Bodrogi Gyula

Érdekes olvasnivalók, képek, cikkek Bodrogi Gyula színművészről.

"Boldog válás volt a miénk" - Bodrogi Gyula ezért nem tud haragudni volt feleségeire
Bodrogi Gyulának a mai napig jó a viszonya egykori feleségeivel.
2017.01.28. 17:30
Femina.hu
Bodrogi Gyula szerint a tévésorozatok többsége rettenetesen amatőr
A színész nincs jó véleménnyel a reality-ket gyártó tévécsatornákról.
2017.01.26. 08:23
Hir24.hu
Bodrogi Gyula elégedetlen a fiatalokkal
A Nemzet Színésze nincs megelégedve az új generáció munkájával.Forrás: Nők Lapja Café: Bodrogi Gyula elégedetlen a fiatalokkal
2017.01.26. 05:21
Nlcafe.hu
hirdetés
Ő Bodrogi Gyula fia, Ádám - Hihetetlen, hogy mennyire hasonlít az apukájára - Nézd meg!
Bodrogi Ádám le sem tagadhatná híres édesapját.
2017.01.12. 19:00
Femina.hu
Szívműtéten esett át Bodrogi Gyula
A 82 éves színművész a beavatkozás ellenére sem foglalkozik különösebben egészségi állapotával.
2016.12.30. 07:35
Hir24.hu
Csoda, hogy Bodrogi Gyula beleszeretett? Voith Ági ilyen gyönyörű volt fiatalon
Voith Ágiba a színpadon szeretett bele Bodrogi Gyula.
2016.12.29. 10:35
Femina.hu
"Igazságtalan volt a játék" - Bodrogi Gyula túl komolyan vette a tévés vetélkedőt
Bodrogi Gyula szerint nem voltak egészen egyenlőek az esélyek.
2016.12.01. 13:20
Femina.hu
Bodrogi Gyula reagált Törőcsik Mari szavaira
Bodrogi Gyula elsőként látta Bér­czes László beszélgetőkönyvében Törőcsik Mari gondolatait. A színművész nem emlékszik pontosan, hogy volt felesége az Erzsébet hídon szállt volna ki kocsijából, de nem kételkedik szavaiban. Forrás: Nők Lapja Café: Bodrogi Gyula reagált Törőcsik Mari szavaira
2016.11.16. 04:55
Nlcafe.hu
Akik beszélnek 56-ról, azok is szétszedik egymást
Három rendező, három generáció és három film: a Szerelem, a Szamárköhögés és a Szerencsés Dániel. Az Origónak Makk Károly, Sándor Pál és Gárdos Péter mesélte el, hogyan élte meg az 56-os forradalmat. Hogy milyen volt végigfilmezni a harcokat, az akasztást, az üres Rákosi-villát. Milyen retorziók jöttek, és hogyan lehetett átbújni a cenzúrán. Milyen volt dilemmázni a Nyugatiban, hogy menjek, vagy ne menjek, és annak örülni nyolcévesen, hogy a forradalom miatt elmarad a tanítás. És a filmcsinálás: Bodrogi Gyula nagy zabálása, Garas Dezső és Törőcsik Mari adok-kapokja, na meg a fiatal Rudolf Péter. 1956 a filmesek szemén keresztül. 
2016.10.26. 00:15
Origo.hu
65 éves a Vidám Színpad - Böröndi Tamás és Straub Dezső válaszolt
Hatvanötödik évadát kezdte meg a Vidám Színpad, a harmadikat az óbudai Eurocenterben. Böröndi Tamás igazgatót és Straub Dezső művészeti vezetőt kérdezte a 168 Óra.A 168 Óra cikkéből:"Tíz éve Tomival Tolnát-Baranyát bejártuk, mert úgy éreztük: tovább kell adni, amit megtanultunk a régi, klasszikus Vidám Színpadon negyedszázad alatt. Itt a legmodernebb technikával dolgozunk, amerikai stílusú emelt, légkondicionált mozinézőtérrel. Úgy tűnik, mára minden összeállt. Tomival nemcsak az a szerencsénk, hogy fiatal korunk óta haverok vagyunk, hanem hogy különböző, egymást szervesen segítő színházi területeken tudunk mozogni. Engem idegesít, ha a rendező állandóan csak azzal foglalkozik, hogy egy szék hol van színpadon, mert akkor nem a lényegre figyel. Épp ezért nem is foglalkozom ezzel. Tomi viszont képes látványban gondolkodni. Megérkezett hozzánk egy régi díszlet, amely teljesen alkalmatlannak látszott. Ő meg nekiállt és csinált belőle olyat, hogy leesett az állam! Neki akár az is eszébe jut: a barátja dédnagyanyjának van egy képe a falon, és az jól illik valamelyik darabhoz. Közösen állítjuk össze a műsorterveket, odafigyelve, hogy ne csússzon el attól a fantasztikus világtól, amelyet a Vidám Színpad 65 éve képvisel" - számolt be Straub Dezső.Fotó: vidamszinpad.hu Böröndi Tamás elmondta, a Révai utcai Vidám Színpad már 2003-ban megszűnt, a patinás nevet 2011-ben levédte, mert úgy gondolta, a Vidámmal nemcsak egy színház szűnt meg, hanem a világhírű magyar humor fellegvára is. "Fiatal koromban sokak szemében lenézett műfaj volt a Vidám 'vidámsága'. De Bodrogi Gyula igazgatósága alatt sok minden megváltozott. Amúgy számos nagy művész - Rajz János, Páger Antal, Kiss Manyi - táncos-komikusból, szubrettből lett fantasztikus drámai színész. Úgy gondolom, hogy egyből ezer fokon égni, lecsapni a földobott labdát sokkal nehezebb, mint beleülni egy Csehov-darabba és mondani a gyönyörű, veretes szöveget" - fogalmazott a színész.Straub Dezső szerint a régi Vidám nehezen viselte, hogy jön egy fiatal csapat, és bedobják őket a mély vízbe. "El is különültek tőlünk. Aztán Bodrogi kezdte összerakni a fiatalokat az öregekkel. Kabos Laci bácsival kabaréban énekeltünk együtt duettet, ő volt Arafat, én meg Kadhafi. Én kezdtem a nótát, kézi mikrofonnal a kezemben, aztán megszólalt Laci bácsi, hallottam, hogy teljesen be van rekedve. A következő versszaknál távolabb tartottam a mikrofont, próbáltam vele egy hangerővel énekelni. Vége, taps, meghajlás. Rám se nézett, csak odasúgta rekedten: 'Szeretem a profikat' - és kiment. Ezután soha többé semmilyen konfliktusa nem volt a nagy zsenikkel az 'ificsapatnak'" - mesélte Straub Dezső.Forrás: 168 Óra
2016.10.23. 07:01
Szinhaz.hu
hirdetés
Filmstúdiót avatott Eszenyi Enikő
Felavatta a Várkonyi Zoltán ideiglenes filmstúdiót Eszenyi Enikő. A Vígszínház asztalosműhelye szeptemberben egy hétre átalakult, itt forgatta kisfilmjeit Eszenyi egykori mestere, Kapás Dezső novelláiból. A kisfilmek először október 23-án este 19:30-kor a Pesti Színház előadásában láthatók majd, ahol a Vígszínház társulata az ’56-os forradalomra emlékezik, később pedig online is megtekinthetők.Eszenyi Enikő régi álma volt, hogy kisfilmeket rendezzen egykori mestere, Kapás Dezső novelláiból. A filmekben a Vígszínház művészei láthatók, az operatőr Táborosi András volt, aki nem először dolgozott a Vígszínház társulatával. A körúti színház asztalosműhelye délutánonként filmstúdióvá alakult, itt forgattak éjszakába nyúlóan a társulat művészei.„Az asztalosműhelyt ideiglenes filmstúdióvá avattuk, és jelképes emléktáblát is állítottunk a munka idejére” – mondja Eszenyi Enikő. „Nagyszerű élmény volt az az egy hét. Persze ne akciófilmet várjanak a kedves nézők, hiszen ezek monológok, a 8 éves ifjabb Szerencsés István úttörő szemszögéből látjuk az ötvenes éveket és Rákosi Mátyás személyét. Dezső Papírkosár című novelláskötetében humorral kevert lírával mesél gyermekkori emlékeiről. Régóta terveztem, hogy Dezső írásaival dolgozzak.”Az elkészült kisfilmek egyben október 23-án, a Pesti Színház előadásában láthatóak majd, ahol a Vígszínház társulata az ’56-os forradalomra emlékezik. „Az estre Dezső két tanítványát, Hegedűs D. Gézát és Gálffi Lászlót kértem fel, akik örömmel vállalták a közreműködést, mellettük Börcsök Enikő is látható majd az előadásban” – tette hozzá Eszenyi Enikő.A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.A Vígszínházban ezzel párhuzamosan Kézdi-Kovács Zsolt 2002-es dokumentumfilmjét vetítik 16 órakor. Az Az a nap, a miénk ‘56-os forradalom első napjának személyes emlékeit dolgozta fel. A filmben 130 egykori egyetemi hallgató, köztük nagyszerű művészek beszélnek arról, hogy hogyan élték meg fiatalon az ’56-os forradalom és szabadságharc eseményeit. Akkori érzéseikről, emlékeikről vallanak. A filmben olyan jeles művészek tűnnek fel, mint Törőcsik Mari, Harkányi Endre, Bodrogi Gyula, Garas Dezső, Angyal Mária.A Házi Színpadon 18 órakor A szökés látható Orosz Ákos előadásában. Egy ember története az ötvenes évekből, akit 21 évesen egyik napról a másikra politikai okok miatt elfogtak, elítéltek és bebörtönöztek, de ő a jeges áradó Dunán átúszva hazaszökött a várandós szerelméhez. Gérecz Attilát, a fiatal szökevényt elkapták, és ismét bebörtönözték, ahonnan 1956. október 30-án szabadult. Szinte azonnal beállt az utcai szabadságharcosok közé. Néhány nap múlva egy T34-es szovjet harckocsiból leadott gépfegyversorozat ölte meg a Klauzál téren. Gérecz Attila költő a forradalom hősi halottja lett.Az október 23-i programok egységesen 300 forintért tekinthetők meg a Vígben, a Pestiben és a Házi Színpadon is.
2016.10.19. 06:42
Szinhaz.hu
"A forradalom számomra mindig is vonzó volt" - Interjú Waskovics Andreával
Ötödéves színművész hallgató Máté Gábor és Dömötör András osztályában a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A Körhintában debütált a Nemzeti Színházban, ahol a Galilei életében is játszik – immár az egyik anyai felmenőtől „megörökölt” művésznevén. Szilágyi Andor darabjában Tóth Ilona, az ’56-os szabadságharc mártírjának szerepét ölti magára.Milyen műhelymunka és személyes „kutatás”, felkészülés előzte meg a Tóth Ilonka próbafolyamatát? – Számomra nagyon hasznosak voltak az összeülős, beszélgetős próbák. Többek között olyan színészek játszanak a darabban, akik elmondták a forradalomhoz fűződő személyes élményeiket. Így teljesen máshogy kezdett rám hatni ez a történet. ,,Az egész Rákóczi út tele volt üvegtörmelékkel” – mesélte Bodrogi Gyula, aki akkor a Színművészetire járt. Én is ott járok nap mint nap. Belegondoltam, hogy az akkor velem egyidős fiatalok miként élhették át azokat a napokat. Szilágyi Andortól, a darab írójától kaptam egy könyvet, amely Tóth Ilonát és a családját mutatja be régi fotográfiákon keresztül. A fényképek segítenek, mert sok mindent megtudni belőlük egy emberről. Volt alkalmam Tóth Ilonka barátnőjével is találkozni, aki sokat mesélt róla: milyen volt mint nő, osztálytárs és orvostanhallgató. Láttam Ilonka leckefüzetét. Csak jelesei voltak.fotó: Eöri Szabó Zsolt Milyen ismeretei vannak ’56-ról akár a családja, akár az iskolai tanulmányai révén? – A gimnáziumban nemcsak tanultunk róla, de ünnepi műsort is készítettünk. Megtanultuk a tananyagot, de a műsorra készülve már személyes történetek is előkerültek. Ezek révén kerültünk közelebb ’56-hoz. Egyébként maga a forradalom mint jelenség számomra mindig is vonzó volt: olyan emberekről szól , akik a jövőjükért, a szabadságukért küzdenek, és nem félnek az utcára vonulni, fellázadni. Szeretem, ha az ember siránkozás helyett inkább cselekszik. A forradalom persze ennek a szélsőséges megnyilvánulása. A Tóth Ilonka előadás a koncepciós pert állítja középpontba, a 24 éves medikát pedig mint a Kádár-rendszer áldozatát. A per ugyanakkor ma is megosztja a történészeket és a jogászokat. Ezzel mennyire kell számolni a szerep megformálásánál? – A darab koncepciója szerint nem követett el semmi olyat, amivel megvádolják. Egy 24 éves orvostanhallgató lány, akinek gyerekkora óta az a vágya, hogy embereket gyógyíthasson. Még egyetemista, de már kinevezik egy kórházi részleg vezetőjének. A forradalomban úgy vesz részt, hogy gyógyítja a sebesülteket. Később menedéket nyújt a felkelőknek azzal, hogy betegállományba veszi őket… Ismerem már a történelmi hátteret, de nekem meg kell találnom ennek a lánynak a személyiséget.A Színművészeti Egyetem hallgatójaként kezdi „belakni” a Nemzeti Színházat, a Körhintában Törőcsik Mari egykori legendás szerepét alakítja, a Galilei életében vele játszik. Két eltérő stílusú, markáns rendezővel is dolgozott. – Nem belakásnak mondanám ezt, inkább újdonságnak, hogy ötödévesként – már majdnem az egyetem után, de még a diploma előtt –, találkozhatok szimpatikus, kíváncsi rendezőkkel és színészekkel, akiktől rengeteget tudok tanulni. Zsótér Sándorral az egyetemen dolgozhattam először. Megrendezte nekünk Csehov Sirályát. Nehéz volt. Rá kellett jönnünk, hogy tényleg semmit nem tudunk. Azt kérte, hogy ne magunkat játsszuk, hanem a szerepet, legyünk kíváncsiak arra az adott emberre, és hogy ezen a pályán soha sem szabad megsértődni, hanem minden konfliktus, kudarc után menni és kutatni kell tovább. A Galieliben csodálatos volt látni Törőcsik Marit próbálni Zsótér Sándorral. Debrecenben akkor voltam gimnazista, amikor Vidnyánszky Attila vezette a Csokonai Színházat. Az ő előadásain és az ő színészein nőttem fel. Néha elképzeltem, hogy na majd egyszer… hátha... velük! És most együtt játszom Szűcs Nellivel, Trill Zsolttal, Kristán Attilával. A Körhinta pedig azért is nagy élmény volt, mert egy velem egyidős fiatal lányt alakítottam tele érzelmekkel, vággyal, kitörni akarással, félelmekkel. Mindezt egy hatalmas színpadon. Végig alig megszólalni, de a végén aztán kitörni! A Körhinta Marija is „forradalmár”. Tóth Ilonka másként lesz az…fotó: Eöri Szabó ZsoltTársulatban – esetleg a Nemzetiben – képzeli el a jövőjét? – Fél lábbal még egyetemen vagyok, bármi lehet. Sokat akarok dolgozni és tanulni. Kíváncsi ember vagyok, aki szeretne minél több rendezővel és színésszel megismerkedni, minél több izgalmas alakot eljátszani, és olyan előadásokban szerepelni, amelyek rólunk és nekünk szólnak. Kérdezett: Szentgyörgyi Ritanemzetiszinhaz.hu
2016.10.17. 05:00
Szinhaz.hu
"Megragadni két hét csodáját" - Interjú Vidnyánszky Attilával
Az ’56 utáni megtorlások idején járunk. Egy koncepciós perben halálra ítélik Tóth Ilonát, a 24 éves orvostanhallgatót. A vád: gyilkosság. Hogyan lesz egy fiatal nőből egy kirakatper főszereplője? Bűnös vagy ártatlan? Erről is beszélt Vidnyánszky Attila rendező a Tóth Ilonka című darab ősbemutatójának próbái alatt. Az interjút másodközlésben publikáljuk. Elsőként a Nemzeti Magazin IV. évfolyamának 1. számában jelent meg.Fotó: Eöri Szabó ZsoltLiberté ’56 címmel előadást rendezett 2006-ban a debreceni Csokonai Színházban, és annak nyomán egy film is készült. Most Tóth Ilonáról, a halálra ítélt és kivégzett medikáról készít előadást. Miért ennyire fontos a forradalom?’56 kulcsdátum. Az 1989-ben kivívott szabadságunk is erre épül. Az ország, a nemzet sorsát meghatározó eseménynek meg kell jelennie a színházban is.Színházi szempontból mi foglalkoztatja?Miként lehet ’56 titkát felmutatni. Megragadni ennek a két hétnek a csodáját. Nem szabad az ellentmondásokat, az árnyoldalt, a sötét eseményeket sem elhallgatni, letagadni. Rendezőként azonban az érdekel elsősorban, hogy meg tudjuk-e teremteni a színpadon azt az atmoszférát, ahogyan egy kegyetlen és gyilkos diktatúra évei után a szabadság pillanatnyi szent száguldással végigsöpört az országon.A történelem – a közelmúlté pláne – veszélyes terep!Én inkább lehetőségként tekintek rá. Ez a most születő előadás is lehetőséget teremt arra, hogy közösen gondolkozzunk ’56-ról. Ugyanakkor szomorúan látom, hogy a forradalommal kapcsolatban ma, hatvan év elteltével sincs olyan szintű konszenzus, ami elvárható volna. Sőt! Másodjára ástam bele magam a történetbe, és azt érzékelem, hogy húsz évvel korábban egyértelműbb volt ’56 pozitív megítélése, mint most. A szakadékok még mélyültek is.Mi a színház dolga ilyen „szakadékos vidéken”? Az, hogy foglalkozni kell ezekkel a témákkal, mert a történelem eseményei sokszori feldolgozást igényelnek, és sokféle megközelítés szolgálhat tanulságként. A Nemzeti repertoárjának szerves részét képezi a történelem. Készült előadás a holokausztról (KZ-oratórium), az első világháborúról (Fekete ég – A fehér felhő). Tamási Áron példázatának, a Vitéz léleknek, vagy Gombrowicz Operettjének is a 20. század embert és jellemet próbáló történelme a „főszereplője”, akárcsak a Fedák Sáriról és a Mezei Máriáról szóló életrajzi daraboknak. Tudtam, hogy Szilágyi Andor készített egy forgatókönyvet Tóth Ilona tragédiájáról, de nem sikerült mozit csinálnia belőle. Szomorú tanulságokkal teli történet az is! Két éve megkértem, írjon belőle darabot a Nemzetinek.Tóth Ilona alakja és története is a „szakadékok” közé tartozik. Ez is közrejátszik abban, hogy éppen róla készít előadást?Mindenképpen. Tóth Ilonáé volt az első koncepciós per az ’56-os megtorlás történetében, vannak, akik a Nagy Imre-per főpróbájának tartják. Számomra emblematikus alak, mert rajta keresztül feszül egymásnak két tábor: az egyik úgy tudja és bizonyítja, hogy ártatlan volt, a másik ezt megkérdőjelezi, vagy az ellenkezőjét állítja. Vannak ilyen alakjai a történelemnek, akik körül az igazság kérdése elképesztő erővel sűrűsödik, kavarog. És született egy előadás, a kaposvári Csiky Gergely Színházban Mohácsi János által rendezett 5606 / őrült lélek vert hadak című darab, amelyben Tóth Ilonát gyilkosként ábrázolták…Fotó: Eöri Szabó Zsolt…ezzel szemben Ön azt mondja: ártatlan. Történészek, jogászok által írt könyvek, visszaemlékezések, a kortársak beszámolói szerint az volt. Amikor 2006 végén a színpadon gyilkosnak mondták, a Fővárosi Bíróság már évekkel azelőtt, 2001. januárjában semmisnek mondta ki az 1957. április 8-án kihirdetett halálos ítéletet. Valakiről azt állítani egy darabban, hogy gyilkos, amikor ez nem bizonyítható, az az én értékrendem szerint messze túllépi a művészi szabadság korlátait, ez már erkölcsi kérdés! De számomra nem az ártatlanság vagy a bűnösség bizonyítása a cél. Az előadással egy embertelen és gyilkos mechanizmus iszonyú működését akarom megmutatni. Az emberiség időről időre létrehoz efféle gépezeteket, amelyek megnyomorítják létezésünket. A 20. században kettő is gyilkolt.Hol és mikor játszódik az előadás? Az 1957-es per, a halálos ítélet áll a középpontban, kimerevített pillanatként. Közben megidézzük a forradalom eseményeit abban a kórházban, ahol Tóth Ilonka gyógyított, a pert konstruáló oroszok párbeszédeit, megszólal a védőügyvéd szelleme, aki nem sokkal a per után meghalt. Archív felvételeken látható lesz Kádár is… Az előadás különlegessége, hogy olyan szereplőink is vannak, akik számára ’56 nem történelem, hanem – sokféleképpen megélt és átélt – valóság. Fiatal felnőtt volt akkoriban Bodrogi Gyula, Mécs Károly, Csurka László, Dózsa László.Miért darálta be a gépezet a 24 éves végzős orvostanhallgatót, Tóth Ilonát? Ha sikerül olyasvalakit bemocskolni, aki tiszta, akkor azt lehet mondani, hogy a forradalmat nem tiszta szándékok robbantották ki, hanem effajta gyilkosok csinálták. Nem egy géppuskával harcoló forradalmárt, vagy szellemi vezetőt választanak. Nem! Valakit, aki szimpatizál a forradalommal, de orvosként végzi a feladatát. A forradalom alatt többször átmegy Ausztriába gyógyszerért, de mindig hazajön. Amikor egy orosz katonát hoznak a kórházba, azt is gyógyítja. De nem szabad belőle forradalmárt faragni, hőst csinálni. Végig ott ül majd a vádlottak padján.Mi tette őt alkalmassá, hogy példát statuáljanak vele?A személyisége. Nem voltak eszközei, amivel védhette volna magát a perben. Ilyen értelemben nem volt életrevaló, mert egy másik, egy tiszta életre való volt. Gyerekkora óta orvosnak készül, gyógyítani, segíteni akart. Még árnyaltabbá vált bennem a személyiségéről alakuló kép, amikor megtudtam, hogy vitorlázó repülő volt. Valaki, aki el akar szakadni a földtől, az égbe vágyik. Egy szárnyaló lélek.Kalandos ősbemutatóra készülnek, hiszen Varsóban kerül először közönség elé a Tóth Ilonka. Ez egyszerre teher és öröm. Megtisztelő a meghívás, hogy éppen Lengyelországban játszhat a Nemzeti Színház a forradalom kitörésének 60. évfordulóján. De nagy kaland is ez turné, hiszen egy premierhez biztosabb terep a hazai pálya.Fotó: Eöri Szabó ZsoltGyors egymásutánban két ország közönsége előtt is megmérettetik a darab. Meggyőződésem, hogy értő és nyitott szívek fogadják majd Tóth Ilonka tragédiáját, a forradalom tisztaságáról szóló darabot Varsóban. A támadások, viták itthon várhatók – ez persze természetes is. Jó és előrevivő vitákat remélek, mert ilyenekre nagy szükség van, ezekben szívesen veszek részt. Túlzott illúzióim ugyanakkor nincsenek, mégis azt remélem, hogy lehetséges bizonyos alapkérdésekben – így ’56 megítélésében – lépéseket, gesztusokat tenni egymás felé. Akár a szakadék fölött is. Kérdezett: Kornya István nemzetiszinhaz.hu
2016.10.03. 05:00
Szinhaz.hu
A Tóth Ilonkával ünnepli '56-ot a Nemzeti
A dokumentumok alapján készülő előadásban a problematikus kérdésekre, ellentmondásokra világítanak rá - mondta el Vidnyánszky Attila a teátrum szombati nyílt napján tartott beszélgetésen.Szilágyi Andor Tóth Ilonka című darabjának közelgő októberi bemutatójához kapcsolódva Szabó László Waskovics Andreával - Tóth Ilonka '56-os mártír alakítójával -, Vidnyánszky Attilával, az előadás rendezőjével, Dózsa László színművésszel és a szerzővel beszélgetett. Vidnyánszky Attila felidézte: 10 évvel ezelőtt készítettek már egy előadást Debrecenben Liberté '56 címmel, a téma régóta foglalkoztatta. Kiemelte: a nagy történelmi témák színházba valók, sőt a Nemzeti Színháznak feladata, hogy állandóan repertoáron tartson ezeket feldolgozó előadásokat. A színház műsorán szerepel az I. világháborús A fehér felhő című darab, és november 12-én mutatják be A Gulag virágai című előadást. Elmondta: az 1956-os forradalom mártírjáról szóló darabbal nem kifejezetten az évfordulóra készültek, Szilágyi Andor kereste meg három éve a témával és lázba hozta vele. Egy filmforgatókönyvet kapott, amelyet színházra kellett átdolgozni.MTI Fotó: Kovács Attila Az előadás létrehozásába minél több olyan színészt szeretett volna bevonni, aki személyesen részt vett az 1956-os forradalom eseményeiben. A szereplők közül négyen - Bodrogi Gyula, Csurka László, Dózsa László és Mécs Károly - a forradalmi események résztvevői, tanúi voltak. A szövegkönyvet ezek a személyes történetek jelentősen befolyásolták. "Ők adnak igazságfaktort az előadásnak" - fogalmazott, hozzátéve: az előadás legmegrázóbb része az lesz, amikor a történetből kilépve a színészek saját '56-os történetüket mondják el. Szilágyi Andor elmondta: 2006-ban nagyjátékfilmet készített Mansfeld Péterről, akkor határozta el, hogy Tóth Ilonkáról, a másik ártatlan áldozatról is filmet készít. Ez ugyan nem valósult meg, de a Nemzeti Színház a történetet felkarolta. A színpadon nem a forgatókönyv, hanem az alapján egy egészen más konstrukció, egy Vidnyánszky-féle színház látható majd - fogalmazott. Dózsa László elmondta: ahogy elkezdték próbálni a darabot, intenzíven jönnek elő az emlékei. A próbákon a fiatal színészek olyan hittel dolgoznak, hogy sokszor azt gondolta: ezek a fiúk és lányok ugyanúgy harcoltak volna velük együtt - tette hozzá. Felidézte, hogy sokszor találkozott Tóth Ilonkával. A divatcsarnoki csoportnál harcolt a Szövetség utca és a Rákóczi út sarkán, ahonnan rengeteg sebesültet vittek az akkori Péterfy Sándor utcai kórházba, ahol a medika dolgozott. "Az, hogy ő gyilkolt volna, az teljesen kizárt" - fogalmazott. Mint a beszélgetésen elhangzott: Tóth Ilona alakja sokféle mesterségesen előállított fénytörésben tűnt már fel, vannak akik áldozatnak, mások gyilkosnak tartják.Vidnyánszky Attila is azt mondta, hogy benne meggyőződéssé, sőt mélységes hitté alakult, hogy ő nem lehetett gyilkos. "Az előadás egyik lényeges része annak a sátáni gépezetnek a megmutatása, amelyik ezt az egészet kifundálta, végigvitte" - tette hozzá. Az előadás a halálos ítéletet meghozó bírósági tárgyaláson játszódik, ebből lépnek az időben előre és hátra. Mint mondta, az előadásban nagyító alatt láthatja a közönség azokat az ellentmondásokat, amelyek az egész pert hiteltelenítik. Szilágyi Andor annak a reményének adott hangot, hogy mikor október 23-án megnyílik a Tóth Ilonka-múzeum a 18. kerületben, addigra úgy tudjuk ünnepelni, mint a magyar történelem egyik legszebb és legtisztább személyiségét. Waskovics Andrea, aki a darab címszerepét játssza és a Körhinta után másodszor szerepel a Nemzeti Színházban, arról beszélt, hogy a próbák során személyessé válik számára a történet. Felidézte azt is, hogy nagy élményt jelentett neki, hogy találkozhatott Tóth Ilona iskolatársával, aki beszélt neki arról, hogy milyen volt Tóth Ilona mint barátnő. Vidnyánszky Attila elmondta: a színpadi próbák két hete kezdődtek, de az előadáson már április óta dolgoznak a színészekkel. A darab ősbemutatóját a lengyelországi magyar év keretében, október 21-én tartják Varsóban, a Teatr Polskiban. A magyarországi bemutató október 25-én lesz a Nemzeti Színházban. Kiemelte, hogy fontos küldetés számára az előadás létrehozása, amelyet novemberben hétszer is játszanak. MTI
2016.09.25. 13:38
Szinhaz.hu
"A megkezdett úton haladunk tovább" - Interjú Ráckevei Annával
Zenés darabokkal, operettekkel indult az új szezon Debrecenben, a társulat egy része Ravennába utazik. Ez az utolsó teljes évad, amelyet a színház a Csokonai épületében tölt, majd elkezdődik a rekonstrukció. A kiköltözés tervén már dolgoznak. Ráckevei Anna igazgatót Vajland Judit kérdezte.− Már zajlanak A víg özvegy, a Kőműves Kelemen rockballada, az új tantermi előadás, a Jeruzsálem és az 56-os forradalom 60. évfordulójára készülő darab, a Szélfútta levél próbái. A műfajok széles repertoárját kínálja a júniusban meghirdetett új évad. A megkezdett ösvényen haladnak? − Elégedett vagyok, s különösebb öndicséret nélkül mondhatom, hogy nagyon szép jubileumi évadot zártunk. Szellemiségében mindenképp a megkezdett úton haladunk tovább, s nemcsak az én érzésem, hogy izgalmasnak ígérkezik az évad, hanem sok pozitív visszajelzés érkezett a nézőktől is. Adott egyfajta kíváncsiság, és visszatérnek azok a nézőink is, akik az elmúlt évadban jó élménnyel távozhattak a színházból. Nagyon változatos az idei műsor, akármelyik bérletházra, a felnőtteknek szánt vagy az ifjúsági előadásokra gondolok. Ez utóbbi kapcsán kifejezetten nekünk írnak előadást a szerzők az Időfutár című nagyon népszerű rádió-, majd regénysorozatból. Érdekes a kicsiknek szóló bérletünk is, hisz Gimesi Dóra, aki íróként és dramaturgként is komoly szakmai elismerést tudhat magáénak, szintén nekünk írja a Hessmese című előadást debreceni helyszínekkel. Lázár Ervin-mesével is készülünk az író születésének jubileumára. Megrázó előadás lesz a forradalom 60. évfordulójára készülő Szélfútta levél, amely a debreceni forradalmi eseményekről szól Mensáros László naplója alapján, Csikos Sándor rendezésében. Az idős Mensáros szerepében Szilágyi Tibort láthatja majd a közönség, Tolnay Klárit Kubik Anna alakítja. Nemcsak a Jadviga párnája novemberi bemutatóját várom nagy izgalommal, amit Mezei Kinga állít színpadra Závada Pál regényéből Sárközi-Nagy Ilonával a főszerepben, hanem azt a két egyfelvonásost, amit decemberben fogunk bemutatni, és az első része a férfiakról és a művészetről szól, a második része a nőkről és a múzsákról. Az első része a jól ismert Reza-darab, a Művészet, a második részét pedig az egyik dramaturgunk, Adorján Beáta írja, hármunknak, Nagy-Kálózy Eszternek, Kubik Annának és nekem. Azért is várom, mert régen dolgoztunk együtt mi hárman. Mindkét kolléganőt nagyon tisztelem és szeretem, és biztos vagyok benne, hogy jó munka lesz. Nagyon várom Szarvas Józsefet Dandin György szerepére, és visszatér a színház világába Pinczés István a Mesterkurzus című darabbal. Biztos vagyok benne, hogy nagyon izgalmas stúdióelőadást fog létrehozni, hisz ő ebben unikális.Fotó: Ajpek Orsi, valasz.hu− Befolyásolja az évad műsortervének összeállítását az a szándék, amolyan népszínházi célkitűzés, hogy minden közönségréteg kapjon kedvére valót egy-egy szezonban?− Hogyne. Igyekszünk. Ez a bérletházaink összeállításán is látszik. A Dandin mellett igazi csattanója lesz az évadunknak a Hogyan nevezzelek? című francia vígjáték, amit egy kiváló fiatal, orosz rendező Ilja Bocsarnikovsz visz színpadra, igazi sztárszereposztással. És persze a zenés műfajokról sem feledkezünk meg. Nemzeti operánkat játsszuk majd, a Bánk bánt, Haja Zsolttal, ami azért egyedülálló, mert tenorok szokták énekelni, ő pedig bariton, de az operának van egy ilyen változata is. Tavaly hatalmas nézői és szakmai sikere volt Kolonits Klárának a Traviatában, s reményeim szerint a Varázsfuvolában ismét hallhatja egyedi, gyönyörű hangját Debrecen közönsége. A kérdésre visszatérve, egy másik megközelítésből az is fontos, hogy befogadóvá tegyük a nézőket. Hogy megtaláljuk azokat az ízeket, amiket külön-külön szeretnek, és aztán rávezessük olyan ízekre is őket, amelyek kicsit fanyarabbak, mint amit megszoktak. Ez egy folytonos balanszírozás, érzékeny és nehéz, ugyanakkor izgalmas keresgélés, hogy rátaláljunk erre az egyensúlyra. Az emberek szívesen fogadnak be új dolgokat, de lehet, hogy ebben nekünk, színházi alkotóknak segítő szerepet is vállalnunk kell. A zene világa például sok szempontból ismeretlen terület nekem, de ha vezetnek, és elmondják, hogy mire figyeljek, miért fantasztikus egy-egy részlet, mitől különleges az a mű, zenei megoldás, más színezetet kap az élmény is, amely a befogadás közben ér. Ezt ismertük fel, amikor elindítottuk az ifjúsági programunkat. Ahhoz segíti hozzá a fiatalokat, hogy egy-egy művön keresztül kicsit jobban megtanulják, vagy talán inkább megérezzék, hogyan lehet rátekinteni egy-egy történetre, vagy hogyan kalauzol el a saját életünkben. Hogyan lehet az érzelmi benyomásokat átfordítani gondolati síkra, hogy tanulságokat vonhassunk le. Tavaly nagy lelkesedéssel fogadták a fiatalok a Verona 1301 tantermi előadást, amely a Rómeó és Júlia egy speciális megközelítését vitte el az osztálytermekbe. A diákok hihetetlen lelkesek voltak, nem tudtunk a meghívásoknak eleget tenni. Most a Jeruzsálem próbái zajlanak, s remélem, hogy ez a tantermi is sikeres lesz, hisz aktuális témát dolgoz fel, a vallási szélsőségek kontra emberség tematikában hívja párbeszédre az ifjúsági korosztályt.− Tavaly zenés színházbejárást szerveztek, idén felolvasószínházba várják a jelentkezőket, most említette a tantermi előadásokat, amelyekben a fiatalok részesei, akár alakítói lehetnek egy darabnak. Mind-mind egyfajta nyitásnak tűnik, hogy a debreceniek érezzék a sajátjuknak a Csokonai Színházat. Van a kezdeményezések mögött ilyen szándék?− Fontos, hogy rájöjjenek az emberek, mi mindenre használható a színház. Vesszőparipám, hogy a színháznak nemcsak az a feladata, hogy szórakoztasson, hanem hogy közösséget teremtsen, hogy gondolatokat közvetítsen, kérdéseket fogalmazzon meg önmagunkkal és a saját közösségünkkel szemben is. Ennek mind-mind nagyon jó terepe a színház.− A Nemzeti Pódium az irodalmi estek és a Csokonai-beszélgetések folytatása lesz?− Azt tapasztaltuk, hogy az irodalmi estek és a jubileumi beszélgetések nagy tetszést arattak a nézők körében, hisz kicsit közelebbről, közvetlenebbül, személyesebb hangon lehetett akár nézőként, de kérdezőként, beszélgetőtársként is találkozni a művészekkel, kollégákkal. Azt gondoltam, érdekes lehet megmutatni közelebbről azokat a művészeket is, akik a Nemzeti Színházban készítettek hasonló, személyes hangvételű esteket. A Pódium vendége lesz Udvaros Dorottya, Voith Ági, Bodrogi Gyula, Tóth Auguszta, Farkas Dénes, aki kiváló fiatal művész, így nevét talán kevesebben ismerik.− Ez a negyedik évad, amelyet vezetőként tölt a Csokonai Színházban. Egy igazgatónak jó visszajelzés lehet a színészek véleménye. Hogy látja, mennyire érzik csapattagoknak magukat a debreceni társulat tagjai?− Egy igazán jó színész arra vágyik, hogy oda neki az oroszlánt is, és akkor elégedett. Ha azt érzi, hogy nincs egy perc pihenőideje se és panaszkodik és fáradt, na, akkor jól van. Ha van egy kis szünet, akkor úgy érzi, hogy nem kell senkinek. Ez persze nem így van, és nem is lehet minden évadot úgy összeállítani, hogy az utolsó energiái is elhasználódnak a fantasztikus szerepekben és nagy sikerekben. Nincs ideális helyzet, de azon vagyunk, hogy egy jófajta kiegyensúlyozottság működjön ebben is. Azt éreztem az évadvégi beszélgetésekből, hogy tavaly ez sikerült. Minden évad zsákbamacska, majd a végén derül ki, hogy mindenki jól érezte-e magát a rendezővel, az alkotótársakkal, valóban rátaláltak-e egymásra a szereppel.− Különválik a színésznő-igazgatónő szerepkör a mindennapokban? Odamegy-e egy-egy próbafolyamat során a színészekhez tanácsot adni, ha bizonytalanságot érez?− Ha fontosnak érzek valamit és úgy érzem, hogy segíteni tudok, akkor rohanok. Ha azt érzem, hogy nem annyira jó, és nem is tudom, hogy tudnék hasznos tanácsot adni, akkor inkább erősítek, hogy ne az elkeseredés vagy reménytelenség felé fusson a dolog, de ilyen nagyon ritkán volt. Volt, hogy szorongtam egy-egy főpróbahéten, de kiderült, hogy jogtalanul, mert a színház két nap alatt is képes megteremteni a csodát. És van olyan is, hogy én valamit sokkal pozitívabban ítéltem meg, több jót láttam bele, mint ahogy a visszajelzések igazolták, akkor meg arra gondoltam, hogy biztos elfogultabb vagyok.− Ez az utolsó teljes évad, amelyet a színház a Csokonai épületében tölt, majd elkezdődik a rekonstrukció. Tudják már, hogy mikor és hová költöznek?− Egyelőre a lehetőségeket keressük a fenntartóval. A kiköltözés tervén már dolgozunk. Helyek kellenek, nemcsak játszóhelyek, hanem a titkárságnak, a szervezésnek, a gazdasági osztálynak, a varrodának, a jelmez- és a kelléktárnak…, hosszan folytathatnám, de optimista vagyok, és bízom benne, hogy jóféle logisztikával túl leszünk a nehézségeken és a felújítás alatt sem hagyjuk a debreceni közönséget színházi élmények nélkül.Az interjút készítette: Vajland Judit csokonaiszinhaz.hu
2016.09.24. 05:00
Szinhaz.hu
Színikritikusok Díja 2016 - Itt a gála-tárlat
Az idei díjátadónak a Budapest Bábszínház adott otthont. A színházi kritikusok 1979 óta minden évben díjakkal jutalmazzák az elmúlt színházi szezon legjobb teljesítményeit. Az ünnepélyes díjátadó gála szeptember 21-én, a magyar dráma napján zajlott le a Budapest Bábszínházban, a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés színész növendékeinek felléptével, valamint olyan, rangos díjátadó művészek közreműködésével, mint például Békés Itala, Csomós Mari, Molnár Piroska vagy Bodrogi Gyula. Tizenöt kategóriában adták ki független szakmai díjaikat a színikritikusok a 2015-2016-os évad legjobbjainak.A Színházi Kritikusok Céhének tagjai legalább kilencven premier megtekintése után töltötték ki a szavazólapot: voksolásuk eredményére a Novák Eszter rendezte műsor keretében derült fény. Ugyancsak itt került sor a Színházi Dramaturgok Céhe által Az Évad Legjobb Magyar Drámájának járó elismerés átadására. Ezt a díjat Esterházy Péter Mercedes Benz című darabja nyerte el, s a közelmúltban elhunyt író özvegye vette át.A gáláról képekben:1. Mentes Júlia, Ladányi Júlia, Bori Réka, Hunyadi Máté, Fekete Gábor2. Máté Gábor, Radnóti Zsuzsa 3. Antal Csaba 4. Bakonyi-Nagy Boglárka, Mentes Júlia, Fekete Gábor, Hunyadi Máté, Józsa Bettina, Kurucz Dániel5. Bajkó Blanka Aliz6. Mentes Júlia7. Darvas Ferenc, Bagossy László8. Szokol Judit, Tarnóczi Jakab, Kukk Zsófia Sára rendezőhallgatók 9. Czvikker Lilla Adrienn, Békés Itala10. Trill Zsolt, Bodrogi Gyula11. Borsi-Balogh Máté, Brasch Bence 12. Bakonyi-Nagy Boglárka13. Csombor Teréz, Molnár Piroska14.15. Békés Itala, Tenki Réka16. Bori Réka, Tarnóczki Jakab17. Hegedűs D. Géza18. Ascher Tamás19.20. Tasnádi Bence21. Brasch Bence, Ladányi Júlia, Fekete Gábor, Széles Flóra, Jenovari Miklós, Józsa Bettina22. Székely Gábor23. Csomós Mari, Szabó Réka24.25. Zsótér Sándor, Ascher Tamás26. Keresztes Attila27.28. Czvikker Lilla Adrienn 29. Brasch Bence, Fekete Gábor, Jenovari Miklós, Széles Flóra, Ladányi Júlia, Józsa Bettina30. Oszvald Marika31. Gimesi Dóra, Hoffer Károly, Andrusko Marcella32. Ladányi Júlia és Hunyadi Máté33. Kovács D. Dániel, Zsótér Sándor, Czvikker Lilla Adrienn34. Ladányi Júlia, Brasch Bence, Fekete Gábor, Széles Flóra, Józsa Bettina, Jenovari Miklos35. Brasch Bence, Borsi-Balogh Máté36. Nagy Zsolt, Oszvald Marika, Bereczki Csilla, Hunyadi Máté37. Borsi-Balogh Máté, Széles Flóra, Bori Réka, Bakonyi-Nagy Boglárka, Józsa Bettina, Mentes Júlia38. Litauszky Lilla és Széles Flóra 39. Esterházy Gitta és Radnai Annamária40. Az előtérben: Czvikker Lilla Adrienn 41. Orlai Tibor és Schmied Zoltán 42. Székely Gábor 43. Kovács D. Dániel, Székely Kriszta, Bagossy László, Szokol Judit 44. Bereczki Csilla, Nagy Zsolt 45. Litauszky Lilla, Hajdu Péter, Nagy-Bakonyi Boglárka, Bori Réka 46. Nánay István és Székely Gábor 47. 48. Mentes Júlia és Józsa Bettina 49. Závada Pál 50. 51. Csombor TerézTovábbi képeket itt talál. Fotó: Tóth Berta / Színház.hu
2016.09.23. 05:22
Szinhaz.hu
Színikritikusok Díja 2016 - Ők a nyertesek!
