Cseke Péter

A legfrissebb hírek, képek, cikkek, információk gyűjteménye Cseke Péter színészről.

200. alkalommal látható a Páratlan páros 2.
200. alkalommal látható a Páratlan páros 2.
Az idei évad első jubileumi előadását tartja szombaton a Madách Színház: 200. alkalommal játsszák a Páratlan páros 2-t. Ray Cooney komédiája ezúttal azonban nem a Madách Színházban, hanem a RaM Colosseumban látható. Az évad első felében a Madách Színház néhány darabját új játszóhelyre kellett költöztetni. Ennek oka az, hogy sok előadás szerepel a repertoáron és a nézői igények kiszolgálására nem elég a színház nagyszínpada - olvasható a színház MTI-hez eljuttatott közleményében.A RAM Colosseummal kötött megállapodás szerint októberben a Páratlan páros 1. és 2. című komédiákat, novemberben az 1x3 néha 4, avagy Egyszerháromnéhanégy című vígjátékot, decemberben pedig a Csoportterápia című musicalt láthatja a közönség a RaM Colosseumban.A most induló együttműködés első hétvégéjén tartják a Páratlan páros 2. 200., jubileumi előadását. A Páratlan páros 2-t 2002. május 31-én mutatta be a Madách Színház Szirtes Tamás rendezésében, Debreczeni Júlia fordításában. Az előadás díszlettervezője Götz Béla, jelmeztervezője Ruttka Andrea.A produkcióban Cseke Péter, Szerednyey Béla, Galbenisz Tomasz, Tóth Enikő, valamint Bencze Ilona, illetve Kökényessy Ági játszik. Az eredeti szereposztásban a gyerekeket Szanitter Dávid és Haffner Anikó alakította, akik azóta Szente Vajkkal és Szilvási Judittal váltott szereposztásban játszanak. A jubileumi előadáson Szanitter Dávid és Szilvási Judit látható majd. Az előadás végén a színpadon köszöntik a darab szereplőit és alkotóit.A Páratlan páros 1-et 1985. december 31-én mutatták be, idén 29 éve van műsoron, 889-ik alkalommal láthatja a közönség, így a két Páratlan páros-előadást már összesen több mint 1000 alkalommal adták elő.A Madách Színház repertoárján - az idei évad bemutatóival együtt - 26 előadás szerepel. A színház októberben meghirdette a Zenés Madách Naptárt: a 2014/15-ös évad összes zenés előadására vásárolhatnak jegyet a nézők, egészen a 2015. július 10-i Mamma Mia-előadásig, amely az évad utolsó kőszínházi programja lesz.A Zenés Madách Naptárban a színház 10 zenés produkciója szerepel, a prózai előadásokra továbbra is mindig az előző hónapban lehet megvásárolni a jegyeket.Az idei évadban további jubileumi előadásokat is láthat a közönség a Madách Színházban: a Macskákat 1400. alkalommal adják elő novemberben, a József és a színes szélesvásznú álomkabát januárban, a Mary Poppins májusban lesz látható 200. alkalommal.
10.22. 10:01
Szinhaz.hu
Párcsere parti Kecskeméten - Villáminterjú Jurij Poljakov íróval
Párcsere parti Kecskeméten - Villáminterjú Jurij Poljakov íróval
Október 4-én, szombaton díszelőadást tartott a kecskeméti színház társulata. A Párcsere előadás díszvendége lesz Jurij Poljakov, a darab írója volt, aki a Lityeratura című folyóirat szerkesztője és az Orosz-Magyar Baráti Társaság elnöke is. Vele olvashatnak interjút. A Párcserét nagy sikerrel játsszák Moszkvában, Cseke Péter, a kecskeméti színház igazgatója látta is kint, mostani rendezése azonban meszsze nem másolás. Ha az lenne, gyaníthatóan leginkább valamilyen Három nővér-paródiára emlékeztetne. A "magyar" Párcsere tökéletesen megteremti a moszkvai hangulatot: az orosz tévéadás, az orosz slágerzene, a diszkréciójában hivalkodó újgazdag ikon mind ezt szolgálja. (Magyar Hírlap)Ajánló a darab elé:„Fiatal, szabadságszerető, káros szenvedélyektől és komplexusoktól mentes pár együtt szeretné május 1-jét ünnepelni hasonló gondolkodású párok társaságában…” – és megkezdődik a Párcsere. Félreértéses vígjáték, társadalmi szatíra, szomorú dráma vagy szerelmi történet? A színdarab szereplői más-más szemszögből figyelik a váratlan, többnyire meglepő eseményeket, melyek ennek az egyszerű, fent idézett hirdetésnek a nyomában érkeznek.Villáminterjú Jurij Poljakov íróval:A legtekintélyesebb irodalmi hetilap, a Lityeraturnaja Gazeta főszerkesztője. A mindenkori orosz miniszterelnök mellett működő tanácsadó testület tagja. A magyar-orosz baráti társaság elnöke. Milliós példányszámban elkelő művek írója. Jurij Poljakovval Párcsere című művének kecskeméti díszbemutatóján beszélgettünk sikerről, politikáról és arról, mit tanulhat egy kortárs drámaíró Shakespeare-től.- Honnan jött az ötlet, hogy egy swinger partiról írjon színművet? Netán Ön is ráakadt egy ilyen újsághirdetésre? - A témaötlet nem tőlem származik, hiszen több filmben és regényben is megjelent már a párcserés partik motívuma. Engem kifejezetten az érdekelt, hogyan zajlik ez Oroszországban. A darab eredeti címe Homo erectus, ami egy baráti beszélgetés után ragadt meg a fejemben. Egyik ismerősöm hosszan bizonygatta, hogy ő az elvek embere, afféle homo erectus. Mire valaki odasúgta neki: "Vigyázz a szádra, itt hölgyek is vannak!"- Igazi vetkőzés helyett inkább lelki lemeztelenedésnek lehetünk tanúi. - Ha egy kortárs drámaíró olyan művet akar írni, amelyet teltházzal játszanak a színházak, akkor a legjobb, ha Shakespeare-től tanul. Mit tett a Mester? Megkérdezte az embereket: "Akarjátok tudni, mi lett azzal a királyfival, aki őrültnek tettette magát, hogy bosszút állhasson apja gyilkosán, miután az megszerezte a trónt és befeküdt az özvegy királyné ágyába? Ha igen, gyertek el a Globe Színházba!" S amikor megtelt a nézőtér, Shakespeare feltette az igazi kérdést: Lenni vagy nem lenni... A Párcserével ugyanez a helyzet: "Tudni szeretnétek, mi történt azzal a három házaspárral, akik egy este swinger partira gyűltek össze egy moszkvai luxus lakásban? Gyertek el a színházba, és megtudjátok." És amikor megérkeznek a nézők, végre elkezdhetünk beszélni arról, hogy milyen rettenetes következményei vannak erkölcsi normáink feladásának.- Regényei, színművei, filmjei egyránt kasszasikerek. Mi felénk ez legalább is gyanús szokott lenni, már ami a művészi színvonalat illeti. Mit gondol erről? - Ezen az alapon Csehov az egyik legrosszabb drámaíró. Dosztojevszkij művei meg nyilván ponyvák... Én magam is találkoztam ezzel a hozzáállással, de soha nem tudtak elbizonytalanítani.- Ön többek között a magyar-orosz baráti társaság elnöke. Az elmúlt évek során milyen benyomásokat szerzett a kortárs magyar irodalomról? - Sajnos még mindig nem ismerem eléggé. A rendszerváltást követően megszakadtak a két ország közti irodalmi kapcsolatok. Bár ma is készülnek fordítások kortárs szerzők műveiről, közel sem olyan számban, mint a rendszerváltás előtt. Fontosnak tartjuk a kapcsolatok helyreállítását, aminek jó példája lehet a társaságunk gondozásában hamarosan megjelenő költészeti antológia. És lobbizunk azért, hogy ismét legyen Moszkvában Petőfi Sándor utca. - Oroszországban a mindenkori miniszterelnök mellett működik egy művészekből, tudósokból, sportolókból álló tanácsadó testület, amelynek Ön is tagja. Íróként milyen ügyekben hallatja a hangját? - Tavaly ősszel rendeztünk egy országos irodalmi gyűlést, amelyen részt vettek írók, költők, színészek, tanárok, népművelők, könyvtárosok - vagyis minden olyan terület képviselője, amely valamilyen módon kapcsolódik az irodalomhoz. A Putyin elnök részvételével megtartott találkozó egyik legfontosabb témája az volt, hogyan lehetne az ifjúsággal megismertetni és megszerettetni a szépirodalmat. Nagyon fontos kérdésnek tartom. Ha az új generációk leszoknak az olvasásról, akkor nem lesz kinek írjunk.- Nem tart attól, hogy a politikusokkal kialakult kacsolata befolyásolhatja művei megítélését? - Az írónak nem feltétlenül kell politikussá válni, ugyanakkor kötelessége, hogy hatást gyakoroljon a politikára. Ezt viszont csak akkor tudja megtenni, ha közel kerül hozzá. Nincs ebben semmi renkívüli. Dosztojevszkij felolvasott a cári családnak. Paszternák Sztálinnal beszélgetett telefonon... Ettől rosszabbak lettek a versei?- Hallott róla, hogy Cseke Péter direktor, a darab rendezője a Szökni szeretnék című regényét olvasva kezdett Poljakov-színmű után kutatni. A Párcsere frissen lefordított példányát egyenesen Goretity Józseftől kapta meg? - Ismerem a történetet, és nagyon örülök a darab kecskeméti bemutatásának. Sok közös van a magyar és orosz emberek mentalitásában, éppen ezért remélem, hogy a magyar nézők is érdekesnek fogják tartani az előadást. Az pedig, hogy ilyen gyorsan színpadra kerül, véleményem szerint csak azt mutatja, hogy a kecskeméti színház jól működik.Forrás: Kecskeméti Katona József Színház
10.08. 05:00
Szinhaz.hu
Szombathelyi anyakönyvi hírek: 2014. október 7.
Szombathelyi anyakönyvi hírek Születés, házasság, halálozás 2014. október 7. SZÜLETÉS:   Horváth László és Baranyai Tímea leánya: Kíra, Kiss Péter és Szalai Nóra fia: Gergő, Németh Zsolt István és Varga Katalin fia: Nimród, Szkalák András és Szabó Eszter leánya: Borbála, Szekér Márton és Gulyás Szilvia fia: Szilárd, Faludi Szilárd és Vági Viktória leánya: Jázmin, Kovács Dániel és Halvax Erika fia: Áron Noé, Tiborcz Péter és Kocsis Eszter fia: Gergely, Jávorics Krisztián és Zsdrál Judit fia: Jácint, Lechner Balázs és Takács Szabina leánya: Zoé Mia, Horváth Balázs és Menczinger Nikoletta leánya: Izabella, Katona Szabolcs és Horváth Edit leánya: Sára, Ecker Gábor és Francsics Tímea Laura leánya: Laura, Harangozó Gábor és Jakab Anikó Mária fia: Gábor, Talabér Ferenc és Batha Éva fia: Viktor, Szilágyi Sándor és Farkas Judit fia: Patrik, Patyi József Árpád és Marics Beáta fia: Vilmos György, Lakner Szabolcs László és Eredics Edina fia: Máté, Gere Róbert és Deák Mónika fia: Gábor Róbert, Steirits Balázs és Szalmer Réka fia: Barnabás és leánya: Emma Róza (ikrek), Szijj Norbert Péter és Szemes Edina Mária fia: Norbert Barnabás, Takács Norbert és Székely Judit fia: Patrik, Iván Róbert és Tóth Linda leánya: Csenge, Szakos Péter és Horváth Henrietta leánya: Júlia Sára, Jusits Gergely és Málovics Magdolna fia: Dominik, Németh Roland és Kelemen Karina leánya: Janka, Bencs István és Németh Hajnalka fia: Máté Ármin, Tóth Gábor és Horváth Eszter fia: Marcell Gergő, Varhol Gábor és Hajnal Szabina leánya: Szofi, Gyarmati Gergely és Szabó Ildikó fia: Kristóf, Gécs Sándor Tamás és Horváth Georgina Mária leánya: Gyöngyi Katalin, Zsuppán Krisztián és Ács Annamária fia: Zétény, Kóka István és Németh Gyöngyi fia: István Tibor, Mórocz Rajmund Adrián és Bezdi Piroska fia: Dávid, Komáromi Szilárd és Ari Mónika fia: Máté  HÁZASSÁG:   Szabó Richárd János és Németh Kinga Márta, Fodor Imre Gábor és Lőrincz Gabriella  HALÁLESET:   Jámbor Imre, Koncz László Lajos, dr. Lichtscheidl-Sáray Ferenc Gyula, Vida Györgyi, Fülöp Ferenc, Kóbor István Ferenc, Németh Ilona, Németh Antal Viktor, Garas Éva, Kalmár Istvánné Hencsey Irén, Tóth Istvánné Marancsics Erzsébet, Molnár András, Bedő Lajos, Kállai Mihály Istvánné Móricz Jolán, Kóber Ernő, Turcsányi Ferenc, Cseke Ferencné Németh Éva Mária, Pass Lajos, Kovács Jánosné Kovács Mária, Sziber Imréné Kozári Ella, Burka Endréné Baranyai Mária, Gerencsér István, Kiss József, Süle Ferencné Barbalics Mária Magdolna, Lakatos Éva, Horváth Árpád, Polgár Lajosné Poós Mária, Hoós Ferencné Tenclinger Mária Éva, dr. Tar Istvánné Czifra Erzsébet, Tamás Józsefné Dankovics Juliánna, Sági Gyuláné Burján Lenke,Saródi József, Őze Mihály,   SZOMBATHELY MJV POLGÁRMESTERI HIVATAL  JOGI, KÉPVISELŐI ÉS HATÓSÁGI OSZTÁLY  ANYAKÖNYVI CSOPORTanyakönyvi hírekSzombathely
10.07. 09:19
Alon.hu
hirdetés
Balog: új kulturális színtér jön létre Kecskeméten
Balog: új kulturális színtér jön létre Kecskeméten
Új kulturális színtér jön létre Kecskeméten a régi moziépület felújításával és multifunkciós kulturális központtá átalakításával - emelte ki az emberi erőforrások minisztere hétfőn Kecskeméten, a tégláig visszabontott műemlék épület "bokrétaünnepségén". Balog Zoltán kihívásként beszélt arról, hogy úgy kell újjáépíteni az épületet, ahogy azt annak idején megálmodták, a belső tereket viszont át kell adni az új funkciónak. Az eredetileg 1913-ban átadott, már másfél évtizede bezárt moziépületet a miniszter a "hiányérzet" emlékművének nevezte. Most azonban eljött az idő, és egy új kulturális színtér jön létre – tette hozzá.Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz-KDNP), Kecskemét polgármesteri funkciókkal felruházott alpolgármestere is azt hangsúlyozta, hogy többről van szó, mint fizikai értelemben vett puszta felújításról, hiszen egy új művészeti központtal gazdagodik Kecskemét és az ország. Az épület a művészetek temploma lehet – idézte a város egykori polgármesterének, Sándor Istvánnak az épület 1913-as átadásán elmondott szavait. Szemereyné Pataki Klaudia rámutatott, hogy a filmkultúra egykori palotája most helyet fog adni a zenének, a színjátszásnak és a képzőművészeteknek is. Az alpolgármester az egyik kiemelt célként fogalmazta meg, hogy az épületben megjelenjen a "kétnyelvűség": német nyelvterületről előadókat, zenekarokat hívnak majd meg, valamint kiállításoknak is helyet biztosítanak.Cseke Péter, a felújításra sikerrel pályázó kecskeméti Katona József Színház igazgatója hangsúlyozta, hogy az épületben helyet kapó Kelemen László Kamaraszínházzal újabb minőségi játszóhellyel gazdagodik a város kulturális élete. Az Európai Unió támogatásával, mintegy 400 millió forintból megvalósuló beruházás július 9-én kezdődött meg, és várhatóan az év végére fejeződik be. Az egykor mozinak épült műemlék teljesen átalakul, az épületben a Katona József Színház kamaraszínháza mellett helyet kap az európai hírű Leskowsky-hangszergyűjtemény is, lehetővé téve annak újszerű, egyedi, interaktív bemutatását.Forrás: MTI
10.07. 06:00
Szinhaz.hu
Moszkvában mutatkozik be a kecskeméti színház
Moszkvában mutatkozik be a kecskeméti színház
A kecskeméti Katona József Színház társulatát moszkvai vendégszereplésre hívták, ahol Jurij Poljakov Párcsere című darabját fogják bemutatni a jövő év februárjában. A meghívást Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke vasárnap jelentette be a Lakiteleki Népfőiskolán, ahol a Keleti Nyitás Kollégiumának hallgatói előtt Cseke Péter, a kecskeméti színház direktora beszélgetett Jurij Poljakov íróval, a Lityeraturnaja Gazeta főszerkesztőjével, aki az Orosz-Magyar Baráti Társaság elnöke is. A kollégium hallgatói szombaton este megnézték Kecskeméten a darab díszbemutatóját, melyen Jurij Poljakov is részt vett.Kőszegi Ákos és Danyi Judit a Párcsere próbáján (fotó: Ujvári Sándor, MTI) "Meglepetésként ért a meghívás, és nagy megtiszteltetés, hogy Moszkvában játszhatunk, ahol egy bemutató sorozat lesz Jurij Poljakov darabjaiból" – mondta az MTI-nek Cseke Péter. A direktor arról tájékoztatott, hogy az író legújabb darabjának a bemutatója pénteken volt Moszkvában, szombaton már Kecskeméten nézte meg a Párcserét. "Jurij Poljakovnak nagyon tetszett az előadásunk, amely után legújabb darabját is felajánlotta, hogy mutassuk be egy későbbi időpontban Kecskeméten" – fűzte hozzá a direktor. Cseke Péter szerint jelentős esemény a színház életében a meghívás, amelyet azért is nevezett fontosnak, mert élő íróval való kapcsolatuk nagyon kevés van. "A kecskeméti színház direktora szólt arról, hogy a következő színházi szezon utáni évadban nagy a valószínűsége, hogy ismét láthat a közönség egy Poljakov-darabot. Ez a fordítón, Goretity Józsefen is múlik" – tette hozzá.A Párcsere a színlap szerint egy hirdetéssel indul, melyben „Fiatal, szabadságszerető, káros szenvedélyektől és komplexusoktól mentes pár együtt szeretné május 1-jét ünnepelni hasonló gondolkodású párok társaságában…”. A hirdetésre érkezők más-más szemszögből figyelik a váratlan, többnyire meglepő eseményeket. A főbb szerepeket Kőszegi Ákos, Danyi Judit, Csapó Virág és Kiss Zoltán alakítják.Forrás: MTI
10.06. 10:04
Szinhaz.hu
Liliom - Szász János ismét Kecskeméten rendez
Liliom - Szász János ismét Kecskeméten rendez
Szeptember 26-án mutatja be a Kecskeméti Katona József Színház Szász János új rendezését. A Liliom címszerepében Orth Péter látható. Egy nagyon ártatlan, viszont elképesztő tartású, szegény, tapasztalatlan lány és egy tapasztalt csavargó szerelmének elképesztő története ez – mondta a darabról Szász János csütörtökön az MTI-nek. Egy gyönyörű történet, melyben hűségesek igyekeztünk lenni az íróhoz, mert feltétlenül fontos, hogy az ember a darab íróját ne csalja meg – hangsúlyozta a Balázs Béla-díjas színház- és filmrendező, aki negyedik darabját állítja színpadra Kecskeméten. Hozzátette, hogy megelevenedik a darabban a múlt századelő világa és valamilyen módon a mai életünket is viszontlátjuk.Fotó: Ujvári Sándor/MTI "Nem kell átültetni egy szép szöveget ahhoz, hogy az ember kötelemről, szerelemről, nehezen elmondott, vagy soha ki nem mondott szavakról beszéljen, amikor az ember nem tudja elmondani a másiknak, hogy mennyire szereti, mennyire nem képes őszintének lenni" – fogalmazta meg a darab örökérvényűségét Szász János, aki szerint egy pillanat alatt dőlt el, hogy a Liliom bekerül az évad bemutatói közé. "Egy szép estén ültünk Orth Péter színésszel a színházi büfében, és akkor ránéztem és azt mondtam: te Peti csináljuk meg a Liliomot együtt. Ott volt Cseke Péter igazgató, aki már negyedik éve hív rendezni Kecskemétre, és én boldogan jövök, és gyakorlatilag azonnal meg is beszéltük az előadást" – emlékezett Szász János. Szász János egy évig tanította filmművészetre a női főszerepet, Julit alakító Mészáros Blankát, aki szavai szerint Marton László és Hegedűs D. Géza tanár urak "csodálatos növendéke". "Tanár bácsija voltam és most rendezője lettem, ami egy érdekes átmenet" – tette hozzá. Molnár Ferenc darabjából 1909 óta számos nagysikerű előadás jött létre világszerte, még amerikai musical is született belőle Carousel, azaz Körhinta címmel. Orth Péter ás Mészáros Blanka mellett a további szerepekben többek közt Hajdú Melinda, Fazakas Géza, Aradi Imre, Bognár Gyöngyvér, Kiss Eszter, Csombor Teréz és Sirkó Anna látható.Forrás: MTI
09.26. 09:03
Szinhaz.hu
"Változást várunk" - Villáminterjú Csapó Virággal és Kocsis Pállal
"Változást várunk" - Villáminterjú Csapó Virággal és Kocsis Pállal
Kecskeméten talált új otthonra Csapó Virág és Kocsis Pál. Ennek kapcsán adtak rövid interjút.A művészházaspárt és három gyermeküket az elmúlt két évadban kényszerű távollétre ítélték a színházi feladatok: Csapó Virágot a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz, párját a Miskolci Nemzeti Színházhoz kötötte szerződése. A megoldást félúton találták meg: Cseke Péter direktor felkérését örömmel elfogadva, az új évadot mindketten a kecskeméti Katona József Színház társulatának kezdték meg.Hosszú kaposvári időszak van mindkettejük mögött: 22, illetve ­ a két miskolci évet megelőzően ­ 15 évadon át játszottak a Csiky Gergely Színházban. Milyen tervekkel, elképzelésekkel érkeztek Kecskemétre? Mit várnak a váltástól?Kocsis Pál: ­Alig hiszem, hogy ezt néhány mondatban össze lehetne foglalni. Mást! Sok szempontból mást. Az elmúlt két év, amelyet a Miskolci Nemzeti Színháznál töltöttem, szakmai szempontból talán nem számít túl hosszú időnek, de a családunk életében meghatározó volt. Soha nem voltunk ennyit távol egymástól. Számunkra már annak is óriási jelentősége van, hogy Kecskeméten újra együtt lehetünk. Nyilván szakmai téren is változást várunk, hosszú lenne végigsorolni...Kocsis Pál és Csapó Virág a kaposvári Oidipusz királyban, Rusznyák Gábor rendezésébenMindketten tanítanak a Kaposvári Egyetem Művészeti Karán. Tanítványaik a kecskeméti közönség előtt is bemutatkoztak az idei Szín­TÁR­on többek között egy nagyszerű Három nővérrel. Ebből a szempontból is változást hoz az új évad, vagy a tanítás megmarad állandó feladatnak?Kocsis Pál: Részben igen, részben nem. Az egyetem vezetői úgy döntöttek, hogy Virág ­ aki művészi beszédet tanított ­ munkájára a továbbiakban nem tartanak igényt. Én azt az ígéretet kaptam, hogy osztályfőnökként végigvihetem az osztályomat. Most negyedévesek, ami félig­meddig gyakorlatos év. Cseke Péterék támogatnak abban, hogy folytathassam a tanítást, ami fontos érv volt Kecskemét mellett.Virágnak korán elkezdődött az új évad, hiszen szerepel a Párcsere című darabban, amelynek előbemutatója a nyár elején volt a kecskeméti Udvarszínházban.Csapó Virág: Nagyon örültem az időzítésnek. A Párcserének köszönhetően úgy jöhettem az évadnyitóra, hogy a társulat egy részével már megismerkedtem. Ráadásul a bemutatónak nagy sikere volt az Udvarszínházban. Jó érzés így kezdeni.A várossal is sikerült megismerkedni? ­ Csapó Virág: Időnként még eltévedünk a körutakon, de szerintem jól haladunk. A nyár felét itt töltöttük, rengeteget kerékpároztunk, sok mindent bejártunk. Az elmúlt két hónapban alig használtunk autót.Tehát megtörtént a családegyesítés? Kocsis Pál: Abszolút. Még a nyári bemutató előtt ideköltöztünk.Milyennek ígérkezik az első kecskeméti évad? Csapó Virág: Nagy boldogság, hogy több kaposvári rendezővel, régi barátainkkal dolgozhatunk együtt. Várjuk, hogy megkezdődjenek a próbák, és mindenkivel megismerkedhessünk a kecskeméti társulatban.Forrás: Kecskeméti Katona József Színház
09.16. 12:09
Szinhaz.hu
A tanítónő lett a legjobb - Átadták a Vidéki Színházak Fesztiváljának díjait
A tanítónő lett a legjobb - Átadták a Vidéki Színházak Fesztiváljának díjait
A Miskolci Nemzeti Színház A tanítónő című produkciója nyerte el a legjobb előadásnak járó elismerést a Vidéki Színházak Fesztiválján; a díjat Rusznyák Gábor rendező vette át a Thália Színházban kedden. A szombaton zárult esemény keddi díjátadó ünnepségén Lantos Anikó fesztiváligazgató felidézte, hogy immár harmadik alkalommal rendezték meg a fesztivált a Thália Színház évadnyitó programjaként. A 8 napos rendezvényre 11 vidéki társulatot, nyolc nagyszínpadi és három stúdióelőadást hívtak meg. Elmondta, hogy az előadások látogatottsága 82 százalékos volt, gördülékenyen zajlott minden esemény, attól eltekintve, hogy egy előadás betegség miatt elmaradt. A fesztiválhangulathoz a szabadtéri koncertek is hozzájárultak: a színházba érkezőket minden nap más fellépő együttes fogadta, mindig abból a városból, ahonnan a nagyszínpadi előadás érkezett.Az előadásokat öttagú zsűri értékelte: Koronczay Lilla újságíró, Kántor Viola televíziós szerkesztő, Szervét Tibor színművész, Egressy Zoltán író és a közönség soraiból választott zsűritag, Hetesi Mónika. A zsűri egyik különdíját a székesfehérvári Vörösmarty Színház Pillangó című produkciója nyerte el, a díjat Horváth Csaba, az előadás rendezője vette át. A zsűri másik különdíját Benedek Mari jelmeztervezőnek ítélték oda a Pillangó és a kecskeméti Katona József Színház Hosszú út az éjszakába című előadásának jelmezeiért. A művész távollétében a díjat Cseke Péter, a kecskeméti színház igazgatója vette át. A legjobb női alakításért Trokán Nóra, a legjobb férfi alakításért Kőszegi Ákos kapott díjat a Hosszú út az éjszakába című produkcióban nyújtott játékáért. Lantos Anikó hozzátette: a rendezvény végére született meg a döntés, hogy Fesztivál díjat alapítanak, amelyet a fesztivál munkatársai, a zsűri és a közönség visszajelzése alapján adományoznak annak a két színésznek, aki a többi díjazott művész mellett a legnagyobb közönségsikert aratta.Kubik Anna a debreceni Csokonai Nemzeti Színház Régimódi történet című előadásában nyújtott alakításáért, Köles Ferenc pedig a Pécsi Nemzeti Színház Bolha a fülbe előadásában nyújtott alakításáért vehette át az elismerést. Lantos Anikó az MTI-nek elmondta: az előadásokat figyelemmel kísérte egy háromtagú diákzsűri is, amelynek tagjai - Halasi Vivien, Veres Kitti és Varga Vanda - a színház honlapján értékelték az előadásokat. Mint mondta, a közmédia a fesztivál három előadásáról - a Rokonok, A tanítónő és a Bolha a fülbe című produkcióról - tévéfelvételt készített.
09.16. 11:31
Szinhaz.hu
100 ezer felett a kecskeméti színház nézőszáma
100 ezer felett a kecskeméti színház nézőszáma
Az elmúlt évadban 101 ezer néző látta a kecskeméti Katona József Színház előadásait - mondta Cseke Péter, a színház direktora kedden, amikor megnyitotta a 119. évadot. A műsorterv szerint 361 előadás valamint 9 egyéb előadást láthatott közönség, a felnőtt és az ifjúsági bérletesek száma megközelítette a 17 ezret - sorolta a kiemelkedő látogatottsági adatokat az igazgató. A direktor hangsúlyozta: olyan évadot kell ebben az évben is megvalósítani, hogy " szakmának is megfeleljünk, a nézőket se veszítsük el".Örömtelinek nevezte, hogy a bérletezés jól halad, mert eddig 4303 bérlet talált gazdára, ami időarányosan több, mint amennyit tavaly szeptember elejéig értékesítettek.Bemutatta a színház új tagjait, Szabó Szilviát és a Kaposvárról Kecskemétre szerződött színészházaspárt: Csapó Virágot és Kocsis Pált. Szólt arról, hogy az egykori Városi mozi épületében kialakítandó játszóhelyen, ahova a Kelemen László Kamaraszínház költözik, január 17-re terveznek bemutatót. Az évadban a nagyszínpadon hét, a Kelemen László Kamaraszínházban három, a Ruszt Stúdióban szintén három bemutató lesz az új évadban. A következő évad Molnár Ferenc Liliomával indul, majd a Csókos asszonnyal folytatódik. Ezek mellett a bérletesek Georges Feydeau Balfék című bohózatát, Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című mesés játékát, Johann Nestroy A talizmán című komédiáját, valamint egy táncszínházi bemutatót és egy kisszínházi előadást tekinthetnek meg. A színház balett-tagozata Barta Dóra koreográfiájával egy Carmen-feldolgozást állít színpadra. A gyerekeket részére Csajkovszkij Diótörőjével folytatódik a tánc beavatószínház szintén Barta Dóra koreográfiájával, majd Jules Verne Cirkuszkocsival a Sarkvidéken című művét láthatják a fiatalok. A nagy érdeklődésre való tekintettel az opera+kakaó előadások sora Rossini-áriákból szőtt mesével folytatódik. Színházi Vándorok címmel bemutatják a Kelemen László halálának 200. évfordulójára írt, róla szóló zenés játékot, amelynek szerzője és rendezője Réczei Tamás.Forrás: MTI, Színház.hu
09.03. 07:00
Szinhaz.hu
Százezernél több néző Kecskeméten
Az elmúlt évadban 101 ezer néző látta a kecskeméti Katona József Színház előadásait - mondta Cseke Péter, a színház direktora kedden, amikor megnyitotta a 119. évadot.
09.02. 23:01
Stop.hu
hirdetés
A kárpátaljai magyar színjátszásról tárgyaltak Szarvason
A kárpátaljai magyar színjátszásról tárgyaltak Szarvason
A kárpátaljai magyar nyelvhasználat és színjátszás támogatására kérték az ukrán kulturális miniszterhelyettest a magyar színházigazgatók Szarvason. A Szarvasi Vízi Színház évadzáró gáláját kétoldalú ukrán-magyar diplomáciai és szakmai megbeszélés előzte meg, melyen Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár és Olekszandr Zsuravcsak, Ukrajna kulturális miniszterhelyettese a két ország kulturális kapcsolatainak újbóli megerősítéséről értekezett. Cseke Péter, a kecskeméti Katona József Színház igazgatója határozottan kiállt kollégája, Fekete Péter kérése mellet, miszerint több figyelemmel és megértéssel visleltessenek a kisebbségi nyelvi kultúra iránt Kártpátalján.Fotó: A-Team/Petró Zsolt Én magam is a határon túl születtem - mondta Cseke Péter az ukrán miniszterhelyettesnek - értem, tudom mit jelent, hogy az anyanyelvén juthasson valaki hozzá a művészetekhez, kultúrához.Jó esély van a pozitív változások elérésére - nyilatkozta Fekete Péter, a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének elnöke a kétoldalú nemzetközi szakmai megbeszélést követően. - Dr. Hoppál Péter remekül irányította a tárgyalásokat, s az Európa felé nyitni kívánó ukrán féllel most lehet komoly megállapodásokat kötni. Erre minden esély megvan - zárta gondolatait a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója, akinek a meghívására érkeztek a diplomaták a Szarvasi Vízi Színházba.Hoppál Péter a megbeszélések után elmondta: 1995-ben már született egy kétoldalú kulturális, oktatási és tudományos megállapodás, amely azonban néhány éve lejárt. Ezt a megállapodást kívánják most felújítani az egyeztetés eredményeképpen. A megbeszélést követően elhangzottak a két ország himnuszai és közösen megtekintették a kherszoni Mikola Kulisa Színház Pontius Pilátus című előadását. A közel teltházas közönség álló tapssal jutalmazta a bemutatót.Forrás: Békéscsabai Jókai Színház
09.02. 10:32
Szinhaz.hu
Kiosztották a Magyar Teátrum Fesztivál díjait Szarvason
Kiosztották a Magyar Teátrum Fesztivál díjait Szarvason
Augusztus 29-én, a Szarvasi Vízi Színházban tartották a Magyar Teátrum Fesztivál évadzáró díjátadó gáláját, amelyen Ukrajna függetlenségének évfordulójáról is megemlékeztek. A díjátadó gála előtt kétoldalú ukrán-magyar kulturális megbeszélést tartottak Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár és Aleksander Zhuravchak, Ukrajna helyettes kulturális miniszterének részvételével. A Békéscsabai Jókai Színház és a Szarvasi Vízi Színház rendezte gálán a vízi színpadon bemutatott előadások közül a legjobb darabokat és színészeket díjazták.Hoppál Péter, Aleksander Zhuravchak és Fekete Péter"A magyar kormány is aggodalommal hallgatja a Kelet-Ukrajnából érkező híreket, ugyanakkor minden eszközzel segítjük Ukrajna európai integrációját és a válság politikai megoldását, ebben számíthatnak Magyarországra" – fogalmazott Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár Szarvason, ahol Aleksander Zhuravchakkel, Ukrajna helyettes kulturális miniszterével folytatott kétoldalú megbeszélést a Szarvasi Vízi Színház évadzáró színházi gálája előtt. A két politikus a két ország kulturális kapcsolatainak újbóli megerősítéséről értekezett. Hoppál Péter a megbeszélések után elmondta: 1995-ben már született egy kétoldalú kulturális, oktatási és tudományos megállapodás, amely azonban néhány éve lejárt. Ezt a megállapodást kívánják most felújítani az egyeztetés eredményeképpen. Aleksander Zhuravchak arról beszélt: a fegyverek árnyékában különösen fontos a kultúra, hiszen ez az a terület, ahol igazán meg tudják mutatni, mit éreznek, hogyan gondolkodnak magukról az ukránok. Az ukrán helyettes kulturális miniszter elmondta: a megbeszélések októberben Ukrajnában folytatódnak.A megbeszélés aktualitását az adta, hogy a gálaműsor részeként Ukrajna függetlenségének évfordulójáról is megemlékeztek. Ennek része volt a kherszoni Mikola Kulisa Színház Pontius Pilatus című - Bulgakov Mester és Margaritája alapján készült - előadása. A darabot orosz nyelven adták elő, az előadást pedig kivetítőn, magyar és angol nyelven feliratozva követhette a közönség.Kép a Pontius Pilatus c. előadásbólA színházi fesztiválon adták át a Magyar Teátrumi Társaság immár hagyományos szakmai díjait, amellyel a legjobb darabokat és színészeket díjazták.A megjelenteket házigazdaként és műsorvezetőként Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház és a Szarvasi Vízi Színház igazgatója, a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének elnöke és Szabó László, a Magyar Teátriumi Társaság főtitkára köszöntötte.Idén a legjobb előadásnak a Békéscsabai Jókai Színház Koldusopera című előadását találta a zsűri.A legjobb rendezés díját Cseke Péter vihette el a kecskeméti Katona József színház Páratlan páros című előadásával.A legjobb koreográfia díját a Pécsi Balett, a Pécsi Horvát Színház és a Pécsi Szabadtéri Színház közös előadásáért, A Jó, a Rossz, és a (Csúf) COLOS-ért Vincze Balázs koreográfus érdemelte ki.A legjobb látvány díját a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, az egri Gárdonyi Géza Színház előadása érdemelte ki.Legjobb női főszereplőnek Kara Tündét, a Békéscsabai Jókai Színház Jászai-díjas művészét találta a zsűri a Koldusoperában nyújtott alakításáért.A legjobb férfi főszereplő a Jászai-díjas Szerednyei Béla lett, a kecskeméti színház Páratlan páros című előadásában nyújtott alakításáért.A legjobb férfi mellékszereplő díját Katkó Ferenc, a Békéscsabai Jókai Színház művésze a Koldusoperában nyújtott alakításért, míg Mikó István színművész a Turay Ida Színház Sugar – Van, aki forrón szereti című előadásában érdemelte ki.A legjobb női mellékszereplőnek Molnár Erikát találta a zsűri, aki Tamási Áron Énekes madár című darabjában játszott, a Gózon Gyula Színház előadásában.Fotók: A-Team / Petró ZsoltA kiemelkedő csoportmunkáért különdíjat kapott Az ifjú cirkusz csillagai, a Magyar Cirkusz és Varieté előadása.A legjobb ifjúságnak szóló előadás különdíját a Zentai Magyar Kamara Színház Sziget-kék című előadása érdemelte ki.Forrás: Békéscsabai Jókai Színház
08.30. 13:40
Szinhaz.hu
Kulturális központtá alakul a kecskeméti városi mozi
Kulturális központtá alakul a kecskeméti városi mozi
Az Európai Unió támogatásával, mintegy 400 millió forintos beruházással kulturális és turisztikai központot alakítanak ki Kecskeméten az egykori városi mozi műemlék épületében - közölte Cseke Péter, a kecskeméti Katona József Színház igazgatója szerdán az MTI-vel. Az igazgató elmondta: a kecskeméti Katona József Színház az Új Széchenyi Terv Dél-alföldi Regionális Operatív Program támogatási rendszeréhez sikeres pályázatot nyújtott be Hírös Város Turisztikai Központ címen.Fotó: egykor.hu A beruházás július elején már megkezdődött, várhatóan az év végére be is fejeződik. Az egykor mozinak épült műemlék teljes körűen átalakul, mert az épületben - a városban népszerű - Kelemen László Kamaraszínház fog működni, valamint megfelelő helyet biztosít az európai hírű Leskowsky-hangszergyűjteménynek, lehetővé téve annak újszerű, országosan egyedi jellegű, interaktív bemutatását - tájékoztatott Cseke Péter. A Katona József Színház kamaraszínháza az új helyszínen egy újabb minőségi színjátszó hellyel gazdagítja a város kulturális életét - tette hozzá.Cseke Péter hangsúlyozta: a multifunkcionális központ otthont biztosít különböző kulturális és turisztikai programoknak, zenei találkozók, fesztiválok, civil rendezvények, konferenciák és filmvetítések helyszínéül is szolgál. A direktor fontosnak nevezte, hogy az 1999-es bezárása óta rengeteg ötlet volt a mozi élettel való megtöltésére, azonban eddig nem történt előrelépés. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.Forrás: MTI
2014.07.31. 06:06
Szinhaz.hu
Páratlan páros és dixie-muzsika az újszegedi ligetben
Páratlan páros és dixie-muzsika az újszegedi ligetben
Kecskeméti vendégjátékkal és a hagyományos dixie-gálával folytatódik a műsor az Újszegedi Szabadtéri Színpadon. Negyedik előadását hozza idén az Újszegedi Szabadtéri Színpadra a Kecskeméti Katona József Színház: július 29-én és 30-án Ray Cooney vígjátéka, a Páratlan páros látható a teátrum előadásában.A mű főhőse, John Smith kettős életet él: szigorú időbeosztás szerint látogatja két, egymásról persze mit sem tudó feleségét. Ebből persze fergeteges poénok születnek a közkedvelt darabban. A produkció rendezője és egyik főszereplője a kecskeméti színház igazgatója, Cseke Péter. Mellette Szerednyey Bélát, Danyi Juditot és Magyar Évát láthatjuk többek közt.Fotó: Walter Péter„Azt szokták mondani, hogy az operett műfaj királynője A Csárdáskirálynő. Erre az analógiára építve, én bizton tudom állítani, hogy a vígjáték királya a Páratlan páros. Gyakorlatilag Guiness-rekorderek vagyunk az előadással, hiszen ilyen hosszú ideig még nem ment színházban prózai mű: 30 éve játsszuk a darabot, több mint 900 előadást tartottuk már belőle” - mondta Cseke Péter.Hagyományos program az Újszegedi Szabadtéri Színpad műsorán a Szegedixie Gála is, mely rendre megtáncoltatja a jazz és a swing szerelmeseit. Őrjítő, pörgős ritmusok rázzák fel ilyenkor a színházi közönséget. Idén augusztus 3-án látható és hallható a dixie a ligetben.Ahogyan a korábbi években, úgy idén is a Storyville Jazz Band a rendezvény házigazdája. „Idén két részes koncertet hallhat a közönség. A Storyville Jazz Band vendége most is többek közt Frankie Látó lesz. Ez alkalommal a swing irányába tereljük a műsort. Három-négy új dalt is hallhat majd a közönség, és előadunk modernebb jazz-feldolgozásokat is. Egy különleges Ella Fitzgerald-feldolgozás is hallható lesz” - árulta el Háló Pál, a zenekar vezetője.Az est vendége a Mrs. Columbo női zenekar lesz, amely egyre népszerűbb a hazai könnyűzenei életben. Az együttes frontembere Galambos Dorina, a zenekar könnyed, bohókás, mégis igényes zenét játszik. A rögtönzött zene világából indulnak ki, az általuk játszott dallamok a nem zeneértő fül számára is ismerősek, hiszen nagyrészt ismert dalokat formálnak saját képükre. A dixie-éjszaka végén a két zenekar összeáll egy kis közös muzsikálásra, hogy igazi örömzenéléssel örvendeztesse meg a közönséget.Forrás: Szegedi Szabadtéri Játékok
2014.07.29. 05:00
Szinhaz.hu
Négy előadással szerepel a Benczúr Házban a Turay Ida Színház
Négy előadással szerepel a Benczúr Házban a Turay Ida Színház
A VI. kerületi Benczúr Házban az idei nyáron a Turay Ida Színház produkcióit mutatják be az épület udvarán felállított szabadtéri színpadon. A Magyar Posta tulajdonában lévő, 19. században épült palota a Posta Múzeumi és Művelődési Alapítvány által működtetett Postamúzeumnak, étteremnek és kulturális rendezvények megtartására alkalmas termeknek is otthont ad. A VI. kerület villanegyedében található épület udvarán szabadtéri színpadot alakítottak ki, lehetőséget teremtve arra, hogy a nyári időszakban is tarthassanak színházi előadásokat a belváros szívében. A Benczúr Ház szabadtéri színpadán idén a Turay Ida Színház négy produkcióját láthatja a közönség. Június 24-én, kedden a Bozsó József rendezte Van aki forrón szereti, július 15-én a Mikó István által színpadra állított Csak semmi szexet, kérem, angolok vagyunk című produkciót láthatja a közönség. Anconai szerelmesekAz Anconai szerelmesek című zenés komédiát, amelyben az 1970-es évek olasz slágerei csendülnek fel, Huszti Péter rendezésében július 29-én tűzik műsorra.Augusztus 12-én pedig a Rideg Sándor regényéből született Indul a bakterház című vígjátékot játsszák Cseke Péter rendezésében. A zenés vígjátékok szereplői között van Mikó István, Nemcsák Károly, Keresztes Ildikó, Bódi Barbara, Győri Péter, Kurkó József, Sövegjártó Áron, Hűvösvölgyi Ildikó, Benkő Péter, Tóth Judit, Szacsvay László és Bozsó József is.Forrás: MTI
2014.06.24. 07:00
Szinhaz.hu
Cseke Péter: tisztul a helyzet
Vége a színházi szezonnak. A Kecskeméti Katona József Színházban eredményes évadot zárnak, hazai és külföldi sikerekkel büszkélkedhetnek. Bebizonyosodott: nemcsak operett kell a közönségnek, vevők a mesterművekre is. Cseke Péter igazgatásának második ciklusát tölti.
