 14.00 – 18.00 Jelmezpróba 18.00 – 19.30 Villámrandi színészekkel Egész nap kedvezményes jegy- és bérletvásárlási lehetőség! *Felhívjuk figyelmüket, hogy a kulisszajárásra 14.00-17.00-ig, Szüts Miklós tárlatvezetésére 14.00-18.00-ig félóránként kerül sor. Mindkét programra előzetes regisztráció szükséges, mely során, kérjük, jelezzék, melyiken kívánnak részt venni. Regisztráció (szeptember 14-ig) és további információ: Kováts Karolina,karolina.kovats@nemzetiszinhaz.hu.
2012.09.05. 09:53
Szinhaz.hu
Villámrandi és ki mit tud a Nemzetiben - Nyílt nap vár
Villámrandi és ki mit tud a Nemzetiben - Nyílt nap vár
Nyílt napra várja az érdeklődőket szeptember 16-án, vasárnap 14 órától a 175 éves Nemzeti Színház. A közönség nyílt próbákra is bepillanthat, de lesz Ki mit tud? is. Már a nap elején indul a kulisszajárás, amelyen egész délután, több turnusban színészek kalauzolják a publikumot: a vállalkozó kedvűek különféle jelmezeket is próbálhatnak. A Gobbi Hilda Színpadon 14 órakor Kemény Judit meséjével indul a program: Bánfalvi Eszter és Szatory Dávid közös játékra várja a gyerekeket. A nagyszínpadon 14.30-tól az Óbudai Danubia Zenekar ad koncertet Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház első karmesterének tiszteletére, Szarvas József közreműködésével. Ezalatt megnyílik a Meseváros a Kaszás Attila Teremben. Kerekasztal- beszélgetést is rendeznek 175 éves a Nemzeti Színház címmel, Lévai Balázs vezetésével, 16 órakor. A beszélgetésen közreműködik Béres Ilona, Törőcsik Mari, Alföldi Róbert, a kritikus Koltai Tamás és két színháztörténész, Gajdó Tamás és Székely György.Eközben egy másik helyszínen, a szabadtéri színpadon tehetségkutatót rendeznek a vállalkozó kedvű nézőknek. (A Ki mit tud?-ra a 175 éves Nemzeti Színházhoz kapcsolódó dallal, tánccal, verssel, prózával lehet előzetesen jelentkezni: egyénileg vagy csoportos produkció előadására egyaránt nyílik mód.) Megpróbál élni... címmel könyvbemutatóval egybekötött kiállításmegnyitó is lesz a Gobbi Hilda Színpadon: Kemény Juditról a magyar képzőművészet egyik méltatlanul elfeledett alkotójáról lesz szó, közreműködik Alföldi Róbert és a Kemény Juditról szóló kötet szerzője, a tárlat kurátora, Bretus Imre. A teátrum készül az új évadra, tehát folynak már a próbák. A közönség három nyilvános próbára is bekukkanthat: 15 órakor ízelítőt kaphat, miként állítja színpadra a rendező, Tengely Gábor Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művét, amelynek műfaji megjelölése ezúttal: romantikus fantasy. A nyáron a Kőszegi Várszínházban mutatták be Gergye Krisztián rendezésében Agota Kristof: Egy elsurranó patkány című darabját, amit ősztől a Nemzetiben tovább játszanak: a nyílt próba 17.30- kor lesz. Ugyanakkor kezdődik Tony Kushner Angyalok Amerikában című művének próbája: a 16 éven felülieknek szánt előadás rendezője Andrei Serban.Este 7-től Udvaros Dorottya énekel, 20 órakor pedig Színikritikusdíj- átadó zárja az estet. Itt a teljes program: 2011. szeptember 17. szombat 14.00-22.00 Találkozzunk a Nemzeti Színház parkjában, belső tereiben és titkos zugaiban! Játsszon velünk az immár hagyományos évadindító nyílt napon! 14.00 – 18.00 Tárlatvezetés* Szüts Miklós festőművész kiállításán, valamint Medvigy Gábor: szüts című filmjének vetítése, Festőműhely 14.00 – 15.30 A Pecsenyehattyú és más mesék – a győri Vaskakas Bábszínház előadása a Kaszás Attila Teremben, rendező: Pelsőczy Réka 14.00 – 15.30 Klasszikusok új fordításban, rendhagyó irodalomóra Nádasdy Ádámmal – Gobbi Hilda Színpad 14.30 – 15.30 Liszt és kortársai, az Óbudai Danubia Zenekar koncertje a Nagyszínpadon Mendelssohn: Szentivánéji álom - Nyitány és Nászinduló Schumann: III. Rajnai szimfónia – Scherzo Liszt: Les Preludes 15.30 – 16.00 Színekben oldott életek – Cigány festőnők a mai Magyarországon – kiállítás megnyitó, Előcsarnok 16.00 – 16.30 Színpadtechnikai bemutató – Nagyszínpad 16.00 – 17.00 Bagázs-sanzonest – Gobbi Hilda Színpad A Magyar ünnep című előadás „bagázsa” örökzöld sanzonokat énekel. 17.00 – 18.30 Romagyilkosságok dokumentumdráma-pályázat eredményhirdetés és felolvasószínház, rendező: Hevér Gábor, Nagyszínpad 17.30 – 19.00 Molière: A fösvény – nyílt próba, rendező: Rába Roland, közreműködik: Boros Kata jelnyelvi tolmács (90 decibel project), Gobbi Hilda Színpad 19.00 – 19.30 Hidegvérrel – Turay Balázs fotókiállításának megnyitója, Gobbi Hilda Színpad előcsarnoka 19.30 – 20.00 „Évad nézője” – díjátadás a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. támogatásával, Nagyszínpad 20.00 – 21.30 G.B. Shaw: Szent Johanna – nyílt próba, rendező: Alföldi Róbert, közreműködik: Bertus Tímea jelnyelvi tolmács (90 decibel project), Nagyszínpad 20.30 – 21.30 Závada Pál és a Szakértők koncert – Gobbi Hilda Színpad A nagyszínpadi programok között az érdeklődők verset tanulhatnak jelnyelven a 90 decibel project munkatársainak segítségével. Egyéb helyszínek: 14.00 – 17.00 Kulisszajárás* színészekkel 14.00 – 17.00 Lazítson Hévízen! Pihentető programok Hévíz, az élet forrása támogatásával a Karzat-szinten 14.00 – 18.00 Jelmezpróba (sátor) 14.00 – 18.00 Játéksátor (színészekkel logikai és társas játékok) + Színműtár-árusítás 14.00 – 18.00 Sportfoglalkozás (ping-pong, tollas, foci az amfiteátrumnál színészekkel) 18.00 – 19.30 Villámrandi (színészekkel a karzat-szinten) Egész nap kedvezményes jegy- és bérletvásárlási lehetőség! *Felhívjuk figyelmüket, hogy a kulisszajárásra 14.00-17.00-ig, Szüts Miklós tárlatvezetésére 14.00-18.00-ig félóránként kerül sor. Mindkét programra előzetes regisztráció szükséges, mely során, kérjük, jelezzék, melyiken kívánnak részt venni. Regisztráció (szeptember 14-ig) és további információ: Kováts Karolina,karolina.kovats@nemzetiszinhaz.hu.
2012.09.05. 09:53
Szinhaz.hu
Opera: Ókovács megbízott főigazgatóként folytatja
Opera: Ókovács megbízott főigazgatóként folytatja
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2012. szeptember 1-jei hatállyal a Magyar Állami Operaház megbízott főigazgatójának nevezi ki Ókovács Szilvesztert. Mint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-hez eljuttatott közleményben írta, Balog Zoltán pénteken délelőtt hivatalában fogadta Ókovács Szilvesztert, a Magyar Állami Operaház távozó kormánybiztosát, aki beszámolt eddigi tevékenységéről, mivel megbízatása augusztus 31-ével megszűnik. A miniszter 2012. szeptember 1-jével az intézmény megbízott főigazgatójának nevezi ki Ókovács Szilvesztert. Ókovács Szilveszter 2011. augusztus 22-től irányította kormánybiztosként a dalszínházat és az Erkel Színház rekonstrukciós munkáinak előkészítését. Megbízatását – más kormánybiztosokhoz hasonlóan – augusztus 31-jei hatállyal vonták vissza, de az Emmi már akkor is jelezte, Ókovács Szilveszter munkájára a jövőben is számítanak. Ókovács Szilveszter az MTI érdeklődésére korábban elmondta, hogy közigazgatási technikai változtatásról van szó és valószínűsítette, hogy megbízott főigazgatóként folytatja a munkát az új évadban. Arra a kérdésre, hogy mikor írják ki az operaház főigazgatói pályázatát és indul-e azon, akkor felidézte a kulturális államtitkár egy lapinterjúban hasonló kérdésre adott válaszát, amely szerint nem sürgős a kiírás, hiszen a 2012/2013-as évad terve kész és azt minden szándék szerint a mostani adminisztráció viszi végig. A pályázaton történő indulását Ókovács Szilveszter attól teszi függővé, milyen kondíciók mellett mik a fenntartó követelményei. Megjegyezte: a Magyar Állami Operaházban 107 éven át pályázat nélküli kinevezési gyakorlat folyt, és ez ma is így van a világ legtöbb intézményében. "Majd az arra hivatott vezetők eldöntik, mi, mikor és hogyan történik, de személyes véleményem szerint ez az út még világosabb: egyértelműbb felelősséget jelent mindenki számára, egyben módot ad nemcsak erősebb pozíciójú intendáns kijelölésére, de arra is, hogy az állam az alapító okiraton túl is megfogalmazza, mit vár el Magyarország legnagyobb kulturális intézményétől" - fogalmazott korábban Ókovács Szilveszter.
2012.08.31. 13:20
Szinhaz.hu
Egy rehabilitált grófnőről - Útra indulhat a Báthory musical-opera
Egy rehabilitált grófnőről - Útra indulhat a Báthory musical-opera
A magyar történelem egyik világszerte legismertebb alakja Báthory Erzsébet, aki állítólagos rémtettei révén vonult be a nemzetközi köztudatba. A filmekben, videojátékokban ő a gonosz női Drakula. A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon nemrégiben bemutatott musical-opera igyekszik megsejteni a valószínűleg már kiderítetlen igazságot, és felmentést adni a grófnőnek a súlyos, feltehetően koholt vádak alól. A produkció iránt máris érdeklődnek Európában és a tengerentúlon. A komoly és a könnyű műfaj megszámlálhatatlan alkalommal dolgozta fel a minden idők egyik legközismertebb magyarjává vált, négyszáz éve kastélyfogságra ítélt Báthory Erzsébet históriáját. Az angol, francia, német, spanyol, szlovák és hazai tudományos és ismeretterjesztő kötetek mellett szenzációhajhász kiadványok is megjelentek róla. Több évszázados távlatból a történészek sem tudnak egyöntetű állásfoglalásra jutni a hajdani esetről. Néhány dokumentum áll csak a rendelkezésükre, és a korabeli körülmények, amelyekből következtetni tudnak. Megoszlanak a vélemények, hogy kegyetlenkedett-e a grófnő, kioltotta-e hajadonok életét, vagy épp ellenkezőleg: iskolát alapított a nőknek, és a mendemondát épp az akkoriban szokatlan efféle cselekedetei keltették. Őrültséggé fajult hisztériában szenvedett A történelmi Báthory család szülötte volt. Ecsedi Báthori György és somlyói Báthory Anna gyermekeként 1560 augusztusában Nyírbátorban látta meg a napvilágot. Anyai nagybátyja volt Báthory Gábor későbbi erdélyi fejedelem. Alig múlt tizenegy éves, amikor a nála öt évvel idősebb Nádasdy Ferenc gróf eljegyezte. Négy esztendővel később megtartották az esküvőt, amelyre Miksa magyar királyt is meghívták, ő azonban lemondta a lakodalomban való részvételt. A gróf a csejtei kastélyt és az azt körülvevő tucatnyi falvat adta nászajándékba a feleségének. A források hol öt, hol hat gyermekükről tesznek említést. Abban viszont egyetértenek, hogy a férjet Fekete bégként emlegették, mert nemcsak bátornak, hanem kegyetlennek is bizonyult a török elleni harcokban. Míg a férjet a háborúskodás kötötte le, felesége sokat volt egyedül. Zárkózottnak tartották, pedig pártfogásába vette a törökök felégette falvak özvegyeit, a megerőszakolt, kifosztott lányokat, asszonyokat, akármilyen nemzetiségűek voltak is. Férje 1604-ben bekövetkezett halála után még inkább visszahúzódott. Talán ez is alapot adott a mendemondákra, melyek szerint a várúrnő okkult tudományokkal foglalkozott, szűzleányok véréből készített magának fiatalító elixírt, és még ivott is a vérükből. A visszavonultan élő asszonyt 1610. december 29-én egy meglepetésszerű látogatás után tartóztatta le Thurzó György nádor. A Révai lexikon szerint azt sikerült megállapítani, hogy Báthory Erzsébet őrültséggé fajult hisztériában szenvedett. Cselédei kínvallatás nyomán beismerték, hogy úrnőjük gyönyörködött a szolgálatára berendelt fiatal tót lányok bántalmazásában, akiket Fiszko János komornyikkal, illetve Heléna és Dorottya nevű komornáival véresre veretett. Innen eredhet a legenda, hogy szépségének ápolása érdekében hajadonok vérében fürdött, és áldozatait a kastély pincéjében temette el. Ezt idejekorán mesének nyilvánították, hiszen a vér megalvad, mielőtt abban bárki megmerítkezhetne, a kertben eltemetett holttestek sérüléseit pedig korabeli orvosi beavatkozás következményének vélték. Szabályos per nem indult, noha azt II. Mátyás király is szorgalmazta. De később talán nem akarták az amúgy is labilis belpolitikai helyzetet egy nemes hölgy elleni eljárással súlyosbítani. Akadt azonban tizennégy döntnök, akik a komornyikra fejvesztést, a komornákra máglyahalált róttak ki, Báthory Erzsébetet pedig a csejtei várba záratták, ahol a megháborodott elméjű asszony 1614. augusztus 21-én, ötvennégy évesen halt meg. Nem hagyta nyugodni a művészek fantáziáját Az eltúlzott vagy egyenest koholt vádak indítóokát sokáig kevesen kutatták. Visszatekintve gyanítható, hogy a Habsburg-udvar fente a fogát a csodás Báthory-Nádasdy-vagyonra, és nem volt ínyükre az erdélyi fejedelemrokon sem. Thurzó nádort pedig Erzsébet elleni személyes ellenszenv fűtötte. A művészek fantáziáját nem hagyja nyugodni az olykor "női Drakulának", máskor "vérgrőfnőnek" kikiáltott Báthory Erzsébet esete. Már Mikszáth Kálmán is rossz hírét keltette a nemes hölgynek Csejte vára és asszonya című elbeszélésében. Az utóbbi időben a nemzetközi porondon is hódított a magyar grófnő: az angol Cradle of Filth zenekar róla készítette a Cruelty and the Beast című albumát, a svéd Bathory együttes tőle kölcsönözte a nevét. Majd számítógépes játékok szereplője lett Erzsébet, például a Diablo II-é The Countess néven. Harry Kümel Vér az ajkon című, 1971-es filmje modern környezetbe helyezte a legendát. Juraj Jakubisko 2008-as, nálunk máig nem bemutatott Báthory című cseh-szlovák-angol-magyar koprodukciós filmjében Anna Friel játssza Erzsébetet, Franco Nero pedig II. Mátyást. Dennis Báthory-Kitsz egyszereplős operát írt a grófnőről. Bán Teodórát, a Szabad Tér Színház igazgatóját évek óta foglalkoztatja a Báthory-história. A történelmi kor mellett a per koncepciós mivolta is izgatta, de nem véletlenül a nők évében mutatta be a darabot. - Érdekelt, hogy milyen rémmeséket szül, ha a társadalom, a mikro- vagy makrokörnyezet félreinformálja a közösséget - indokolta döntését az MTI-Pressnek. - Ennek sokszor ma is áldozatai vagyunk mi, nők. Nem tagadom, más vonatkozásban ugyan, de magam is szenvedő alanya voltam már ilyesminek. Az ősbemutatót követő azonnali visszajelzésekből az látszik, hogy sokan vélik úgy: hiteles a féltékenységet, a szerelem- és hatalomvágyat, valamint meggazdagodási szándékot központba állító színpadi változatunk. A színházigazgató annyira szívén viselte a darab sorsát, hogy a cselekmény fordulatait többször maga egyeztette Miklós Tibor szövegíróval. A színpadi előadásban csupa-csupa történelmi személyiség elevenedik meg, egy kivétellel - csak Walter detektív a képzelet szülötte. Szomor György és Pejtsik Péter zenéje műfajteremtő, musical-operát alkottak. A koreográfus Novák Péter és a rendező Bagó Bertalan elérte, hogy ebben az előadásban még a máskor statikus kórus is folyton mozgásban van. Két város, a producert adó Budapest és Kolozsvár fogott össze - az utóbbi a Magyar Opera társulatával -, hogy sikerre vigye a történelmi tárgyú új darabot, amely ősztől az erdélyi "kincses" város teátrumának műsorán szerepel. Budapesten talán a következő nyári szezonban láthatja újra a margitszigeti közönség, pedig leginkább a nem működő Erkel Színház méreteihez és hajdani repertoárjához illeszkedne a többterű színpadon játszódó, igényes kiállítású és komoly, operaénekesi teljesítményt megkövetelő előadás. Némi kárpótlás, hogy - amint Bán Teodóra elárulta - az alkotóknak reményük van európai uniós és fesztiválszereplésekre a Báthory Erzsébet musical-operával, sőt a tengerentúlról is érdeklődtek a produkció iránt. Lehetőség adódhat tehát arra, hogy a világ előtt rehabilitálják a magyar grófnőt. Szerző: Mátraházi Zsuzsa / MTI Press
2012.08.31. 05:00
Szinhaz.hu
Lemezre rögzítik a Hunyadi ősváltozatát - búcsúzik az <strong>Erkel Színház</strong>
Lemezre rögzítik a Hunyadi ősváltozatát - búcsúzik az Erkel Színház
A felújítás megkezdése előtti utolsó eseményként, augusztus 29-én kezdődött Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának lemezfelvétele az Erkel Színházban. [Dátum: 2012.08.30. 21:48]
2012.08.30. 21:48
Zene.hu
Jött, ment, marad – Ókovács Szilveszter mesélt
Jött, ment, marad – Ókovács Szilveszter mesélt
Kormánybiztosi megbízatása augusztus végén megszűnik, az Operát azonban nem hagyja el, a körülötte dúló viharok, viták, konfliktusok nem érintették megítélését kormánykörökben. Az operaház vezetőjével Szénási Sándor beszélgetett a 168 órában. “Én 2001-től már dolgoztam az operaházban négy évet, vezettem rövid ideig az Erkel Színházat, voltam évekig kommunikációs igazgató. És bár magamnak sem fogalmaztam meg, mindig volt egy olyan érzésem, hogy ide visszajövök még egyszer, jóllehet a Duna tévét tényleg nem azért vállaltam el, hogy kilenc vagy tíz hónap után felálljak” – fogalmazott a lapnak Ókovács. Szénási felvetésére, miszerint lobbiztak érte, s a terveit eljuttatta Orbán Viktorhoz, Ókovács így reagált: “Ez egy kétoldalas feljegyzés volt az operaház problémáiról és azok kezeléséről, amelyet egyébként még július elején elküldtem, és sokáig semmilyen válasz nem jött. A lobbizásról én alig-alig tudtam. A Népszabadságban láttam, hogy az én nevem is forog, a másoké mellett. Talán számított, hogy volt egy régebbi nexusom a miniszterelnökkel, amire ő is, én is támaszkodhattunk”. Ókovács arról is beszélt, hogy nem azzal a szándékkal jött, hogy csoportos leépítéseket hajtson végre, de október közepén derült ki, hogy az Opera bérrovata szűkülni fog nyolcszázmillió forinttal. “Sikerült százötven főre lealkudni az elküldendők számát, de az nem ment, hogy harmincnégy énekes ne kerüljön a listára. Ráadásul a világ operaházainak bevált gyakorlatához is e szerkezeti változással tudtunk hasonulni” – magyarázta Ókovács, aki a tavasz termékei fegyelmikről is szót ejtett. “Az még egy állami magáncégnél sem tűrhető, hogy a dolgozó fél éven át sajtóhadjáratot folytasson az intézmény ellen. (…) Több mentőövet is dobtunk. Egyrészt van felmentési idejük. Ez a legtöbb művész számára a jövő évadot részben le is fedi, és ezalatt megkapják az átlagbérüket, amely nagyobb a havibérüknél, mert ezt másképp számolják. Kapnak végkielégítést. Ez sem kevés. Ide ugyanis tizenhét éve nem vettek fel énekest. Tizenhét éve!” – számolt be Ókovács Szilveszter, aki szerint Rácz István –a ki “fegyelmi olimpikon a házban” - és Tokody Ilona is igazgató szeretne lenni, utóbbi épp most nyilatkozott a Hot! magazinban. Arról, miért nem egyezkedett a szakmai szervezetekkel, Ókovács elmondta, azért, mert “nincsenek szakmai szervezetek”., hiszen az 1 éves Magyar Operaénekesek Egyesületet is ugyanez a két művész elnökli. Arról, hogy Tokody Ilonát a focipályára berohanó meztelen férfihoz hasonlította elmondta:” (…) Miközben a lapok ezzel voltak tele, senki sem írta meg, hogy itt rend van, egyetlen előadás nem maradt el, sztrájkveszély, demonstráció nem volt, ellenben nézőcsúcs, vadonatúj megközelítésű marketingkampány s így bérleteladási növekmény, harminc százalékkal bővülő évadterv és tavasszal nyitó Erkel Színház igen. És négy topkategóriás művész, aki most a legjobb, nem húsz éve: Sümegi Eszter, Váradi Zita, Bretz Gábor és Oláh Zoltán! Ezt irgalmatlan energiákkal, egyeztetésekkel értük el. Nem beszélnek erről - nem a keserűség mondatja velem, csak a döbbent tényszerűség” – árulta el Ókovács Szilveszter, aki arról is beszámolt, a névjegykártyájára új hivatali megnevezés kerül, amin az fog állni, hogy miniszteri biztos vagy megbízott főigazgató. “A kettő közül választ a tárcavezető” – fogalmazott a 168 órának. A teljes interjút a 168 órában olvashatják.