A Színházi Kritikusok Céhe idén 37. alkalommal nyújtotta át az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit elismerő Színikritikusok Díját. A színházi kritikusok 1979 óta minden évben díjakkal jutalmazzák az elmúlt színházi szezon legjobb teljesítményeit. Az ünnepélyes díjátadó gála szeptember 21-én, a magyar dráma napján zajlott le a Budapest Bábszínházban, a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés színész növendékeinek felléptével, valamint olyan, rangos díjátadó művészek közreműködésével, mint például Békés Itala, Csomós Mari, Molnár Piroska vagy Bodrogi Gyula. Tizenöt kategóriában adták ki független szakmai díjaikat a színikritikusok a 2015-2016-os évad legjobbjainak.A Színházi Kritikusok Céhének tagjai legalább kilencven premier megtekintése után töltötték ki a szavazólapot: voksolásuk eredményére a Novák Eszter rendezte műsor keretében derült fény. Ugyancsak itt került sor a Színházi Dramaturgok Céhe által Az Évad Legjobb Magyar Drámájának járó elismerés átadására. Ezt a díjat Esterházy Péter Mercedes Benz című darabja nyerte el, s a közelmúltban elhunyt író özvegye vette át.A kritikusoktól Pintér Béla A bajnok című darabja kapta a legjobb új magyar dráma díját. A Céh által önerőből, illetve támogatók (Dumaszínház, Orlai Produkciós Iroda) segítségével rendezett díjátadó gálán a színibírálók hatodik alkalommal adtak át életműdíjat. Törőcsik Mari, Senkálszky Endre, Zsámbéki Gábor, Fodor Tamás és Molnár Piroska után ezúttal Székely Gábor rendező vehette át a Varga Viktor ötvösművész által készített díjat.A legjobb előadás a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Radu Afrim rendezte produkciója, A nyugalom lett. Ugyanez az előadás nyerte a legjobb díszlet díját is – Adrian Damian munkájáért –, holtversenyben a Proton Színház Látszatéletének Ágh Márton tervezte díszletével. A legjobb rendezést, ahogy tavaly, úgy idén is a Nemzeti Színházban látták a kritikusok.Ismét Zsótér Sándort jutalmazták, most a Galilei élete című Brecht-darab színreviteléért. Zsótér mellett a főszereplője is ráduplázott tavalyi díjára: Trill Zsolt vehette át a legjobb férfi főszereplőnek járó, tortaszeletre emlékeztető, csokoládéból készült díjat. Zsótér-rendezésben tűnt ki a legjobb női mellékszereplő is: Csombor Teréz, aki a kecskeméti Katona József Színház Macska a forró bádogtetőn-előadásában nyújtott alakításával érdemelte ki az elismerést.A legjobb női főszereplő egy független színházi előadásból került ki: Tenki Réka az Egyasszony című egyszemélyes darab (Orlai Produkciós Iroda – FÜGE) előadójaként lett díjazott.A legjobb férfi mellékszereplő Tasnádi Bence a Katona József Színház Az Olaszliszkai című előadásából.A legjobb kommersz előadás rendezőjeként Mark Bell vette át az elismerést, a Centrál Színház Ma este megbukunk című produkciójáért.A legjobb független színházi előadás a Hegymegi Máté rendezte Kohlhaas, a Zsámbéki Színházi Bázis, a Szkéné Színház és a szegedi MASZK Egyesület közös produkciója.A legjobb gyerekelőadás az ESZME és a Vaskakas Bábszínház összefogásával született: Az időnk rövid történetét Hoffer Károly vitte színre. A legjobb jelmez díját a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Úrhatnám polgárának tervezője, Bajkó Blanka Alíz kapta.A legjobb színházi zene Kákonyi Árpádhoz fűződik, az Örkény Színház Mesél a bécsi erdőjének muzsikusához. A legígéretesebb pályakezdő címet Kovács D. Dániel nyerte el, különdíjban pedig a Tünet Együttes Sóvirág című, Szabó Réka rendezte előadását részesítették a színikritikusok.Itt a nyertesek listája:A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg:PINTÉR BÉLA: A bajnokA legjobb előadás:A nyugalom Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társula Radu AfrimA legjobb rendezés:Galilei élete Nemzeti Színház Zsótér SándorA legjobb kommersz előadás:Ma este megbukunk Centrál Színház Mark BellA legjobb független színházi előadásKohlhaas Zsámbéki Színházi Bázis – Szkéné Színház – MASZK Egyesület (Szeged) Hegymegi MátéA legjobb gyerek- és ifjúsági előadás:Az időnk rövid története ESZME – Vaskakas Bábszínház Hoffer KárolyA legjobb női főszereplő:Tenki Réka Egyasszony Orlai Produkciós IrodaA legjobb férfi főszereplő:Trill Zsolt Galilei élete Nemzeti SzínházA legjobb női mellékszereplő:Csombor Teréz Macska a forró bádogtetőn Kecskeméti Katona József SzínházA legjobb férfi mellékszereplő:Tasnádi Bence Az Olaszliszkai Katona József SzínházA legjobb díszlet: Látszatélet Proton Színház Ágh Márton ésA nyugalom Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat Adrian DamianA legjobb jelmez: Úrhatnám polgár Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Bajkó Blanka AlizA legjobb színházi zene:Mesél a bécsi erdő Örkény Színház Kákonyi ÁrpádA legígéretesebb pályakezdő:KOVÁCS D. DÁNIELKülöndíj: a Tünet Együttesnek a Sóvirág című előadásértSzínház.hu
2016.09.21. 20:21
Szinhaz.hu
Törőcsik Mari Szenes Iván Életműdíjas
Immár hatodik alkalommal rendezték meg a Szenes Iván Emlékkoncertet, ahol a hagyományok szerint idén is átadták a Szenes Iván Művészeti Díjakat. A szerzőről teret is elneveztek a Tisztviselőtelepen.Szalay Bobrovniczky Alexandra, Budapest főpolgármester-helyettese adta át a Szenes Iván Életműdíjat Törőcsik Mari színművésznek, miután Bodrogi Gyulával és Szenes Andreával ünnepélyes keretek között leleplezte a tér új, Szenes Iván nevét viselő utcatábláját.A főpolgármester-helyettes hangsúlyozta, Szenes Iván életműve egyedülálló a magyar kultúrában és ritka az ilyen szerencsés család, amelyik három generáción keresztül sikeresen alkotott és a fiatal tehetségek felkarolásával, művészeti díjaival a műfaj éltetője ma is. Törőcsik Mari elmondta: "60 évem van ebben a díjban, hisz azóta éneklem a Szenes dalokat. Iván nemcsak sokat írt, hanem zseniálisat."Több elismerésben részesült Nyári Károly énekes-zongorista: a Szenes Iván Művészeti Díjat és a dalszerző feleségéről elnevezett Kornay Mariann Művészeti Díjat nyerte el. A fiatalok Szenes Iván Művészeti Díjának idei győztese Tabáni István.A több mint négyórás, tucatnyi neves fellépőt felvonultató zenei utazást a páratlanul gazdag Szenes életműbe a díjátadás nyitotta meg, majd egymást váltották a pódiumon a műfaj csillagai Koós Jánostól, Aradszky Lászlón, Zalatnay Saroltán, Dobos Attilán át az Apostol együttesig; az ifjabb korosztályt többek között Cserpes Laura, Wolf Kati, Nyári Edit, Vastag Tamás és Tabáni István képviselte.Az est házigazdái Bodrogi Gyula és a slágerköltő lánya, Szenes Andrea voltak. Szenes Andrea elmondta: "Életem boldog pillanatát éltem meg, amikor Budapest főpolgármester-helyettese felavatta a teret, eleganciával felemelte a magyar zászlót a Szenes Iván tér utcatábláról, miközben a téren álló színpadon Törőcsik Mari énekelte édesapám dalát. Óriási megtiszteltetés, fontos üzenet, hogy eljött. Ő a kedvenc színésznőm. Felállt és könnyezett a hatalmas közönség. Mindig emlékezni fogok ezekre a percekre."
2016.09.15. 08:12
Szinhaz.hu
Vidnyánszky: "Bátor évadra készül a Nemzeti Színház"
A most kezdődő szezonban öt nagyszínpadi és öt stúdiószínpadi bemutatót tervez a Nemzeti Színház, amely szeptember 24-én nyílt nappal várja a látogatókat. A premierek fele ősbemutató lesz.Vidnyánszky Attila igazgató az MTI-nek elmondta, hogy három produkcióval készülnek az évadkezdésre. A nagyszínpadon Valerij Fokin, a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház vezetője rendezi Dosztojevszkij A krokodilus című művét október 7-i premierrel. Bergman Szenvedély című művét Kiss Csaba rendezésében október 15-én mutatják be a Gobbi Hilda Színpadon. Szilágyi Andor Tóth Ilonka című darabját pedig október 25-én láthatja a közönség. Vidnyánszky Attila, aki rendezőként is jegyzi a Tóth Ilonka című darabot, kiemelte, hogy a Nemzeti Színház ezzel az előadással ünnepli az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóját. A címszerepet játszó Waskovics Andrea mellett olyan színészek láthatók, mint Bodrogi Gyula, Csurka László, Dózsa László, Mécs Károly és Voith Ági, akik a forradalmi események résztvevői, tanúi voltak. Hozzátette, hogy a darab ősbemutatója Varsóban, a Teatr Polski színpadán lesz október 21-én.Fotó: Eöri Szabó Zsolt A Gulag virágai címmel Földes László Hobo szereplésével szintén Vidnyánszky Attila rendezésében készül előadás november 12-i bemutatóval. Ivan Viripajev Részegek című darabja Viktor Rizsakov rendezésében lesz látható november 19-től. December 16-án pedig Branislav Nusic A miniszter felesége című darabját tűzik műsorra Udvaros Dorottyával a főszerepben, Árkosi Árpád rendezésében. Az évad második felében Bozsik Yvette rendező-koreográfus, aki visszatérő alkotója a színháznak, egy műfajokat átívelő zenés produkciót rendez Szent Ferenc életéről, Michel de Ghelderode szövegével, Bakos-Kiss Gáborral a címszerepben. Zsótér Sándor, aki minden évben rendez a színházban, ezúttal Euripidész Hippolütosz című művét állítja színpadra Rakovszky Zsuzsa új fordításában, Törőcsik Mari szereplésével. Vidnyánszky Attila az évad második felében a Csíksomlyói passiót és a Bánk bánt rendezi. A Zsuráfszky Zoltán koreográfiájával, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közreműködésével, Berecz András szereplésével készülő Csíksomlyói passiót a tervek szerint Csíksomlyón is eljátsszák majd. A Bánk bánt ezúttal a stúdióban mutatják be Mátray Lászlóval, Udvaros Dorottyával, Horváth Lajos Ottóval, Farkas Dénessel és Söptei Andreával a főbb szerepekben.Fotó: Eöri Szabó Zsolt Az előző évadra kitérve Vidnyánszky Attila kiemelte, hogy a nyári előadásokkal együtt a Duna-parti Nemzeti Színház második legjobb évadát zárták augusztus 1-jén, a nézőszám meghaladta a 120 ezret. A nézők egynegyede vidéken és a határon túl látta a társulatot. Mint rámutatott, a nyári program újdonságot jelentett a színház életében. Számos fesztiválon, vendégjátékon vett részt a társulat, Kazanyban is izgalmas turnén jártak. Kitért arra is, hogy Reviczky Gábor szerződésének múlt évad végi lejártakor jelentette be, hogy nem kívánja azt megújítani, döntése azonban az évadkezdést nem befolyásolja. Hozzátette, hogy egyre több meghívást kap a színház. Az új évadban például A szarvassá változott fiú című előadás új, színházi-filmes változatát mutatják be Párizsban, a Théatre de l'Atelier-ben. A produkciót decemberben a Nemzeti Színházban is műsorra tűzik. Jelenleg Vidnyánszky Attila Szentpéterváron dolgozik, ahol a Bűn és bűnhődésből készülő előadást rendez. Elárulta, hogy későbbi terveik között szerepel az Alekszandrinszkij Színházzal egy közös produkció létrehozása, valamint a szentpétervári színház iskolája és a Kaposvári Egyetem diákjai közötti együttműködés is. A Nemzeti Színházba érkező vendégjátékok közül kiemelte Eugenio Barba és az Odin Színház előadását. A Fa című produkció premierje szeptember 19-én lesz Holstebróban, Budapesten pedig szeptember 30-tól öt alkalommal láthatja a közönség. A dán társulat vendégjátéka kapcsán Vidnyánszky Attila hangsúlyozta, hogy egyre bátrabb előadások felé szeretné elmozdítani a Nemzeti Színházat. Az antropológiai színház egy olyan színházi nyelv, amely hiányzik a magyar színházi életből, és fontos, hogy megjelenjen - mondta az igazgató, hozzátéve, hogy az Odin Színház színészei mesterkurzust is tartanak Budapesten.Vidnyánszky Attila elmondta, hogy közös évadkezdésre készül a Nemzeti Színház és a Nemzeti Táncszínház, szeptembertől különleges táncszínházi produkciókkal is gazdagodhat a Nemzeti Színházba járó közönség. A Nemzeti Táncszínház szervezésében kortárs és folklór előadások színesítik a teátrum repertoárját. A fővárosi közönség a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) keretében számos további külföldi produkciót láthat majd. Meghívták a fesztiválra Silviu Purcarete emblematikus előadását, a Faust című óriásprodukciót, a Rimas Tuminas rendezte Anyegint, valamint egy Bergamóból érkező izgalmas olasz színházat. Az európai színházi élet egyik legendás alakjának számító Thomas Richards egy mesterkurzussal és egy produkcióval is bemutatkozik a MITEM-en, amelyre Szuzuki Tadasi Macbeth-rendezését is szeretnék meghívni. A Nemzeti Színházban egyre több vidéki társulat előadásait is láthatja a közönség. A színház kinyitotta kapuit - hangsúlyozta az igazgató, kiemelve az amatőr színházi mozgalom újjáéledésében játszott aktív szerepüket, a költészet napján és a fogyatékossággal élők világnapján tartott rendezvényeiket, valamint azt az új programot, amelynek keretében magyar iskolák határon túli testvériskoláikkal találkozhatnak a teátrumban. "A nemzeti jelzőt a színház nevében három év alatt sikerült tartalommal megtölteni" - mondta Vidnyánszky Attila.MTI
2016.09.09. 09:01
Szinhaz.hu
Fotó: ő Bodrogi Gyula ritkán látott unokája! Nézd meg a bájos Enikőt
Képeken a legnagyobb magyar sztárok és unokáik.
2016.09.09. 08:30
Femina.hu
Bodrogi Gyula: erre életek mennek rá! - Ettől félti családját a színészlegenda
Bodrogi Gyula szerencsére jó egészségnek örvend, azonban mégis van, ami miatt aggódnia kell. Évekkel ezelőtt olyan hitelcsapdába került, amelyből képtelen kikeveredni, pedig minden erejével azon van, hogy ez sikerüljön neki. Ha nem jön össze, annak családja issza meg a levét.
2016.09.06. 15:40
Femcafe.hu
Idén a Nemzet Színészei is fellépnek a salgótarjáni színházban
Öt premierrel és két új bérletsorozattal készül a 2016/17-es évadra a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház. Egyik új kezdeményezésükkel a Nemzet Színészei előtt akarnak tisztelegni, akiket egy-egy előadói estre hívnak meg a Zenthe Szalonba - hangzott el az évadnyitó társulati ülésen hétfőn.Simon Lajos, a színházat működtető Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a Black Comedy című bohózatot októberben, A kör négyszögesítése című vígjátékot novemberben, a Fazekas Mihály művén alapuló, Schwajda György által átdolgozott Ludas Matyit januárban mutatják be. Heltai Jenő darabját, A tündérlaki lányokat márciusban, míg az Augusztus Oklahomában című fekete komédiát májusban viszik színre.Az ötödik évadát kezdő színház az eddigi hét mellett két új bérletsorozatot indít: az 1933-ban Salgótarjánban született Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekesnő, Komlóssy Erzsébet nevét viselő bérlet az operettet, operát és rockoperát tartalmaz majd, a Nemzet Színészei bérletsorozat keretében pedig Almási Éva, Andorai Péter, Bodrogi Gyula, Cserhalmi György, Haumann Péter, Molnár Piroska, Szacsvay László, Tordy Géza és Törőcsik Mari szerepel előadói esten. Az igazgató arról is beszámolt, hogy partnerkapcsolatot építettek ki az egri Gárdonyi Géza Színházzal, a budapesti József Attila Színházzal, a komáromi Jókai Színházzal, a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal és a Nemzeti Színházzal, ezek társulatait is láthatja majd a salgótarjáni közönség. Az új szezont a Nemzeti Színház előadásával nyitják meg Salgótarjánban szeptember 7-én, amikor Tamási Áron: Vitéz lélek című példázatát mutatják be Vidnyánszky Attila rendezésében. 2017 áprilisában, ötödik születésnapján, vendégjátékkal szerepel a Nemzeti Színházban a Zenthe Ferenc Színház. A Vidéki Színházak Fesztiválján Harold Pinter: Hazatérés című tragikomédiájával mutatkozik be a salgótarjáni társulat. Susán Ferenc főrendező az ülésen elmondta, hogy új tagként csatlakozik a színházhoz többek között Vándor Éva Jászai Mari-díjas színésznő, Rácz János, aki jelenleg az egri Gárdonyi Géza Színház művésze és Csizmadia Tibor Jászai Mari-díjas rendező. Simon Lajos kitért arra is, hogy augusztus 31-ig benyújtják a színház kiemeltté minősítési kérelmét, ennek pozitív elbírálása esetén 2017-től állami normatív támogatással dolgozhatnának.
2016.08.23. 10:03
Szinhaz.hu
A Nemzet Színészei is köszöntik majd a 90 éves Puskin mozit
Idén ősszel lesz 90 éve, hogy Fórum néven megnyitotta kapuit a Puskin mozi, amelyet ebből az alkalomból két napos ünnepi sorozattal, népszerű és klasszikus filmek vetítésével és közönségtalálkozóval köszöntenek szeptember 17-én és 18-án.A hétvége alatt leginkább magyar, és moziban ritkán látható, a Puskin termeinek nevéhez valamilyen módon köthető alkotások lesznek láthatók - közölte a Budapest Film Zrt. az MTI-vel. A legtöbb esetben 35 milliméteres filmszalagról forognak majd az alkotások, valamint egyes előadásokhoz rendhagyó közönségtalálkozókat is szerveznek. A napfény íze filmhez kapcsolódva például beszélgetés lesz Szabó Istvánnal és Koltai Lajossal, akiknek több közös alkotását is levetítik a két nap alatt, de bemutatják Kertész Mihály halhatatlan rendezését, a Casablancát is, amelynek felújított változatát az ünnepi hétvégén láthatja először a közönség. A jubileumi hétvége programjaira meghívást kap a 90 esztendős Makk Károly is.A Puskin 90 egyik legizgalmasabb programjának ígérkezik a tervek szerint Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Molnár Piroska és Haumann Péter részvételével zajló pódiumbeszélgetés, amelyet filmvetítés követ. A szervezők ezt a programot egy későbbi széria nyitóeseményének is szánják, amelyben időről-időre vendégül látják majd a nemzet színészeit egy beszélgetés és filmvetítés keretében. Az ünnepi hétvége előadásai a mozi pénztárában augusztus 12-től kapható Puskin 90 kártyával látogathatók, amellyel négy tetszőleges előadásra szóló jegy igényelhető mindkét napra. A mozi épületében először a Magyar Világ kávéház, 1919 után bankház működött, majd a gazdasági összeomlás után, 1926-ban nyitotta meg kapuját Fórum filmszínházként. Egyik alapítója Deák Jenő volt, aki 1912 óta működtetett filmkölcsönző céget. Az épület szobrai, amelyek alapvetően a férfi-nő szimbólumrendszerre épülnek, Kristián Sándor és Varga Oszkár munkái voltak, a csillárt Grünberger Jenő szállította. 1929. szeptember 30-án itt került sor az első magyarországi hangosfilm bemutatójára. A műsoron két rövidfilm szerepelt, majd ezt követte Az éneklő bolond című amerikai film. Itt tartották a Hyppolit, a lakáj díszbemutatóját is, sőt a filmet megelőző szereplőválogatásra is az épületben került sor. 1941-ben a frissen alakult Fórum Filmszínház Rt. kapta meg az üzemeltetési engedélyt, majd 1944-ig az Esperia filmvállalat befolyása alá kerülve itt mutatták be az olasz filmgyárak filmjeit. A világháború után a Fórum a Kisgazdapárté lett, az államosításkor pedig a Fővárosi Tanács kezelésébe került. Nevét is ekkor változtatták Puskinra. A mozi technikai rekonstrukciójára 1988-ban került sor, ekkor gépészeti átalakítások történtek, majd 1998. október 15-én megnyitotta kapuit a háromtermes új Puskin mozi, amely néhány éve további két kamateremmel bővült. Az egykori pénztár helyén, ahol Keleti Márton 1961-ben a Nem ér a nevem című film fontos jeleneteit forgatta Tolnay Klárival és Páger Antallal, a nézőtéri büfé kapott helyet.
2016.08.13. 13:13
Szinhaz.hu
Voith Ági és Bodrogi Gyula csődközelben
Voith Ági és Bodrogi Gyula közösen fordulnak ügyvédhez. Úgy érzik, hogy kisemmizik őket, és képtelenek kikerülni a hitelcsapdából.Forrás: Nők Lapja Café: Voith Ági és Bodrogi Gyula csődközelben
2016.07.29. 12:40
Nlcafe.hu
Bodrogi Gyula lesz Ká, a kígyó - A dzsungel könyve a Gödöllői arborétumban
Autentikus környezetben, a Gödöllői arborétumban mutatja be A dzsungel könyve című musicalt a Gödöllői Fiatal Művészek Egyesülete.Dés László, Geszti Péter és Békés Pál darabja július 30-án és 31-én lesz látható az arborétum völgyszínpadán - tájékoztatta kedden az MTI-t Péterfi Csaba, a gödöllői önkormányzat kommunikációs igazgatója, aki szerint Horváth Zoltán, a darab rendezője már régóta szerette volna az arborétumban színpadra állítani a musicalt, amely szinte a környezetbe kívánkozik.Szerinte már a helyszín is garancia arra, hogy a nézőknek különleges előadásban lesz részük. A színészek ugyanis nemcsak a völgyszínpadot veszik majd birtokba, hanem valamilyen formában az egész terület részévé válik a darabnak, és bizonyos mértékig a közönség is részese lesz az előadásnak. A produkció sztárja Bodrogi Gyula, akit Ká, a kígyó szerepében láthat majd a közönség. A Mauglit alakító Monori Dominik többek között nagy sikerrel szerepelt az Oliver és a Valahol Európában című előadásokban. Mellettük Békefi László, Bródy Nobert, Géczi András, Miklós Krisztina és Pálfalvy Attila alakítja a főbb szerepeket.A GÖFME első alkalommal dolgozik öt év alatti gyerekekkel. Bár az elmúlt években több olyan előadást is bemutattak, amelyben sok gyerekszereplő volt, ilyen kicsiket most először vonnak be a színpadi munkába. Rajtuk kívül részesei a produkciónak a Gödöllői Táncegyüttes férfi táncosai, Moussa Ahmed vezetésével - közölte Péterfi Csaba.
2016.07.28. 15:15
Szinhaz.hu
Nyaral(j)unk! - Egy nap nyári szünet
Szokásához híven, a Színház.hu egy napot az évből a nyári szünetnek szentel. Úgy pihenünk, mint.... Kedves Látogató!Szerencsére színház mindig van, a pillanat művészete csak múlik, de sosem tűnik el, azonban szerkesztőségünk most egy napra mégis elmegy nyaralni.Ezen a napon, az év másik 364 napjával ellentétben nem árulunk akciós színházjegyeket, nem informáljuk a világot a színházi élet híreiről, nem dolgozunk a színháztörténet maradandóságán és új előadásfotókat, videókat sem jelenítünk meg.Reméljük, hogy Önök is feltöltődés, pihenés közben, egy pohár mentás-citromos jeges tea mellől olvassák sorainkat.Úgy nyaral(j)unk, mint....:Béres Ilona, Tordai Teri és Váradi HédiRodolfó és Latabár KálmánZilahy IrénKiss ManyiEperjes KárolyEsztergályos CecíliaPáger Antal, Bodrogi Gyula, Vákonyi Zoltán és Sztankay IstvánPap Vera, Eszenyi Enikő és Törőcsik MariRajnai GáborBujtor István és Kern AndrásTuray IdaJávor Pál és Halmay Tibor színművészekFehér bikiniben Balogh Erzsi színművésznőAlmási Éva és Huszti PéterPsota IrénPécsi IldikóRuttkai Éva, Gábor Miklós és lányuk Gábor JúliaKellemes nyarat kívánunk mindenkinek!
2016.07.24. 05:00
Szinhaz.hu
"Játszom vadul, mert ez éltet" - Interjú a 80 éves Lehoczky Zsuzsával
Július 18-án ünnepli 80. születésnapját Lehoczky Zsuzsa, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, a Budapesti Operettszínház örökös tagja, a 20. századi operettjátszás nagy korszakának meghatározó személyisége. Varázslatos egyéniségével, fantasztikus tánctudásával, csodás énekhangjával, remek humorával és kitűnő színészi játékával lenyűgözte a szakmai és a nagyközönséget egyaránt.Ma is a játék élteti, úgy érzi, akkor érdemes felkelni, ha aznap este előadása van. Minden szerepéhez színészként nyúlt már pályája legelejétől, a figura igazsága és a színpadi hitelesség érdekli. Végtelenül boldog, ha valaki nem csak a My fair Lady Elizájaként emlékszik rá. Úgy véli, mindent megkapott a sorstól, mindent elért a pályán, csak az fáj, hogy a régi játszótársak, már nem lehetnek mellette.My Fair Lady 1968Lehoczky Zsuzsa 1936. július 18-án született Szegeden. Édesapja ezredesként szolgált a hadseregben, 1942-ben halt meg. A háborút követően a család nehéz anyagi körülmények között élt. A fiatal lány színház iránti érdeklődése igen hamar utat talált. 11 évesen már a Szegedi Nemzeti Színház színpadán játszott a Lehotay Árpád rendezte Szentivánéji álomban. A német különórák helyett pedig a szomszédos zeneiskolába járt titokban, ahol szolfézst és éneket tanult. 1949-tól táncosként a szegedi színház társulatának hivatalosan is tagja lett. Már szubrettként szerződött Kaposvárra, ahol mindössze egy évadot töltött (1956/57), majd visszatért Szegedre, ahol pillanatok alatt sztár lett. 1962-ben a Budapesti Operettszínház hívta, ahol azóta is tag. Emlékezetes alakítást nyújtott többek között A mosoly országa, a Csárdáskirálynő, a Maya, a Leányvásár, a Bál a Savoyban, a Mágnás Miska című operettekben. Legutóbbiban ma is látható, csakúgy mint a Lili bárónőben, az Isten pénze című musicalben, vagy a Csínom Palkóban. A legtöbben mégis a My Fair Lady Elizájaként emlékeznek rá. Prózai színészként is rangos feladatokat kapott, rengeteg televíziós műsorban és több filmben is szerepelt.Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes és Kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 1993-ban Déryné-díjat kapott, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével 1995-ben tüntették ki, 2007-ben a magyar operett napja alkalmából életműdíjat vehetett át az operettszínházban...Lili bárónő - Budapesti Operettszínház- Hogy vagy?- Nem mondom, hogy nem gondolkodtat el a nyolcvanas szám, mert van mit gondolkodni rajta: milyen szép volt, milyen jó volt, milyen szép kor ez. De az a baj, hogy a mondat végén ott a „t”, a múlt idő. És a jövő? Nem tagadom, gyűlölöm az elmúlás gondolatát is. Nem azért, mert a lányomon kívül olyan borzasztó nagy teher lenne itt hagyni mindent, nem. Csak jó élni. A pályán mindent elértem, azt befejezettnek tekinthetem. Ugyan játszom vadul, mert – nagy szavak ezek – ez éltet. Akkor érdemes reggel felkelni, ha este előadásom van. Az életritmusom nyolcvan év alatt ehhez szokott. 11 éves korom óta vagyok színpadon. Az első szerepem a Szentivánéji álomban Mustármag volt a szegedi színházban. Eleinte táncoltam, voltam például Fekete hattyú a Hattyúk tavában, 1955 óta, vagyis közel hatvan éve pedig színészkedem.- Hogy jött a váltás? Ki „fedezett fel”?- Csúnya dolog, amikor az ember jót mond magáról, de nem tudom másként megfogalmazni. Úgy gondolom, hogy volt valami fajta aurám a táncosok között is és azt fedezte fel Sallós Gábor rendező. Már táncosként is kaptam kisebb szerepeket, de amikor 1955-ben őt Szegedről Kaposvárra hívták főrendezőnek, megkérdezte tőlem, nem volna-e kedvem vele menni szubrettnek. Igent mondtam. Rögtön a Csárdáskirálynő Stázijával kezdtem, utána jött a Mosoly országából Mi. Abban az évadban, 1956-ban került oda Németh Antal, a Nemzeti Színház korábbi igazgatója is. Ő elindított egy stúdiót, ahol mi, fiatalok színészmesterséget, mozgást, beszédtechnikát tanultunk. Na de kik!? Ott volt Tordy Géza és Csurka László is. Mégis csak egyetlen évadot töltöttem Kaposváron. Amikor kitört a forradalom, rohantam haza anyámhoz Szegedre. Egy tejszállító kocsi elhozott Pestig, elmentünk a tejelosztóba – a mai napig tudom, hol van – és ott átültem egy másik tejes kocsira, amelyik elvitt Szegedre. Nagyon rendesek voltak. Akkor már ott is maradtam, bár az évadot még végigjátszottam Kaposváron.- Táncosként mentél el és szubrettként tértél vissza. Milyen volt akkor a szegedi színház? - Mindig is rangos színház volt. Akkoriban Vaszy Viktor volt az igazgató. Őrületes sikereket csináltunk. Domján Edittel a világon mindent eljátszottunk. A Koldusoperában például ő Polly volt, én meg Lucy. Aztán 1962-ben az egyik előadás közben telefonon kerestek Pestről, hogy szeretnék, ha én lennék Rátonyi Róbert partnere a VIT-en (Világ Ifjúsági Találkozó – a szerk.), amit abban az évben Helsinkiben rendeztek. Nem akartam hinni a fülemnek. Engem? Szegedről? Rátonyi mellé? Igen. Boldogan elvállaltam. Rátonyi eleinte kicsit húzta a száját, de aztán nagyon jól kijöttünk, nagy sikerünk volt. Még egy finn dalt is megtanultunk. Egyébként ott ismerkedtem meg későbbi férjemmel, Tichy Lajossal is. Majd jött a telefon, Szlovák László, a Fővárosi Operettszínház igazgatója ajánlott szerződést. Nem lehetett nemet mondani! 54 éve vagyok az Operettszínház tagja. Gondolj bele, milyen borzasztó komoly dolog ennyi ideig egy helyben lenni! Igaz, sok színházban játszottam az évek alatt, mint a Madách Színház, a Játékszín, a Budapesti Kamaraszínház, de akkor is.Hadics László - Lehoczky Zsuzsa - Rátonyi Róbert - Csorba István- Nem volt nehéz beilleszkedni? Olyan sztárok mellett játszani, mint Honthy, Latabár, Feleki? - Nem. Öntudatos voltam és megvolt bennem a fiatalság szemtelensége is. Amikor egy késő este megérkeztem Szegedről Pestre, a kolléga, aki felhozott, az Operettszínháznál tett ki. Az épület csodálatosan ki volt világítva, meseszép volt. Ott álltam előtte és azt mondtam magamban: „Perceken belül az enyém lesztek. Jöttem, láttam, győzni fogok!” Pimaszul bíztam magamban. Persze ehhez nyilván hozzájárultak a szegedi sikerek is. De az biztos, hogy maximálisan tisztelettudó voltam a nagy művészekkel. Volt például egy jelenetem Latabárral a Liliben, ahol fölemeltem az ujjamat szöveg közben, és amíg ő beszélt, úgy kellett tartanom.- Miért?- Úgy gondolta, hogy az elvonja róla a figyelmet. Én azt képzeltem, hogy biztos úgy húztam vissza az ujjamat, hogy arra oda kellett figyelni… Ma már senki sem él közülük, csak én. Amikor rám jön a pesszimista hangulat, beülök a nézőtérre, és rájuk gondolok. Csoda édes volt mind. Felekit szerettem a legjobban. Fantasztikus színész volt.- Ki volt a partnered?- Nagyon hosszú ideig Rátonyi Róbert. Egyszer megbetegedett. Akkoriban még nem volt kettős szereposztás. Este A mosoly országa volt műsoron. Zsúfolt ház. Valaki azt mondta, az énekkarban van egy fiatal színész, aki jól táncol és énekel, és tudja a szerepet. Utólag mondom: okos volt. Azért van az a színházi babona, hogy ha leesik egy szövegkönyv vagy példány a földre, rálépünk, nehogy valaki felvegye és megtanulja. Ő megtanulta. És kiválóan eljátszotta aznap este Hatfaludy szerepét. Ami váratlan volt, az egyik számban cigánykereket vetett. Ilyen akrobatikus figura korábban még soha nem volt. Óriási sikert aratott. Úgy hívták, Németh Sándor. Később aztán nagyon sokat játszottunk együtt.Lehoczky Zsuzsa és Németh Sándor a Csárdáskirálynőben- Mi volt az első darab, amiben az Operettszínházban színpadra léptél?- Bágya András Három napig szeretlek című zenés játéka, amit Simon Zsuzsa rendezett. Este 7-kor kezdődött a nyilvános főpróba. Időben ott szerettem volna lenni, ezért nem akartam gyalogolni. A Madách tér környékén laktam albérletben, de fogalmam se volt, hogy kell eljutni a színházba BKV-val. A főbérlőm azt tanácsolta, menjek a kisföldalattival, és amikor bemondják, hogy Opera, szálljak le. Nagyon furcsálltam, hogy nem mondják az „Operát”, pedig a főbérlő azt állította, nincs messze. Egyszer csak mindenki szállt kifelé. Végállomás. A másik irányba szálltam fel! Így aztán csak ¾ 7 körül értem be a színházba. Simon Zsuzsa a lépcső tetején várt, nem szólt semmit, csak a szeme villogott.Mágnás Miska - Budapesti Operettszínház- Milyen volt az eltelt 54 év? - Voltak benne nagyon szép pillanatok, és persze csalódások is, nem sok. Nem azért, mert nem kaptam meg egy szerepet, épp ellenkezőleg, rám osztottak valamit, de bármit csináltam, olyan rossz voltam benne, hogy őrület. És ezt tudtam. Ez rettenetes érzés volt. Most visszagondolva egyébként talán nem is volt több abban a szövegben. Mindent megadott nekem a jóisten. Csodálatos szerepeket játszhattam, fantasztikus partnerekkel. Örülök, amikor nem csak a My fair Lady jut valakinek eszébe rólam, hanem mondjuk a Tündérlaki lányok is. Azt hiszem, minden igazgató szeretett, én legalábbis így éreztem. Németh Sándor a partnerem volt, Szinetár Miklóst még Szegedről ismertem, ott rendezte a vizsgaelőadását. És aztán Kerényi Miklós Gábor lett az igazgatóm. Ő volt az, aki felterjesztett Kossuth-díjra, de még nem tudtam, megkapom-e. Szinetár Miklóssal egy fogadáson találkoztunk, és ahogy elmentünk egymás mellett csak odaszólt félvállról: „Megkaptad!” és mentünk tovább. Ő ugyanis benne volt abban a bizottságban, akik a díjakról döntöttek. Mindenkit szerettem, vagy most már így emlékszem. Kero igazgatása alatt csodálatos éveim voltak. Mindig gondolkodott abban, hogy milyen, a koromnak megfelelő feladatot tudna rám bízni. Még szerepet is íratott nekem. Most Lőrinczy György az igazgatóm, aki pedig nagyon közel kerül a színészekhez. Módot ad rá, hogy beszélgessük az esetleges problémákról, és arról, hogy van a lelkünk, a szervezetünk. Ez különösen jól esik.- Azt mondod, a mai napig a színpad éltet. Mi ad még mindig kedvet és erőt a játékhoz? - Nem tudom. Az Isten pénze című darabban van egy rész, ahol reppelünk, mögöttünk a táncosok. Az egyik előadás után odajött az egyik fiú, és azt mondta: „Te mit táncoltál itt össze! Őrület! Ezt nem hiszem el! Hogy bírod?” Azt csinálom, amit ők, persze a saját figurámnak megfelelően: nem olyan precízen, nem olyan magasra a lábam, de mégis csak azt. Kerényi ritkán szokott dicsérni, de a reppelésért nagyon oda volt. Az előadás alatt 200 fokon égek. Nagyon jó szerep, imádom. Amikor vége van, felmegyek az öltözőbe, jó húsz percet csak üldögélek, és csodálkozom, hogy nem járókerettel megyek haza, olyan fáradt vagyok. De aztán elmúlik. Nem tudom, mi életet. Megint csak nagy szavak jutnak eszembe: a hivatásszeretet, vagy hogy engem erre jelölt ki a jóisten. Nem tudom. De azt tudom: játszani szeretnék, ameddig bírok.Lehoczky Zsuzsa az Isten pénze musicalben- Sokat változott az operett és a műfaji követelmények az eltelt évtizedek alatt? - Sokat. Alapvetően a színjátszás és az operett színpadi megjelenítése változott meg. Akkoriban mindenki gyönyörűn énekelt, de más nem igen történt, álltak egyhelyben és többnyire a karnagy felé fordulva énekelték, hogy „Szeretlek, szeretlek”, miközben a partner mellettük állt. Ez ma már elképzelhetetlen. Az operettben is nagy hangsúlyt kap a színészi átélés, a szerepformálás. Ebben a változásban Keronak óriási szerepe van, amiért mi nagyon hálásak vagyunk. Ő volt az úttörője annak, hogy az operett játszás méltó helyet kapjon a színházi palettán, ma is érthető és élvezhető legyen és ebben nagyon nagy eredményeket ért el. . - A te játékod mai is korszerű, friss, érvényes. - Úgy gondolom, mindig meg tudtam újulni a kor követelményeinek megfelelően. Az ember valahogy asszimilálódik az életkorához, a karakterek gesztusaihoz, kifejezésmódjaihoz. A pályám eleje attraktív volt, a mostani pedig bölcs. De amit játszom, az ma is ugyanolyan mutatós, csak az adott szerepnek és kornak megfelelő. - A színháznak és a TV-nek köszönhetően ti hatalmas sztárok voltatok. Hogy éltétek ezt meg? - Ez valahogy olyan magától értetődő volt. Rengeteget játszottunk, szinte minden darabban benne voltunk, természetes volt, hogy esténként ott álltak a rajongók a művészbejárónál, vagy hogy az utcán felismertek. Nem régen vetítették a Duna TV-ben a Rohan az idő című öt részes zenés műsort. Hatan voltunk benne állandó szereplők, és hozzánk jöttek adásról adásra a vendégek. Benne volt például Máté Péter, Felföldi Anikó, Bessenyei Ferenc, Kalmár Magda, Mensáros László. A hat embert összehozni napközben lehetetlen volt, ezért éjszaka forgattunk. A felvétel után hazamentem. A férjem általában még aludt, mert a Baróti örökké ellenőrizte őket, hogy eleget pihennek-e, hiszen a focipályán nem lehetett összeesni, gólokat kellett rúgni. Akkor már megvolt a lányom, reggelit adtam neki, elkísértem az iskolába, aztán újra haza, letussoltam, és mentem a próbára. Úgy emlékszem, hogy délután főztem is és talán aludtam egy kicsit, nem tudom. Ez három-négy hétig ment így. Nem tudom, hogy bírtuk.My Fair Lady - A My Fair Lady volt az első musical Magyarországon, amit 1966-ban mutatott be a Fővárosi Operettszínház Seregi László rendezésében. Ez itthon egy teljesen új, idegen műfaj volt. Hogy boldogultatok vele?- Megkínlódtuk. Minden tekintetben. Egész más énekstílust és színészi játékot kellett megtalálnunk. A ’Jaj cica’ meg a ’Te rongyos élet’ után ez valami teljesen más volt. Ráadásul én külön megszenvedtem a cockney szlenggel. Elkezdtem őzni, mint a szegediek. Egyébként a szögeides beszédet Németh Antal irtotta ki belőlem Kaposváron. Aztán rájöttem, hogy nincs szükség akcentusra, csak egy nagyszájú, nagyhangú szegénylányt kell játszani. De rengeteget segített Zsüti (G. Dénes György dalszövegíró – a szerk.). Volt, amikor éjjel kettőkor hívott fel és azt mondta: „Ne azt mondd, hogy csudijó, hanem hogy tsudijó”. Sok könnyembe, sok kínlódásba került ez a szerep, de végül összejött. Nagyon nagy segítséget jelentett Básti Lajos, aki nem oktatott, csak a szemembe nézett a jelenetek alatt. Hú, de nagy dolog volt! Sokan féltek tőle, de én ezt nem tudtam, így nem is féltem tőle. Ő pedig kedvelt engem. Állítólag nem köszönt be a partnereinek, amikor megérkezett este a színházba, ezért nagy szó volt, hogy hozzám mindig bekopogott az öltözőbe: „Jó estét!” és ment tovább, nem várt választ.Forgószínpad: Psota Irén-Csűrös Karola-Lehoczky Zsuzsa- A próza soha nem csábított? - Játszottam a Kaktusz virágában, Haumannal és Garassal a Napsugár fiúkban, Moldova György Az ifjú gárda című színművében, Parti Nagy Lajos Ibusár című darabjában, vendégeskedtem a Madách Színház Forgószínpad című előadásában, amit Huszti Péter rendezett. Psota Irén és Bencze Ilona játszotta a két főszerepet. Jó munka volt. Huszti fantasztikusan tudta terelgetni a színészeket anélkül, hogy dirigált volna. Színészként adta az instrukciókat. Az egyik főpróbán lehajoltam és mögöttem egy léc, amelyik kitámasztja a díszletet, elindult, kijött belőle egy csavar és fejbevágott. Napokig fájt a fejem, ha bevettem gyógyszert, ha nem. De nem vettem róla tudomást. A lányom annyira aggódott, hogy végül a próbára jött be és onnan vitt el az orvoshoz. A koponya és agyhártya közti rész egy pici helyen bevérzett, mint mondjuk egy nyújtott lencse, akkora volt. Két hetet töltöttem a Honvéd Kórházban, infúziót kaptam és mindennap CT felvételt készítettek a fejemről. A színház úgy döntött, hogy elhalasztják a bemutatót, megvárnak, amíg meggyógyulok. Ez szép gesztus volt. Ennyit a prózáról. De én a zenés darabban is színészként működöm, igyekszem értelmesen, nem öncélúan, a partnerre figyelve játszani. Ezzel persze nem vagyok egyedül. Minden jó színész így csinálja.- Nehéz volt a váltás? Amikor már nem lehetett szubrett szerepeket játszani?- Nehéz bizony. 38 éves voltam és 48 kiló, amikor eljátszottam a Mária főhadnagyot. Virág Jóska volt a partnerem. Álltam a körfüggöny előtt az első felvonásbeli menyasszonyi ruhámban, amikor meghallottam, hogy egy kolléga beszélget a függöny mögött. „Nahát, tudod, ehhez pofa kell, hogy valaki ilyen idősen eljátsszon egy tizennyolc éves menyasszonyt!” De állítom neked, nem volt igaza. Mégis elgondolkodtam rajta. Ha benne felötlik ez a gondolat, akár igaza is lehet. Másnap felmentem az igazgatóságra és visszaadtam a szerepet. Hazajöttem, és itthon emésztettem magam: Igaza van, de nekem is igazam van. Nem megsértődtem, hanem átgondoltam egy véleményt. Bánatomban felszedtem néhány kilót, a tükröket a lakásban letakartam, hogy ne lássam magam. Ez az állapot eltartott egy évig. Amikor is azzal hívott az igazgató, hogy el kell játszanom Cecíliát a Csárdáskirálynőben. Azt mondta: maga visszaadta a 18 éves szerepet. Hát akkor tessék, játssza el Cecíliát, egy kicsit idősebb magánál. Így kezdődött az átállás. Nem volt könnyű, mint ahogy ez a nyolcvan év sem az.100 éves A Csárdáskirálynő - Lehoczky Zsuzsa és Bodrogi Gyula - Arra nem gondoltál, hogy az emlékeid megírd? - A jelenkor érdekel. Meddig tart az utókor? Az ember három év után megszűnik, elfelejtik. Én mindig azt mondom, még a rossz élet is jobb a Farkasréti temetőnél. Pláne ha valakinek, mint nekem is, nem hogy nem rossz, de nagyon szép életem volt.A társulat tagjai zárt körben július 18-án köszöntik Lehoczky Zsuzsát. A Budapesti Operettszínház a művésznő 80. születésnapja tiszteletére egy rendkívüli, évadnyitó Mágnás Miska előadást szervez 2016. szeptember 12-én, ahol pályatársai, tisztelői és rajongói körében ünneplik meg Lehoczky Zsuzsa 80. születésnapját. A különleges estére a színház számos meglepetéssel készül. Az interjút készítette: Spilák Klára
