császármetszés

A legfrissebb hírek, cikkek, információk gyűjteménye a császármetszéssel kapcsolatban.

480 grammal született ikerbabáink nem maradtak életben
480 grammal született ikerbabáink nem maradtak életben
A mi történetünk 2011-ben kezdődött. Párommal novemberben ismertük meg egymást interneten. Én túl egy csúnya váláson, amit nehezen viseltem. Hamar összeköltözünk. 2013-ban egy horvátországi nyaraláson elhatároztuk, hogy családot szeretnénk. Én tudtam sajnos hogy PCOS, inzulinrezisztenciám és pajzsmirigy alulműködésem van, mert előző házasságom során már utána jártunk, de nem ezért szakadt meg a kapcsolat. Párom megértő volt. Elkezdtem újból az életmódváltást, mert hát a diétát előtte ímmel-ámmal tartottam. Sport is napi életem része lett. 2014-ben házat vásároltunk, addigra leadtam 15 kg-t. Kezdtünk türelmetlenek lenni, kb. egy év után elmentünk kivizsgáltatni magunkat. Párom teljesen rendben volt. Persze nálam volt a probléma. Az orvos Kecskeméten egy laparoszkópos műtétet javasolt, petevezeték átjárhatóságival, és „drilling”-gel. Végül 2015 márciusában sor került rá. És vártunk, hogy hátha most végre kopog a gólya… Közben endokrinológust váltottam, gyógyszert kellett elhagynom, más gyógyszert szedni. Pár kg vissza is jött.. Végül nőgyógyászom kiírta az ilyenkor szokásos gyógyszert, ami valakinek csodaszer, nekem nem segített. 2-3 cikluson keresztül szedtem, nem történt semmi. Ősz volt, kezdtem úgy érezni egy helyben toporgunk. Az orvosom meg csak vár, mert szerinte egy éven belül teherbe fogok esni. Türelmetlen voltam, de jó, várjunk, továbbra is próbálkoztunk. De azért a biztonság kedvéért bejelentkeztünk a budapesti Kaáliba. 2016 januárjában voltunk konzultáción. Ott már csak egy-két vérvizsgálatot csináltattak velünk, és javasolt az orvosunk egy méhtükrözést. Ajánlott is valakit Budán, aki megcsinálja diagnosztikusan. Magyarul nem altatás alatt. El is mentünk hozzá, megcsinálta, de nem kívánom senkinek… Ez fájt. Kiderült, hogy méhsövényem van, amit illik megműtetni meddőségi kezelések esetén, mert nehezíti a teherbeesést. 2016 februárjában megtörtént a műtét, amiből hamar fel is épültem. 2016 márciusában pedig visszamentünk a Kaáliba, hogy az első inszeminációt megcsináltassuk. Sajnos csalódás lett a vége, áprilisban nem is mentünk újból, hanem csak májusban és júniusban folytattuk. Sajnos eredménytelenül. De az orvosunkkal szemben is a bizalom megingott, úgy éreztem futószalagon megy a dolog. Akkor azért még próbáltunk benne bízni, és 2016 június végén, július elején mentünk fizetős lombikra. A tébésre csak 2017 februárjára kaptunk időpontot. Nagyon bizakodók voltunk, nagyon hittem benne, hogy most sikerülni fog. Nagy volt a csalódás, amikor kiderült, hogy mégsem. Magam alatt voltam, sírtam csapkodtam, összetörtem, de nem adtam fel. De az orvosban nem tudtam újból bízni, mondtam a páromnak, hogy hallottam, van egy doktornő is az intézetben, nemrég óta, menjünk át hozzá, hátha lelkiismeretesebb. Első találkozásunk után azt gondoltuk, igen, végre jó kezekben leszünk, még akkor is, ha annyi idős, mint mi. Folytatódott a küzdelmem a kilókkal, a mozgással, a PCO ellen. Végül jó értékek mellett belevágtuk szeptemberben a második lombikba. Annak indultunk. A doktornő csinált egy sóoldatos méhüreg vizsgálatot, azt mondta, segíthet a pöttöm megtapadásában, majd következő hónapban fogamzásgátló szedés után elkezdtem ismét a hormonokat szúrni. Október végére a tüszők elkezdtek nőni, de valamiért nem úgy alakult, hogy sok lett nálam, hanem úgy, hogy kevés. Három tüsző érett meg, amit az én esetemben kevésnek talált a doktornő, mivel az értékeim és a PCOS miatt többnek kellett volna lenni. Javasolta, hogy lehetne esetleg inszeminációt csinálni, de döntsünk mi. Döntöttünk, mert a lombikot, a műtétet egy porcikám sem kívánta, inszemináció lett, november 4-én. Utána pedig a várakozás…. Ami elég idegőrlő tud lenni. Végül hamarabb, mint kellett volna, csináltam egy tesztet, és halványan, de pozitív lett. És még sok-sok egyre erősebb kétcsíkos teszt, ahogy teltek a napok. Aztán megint az idegőrlő várakozás... A 6 hetes ultrahangon pedig 2 kis szívecske dobogott! Sírtunk örömünkben párommal, ő is bent volt velem. Életem legszebb pillanata volt. Utána pedig visszamentünk a kecskeméti orvosomhoz. Bárcsak ne tettük volna! 13 hetesen beteg lettem köhögtem, lázas is voltam, annyit írt sms-ben, hogy hívjam ki az ügyeletet, kérjek antibiotikumot, mintha azt csak úgy osztogatnák egy terhes kismamának. Aztán 15 hetesen elmentünk 4D-s ultrahangra, mert a kórházi ultrahangot futószalagnak éreztem. Erre azt mondta a 16 hetes vizsgálaton, ha van rá pénzünk… Nem, nem lett volna, ha nem érezzük úgy, de a legjobbat akartuk, ezért mentünk el. Na, ezek után úgy éreztem, váltanunk kell. Mindig egy hónapra hívott vissza, ezért úgy gondoltuk, van még időm, jól éreztem magam, nem volt problémám. A 20 hetes vizsgálatra más orvoshoz mentünk. Bárcsak hamarabb mentünk volna! Kétujjnyira kinyílt a méhszájam. Azonnal kórházba küldött. (Később már itthon tudtam meg, hogy 2 cm volt végig a méhnyakam, ami ikres kismamáknál, meg az én előéletemmel, akár a koraszülés esélyére figyelmeztethet.) Nem éreztem semmit, csak a folyamatos derékfájást, de azt terhességem alatt folyamatosan. Majdnem három hétig feküdtem, az ágyvéget megemelték, folyamatosan kaptam az antibiotikumot, mert volt egy fertőzésem. Emiatt a méhszájamat sem tudták összevarrni. De hiába volt minden. 2017 április elsején hajnalban elfolyt a magzatvizem. Császármetszés lett, mert a kisfiunk lába belógott a méhszájamba. 3 óra 2 perckor született meg Levente, húga, Flóra 3 óra 3 perckor. Mindketten 480 grammal születtek. A császár maga rémes volt, éreztem sajnos, biztos, mert siettek. Aztán engem benyugtatóztak, és csak a végén tudtam meg, hogy még élnek a picik. Előtte úgy gondoltam, hogy biztos nem élik túl… Csak mert előtte az osztályvezető vagy háromszor-négyszer elmondta, hogy a 24. hét előtt az vetélés. A várakozás, míg kiment az érzéstelenítő, rémes volt, nem tudom, mi volt velem utána, azt hiszem, sokkos voltam egy kicsit. Hajnalban megérkezett férjem, és ő utána már nemsokára a PIC-en is volt, és mutatta a piciket képen. Aztán a PIC osztályról az ügyeletes doktornő is feljött, tájékoztatott. Még mindig nem tudtam, mi lesz, ez akkor most jó vagy rossz? Vannak csodák? Nem tudtam, mi lesz. A császár napján délután letolt a szülésznőm a PIC osztályra. Párom is jött. Megijedtem nagyon. A rengeteg gép, lélegeztető, elektródák a picikéken, a gépek hangja...  Azt hiszem, az ajtón kívül már bőgtem utána… Akkor értettem meg igazán, mekkora baj van. Hogy ez sehogy sem jó. Vasárnap egy másik doktornő is bejött hozzám. Tájékoztatott. Nem kecsegtetett semmi jóval vagy rosszal, egyetértettünk, kicsi az esély. A kisfiunk állapota volt a legrosszabb. Agyvérzést, tüdővérzést kapott. Harmadikán mondták meg.  De közben küzdöttem, sebbel, cicivel, hogy tejem legyen. 4-én leköltözhettem az anyaszobák egyikébe. Onnan egy kicsit könnyebb volt a picikhez menni, tejet fejni. Aztán 5-én reggel fél 7-kor jöttek szólni, menjek be az osztályra. A pici kisfiunk meghalt. Férjem is jött, elbúcsúztunk tőle. Odaadták, megfoghattuk. Előtte nem is érinthettem a pici kis zsebibabámat. Akkor azt hittem, megpusztulok, hogy meghalok vele együtt. Férjem minden nap jött, támogatott. Ha ő akkor nem jött volna,  nem tudom, hogy élem túl. Csak az éltetett akkor, hogy a kislányunk él. Benne bíztunk, neki fejtem a tejet, az éltetett, hogy talán jól van, és ha az emésztése beindul, kaphatja a tejet, és minden rendben lesz. De az emésztése nem indult el sajnos. Két hét után görcsei is lettek. Sajnos a születésekor kapott pici agyvérzés nem is volt olyan kicsi, rossz helyen volt… Tudjuk, hogy mindent megtettek a PIC-en. Orvosok, ápolók mindent. De sajnos esélyünk alig volt. Négy hét után az emésztése miatt felkerültünk az I. sz. Gyerekklinikára, a Bókay utcába Pestre. Éreztem, hogy nagy a baj. Csak nagyon-nagyon reménykedtünk. Itt is mindenki nagyon-nagyon megtett mindent Flóráért. Nem fogjuk elfelejteni nekik. Pár nap után azonban kimondták, amit sejtettem, éreztem. A kislányunk soha sem fog ép kislány lenni, ha valami csoda történne, és mégis az emésztése beindulna, akkor sem. De a természet mindent eldöntött. Leálltak a kis veséi is, elkezdett vizesedni. És mi ott voltunk végig vele. Akkor már majdnem mindegy volt szegénynek. A kezembe, a mellkasomra is kiadták. Akkor éreztem igazából először, hogy anya lettem. Azt az érzést soha nem fogom elfelejteni. Május 8-án délben 38 nap után a kis pici zsebibabánk elhagyott minket. Elment a testvére után. A pici szíve bírta a legtovább… Azt kívánom minden leendő szülőnek, ilyet soha, de soha ne kelljen átélniük. Mi pedig reménykedünk, hogy egyszer tényleg szülők leszünk. Anita További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
kedd, 10:00
Bezzeganya.postr.hu
Háborítatlan szülés
Háborítatlan szülés
Minden nőnek megvannak az igényei, hogy hogyan és milyen módon szeretné világra hozni a gyermekét. Senkinek nem tisztje megítélni a másik anya hozzáállását, sőt sokszor nem is felelős a nő egy kialakult helyzetért. Csak belesodródik, félti a babáját, és végsőkig bízik az orvosában. Meggyőződésem, hogy az orvost a jó szándék vezérli, és a saját eszközeivel próbálja átsegíteni a rábízott kismamát a vajúdáson, gyorsítani, és elviselhetővé szeretné tenni számára ezeket a nehéz órákat. Valószínűsítem, hogy a magyar egészségügyben gyakorlatot szerzett szülészorvosok nem sok háborítatlan szülést láttak, vagy akartak látni. A tapasztalatlanság miatt pedig nem mernek belemenni számukra ismeretlen helyzetekbe. [quote width="auto" align="none" border="#b94783" color="#444" title=" "] Mostanra viszont lassan útnak indul az igény a nők részéről, hogy tudatosan, felkészülten vágjanak neki a természetes szülés megélésébe. Egyre többen hisznek már önmagukban, és tudják, hogy a képesek beavatkozás nélkül is világra hozni a gyermeküket. [/quote] Nekik már kevés a “ki kell bírni” felállás. Az elkötelezett szakemberek pedig tisztában vannak vele, hogy a szülő nő támogatása, és szülés végigkísérése a valódi feladatuk. Ők sokszor beavatkozás nélkül is képesek átlendíteni a kismamát egy nehézségen, vagy fel tudnak oldani egy megakadást. A babának is elképesztően fontos lenne, hogy annak rendje módja szerint, természetes úton lássa meg a napvilágot, majd az édesanyja mellkasán hallgathassa azt a megnyugtató szívdobogást, amit a létezése óta ismer. Az aranyóra fontossága pedig elmondhatatlan nemcsak a szoptatás, hanem a kötődés kialakulása szempontjából. Miért is ilyen nehéz eljutni a természetes szülés megéléséhez? Először is a sztereotípiákat kellene lerombolni. Édesanyám sokszor mesélte, hogy mikor ő 17 évesen, egyedül bement szülni a kórházba az egyre erősödő, kibírhatatlan fájdalmakkal, néhány óra után könyörgött a császárért. Majd még kétszer átesett a műtéti szülésen. Láttam a hasát, a hegeket, és bizonyosan kihívás nőként ezekkel élni. A szoptatás tökéletes katasztrófa volt számára a méhösszehúzódások okozta görcsök miatt. Mégis azt mondja, hogy ő inkább végigcsinálna még 3 császárt, de a spontán szülés kínjait köszöni, nem kéri. Szerintem sok mai anya hallotta ezeket a szavakat a családjában. A félelem a szüléstől hatalmas méreteket öltött a társadalomban. Ina May Gaskin,-egy amerikai zárt közösség világhírű bábája- ír egyértelműen a tapasztalatairól, melyek igazolják, hogy nincs fontosabb, mint a félelem hátrahagyása, és a támogató közeg. Ezen a településen háborítatlanul zajlanak a szülések, és beavatkozások csak nagyon indokolt esetben történnek. A császármetszések aránya 2 % alatt mozog! Így szül az anya, a lánya, a keresztanya, az unokatestvér, a szomszéd… Tisztában vannak azzal, hogy nehéz lesz, de nem rettegnek. Biztonságban érzik magukat, az egymással megosztott pozitív tapasztalatok pedig csak erősítik az önbizalmukat, és oldják a félelmet. Megélni akarnak minden pillanatot, nem túlélni. Ettől válik csodás élménnyé az egész. A mai modern világban a nő nem akar fájdalmakat átélni, ha nem muszáj. Talán küzdeni sem akar. Ezt csak erősíti a medikalizált szülészet gyakorlata. „Minek szenvedni, ha lehet fájdalom nélkül is, kevesebb kockázattal gyorsabban szülni?” Nem biztos, hogy tisztában van a vajúdó nő a fájdalom jótékony élettani hatásával, ami ráadásul teljesen más jellegű, mint a „normál” fájdalom. Tudatosulnia kellene, hogy kellő pszichés felkészüléssel át tudjuk magunkat adni az összehúzódásoknak, és hogy a „fájdalom” segítségével vagyunk képesek előre vinni a vajúdást. Így az anyaméh erőit koncentráltan fel tudjuk használni a cél érdekében. Mindenki tisztában van azzal, hogy milyen fájdalomcsillapítási lehetőségek vannak, hogy folyamatos a CTG-zés, hogy az oxitocin beadása, és a gátmetszés szinte kötelező elem, hogy bármikor jogos indok nélkül indíthatják a szülést, és netán műtőben köthet ki… Ezeknek a következményeiről viszont még minden nem esik elég szó. Az egyik legfontosabb dolog, hogy bármilyen jellegű beavatkozás húzza magával a következőt, hiszen belenyúlunk, kibillentünk egy tökéletes egyensúlyban lévő rendszert. Bonyolult homonjáték következménye a szülés. Ha például epidurális érzéstelenítést kér a szülő nő, ő egyszerűen kilép ebből a játékból. Nem éli meg azokat a szükséges hormoncsúcsokat, a megváltozott tudatállapotot, ami mind szükséges a szervezet számára a természetes szülés, a tágulás, az „elengedés” gördülékeny lebonyolításához. Ennek a következménye lehet gátszakadás, vákuum, fogós szülés, és persze császármetszés. Sajnos átjut a méhlepényen a szer, és a baba szervezetében lassan bomlik le. Mivel hat a babára is, ezért pont az aranyórát befolyásolja negatívan, ezzel szoptatási nehézséget okozva. Növelheti a sárgaság bekövetkezésének kockázatát is. Ráadásul a fertőzésveszélyre is gondolnunk kell. Kanyarodjunk vissza kicsit a beavatkozásokkal okozott dominó effektushoz. Magyarországon nagyon gyakori a császármetszés. Arányaiban nézve a WHO 12 % körüli ajánlásával szemben kishazánkban közel 40 %-os a császármetszések aránya. Amikor az ember lánya benne van a szülés folyamatában nem sok energiája van vitatkozni egy határozott, megbízhatónak tűnő orvossal. Nagyjából mindenbe beleegyezik a gyermeke egészsége érdekében, és elhiszi, hogy szükségesek a beavatkozások. Előre kell tájékozódni, mert a vajúdás nem a tiszta fejjel való gondolkodás időszaka.    Mihez van joga szülő nőnek? -Tudatos döntést hozni arról, hogy hogyan, és hol szeretne szülni, sőt az őt segítő szakembereket is megválaszthatja. Már törvény szabályozza az otthonszülés lehetőségét, és egyre több szó esik az ambuláns szülésről is. -Döntési szabadságot gyakorolni minden olyan helyzetben, amikor nem veszélyezteti a születendő gyermeke jóllétét. Tehát amíg nincs életveszélyben senki, addig el lehet fogadni, és vissza lehet utasítani beavatkozásokat. -Legalább egy nagykorú személyt bevinni magával a szülésre kísérőként. -Betekinteni a saját szülészeti dokumentációjába. -Megfelelő tájékoztatást kapni mindenről. Legjobb esetben ez nem csak az orvos fejében létező menetrend. -Végig az újszülöttel egy szobában tartózkodni, ha ezt a baba és a mama állapota is lehetővé teszi. Sajnálatos módon nem mindenhol működik a rooming-in rendszer. Egyébként spontán szülés után minden anya akkora adrenalin löketet kap, hogy egyszerűen nem tud aludni, pihenni. Az anya pihenése tehát nem lehet indok elkülönítésre. Mit is jelent a tulajdonképpen a természetes szülés? Milyennek kellene lennie? Fontos tudni, hogy a háborítatlan szülés, mint olyan, nem igazán létezik. Minden szülés valamennyire „vizsgálva” van. Manuálisan, néha CTG-vel követve, indokolt esetben pedig a szakembernek meg kell lépnie a szükséges beavatkozásokat. Lehetséges, hogy érdemes burkot repeszteni, vagy oxitocint beadni. A természetes szülés pártán álló szakemberek nem vakbuzgók, és nem fogják veszélyeztetni sem a magzat, sem a baba életét. DE! Nem történik rutinszerűen beavatkozás. Nem manipulálják, és nem irányítják a folyamatot. Megőrzik a női kompetenciát, és tisztelik a nők ösztönét, valamint segítő támogatással a folyamatos megerősítésre törekednek. A szülésznők, dúlák szerepe kiemelkedően fontos. Bizonyított tény, hogy az általuk kísért szülések nagy része természetes úton zajlik, és kevesebbszer kerül sok műtéti befejezésre. A szülés megindulásánál lényeges, hogy spontán történjen, hiszen a testünk tudja, hogy mikor jött el az idő. A szabad mozgás vajúdás közben szintén nagyon megkönnyíti a szülő nő helyzetét. A testhelyzet megválasztását a nők ösztönösen érzik, de egy ügyes dúla is rengeteget képes segíteni. A kitolás is ugyanilyen ösztönszerűen kell jöjjön. Nem ijednek meg a segítők az elhúzódó kitolástól sem. Nincs erőltetett „nyomatás”, szabad testhelyzet viszont van. A gátvédelem pedig nem csak ábránd. Az oxitocinnal is csínján bánnak, és nincs időbeli korlátja a méhszáj tágulásának. Az alapja viszont mindennek az, hogy az anya-baba egységét ne bontsák meg, ne zökkentsék ki. http://www.awakeningjaguarundi.com WHO szülészeti ajánlása is eltér a hazánkban tapasztalható gyakorlattól. Szemezgettem néhány pontot: A lehető legkevesebb beavatkozás mellett fontosnak tartja, hogy a nő biztonságban érezze magát, megőrizze az önbizalmát. Többek között nem tartja indokoltnak a korai burokrepesztést, a gátmetszés rutinszerű alkalmazását (hazánkban a majdnem 80%-ban ez megtörténik), a kőmetsző pozíciót. Támogatja, hogy a problémamentesen zajló szüléseket szülésznő vezesse. Nem látja indokoltnak, hogy előzetes császárral ne lehessen spontán szülni. Hazánkban ez is ritkaság. Az ajánlás a szülés alatti magzati monitorizálást sem tartja szükségesnek. A borotválás, beöntés szintén nem lehet indokolt. Javasolja a szülő nő számára az evést, ivást a vajúdás alatt. Meggondolt, csak indokolt szülésindítást javasol. A méhüreg rutinszerű kimosását, és kézzel való ellenőrzését szülés után, a nő hasára gyakorolt nyomást a kitolásnál, oxitocin adását, a kitolási szak időbeli korlátozását az esetek többségében mind mind elkerülhetőnek tartja. És persze támogatja, hogy szülés után rögtön mellre kerülhessen a baba. Mindenkinek joga van a saját döntéseit meghozni. A háborítatlan szülésre való törekvés is egy út. Nem az egyetlen, nem is biztos, hogy mindenki megtalálja magát benne, de érdemes gondolkozni a szemléleten. Különleges, szemléletformáló könyvek a témában: Ina May Gaskin: Útmutató a szüléshez Noll Andrea Nandu: Vajúdástámogatás mindenkinek Ingeborg Stadelmann: A bába válaszol  szüléstermészetes szülésdúla
08.11. 21:02
Cukimamik.hu
A betegellátás szervezése is növelheti a császármetszés kockázatát
Bizonyos kórházak szülészeti egységeinek betegellátása miatt fokozott a kockázat a császármetszés szükségére és a szülés utáni vérzésre.
08.03. 09:30
Vital.hu
hirdetés
Miért gyakoribb a császármetszés?
Egyre gyakrabban részesítik előnyben a császármetszést a természetes úton történő szüléssel Magyarországon. Az elmúlt 50 évben nyolcszorosára nőtt az ilyen jellegű beavatkozások száma. ...
07.31. 12:00
Hazipatika.com
Egyre több <strong>császármetszés</strong>t végeznek hazánkban
Egyre több császármetszést végeznek hazánkban
Egyre gyakoribb Magyarországon a császármetszés – miközben megközelítőleg 50 éve a szülések 5, addig mára már 40 százalékánál alkalmazzák ezt a módszert. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ helyzetértékelése szerint nem minden esetben indokoltak a császármetszések – írja a Magyar Idők.
07.28. 09:40
Élőben.hu
Indokolatlanul sok a <strong>császármetszés</strong> Magyarországon
Indokolatlanul sok a császármetszés Magyarországon
Kényelmesebb az orvosoknak elvégezni a 15 perces műtétet, mint órákig asszisztálni a szülő nő mellett.
07.28. 06:56
Hir24.hu
 Világszinten is magas Magyarországon a <strong>császármetszés</strong> aránya
Világszinten is magas Magyarországon a császármetszés aránya
A beavatkozást nem indokolja, hogy a nők idősebb korban vállalnak gyermeket.
07.28. 06:30
Hvg.hu
Élete végéig magán viseli az orvos hibájának nyomát ez a kislány
Élete végéig magán viseli az orvos hibájának nyomát az a kislány, akinek belevágtak a fejébe császármetszés közben.
07.20. 00:00
Babanet.hu
Császármetszés után a szoptatás véd a krónikus fájdalmaktól
Azok az anyák, akik a császármetszést követően legalább két hónapon keresztül szoptatják gyermeküket, mintegy háromszor kisebb eséllyel tapasztalnak tartós fájdalmat, mint azok, akik két hónapnál rövidebb ideig szoptatnak – derül ki egy friss kutatásból.
06.19. 09:30
Vital.hu
Szülés közben felálltam, hogy akkor én most hazamegyek
Szülés közben felálltam, hogy akkor én most hazamegyek
Hogy honnan indultam? Nem voltam biztos a párkapcsolatomban, nem tudtam, hogy akarom-e őt. Eszembe sem jutott, hogy akarok-e egyáltalán valaha is gyermeket, pedig ebben a korban a nők már bizony sokan túl is vannak a szüléseiken. Kapkodó, bizonytalan életet éltem. Akkoriban hallgattam meg Csattos Ilona (Ilike) előadásait, és megláttam, megtapasztaltam, hogy hogyan lehet valóban másként élni az életet mindenféle misztikumok nélkül harmóniában és szeretetben. Különösen érdekes ez az én életemre vonatkoztatva, hiszen pszichológiai tanulmányaimat is felülmúlta ez a mindennapokban és mindenre kiterjedő, azonnal megélhető új, de mindenkiben benne rejlő tudás. És csak egy pillanat volt, hogy biztos lettem magamban, ahogyan rájöttem, hogy szeretem őt, és alig várom, hogy megszülessenek, és nevelhessük közös gyermekeinket. Az első kisfiam fogantatására tökéletesen emlékszem. Pontosan tudtam a pillanatot, amikor a csoda megtörtént. És az egész kilenc hónap gyönyörűségesen, problémamentesen, boldogságban, már-már eufóriában telt. Minden pillanatát élveztem. Imádtam, ahogy a testem átalakul, ahogyan növekszik bennem a bébi. És képzelegtem, milyen lesz, amikor megszületik. Hogyan alakul majd át a párkapcsolatunk igazi családdá. És persze képzelegtem a szülésről is. Elolvastam néhány könyvet, sokat beszélgettem a barátnőmmel, aki orvos és három gyermek édesanyja. Alaposan végigvettük a szülési fázisokat, mi után mi fog következni. Amikor a fájásokhoz értünk, a barátnőm igyekezett érzékeltetni, hogy milyenek is lehetnek, így hát én elképzeltem az életemben tapasztalt legnagyobb fizikai fájdalmat és igyekeztem arra gondolni, hogy ennél azért egy kicsit erősebb lesz. A szülésem napján minden „tervszerűen” történt, ahogyan a nagykönyvekben megírják: napra pontosan a kiírást betartva, reggel, majdnem ébredéskor egy jó nagy rúgással jelzett a kisfiam, hogy itt az idő, ő felkészült a kinti életre. Nem sokkal később elfolyt a magzatvíz is és megérkeztek az első 10 percenkénti fájások. „Hm - gondoltam - ez egészen elviselhető.” Igaz, meg-megálltam, amikor erősödtek, de a nagy szünetek alatt bőven regenerálódtam. Szépen elkészültünk, és bementünk a kórházba, ahol a doktor úr már várt és megjegyezte, hogy egy ilyen szép terhesség után csakis könnyű szülés jöhet. Reggel 7 óra volt és 10 óráig szépen erősödtek a fájások. Az orvosok lelkendeztek, hogy milyen szépen megy a folyamat, szépen tágulok, minden a legnagyobb rendben, itt már hamarosan kisbaba lesz. 10 óra tájban viszont a fájások elkezdtek összeérni, úgy éreztem, nincs már szünet közöttük. Hiába ültem a gumilabdára, vagy fordultam jobbra és balra, nem enyhültek, nem tudtam pihenni, valahogy nem olyanok voltak, mint ahogyan korábban elképzeltem őket. Sokkal jobban fájtak! Majd egyik pillanatról a másikra egyszer csak megszűnt a külvilág, az emberek szava nem ért el hozzám, a barátnőm és az orvosi team jelenlétét már nem is érzékeltem, semmi más nem volt csak én és a fájdalom, és nemsokára már én sem voltam csak az az iszonyatos érzés, hogy mindjárt meghalok, annyira fáj. Úgy telt el másfél óra, hogy azt sem tudtam, mi történik, „én” nem voltam ott, csak fájtam. Egy tiszta pillanatomban hallottam, amint az orvosom próbál velem kapcsolatba lépni: „Anyuka, ebből hamarosan császármetszés lesz, nem tud kijönni a baba, a méhszáj bár tág, nem akarja kiengedni magzatát…” Olyan iszonyatos ellenállást éreztem magamban, úgy éreztem, hogy ezt én nem akartam, nem így akartam. Hogy mi? Császár? Szó sem lehet róla! Ezt én nem így terveztem! És ebben az elmeállapotomban pontosan és tisztán megfogalmazódott bennem, hogy mit kell tennem. Így hát felálltam és közöltem mindenkivel, hogy köszönöm szépen, ebből én nem kérek, nekem ennyi volt a szülés és én most hazamegyek. Majd, mint aki jól végezte a dolgát, elindultam kifelé a szülőszobáról. Akkor bejött a párom – aki csak fültanúja volt az elmúlt másfél óra szörnyűségeinek – és megkérdezte: „Drágám, te nem akarod megszülni a kisbabánkat? Mert ha igen, akkor szüld meg!” Nem értettem, hogy miről beszél, én csak haza akartam menni. Akkor a párom végső kétségbeesésében felhívta Ilikét (Csattos Ilona), aki rögtön engem kért a telefonhoz és a következőket mondta: „Ez a szülés olyan, mint az életed. Emlékezz csak rá, hogy mindig mindent abbahagytál, amikor nehézségbe ütköztél, ugyanúgy, ahogyan ezt a szülést is abba akarod most hagyni. A babának világra kell jönnie, a szülést nem lehet abbahagyni.” És akkor egyszerre letisztult minden. Ahogy megláttam, hogy mit is csinálok, ahogyan megértettem, hogy a szülésem folyamata sem más, mint bármilyen „tevékenység” az életemben, hogy ebben is csak azt tudom megélni, amit a mindennapjaimban, ahol jellemzően félbehagyom a dolgokat, felállva, elmenekülve a helyzetből és elfelejtve, hogy tulajdonképpen mit is akartam eredetileg, mi volt a célom. Így fosztva meg magamat nagyon sok mindentől, amit szerettem volna elérni. És ebben a tökéletesen tiszta pillanatomban végre újból tudtam, hogy nagyon szeretném megszülni a kisfiamat. És ugyanebben a pillanatban egy szemvillanás alatt szűnt meg minden ellenállásom. A testemet is elöntő meleg szeretet által alig 15 perc elteltével a karjaimban tarthattam a gyermekemet és végre beleveszhettem a mindent tudó, gyönyörű, végtelen mélységű szemeibe. Kriszta További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
2017.05.07. 07:00
Bezzeganya.postr.hu
hirdetés
Nyomoznak a kórházban meghalt újszülött ügyében
A császármetszés során a fején egy centi mély sebet ejtettek, az anyának erről sem mondtak semmit.
2017.04.22. 21:44
Index.hu
Ebben az országban egyre több a császármetszés
Brazíliában a szülések 52 százaléka császármetszéssel történik, ami jóval magasabb az Egészségügyi Világszervezet által javasolt 10-15 százalékos rátánál.
2017.04.09. 07:00
Noinetcafe.hu
Pénzt kért az orvos? Nem derült ki
Már nem dolgozik a klinikán, de nem sikerült tisztázni, kért vagy sem 160 ezer forintot a sürgősségi császármetszés után az orvos.
2017.04.04. 07:12
Weborvos.hu
Pénzt kért az orvos? - Gyorsan lezavarták a vizsgálatot
Már nem dolgozik a klinikán, aki a vád szerint 160 ezret kért a sürgősségi császármetszés után.
2017.04.03. 17:53
Nepszava.hu
Császármetszés: kinek nincs választása?
Amennyiben a szülés az anyára, a magzatra vagy mindkettejükre veszélyes, műtétre kerülhet sor, amelynek szükségességéről minden esetben a szülész-nőgyógyász szakorvos dönt. ...
2017.03.23. 12:00
Hazipatika.com
„Nem szültem, csak életet adtam” – A császármetszés nem is igazi szülés?
Június volt, fojtó, nehéz, édeskés orgonaillat. A nyár kezdete úgy nehezedett a mellkasomra, mintha figyelmeztetne, sürgetne, nemsokára itt az idő. Nem éreztem félelmet, harmadjára történik mindez és most már utoljára, ezért megélni akartam. Már nem olvastam szakirodalmat, mindent tudtam. Semmi mást nem akartam, csak megélni ezt világoskék selyem masnival gondosan átkötött, utolsó kilenc hónapot.
2017.03.17. 14:38
Stylemagazin.hu
Testileg-lelkileg megnyomorítottak a Kórházban
Én egy 2007-es történetet írok le pár mondatban, ami azóta is kísért, csak épp eddig nem mondtam el senkinek, bár akkor gondolkoztam a betegjogi képviselőhöz forduláson, de tudtam, hogy úgysem érnék el vele semmit, túl kisember vagyok én ahhoz, ügyvédre pedig nem volt pénzünk. Elnézést kérek azért, hogy nem szakszavakkal, hanem laikusként, saját szavaimmal írom le történetemet. 2007 júliusában szültem a budapesti Szent Imre kórházban, nem volt fogadott orvosom, mivel több XI. kerületi orvost felkerestünk férjemmel, de mindegyik csupán horribilis összegért vállalta volna el a szülés levezetését, ezt előre minden udvariaskodás nélkül meg is mondták. A szülés beindult, nehezen értünk be a kórházba, jöttek a tolófájások, amikor az ügyeletes orvos még leültetett a váróban, azzal az indokkal, hogy nincsen szabad szülőszoba. Végül addig reklamáltunk, amíg nehezen, de bekísértek egy szülőszobába, ahol magunkra hagytak minket a férjemmel. A második gyermekemmel voltam várandós, szültem már előtte egyszer érzéstelenítés nélkül, ezért éreztem, hogy valami nincsen rendben. Amikor végre megjelent a szülésznő és az ügyeletes orvos és még egy hölgy, akit azóta sem tudok, kicsoda volt (valószínűleg ő is egy orvos, a másik talán csak rezidens volt), mondtam nekik, hogy valami nincs rendben és bár császármetszés-ellenes voltam addig, de kértem nézzék meg, nincsen-e szükség a beavatkozásra. Ám ők erre egyszerűen, s lekezelően azt mondták, ne hisztizzek. Jelzem, egyik szülésemnél sem hagyta el sikítás vagy kiabálás a számat, pedig ott a szülőszobából is hallottam, hogy van, aki még sír vagy ordít is szülés közben. Én nem tettem. Nem hisztiztem, csak szépen próbáltam őket kérni. Később többször félig kijött a gyerek feje, de visszament, megint kértem őket, de ők, csak úgy, mintha én nem léteznék, a fejem felett valami ilyesmit közöltek egymással, hogy „nincs magánál, ez pszichés gond.” Érzéstelenítést nem kaptam. Nagyon nehezen ment a szülés (az első gyermekemmel is nagyon fájt, de ez másfajta fájdalom volt, mint ekkor), amikor végre megszületett a gyermekem, pontosabban mindenféle módszerrel kihúzták-nyomták(!) belőlem, kiderült, hogy csaknem négy kilós. Ekkor a számomra ismeretlen hölgy a másiknak megjegyezte, hogy „lehet, hogy mégis császározni kellett volna.” Természetesen az apuka a köldökzsinórt sem vághatta el. Ekkor én már tényleg sírtam. Ezek után kiszedték a méhlepényt és szinte kidobtak a szülőszobából. Később tudtam csak meg, hogy a leletemre súlyos pszichés epizód került fel, és gyermekemet sem vihettem haza a többi velem hasonló időpontban szült anyukával ellentétben két nap után, öt napig ott kellett hagynom egyedül a kórházban, mivel a másik lányomhoz haza kellett mennem. Pár hónap múlva egy másik kórházban (ezt abban a kórházban észre sem vették) altatásban végzett helyreállító műtétet hajtottak végre rajtam, mert szétszakadt ott belül minden, többek között a méhszájam, méhszájsebem lett, és ki is kellett kaparni a méhemet is. Tavaly olvastam, hogy szülés közben a szabálytalanságok miatt meg is halt egy szülő nő szülés közben ugyanebben az intézményben ahol engem testileg és lelkileg is megnyomorítottak. Borzasztó lehetett, amit át kellett élnie. Én nem haltam meg, de a mai napig kísért az a pár óra. Az átélt orvosok általi cserbenhagyás és megaláztatás hatására nem tudom, hogy lehetne-e még, de soha többé nem szülök már gyereket. Egy anya További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
2017.03.14. 06:00
Bezzeganya.postr.hu
Indított szülésből sürgősségi császár lett
Július hatodikára voltam kiírva a kisfiammal. Első baba, nagyon féltem a szüléstől világéletemben, ezért sokáig úgy éreztem, hogy talán sose leszek olyan bátor, hogy gyermeket vállaljak. A párommal Írországban élünk, akkor már több mint négy éve voltunk együtt. Babáról nem nagyon beszélgettünk, de nem voltunk elég óvatosak, így teherbe estem. A kezdeti riadalom után (epilepsziás vagyok, teljesen egyedül vagyunk, nagyszülők erre-arra a világban, így segítség nem nagyon lesz, anyagi szempontok, karrierem) nagyon vártuk a kisfiam születését. A terhességem nem volt nehéz, bár sokat aggódtunk, mivel itt a terhesgondozás elég gyér, hozzám a terhesség negyvenedik hetéig nem is értek, ctg a szülésig nem volt. Mégis, a genetikai ultrahang hiánya zavart legjobban (itt nincs, mivel az abortusz minden esetben illegális), emiatt haza kellett utaznom kétszer is, mivel az epilepsziagyógyszerem miatt nagyobb volt a kockázat fejlődési rendellenességekre folsav mellett is. Saját orvos vagy saját szülésznő nincs, csak ha az ember privát kórházban szül, de itt az valami horribilis összegekbe kerül, és nem éreztünk szükségesnek pont a baba érkezése előtt egy ekkora kiadást. Végül eljött a kiírt időpont, meg aztán teltek a napok, végül július 15-re, párom szülinapjára írtak ki szülésindításra. Reggel 8-ra mentünk, cuccostul, mindenestül, izgatottan, bár abban nem reménykedtünk, hogy első babaként, indítással még aznap meglesz. Vizsgálat, ctg után az ügyeletes doktor felhelyezte a zselét 9 körül, majd elmondta, hogy egy óra fekvés után felkelhetek, majd mehetek, amerre akarok, aztán öt óra múlva jöjjek vissza a következő adagért, majd ugyanez, aztán majd valami lesz. Az egy óra fekvés alatt elkezdtem fájdogálni, de mondták, hogy kisebb fájdalmak lehetnek, úgyhogy nem gondoltuk, hogy ez már az lesz. Az egy óra vége felé volt egy erősebb fájás, aztán még egy tíz perc múlva. Mondtam az ügyeletes szülésznőnek, aki elnéző mosollyal mondta, hogy még csak most helyezték fel a zselét, ez még biztos nem az, csak nyugodjak meg, menjek csak sétálni. Mondom, jó. Úgy döntöttünk, eszünk egy gofrit a kórházzal szemben, aztán meglátjuk, hogy alakul. Már a kórházból kiérve volt egy erős fájás, akkor már sejtettem, hogy valami van. Volt még két tízperces gofrievés alatt, aztán egyszer csak hárompercesekké váltak. Megrémültünk, szaladtunk vissza a kórházba, már amennyire tudtam. Mondjuk, hogy itt valami van, ctg után jön a doktor, jaj, elindítottunk valamit. 10:45-kor már elfoglaltam az ágyat a szülőszobán. A terhesség vége felé egyre jobban utánaolvastam a magzati póznak, mert minden kisbabaképen a baba háttal kifelé volt „rajzolva”, én pedig éreztem a kaparászó kis kezeket az alhasamban Persze tudtam, hogy a kisfiam poszterior, de ez rajtam kívül nagyon senkit nem érdekelt, majd megfordul, ennyit mondtak. A szülőszobán töltött első félóra után jutottam el arra a szintre, hogy hiába volt a számban a gáz, szívás helyett csak kiabálni tudtam, halkan, elfojtottan, de minden fájásnál, mert a hátamban vajúdtam és rettenetesen fájt. Pihenés nem volt, fájások egybeértek. Labdán ültem, mert terhességem alatt és végig azon volt a legkényelmesebb. Párom végig nyomta a derekam, így az kicsit segített, de a fájdalom annyira erős volt, hogy alig emlékszem valamire, és hetekig rémálmaim voltak a fájdalommal. Én tudtam, hogy nagyon fájni fog, anyukám mesélt róla, de ő mindhármunkat fájdalomcsillapító nélkül szült, így gondoltam, én is megpróbálom. Tudom, hogy minden szülés fáj, de minden ember más, fájdalomküszön és tűrőképesség kérdése is, és én úgy éreztem, hogy nekem nem fog menni. Talán önzőnek hangzik, de minden erőmmel arra kellett koncentráljak, hogy csak azt a fájást éljem túl. Nem tudtam másra figyelni, sem a betanult légzésre, se másra, szerencsére azt tudtam, hogy minden fájással közelebb jutok ahhoz, hogy megszülessen a kisfiam, ez a gondolat sokat segített. A ctg vészes pittyegése viszont egyáltalán nem. Néha felocsúdtam a fájdalomból és lassan elkezdtem észlelni a külvilágot, hogy egyre több ember van a szobában és a párom aggódó tekintettel néz, próbál segíteni az előttem térdelő szülésznőnek a hasamon tartani a ctg-t, mert azt sejtették, hogy rosszul van fenn, ugyanis a baba szívverése minden fájás alatt lelassult, és ez ennyire az elején még nem normális. Végül felfektettek az ágyra, és aki szült már, az tudja, hogy a fájás alatti fekvést/mozdulatlanságot szinte képtelenség kibírni. Három szülésznő és egy tanuló orvos volt bent, majd elmagyarázták, hogy a baba szívverése folyamatosan esik, így vért kell venni a fejéből, hogy ellenőrizzék az oxigénszintjét, mert még csak három centire vagyok kitágulva, és innen még elég hosszú az út a kibújásig. Ettől persze nagyon kétségbeestem, a tanuló orvos nem volt a helyzet magaslatán, a párom később mesélte, hogy háromszor kellett „visszamennie”, mert nem vett le elég vért a baba fejéből. Én ebből szerencsére semmit nem éreztem. Remélem, a baba sem. Közben mivel a fájdalom meg a kétségbeesés együtt úgy éreztem, legyűrnek, epidurálist kértem. Közben megérkezett a véreredmény: van elég oxigén, de éppenhogy. Még jobban kétségbeestem. Ezzel egy időben megérkezett az epidurális doki, akire azóta is a megmentőmként gondolok. Beadták fájás közben, alig éreztem. Még pár fájást éreztem, végül elmúltak. Alig volt időm értékelni ezt a csodás érzést, amikor egy öltönyös, idősödő férfi lépett be, ránézett az eredményekre, majd kijelentette: sürgősségi császár, mert a baba distresszben van. Még jobban kétségbeestünk, ekkor már sírtam, a fájdalom elmúltával elkezdtem megérteni, hogy mi is történik. Hamarosan beadták a morfiumot meg a spinálist, így az aggodalmam elmúlt. A páromé persze nem. A császármetszés nagyon érdekes érzés volt, ahogy vágnak, tépnek, szaggatnak, de azt értékeltem, hogy nem érzek semmit, csak kellemes bizsergést. Végül kiemelték a kisfiamat, felsírt, megvizsgálták, minden rendben van. Hatalmas kő esett le a szívemről. Kiderült, hogy a köldökzsinór volt rátekeredve. Nem a nyakára, hanem a karjára, kezében tartotta és szorongatta, ezzel elzárta a saját oxigénjét, de minden rendben volt a gyors császárnak köszönhetően. Mindenesetre nagyon gyors szülés volt, délután 4-kor született meg Jack 3660 grammal, 50 centivel. Császár után késve indult meg a tejem, a kilencedik napon. Addig pumpa, tápszer, egy hónap után pedig kizárólag szoptatás hat hónapos koráig, mert vissza kellett mennem dolgozni. Összességében elmondhatom, hogy úgy érzem, az egész szülés csak megtörtént velem, hiába próbáltam meg mindent, hamar kicsúszott a talaj a lábam alól, csalódtam magamban, valószínűleg ezért tartott a baby blues időszakom két hónapig, a babával is először az igazi kapcsolatot hathetes korában éreztem. Nagyon sokat sírtam emiatt, úgy éreztem, ennél ő jobbat érdemelne. Sokat olvastam erről,            és világossá vált, hogy az azonnali kötődés, a mindent elsöprő szeretet hiánya nagyon is gyakori az elején, az ember úgy érzi, hogy hirtelen 24/7 bébiszitter lett. Az alvásmegvonás, étvágytalanság, a szoptatással és a császárból való felépüléssel járó fájdalom sem segít. Aztán amikor először rám mosolygott a kisfiam, hirtelen, egyik pillanatról a másikra megértettem, mi az a hatalmas szeretet, amit az ember a gyerekei iránt érez, amiről állandóan hallottam. Detti További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
2017.02.05. 07:00
Bezzeganya.postr.hu
"Méhgyulladással szültem meg a gyerekem, de nem tudtam róla"
Emese 20 órán keresztül próbálta természetes úton megszülni kisfiát, Gellértet, majd közölték vele, hogy császármetszés lesz. A műtét után rettenetes fájdalmai voltak, aztán néhány nap múlva összeesett a kádban. Egy méhgyulladás miatt újra kórházban találta magát, míg az egyhetes kisbabája otthon volt. Nemcsak szoptatni, de megemelni sem tudta saját gyerekét két hónapon keresztül. Forrás: Nők Lapja Café: "Méhgyulladással szültem meg a gyerekem, de nem tudtam róla"
2017.02.03. 14:00
Nlcafe.hu
Szüléstörténet – „Táltos érkezett”
Az első gyermekem sürgősségi császármetszéssel jött a világra, így 2 év elteltével sajnos nem volt kérdés, hogy a második is így fog érkezni. A programozott császárról és egy döbbenetes újszülöttről szóló beszámolómat olvashatjátok a következőkben. Programozott császármetszés 38,5 hetesen, egy szép nyár eleji reggelen beautóztunk férjemmel a kórházba, becsekkoltunk a kórházba, és kezdetét vette az […]
2017.01.30. 16:30
Babafalva.hu
A császármetszés is szülés
Császármetszés vagy hüvelyi szülés - hüvelyi szülés vagy császármetszés: melyik az igazi? Anya-e az, aki nem szült? Szül-e, akit felvágnak? El kell-e ítélni egy császárost?
2017.01.16. 00:00
Babanet.hu
Életbevágó kérdések és válaszok a császármetszésről
Minden leendő anya tudja, mi az a császármetszés, milyen következményei vannak, milyen előnyökkel/hátrányokkal jár, de a jogi oldalával annál kevesebben vannak tisztában. Szakértőnk, Fernezelyi Bori, a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) Betegjogi Programjának képviselője megválaszolja a legfontosabb kérdéseket.
2017.01.15. 21:06
Femcafe.hu
Soha többé nem akarok szülni!
Előzmények itt >>> 2016.11.19-én szombaton, éjfél és hajnal 3 óra között fura érzéseket tapasztaltam. Körülbelül 10 percenként érkeztek, nem voltak különösen erősek, a hasam alsó részébe húzódott. Végül sikerült elaludnom. Ezek voltak az első jósló fájások a 39. hét 2. napján. 2016.11.20-án vasárnap újrakezdődött valamikor a délelőtt, majd nagyjából ebédtől elkezdett folyamatossá válni. Estére eljutottam odáig, hogy 5-6 percenként jött és már igen kellemetlenné vált. Délután felhívtam a választott orvost, elmondtam neki mi a helyzet. Vidéken járt, javasolta, menjek be a kórházba, hogy megnézzenek, ha a baba meg akar születni, elindul azonnal. Este bementünk a férjemmel a Bajcsy-Zsilinszky kórházba, hogy megmondják ez már az-e. Fiatal szülész orvosnő vizsgált, nem tartotta elég jónak a fájásaimat, mert nem sugárzott föl a hasam egészére, kábé a köldököm vonalánál véget ért a feszülés. Egy ujjnyira tágultam, ez kevés volt. A fájások, amikor jöttek, zihálva lélegeztem és a legtöbb esetben már fájt annyira, hogy kapaszkodnom kellett valamibe. Nem vettek fel a szülőszobába, mi meg csalódottan hazamentünk. Nem aludtunk egy pillanatig sem. Eljutott odáig a rendszeresség, hogy 2-3 percenként jött, hajnal 4-kor már odáig fajult, hogy a testem görcsbe rándult, a férjembe kapaszkodtam, amíg tartott. Egyre jobban fájt, férjem már könnyek között kért, hogy induljunk a kórházba. 5-kor bementünk, azzal a tudattal, hogy minket nem fognak elküldeni, ott maradunk, ezek nem lehetnek szimpla jósló fájások, amik ennyi ideje tartanak, erősödnek, sűrűsödnek és ilyen fájdalmasak. A doktornő nulla empátiával kijelentette, hogy oké, ha már visszajöttünk, felvesz, de készüljek rá, amint jön a reggeli váltás, kiraknak osztályra, mert ezek a fájások szerinte semmire sem jók, különben is ez még napokig eltarthat így, ebből semmi nem lesz.  Amint felvett, hívtuk az orvost és a szülésznőt, hogy bent vagyok. A szülésznő úgy fél óra múlva érkezett, megvizsgált, biztatott, ha jön a dokim burkot repesztenek, és még délelőtt megszületik a kisfiam. Kezdtünk megnyugodni. Mire az orvos beért megvolt a beöntés, ami  nem volt kellemetlen, így nem bántam, meg úgy voltam, ha eljutunk a kitolási szakaszba sokkal jobb, ha onnan nem jön belőlem már sok minden. Reggel 8 óra körül a burokrepesztés semmilyen érzéssel nem járt, megnyugtatóan csurgott a meleg magzatvíz, ami már biztos ígérete volt annak, megszületik a kisfiam. Ezután a fájdalom fájásról fájásra rosszabb lett. Végül lefeküdtem az oldalamra a szülőszobában lévő ágyra, és onnantól kezdve fel sem keltem. Két szóval tudom jellemezni ezt a fájdalmat: fokozódó és elviselhetetlen. Mondta a szülésznő, ez csak a kezdet, hiszen a kitolási szakasz a legnehezebb. Elképzelem sem volt, hogyan viselem el. Hiába mondogatták, gondolj a kisbabádra, hamarosan magadhoz ölelheted, a mérhetetlen fájdalom a kisfiam iránti őszinte vágyat elnyomta, nem tudtam arra gondolni, hogy ez a fájdalom jó, ez a fájdalom segít neki megszületni. A víz az első órákban patakzott rólam, de volt, mikor a hideg rázott.  Fél óra után csak a melltartó volt rajtam, lábam között egy betét, nem érdekelt, ki lát, pedig alaposan kigondolt „szülési öltözékkel” érkeztem a kórházba, még egy fürdőruha felső is volt nálam, mert gondoltam, ha kádban vajúdok, úgy milyen jó lesz, hogy van rajtam valami tisztességes. Vicc, miket hittem. A férjembe csimpaszkodtam, aki próbált tartani, biztatni, hogy vegyek levegőt, másik oldalon pedig a szülésznő tartott olykor. Kaptam valami injekciót, ami kicsit enyhített a kínokon, de tényleg csak egy kicsit, komolyabb jelentősége nem volt. Folyamatosan vizsgáltak, de mindig csak akkor, amikor jött a fájás, tehát a legrosszabb pillanatban. Úgy rakosgatták a végtagjaimat azon az ágyon, mint egy rongybabának, nem volt erőm megmozdítani semmimet. A fájások alatt görcsbe rándult testtel feszültem. Amikor az infúzióhoz ökölbe kellett volna szorítani a kézfejem, már az sem ment. Elég gyorsan eljutottam odáig, hogy kérlelni kezdtem mindenkit, a férjemet, a szülésznőt és az orvost, adjanak fájdalomcsillapítást. Csak azt a két szurit nyomták belém, pedig többször (még mielőtt idáig jutottunk akkor is) kértem az epidurált. A doki és a szülésznő megbeszélte egymás közt, mivel a gépek szerint nem elég erősek a fájások, az epidurál csak belassítaná a természetes szülést, így nem adtak, és a végén azt mondták, már nem lehet, mert abba a szakaszba értünk. A férjem is hagyta őket, úgy gondolta, muszáj belemennie a játékba, hiszen egy szülés biztosan ennyire fáj, és mi jó kezekben vagyunk (egyébként tényleg jó kezekben voltunk), de képtelen voltam képviselni az érdekeimet, más meg nem tette meg helyettem. Nem felejtem el, hányszor mondtam ki, hogy segítsetek, adjatok valamit, vagy nem bírom tovább. Aztán adtak oxitocint, a fájások még rosszabbak, segítségért könyörögtem. Feltekerték, hogy erősödjenek, közben kérdezgették, mit érzek. Érzem-e a fejét, tudok-e a nyomni, aztán mondták, hogy véletlenül se nyomjak. Aztán letekerték és enyhült... Szerintük... Nekem már semmi sem volt jó. 11 óra körül elkezdtek jönni-menni a főorvosok, vizsgáltak, mindenki bennem nyúlkált. Volt pillanat, amikor felkiáltottam: elég! A kisfiam feje nem illeszkedett be jól a szülőcsatornába, nem forgott, bár kitágultam ahhoz, hogy megszülethessen. Utólag kiderült, amikor elkezdték adni a fájáserősítőt, akkor a szívhangja vészesen zuhanni kezdett. Férjem azt mondta, a dokim szerinte azonnal vitt volna műteni… De nem tehette. Miért? Egyrészt foglalt volt, utána pedig ki kellett fertőtleníteni. Másrészt  (ezt közben azért felfogtam) engedélyeztetnie kellett a főorvosokkal. Itt újra szembesültünk azzal, ki hol helyezkedik el egy kórházi orvosi ranglétrán. A kórház teljes mértékben beavatkozás-mentes, természetes szülés párti, amivel nincs is igazán gond. Gondolom az epidurál nem olcsó fájdalomcsillapító eljárás, később valószínűleg az orvosomnak indokolnia kellett volna, minek is kérte. Megértettem már közben is, mi miért történt, de az az egy óra, amíg elvittek a műtőbe, lassan telt, és már szinte minden mozdulatra jött a fájás. Amikor felkerültem a műtőasztalra és szúrták a gerincközeli érzéstelenítést, előtte, illetve közben is fájásom volt. Elsőre sikerült a szúrás és az érzés leírhatatlan! Abban a pillanatban megkönnyebbült a testem, elmúlt minden fájdalom, hátradőltem, végre újra önmagam voltam és végre újra tudtam a kisfiamra gondolni. Pár perc alatt előkészítettek, megkezdődött a műtét, és a kezdéstől talán nem telt el három perc, világra jött életem legnagyobb csodája a kisfiam, Iván, 3700 grammal és 56 centiméterrel. A műtét folyamán mindenki mérhetetlen kedvességgel nyúlt hozzám és bánt velem, mindenről teljes körűen tájékoztattak. Őszintén szólva meglepett az a figyelmesség, amiben részesültem. Kisbabám nem jól illeszkedett, nem forgott be szülés közben, nyakára volt tekeredve a zsinór (mint sok babának, de az ő esetében nem lehetett hagyni, hogy oxigénhiányos állapotban szülessen meg), ami valószínű visszafogta és végül belekakilt a magzatvízbe. Felsírt és vitték is. Pár perc múlva visszahozta a szülésznő, adtam neki egy puszit és vitték apának, aki a mellkasára rakva pótolt engem kisfiunk életének első pillanataiban. A császármetszés a legjobb dolog, ami történt. Életem második legszebb pillanata az érzéstelenítés, az első természetesen Iván baba. Utólag kiderült – én ebből semmit sem érzékeltem –, amikor a vége felé közeledtünk, a szülőszobán mindenki gyorsan összeszedte magát, mert Iván babának meg kellett minél előbb születnie, ezt a szobatársam elbeszéléséből tudom, aki szintén császármetszésre várakozott. A születés módjával, a császármetszéssel teljesen elégedett vagyok, azzal már kevésbé, hogy nem kaptam meg mindent, ami szerintem jár, főként, ha választott orvosa és választott szülésznője van egy kismamának. Az epidurállal ugyanide jutottunk volna, csak mindezt két órával előbb (ezt az orvosom maga mondta), ugyanígy szívhang-leesés lett volna és műtét, de hangsúlyozva, két órával lerövidült volna a szenvedés. 24 órát vajúdtam a fiammal – de természetesen a burokrepesztéstől indult be nagyon az esemény –, a szülés a világon a legfájdalmasabb, a császár maga a megváltás. Mindent összevetve jól tettem, hogy választottam orvost, szülésznőt, hiszen ha ők ketten nem veszik kezükbe az irányítást, akkor sokkal tovább tart a borzalom, és ki tudja, mi történik, ezért tényleg hálás vagyok mindkettőjüknek. Azonban nem vették komolyan a kérésemet, sem a fájdalmamat, így nem mondhatom azt, teljes megelégedésemre szolgáltak. Megértem, hogy a kórházi protokoll szerint kellett eljárni, de azt hittem, az ilyen brutális fájdalom elkerülhető, könnyíthető. Persze megtették, ami tőlük telt és tudom, szülni fájdalmas, de akkor sem lehet ennyire nehéz, különben az én olvasatom szerint nem élnének emberek ezen a földön. A férjem utólag nagyon sajnálta, hogy nem követelte ki a fájdalomcsillapítást, mert elhitte, a szülés minden esetben ennyire fáj. Mindenki más intenzitással éli meg a fájdalmat. A szülés részét borzalomnak éltem meg, a császármetszés utáni rész meg se kottyant, másnak meg pont az volt szörnyű. Hétfőn született kisbaba, csütörtök délben jöhettünk haza. A kórházi tartózkodással semmi gond nem akadt. Kellett az a négy nap a műtét utáni regenerálódásra, illetve a babával való ismerkedés, tanulás is itt kezdődött. Nem volt szabad alapítványi szoba, de nem is hiányzott. Háromágyasba kerültem, remek szobatársakkal, semmi zavaró tényező. Egy probléma volt, az alvás hiánya, mert hol az egyik baba, hol a másik sírt, így pedig pihenni nem igazán lehetett, másrészről otthon alszik a legjobban az ember. A kórházi alkalmazottak mind nagyon kedvesek és segítőkészek voltak, bár a szoptatásra nagyon ráfeszültek, rólam lepergett, amit mondtak, tudtam, a tej nem jön azonnal, a császárosoknál meg főleg nem. Nem fogom elfelejteni soha, ami történt, nem fog megszépülni és kellemes emlékké válni a vajúdás/szülés része. Ellenben a császármetszés a legszebb emlék, a legjobb, ami történhetett, egyrészt biztonságban megszületett a fiam, másrészt mindenem teljesen ép maradt, pedig már előre készültem a gátseb okozta kellemetlenségre és az aranyérre. A műtét után 6 órával felkeltem, másnap még húzódott a seb, harmadnap enyhén kellemetlen, de már fájdalomcsillapító sem kellett. Egy hét sem telt el és már semmit sem éreztem. Ebben az életben soha, de soha többet nem akarok szülni! Ha szeretnénk később testvért a kisfiunknak, az  császármetszéssel szeretnénk, ha születne, ebben egyetértünk a férjemmel. Vajúdásról szó sem lehet! Nem váltam anyává a terhesség során, akkor csak terhes voltam, szó szerinti állapotban. Iván világra jöttét követően lettem anya, azóta is úgy érzem, arra születtem, hogy a kisfiam anyukája legyek. Minden perc egy csoda, amit igyekszem a legpozitívabban megélni, még akkor is, amikor mondjuk fáj a pocakja és vigasztalhatatlanul sír, de amikor elmosolyodik, akkor az én szívem a legboldogabb kerek e világon. Megtörtént… anya lettem. Lizi
2017.01.15. 07:00
Bezzeganya.postr.hu
Ezeket a betegségeket okozhatja a császármetszés
Noha a császármetszés sokszor életmentő lehet, és számos károsodástól védheti meg mind az anyát, mind a magzatot, nem szabad figyelmen kívül hagyni a mellékhatásait sem, melyek többek között olyan krónikus betegségek kialakulását okozhatják, mint az asztma, cukorbetegség vagy elhízás.