2012.08.26. 07:03
Szinhaz.hu
A Nemzeti Színház 175 éve nyitotta meg kapuit Pesten
A Nemzeti Színház 175 éve nyitotta meg kapuit Pesten
Százhetvenöt éve, 1837. augusztus 22-én nyílt meg Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, amely 1840-től Nemzeti Színház néven működött. Ez alkalomból tartott megemlékezést szerdán délelőtt a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A Színészmúzeumban emlékeztek A Pesti Magyar Színház, majd Nemzeti Színház megalapításának 175. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést szerdán délelőtt a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) a Bajor Gizi Színészmúzeumban. Az egykori Kerepesi úti (a mai Rákóczi út 1. szám alatt, az Astoria szállodával szemben, az irodaház helyén található) telken 1835-ben kezdték építeni az első pest-budai állandó, kőépületű magyar nyelven játszó színházat, amely 1837. augusztus 22-én nyílt meg Pesti Magyar Színház néven. 1840-től Nemzeti Színházként működött. Szakonyi Károly író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Színházművészeti Tagozatának vezetője és Fekete György, az MMA elnöke A jeles évfordulón számos vendéget - köztük Fülöp Zsigmondot, Moór Mariannát, Rátóti Zoltánt, Rubold Ödönt, Tokody Ilonát, Vidnyánszky Attilát - házigazdaként Szakonyi Károly író, az MMA Színházművészeti Tagozatának vezetője köszöntötte. "A Nemzeti Színház történetében sok vita és költözés szerepel, de játsszanak bárhol a művészei, a magyar színházi kultúra elkötelezettjei mindahányan" - fogalmazott Szakonyi Károly. Fekete György, az MMA elnöke kiemelte: a magyar népnek nemcsak saját beszélt nyelve, hanem zenei, képzőművészeti, építészeti, tárgyművészeti, filmes és néprajzi nyelve is van, amelyeknek összessége világra szóló nemzeti kincs. "Vannak múzeumai, könyvtárai, koncerttermei, iskolái, templomai, államigazgatása, erényei és fogyatékosságai, mulasztásai, múltja, szokásai, kórházai, temetői és színházai. És utóbbi intézmények azok, amelyekben valami módon az összes benne van. Aszínház a gondolat, a hang, a szó és a kép állandó összessége, és a színházak sorában elsőnek kell lennie a Nemzeti Színháznak, amelynek születése a magyar szellem újjászületésének nagy pillanata volt" - fejtette ki az MMA elnöke. Székely György A 93 esztendős színháztörténész, Székely György szerint a Nemzeti Színház legnagyobb teljesítménye, hogy még mindig van, pedig még meg sem építették, már csata folyt körülötte. Felidézett a 175 évből három, véleménye szerint kiemelkedő évet, amelyeknek maga is része se volt az igazgató, Németh Antal munkatársaként. "1941-42-43-ban nyílt először lehetősége Németh Antalnak, hogy egy dinamikus színházat építsen ki. Szabadon alakíthatta az együttes jövőjét. Körülnézve Európában megújította a színház stílusát, ennek előfeltételeként kiegészítette a társulatot, jórészt vígszínházi színészekkel. A látványhoz új szemléletű díszlet- és jelmeztervezői gárdát alkalmazott, amelynek egyik kimagasló egyénisége a későbbi filmrendező, Fábri Zoltán volt" - mondta Székely György. Megjegyezte: a köztörténeti háttér nem volt szerencsés, 1941-ben életbe lépett a harmadik zsidótörvény, Némethnek pedig védenie kellett művészeit. "Magyarország előbb a Szovjetuniónak, majd az Egyesült Államoknak üzent hadat, ilyen körülmények között működtetett nagyszabású, európai Nemzeti Színházat Németh Antal". A megemlékezésen Lengyel György tanulmányát Az ember tragédiája három korszakos rendezéséről (Paulay Ede, Hevesi Sándor, Németh Antal) Blaskó Péter olvasta fel. Részt vett a személyes emlékek felidézésében Perényi Balázs színháztörténész, Győrei Zsolt író, Fehér Ottó, a Nemzeti Színház volt ügyelője, Császár Angela és Kubik Anna színművész is. Szamosvári Gyöngyvér a Térszínház színésze szerepel egy vásári komédiában a Nemzeti Színház alapításának 175. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen 175 éve nyílt a Nemzeti Gróf Széchényi István 1832-ben A magyar játékszínről című röpiratában vázolt fel egy pompázatos Duna-parti épületet, amely méltó helyet adhatna a magyar színjátszásnak. Az ügy mellett szót emeltek a korszak nagyjai, köztük Unghváry János, Kultsár István, Kazinczy Ferenc, Katona József és Kölcsey Ferenc is. A helyszín később kissé eltolódott a Duna partjától, és az építkezés Pest vármegye alispánja, Földváry Gábor határozott intézkedésének köszönhetően 1835-ben kezdődött meg a Grassalkovich Antal herceg által adományozott telken, a mai Múzeum körút és Rákóczi út sarkán. A klasszicista stílusú épületet Zitterbath Mátyás építette fel Telepi György tervei alapján. Ez volt Pest első, az ország - Kolozsvár, Miskolc és Balatonfüred után - negyedik magyar nyelvű színháza. Az 1837. augusztus 22-én Pesti Magyar Színház néven megnyílt intézmény első igazgatója Bajza József volt. A nyitóelőadáson Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című drámáját mutatták be. A színház 1840-ben a vármegyétől az állam tulajdonába került, és akkor kapta a Nemzeti Színház nevet. A színház alapításától fogva fontos szerepet játszott a magyar drámairodalom és nemzeti művelődés szolgálatában, jelentős tényező volt a politikai és társadalmi mozgalmakban. Első évtizedét a nemzeti kultúra olyan alapművei fémjelezték, mint Katona József Bánk bánja és Erkel Ferenc Hunyadi Lászlója. A pesti Nemzeti Színház zenés darabokat is a repertoárjára tűzött, köztük már a nyitás évében szerepelt opera: 1837. augusztus 29-én A sevillai borbély volt az első ilyen bemutató. Két hónappal később, október 29-én játszották az első nagyoperát, Bellini Norma című művét. A budapesti Nemzeti Színházban 1884. június 30-án volt az utolsó operaelőadás, ezután az operák az 1884. szeptember 27-én megnyílt Operaházban kerültek színre. Hetvenegy év működés után, 1908-ban bezárták az épületet, amelyet aztán 1913-ban végleg lebontottak. Az ország első színháza a Blaha Lujza térre, az 1875-ben épített, nagyobb és díszesebb Népszínházba költözött át. Ezt már akkor sem tartották végleges megoldásnak, mégis újabb több mint fél évszázadig ott működött a Nemzeti. Az ország első színházában olyan színészóriások játszottak, mint Laborfalvi Róza, Egressy Gábor, Megyeri Károly, Lendvay Márton, Fedák Sári, Újházi Ede, Ódry Árpád, Blaha Lujza, Csortos Gyula, Bajor Gizi, Somlay Artúr, Major Tamás, Gobbi Hilda, Sinkovits Imre, Törőcsik Mari, Garas Dezső, Mádi-Szabó Gábor és sokan mások. 1964. február 13-án a televízióban bejelentették, hogy metróépítés miatt lebontják a Blaha Lujza téri épületet. Az utolsó előadást 1964. június 28-án tartották, a bontás 1965. január 15-én kezdődött. A társulat előbb a Nagymező utcában, a mai Thália Színház épületében kapott otthont, majd 1966-ban a Hevesi Sándor térre, az akkor Petőfi Színház néven működő egykori Magyar Színház épületébe költözött. A lebontáskor megígérték az új Nemzeti felépítését is, ám ebből - megint évtizedekig - nem lett semmi. 1964-ben tervpályázatot is kiírtak a Városligetben megépítendő színházépületre, Hofer Miklós építész húsz évig foglalkozott a tervekkel. Változás csak 1983-ban történt, amikor Gobbi Hilda a 70. születésnapjára kapott pénzt felajánlotta az új Nemzeti Színház első alapkövére, és az általa kezdeményezett országos gyűjtés során 3,3 milliárd forint gyűlt össze. 1985-ben kiadták ugyan az építési engedélyt, de újabb egy évig néhány fa kivágásán kívül megint nem történt semmi. 1987-ben ismét pályázatot írtak ki, amelynek eredményeként a szakmai zsűri az Engels (ma: Erzsébet) teret tartotta a legmegfelelőbb helyszínnek. Az építészeti tervpályázat győztese 1997-ben Bán Ferenc lett. 1998. március 28-án az Erzsébet téren ünnepélyesen el is helyezték a Nemzeti alapkövét. Az 1998-as választások után hivatalba lépő Orbán-kormány viszont leállította az építkezést, arra hivatkozva, hogy a helyszín környezetvédelmi és közlekedési szempontokból nem felel meg a célnak, és túlzottak a tervezett költségek. Az új budapesti Nemzeti Színház felépítése érdekében kormánybiztost neveztek ki Schwajda György személyében, a beruházás helyszíne pedig a Lágymányosi (ma: Rákóczi) híd pesti hídfőjénél lévő telek lett. Az épület terveinek elkészítésével Siklós Máriát bízták meg. A csaknem húszezer négyzetméteres alapterületű új Nemzeti Színház alig 15 hónap alatt elkészült, és 2002. március 15-én Madách Imre Az ember tragédiája című darabjával megnyitotta kapuit.
2012.08.22. 13:13
Szinhaz.hu
Az Operaház 31 pontja - Válaszoltak Tokodyéknak
Az Operaház 31 pontja - Válaszoltak Tokodyéknak
Az Operaház 31 pontban válaszolt Tokody Ilona és Rácz István állításaira a Demokratában. 1. Valójában az Opera első alapító okiratát Ferenc József jegyezte, és valójában újkori mutációi sem tartalmazták soha a magánénekesek közalkalmazotti munkaviszonyának kötelező jellegét. (www.opera.hu) 2. A világban állami színházak serege működik szerepszerződéses rendszerben - valójában csak a szocializmus utódállamainak némelyikében maradt a nyugdíjig tartó mozdíthatatlanság, tekintet nélkül a változó munkaalkalmasságra és -igényre. 3. Valójában a profizmus már rég az az operavilágban, ha a kiváló hangi és fizikai állapotú, szerepét makulátlanul tudó énekes a próbaidőszak alatt csiszolódik össze az adott együttessel, a társaival. Magyarán: ők mind a társulat. 4. Valójában létezik vidéki operajátszás, ezért nemcsak igaztalan, de sértő is Rácz úr véleménye: épp a kormány által nemrég elfogadott új nemzeti színházi szabályozásban erősödik fel szerepük. 5. Valójában nincs az Operában olyan kft., amely "alkalmanként több százezer forintért nyitogatná a házat". 6. Valójában a nemzeti opera nem egy szűkebb kör, 34 vagy éppen 70 énekes kiváltságairól kell szóljon, hanem kínáljon lehetőséget mindenkinek abban a szerepben, amiben a legjobb: ezért lép fel jövőre 143 magyar énekes az Operában. 7. Valójában 17 éve nem engedtek közalkalmazotti állásba új énekest - innen nézve érthető igazán, miféle előjogok elvonása fáj az ezt sérelmezőknek. 8. A volt közalkalmazott énekesek jó (értsd úgy is: szakmailag legmagasabb szinten lévő) része a friss szerepszerződésekkel valójában régi bérének többszörösét viszi haza ősztől a jócskán megemelt esti gázsik miatt - nem is hallani méltatlankodást. 9. Valójában nem költségcsökkentést, hanem expressis verbis létszámcsökkentést írt elő a tavalyi kormányzati döntés az Opera számára: bérrovat és költségrovat teljesen mást jelent. 10. Rácz úr jelen volt az egyeztetéseken, sőt a közalkalmazotti tanács tagjaként valójában elfogadta a leépítés szabályait: dokumentáltan a munkáltatóval történő megállapodásra voksolt. 11. Valójában kinyit az Erkel Színház a következő év tavaszán, erre nézvést a július eleji kormányülés adott újabb lendületet. A Millenáris Park tartalékhelyszín, amely a kiszámíthatatlan építési anomáliák esetére szól: ha nem gondoskodnánk róla, nem járnánk el megfelelő körültekintéssel. 12. Az Opera előadásszáma valójában nem csökken, viszont soha nem látott mértékben nő: mintegy 500 különböző rendezvényt tartunk, és a nagytermi előadások száma is 30%-kal bővül. 13. A Hunyadi László premierprodukciója valóban sokszor megy majd (bár a Rácz úr által említett nagyságrend természetesen téves), az Erkelben játszandó huszonötös sorozat viszont az OperaKaland c. középiskolás program része. Fontosnak tartjuk, hogy nemzeti opuszaink hangsúllyal legyenek jelen - sajnálatos, ha ezt mások sérelmezik. 14. Valójában Verdi-operából nem kettő, hanem tíz különféle megy jövőre (mintegy 50 előadásban), plusz a Requiem - minimum ötszörös, de lehet, hogy huszonötszörös tévedés a vád a Verdi-év kapcsán. 15. Valójában semmilyen érték nem ment veszendőbe a jelmezselejtezések során, sőt. Az eladási folyamat átlátható, múzeumi szinten ellenőrzött, és vidéki társulatok, valamint oktatási centrumok (pl. Zeneakadémia) megsegítése vezetett bennünket, így a nálunk már nem haszált énekkari és balettjelmezek új értelmet nyertek. Mivel évente több száz új jelmez készül az Operában, nyilván selejtezésnek is lennie kell a 400 ezret meghaladó állományból. 16. Nem automatizmus, hogy főszerepre már nem képes énekes majd kis karakteralakításban éri meg a nyugdíjat. Ugyanis ahhoz is intakt hang, jó megjelenés kell: nem mindegy, hogy a Sekrestyést vagy akár a Börtönőrt a Toscában ki és hogyan énekli be. A minőséget a közönség irányából kell megkövetelni, hisz súlyos adóforintjaink árán az Opera valójában mégiscsak a nézőkért van, nem egyes énekesek szociális foglalkoztatására. 17. A tavaly létrehozott Magyar Operaénekesek Egyesülete - súlyos ténybeli és stílusproblémákon túl - már csak azért sem lehet a szakmaiság kútfeje, mert valójában kétszemélyes ellenzéki tandemként működik az Operával szemben. 18. Valójában társulati ülést sosem munkaértekezletként hirdetünk meg, az országos médiát pedig friss díjazottjaink miatt hívtuk, nem az öncélú botrány- és károkozást elősegítendő. 19. Nem érdemes okot és okozatot szem elől téveszteni. Aki megzavar egy díjátadót, a Szózat eléneklését lehetetlenné téve magához ragadja a mikrofont és elvonja a figyelmet a pálya csúcsán lévő, frissen kitüntetett kollégáitól, valójában nem dicséretet érdemel. Senki nem zavarta meg Tokody Ilona jól megérdemelt Kossuth-díjának átvételét 27 évvel ezelőtt, 1985-ben - ő viszont ezt tette másokkal, két hónapja. 20. Valójában a mai Operát és a Rákosikorszakot egy lapon említeni persze nem tilos, elbírja a papír meg a festék, de minden ott leírt mondatból ugyanekkora gyököt vonni szíveskedjen az olvasó. 21. Valójában Rácz István az Opera fegyelmi csúcstartója. Az elmúlt években hat eljárás folyt ellene különböző főigazgatók alatt. Mindegyik akta egy-egy dokumentált ügyhalmaz. Az utolsó cseppsorozat fél éve tart: letagadott közlemények és internetes kommentek, rádiószereplések és újságcikkek, a közpénz elherdálásának komoly vádja (Klub Rádió, Magyar Narancs, Népszava stb.). Közös bennük, hogy mindnek célpontja az operaház, amely július 6-ig folyósított fizetést a napi nyolc órában a ház ellen dolgozó Rácz úrnak - ez a sajátos életforma szűnt meg a felmondással. 22. Valójában Rácz úrnak az Operában lejelentett lakcímére küldtük a felmondást. Ha ott él beteg édesanyja, aki ezen iratból értesült az elmúlt 12 esztendő fegyelmi ügyeiről, azt sajnáljuk, ám erről az operaház végképp nem tehet. 23. Ha egy intézmény és annak munkatársa között a jogviszony megszűnik, értelemszerű az állandó belépőkártya bevonása. Valójában nem értjük, mi a probléma, hisz ügyintézni Rácz úr bármikor bejöhet - és be is jön, szinte minden nap. 24. Rácz úr elhallgatja a tényt, hogy miként a 34 volt közalkalmazott énekes 80%-a, úgy valójában ő is jogosult az ún. "művésznyugdíjra" már legalább három esztendeje. Ha tehát nem óhajt munkanélküli lenni, 48 évesen azonnal igénybe veheti a hat számjegyű - tehát a minimálnyugdíj többszörösét kitevő - havi ellátást, amely az öregségi jogosultságig tart, s amely mellett tovább énekelhet szerepszerződésekkel bárhol, ha hívják - akár majd az Operában is. 25. Valójában Tokody művésznő több plusz előadást is kapott az új vezetéstől: Figaro- szerepléseiből aztán lemondott, a tévék által egyenesben adott Erkel-gálán sem tudott megjelenni (Rácz úr énekelt az esten), viszont szerepelt a szilveszter éji Denevér meglepetésbetétjében. Sajnos, jövő szezonbéli kitűzéseit nem fogadta el, és mind a mai napig nem tudjuk, a megbeszélt Verdi- mesterkurzust megtartja-e? December 26-ra viszont épp nem volt felkérése, így a kormánybiztosnak nem is állhatott szándékában őt búcsúztatni. Ellenben az Opera vezetése meghívta az évadnyitó társulati ülésre, amelyen az örökös tagok nevében szólhatna - válasz még nem érkezett. Továbbá a most induló szezonban készül átnyújtani az Opera a Mesterművész címet, amely élethosszig tartó, indexált juttatás a Nemzet Színésze díj mintájára: ez a legfajsúlyosabb kitüntetés egy operaénekes számára, ennél többet nem tehetne senki a művésznő tiszteletéért (jelenleg 577 ezer Ft/hó, nyugdíjon felül). 26. Valójában Tokody művésznő már 1977-től főszerepeket énekelt az Operában, és 26 esztendős korára Aida szólamáig jutott. Saját pályája szól tehát kijelentése ellen: tehetséges fiatal igenis képes főszerep megszólaltatására, a mi - alapító okiratba is foglalt - feladatunk pedig a jövő Tokody Ilonáit keresni. 27. A művésznő rosszul emlékszik, igaz, régen volt: valójában Orosz Júlia hatvanöt évesen már rég nem volt a pályán, így Paminát sem énekelhetett. Sőt, az idézett történet másik szereplője, Nádasdy Kálmán is rég nyugdíjban volt, tehát nem oszthatott, így nem is osztott szerepet. 28. Nem az Opera vezetése, hanem a világ dacol Tokody művésznő kijelentéseivel: valamennyien tudjuk, hogy valójában az énekesek negyvenévesen már nem kezdők, az énekesnők hangja pedig nem ötven felett kezd érni - ha így volna, a művésznő fényes pályája előtt is értetlenül állnánk, amely épp arra az időszakra esett. 29. Az Opera gerinchadát olyannyira nem verte szét senki, hogy valójában minden eddigi közalkalmazottnak kínáltunk szerződést, a helyettük hat kitűzésből eddig is ötöt éneklő "külsősök" (pl. Rost Andrea, Miklósa Erika, Váradi Zita, Kolonits Klára, Kiss B. Atilla, Fekete Attila, Perencz Béla, Fokanov Anatolij vagy Bretz Gábor) megtartása mellett. Ők a közalkalmazásból kifelé jövő kiválóságainkkal (Sümegi Eszter, Lukács Gyöngyi, Wiedemann Bernadett, Németh Judit, Ulbrich Andrea, Fried Péter, Szvétek László és mások) együtt alkotják a társulatot, immár azonos feltételekkel. 30. Valójában az Opera dologi támogatását a kormány emeli a 2013-as évben. Ha válság idején ezt az eredményt keveselli valaki, nézzen körül a világban. A ház pedig e figyelmet bérleteladási növekménnyel, 89%- os átlag fizetőnézői csúccsal, rekordbevétellel, az Erkel-beruházás előkészítésével és fokozott általános aktivitással érdemelte ki. 31. Amennyiben "Ulrik Kuohn" azonos Ulrich Khuonnal, még az is lehet, hogy az újabb, Magyarországot panaszoló levél elért megint Berlinbe (miért épp oda?), a német színházi direktorok elnökéhez (miért épp hozzá?) - ahol valójában az énekesekkel ugyanúgy határozott idejű szerepszerződést kötnek, mint mi mostantól. Ha Rácz úr büszke arra, hogy beállt a sorba, lelke rajta, azt viszont hadd utasítsuk vissza, ha egy mondattal később még számon is kéri rajtunk, miért figyel megint ránk a világ. Valójában nemzeti operajátszást szervezünk a nemzet legjobb erőiből, legnagyobb tehetségeiből. És legyen világos: aki ezt a munkát régi kiváltságainak vagy pozícióinak elvesztése miatt ellenzi, az nem a hivatásáért harcol, csak bevételeiért - esetleg igazgatói álmokat dédelget. A Magyar Állami Operaház Sajtóirodája a Demokratának
2012.08.22. 10:04
Szinhaz.hu
Ókovács: márciusban kezdődik az Erkel-próbaüzem
Az Erkel Színház "előadás tartására alkalmas állapotba történő felújítására" írt ki kétfordulós tárgyalásos közbeszerzést a Magyar Állami Operaház, a munka becsült ellenértéke nettó 1 milliárd 250 millió forint - szerepel a Közbeszerzési Értesítő legfrissebb számában.