2016.07.18. 06:04
Szinhaz.hu
'Játszom vadul, mert ez éltet' - Beszélgetés a 80 éves Lehoczky Zsuzsával
Július 18-án ünnepli 80. születésnapját Lehoczky Zsuzsa, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, a Budapesti Operettszínház örökös tagja, a 20. századi operettjátszás nagy korszakának meghatározó személyisége. Varázslatos egyéniségével, fantasztikus tánctudásával, csodás énekhangjával, remek humorával és kitűnő színészi játékával lenyűgözte a szakmai és a nagyközönséget egyaránt.Ma is a játék élteti, úgy érzi, akkor érdemes felkelni, ha aznap este előadása van. Minden szerepéhez színészként nyúlt már pályája legelejétől, a figura igazsága és a színpadi hitelesség érdekli. Végtelenül boldog, ha valaki nem csak a My fair Lady Elizájaként emlékszik rá. Úgy véli, mindent megkapott a sorstól, mindent elért a pályán, csak az fáj, hogy a régi játszótársak, már nem lehetnek mellette.My Fair Lady 1968Lehoczky Zsuzsa 1936. július 18-án született Szegeden. Édesapja ezredesként szolgált a hadseregben, 1942-ben halt meg. A háborút követően a család nehéz anyagi körülmények között élt. A fiatal lány színház iránti érdeklődése igen hamar utat talált. 11 évesen már a Szegedi Nemzeti Színház színpadán játszott a Lehotay Árpád rendezte Szentivánéji álomban. A német különórák helyett pedig a szomszédos zeneiskolába járt titokban, ahol szolfézst és éneket tanult. 1949-tól táncosként a szegedi színház társulatának hivatalosan is tagja lett. Már szubrettként szerződött Kaposvárra, ahol mindössze egy évadot töltött (1956/57), majd visszatért Szegedre, ahol pillanatok alatt sztár lett. 1962-ben a Budapesti Operettszínház hívta, ahol azóta is tag. Emlékezetes alakítást nyújtott többek között A mosoly országa, a Csárdáskirálynő, a Maya, a Leányvásár, a Bál a Savoyban, a Mágnás Miska című operettekben. Legutóbbiban ma is látható, csakúgy mint a Lili bárónőben, az Isten pénze című musicalben, vagy a Csínom Palkóban. A legtöbben mégis a My Fair Lady Elizájaként emlékeznek rá. Prózai színészként is rangos feladatokat kapott, rengeteg televíziós műsorban és több filmben is szerepelt.Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes és Kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 1993-ban Déryné-díjat kapott, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével 1995-ben tüntették ki, 2007-ben a magyar operett napja alkalmából életműdíjat vehetett át az operettszínházban...Lili bárónő - Budapesti Operettszínház- Hogy vagy?- Nem mondom, hogy nem gondolkodtat el a nyolcvanas szám, mert van mit gondolkodni rajta: milyen szép volt, milyen jó volt, milyen szép kor ez. De az a baj, hogy a mondat végén ott a „t”, a múlt idő. És a jövő? Nem tagadom, gyűlölöm az elmúlás gondolatát is. Nem azért, mert a lányomon kívül olyan borzasztó nagy teher lenne itt hagyni mindent, nem. Csak jó élni. A pályán mindent elértem, azt befejezettnek tekinthetem. Ugyan játszom vadul, mert – nagy szavak ezek – ez éltet. Akkor érdemes reggel felkelni, ha este előadásom van. Az életritmusom nyolcvan év alatt ehhez szokott. 11 éves korom óta vagyok színpadon. Az első szerepem a Szentivánéji álomban Mustármag volt a szegedi színházban. Eleinte táncoltam, voltam például Fekete hattyú a Hattyúk tavában, 1955 óta, vagyis közel hatvan éve pedig színészkedem.- Hogy jött a váltás? Ki „fedezett fel”?- Csúnya dolog, amikor az ember jót mond magáról, de nem tudom másként megfogalmazni. Úgy gondolom, hogy volt valami fajta aurám a táncosok között is és azt fedezte fel Sallós Gábor rendező. Már táncosként is kaptam kisebb szerepeket, de amikor 1955-ben őt Szegedről Kaposvárra hívták főrendezőnek, megkérdezte tőlem, nem volna-e kedvem vele menni szubrettnek. Igent mondtam. Rögtön a Csárdáskirálynő Stázijával kezdtem, utána jött a Mosoly országából Mi. Abban az évadban, 1956-ban került oda Németh Antal, a Nemzeti Színház korábbi igazgatója is. Ő elindított egy stúdiót, ahol mi, fiatalok színészmesterséget, mozgást, beszédtechnikát tanultunk. Na de kik!? Ott volt Tordy Géza és Csurka László is. Mégis csak egyetlen évadot töltöttem Kaposváron. Amikor kitört a forradalom, rohantam haza anyámhoz Szegedre. Egy tejszállító kocsi elhozott Pestig, elmentünk a tejelosztóba – a mai napig tudom, hol van – és ott átültem egy másik tejes kocsira, amelyik elvitt Szegedre. Nagyon rendesek voltak. Akkor már ott is maradtam, bár az évadot még végigjátszottam Kaposváron.- Táncosként mentél el és szubrettként tértél vissza. Milyen volt akkor a szegedi színház? - Mindig is rangos színház volt. Akkoriban Vaszy Viktor volt az igazgató. Őrületes sikereket csináltunk. Domján Edittel a világon mindent eljátszottunk. A Koldusoperában például ő Polly volt, én meg Lucy. Aztán 1962-ben az egyik előadás közben telefonon kerestek Pestről, hogy szeretnék, ha én lennék Rátonyi Róbert partnere a VIT-en (Világ Ifjúsági Találkozó – a szerk.), amit abban az évben Helsinkiben rendeztek. Nem akartam hinni a fülemnek. Engem? Szegedről? Rátonyi mellé? Igen. Boldogan elvállaltam. Rátonyi eleinte kicsit húzta a száját, de aztán nagyon jól kijöttünk, nagy sikerünk volt. Még egy finn dalt is megtanultunk. Egyébként ott ismerkedtem meg későbbi férjemmel, Tichy Lajossal is. Majd jött a telefon, Szlovák László, a Fővárosi Operettszínház igazgatója ajánlott szerződést. Nem lehetett nemet mondani! 54 éve vagyok az Operettszínház tagja. Gondolj bele, milyen borzasztó komoly dolog ennyi ideig egy helyben lenni! Igaz, sok színházban játszottam az évek alatt, mint a Madách Színház, a Játékszín, a Budapesti Kamaraszínház, de akkor is.Hadics László - Lehoczky Zsuzsa - Rátonyi Róbert - Csorba István- Nem volt nehéz beilleszkedni? Olyan sztárok mellett játszani, mint Honthy, Latabár, Feleki? - Nem. Öntudatos voltam és megvolt bennem a fiatalság szemtelensége is. Amikor egy késő este megérkeztem Szegedről Pestre, a kolléga, aki felhozott, az Operettszínháznál tett ki. Az épület csodálatosan ki volt világítva, meseszép volt. Ott álltam előtte és azt mondtam magamban: „Perceken belül az enyém lesztek. Jöttem, láttam, győzni fogok!” Pimaszul bíztam magamban. Persze ehhez nyilván hozzájárultak a szegedi sikerek is. De az biztos, hogy maximálisan tisztelettudó voltam a nagy művészekkel. Volt például egy jelenetem Latabárral a Liliben, ahol fölemeltem az ujjamat szöveg közben, és amíg ő beszélt, úgy kellett tartanom.- Miért?- Úgy gondolta, hogy az elvonja róla a figyelmet. Én azt képzeltem, hogy biztos úgy húztam vissza az ujjamat, hogy arra oda kellett figyelni… Ma már senki sem él közülük, csak én. Amikor rám jön a pesszimista hangulat, beülök a nézőtérre, és rájuk gondolok. Csoda édes volt mind. Felekit szerettem a legjobban. Fantasztikus színész volt.- Ki volt a partnered?- Nagyon hosszú ideig Rátonyi Róbert. Egyszer megbetegedett. Akkoriban még nem volt kettős szereposztás. Este A mosoly országa volt műsoron. Zsúfolt ház. Valaki azt mondta, az énekkarban van egy fiatal színész, aki jól táncol és énekel, és tudja a szerepet. Utólag mondom: okos volt. Azért van az a színházi babona, hogy ha leesik egy szövegkönyv vagy példány a földre, rálépünk, nehogy valaki felvegye és megtanulja. Ő megtanulta. És kiválóan eljátszotta aznap este Hatfaludy szerepét. Ami váratlan volt, az egyik számban cigánykereket vetett. Ilyen akrobatikus figura korábban még soha nem volt. Óriási sikert aratott. Úgy hívták, Németh Sándor. Később aztán nagyon sokat játszottunk együtt.Lehoczky Zsuzsa és Németh Sándor a Csárdáskirálynőben- Mi volt az első darab, amiben az Operettszínházban színpadra léptél?- Bágya András Három napig szeretlek című zenés játéka, amit Simon Zsuzsa rendezett. Este 7-kor kezdődött a nyilvános főpróba. Időben ott szerettem volna lenni, ezért nem akartam gyalogolni. A Madách tér környékén laktam albérletben, de fogalmam se volt, hogy kell eljutni a színházba BKV-val. A főbérlőm azt tanácsolta, menjek a kisföldalattival, és amikor bemondják, hogy Opera, szálljak le. Nagyon furcsálltam, hogy nem mondják az „Operát”, pedig a főbérlő azt állította, nincs messze. Egyszer csak mindenki szállt kifelé. Végállomás. A másik irányba szálltam fel! Így aztán csak ¾ 7 körül értem be a színházba. Simon Zsuzsa a lépcső tetején várt, nem szólt semmit, csak a szeme villogott.Mágnás Miska - Budapesti Operettszínház- Milyen volt az eltelt 54 év? - Voltak benne nagyon szép pillanatok, és persze csalódások is, nem sok. Nem azért, mert nem kaptam meg egy szerepet, épp ellenkezőleg, rám osztottak valamit, de bármit csináltam, olyan rossz voltam benne, hogy őrület. És ezt tudtam. Ez rettenetes érzés volt. Most visszagondolva egyébként talán nem is volt több abban a szövegben. Mindent megadott nekem a jóisten. Csodálatos szerepeket játszhattam, fantasztikus partnerekkel. Örülök, amikor nem csak a My fair Lady jut valakinek eszébe rólam, hanem mondjuk a Tündérlaki lányok is. Azt hiszem, minden igazgató szeretett, én legalábbis így éreztem. Németh Sándor a partnerem volt, Szinetár Miklóst még Szegedről ismertem, ott rendezte a vizsgaelőadását. És aztán Kerényi Miklós Gábor lett az igazgatóm. Ő volt az, aki felterjesztett Kossuth-díjra, de még nem tudtam, megkapom-e. Szinetár Miklóssal egy fogadáson találkoztunk, és ahogy elmentünk egymás mellett csak odaszólt félvállról: „Megkaptad!” és mentünk tovább. Ő ugyanis benne volt abban a bizottságban, akik a díjakról döntöttek. Mindenkit szerettem, vagy most már így emlékszem. Kero igazgatása alatt csodálatos éveim voltak. Mindig gondolkodott abban, hogy milyen, a koromnak megfelelő feladatot tudna rám bízni. Még szerepet is íratott nekem. Most Lőrinczy György az igazgatóm, aki pedig nagyon közel kerül a színészekhez. Módot ad rá, hogy beszélgessük az esetleges problémákról, és arról, hogy van a lelkünk, a szervezetünk. Ez különösen jól esik.- Azt mondod, a mai napig a színpad éltet. Mi ad még mindig kedvet és erőt a játékhoz? - Nem tudom. Az Isten pénze című darabban van egy rész, ahol reppelünk, mögöttünk a táncosok. Az egyik előadás után odajött az egyik fiú, és azt mondta: „Te mit táncoltál itt össze! Őrület! Ezt nem hiszem el! Hogy bírod?” Azt csinálom, amit ők, persze a saját figurámnak megfelelően: nem olyan precízen, nem olyan magasra a lábam, de mégis csak azt. Kerényi ritkán szokott dicsérni, de a reppelésért nagyon oda volt. Az előadás alatt 200 fokon égek. Nagyon jó szerep, imádom. Amikor vége van, felmegyek az öltözőbe, jó húsz percet csak üldögélek, és csodálkozom, hogy nem járókerettel megyek haza, olyan fáradt vagyok. De aztán elmúlik. Nem tudom, mi életet. Megint csak nagy szavak jutnak eszembe: a hivatásszeretet, vagy hogy engem erre jelölt ki a jóisten. Nem tudom. De azt tudom: játszani szeretnék, ameddig bírok.Lehoczky Zsuzsa az Isten pénze musicalben- Sokat változott az operett és a műfaji követelmények az eltelt évtizedek alatt? - Sokat. Alapvetően a színjátszás és az operett színpadi megjelenítése változott meg. Akkoriban mindenki gyönyörűn énekelt, de más nem igen történt, álltak egyhelyben és többnyire a karnagy felé fordulva énekelték, hogy „Szeretlek, szeretlek”, miközben a partner mellettük állt. Ez ma már elképzelhetetlen. Az operettben is nagy hangsúlyt kap a színészi átélés, a szerepformálás. Ebben a változásban Keronak óriási szerepe van, amiért mi nagyon hálásak vagyunk. Ő volt az úttörője annak, hogy az operett játszás méltó helyet kapjon a színházi palettán, ma is érthető és élvezhető legyen és ebben nagyon nagy eredményeket ért el. . - A te játékod mai is korszerű, friss, érvényes. - Úgy gondolom, mindig meg tudtam újulni a kor követelményeinek megfelelően. Az ember valahogy asszimilálódik az életkorához, a karakterek gesztusaihoz, kifejezésmódjaihoz. A pályám eleje attraktív volt, a mostani pedig bölcs. De amit játszom, az ma is ugyanolyan mutatós, csak az adott szerepnek és kornak megfelelő. - A színháznak és a TV-nek köszönhetően ti hatalmas sztárok voltatok. Hogy éltétek ezt meg? - Ez valahogy olyan magától értetődő volt. Rengeteget játszottunk, szinte minden darabban benne voltunk, természetes volt, hogy esténként ott álltak a rajongók a művészbejárónál, vagy hogy az utcán felismertek. Nem régen vetítették a Duna TV-ben a Rohan az idő című öt részes zenés műsort. Hatan voltunk benne állandó szereplők, és hozzánk jöttek adásról adásra a vendégek. Benne volt például Máté Péter, Felföldi Anikó, Bessenyei Ferenc, Kalmár Magda, Mensáros László. A hat embert összehozni napközben lehetetlen volt, ezért éjszaka forgattunk. A felvétel után hazamentem. A férjem általában még aludt, mert a Baróti örökké ellenőrizte őket, hogy eleget pihennek-e, hiszen a focipályán nem lehetett összeesni, gólokat kellett rúgni. Akkor már megvolt a lányom, reggelit adtam neki, elkísértem az iskolába, aztán újra haza, letussoltam, és mentem a próbára. Úgy emlékszem, hogy délután főztem is és talán aludtam egy kicsit, nem tudom. Ez három-négy hétig ment így. Nem tudom, hogy bírtuk.My Fair Lady - A My Fair Lady volt az első musical Magyarországon, amit 1966-ban mutatott be a Fővárosi Operettszínház Seregi László rendezésében. Ez itthon egy teljesen új, idegen műfaj volt. Hogy boldogultatok vele?- Megkínlódtuk. Minden tekintetben. Egész más énekstílust és színészi játékot kellett megtalálnunk. A ’Jaj cica’ meg a ’Te rongyos élet’ után ez valami teljesen más volt. Ráadásul én külön megszenvedtem a cockney szlenggel. Elkezdtem őzni, mint a szegediek. Egyébként a szögeides beszédet Németh Antal irtotta ki belőlem Kaposváron. Aztán rájöttem, hogy nincs szükség akcentusra, csak egy nagyszájú, nagyhangú szegénylányt kell játszani. De rengeteget segített Zsüti (G. Dénes György dalszövegíró – a szerk.). Volt, amikor éjjel kettőkor hívott fel és azt mondta: „Ne azt mondd, hogy csudijó, hanem hogy tsudijó”. Sok könnyembe, sok kínlódásba került ez a szerep, de végül összejött. Nagyon nagy segítséget jelentett Básti Lajos, aki nem oktatott, csak a szemembe nézett a jelenetek alatt. Hú, de nagy dolog volt! Sokan féltek tőle, de én ezt nem tudtam, így nem is féltem tőle. Ő pedig kedvelt engem. Állítólag nem köszönt be a partnereinek, amikor megérkezett este a színházba, ezért nagy szó volt, hogy hozzám mindig bekopogott az öltözőbe: „Jó estét!” és ment tovább, nem várt választ.Forgószínpad: Psota Irén-Csűrös Karola-Lehoczky Zsuzsa- A próza soha nem csábított? - Játszottam a Kaktusz virágában, Haumannal és Garassal a Napsugár fiúkban, Moldova György Az ifjú gárda című színművében, Parti Nagy Lajos Ibusár című darabjában, vendégeskedtem a Madách Színház Forgószínpad című előadásában, amit Huszti Péter rendezett. Psota Irén és Bencze Ilona játszotta a két főszerepet. Jó munka volt. Huszti fantasztikusan tudta terelgetni a színészeket anélkül, hogy dirigált volna. Színészként adta az instrukciókat. Az egyik főpróbán lehajoltam és mögöttem egy léc, amelyik kitámasztja a díszletet, elindult, kijött belőle egy csavar és fejbevágott. Napokig fájt a fejem, ha bevettem gyógyszert, ha nem. De nem vettem róla tudomást. A lányom annyira aggódott, hogy végül a próbára jött be és onnan vitt el az orvoshoz. A koponya és agyhártya közti rész egy pici helyen bevérzett, mint mondjuk egy nyújtott lencse, akkora volt. Két hetet töltöttem a Honvéd Kórházban, infúziót kaptam és mindennap CT felvételt készítettek a fejemről. A színház úgy döntött, hogy elhalasztják a bemutatót, megvárnak, amíg meggyógyulok. Ez szép gesztus volt. Ennyit a prózáról. De én a zenés darabban is színészként működöm, igyekszem értelmesen, nem öncélúan, a partnerre figyelve játszani. Ezzel persze nem vagyok egyedül. Minden jó színész így csinálja.- Nehéz volt a váltás? Amikor már nem lehetett szubrett szerepeket játszani?- Nehéz bizony. 38 éves voltam és 48 kiló, amikor eljátszottam a Mária főhadnagyot. Virág Jóska volt a partnerem. Álltam a körfüggöny előtt az első felvonásbeli menyasszonyi ruhámban, amikor meghallottam, hogy egy kolléga beszélget a függöny mögött. „Nahát, tudod, ehhez pofa kell, hogy valaki ilyen idősen eljátsszon egy tizennyolc éves menyasszonyt!” De állítom neked, nem volt igaza. Mégis elgondolkodtam rajta. Ha benne felötlik ez a gondolat, akár igaza is lehet. Másnap felmentem az igazgatóságra és visszaadtam a szerepet. Hazajöttem, és itthon emésztettem magam: Igaza van, de nekem is igazam van. Nem megsértődtem, hanem átgondoltam egy véleményt. Bánatomban felszedtem néhány kilót, a tükröket a lakásban letakartam, hogy ne lássam magam. Ez az állapot eltartott egy évig. Amikor is azzal hívott az igazgató, hogy el kell játszanom Cecíliát a Csárdáskirálynőben. Azt mondta: maga visszaadta a 18 éves szerepet. Hát akkor tessék, játssza el Cecíliát, egy kicsit idősebb magánál. Így kezdődött az átállás. Nem volt könnyű, mint ahogy ez a nyolcvan év sem az.100 éves A Csárdáskirálynő - Lehoczky Zsuzsa és Bodrogi Gyula - Arra nem gondoltál, hogy az emlékeid megírd? - A jelenkor érdekel. Meddig tart az utókor? Az ember három év után megszűnik, elfelejtik. Én mindig azt mondom, még a rossz élet is jobb a Farkasréti temetőnél. Pláne ha valakinek, mint nekem is, nem hogy nem rossz, de nagyon szép életem volt.A társulat tagjai zárt körben július 18-án köszöntik Lehoczky Zsuzsát. A Budapesti Operettszínház a művésznő 80. születésnapja tiszteletére egy rendkívüli, évadnyitó Mágnás Miska előadást szervez 2016. szeptember 12-én, ahol pályatársai, tisztelői és rajongói körében ünneplik meg Lehoczky Zsuzsa 80. születésnapját. A különleges estére a színház számos meglepetéssel készül. Az interjút készítette: Spilák Klára
2016.07.18. 06:04
Szinhaz.hu
Kern Andrással indul a XXV. Mandala Nyár
Kern András, Hernádi Judit, Lukács Sándor, Détár Enikő, Gregor Bernadett, Bodrogi Gyula is fellép a Mandala Dalszínház idei, jubileumi rendezvénysorozatán Nyíregyházán.25 évvel ezelőtt, 1992-ben kelt életre a Mandala Nyár. Bódis Gábor ügyvezető visszaemlékezése szerint a korábbi években kertmoziként működő, egyre kevésbé látogatott Szabadtéri Színpadon a József és a bűvös kabát című musicalt adták elő az első nyáron két alkalommal, mindannyiszor több mint ezer néző előtt. A Fáraó szerepét Vikidál Gyula játszotta. Éveken át tartó ottani sikersorozat után az evangélikus iskola udvara lett a fellépőhelyük, de játszottak az örökösföldi iskola és a megyeháza udvarán is.Immár 5. éve a múzeumfalu ad otthont a nyári előadásoknak. Az elmúlt negyedszázad alatt 117 vendégelőadás mellett 8 nagykoncertet és 184 saját produkciót láthatott a közönség, ebből tíz premier volt. Ez több mint 250 ezer nézőt jelent.Fotó: vigszinhaz.huAz idei rendezvénysorozat Kern András A kellékes című „one man show”-jával indul július 8-án, pénteken 21 órától. A darab alapját Ebherhard Streul német író műve képezi, melyet Parti Nagy Lajos adaptált a magyar viszonyokhoz: az itteni színházi életre vonatkoztatta, operai helyett prózai környezetbe helyezve.Egy hét múlva szombaton Bodrogi Gyula és Voith Ági zenés találkozása lesz látható; közös színházi életük legjavából idéznek meg epizódokat. Az operettek kedvelőit a Marica grófnő világába repíti Bozsó József, Teremi Trixi és Benkóczy Zoltán a következő héten, majd a hónap végén, két este is Détár Enikő főszereplésével a Hello, Dolly! című musical kerül színre Verebes István rendezésében. Hernádi Judit tavasszal bemutatott koncertshow-ja augusztusban látható majd. A kivetítőn a művésznő életének egyes eseményeiről láthatunk fotókat, mesél a szerepeiről, s közben ismert dalait adja elő Heilig Gábor zenekarának kíséretében.A nézők már megszokhatták, hogy minden nyáron van egy premierjük. Ezúttal ez a Rejtősködők, avagy a négy piros dugóhúzó című, Rejtő Jenő műveiből szerkesztett egy zenés bohózatot állítja színpadra Mikó István, s maga is játszik benne. Az első felvonásban a világhírű író légiós történeteiből látunk néhányat, a másodikban pedig pesti kabaréjelenetei jelennek meg egy történetté összefűzve. Augusztus 12-ére tervezik az ünnepi gálát olyan vendégekkel, akik felléptek már korábban a Mandala Nyár keretében.Forrás: nyiregyhaza.hu
2016.07.07. 12:26
Szinhaz.hu
Bodrogi Gyula: "A színészet egy különös szakma"
A nemzet színészét a life.hu kérdezte.A life.hu cikkéből:"Jelenleg a József Attila Színházban a Mici néni két élete című darabban játszottam, és nagyon élveztem minden percét. A pályámat ebben a színházban kezdtem, és a 24 évből, amit benne töltöttem, nehezen tudnék kedvenc darabot, szerepet választani. A legkedvesebbek talán a Kaktusz virága, a Szókimondó asszonyság, a Kaviár és lencse voltak, de sorolhatnám még tovább is, hiszen ez az életem. Igaz, van olyan szerep is, amit nem szeret egy színész, de azt hamar elfelejti. A József Attila Színházban sok szép élményem volt, hiszen ott kezdődött a pályám" - emlékezett Bodrogi Gyula.Fotó: szegedma.hu A színész a következő évadról szólva elmondta, egyelőre az biztos, hogy a Nemzeti Színházban lesz egy 56-os színdarab, abban kapott szerepet, emellett több futó előadásban is játszik ott.Bodrogi Gyula reméli, a nyárba minden belefér majd: pihenés, nyaralás, vadászat. "De lesznek fellépések is különböző városokban, például Gödöllőn a Dzsungel könyvében játszom majd a kígyót. Néhány nap múlva pedig Kazanyba utazom vendégfellépésre - igaz, jobban szeretem, ha itthon vannak az előadások. Van, aki utazós típus, van, akinek mindegy, hová, csak utazzon, ezzel szemben nekem mindenütt jó, de legjobb itthon. A nyaralást pedig majd aktuálisan kitaláljuk" - mesélte a Kossuth-díjas színész.Arra a kérdésre, hogy 11 és 14 éves unokái nem gondolkodnak-e a színészi pályában, Bodrogi Gyula így felelt: "Egyelőre nem! A színészet egy különös szakma. Van olyan kollégám, aki elvégezte a Műszaki Egyetemet, építészmérnök lett, és elment segédszínésznek. A színészet furcsa dolog, van, aki pici kora óta színész akart lenni, és az lett, van, akinek ez nem sikerült. Ez a hivatás bármikor elkezdődhet, van, aki 20 vagy 30 évesen kezdi el, mert a színészet kiválasztja, ha pedig nem választja ki, akkor hiába erőlködik, nem sikerül neki."Forrás: life.hu
2016.06.12. 12:20
Szinhaz.hu
Múzeumok Éjszakája 2016 - Molnár Piroska, Bodrogi Gyula is a Színészmúzeum vendége
A hétköznapi hősök, felfedezők és az újítók lesznek idén a Múzeumok éjszakája főszereplői, akikkel június 25-én a fővárosban csaknem 80 programon ismerkedhetnek meg a látogatók. Az idei Múzeumok Éjszakájáról: Több mint két tucat múzeum csaknem 80 programot kínál az előre meghirdetett Hősök, felfedezők, újítók témában az idei Múzeumok éjszakáján a fővárosban. A rendezvényen második alkalommal ajánl központi témát a bemutatóhelyeknek, ezzel is színesebbé téve a kulturális kínálatot - közölték a szervezők. A Petőfi Irodalmi Múzeum ezen tematikához kapcsolódva "Hősképzőt" üzemeltet majd, a Mesemúzeumban pedig számos kaland mellett sárkányokkal lehet viaskodni. A Magyar Nemzeti Múzeum Hősök terévé alakul, ahol szuperhősök, mesehősök, rajzfilmhősök tetteiről mesélnek majd, de lesz kerti hőstalálkozó és az is kiderül, hogy milyenek a mozihősök a hétköznapokban. A Magyar Természettudományi Múzeum programjait azon hősök köré szövi, akik nélkül a világrengető sikerek nem születhettek volna meg, a Fővárosi Levéltárban pedig a az intézmény működésének mindennapjait ismertetik meg az érdeklődők, valamint látogathatók lesznek a hétköznapokban elzárt részek is. Az Elektrotechnikai Múzeum feltalálókkal és találmányokkal ismerteti meg a látogatókat az elektromosságot helyezve a fókuszba, a rendhagyó fizikaórán pedig egyebek mellett a magyar vasútvillamosításról mesélnek majd. Az ELTE Egyetemi Könyvtára, az Astoria Hotel, a Csodák Palotája és az Iparművészeti Múzeum is színes programokat kínál, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban Korea felfedezésére csábítják az érdeklődőket, a Nagytétényi Kastélymúzeumban pedig nyomozós játékkal várják a látogatókat. Az érdeklődők ezen az éjszakán a múzeumok és kiállítóhelyek mellett számos más kulturális, művészeti és közművelődési intézmény, könyvtár, levéltár, kulturális örökségi helyszín, műemlék vagy civil szervezet programkínálatából is választhatnak majd országszerte.Milyen programokkal vár a Bajor Gizi Színészmúzeum?:2016. június 25. 18.00-03.00 óra között A közelmúltban nyílt A Nemzet Színészei, Emlékezés a jelenre címmel a Bajor Gizi Színészmúzeum legújabb időszaki kiállítása. Ezt a nevezetes éjszakát is e témára fűzzük fel.18.00–19.00 Európán keresztül - TOMPOS KÁTYA koncertje Közreműködik: Hrutka Róbert (gitár) és Kalmus Felicián (cselló)19.30-20.30 Beszélgetés és szubjektív tárlatvezetés a Nemzet Színészeivel Vendégeink: MOLNÁR PIROSKA és BODROGI GYULA20.30-21.30 A Nemzet Színészeinek megőrzői: a filmek – Vetítés és beszélgetés a magyar film legendás alkotásairól. Vendégünk: RÉZ ANDRÁS, filmesztéta A programmal párhuzamosan: kis kerti gitárzene - SZABÓ ATTILA, az OSZMI igazgatóhelyettese19.00-22.00 Színészügynökség NIZSAI DÁNIEL, a Kolibri Színház színészének vezetésével Nyílt próba mindenkinek, aki kipróbálná, milyen is a színész-lét. 21.45 Tombolasorsolás (színházjegyeket sorsolunk ki az évad legnépszerűbb előadásaira)22.00-22.30 TÉREY JÁNOS részleteket olvas fel A Legkisebb Jégkorszak című művéből.22.30-23.00 Szubjektív tárlatvezetés A Nemzet Színészei kiállításban Közreműködik: LOVAS ROZI, a Radnóti Színház színésznője23.00–24.00 „Asszonykám adj egy kis kimenőt…” – összeállítás a Nemzet Színészeinek kedvenc dalaiból, jelmezbemutatóval összekötve Közreműködnek: A Színház- és Filmművészeti Egyetem II. éves zenés színész hallgatói00.15 Szubjektív tárlatvezetés A Nemzet Színészei-kiállításban meglepetésvendéggel01.00 Tombolasorsolás (színházjegyeket sorsolunk ki az évad legnépszerűbb előadásaira)01.15 Kis éji zene a kertben – Közreműködnek: FEHÉRVÁRY LILLA és a Szigeti Veszedelem, CZVIKKER LILLA és HUNYADI MÁTÉ (SZFE II. éves színész hallgatói)Azok közt, akik a Bajor Gizi Színészmúzeumban vásárolják meg karszalagjukat a Múzeumok Éjszakájára, amúzeumshop kínálatából összeállított ajándékcsomagokat sorsolnak ki.
2016.06.02. 07:00
Szinhaz.hu
Jövő héten kezdődik a lengyelországi Magyar évad
A jövő héten kezdődik a lengyelországi Magyar évad, amelynek egyik fő eseménye lesz október 21-én a Nemzeti Színház előadásában a Tóth Ilona című darab ősbemutatója - hangzott el a programokról tartott szerdai varsói sajtótájékoztatóján.Gyurcsík Iván varsói nagykövet felidézte: a magyar kormány tavaly októberben döntött arról, hogy az 1956-os forradalom és a poznani munkásfelkelés 60. évfordulója alkalmából megrendezik a lengyelországi Magyar évadot, a kulturális rendezvénysorozatot 700 millió forinttal támogatja az állam. A Balassi Intézet által szervezett évad jövő csütörtökön a Varsói Nemzetközi Könyvvásáron veszi kezdetét. A könyves seregszemlének Magyarország lesz a díszvendége és a rendezvény számos magyar rendezvénynek ad helyet, mintegy 30 új fordítás jelenik meg erre az alkalomra. Ugyancsak csütörtök este láthatja a lengyel főváros közönsége a Teatr Polskiban tartandó évadnyitó ünnepségen a Győri Balettet.Krakkó Tischler János, a varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatója és Keresztes Gáspár, az intézet igazgatóhelyettese kiemelték a Tóth Ilona című darab ősbemutatóját, amelyet október 21-én, a magyarországi bemutató előtt öt nappal láthat a varsói közönség. Az 1956-os forradalom tragikus sorsú hőséről szóló darabot Szilágyi Andor műve alapján állítja színpadra Vidnyánszky Attila. A címszerepet játszó Kiss Andrea mellett olyan színészek játszanak a darabban, mint Mécs Károly, Csurka László, Dózsa László és Bodrogi Gyula, akik maguk is megtapasztalták a forradalom napjait. A tájékoztatón elhangzott, hogy ősszel Varsó mellett Krakkóban, Wroclawban, Szczecinben, Poznanban és Katowicében adnak koncertet a Nemzeti Filharmonikusok Kocsis Zoltán vezényletével. Októbertől 2017 végéig a krakkói Nemzeti Múzeumban megtekinthető lesz a magyar festészet aranykorát, az 1830 és 1930 közötti időszakot bemutató kiállítás. A jövő év őszén pedig Varsóban a Nyolcak művészcsoport két világháború közötti műveit mutatják be. A varsói néprajzi múzeumban 2017 tavaszán nagyszabású kiállítást rendeznek Udvarlás, szerelem, erotika a magyar népi kultúrában címmel. Kiállítást szerveznek a lengyel és a magyar női szentekről a Krakkóban júliusban esedékes ifjúsági világtalálkozón. Magyar programokat szerveznek Wroclawban is, amely idén Európa egyik kulturális fővárosa. A jövő év nyarán a dél-lengyelországi vajdaságokban, valamint a tengermelléken is - a Wegrobus nevű sorozat keretében - egy autóbuszt indítanak, amelynek megállóhelyein kiállításokat, koncerteket, színházi előadásokat szerveznek. Az évadban kiadnak egy társasjátékot, amely az 1956-os magyar forradalom történetét mutatja be és lengyel elemeket is tartalmaz. Az évad eseményei hamarosan www.wegierskakultura.pl honlapon lesznek nyomon követhetők.Lucie Szymanowska/MTI
2016.05.11. 13:39
Szinhaz.hu
Túl van a nehezén Bodrogi Gyula! Üzent azoknak, akik ugyanazon mennek keresztül, mint ő
Súlyos időszakon van túl, nem szeretné, ha ezt másnak is át kellene élnie.
2016.04.30. 10:59
Kiskegyed.hu
Gálaest segíti a nehéz helyzetben lévő színészeket
Jótékonysági gálaestet rendeznek nehéz helyzetben lévő színészek megsegítésére szombaton a budapesti József Attila Színházban.Az est teljes bevételét idén is a Színházi Dolgozók Szakszervezete Segítsünk Alapítvány javára ajánlják fel, amely különböző támogatások formájában nyújt segítséget a nehéz körülmények között élő színművészeknek - emelte ki az M1 aktuális csatorna pénteki műsodrában Pécsi Ildikó színművész, aki Mihályi Győzővel együtt vezeti majd az esti gálaműsort. A színésznő kiemelte, hogy a produkció szereplői ingyen vállalták a fellépést, így a jegybevételekből befolyó összeget teljesen egészében az alapítvány számára tudják felajánlani. Felidézte: az évek óta zajló jótékonysági program tavalyi előadása után 700 ezer forinttal tudták támogatni a szervezetet. A pénteki előadáson fellép mások mellett Béres Ilona, Bodrogi Gyula, Dunai Tamás, Esztergályos Cecília, Fehér Anna, Galambos Erzsi, Gregor Bernadett, Hámori Ildikó, Igó Éva, Kökényessy Ági, Nemcsák Károly, Pindroch Csaba, Tordai Teri és Vándor Éva is.
2016.04.29. 16:08
Szinhaz.hu
#SZFE150 - Színészek, művészek portréiból, szelfijeiből nyílt kiállítás
Színészgenerációk szelfijéből nyílt kiállítás a hétvégén a Katona József Színház előcsarnokában. Damokos Attila és Szórád Máté osztálytársak voltak a Színház- és Filmművészeti Egyetem televíziós műsorkészítő szakán. Nagy Marcell ugyanazon az évfolyamon végzett 2014-ben operatőrként. Barátok és alkotótársak. Régóta tervezték, hogy az egyetemen tanító vagy ott megforduló művészóriásokkal valamilyen közös projektet valósítsanak meg. Az SZFE 150. születésnapja remek lehetőséget kínált erre. A fiatal alkotók célja a dokumentálás mellett a generációk közötti kapcsolódási pontok felmutatása volt, olyan neves művészeket örökítettek meg, mint Törőcsik Mari, Alföldi Róbert, Haumann Péter vagy Bodrogi Gyula. A magyar színházi-és filmes szakma kiemelkedő alakjairól készített rendhagyó portrék mellett szelfik, GIF-ek és videók is készültek az elmúlt egy év során.Április 15-én a Katona József Színházban és 18 órakor a FUGA-ban párhuzamosan nyílt kiállítás ezekből ad ízelítőt.Törőcsik Mariról olyan fotó készült, amely a Körhinta című filmje hangulatát idézi. "Nem emlékszem én már arra, hogy mikor is készült, annyi féle képet csináltak már rólam. De nagyon örülök neki, hogy a fiatalok létrehozták ezt a fantasztikus kiállítást, amelynek én is a része lehetek" - nyilatkozta röviden a nemzet színésze. A képről Koltay Lajos mesélt a közönségnek: "Ez a kép tökéletesen visszaadja Mari nagyságát, tekintete magában hordozza az éveket, a tapasztalatokat, magát az életet. A körhinta képe pedig hozzátartozik mindannyiunk Marijának a lényéhez" - fogalmazott az operatőr.
2016.04.19. 09:06
Szinhaz.hu
Bodrogi Gyula ilyen jóképű volt fiatalon! Fotókon a ma 82 éves színészlegenda
Ma ünnepli születésnapját Bodrogi Gyula színművész.
2016.04.15. 05:05
Femina.hu
„Így tovább még száz évig”: retró dallal ünnepli Orbán a 28 éves Fideszt – videó
Egy 1989-es tévéműsorban arról énekelt Bodrogi Gyula a fiával, miért szavazott a Fideszre. A „Gyuszi ül a fűben” című produkcióban elhangzott dalt posztolták ki szerda délelőtt Orbán Viktor Facebook-oldalára. Pártállástól, meggyőződéstől függetlenül érdemes megnézni a retró videót, a hozzá posztolt kommentekkel együtt.
2016.03.30. 13:50
Hvg.hu
Bodrogi kokettál a Fidesszel?
Vitathatatlan, hogy az egyik legnagyobb színművészünk Bodrogi Gyula, akit évtizedeken keresztül láthattunk színházakban, filmekben, mégsem mehetünk el a mai nyilatkozata mellett, miszerint "nagyon kedves gesztusnak tartja," hogy a "Gyuszi ül a fűben" című 1989-ben készült videóval ünnepli a Fidesz 28. születésnapját Orbán Viktor.
2016.03.30. 13:08
Stop.hu
Vicces locsolóverssel kedveskedett a Nemzet Színésze
Rövid, tömör, de annál viccesebb locsolóverssel örvendeztette meg rajongóit Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze. A 20 másodperces felvételből kiderül, hogy az ismert színész nem ragaszkodik túlzottan a hagyományokhoz, lazábban, és annál viccesebben köszöntötte fel a hölgyeket Húsvét hétfőn.
2016.03.29. 18:50
Stop.hu
Vicces locsolóverssel kedveskedett a Nemzet Színésze
Bodrogi Gyula nem ragaszkodott a húsvéti hagyományokhoz.
2016.03.28. 10:39
Nepszava.hu
Ingyen jósol tenyérből Bodrogi Gyula
Nem kell a dologhoz túl sok minden, csupán néhány pohár whisky és néhány barát, akikkel koccinthat. Forrás: Nők Lapja Café: Ingyen jósol tenyérből Bodrogi Gyula
2016.03.23. 10:45
Nlcafe.hu
Whiskytől lát a jövőbe Bodrogi Gyula
Tenyérből tudja kiolvasni a jövőt Bodrogi Gyula – tudta meg a Bors. A színész rejtett képessége némi whisky legurítása után tör elő.
2016.03.23. 08:00
Borsonline.hu
44 éve házas a magyar sztárpár, mégis mindketten mást szeretnek
Voith Ági és Bodrogi Gyula ezért nem vált el soha.