2017.01.14. 21:00
Noinetcafe.hu
Otthon szülésre készültem, császármetszés lett belőle
Két kislányom van.  Az első természetes úton született, kórházban, traumatizálódtam. Ő már 4 éves lesz december végén. A második alkalommal, mikor várandós lettem - nagyjából most egy éve - eldöntöttem, hogy most kezembe veszem az irányítást, nem hagyom, hogy megegyen az egészségügy gépszalagja, személytelensége, lekezelése, döntésképtelenné tevése, félelme... és még sorolhatnám, miféle nyomokat hagyott bennem az első szülésem élménye. Már a várandósságom előtt tudtam, otthon szülést szeretnék. Háborítatlant, vízben vajúdással, szüléssel. Gyertyafény, füstölő, csodás bábák, dúlák, nők, női energiák és a csodás férjem kíséretében. A 7. héten véreztem az első ultrahang után. Majd pár nap múlva újra. Teljes rémület, táppénz, szigorú fekvés. Januártól kezdve semmi munka, semmi megterhelés, pihenés, babára vigyázás. Néhány nap múlva rájöttem, ez a legvarázslatosabb dolog, ami csak történhetett velem, velünk. Indult a teljes és háborítatlan befelé figyelés naphosszat. Faltam a könyveket a témában. Ina May Gaskin, Lelki köldökzsinór, stb. Tavasszal eldöntöttem, részt veszek egy dúla-képzésen.  Jött hát az utazgatás Budapestre a 220 km-re fekvő kisvárosból, ahol élünk. Fantasztikus volt. Bepillantást nyerhettem a kórházi és kórházon kívüli szülés- , születés-, illetve szüléskísérési élményekbe olyan mélységekben, amiről nem is álmodtam. Emellett szülésfelkészítőre jártam Geréb Ágneshez, bábát találtam, majd mivel nem éreztem minden megfelelőnek, bábát váltottam. Közben jártam a szükséges vizsgálatokra, immáron a megfelelő információk birtokában tudtam szelektálni mi az, ami fontos, mi az, ami nem. Fantasztikus védőnőnk van, az orvosomban is maximálisan megbíztam, építettem ki a kórházi hátteret az otthon szülésemhez, ha esetleg mégis be kellene mennünk közben. Mindenki fantasztikusan készséges volt, úgy éreztem, értenek engem, támogatnak mindenben. Végül meglettek a bábák is, csodálatos nők, érzelmileg, szakmailag, mindenhogy a helyükön éreztem őket, és mellettük magamat is. A férjem mindenben az égvilágon támogatott, segített. Ahová csak kellett jött velem, megoldottunk minden utazást, a nagyobbik lányom felügyeletét, ha kellett. Soha életemben nem éreztem még ennyire a helyemen magamat. Tudtam mi a dolgom, mit kell tennem, merre kell mennem. Tökéletes volt minden. Szépen kerekedtem, Bodzus egészséges volt, én szintén, semmi komplikáció. A bizalom köre teljes és rendíthetetlen volt. 30. heti uh – magán „Ajjaj, ez bizony faros fekvésű, ilyenkor már nincs nekik hely megfordulni, ez bizony császár.” Első mondat. A legelső a vizsgálat során. 36. héten - még mindig faros. Beszélek az orvossal. Hát akkor ez eldőlni látszik, mondja. ( Faros babát nem lehet otthon a világra hozni hivatalosan. ) Beindultam. Márpedig ez a baba be fog fordulni. Beszéltem vele nap mint nap. A férjem szintén. A 20. héttől jártam magzatkommunikációra minden héten. Menni fog ez, kétség nem fér hozzá. A bábákkal és a dúlákkal mondhatni napi kapcsolatban voltam. Taktikák, praktikák, tornák, pózok, úszni jártam, homeopátia, a férjem hintát szerelt fel a kertben, mert az is segíthet, azt mondják... Mindent megtettünk. Faros-faros-faros... Az orvosom egy szép hétfői napon azt mondja, semmi gond, beleenged engem a természetes szülésbe, nem lesz császármetszés. Boldog vagyok. Nagy a baba, bpd (azaz a feje) túl nagy, nem engedhetnek bele. Császár. Három nap múlva újabb találkozó az orvosommal. Nagyon sajnálja, de neki el kell menni szabadságra, átad valaki másnak. Hoggyem el, nagyon jó szakember. ( Ez egy kisváros, tudtam, ki ő, nem volt szimpatikus soha em, de adtunk neki esélyt.) A 37. hét végén jártunk. Ment a huzavona, szüljünk Pesten, a bábák tudnak jó orvost. Fordíttassuk be manuálisan orvossal. (Nem akartam.) Találkozó az új, helyi orvossal. Átment rajtam, mint az úthenger. Két nap múlva be kell indítani a szülést, mert ha otthon indul be, a baba meghal, míg beérek. ( A kórház 2-3 percre van.) A 38. héten elutasítottam az orvos ajánlatát, pontosabban magát az orvos személyét. Ott álltunk a 38. héten egy várhatóan nagy babával, farosan, orvos nélkül. Otthon már nem szülhettünk, orvosunk nem volt. A mi városunk kisesett, mert nem volt olyan orvos, aki szóba jöhetett volna. Szétnéztünk először a környéken, hátha akad valaki, aki vállalna minket természetes úton, de nem volt senki. Jött az infó, hogy Jászberényben van egy faros szülés „specialista”. Felhívtuk, elindultunk konzultációra kedden. Csípőkörző, ultrahang vizsgálat. Túl kockázatos lenne természetes úton, tényleg nagynak tűnik a kis buksi. Programcsászár csütörtökön. Haza sem mentünk, beköltöztünk a családi szobába mindhárman, és vártuk a csütörtököt. Sírtunk, hogy végre vége. Nincs több hajcihő, nincs több utazgatás, nincs több orvoscsere. Végre jött egy orvos, aki emberszámba vett, kommunikált velünk, elmondta a mit-miérteket. Végre megnyugodtunk. Vártunk. Csütörtök reggel 8:30-ra voltunk beütemezve. Szerdán pontban éjfélkor Bodza elindult kifelé. Burok megrepedt, víz elfolyt, kontrakciók 5 majd 2 percenként. Fantasztikus szülésznő volt épp az ügyeletes. Megkérdeztem, megnézhetném-e a lepényt szülés után. Megbeszélte a műtős „fiúval” és megmutatta utána. Másfél órát vajúdtam. Megadatott.  Elindult kifelé a kislányunk akkor, amikor ő szeretett volna. Nem lett hát programcsászár. A műtőben mindenki, de mindenki nagyon kedves volt a lehetetlen időpont ellenére. Elmondhatom, hogy császármetszés ide vagy oda, ez a lehető legháborítatlanabb szülés volt az adott körülmények között. Örökké hálás leszek a műtős fiúnak, a szülésznőnek és a csecsemős nővérnek, aki amint lehetett mellre tette a babámat, ott maradhatott velünk, nem vitték el csak vizitekre. Az orvosunk pedig... Szavakat sem találok rá. Fantasztikus. Otthon szülésre készültünk a maga összes alternatív mivoltával. Ehhez képest lett egy programnak indult császárunk, de az összes sebem, amit a traumatizált első szülésem okozott, begyógyult. Köszönöm a kislányomnak azt a temérdek tanítást, amit a várandósságom és a szülésem alatt kaptam tőle. És még csak most jön a java! Linda További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
2016.12.18. 07:00
Bezzeganya.postr.hu
Így néz ki egy friss császármetszés – fotó
Nem tudta eldönteni, hogy a természetes szülést választja, vagy a császármetszést Raquel Renteria.Forrás: Nők Lapja Café: Így néz ki egy friss császármetszés – fotó
2016.12.08. 12:17
Nlcafe.hu
Durva titkot lepleztek le a császármetszésről a Bécsi Egyetemen
A császármetszés az emberi evolúcióra is hatással van - állapította meg a Bécsi Egyetem egy új tanulmánya.
2016.12.06. 14:15
Eduline.hu
A császármetszés az emberi evolúcióra is hatással van
A kutatók becslései szerint emelkedett azoknak a kismamáknak az aránya, akik szűk medencecsontozatuk miatt nem tudnák megszülni a babájukat.
2016.12.06. 13:55
Ma.hu
A császármetszés hatással van az evolúcióra
A császármetszés az emberi evolúcióra is hatással van - állapította meg a Bécsi Egyetem egy új tanulmánya.
2016.12.06. 11:45
Origo.hu
A császármetszés belenyúl az emberi evolúcióba
A magzat és az anya sem élné túl, vagyis nem öröklődnének a szűk medencét okozó gének.
2016.12.06. 11:04
Index.hu
Az emberi fejlődést is befolyásolja a császármetszés
A császármetszés az emberi evolúcióra is hatással van – állapította meg a Bécsi Egyetem egy új tanulmánya.
2016.12.06. 11:02
Mno.hu
A császármetszés hatással van az emberi evolúcióra
A császármetszéssel egy szelekciós erőt küszöbölnek ki, ennek hatása pedig máris megfigyelhető az olyan esetek számának növekedésében, amikor az anyai-magzati téraránytalanság miatt császármetszésre van szükség.
2016.12.06. 08:55
Élőben.hu
Szeretnék még egy gyereket, de a párom nem akar
A korábban megjelent poszt írójával hasonló cipőben járunk, de különbségek azért mégis vannak. Mi a párommal szintén harmincasok vagyunk, van egy hétéves kisfiunk, és én is testvért szeretnék neki. De még egyelőre sajnos csak én. Ő megretten még a gondolatától is. Anno a terhességem szuper volt, jól éreztem magam, imádtam azt az állapotot. A szülésnél már nem úgy alakultak a dolgok, ahogy szerettem volna, így császármetszés lett a vége. Mindezek ellenére örültem, hogy jól vagyunk, és hármasban elkezdjük a családos éveinket. Nem ment minden simán. Csecsemőkorban voltak nehézségeink az etetéssel, altatással és sírással, de utólag visszagondolva, és az azóta megélt tapasztalatok alapján ez igazából természetes velejárója volt a kisgyerekes létnek, ami azelőtt ismeretlen terep volt a számunkra. Sok idő eltelt azóta, a gyerek lenyugodott, néhány kisebb kezelhető hisztit leszámítva. Rendben élünk, jól elvagyunk. Kis korkülönbséget nem akartam a gyerekek között, úgy éreztem, hogy muszáj visszamennem egy ideig dolgozni, mert az egyik kicsi, másik pici verzió biztos felőrölte volna az idegeimet. Viszont  már elérkezettnek látnám az időt, jó lenne egy testvérke, a gyermek is vágyik rá. Lassan három éve, hogy elkezdtem én is vágyakozni újabb baba után. Mikor először felhoztam neki a témát, közölte, hogy ő még erre nem áll készen. Azóta kb. félévenként feldobom a témát, közben reménykedek… Az ismeretségi körünkben sorban jönnek a második vagy harmadik gyerekek, bár van, ahol még első sincs. Persze nincs is megfelelő idő a gyermekvállalásra, mindenkinek más az optimális. Talán fél. Félti a nyugalmát. Hiszen eléggé felbolydulnak a mindennapok egy apró jövevénnyel. Pedig a munka oroszlánrésze nem az övé lenne. Tudom én, hogy meglennének a módszerek a teherbeesésre. De nekem az nem fér bele, hogy átvágjam a fejét, és az akarata nélkül foganjon meg a gyermek. Én ennek nem látom értelmét, hogy mondjuk egy nem kívánt gyerek miatt azután lelépjen. Persze valószínű, hogy nem tenne így, mert szuper jó apja a fiunknak. És egy gyermeket sem lehet annyira elvakultan akarni, hogy én esetleg miatta rúgnék fel egy jól működő családot és kapcsolatot. Azt mondják, hogy egy gyerek akkor jön világra, amikor ő akar. Szerintem ez igaz. Sok pár évekig vár babára, és az a kis lélek bizony csak akkor fogan meg, amikor úgy érzi, neki a legmegfelelőbb akkor és oda leszületni, ahová kerül. Hiába az évekig tartó próbálgatás, és esetleges sikertelen próbálkozások sorozata. Sokan viszont nem várják, nem számítanak rá, és mégis megfogan a baba. A várakozás sokféle lehet. Bízom benne, hogy ő már kinézett minket magának, és úton van hozzánk. Mézessüti További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
2016.12.03. 06:00
Bezzeganya.postr.hu
Aki azt mondja, császárral könnyű szülni, az sosem próbálta!
Egészen a 35. hétig természetes szülésre készültem. Nagyon boldog voltam, hogy az előző császármetszés után megpróbálhatom természetes úton világra hozni a lányomat. Németországban már a 34. héttől be kell jelentkezni a kiválasztott kórházba (de még ekkor sem kötelező ott szülni, csak nem árt, ha tudnak az emberről legalább egy helyen). Ilyenkor felveszik az anamnézist, előkészítik a kórházi matricákat, karkötőket, leveszik a tesztet MRSA vírusra, ez utóbbi bármiféle kórházi bent tartózkodásnál kötelező. Megmutatják a szülőszobákat, elmondják, mi hogy fog történni, mi várható. Így amikor az ember szülni megy, akkor csak és kizárólag magával és a babával kell foglalkoznia, semmi adminisztráció, semmi nyaggatás a TB-kártyáért. A 36. héten én is betotyogtam a kiszemelt kórházba. A Hebamme nagyon kedvesen fogadott, de az üdvözlés utáni első kérdése az volt: „Akkor császármetszés lesz?” Én nagy mellénnyel nemleges választ adtam. Láttam, ahogy kiült az aggodalom az arcán.  „Pedig Önnek van választási lehetősége, a legtöbb nő császár után nem akar simán szülni, mert veszélyes.” És innentől kezdve egy órán keresztül azt hallgattam, milyen veszélyei vannak a hüvelyi szülésnek császármetszés után. Persze mindig hozzátette, ez az én döntésem, megpróbálhatom simán, de tudnom kell a veszélyekről és neki kötelessége felhívni rá a figyelmem. Akár szét is nyílhat a méhem, és hasonló borzalmakat is ecsetelt. Aztán bejött a doktornő is, aki szintén felhívta a figyelmem a veszélyekre, és hozzátették, ha akarom, az az orvosom is csinálhatja a császármetszést, akihez terhesgondozásra járok. Döntsem el, hogy mi legyen, de ők császármetszést javasolnak. Ekkor még kitartottam a természetes szülés mellett, de ahogy kiléptem az ajtón, hihetetlen idegesség tört rám. Felhívtam a férjemet, mondtam neki, hogy november 9-re javasolták a császármetszést. (Mert közben konkrét időpontot is ajánlottak.) A férjem azt mondta, hogy ha ennyire kockázatosnak érzik ők, így inkább válasszuk a császármetszést, mert ha bármi baj történik, akkor kinek számolunk el a lelkiismeretünkkel.  (Kicsit off, de egy ismerősünk azt mondta, hogy akinél csak egy hajszálnyi esély van a császárra, a kórházak azt választják, mert több pénzt kapnak érte a biztosítótól...) Beszéltünk a doktornőmmel is, elmondtuk, mit mondtak a kórházban. Neki nem volt jó a november 9, így 8-ra ütemeztük elő a császármetszést. Addigra a 39. hetet tapostam. A császármetszés előtt még egyszer be kellett mennem a kórházba adminisztratív dolgokat elintézni, felvilágosítottak a spinál érzéstelenítésről, elmondták a császármetszés menetét. Készült még egy ultrahang a babámról, már több mint három kiló volt, éreztem is, mert a mozgásom már egyre nehezebb lett. Elérkezett a nagy nap, november 8, kedd. Hajnalban korán keltünk, a 2,5 éves nagylányomat egy magyar barátnőmhöz elvittük. Megbeszéltük vele, hogy ma elmegyünk a Hugicáért, délután már találkozhatnak is. Persze jönni akart ő is, kicsit sírt, hogy otthagyjuk, ami az én amúgy is feldúlt lelkivilágomra még rátett egy lapáttal. Nehéz szívvel hagytam ott, de tudtam, hogy jó kezekben van. (Később a barátnőm küldött képeket, hogy a lányom szépen játszott, evett, és segített a négy hónapos kisbabája körüli teendőkben is.) A kórházba fél 7-re kellett bemenni. A szülőszobáknál bejelentkeztünk, bekísértek egy szobába; középen ágy, oldalt fotel, szép képek a falon. Át kellett öltöznöm a kórházi hálóingbe, kaptam kompressziós harisnyát és hajhálót. A férjemet is várta védőruha, papucs és az elmaradhatatlan hajháló. Még rám kötötték a ctg-t, 40 percen keresztül hallgattuk a lányom szívverését. Lefolyattak egy adag antibiotikumot megelőzésként, majd elcsoszogtam a műtőbe. Amíg megkaptam a spinált, a férjem addig kint várakozott. Itt már enyhén pánikban voltam. Reszkettem a hidegtől, hiába melegítették alattam a műtőasztalt. A Hebamme végig maximálisan támogatott érzelmileg is, fogta a vállam és biztatott, hogy minden rendben lesz. A spinálhoz valamiért nagyon nehezen tudtam domborítani, de aztán csak sikerült. Az aneszteziológus hölgy végtelenül türelmes volt velem. Amikor végzett, megkérdezte, hogy érzem-e a meleget a fenekemben. Mondom, igen. Na, akkor jó.  Elfektettek, felhúzták a függönyt, hogy ne lássak semmit. A lábaimmal fokozatosan veszítettem el a kapcsolatot, végül semmit nem éreztem. A férjem ekkor bejöhetett már, leült a fejemnél. Közben több elektróda lógott rajtam, mint Frankensteinen.  Hát akkor kezdjük el. Már vágnak? Már elkezdték? És innentől egy rémálom volt. Nem fájt, de ahogy húzták-vonták a hasam, hánynom kellett, szúrt a szívem és zsibbadt a bal kezem. Bárki, aki azt állítja, császárral szülni könnyű, az még valójában sosem próbálta. Szerettem volna felállni és elszaladni, meg is kérdeztem a férjem, hogy mit szólnának, ha most felülnék és elmennék? Hát hajrá, a hasamat felmetszették, a lábaim szinte nem is léteztek. És végre kihúzták Nórit a hasamból. Egyből felsírt, én pedig megkönnyebbültem, minden bajom elmúlt. Potyogtak a könnyeim, egyből odahozták a fejemhez, aztán gyorsan becsomagolták és a férjem kezébe nyomták. 3215 g és 50 centi, kis duci Juci. Innentől történhetett bármi, nyugodt voltam, Nóri ott szuszogott a fejem mellett, a férjem tartotta oda. Mikor majdnem végeztek velem, akkor megvizsgálták, felöltöztették és Apukára bízták. Visszatoltak az őrzőbe, ahol így hárman két órát töltöttünk el. Senki nem zavart minket, háborítatlanul élveztük egymás társaságát. Később áttoltak az osztályra, Nórit „babaöbölbe” tették, hogy könnyebben ki tudjam venni. Egy pillanatra sem vitték el mellőlem, a kórházi bentlétünk alatt végig együtt voltunk. Naphosszat heverésztünk úgy, hogy ő a mellkasomon szuszogott, ami meg is hozta a tejet, azóta is bőven van. A kórházról csak pozitívan tudok nyilatkozni, naponta jött a gyógytornász, masszírozta a hátam, az étel is maximálisan ehető volt és még finom is. Mindenki kedves volt és türelmes. Bár amikor megnyomtam a nővérhívót, mindig görcsben állt a gyomrom, hogy na, most lekapják a fejem, hogy minek nyektettem őket, de soha nyoma nem volt ilyesminek. Mindenki mosolygós, kedves és segítőkész volt. Délután behozta a férjem a nagylányunkat is. Mivel ketten voltunk egy szobában, megkérdezte, hogy a másik baba is a miénk-e. (Jobb tudni, mivel kell számolnia.) Aztán meglátta a Hugicát, megjegyezte, hogy ez az enyém! Amikor a kezébe adtuk, Nóri kifejezte a nemtetszését, a nagylányom megjegyezte: „Ne sij, Nojika, itt vagyok!” ​​​​ Azóta itthon vagyunk, pénteken hazasírtam magunkat, szerencsére nem kötözködtek, hazaengedtek. Mondván második gyerek, már van tapasztalat, meg egész gyorsan összeszedtem magam. Nem mondom, hogy nem fájdogál még mindig a heg, de napról napra jobb. A nagylányom születéséről azért nem tudok írni, mert teljes altatásban történt, sürgősségi császármetszéssel. Egy fiatal Hebamme elnézte a szívhangot a farfekvéses babámnál, és riasztotta az orvosokat, hogy meghalt a magzat... Egyébként is császármetszés lett volna másnap reggel, mivel nem engedték kitolatni a kisasszonyt. Hiába mondtam, hogy a babám mozog, minden rendben van vele, és nézze meg köldöktájt a szívhangot, pánikba esett, és neki köszönhetően pikk-pakk a műtőben találtam magam. Mivel a férjem is abban a kórházban dolgozott, bejöhetett a sürgősségi császármetszésre, így csak az ő elbeszéléséből tudom, hogy amikor a nagylányomat kiemelték és felsírt, mindenki megkönnyebbült, de a kis fiatal Hebamme nem köszönte meg, amit utána kapott az orvosoktól. Szóval így szültem én. Kétszer, császármetszéssel. Mind egészségesek vagyunk és ez a lényeg.  Elza További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
2016.11.20. 07:00
Bezzeganya.postr.hu
A császármetszés nem kínszenvedés
2016.09.09-én született meg a kislányom Pécsett a Szülészeti Klinikán. Nem középidőben fogant a kislányunk, így az elején igencsak rástresszeltem, hogy késik-késik, de a tesztek negatívak. Mire eljutottam orvoshoz, két és fél hete késett, azonban a doki (itt még csak a helyi SZTK alapú rendelésre mentem) csak petezsákot látott. Dátum szerint már 6,5 hetes terhességnek kellett volna látszania a monitoron, így nem tudott mit mondani, visszarendelt két héttel későbbre. Azt a két hetet nem kívánom senkinek, főleg, hogy tudtam, pajzsmirigy-probléma miatt igencsak nehéz lesz teherbe esnem. A tesztjeim továbbra is negatívak voltak. Majdnem húsz napos késésnél látszott nagyítóval egy nagyon-nagyon vékony kis valami, amire ha más mutatja, simán rámondom, hogy negatív. Érdekesség, hogy később sem lett egyetlen ennél erősebb tesztem sem. Ráadásul semmi terhességi tünetem nem volt az álmosságon kívül, ami nálam, aki simán alszok 12-14 órát, egyáltalán nem volt meglepő. A két héttel későbbi időponton már minden rendben volt, valószínűsítette a doki, hogy később fogant, így nekifogtam az orvoskeresésnek. Előre tudtam, hogy a veleszületett szívproblémám miatt császármetszésem lesz, amit őszintén szólva én egyáltalán nem bántam, így erre célzottan kerestem orvost. Egy barátnőm szülésznője ajánlotta azt a doktort, akit végül választottunk. Nem igazán ismertem egy dokit sem, lévén nem abban a városban élünk, ahova tartozunk, a mi városunkban régóta nincs már szülészet, valamint szégyen-nem szégyen, nem voltam gyakori vendég a nődokiknál. Az orvos szimpatikus volt, havonta egyszer hívott a magánrendelésére a rendelőjébe, a kötelező ultrahangokat pedig a klinikán csinálta. Minden alkalommal vizsgált manuálisan, valamint megnézett ultrahanggal, fotózhattuk a monitort, ha volt kérdésem, válaszolt. A császárt a 38. hét betöltése utánra ütemezte. Kedden beszéltük meg, hogy pénteken lesz a műtét. Férjem minden alkalommal jött velem, a műtétre is megbeszéltük, hogy jöhet. Pénteken negyed négyre kellett bemennünk a klinikára. Telefonáltunk, hogy megérkeztünk, kijött, megbeszéltük, mi fog történni, majd küldött egy szülésznőt, hogy vegye fel az adatokat. Miután ezzel megvoltunk, bekísértek egy szülőszobába, át kellett öltözzek, addig a férjemnek hoztak csudiszép kórházi kék műtősrucit (1500 forintért). A szülőszobában bekötötték az oxitocint, rám tették az ctg-t. Hamar 5-7 perces fájásaim lettek, amit a monitor jelzett ugyan, én azonban alig éreztem. Közben jöttek az aláírnivalók, majd az előkészítés a műtétre (borotválás, katéter – beöntés szerencsére nem volt). A doki megnézte a méhszájamat, mivel elkezdtem nyílni, rám mondta az áment. Nem sokkal 5 óra után vittek fel a műtőbe. Férjem a műtő előkészítőjében állt, egy üvegablakon keresztül belátott a műtőbe, illetve én is láttam őt. Utólag azt mondta, ha nagyon akarja, látott volna mindent premier plánban, de annyira nem igyekezett. Megkaptam az érzéstelenítőt, leponyváztak, nejlont húztak a lábaimra, valamint a jobb kezemre (balban volt a branül), érzéstelenítettek. Az anesztes a fejemnél állt, a következő párbeszéd zajlott le köztünk: Nem baj, hogy tudom mozgatni a lábujjamat? Csak a lábujját érzi? Igen. Akkor jó, mert már félbevágták. Meg is teremtette a hangulatot egyből. Nem mondanám amúgy, hogy féltem, inkább izgatott voltam. A műtétből csak minimális rángatás éreztem, illetve azt, hogy a mellkasom alatt erőteljesen megnyomtak, akkor „bújt ki” a baba. Még mondta is az orvos, hogy úgy fordult ki, mint a nagykönyvben. Öt után nem sokkal toltak fel a műtőbe (ott láttam órát utoljára) és 17.30-kor született meg a kislányom. Természetesen egyből elkezdett - szó szerint - üvölteni, nevettek is rajta, hogy jó erős tüdeje van a kisasszonynak. Egy pillanatra megmutatták, majd gyorsan kivitték az előkészítőbe. Férjem ott lefotózhatta, rendbe tették, majd bepólyázva visszahozták a fejemhez. Sajnos én közben nagyon rosszul lettem, erős fájdalmat éreztem a jobb vállamban, és mivel erről a jelenségről előtte nem olvastam, nagyon megijedtem, bepánikoltam, fulladtam, hányingerem lett, szorított a mellkasom, szóval szóltam, hogy vigyék el, mert rosszul vagyok. Kaptam az infúzióba valamit (gyanítom, hogy egy enyhébb nyugtatót), illetve az orvosom biztatott, hogy már nem tart sokáig, ha bezárják a hasfalam, megszűnik a hányinger. Nem volt még hat óra, amikor kitoltak a műtőből, férjem már ott várt a folyosón, a babát elvitték a csecsemősök (persze közös fényképezkedésük után). Engem az intenzívre toltak, ahova egyesével bejöhettek a családtagjaim, közben megkaptam a kicsit is. Már ott segítettek mellre tenni, ügyesen tudott szopizni is (illetve tudott volna szegény, ha lett volna mit). A kötelező 12 óra fekvés nagyon hosszúnak tűnt, reggel már alig vártam, hogy jöjjön valaki, még vizit előtt kikönyörögtem, hogy kelhessek, mosakodhassak, mehessek. A nővérek segítőkészek voltak, éjjel ahányszor kértem, kaptam vizet (nagyon szomjas voltam végig, ennek a következménye az első felkelésnél jelentkező hányinger lett…), betakartak, kitakartak. Császár után megszokott, hogy nagyon remeg az ember lánya, ezen nem lepődtem meg, olvastam sok helyen. Az első felkelés nem volt egy leányálom, de nem is kellett belehalnom. Széken ülve mosakodtam, fogat mostam, nővérke kivette a katétert, és tolókocsiban levittek a gyerekágyra. Szerencsére volt üres egy ágyas VIP szoba, így oda kerültem. Hétfőn jöhettünk haza, addig minden nap benn volt valaki, szerencsémre az ilyen különszobákba bejöhetnek a látogatók, egyszerre többen is. Férjem végig benn volt velem, a kislányt is csak ebédkor vittem be a csecsemősökhöz, illetve a két éjszakára ők vitték el, hogy tudjak pihenni. Minden nap jött orvos, megkérdezte, minden rendben van-e, a nővérek adtak vérhígító és méhösszehúzó injekciókat, ha kértem, fájdalomcsillapítót. A babát is minden nap megnézte egy gyerekorvos. Sajnos szopizni keveset tudott, így első nap cukros vizet, másnap kevés tápszeres pótlást is kapott. Nagyon féltem a bent töltendő napoktól, azonban nincs negatív tapasztalatom – persze csak úgy nem vállalnám be még egyszer… A csecsemősökkel, nővérekkel sem volt rossz tapasztalatom, az egyetlen, hogy a zárójelentésre órákat kellett várnunk… Maga a műtét nekem nem volt rossz élmény, nem fájt a sebem sem sokáig, de amikor fájt, akkor sem elviselhetetlenül. A fekvésből felülés-felállás volt nehezebb, de ha már elértem a kívánt testhelyzetet, semmi gondom nem volt. Az ágyra tettek redőnygurtnit, amivel fel tudtam magam húzni, az ágy támlája elektromosan állítható volt, nem is az a nagyon magas kórházi ágy, így azért ezekbe a mozdulatokba sem kellett belehalnom. Volt a szobában kiságy, szoptatós fotel, külön fürdő-vécé, ez is nagyban hozzájárult a komfortérzetemhez. A doki felszívódó varratokat használt, így nem kellett mennem varratszedésre sem. A hegem fájni nem fájt, felülni még kb. egy hétig volt kellemetlen, de most, pár héttel a szülés után, mintha mi sem történt volna. Egy szó, mint száz, én nem bántam meg a császárt, mi több, jó élménynek éltem meg. Szeretném, ha ti is látnátok, egy császáros szülés sem feltétlen kínszenvedés. Én sajnos nagyrészt csak rémtörténeteket olvastam, így remélem kis bátorítást adok a császárra készülőknek, hogy lehet így is! Csak pozitívan kell hozzáállni. lilike További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
2016.10.30. 09:00
Bezzeganya.postr.hu
Amit nem tudtam a császármetszésről… amíg át nem éltem
Kislányomat 9 hónapig és 6 napig hordtam a szívem alatt. Ezalatt gondosan elterveztem mindent – bár nem bírom a fájdalmat, természetesen fogok szülni, minek ide érzéstelenítés?!? Aztán volt egy szuper labdám a vajúdást segítendő, meg többórányi zeném – meditálós, lágy és durva metal zenékkel, amikhez vettünk egy remek lejátszót is. Megbeszéltük az orvossal, hogy kihasználhatjuk majd a gravitáció erejét és, hogy, bár fürdőkád nincsen, de a zuhanyt használhatjuk vajúdás közben relaxációhoz. És mindezekre egyáltalán nem volt szükség… Amikor letelt a 9 hónap és a 6 nap egy szerdai napon, ebéd közben, hirtelen elfolyt a magzatvíz. Vártunk egy órát, majd bementünk a kórházba, ahol 24 órát vártunk, hogy megszülessen a kicsikénk, de sajnos nem történt semmi. Nem voltak fájásaim, nem tágultam, a csodaszer oxitocin nem hatott. Így, nem volt más út, mint a császármetszés. A családunkban még senkinek nem volt ilyen, így sosem merült fel bennem, hogy ez előfordulhat velem és, bevallom, szinte semmit nem tudtam róla. Mami&Én Style- Anya&Lánya, Anya&Fia szettek   Aki már túlesett császármetszésen, tudja, hogy így elég sok meglepő kellett szembesülnöm a császármetszés kapcsán. Ti is így voltatok vele? 1. Ami engem az addig hallott infók alapján meglepett az az, hogy, nincs mit szépíteni, ez marhára fáj. Hiszen a csapból is az folyik, hogy azért választják a nők a császárt, mert az nem fáj. Már bocsánat, de ez hülyeség! Aki már túlesett ezen tudja, hogy milyen szörnyű az, ha az ember babája sír és 10 percbe telik felülni hozzá. Ráadásul nekem 7-szer adták be a gerincérzéstelenítést, amiből kifolyólag hónapokig nem tudtam derékból hajolni, ami különösen izgalmas, ha az embernek le kellene hajolni és felvenni a babát vagy be kellene pelenkáznia. Tehát, ha azért választaná valaki a császárt, mert fél a fájdalomtól jelentem, ez sem jobb, ráadásul a regeneráció is sokkal hosszabb. 2. Én úgy képzeltem, hogy szülés után az egyágyas kórteremben összebújunk majd hárman nyugodtan és ismerkedünk. Na, de császár után 6 órát fekve kell maradni az őrzőben, az ember nem mozdulhat, a fejét sem emelheti meg. Következésképpen késő estig ott feküdtem és a férjem a babával egyszer jöhetett be hozzám. Este pedig, amikor a kórterembe feltoltak, megengedték, hogy bemenjek a picikémhez pár percre és közölték, hogy másnap reggel 6-ra mehetek érte. Sajnos, amikor másnap 5:30-kor elindultam (1 méter/perc sebességgel), akkor elvágódtam a folyosón (a 36 óra "nem evés" és "nem alvás", és a szülés összességében picit sok volt), így csak reggel 10-kor tudtam elmenni a piciért. És ez az, ami a mai napig a legjobban megvisel, hiszen 9 hónapot teljesen együtt voltunk, utána meg órákra nélkülöznie kellett engem a babámnak. Most már tudom, hogy sajnos, ha az ember császárral szül, akkor az első órákat nem tudja együtt tölteni a babával.   3. Császár után fontos a regeneráció! Régen a kórházakban 2 hétig maradtak bent a császárral szült nők, most ez 3-4 nap. Ja, és gyógytornász is ment hozzájuk, aki megmutatta, hogy hogyan üljenek fel helyesen és mutatott nektek egy komplett regeneráló feladatsort. Na, ez ma már természetesen mind nincsen, hanem saját magának kell az embernek mindezt megtalálni és kideríteni. Pedig nagyon fontos, hogy az ember gondoskodjon arról, hogy a hasa helyreálljon és itt nem az esztétikumról beszélünk, ami hosszú távon persze ugyanolyan fontos lelki szempontból. De, ha a hasizmok nem záródnak, kialakulhat sérv, a méh előreeshet és számtalan egyéb dolog. Mindezt az információt és a kapcsolódó feladatokat Franciaországban ingyenesen minden nő megkapja szülés után, mivel ez a hüvelyi szülésnél is ugyanolyan fontos… 4. +1 Kérjetek segítséget!!! Ez tényleg nem az a szituáció, amiben hősködni kellene. Anyukám 2 napig nálunk volt a szülés után, de igazából sokkal több kellett volna, csak én hazaküldtem, mert azt hittem, hogy meg tudom oldani. Hülye voltam!!! Ez olyan, mintha féllábúként akarnám lefutni a maratont, de a műlábat nem kérném hozzá. Egy friss hasi sebbel, ami akárhogy is, de trauma, az ember nem tud felugrani egy babához, ellátni a háztartást és saját magát. Mentés Mentés Mentés Mentésszülésszülésélménycsaszarmetszes
2016.10.25. 10:50
Cukimamik.hu
A császármetszés utáni seb ápolása - tippek a gyorsabb heggyógyulásért
A császármetszés egy komoly hasi műtét, a lábadozás pedig sokkal tovább tart, mint sima szülés esetén. A heg gyógyulásához egy teljes év szükséges, az izmok és idegek regenerálódása pedig még ennél is tovább tarthat. Ha betartasz néhány egyszerű tanácsot, rendszeresen ápolod és odafigyelsz a megfelelő pihenésre, hamarabb enyhülhetnek a kellemetlen tünetek.
2016.10.19. 21:47
Csaladinet.hu
Fotót posztolt császármetszés után, felrobbant a net
Egy amerikai nőt annyian támadták a császármetszése miatt, hogy pár nappal a gyereke születése után posztolt egy képet a hasáról és kegyetlen őszinteséggel írta le, hogy min ment keresztül.
2016.10.18. 12:40
Cosmopolitan.hu
Császárral SZÜLTEM és rohadtul nem volt könnyebb így!
Egy császározott anyuka üzenete azoknak, akik szerint a császármetszés a "könnyebb út", sőt, nem is igazi szülés. Érdemes elolvasni!
2016.10.17. 09:24
Csaladinet.hu
A „lassú” császármetszés szinte már olyan, mint a természetes szülés
„Természetes császárnak” is szokás nevezni azt az új módszert, amelynek segítségével elkerülhetők a tradicionális császármetszéssel születő babákat gyakran érintő légzőszervrendszeri problémák, és az anya is gyorsabban felépül a szakemberek szerint.
2016.10.12. 12:35
Noinetcafe.hu
Az újszülöttek első vizsgálata és az Apgar-teszt
Nincs is annál nagyobb öröm, amikor a hosszas, kimerítő vajúdást követően - vagy a császármetszés megkezdése után néhány percen belül - meghalljuk a baba első hangját. Ugye egészséges? Megvan mindene? Ezeket a kérdéseket teszik fel ilyenkor világszerte az édesanyák, hiszen számukra nincsen annál fontosabb, mint tudni, hogy az addig a méhükben fejlődő gyermek makkegészséges. De vajon milyen vizsgálatok várnak a kicsikre? Ki és hogyan végzi el ezeket?
2016.09.28. 13:11
Webbeteg.hu
Három hónapig éltem elfertőződött császársebbel
3. rész Előzmények itt és itt. A hazaérkezésünk utáni negyedik napon „véres” volt a kislányom pelenkája. Nem elég, hogy alig álltam a lábamon – azzal is szembe kellett néznem, hogy valami baja van a gyerekemnek! A védőnő még nem látott ilyet: „Ez akár az anya hormonjai miatt menstruációs vérzés is lehet!” A gyerekorvos már prózaibb okkal állt elő; az nem vér, hanem vizeletkristály, amit a tápanyaghiány okoz! Másnapra rendelte be; az ok valóban ez volt, így fejemre idézve az összes egészségügyis „haragját”, abbahagytam a cicis vergődést, cumit adtam a lányom szájába, és már aznap éjjel a 20 grammból 45 lett! Ez a lelki traumán kívül, ami a meglévő nem kevés fizikai nyavalyához társult, a dátum miatt fontos, mivel az április 7-i hazabocsátásom után öt nappal, április 12-én a kislányommal mentünk a kórházba – és mivel az orvos azt mondta, ha arra járok, menjek fel, így hát felmentem. Átkötözött és jött a jól ismert mondat: Kövér vagyok, ez ezzel jár, legyek türelmes! A húgyúti fertőzésre kaptam a háziorvosomtól gyógyszert, azonban finoman szólva annyit ért, mint halottnak az a bizonyos puszi! Ekkor anya kereste meg az egyik orvos barátunkat, ő adott két gyógyszert és egy kúpot! Ez már hatott – vagyis a vérnyomáscsökkentő és a hasfolyásból adódó fájdalom kivételével a többi elmúlt. Készséggel, csöndben viseltem a „saját hibámból (kövérség)” eredő lassú gyógyulási folyamatot. A lányomnak kötött volt a csípője, így április 20-ra időpontunk volt a szakrendelésre. Ismét felmentem a nőgyógyászatra, a válasz ugyanaz. Május 11-re rendelték vissza kontrollra az ortopédiára a lányomat, ismét felmentem, a válasz ismét ugyanaz. Mindeközben a családban lévő egészségügyis jött minden este, hétvégéken napi kétszer. Munkanapokon napközben a háziorvos vagy az asszisztense jött; így volt meg minden nap a napi kettő. Május közepe felé enyhült a folyás, már elegendő volt a napi egyszeri kötés, a sebnek már csak a két oldala volt nyitva kb. 1-1,5 cm hosszan. De folyt továbbra is. Folyamatosan fájt, kialakult egy zsírcsomó, amely elméletileg nem fáj, nekem fájt. Bizonyos szögekben leülve csillagokat láttam. Nem tisztálkodhattam normálisan. De tűrtem, hiszen ez ezzel jár! Mindeközben nem nagyon apadt a dagadó lábam és májusban egyre érzékenyebb lett a bőröm. A végén már a ruha is fájt rajta, csupa apró, égető fájdalommal járó kiütés lettem. Folyamatosan levert és iszonyatosan rosszkedvű, nyűgös voltam – ha a lányom nem volt a kezemben. A bőrirritáció egy idő után elviselhetetlenné vált. Akkor nekiálltam végig gondolni, hogy mitől lehet. Arra jutottam, hogy csak a vérnyomáscsökkentő az új. Elolvastam a mellékhatásokat. Hagyjuk is, akkor vettem be az utolsót! Két nap alatt enyhültek a kiütések, apadni kezdett a lábam, és sokkal jobb lett a közérzetem. Igen ám, de melegedett a tavasz, majd jött a nyár. Egyre melegebb lett és ezzel egyre rosszabbul viseltem a felületes cicamosdást. Június elején már a körülöttem lévők sem hitték, hogy ez tényleg így normális. Erőltették, hogy menjek orvoshoz. Mondtam, hogy mi az isten nyilának menjek én a nőgyógyászhoz, amikor háromszor voltam és mindig azt mondták, hogy ez így van rendjén. Itt kell megjegyeznem, hogy a családom nagyon sokat segített (takarítás, főzés, mosás). Mivel a férjem hajnalban megy és este jön, így kisajátította magának a fürdetést és az esti etetést, mondván, hogy máskor nem tud az imádott csepp lányával lenni. Nekem csak a lányommal kellett törődnöm. Ugyanakkor még a családom néhány tagja is úgy gondolta, hogy nem olyan tragikus ez az egész, majd elmúlik és kész. A fájdalom megvolt, a folyás megvolt, az ezzel járó komfortérzet hiánya egyre erősödött és megszületett a döntés, hogy felejtsük el, hogy ez egy császármetszés, kezeljük annak, ami: egy seb. Azt pedig sebésznek kell látnia! Így mentem el a sebészeti szakrendelésre. Ez június 9-én történt. A doktornő megnézte, tenyésztést vett, és közölte, hogy egyértelműen fertőzött, ami pedig a zsírcsomónál fáj, az nem a csomó, hanem valószínűleg tályog – ami a zsírcsomó mögött van. Megérkezett a tenyésztés, kimutatta, hogy coli baktérium van a sebváladékban! Ez tályogosodott, és csak műtéttel távolítható el. Totál összezavarodtam; most akkor mi normális, mikor történt ez, hogy lehet, hogy senki nem vette észre és a többi és a többi. Ami fontos, hogy a tenyésztésvétel egyfajta dejavu érzést keltett bennem. Törtem a fejem, hogy vajon miért. Majd beugrott. Amikor a kórházból elbocsátottak, és az orvos leírta, hogy bőséges, enyhén bűzös váladék ürül, akkor ő is vett tenyésztést. A ma már megszokott elektronikus rendszerbe én is regisztráltam, vagyis minden vérvételi leletem, kórházi zárójelentésem, ambuláns lapom megvan a kórház által elektronikus formában megküldve. Elkezdtem böngészni; nem volt ilyen eredmény. Majd észrevettem, hogy a sebészeten levett tenyésztésnek sincsen elektronikus nyoma. Fogtam magam és felmentem a nőgyógyászatra, ahol konkrétan az április 7-én levett tenyésztés eredményét kértem. ÉS LÁSS CSODÁT: Ott volt! Április 12-én (ugye aznap vittem a lányomat a gyerekorvoshoz és mentem fel a nőgyógyászhoz) megvolt az eredmény: COLI BAKTÉRIUM VAN A SEBVÁLADÉKBAN! Dorka anyukája (Folytatjuk.) További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
2016.09.15. 06:00
Bezzeganya.postr.hu
Kiderült az első császármetszés titka
Cseh orvosok és történészek szerint Prágában végezhették 1337-ben az első olyan császármetszést, amikor mind az anya, mind gyermeke életben maradt. Egy királyi sarj és édesanyja köszönhette életét a beavatkozásnak. ...
2016.09.14. 14:00
Hazipatika.com
Az első sikeres császármetszés
Cseh orvosok és történészek szerint Prágában végezhették 1337-ben az első olyan császármetszést, amikor mind az anya, mind gyermeke életben maradt.
2016.09.13. 21:54
Informed.hu
A császármetszés növelheti a gyermek elhízásának kockázatát
A császármetszéssel született gyermekek közül 15 százalékkal többen híznak el, mint a természetes úton születő társaik, a megnövekedett kockázat a felnőttkorban is megmarad Harvard Egyetem kutatóinak felmérése alapján. A közlemény a JAMA Pediatrics című folyóiratban jelent...
2016.09.12. 23:19
Informed.hu
A császármetszés eddig nem ismert hatása
A császármetszéssel született gyermekek 15 százalékkal nagyobb eséllyel híznak el, mint a természetes úton születő társaik, a megnövekedett kockázat a felnőttkorban is megmarad amerikai tudósok új kutatása szerint. ...
2016.09.12. 02:00
Hazipatika.com
A császármetszés növelheti az elhízás kockázatát
15 százalékkal nagyobb eséllyel híznak el, mint a természetes úton születő társaik.
2016.09.07. 20:35
Hvg.hu
Négy hónap alatt épültem fel a császármetszés után
1. rész 2016. március 31-én császármetszéssel jött a világra kislányom, Dóra Anna. 36 évesen, az első terhességemből, az első gyermekem. 2016. július 27-én, 118 nappal később került le a hasamról a kötés. Hogy az hogyan lehet, amikor a császármetszés átlagos gyógyulási ideje 6-8 hét? Hogyan lett ebből 16 és fél? Nos, a történet: április 30-ra voltam kiírva. A terhességem tökéletesen eseménytelen volt; nem volt hányinger, hányás, kívánósság, undorodás, rossz alvás, elgémberedett, fájdalmas végtagok és a többi. Magyarul egy álomterhesség volt. Szépen eljártam a kötelező vizsgálatokra, orvost nem választottam a „több szem – több csipa” elv alapján, mondván minél többen látnak, annál nagyobb a valószínűsége, hogy ha valami nincs rendben, azt észreveszik. Minden rendben valónak tűnt – eltekintve a vérképemtől, mely folyamatosan gyulladást jelzett. Ez odáig fajult, hogy januárban a háziorvosom a kórház hematológiai osztályának egyik főorvosával konzultált. A hematológus véleménye szerint így reagált a testem a magzatra. Ez január 31-én történt. Február hónapban – a sok januári találkozó hatására nem találkoztunk a védőnőmmel. Március hónapban, a 31-i, csütörtöki nappal együtt összesen kétszer voltam orvosnál és egyszer külön a védőnőnél. Egyetlen panaszom volt ekkor – ez pedig a dagadó láb. Viszont tekintettel, hogy a mérésekkor nem volt rossz a vérnyomásom és a vizeletemben sem volt fehérje, mindannyian elfogadtuk, hogy az akkor már kb. 25 kg-mal nagyobb súlyomat viseli nehezen a lábam. Március 31-én, 36 hetes terhesen megjelentem a kötelező ultrahang, ctg, vérvétel, védőnő és nőgyógyász „körön”. És itt borult fel minden… Jött a védőnőnél a szokásos párbeszéd: Ha már állok, akkor lépjek fel a mérlegre! Ránézett a lábamra és megkérdezte, hogy: Hogy néz ez ki?! Mondtam, hogy hát így… Na, akkor vérnyomás. 150/101. Nézzük azt a vizeletet! És fehérje volt benne. A védőnő azonnal átvitt a nőgyógyászhoz, aki ránézett az adatsorra, és rám nézve azt kérdezte, hoztam-e magammal holmit?! Merthogy ez toxémia, és azonnal kórház. Haza, összepakolás, vissza, terhespatológia, ágy. És elkezdődött a vérnyomás-méregetés, majd egy puff a nyelv alá, majd mérés, majd két gyógyszer, majd mérés, majd két puff, majd mérés, majd magzati tüdőérlelő injekció, majd mérés. És a szülőszoba (ekkor már 200 felett volt a vérnyomásom). Ez délután négykor volt. Hívtam a férjemet, anyámat, hogy bizony én itt vagyok, és infúzió, és magzatmonitor, és állandó vérnyomásmérés. Sok gyógyszer – jó vérnyomás, kevesebb – rossz vérnyomás. Az ügyeletes orvos este nyolckor jött. Hát itt nem lehet várni, meg kell császározni. Ahogy az elején írtam, első terhesség, első gyerek és nem terveztem császárt. No, meg nővér, szülésznő és orvos sem vagyok. Vagyis halvány gőzöm nem volt arról, hogy mi történik velem. A gyógyszer adagjának változtatgatása miatti vérnyomás-ugrálás totál kikészített; úgy fájt a fejem kb. este hatra, hogy már azt sem tudtam, hol vagyok. Simogattam a hasam, hallgattam a lányom szívverését és igyekeztem kitartani. Ahogy a döntés megszületett, a szülésznő elkezdett felkészíteni. Ez inkább fizikálisan, mint mentálisan történt. Az egyetlen, ami a beavatkozással, az azzal kapcsolatos tudnivalókkal volt fűszerezve, az az volt, hogy ha gond van a lányommal, akkor tekintettel, hogy amely kórházban voltam, nincs koraszülött osztály, így azonnal viszik egy másik kórházba, ahol van. Én akkor mehetek utána, ha lesz székletem. Borotválás, ágytálazás, adatfelvétel (gyerek neve, stb.). Egy sürgős hasi műtét miatt este tízkor kerültem a műtőbe. Megjegyzem, a gerinc-érzéstelenítés a föld legjobb dolga, bár engem ez akkor abból a szempontból érdekelt, hogy a fejfájásom, mely azt is megakadályozta, hogy rendesen lehajtsam a fejem (ez egy műtősfiú segítségével ment, aki szó szerint ránehezedett a tarkómra), hogy a hátam a megfelelő szögben legyen a szúráshoz, egy csapásra elmúlt. Hozzáteszem a következő pillanat a rémületé volt, mivel egyetlen mandulaműtéten kívül (17 évesen) a közelében nem voltam kórháznak, de még orvosnak sem igazán, mert igazítani akartam a lábam és nem volt lábam. Panaszomra rögtön kaptam a választ; jaj, igen, elfelejtettük mondani, hogy mi fog történni. A lényeg, hogy a kislányom 22 óra 15 perckor kikerült a hasamból. Megmutatták; egy szürke kis gombóc volt, az egyetlen, amire emlékszem, hogy bevillant: Vajon kitől örökölte az orrát?! Őt elvitték. Kb. háromszor feltett kérdésemre, hogy minden rendben van-e, nem kaptam választ, majd egyszer csak meghallottam őt; már rendbe rakva, felöltöztetve hozta a nővér; ordított és már nem volt szürke. A műtét vége felé sikerült hánynom egyet, melynek nagy része a hajamban kötött ki, mivel csak tessék-lássék volt a fejem az a bizonyos sapka. Kikerültem az osztályra, jött a férjem, hozta a telefonjával készített képeket a lányunkról, elmondta, hogy végig vele lehetett és minden rendben, oxigént kap, meg gyógyszert, megelőzési céllal, de semmi baja, nem viszik sehova. Mivel a vérnyomásmérő rajtam volt, így folyamatosan jött a nővér ellenőrizni azt. Hajnali négy-öt között majdnem a teljes érzékelés visszatért. Közben minden alkalommal kérdeztem, hogy rendben van-e a lányom. Ahelyett hogy megtett volna húsz lépést és a csecsemős nővértől megkérdezte volna, mindig azt a választ kaptam, hogy: „Ha baj lenne, úgyis szólnának!” Biztos én vagyok a hisztérika, de engem totál kiakasztott ez a válasz. Szóval nem voltam nyugodt. Hat óra körül megkérdezte, hogy fel tudom-e emelni a csípőm, mert akkor megmosdatna. Mondtam, hogy persze, így megszabadultam a katétertől is, ő pedig megmosdatott. (Megjegyzem, sosem voltam egy meztelenkedő ember, zavart, ha kilóg valamim – itt már nem érdekelt, csak láthassam a lányom.) Megtörtént a váltás, jött a nappalos, hogy fel tudok-e kelni, mennyire fáj?! Kérdeztem, hogy hol a gyerekem? Mire mondta, hogy a folyosó másik felén. Kérdeztem, áthozzák-e. Mondta, hogy nem. Mondtam, hogy ez esetben nem kérdés, hogy fel tudok-e kelni. Felkeltem, segített felvenni a bugyimat, mivel ugye nem kicsit véreztem. Elmentem fogat mosni, igyekeztem arcot mosni, kifésülni a hányás maradékát a hajamból. Jött, hogy várjak, mindjárt hozza a tolószéket. Na, itt mondtam, hogy most volt elég, ha el tudtam menni a mosdóig fogat mosni – csukott ajtónál, egyedül, akkor simán átsétálok a folyosó másik felére. Így is lett, ő hozta a csomagjaimat, kiléptem a folyosóra, már ott ült a férjem, mivel ugye nem készültünk pelenkával és popsitörlővel, amit az osztályra vinni kell, azokat hozta kora reggel. És végre láthattam és megfoghattam a lányomat. Őróla ebben a történetben mélyebben nem mesélek, mivel vele minden, de minden rendben volt és van! Csütörtökön éjjel született, és már kedden mondta a doktornő, hogy részéről a Dorka mehet haza. Itt kezdődik az, ami miatt úgy döntöttem, hogy leírom, mi történt, hogy mások okulhassanak. Dorka anyukája (Folytatjuk!)
2016.09.01. 06:00
Bezzeganya.postr.hu
Máig tüske bennem a csecsemős nővérek viselkedése
A Péterfyben szültem Budapesten 2015 szeptember közepén. Elvileg volt szülésfelkészítő tanfolyam a hónap első keddjén, de én egyszer sem voltam. A kórház külseje beleillik a pesti belváros kopott romantikájába. Belülről is elég retró, zöldcsempés, és látszik, hogy a kórház még nem volt belülről felújítva a modern kor igényei szerint. Például nincs elhatárolt látogatói rész, a családok a folyosón, a padokon ülve látogatják babát-mamát, és adott esetben, ha ez a szobatársat nem zavarja, akkor a kórterembe is bemehetnek (engem és a szobatársamat ez nem zavarta). A szülészet mögött van a nőgyógyászat, ezért egész nap elég nagy a jövés-menés, és sok olyan ember is ki-bejárhat az osztályon, akinek elvileg nincs dolga a szülészeten – ez egy kicsit furcsa volt nekem, de végül is nem volt belőle gond. A látogatási rend: 10-12-ig és 16-tól 18.30-ig. Kétféle alapítványi szoba van, az egyikben egyedül van az ember, a másikban pedig egy szobatárssal – én az utóbbiban voltam. A szobában van fürdőszoba: mosdó, vécé, zuhanyzó, illetve a szobában van még plusz egy mosdó, mikró és hűtő. A kézfertőtlenítőben volt folyadék, de szappant, vécépapírt nekünk kellett hozni. A szekrények zárhatók. Az ágy kórházi ágy, de nem mondanám emlékezetesen kényelmetlennek. Én a legnagyobb hiányosságnak az osztályon a közös vécé-zuhanyzó távolságát láttam, még ha ezt konkrétan nekem nem kellett elszenvednem. A közös vécé-zuhanyzó az osztályt lezáró ajtón kívül van, ez főleg éjjel lehet különösen kellemetlen azoknak a betegeknek, akik nem alapítványi szobában vannak. Sajnos azt nem állíthatom, hogy nagyon alaposan takarítanának az osztályon, inkább csak maszatolnak egy kicsit, a szemetet viszont rendszeresen elviszik. Hozzá kell , hogy a vajúdót, szülőszobát az osztályhoz képest elég tisztának láttam. A szülőszobák közül kettőt láttam, mind a kettő kicsi volt, de jól felszerelt és ügyesen elrendezett, volt labda és bordásfal (amit nem használtam), ha jól tudom, kád nincs. Volt fogadott orvosom, viszont mivel voltak a végén nehézségek a terhességemmel, gyakran megfordultam a kórházban, és ez idő alatt nagyon sok orvossal, szülésznővel és nővérrel találkoztam. Igazából véve mindenki kedves volt, segítőkész, és igyekeztek a vizsgálatokat fájdalommentesen végezni, mindig úgy éreztem, hogy figyelnek az emberre. A szülésvezetéssel kapcsolatban volt egy kis kavarás, de végül az is megoldódott, amikor betoppant a saját orvosom. Ő egyébként megbeszélt velem mindent, és meg is nyugtatott, hogy minden rendben lesz. A császármetszés alatt bent volt a férjem – a fejemnél ült – és a babánkat az ő mellére rakták, amíg engem összestoppoltak – erről nagyon édes képek készültek. Az őrzőben rögtön mellre tették a babát, aki evett is. Az újszülött osztály kicsi és egyszerűen berendezett, de azt hiszem, a legfontosabb dolgok megvannak, és minden kosáron van légzésfigyelő. Ami most is tüske bennem, az bizonyos csecsemős nővérek viselkedése. Voltak persze köztük kedvesek és segítőkészek is, de legalább a felük erre a munkára emberileg teljesen alkalmatlan. Némelyik úgy cibálta a babákat, hogy rossz volt nézni. A bababarátságról annyit, hogy mivel császáros voltam, nekem jó lett volna, ha még 1-2 éjszakát az újszülött osztályon tölthet a gyerek, hogy egy kicsit összeszedjem magam. Namármost nem igazán van az embernek ilyen választása, másnap hozzák a gyereket, és onnantól kezdve veled van, mindentől függetlenül – én ezt inkább költséghatékonynak nevezném, nem bababarátnak. Mondjuk miután kicsit jobban képben voltam bizonyos csecsemős nővérek stílusával, úgy voltam vele, hogy inkább legyen velem, majd valahogy túléljük ezt a pár napot. A szoptatást nagyon erőltetik. Ebben a kórházban csak anyatejet kaphat a gyerek, nem adnak neki cukros vizet és tápszert sem. Ha a gyerek sokat veszít a súlyából vagy besárgul, akkor nincs hazamenetel. Nekem ezzel nem volt problémám, de érdemes ezzel is tisztában lenni. Összességében elégedett vagyok, és nekem nagyon szép emlék a babánk születése. A császárt egyébként nagyon profin megcsinálták, lehet, hogy látszani se fog, szóval kifejezetten ajánlom azoknak, akik sejtik, hogy valamiért erre a beavatkozásra lesz szükségük. Még egy fontos dolog, itt a természetes szülésnél is adnak fájdalomcsillapítót mindenkinek, aki kér, ugyanis a legtöbb orvos be tudja adni az edát, illetve van az osztálynak aneszteziológusa is. Senkit sem hallottam a fájdalomtól üvölteni ottlétem alatt. A kórházat a csecsemős nővérek viselkedése és a tisztaság miatt 8-asra értékelem, minden egyébbel nagyon elégedett voltam.  Péterfy Sándor utcai Kórház, Budapest szülés ideje: 2015 pontszám: 8/10 Fifitheone További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
2016.08.26. 06:00
Bezzeganya.postr.hu
Fotót posztolt császármetszés után, kiakadt a net
A fiatal anyuka császármetszéssel hozta világra a babáját, a műtét után pedig posztolt is egy képet a netre a hegről, hogy bebizonyítsa, ez nem a szülés könnyebb verziója, azonban az egész világ felháborodott rajta.
2016.08.24. 11:50
Cosmopolitan.hu
7 kérdés – 7 válasz a császáros szülésről
A várandósság végén egyre többet foglalkozunk azzal, hogyan szeretnénk szülni. Vajon sikerül-e természetes úton vagy császárral? Most a császármetszés olyan kérdéseit tettük fel, amelyekre csak ritkán kapunk egyenes választ. 1. Mit fognak velem csinálni? Mi a császármetszés menete? A kórházak többségében a császármetszést végző műtő a szülőszoba közelében található. A műtét előtt a szülőszobán előkészítik […]
2016.08.22. 10:45
Babafalva.hu
Császármetszés után természetesen: „Az első kettőt is meg kellett szülnöm lelkileg”
Nem sok olyan elszánt kismama van, mint Gabi, aki a szülészi javaslat ellenére rendíthetetlenül hisz abban, hogy két császár után képes lesz természetes úton szülni. A 34. héten váltott kórházat és orvost, hogy harmadik gyermekét háborítatlanul hozhassa világra.Forrás: Nők Lapja Café: Császármetszés után természetesen: „Az első kettőt is meg kellett szülnöm lelkileg”
2016.08.16. 12:00
Nlcafe.hu
Császármetszés vagy hüvelyi szülés?
Mostanában igen erős vita van a két szülési mód körül. édesanyák, orvosok, szakmabeliek próbálnak mindkét lehetőség mellett érveket és ellenérveket felhozni. Elsőként annak jártunk utána, hogy mennyire terjedt el a császármetszés hazánkban és mik a leggyakoribb okok, amikor műtétre van szüksége egy kismamának, hogy világra hozza kisbabáját. Az elmúlt évszázadokban a nők természetes úton szültek, nem volt kérdés, […]
2016.08.11. 15:22
Babafalva.hu
Videó: A kisbaba saját maga bújik ki anyukája pocakjából a császármetszés után
A rövid, alig két perces videó bemutatja, ahogy a baba saját magát segíti a világra, miután az édesanyja császármetszésen esett át. Az újszülött csecsemő csak azt teszi, amit az ösztönei diktálnak neki... Figyelem! A videó képsorai a nyugalom megzavarására alkalmasak lehetnek.
2016.07.28. 16:01
Szuloklapja.hu
Váratlanul elvetélt a magyar színész felesége - Életveszélyes állapotban volt
Damu Edina hasi fájdalmak miatt került kórházba, ahol az orvosok megállapították, megint gyermeket vár. A császármetszés után három hónappal egy terhesség azonban életveszélyes lehetett volna. További részletek a cikkben!
2016.07.07. 15:05
Femcafe.hu
Rendellenes vérzés a méhben, kismedencei fájdalom - Mire utalhatnak a tünetek császármetszés után? Szakorvos válaszol
Milyen tünetek utalnak arra, hogy a császármetszés hege gyenge? Szükség van-e vagy sem korrekciós műtétre, ha császármetszés utáni heg gyengesége beigazolódik. A kérdésre dr. Novák Zoltán nemzetközileg is elismert nőgyógyászati szaktekintély válaszol.
2016.07.06. 13:15
Szuloklapja.hu
Mire számítsunk a császármetszés után?
Az elmúlt két évtizedben világszerte emelkedett a császármetszések száma, Magyarországon is jellemző ez a tendencia, a babák 39 százaléka így jön a világra. Egyebek mellett azért, mert később vállalnak gyermeket a nők, nagyobbak az újszülöttek, túlsúlyosabbak az anyák, és sok párnak csak orvosi segítséggel születhet babája.
2016.06.18. 05:21
Webbeteg.hu
Negyedmillióba kerül a meddővé tétel?!