2012.08.21. 21:18
Stop.hu
Jövő szeptemberig gatyába rázzák az Erkelt
Az Erkel Színház "előadás tartására alkalmas állapotba történő felújítására" írt ki kétfordulós tárgyalásos közbeszerzést a Magyar Állami Operaház, a munka becsült ellenértéke nettó 1 milliárd 250 millió forint - szerepel a Közbeszerzési Értesítő legfrissebb számában.
2012.08.21. 21:00
Hvg.hu
Kiírták a közbeszerzési pályázatot az Erkel felújítására
Kiírták a közbeszerzési pályázatot az Erkel felújítására
Az Erkel Színház "előadás tartására alkalmas állapotba történő felújítására" írt ki kétfordulós tárgyalásos közbeszerzést a Magyar Állami Operaház, a munka becsült ellenértéke nettó 1 milliárd 250 millió forint - szerepel a Közbeszerzési Értesítő legfrissebb számában. A felhívás tervezésre és kivitelezésre szól. Az ajánlatkérő felsorolja azt, hogy a 13.863 négyzetméteres épületben mit kell átvizsgálni, illetve működőképes állapotba hozni. A lista a pincétől a padlásig tart, és a teljes épületgépészetet is felsorolja. A munkát november 5-én lehet elkezdeni, és 2013. szeptember 30-ig kell befejezni. Fotó: Civertan (Jászai Balázs) Az jelentkezhet a közbeszerzésre, aki az elmúlt öt évből fel tud mutatni legfeljebb három szerződésből összesen 1,2 milliárd forint értékű szerződést, mint referenciát. Ezek generál kivitelezésben vagy fővállalkozásban végzett, multifunkcionális kulturális - színházi funkciót is tartalmazó - épület építésére és/vagy helyreállítására vagy felújítására vonatkoznak. A közbeszerzésen történő részvételre szeptember 5-ig lehet jelentkezni. A második fordulóba jutott cégekkel október 16-án kezdi meg a tárgyalást az ajánlatkérő. MTI
2012.08.21. 15:19
Szinhaz.hu
Kiírták az <strong>Erkel Színház</strong> felújításának közbeszerzési pályázatát
Kiírták az Erkel Színház felújításának közbeszerzési pályázatát
Az Erkel Színház "előadás tartására alkalmas állapotba történő felújítására" írt ki kétfordulós tárgyalásos közbeszerzést a Magyar Állami Operaház, a munka becsült ellenértéke nettó 1 milliárd 250 millió forint - szerepel a Közbeszerzési Értesítő legfrissebb számában. A felhívás tervezésre és kivitelezésre szól. Az ajánlatkérő felsorolja azt, hogy a 13.863 négyzetméteres épületben mit kell átvizsgálni, illetve működőképes állapotba hozni. A lista a pincétől a padlásig tart, és a teljes épületgépészetet is felsorolja. A munkát november 5-én lehet elkezdeni, és 2013. szeptember 30-ig kell befejezni. Fotó: Civertan (Jászai Balázs) Az jelentkezhet a közbeszerzésre, aki az elmúlt öt évből fel tud mutatni legfeljebb három szerződésből összesen 1,2 milliárd forint értékű szerződést, mint referenciát. Ezek generál kivitelezésben vagy fővállalkozásban végzett, multifunkcionális kulturális - színházi funkciót is tartalmazó - épület építésére és/vagy helyreállítására vagy felújítására vonatkoznak. A közbeszerzésen történő részvételre szeptember 5-ig lehet jelentkezni. A második fordulóba jutott cégekkel október 16-án kezdi meg a tárgyalást az ajánlatkérő. MTI
2012.08.21. 15:19
Szinhaz.hu
Talpáról a fejére
A szokásos évi gyulai Shakespeare Fesztivál ezúttal nemcsak Shakespeare, hanem direkte Vihar-fesztivál: megannyi Vihar-előadást látnak vendégül a Viharsarokban. A chef d'oeuvre-t meg tudtuk tippelni már az "étlap" alapján: a Craiovai Nemzeti Színház Purcarete-rendezésére gyűlt oda a szokásos budapesti szakmai premierközönség, így adtunk ki egy erős félházat az Erkel Művelődési Központban.
2012.08.19. 14:07
Magyarnarancs.hu
Októberben kezdődhet a felújítás
A legoptimistább becslések szerint októberben kezdődhet az Erkel Színház felújítása – tudtuk meg a Magyar Állami Operaház ügyvezető igazgatójától, Mozsár Istvántól. Bár többféle nagyságrendű rekonstrukciós alternatívát vázolt a dalszínház vezetése a kormánynak, maradt az eredeti, 1,8 milliárd forintos állami támogatás. Ez persze erősen korlátozza a felújítás mértékét, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy újra előadásokat tartsanak az öt éve bezárt színházban.
2012.08.17. 05:42
Nol.hu
Augusztus 20. - Kitüntetéseket adott át Balogh Zoltán
Augusztus 20. - Kitüntetéseket adott át Balogh Zoltán
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Magyarország köztársasági elnöke megbízásából 2012. augusztus 20-a alkalmából kitüntetéseket adott át csütörtökön. Az alábbiakban azok nevét soroljuk fel, akik az előadóművészetekhez, azon belül a színházhoz, tánchoz kapcsolódó tevékenységük elismeréseként kaptak érdemkeresztet, tisztikeresztet vagy lovagkeresztet. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Magyarország köztársasági elnöke megbízásából 2012. augusztus 20-a alkalmából MAGYAR ÉRDEMREND TISZTIKERESZT
 kitüntetést adott át többek között: dr. Fodor Antal koreográfusnak, rendezőnek, Kiváló Művésznek,
a Magyar Táncművészeti Főiskola egyetemi tanárának,
külföldi útja miatt a kitüntetést később veszi át, Failoni Donatella zongoraművésznek, a Magyar Állami Operaház volt művészeti főtitkárának, Póka Egon Benedek előadóművésznek, zeneszerzőnek, a Kőbányai Zenei Stúdió Művészeti Szakképző Iskola igazgatójának, Révész Sándor előadóművésznek, Székács Vera József Attila-díjas műfordítónak, MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKERESZT kitüntetést adott át többek között: Bálint Márta színművésznek, Elek Dórának, a Baltazár Színház rendezőjének, művészeti vezetőnek, Erkel Tibor Erkel Ferenc-díjas zenei rendezőnek, nyugalmazott egyetemi docensnek, dr. Kiss Irén írónak, költőnek, irodalomtörténésznek, műfordítónak, Szigethy Gábor irodalom- és színháztörténésznek, rendezőnek, írónak, Török Jolánnak, a Nemzeti Táncszínház ügyvezető igazgatójának, MAGYAR ARANY ÉRDEMKERESZT kitüntetést adta át többek között: Balogh Erika Jászai Mari-díjas színművésznek, az Aranytíz Kultúrház ügyvezetőjének, B. Szűcs Istvánné, hódmezővásárhelyi nyugalmazott pedagógusnak, a Bessenyei György-díjas Kankalin Néptáncegyüttes alapítójának, volt művészeti vezetőjének, Ifj. Palcsó Sándornak, a Magyar Állami Operaház játékmesterének, Richter Flóriánnak, a Magyar Nemzeti Cirkusz Hortobágyi Károly-díjas artistaművészének, MAGYAR EZÜST ÉRDEMKERESZT kitüntetést adta át többek közt: Árendás Péter előadóművésznek, a Honvéd Együttes zenei vezetőjének, Fülöp Ildikónak, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti főtitkárának, Oza Calin koreográfusnak, rendezőnek, Rémi Tünde táncos-szólistának, a Honvéd Együttes művészeti asszisztensének, Soós Sándornak, a Honvéd Együttes alapító tagjának, karnagyának, Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatása szerint jelentős hagyományátörökítő és értékmentő tevékenységéért a Népművészet Mestere Díjban részesült többek között: Géczi Hegedűs Sándor népi mesemondó; Vaszil Imre néptáncos. Kiemelkedő egyéni teljesítménye elismeréseként a Népművészet Ifjú Mestere Díjat vehette át többek között: Mahovics Tamás néptáncos szólista; Hortobágyi Ivett néptáncos szólista; Velner Klára néptáncos szólista; Bumberák Mária mesemondó; Forrás: MTI
2012.08.17. 04:02
Szinhaz.hu
Októberben kezdődhet a felújítás
A legoptimistább becslések szerint októberben kezdődhet az Erkel Színház felújítása – tudtuk meg a Magyar Állami Operaház ügyvezető igazgatójától, Mozsár Istvántól. Bár többféle nagyságrendű rekonstrukciós alternatívát vázolt a dalszínház vezetése a kormánynak, maradt az eredeti, 1,8 milliárd forintos állami támogatás. Ez persze erősen korlátozza a felújítás mértékét, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy újra előadásokat tartsanak az öt éve bezárt színházban.
2012.08.15. 18:52
Nol.hu
Továbbra is Ókovács a főnök - Hírek operáról és az Erkelről
Továbbra is Ókovács a főnök - Hírek operáról és az Erkelről
A legoptimistább becslések szerint októberben kezdődhet az Erkel Színház felújítása – tudta meg a Magyar Állami Operaház ügyvezető igazgatójától, Mozsár Istvántól a Népszabadság. Bár többféle nagyságrendű rekonstrukciós alternatívát vázolt a dalszínház vezetése a kormánynak, maradt az eredeti, 1,8 milliárd forintos állami támogatás. Ez korlátozza a felújítás mértékét, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy újra előadásokat tartsanak az öt éve bezárt színházban. Lapszemle. A felújításról A Népszabadság információi szerint úgy tervezik, hogy multifunkcióssá alakítanak más tereket is, így nemcsak este nyithatna ki a színház, hanem használni lehetne napközben is, például bérbe lehetne adni konferenciáknak, programoknak. A nagyobb színpadtechnikai beruházásokról lemondanak: nem lesz forgószínpad, süllyeszthető-emelhető zenekari árok sem. Elengedhetetlen azonban a hátsószínpad-technika gépesítése és a lámpapark beszerzése, amelyre 400 milliós nagyságrendű forrás jut, valamint a ház fűtésrendszerének modernizálása. Igaz, a hőszigetelésre már valószínűleg nem marad egy forint sem. Most már biztos, hogy nincs lehetőség nagyobb volumenű felújításra, ugyanakkor egy kormányhatározatnak köszönhetően rendelkezésre áll az 1,7 milliárd forint, hamarosan kiírhatják a nyílt közbeszerzési pályázatot, októberben számíthatunk az első kapavágásra. Fotó: urbanistablog.hu Korábban arról is szó volt, hogy ideiglenes játszóhelyet keresnek az Erkel megnyitásáig. Többek között a Millenáris Teátrumot emlegették opcióként. Erre feltehetően nem lesz szükség, amennyiben – időben – eredményesen végződik a közbeszerzési eljárás. Az Erkelben kiárusított jelmezekkel és díszletekkel kapcsolatban Mozsár István a lapnak elmondta: a művészeti vezetők és tárak által – gondos muzeológusi rosta után – selejtezett relikviák kétharmadát eladták, a többit pedig a színház kiürítésekor egy raktárban helyezték el. Továbbra is Ókovács a főnök Bár augusztus 31. után már nem kormánybiztosként vezeti az Operaházat Ókovács Szilveszter, biztos, hogy marad a dalszínház élén. Ezt erősítette meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) kulturális államtitkára, L. Simon László is, aki az MTI kérdésére korábban elmondta: a kulturális államtitkárság továbbra is számít a múlt pénteken felmentett két kormánybiztos, Baán László és Ókovács Szilveszter munkájára, ennek jogi kereteit augusztusban dolgozzák ki. Kérdés, hogy az új megbízatás meddig szól, és mikor akarja a miniszter kiírni a főigazgatói pályázatot. A következő évad terve kész, és mint azt L. Simon egy korábbi nyilatkozatában jelezte: azt minden szándék szerint a mostani adminisztráció viszi végig. A távirati iroda kérdésére, miszerint indul-e a főigazgatói pályázaton, Ókovács azt válaszolta: döntését attól teszi függővé, hogy milyen kondíciók mellett mik lesznek a fenntartó követelményei. Forrás: nol.hu
2012.08.15. 12:35
Szinhaz.hu
'Szappanoperaház' - Megszólal Tokody Ilona és Rácz István
'Szappanoperaház' - Megszólal Tokody Ilona és Rácz István
Az Operaház évadzáró társulati ülésen történt botrányról, a magyar operajátszás színvonaláról és a változtatások mielőbbi szükségességéről nyilatkozott a Magyar Operaénekesek Egyesületének alelnöke, Tokody Ilona és Rácz István elnök a Népszavának. A Demokrata cikkéből: Tokody Ilona a lapnak elmondta: “A gondok nem a mostani vezetéssel kezdődtek, hanem már 10 évvel ezelőtt: tulajdonképpen Szinetár Miklós nagyszerű igazgatósága óta nincs rend a házban. Akkor egyébként még 120 operaénekes volt, tavaly már csak 36, idéntől kezdve pedig 0” – mondta az énekesnő, aki szerint egy állami színház nem is működhet másképp, csak társulattal. Rácz István pedig hozzátette, az operaéneklést sem lehet hobbiszinten csinálni, ezért is szükséges a rendszeresség, az összeszokott csapat. Szerinte az ún. stagione jellegű színház, ahol egyes produkciókra állnak össze, csak azokban az országokban működik, ahol több operaház is van. Rácz István úgy találja, el kellene elgondolkodni azon, mi az igazi spórolás. Számításai szerint 420 millióba kerülne 70 közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező magánénekes, átlag bruttó ötszázezer forintnyi fizetéssel, de ehelyett, a következő évadban becslések szerint majd 820 millióba kerül csak a szerződéses énekesek bére. Rácz úgy véli, súlyos csúsztatás azzal takarózni, hogy a kormánybiztosnak kormányhatározatban írtak elő 20 százalékos költségcsökkentést, mert szerinte ez nem egyenlő az elbocsátásokkal, létszámleépítéssel. “Ugyanakkor most úgy tudni, az operaház büdzséjét megemelik a korábbinál több, közel nyolcmilliárd forintra, így kissé érthetetlen, miért is van szükség akkor erre a megtakarításra. Főleg, ha a másik oldalon kifejezett pazarlás folyik. Mivel most már bizonyos, hogy az Erkel Színház jövőre sem fog kinyitni, így kerestek például egy alternatív játszóhelyet. A Millenáris csarnokával azonban sok a baj: kicsi a befogadóképessége, kieső helyen van, és ami a legfontosabb, mint tér sem alkalmas operajátszásra” – fejtette ki Rácz. Véleményéhez csatlakozott Tokody Ilona, aki nem érti miért selejtezték le bizonyos darabok díszleteit, jelmezeit fillérekért, ha az Erkel mielőbbi megnyitása a cél. “Az világos persze, hogy vannak tárolási problémák, de akkor is csak azokat a jelmezeket, díszleteket kellett volna leselejtezni, amelyek már teljesen használhatatlan állapotban vannak. Főleg, mert ma Magyarországon az operaháznak van a legnagyobb jelmez- és kellékparkja. Miért nem lehetett például jelmezkölcsönzési rendszert kiépíteni? Ha csak 15 millió forint befolyna belőle, 10 embernek megmentik a munkahelyét” – magyarázta Rácz István, aki arról is szót ejtett, hogy a művésznyugdíj megszűnésével, az, aki nem kap feladatot, “földönfutóvá válik”. “A magyar operajátszás 128 éve világ- és Európa-színvonalú, úgy a színházat, mint a művészi színvonalat tekintve. Ha valaki azt állítja, hogy középszintű, magát minősíti, és sértő mind a magyar nemzeti operajátszásra, mind a házra vonatkozóan. Hasonlóan degradálóak azok a kijelentések, hogy mi, a középgeneráció tagjai már öregek vagyunk, a hangok megéneklése helyett a kitüntetéseinket lobogtatjuk, és hogy a szakma jelentős részét sorai közt tudó Magyar Operaénekesek Egyesületének vezetése nem áll olyan szakmai színvonalon, hogy az operajátszás ügyéről és az operaházról érdemben lehessen velük tárgyalni” – szögezte le Rácz István. Az évadzáró társulati ülésről, ahol bejelentés nélkül felolvasta az operaénekesek véleményét így nyilatkozott Tokody Ilona: “Ez egy kétségbeesett lépés volt, amit ha nem is jó szívvel, de kénytelen voltam megtenni, előtte ugyanis, hiába próbálkoztam számtalanszor, nem hallgatott meg senki. A társulati ülés munkaértekezletként lett meghirdetve, amin egy cipőfelsőrész-készítőnek is joga van felszólalni a gyárban, nem kell előre bejelentenie. Én meg mégiscsak az operaház örökös tagja vagyok, még akkor is, ha a kormánybiztos úr inkább egy mások örömét megzavaró, berohanó pucér férfihoz hasonlított. Amivel mellesleg nemcsak mint művészt, de mint nőt is megalázott. És amikor egy helyen eltűnik a tisztelet, megkezdődik a lejtmenet” – fogalmazott az énekesnő. A teljes interjút a Demokratában olvashatják. Forrás: Imedia, Demokrata, Színház.hu
2012.08.10. 05:58
Szinhaz.hu
Fekete Gyula: "Művészetnek és közönségnek össze kell érnie"
Fekete Gyula: "Művészetnek és közönségnek össze kell érnie"