2016.03.17. 15:05
Femina.hu
Almási Éva a Nemzet Színésze
Szerdán délután másfél órás tanácskozás után hozták meg döntésüket a Nemzet Színészei: Psota Irén helyére Almási Évát választották meg.Psota Irén halála után ültek össze a Nemzet Színészei16-án, szerdán délután három órakor a Nemzeti Színházban találkoztak a Nemzet Színészei: Törőcsik Mari, Szacsvay László, Király Levente, Tordy Géza, Haumann Péter és Bodrogi Gyula a színház igazgatói irodájában választották meg a Psota Irén elhunytával megüresedett helyre a Nemzet Színészét.Berek Kati, Cserhalmi György, Andorai Péter, Molnár Piroska és Máthé Erzsi személyesen nem tudott jelen lenni, ezért ők telefonon kapcsolódtak be a választásba. A Nemzet Színészeinek megbeszélése zárt, abban csak a tizenegy művész vesz részt. A Nemzet Színészei közel másfél óra elteltével hozták meg döntésüket, melynek értelmében a mai naptól Almási Éva színművész a Nemzet Színésze cím új birtokosa. Az új Nemzet Színészének elsőként Vidnyánszky Attila gratulált telefonon.Ki lehet Nemzet Színésze? A Nemzet Színésze és a Nemzet Színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át, legfeljebb tizenketten viselhetik, akik életük végéig havonta nettó 630 ezer forint juttatásban részesülnek. Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással választ új színészt. A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott; betöltötte a 62. életévét; 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltött.A Nemzet Színészei jelenleg: Berek Kati (2000-től), Bodrogi Gyula (2007-től), Haumann Péter (2010-től), Király Levente (2006-tól), Máthé Erzsi (2000-től), Tordy Géza (2008-tól), Törőcsik Mari (2000-től), Molnár Piroska (2011-től), Cserhalmi György (2014-től), Andorai Péter (2015-től) Szacsvay László (2015-től), Almási Éva (2016-tól).A cím korábbi birtokosai: Agárdy Gábor (2000-2006), Bessenyei Ferenc (2000- 2004), Darvas Iván (2000-2007), Garas Dezső (2000-2011), Kállai Ferenc (2000- 2010), Komlós Juci (2002- 2011), Lukács Margit (2000- 2002), Raksányi Gellért (2000- 2008), Sinkovits Imre (2000- 2001), Zenthe Ferenc (2005- 2006), Szabó Gyula (2006- 2014), Avar István (2001- 2014), Sztankay István (2012- 2014), Gera Zoltán (2014- 2014), Bitskey Tibor (2014- 2015), Kóti Árpád (2014- 2015), Psota Irén (2000-2016)Almási Éváról saját szavaival:Egyéb: Már általános iskolában beírták a bizonyítványomba, hogy "egyéb" származású vagyok - vált témát. - Ez akkoriban a társadalmilag legkevésbé támogatott kategóriát jelentette, ennél még a veszélyesnek tartott "értelmiségit" is könnyebben elfogadták. Azt sem restellem, hogy szegény családból származom, és anyukám megtanított rá, hogyan kell egy tojásból kettőt csinálni. Nekem ez nem fáj, mert ezzel együtt nagyon szép gyerekkorom volt. De azt érzem, hiába lettem színész, "értelmiségi", ma is "egyéb" vagyok.Kezdet: A zene az egy másik agyi állapot. Kilenc éves koromban kezdtem el hegedülni és tizennyolc éves koromig muzsikusnak készültem. Eszembe se jutott, hogy színésznő legyek. Tizenhárom évesen bekerültem az I. István Gimnázium zenekarába, amely egy nagyon híres zenekar volt. Beethoven V. szimfóniáját adtuk elő, Réti József operaáriákat énekelt, Schubert „Befejezetlen” szimfóniáját játszottuk. Tizennyolc éves koromban, amikor abbahagytam, abbahagytam végleg, de nagyon sok mindent köszönhetek annak az időszaknak. Elsősorban a ritmusérzéket, ami a színpadon nélkülözhetetlen. Másodszor a precizitást és az állóképességet. Ahhoz, hogy az ember egy darabot eljátsszon, a hangjegyeket pontosan kell tudnia. Megkönnyebbülés: Azt hiszem – nem tudom, mert velem nem történt ilyen -, hogy ha Rómeó és Júlia a való életben is szerelmesek, akkor az a színpadon nem biztos, hogy jó. Megmondom, miért. A színpad az a hely, ahol az ember sok-sok mindent elmondhat magáról, az életéről, amit egyébként nem mondana el. Ez olyan, mint a gyónás. Csak nem én mondom, hanem egy szereplő mondja. Ez egy megkönnyebbülés és egy nagyon erős felszabadulás is. De abban a pillanatban, amikor az ember a valóságot akarja egy az egyben eljátszani, önkéntelenül is védekezik. Pedig a színpad azért csodálatos hely, mert ott nem szabad védekezni, éppen azért, hogy az ember olyanokat merjen elmondani, amiket máskülönben nem merne elmondani soha. Persze ez csak akkor megkönnyebbülés, ha jól sikerül, ha nem sikerül, mert nem jön létre közben a kapcsolat a közönséggel, akkor az nagyon rossz érzés.Titokzatos dolog: Hogy meg tudom-e teremteni a kontaktust a nézőkkel. Mitől sikerül, miből lesz, ezt a mai napig nem tudom. Ha létrejön, az egy csodálatos szeánsz. A közönségnek is és nekem is. Az olyan, mint az igazi jó szeretkezés. Ugyanúgy kap az ember és ugyanúgy ad. Abban is hasonlít a két dolog egymáshoz, hogy ha az ember törekszik erre a kontaktusra, erőlködik - mint amikor az ember nagyon akarja a szerelmet -, akkor nincs. Megmagyarázhatatlan dolog, hogy mitől jön létre, nemcsak értelem, érzelem, hanem kémia is. Éppen azért jó, mert megmagyarázhatatlan.Jelen: Nem vagyok múltba nézős, nem zuhannak rám emlékek a múltból, a jövőbe se nagyon szeretek már belenézni. Inkább a jelent akarom megélni. Színészek: A színészek olyanok, mint az illat: emlékébresztők.Szubjektív: Még a zenészénél is szubjektívebb pálya a miénk. Ott alapfokon eldönthető, hogy valaki le tudja-e játszani Beethoven F-dúr románcának a hangjait. A színészetben vagy tetszik nekem valamitől egy alakítás, vagy nem tetszik. Ezt tudomásul kell venni.Pár: Van egy pár meghatározó szerep az ember életében. A Gellérthegyi álmokat említeném először, a Hedda Gablert, a II. Lajost, és utána következett a Popfesztivál. Miután ez volt az első rock musical, a fiatalok számára unikumnak számított. Szerencsés találkozás volt, amiben az embert a közönség és a szakma egyformán elfogadta.Vígszínház, Madách, Szolnok: „Elváltam”, és nagyon hamar kötöttem egy másik házasságot. Kellett volna hagyni egy kis időt, hogy az előzőt valahogy rendbe tegyem magamban, lezárjam. Bár hozzáteszem, az Antonius és Kleopátra elől jöttem el, nem azért, mert nem kaptam szerepeket a Madáchban. A mai napig rendkívül hálás vagyok, hogy tizennyolc boldog évet töltöttem ott. És ha megkérdezik, miért jöttem el, nem tudok rá válaszolni, még magamnak sem. A Madách Színházban volt párnám, papucsom, beköltöztem az öltözőbe. Ez soha többet semmilyen színházban nem fordult elő. Szabadúszás: Egyszer csak úgy éreztem, kell a szabadság. Megcsinálok mindent, ameddig bírom, de aztán megmakacsolom magam, eltépem a zablát és rohanok világgá. Mint Houdini, a szabadulóművész. Magamnak sem vagyok könnyű. Csak azt tudom elvállalni, amihez kedvem van. A szabadúszás azt jelenti, hogy szabadon úszkálhatsz és szabadon meg is fulladhatsz. Nem jön oda a csónak, hogy megmentsen. Mégis az összes veszélyével együtt szabadságmániás vagyok.Sokszor: Sokszor fölhívnak az ismerőseim, hogy kapcsoljak valamelyik csatornára, mert egy régi filmemet adják, odakapcsolok, nézem magam, és egy idő után egy tök idegen nőt látok, mintha nem is én lennék. És nem fáj! Ezt egyáltalán nem szomorúan mondom: a halál nagyon ismerős, csak nem vesszük észre. Mert éppen úgy nem ismerek magamra a régi filmeken, mint ahogy nem fogok magamra ismerni, ha véletlenül újjászületnék, hogy ez én voltam. Az ember többször hal meg, még akkor is, ha nem veszi észre. Olyan dolgokat föl tudok idézni, amikor először találkoztam a férjemmel, amikor először szerelmet vallott. Amikor én először szerelmet vallottam, amikor megkérte a kezemet. Amikor esküvőnk volt. Ilyenekre konkrétan emlékszem, amikor megszületett a gyerekem, amikor a ballagásán ott voltunk együtt. Ezeket mind-mind föl tudom idézni. Magamat nem tudom fölidézni.Szerelem: Szeretem jól érezni magam. Ha egy szerepre nemet mondtam, annak mindig ára volt. És mindig megfizettem az árát. Nemet mondtam, ha úgy éreztem, hogy annyi mindent elveszítek magamból, hogy az már nem éri meg. Emellett hiszek abban, hogy az embert a szerepek megtalálják. Életemben fel nem vettem még telefont, hogy valamit el akarok játszani. A színházat szerelemnek gondolom. Soha életemben nem kértem, hogy belém szerelmes legyen valaki. Engem meg kell hódítani. Ez biztos gőg is a részemről. Így működöm. És már nem fogok másképp - sajnos vagy hála Istennek.Forrás: MTI, Színház.hu, www.hvg.hu, Librarius
2016.03.16. 16:52
Szinhaz.hu
"Szolgálattá nemesítette a színész hivatását" - Százak vettek végső búcsút Psota Iréntől
Több százan - családja, barátai, pályatársai és tisztelői - vettek végső búcsút Psota Irén kétszeres Kossuth- és Jászai-díjas színésznőtől, a nemzet színészétől csütörtökön a budapesti Farkasréti temetőben.Psota Irén szolgálattá nemesítette a színész hivatását - búcsúzott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a február 25-én elhunyt színművésztől. Psota Irén művészi teljesítményének minőségével varázsolta el és tartotta bűvkörében a közönséget - emlékeztetett a miniszter, aki szerint az életének 87. évében elhunyt színésznő kivételes művész volt: "senkihez nem fogható hangját nem kell sokáig keresgélnünk emlékezetünkben, utánozhatatlan muzikalitású beszédstílusa és a csodálatos énekhangjához fűződő slágerek mind tisztán szólalnak meg a fejünkben és még inkább a lelkünkben". Balog Zoltán szerint Psota Irén ezernyi szerepével, filmjével a rajongó közönségnek okozott számtalan élménnyel véste be magát kitörölhetetlenül az emberek szívébe. Psota Irén annak a színészgenerációnak az állócsillaga, melynek tehetsége utat tört az ideológiai akadályokon, a pártos kultúrpolitika útvesztőin át, akik ideológiai ellenszélben lettek nagyok, és mégis önmaguk maradtak - idézte fel a miniszter, hozzátéve: talán a közönség szeretete adta az erőt, mikor a művész az 1956-os forradalom után elhagyta az országot, majd a börtönbüntetést is kockáztatva hazatért, vagy amikor férjét, Molnár Józsefet bebörtönözték. "Psota Irén élővé tette a múltat, aktuálissá a régit. Elment a magyar színészet egyik állócsillaga. Köszönjük őt" - fogalmazott Balog Zoltán.Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes búcsúbeszédében Budapest díszpolgárát méltatva hangsúlyozta: Psota Irén színészként és emberként egyaránt fogalommá vált. "Megkérdőjelezhetetlen tehetsége, különleges személyisége, művészi sokoldalúsága, hiteles alakításai már életében legendává tették" - fűzte hozzá. Psota Irén pályafutását felidézve elmondta: életútjának minden állomása a fővároshoz kötődik, aktív éveinek hat évtizede fővárosi színházak színpadán telt, nagyrészt anyaszínházában, a Madáchban. Senkivel össze nem téveszthető egyénisége tette Psota Irént szakmája megbecsült alkotójává, a nagyközönség kedvencévé. Szenvedélyes és impulzív volt, minden szerepét hitelesen alakította - emelte ki a főpolgármester-helyettes. Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgatója emlékeztetett arra, hogy csaknem 30 évig volt a teátrum társulatának tagja Psota Irén, akinek tehetsége nem ismert műfaji korlátokat. Mint mondta, biztonságosan mozgott nagy klasszikus drámák főszerepeiben éppúgy, mint jókedvű bohózatokban. Ugyanolyan tökéleteset nyújtott prózában, mint a zenés műfajban - tette hozzá. Az igazgató hangsúlyozta: "csodáltam életerejét és keménységét. Ahogy küzdött egy életen át az alakításaiért, a sikerért, és azt is, hogy amikor úgy érezte, eljött az idő, abba tudta hagyni". Almási Éva színésznő Psota Irén szavait idézve úgy fogalmazott, hogy "mi színészek rohangálunk egy arénában, és a hátunk már tele van tűzdelve színes szalagos pengékkel, úgy nézünk ki, mint egy csodálatos tarka bokor, és nem is tudjuk, hogy nem élünk, de még mindig rohanunk". Psota Irént számos művésztársa búcsúztatta, mások mellett volt férje, Ungvári Tamás író, Balázsovits Lajos, Bodrogi Gyula, Csákányi Eszter, Csonka András, Dunai Tamás, Haumann Péter, Huszti Péter, Koltai János, Lőte Attila, Nagy Sándor, Piros Ildikó, Pusztaszeri Kornél, Szacsvay László, Szerednyey Béla, Székhelyi József és Tordy Géza színművészek, Kerényi Imre rendező, Balázs Péter, Karinthy Márton és Nemcsák Károly színházigazgatók, Kocsák Tibor zeneszerző, Mága Zoltán hegedűművész és Till Attila rendező-műsorvezető.
2016.03.10. 18:52
Szinhaz.hu
Eltemették Psota Irént
Témák: Budapesttemetésgyász Több százan - családja, barátai, pályatársai és tisztelői - vettek végső búcsút Psota Irén kétszeres Kossuth- és Jászai-díjas színésznőtől, a nemzet színészétől csütörtökön a budapesti Farkasréti temetőben. Psota Irén szolgálattá nemesítette a színész hivatását - búcsúzott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a február 25-én elhunyt színművésztől. Psota Irén művészi teljesítményének minőségével varázsolta el és tartotta bűvkörében a közönséget - emlékeztetett a miniszter, aki szerint az életének 87. évében elhunyt színésznő kivételes művész volt: "senkihez nem fogható hangját nem kell sokáig keresgélnünk emlékezetünkben, utánozhatatlan muzikalitású beszédstílusa és a csodálatos énekhangjához fűződő slágerek mind tisztán szólalnak meg a fejünkben és még inkább a lelkünkben".Balog Zoltán szerint Psota Irén ezernyi szerepével, filmjével a rajongó közönségnek okozott számtalan élménnyel véste be magát kitörölhetetlenül az emberek szívébe. Psota Irén annak a színészgenerációnak az állócsillaga, melynek tehetsége utat tört az ideológiai akadályokon, a pártos kultúrpolitika útvesztőin át, akik ideológiai ellenszélben lettek nagyok, és mégis önmaguk maradtak - idézte fel a miniszter, hozzátéve: talán a közönség szeretete adta az erőt, mikor a művész az 1956-os forradalom után elhagyta az országot, majd a börtönbüntetést is kockáztatva hazatért, vagy amikor férjét, Molnár Józsefet bebörtönözték. "Psota Irén élővé tette a múltat, aktuálissá a régit. Elment a magyar színészet egyik állócsillaga. Köszönjük őt" - fogalmazott Balog Zoltán.Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes búcsúbeszédében Budapest díszpolgárát méltatva hangsúlyozta: Psota Irén színészként és emberként egyaránt fogalommá vált. "Megkérdőjelezhetetlen tehetsége, különleges személyisége, művészi sokoldalúsága, hiteles alakításai már életében legendává tették" - fűzte hozzá. Psota Irén pályafutását felidézve elmondta: életútjának minden állomása a fővároshoz kötődik, aktív éveinek hat évtizede fővárosi színházak színpadán telt, nagyrészt anyaszínházában, a Madáchban. Senkivel össze nem téveszthető egyénisége tette Psota Irént szakmája megbecsült alkotójává, a nagyközönség kedvencévé. Szenvedélyes és impulzív volt, minden szerepét hitelesen alakította - emelte ki a főpolgármester-helyettes. Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgatója emlékeztetett arra, hogy csaknem 30 évig volt a teátrum társulatának tagja Psota Irén, akinek tehetsége nem ismert műfaji korlátokat. Mint mondta, biztonságosan mozgott nagy klasszikus drámák főszerepeiben éppúgy, mint jókedvű bohózatokban. Ugyanolyan tökéleteset nyújtott prózában, mint a zenés műfajban - tette hozzá.Az igazgató hangsúlyozta: "csodáltam életerejét és keménységét. Ahogy küzdött egy életen át az alakításaiért, a sikerért, és azt is, hogy amikor úgy érezte, eljött az idő, abba tudta hagyni". Almási Éva színésznő Psota Irén szavait idézve úgy fogalmazott, hogy "mi színészek rohangálunk egy arénában, és a hátunk már tele van tűzdelve színes szalagos pengékkel, úgy nézünk ki, mint egy csodálatos tarka bokor, és nem is tudjuk, hogy nem élünk, de még mindig rohanunk". Psota Irént számos művésztársa búcsúztatta, mások mellett volt férje, Ungvári Tamás író, Balázsovits Lajos, Bodrogi Gyula, Csákányi Eszter, Csonka András, Dunai Tamás, Haumann Péter, Huszti Péter, Koltai János, Lőte Attila, Nagy Sándor, Piros Ildikó, Pusztaszeri Kornél, Szacsvay László, Szerednyey Béla, Székhelyi József és Tordy Géza színművészek, Kerényi Imre rendező, Balázs Péter, Karinthy Márton és Nemcsák Károly színházigazgatók, Kocsák Tibor zeneszerző, Mága Zoltán hegedűművész és Till Attila rendező-műsorvezető. Fotó: Szigetváry Zsolt (MTI)
2016.03.10. 17:45
Alon.hu
"Apró örömökből áll az egész" - Psota Irénre emlékezünk
Képekben idézzük Psota Irén pályáját tisztelegve emléke előtt.„Úgy érzem, a színészet: papnői hivatás. Áldozni kell érte és neki. Nem lehet mellékesen csinálni…” (Psota Irén)Ahogy arról beszámoltunk, életének 87. évében csütörtökön elhunyt Psota Irén, a Nemzet Színésze, a Madách Színház kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművésze. Psota Irént a Madách Színház, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Fővárosi Önkormányzat is saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.Psota Irén 1929. március 28-án született Budapesten. Gyermekkorától a színészi pályára készült. 1952-ben végzett a Színművészeti Főiskolán és azonnal a Madách Színházba szerződött, ahol olyan legendás művészekkel játszott együtt, mint Tolnay Klári, Kiss Manyi, Pécsi Sándor, Márkus László, Mensáros László és Gábor Miklós. 1980 és 1982 között a Népszínház, majd a Nemzeti Színház művésze volt, 1990-ben visszatért a Madách Színházba, amelynek visszavonulásáig tagja maradt. A színházi adattár szerint 127 színházi bemutató fűződik a nevéhez, számtalan filmben és tévéjátékban játszott. Három nagylemeze jelent meg. Gazdag és színes pályájáról három könyvet is írt. Az utolsó, 2008-ban megjelent művének címe: Csak a halálom előtt olvasható el, de siess! Munkásságának elismeréseként 1959-ben és 1962-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1976-ban lett érdemes, 1982-ben kiváló művész. A Kossuth-díjat is két alkalommal kapta meg: 1966-ban és 2007-ben. A Halhatatlanok Társulatának 1996 óta volt tagja, 2000-től volt a nemzet színésze.Az alábbi fotóválogatással rá emlékezünk.Psota Irén pályájáról képekben:"Mániákusan hiszek magamban. Ezért sohasem lehetek irigy mások sikerére. Ahogy a szomjas ember sem irigyelheti azt, aki a szeme láttára megeszik egy hatfogásos ebédet. Ő inni akar! S nem jóllakni." Psota Irén 1970-ben, a Film Színház Muzsika címlapján"A színész gyerek, aki egy életen keresztül játszik". Ruttkai Éva, Psota Irén és Törőcsik Mari "Hiszek az életben. Szeretem a hullámzásait. Azt, hogy hol ad, hol vesz." (Psota Irén)"Ezt a szakmát meg kell tanulni, ezt a szakmát nem lehet megtanulni. Én minden nap elölről kezdem a küzdelmet."Psota Irén, Bodrogi Gyula és Lehoczky Zsuzsa "Nem bírnék egy percig nyugton maradni. A tétlenség számomra egyenlő a halállal. Képtelen vagyok várakozni. " Tolnay Klárival"Az a legnagyobb hibám, hogy mindent komolyan veszek, s a végletekig fel tudom magam húzni". Psota Irén fiatalon"Mindent óriási energiával csinálok, különben nem volna értelme". Bán Frigyes: Rangon alul c. filmjében"Engem a szerelmek, sikerek, kalandok, az őrültségek, a lángolások éltetnek. Meghalok és újjászületek. Mennybe megyek, aztán a pokolba. A végletek embere vagyok. Két végén égetem a gyertyát". Psota Irén bohócként"A boldogság nem valami globális jelenség. Élvezem a napsütést, szeretem a virágokat, örülök a kutyámnak. Apró örömökből áll össze az egész". Felfelé a lejtőn"Nagyágyúval nem kell verébre lőni. De azt hiszem, egészen jól megoldottam a kisebb feladatokat is. Az a hibám, hogy a vállamra veszem az előadást". Csákányi László, Psota Irén, Váradi Hédi, Márkus László"Azt írja a horoszkópom, hogy Psotának egyetlen partnere van: Psota. Rágyújtok egy cigarettára, leülök a karosszékbe, és jár az agyam". Koldusopera, Vass Évával"Ha játszom, már reggel óta permanenciában vagyok". Éjjeli menedékhely, Huszti Péterrel"Életem legnagyobb, szerelmetes rendezője, Vámos Laci olykor úgy elhalmozott tanácsokkal, hogy nem tudtam velük mit kezdeni. Elmentem az erdőbe, összeszedtem a vadvirágokat, és visszajöttem egy tarka csokorral. Ha beleszeretek egy szerepbe, akkor nem kell instruálni." Psota Irén egy szünetben"Minden kitüntetés egy ünnep. És én imádom az ünnepeket. Volt úgy, hogy bementem egy virágüzletbe, és azt mondtam: "Kérek egy szál ünnepet." A végén úgy köszöntek el tőlem, hogy boldog ünnepeket kívántak". A Csárdáskirálynőben Latinovits Zoltánnal"Más kopáran születik, és egy életen keresztül díszíti, ékesíti, rakosgatja tele magát. Én úgy születtem, mint egy gyönyörű karácsonyfa. Díszekkel, gyertyákkal, csillagszórókkal. Volt egy gyönyörű anyám… Olyan gyönyörű nőt azóta sem láttam". Kaukázusi krétakör, Márkus Lászlóval"Nézek természetfilmeket. Imádom ezeket, csak akkor kapcsolok el, amikor az egyik állat megtámadja a másikat. Brrrrrrrr… Irtózom az erőszaktól… Akkor inkább keresek valami szép filmet. Aztán olvasok, rendezgetem a könyveimet, az erkélyen etetem a galambjaimat… Van egy kedvenc párom". Schaar Erszébet szobrászművésszel"Én is repülni szerettem. Szárnyalni a fellegekben…" Kiss Manyival"Nem, nem jutottam addig, ameddig szerettem volna. Ezzel muszáj szembesülni… " Törőcsik Marival a Szentpéter esernyője c. filmben"Volt három házasságom, és volt tizenhárom csodálatos hónapom. Egyszer volt, hol nem volt… Állandó mámor, gyönyör, szárnyalás. Akkor megérintett valami a végtelenségből, örökkévalóságból." Zenthe Ferenccel a Csendes otthon c. filmben"Egész életemen végigkísért a lidérc, hogy sok vagyok." Yerma, fotó: Keleti Éva"A szeretetemben, a szeretetigényemben, az elvárásaimban, a megfelelési kényszereimben, sok vagyok szavaimmal és hallgatásaimmal". Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?, Psota Irén és Darvas Iván"Mindig életigenlő és optimista voltam. Volt nyolc-tíz évem, mikor kicsit bajban voltam. Nem játszottam. Itthon ültem, és sikoltottam, jaj, de boldogtalan vagyok. Na, de ez is valami, a semminél jóval több. Így már aztán jobb is lett." Psota Irén, Ruttkai Éva és Almási Éva, forrás: NOL"Én még a boldogtalanságból is kihozok valamit. Kirepítettem magam belőle." Sándor Pállal forgatás közben"Én a hétköznapokon is felöltöztetem a lelkemet, mint a közönség, aki kívánja az előadást, felöltözik hozzá." A Ház a sziklák alatt c. filmben"Nem szeretek hátranézni. És egyre kevésbé tudok már tolerálni." Kurázsi mamaként"Nagyon sokszor rögtön külsőleg is látom a figurát. A hangját, öltözködését, tartását, gesztusait." És akkor a pasas... Sinkovits Imrével"– Ha nem színész lett volna, akkor mi? – Akkor is színész. Virág, felhő, állat, de színész. " Az Elektrában viselt parókájával, Fotó: Szalay Zoltán"Nem nőttem az égig." Makay Margittal"Gyönyörűséges pokol ez a pálya. És az élet? És ez így együtt? Hát?!" Egy erkölcsös éjszaka"Én nem tudom elviselni, hogy mellőlem akár a legkisebb kapcsolat is sebbel menjen el. Nem szabad sebeket ejtenünk a férfiakon, hiszen... olyan esendők. Sokkal magányosabbak, mint mi vagyunk. Még akkor is, ha a puszta "együttlét" nekik sokkal kevésbé fontos, mint nekünk. Mi a szívünket adjuk bele (...). Legfeljebb sajnálni tudom magunkat, hogy mi másként szeretünk, mint ők. Sajnálom, mert az élet rettenetesen rövid. Csak mostanában értettem meg, miért mondta egyszer a szerelmetes férjem: "Ha bárki jönne az életedbe, aki többet tud adni neked, mint én, az elé letérdelek, és megköszönöm neki, mert annyira szeretlek, hogy azt kívánom: neked minél többet adjon valaki. Még ha az a valaki egy másik férfi is." Erózió, Murányi Tündével"A színész sohasem lesz nyugdíjas. (...) A színészt akkor nyugdíjazzák, mikor beteszik a sírba". Psota Irén a Madách színpadán"Minden percet hasznosan kell élnem." Major Tamással"A mai fiataloknak azt üzenem, nem szabad feladni semmit az utolsó pillanatig, és még akkor se. Mindenért végig az életünkön meg kell dolgozni és meg kell küzdeni. És akkor biztos lesz örömünk is". Psota Irén 80. születésnapján, Fotó: Kanyó BélaA fotók forrás: MTI, Színház.hu, OSZMI, Blikk, Nők Lapja, Index
2016.02.26. 07:00
Szinhaz.hu
Van személyes élménye a Nemzet Színészeiről? - Beszámolókat fogad az OSZMI
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet a Bajor Gizi Színészmúzeumban 2016 áprilisában rendez kiállítást a Nemzet Színészeiről. Ehhez szeretnék a színházlátogatók személyes élményeit összegyűjteni, majd a kiállításon bemutatni.Kérjük, küldje el bármely Nemzet Színészéhez fűződő személyes élményének leírását névvel vagy jeligével ellátva, e-mailen vagy postai úton!Amennyiben elküldi hozzánk személyes beszámolóját, egyúttal ahhoz is hozzájárul, hogy azt térítésmentesen felhasználhassuk kiállításunkban.A beküldők között múzeumi belépőjegyeket és kiadványainkból összeállított ajándékcsomagot sorsolunk ki. A nyertesek nevét honlapunkon is közzétesszük. Beküldési határidő: 2016. március 29.Beküldési cím: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet 1013 Bp. Krisztina krt.57 e-mail: oszmi@oszmi.hua Nemzeti Színészei: Andorai Péter, Berek Kati, Bodrogi Gyula, Cserhalmi György, Haumann Péter, Király Levente, Máthé Erzsi, Molnár Piroska, Psota Irén, Szacsvay László, Tordy Géza, Törőcsik Marielhunyt Nemzet Színészei: Agárdy Gábor, Avar István, Bessenyei Ferenc, Bitskey Tibor, Darvas Iván, Garas Dezső, Gera Zoltán, Kállai Ferenc, Komlós Juci, Kóti Árpád, Lukács Margit, Raksányi Gellért, Sinkovits Imre, Szabó Gyula, Sztankay István, Zenthe Ferenc
2016.02.20. 09:05
Szinhaz.hu
Ma van a magyar musical napja!
1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, Hubay Miklós, Vas István és Ránki György Egy szerelem három éjszakája című művét. A Bajor Gizi Színészmúzeum kezdeményezésére 2012 óta január 12-én ünneplik a magyar musical napját.Új műfaj született:A musical a zenés színház jellegzetes amerikai műfaja, mely szakít az operett, a zenés vígjáték és a revü dramaturgiai elveivel, rendszerint kész irodalmi művek felhasználásával alkalmazza a párbeszédet, éneket, táncot. A műfaj ősének a daljáték és az operett tekinthető, de szerkezete más: az operához hasonlóan nincs vagy csak nagyon kevés a prózai rész, a zene operaszerűen szerkesztett, tehát témák, ciklusok követik egymást, ismétlődnek, és így a zenének önmagán túl, szerkezetileg is üzenete van.A Broadway-ről indult és meghódította a világot:Az első musicaleket a múlt század első felében a New York-i Broadway színpadain játszották, ezek zeneileg a jazz különféle ágaiban gyökereztek. Európában az 1950-es évek óta hódít teret ez a zenés műfaj. Sokan Alan Jay Lerner és Frederick Loewe My Fair Lady című művét tartják "a legtökéletesebb musicalnek". A G.B. Shaw Pygmalion című darabja alapján készített darab ősbemutatója 1955-ben volt a Broadwayn, majd 1964-ben George Cukor rendezésében a többszörös Oscar-díjas filmváltozat is elkészült.Amerikában egymást követték a világsikert arató musicalek: 1957-ben a West Side Story, 1966-ban a Kabaré, 1969-ben a Hair (az első kizárólag beat- és rockzenére épülő musical), 1975-ben az A Chorus Line (Tánckar).A Chorus LineAz elmúlt évtizedek legnépszerűbb musical-szerzője a brit Sir Andrew Lloyd Webber, aki olyan műveket jegyez, mint a Jézus Krisztus szupersztár, az Evita, a Macskák és Az Operaház Fantomja, utóbbi a valaha leghosszabb ideig játszott darab a Broadwayn.A sor folytatható A nyomorultakon, a Miss Saigonon és a Rómeó és Júlián át napjaink sikerdarabjaiig.Egy szerelem három éjszakája - az első hazai musical:E musicalek zömét Magyarországon is bemutatták, miközben megszülettek az első hazai zenés darabok is. 1960-ban alakult a Nagymező utcában működő Petőfi Színház, amelynek repertoárját Szinetár Miklós művészeti és Petrovics Emil zenei vezető a zenés színpad klasszikusaiból, nagy sikerű külföldi musicalekből és új magyar zenés játékokból kívánta kialakítani.Harmadik bemutatójuk 1961. január 12-én az Egy szerelem három éjszakája című "musical tragedy" volt, amely egy csapásra létjogosultságot szerzett idehaza is a műfajnak. A második világháború alatt játszódó, Radnóti Miklós sorsát idéző színművet Hubay Miklós, a dalszövegeket a költő, műfordító Vas István írta, a zeneszerző Ránki György volt, a zenekart Petrovics Emil vezényelte.Részlet a filmbőlA darabot Szinetár Miklós parádés szereposztással állította színpadra, Bodrogi Gyula, Margitai Ági, Miklósy György, Agárdi Gábor, Sennyei Vera, Horváth Tivadar részvételével. A műből 1967-ben Révész György filmet forgatott, a főszerepekben Tóth Benedekkel, Venczel Verával, Darvas Ivánnal, Latinovits Zoltánnal, Sinkovits Imrével, Kállai Ferenccel, Major Tamással és Bodrogi Gyulával. A musicalt azóta számos felújításban játszották, tévéváltozatát 1986-ban mutatták be.A magyar musical napja: Az Egy szerelem három éjszakája színpadi bemutatójának napján, január 12-én tartják 2012 óta a magyar musical napját a Bajor Gizi Színészmúzeum kezdeményezésére. Az ünnepet először Somogyi Zsolt, a múzeum igazgatója javaslatára rendezték meg az alkotók és az ősbemutató résztvevőinek tiszteletére, a műfaj népszerűsítésére.A zenés megemlékezést akkor Fedák Sári mellszobra közelében tartották (akkoriban egyáltalán nem szokatlan módon a színésznőre osztották a musical elődjének számító daljáték, Kacsóh Pongrác János vitézének férfi főszerepét).A padlásMára az egyik legkedveltebb műfaj lett:Az "operett-nagyhatalomnak" számító Magyarországon hamar népszerűvé vált a musical műfaja, az 1970-es évektől egymást követték a sikerdarabok, csak néhányat említve: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, István, a király (ez a rockopera műfajilag musicalnek minősül), A padlás, Doktor Herz, Légy jó mindhalálig, Valahol Európában, A dzsungel könyve, Hotel Menthol, Made in Hungária, Abigél, Isten pénze, Szép nyári nap, Én, József Attila, A fejedelem.A dzsungel könyve - István, a király - Hotel MentholA műfaj magyarországi népszerűségét és rangját is jelzi, hogy 2011-ben Budapest és Szabadka rendezte meg az első Lévay Szilveszter Nemzetközi Musical Énekversenyt. (A világhírű Grammy-díjas zeneszerzőnek, többek közt az Elisabeth, a Mozart!, a Rebecca, a Marie Antoinette című musicalek szerzőjének szülővárosa a vajdasági város.)Lévay Szilveszter Nemzetközi Musical Énekverseny2012-ben a Budapesti Operettszínházban tartották az Aranypálca elnevezésű nemzetközi operett-musical karmesterverseny döntőjét. 2013 áprilisában Budapesten, az Operettszínházban rendezték meg az I. Budapesti Nemzetközi Operett-Musical Fesztivált, 2014 novemberében a Papp László Sportarénában rendezték meg az első Musical Fesztivált.Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum
2016.01.12. 08:00
Szinhaz.hu
A nemzet színészei is fellépnek Mága Zoltán újévi koncertjén
Az operaszínpadok csillagjainak sora, köztük Marcello Giordani szicíliai származású és Mario Frangoulis görög tenor lép fel Mága Zoltánnal közösen a hegedűművész hagyományos újévi koncertjén, a Papp László Budapest Sportarénában január elsején. Az M1 aktuális csatorna műsorában Zsoldos Béla Liszt Ferenc-díjas zenész, a koncert művészeti vezetője elmondta, a korábbi évekhez hasonlóan a koncert idén is két részből fog állni, az elsőben klasszikus zeneművek, komolyzenei produkciók, míg a másodikban népszerű könnyűzenei darabok és örökzöld filmzenék szólalnak meg.A koncerten Mága Zoltánt és vendégeit 70 tagú zenekar, a 100 tagú kórus, a szintén 100 tagú fúvószenekar és egy 60 tagot számláló tánckar segíti majd a színpadon.A második részben a hazai könnyűzenei élet kiválóságai közül Szulák Andrea, Szekeres Adrien, Charlie és a Kossuth-díjas zongoraművész, Szakcsi Lakatos Béla is fellép. Szintén a Prima Primissima-díjas hegedűművész vendége lesz a nyolcadik alkalommal megrendezett újévi gálaesten Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula és Molnár Piroska, a nemzet színészei is - hangsúlyozta Zsoldos Béla. Hasonlóan az idei évhez, a produkció a budapesti koncertet követően Bécsben is megtekinthető lesz 2016. január 3-án.MTI
2015.12.31. 12:13
Szinhaz.hu
A jóslat szerint Vastag Csaba viszi tovább a Szenes örökséget
Szenes Iván egész életében nagy társasági életet élt, bár otthonról kimozdulni nem igazán szeretett. Így józsefvárosi lakásában gyakran gyűltek össze hazánk legnagyszerűbb művészei, mint például Bodrogi Gyula, Karády Katalin vagy épp Koós János.
2015.12.23. 14:20
Noinetcafe.hu
Bodrogi Gyula a Micve Klub vendége
Az örökifjú Kossuth-díjas színész komédiában és tragédiában egyaránt remek.
2015.11.26. 05:50
Nepszava.hu
"Azt hiszem, nagyon boldog vagyok" - Így köszöntötték Törőcsik Marit
Gálával ünnepelte Törőcsik Mari Kossuth-díjas színésznőt 80. születésnapján hétfőn a Nemzeti Színház. Az esten színészek, zenészek, énekesek és rendezők köszöntötték a művészt.Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címet is viselő művészt köszöntve bejelentette: megalapították a Törőcsik Mari-ösztöndíjat, amelyet egy fiatal színésznövendéknek adományoznak. Elmondta, hogy a januártól induló ösztöndíjjal két éven keresztül havi 200 ezer forintot kaphat az a nehéz sorsú színinövendék, akit a művésznő által felkért bíráló bizottság - Jordán Tamás, Zsótér Sándor, ifj. Vidnyánszky Attila - erre érdemesnek talál. A miniszter kiemelte: Törőcsik Mari az ösztöndíj célját úgy fogalmazta meg, hogy "újra jöhessenek a Soós Imrék a vidéki Magyarországról és színészek lehessenek". "Legyenek Soós Imrék és legyen mindig Törőcsik Marink, aki saját életénél, saját sorsánál tovább, messzebbre tekint" - fogalmazott a miniszter.A művészt többek között Tompos Kátya, Törőcsik Franciska, Kern András, Lázár Kati, Hirtling István, Voith Ági, Eszenyi Enikő, Bodrogi Gyula, László Zsolt, Stohl András színművész, Szabadi Vilmos hegedűművész, Érdi Tamás, Vásáry Tamás zongoraművész, Jávori Ferenc, Szakcsi Lakatos Béla, Selmeczi György, Darvas Ferenc zeneszerző, zongorista, Zorán, Oláh Ibolya énekes, Román Sándor táncos-koreogreáfus és együttese köszöntötte Jordán Tamás által rendezett eseten. Bodrogi Gyulával együtt énekelte Törőcsik Mari azt a dalt, amelyet először énekeltek közösen: a Nekem a Balaton a Riviéra című számot. Törőcsik Marit a színpadon felsorakozva köszöntötték azok a film- és színházi rendezők, akikkel a színésznő eddigi pályája során dolgozott, köztük Ascher Tamás, Eszenyi Enikő, Gárdos Péter, Janisch Attila, Kamondi Zoltán, Mészáros Márta, Makk Károly, Zsámbéki Gábor, Sándor Pál, Sára Sándor, Szabó István, Valló Péter, Verebes István, Vidnyánszky Attila és Zsótér Sándor.A műsor végén a Nemzeti Színház társulata, kollégái énekeltek a művésznek. A Déryné, hol van? című Maár Gyula-filmből láthatott részletet a közönség, majd felvételről felhangzott Törőcsik Mari előadásában a Micsoda útjaim című dal. Az eseményen a színésznőt a nemzet színészei - köztük Tordy Géza, Molnár Piroska, Cserhalmi György -, a társulat tagjai mellett számos művész köszöntötte, a gálán politikusok is megjelentek. Törőcsik Mari - már a színpadon - felidézte, hogy Pélyen, a szülőfalujában köszöntötték szombaton születésnapja alkalmából. "Hihetetlen, mikor megérzem, hogy szeretnek" - fogalmazott és mindenkinek megköszönte az estét, a fellépést. Mint mondta, az ünnepi gálát Vidnyánszky Attila igazgatónak köszönheti, kiemelte: nagyvonalú gesztus, hogy felkérte az előző igazgatóját, hogy rendezze meg. Arról beszélt, hogy a nemzet színészei közül nem tudott eljönni Máthé Erzsi, Psota Irén, Berek Kati és Király Levente. Mellettük három nevet említett még, akik hiányoztak neki ezen az estén: Tarr Béla, Alföldi Róbert és Esterházy Péter."Azt hiszem, nagyon boldog vagyok" - ezekkel a szavakkal zárta a művésznő az estét, amelynek műsorvezetője Kepes András volt. A gálát követően újságíróknak Törőcsik Mari azt mondta: a boldogságot is nehéz elviselni, már a szülőfalujában megrendezett ünnepen - ahol 300-an ünnepelték - is sírt. "Hatvan éve vagyok a pályán, húsz évesen kezdtem" - mondta. Koltai Lajos operatőr, aki végig a színésznő mellett volt, az MTI-nek azt mondta: Törőcsik Mari azzal tüntette ki, hogy felhívta, üljön mellette a gálán. "Nagyon jó volt az örömében osztozni" - mondta. Felidézte: sok évig dolgoztak együtt Törőcsik Marival és férjével Maár Gyulával, aminek csúcspontja a Déryné, hol van? című film volt. Közös filmjeiket sorolva a Prés, a Végül, a Teketória című filmet, a Pilinszky-portrét és a Törőcsik Mariról készült portréfilmet említette. "Iszonyú fontos évek voltak" - mondta.A gáláról képekben:1.2.3.4.5.6.7.8.9.10.11.12.13.14.15. 16. 17. 18. 19. 20. Fotó: Eöri Szabó Zsolt / Nemzeti Színház
2015.11.24. 09:07
Szinhaz.hu
"Végre, egy kis szürrealizmus..." - Megtartották a Csárdáskirálynő jubileumi gáláját
Kedd este az Operettszínhházban a 100 éves Csárdáskirálynőt ünnepelték. Az 1915. november 17-én bemutatott Kálmán-operett jubileumára rendezett gálán beszédet mondott Lőrinczy György, Szinetár Miklós és Kerényi Miklós Gábor. Beszámoló. Pontosan 100 évvel ezelőtt mutatták be minden idők legsikeresebb operettjét, Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét.Winkler Gábor írta Operettkalauz című könyvében a mű születéséről: A librettisták, Leo Stein és a miskolci születésű színész, a hazai színpadokat a bécsi Várszínházéra váltó, majd a verselésre átnyergelő Jenbach (Jacobowicz) Béla tehát nem a légből merítették ötletüket: a szerelmeseket végül öngyilkosságba kergető mezaliánsz, illetve császári házasságtörés a bécsi utcák kedvelt témái közé tartozott. Kálmánnak tetszett az ötlet, s azonnal neki is látott a munkának. Bár félrevonult, s előbb Marienbadba, majd Ischlbe utazott, hogy minden figyelmét a komponálásnak szentelhesse, a világtörténelmi események miatt időről időre félbehagyta a munkát. „Nem lehet zenét szerezni akkor, amikor gépfegyverek ropogásától és ágyúdörgéstől visszhangzó frontokon öli egymást a világ" – írta egy ízben Jenbachnak. Végül bő egy év elteltével mégis elkészült a partitúra, s a színház november 13-ára tűzte ki a bemutatót. A közismerten babonás Jenbach már a 13-a hallatán is berzenkedett, amikor pedig kiderült, hogy ez éppen péntekre esik, rávette Kálmánt, hogy együtt tiltakozzanak a premier dátuma ellen. A színház vezetése azonban hajthatatlannak bizonyult, s ragaszkodott a kitűzött dátumhoz, de ekkor a véletlen Kálmánék segítségére sietett. Josef Königh, az Edvint éneklő bonviván ugyanis berekedt, s a premiert kényszerűségből néhány nappal el kellett halasztani. Az így csak 17-én megtartott premier sikere leírhatatlan volt....Fotó: balogzoltan.huA siker pedig azóta is töretlen, az operett a világ minden táján hódít. 2015. november 17-én a Nagymező utcai teátrumban is megünnepelték.A gálaműsort Lőrinczy György főigazgató nyitotta, aki a magyar operettjátszás legfontosabb művének születésnapján köszöntötte mások mellett Orbán Viktor miniszterelnököt és feleségét, Lévai Anikót, Lázár János, Balog Zoltán, Trócsányi László miniszter urakat, Hoppál Péter kultúrárét felelős államtitkár urat, Rétvári Bence államtitkár urat, a nagyköveteket és polgármestereket, a színházi és zenei élet jeles képviselőit és Kálmán Imre leszármazottjait, köztük Kálmán Yvonne asszonyt. "Nemzeti intézmény lettünk, a műfaj hungarikum. A tásulatunk ezért keményen megdolgozott, az elismerés csak azután jött, hogy bizonyítottunk. Operett és irodalmi-történelmi alapú musical programunkkal és 500 munkatársunkkal évi közel 500 előadást játszunk több százezer néző előtt Budapesten, ország- és világszerte is. Nagy öröm számunkra, hogy az operett ismét olyan műfaj, melyhez ha igényesen és jól nyúlunk hozzá, mi magyarok nagyon is büszkék lehetünk. Kitűnő szerzőinket és előadóinkat a világon mindenhol ismerik és kiíváncsiak rájuk. Az operett ránk jellemző unikális műfaj, teli életenergiával, a magyar népzenei és komolyzenei hagyományok ötvözésével, emberi történetekkel és közép-kelet-európai életérzéssel. Társulatunkat ebben a műfajban a világ elsőszámú színházaként tartják számon. Ahogy anno az Allgemeine Zeitung egyik lapszámában írta A Csárdáskirálynő vendégjáték kapcsán: a jó operettnek egy címe van: Budapest, Nagymező utca 17. De ez a mai nap nem csak az Operettszínház, hanem az egész magyar, sőt a nemzetközi színházi és zenei élet nagybetűs ünnepe" – emelte ki a főgazgató.Fotó: balogzoltan.huSzinetár Miklós az 1950-es és 60-as évekre emlékezett beszédében, és úgy fogalmazott: "Huszonéves rendezőként, a főiskola után olyan legendás művészeket instruálni, mint Honthy Hanna, Feleki Kamill vagy Rátonyi Róbert, leírhatatlan élmény volt." "Azt persze nem állítom, hogy boldogok voltak a színészek, amikor megtudták, hogy én rendezem a Kálmán-operettet, de amikor számukra is kiderült, hogy én nagyon szeretem és tisztelem őket és eszem ágában sincs bárkit is megváltoztatni, hanem a műfajról kialakult közhelyeket szeretném átformálni, akkor már öröm volt a közös munka, életem egyik legmeghatározóbb élményévé vált, rengeteget tanultam belőle. Az ember igazán sose számít semmire, ezért is volt meglepő, hogy a nézők milyen kitörő lelkesedéssel fogadták A Csárdáskirálynőt, 1600 előadást élt meg az 1954-ben bemutatott darab" – mesélte Szinetár Miklós, aki kitért a rendezői koncepciójára is. "Célom az volt hogy elhitessük: az operett nem olyan műfaj, ahol este 7-10-ig mindenki vidám, feldobott, nem csak szórakoztatni akar, hanem fel akarja hívni a figyelmet arra, ez egy nagyon komoly színházi műfaj, melyben szomorúság és dráma egyaránt megtalálható. Azt, hogy valójában happy end –e a vége, sose tudjuk igazán, hiszen az élet állandóan változik. Büszke voltam rá, hogy a közönség szerette A Csárdáskirálynőt, és arra is amikor Honthy Hanna kikiabálta a közönségnek: 'Húzd, hogy komisz a világ!' – ekkor megállt a levegő. Mert ez volt körülöttünk, ennyire aktuális volt az előadás. Illyés Gyula azt mondta annak idején a darabra: Végre, egy kis szürrealizmus..." - zárta nevetve a színházi, opera-, tévé- és filmrendező.Kerényi Miklós Gábor művészeti vezető hangsúlyozta, hogy az operettjátszásnak erőteljes jövője van, az operett a szerelemről, a szerelem őrült kavargásáról szól."Ugyanakkor ma már nem lehet operettet írni, ahogy görög vagy Shakespeare stílusú drámát és romantikus olasz operát sem. Egyszer már megírták, a műfaj pedig él, a darabok nem kopnak el." – mondta KERO és azt is hozzátette, hogy ennyire pimasz és aktuális, játékos műfajt akkor tudunk korszerűvé tenni, ha nyelvezete is maivá válik, és a figurák közötti kapcsolatok úgy felelnek meg az eredetinek, hogy itt és most átélhető."Úgy vélem az eredeti ősváltozatot kell átdolgozni és érdemes meg-megújítani a fordításokat."A művészeti vezető kiemelte, hogy a magyar operettjátszás 3 korszakra osztható: amikor még nem volt tévé és mozi, az operett nagyon fontos közösségépítő , szórakoztató jelentőséggel bírt, ráadásul társadalmilag és politikailag is fontos dolgokról mesélt. " Ezután, úgy a 40-es évektől érkezett egy korszak, ahol az operettek a múltra fókuszáltak, a polgári világ kritkája, kifordítása került középpontba, múzeális előadásokat létrehozva. Valamikor a 80-as, 90-es években indult el a változás, innentől zenés népszínházi produkcióként fogták fel az operetteket, a szereplők különböző lehetőségeiről mesélt, visszaszerezte nimbuszát. Az operett a maga sírva-vígadásával, szélsőségeivel és ironikus humorával a mi műfajunk. A szubrett-táncoskomikus pár játéka, tánctudása is tipikusan ránk jellemző.Kálmán Imre dallamait minden pillanatban halhatjuk a világban és ezt nekünk tovább kell vinnünk." – mondta KERO.A jubileumi gála műsorvezetői Peller Anna és Homonnay Zsolt voltak. Az eseményen vendégként fellépett Oksana Krupnova, a szentpétervári Zenés Komédiaszínház szólistája, Igor Levenets, a kijevi Nemzeti Operettszínház tenorja valamint Molnár Piroska, Bodrogi Gyula, Hámori Ildikó, Nyári Zoltán, Mikó István, Forgács Péter, Sáfár Mónika, Bozsó József, Teremi Trixi. A Budapesti Operettszínház jelenlegi sztárjai: Fischl Mónika, Dolhai Attila, Kállay Bori, Kalocsai Zsuzsa, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Frankó Tünde, Földes Tamás, Barkóczi Sándor, Dézsy Szabó Gábor, Bálint Ádám, Laki Péter, Marik Péter, Csere László, Lehoczky Zsuzsa, Vásári Mónika, Kékkovács Mara, Kocsis Dénes, Faragó András. Közreműködött a gálán Sánta Ferenc és zenekara is. Az Operett musical-szólistái – többek közt Janza Kata, Szabó P. Szilveszter, Nádasi Veronika és Szinetár Dóra – Kálmán Imre Művészhimnuszát énekelték el az esemény zárásaként. A gálát Makláry László, Balassa Krisztián és Bolba Tamás vezényelte.A társulat éppen Dohában, A Csárdáskirálynővel turnézó tagjai is köszöntötték a budapesti ünnepet egy videóüzenettel.A jubileumi alkalom tiszteletére az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel közös kiállítás nyílt az Operettszínház épületében Éljen a szerelem! -Csárdás 100 címmel, mely a mű elmúlt száz évét dolgozza fel. A tárlat különlegessége, hogy az Osztrák Színháztörténeti Múzeumból a bécsi ősbemutatóról is érkeztek dokumentumok. - írta az MTI. "A csárdáskirálynő a miénk" – hangsúlyozta a gálaest előtt megtartott kiállítás-megnyitón az emberi erőforrások minisztere.Balog Zoltán kiemelte: az operett premierjének időpontja, 1915 novembere a maiaknak a nagy háborút, Európa egységének széthullását jelenti, de akkoriban is ott voltak a művészek, akik "a lelkükben az ilyen tragédiákat különösen átélik, aztán valami jót, valami szépet alkotnak". Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy a megpróbáltatásokból Kálmán Imrének is kijutott, zsenialitása azonban minden korlátot, még az őt a zenétől eltiltani igyekvő atyai akaratot is áttörte, mígnem a Csárdáskirálynő a világhírt is meghozta a komponista számára. Ha létezik felhőtlen polgári derű, azt Kálmán Imre alkotásaiban megtalálhatjuk – hangsúlyozta a miniszter.Az MTVA - mint a gálaest együttműködő partnere - rögzítette az eseményt, melyet december 3-án sugároz a Duna Televízió.Vass Kata/Színház.hu
2015.11.19. 12:06
Szinhaz.hu
Ma 100 éves A Csárdáskirálynő! - Gála az Operettszínházban
A csárdáskirálynő dallamai 1915. november 17-én csendültek fel először Bécsben, a Johann Strauss Theaterben. Akkor még senki nem sejthette, hogy ezzel kezdetét veszi egy olyan sikertörténet, amely a mai napig tart. Kálmán Imre királynéja a magyar operett legfényesebb csillaga itthon és külföldön, igazi hungarikum. Ma már hozzátartozik nemzeti értékeinkhez, a Lányok, a lányok, a Hajmási Péter vagy a Te rongyos élet egy-egy dallama ugyanis emlékezetünkbe vésődött.Éppen 100 évvel a bécsi bemutatót követően, november 17-én a Budapesti Operettszínház nagyszabású gálaesttel ünnepli a darabot, melyen a teátrum jelenlegi művészei mellett fellépnek az egykori legendás előadások szereplői és külföldi vendégek is.Hogy is kezdődött? Az ifjú herceg és az orfeumi énekesnő - a kor közgondolkodásával radikálisan szakító, rebellis (ma: haladó gondolkodású) - minden akadályt legyőző szerelmének története Jenbach Béla és Leo Stein szövegíró ötlete nyomán született meg. Kálmán 1914 tavaszán kezdte írni a darabot a csehországi Marienbadban, amit az I. világháború kitörése miatt abbahagyott és csaknem egy évig nem vett kezébe kottapapírt. „Nem tudok zenét szerezni akkor – írta – amikor a gépfegyverek ropogásától és ágyúdörgéstől visszhangzó frontokon öli egymást a világ." Végül barátja és kollégája, Lehár Ferenc kérésére fogott neki ismét az írásnak. A Csárdásfürstin bemutatóját végül 1915. november 17-én tartották. Az előadás hatalmas sikert aratott, de erősen fel is borzolta a konzervatív kedélyeket. Az Adelscourier riportere magából kikelve írta: „A legnagyobb mértékben kínosan hat, hogy tűrnünk kell Monarchiánk legjelentősebb és legfelsőbb rétegének ilyen lejáratását. Ép érzékű ember ezt csak fejcsóválva nézheti."Magyarországon egy évvel később, 1916. november 3-án tűzték műsorra a művet Csárdáskirályné címen. (A ma ismert Csárdáskirálynő elnevezés a '30-as években alakult ki.) Kálmán úgy fogalmazott, hogy amikor Bécsből Pestre hozza a darabot, úgy érzi, mintha fiatal menyasszonyt vinne haza – s aggódik, tetszik-e majd. Aggodalma alaptalan volt. A háború ellenére egy héttel a premier előtt elfogytak a jegyek és hat hónappal később már a kétszázadik előadást is megtartották. Ez lett a legelső darab, amit a nyári holtszezon alatt is végig játszottak. 1916-ban a pesti orfeumban egy, a Monarchia 1915-ös nagy haditettére, a gorlicei áttörésre utaló szóvicc emlékeztette az operett elején a nézőt arra, mi is zajlik „odakint".Meghódította az európai és az amerikai kontinenst isA fővárosi premiert követően nem sokkal Kolozsváron, Debrecenben, Kassán, Pozsonyban is műsorra tűzték a Csárdáskirálynőt, ami csakhamar meghódította az európai és az amerikai kontinenst is. Óriási sikerrel játszották Berlinben, Hamburgban, Münchenben, Lipcsében, Kölnben, Hannoverben, Frankfurtban és Magdeburgban, még a Monarchiával hadban álló országokban is bemutatták: Moszkvában és Szentpétervárott Sylva, míg New Yorkban The Riviera Girl címmel.Az államszocializmus alatt nehéz idők jártak az operettre Magyarországon - nem szabadulhatott a vádtól, hogy a burzsoáziát, az arisztokráciát dicsőítő reakciós műfaj. Éppen ezért hihetetlen, hogy 1954-ben mégis színpadra kerülhetett a Szinetár Miklós által rendezett Csárdáskirálynő a Fővárosi Operettszínházban. Ehhez persze jelentős kompromisszumokat kellett kötni: a darabot a „korszellemhez" kellett igazítani. Át kellett írni a Rákosi-rendszer és a szovjet elvtársak által elvárt ideológiai követelményeknek megfelelően, vagyis hogy az arisztokrácia kigúnyolása és a régi rendszer kritikája fogalmazódjon meg benne. Így a történet hangsúlyai eltolódtak: nem Edvin és Szilvia, hanem az idős Cecília (Edvin herceg édesanyja) és Miska főpincér lett a darab főszereplője. Az előadás fergeteges közönségsikert aratott és szép lassan beivódott a magyar köztudatba. A következő évtizedekben ez az átirat vált a hazai bemutatók állandó alapanyagává.A rendszerváltás után több rendezés is arra törekedett, hogy leporolja a darabot, és visszacsempéssze a műben megfogalmazott eredeti gondolatokat. Ezek sorában kiemelkedik Mohácsi János 1993-as kaposvári rendezése.Kerényi Miklós Gábor azt követően, hogy 2001-ben átvette a Budapesti Operettszínház irányítását, az akkor épp 45 éve a színház repertoárján lévő változatot levette a műsorról, és 2002-ben az eredeti műhöz visszanyúlva, új felfogásban, korszerű, mai rendezésben állította színpadra. Az előadás az elmúlt 14 évben bejárta az egész világot. Óriási sikert aratott Tokió, Oszaka, Róma, Amszterdam, Hága, München, Baden-Baden, Frankfurt, Berlin, Tev-Aviv színpadain. Salzburgban, Bukarestben és Prágában pedig koprodukcióban KERO rendezésében hódított.A gálaestet a televízió is közvetítiA Budapesti Operettszínház november 17-én nemzetközi gálaesten köszönti a 100 éves Csárdáskirálynőt, melyen felcsendülnek a jól ismert dallamok. Az eseményt megtiszteli jelenlétével Kálmán Yvonne, a zeneszerző lánya, a zeneszerző fiának, Charles Kálmánnak özvegye, valamint fia, ifjabb Charles Kálmán is. Beszédet mond a legendás 1954-es előadás rendezője Szinetár Miklós is. Vendégként fellép Oksana Krupnova, a szentpétervári Zenés Komédiaszínház szólistája, Igor Levenets, a kijevi Nemzeti Operettszínház tenorja valamint Molnár Piroska, Bodrogi Gyula, Hámori Ildikó, Nyári Zoltán, Mikó István, Forgács Péter, Sáfár Mónika, Bozsó József, Teremi Trixi. Mellettük természetesen ott lesznek a Budapesti Operettszínház jelenlegi sztárjai is: Fischl Mónika, Dolhai Attila, Kalocsai Zsuzsa, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Frankó Tünde is. A zenekart Makláry László, Balassa Krisztián és Bolba Tamás vezényli.A társulat éppen Dohában tartózkodó tagjai is köszöntik a budapesti ünnepet. Az Operettszínház 120 fős csapata ugyanis épp a napokban lép fel - története során első ízben - az arab térség országaiban, Ománban és Katarban Kálmán Imre remekművével a 100 éves évfordulót ünneplő turné keretében.A Magyar Posta bélyeget bocsájtott ki a jubileum tiszteletéreA jubileumi alkalom tiszteletére az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel közös kiállítás nyílik az Operettszínház épületében Éljen a szerelem! -Csárdás 100 címmel, mely a mű elmúlt száz évét dolgozza fel. Az egy éven át látható tárlaton a közönség a legendás 1954-es és 2002-es bemutatók dokumentumai mellett szinte valamennyi magyarországi előadással megismerkedhet és megnézheti a legjelesebb Szilviákat, Edvineket, Bónikat, Cecíliákat/ Anhiltéket, Feri bácsikat és Miskákat. A tárlat különlegessége, hogy az Osztrák Színháztörténeti Múzeumból a bécsi ősbemutatóról is érkeztek dokumentumok.Az MTVA - mint a gálaest együttműködő partnere - rögzíti az eseményt, melyet december 3-án sugároz a Duna Televízió.Forrás: Budapesti Operettszínház
2015.11.17. 09:00
Szinhaz.hu
Most megtudhatod az igazságot Bodrogi Gyula eltitkolt lányáról
Mindenki tudja, hogy Bodrogi Gyulának egy fia van, de mostanában egyre többen beszélnek a színész…
2015.11.14. 09:30
Kiskegyed.hu
Ez az igazság Bodrogi Gyula eltitkolt lányáról
Mindig is úgy tudtuk, hogy Bodrogi Gyulának egy fia van, de mostanában mindenki egy eltitkolt lányról beszél. Nem meglepő, hogy miért. Forrás: Nők Lapja Café: Ez az igazság Bodrogi Gyula eltitkolt lányáról
2015.11.14. 06:07
Nlcafe.hu
Eltitkolt lányáról faggatják Bodrogit
– Végül a lányom családja lett a családom – dörmögi összetéveszthetetlen hangján Bodrogi Gyula egy tévéreklámban. Milyen lány?! A színésznek fia van.