Tizenhetedik napja vérzek. Most már nem nagyon, éppen csak annyira, hogy a kelyhet ne tudjam használni, de a tisztasági betét ne legyen elég. Kipróbáltam egy csodálatos fogamzásgátlót. Nem sok dolgot bántam meg eddig ennyire. Az úgy volt, hogy besétáltam a nőgyógyászhoz, hogy a szülés óta az egyébként viszonylag rendszeres vérzésem hat-hét napig tart, ebből két napon keresztül annyi van, hogy nem tudom kordában tartani - konkrétan a „normál” vérmennyiség négy-ötszöröse ürül ki egy menzesz alatt. Ezen túl a kissé elhirtelenkedett szülésem utóhatásaként vannak odalent problémák, nézze már meg. Ja, és mivel már elég gyerekem van és negyven is elmúltam, szeretnék egy művi meddővé tételt. Köszi. Doki – ekkor már a vizsgálat közben – felnézett rám, és megkérdezte kedvesen: van kétszázötvenezer forintja? Amit erre mondtam én, azt inkább most nem írom le. Finoman úgy fordíthatnám, hogy felháborító, hogy felnőtt, felelősségteljes emberként ebben az országban nincs teljes körű jogom eldönteni, hogy mit teszek a saját testemmel, csak bizonyos szigorú feltételek teljesülése esetén - és ha a feltételek teljesülnek, akkor mindjárt egy év várakozás, két „tanácsadás” után megnyerem a jogot, hogy egy szabad szemmel is jól látható összegért megtehessem, amit óhajtok. Persze császármetszés közben ingyen is elvégzik. Oké, de nem szeretnék több gyereket, amint azt mintha már említettem volna. Csendes felháborodásom cseppet még nőtt, amikor megtudtam, hogy az elbaltázott szülésből kifolyólagos sérülésem helyrehozatalát szintén nem támogatja az általam jó pár éve fizetett társadalombiztosítás. Ha nem kényelmes, ha az uram és parancsolóm esetleg nem érzi jól magát, midőn kedvét tölti rajtam, hát fizessek. Az persze meg sem fordul senki fejében, hogy ez főleg NEKEM rossz.  Na, miután kidühöngtem magam, a doki közölte, hogy az utóbbi problémát szerinte még nem szükséges műtéttel kezelni, elég egy jó intim torna; az előbbire pedig egy olyan megoldást ajánl, ami a menstruációs és fogamzásgátlásos gondot egyszerre oldja meg: egy injekció, háromhavonta egyszer szúrandó, nem kavar be (nagyon) a ciklusba, progeszteron alapú. Itt a leírás, olvassam el, nézzek utána, ha úgy gondolom, váltsam ki a felírt receptet, fáradjak be hozzá, és ő beszúrja. Hát jó. Ezen a ponton még majdnem korrektnek tűnt a dolog, tehát hazasétáltam, utánaolvastam, tornának, injekciónak, egyebeknek, pro és kontra. Az injekciót illetően akadtak kétségeim, de mellékhatások hegyekben minden gyógyszernél akadnak, a neten a leírások jók voltak, a fórumokon pedig általában mindenre és mindennek az ellenkezőjére is akadnak érvek. Kiváltottam a gyógyszert, vártam a következő menzeszre, mert aközben praktikus beadni. És a következő menzesz megjött, sőt, zúdult, és kissé ijesztő módon alvadékdarabok tették teljessé az élményt. Görcsöm nem volt, a doki szúráskor megnyugtatott, hogy előfordul. Hát jó. Másnap tenyérnyi alvadékok ürültek belőlem. Rengeteg. Komolyan megijedtem, és péntek lévén azonnal elmentem a dokihoz, nézné meg, mi a baj. Nem nézte meg. Közölte, ha nem görcsölök, nem vetélés (ezt mondjuk tudtam, vetélés nem lehetett), ad egy gyógyszert, meg vegyek mellé rutascorbint, szedjem, amíg kell. Nem az injekciótól van a dolog, mert az majd kb. a 12. napon kezd hatni, de nyugi, többször nem lesz ilyen. Néztem őt, enyhén döbbent arccal. Ő pedig rám nézett, és azt mondta: nem lehet mindent kivizsgálni. Most másik dokit keresek. Ajánlottak egy nőt, szerintem napokon belül felhívom. Bár félő, hogy a tuti fogamzásgátló elnyomja, ha bármi tünet van még. De azért felhívom. Magánorvos. Évek óta először, kb. tizenhét napja,  komolyan gyűlölöm, hogy nő vagyok. Remélem, az érzés elmúlik egyszer. Edina További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
2016.06.09. 06:00
Bezzeganya.postr.hu
Az anyuka hat nappal császármetszése után arra ébredt, hogy elvesztette mindkét lábát!
A nyolc gyermekes anyuka császármetszés miatt került kórházba. A pici szerencsésen megszületett, de őt az orvosoknak nem sikerült felébreszteniük öt teljes napon át, végül meg kellett hozniuk egy nehéz döntést, ő pedig arra ébredt az altatásból, hogy mindkét lábát amputálták. Megtörten beszél az esetről!
2016.05.30. 14:15
Kiskegyed.hu
Ezért egyre több a császármetszés
Brazíliában a szülések 52 százaléka császármetszéssel történik, ami jóval magasabb az Egészségügyi Világszervezet által javasolt 10-15 százalékos rátánál.
2016.05.27. 20:00
Noinetcafe.hu
Vissza kellett tartanom a kitolást, amíg megérkezett az orvosom
Várandósságom alatt és a mai napig is szívesen olvasom a születéstörténeteket. A sok pluszért, amit kaptam tőlük-tőletek, úgy érzem, adós vagyok a mi élményünkkel, a lényeg itt is az emberi hozzáállás. Szeretném megosztani veletek a kisfiam születésének történetét. Egy csodálatos várandósságon vagyok túl. Terveztük a babát, és az első elkapott peteérés alkalmával meg is fogant a mi kis drágánk. A mai napig azt mondom, hogy egy csoda volt. Persze voltak rosszabb napok, hányással, derékfájással, refluxszal fűszerezve, de mindezekkel együtt örömmel emlékszem vissza. Várandósságom 37. hetét kezdtem meg, amikor hirtelen tartósan 140/90 fölé emelkedett a vérnyomásom. Azonnal befektettek a nőgyógyászati osztályra. Az eltöltött idő alatt körvonalazódni látszott a helyzetem, lemondhatok a természetes szülésről, a fejem fölött lebegett egy sürgősségi császármetszés lehetősége. Minden reggel a szülőszobán kezdtünk kismamatársaimmal rutin ,,vizsgálatokkal'' (vizelet, testsúly, vérnyomás, magzatszívhang), melyet a mindenkori ügyeletes szülésznő végez. A testsúly alapból nálam érzékeny téma, mivel nem vagyok egy nádszál kisasszony, plusz nagyon vizesedtem, így sikerült magamra rántani 14 kg-ot szigorú diéta mellet. Szokásos módon hangosan mindenki előtt kellett kimondani, mennyit nyom a mérleg. Hát nem is büszkén, de kimondtam a számot, majd végigmért a szülésznő, és nekem szegezte a kérdést, hogy mennyit híztam, mondtam neki, hogy sajnos 14 kilót. Gúnyosan elkezdte ecsetelgetni, hogy ez nem 14 kg, mert a túlsúlyomat is hozzá kell számolni, ami még legalább 15 kg. Oké, gondoltam, tehát a túlsúlyból arra következtet, hogy így teherbe esni felelőtlenség, vagyis nem lehetek, csak ,,szaranya''.  Akin plusz kiló van, ne vállaljon gyereket? Mindegy is, úgy voltam vele, biztos megkeseredett abban, hogy boldog kismamák veszik körül. Ha császár lesz, legalább ezt a boszorkát megúszom. Ez idő alatt megtapasztaltam a szülőszoba rejtelmeit, az intimitás hiányát. A vérnyomásom is úgy akarja, ha mégis természetes úton szülhetek, tudtam legalább, mi vár rám: nagyüzem. A vérnyomásomat sikerült beállítani, illetve 2,5 kilótól megszabadítottak, így hazabocsájtottak. Időközben betöltöttem a 39. hetet is, de a kisfiam nem akart kibújni, a vérnyomásom pedig 3x1 tabletta mellett is 140/90 fölött volt újra. Az orvosom rendszeresen megvizsgált minden héten, és érdeklődött a súlyom felől, ezt ezen a héten is megtette. Lesütött szemmel elmondtam neki, hogy egy kiló feljött, illetve a vérnyomásom is újra kezd magas lenni. Totál kiakadt, diszkréten célzott rá, hogy felelőtlenségem miatt gondok lesznek, lemondhatok a természetes szülésről. Hétfő volt, vasárnapra voltam kiírva. Megvizsgált, mondta, hogy nagyon fönt van még a gyerkőc, illetve a méhszájam teljesen zárt volt,  megbeszéltük, hogy egy hét múlva hétfőn be kell feküdnöm. Emelte a gyógyszer adagomat 3x2-re, és kérte, hogy azonnal jöjjek vissza, ha a vérnyomásom nem megy lejjebb. Itthon simogattam a pocimat és beszéltem a kisfiamhoz, hogy most már ideje kibújni, mert anya nem akar befeküdni a kórházba. Nem tudom, minek tudható be, de még aznap este kijött a nyákdugóm egy nagy része. Azonban éjjel semmi nem történt. Másnap, kedden délután ismét egy darab távozott, eltelt pár óra, 17 óra körül hirtelen felálltam, és éreztem, hogy valami meleg folyik végig a lábamon, a magzatvíz volt az, el sem hittem, végre itt az idő. Annyira boldog voltam, azonnal szóltam a férjemnek, 18 órára megtörtént az osztályra  a betegfelvétel, ctg, vérnyomásmérés (150/90), ekkor egyujjnyira voltam nyitva. Egy óra múlva újra ctg, fájásaim nemigen voltak, ezért elküldtek aludni. 22 órakor kimentem a szülőszobára, hogy valami nem oké, fura érzésem volt. Megvizsgált a szülésznő, még ekkor is csakegy ujjnyira voltam kitágulva. Mehettem megint ,,aludni''. Egyre jobban kezdett fájni, igaz, félálomban voltam, de mindent éreztem. Éjfélkor felkeltett a szülésznő, hogy menjek ki, megnézzük, mi a helyzet. Hosszú percekig tartott, míg elvánszorogtam utána. A ctg nem mutatott jó eredményt, a kisfiam szíve nagyon lelassult 140 helyett 78 körüli értéket mutatott a műszer. Azonnal szólt a szülésznő az ügyeletes orvosnak, hogy jöjjön le. Éreztem a levegőben a pánikot, csak császár lesz, majd nagy nehezen rendeződött a kicsi szívverése. Iszonyatos fájdalmaim voltak, közben megvizsgáltak, de még a bugyimat se bírtam levenni, a szülésznő segített, majd ennyit hallottam: háromujjnyi, kifejtett. Megkérdeztem, hogy mit jelent, azt mondta mosolyogva a szülésznő, hogy szülni fogunk. Elküldtek a kórterembe a szülőszobás felszerelésemért, de az iszonyú fájdalomtól alig bírtam járni. Telefonon szóltam férjemnek, hogy jöjjön be, szülni fogunk - mindezt elhaló hangon - hajnali egy tájékán. Aztán jött a wellness szolgáltatás: beöntés és borotválás. Borotválni azért kellett, mert másfél hete a pocakom miatt már nem tudtam szépen rendbe tenni magamat. Emlékszem, ott feküdtem a vizsgálóágyon, és csendben tűrtem. A beöntés után megkönnyebbültem, ezután jött a tusolás, meleg zuhany, ami nem mulasztotta el a fájdalmakat, de egy kicsit elviselhetőbbé tette, főleg, hogy férjem is ott volt már velem. Ott ültem egy széken a zuhanyzóban, és az sem érdekelt már akkor, hogy pucéran válaszolgatok a szülésznő kérdéseire, pedig nagyon gátlásos voltam világéletemben. Gátlásaim pora fölött üldögélve azon gondolkoztam, hogy mikor lett szétzúzva emberi méltóságom utolsó morzsája. Újra méhszájvizsgálat jött a zuhany után, azt hittem, belepusztulok, ahogy belém nyúlt a szülésznő, egy kicsit azt kívántam, bár véget érne az életem. Úgy éreztem, beleőrülök, hogy újra fekve, ctg-re kötve kell vajúdnom. Férjem kedvesen simogatni próbált, majd két fájás között ránéztem csúnyán és kértem, hagyjon, annyira nem esett jól, pedig puha meleg érintése van. Végre eljött, amire vártam, felfeküdhettem a szülőágyra, hajnali kettő körül járt az idő. A szülőágyon a derekam alá tettek valami nagyon magas párnaféleséget, azt gondoltam magamban, éljen a gravitáció, nyomhatok a plafon felé. Jöttek a tolófájások, egyik ilyen közben megvizsgált a szülésznő, teljesen eltűnt a méhszájam, mosolyogva rám nézett és mondta, hogy a babának van haja. Szörnyű, de én csak arra gondoltam, hogy vegye ki belőlem a kezét, leírhatatlan fájdalom volt. Beszólt az ügyeletes orvos, hogy úton van a választott orvosom. Szerintem időhúzásnak újra egy kis ctg következett, de egyre csak jöttek a tolófájások és nekem nyomnom kellett. Mondtam, hogy nyomnom kell, a szülésznő rám szólt, hogy nem szabad, sóhajtsam el. Végem volt, eljátszottuk ezt 4-5-6(?) fájással, nem tudom, mennyivel. Mindig mondtam, hogy nyomnom kell, és mindig azt a választ kaptam, hogy sóhajtsam el. Nem tudom szavakba önteni, hogy ez mennyire nehéz, a testem minden egyes porcikája azon volt, hogy kitoljam a kisbabámat. Ránéztem a férjemre, súgtam neki, hogy nagyon kell... Visszanézett rám, a tekintetében benne volt minden, nagyon sajnált és tehetetlen volt. A sírás közelében voltam. Megkérdeztem a szülésznőt két fájás között, minden erőmet összeszedve, hogy mikor jön már az orvosom. Utólag tudom, hogy megnyugtatásképpen mondta, hogy már biztos a szobájában van és éppen átöltözik, de halkan maga elé motyogta: ,,tényleg jöhetne már..." Nem tudom, mennyi idő telt el, de végre megérkezett az orvosom. Éljen, hurrá, na végre! Újabb vizsgálat, ez már kevésbé fájt, mondta, hogy amikor jön a fájás, szóljak és húzzam magamhoz a térdeimet, egy levegővel háromszor kell majd nyomnom. Percek teltek el, nem jött egy nyomorult tolófájás sem, leblokkolt a testem. Bekötötte az orvos az oxitocint, és tudom, hogy az járt a fejemben, hogy már rég a karomban lehetne a kisbabám. Jöttek aztán a fájásocskák, meg sem közelítették a valódi természetes tolófájásokat. Nem tudom, hány fájásra és hány nyomás múlva feszítő érzést éreztem, tudtam, hogy a kicsi már a kaput döngeti. Ekkor az orvos szólt, hogy csukjam be a szememet, mert pirosat fogok látni, nyissz, kész is a vágás. A férjem mai napig nem heverte ki azt a hangot, ahogy az olló átvágja a szöveteket. Én nem éreztem semmit, csak arra koncentráltam, hogy végre megölelhessem a kisfiamat. A gátmetszés után egyből előbújt a kisfiam feje és a törzse is, egy picit kellett nyomni és a lábacskái is kibújtak. Amit akkor éreztem, az egy olyan fantasztikus koktél volt, egyszerre éreztem örömöt, megkönnyebbülést, meghatottságot, fájdalommentességet. Lenéztem a lábam közé, és ott feküdt az én gyönyörű, csúcsfejű kisfiam. Nem sírt fel egyből, de egy kis leszívás, és már üvöltött is, „végre kint vagyok, mi tartott eddig?!” Sajnos nem kaptam meg egyből, mert tiszta lila volt a babánk, amin nem csodálkoztam, túl sok időt volt a szülőcsatornában. Pár perc múlva a mellkasomra tették, csak úgy kiabált, és mi úsztunk a boldogságban. Újra elvitték, szépen megmosdatták, felöltöztették, egy picikét visszahozták nekem. Köszöntem neki, egyből rám nézett azokkal a pici szemeivel, megnyugodott, csodálatos pillanat volt. Ekkor még nem sejtettem, hogy nincs vége a megpróbáltatásoknak. Időközben a méhlepény is megszületett. A szülésznő rendbe hozott, az orvos pedig lelkesen nekiállt, a – hogy is fogalmazzak – altáji restaurálásnak. Kaptam érzéstelenítést, de amikor a hüvelyemben ejtett metszést varrta, iszonyatos volt, minden egyes tűszúrást és öltést éreztem, a férjem próbált szóval tartani, lehet, csak emiatt nem sikítottam fel. Olyan lassan telt az idő, mire elkészültem! Végre csak kettesben maradtunk a férjemmel, majd egy óra elteltével újra kihozták pár percre a kisbabánkat. Egymásra néztünk, és könnyek szöktek a szemünkbe: végre itt van! Halkan suttogtam, hogy apa ne haragudj, de nem lesz több gyerek. Próbáltam mellre tenni, de nem ment, első baba, így segítség híján hamar feladtam. A bent töltött idő alatt is azt éreztem, hogy segítenek is meg nem is, ha az ottani hozzáállásba beletörődök, akkor biztos feladom a szoptatást. Csak annak köszönhetem, hogy tudom szoptatni a kisfiamat, hogy elmélyültem a szoptatás témában. Hat hétbe telt, mire elmondhattam, hogy most már megy. A szülésznőm egy csodálatos teremtés, tele empátiával, szeretettel, tudom, hogy a protokoll az ő kezét is megköti. A kisfiunk olyan nagy boldogság számunkra, hogy felmerült egy másik baba gondolta. Maga az az érzés, hogy életet adtam, ahogy megszültem a fiunkat, hogy képes voltam rá, nagy örömmel tölt el, és büszke vagyok magamra, hogy a vérnyomásgondok ellenére ez sikerült. De ott van az a mardosó érzés is, a félelem, hogy nem vagyok még elég erős lelkileg, hogy ezt a bizonytalanságot újra átéljem. Ami a lelkemnek még fáj, az az, ami a zárójelentésemben áll: másodlagos fájásgyengeség. A leginkább ösztönből jövő érzéseket kellett magamban elfojtani ott akkor szülőágyon, amíg az orvosomra vártam. L.
2016.05.22. 07:00
Bezzeganya.postr.hu
A szülés új módja, a természetes császármetszés!
Nálunk még talán nem terjedt el, de Amerikában már alkalmazzák, a lényege akárcsak a császármetszésnél, hogy az orvosok bemetszést ejtenek az anya hasán, és méhén, ám ahelyett, hogy hirtelen elszakítanák tőle kisbabáját, hagyják, hogy az a természetes szüléshez hasonlóan egyedül küzdje magát a világra.
2016.05.18. 13:45
Kiskegyed.hu
Az orvosok hibája miatt halt meg az újszülött kislány
Egy nem megfelelően levezetett császármetszés vezethetett az újszülött tragikus halálához.Forrás: Nők Lapja Café: Az orvosok hibája miatt halt meg az újszülött kislány
2016.05.17. 11:26
Nlcafe.hu
10 kérdés, 10 válasz a császármetszésről
Ha egy társaságban felvetődik a császármetszés, mint téma, szinte biztosra vehető, hogy pár percen belül parázs vita alakul ki. Sok tévhit kering a köztudatban, de mi segítünk ezeket eloszlatni! 1, Mikor van szükség császármetszésre? A hivatalos állásfoglalás szerint, abban az esetben kerül sor császárra, ha a természetes szülés rizikót jelent a baba vagy a mama
2016.05.02. 10:01
Babafalva.hu
Wifi is van a dombóvári szülészeten
2014 decemberében született a legkisebb gyermekem a dombóvári Szent Lukács Kórházban farfekvés és korábbi császármetszés miatt császárral. Az osztály egy többemeletes épület harmadik emeletét foglalja el. A nagyobb szülőszoba és a gyermekágyas részleg felújított, és nagyon szépek. A szobák kétágyasak, zuhanyzóval, vécével, illetve plusz egy külön mosdóval és pelenkázóval, valamint szoptatós fotellel berendezve, utóbbi a kedvencemmé vált, szinte többet tartózkodtam benne, mint az ágyban. A szobák és a mellékhelyiségek tiszták, naponta kétszer takarítják. A szülőszobákban minden szükséges felszerelés rendelkezésre áll. Általában sikerül a szülő kismamákat a felújított, nagyobb szülőszobába helyezni, előtte a kis vajúdóban tartózkodnak a párjukkal/kísérőjükkel, ahol labda is rendelkezésre áll. Műtét után az anyukák a szobájukba kerülnek vissza. Babáknak csak popsitörlőt és popsikrémet kell vinni, illetve utóbbit nem, mert az ajándékba adott mamacsomagban található kis doboz termékminta tökéletesen elég. Pelenkát ha jól emlékszem, napi 6 db-ot adnak, valamint kis felsőt húznak a babákra, és úgy helyezik őket szép fehér pólyákba. Természetesen szabad saját ruhát is bevinni a kicsiknek. Esténként mérés után a csecsemősnővérek fürdetik meg a babákat, és utána viszik vissza az édesanyjukhoz. Még a kórházi bent tartózkodás ideje alatt az újszülöttek koponya- és hasi ultrahang vizsgálaton esnek át, kérni és fizetni sem kell érte. Látogatási rend: naponta 10-11-ig, valamint 16-18-ig. Szobákban látogatókat nem lehet fogadni, a kismama kimegy a folyosóra, a látogatók a babákat az ajtó üveg részén keresztül tekinthetik meg. A vizsgálatokról, a dolgozók hozzáállásáról és a szüléslevezetésről is csak jókat írhatok. Műtét közben a korábbiakkal ellentétben csak finom nyomkodást éreztem, az ide-oda „tolást” és húzást nem. Nagyon kedves mindenki, az osztályvezető főorvostól, orvosoktól és főnővértől kezdve a szülésznőkig, csecsemős és „felnőtt” nővérekig valamint a műtősökig bezárólag. Bármikor, éjszaka is kedvesen és szakszerűen segítenek. Naponta minimum egy órát a szobában tartózkodik a szoptatási tanácsadó, ott segít, ahol tud. Az osztály 2009 óta bababarát, és maximálisan anyabarát is. Tartanak szülésfelkészítő tanfolyamot, azon nem vettem részt. Napi háromszori étkezést biztosítanak, akinek szükséges, neki diétásat. Reggelinél és vacsoránál a kenyérből repetázni lehet, illetve tejből is többször lehet tölteni. Nem a szobákban, hanem a nővérpult melletti asztaloknál lehet étkezni. Nekem teljesen megfelelt az ellátás ezen a téren is. Nem utolsósorban rendelkezésre áll wifi. Bővebb információ ezen a linken érhető el. Pontszám: 10/10. Nagyon jó szívvel ajánlom a kórházat a kismamáknak. Szent Lukács Kórház, Dombóvár szülés ideje: 2014 pontszám: 10/10 Leona További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
2016.04.29. 06:00
Bezzeganya.postr.hu
Császármetszés közben hunyt el az anyuka, miközben világra segítették kislányát - Szívszorító fotón az apuka és újszülött gyermeke
A leendő édesapa életének egyik legszebb napjának indult, de végül sajnos a legszomorúbbá vált az a pillanat, amikor megszületett első gyermeke. Imádott párja ugyanis a szülőasztalon hunyt el.
2016.04.25. 11:02
Szuloklapja.hu
Szívszaggató fotó: felesége halála után újszülött kislányát dajkálja az apuka
A kismama a császármetszés közben fellépő komplikációk miatt vesztette életét. Férje egyedül kénytelen felnevelni várva-várt gyermeküket.Forrás: Nők Lapja Café: Szívszaggató fotó: felesége halála után újszülött kislányát dajkálja az apuka
2016.04.23. 18:30
Nlcafe.hu
Nem mehetnek be a gyerekek a szegedi klinikára
2015-ben született a második fiam a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. Gondoltam, megosztom veletek a tapasztalataimat a klinikáról. Szülésfelkészítő tanfolyamot szoktak szervezni a város egyik iskolájában, én ezen nem vettem részt, mert volt már egy gyerekem, szülőszoba-látogatást és a protokollal való ismerkedést megoldottam a fogadott orvosom és egy szülésznő segítségével. Ami ez alapján világossá vált számomra, első szülésnél biztos a gátmetszés (a VBAC is annak számít, ha előtte csak császár volt), és eléggé medikalizált az egész. Külsőre a klinika egy szép, Szeged belvárosi hangulatába illeszkedő impozáns épület, nulla parkolási lehetőséggel, kis sétával egy jó drága parkolóövezetben lehet leparkolni, kész felüdülés ez a séta szülési sérülten. A tömegközlekedés kapuig visz. A zuhanyzók és a vécék elég érdekesek mind a terhespatológián, mind a gyerekágyon, szocreál hatást kelt az egész. Nem tartozik a szobákhoz külön egyik sem, jó sok ágyanként van egy (nem számoltam össze, mennyi, de több szobára van egy, és van tízágyas (!) gyerekágyas szoba is. Szerencsére én háromágyasba kerültem, ami az idő nagyobbik részében nem volt tele.) A szülőszobákhoz tartozók viszont elég pofásak (=elfogadhatóak). A kórház felszereltsége elég alapszinten van, amennyire meg tudom ítélni (egy korábbi kórházhoz volt szerencsém, egy Békés megyei városi kórházhoz, kb. azon a szinten van – nem az orvosi ellátás, mert amennyire tudom, az itt nagyon színvonalas, hanem a kényelmi funkciók). A szülőszobák kényelmét nem volt szerencsém kitapasztalni, ugyanis császár után, terminustúllépéssel, burokrepesztéssel szinte csak fekhettem ctg-vel a hasamon, néha sétálhattam, de ennyi. Azt láttam, hogy van bordásfal, de nem kerültünk közelebbi barátságba. A szülőágy elég kényelmes volt, nem tudom, milyen rajta szülni, de feküdni jó. A vizsgálatok a szokásosak, összesen körülbelül háromszor kézzel kitapintották, hogy áll a méhszáj, mindenki normális volt és rendes, nem tudom, miben változik ez, ha valaki nem fogadott orvosnál szül. Végül császármetszést végeztek rajtam, mert nem haladt sehova a dolog. Egyébként a kiírt dátumhoz képest várt az orvosom még két napot és a műtőben az apa nem lehet bent. Szülés után császárosként a posztoperatív részen voltam egy napig. Nem hozták oda a gyereket (amúgy is jóval a szülés után kerül kontaktusba a babával a császármetszés után mindenki), amikor a többiekét igen, jóval később, amikor bejött egy nővér, volt kegyes a kérdezősködésemre elárulni, hogy a babám intenzív megfigyelés alatt van. A kommunikáció mondhatni nem mindig magától értetődő és gördülékeny. Egyébként akárcsak az élet bármely területén, itt is van jó pár pokróc nővér és csecsemősnővér, csak (szerintem) ide ezek nem valók. A kórházteszt részbe nem illik bele ennek a fejtegetése, meg az okok keresése, de tudnék róla kisregényt írni. A kórház egyébként bababarát, de velem sokáig nem lehetett ott a fiam, később is mehettünk haza, volt némi adaptációs zavara. A gyerekágyas osztályra nem jöhetnek be a látogatók (még kicipelni a cuccot sem), mi több, az épületbe nem jöhetnek be gyerekek (kivételt képeznek ez alól a terhespatológia lakói, ők előzetes adminisztrációs kör után a portán jelezhetik, hogy nagyobb gyerekeiket tessenek már felengedni). Szóval majd’ egy hétig nem láttam a nagyobbik fiamat, azt hittem, a guta megüt. Egy üvegajtón keresztül lehet a folyosóról babát kémlelni a látogatóknak, a folyosón székek, nincs meghatározva, hogy mikor jöhet látogató, napközben bármikor. A csecsemős nővérek két nő kivételével nagyon kedvesek, lelkiismeretesek, bármiben segítenek, a fent említett kettő pedig remekül tud munkaidőben magukra csukott ajtó mellett telefont nyomkodni. A klinikát összességében 7-esre értékelem, de úgy, hogy a technológia remek, 10-es (magyar viszonylatban biztos), a kényelem pedig 4-es. SZTEÁOK, Szeged szülés ideje: 2015 pontszám: 10/7 L. További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
2016.04.22. 08:00
Bezzeganya.postr.hu
Császármetszés után: immunerősítő kenet a babának
Egy kisebb kutatás eredményei szerint a császármetszéssel világra jött újszülötteket érdemes lehet anyjuk hüvelyváladékával bekenni.
2016.04.19. 08:30
Vital.hu
Vácon eldöntheti a kismama, hogy kengyelben szül-e, vagy fogja a lábát
2015 januárjában szültem a váci Jávorszky Ödön Kórházban, így 2014 tavaszától volt szerencsém megtapasztalni a terhesgondozás menetét. A 12. heti ultrahangon voltam először itt. Az ultrahangtól senki ne várjon csodát. Kb. 30 másodpercig fekszik egy beteg a vizsgálóasztalon. Állítólag ez alatt el is döntik, hogy minden rendben van-e. Én ezért két magánultrahangra is elmentem biztos, ami biztos alapon. Mivel láttam, hogy a nőgyógyászaton a kismamák horror ideig várakoznak egy-egy vizsgálatra, elvetettem az ötletet, hogy oda járjak. Így a helyi rendelésre jártam, rendszeresen ugyanahhoz az orvoshoz. A terhespatológián is eltöltöttem egy hetet. A nővérek nagyon kedvesek, segítőkészek voltak. Az orvosoknál rámenősnek kell lenni, ha el akarunk érni valamit. Viszont amikor sürgős ellátásra volt szükségünk, egytől-egyig lelkiismeretesen és hatékonyan láttak el. A tapasztalataim alapján az összes orvos nagyon jó. Nem volt fogadott orvosom, de akikhez kerültem, törődtek velem. Az osztályon négy-ötágyas szobák voltak saját zuhanyzóval és vécével. Ugyanilyenek az újszülött osztály kórtermei is, csak ott kétágyas szobák vannak a természetes úton szülőknek és négyágyasak a császáros kismamáknak. Mindkét osztály teljes egészében fel van újítva. Az újszülött osztályon a kórtermekben ki van alakítva egy sarok, ahol öltöztetni, tisztába tenni tudjuk a babákat. Minden ágyhoz tartozik egy saját szekrény is, akasztóval, polccal. Szülésfelkészítésre én nem jártam, mivel veszélyeztetett terhes voltam és második babámat vártam. Gondoltam, meglepetés nem érhet. A szülészeten terhességem alatt eltöltöttem egy napot megfigyelésen, így tudtam, milyenek a szülőszobák. A szülészeten van egy alternatív szülőszoba káddal, franciaággyal, bordásfallal, és két hagyományos szülőszoba állítható ággyal. Kérésre a vajúdó anyukának hoznak labdát. Apuka bent lehet a vajúdás alatt és a kitolásnál is. Vajúdás alatt a ctg kötelező. Lehet enni-inni, ha arra van igény. Fájdalomcsillapításnak szívesen állítják a kismamát a zuhany alá, de van epi is, ha valaki kéri. Nagyon készségesek a szülésznők. Nem végeznek belső vizsgálatot, csak ha gond van, vagy ha kéred. Nincsenek folyamatosan bent a szobában, de néha bejönnek megnézni, hogy bírod, kell-e valami.  A kitolás minden esetben a szülőágyon fekve történik. Viszont arról dönthet az anyuka, hogy kengyelbe teszi-e a lábát vagy fogja. Császármetszés esetén apuka kint várakozik, de ő kapja meg az újszülött babát, hogy biztosítsák a bőrkontaktust. Apukának itt van lehetősége megfogni a babát. Miután kikerült anya és baba az osztályra, a látogatók csak üvegablakon keresztül láthatják a picit. Anyuka természetesen kimehet az osztályról és találkozhat a látogatókkal. A kórház bababarát. Ez több dologban is jelentkezik. Már a szülőszobán segítenek mellre tenni a babát. A picik anyukával bent vannak a kórteremben, csak fürdetni viszik el őket. Lehetőség van éjszakára is bevinni a babát a nővérekhez, de jobban szeretik, ha anyával van. Tápszeres pótlást csak beleegyező nyilatkozattal adnak, akkor is, ha a baba állapota ezt megköveteli. Az osztályon már az első nap védőnő keresi fel az anyukákat és segítenek a baba körül. Ha ezen felül még kérdés van, akkor a csecsemősök bármikor szívesen állnak rendelkezésre. Ebben a kórházban nincs PIC. Ezért a koraszülött babákat másik kórházba szállítják, ha állapotuk megköveteli.  Az én kisfiam is korábban érkezett, de a felmerülő problémákat még itt el tudták látni. A csecsemőosztályon egy inkubátor áll rendelkezésre. A gyerekorvos minden nap lejött és a kórtermünkben vizsgálta meg a fiamat. Az egészséges időre született babákat hazaengedés előtt vizsgálják meg. Mindent összevetve: Igen pozitív élmény volt itt világra hozni a kisfiamat. És nagyon hálás vagyok az itt dolgozóknak a rengeteg segítségért, amit kaptunk. Értékelés: 10/8 Jávorszky Ödön Kórház, Vác szülés ideje: 2015 pontszám: 10/8 Niki További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
2016.04.15. 06:00
Bezzeganya.postr.hu
Saját babáját segítette világra az anyuka császármetszés közben – fotók
Sarah Downs egy különleges beavatkozás során saját maga segítette világra kisbabáját.Forrás: Nők Lapja Café: Saját babáját segítette világra az anyuka császármetszés közben – fotók
2016.04.14. 20:00
Nlcafe.hu
Császármetszés után kendőt varrtak egy nő hasába a veszprémi kórházban
Császármetszés után néhány nappal belázasodott az anya, így derült ki, hogy valami nincs rendben. A kórházban először fertőzésre gyanakodtak, csak napokkal később, a vérképből derült ki, hogy annál jóval nagyobb a baj. A Rácz Jenő vezette kórházban belső vizsgálatot indítottak.
2016.03.25. 14:45
Hvg.hu
Törlőkendőt hagytak a kismamában
Törlőkendőt hagytak a császármetszés után egy kismama hasában Veszprémben. Az asszony miután újszülöttjével hazaengedték, rosszul lett és belázasodott, ismét meg kellett műteni. Férje azt állítja, az orvosok elnézést kértek, de azt mondták: ilyen elfordulhat. A férfi panaszt tett, a kórházban pedig belső vizsgálat indult.
2016.03.24. 09:55
Élőben.hu
Juhászkutya neveli az árván maradt gepárdikreket
Ausztrál juhászkutya segíti azt az öt, árván maradt gepárdkölyköt, melyek anyja, Willow a vemhesség és a császármetszés okozta traumákban elpusztult.
2016.03.24. 07:10
Inforadio.hu
Juhászkutya neveli az árván maradt gepárdikreket
Ausztrál juhászkutya segíti azt az öt, árván maradt gepárdkölyköt, melyek anyja, Willow a vemhesség és a császármetszés okozta traumákban elpusztult.
2016.03.23. 13:50
Origo.hu
Százak tüntettek Budapesten a szülőszobai erőszak ellen
Indokolatlan császármetszés, gátmetszés, embertelenség – ez ellen vonultak utcára nők, férfiak, kisgyermekes családok egyaránt.
2016.03.20. 21:49
Hir24.hu
A császármetszés két arca - egy anya, két szülésélmény
Katalin kétszer szült, mindkétszer császármetszéssel. Az elsőnél bűntudat, csalódottság járta át a szívét. Csodás szülésélményt várt, de helyette csak ridegséget és félelmet kapott. A második császármetszése már valódi élmény volt a számára, és szívesen emlékszik vissza rá. Fogadjátok szeretettel szüléstörténeteit, mely reményt adhat sok császáros anyukának! {adselite} Császármetszés Foggal körömmel ragaszkodtam ahhoz, hogy márpedig én normál módon fogok szülni. Szorgalmasan jártam kismamatornára, csináltam a légzőgyakorlatokat, mégis, volt egy érzésem, hogy császár lesz, de annyira akartam a szülést, hogy fel sem készültem fejben más lehetőségre, mert NEM LEHET, hogy ne szüljek... Pedig póker közben megtanultam, hogy ha nem is vakon, de ésszel és átgondolással igenis bíznom kéne a megérzéseimben. A fiammal terminustúllépés miatt kellett befeküdnöm, és aznap reggel a fejvégű babám kitért jobb ferdefekvésbe, magasabban volt, mint valaha, így választhattam, hogy aznap császár vagy másnap. Akkor már legyen aznap - mondtam -, ha nulla esély van a természetes szülésre. Nem volt elég ez a hirtelen jött sokk, tetéztem, és elkezdtem hibáztatni magam, hogy ilyen könnyen elengedem az álmom, hogy ilyen könnyen belemegyek, hogy már megint a dolgok "könnyebbik oldalát" fogom meg. Ésszel persze tudtam, hogy az orvosom közel 40 éves tapasztalatával reálisan látja, hogy mi lenne a szülés vége. (babám nyakán volt a köldökzsinór, nem tudtam volna egészségesen megszülni, vagy ő, vagy én, vagy mindketten sérültünk volna) Így az agyammal beletörődtem, hogy orvosom döntése által én is jó döntést hoztam, de a szívemmel nem igazán tudtam feldolgozni. A császármetszés, ahogyan megéltem Maga a császár rideg volt. Elmondták az információkat, aláírtam, amit kellett,aztán hajrá. Megszúrtak (spináls érzéstelenítés), de azt nem mondták, hogy mennyire gyorsan fog hatni és ez milyen lesz számomra; pikk-pakk nem éreztem a lábaimat, amikor megfogták, és betették őket a kengyelbe, olyan volt, mintha a hentesnél dobálnák a húsokat jobbról balra, pont annyira nem éreztem semmit belőle. Láttam, tudtam, hogy azok az én lábaim, de horror volt az egész, nulla kontroll, ijesztő és kiszolgáltatott érzés. A férjem velem lehetett, de így is nagyon féltem, fogalmam nem volt, hogy mi történik igazán velem. A "megváltás" az volt, amikor a fiam felsírt, aztán azonnal elvitték, fél percre visszahozták, aztán az őrzőben bő fél órát hármasban lehettünk, és ennyi... Mire felkelhettem, addigra este volt már, első éjszakás császárosként éjjelre nem adták ki - nem is tudtam volna mit kezdeni vele -, másnaptól voltunk együtt. Szóval hipp-hopp, lett egy gyönyörű egészséges kisfiam, akinek épp csak az érkezését nem tudtam átélni, megélni, hanem csak "túlélni"... Császármetszés után szülésélmény? Ezek után a papírforma szerint 40% esélyem maradt szülni a klinika protokollja szerint, szóval borítékolva volt a következő császár is. Így indultam neki a következő terhességnek. Nagyon vágytam volna a szülés csodálatos élményére, de tudtam, hogy szinte semmi esélyem sincs rá. Ráadásul az első császár ridegsége még most is ott élt bennem. A második várandósságomnál, 18 hetesen közölték, hogy túl kicsi a baba feje - 2 héttel kisebb, mint kéne. Az első ijedtség után, aztán kiderült - ide-oda járkálásnak köszönhetően -, hogy vélhetően az extrém hosszú 41 napos ciklusom miatt lehet ez a mérésbeli eltérés. A terhesség további része problémamentes volt, időben befordult a lányka, de ugye folyamatosan kisebbnek mérték a buksiját, így az utolsó hónapban sikerült meggyőznöm az orvosom, hogy március 1 helyett toljuk ki a terminust március 8-ra. Igen, hogy minél több időm legyen, mert szerettem volna legalább megpróbálni a szülést - vagy beindul magától, vagy újból vágnak... Programozott császármetszés Aztán eljött a március és meggyőztem a dokim, hogy ha jók az eredmények, akkor ne kelljen 8-án befeküdnöm hanem csak 10-én, nyertem még két napot, éljen! - 8-án ctg oké, vizsgálat oké, fejvégű, függőleges, minden tökéletes, de nem ékelődött be a buksija. No para, többedik terhességnél belefér. - 10-én ctg oké, vizsgálat nem oké, kicsilány kezet foghat a fiúval ugyanúgy kitért jobb ferdefekvésbe, ennyi időt kaptam, nem többet, császár. Belenyugodtam, poénkodva jöttünk ki az orvosommal a vizsgálóból. A szülőszobán felgyorsultak az események, bejött a szülésznő, aki felvázolta az eseményeket, miszerint azt leszámítva, hogy épp szét leszek szabdalva, ugyanúgy mellre teszik majd a babámat, mintha rendesen szülnék. Én ott helyben elbőgtem magam, hogy ez tényleg igaz lehet?! Hogy nagyjából minden álmom teljesül, amit a szüléssel kapcsolatban fontosnak tartottam?! Villámgyorsan lement az infúzió, jött az altatóorvos, megnyugtatott, hogy no para, irány a műtő, gyűlik a csapat, pár perc. Össz egy órát nem voltam a vajúdóban, még félni sem volt időm elkezdeni. Betoltak a műtőbe, ment a viccelődés - egészen a spinálisig, mikoris négyszer szúrt a nő, tudjátok, "no para, menni fog". Szerintem csak az adrenalin miatt nem ájultam el. Jött az ismerős zsibbadás a lábban, tudtam, hogy megint jön a "húspultos" feeling, igazából onnan, hogy sikerült az érzéstelenítés, már sokkal inkább voltam izgatott, minthogy féltem volna. Férjem megérkezett, leült a fejemnél, folyamatosan kérdezték, hogy jól vagyok-e, megkérdeztem, hogy be tudják-e nedvesíteni a számat, szabad-e, de ahogy kimondtam, már jött is egy lány nedves gézzel, komfortérzet a toppon, na akkor szüljünk. Folyamatosan mondták, hogy épp mi történik a függöny mögött - és akkor meghallottam a lányunkat. Férjem elvághatta a köldökzsinórt - amit a fiúnknál nem lehetett- , aztán szinte egyből meg is kaptuk a babánkat, még nagyjából maszatosan. Nekem egy kezem volt, hogy tartsam a picit, a szülésznő segített támasztani, nehogy leessen, közben férj is próbált ügyeskedni, hátha a szájába tudja varázsolni a mellemet... Szóval meghitt volt... Szép volt... és vicces! Ám leginkább meghitt, és meglepő, hogy egy steril rideg műtőben is lehet "csoda". Férjem mobilját egyből elkérték, készült vagy 20 fotó az első "bénázásunkról". Addig volt benn a férjem és a kislányom, amíg stoppoltak, amikor nagyjából végeztek és elkezdték bontani a paravánt, akkor azért kiküldték őket. Engem felvittek az őrzőbe, kicsilány meg bő egy órára apával maradhatott az egyik üres szülőszobában édeskettesben. Ahogy feküdtem az ágyon, folyamatosan potyogtak a könnyeim;  férjem végig küldte a fotókat lánykánk minden pici fintoráról. Jó volt... nagyon... és meghitt, és szívmelengető. Szóval valahogy még kettős az érzés, egyfelől a teljesség, mert lehetett - majdnem - olyan szülésem, amilyenről álmodtam, másfelől némi hiányérzet, hogy a kisfiammal miért nem lehetett?! Hát ez volt... Most boldog vagyok és nagyon kiegyensúlyozott. A lényeg azért nagyjából ugyanaz.... Bárhogy is szülünk, lesz egy gyönyörű babánk, ő segít feldolgozni mindent...   A képek illusztrációk - pinterest.com  anyaszülésélményszüléstörténetcsaszarmetszes
2016.03.20. 19:14
Cukimamik.hu
Császármetszés után hat héttel teherbe estem
Szülés után a libidóm is igen hamar visszatért, mi pedig engedtünk a vágyainknak. A hathetes kontrollal kicsit megcsúsztam, novemberben szültem és márciusban mentem vissza az orvoshoz, alhasi fájdalomra panaszkodva. Egy gyors ultrahang után pedig jött a hidegzuhany: 11 hetes terhes vagyok. A sokk azt hiszem gyenge kifejezés arra, amit akkor ott éreztem. Szinte azonnal automatikusan mondtam, hogy nem akarom megtartani. A doktornő azt mondta, még megszakítható a terhesség, de mindent nagyon gyorsan, 1-2 nap alatt el kell intéznem. Hazamentem és leforráztam a férjemet a hírrel: terhes vagyok. Azt hiszem, úgy egy óráig mozdulni sem bírt, de én már egyből daráltam, hogy elvetetjük, délutánra már intéztem is időpontot a CSVSZ-es védőnőhöz az engedély miatt, ne aggódjon, nem lesz baj. Furcsa, hogy én próbáltam őt nyugtatni. Nagyon gyorsan történt minden, a családnak nem is mondtuk el, hogy mi a helyzet. Én lépten-nyomon elsírtam magam, mert a kezdeti magabiztosságom ellenére kezdtem elbizonytalanodni. Mégiscsak az én kisbabám... pont, mint a nővére... ő miért ne kaphatna esélyt az életre? Ilyen és ehhez hasonló gondolatok cikáztak a fejemben, aztán jöttek az észérvek: a lányom is még csak négy hónapos, a férjem épp munkanélküli, a tartalékunkat éljük fel napról napra, nincs még egy szobánk, és nagyon friss a császármetszésem. A kórház előtt is sírva váltam el a férjemtől, és még a betegfelvételnél is az járt a fejemben, vajon helyesen cselekszem-e. Kaptam egy ágyat a nőgyógyászaton, és a tágító felhelyezése előtt csináltak még egy ultrahangot. Egy másik doktornő végezte és végezte volna az abortuszt is, mivel az enyém szabadságon volt. Közölte, hogy akárhogy is méri, ez a baba bizony már túl nagy. 12 hét 4 napos. Elvégzik, ha ragaszkodom hozzá, de gondolkodjak még egy kicsit, van rá pár órám. Felhívtam a férjemet, elmondtam mi a helyzet, letettük, gondolkodtunk, újra telefonáltunk. Közben telefonon beszéltem a főorvossal, aki megnyugtatott, hogy a friss császár ellenére kihordható a terhesség, csak egészen biztosan programozott császárral kell szülnöm. Nehéz órák voltak, de döntöttünk. Megtartottuk a babát. Legalábbis akkor azt hittem, ketten döntöttünk. Szépen lassan kezdtük a családnak is beadagolni, hogy érkezik a kistesó. Mondanom sem kell, mindenki azt mondta nem ép az elmém, és nem fogom bírni. Sokáig én sem tudtam feldolgozni, hogy történhetett ez ilyen gyorsan. Hogy eshettem teherbe császár után körülbelül 6 héttel, menstruáció nélkül? Mennyi volt erre az esély? De a válaszok már nem is voltak olyan fontosak, a lényeg az volt, hogy alkalmazkodjak a helyzethez és helyt tudjak állni olyan anyaként, akinek 10 hónap van csak a babái között. 17 hetesen az 5D ultrahangon megtudtuk, hogy most egy kisfiút várunk, aminek az apuka hatványozottan örült. A lányom 2014 novemberében született, a fiamat 2015 szeptemberére vártuk. Ezért lehet, hogy az ősanyák és természetes szülés-pártiak megköveznek, de nagyon örültem neki, hogy ez alkalommal minden szenvedést megspórolva, programozott császárral ér véget a terhességem. Képtelen lettem volna még egyszer átélni azt, ami az első szülésemnél történt velem. „Szerencsére” az évszázad legmelegebb nyarára esett a terhesség nagy része, és mellette ott volt a kislányom is, akit emelgetnem, hurcolásznom kellett, virrasztani vele éjszaka, ringatni, ha a nagy meleg miatt nem tudott aludni, és ez bizony nagy pocakkal nem volt könnyű. Pihenésről nem is álmodhattam, pedig néha nagyon jólesett volna. Talán ennek köszönhető, hogy az egész terhesség alatt kemény 4-5 kg-t szedtem magamra, amit már a műtőasztalon sikerült is leadni. Az az érdekes, hogy egész életemben husi voltam, a levegőtől is képes voltam hízni, de a terhességek alatt alig szedtem magamra valamit. A lányommal is csak 7 kilót híztam, most pedig vékonyabb vagyok, mint a gyerekeim előtt voltam. Közben a férjem már áprilisban már talált is munkát, ami magyar viszonylatban még egész jól is fizet, mondjuk megtakarításunk nem sok maradt, de legalább már mindenünk megvolt, ami egy babának kell. Sajnos nagyon gyakran veszekedtünk, nehéz volt elviselni neki is és nekem is, hogy majdhogynem szünet nélkül két évig terhes vagyok. Ő félt, hogy nem fogja bírni a felelősséget, amit két pici gyerek jelent, és sokszor hibáztatott is, hogy ez az egész az én hibám. Ha hamarabb elmegyek az orvoshoz... Egyébként is az a fajta, aki mindig mindenért másokat okol. Szerinte én ráerőltettem a döntésemet, szerintem meg megvolt a lehetősége, hogy elmondja az őszinte véleményét, hogy mit is szeretne. Még szülés előtt pár nappal is összevesztünk, azt mondta, nem tudja, hogy képes lesz-e szeretni a fiunkat. Nem olyan terhességem volt, amiről egy kismama álmodik. Az én pocakomat nem simogatta apuka, nem leste minden kívánságom, nem jött velem ultrahangra, nem érdekelte sem a bababútor, sem a ruhák, meg úgy egyáltalán semmi, ami a babához köthető. Bár a védelmére szóljon, súlyos lelki traumákat hozott magával a gyekkorából. Mindezek ellenére én szeretem, és ő is szeret engem, a lányunknak pedig csodálatos apja. Azon szerencsés nők közé tartozom, aki nyugodt szívvel a férjére bízhatja a gyereket: etet, pelenkázik, játszik, altat. Gondoltam, ha meglesz a fia, képtelen lesz nem szeretni, és hát végül is ez így is lett. A műtétet illetően nem volt semmilyen félelmem, tudtam mi és hogyan történik, tudtam, mikor és mennyire fog fájni. A 39. hét elejére kaptam időpontot. Délre vitt be a nagypapám a kórházba, a férjem dolgozott, a kislányomat pedig a nagymamám és nagynéném gondjaira bíztam. Becsengettem a szülészeten, hogy „jó napot, én vagyok a délutáni programcsászár”. Bekísértek egy meglehetősen puritán szülőszobába, de mivel tudtam, hogy nekem itt most nem sok dolgom lesz, nem zavart. Átöltöztem egy kórházi hálóingbe, kaptam infúziót, csináltak egy ctg-t, és közben a férjem is megérkezett. Ctg közben, ahogy zakatolt a fülembe a babám szívdobogása, azon agyaltam, hogy szegény még csak nem is sejt semmit az egészből, hogy hamarosan kikapják őt a jó meleg kis vackából. Hirtelen elöntött az izgalom, az adrenalin, szédültem és hányingerem lett. Egyszer még a baba szívhangja is leesett. Már közel sem voltam annyira magabiztos, mint addig, iszonyatosan izgultam. Leginkább azért, hogy minél hamarabb legyünk túl rajta, és láthassam végre a fiamat, na, meg hát azért mégis csak nagy hasi műtétem lesz, vagy mi a fene.  Azt hittem – a magyar egészségügy helyzetét ismerve – estig itt fogunk várni, mire az orvosom időt szakít a műtétre, hiába fogadott. Szerencsére nem így történt. Nem sokkal 14:00 előtt jött a műtősfiú, és átkísért a műtőbe. Megkaptam az érzéstelenítőt, amit most is csak egy kis feszítés és apró áramütés érzése kísért, majd lefeküdtem és vártam a zsibbadást. Kérték, hogy feszítsem meg a fenekemet, majd amikor már a fenekem létezését sem éreztem, nemhogy megfeszítsem, elkezdtek vágni. Ott is elkapott a hányinger és a szédülés, a szívem eszeveszetten kalapált, kaptam is valamit az infúzióba, hogy megnyugodjak kicsit, aztán már csak a szívó jellegzetes hangjára lettem figyelmes. Rángattak, húztak-vontak, nyomtak (ismét), egyáltalán nem volt kellemes, sokkal rosszabb volt, mint amire emlékeztem. Minden bajom volt ott az ágyon, fájt a hátam, fájt a karom, kényelmetlen volt ott úgy abban a pozícióban feküdni. Jó, tudom a kényelem itt sokadlagos, de minimális komfortérzet jobb lett volna. Aztán éreztem egy hatalmas nyomást, azt hittem, beroppantak a bordáim, majd ezt követően 14:10-kor felsírt Marcell Kristóf. Gyorsan megmutatták, sűrű, fekete haja volt, a szája édesen lefelé biggyedt, és nagyon elégedetlennek tűnt a kinti világ körülményeivel. 2950 gramm és 48 centi, hiába, én már csak ilyen mini babákat tudok összehozni. Összevarrtak, ami alatt kérte az orvosom, hogy most pár évet „pihenjek”, mert elképesztő vékony a méhfalam. Mondtam neki, hogy ez a méh már egy életre megpihenhet, én „megcselekedtem, amit megkövetelt a haza”. Végeztek az operációval, a műtős fiú felkapott és átdobott egy másik ágyra. Döbbenet volt, ahogy fölém emelte a lábam, mintha nem is az én testrészem lett volna. Kint a műtő előtt várt a férjem, megcsókolt, megdicsért, hogy ügyes voltam, és toltak is le az őrzőbe. Apuka ismét bejöhetett velem, és mivel csak ketten voltunk császárosok, bent is maradhatott viszonylag sokáig. Behozták Marcikát is, kicsit megölelgettem, és átadtam apának, mert nem bírtam tartani, meg gondoltam, hátha kialakul valami apa-fia kötelék. Nem mondom, hogy nem örült, mosolygott és büszkén küldözgette a képeket az ismerősöknek, beszélgetett hozzá és majd' egy órát ringatta. Egy kicsit megkönnyebbültem, de azért még nem felejtettem el, amiket a terhesség alatt mondott. Hamar elmúlt az érzéstelenítő, hamarabb, mint ahogy emlékeztem. Legutóbb csak akkor kezdtem fájdalmat érezni, amikor megmozdultam, most már egy órával műtét után kezdett fájni a vágás. A méhösszehúzódások is sokkal erősebbek voltak, némelyikbe leizzadtam. Magamra hagytak, és másik két szobatárssal szépen csendben szenvedtünk. A felállás viszont most sokkal gyorsabban ment, és ráadásul segítség nélkül, így még aznap este átküldtek az egyágyas szobába, ahol azért közel sem volt nyugodt éjszakám. Óránként kellett kivánszorognom az ágyból és elszenvedni magam a mosdóba, aztán valahogy vissza az ágyba. A vizelés nehezen ment, bár az inger erős volt, ráadásul égett és csípett is. A katétertől elkaptam valami fertőzést, amire még a kórházban adtak antibiotikumot. Székelési ingerem is volt, de sehogy sem tudtam produkálni, erre a problémára reggel kaptam kúpot, de azt meg nem tudtam pár percnél tovább tartani, aminek így semmi értelme nem volt. A műtét alatt annyira összenyomta az asszisztáló orvos a bordáimat, hogy levegőt is csak nagyon nehezen tudtam venni, talán az fájt a legjobban. A szoptatás alatt kemény összehúzódásaim voltak, sokszor csak összeszorított fogakkal tudtam a fiamat etetni. A férjemen kívül csak anyukám járt bent nálam egyszer, így viszonylag sokat tudtam pihenni. Vittem be laptopot és egész nap mentek a sorozatok, kicsit otthonosabb volt így a légkör.  Amikor csak tudtam, aludtam, ha egy órára elvitték a babát, máris kucorodtam be az ágyba. A kislányom nagyon hiányzott, sokszor el is pityeredtem, de nem akartam, hogy behozzák a kórházba, így csak akkor láthattam újra, amikor hazaértünk a kórházból. Mindent összevetve, a második császármetszés sokkal fájdalmasabbra sikerült, akadtak szövődmények is, de itt is csak a varratszedésig mozogtam nehezebben, utána szinte csak a heg emlékeztetett a szülésre. A férjem egy hét szabadságot kapott, így elég sokáig lehettünk immáron négyesben. A kapcsolata a babával nagyon pozitív irányba változott, már kéthetes korában elküldött otthonról, hogy menjek és kapcsolódjak ki a lányunkkal, ő addig vigyáz a picire. Szóval továbbra is jó apa, bár egy harmadik terhességet és gyereket biztos nem bírna ki, hozzáteszem, én sem. CSOK ide vagy oda, gyereket nem a 10 millióért kell szülni, így hát mi maradunk négyesben. Néha visszagondolok az első szülésemre, és hiányérzetem támad. Nem mintha akkor ott nem mondtam volna el tucatnyi köszönömöt a császárért, de hiányzik a szülés vége. Valószínűleg nem ez a megfelelő kifejezés, de kíváncsi vagyok a tolófájásokra, hogy milyen lehet kinyomni a babát, és milyen az a megkönnyebbülés, amikor végre kicsúszik az a kis test. Néha fekszem esténként az ágyban, és lejátszom magamban, hogy ha újra ott lennék, mit csinálnék másként. Amiben teljesen biztos vagyok, hogy sokkal több időt töltöttem volna itthon, próbáltam volna jobban a lazulásra koncentrálni és nem bepánikolni. Várnék az oxitocin beadásával, és eszemben sem lenne EDA-t kérni, mert minden mozgásban megakadályozott, ami jólesett volna, ráadásul nem is használt. De ez már mind feltételes mód, a valóság máshogy alakult, de a lényeg mégis a végeredmény. Most, 25 évesen már két gyönyörű baba anyukája lehetek, és ha újrakezdhetném, sem csinálnám másként, most is ugyanúgy kifordulnék az abortusz kapujából.  Az, hogy milyen az élet és milyenek a mindennapok két ilyen picivel, akik közt 10 hónap és 9 nap a korkülönbség, egy másik posztba tartozik, talán majd arról is mesélek. Lexi
2016.03.20. 08:40
Bezzeganya.postr.hu
Egyre több a császármetszés - Mi lehet az ok?
Az utóbbi hetekben több olyan cikk látott napvilágot, melyben az ugrásszerűen megnőtt császármetszések számáról ejtenek szót. Mit kell tudni a beavatkozásról? Történhet-e a beavatkozás az anya...
2016.03.05. 07:35
Portfolio.hu
Nem szülhetem meg természetes úton a kislányomat
Harmincéves vagyok, és az első babámat várom két sikertelen terhesség után. Érdekes ez is, mennyit változtam az elmúlt időszakban. A főiskolás éveim alatt és még elég sokáig azok után is úgy éreztem, én nem akarok férjet, gyereket. A tizenéves korom elején túlsúllyal küzdöttem, én voltam az osztályban az okos, kövér lány. 15 évesen döntöttem el, hogy ez így nem mehet tovább, én nem akarok többet okos és kövér lenni. Megtaláltam magamnak az aerobikot. Anyukám szigorú volt, állította, a fejlődésben lévő szervezet nem fogyókúrázhat, így az egyetlen dolog, amivel számolhattam, az a heti három, később négy aerobik óra lett. A gimi végére már egész jó formában voltam. Azután jött a főiskola, már nem engedtem a szüleimnek, hogy dirigáljanak nekem, jött a jól átgondolt diéta, és kezdetét vették a futóversenyek is. Így lett az okos, kövér lányból okos, vonzó lány. Én észre sem vettem, hogy lettem fokozatosan egyre külsőség-centrikusabb. A főiskola után, mivel akkor kezdődött itthon a válság, nem tudtam álláshoz jutni hosszas pályázgatás után sem, a külföld mellett döntöttem. Így dolgoztam Görögországban, majd Egyiptomban, végül pedig Ciprus szigetén fitnesz animátorként. Az animáció, a szezononkénti utazgatás sokat kivett belőlem, így meghoztam a döntést, itthon próbálkozom, akkor is, ha nem lesz könnyű. Persze a családi ebédeken folyton előkerült a kérdés: és, mi újság fiúügyileg? Mikor tervezel férjhez menni, gyereket szülni? Én még akkor is úgy voltam vele, nem erőlködöm férfi téren. A pasik bennem a csinos kiegészítőt látják – utólag belegondolva, ez az én hibám is volt, hiszen túl sokat törődtem a külsőmmel –, a pasiknak a feleség egyet jelent a házvezetőnővel, na, köszönöm, ebből nem kérek, arra ott az anyjuk. Gyerek? Jaj, ne. Nem akarok lemondani a versenyzésről, nem akarom tönkretenni az alakomat, és egyébként is, türelmem sincs hozzájuk. Aztán minden megváltozott. megismertem a páromat, aki csodálatos ember. Elég hamar összeköltöztünk, mert valahogy repült az idő egymás társaságában, megpróbáltuk együtt. A megismerkedésünk első évfordulóján volt az esküvőnk. Eloszlatta azt a kételyem, hogy a feleség csak házvezető, ő más. Azon kívül sosem éreztem divatos kiegészítőnek magam mellette. Igaz, én sem foglalkoztam annyit magammal, mellette valahogy minden más lett.  Az esküvő után felmerült a babakérdés. Félve vetette fel nekem, azt hitte, passzív leszek, inkább a sportot és az alakomat választom majd. De az igazság az, hogy akkortájt nekem is megfordult a fejemben, csak valahogy nem tudtam, hogyan hozhatnám szóba. Nagyon hamar terhes maradtam a gyógyszer után, de sajnos az a baba elment. Letelt a három hónap, újra megpróbáltuk, újabb siker, újabb vetélés. Ekkor jutottam el egy mélypontra és döntöttem úgy, hagyjuk ezt az egészet. Közben persze mindennél jobban vágytam a babára. A legjobb barátnőmnek akkor született a csodálatos kisbabája, a testvérem pedig várandós volt. Utáltam az egészet. Aztán nyáron egyszer csak késett, én állandóan aludtam volna, és fura fájdalmat éreztem a hasamban, de persze pms-re fogtam a dolgot. A párom öt napi késéskor a kezembe nyomott egy tesztet – mit veszíthetsz, max. negatív alapon –, mert szerinte ha terhes vagyok, orvoshoz kéne menni mihamarabb az előzmények miatt. Pozitív lett. Persze nem akartam vele foglalkozni, mondván, lehet, spontán megszakad. Két nappal később megszédültem a munkahelyemen, ezt vettem jelnek, másnap beteget jelentettem és felkerestem az orvost. Azonnal veszélyeztetett terhes állományba vettek és felírtak gyógyszert. Innentől tulajdonképpen jóra fordultak a dolgok, a baba szépen fejlődésnek indult, most 38+1 hetes kismama vagyok, szívem alatt a már a pocakban örökmozgó kislányommal és határtalanul boldog. Ami most foglalkoztat, az a szülés. A terhességem elején persze mindenki előadta a maga szüléstörténetét. A testvéremé és a barátnőmé igen friss volt még, mindketten nehezen szültek, természetes úton. Na meg persze az ismerősök, amint kiszúrták a kis pocakot. Nagyon vékony voltam, a méhem, mint kiderült előre hajló, mellső lebenyes a tapadásom, ezért hát elég hamar látszódni kezdett rajtam. Hallgatva a sok, talán kicsit túlzó történetet, félni kezdtem a természetes szüléstől. Hogy gátmetszés? 36 órányi szenvedés? Táguló fájások? És még sorolhatnám, mennyi dolgot hallottam.  Olyannyira félni kezdtem, hogy már azon gondolkodtam, kérni fogom az orvosom, aki mellett döntöttem, legyen programozott császár. De a kontrollok alatt annyira elvarázsolt a baba ultrahang képe, annyira örültem, hogy minden rendben velünk, hogy inkább halasztottam a kérés felvetését. A férjemmel sokat beszélgettem a félelmeimről, amiket ő mindig türelmesen meghallgatott, és arra biztatott, döntsek én. A szülés meghatározó élmény egy nő életében, ne más döntsön helyettem, ha nem muszáj. Ahogy telt az idő és érezni kezdtem a mocorgását, ahogy kinyomja magát, szinte bújik a kezemhez, én pedig egyre jobban kötődöm hozzá, úgy oszlottak el a félelmeim is. Mire befordultunk a harmadik trimeszterbe, már biztos voltam benne, természetes szülést szeretnék, nem akarom, hogy kivegyék, inkább küzdjünk együtt. A sors fintora, hogy a babám harántfekvésű, most, 37+4 hétnél nézte az orvos, már az okát is látja, miért nem fordult be. A méhlepény elöl és lent tapadt meg, szükséges a császármetszés, ami pontosan 39 hetesen lesz megcsinálva, tehát már csak pár napom van odáig. Most vegyes érzelmeim vannak. Egyrészről boldog vagyok, mert már csak pár nap és magamhoz ölelhetem a kislányomat, akit már nagyon várok. Másrészt szomorúságot érzek, mert ugyan az apukája ott lehet vele, amikor lefürdetik, megölelheti és hozzám is odahozzák majd a műtőben egy kicsit, és amint lehet, az őrzőben is, de az nem ugyanaz. Szegény meg lesz biztos ijedve, hogy egyszer csak kikerült a megszokott helyéről, már nem hallja a hangom, a szívverésem. És amikor szívem szerint jól magamhoz ölelném őt, akkor nem tehetem majd, mert zajlani fog a műtét, kütyük fognak rajtam lógni, és idő lesz, mire odaadják. És persze hazudnék, ha azt mondanám, magától a műtéttől nem félek. Azt kell mondjam, jobban, mintha természetes szülésre készülnénk. Bár lehet, ezeket most a csalódás mondatja velem, hogy nem szülhetem meg magam. Egy biztos, már most szeretem a babám és érzem, hogy ő is ragaszkodik hozzám. Csak egyet kérek most az égiektől, születhessen meg épségben és tarthassam a karjaimban végre. Hát ennyi lenne. Már most könnyebb, hogy leírtam. én
2016.03.03. 12:00
Bezzeganya.postr.hu
Heves megyében többen szülnek természetesen úton
Az utóbbi évtizedekben a császármetszés volt a leggyakrabban végzett műtéti beavatkozás a fejlett országokban, és gyakorisága folyamatosan nő. Hazánkban egy friss kimutatás szerint a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjában a legmagasabb - 55 százalék - a császármetszések aránya. Utánajártunk a Heves megyei adatoknak.