Fekete Gyulát, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docensét nemrég nevezték ki a zeneszerzés tanszék vezetőjévé, amely újból önállóan működik szeptembertől. Az Erkel- és Bartók–Pásztory-díjas zeneszerzővel a Magyar Hírlap készített interjút. Szemléztük. A Magyar Hírlap cikkéből: A kérdésre, milyen alapvető pontokat fogalmazott meg a pályázatában, amelyet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szenátusa nyertesnek ítélt, Fekete Gyula így válaszolt: "Meg kell őrizni a tradíciókat, a tananyagnak követnie kell az eleink által kialakított szemléletet. Hiszen a zeneszerzés is szakma: van, amit meg kell tanulni, úgy, mint egy orvosnak vagy építésznek. Mi nagyon szigorúan vesszük a szakmai tárgyak oktatását, míg több helyen a világban már lazítanak ezen. Ugyanakkor nem lehet elmenni amellett, hogy a 21. században élünk és tanítunk, tehát új tárgyakat, szemléletet is be kell emelnünk." A docens szerint a zene is folyamatosan változó művészeti ág, erre reagálni kell. Ehhez kapcsolódik a tavaly elindított két új szakirány a klasszikus zeneszerzés mellett: egyik a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel közösen vitt alkalmazott zenei képzés, amely film- és színházi zenét jelent, másik pedig az elektronikus zenei médiaművészet.Úgy látja, külföldön a tradicionális zeneszerzői technikákra kevesebb hangsúlyt fektetnek: például a vokális és hangszeres ellenpontra, korábbi korok stílusainak, technikáinak utánírási gyakorlataira. "Ne felejtsük el, hogy az ezen ismereteket kiemelten tanító Zeneakadémiánk olyan szerzőket adott a világnak, mint Bartók, Kodály, Dohnányi, Ligeti vagy Kurtág. Nyugaton gyakran inkább a huszadik századból vezetik le a kortárs zene oktatását" - fogalmazott. Fotó: magyarhirlap.hu Fekete Gyula szerint a verseny óriási a világ zeneoktatási intézményei között. "Hogy még vonzóbbá váljunk, abban egyrészt nagy segítség a hagyományokra alapuló képzés, másrészt pedig a Liszt Ferenc téri főépület jelenleg is zajló teljes korszerűsítése után olyan infrastruktúra áll majd az egyetem rendelkezésére, amely világszínvonalú lesz. Mindezt megfelelően kommunikálnunk is kell a külföld felé. De a meglévő, kiváló kapcsolatainkat partnereinkkel, Firenzével, Rómával, Krakkóval és egyéb zeneművészeti intézményekkel is szorosabbra kell fűzni" - mutatott rá.A kérdésre, merre tart manapság a komolyzene, így felelt: "Magát a műfajt sok befolyás éri, a dzsessz, a népzene, a könnyűzene világából, a változás felgyorsult. A zenés színdarabok reneszánszát éljük, és egyre népszerűbb a crossover, az átjárás a különböző műfajok között. Manapság, afféle közmegegyezés mentén, új zenének nevezzük az itt és most születő komolyzenei alkotásokat. A kortárs zene fogalma ugyanis egyre inkább korlátozódik a huszadik század második felének szerzeményeire."Fekete úgy véli, a művészetnek és a közönségnek "össze kell érnie". "Hiszen nagy művek is úgy jöttek létre, hogy alapvető közönségigényt elégítettek ki. Vagy említhetünk olyanokat, amelyek egy-egy uralkodó megrendelésére születtek. (...) Természetesen, ha megrendelés van, akkor készen kell lenni időre, persze adott színvonalnál nem mélyebbre menve. Ehhez kell a szakmai alaptudás. És ha leszáll a múzsa, kegyelmi állapot van: remekmű születik. A tehetség akkor mutatkozik meg, ha gyakran jön a múzsa" - zárta a beszélgetést Fekete Gyula. Az interjú az magyarhirlap.hu-n olvasható.
2012.08.09. 13:00
Szinhaz.hu
Operaénekesek Egyesülete: "Végveszélyben a társulat"
Operaénekesek Egyesülete: "Végveszélyben a társulat"
A Magyar Állami Operaház jelenlegi megbízott vezetése szinte a csőd szélére sodorta az operaházat - áll a Magyar Ope-raénekesek Egyesülete közleményében, melyet a Népszavának juttattak el. A közleményben sürgetik, hogy mielőbb írja ki a tárca a főigazgatói pályázatot. Úgy fogalmaznak: "végveszélyben a társulat és a világhírű magyar operakultúra". És felteszik a kérdést: "Minek kell még történni, hogy Ókovács Szilveszterről egyértelműen kiderüljön, nem alkalmas az operaház vezetésére?". Az operaénekesek egyesülete szerint teljes egészében kivitelezhetetlen az évadterv, irreális az Erkel színház megnyitását ígérni, és gyakori az aláírt szerződések nélküli munkavégzés. Az operaénekesek egyesülete szerint az elbocsátott művészek honoráriuma éves szinten bruttó 190 milliót tett ki. A felmondások után, a következő évadban csak az énekesekre fizetendő költség több mint 820 millió forint. A végkielégítések összege közel 1,1 milliárd forint. Az egyesület szerint a volt kormánybiztos úgy akarta csökkenteni az elbocsátások nagyságrendjét, hogy a művészeket "ügyviteli alkalmazott"-ként jelölte meg. Forrás: Népszava
2012.08.07. 09:36
Szinhaz.hu
Kortárs vándorszínész - Margitai Ági 75 éves
Kortárs vándorszínész - Margitai Ági 75 éves
Gyerekkorában nézőnek szökött be a színházba, aztán átsasszézott a másik térfélre, a színpadra, és idestova hatvan éve onnan örvendezteti a közönséget. Energikusságából nem veszített: evez a Dunán, és úszik, követi a kortárs művészeteket. Bár mostanában ritkábban, évente egyszer indul világfelfedező útra, és - talán nosztalgiából - újraolvassa kedvenc regényeit. Folyton nyüzsög Margitai Ági, aki nemrég ünnepelte a hetvenötödik születésnapját. A hetvenedikre nagy összejövetelt rendezett számára az élettársa, de a színésznő most bensőségesebb ünneplésre vágyott. Azt mondja, "bulizott" eleget egész életében, premierek után meg azon kívül, és manapság is összejönnek a kollégákkal, csak nem feltétlenül családi események alkalmából. Kagylót és kis rákocskákat tálalt az évfordulós vacsorán, Lupa-szigeten, ahol a nyarakat tölti, evezéssel és úszással, persze csak a part mentén, mert ott nem nagy a sodrás. Gyűjti a következő évadra az erőt, hiszen nem csupán korábbi szerepeiben láthatja a közönség: a Bárkában a Dogville-ben és a Belvárosi Színházban a Sírpiknikben, de beugró a Karinthy Színház Szent Péter esernyője című előadásban is. Ez egy kicsit stresszeli, mert vérbeli színészként hiányzik neki, hogy a produkcióhoz később csatlakozva nem vehetett részt végig a próbafolyamatban. Másként lesz ez a Bagó Bertalan rendezésében decemberben a Rózsavölgyi Szalonban tartandó premieren, amikor Ulickaja Odaadó hívetek, Surik című könyvének színpadi változatában játszik. Az általános iskola végén egy kérdőívre azt írta Margitai Ági, hogy színház- és filmrendező szeretne lenni. Hetedik-nyolcadik osztályban a Köztársaság térre járt iskolába, az Erkel Színház mellett, és édesanyja már kiskorában elvitte őt balettre, operára. Később az osztálytársakkal, a barátokkal be-belógtak ugyanide egy-egy alkalommal. Meséli, hogy volt olyan előadás, például Zaharov Bahcsiszeráji szökőkútja, amelyet tucatszor látott, a Mojszejev Együttes vendégfellépéseit követve nyomon. Talán ezen előzményeknek is köszönhető, hogy három évig hivatásos néptáncosként lépett pódiumra.Hatvan év alatt 137 bemutató Aztán egyre inkább elcsábította a próza, sok verset olvasott, és a táncegyüttes próbái meg fellépései után ment hol egyik, hol másik színházba a drámákat vagy a vígjátékokat csodálni. Tizenhét évesen végképp megérlelődött benne az elhatározás: jelentkezett a színművészetire, és azonnal felvették. Már másodéves főiskolás korában játszott a Nemzeti Színházban, tehát, a néptáncos éveket is beleszámítva közel hatvan éve van színpadon. A színházi adattár 137 bemutatóját tartja nyilván. A Koldusoperának öt színpadra állításában szerepelt. Kétszer volt Kocsma Jenny, egy alkalommal Polly, másik két rendezésben pedig Peacockné. Fővárosi fellépései, vagyis a Petőfi Színház, a Mikroszkóp Színpad és a József Attila Színház előtt, után és közben feltűnően sok vidéki társulatban megfordult: Pécsett, Kecskeméten, Miskolcon, Szegeden, Szolnokon, Győrben. - A karakteremből következett a vándormadár lét - mondja. - Nagyjából négy évig maradtam egy helyen, amíg remekül, de legalább jól éreztem magam. Amint már nem volt olyan kellemes a légkör, továbbálltam. Ehhez, amire manapság sokakat kényszerít rá az élet, akkor kellett némi bátorság. Hát még a szabadúszó életformához, amelyet 1964-ben kipróbáltam, noha akkor még ezt a szót sem igen ismerték! Az első magyar musicalszínházban, amelyet Szinetár Miklós és Petrovics Emil vezetett, pécsi színészként megkaptam az Egy szerelem három éjszakája ősbemutatójában a női főszerepet, Júliát. De ez, a Petőfi Színház abban az évben szűnt meg, amikor oda szerződtem. Sok akkori társulati tagot elhelyeztek erre-arra, de néhányunkat, például Pásztor Erzsit és engem, nem, mert úgy vélték, fiatalságunk miatt segítség nélkül is megtaláljuk a számításunkat. Engem akkor már sokfelé hívtak vendégszerepelni, s ezen felbuzdulva úgy döntöttem, nem megyek újra vidékre, megpróbálok egyedül boldogulni. - Aztán egy év múltán mégis elszerződtem - folytatja -, mert beláttam, hogy az embernek, főleg fiatalon fontos a közösségi munka, az olyan társulat, amelyet pedagógus szellemiségű egyéniség vezet, és amelyben jó rendezők segítségével formálhat meg változatos szerepeket. Vidéken állandóan együtt voltunk, szinte minden este felléptünk, onnan nem rohangálhattunk szinkronba, filmgyárba. Sokat próbáltunk. Ha a színészklubban ültünk, akkor is folyton a soron következő darabról dumáltunk.Gyerekkori álma csak egyszer teljesült A mozgókép világába nemcsak gyakran kirándult, de sokáig a Magyar Filmgyártó Vállalat tagja is volt társulatának, bár visszatekintve úgy érzi, ez a műfaj átláthatatlanabb a színész számára. Akadnak persze kedvenc filmalakításai, amelyeket szeret, és nem mind főszerephez kapcsolódik a szép emlék. Sándor Pál alkotásaiban többnyire karakterszerepeket kapott, mégis a szívéhez nőttek. Ezek mellett a mozik közül legszívesebben talán a Fiúk a térről címűre, a Circus Maximuszra és a Vámmentes házasságra, valamint a Végkiárusítás című tévéfilmre emlékszik vissza. Elégedettnek tűnik Margitai Ági, aki 2006-ban lett a Halhatatlanok Társulatának tagja, 2010-ben pedig Kossuth-díjat kapott. Nem zavarja, hogy gyerekkori álma, a rendezés csak egyetlen egyszer teljesült, 2001-ben, amikor színpadra alkalmazta a LaBute művét, a Szentek fecsegését. - Sajnálom, hogy nem folytattam - vallja be -, de a lelkem mélyén úgy érzem, ahhoz még sokkal kreatívabbnak kellett volna lennem. Egy kicsit értek talán a dramaturgiához és a színészvezetéshez. A saját mércém szerint azonban ennél sokkal többre van szüksége a jó rendezőnek. Valamelyest visszavett a világon átrohanó tempóból a színésznő, valamivel kevesebbet utazik külföldre, és nem jár "mániákusan"színházba, moziba, mint régen. Az új magyar filmeket azonban ismeri, és úgy látja, ha nem is hoznak kasszasikert, azért a fesztiválokon világszerte jól megállják a helyüket. A kortárs alkotások a színházban és az irodalom terén is érdeklik, de emellett mostanában rákapott, hogy újraolvassa néhány kedves régi könyvét, Móricz Erdélyét, Márqueztől a Szerelem kolera idejént, valamint Dosztojevszkijt és Thomas Mann-műveket. - Nagy élmény, amikor a korábbi benyomás visszaoson, csak másképp. Illetve az első hatásra már nem is igen emlékszem, mert nem a cselekmény szokott megmaradni bennem, hanem valahogy észrevétlenül beleépül a fontos gondolat és a követendő magatartás az ember életmódjába. Úgy hiszem, a színházi előadás ugyanilyen szolgálatot tud tenni nézőinek. Szerző: Mátraházi Zsuzsa / MTI
2012.08.06. 05:03
Szinhaz.hu
Számítanak a felmentett Ókovácsra - "Technikai változtatásról van szó"
Számítanak a felmentett Ókovácsra - "Technikai változtatásról van szó"
Továbbra is számít a pénteken felmentett két kormánybiztos, Baán László és Ókovács Szilveszter munkájára a kulturális államtitkárság, ennek jogi kereteit augusztusban dolgozzák ki - közölte az MTI megkeresésére hétfőn L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kulturális államtitkára. Baán Lászlót, az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes, a múzeumi negyed koncepciójáért felelős kormánybiztost és Ókovács Szilvesztert, a Magyar Állami Operaház irányításáért felelős kormánybiztost augusztus 31-i hatállyal mentették fel tisztségükből. Az Emmi szombati közleménye szerint a kormányzati hatáskörök átszervezése miatt a két feladat a kabinet közvetlen irányítása alól a kultúrát is felügyelő tárcához kerül, s abban a továbbiakban is fontos szerepet kap Baán László és Ókovács Szilveszter. Baán László hétfőn az MTI-nek arról beszélt: a változás leglényegesebb eleme, hogy a feladatát szeptember 1-től nem a miniszterelnökség, hanem az Emmi vezetője felügyeli. "Abban állapodtam meg Balog Zoltán miniszter úrral, hogy továbbviszem a feladatot, amelynek fontosságát a kormány is elismerte, hiszen július 4-én jóváhagyta az erről szóló jelentést. A kérdés csak az, hogy milyen jogi formában" - fogalmazott a kormánybiztos, aki szerint csupán feladatátcsoportosítás történt. "A külső szereplők, például az érintett önkormányzatok, szakmai szervezetek, hatóságok számára nem lesz érzékelhető a változás" - jegyezte meg, hozzátéve, szerinte az Emmi ezentúl "jobban magáénak fogja érezni" a múzeumi negyed megvalósításának feladatát. Ókovács Szilveszter az MTI érdeklődésére elmondta, hogy közigazgatási technikai változtatásról van szó, a felmentés lényegében nem befolyásol semmit. Beszámolt arról, hogy a Magyar Állami Operaház a héten kiírja az Erkel Színház felújításával kapcsolatos kivitelezés közbeszerzési pályázatát. "Igyekszünk a munkálatokat a szigorú szabályok adta keretek között felgyorsítani, hogy 2013 márciusában elkezdődhessen a próbaüzem, ott és úgy valósulhasson meg a következő szezon, ahogy meghirdettük" - fogalmazott. Ókovács Szilveszter arról is beszélt, hogy hetekkel korábban egyeztettek a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral, az emberi erőforrások miniszterével és a kulturális államtitkárral is, csak az a kérdés nem dőlt még el, hogy miniszteri biztosként vagy megbízott főigazgatóként folytatja a munkát az új évadban. Arra a kérdésre, hogy mikor írják ki az operaház főigazgatói pályázatát és indul-e azon, felidézte a kulturális államtitkár egy lapinterjúban hasonló kérdésre adott válaszát, amely szerint nem sürgős a kiírás, hiszen a 2012/2013-as évad terve kész és azt minden szándék szerint a mostani adminisztráció viszi végig. A pályázaton történő indulását Ókovács Szilveszter attól teszi függővé, hogy milyen kondíciók mellett mik a fenntartó követelményei. Megjegyezte: a Magyar Állami Operaházban 107 éven át pályázat nélküli kinevezési gyakorlat folyt, és ez ma is így van a világ legtöbb intézményében, de például az etalonnak tekintett brit közmédiában is. "Majd az arra hivatott vezetők eldöntik, mi, mikor és hogyan történik, de személyes véleményem szerint ez az út még világosabb: egyértelműbb felelősséget jelent mindenki számára, s egyben módot ad nemcsak erősebb pozíciójú intendáns kijelölésére, de arra is, hogy az állam - alapító okiraton túl is - megfogalmazza, mit vár el Magyarország legnagyobb kulturális intézményétől" - fűzte hozzá Ókovács Szilveszter. Forrás: MTI
2012.07.31. 05:20
Szinhaz.hu
Kiáll a szakma Tokody mellett - Hírek az Opera tájáról
Kiáll a szakma Tokody mellett - Hírek az Opera tájáról