2015.11.14. 03:40
Borsonline.hu
57 éve kezdődött ez a szerelem! Bodrogi Gyula szép emlékeket őriz a szinkronstúdióból
Bodrogi Gyulát faggattuk a szinkronizálás kulisszatitkairól.
2015.10.28. 05:05
Femina.hu
"A művészet megállítja az időt" - 100 éve született Arthur Miller
1915. október 17-én született New Yorkban Arthur Miller Pulitzer-díjas amerikai író, aki görög sorstragédiákat idéző, katartikus drámákat alkotott, valójában egyetlen kérdés foglalkoztatta egész életében: Képes-e az ember a jót választani? Arthur Miller pályájáról:Rájött, hogy élvezi az írástOsztrák származású apja egy kisebb ruhagyár tulajdonosa volt, de üzlete a gazdasági válság idején tönkrement. Az ifjút a csőd a teljes kiábrándultság szélére taszította, nem hitt többé az amerikai álomban, és egy egész életre szóló ellenszenv ébredt benne a minduntalan az anyagi javakat hajszolókkal szemben. A család anyagi körülményei miatt kétkezi munkákat kellett vállalnia, hogy tanulmányait a Michigani Egyetemen fedezni tudja. 1936-ban írta első drámáját No Villain címmel, amellyel rangos iskolai irodalmi díjat nyert. Rájött, hogy élvezi az írást, és arra gondolt, hogy ebből akár meg is élhetne. Beiratkozott a tekintélyes Kenneth Rowe professzor drámaírás szemináriumára, ahol megtanulta, hogyan lehet úgy felépíteni egy drámát, hogy hatással legyen a közönségre. Közös munkájukból hosszú évekre szóló barátság fejlődött. Millert élete végéig szoros kapcsolat fűzte alma materéhez, két díjat és az egyetem színházát is róla nevezték el. 1938-ban, a diploma megszerzése után visszatért New Yorkba, ahol többek között a CBS (Columbia Broadcasting System) számára írt forgatókönyveket. 1940-ben feleségül vette egykori egyetemi csoporttársát, Mary Slatteryt, akitől két gyermeke született.Hajójavító telepen dolgozott A második világháború idején testi alkalmatlansága miatt nem hívták be katonának, egy brooklyni hajójavító telepen dolgozott, és anyagot gyűjtött a Helyzet normális című riportregényéhez. A Broadwayn 1944-ben mutatkozott be Az ember, akinek mindenben szerencséje volt című drámájával, de a darab csúfosan megbukott. Anyagilag is nehéz helyzetbe került, ezért a világháború után megjelentette riportregényét, majd a Gyújtópont című regényt, amely az antiszemitizmus kérdéskörét járta körül. 1947-ben ismét a Broadwayn próbált szerencsét Édes fiaim című drámájával, melyet Elia Kazan vitt színpadra. A siker ezúttal nem maradt el, a színmű 328 előadást ért meg. Miller és Kazan Tony-díjat kapott, Millernek ítélték a New York-i drámakritikusok díját is.Az ügynök halála tarolt Családi pénzügyei is rendeződtek, olyannyira, hogy farmot vásárolt Connecticutban, következő darabján már ott dolgozott. Az ügynök halála 1949-ben készült el, és még abban az évben színpadra állították. A Pulitzer-díjas darab, amely azóta is a világ számos pontján szerepel a színházak műsorán, a kor kiemelkedő drámaírójává avatta. A soha el nem érhető siker álomvilágában élő, gyermekeiért önmagát feláldozó Willy Loman alakja azóta is nagy színészek jutalomjátéka. Olyan művészek játszották már el a házaló kisember alakját, mint Fredric March, Rod Steiger és Dustin Hoffman, a magyarok közül Tímár József legendás alakítása mellett emlékezetes marad Tordy Géza ügynöke, legutóbb pedig Bodrogi Gyula alakítása. A kommunistavadász bizottság céltáblája lettAz ötvenes évek elején számos baloldali ügyet támogatott, ezért McCarthy szenátor kommunistavadász bizottságának egyik céltáblája lett. Az ezzel kapcsolatos események árnyékában született a Salemi boszorkányok című drámája, amelyhez az 1692-ben lezajlott boszorkányperek szolgáltatták a történelmi hátteret. A mű - ha közvetve is - híven tükrözi mindazokat a személyes és erkölcsi dilemmákat, amelyekkel szerzője az ötvenes évek elején szembesült. A darabból kétszer készült film, 1958-ban és 1996-ban, ez utóbbi Oscar-díjat kapott a forgatókönyvért.Marilyn Monroe és MillerA popkultúra ismert arcává tette Marilyn 1955-ben a Két hétfő emléke és a Pillantás a hídról című darabjainak bemutatója után az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság perbe fogta, és hosszas procedúra után elítélte. 1956-ban végzetes személyes döntést hozott: elvált a feleségétől, és titokban feleségül vette Marilyn Monroe-t, a kor szexszimbólumát. A házassággal újfajta hírnévre tett szert: a popkultúra ismert arca lett, amitől kifejezetten irtózott. Házasságuk sikerében sokan kételkedtek, Kazan is, akit korábban szintén gyengéd szálak fűztek Marilynhez, és a szőke dívát alkalmatlannak találta a házasságra. Miller szerelmes volt, és ragaszkodott erkölcsi elveihez, de kapcsolatukon ez sem segített. Alig öt évet éltek együtt, 1960-ban a Kallódó emberek című film forgatása közben szétköltöztek, hamarosan el is váltak. Monroe 1962 augusztusában meghalt, Miller pedig ugyanebben az évben feleségül vette Inge Morath fotográfust, akivel több közös könyvük is megjelent. Maga is rendezett1964-ben megírta A bűnbeesés után című - önéletrajzi ihletésű - drámáját, majd a Közjáték Vichyben című darabot. 1969-ben Londonban maga rendezte meg Az alku című darabját. Hosszú szünet következett alkotói pályáján, későbbi darabjai pedig kevéssé népszerűek. Közéleti tevékenysége továbbra is jelentős maradt: volt a PEN Club elnöke, felemelte szavát a diktatúrákban élő írótársaiért. 1995-ben pedig elvállalta az Oxfordi Egyetem kortárs színháztudományi tanszékének vezetését. Élete utolsó éveiben rákkal és különböző szív- és tüdőproblémákkal küzdött, ami visszavonulásra késztette. 2005. február 10-én halt meg a Connecticut állambeli Roxburyben lévő farmján, amelyet még a Monroe-val való házassága idején vásárolt. Születésének 100. és halálának 10. évfordulója alkalmából két színház, a northamptoni Royal and Derngate Színház és a liverpooli Everyman Színház koprodukcióban tűzte műsorára eddig ismeretlen, eredetileg megfilmesítésre szánt darabját a The Hook (A horog) című alkotást.Egy 2002-es interjú Millerrel: (Fordította: Battyán Katalin, Forrás: eszmelet.hu)"A fiatalok kiélezett helyzetre várnak. Olyan döntéskényszerre, amely értékeket hoz a számukra…” – fogalmazott Arthur Miller idén márciusban Michael March-csal folytatott látnoki beszélgetése során New York-ban. A drámaíró a kultúra lerombolásáról, a terrorizmus fenyegetéséről és a biztonság elvesztéséről szólt.Michael March: Ha festő volna, hogyan ábrázolná a huszadik századot? Milyen színeket használna?Arthur Miller: Pirosat, csak pirosat, a vér miatt. Nem hiszem, hogy volt más történelmi korszak, amelyben ennyi embert öltek meg. Gyilkoltak hadseregek, állami erőszakszervezetek és így tovább. Ott van például a második világháború. Vagy vegyük Vietnamot, Koreát, Ruandát, vagy a balkáni háborút! Vadak vagyunk. Másrészt a természettudományok hihetetlen mértékben követték az emberi képzeletet, alig néhány lépésnyire a mészárlások színhelyétől. Az ész számára ez elfogadhatatlan, tehát a homokba dugjuk a fejünket. Filmeket készítünk, rockzenét játszunk, a festők festenek, én színdarabokat írok, és mindenki úgy tesz, mintha minden rendben volna. Pedig szerintem nincs minden rendben. Bizony azt hiszem, hogy számtalan már megfogalmazott késztetés indokolhatja a civilizáció elpusztítását.M. M.: És mik az érzései ezzel az új évszázaddal kapcsolatban?A. M.: Nem szabadulhatok attól a gondolattól, hogy ma már a lehetőségek közé tartozik, hogy valaki egy kis csónakban New York kikötőjébe evezzen egy atombombával, abban a reményben, hogy egyenesen a mennybe jut. Úgy látom, ez teljességgel elképzelhető. Ötven éve senki nem gondolta volna ezt, legfeljebb egy elmeháborodott. Persze egy olyan megszállott ember, mint Szaddám Husszein, egy ilyen cselekedetet maradéktalanul meg tud indokolni. Hecceli az atombombákkal rendelkező Izraelt. És az izraelieket nem fogják azelőtt elpusztítani, hogy ők másokat el ne pusztítanának. India és Pakisztán esetében is borotvaélen táncolunk. A darabjaimban vidámabb színek használatára törekszem, de a biztonság iránti illúzióimat teljesen elvesztettem. Ez nem paranoia, ez maga a valóság. Adott egy milliárdos az Arab-sivatag szélén, aki pénzét arra költi, hogy ilyen cselekedetekre képezzenek ki embereket. Az a bökkenő, hogy ideológiai és vallási magyarázatot is találnak minderre. Tehát ésszerűek, akárcsak mi.M. M.: Yasunari Kawabata japán író azt mondta: “A sírgödör műalkotás.”A. M.: Ismerek egy házaspárt Connecticutban. Vettek egy sírhelyet, egy darab űrt, egy kis vidéki temetőben, mert onnan szép a kilátás. Komolyan. Fontos volt nekik a szép kilátás. Nagyapám azt akarta, hogy egy agyonzsúfolt brooklyni temetőbe kerüljön, sok ember közé, de ne a parcella szélére, nehogy az arra járók rálépjenek. Inkább választott egy távoli sarkot, ahol senki nem zavarja nyugalmát. Hát ilyen különcök vagyunk!Arthur Miller és Inge Morath lányukkal, Rebecca-valM. M.: Miféle halált halna ma Bill Loman, az ügynök?A. M.: Először is, ma többet játsszák Az ügynök halálát, mint bármikor ezelőtt, és az emberek azt mondják, hogy most hívebben tükrözi a valóságot. Régebben a főszereplő egy szélsőség megtestesítője volt, akivel a többség nemigen tudott azonosulni: ma ő a többség. Sőt, van itt valami érdekes: Bush elnök egyik javaslata az, hogy vonjanak ki pénzt, több milliárd dollárt a nyugdíjalapokból, és az alapok tulajdonosainak utasításai szerint fektessék azt be a tőzsdén. Magyarul, George Bush szerencsejátékost csinálna mindenkiből, aki még nem lett azzá – azokból az emberekből, akik mindössze azt akarták maguknak biztosítani, hogy idős korukra ne kelljen éhezniük. Ezt a pénzt most fel akarják szabadítani, és ezeket az embereket befektetőkké akarják tenni, ami nem más, mint a szerencsejátékos szalonképesebb elnevezése. No már most, a tőzsde az utóbbi egy év során alaposan meggyengült. Mi lenne ezekkel az emberekkel és a nyugdíjaikkal, ha a kormány ezt az intézkedést már végrehajtotta volna?M. M.: A beszélgetésben a gonosztól a hatalomig jutottunk: azokig az erőkig, amelyek az embert megfosztják méltóságától, munkájától, szertefoszlatják álmait, a gazdagság illúzióját; a gonosz a hatalom befektetéseiben jelenik meg.A. M.: Egyetértek. Igen, ezt teszik, vagy ezt próbálják tenni; még nem következett be, de nagyon könnyen megtörténhet. Igyekeznek bizonytalanná tenni azt, ami legalább részben valóságos volt. Így a tőzsdén kockáztató kevesek bizonytalanságát tömegekre terjesztik ki.M.M.: És mit gondol a szociális biztonságról?A. M.: Minél több részletét ismerjük meg a rendszernek, annál illuzórikusabbnak, sőt sokszor lázálomszerűnek tűnik. A nagy ellenállást ezzel az új adótörvény-javaslattal szemben – amely a lakosság leggazdagabb 1%-ának nyújtana további előnyöket – a legeslegtehetősebbek egy kis csoportja tanúsítja, köztük Bill Gates, aki valószínűleg a világ leggazdagabb embere; azért ellenzik ezt a javaslatot, mert bár őket gazdagabbá tenné, csökkentené jótékonysági adományaik összegét. Így jön létre a kétségkívül lusta és semmirekellő örökösök osztálya.M. M.: Pillanatnyilag biztonságban érzik magukat a jólétben.A. M.: Érzik, hogy ez annak a rendszernek a romlásához vezet, amely számukra oly nagy hasznot hozott, és hogy ki fog alakulni egy olyan osztály, amelynek a tagjai csak tartják a zsákot, és a pénz szépen belehullik. Nem kell érte feltalálniuk semmit, se dolgozni, se bármit elvégezni. Fel kell tennünk magunknak a kérdést: honnan ez az elgondolás? Egy vadonatúj elnöktől. Csak arra tudok gondolni, hogy mivel az olajszakmából jött, az olajvállalatok, amelyek hírhedt ragadozók (nem oda mennek, ahol az olaj található, még ha az karnyújtásnyira esik is), arra számítottak, hogy az ő emberük majd több pénzt tud elvonni az adóhivataltól. Mindenki más le van…M. M.: Visszatekintve azt mondhatjuk, hogy a művészet konzerválja az életet. A konzerválás pedig valóságérzetet alakít ki bennünk. Ez rendkívül ellentmondásosnak tűnik.A. M.: Napjainkban alapvetően ez a művészet feladata. Megállítani az időt. Mindannyian megállítjuk az időt. Azt a tömeges képáradatot, ami minden országot tartalom és jelentés nélkül elönt, a művészet megállítja. Elég régóta tart ez ahhoz, hogy elmondhassuk: “Aha, tehát ez az?!” A felismerés pillanatával ajándékoz meg bennünket. De csak ezt a pillanatot kapjuk. Ha a fiatalokról szerzett csekély tapasztalataimat általánosíthatom, úgy látom, ők tudják, hogy valami hiányzik. És ez foglalkoztatja is őket. Azt hiszik, mondjuk az én munkásságommal vagy a nemzedékem munkásságával kapcsolatban, hogy ez a valami létezett egyszer. A fiatalok kiélezett helyzetre várnak. Olyan döntéskényszerre, amely értékeket hoz a számukra, más szóval feladatokat. Olyan eszméket, amelyeket muszáj megértenünk ahhoz, hogy életben maradjunk. Most nincs ilyen. Minden eszméről eldönthetik: kérik-e vagy sem. Önkényesen cselekszenek. Szükségszerűség semmiben nem mutatkozik. Ez nagyon jellegzetes, manapság talán a leggyakoribb helyzet, amelyet a véget nem érő, értelmetlen képsorozatokat ontó látszat-kultúra kényszerít ránk.M. M.: Elérkeztünk arra a fokra, hogy a megmagyarázható világ elveszett.A. M.: Nem tudom, mi lehet az oka, de azt tudom, hogy mi lett a következménye: csak üzletember létezik. Kultúra sehol. Nem tudom, vajon az elmúlt százegynéhány év sok háborúja pusztította-e el. Egy olyan vallás például, amely az ember méltóságát hirdeti és áldást oszt, de nem ítéli el a holokausztot, végül rögeszmévé válik. A vallás egy ilyen országban olyan, mint egy futball-mérkőzés: az emberek intézményesen egybegyűlnek és éltetik az egyház vezetőjét. Az, hogy valaki valamilyen értékrend szerint változtasson az életén, nagyon távolinak tűnik. Az egyetlen érvényes érték, hogy együtt vagyunk. Ez az érték. Mindannyian együtt. Együtt énekelünk és együtt imádkozunk.M. M.: Együtt utazunk a süllyedő hajón.A. M.: Így van. Az egyetlen dolog, ami erről az országról bizton elmondható, hogy át fog alakulni. Ez az egy, amit biztosra veszek. Bármilyen is a jelen, a jövő más lesz. (Fordította: Battyán Katalin)
2015.10.19. 06:00
Szinhaz.hu
Sztárok az éjszakában: mit csinált Medveczky Ilona a fellépései után?
Medveczky Ilona, Ungár Anikó, Szulák Andrea, Oszvald Marika, Aradszky László, Bodrogi Gyula és még sokan mások mesélik el Kalmár Tibor Sztárok az éjszakában című könyvébenForrás: Nők Lapja Café: Sztárok az éjszakában: mit csinált Medveczky Ilona a fellépései után?
2015.10.17. 18:00
Nlcafe.hu
Kik lesznek az év művészei? – Szavazhatunk az Arany Medál közönségdíjasra
Október 15-től több mint egy hónapig lehet szavazni az Arany Medál-díj nevű közönségdíjra. A kulturális kitüntetést Mészáros Márton újságíró hozta létre elsősorban a magyar kulturális élet egyéniségeinek díjazására.A korábbi évekhez képest nem kilenc, hanem hét szekcióban lehet jelölteket felterjeszteni a közönségdíjra. Megszűnik az év színésze és színésznője kategória, az elmúlt években is elsősorban az év hazai színésze és színésznője kategóriában érkeztek szavazatok, és a díj legfőbb törekvése, hogy a magyar, és nem a nemzetközi művészvilág legjobbnak ítélt alkotóit ismerje el.Nevezni a legjobbnak ítélt írókat, színészeket, színésznőket, rendezőket lehet, valamint keresik a legígéretesebb fiatal tehetséget (színművész) is. Feltétel, hogy csak élő személyre lehet szavazni, az adott művésznek pedig az elmúlt egy évben valamilyen kézzel fogható produktumot kellett alkotnia: írók esetében kötetmegjelenéshez kötött az érvényes szavazat, színészeknél, rendezőknél pedig filmben, illetve színpadi darabban nyújtott közreműködéshez. Szintúgy életműdíjra is lehet szavazni, a korábbi években Molnár Piroska, Törőcsik Mari és Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett művészek, valamint Bálint András Kossuth-díjas színész-rendező, a Radnóti Miklós Színház igazgatója vehette át az Arany Medál-életműdíját.A jelöltek felterjesztését az aranymedaldij@gmail.com e-mail címre várják az alábbi kategóriákban:- Az év írója - Az év hazai színésze - Az év hazai színésznője - Az év rendezője - Az év szereplőgárdája - A legígéretesebb fiatal tehetség díja - ÉletműdíjNovember közepéig várják a szavazatokat. Az elismeréseket idén is a hetedik kerületi Bethlen Téri Színházban adják át a díjazott művészeknek. A közönségdíj hivatalos médiapartnere a Népszava, a 168 óra, a Premier művészeti magazin, a Klárisok irodalmi lap, a Kulturpart, a Litera és a Szinhaz.hu.
2015.10.15. 11:05
Szinhaz.hu
Bodrogi Gyula meg tudja jósolni a jövőt! Egy kis segítséggel
Van az az alkoholmennyiség, amelynek elfogyasztása után Bodrogi Gyula (81) a jövőbe lát.
2015.10.11. 09:08
Kiskegyed.hu
150 művész énekelt a 150 éves Ódry Színpadon - Fotók!
150 mű­vész adott kon­cer­tet a Színház- és Filmművészeti Egyetem Ódry Színpadán csü­tör­tö­kön, a ze­ne vi­lág­nap­ján. Az idén 150 éves szü­le­tés­nap­ját ün­nep­lő Színház- és Filmművészeti Egyetem Ódry Színpadán a ze­ne vi­lág­nap­ján az in­téz­mény egy­ko­ri hall­ga­tói éne­kel­tek da­lo­kat, ma­gyar nép­da­lo­kat, más né­pek da­la­it szó­ló­ban, du­et­tek­ben, együt­te­sek­ben. A fel­lé­pő 150 mű­vész jó­té­kony cél­lal vesz részt a ren­dez­vé­nyen, a jegy­el­adás­ból be­fo­lyó be­vé­telt az egye­tem gya­kor­ló­szín­pa­dá­nak kor­sze­rű­sí­té­sé­re for­dít­ják.A fel­lé­pők kö­zött meg­ta­lál­ha­tó volt Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Molnár Piroska, Blaskó Péter, Kern András, Hegedűs D. Géza, Gáspár Sándor, Rudolf Péter, Kubik Anna, Hűvösvölgyi Ildikó, Eszenyi Enikő, Halász Judit, Eperjes Károly, Bánsági Ildikó, Voith Ági, Hegyi Barbara, Hernádi Judit, Csuja Imre, Stohl András és Malek Andrea.A ren­dez­vényt Törőcsik Mari nyit­otta meg, aki­nek ifj. Vidnyánszky Attila és Kiss Andrea éne­kelt a Körhinta cí­mű pro­duk­ci­ó­ból. Az ese­mé­nyen kö­szön­tötték a 70. szü­le­tés­nap­ját ok­tó­ber 1-jén ün­nep­lő Molnár Piroskát is. A különleges koncert szervezője és háziasszonya Bagó Gizella volt, aki számos művész hangképző tanára.A koncertről képekben:1.2.3.4.5.6.7.8.9.10.11.12.13.14.15.16.17.18.19.20.21.22.23.24.25.26.27.28.29.30. 31. Fotók: Színház- és Filmművészeti Egyetem - Halmai Gyöngyi
2015.10.05. 09:00
Szinhaz.hu
Ma van a zene Világnapja! - A Nemzet Színészei is fellépnek
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen, valamint a Zeneakadémián nagyszabású koncerteket tartanak ma, a zene világnapján, az MTA BTK Zenetudományi Intézetben pedig ezen a napon nyílik meg a Magyar hegedűkészítők - A Kónya család és a tanítványok című hangszerkiállítás. Az idén 150 éves Színház- és Filmművészeti Egyetem Ódry Színpadán 15 órától egykori hallgatók énekelnek szólóban, duettekben, együttesekben. A fellépő 150 művész között van Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Molnár Piroska, Blaskó Péter, Kern András, Hegedűs D. Géza, Gáspár Sándor, Rudolf Péter, Kubik Anna, Hűvösvölgyi Ildikó, Eszenyi Enikő, Halász Judit, Eperjes Károly, Bánsági Ildikó, Voith Ági, Hegyi Barbara, Hernádi Judit, Csuja Imre és Stohl András. A koncert-találkozó zenész vendége lesz mások mellett Zorán és Szokolay Dongó Balázs is. A Zeneakadémián a zene világnapján egy kettős jubileumot ünnepelnek koncerttel: negyven évvel ezelőtt, 1975-ben alakult meg a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és a Nemzetközi Kodály Társaság. A 19.30-kor kezdődő hangversenyen a komponista művei - Páva-variációk, Duó hegedűre és csellóra, Budavári Te Deum - csendülnek fel Erdei Péter vezényletével, az eseményen ünnepi beszédet mond Nemes László Norbert, a Kodály Intézet igazgatója és Michalis Patseas, a Nemzetközi Kodály Társaság elnöke. Szintén a zene világnapján, 18 órakor nyílik meg az MTA BTK Zenetudományi Intézethez tartozó Zenetörténeti Múzeum Magyar hegedűkészítők - A Kónya család és a tanítványok című kiállítása, melynek megnyitójára a hegedűkészítés nemzetközi hírességeit várják. Az UNESCO nemzetközi tanácsának határozata alapján, Yehudi Menuhin és az UNESCO zenei tanácsának kezdeményezésére 1975 óta ünneplik október 1-jén a zene világnapját.
2015.10.01. 06:03
Szinhaz.hu
Molnár Piroska is játszik az Operettszínházban - Nyári és őszi előadások a Nagymező utcában
Karácsony közeledtével, novemberben és decemberben ünnepi díszbe öltözik az Operettszínház. Három bemutató, A Csárdáskirálynő 100. születésnapjának nagyszabású gálája, szilveszteri és újévi program, visszatérő előadások várják a közönséget. November elején visszatér a Nagymező utcába Szabó Magda klasszikusa, az Abigél musical változata! Vitay Georgina története régi-új helyén, a Budapesti Operettszínház nagyszínpadán látható az Ikercsillagok évadának első félévében.Az idei, nagysikerű Szegedi Szabadtéri Játékok teltházas előadásai után, novemberben három alkalommal is műsorra tűzi a színház a becsületről, barátságról és önfeláldozásról is szóló örökérvényű mű zenés változatát, melyet Somogyi Szilárd rendezett, főbb szerepekben pedig Vágó Zsuzsi, Vágó Bernadett, Földes Tamás, Pálfalvy Attila, Siménfalvy Ágota, Kékkovács Mara, Jantyik Csaba, Csonka András, Szabó P. Szilveszter, Nádasi Veronika, Füredi Nikolett, Homonnay Zsolt, Szerényi László, Simon Panna, Peller Anna, Mészáros Árpád Zsolt és Bálint Ádám mellett továbbra is látható a színház két vendégművésze, Udvaros Dorottya és Hirtling István is.A Miskolci Operafesztivállal együttműködésben mutatta be a Budapesti Operettszínház, Zsótér Sándor rendezésében az Egy anya történetét júniusban a Miskolci Nemzeti Színházban. A különleges vállalkozás a teltházas vidéki siker után most a fővárosba költözik. Fekete Gyula, Hans Christian Andersen meséje nyomán írt kortárs műve november 5-től a Zeneakadémia Solti György Kamaratermében lesz látható. A zeneszerző requiem drámája dallamos, népoperai kompozícióban foglalja össze az önzetlen, önfeláldozó szeretet képét.Az Egy anya története a tizenötödik olyan kortárs előadás, melynek a létrejöttét a Miskolci Bartók plusz Operafesztivál segítette. Ambrus Mari nem mindennapi díszletében, Ladányi Andrea koreográfiájával, Balassa Krisztián vezényletében Dolhai Attila, Frankó Tünde, Langer Soma, Nádasi Veronika, Lukács Anita és Blazsó Domonkos zeneakadémiai vendégművész látható az előadásban.A Csárdáskirálynő keletkezésének száz éves évfordulóját kísérő ünnepi programsorozat folytatódik. Kálmán Imre legismertebb művének tiszteletére, november 17-én, együttműködésben az MTVA-val, a Budapesti Operettszínház nagyszabású, nemzetközi gálaműsorral készül. A különleges estén a színház művészei mellett külföldi és hazai vendégek is éneklik majd a világhírű zeneszerző slágereit. Érkeznek más Csárdáskirálynő előadások emblematikus előadói, egykori szereplői. Fellép többek között Molnár Piroska, Rost Andrea, Bodrogi Gyula és Nyári Zoltán is.Az évad egyik legizgalmasabb története elevenedik meg az Algernon nevű fehér egér és Charlie intelligencia vetélkedője ürügyén a Raktárszínházban november 20-tól. Daniel Keyes világhírű regénye alapján íródott különleges musical a szellemileg visszamaradt 32 éves Charlie Gordon kitartásáról és szeretetéhségéről szól, aki miközben egy hatéves gyerek szintjén van, mégis hatalmas elszántsággal és örömmel vesz részt egy orvoscsoport kísérletében, mert normális akar lenni. És valóban, egy operációval meg tudják növelni az intelligencia-hányadosát, s a korábban 70-es IQ-val rendelkező férfi megtanul több nyelven, különböző tudományterületek szakértőjévé válik, sőt az eljárást kidolgozó orvosokat is lehagyja saját kutatási programjuk elemzésében. Sokan mondják, hogy az ember egy "bonyolult számítógép", melynek a winchestere, az agy. A Charlie Gordonnal végzett kísérlet, az agy-komputer párhuzam kutatásának egyik állomása azonban felteszi a kérdést: Mikor és meddig szabad elmenni egy emberrel végzett kísérletben? Mennyire kell teljes értékű embernek tekinteni egy alacsonyabb IQ-val rendelkező társunkat és mennyire tartozunk felelősséggel mindazért, ami vele történik.A Somogyi Szilárd rendezésében megelevenedő előadásban az Operettszínház színészei mellett vendégművészként látható a sikeres fiatal színésznő Földes Eszter, míg Charlie szerepére Kerényi Miklós Máté készül, de látható lesz még Gömöri András Máté, Szabó P. Szilveszter, Nádasi Veronika, Auksz Éva, Kékkovács Mara, Földes Tamás, Pálfalvy Attila, Sipos Imre és Németh Attila is a musicalben.Az újdonságok mellett újra láthatók novemberben és decemberben a Rómeó és Júlia, a Mozart!, a Menyasszonytánc, a Fame, az Én és a kisöcsém, az Ördögölő Józsiás, az Amerikai komédia, a Lili bárónő és a szeptemberben elsöprő sikert aratott, felújított Mágnás Miska a "Pellerekkel" a főszerepben, míg az egészen kicsik az Oszi Boszi, a repülő nagyanyó, a Musicalmesék és az Erdei Kalamajka előadásoknak örülhetnek.Műsoron marad a Denevér is, mely mielőtt Tel-Aviv-i turnéra indul, már csak novemberben és decemberben várja magyar közönségét színházunkban.Premierrel indul a tél is a Nagymező utcában. December 4-től látható az Ikercsillagok évének első nagyoperett bemutatója, Jacobi Viktor Sybill című műve, mely a váratlan, kiszámíthatatlan és a kínzóan alapos szerelemről szól, miközben mindezt a teljes felfordulás és zűrzavar kíséri. A különleges nagyoperettbe a színház jól ismert művészei mellé, a Nagyherceg szerepében vendégként érkezik a társulathoz Miller Zoltán. Az előadás, mely most Szabó Máté rendezésében és Ari-Nagy Barbara átiratában kerül színre, a társulat több művészének is igazi jutalomjátékra ad lehetőséget. Fischl Mónika, Lévai Enikő, Dolhai Attila, Vadász Zsolt, Barkóczi Sándor, Frankó Tünde, Lukács Anita, Kocsis Dénes, Szabó Dávid, Dancs Annamari, Szendy Szilvi, Oszvald Marika, Mészáros Árpád Zsolt és Peller Károly is izgalmas szerepekben mutatkoznak majd be Jacobi művében.Ha december és karácsony, akkor Ebenezer Scrooge nem hiányozhat a Budapesti Operettszínházból. A tavalyi tél legnagyobb sikerdarabja, a Charles Dickens, Karácsonyi ének című világhírű regénye alapján íródott Isten pénze musical, Somogyi Szilárd rendezésében, az ünnepi időszakban újra látható! Valódi mese, nem csak fiataloknak, melyhez Tolcsvay László zeneszerző kifejezetten a teátrum számára készítette el az élő zenekarra hangszerelt új zenei változatot.Az Isten pénze december 22-től egészen a hónap végéig látható az Operettszínházban, Földes Tamással, Szomor Györggyel, Szabó P. Szilveszterrel, Németh Attilával, Kerényi Miklós Mátéval, Veréb Tamással, Szerényi Lászlóval, Pálfalvy Attilával, Serbán Attilával, Peller Károllyal, Sipos Imrével, Szabó Dáviddal, Gömöri András Mátéval, Vágó Bernadettel, Simon Pannával, Lehoczky Zsuzsával, Kolti Helgával, Vágó Zsuzsival, Kékkovács Marával, Nádasi Veronikával és Kalocsai Zsuzsával a főszerepben.A Csárdáskirálynő századik születésnapját ünneplő jubileumi év egészen júniusig tart, ám az ünnepi évet koronázza meg a szilveszteri műsor is, mely idén szintén a Csárdáskirálynő 100 jegyében telik. Délután és este is Kálmán Imre legismertebb operettjével és slágereivel várják a közönséget. Forrás: Budapesti Operettszínház
2015.09.29. 09:01
Szinhaz.hu
"Nem szabad magunkat kizárni a világból" - Villáminterjú Reviczky Gáborral
A Cervantes élete és regénye nyomán született Don Quijote című darabot tűzte műsorra a Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila rendezésében. A címszerepet Reviczky Gábor, hű fegyverhordozóját, Sancho Panzát Bodrogi Gyula alakítja.Több mint 130 színházi szereppel a háta mögött mit érzett, amikor megtudta, hogy Cervantes regényének dramatizált változatát állítják színre, ráadásul ön lesz a Búsképű Lovag?– Bevallom, elfogott az izgalom. Különösen, hogy először úgy volt, Bulgakov Don Quijote-átiratát használja a rendező, Vidnyánszky Attila. Bulgakov nagy író volt, de színházi berkekben az általa dramatizált Don Quijote nem kifejezetten sikeresnek tartott darab. Az olvasópróbán megismertük Verebes Ernő szövegét, amit kifejezetten Vidnyánszky Attila számára írt, és ez alapján kezdtünk dolgozni...És az izgalom alábbhagyott?– Nagy, sőt hatalmas fába vágtuk a fejszénket! Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy Cervantes művét színpadra állítani önmagában is Don Quijote-i gesztus. Amikor az eredeti regényt kézbe veszem, azt érzem, olyan gazdag, annyira szerteágazó, s annyi benne a helyszínváltás és a káprázat, hogy ennek a műnek inkább a film az igazi adaptációs terepe. Színházban jelentős sikert tudtommal egyedül a La Mancha lovagja című musical aratott, mert abban az egyszerű librettó mellett a zene és a tánc segíti a nézőket, hogy közelebb kerülhessenek Don Quijote képzelt költői világához.Trill Zsolt és Reviczky Gábor (Fotó: Eöri Szabó Zsolt) A társművészetek alkalmazása a színpadon Vidnyánszky Attila rendezői felfogásától sem áll messze…– Ez igaz, fontos a mozgás, a tánc, és rengeteg zenét is hallgatunk a próbán: a Bolerótól különböző flamencókon át a kortárs jazzig mindenfélét. Ráadásul mindezek illenek is Cervantes világához, ami azt bizonyítja, hogy hiába négyszáz éves a regény, mai történet a Don Quijote. Az egyik próbán az Antóniát – Don Quijote unokahúgát – alakító Tompos Kátya elénekelt egy halottbúcsúztató dalt – hiszen a lovag halálával kezdődik majd az előadás. „Jó, akkor mára itt hagyjuk abba!” – gondoltam magamban. Olyan megindító volt az ének, hogy nehéz volt utána megszólalni. Pedig még kész sem volt vele Kátya, és mindenféle kíséret nélkül adta elő. Így próbálunk, mindenki hozza az ötleteit, megoldásait… Amikor még minden bizonytalan a próbafolyamatban, mit tehet a színész?– Dolgozik és bízik. Én bízom Vidnyánszky Attilában. Az Isten ostora próbája során kételkedtünk abban, hogy a szerteágazó részletek halmazából összeáll majd az előadás, de végül neki lett igaza. Attila a totális színház híve, filmszerűen látja a jeleneteket. Egyszerre, párhuzamosan futtatja egymás mellett a különböző cselekményszálakat – s ezeknek az összehangolása nagy erőfeszítést igényel a színészektől is a próbák során. A rendező a nagy színpadi kompozícióban persze mindig rámutat a lényegesre, és nekünk, színészeknek a mozgás, a koreográfia mellett ezt a rettentő nehezen elsajátítható szöveget kell mondanunk… Négy évtizedes színészi pálya után még létezik nehezen tanulható szöveg?– Hogyne! Ennek sok oka lehet. De meg kell mondanom: Shakespeare reneszánsz szövegeinek Arany János-féle fordításával például még sosem gyűlt meg a bajom. Azt hiszem, itt másról van szó. Ezek a burjánzó, túldíszített barokk szerelmi vallomások! Mikor az ember már levinné a hangsúlyt, Don Quijote mondatai csak indáznak tovább. Persze ebben ez a szép, ez a stílus! Úgy kell ezeket előadni, mintha egy levegővel mondaná el az ember – miközben ez képtelenség. Pedig ha csak egyetlen pillanatra is megakadnék a monológ közben, összeomlana az egész vallomás.Bodrogi Gyula és Reviczky Gábor (Fotó: Eöri Szabó Zsolt) Don Quijote élete azonban nemcsak szerelem, hanem téboly és megannyi kudarc is. Ön mire törekszik a szerep formálásakor: a Búsképű Lovag szánalmat keltsen vagy rokonszenvet ébresszen a nézőkben?– Ha egy-egy ilyen szerelmi futamot jól adok elő, akkor például a női szívekben – de talán még a férfiakéban is – rokonszenv ébred iránta. Ezt elérni igazi színészi feladat! A szánalom pedig szinte jön magától, hiszen akárki akármit gondol a megtébolyult Don Quijotéról, azért amikor a nyílt színen verik meg, alighanem csak sajnálni lehet. Kossuth-díja indoklásában is kiemelték groteszk, humoros színpadi alakításait. Don Quijote figurájában is van humor?– Inkább abszurd, mint humoros. Nagyon komolyan kell venni. Fel kell idézni azt az állapotot, amiben a lovag ellenséges óriásnak látja a szélmalmot, és elérni azt, hogy a néző is „lássa” Don Quijote tévképzeteit. A humor elsősorban Don Quijote hűséges fegyverhordozójára hárul. Sancho Panza teszi elviselhetővé a nézők számára a lovag őrületét. Ő egy makkegészséges természeti ember, akit titokzatos módon vonz magához Don Quijote. A lovag egykor a La Mancha falucskában élő egyszerű nemes úr, Alonso Quijano volt, aki jól bánt a környezetében élőkkel, a szolgálókkal. Sancho a leghálásabb a környékbeliek közül, hiszen ő kitart Don Quijote mellett. Dramaturgiai szempontból Sancho az, aki mindig leüti a Don Quijote által feldobott magas labdát.Ismer ma élő Don Quijotét?– Nem. Don Quijote elméje megroggyant, és így éli át kalandjait. Olyan embert viszont ismerek, aki például szélmalomharcot vív. Sőt, ez az egyik fő sugalmazása is Cervantes művének: minden nagy kihívást vállalnunk kell az életben, még akkor is, ha az kevés sikerrel kecsegtet. Ugyanakkor józanságra is int. Nem szabad magunkat kizárni a világból, mert különben úgy járunk, mint a folytonos olvasásba, a könyvek történeteibe beleveszett Don Quijote.Forrás: nemzetiszinhaz.hu
2015.09.28. 05:00
Szinhaz.hu
Zene Világnapja: 150 művész ad koncertet az Ódry Színpadon
Az idén 150 éves születésnapját ünneplő Színház- és Filmművészeti Egyetem Ódry Színpadán, a Zene Világnapján, október 1-én 15 órától egykori hallgatók énekelnek dalokat, magyar népdalokat, más népek dalait szólóban, duettekben, együttesekben. A fellépő 150 művész jótékony céllal vesz részt a rendezvényen, a jegyeladásból befolyó bevételt az egyetem gyakorlószínpadának korszerűsítésére fordítjuk. Az esemény várhatóan 19 óráig tart, ezért szabad bejárást biztosítunk: az érdeklődők bármikor érkezhetnek, és bármikor távozhatnak. A koncerten résztvevő művészek fellépésének sorrendjét a napi próbák, főpróbák, előadások határozzák meg. A műsort létrehozta és vezeti Bagó Gizella egyetemi tanár, Készségfejlesztés Vezető Rektori Megbízott.Fellépő művészek: Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Molnár Piroska, Blaskó Péter, Kern András, Hegedűs D. Géza, Gáspár Sándor, Rudolf Péter, Kubik Anna, Hűvösvölgyi Ildikó, Eszenyi Enikő, Halász Judit, Eperjes Károly, Bánsági Ildikó, Voith Ági, Hegyi Barbara, Hernádi Judit, Csuja Imre, Stohl András Kalocsai Zsuzsa, Dolhai Attila, Börcsök Enikő, Gáspár Tibor, Nagy Ervin, Peller Anna, Földes Tamás, Homonnay Zsolt, Polyák Lilla, Peller Károly, Szendi Szilvi, Szabó P. Szilveszter, Papadimitriu Athina, Jordán Adél, Lang Györgyi, Für Anikó, Venczel Vera, Lukács Sándor, Tompos Kátya, Csengeri Attila, Hirtling István, Szarvas József Kocsis Gergely, Fullajtár Andrea, Pelsőczy Réka, Pápai Erika, Fekete Ernő, Oberfrank Pál, Kéri Kitty, Nyakó Júlia, Nádasi Veronika, Kékkovács Mara, Faragó András, Balla Eszter, Trokán Anna, Trokán Nóra, Forgács Péter, Györgyi Anna, Sáfár Mónika, Cserna Antal, Rátóti Zoltán, Vásári Mónika, Vida Péter, Ullmann Mónika, Mihályi Győző, Csőre Gábor, Fesztbaum Béla, Nyári Zoltán, Harkányi Endre, Szemenyei János Józan László, Adorjáni Bálint, Szávai Viktória, Petrik Andrea, Tasnádi Bence, Dankó István, Mészáros Blanka, Nagy Dániel Viktor, Járó Zsuzsa, Mészáros Máté, Mészáros Béla, Máthé Zsolt, Bach Kata, Botos Éva, Borbás Gabi, Papp János, Huzella Júlia, Sarádi Zsolt, Ficza István, Laklóth Aladár, Sajgál Erika, Háda János, Hevér Gábor, Wertig Tímea, Tóth Sándor, Auksz Éva, Benkő Nóra, Tóth Auguszta, Szőcs Artur, Szabó Máté ifj. Vidnyánszky Attila, Rétfalvi Tamás, Rada Bálint, Vári-Kovács Péter, Zsigmond Emőke, Tóth Gáspár András, Kurta Niké, Zoltán Áron, Lajos András, Bercsényi Péter, Bata Éva, Majsai-Nyilas Tünde, Péter Kata, Tornyi Ildikó, Telekes Péter, Wunderlich József, Réti Adrienn, Szilágyi Csenge, Puzsa Patrícia, Király Dániel, Fehér László, Nagy Norbert, Pallag Márton, Keresztény Tamás, Pallag Márton, Molnár Gyöngyi, Gulyás Balázs, Kis Domonkos Márk, Jegercsik Csaba, Gémes Antos, Ágoston Péter, Holecskó Orsolya, Bakos Kiss Gábor, Rusznák András, Rusz Milán Zenészvendégek: Zorán, Huzella Péter, Gyarmati István, Szokolay Dongó Balázs, Kiss B. Ádám, Szlama László, Tímár Márton, Wagner-Puskás Péter, Eredics Salamon, Kákonyi Árpád Zongorán közreműködik: Darvas Ferenc, Termes Rita, Fekete Mária, Grósz Zsuzsa, Szekeres László
2015.09.19. 08:01
Szinhaz.hu
Don Quijote-premier a Nemzetiben
Bodrogi Gyula Sancho Panza és Reviczky Gábor a címszerepben.