2016.02.19. 15:20
Heol.hu
Császármetszések száma: az élmezőnyben a Markusovszky kórház
A császármetszések aránya alapján az élmezőnyben szerepel a szombathelyi Markusovszky a hazai kórházak között. Az OEP adatait felhasználva az Index készítette listából kiderül: a 2013-as, 2014-es és 2015-ös adatok átlaga alapján Szombathelyen a szülések 45 százaléka nem természetes úton fejeződik be. A Markusovszkyt csak 55 százalékkal a Honvéd kórház, 51-gyel a Semmelweis Egyetem és a Péterfy utcai kórház, 48-cal az esztergomi kórház előzi meg. 45 százalék jött ki még a szegedi egyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ és a Jahn Ferend Dél-pesti kórház esetében is.Forrás: IndexA sereghajtók: Kazincbarcikán 11, Kisvárdán 22, Dombóváron 23 százalék a császármetszések aránya. A császármetszések országos aránya egyébként 1990-ben még csak 10 százalék körüli volt, a 2000-es évek elejére megduplázódott, 2006-ban már közel 30 százalék, az OEP adatai szerint 2015-ben pedig már 39 százalék volt - írja a lap. A londoni City University tavaly tavaszi átfogó kutatásának eredményeiből kiderül: az Európai Unió legtöbb tagállamában folyamatosan emelkedik a császármetszések arányszáma. 26 országban felmérték a császármetszések arányát. Megállapították, hogy elég nagy a szórás az egyes országok között, hiszen míg Cipruson a gyerekek 52 százaléka, Nagy-Britanniában pedig nagyjából negyede születik császármetszéssel, addig például Svédországban mindössze 17 százalék ez az arány. Egy másik összehasonlítás: az OECD-országokról közölt legfrissebb császáros statisztika 2013-as. Ugyanabban az évben nálunk 36 százalékos volt a császármetszések aránya, amivel az élbolyba kerültünk volna, ennél csak Olaszországban és Törökországban született több baba így. Nemzetközi kutatásokra hivatkozva a cikk szerint a valóban indokolt császárok az összes szülés 15-19 százalékát teszik ki. Hogy miért tér el ettől az aránytól jelentősen sok kórházban a császármetszések aránya, az a lap által megkérdezett szakemberek szerint sok mindentől függ. Illusztráció. Fotó: PixabayErre persze mindenek előtt az adott kórházak tudnának érdemben válaszolni. Az Index a lista elején és végén szereplő kórházakat, az OEP-et és az egészségügyért felelős Emberi Erőforrások Minisztériumát is megkereste, hogy indokolják meg, miért olyan eltérő Magyarországon az országos átlagtól a császármetszések aránya. Még nem válaszolt a lapnak minden intézmény, de amint megteszik, egy következő cikkben összefoglaljuk válaszaikat - ígérik. (Ha ez megtörténik, mi is visszatérünk a témára.) Kanász Gábor, a fenti lista élbolyában lévő esztergomi kórház főigazgató főorvosa szerint az egyik legsúlyosabb probléma, hogy sokkal kevesebb kártérítési ügy van az elvégzett császármetszésekből, mint a nem elvégzettekből. De az is a lehetséges okok között szerepel, hogy egyre több olyan nő vállal gyereket, akinek valamilyen kockázatot jelentő egészségügyi problémája van. Számít egyebek mellett az is, hogy kevés szülész vállalja a farfekvéses szülések spontán levezetését, illetve a harántfekvéses babák megfordítását. Hasonlóan sokan óvakodnak a megelőző császármetszés utáni hüvelyi, spontán szülés levezetéstől is. SzombathelyszületésMarkusovszky kórház
2016.02.16. 08:55
Alon.hu
A Honvédban a legtöbb, Barcikán a legkevesebb a császármetszés
Infografikán az összes hazai kórházban az elmúlt három évben lezajlott szülések császármetszéseinek aránya. Van, ahol 11% csak, és olyan is, ahol 55%. Az eltérés nagyon nagy, és nem tudni pontosan, mitől függ az arány. Hogy túl sok a műtét, az biztos.
2016.02.12. 11:47
Index.hu
Császármetszésen átesett nőknek tervez fürdőruhákat
Mert császármetszés után sem feltétlenül csak az egyrészes fürdőruha lehet opció.Forrás: Nők Lapja Café: Császármetszésen átesett nőknek tervez fürdőruhákat
2016.02.08. 10:49
Nlcafe.hu
A sürgősségi császár jobb a gyereknek, mint a programcsászár
Egy a múlt év végén leközölt, többszázezer újszülött fejlődését követő kutatás azt vizsgálta, hogy a császármetszés módja milyen hatással van a kicsik későbbi egészségére, és nagyon meglepő eredményeket hozott. Nemcsak a laikusok, de gyakran az orvosok között is az az általános elképzelés, hogy az előre eltervezett időpontban végrehajtott császármetszés, az úgynevezett programcsászár, jobb a gyereknek, mert kontrollált körülmények között, kapkodás és másodpercek alatt hozott döntések nélkül, nyugodtan zajlik. De a nagyon nagy mintát, 321.287 szülés következményeit megvizsgáló szakértők ennek pont az ellenkezőjét fedezték fel Skóciában: azok a babák voltak később egészségesebbek, akiknek a születése természetesen indult be, és sürgősségi császárral végződött. Közismert tény, hogy a komplikációktól mentes hüvelyi szülés jobb az anyának és az újszülöttnek is, de sajnos ez nem mindig lehetséges. A császármetszések aránya folyamatosan nő, a legfrissebb hírek szerint Magyarországon az arány 39 százalék, és a világ egyes területein még ennél is magasabb: Kínában, Olaszországban és Latin-Amerikában 40-45 százalék. Annak ellenére, hogy ilyen sok anyát és gyermeket érint a dolog, még mindig meglepően keveset foglalkoznak az emberek a császármetszések következményeivel. Gyakran a szülésfelkészítő tanfolyamokon is csak érintőlegesen említik a témát, mintha az egy ritka, egy elkerülendő szörnyűség, vagy tabu lenne. Az egyik hiba, amit sokan elkövetnek, az az, hogy egy kalap alá veszik a császármetszés különböző típusait, pedig sem a felépülés, sem az anya, sem a gyermek szempontjából nem mindegy, hogy maga a császármetszés volt a szülés megindítása, vagy a császármetszés akkor következett be, amikor a magzat már jelezte, hogy készen áll a megszületésre. A kutatás, aminek eredménye a Journal of American Medical Associates (Amerikai Egészségügyis Munkatársak Folyóirata) decemberi számában jelent meg, az eddigi leghosszabb és legnagyobb volt a császármetszés területén. Tizenöt éven át tartották számon Skóciában azoknak a gyerekeknek a betegségeit, akik a császármetszés valamilyen formájával születtek: vagy programcsászárral, vagy sürgősségi császárral. A kutatás résztvevői mindannyian elsőszülött gyerekek voltak.  Amint az várható volt, a császárral született gyerekek nagyobb eséllyel lettek asztmások, és szorultak kórházi ellátásra, mint a hüvelyi szüléssel világra jött társaik. Ezt már régóta azzal magyarázzák, hogy a hüvelyen át született babák anyjuk hüvelybaktériumainak köszönhetően jobb immunrendszerrel látnak neki az életnek. De vajon mi magyarázhatja, hogy a sürgősségi császármetszéssel világra hozott gyerekek egészségesebbek voltak, mint a programcsászáros kortársaik? 35 százalékkal kevesebb volt például az esélyük az 1-es típusú cukorbetegségre, amely egyébként minden császáros újszülöttet gyakrabban érint. „Amikor nem várunk arra, hogy a szülés magától beinduljon, nem adunk esélyt egy csomó fontos fiziológiai változásnak, és a szülésre való felkészülésnek, pedig ezek a terhesség végét jelentenék a magzatnak.” Nyilatkozta Carol Sakala, a Szülés Kapcsolat nevű szervezet igazgatója a New York Times újságnak.  A New York Times-nak nyilatkozó szakértők azt is részletezték, hogy az egyik létfontosságú folyamat a sok közül, ami a szülés spontán beindulásakor történik, hogy a magzat tüdejéből távozik a folyadék. Egy másik, hogy az anya stresszhormon és oxitocin vérszintje megnő, így egyben a gyermeké is. Ez a magzati szervek vérellátását javítja, felkészíti őt arra, hogy a világra jöjjön, éber legyen, és azonnal szopni tudjon. A csak megkezdett, de be nem fejezett szülés is valószínűleg kapcsolatba hozza a babát a számára fontos anyai baktériumokkal a szülőcsatornából. Azok a magzatok, akiket váratlanul ér a császármetszés, minderről lemaradnak. Úgy tűnik, hogy a hüvelyi szülés megpróbáltatásai nagyon fontosak a babáknak, akkor is, ha műtéti beavatkozással születnek meg a végén. Ez jó hír mindazoknak a sürgősségi császárral szült anyáknak, akik úgy érzik, hogy „hiába” próbálkoztak és szenvedtek.  A csecsemő megszülésének folyamata több évezredes evolúció eredménye, és nem mindegy, melyik pillanatában lépünk közbe, mert minden lépésnek biológiai oka van. Másutt További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
2016.02.03. 08:30
Bezzeganya.postr.hu
10 tipp a gyors felépülésért császármetszés után
Császármetszés után az első hat hét – a gyermekágyas időszak – döntő jelentőségű a felépülés szempontjából. Néhány egyszerű szabály betartásával akár hamarabb is helyre jöhetünk, míg ha túlerőltetjük magunkat, garantáltan hosszabb ideig tart a gyógyulás. 1. Pihenj! Ne hajolgass, ne nyújtózkodj, és ne emelj semmit, ami a babánál nehezebb, amíg a külső seb be nem […]
2016.01.29. 08:41
Babafalva.hu
Milyen hatással van a császármetszés a szexuális életre?
Fájdalmas a szex? Ez egy mértékig nem rendellenes.
2016.01.27. 11:01
Glamouronline.hu
A császármetszés után a gyerekklinikára vitték a kisfiamat
Fél 7-re kell mennünk, így időben felkeltem. Szerencsére a „szépítkezést” már előző este elvégeztem, így csak öltözni kellett és indulni. Férj nagy álma is teljesült: BKV-val megyünk szülni. 40+1 napos vagyok, szülésnek sok jele nincs, de az előző napi vizsgálat szerint egyujjnyira nyitva. Ma kapok zselét, mindenképpen szeretném megadni az esélyt a hüvelyi szülésnek, aztán meglátjuk, mi lesz a vége. Vagyis hát gyerek az mindenképpen lesz. Jókedvűen, kacagással telik a nap. Csodás szülésznőm végig mellettünk. 6 óra, mire hat a zselé, addig is jókat nevetünk, Bubu pedig hozza a kötelező mozgásokat. Eltelt az idő, de semmi. Csak egy nem enyhe vesegörcs, de azt talán mégse kiáltsuk ki vajúdásnak. Délután 2: még mindig semmi. Se fájások, se különösebb méhtevékenység. 3 óra: semmi. 4 óra: semmi. Kis közbenjárással, de a dokim felteszi a kérdést: oxitocin vagy császár? Legyen a b. A vesém piszkosul fáj, és kissé feleslegesnek érezném még hosszú órákat tölteni azzal, hogy vagy lesz ebből valami, vagy nem. Csodás szülésznőm előkészít, közben sürgősségi műtétek „előznek be”. 19:20: végre én is bekerülök. Az epit hatodik alkalomra sikerül beadni. Nem fér el a lábam, nem tudok előrehajolni, és egyébként sem vagyok egy kis termet. Majdnem elájulok, de az anesztes jókedvűen rikolt, hogy szóljak csak, és azonnal intézkedik. Tényleg jobb lett. 19:36: megszületett. Nem sír fel. „Miért nem sír fel?” „Nyugodjon meg, aranyom, csak ki kell tisztítani a kis száját!” Hosszú percek, de még mindig nem hallom a hangját. Egyszer csak felkiált, én megkönnyebbülök, kicsordul a könnyem. Láthatom egy pillanatra, őt viszik, engem stoppolnak. Tolnak a megőrzőbe, és én csak vigyorogni tudok, egészen úgy 10 percig, amíg be nem jön a csodás szülésznőm, aki kicsit ugyan, de sokkol. Oxigénhiány, nem tudják lehozni, mert inkubátorban van. De szép nagy, nem lesz gond. Kereken 4 kiló és 52 centi. Pár perccel később a neonatológus is megjelenik, aki elmondja, furcsán sír és ráng, ezért valamilyen idegrendszeri problémára gyanakodnak az oxigénhiány miatt. A köldökzsinór rátekeredett a nyakára, ami valószínűleg sokkolta, ezért belekakált a vízbe, amit lenyelt. Nem tudni, mikor történhetett, hiszen egésznap jó eredményeket produkált, és az előző napi ultrahangon is minden rendben volt. Viszont most Peter Cherny mentősök érkeznek pár percen belül, akik átszállítják Bubut a Bókay Gyermekklinikára. Zokogásban török ki, láthatóan nem tud ezzel mit kezdeni. Hamarosan jön a férjem a mentősökkel és a fiammal. Egy percre rám teszik, én nem hallom, mit mondanak, nem érzékelem a külvilágot, csak sírok, és közben ott csókolom a kis testét, ahol csak érem. Bénán fekszem az ágyamon, és szinte az eszemet vesztem, hogy nem mehetek vele. Csak a férjemnek üvöltöm, hogy ne hagyja magára, maradjon vele, hívjon. Én pedig ott maradok testi-lelki fájdalmamban. Nyugtatót kínálnak, de visszautasítom. A fájdalomcsillapítótól összehányom magam, de az ügyeletes nővér az arctörlésen kívül nem tesz mást. Az agyam csak zakatol. Valami hűtésről és 72 óráról beszéltek. Egy órakor csörög a telefonom, hogy nincs nagy baj, nem kell lehűteni. Hála istennek. Három óra fájdalmas alvás. Reggel meglátogat az orvosom, nem érti, mi történhetett. Szemét lesüti, kérdi, ugye tudom, hogy végül csak lehűtötték. Újra összeomlok. Szótlanul ülök az ágyamon, és csak folyik a könnyem. Hát akkor mégiscsak nagy a baj. Könyörögtem, engedjenek eltávra, látnom kell! Aznap nem, de másnap már mehettem. Az autózás maga volt a pokol. Megállunk a klinika előtt. Sírás. Belépés a részlegre. Sírás. Meglátni a fiam csövekkel, csipogó gépekkel, lehűtve, nyakig betakarva. Sírás, sírás, sírás. Itt jegyzem meg, ha nem lett volna mellettem ez a csodás férfi, aki a férjem, valószínűleg a pszichiátriára szállítottak volna a megfigyelőből. Tartotta bennem a lelket, délelőtt a Fiát látogatta, kora délután engem és újra vissza a klinikára. Mindenkit tájékoztatott, mindenki őt kereste. Nem tört meg előttem egy percre sem, de nekem hagyta, hogy kikapcsoljam a világot, és ezért mindig hálás leszek neki. Engem időben hazaengedtek. Minden nap mentünk. 72 óra hűtést követően 72 óra volt, mire magához tért. Az orvosok biztattak, nagyon jók az eredményei. És aztán ötnaposan meghallottam a hangját. Egyedi: hangos és éles! Sírt, de kegyetlenül, no, persze akkor én is újrakezdtem a bőgést, hiszen az egyik legfájdalmasabb dolog, ha egy anya sírni hallja gyermekét, de nem tudja felvenni, megölelni, megnyugtatni. A nyolcadik napon átkerült a csecsemőosztályra, ahol szépen javult, erősödött, és végül a 12. napon hazamehettünk. Szoptatni nem tudtam, nekem tejem nem volt, neki meg már kedve a próbálkozáshoz, hiszen odabent cumisüvegből kapta a kevés kis lefejt tejet és a tápszert.  Szerencsére minden eredménye jól sikerült, fejlődésneurológiai szempontból is kielégítőnek találták eddig minden alkalommal. Kontrollra kéthavonta kell vinnünk Bubut egyéves koráig. A Bókay Gyermekklinika PIC osztályán tapasztalt profizmust, emberséget, odafigyelést, gondoskodást nem tudjuk elégszer megköszönni. Fantasztikus orvosok és nővérek dolgoznak ott, akik hihetetlen szeretettel fordulnak minden picihez és megértéssel a szüleikhez. Bubu ma már 8 hónapos, mozgásfejlődése kiemelkedő. Két foggal büszkélkedik, és hihetetlen sokat beszél. Imádja, ha éneklünk neki, és rettenetesen társasági ember. Mozgásfejlődésében szerencsére nem mutatkozik meg az oxigénhiány, szellemi és mentális területen pedig majd kiderül. Majobe
2016.01.24. 06:00
Bezzeganya.postr.hu
Csak az számít, hány gyereket szültem?
A szülés – születés csoda. Ha szeretnél szülni és megadatik, az Isteni kegy vagy óriási szerencse, kinek-kinek hite szerint. A szülés egy biológiai folyamat, nem érdem. (Nem érdemtelenség a császármetszés sem kontra hüvelyi út). Érdem, hogy szorgalmasan tanultam. Érdem, hogy műveltséget szereztem. Érdem, hogy becsületesen dolgozom. Érdem, hogy tisztességgel, szeretetben nevelem a gyerekeimet. Páromnak is ez mind érdeme. Páromnak is ezek az érdemei. Bár nem vagyunk egyformák szerencsére, egyformán értékesek vagyunk. Három gyermekem van, akikre nagyon büszke vagyok. Magamra és a páromra is, mert a gyerekek kedvesek, segítőkészek, szorgalmasak. De most megmérgezik ezt a büszkeségemet. Mondvacsinált piedesztálra emelnek óriási felelősséggel és hatással rendelkező emberek. Azzal, hogy három gyermeket szültem, „magasabb értékűnek” kiáltanak ki, „a haza jó asszonyának”. Kikérem magamnak. Én szabadon szeretnék beszélgetni gyermekeimről valakivel, akinek nem adatott meg a gyermek, akár önszántából vállalta ezt, akár a sors hozta így. Hivalkodás, dicsekvés lett a részemről, ha erről beszélek. Én nem szeretek senkit megbántani. Ott lebeg a levegőben a diszkrimináció, amit parlamentben, rádióhirdetésekben, magánnyilatkozatokban harsognak. Beleívódik a mindennapokba is. Ez borzasztóan romboló és etikátlan. Nő vagyok, anya vagyok és ember vagyok (hazaszerető is), fontossági sorrend nélkül. Párom férfi, apa és ember (hazaszerető). Családban nőttünk fel, ahol egyenértékűek a felek, és családban élünk, ahol a lány pont annyit ér, mint a fiú. És azt tanítjuk a gyerekeinknek, hogy tisztességesek legyenek. És azt, hogy értékesek, akkor is, ha lesznek később gyermekeik és akkor is, ha nem. És azt is, hogy álljanak ki az igazukért és a véleményükért, még ha megtorlástól is kell félniük. Az értékünket a viselkedésünk, tetteink, tisztességünk adják. És ennek nem feltétele, hogy milyen neműek, mennyire családosak, milyen nemzetiségűek vagyunk. (megjegyzés: Sosem volt olyan kor, amikor az anyák csak a gyerekeikkel foglalkoztak. Ez mindig az úri réteg kiváltsága volt. Gyűjtögetők, földművesek, állattartók, zsellérek, szolgálók stb.) tengelic További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
2015.12.28. 06:00
Bezzeganya.postr.hu
Maga ebbe a szülésbe 1870-ben belehalt volna!
Vasárnap éjjeli 1 óra. Minden előjel nélkül elönt a Niagara-vízesés, meglepetésemben csak egy „Ó!” szalad ki a számon. Férjem azonnal ugrik, igazából már hetek óta szerintem félálomban vegetál, annyira várja a fiát és minden éjjeli fürdőszoba járatnál kipattan a szeme, hogy hovamész-mitcsinálsz-nincsbajugye? Mondom neki, hogy öltözzön, a fia rendes gyerek, előző napra volt kiírva, de megvárta, hogy megünnepeljük az apja születésnapját. Persze egész nap tettem-vettem, főztem, vendégül láttam, majd este kezdtem halványan gyanítani valamit, leginkább, hogy valószínűleg nem vagyok normális, mert még totál ki is takarítottam. Nehogy már a gyereket ne fényesre suvickolt lakásba hozzuk haza! Szülésznővel egyeztetünk, mondja, hogy nem kell úgy sietni, nyugodtan szedjem rendbe magam, aztán majd ő is elindul és bentről értesíti a dokit. Állok a zuhany alatt és nézem, hogy megy össze a hasam, ahogy a bentlakó leengedte a fürdővizét. Mire kiszállok, mintha egy hónapot visszamentünk volna az időben, annyival kisebb a görögdinnye, amit cipelek. A terhességem tökéletesen zökkenőmentesen telt, az első pár hét rosszulléteit leszámítva végig minden rendben volt, az utolsó hétig dolgoztam is. Bízom az orvosomban, nyolc éve hozzá járok magánrendelésre, kedves, mosolygós fazon, nem egy pátyolgatós típus, de mindig felveszi a telefont, vagy visszahív és remek szakembernek tartják. Ő ajánlotta a szülésznőt is. Bízom bennük - gondolkodás nélkül teszem a fiam és a saját életemet a kezükbe. Kettőkor érünk a kórházba, üdvözült mosollyal lépek át a neonzöld „Szülőszobák” felirat alatt. A kocsiban már rám-rámjött egy-két fájás, de semmi komoly. Fiatal, szemüveges rezidens vizsgál meg és veszi fel az adataimat, majd egy nővér kísér át a hatágyas vajúdóba, ahol egyelőre rajtam kívül csak egy másik kismama fekszik. Bejön az ügyeletes szülésznő, és javasolja a férjemnek, hogy nyugodtan menjen haza pihenni, mert lévén fájásaim nem nagyon vannak és csak egy ujjnyira vagyok nyitva, ebből délután előtt nem lesz gyerek, hiába rövidült meg a méhnyak. Eközben a kísérgetős nővér próbálja bekötni a branült - harmadikra sikerül is neki. Addigra már két vénám pompázik a szivárvány színeiben. A férjem végül tényleg hazaindul, nem látom értelmét, hogy mellettem üljön a stokin, azt tervezem, hogy még próbálok aludni kicsit és rápihenni az elkövetkező kihívásra. El-elbóbiskolok, bár folyamatos a jövés-menés, érkezik még két kismama, és az ügyeletesek is jönnek vizsgálni mindenkit. Furcsállom, hogy úgy vizsgálnak, hogy ennyien jelen vannak, és azt is, hogy mindig valaki más vizsgál – lassan úgy érzem, hogy a büfés néni is bejön és kér egy terpesztést. Elhessegetem a gondolatot, hogy azt reméltem, szinte csak a fogadott szülésznő és fogadott doki vizsgál majd meg. Hajnali négy órakor búcsút intek a nyákdugónak (eddigre a víznek már se híre, se hamva) és innentől intenzíven sűrűsödnek és erősödnek a fájások. Oldalra fekve próbálom átvészelni őket, és igyekszem lazán venni, messze vagyunk még a végétől. Nagyon kell pisilnem, a nővér (ez már egy másik) rossz néven veszi, hogy le kell kösse rólam a ctg-t, alig akar kiengedni pisilni. A mellettem lévő kismama próbálja győzködni, hogy őt meg engedjék el sétálni, mert fájás semmi, de tapasztalatból tudja, hogy a séta segít. Hosszas huzavona után elindul korzózni a folyosóra. Visszaérve az ágy szélén ülve pihegek, mennyivel jobb így, mint fekve meg sem moccanni a ctg miatt, konstatálom, mikor is egy újabb nővér érkezik, és gyakorlatilag rám parancsol, hogy menjek sétálni. Értetlenkedve nézem, nem én akartam sétálni és nem is akarok, köszönettel, csendben elücsörögnék itt az ágy szélén, ha lehet. Nem lehet, menjen sétálni, később nem lesz rá lehetőség. Hát jó, elindulok én is és a folyosó korlátjába kapaszkodva görnyedezem, nem tudom, miért jó ez, de végül is ők a szakemberek, csak tudják. Elvesztem az időérzékem, fogalmam sincs, mennyit lépdelek, mert sétának nem nevezném, meg guggolok a folyosón, és azt sem tudom, milyen időközönként jönnek a fájások. Azt gondoltam, hogy ezt majd milyen evidens lesz, hogy méregetem, csak tudja az ember lánya hányadán áll. Hát nem. Óra sehol különben is, a telefonom meg a vajúdóban. Így hát a fogalmamsincsmennyi idő után visszamerészkedem az ágyam szélére ücsörögni. Épp ekkor érkezik a fiatal rezidens, aki felvett az elején, egy bozontos szemöldökű, goromba nővel. Ki lehet? Nővér? Orvos? Nem tudom. Kérdésemre, hogy hogy állunk, csak annyit vakkant oda, hogy jól haladunk, hiába szeretnék ennél konkrétabb információt, nem kapok. Rezidens doki mondja, hogy műszakváltás lesz, kedvesen kitartást kíván, majd még hallom, ahogy odaszól a bozontos szemöldökűnek, hogy figyeljenek rám, mert ebből még délelőtt baba lesz. Most már tényleg rosszul vagyok, hívom a férjem, hogy jöjjön lassan, már szeretném, ha mellettem lenne. Fél óra alatt beér. Reggel kilenckor végre megérkezik a fogadott szülésznőm is, aki nevetgélve mondja, hogy igazán rendesek vagyunk, hogy hagytuk pihenni. Nem tudok reagálni, épp lefoglal a soron következő fájás, és nem is értem igazán, hiszen nyolc órával korábban, éjjel egykor hívtuk… Labda, bordásfal, kád, lehet válogatni a szülőszobai étlapról. Alig várom, hogy beállhassak a forró zuhanyba, a fogaim vacognak a hidegtől – nagyon megkönnyebbülök, amikor végre átmelegszem kicsit, térdelek a kádban, a férjem masszírozza a derekam és engedi a hátamra a forró vizet. Rövid időre átveszi a szülésznő ezt a szerepkört, így hamar oda a nyugodt hangulat, kelletlenül és durván vereti rám a zuhanyt, percek alatt tiszta víz a hajam, végül is eddig nem fáztam eléggé… Két fájás között még próbálok viccelődni, hogy hozhattak volna fürdőruhát, annyira úszik a fürdő, de hamar elszáll a jókedvem, amikor a szülésznő közli (nem tudom, hogy jött ez akkor oda), hogy epidurált már nem kérhetek, mert már úgyis késő. Kér, hogy szálljak ki, hogy tudjon nézni egy szívhangot. Minden rendben, de szerinte még gyorsíthatnánk a folyamaton egy-két órát, ha kézzel tágítana. Bevillan, hogy a férjemmel átbeszéltem egy listát, hogy mik azok a beavatkozások, amiket semmiképp nem szeretnék. Beöntés? Ha ragaszkodnak hozzá nem gond. Gátmetszés? Első szülésnél gondolom elkerülhetetlen. Epidurál? Mindenképp, ha más nincs, akkor meg a bunkósbot. Fogó, vákuum? Inkább császár. Kézzel tágítás? Soha! A férjem csodálkozik is, amikor beleegyezem, biztos?, kérdezi. Mondom, persze, biztos. Azt hiszem, ez az a pont, amikor elvesztettem az önkontrollt. Kapaszkodjak nagyon, mondja a szülésznő, ez fájni fog, és fájás közben már nyúl is és tágít. Üvöltve könyörgöm, hogy azonnal hagyja abba, de nem teszi, nem értem, miért nem fogadja el, hogy meggondoltam magam, miért nem számít, hogy én mit akarok. Alig vagyok magamnál, mire befejezi a műveletet, ő pedig diadalittasan közli, hogy nyertünk kb. két órát. Hurrá, csak épp majdnem beledöglöttem. Ettől fogva gyakorlatilag egy egybefüggő fájás vagyok, próbálok lazítani, levegőt venni, de úgy érzem, minden feszít, minden nyom, levegőt is alig kapok, és magamra sem ismerek, mikor az első kétségbeesett, artikulálatlan sikoly elhagyja a számat. Aztán még egy és még egy, amit megszámlálhatatlanul sok követ. Úgy érzem, szétrobban a medencém. Nem gondoltam, hogy ez ennyire cudar lesz, nem tartom nyápicnak magam, bírtam teljes napot szilánkosra tört karral zokszó nélkül, ez a fájdalom viszont rosszabb, mint amikor frontálisan ütköztem egy kisbusszal és beszorultam a roncsba. Akkor pedig azt hittem, sejtekre szakadok. Tíz óra múlt és a doki még mindig sehol. Még jó, hogy megbeszéltük, hogy résen lesz, mert bizony alaposan benne van a császár a pakliban. A férjem majdnem két méter magas és száz kiló, engem meg a hóna alá csaphat a negyvenhárom – na, jó, terhesen ötvennégy – kilómmal meg az alig százhatvan centimmel. Ráadásul sem ő, sem én nem születtünk kis súllyal. Számtalanszor fel is merült korábban a császár-nem császár kérdés téraránytalanság miatt. Először megegyeztünk, hogy ha 3,5 kg fölöttire mérik a babát az ultrahangon, akkor „tuti császár”. Ezt hamar megugrottuk, négy kilóra saccolták. Gondoltam, oké, ha császár, akkor császár. A doki ekkor azonban azt mondta, hogy a súlybecslés sokszor nem jön be, így maradjunk abban, hogy ha 100 mm felett van a BPD, akkor viszont tényleg „tuti császár”. A 37. héten 96 mm-re mérték, nyilván nem nehéz rájönni, hogy akkor valószínűleg a 40. hétre ezt a lécet is ugorjuk. Ultrahangos mondta is, hogy szerinte ebből csaszi lesz. Nem csak ez számít, mondta ekkor a doki, hanem hogy én mennyire tágulok, egyezzünk meg, hogy „ha megy, megy, ha nem megy, nem megy”. Legyen így, bízom benne maximálisan. Gondoltam, ennek így kimondatlanul is úgyis császár lesz a vége, de legalább nem siettetjük a gyereket, jöhet, amikor akar, semmi programozás, meg amúgy sem árt sem neki, sem nekem, sem a tejgyárnak egy kis vajúdás, aztán majd időben betolnak a műtőbe. Bízom a dokiban, minden rendben lesz. Hát fél tizenegy és doki még mindig sehol, kínok között fetrengek a szülőágyon és kérdezem a szülésznőt, hogy ki fog-e férni a gyerek. Valószínűleg igen, hangzik a válasz egy flegma vállrántás kíséretében. Férjem kezét harapom, így próbálom elnyomni az üvöltést, és közben látom rajta, hogy megviseli, hogy nem tud segíteni. Arra gondolok, hogy milyen jó, hogy itt van velem, és milyen jó, hogy a nyáron diagnosztizált ráknak időben a torkára lépett és csak egy 20 centis vágás a nyakán maradt utána. A diadal nyoma. Nyugodtan nyomjak, attól könnyebb lesz, hangzik az utasítás – nyomok is, de minek, mindjárt szétrobban a medencém. Könyörgöm, hogy vegyék ki, szülésznő rám szól, hogy ő bizony előre megmondta, hogy minden nőnél eljön az a pont, amikor császárért könyörög, szedjem össze magam. Férjemet is rendre utasítja, mert szerinte nem támogat kellően hatékonyan… Tizenegy óra, mosolyogva berobog a doki. Eddigre teljesen kifáradok, révületben fekszem az ágyon, fájások sehol. Elmúltak a fájások, szekunder fájásgyengeség, hangzik az ítélet. Oxitocint neki. Jeges rémület fut át rajtam, én ezt biztos nem bírom ki és ekkor látom, hogy a férjemnél is végképp elszakad a cérna. Miért most ért be a doktor úr, kérdezi. Nehezen járható a város, hiába van vasárnap, érkezik a válasz. Én eközben, mint aki megzavarodott motyogom tovább, hogy császárt szeretnék, beszélni már nincs erőm, így csak motyogok. Az oxitocin segítene, próbálkozik mosolyogva a doki. A férjem ekkor határozottan rádörren, hogy hallotta-e, hogy mit mondok, van-e akadálya a császárnak. Mintha víz alól hallanám, hogy szó szót követ. Hamarosan azonban megjelenik mellettem egy kedves arcú anesztes adategyeztetésre. A következők mi vagyunk a műtőben. Itt ülésben ismét rám törnek a fájások, a szülésznő teljes súlyával rám nehezedik, hogy lefogjon és az anesztes ne szúrjon mellé. Reszketve kérem, hogy várjanak, megint fájás jön, rettegek, hogy nem bírom ki mozdulatlanul. Sikerül beadni, fektetnek is az asztalra, rengeteg ember sürög-forog, férjem megérkezik és leül a fényképezővel a fejemnél. A kimerültségtől percekre nem vagyok magamnál, aztán megint észhez térek: érzem, ahogy vágnak. Fáj, fáj, fáj, mondom, de a férjemen kívül nem hallja senki, neki kell szólnia, hogy fáj. Kapok maszkot is, megint nem vagyok magamnál. Mindjárt bekapcsolják rajta a szirénát, mondja a doki, amikor megint érzékelem a külvilágot. Fél tizenkettőkor világra jött a fiam, de alig vagyok észnél, és azt sem hallom, ahogy felsír. A szülésznő hozza oda hozzám a bebugyolált kis csomagot, puszilgatom össze-vissza, el sem hiszem, hogy végre itt van. A keze jéghideg és lila, a körmei feketék, nem értem a dolgot, és mint aki végleg bekattant, százszor is megkérdezem, hogy de miért ilyen hideg a keze? Senki nem válaszol. De miért ilyen hideg a keze? Következő kép, hogy tolnak fel az őrzőbe. Hullafáradt vagyok és a fiam születésével járó örömöt a megkönnyebbülés hatja át, hogy túl vagyunk rajta, nem pedig az elégedettség érzése. Ennél jobb érkezést érdemelt volna a fiam. Két táskával jöttem a kórházba, ebből az egyikbe a szülésznő bedobálta a szerinte az őrzőben legszükségesebbeket és felhozta hozzám. Alig köszönöm meg, ismét álomba ájulok. Négyen állnak az ágyam mellett, és sietve tanakodnak valamin. Látom, hogy kapkodva még plusz tasakokat kötnek be a branülön keresztül. Nagyon sok vért vesztettél, valószínűleg vért kell kapnod, mondja nyugalmat erőltetve magára a szülésznő és emelik le rólam a takarót, hogy hozzanak helyette tisztát és többet és vastagabbat, mert hangosan vacognak a fogaim és rázkódik az egész testem. Mészárszék, gondolom, ahogy meglátom, hogy az egész testem alatt áll a vér, majd ismét álomba zuhanok. Tudja mozgatni a lábát?, kérdezi órákkal később egy nálam is kisebb nővér, lecserélnék maga alatt mindent, mielőtt a család bejön, mert biztos rosszul lesznek, ha ezt meglátják, de egyedül nem tudom mozgatni. Persze, újból működnek a lábaim, amik eddig egy rongybabáéra emlékeztettek, próbálok együttműködni. Nagyon furcsa, hogy látom a rengeteg vért, de gond nélkül aludtam a tócsában, hiszen nem éreztem belőle semmit. Egyenként jöhet be pár percre a nővérem, a férjem és a szüleim. Kérdezem tőlük, hogy milyen a baba és hogy minden rendben van-e, mert én alig láttam, alig foghattam meg, és azt sem tudom, hogy tényleg a nyakán volt-e a köldökzsinór. Eszembe jut az egyik utolsó ultrahang, amikor egy egész egyetemi csoport kéredzkedett be nézegetni, és egy arab doki törve a magyart magyarázott nekik. Érdeklődtem, hogy még mindig a nyakán van-e a köldökzsinór, amit előzőleg a férjem vett észre, de a másik ultrahangos magától nem mondta volna, mert ilyesmivel nem szokták ijesztgetni a kismamákat, inkább nem mondják meg. „Nyákán, hásán, mindenhol, nyám problima” - hangzik a válasz, döbbent arcomat látva egy diáklány próbál csak biztató mosolyt küldeni felém, de megnyugvást nem kapok. Minden rendben a babával, nagyon cuki, mondja a család, én meg gondolatban kicipelem a követ a kertbe. Majdnem 3,6 kg és 56 centi. Örülnek, hogy hosszabban velük lehetett, mert a szülésznő engedte, hogy náluk legyen a folyosón – aztán viszont gyakorlatilag elfelejtett visszamenni érte, így egy arra tévedő csecsemős vette el tőlük és vitte fel az osztályra, felháborodva, hogy egy újszülöttnek nem itt van a helye. Valószínűleg vért fogok kapni, mondom nekik. Sokat nem tudunk beszélgetni, érkezik az apró nővér, hogy segít lezuhanyozni és aztán a férjem lekísérhet az osztályra. Nagy nehezen lezuhanyozom, nézem, milyen tangóharmonika lett a hasam és megkönnyebbülök, amikor rájövök, hogy a heget egyelőre nem látom, mert takarásban van a redők alatt. És a vérátömlesztés? – kérdezem. Hát ő úgy tudja, erre végül mégsem volt szükség. Így fél hatkor lekerülök az osztályra. Elvonszolom magam a csecsemősökhöz, hogy kihozzam a fiam. Kérdezem a csecsemősöktől, hogy miért van ennyire szörnyen bevérezve a szeme, mondják, hogy a nagy erőlködéstől, ahogy próbált megszületni. Látogatási idő van, mások is kint ücsörögnek a dobozos babákkal, így a katéter-ridikülöm társaságában én is kitolom a folyosóra a férjemhez. Gyönyörködünk benne és alig hisszük el, hogy végre itt van. Sosem gondoltam, hogy a terhesség olyan, mint a pizzarendelés. Titkon persze reméltem, hogy azon szerencsések közé tartozunk majd, akire a férje ránéz és már útnak is indul a gólya, de nem voltak illúzióim. Pár hónap, gondoltam, és csak összejön. Aztán kiderült, hogy ez nem ilyen egyszerű, kivizsgálások sora, és a meddőség diagnózisa jött a férjem oldalán. Műtéttel talán orvosolható a probléma, akkor majd lombikkal biztosan sikerül, mondták neki. Műtét, lábadozás, és rá három hónapra ránk kacsintott a szerencse vagy Isten ujja, nevezze mindenki, aminek akarja, de ott volt a két csík a teszten. Alig hittük el. (Ha erről posztot írnék, az az emberségről, szakmai alázatról és profizmusról szólna.) Erre gondolok, miközben nézem a békésen szundító fiamat, akit mintha álomporba forgattak volna, és elönti a szívemet a hála, hogy minden rendben életem férfijaival. Reggel hétkor a doki toppan be a szobába, érdeklődik, jól vagyok-e. Nem időzik, kérdez és már megy is. Napközben meglátogat a szülésznő is, mondhatnám, hogy azért, megnézze nem kaptam-e idegösszeomlást, de nem, bájcseveg, vihorászik, pénzére vár. Kérem, hogy magyarázza el, hogy mi volt ez a nagy vérzés, mert senkitől nem kaptam magyarázatot és szeretném tudni, hogy ez mégis milyen biológiai folyamat volt. Dobott egyet a méhed, feleli egy félmosoly kíséretében, mintha valami olyat mondott volna, amit még egy dedósnak is tudnia kéne. Ja, szép kis hátast dobott, gondolom magamban. Másnap reggel ismét beugrik a doki, mosoly sehol, köszönés semmi. Hallom, aggódik a család, mondja. Igen, aggódnak, mondom. Mivel még mindig nem tudjuk, pontosan mi történt, egy orvos ismerősnél érdeklődtek, hogy ez mégis mi lehetett, de úgy látszik, hamar körbeért az infó… Hát csak ne aggódjanak, förmed rám a doki, majd mint aki jól végezte dolgát, távozik. Pár óra múlva egy négyfős osztag szó szerint feltépi az ajtót, a rezidenssel az élen, aki a kezdet kezdetén felvett és figyelmes volt. Jól van?, kérdezik. Mondom, jól, mit tudom én, zöld vagyok, mint egy levelibéka, de biztos. Miért, hogy kell ilyenkor lenni? Jól vagyok, köszönöm. Borzalmas lett a vérképe, azonnal visszük le az ambulanciára, hagyja itt a gyereket. Nézek bambán, már hogy hagynám itt, nekem semmi bajom, köszönöm. Hagyja a szobatársnőre a gyereket, nem kell visszavinni a csecsemősökhöz, a nővérek lekísérik ultrahangra, mert félő, hogy azért veszített ennyi vért, mert bent maradt valami. Megfagy az ereimben az a kevés vér, ami még maradt. Az ultrahangos pont úgy fest, mint Obelix a meséből, ugyanolyan jó kedélyű is. Rám fér a mosolygós ábrázata, eléggé be vagyok rezelve, mi lesz az ítélet. Nézi az ultrahang képet, a leleteimet, meg engem és a bajsza alatt csak annyit mormog oda egy döbbent fejcsóválás kíséretében, hogy „Maga ebbe a szülésbe 1870-ben belehalt volna!” Nem lát semmi vészt szerencsére, nem maradt bent semmi nem odaillő tartozék. A két nővér, akit kíséretnek kaptam, visszakísér, a rezidens megvizsgál. Kérdezem őt is, hogy mondja már el, hogy mégis mi van, mert épkézláb magyarázatot még senkitől nem kaptam. Valószínűleg túl nagy volt a baba Önhöz képest, mondja. Kéri, hogy egyezzek bele a vérátömlesztésbe. Ez választás kérdése, kérdezem, azt gondoltam, ha kell, akkor kell. Intézik sürgősséggel a vért, addig ha elhagyom a szobát, szóljak a nővéreknek, hogy tudják, hol vagyok, nehogy valahol csak úgy bejelentés nélkül essek össze. A lelkemre kötik, hogy a transzfúzió idejére és éjszakára visszaviszem a fiamat a csecsemősökhöz – vissza is viszem, elvégre ki tudja, mennyire leszek rosszul… Amikor a vér felének elfogyasztásánál tartok, feldúlva tolja be a szobába egy csecsemős dobozostól a gyereket, hogy miért hagytam ott nekik? Mihelyst meglátja, hogy épp vért kapok, visszavonulót fúj. Ezek után persze első dolgom, ahogy kihúzzák a tűt belőlem, hogy rohanok a gyerekért. Nincs az az Isten, hogy ott hagyjam. Másnap reggel szokásos forgatókönyv szerint a doki toppan be. Magának vért kellett kapnia?, kérdezi döbbenten. Nem kevésbé döbbenek meg én is, hogy erről ő még csak nem is tudott. Azt mondták, rengeteg vért vesztettem és szörnyű a vérképem, mondom én. Szülésnél előfordul az ilyesmi, mondja olyan fejjel, mintha egy háromévesnek magyarázná, miért nem kaphat savanyúcukrot. Nem igazán érdekel semmi, az tartja bennem a lelket, hogy két nap múlva mehetünk haza. HAZA. Mintha előző életem mérföldekre lenne. A hazaindulás napján a leletekkel a kezemben battyogok vissza a szobámba végső kiadatásra várva. Nézem a zárójelentéseinket, gyerekkel minden rendben, és felkészülve, hogy végre megtudom, mi is történt, olvasom el a császármetszés okát: tocophobia - beteges félelem a szüléstől. Doki aláírása persze nem szerepel a zárón. Ekkor azt hiszem, végképp megbotlok idegileg. Nyilvánvalóan betegesen félek a szüléstől, ezért vajúdtam vagy tíz órát és emiatt vesztettem vért és dobtam fel majdnem a bocskorom. Alig látok a pipától. Még van képük rám kenni az egészet! Hát ezzel az emberrel én nem szeretnék még egyszer találkozni, az biztos. Egy hét múlva varratszedés? Nála biztos nem! Inkább elmegyek egy ismerős dokihoz, a varratokat majd ő kiszedi. Tervezett megjelenésem napján számítok rá, hogy a doki asszisztense rám csörög, esetleg elfelejtettem-e varratszedésre menni? De nix. Nada. Semmi. Egy hét múlva csöng a telefonom, a doki az. Hogy reagálok én? Ahogy egy intelligens, írásban-olvasásban járatos felnőtt nő: nem veszem fel a telefont. Többször is hív, pár nap alatt az asszisztense is próbálkozik, én meg hagyom, hogy csöngjön a telefon. Előbújik belőlem a kisördög és boldogan képzelem el, hogy esetleg aggódik, hátha nagyobb bajom van. Hadd aggódjon egy kicsit – úgy gondolom, megérdemli. Négy nap múlva veszem fel a telefont. Kár azért a pár percért is, így utólag. Megtudom, hogy szerinte meg tudtam volna szülni a gyereket, de emberileg (!) nem voltam rá alkalmas és hogy az egyetlen dolog, amiért felelősséget vállal, az a császármetszés. Az pedig rendben zajlott, nem? Neki különben sem szóltak időben, hogy be kellene mennie a kórházba. A vérzés? Hogy miért csak két nap múlva kaptam vért? Az nem mindegy? Lényeg, hogy az intenzíven kezelték a dolgot, és elállították a vérzést. Továbbra sem tudom tehát, mi történt, azt viszont igen, hogy emberileg nem vagyok alkalmas szülni és valójában hálásnak kéne lennem, hogy a XXI. században az egyik legjobbnak nevezett kórházban nem hagytak elvérezni. Csodás. Nem hagy nyugodni a gondolat. Csak kell legyen valami normális orvosi elnevezése ennek a jelenségnek. Nem tűnik túl hivatalosnak „a dobott egyet a méhem” diagnózis. Az internet a jó barátom: végre megtalálom a diagnózist. Szülés utáni méhelernyedés okozta vérzés. „Az ernyedt méhizomzat nem képes a szülés után megnyíló erekből származó vérzés csillapítására. A szülés utáni komoly méhvérzések 80%-a atoniás eredetű. (…)Okok: A méh kifáradása elhúzódó szülés miatt, melynek oka a téraránytalanság (túl nagy magzat, szűk medence) (…) forszírozott szülésvezetés, stb. A méh idő előtti kifáradásának előjelei a fájásrenyheség, elhúzódó tágulási és kitolási szak, hüvelyi szülésbefejező műtét (fogóműtét, vákuum extrakció) szükségessége, stb.(…) Prognózis: A korszerű gyógyszerek birtokában ma már jó. Régebben az anyai halálozás többsége atonia következménye volt. Megelőzés: Fontos a téraránytalanság korai felismerése és a császármetszés időben történő elvégzése.” Tanulság? Azt hiszem, a férjem megmentette az életünket azzal, hogy gyakorlatilag kikövetelte a császármetszést. Mi lett volna, ha nem apás szülés? Vagy ha az ügyletben lévő rezidens két nap múlva nem veszi észre, hogy vért kell kapnom? Mi lett volna, ha beszorul a fiam? Mit számít a dokinak egy kis oxigénhiány… Két liter vért vesztettem, és mint az utólag kikért kórlapból kiderült, 60/30 volt a vérnyomásom. Egy csomó mindenre egyáltalán nem emlékszem, pl. arra sem, hogy a folyosón még a kezembe adták tíz percre a fiamat… csak a férjem által készített képek örökítették meg emléknek. Emberileg nem voltam alkalmas…vagy inkább a doki nem az a szakmájára. Eltussolni a hibázást gusztustalan és etikátlan dolog. A rezidens jobban figyelt rám, mint a fogadott orvosom és a fogadott szülésznőm. Ráadásul a zárójelentés sem fedi a valóságot. Azóta is foglalkoztat, hogy vajon a dokik és a szülésznők felmérik-e, hogy a legnagyobb bizalom a világon az, amikor egy szülő nő a gyereke és a saját életét a kezükbe helyezi? Lehet-e ezek után bízni az egészségügy döntéskészségében? És egyáltalán… mi lett volna, ha…? De végül is igaza van a dokinak, a császármetszés jól sikerült: tangóharmonika hasam alatt pár nap után volt merszem megnézni a heget. Szép vágás, a két végén felfelé kunkorodva. Mosolyog a medencém. Most már mosolygok én is. Jól vagyunk. Nóri
2015.12.20. 10:30
Bezzeganya.postr.hu
3 súlyos tévhit a császármetszésről, aminek még mindig sokan bedőlnek - Kismamaként fontos tudnod róluk
A császármetszésről egy várandós kismama legkevésbé sem szeret tájékozódni, pedig nem árt pár dologgal tisztában lenni, ugyanis császárra bármikor sor kerülhet! Dúla szakértőnk a császármetszés körüli leggyakoribb tévhiteket veszi sorra.
2015.12.07. 10:39
Szuloklapja.hu
Felháborított a műtősök viselkedése a császármetszés során
A DEOEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján szültem 2015. szeptemberében, császárral. Nem programozott volt, sajnos nem tudtam megszülni a babát természetes úton. Nekem fogadott szülésznőm volt, így az ügyeletes orvos és rezidens műtött meg. Szülésfelkészítő tanfolyamon nem vettem részt, a szülésznőmre bíztam mindent, és ő tájékoztatott is mindenről a szülés előtt és közben is, de van lehetőség ilyen tanfolyam elvégzésére díjazás ellenében. A szülészet egy régi épületben található, ami szerintem elég impozáns külsőleg, hátránya a nagy belmagassága. A szülésznőnek köszönhetően kétágyas szobába kerültem, de tudomásom szerint maximum háromágyasok a szobák. Két szobának van egy vécéje és egy zuhanyzója. Az én esetemben négyen használtuk a mellékhelyiségeket. Ezeket naponta kétszer takarították és vitték el a szemetet. A kórház jól felszerelt, modern és régebbi, de működő eszközökkel felszerelt. Én egyágyas vajúdóban készültem a szülésre, ami otthonos volt, légkondicionált, tágas és persze kényelmes. Alternatív eszközök is a rendelkezésemre álltak a vajúdás alatt. A kétágyas vajúdók esetében is, ha lehetőség van rá és nincs tömeg a szülőszobán, egyedül vannak a nők. Nem tudok rosszat mondani, nekem a vizsgálatokról is jó tapasztalatom van. Ami kellemetlen az itt is az, bár nem mindegy a vizsgáló orvos személye. A műtős személyzettel nem voltam elégedett, mert háborogtak, hogy ők este fél tízkor már nem szívesen dolgoznak. A műtősfiú nem volt kedves, és az anesztes orvos sem. Az újszülött osztály profin felszerelt, jól képzett dolgozókkal és orvosokkal. Bababarát kórházról beszélünk. A babát csak akkor viszik el az anyukájától, ha oka van, vagy az édesanya kéri. Nagy hangsúlyt fektetnek a szoptatásra, és mindent segítséget megadnak hozzá. A látogatás le van korlátozva, de gyakorlatilag reggel 8-tól este 6-ig látogathatók a benn fekvők, abban az esetben, ha ez mást nem zavar. Még az ételre sem tudok panaszkodni, mert nagy figyelmet fordítanak arra, hogy ki milyen étrendet kapjon, az állapotának megfelelően. Ami persze nem rántott hús például egy frissen műtött édesanyánál. Hozzáteszem, én nem vagyok sem válogatós, sem hisztis. A pacalon kívül mindent megeszem. A csecsemős nővérek segítőkészek és a gyermekágyas osztály ápolói is. Én nem igénylem, hogy nyalják a fenekem, csak elvárom a minimális tiszteletet és ellátást, ami a kényelmemhez szükséges, és ezzel nem volt probléma. Szóval sok esetben a szülő nőktől függ nagyon sok minden szerintem. Itt nincs helye kényeskedésnek és hisztinek, mert a cél mindkét félnek ugyanaz: maximálisan ellátni a csecsemőt, és biztosítani, hogy az anya és gyermeke is jól érezze magát. Másrészt a szülés nem betegség. A 10-es skálán 9-est adnék, a műtősök bunkósága miatt. Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika szülés ideje: 2015 szeptember pontszám: 10/9 K. További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
2015.11.27. 06:00
Bezzeganya.postr.hu
Felháborított a műtősök viselkedése a császármetszés során
A DEOEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján szültem 2015. szeptemberében, császárral. Nem programozott volt, sajnos nem tudtam megszülni a babát természetes úton. Nekem fogadott szülésznőm volt, így az ügyeletes orvos és rezidens műtött meg. Szülésfelkészítő tanfolyamon nem vettem részt, a szülésznőmre bíztam mindent, és ő tájékoztatott is mindenről a szülés előtt és közben is, de van lehetőség ilyen tanfolyam elvégzésére díjazás ellenében. A szülészet egy régi épületben található, ami szerintem elég impozáns külsőleg, hátránya a nagy belmagassága. A szülésznőnek köszönhetően kétágyas szobába kerültem, de tudomásom szerint maximum háromágyasok a szobák. Két szobának van egy vécéje és egy zuhanyzója. Az én esetemben négyen használtuk a mellékhelyiségeket. Ezeket naponta kétszer takarították és vitték el a szemetet. A kórház jól felszerelt, modern és régebbi, de működő eszközökkel felszerelt. Én egyágyas vajúdóban készültem a szülésre, ami otthonos volt, légkondicionált, tágas és persze kényelmes. Alternatív eszközök is a rendelkezésemre álltak a vajúdás alatt. A kétágyas vajúdók esetében is, ha lehetőség van rá és nincs tömeg a szülőszobán, egyedül vannak a nők. Nem tudok rosszat mondani, nekem a vizsgálatokról is jó tapasztalatom van. Ami kellemetlen az itt is az, bár nem mindegy a vizsgáló orvos személye. A műtős személyzettel nem voltam elégedett, mert háborogtak, hogy ők este fél tízkor már nem szívesen dolgoznak. A műtősfiú nem volt kedves, és az anesztes orvos sem. Az újszülött osztály profin felszerelt, jól képzett dolgozókkal és orvosokkal. Bababarát kórházról beszélünk. A babát csak akkor viszik el az anyukájától, ha oka van, vagy az édesanya kéri. Nagy hangsúlyt fektetnek a szoptatásra, és mindent segítséget megadnak hozzá. A látogatás le van korlátozva, de gyakorlatilag reggel 8-tól este 6-ig látogathatók a benn fekvők, abban az esetben, ha ez mást nem zavar. Még az ételre sem tudok panaszkodni, mert nagy figyelmet fordítanak arra, hogy ki milyen étrendet kapjon, az állapotának megfelelően. Ami persze nem rántott hús például egy frissen műtött édesanyánál. Hozzáteszem, én nem vagyok sem válogatós, sem hisztis. A pacalon kívül mindent megeszem. A csecsemős nővérek segítőkészek és a gyermekágyas osztály ápolói is. Én nem igénylem, hogy nyalják a fenekem, csak elvárom a minimális tiszteletet és ellátást, ami a kényelmemhez szükséges, és ezzel nem volt probléma. Szóval sok esetben a szülő nőktől függ nagyon sok minden szerintem. Itt nincs helye kényeskedésnek és hisztinek, mert a cél mindkét félnek ugyanaz: maximálisan ellátni a csecsemőt, és biztosítani, hogy az anya és gyermeke is jól érezze magát. Másrészt a szülés nem betegség. A 10-es skálán 9-est adnék, a műtősök bunkósága miatt. DEOEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika szülés ideje: 2015 szeptember pontszám: 10/9 K. További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
2015.11.27. 06:00
Bezzeganya.postr.hu
Ötmillió dollár az anya haláláért
Egy kínai apa és gyermekei több mint 5 millió dolláros kártérítést kaptak egy kórháztól az Egyesült Államokban, miután az anya – állítólag a szülészorvos gondatlansága és hanyagsága folytán – belehalt a császármetszés szövődményeibe. A bíróság múlt heti ítélete értelmében Yuanda Hong és két gyermeke 2 millió dolláros kártérítésre jogosult dr. Long-Dei Liu szülészorvostól amiatt, hogy […] A Ötmillió dollár az anya haláláért bejegyzés először a NőBlog.hu jelent meg.