Ahogy arról pénteken beszámoltunk, a kormány 2012. augusztus 31-i hatállyal felmentette Ókovács Szilvesztert, a Magyar Állami Operaház irányításáért felelős kormánybiztost. A Kormányszóvivői Iroda közleményét olvashatják ez ügyben és hírt adunk arról, mi történt azután, hogy Ókovács Szilveszter nem engedélyezte, hogy Tokody Ilonával az Operaházban forgassanak. A Kormányszóvivői Iroda közleménye: "Ezt megelőzően a Kormány a félidőhöz érkezett kormányzás eredményeinek és feladatainak értékelése keretében meghallgatta a kormánybiztosokat – a munkájukról készült beszámolókat áttekintette, megtárgyalta és elfogadta. A Kormány megköszönte munkájukat és elismerését fejezte ki kormánybiztosi tevékenységükkel kapcsolatban. Megállapította, hogy közreműködésükre és tudásukra a jövőben is szükség van, Baán Lászlóra a nemzeti képzőművészeti gyűjtemények előtt álló feladatok, Ókovács Szilveszter esetében pedig az Opera és az Erkel Színház jövője kapcsán. Budai Gyula jelenleg, és a jövőben is államtitkárként folytatja munkáját a Vidékfejlesztési Minisztériumban, elszámoltatási kormánybiztosi tevékenységéről pedig augusztus 20-át követően – Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkárral együtt – tételesen tájékoztatja a magyar közvéleményt".Kiadó: Kormányszóvivői Iroda, 2012, július 28.Kiáll a szakma Tokody Ilona mellett Kiáll a szakma Tokody Ilona mellett azok után, hogy Ókovács Szilveszter kormánybiztos nem engedélyezte, hogy a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas művésszel az operaházban forgassanak – számolt be a Blikk. A Magyar Operaénekesek Egyesületének elnöke, Rácz István és Maros Gábor szerint Ókovács túllépte a határt. Rácz szerint "vérlázító", hogy a kormánybiztos "egy Tokodyt és egy Rockenbauer Zoltánt visszautasított. Ez a kultúra ellen való lépés" – magyarázta a lapnak. Maros Gábor operaénekes nála is keményebben fogalmazott. "Hallatlan. Így nem lehet viselkedni. [...] Most már valakinek lépnie kell. Ne azt sugalljuk már a világ felé, hogy ebben az országban mindent lehet! Ókovács nem érdemli meg, hogy belépjen az operaházba" – tette hozzá. Az eset Berkes János operaénekest is elszomorítja. A Blikknek azt mondta: ebbe jogilag nem lehet beleszólni. Annak ad engedélyt Ókovács, akinek akar. "Emberi oldalról más a helyzet. Talán több kiváltságot élvezhetne egy örökös tag" – magyarázta Berkes. "Kiszolgáltatottak, csúnya szóval prostituáltak vagyunk. Akit hívnak, az kap szerepet, akit nem, az nem. Decemberben Tokodyval énekeltem volna a Bohéméletben. Sajnálom, hogy ez nem fog összejönni" – zárta szavait az énekes. Tokody Ilona a történtekkel kapcsolatban azt mondta: ez egy vezetői hiba. "Ilyen nincs, hogy egy örökös tagot kitiltsanak az Operaházból. Ez pont olyan, mintha egy miniszterelnöknek megtiltanák, hogy a parlamentben nyilatkozzon. Egy Rockenbauer Zoltánt megtagadott!? Megtiltja, hogy egy örökös taggal a házban vegyenek fel egy nemzeti műsort!? Ez micsoda, ha nem nemzetellenes!? Ókovácsnak le kellett volna győznie a személyes negatív érzéseit az Opera érdekeiért" – tette hozzá. A forgatás végül nem maradt el, az Operaház helyett egy cukrászdában vették fel a műsort. Az Operaház sajtóosztálya helyreigazítást kért a laptól Az Operaház sajtóosztálya helyreigazításra kérte a Blikket, és az orgánum hírét átvevő valamennyi médiumot. Ehhez a következő lényeges háttérinformációkat adja az elmúlt napokban megjelent irásokkal kapcsolatban:Tokody Ilonát senki sem tiltotta ki az Operaházból, továbbra is van és marad érvényes belépőkártyája, mint minden örökös tagnak. (A művésznő a napokban is járt az intézményben.)Tokody Ilonával nem Rockenbauer Zoltán készült interjút késziteni (ő mit sem tudott az esetről).Tokody Ilona számára az Operaház a havi fizetését és az örökös tagok járandóságát továbbra is folyósítja, és készül a jövő áprilisban esedékes Mesterművész-díj - és az ezzel együttjáró élethosszig tartó havi járandóság - átadásának ünnepségére.Az Operaház továbbra is várja Tokody Ilona aláírását a megbeszélt Verdi-mesterkurzus szerződésére.Tokody Ilona és Berkes János közös éneklése a Bohéméletben az Operaház kezdeményezése volt, amely kizárólag azért hiúsul meg, mert a művésznő végül nem írta alá a szerződését.A Magyar Állami Operaház továbbra is elsőrendű feladatának tekinti, hogy kiváló művészek lépjenek fel az Operaházban - eddig soha nem látott számban, köztük sok fitallal: a 2012/13-as évadban számszerint 143 kiváló magyar magánénekes és karmester.Az Operaház sajtóosztálya 2012. július 25-én a Blikk megkeresésére az alábbi sorok szó szerinti közlését kérte az orgánumtól:"Az Operaház vezetése továbbra is fenntartja magának a jogot, hogy védve a Ház érdekét, eldöntse: az intézmény területén kik, miért forgathatnak, végezhetnek sajtótevékenységet. Természetesen a Blikk munkatársait is várjuk előadásainkra, amennyiben valóban érdeklődnek az intézményben folyó műveszi munka iránt, belső történéseket és döntéseket viszont továbbra sem áll módunkban kommentálni." Forrás: Színház.hu, Blikk
2012.07.28. 11:07
Szinhaz.hu
Színházról, Alföldiről, kultúráról - 'L. Simon válogatás'
Színházról, Alföldiről, kultúráról - 'L. Simon válogatás'
Összegyűjtöttük azokat a nagyinterjúkat, amelyeket L. Simon László az utóbbi egy hónapban adott. Ezekből válogattunk olyan részleteket, melyekből kiderül, mit gondol a frissen kinevezett kulturális államtitkár új pozíciójáról, a saját lehetőségeiről, Szőcs Gézáról, az NKA-ról, a színházi életről, Alföldiről, Kamaraszínházról és az Operáról. "A kultúrpolitika dimenziója más, mint a többi ágazaté. Az én irányításom alatt a béke szigete lesz itt, aki kultúrharcot vizionál, az téved". (L. Simon László a 168 órának) Az új vállalásról: - Az igaz, hogy már előzőleg többször beszélgettem Balog miniszter úrral arról, hogy szerintem a kulturális szférában hol kellene változtatni, de arról szó sem volt, hogy én csak bizonyos feltételek teljesülése esetén vállalom ezt a posztot. Azért vállaltam, mert felkértek, és mert szeretem a kihívásokat. Szeretném, ha 2014-ben is megnyernénk a választásokat, ehhez a jelenleginél hatékonyabb kultúrpolitikával is hozzá kell járulni. Kéréseim persze voltak. - Balog Zoltán miniszter úr amúgy csak a kinevezését megelőző napokban ült le a különböző pozíciókra szánt jelöltekkel, így velem is. Arról kérdezett, mit változtatnék a kultúra terén, de az szóba sem került, hogy lecserélné Szőcs Gézát. Meg is lepődtem, amikor Géza elkapott a parlamenti büfébe menet, és jelezte: ha esetleg nem tudja tovább csinálni, engem látna szívesen utódjaként. Szőcs Gézáról, véleménykülönbségről: - Mindig vannak nézeteltérések egy politikai közösségen belül. Egy családon belül is előfordul néha, hogy a férj és a feleség összezördül, a szülő igazságtalan a gyerekével, a gyerek szemtelen a szülővel, de attól még egymáshoz tartoznak, feloldják az ellentéteket, és boldogan élnek tovább. - A kormányzati döntéseket nyilván végrehajtjuk, ám ami csupán az elődöm nyilatkozataiból kirajzolódó koncepció volt, azt nem feltétlenül, hiszen más személy másféle kultúrpolitikát is jelent. - 
Más a habitusom, mint Szőcs államtitkár úré. Én egyértelművé fogom tenni: a kormány számára a kultúra kiemelkedő fontosságú terület. Az NKA-ról: - “A pénzt nem én osztottam, hanem az NKA illetékes kollégiumai. Persze elnökként volt mozgásterem, ez viszont nem változik. Úgy állapodtam meg Balog Zoltán miniszter úrral, hogy lehetőség lesz arra, amit egyébként elődöm, Szőcs Géza is joggal hiányolt: az egységes kultúrpolitikára”. - Az NKA a pénzügyi és szakmai függetlenségét is megőrzi, ugyanakkor az elnöke a miniszter lesz - az NKA Bizottságának elnöke egyébként a törvény szerint eddig is a miniszter volt, aki jogkörét másra delegálhatta -, az alelnök pedig a széles jogosítványokkal rendelkező államtitkár. A munkát tehát, amit ott megkezdtem, folytathatom. (A Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény módosításával az NKA elnöke Balog Zoltán miniszter lesz, L. Simon László pedig az alelnöki posztot fogja betölteni.) - Eddig is túlsúlyban voltak a minisztériumi delegáltak. A főbizottságban eddig öt szakmai, öt minisztériumi delegált ült, akik szintén szakemberek, plusz az elnök, és szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata döntött. Mi változik? Semmi. Egyel több tagú lesz a bizottság. Egyébként sem hiszem, hogy a következő három évben lesz kettő olyan alkalom, hogy az elnök és az alelnök egyszerre részt tud venni a bizottsági ülésen. (...) Teljesen álszent vita folyik az NKA-ról. Itt a döntéshozatal nem politikai: korábban sem volt, ezután sem lesz az. Fegyvertényekről: - Az államtitkárság idei 29,4 milliárd forintja jövőre reményeim szerint 33 milliárd fölé kúszik. Ez óriási fegyvertény. Remek párost alkothatunk Balog Zoltánnal, akinek rengeteg államtitkársága mellett, úgy érzem, a kultúrára is kellő rálátása és figyelme lesz. - A kulturális ágazat, az állami fenntartású intézmények, közgyűjtemények érdekeit szolgálva a jelenlegi költségvetésünk kétszeresét is pillanatok alatt el tudnánk értelmesen és jól osztani. Kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb, vitáktól és harcoktól kevésbé hangos kulturális életet lehetne így teremteni, de nem ez a kérdés. Ha valóban tizenkét százalékkal bővülnek a forrásaink, tudva azt, hogy ez nem lesz mindenre elég, mégiscsak nagyot léptünk előre. Ennek az üzenete is egyértelmű: a kormánynak, az új miniszternek és az új államtitkárnak, és általában a Fidesznek igenis fontos a magyar kultúra ügye! Alföldiről: - Számos kérdésben szabad kezet kaptam, nagyobb mozgásterem lesz, mint az elődömnek, ugyanakkor egy hierarchikus szervezet tagjaként nekem is el kell fogadnom, hogy vannak döntések, amelyeket a miniszter vagy a miniszterelnök magához von. El tudom képzelni, hogy a Nemzeti Színház igazgatói kinevezése ilyen. Arra viszont ígéretet kaptam, hogy nem lesz kulturális kérdés, amelyben miniszter úr ne kérné ki a véleményemet. - Nemsokára ki kell írni az intézmény vezetői pályázatát annak rendje és szabályai szerint, a következő évadot pedig már egy esetleges új igazgatónak kellene terveznie. - Aki látta Az ember tragédiáját a Nemzetiben, az tudja, hogy Alföldinek ez a rendezése semmivel sem szabadabb szellemű előadása a darabnak, mint bármelyik mai értelmezés: Jankovics Marcell rajzfilmjének római színében péniszekből formázta a csillárokat. Lehet engem is kárhoztatni, hogy miért értelmezek olyan alkotásokat, amelyeken az emberi test a maga valójában jelenik meg, de mégis miről beszélünk? Így teremtett minket a Jóisten. - Tudja, honnan érkeztem erre az interjúra? A konceptuális fotóművészetről beszélgettem Alföldi Róberttel egy kis művészeti galériában, miközben az egyik régi művemet nézte meg. És képzelje, az államtitkári kocsimmal együtt mentünk oda. 
 Az élet sokkal bonyolultabb annál, hogy sematikusan szemlélhetnénk. Egy kultúrpolitikusnak persze, mivel a döntés és a politikai felelősség is az övé, joga van megfogalmazni, hogy egyes intézmények élén milyen vezetőt látna szívesen. De ebből nem következik, hogy egy törvényesen megválasztott igazgató ne töltse ki a mandátumát. Színházról, színházi életről: - Magyarországon, a fővárosban kifejezetten sok pénzt fordítunk színházra, nagy az egy színházi székre jutó támogatás mértéke. Én büszke vagyok arra, hogy nincs még egy főváros Európában, ahol annyi színházat működtetnek közpénzből, mint Budapesten - persze ez egyben nehézséget is jelent az adófizetőknek. A színházak a kulturális ágazat más intézményeihez képest tehát kifejezetten jó helyzetben vannak. Amikor viszont színházi vezetők a keresetüket kevesellve például Julia Robertshez hasonlítják magukat, mint Székhelyi József egy napilapos interjúban, elképedek. Julia Roberts a filmjeivel irdatlan sok pénzt termel, ő annak egy részét kapja meg gázsiként, a fizetése nem közpénzből van. Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy akadnak olyan magyar színházi vezetők, akik havi kétmillió körül visznek haza, miközben vannak színészek, akik havonta mindössze bruttó száz-kétszázezer forintot keresnek. - Nem tartom kizártnak, hogy a Kamaraszínházat megpróbáljuk megmenteni. Az intézményrendszer megóvása stratégiai kérdés: ha lehet, ne zárjunk be intézményt, mentsük meg a bajba került intézményeket, ha lehet, a művészeknek otthont adó helyeket hosszú távon is tartsunk meg. Érdemes végiggondolni, mit tehetünk a Kamaraszínház érdekében is. - Európai összehasonlításban a gazdaság teljesítőképességét és az állampolgárok jövedelmi viszonyait tekintve az élmezőnyben vagyunk e tekintetben, és a közösség által fenntartott színházak számában is. Görög kollégák arra panaszkodtak nemrégiben egy színházszakmai konferencián, hogy a görög állam a válság miatt 9 millió euróról 6 millióra, azaz nagyjából 1,8 milliárd forintra csökkentette a színházi rendszer támogatását. Eközben a magyar állam az önkormányzatokkal együtt több mint 40 milliárd forintot fordít közpénzből a színházi rendszer finanszírozásra. A jelenlegi költségvetési körülmények között ugyanakkor már az is nagy dolog, hogy a színházak a forrásaikat egyáltalán meg tudták őrizni. A kulturális tárcánál ráadásul csak a szakmai felügyelet van, a pénz a Belügyminisztériumon keresztül érkezik a fenntartó önkormányzatokhoz. - Azt gondolom, hogy amíg a radikális bal- és a radikális jobboldalról is támadják az embert, addig olyan nagy baj nem lehet. Nem tehetek mást, igyekszem mindenki iránt nyitott lenni: a jobbikosok meghívtak például a Szabó Dezső Katakombaszínházba, elmentem, és megnéztem Andrási Attiláék darabját, majd elbeszélgettem velük a produkcióról, megosztva a véleményemet. De ugyanúgy elmentem a függetlenek tantermi színházi fesztiváljára: a MU Színházban és a mellette lévő iskolában néztem meg a nagyon izgalmas darabokat. Ezek szépen megférnek egymás mellett, nekünk nem "vagy-vagy", hanem "és" dolgokban kell gondolkoznunk. Nem akarunk semmit sem kirekeszteni a magyar kultúrából, inkább minél több dolognak akarunk lehetőséget adni. Amiben a hagyományápolásnak éppúgy helye van, mint a progresszív kísérletező művészetnek - ha tetszik, ha nem. Operáról: -Az Erkel Színház várható megnyitása miatt több pénz kell az Operához is. A beruházás állásáról a jelenleg Kínában tartózkodó Ókovács Szilveszterrel is hamarosan tárgyalni fogok. Kultúrpolitikáról: - Szükségszerű, hogy a kultúrpolitika kezdeményezőképes legyen. Már csak azért is, hogy a közvélemény lássa: igenis erős koncepcióval és érdekérvényesítő szándékkal vagyunk jelen a minisztériumi rendszerben, a politikában, és igenis fontos szerepet tölt be az életünkben a magyar kultúra. Mindez persze egy működőképes minisztériumi szervezetet is feltételez, kevesebb főosztállyal és az eddiginél jóval hatékonyabb működést szolgáló felépítéssel. L. Simon László a Klubrádióban is járt. Interjúját itt meghallgathatja. A Tank kitérői címmel pedig a múlt heti Magyar Narancsban találnak elemzést L. Simon László pályájáról. Forrás: "Nem lesz kultúrharc" - 168 óra - szerző: Lampé Ágnes "Kötelező irodalom" - Figyelő - szerző: Hermann Irén "Erős kultúra, erős politika" - Demokrata - szerző: Farkas Anita, Szentei Anna "L. Simon: A Fidesznek igenis fontos a magyar kultúra ügye" - Magyar Nemzet - szerző: Tölgyesi Gábor
2012.07.09. 08:04
Szinhaz.hu
Az elragadtatás hangja
"Dacára annak, hogy W. e művében még sok található olyan, mely az ő elveinek gyakorlati alkalmazásával meg nem egyez, s mely későbben már elő sem is fordul nála: e mű mindenesetre egy alakító őserővel bíró lángész remeke, melyből szerzője minden későbbi magaslatainak fokait s anyagait merítette..." Így értékelte a Tannhäuser jelentőségét 1871-ben a Zenészeti Lapok, miután Erkel és a Nemzeti Színház végre rászánta magát, hogy majd' egy évtizeddel a Pesti Német Színház nyomában bemutassa a nevezetes wartburgi dalnokverseny történetét.
2012.07.07. 13:06
Magyarnarancs.hu
Ókovács: "önmagát minősíti Tokody"
Ókovács: "önmagát minősíti Tokody"
A Népszava készített 5 perces interjút Ókovács Szilveszter operaházi kormánybiztossal Tokody Ilona felszólalása kapcsán. Lapszemle. Ókovács Szilveszter a következőként értékelte a hétfői évadzáró ülésen történteket: "Tokody Ilona váratlan, előre nem jelzett felszólalását az ünnepség durva megzavarásaként értékelem. Szeretnék abban a hitben élni, hogy az évadzáró higgadt számvetés volt, és annak az ünnepe, hogy a Magyar Állami Operaház egy komoly értékű, Európában bevezetett díjat alapított. Ezen elismeréseket, melyeket nagy sikerrel nyújtottuk át az ülést követően, olyan művészek kapták meg, akiknek érdemei megfellebbezhetetlenek, és nagyon sértő rájuk nézve ez az inzultus." Fotó: MTI A kérdésre, vajon lesznek-e következményei az esetnek, így felelt: "Nem. Félbeszakíthattam volna, de nem tettem. Úgy vélem, önmagát minősíti, aki ilyet tesz, ilyesmit egyszerűen nem lehet csinálni, nemcsak az ország egyik nagy presztízsű intézményében, de sehol máshol sem. Nekem Tokody Ilona megmarad annak a kiváló énekesnek, aki a lemezeken hallható, és hallgatni fogom ezután is. Egyszerűen szomorú vagyok a történtek miatt" - fogalmazott Ókovács. A kormánybiztos elmondta még, megkezdték a tárgyalásokat a Millenáris Park Nagycsarnokáról, amit alkalmasnak találtak második játszóhelynek az Erkel Színház átadásáig, egyelőre azonban még csak egyeztetnek. Forrás: Népszava
2012.06.27. 13:20
Szinhaz.hu
A Millenárison lesz a magas cé?
A Millenárison lesz a magas cé?