2015.09.16. 18:44
Nepszava.hu
„Évadzárónyitót” tartottak az Operettben - Új játszóhellyel bővül a teátrum
A Budapesti Operettszínház szeptember 7-én tartotta évadnyitó társulati ülését, melyen Lőrinczy György főigazgató értékelte az előző évadot, szólt a színházra váró új feladatokról, beszélt a társulati változásokról és köszöntötte az új tagokat. Kerényi Miklós Gábor művészeti vezető ismertette a tervezett bemutatókat.„Nálunk az évadnyitó egyben az évadzáró társulati ülés is, hiszen egész nyáron dolgozunk” - kezdte Lőrinczy György, majd hozzátette: minden percét élvezte annak a 10 hónapnak, amióta az Operettszínházat igazgatja. A számokról szólva a főigazgató elmondta, hogy a 2014-2015-ös évadban a Budapesti Operettszínház Budapesten (Nagyszínpad, Átrium, Magyar Színház, Raktárszínház) 435 előadást játszott, amit mintegy 300 ezer néző látott. Emellett számos kül- és belföldi turnén, illetve vendégjátékon 138 előadást tartottak, melyet 157 ezren tekintettek meg. Az elmúlt évadban tehát a budapesti, a vidéki és külföldi helyszíneken összesen 573 előadáson hozzávetőlegesen 457 ezer embernek játszott a társulat. „Aki irigyli a jegybevételhez kötődő TAO támogatásunk arányát, az láthatja, milyen sokan voltak kíváncsiak ránk és váltottak jegyet előadásainkra, amiért mi egész évben igen sokat teszünk” – tette hozzá Lőrinczy.A jövő évi tervek között még több vidéki és külföldi fellépés szerepel Ázsiától Los Angelesen át az arab térségig és Soprontól Nyíregyházáig, amire, mint a főigazgató hangsúlyozta, kifejezettem kérte is a színházat az intézményt fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma. Ennek megfelelően várhatóan kicsit átalakul az évad és meghirdetnek egy teljes nyári szezont június elejétől augusztus végéig, amikor elsősorban vidéki vendégszereplésekre kerül majd sor. Lőrinczy György beszélt a társulatot érintő változásokról is. „A társulati színházban hiszünk. Az Operettszínházban olyan családias légkör uralkodik, ahol az idősek a tapasztalatukat és a habitusukat teszik bele az egyes produkciókba, a középgeneráció húz, közben pedig képezzük a fiatalokat, akiket a ’Mi is itt vagyunk’ kampánynak köszönhetően már jól ismerhet a publikum”. A főigazgató hangsúlyozta, hogy a 2016-os évtől kezdődően a költségvetés várhatóan lehetőséget biztosít majd a nemzeti minősítésű intézményeket megközelítő béremelésekre.„Régen sok időt töltöttek az Operettszínházban és nagy öröm, hogy mostantól ismét gyakran lépnek majd fel nálunk”- ezekkel a szavakkal konferálta fel Csere Lászlót és Vásári Mónikát Lőrinczy György, majd bemutatta az új társulati tagokat. Az idei évadtól az Operettszínházat erősíti Auksz Éva és Sipos Imre, akik a Pesti Magyar Színházból érkeznek illetve Ottlik Ádám, aki a Pécsi Nemzeti Színházból szerződik a fővárosi teátrumhoz. A balettkarban 6, a musical együttesben 4, az énekkarban 5, a zenekarban 2 új tag van, mellettük 3 rendezőasszisztenssel gyarapodik a színház. A megnövekedett elvárások, a többlet feladatok és a sok külföldi fellépés miatt bővült a műszaki dolgozók, a titkárság, a menedzsment és az évados musical ensemble tagjainak létszáma. A vendégszólistákkal együtt mintegy 50 új taggal kezdi meg 2015/16-os évadát a Budapesti Operettszínház.A főigazgató tájékoztatott arról is, hogy az évad első felében vendégként lép fel A denevérben Balczó Péter, a Magyar Állami Operaház, Vermes Tímea, a Pécsi Nemzeti Színház tagja. A Sybill Nagyhercegeként Miller Zoltánt láthatja majd a közönség, a Virágot Algernonnak női főszerepében pedig Földes Eszter mutatkozik be. A vendég alkotók között a főigazgató kiemelte a színházban első alkalommal dolgozó Cser Ádámot, a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatóját, aki a Sybill karmestere és zenei vezetője lesz, Juronics Tamást, a Szegedi Kortárs Balett vezetőjét, aki a Chicagói hercegnőt koreografálja majd és Tihanyi Ildikót, aki a Sybill jelmezeit tervezi.Leköszönt balett-igazgatói tisztségéről Lőcsei Jenő, aki 14 év után válik meg posztjától, míg a jobb kezeként is dolgozó Pattantyús Anikó koreográfus asszisztens több mint negyven év munkaviszony után nyugdíjba vonult. A művészeket a társulat állótapssal búcsúztatta. Lőcsei Jenő mostantól koreográfusként vesz részt a társulat munkájában, a balettkar vezetését Királyné Szabó Erika megbízott tánckarvezetőként veszi át.Új játszóhellyel bővül majd várhatóan a következő, 2016/17-es évadtól a teátrum- mondta Lőrinczy György. Sokévnyi viszontagság után visszakerült a színházhoz a Moulin Rouge. Az épület a jövőben - egy felújítást követően - Kálmán Orfeum néven a Budapesti Operettszínház kamaraszínházaként és kávéházként fog működni.Kerényi Miklós Gábor művészeti vezető beszédében kiemelte: „Egységesen kell képviselnünk a magyar zenés népszínház ügyét. Egy hatalmas közönséget úgy kell tudni kiszolgálni, hogy miközben örömet és szórakozást kínálunk, mégsem szabad elfelejtenünk, hogy tudnunk kell gondolati kalandot is biztosítani a nézők számára. Mindeközben legfontosabb a művészi hit és alázat” – hangsúlyozta KERO, majd ismertette az évad tervezett bemutatóit.Szeptember 18-án a Verebes István által jegyzett nagysikerű Mágnás Miska felújításával kezdődik az év, ezt követi a KERO rendezte A denevér felújítása október 2-án, melyet 16 alkalommal a tel-avivi operában is előad majd a társulat. November 20-án a Raktárszínházban mutatják be a Virágot Algernonnak című kamaramusicalt Somogyi Szilárd rendezésében, december 4-én Jacobi Viktor nagyoperettjét, a Sybill-t, melyet Szabó Máté állít színpadra. Az évad egyik „zászlóshajója” Lévay Szilveszter legújabb musicalje a Marie Antoinette március 4-től látható a nagyszínpadon, KERO rendezésében. Április 22-én debütál Kálmán Imre különleges jazzoperettje, a Chicagói hercegnő, melyet Lőrinczy Attila alkalmaz mai színpadra és Béres Attila rendez. Az évad utolsó bemutatójára május 20-án az Átrium Film- Színházban kerül sor. A Pedro Almodovar kultuszfilmje alapján készült a Nők az idegösszeomlás szélén című Londonból érkező musicalt Réthly Attila rendezi.Több együttműködésre is sor kerül a következő évadtól – vette vissza a szót Lőrinczy György. Így a kaposvári Csiky Gergely Színházzal karöltve állítják színpadra Lehár Luxemburg grófja című operettjét, a székesfehérvári Vörösmarty Színházzal közösen az Abigél-t, a Miskolci Operafesztiválon, a nyáron bemutatott Fekete Gyula opera, az Egy anya története novembertől a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel együttműködésben, a Zeneakadémia Solti György Kamaratermében kerül műsorra, Zsótér Sándor rendezésében, Ladányi Andrea koreográfiájával. Tovább játsszák Debrecenben a tavalyi évben bemutatott Marica grófnő-t, a Viktória című nagyoperettet pedig „kölcsönadják” a Miskolci Nemzeti Színháznak. A Szegedi Szabadtéri Játékokkal közösen egy új bemutatót tartanak a jövő nyáron.A társulat egy perces néma felállással emlékezett azokra a társulati tagokra és vendégművészekre, akik az elmúlt egy évben hunytak el, mint Bajor Imre, Balikó Tamás, Magasházi István, Kállai István, Mednyánszky Ági.Lőrinczy György az Operettszínház nevében több intézménynek gratulált születésnapja alkalmából: a 120 éves Vígszínháznak, a 150 éves Csokonai Nemzeti Színháznak és a 150 éves Színház- és Filmművészeti Egyetemnek. Az egyetemmel összefüggésben a főigazgató elmondta, hogy a Magyar Operett Napján közös konferenciát szerveznek az SZFE-vel, mely a műfajjal kapcsolatos aktuális kérdéseket járja körbe. Egész évben, sőt 2016-ban is folytatódik a 100. születésnapját ünneplő Csárdáskirálynő turné, melynek egyik jelentős állomása az a nagyszabású gálaest, amit november 17-én tartanak az Operettszínházban, és amelyen már biztosan fellép Rost Andrea a bécsi Volksoper új produkciójának Szilviája, Nyári Zoltán az Operaház tenoristája, Molnár Piroska és Bodrogi Gyula, a Nemzet Színészei. Egy nagy, közös fináléra meghívnak minden olyan hazai művészt, aki az elmúlt évtizedekben a Csárdáskirálynő főszerepeiben az Operettszínház színpadára lépett. Élőben kapcsolnak majd Dohába, ahol aznap a társulat egy része fellép. A gálához kapcsolódóan az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szakmai segítségével nyílik majd kiállítás – tájékoztatott a főigazgató.A színház társulatában számos művész és színházi munkatárs ünnepelt idén kerek évfordulót. Volt, akit születésnapja és volt, akit a Budapesti Operettszínházban töltött hosszú évtizedek munkája miatt köszöntött a teátrum vezetősége. Rajkovics Zoltáné Márti jegypénztárosnak, Kovács Zsuzsa művésznőnek és Földes Tamás színművésznek születésnapja alkalmából gratulált a főigazgató, míg Királyné Szabó Erika 40 éve, Marik Péter, a színház örök tenorja, 45 éve tagja a társulatnak. Hegedűs Zsóka 40 éve, és Foczmann István 50 éve tölti be operettszínházi szolgálatát és mindketten kerek születésnapjukat is ünnepelték.Pattantyús Anikó koreográfus-asszisztens több mint negyven év után nyugdíjba vonult. A Lőcsei Jenő balett igazgató jobb kezeként is dolgozó kollegát álló tapssal búcsúztatták a színházban.Lőrinczy György végezetül újra gratulált az idén Kossuth-díjat elnyerő Oszvald Marikának és külön köszöntötte Kalocsai Zsuzsa primadonnát, aki a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést kapta meg augusztusban.
2015.09.09. 07:03
Szinhaz.hu
"Bodrogi mosolya többet ér egy kitüntetésnél" - Interjú Tóth Lászlóval
Tóth László, a Nemzeti Színház társulatának tagja a saját szócikkéről, a mozdonyvezetőségről, a tótocskámozásról, a besorozás veszélyeiről és a hűségről is nyilatkozott Filip Gabriella és a Nemzeti Magazin interjújában, melyet másodközlésben olvashatnak. A magyar névadási szokások szerint a férfi keresztnevek közül a László a legnépszerűbb, a vezetéknevek rangsorában a Tóth is dobogós. A név gyakorisága miatt Tóth László színművész valami megkülönböztető jelzőt is választhatott volna a neve elé, de azt mondja, aki ismeri, így is tudja, ki ő. Örül a sikernek, az elismerésnek, de semmit sem tesz önmaga népszerűsítéséért. Nem jár társasági eseményekre, nem írnak róla a bulvárlapok, nem főz a tévében, semmit sem posztol az interneten. Pedig – ha kérdezik – szívesen mesél magáról, családjáról, szülőföldjéről, Bátyúról, Beregszászról, színházakról, szerepekről, sírásról… – és jó vele együtt nevetni is.Lassan húsz éve a pályán, de a színházon kívül nem sokat szerepel. Még egy facebook-oldala sincs… – Engem ez nem érdekel. Időnként szeretek elbújni, magamba mélyedni, elcsendesedni, elgondolkodni…A színész, aki a legszívesebben semmit sem mutatna meg magából?! – A színpadon – mint színész – nagyon is kiadom magam, a játék során semmit sem titkolok, igyekszem minél őszintébben kitárulkozni. Vagy ha megkeres egy újságíró, és interjút kér tőlem, nem utasítom el. Állok elébe. Minden kérdésre igyekszem válaszolni. Nem zárkózom el a nyilvánosságtól. De én nem megyek utána!Amikor pályakezdőként először írták plakátra a nevét, nem vetődött fel: talán kellene a Tóth László elé egy jelző vagy legalább egy betű? – Ifjabb Tóth László lehetnék, mert a papám is Tóth László…Az interneten, a Wikipédia egyértelműsítő lapján közel félszáz Tóth László szerepel. Igaz, színész csak egy, bár azt nem tudjuk, ki lehet, mert nincs mögötte szócikk, és a születési évszám helyett is csak egy kérdőjel szerepel. – Majd egyszer talán lesz nekem is egy szócikkem, de most ez engem még egyáltalán nem foglalkoztat. Aki ismer, az tudja, ki vagyok. Egyébként van ezzel a névazonossággal kapcsolatban egy kedves kis történetem. Kilenc vagy tíz éve történhetett, amikor a beregszászi színházban felhívták a titkárnőnket: szeretnének velem interjút készíteni. Tévés felvétel lesz. Úgy készüljük, hogy legalább két napig Budapesten kell maradnom, mivel a műsorban bemutatnák a pályámat, a teljes életutamat. No, ez a teljes életút nagyon gyanús lett nekem! Akkor még alig múltam harminc. Ugyan miről beszélhetnék két napig?! Még szerencse, hogy visszakérdeztünk: biztos, hogy engem keresnek? Mire azt felelték: persze! Várnak szeretettel. Elsősorban Nyilas Misiről, majd minden további filmszerepemről kellene beszélnem. Ekkor már tudtam, azt hiszik, én vagyok az a bizonyos Tóth László, aki Ranódy László Légy jó mindhalálig című filmjében játszotta Nyilas Misit. Csakhogy 1960-ban, amikor az a film készült, én még meg sem születtem!Viszont egy újságcikkben már láttam, a Nyilas Misit játszó Tóth László szerepei közé besorolták Aljosát is! – Aljosa pedig már én voltam 2006-ban Debrecenben, a Liberté ’56 című filmben, és az ugyanezt a történetet feldolgozó színházi előadásban.Ezért gondoltam, kellene valami megkülönböztetés a Tóth elé! Általában a születési, a származási helyet szokták ilyenkor használni. Lehetne bátyúi vagy beregszászi… – Vagy csak B. Tóth! B. Tóth László. Egyszer így már be is mutatkoztam. Azt hitték, viccelek. Itt, Budapesten történt az eset. A kijevi főiskolás osztályunk két szemesztert a pesti Színművészetin végzett. Akkor én még nem értettem, mit nevetnek, amikor azt mondtam: B. Tóth László vagyok. Úgy tűnhetett, jópofáskodom! A népszerű lemezlovas bejelentkezését próbálom utánozni. De a kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Egyetemig nem hangzott el Magyarországról a rádió, és annak idején bátyúi iskolásként sem sokat hallgattam a Poptarisznyát…A szülőfaluja, a kárpátaljai Bátyú nevét én először a sátoraljaújhelyi Édes anyanyelvünk nyelvhasználati versenyen hallottam. Onnan mindig bekerültek diákok a Kárpát-medencei döntőbe. – A bátyúi iskolában tényleg mindig nagy figyelmet fordítottak a magyar nyelvre, a szép kiejtésre, a versmondásra. Én is állandóan szavaltam, minden versenyen indultam.Emlékszik még az első fellépésre? – Biztos, hogy nem az első nyilvános szereplésem volt, de arra emlékszem, amikor úgy mondtam el a verset, mintha üldöztek volna. Egy szuszra elhadartam az egészet. Alig vártam, hogy legyek már túl rajta. Szörnyű érzés volt. Ebből az időszakból ez az egyetlen emlékezetes fellépésem. De szerepeltem én sokat, iskolai ünnepségeken, nagyobb rendezvényeken. A szavalóversenyeken leginkább Ady Endre- és József Attila-verseket mondtam. Azt hiszem, ők voltak a magyartanárom, Bagu Balázs kedvencei. Isten nyugosztalja tanár urat. Sajnos, már eltemettük. Neki köszönhetem, hogy színész lettem. Ő indított el ezen a pályán.Mondhatjuk tehát, hogy már bátyúi diákként is színésznek készült! – Dehogy készültem én színésznek! Semmit sem tudtam erről a pályáról. Színházban is csak főiskolásként voltam először. Nyilván televíziós közvetítéseket láttam, de az egészen más, mint az igazi színház. Eszembe sem jutott, hogy színész is lehetnék. A mi családunkban mindenki vasutas. Szinte természetes volt, én sem lehetek más. Jól tanultam, ezért azt mondták a szüleim: olyan okos vagyok, hogy belőlem mozdonyvezető is lehet! Imádtam a vonatokat. Már minden elő volt készítve, hogy mehessek a lembergi főiskolára, amikor Bagu tanár úr azt mondta: indul egy magyar osztály a kijevi színművészetin, és nekem is ott a helyem. Rajtam kívül még egy lánynak és egy másik fiúnak javasolta a színművészetit. Ők végül nem jöttek: a lányt nem vették fel, a fiú pedig más pálya mellett döntött. Azt hiszem, én akkor még leginkább csak kalandvágyból mondtam igent. Jelentkeztem, felvettek. Onnantól kezdve pedig pörögtek az események. Miután végeztem, az első beregszászi bemutatók után tudatosult bennem: színész lettem.A szülei mit szóltak mindehhez? – Nem örültek! Édesapám sokáig méltatlankodott, édesanyám hamarabb elfogadta a döntésem. Talán csak akkor nyugodtak meg, hogy a helyemen vagyok, amikor a beregszászi előadások sikeresek lettek, és sokfelé hívtak bennünket. Persze még most is, ha hazamegyek, az öcsém mindig azzal a kérdéssel ugrat: mikor akarok végre dolgozni?!Haza most is Bátyúra megy? – Bátyúra és Beregszászra is hazamegyek. Mindkét település kedves nekem. Persze Bátyú már rég nem olyan, mint volt az én gyerekkoromban, de ott élnek a szüleim és nagyon sok jó ismerősem, barátom. Beregszász azért fontos nekem, mert ott hoztuk létre – szinte a semmiből – Kárpátalján az első magyar színházat. Két kezünk munkája is benne van abban az épületben. Falat bontottunk, téglát raktunk, takarítottunk, magunk építettük a díszletet. Ott lettem igazán színész.Mennyire követi az otthoni eseményeket? – Igyekszem tájékozódni…Hogy látja innen a helyzetet? – Nagyon rossznak, szétesőnek. Annak idején, amikor felbomlott a Szovjetunió, mindenki bizakodott, reménykedett. Aztán jött az újabb átverés, kiderült a sok hazugság, csalás, korrupció. A narancsos forradalom után megint bizakodtak az emberek, és most ismét döbbenten nézzük: mi történik velünk?!Velünk, magyarokkal?! – Nemcsak mi, magyarok vagyunk bajban. Teljes a káosz, a bizonytalanság. Hogyne aggasztana, ami otthon történik?! Az is előfordult, hogy nem voltunk benne biztosak, haza tudunk-e menni, meg tudjuk-e tartani a meghirdetett beregszászi előadást. Aztán úgy döntöttünk, megyünk. Nyilván vigyázni kell. Én sem szeretném, ha elvinnének katonának.A beregszászi színház honlapján láttam: tagja az ottani társulatnak is. Nem lehet könnyű mindkét helyen megfelelni! – Ez elsősorban egyeztetés kérdése. Megyünk, ha tudunk. Például a magyar kultúra napja alkalmából játszottuk Ungváron és Beregszászon kétszer is a Zoltán újratemetve című előadást. Ez eredetileg a beregszászi színház és a zsámbéki színház közös produkciója, és 2013 nyarán mutattuk be először a Zsámbéki Színházi Bázison. Azóta is teltházak előtt játsszuk a Nemzetiben is.Nagyon jó kritikát kapott – mint római katolikus pap… – Hallottam róla.Nem olvasta?! – Nem, de mesélte az egyik nemzetis dramaturg.Köztudott, hogy Vidnyánszky Attila sem olvas kritikát. Szintén elvi okokból utasítja vissza? – Á, dehogy! Az persze jól esik, ha megdicsérnek, de nem tulajdonítanék különösebb jelentőséget a kritikáknak. Nagyon sok függ a pillanatnyi hangulattól, lelkiállapottól. És most nemcsak a színpadi szereplőkre gondolok, hanem a nézőkre is. Velem is előfordult már, hogy nagyon tetszett egy előadás, és amikor újra megnéztem, már egyáltalán nem érintett meg. Az is lehet, hogy csak fáradt voltam, nekem mint nézőnek, befogadónak volt éppen valami bajom – vagy nem… Abszolút szubjektív műfaj.Lenne még egy abszolút szubjektív megjegyzésem: én Tótként ismertem meg Tóth Lászlót – Örkény Tótékjában. – Szoktak is a kollégáim, barátaim Tótocskámnak becézni!Ez az egyik legrégebbi szerepe. És ezt a darabot még mindig játsszák. – A Csehov-egyfelvonásosok a régebbiek, a három komédiát 1997 óta játsszuk. De a Tóték is több mint tíz éve folyamatosan műsoron van. Ezt tartják a beregszászi színház egyik emblematikus előadásának. Szerintem is az. Tényleg velünk él, változik. Lehetnek ugyan hangsúlyeltolódások, de a lényeg marad. A sikerét mutatja, hogy májusban csak egy este játszottuk volna itt, a Nemzeti stúdiójában, a Gobbi Hilda Színpadon, de olyan nagy volt az érdeklődés, hogy kénytelenek voltak egy nagyszínpadi előadást is beiktatni…A beregszászi Tóték-előadás őrnagyával kapcsolatban mindig szóba kerül Latinovits Zoltán. Trill Zsolt játékával – hanghordozásával, gesztusaival – utal a nagy elődre. Tót Lajos tűzoltó esetében viszont ez az összevetés elmarad. Fel sem merült, hogy megpróbálja megidézni Sinkovits Imrét? – Az én esetemben nehéz lett volna bármilyen hasonlóságot találni a filmből ismert Sinkovits-féle Tóttal. Így tényleg fel sem vetődött, hogy valamiképpen idéznem kellene az ő alakját, színészi játékát.Nem is zavarta a nagy előd példája? Gondolom, látta a filmet. – Természetesen ismertem a filmet. Nagy tisztelettel néztem Sinkovits Imrét. De amikor elkezdtük próbálni ezt az Örkény-darabot, nem emlékszem, hogy az esetleges összehasonlítgatás miatt aggódtam volna. Nekem minden ilyen találkozás megtiszteltetés.Az eddig szóba került előadások – Liberté ’56, a Zoltán újratemetve, a Csehov-egyfelvonásosok és a Tóték – rendezője is Vidnyánszky Attila. Nem készítettem statisztikát, de ránézésre is úgy tűnik, vele dolgozik a legtöbbet. – Ez biztos!Gondolom, vele értik meg leginkább egymást. – Vele dolgozom a legrégebben, így az ő rendezői nyelvét ismerem leginkább, ő viszont tisztában van az én lehetőségeimmel, korlátaimmal. Azt hiszem, értjük egymást, vele tudunk a legjobban együttműködni, ugyanakkor jól esik néha másokkal is játszani. Nagy élmény volt számomra például Silviu Purcărete vagy Viktor Rizsakov rendezése. Legutóbb pedig Lendvai Zoltánnal dolgozhattam a Csiky Gergely-darabban. Nem volt könnyű.Mert?! – Mert nehéz, régies a szöveg. A figura sem egyszerű.Pedig Zátonyinak főszerepe van ebben a történetben! – Majdnem főszerep! Nincs is ezzel semmi baj, legfeljebb csak annyi, hogy én nem ilyen vagyok. Nehezére esik gazembert játszani?! – Nem erről van szó. Lehetne, de nem szabad „csak” gonoszt játszani. Muszáj kideríteni az ő igazát is. Nem kell felmenteni, csak meg kell érteni. Olyan ez, mint a sírás. Önmagában a sírás technikai feladat is lehetne, de akkor azonnal lelepleződne a hamisság. Nem szabad sírni. Küzdeni kell a sírás ellen.Soha sem sírt még a színpadon – úgy igazán? – Dehogynem. Például otthon, a Zoltán újratemetve-előadásnak voltak olyan ihletett pillanatai, amikor nemcsak a közönség küzdött a könnyeivel, de én is. Vagy legutóbb itt, a Nemzetiben a Mesés férfiak szárnyakkal előadása közben éltem át hasonló helyzetet. Ez persze nemcsak a színészektől, nemcsak a rendezésétől, nemcsak a közönségtől függ. Nyilván a külső körülmények, az aznapi hírek is befolyásolhatják a hangulatváltozásokat.Időnként nevetni is muszáj! – Ha jön egy váratlan poén, azt nem lehet röhögés nélkül kibírni. A Fodrásznő előadásai közben szokott meglepni bennünket Kristán Attila egy-egy ötlettel. Ilyenkor általában a közönség is velünk nevet. Ha jó az előadás, ha együtt van a színpad és a nézőtér, akkor bejön a poén.Ha már szóba került a Fodrásznő: az ősbemutató Debrecenben volt… – És abban is tűzoltó vagyok!És abban is beregszászi kollégákkal játszik… – De Rizsakov rendezte, és nem Vidnyánszky Attila!Ő „csak” az igazgató volt Debrecenben, én meg csak azt akartam kérdezni, milyen a közönség egy vidéki városban, milyen egy nagyvárosban. Könnyebb dolguk volt otthon? – Amikor a főiskola után elkezdtük a beregszászi színházszervezést, Attila azt mondta, igazi színházat kell csinálnunk. Nem szabad kompromisszumokat kötnünk, „kultúrházi” előadásokkal megelégednünk. És igaza lett! Először a beregszászi közönség is óvatos volt velünk, aztán megszerettek minket. Amikor Attila elvállalta a debreceni Csokonai Színház igazgatását, akkor már sokan ismerték őt és a beregszászi színészeket is Magyarországon, mégis el kellett telnie egy kis időnek, amíg elfogadtak bennünket.És viszont. – Persze. Rám is hat a közeg, amelyben élek: a város, a színház, a közönség, az itteni kollégák, akiket én csak messziről bámulhattam, legfeljebb tévéből ismerhettem.Például! Mondana példaképeket? – Amikor gyerekként szájtátva ültem a televízió előtt, nekem mindenki hős volt, aki Dobóval a várat védte az Egri csillagokban. Később nagy példaképem volt Cserhalmi György. Néhány éve Debrecenben játszottunk együtt az Úri muriban, ő volt Csörgheő Csuli én meg a mérnök, akkor mondtam is neki, hogy mennyire csodáltam. Gondolom, azt hitte, hogy csak udvariaskodom… Vagy amikor 2002-ben – akkor még vendégként – itt a Nemzeti Színházban a Bánk bán-előadásban Blaskó Péter Petur bánja mellett állhattam mint Simon bán, az nekem szinte hihetetlen megtiszteltetés volt. Ráadásul ő még egy kicsit hasonlít is az édesapámra. Tegnap este pedig az Ingyenélők végén mentünk ki a tapsra, és Bodrogi Gyuszi bácsi rám mosolygott: az nekem többet ért, mint egy kitüntetés. Számomra olyan ez az egész, mint egy álom. Mondhat bárki bármit, a Nemzeti Színházban játszani igenis megtiszteltetés.Amikor ideszerződött, mi volt erősebb: a hűség a beregszászi szellemhez vagy a Nemzeti Színház vonzása? – A hűség! Ez nem kérdés. Szerző: Filip GabriellaTóth László A kárpátaljai Bátyún született (1971). A kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Egyetem magyar osztályban végzett 1993-ban. A beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színháznak (Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház) az alapítástól máig tagja. Számos nemzetközi sikert aratott beregszászi előadásban szerepelt, amelyek a Nemzeti Színházban is láthatók: Szarvassá változott fiú, Tóték, Három nővér, Csehov egyfelvonásos komédiák. 2006-tól a debreceni Csokonai Színházban játszott, 2013 óra a Nemzeti Színház társulatának a tagja. A Vitéz lélek, a Mesés férfiak szárnyakkal, a Fodrásznő és az Ingyenélők című előadások mellett jövőre a Szarvaskirályban, a Szindbádban, a 6-os számú kórteremben és a Cyranóban játszik majd.
2015.08.28. 05:06
Szinhaz.hu
Cirkuszparádéval zárul a Gyerek Sziget
Cirkuszparádéval, koncertekkel és mesékkel zárul hétvégén a Gyerek Sziget a budapesti Hajógyári-szigeten. A látogatók bohócok, karmesterek, zsonglőrök és akrobaták mutatványaiban próbálhatják ki magukat többek között a Rippel Mozgásművészeti Akadémia tagjainak segítségével. A nagyszínpadon fellép az Apacuka, Gubás Gabi és a MintaPinty zenekar is - közölték a szervezők az MTI-vel.A Generali Gyerek Szigetre először érkező mesés-lovas udvarban a Gyermek és Ifjúsági Lovasszínház Egyesület ad elő lovas mesejátékot, emellett a gyerekek ingyen felülhetnek a hátasokra. Az SOS Gyermekfalvak mesesátrában modern és klasszikus mesék hangoznak el Bodrogi Gyula és Voith Ági előadásában. A manóműhelyben agyagból, vesszőből, textilből és kukoricaszárból alkothatnak az érdeklődők mesék hallgatása közben, a Multipont Kézműves Palota habkarton építészetén pedig saját alagutakkal és házikókkal teli mesevilágukat kelthetik életre. A gyerekek játékos masszás programmal is megismerkedhetnek, Mikos Borbála gyermekgyógyász, a Bethesda Kórház Intenzív Osztályának főorvosa pedig 14 és 16 óra között orvosi kérdésekre válaszol. Az ingyenes programsorozat június négy hétvégéjén várta a családokat mintegy 40 helyszínen.Forrás: MTI
2015.06.25. 13:24
Szinhaz.hu
Bodrogi Gyula mesélt a nyárelő lóversenye kapcsán
  Évszázados hagyomány elevenedik meg július 3-5. között a Kincsem Parkban - a Derby és Gasztroangyal Fesztivál szórakozást, kikapcsolódást és különleges ízeket ígér.