2014.06.15. 20:10
Stop.hu
<strong>Cseke Péter</strong>: "A magyar színházi struktúra fordítottan működik"
Cseke Péter: "A magyar színházi struktúra fordítottan működik"
A kecskeméti Katona József Színház igazgatóját a Szabad Föld Online kérdezte. Lapszemle. A Szabad Föld cikkéből:"A mi szakmánk túlontúl kicsi, 2500–3000 embert érint. Mindenki ismer mindenkit. Aki figyelemmel követi a fővárosi és a vidéki színházi életet, tisztában van a kollégák képességeivel, nagy meglepetések nem érhetik. Természetesnek tartom a Nemzeti Színházban történt változásokat. Lejárt a korábbi igazgató kinevezése, és helyébe egy másik pályázó került. A bizottság és a fenntartó így döntött. Ami a Vígszínházat illeti: az áthidaló megoldás következtében lenyugodtak a kedélyek" - mondta az inerjúban Cseke Péter.Arra a felvetésre, hogy egyesek szerint a Fidesznek köszönheti az igazgatói kinevezését, a direktor így felelt: "Én szégyellem magam, hogy hat év elteltével is erről kell beszélnem. Kértem, adjanak egy évet, nézzék meg, milyen színházat csinálok, és térjünk vissza a véleményekre. Volt olyan újságíró, aki odajött hozzám és bocsánatot kért a kijelentéseiért. Tisztul a helyzet. Mára az indulatok is elültek. A színházban csak a zsöllyében és a páholyfolyosón van jobb és bal oldal – szerintem. De engedtessék meg nekem, hogy magyar polgárként elmondhassam a véleményemet. Művészként pedig pillanatnyilag a kecskeméti színház működéséért, színvonaláért felelek."Fotó: Ujvári Sándor (szabadfold.hu) A kecskeméti színház fenntartójával való kapcsolatáról Cseke Péter elmondta, leginkább a polgármesterrel érintkezik. "Az elején elmondtam, ne várja tőlem, hogy minden héten megjelenek nála és a tanácsát kérem azokban az ügyekben, amelyeket direktorként nekem kell megoldanom. Ha viszont bekopogtatok hozzá, akkor már ég a ház, valóban szükségem van segítségre. Eddig kétszer fordult elő: egyik alkalommal a támogatással kapcsolatban, másodjára pedig a leszakadt páholyfolyosó felújítási költségeinek pótlása miatt" - árulta el az igazgató. "Amikor átvettem a kecskeméti színházat, arcpirítóan kevés pénzt kaptak a színészek. Sajnos az általam jegyzett hat évben sem túl sokat léptünk ez ügyben előre, noha anyagi lehetőségeinkhez mérten többször volt már bérrendezés. De még nem értünk a vízfelszín fölé, annyira mélyről indultunk. Viszont soha nem léptünk át a pirosba, mindig mindenkit ki tudtunk fizetni. (...) Jelenleg a magyar színházi struktúra fordítottan működik. Amikor tudom, hogy mennyiből gazdálkodhatok, akkor először elkülönülnek azok az összegek, amiket ki kell fizetni, és a maradékot fordíthatom a művészi feladatokra. Ideális az lenne, ha a társulat fejlődését, a produkciók színvonalát, a közreműködők anyagi megbecsülését tarthatnám szem előtt, aztán jöhetnének a fenntartási és egyéb költségek. (...) Amikor kineveztek igazgatónak, nem volt leszerződtetett rendezője a színháznak. Sokat gondolkoztam, mit is kellene tenni, végül megtartottam ezt a metódust. Jobban járunk azzal, hogyha évadról évadra a szakmánk legkiválóbbjait hívom meg, mint ha lenne egy háromtagú állandó rendezői gárda. Szép lassan kialakult, kik jönnek szívesen, és kikkel dolgozunk nagy egyetértésben. Szász János, Mohácsi János, Nagy Viktor, Béres Attila, Zsótér Sándor már visszajár hozzánk. Országosan ismert, népszerű színészek meghívása is fontos, hogy láthassa őket a közönség" - hangsúlyozta Cseke Péter.A teljes interjú itt olvasható.
2014.06.12. 07:00
Szinhaz.hu
Moziban is tart premiert jövőre a kecskeméti színház
Moziban is tart premiert jövőre a kecskeméti színház
Molnár Ferenc Liliomával indul, majd Verne Gyulával és a Csókos asszonnyal folytatódik a következő színházi évad Kecskeméten. A Városi Mozi musical-előadással nyitja meg kapuit, Vörösmarty Mihály születésének 215. évfordulójáról pedig a Csongor és Tünde műsorra tűzésével emlékezik meg a kecskeméti teátrum társulata. A nagyszínpadon hét, a Kelemen László Kamaraszínházban, illetve a várhatóan januárban nyitó Városi Mozi épületében három, a Ruszt Stúdióban szintén három bemutató lesz az új évadban. A műfaji statisztika a könnyed szórakozás kedvelőinek kedvezhet: a társulat többek között két komédiát, egy bohózatot és egy vígjátékot, valamint egy-egy operettet, musicalt és zenés játékot tűz műsorára a következő évadban. Jövőre is rendeznek Kecskeméten a színház visszatérő rendezői: Szász János (Molnár Ferenc: Liliom), Nagy Viktor (Zerkovitz Béla-Szilágyi László: Csókos asszony), Mohácsi János (Georges Feydeau: Balfék), valamint Cseke Péter és Réczei Tamás. Először rendez a hírös városban Keszég László (Johann Nestroy: A talizmán), és a színészként ismert Dunai Tamás is bemutatkozik rendezőként Déry Tibor Óriáscsecsemő című abszurd játékával.A nagyoperett bemutatóját jövőre különösen nagy figyelem kísérheti, hiszen hosszú évek óta először nem volt szükség vendégművészek meghívására: a primadonna és a bonviván is a teátrum társulatából kerül ki Dobó Enikő és Orth Péter személyében. Az augusztusi évadnyitó társulati ülésre két új tag érkezik: Kocsis Pál és Csapó Virág színművészek, mindketten Kaposvárról szerződnek a hírös városba. Két nagy jubileumot is ünnepel a következő évadban. Színházi Vándorok címmel bemutatják Réczei Tamás Kelemen László halálának 200. évfordulójára írt zenés játékát. A másik jeles dátum Vörösmarty Mihály születésének 215. jubileuma, amelynek tiszteletére műsorra tűzik a Csongor és Tündét egy fiatal tehetség, Porogi Dorka rendezésében.A gyerekeket jövőre is izgalmas előadások sora várja a kecskeméti teátrumban. Csajkovszkij Diótörőjével folytatódik a tánc-beavató színház, Cirkuszkocsival egészen a Sarkvidékig juthatnak Verne Gyula kíséretével, az opera+kakaó előadások sora pedig Rossini áriákból szőtt mesével folytatódik, a nagy érdeklődésre való tekintettel a nagyszínpadon. Fontos információ, hogy az új bérleteket már május 20-ától meg lehet vásárolni. A bérletezés egészen június 27-éig tart, majd a rövid nyári szünetet követően augusztus 25-étől indul újra.Forrás: kecskemetikatona.hu
2014.05.19. 10:29
Szinhaz.hu
Halász Judit nyitja a Kultkikötőt
Halász Judit nyitja a Kultkikötőt
Újraindul a Kultkikötő a Balatonföldvári Szabadtéri Színházban június 14 és szeptember 28 között. A déli part színházi csomópontja, a 2006 óta folyamatosan működő balatonföldvári KULTKIKÖTŐ ez év nyarán kezdi 9. évadát. Az Összpróba Alapítvány által működtetett, júniustól szeptember végéig működő szabadtéri színház Magyarország leghosszabb nyári színházi programsorozatát kínálja a kisgyermekes családoktól a felnőtt, nyugdíjas korosztályig, a nyaralóvendégek, a helyi és környékbeli lakosok és a távolabbról is szép számmal érkező kultúra és színházszerető közönség számára.A Balaton déli partjának kulturális védjegyévé váló, 960 fős befogadóképességű Kultkikötő mára hozzátartozik Balatonföldvár és környéke kulturális-turisztikai látnivalóihoz, egy-egy különleges színházi bemutatóra vagy zenei eseményre pedig a Balaton északi partjáról, Somogy és Veszprém megyéből, valamint a fővárosból is érkeznek vendégek.A Kultkikötő az előadó-művészetek széles palettáját igyekszik bemutatni. Szinte minden, a szabadtéri környezet lehetőségei között működni tudó műfaj: vígjáték, tragédia, lélektani dráma, zenés est és musical, kortárs- és néptánc-előadás szerepel a műsorban. A színházi és tánc produkciók mellett kézműves-foglalkozások, koncertek, filmvetítések, kiállítások és borkóstolók is várják az érdeklődőket.A Kultkikötő az idei szezont június 14-én Halász Judit nagyszínpadi koncertjével indítja. Június 21-én a kaposvári Csiky Gergely Színház „A csúnya" című fekete komédiával érkezik, majd június 28-án az Orlai Produkció és a Kultkikötő közös rendezésében Bill Manhoff komédiája, a „Bagoly és Cica" országos bemutatójára kerül sor Jordán Adél és Szabó Kimmel Tamás előadásában.Júliusban többek között jön az „Amadeus" Kulka Jánossal és Keresztes Tamással, a „Hitted volna?" Hernádi Judittal és Kern Andrással, a budapesti Játékszín „Bányavirág" produkciója László Zsolt, Stohl András főszereplésével, a Honvéd Táncszínház a „Csárdás!" című fergeteges Zsuráfszky Zoltán koreográfiával, a kecskeméti Katona József Színház pedig Cseke Péter rendezésével, a „Páratlan páros" című bohózattal érkezik, és a Quimby is visszatér . Július 10-én ismét egy vadonatúj színházi bemutató a „Csemegepultos naplója" látható majd.Augusztusban a L'art pour L'art, a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház, a Budaörsi Latinovits Színház, a Thália Színház, az Orlai Produkciós Iroda előadásai mellett a Budapest Bár is a Kultkikötőbe érkezik.Idén először határon túli társulatok bemutatói is szerepelnek a programban: a Szabadkai Népszínház Lajkó Félix közreműködésével látható majd, valamint vendégünk lesz egy-egy előadással az Újvidéki Színház és a kassai TeatRovás is.Kultkikötő balatonföldvári helyszíne mellett idén Balatonlellén és Balatonfenyvesen is várja a családokat, elsősorban gyerekeknek szóló előadásokkal.
2014.05.19. 07:17
Szinhaz.hu
Ide nekem az oroszlánt is! - Színházpedagógiai projektet indít a kecskeméti Katona
Nagyszabású színházpedagógiai projektbe kezdett a kecskeméti Katona József Színház: a 12 hónapon át tartó, uniós támogatással létrejövő programban több mint 800 kecskeméti és Kecskemét környéki gyerek vesz részt."A sikeres uniós pályázat lehetővé teszi, hogy társulatunk kimozduljon a teátrum falai közül, és a gyerekeknek változatos tematikájú foglalkozásokon, játékos, kreatív programok segítségével mutassa be a színház varázslatos világát" – fogalmazott Cseke Péter igazgató az „Ide nekem az oroszlánt is!" projekt április 29-i nyitórendezvényén. A 12 hónapon át tartó program három korcsoportot szólít meg: az óvodás korosztályt a Mátis Kálmán utcai Óvoda nagycsoportosai, a kisiskolás korosztály a Kecskeméti Belvárosi Általános Iskola több intézményegysége, így a Béke Általános Iskola, a Damjanich János Általános Iskola, a Magyar Ilona Általános Iskola és a Zrínyi Ilona Általános Iskola, valamint az Orgoványi Általános Iskola tanulói, míg a középiskolai korosztályt a Bolyai Gimnázium 10.-11. osztályos tanulói képviselik. "Célunk, hogy a teátrum által bemutatott műveket a gyerekek színházi körülmények között ismerhessék meg, majd komplex módon dolgozzák fel a társulat tagjai segítségével" – mondta Lesku Katalin projektmenedzser. "Tizenháromféle szakkörrel, témanapokkal és témahetekkel, valamint színháztörténeti vetélkedőkkel készülünk. A gyerekek és a pedagógusok munkáját a megtekintett előadásokhoz kapcsolódó módszertani, foglalkoztató anyagok is segítik majd. A programok megvalósítási helyszínei változatosak: az együttműködő intézményekben megtartott foglalkozások mellett a Katona József Színház, valamint a Ciróka Bábszínház is helyszínt biztosít számunkra."Mátyásmese"Az óvodások és kisiskolások Nemes Nagy Ágnes és Novák János Bors néni, illetve Németh Virágh Mátyásmese című darabjait ismerhetik meg, míg a középiskolások Shakespeare A vihar című művének előadását dolgozhatják fel" – vette át a szót Mészár Zsuzsa, a színház művészeti titkára, projektasszisztens. "A program minden eleme a játékos, cselekvés közbeni tanulásra épül. Az alaptörténetek megismerésén túl az adott művekben fellelhető szituációkat és problémákat dolgozzák fel komplex módon, az életkori sajátosságaiknak megfelelően. A projekt célja, hogy a résztvevő gyerekeket színházba járóvá, színházszeretővé, színházértővé nevelje." A szakkörökön drámajáték, szituációs- és szerepjáték segítségével történik a művek feldolgozása. A témanapokon a kulisszák mögötti élettel is megismerkedhetnek, a témahéten pedig a nagyobbak színházi táborba indulhatnak Szegedre. A projekt foglalkozásvezetői a társulat tagjai közül kerülnek ki: Réczei Tamás, a színház művészeti vezetője, rendező, dramaturg, Németh Virág dramaturg, Sirkó László, Hegedűs Zoltán, Csombor Teréz, Hajdú Melinda, Fazakas Géza és Szokolai Péter színművészek, Fehér Éva színháztörténész, előadóművész, illetve Vári János rendezőasszisztens, színész.Forrás: Kecskeméti Katona József Színház
2014.05.18. 06:00
Szinhaz.hu
Mivel készül a kecskeméti színház? - 4 előadást visznek a Nemzetibe
Négy előadással vendégszerepel a Nemzeti Színházban május 25-én a kecskeméti Katona József Színház társulata. A Budapesten megrendezett keddi sajtótájékoztatón Cseke Péter igazgató a teátrum jövő évadjának programját is ismertette.Május 25-én, a gyereknapra is gondolva, Rossini híres operájának, a Hamupipőkének gyerekek számára átdolgozott változatával veszi kezdetét a kecskeméti társulat vendégszereplése; a Hamucipőcskét délelőtt mutatják be a Gobbi Hilda Színpadon. Mint Cseke Péter elmondta, céljuk, hogy gyerekek számára átdolgozott operák bemutatásával kineveljék a város jövőbeli operaközönségét.Kép a Hosszú út az éjszakába c. előadásból A teátrum programja a Kaszás Attila Teremben délután folytatódik Eugene O'Neill Hosszú út az éjszakába című darabjának bemutatásával, Zsótér Sándor rendezésében. Koraeste a nemrég alakult Kecskemét City Balett lép színpadra A négy évszak című Vivaldi-átirattal, Barta Dóra koreográfiájával a Gobbi Hilda Színpadon. Záró előadásként Cseke Péter rendezésében Peter Buckman Most mindenki együtt! című műve lesz látható a Nemzeti Színház nagyszínpadán. A színházigazgató ismertette a kecskeméti teátrum következő évadának programját is. Mint mondta, két nagy jubileumot is megünnepelnek: Színházi Vándorok címmel bemutatják a Kelemen László halálának 200. évfordulójára írt, róla szóló zenés játékot, melynek szerzője és rendezője Réczei Tamás; Vörösmarty Mihály születésének 215. jubileuma alkalmából pedig 2015-ben műsorra tűzik a Csongor és Tündét, Porogi Dorka rendezésében.Kép a Most mindenki együtt! c. előadásból A következő évadban is rendeznek a színház visszatérő direktorai: Szász János (Molnár Ferenc: Liliom), Nagy Viktor (Zerkovitz Béla-Szilágyi László: Csókos asszony), Mohácsi János (Georges Feydeau: Balfék), valamint Cseke Péter és Réczei Tamás. Keszég László először rendez Kecskeméten - Johann Nestroy komédiáját, A talizmánt -, és a színészként ismert Dunai Tamás is bemutatkozik rendezőként a helyi közönségnek Déry Tibor Óriáscsecsemő című abszurd játékával. A gyerekeket Jules Verne Cirkuszkocsival a Sarkvidéken című műve mellett egy vadonatúj darabbal is várják: Németh Virág írt mesét És közben szól a dal... címmel, mely közben Rossini népszerű dallamait hallhatják a gyerekek. Az újonnan alakult kecskeméti balett-társulat "tánc-beavató előadásként" Csajkovszkij A diótörő című balettjével várja az érdeklődőket a színház karzatán - hangzott el a sajtótájékoztatón.Forrás: MTI
2014.05.14. 08:00
Szinhaz.hu
Színház megy a színházba
Négy előadással a Nemzeti Színházban vendégszerepel május 25-én a kecskeméti Katona József Színház társulata. A Budapesten megrendezett keddi sajtótájékoztatón Cseke Péter igazgató a teátrum jövő évadjának programját is ismertette.
2014.05.13. 15:52
Stop.hu
Cseke Katinka se Szabó Zsófit, se Liptai Claudiát nem kedveli – videó
Hajdú Péter a NaNee! című műsorban szegezte Cseke Katinkának a kérdést: melyik kolléganőjét utálja a legjobban a Jóban Rosszban sorozatban. Katinka köntörfalazás nélkül válaszolt.
2014.03.31. 10:00
Nlcafe.hu
"Tetthely őszikék" - Bűnmegelőzési előadások időseknek a kecskeméti színpadon
Bűnmegelőzési előadás-sorozat indult idősek részére a kecskeméti színházban.A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság és a kecskeméti Katona József Színház a bűnmegelőzés lehetőségeinek kiszélesítése érdekében az országban egyedülállóan 2012. májusában elsőként szervezett Tetthely címmel bűnmegelőzési előadásokat a középiskolás korosztály részére. Az előadások pozitív visszajelzést kaptak és a kezdeményezés országosan is ismertté vált. A különböző jogsértések által rendkívül veszélyeztetett az idősebb korosztály is, akik életkorukból, egészségi állapotukból, jóhiszeműségükből adódóan válhatnak bűncselekmények áldozatává, a részükre kidolgozott bűnmegelőzési célzatú jelenetekkel folytatódik az előadás-sorozat Tetthely Őszikék címmel. A rendezvény megnyitóját és az első előadást március 24-én délelőtt tartották. Az előadást Cseke Péter színházigazgató és Szabó Vendel r. alezredes, a megyei rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese nyitotta meg. Az epizódok a jogos önvédelem, a trükkös lopások és a házasságszédelgés témáit ölelik fel. A színművészet eszköztárával bemutatott jeleneteket interaktív módon dolgozza fel a közönség a jelenlévő bűnmegelőzési szakemberekkel, akik a felmerülő kérdésekre is válaszolnak.Forrás: police.hu
2014.03.25. 12:08
Szinhaz.hu
Szerednyei Béla állami díjat kapott
Cseke Péter, Für Anikó és Nagy-Kálózy Eszter is. Itt van minden Érdemes és Kiváló művész neve!
2014.03.14. 14:21
Index.hu
Művészeti és szakmai díjakat adott át a minisztérium
A nemzeti ünnep alkalmából művészeti, egészségügyi és sportteljesítményeket elismerő díjakat adott át pénteken Budapesten Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Kiváló művész lett többek közt Bárány Frigyes, Nagy-Kálózy Eszter és Trill Zsolt, érdemes művész elismerést kapott mások mellett Für Anikó, Hunyadkürti György, Szerednyey Béla és Rajhona Ádám. "A magyar szabadság ünnepén minden magyarnak megadatik a lehetőség, hogy rácsodálkozzon Magyarország, a Kárpát-medencei magyarság kulturális teljesítményére" - fogalmazott az ünnepségen Balog Zoltán. Hozzátette: a magyar szabadság ünnepe a legmegfelelőbb alkalom a művészeti díjak átadására, de emellett elismerik az orvoslás területén, a sportban elért kiváló teljesítményeket és a bajba jutott, szenvedélybeteg embereken segítő munkát is. A miniszter hat alkotónak nyújtott át kiváló művészi címet, tizenöten érdemelték ki az érdemes művészi címet, hárman pedig Babérkoszorú díjban részesültek. Emellett átadták például a Jászai Mari- és a Liszt Ferenc-díjakat is a Szépművészeti Múzeumban tartott ünnepségen.Kiváló művész elismerésben részesült: BÁRÁNY FRIGYES MIKLÓS, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész; RICHLY ZSOLT GÁBOR Balázs Béla-díjas animációs filmrendező, érdemes művész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára; NAGY-KÁLÓZY ESZTER, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész; TRILL ZSOLT, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész; MAKLÁRY LÁSZLÓ ÁRPÁD, a Budapesti Operettszínház főzeneigazgatója, érdemes művész; DRESCH MIHÁLY Liszt Ferenc-díjas zenész, érdemes művész, a Dresch Quartet zenekarvezetője. Érdemes művész elismerésben részesült: RICHTER JÓZSEF Jászai Mari-díjas artistaművész, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója; SZALAI GYÖRGYI ÉVA Balázs Béla-díjas filmrendező; VITÉZY LÁSZLÓ Balázs Béla-díjas producer, forgatókönyvíró, filmrendező; HUNYADKÜRTI GYÖRGY, a Csiky Gergely Színház Jászai Mari-díjas színművésze; SZOKOLAY OTTÓ, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze; SCHNELL ÁDÁM, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze; SZEREDNYEY BÉLA, a Madách Színház Jászai Mari-díjas színművésze; RAJHONA ÁDÁM, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművésze; FÜR ANIKÓ, az Örkény István Színház Jászai Mari-díjas színművésze; PANNONHALMI ZSUZSA Ferenczy Noémi-díjas keramikus iparművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének ny. alelnöke, a Wartha Vince Kerámiaművészeti Alapítvány elnöke; SZENES ISTVÁN Ybl Miklós-díjas belsőépítész, a Szenes Design Stúdió ügyvezető igazgatója, a Magyar Művészeti Akadémia tagja; DOBRA JÁNOS Liszt Ferenc-díjas karnagy, a Budapesti Tomkins Énekegyüttes karmestere, művészeti vezetője; FARKAS ZOLTÁN táncművész, koreográfus, a Budapesti Kortárs Tánc Főiskola, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára;, MIHÁLYI GÁBOR, a Hagyományok Háza - Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, Harangozó Gyula-díjas táncművész; NÉMETH JUDIT, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas operaénekese.Jászai Mari-díjat kapott kiemelkedő színművészeti - színészi, rendezői, díszlet- és jelmeztervezői, látvány- és világítástervezői, dramaturgiai - és színháztudományi - színházelméleti és színházi kritikusi - tevékenysége elismeréseként:JÁRAI MÁTÉ színművész;NAGY VIKTOR rendező;RÁTKAI ERZSÉBET jelmeztervező;TOMPOS KÁTYA színművész részére,BLASKÓ BALÁZS igazgató, színművész;RUTTKAY LAURA színművész;BARABÁS BOTOND színművész.Nádasdy Kálmán-díjat kapott kiemelkedő zenés, színházi rendezői, színháztudományi, dramaturgi és műfordítói tevékenysége elismeréseként:CSEKE PÉTER színművész, rendező, színházigazgató. Babérkoszorú díjat kapott: KISS BENEDEK József Attila-díjas író, műfordító; OLÁH JÁNOS József Attila-díjas költő, író, szerkesztő; ORBÁN JÁNOS DÉNES József Attila-díjas költő, író. Balázs Béla-díjat kapott a mozgókép területén kifejtett kiemelkedő alkotótevékenysége, valamint művészi és tudományos teljesítménye elismeréseként: CSÁKI LÁSZLÓ dokumentum- és animációs filmrendező, egyetemi tanársegéd; HARTYÁNDI JENŐ rendező, operatőr, fesztiváligazgató; MISPÁL ATTILA rendező, vizuális műhelyvezető; KŐSZEGI EDIT filmrendező, dramaturg. Balogh Rudolf-díjat kapott kiemelkedő fotóművészeti, fotóriporteri, illetve fotószakírói tevékenysége elismeréseként: PECSICS MÁRIA fotóművész; SZARKA KLÁRA fotóművészeti szakíró. Erkel Ferenc-díjat kapott kiemelkedő zeneszerzői, zenei rendezői tevékenysége elismeréseként: PERÉDI MÁRTA zenei rendező és szerkesztő; BEISCHER-MATYÓ TAMÁS oktató. Ferenczy Noémi-díjat kapott kiemelkedő iparművészeti, ipari tervezőművészeti tevékenysége elismeréseként: BICSÁR VENDEL ötvösművész; FARKAS ANNA tervezőgrafikus-művész; FODOR LÓRÁNT egyetemi docens; KELEMEN KATALIN textilművész; SZABÓ EDIT iparművész. Harangozó Gyula-díjat kapott a táncművészet terén kiemelkedő alkotói, előadói, tudományos és pedagógiai tevékenysége elismeréseként: LIEBLICH ROLAND magántáncos; SZURMAYNÉ HORTOBÁGYI GYÖNGYVÉR művésztanár. Hortobágyi Károly-díjat kapott a cirkuszművészet terén kiemelkedő artista és pedagógiai tevékenysége elismeréseként: DONERT ANTAL artista. József Attila-díjat kapott kiemelkedő irodalmi - költői, írói, műfordítói, irodalomtörténészi - tevékenysége elismeréseként: JÁNOSI ZOLTÁN irodalomtörténész; KONTRA FERENC író; GYŐRFFY ÁKOS költő; PÁLFALVI LAJOS műfordító, író; POLLÁGH PÉTER költő; RÓZSÁSSY BARBARA költő; SZVOREN EDINA író, zenetanár. Liszt Ferenc-díjat kapott kiemelkedő zenei előadó-művészeti tevékenysége elismeréseként: BERKES BALÁZS előadóművész, nyugalmazott docens; DÉKI LAKATOS SÁNDOR zenekarvezető, ügyvezető; KALLÓ ZSOLT hegedűművész, közép- és főiskolai tanár, művészeti vezető; PÁNDY PIROSKA operaénekes; SOMOS JÁNOS CSABA tanár. Munkácsy Mihály-díjat kapott kiemelkedő képzőművészeti tevékenysége elismeréseként: BABINSZKY CSILLA képzőművész;, CSEKE SZILÁRD DEZSŐ képző- és festőművész; FILP CSABA festőművész; KOROKNAI ZSOLT képzőművész; KÓSA JÁNOS festőművész; MÓZER ERZSÉBET grafikai restaurátorművész; PETŐ HUNOR képzőművész. Németh Lajos-díjat kapott a kortárs képzőművészet, iparművészet, design, építészet területén végzett kiemelkedő művészettörténészi, műkritikusi, kurátori tevékenysége elismeréseként: DR. BORDÁCS ANDREA szerkesztő, főiskolai docens, igazgató. Szabolcsi Bence-díjat kapott kiemelkedő zenetudományi, zenekritikai és zenei ismeretterjesztő tevékenysége elismeréseként: SZŐNYINÉ SZERZŐ KATALIN zenetörténész. Bánffy Miklós-díjat kapott a kultúra érdekében művészeti vagy kulturális intézményben, illetve szervezetnél hosszabb időn át - legalább 15 éven keresztül - végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként: LÁSZLÓNÉ NAGY ILONA igazgató; SZIRÁNYI JÁNOS igazgató, zenei szerkesztő, hangversenyrendező, zongoraművész-tanár; VINCZE ANDREA művészeti menedzser. Csik Ferenc-díjat kapott kimagasló sportteljesítményei, elért eredményei elismeréseként: KISGYÖRGY LAJOSNÉ FEDOR MAGDA, a sportlövészeti versenyszámok 123-szoros országos bajnoka. Bay Béla-díjat kapott a magyar hallássérültek sportjában végzett magas színvonalú edzői tevékenysége elismeréseként: WELTNER GYÖRGY asztalitenisz edző. Batthyány-Strattmann László-díjat kapott az egészségügyi ellátás fejlesztése terén, szakmai, közszolgálati munkájában elért kimagasló teljesítménye elismeréseként: DR. BALLA GYÖRGY, a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Általános Orvostudományi Kar, Gyermekgyógyászati Intézet egyetemi tanára, igazgatója; DR. BENEDEK SZABOLCS, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar III. számú Belgyógyászati Klinika szakorvosa; DR. CZIRJÁK LÁSZLÓ, a Pécsi Tudományegyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinika igazgatója; DEMES ISTVÁNNÉ, a Károlyi Sándor Kórház gazdasági igazgatója; DR. ERTL TIBOR, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi tanára; DR. FURÁK JÓZSEF, a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinika mellkassebészeti osztályvezetője; DR. JANCSÓ GÁBORNÉ DR. KATONA MÁRTA, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ egyetemi tanára; KISS ZSOLT, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője; DR. LELIK FERENC nyugalmazott főorvos; PROF. DR. NAGY KATALIN, a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karának dékánja, tanszékvezető egyetemi tanár; DR. SÁROSI KATALIN, a Szent Borbála Kórház belgyógyásza, pszichológus főorvosa; DR. SUGÁR ISTVÁN, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar II. számú Sebészeti Klinika egyetemi docense, igazgatóhelyettese; DR. VISONTAI ILDIKÓ, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgató-helyettes főorvosa; Semmelweis-díjat kapott az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése és a gyógyítás terén végzett magas színvonalú munkája elismeréseként: DR. ÉDES ISTVÁN, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Általános Orvostudományi Kar Kardiológiai Intézet egyetemi tanára, igazgatója. Elige Vitam díjat kapott a kábítószer elleni küzdelem területén végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként: GRANASZTÓI SZILVIA, a Wesley János Lelkész- és Szociálismunkásképző Főiskola művésztanára.A Táncsics Mihály-díjat idén felterjesztés hiányában nem osztották ki.Forrás: MTI
2014.03.14. 12:26
Szinhaz.hu
"Az álmaim inspirálnak" - Villámkérdések Kiss Borbála látványtervezőhöz
Kiss Borbála díszlet- és jelmeztervező kecskeméti kiállítása kapcsán válaszolt. Kiss Borbála díszlet- és jelmeztervező nevéhez 2007 óta közel harminc előadás látványvilága fűződik Magyarország és Erdély színházaiban. A kecskeméti teátrumban, ahol 2010 óta dolgozik vendégtervezőként, február 21-én nyílt kiállítás eddigi munkáiból. Ennek kapcsán adott rövid interjút.Honnan az inspiráció? Hol találja meg azt a fix pontot, amelyre ráállva kifordíthatja a világot a sarkaiból?Szerencsés esetben az álmaim segítenek. Hangulatokat, képeket látok, néha konkrét elemeket. Mintha az előadás látványvilága esszenciálisan összesűrűsödne egy álombeli vízióban.A kiállításmegnyitón - Szegezdi Róbert, Cseke Péter és Kiss Borbála Az éjjeliszekrényen pedig ott a papír és a ceruza?Ezek nagyon erős álmok. Nem olyanok, amiket az ember reggelre elfelejt. Általában leülök a gép elé, és elkezdek anyagot gyűjteni, ami segít, hogy kibonthassam az álombeli víziót.Mindig megálmodja a megoldást?Nem, csak ha szerencsém van.Tervezőként változtatott a látásmódján, hogy a színpadon is kipróbálta magát?Egészen biztosan, bár nyilván nehéz lenne megmondani, milyen munkáim lennének, ha annak idején nem a színpadon kezdek. Sokat segít például, hogy színészként megtanultam díszletek között mozogni. És megtanultam azt is, hogy a tervezés művészi és anyagi szempontból is nagy felelősség.Ami egyben meghatározza a színészek lehetőségeit.Éppen ezért engedek beleszólást abba, hogy milyenek lesznek a jelmezek. A koncepción nem szoktam változtatni, de fontos, hogy a színész érezze, hogy a ruhája passzol a karakteréhez. Segíti a munkáját, ha hosszabb munkakapcsolata alakul ki valakivel, mint például Kecskeméten Cseke Péterrel és Réczei Tamásal?Nagyon szeretek együtt dolgozni mindkettőjükkel. Érzem a bizalmukat, és ez szabadságot ad. Ami nagyon jó.Forrás: Kecskeméti Katona József Színház U. sz.: Színház.hu
2014.03.04. 11:10
Szinhaz.hu
Magyar színészek nyilatkoztak a melegség vállalásáról
Ellen Page hollywoodi színésznő nemrégiben egy emberi jogi konferencián vállalta fel, hogy leszbikus. A coming out apropóján a Magyar Narancs színészeket kérdezett arról, szerintük itthon miért vállalják olyan kevesen, hogy melegek. foto.szinhaz.huEllen Page beszéde itt tekinthető meg. Miként vélekedett…. … Kulka János? - részlet: "Meg kell, hogy mondjam, hogy engem soha semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem ért. Ez lehet, hogy szakmai kérdés is: talán meg tudtam úgy felelni a feladataimnak, talán tudtam olyan hihetően játszani a színpadon vagy filmekben, hogy nem ez az első, ami először eszébe jut rólam az embereknek.” …Csákányi Eszter? - részlet: "A magyar társadalom még nem érett meg arra, hogy őszintén beszéljen és őszintén vállalja magát; ez valamiért mindig is probléma volt. Én magam is vállalom a gondolataimat – nem ebben a témában –, így tudom, hogy ez milyen felelősséggel jár és milyen veszélyeket rejthet magában, de sokkal boldogabb és nyugodtabb vagyok attól, hogy beszélek róluk. És ez ugyanaz a kategória: ha valaki nem vállalja a másságát, az nem tragikusabb annál, mintha valaki nem vállalja a gondolatait, nem beszél szabadon – ezek ugyanabból a gátlásból és félelemből erednek". …Bánfalvi Eszter? - részlet: "A másság vállalása, és egyáltalán a magánéletről való beszéd magánügy; nem a szakmához tartozik. Szakma az, amit a színpadon, filmen vagy szinkronstúdióban csinálunk. Európában mindenütt kialakulóban van az erről való beszéd, gondolkodás, és hogy természetes legyen az emberek számára – és semmiképp sem büntetendő dolog –, hogy ki hogyan éli az életét: azonos vagy ellenkező nemű párral, monogám módon vagy sem, és így tovább. Ebben gyerekcipőben járunk, és ez is biztosan számít ebben a kérdésben". …Cseke Péter? - részlet: "Kategorikusan nem tudnám kijelenteni, hogy világos, hogy zaklatják az utcán azt, aki nem titkolja, hogy meleg". …Pálmai Anna? - részlet: "A színésztársadalom ultratoleráns, elfogadó közeg. Vagy legalábbis a saját társulatom ilyen; nyilván társulata válogatja, hogy ki mennyire lehet bátor – de ez nem olyasmi, amit ne szabadna meglépni azért, mert a közege intoleráns. Az ember magának tartozik azzal, hogy boldog legyen azzal, akivel boldog akar lenni". …Csányi Sándor? - részlet: "Ha egy színésznek egy filmben van egy fia, akinek megsimogatja a fejét, és megtudják róla, hogy meleg, sokan felháborodnának, mintha az, hogy valaki meleg, azt jelentené, hogy gyerekeket akar megrontani – pedig ez tök hülyeség. Mégis, a rendezők nem akarnák, hogy tiltakozások legyenek, úgyhogy inkább választanának egy nem meleg színészt arra a szerepre, csak mert jobb a békesség. Egyértelmű, hogy létezik egy hátrányos megkülönböztetés a melegek felé, ugyanúgy, ahogy a zsidók, a cigányok vagy az arabok felé is." …Hámori Gabriella? - részlet: "A legtöbb ember nem gondolja, hogy a homoszexualitás ugyanúgy lehet szerelem, elmélyült kapcsolat, önfeláldozás, inkább azt feltételezik, mindez deviancia. A felelősség valójában nem a melegek, hanem azok kezében van, akik minősítik őket, nekik kéne megérteni a legfőbb isteni igazságot, mely szerint minden ember egyenlő". A teljes cikket itt olvashatja.
2014.03.04. 06:30
Szinhaz.hu
"Izgalmas feladat elé kerültünk" - Cseke Péter jelenti a Brecht Fesztiválról
Az augsburgi Brecht Fesztiválon vasárnap mutatta be a kecskeméti Katona József Színház az Angliai Második Edward életét Zsótér Sándor rendezésében. A tapasztalatokról Cseke Péter direktor beszélt röviden.Kecskemét és Augsburg – más előadást kíván egy fesztiválszereplés?Izgalmas feladat elé kerültünk, hiszen azt a darabot, amelyet Kecskeméten a 90 nézőt befogadó Kamaraszínházban játszunk, Augsburgban a 900 férőhellyel rendelkező városi nagyszínházban kellett bemutatnunk. A fesztivál legnagyobb színpadán játszani megtiszteltetés, ugyanakkor komoly kihívás volt.Sokat kellett változtatni az előadáson?Zsótér Sándort nem érte váratlanul a helyzet. Az előadás napján hosszan próbált a színészekkel, és végül minimális változtatások elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy a produkció megállja a helyét a nagyszínpadon. Milyen nyelven játszottak?Természetesen magyarul, amelyet kivetítőn feliratoztak. A hangulat fantasztikus volt! Tisztán lehetett érezni, hogy a közönség, amely 6-8 vagy talán ennél is több országból érkezett, végig velünk volt. Minden rezdülést követett.Hány országot képviseltek a meghívott előadások?Ezt nem tudom pontosan, de Kelet-Európából egyedül mi kaptunk meghívást.Milyen visszajelzések érkeztek az előadás után?Juliane Votteler, a fesztivál intendánsa, aki az eredeti elődást dvd-n látta, és ez alapján kért fel bennünket a részvételre, azt mondta, hogy minden várakozását felülmúlta a produkció. Díjakat a Brecht-fesztiválon nem osztanak ki. Az igazi díjazott a közönség, aki fantasztikusan változatos, sokrétű programok között válogathat. A színházi előadásokat zenei, filmes és képzőművészeti programok sora kíséri végig. A Brecht-fesztivál mára Németország, sőt Európa egyik meghatározó fesztiváljává nőtte ki magát, amelyen megtiszteltetés volt Magyarországot, Kecskemétet képviselni.Forrás: Kecskeméti Katona József Színház
2014.02.06. 12:27
Szinhaz.hu
A német Brecht Fesztiválon vendégszerepel a kecskeméti színház
Az augsburgi Brecht Fesztiválra utazik a kecskeméti Katona József Színház társulata, amelyen február 2-án mutatják be Brecht Angliai második Edward élete című drámáját – közölte Cseke Péter, a színház direktora. A kecskeméti színház Kelemen László Kamaraszínháza 2012 novemberében mutatta be Brecht drámáját Zsótér Sándor rendezésében, és ez az előadásunk kapott meghívást a január 31. és február 10. között megrendezendő fesztiválra – mondta a direktor. Cseke Péter ez előkészületekről azt is elárulta, hogy hosszú egyeztetések után utazott a színház delegációja Augsburgba, ahol felmérték a helyszínt. Erre azért volt szükség, mert itthon kamaraszínházban adják elő a darabot, Augsburgban viszont az ottani színház nagyszínpadán, nagyszámú közönség előtt mutatkozik be a társulat – az előadást ezért a nagyszínpadi környezethez igyekeznek igazítani.Fotó: kecskemetikatona.hu Cseke Péter hangsúlyozta: nemcsak a kecskeméti színház, hanem az egyetemes magyar kultúra számára is nagy dicsőség a meghívás. Alig egy év alatt a második külföldi meghívásnak tesz eleget a teátrum; ezt megelőzően a londoni West Enden is jártak, ahol április 28-án Agatha Christie Az egérfogó című bűnügyi játékát mutatták be. Az augsburgi fesztivál honlapja szerint Brecht univerzális művész volt, aki igyekezett minden lehetőséget kipróbálni. A 2010-ben alapított seregszemle célja az, hogy előtérbe állítsa Bertolt Brecht munkásságának kevésbé ismert részeit. A kiváló színműíró ugyanis 48 drámát, több mint 2300 verset, 200 novellát és 3 regényt írt, 4 film elkészítésében vett részt - forgatókönyvíróként és rendezőasszisztensként -, valamint dalokat is írt, amelyeket maga adott elő. A 10 napos fesztiválon minden évben 40 előadás és egy-egy új bemutató látható, számos zenei esemény mellett. 2010 óta közel 40 ezer látogatót fogadott a rendezvény, és pár év alatt a sikeres nemzetközi találkozók, megmérettetések egyik fontos állomásává nőtte ki magát. Az Angliai második Edward élete pontosan illeszkedik az idei tematikába, hiszen a találkozó ez alkalommal Brecht 1920 és 1933 között írt munkáira, tevékenységére összpontosít. Az 1923 és 1924 között írott mű a szerző negyedik színdarabja és első rendezése volt.Forrás: MTI
2014.01.29. 08:02
Szinhaz.hu
Németországban szerepel a magyar társulat
Az augsburgi Brecht Fesztiválra utazik a kecskeméti Katona József Színház társulata, ahol február 2-án mutatják be Brecht Angliai második Edward élete című drámáját – közölte Cseke Péter, a színház direktora.