2015.11.11. 05:30
NoBlog.hu
A mozgásszegény életmód is hajlamosít a terhességi cukorbetegségre
A terhességek 6-7 százalékában jelenik meg a terhességi cukorbetegség, melyet enyhébb esetben diétával és rendszeres mozgással, súlyosabb esetben gyógyszerrel kezelik. A legtöbb esetben a szülést követően visszaáll a normális anyagcsere, ám kontrollra ekkor is szükség van. A cukorbetegség előszobájaként is nevezett inzulin-rezisztencia pedig vetéléseket, meddőséget okozhat, ezért jó, ha már fiatal korban tudunk a betegségről. A terhességi cukorbetegségről kérdeztük Dr. Tekse István szülész-nőgyógyász szakorvost. Hogyan állapítják meg, hogy a kismama terhességi cukorbetegségben szenved?  Dr. Tekse István: A terhesgondozás kötelező része a terhesség 24. hete körül elvégzett OGTT (orális glükóz tolerancia teszt), melynek eredménye alapján diagnosztizálható a nem megfelelő szénhidrát-anyagcsere probléma. A jelen irányelvek szerint a „rendes” diabéteszre utaló értékek (éhgyomri vércukor 7,0, bármely időpontban mért vércukor vénás plasmában mérve 11,1 mmol/l) mellett terhességi cukorbetegként értékelendő terhes nőnél a 75 grammos cukorterhelés teszt 120. percében mért 7,8 mmol/l vagy afeletti érték. Hogyan alakul ki ez a betegség? Mik az okok? Dr. Tekse István: Mint a betegségek nagy részénél, itt is szerepe van az öröklött hajlamnak, amellyel vagy amely nélkül a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás és az elhízás, mint „katalizátorok” említhetőek. Maga a terhességi állapot is hajlamosít cukorbetegségre, illetve az azt megelőző állapotra, a csökkent glükóz-toleranciára. A terhesség alatt a kismama szervezetében az inzulinnal ellentétes hatású hormonok termelődnek. Mennyire gyakori? Dr. Tekse István: Körülbelül a terhességek 6-7 százalékánál jelenik meg a terhességi cukorbetegség. Ez az érték alacsonyabb és magasabb is lehet, attól függően, hogy milyen csoportban és milyen módszerrel szűrünk. Vannak hajlamosító kockázati tényezők? Dr. Tekse István: Vannak, az alábbiak: korábbi terhességben terhességi cukorbetegség prediabéteszes állapot (pl. inzulin rezisztencia) magas kockázatú népcsoportok (spanyol, ázsiai, afrikai) 35-40 év feletti életkor anamnézisben halvaszüléssel végződött korábbi terhesség(ek) ikerterhesség fennállta BMI ≥30 kg/m 2 PCOS, acanthosis nigricans (bőrprobléma, a nyakon jelentkező szürkés-barnás foltok) hosszú távú, folyamatos kortikoszteroid használat előzményben makroszómiás újszülött (A makroszómia olyan kóros állapot, ahol a babák nagyobbak gesztációs koruknál, azaz születési súlyuk jellemzően 4-4,5 kg fölött van.) jelen terhességben makroszómia vagy polyhidramnion (túl sok magzatvíz) Mi a teendő terhességi cukorbetegség esetén? Mik a kezelési módok? Dr. Tekse István: Dietetikus segít személyre szabott diétát beállítani. Ha nincs semmi szülészeti ellenjavallata, úgy heti 3-4x 20-40 perc fizikai aktivitás javasolt, ez is személyre szabottan (pl. gyors gyaloglás, szobakerékpár, futópad, úszás, természetjárás, stb.) Amennyiben valakinek már gyógyszeres kezelés is szükséges, úgy az inzulin terápiát jelent, melyet diabetológus rendel el és követi a szénhidrát-háztartást a későbbiek folyamán is. A terhességi cukorbeteg kismama gondozása team-munkát igényel. A belgyógyászati gondozás a diabétesz szakellátó hely – diabetológus orvos, diabétesz szakápoló, dietetikus- és a családorvos közös feladata, míg a terhesgondozást e téren jártassággal rendelkező szülész-nőgyógyász szakorvosnak kell végeznie. Miért veszélyes a terhességi cukorbetegség? Dr. Tekse István: A folyamatosan magas anyai vércukorszint jelentősen megnövelheti a magzat halálozási kockázatát, vagy hogy a gyerek fejlődési rendellenességgel jöjjön a világra. A halálozási kockázat a terhesség utolsó 4-8 hetében növekszik meg jelentősen, talán akkor a legfontosabb megfelelő szinten tartani az anyai vércukorszintet. A terhességi cukorbetegség a terhesség alatti magasvérnyomás betegséggel is társulhat, illetve a császármetszés valószínűsége is magasabb, mind az anyai, mind a magzati szövődmények, kockázatok miatt. A kismamának vennie kell vércukormérőt? Dr. Tekse István: Amennyiben a terhességi cukorbetegség diagnózisát felállították, és szükséges – márpedig az – a folyamatos vércukorszint-kontroll, úgy ezt legkönnyebben otthoni vércukormérővel tehetjük meg. Hogyan lehet megelőzni a kialakulását? Dr. Tekse István: Kialakulását természetesen azzal a mindenkire érvényes tanáccsal lehet megelőzni, miszerint fontos az életünkben a megfelelő étkezés betartása (nem fogyókúra, hanem, hogy amit elfogyasztunk, az mind mennyiségileg, mind minőségileg megfelelő legyen), valamint a heti többszöri rendszeres testmozgás. Természetesen objektíven nem tudhatjuk, hogy hajlamosak vagyunk-e terhességi cukorbetegségre, vagy akár 10-20 év múlva cukorbetegségre (világtendencia, hogy a cukorbetegek száma exponenciálisan növekszik), ha ezt tudni szeretnénk, érdemes endokrinológust, diabetológust vagy esetleg nőgyógyász-endokrinológust felkeresnünk és kivizsgálást kérnünk. Szülés után többnyire elmúlik a terhességi cukorbetegség. A szülés után mennyi idő elteltével? Dr. Tekse István: Az anyai szénhidrát-anyagcserét a szülés után akár a 6 hetes nőgyógyászati vizsgálat után lehet kontrollálni. Ha a teszt normál, úgy a vércukorszint vizsgálata 3 éven belül megismétlendő (ezen intervallum hossza több tényezőtől függően változhat). Minden korábbi terhességi cukorbetegségben szenvedő terhesnek szükséges lenne teljes körű felvilágosítás – oktatás – a megfelelő életmódról, mellyel csökkenthető a későbbi szénhidrát-anyagcsere zavar ( inzulin rezisztencia, 2-es típusú vagy akár 1-es típusú cukorbetegség ) kialakulása. Akinek első terhessége alatt lett terhességi cukorbetegsége, várható-e, hogy a következő terhesség(ek)nél is megjelenik? Dr. Tekse István: Akinek megelőző terhességében terhességi cukorbetegsége volt, annak azt követően is kellő odafigyeléssel és rendszeres kontrollal folytatnia kell az akkor beállított terápiát. Ennek segítségével megelőzhető – vagy mértéke enyhíthető –, hogy a következő terhességben ilyen probléma legyen. Ha ez nem történik meg, úgy a következő terhességben nagy valószínűséggel ismételten ki fog alakulni a terhességi cukorbetegség. Érdemes-e a terhességi cukorbetegség kapcsán az inzulin-rezisztenciáról beszélni? Az inzulin-rezisztenciát a cukorbetegség előszobájaként is szokták nevezni. E betegség kialakulásában is fontos szerepe van a genetikának. A terhesség szempontjából azért fontos felderíteni az inzulin-rezisztenciát, mert nehezített teherbe esést, sorozatos vetéléseket és meddőséget is okozhat, mivel az inzulin-rezisztenica PCO-ba torkollhat. A kezeletlen inzulin-rezisztenciából később cukorbetegség is kialakulhat, és akár szív- és érrendszeri problémák is felléphetnek. Hogyan diagnosztizálják? Mennyire gyakori az inzulin-rezisztencia? A diagnózis felállítása vérvétellel, nőgyógyászati vizsgálattal és vércukor-terheléses vizsgálattal történik. Magyarországon körülbelül félmillió nőt érint. Köszönjük a válaszokat! Tünde További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
2015.10.12. 06:00
Bezzeganya.postr.hu
Még előzetes császármetszés után is a hüvelyi szülés számít biztonságosabbnak
Az angliai Szülészek és Nőgyógyászok Királyi Kollégiumának javaslata alapján a hüvelyi szülés minden nő számára nagyobb biztonságot jelent, még akkor is, ha az illető korábban már császármetszéssel hozta világra egy gyermekét.
2015.10.06. 13:05
Babanet.hu
A császármetszés vagy a hüvelyi szülés számít biztonságosabbnak?
Az angliai Szülészek és Nőgyógyászok Királyi Kollégiumának javaslata alapján a hüvelyi szülés minden nő számára nagyobb biztonságot jelent, még akkor is, ha az illető korábban már császármetszéssel hozta világra egy gyermekét.
2015.10.05. 10:00
Vital.hu
Újszülött babája sírása hozta vissza a kómából az édesanyát
Már az orvosok is feladták a reményt, amikor a 23 éves szülő nőt sehogy sem sikerült a császármetszés után felébreszteni. Ekkor jött az ötlet, hogy a babát tegyék a kómában fekvő anyuka mellkasára. Ami ezután történt, az maga a csoda.
2015.09.16. 09:06
Szuloklapja.hu
Gyermeke sírására ébredt fel a kómából egy édesanya
Egy, a császármetszés közben elszabadult vérrög okozta a gondot.
2015.09.15. 08:33
Mon.hu
Programozott császárom volt és imádtam!
Különleges szüléstörténetemet szeretném nektek elmesélni. Császárszülésem volt és imádtam! Ezért persze sokan elítélnek, amikor így kimondom, mert hogy lehet imádni egy véres sebészeti beavatkozást?! Mindjárt megmondom. Elöljáróban csak annyit, hogy nem Magyarországon élünk, itt hivatalosan választható a császármetszés első babánál is. Én nem választottam. Gyerekkorom óta tudom, ha egyszer gyermekem születik, természetes úton nem hozhatom a világra. Csípőficammal születtem, ezen kívül van egy hátgerinc rendellenességem is. Ilyen kórelőzménnyel nem engedtek volna természetesen szülni. De én nem is vágytam erre. Nem vágytam rá, hogy fájjon, hogy „ott” bújjon ki a baba. Úgy érzem, nagyon nagy szerencsém volt! Olyan szülésem lett, amilyet akartam. Programozott császár. Ez volt a hetedik műtétem életem során. Mindenre fel tudtam készülni lélekben, mindent megkérdeztem, elolvastam a témáról, amit csak lehetett, és nyugodtan, békével a szívemben mentem szülni. Az orvosomban száz százalékig megbíztam, mind szakmailag, mind emberileg. Nagyon készséges volt, mindent előre elmondott, hogy mikor mi fog történni, nagyon megnyugtató volt, ahogy beszélt. Tudtam, éreztem, hogy minden rendben lesz, hisz a legjobb kezekben vagyunk. Már kora reggel ébresztettek, megtörtént az előkészítés. Utána szóltak, hogy van még két nőgyógyászati műtéte az orvosomnak, nagyon elfoglalt, hisz ő az osztályvezető főorvos és ő az ügyeletes is ma... Szegény, milyen fáradt lehet a nap végére – gondoltam, én egy félórát se tudnék most állni... De eltelt négy óra valahogy, aztán jött az aneszteziológus letisztázni a dolgokat. Akkor megbeszéltük, hogy semmi akadályát nem látja a spinális érzéstelenítésnek, így ha nekem megfelel, akkor ezt az eljárást választaná. Természetesen beleegyeztem, az epidurálisról hallottam pár rémtörténetet (nem zsibbadt el rendesen, altatni kellett, stb.), így nagyon örültem is neki. Aztán ismét eltelt két óra eseménytelenül, néha beköszönt egy-egy nővér, akit bombáztam a kérdéseimmel, hogy ugyan mikor mehetek már a műtőbe. „Nem tart már sokáig” – hangzott a válasz minden alkalommal, de nekem a várakozási idő egy örökkévalóságnak tűnt. Időközben megérkezett a férjem is, aki szintén nagyon izgatott volt, várta ő is a nagy pillanatot. Eljött végre a mi időnk! Saját lábamon besétáltam a műtőbe. Leültem az asztal szélére, addig gyorsan szúrtak egy vénát a „műtétes” (bal) karomba. Ilyenkor a jobb kart szabadon hagyják, mivel arra kerül a vérnyomásmérő. Közben az anesztes doki (szintén nagyon korrekt volt és kedves, vicces, ami nekem ott, akkor nagyon jól esett) megkereste a megfelelő pontot a hátamon a spinális érzéstelenítéshez. Végig arra gondoltam, hogy most az agyvizembe nyomják a szurit. Egyáltalán nem fájt és kb. 5 másodperc múlva nem éreztem a lábam, ezért azonnal le is fektettek. Bevallom, egy kissé bizarr látvány volt, ahogy ott pakolgatták a lábaimat, miközben semmit nem éreztem. De egyre tudtam gondolni csak: nemsokára a karomban tarthatom a kisbabámat.  A dokik folyton viccelődtek közben, amit én nagyon jó néven vettem, hiszen oldották a feszültséget. Tíz perc telt el azóta, hogy felfektettek a műtőasztalra, amikor felsírt a gyönyörűséges kislányom. Akkor olyat éreztem, amit eddig még soha! A pillangók össze-vissza röpködtek a fejem felett és nem tudtam abbahagyni a mosolygást. Amikor odatették a mellkasomra, hihetetlen boldogságot éreztem! Az apukája is nagyon meghatódott, sosem felejtem a könnyekben úszó tekintetét, ahogy ránézett az aprócska, magzatmázas kislányunkra! Aztán elvitték kicsinosítani és megmérni. Megszületett hát 3200 grammal és 49 centiméterrel a mi legnagyobb kincsünk, akinek égővörös a haja és tengerkék a szeme! ,,Nagyon különleges kislány" – hangzott el a dicséret, ami azóta is melengeti a szívem, hisz egy édesanyának a legnagyobb boldogság, ha a gyermekék dicsérik.  A férjem és én úgy döntöttünk, hogy a két nagymamáról kapja a nevét, nagyon illik is hozzá. A felépülés és a szoptatás is minden gond nélkül alakult. Délelőtt 11-kor sírt fel a babánk, este 9-kor már sétáltam a szobában és másnap már a folyosón mászkáltam, nem voltak fájdalmaim. Szoptatni is tudtam egynapos korában a lányomat.  Hihetetlenül jó élmény volt a kislányom születése! Nagyon szívesen átélném újra, csak még egy kicsit cseperedjen ez a tündéri csöppség. Rita
2015.09.06. 08:30
Bezzeganya.postr.hu
„Megtartotta volna, ha előbb kiderül, hogy ajakhasadékos a baba?”
Hol is kezdjem a történetet? Ülök a vécén és várok. Két csík. Aztán telnek a hónapok és a felhőtlen, boldog, intim perceinket a babámmal mindig megzavarja valaki. Alacsony AFP, jobb oldali agyi ciszta. Javasolt amiocentézis, Down-szindróma gyanúja. Integrált teszt negatív. Beleegyezzünk? Egy százalék vetélési kockázat a megcsonkított méhnyaknál. Rábeszéltek, kell az. (Persze, hogy kell, nem engedheti meg magának egy egészségügyi intézmény, hogy elessen ekkora összegtől, amit ezután fizet a tb. Egy kis lelki rábeszéléssel bármelyik hormonzavaros kismama meggyőzhető...) A lelet negatív, hurrá! Kislány. A hetedik hónapos babamozin a cédével a kezemben kisétálnék, vagyis kirepülnék örömömben, amikor a doktornő visszaszól. Anyuka! Jöjjenek vissza egy kicsit, szeretnék mondani valamit! Leülünk. A szavait jól megjegyeztem, sokáig visszatértek álmomban is: A gyermeküknek ajakhasadéka van. Hmmm... Mije?? Az mi? De nem a nyúlszáj, ugye? De igen, ez is egy elnevezése. Nyugodjanak meg, ezzel bármeddig elélhet. Kocsiban hazáig sírás. Laptop elő. Hello, google barátom. Aztán nőgyógyászt felhívni, azonnal tudnom kell, ő is lát-e valamit. És lát. SOS kutatok a témában, van két hónapunk megtalálni a legjobb orvost. Yuppi! Megtaláltuk. 37. hét, rossz szívhang, erős fájások. Császármetszés. Felsír. Megpillantom. Olyan szép! Olyan picike! Odarakják a fejemhez. Megpuszilgatom, megígérem, hogy mindig vele leszek. A gyerekorvos elviszi, beüvölt: „Ajakhasadék, teljes szájpadhasadék, egyebekben rendben van!”  Milyen kedves, barátságos informálás. Lassan növöget a kis drágám. Műtét három, majd tizenegy hónaposan. Alváslabor apnoe gyanúval, neurológus epilepszia gyanúval. Sokat megéltünk együtt. Az EKG- n megkérdezte egy lelkes, humánus nővérke: ha előbb kiderül, megtartjuk? Meglepetésemre azt feleltem: „Magát sem dobták le a Tajgetoszról!” Aztán kértem, hogy ne nyúljon a gyermekemhez, másik nővért kérek, de azonnal. A gyermekünket operáló orvos remek szakember, többgyermekes családapa. Egy végtelenül tiszta lelkű, hivatását szerető, nagyon precíz ember. Hálásak vagyunk neki. Hát így indult a közös életünk, most pedig a lányom oviba megy. Ezernyi megpróbáltatáson túl, mi vagyunk a borsó meg a héja! Mikor elalszik, azt mondom, szeretlek, borsó. Ő pedig: szeretlek, héja. A kettőnk közti szoros kapocs néha már csípi mások szemét. Túlságosan szeretem. Csak nem értem, mit jelent. Hogyan lehet túlszeretni? Hiszen az őszinte szeretet végtelen. És az anya-gyermek kapcsolat sírig tartó szeretet. Veletek alszik még háromévesen? Igen! Cumizik alvásnál? Igen! És akkor mi van? Sosem láttam még cumizó, szüleivel alvó kisiskolást. Mindennek eljön az ideje. Nem fogom azért kevésbé szeretni a gyermekem, mert már hároméves! Sőt! Tudjátok mit? Azért is minden nappal jobban szeretem majd! Kedves anyák és leendő anyák! Szeressétek ti is annyira őket, amennyire csak lehet! Mert nem lehet „túlszeretni” ! Zsanett További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
2015.09.04. 06:00
Bezzeganya.postr.hu
A 29. héten, 1100 grammal jött világra a fiam
Nem vagyok egy egyszerű eset, már ami az egészségemet (is) illeti, de amikor a terhesség kérdése szóba került, kezelőorvosaim egyöntetű véleménye alapján nyugodtan vágtam bele. (Röviden: egy kezelt hipertóniáról és egy szintén kezelt autoimmun betegségről van szó.) Orvosi jóváhagyással belefogtunk párommal a próbálkozásba, ami fél évig nem járt sikerrel. Tudom, a fél év még szinte semmi, de tekintettel az egészségemre úgy voltam vele, hogy pont eleget vártunk, ideje egy alaposabb kivizsgálásnak. Nőgyógyászatilag minden rendben volt, a párom kivizsgálása is csak jó híreket hozott. Maradt első körben a további próbálkozás, rásegítve egy megfelelő időben kapott tüszőrepesztővel. Közben javában folyt az esküvőnk előkészítése, majd maga a nagy nap is eljött - időm túl sok nem volt a terhességen kattogni. A nászút utolsó napjain konstatáltam, hogy nem jött meg a menzeszem. Amint hazaértünk, még ki sem pakoltunk, én már a teszt eredményét lestem, ami pozitív lett! (jókor jött a tüszőrepesztő.) Óriási öröm, az orvos megerősítette a dolgot, lehetett hivatalosan is örülni, persze csak még magunkban. Aztán egy továbbképzésen 9 hetesen a mosdóban barna folyást láttam a vécépapíron. Levert a víz, azonnal telefonálás az orvosnak, aki nyugtatott, hogy ez bármi lehet, de menjek be amint tudok, megnéz. Én csapot-papot otthagytam, és rohantam. A rendelőben aztán az ultrahangon megkaptam a diagnózist: missed ab, a magzat a 7. hét környékén elhalt, a vetélés pedig nem történt meg. Egy világ omlott össze bennem, még akkor is, ha tudtam, hogy ez bárkivel előfordulhat és sajnos elő is fordul. Két választásom volt: (1) megvárom, míg magától kitisztulok, vagy (2) egészségügyi küretre megyek. Az egészségügyi küret mellett döntöttem jó pár átzokogott éjszaka után. Maga a beavatkozás és az előkészületek pár óra alatt megvoltak, és számomra a legrosszabb a lelki részén túl a méhszájtágító felhelyezése volt (még nem szült nőnél ez a protokoll). Mivel nem derült ki, hogy a magzat miért halt el, felvetődött bennem a kérdés, hogy nem lehetett-e valami újabb betegség az oka. Sajnos igazam lett, az autoimmun betegségem társaként antifoszfolipid szindrómám alakult ki, ami trombózishoz vezethet. Orvosolható a dolog, csak szúrnom kell magamat a következő terhesség alatt véralvadásgátlóval. Hurrá, mi jöhet még...? Hála az orvosomnak és az ő felfogásának a műtét után viszonylag könnyen a helyére tudtam tenni a dolgokat magamban és előre néztem. Vártam, hogy leteljen a 6 hét és mehessek a beavatkozás utáni kontrollra. Itt minden rendben volt, és azt az tanácsot kaptam, hogy mivel kicsi volt a magzat, elég három menstruációt kivárni, és próbálkozhatunk újra. Közben levett még egy kenetet is rákszűrésre. És egyszer csak csörgött a telefonom, a kijelzőn az orvosom nevével. Ez így nincs rendben, valami nem oké, tudom, még mielőtt felveszem. P3-as lett a rákszűrés eredménye, meg kéne ismételni pár hét múlva újra. Forgott a világ velem, persze a legrosszabbra gondoltam egyből. Újabb vizsgálatra ahhoz a specialistához mentem, akihez az orvosom az általa levett keneteket küldeni szokta. Eltelt így is egy csomó idő, mire kaptam időpontot. Az orvos felfektetett a vizsgálóra, és kérte nézzem a kb. 120 centis TV-t magam előtt – hát, soha életemben nem láttam – nem hogy ekkora felbontásban – a méhszájamat, de így legalább én is láttam, amit a doki mondott: szép egészséges felszín, az újból levett minta eredménye is ezt fogja igazolni. És ha már itt tartunk, most ragyogó alkalom van a babagyártásra, ahogy ezt én is láthattam a képernyőn. Olyannyira megkönnyebbültünk és boldogok voltunk, hogy még aznap este neki is láttunk a babaprojektnek. (Az orvost igazolta a lelet is, P1-es lett, valószínűleg a küretet követően még maradhatott pár oda nem illő sejt, ami pont a vizsgálati pálcára került.) És a projekt sikeres lett!! Boldogságunk határtalan volt, egészen a vécépapíron megjelenő barna folyásig. Rohanás az orvoshoz, ahol felkészülve a korábban már hallott diagnózisra feküdtem fel az ultrahang vizsgálatra. Idegesen feküdtem a vizsgálón, agyamban zakatolt, hogy ez nem történhet meg még egyszer, mikor meghallottam, hogy élő magzat! Alig akartam elhinni! A problémát megpróbáltuk orvosolni egy kis hormonnal és szigorú fekvéssel. És még csak pár hetes voltam… Betartottam a fekvést szigorúan, de nem volt elég a felírt dózis, újra barnáztam. Ultrahangon élő magzat, gyógyszeradag emelése. És lassan eljött a 12. hét. Óriási fellélegzés. Ezután a terhességem viszonylag normálisan telt. Pár hétig. A fekvés maradt, az orvosom az én kifejezett kérésemre kéthetente megnézte a babát – mondta is, hogy ez a gyerek tuti batman lesz, annyi ultrahangot kap. A 12. heti genetikai ultrahangon kiderült, hogy fiú lesz, ami akkor elég furcsán hangzott számomra, hisz fogalmam sem volt, egy kisfiúval hogyan és mit is lehet játszani – na, ma már tudom!  A kombinált teszten és az ultrahangon is minden rendben volt. A rákövetkező pár hét viszonylag nyugisan telt, amíg el nem jött a 16. heti AFP vizsgálat – hála istennek, hogy ez már nem kötelező, legalább egy parától megmenekülnek a kismamamák! Paramami lévén végigzongoráztam magamban, mi van, ha az AFP alacsony lesz, és esetleg magzatvízvizsgálat kell. Védelmemre legyen szólva, a terhesség szinte legelejétől feküdnöm kellett, túl sok mindent nem tudtam csinálni, mint netezni, olvasni különböző történeteket. Az AFP vizsgálatot is magánúton intéztem, ott, ahol a genetikai UH-t, mert úgy voltam vele, a gyors eredmény legalább megnyugtat. Hát nem így lett. Az AFP nem alacsony, hanem magas lett. Vagyis magasabb, 3,1 MoM. A 18. heti genetikai UH-n alaposabban megnézik, hogy esetleg nyitott gerincről van-e szó. Hurrá. De az még két hét! Addig két „babamoziban” voltunk, persze tudtuk, hogy ez nem olyan szintű vizsgálat, hogy itt nem nézik olyan szemmel, de amit lehetett látni, azt megnézték, és ezek alapján nincs nyitott gerinc. Legalább tudtam aludni a vizsgálat időpontjáig. A genetikai UH-n aztán alaposan átnézett mindent az orvos, mindent elmutogatva, elmagyarázva, aminek a vége az lett, hogy ez a kisfiúcska itt egészséges! A magas AFP nem erre utalt, hanem valószínűleg a későbbi koraszülésre. Na, ez után már tényleg semmi extra dolog nem történt, feküdtem tovább, jártam jó sűrűn az ultrahangokra (kb. kéthetente), és vártunk. Persze szedtem a brutál mennyiségű magnéziumot, mert keményedtem rendesen, de ezen kívül nyugi volt. Aztán a 29. héten újra ultrahangra mentünk a férjemmel (egy héttel az előző után, pusztán azért, mert a következő héten nem lett volna jó). Én a feszültséget oldván folyamatosan csacsogtam, és kérdeztem, hogy ugye zárt a méhszáj? (Ez állandó kérdés volt részemről.) És akkor jött a válasz: nem ez most a legnagyobb probléma. Teljesen lefehéredtünk. Az orvos szavai máig itt csengnek a fülemben: elzáródott a köldökzsinór, minimális áramlás van már csak, a következő állapot a magzati keringés decentralizáció. A mérete is alulmaradt az elvártnak. Ezt a babát ki kell venni, odabent nincs esélye. És már telefonált is a SOTE I. klinikára, hogy érkezünk. Ahogy mondta, ott vagyunk a legjobb kezekben. Mi nem láttunk a könnyektől, nem is tudom, hogy a férjem hogy vezetett így át fél Budapesten. Csak az járt a fejemben, hogy micsoda?? Hiszen a múlt héten még minden rendben volt, a baba mozog, és ráadásul még nagyon kicsi, hát mi lesz így? A klinikán azonnal felvettek szülőszobára, és mivel teltház volt, ezért egy nagy szülőszobában kaptam helyet, ahol hárman voltunk állandóan + császáros újszülötteket első vizsgálatra is ide hozták. Felvételem után megvizsgáltak, és másnapra újabb UH-ra írtak ki. Addig is folyamatos ctg-re tettek és megkaptam az első tüdőérlelő injekciót. A cél abban a pillanatban az volt, hogy 48 óráig még bent tudják tartani, hogy a 24 óránként adott két dózisú tüdőérlelő ki tudja fejteni a hatását. És én ott feküdtem, étlen-szomjan – sajnos enni nem kaptam, mivel fennállt az esélye egy sürgősségi császármetszésnek, inni is csak módjával. Folyamatosan sírtam, a másnapi UH során is pityeregtem, mikor közölte a professzor, hogy minek sírok, itt jó kezekben vagyok, akkor sírhatnék ha egy másik helyen lennék, ahol nincs koraszülött intenzív. Hát ez szuper komment volt részéről... Szerinte jók a gyerek méretei, pedig végül az én orvosomnak volt igaza, aki 200 grammal kisebb babát mért. És 200 gramm egy ekkora gyerek életében óriási különbség! A két napban, míg ott feküdtem, három szülést hallgattam végig a szülőszobán, mindhárom koraszülés volt, az egyik egy ikerszülés. Már megvolt a másnapi császármetszés időpontja, mikor éjjel a ctg vadul csipogni kezdett. Én éppen tudtam bóbiskolni pár percet, ezért a szívem is megállt, mikor hirtelen a semmiből öten álltak körülöttem, és mindenki tette a dolgát. Egyikük már kötött be egy újabb branült a műtéthez, másikuk a ctg-t nézte, egy orvosnő pedig sűrű bocsánatkérés közepette a méhszájam állapotát nézte, két nővér pedig már készült arra, hogy tolnak a műtőbe. Hála istennek a baba szívhangja rendeződött, piros riadó lefújva, de ezután végigrettegtem az éjszaka hátralevő részét. Itt szeretném megjegyezni, hogy az itt dolgozó nővérek és orvosok mennyire professzionálisak, és a nagy hajtásban mindig volt pár kedves szavuk mindenkihez, amiért ilyenkor kifejezetten hálás az ember. És elérkezett a császármetszés időpontja, az ágyam mellett egy orvossal, akit a saját, másik kórházban dolgozó orvosom kért fel, hogy segítsen nekem. Itt jegyzem meg, hogy az orvosom még messziről is állandóan szemmel tartott, korábban tudta meg az információkat, mint én. A férjem falfehéren talpig beöltözve várt már rám, míg engem előkészítettek. Mindenki kedvesen bátorított, hogy ennél jobb helyen nem is lehetnénk. Beöntés nem volt - nem volt minek kijönnie, az érzéstelenítést beadták és vártunk. Az orvosom még a bemetszés előtt elmondta, hogy a természet tudja a dolgát - a műtét előtti pár órában magától beindult a szülés, a méhszájam már 3 ujjnyira kitágult. Én olyan ideges voltam, hogy a fájások fel sem tűntek... A műtét elkezdődött és a férjem könnyes szemmel fogta szorosan a fejemet, mikor meghallottunk egy vékonyka hangú sírást! Megszületett a kisfiunk a terhesség 29. hetében 1100 grammal. Megkönnyebbültünk, hogy felsírt, még ha halkan és gyengén is, de felsírt! Egy másodpercre megmutatták nekem és rohantak is el vele. Innentől kezdve a férjemé volt a nehezebb rész, hiszen én ezután kaptam egy jó nagy adag nyugtatót, amitől könnyebb volt a helyzetet elfogadnom és a műtét végéig (kb. 45 perc) viszonylag nyugodt maradni. Mikor kitoltak az őrzőbe, a férjem a gyerekkel volt, akit azonnal lélegeztetőgépre kötöttek, és becsövezve inkubátorba tettek. Én a nyugtató ellenére is csak sírtam a császár utáni őrzőben, így a nővérke megszánt, és mikor egy másik baba miatt a koraszülött osztály ügyeletes orvosa ott járt, megkérte, hogy váltson velem pár szót. Akkor hallottam először azt a mondatot, amit később minden nap reméltem, miszerint a baba egyensúlyban van. És ez egy inkubátorban fekvő koraszülött esetében jó hír. Pár perccel később beengedték a férjemet is, aki hozta a képet a fiunkról, aki első napját töltötte az inkubátorban. Akkor még nem tudtuk, de még nagyon sok (összesen végül 72 nap) előtte állt… Én a császármetszés után nagyon gyorsan talpraálltam és mentem a koraszülött osztályra. Az orvosok rendesek voltak és nem a szülészeti osztályra raktak, sok újszülött és boldog anyukájuk közé, hanem a nőgyógyászati részlegre. Hiába fájt a seb, nem tudtam feküdni, csak fel-alá járkáltam a folyosón - végül saját felelősségre a harmadik napon távoztam a kórházból (a koraszülött osztályon ezen kórházban kétszer fél órára lehet csupán bemenni a babákat megnézni, kora délután és este, így a sok időre inkubátorba kerülő gyerekek anyukáját a szülést követő negyedik illetve ötödik napon hazaengedik/küldik, ha meg tudja oldani a bejárást). Így én napi kétszer jártam be hozzá,  de ez már egy másik történet. Medvetalp
2015.08.31. 08:00
Bezzeganya.postr.hu
Hatalmas botrány kavartak a kismama merész fotói!
Életmentő császármetszés még nem volt ilyen híres.
2015.08.18. 14:15
Kiskegyed.hu
Pornográf vagy sem: óriási vita lett egy császármetszés utáni fotóból
A fekete-fehér kép, amit néhány nap alatt 11 milliónál is többen néztek meg, finoman szólva is megosztja a közönséget.
2015.08.17. 17:55
Hir24.hu
Nem hatott az érzéstelenítő: rettenetes kínokat élt át császármetszés közben
A 23 éves anyuka minden egyes vágást és öltést érzett, de képtelen volt megszólalni, hogy ezt jelezze az orvosoknak.
2015.08.11. 16:15
Hir24.hu
Az ÁNTSZ miatt nem lehet testvére a gyerekemnek
Egyszem hintázik. Közben a hinta-palintát énekelgeti, „hinta-palalala” formában. Rám néz, közli, hogy Aja, és határozott mozdulattal rámutat a mellette üresen logó hintára. Én beleülök, és hintázom. Persze csak ha az éppen nem babahinta, és nem pályázik rá a közelben kiskorú. Nem gond, alapvetően szívesen hintázom, de ahogy ott ülök, szemeimmel a gyerekemet követve, nem tudok nem arra gondolni, hogy együtt hintázni, homokozni, tornyot építeni egyre kevésbé „Aja” feladata lenne. Egyre inkább és egyre növekvő mértékben a „Tesó”-nak kéne ezt a szerepet betölteni, ha most még nem is, egy-két év múlva mindenképpen. Egyke vagyok, mindig hiányzott, hogy legyen testvérem. Hiányzott gyerekként, gyerektársként a családban, és hiányzik felnőttként, amikor látom, hogy mások milyen klassz programokat csinálnak nagycsaládostul, összeterelve a körülbelül hasonló korú unokatestvéreket. Hiányzik azért is, mert azt tapasztaltam, hogy van egy-két olyan társadalmi játszma, amit a családban csak akkor lehet megtanulni, ha vannak azonos helyzetben lévő gyerekek. No, mielőtt bárki félreértené, ez nem kampány akar lenni a tesók mellett. Aki úgy érzi, egy gyerek fér bele az életébe, érzelmileg, anyagilag vagy energiában, tegye belátása szerint. Csak azt akartam elmondani, hogy számomra miért olyan elképzelhetetlen, hogy a gyermekem testvér nélkül nőjön fel. Voltaképpen, ha minden a tervek szerint alakul, már velünk lenne a kistesó. Kis korkülönbséggel szerettem volna. De semmi sem alakult a tervek szerint. Problémás terhesség, császármetszés hosszanti vágással a méhen. Minimum egy év várakozás javasolt. Szülési szabadság alatt megszűnő munkahely, minden ellátás jár tovább passzív jogon, de ha rendes ellátást akarok kapni a másodikkal, előtte legalább egy évet dolgoznom kell, amit egyéves kortól lehet. Szóval telik az idő, én meg megszenvedem, hogy nem úgy van, ahogy szerettem volna. Persze semmi baj, nemrég már látszott a fény az alagút végén, kértem is időpontot az egyik hazai meddőségi centrumba konzultálni. Mert Egyszem nem ágyban, párnák közt fogant. De nem is a fürdőkádban, vagy egy erdei tisztáson egy nyáréjszakai sátrazás közben, ahogyan azt romantikus álmaimban elképzeltem. Egyszem egy nőgyógyászati vizsgálóasztalon fogant, egy olyan eljárás közben, ami pont annyira kellemes, mint egy rákszűrés. Romantikus, nem? Egyike vagyok annak az évi 200-300 nőnek, akik kénytelenek a donoros mesterséges megtermékenyítést választani, ha gyermeket szeretnének szülni. Az okok különbözőek. Az érintettek többsége férfimeddőség miatt kezelt pár, kisebb részük a szülőképes kor határán lévő egyedülálló nő. Ami közös bennük, az a gyermek(ek) utáni vágy, ami olyan erős, hogy ezért költséges és esetenként fájdalmas vizsgálatokat, kezeléseket is vállalnak. Bár pontos statisztikáim nincsenek, de az érintettek többsége véleményem szerint nem fiatal. Az egyedülállók azért nem, mert amíg lehetett, vártak a társra. A párok nőtagjai azért nem, mert évek teltek el a próbálkozás kezdete óta, mire egyáltalán orvoshoz jutottak, mire olyan orvoshoz jutottak, aki nem hazaküldte őket, hogy „hát szeressék egymást többször”, hanem elküldte őket kivizsgálásokra, mire megtalálták, és megpróbálták kezelni a problémájukat, és mire kimondták azt, hogy nincs más út, jöjjön a donor. Donorral gyermeket vállalni nem könnyű döntés. Senki sem erről álmodik, és azt, hogy így alakult, fel kell tudni dolgozni. El kell tudni engedni azt, amit már nem lehet – a megálmodott gyermeket, akinek a mozdulataiban, a szokásaiban, a vonásaiban az ember lánya a Kedvest ismerte volna fel – azért, hogy a világra jöhessen egy valóságos gyermek, akinek az érkezése a természeten kívül az orvostudomány csodája is.  Magyarországon az elmúlt években évente 200-300 gyermek jött ilyen módon a világra. Eddig. 2015 júniusában ugyanis egy ÁNTSZ döntés következtében Magyarországon egyik napról a másikra leálltak a donoros mesterséges megtermékenyítési programok. Azt, hogy egyik napról a másikra, szó szerint értem. Személyes ismerőseim között is volt, akinek a hormonkezelése már megkezdődött, és körülbelül 100 ezer Ft-nyi és számos mellékhatással járó injekciót már magába szúrt, mire közölték vele, hogy abbahagyhatja, nem tudják megcsinálni a lombikját. Nem ő volt az egyetlen. Ahhoz, hogy a helyzet érthető legyen, tudni kell, hogy a hazai spermadonort használó mesterséges megtermékenyítési eljárások többsége külföldi donort használ. A hazai „kínálat” ugyanis a kereslet körülbelül 20-25 százalékát fedezi. Pár hónappal ezelőtt több éves problémamentes működés után hiba csúszott a rendszerbe: abból a spermabankból, amitől Magyarország is vásárolt, kijött egy hibás sejtet tartalmazó minta és Írországban beteg baba született. Ez nagyon sajnálatos, és az érintett család számára tragikus, de összességében nézve az, hogy több tízezer egészséges élve születésre jutott egy beteg baba, nem indokolná, hogy szűnjön meg az a rendszer, ami miatt eddig a több tízezer egészséges gyermek megszülethetett. Ennek ellenére ÁNTSZ vizsgálat indult – miután értesítés érkezett, hogy az érintett beteg sejtet adományozó donortól Magyarországra is került minta –, aminek az lett a következménye, hogy az ÁNTSZ betiltott minden, külföldi spermadonort használó mesterséges megtermékenyítési eljárást. A hivatkozási alap az 1997-es egészségügyi törvény, amely többek között kimondja, hogy a donornak személyesen kell megjelennie abban az intézményben, ahol felhasználják a sejtjeit, amit egy külföldi donor hazai viszonylatban nyilván nem teljesít. Megjegyzem, a hazai sem, mivel nem a meddőségi kezelést végző intézményben jelenik meg személyesen, hanem a spermabankban, ami alapvetően egy jó, és hatékonyan működő rendszer volt, mivel egy intézményben fogta össze az ivarsejtgyűjtést, így az erre szorulók meddőségi központhoz való tartozás nélkül gyakorlatilag a teljes kínálatból választhattak. A jelenlegi helyzet az, hogy külföldi donort használni tilos – sőt, eddig is illegális volt - magyar meg nincs. Ami kevés volt, azt elkapkodták, újak szerzése, azokon a szükséges vizsgálatok elvégzése pedig időigényes folyamat, legalább egy év kell, mire újra lesznek elérhető hazai donorok. Már amennyi lesz. A helyzet ugyanis nem sokat változott hazai fronton: az adományozásnak nincs kultúrája, kifejezetten „ciki”, és az adható költségtérítés is alacsony ahhoz képest, hogy a donoroknak mennyi vizsgálaton kell átesniük, és több napig önmegtartóztató életet élniük. Vagyis nem várható meredek emelkedés a hazai donorok számában. Ha lesz is valamennyi egy év múlva, az a jelenlegi igények maximum egynegyedét fogja fedezni, miközben a jelenlegi várakozók mellé a jövő éviek is becsatlakoznak. Ki és milyen módon osztja szét őket a várakozástól és a bizonytalanságtól már amúgy is türelmetlen és ideges igénylők között? Itt, emiatt jön képbe, amit korábban említettem. A donorra szorulók többsége nem fiatal, sokan járnak közel a 40-hez, esetleg már be is töltötték azt. Ők nem tudnak már éveket várni! A női szervezetben a fogamzóképesség 40 felé, illetve afelett drasztikusan csökken, egyénfüggő, hogy kinek pontosan mikor. Egy-egy hónap is vízválasztó lehet, nem, hogy egy év! Én viszonylag szerencsés vagyok, hiszen már van egy gyermekem – sok várakozó még gyermektelen és az első babáért harcol – és az életkorom is közelebb van a 35-höz, mint a 40-hez. Az ÁNTSZ érvei a külföldi donorok betiltása mellett cáfolhatóak: - Semmivel nem nagyobb egy beteg baba valószínűsége, mint hazai donációnál, éppen ellenkezőleg, ahonnan Magyarország vásárolt, nyolccal több betegségre szűrnek, mint itthon. Az, hogy több éves működés, és több 10 000 egészséges baba után most fordult elő először hiba, éppen a rendszer biztonságos működésének a bizonyítéka, mint ahogy az is, hogy az európai vészjelző rendszeren keresztül azonnal értesítés érkezett a hibás mintáról az érintett országokhoz. - Igaz, hogy európai szinten 4,5-szer több sikeres terhességig engednek használni egy donort, de ez nem növeli a féltestvérek találkozásának valószínűségét ahhoz képest, mintha csak itthoni donort használnánk, éppen ellenkezőleg, mivel egész Európában oszlik meg a felhasználás, és csak az Európai Unió körülbelül 50-szer nagyobb, mint Magyarország. Ezzel szemben nekünk, az érintetteknek számos érvünk van az ismételt engedélyezés mellett: - Magyarországon nincs elég donor. Jelenleg egyáltalán nincs, és nem is várható, hogy a számuk akárcsak néhány éves távlatban is megközelíti az igényeket. - A választás szabadsága: 20-25-ből könnyebb szimpatikusabbat találni, mint 3-4-ből. És ez nem csak úri huncutság, hiszen belőlük lesz a gyerek génállományának 50 százaléka. Nyilván igyekszik az ember olyat választani, akinek a gyerekéről a rendelkezésre álló információk alapján el tudja képzelni, hogy jól beleillik majd a családjába. - Testvér-kérdés: ahol van már külföldi donortól született gyerek – mint nálunk – ott több szempontból előnyös lenne, ha a kistesó apai ágról is testvér lenne, például, hogy legalább ez az egy kapocs meglenne a biológiai apa vérvonalához. Azt szeretném, szeretnénk, hogy történjen törvénymódosítás, hogy ismét legális legyen külföldi donorokat használni hazai mesterséges megtermékenyítési eljárásokhoz. Hogy a csak ilyen módon születhető, vágyott gyermekek a világra jöhessenek. Hogy akik szeretnének, szülőkké válhassanak. Hogy az én illegálisan fogant gyermekem is, ahogy szerettem volna, egyszer majd Egyszem helyett Nagytesó lehessen. Shole További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
2015.07.17. 08:00
Bezzeganya.postr.hu
Gondolatok a császármetszésről
Lassan 10 éve kísérek szüléseket. Az első tapasztalásom 2 császár utáni hüvelyi szülés próbálkozás volt. Ezt egy ikres császármetszés követte. A mai napig kísért szüléseim 18%-a lett műtét. Soha nem válogattam a hozzám érkezett esetek között, mindenkit kísértem, aki ezt kérte tőlem.
2015.07.16. 08:00
Harmonet.hu
10 dolog, amit senki sem mond el neked a császármetszésről
Teljesen nyilvánvaló, hogy a császármetszés teljesen más és a szervezet számára sokkal radikálisabb módja a szülésnek. Hiába érkezel tökéletesen felkészülve, felszerelve betétekkel és anyatejtároló zacskókkal, valamint a szokásos eszközökkel, ha nem tudod, mit kell tenned a műtét előtt illetve után. Néhány tapasztalt császáros anyuka véleményét gyűjtöttük össze, hogy a kellemetlen dolgokra is fel tudj készülni.
2015.07.14. 11:10
Csaladinet.hu
Maga húzta ki a hasából a kisfiát – meghökkentő eljárással szült egy nő
El tudsz képzelni egy olyan szülést, ahol maga a kismama is asszisztensként szerepel? Meredeken hangzik, de nem lehetetlen. Az úgynevezett asszisztált császármetszés, amikor az anya emeli ki a babát a saját hasából, igen ritka beavatkozásnak számít. Nemrég egy németországi klinikán történt ilyen. Bár sokak számára horrorisztikus a kulcsmozzanat, az anya úgy érzi, hogy a kiemelés neki lelkileg sokat jelentett.Forrás: Nők Lapja Café: Maga húzta ki a hasából a kisfiát – meghökkentő eljárással szült egy nő
2015.07.13. 12:15
Nlcafe.hu
Túl sok a császármetszés, új szabályokat hoztak
Új szabályok léptek életbe Brazíliában a császármetszések számának csökkentésére, a dél-amerikai országban ugyanis a legmagasabb a világon az ilyen beavatkozások aránya, a babák több mint fele műtéti úton jön világra.
2015.07.09. 21:00
Egeszsegtukor.hu
3 betegség, amit a császármetszés okozhat
Noha a császármetszés sokszor életmentő lehet, és számos károsodástól védheti meg mind az anyát, mind a magzatot, nem szabad figyelmen kívül hagyni a mellékhatásait sem, melyek többek között olyan krónikus betegségek kialakulását okozhatják, mint az asztma, cukorbetegség vagy elhízás.
2015.06.30. 11:30
Noinetcafe.hu
Három gyereket szültem négy év alatt
37 éves vagyok, 7 éve házasodtunk össze a férjemmel, és ezen idő alatt 3 gyerekünk született: az első  5,5 éves, a második 3,5, a harmadik 1,5. Az esküvőnk után kb. fél évvel estem teherbe, és nagyon izgatottan és boldogan vártuk a babát. Az első 8 hét problémamentes volt, de aztán elkezdtem vérezni, majd kiderült, hogy hematómám van.  gyógyszerek, pihenés, táppénz a 12.hétig, így szerencsére a vérzés elmúlt, és a gyerek is megmaradt. A 12. héten egy rossz CMV-lelet okozott ijedelmet, de arról egy újabb vérvizsgálattal kiderült, hogy a laborban rontottak el valamit, így egészen nyugodtan teltek a napjaim a 25. hétig, még dolgozni is visszamentem. A 25. héten, mint derült égből a villámcsapás ért, hogy terhességi diabéteszem van, szóval jött a 170 grammos diéta. Pár héttel később a vérnyomásom – ami normál esetben alacsony – elkezdett emelkedni, és jöhetett a vérnyomáscsökkentő gyógyszer egyre nagyobb mennyiségben, majd a 31. héten arra is fény derült, hogy a méhszájam is nyílni kezdett. Na, itt már elkeseredtem. Nem értettem, hogy lehet, hogy eddig egészséges voltam, most meg hirtelen ennyi problémám lett? Válasz erre a kérdésre természetesen nem volt, de a vérnyomásom nem igazán állt be, a babám a 34. hétre már két héttel kisebb volt az átlagosnál, és a májfunkcióim is romlottak, így a 35. héten kórházba kerültem, ahol két hetet töltöttem, és reménykedtem, hogy mindezen problémák ellenére a kisfiam viszonylag egészségesen fog megszületni. A 37. héten fájásaim kezdődtek, de a fenti okok miatt, továbbá mivel 6-7 óra vajúdás alatt sem tágultam kellően, viszont a gyerek szívhangja leesett, császármetszés lett a tervezett normál szülésből, és egészségesen, bár kis súllyal megszületett Zalán. Arányos volt, 10/10 Apgart kapott, de igen kicsi (2200 gr) volt, sokat aludt, besárgult, így csak az 5. napon mehettünk haza. A szoptatás nem nagyon ment, mert Zalán lusta volt, és nem akart küzdeni a tejért, szóval elég hamar tápszeres baba lett. (Az egészségi állapota kitűnő, csupa izom kisfiú ő, aki bár nem nagy súlyú, de erős, ügyes és okos-természetesen.) A diéta miatt csak 8-9 kilót híztam, így a szülés után 3 héttel kb. már az eredeti formámba kerültem. A sebem fájt, de az első egy hetet leszámítva nem éreztem borzasztónak a fájdalmat, el tudtam látni Zalánt az első naptól, nem fájt a fejem, és azóta sem érzem a heget, szerencsére. Ilyen előzmények után talán nem sokan vállalkoztak volna további gyerekszülésekre, de mivel mindig is három gyereket szerettünk volna, egy évvel később úgy döntöttünk, jöhet a második baba! Három hónap elteltével már kopogtatott is. Erről a terhességről csak annyit tudok írni, hogy lényegében problémamentes volt, a 36. hétig tankönyvi eredményeket produkáltam, aztán a vérnyomásom megint kezdett vacakolni kicsit, de szerencsére itt a vérnyomáscsökkentő teljesen rendbe hozta a dolgot, így a betöltött 38. hétre, hüvelyi úton született meg második kisfiam, Dani, aki teljesen normális súllyal (3200 gr), 10/10 Apgarral érkezett közénk.  (A két fiú között három hét híján két év korkülönbség van.) A szülés előtt málnalevélteát ittam, és  ennek is köszönhetően első szüléshez képest viszonylag gyorsan, éjfélkor  induló, rendszertelen fájások  után, hajnali 5-ös kórházba érkezést követően 11:37-kor érkezett meg Dani.) A gátmetszést nem tudtam elkerülni, a varrás nagyon fájt, talán jobban, mint a kitolás, de nem panaszkodom, mert azért el lehetett viselni. A férjem végig velem volt, masszírozta a derekam, mert érdekes módon nekem az fájt a legjobban, és társalgott velem, amíg még tudtam társalogni. A burokrepesztés kellemetlen volt, de eredményes, beöntést és oxitocint nem kaptam, és ami azt illeti, fájdalomcsillapítót sem nagyon, mert – mint a kórházban megtudtam – császár utáni hüvelyi szülésnél nem adnak EDA-t, az esetleges hegszétválás felismerése érdekében. Ennek fényében görcsoldót kaptam kétszer infúzióba, de mintha nem is kaptam volna, a fájdalmat nem enyhítette kicsit sem. A szülés után, míg ellátták Danit, engem is elláttak, majd három nap kórházi nyugalom után mehettünk haza. Dani az első perctől kezdve nagyon ügyesen szopizott, így az etetésével nem volt semmi gondom, leszámítva, hogy az első hat hétben úgy éreztem minden egyes szoptatás után, hogy tűvel döfködik a mellemet. Néha csak ültem az ágyban, és folytak a könnyeim, de szerencsére aztán ez is elmúlt. A gátmetszés miatt szintén kb. 6 hétig az ülés is problémát okozott, de ezt is túl lehetett élni.  Dani annyit evett, hogy a 6 hetes kontrollon már a szülés előtti súlyomnál voltam (igaz, itt sem híztam 9 kilónál többet), és a szoptatás 13 hónapja alatt még további 3 kilót fogytam, így a korábbi huszonéves súlyomra álltam vissza. Ilyen előzmények után került sor a 3. terhességemre, amiből 2013-ban egészséges kislányom született (Lujzi) – 3400 grammmal, 10/10 Apgarral. A terhesség az elejétől végéig problémamentes volt, kb. 13 kilót híztam, (sajnos még mindig van rajtam kb. 3 kiló plusz), a szülésem gyors – és a műfaj keretein belül könnyűnek is nevezhető-volt. Lujzi két nappal a kiírt dátum előtt, éjfél körül jelezte, hogy itt az idő (előtte már heteken át voltak fájásaim, de azok mindig elmúltak). A fájások kb. hajnali 3-kor váltak rendszeressé, ekkor még kicsit pakolásztam otthon, főztem egy kávét a férjemnek, és hívtam anyukámat, hogy jöjjön vigyázni a fiúkra. Ötkor érkeztem meg a kórházba, 3,5 ujjnyira voltam kitágulva, 6-kor jött az orvosom és burkot repesztett, és 6.18-kor gátvédelemmel kibújt Lujzi.  A köztes időben a férjem adogatta a homeós bogyókat, és még kicsit beszélgetni is tudtunk. Az utolsó hetekben itt is ittam a málnalevélteát és szedtem a homeós bogyókat, így azt mondhatom, hogy nekem beváltak ezek a szerek.  Ha még egyszer szülnék, akkor is biztos használnám őket. A kislányommal is elég jól elindult a szoptatás, három nap után hazamehettünk. Bár mindig azt gondoltam, hogy a harmadik gyereknél már nem lesz min aggódnom, bebizonyosodott, hogy ez nem igaz, hiszen az első hónap jó gyarapodása után a kislányom súlynövekedése lelassult, és csak nagyon lassan hízott, bár egyéb téren remekül fejlődött. Nemsokára másfél éves, és klasszikus harmadik gyerek: kiegyensúlyozott, nyugodt, de ha akar valamit, azt mindenképpen megpróbálja elérni. Hogy van-e tanulság? Nem tudom. Az biztos, hogy négy év leforgása alatt született három egészséges gyermekem, hálás vagyok érte a Jóistennek. Az első terhességnél jelentkező problémák nem biztos, hogy visszatérnek később, és egy problémás terhesség nem jelenti azt, hogy a következők is problémásak lesznek. Tanulságos volt nekem császármetszést és hüvelyi szülést is átélni (ez utóbbiból volt könnyebb és nehezebb is), mert így látom, hogy mindkettő fájdalmas, és egyik sem jobb a másiknál, de mindkettőből az eredmény a lényeg: egészséges gyerek. Nem cserélném ez az első „szülésemet” sem igazi szülésre, mert akkor ki tudja, mi lett volna Zalánnal. Látom, hogy sem a szoptatás, sem a tápszerezés nem befolyásolja a gyerekkel való kapcsolatomat, mindhárom gyermekem ugyanúgy kötődik hozzám, és én is hozzájuk, pedig előszörre nem ment, de második alkalommal 13 hónapig, harmadszorra pedig 15 hónapig szoptattam. Mindháromszor a Budapesti Szent János Kórházban szültem, fogadott orvossal, és először fogadott szülésznővel (ez kicsit vicces, mert pont ott lett belőle császár, így nem nagyon volt rá végül szükség.) Mindegyik szülésznő, akivel találkoztam, nagyon gondos és figyelmes volt, egyikre sem lehetett panaszom.  Volt, aki kifejezetten kedves és  barátságos  volt, és volt, aki inkább fegyelmezett, és nem sok beszédű, aki egyáltalán nem ajnározott engem, de odafigyelt rám, szóval tényleg mindenki normálisan viselkedett és segített. Az orvosok között volt már ilyen is-olyan is, kedves is (ők voltak egyébként többségben), de olyan is, akitől a falra lehetett mászni, mert annyira el volt telve magával, és én is váltottam orvost a császár után, de ez nem a császár ténye, vagy lefolyása miatt volt, hanem mert emberileg nem jöttem ki a dokimmal, és nem akartam a következő terhességemet vele végigcsinálni. A gyermekágyas osztályon tényleg vegyesebb a kép, a csecsemősök túlterheltek voltak, és türelmetlenek, főleg 2009-ben, akkor egy-két kedves nővérre emlékszem, de aztán később már több fiatal és rendes csecsemőssel találkoztam. Az osztály állapota, tisztasága, és a mosdók felszereltsége sem volt tökéletes, közelről sem, az étel konkrétan borzasztó volt, de azt hiszem, ezeket mindenki el tudja viselni pár napig. A csecsemősök gorombasága kimondottan kiborított Zalánnál, hiszen a szoptatásnál segítségre szorultam volna, de azt nem nagyon kaptam, pedig még tejem is volt, így hát itt nem is sikerült az anyatejes táplálás, és ez történhetett volna másképpen is, azt hiszem. Mindent összevetve a kórház bennem nem maradt meg szörnyű emlékként, de tény, hogy akkor is volt, és nyilván még most is van hova fejlődniük. A gyerekeim szépek, okosak, helyesek, szóval értük megérte minden fájdalom és nehézség. Vade13
2015.06.21. 09:00
Bezzeganya.postr.hu
36 óra szenvedés után császárral születtek meg az ikreink
Kicsit talán rendhagyó módon apaként írom ezt a szüléstörténetet. Elég messziről lehetne indítani, de előzményként elég annyi, hogy párommal mindketten Norvégiában dolgozunk. Mivel a lehető legtöbbet járunk haza, a várandósság alatt rengeteget beszélgettünk arról, hogy hol szülessenek az ikreink. Norvég állampolgárok nem lehetnek, mert egyikünk sem az, de ha lehetne sem akartuk volna őket kint anyakönyveztetni. Hosszas mérlegelés, rengeteg cikk, és sztori után úgy döntöttünk, kint fognak születni. Elég fontos érv, hogy ismeretlen a hálapénz, az egészet állja az egészségbiztosítás. A másik legfontosabb dolog az volt, hogy maximálisan a természetes szülést támogatják, nem ugranak szikével az embernek egyből ikreknél sem. Egy fiú és egy lány várakozott a pocakban, hogy világra jöhessen. A 34. héten úgy látszott, hogy a lány nem fejlődik olyan ütemben, mint ahogy kellene, ezért fokozott megfigyelésre volt szükség. Mint megtudtuk, ha minden rendben megy, akkor sem várnak tovább a 38. hétnél, mindenképp megindítják valamilyen módon. Nincs választott orvos, a vizsgálatokon megjelenéskor az foglalkozik az emberrel, aki a szülészeten rendel. Természetesen mindegyik tudja az előzményeket, és tisztában van az egész folyamat előrehaladtával. A 34-35. héten többszöri ctg vizsgálatra került sor, és az utolsó ultrahang 2 kg súlyt állapított meg a kisebbik ikernél. Ez aggodalomra adott okot az osztályvezető főorvos (ikerspecialista) szerint. Mi úgy gondoltuk, ha nem érzik jól magukat bent, akkor úgyis elindul a szülés és ki akarnak majd bújni a kisemberek. Az orvos viszont ragaszkodott hozzá hogy a 37. héten megindítsák, hiszen úgy látta, „készen vannak” erre a világra, minden szervük ép és kifejlődött. Egy hétfői napon érkeztünk a nagyon kellemes környezetű szülészetre a város kórházába. Rövid vizsgálat és egyeztetés után úgy döntöttek, hogy helyhiány miatt elnapolják a procedúrát. Másnap az oxitocin és repesztés előtt először egy ún. ballon katétert helyeztek fel a méhszájhoz, mely kicsit kitágítja, szimulálva azt, ahogyan a gyerek feje lefelé mozdulva ugyanezt teszi. Az eszköz bent lehet 2 órától egészen akár 36 óráig is, ha tágulás van, magától kiesik, mondták. Ekkor a kedvesemet elhelyezték egy itteni viszonylatban teljesen átlagos berendezésű egyágyas szobában (a kórterem szót nem szívesen használnám erre a helyiségre). Innentől fogva nem mozdultam mellőle. A ballon nem esett ki, 24 óra múlva, immár szerdán napközben kivették, és mivel a méhszáj felpuhult és kissé kitágult, úgy döntöttek, hogy következő lépésként burkot repesztenek. Kis magzatvíz elfolyása után nem történt jelentős tágulás. Este öt óra tájban átköltözettek a szülőszobába, és bekötötték az oxitocint. Apaként nem nagyon tudom, hogy mi a szokás, de itt a lehető legkisebb mennyiséggel indítottak, és fokozatosan emelték. (A ctg folyamatosan rá volt kötve szegényemre) Idővel a hormon kezdett hatni, jöttek a fájások, folytatódott a tágulás. Innen számolnám a vajúdást igazából. A tágulás lassú ütemben folyt. Közben hányinger, majd hányás, sok fájdalom, álló, fekvő, négykézláb pozíció váltogatása. Időközben a kissrác fejére helyezték a saját ctg érzékelőjét a hüvelyen keresztül, mert az biztosabb eredményt mutatott. A fájásokra először kéjgázt ajánlottak, de hányás után nem tűnt jó ötletnek. (Nekem ízlett volna, de nem akartam megkérdezni.) A vajúdást bábák kísérik: ellenőrzik a folyamatot, a délutános műszak este 10 kor hazament már,  jöttek az éjszakások. Hajnali 4 óra körül aneszteziológust hívtak, aki epidurális érzéstelenítést adott, mert az első gyermek születése után a másodikat megfelelő pozícióba kell fordítani. És ha ez az anyának fáj, nem nagyon tudnak közben ügyködni. (Nem is tudtam, hogy azt is folyamatosan adagolják, mint az infúziót, csak egy másik eszköz csinálja.) A kitolási szakaszba léptünk ezután, 10 centire tágulásnál fájásgyengeség lépett fel. Tartottunk egy kis szünetet az oxitocin visszavételével, hogy majd az újra visszaemelés hátha felerősíti a fájásokat. Eddigre már megszámlálhatatlanul sokszor ellenőrizték a tágulást, (férfitársaimnak mondom: mezei ujjazást kell elképzelni), valószínű ezért a gyermek feje fölfelé mozdult el. Képzeljük el, hogy meg akarunk születni, és a legelső világra jönni akaró testrészünket már előtte piszkálják, fogdossák, hát mi is visszahőkölnénk picit. A fájások tompítottak voltak, nyomni kellett. Hiába. Szépen ránk reggeledett, az éjszakás bábák is elmentek, jöttek a nappalosok. Műszakváltásból eddigre kettőn voltunk túl, teljesen normálisan és készségesen ment minden. Nem kiesett a kezükből a dolog, de leváltották egymást. Sőt, éjszaka és nappal is volt egy tanuló a vezető bába mellett, mert ez egy egyetemi kórház, néha gyakorlaton lévő tanulókkal. (Erről a legelején megkérdeztek, hogy zavar-e és hogy beleegyezünk-e.) Éjszaka ügyeletes orvos van csak, aki akkor néz a kismamára, ha baj van, itt viszont már csütörtök napközben volt, amikor is már három orvos rendel az osztályon (kettőjüket már ismertük a korábbi vizsgálatokról) és mindhárman várakozva figyelték az eseményeket. Délelőtt 10 óra tájban folyamatos ctg, és gyakori tágulási vizsgálatok közepette a császármetszés is említésre került. Néha ultrahang, a második baba elhelyezkedésének vizsgálatára. Úgy éreztem, itt a három orvos már eldöntötte, hogy császármetszéssel fogja világra segíteni drága gyermekeinket. Beszéltem velük erről, hogy a természetes szülés miatt is választottuk Norvégiát, meg nagyon szerettük volna, ha utódaink a szülőcsatornán át látják meg a napvilágot, nem pedig maszkos emberek hada közepette. Az én elvem szerint az anya részben (hangsúlyozom: részben) azért is anya, mert végig szenved, majd kitol egy kisebb dinnye méretű fejet a vagináján, melyen eddig különböző tárgyak főleg befelé mentek. Szerintem ezt át kell élni a nőknek, ezzel teljes egyetértésben vagyunk gyermekeim anyjával és az orvosok is megértették viszolygásunkat a műtéttől. Ők a második baba életére hivatkoztak, és arra, hogy a már teljesen kitágult állapotban nem lehet ennyi ideig lenni. De eldöntetett, „keiser snitt” ( császármetszés norvégul) következik. Nagyon szerettem volna párom mellett maradni, ezért megkérdeztem, van-e lehetőség arra, hogy bent legyek. Kicsit hezitáltak, de úgy döntöttek, hogy az ébren lévő anya feje mellett lehetek, de csak ha nem lesz komplikáció, mert az esetben egyből el kell hagynom a műtőt. Innentől az eddig kómatikus nyugalomban zajló dolgok úgy felpörögtek, hogy még talán a tűzoltóságnál sem történik ekkora rohanás, ha riasztás fut be. Hirtelen két fiatal aneszteziológus jelent meg, akikkel már a spinális érzéstelenítésről beszéltünk. Kb. 36 óra szenvedés után itt el kellett elengednünk egymás kezét, hogy majd a műtőben találkozhassunk. Őt ágyon vitték, én meg siettem az egyik orvossal ki tudja merre, szinteket fel, ajtókon át, egészen egy öltözőig, ahol alsónadrágra vetkőzés után zöld műtős cuccban, telefonnal a zsebben megérkeztem az előtérbe, ahol rengeteg ember sürgött-forgott. Gyorsabbak voltunk, mint a többiek az ággyal, úgyhogy mikor őt betolták, én már ott álltam beöltözve, csak a hangos megismersz így kérdés miatt tudta, hogy melyikük lehetek. Míg a műtőben ők előkészültek (spinális cucc, ilyenek) az előtérben a fő gyermekápoló és gyermekorvos mindent elmondott, hogyan fog zajlani. Egy kis szék oda volt készítve nekem, ahogy mondták, a feje mellé, addigra már az eltakaró paraván is elkészült. Érdekes érzés, ugyanúgy mint a zuhanó repülőgépen, a műtő előtt várakozó hozzátartozók között sincsenek ateisták. Mint egy tárgyalás kezdetén a vezető orvos bemondta, hogy: a műtétet megkezdjük és végigkérdezte a különböző asszisztens kollegákat, akik hangos kész felkiáltásokkal jelezték hogy minden rendben. Az utolsó kérdezett én voltam, hazudtam, hogy készen állok, amúgy pedig totál kész voltam. Az aneszteziológusok folyamatosan beszéltek hozzánk, én pedig a kíváncsiságomra és az erős gyomromra hivatkozva mindenképp fel akartam állni hogy többet lássak. Egy nagyon picit engedtek leskelődni, de azt mondták, már így is többet kaptam, mint amit a szabály megenged. A műtét hihetetlen gyorsan zajlott, és egyszer csak egy magzatmázas, ráncos, pirosas apró emberke emelkedett a levegőbe, és egyből hangot is adott nemtetszésének, hogy kivették jó meleg biztonságot nyújtó helyéről. Ekkor egyből kimentem velük az előtér részbe ahol, speciális asztalon egyszerre 68 kéz TMK-zott (nagyon fiatalok kedveert a TMK = tervszerű megelőző karbantartás) az újszülöttön. Két perccel később újra nyílt a műtőajtó, és egy még kisebb teremtés került a nagyobbik testvér mellé. A lehető leghosszabban hagyott köldökzsinór ott volt mindkettőn. Sokat gondolkodtam, hogy milyen lesz átvágni a zsinórt, merem-e majd, azt hittem, a császár miatt úgysem kerül rá sor. Valószínű, hogy az Apgar-szintek meghatározása után, de mindenkepp jó par perc elteltével nyújtottak egy ollót, és a maszkok alatti arcokon is tisztán kivehető volt a mosoly. Hát mit ne mondjak, vágtam már ezt-azt életemben: kötél, spárga, slag, de legjobban egy szappannal bekent gumicsőhöz hasonlíthatnám. Szerencse, hogy ketten fogták, mert egyetlen nyisszantásra nem sikerült, habár az olló kétségtelenül éles volt. Ha valaki edzeni akar az érzésre, daraboljon otthon kb. 10 mm átmérőjű csövet. Itt már kezdtem megnyugodni, habár nagyon kellett koncentrálni, hogy a szememet minduntalan elönteni akaró könny miatt lássak valamit. Teljesen nem tudtam meghatódni, ugyanis extraként még külföldiül is kellett kommunikálni az ott levőkkel. Miután megmutattuk őket az utómunka alatt álló édesanyjuknak, a gyerekágyas osztály felé indultunk a csöppségekkel, hogy a születési adataikat regisztrálni tudják. Rájuk került az első pelus, és a biztonságot nyújtó szoros pólya, és egy hetes szigetjegyre hasonlító karszalag. Ekkor várakozó állásba kerültünk, és vártuk, mikor mehetünk a lábadozóba, hogy a már testileg és lelkileg is megkönnyebbült anya magához ölelhesse őket. Amennyire szerettük volna elkerülni a császárt, annyira örülünk most, hogy itt történt mindez, és hogy nagyon jól alakultak a dolgok. Otthon nem tudom, hogyan működik a dolog, itt a zárójelentéshez adtak egy ábrát, mely az egész szülést bemutatja. A fenti részen levő fehér karikák az első gyerek fejének a beilleszkedését mutatják, a középső telik a tágulás mértékére utalnak, az alsó harmadban megjegyzések olvashatók: oxitocin, vérnyomás, szívhang. Nem mondhatnám hogy innentől nem történt semmi érdekes mert 04.30-i születésük után a mai napon is (05.06) a kórház vendégszeretetét élvezzük mind a négyen, egy szobában, én, mint újdonsült apa is itt alhatok a 4 főre bővült családdal. De ez már egy másik történet, meglepetésekkel, rengeteg új információval, melyek az általam eddig hallottakat más megvilágításba helyezték. Imre
2015.06.14. 08:45
Bezzeganya.postr.hu
Egyre több a bizonyíték a császármetszés hátrányaira
Egy amerikai egészségügyi beszámoló szerint azoknál a nőknél, akik első gyermeküket császármetszéssel hozzák világra nagyobb eséllyel lehet szükség vérátömlesztésre, illetve intenzív osztályos ellátásra, mint hüvelyi szülést követően.