2015.06.23. 12:30
Noinetcafe.hu
"40-50 éve deheroizálunk" - Az Isten ostora szakmai beszélgetéséről
A Nemzeti Színház idén két előadással versenyez a POSZT-on, a Branddal és az Isten ostorával. Ez utóbbi szakmai beszélgetésén a felkért hozzászóló Horkay Hörcher Ferenc és Sándor L. István volt, de részt vett a rendező, Vidnyánszky Attila is. Lévai Balázs: Az első kérdésem Vidnyánszky Attilához szól. Bocsánat, hogy rögtön az elején ilyen udvariatlan kérdéssel kezdek, de engem nagyon érdekel, hogy te osztod –e ezt a véleményt, hogy szándékoltan próbáljuk kerülni a komoly szakmai vitát, ezeken a beszélgetéseken?Vidnyánszky Attila: Nem voltam itt mostanában ezeken a beszélgetéseken. Talán 3 éve voltam utoljára. Addig kifejezetten nem azt éltem meg, hogy finomkodóak lettek volna, legalábbis az én előadásaimmal kapcsolatban. Úgy látszik Bagossy szerencsésebb helyzetben van. Lévai Balázs: Horkay Hörcher Ferenc, egyetemi oktató az egyik vendégünk, a másik Sándor L. István. Most megnézzük a tegnapi előadás nézőinek véleményét. Lévai Balázs: Nem mintha meg kellene védeni a pécsi közönséget, de ez egy borzasztóan nehéz műfaj. Valaki kijön az előadásról, és rögtön odadugnak egy mikrofont az orra elé. Szerintem jó pár színikritikus is kapkodna a levegő után, és nem biztos, hogy meg tudna fogalmazni kerek mondatokat. Szerintem fontos ezeket az impulzusokat meghallgatni. Sándor L. István az előző beszélgetésben azt mondta, hogy milyen érdekes, hogy ma két olyan előadást beszélünk meg, amelyben a színpadi teret nem szokványosan kezelik, a hagyományos frontálistól valamennyire eltérő színházat láthatunk. Mindkettő történelmi drámához nyúl. Mindkettő a hatalom viszonyával foglalkozik. Azt hallottuk, hogyan vélekedsz a Hamletről, de hogyan látod ugyanezt a kérdéskört A nagyúr esetében?Sándor L. István: Szeretnék reflektálni arra, amit Bagossy mondott, és arra is, amit te kérdeztél Vidnyánszky Attilától. A Boross Martinnal való beszélgetésben kiderült, hogy számomra nem minden ugyanazt jelenti, mint amit az előadás számára jelent. Azt mondtam a beszélgetés közben, hogy nagyon termékeny volt a szakmai beszélgetés, mert nagyon sok mindent megértettem belőle. Most ugyanebben a pozícióban vagyok. Szeretnék minél többet megtudni erről az előadásról, amit nem értettem első nézésre. Az egyik alapvető baj, hogy az embereknek előbb van véleményük, minthogy megpróbálnák megérteni a másik pozícióját, álláspontját, gondolatait. Egy ilyenfajta beszélgetésbe érdemes belemenni. Sok szempontból zavarba hozott az előadás. Elsősorban azért, mert elkövettek velem egy merényletet. Van egy színpadi tér, egy malom, ami forog, megáll a kereke, és mögötte sok minden történik. Az első részben mi, opponensek ott ültünk, ahol mindig megállt a kerék, ha nem állt meg akkor jött Horváth Lajos Ottó, és az agancsokból összerakott trónszéket emelgette. Bevallom, hogy az első felvonás 70%-ból nem láttam semmit. A második felvonásra átültem máshova, és teljesen más élményt jelentett számomra az előadás. Miközben nagyon nagy értékként tekintek a térre, bizonyos helyeken ülve elvesz a nézői élményből. Nagyon fontos, hogy van egy darab, amit nem ismerünk. Ez nagyon ritkán fordul elő a POSzT-on. Bánffy Miklóst 1945 után összesen kétszer mutattak be magyar színházban. Egyszer a ’90-es években Marosvásárhelyen, valamint most a Nemzeti Színházban. Egy elfeledett szerzőnek a felfedezéséről, újra színpadra állításáról van szó. Szerintem ez is fontos gesztus, amiből érdemes kiindulni.Lévai Balázs: Akkor menjünk ezen a gondolaton tovább. Attila, hogyan találtad ezt a darabot?Vidnyánszky Attila: Elsősorban az Attila mítosz foglalkoztatott. Rideg Zsófi, a dramaturgunk hozta a darabot. Hosszú próbálgatás és fogáskeresés után döntöttem el, hogy ezen a szövegen keresztül is el tudom mondani nagyjából azt, amit a figurával kapcsolatban szeretnék. Sándor L. István: Balázs, hogy ha visszautalsz az előző beszélgetésre, akkor azt mondtam, hogy a Hamletben konzervatív módon bántak a szöveggel. A nagyúr esetében, az első felvonásban teljesen felbontotta a jeleneteket. Nagyon örültem, hogy elolvastam előtte a darabot. Kicsit zavarban vagyok hogy, azok akik bejönnek a nézőtérre, követik-e, azt ami történt. Ez nem hagyományos darab. Bánffy Miklós nem ír szituációkat. Felvázol helyzeteket, de nem úgy bontja ki, mint Csehov, vagy egy realista darab. Információk vannak benne és visszatérő szavak és mondatok. Értem azt a szándékot, hogy valójában ebből szólamokat érdemes kibontani. Az előadás első fele úgy szerveződik, mint egy zenemű. Lehet, hogy az én rossz nézői pozícióm adta, de nem tudtam azonosítani a szólamok hordozóit.Lévai Balázs: Itt szimultán történnek az események. Az is lehetséges, hogy nem is kell mindent hallanunk, vagy ez csak egy felvetés akar lenni.Vidnyánszky Attila: Nyilván az volt. Amikor emellett a tér mellett döntöttem, felmértem a kockázatát annak, hogy lesznek olyan nézők, akik Horváth Lajos Ottó és az agancsok közt látják a történetet. Az első felvonás közepe táján letisztul a történet, és elkezd lineárisan mocorogni, ragaszkodva a Bánffy-féle műhöz. Az eleje kétségkívül úgy van konstruálva, hogy sokfelől jöjjenek impulzusok, és legyen egy keresgélő szándék a nézőben. Mi magunk is megéltük azt, hogy ömlött ránk az irgalmatlan mennyiségű információ, amikor elkezdtünk az anyaggal foglalkozni. Jött az iszonyatos mennyiségű történelmi adat, és elkezdtünk rendet vágni ezen adathalmazban, és megpróbáltuk saját magunk számára is felépíteni ezt a mítoszt. Ez volt a szándék a darabbal is. Azt tapasztalom, hogy nyilván van olyan nézői helyzet, amit említesz, lehet, hogy itt több is, mert Budapesten két oldalt ül a közönség nagy része. Ott nagyon kevés azon nézők száma, akik kevésbé látnak. Háromféle jegyárral működtetjük az előadást. Az elején rengeteg látszólag oda nem illő nem építkező fonalat vesz fel, hogy abból aztán letisztuljon a történet. Zsótér Sándor a hallgatóságbanHorkay Hörcher Ferenc: Ha szabad reflektálnom egy érdekes dologra. Itt ültem az előző beszélgetésen. Akkor nem volt üres hely. Itt most egy csomó üres helyet látok a közönség soraiban. Ezen elgondolkodik az ember. Felvetette István, hogy a két darab egymással is tudna beszélgetni. Elvileg ő és Balázs a kontinuitást képviselik. Borzasztóan izgalmasnak találom azt, amikor a nézőtérnek csak az egyik oldala van jelen. A másik oldal nincs jelen. Azt látom, hogy az a fajta érdeklődés, ami a lényege kellene, hogy legyen a POSzT-nak, magyarán az, hogy mindkét oldal, mindkét irányból megnézze az előadást, és aztán mindkét oldal hajlandó azt megbeszélni. Ezt hiányolom. Mi volt a kérdés?Sándor L. István: A kérdés nagyon egyszerű volt. Te láttad már ezt az előadást a Nemzetiben, és most ott ültél mellettem. Gondolom, megértően tudsz viszonyulni ahhoz a pozícióhoz, ahogyan én láttam az első részt.Horkay Hörcher Ferenc: Megértően tudok viszonyulni, mert az a szakmám, hogy egy tanár próbáljon meg sok irányból közelíteni az előadáshoz. A Nemzeti Színháztól azt a feladatot kaptam, hogy a bemutatói közül a legtöbbet nézzem meg, és írjak is róla. Számomra azért volt izgalmas, mert egy év fejlődését lehetett nyomon követni. Hogyan működik ez a darab az év végén, amikorra összecsiszolódott a társulat, és az előadás. Nagyon izgalmas volt ebből a nézőpontból nézni az előadást. A malomkő nagyon sok mindent kitakart, de én úgy voltam vele, hogy ha a rendező oda is tetetett széket, akkor azt gondolta, hogy onnét is van egy érvényes nézete ennek a történetnek. Egy közegbe érkezik bele az ember. Egyből bevon a közegbe. Ha a dramaturgiáját kérdezzük, akkor lehet, hogy rosszat kérdezünk, mert ennek nem biztos, hogy egy történetfelépítő dramaturgiája van. Inkább egy közeg előállító törekvése érzékelhető. Ebbe a közegbe nagyon jó volt másodszor is belecsöppeni. Ennek az előadásnak a legnagyobb érdeme az, hogy egy csapat működik a színpadon. Ezt a csapatmunkát kiválóan lehetett tanulmányozni ebből a nézőpontból.Vidnyánszky Attila: Afelé törekszem, hogy megpróbáljam azt a modellt színházban leképezni, ahogy például egy népballada történetet mesél. Ha megnézzük hogyan alakul egy népdal felépítése, az gyönyörű. Asszociáció és metaforák tömkelege, és ezt próbálom a színházban megvalósítani. Amikor kéred tőlem a darab szövegét István, akkor mindig zavarba jövök. Több éve van köztünk egy harc, mert mindig kéri a kritikáihoz, az előadás szövegét. Ezzel nem tudok mit kezdeni, mert akkor át kellene küldeni az előadás zenei anyagát is. A szöveg önmagában értelmezhetetlen, nem mond semmit. Hasonlítási alap, hogy mit hagytam meg. Mondjuk a mesés férfiakban nem volt kiindulópont. Itt azért van egy Bánffy szöveg, valamint irgalmatlan mennyiségű történelmi adat, amiből szemezgettünk a számunkra legfontosabb részeket.Lévai Balázs: Ha ezt megfordítjuk, és a nézői oldal nézzük. Két nappal ezelőtt Nagy József Jel Színházáról beszélgettünk itt, és ő azt mondta, hogy nyilván alkotás közben nem gondolhat a nézőre. De közben nagyon érdekes, hogy az előadás milyen befogadói attitűdöt követel. Te ugyanígy továbbmenve, a nézőtől egyfajta ősibb, mitológikus gondolkodást feltételezel? Akkor közeledik jól a néző egy Vidnyánszky rendezéshez? Vidnyánszky Attila: Idén elkezdtünk egy közönségtalálkozó, ráhangoló sorozatot. Azt szoktam mondani, hogy ne akarjunk mindent megérteni rögtön. Nem az agyhoz akarok szólni. Az agyat lehet legjobban manipulálni. A szívet nem lehet manipulálni. Üljön be, próbálja belehelyezni magát abba az atmoszférába és hagyja, hogy hasson rá a történet. Persze én is egy történetet mesélek. Ha magyar balladáról beszélek, akkor az is elmond egy történetet, sőt a népdalaink és a hímzéseink is történetet mesélnek el. Nem szeretném a történetet felszámolni, csak egy másik fajta módon szeretném elmesélni, nem a klasszikus polgári dráma logikája mentén felépítve.Horkay Hörcher Ferenc: Gondolkoztam azon, hogyan lehetne jellemezni ezt a színházat. Ha jól tudom a rendező maga költői színházként emlegeti. Nyilván a költészet nagyon fontos, de szerintem nem ez a jó szó erre. Persze nem vindikálom magamnak a jogot, hogy most megmondom a jó szót. Két asszociációt engedjetek meg, hogy elmondjak. Az egyik talán meglepő lesz: Jancsó Miklós filmművészete. Ami talán nem egyértelmű, hogy hogyan jön ide. Talán abból indulunk ki, hogy a Vidnyánszky-féle színházban a szereplők többsége az idő nagy részét a színpadon tölti. Folyamatosan együtt és jelen van. Ez bizonyos értelemben a nevezetes Jancsó-féle hosszú snittnek egy nagyon fontos párja a színházban. Balázs azt kérdezi, hogy vissza kell-e változnunk táltossá, nyilazó magyarrá ahhoz, hogy megértsük őket. Lévai Balázs: Nem pontosan ezt kérdeztem. Ez egy kicsit ironikus elferdítése a kérdésemnek. A lényeg az, hogy nem csak ésszel kell közelíteni. Másfajta attitűdöt feltételez tőlünk, és sokkal nyitottabb attitűdöt. De tőlem nyilazhatsz hátrafelé. Horkay Hörcher Ferenc: Ha a nyitottság azt jelenti, hogy bele kell élnünk magunkat a régmúlt korokba, ahhoz hogy ebből valami értelmet kiszedjünk…Lévai Balázs: A nyitottság alatt azt értem, hogy nem kell mindig a kauzális összefüggéseket keresni.Vidnyánszky Attila: Nem rossz a nyilazás. Amikor készültünk az előadásra, az egyik első adandó alkalommal eljöttünk Kassaihoz, az íjászunkhoz. Ő mondta el a lényeget: ha célzol, nem találod el a célt. Ez egész másról szól. Ha majd eggyé válsz az íjaddal és a céllal, akkor el fogod találni.Horkay Hörcher Ferenc: Balázs a kauzális összefüggésekre kérdezett rá. Mellékállásban filozófus vagyok, a Filozófiai Intézetben. Ott valóban a kauzális összefüggéseket keressük, erről nevezetes egy filozófus. A művész kicsit másként dolgozik, és valószínű a színház is másként dolgozik. A nyilas hasonlatról pedig annyit, hogy Arisztotelész mondja, hogy „A közepét célzod, sohasem találod.”. Nem lehet megspórolni, azt a fajta erőfeszítést, amit az jelent, hogy megértsük, hogy ebben az országban milyen történelmen keresztül jutottunk el ide. Milyen az a táj, amelyben élünk. Milyenek az ösztöneink, impulzusaink, kontrolálhatatlan gesztusaink. Szerintem erről szól ez a dráma. Nagyon erősen és mellbevágóan. Nekem az volt a meggyőződésem, hogy a nézők erről a mellbevágottságról tettek tanúbizonyságot. Nem tudják, hogy mi volt ez, hogyan történt, de részeseivé váltak valaminek, amire nem készültek fel. Ez adja a súlyát az előadásnak, és ez adja a különlegességét ennek a színháznak.Vidnyánszky AttilaSándor L. István: Jó hogy ezt elmondtad, mert valamit megértettem a zavaromból. Szeretném ezt szakmai kérdéssé tenni. Az ember lát egy előadást, természetesen nem fogja fel egyből, hogy mi történik benne. Nyilván szeretném elemezni, az összetevőit látni, és ezért van szükségem a szövegkönyvre. Vidnyánszky előadásait a legelső előadásoktól kezdve ismerem. Nagyon jó a Jancsó párhuzam. Az előadásban nagyon fontos a Jancsói mozgás. Állandóan mozgásban van a színpad, a szereplők. Teremtődik egy dinamika, koreográfia, megteremtődnek az irányok. Mi okoz nekem a tegnapi előadással kapcsolatban zavart? Időnként azt érzem, hogy ami történik, abban nem erős az a fókusz, amire nekem, mint néző koncentrálnom kéne. Nem látom azt, amit a Jancsó kamera mutat. Ez egy fontos kérdés: hogyan lehet ezen az állandóan mozgó színpadon fókuszálni a nézői figyelmet? Ez egy kis zavar számomra.Vidnyánszky Attila: Azt hiszem, te láttad mindkét változatot. Megpróbálom megfogalmazni a kétféle színházcsinálás közötti különbséget. Láttad az első változatát a Három nővérnek, amikor lineárisan ment a történet, és egy nagy focipályányi területen a Zsámbéki Nyári Játékok keretében játszottuk. Utána ezt az előadást bevittem egy belső térbe, és a mai napig játsszuk, és járunk vele fesztiválokra. A Három nővért először klasszikus, odafókuszálok, ahol éppen beszélnek típusú előadásnak gondoltam. Tehát úgy, mint azt a Színművészeti Egyetemen tanuljuk, amit a labdadobálgatós módszerrel gyakorlunk. Kinél van a kezdeményezés, megkapom-e a labdát? Önszántamból dobom a labdát, vagy kiragadom a másik kezéből? Megy egy játék. Észrevétlenül a színész agyába plántáljuk, hogy van egy ilyen dolog. A néző szemét folyamatosan terelgetjük, és valahonnan valahová visszük. Ez bizonyos értelemben a rendezői mesterségnek az alfája. Elkezdtem az előadást bevinni a belső térbe, és rájöttem, hogy így nem akarom ezt az előadást megcsinálni. 11 évvel ezelőtt azt csináltam, hogy egy széles térbe ültettem le a nézőt egész közel a játéktérhez úgy, hogy ne tudja a szemével befogni az egész játékteret. Először dolgoztam úgy, hogy tudatosan szakítgattam, és nem azt csináltam, hogy átment az egyik jelenet a másikba, hanem folyamatosan elvágtam, és rákényszerítettem ezzel a nézőt arra, hogy vegye fel a fonalat, és keresgéljen a térben. Újra meg kell találni a lényeget. Természetesen a legfontosabb eseményekre összerántom a dolgot. A Sztanyiszlavszkij-féle esemény, és logika itt is megvan a dologban. Ki kell alakulnia egy nézői aktivitásnak, egyfajta keresgélésnek. A Három nővérbe mivel ez így van kifeszítve, én azt szeretem a legjobban nézni, hogy egy-egy figura kapcsán a néző megtalálja a saját kedvencét. Olyan jó látni azt, hogy valaki egyfolytában Kuligint nézi. Azon gondolkodik az ember, hogy vajon az ő sorsához hogyan kötődik egy ilyen figura. Ugyan összekapódik a figyelme, de imádnivaló a tér, mert össze-vissza néz a közönség. Az Attilában is ezt teszem az első felvonás közepéig. Azt szeretem, ha szétmegy a néző figyelme és keresgél. Tud azonosulni egyikkel és másikkal, és rajtuk keresztül a történetet valahogyan meg tudja fogni. Végignéztem az összes helyről az előadást a próbafolyamat alatt. Valóban úgy van, hogy valaki odakerül Olt Tamáshoz, aki eszi a gránátalmát, de utána a lényegi eseményre eltűnik a szereplő, és oda van beállítva a figyelem, a fókusz, ahol épp folyik az esemény. Talán ez a nézőkből némi aktivitást vált ki. De nyilván van olyan, aki azt mondja, hogy ez követhetetlen. Horkay Hörcher Ferenc: Reagálnék István kérdésére. Szerintem fontos dolog, hogy ő feladta és átült, én meg maradtam a helyemen. A rendező tudatosan a térből kivágja azokat az elemeket, amelyeket közvetítetni akar, vagy pedig rá vagyok kényszerítve, hogy a saját nézőpontomból figyeljem a történet. Azt gondolom, hogy a székek elhelyezésével pont azt a munkát végzi el a rendező, mint Jancsó a kamera kiválasztásával, irányításával. Magyarán ugyanannyi önálló vágása készül el a darabnak. Ahány néző, annyiféle oldalról nézi ezt a történetet. De a színház pont erre való, azért utáljuk a színházi tv közvetítést, mert ott nem nézhetjük a gránátalma csorgását, mert ott a kameraman eldönti helyettünk, mint nézzünk, pedig lehet, hogy mi épp azt akartuk nézni.Sándor L. István: Fontos beszélni a színészekről is. Ez is összekapcsolja a két előadást, itt is a színészi játék bizonyos redukcióját érzem. De javítsatok ki, ha nem így van. Mintha az lenne a cél, hogy a színész megjelenésében képviselje azt, amit ez a szerep, szereplő jelent. Ez egy minimalista célkitűzés. Meglepetés volt, hogy az előadásban Mikoltban teljesen más történik, mint az eredeti műben. Itt megszületik a szerelem. Koncentrált alázat, és az alázatban megőrzött méltóság igénye volt benne. Ami számomra a gyűlölet kirobbanásának esélyét, a gyilkosság elkövetését hordozza magában. Nem tudom, hogy fontosak-e azok a jelzések, amelyek előkészítenék azt, hogy ennek az Attilához való intenzív viszonynak teljesen más tartalma van, mint amit addig hordozott számomra a színészi alakítás. Teljesen meglepő volt, hogy az utolsó pillanatban a gyűlölet átfordult szerelmi vallomássá. Az, amit a színésznő korábban képviselt, nem hordozta mindezt. Az a kérdésem, hogy benne volt-e valahol ennek az előzménye? Horkay Hörcher Ferenc: Azt mondanám, hogy többféle színészvezetési módszer egyesült ebben a darabban. A címszereplő és a hercegnő szerintem olyan értelemben biztosan jellemfejlődést kell, hogy mutasson, ahogy ezt a klasszikus polgári színjátszásban megtudjuk. Az egyik szerelemre lobban, a másik szintén, de ez egy bosszú dráma. Ez bizonyos értelemben egy női Hamlet. Az a toporgás, amit Hamlet végig csinál, azt kell végigcsinálnia a hercegnőnek is. A két szereplőnek jellemfejlődésen kell keresztülmennie, de nem sok eszközük van rá. Attilának alig van szövege. Van egy rezonőr típusú jelenlét, a bohóc szerepében Bodrogi Gyula, aki kívülről beszél, és reflektál az eseményekre. Reviczky figurája a csavaros eszű görög. De a többség valóban együtt játszik. Berik herceg a végén visszajön dobolni, tehát ő is részese a csapatnak. Szerintem kifejezetten olyan utasítást adhatott a rendező, hogy itt együtt kell játszani, itt nem egyéni szereplehetőségek kínálkoznak.Lévai Balázs: Mielőtt még erre válaszolnál, hadd kérdezzek vissza. István azt mondta, hogy egyféle koncentrált színészi játék van jelen, különösen Mikolt és Attila kettősében. A rendezői szándék szintjén ez megjelent? Te valóban azt kérted, hogy koncentráltan,”kicsiben” játszanak?Vidnyánszky Attila: A legelején megfogalmazódott bennünk, hogy ha ezt egy színészvezetéssel próbáljuk megoldani, akkor nagyon sokat fog veszteni az anyag az erejéből. Milyenek voltak 2000 évvel ezelőtt ezek a figurák? Nézegettük a metszeteket, rajzokat, fém pénzérméken az arcokat, és az volt bennem, hogy a sötétből egyszer csak kijön, és ott áll egy hérosz. Ott áll valaki, és ezt nem lehet egy ’itt és most’ szituációban, tól-ig terjedő létezéssel megoldani. A szándék az volt, hogy mából értelmezhető gesztusok legyenek. Van egy útja a színészvezetésnek, legalábbis a szándék ez volt. Az, hogy Mikolt mennyire hirtelen vált… Már az első monológban említi, milyen gyönyörű volt a sólyom, aki maga Attila. Ott már benne van egy gyűlöleten túli érzelem. Ha a szöveget kéred, én nem tudom elküldeni, hogy hol jelenik meg a szaxofonos Penderecki zene, a finálé zeném. A zenében is ott van a dramaturgia, de ezt én nem tudom neked átadni. Trokán AnnaLévai Balázs: Itt van Trokán Anna, kérdezzük meg. Te ezt belülről hogyan éled meg?Trokán Anna: Nagyon érdekes volt a próbafolyamat. Nagyon sűrű, színes massza. Heteken keresztül keresgéltük a helyünket és a dolgunkat benne. Amikor Attila behozta nekünk a szagokat, zenéket, az egésznek a sűrűjét, akkor már rengeteg információ volt szárazon a fejünkben. Úgy éreztem magam, mint egy sötét erdőben, és az utolsó héten egyszer csak felszálltam egy vonatra, ami egy egyenes úton vitt. Ahogy az előbb elmondtátok azt, hogy az elején nagyon sokáig csak egy koncentrált létezés van, de a végére nagyon szépen lineárisan realizálódik bennem a történet. Nagyon szeretem ezt az előadást, mert mindig más. Ahogy a nézőknek is mindig más, úgy nekem is. Nagyon kevés előadás van, ami előtt mindig úgy érzem, hogy premierem lenne. Van egy nagyon jó izgalom bennem. Mindig történik valami. Vagy nagyon mérges vagyok magamra utána, vagy nem annyira. Amikor ott vagyunk Lacival a korongon, akkor már miénk az egész történet. Nagyon szeretek vele dolgozni, egészen különleges ember. Mindig ünnep ez az előadás.Lévai Balázs: Az, hogy a helyzetek, karakterek, motivációk pontosan azonosíthatóak legyenek mennyire fontos számotokra? Mészáros Tibor figurája számomra fejtörést okozott. Ő egy hercegnő ruhába öltöztetett valaki. Ki is ő? Ilyenkor ti opponens urak egy megoldást összeraktok a fejetekben, vagy azt mondjátok, hogy itt egy újabb frappáns Vidnyánszky szimbólum gondoljunk, amire akarunk?Horkay Hörcher Ferenc: Én nem fejtettem meg. Szerintem, ha megfejtettem volna, akkor az egy elég lapos előadás lett volna. De ideje lenne a lényegről beszélni, ami az ő szerepén keresztül talán megfogalmazható. Azon túl, hogy felelevenítünk egy régi, szép történetet. Ez a figura e tekintetben irányadó. Számomra az első előadásnál volt az a rádöbbenés, hogy ezek vagyunk mi. Ezt a fajta megdöbbenést nem lehet megspórolnia a nézőnek. Ehhez kellenek a kontraszt figurák, a rezonőr is. Azért van egy ilyen típusú kilógó jelmez ebből az együttesből, hogy érzékeljük azt, mi, akik összeültünk ebben a sátorban, ezek vagyunk mi. Ez a mai magyar valóság. Szerintem ennek súlya van. Lévai Balázs: Ezt bontsd ki kérlek. Ez a Kelet - Nyugat küzdelem leképezve a mai Magyarországon zajló küzdelmekre?Horkay Hörcher Ferenc: Azt érzékelem, hogy a hercegnő gót. Nyilván a görög se magyar, ő meg keresztény. Mégis mindegyikben egy kicsit magunkat kell látnunk. Amikor a gót megöli a hunt, akkor az egyik magyar öli meg a másik magyart. Ezt azért ne felejtsük már el, amikor a POSzT küzdelmeinek kellős közepén azt kérdezzük, miről is szól a színház. Szembesít bennünket, hogy eltűntek azok a nézők, akik az előző beszélgetésen még itt voltak. A fél nézősereg nincs itt.Lévai Balázs: Ezt már másodszorra mondod. Ennél kicsit összetettebb a helyzet. Nyilván aki nem látta az előadást, nem biztos, hogy beül a szakmai beszélgetésére.Sándor L. István: Sokkal kevesebben látták ezt, hiszen a Hamletből két előadás volt, az Isten ostorából egy.Lévai Balázs: Ráadásul a Hamlet nagyszínházban ment.Horkay Hörcher Ferenc: Az nem baj, hogy sokkal kevesebb néző lát egy előadást, mint egy másikat? Az nem baj?Sándor L. István: De ez az előadás a Kamaraszínházban ment.Horkay Hörcher Ferenc: Jó, de legalább az esélyt meg kellett volna adni, hogy kétszer meg lehessen ezt is nézni. Érdemes inkább arról beszélni, hogy miért is csináljuk a színházat? Azt gondolom azért, mert valóban van bennünk egy identitás probléma. Kik és mik vagyunk mi itt a 21. században? Ki volt Bánffy 1913-ban? Mit jelentett az, hogy a keresztények megszerezték a hunokat? Ez a történet egy folytonos történet. A családnevem Hörcher, ez nem egy hun név. Megkérdezik a darabban, hogy „keresztény-e vagy?”, szerintem ezek az alapkérdések, amelyek ebben a drámában benne vannak. Sándor L. István: Azt szeretném kérni, hogy beszéljünk a lényegről. Itt van a legnagyobb zavar bennem. Nem tudom, jól látom-e a lényeget? Attila is azzal kezdte, hogy itt az Attilaságról van szó. Olyan mértékig van erről szó, hogy egy József Attila verssel kezdődik az előadás. Lévai Balázs: Ez a Curriculum Vitae-ből van nem?Sándor L. István: Igen. Alkalmat ad-e az Attilaság arra, hogy a mai magyar viszonyainkat értelmezzük? A darabban van egy szöveg, hogy „kétféle nép van”. Vannak a „nőstény” és a „hím” népek. Vannak a keleti népek, a hunok, lovasok, kazárok és a többiek. Amikor a végén megjelenik Attila, azt mondja: „Ahova a lovam lába lép, ott eltűnik a múlt, és csak jövő van”. Később pedig: „Én az erő vagyok, és az erő teremti a törvényt”. Nem tudom, hogy ezt jelenti Attila, a keménységet, az erőt, ami törvényt teremt? Lehet, hogy teljesen félreértettem. Úgy hal meg, mintegy felmagasztosulva, hogy várja a hajnalt, és azt mondja, hogy „Bármi is történt, a nagyság megmarad.” Nem tudom, jól látom? Errefelé kell keresni az Attilaság lényegét? Horkay Hörcher Ferenc: Én is ezen az irányon indultam el. Van egy gyenge Claudiusunk (lásd Hamlet), és egy hős Attilánk van. Egy hőst kell megjeleníteni a 21. századi színpadon. Ennél öngyilkosabb vállalkozást nehéz elképzelni. Miről szól a korunk? Ha valamiről, akkor arról, hogy a hősök eltűntek. Nincsenek. Celebjeink vannak. De itt van egy tiszta erő, amivel nem tudsz mit kezdeni. Egy dolog van, legyilkolja a másik. Horkay Hörcher FerencSándor L. István: A „nőstény” népiség azt jelenti, hogy játszunk, beszélgetünk, veszekszünk egymással. Abból nem lehet annyi nagyságot megteremteni, ami a mi csekély emberi létünkhöz szükséges? Szükség van arra a kérlelhetetlen erőre, ami itt feltornyosul az előadás végén?Horkay Hörcher Ferenc: Igen, vannak olyan népek, akik megtanultak ezzel a karakterjeggyel együtt élni, és abból profitálni. A magyar ezzel a hősképpel nem tanult meg igazán bánni. Ez egy bukás történet. Jön Fortinbras és kisepri a színpadot. Ezt lehet egyfajta kritikaként is olvasni. A Hamlet kapcsán nagyon sok szó esett a politika értelmezhetőségéről. Miért nem beszélünk ennek a műnek kapcsán is a politikai, kritikai értelmezhetőségről? Lévai Balázs: Említetted a hős szerepkört. Mire Attila színpadra lép, jócskán benne vagyunk a történetben. Mátray Lászlónál férfiasabb jelenség ma kevés van a magyar színjátszásban. Bejön egy pasi. Ahhoz képest, amít addig mondanak róla, úgy érzem, jó értelemben véve finomabb. A híre sokkal durvább, mint maga a személye. Inkább a környezete durva.Vidnyánszky Attila: Arról, hogy mi „nőstény” vagy „hímlelkű” nép vagyunk, arról egy egész próbát vitatkoztunk. A honfoglaló nép „hímlelkű” volt-e? A hősökre vonatkozó felvetésekre, arra direkt nem akarok válaszokat mondani, mert rengeteg impulzust adok az előadásban, mindenki következtessen úgy, ahogy szeretne. Bennem is van egy történet a saját előadásom kapcsán. Mi az, hogy Attila? Miről beszél József Attila? Téboly, hogy a történelemkönyvekben háromszor annyit írnak Nagy Károlyról, mint Attiláról. Cseppet sem volt kisebb hadvezér, nem volt kegyetlenebb. Fantasztikus stratéga volt. Napóleonnal és Nagy Sándorral mérhető zseni volt. Most voltunk Macedóniában és láttuk Nagy Sándor szobrait, egyiket a másik mellett. A görögök haragszanak, hogy miért veszik el tőlük a hősüket. Ehhez képest nálunk mintha ki akarnák radírozni, miközben az egyszerű emberek lelkében huntudat van. Van egy egész blokk, amit beleraktam, óriási mennyiségű monda, eredetmonda, helyhez köthető dolgok. Elsősorban a Székelyföldhöz köthető dolgok. Valahogy ez a nép élteti tovább a tudatot, amit tűzzel-vassal próbálnak belőle kiirtani. Ez is egy impulzus volt a legelején, amikor hozzáfogtunk a történethez. Persze, véreskezű hadvezér volt, mint ahogy minden hadvezér véreskezű. Hiszek abban, hogy a környezetünk tele van hősökkel, és igazi nagy tettekkel. Nyilván az a trend, hogy deheroizálunk 40-50 éve. Annyi ellentmondásos információ maradt ránk. A legbájosabb például az, hogy 8 szüzet, vagy 8000 szüzet végzett ki. Az egyik kódexből úgy másolták át a másikba, hogy 8-ból lett 8000. Nagyon sokféleképpen írják le ezt az embert: görbeorrúnak, orrtalannak, nyaknélkülinek, vastagnyakúnak. Finoman szólva sem volt jó sajtója a Nyugaton. Miközben összehasonlítva más hadvezérekkel, annyira haladó gondolkodású volt, hogy az elfoglalt területekkel kiegyezve nem ültette oda a saját emberét, hanem meghagyta a helyi vezért. Megmondta, mennyi adót kell fizetni. Ellentétben sok más elődjével és utódjával, akik rögtön kiirtották a helyieket, és saját embereiket rakták más helyére. Ezer dolog jut az ember eszébe, és nyilván a saját koráról, saját magáról, világáról is beszél. Mészáros Tibor figurája a saját világunkról beszél. Nyilván mindenki, aki nézte az előadást, ahármilyen szögből, de összerakta magának azt a fajta képet, amit én szerettem volna. Ezt ne én mondjam el most. Lévai Balázs: Balogh Tibortól kérdezem, miért esett erre a darabra a választása?Balogh Tibor: Nem gondolom, hogy egy az egyben kell összevetést tennünk a jelenkor történelempolitikája és Attila korának politikája között. Sokkal izgalmasabb az a káosz, amit Vidnyánszky Attila a darab elején a színpadon teremt, a rengetegféle Attila képpel. Amikor az előadásról hazamegyünk, benyomjuk a televíziót, és azt halljuk: ki lehet vajon az iszlám állam vezetője? Honnan támogatják az iszlám államot? Mekkora energia van benne? Mi ugyanazok az emberek vagyunk, a zavarodott populáció, mint annak idején az Attila által megtámadott emberek voltak. Nem tudták, honnan jön a fenyegetés, milyen arca van annak a hatalomnak. Nem tudták, mivel riogassák az embereiket. Inkább ezt az általánosabb korrelációt említeném meg. Ami miatt ez az előadás annak idején nagyon megtetszett, az sokkal inkább az Attilaság. A fejlődést kicsit marxista fogalomnak érzem. Nem fejlődés van, hanem kifejlet. Mikolt esetében jól lehetett látni azt a bizonyos kamaszkori szerelmet, amikor egy sólyom képében megszerette Attilát. Ez a kamaszkori szerelem a felnőtté válásban teljesedik ki szerelemmé. Ahogy kamasz módon ölve szeretett, úgy felnőtt módon is ölve szeret. Egy szerelmes gyilkosság történik. A másik oldalon egy szerelmi hősi halál. Egy olyan embernek a hősi halála, aki korábban eltelt már a hatalommal. Két helyről visszafordult, a meghódított területet elhagyta. A hatalom már nem érdekelte. Egy nagy próbának tette ki magát, hogy ne a hatalmával hódítsa meg a nőt, hanem a férfiasságával, a szerelme erejével. A maradék energiája a sikerrel végződött szerelmi hódításban merült ki. Rideg Zsófia: Bánffy nagyon világosan megfogalmazza, hogy mi volt a motivációja. Mint kultúr-diplomata meglehetős értetlenséget tapasztalt Nyugat-Európában. A megértés vágyának teljes hiányát tapasztalta. Erre egy válasz, replika volt, hogy az angol Chamberlain-nek akart ezzel választ adni, aki kifejti, hogy mindenütt, ahol a kultúra felmerül, ott erőszakosan árja eredetre próbálják visszavezetni azt. Ő meg akarta mutatni, hogy nem a barbárság és a kultúra találkozásáról van szó, hanem két kultúra találkozásáról. Kulcsmondat : „Tudom, hogy nektek barbár mind, akit nem ismertek”. Megélünk egy hasonló szituációt, amit Bánffy megírt, és erre reflektálunk az előadáson keresztül. Attila figurájában inkább Bánffyt érem tetten. Ezt Mátray Laci a próbafolyamat elején meg is fogalmazta, hogy ez tulajdonképpen Bánffy maga. Ha megnézzük a darab végét, akkor ez az Attila nem öli meg Mikoltot. Szerintem egyesíti a „nősténylelkűséget” és a „hímlelkűséget”. Lengyel Menyhért az utolsó jelenetet dicsérte. Remekműnek gondolta annak idején, amikor Bánffy megírta. De amiért nagyon dicsérték, az a lélektani dráma. A vendégszövegek, a tér és a játékstílus miatt, amit ez a tér megkövetel talán tényleg kevesebb lehetősége van a két főszereplőnek a lélektani vonal kibontására. De úton vagyunk, és azt tapasztalom, nagyon sokat ment előre az előadás. Talán attól is, hogy itt most szűkebb volt a tér, bizonyos dolgok hangsúlyossá váltak. Vidnyánszky Attilánál elég gyakran tapasztaljuk a filmes szerkesztést. Tablószerű látásmóddal közelít. Meyerhold mondta, hogy a színész úgy veheti fel a versenyt a mozival, ha a filmes technikához fordul, és érdekes módon a kabukihoz. Mi is keresünk egy nyelvet. Ennek a nyelvkeresésnek az elején vagyunk. Kihívás, hogy egy újfajta színészi nyelvet találjunk. Tegnap én is egy mostoha helyről néztem az előadást. Volt egy momentum, amikor Mészáros Tibi csipkeujján keresztül láttam az egyik jelenetet. Ez gyönyörű kamera beállítás volt. Nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy Attilának mennyire fontos Paradzsanov. A jelenlét, amit a színészektől megkövetel, azt a Paradzsanov filmekben láthatjuk. Filmben egyszerűbb megvalósítani, mint itt.Horkay Hörcher Ferenc: Nem kellett volna valahogy Bánffyt mégis behozni? A saját drámájába nehéz a drámaírót behozni. Ezt a fajta rétegzettségét a történelmi tudatunknak, amiről beszélünk, hogy az 1913-as helyzetekből látunk rá Attilára. A József Attila idézet behozása korban valamennyire stimmel, de nem Erdély, nem mágnás, külügyminiszter. Erre a célra nem biztos, hogy jó. Hogyan lehetett volna Bánffyt jobban látni? Lehet, hogy benne volt, csak nem vettem észre?Rideg ZsófiaRideg Zsófia: Az előbb már említettem, hogy Attila maga Bánffy. Itt történetesen egy erdélyi színész játssza Attilát. Megjelenik a menyegző jelenetben is sok kapcsolat a néphagyománnyal. Nagyon fontos pillanat, amikor kiül és szemléli az egészet. Valamilyen módon ez is azt jelzi, hogy egy szerzőt mutatunk meg ezáltal, hogy ezt az egész kavalkádot kívülről szemléli adott pillanatban. Nem csak Attiláról szól az előadás. Rólunk és a szerzőről is szól. Úgy érzékelem, hogy ez megjelenik, de ha nem eléggé, akkor ezen még dolgoznunk kell. Vidnyánszky Attila: Nyilván én úgy érzem, hogy benne van. Az volt az érdekes a színészi játék kapcsán, amikor keresgéltük a megoldásokat, hogy ugye az európai színész cselekvéskényszerben van a színpadon. Mindig cselekednie kell. Valahonnan valahová el kell jutnia. Ebből adódóan minden pillanatát szeretné cselekvéssel kitölteni a színpadon. Azt mondtam egyszer, hogy próbálj tól-ig lenni, létezni egy állapotban, hangulatban és azt kimerevíteni. Nem ott vagyunk igazán jók, ahol egyfolytában cselekvésre törekedve cselekszünk és próbálunk egyfajta koreográfia által létezni, hanem amikor szemlélhető, végignézhető, amikor egy bizonyos érzés, akarás nagyító alá véttetik. Ez nem realista Sztanyiszlavszkij, ez sokkal inkább táncszínházi, kabuki kifeszítettség. Efelé próbálunk mocorogni, mert engem nagyon érdekel ez a fajta aspektusa a játéknak. Főleg egy európai gondolattal megfűszerezve. Újra elkezdeni akarni, tenni európaiként.Szolnoki András: Egy elejtett mondat miatt szólnék hozzá a beszélgetéshez, a televíziós szakma védelmében. Elhangzott, hogy ha véletlenül tévéfelvétel készül, akkor a kameraman elképzelése jut érvényre. Ezáltal egy rendezői koncepciót meg lehet változtatni. Ezt cáfolni szeretném. Több mint 800 színházi közvetítést csináltam négy évtized alatt. Természetesen volt egy-kettő ahol ez bekövetkezett. Nekem szerencsém volt, mert a Nemzeti Színházban láttam az előadást, és előre megmondták a barátaim, hogy hova üljek. Ha ez tévéfelvételre kerülne, nagy kihívás lenne. 8 kamerával és egy szubjektív kamerával meg lehetne csinálni. Igazán ebből tévéjátékot lehetne csinálni. Négy napra leállna a színház, egy felkészült rendező Vidnyánszky Attilával karöltve meg tudná csinálni. Hozzáteszem voltak színházi rendezők, akik saját maguk csinálták a közvetítést például Csiszár Imre vagy Kerényi Imre. Ott nem lehetett probléma, hogy a koncepció megváltozik. Szegeden láttam a Vidnyánszky Attila által rendezett Az ember tragédiáját nézőként, valamint láttam televízióban is. Nagyon jó volt a tévéfelvétel. Szegeden ha valaki fent ül, akkor csak apró embereket lát. Nem látja a színészi arcjátékot. Például Trill Zsolt zseniális arcjátékát a televízió kiemelte. Rettenetesen nagy probléma, hogy ilyen kevés színházi közvetítés van. Lefutnak az előadások, és csak egy házi felvétel készül róluk. Ha valaki az Országos Színházi Intézetben elővesz egy kazettát, az csak profi felvételből tudja megállapítani, hogy milyen értéket képviselt az előadás. A hozzászólásommal azt szerettem volna kiemelni, hogy igenis nagy szükség van felvételekre, és a szakmának tennie kéne, hogy folytatódjon a hagyomány, ami valamikor a köztelevízióban volt.Sándor L. István: Vagy értő kritikákból, amelyek többszöri megnézéssel megpróbálják rekonstruálni az előadást.Lévai Balázs: Az utolsó hozzászólás következik.Keserű Katalin: Egy javaslat elhangzott, hogy beszéljünk arról a típusú alkotásról, ami ikonikus jellegű. Ez annyit jelent, hogy a nem létezőnek a jelenlévővé varázsolása. Ez létezik a 20-21. századi esztétikában. Jelenlét előállítása címmel olvasható egy német-amerikai szerző tollából. Rendkívül fontos dolog, mert arról szól, hogy már nagyon sokat ismételjük, sokat nézzük és látjuk ugyanazokat a fogásokat. Volt egy nagyon jelentős avantgarde művészet a ’60-as években, ennek a szemlélete bizonyította, hogy élünk. Semmilyen politikai hatalom a világban, sem egyik, sem a másik nem hajlandó figyelembe venni, hogy az ember más, mint alapvetően a politika. A mai szempontok szerint nézve, a jelenlét előállítása nem szól másról, mint egy állandó művészi kísérletről. Ebben abszolút fontos, hogy az ember jelen van testileg. A jelenlétét kitágítja. Nem a múltról szól, nem más dolgokat idéz, hanem a jelenlétből csinál egy birodalmat. Rendkívül fontos dolog, hogy emberek maradjunk. Lévai Balázs: Köszönjük szépen mindenkinek a figyelmet.Fotó: Simara László A beszélgetés szövegét a POSzT munkatársai bocsátották rendelkezésünkre.