2014.01.28. 18:00
Kulturpart.hu
Németországban szerepel a kecskeméti színház
Az augsburgi Brecht Fesztiválra utazik a kecskeméti Katona József Színház társulata, amelyen február 2-án mutatják be Brecht Angliai második Edward élete című drámáját – közölte Cseke Péter, a színház direktora kedden az MTI-vel.
2014.01.28. 14:19
Mno.hu
A zenekar összeomlik, a tagok eltávoznak
Peter Buckman angol író Most mindenki együtt című, 1980-as darabját Kecskeméten mutatták be Cseke Péter rendezésében. A zenei témájú előadás kulisszái mögött Károly Kati vezetésével meghívott fúvószenekar muzsikál.
2014.01.27. 11:57
Mno.hu
Folytatódik a Páratlan páros
Ray Cooney Páratlan páros 2. című vígjátékát mutatja be szilveszterkor a kecskeméti Katona József Színház. A darabot Cseke Péter rendezte.
2013.12.29. 18:00
Kulturpart.hu
A Páratlan páros 2-t mutatják be szilveszterkor Kecskeméten
Ray Cooney Páratlan páros 2. című vígjátékát mutatja be szilveszterkor a kecskeméti Katona József Színház. "Az angol szerző népszerű darabjának bemutatását közkívánatra, a nézők kérésére tűztük műsorra, a tavaly nagy sikerrel játszott első rész nyomán" - mondta el az MTI-nek Cseke Péter igazgató, a darab rendezője, aki azt is elárulta, hogy jövőre néhány alkalommal dupla előadást is tartanak majd: a műsoron még futó Páratlan párost délután, második részét pedig ugyanaznap este láthatja a közönség.A direktor hatodik éve vezeti a kecskeméti színházat, és eddig minden évben teltházas volt a szilveszteri program. Az év utolsó napjára mindig egy közönségkedvenc vígjáték előbemutatóját időzítik. Ray Cooney nagysikerű vígjátékának második része több mint 16 évvel az első részbeli csúfos kalamajka után játszódik, amelyben John Smith titka, miszerint két nővel él házastársi kapcsolatban, majdnem lelepleződött. A főhősnek sikerült fenntartania mindkét házasságát, melyekből egy-egy gyermek is született. Idillikus életét két utódja sodorja veszélybe, amikor az interneten összeismerkedve találkozót beszélnek meg, mivel érdeklődni kezdenek egymás iránt. A közös apukának meg kell akadályoznia a találkozást; tervéhez az első részben megismert barátjától, Stanleytől kér segítséget, aki kétbalkezes módon próbál segédkezni neki.Cseke Péter, John Smith alakítója kiemelte, hogy az előadás ritmusa, hangulata talán még a pezsgő és pergő első részt is felülmúlja. Ebben a színésztársak is segédkeznek: Danyi Judit és Magyar Éva a két mit sem sejtő feleséget, Szerednyey Béla pedig a túl sokat tudó barátot alakítja. Az interneten szerelemre lobbanó fiatalokat a színház két ifjú tehetsége, Orth Péter és a még egyetemi hallgató Dobó Enikő kelti életre. A második felvonás pedig külön izgalmakat rejt, ugyanis Stanley papája - Kiss Jenő alakításában - még jobban felborítja a már amúgy sem létező egyensúlyt. A szilveszteri előbemutató után január 3-án lesz az előadás premierje. A kecskeméti Katona József Színház 2013/14-es évadának öt nagyszínházi bemutatója közül a Páratlan páros 2. című vígjátékot harmadikként láthatja a közönség.Forrás: MTI
2013.12.29. 13:30
Szinhaz.hu
Bánsági Ildikó és Cseke Péter is az MMA tagja lett
Kihirdették a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) újonnan megválasztott 19 rendes és 11 levelező tagját a szervezet pénteki közgyűlésén. A szavazáson az akadémia rendes tagjává választották mások mellett Skardelli György építészt, Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőrt, Csíkszentmihályi Róbert érem- és szobrászművészt, valamint Bánsági Ildikó, Miller Lajos és Mécs Károly színművészt. Levelező taggá választották mások mellett Bukta Imre képzőművészt, Cseke Péter színművészt és Baráti Kristóf hegedűművészt. Bukta Imre majdnem egy évvel ezelőtt kilépett az MMA tagjainak sorából, egyebek mellett azért, mert nem értett egyet a testület elnökének nyilvánosság előtt tett nyilatkozataival. Az év elején a képzőművészen kívül mások is elhagyták a testületet az MMA szerintük megosztó működése miatt.
2013.12.06. 16:31
Szinhaz.hu
"Megtört a jég" - Villáminterjú Carmencita Brojboiu-val
A nemzetközi mezőnyben is élvonalban járó Kolozsvári Állami Magyar Színházból érkezett Kecskemétre Carmencia Brojboiu, a Most mindenki együtt című előadás díszlet- és jelmeztervezője. A számos díjjal elismert alkotó, a képző- és díszítőművészet díszdoktora, a kolozsvári teátrum egyetlen román nemzetiségű alkotó művésze Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Oroszország, Görögország után első ízben dolgozik Magyarországon.- Ez az első magyarországi felkérése, miközben szinte az összes határon túli magyar színházban dolgozott már... - Örülök, hogy Cseke Péter megkeresett, s így megtört a jég. - Úgy hallottuk, járt már Kecskeméten, mégpedig a Ciróka Bábszínházban. - Ennek szép története van! Pályakezdőként a konstancai teátrumban kezdtem dolgozni. Színpadra állítottuk A három kecskegida című gyerekdarabot, amely meghívást kapott Kecskemétre, a Magyarországi Bábszínházak Találkozójára. Nagyon megtetszett a város atmoszférája, és már akkor feltűnt, hogy egy kicsit hasonlít Nagyváradra. Amikor Cseke Péter felkért a Most mindenki együtt díszlet- és jelmezterveinek elkészítésére, rákerestem az interneten a kecskeméti színházra. Nagyon tetszett, amit láttam. Később Pétertől meg is kérdeztem, ugye a bécsi Fellner és Helmer tervei alapján készült az épület, épp úgy, mint a nagyváradi színház. Érdekes egybeesés, hogy életem első fesztiválszereplése és az első magyarországi munkám is Kecskeméthez kötődik. - Milyen elképzelésekkel látott neki a kecskeméti előadás terveinek elkészítéséhez? - Az első pillanattól kezdve nagyon eleven teret képzeltem hozzá. Sokat töprengtem, hogy vajon milyen tér tud összekötni 15 különböző foglalkozású, életkorú, habitusú és érdeklődésű embert? A darab egy rézfúvós együttesről szól, én pedig nagyon szeretem ezeket a hangszereket. Úgyhogy végül ebből indultam ki. - Az évadnyitó társulati ülésen Cseke Péter direktor úr az évadterv áttekintése során az ön érkezését is jelezte, és külön kiemelte, hogy aki csak teheti, látogasson el Kolozsvárra, és nézzen meg minél több előadást, mert fantasztikusak. Hogyan jellemezné az ott folyó munkát? - A Kolozsvári Állami Magyar Színház Románia legelismertebb teátruma. Tagjai vagyunk az Európai Színházi Uniónak, és nagyon sok meghívást kapunk külföldi vendégszereplésekre. Az eredmények mögött kemény munka van. Ennek egyik fontos eleme, hogy Kolozsvárott egymásnak adják a kilincset a nemzetközi szinten elismert rendezők. Mindannyian magukkal hozzák egyéni látásmódjukat, stílusukat. A társulatot folyamatosan edzésben tartja, hogy képes legyen megfelelni valamennyi elvárásnak. Sokszínű és nyitott színház a miénk, amelyben a színészek, a rendezők, de még a műszak tagjai is a munkájuknak élnek. - Hogyan fogadja a közönség ezt a sokszínűséget? - A közönség maga is sokszínű. Sok fiatal jön el megnézni az előadásainkat, magyarok és románok egyaránt. Minden előadás magyarul hangzik el, de a jegy megvásárlásakor minden néző jelezheti, hogy milyen fordítást kér: románt, angol, németet, franciát – mindent megoldunk. - A társulat is vegyes nemzetiségű? - Nem mondanám, hiszen összesen ketten vagyunk román nemzetiségűek: egy hölgy a könyvelésen és én. - Könnyű volt a beilleszkedés? - Tompa Gábor igazgató úr hívott, és én örömmel mentem, a társulat pedig örömmel fogadott. A nyelvi nehézségek sem okoznak gondot, hiszen a színház nyelve univerzális.
2013.11.22. 08:06
Szinhaz.hu
Most mindenki együtt! Kecskeméten
November 15-én mutatja be a Kecskeméti Katona József Színház Peter Buckman Most mindenki együtt! című zenés darabját, Cseke Péter rendezésében. A Kecskeméti Katona József Színház ajánlója:"Mit érzünk, miközben egy zenekart figyelünk? Mire gondolunk egy nagy volumenű mű koncertje közben? Zenei összhang, felkavaró érzések: egységes dallamok szárnyalnak a tökéletesség felé. Hányszor gondoltunk bele, hogy vajon milyenek a zenészek, de legfőképpen az emberek e tökéletesség mögött? Vajon nekik is vannak problémáik? Egy zenedarab csak akkor válhat teljessé, ha a zenészek ügyessége, tehetsége és lelke mellett ott van az a plusz, amit az összetartásuk jelent. Az az igazi harmónia. Peter Buckman színművében megismerhetünk egy közösséget: egy kisvárosi zenekart, akiknek életük része a játék, a gyakorlás, és természetesen a zenésztársak. Legtöbbjük egymásért zenél, mert szeretnek együtt játszani. Ebbe a szoros kötelékbe - ahol a 9 éve zenélő társukat újoncnak hívják - belecsöppen egy idegen. Egy idegen, aki maga sem érti ezt a különleges kapcsolatot. Hogyan lehet megvilágítani számára, hogy a harmónia nem a hangjegyekből, hanem az emberekből fakad; hogy ha mindenki a saját hangján szólal meg, az tesz teljessé egy zenekart, egy közösséget? Vajon meddig képesek az emberek önmaguk maradni, ha minden megváltozik? A darab fő kérdései, hogy kell-e, érdemes-e egy közösséget arra ösztönözni, hogy egy magasabb kategóriába lépjen. Továbbá, készek vagyunk-e arra, hogy áldozatot hozzunk az előremenetelért, a sikerességért. És mi a fontosabb: a siker vagy a szolidaritás. Bizonyos generációs ellentétek feloldásáról is szól a mű."Cseke Péter rendező a darabról:A Most mindenki együtt ritkán játszott színpadi mű. Nem riasztja, hogy mások túl nehéznek ítélték az előadását? Sőt! Nagyon szeretem a közösség és az egyén kapcsolatával foglalkozó darabokat. Márpedig Peter Buckman fantasztikusan dolgozza fel a témát ebben a művében. Egy sor olyan problémát feszeget, amely nap mint nap érint mindannyiunkat, akik közösségek tagjai vagyunk lakóhelyünkön, munkahelyünkön, baráti körünkben, családunkban. Mire képes egy közösség? Önmagáért működik, vagy kell, hogy legyen feladata, célja? Hajlandó-e áldozatot hozni? Működik-e a tagok közötti szolidaritás? A mű másik síkja, a középszerű szándékok megnyugtató kisvárosiasságának ellentéte, a valódi, legalább szándékaiban túlmutató ambíciókkal. A darab egy műkedvelő zenekarról szól. Amikor egy igazi profi zenész csatlakozik hozzájuk, megkerülhetetlenné válik a kérdés: vajon az az előbbre való, hogy a közösség tagjai jól érezzék magukat, vagy ennél fontosabb, hogy a maximumot hozzák ki magukból, ezzel szolgálva nagyobb közösségüket, a várost. Peter Buckman sajátos angol humorral, remekül megformált karakterei segítségével keresi a választ a kérdésre. Folytatást itt olvashat.Képek az előadásból:1.2.3.4.5.6.Peter Buckman:Most mindenki együtt!Fordította: Hárs AnnaJAMES: Kőszegi ÁkosMATTHEW: Dunai TamásHANNAH: Sára BernadetteDON: Hegedüs ZoltánJENNY: Dobó Enikő e.h.MAGGIE: Decsi EditALBERT: Fazakas GézaPAULINE: Danyi JuditWAYNE: Farkas ÁdámGERALD: Pál AttilaPHILIP: Kiss Jenő GEOFF: Ferencz BálintWILLIAM: Kiss Zoltán KEITH: Orth PéterRICHARD: Porogi ÁdámKözreműködik a színház meghívott fúvószenekara: Bacsa Zoltán, Benedek Péter, Benkő Gabriella, Bojtos Gábor, Földi János, Horváth József, Jankovszki Zoltán, Karácsony Lajos, Kiss László, Laczkó Andrea, Magyari András, Nagy-Kanász Szabolcs Díszlet, - és jelmeztervező: Carmencita BrojboiuDramaturg: Hárs Anna és Németh VirágZenei vezető: Károly KatiZenei asszisztens: Bacsa ZoltánÜgyelő: Domján Sándor és Horváth FerencSúgó: Arató AndreaRendezőasszisztens: Vári JánosRendező: Cseke PéterA Színdarab Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre.Bemutató: 2013. november 15, 19:00, Nagyszínház
2013.11.15. 07:05
Szinhaz.hu
Carmencita Brojboiu Kecskeméten dolgozik - Villáminterjú Cseke Péterrel
Több szempontból is különleges próbafolyamatnak lehetnek részesei a Most mindenki együtt! című előadás létrehozói. A produkció díszleteit és jelmezeit nemzetközi hírű alkotóművész, Carmencita Brojboiu jegyzi. S mivel a darab egy rézfúvós zenekarról szól, a színészeknek azt is meg kell tanulni, hogyan lehet előcsalogatni hangokat egy tubából, trombitából, vagy kürtből. Az eddig elért eredményekről a karmesteri pálcát birtokló Cseke Péter mesélt. Hogy haladnak a zeneórák? A november 15-ei bemutatón mindenki meg tudja majd szólaltatni a hangszerét? Lelkesen dolgozunk a probléma megoldásán, és máris elkönyvelhettünk komoly sikereket. Több szereplőnek már az oktávváltás sem okoz gondot, ami igen nagy szó, hiszen - zenetanárainktól tudjuk -, akadnak olyan „civil” növendékek, akik két év alatt jutnak el idáig. Lassan arra kell rábeszélnem a színészeket, hogy hagyjanak teret a profi zenészeknek, hiszen az előadáson, a takarásban ott lesz egy profi rézfúvós zenészekből álló zenekar is. A Most mindenki együtt ritkán játszott színpadi mű. Nem riasztja, hogy mások túl nehéznek ítélték az előadását? Sőt! Nagyon szeretem a közösség és az egyén kapcsolatával foglalkozó darabokat. Márpedig Peter Buckman fantasztikusan dolgozza fel a témát ebben a művében. Egy sor olyan problémát feszeget, amely nap mint nap érint mindannyiunkat, akik közösségek tagjai vagyunk lakóhelyünkön, munkahelyünkön, baráti körünkben, családunkban. Mire képes egy közösség? Önmagáért működik, vagy kell, hogy legyen feladata, célja? Hajlandó-e áldozatot hozni? Működik-e a tagok közötti szolidaritás? A mű másik síkja, a középszerű szándékok megnyugtató kisvárosiasságának ellentéte, a valódi, legalább szándékaiban túlmutató ambíciókkal. A darab egy műkedvelő zenekarról szól. Amikor egy igazi profi zenész csatlakozik hozzájuk, megkerülhetetlenné válik a kérdés: vajon az az előbbre való, hogy a közösség tagjai jól érezzék magukat, vagy ennél fontosabb, hogy a maximumot hozzák ki magukból, ezzel szolgálva nagyobb közösségüket, a várost. Peter Buckman sajátos angol humorral, remekül megformált karakterei segítségével keresi a választ a kérdésre.Mégis ritkaságszámba megy a színpadi előadása. Nem könnyű darab, ez is tény. A cselekmény pergő dialógusok sorából áll össze, amit megnézni különleges élmény, jól előadni színészt próbáló feladat. A szereplőknek sokszor csak egy-egy mondatuk, vagy félmondatuk van, hogy megteremtsék azt a bizonyos pillanatot. Éppen úgy, mint egy zenekarban, amikor csak egyetlen hangot kell befújni, de azt kristálytisztán, a megfelelő pillanatban. Az előadás díszlet- és jelmeztervezője, Carmencita Brojboiu, nemzetközileg elismert alkotó. Hogyan sikerült rábírnia, hogy London, Párizs, Prága, Moszkva és persze Kolozsvár után Kecskeméten vállaljon feladatot? Tegyük hozzá: Magyarországon most dolgozik első ízben! Nagyon büszkék vagyunk, hogy Kecskeméten lesz látható a munkája. Az egyeztetés másfél évig tartott, akkor láttam Carmencita kiállítását az Országos Színháztörténeti Intézetben. Azonnal felvettem vele a kapcsolatot. A tervei hihetetlenül erősek és hatásosak. Megérintik a nézőt, ami számomra rendkívül fontos. Persze jó „ajánlólevél” volt a kolozsvári színház, amelynek 2007 óta tagja a művésznő, és amelyet az európai színjátszás egyik meghatározó helyének tartok. Összeszedtem hát maradék román tudásomat (Cseke Péter Nagyváradon született – a szerk.), és felhívtam Carmencitát. Sok-sok egyeztetésen át vezetett az út odáig, hogy októberben egy hatalmas dobozt hozott a postás. A Most mindenki együtt díszletterve lapult benne. Nagyszerű munka! Carmencita eredetileg azt szerette volna, ha Kolozsvárott gyártatjuk le a díszletet, azonban meggyőztem róla, hogy a kecskeméti műhelyünk képes lesz megvalósítani az elképzeléseit. A napokban erről személyesen is meggyőződött, és elmondhatom, hogy rendkívül elégedett volt. Carmencita BrojboiuA Most mindenki együtt az idei évad 5. bemutatója lesz! Milyenek az eddigi visszajelzések? Beigazolódott, amit sejtettünk: a Marica grófnővel méltóképpen nyithatjuk meg az új évadot. Nagy Viktor rendezése, amely megőrizte az operettjátszás hagyományait, ugyanakkor friss és mai, elnyerte közönségünk tetszését. A Lúdas Matyi bemutatóját pedig olyan nagy érdeklődés kísérte, hogy immár szombat délelőtti előadásokat is tartunk. A napokban egyik vendégemnek szerettem volna megmutatni a produkciót, ám azzal kellett szembesülnöm, hogy egy tűt sem lehet leejteni az előadáson... Sikert hozott a két kisszínházi előadásunk is: Réczei Tamás Déry-darabja a közelmúlt magyar történelme iránt érdeklődőkre reveláció erejével hatott. A Jövőre, veled, itt című előadásunk pedig a könnyed kikapcsolódásról gondoskodik. Úgy érzem, minden okunk megvan az optimizmusra, hiszen ez még csak a kezdet!Forrás: Kecskeméti Katona József Színház
2013.11.09. 06:04
Szinhaz.hu
Cseke Péter: Egyensúlyban vagyok magammal!
Az erdélyi származású Jászai Mari-díjas színművész munkával tölti a jeles napot, mert az általa igazgatott kecskeméti Katona József Színházban felpörögtek az események.
2013.10.02. 18:53
Blikk.hu
Oroszlányban és Tatabányán az MSZP, Esztergomban az Együtt-PM jelöltje indul jövőre
Szilágyi László országgyűlési képviselő, a Párbeszéd Magyarország képviseletében volt jelen; Kónya Péter a Szolidaritás Mozgalom alapítójaként, az Együtt 2014 PM pártszövetség társelnökeként; és Cseke Gyula az 1-es számú választási körzet elnökeként tájékoztatta a sajtó képviselőit Oroszlányban a kormányváltás érdekében tett lépésekről.
2013.09.30. 08:55
Kemma.hu
Réczei Tamás: "Nem érzem, hogy frontharcosok vagyunk"
Réczei Tamás, a kecskeméti színház művészeti igazgatója beszélt a 168 Órának Vasárnapi gyerekek című darabjáról, és arról, hogyan próbálnak Kecskeméten politikai oldalaktól független színházat csinálni. Lapszemle.A 168 Óra cikkéből: "A kecskeméti színházzal elindultunk egy úton, és jó, ha ezt a fesztiválszervezők is észreveszik. A színház összetételével, rendezőkkel, műsorral próbálunk nem politizálni, és örülhetünk, ha ez az irány pozitív visszajelzéseket kap" - mondta Réczei Tamás annak kapcsán, hogy Vasárnapi gyerekek című, Kecskeméten bemutatott darabját meghívták a Zsidó Nyári Fesztiválra. A rendező elmondta, a kecskeméti teátrum igazgatója, Cseke Péter "ügyesen politizál", és el tudja érni, hogy a legtöbb helyzetben a szakmai érvek győzzenek. "Kecskeméten békén hagy minket minden áramlat. Péter szakmai kakukktojás volt, ám szerencsére kivárták, mit akar. Egy városi összevetésből kiderült, hogy a legtöbb sajtómegjelenés Kecskemétről a színházzal kapcsolatos, utána meg sorra jöttek a szakmai elismerések is. Megtörtént, hogy az egyik legnagyobb, igencsak szkeptikus kritikus a harmadik évad végén odament hozzá, és elmondta, megváltozott a véleménye, elnézést kér az előítéletei miatt. És ez jó, ez már párbeszéd!" - mesélte Réczei Tamás. Fotó: Kovalovszky Dániel, 168ora.hu A kecskeméti színház művészeti vezetője úgy véli, Cseke Pétert színházpolitikai okokból mellőzik, mivel semmilyen bizottságnak nem tagja, a kecskeméti színház ritkán nyer pályázatokon. Réczei Tamás szerint az ország harmadik legrosszabbul támogatott színháza a kecskeméti, náluk vannak a legalacsonyabb színészi és rendezői gázsik is."Országosan néha még nehezményezik, hogy miért rendez nálunk Zsótér vagy Mohácsi, miért vagyok például én ott, de ha utána meg elnyerjük a vidéki fesztiválok fődíját, arra nehéz mit mondani. Nem érzem, hogy frontharcosok vagyunk, próbálunk csak szakmai kérdésekkel foglalkozni. A jelzések olyanoktól származnak, akik ritkán néznek előadásokat, csak azt látják, itt nem azok a rendezők dolgoznak, akiket ők promotálnak. Mások négyszemközt gratulálnak, de amikor együtt döntenek bármilyen csoportban, érződik a barátságtalanabb közhangulat. Amely azért enyhül" - hangsúlyozta Réczei Tamás.A rendező leszögezte, butaság lenne azt az illúziót táplálni, hogy a színház még mindig a véleményformálás helye. "Az Alföldi- és a Dörner-féle cirkusz hír, de a színházcsinálás dolgos hétköznapjai semmilyen erőtérben nincsenek benne. A kulturális elitnek nincs hangja, nincs pénze, nincs súlya. Ám nekünk nem ezzel kell foglalkozni, hanem azzal, hogy legyen jó példa. Hogy a közönségdarabok mellé becsempésszünk egy-egy kortársat. Lavírozunk, hogy új nézőket találjunk. Biztos, hogy az iskolában kell színházzal megfertőzni a diákokat, különben mindenhol az RTL Klub-szemlélet győz. És akkor jaj a legyőzötteknek!" A teljes interjú itt olvasható.
2013.08.28. 13:20
Szinhaz.hu
Kéttagozatossá vált a kecskeméti színház
Barta Dóra vezetésével megalakult a Kecskemét City Balett, így kéttagozatos lett a kecskeméti Katona József Színház. A tagozat büdzséjét a színház költségvetéséből próbálják kigazdálkodni. Reménykednek abban, hogy az önkormányzat látni fogja, milyen hatalmas haszna és eredménye van a balettkar megalakulásának – mondta a színház élén második ötéves ciklusát megkezdő Cseke Péter a szerdai évadnyitó társulati ülés után az MTI-nek. Hangsúlyozta: nagyon régi álma volt, hogy Kecskeméten operát játsszanak és balettkar működjön a színházban. A direktor kiemelte, hogy a balettkar megalakulásával egy új művészeti ág jelenik meg Kecskemét művészeti palettáján. Cseke Péter a balettkar tagjairól elmondta, hogy egyelőre a darabokban a tánckar szerepét is betöltik, valamint prózai szerepekben is láthatja őket a közönség.A színház ebben az évadban Rossini Hamupipőke című operáját mutatja be a gyerekeknek. "Ha ezek a gyerekek felnőnek, és minden évben látnak egy-egy operát, akkor 10-15 év múlva ők már igényelni fogják ezt" – fogalmazott Cseke Péter. A teátrum az évadot szeptember 27-én a Marica grófnő című nagyoperettel kezdi, amelyben már szerepel a balettkar is. Az operett két vendégművésze, Sáfár Mónika és Egyházi Géza szinte társulati tagnak számít a direktor megfogalmazása szerint. A Kecskemét City Balett vezetésével megbízott Barta Dóra az MTI-nek elmondta: önálló bemutatkozásuk az évad második felében lesz. A Négy évszak alapvetően klasszikus mű, de zenei feldolgozása mai hangvételű. "Ennek ellenére Vivaldit könnyű felismerni benne" – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy a Szegedi Kortárs Balettnak volt egy időszaka, amikor sokat játszott Kecskeméten. A kecskemétiek szerették a táncot, most ezzel az élménnyel kezd neki a munkának – fűzte hozzá a tagozatvezető.A Katona József Színházban a következő évadban öt nagyszínpadi bemutató mellett három-három gyermek- és kamara-előadást, valamint két stúdiódarabot láthat a közönség. A nagyszínpadi darabok közül Peter Buckman Most mindenki együtt! című zenés színművét és Ray Cooney - közkívánatra programba vett - Páratlan páros 2. című bohózatát Cseke Péter állítja színpadra. Kálmán Imre Marica grófnő című operettjét Nagy Viktor, Weöres Sándor Kétfejű fenevad című drámáját Koltai Gábor, míg Arisztophanész Lüszisztratéját a nagyváradi színház művészeti vezetője, Szabó K. István rendezi.Forrás: MTI
2013.08.21. 13:29
Szinhaz.hu
Beszélgetések a kritikáról - Babarczy, Sopsits, Cseke és Jákfalvi válaszolt
Folytatódik Proics Lilla Beszélgetések a kritikáról című interjúsorozata a Színház c. lapban. Júniusban Babarczy László és Sopsits Árpád, júliusban Cseke Péter és Jákfalvi Magdolna került sorra.A Színház c. lap cikkeiből:Babarczy László: "Az első nyilvánosság elé került rendezésem 1965-ben Büchner Leonce és Lénája volt, a darab magyarországi bemutatójaként. Ez tudvalevőleg arról szól, hogy Leonce hiába lázad, hiába próbál megszökni, végül ugyanott köt ki, ahonnan elindul, ugyanazt a nőt veszi el, aki elől el akar menekülni, és így tovább, tehát a világ egy csapdaszerű hely, ahonnan nem lehet meglógni, és mint ilyen, elég unalmas. Egy működő előadás volt. Az első kritika már nem emlékszem, melyik lapban jelent meg: egy virgonc ifjú hölgy írt dühödten ellenséges szöveget arról, hogy korunk embere a két végén égeti a gyertyát, és Babarczy László unatkozik. Hamar el kellett döntenem, hogy komolyan veszem-e a kritikát vagy sem - ezek után arra jutottam: nem. Ezt a döntést később több minden is megerősítette. Aztán hamar megértettem, hogy mi, végzősök a kritikai élet alvilágával találkoztunk. Bármilyen hihetetlen, voltak hölgyek, akik azzal zsaroltak minket, hogy menjünk el velük, és akkor jót írnak. Így az osztályunk vizsgáiról megjelent hivatalosnak mondható kritikák tökéletesen fordított értékítéletet mutattak. Akkor is nyilvánvaló volt, azóta pedig konkrétan bebizonyosodott, hogy akiket ott agyondicsértek, egyikből sem lett rendező, ellenben a lepocskondiázottak jelentős rendezők lettek. Később találkoztam komoly, felkészült és érzékeny emberekkel, készültek is fontos elemzések, interjúk a munkáinkról. Nem láttam bele az újságírók világába, de az akkori magyar kritika átlagszínvonala nem volt nagyon magas, eltekintve néhány kompetens embertől" - mesélte Babarczy László.Sopsits Árpád: A rendező a Színház c. lapnak elmondta: számára a kritika ma leginkább attitűd jellegűnek tűnik. "Egyik, talán legjellegzetesebb attitűd, hogy a kritikusnak van egy eleve kész színházi ízlése, netán koncepciója, ami akár egy jó színházi ideán is alapulhat, de mindent ahhoz mér. S ha egy előadás valami más elképzelés szerint épül fel, ez a kritikus nem tud differenciálni, hogy az adott előadás a maga rendszerén belül jól működik-e, vagy sem, ugyanis nem így vizsgálja, hanem kizárólag a maga által kialakított színházi elképzeléséhez méri." Sopsits Árpád szerint rengetegféle kritikusi hozzáállás létezik. "Van, aki csak a darab tartalmát ismerteti, és néhány szóval jellemzi az előadás karakterét - ami bevezetheti a jövendőbeli nézőt az adott előadás világába. Ez a majdani nézőknek lehet érdekes, nekem kevésbé. Van, aki azt írja le, hogy ő mit gondol a darabról és annak előadásmódjáról, ami szerintem nevetséges és érdektelen, hiszen azt az előadást nem lehet látni - ő mégis ehhez viszonyítja a látottakat. Van, aki a kritikát irodalmi műfajként kezeli, „életművet" épít, és így tovább. Azonban általánosan jellemző, hogy szekértáborok vannak, elég egyforma elfogultságokkal. És bár a kritika feladata megmondani, ha valami nem jó, engem a mai helyzetben egyáltalán nem szórakoztat, ha egy előadáson mindenki elveri a port, még akkor sem, ha, úgymond, jogosan. Az pedig különösen zavaró, hogy a kritika egyeseket szinte egységesen ajnároz" - fogalmazott a rendező.Cseke Péter: A kecskeméti színház direktora az interjúban felvetette: esetleg lehetne minden színháznak kritikusa. "Ez azért jutott eszembe, mert dolgoztunk úgy néhány előadásban, bár nem kritikussal, hanem dramaturggal, rendezővel, íróval, hogy a próbaidőszak egy-egy szakaszában megnézték, és véleményt mondtak - működőképes formának bizonyult. A kritika így is, úgy is szubjektív műfaj, nyilván meg lehetne tanulni a közelséget is, ha a kritikus komolyan veszi a feladatát. A profizmus nem a távolságon múlik, hanem a hozzáálláson, a felkészültségen, az érzékenységen" - hangsúlyozta Cseke Péter. A színigazgató arra a kérdésre is felet, mennyire tartja politikusnak a kritikát. "Alapvetően szakmainak látom, annyira politikus, amennyire a színház vagy az élet. De mondok erről személyesebbet. Öt éve vagyok a színház igazgatója. Eleinte kaptam a szemrehányásokat a szakma felől, hogy én, a Madách Színházból jött naturburs, politikai kinevezettként hogy jövök ehhez - kétségkívül a fenntartók nevezik ki a színházigazgatókat, de ez korábban is így volt, és egy ideig még így is lesz. Ebben az időszakban nekem átjött a kritikákon is ez az ellenszenv. Aztán egyszer csak azt vettem észre, enyhül ez a düh, és erősebb a figyelem. A harmadik évadra pedig eltűnt az előítéletesség. Sőt, néhány ember megkeresett, és elmondta, hogy tévedett a megítélésemben, és ezeket a gesztusokat igen nagyra tartom."Jákfalvi Magdolna: "Színháztörténész és gyakorló kritikus vagyok, a két szakma szempontjai nálam összeolvadnak. A színházi műről szóló írás elsősorban rögzítés, az előadás hatásmechanizmusának reflektált megfogalmazása, tehát nem értékelés. Ezt művelem, ezt tanítom, miközben folyamatosan keresem azt a kritikusi pozíciót, amelyből az írás létrejöhet. A kritika definiálása mindig önpozicionáló kérdés. Ha végigolvassuk az elmúlt évtizedek kritikavitáit, rendre ezekbe futunk bele. Üdítő a mai fiatalok nyugalma, amivel ránéznek a múltra, kedvesen pofátlanok a szempontjaik, lelkifurdalás nélkül belealszanak egy általunk lélegzet-visszafojtva tisztelt előadásba. Amiről pedig mondanivalójuk van, megírják, felteszik a Facebookra, vagy posztolják valamelyik online felületen, ahol többen látják, mint egy papír alapú szaklapban. S ezek a gyors termékek akkor is a kritika apparátusát mozgatják, ha szerzőjük még nem doktorált esztétikából. Nekem írás közben is a színháztörténet része a kritika - e meglehetősen közhelyes gondolat működtetése segíti azonban azt a projektünket, melyet húszévnyi közös gondolkodás után indítottunk el Kékesi Kun Árpáddal és Kiss Gabriellával. Ez a Philther-projekt az elmúlt hatvan év magyar színháztörténetét írja online struktúrába, s kiindulása a tudomány tárgya, az előadás maga. S nehéz hozzászokni, hogy az előadások rekonstrukciója során gyakran nem marad más fenn, se egy kép, se egy rendezőpéldány, csak a kritika" - mondta Jákfalvi Magdolna.A teljes interjúk itt olvashatók: Babarczy László és Sopsits Árpád Cseke Péter és Jákfalvi Magdolna
2013.08.14. 07:42
Szinhaz.hu
Jövőre, veled, itt - Kecskeméten rendez Szerednyey Béla
Működhet-e úgy egy szerelem, ha évente csak egyszer találkozunk? Nevezhetjük-e ezt egyáltalán kapcsolatnak? Erre a keresi a választ Bernard Slade és Stan Daniels története: a Jövőre, veled, itt. A darab prózai változatát júliusban, a kecskeméti Udvarszínházban láthatják először a nézők, majd ősztől a bérletes előadások között szerepel. A próbák már javában folynak, ennek kapcsán klszült Szerednyey Béla rendezővel villáminterjú. - Ezúttal egy színészházaspár jutalomjátékát állítja színpadra. Mennyiben segíti vagy nehezíti a munkát, hogy a két szereplőt megformáló színész – Danyi Judit és Hegedűs Zoltán – az életben is egy párt alkot?- Annyiban megkönnyíti a feladatom, hogy nekik nyugodtan mondhatom: ezen a jeleneten otthon még dogozzatok. Szoktak is, ahogy ez a próbák során kiderül. Ugyanakkor nagyon érdekes, hogy az együtt élő színészpárok bizonyos megélt szituációk, vagy elképzelt kapcsolati problémák terén mindig szemérmesebbek. Tehát az, hogy egy házaspárt rendezek, éppen annyival teszi könnyebbé, mint amennyivel nehezebbé a feladatot – nyilatkozta honlapunknak Szerednyey Béla rendező. - Nagyon érdekes látni, hogy a két pár – azaz a darabban George és Doris, illetve a való életben Hegedűs Zoltán és Danyi Judit – hogyan viszonyulnak ehhez az élettörténethez. Hiszen itt egy különleges kapcsolatról van szó: egy férfiról és egy nőről, akik mindketten házasok, de találkoznak, majd huszonöt éven át mindig ugyanakkor újra összejönnek. Amerikában kifejezetten nagy sikert aratott a darab, ez a frivol dolog mindenkinek megmozgatta a fantáziáját.Szerednyey Béla - Szerelemnek nevezhető, amit George és Doris éreznek egymás iránt?- Az elején nyilván egy nagy vágyból, egy nagy hiányérzetből fakad minden. Amit otthon nem kapnak meg, az testet ölt egy másik emberben, valakiben, aki egészen máshogy reagál dolgokra, mint a házastárs. Ha „csillagászatilag” nézzük, akkor ez egy nagy találkozás Doris és George életében, ám mivel mindkettejüknek megvan az otthoni, családi élete, és egyikük házassága sem annyira szörnyű, vagy elviselhetetlen, a köztük lévő szerelem nem tud igazán kibontakozni. Nagyon jól van megírva a darabban, hogy hol az egyik, hol a másik szeretne többet ebből a titkos kapcsolatból, de mégsem lépnek tovább: marad az egyetlen találkozás minden évben. Talán éppen az a szép ebben a történetben, hogy soha nem fejtik ki igazán ezt a szerelmet, ezt a vágyat, mert lehet, hogy akkor elkopna, elhamvadna, ahogy annyiszor megtörténik ez az életben is. - Milyen térben játszódik majd az előadás?- A díszletet most is én tervezem, és sokat törtem rajta a fejem, hogy milyen legyen annak a kis kaliforniai szállodai szobának a berendezése, ahol találkoznak. Ugyanis ennél a darabnál szinte kötelező, hogy építészeti szempontból stílustalannak kell lenni. Huszonöt évet ölel át a sztori, a jelenetek között öt év telik el, ennyi idő alatt sokat változik a világ – általában a hotelek berendezését, stílusát is áthangolják. Végül a családi nyaralásunk tervezgetése közben, egy olaszországi szállásokat bemutató katalógusban bukkantam rá a megoldásra. Bemutattak egy olasz természetvédelmi területen álló ki szállót, ahol le is írták, hogy a berendezés közel negyven éve ugyanaz. Kovácsoltvas bútorok álltak abban a szobában, és ez nagyon megtetszett, hiszen a kovácsoltvas bútorok időtállóak, minden korban jól mutatnak. Nagyon ügyes a színház lakatosmestere, aki már a Doctor Herzben is fantasztikus munkát végzett – ő fogja ezeket a bútorokat elkészíteni. Találtunk egy szép tapétát is, ami nagyon hangulatossá teszi majd ezt a szállodai szobát. A tér fontos eleme, hogy szinteltolások lesznek. Így több helyre lehet leülni, változatosabb lesz a díszlet, ami egy kétszemélyes előadásnál mindig lényeges szempont. - Öregednek majd a színészek?- Igen, jól látható lesz az idő múlása a színészi játékban és a külsőségekben is, szerintem ezt a nézők is nagyon élvezni fogják. Nagyjából egy hónapunk van még az udvarszínházi elő-bemutatóig, azután ősztől várjuk a közönséget a Kelemen László Kamaraszínházba. Cseke Péter igazgató azt is megígérte nekem, hogy ha időben elkészülnek a Városi Mozi átalakítási munkálataival, ezt az előadást ott fogjuk majd játszani – tette hozzá a rendező.Az interjút készítette: Bera Linda Forrás: kecskemetikatona.hu
2013.06.18. 07:05
Szinhaz.hu
Teltház előtt adták át a kecskeméti színház díjait
Látványos gálaműsor keretében, teltházzal rendezték meg pénteken a kecskeméti Katona József Színház, valamint a Kecskeméti EST Magazin immár hagyományos díjátadó műsorát, az 5. ESTeM Gálát. A nézők egész évadban szavazhattak kedvenc kecskeméti előadásaikra, színészeikre. A Legjobb Kisszínházi Előadás ezúttal a MESEautó lett. Legjobb Férfi Epizodistának Porogi Ádámot, Legjobb Női Epizodistának pedig Magyar Évát választották a hírös városi teátrum nézői. A szavazatok alapján a Legjobb Díszlettervező Szlávik István lett. Legjobb Jelmeztervezőnek Veilich Ritát választották. A Legjobb Férfi Alakításért járó díjat Kiss Zoltánnak ítélték oda, míg a Legjobb Női Alakítás díját Trokán Nóra kapta.A Város Kedvencének Egyházi Gézát, az évad Legjobb Előadásának pedig a Páratlan páros című darabot választották. A díjazottak Mészáros Marianna egyedi, a kecskeméti színházépületet ábrázoló rézkarcait, sorszámozott - kizárólag erre az alkalomra készült - emléklapot és pénzjutalmat vehettek át.Minden évben az ESTeM Gálán kerül sor két színházi elismerés átadására is. A jövő ifjú reménységének járó Latabár-díjat idén Téby Zitának ítélte oda Cseke Péter színházigazgató. A társulat tagjai között, titkos szavazással megválasztott Évad Embere pedig Makai Margó, a színház titkárságának munkatársa lett.A kategórianyertesek kihirdetése között a színház társulatának műsora szórakoztatta a közönséget. Részletet adtak elő többek között a Lesz vigasz? és A vihar című előadásokból, fellépett a Kecskemét Táncegyüttes, és nagy sikert aratott Szemenyei János Tízperces musical című humoros, zenés szerzeménye is. Mint elhangzott, a 2012 - 2013-as évadban 10 hónap alatt összesen 367 előadást láthattak a színház nézői. Az évadnak ugyan hamarosan vége, de nyáron sem maradnak színházi élmény nélkül a város lakói: júniusban ugyanis az Újvilág Passióra, majd júliusban az Udvarszínház előadásaira is várják az érdeklődőket.
2013.06.03. 12:19
Szinhaz.hu
Tánctagozat alakul a kecskeméti Katona József Színházban
Cseke Péter igazgató elmondta: nagyon sok változáson ment át a teátrum az irányítása alatt, és a munka folytatódik.