2015.05.29. 18:00
Noinetcafe.hu
A császármetszés nagyobb kockázattal jár az anyák számára
Egy amerikai egészségügyi beszámoló szerint azoknál a nőknél, akik első gyermeküket császármetszéssel hozzák világra nagyobb eséllyel lehet szükség vérátömlesztésre, illetve intenzív osztályos ellátásra, mint hüvelyi szülést követően.
2015.05.28. 09:30
Vital.hu
Ezért nem akarok többé kórházban szülni
Előző hétvégén egy szuper rendezvényen voltunk Borkával, ahol többek között az otthon szülésről is szó volt. Ugyan azt hittem, hogy az első szülésemet sikerült már feldolgoznom, mégis elpityeredtem, miközben Király Ági azokról a rutinszerű beavatkozásokról beszélt, amiket bizonyított káros hatásaik ellenére szinte minden kórházi szülésnél alkalmaznak. Gyakran előfordul este lefekvés után, hogy a sötétben forgolódva annak a bizonyos estének egy-egy képe villan be a tudatomba, minden egyes porcikámba a „menekülj!” üzenetet küldve, de eddig nem tulajdonítottam neki túl nagy jelentőséget. Azonban be kellett látnom, hogy a gyógyulási folyamat kritikus része az, hogy amíg nem lökődik ki a lelki tüske, addig foglalkoznom kell vele. Próbáltam magamat elképzelni terapeutánál, vagy ismerőssel kivesézve a témát, de (az elmúlt héten bekövetkezett robbanásszerű hormonnövekedésemnek is hála) valószínűleg 5 percen belül nekiállnék vigasztalhatatlanul sírni, és sosem jutnánk egyről a kettőre. Úgyhogy inkább írok. Kérdés volt, hogy itt, vagy a személyes blogomban, de tulajdonképpen beleilleszthető a várnadósnaplóba, hiszen ez a tapasztalat vezetett el oda, hogy a második gyermekemet otthon tervezzem megszülni. Szeretném megkérni azon olvasóimat, akik babát várnak (pláne, ha az elsőt!), hogy hagyják ki ezt a posztot, mert senkiben nem szeretnék félelmet kelteni a szüléssel kapcsolatban! Ez egy öncélú, felszabadító írás lesz, nem hordoz különösebb üzenetet, és nem vonható le belőle életre szóló tanulság. Az első dolog, ami eszembe jut, ha Borka megszületésére gondolok, az az a pillanat, amikor a hasamra tették, és lepisilt. Aztán az arcát meglátva észrevettem, hogy a szemei alatt pont ott vannak gödröcskéi, mint nekem. De ezután további arcok kúsznak be a látóterembe, és azok egyáltalán nem pozitívak. Az első érzés pedig a megfosztottság, aztán jönnek szép sorban a félelem, a kiszolgáltatottság, a csalódottság (leginkább magamban)... Az első igazán pozitív emlékem Borkával kapcsolatban, amikor a megszületése utáni harmadik éjszakán végre sikerült elaltatnom az ágyban ülve a mellkasomon, és a magzatvíz elfolyása utáni negyedik éjszakán végre aludtam két órát, nem csak róttam a köröket az osztály folyosóján. Aztán a beígért hazaindulásunk előtti estén fürdetésnél a mérleg - 300 gramm súlyvesztés után - végre pozitív változást mutatott. De a legelső igazán boldog pillanatunk otthon volt, amikor kicsomagoltuk a jócskán túlméretezett overálból, bebújtattuk a réges-régen vásárolt macis hálózsákba, felvittük az ágyunkba, és mellételepedtünk mi is. Ekkor lettünk igazán család. A negatív lecsapódás a 35. héten már jelezte a jöttét: kiderült, hogy Borka visszafordult harántfekvésbe, és közben minimum kétszer a nyaka köré tekerte a köldökzsinórt. Az ultrahangot kezelő hölgy (mivel 4d-s volt, nem is vagyok biztos benne, hogy szakember, csak betanított munkás volt) kijelentette emellé, hogy túlérett a lepényem, kevés a magzatvizem, és amúgy mikorra vagyok császárra kiírva? Persze két nap múlva az orvosom megnyugtatott, hogy ez az állapot nem vezet még egyenesen a műtőbe, de így valóban nem szülhetem meg, hiszen a magzatvíz elfolyásával a lábai kerülnének a szülőcsatornába, ami a császármetszés rizikóját is emelné. A homeopátiás és a derékfelpolcolós megoldás nem vált be, viszont a manuális fordítás sikeres volt. De ekkor már teljesen elvesztettem a hitemet magamban. Kövérnek, esetlennek, inkompetensnek éreztem magam. Rettegtem, hogy visszafordul, és mégis felvágnak. A vajúdó pózokat bemutató jógaoktatásra el sem mentünk, kidobott pénznek éreztem. Ímmel-ámmal iszogattam a málnalevél teát, homeós bogyókat szopogattam, de érzésre még nagyon messzire voltam a szüléstől, az anyává válástól. A bepakolt bőröndöm mellett elsuhanva összeszorult a gyomrom: hamarosan a kórházban leszek, ismeretlenek közt, akik csak egy darab húsként látnak, amit ki kell klopfolni. Nem gondolom, hogy a gonosz orvosok-szülésznők babráltak ki velem. Részben a saját tudatlanságom okozta a traumát, részben a kórházi protokoll – persze a bunkó beszólások (nekem és a kísérőimnek is) és a kommunikáció teljes hiánya semmivel sem emelte a belső békémet, és a magamba vetett hitemet. Úgy éreztem magam, mint egy óvodás, akinek minek is mondanának bármit, hiszen a kis oktondi semmit sem értene, és aki hamarosan még maga alá is fog piszkítani. A beérkezésnél a „Minek jött be?” kérdés, 20 óra stagnálás után a „Nem értem, miért hagyták, hogy elhiggye: normális szülése lehet?!” mondat, a láthatóan bal lábbal kelt szülésznő „Most kap egy injekciót!” kijelentése, a kitolás közben az orvos motyogva kért szikéje (amit véletlenül pont felfogtam, és finoman próbáltam is ellenállni), az osztályra leszállító néni „Csak álljon fel, és lépjen kettőt!” utasítása, amikor éppen elvitték a gyerekemet, mert az ágy támláját nem tudták feljebb emelni, mivel azonnal el akartam ájulni a vérveszteségtől – belém égtek. Az igazság az, hogy én nem vajúdtam. Idő előtti burokrepedésem volt, de valahogy a szervezetem nem látta elérkezettnek az időt arra, hogy ki is lökdösse magából a kis albérlőt. Hogy ez testi vagy lelki jelenség volt, azt sosem fogom megtudni. Bár gyanítom, hogy lelkileg nem voltam kész még rá, és a mindig is utált kórházi környezet még szorongást is keltett bennem. Mint „szelíd beavatkozás”, felhelyeztek egy ballont, aminek a kivitelezése fájdalmas és vérzést okozó volt. Ráadásul ezután órákig úgy kellett volna ráhangolódnom a vajúdásra és a szülésre, hogy ülni nem tudtam kényelmesen a csőtől, úgy járkáltam, mint aki már maga alá csinált, és minden pisilésnél manővereznem kellett, hogy csak annyira guggoljak rá a csészére, hogy a vaginámból kilógó műanyag ne érintkezzen vele. De ahogy elkezdte a helyi protokoll által megszabott időkorlát szorítani a személyzetet (persze azért a műszakváltást megvárták...), olyan lendületű oxitocint kaptam, hogy ki akart robbanni belőlem a gyerek. A mindenféle átmenet nélkül fellépő szétfeszítő fájdalom csakhamar kifárasztott, főleg miután rám förmedtek, hogy feküdjek az ágyra, és ne nagyon mozgolódjak, mert a ctg nem érintkezik rendesen. Az utolsó józan tettem a vécére való kitámolygás volt, aztán már csak villanások maradtak. Elviselhetetlen feszítés a derekamban. Tehetetlenség. A szülésznő olyan fájdalmat okoz az egyik hüvelyi vizsgálatnál, hogy ha lenne erőm, belé rúgnék. Valamit mondtam is neki, mert ezután csak az orvosom vizsgálta a méhszájamat. Forróság. Nem kapok levegőt. Nembírom. Meggyulladok. Sírni sem tudok. Nemakarokcsászárt. Miértnemjönki. Ki akarom nyomni. Kinyomom. Nyomom. Beözönlenek, mintha valami sürgősségi eljárást kéne alkalmazniuk. Jön már. Az orvos a testsúlyát beleadva nyomja a hasam felülről, miközben a szülésznő önti belém az olajat, és két ujjal feszíti, szó szerint tépi a gátamat. Nem érzek már tolófájást. Mostmivan. Azért nyomom. A hüvelyem ödémásodott, nem jön át rajta a feje. Az orvos még erősebben nyom. Odaszalad. Vág. Kicsúszik. Húdevérzek. Kint van. Sír. A méhlepényemre egyáltalán nem emlékszem, csak arra, hogy miután kijött, nekiálltak kegyetlen erővel nyomkodni a hasamat, mert nem tudták eldönteni, honnan vérzek. Persze a szülőcsatornán való túl gyors áthaladás szétszaggatta a hüvelyfalamat, „szerencsére” csak azokat a repedéseket kellett befoltozni. A vérzéstől alig látták a sebesüléseket, így dolgoztak rajtam vagy egy órát. Közben Borka Apájával volt, és csak üvöltött. Végre hármasban maradtunk, újra rám tették a kisbabámat. Ahogy a videókon is láttuk, szépen elkezdte keresni a mellemet. Lökte föl magát, és tátogott, közben kicsit panaszkodott, de nagyon szépen haladt. Végre kicsit úgy éreztem, hogy valami úgy sikerül, ahogy azt szerettem volna. Ekkor benyitott a szülésznő, és a mellbimbómtól egy centire tátogó gyereket megfogta, és erőszakosan rányomta a másik mellemre. Itt apró darabokra tört az az elképzelésem, hogy már minden rendben lesz. Mivel felültetni nem tudtak, így hamarosan úgy döntöttek, hogy nem vagyok képes ellátni a babámat, ezért levisznek minket az osztályra. Ha úgy gondoltam, hogy a szülésznőnél bunkóbb már nem lehet senki, nagyon tévedtem: az alvázmosást és a leszállítást végző néninél még a mészáros is finomabban bánik a disznóval kibelezés közben. Betettek egy üres szobába. Pihenjek. Nem hozzák ki a babámat. Pihenjek. Sok vért vesztettem. Pihenjek. Egyedül maradtam. Zokogok. Rettegek, hogy ha lehunyom a szemem, meghalok. Hol a babám? Biztos üvölt, és senki sem foglalkozik vele. Ha meg igen, akkor élete első óráiban már azzal szembesül, hogy nem számíthat az anyjára, mert az gyenge. Csak elnyom az álom. Másfél óra múlva felkelek. Zokogok tovább. Keresem a nővérhívót, szerintem bepisiltem. Csak vérzek. Mikor láthatom a babám? Majd ha jönnek látogatók, és ki tudják venni a kiskocsiból. Pihenjek. Ötpercenként nézem a telefonom. Hét óra, hívom Anyut, hogy siessenek, mert nem adják ki nekem Borkát. Megfogadom, hogy minden igyekezetemmel azon leszek, hogy sokkal jobb anyuka legyek, mint ahogy megszültem. Bojszy További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
2015.05.20. 09:20
Bezzeganya.postr.hu
Egyszerre voltam méhen kívüli és belüli terhes
Két gyermek anyukája vagyok, de elég sok minden történt velem odáig, hogy anya legyek. Íme, az én történetem: Minden akkor kezdődött, amikor megismertem életem párját. Vagyis egy évvel később, 2010-ben, mert amikor megismertem, csak jót beszélgettünk abban tudatban, hogy mindenki boldog kapcsolatban él. Egy évig nem is találkoztunk, de akkor három nap kellett ahhoz, hogy megváltozzon az addigi életszemléletem, és azt mondtam (no persze csak magamnak), mégis akarok gyereket. Tőle. Fél éve voltunk együtt, amikor (elég hamar) pozitívat teszteltem. Mindketten boldogok voltunk. Akkor már rég tudtuk egymásról azt, amit én pár nap után megmondtam magamnak. Sajnos az 5. héten elkezdtem barnázni és görcsölni, és 9 hetesen vérezni, mentünk is az orvosomhoz, aki bár kisebbnek mérte (és ömlött belőlem a vér), hazaküldött, hogy majd másnap reggelre menjek be a kórházba és ott egy kollégája megvizsgál. Reggel végigálltam a betegfelvételt, megjött a várva várt orvos, két ultrahangon túl lettem, mehettem is a műtőbe. (Két órát nézték, ahogy ott ülök összegörnyedve.) Az elején összetörtem, de úgy álltam hozzá pár nap múlva, hogy ennek így kellett lennie. Ezután eldöntöttük igen, mindenképpen szeretnénk gyereket, így hát felkerestem egy másik orvost, aki a kiszemelt kórházamban dolgozik. Három hónap pihenőt mondott. Mi ezt szépen ki is vártuk, majd még a következő menzeszem előtt egy héttel pozitívat teszteltem, nagyon halványan (kukából vettem ki). Bőgve hívtam páromat, mert nem bírtam volna ki estig. Bár végig görcsöltem, szerencsére itt minden rendben alakult, a terhességi cukorbetegséget leszámítva (ami nem egyszerű dolog egy csokifüggőnek). Április 2-ára voltam kiírva, de olyan nagy volt, hogy március közepétől már reménykedtem. Nem kellett volna. A 41. hetet betöltve befeküdtem húsvét hétfő után a kórházba. Szerda reggel kérdeztem a dokit, mit tegyek, mert nem akarom a szombati beindítást megvárni. Egészen egyszerűen a csípőset ajánlotta, ne foglalkozzak a diétával. Megörültem, ez (addigra már) a férjem asztala. Hívtam is, vacsira hozzon olyan indiait, amit ő maga se bír megenni. Este 8 órakor neki is állhattam a vacsorámnak. Dühöngve hívtam, hogy én megmondtam, hogy csípőset hozzon, ez mondhatnám semmi. Ő meg csodálkozott, hogy miről beszélek. Valószínűleg neki volt igaza, mert este 11-kor elkezdődtek az 5 perces fájások kis vérzéssel. A szülőszobára átslattyogtam, és meg is állapították, hogy helyesek a meglátásaim. Jön, aminek, bocsánat, akinek jönnie kell. Reggel 2 órát tudtam is aludni, és a dokim is megérkezett reggel. Többedik vizsgálatnál a magzatvizem is elfolyt. Labdán ültem, zuhanyoztam és fel-alá járkáltam, a menstruációs görcseim jobban fájtak. Nem nagyon tágultam, így kaphattam az oxitocint, de végre a férjem is bejöhetett. Annyira fájt, hogy szegénynek volt is dolga, mert ha egy pillanatra abbahagyta a masszírozást, akkor eléggé kiakadtam. Nem emlékszem, hogy este 8-ig 2 cm-re vagy ujjnyira tágultam ki, de legyünk őszinték, egyik se túl sok. Szóval 10 nap túlhordással, 23 óra vajjúdás után, este 21.51-kor császárral megszületett Andris. Teltek a hónapok, öröm és boldogság a köbön, mikor is két vérzés között félidőben elkezdtem vérezni. Teszt pozitív, ultrahangon semmi. Vizsgálatok, vérvételek, dokim szabadságon, apukájához jártam a kórházba, aki be akart fektetni (jogosan), de reménykedtem, elkerülöm, fiamat még nem altatta más, és különben is, ment lejjebb az a beta hcg. Hát vagy nem, nem volt nem, egyszer csak megduplázódott. Nem volt mese, kórházba kell feküdnöm. Másnap meg is műtöttek. Mondta előtte ott valaki, ha minden rendben, 20 perc múlva keltenek. Ébredtem, nézem az órát (még a műtőben) fél 11 van, 9-kor kezdték. Kiderült, hegterhességem volt, a császármetszés hegébe ágyazódott bele. Már csak egy szövetdarab volt ott. Mindez történt júliusban. 2014 januárjában úgy döntöttünk, hogy kéne egy kistesó. Az első együttlét után egy héttel elkezdett fájni a mellem, két nap múlva pozitív lett a teszt. Örültünk, de ahogy olvasgattam az interneten, nem túl jót jelentenek a korai tünetek és félelmem beigazolódott, elkezdtem barnázni megint, másnap doki, azután reggel vérvétel, mert ultrahangon megint nem láttak semmit. Mehettem is haza a cuccaimért, és csütörtökön már meg is műtöttek méhen kívüli terhességgel. Kivették a bal petevezetékemet. A dokim közölte, hogy idén már hagyjuk békén a méhemet. Két hét múlva mentem kontroll vérvételre, aminek az eredményétől a dokim kicsit sokkot kapott, ugyanis a beta hcg-m 5533 lett. Mehettem ultrahangra, ahol bizony észrevettek egy körülbelül háromhetes, egy mm-es valakit. Igen. Egyszerre volt kint is, bent is. Az ultrahangos orvos közölte, hogy a nevemet mondhatni mindenki ismeri már az osztályon, majd az orvosom, hogy mindent produkáltam már, ami a tankönyvekben van, ezt a terhességet vigyük már végig normálisan. Fura mód könnyű is volt a terhességem, az ismételt cukorbetegséget leszámítva. Október közepén, pont két és fél évvel (plusz 2 nap) bátyja után megszületett Tomi, 39 hetesen, programozott császárral. Jucus
2015.05.17. 06:00
Bezzeganya.postr.hu
10 gyakran ismételt kérdés a szoptatásról
Mi kérdezünk, Sződy Judit szoptatási tanácsadó válaszol. Májusi számunkban részletesen írtunk arról, hogy ki tud szoptatni, melyek a modern elvek a szoptatással kapcsolatban, és hová fordulhat segítségért az az anyuka, akinek nem megy minden úgy, mint a karikacsapás. Összegyűjtöttük a leggyakoribb, szoptatással kapcsolatos kérdéseket. Mi kérdezünk, Sződy Judit szoptatási tanácsadó válaszol.1. A kisbaba képes szopni rögtön a születés után? Hüvelyi szülés után a kisbaba éber, érdeklődő. Megnyugtató számára, ha a szülés utáni órában az édesanyjához bújhat (ezt aranyórának is hívják), sok kisbaba szopik is ilyenkor. Ha a te babád nem mutatna érdeklődést, semmi baj, ne erőltesd. Ha legközelebb éber lesz, tedd mellre, lehet, hogy ezúttal már szívesen szopik. Közvetlenül császármetszés után a legtöbb kórházban nincs lehetőség arra, hogy az anya szoptasson.11 dolog, amit NEM fogok megtenni a gyerekemmel, ha majd megszületik... kattints!2. Milyen testhelyzetben érdemes szoptatni? Sokféle testhelyzet lehet megfelelő, lehetsz fekve, ülve, félig ülő helyzetben. A lényeg, hogy: # simuljon össze a tested a baba testével (has a hashoz ér) # a baba ne szegje le az állát, a feje hajoljon kicsit hátra # a mellbimbó inkább a baba szájpadlása felé nézzen, mint lefelé # akkor add a melled a baba szájába, amikor a pici olyan nagyra tátja, mintha ásítana # húzd közel magadhoz a babát, a pici álla így szinte eltűnik a melledben, és tartsd őt ilyen közel a szoptatás egész ideje alatt a bimbóudvar alsó része szinte teljesen tűnjön el a baba szájában (ha csak a mellbimbót szopja, nem jut elég tejhez, és a bimbó is sérülhet).3. Miért jó, ha már az első óráktól kezdve próbálok szoptatni? A szülés utáni első napokban kis mennyiségű kolosztrum, azaz előtej képződik, ami rendkívül tápláló, és nagyon hasznos, ha már ilyenkor is szopik a babád: # hamarabb megindul az érett tej termelése # nem lesz annyira feszes a melled, amikor a harmadik-negyedik napon belövell a tej # a baba nagyobb eséllyel kerüli el a sárgaságot # a pici kevesebb súlyt veszít.4. Honnan tudom, hogy a baba eleget evett-e? A baba tartalékkal érkezik a világra, ezért nem kell megijedned, ha az első napokban veszít a súlyából. A súlyveszteség csak 7-10 százalék felett kóros. Az első napokban az újszülött széklete fekete, cipőkrémszerű. A negyedik napra lazább, sárgásbarna lesz. Ez jelzi, hogy a pici elegendő anyatejhez jutott. 5. Mit nem ehetek a szoptatás időszakában? Jó hírünk van: a mai elvek szerint nem muszáj annyi tilalmat betartani. Tulajdonképpen bármit ehetsz, nem kell speciális diétát tartanod. Ehetsz akár puffasztó ételeket, aprómagvas gyümölcsöket, és ihatsz gyümölcslevet is. Bizonyos babák érzékenyek bizonyos ételekre, amelyeket az édesanyjuk fogyaszt, de hogy melyekre, az majd a gyakorlatban derül ki.6. Mit tegyek, ha fáj, sebes a mellem? Előfordul, hogy a szoptatás az első napokban fájdalmas, főleg a mellre tételt követő fél percben. Ha a baba jó mélyen bekapja a bimbót és a bimbóudvar nagy részét, a fájdalom hamar csökken. Fájdalom esetén érdemes váltogatni a szoptatási testhelyzeteket. Kend be a mellbimbódat anyatejjel, majd tiszta lanolinnal, szoptatás után pedig hagyd szabadon a melled. Ha nem gyógyul, kérd szakember segítségét. Tényleg mindenki tud szoptatni? Keresd összeállításunkat a májusi Éva magazinban! 7. Kell-e éjszaka is szoptatni? A baba szervezete gyorsan megemészti az anyatejet, természetes, hogy éjszaka is megéhezik. Az éjszakai szoptatásnak nagy szerepe van abban, hogy elegendő tej termelődjön.8. Takarékoskodhatok az anyatejjel? Ha ritkábban szoptatsz, hogy egy etetésre több tej jusson, akkor kevés inger éri a mellet, és egyre kevesebb tejed lesz. A gyakori, hatékony szoptatás viszont serkenti a tejtermelődést. 9. Mit tegyek, ha kevés a tejem? Szoptass éjjel-nappal, amilyen gyakran csak tudsz. Kínáld meg a babát többször is egymás után mindkét mellből. Ne adj pótlást, csak ha elkerülhetetlen. Kérdezd meg gyermekgyógyász véleményét. Ha a baba már kap pótlást, fokozatosan csökkentsd annak mennyiségét. Ha van rá lehetőséged, két szoptatás között fejj, mindkét mellből. Kérd szakember segítségét!10. Hová fordulhatok segítségért? A Szoptatásért Magyar Egyesület +36 20 456 0585 www.szoptatasert.hu Laktációs szaktanácsadók csoportja www.ibclc.hu La Leche Liga Magyarország +36 1 214 3309 (rögzített üzenet LLL tanácsadók számával) www.lll.hu Szoptatási és csecsemőtáplálási ambulancia 1146 Budapest, Bethesda u. 3. +36 20 569 9044 +36 70 271 2356 www.bethesda.hu/anyatejes-taplalas-ambulancia Szoptatási ambulancia Fővárosi Szent István Kórház 1097 Budapest, Nagyvárad tér 1. +36 1 216 0350/1644
2015.05.11. 11:22
Evamagazin.hu
Császármetszés kutyáknál: ilyenkor szükséges!
Vannak olyan fajok, amelyeknél sajnos elengedhetetlen a magzatok és az anya..
2015.04.30. 14:00
Videokedvenc.hu
Császármetszés kutyáknál: ilyenkor szükséges!
Vannak olyan fajok, amelyeknél sajnos elengedhetetlen a magzatok és az anya..
2015.04.30. 14:00
Videokedvenc.hu
Császármetszés kutyáknál: ilyenkor szükséges!
Vannak olyan fajok, amelyeknél sajnos elengedhetetlen a magzatok és az anya..
2015.04.30. 14:00
Videokedvenc.hu
Császármetszés: kockázatok a mamára és a babára
Bármennyire is rutinműtétnek számít a császármetszés, még mindig meglehetősen sok kockázattal jár együtt, az anyára és a magzatra nézve egyaránt. Ezek közül olvashat néhányat ebben a cikkünkben. ...
2015.04.21. 12:00
Hazipatika.com
Már 500 éve végeznek császármetszést
A császármetszés napjainkban az egyik leggyakoribb műtét, melyet rutinszerűen végeznek az orvosok, és amely az anya és a magzat életét is megmentheti. Bár végigkíséri az emberiség történelmét, sokáig elképzelhetetlen volt, hogy bármelyik fél is túlélje. ...
2015.04.21. 09:30
Hazipatika.com
Császármetszés: mikor javasolt?
A császármetszés az egyik leggyakoribb műtéti eljárás, melynek során a has fal és a méh falának átvágásával emelik ki az anyából a magzatot. Az egészségügyi szakemberek szerint indokolatlanul sokszor végzik - milyen esetekben ajánlott mégis a... ...
2015.04.21. 07:30
Hazipatika.com
Császármetszés-járvány fenyeget
Számos fejlődő és nyugati országban indokolatlanul magasra emelkedett a császármetszések aránya – áll a WHO friss közleményében.
2015.04.20. 09:20
Noinetcafe.hu
Császármetszés-járvány?
Számos fejlődő és nyugati országban indokolatlanul magasra emelkedett a császármetszések aránya – áll a WHO friss közleményében. A helyzetet súlyosbítja, hogy akiknek pedig tényleg szükségük volna a műtétre, gyakran nem kapnak rá lehetőséget.
2015.04.18. 09:30
Vital.hu
Császármetszés-járvány tört ki
Számos fejlődő és nyugati országban indokolatlanul magasra emelkedett a császármetszések aránya – áll a WHO friss közleményében. A helyzetet súlyosbítja, hogy akiknek pedig tényleg szükségük volna a műtétre, gyakran nem kapnak rá lehetőséget.
2015.04.18. 08:00
Otvenentul.hu
A nyugati életforma kihat a bélbaktériumok sokféleségére
A mikroorganizmusokra több tényező is hatást gyakorol: befolyásolja az étrendünk és a személyes higiénia, az antibiotikumok alkalmazása és a császármetszés.
2015.04.17. 18:46
Ma.hu
Császármetszés csak indokolt esetben
A császármetszést csak orvosilag indokolt esetben lenne szabad alkalmazni az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint, mely először fogalmazta meg ilyen egyértelműen a véleményét.
2015.04.13. 10:11
Informed.hu
Rengeteg a felesleges császármetszés
Kényelmesebb az orvosoknak, de semmilyen természetes indoka nincs az Egészségügyi Világszervezet szerint annak, hogy elharapózott a császáros szülések aránya.
2015.04.10. 18:05
Hir24.hu
Elkésett a császármetszés, egy életre lebénult a baba
A szülést levezető kórház csak hét évvel az eset után ismerte el a felelősségét. A családnak most milliárdos kártérítést ítéltek meg.
2015.04.02. 14:40
Hir24.hu
Otthon szülésre készülök
Terhesnapló pályázatunk újabb versenyzőjének bemutatkozását olvashatjátok alant. A többi versenyművet az alábbi linkeken lehet olvasni. Szavazni az Ajánlom gomb megnyomásával lehet (nem feltétel kommenttel megosztani). 5. Azt mondták, meddő vagyok 4. Inszeminációval estem teherbe 3. Akkorák lettek a melleim, mint egy fehérnemű modellnek 2. Hathetes terhes vagyok és nagyon szenvedek 1. Össze-vissza kezelgettek, aztán teherbe estem Bojszy vagyok, (közel) 26 éves, egy 15 hónapos csodálatos kislány anyukája, és egy körülbelül 12 hetes kiscsibe keltetője. Épp Pécelt érintve Veresegyházra költözünk. Érintgetjük vagy három hónapig... Az előző várandósságom alatt több kisebb probléma közvetetten vagy közvetlenül rongálta a harmóniában maradást, ráadásul voltam annyira elmeháborodott, hogy csak másfél hónappal a szülés előtt írattam ki magam táppénzre. Ami nem lett volna katasztrófa, de az Ördög húga volt a főnököm, napi szinten több száz külföldi turistával kellett testközeli kommunikációt folytatnom, és a köhögésnél a kéz száj elé tétele nem minden kultúrában szokás.. Mindenesetre eljutottam a szülőszobáig, elfolyt magzatvízzel, 20 órán keresztül szinte összehúzódás-mentesen, majd következett az oxi, fél órán belül 5 perces szétszaggatós fájdalmak, ctg miatt ágyhoz láncolás, szülőcsatornában lévő babával fájásgyengeség, önerőből nyomás, hasbatámaszkodás, gátmetszés, szakadás, vérveszteség, szülés utáni halálfélelem. A teljes sztorit olvashatjátok itt, hosszú és nem vidám, előre szólok! (A korábbi szüléstörténetemhez hozzátenném, hogy a megírása után következő hónapokban igen sokat változott a hozzáállásom, ha most elolvasnám, biztosan a felét átírnám.) Akkor szinte bárkivel beszélgettem a témával kapcsolatban, nyomta belém, hogy ne készüljek a szülésre, mert úgysem olyan lesz, és mindenképp rossz lesz, inkább ne is gondolkozzak rajta, majd valahogy kijön. Mert bent még egy baba sem maradt. Többnyire negatív élményeket olvastam, hallottam. Én meg szépen lassan belesüppedtem ebbe a felfogásba. Alapvetően természetes szülést szerettem volna, a császármetszés gondolatára legszívesebben visszatuszkoltam volna a növekvő pocakot (nincs bajom a császárosokkal, de nekem irreális fóbiáim vannak, ezen kívül a dinoszauruszokkal, és az éjszaka fülembe mászó pókokkal kapcsolatban), viszont fogalmam sem volt a különböző művi beavatkozások lehetséges következményeiről, és bíztam abban, hogy a bababarát kórház megjelölés azt is takarja, hogy nem olyan életunt surmó a személyzet, mint az amúgy állami egészségügyi dolgozók 80 százaléka (a 20 százaléknak tisztelet és kitartást!). Azért a napi szintű jóga megvolt (a végén az idegességtől képtelen voltam már meditálni), sütögettem, Adele Rumour has it című számára ráztam a popóm, és rohamosan híztam a 100 felé. Ahogy szülés után teltek a hónapok, alapjában véve változott meg a világképem, a férjemről és önmagamról addig elképzelt skatulyák oldalai kidőltek. Kissárkány az első pár hétben éjjel csak a mellkasunkon feküdve volt hajlandó aludni, majd átfordult egész éjjel nyugton alvósba. Csak a 4. napon lövellt be a tejem, de az ezután következő növekedési bumm meggyőzött arról, hogy igenis érdemes szigorúan kitartani az igény szerinti kizárólagos szoptatás mellett minden vérhólyag, repedés, sziszegve szoptatás ellenére. Az első négy hétben totálisan zombi voltam, mert minden méltatlankodásra azonnal reagáltam énekkel, dögönyözéssel, ölelgetéssel, cicivel, és csakhamar érezni lehetett az egyensúlyba billenést. Még szülés előtt bújtam a világhálót természetes és kíméletes babaápolási módszerek után kutatva, és a lefektetett alapelveket sikerült is kivitelezni, egy-két apróbb kiszáradásnál nem is volt komolyabb bőrproblémánk. Rájöttem, hogy hallgatnom kell az ösztöneimre. Hiába akarnak sokan jót a környezetemben, valahogy náluk ez a funkció nem működik. Pláne nem hallják az én ösztöneimet, hát hogy segítenének a tanácsaikkal? A legnagyobb fordulópontot a tavaly márciusi teljes életmódváltásom jelentette. Ennek keretén belül kiiktattam az étrendemből az adalékanyagokkal kezelt élelmiszereket, a finomított alapanyagokat, megszüntettem a mindennapi tejtermék bevitelt, aztán lassan a kozmetikai és tisztítószereinket is barátságosabbá (és kevesebbé!) tettem. Mindezt azon megfontolásból, hogy mit akarom itt egészségre nevelni a kölköm, ha én fatörzseken lépkedek, félkába vagyok a fejfájástól, az elsőre felmászás után zihálok, figyelmetlenül eszem, és szinte bármit magamra kenek?! Sokat olvastam a témában, amik gyakran mellékvizekre tereltek, így ismerkedtem meg a mosható pelenkával, váltam aktív hordozóvá, döntöttem a BLW (Baby Led Weaning = igény szerinti hozzátáplálás) mellett, jöttem rá, hogy tulajdonképpen válaszkészen „nevelek”, és erősített meg az önmagamba és ösztöneimbe vetett hitemben. És lassan az agyam hátsó szegletéből előtérbe kúszott, hogy hiába szeretnék szülni, az előzőhöz hasonlóan nem! Az otthonszülés gondolatát először a tudatom minden részecskéje igyekezett elpusztítani. Mert jó a kórház. Az biztonságos. Ott az orvos. Ott a műtő. De hol a természetesség? A nyugalom? A háborítatlanság? Azt akarom, hogy hagyjanak békén vajúdni!! Félve, de belevetettem magam a témába. És WTF után jött a WTF. Az otthonszülések statisztikái (Magyarországon az elmúlt 4 évben) piszok jók. Ritka a vajúdás közbeni kórházba szállítás; a sérüléssel, vagy halállal végződő szülések aránya nagyon alacsony. Azt is megtudtam, hogy a különböző szülést gyorsító beavatkozások milyen veszélyekkel járnak, és borzasztóan szerencsésnek érzem magam, hogy ilyen lendületű oxi után nem a műtőben kötöttem ki. Viszont azt is megtudtam, hogy a magzatvíz elfolyása után 30-36 órával be szokott indulni a szülés magától. Na, itt sírtam. Dehát a kórházi protokoll... NEMNEMNEMNEMNEMNEMNEM!!! Több esély van a császármetszés, vagy csak bármelyik mindennapi beavatkozás miatt elszenvedni kisebb-nagyobb sérülést (igen, akár halált is), mint hogy otthon végzetes problémák adódjanak. Pláne a szülés utáni kórházban tartózkodás közben összeszedhető különböző fertőzések. Brrr. Így egy évvel szülés után (valahol a 6 hónapja napirenden lévő megfoganásom időpontjának környékén), beletörődtem a tudatalatti énem akaratába, és elfogadtam, hogy az én habitusomhoz nem megfelelő a háromhetente belémturkálás, a folyamatos bökdösés, rendelésen üldögélés, betegként kezelés, vajúdás közben több váltás szülésznő által elkövetett szekírozás... Hiszem, hogy a testem képes arra a természeti csodára, hogy beavatkozás nélkül életet adjon egy egészséges és komplikációmentes várandósság végkifejleteként. Még ha ezzel további támadási pontot is adok a körülöttem élőknek. Azon nyomban meg is fogantam! Terveim szerint (problémamentesség esetén) minimum 6 hetes kihagyásokkal fogok terhesgondozásra járni, a genetikai ultrahangon kívül minden ilyen vizsgálatot visszautasítok, és csak azokat végeztetem el, ami feltétele az otthon szülésnek. Igyekszem lelazult mosollyal tűrni, amit tűrni kell, és keményen megvédeni a magánszférámat, amikor arra van szükség. Nem leszek döglött hal (mert csak az úszik az árral), esti mantrám van (egészséges, nyugodt babavárás - gyors, háborítatlan szülés), elkezdtem a bennem zajló változásokat vizualizálni, és ezúttal szeretnék eljutni egy becsületes szülésfelkészítőre. A kívánósság nagy úr, de nem fogom hagyni, hogy megint huszonkilókat hízzak, mert extra éhes vagyok. Tartom az étrendemet, még ha néha kénytelen is vagyok belenyalni a Nutellába. Hamarosan szeretnék személyesen is beszélni néhány bábával (bár már valakivel van megérzésem), addig is halmozom a szakirodalmat, Ina May Gaskin most beelőzte Vekerdy-t. A költözéssel járó stressz, és a lányom robbanásszerű mozgásfejlődése ellenére igyekszem egy állandó rezgésen tartani magam, amivel a korábbi pörgés lassítása is jár. Nem azt mondom, hogy nem fog Buboréklány szopizni, amikor szeretne, vagy a hátamon utazni a napi teendők elvégzése közben, de mindenre több időt számolok, és ha lehetőségem van rá, Apára kötözöm inkább. A pályázaton indulásom célja, hogy egy kicsit kevésbé szenzációhajhász szemszögből engedjek belátást ebbe a – modern Magyarországon – gyerekcipőben járó témába. Ha megszavazzák nekem ezt a megtiszteltetést, garantálom a lobogó kalviatúra-karatékat a bejegyzéseim alatt. Nem baj. Hiába fogytam az elmúlt egy évben 25 kilót, a rinocéroszbőr teknősbéka páncéllá keményedett. Tehát szavazzatok rám, ha kíváncsiak vagytok egy nem mindennapi hozzáállásra, és ha megerősítő, pozitív bejegyzéseket szeretnétek olvasni heti szinten! Őszintén. Részletesen. Prüdéria nélkül. Bojszy További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
2015.03.27. 07:25
Bezzeganya.postr.hu
Császármetszés - Régidőktől napjainkig
Sokan azt gondolják, hogy a császármetszés a szülés könnyebb változata, azonban ez nem feltétlen van így. Mint minden műtétnek, ennek is lehet szövődménye, ami adott esetben sokkal veszélyesebb és súlyosabb a természetes úton való szülés szövődményeinél. Mit kell tudni a császármetszésről?
2015.03.26. 17:25
Webbeteg.hu
Inggombot varrtak a kismama hasára császármetszés után
Hogy a kórházak adósságokkal küzdenek, már senkit sem lep meg. De hogy annyira ne legyen pénzük, hogy háztartási gombot használjanak a szülészeten?Forrás: Nők Lapja Café: Inggombot varrtak a kismama hasára császármetszés után
2015.03.26. 14:40
Nlcafe.hu
A háborítatlan szülés nem azt jelenti, hogy senki nem nyúl hozzád
Minden kismamának az a vágya, hogy szülése csodálatos emlék legyen. Sokan úgy gondolják, hogy az úgynevezett háborítatlan szülés a kulcsa a szép szülésélménynek. A háborítatlan szülés viszont nem azt jelenti, hogy semmiféle vizsgálat és beavatkozás nem történik a szülés során, hanem inkább egyfajta hozzáállás a résztvevők részéről: csak olyan vizsgálatra kerül sor, amire feltétlenül szükség van. Ennek alapja az orvos és a kismama közötti bizalom. A szülésre való felkészülés során fontos, hogy a várandós nő rugalmasan álljon az elképzeléseihez, mert ha esetleg váratlan esemény miatt mégsem az elvárások szerint alakulnak a dolgok, elkerülhető a csalódottság. Dr. Dékány Ágnessel,  a Róbert Kórház szülész-nőgyógyászával beszélgettünk. Mit jelent a háborítatlan szülés? Dr. Dékány Ágnes: Azt gondolom, hogy nem lehet úgy definiálni a háborítatlan szülést, hogy akkor biztosan nem történik beavatkozás, nem lesz burokrepesztés és biztosan nem használnak oxitocint, hanem inkább úgy fogalmaznám meg, hogy ez egyfajta hozzáállás: csak annyi és csak olyan beavatkozás történjen a szülés alatt, amire feltétlenül szükség van. Tehát ha nincs szükség egy beavatkozásra, csak azért ne alkalmazzuk, mert ez a rutin, vagy mert megvannak a technikai eszközeink hozzá (pl. burokrepesztés). Ebben a szemléletben bizonyos értelemben a császármetszés is lehet háborítatlan, ha az a baba-mama egységének, összetartozásának figyelembe vételével történik. Császármetszésnél is megvannak a lehetőségek arra, hogy a baba minél hamarabb mellre kerüljön, vagy hogy az édesapa mellkasán pihenjen, és meglegyen a testkontaktus, amíg befejezik a műtétet. A szülés egy olyan folyamat, amelyet védeni kell, jelen kell lenni, vigyázni kell a babára és az anyukájára is, de alapvetően egy természetes folyamat, amelynél az esetek döntő többségében csak felügyeletre van szükség, beavatkozásra nem. Magyarországon mennyire elterjedt a kórházakban a háborítatlan szülés, milyen az orvosok hozzáállása? Dr. Dékány Ágnes: A Szent Imre Kórház volt a téma úttörője, ott Dr. Bálint Sándor nevét említeném a háborítatlan szüléssel kapcsolatban. Ő volt az, aki sokat tett a háborítatlan szülés megvalósításáért, olykor széllel szemben küzdve, minden eszközt bevetve küzdött például annak érdekében, hogy az apák is bent lehessenek a szülésnél, vagy hogy a baba is ott maradhasson az anyukával szülés után. A szemlélet mégsem terjedt el a hazai kórházakban, ennek okát pedig elsősorban abban látom, hogy az orvosok ragaszkodnak a megszokott eljárásokhoz és a rutinhoz. Mire lenne szükség ahhoz, hogy ez a megszokás változzon? Nyilván ez nem egy gyors folyamat, nem megy egyik pillanatról a másikra. Dr. Dékány Ágnes: A szakma hozzáállásának változása mellett a változáshoz nagy mértékben szükség lenne a jogalkotói akaratra, hiszen a társadalombiztosítás szempontjából a természetes szülés lényegesen olcsóbb, rövid és hosszútávon egyaránt. Több tanulmány bizonyítja, hogy népesedési szempontból is nagy jelentősége van a pozitív szülésélménynek, ugyanis az örömteli szülést átélt családok nagyobb százalékban vállalnak következő gyermekeket. Gondolok itt többek között arra, hogy az OEP nem finanszírozza a szülés költségeit a kórházak felé abban az esetben, ha egy anya a hüvelyi szülését követően 72 órán belül, császármetszés esetén 48 órán belül távozik a kórházból. Igen, ilyen paradox helyzetek is vannak, hogy a császármetszés után elvileg kevesebb idő is elég az OEP finanszírozáshoz. Van-e olyan pont, amikor az orvosnak bele kell avatkoznia a háborítatlan szülés folyamatába? Dr. Dékány Ágnes: Fontos a természetes szülést definiálnunk! háborítatlan szülés szó szerint azt is jelenthetné, hogy a kismama egy bokorban egyedül szüli meg a gyerekét. Ha valaki bemegy a kórházba és ezzel a körülményei megváltoznak, vagy ha bárki megvizsgálja, az már beavatkozásnak minősül testi és lelki értelemben egyaránt. Ezek a változások mindenképp hatnak az ő szülésének lelki és fizikai folyamatára is. Éppen ezért nem ritka, hogy a szülőszobára érkezve az addig rendszeres fájások átmenetileg csökkennek. Háborítatlan szülésnél szükség esetén ugyanúgy csinálunk vizsgálatokat, beavatkozásokat. Természetesen ha a helyzet úgy kívánja, akkor végzünk császármetszést is. Háborítatlan szülésnél is a legfontosabb a baba és a mama biztonsága.  Miben dönthet a kismama a szülés alatt? Mi van, ha meggondolja magát és az előzetes terveivel ellentétben beavatkozást kér? Mi a helyzet akkor, ha császármetszésért könyörög? Dr. Dékány Ágnes: A szüléseket látva az a tapasztalatom, hogy a nők 80-90 százaléka eljut arra a pontra és ki is mondja (sokszor pont azok, akik a legtermészetesebb szülésre készültek), hogy nem bírja tovább, azonnal szedjük ki belőle a babát. Ez egy jó jel, mert azt jelenti, hogy jól halad a folyamat, a szülő nő elért egy olyan pontra, ahonnan viszonylag könnyen kerül abba a módosult tudatállapotba, ami a szülését segíti. Ilyenkor kell ezen a holtponton átsegíteni a kismamát. Nagyon sokszor ez a pont választóvonal. Nem a császár vagy nem császár kérdésben, hanem abban, hogy át tudja-e adni magát a szülésnek, és könnyebbedik a helyzet, vagy továbbra is ellenáll a folyamatnak. Ezt a pontot minden szülő nő megtapasztalja, és ez rendben is van így. Miben dönthet a kismama a szülés során? Dr. Dékány Ágnes: Amíg a baba szívhangja, az édesanya élettani paraméterei rendben vannak, addig szinte mindenben dönthet. Abban a pillanatban viszont, ha valami nem jó, sor kerülhet vizsgálatokra vagy beavatkozásokra. Ilyenkor fontos a kismama és az orvos közötti bizalom. Van-e annak időkorlátja, hogy meddig engedik vajúdni a kismamát? Dr. Dékány Ágnes: Kevesen tudják, hogy a vajúdást két szakaszra lehet osztani. Van egy látens fázisa és egy aktív fázisa. Aki szült, az tapasztalta is, hogy látens fázisban ugyan érez a kismama összehúzódásokat (egy órán belül akár tízszer is), melyek akár fájdalmatlanok is lehetnek, de a mindennapi teendőit emellett még el tudja végezni. Aki a harmadik-negyedik gyermekét várja, annak már van ebben tapasztalata, ilyenkor az élet nem áll meg attól, hogy elkezdődött a szülés folyamata. Általában az első gyermeküket várók nem szokták felismerni ezt a látens fázist, és ezért van olyan, aki úgy meséli el a történetet, hogy három-négy napig hagyták vajúdni, és nem történt semmi. A látens fázis a méh és a szervezet felkészülése, ráhangolódása a szülésre, nem maga a szülés. Ilyenkor van úgy, hogy a kismamának már nincs étvágya, vagy pont fordítva: farkaséhes lesz, hányingere, hasmenése van, stb.  A testi felkészülés mellett a lélek is ráhangolódik erre a fontos eseményre. Ilyenkor a befelé fordulás megkezdődik. Sokkal hatékonyabb, ha ilyenkor a kismama pihen és a látens szakaszt regenerálódásra, feltöltése használja. Az, hogy az aktív vajúdási szakasz milyen hosszú, teljesen személyre szabottan változik. Meg lehet állapítani, hogy a kismama a látens vagy az aktív vajúdási fázisban van-e? Dr. Dékány Ágnes: Nem mindig könnyű, hiszen van, amikor egymásba csúszik, összemosódik a két szakasz, de általában meg lehet. Amíg a kismama tudja a vajúdás mellett a hétköznapi teendőit végezni, az biztosan látens fázis. Az élet tehát halad tovább, ahogy szokott, de érzi, hogy valami történik. Amikor aktívvá válik a vajúdás, akkor már másra helyeződik a hangsúly, a fókuszba a szülés helyeződik. Van olyan pont, amikor az orvos mondja azt, hogy nem halad a dolog és valamilyen beavatkozásra van szükség? Dr. Dékány Ágnes: Igen, adódhat olyan pont, amikor azt látjuk, hogy valamilyen oknál fogva elakad a folyamat. Ilyenkor elsősorban természetes eszközökhöz nyúlunk. Sokszor segíteni tud egy beszélgetés, egy masszázs, egy kis illóolaj. A szülésben a test munkája nagyon látványos, de a lélek munkája legalább olyan fontos. Az elakadások nagy részében inkább lelki tényezők játszanak közre.  Mi a tapasztalat, szoktak szülési tervet készíteni a kismamák? Mennyire tartják be a terv pontjait? Mi a véleményed orvosként a szülési tervekről? Dr. Dékány Ágnes: Egyrészről szerintem az nagyon jó, hogyha a kismama sok minden tud és nem teljesen tudatlanul megy szülni. A terv írása kapaszkodóként segítheti őt a szülésen. Egy jó szülésfelkészítő tanfolyam is segítheti a kismamát, hogy ne teljesen ismeretlenül vágjon neki a szülésnek. Viszont láttam már olyan szülési tervet is, melyben a kismama minden részletre kitérően leírta, hogy amikor kibújik a kisbabája, akkor az orvos ott fog állni, a párja a másik oldalon, ez a zene fog szólni, stb. ez viszont csapdahelyzet is lehet. Szintén káros, ha a terv beszűkíti a mozgásteret. Például volt kismama, aki teljesen ráfókuszált, hogy csak vízben szeretne szülni, ez viszont valamilyen oknál fogva nem sikerült. Így ahelyett, hogy egy szép szülésélménye lett volna (a vízben szülésen kívül minden kérése, vágya teljesült), ő mégsem tudta így megélni, fél év kellett hozzá, mire örömmel tudott gondolni szülésére. Nagyon jó tehát, ha a kismamának van egy elképzelése a szülésről, például arról, hogy ki legyen bent, ki vágja el a köldökzsinórt, hogy a baba azonnal mellre kerüljön, de nagyon fontos, hogy rugalmas legyen, hogy ne szűkítse nagyon le a mozgásteret. Először szülőknek például sok elképzelésük van a szülésről. De előfordulhat, hogy amit várandósan jónak gondol az ember, annak az ellentétét fogja kívánni éles helyzetben. Ha a várandósság alatt a kismama csak egy csapásvonalra fókuszál, és mégsem úgy alakulnak a dolgok, akkor ez a szülésélményére is kihatással van. Pontosan ezért szoktam minden kismamámnak a császármetszésről is beszélni. Mert nyilván nem arra készülünk, de ha szükséges, akkor szerencsére lehetőség van császármetszésre is, amivel akár a baba életét lehet megmenteni. Nem jó az, ha valaki a császármetszésben csak a mumust látja. Mindenképpen jó, hogy erre a lehetőségre, mint B verzióra gondolunk. Ilyenkor nagyon sokat tud segíteni a kismamának, ha tudja, hogy például technikailag hogy zajlik a műét, vagy felkészítjük, hogy katétert fog kapni. Ha ezeket az információkat előre tudja, akkor nem fog riadalmat okozni, ha sor kerül rá. Milyen alternatív lehetőségei vannak a kismamának a vajúdásra? Dr. Dékány Ágnes: Ha valaki teljesen átlagos szülőszobában (bordásfal, labda nélkül) szül, akkor is fel tud venni például olyan testhelyzeteket, melyek alternatívnak minősülnek. Tehát nem az eszközök, hanem inkább az számít, hogy ebben mennyire támogatják a kismamát az elképzeléseiben: például teljesen másképp kell egy négykézlábas, vízben vagy állva szülésnél segíteni.  Van ideális szülési testhelyzet? Dr. Dékány Ágnes szülész-nőgyógyász szoptatási szaktanácsadó www.szulnijo.hu  Dr. Dékány Ágnes: Nincs olyan, hogy általános, ideális szülési testhelyzet. Volt olyan például, hogy egy kismama az összes alternatív testhelyzetet kipróbálta, végül hanyatt fekve szült, mert neki így volt a legideálisabb. De olyan is volt, hogy az édesanya négykézláb, fenékkel felfelé hozta világra gyermekét, mert neki meg így volt jó. Az lenne az ideális, ha lehetőséget kapnának a kismamák arra, hogy megtalálják és megválaszthassák a számukra legkényelmesebb testhelyzetet, amiben biztonságban érzik magukat,és az orvosuk pedig támogatná őket ebben. Köszönjük szépen! Tünde További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
2015.03.26. 06:00
Bezzeganya.postr.hu
Császármetszéssel vagy természetes úton? Európában sincs egyetértés
A legújabb felmérés azt mutatja, hogy Európa országaiban nagy eltérés tapasztalható a császármetszés előfordulásában, ami arra utal, hogy nincs tudományos egyetértés a szülés legjobb módját illetően.
2015.03.19. 18:00
Noinetcafe.hu
Gyöngyösi tragédia: kiderült miért halt meg a kismama
Súlyos vérveszteség okozta annak a kismamának a halálát, aki pár napja hunyt el egy gyöngyösi kórházban a császármetszés után.
2015.03.13. 14:47
Velvet.hu
Tragédia: életét adta babájáért Xénia
Gyöngyösön egy kismama halt meg a császármetszés után, hiába operálták meg, elvérzett. Budapesten pedig egy kisbaba nem élte túl a szülést. Mindkét esetet vizsgálják az illetékesek.
2015.03.12. 03:00
Borsonline.hu
Császármetszés után meghalt a hatvani anyuka
Meghalt egy kismama a gyöngyösi kórházban, miután császármetszést hajtottak végre rajta – értesült a Faceportal.
2015.03.11. 08:16
Borsonline.hu
Császármetszés után halt meg egy kismama
A nő a hírek szerint három gyereket hagyott árván. A gyöngyösi kórház megerősítette a halálesetről szóló hírt, kivizsgálják az ügyet.
2015.03.11. 07:45
Hvg.hu
Császármetszés után halt meg egy kismama a gyöngyösi kórházban
Egy hatvani, háromgyerekes édesanya halt meg a szülés után.
2015.03.11. 07:45
Velvet.hu
Császármetszés után meghalt egy kismama
Császármetszést követően vesztette életét egy kismama Gyöngyösön. Vizsgálat indult az ügyben. 
2015.03.10. 23:47
Origo.hu
Az EU legtöbb országában emelkedik a császármetszések aránya
Az Európai Unió legtöbb tagállamában folyamatosan emelkedik a császármetszés aránya, bár néhány országban a jelenség mérséklődésére is van példa - állapította meg egy átfogó kutatás, amelynek készítői felhívták a figyelmet arra, hogy további vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, miért mutatkoznak jelentős eltérések.
2015.03.10. 23:23
Webbeteg.hu
Az EU országaiban emelkedik a császármetszések aránya
Az Európai Unió legtöbb tagállamában folyamatosan emelkedik a császármetszés aránya, bár néhány országban a jelenség mérséklődésére is van példa – állapította meg egy átfogó kutatás, amelynek készítői felhívták a figyelmet arra, hogy további vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, miért mutatkoznak jelentős eltérések. A City University London vezetésével készült tanulmányból kiderült, hogy míg Cipruson a gyerekek […]
2015.03.10. 10:02
Babafalva.hu
Egyre több császármetszést végeznek az EU-ban
Az Európai Unió legtöbb tagállamában folyamatosan emelkedik a császármetszés aránya, bár néhány országban a jelenség mérséklődésére is van példa - állapította meg egy átfogó kutatás, amelynek készítői felhívták a figyelmet arra, hogy további vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, miért mutatkoznak jelentős eltérések. A legtöbb programozott császármetszés Cipruson és Olaszországban, a legkevesebb pedig Hollandiában van.
2015.03.09. 20:10
Hvg.hu
Emelkedik a császármetszések aránya az EU-ban
Az Európai Unió legtöbb tagállamában - így Magyarországon is - folyamatosan emelkedik a császármetszés aránya, bár néhány országban a jelenség mérséklődésére is van példa - állapította meg egy átfogó kutatás, amelynek készítői felhívták a figyelmet arra, hogy további vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, miért mutatkoznak jelentős eltérések.
2015.03.09. 19:55
Origo.hu
Emelkedik a császármetszések aránya az EU országaiban
Az Európai Unió legtöbb tagállamában folyamatosan emelkedik a császármetszés aránya, bár néhány országban a jelenség mérséklődésére is van példa - állapította meg egy átfogó kutatás.
2015.03.09. 16:35
Mon.hu
Megéri a kockázat? Elképesztő adatok a császármetszésről
"A császármetszés sürgősségi eljárás, nem életstílusbeli döntés."
2015.03.09. 16:22
Nepszava.hu
Megéri a kockázat? Elképesztő adatok a császárszülésről
"A császármetszés sürgősségi eljárás, nem életstílusbeli döntés."
2015.03.09. 16:22
Nepszava.hu
Emelkedik a császármetszések aránya az EU legtöbb országában
A kutatók számos lehetséges magyarázatot felsoroltak a császármetszés növekvő arányára, beleértve "a műhibaperektől való félelmet, a pénzügyi megfontolásokat, a várandós nő kérését, és azt a felfogást, amely szerint a császármetszés biztonságos eljárás".
2015.03.09. 16:13
Ma.hu
Hatkilós gyereket szült
Az anyuka császármetszés nélkül hozta világra a babát.
2015.02.11. 12:30
Stop.hu
Döbbenet! Hatkilós gyereket szült egy floridai nő
Az anyuka császármetszés nélkül hozta világra a babát.
2015.02.09. 20:00
Neon.hu
Császármetszés a jobb szex miatt?
Brazíliában a szülések 52 százaléka császármetszéssel történik, ami jóval magasabb az Egészségügyi Világszervezet által javasolt 10-15 százalékos rátánál.
2015.01.22. 07:00
Noinetcafe.hu
A jobb szexért kérnek a brazil kismamák császármetszést
Brazíliában a szülések 52 százaléka császármetszéssel történik, ami jóval magasabb az Egészségügyi Világszervezet által javasolt 10-15 százalékos rátánál. A brazil egészségügyi miniszter szeretné megfékezni a „császármetszés-járványt”, amely azért tört ki, mert a nők jobb szexuális életet remélnek tőle.
2015.01.21. 10:00
Vital.hu
Hogyan rombolja a császármetszés a házaséletet?
Igen, a „kényelmi” császárról lesz szó. Aminek az egyik oka lehet, hogy a nő félti a testét, fél attól, hogy a szülés után a teste, így szexuális élete sem lesz már többé az, ami korábban. Pedig ebből a szempontból a császátmetszés nem biztos, hogy jó választás, sőt. A The Telegraph cikkében Daisy Buchanan brazíliai adatokat […] A Hogyan rombolja a császármetszés a házaséletet? bejegyzés először a NőBlog.hu jelent meg.
2015.01.19. 05:00
NoBlog.hu
Sejtszintű változást okoz a császármetszés
Nyugodtabb a szülés a babának, de szinte minden más szempontból rosszabb döntés a tervezett császármetszés. Allergiára és más betegségekre hajlamosabbak a "nem hagyományos úton" született babák.
2015.01.05. 09:00
Ma.hu
Császármetszés: ma már rutinműtét
The post Császármetszés: ma már rutinműtét appeared first on Videoklinika.
2014.12.17. 13:25
Videoklinika.hu
Császármetszés: ma már rutinműtét
The post Császármetszés: ma már rutinműtét appeared first on Videoklinika.