Csúszik az Erkel Színház újranyitása – mondaná a külső szemlélő, Mozsár István megbízott ügyvezető szerint azonban csak a fizikai kivitelezés csúszik, a projekt tavaly novemberben elindult. Azt megelőzően nem készült ugyanis pontos beruházási program az öt éve bezárt épület felújítására.
2012.06.27. 11:33
Nol.hu
A Millenárison lesz a magas cé?
A Millenárison lesz a magas cé?
Csúszik az Erkel Színház újranyitása – mondaná a külső szemlélő, Mozsár István megbízott ügyvezető szerint azonban csak a fizikai kivitelezés csúszik, a projekt tavaly novemberben elindult. Azt megelőzően nem készült ugyanis pontos beruházási program az öt éve bezárt épület felújítására.
2012.06.27. 09:25
Nol.hu
Újra kormány előtt lesz az Erkel
Az ígért 1,7 milliárd helyett majdnem a dupláját, 3,6 milliárd forintot kér Ókovács Szilveszter a Magyar Állami Operaház kormánybiztosa az Erkel Színház felújítására - derült ki a tegnapi évadzáró társulati ülésen. Az optimista hangulatnak Tokody Ilona operaénekes színpadra lépése vetett véget, aki a társulat megtartása mellett érvelt, Ókovács a focipályákra meztelenül berohangálókhoz hasonlította az énekesnő akcióját.
2012.06.26. 06:30
Nepszava.hu
Egy hajóról, ami sosem érhet révbe - Évadzáró az Operában
Egy hajóról, ami sosem érhet révbe - Évadzáró az Operában
A Magyar Állami Operaházban (MÁO) rendhagyó társulati üléssel befejeződött az évad. Az ülésen bemutatták az Erkel Színház felújítására készült programcsomag változatait. Az aktív művészek számára Csillagóra-díjat alapítottak, amit négyen vehettek át két kategóriában. Egy olyan hajóról, ami sosem érhet révbe A magyar kultúrtörténet elképzelhetetlen a magyar opera- és balettjátszás nélkül - hangsúlyozta az évadzáró eseményen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Az opera zászlóshajó - emelte ki, de olyan hajó, ami sosem érhet révbe, hiszen verseny van. Véleménye szerint a versenyképesség fenntartása miatt volt szükség az intézmény karcsúsítására. Sokan vélik úgy, hogy a művészet szent és tiszta, a pénzt pedig piszkos, de a kettő nem lehet meg egymás nélkül - mutatott rá a miniszter. A művészetben van katarzis, a pénzben nincs, mégis, hogy a katarzis létrejöjjön, szükség van a megfelelő anyagi forrásokra - ezek előteremtésén munkálkodik a tárca. Konkrét számokat nem tud mondani - tette hozzá -, hiszen a 2013-as költségvetés még formálódik. A MÁO kormánybiztosa, Ókovács Szilveszter felidézte, hivatalba lépése után két és fél hónappal derült ki, hogy jelentős létszámleépítést kell végrehajtani. "A törvényesség legteljesebb fenntartása mellett kezdtük ezt januárban, a tárgyalások során 36 kolléga megmenekült." Ókovács Pekingi útjáról is szólt Múlt heti pekingi utazása kapcsán arról szólt, hogy a budapesti Operaház az egyetlen kizárólagos játszóhelye a műfajnak, más helyzetben van, mint az ott jelenlévő bécsi, berlini vagy bajor ház, vagy az operaházak sokaságával bíró Egyesült Államok. Egy amerikai "vidéki" dalszínház költségvetésének egy tizedét sem éri el a budapestié. Ezért nem tesz ígéretet sem az európai, sem az amerikai házakkal való versenyre, az erőforrásokat úgy használják, hogy a magyar operajátszás megmaradjon és fejlődjön is. A most záruló évadban 165 operaelőadást, ezeken belül 4 premiert, illetve 76 balettelőadást, ezeken belül 1 premiert tartottak. A következő szezonra 238 operaelőadást - 4 premiert -, és 82 balettelőadást - 2 premiert - terveznek. 143 magyar énekes fog színpadra lépni, a fiatal tehetségek nagy teret kapnak, de külföldi sztárokat is meghívnak, hogy a hazaiak megmérettethessék magukat. A Millenáris lehetne ideiglenes, második játszóhelyük Bár az Erkel Színház nem készül el arra az időre, amit a kormánybiztos szeretett volna, az oda szóló szerepszerződésekért helytáll az operaház, előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a Millenáris Teátrummal, hogy legyen második játszóhelyük. Mozsár István ügyvezető igazgató az Erkel-projektet mutatta be, a színházi szakma különböző személyiségeinek tanácsait figyelembe véve alakult ki négy beruházási programcsomag. Ezek várhatóan egy héten belül a kormány elé kerülnek. A 0,9 milliárd értékű "szükség csomag" nem oldaná meg az operajátszás helyzetét. Az 1,7 milliárdos "minimális csomag" - ahogy a neve mutatja - csupán rövid távú és messze nem ideális, de erre vannak források. A harmadik, az "alap csomag" viszont 15 évre nyújtana a budapesti operajátszás számára jó lehetőségeket, és az épület gazdaságos működtetését (például nyári előadások) is jól szolgálná. Ez azonban az előirányzott keret duplájába, 3,6 milliárd forintba kerülne. A megbízott főzeneigazgató, Héja Domonkos karmester és a megbízott balettigazgató, Solymosi Tamás rövid beszámolója után átadták a most alapított Csillagóra-díjat, ami azzal jár, hogy az Európában bevezetett kitüntető kamaraénekesi címet három énekes, és az étoile címet egy táncos viselheti a 2012-13-as évadban, ők a főszerepes fellépéseikre (az első 20 előadásra) kiemelt gázsit kapnak. Kamaraénekes Sümegi Eszter, Váradi Zita, Bretz Gábor, étoile pedig Oláh Zoltán - a díj egy art deco keretbe foglalt herendi hattyú, ami mindkét műfajt szimbolizálja. Végül, programon kívül, szót emelt a társulati működés fenntartása, az ehhez való visszatérés mellett Tokody Ilona Kossuth-díjas magánénekes, örökös tag, a Magyar Operaénekesek Egyesületének alelnöke.
2012.06.25. 12:35
Szinhaz.hu
Itt van L. Simon válasza - 12 százalékkal nő az Emmi büdzséje
Itt van L. Simon válasza - 12 százalékkal nő az Emmi büdzséje
Általános vitára alkalmasnak találta hétfői ülésén az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága a jövő évi költségvetés tervezetét, amelyben 12 százalékkal, 33,1 milliárd forintra nő az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Kulturális Államtitkárságának büdzséje. A kulturális bizottság 12 igen szavazattal 3 nem ellenében általános vitára alkalmasnak találta a költségvetési törvény tervezetét. Az elmúlt hetek polémiái arról szóltak, képes lesz-e a kulturális vezetés a terület financiális pozícióin javítani. A benyújtott költségvetési javaslat a válasz - mondta a kulturális államtitkár. L. Simon László megjegyezte, hogy nemcsak államtitkárságának büdzséje nő 12,4 százalékkal, hanem összességében a kormányzat által a kultúrára szánt források is emelkednek. A Nemzeti Kulturális Alapnál (NKA) például már májusra sikerült teljesíteni a félévi tervet, és ha a tendenciák nem változnak, 10 milliárd forintot jóval meghaladó bevétellel lehet számolni jövőre is - hozott példát, hozzáfűzve: örvendetes tény, hogy nőni fog a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) költségvetése is azon feladatok bevezetésével párhuzamosan, amelyek az MMA köztestületi státuszának ellátásához szükségesek. Mint kiemelte, a filmszakmai támogatások összege nulláról 200 millió forintra emelkedik, a közgyűjteményi szakmai feladatok ellátására pedig 88 millió helyett 113 millió szerepel majd az államtitkárság büdzséjében. L. Simon László üdvözölte, hogy a kulturális bizottság hétfőn megszavazta Gyimesi Endre (Fidesz) javaslatát, miszerint lottóbevételei 10 százalékának erejéig az NKA fenntartási támogatást biztosíthasson állami kulturális intézmények számára. Művészeti tevékenységek finanszírozására 225 millió helyett jövőre 525 millió forint jut majd, az előadóművészeti törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatokra 900 millió helyett 1,1 milliárd, míg a kulturális alapítványok, közalapítványok támogatása 490 millióról 890 millióra nő. Gazdasági társasági formában működő szervezetek támogatására 6 milliárd helyett 6,78 milliárd szerepel a költségvetésben. L. Simon László beszámolója szerint a Magyar Országos Levéltár 767 millió forintot kap majd, a 100 milliós többlet arra szolgál, hogy az intézmény az eddigi megyei levéltárakat magába fogadva Magyar Nemzeti Levéltárrá alakulhasson át. Csaknem félmilliárd forinttal 7,9 milliárdra nő a nemzeti közgyűjtemények működési támogatása, ehhez hozzászámolva a 2013-ban már rendelkezésre álló NKA-keretet, összesen 1,4 milliárdos forrásbővülés várható a területen - közölte az államtitkár. Mint elmondta, a Magyar Állami Operaház 3,7 milliárd forintos növekedésre számíthat, így jövőre megnyílhat az Erkel Színház, melynek működtetéséhez jelentős források szükségesek. A Pesti Magyar Színház támogatásában az ideihez képest 8,7 millió forintos többlet várható - közölte L. Simon László, megjegyezve azonban: elképzelhető, hogy a következő két évben a teátrum fővárosi fenntartásba kerül. Tavaszi Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője hozzátette: az önkormányzatok kulturális feladatainak támogatására a költségvetésben további 30 milliárd, míg a közszolgálati média finanszírozására 68,17 milliárd forint van előirányozva. Hiller István a tervezetet értékelve úgy vélte, "két év alatt a kormánytöbbségnek sikerült halál közeli állapotba juttatnia a magyar kultúrát, ehhez képest öröm, hogy az intenzív osztályra tolják át". A szocialista képviselő arányosnak nevezte a források belső elosztását és egyetértett az NKA-források megnyitásával is, az alap 2013-as főösszegét azonban alultervezettnek érezte. Karácsony Gergely (LMP) általános problémaként jelezte a pénzügyi környezet bizonytalanságát és a 2013-as költségvetést tarthatatlannak vélte. Félő, hogy az önkormányzatok könyvtári, közgyűjteményi és közművelődési feladatainak támogatására szánt 17 milliárd forint nagyon kevés lesz - tette hozzá. A képviselő erősen túlzottnak tartotta az MMA és a közmédia állami támogatását is. Gyimesi Endre komoly eredménynek nevezte a kulturális államtitkárság és az MMA forrásnövekedését, Novák Előd (Jobbik) pedig elsősorban a kultúrpolitika irányvonalát illette kritikával, nehezményezte például azt, hogy a kormánytöbbség megakadályozta a multiplexek által fizetendő artmozi-járulék bevezetését. Válaszában L. Simon László visszautasította Hiller István bírálatát és a szocialista kormányok államadósság-növelő intézkedéseire emlékeztetett. A 12 százalékos forrásnövekedés igenis jelentős, főleg úgy, hogy más tárcák kulturális kiadásai sem csökkentek - hangsúlyozta az államtitkár. A hétfői ülésen mutatkozott be a bizottság új elnökeként az L. Simon Lászlót államtitkári kinevezése után váltó Cser-Palkovics András (Fidesz) és új tagjaként - Puskás Imre helyén - Kupper András (Fidesz).
2012.06.25. 11:20
Szinhaz.hu
Pályára lép az Intenzív Osztály - Interjú Solt Róberttel
Pályára lép az Intenzív Osztály - Interjú Solt Róberttel
A Színház- és Filmművészeti Egyetem végző dramaturg osztályával készült riportsorozatunk 3. részét olvashatják, melyben Solt Róbert mesél arról, hogy miből fog júliustól ruhát venni, ki van-e békülve a dramaturg színházon belüli helyével és hogy milyen szokatlan témában szakdolgozott. - Miből fogod júliustól megvenni a ruháidat? - Próbálom sok úszással formában tartani magam, hogy a régiek még sokáig jók legyenek rám – végül is tiszta haszon (nevet). A jövő évadban két munkám lesz színházban, ami most biztosnak tűnik, persze amíg nincs aláírva egy szerződés… Mindenesetre Pelsőczy Réka Székesfehérváron és a győri Vaskakas Bábszínházban fog rendezni, ezekhez az előadásokhoz hívott dramaturgnak. - Ti már dolgoztatok együtt a Vaskakasban. - Igen, és nyilván inkább annak köszönhetem ezt a két munkát, és nem annyira a friss diplomámnak. Tavaly mutatta be a Vaskakas Réka rendezésében a Pecsenyehattyú és más mesék című előadást, amit Parti Nagy Lajos meséi alapján írtam színpadra. Az egy nagyon jó hangulatú munka volt, és a végeredményt a nézők és a kritikusok is szerették – az utóbbiak annyira, hogy az előző évadban jelölték is a legjobb gyerek- és ifjúsági előadás díjára. A most véget ért színházi szezonban pedig a Nemzeti műsorán volt, ami szintén elég pozitív visszajelzés, és komoly elismerésnek is számít, azt hiszem. De ettől még nem vagyok szereptévesztésben, nem gondolom, hogy ez a csodás dramaturgnak köszönhető (nevet). - Nem vagy kibékülve a dramaturg színházon belüli helyével? - A dramaturgnak nincs a színházon belül valami eleve elrendelt helye, de ezzel semmi baj nincsen, sőt. Az már más kérdés, hogy ezzel a kicsit furcsa szereppel ki mit tud kezdeni, vagy hogy milyen lehetőségei vannak egy adott munkában-színházban, és azzal hogy tud élni. Radnóti Zsuzsa tanárnő az egyik óráján azt mondta, hogy az (is) jó a dramaturg létben, hogy az ember nagyon sok minden lehet, sok mindent csinálhat, sokféleképpen hasznosíthatja a képességeit és tudását. Nyilván mostanság finoman szólva nem túl ideális körülmények között, de ezt hagyjuk. - Te milyen dramaturg szeretnél lenni? - Olyan, akinek rengeteg munkája van (nevet). Sokféle dolog érdekel a színházon és a dramaturgságon belül is. Nekünk két szakdolgozatot kellett írnunk, egy elméletit és egy gyakorlatit. Az utóbbi nálam Tennessee Williams egyik, magyarul még nem olvasható és be nem mutatott darabjának fordítása – tehát szeretek fordítani. Vagy legalábbis szeretnék. Egy fordításom egyébként már felolvasószínházi formában bemutatásra került idén májusban: Sarah Gancher, egy fiatal amerikai drámaíró Klauzál tér című darabja. Sokat tanultam abból a munkából, ahogy a Williams dráma fordítása is egy nagy iskola volt, amiből szintén rengeteget tanultam egyik osztályfőnökömnek (és ebben témavezetőmnek), Upor Lászlónak köszönhetően is. Mondhatni, az utolsó pillanatban kaptam tőle egy „privát mesterkurzust” az elmúlt öt év szintén bőséges tanulságai és (meg)tanulnivalói után. - És miből írtad az elméleti szakdolgozatot? - Az Lehár Ferenc kilenc nem játszott operettjének dramaturgiai és műfajtörténeti elemzése. - Nem szokatlan ez a téma? - Aki engem ismer, az tudja, hogy tőlem egyáltalán nem (nevet). Egyébként persze, sokszorosan. Az operett eleve szokatlan, a nem játszott operettek kutatása meg aztán végképp. De ez a műfaj – tágabban értelmezve a zenés színház – nekem régi szenvedélyem. A felvételi utolsó fordulójában is az operettet mondtam, amikor rákérdeztek, hogy milyen színházi-drámai műfaj érdekel különösképp. Szerencsém is volt kicsit, hogy ott volt Ascher Tamás, vele beszélgettem akkor leginkább az operettről, amit ő is szeret. Volt olyan felvételiző akkor (végül osztálytársak is lettünk), aki azt hitte, hogy én ezt számításból mondtam. Annyira elképzelhetetlennek tartotta, hogy ma egy értelmiségi fiatal az operett iránt érdeklődjön. - És milyen terved van az operettel? - Kutatói – egyelőre. Egyébként a kutatást magát, azt, hogy én 100-110 éve nem játszott operettek librettóit kezdtem szisztematikusan olvasni, Selmeczi György tanár úrnak köszönhetem. Vele 2010 telén volt szerencsém együtt dolgozni egy koprodukcióban, ami a Kolozsvári Magyar Opera, a nagyváradi Szigligeti Társulat és a budapesti Fészek Művészklub közreműködésével jött létre. Ez Szigligeti Ede Két pisztoly című darabja volt, amelyhez Erkel Ferenc írt színpadi zenét, és az Erkel emlékév egyik fontos eseménye volt. Ugyanis ezt a darabot és ezt a zenét közel 150 éve nem játszották, ez tehát egy újkori rekonstruált bemutató volt, egy nagy kísérlet. Ennek lehettem a dramaturgja. A feladatom itt az írással gyakorlatilag egyenértékű húzás volt: a nagyságrendileg 50 szereplős darabból kellett egy olyan változatot létrehoznom, ami négy színésszel és négy énekessel előadható egy félig szcenírozott előadásban. Úgy húztam meg és írtam újra, hogy abban majdnem minden szó Szigligetié volt. Miközben nem egy múzeumi előadást hoztunk létre szerencsére, hanem egy mait – de legalábbis olyat, ami úgy mutatja be ezt a színháztörténeti múltat, hogy reflektál az elmúlt másfélszáz évre. Ennek a munkának remélhetőleg lesz nem csak kutatói folytatása is. - Operett dramaturg szeretnél lenni? - Azt szeretném, hogy ne legyen ilyen skatulya – egyáltalán, semmilyen skatulya – rajtam, hogy „ő az az operettmániás srác”. Egyszerűen azért, mert ez így nem igaz. Ez egy szenvedély, egy komoly szenvedély, ami jelenleg csak elméleti (azaz kutatói) szinten működik. De nem csak ez érdekel a színházból. Az „alkalmazott írói” dramaturg feladatok éppen annyira izgatnak. Szeretek írni, ami egy dramaturgnál talán nem baj. - Drámaírói ambícióid is vannak? - Ki mutatná be azokat a drámákat? (nevet) Alkalmazott íróként viszont látom, és jól is érzem magam. Szeretnék olyan rendezőkkel dolgozni, akiknek van egy elképzelésük, egy víziójuk, amit én színpadi szövegben meg tudok valósítani. De legalábbis nagyon igyekszem.