2013.05.31. 14:14
Hirado.hu
Évadzáró Kecskeméten - Jön a tánctagozat, távozik Trokán Nóra
Tánctagozat alakul a kecskeméti Katona József Színházban a következő évadban, amelyben öt nagyszínpadi bemutató mellett három-három gyermek- és kamara-előadás, valamint két stúdiódarab színrevitelét tervezik. A pénteki évadzáró társulati ülésen kiderült az is, hogy Trokán Nóra az Örkény Színházban, míg Csémy Balázs Angliában folytatja a pályáját. Cseke Péter igazgató elmondta, hogy még 20-22 jelölt van versenyben azért, hogy a 4 férfi és 4 nő által alkotott tánckarba bekerüljön. Az direktor a jövő évad programjával kapcsolatban úgy tájékoztatott, a nagyszínpadi darabok közül Kálmán Imre Marica grófnő című operettjét Nagy Viktor, Weöres Sándor Kétfejű fenevad című drámáját Koltai M. Gábor, Arisztophanész Lüszisztratéját a nagyváradi színház művészeti vezetője, Szabó K. István rendezi. Ray Cooney - közkívánatra programba vett - Páratlan páros 2. című bohózatát pedig maga az igazgató állítja színpadra. Cseke Péter elmondta: júniusban immár hagyományosan ismét elkezdődnek az Újvilág passió szabadtéri előadásai a Kecskeméti Arborétumban. Reményét fejezte ki, hogy a következő évad végére elkészül a Kelemen László Kamaraszínház új helye, az egykori városi mozi felújítandó épületében. Beszámolt arról is, hogy a most záruló évadban 367 előadást tartottak a kecskeméti Katona József Színházban, a produkciókat mintegy 95 ezer néző tekintette meg. Az igazgató - aki öt éve irányítja a színházat és a következő ötéves ciklusra is elnyerte a posztot - hangsúlyozta: nagyon sok változáson ment át a teátrum irányítása alatt, és a munka folytatódik. Az ülésen Cseke Péter nemcsak az idei évad, hanem az elmúlt öt év munkáját is megköszönte a társulatnak. Elmondta, hogy két színész búcsúzik a társulattól: Trokán Nóra az Örkény Színházhoz szerződött, míg Csémy Balázs angliai ösztöndíjra pályázva a szigetországban szeretné folytatni pályáját. Utalt arra, hogy Trokán Nórával azért találkozhat a jövő évadban is a kecskeméti közönség, hiszen az új szezon egyik darabjában főszerepet játszik. Beszámolt arról, hogy voltak a nagyváradi fesztiválon, valamint Londonban is bemutatták Agatha Christie Az egérfogó című bűnügyi játékát. Mindkét bemutató óriási siker volt - emlékezett vissza a direktor.Forrás: MTI
2013.05.31. 13:22
Szinhaz.hu
Újvilág Passió - másodszor is a kecskeméti Arborétumban
A tavalyi évad végén hagyományteremtő szándékkal mutatták be a kecskeméti Arborétumban az Újvilág Passió című darabot, melyet Cseke Péter rendezett. Már 2012-ben is az volt a cél, hogy a város kulturális életét egy nyaranta visszatérő, turistákat is vonzó, szabadtéri, vallási témájú produkcióval gazdagítsák. Erről nyilatkozott a főszereplő, Csémy Balázs. - Hány előadással készül a társulat az idei Újvilág Passió-sorozatra? - Ebben az évben négy alkalommal várjuk az érdeklődőket: június 5-én, 6-án, 7-én és 8-án is este fél kilenckor kezdődik majd az előadás a kecskeméti Arborétumban. A színház szervezési osztálya egy esőnapot is meghirdetett, június 9-ére. A jegyárak nem változtak a tavalyiakhoz képest, a diákok és a nyugdíjasok idén is kedvezményesen vehetik meg a belépőket. Aki szeretné, a helyszínen az előadás zenei anyagát is megvásárolhatja CD lemezen. A produkcióban szereplő színészekkel és a lelkes amatőr résztvevőkkel május végén kezdjük meg a felújítópróbákat, először a Nagyszínházban, majd az eredeti helyszínen, az Arborétumban – nyilatkozta a Magyar Teátrumnak Csémy Balázs, aki Jézus Krisztust alakítja a darabban.Csémy Balázs és Hajdú Melinda, Fotó: baon.hu- Változik-e valamiben az előadás a tavalyi évhez képest? - Szereposztásában, zenei- és látványvilágában, külsőségeiben nem történt változás. Talán valamivel jobb belső ritmusa lesz a produkciónak, hiszen az évad során már egy egész bérletsorozatot lejátszottunk az Újvilág Passióból – mindenkiben letisztult a saját feladata a darabon belül, „megérett” az előadás. Nehéz feladat és komoly felelősség Jézus Krisztust megformálni – az említett széria során természetesen bennem is sokat formálódott, hogy miként kéne részt vennem egy effajta, kevésbé szokványos színpadi munkában – vélekedett a fiatal színész. – Elsősorban az érdekelt, hogyan tudom én, Csémy Balázs, ezt a szerepet személyes tartalommal megtölteni. A felkészülés során nagy hatással volt rám a kiváló olasz rendező, Pier Paolo Pasolini alkotása: a „Máté evangéliuma”. Lenyűgözött a film főszerepét alakító színész játéka – úgy nyújtott mély és komplex alakítást, hogy a (film)színészi eszközei a lehető legegyszerűbbek voltak. Néhány jelenetben már-már azt éreztem, hogy semmi mást nem tesz, csak a lehető legegyszerűbb, primer emberi érzelmeket próbálja vegytisztán felmutatni, mindezt persze maximális odaadással. A próbák és előadások során én is arra törekedtem, hogy minél kevesebb külsőséges eszközt alkalmazzak, s inkább erős jelenléttel, színpadi létezéssel, szilárd belső hittel és személyes tartalommal mutassam meg a szenvedéstörténetet. A próbák során természetesen ugyanúgy segítségemre voltak a rendezővel, Cseke Péterrel folytatott beszélgetések is: neki szintén határozott elképzelése volt azzal kapcsolatban, miként akarja bemutatni ezt a történetet. Kettőnk gondolatainak szintéziséből született meg a végleges alakítás. - Mennyiben hat másként a Passió a színházépület falai között? - Véleményem szerint ezt a darabot sokkal jobb szabadtéren játszani. Egyrészt ehhez a naiv műfajhoz, a passiójátékhoz is jobban illik ez a különleges, szakrális játéktér, kint a természetben, a Mária Kápolna közelében, másrészt bennünket, színészeket is segít az, hogy a szabad ég alatt dolgozunk: halljuk a madarak és bogarak hangjait-zajait, érezzük a fák, a föld illatát. A tavalyi előadások egyikén például vihar készülődött. Háromszázhatvan fokban, minden környező településen villámlott, de az Arborétumban csak az utolsó öt percben eredt el az eső. Ez egészen különös, egyszeri és megismételhetetlen atmoszférát kölcsönzött az előadásunknak – tette hozzá Csémy Balázs. – Várunk tehát minden érdeklődőt az ország egész területéről; s nem csupán felnőttek, de iskolás csoportok figyelmébe is ajánljuk az Újvilág Passiót Kecskeméten!
2013.05.20. 07:00
Szinhaz.hu
Tizennégy bemutató Kecskeméten az új évadban
Tucatnyinál több bemutatóval és két új taggal várja nézőit a következő évadban a Kecskeméti Katona József Színház. Lassan beérik annak a munkának a gyümölcse, mely öt éve kezdődött el a teátrumban - hangsúlyozta Cseke Péter igazgató szerdai sajtótájékoztatóján a most záruló évadot értékelve. Úgy vélte: megtalálták a magas művészi értéket képviselő szakmai munka és a közönség igényeinek metszéspontját. Ennek köszönhetően nem csupán megtartották, de növelni is tudták bérleteseik számát – tette hozzá. Mint fogalmazott, a statisztikai mutatók mellett az elmúlt időszakra a rangos külföldi meghívások és az ottani hangos közönségsiker tette fel a koronát. Kiemelte közelmúltbeli vendégszereplésüket a londoni West Enden, ahol Agatha Christie Az egérfogó című bűnügyi játékát mutatták be.A társulatban várható változásokról szólva Cseke Péter közölte: egyetlen távozójuk igazi közönségkedvenc, Csémy Balázs, aki angliai ösztöndíjra pályázva a szigetországban szeretné folytatni karrierjét. Ugyanakkor két színművészeti tanulmányokat folytató fiatallal, a Kaposvárról érkező Dobó Enikővel és a fővárosi egyetemről érkező Fehér Balázs Benővel bővül a társulat. A direktor emlékeztetett arra, hogy júniusban immár hagyományosan ismét elkezdődnek az Újvilág passió szabadtéri előadásai a Kecskeméti Arborétumban. A következő évad műsortervét ismertetve Cseke Péter elmondta: öt nagyszínpadi mellett három-három gyermek- és kamara-előadás, valamint két stúdiódarab bemutatása szerepel terveik között. Ezen kívül Régi idők mozija – A négy évszak címmel rendhagyó nyitóelőadással készülnek Kecskemét várhatóan 2014 márciusában megnyíló új kulturális nevezetessége, egyben a Kelemen László Kamaraszínház leendő otthonául szolgáló Hírös Város Turisztikai Központ felavatására. A nyitódarab egyúttal a teátrum balettkarának első önálló bemutatkozása lesz, mivel a megyeszékhely közgyűlése jóváhagyja a színház új tagozatának szeptemberi megalakulását – hangsúlyozta. A nagyszínpadi darabok közül Peter Buckman Most mindenki együtt! című zenés színművét és Ray Cooney - közkívánatra programba vett - Páratlan páros 2. című bohózatát Cseke Péter állítja színpadra. Kálmán Imre Marica grófnő című operettjét Nagy Viktor, Weöres Sándor Kétfejű fenevad című drámáját Koltai Gábor, míg Arisztophanész Lüszisztratéját a nagyváradi színház művészeti vezetője, Szabó K. István rendezi.Forrás: MTI
2013.05.08. 16:02
Szinhaz.hu
Sikerrel szerepelt a kecskeméti színház Londonban
Sikerrel szerepelt a kecskeméti Katona József Színház társulata Londonban, ahol a West Enden Agatha Christie Az egérfogó című bűnügyi játékát mutatták be. A közönség soraiban számos magyar származású néző is helyet foglalt - közölte Cseke Péter igazgató kedden az MTI-vel. Felidézte, hogy a londoni St. Martin's Theaterben 60 éve játsszák Agatha Christie Az egérfogó című bűnügyi játékát, az évfordulóra hívták meg a kecskeméti színházat. Hozzátette: nagy várakozás előzte meg a vasárnapi vendégjátékot, telt ház fogadta kecskeméti társulatot. Nagyon szép gesztus volt, hogy az előadás előtt elhangzott a magyar himnusz, felállt a közönség és együtt énekelt - fűzte hozzá a színház igazgatója, aki egyben a darab rendezője is.Cseke Péter szerint különlegesség volt számukra, hogy az előadás közönsége között nagyszámban voltak másod- és harmadgenerációs magyar fiatalok, akik elmondták, hogy először láttak magyar nyelvű színházi előadást és nagyon nagy élmény volt ez számukra. Több angol is volt a nézőtéren, akik kíváncsiak voltak arra, hogyan is játsszuk el mi a darabot - tette hozzá. A darab végén egyszerűen nem akartak leengedni bennünket a színpadról, többször visszatapsoltak bennünket, ami Angliában nem szokásos - mondta a darab vége utáni ünneplésről az igazgató.Forrás: MTI
2013.04.30. 17:56
Szinhaz.hu
Kecskemét theatre guest performer in London West End
The Katona József Theatre of Kecskemét will be the first Hungarian theatre to stage a guest performance in London's West end on April 28, director Péter Cseke told MTI on Tuesday.
2013.04.25. 15:20
Hirado.hu
Magyar Egérfogó került Londonba
Londonban, a West Enden mutatja be a kecskeméti Katona József Színház társulata április 28-án Agatha Christie Az egérfogó című bűnügyi játékát - közölte Cseke Péter, a kecskeméti színház igazgatója.
2013.04.23. 14:15
Kulturpart.hu
Londonban játszik a kecskeméti Katona József Színház
Londonban, a West Enden mutatja be a kecskeméti Katona József Színház társulata április 28-án Agatha Christie Az egérfogó című bűnügyi játékát - közölte Cseke Péter, a kecskeméti színház igazgatója kedden az MTI-vel.
2013.04.23. 13:50
Hvg.hu
A londoni West Enden játszik a kecskeméti társulat!
Londonban, a West Enden mutatja be a kecskeméti Katona József Színház társulata április 28-án Agatha Christie Az egérfogó című bűnügyi játékát - közölte Cseke Péter, a kecskeméti színház igazgatója. Az előadás a társulat nemzetiségétől lesz igazán érdekes, hiszen a kecskeméti színház előadását láthatja az angol közönség - mondta a direktor, aki egyben az előadás rendezője is. A kecskeméti színház igazgatója hangsúlyozta: színháztörténeti különlegesség, hogy a színmű 60 éve van műsoron a West Enden, ez alkalommal kaptak meghívást más-más országok társulatai, ahol szintén műsoron szerepel a bűnügyi játék. Cseke Péter valószínűnek tartja, hogy az angolok a 2011/2012-es évadban Kecskeméten bemutatott darabot megnézték, "vagy súgójuk lehetett".A direktor emlékeztetett arra, hogy magyar színházi társulatot még nem hívtak meg játszani a londoni West Endre, amely London és egész Európa színházi életének a szíve. Minden vendégtársulat saját nyelvén játszik és saját nyelvi közönségének, gondolom az érdekesség kedvéért ellátogatnak angolok is ezekre az előadásokra, hiszen sokan kíváncsiak arra, hogyan játszanak Kínában, Magyarországon vagy Németországban - fogalmazott. A londoni bemutatót az angol díszletek között, de a Kecskeméten készült jelmezekben játsszák el. Cseke Péter szerint külön érdekesség, hogy Londonban a színpadi díszlet pontosan a kecskeméti tükörképe, fordítottja, így a próbák nagy része azzal telik, hogy a jeleneteket átalakítják. A rendező azért is fontosnak tartja a Kecskeméten is nagy sikerrel játszott darab újrapróbálását, mert a St. Martin's Theaternek - ahol a kecskeméti társulat játszani fog -, kisebb a színpada. Nem is árt a darabnak, hogy kisebb a színpad, rövidebbek a mozgások, fülledtebb lett az egész - mondta a rendező. Forrás: MTI
2013.04.23. 10:46
Szinhaz.hu
A Teátrumi Társaság kiáll Vidnyánszky mellett
A Magyar Teátrumi Társaság tagsága közleményében határozottan kiáll Vidnyánszky Attila mellett. A Magyar Teátrumi Társaság közleménye:A Nemzeti Színház igazgatói kinevezése kapcsán, az elmúlt időszakban elszaporodtak a Vidnyánszky Attila személyével kapcsolatban tett hamis kijelentések, a téves információkon, csúsztatásokon és összemosásokon alapuló híresztelések, melyek – sajnálatos módon – az országunkat és kultúránkat elszigetelni és lejáratni kívánó általános politikai kampány részei.Az összehangolt lejárató kampány valótlan állításainak kereszttüzében a Magyar Teátrumi Társaság tagsága fontosnak tartja a közvélemény hiteles tájékoztatását, az igaztalan vádak tisztázását, és – a művészi és emberi szolidaritás jegyében – a méltatlanul támadott kollégánk és barátunk melletti kiállást. Fotó: MTIEgyesületünk tagjai becsületes, jóravaló, közösségi embernek, kiváló művésznek ismerik Vidnyánszky Attilát, kinek személyiségétől távol áll a kirekesztés, az antiszemitizmus, a rasszizmus bármely formája. Hisszük, hogy tehetségére, elhivatottságára, művészi és vezetői tapasztalataira alapozottan, magas színvonalon valósítja meg a nyertes pályázatában megfogalmazott koncepciót.A mandátuma lejártakor leköszönő igazgatónak és a társulat valamennyi tagjának gratulálunk a korábbi években elvégzett munkához, s művészi pályájukhoz – akár a Nemzeti Színház társulatán belül, akár azon kívül – további sok sikert kívánunk!Tisztelettel kérünk mindenkit, hogy a színházi és kulturális erőtérben méltatlan negatív gesztusok, és téves információk terjesztése helyett segítse a valóságon alapuló, árnyalt és hiteles tájékoztatást.A magyar kultúra, valamint a Nemzeti Színház hazai és nemzetközi jó hírnevének fenntartása, megőrzése jól felfogott érdekünk és közös feladatunk, ezért minden ezzel ellentétes cselekedet megengedhetetlen.Felhívjuk tehát a színházi szakma és a média képviselőinek figyelmét, tegyenek meg mindent sokszínű és befogadó kultúránk védelme érdekében.Magyar Teátrumi Társaság Andrási Attila, Balázs Péter, Balázsi József, Balogh Erika, Besenczi Árpád, Bíró Ildikó, Blaskó Balázs, Borsós Beáta, Crespo Rodrigo, Csasztvan András, Cseke Péter, Csengei Ágota, Darvasi Cecília, Darvasi Ilona, Dobos László, Dolhai István, Fekete Péter, Forgács Péter, Frigyesi András, Gergely László, Herczeg Tamás, Horányi László, Jónás Judit, Kelemen Csaba, Kiss József, Kolti Helga, Kriza Zsigmond, Nagy Viktor, Nemcsák Károly, Oberfrank Pál, Ókovács Szilveszter, Pataki András, Pócza Zoltán, Rázga Miklós, Román Sándor, Rusz Milán, Salamon Suba László, Szabó Ágnes, Szabó László, Szigetvári József, Szűcs Gábor Medve, Szűcsborus János, Tompagábor Kornél, Várszegi Tibor, Vasvári Csaba, Vidákovics Szláven. A társaság havilapja, a Magyar Teátrum című színházi magazin – újságárusoknál már kapható – aktuális számában Sárdobálás nemzetközi koprodukcióban – címmel hat oldalas összeállításban foglalkozik a Vidnyánszky Attila, a magyar színházművészet, a magyar kultúra, és egyben Magyarország ellen zajló politikai lejárató kampánnyal. Forrás: Magyar Teátrumi Társaság
2013.04.23. 10:24
Szinhaz.hu
Önálló estet ad Egyházi Géza - Jön 1 Házi koncert
Meglepetésre készül Egyházi Géza énekes-színész Kecskeméten. A Katona József Színházban várja a közönséget első önálló estjére, melyen sztárvendégekkel és ősbemutatóval is megörvendezteti a nagyérdeműt. Ennek kapcsán mesélt Bera Lindának. Egyházi Géza: Igazából már korábban is felmerült bennem, hogy jó lenne egy önálló koncerttel előrukkolni, a mostani alkalmat mégis egy szerencsés véletlen hozta. Már évek óta játszom a kecskeméti társulatban vendégként, melynek tagjai április utolsó hétvégéjén Londonba utaznak, hogy az ottani nézőknek is bemutassák Az egérfogó című előadásukat. Cseke Péter igazgató úr azt szerette volna, hogy az itthoni közönség sem maradjon program nélkül, ezért felajánlotta az önálló est lehetőségét. A direktor úr jól ismeri minden munkatársát, így rólam is tudja, hogy egyedül nem vágtam volna bele egy ilyen nagyszabású kezdeményezésbe, ugyanakkor látta, hogy megcsillant a szemem, amikor a lehetőséget felvetette. Így életem első önálló koncertestjét a kecskeméti teátrummal közösen, Cseke Péter rendezésében állítjuk színpadra" – nyilatkozta Egyházi Géza.- Sztárvendégek is fellépnek a koncerten. Kik lesznek ők?Egyházi Géza: Az egyik vendégem a Jazz and More kórus, akik elsősorban gospeleket, de minden mást is énekelnek úgy, hogy közben látványos koreográfiákkal színesítik az előadásukat. Számomra fontos, hogy amennyiben lehetséges, élő zenekarral dolgozzam, így meghívtuk a Budapest Musical Orchestra nevezetű, tíztagú formációt, melynek egyébként a kecskeméti színház zenei vezetője, Károly Kati, valamint első hegedűse, Bognár Brigi is tagja. Harmadik sztárvendégem pedig a tehetségkutató műsorban ismertté vált Tóth Vera. Ő egy másik műfajt képvisel, de különböző fellépések során már találkoztunk, egymást követve énekeltünk, és azt hiszem, az ő nevében is mondhatom, hogy kialakult egy erős szimpátia közöttünk. Én nagyon tisztelem az ő munkásságát, s ami az élő zenekari kíséretet illeti, ebben hasonlóképpen gondolkodunk.- Milyen dalokat, slágereket hallhat majd a közönség tőled a koncerten?Egyházi Géza: Az est első részében egyfajta színházi légkört szeretnénk teremteni ismert slágerekkel, valamint egy nagy meglepetéssel. Ez utóbbiról csak annyit árulhatok el, hogy Szemenyei János kollégám írt egy musicalt, amely mindössze tíz perces, mégis minden benne van, ami egy musicalhez kell. Ennek az ősbemutatóját tartjuk most Kecskeméten. Néhány új dal is elhangzik majd, melyeket Amerikában élő barátom, Varga Bálint kifejezetten az én számomra írt.- Milyen stílusúak ezek az új szerzemények?Egyházi Géza: Talán a cross over stílus a legmegfelelőbb kifejezés, mert ebbe sok minden belefér. Nem állnak távol a dalok a musicalek hangzásvilágától, némelyik pedig még a kereskedelmi rádiókban, pop számnak is elmenne. Nagyon örültem ennek a lehetőségnek, hiszen minden velem egy ivású énekes vágyik arra, hogy saját számai legyenek – ez az álmom most megvalósult.- Mit hallhatunk a koncert második részében?Egyházi Géza: Ekkor ül be a zenekar, így ez a rész már sokkal inkább koncert hangulatú lesz. Csupán annyi az elvárás, hogy mindenki dőljön hátra a nézőtéren, élvezze a zenét, és érezze jól magát. Számomra ez az est új, és kihívást jelentő feladat, hiszen egész estés, önálló műsorral még nem fordultam elő sehol. Ráadásul én vállaltam a műsorvezető szerepét is, én konferálom fel a számokat, így most gyakorlom, hogyan viselkedik egy igazi „koncertmanus”. Sajnos Kecskeméten, a nagyszínpadon mindössze egyetlen napunk lesz próbálni, de a háttérben már gőzerővel folynak az előkészületek. Nagy kíváncsisággal várom ezt az eseményt, mivel komoly előrelépést, fontos állomást jelent az életemben.A koncertet április 27-én, szombaton 19 órától, illetve április 28-án, vasárnap 15 órától rendezik meg. Forrás: Kecekemétikatona.hu / B. L. Fotó: Wagner Péter, Kecskeméti Katona József Színház
2013.04.22. 07:02
Szinhaz.hu
Érzékeny pontra tapint - Jubilált a Vacsora négyesben Kecskeméten
Donald Marguiles amerikai drámaíró Pulitzer-díjas műve, a Vacsora négyesben 2010 októbere óta szerepel a kecskeméti Katona József Színház műsorán. Az alkotók április 13-án a Ruszt József Stúdió Színházban a nézőkkel közösen, egy pohár pezsgő és egy szelet torta mellett köszöntötték a századik előadást. Az előadás szereplőivel, Szerednyey Bélával, Cseke Péterrel, Danyi Judittal és Magyar Évával Bera Linda beszélgetett. Ön rendezőként és Tom megformálójaként is részt vesz az előadásban. Mit gondol, minek köszönhető a történet sikere?Szerednyey Béla: A siker titka az élet önmaga, hiszen Marguiles arról írt, ami az életben a párkapcsolatokkal történik. Melyikünket ne foglalkoztatná, hogy milyen lesz a párkapcsolata, vagy milyen volt, ha elmúlt, és lesz-e újabb? Ezért éppúgy megérinti a friss szerelmeseket, azokat, akik elváltak, vagy akik hosszú ideje élnek kapcsolatban. Rendezőként fontosnak tartottam, hogy a nézők szinte csak egy karnyújtásnyira legyenek tőlünk, ezáltal még ember közelibb legyen a történet. Ennek a közelségnek köszönhetően számtalan élményben volt részünk: láttuk, hogyan reagálnak az egyes jelenetekre a nézők. Előfordult, hogy egy hölgy bizony bokán rúgta a mellette ülő párját, de olyan előadásunk is volt, amikor valaki hangosan megszólalt: „Na ugye!”. Azt is hallottuk, hogy sokan veszekednek előadás után, ami újabb bizonyíték arra, hogy a legtöbb nézőnek érzékeny pontjára tapint a két házaspár a története.Három éve van műsoron a Vacsora négyesben Kecskeméten. Ennyi idő elteltével változik-e az előadás?Szerednyey Béla: A darabnak két fontos összetevője van: a verbalitás és az idegrendszer. A szöveg önmagáért beszél, ami pedig a színészekkel történik a civil életben – legyen az tragédia vagy öröm, egy új kapcsolat vagy a régi megszűnése – az óhatatlanul hat a játékunkra, az előadásra is. Ebből a szempontból szerencsés a mi szakmánk, hiszen ha magánéleti gondokkal küzdünk, ki tudunk ragadni egy-egy mondatot, és bele tudjuk üvölteni a nézők arcába. Ezáltal oldjuk a bennünk lévő feszültséget. Ami engem illet, amikor még csak próbáltuk a Vacsora négyesben-t, itt, Kecskeméten, még egyedülálló voltam. Mára már családban élek. Ezek az élmények, életesemények, mint egy halvány papír, más fénytörést adnak a darabnak, más attitűdöt kölcsönöznek egy-egy jelenetnek. Ezen kívül csak annyi változik, ami elkerülhetetlen: az ember öregszik, megjelenik egy-két ősz hajszál, de reméljük, a nézők nem róják fel nekünk, hogy már nem annyi idősek vagyunk, mint amennyit a darabban mondunk….Cseke Péter igazgató Gabe-t, a másik házaspár férfi tagját alakítja a darabban. Milyen jelentőséggel bír egy vidéki színházban, ha egy előadás eléri a százas szériát?Cseke Péter: Azok a színészek, akik a fővárosi színházak sikerdarabjaiban játszanak, már hozzászoktak a nagy szériaszámokhoz, de kecskeméti viszonylatban nagyon nagy dolog, hogy egy előadásunk ilyen szép sikert ért el. Ráadásul májusig még további Vacsora négyesben-előadásaink is lesznek, így túl is szárnyaljuk majd ezt a számot, és ezzel meg fogjuk dönteni a hírös városban valaha legtöbbet játszott produkció, A dzsungel könyve rekordját. Hozzá kell tennem, hogy ehhez a szép eredményhez az is hozzájárult, hogy a Vacsora négyesben című darabunkat a fővárosi Thália Színházban is játszottuk két évadon át.Ön szerint miért van ennek a történetnek ilyen nagy keletje?Cseke Péter: Az emberi kapcsolatokról szóló történetek mindig nagyon népszerűek. A negyvenes-ötvenes éveinkben, amikor már nagyobbak a gyerekek, és hosszú ideje élünk együtt valakivel, óhatatlanul elérkezünk egy holtpontra, ahol dönteni kell: együtt maradunk, vagy külön folytatjuk? Az általam játszott Gabe és a felsége, Karen a folytatás mellett dönt, míg Tom és Julie szakítanak. Az a jó a darabban, hogy nem foglal állást egyik megoldás mellett sem. Ehelyett felvillant egy élethelyzetet, és azt mondja: gondolkozz el rajta, szerinted melyik út a helyes. Nagyon fontos, hogy a színház fel tudjon tenni ehhez hasonló, a nézőket foglalkoztató, gondolatébresztő kérdéseket. A Vacsora négyesben című darab is olyan, mint egy tükör, melyben a párok magukra ismerhetnek.Voltak-e emlékezetes pillanatok az elmúlt három év előadásai alatt?Cseke Péter: Bakik mindig előfordulhatnak, de ezekről csak mi, színészek tudunk, aztán előadás után jót mosolygunk rajta. Előfordult például, hogy a darabbéli gyermekeink hangját bejátszó magnó ugrott egyet, így nem arra a kérdésre válaszoltak, amit feltettem. Emlékezetes volt az a számunkra nagyon fontos előadás is, amikor a Thália Színház vezetősége eljött megnézni bennünket. Mindannyian azt szerettük volna, hogy az az este nagyon jól sikerüljön, de – valószínűleg a nagy akarás miatt – nem úgy sikerült, ahogy elterveztük. Pedig ettől függött, hogy játszhatjuk-e a darabot a fővárosban is. Szerencsére a Thália vezetősége meglátta a darabunkban a lehetőséget, így létrejöhetett az együttműködés a két színház között.Lehet-e második száz előadása Marguiles sikerdarabjának?- Az, hogy egy-egy előadás meddig van műsoron, a nézők érdeklődésétől függ, ezért ezekben a kérdésekben mindig a színházunk Szervezési és Jegyirodájával egyeztetünk. Volt rá példa, hogy egy véleményem szerint nagyon magas színvonalú produkció mindössze hat előadást élt meg, mert valamiért nem találkozott a közönség igényével. A nagysikerű Nyomorultak musicalből hetven előadást játszottunk, utána már nem volt rá elegendő néző – az ilyesmit tudomásul kell venni. Úgy gondolom, hogy a Vacsora négyesben című darabot a következő évadban már nem fogjuk játszani, ugyanakkor már most biztosan mondhatom, hogy a Benedek Miklós által színpadra állított Meseautót szeptembertől újra műsorra tűzzük, mert láthatóan nagyon megkedvelték a nézők.Danyi Juditot Karen szerepében láthatjuk a Vacsora négyesben című darabban. A te pályafutásod alatt előfordult-e már, hogy egy szerepet százszor játszottál el?Danyi Judit: A kecskeméti Katona József Színházban korábban a Liselotte és a május című darabunk volt az, amelyik szintén három éven át vonzotta a nézőket, de a vidéki színházakban inkább az a gyakori, hogy a sikeres produkciókat két egymást követő évadban tartjuk műsoron. A százas előadásszám mindenképpen különlegességnek számít, főként, hogy kisszínházi előadással értük el ezt a szép eredményt!Számodra miért fontos ez a szerep?Danyi Judit: Az én karakterem, Karen marad a jól megszokott házasságban Gabe-bel, míg a másik pár a válás mellet dönt. Nagyon fontos, hogy a szerző nem ítélkezik egyik megoldás felett sem, csak megmutatja az alternatívákat, az előnyöket és hátrányokat. Három évig játszani egy szerepet szép kihívás, de kellemes feladat is, hiszen ennyi előadás után sokkal nagyobb rutinra és biztonságra teszünk szert. Persze minden előadás más és más, mindegyikben van valami kis újdonság. Előfordul, hogy egy mondat másképp szól, mások lesznek a hangsúlyok – vélekedett a színésznő.A Julie-t játszó Magyar Évát kérdezem: milyen nézői visszajelzések érkeztek a darabbal kapcsolatban?Magyar Éva: Nagyon sok ismerősöm látta az előadást, mindenkinek nagyon tetszett. Közülük többen „érintettek” is voltak ebben a témában: éppen két héttel ezelőtt mesélte valaki, hogy nagyon sokat nevettek, mert ugyanazokat a szituációkat élték át, amelyeket most a színpadon láthattak. Én magam is átéltem már hasonlót, mint Julie, így sokak számáa is ismerős volt ez az élethelyzet.Mire emlékszel vissza szívesen az elmúlt száz előadásból?Magyar Éva: Előfordult, hogy Judit vagy én elfelejtettünk egy mondatot, vagy nem a megfelelő szót mondtuk, amire figyelni, azonnal reagálni kell. Van, amikor felszabadultabb, humorosabb hangulatban vagyunk, ilyenkor vannak olyan kis belső poénok, amelyeket csak mi értünk. De akkor is összecsillan a szemünk sarkában a mosoly, amikor az első sorban ülő nézők hangosan csörögnek a cukorkás papírral. Nehéz megállni nevetés nélkül, de persze nem szabad, hogy elszabaduljon a pokol. Mindenesetre nagy büszkeség a számunkra, hogy a Vacsora négyesben elérte a századik előadást, és még nincs vége, hiszen május végéig még további előadásokra várjuk a nézőket! Az interjút készítette: Bera Linda, kecskemetikatona.hu
2013.04.21. 07:00
Szinhaz.hu
Esztergályos Cecília: "Dolgozni csak szeretetben tudok"
Először játszik a kecskeméti Katona József Színházban Esztergályos Cecília, a Naftalin című Heltai-bohózatban láthatja a közönség. A színésznővel a Baon.hu készített interjút. Lapszemle. A Baon.hu cikkéből:A kérdésre, hogy fogadta Cseke Péter igazgató meghívását a kecskeméti Katonába, Esztergályos Cecília így válaszolt: "Nem ért váratlanul, tulajdonképpen számítottam rá. Kis szerep, mondhatni egy szösszenet, de örömmel vállaltam Kabóczánét. A kecskeméti direktorsága előtti időkben Péterrel és családjával nagyon jó barátságban voltunk, ami természetesen nem múlt el, csak egy ideje ritkán találkozunk." A kecskeméti társulatról a művésznő elmondta, mindenkivel megtalálja a közös hangot. "Ha veszik a lapot boldog vagyok, ha nem, akkor másik füzetet nyitok. Utóbbira itt nem volt példa" - tette hozzá. Fotó: kecskemetikatona.hu Esztergályos Cecília elmondta, jelenleg hat színházban játszik, ezen kívül rendszeresen kap meghívást az önálló estjével is. "Bírom a tempót, mivel egy előadással átlagban havi kétszer lépek színpadra. Sokkal többet is tudnék dolgozni" - árulta el a színésznő, aki szakmai és emberi kapcsolatairól is mesélt: "Nem a Művész vagyok, aki magas lovon ül, háttal, és nem veszi észre, hogy ellenkező irányba halad alatta a ló. Egyszerűen normális vagyok. Az életben is igyekszem megelőzni a konfliktusokat, ha történetesen két percig valaki útjában állva parkolok, előtte jelzem az illetőnek, hogy 'sorry, ez van, de mindjárt jövök, és ne haragudj'. Dolgozni is csak szeretetben tudok, mindig tisztázva az óhatatlanul felmerülő nézeteltéréseket." A teljes interjú itt olvasható.
2013.04.15. 14:27
Szinhaz.hu
Naftalin - Esztergályos Cecíliával Kecskeméten
Heltai Jenő Naftalin című komédiáját a Mohácsi testvérek átiratában láthatja a kecskeméti közönség áprilistól. A darabot Cseke Péter rendezte, a megcsalt férj szerepében Szikszai Rémusz lép színre.Cseke Péter rendező a darabról: - Bár Heltai Jenő színházi művei közül A néma levente a legismertebb, a maga nemében a Naftalin is kiváló alkotás. Megkedveltem ezt a történetet, amely a századfordulón - 1908-ban - íródott, mégis nagyon aktuális, ma is hű képet ad a világról – hangsúlyozta Cseke Péter színházigazgató, a darab rendezője. - Az előadásunk is ezt a korszakot idézi meg így talán erősebb lesz a görbe tükör, amelyet a szerző az elvesztett értékeknek, az erkölcsi tisztátalanságoknak, az emberi butaságnak állít. Amellett, a Naftalin egy nagyon szórakoztató, francia vígjátéki elemeken nyugvó darab. Számos jellem-, és helyzetkomikum gazdagítja. A mi előadásunk egyik érdekessége az lesz, hogy nem az eredeti Heltai-művet vettem alapul, hanem a Mohácsi-testvérek átiratát. Amikor ugyanis a Naftalin megrendezésére készültem, éreztem néhány dramaturgiai nehézséget Heltai Jenő színdarabjában. Mohácsi János és Mohácsi István változata helyenként már az abszurditásig csavarja a jeleneteket, így nagyon megtetszett ez a verzió, melynek felhasználására örömmel adtak nekem engedélyt. Természetesen kihagytam belőle azokat a jeleneteket, amelyek érezhetően egy másik színház társulatára lettek írva – ezeket nem lett volna értelme reprodukálni. Emellett egy kicsit lerövidítettem. Így született meg egy olyan kétrészes mű, amely véleményem szerint jól megáll a lábán, nagyon mulattató, de ugyanakkor elgondolkodtató is. - Hogyan válik a szekrény a történet főszereplőjévé? - Egy fiatal feleség, Terka megcsalja az urát, és hogy le ne bukjon, a szeretőjét egy naftalinszagú szekrénybe zárja. De akkor kezd igazán bonyolódni a történet, amikor a fiatalasszony édesapja ugyanabba a lakásba hozza fel a szerelmét, és a lányához hasonlóan ő is a szekrénybe zárja a hölgyet. A szekrényajtót hol Terka férje, hol édesanyja nyitogatja. Azután megérkeznek az új albérlők, és onnantól elszabadul a pokol… - Az előadás egyik szerepében egy közkedvelt és elismert színészt láthatunk. Miért esett Esztergályos Cecíliára a választása? - Cecília régi nagy kedvencem, és egyben személyes jó barátom. Régóta gondolkodtam azon, hogy milyen szereppel csábítsam Kecskemétre játszani. Korábban egy másik előadásunkba szerettem volna meghívni, de az a tervem meghiúsult. Kabóczáné, az albérlő szerepéről viszont úgy éreztem, hogy neki való. Kiváló művész, és egy igazi nagy bohóc – biztos vagyok benne, hogy a kecskeméti közönség is nagyon fogja szeretni ebben a szerepben – tette hozzá Cseke Péter. - Említette, hogy a keletkezése korában szeretné tartani a cselekményt, Milyen díszletet képzelt el hozzá? - Tihanyi Ildikó díszlet és jelmeztervezővel egy századfordulós polgári lakás miliőjét teremtjük meg a korabeli divatot idéző bútorokkal, és egy jellegzetes szekrénnyel – hiszen a szekrény valóban főszereplője ennek a bohózatnak. A végére egy apró meglepetést is tartogatok a közönségnek a díszletelemeket illetően, de erről egyelőre többet nem árulhatok el. Jöjjenek el, és nézzék meg az április 5-ei bemutatón! Szikszai Rémusz válaszolt: Dr. Szakolczay Bálintot, Terka férjét játszom ebben a bohózatban, aki – a Naftalin többi szereplőjéhez hasonlóan – legalább annyira együgyű, mint amennyire megvan a magához való esze. Az ehhez hasonló vígjátékokra jellemző, hogy a figurák elrajzoltak: egy adott típus karikatúráiként jelennek meg. Bálint karakterében a hiszékenység és a butaság kerül előtérbe – hangsúlyozta Szikszai Rémusz színművész. – Felmerül a kérdés, hogy mitől válik ilyen hiszékennyé valaki? Miért akarja Bálint olyan erősen elhinni, amit a felesége állít? Ha nem figyelünk másra, csak önmagunkra, akkor könnyebb elhitetni velünk bármit. Emellett sokkal egyszerűbb azonosulni a hazugsággal, ha az jobban megfelel az önmagunkról kialakított világképnek, mint a rút valóság. Ebből rengeteg helyzetkomikum adódik a darabban. Bálint is bekerül a történet középpontjában álló szekrénybe? Nem, ő az egyetlen, aki nem bújik el a szekrényben.Viszonylag ritkán látni téged vígjátékokban. Ennek mi az oka? A magyar irodalomban megvan ennek a műfajnak a hagyománya olyan klasszikusokkal, mint Molnár Ferenc vagy Szép Ernő művei – ezek közül korábban volt szerencsém többet is eljátszani. Szerepeltem a Naftalinhoz szerkezetileg nagyon hasonló angol darabban, a Még egyszer, hátulról című vígjátékban is. Ugyanakkor a komédia műfaja egy kicsit távolabb áll tőlem, legfőképpen azért, mert ritkán adatik meg. Szabadúszóként dolgozom, és legtöbbször komolyabb hangvételű darabokban, tragédiákban kapok szerepet. Éppen ezért kihívást jelentő feladat volt számomra a Naftalin próbafolyamata itt, Kecskeméten. Vígjátékot játszani eleve sokkal nehezebb, hiszen jó ízléssel el kell találni, mi az, amin nevetni lehet, de a túlzásokkal együtt is hihető marad – nyilatkozta honlapunknak a színművész. Milyen szerepek várnak még rád a Naftalin bemutatója után? A KoMa Bázison mutatjuk majd be a Lángolj című darabot, amely az 1968-as eseményeket dolgozza fel – ebben az előadásban egy nyomozót alakítok. Azután az Orlai Produkcióval Szentendrén fogjuk játszani a valaha nagy sikert aratott film, a Római vakáció színpadi változatát. Ez az előadás ősztől a Belvárosi Színház műsorán szerepel. A következő évadomról még keveset tudok, de annyi biztos, hogy egy új szerepben ismét találkozhatnak majd velem a kecskeméti nézők is.Heltai Jenő: NAFTALIN Dr. Szakolczay Bálint: SZIKSZAI RÉMUSZ Terka, a felesége: TÉBY ZITA Laboda Péter: CSÉMY BALÁZS Dr. Csapláros Károly: DUNAI TAMÁS Manci, a felesége: SÁRA BERNADETTE Kabóczáné: ESZTERGÁLYOS CECÍLIA Ilka: KRAJCSI NIKOLETT e.h. Milka: DOBÓ ENIKŐ e.h. Patkány Etus: DANYI JUDIT Kapronczay Tamás: FARKAS ÁDÁM Házmester: KISS JENŐ Rendező: CSEKE PÉTER Díszlettervező, jelmeztervező: TIHANYI ILDIKÓ Dramaturg: MOHÁCSI ISTVÁN Zenei vezető: KÁROLY KATI Súgó: ARATÓ ANDREA Ügyelő: BERKI ZOLTÁN Rendezőasszisztens: FRIGYESI TÜNDE Bemutató: 2013. 04. 05.Az interjúkat Bera Linda készítette
2013.04.14. 08:05
Szinhaz.hu
Cseke Péter: "Valaki középre lökött egy bombát"
Színháza sikereiről, a szakma két pártra szakadtságáról és a pályáztatás megszüntetéséről is kérdezte Cseke Pétert a Magyar Narancs. Lapszemle. “Többen mondják, hogy a vidéki színjátszás egyik zászlóshajója Kecskemét - én ezt nem hiszem el. A társulatom is hallja ezt a véleményt, és mindig azt mondom nekik, hogy ez még nem így van, de jó úton haladunk” – fogalmazott Cseke Péter a lapnak.A felvetésre, miszerint első kinevezését sokan a szakmaiságot nélkülöző politikai döntésnek tartották, az igazgató elmondta: “Volt olyan, aki korábban élénken vádaskodott, de aztán volt bátorsága odajönni hozzám, és azt mondani, figyelj, ezt rosszul gondoltam, bocsáss meg” – árulta el Cseke Péter. Arról is kérdezték, mit gondol a felvetésről, miszerint a pályáztatást bizonyos intézmények esetében megszüntetnék. “Mindenki tudja, hogy bizonyos esetekben hazug, álságos dolog a pályáztatás; én magam is láttam ezt, tudom, hogyan lehet manipulálni. Egy kulturális vezetésnek meg kell tudnia határozni, hogy kit szeretne a számára fontos intézmények élén látni.Egyetértek L. Simon László azon felvetésével, hogy azokban a helyzetekben, amikor a fenntartó nem tudja, kit nevezzen ki, feltétlenül szükség van pályáztatásra. De ha egy városvezetésnek van elképzelése, az jó, akkor azt kell működtetni. Amikor én először akartam pályázni Kecskemétre, felhívtam a kulturális alpolgármestert, és megkérdeztem, van-e valaki, akit a város fel szeretne kérni. Nagyon kedvesek voltak, és miután beszéltek az illetővel, visszahívtak, hogy elmondják, Csiszár Imrére gondoltak, és ő erre rá is bólintott. Megköszöntem, hogy megtiszteltek, és azt mondtam, akkor nem pályázom. Az már a sors fintora, hogy Csiszárnak közben felajánlották a Thália vezetését is, és ő azt választotta” – mesélte Cseke Péter.Arról, hogy látja a két színházi társaság szembenállását, elmondta: “A mi szakmánk nagyon kicsi, ez a háromezer ember egy nagyvállalat egyetlen üzemegységének létszáma. Mindenki tudja mindenkiről, hogy kicsoda, és el tudja helyezni a szamárlétrán a tehetsége, képességei alapján. Épp ezért úgy érzem, kreált dolog, hogy két nagy ellenfél lenne: valaki egy nagy bombát lökött középre, és szétfröccsentette a két oldalt. Arra az időre vállaltam el a Magyar Színházi Társaság elnökségi tagságát, ameddig egy kicsit közelíteni tudom egymáshoz a két tábort” – fogalmazott az igazgató, aki bízik abban, hogy a hatalmas ellentét egyszer csak fel fog oldódni.A teljes interjút a Magyar Narancsban olvashatják.