2014.12.17. 13:25
Videoklinika.hu
Reni blogja- Hiperaktivitás
ADHD (Attention Deficit Hyperactivity Disorder) Anno nyáron hívta fel a figyelmem egy ismerős anyuka, hogy olvassak utána a figyelemzavarnak, mert szerinte Töpin észrevehetők a jelei. Én is láttam/látom, hogy az én lányom valahogy másképp működik, mint a játszótéren a többiek, vagy épp mint a két barátnője (1-2 hónappal fiatalabbak).  Vegyük például, hogy Töpi nem rajzol, maximum firkál pár vonalat és kész. A két barinője számára a rajzolgatás simán egy jó kis esőnapos program. Már 10 hónaposan jártam vele kicsiknek tartott zenés foglalkozásra. Ő volt az, aki sose azt csinálta, ami elvárt lett volna, folyton rohangált (az elején még csak mászott), vagy épp csak azt a „feladatot” végezte, ami neki tetszett.  Akkor azt gondoltam, hogy az enyém ilyen, a temperamentuma más, mint az átlagé. Aztán, mikor belecsaptunk a napi több órás játszóterezésbe láttam én, csak nem tulajdonítottam jelentőséget annak, hogy a lányom a sportautók mellett sugárhajtású repülőként száguldozik. Mai napig ritkaság számba megy, hogy ő leül és homokozik. A nagymértékű hangulatingadozásai is jóval erőteljesebbeknek tűnnek a korosztályánál. Én akkor azt gondoltam, a dac-korszak ilyen. Mostanában – de érezhetően nem Vajk hatására -, rosszabbodott a helyzet. Jelenleg ott tartunk, hogy a lakásban mindenhová felmászik – szék odatol, azon fel -, leugrik, rohangál, sikítozik, dobál, szándékosan provokál. Ha halkan, nyugodt hangszínen megkérem, hogy valamit ne csináljon, vagy elengedi a füle mellett, vagy egyszerűen kiborul. Minap történt, hogy férjem hazaérve, levette a farmerját és letette az ágyunkra. Töpi odament és le akarta venni. Apja mondta neki halálos nyugalommal, hogy „Töpi, kérlek, ne vedd le onnan.” Erre a lány elfordult, majd annyira elkezdett sírni és üvölteni, hogy azt hittem ránk hívják a rendőrséget.  Ami még döbbenetet tud okozni számunkra az a kudarc feldolgozása, vagyis annak teljes hiánya. Ez megnyilatkozik egészen apró dolgokban is, mint a nadráglevétel. Ha nem tudja egyből megoldani, elkezd rúgkapálni, közben nyög és hörög, majd idegesen felordít és elkezd csapkodni. Van, hogy félek megközelíteni, annyira be tudja magát hergelni másodpercek alatt. Elkezdtem hát utána olvasni a dolognak, miközben már várakozunk a kerületi Nevelési tanácsadónál vizsgálati időpontra. Dr. Ranschburg Jenő ezt írja: „A hiperaktivitás […] a viselkedésnek három fő területén - a motorium, az impulzivitás és a figyelem –jelenik meg. Ahhoz, hogy a diagnózis felállítható legyen a motorium területén legalább két tünetnek kell regisztrálhatónak lennie az alábbiak közül: A gyermek megállás nélkül futkározik, a helyiség bútorait rendszeresen „mászókának” használja. Képtelen egy helyben ülni. Még ülőhelyzetben is izeg-mozog. Alvás közben is sokat mozog. Mindig „úton van”, illetve olyan, mintha „fel lenne húzva”. Az impulzivitás regisztrálásához három tünet meglétére van szükség az alábbiakból: Gyakran előbb cselekszik, mint ahogy gondolkodnék. Feltűnően gyorsan és sokszor vált át egyik cselekvésből a másikba. Feladatait, munkáját képtelen megszervezni. Életkorához viszonyítottan túlzottan sok ellenőrzést igényel. Játékokban, a csoportban nagyon nehezen tudja kivárni, amíg sorra kerül. A figyelem zavara pedig legalább három tünetből állapítható meg, a következők közül: Gyakran nem tudja befejezni, amit elkezdett. Gyakran észrevehető, hogy „nem figyel oda”. Figyelme könnyen elterelhető. Képtelen koncentrálni iskolai munkájára, vagy más, folyamatos figyelmet igénylő feladatra. Nem tud tartósan játszani egy játékot, illetve egy játékszerrel. „* A ingerkeresőnek is nevezett „betegség” nem nevelési hibákon alapszik. Jelenleg az mondható el, hogy egy gyerek hiperaktívnak születik, ami már kisbabakorban is szembetűnő. Sokat sír, nyugtalan, keveset alszik. Az ilyen kisgyermeket többek közt a magas aktivitási szint és az óvatosság hiánya jellemzi – ebből következik, hogy közülük sokkal többet ér kisebb-nagyobb baleset. Hamar elunnak egy adott tevékenységet és rettentően akaratosak. Kisiskolásként mutatkozik meg igazán, milyen egész életre kiható károkat okozhat, ha nem ismerik fel időben ezt a „betegséget”. A gyermek nem, vagy hiányosan figyel órán/ tartja be a szabályokat, házirendet. Félbeszakítja a tanárt, a társait. Nem tudja kezelni a várakozás okozta frusztrációt, dühkitörések jellemzik. Ugyanakkor a hiperaktív gyerek átlagon felül is tud teljesíteni, ha a számára megfelelő környezetet és szabályokat biztosítják. Kamaszként inkább a motiváció hiánya, és a feladatok nem megfelelő koordinálása marad meg– a többit jó esetben kinövik, vagy megtanulják kezelni. Tanulás helyett hirtelen minden fontosabb lesz, miközben meg vannak győződve, hogy az anyagot időre el fogják sajátítani. A hiperaktív felnőtt az, „akinek a szájában nem alszik meg a tej”. Szereti az aktív pihenést, a társasági életet, mozgékony energiabomba. Az ilyen ember gyakran lehet túl impulzív, nyugtalan, szétszórt, szórakozott.** Egy kutató 1978-ban arra jutott, hogy az ilyen klinikai értelembe vett magatartási zavart a dopamin hiányos működése okozza. „Szerepe van a mozgás koordinálásában, a motivációban, a jutalom-érzésben és predikcióban, a függőség kialakulásában, a munkamemóriában és a végrehajtó funkciókban. A dopamint többnyire az agy örömközpontjával hozzák kapcsolatba, ahol is élvezetet, örömet stimulál, hogy motiválja a személyt bizonyos cselekedetek végrehajtására, hogy így még több dopaminhoz jusson.”*** Ezt látszik alátámasztani az is, hogy a hiperaktív gyermekeknek adott nyugtatók még inkább emelték az izgalmi állapotot, míg a stimulánsok bizonyítottan nyugtató hatást gyakoroltak – hisz növelték a csökkent dopamin-aktivitást a normál szintre. Van olyan vélekedés is, mely szerint ebben az állapotban a szervezet általános izgalmi, készenléti szintje a szükségesnél alacsonyabb. A kutatók abban azonban egyetértenek, hogy ez a neurológiai „betegség” vagy öröklött, vagy a terhesség során ért külső behatás (anya alkohol-, drogfogyasztása, dohányzása, gyógyszerszedése), illetve a szülés körüli komplikációk (pl.: sürgetett világrajövetel, császármetszés) eredménye. A hiperaktivitást javarészt kisiskolás korban diagnosztizálják, mivel előtte az óvodai környezet kevés szabályával és többnyire szabad játékával kevésbé láttatja az ilyen gyermeket. Fontos azonban komolyan venni a jeleket, és egy vizsgálat során megnézni, mi is áll a kérdéses viselkedés hátterében. A hiperaktivitás nem gyógyítható! Kezelése elsősorban mozgás- és viselkedésterápiával történik. Ezek közül is kiemelkedik az öninstrukciós módszer, mely lényegében megtanítja a gyermeknek, hogy miként tudja irányítani saját viselkedését. Vannak speciális esetek is, amikor gyógyszeres kezelés is javallott. Azt hiszem elég egyértelmű, hogy szinte tökéletesen biztos vagyok abban, Töpi a fent taglalt magatartás zavarban szenved, és vele együtt szenvedünk mi is. A környezete nyugodt hozzáállással, ésszerű, következetes szabályrendszerrel, és sok-sok dicsérettel segíthet az ilyen gyereknek. Fontos számukra a rendezett környezet is, amihez tudnak igazodni. Nos, visszatekintve mi eddig is így működtünk, valahogy tudat alatt ráéreztünk.  Bár most is nehéz vele, de pár napja – mióta Jenő bácsi könyvbeli segédletével és az internet adta lehetőséggel megállapítottam A tényt – mégis könnyebb nyugodtnak maradnunk egy-egy durva ordítós jeleneténél. Persze nem mindig sikerül, mi is csak emberből vagyunk. Nem támogatom a gyermekekre sütött bélyegeket, de rendkívül mód meglepődnék, ha a majdani vizsgálat nem mutatná ki lányomnál a hiperaktivitást. Folyt.köv. Érdekesség: A családban én voltam az, aki sosem bírt órákon át a könyv felett görnyedni, sőt! Folyton volt valamilyen sérülésem, állandóan estem-keltem. Beszéd közben sokszor felcserélek szavakat, gyakran előrébb járok gondolatban, mint szóban. Folyton mozog valamim – az iskolában is csak akkor tudtam nyugodtan egy helyben ülni, ha aludtam. Anyám anno így fogalmazott: „Ha te születtél volna elsőnek, biztos, hogy egyke maradsz!” *Dr. Ranschburg Jenő – Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1998) ** http://www.lelkititkaink.hu/hiperaktiv_gyermek_tunetek.html ***http://hu.wikipedia.org/wiki/Dopamin Az olvasás közös élmény! Ha tetszett, oszd meg másokkal is!reniblogja
2014.11.17. 13:21
Cukimamik.hu
Császármetszés után segít a gyógytorna
Ki ne szeretne császármetszés után minél hamarabb túl lenni a fájdalmakon, erőtlenségen, testi korlátozottságon? Kevéssé ismert, hogy az anya maga is segítheti a gyorsabb felépülését.
2014.11.16. 11:07
Webbeteg.hu
Megszületett Fésűs Nelly kislánya!
Fésűs Nelly kora miatt veszélyeztetett terhes volt, így a kiírt időpont előtt két héttel megindították nála a szülést. A császármetszés komplikációmentesen zajlott. A Blikk telefonon érte el az újdonsült apukát, Vajtó Lajost.
2014.10.07. 13:50
Stop.hu
Megszületett Fésűs Nelly (42) kislánya!
Budapest – Komplikációmentesen zajlott a császármetszés Fésűs Nellynél (42), a baba és a mama is jól vannak.
2014.10.06. 12:45
Blikk.hu
Hamarosan szül Fésűs Nelly
A színésznő természetes módon szeretett volna szülni, de mivel babája farfekvéses, orvosa már ki is jelölte a császármetszés időpontját.
2014.10.03. 18:25
Hir24.hu
Mikor lehet életmentő a császármetszés?
Egy friss kutatás szerint a farfekvéses magzatok nagyobb valószínűséggel vesztik életüket, ha hüvelyi úton jönnek világra, mintha császármetszéssel születnének. 
2014.10.01. 07:00
Noinetcafe.hu
Melyik életkorban gyakoribb a császármetszés?
Egy friss kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a negyven év feletti várandós nőknél háromszor nagyobb eséllyel van szükség császármetszésre a szülés során, mint a fiatalabbaknál.
2014.09.30. 12:00
Noinetcafe.hu
Életed legizgalmasabb vakrandija... a szülés
Az emberiség léte óta a szülés, mint misztérium él a nők körében. Egy megfoghatatlan, megismerhetetlen élettani folyamat, egy varázs, egy beavatás, egy átkelő, ami a nőt egyik életszakaszból, szerepből a másikba helyezi. A XX. század orvosi technológiája, a biztonságos császármetszés megismerése és elterjedése, az ultrahangok és a különböző vizsgálati lehetőségek sokat megmutatnak és rengeteg eddig ismeretlen tényezőről rántják le a leplet, mégis maradtak fekete foltok, amire nincs válaszunk. Elméletek vannak persze, de a bizonyítás része messze elmarad. A természet tartalékol magának egy aprócska részt még, amit én csodának nevezek.
2014.09.25. 10:59
Harmonet.hu
„Örülök, hogy a császármetszés nyomát örökre magamon viselem”
Évek, hónapok, pillanatok és másodpercek. Megannyi csoda, ami végtelenül sokat jelent az embernek. Olyannyira, hogy egész életében szeretné megőrizni emlékét, varázsát.
2014.09.19. 18:15
Nlcafe.hu
Nem szülhet természetes úton a magyar színésznő?!
Fésüs Nelly kisbabája még nem fordult be, az orvosok szerint császármetszés szükséges majd a szülésnél.
2014.09.18. 19:27
Kiskegyed.hu
Van rá esély, hogy felébred műtét közben
Bizonyos gyógyszerek hatására esélyesebb felébredni műtét közben, illetve kifejezetten nők esetében a császármetszés tud ilyen kritikus helyzetet eredményezni. Lehet tenni azért, hogy ilyenek ne történjenek meg. ...
2014.09.12. 08:00
Hazipatika.com
Császármetszés után természetesen szülni?
Ha első gyermekedet császármetszéssel hoztad a világra és ismét terhes vagy, el kell döntened, hogy vállalod-e a természetes szülést a császármetszés után. A Császármetszés után természetesen szülni? bejegyzés először a CsaládiVilág jelent meg.
2014.09.09. 00:00
Csaladivilag.hu
Császármetszés mentette meg a gorillabébi életét
A beavatkozás, ami márciusban megmentette a gorillabébi életét, ritkaságszámba megy az állatvilágban.
2014.08.30. 22:30
Hir24.hu
A császármetszés növeli a halvaszülés esélyét
A császármetszés enyhén növeli a méhen kívüli terhesség kockázatát, és annak az esélyét, hogy egy jövőbeli várandósság halvaszületéssel végződjön – állapította meg egy dán kutatás.
2014.07.10. 07:08
168ora.hu
A császármetszés enyhén növeli a halvaszületés kockázatát
A császármetszés enyhén növeli a méhen kívüli terhesség kockázatát, és annak az esélyét, hogy egy jövőbeli várandósság halvaszületéssel végződjön - állapított meg egy nagy létszámú dán kutatás.
2014.07.06. 14:57
Webbeteg.hu
A császármetszés következményei a következő szülésekre
A császármetszés enyhén növeli a méhen kívüli terhesség kockázatát, és annak az esélyét, hogy egy jövőbeli várandósság halvaszületéssel végződjön - állapított meg egy nagy létszámú dán kutatás.
2014.07.05. 16:50
Egeszsegtukor.hu
Hihetetlen adat a császármetszésről
A császármetszés enyhén növeli a méhen kívüli terhesség kockázatát, és annak az esélyét, hogy egy jövőbeli várandósság halvaszületéssel végződjön – állapította meg egy nagy létszámú dán kutatás.
2014.07.04. 18:18
Mno.hu
A császármetszés enyhén növeli a halvaszületés kockázatát
A császármetszés enyhén növeli a méhen kívüli terhesség kockázatát, és annak az esélyét, hogy egy jövőbeli várandósság halvaszületéssel végződjön - állapított meg egy nagy létszámú dán kutatás.
2014.07.03. 22:40
Inforadio.hu
Gondolta volna, hogy ilyen rizikós a császármetszés?
várandósság halvaszületéssel végződjön - állapított meg egy nagy létszámú dán kutatás.
2014.07.03. 21:43
Stop.hu
A császármetszés enyhén növeli a halvaszületés kockázatát
A császármetszés enyhén növeli a méhen kívüli terhesség kockázatát, és annak az esélyét, hogy egy jövőbeli várandósság halvaszületéssel végződjön - állapított meg egy nagy létszámú dán kutatás.
2014.07.03. 21:08
Csaladinet.hu
Császármetszéssel nőhet a halvaszületés kockázata
A császármetszés enyhén növeli a méhen kívüli terhesség kockázatát, és annak esélyét, hogy egy jövőbeli várandósság halvaszületéssel végződjön.
2014.07.03. 18:05
Hir24.hu
A császármetszés enyhén növeli a halvaszületés kockázatát
A durva beavatkozás növeli a méhen kívüli terhesség kockázatát, és annak az esélyét, hogy egy jövőbeli várandósság halvaszületéssel végződjön.
2014.07.03. 16:05
Ma.hu
A császármetszés enyhén növeli a halvaszületés kockázatát
A császármetszés enyhén növeli a méhen kívüli terhesség kockázatát, és annak az esélyét, hogy egy jövő- beli várandósság halvaszületéssel végződjön – állapított meg egy nagy létszámú dán kutatás.
2014.07.03. 14:56
Mon.hu
Császármetszés lett a petefészekműtétből
A 25 éves új-zélandi nő, Rebecca Oldham az altatás előtt arra készült, hogy kiveszik a petefészkét, ehelyett egy egészséges, négykilós kisfiút találtak a méhében az orvosok.
2014.06.26. 08:30
Vital.hu
Programozott császármetszés félmillióért
Hírességek sora szül hamarosan, legtöbbjük természetes úton szeretné világra hozni kisbabáját. Ám az is igaz, hogy Magyarországon az indokoltnak több mint kétszerese a császárral szülő nők száma. Mitől félnek a nők, mitől az orvosok?
2014.06.20. 06:00
Storyonline.hu
Császármetszés: szülés műtéti úton
A legenda szerint Julius Caesart is császármetszéssel segítették a világra – az első császármetszést túlélt anyát azonban a XV. században említik a feljegyzések, Caesaré pedig fia felnőtt korában is annak tanácsadója volt. Ma hozzávetőlegesen minden harmadik magyar gyermek műtéti úton látja meg a napvilágot. Mik a leggyakoribb javallatok, hogyan zajlik a műtét, és mire ügyeljünk a felépülés időszakában?
2014.05.29. 08:17
Delmagyar.hu
Császármetszés: szülés műtéti úton
A legenda szerint Julius Caesart is császármetszéssel segítették a világra – az első császármetszést túlélt anyát azonban a XV. században említik a feljegyzések, Caesaré pedig fia felnőtt korában is annak tanácsadója volt. Ma hozzávetőlegesen minden harmadik magyar gyermek műtéti úton látja meg a napvilágot. Mik a leggyakoribb javallatok, hogyan zajlik a műtét, és mire ügyeljünk a felépülés időszakában?
2014.05.29. 08:17
Delmagyar.hu
A császármetszés növeli az elhízás kockázatát
A londoni Imperial College munkatársai által készült tanulmány kimutatta, hogy a császármetszéssel született gyerekeknél 26 százalékkal megnő a kockázata annak, hogy felnőttként elhízottak lesznek.
2014.05.13. 15:30
Noinetcafe.hu
A császármetszés árnyoldalai
Bár kétségtelen, hogy krízishelyzetekben életmentő beavatkozásnak minősül a császármetszés, mégis több szempontból is gátolja a „természet” érvényesülését.
2014.04.08. 11:23
Hajraegeszseg.hu
Egy valóra vált álom &#8211; császár utáni szülésem története
Első kisfiam farfekvés miatt császármetszéssel született. Előre lehetett tudni, hogy császármetszés lesz, így volt időm lelkiekben felkészülni. Így végül a császárt nem traumaként, hanem gyönyörű élményként éltem meg, hiszen így is tanúja lehettem kis csodám világrajövetelének. Mindemellett nem adtam fel, hogy egyszer én is átélhessem a természetes szülés csodáját. A cikk olvasása
2014.04.02. 09:08
Hoxa.hu
Telefonos segítség császármetszés után
Császáros kismamáknak nyújt segítséget a debreceni Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán ma bemutatott „Sebvédelem császármetszés után” ingyenes telefonos alkalmazás.
2014.03.11. 15:58
Mon.hu
Három gyerekből csak kettő születik természetesen
Minden harmadik szülés császármetszés Magyarországon. Néhány év alatt megtízszereződött a számuk.
2014.02.25. 09:00
Hir24.hu
Bíróság engedélyezte a beteg nő császármetszését!
A 25 éves brit nő a terhesség 38. hetében jár, és komoly pszichózisban szenved, ezért az orvosok - bírói engedéllyel - a császármetszés mellett döntöttek.
2014.01.31. 08:00
Neon.hu
Császármetszés után: Szülhetek legközelebb természetes úton?
A császármetszés hege biztonságosan gyógyul, még egy esetleges..
2014.01.23. 10:10
Videoklinika.hu
Császármetszés után: Szülhetek legközelebb természetes úton?
A császármetszés hege biztonságosan gyógyul, még egy esetleges..
2014.01.23. 10:10
Videoklinika.hu
Tudnak-e szülni a magyar anyák?
Természetes szülés vagy császármetszés? Tisztában vannak-e a magyar nők a jogaikkal a szülőszobán?
2014.01.04. 19:13
Mno.hu
Életem legborzasztóbb élménye volt a császármetszés
Egy nyárvégi keddre voltam kiírva, az ideig nyár meg minden volt, csak enyhe nem. Szóval ezzel igencsak megszenvedtem, ahogy a terhességgel is. Noha nem volt semmi komplikáció közben, azért értek meglepetések. Az első úgy a tizenkettedik-tizenharmadik héten, konkrétan úgy fájt a szeméremcsontom, hogy menni alig bírtam, főleg reggelente, aztán ahogy "bemelegedett", úgy jobb lett. A védőnő szerint persze normális, sőt, ahogy megfigyeltem: a terhesség során minden olyan dolog normális, ami amúgy nem (pl. különböző mértékű folyások innen-onnan, székrekedés, vagy esetleg hasmenés, légszomj, mikor mi). Ezek a "normális" dolgok viszont nem voltak nekem túl kellemesek. 
2013.12.22. 07:00
Bezzeganya.postr.hu
Kapcsolatot a D-vitamin hiánya és a császármetszés között?
Nagyobb az esélye, hogy császármetszéssel szül az a nő, akinek szervezetében kevés a D-vitamin - derült ki amerikai orvosok kutatásából.
2013.11.30. 22:00
Egeszsegtukor.hu
Komplikációk merültek fel császármetszés után
Sokkal többet akartam mesélni még tegnap, de az élet közbeszólt. A harmadik lányom végül helyi idő szerint 16:47-kor született, 3350 grammal és 52 centivel.  Visítva és rúgkapálva emelték ki a méhemből.  Pár órával a császármetszés után, ami teljesen rendben és komplikációk nélkül folyt, kialakult nálam egy csúnya betegség, aminek postpartum preeclampsia a neve. (Erről sem hallottam még tegnapig.) A preeclemlampsiának ez a formája nem a terhesség alatt, hanem a szülés után alakul ki. A tünetei és a jellemzői ugyanazok: nagyon magas vérnyomás (nálam 186/104 volt az egyik mérés), fehérje a vizeletben, homályos látás. Nagyon ritka betegség és nem tudja senki, hogy mi okozza.
2013.11.28. 13:00
Bezzeganya.postr.hu
Megszületett Másutt kisbabája!
Örömmel adunk hírt róla, hogy Másutt világra hozta kislányát. a Bezzeganya szeretettel gratulál neki! Alább a rövid beszámoló olvasható. Miután az orvos megérkezett, minden nagyon felgyorsult. 4:15-kor léptünk be a műtőbe, és 4:47-kor megvolt a baba. Ebben benne volt az epidurál /spinális beadása, azok hatasanak megvárása, a férjem beöltöztetése, és a zene kiválasztása is. Ezt én magam tehettem. A császármetszés, bár úgy tűnt, nagyon hamar ment, sokkal kellemetlenebb volt, mint az előző kettő. A hasamnál szerencsére semmi fájdalmat  nem éreztem, de többször légszomjam volt, úgy éreztem, mintha egy elefánt ült volna a mellkasomra, egyszer fájt valami, amit nem tudtam leírni, hogy mi... Mindezeket megbeszéltem a nagyon udvarias és vicces francia anesztes sráccal, aki mindenféle új drogokat rakott az infúziómba, oxigént az orromba, és úgy általában nagyon segítőkész volt. A baba azonnal felsírt, amikor kivették, és sokáig sírdogált is. Egy csecsemőorvos várta, aki alaposan megvizsgálta az előzmények miatt. Végül nekem lett igazam, és nem duci volt és átlag hosszúságú, mint a nagyobb testvére (ezt az orvos mondta hétfőn), hanem hosszú és sovány mint a kisebbik. 3350 gramm és 52 cm. Folyt.köv. Másutt
2013.11.27. 08:00
Bezzeganya.postr.hu
Császármetszés után születésházban szültem
Háromszor szültem, három különböző helyen, két országban, három különböző módon, mégis csak a két lányom van köztünk. De ez most születéstörténet és nem a tragédiáról fog szólni. Alapadatok: Apa-férj: finn 170 cm/62 kg, anya-feleség: magyar 152 cm/ (jelenleg) 50 kg. Az első kislányunk 3580 grammal, 2009-ben született egy alternatív kicsi finn kórházban hüvelyi úton. 16 órát töltöttem el a szülőszobán, a végén kellett a vákuumos segítség. A kisfiam 2011-ben született császármetszéssel a 32. héten a legnagyobb központi női klinikán Finnországban. A 20. héttől kezdve tudtuk, hogy beteg. Nem volt más opciónk, mint 8 héttel hamarabb kivenni, és megpróbálni kint segíteni rajta, de sajnos nem sikerült. A babát a kórházból nem vihettük haza, csak a temetőbe. A harmadik gyermekünk 2013 májusában Németországban egy születésházban jött világra. Ez most az ő története.
2013.11.24. 07:00
Bezzeganya.postr.hu
Nem tudunk szülni? – „sima" kontra császár
„Simán" vagy császárral? Miért bélyegzik, meg a császármetszéssel szülő nőket, és hol tartunk mi Angliához képest, ahol a kismamák dönthetnek a tervezett császármetszés mellett? Igaz, ott bőséges és egyértelmű információkkal vannak ellátva a jövendő anyukák.
2013.11.19. 10:05
Nlcafe.hu
Videó: Császározás közben sebesíthették meg az újszülöttet
Feljelentették a szülők azt az orvost, aki a császármetszés során szerintük súlyosan megsebesítette szikéjével a születő kisbabát.
2013.11.09. 13:51
Mon.hu
Az időben megindított szülések esetében kisebb a császármetszés esélye
A szülés kiírt időpontját elért - vagy azt netán már túl is lépett -hölgyek előtt több lehetőség áll: gyógyszerrel vagy más módon indítják meg a szülésüket, de várhatnak is, amíg a szülés magától beindul.
2013.10.17. 08:00
Noinetcafe.hu
Véletlenül kisbabáját is megölte a haldokló anya
A brooklyni kismama családja szerint a császármetszés szövődményében hunyt el, ráadásul a haláltusájában agyonnyomta újszülött fiát is.
2013.10.12. 15:07
Delmagyar.hu
Véletlenül kisbabáját is megölte a haldokló kismama
A brooklyni kismama családja szerint a császármetszés szövődményében hunyt el, ráadásul a haláltusájában agyonnyomta újszülött fiát is.
2013.10.12. 15:07
Delmagyar.hu
Kettős tragédia: csecsemőjét ölte meg a haldokló anya
A brooklyni kismama családja szerint a császármetszés szövődményében hunyt el, ráadásul a haláltusájában agyonnyomta újszülött fiát is. Mindenki a boncolás eredményét várja.
2013.10.12. 13:00
Borsonline.hu
Egyre több a császármetszés
Állítólag peres eljárásban sokkal inkább "enyhítő körülmény", mint egy rosszul levezetett természetes szülés.
2013.10.09. 07:50
Hir24.hu
Ezért van egyre több császármetszés
Egyre több császármetszést végeznek a kórházakban, a legtöbb esetben azonban nem a pénz motiválja az intézményeket, sokkal inkább a peres eljárásokból akarnak jobban kijönni. A Magyar Nemzet által megszólaltatott szülész-nőgyógyász szerint az újszülött esetleges károsodásai a császármetszéssel megelőzhetők, ugyanakkor tény, hogy az édesanyáknál még a legnagyobb gondosság ellenére is kialakulhatnak szövődmények. A Születésház Egyesület arra hívja fel a figyelmet, hogy amennyiben a császármetszést nem előzte meg vajúdás, gyakrabban lehet probléma a szoptatással, mivel zavar támadhat a szükséges hormonok termelődésében.
2013.10.09. 04:32
Mno.hu
Császármetszés után segít a gyógytorna
Ki ne szeretne császármetszés után minél hamarabb túl lenni a fájdalmakon, erőtlenségen, testi korlátozottságon? Kevéssé ismert, hogy az anya maga is segítheti a gyorsabb felépülését.
2013.10.08. 09:41
Webbeteg.hu
Újra felvágták a hasam a császármetszés után
Szeretném én is elmesélni a szüléstörténetemet, a legutóbbit, mert lehet, hogy más is lesz hasonló cipőben, csak a tüneteket nem tudják beazonosítani. Az első terhességnél semmi extra nem volt. Zavartalan terhesség, indított szülés volt, sajnos nem tágultam egy centit sem 8 óra vajúdás alatt, ezért oxitocint adagoltak. Utána sem történt semmi, csak annyi, hogy az érzéstelenítést, amit kértem, nem sikerült jól bekötni, ezáltal olyan fájásaim voltak, hogy elszakadt a papír a CTG-n. A kislányom szívverése esni kezdett, így császármetszést hajtottak végre. 40 hét +5 napra megérkezett az első kislányom, 3500 grammal, 52 cm-rel.
2013.10.06. 05:00
Bezzeganya.postr.hu
Szépítőszerek tudósa
Orvos volt, akinek a nevéhez az első Magyarországon végrehajtott császármetszés fűződik. A Debrecenben létesítendő tudományegyetem gondolatát a múlt század végén ugyancsak ő vetette fel. Török József akadémikus, a Debreceni Református Kollégium tudós tanára és orvosa nagyon sokat tett azért, hogy a terv meg is valósuljon. Kétszáz éve, 1813. október 14-én született.
2013.10.05. 18:00
Nol.hu
Szépítőszerek tudósa
Orvos volt, akinek a nevéhez az első Magyarországon végrehajtott császármetszés fűződik. A Debrecenben létesítendő tudományegyetem gondolatát a múlt század végén ugyancsak ő vetette fel. Török József akadémikus, a Debreceni Református Kollégium tudós tanára és orvosa nagyon sokat tett azért, hogy a terv meg is valósuljon. Kétszáz éve, 1813. október 14-én született.
2013.10.04. 23:00
Nol.hu
Az ikrek többsége természetes úton is születhetne egy kutatás szerint
Az ikrek többsége császármetszés nélkül, természetes úton is biztonsággal megszülethetne - mutatta ki egy nagy létszámú kanadai kutatás.
2013.10.04. 10:24
Delmagyar.hu
Kutatás: az ikrek többsége természetes úton is születhetne
Az ikrek többsége császármetszés nélkül, természetes úton is biztonsággal megszülethetne - mutatta ki egy nagy létszámú kanadai kutatás.
2013.10.03. 21:25
Hvg.hu
Császár után újabb szülés - Kaphatok epidurált?
A döntésben, hogy a császármetszés utáni szülés természetes, azaz..
2013.09.27. 10:10
Videoklinika.hu
Három császár után nem lehet többé terhes?
Két császármetszés között ajánlott másfél év szünetet tartani.
2013.09.21. 09:05
Videoklinika.hu
Három császár után nem lehet többé terhes?
Két császármetszés között ajánlott másfél év szünetet tartani.
2013.09.21. 09:05
Videoklinika.hu
Tudtad? Ilyenek a császármetszés szövődményei
Sürgősségi beavatkozásoknál nagyobb a szövődmények kockázata.
2013.09.03. 11:25
Videoklinika.hu
Tudtad? Ilyenek a császármetszés szövődményei
Sürgősségi beavatkozásoknál nagyobb a szövődmények kockázata.
2013.09.03. 11:25
Videoklinika.hu
Nem kell félned! Így zajlik a császármetszés
A császármetszés során ejtett sebek szebben gyógyulnak, ha azokat nem..
2013.09.02. 11:25
Videoklinika.hu
Nem kell félned! Így zajlik a császármetszés
A császármetszés során ejtett sebek szebben gyógyulnak, ha azokat nem..
2013.09.02. 11:25
Videoklinika.hu
A császármetszés megváltoztatja a DNS-t?
A tervezett császármetszéssel született gyerekeknél előfordul, hogy megváltozik a fehérvérsejtjük DNS-készlete - állítják svéd kutatók. A kicsiket későbbi életük során nagyobb eséllyel fenyegetik az immunhiányos megbetegedések. Az immunrendszer epigenetikai programozásának  (egy gén információja miként kerül át egyik generációból a másikba a DNS szekvencia megváltozása nélkül) van szerepe a születésben.
2013.08.30. 04:30
Egeszsegtukor.hu
„Adják ide a kisbabámat!”
Amikor a babát császármetszés után kiemelték az anyuka hasából, az anya pánikba esett és folyamatosan azt kiabálta: „Adják ide nekem! Fektessék rám! Épp most vették ki belőlem, rajtam kell lennie!!!” Eközben képes volt felülni annak ellenére, hogy a hasa még nyitva volt. Az aneszteziológus válaszként nyugtatót injekciózott belé...
2013.08.21. 09:02
Mno.hu
Szuperméztől gyógyulnak a sebek
Egy újonnan kifejlesztett, Surgihoney ("Sebészméz") névre hallgató terméket teszteltek csecsemőkön, kismamákon, rákos betegeken és idős embereken egy éven át. A találmány hozzájárul a sebek és a fekélyek napokon belüli gyógyulásához - még akkor is, ha azokat húsevő baktérium (MRSA) okozta -, illetve felére csökkentette a császármetszés utáni sebfertőződések számát.
2013.08.18. 09:29
Korai császármetszés vár a valóságshow-sztárra
Korábban fogja világra hozni negyedik gyermekét Katie Price, mert terhessége alatt komplikációk léptek fel.
2013.08.12. 17:57
Programozott császármetszés: Ezt kell tudnod róla
Az előre megtervezett szülés néhány országban már bevett szokás...
2013.08.06. 11:25
Videoklinika.hu
Programozott császármetszés: Ezt kell tudnod róla
Az előre megtervezett szülés néhány országban már bevett szokás...
2013.08.06. 11:25
Videoklinika.hu
Császármetszés: örök nyomot hagy az anyán
Ha minden rendben megy, néhány hét múlva csak egy vékony vonal..
2013.08.05. 11:25
Videoklinika.hu
Császármetszés: örök nyomot hagy az anyán
Ha minden rendben megy, néhány hét múlva csak egy vékony vonal..
2013.08.05. 11:25
Videoklinika.hu
A terhesség növeli a mélyvénás trombózis kockázatát
A 35 év feletti életkor, a túlsúly és a császármetszés szintén kockázat.
2013.08.01. 11:27
Weborvos.hu
Ahogy születsz, úgy élsz!
Kedves anyák! Ezt az előadást ne csak a gyermekeikre gondolva hallgassák, hanem elsősorban a saját életükre nézve. Ugyanis mindenkinek először a saját születésélményét kell megismernie, átélnie, majd feldolgoznia. Ebben az előadásban az elméletet hallgathatjuk meg, de maga a születésélmény foglalkozás elvégezhető Pécsett.Amikor egy lélek elhatározza, hogy újra testet ölt, először is megtervezi a következő életét. Ezt a tervet nevezzük hálótervnek.A lélek megtervezi, hogy· Fiú legyen-e vagy lány· Hol szülessen meg, mely kontinensen, országban, városban vagy faluban· Milyen nemzetséghez nagyobb vagy annak kisebb csoportjához tartozzon· Kik legyenek a szülei· Milyen élete legyen, gazdag legyen-e vagy szegény· Hol szülessen, melyik kórházban/klinikán vagy esetleg otthon· Kik segédkezzenek a születésénél· Mi legyen konkrétan, vagy milyen hangzású, jelentésű neve legyen· Esetleges bölcsődéjét, óvodáját, iskoláit, amelyek majd ha időben ott tart, a szüleinek „véletlenül” pont az fog az eszükbe jutni, ami az életéhez amúgy is szükséges· Előfordulhat, hogy a szülők lakóhelyéhez képest máshol szeretne felnőni – az ottani emberek-barátságok miatt, – ezért tervezhet egy költözést is.A babának nem csak a külső belső megjelenés döntő a szüleivel, rokonaival kapcsolatban, illetve a későbbi ismerőseivel kapcsolatban, azt is figyelembe veszi, hogy éltek-e már közös életben, és kialakult-e köztük karmikus kapcsolat.Ha van, akkor azok a személyek, akik valaha neki ártottak, vagy tartoznak, azaz karmikus adósságuk van a baba lelke felé, azokból lesznek:· A baba szülésznője/dúlája, gyermekorvosa, védőnője, óvónője, tanítójaTehát olyan személyek, akik ezt a kis lelket segíteni fogják az útján.S akik felé a babának van törleszteni valója, pedig mind olyanok lesznek, akiknek élete során ő fog tudni segíteni:· Pl. osztálytársak, felnőtt korában tanítványai, pácienseiTermészetesen nem egyetlen tervet készít a lélek. Azért nevezik háló tervnek, mert mint a pókhálónak sok mellék ága-boga van. Ha mégsem úgy alakul a baba élete, mint ahogyan megszületése előtt szerette volna, akkor legyen esélye visszakanyarodni az optimális útra. Ugyanis Isten mindenkit szabad akarattal ruházott fel. Nem madzagon rángatható bábukat teremtett, hanem önálló gondolattal rendelkező lényeket, akik döntést hozhatnak. Helytelen út nincs, csak esetleg több tapasztalattal a batyujában fog haza térni, mint ahogyan azt tervezte, és emiatt előfordulhat az, hogy pont azt a dolgot nem vitte véghez, ami miatt most testet öltött. Talán majd a legközelebbiben sikeresebb lesz.Ha tudnánk, hogy mit terveztünk el, akkor aszerint élnénk. A gyermekeinknek nincs letakarva a terv. Ők látják egészen kisiskolás korukig.Amennyiben a lélek előtte nem gyakorolta az alázatosságot, visszaélt javaival, hatalmaskodott mások felett, úgy elképzelhető, hogy következő életében szegényebb sorsot választ magának, hogy megtapasztalhassa milyen az ellenkező oldalon lenni. Minden sorsot magunk választunk magunknak. A rosszat is. Ebből kifolyólag nincs rossz. Az előfordulhat, hogy a környezet a szabad akaratából kifolyólag a sanyarú sorsra rá tesz még egy lapáttal, hadd szenvedjen még jobban, de a lélek a hálóterv készítésekor minden lehetséges kimenetelt megvizsgált. Így voltaképpen rossz dolog még sem történhet vele. Aki tudja, hogy életét saját maga választotta, könnyebben elfogadja minden nehézségével, és feladatával együtt. Kevésbé hárítja másokra a felelősséget. Jobban felmerül benne a vágy, hogy a saját kezébe vegye életének irányítását.A fogantatással párhuzamosan testet ölt a lélek. A petesejt és az ondósejt egyesülésével létrejön a megtermékenyített petesejt, és társul hozzá maga a lélek. Ettől kezdve az már nem csak finom energia, hanem anyagi is. A lélek az eddigi szabad lebegő érzését elveszíti. Sikerült megérkeznie. Ujjongás, boldogság érzése hatja át annak ellenére, hogy szabadságát elveszítette. De mivel sokat tett azért, hogy leszülethessen nem a szabadság érzése fontos a számára.Mi teendője most? A környezetét befolyásolja, amennyiben szükség van rá. Mert nem mindegy, hogy MIÉRT fogan meg egy ember.Foganhat a baba: véletlenül – „becsúszott”, ha sokáig nem érkezik, művi úton, illetve szeretet teljesen készülnek rá, várnak rá. Sajnos csak nagyon kis hányadánál valósul meg a szeretetteljes várakozás. Van egy negyedik lehetőség, mégpedig a spirituális gyermekáldás. Akkor beszélünk erről, amikor a szülők megbeszélik a lélekkel, mikor szándékozik érkezni. Ennek több módja lehet. Ha csak úgy jött a baba, nem volt ideje az anyának rákészülni a fogadására, akkor mindenképpen valamiféle áldozattal jár a gyermek fogadása. Vagy azért, mert derékba tört a karriere az anyának = elfojtott elutasítás. Vagy, mert testvér esetén még 2 évig kell otthon – 4 fal közt maradnia. Ezekben az esetekben várandósági hányás, émelygés, szédülés lesz úrrá rajta. Minden betegségnek lelki oka van, hisz az ember lelke szeretne ezáltal valamire rámutatni. Ha elfogadjuk ezt a szemléletet, akkor megérthetjük a terhesség alatt kialakult gondokat, betegségeket.Sajnos általános terhességnél óriási teher egy babának az első 12 hét. Ezt az időszakot végig drukkolja, mi lesz, ha felfedezik jöttét, és mit döntenek sorsa felől. Örülnek-e neki, vagy sem, megtartják-e vagy sem. De, miért lenne ez teher a babának, kérdezhetnénk? Számtalan tulajdonság, viselkedés gyökere a magzati korra nyúlik vissza. Amennyiben nem várt gyermek az illető, gyerekként is, felnőttként is kevés az önbizalma, önbecsülési gonddal küzd. Előfordul, hogy ezt leplezze, álarcot visel, de amikor valami éles helyzet áll elő, lehullik róla, és képtelen kontroll alatt tartani helyzetét. Pl. fóbiák alakulhatnak ki nála.Amennyiben a léleknek nem tetszik a fogadtatás, nem tetszik pl. az, ahogyan az anya gyanakodni kezd az elmaradt menstruáció kapcsán a terhességre, meg is gondolhatja magát. Az első 12 hétben el is mehet. Ilyenkor spontán, korai vetélés lehet. Ez történhet úgy is, hogy észre sem veszik jöttét-majd mentét, de úgy is, hogy 6.- 12. hétben megy el. Sokszor fordul elő az is, hogy miután elment, megsiratják annak ellenére, hogy nem várták. A lélek szándékosan tervezi így a helyzetet. A hiányból az ember mindig többet tanul. Amíg ott van, az természetes, ha eltűnik, rögtön sajnálják, és jobban foglalkoznak vele.Bárhogyan is fogant valaki, a lényeg, hogy megszületett. A lélek a hálótervben megtervezi kikhez születik meg. Ebben számít a lélek arra, hogy nem csak megfogan, hanem meg is születik. Az anyának mindig ott van az esély önmagát, aktuális tervét, célját felülírni, és szeretettel fogadni a jövevényt! Amennyiben megadatik a gyermek, legjobb szívből elfogadni!A spirituális vagy tudatosan várt gyermekáldás esetén nagy esélye van az anyának arra, hogy problémamentesen teljen a 9 hónap. Ha így telik, a magzat fürdik szülei feltétlen szeretetében.Amikor előre megbeszéltük jöttét, a foganást, már az első perctől biztosak lehetünk érkezésében.Miért olyan fontos ez?Ez mind az anyának, mind a babának nagyon hasznos. Emiatt nem azzal kell foglalkoznia a léleknek, hogy – anyját, apját meggyőzze arról (olyan gondolatokat ébresszen a szülők fejében) – miért lesz jó, ha ő megszületik, vagy miért nem volna jó az abortusz, hanem örülhet testbe szállásának, és anyja, apja örömének. Már az első perctől kezdve átélheti az anyjával való egységet. Minden ember első ősbizalom érzése ebből az egységből fakad. Mire jó az ősbizalom? Ez azt szolgálja, hogy az ember, amikor bajba jut, vagy akár kisebb problémával találja szembe magát, akkor tudatos morfondírozás nélkül szinte automatikusan bízik magában, az életben, a világban. De! Ha az ősbizalom teljes átélése sérül a magzati korban, akkor hiányozni fognak neki az egészséges öntudatú ember talpraesett ötletei. Ifjú és felnőtt korában a környezetétől csak rosszat vár, ha nem felszabadultan éli meg.Viszont, ha a baba 9 hónapon keresztül élvezheti az ősbizalmat, úgy boldog lesz, megelégszik mindennel, az egység, a szeretet iránti igénye teljes mértékben kielégül.A magzat mindent lát, hall, tud. Olyan, mintha nem csak a magzatvízben, hanem anyja összes érzésében, gondolatában fürödne. Nem titkolhatunk el előle semmit, mert még a szűk környezet gondolatait is látja, főleg azokat, ami őrá vonatkoznak. Ebből kifolyólag nagyon könnyű dolgunk van a vele való kommunikációban. Nincs szükségünk közvetítőre, terápiára. Mindenki tud a saját babájával beszélgetni, és kis gyakorlással azt is meghallja, amit ő szeretne mondani.Az anya is, a baba is befolyásolják egymást. Ahogyan a baba vágya befolyásolja az anyát, ha savanyút enne, az anya azt kíván, úgy az anya vágyai is hatással vannak a magzatra. Amit az anya szeretet, azt későbbiekben viszont láthatjuk a gyermek kedvenc játékai, tevékenységében is. Az is fontos, amennyire tudatosan avatja be a csöppséget a kismama a közös életükbe, hiszen a magzat teljesen egynek gondolja és érzi magát vele. Az a nő, aki fittyet hány a várandósságára, éli tovább a megszokott életét, anélkül, hogy a gondolatai többször a baba körül forognának, az kirekeszti a saját gyermekét az életéből. Azok a babák, akik így járnak, kirekesztettnek érzik magukat, és frusztráltak lehetnek majd.Minden születési variációnak lelki értelmezése van. Az a módszer, ahogyan készül a baba a kibújásra, és ahogyan kiér, meghatározza az egész életét. Az élet minden egyes nehezebb percében önkéntelenül is ahhoz a módhoz fog folyamodni, ahogyan élete első akadályát megoldotta.Stanislav Grof a születést 4 szakaszra bontotta. E szakaszok segítenek felismerni azokat a szituációkat, amelyek megmagyarázzák személyes problémáinkat, és útmutatót adnak a fejlődési lehetőségekre. 1. szakasz – a méhen belüli szakaszAz egység, az ősbizalom kibontakozásának helye és lehetősége.2. szakasz – tágulási szakaszA határtalan, szabad lebegést egyre kevésbé élheti át növekedésével párhuzamban a baba. Minél nagyobb lesz, annál kisebb a hely, és ez csak fokozódik mindaddig, amíg megérkeznek az első méhösszehúzódások. Az óriási nyomás hatására összenyomódnak a magzatot ellátó vérerek, és ez hideg- és fulladásérzést vált ki belőle. Főként azokra van erős hatással, akiket előtte nem készítették fel a megszületésre. Úgy érezheti, csapdába került. Előrefelé fél menni, mert nem látja az út végén lévő világosságot, még zárt a méhszáj, visszafelé meg már nem tud. Az az ember, aki a tudatát illetően ebben a szakaszban ragadt meg, ha nagy nyomás közeledik, akkor megreked. Képtelen tovább lépni, sokszor mindent értelmetlennek lát. Nehezen hoz döntést, sokat rágódik, halogat. Félelmek blokkolja le őt, melyek újra és újra felszínre törnek nehéz helyzetekben. Elsődleges reakciója visszatérni a paradicsomi állapotba, az első szakaszba.Annak ellenére, hogy fájdalommal jár a nyomás, - ami a magzatra irányul – mégis ez hozza meg a megoldást, ugyanis kinyílik a méhszáj, és ennek segítségével jut át a következő szakaszba. Ahogyan az életben is a nehézség hatására nyílnak meg a kapuk. Az itt megragadt ember hajlamos az utolsó vizsga előtt otthagyni az iskolát, a párkapcsolatban az eljegyzés vagy az esküvő előtt szakítani. Mely után hosszú ideig nem kezd új kapcsolatba, gyászolja a régit, az elvarratlan szálakat.3. szakasz – születési harcA nyomásnak ellenállni nem érdemes, hisz ennek hatására nyílik ki a méhszáj. Amint a gyermek meglátja a fényt, új erőre kap. A szülőcsatornán való áthaladás pillanataiban szorongatottság és beszorultság félelmét éli át. Aki itt ragadt meg, az fáradhatatlan, rajong a változásokért, nyughatatlanság jellemzi az életét. Mindig új kihívásokat keres azt remélve, hogy ha keresi a félelmet és a fájdalomküszöb határait próbálgató tevékenységeket, akkor egyszer csak elnyeri a megváltást.Például amit a fiatalok tesznek autók versenyeztetése, hegymászás szükséges felszereltség nélkül, gyorsan haladó vonat tetejéről lebukni a kábelek előtt stb. Azt kell megtanulnia, hogy nyugodjon meg, érkezzen célba, majd lazuljon el.Ez a szakasz a négy közül a legveszélyesebb, és ekkor adódhat a legtöbb komplikáció.A gyermek számára ez az első alkalom, amikor anyjával közösen dolgozhat együtt. Amennyiben az anya bódult, vagy érzéstelenítve van, és nem érzi, ahogyan a gyermek áthalad a szülőcsatornán, úgy a gyermek magára hagyatva is érezheti magát. Viszont az anya fájdalomreceptorai a narkózistól függetlenül működnek, de nincs, aki a jelzéseket fogná. Ebben a vészhelyzetben ez még inkább fokozza a baba magára hagyottság érzését, ugyanis baba-mama szellemi kapcsolata folyamatosan fennáll. Továbbá a nő kimaradhat saját szülésélményéből, és így számára nem sikerül a beavatás.4. szakasz – megszületésMinden nehézséget leküzdött a baba, itt volna a lehetőség, hogy élvezze az új, tágas teret. Frédérick Leboyer hívta fel a figyelmet arra, milyen fontosak az első benyomásai az életben a gyermeknek. Sajnos a mai felnőttek nagy része nem születhetett erőszakmentesen. Érkezésükkor vakító fénnyel üdvözölték őket, rögtön elvágták a köldökzsinórt, így az első lélegzetkor fulladást éreztek. Ennek hatására nem csoda, hogy e felnőttek nem élnek az élet által nyújtott szabadsággal, és kibontakozási lehetőségekkel.Ideális esetben az ember a negyedik szakaszban valósítja meg a tényleges áttörést, elkezdheti a hálótervét élni. Minden nagy áttörésben megtalálható a negyedik szakasz jellemző jegyei.Lássuk hány féle születés létezik, és mi az értelmezésük. Felsorolás a teljesség igénye nélkül:Amiről manapság minden tudatosan gondolkodó nő álmodik: a gyermekem természetes úton, a kiírt időpont előtti 1-2 hétben szülessen meg, ne legyenek szükségtelen beavatkozások pl. burokrepesztés, oxitocin adása, gátmetszés, fájdalomcsillapító stb., fejjel előre, viszonylag gyorsan haladjon előre a baba. Ez minden lélek elsődleges elhatározása, hogy így fog megszületni. A lélek azt szeretné, hogy az első megpróbáltatását a testnek sikerélmény és öröm koronázza. Ez a cél, de nem így valósul meg sokszor. Már itt találkozunk az első olyan helyzettel, amikor nem a hálóterv valósul meg. A lélek rugalmas, változtat a hálótervén, ha már korán észreveszi, hogy ebből nem álomszülés lesz. Változtatnia kell, hiszen, ha az eredeti elképzeléshez képest mégsem úgy születik meg, akkor a gyermek egész életére nézve más lesz a problémamegoldó készsége.Ha az álomszüléstől eltérően zajlik a világra jövetel, az mind az anya, mind a baba félelmei, akaratossága, netán erőszakossága miatt van. Illetve amiatt, hogy az anya elmulasztotta gyermekét felkészíteni a születésére. Dolgozzunk ki egy saját technikát. Már a 36. héttől kezdve naponta beszélgessünk el a babával, hogy hamarosan találkozunk, idekint. Ő megszületik, de ehhez át kell préselődnie a csatornán. Erős baba, ha kis nehézségei is lesznek, meg tud majd vele birkózni stb. Kereshetünk akár egy ehhez passzoló dalt, amit minden nap elénekelünk neki, és elgondoljuk, hogyan fog kibújni a pocakból.Idő előtti fájásokKicsit hasonlít a koraszülésre. Előfordulhat, hogy még az asszony számára sem tudatos, de teher neki a gyermek, ezért azt el akarja hajtani.Kora szülésÁltalában akkor áll elő, ha az asszony nem tudott felkészülni a várandósságra, nem éli meg a babával az egységet. Esetleg nem örül a jöttének. Mihamarabb szabadulni szeretne terhétől. Sokszor nem is önmaga miatt, hanem a körülmények olyan nehezek, hogy nem meri felvállalni őszinte szívvel gyermekét. Pl. háborúban, rossz szociális körülmények között, vagy ha alkalmi kapcsolatban fogan, és az apa nem vállalja a gyermeket vagy ezek után a nőt.De kora szülés akkor is előfordulhat, ha a gyermek türelmetlen. Sajnos nem éri el vele a célját, mert ha túl korán érkezik, akkor az inkubátorba landol.Képzeljük el, amint több méter magasságban állunk egy ugródeszkán, és azt kérik tőlünk, ugorjunk fejest a vízbe. Lehet, hogy latolgatni kezdjük, miért nem inkább talpast, vagy hasast ugorjunk?Lábbal előre születésFél a fejes ugrástól.FarfekvésMinél kevésbé lett felkészítve a magzat a születésre, annál nagyobb a valószínűsége, hogy nem mer fejest ugrani. Inkább meggondolja magát, és maradni szeretne. A popóját mutatja. Első ránézésre jól járt ezzel a lázadással, hiszen mindene simán kifért, de amikor a fej eléri a nyílást, megakadhat, hisz elzárja azt. Nehéz esetekben még a köldökzsinór is bonyolítja a helyzetet. Az oxigén ellátás lelassul, ami halálfélelmet, fulladásos pánikot okoz neki. Pont a nehézséget szerette volna elkerülni. Ez a megtapasztalás tanulsága lesz egész életére. Az így született felnőtt akkor is keresztülviszi az akaratát, ha az látszik, hogy értelmetlen. Aki így születik, az már az élete első szakaszában az aggódásra kényszeríti környezetét.Keresztbe - Haránt fekvésNem akar együttműködni, sem dolgozni. Megoldás az, ha beszélnek vele, és megkérik, legyen kedves megfordulni, vagy megpróbálják megfordítani. Ha ez nem sikerül, akkor császármetszés lesz. A gyermek szemszögéből nézve az életmentő császár az győzelem, még fáradnia sem kellet semmit. Csak kiemelték és kész. Az életére nézve már nem ilyen előnyös.CsászármetszésA gondok már a stresszhormonok hiánya miatt kezdenek előtérbe nyomulni. Ugyanis a születés élményéből kimarad a beavatás, és a bizalmi kapcsolat sem jön úgy létre az anyjával. Kísérletekből tudhatjuk, hogy a 4-5 éves nagy gyerekeknél is óriás félelem él, anyjuk távolmaradása miatt. Ezért makacsan ragaszkodnak hozzájuk.A császáros felnőtt általában kitér, nem meri a hálótervét élni. Hiszen aki nem tanulta meg hogyan haladjon át szükségen és félelmen, az rettegni fog a nehéz helyzetektől, és inkább nem vág bele. Megmarad a feladatok, nehézségek elhárításánál, és így idős korában is félős, lépni nem merő kisgyerek marad. „Majd elintézi anya, az apa, az állam, vagy a társadalom, vagy mindegy, hogy ki.”TúlhordásHa a magzat még igényli az ősbizalom átélést, akkor még nem tudja, akarja elhagyni a méhet. Ők születnek meg csak a kiírt időpont után.Köldökzsinór a nyak körülEz egy nagyon nehéz kép. Vagy megfojtja a baba magát, vagy ezzel fenyeget. Önmaga ellen irányított agressziót mutat a magzat. Nagyon fontos lenne, ha mihamarabb megtalálnák a szülők az okot, akkor is, ha már rég megszületett a gyermek, illetve ez felnőtteknél egy elvégzett születésélmény foglalkozással feloldható.Az anya részéről ez a szimbólum úgy értelmezhető, mint egy kígyó. A köldökzsinór fojtogató kígyóvá válik, és az is előfordulhat, hogy megfojtja. Később az overprotectiv, a túl óvó, gondoskodó anya a túlzott szeretetével fojtja meg.Kérdések magunkhoz:Hogyan kezdem a napot? Könnyen pattanok ki az ágyból? Félek-e, húzódozok-e az új nap feladataitól? Szeretem-e a napfelkeltét? Mikor éltem át utoljára? Átélem, vagy átaluszom-e a nap kezdetét és az életet?Felhasznált irodalom: Ruediger Dahlke, Margit Dahlke, Volker Zahn: Út az életbe, Várandósságról és születésről holisztikus szemmel, Holistic KiadóRuediger Dahlke: Sorsfordulók, Officina NovaÍrta: Kemény VeronikaElhangzott: 2011.Születéshete, Kozármisleny
2013.07.27. 22:56
Egeszsegmegorzes.hu
Szülés császármetszés után - epidurállal
A döntésben, hogy a császármetszés utáni szülés természetes, azaz..
2013.07.16. 11:25
Videoklinika.hu
Szülés császármetszés után - epidurállal
A döntésben, hogy a császármetszés utáni szülés természetes, azaz..
2013.07.16. 11:25
Videoklinika.hu
Hüvelyi szülés, vagy császármetszés?
A baba világrajövetelének több lehetséges módja is van. Hüvelyi szüléssel érzéstelenítés nélkül, vagy epidurális érzéstelenítéssel segíthetik világra, de bizonyos esetekben császármetszésre, akár időzített császármetszésre is szükség lehet.
2013.07.15. 09:29
Szuloklapja.hu
Kevesebb a császármetszés az Egyesült Államokban
Az Egyesült Államokban nem csupán megállt a császármetszések amúgy is magas számának növekedése, de a beavatkozásokat is egyre inkább a szülés várható időpontjához igazítva végzik - derült ki egy új kormányjelentésből.
2013.06.27. 21:26
Informed.hu
A legtöbb császármetszés a 39. héten történik
Az Egyesült Államokban nem csupán megállt a császármetszések amúgy is magas számának növekedése, de a beavatkozásokat is egyre inkább a szülés várható időpontjához igazítva végzik - derült ki egy új kormányjelentésből.
2013.06.27. 15:06
Origo.hu
84 százalékkal növeli az elhízás esélyét a császármetszés
A legfrissebb kutatási eredmények szerint a császármetszéssel született csecsemők majdnem kétszer akkora eséllyel lesznek gyermek- és kamaszkorukban túlsúlyosak, mint természetes úton született társaik.
2013.06.05. 18:27
Mno.hu
A császármetszés súlyos következményei
A legfrissebb kutatási eredmények szerint a császármetszéssel született csecsemők majdnem kétszer akkora eséllyel lesznek gyermek- és kamaszkorukban túlsúlyosak, mint természetes úton született társaik.
2013.06.05. 09:27
Vital.hu
A császármetszés védelmében
Egyre többen, mintha csak az eszméért akarnának természetesen szülni.
2013.06.05. 00:15
Hir24.hu
Hány évesen szüljek? 20, 30, 40?