2012.06.25. 08:20
Szinhaz.hu
Szűcs Nelli Prospera lesz - Gazdag program a Gyulai Várszínházban
Szűcs Nelli Prospera lesz - Gazdag program a Gyulai Várszínházban
Jövő pénteken indul a Gyulai Várszínház 49. nyári évada; az augusztus 12-ig tartó szezon alatt 4 bemutatóval, összesen 65 előadással és gazdag programmal, köztük a már hagyományos Shakespeare Fesztivállal várják a közönséget. Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója a pénteki budapesti sajtótájékoztatón elmondta: az összművészeti fesztivál műsorát úgy állították össze, hogy a legszélesebb közönségréteget szólítsák meg, fontos volt azonban a színvonal is. "Hakni előadás Gyulán nem jelenhet meg" - hangsúlyozta. A 49. évad is a háromnapos Körös-völgyi sokadalommal indul, amelyet 13. alkalommal rendeznek meg, és amelyen a dél-alföldi népművészet mutatkozik be. Július 1-jén a Gyulán született Erkel Ferencre emlékezve ritkán hallható műveit tűzik műsorra. Az első bemutatót Füves könyvek címmel tartják: az előadás Márai Sándor, Hamvas Béla ás Weöres Sándor műveiből készül. Július 5-én kezdődik és július 15-ig tart a VIII. Shakespeare Fesztivál, amelyen 36 program szerepel, és amely az idén egy mű köré szerveződik: A vihart helyezi a középpontba. Az első este Szergej Maszlobojscsikov rendezésében láthatja a művet közönség. Az előadás különlegessége, hogy Prospero szerepét nő alakítja: Prosperaként Szűcs Nelli látható - emelte ki az igazgató. Látható lesz Silviu Purcarete Vihar-rendezése, valamint a Shakespeare-darab egy látványos dél-koreai színrevitele is, de koncert és táncelőadás is helyet kapott a fesztiválon: Vukán György Vihar című szerzeményét, a Közép-Európa Táncszínháztól pedig a Vihar és a Shakespeare-mesék című produkciót láthatják az érdeklődők. Vetítésekre is várják a közönséget: Robert Wilson Hamlet és Szonettek című munkája mellett a londoni Királyi Operaház előadása, Verdi Othellója is látható felvételről. Az És Romeó és Júlia című komédia - Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter produkciója - is szerepel a fesztiválon, amelyre Varró Dánielt is meghívták mint műfordítót. Gyulán vendégszerepel kielcei Teatr Zeromskiego Hamlet-produkciója, amely a legjobb Shakespeare-előadás volt tavaly Lengyelországban. Konferenciát is rendeznek, amelyen a magyar felszólalók mellett a fesztivál díszvendége, Stanley Wells, neves Shakespeare-kutató is tart előadást. A Shakespeare Fesztivált követően, a nyári évad további részében egy gyerekeknek szóló Varázsfuvola-produkciót, bemutatóként Székely János Mórok című művét és a Chioggiai csetepaté című vígjátékot, valamint vendégjátékként a Madách Színház Csoportterápia című előadását is műsorra tűzik Gyulán. Hangok-zenék-mosolyok címmel Phil Minton alkalmi kórusa is fellép a békés megyei városban. Július 17-én 40 éves a táncházmozgalom címmel népzenei és világzenei fesztivált, július 21-én a dzsesszfesztivált - Dave Holland fellépésével -, másnap pedig blues-fesztivált rendeznek. Gedeon József kiemelte: az idén szakmai beszélgetések, valamint utcaszínház és borfesztivál is várja az érdeklődőket Gyulán. Az igazgató szerint a tavalyi évben 10 százalékkal csökkent a jegybevétel, és az idén is hasonló csökkenés várható, mivel kevés a pénzük az embereknek. Mint mondta, a tavalyi jegybevétel a költségek mintegy 15 százalékát fedezte. A fesztivál idei költségvetése 170-180 millió forint, amelynek 20-25 százalékát az önkormányzati, mintegy 35 százalékát a pályázati úton elnyerhető minisztériumi támogatás adja, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kiemelt fesztiváloknak kiírt pályázatán elnyert összeg 10 százalékot tesz ki, és az NKA kisebb pályázatain is nyertek támogatást - tette hozzá Gedeon József.
2012.06.23. 08:40
Szinhaz.hu
Másfélszeresére nőhet a Magyar Művészeti Akadémia büdzséje
Másfélszeresére nőhet a Magyar Művészeti Akadémia büdzséje
Jelentősen, több mint másfélszeresére nő jövőre a Magyar Művészeti Akadémia támogatása - a többi közt ez derül ki a 2013-as költségvetési tervezetben közzétett adatokból. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) esetében a tervezet 2,45 milliárd forintos kiadással számol, ami 64 százalékos növekedést jelent az idei 1,5 milliárdhoz képest. A támogatás a szervezet működésére, a köztestületi tagok tiszteletdíjára, az MMA törvényben meghatározott feladataira és a 2013-ban megnyíló Pesti Vigadó működtetésére szolgál. A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. a tervezet szerint 5,1 milliárd forintnyi támogatásra számíthat. A dokumentum kitér arra, hogy a hatoslottó játékadójának 80 százalékából finanszírozott filmszakmai szervezet az előirányzott kiadást túllépheti a szerencsejáték pénzforgalmilag teljesült összegéig. A gyártási költségvetési határ magyar film esetében 307,3 millió forint, magyar részvételű koprodukció esetén 553 millió forint. A tervezet a Nemzeti Kulturális Alap 10,7 milliárd forintos támogatásával számol: ebből 10 milliárd az ötöslottó játékadójának 90 százalékából származna. A kulturális adóból 50, a szerzői jogi törvény alapján a közös jogkezelő szervezetek befizetéseiből 400 millió forint érkezhet be az alaphoz, amelynek működési kiadásaira 2013-ban 907 millió forinttal számol a költségvetési dokumentum. A Balassi Intézet támogatására 3,6 milliárd forintot szán a kormány, míg a Bethlen Gábor Alap 11,5 milliárdos eseti támogatást kap, amelyből oktatási-nevelési célú pályázatokat, a Határtalanul!, a Magyarság Háza elnevezésű programokat fogja támogatni, valamint hozzájárul a "nemzeti jelentőségű" intézmények fenntartásához is. A dokumentum szerint a települési önkormányzatok könyvtári, közművelődési és múzeumi feladataiknak ellátására 17,613 milliárd forintot irányzott elő a kormány, az önkormányzatok által fenntartott-támogatott előadóművészeti szervezetek támogatására 11,853 milliárdot szánnak jövőre. Az önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok között szerepel az artmozihálózat digitális fejlesztésének támogatása is. A 100 millió forintos támogatást azon önkormányzatok igényelhetik, amelyek fenntartanak vagy támogatnak a településen művészmozit. Szintén az előirányzatok között szerepel az úgynevezett "könyvtári, közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai támogatása"; a 780 millió forintos keretösszeget könyvtárak állománygyarapítására, a közművelődési infrastruktúra technikai fejlesztésére, muzeális intézmények szakmai fejlesztéséhez igényelhetik a települési önkormányzatok. A Vidékfejlesztési Minisztérium 434,9 millió forinttal támogat közművelődési intézményeket, míg a Kossuth Lajos tér rekonstrukciójára 10,1 milliárd forintot fordít 2013-ban a kormány - áll a dokumentumban. 200 millió forinttal támogathatja a Balassi Intézeten keresztül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a washingtoni Smithsonian Folklife Fesztiválon való részvételt. A rendezvény, amelynek jövőre Magyarország lehet a vendége, hagyományosan egy amerikai tagállam és egy meghívott ország vagy tartomány kulturális örökségét, néphagyományait mutatja be Washingtonban. A költségvetési tervezetben a kulturális ágazat 2013-as feladatai között szerepel a Mátyás-templom rekonstrukciós munkálatainak utolsó szakasza, a 2007-ben bezárt Erkel Színház újranyitása, illetve a Magyar Országos Levéltár és megyei levéltárak integrációja is.
2012.06.20. 06:42
Szinhaz.hu
Ókovács: "Nincs jobbos kvint, nincs balos magas C"
Ókovács: "Nincs jobbos kvint, nincs balos magas C"
Ókovács Szilveszter operaházi kormánybiztossal beszélgetett Rácz Judit a Színház c. lapnak. Szemléztük. Ókovács Szilveszter bő fél éve áll kormánybiztosként az Operaház élén. A kérdésre, milyen tervekkel érkezett, úgy válaszolt, elsősorban feladatai voltak. "Mi reprezentáljuk a magyar operajátszást, és elsősorban a magyar énekeskultúra színe-javának kell lehetőséget adnunk. Tavaly több mint száz estén szerepeltek külföldi énekesek, túlnyomó többségük a nemzetközi harmadik vonal művésze, akik gyakran lefelé lógtak ki a színvonalból. Ez most már nem történhet meg. Kevesebb, de rangosabb külföldit hívunk: ha már vendég, szóljon nagyot" - mesélt a kormánybiztos a Színház című lapnak. A hazai énekeseket is érintik a változások, hiszen szerepszerződéses rendszert vezettek be, azaz nem havi fizetéssel rendelkező művészeket léptetnek fel, hanem mindig megkeresik egy-egy szerepre a "legmegfelelőbbet". Ókovács Szilveszter elmondta, nem látja még pontosan az idei finanszírozást, de erősen dolgozik pótlólagos támogatások megszerzésén. Az októberi elvonások létszámleépítési kényszerrel is jártak, bár ezt kinevezésekor még nem láthatta előre. "Mivel a keserű pirulát mindenképpen le kell nyelnünk, igyekszünk tőle meggyógyulni: ha már muszáj leépíteni, akkor ez a folyamat a régi, rossz struktúrát is bontsa le" - magyarázta. Fotó: Schiller Kata, szinhaz.net A kormánybiztos szerint az Operaháznak széles repertoárt kell játszania, amelyben egy „hosszú XIX. század szerepel túlsúllyal, azaz visszafelé Mozartig, előre pedig Pucciniig, Bergig, Richard Straussig". Természetesen a repertoár része kell legyen néhány el nem hagyható magyar darab is. Ókovács leszögezi: a közönség igényét ki kell elégíteni. "Egy színháznak, amely a bevételéből bért fizet, a fél szemét a kasszán kell tartania. Ugyanakkor rajtunk áll vagy bukik az operai recepció is: ha mi egy pinceszínház kísérletező kedvét vállaljuk fel, akkor nem teljesítjük azt a társadalmi küldetésünket, hogy az adóforintokból meg kell ismertetni a szélesebb közönséggel is az opera műfaját" - tette hozzá. A tervek szerint lesz egy harmadik játszóhely is az Erkel mellett, a Zeneakadémia Kisterme. "Fontos, hogy a fiatal vagy kevésbé fiatal rendezők újfajta látásmódja érvényesüljön. De nekem sokféle igényt ki kell elégítenem, tehát soha senki nem fog velünk minden tekintetben egyetérteni" - fogalmazott a kormánybiztos. Szóba kerültek az Operaház "emigránsai", többek között Kovalik Balázs és Fischer Ádám is. "Talán furcsa, de én komolyan gondolom, hogy ezekkel a művészekkel semmi probléma sincs. A világot láthatják másképpen, hisz az jogukban áll. Ha azt tudomásul veszik, hogy a magyar állam legnagyobb kulturális intézményében lépnek fel, adófizetői pénzen. Nem hinném, hogy lenne komoly magyar művész, aki olyan szinten tenne a hazája ellen, hogy ezt emlékezetébe kelljen idéznem. Így nekem mindaddig csak az számít, amit létrehoznak. Nincs jobbos kvint, nincs balos magas C. Tiszta van, és gondtalan - vagy hamis és rossz, de akkor ugyanolyan mindegy, kiből jön" - mondta Ókovács Szilveszter.Arról számolt be, hogy operastúdió nem lesz, viszont létrejött egy kiemelt együttműködési megállapodás a Zeneakadémiával, ahol elsősorban az opera tanszakot segítik "a kölcsönös előnyök jegyében". A program 2013 májusában indul, de ehhez az kell például, hogy az Erkel Színház felújítását ne támadják meg. "A közbeszerzés beépült a napi imáinkba" - tette hozzá. A tervek szerint 2013. november 7-én, Erkel Ferenc születésnapján a zágrábi operával közösen készítendő Falstaff-fal nyitna az Erkel. "Ami biztos: meg fogjuk nyitni az Erkelt, a pénz itt van" - ígérte a kormánybiztos. "A tavalyi százmillió az előkészítésre még nem fogyott el" - folytatta - "és 1,7 milliárd van a beruházásra. Mivel közbeszerzés hatálya alatt vagyunk, ezért tendereket kell kiírni, három körben. Az első körben öt különböző pályázat zajlott le, a szerződéseket meg is kötöttük. Először fel kellett mérni a műszaki állapotot, mert erről nem volt semmilyen anyag." Ókovács szíve szerint már idén december 8-án, a színház 101 éves születésnapján megnyitná az Erkelt, de nem tudni, milyen lesz a tél, az európai közbeszerzési jog pedig olyan bonyolult, hogy bármi történhet. "Ha az első kapavágás megtörténik, mindenki könnyebben hisz majd. Arra biztosan számítok, hogy jövő márciustól kezdve próbaüzem indul. Nyáron elvégezhetjük a maradék munkát, a parkosítást, ősztől már mehet az ifjúsági program, és november 7-én, a Falstaff premierjével indul az üzemszerű működés: immár újra két házzal, plusz kamara-játszóhellyel a Liszt Ferenc téren. Addigra kell a szükséges munkatársi létszámot is felvenni" - mesélt a tervekről. Az Erkel várható profiljáról úgy nyilatkozott, "valódi Volksoper lesz, évi száz-százötven előadással. Minden héten egy darab fut, a hétvégére koncentrálva, s az előző hét előadása még egy napon visszacsap, leginkább matinéban, a május meg az október pedig leválik a diákprogram miatt. A legnépszerűbb és leghallgathatóbb darabok mennek ott: Aida, Turandot, Don Carlos, Otello, János vitéz... És balettek: például a közkedvenc Hófehérke." Arról, hogy miben fog különbözni az Operaháztól, elmondta: "Azért is kell az Erkel, hogy az Operaház műsorballasztjai lehullhassanak, és a Ház mást is játszhasson - drágább, ritkább és akár merészebb előadásokat. Az Erkel pedig a „tutira" megy, de ez persze nem gyenge minőséget jelent, hanem sikeres szuperprodukciókat: érthető, könnyebben dekódolható és ezért közönségnyerő, magas színvonalon előadott alkotásokat."Ókovács Szilveszter nem tudja még, megpályázza-e a főigazgatói posztot: "Sokan mondják, hogy ha az ember elvállalja e mostani munkának az összes karakterromboló nyűgét és küzdelmét, miért ne akarná az eredményét is élvezni? Végül is rengeteg függ attól, érvényre tudom-e juttatni a különleges opera és balett műfaj speciális szempontjait a kormányzatban, és lecsillapodik-e az érthetően hőemelkedéses társulat, ha látja, hogy jót akarunk neki, és megnyílik a másik színháza is. Ha igen, természetesen szeretnék maradni." A teljes interjút a Színház.net-en olvashatják.
2012.06.19. 06:04
Szinhaz.hu
Látványtér 2012 - A legjobb díszlet- és jelmeztervekből
Látványtér 2012 - A legjobb díszlet- és jelmeztervekből
A magyar díszlet- és jelmeztervezőknek az elmúlt évadban készült legjobb, legizgalmasabb munkáit mutatta be a Látványtér 2012 – Az Év Díszlet- és Jelmeztervezője című kiállítás, amely a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) keretében nyílt. Cikkünket annak ajánljuk, aki nem tudott eljutni a tárlatra. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány és a Magyar Látvány-, Díszlet- és Jelmeztervező Művészek Társasága kiállításának a Pécsi Galéria és Vizuális Művészeti Műhely (Pincegaléria) adott otthont. Balla Ildikó látványtervező, a kiállítás kurátora az MTI-nek elmondta: a június 16-ig látható tárlatot Csizmadia Tibor Jászai Mari-díjas rendező, a Magyar Színházi Társaság elnöke nyitotta meg, a díjakat Margitai Ági Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő és Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész adta át. A szavazás alapján eldöntött szakmai díjakat veszik át a díjazottak, emellett a Látványtár tavalyi közönségdíját az idei kiállításhoz kapcsolódva adták át: díszlettervezőként Khell Csörsz, jelmeztervezőként Balla Ildikó vehette át az elismerést. A kiállításon látható volt Szűcs Edit, Árvai György, Cselényi Nóra, Balla Ildikó, Nagy Fruzsina, Benedek Mária, Bozóki Mara, Cziegler Balázs, Fógel Adrienn, Horányi Júlia, Horváth Kata, Kentaur (Erkel László), Khell Csörsz, Khell Zsolt, Nagy Viktória, Polgár Péter, Rátkai Erzsébet, Rózsa István, Szlávik István, Tresz Zsuzsa és Zeke Edit munkája. A Magyar Teátrum-díj korábbi díjazottjai, Antal Éva kalaposmester és Ozsváth Ildikó jelmezfestő, patinázó munkáit is bemutatták. A Látványtér kiállítást harmadik alkalommal rendezték meg - elsősorban színházi látványtervezők részvételével. A szervezők a sokszínű anyagot - látvány- és jelmezterveket, maketteket, megvalósult jelmezeket, előadásfotókat, installációkat - egységes keretbe rendezték. Virtuális tárlatunkat láthatják: 1. 2. 3. 4 . 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. Fotó: Színház.hu
2012.06.17. 07:16
Szinhaz.hu
Múzeumok Éjszakája a Bajor Gizi Színészmúzeumban!
Múzeumok Éjszakája a Bajor Gizi Színészmúzeumban!