2013.04.02. 10:40
Szinhaz.hu
Kiállítással indul a jubileumi Macskák-hét
A következő napokban számos esemény színesíti a 30 éves Macskák ünnepi hetét. Hétfőn a jubileumi rendezvény-sorozatot egy különleges fotókiállítás nyitja. Egykori macskák a színpadon, Kanyó Béla felvétele Ahogy arról korábban beszámoltunk, március 25-én jubilál Andrew Lloyd Webber Macskák című előadása a Madách Színházban. A klasszikus musicalt harminc éve mutatták be Budapesten. A különleges ünnepi előadás napját megelőző egy hétben a Madách Színház különleges esemény-sorozattal készül, amely hétfőn, március 18-án startol: a Madách Színház Tolnay Szalonjában különleges kiállítás nyílik a Macskák elmúlt három évtizedéről. Hüvösvölgyi Ildikó és Gyabronka József vagyis Mindlevery és Ben Mickering , Kanyó Béla fotója Kanyó Béla és Mohos Angéla fotói megidézik az elmúlt három évtized nagyszerű pillanatait. Kanyó Béla fotógyűjteméyne - amelynek a kiállításon látható fotók is részei - egészen különleges, hiszen hiszen 30 éve nem volt olyan Macskák szereplő, akiről ne készített volna fotót. Cseke Péter, az első Elvisz Trén, Kanyó Béla fotója Az első képek 1983-ban készültek, a legfrissebbek pedig csupán néhány nappja. A 30 éves Macskák történetét bemutató fotókiállításon ott lesz számos művész, akiknek neve mára egybeforrt a klasszikus musicallel, így többek közt Almási Éva, Bajza Viktória, Bencze Ilona, Dunai Tamás, Gálvölgyi János, Gyabronka József, Bozsó József, Kiss Mari, Hűvösvölgyi Ildikó, Póka Éva és Szolnoki Tibor. Almási Éva, mint Grizabella, Kanyó Béla fotója A kiállítást ma, 16 órakor Szirtes Tamás, a Macskák rendezője, a Madách Színház igazgatója nyitja meg.
2013.03.18. 13:01
Szinhaz.hu
Cseke Péter: "Nincsenek bevált receptek"
Cseke Péterrel, a kecskeméti Katona József Színház nemrégiben újabb öt évre megválasztott igazgatójával készített interjút a Petőfi Népe. Lapszemle. A Petőfi Népe cikkéből: "Szüleim színészek voltak Nagyváradon, gyerekkoromban egy ugyanilyen, Heller és Fellner tervezte színházban éltem. Szinte minden ugyanott volt, mint a kecskeméti teátrumban. Akkoriban Gróf Laci bácsi vezette a nagyváradi színházat, aki fantasztikus ember volt, tisztán emlékszem rá. Gyerekszínészként valószínűleg az ő hatására jött az ötlet, hogy egyszer egészen bizonyosan színházigazgató leszek. A tapasztalataim mellé az évek során sok mindent tanultam aszínházról, és persze van sok olyan dolog, ami ma is kihívás, meg kell oldani" - mesélte Cseke Péter.A direktor elmondta, olyan színházat igyekszik csinálni, melyben mindig a legmagasabb színvonalat szeretnék produkálni. "Amikor nem úgy sikerül, az azért van, mert nincsenek 'bevált' receptek" - tette hozzá. Cseke Péter Annak kapcsán, hogy három játszóhelyen évente százezer nézőt szórakoztat a társulat, Cseke Péter elmondta, számukra is örömteli ez a nézettség, bizonyítja, hogy a kecskemétiek szeretik és értik a színházat. "Sokkal népesebb városok, nagyobb befogadóképességű színházak sem produkálnak nagyobb közönségszámot. Hozzá kell tenni, hogy számos környező megyéből is vannak állandó bérletes nézőnk, például Csongrád, Békés, Szolnok, Pest megyéből, de még Zemplénből is. Amikor átvettem a színházat, a nézők több mint hetven százaléka vidéki volt. Ezt a trendet megfordítottam, és nagy vívmánynak tartom, hogy immár a közönségünk kétharmada kecskeméti, tehát a városlakók magukénak érzik a színházat" - hangsúlyozta Cseke Péter.A kecskeméti társulat közelgő londoni vendégszerepléséről az igazgató így beszélt: "London tulajdonképpen a színjátszás szíve és bölcsője. Ott előadni Az egérfogót nagy dicsőség, ráadásul Magyarországról elsőként a kecskeméti Katona József Színház kapott meghívást a West Endre. Április 28-án adjuk elő az Agathe Christie-darabot." Cseke Péter a Naftalint rendezi: Cseke Péter, a kecskeméti teátrum frissen újraválasztott direktora rendezi Heltai Jenő Naftalin című bohózatát, melynek próbái a napokban kezdődtek a kecskeméti Katona József Színházban. A darabot Mohácsi János rendező és testvére, Mohácsi István dramaturg átiratában viszi színre az igazgató. – Heltai egy érzékeny és nagyon tehetséges szerző volt, aki már tizennégy évesen publikálta a verseit – emelte ki az olvasópróbán Cseke Péter. - A Mohácsi testvérek átirata összesimul a szerző darabjával, előadásaikat azonban mindig az adott társulatra találják ki, akikkel dolgoznak. Éppen ezért le kellett hántanom róla azt, ami egy másik társulat sajátja. A darab az 1900-as évek elején játszódik. A helyszín egy emeleti polgári lakás, ahol egyre nagyobb lesz a káosz – árulta el a direktor. A naftalinszagú szekrényben elsőként Csémy Balázs köt ki, majd egyszer csak Danyi Judit is mellette találja magát. A mit sem sejtő férj elől ugyanis először a ház úrnője rejti el a szeretőjét, majd a csalfa feleség édesapja is oda menekíti a szerelmi légyottra felhozott fiatal színésznőt. A lakásba közben új lakók is érkeznek, akik miatt persze még az addiginál is nagyobb lesz a káosz. A darabban színpadra lép Szikszai Rémusz, Téby Zita, Csémy Balázs, Dunai Tamás, Sára Bernadette, Esztergályos Cecília, Krajcsi Nikolett, Dobó Enikő, Danyi Judit, Farkas Ádám és Kiss Jenő. A bemutató április 5-én, 19 órakor lesz a Katona József Színház színpadán.
2013.03.06. 09:00
Szinhaz.hu
A láthatatlan kéz - Németh Virág dramaturg válaszol
A színház olyan szakma, amelynek csak a látható szereplőit jegyzi meg a közönség. Pedig a háttérben nagyon sokan dolgoznak azért, hogy amikor felgördül a függöny, minden tökéletes legyen. Hogy mi a feladata egy dramaturgnak, arról Németh Virágot kérdezte Bera Linda. Mióta dolgozol a kecskeméti Katona József Színházban? Ez a második évadom Kecskeméten. A gyakorlatot a Nemzeti Színházban végeztem, még Jordán Tamás igazgatósága alatt. Azután szabadúszó lettem, majd Kaposváron dolgoztam. Itt, Kecskeméten egyből a mélyvízbe dobtak: gyors egymásutánban négy produkcióban vettem részt a 2011/2012-es szezonban. Az idei évadtól már nagyobb feladatokat is rám bíztak, úgy érzem, elindult egyfajta bizalom az irányomban. Hogyan magyaráznád el, mivel foglalkozol? Azt szoktuk mondani: a dramaturg akkor végzi jól a munkáját, ha senki sem veszi észre, hogy dolgozott. A legfontosabb feladatom a szövegkönyvek létrehozása, amikor a rendezővel egyeztetve az ő koncepciójához alakítjuk a színdarabok szövegét. Én azok közé a dramaturgok közé tartozom, akik szeretnek húzni, vagyis arra törekszem, hogy minél rövidebb, lényegre törőbb legyen a textus. Előfordul, hogy komolyabban is hozzá kell nyúlni az eredeti műhöz, így volt ez az idei évadban Shakespeare: A vihar című darabja esetében, mivel Bagó Bertalan elképzelése rendhagyó szövegkönyvet igényelt. Emellett én készítem az előadások ajánlóit, valamint a műsorfüzetek szövegét. Élő szerzővel nehezebb együttműködnie egy dramaturgnak? Igen, hiszen ha valaki megír egy darabot, akkor valószínűleg erősen él benne egy kép arról, milyen lesz a mű a színpadon, milyenek az egyes szereplők, ki hogyan beszél. Ám minél több rendezőhöz, színészhez kerül a szöveg, annál inkább módosul. Nekem, mint dramaturgnak fel kell oldanom az eredeti elképzelés és a rendező tervei között húzódó ellentéteket. Szerencsére ezen a téren eddig csak jó tapasztalattal rendelkezem, azok az élő szerzők, akikkel együtt dolgoztam, elfogadták a változtatásokat. A szövegkönyvek megalkotása során figyelembe veszed, hogy ki játssza majd az adott szerepet? Nekem elsősorban a rendező elképzeléseit kell megvalósítanom, de gyakori, hogy a színészek alkatához, adottságaihoz fazonírozzuk a dialógusokat. Ehhez fontos, hogy megfigyeljem, és jól ismerjem a színészeket, tudjam, kinek mi áll jól a színpadon. Nagyon jó példa erre a Lesz vigasz? című előadásunk, amelyhez úgy írtam meg a szöveget, hogy már egy éve itt voltam, és sok időt töltöttem el a művészekkel. Láttam őket több előadásban, megismertem az egyéniségüket. Hol ér véget dramaturg munkája? A munka számomra jóval a próbafolyamat előtt kezdődik, de hogy mikor ér véget, az attól függ, a rendező meddig tart igényt a segítségemre. Van, akinek fontos, hogy több próbán is részt vegyek, és folyamatosan finomítsuk a szöveget. Dolgoztam olyan produkcióban, amikor a példány elkészítése után már egyáltalán nem volt rám szükség, és az ellenkezőjére is akadt példa, amikor még a premier után is módosítottunk a szövegen. Ez utóbbi eset azonban nagyon ritkán fordul elő: a főpróbahéten vagy azután csak akkor változtatunk, ha az elkerülhetetlen. Az idei évadban mely előadásokhoz készítettél szövegkönyvet? A Lesz vigasz? mellett én készítettem Kaffka Margit Hangyaboly című regényének színpadi adaptációját. Szintén komoly feladat számomra a Mátyásmese, avagy hogy került álruha a királyra? című mesejáték, amelyet szerzőként jegyzek. A Mátyás mese ötletgazdája Cseke Péter igazgató úr volt, az apropót pedig Hunyadi Mátyás születésének 570. évfordulója adta. Miből indultál ki a mesejáték történetének megalkotásakor? Korábban már írtam mesét bábelőadáshoz, de ilyen nagy lélegzetű művet még nem. Az előkészítő munka során rengeteg Mátyás királyról szóló könyvet elolvastam, mert tudtam, hogy közismert történetekből, legendákból szeretnék kiindulni. Elővettem gyermekkorom egyik kedvenc mesekönyvét, Szép Ernőtől a Mátyás király tréfáit, valamint Komjáthy István Mátyás mondák könyvét is. A mese cselekményének megalkotása közben folyamatosan egyeztettem a rendezővel, Porogi Dorkával. Először mindkettőnk fejében jóval több történet forgott, majd a közös munka során kialakult: melyek azok a szituációk, meseelemek, amelyek mindkettőnknek tetszettek. Végül csak ezeket tartottuk meg. Miről szól a Mátyásmese? Arra keresi a választ, miért bújt álruhába Mátyás király? A mi történetünk szerint rosszul érzi magát a királyi udvarban, mert nincs háború, ami lefoglalja, és furcsábbnál furcsább alakok érkeznek hozzá, akik csak bosszantják. Ezért határozza el Mátyás, hogy álruhában járja az országot. Ám nem túl ügyes a rejtőzködésben, mert mindig felismerik, de az is előfordul, hogy ő maga fedi fel kilétét. A meséből kiderül, miként jut el odáig, hogy mégiscsak király akar lenni, törődni akar az országával és igazságos uralkodó szeretne lenni. Az előadásban a gyerekeket is bevonjátok a cselekménybe? Még tart a próbafolyamat, ahol ezt a lehetőséget is megvizsgáljuk. A mesejátékunknak van egy narrátora, aki bizonyos pontokon interaktívvá teheti az előadást, de a történet nem feltétlenül igényli, hogy bevonjuk a nézőket. Reméljük, hogy a kicsiknek így is nagyon tetszeni fog. Szerző: Bera Linda / Kecskeméti Katona József Színház
2013.03.04. 06:14
Szinhaz.hu
Eldőlt: kamaraszínház nyílik a kecskeméti mozi helyén
Népszínházi és kísérletező előadások is lesznek, az egykori mozi pedig kamaraszínpaddá válik - mondta a Magyar Hírlapnak Cseke Péter, a kecskeméti színház újabb öt évre megválasztott igazgatója. 

“Olyan színházat szeretnék, ahol minden néző megtalálja az ízlésének megfelelő darabot, helye van a kísérletezésnek is, miközben a nagyszínház megtartja népszínházi jellegét” - nyilatkozta Cseke Péter, aki arra is kitért, hogy a város egykori, évtizedek óta üresen álló moziját színházzá alakítják, így két év múlva nagyobb stúdiószínházzal bővül az intézmény.
 “Vannak olyan tényezők az igazgatásom metódusában, amelyek nem változnak: én olyan igazgató vagyok, akinek az ajtaja mindig nyitva áll. Hozzám bármilyen észrevétellel, örömmel és gonddal be lehet állítani, ez nem változik. A színházstruktúrája sem fog módosulni, hiszen a nagyszínház népszínházi koncepcióban működik majd tovább. A két kamaraszínház helyzete 2015-től meg fog változni” – árulta el az igazgató, aki arról számolt be, hogy elnyertek egy nagy pályázatot: új kamaraszínházunk épül majd. “Volt egy városi mozi, amely még a kilencszázas évek elején épült, műemlék, de kilencventől az enyészeté, és most a városvezetés jóvoltából végre kulturális funkcióval telítődik meg. Ez is azt jelzi, hogy Kecskemét csodálatos város. A polgármester és a kecskeméti közgyűlés kulturális létesítményt képzel el a helyére: ide költözik majd az egyik kamaraszínházunk. Ezzel egy időben némileg a koncepció is változik, hiszen az új és nagyobb helyszín más daraboknak ad lehetőséget” – fogalmazott Cseke Péter. Forrás: Magyar Hírlap, Imedia
2013.02.26. 07:04
Szinhaz.hu
Két néni, ha elindul - Verebes István visszatért Kecskemétre
Verebes István nem először rendez Kecskeméten, ezúttal Cseke Péter igazgató felkérésére Pierre Notte francia szerző kétszemélyes, groteszk színjátékával tért vissza a Ruszt József Stúdió Színházba. A Két néni, ha elindul premierjét február 22-én, 19 órától tartották. Verebes István ennek kapcsán mesélt Bera Lindának. „A színház pokol. Pokol tükör által” Amikor Cseke Péter felkért, hogy rendezzem meg ezt a történetet, kétszer is el kellett olvasnom az eredeti példány. Nagyon rejtelmes volt, megfejtendő anyagnak tűnt, így rögtön igent mondtam, mert feladatnak éreztem. Hiszen 45 év után az ember szívesebben rendez olyat, ami kockázatos – amiről tudom, hogy meg tudom rendezni, az már untat egy kicsit. Néhány kisebb változtatást szükségesnek tartottam. A szerző, Notte talán kicsit modernkedni akart, és előre-hátra ugrál az időben, aminek én nem láttam értelmét, ezért mi lineárisan játsszuk a cselekményt. A másik változtatás az volt, hogy kicsit a színészek szájára illesztettük a szöveget. Nagyon érdekes, hogy minél mélyebben belemerültünk a próbákon a darab megfejtésébe, a két nő viszonyának, illetve szüleikkel való kapcsolatuknak boncolgatásába, egyre jobbnak és jobbnak tűnt a dolog. Számomra kiderült, hogy ez egy remek színmű, egy olyan tehetséges szerzőtől, aki jól ismeri a történetet és a szereplőket – elképzelhető, hogy a saját családja vagy a közvetlen környezete szolgáltatta a mintát. Hogyan lehet jóvátenni azt, amit elrontottunk? Tisztázhatjuk-e a múltat? Mi az a mánia, az az illúzió, amivel megpróbáljuk korrigálni egymáshoz való viszonyunkat? A Két néni ezekre a kérdésekre keresi a választ ebben a nagyon szép és mély történetben, amely egyébként nagyon mulatságos is. Melyik a fontosabb a darabban: a két nővér kapcsolatának alakulása, vagy a szüleik története?Maga a szerző is kódolja ezt a cselekményben, de sok múlik azon is, ki az a két színésznő, aki ezt a két idős hölgyet alakítja. Egyfelől van egy nagyon száraz, kiéletlen, sok-sok görccsel és fájdalommal teli nő, és van egy lazább, csibészesebb, rendetlenebb, slamposabb testvér. A kettejük kapcsolatát, konfliktusait mélyen átitatja az a tény, hogy az egyikük az édesanyjukhoz, a másik pedig az édesapjukhoz állt közelebb, aki elhagyta a mamát. Nagyon életszerű ez a szituáció, és akinek van testvére, az pontosan tudja - és az előadásban is felfedezheti majd -, hogy melyek azok a kis mérgek, szorongások, fájdalmak és haragok, amelyeket érzünk a szeretteink iránt, s azt is, hogyan próbálunk meg ennek ellenére szinte görcsösen közel kerülni egymáshoz. Ebből a szempontból a darab nagyon komoly témát érint, sőt, lehet, hogy túlértékelem, de véleményem szerint nagyon csehovi. A textus mögötti szándékok, a mondatokban rejlő sejtelmek, titkok, vallomások nagy jelentőséget kapnak. Azzal, hogy Sára Bernadette és Zsurzs Kati személyében két kitűnő színésznő játssza el ezeket a szerepeket, úgy hiszem, nagyon jól fog működni a történet a színpadon. A cselekmény egy utazás története. Megtalálja a testvérpár a válaszokat, amelyeket keres? Vagy maga az útkeresés a lényeges?Ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor számomra értékelhetetlen az az illúzió, amit a testvérek kergetnek. Anyjuk a darab elején hal meg, apjuk, aki már évtizedek óta külön élt, régebben elhunyt, és máshol van eltemetve. A céljuk az, hogy megtalálják az apjuk sírját, és ott újra „összeboronálják” a mamával, újra egységesítsék a szüleiket. Az én elveim szerint ennek nincsen semmi értelme. Én a saját édesapám sírjánál kétszer voltam kint, anyám sírjánál egyszer, a temetésen. A magam hagyatéka is az lesz, hogy ne legyen sírhelyem, mert nem szeretnék lelkiismeret furdalást okozni a gyermekeimnek, hogy megint nem mentünk ki a papához Halottak Napján. Én a szüleimet naponta gyászolom, ők bennem élnek tovább, ezért nekem egy kődarab, egy sírhely nem mond semmi. Mégis nagyon tisztelem ezt a történetet, és tiszteletben tartom, ha valaki úgy nyugtatja meg a lelkét, hogy kimegy egy röghöz, és megpróbálja rendbe hozni a múltat, a jelent, vagy a jövőt. Erről szól ez a darab. Hogy mit érnek el vele, azt ellebegtetjük az utolsó képben. Vajon ezek után még milyen feladata maradt ennek a két idős nőnek? Mi maradt még számukra az életben, miután elvégezték, amit elterveztek? Csak az elmúlás vár rájuk, vagy van még valami más? Nagyon jó szemlélteti ezt a helyzetet Mira János díszlete is, amely a hordalékokat idézi: a sok fájdalmat és örömöt, tárgyat és emléket, amit felhalmozunk az életben. A kérdés az, hogy az utazás végén mit tudunk ezekkel a hordalékokkal kezdeni? Az eredeti darab is zenés, ám a kecskeméti előadáshoz saját kísérőzenét írt Gulyás Levente zeneszerző. Miért tartotta ezt fontosnak? Határozott célom volt, hogy találjunk egy olyan zenei motívumot, amely végigkíséri a cselekményt – hol folytatva a színészek által megteremtett atmoszférát, hol pedig ellenpontozva azt. Külön érdekesség, hogy Gulyás Levente zeneszerző nem előre dolgozott, hanem több próbát is végigült velünk, figyelte a munkánkat, és azután alkotta meg a dallamot. Ennek köszönhetően szenzációsan megérezte azt a hangulatot, ami a leginkább értelmezi a történetet. Sőt, még egy kicsit franciás is lett - utalva ezzel a színdarab eredetére. A színlapon ez áll: groteszk utazás. Miben rejlik a történet groteszksége? Ennek a leleményes darabnak az egyik legfontosabb jellemzője, hogy én magam, aki színpadra állítom, de az idős testvérpárt alakító színésznők is mindenféle színét megtapasztalhatják, és minden ízét megkóstolhatják a színháznak – egészen a bohóctréfától a legtragikusabb drámáig. Már ahogy kezdődik a darab, az is zseniálisan groteszk: „A színház pokol. Pokol tükör által”- hangzik el a nyitó képben, miközben a szereplők egy színházi páholyban ülnek, a nézőkkel szemtől szemben. Az előadás során aztán a két színésznek valóban végig kell járniuk a poklot, ezt a haláltörténetet, miközben mi nézők rengeteget nevetünk. Az interjút készítette: Bera LindaForrás: kecskemetikatona.hu
2013.02.23. 15:05
Szinhaz.hu
A Nagy Duett: Cseke Katinka - Kökény Attila: Majdnem szerelem volt 
A Nagy Duett zsűrije 21 ponttal jutalmazta Máté Péter nótájának előadását. [Dátum: 2013.02.17. 18:53]
2013.02.17. 18:53
Zene.hu
2018-ig Cseke Péter az igazgató
Cseke Pétert további öt évre megválasztották a kecskeméti Katona József Színház igazgatójává a város közgyűlésének csütörtöki ülésén.
2013.02.14. 20:23
Stop.hu
Cseke Péter újabb öt évet kapott Kecskeméten
Cseke Pétert további öt évre megválasztották a kecskeméti Katona József Színház igazgatójává a város közgyűlésének csütörtöki ülésén.
2013.02.14. 19:50
Hvg.hu
Cseke Péter újabb öt évig a kecskeméti színház igazgatój
Cseke Pétert további öt évre megválasztották a kecskeméti Katona József Színház igazgatójává a város közgyűlésének csütörtöki ülésén.
2013.02.14. 15:56
Nepszava.hu
A kecskeméti színház igazgatója marad Cseke Péter
Cseke Pétert további öt évre megválasztották a kecskeméti Katona József Színház igazgatójává a város közgyűlésének csütörtöki ülésén.Zombor Gábor polgármester a napirendi pont tárgyalásakor hangsúlyozta: az önkormányzat által felkért szakmai bizottság két pályázó közül Cseke Péter pályázatát támogatta 9:0 arányban. Cseke Péter újabb megbízatása augusztus 1-jétől 2018. július 31-ig tart. A polgármester szerint a színház elmúlt öt éve a bizonyítéka annak, hogy a legutóbbi választáskor jól döntött a közgyűlés, amikor Cseke Péterre bízta a színház vezetését. A másik jelentkező Turpinszki Béla színész volt, aki azonban a közgyűlés előtt Mák Kornél alpolgármestert arról értesítette, hogy visszavonja pályázatát. A szakmai bizottság indoklásában kiemelte: Cseke Péter pályázatát azért támogatták egyhangúlag, mert azt alátámasztja az előző ötéves színházvezetői munkássága és eddig elért eredményei. "Pályázata minden részletében átgondolt, kiérlelt, meggyőző és hiteles. Olyan vezetője a színháznak, aki lendületes, szívügye a színház, kooperatív és kommunikatív személyiség, kiemelt figyelmet fordít az utánpótlásra és az idősödő társulati tagokra is" - olvasható a szakmai bizottság állásfoglalásában. Részlet Cseke Péter pályázatából: "Közhelyesen hangzana „a nagy utat tettünk meg” szlogen. Mindenképpen örömteli volt, és ami még ennél is fontosabb: Kecskemét városában szabadon tudok dolgozni a munkatársaimmal, ami nagyon megkönnyíti a vezetési elképzeléseim megvalósítását. Mi lehet a Kecskeméti Katona József Színház további útja? A legtermészetesebb és legfontosabb célom a kecskeméti közönség érdeklődésének megőrzése. Másrészt szeretném fenntartani a magam által szabott színvonalat, amit tartósan végrehajtani nem olyan könnyű, mint leírni! (Nagyon becsülöm ebből a szempontból elődeimet, például Babarczy Lászlót, aki a főiskolán tanárom volt - ő Kaposvárott több mint 20 évig tudta a szakmai színvonalat tartani; de említhetném Zsámbéki Gábort is, aki a budapesti Katona József Színházban tette ugyanezt, majdnem 30 évig!) Harmadrészt lényeges feladatnak tartanám, hogy a színházegyre több szakmai kihívásban vegyen részt, hazai és külföldi fesztiválokon egyaránt. A színház vezetésének újbóli megpályázása mögött ezek a célok húzódnak meg. Személyes motivációm mozgatórugója, hogy érzek magamban ambíciót, erőt és kitartást, lelkesedést a további évekre azért, hogy a Kecskeméti Katona József Színház egy még elismertebb és népszerűbb színházzá váljon!" A pályázatot itt elérheti. Forrás: MTI, Színház.hu
2013.02.14. 15:30
Szinhaz.hu
Cseke Péter duplázhat a kecskeméti színházban
A jelenlegi direktor, Cseke Péter újbóli kinevezését támogatta a szakmai bizottság a kecskeméti Katona József Színházban - közölte a baon.hu Bács-Kiskun megyei híroldal. A posztra ketten pályáztak, Cseke Péter és Turpinszky Béla.
2013.02.13. 11:25
Hvg.hu
Jubilál a Doctor Herz - Cseke Péter mesélt
Jubilál a Doctor Herz. Az egykori, Madách színházi előadást a kecskeméti Katona József Színház hívta új életre. Erről mesélt Cseke Péter igazgató. Miért tartotta fontosnak, hogy huszonöt év elteltével újra elővegye a darabot?- Egy kicsit korábbról kezdeném. 1987-88-ban volt egy kis botrány a sajtóban a darab bemutatása körül. Akkor azt gondoltuk, ez jót tesz, hiszen felkelti a nézők érdeklődését. A botrány alapját az adta, hogy Müller Péter írt egy darabot, amit elvitt a Vígszínházba. Ott örömmel fogadták, és azt tervezték, Presser Gábort kérik fel zeneszerzőnek, majd bemutatják. Telt-múlt az idő, de nem történt semmi. Ezért Müller Péter visszakérte a Vígszínháztól a darabot, elvitte Tolcsvay Lászlóhoz és Bródy Jánoshoz, majd a Madách Színházban megkezdődtek a Doctor Herz próbái. Közben a Vígszínházban is észbe kaptak, és Horváth Péter szövegével, valamint Presser Gábor zenéjével – megszületett A padlás. A két teátrum, a két alkotógárda egymásra mutogatott, a nézők viszont mindkettőt látni akarták. Ez a vita emlékezetes volt, mégsem emiatt, hanem a szellemisége, az üzenete miatt fontos számomra a Doctor Herz. S azért aktuális még napjainkban is, mert a szeretetről, az összetartozásról, az önfeláldozásról, a barátságról és olyan lelki dimenziókról szól, amelyek akkor és most is foglalkoztatnak engem, és még nagyon sok embertársamat. Nagyon sajnáltam, hogy levették a műsorról a darabot. Ám amikor itt Kecskeméten az egyik barátom és felesége elkezdték énekelni a Doctor Herz slágereit, rádöbbentem, hogy ennyi év elteltével is milyen élénken él az emberek emlékezetében, s úgy éreztem, újra be kell mutatni! A történet gonosz hősét, Strasszer ezredest alakította annak idején a Madách Színház Doctor Herz előadásában. Milyen emlékek kötik Önt a szerephez?- Számomra azért is emlékezetes a régi előadás, mert egy sérülés miatt akkoriban operálták meg a lábam. Egészen a főpróbáig gipszben voltam. Emellett Strasszer ezredes fő számát „A hadsereg, ha szólít” című dalt a díszlettervező zseniális ötletének köszönhetően egy nagyon különleges díszletelemen, a közönség fölött, fejjel lefelé lógva énekeltem. A sikerhez hozzájárult, hogy remek szereposztásban játszottuk a történetet. Mivel ünnepelik meg a 25 éves jubileumot? 1988-ban február 5-én mutattuk be az előadást a Madách Színházban – ennek emlékére a február 5-ei, kecskeméti díszelőadásra várunk mindenkit – a színészeket, az alkotókat, a technikai és műszaki munkatársakat, az öltöztetőket –, aki a régi produkcióban velünk dolgozott. Hárman előnyös helyzetben vagyunk, hiszen a korábbi főszereplő, Dunai Tamás most Mezzabottát alakítja, Szerednyey Béla – aki 1988-ban Olit játszotta – ezúttal a rendezői feladatokat vállalta magára, én pedig a kecskeméti színház igazgatójaként leszek jelen. A Madách színházi előadásról készült egy tévéfelvétel, terveink szerint ebből is levetítünk néhány képkockát a díszelőadás vendégeinek. Azon kívül tegnap éppen Psota Irén hívott fel, és kért elnézést, hogy nem tud aznap velünk ünnepelni, de biztosított, hogy lélekben velünk lesz február 5-én. Megígérte, hogy a modern technika vívmányait kihasználva, egy üzenetet is küld a közönségnek. Emellett támogatónk segítségével szeretnénk az aznapi előadás közönségét, és szereplőit is megajándékozni egy, a kecskeméti Doctor Herz hanganyagát tartalmazó jubileumi CD-lemezzel. Az est befejezéseként a kecskeméti Deák család látja vendégül a régi és új előadás alkotóit. Forrás, fotók: kecskemetikatona.hu
2013.02.05. 12:12
Szinhaz.hu
Negyedszázada Doktor Herz - Rendhagyó jubileum Kecskeméten
A rendszerváltás előtti Magyarország színháztörténetének egyik kiemelkedő eseménye volt Tolcsvay László, Müller Péter és Bródy János közös műve, a Doctor Herz bemutatója. A kecskeméti Katona József Színház novemberben újra életre hívta a különc tudós történetét. Februárban pedig a kultikus darab 25 éves jubileumát ünneplik meg egy rendhagyó előadással. Az 1988-ban. a Madách Színházban bemutatott Doktor Herznek hatalmas rajongótábora volt, később mégis levették a műsorról a musicalt. 2012. novemberében a történet Szerednyei Béla rendezésben, Kecskeméten, a Katona József Színház színpadán újjáéledt, és újra óriási siker a közönségnél. Az első hír a darabról: 25 évvel ezelőtt az Esti Hírlap február 19-i számában, "Egy ész, aki Szív, Musicalbemutató a Madách színházban" címmel így írt az akkoriban rendhagyónak és bátornak számító színházi bemutatóról: "[...] Ma érték az ész. Nagy érték, óriási érték, felbecsülhetetlen érték. Fizetnek is érte busásan, s aztán használják teljesítményét jóra és gonoszra egyaránt. (Az atomerőmű és az atombomba immár klasszikus idevágó példa.) Mi is történik, ha egy tisztességes koponya nem eladó egy diktatórikus nagyhatalom számára? Akkor jön a fenyegetés, a zsarolás, a megsemmisítés. Ez az alapkonfliktusa a Müller Péter - Tolcsvay László - Bródy János szerzőhármas Doktor Herz című musicaljének, amelyet a Madách Színház mutatott be a hét végén. Ki ez a Doktor Herz? Beszél a neve. Doktor, azaz Tudós, és Herz, azaz Szív. Olyan elme tehát, aki csak jóra akarja használni és használtatni zseniális találmányát, a WIM-et, amely arra alkalmas, hogy megelevenítse az emlékezetünkben, sőt a képzeletünkben létező személyeket, akik - Doktor Herz véleménye szerint - valóságosan is léteznek, csupán egy másik dimenzióban. Megidézhetjük hát akár gyermekkorunk kedvenc hőseit - Nemo kapitányt vagy Winnetout - , akik csak az írói képzeletben léteztek, de valóságos történelmi személyeket - Einsteint vagy Gandhit is - és egy korosodó nő - például - megtestesülni láthatja sosemvolt szerelmét, a szép tengerésztisztet.[...]". Részlet a Madách Színház Doktor Herz előadásából Így látta a Revizor kritikai portál a 2012-es Doktor Herzet: "[...] Érezni lehetett a levegőben, hogy a közönség (és a rendező Szerednyey Béla) nem hagyja magát kibillenteni a másik, jóval édesebb szál hatása alól, amelyik, mint egy ezoterikus tankönyv, sorolja a magvasságokat: Mi az, hogy szeretet? (jött a válasz is), Semmi sem fontosabb, mint az üdvösség! (nyilván, ebben is van valami), és a Mit tegyek, fiam? kérdésre a válasz: Higgyen, Papa! [...] Szóval, egészen aktuális kicsengésű mese ez a mű, mindazonáltal, a szolid cselekményvonalat látványosan feldúsítja a népes (a librettó szerint természetesen nem halott, nem elképzelt, csak egy másik dimenzióban létező) statiszta- és mellékfigura had, kiknek tábora Winnetoutól Gandhiig, továbbá Szent Pétertől Hamleten át Einsteinig terjed.[...]" - a Revizor teljes cikke a kecskeméti Doktor Herzről itt olvasható. Rendhagyó előadásra készülnek: Februárban, a Katona József Színházban pont 25 évvel a Madách Színház-beli premier után, február 5-én jubileumi, rendhagyó előadással ünneplik meg az évfordulót. Cseke Péter, a színház igazgató, aki annak idején játszott is a Doktor Herzben, így mesélt a darabról, az 1988-as bemutató előzményeiről és a tervezett ünnepségről: "1987-88-ban volt egy kis botrány a sajtóban a darab bemutatása körül. Akkor azt gondoltuk, ez jót tesz, hiszen felkelti a nézők érdeklődését. A botrány alapját az adta, hogy Müller Péter írt egy darabot, amit elvitt a Vígszínházba. Ott örömmel fogadták, és azt tervezték, Presser Gábort kérik fel zeneszerzőnek, majd bemutatják. Telt-múlt az idő, de nem történt semmi. Ezért Müller Péter visszakérte a Vígszínháztól a darabot, elvitte Tolcsvay Lászlóhoz és Bródy Jánoshoz, majd a Madách Színházban megkezdődtek a Doctor Herz próbái. Közben a Vígszínházban is észbe kaptak, és Horváth Péter szövegével, valamint Presser Gábor zenéjével – megszületett A padlás. A két teátrum, a két alkotógárda egymásra mutogatott, a nézők viszont mindkettőt látni akarták. Ez a vita emlékezetes volt, mégsem emiatt, hanem a szellemisége, az üzenete miatt fontos számomra a Doctor Herz. S azért aktuális még napjainkban is, mert a szeretetről, az összetartozásról, az önfeláldozásról, a barátságról és olyan lelki dimenziókról szól, amelyek akkor és most is foglalkoztatnak engem, és még nagyon sok embertársamat. Nagyon sajnáltam, hogy levették a műsorról a darabot. Ám amikor itt Kecskeméten az egyik barátom és felesége elkezdték énekelni a Doctor Herz slágereit, rádöbbentem, hogy ennyi év elteltével is milyen élénken él az emberek emlékezetében, s úgy éreztem, újra be kell mutatni!" - mondta Cseke Péter. A kecskeméti Katona igazgatója hozzátette: "Számomra azért is emlékezetes a régi előadás, mert egy sérülés miatt akkoriban operálták meg a lábam. Egészen a főpróbáig gipszben voltam. Emellett Strasszer ezredes fő számát, "A hadsereg, ha szólít" című dalt, a díszlettervező zseniális ötletének köszönhetően egy nagyon különleges díszletelemen, a közönség fölött, fejjel lefelé lógva énekeltem. A sikerhez hozzájárult, hogy remek szereposztásban játszottuk a történetet" - idézte fel az emlékeket Cseke Péter, aki azt is elárulta, mivel készülnek a darab alkotói és a Katona József Színház a negyedszázados Dokotor Herz jubileumra. "1988-ban február 5-én mutattuk be az előadást a Madách Színházban – ennek emlékére a február 5-ei, kecskeméti díszelőadásra várunk mindenkit – a színészeket, az alkotókat, a technikai és műszaki munkatársakat, az öltöztetőket –, aki a régi produkcióban velünk dolgozott. Hárman előnyös helyzetben vagyunk, hiszen a korábbi főszereplő, Dunai Tamás most Mezzabottát alakítja, Szerednyey Béla – aki 1988-ban Olit játszotta – ezúttal a rendezői feladatokat vállalta magára, én pedig a kecskeméti színház igazgatójaként leszek jelen. A Madách színházi előadásról készült egy tévéfelvétel, terveink szerint ebből is levetítünk néhány képkockát a díszelőadás vendégeinek. Azon kívül tegnap éppen Psota Irén hívott fel, és kért elnézést, hogy nem tud aznap velünk ünnepelni, de biztosított, hogy lélekben velünk lesz február 5-én. Megígérte, hogy a modern technika vívmányait kihasználva, egy üzenetet is küld a közönségnek. Emellett támogatónk segítségével szeretnénk az aznapi előadás közönségét, és szereplőit is megajándékozni egy, a kecskeméti Doctor Herz hanganyagát tartalmazó jubileumi CD lemezzel. Az est befejezéseként a kecskeméti Deák család látja vendégül a régi és új előadás alkotóit." Forrás: kecskemetikatona.hu, revizor.hu, music-all.ucoz.hu a Madách Színház Doctor Herz előadásában
2013.01.30. 06:01
Szinhaz.hu
A Meseautóra készül - Villáminterjú Vida Péterrel
Budapest, Szolnok, Miskolc és Győr után először játszik Kecskeméten Vida Péter, a Thália Színház tagja. A színész Halmos Aladárt, az irattár vezetőjét alakítja a MESEautó című zenés darabban, amelyet Benedek Miklós rendez. Bera Linda kérdéseire válaszolt. - Kitől érkezett a felkérés Halmos szerepére? - Ez azért érdekes, mert Benedek Miklós rendező, akivel már többször dolgoztam együtt, először a feleségemet, Szabó Andrea koreográfust kereste fel, hogy dolgozzanak együtt a MESEautó című produkcióban. Csak később kérdezett meg engem: nem lenne-e kedvem eljátszani Halmos szerepét? Az ötletet felvetette Cseke Péter igazgató úrnak is, aki azonnal hívott, hiszen korábban – 2008-ban, amikor a Nemzeti Színháznál felbontották a szerződésemet – már felajánlotta, hogy játsszak a hírös városban. Akkor betyárbecsületből a másfél órával korábban érkező ajánlatot fogadtam el, és Halasi Imre miskolci igazgatónak mondtam igent. Most azonban nagy örömömre szolgál, hogy idén ez a kecskeméti vendégjáték megvalósulhat. Már csak azért is, mert a változatosság gyönyörködtet! Mindig vágyom arra, hogy új impulzusok érjenek, ezért nagyon élvezem azt a folyamatot, ahogyan a kecskeméti társulati tagokkal egyre inkább csapattá formálódunk. Kollégáim közül ki kell emelnem az Annát alakító Csombor Terézt, akinek életigenlése hihetetlenül felszabadító a munka során. - Sokakban még él a kép, hogyan játszotta el A meseautó című filmben Kabos Gyula Halmos szerepét. Ön mit emel ki az irattárvezető karakteréből? - Eddigi pályámon több olyan karaktert is eljátszottam, amelyhez nagyon erősen kötődött egy-egy emblematikus, visszanézhető alakítás. Ilyen volt például a Denevérben Frosch szerepe, vagy akár a Csárdáskirálynő Bónija, az Állami Áruház és az Egy bolond százat csinál című darabok. Minden szerepemet megpróbálom az adott korban tartva, de frissen művelni, saját ötleteimmel fejleszteni, mert meggyőződésem, hogy a színész alkotó ember. Ha olyan figurát formálok meg, amelyet nagy elődök már remekül eljátszottak, akkor arra törekszem, hogy az én változatomat az is fogadja el tőlem, akinek már van valamilyen előképe, és az is, aki először találkozik vele. A fiatalabb színészeket óhatatlanul hasonlítják a régiekhez, így nem sértődöm meg, sőt, felemelőnek tartom, ha valakinek Latabár, Feleki vagy Rátonyi ugrik be. MGP (Molnár Gál Péter színikritikus – a szerk.) írta rólam egyszer hogy "olyan, mint ezek a nagy elődök, anélkül, hogy utánozná őket, hiszen színpadon koránál fogva nem is láthatta őket." - Remélem, egyre inkább "vidás" a játékom. Szeretek belebújni a szerepeimbe: összekötni a szerep személyiségét a sajátommal, és megtölteni élettel. Jó példa erre, hogy amikor Szolnokra szerződtem, és eljátszottam Puckot, az öltöztetőnőm mesélte, hogy a férje megdicsért: "Jó ez az új gyerek!" Aztán eljátszottam a Hegedűs a háztetőn szabóját is, és az öltöztetőm férje azt mondta: "Jó ez a másik gyerek is." Nem akarta elhinni, hogy az a két gyerek, az ugyanaz. Mert a színész annyiféle lehet a színpadon, ahány szerepet kap. Hogy pontosan milyen ember Halmos Aladár, irattárvezető, azt most még keresem. Azért hívják a próbát próbának, mert itt lehet, sőt kell is merésznek, soknak, rossznak lenni, hogy ami biztosan nem működik, nem jó, azt ki lehessen zárni. Hogy mire a közönség elé kerül az előadás, már csak a lényeg: a nívós, egy irányba mutató, szinte magától értetődő dolgok maradjanak fenn. Úgy érzem, ebben a folyamatban jól állunk, Benedek Miklós személye és ízlése jelenti a garanciát erre. - Ön szerint Anna szerelme, vagy Anna pénztárcája motiválja inkább Aladárt? - Igen, viccelődik ezzel a kérdéssel, de Halmos nem érdekember. Egyértelműen Anna érdekli őt. Azt gondolom, hogy az ember akkor lehet önazonos és igaz, ha elfogadja és tudomásul veszi a társadalomban betöltött szerepét, helyét. Halmos ugyan főnök az irattárban, de erősen alárendelt a vezérigazgatóhoz, Szűcs Jánoshoz képest. Én úgy gondolom, Halmos ezt tudja, és elfogadta. Ő nem kerget álmokat, nem vágyakozik oda, ahová nem való, nem akar a takarójánál tovább nyújtózni. Aladár számára Anna kisasszony elérhető álom, ők ketten valóban egymáshoz valók. Anna az, aki Szűcsért való rajongásában eltávolodott a realitástól. A dolgok akkor kerülnek a helyükre, amikor Annuska belátja, hogy csipkelődve, kedvesen, de a saját szintjükön működhet kapcsolat kettejük között. A csoda akkor történik, amikor a vezérigazgató meglátja az irodista lányt, és kiemeli a többiek közül. De ahogy mondani szoktuk: ilyen csak a mesében van. Éppen ezért nagyon erős jelzés a közönség felé a címben nagybetűvel szedett MESE szó. Ez is sugallja a történet meseszerűségét, valóságtól való elrugaszkodását. Halmos tehát egy egyszerű kisember, egy könyökvédős hivatalnok, aki ismeri a korlátait. - Aladár a humor központi forrása a darabban. Vele vagy rajta nevetünk majd? - A rendező, Benedek Miklós egyik alapelve, hogy ha könnyed vígjátékra készülünk is, a mögöttes tartalmat akkor is nagyon komolyan vesszük. A szórakoztatás soha nem lehet sablonos, a viccet nem lehet forszírozni. Halmos Aladárban egy igaz embert fognak látni a nézők. Lehet majd vele nevetni és rajta nevetni, de ha rajta nevetünk is, akkor sem ellene! - Míg korábban az irodalmi műveket és színházi alkotásokat vitték a filmvászonra, most mintha megfordult volna a tendencia: filmekből ismert történeteket látunk a színpadon. Ilyen a Tanú a Thália Színházban és a MESEautó a kecskeméti Katona József Színházban. Mi a véleménye erről? - Ha megnézem az Egri csillagokat, Várkonyi Zoltán filmjét, bármilyen jó és monumentális alkotásról is van szó, attól még nem ismerem meg Gárdonyi Géza művét. Vagy ott van például a Mágnás Miska. A film és a színdarab nagymértékben különbözik. Mi sem a mozivászonra készült történetet szeretnénk bemutatni a színpadon, mások a dramaturgiai szabályok, még ha filmszerű, gyors snittekkel dolgozunk is. Éppen ezért Benedek Miklós rendező, és az átdolgozásban szerzőtársa – kisebbik fia, Albert – is arra törekedett a MESEautó szövegkönyvének elkészítésekor, hogy valami mást, valami újat is adjon a közönségnek. A mi előadásunkban például sokkal több dal hangzik el, mint a filmben. Annak sem lett volna értelme, hogy napjainkba helyezzük az eseményeket, hiszen a Facebook és a tabletek korában már aligha lenne hihető, hogy nem jönnek rá másodpercek alatt, ki kinek adja ki magát... Megmaradtunk tehát a sürgönyök világában. Ha a színháznak van nevelő hatása, akkor ez az előadás mindenképpen sokat taníthat a fiataloknak a harmincas évekről, a viseletről, nyelvezetről, szokásokról. Ilyet már nemigen láthatnak. Ám ha mégis sok hasonlóságot vélnek felfedezni a kedves nézők a darab és jelen korunk között, az kizárólag a véletlen műve lehet csupán... Szerző: Bera Linda / Kecskeméti Katona József Színház
2013.01.28. 06:27
Szinhaz.hu
Cseke Péter pályázata a kecskeméti színházért
Az alábbiakban Cseke Péter igazgató pályázatát tesszük közzé, mellyel újra indul a Kecskeméti Katona József Színház vezetéséért. Részlet a pályázatból: "Nem kétséges, hogy szakmai pályafutásom legmeghatározóbb mérföldköve a kecskeméti színház igazgatói pozíciója. 2008 augusztusában a Katona József Színház nem volt – az én értelmezésem szerint – fényes állapotban, sem szakmai, sem gazdálkodási, sem szervezeti szempontból. Két közvetlen munkatársammal – a gazdasági és a művészeti vezetővel – nekikezdtünk, hogy, úgymond, átrágjuk ezen a helyzeten magunkat, az általunk kigondolt fény felé. Több ponton hajtottunk végre gyökeresnek is nevezhető változtatásokat: gazdasági, szervezeti, társulatépítési, előadás-gondozói, tervelkészítési, működési, jegyszervezési területen és a tárak kapcsán egyaránt. Sosem azonnali hatállyal, hanem lépésről lépésre. Éppen a szisztematikus tervezés és végrehajtás mutatta meg jól, kik lesznek azok, akik segítik, és kik, akik hátráltatják az elképzeléseinket. A rendszer valódi kiépítése mellett meghatározó jelentőségű volt, hogy a színházi szakma hidegségét feloldjam. És mivel ez egy ítélkező pálya, nem is ment hamar. Két gyors nyilatkozatott tettem, mintegy a működésünk irányelveinek alaptételeként is: egyrészt, a jó színház könyvtár, mindenki megtalálja benne a neki tetsző előadást, amit levehet a „polcról”; másrészt, nincsen jobb-, vagy baloldali színház, csak jó színház van, vagy gyenge. Ezeknek a megvalósulásáról nem tisztem dönteni, de ma is érvényesnek tartom mindkét gondolatot. Az első évad átütőnek is nevezhető sikerét az Amadeus hozta meg, de ez akkor még csak egyfajta nyiladozás, enyhülés volt, semmiképpen sem felengedés, vagy a később megszülető elismerés. A második évadban a Három nővér, majd a harmadik évben a Caligula helytartója nevezhető a közönség és a szakma egyöntetű megnyerésének; és majdhogynem azt mondhatom, írhatom, innentől minden könnyebben ment. 2012 nyarán, a negyedik évadunkat követően négy országos szakmai lapban, egymástól függetlenül nevezték meg a Kecskeméti Katona József Színházat a vidéki színházi élet zászlóshajójaként, szakmai értelemben. Közhelyesen hangzana „a nagy utat tettünk meg” szlogen. Mindenképpen örömteli volt, és ami még ennél is fontosabb: Kecskemét városában szabadon tudok dolgozni a munkatársaimmal, ami nagyon megkönnyíti a vezetési elképzeléseim megvalósítását. Mi lehet a Kecskeméti Katona József Színház további útja? A legtermészetesebb és legfontosabb célom a kecskeméti közönség érdeklődésének megőrzése. Másrészt szeretném fenntartani a magam által szabott színvonalat, amit tartósan végrehajtani nem olyan könnyű, mint leírni! (Nagyon becsülöm ebből a szempontból elődeimet, például Babarczy Lászlót, aki a főiskolán tanárom volt - ő Kaposvárott több mint 20 évig tudta a szakmai színvonalat tartani; de említhetném Zsámbéki Gábort is, aki a budapesti Katona József Színházban tette ugyanezt, majdnem 30 évig!) Harmadrészt lényeges feladatnak tartanám, hogy a színház egyre több szakmai kihívásban vegyen részt, hazai és külföldi fesztiválokon egyaránt. A színház vezetésének újbóli megpályázása mögött ezek a célok húzódnak meg. Személyes motivációm mozgatórugója, hogy érzek magamban ambíciót, erőt és kitartást, lelkesedést a további évekre azért, hogy a Kecskeméti Katona József Színház egy még elismertebb és népszerűbb színházzá váljon!" A teljes pályázatot itt elérheti.