Tökéletes időzítés nincs, ugyanakkor nagy időintervallum áll a nők rendelkezésére, hogy anyává váljanak. A KSH adataiból kiderül, hogy manapság a magyar nők is egyre később szülik meg első gyer­meküket: 1995-ben a babát vállalók 67 százaléka volt húsz és harminc év között, 2008-ban ez a szám visszaesett 45 százalékra. A különböző életkorokban vállalt terhességnek egyaránt vannak előnyei és hát­rányai is. fotó: Éva magazin, Europress 20-as éveink Nagyanyáink korában még levénleányozták a 25 éves gyerektelen hajadont, ma – főként a nagyvárosokban – az számít rendkívülinek, ha egy ilyen korú nőnek már családja van. Előnyök: # A húszas években az anyák többsége fizikailag és lelkileg is könnyebben viseli a várandósságot, a szülést, és lazábban átvészeli az első, kimerítő éveket, mivel több energiája van, mint idősebb sorstársainak. # Fiatalabb korban az apuka és az anyuka is rugalmasabb, könnyebben alakítja át a napi rutinját a baba igényeihez. # Arról nem is beszélve, hogy amikor a gyerekek nagyobbak lesznek, akkor a szüleik még mindig fiatalok... Hátrányok: # A főiskola, egye­tem után a nők többsége belevág a karrierépítésbe, hiszen egy harmincéves, többgyerekes anyuka, akinek semmilyen munkatapasztalata sincs, labdába sem rúghat a mai munkaerőpiacon. fotó: 500px.com # Kevés szülő tudja megengedni magának, hogy lakásról, autóról gondoskodjon az utódai számára, így maguknak kell kikapar­niuk a gesztenyét és megteremteni a családalapítás alapvető feltételeit. Ezt nehezebb kisgyerek mellett, mint családalapítás előtt elérniük. # Azok a nők, akik a karrier helyett a gye­reket választják, később gyakran megbánják döntésüket, ahogyan bizonyos esetekben azt is, hogy az apróság érkezése előtt nem töltöttek elég időt kettesben a párjukkal. # „Ha a szülők kapcsolata nem elég kiforrott, ha a két ember nincs eléggé összekovácsolódva, a korán érkezett jövevény megronthatja a házasságot.” – mondja Tóth Ágnes pszichológus. Mit üzen a testünk? 1. A húszas évek a nők legtermékenyebb időszaka. 20 és 25 év között havonta nagyjából 20 százalék esélye van a sikeres fogantatás­nak. „A fogamzás és a várandósság ideális életszakasza a nők húszas éveire tehető – magyarázza dr. Újházy András szülész-nőgyógyász. – A fiatal felnőtteknél kisebb mértékben fordulnak elő olyan problémák, mint az elhízás, cukorbetegség, anyagcserezavar, hormonális zavar vagy magas vérnyomás.” 2. Ebben az élet­korban a legkisebb a spontán vetélés kockázata: hazai adatok szerint a terhességek csupán 12 százaléka végződik a magzat halálával. 3. A Down-szindróma esélye a 25 év alatti nők gyerekeinél 1 az 1500-hoz, 29 éves korban azonban ez már 1 az 1000-hez. 4. A fiatalon vállalt terhesség hosszú távon is jó hatással van az egészségre. „Korábbi tanulmányok kimutatták – tudjuk meg Újházy doktortól –, hogy amennyiben a nő a húszas évei­ben kivisel egy vagy több terhességet, azzal csökken az emlőrák későbbi kockázata.” A 30-as, 40-es éveidben tervezel családot alapítani? Lapozz a következő oldalra. --pagebreak-- 30-as éveink Jelenleg – hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt – a legtöbb nő 28 és 35 éves kor között ad életet első gyermekének. fotó: Pinterest Előnyök: # Ebben az életszakaszban a nők nagy részének már van stabil egzisztenciája, túljutott az önmegvalósító folyamaton, önmaga keresésén. # „Azok a nők, akik korábban minden energiájukkal a tanulásra, a munkára összpontosítottak, 30 éves korukra általában érzelmileg is késznek érzik magukat a babavállalásra – mondja Tóth Ágnes. – A szakmai és anyagi biztonság jó hatással van a magánéletre: ha az anyuka tudja, hogy bármikor visszamehet dolgozni, nagyobb lelkesedéssel vág bele a családépítésbe.” # A harminc évnél idősebb férfiak anyagilag jobb helyzetben vannak fiatalabb társaiknál, ezért az anya könnyebben megengedheti magának, hogy addig maradjon otthon a gyermeké­vel, ameddig szeretne. Hátrányok: # A 20–30 éves korosztálynak statisztikailag nagyobb esélyei vannak arra, hogy a terhesség és a szülés során minden rendben lesz, mint a 30 fölöttieknek. Ha azonban anya ügyel az egészségére, odafigyel a táplálkozására, rendszeresen sportol, ak­kor könnyebben átvészeli a szülést és az azt követő regenerálódást, gyorsan visszanyeri eredeti testsúlyát, és elég fitt lesz ahhoz, hogy felvegye a folyton izgő-mozgó csöppség gyakran kimerítő ritmusát. # Az anya belgyógyászati betegsége miatt kialakult terhességi kórképek esetében az orvosok sok esetben nem javasolják a hüvelyi szülést, a császármet­szést tartják biztonságosabbnak – talán ezzel magyarázható, hogy ebben a korcsoportban gyakrabban fordul elő császármetszés, mint a fiatalabb kismamák esetében. Mit üzen a testünk? 1. A nők termékenysége harminc év fölött drasztikusan csökken. A skóciai St. Andrews Egyetem és az Edinburgh-i Egyetem szakér­tői egy közös kutatásban megdöbbentő eredményre jutottak: a nők csaknem 95 százaléka harmincéves korára elveszti egészséges petesejtjeinek 88 százalékát. 2. Újházy doktor azonban úgy véli, nincs ok túlzott aggodalomra, szerinte az életkornál sokkal fontosabb az egészségi állapot és a megfelelő testsúly. „Ha a nő egészséges, ugyanakkora esélye van teherbe esni harminc után, mint fiatalabb korában. A belgyógyászati betegségek – amelyek komplikálhatják a terhességet – gyakoribbak 35 éves kor felett, de ez alapvetően nem a fogamzóképességgel áll kapcsolatban” – állítja az orvos. 3. Harmincöt év felett a genetikai vizsgálatok, szűrések is nagyobb hangsúlyt kapnak, hiszen a kromoszóma-rendellenességek kockázata fokozottabb: ebben a kor­ban a Down-szindróma kialakulásának valószínűsége 1 a 380-hoz. 4. A harminc és negyven év között vállalt terhességek alig 17 százaléka végződik vetéléssel, ami még igen biztató számnak minősül. --pagebreak-- 40-es éveink A statisztikák mutatója manapság sokkal biztatóbb, mint korábban: a magzati veszteségek száma hetven százalékkal csökkent a hatvanas évek óta. Ez a mutató az összes terhességre vonatkozik, korosztálytól függetlenül. fotó: Carol Maghaes / 500px.com Előnyök # Annak, aki a negyvenes éveiben vállalja első terhességét, valószínűleg a baba áll a fontossági sorrend leg­elején. A kicsi érkezése fölötti öröm ilyenkor hihetetlen energiát képes adni az anyának. # Ebben az életkorban a nők bölcsebbek, tapasztaltabbak és türelmesebbek, nagyobb önismerettel rendelkeznek, mint a 20-as éveikben járó nők nagy átlaga. # Egy nemrégiben készített tanulmány kimutatta, hogy azok a nők, akik negyven év felett, természetes úton esnek teherbe és szülnek kisbabát, tovább élnek. Minél több gyereket vállal az anya, annál kisebb lesz a petefészekrák kockázata. Az orvosok szerint ha az anya odafigyel az egészségére és a szülés előtti szűrővizsgálatok nem mutatnak ki semmiféle abnormalitást, nagy valószínűséggel egészséges gyereknek fog életet adni – teljesen függetlenül az életkorától. Hátrányok: # „Az idősebb nőknek és férfiaknak sokkal tudatosabban kell készülniük a baba érkezésére, mivel ők erősen beidegződött napi rutin szerint élnek, sokan már a szokásaik rabjává váltak, és életüket gyökeresen megváltoztatja majd a kisgyerek.” – állítja a pszichológus. # A 40 fölötti nők már nem annyira fittek és energikusak, mint húszas éveikben – ha pedig nagyobb gyermekeik is vannak, fizikailag nehezebben viselik a terhességet. # A nők lelkiállapotára befolyással lehet a jövő miatti aggodalom is: a pszichológus azt meséli, negyvenes kismamáknál gyakran találkozni olyan félelmekkel, vajon képesek lesznek-e felnevelni a gyereket. fotó: Pinterest Mit üzen a testünk? 1. Negyvenéves kor után havonta már csak öt százalék a fogamzás esélye, és mesterséges megtermékenyí­tés esetében is csupán a próbálkozások 6–8 százaléka végződik sikerrel. 2. A vetélések száma ilyenkor a legna­gyobb – a negyven és negyvennégy év közötti terhes nők csaknem 43 százalékának magzata elmegy. 3. A kro­moszóma-rendellenességek előfordulása is gyakoribb, egy negyvenéves kismamánál már 1 a 110-hez az esélye annak, hogy Down-szindrómás gyereke szülessen. 4. „Az életkor előrehaladtával több olyan terhessel találkozunk, akik között magas vérnyomás, cukor­be­tegség, anyagcsere-betegség, keringési betegség, vesebetegség fordul elő – mondja dr. Újházy –, ilyen tí­pusú alap­betegség mellett vállalt terhességben ezért szorosabb megfigyelés szükséges az ismert terhes­patoló­giai kórképek gyakoribb előfordulása miatt. Ezek közül a leggyakoribbak a terhességi toxémia és a terhességi cukor­betegség.
2013.06.04. 09:48
Evamagazin.hu
Felgyújtotta magát a vőlegény a lánykérésen
A császármetszés után, a szülőszobán kérte meg párja kezét egy karcagi férfi. Ennek kapcsán csokorba gyûjtöttük az extrém lánykéréseket.
2013.05.28. 14:30
Borsonline.hu
Hippokratész nevében
Vajon mikor volt az első agyműtét? Kinek a nevéhez fűződik, s mikor történt az első sikeres császármetszés, és mióta dívik a manapság oly divatos plasztikai sebészet? Ha e laikusok számára bonyolult beavatkozásokra gondolunk, azt hihetnénk, hogy a sebészet megjelenése az elmúlt egy-kétszáz év egyik bátor ördöngössége.
2013.05.22. 05:45
Vjm.hu
Borzalmas kór támadta meg szülés után a kismamát
Majdnem meghalt szülés után az a 32 éves anyuka, akinek húsevő baktériummal fertőződött meg a császármetszés miatti sebe. Három műtét és három hét kellett, hogy megmentsék.
2013.05.17. 22:40
Borsonline.hu
Sírva fakadt VV Béci
A ValóVilág egykori szereplője, VV Béci nem tudta magában tartani érzéseit mikor először felsírt gyermeke. Az apuka ugyan nem lehetett jelen a szülésnél, ám a császármetszés után röviddel karjaiban tarthatta kislányát, Napsugarat. A baba érkezéséről az RTL Klub reggeli műsorában mesélt a boldog apuka.
2013.05.16. 10:22
Császármetszés után természetes szülés: Valóban lehetséges? - Katiban a baba 2. évad, 16. rész
Dani kifaggatta Csermely doktort a közelgő szülés részleteiről.
2013.05.08. 14:40
Videoklinika.hu
Császármetszés után természetes szülés: Valóban lehetséges? - Katiban a baba 2. évad, 16. rész
Dani kifaggatta Csermely doktort a közelgő szülés részleteiről.
2013.05.08. 14:40
Videoklinika.hu
Komoly veszélyeket rejt az idő előtt megindított szülés
A nők körében szép számmal akadnak olyanok, akik vagy a szülés idő előtti megindítását, vagy a terhesség vége előtti császármetszés elvégzését kérik orvosuktól, pedig a szakemberek szerint a gyerekek fejlődése nagy veszélynek van kitéve, ha akár csak pár héttel is a terminus előtt születnek.
2013.04.24. 06:59
Mno.hu
A babának minden, az anyaméhben töltött hét számít!
A nők körében szép számmal akadnak olyanok, akik vagy a szülés idő előtti megindítását, vagy a terhesség vége előtti császármetszés elvégzését kérik orvosuktól, pedig a szakemberek szerint a gyerekek fejlődése nagy veszélynek van kitéve, ha akár csak pár héttel is a terminus előtt születnek.
2013.04.23. 10:50
Vital.hu
Megdöbbentően sok a császármetszés Romániában
Az állami kórházakban 41, a magánklinikákon 60 százalék a császármetszések aránya. A román kismamák valóságos nyomást gyakorolnak rájuk azért, hogy császármetszéssel hozhassák világra a gyermekeiket, és még a neves professzorok sem mernek ellentmondani ezeknek a kéréseknek.
2013.04.22. 19:45
Hvg.hu
Horror és borzalom a magzatburokban lévő baba fotója?
Nemrég a Bezzeganya Facebook oldalára feltöltöttünk egy fotót, amely császármetszés utáni pillanatokban készült egy magzatburokban lévő babáról. A képet heves érdeklődés követte: több mint 8300-an lájkolták, és több mint 6300-an osztották meg ismerőseikkel a nem mindennapi fotót. A közel 800 kommentelő túlnyomó többsége szerint fantasztikus és lenyűgöző, az élet csodája. És van, aki jelentette a képet, mert szerinte felkavaró és nem a Facebookra való. A kommentekből szemezgettünk. A férfi, akinél kiverte a biztosítékot a fotó, többször is hangoztatta véleményét, hogy egy ilyen tartalom nem a Facebookra való, ahol gyerekek is láthatják a felvételt. (A Facebookra hivatalosan 12 év alattiak nem regisztrálhatnak. A szerk.) A véleménnyel elég sokan nem értenek egyet: „Szerintem fészbukra való ez a kép, mert az emberek többsége nem keresne rá a neten konkrétan, hogy láthasson egy ilyet mondjuk egy átlagos szerdai napon. Fantasztikus felvétel. A kisbaba már megszületett, mégsem érzékel belőle semmit...még „sértetlen”.
2013.03.19. 07:00
Bezzeganya.postr.hu
Történhet-e császármetszés az anya kérésére?
A császármetszések aránya az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedik. Mi lehet ennek az oka? Amerikai adatok alapján az Egyesült Államokban 29, 1 százalékra növekedett, ami 40százalékosos emelkedést jelent 1996-hoz képest. A legmagasabb arány Brazíliában a legszembetűnőbb, itt ugyanis a császármetszés aránya a jobb anyagi helyzetben levő asszonyoknál 55százalék, a magánkórházakban megközelíti a 80-90százalékot.
2013.03.13. 11:17
Webbeteg.hu
Itt üthet vissza a programozott császármetszés
Több mint hétszáz különböző baktériumot tartalmaz az anyatej, lényegesen többet, mint azt eddig feltételezték. Spanyol kutatók vizsgálataik eredményét egy amerikai szaklapban mutatták be. A szakértők szerint az új ismeretek a bébiételek előállítóit segíthetik abban, hogy még jobb termékeket készítsenek.
2013.03.12. 10:06
Stop.hu
Három fiút nevel a gyászoló apa
A pokol legmélyebb bugyrait járja Fontos Róbert. A timári férfi fél éve vesztette el feleségét, akivel 19 esztendőt éltek boldog házasságban. Mónika harmadik fiukat várta, a császármetszés közben fellépő vérveszteségbe halt bele.
2013.03.04. 08:05
Borsonline.hu
A császármetszés sem segített a gorilla-bébin
Császármetszéssel hozták a világra a prágai állatkert legidősebb gorillájának kölykét, ám az elpusztult.
2013.02.26. 07:07
Ma.hu
Az első európai császármetszés gorillán
20-an küzdöttek, mégsem sikerült megmenteni az idős prágai majom kicsinyét.
2013.02.26. 00:30
Hir24.hu
Császármetszés online közvetítéssel
A houstoni Memorial Hermann kórházból a héten online, élő közvetítést követhetett bárki végig egy császármetszésről, a kismama megérkezésétől egészen a baba megszületéséig. Az online közvetítés a Twitteren zajlott, ahol először mutattak be ilyen beavatkozást percről-percre. De nemcsak szöveges bejegyzések készültek.
2013.02.22. 00:00
Babanet.hu
Császármetszés élőben, a Twitteren
Először közvetítettek Twitteren élőben egy császármetszést a houstoni Memorial Hermann kórházból. Az operáció jól sikerült, a közvetítés pedig elképesztően részletes volt.
2013.02.21. 14:15
Socialtimes.hu
A kórházi dolgozók nem mosnak kezet?
A világon 1,4 millió ember kap évente kórházi tartózkodása idején valamilyen fertőzést, és Magyarország e tekintetben sajnos világelső. A császármetszés, vagy más műtét utáni szepszis például a fiatal, egyébként egészséges pacienseket, nőket is fenyegetheti. Nem meglepő igazság, hogy ameddig műtétek lesznek addig műtéti szövődmények is lesznek. Most azt járjuk körül, hogy mi történik egy svéd és egy magyar kórházban a műtét előtti higiénia és az esetleges fertőzések kérdései kapcsán. A modern infektológia nagy kihívása az egészségügyi fertőzések megelőzése, kezelése, mert ezek legalább 30-50 százalékban megelőzhetőek lennének - mondta el tavaly az MTI-nek dr. Prinz Gyula, a Szent László Kórház infektológusa. Ez nem elsősorban pénz, inkább szemléleti kérdés, hiszen a kórházi fertőzések általában hosszas, költségigényes kezelést igényelnek, tehát az egészségügynek olcsóbb ha a megelőzés sikeres.
2013.02.20. 15:00
Bezzeganya.postr.hu
A császármetszés
Ha szülésről beszélünk, általában mindenkinek az jut eszébe, amikor a baba természetes úton jön a világra. Viszonylag kevés azoknak a kismamáknak a száma, akik kifejezetten császármetszéssel képzelik el a szülésüket, a legtöbb várandós inkább szeretné elkerülni ezt a beavatkozást, ha lehetséges
2013.02.11. 00:00
Babanet.hu
A császármetszés
Ha szülésről beszélünk, általában mindenkinek az jut eszébe, amikor a baba természetes úton jön a világra. Viszonylag kevés azoknak a kismamáknak a száma, akik kifejezetten császármetszéssel képzelik el a szülésüket, a legtöbb várandós inkább szeretné elkerülni ezt a beavatkozást, ha lehetséges
2013.02.11. 00:00
Babanet.hu
A császármetszés
Ha szülésről beszélünk, általában mindenkinek az jut eszébe, amikor a baba természetes úton jön a világra. Viszonylag kevés azoknak a kismamáknak a száma, akik kifejezetten császármetszéssel képzelik el a szülésüket, a legtöbb várandós inkább szeretné elkerülni ezt a beavatkozást, ha lehetséges
2013.02.11. 00:00
Babanet.hu
A császármetszés
Ha szülésről beszélünk, általában mindenkinek az jut eszébe, amikor a baba természetes úton jön a világra. Viszonylag kevés azoknak a kismamáknak a száma, akik kifejezetten császármetszéssel képzelik el a szülésüket, a legtöbb várandós inkább szeretné elkerülni ezt a beavatkozást, ha lehetséges
2013.02.11. 00:00
Babanet.hu
A császármetszés árnyoldala - Döbbenet: Hogy kerül a koraszülött osztályra olyan csecsemő, aki időben érkezett?
A magzati korban a tüdejüket betöltő folyadék nem tud rendesen kiürülni..
2013.01.27. 08:00
Megragadta orvosa kezét a születendő baba
Egy arizonai apuka különleges fotót készített kislánya születésekor: a születendő csecsemő a császármetszés közben kinyúlt az anya méhéből, és megfogta a szülészorvos ujját.
2013.01.04. 13:55
Nol.hu
Megragadta orvosa kezét a születendő baba
Egy arizónai apuka különleges fotót készített kislánya születésekor: a születendő csecsemő a császármetszés közben kinyúlt az anya méhéből, és megfogta a szülészorvos ujját.
2013.01.04. 10:03
Delmagyar.hu
Eddig soha nem látott pillanatot örökített meg
Pillanatok alatt elterjedt az interneten egy szülőszobában készült, különleges pillanatot megörökítő fotó. Császármetszés közben kinyúlt a baba anyja méhéből, és megragadta az orvos kezét.
2013.01.04. 09:50
Borsonline.hu
Császármetszés közben húzta ki magát anyjából a csecsemő
A fotó valódi, a szülés közben a kis kéz megfogta az orvos kezét. Nem ez az első hasonló felvétel.
2013.01.03. 11:00
Velvet.hu
Keveházi Krisztina élvezi a kismamaságot
Keveházi Krisztina első gyermekét nagyon fiatalon szülte. A balett-táncosnő tizenegy évvel később újra kismama lett. Alkudozott az orvosával, mert szeretett volna hagyományos módon szülni, mégis a császármetszés mellett döntöttek.
2012.12.13. 22:46
Stop.hu
Beteljesült álom! Kisfiam CSUsSZanása :-)
CSUSZ, azaz Császármetszés Utáni Szülés (angol rövidítése VBAC). Ez a történet az én Kisfiam kiCSUsSZanásáról szól! 2012. szeptember 11-én beteljesült egy kislánykori álom! Az én álmom! Szültem! Varázslatos volt, elmondhatatlanul varázslatos. Most mégis megpróbálom "kicsit" összefoglalni...... A cikk olvasása
2012.12.12. 09:08
Hoxa.hu
Embrióbeültetés császármetszés után - Az orvos válaszol
Lassan egy éve császármetszéssel született kisbabám (lombik). Szeretném megkérdezni, legkorábban mikor mehetünk vissza a fagyibabákért, hogy kistestvér születhessen? A menstruációm már megjött és 29 napra beállt. A császármetszés befolyásolja, hogy visszaültetik-e mindkét embriót? A császármetszés hege miatt az esetleges ikerterhesség mekkora veszélyt jelentene? - Válogatás a WEBBeteg Orvos Válaszol rovatának kérdéseiből.
2012.12.10. 02:51
Webbeteg.hu
Egyre több a császármetszés
Magyarországon vannak olyan kórházak, ahol kevesebb baba születik természetes módon, mint császármetszéssel – holott körülbelül 85–15 százalék lenne az ideális arány nemzetközi ajánlások szerint.
2012.11.23. 11:20
Nlcafe.hu
Ezért egyre több a császármetszés
Évről évre nő a császármetszéssel szülő nők aránya. Az orvosok magyarázata szerint viszont ezzel elsősorban a lehetséges komplikációktól óvják a születendő gyermekeket.
2012.11.23. 06:02
Inforadio.hu
&bdquo;Á la carte szülőszoba&rdquo; 4. rész
De mégis, mi a legjobb a babának? Hüvelyi szülés vagy császármetszés? Az orvos javaslataira és módszereire, vagy inkább a magunk belső igényeire hallgassunk a szülés módjának megválasztásánál?
2012.11.22. 13:00
Napidoktor.hu
Túl sok a császármetszés
Folyamatosan emelkedik a császármetszések száma Magyarországon. Az Országos Egészségpénztár adatai szerint a császármetszések aránya országosan 34 százalék, ami 5 százalékos emelkedés 2006-hoz képest - írja a Születésház Egyesületre hivatkozva a Népszabadság.
2012.11.22. 06:30
Hir24.hu
&bdquo;Á la carte szülőszoba&rdquo; 3. rész
De mégis, mi a legjobb a babának? Hüvelyi szülés vagy császármetszés? Az orvos javaslataira és módszereire, vagy inkább a magunk belső igényeire hallgassunk a szülés módjának megválasztásánál?
2012.11.21. 13:00
Napidoktor.hu
Miért gyakori az inkontinencia szülés után?
A világ minden pontján probléma, hogy nagy számban már a terhesség alatt nagy kialakul enyhe inkontinencia. A szülések számával pedig csak egyre rosszabb a helyzet és a császármetszés sem megoldás. ...
2012.10.19. 08:00
Hazipatika.com
Oxigénhiányt okozhat az oxitocin?
Ma Magyarországon körülbelül négy-ötszáz maradandóan súlyos vagy középsúlyos oxigénhiányos állapotú gyerek születik, bár ezzel a számmal valószínűleg alábecsültük a – nyugaton ennél is alacsonyabb – hazai adatokat. A Daily Mail cikke szerint az oxigénhiányos állapot kialakulásáért a vajúdás alatti oxitocin-adagolás nagyban hozzájárul. Nagy-Britanniában az első gyermeküket szülő nők 30 százaléka kap oxitocint a vajúdást segítendő. A második és többedik gyermeküket szülő nők között az oxitocin-adagolás alacsonyabb arányú, de évente így is mintegy 130.000 nő részesül a hormonban, ami a méhet összehúzódásra készteti. Bizonyos orvosok szerint az oxitocin használatával sok esetben elkerülhető a császármetszés.
2012.10.16. 10:00
Bezzeganya.postr.hu
Császármetszés - mintha izzó vasakat szúrnának a hasadba
Az itt olvasott posztok alatt egész meglepő kommenteket olvastam, ezért gondoltam, írok a témában. Úgy látom, több csoport alakult ki császár-kérdésben. Az egyik a szuperanyuk, akiknek szerencséjük volt és nem kellett császározni, ebből következően ők a királyok, mert hát ugye mégiscsak így az igazi. A másik csoport, aki eleve császárral szeretne szülni, mert valamiért az a tévképzete alakult ki, hogy az sokkal könnyebb, mint természetes úton. A harmadik csoport, aki nem érzi magát nőnek a császármetszés miatt, és még két hónappal a császár után is könnyes, távolba meredő szemmel suttogja, hogy ő nem így akarta. Természetesen léteznek normális emberek is, akik a helyén kezelik a dolgot. Nekik nem szól ez az írás. Az első csoportnak csak annyit mondanék, hogy az ő hozzáállásuk miatt nagyon sok ember frusztrálódik. Lásd harmadik csoport. Láttam olyan cikket is a neten, amiben konkrétan szerepelt az a mondat, hogy a gyerek nem a hasfalon át születik. Az enyém ott született, akkor most valami torz félember vagyok? Vagy nem is számítok anyának?
2012.09.25. 08:00
Bezzeganya.postr.hu
Császármetszés szülésélménnyel
Előző terhesnaplónk írója, Mirca osztja meg szülésének részleteit. Nos, először is mindenkinek köszönöm, aki gondolt ránk a nagy napon. A „szorítás” sikeres volt, nem is hinnétek, mennyire. Nem csak azért, mert a kislányunk épen és egészségesen született, és mert minden a lehető legsimábban ment, hanem mert végre két nehéz szülés és felépülés után részem lehetett egy élményszerű szülésben. Igen szülésben, mert valahogy most még az is sikerült, hogy a császár ellenére ne csak egy eszköznek, egy inkubátornak érezzem magam, hanem valahogy részese legyek a történéseknek.
2012.09.20. 11:00
Bezzeganya.postr.hu
Babanapló &#8211; A szülés és Liza érkezése
A népszerű írónő, Rupáner &#8211; Gallé Margó babanaplójának első része. Időpont: 2012. augusztus 15-21. Szent Pantaleon Kórház, Dunaújváros Szerda reggel nyugodtan fekhettem be a kórházba, előző nap mindent sikerült elintéznem, amit akartam. Egész nap Laurával játszottam, babaszoba teljesen berendezve, minden sterilizálva, kimosva és kivasalva, a hat hosszú általam készített lista minden egyes pontja kipipálva. És amit nem gondoltam: este még átküldtem a „Nászajándék Salzburgból” kéziratát, így aztán teljesen nyugodt lehetnék, és végül is vagyok is, eltekintve attól, hogy nagyon hiányzik a kis családom, és aggódom, hogy Laurával, hogy fogjuk átvészelni, ezeket a napokat, mert ilyen hosszú időt még soha nem töltöttünk külön. A két éjszaka volt a maximum, az is az egy hónappal ezelőtti kórházi infúziókúrám volt. Az sem volt egyszerű. De most igyekszem pihenni, és nem gondolni erre, amit könnyű mondani, de nem igazán kivitelezhető. Azért igyekszem. Addig pedig szokom a helyet, és szerencsére van egy pici baba is a szobában. Nagyon furcsa, így három év távlatából is, hogy milyen iciri-piciri Laurához képest. Szülés Nagy vonalakban annyi, hogy egyre csökkenő magzatvíz miatt kellett, hogy befeküdjek szerdán a kórházba. Péntekre az orvosom (akinek maximálisan bízok a szakértelmében) azt mondta, hogy indokolttá vált a szülés megindítása, aminek császármetszés lett a vége. Bármennyire [...]
2012.09.07. 09:57
Lifemagazin.hu
Majdnem hatkilós babát hoztam a világra
Egyelőre egygyermekes édesanya vagyok. Kislányom júniusban volt kétéves. Tíz nappal hordtam túl a babát 2010-ben. Egy szép hétfői napon fektettek be a kórházba, és közölték, hogy megcsászároznak, mert az UH azt mutatta, hogy nagy feje van a babának, amit képtelenség megszülni. 4,5 kg-ra becsülték, nem engedtek szülni. Én, aki mindvégig természetes szülést terveztem, és jóformán nem is tudtam, mit jelent a császármetszés, kétségbeestem, mi is fog velem történni.
2012.08.26. 10:00
Bezzeganya.postr.hu
Felesleges császármetszések?
A legtöbb koraszülésnél felesleges a császármetszés – állapította meg az American Journal of Obstetrics & Gynecology tanulmánya.
2012.08.17. 12:30
Vital.hu
Mihez kezdene, ha kapna ajándékba tízezer évet?
[Vajon végleg elborítják-e a Földet a szeméthegyek? Nagyobb lesz-e a fejünk a sok császármetszés miatt? Örökké élnek-e az élet legapróbb építőelemeit alkotó protonok? Rengeteg olyan, a mindennapi életünket is érintő tudományos probléma létezik, amelyekre azért nem tudunk megnyugtató választ adni, mert nincs elég időnk rá, hogy kísérleteket végezzünk. Neves kutatókat kérdeztek arról, milyen problémákat tárnának fel, ha lenne rá pár ezer, esetleg egymillió évük?
2012.08.14. 20:03
Origo.hu
A császármetszés kockázatai: új kutatási eredmények!
Minden tízedik császármetszésnél fordul elő fertőzés - mutatta ki egy brit tanulmány. Az Egyesült Királyság egészségvédelmi szervezete, a Health Protection Agency (HPA) legutóbbi tanulmányában négyezer olyan kismamát vizsgált, akik császármetszéssel hozták világra gyermeküket. A kutatásban résztvevők közül 397 anya esetében diagnosztizáltak kisebb-nagyobb mértékű fertőzést a műtét után - ez nagyjából tíz százalékot jelent, ami elég ijesztő adat. Az esetek 80%-ánál csupán kisebb fertőzések léptek fel, ám ezek is jelentősen legyengítették az anyákat, megnyújtották a korházban töltendő kényszerpihenő idejét, hosszas otthoni lábadozásra ítélték őket, így emiatt a kismamák eleinte nem tudták megfelelően ellátni a csecsemőjüket. "Mivel Nagy-Britanniában ma már minden negyedik nő császármetszéssel ad életet gyermekének, a fertőzések igen súlyos problémákat okoznak" – mondta Dr. Elizabeth Sheridan a HPA fertőzéseket vizsgáló osztályának munkatársa. "Reméljük, kutatási eredményeink elgondolkodtatják majd azokat a nőket, akik nem egészségügyi okokból választják a császárt." A tanulmány a túlsúly és a fertőzés közötti összefüggésre is rávilágított: az enyhén túlsúlyos kismamák esetében 1,6 %-al, míg a határozottan kövér nőknél 3,7 %-al nőtt a műtét utáni fertőzés kockázata. Érdekességképpen a kutatás azt a nemvárt kapcsolatot is kimutatta, miszerint a 20 év alatti anyáknál majdnem kétszer akkora az elfertőződés veszélye, mint a 25 és 30 év közötti társaiknál. Erre a jelenségre az orvosok még nem találtak magyarázatot. Szöveg: Ribánszky Ágota, fotó: Éva magazin A császármetszésről további hasznos és érdekes információkat olvashattok az ÉVA augusztusi számában.
2012.08.08. 10:54
Evamagazin.hu
Császármetszés: lökdösés, rángatás a zöld lepel mögött
Az előző két császármetszéses szülés után elérkezik az ideje a harmadiknak. Ha már betöltöttem volna a bűvös negyvenedik hetet, vagy megindulna a szülés nem kérdés: vágnak. Illetve megteszik anélkül is. Ez a valóságban persze nem létező, elektív, azaz az anya kérésére, előre egyeztetett időpontban (a 38. hét után) végzett műtét. Ilyen papír, olyan lelet, konzultáció az aneszteziológussal, az orvossal. A lámpa minden kanyar után zöld utat jelez. Minden rendben.
2012.07.08. 08:00
Bezzeganya.postr.hu
A túlsúly nehezíti a teherbeesést
Ajánlatos diétázni annak, aki súlyfelesleggel küzd, ám gyereket szeretne. A plusz kilók ugyanis nehezítik a megfoganást, amennyiben pedig sikerül a nőnek így is teherbe esni, számos kockázatnak teszi ki magát és magzatát is. Ilyenkor esetekben gyakoribb a koraszülés, vagy a császármetszés és az anyuka nagyobb eséllyel lesz cukorbeteg is. További részletek dr. Csermely Gyula, szülész-nőgyógyásztól.
2012.07.06. 13:36
Kérdezd szakértőnket: Dr. Illanitz Elemér szülész-nőgyógyászt
Dr. Illanitz Elemér szülészeti- nőgyógyászati osztályvezető Bemutatkozás: 1995-ben végeztem a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. Ezt követően a Jahn Ferenc kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályán dolgoztam. Egy évet töltöttem az Országos Onkológiai Intézetben, ahol emlősebészettel, majd az István kórház onkológiai részlegén, ahol nőgyógyászati daganatsebészettel foglalkoztam. Az intézmény megnyitása óta a Dr. Rose Magánkórház orvosigazgatója és szülészeti-nőgyógyászati osztályának vezetője vagyok. Intézetünkben lehetőségem nyílt az elérhető legkorszerűbb, leginnovatívabb operációs eszközöket a mindennapi gyakorlatba bevezetni. A legújabb minimál invazív sebészeti elveknek megfelelően, laparoszkópos technikával operálunk, összetett kismedencei kórképeket oldunk meg, korábban menthetetlennek ítélt myomás méheket konzerválunk. Specialitásom a hüvely esztétikai sebészete, a különböző hüvelyplasztikai műtétek mellett a kisajak, és nagyajak plasztika. Intézetünkben a kórházban eltöltött idő – a világszerte jellemző elveknek megfelelően- lerövidült, a műtét napján felvett hasi műtétes betegek az operáció után két-három nappal már távozhatnak, a tervezett császármetszés reggelén érkező pácienst pedig két nap múlva gyermekével bocsátjuk haza. E-mail: drillanitz.elemer@gmail.com
2012.07.05. 17:17
Lifemagazin.hu
Császármetszés - hányszor szülhetsz utána?
A negyedik terhesség befejezése is lehet császármetszés, sőt ha az első..
2012.07.02. 13:55
Videoklinika.hu
Császármetszés - hányszor szülhetsz utána?
A negyedik terhesség befejezése is lehet császármetszés, sőt ha az első..
2012.07.02. 13:55
Videoklinika.hu
Nem fogom összetörni a kisfiam?
Előzmények: viszonylag gondtalan terhesség,vége felé (31-32.héttől) nem nőtt a baba, toxémia, Sote1-en 5 hét, császármetszés a 36.héten, picike, degeszséges és gyönyörű kisfiú, intenzív osztály 1 hét, influenzajárvány miatt látogatási tilalom, 1 hét PIC, másik kórház, otthon. A boldogság illetve boldogtalanság nekem sok apró dologból áll össze. Ilyenből rengeteg volt a terhességem alatt, némelyik még most is megríkat, némelyiktől még most is vinnyogok a röhögéstől. Néhányat le is írtam:
2012.06.14. 13:00
Bezzeganya.postr.hu
Normális? Császármetszés után 3 héttel már szexelt az énekesnő!
Jessica Simpsonról tudjuk, hogy szeret egészen intim titkokról beszélgetni a sajtóval. Most egy interjúban éppen azt ecsetelte, hogy orvosi tiltás ellenére már rendszeresen szexszel vőlegényével, Eric Johnsonnal.
2012.06.04. 12:30
A császármetszés későbbi hatásai
Egy friss felmérés szerint a császármetszés útján született gyerekek hároméves korukra kétszer nagyobb eséllyel lesznek elhízottak, mint természetes úton világra jött kortársaik.
2012.05.29. 12:09
Hvg.hu
Császármetszés
A kismamák számára a terhesség legfájóbb pontja a szülés. Szülni nagyon sokféle képen lehet: bábával, kórházban, otthon. Történhet természetesen, akár bio módon, vagy drasztikusabban császárral. Vannak, akik a császármetszést választanák, még ha nem is indokolt. De miért is volna az jó?
2012.05.29. 08:10
Anna.hu
Kétszeresére növelheti a gyermekkori elhízás kockázatát a császármetszés
Kétszer nagyobb valószínűséggel lesznek elhízottak azok a gyerekek, akik nem a szülőcsatornán keresztül, hanem császármetszéssel jönnek a világra - állapították meg amerikai szakemberek.
2012.05.24. 17:32
Informed.hu
Különös tény derült ki: Ezért is kockázatos a császármetszés
Megdöbbentő eredményre jutottak amerikai kutatók.
2012.05.24. 15:38
Hetivalasz.hu
A császármetszés megnöveli a gyerekkori elhízás kockázatát
Kétszer nagyobb valószínűséggel lesznek elhízottak azok a gyerekek, akik nem a szülőcsatornán keresztül, hanem császármetszéssel jönnek a világra - állapították meg amerikai szakemberek.
2012.05.24. 14:48
Nol.hu
Kapcsolatot találtak a császármetszés és az elhízás között
A császármetszéssel világra jött gyerekeknél akár kétszer nagyobb lehet a kisgyermekkori elhízás kockázata, mint a hüvelyi úton születettek körében - tették közzé bostoni kutatók. A magyarázat feltehetőleg a bélflóra különbözőségében rejlik, ami befolyásolja a táplálék hasznosulását.
2012.05.24. 13:21
Origo.hu
A császármetszés megnöveli a gyerekkori elhízás kockázatát
Kétszer nagyobb valószínűséggel lesznek elhízottak azok a gyerekek, akik nem a szülőcsatornán keresztül, hanem császármetszéssel jönnek a világra - állapították meg amerikai szakemberek.
2012.05.24. 13:13
Nol.hu
Császármetszés vagy sem?
Dr. Koós-Hutas Piroska szülész-nőgyógyász a megsokszorozódott császármetszésekről, annak okairól, előnyeiről és hátrányairól beszélt a Csak csajok műsorában
2012.05.23. 09:51
Napidoktor.hu
A császármetszés megváltoztatja a DNS-t?
A tervezett császármetszéssel született gyerekeknél előfordul, hogy megváltozik a fehérvérsejtjük DNS-készlete - állítják svéd kutatók. A kicsiket későbbi életük során nagyobb eséllyel fenyegetik az immunhiányos megbetegedések. Az immunrendszer epigenetikai programozásának  (egy gén információja miként kerül át egyik generációból a másikba a DNS szekvencia megváltozása nélkül) van szerepe a születésben.
2012.05.21. 08:42
Egeszsegtukor.hu
A császármetszés árnyoldala - Döbbenet: Hogy kerül a koraszülött osztályra olyan csecsemő, aki időben érkezett?
A magzati korban a tüdejüket betöltő folyadék nem tud rendesen kiürülni..
2012.04.26. 05:25
Videoklinika.hu
A császármetszés árnyoldala - Döbbenet: Hogy kerül a koraszülött osztályra olyan csecsemő, aki időben érkezett?
A magzati korban a tüdejüket betöltő folyadék nem tud rendesen kiürülni..
2012.04.26. 05:25
Videoklinika.hu
Miért van egyre több császármetszés?
Louise Roth, az Arizona Egyetem szociológusa a Social Problems című lapban megjelent tanulmányában annak a véleményének adott hangot,...
2012.04.19. 09:56
Egeszsegkalauz.hu
Császármetszés
A császármetszés a terhesség befejezésének egyik módja, napjainkban a leggyakrabban végzett hasi műtét. Nevét onnan eredeztetik, hogy állítólag Julius cézár császármetszéssel jött a világra, ez azonban valószínűleg téves feltételezés.
2012.04.17. 18:21
Egeszsegtukor.hu
Beleegyezésük nélkül sterilizálnak nőket Üzbegisztánban
Egyik módja, hogy szülés után eltávolítják az anya méhét, de a császármetszés is jó alkalom erre.
2012.04.16. 13:01
Index.hu
Babázás helyett babát nevel: tízéves kislány szült Bogotában
Kis híján belehalt a szülésbe az a tízéves kolumbiai kislány, aki egészséges gyereket szült Bogotában. A terhesség 39. hetében járt, az orvosok ezért a császármetszés mellett döntöttek. A kislány történetén sokan felháborodtak.
2012.04.05. 18:49
Hvg.hu
Előzetes: Életmentő császármetszés a Híradóban - videó
Folyamatosan kapja a gratulációkat az a mentőtiszt, aki szerdán megmentette egy kisbaba életét Gacsályban. Az asszonyt halálra gázolta egy autó, de a babát sikeresen újraélesztették. A mentős megmutatja, mit csinált, és azt is elmondja, közben mi járt a fejében.Részletek »
2012.03.29. 19:12
Császármetszés után kevésbé kockázatos az újabb császármetszés, mint a természetes szülés
Azoknál a nőknél, akik császármetszéssel hozták világra első gyereküket, nagyobb a baba és az anya egészségügyi kockázata, ha a természetes, hüvelyi utat választják a második szülésnél, mint amikor újra a császármetszés mellett döntenek - állapították meg ausztrál kutatók.
2012.03.19. 17:43
Informed.hu
Nagyobb a természetes szülés veszélye császármetszés után?
Azoknál a nőknél, akik császármetszéssel hozták világra első gyereküket, nagyobb a baba és az anya egészségügyi kockázata, ha a természetes, hüvelyi utat választják a második szülésnél, mint amikor újra a császármetszés mellett döntenek - állapították meg ausztrál kutatók.
2012.03.15. 11:56
Ma.hu
Növeli a császármetszés a diabétesz kockázatát
A császármetszéssel született gyermekeknél kétszer nagyobb a diabétesz kialakulásának kockázata, mint a természetes úton világra jövő babáknál.
2012.02.20. 07:16
Informed.hu
Növeli a császármetszés a diabétesz kockázatát
A császármetszéssel született gyermekeknél kétszer nagyobb a diabétesz kialakulásának kockázata, mint a természetes úton világra jövő babáknál.
2012.02.19. 08:55
Inforadio.hu
A császármetszés növeli a diabétesz kockázatát
A császármetszéssel született gyermekeknél kétszer nagyobb a diabétesz kialakulásának kockázata, mint a természetes úton világra jövő babáknál – állapították meg a müncheni Műszaki Egyetem kutatói, akik azt vizsgálták, hogyan befolyásolják a betegség alakulását a környezeti hatások.
2012.02.17. 19:45
Hvg.hu
A császármetszés okolható a későbbi elhízásért? - Különös kutatás
Fernando Barros vizsgálata érdekes dologra világított rá.
2012.02.06. 15:05
Femina.hu
Császármetszés és gyermekkori elhízás?
Nem okolható a császármetszés a gyerekek elhízásáért! Nem lesznek nagyobb valószínűséggel túlsúlyosak azok a gyerekek, akik nem a...
2012.02.01. 09:16
Egeszsegkalauz.hu
Nem okolható a császármetszés a gyerekek elhízásáért
Nem lesznek nagyobb valószínűséggel túlsúlyosak azok a gyerekek, akik nem a szülőcsatornán keresztül, hanem császármetszéssel jönnek a világra - állapították meg brazil szakemberek.
2012.01.30. 22:46
Informed.hu
A császármetszés nem egyenlő a túlsúlyos gyerekkel
Nem lesznek nagyobb valószínűséggel túlsúlyosak azok a gyerekek, akik nem a szülőcsatornán keresztül, hanem császármetszéssel jönnek a világra - állapították meg brazil szakemberek.
2012.01.30. 20:20
Ma.hu
A császármetszés nem okolható az elhízásért
Nem lesznek nagyobb valószínűséggel túlsúlyosak azok a gyerekek, akik nem a szülőcsatornán keresztül, hanem császármetszéssel jönnek a világra - állapították meg brazil szakemberek.
2012.01.30. 14:18
Hvg.hu
Judy: Nagyon aggódtam a lányomért
Judy gyermeke megszületése után rádöbbent: már nem ő a legfontosabb, hanem a kis Maja. Az énekesnő így a császármetszés után hasi fájdalmakat is könnyebben viselte. Attól azonban nagyon félt, hogy a picinek esetleg valami baja lehet.
2012.01.26. 05:00
Storyonline.hu
Császármetszés miatt asztma?
Egy nemrég végzett felmérés szerint a császármetszéssel született gyerekek esetében nagyobb az asztma kialakulásának veszélye.
2012.01.18. 18:00
Napidoktor.hu
Miért szült Judy császárral?
Sokan úgy tartják, a császármetszés elveszi a szülés gyönyörét. Judy mégis kénytelen volt nem természetes úton világra hozni első gyermekét, máskülönben nemcsak a csípője, hanem az arca is veszélybe került volna. Erről csak a Story magazinnak mesélt.
2012.01.05. 05:00
Storyonline.hu
Tévedésből az egészséges magzatot abortálták
Egy 32 hetes várandós nő ikermagzatai közül tévedésből az egészségeset abortálták egy ausztrál kórházban, majd császármetszés közben a beteg magzat is meghalt.
2011.11.24. 13:16
Császármetszés vár Dundikára?
Napok kérdése, és világra jön Dundika és Majka kisfia. A Kiskegyed információi szerint nem bízzák a véletlenre első gyermekük születésének dátumát, ugyanis a műsorvezető és kedvese különösen hisz a számmisztikában.
2011.11.08. 13:49
Stop.hu
Miért vált ennyire elterjedtté a császármetszés?
A császármetszés a leggyakrabban végzett műtétes beavatkozás a fejlett országokban az ezredforduló óta, arányának emelkedése világszerte foglalkoztatja a szakmai és laikus közvéleményt egyaránt. Az 1990- es évek végére az Egyesült Államokban 21%- os országos császármetszési gyakoriságot regisztráltak, ezért kormányprogram született, az arány 15%- os csökkentésére, ez azonban nem valósult meg, sőt tovább emelkedett a műtétek száma.
2011.06.14. 11:10
Harmonet.hu
A császármetszés hízlal?
A legújabb kutatás szerint a császármetszéssel született fiatal felnőttek nagyobb valószínűséggel híznak el, mint a természetes szüléssel világra jöttek, ami arra utal, hogy a császármetszés is hozzájárulhat az elhízásjárvány terjedéséhez.
2011.06.08. 12:15
Hazipatika.com
Érezte a kést a császármetszés alatt
Szörnyű fájdalmak között hozta világra ikreit egy nő, aki az érzéstelenítés ellenére is érezte, ahogy a sebészkéssel felnyitják a hasát.
2011.05.10. 16:15
Nlcafe.hu
Jobb lenne a császármetszés?
Vannak esetek, amikor elkerülhetetlen, pedig sokan mindennél jobban félnek tőle. Pedig lehet élmény is, éppen úgy, ahogyan egy hagyományos szülés.
2011.03.10. 08:41
Anna.hu
Császármetszés után lehetséges természetes úton szülni? – Az anya nemet mondott a császármetszésre
Három császármetszés után a negyedik gyermekét otthon szülte meg az a nő, aki nemet mondott a műtétre, mivel szerinte a korábbiak szükségtelenek voltak. Fotónk csak illusztráció! Aneka december 2-ára volt kiírva a negyedik
2011.03.01. 13:50
Császármetszés az anya szemszögéből
A legKülönbözőbb életkorú és stílusú hollywoodi hírességek szültek császármetszéssel.
2011.01.21. 13:57
Evamagazin.hu
Lúggal itatott kismama:
Mindmáig nincsenek bizonyítékok abban az ügyben, amely gyakorlatilag nyomorékká tett egy kismamát. Lassan egy éve, hogy Keményné Makai Boglárkával a budapesti Honvédkórházban császármetszés előtt savlekötő helyett lúgot itattak.
2010.10.24. 03:05
Császármetszés, de miért?
Ma minden második-negyedik kismama császármetszéssel hozza világra kisbabáját. Bár léteznek egységes szakmai irányelvek arról, mikor kell és mikor érdemes műteni, az egyes szülészetek közt nagyok az eltérések. Izgalmas kérdés, hogy mire számíthatunk.
2010.10.17. 10:10
Nlcafe.hu
Kirúgják az ÁEK főszülészét
Azért kell távoznia, mert az osztályán februárban császármetszés közben tévedésből lúgot itattak egy kismamával.
2010.09.15. 13:03
Velvet.hu
Megjósolható, kinél szükséges császármetszés
Az előrejelzés alapját az a megfigyelés képezi, hogy nagy valószínűséggel nem vihető keresztül a hüvelyi szülés azokban az esetekben, ahol a magzatvízben nagy mennyiségben mutatható ki tejsav.
2010.09.09. 11:06
Velvet.hu
Császármetszés közben fotózott a kismama
A kismama annyira jó passzban volt, hogy műtét közben átemelte a fényképezőjét a ponyva felett és fotózta, amint az orvos és a szülésznő a hasán dolgozik.
2010.08.01. 09:30
Velvet.hu
Félmillióért gátmetszés nélkül szülhetsz a night klubban
Az elegáns night klubra emlékeztető magánkórház szülészetén a természetesség jegyében hagyják vajúdni és szülni a kismamát. A hangulatvilágításnak, illatgyertyáknak, kádnak és a háborítatlan szülésnek ára van: a sima szülés 590, a császármetszés 880 ezer forintba kerül.
2010.07.07. 20:24
Velvet.hu
Savlekötő helyett lúgot itattak a kismamával
Erősen maró kálium-hidroxidot itattak egy császármetszés előtt álló nővel a MÁV-kórházban.
2010.07.02. 08:55
Velvet.hu
Inkább gátmetszést, mint császármetszést!
Verity orvosával megbeszélte, hogy ha lehetséges, természetes szülést szeretne. Végül a baba gyengülő szívhangjai miatt vákuumra volt szükség, az édesanya azonnal rábólintott, úgy gondolta, a vákuum biztos gátmetszés, de nem császármetszés.
2010.05.23. 13:24
Velvet.hu
Magának indította meg a szülési fájásokat a kismama
A császármetszés helyett Anna-Réka fájásokat programozott magának.
2010.03.14. 10:05
Velvet.hu
Császármetszés után - A dúla válaszol
A császármetszés nem mindig a kismama választása. Azok, akik természetes szülésre készültek, csalódottak is lehetnek. Vajon lehet-e császár után a második babát természetesen megszülni?
2010.01.19. 09:01
Nlcafe.hu
Túl népszerű a kismamák körében a császármetszés?
A kínai csecsemők csaknem felét császármetszéssel segítik a világra, azaz világviszonylatban Kínában a legnagyobb a műtéti úton történő születések száma - közölte kedden Hanoiban az Egészségügyi Világ
2010.01.13. 18:30
Nlcafe.hu
Császármetszés, ha kell, ha nem? Veszélyes divat a szülészeteken
A kínai csecsemők csaknem felét császármetszéssel segítik a világra, azaz világviszonylatban Kínában a legnagyobb a műtéti úton történő születések száma - közölte kedden Hanoiban az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
2010.01.13. 07:11
Stop.hu
Sürgősségi császármetszés zöld magzatvíz miatt
A 42. héten burokrepesztéskor derült ki, hogy a magzatvíz zöld, ezért azonnali császárt rendeltek el, amelyet a kismama végig érzett.
2009.11.15. 10:02
Velvet.hu
Császármetszés után minden mozdulat kín
Mivel a babás oldalakon nemigen írnak a császármetszésre várókra, vagy belefutókra gondolva, álljon itt a császár folyamatának szubjektív leírása két szülésen keresztül.
2009.10.29. 13:13
Velvet.hu
Méhen belül sorvadt a baba - csak meglegyen a két kiló!
Méhen belüli sorvadás, le-leeső szívhang, császármetszés.
2009.10.25. 09:57
Velvet.hu
Lehetne császár nélkül, doktor úr?
Megpróbálom elmesélni az én történetemet, hogy két császármetszés után hogyan jutottam el természetes szülés után vágyva az otthon szüléshez.
2009.10.18. 10:56
Velvet.hu
Szülés természetes és műtéti úton
Vita helyett nézzük, mi is történik a szülés és a császármetszés során!
2009.10.08. 14:14
Velvet.hu
Császármetszés dúlával? - A dúla válaszol
Vajon a műtéses szüléseknél is van szerepe a dúlának? - kérdezi egy második babáját váró kismama.
2009.09.29. 12:09
Nlcafe.hu
Császármetszés - Videón
Császármetszés a kutyák életében is előfordul. Ilyenkor nem természetes, hanem műtéti úton születnek meg a kutyusok, az állatorvos az állat hasát és méhét felvágva emeli ki az újszülötteket.
2009.09.22. 15:00
Haziallat.hu
A császármetszés megkétszerezi a csecsemő halálának esélyét
Több mint ötvenezer szülés kiértékelése után az orvosok aggódva tekintenek erre az arányra: a genfi egyetem kutatói ugyanis arra jöttek rá, hogy a császármetszés megkétszerezi a csecsemő halálának esélyét.
2009.07.27. 10:56
Velvet.hu
Kétszer gyakrabban halnak meg a császározott csecsemők
Több mint ötvenezer szülés kiértékelése után az orvosok aggódva tekintenek erre az arányra: a genfi egyetem kutatói ugyanis arra jöttek rá, hogy a császármetszés megkétszerezi a csecsemő halálának esélyét.
2009.07.27. 10:56
Velvet.hu
Méhkivétellel végződött a császármetszés
Az orvosoknak a szülés után, hogy megelőzzék a tragédiát, olyan döntést kellett hozniuk, amely végleges, visszavonhatatlan és meghatározza a család további életét.
2009.06.21. 11:31
Velvet.hu
Császármetszés két felvonásban
Babybeluga első gyermekét farfekvés miatt programozott császármetszéssel hozta világra. A másodiknűl lett volna esély természetes szülésre, ám a körülmények másképp alakultak.
2009.06.14. 13:03
Velvet.hu
Császármetszés egy wellness hétvégén
Nos, van, akinek a szülésről az alábbi történet jelenik meg a fejében és attól sem riad vissza, hogy beküldje egy olyan blogba, ahol vasárnaponként igazi szüléstörténetek jelennek meg fényképpel.
2009.05.17. 11:19
Velvet.hu
Ne babusgass!
A császármetszéssel világra segített babáknak, később kisgyermekeknek és felnőtteknek vannak olyan pszichés jellemzőik, melyek megkülönböztetik őket társaiktól. Azért kell beszélnünk róluk, hogy komolyan vegyük; az indokolatlan császármetszés árt!
2009.04.07. 02:55
Hazipatika.com
Mikor szükséges a császármetszés?
A császármetszéssel jól lehet időzíteni a szülést, kényelmes mind az orvos, mind a beteg számára. De jó-e a magzatnak és az anyának hosszabb távon? A műtét gyakoriságának drámai növekedése sejteti, hogy a műtéttel egyre gyakrabban élnek vissza.
2009.04.06. 03:05
Hazipatika.com
A császármetszés lelki következményei
Vajon milyen hatással van a születendő magzat későbbi életére a születésének módja? Hová vezet a programozott szülés, és milyen következménnyel jár az epidurális érzéstelenítő, vagy az évtizedeken át szedett fogamzásgátló tabletta?
2009.03.17. 05:43
Astronet.hu
Ne babusgass!
A császármetszéssel világra segített babáknak, később kisgyermekeknek és felnőtteknek vannak olyan pszichés jellemzőik, melyek megkülönböztetik őket társaiktól. Azért kell beszélnünk róluk, hogy komolyan vegyük; az indokolatlan császármetszés árt!
2009.03.15. 11:25
Hazipatika.com
Mikor szükséges a császármetszés?
A császármetszéssel jól lehet időzíteni a szülést, kényelmes mind az orvos, mind a beteg számára. De jó-e a magzatnak és az anyának hosszabb távon? A műtét gyakoriságának drámai növekedése sejteti, hogy a műtéttel egyre gyakrabban élnek vissza.
2009.03.14. 11:35
Hazipatika.com
Tervezett császár: fejetlenség a műtőben
Renege elmeséli, milyen a császármetszés egy jó hírű kórházban.
2009.03.01. 10:00
Velvet.hu
Operálni kell Hajdú-Sarka Katát?
Hajdú-Sarka Kata nagyon boldog néhány napos kislányával, aki ráadásul nagyon nyugodt baba - mesélte a StoryOnline-nak. Az ifjú anyukának azonban fájdalmai vannak a császármetszés miatt.
2009.02.25. 08:35
Storyonline.hu
Hajdú Péter: nem volt időnk megijedni
Vesegyulladás, fenyegető levelek, gyomorinfluenza, és végül egy császármetszés - ez az elmúlt kilenc hónap mérlege Sarka Kata számára. A február 15-én este nyolc órakor, 3240 grammal és 54 centivel megszületett Noémivel háromtagúra bővült Hajdú család azonban már jól van, és boldogabb, mint valaha.
2009.02.24. 15:13
Stop.hu
Ne babusgass!
A császármetszéssel világra segített babáknak, később kisgyermekeknek és felnőtteknek vannak olyan pszichés jellemzőik, melyek megkülönböztetik őket társaiktól. Azért kell beszélnünk róluk, hogy komolyan vegyük; az indokolatlan császármetszés árt!
2009.02.08. 02:05
Hazipatika.com
Veszélyes a tervezett császármetszés
A túl korán végrehajtott előre tervezett császármetszés veszélyeket rejthet magában az újszülöttre nézve. Nagyobb a sárgaság, a légzési problémák és a fejlődési zavarok előfordulása.
2009.01.13. 11:50
Hazipatika.com
Beöntés, vajúdás, burokrepesztés, császármetszés
A rendhagyóan hosszúra sikerült szüléstörténetben O.
2008.11.16. 11:45
Velvet.hu
A császármetszés növeli a cukorbetegség kockázatát
Kedvenc kutatóink újabb negatív tapasztalatokról számoltak be a császármetszéssel kapcsolatban: a legújabb kutatás szerint a császármetszés nem csak trombózis- és fertőzésveszélyt jelent az anyára nézve: növeli a gyermek későbbi, 1-es típusú cukorbetegségének kialakulási esélyét.
2008.09.09. 10:00
Velvet.hu
A természetes szülés érzékenyebbé teszi az anyákat
Újabb kutatási eredmény adhat vitázási lehetőséget: néhány hónappal azután, hogy a kutatók bejelentették: a császármetszés árthat a tüdő fejlődésének, ezúttal azt bizonyították, hogy a vaginálisan szült nők sokkal érzékenyebben reagálnak gyermekük sírására.
2008.09.04. 10:30
Velvet.hu
Mikor szükséges a császármetszés?
A császármetszéssel jól lehet időzíteni a szülést, kényelmes mind az orvos, mind a beteg számára. De jó-e a magzatnak és az anyának hosszabb távon? A műtét gyakoriságának drámai növekedése sejteti, hogy a műtéttel egyre gyakrabban élnek vissza.
2008.08.26. 02:20
Hazipatika.com
Császármetszés után újra szülni
Lehet-e, szabad-e császármetszés után hagyományos szülést tervezni? Az orvos tanácsa ellenére vállalhatja-e a kismama a harmadik gyerekénél a hüvelyi szülést?
2008.07.15. 11:07
Nlcafe.hu
Az idősebben szülőket gyakrabban császározzák
Nem szerencsés a császármetszés témájával indítani egy posztot, mert könnyen előfordulhat, hogy a tapasztalt Poronty-olvasók máris legyintve továbblapoznak, mondván, megint egy lerágott csont, melynek százféle aspektusát ezerszer körüljártuk itt.
2008.07.13. 11:55
Velvet.hu
Súlyos szövődményeket okozhat a császármetszés
Az első gyermek császármetszéssel történő szülése megnöveli a preeklampszia, a placenta previa (elöl tapadó méhlepény) és más terhességi szövődmények kockázatát a későbbi terhességek során - állítja egy az Obstetrics and Gynecology júniusi számában megjelent cikk.
2008.06.20. 08:01
Stop.hu
Gáspár Bea inkább lenne fiatal nagymama
Egy ország találgatja, babát vár-e Győzike felesége. A leginkább érintett - két császármetszés után - százszor is meggondolná a harmadik gyerek szülését.
2008.05.01. 21:02
Stop.hu
Csollány: nem lesz több gyerek!
Csollány Szilveszter harmadik kislánya, Kincső megszületésekor videófelvételeket készített. Az édesanya és újszülött gyermeke a császármetszés ellenére már az otthon melegét élvezi.
2008.03.27. 18:31
Stop.hu
Pákó fia hófehér!
"Hófehér bőrű, pihe-puha, gyönyörű fiúcska. Nem tudok betelni vele!" - így mesélte el néhány szóval Fekete Pákó, hogyan látja kisfiát. Ági, a császármetszés utáni kellemetlenségekkel küzd, egyelőre nehezen tudja kezébe venni a kisbabát, olyan fájdalmai vannak.
2008.03.18. 12:04
Stop.hu
Császármetszés után halt meg a kismama
Egyelőre sem az ÁEK, sem a rendőrség nem ad ki információt a néhány hete történt esetről.
2008.03.17. 17:22
Index.hu
Döbbenet: gézdarab maradt az anyában a császármetszés után!
Zsebkendőnyi gézdarab maradt benn császármetszés után egy brit anyukában, ezt röntgenvizsgálattal állapították meg, s végül eltávolították belőle a gézt - olvasható a BBC News honlapján.
2008.02.18. 13:12
Stop.hu
A dúla válaszol - Még egyszer a császárosokról
Van olyan helyzet, amikor a mama és a baba érdekében az orvosoknak a császármetszés mellett kell dönteniük. Mit veszítenek ezek az anyukák és babáik? Egyáltalán veszítenek valamit is? Még egyszer a császárosokról…
2007.12.13. 10:30
Nlcafe.hu
A császármetszés árthat a tüdő fejlődésének
A tervezett császármetszéssel születtett csecsemők esetében nagyobb eséllyel alakulnak ki légzési problémák egy dán nagymintás vizsgálat szerint, írja az MTI.
2007.12.12. 17:20
Velvet.hu
Gátmetszés vagy császármetszés? - A dúla válaszol
Minden anyuka nyugalmas, zökkenőmentes szülésre vágyik. De a gátmetszés komplikációnak számít-e? Hogy lehetne elkerülni, és hogy segítsük a gyógyulást? Olvasd el Emőke válaszát!
2007.12.05. 16:00
Nlcafe.hu
Miért lett mégis császármetszés? - Szülni szeretnék, egészséges kisbabát!
A császármetszések száma évről évre nő. Érdemes elgondolkodni azon, miért. Valóban egyre több a veszélyeztetett terhes? Vagy saját döntésből szülnek így az anyák? Vallanak az érintettek.
2007.11.14. 15:00
Nlcafe.hu
Miért lett mégis császármetszés? - Szülni szeretnék, egészséges kisbabát!
A császármetszések száma évről évre nő. Érdemes elgondolkodni azon, miért. Valóban egyre több a veszélyeztetett terhes? Vagy saját döntésből szülnek így az anyák? Vallanak az érintettek.
2007.11.14. 02:48
Nlcafe.hu
Előnyös lehet a császármetszés
Koraszülés és túl kicsi babák esetében a terhesség bizonyos időpontjáig előnyös lehet a császármetszés - állapították meg a bécsi MedUni kutatói. Az 1320 újszülött adatainak elemzésével végzett kutatás a bécsi klinikai hetilapban jelent meg.
1999.11.30. 00:00
Informed.hu
A császármetszés hatással van az evolúcióra
A kutatók becslései szerint emelkedett azoknak a szülő nőknek az aránya, akik szűk medencéjük miatt nem tudnák megszülni a babájukat: az 1960-as években ezer szülésre 30, ma 36 ilyen eset jut – közlik az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányban a béc...
1999.11.30. 00:00
Informed.hu
Egyre több a császármetszés
Európai Unió legtöbb tagállamában folyamatosan emelkedik a császármetszés aránya, bár néhány országban a csökkenésre is van példa - állapította meg egy átfogó kutatás.
1999.11.30. 00:00
Informed.hu
A császármetszés enyhén növeli a halvaszületés kockázatát
A császármetszés enyhén növeli a méhen kívüli terhesség kockázatát, és annak az esélyét, hogy egy jövőbeli várandósság halvaszületéssel végződjön - állapított meg egy nagy létszámú dán kutatás.
1999.11.30. 00:00
Informed.hu
Az ikrek többsége természetes úton is születhetne
Az ikrek többsége császármetszés nélkül, természetes úton is biztonsággal megszülethetne - mutatta ki egy nagy létszámú kanadai kutatás.
1999.11.30. 00:00
Informed.hu
Tények és tévhitek a császármetszésről
Az elmúlt években egyre több nő véli úgy, hogy a baba világra segítésének legegyszerűbb módja a császármetszés. De...
1999.11.30. 00:00