A Bajor Gizi Színészmúzeumban az alapítás 60. évfordulója alkalmából a névadó három legendás szerepére emlékeznek a múzeumok éjszakáján, június 16-án. Bajor Gizi 1941-ben Ibsen Nórájának, 1949-ben Tolsztoj Anna Kareninájának címszerepét, 1950-ben, utolsó színpadi alakításában Schiller Ármány és szerelem című művének Miladyjét játszotta, a Múzeumok éjszakája estéjén utódait látják vendégül - olvasható az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) közleményében. A program házigazdája Kedvek Richárd lesz, aki ezen az estén Helmer, Vronszkij és Ferdinánd alakját idézi fel. Június 16-án 15 órától a Szent Iván-napi népszokásokat elevenítik fel sok zenével, játékkal, kézműves programokkal a Bajor Gizi Színészmúzeumban. Ezt követően Fabók Mancsi Bábszínháza produkciója, A székely menyecske és az ördög című népmese látható, majd Szent Iván napi tűzrakás és tűzugrás várja a közönséget. Tizenhét órától ünnepség keretében hozza nyilvánosságra a Színházi Kritikusok Céhe a tagok által titkos szavazással megválasztott idei életműdíjas nevét. Nánay István és Tompa Andrea kritikus vezetésével beszélgetés keretében mutatják be a díjazottat magyarországi és határon túli szakemberek és művészek közreműködésével. Az eseményen a szeptember 16-i Színikritikus-díj gála egyik színművész-műsorvezetője, Kocsis Pál is színre lép. Este 6 órától kiállítás-megnyitót tartanak: a Magyar Állami Operaház színháztörténeti fontosságú jelmezeket ajándékozott az OSZMI-nak, a múzeumok éjszakáján ebből láthatnak válogatást a látogatók. A megnyitót követően Ibsen Nóra című művének meghatározó pillanatát, a női függetlenséget jelképező Tarantellát idézik fel. Bajor Gizi csörgődobja az egykori előadás emléke, amelyet ezen az éjszakán a látogatók is megcsodálhatnak. A darab kiemelkedő pillanatát felvételek segítségével idézik meg, így látható Eszenyi Enikő, Takács Katalin és Balsai Mónika a szerepben. Személyesen pedig Botos Évával találkozhatnak a nézők, akiket közös tánctanulásra is várnak. Tolsztoj Anna Karenina című regényének számos színpadi adaptációja született, a múzeumok éjszakáján Kocsák Tibor és Miklós Tibor musicaljéből látják vendégül Nagy Anikót, az ősbemutató címszereplőjét, Balla Eszter pedig kedvenc musical-részleteit adja elő. Schiller Ármány és szerelem című művét, a Milady alakját Csákányi Eszterrel idézik fel, aki Kaposváron, Mohácsi János rendezésében játszotta a szerepet. A színész dalokban mesél a női létről. Az este folyamán könyvbemutató is várja a látogatókat: Vendégségben Bajor Gizinél címmel jelent meg kötet az ünnepi év alkalmából az OSZMI munkatársainak tanulmányaival. Az írásokból az érdeklődők megismerhetik Bajor Gizi életét, fennmaradt emlékeit és a Bajor Gizi Színészmúzeum történetét. Tíz órától a hatvanas-hetvenes évek hangulatát idézik fel Domonkos Sándor kiállításával, a HOPPart társulat tagjainak zenés tárlatvezetésével. A programot követően Darvas Ferenc zongorista-zeneszerző a 20. század dalaiból válogat fülbemászó, mindenki által ismert szerzeményeket. Felidézi édesapja, Darvas Szilárd költő, humorista, konferanszié alakját és énekelni várja a közönséget.   Részletes program: 15: 00 „Kerek élet fája, szép tizenkét ága” - Jeles napok Néphagyományaink gazdag kincsestárából válogatjuk sorozatunk témáit, melynek mostani állomása a Szent Iván napi népszokásokat eleveníti fel sok zenével, játékkal, kézműves programokkal. 15:00: Kézműves foglalkozás 16:00: Fabók Mancsi Bábszínháza: A székely menyecske és az ördög - pikáns népmese bábokkal, 4 éves kortól – nem csak gyerekeknek 17:00: Szent Iván napi tűzrakás és tűzugrás Keresztes Nagy Árpád énekmondóval Belépő: 800 Ft/fő (felnőtt), 600 Ft/fő (gyermek), 6 év alatt ingyenes Családi jegy (legalább 2 felnőtt, két gyerek) 500 Ft/fő Azok számára, akik nálunk vásárolják meg a Múzeumok Éjszakája karszalagot, a program ingyenes! 17:00: ÉLETMŰDÍJ 2012 Milyen kincseket rejt az OSZMI archívuma a Színházi Kritikusok Céhe idei életműdíjasáról? Bejelentéssel egybekötött ünnepség, amelyen - a Színházi Kritikusok Céhe nyilvánosságra hozza a tagok által titkos szavazás útján megválasztott életműdíjas személyét - Nánay István és Tompa Andrea kritikusok vezetésével ünnepi beszélgetés keretében bemutatják a díjazottat, hazai és határon túli szakemberek és művészek közreműködésével - közreműködik a szeptember 16-i Színikritikus-díjátadó ünnepség egyik színművész- műsorvezetője, Kocsis Pál 18:00 Kezdődik az éjszaka! Az egy éjszakás kaland: jelmezek az Operából – kiállítás megnyitó Az Erkel Színház felújítása kapcsán a Magyar Állami Operaház kiemelkedő, színháztörténeti fontosságú jelmezeket ajándékozott az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetnek. A Múzeumok Éjszakáján ebből láthatnak válogatást látogatóink. 18:30 „Köszönöm a tüzet!” (Henrik Ibsen /Rank doktor Nórának): Nórák, Annák, Milady-k 18:30 NÓRA – Ibsen művének meghatározó pillanata a női függetlenséget jelképező Tarantella. Bajor Gizi csörgődobja ennek megrázó emléke, melyet ezen az éjszakán a látogatók is megcsodálhatnak. A darab kiemelkedő pillanatát felvételek segítségével idézzük meg, így láthatjuk Eszenyi Enikőt, Takács Katalint, Balsai Mónikát. Aki személyesen is segítségünkre lesz: Botos Éva. Látogatóinkat közös tánctanulásra várjuk. 19:30 ANNA – Tolsztoj regényének számos színpadi adaptációja született. A Múzeumok Éjszakáján Kocsák Tibor-Miklós Tibor Anna Karenina című musicaljéből várjuk Nagy Anikót, az ősbemutató címszereplőjét. Aki még lehet Anna: Balla Eszter kedvenc musical-részleteit adja elő. Meglepetés várható. 20:30 „Vendégségben Bajor Gizinél” – könyvbemutató Az ünnepi év alkalmából jelent meg a fenti címet viselő kötet az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársainak tanulmányaival. Az írásokból az érdeklődők megismerhetik Bajor Gizi életét, lakásait, fennmaradt emlékeit és a Bajor Gizi Színészmúzeum történetét. A kötetet állandó kiállításainkban tesszük élővé. 21:00 MILADY – Csákányi Eszter, aki Kaposváron, Mohácsi János rendezésében játszotta a szerepet. Felidézi Schiller nőalakját, és dalokban mesél a női létről. Közben szerelmi bájital-főzés és a receptverseny eredményhirdetése. 22:00 „Állj meg, pillanat!” – a ’60-70-es évek hangulatát idézzük fel Domonkos Sándor fotografikus kiállítása segítségével. - A korszakot jellemző slágerekkel követve nyomon, állandó vendégeink, a HOPPart társulat tagjai tartanak zenés „tárlatvezetést”. 23:00 A zongoránál: Darvas Ferenc Darvas Ferenc zongorista-zeneszerző a 20. század dalainak legjobb ismerője. Ezen az estén ezekből válogat, fülbemászó, mindenki által ismert szerzeményeket. Felidézi édesapja, Darvas Szilárd költő, humorista, konferanszié alakját; és énekelni várja a közönséget. Fergeteges hangulat várható! Az este folyamán jelmezes öltözködéssel és fotófallal is várjuk vendégeinket! Az esetleges változások miatt kérjük, figyeljék honlapunkat illetve az esemény oldalát: http://muzej.hu
2012.06.10. 15:40
Szinhaz.hu
Nyitnak a szabadtéri színházak!
Nyitnak a szabadtéri színházak!
A kőszínházak zárását követően nyílnak a szabadtéri színházak, amelyek az idén is gazdag programmal várják a közönséget, számos kiegészítő programot is ajánlva látogatóiknak. Gedeon József igazgató a Szabadtéri Színházak Szövetsége keddi budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy ebben az évben a Nemzeti Kulturális Alap ismét kiírta a kiemelt nyári fesztiválok pályázatát. Ez tavaly elmaradt, idén viszont a pályázati keret is emelkedett: a szabadtéri színházak összesen 218,5 millió forint támogatást kaptak. Mint mondta, ennek ellenére mégsem nyerhetett mindenki támogatást, néhány színház - köztük az esztergomi várszínház, a zsámbéki színház és a zalai nyári színház - kiesett abból a szabadtéri színházi pályázati körből, amelybe korábban tartozott, átkerült a független színházakkal közös kategóriába, itt azonban még nem írták ki a pályázatot. A szabadtéri színházak a módosított előadóművészeti törvény által meghatározott három új kategória közül nem kerülnek a kiemelt színházakéba, így 2013-tól pályázaton nyerhetnek támogatást az egyéb kategóriába kerülve, ahol számos különböző előadóművészeti szervezettel kell versenyre kelniük, és a támogatás nem garantált. A Gyulai Várszínház igazgatójaként Gedeon József elmondta: összművészeti fesztiválra készülnek, opera, film, képzőművészet, koncert és tánc is szerepel programjukban. A Gyulai Várszínház nyári évada június 29-től augusztus 12-ig tart, a 49. évad is a Körös-völgyi sokadalommal nyílik. Az első előadás július 1-jén lesz: Erkel Ferencre emlékezve a zeneszerző ritkán hallható műveit tűzik műsorra. Négy új bemutatót tartanak: az első Füves könyvek címmel készül, a második a VIII. Shakespeare Fesztivál keretében lesz, fókuszában A vihar című darabbal; a drámát Szergej Maszlobojscsikov állítja színpadra, de a fesztiválon látható lesz Silviu Purcarete Vihar-rendezése is. A harmadik bemutató Székely János Mórok című műve, a negyedik a Chioggiai csetepaté, emellett vendégjátékok is szerepelnek a műsoron. Július 17-én megrendezik Gyulán a Népzenei és Világzenei Fesztivált, június 21-én pedig a XXI. Gyulai Vár Jazz Fesztivált világhírű muzsikusokkal, köztük a Dave Holland PRISM Quartettel. Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház igazgatója elmondta: a június 8-án nyitó Budapesti Nyári Fesztivál három hónapon keresztül három helyszínen mintegy 120 programmal várja a közönséget. A nyitónapon a Városmajori Szabadtéri Színpadon az Abigél című produkció bemutatóját tartják, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Budafoki Dohnányi Zenekar koncertje várja az érdeklődőket. Új helyszínként a Víztoronynál is lesz program, és színházi hajójárat is indul az előadásokra. A Margitszigeten a Báthory Erzsébet című musicalt, Az érinthetetlenek, a Zorba, a The Blues Brothers, valamint a Turandot című produkciót is láthatja a közönség. A városmajori színpadon a Rózsák háborúja és a Szerencsés flótás című művet tűzik műsorra. A fesztiválon a Karinthy Színház, a kaposvári színház és a szabadkai színház is fellép produkcióival. Nyakó Béla, a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza igazgatója arról beszélt, hogy június 22. és 30. között 24. alkalommal rendezik meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját, amelyen 32 színtársulat 40 produkcióját láthatják a nézők. A Várszínházi Esték programsorozata június 29-én Az égigérő fa című táncos daljátékkal indul, de saját produkcióként szerepel a műsoron a Szegény gazdagok című darab is. Pócza Zoltán, a Kőszegi Várszínház igazgatója arról számolt be, hogy az idén 30 éves színház négy bemutatót tart, köztük nyolc előadásban a Chioggiai csetepatét láthatják a nézők. Emellett az Akárki, az Isten előszobája és az Egy elsurranó patkány című produkciót is műsorra tűzik, amelyet Kristóf Ágota halálának évfordulója alkalmából mutatnak be. A Szegedi Szabadtéri Játékok programját Fábián Barbara sajtóreferens mutatta be. A Dóm téren öt előadást láthat közönség: június 6-án a Jekyll és Hyde című musicalt, majd Novák Ferenc Hegyen-völgyön lakodalom című néptánc-produkcióját, júliusban - egy előadásban - a Parasztbecsületet és a Bajazzókat, augusztusban pedig Szarka Tamás Mária című musicaljét Vidnyánszky Attila rendezésében, a Mágnás Miskát pedig Alföldi Róbert színrevitelében. Emellett az újszegedi szabadtéri színpadon is várják a közönséget. A Szentendrei Teátrumot képviselő Juhász Károly művészeti vezető a fiatalok felé való nyitást emelte ki. Csütörtök esténként felolvasószínházat, előadóesteket szerveznek, pénteken és szombaton este színházi előadásokat tartanak, a vasárnap pedig a gyerekeké. A programsorozatban, amely a Szentendre Táncegyüttes produkciójával kezdődik július 29-én, szerepel a Merlin, avagy isten, haza, család, a Kramer kontra Kramer, A vihar, A mizantróp, a Mert a mamának így jó, a Képmutatók cselszövése című előadás és Udvaros Dorottya Mégis szép című estje. Horányi László, a Vár-Színház Esztergom ügyvezetője elmondta: állami és városi támogatás nélkül valósítják meg programjaikat, így saját bemutatót nem tartanak. Idén a központi szerepet a zene tölti be a programok között, de határon túli előadásokat is láthat a közönség.
2012.06.06. 09:36
Szinhaz.hu
Többszázmilliós beszerzéseket indítanak az <strong>Erkel Színház</strong> felújítására
Többszázmilliós beszerzéseket indítanak az Erkel Színház felújítására
A Magyar Állami Operaház előzetes közbeszerzési tájékoztatót tett közzé, hogy hamarosan három eljárást indít az Erkel Színház felújításával kapcsolatban.
2012.04.19. 08:41
Szinhaz.hu
Túlad jelmezkészletén az <strong>Erkel Színház</strong>
Túlad jelmezkészletén az Erkel Színház
Négy évtized több ezer előadásának teljes jelmezkollekcióját ajánlja fel a Magyar Állami Operaház az Országos Színháztörténeti Múzeumnak és minden érdeklődő színháznak. Az Erkel Színházban tárolt, százezres nagyságrendű jelmezkészletből először az ország operákat is játszó színházai, valamint a Zeneakadémia válogathattak.
2012.04.12. 07:22
Szinhaz.hu
Ókovács: olyan ez, mint amikor egy család festet
Ókovács: olyan ez, mint amikor egy család festet
Ókovács Szilveszter nem akar molyrágta múzeumot, ám azt sem, hogy padlás- vagy pinceszínház legyen a Magyar Állami Operaház. Az intézmény átalakításáért felelős kormánybiztos elbocsátásokról, reformokról, kultúrharcról, az opera műfajának népszerűsítéséről és az Erkel színház újranyitásáról beszélt a Mandinernek, valamint elárulta, mennyire köti meg a kezét Orbán Viktor. Lapszemle.
2012.04.11. 10:00
Szinhaz.hu
Schilling: Vidnyánszky mindent fölfal
Schilling: Vidnyánszky mindent fölfal
Schilling Árpád rendezőt, a Krétakör alapítóját a Klubrádió kérdezte többek között az Erkel Színház felújításáról, és a színházi szakmában tapasztalható változásokról, Vidnyánszky Attiláról. Szemléztük. A teljes beszélgetést is elérhetővé tesszük.
2012.04.05. 05:09
Szinhaz.hu
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás az Erkel felújítása
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás az Erkel felújítása
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások közé sorolta keddi rendeletében a kormány a budapesti Erkel Színház “előadás tartására alkalmas állapotra történő” felújítását.
2012.03.07. 07:01
Szinhaz.hu
Kiemelt beruházás lett az <strong>Erkel Színház</strong> felújítása
Kiemelt beruházás lett az Erkel Színház felújítása
Az Erkel Színház 2007-es bezárásáig a főváros legnagyobb befogadóképességű színháza volt csaknem kétezer ülőhellyel.
2012.03.06. 21:00
Hir24.hu
Háry Jánossal nyitna újra az Erkel Színház
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások közé sorolta keddi rendeletében a kormány a budapesti Erkel Színház "előadás tartására alkalmas állapotra történő" felújítását.
2012.03.06. 20:00
Hvg.hu
Kiemelt beruházás az Erkel Színház felújítása
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a kormány az Erkel Színház felújítását.
2012.03.06. 19:50
Inforadio.hu
Kiemelt beruházás lesz az <strong>Erkel Színház</strong> felújítása
Kiemelt beruházás lesz az Erkel Színház felújítása
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások közé sorolta keddi rendeletében a kormány a budapesti Erkel Színház "előadás tartására alkalmas állapotra történő" felújítását.
2012.03.06. 18:42
Metropol.hu
Az Operaház az ország frakkja
Az Operaház az ország frakkja
Az énekléshez két hangszalag kell, nem közalkalmazotti jogviszony – mondja az Operaház kormánybiztosa. Nem cinikus megjegyzésnek szánja, hanem jól működő, modern Operáról beszél. Ókovács Szilveszterrel az Erkel Színház felújításáról, milliós jövedelmekről és az énekeslobbikról beszélgettünk.
2012.03.06. 10:42
Nol.hu
ErKell nekünk! - jótékonysági gálaest
Hatvan már befutott, valamint nemzetközi hírnévre törő operaénekes és balettművész lép színpadra a Magyar Állami Operaházban szombaton este: az ErKell nekünk! című gálaest és a mellé szervezett jótékonysági árverés bevétele az Erkel Színház felújítására szánt állami forrást egészíti ki. Az estet a közmédia két csatornája, az m1 és a Duna sugározza.
2012.02.14. 14:20
Metropol.hu
Eladó Gertrudis trónja - Jótékonysági árverés az Operában
Jótékonysági árverést és gálaestet rendeznek az Erkel Színház megújítására. Előbbin kalapács alá kerül a többi közt Gertrudis trónja, és príma balerinák spicc-cipője.
2012.02.14. 11:52
Szinhaz.hu
Összefogás a 100 éves Erkel Színház felújításáért
Sajtóbejárást tartottak december 8-án az Erkel Színházban. A média képviselői utoljára láthatták a díszletekkel telezsúfolt épületet a rekonstrukció előtti állapotában. Az aznap éppen századik születésnapját ünneplő épületben az Operaház vezetősége és neves művészei kísérték körbe az újságírókat. [Dátum: 2011.12.13. 20:00]
2011.12.13. 20:00
Zene.hu
Megnéztük, milyen a százéves és lepusztult Erkel Színház - fotók
Száz éve nyílt meg az Erkel Színház. Az épület négy éve nem üzemel, a kormányzati tervek szerint viszont jövőre, egy 1,8 milliárd forintos beruházást követően a felújított intézmény ismét megnyitja kapuit. Ma utoljára lehetett körbenézni a lepusztult épületben. Mi is ott jártunk.
2011.12.08. 20:41
Hvg.hu
A kormány leállította az új Erkel Színház építését
Hatályon kívül helyezték az előző kabinet 2009-ben hozott határozatát.
2011.01.17. 17:11
Velvet.hu
Kulturális visszaéléseket vizsgálnak
Vizsgálják a tévészékház, a Design Terminal, az Erkel Színház és az Orczy-kert ügyét.
2010.07.14. 14:34
Index.hu
Erkel Színház: a freskókat leszedik, ugye?
A budapesti Erkel Színházat lebontják, helyén többfunkciós kulturális központ nyílhat 2013-ban. A ház alapvetően a dalszínház funkcióit tartja meg, de ez kiegészülne mással is. Művészeti szakemberek féltik a jelenleg még álló épület két hatalmas Bernáth Aurél-faliképét. A minisztérium restaurátori véleményekkel érvel a leszedésük mellett. A restaurátorok azonban egész mást javasoltak.
2009.10.22. 12:40
Hvg.hu
Kiszámoltuk: legalább 77,8 milliárdba kerül az új Erkel Színház
Sajátos bérleti konstrukcióban kívánja felépíteni az állam az új Erkel Színházat, a bérleti idő 25 év, az éves bérleti díj legfeljebb 3 milliárd 113 millió forint, a megvásárlási ár pedig a vagyonhasznosítási pályázatban szereplő - meg nem nevezett - érték lehet, az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg.
2009.10.17. 12:29
Stop.hu
Jövőre kezdődik az új Erkel Ferenc Színház építése
A kormány határozott arról, hogy jövőre megkezdi az Erkel Ferenc Színház helyén egy új, modern, Budapesthez és a magyar zeneművészet színvonalához méltó színház létrehozását - jelentette be Bajnai Gordon az Operaház megnyitásának 125. évfordulója alkalmából rendezett díszelőadáson.
2009.09.27. 20:28
Stop.hu
Lesz Erkel Színház
A Magyar Állami Operaház főigazgatója üdvözli a szűkebb kormánykabinet állásfoglalását, amelynek értelmében az Erkel Színház helyén új, multifunkcionális színház épülhetne.
2008.09.26. 02:08
Stop.hu
Indul az évad az Operában
Szeptember 25-én kezdődik az évad a Magyar Állami Operaházban (MÁO): a 281 előadásból 240-et az Ybl-palotában, 41-et a Thália Színházban játszanak. A dalszínház korábbi második játszóhelye, a tavaly júniusban bezárt Erkel Színház, amíg nem újítják fel, továbbra is csupán próbateremként használható.
2008.09.07. 11:42
Stop.hu
Erkel Ferenc: Bánk bán , Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 2008. augusztus 19., 20.30h
Az 1930-as években - az Operaház vezetőinek szorgalmazására - felújították a legfontosabb Erkel-operákat, a Hunyadi Lászlót és a Bánk bánt; ez dramaturgiai, szövegbeli és zenei korrekciókat is jelentett, s e műveket azóta így ismerjük. A debreceni Csokonai Színház új előadása viszont az azóta rekonstruált eredeti partitúrán és az Egressy Béni-féle szövegkönyvön alapszik; a rendező: Vidnyánszky Attila; a címszerepet Kiss B. Attila játssza.
2008.08.06. 13:34
Est.hu
hirdetes
Blogok, amiket szeretünk
Minden, ami a szépségbe belefér!
Gasztronómia. Bolondulásig.
Hotel, Föld körüli pályán
Képek, hangulatok, csodák
Stílusra hangolnak
15. heti 5-ös lottószámok
  • 5
  • 20
  • 22
  • 49
  • 70
15. heti 6-os lottószámok
  • 6
  • 17
  • 34
  • 37
  • 41
  • 44
Árfolyamfigyelő / Valuta
EUR
308,8
USD
223,3
CHF
253,9
hirdetes