2013.01.22. 10:49
Szinhaz.hu
"Elég erőt érzek magamban" - Cseke Péter folytatná Kecskeméten
Cseke Péterrel, a kecskeméti Katona József Színház igazgatójával készített interjút a baon.hu. Lapszemle. A baon.hu cikkéből: "Egyrészt nagyon nagy szeretetet kaptam Kecskeméttől, másrészt szabadságot arra, hogy a saját képemre formáljam a színházat, a társulatot. Az elmúlt évek során sok mindent megéltünk, a mai színészgárdánk több tagját már én választottam, nagyon szeretek velük dolgozni. Véleményem szerint az ország egyik legtehetségesebb társulatáról van szó, akikkel mindenféle műfajban kiválóan lehet dolgozni" - indokolta Cseke Péter, miért pályázta meg újabb öt évre a kecskeméti színház igazgatói posztját. A direktor hozzátette, nem szívesen hagyná magára a társulatot. "Elindultunk egy úton, de még komoly munka van előttünk, és magamban is érzek elég erőt, ambíciót, hogy ezt a színházat a legmagasabb szintekre emeljem" - fogalmazott Cseke Péter. Fotó: Kovalovszky Dániel "Amikor átvettem a színházat, hiányoztak a fiatalok, a korosztályi egyenetlenségek miatt voltak betöltetlen szerepkörök. A társulatban volt legalább egy tucat 28-40 éves kor közötti színésznő, miközben a drámairodalom elég mostohán bánik a hölgy szereplőkkel. Egyszerűen nem volt szükség mindenkire" - mesélte az igazgató, aki elmondta, mindig a társulatból kiindulva alakul ki, hogy mit fognak a következő évadban játszani.Cseke Péter a Katona József Színház költségvetéséről is szót ejtett. "Az önkormányzattól kapott támogatást tekintve nem elől vagyunk a színházak sorában. Olyan városokban, mint a Székesfehérvár, Szolnok vagy Békéscsaba lényegesen nagyobb támogatási forrással gazdálkodhatnak a teátrumok. Úgy gondolom, hogy okos, átgondolt gazdálkodással elértünk egy költségvetési minimumot, ami alá már nem lehet menni. A működésünket mindazonáltal meg tudjuk oldani. Vannak mecénásaink, szponzoraink, akik folyamatosan támogatnak bennünket. Ilyen Polyák Mátyás, aki fantasztikusan támogatja színházunkat, színészeinket. Létrehozta a Pék Matyi-díjat, de sok minden mással is segíti a munkánkat. Vannak olyan szponzoraink, akik a társasági nyereségadójuk egy részét ajánlják fel a kultúra, azon belül célzottan a Katona József színház támogatására. Ez sok mindenben kihúzott már bennünket a slamasztikából."
2013.01.15. 07:03
Szinhaz.hu
Hárman párban - Előbemutató Kecskeméten
Összeszokott párost alkot már a Katona József Színház két nagyszerű színésznője Danyi Judit és Magyar Éva, akiket ismét egy darabban láthat a közönség. Ráadásul most ugyanannak a londoni taxisofőrnek, John Smith-nek a feleségét alakítják. Mi történik akkor, ha kiderül, hogy két felesége van egy londoni taxisofőrnek? Hamarosan megtudhatjuk Ray Cooney bohózatából, a Páratlan párosból, melynek próbái már javában zajlanak a kecskeméti Katona József Színházban. A huszadik század egyik legnagyobb komédiaírójának darabjában John Smith két – egymásról nem tudó – feleségét a teátrum két kiváló színésznője Danyi Judit és Magyar Éva alakítja. A Páratlan páros nem az első közös munkájuk. Együtt játszottak többek között Donald Margulies Vacsora négyesben című darabjában, Michael Cooney bohózatában, a Nem ér a nevemben, de Goldoni komédiájában, a Hebehurgya hölgyekben is sok közös jelenetük volt. A két színésznő a Páratlan páros próbája után vidáman beszélgetve vár rám a teátrum büféjében. Pont olyanok ott ketten a kávéházi asztalnál ülve, mint két barátnő. – Nagyon szeretünk együtt dolgozni, az évek során megszoktuk egymást – nyilatkozta Magyar Éva. – Ráadásul megbízunk egymásban, tudjuk, hogy nem hozzuk a másikat kellemetlen helyzetbe a színpadon. Ha valamelyikünk véletlenül téveszt, akkor megoldjuk együtt – tette hozzá Judit. Ray Cooney vígjátékában, a Páratlan párosban bizony erre szükség is van, hiszen a két feleség szerepében nagyon egymásra vannak utalva. Noha a darabban egymásról nem tudnak, első színpadra lépésükkor is érezniük kell a másik minden rezdülését, különben megtörik a varázs. - A páratlan páros nagyon fegyelmezett színjátszást követel tőlünk. Vannak olyan jelenetek, amikben egyáltalán nem lehet improvizálni – emelte ki Judit. - A darab első jelenetében azt is meg kell szoknunk, hogy hol vegyük a levegőt, hiszen mindent pontosan egyszerre kell csinálnunk. Technikailag ez a legnehezebb része az előadásnak – tudtuk meg Évától. A darab főhősének, John Smith-nek a feleségei jelentősen különböznek egymástól. Két teljesen más karaktert alakít Judit és Éva. - Az általam alakított Mary a szeretetteljesebb, gondoskodóbb, egyszerűbb, és konzervatívabb lélek. Őt vette feleségül először John Smith. Mary mellett nyilván nem kapott meg annyi izgalmat, szenvedélyt, mint a másik nő, Barbara mellett, ott viszont az anyáskodás, a gondoskodás hiányzik neki – magyarázta Judit. - Mindkét nőt nagyon szereti John. A két feleség kiegészíti egymást, és miközben John bigámiában él, a két asszony nem tud egymásról. Ha a két karaktert összegyúrnánk, akkor kapnánk meg azt a nőt, aki John számára a tökéletes feleség – mondta nevetve Éva. A két színésznő elárulta, nagyon szeretik a vígjátékokat. Egyrészt azért, mert hálás feladat egy színész számára, másrészt pedig sokkal oldottabb hangulatú a próbafolyamat. - Bizonyos szempontból sokkal nehezebb vígjátékot játszani, mint tragédiát. A Páratlan páros esetében azért sincs könnyű dolgunk Évával, mert a főhőst alakító Cseke Péter és a Stanleyt játszó Szerednyey Béla már több mint huszonöt éve játsszák ezt a darabot a fővárosi Madách Színházban. Náluk már berögződött egy bizonyos ritmus, amibe nekünk most be kell illeszkednünk – magyarázta Judit. - Ebben a darabban gyors és mozgalmas jelenetek váltakoznak, nagyon pontosan kell akár egy ajtót is kinyitnunk. Rengeteg helyzetkomikum van benne, és ha egy poént más ritmusban mondunk, már nem nevet rajta a közönség – emelte ki Éva. A precízség és pontosság ellenére néha azért előfordul olyan baki, amikor bizony nehéz megállniuk, hogy ne nevessenek. Ilyen volt például az egyik Vacsora négyesben előadás is. – Judit az egyik alkalommal nem tudta kimondani a görkorcsolya szót. Sokszor próbálkozott vele, aztán legyintve átlépett rajta – idézte fel Éva a vicces jelenetet, melyen mindketten jót nevettek. Hogy hogyan alakítják majd a két egymásról nem tudó feleséget, kiderül a kecskeméti teátrum szilveszteri előbemutatóján, majd a premieren, melyre 2013. január 4-én várják a közönséget a Katona József Színház művészei.   Szerző: Gál Orsolya Forrás: kecskemetikatona.hu
2012.12.31. 08:08
Szinhaz.hu
Cseke Péter újrázna színházigazgatóként
A kecskeméti önkormányzat pályázatot írt ki a Katona József Színház igazgatói helyére. Az intézmény jelenlegi vezetője, Cseke Péter pályázik és folytatni szeretné a megkezdett munkát.
2012.12.18. 19:10
Hvg.hu
Újabb színházi direktor küzd székéért
Cseke Péter folytatná a megkezdett munkát a kecskeméti Katona József Színház élén.
2012.12.18. 19:10
Hir24.hu
Cseke Péter újra indul a kecskeméti színházért
A kecskeméti önkormányzat pályázatot írt ki a Katona József Színház igazgatói helyére. Az intézmény jelenlegi vezetője, Cseke Péter pályázik és folytatni szeretné a megkezdett munkát. "Elindultunk egy úton, amelynek most még alig vagyunk a felénél, a nézők és a szakma is úgy ítéli meg, hogy ez egy jó út, tehát folytatni kell, amennyiben a közgyűlés úgy határoz" - mondta Cseke Péter kedden az MTI-nek. A színház élére 2008-ban megválasztott igazgató komoly eredménynek nevezte azt, hogy a kecskeméti közönség "visszaszokott" aszínházba, nagyon magas a látogatottsága a daraboknak, és egy nagyon tehetséges, jó társulatot sikerült kialakítania, valamint sok kiváló rendező rendez náluk. Emlékeztetett arra, hogy ebben az évben a Pécsi Országos Színházi Találkozóra meghívást kapott a színház, és díjat hozott el. "A Vidéki Színházak Fesztiválján a legjobb előadás díját kaptuk, valamint 2013. április 28-ra meghívást kaptunk a londoni West Endre, ahol Az egérfogót játsszuk majd" - sorolta a sikereket a direktor, hozzátéve, hogy több előadásukat is közvetítette a televízió. Cseke Péter igazgatói megbízatása 2013 júliusában jár le, ezért a kecskeméti közgyűlés november 29-i ülésén pályázati felhívás közzétételéről döntött. A beérkező pályázatok elbírálására a közgyűlés szakmai bizottságot hoz létre, amelynek az önkormányzat részéről két képviselő lesz a tagja. A közgyűlés Mák Kornél alpolgármestert bízta meg azzal, hogy a bizottság munkájában való közreműködésre kérje fel aSzínházművészeti Bizottság négy, az emberi erőforrások miniszterének egy, a színház közalkalmazotti tanácsának egy és a reprezentatív szakszervezet egy képviselőjét. A kiírás szerint a pályázat benyújtásának határideje a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának honlapján való megjelenést követő 30. nap. A minisztérium honlapján december 3-án jelent meg a kecskeméti Katona József Színház igazgatói helyére kiírt pályázat. Forrás: MTI
2012.12.18. 14:03
Szinhaz.hu
Pályázatot írtak ki a kecskeméti színház igazgatására
Pályázatot írtak ki a szegedi mellett a kecskeméti színház igazgatói állására. A kecskeméti színház vezetője ellátja a Ciróka Bábszínház gazdálkodásával összefüggő pénzügyi-gazdasági feladatokat is. A pályázatot azért írták ki, mert a jelenlegi igazgató mandátuma a nyáron lejár. Az új vezető 2013. augusztus 1-jétől öt éven át irányíthatja a kulturális intézményt. Információink szerint Cseke Péter, a színház jelenlegi igazgatója újból beadja a pályázatot. A kiírás itt elérhető.
2012.12.14. 15:26
Szinhaz.hu
Herzből Mezzabotta - Dunai Tamást kérdezték
November 16-án mutatták be Kecskeméten a Dr Herz című musicalt. Az egyik főszereplőt, Dunai Tamást különleges viszony fűzi ehhez a darabhoz. Ennek több oka is van. Különleges helyet foglal el a Doctor Herz című musical Dunai Tamás szívében. Ebben a darabban kapta meg élete első főszerepét, még 1988-ban, és a háromszáz előadás alatt számtalan élmény érte. Volt, amikor egy egész falu vásárolt jegyet a Madách Színház sikerdarabjára, de még egy családi esemény, lánya születése is gazdagította akkoriban az örömteli pillanatokat. - Milyen érzés újra a Doctor Herzet próbálni, ebben az előadásban játszani? - Fantasztikus érzés, ugyanakkor furcsa így, egy másik szereplő szemszögéből szembesülni a darabbal. 1988-ban mindenki izgult, hogy egyáltalán bemutathatjuk-e a darabot, mert akkor volt a „Padlás-botrány”. Müller Péter írta meg ahhoz a darabhoz a szüzsét, és Presser Gábort kérte fel a zeneszerzésre. De valamin összekaptak, így végül Dusán írt forgatókönyvet Presser Gábornak, Müller Péter pedig felkérte Tolcsvay Lászlót a Doctor Herz-re. Mindenki izgatottan várta, hogy melyik lesz a jobb előadás, és persze sokan meg voltak győződve arról, hogy a Doctor Herz gyengébb, mint A padlás. De aztán hála Istennek, nagyon nagy siker lett a Herz-ből, amely a Madách Színház megújulásának egyik alapköve volt. Emlékszem, többen azon is izgultak, hogy el tudom-e énekelni a főszerepet. Korábban ugyanis olyan színészóriásokkal játszottam együtt, mint például Márkus László, Dajka Margit, Sulyok Mária vagy Bessenyei Ferenc, de egyik sem volt címszerep. Nagy Viktor rendező azonban bízott bennem, és nekem adta Doctor Herzet, életem első főszerepét a Madách Színházban. S még egy kedves emlék: életem során nagyon ritkán fordult elő velem, hogy alkoholos állapotban mentem volna próbára, de a Doctor Herznél megesett, mert két fiú után akkor született meg a lányom… Tehát életemnek nagyon sok szempontból meghatározó szakasza volt ez. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, én is idősebb lettem, változtam, fejlődtem – mondta Dunai Tamás. – Ezúttal egy teljesen más karaktert, Mezzabottát alakítom majd. A világ is változott, ma már sokkal többet tudunk a csillagászatról, az atomokról, a rezgésekről. Amit Müller Péter akkor még csak ebben a darabban írt meg, arról mára már számos könyve megjelent. Aki egy kicsit is érzékeny, fogékony Müller Péter világára, az elképesztő dolgokat, igazi mélységeket és magasságokat, valós katarzist fog átélni az előadásunk láttán. Hihetetlen csodákat és hétköznapi varázslatokat egyszerre kap majd a közönség, ráadásul mindez olyan technikával elevenedik majd meg, amilyen Kecskeméten eddig még soha nem volt. - Akkor Doctor Herz, most Mezzabotta. Miben más a két karakter? - Mezzabotta az érv, az ész, a racionalitás képviselője, míg Herz maga a hit, a naivság, a fantaszta. Olyan váltás ez, mintha Ádám után Lucifert játszanám, hiszen én most Lucifer vagyok Mezzabotta alakjában. Ő egy gazdasági társaság elnöke, akinek a lánya – mivel a hisz a csillagokban és az asztrológiában – hirdetés útján talál rá a szerelemre Herz személyében. Mezzabotta erősen ellenzi ezt a kapcsolatot, vissza akarja rángatni a lányát, vagy kőkemény üzletet akar csinálni a dologból. Akkor még azt hiszi, pénzért minden megvásárolható, a szerelem és az élet is. Keserves tanúság számára, amikor rájön, hogy ez nem így van. Ahogy a népdal is mondja: aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni. Mezzabotta megjárja a poklot – átéli a halálfélelmet, szembesül Istennel, a kezdettel és a véggel. Megtapasztalja, milyen lenne egy szeretet nélküli világban élni. Végül átmegy egy hatalmas megtisztuláson, és Doctor Herz, a szív emberének egyik legelkötelezettebb hívévé válik. Rádöbben, hogyan élt eddig, és tudatosan úgy dönt: Doctor Herz világában akarja folytatni az életét. Hatalmas változás ez, a görög drámákhoz fogható katarzis. - Ami a zenét illeti, a Madách Színházi előadáshoz képest Mezzabotta most kapott egy új dalt ráadásként… - Ez így van. Annak idején a Madách-ban a szerzők Psota Irén kedvéért tettek bele az előadásba egy számot, ami egy kicsit kilógott a sorból. Az angliai bemutatóban ez már nem szerepelt, helyette Mezzabottának kértek egy új dalt Tolcsvay Lászlótól. A mostani előadásunkban ez a dal hallható lesz. Bár musicalnek mondjuk, valójában inkább különálló dalok füzéréből áll az előadás zenéje. Persze a vájt fülűek felfedezhetnek benne visszatérő motívumokat, amelyek az egyes lelkiállapotokra utalnak. Emlékszem, amikor még a nyolcvanas években tanultuk a dalokat, az egyik korrepetitorunk azt mondta: olyan egyszerűek Tolcsvay László dallamai, mint Mozart szerzeményei. Egyszerű, de könnyen megjegyezhető és fülbemászó számok ezek, mi sem bizonyítja jobban, hogy már az egész kelléktár és műszak ezt dúdolja. - Annak idején legendás szereposztással játszották a Madách Színházban a darabot. Mit gondol a mostani előadásról? - Egyes vélemények szerint talán ez a legendás szereposztás volt az, ami miatt nem tűzték más színházak is műsorra a Doctor Herz-et, mert nehéz lett volna egy másik Psota Irént, Szerednyey Bélát, vagy Cseke Pétert találni... A mostani előadás is fantasztikus lesz! Szemenyei János egy egészen más Doctor Herzet alakít, ő egy őrült zsenit formál meg. Remekül ábrázolja ezt a darab plakátja. A Mutti figurája félelmetesen jó, Csombor Teréz remekül csinálja. Sirkó László nagyon jó a színész szerepében, de minden kolléga isteni a darabban. A háromszázszor hallott mondatok új hátországgal, új tartalommal telnek meg számomra. Mindehhez hozzájárul Szerednyey Béla profizmusa, aki ezúttal nem színészkollégaként, hanem rendezőként vesz részt a produkcióban. Az ember szolgai módon végrehajtja, amit Béla kér, de ebben annyi öröm van, hogy azt el sem lehet mondani. Ő nem csupán kollégám volt, hanem tanár társam is a főiskolán, ráadásul Szervét Tibor mellett most váltótársam a Mary Poppins-ban, Budapesten. Tehát sokszorosan ismerjük egymás gondolatvilágát, ugyanakkor mégis minden alkalommal kiderül valami, amit nem tudtunk egymásról. Így csak valami jó sülhet ki a közös munkából. S ne feledkezünk meg Cseke Péterről, a kecskeméti színház igazgatójáról sem, aki a nyolcvanas években a hadsereg parancsnokát játszotta a Herzben, hihetetlen intenzitással. Most ő is csillogó szemekkel ült ott az olvasópróbán, látszott, hogy nagyon bízik ebben a darabban. Ha ez nem így lenne, akkor nem biztos, hogy be tudtuk volna mutatni ezt a fantasztikus darabot. Engem nagy örömmel tölt el, hogy amikor a barátaim meghallották: Doctor Herz lesz Kecskeméten, buszokat szerveztek az előadásunkra. Szarvasról, Mohácsról, Budapestről is jönnek majd. Régen is volt ehhez hasonló összefogás: a kétszázadik előadásunkon egy falu lakosai megvásárolták a Madách Színház nézőterének első öt sorát, és a darab minden szereplőjének átadtak egy szál piros rózsát – annyira tetszett nekik az előadás. Érezték, hogy milyen fontos erkölcsi üzenete van a Doctor Herznek, amely hol tréfásan, hol kacagtatva, de olyan élményt ad, hogy egészen biztosan másfél centivel a föld fölött leszünk, amikor kiléptünk majd a színház ajtaján. Forrás: kecskemetikatona.hu, Bera Linda interjúja
2012.11.17. 10:00
Szinhaz.hu
Címszerepben tér vissza Szemenyei János Kecskemétre
Doctor Herz, az elismert tudós régóta kísérletezik az álmokkal, a valósággal és a gondolatok határainak kiszélesítésével. A nagy kérdés, hogy hogyan tud ellenállni a hadsereg nyomásának, amely szeretné megkaparintani új találmányát, és ezért semmitől sem riad vissza? A Madách Színház korábbi sikerdarabjának címszerepét Kecskeméten ezúttal Szemenyei János alakítja majd, akit először láthatunk-hallhatunk énekelni. - A rendező, Szerednyey Béla szerint a nyolcvanas évek végén még bátorság volt bemutatni a Doctor Herzet, mostanra azonban sokkal nyitottabbá vált a társadalom a darab témája iránt. Miként látja az előadás címszereplője: valóban most érkezett el igazán a Doctor Herz ideje? - Számomra azért érdekes az az atmoszféra, amit ez a darab képvisel, mert én a nyolcvanas évek elején születtem. Talán ennek köszönhetően az első benyomásom az volt, hogy nagyon poros a darab. Ami a nyolcvanas években újdonságnak számított – mint például a lézer-show alkalmazása az előadásban – ma már nem kelti ugyanazt a hatást. Úgy éreztem, a történet erősen kötődik a rendszerváltást megelőző évek politikai helyzetéhez, és nem voltam biztos abban, hogy ez 2012-ben is működni fog. Sokáig úgy véltem, modernizálni kellene. Először a zenét hangszereltem volna újra, de akkor már a szöveget is módosítani kellene, és talán egy új díszlet sem ártana – gondoltam én. Aztán rájöttem, hogy ha mindent ebbe a „retro” világba helyezünk vissza, akkor működik az előadás. Manapság amúgy is kedveltek a nyolcvanas évek retro dallamai, programjai. Ugyanakkor hozzá kell tennem, hogy jól ismerem Müller Péter és Tolcsvay László musicaljeinek hangulatát, mert tizennyolc évesen, a Madách Színház stúdiósaként több darabjukban is játszottam. S volt még egy fontos momentum, ami meggyőzött: láttam az olvasópróbán, hogyan csillog Szerednyey Béla rendező, Dunai Tamás és Cseke Péter igazgató szeme. Megértettem, milyen fontos részét képezte életüknek, pályájuknak ez az előadás. Láttam, hogy ők mindhárman hisznek benne, s ahhoz, hogy egy előadás jól működjön, éppen erre a hitre van szükség. Fotó: Almási J. Csaba - Mi a véleményed az előadás zenéjéről? - Ami engem illet, gyakorló zeneszerzőként át tudtam érezni Tolcsvay László helyzetét, akinek úgy tudom, ez volt az első színpadi darabhoz írt munkája. Valószínűleg ő is hasonló gondokkal küzdött, mint én az első színházi felkérésemnél. Egy dolognak viszont nagyon örülök: itt a darab és a rendezés is megengedi, hogy a dalok teljes hosszúságukban szólaljanak meg. Sajnos sokszor az történik ugyanis, hogy ha a rendező többször hall egy dallamot, már kevésbé találja érdekesnek, és egyre többet csíp le belőle. Én azt is el tudnám képzelni, hogy két szintetizátorral, két gitárral meg egy dobbal élő kíséretünk legyen a Doctor Herzben, de így is szépek a dalok. - Ne feledkezzünk meg a szerepedről sem! Milyennek látod Doctor Herz karakterét? - Doctor Herz véleményem szerint egy zárkózott figura. Az első dalában elmeséli, hogy nagyon magányos gyermek volt, mert senkivel sem tudott beszélgetni, nem tudott társas kapcsolatokat kialakítani. Ezért bevonult a laborba, és tizennyolc éven keresztül azt kutatta, hogyan tudná életre kelteni azokat a mesehősöket, akikről olvasott. Később azt is felfedezi, miként tud kapcsolatba lépni a szellemvilággal. Teljesen kizárja a külvilágot, még a szerelmét is hirdetés útján ismeri meg. Attól izgalmas számomra ez a karakter, hogy nem csupán egy bohókás tudósról van szó, aki feltalált valamit. A próbákon azt boncolgatom, hogy milyen lehet valójában az ő lelke, miért éppen Winnetout vagy Einsteint idézi meg, ahelyett, hogy elhunyt szeretteit keresné. Számomra ő egy különleges figura, akinek talán nincs minden rendben az érzelemvilágával, mégis nagyon szerethető.   Készítette: Bera Linda Forrás: kecskemetikatona.hu
2012.11.14. 07:32
Szinhaz.hu
A csupaszív paptanártól a könyörtelen ezredesig - Pál Attila mesélt
Változatos és sokszínű évad elé néz a kecskeméti Katona József Színház művésze, Pál Attila. Öt új bemutatója mellett a tavalyi évad egyik legsikeresebb előadását is felújították. Idei szezonjának érdekessége, hogy szinte minden előadása zenés-táncos darab, ami közel áll a szívéhez, hiszen pályája elején nagy sikerrel játszotta a híres táncos-komikus szerepeket. - Idei első bemutatód a Hangyaboly volt, amelyben az egyik paptanárt alakítod. Hogyan emlékszel vissza a próbafolyamatra? - Kíváncsian vártuk a kollégákkal, hogy milyen lesz Kaffka Margit regényének színpadi változata, mert az eredeti mű kevésbé cselekményes. Voltak pillanatok, amikor elbizonytalanodtunk, de aztán a főpróbára összeállít az előadás, lett ritmusa, humora. Szép siker volt a premier, és azóta is kedvelik a nézőink. A történetbeli apácazárdában három paptanár van, ezek közül a fizikatanárt játszom én, aki szereti a tanítványait, az életet, nagyon bölcs és jóindulatú. A röntgengéppel és a szikrainduktorral végzett kísérletei végigkísérik a darabon. Mivel az eredeti regényben a fizikatanár egy idős férfi, a szerelmi szálak elkerülik őt: vele nem kacérkodnak úgy a tanítványok, mint a másik két paptanárral, inkább jóságos atyaként tekintenek rá. Az előadásnak két nehéz pontja van. Az egyik, hogy folyamatosan színpadon vagyunk: ha épp nincs jelenetünk, akkor passzív jelenléttel. A másik kihívást jelentő feladat a többszólamú egyházi dalok eléneklése. Ehhez egyrészt semmilyen hangszeres segítséget nem kapunk, másrészt, míg a kórustagok – azon belül a szólamok – mindig egymáshoz közel állnak, mi a színpad legkülönbözőbb részein, egymástól távol állva adjuk elő ezeket a dalokat. Ezért rengeteget gyakoroltunk a próbák során, hogy úgy szólaljanak meg ezek a vallásos énekek, ahogy kell. Hangyaboly (Fotók: kecskemetikatona.hu) - A napokban tartják a Lesz vigasz? bemutatóját is. Ebben milyen karaktert alakítasz, és milyen slágereket hallhatunk tőled? - Egy óvóbácsit játszom, aki gyermekfoglalkozásokat tartott a csőd szélén álló művelődési házban. Ebben a darabban azonban elsősorban nem a szerep megformálásával, hanem jobbnál jobb slágerek és operett-részletek előadásával fogom szórakoztatni a nagyérdeműt. Az első felvonásban eléneklem majd a híres Egér-számot a Diótörő musicalből, valamint életem egyik legfantasztikusabb színpadi élményét idézem fel: A nyomorultakból a Kocsmadalt. A második részben főként operett-részeleteket adunk elő, olyan nagyszerű dallamok hangzanak majd el, mint a Ringó vállú csengeri viola, a Hajmási Péter, Hajmási Pál vagy a Húzzad csak. Nagyon jópofa karakterek vannak a darabban, egy igazi vidám történet ez, számtalan csodálatos slágerrel. Lesz vigasz? - Kiket céloz meg ezzel az előadással a színház? - A Lesz vigasz? kifejezetten közönségcsalogató darab, hiszen zenés, vidám, és csaknem az egész kecskeméti társulat játszik benne – hol szólistaként, hol kóristaként, de végig a színpadon. Úgy gondolom, hogy Cseke Péter igazgató úr a csapatszellemet, a színház egységét szerette volna még inkább megerősíteni. A dalok önmagukért beszélnek, mind világhírű, és stílus tekintetében is változatos az összeállítás. Mindenki válogathat kedvére. Közös célunk, hogy a Lesz vigasszal még több nézőt vonzzunk be a színházba: olyanokat, akik nagyon ritkán jutnak ehhez hasonló kulturális élményhez. Még az évad elején vagyunk, így akár a bérleteladásokat is növelheti ez a produkció. - Milyen szerepeket játszol még az évadban? - Sűrű az évadom eleje: épphogy túl vagyok két premieren, máris két újabb darabot próbálok. A Bors néni című zenés mesejátékban a Vízimolnárt és Jeromos rákot alakítom, a Doctor Herz-ben pedig a demokráciaellenes és diktatórikus Strasser ezredest, a darab negatív hősét. Érdekes fordulat: a jóságos paptanár után ellenpólusként rám bízták a szívtelen ezredes szerepét is. Ezeken kívül még egy új bemutatóm lesz, a Páratlan páros, valamint felújítottuk a tavaly bemutatott Bánk bánt is, amiben II. Endre királyként lépek színpadra.   Az interjút készítette: Bera Linda Forrás: kecskemetikatona.hu
2012.10.20. 06:41
Szinhaz.hu
Hangyaboly - Kaffka ősbemutató Kecskeméten
A Hangyabolyt, Kaffka Margit apácatörténetét október 5-én mutatják be a kecskeméti Ruszt József Stúdió Színházban. Ajánló: A hangyaboly jól működő rendszer ugyan, de könnyen összetörhető. A címben szereplő hangyaboly esetünkben egy olyan apácazárda, amely ugyan monotonnak tűnik, egyszerű cselekedetekből álló napok követik egymást, azonban egy pillanat alatt igencsak felbolydul… A zárda főnöknőjének halálával ugyanis megkezdődik a hatalmi harc; az addig megmásíthatatlannak vélt rend is elkezdi érezni az új idők, a modernizációra való törekvés szelét. Király Erzsi, a tanítóképző végzős hallgatója pedig békésen szemléli a zűrzavart. Empatikusan hallgatja a kamaszlányok szerelmi történeteit, „regényezését”; lelkesen figyeli felnőtté válásukat, segíti sorsuk alakulását. Odafigyeléssel, óvatossággal lavírozik az események középpontjában; a rideg falak között is próbálja megőrizni szabadságát, fiatalságát és függetlenségét. A látszólag békés, fegyelmezett világot váratlan események kavarják fel, a klastrom életét és a lányok merev rendre kényszerített lelkét egyformán. Fiatalságuk, ébredező vágyaik a felszínre törnek, és halk, de határozott lázadásba kezdenek. Kaffka Margit önéletrajzi ihletésű regényét 1917-ben adták ki, már akkor a Nyugat nemzedékének fontos tagja volt, „nagyon-nagy író-asszony” (Ady Endre). Leghíresebb művéből film is készült, 1971-ben, Fábri Zoltán rendezésében. Színpadon azonban először találkozhatunk a művel, Németh Virág adaptációjában többek közt Trokán Nóra, Téby Zita, Réti Erika és Danyi Judit keresi a helyes utat. Az előadás rendezője Dér András. Szinte szent - villáminterjú Danyi Judittal- Magdolnát, az egyik apácát alakítod a Hangyabolyban. Mit lehet tudni arról, hogyan lett apáca? - Magdolna viszonylag későn, harminc éves korában döntött úgy, hogy apáca lesz. Mögötte tehát ott van már egy „világi” élet. Korábban Amerikában élt, majd hazajött Magyarországra, és belépett a rendbe. Talán a világi életének tapasztalati miatt ő a haladást képviseli a hitben. - A történet egyik alapvető konfliktusa éppen ez: a rendfőnöknő halála után maradjon-e a konzervatív, szigorú szabályok közötti élet, vagy szükség van a megújulásra? Hogyan vélekedik Magdolna ebben a kérdésben? - Bár egyetért az újító szándékkal, nem foglal állást sem a haladást képviselők, sem a konzervatívok csoportja mellett. Őt ugyanis a rend hatalmi kérdései, a pozíciók egyáltalán nem foglalkoztatják. Magdolnát tisztán csak a hit, és Istennel való kapcsolata érdekli-élteti, a saját belső szabadsága és függetlensége. Éppen emiatt a példaértékű élet miatt szeretnék többen a zárdában, ha ő lenne az új rendfőnök.- Különös a kapcsolata a szerelemmel is… - Míg Magdolna számára csak az Úr létezik, és csak felé árad a szeretete, az egyik apácatársa Magdolnáért rajong: annyira csodálja és bálványozza őt, hogy az már szerelemnek nevezhető. Egy zárt közösségben, mint az apácazárda – ahol olyan nők élnek, akik lemondtak a férfiak érintéséről – elkerülhetetlenek a belső feszültségek, a felfokozott érzelmek. Nyilvánvalóan ez a furcsa, Magdolna iránt érzett plátói szerelem is azért alakulhat ki, mert nincs más, akit imádni lehet. - Milyen szerepekben találkozhatnak még veled a nézők a 2012/2013-as színházi szezonban? - Második évadát kezdi a Bánk bán, amiben továbbra is Gertrudist játszom, illetve három éve színpadon van már a Vacsora négyesben is, melyben Magyar Éva, Cseke Péter és Szerednyey Béla a partnereim. Szilveszterkor mutatjuk be a Páratlan párost színházunk igazgatójának rendezésében, ebben a női főszerepet, Mary-t játszom majd. Végül Heltai Jenő Naftalinjában én leszek Patkány Etus. Fotók: Walter Péter Kaffka MargitHANGYABOLYősbemutató *Kunigunda Réti ErikaKirály Erzsi Trokán NóraVirginia Téby ZitaMagdolna Danyi JuditGross Helénke Decsi EditPopescu Kornélia Krajcsi Niki e.h.Pável Marika Dobó Enikő e.h.Berchtolda Kertész KataSzelényi Pál AttilaFóth káplán Kiss ZoltánKapossy Orth Péter*Díszlet-és jelmeztervező: Kiss BorbálaSzínpadra író és dramaturg: Németh Virág Mozgás: Hudi LászlóZeneszerző: Pap GáborZenei vezető: Károly Katalin, Látó RichárdÜgyelő: Berki Zoltán Súgó: Arató AndreaRendezőasszisztens: Sirkó AnnaRendező: Dér András * Bemutató: 2012. október 5., 19 óra Ruszt József Stúdiószínház Kecskemét Forrás: kecskemetikatona.hu
2012.10.05. 08:03
Szinhaz.hu
Fény derült Cseke Péter titkos szenvedélyére
Megszállottan rajong az írószerekért a ma 59 éves Cseke Péter. Ezt D. Tóth Kriszta derítette ki a népszerű színművészről, aki a ma esti DTK Show-ban mesél különös szenvedélyéről.
2012.10.04. 18:00
Storyonline.hu
A kamerák előtt vallotta be! A magyar színész különös vonzódásáról beszélt - Vallomás!
Cseke Péter a DTK Show-ban beszélt különös vonzódásáról.
2012.10.03. 19:05
Femina.hu
Fény derült Cseke Péter titkos szenvedélyére
Megszállottan rajong az írószerekért a ma 59 éves Cseke Péter. Ezt D. Tóth Kriszta derítette ki a népszerű színművészről, aki a csütörtöki DTK Show-ban mesél különös szenvedélyéről.
2012.10.03. 13:43
Stop.hu
Cseke Péter a DTK showban vendég
Megszállottan rajong az írószerekért a ma 59 éves Cseke Péter. Ezt D. Tóth Kriszta derítette ki a népszerű színművészről, aki a csütörtöki DTK Show-ban mesél különös szenvedélyéről. A képre kattintva tovább olvashat Különös ajándékkal lepte meg D. Tóth Kriszta az 59. születésnapját a csütörtöki DTK Show-ban ünneplő Cseke Pétert. A színigazgatónak kisebbik lánya, Dorka hozta be azt a bizarr csokrot, amelyet mindenféle írószerek díszítettek. „Egyszerűen ellágyulok, ha papír-írószerbolt előtt megyek el” – ismerte be pironkodva a színész. „Megérzem azt az illatot, és legszívesebben odaülnék egy fél napra, kipróbálnám a tollakat, radírokat, papírokat. Egyszerűen élvezem” – mesélt mosolyogva titkos szenvedélyéről, melyről eddig csak a családja tudott. Fotó: Diósi Imre A fél évszázada a színpad vonzásában élő Cseke Péter, akinek édesapja ünnepelt sztár volt Nagyváradon, háromévesen kapott először szerepet. A ma már kétszeres büszke nagypapa négy éve a kecskeméti színház igazgatója, de emellett a mai napig játssza a Madách Színházban a Páratlan páros egyik főszerepét. A komikus szereppel kapcsolatban arról is beszélt D. Tóth Krisztának, hogy magától Rodolfótól tanult meg néhány trükköt, mivel nem szeretett volna több tonna újságpapírt megenni a színdarab egyik tréfás jelenetében. A műsorban nemcsak bemutatta a meglepett műsorvezetőnek, hogyan fogyasztja el a komédiában a számára kompromittáló sajtóterméket, hanem Rodolfó trükkjét is leleplezte Kriszta kedvéért. Cseke Péter azt is elárulta, hogy annak ellenére, hogy közel három évtizede játssza John Smith szerepét, a mai napig izgul, mielőtt színpadra lép. „Akkor kell abbahagyni, amikor kezd automatizmussá válni a játék, amikor már nem izgul az ember” – mondta a kecskeméti színház igazgatója.
2012.10.03. 10:50
Szinhaz.hu
Londonba készül Cseke Péter
A londoni West Endre készül a Kecskeméti Katona József Színház Egérfogó című előadása, Cseke Péter (58) igazgató társulata áprilisban mutatkozik be a legendás Agatha Christie-színdarab őshazájában. A direktor szerint igazi műhelymunka folyik Kecskeméten, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Buborékok című előadásuk nyerte a legjobb előadás díját a Vidéki Színházak Fesztiválján.
2012.09.20. 18:33
Blikk.hu
Cseke Péter: A színházban nincs helye pártoskodásnak
A kecskeméti Katona József Színház Buborékok című produkciója kapta a legjobb előadás díját a a Thália Színházban szombaton véget ért Vidéki Színházak Fesztiválján. A kecskeméti teátrum igazgatójával, Cseke Péterrel a Magyar Nemzet készített interjút. Lapszemle. A Magyar Nemzet cikkéből: Cseke Péter szerint a Buborékok ízig-vérig mai történet, mai jellemekkel, figurákkal, ám olyan nyelvezeten íródott, amelyet le kellett porolni. Ezért kérte fel az előadás megrendezésére Mohácsi Jánost, aki a mához tudja közelíteni az ilyen darabokat. Az igazgató elmondta, a színészek nagyon szeretik az előadást, mert mindegyikük alkotótársnak érezhette magát a próba alatt. A "színházi életben is tetten érhető szekértáborokkal" kapcsolatban a direktor leszögezte, a színházban a művészetről kell beszélni, nem arról, ki hová teszi az ikszet. "Kicsi a szakmánk, egy nagyvállalat üzemegységnyi embere, mintegy 3000 ember. Ha beszélünk az írástudók felelősségéről, akkor beszélnünk kell a színházcsinálók felelősségéről is: ez a 3000 ember egy olyan jelentős szegmensét határozza meg a kultúrának, ami a színházi jelenen túlra is terjed, mert hiszen a gyerekeket is elhozzák a színházba, és ők lesznek vagy nem lesznek később a színházszerető közönség. A színházban mindenféle pártoskodásnak meg kell szűnnie: amikor egy ország nehéz helyzetben van, miért volna könnyebb helyzetben a kultúrája?" - tette fel a kérdést. Hozzátette, az sem eltagadható, hogy a színházi életben egy nagy – generációs, szemléletbeli – váltás is zajlik, ami nehézségekkel, frusztrációkkal jár. "Előnye is van: egy nagy tisztulást is hoz, jelenleg ez zajlik a szakmánkban. Ha minél inkább szakmaiabb ez a tisztulás, akkor igazán jó: ha a jó rendezőket, a jó színészeket nem hozza hátrányba. Tudjuk egymásról, ki jó, ki kevésbé, ha felmegy a függöny, minden kiderül: mindenki látja, mi egy jó előadás, mi egy jó rendezés, mi egy jó alakítás. A közönség is, csak nem tudja úgy megfogalmazni a miérteket" - fogalmazott Cseke Péter. Fotó: Máté Péter, mno.hu Az igazgató elmondta, a kecskeméti színház kiemelt státust kap, de szerinte ezzel nem lesz több pénzük. "Az ideális az volna, ha a költségvetésünk abból indulna ki, hogy a társulat fejlődésére, a repertoár megújítására mennyit kell fordítani, majd a színház fenntartásához szükséges összeget hozzárendelnék a költségvetésünkhöz. De most így kell főznünk, a legjobb helyzetet kell megtalálnunk: olyan darabokat kell bemutatnunk, amelyre lehetőségünk van" - vázolta fel a helyzetet. Hozzátette, a színház épületét legutóbb 26 éve renoválták, de akkor sem nyúltak a tetőszerkezethez, emiatt a színház többször beázott, aminek a nyomait évekig csak eltakarták. Ennek következménye az lett, hogy a két páholyfolyosó leszakadt. Saját erőből kellett megcsináltatniuk: a díszlet- és jelmezköltségeket kellett ezért megkurtítani. "Mindenesetre egy jó időre ezt a problémát megoldottuk, a színházunk most kezdi visszakapni az igazi szépségét, nem ketyeg időzített bomba a színházban, legalábbis az oldalában nem. A tetőszerkezet továbbra is gond, remélem, az önkormányzat majd valahogy segít. Ha az ember akar, akkor mindenféléket kitalál, mindent úgy intéz, hogy a közönség ne azt érezze, hogy nemsokára nem lesz díszlet, se jelmez, és majd gyertyákkal fogunk világítani" - hangsúlyozta Cseke Péter. A direktor beszámolt arról is, hogy a kecskeméti társulatot meghívták Londonba. "Április 28-án játsszuk majd a West Enden az Egérfogót, múlt évi bemutatónk volt. Londonban hatvan éve folyamatosan megy ez az előadás, a nagy jubileumba bizonyos előadásokat különböző nemzetektől meghívnak. Egy német, egy cseh előadásról tudok, velünk, kecskemétiekkel tárgyalnak még, egész közel jutottunk a szerződéskötésig, megvan már az időpont. Húsz évre visszamenőleg megnéztem: magyar prózai társulat nem játszott Londonban, ráadásul a West Enden. Ez egy nagyon nagy dicsőség nekünk, hogy minket választottak, nagy várakozással tekintünk az előadás elé" - zárta a beszélgetést Cseke Péter. Az interjú az mno.hu-n olvasható.
2012.09.18. 06:00
Szinhaz.hu
Vidnyánszky Attila: Az elveimhez, a szakmához vagyok hű
A debreceni Csokonai Színház igazgatója és a Magyar Teátrumi Társaság elnöke, a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének vezetője a 168 órának nyilatkozott. Lapszemle. A kérdésre, adott-e tanácsot a Játékszín, a Budapesti Kamara bezárása vagy az Új Színház ügyében, Vidnyánszky Attila úgy felelt: “Nem! Akik nem szeretnek a szakmából, hajlamosak túldimenzionálni a személyemet. Igaz, a Magyar Teátrumi Társaság elnökeként sok mindenben részt veszek. Örülök, hogy részese lehettem a nemrég életbe lépett előadó-művészeti törvény módosításának: ez védettséget jelent a társulatoknak, erősítheti a jelenlegi struktúrát. Most az új besorolású színházak támogatási rendszerén dolgozunk. Ugyanakkor a Játékszín és a Budapesti Kamara esetét kudarcként élem meg: bezárásuk ellen az utolsó pillanatig érveltem. Egy ilyen döntés mindig katasztrófa. Az Operában is akkor álltam fel, amikor az Erkel kapujára lakat került. Különben a "szakmai összetartásról" az is sokat elárul, hogy még neves kritikustól is olvastam: nem kell sajnálni, hogy bezárják a Kamarát. Az Új Színház történései kapcsán pedig már az elején jeleztem: átgondolatlan a váltás, számos káros következménye lehet” – nyilatkozta Vidnyánszky Attila, aki úgy látja, erősíteni kellene a színészeknek, a szakma más képviselőinek a társadalmi presztízsét - a szakmai szemlék újragondolásától az egységes érdekvédelem kialakításáig. “De most - talán azzal összefüggésben, hogy tanítani kezdtem Kaposvárott - a kaotikus képzési rendszer átalakítását látom a legsürgetőbbnek, főképp az elburjánzó, középfokú "szakmai iskolák" miatt. A változáshoz széles szakmai körben kell szót értenünk. Vannak, akik a pénz- és presztízsvesztés miatt már a sír szélére kalibrálják a szakmát” – hívta fel a figyelmet Vidnyánszky. A felvetés kapcsán, miszerint a vidéki színházak legtöbbjét a Magyar Teátrumi Társaság tagjai vették át, Vidnyánszky arról számolt be, szerinte javult a minőség, bár a szakma egy része ezt csak a Cseke Péter vezette kecskeméti Katona József Színház esetében ismeri el. “Talán nem véletlenül: jelenleg ott vendégeskedik a legtöbb baloldalinak, liberálisnak könyvelt rendező. (…) A Magyar Teátrumi Társaság a hasonló elveket valló alkotókból áll össze. Ők azonban nem feltétlenül azonos utakat járó színházakhoz tartoznak” – tette hozzá. A független szféráról is szót ejtett. “A színházkultúrának ugyancsak részei a független műhelyek, s azon a lehetetlen helyzeten változtatni is kell, hogy csak az utolsó utáni pillanatban tudják meg, mennyi pályázati pénzből gazdálkodhatnak. Ám a magyar kőszínházi struktúra igazi kincs: foggal-körömmel védendő. Létezése nem relativizálható, hiszen ha a jelenlegi helyzetben valaki elhinti, hogy egy vidéki színház társulat nélkül is fenntartható, a helyi politika azonnal megszünteti a társulatot. A módosított törvény ezért is írja elő: csak az a színház kerülhet kiemelt - támogatásra jogosult - kategóriába, amelyik önálló társulattal rendelkezik. A rendszerváltás idején Zsámbéki Gáborék egyszer már megvédték ezt a struktúrát. Most ismét sikerült, amire büszke vagyok” – fejtette ki Vidnyánszky. Arról is beszélt, hogy úgy gondolja, a művészek talán szabadabbá lettek azáltal, hogy a Magyar Teátrumi Társaság színrelépésével kétpólusúvá vált a színházi világ. A politikával való viszonyáról pedig így szólt: “Nem voltam, soha nem is leszek párttag. Az elveimhez, a gondolataimhoz, a szakmához vagyok hű. Nem érzem jól magam, amikor ezeket megpróbálják valamiképpen "összegabalyítani" a politikával. Hárítom is az ilyen helyzeteket, miközben soha nem tagadom meg a világnézetemet” – magyarázta Vidnyánszky, aki úgy találja, nem arra született, hogy ilyen aktivitással vesse magát a színházat érintő társadalmi, közéleti ügyekbe, de úgy érezte, elérkezett egy olyan helyzet, amelyben ezt is vállalnia kellett. A kérdésre, fog-e pályázni a Nemzeti Színházra, elmondta, érzelmileg még eltartja magától a kérdést. “A Nemzetit változatlanul az ország legfontosabb színházának tartom, s azt hiszem, munkám beteljesülése volna, ha vezethetném egyszer. De most más fontos feladataim vannak” – közölte Vidnyánszky Attila a 168 órával.
2012.09.15. 06:00
Szinhaz.hu
Megcsonkította egy ajtó Cseke Péter magyar színészt
Szerencsétlen balesetett szenvedett Cseke Péter magyar színész, a kecskeméti Katona József Színház igazgatója, akinek mutatóujjának egy részét levágta egy ajtó - adta hírül a Blikk.
2012.09.08. 19:12
Ajtó vágta le Cseke Péter ujját!
Nem esett kétségbe, ehelyett vízzel és jéggel teli zacskóba tette az ujját, és magával vitte a kórházba
2012.09.08. 05:29
Blikk.hu
Cseke újra indul majd - 14 bemutatót tartanak Kecskeméten
Az eddigi minőségből nem engedve, ám az előző évadnál közönségbarátabb programmal, két új taggal és tucatnyi bemutatóval várja nézőit ősztől a Kecskeméti Katona József Színház. Cseke Péter igazgató a szerdai évadnyitó társulati ülésen úgy fogalmazott: szép évadot zárt nyáron a teátrum, amelynek tagjai két fantasztikus előadást állítottak színpadra. Ezek egyike a szeptember 21-én, a magyar dráma napján az új évadot is elindító Újvilág passió volt, amely a "semmiből felépített játszóhelyen", a kecskeméti arborétumban kelt életre. A másik a Gyulai Várszínházzal közös produkcióként bemutatott Chioggiai csetepaté, amelyet tavaly decembertől a kamaraszínházban láthatnak a nézők. A direktor az új évadra az előzőnél valamivel közönségbarátabb darabokat ígért, ám továbbra is a minőség megtartásának jegyében. Mint mondta, a Kecskeméti Katona József Színház az évek óta tartó válságidőszak ellenére eddig gazdasági téren is zászlóshajónak számított, "most azonban az országgal együtt egyre komolyabb nehézségek előtt áll". Cseke Péter tartalékolásra bíztatta társulatát. A direktor értékelése szerint erős, összetartó csapat alakult ki, és mindössze egyetlen tag, Zeck Júlia távozott, míg két tehetséges fiatallal, Decsi Edittel és Porogi Ádámmal kötnek szerződést. Az igazgató bejelentette, hogy 2013. április 28-án Angliában élő magyarok előtt vendégszerepel a társulat Agatha Christie: Egérfogó című darabjával, abban a patinás londoni színházban, amely 60 esztendeje játssza az eredeti előadást. Fotó: egykor.hu A következő évad műsortervéről Réczei Tamás művészeti vezető kifejtette: három játszóhelyükön összesen 14 bemutatót tartanak. A nagyszínpadi darabok közül az Újvilág passiót, a Páratlan párost, a Lesz vigasz című operettgálát, valamint Heltai Jenő: Naftalin című művét Cseke Péter állítja színpadra, Shakespeare: A vihar című darabját Bagó Bertalan, Tolcsvai-Müller-Bródy Doctor Herzét Szerednyey Béla, Németh Virág: Mátyás király című meséjét pedig Porogi Dorka rendezi. Emellett a Ruszt József Stúdiószínház és a Kelemen László Kamaraszínház is három-három új darabot tűz műsorára, ezek egy részét neves vendégrendezők - például Zsótér Sándor, Benedek Miklós, Verebes István - jegyzik. Az eseményen Apáti-Tóth Kata, a Magyar Posta Zrt. szóvivője bejelentette: bélyegen örökítették meg a kecskeméti teátrum minden színészét. Ezek az új évad kezdetétől a színház épületében megvásárolhatók lesznek, később pedig országszerte kereskedelmi forgalomba kerülnek. A bevétel egy részét jótékony célra: az Ódry Árpád Művészotthon támogatására fordítják. Az évadnyitó végén Cseke Péter kihirdette a nyílt logótervező pályázat győztesét: a Katona József Színház szeptemberben debütáló új jelképe Sárkány Zsuzsanna munkája. Újságírói kérdésre válaszolva az igazgató kitért arra, hogy ötéves mandátuma ebben az évadban lejár, ám "annyi szépet és jót kapott Kecskeméttől", hogy ismét szándékában áll versenybe szállni a színházigazgatói székért. Forrás: MTI
2012.08.23. 07:00
Szinhaz.hu
Milyen volt az Országos Évadnyitó? - Galéria videóval
Először tartottak Országos Színházi Évadnyitót Pécsett kedden. A Színház.hu fotósa is a helyszínen járt és megörökítette a jelenlevőket. Cikkünkben nem csak a fényképeket, hanem egy összefoglaló videót is közlünk L. Simon László kulturális államtitkár beszédéből és meghallgathatják Molnár Piroskát, ahogy elmondja Petőfi Sándor Színészdal című versét. L. Simon László megnyitotta az évadot: L. Simon László az első alkalommal megszervezett országos színházi évadnyitón mondott beszédében hangoztatta: "Nem engedhetjük meg magunknak, hogy e rendkívül színes, változatos, tagolt színházi világot valamiféle egyirányú csatornába tereljük".Színházigazgatók, szakmai szervezetek vezetői, neves színművészek előtt az államtitkár szólt arról is, hogy a gazdasági válság ellenére a színházi rendszer finanszírozása nem került látványosan olyan rossz helyzetbe Magyarországon, mint Európa több országában. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy bár a teátrumok állami támogatása nem csökken, sőt, a szándék az, hogy lehetőség szerint emelkedjen, egyes intézmények a fenntartó önkormányzatok szűkös anyagi lehetőségei miatt kevesebb pénzből gazdálkodhatnak. Ezért fel kell készülni arra, hogy a jelenleginél nagyobb mértékben vonjanak be magántámogatókat, magánfenntartókat a színházi rendszerbe. A folytatást itt olvashatják. Molnár Piroska verset mondott: Itt meghallgathatják a Színészdalt a Nemzet Színészétől. Ők is Pécsett jártak kedden: 1. Dörner György 2. Novák János és Meczner János 3. Mácsai Pál és Máté Gábor 4. Vándorfi László 5. Rázga Miklós 6. Nem csak a fotósok, de a helyiek is figyelték a színház előtt gyülekezőket. 7. Kovács Gerzson Péter 8. Vidnyánszky Attila 9. Hostessek is fogadták a vendégeket 10. Ascher Tamás 11. Vidnyánszky Attila és Eperjes Károly 12. Márta István és Novák János, háttérben: Juhász Ferenc pécsi gazdasági igazgató és Meczner János 13. Vasvári Csaba és Gulyás Dénes 14. Vörös Róbert a Nemzeti Színház képviseletében15. Csizmadia Tibor a Magyar Színházi Társaság elnöke 16. Herczeg Tamás a Thália Színház képviseletében 17. Fekete Péter a békéscsabai Jókai Színház igazgatója 18. Hegedűs D. Géza és Vajda Márta a Magyar Színházi Társaság titkára, középen: Bódis Irén, a pécsi színház egykori dolgozója 19. Máté Gábor 20. Soltényszky Tibor, POSZT-válogató 21. Rátóti Zoltán és L. Simon László22. Réczei Tamás rendező 23. L. Simon László24. Meczner János és Sramó Gábor 25. Cseke Péter 26. Balázs Péter és Ókovács Szilveszter 27. Sztarenki Pál 28. Páva Zsolt Pécs polgármestere29. Hargitai Iván és Szikora János 30. Takács Kati 31. Wunderlich József, színészhallgató 32. Rácz Attila dramaturg a miskolci színház képviseletében 33. Nemcsák Károly 34. Bőhm György rendező 35. Mester István a pécsi színház örökös tagja zászlót igazít 36. Novák János, Máté Gábor, Fekete Péter, Mácsai Pál 37. L. Simon László beszédet mond. Fotó: Színház.hu
2012.08.22. 14:41
Szinhaz.hu
Cseke Péter ép testében, ép lélek van
Cseke Pétert már nemcsak színészként tisztelhetjük, hiszen évek óta a Kecskeméti Katona József Színházat is igazgatja.
2012.08.18. 07:50
Napidoktor.hu
Chioggiai csetepaté - A kecskemétiek premiere Gyulán
2012-ben a Gyulai Várszínház az elmúlt 50 évének legjobb darabjaiból válogat, így újra bemutatják Carlo Goldoni: Chioggiai csetepaté című vígjátékát, amelyet először 1994-ben, a Nemzeti Színház vendégjátékában Iglódi István rendezésében tekinthetett meg a közönség. Idén a kecskeméti Katona József Színház művészeivel viszi színre Rusznyák Gábor. Sajtótájékoztatót tartottak - A Gyulai Hírlap beszámolójából: Gyulai Várszínház 49. évadának negyedik, egyben utolsó bemutatójához kapcsolódóan tartottak augusztus 2.-án, délután sajtótájékoztatót. Goldoni Csetepaté Chioggiában című vígjátékát a kecskeméti Katona József Színházzal közös produkcióként mutatja be a Várszínház augusztus 3-án, 4-én és 5-én a várszínpadon. Gedeon Józseftől, a Gyulai Várszínház igazgatójától a lap megtudta, Kovács Vandával – aki Pasqua asszonyt alakítja a színpadon – már régóta tervezték, hogy ismét együtt dolgoznak egy közös gyulai darabban. Ehhez kerestek egy partnert és egy rendezőt. A választás a kecskeméti Katona József Színházra esett. A színház igazgatójával, Cseke Péterrel a Várszínház elmúlt 50 évének legjobb darabjaiból válogattak, így találtak rá Carlo Goldoni népszerű vígjátékára. A rendezésre a gyulai kötődésű Rusznyák Gábort kérték fel. Az előkészületek után a próbák nyáron kezdődtek el Kecskeméten. Cseke Péter a sajtótájékoztatón elmondta, a darab Kecskeméten is bekerül a repertoárba, s a gyulai színházzal közös munka remélhetőleg egy hosszú távú együttműködés nyitánya lesz. Rusznyák Gábornak kettős gyulai kötődése van, hiszen amellett hogy itt járt középiskolába, színi stúdiósként a Várszínházban volt nyári gyakorlaton. A rendező véleménye szerint a drámaíró munkássága annak a fajta színházi gondolkodásnak az előképe, amit később Csehovnál lehet látni. Goldoni művei a commedia dell’ arte és a lélektani dráma határmezsgyéjén helyezkednek el, ezért közelíthetünk hozzájuk a forma és a történet felől is. Kovács Vanda pedig annyit árult el a darab kapcsán, hogy nagyon jól érzi magát a kecskeméti társulattal, amellyel konstruktívan tud együtt dolgozni. A Vicenzót, a halkereskedőt alakító Körvélyessy Zsolt már több alkalommal szerepelt Gyulán – mint mondta –, nagyon megszerette a várost. A színész szerint az előadás nagyon „mai” lesz, hiszen a színpadon nem egy klasszikus vígjátékot láthatunk majd. Darabtörténet:A kis olasz halászfaluban, a Velence melletti Chioggiában játszódik a történet. A falu halászai hónapokig a tengert járják, míg az otthon maradt asszonyok és lányok kihasználják, hogy a csendes halászfalu férfiaktól mentes, és azonnal összegyűlnek egy kis szórakozásra, pletykálkodásra. Az arra járó matróz, Toffolo pedig akaratán kívül össze is ugrasztja az asszonyokat, mivel az egyik lánynak vesz egy szelet sült tököt. Pedig Toffolonak valójában egy másik lány, Checca tetszik, Checcának meg Titta-Nane, akinek Lucietta a kedvese, akinek az a Beppe a testvére, aki Orsettát szereti, akinek a nővére, Libera, annak a dibbancs Fortunatonak a felesége, akinek a szomszédja Pasqua asszony, akinek a férjének, Toninak van egy halászbárkája, amivel halászni járnak szóval komolyan, ember legyen a talpán, aki kibogozza, ki kivel vész össze és miért. Ez az ember a talpán pedig nem más, mint Isidoro, a jegyző, aki próbál igazságot szolgáltatni a megvert és megfélemlített Toffolonak, vagy a szegény kis Checcának, vagy az elhagyott Luciettának, vagy bárkinek a csapatból hiszen ebben a csetepatéban senki sem hibás, illetve mindig a másik fél a hibás. A szerelmesek összevesztek, a szomszédok megorroltak egymásra, és egyáltalán, mindenki meggyűlölt mindenkit. És hogy az összekeveredett szálak kigabalyodnak-e, a hangos pletykák elhalnak-e, azt megtudhatják a Gyulai Várszínházban! Chioggiai csetepaté A Gyulai Várszínház és a kecskeméti Katona József Színház közös előadásaÍró: Carlo GoldoniRendező: Rusznyák GáborToni, (Antonio) halászbárka tulajdonos - Sirkó LászlóPasqua asszony, Toni felesége - Kovács Vanda / Bognár GyöngyvérLucietta, fiatal lány, Toni húga - Téby ZitaBeppe, (Giuseppe), fiatalember, Toni öccse - Aradi ImreTitta Nane, (Giambattista), fiatal halász - Orth PéterFortunato, halász - Fazakas GézaLibera, Fortunato felesége - Hajdú MelindaOrsetta, (Orsolina), fiatal lány, Libera húga - Decsi EditChecca, (Francesca), fiatal lány, Libera másik húga - Trokán NóraVincenzo, halkereskedő - Körtvélyessy ZsoltToffolo, Cristofolo - Szokolai PéterIsidoro, büntetőbírósági jegyző Velencéből - Porogi ÁdámSzagos Valter, a jegyző szolgája - Hegedűs ZoltánCanocchia, sült-tök-árús - Puskás GyulaGioconda, (Deszka) - Krajcsi NikoletteZenész - Látó Richárd, Bognár BrigittaDíszlet- és jelmeztervező: Debreczeni BorbálaZenei vezető: Károly KatalinRendezőasszisztens: Sirkó Anna Bemutató: 2012. augusztus 3., Gyulai Várszínház Forrás: Gyulai Várszínház, Gyulai Hírlap
2012.08.06. 07:04
Szinhaz.hu
A Tények Este vendége: Cseke Péter
Cseke Péterrel a kecskeméti Katona József Színház igazgatójával Andor Éva beszélgetett.
2012.06.26. 10:52
"Megfeledkeztem a versenyhelyzetről" - A POSZT nyertes dramaturgja mesélt
A kecskeméti színház Bánk bán című előadása is díjazott lett a XII. Pécsi Országos Színházi Találkozón. A POSzT szakmai zsűrije ugyanis a ”Legjobb dramaturgiai munka” elismeréssel jutalmazta Szabó Borbálát, aki Katona József drámájának nyelvezetét napjaink nézőközönsége számára is érthetővé, könnyen befogadhatóvá tette. - Volt-e valamilyen konkrét elvárása, prekoncepciója a rendezőnek, Bagó Bertalannak, illetve Cseke Péter igazgatónak Katona művének átírásával kapcsolatban? Vagy teljesen Önre bízták, hogyan ülteti át mai magyarra a darabot? - Én már a felkérés előtt elkezdtem a munkát – ez egy személyes mániám volt régóta –, és mire "lefordítottam" néhány jelenetet, meg is érkezett a megrendelés. Hárs Anna, a kecskeméti színház volt dramaturgja kapcsolt össze Cseke Péterrel, nagyon hálás vagyok neki ezért! Ha ő nincs, szerintem máig nem lennék kész ezzel a szöveggel. Anna rengeteget segített később, már a munka közben is nekem, épp emiatt kicsit közös díjnak is tekintem a POSZT-os elismerést. Bagó Bertalant viszont korábban nem ismertem, csak reméltem, hogy jó kezekben lesz nála a szöveg, hogy nem gondolunk nagyon mást a darabról. Aztán amikor a tavalyi évad végén láttam a munkabemutatót, elcsodálkoztam: olyan egyetértésben volt szöveg és rendezés, mintha közösen dolgoztunk volna! - Hogyan fog hozzá egy író-dramaturg egy ilyen feladathoz? Miként döntötte el, mi az, ami még belefér, és ami esetleg már nem méltó az eredetihez? - Elkezdeni könnyű, akkor még visz a lendület meg a jó szándék. Aztán jönnek a kérdések. Méghozzá elég sokféle kérdés: vajon milyen nyelven szólaljon meg egy tizenkilencedik században íródott, de a tizenharmadikban játszódó történelmi dráma – 2012-ben? Amit én kétszáz évvel később gondolok arról, hogy Katona szerint hogyan beszéltek hatszáz évvel őelőtte... Ez annyira lehetetlen feladat volt, hogy egyszerűsítettem. Megpróbáltam találni egy elég neutrális, mégis kifejező, hétköznapi, mégsem teljesen irodalmiatlan nyelvet. Az volt a fő célom, hogy ne vonjam el a figyelmet a darabról, ne nyelvi virtuózkodás vigye el az előadást. Óvatos próbáltam lenni, kerültem a szélsőségeket, így nincs trágárság, sem archaizmus a szövegben. A saját személyiségemet sem adagoltam túl benne, azt hiszem. Azt a vicces kifejezést találtam erre, hogy rám tört az eltűnési viszketegség. - Mi volt a leglényegesebb az Ön számára ebben a felkérésben? - A legfontosabb, hogy az átírással vagy fordítással nem megszüntetni akartam ezt a remek drámát, hanem feltámasztani! Valahogy ajtót nyitni rá, hogy lássuk olyan jónak Katona művét, amilyen nagyszerű valójában. És értsük meg, mennyire nekünk szól, ma, itt és most. Segíteni szerettem volna neki, és hallani a Bánk bánnak szóló, megérdemelt tapsvihart ott Kecskeméten, amit ő sajnos sosem hallhatott. - Milyen visszajelzéseket kapott a közönségtől, illetve a POSZT résztvevőitől? - A pécsi közönség megosztottabb volt, mint a kecskeméti. Nem is volt annyira naiv – nyilván azért, mert a szakma szempontjai mindig mások, mint az egyszerű közönségé. De az előadás után rendezett vita nagyon tanulságos volt nekem, Nádasdy Ádám fontos dolgokat mondott a szövegről és az előadásról is. - Hogyan érintette a szakmai zsűri díja? - Nagyon meglepett, mert én egy kicsit el is felejtettem, hogy a POSZT bizonyos értelemben versenyhelyzet. Én már annak is nagyon örültem, hogy meghívták az előadást, semmilyen díjra nem számítottam. Különben is inkább szemlének tartom ezt a rendezvényt, ahol az a lényeg, hogy találkozzunk, megnézzük egymás előadásait, nem az, hogy ki előz meg kit. Haza is jöttem már pár napja, amikor szombat reggel Cseke Péter felhívott, és arra kért, utazzak vissza átvenni a díjat. Örültem persze neki, és nemcsak a magam nevében. Büszke voltam mindenkire, akivel együtt dolgozhattam itt. Szerző: Bera Linda, Kecskeméti Katona József Színház
2012.06.20. 12:49
Szinhaz.hu
Újvilág passió - Csémy Balázs másodszor alakítja Jézust
Június 8-án tartotta a Kecskeméti Katona József Színház nagyszabású szabadtéri előadásának, az Újvilág Passiónak a bemutatóját. A bibliai szenvedéstörténetet feldolgozó produkció főszerepét, Jézus Krisztust Csémy Balázs játssza. A színművésszel Bera Linda beszélgetett a kecskemetikatona.hu-nak. Csémy Balázs elmondta, a kecskeméti színház tagjaként ugyan már vett részt olyan előadásban, amelyet szabadtéri helyszínen is műsorra tűztek, de ezek kifejezetten szabadtérre készülő produkcióban a főiskola negyedik osztályában szerepelt: egy udvaron játszották a Lear királyt. Gyermekkorában pedig szerepelt a Mária evangéliuma rockoperában, amelyet a komáromi bástyarendszer szabadtéri színpadán mutatták be. "Érdekes, hogy akkor a gyermek Jézust alakítottam, az Újvilág Passióban pedig a már felnőtt Megváltó szerepét bízták rám – körbeért a történet. A szabadtéri előadásoknak az a varázsa, hogy a természet erői is szervesülnek az előadásba, egészen másfajta intimitást lehet itt elérni, mint egy színházépületben, steril környezetben. Kíváncsian várom bemutatót!" - mondta Csémy. Az Újvilág Passióról úgy tartja, érdekes a szerzők, Kocsis L. Mihály és Cseke Péter elképzelése. "A keretjátékban azt láthatjuk, amikor a hajósok megérkeznek Amerikába, és a velük tartó pálos szerzetesek az egyház tanait hirdetik az ott élő őslakosoknak. Krisztus élettörténetéből születése körülményeit, gyermekkorát és tanításait inkább csak egy-egy kép erejéig jelenítik meg, a hangsúly annak a néhány napnak a történésén van, amikor Jézus bevonul Jeruzsálembe, megkínozzák és kereszthalált hal. A történet szerint a pálos szerzetesek maguk közül választják ki a bibliai szereplőket, az apostolokat, s akkor kerülnek bajba, amikor főszereplőnek, a felnőtt Jézusnak kellene kijelölniük valakit. Végül a közönség soraiból választanak. Én ott fogok ülni a nézők között, így csatlakozom a társulathoz. Véleményem szerint annak, hogy a közönség közül választanak ki egy embert Jézus szerepére, az egyetemesség az üzenete: Jézus köztünk van, bárki eljátszhatná Isten fiának szerepét" - mesélte a színész. Fotó: kecskemetikatona.hu "Az eseményeket viszonylag pontosan és hűen mutatja be a darab, a szöveg nyelvezete azonban valamelyest egyedibbé, ritmikusabbá vált. Emellett van több szerzői fogás, ami még árnyaltabbá teszi az előadást. Ilyen például a narrátor szerepeltetése, aki végigkíséri a cselekményt, tudósítja a nézőket az eseményekről, kiegészíti, vagy éppen ellenpontozza a látottakat, elhangzottakat. A szerzők így saját gondolataikat is tolmácsolják a bibliai történet mellett - folytatta Csémy Balázs. A Jézust alakító színész nagy örömére kolléganője, Csombor Teréz is énekel majd egy Ave Maria-parafrázist a darabban. A kérdésre, mivel tölti a következő szezon előtti időszakot, így felelt: "Már nagyon várom a nyarat, a pihenést, fárasztó volt az idei évad. Szeretném, ha a 2012/2013-as évadban is nehéz és jó szerepeket játszhatnék itt, Kecskeméten. Hogy pontosan mely előadásokban fogok játszani, az az évadzáró ülésig még titok, de lesz néhány vendégként meghívott rendező, akikkel nagyon szívesen dolgoznék együtt!" Forrás: kecskemetikatona.hu
2012.06.15. 10:29
Szinhaz.hu
„Lézengő ritter” lopja el a showt - A Bánk bán a POSZT-on
Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 A POSZT 7. szakmai beszélgetésén a Kecskeméti Katona József Színház Bánk bán előadásáról folyt a szó Bagó Bertalan rendező, Szabó Borbála író, dramaturg, Lőrinczy Attila író, dramaturg, Nádasdy Ádám író, műfordító és Lévai Balázs moderátor részvételével. A darabról: A kecskeméti Katona József Színház névadója születésének 220. évfordulóján tűzi műsorra a Bánk bánt – ezúttal mai magyar nyelven. Az alkotók célja, hogy a – kétség kívül magas irodalmi értéket képviselő – veretes szöveg mögül kiszabaduló történet végre közvetlenül, mindenki számára érthetően szólaljon meg és hasson. Az előadás nem aktualizálja vagy modernizálja a cselekményt, mégis meglepően ismerősek lehetnek a mai nézőnek az 1800-as évek elején írt és 1200-as években játszódó történet szereplőinek magán- és közéleti konfliktusai, társadalmi problémái, és az új „fordításnak” köszönhetően az eredeti alkotásban rejlő erőteljes komikum is napvilágra kerül. Van valami ebben a tragédiában, ami nem hagyja nyugodni az utókort, vagyis amiért az utókor nem hagyja békében nyugodni a művet. Az előadást Bagó Bertalan jegyzi, a szöveget Szabó Borbála ültette át mai magyar nyelvre, a címszerepben Fazakas Gézát láthatja a közönség. Rockenbauer Zoltán az előadásról: Bánk bán másként. Ironikus prológ lett a drámai végből, de mégsem áll minden a feje tetejére. Sőt, a fehér dobozokra osztott színpadi térben nagyon is jelentőséggel bír a lent és a fent. Az egyszerűségében tiszta, de gyenge Bánk, a sugárzóan ártatlan Melinda, a kihívó domina Gertrudis, a patetikusan dúltkeblű Petur és a bólogatójánosokká züllött, békétlen magyarok közegében a perverzitásig narcisztikus, az intrikát kedvtelésből űző „lézengő ritter” lopja el a showt. A szakmai beszélgetésről: „Ízléstelen, nem tetszett, patetikus, ironikus, humoros, modern, különleges, szatírikus, centire vágott, sajátos értelmezés, meghatott, mintha a máról szólt volna” – ezeket a megállapításokat tették a nézők az előadás után, amelynek kapcsán Lévai Balázs elsőként Nádasdy Ádámot faggatta. Nádasdy Ádám Az író arra kereste a választ, mennyire változtatta meg az „újrafordított Katona szöveg” a darabot. „Nagyon jót tett ez a magyarból magyarra tolmácsolás. Én most utánanéztem annak a változatnak, ami 47-ben jelent meg, amin szerintem már Arany János könnyített: nehezen érthető, nem lehet előadni ... Azzal is egyetértek, hogy visszatettetek néhány verssort az eredetiből, bár –mint műfordító- az ilyesmi ellen berzenkedni szoktam” – indította a beszélgetést Nádasdy, mire a „fordító” Szabó Borbála megjegyezte, nem is tudja, hogy történhetett ez, ő is a próbákon vette észre, hogy bekerültek mondatok egy korábbi Bánk bánból. „A színész egyszer csak számon kéri, hogy nem fogja ezt, meg azt az elhíresült mondatot mondani - ezt ismerem. De nem zavartak a régies betétek, kell egy kis klasszikus is a szövegbe, hogy az ember megbökhesse a másikat, hogy most van az a híres rész” – viccelődött Nádasdy, aki szerint az új darab –bár sokszor csúszkál az emelkedett és az alacsony nyelvi értékek között- kedvet csinált az eredeti elolvasásához. Az írótól Lőrinczy Attila vette át a szót, aki azonban nagyobb távolságot érzett az új szövegtől, különösen amikor átcsúszott a mai szlengbe, de alapvetően arányosnak és egységesnek találta. Szabó Borbála pedig elmesélte, hogy a szöveg már készen állt, amikor Bagó Bertalannal egymásra találtak a munkában, de a próbák alatt egyeztek meg arról, hogy legelőre kell hozni az ötödik felvonást, amit kosztümös játékként láthat a közönség. Lőrinczy Attila Lévai Balázs kérdésére, mi veszi át az eredeti drámai szöveg erejének helyét, Bagó Bertalan visszakérdezett: „Emlékszel olyan Bánk előadásra, amelyben a szöveg mély nyomot hagyott benned?” – majd ismét Nádasdy Ádám méltatta az ’új darabot’. „Azt hiszem, hogy egész Kecskemét hálás lehet a színháznak, hogy megcsinálta ezt az előadást, és hogy száz év óta először fordul elő szerintem, hogy a vasárnapi ebédnél a kamaszok erről vitatkoznak a szüleikkel. Igenis a klasszikusokat minden lehetséges módszerrel nyomatni kell. Lehet azt mondani, hogy ez a Bánk bán egy képregényszerű feldolgozás a maga négy kockájával (a színpadi tér egy négy részre osztott hatalmas dobozból áll, amelyben kockáról kockára járnak a szereplők, a jelenetek). (...) De én semmitől nem riadok vissza, hogy a klasszikusokat nyomassuk, mert ezt hívják kultúrának. Ez a legjobb értelemben vett konzervatív gesztus, mert megőrzi, áthozza a fiatalok számára, de nem prezervatív, amely üvegbúra alá rakja. (...) Egy történelmi tabló, de ami elvezet hozzá, az egy emberi dráma” – fogalmazott Nádasdy Ádám. Ennek kapcsán Bagó Bertalan elárulta, Kecskeméten jól fogadják az előadást, hiszen üvöltve bravóznak a fiatalok, sőt, még a politikusok is. Ezután Lőrinczy Attila értetlenségének adott hangot, nem volt számára egyértelmű, hogy a nyelv letisztultsága azt szolgálja-e, hogy közelebb érezzük magunkhoz a figurákat, a történetet, vagy hogy parodisztikusabb lehessen a produkció. „Érdekes és furcsa volt a békétlenek első jelenetében, hogy a Körtvélyessy Zsolt által játszott Petur nemzeti érzelmű, romantikus emberként fogalmazta meg önmagát, miközben körülötte mindenki más figurának tűnt. Sok helyütt éreztem ezt a kettősséget, ami zavarba hozott a rendezői szándékot illetően” – fejtette ki Lőrinczy Attila, mire Bagó Bertalan egy „hál’istennek”-kel felelt. Bagó Bertalan Nádasdy Ádám szerint is „befigyel a paródia”. „Nehéz lehet előállni ezzel a darabbal, mert sokszor annyira túlzó, annyira romantikus, ráadásul az egész egy kefélés körül zajlik, ami mégiscsak méltatlan... Én nem éreztem, hogy tragédiát láttam volna, holott mégiscsak sorsok mennek tönkre a szemünk láttára. (...) Rég láttam olyan Rómeó és Júliát, amin igazán lehetett volna sírni. Szinte mindenhez kell egy kis csavar és idézőjel. Mintha öreg korban élnénk. Vagy csak én érzem így bizonyos okokból? Azt mondta az irodalomtanárom Ruttkai Kálmán, hogy amikor az ember fiatal, akkor a tejcsokoládét szereti és a tragédiát, amikor megöregszik, akkor a keserű csokoládét szereti és a komédiát. Nézzenek magukba kérem, ki-ki hol tart ezen az úton. Tényleg nagyon érdekes, hogy ha egy édességboltba bemennek ma, azt látják, hogy olyan keserű dolgokat képesek árusítani, hogy én, az öregember is rácsodálkozom. Ehhez képest a színpadon – mint Ruttkai Kálmán rámutatott – az ellenkezőjét látjuk: szinte mindennek van ironikus felhangja. Mondhatnám azt erre a Bánk bánra, Victor Hugo-val élve, aki a Rigolettonak azt a címet adta, hogy Le roi s’amuse (A király mulat), hogy Biberach s’amuse (Biberach mulat). Mintha ő vezette volna az eseménysort” – vetette fel Nádasdy Ádám. „Ne felejtsük el, hogy van egy szerencsétlen Bánk bánunk is” – vette át a szót a rendező, aki arról beszélt, hogy Bánk addig politikus, amíg személyesen nem érintett, amíg nem viszik el otthonról asszonyát, Melindát, akire szemet vet Gertrudis királyné öccse, Ottó. „Abban a pillanatban, hogy személyesen érintettek leszünk, ugyanolyan hülyékké válunk, mint a Petur. Ez áll a drámában. Szerintem Bíberach nem aktív, ő egy katalizátor, felgyorsítja az eseményeket, elkezdi nézni a sok hülyét, aki körülveszi, de ő is tragikus, mert végül leszúrják, meg is érdemli, de nem ő a főszereplő, hanem a szerencsétlen Bánk bán és magyar hazánk” – jelentette ki Bagó Bertalan. A színészi játékról további szót ejtett Nádasdy, aki megjegyezte, hogy a békétlenek jelenetei a bohózat felé tendáltak. „Én értem, hogy a magyarok hülyék, ezt tudjuk, ezt fontos komolyan, elgondolkodtatóan előadni, de úgy kéne hülyének lenniük, hogy egyenként egyikük sem hülye, csak együtt” – magyarázta az író nagy nevetés közepette. Erre Szabó Borbála és Bagó Bertalan hozzátette, Katonánál is mindenre bólogatnak a bánok, maga a helyzet komikus, akárcsak az, hogy Bánk bán 40 percig hallgatózik. Koltai Tamás „Milyen érdekes kérem, hogy nem tudjuk, a darabról vagy az előadásról beszélünk. Ez is jelzi, hogy a rendező megismertetett velünk egy eddig ismeretlen darabot. Komolyan mondom zavarba jövök, mert azt kérjük rajta számon, amit a szerző írt” – zárta a témát Nádasdy. „A középkorban a magyarok még nagyon keletiek voltak, attól kezdve, hogy az aszony megesett, vagy hozzányúlt valaki, többé nem lehetett hozzányúlni, tabuvá vált. Ez az, ami Bánk számára rettenetes gyötrelem.Megérzi az ’idegen szagot’és úgy áll Melinda előtt, mint egy üvegfal előtt. Ennek az érzékeltetését kicsit hiányoltam” – vetette fel az író. Ennek kapcsán Bagó elárulta, számára fontosabb volt a megbocsátás, de egyetértett az íróval és megköszönte észrevételét. Ezután kitértek Gertrudis alakjára, akit Danyi Judit játszott. Nádasdy kicsit fiatalnak érezte, hozzá képest Melindát érettebbnek találta. „Valami szűzieset találtam benne, ami nagyon nyugtalanító, mert bizonyos életkorban, pozícióban nem szabad szűznek lenni, mert az nem vezet jóra ... Mintha ez lett volna ... Bíberach, aki nyilvánvalóan impotens, és Gertrudis, aki nyilvánvalóan szűz, összeillenek és másokkal veretik a csalánt – ahogy mondani szokás” – nevettetett Nádasdy, mire Lévai megjegyezte, „lehet, hogy egy erős szexuálterápia ráférne az ország vezetésére, de az író megjegyezte: „Ezek németek ...”. Nádasdytól Szabó Borbála vette át a szót, aki méltatta Katona nagyszerűségét, akinél Gertrudis csak akkor pattan fel, amikor Bánk a nőiségében sérti megazt a nőt, aki végig férfi vágyik lenni és arról panaszkodik, hogy uralkodóként milyen nehéz nőnek lenni. Majd a zárójelenetre terelődött a szó, amelyben Ottót kergeti szobáról szobára Bánk, aki végül megöli Gertrudist. „A zárójelenet nem tetszett, úgy éreztem kicsúszott a kezetekből a jelenet, a stroboszkóp villogását olcsónak találtam, a rohangálás túl sok volt, én úgy érzetem, hogy nekem a pénzemért, a szemem láttára egy késsel ölje meg. Egy pillanatig azt hittem, egyébként, hogy üzemzavar történt” – mondta Nádasdy, akinek szavait nagy kacagás fogadta. Az előadás záróakkordjáról, amelyben bedeszkázzák a dobozt, ahol az események játszódtak, elismerőleg szóltak, de kifogásolták, hogy közben a Bánk bán opera Hazám, hazám című áriája csendül fel. Cseke Péter Végül Koltai Tamás kritikus, zsűritag kért szót: „Nagyon örülök, mert ez az első igazi szakmai vita. (...) Ez a kontrasztok darabja, régi mániám, hogy ez egy Feydeau dramaturgiával megírt Schiller dráma, aminek nemzeti tartalma van, de semmi értelme dramaturgiailag. Akkor jó az előadás, ha mindennek dupla feneke van. Tegnap ezt a kettősséget nem éreztem igazán” – fejtette ki Koltai, aki felidézte, zseniális volt Körtvélyessy Zsolt Petur szerepében. Ennek kapcsán Bagó Bertalan elmondta, hogy ez egy stúdióelőadás, amit a POSZT-on nagyszínpadon játszottak, és ez óriási különbség, hiszen másfajta kompozíciót lát az ember, ha kisebb térbe kerül a darab. „A kettősség a mániám, az érdekel, hogy nézek valamit és elkezd káprázni, de ha a Bánk bán nagyszínpadra került volna, akkor más gesztusokkal megerősítettem volna azt a kettősséget ami, ha az orrod előtt van, így is jól látszik” – magyarázta Bagó, akitől Cseke Péter, a kecskeméti színház igazgatója vette át a szót. „Fontos dolog, hogy 60 néző előtt játsszuk. Amikor felkértem erre a darabra a Bercit, akkor elfehéredett és azt mondta, a mű érdekli, de ez nagyszínpadra való. Végül meg tudtam győzni. Nagy sikerrel játsszuk, de Tamásnak igaza van. A tegnap esti előadás valóban nem olyan volt, mint otthon. Sokat tanulunk belőle.(...) Ez egy első lépcső a Bánk bán történetben, örülök, hogy ebben úttörők lehetünk” – összegzett Cseke Péter.   Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 A POSZT 7. szakmai beszélgetésén a Kecskeméti Katona József Színház Bánk bán előadásáról folyt a szó Bagó Bertalan rendező, Szabó Borbála író, dramaturg, Lőrinczy Attila író, dramaturg, Nádasdy Ádám író, műfordító és Lévai Balázs moderátor részvételével. „Ízléstelen, nem tetszett, patetikus, ironikus, humoros, modern, különleges, szatírikus, centire vágott, sajátos értelmezés, meghatott, mintha a máról szólt volna” – ezeket a megállapításokat tették a nézők az előadás után, amelynek kapcsán Lévai Balázs elsőként Nádasdy Ádámot faggatta. Az író arra kereste a választ, mennyire változtatta meg az „újrafordított Katona szöveg” a darabot. „Nagyon jót tett ez a magyarból magyarra tolmácsolás. Én most utánanéztem annak a változatnak, ami 47-ben jelent meg, amin szerintem már Arany János könnyített: nehezen érthető, nem lehet előadni ... Azzal is egyetértek, hogy visszatettetek néhány verssort az eredetiből, bár –mint műfordító- az ilyesmi ellen berzenkedni szoktam” – indította a beszélgetést Nádasdy, mire a „fordító” Szabó Borbála megjegyezte, nem is tudja, hogy történhetett ez, ő is a próbákon vette észre, hogy bekerültek mondatok egy korábbi Bánk bánból. „A színész egyszer csak számon kéri, hogy nem fogja ezt, meg azt az elhíresült mondatot mondani - ezt ismerem. De nem zavartak a régies betétek, kell egy kis klasszikus is a szövegbe, hogy az ember megbökhesse a másikat, hogy most van az a híres rész” – viccelődött Nádasdy, aki szerint az új darab –bár sokszor csúszkál az emelkedett és az alacsony nyelvi értékek között- kedvet csinált az eredeti elolvasásához. Az írótól Lőrinczy Attila vette át a szót, aki azonban nagyobb távolságot érzett az új szövegtől, különösen amikor átcsúszott a mai szlengbe, de alapvetően arányosnak és egységesnek találta. Szabó Borbála pedig elmesélte, hogy a szöveg már készen állt, amikor Bagó Bertalannal egymásra találtak a munkában, de a próbák alatt egyeztek meg arról, hogy legelőre kell hozni az ötödik felvonást, amit kosztümös játékként láthat a közönség. Lévai Balázs kérdésére, mi veszi át az eredeti drámai szöveg erejének helyét, Bagó Bertalan visszakérdezett: „Emlékszel olyan Bánk előadásra, amelyben a szöveg mély nyomot hagyott benned?” – majd ismét Nádasdy Ádám méltatta az ’új darabot’. „Azt hiszem, hogy egész Kecskemét hálás lehet a színháznak, hogy megcsinálta ezt az előadást, és hogy száz év óta először fordul elő szerintem, hogy a vasárnapi ebédnél a kamaszok erről vitatkoznak a szüleikkel. Igenis a klasszikusokat minden lehetséges módszerrel nyomatni kell. Lehet azt mondani, hogy ez a Bánk bán egy képregényszerű feldolgozás a maga négy kockájával (a színpadi tér egy négy részre osztott hatalmas dobozból áll, amelyben kockáról kockára járnak a szereplők, a jelenetek). (...) De én semmitől nem riadok vissza, hogy a klasszikusokat nyomassuk, mert ezt hívják kultúrának. Ez a legjobb értelemben vett konzervatív gesztus, mert megőrzi, áthozza a fiatalok számára, de nem prezervatív, amely üvegbúra alá rakja. (...) Egy történelmi tabló, de ami elvezet hozzá, az egy emberi dráma” – fogalmazott Nádasdy Ádám. Ennek kapcsán Bagó Bertalan elárulta, Kecskeméten jól fogadják az előadást, hiszen üvöltve bravóznak a fiatalok, sőt, még a politikusok is. Ezután Lőrinczy Attila értetlenségének adott hangot, nem volt számára egyértelmű, hogy a nyelv letisztultsága azt szolgálja-e, hogy közelebb érezzük magunkhoz a figurákat, a történetet, vagy hogy parodisztikusabb lehessen a produkció. „Érdekes és furcsa volt a békétlenek első jelenetében, hogy a Körtvélyessy Zsolt által játszott Petur nemzeti érzelmű, romantikus emberként fogalmazta meg önmagát, miközben körülötte mindenki más figurának tűnt. Sok helyütt éreztem ezt a kettősséget, ami zavarba hozott a rendezői szándékot illetően” – fejtette ki Lőrinczy Attila, mire Bagó Bertalan egy „hál’istennek”-kel felelt. Nádasdy Ádám szerint is „befigyel a paródia”. „Nehéz lehet előállni ezzel a darabbal, mert sokszor annyira túlzó, annyira romantikus, ráadásul az egész egy kefélés körül zajlik, ami mégiscsak méltatlan... Én nem éreztem, hogy tragédiát láttam volna, holott mégiscsak sorsok mennek tönkre a szemünk láttára. (...) Rég láttam olyan Rómeó és Júliát, amin igazán lehetett volna sírni. Szinte mindenhez kell egy kis csavar és idézőjel. Mintha öreg korban élnénk. Vagy csak én érzem így bizonyos okokból? Azt mondta az irodalomtanárom Ruttkai Kálmán, hogy amikor az ember fiatal, akkor a tejcsokoládét szereti és a tragédiát, amikor megöregszik, akkor a keserű csokoládét szereti és a komédiát. Nézzenek magukba kérem, ki-ki hol tart ezen az úton. Tényleg nagyon érdekes, hogy ha egy édességboltba bemennek ma, azt látják, hogy olyan keserű dolgokat képesek árusítani, hogy én, az öregember is rácsodálkozom. Ehhez képest a színpadon – mint Ruttkai Kálmán rámutatott – az ellenkezőjét látjuk: szinte mindennek van ironikus felhangja. Mondhatnám azt erre a Bánk bánra, Victor Hugo-val élve, aki a Rigolettonak azt a címet adta, hogy Le roi s’amuse (A király mulat), hogy Biberach s’amuse (Biberach mulat). Mintha ő vezette volna az eseménysort” – vetette fel Nádasdy Ádám. „Ne felejtsük el, hogy van egy szerencsétlen Bánk bánunk is” – vette át a szót a rendező, aki arról beszélt, hogy Bánk addig politikus, amíg személyesen nem érintett, amíg nem viszik el otthonról asszonyát, Melindát, akire szemet vet Gertrudis királyné öccse, Ottó. „Abban a pillanatban, hogy személyesen érintettek leszünk, ugyanolyan hülyékké válunk, mint a Petur. Ez áll a drámában. Szerintem Bíberach nem aktív, ő egy katalizátor, felgyorsítja az eseményeket, elkezdi nézni a sok hülyét, aki körülveszi, de ő is tragikus, mert végül leszúrják, meg is érdemli, de nem ő a főszereplő, hanem a szerencsétlen Bánk bán és magyar hazánk” – jelentette ki Bagó Bertalan. A színészi játékról további szót ejtett Nádasdy, aki megjegyezte, hogy a békétlenek jelenetei a bohózat felé tendáltak. „Én értem, hogy a magyarok hülyék, ezt tudjuk, ezt fontos komolyan, elgondolkodtatóan előadni, de úgy kéne hülyének lenniük, hogy egyenként egyikük sem hülye, csak együtt” – magyarázta az író nagy nevetés közepette. Erre Szabó Borbála és Bagó Bertalan hozzátette, Katonánál is mindenre bólogatnak a bánok, maga a helyzet komikus, akárcsak az, hogy Bánk bán 40 percig hallgatózik. „Milyen érdekes kérem, hogy nem tudjuk, a darabról vagy az előadásról beszélünk. Ez is jelzi, hogy a rendező megismertetett velünk egy eddig ismeretlen darabot. Komolyan mondom zavarba jövök, mert azt kérjük rajta számon, amit a szerző írt” – zárta a témát Nádasdy. „A középkorban a magyarok még nagyon keletiek voltak, attól kezdve, hogy az aszony megesett, vagy hozzányúlt valaki, többé nem lehetett hozzányúlni, tabuvá vált. Ez az, ami Bánk számára rettenetes gyötrelem.Megérzi az ’idegen szagot’és úgy áll Melinda előtt, mint egy üvegfal előtt. Ennek az érzékeltetését kicsit hiányoltam” – vetette fel az író. Ennek kapcsán Bagó elárulta, számára fontosabb volt a megbocsátás, de egyetértett az íróval és megköszönte észrevételét. Ezután kitértek Gertrudis alakjára, akit Danyi Judit játszott. Nádasdy kicsit fiatalnak érezte, hozzá képest Melindát érettebbnek találta. „Valami szűzieset találtam benne, ami nagyon nyugtalanító, mert bizonyos életkorban, pozícióban nem szabad szűznek lenni, mert az nem vezet jóra ... Mintha ez lett volna ... Bíberach, aki nyilvánvalóan impotens, és Gertrudis, aki nyilvánvalóan szűz, összeillenek és másokkal veretik a csalánt – ahogy mondani szokás” – nevettetett Nádasdy, mire Lévai megjegyezte, „lehet, hogy egy erős szexuálterápia ráférne az ország vezetésére, de az író megjegyezte: „Ezek németek ...”. Nádasdytól Szabó Borbála vette át a szót, aki méltatta Katona nagyszerűségét, akinél Gertrudis csak akkor pattan fel, amikor Bánk a nőiségében sérti megazt a nőt, aki végig férfi vágyik lenni és arról panaszkodik, hogy uralkodóként milyen nehéz nőnek lenni. Majd a zárójelenetre terelődött a szó, amelyben Ottót kergeti szobáról szobára Bánk, aki végül megöli Gertrudist. „A zárójelenet nem tetszett, úgy éreztem kicsúszott a kezetekből a jelenet, a stroboszkóp villogását olcsónak találtam, a rohangálás túl sok volt, én úgy érzetem, hogy nekem a pénzemért, a szemem láttára egy késsel ölje meg. Egy pillanatig azt hittem, egyébként, hogy üzemzavar történt” – mondta Nádasdy, akinek szavait nagy kacagás fogadta. Az előadás záróakkordjáról, amelyben bedeszkázzák a dobozt, ahol az események játszódtak, elismerőleg szóltak, de kifogásolták, hogy közben a Bánk bán opera Hazám, hazám című áriája csendül fel. Végül Koltai Tamás kritikus, zsűritag kért szót: „Nagyon örülök, mert ez az első igazi szakmai vita. (...) Ez a kontrasztok darabja, régi mániám, hogy ez egy Feydeau dramaturgiával megírt Schiller dráma, aminek nemzeti tartalma van, de semmi értelme dramaturgiailag. Akkor jó az előadás, ha mindennek dupla feneke van. Tegnap ezt a kettősséget nem éreztem igazán” – fejtette ki Koltai, aki felidézte, zseniális volt Körtvélyessy Zsolt Petur szerepében. Ennek kapcsán Bagó Bertalan elmondta, hogy ez egy stúdióelőadás, amit a POSZT-on nagyszínpadon játszottak, és ez óriási különbség, hiszen másfajta kompozíciót lát az ember, ha kisebb térbe kerül a darab. „A kettősség a mániám, az érdekel, hogy nézek valamit és elkezd káprázni, de ha a Bánk bán nagyszínpadra került volna, akkor más gesztusokkal megerősítettem volna azt a kettősséget ami, ha az orrod előtt van, így is jól látszik” – magyarázta Bagó, akitől Cseke Péter, a kecskeméti színház igazgatója vette át a szót. „Fontos dolog, hogy 60 néző előtt játsszuk. Amikor felkértem erre a darabra a Bercit, akkor elfehéredett és azt mondta, a mű érdekli, de ez nagyszínpadra való. Végül meg tudtam győzni. Nagy sikerrel játsszuk, de Tamásnak igaza van. A tegnap esti előadás valóban nem olyan volt, mint otthon. Sokat tanulunk belőle.(...) Ez egy első lépcső a Bánk bán történetben, örülök, hogy ebben úttörők lehetünk” – összegzett Cseke Péter.   Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 A POSZT 7. szakmai beszélgetésén a Kecskeméti Katona József Színház Bánk bán előadásáról folyt a szó Bagó Bertalan rendező, Szabó Borbála író, dramaturg, Lőrinczy Attila író, dramaturg, Nádasdy Ádám író, műfordító és Lévai Balázs moderátor részvételével. „Ízléstelen, nem tetszett, patetikus, ironikus, humoros, modern, különleges, szatírikus, centire vágott, sajátos értelmezés, meghatott, mintha a máról szólt volna” – ezeket a megállapításokat tették a nézők az előadás után, amelynek kapcsán Lévai Balázs elsőként Nádasdy Ádámot faggatta. Az író arra kereste a választ, mennyire változtatta meg az „újrafordított Katona szöveg” a darabot. „Nagyon jót tett ez a magyarból magyarra tolmácsolás. Én most utánanéztem annak a változatnak, ami 47-ben jelent meg, amin szerintem már Arany János könnyített: nehezen érthető, nem lehet előadni ... Azzal is egyetértek, hogy visszatettetek néhány verssort az eredetiből, bár –mint műfordító- az ilyesmi ellen berzenkedni szoktam” – indította a beszélgetést Nádasdy, mire a „fordító” Szabó Borbála megjegyezte, nem is tudja, hogy történhetett ez, ő is a próbákon vette észre, hogy bekerültek mondatok egy korábbi Bánk bánból. „A színész egyszer csak számon kéri, hogy nem fogja ezt, meg azt az elhíresült mondatot mondani - ezt ismerem. De nem zavartak a régies betétek, kell egy kis klasszikus is a szövegbe, hogy az ember megbökhesse a másikat, hogy most van az a híres rész” – viccelődött Nádasdy, aki szerint az új darab –bár sokszor csúszkál az emelkedett és az alacsony nyelvi értékek között- kedvet csinált az eredeti elolvasásához. Az írótól Lőrinczy Attila vette át a szót, aki azonban nagyobb távolságot érzett az új szövegtől, különösen amikor átcsúszott a mai szlengbe, de alapvetően arányosnak és egységesnek találta. Szabó Borbála pedig elmesélte, hogy a szöveg már készen állt, amikor Bagó Bertalannal egymásra találtak a munkában, de a próbák alatt egyeztek meg arról, hogy legelőre kell hozni az ötödik felvonást, amit kosztümös játékként láthat a közönség. Lévai Balázs kérdésére, mi veszi át az eredeti drámai szöveg erejének helyét, Bagó Bertalan visszakérdezett: „Emlékszel olyan Bánk előadásra, amelyben a szöveg mély nyomot hagyott benned?” – majd ismét Nádasdy Ádám méltatta az ’új darabot’. „Azt hiszem, hogy egész Kecskemét hálás lehet a színháznak, hogy megcsinálta ezt az előadást, és hogy száz év óta először fordul elő szerintem, hogy a vasárnapi ebédnél a kamaszok erről vitatkoznak a szüleikkel. Igenis a klasszikusokat minden lehetséges módszerrel nyomatni kell. Lehet azt mondani, hogy ez a Bánk bán egy képregényszerű feldolgozás a maga négy kockájával (a színpadi tér egy négy részre osztott hatalmas dobozból áll, amelyben kockáról kockára járnak a szereplők, a jelenetek). (...) De én semmitől nem riadok vissza, hogy a klasszikusokat nyomassuk, mert ezt hívják kultúrának. Ez a legjobb értelemben vett konzervatív gesztus, mert megőrzi, áthozza a fiatalok számára, de nem prezervatív, amely üvegbúra alá rakja. (...) Egy történelmi tabló, de ami elvezet hozzá, az egy emberi dráma” – fogalmazott Nádasdy Ádám. Ennek kapcsán Bagó Bertalan elárulta, Kecskeméten jól fogadják az előadást, hiszen üvöltve bravóznak a fiatalok, sőt, még a politikusok is. Ezután Lőrinczy Attila értetlenségének adott hangot, nem volt számára egyértelmű, hogy a nyelv letisztultsága azt szolgálja-e, hogy közelebb érezzük magunkhoz a figurákat, a történetet, vagy hogy parodisztikusabb lehessen a produkció. „Érdekes és furcsa volt a békétlenek első jelenetében, hogy a Körtvélyessy Zsolt által játszott Petur nemzeti érzelmű, romantikus emberként fogalmazta meg önmagát, miközben körülötte mindenki más figurának tűnt. Sok helyütt éreztem ezt a kettősséget, ami zavarba hozott a rendezői szándékot illetően” – fejtette ki Lőrinczy Attila, mire Bagó Bertalan egy „hál’istennek”-kel felelt. Nádasdy Ádám szerint is „befigyel a paródia”. „Nehéz lehet előállni ezzel a darabbal, mert sokszor annyira túlzó, annyira romantikus, ráadásul az egész egy kefélés körül zajlik, ami mégiscsak méltatlan... Én nem éreztem, hogy tragédiát láttam volna, holott mégiscsak sorsok mennek tönkre a szemünk láttára. (...) Rég láttam olyan Rómeó és Júliát, amin igazán lehetett volna sírni. Szinte mindenhez kell egy kis csavar és idézőjel. Mintha öreg korban élnénk. Vagy csak én érzem így bizonyos okokból? Azt mondta az irodalomtanárom Ruttkai Kálmán, hogy amikor az ember fiatal, akkor a tejcsokoládét szereti és a tragédiát, amikor megöregszik, akkor a keserű csokoládét szereti és a komédiát. Nézzenek magukba kérem, ki-ki hol tart ezen az úton. Tényleg nagyon érdekes, hogy ha egy édességboltba bemennek ma, azt látják, hogy olyan keserű dolgokat képesek árusítani, hogy én, az öregember is rácsodálkozom. Ehhez képest a színpadon – mint Ruttkai Kálmán rámutatott – az ellenkezőjét látjuk: szinte mindennek van ironikus felhangja. Mondhatnám azt erre a Bánk bánra, Victor Hugo-val élve, aki a Rigolettonak azt a címet adta, hogy Le roi s’amuse (A király mulat), hogy Biberach s’amuse (Biberach mulat). Mintha ő vezette volna az eseménysort” – vetette fel Nádasdy Ádám. „Ne felejtsük el, hogy van egy szerencsétlen Bánk bánunk is” – vette át a szót a rendező, aki arról beszélt, hogy Bánk addig politikus, amíg személyesen nem érintett, amíg nem viszik el otthonról asszonyát, Melindát, akire szemet vet Gertrudis királyné öccse, Ottó. „Abban a pillanatban, hogy személyesen érintettek leszünk, ugyanolyan hülyékké válunk, mint a Petur. Ez áll a drámában. Szerintem Bíberach nem aktív, ő egy katalizátor, felgyorsítja az eseményeket, elkezdi nézni a sok hülyét, aki körülveszi, de ő is tragikus, mert végül leszúrják, meg is érdemli, de nem ő a főszereplő, hanem a szerencsétlen Bánk bán és magyar hazánk” – jelentette ki Bagó Bertalan. A színészi játékról további szót ejtett Nádasdy, aki megjegyezte, hogy a békétlenek jelenetei a bohózat felé tendáltak. „Én értem, hogy a magyarok hülyék, ezt tudjuk, ezt fontos komolyan, elgondolkodtatóan előadni, de úgy kéne hülyének lenniük, hogy egyenként egyikük sem hülye, csak együtt” – magyarázta az író nagy nevetés közepette. Erre Szabó Borbála és Bagó Bertalan hozzátette, Katonánál is mindenre bólogatnak a bánok, maga a helyzet komikus, akárcsak az, hogy Bánk bán 40 percig hallgatózik. „Milyen érdekes kérem, hogy nem tudjuk, a darabról vagy az előadásról beszélünk. Ez is jelzi, hogy a rendező megismertetett velünk egy eddig ismeretlen darabot. Komolyan mondom zavarba jövök, mert azt kérjük rajta számon, amit a szerző írt” – zárta a témát Nádasdy. „A középkorban a magyarok még nagyon keletiek voltak, attól kezdve, hogy az aszony megesett, vagy hozzányúlt valaki, többé nem lehetett hozzányúlni, tabuvá vált. Ez az, ami Bánk számára rettenetes gyötrelem.Megérzi az ’idegen szagot’és úgy áll Melinda előtt, mint egy üvegfal előtt. Ennek az érzékeltetését kicsit hiányoltam” – vetette fel az író. Ennek kapcsán Bagó elárulta, számára fontosabb volt a megbocsátás, de egyetértett az íróval és megköszönte észrevételét. Ezután kitértek Gertrudis alakjára, akit Danyi Judit játszott. Nádasdy kicsit fiatalnak érezte, hozzá képest Melindát érettebbnek találta. „Valami szűzieset találtam benne, ami nagyon nyugtalanító, mert bizonyos életkorban, pozícióban nem szabad szűznek lenni, mert az nem vezet jóra ... Mintha ez lett volna ... Bíberach, aki nyilvánvalóan impotens, és Gertrudis, aki nyilvánvalóan szűz, összeillenek és másokkal veretik a csalánt – ahogy mondani szokás” – nevettetett Nádasdy, mire Lévai megjegyezte, „lehet, hogy egy erős szexuálterápia ráférne az ország vezetésére, de az író megjegyezte: „Ezek németek ...”. Nádasdytól Szabó Borbála vette át a szót, aki méltatta Katona nagyszerűségét, akinél Gertrudis csak akkor pattan fel, amikor Bánk a nőiségében sérti megazt a nőt, aki végig férfi vágyik lenni és arról panaszkodik, hogy uralkodóként milyen nehéz nőnek lenni. Majd a zárójelenetre terelődött a szó, amelyben Ottót kergeti szobáról szobára Bánk, aki végül megöli Gertrudist. „A zárójelenet nem tetszett, úgy éreztem kicsúszott a kezetekből a jelenet, a stroboszkóp villogását olcsónak találtam, a rohangálás túl sok volt, én úgy érzetem, hogy nekem a pénzemért, a szemem láttára egy késsel ölje meg. Egy pillanatig azt hittem, egyébként, hogy üzemzavar történt” – mondta Nádasdy, akinek szavait nagy kacagás fogadta. Az előadás záróakkordjáról, amelyben bedeszkázzák a dobozt, ahol az események játszódtak, elismerőleg szóltak, de kifogásolták, hogy közben a Bánk bán opera Hazám, hazám című áriája csendül fel. Végül Koltai Tamás kritikus, zsűritag kért szót: „Nagyon örülök, mert ez az első igazi szakmai vita. (...) Ez a kontrasztok darabja, régi mániám, hogy ez egy Feydeau dramaturgiával megírt Schiller dráma, aminek nemzeti tartalma van, de semmi értelme dramaturgiailag. Akkor jó az előadás, ha mindennek dupla feneke van. Tegnap ezt a kettősséget nem éreztem igazán” – fejtette ki Koltai, aki felidézte, zseniális volt Körtvélyessy Zsolt Petur szerepében. Ennek kapcsán Bagó Bertalan elmondta, hogy ez egy stúdióelőadás, amit a POSZT-on nagyszínpadon játszottak, és ez óriási különbség, hiszen másfajta kompozíciót lát az ember, ha kisebb térbe kerül a darab. „A kettősség a mániám, az érdekel, hogy nézek valamit és elkezd káprázni, de ha a Bánk bán nagyszínpadra került volna, akkor más gesztusokkal megerősítettem volna azt a kettősséget ami, ha az orrod előtt van, így is jól látszik” – magyarázta Bagó, akitől Cseke Péter, a kecskeméti színház igazgatója vette át a szót. „Fontos dolog, hogy 60 néző előtt játsszuk. Amikor felkértem erre a darabra a Bercit, akkor elfehéredett és azt mondta, a mű érdekli, de ez nagyszínpadra való. Végül meg tudtam győzni. Nagy sikerrel játsszuk, de Tamásnak igaza van. A tegnap esti előadás valóban nem olyan volt, mint otthon. Sokat tanulunk belőle.(...) Ez egy első lépcső a Bánk bán történetben, örülök, hogy ebben úttörők lehetünk” – összegzett Cseke Péter.  
2012.06.15. 05:06
Szinhaz.hu
Passió az arborétumban - Kőszegi Ákos Pilátus szerepében
A keresztény hit egyik legfontosabb evangéliumi történetét, Jézus Krisztus kereszthalálát már számos irodalmi és színházi alkotásban feldolgozták. A kecskeméti Katona József Színház Újvilág Passiója azonban új oldalról közelíti meg a szenvedéstörténetet, hiszen a zenés szabadtéri játék Amerikába is elkalauzolja nézőit, és a magyarság históriájából is mesél. Az ősbemutató június 8-án lesz a kecskeméti Arborétumban, szeptembertől pedig a Nagyszínház színpadán, a bérletes előadások között szerepel majd a darab. A szerzők szándéka, hogy hagyományt teremtsenek, s ezután minden nyáron látható legyen a hírös városban az Újvilág Passió. Az előadás próbái közben az egyik főszerepet alakító Kőszegi Ákossal beszélgetett Bera Linda. - Miért vállaltad Pilátus szerepét az Újvilág Passióban? - Nyáron ritkán vállalok színházi munkát – igen kimerítő évadjaim vannak, ezért igyekszem pihenéssel tölteni a szezonok közti hónapokat. Ám ezúttal nagyon megfogott az Újvilág Passió című szabadtéri előadás terve, amit Cseke Péter, a kecskeméti színház igazgatója vázolt nekem, s örömmel fogadtam, amikor Pilátus szerepére felkért. Kiemelkedően fontosnak, már-már küldetésnek tartom, hogy egy színház megjelenítse Krisztus szenvedését és kereszthalálát, az emberiség egyik legnagyobb, legismertebb történetét – hangsúlyozta Kőszegi Ákos. – Pilátust eljátszani pedig kifejezetten izgalmas feladat. A Szentírásból tudjuk, hogy Pilátus a zsidó főpapok nyomására, kételyei és szándéka ellenére ítéli halálra Jézust. Ezért a szerep megformálásakor elsősorban a vívódását, az aggályait szeretném láttatni a nézők számára. - Milyen karaktert alakítasz a keretjátékban? - A keretjátékban Columbus hajóit látjuk, amint India meghódítására indulnak, de Amerikában kötnek ki. Fedélzetükön ott vannak a magyar pálos szerzetesek is, akiket Izabella spanyol királyné arra kért, hogy az úton tartsák a matrózokban a lelket, az őslakosoknak pedig hirdessék az evangéliumot, a keresztény hitet. Ebben a részben én Don Espagna-t, a hajóskapitányt alakítom. Amikor a pálosok elhatározzák, hogy eljátsszák Jézus Krisztus életét és szenvedéstörténetét, úgy alakul, hogy a hajósokból lesznek a zsidó főpapok, a szerzetesekből az apostolok, a „vadak”, azaz az amerikai őslakók közül választanak Máriát és Mária Magdolnát, míg Don Espana elvállalja, hogy Pilátus bőrébe bújik a passiójátékban. Így kapcsolódik össze a két szerep. Nagyon érdekes dolog, ami ebből a szakaszból kiderül, hogy Amerika – oly sok minden más mellett – a kereszténységet is nekünk, magyaroknak köszönheti. Ez még izgalmasabbá teszi az előadást. - Milyen látványvilág tárul majd az Újvilág Passió nézőinek szeme elé? - Nagyon szépek a jelmezeink, és igazán frappáns a díszlet is, amely az első részben egy hajót ábrázol, később átváltozik a Koponyák hegyévé. A hajó árbocaiból lesznek a keresztek. Mindehhez a két szabadtéri előadáson csodálatos helyszínt nyújt majd a kecskeméti Arborétum Mária-kápolna melletti része. A tervek szerint ez a darab lesz a kecskeméti színház első őszi bemutatója is, ezért szeptemberben a Nagyszínház színpadára adaptáljuk a művet. - Különleges a darab nyelvezete és zenéje is. Miért? - A szerzőpáros, Kocsis L. Mihály és Cseke Péter sajátos, verses formába álmodta a történetet. Talán úgy lehetne jellemezni ezt a művet, mint egy naiv festő képét, hiszen ez a darab is naiv szándékból született – hozzáteszem, a naiv szót egyáltalán nem pejoratívan értem! Pont az egyszerűsége teszi igazán nagyszerűvé az Újvilág Passiót. Az aláfestő zene pedig azért izgalmas, mert hatásában Vangelis műveihez hasonlít, ugyanakkor magyar népdalok motívumait fedezhetjük fel benne. Már a szövegben is sok az áthallás, ami a magyarokra, a pálos rendre utal. Így a zene és a szöveg együtt erősíti bennünk az összetartozást, a magyarságérzetet, amire manapság – valljuk be – nagyon nagy szükség van! – tette hozzá Kőszegi Ákos. Bera Linda, kecskemetikatona.hu
2012.06.10. 10:00
Szinhaz.hu
Ledoktorált Cseke Péter
A kecskeméti Katona József Színház direktora, Cseke Péter (58) „Doctor of Liberal Arts" (DLA) képesítést szerzett, magyarul a szabad művészetek doktora lett. Ez a tudományos fokozat csak a művészeti képzés területén szerezhető meg.
2012.05.03. 19:07
Blikk.hu
Lakótelepi mese és varázslat Kecskeméten
Nemrég meseelőadást mutatott be a kecskeméti Katona József Színház. Békés Pál A kétbalkezes varázsló című darabja napjaink városi környezetében, a lakótelepen teremti meg a mesét a maga kedves, szerethető figuráival. Az előadást Cseke Péter, a színház igazgatója rendezte, a főszereplő Fitzhuber Dongót, a kétbalkezes varázslót Kiss Zoltán alakítja, akivel még a próbák során beszélgetett a Magyar Teátrum Online.
2012.05.01. 09:02
Szinhaz.hu
Cseke Péter újra nagyapa lesz
Boldog napokat él Cseke Péter (58), a kecskeméti Katona József Színház igazgatója. A Jászai Mari-díjas színész, rendező áldozatos munkája elismeréseként Vámos László-díjat kapott, s hamarosan ismét nagypapa lesz. A színigazgató lánya, Sára kisfiút hord a szíve alatt.
2012.04.10. 17:51
Blikk.hu
Kiosztották a MASZK díjait Kecskeméten
A Gobbi Hilda-életműdíjat Gyimesi Pálmának, a Vígszínház művészének ítélték, a pályakezdő művészek elismerésére létrehozott Soós Imre-díj idei tulajdonosa Bata Éva, a Vígszínház és Csémy Balázs, a kecskeméti Katona József Színház társulatának tagja lett. A Vámos László rendező emlékére alapított díjjal idén Cseke Péter színész-rendezőnek munkáját ismerték el.
2012.03.27. 17:19
Szinhaz.hu
A kétbalkezes varázsló - Cseke Péter szívéhez nőtt
A Winnetou után az évad második gyermekelőadását, Békés Pál A kétbalkezes varázsló című darabját mutatja be szerdán a kecskeméti Katona József Színház. A darabot Cseke Péter, a színház igazgatója rendezte.
2012.03.07. 09:04
Szinhaz.hu
Cseke Péter: minden vidéki színház Nemzeti Színház
Kiállt Alföldi Róbert mellett, és liberális rendezőket is meghív a Kecskeméti Katona József Színházat negyedik éve igazgató Cseke Péter. A Magyar Teátrumi Társaság alapítójának tevékenységét még a baloldali színikritikusok is elismerik. Lapszemle.
2012.02.03. 07:48
Szinhaz.hu
Pár éve még csak viccelt vele, hogy direktor lesz
58 éves Cseke Péter színész, aki alig várja, hogy végre az unokájával focizhasson.
2011.10.03. 11:21
Stop.hu
Sorozatbeli partnerével évődött Katinka
Hajdú Péter vendége volt a TV2 Frizbijében Cseke Katinka, valamint sorozatbeli férje, Tóth Roland és fia, Timon Barnabás. A műsorvezető természetesen Katinka magánéletére volt a leginkább kíváncsi.
2011.03.23. 04:30
Storyonline.hu
Cseke Katina túl harsány kamufiújának
Várhegyi Péter szerepjátékként élte meg a forgatásokat. Ennek megfelelően, ha kellett, keresztbe tett a többi szereplőnek, szívta a vérüket. Nyert is.
2010.10.09. 09:49
Velvet.hu
Hihetetlen! Szombaton férjhez megy az örökifjú magyar színész lánya! Megmutatjuk a gyönyörű ...
Cseke Péter nemzedékeken keresztül mindig is a nők bálványának számított. Az örökifjú színészről talán nagyon kevesen gondolnák, hogy a lánya férjhez megy.
2008.07.31. 18:00
Storyonline.hu
"Szövegmondó, számlaadó kisiparosok lettünk!" - Havas Henrik ma esti vendége Cseke ...
Cseke Péter immáron harminc éve dolgozik a Madách Színház kötelékeiben, ám augusztustól új kihívásokkal kell szembenéznie.
2008.05.02. 19:45
Storyonline.hu
Cseke Pétert lett az igazgató
Cseke Péter színész-rendezőt választotta meg a Kecskeméti Katona József Színház igazgatójának csütörtöki ülésén a város közgyűlése.
2008.03.27. 21:40
Stop.hu
Cseke Pétert választották meg a kecskeméti színház igazgatójának
Cseke Péter színész-rendezőt választotta meg a Kecskeméti Katona József Színház igazgatójának csütörtöki ülésén a város közgyűlése.
2008.03.27. 19:15
Hvg.hu
hirdetes
Blogok, amiket szeretünk
Minden, ami a szépségbe belefér!
Gasztronómia. Bolondulásig.
Hotel, Föld körüli pályán
Képek, hangulatok, csodák
Stílusra hangolnak
47. heti 5-ös lottószámok
  • 25
  • 38
  • 43
  • 57
  • 72
47. heti 6-os lottószámok
  • 6
  • 17
  • 25
  • 28
  • 40
  • 42
Árfolyamfigyelő / Valuta
EUR
304,7
USD
245,7
CHF
253,3
hirdetes