2015.06.12. 06:03
Szinhaz.hu
Mit ígér a 15. POSZT? - Sajtótájékoztató a feszültségekről és az Off-programról
Május 21-én délelőtt sajtótájékoztatón ismertették a POSZT szervezői az OFF-programot és a feszültségekről is szó esett. Az idei POSZT-ról:A versenyprogramról:A POSZT 2015 évi válogatói, Balogh Tibor és Perényi Balázs 2014. március 1. és 2015. március 6. között hozzávetőleg 49. 000 km-t utazott kerékpárral, vonattal, autóval és mikrobusszal. A válogatók összesen 235 előadást láttak. A kiválasztott 14-ből 8 produkció közös akarattal került a versenyprogramba, míg 3 produkció Balogh Tibor akaratából, 3 előadás pedig Perényi Balázs akaratából.A versenyelőadások listáját itt érheti el.A zsűriről:A POSZT zsűrijében Balázs Péter színművész, a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója, Blaskó Balázs rendező, színész, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója, Keserü Katalin művészettörténész, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Nagy Viktória díszlet- és jelmeztervező, Venczel Vera színművész, Vincze János rendező, a Pécsi Harmadik Színház igazgatója és Vörös Róbert dramaturg kapott helyet. A színész zsűri tagja lesz Felföldi Anikó, Mihályi Győző és Sipos Imre. A Magyar Teátrumi Társaság delegálta Balázs Pétert, Blaskó Balázst, Keserü Katalint és Ókovács Szilvesztert, míg a Magyar Színházi Társaság Nagy Viktóriát, Venczel Verát, Vincze Jánost és Vörös Róbertet.A Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi társaság elnöksége április 22-i találkozóján egyezett meg abban, hogy a POSZT zsűrije ezentúl nyolctagú lesz, a két szakmai tulajdonos négy-négy jelöltjéből áll, akiket a saját tagszervezetekkel egyeztetve, önállóan állítanak.Vita a POSZT körül: Az idei jubileumi POSZT körül azért alakult ki vita, mert a Színházi Kritikusok Céhe jelöltje, Csáki Judit nem került be a zsűri tagjai közé. Minderre válaszul a céh kilépett a Magyar Színházi Társaságból, az Örkény István Színház, a Szputnyik Hajózási Társaság és a STEREO Akt társulata pedig azt közölte, hogy a POSZT versenyprogramjába beválogatott előadásaikat játszani fogják ugyan Pécsett, de a versenyben nem vesznek részt.A Magyar Teátrumi Társaság áprilisi közgyűlésén arról döntött, hogy kezdeményezni kívánja a POSZT kft. tulajdonosi taggyűlésének összehívását legkésőbb május 25-re. "A taggyűlésen az elnökség azt az álláspontot képviselje, hogy azon produkciók szerződéseit, amelyek a versenybe történő beválogatás ellenére nem kívánnak résztvenni a XV. POSZT versenyprogramjában, jogi szakértő bevonásával, a felbontás érdekében, vizsgálja felül. Az MTT közgyűlése arra hívja fel a POSZT zsűrijét és a POSZT kft-t, hogy biztosítsa azt, hogy a zsűri minden versenyprogramban résztvevő előadást zsűrizzen le és döntéseit az összes előadás megtekintése alapján hozza meg." A mai napon az MTT elnöksége kezdeményezte is a POSZT kft. taggyűlésének mihamarabbi összehívását" - állt a Teátrumiak közleményében.A Magyar Színházi Társaság pedig levelet intézett a Teátrumiakhoz, melyben leszögezte, a Találkozó szakmai színvonala és a közönség érdeke a legfontosabb, ezért nem támogatja azt a megoldást, hogy a három színház egyáltalán ne jelenjen meg a POSZT-on. "Információink szerint a jegyek többsége elkelt, s az összeállított műsor megbolygatása a részt vevő többi társulat számára is felbecsülhetetlen károkat okozna. Ezek a kérdések ismét megerősítettek bennünket abban, hogy vitasorozatot kell indítanunk a fesztivál jövőjével kapcsolatban. Megjegyezzük, hogy a fenti olyan horderejű kérdés, amit a harmadik, többségi tulajdonos véleményének ismerete nélkül nem hozhatunk meg" - közölték.A szervezők sajtótájékoztatót tartottak:Május 21-én délelőtt sajtótájékoztatón ismertették az OFF-programot és a feszültségekről is szó esett. Elsőként Pécs alpolgármestere szólalt fel. „Öt év telt el azóta, hogy Pécs Európa Kulturális Fővárosa volt, de ma is úgy gondolunk városunkra, mint a kultúra városára. A POSZT-ot pedig a pécsi kultúra szerves részének tekintjük. Fontosnak tartottuk, hogy idén is megteremtsük a feltételeket ahhoz, hogy a fesztivál létrejöhessen. Múlt évben 65 millió, idén 75 millió forinttal támogatjuk a találkozót. Tehát Pécs továbbra is nagy örömmel nyújt biztos hátteret a POSZTnak. Úgy gondolom, hogy ezek után a fesztivál sikere a szakmán múlik” – fogalmazott Őri László, akitől Simon István, a POSZT alapító igazgatója vette át a szót.„Eufórikus hangulatban nyílt meg az első POSZT, Toller László szocialista polgármester és Várhegyi Attila Fideszes képviselő kéz a kézben nyitotta meg a találkozót. Akkor Pécs minden napja ünnep volt, hiszen a közönség a színházi szakma számos jeles tagjával találkozhatott. Verebes István, Sinkó László és Haumann Péter már reggel kilenckor egy asztalnál ült, és tizenkettőkor, amikor megkérdeztem: „még mindig itt vagytok?”, úgy válaszoltak: „igen, itt legalább találkozunk, itt legalább lehet beszélgetni”. Azt kívánom, hogy a további években is ilyen jó hangulatban folytatódjon a POSZT. Szeretném, ha újra egységesen lépne fel a színházi szakma ezen a találkozón” – mondta Simon István.A feszültségekrőlA két színházi társaság képviselője is felszólalt. Csizmadia Tibor leszögezte, folyamatos dialógus zajlik arról, hogy lehetne színvonalasabbá tenni a fesztivált. A POSZT-ot övező feszültségről szólva elmondta, a Magyar Színházi Társaság azt képviseli, hogy ugyanúgy várja a fesztivál azokat az alkotókat, akik nem kívánnak részt venni a versenyben.Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára azonban kifejtette, határozott álláspontjuk az, hogy a POSZTon csak azok az előadások vegyenek részt, amelyek vállalják a megmérettetést. „Az elmúlt hónapokban rengetegen dolgoztak azért, hogy a POSZT fennmaradjon, néhányan viszont azon munkálkodtak, hogy a széthúzás terepévé váljon, megsemmisüljön. A Teátrumi Társaság közgyűlése, elnöksége, tagszerevezetei tiszta lelkiismerettel állnak az Úr színe előtt. A Teátrumi Társaság mindent megtett és megtesz azért, hogy ez ne történjen meg. A színházi élet döntő többsége abban ért egyet, hogy a POSZT az a terep, ahol együtt kell működnie a szakmának. Abban bízom, hogy azok, akik szétverni, megölni, meggyilkolni kívánták az együttműködést soha nem érnek célt” – fejezte ki Szabó László. Hozzátette: „Tisztában vagyunk azzal, hogy a Teátrumi Társaság jogi értelemben egyhatodban tulajdonolja a POSZTot, tehát arról, hogy végül mi történjen, közös döntés fog születni május 25-éig” – tudatta Szabó László.Milyen lesz az OFF?Stenczer Béla, a POSZT Kft. egyik ügyvezetője arról is beszámolt, hogy a POSZT egy hazai és nemzetközi zsűri döntése értelmében az Európai Fesztiválszövetség tagja lett, és beszélt, hogy a kisjubileumot ünneplő fesztivál OFF-programjáról, melyben elsősorban a társművészetek kapnak bemutatkozási lehetőséget.Ismét hangsúlyos szerepet kapnak a kiállítások. Nagy sikert aratott a tavalyi évben bemutatkozott Kiposztolva kiállítás, ennek keretében, ha szimbolikusan is, de minden társulat jelen lehet a POSZT-on, hiszen itt a 2014/15-ös évad bemutatóihoz készített színházi plakátok jelennek meg, 66 társulat mintegy 330 plakátja. Teátristák – „nagy játékosok” címmel a magyar színházművészet első két évszázadának legjelentősebb alakjait mutatja be az MMA és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet közös kiállítása. Függöny mögött címmel tekinthető meg az a tárlat, melyen a Magyar Képzőművészeti Egyetem alkalmazott látványtervező szakán, 2015-ben diplomázó hallgatók mutatkoznak be. A tavalyi sikeren felbuzdulva, idén is lesz hang- és fénytechnikai kiállítás, ahol az érdeklődők megismerhetik a legújabb eszközöket, és látványos lézer show-ban is gyönyörködhetnek.Számos izgalmas és színes programmal várja a POSZT a legkisebbeket is. A Jókai téren napközben, mint már oly sok éve, a MárkusZínház és barátai szórakoztatják a gyerekeket az OFF porond a POSZT-on programsorozat keretében. Lesz itt BáBsZíNhÁz, patakocska játékokkal, no meg egy hatalmas homokozó. A Teátrumi Mocorgó Játszóház sok-sok játékkal (babajátszó, fajátékok, mozgásos, konstrukciós, fejlesztő játékok), kézműves-foglalkozással és logikai asztallal várja a kicsiket és a kicsit nagyobbakat. A tatabányai Jászai Mari Színház Kutyafül, macskakő, egérút című egyfelvonásos játéka és a budapesti Bárka Színház Odüsszeusz szemeteslapáton című tárgyszínházi előadása igazi gyerekszínházi különlegességként érkezik. Színezd át! a címe a május és október között az ország tizenegy nagyvárosába ellátogató, egész napos, ingyenes családi programnak - melynek második állomása Pécs - ahol játékos feladatokkal, ének- és tánctanítással, várépítéssel, gyerekszínpaddal, hangszerek kipróbálásával, mesekönyv írással ösztönzik a szervezők a gyerekeket és felnőtteket a kultúrák közötti azonosságok és különbözőségek megismerésére, elfogadására. A Színezd át! nap a Somnakaj című roma musical előadásával zárul, melyben olyan nagyszerű művészek lépnek fel, mint Falusi Mariann, Oláh Gergő, Papadimitriu Athina, Kathy Horváth Lajos és Szakcsi Lakatos Béla. Immár hetedik éve rendezi meg a POSZT a Tematikus roma fesztivált, melynek célja, hogy a roma kultúrába, a hagyományokba, a hétköznapi szokásokba bepillantást adjon, ezáltal elősegítse a megértést és az integrációt. Ismét találkoznak a POSZT-on a Nemzetiségi Színházak. Egy-egy előadással látogat Pécsre a Budavári Örmény Színház, a budapesti Karaván Színház, a szekszárdi Deutsche Bühne Ungarn / Magyarországi Német Színház és a szarvasi Cervinus Teátrum. Lesz Folk a POSzT-on rendezvénysorozat, ahol szenior táncegyüttesek táncszínházi gáláját és színpadi folklórbemutatóit tekinthetik meg az érdeklődők. Visszatérnek a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola tanulói is épp úgy, ahogy a színművészeti intézmények Kaposvárról, Marosvásárhelyről, Újvidékről. És természetesen ott lesznek az idén 150 éves Színház- és Filmművészeti Egyetem növendékei is. A jubileum alkalmából az idei POSZT-on kiemelt szerepet kap az Egyetem, a város különböző helyszínein számos programmal mutatkoznak be a hallgatók. Ebben az évben is hangsúlyosan foglalkozik a POSZT a színházi nevelés, a színházpedagógia különböző kérdéseivel. Míg tavaly a színházi nevelés különböző műhelyei mutatkoztak be, idén a különleges, új színházi nevelési területek megmutatására és megismerése kerül a hangsúly és a programban a „színházi” szegmensen túl a „nevelésben” érintettek is, vagyis a pedagógus kollégák is megjelennek.Első alkalommal vendégszerepel a POSZT-on a Gyulai Várszínház. A Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye és Forgách András Holdvilág és utasa című színpadi adaptációja alapján készült A hold foglyai című előadást június 11-én tekinthetik meg az érdeklődők. Bodrogi Gyula és Voith Ági különleges zenés találkozásra hívja a nézőket, Lázár Kati, a Kripli Mari című előadásban Jászai Mari bőrébe bújik, Jordán Tamás József Attila estjével érkezik, de Pécsre jön Szabó Balázs és Bandája is. Nem tudhatom… címmel Radnóti alakját idézi Dés László, Mácsai Pál, Fullajtár Andrea, Dés András és Lukács Miklós. Nagy Anna és Huszárik Kata Lázár Ervin műveiből ad elő.Két előadással is emlékezik a POSZT a közelmúltban elhunyt Balikó Tamásra, a Pécsi Nemzeti Színház korábbi igazgatójára, aki indulása óta aktívan részt vett a Színházi Találkozók szervezésében, lebonyolításában. A Rózsavölgyi Szalonban bemutatott Válótársak című előadás Balikó Tamás utolsó rendezése volt, a próbafolyamat közben vesztette életét, ezért az ő rendezői elképzelése nyomán végül Lőkös Ildikó és a stáb állította színpadra Bernard Slade művét, melynek szereplői Für Anikó és Lengyel Ferenc. A Gózon Gyula Kamaraszínházban Csiszár Imre rendezte Christopher Hampton Teljes napfogyatkozás című drámáját, melynek ma már legendás első magyarországi bemutatóját, még főiskolai hallgatóként rendezte Balikó Tamás. A társulat az előadást az ő emlékének ajánlja.A Kodály Központban három nagy esemény várja a közönséget.Június 6-án Varnus Xavér is jubilál. A POSZT történetében ugyanis ő az egyetlen előadóművész, aki minden évben fellépett a színházi találkozón. Az idei tehát a 15. jubileumi koncert lesz, ami minden tekintetben ünnepinek ígérkezik, hiszen a POSZT 15. évfordulóján Boros Misivel, a Virtuózok című tehetségkutató műsor zongorazsenijével, és a most 50 esztendős Szolnoki Szimfonikus Zenekarral lép a Kodály Központ színpadára, hogy Bach dermesztően igaz Nagy chaconne-ja után bemutassa Enrico Bossi 1900-ban írt nagyzenekari orgonaversenyét, amellyel egykor a pesti Zeneakadémia orgonáját avatta a világhírű olasz orgonavirtuóz.Június 9-én a nagysikerű musical, az Őrült nők ketrece érkezik a Pécsre. Az Alföldi Róbert általa rendezett előadásban a főszereplő Stohl András és Hevér Gábor.Június 10-én a POSZT idei díszvendége, Udvaros Dorottya legfrissebb, Majdnem-valaki című albumának lemezbemutató koncertjét hallgathatják meg az érdeklődők. A művésznő legújabb dalait énekli ezen a különleges estén, melyek Hrutka Róbert és Bereményi Géza szerzeményei.: „Saját, minden saját ezen a lemezen, ezért az a címe, hogy Majdnem-valaki” – mondta az albumról a művésznő.A POSZT szervezői fontosnak tartják, hogy a nagyközönség és maga a szakma is jobban megismerje a színházi háttérszakmákat, amikről oly keveset tudunk, de amik nélkül bizony nincs előadás. "POSzT IT!" címmel egy programsorozat keretében mutatkoznak be a különböző területek.A Színházi Dramaturgok Céhe idén is megrendezi a Nyílt Fórumot, mely idén ünnepli 30. születésnapját, ahol a legújabb magyar drámákkal ismerkedhetnek az érdeklődők, többek között felolvasó színházi formában.Színház.hu Tudósított: T.B
2015.05.21. 10:33
Szinhaz.hu
Gálvölgyi János: "Amit itt művelnek, az emberkísérlet"
Új bemutatójáról, a kezdetekről és a mai magyar humorérzékről is szót ejtett Gálvölgyi János az Origo interjújában.“A Vidám kísértet bemutatója igen jól sikerült. Hernádi Judittal, régi társammal, Liptai Claudiával és a csodálatos Pásztor Erzsivel komédiázunk. Annak idején olyan színésznagyságok szerepeltek ebben a darabban, mint Tolnay Klári és Ráday Imre, később Ruttkai Éva és Somogyvári Rudolf” – mesélte Gálvölgyi János legújabb bemutatója kapcsán.Fotó: Bielik István - OrigoA felvetésre, miszerint szerepeit soha nem panelekből építi, úgy fogalmazott: “Száz-kétszáz szériás darabokban játszom, de ha egy előadás szétesik, nem éri meg a húszat sem. Rátonyi Róberttel együtt öltöztem 20 éven át. Ő Honthy Hannával és Feleki Kamillal a Csárdáskirálynőt 800-szor adta elő. Egyszer megkérdeztem tőle, hogy lehetett ezt a nagyoperettet ennyiszer előadni. Erre azt felelte, hogy minden este más volt a közönség, és ebből kell kiindulnia egy színésznek. Bodrogi Gyula mondta egyszer nekem, hogy fura szerzet a közönség, mert amíg mi 6-8 héten át próbáljuk délelőttönként a darabot, a közönség bejön este 7-re, beül a nézőtérre, és rögtön tudja, hol kell nevetni, sírni, tapsolni, tud mindent próba nélkül, a közönség zseni. Az a kérdés, hogy mihez képest nevetünk. Fura az ember pszichéje, mert a temetéseken is lehet nevetni, ott bujkál az emberben valami. Vígjátékban szerepelni nagyon nehéz, ezt 47 év után már elmondhatom, mert ha ezredmásodpercre nem ott és nem úgy mondja a színész a szövegét akár a 201-ik előadáson, az rögtön érződik a nézők reakcióján”.A színész a kezdetekről is vallott: “Gyerekkoromban még nem volt tévé, és arról fantáziáltam, hogy ha majd megyek az utcán, az emberek összesúgnak mögöttem: ott megy a Gálvölgyi! Amikor először eljutottam színházba, azt éreztem, hogy nagyon jó lehet ott fönn a színpadon, ahol jókat mondanak, gyönyörű nők vannak, szól a zene, és a közönség tombol. Akkor arra vágytam, hogy egyszer én is ott lehessek a színpadon, és középen állhassak. Amikor bekerültem a Tháliába, adtam magamnak öt évet, hogy híres legyek, és ha öt év alatt nem én leszek „ a Gálvölgyi”, akkor abbahagyom. (…)Álmaim netovábbja volt viszont a Madách Színház, és 1993-ban átszerződtem, azóta is, már 22 éve ott vagyok” – számolt be Gálvölgyi János, aki azt is hozzátette, jöttek a musicalek, ezért ez a Madách már nem az a Madách, amiről álmodott.Annak kapcsán, hogy olyan, mintha kiveszett volna az emberekből a humorérzék, elmondta: “Ha az ember elmegy New Yorkba, az utcán az emberek mosolyognak, ha véletlenül meglökik a másikat, azonnal mondják, hogy sorry. Itt csak vicsorogni, anyázni lehet. Remeg a gyomrom, hogy melyik hídon tudok átjutni Pestre, találok-e parkolót, mert este 7-kor már készen kell állnom a színpadi játékra. Amit ebben a városban művelnek, az emberkísérlet, az elképesztő. Nagyon nehéz ezt iróniával, humorral elviselni”.A színész arról is szót ejtett, hogy több mint 20 régi nagy magyar színész emlékére táblát állított a lakóházán. “Londoni utamon figyeltem föl az emléktáblákra, sok van belőlük, és megláttam egy kerek kék táblát, amelyen az állt, hogy itt élt Benny Hill, a nagy komédiás. Akkor arra gondoltam, hogy a magyar színészóriások is megérdemelnének az utókortól egy jelet lakóházuk falán. Itthon legelőször Márkus Lászlónak készíttettünk emléktáblát a Madách Színházzal közösen. Később az ügy mellé állt a Fővárosi Önkormányzat, és így kapott táblát többek között Kabos Gyula, Pécsi Sándor, Kiss Manyi, Csortos Gyula, Gábor Miklós, Somlay Artúr, Szendrő József, Ladányi Ferenc. Több éve a folyamat leállt, mert ha nincs hajlandóság erre a hatalom részéről, akkor semmi sincs” – fejtette ki Gálvölgyi János.A teljes interjút itt olvashatja.
2015.05.17. 06:01
Szinhaz.hu
Színházi legendák - Pécsi, Gálvölgyi, Bodrogi Gödöllőn beszélget
Színházi legendák, legendás színészek, színház címmel zenés, szórakoztató műsor indul Gödöllőn. Németh Kristóf színész, a Játékszín igazgatója sok száz interjút készített élete során tévében, rádióban, színpadon. Vele ülnek le beszélgetni a Művészetek Háza Gödöllő vendégei május 16-án, akik pályájuk meghatározó történeteit elevenítik fel.Az első vendég három Kossuth-díjas művész, akinek mestersége a színészet. Pécsi Ildikó, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, Érdemes és Kiváló művész, Gödöllő Város Díszpolgára, Gálvölgyi János, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes művész és Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes művész most olyan területekre is betekintést engednek, amikre a nagyközönség eddig talán még egyáltalán nem láthatott be."Ritka alkalom az életben, amikor a kedves néző egy olyan beszélgető asztalnál lehet vendég, ahol Ő is kérdezhet azoktól az ikonikus alkotóktól, akik életükkel és pályájukkal kiemelkedőt és maradandót alkottak" - áll a Játékszín ajánlójában.Közreműködik a Balogh Gyula Trio.
2015.05.15. 17:10
Szinhaz.hu
Szacsvay Lászlót választották a Nemzet Színészévé
Szacsvay László Jászai Mari-díjas színművészt, érdemes és kiváló művészt választották a Nemzet Színészének. A választást hagyományosan a Nemzeti Színházban tartották, ahol a Nemzet Színésze címet viselő tizenegy művész döntött arról, hogy az április 26-án elhunyt Kóti Árpád helyére Szacsvay László kerül a testületbe. A színház közlése szerint kedden délután háromkor sorban érkezett a Nemzeti Színházba Molnár Piroska, Király Levente, Tordy Géza, Haumann Péter és Bodrogi Gyula. Psota Irén, Berek Kati, Cserhalmi György, Törőcsik Mari és Máthé Erzsi telefonon adták le voksaikat.Csaknem két óra elteltével született meg a döntés, amelynek értelmében Szacsvay László színművész lett a nemzet színésze cím új birtokosa. Az új nemzet színészének elsőként a Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila gratulált telefonon.Választanak a nemzet színészei (fotó: Eöri Szabó Zsolt, nemzetiszinhaz.hu)A Nemzet Színésze címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át, halálig szól, egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetik és életük végéig részesülnek a jelenleg havonta nettó 630 ezer forint juttatásban. Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot. A nemzet színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, betöltötte a 62. életévét, 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot - évadonként legalább egy szerepben - a Nemzeti Színház színpadán töltött. A nemzet színésze jelenleg Andorai Péter (2015-től), Berek Kati (2000-től), Bodrogi Gyula (2007-től), Cserhalmi György (2014-től), Haumann Péter (2010-től), Király Levente (2006-tól), Máthé Erzsi (2000-től), Molnár Piroska (2011-től), Psota Irén (2000-től), Szacsvay László (2015-től), Tordy Géza (2008-tól) és Törőcsik Mari (2000-től). A cím korábbi birtokosai: Agárdy Gábor (2006-ban hunyt el), Avar István (2014-ben hunyt el), Bessenyei Ferenc (2004-ben hunyt el), Bitskey Tibor (2015-ben hunyt el), Darvas Iván (2007-ben hunyt el), Garas Dezső (2011-ben hunyt el), Gera Zoltán (2014-ben hunyt el), Kállai Ferenc (2010-ben hunyt el), Komlós Juci (2011-ben hunyt el), Kóti Árpád (2015-ben hunyt el), Lukács Margit (2002-ben hunyt el), Raksányi Gellért (2008-ban hunyt el), Sinkovits Imre (2001-ben hunyt el), Szabó Gyula (2014-ben hunyt el), Sztankay István (2014-ben hunyt el) és Zenthe Ferenc (2006-ban hunyt el).Szacsvay Lászlóról: Szacsvay László a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1971-ben végzett, és a Nemzeti Színházhoz szerződött, 1983 óta a Katona József Színház tagja. Több tévéjátékban is játszott, 2004-2010-ben állandó szereplője volt az Életképek című teleregénynek. A művész éveken át sikert aratott a Budapest Orfeum című zenés produkcióban - Császár Angelával és Benedek Miklóssal - előadott kupléival és sanzonjaival, az előadás zenei anyaga hanglemezen is megjelent. Kiváló karakterszínész. Főbb szerepei között van Hlesztakov (Gogol: A revizor), Silvio (Goldoni: Két úr szolgája), Katz (Hasek: Svejk). A Katona József Színházban jelenlegi szerepei között megtalálható Harkocsány (Tersánszky Józsi Jenő-Grecsó Krisztián: Cigányok), Heniek (Tadeusz Slobodzianek: A mi osztályunk), játszik Kerékgyártó István Rükverc, Peter Weiss M/S című darabjában és az Illaberek című produkcióban. Szacsvay Lászlót számos filmben is láthatta a közönség, köztük a Volt egyszer egy család (1972), a Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1978), a Te rongyos élet (1983), a Csapd le csacsi (1991), a Megint tanú (1994), A vörös bestia (1995 tv), a Presszó (1997), a Zimmer Feri (1997), a Kalózok (1998), a Rosszfiúk (1999), a Pizzás (2000), a Perlasca - Egy igaz ember története (2002 olasz-magyar), a Rózsadomb (2003), a Lopott képek (2006), az S.O.S. Szerelem (2006), a Tavasz, nyár, ősz... (2006 tv) és a Casting minden (2007) című alkotásban. A művész 1978-ban Jászai Mari-díjat kapott, 2001-ben érdemes művész lett, 2013-ban kiváló művész díjban részesült. 2014-ben a nyíregyházi Vidor Fesztiválon átvette a szakmai zsűri által odaítélt életműdíjat.Forrás: MTI
2015.05.12. 15:38
Szinhaz.hu
Pénteken vesznek végső búcsút Kóti Árpádtól
Pénteken vesznek végső búcsút Kóti Árpádtól, a nemzet színészétől; a debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészét 13 órakor a debreceni Nagyerdei Köztemető 2. számú ravatalozójából kísérik utolsó útjára. A Kossuth- és Jászai Mari-díjjal kitüntetett érdemes és kiváló művészt, Debrecen díszpolgárát életének 81. évében április 26-án érte a halál. Kóti Árpád 1934. november 15-én született a Békés megyei Bucsán. Kiskunfélegyházán járt testnevelési gimnáziumba és középiskolai tanára biztatására kezdett versmondással foglalkozni. Érettségi vizsgáját követően egyszerre három intézménybe is felvételt nyert: a testnevelési főiskola, a soproni erdőmérnöki kar és a színművészeti főiskola közül az utóbbit választotta.Fotó: Czeglédi Zsolt, MTI A Színművészeti Főiskolát 1958-ban végezte el, osztálytársa volt Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Madaras József, Margitai Ági. Első sikerét József Attila Hazám című versének elszavalásával még főiskolásként aratta tanára, Básti Lajos és osztálytársai előtt. 1958-ban a Békés megyei Jókai Színházhoz szerződött. 1960 és 1963 között az egri Gárdonyi Géza Színházban, a veszprémi Petőfi Színházban és a szolnoki Szigligeti Színházban is játszott. 1963-ban Lengyel György hívására a debreceni Csokonai Színházba szerződött, a rendező először G.B. Shaw Szent Johanna című darabjában instruálta. Az intézménynek több mint öt évtizeden át volt tagja, a várost és a társulatot a budapesti Nemzeti Színházért sem volt hajlandó elhagyni. Kóti Árpád elsősorban drámai karakterszerepek alakítója, a legszebben, legtermészetesebben beszélő magyar színészek egyike volt. Szerepei közül kiemelkedik Csehov Ványa bácsija, Hamvai Kornél Márton partjelző fázik, Marin Drzic Dundo Maroje, valamint Tóth-Máthé Miklós Én, Károli Gáspár című darabjának címszerepe. Shakespeare Lear királyában először Edmund, majd Gloster szerepe találta meg, 75 évesen eljátszotta a címszerepet is. Nagy sikert aratott Háy János Gézagyerek című darabjának Herda Pityujaként is. Filmen is játszott, többek közt a Tűzoltó utca 25. és a Ponyvapotting című alkotásokban. Művészetének elismeréseként megkapta a Jászai Mari-díjat (1978), az érdemes művész (1985) és a kiváló művész címet (2001). 1990-ben Aase-díjjal, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki, 2002-ben megkapta a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) díját. Két alkalommal kapott Csokonai-díjat, 2005-ben pedig Debrecen Kultúrájáért díjjal ismerték el művészeti tevékenységét. Kóti Árpád 2014-ben vette át a Kossuth-díjat, és ugyanebben az évben választották a nemzet színészének. A művész az idén áprilisban lett Debrecen Város díszpolgára. A színművészt a városi önkormányzat és az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti.Forrás: MTI
2015.05.06. 15:01
Szinhaz.hu
Bodrogi Gyula: "A pálya választott engem"
Bodrogi Gyulát az Origo kérdezte. Lapszemle.A felvetésre, miszerint szerencsés alkat, mert drámában, vígjátékban és zenés darabban egyaránt otthon van, Bodrogi Gyula úgy felelt: “Nagy szerencsém van, mert amióta elkezdtem a pályát, majdnem 60 éve, mindig kaptam olyan szerepeket, amiket jól el lehetett játszani. Ezért bennem nem alakult ki az az érzés, hogy szerepálmom legyen. Nem jutott eszembe, hogy ezt vagy azt a szerepet nekem kellett volna eljátszani. Esetleg időnként sajnálkoztam, hogy nem játszottam sok zenés, táncos mozifilmben, pedig fiatalon egész jól táncoltam. (…) Erős meggyőződésem, hogy siker nélkül nincs színház, onnantól a határ a csillagos ég”.A színművészeti főiskola után, 1958-ban nem kellett vidékre szerződnie, hanem azonnal a József Attila Színházba került. Arról, ezt hogy csinálta, elmondta: “Vidékre kellett volna mennem, de Törőcsik Marival férj és feleség voltunk. Mari akkorra már szinte világhírű sztár volt, mert a főszereplésével készült Körhinta című Fábri-filmet a cannes-i filmfesztiválon, 1956-ban Arany Pálma-díjra jelölték. Őt szerződtette a Nemzeti Színház, így "családegyesítés" révén engem a József Attila Színházhoz vettek föl. Huszonnégy évig voltam ott. Érdekes módon ez a külvárosi színház közben igazi fővárosi színházzá változott. Ehhez hozzájárult, hogy az 1956-os forradalomban vállalt szerepéért sok kiváló színészt ide dugtak, hogy ne kelljen elküldeni őket a pályáról. Külvárosi száműzetésbe kerültek, így aztán olyan színésznagyságokkal játszhattam, mint Sinkovits Imre és Darvas Iván. Remek színház volt!” – mesélte Bodrogi Gyula, aki azután a Vidámszínpad igazgatói posztját töétötte be1982-től 20 éven át.“Tizenöt évig egészen jól éreztem magam, de az utolsó ötben már nem. (…) Fél évig agitáltak, hogy vállaljam el az igazgatást. Vinkó Józseffel, aki a József Attilában dramaturg volt, megbeszéltük, leírjuk, hogy mit akarunk csinálni, és ha arra rábólintanak, akkor elvállalom a posztot. Így aztán magunkat hibáztatom azért, hogy azóta mindig pályázatot kell beadni, ha valaki színházat akar vezetni” – árulta el Bodrogi Gyula, akit Schwajda György hívott a Nemzeti Színházba.“Azt szoktam mondani, hogy nem én választottam ezt a pályát, hanem a pálya választott engem. Kilenc éves koromban Pápán színházi emberek jöttek az iskolába, és azt mondták, "ez a gyerek kell nekünk". Ott játszottam először színpadon. Azután bármelyik iskolába kerültem, mindenhol szerepeltem, énekeltem, szavaltam, táncoltam” – emlékezett a kezdetekre a Nemzet Színésze.A teljes interjút itt olvashatják.
2015.05.06. 07:04
Szinhaz.hu
Bodrogi Gyula dühös az éhező gyerekek miatt
Kossuth-díjas, a nemzet színésze, az ország egyik legismertebb és legnépszerűbb művésze, aki szinte minden műfajban otthon van, a kabarétól a vígjátékon, az operetten át a drámáig és az örökzöld slágerekig. 170 színpadi szerep, sok játékfilm, köztük a Szomorú vasárnap, számtalan tévéfilm és sorozat, például a Linda fűződik a nevéhez. Az ő rekedtes hangján szólalt meg Szürkevarjú a Vukban és Süsü, az egyfejű sárkány. Bodrogi Gyula Cervantes Don Quijote című darabjának próbájáról érkezett a beszélgetésre.
2015.05.03. 18:20
Origo.hu
Bodrogi Gyula: "Megrendítő a halálhíre"
Megrendülten fogadta Kóti Árpád halálhírét Bodrogi Gyula. [Dátum: 2015.04.26. 18:42]
2015.04.26. 18:42
Zene.hu
Bodrogi Gyula megrendült
Megrendülten fogadta Kóti Árpád halálhírét Bodrogi Gyula.
2015.04.26. 13:12
Blikk.hu
Elhunyt Kóti Árpád
Életének 81. évében vasárnap hajnalban elhunyt Kóti Árpád, a Nemzet Színésze, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes művész.1934. november 15-én született a Békés megyei Bucsán. Kiskunfélegyházán járt testnevelési gimnáziumba és középiskolai tanára biztatására kezdett versmondással foglalkozni. Érettségi vizsgáját követően egyszerre három intézménybe is felvételt nyert: a testnevelési főiskola, a soproni erdőmérnöki kar és a színművészeti főiskola közül az utóbbit választotta, bár saját bevallása szerint korábban színházi előadást sem látott. A Színművészeti Főiskolát 1958-ban végezte el, osztálytársa volt Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Madaras József, Margitai Ági. Első sikerét József Attila Hazám című versének elszavalásával még főiskolásként aratta tanára, Básti Lajos és osztálytársai előtt. 1958-ban a Békés megyei Jókai Színházhoz szerződött. 1960 és 1963 között az egri Gárdonyi Géza Színházban, a veszprémi Petőfi Színházban és a szolnoki Szigligeti Színházban is játszott. 1963-ban Lengyel György hívására a debreceni Csokonai Színházba szerződött, a rendező először G.B. Shaw Szent Johanna című darabjában instruálta. Az intézménynek több mint öt évtizede volt tagja, a várost és a társulatot a budapesti Nemzeti Színházért sem volt hajlandó elhagyni. Kóti Árpád első komoly sikerét a Kapaszkodj Malvin, jön a kanyar című színdarabban a magyar hősi halott katona megformálásával aratta. Elsősorban drámai karakterszerepek alakítója, a legszebben, legtermészetesebben beszélő magyar színészek egyike. Szerepei közül kiemelkedik Csehov Ványa bácsija, Hamvai Kornél Márton partjelző fázik, Marin Drzic Dundo Maroje, valamint Tóth-Máthé Miklós Én, Károli Gáspár című darabjának címszerepe. Shakespeare Lear királyában először Edmund, majd Gloster szerepe találta meg, 75 évesen eljátszotta a címszerepet is. Nagy sikert aratott Háy János Gézagyerek című darabjának Herda Pityujaként is. Filmen is játszott, többek közt a Tűzoltó utca 25. és a Ponyvapotting című alkotásokban. Művészetének elismeréseként megkapta a Jászai Mari-díjat (1978), az érdemes művészi (1985) és a kiváló művészi címet (2001). 1990-ben Aase-díjjal tüntették ki, 2002-ben megkapta a Pécsi Országos Színházi Találkozó díját. Két alkalommal kapott Csokonai-díjat, 2005-ben pedig Debrecen Kultúrájáért díjjal ismerték el művészeti tevékenységét. 2014-ben, Kossuth-díját átvéve így fogalmazott: "a színészet a legnehezebb pálya. Ugyanakkor játék, amelybe nem kell belehalni". 2015 áprilisában Debrecen Díszpolgára lett.Halálával a Csokonai Színházat és a magyar színjátszást is pótolhatatlan veszteség érte - írja közleményében a debreceni teátrum.MGP Kóti Árpádról:"Nem királykodik: király. Póztalan középhangja zeng, betölti az épületet. Kóti Árpádnak úgy zenél a hangja, mint utoljára Bessenyeinek. Képes erőt sugározni. Gyengéd szeretetet. Tud halk lenni, és annyi erő van agg uralkodójában, hogy nemcsak az ország terhét, de még a hegyeket is el tudná hordani. Bölcsen - és nem szeszélyből - átengedi az uralkodást. És hiszi, jól elrendezte a dolgát. (...) Tekintetében zajlik le a dráma. Odabenn dúl a kétségek és összeomlások vihara. Kóti figyeli a világot. Teljes erővel megérteni kísérli az emberi természetet. (…) Egy nagy színész összefogott, tömör eszközökkel előéli Lear tragikumát."Forrás: Csokonai Színház, MTI, Színház.hu
2015.04.26. 10:56
Szinhaz.hu
Hámori Ildikó életműdíjas - Díjakat osztott a MASZK
A színházi világnap alkalmából az idén is odaítélték a Gobbi Hilda-életműdíjat, a Soós Imre- és a Vámos László-díjat, valamint a Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központjának elismerését, a Hevesi Sándor-díjat. Döntött a kuratórium a Kállai Ferenc-életműdíjról és a Szabadtéri Színpadok Szövetsége az Amphiteátrum-díj idei nyerteséről is. A MASZK Országos Színészegyesület és a kulturális tárca által alapított Gobbi Hilda-életműdíjat az idén Papp János színművész kapta - közölte a hétfő esti budapesti díjátadó gálát szervező MASZK Országos Színészegyesület az MTI-vel. A pályakezdő tehetségek elismerésére létrehozott Soós Imre-díjat Molnár Áronnak, a Vígszínház tagjának és Mikola Gergőnek, a Pécsi Nemzeti Színház művészének ítélték oda. A Vámos László-díjjal Valló Péter rendező munkásságát ismerték el. A díjat az 1996-ban elhunyt Kossuth-díjas rendező, Vámos László emlékének megőrzésére alapította Psota Irén, a nemzet színésze.A Kállai Ferenc-életműdíjat Hámori Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznőnek, érdemes és kiváló művésznek, a Pesti Magyar Színház tagjának és Laczkó Albertnének, a Pesti Magyar Színház öltöztetőjének ítélték oda. Az Amphiteátrum-díjat Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész kapta. Hevesi Sándor-díjjal Bagossy László rendezőt, Szakács Györgyi jelmeztervezőt és Urbán András rendezőt, társulatvezetőt tüntették ki. A Hevesi Sándor-díjat a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) Magyar Központja kezdeményezésére alapították 1998-ban. Az elismerés minden évben annak a három művésznek, kultúraközvetítő, társulatvezető szakembernek jár, aki sokat tett a magyar színház nemzetközi elismertetéséért, megismertetéséért. A díjat szakmai szervezetek, színházak javaslata alapján az Emberi Erőforrások Minisztériumának és a Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központjának képviselőiből álló kuratórium ítéli oda. Idén a MASZK Országos Színészegyesület a budapesti Thália Színházban szervezte meg színházi világnapi gáláját. A március 27-i színházi világnap alkalmából 1999 óta minden évben megrendezett jótékonysági gálaest bevételéből a rászoruló, idős színészeket és az Ódry Árpád Művészotthont támogatja a MASZK. A gála valamennyi közreműködője ingyen, fellépti díj nélkül vállalta a szereplést.
2015.03.30. 18:08
Szinhaz.hu
Bodrogi Gyula kapta az Amphiteátrum-díjat
A színházi világnap alkalmából az idén is odaítélték a Gobbi Hilda-életműdíjat, a Soós Imre- és a Vámos László-díjat, valamint a Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központjának elismerését, a Hevesi Sándor-díjat. Döntött a kuratórium a Kállai Ferenc-életműdíjról és a Szabadtéri Színpadok Szövetsége az Amphiteátrum-díj idei nyerteséről is.
2015.03.30. 16:06
Origo.hu
"Itt semmi sem fekete vagy fehér" - Villáminterjú Lendvai Zoltánnal
A regényes, szerelmes történetek kedvelői, a szocio-vígjátékra fogékonyak, a társadalmi szatírákra kiéhezettek is találnak izgalmasat és érdekeset az Ingyenélőkben – nyilatkozta Lendvai Zoltán, aki februárban rendezte az Ingyenélők című Csiky-darabot a Nemzeti Színházban.Az interjú a februári próbák szünetében készült:Mitől izgalmas ma egy 1880-ban írt vígjáték?– A hazafias érzelmekkel manipuláló szélhámosok, az őket múltjukkal zsaroló csalók, a boldogságukat kereső naiv fiatalok és őket szégyentelenül kihasználó felnőttek történetét igen fordulatosan írta meg Csiky Gergely. A darab tele van érdekes helyzetekkel, bonyolult, árnyalt karakterekkel, és az egészet különös humor jellemzi. Izgalmas azért is, mert ez egy klasszikus magyar vígjáték, de nem tartozik az agyonjátszott darabok közé. És még az a pikantériája is megvan, hogy – eredetileg Proletárok címen – a Nemzeti Színházban volt 1880-ban az ősbemutatója.Bodrogi GyulaMeg fogja találni a közönségét ez a világ?– A regényes történetek kedvelői élvezni fogják az árva kisgyermeket sajátjaként nevelő, majd őt eladó osztrák-magyar kémnő felemelkedését és bukását, a szocio-vígjátékra fogékonyak pedig felfedezhetik, hogy a pesti bérházak mindannyiunk számára ismerős figurái semmit sem változtak az elmúlt százvalahány év alatt. A társadalmi szatírákra kiéhezettek nyilván meghallják majd a darab politikai felhangjainak furcsa összecsengéseit a mával, akik pedig a szerelmes történeteket szeretik, mintát kaphatnak a férfi-női kapcsolatok ezernyi válfajáról.Az olvasópróbán Bodrogi Gyula megjegyezte: Jézusom, van olyan mondat a darabban, ami egy egész oldalnyi hosszúságú. Mennyire kell belenyúlni az eredeti szövegbe?– Nyesegettünk a terjedelméből, és követhetőbbé tettük a nyelvezetét. De a próbák alatt is ki fog derülni, mi az, ami még kihúzható, és mit kell esetleg visszaírnunk.Milyen rendezőnek képzeljük el Lendvai Zoltánt? Szabadságot ad a színészeknek, vagy inkább „autokrata” típus?– Belebeszélek ugyan mindenbe, de nem gondolnám, hogy autokrata vagyok. Természetesen erős kép él bennem a figurákról és a helyzetekről, de mivel ezeket a színészeknek kell megvalósítaniuk, elengedhetetlen, hogy a sajátjukénak érezzék, amit az előadás kapcsán a színpadon művelünk. Néha a közös játszás a megoldás, néha pedig egyvalakinek kell megmondania, hatalmi szóval, hogy merre haladunk. A színházcsinálás közösségi aktus, csak így szórakoztató igazán. Több ember, több intellektus, több érzékenység. És a több az ugye több, mint az egy. Még ha az az egy épp’ egy rendező is. Tompos Kátya, Tóth LászlóAz Ingyenélők eredetileg nagyszínpadra íródott és ott is mutatták be. Jól áll majd neki a Nemzeti Színház stúdiója, a Gobbi Hilda Színpad?– A néző egy hagyományos nagyszínházi nézőtéren máshogy lesz részese egy előadásnak, mint egy stúdiószínpad intimebb terében. Itt közel kerülhet a színészekhez a szó átvitt és konkrét értelmében is. Ez a „közvetlenség” – ennél a darabnál különösen – megkönnyíti, hogy a humorban élesebben lássa a fonákságot, a szomorúságban a viccet, a régies nyelvben a mai mondandót. Persze ugyanerre törekednénk a nagyszínpadon is, csak más eszközökkel.A jelmezek tekintetében történik modernizálás?– A modernizálás nem találó kifejezés. Ez olyasmit jelentene, hogy ami régi az egyben elavult, vagy hogy a régit ósdinak érezzük, és ezért szeretnénk inkább valami „modernet”. Nem ez az oka, hogy nem a 19. századi, hanem maibb kosztümökben játsszuk majd a művet, hanem az a gondolat, hogy a bemutató idején az Ing yenélők „kortárs” darab volt. Az 1880-as premier közönsége megérkezett a színházba, és a színpadon nem egy másik kor kosztümös, kitalált mesefiguráit látták, hanem „önmagukat”, saját szomszédjaikat, saját problémáikat és kisszerű, kapzsi, vicces-szörnyű életüket. Kénytelenek voltak némileg magukra ismerni. „Mit röhögtök? Magatokon röhögtök!” – írta Gogol A revizorban, és az Ingyenélők hatásmechanizmusa is ez. És Csikynek ezt a kis fintorát mi sem szeretnénk kihagyni az előadásunkból.Söptei AndreaAz egykori kritika így írt: „A szerző a hazai talajból merítette most tárgyát, a talaj nagyon hálásnak bizonyult neki.” Mennyire jó talaj az Ingyenélők számára a mai magyar társadalom?– Ez a darab egyfajta erkölcsiségről is beszél, problémákról, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Közben pedig ostoroz bennünket, hogy jobb emberré tegyen minket. Ez nagyon fontos! Ahol Csiky lesújtó véleményt fogalmaz a világról, azt is humorral és megértéssel teszi. Bonyolultan lát, tudja, hogy ebben az országban semmi sem fekete vagy fehér, jó vagy rossz. Tudja, hogy a rossznak látszó, de még a valóban rossz embereknek is van jó oldaluk. De azt sem felejti el, hogy bizony még a jók is borzasztóan viselkednek néha.Kérdezett: Marosi ViktorFotó: Eöri Szabó Zsolt
2015.03.25. 09:08
Szinhaz.hu
Ritka csoportkép: Hatan a nemzet színészei közül
Csoportképet adott ki az MTI a nemzet színészeiről kedden, abból az alkalomból, hogy a cím birtokosai Andorai Pétert választották maguk közé a nemrég elhunyt Bitskey Tibor helyett. Balról jobbra: Tordy Géza, Bodrogi Gyula, Molnár Piroska, Törőcsik Mari, Király Levente és Haumann Péter. A képen nem szerepel Berek Kati, Cserhalmi György, Kóti Árpád, Máthé Erzsi és Psota Irén, akik a szavazáson személyesen nem tudtak megjelenni, ők telefonon adták le szavazatukat.
2015.03.04. 07:50
Hvg.hu
Andorai Péter a Nemzet Színésze lett
Kedden délután közel egy órás tanácskozás után meghozták döntésüket a Nemzet Színészei: Bitskey Tibor helyére Andorai Pétert választották meg.Kit fog javasolni az azóta elhunyt Gera Zoltán helyére a Nemzet Színészei közé? Cserhalmi György: Nem tudom, szabad-e ezt kibeszélni a sajtónak, de kerek perec megmondom: Andorai Pétert. (Origo)1 órát tanácskoztakMárcius 3 - án kedden délután sorban érkeztek a Nemzeti Színházba a Nemzet Színészei. Molnár Piroska, Király Levente, Tordy Géza, Haumann Péter, Törőcsik Mari és Bodrogi Gyula foglalták el helyeiket a tanácskozás helyszínén. Psota Irén, Berek Kati, Cserhalmi György, Kóti Árpád és Máthé Erzsi telefonon adták le voksaikat. Három órakor vette kezdetét tanácskozás. Közel egy óra elteltével született meg a döntés, melynek értelmében a mai naptól Andorai Péter színművész a Nemzet Színésze cím új birtokosa. Az új Nemzet Színészének elsőként Vidnyánszky Attila gratulált telefonon.A Nemzet Színésze és a Nemzet Színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át, a halálig szól, legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig havonta 500 ezer forint juttatásban részesülnek. Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot. A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott; betöltötte a 62. életévét; 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltött.A Nemzet Színészei jelenleg: Berek Kati (2000-től), Bodrogi Gyula (2007-től), Haumann Péter (2010-től), Király Levente (2006-tól), Máthé Erzsi (2000-től), Psota Irén (2000-től),Tordy Géza (2008-tól), Törőcsik Mari (2000-től), Molnár Piroska (2011-től), Cserhalmi György (2014-től), Kóti Árpád (2014-től) Andorai Péter (2015-től)A cím korábbi birtokosai: Agárdy Gábor (2000-től) (1922–2006), Bessenyei Ferenc (2000-től) (1919–2004), Darvas Iván (2000-től) (1925–2007), Garas Dezső (2000-től) (1934-2011),Kállai Ferenc (2000-től) (1925–2010), Komlós Juci (2002-től) (1919-2011), Lukács Margit(2000-től) (1914–2002), Raksányi Gellért (2000-től) (1925–2008), Sinkovits Imre (2000-től) (1928–2001), Zenthe Ferenc (2005-től) (1920–2006), Szabó Gyula (2006-tól) (1930-2014), Avar István (2001-től) (1931-2014), Sztankay István (2012-től) (1936-2014) Gera Zoltán (1923 - 2014), Bitskey Tibor (2014-től) (1929 - 2015)Andorai Péter pályájáról:Budapesten született 1948. április 25-én, családnevét (Klócza) később változtatta Andoraira. A művészetek iránti vonzalmat génjeiben hordozta - nagyapja vándorszínész, édesapja kőfaragó-szobrász volt. Képzőművésznek készült, de miután bekerült egy amatőr színjátszó csoportba, megváltoztatta elhatározását. Érettségi után a Színművészeti Főiskolára jelentkezett, ahova - makacsságának és kitartásának köszönhetően - a hatodik próbálkozás után került be. Ebben az időszakban dolgozott raktárosként, két évig statisztaként a Nemzeti Színház stúdiójában, majd segédszínészként Kecskeméten. 1976-ban, friss diplomával a zsebében a Nemzeti Színház társulatához került, de pár hónap múlva visszatért Kecskemétre, ahol jobbnál jobb szerepek várták. A budapesti Várszínházba Ruszt József hívta 1978-ban, majd annak megszűnte után a Magyar Filmgyártó Vállalathoz (Mafilm) szerződött. Tagja volt a József Attila Színház (1983-tól), a Radnóti Miklós Színház (1989-től), a Veszprémi Petőfi Színház (1990-től), a Pécsi Nemzeti Színház (1994-től), a Szegedi Nemzeti Színház (1996-tól) társulatának, majd szabadúszóként dolgozott. 2003-tól ismét színpadra lépett a József Attila Színház több előadásában is. Színpadon sikerrel alakította Kis Jánost (Sarkadi: Oszlopos Simeon), Malvoliót (Shakespeare: Vízkereszt), Asztrov doktort (Csehov: Ványa bácsi), III. Richárdot (Shakespeare), Baradlay Kazimírt (Jókai: A kőszívű ember fiai). Tehetségét komédiában is megmutatta, játszott egyebek közt az Othello Gyulaházán című darabban, a Kaviárban, a magyar foci múltjáról szóló Aranycsapatban és az 1993-ban bemutatott Sose halunk meg című film zenés színpadi változatában. A filmszerepek is hamar megtalálták. Kamera elé először a Vörös rekviemben állt, még főiskolás korában; attól kezdve előfordult, hogy évente több filmben is játszott. Megkeresték külföldi rendezők is, játszott a Zöld madár című német és a Forró ősz című osztrák filmben. Csaknem egy évet töltött az Egyesült Államokban, ahova eredetileg Szabó István Bizalom című, Oscar-díjra is jelölt filmjének bemutatójára érkezett, amelynek főszerepét játszotta. Amerikai tartózkodása idején műszaki rajzolóként dolgozott és részt vett egy New-York-i magániskola színielőadásain. Bár több színházi ügynökség is megkereste, hazajött. Az elmúlt évtizedekben több tucat játékfilm és mintegy félszáz tévéprodukció (Amerikai cigaretta, Mephisto, Egymásra nézve, Redl ezredes, Csók, Anyu, Hajnali háztetők, Eldorádó, A legényanya, Gyerekgyilkosságok, Csinibaba, Witman fiúk, Roncsfilm, A napfény íze, A szivárvány harcosa, A temetetlen halott, Rokonok, A Nap utcai fiúk) fő- és mellékszereplője volt. A magyar-francia koprodukciós, Enyedi Ildikó által rendezett Simon mágus címszerepéért több fesztiválon is elnyerte a legjobb színészi alakításnak járó díjat, és ő lett a legjobb férfi főszereplő a 30. Magyar Filmszemlén. Az utóbbi években játszott a Pillangók című filmdrámában, Az ügynökök a paradicsomba mennek című játékfilmben, Szabó István Szabó Magda Az ajtó című regényéből készült azonos című alkotásában, az Árpa Attila rendezte Argo 2-ben, illetve Szász János A nagy füzet című, Kristály Glóbuszt nyert filmjében. Egyik legutóbbi munkájaként Weöres Sándor A teljesség felé című műve nyomán készült rövidfilmben vállalt szerepet. A sokoldalú színész egyaránt képes uralni a színpadot és a filmvásznat, mulatságos, felelőtlen alakok megformálásától kezdve a mélyen tragikus, súlyos szerepekig mindenben hiteles alakítást nyújt. Egy kritikusa szerint "szinte szavak nélkül, az arcával beszél, valóságos csoda, hogy nem játssza túl". Munkásságát Jászai Mari-díjjal (1980), Kossuth-díjjal (1994) és számos szakmai kitüntetéssel is elismerték, 2007-ben pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét.
2015.03.03. 17:35
Szinhaz.hu
Milliókat bukott banki hitele miatt a Kossuth-díjas színész
Számtalan magyar embert súlyt a banki hitelek és az árfolyamkülönbségek átka, ami miatt sokan adósságcsapdába kerülnek. Bodrogi Gyula, Kossuth-díjas színész is milliókat vesztett el frank alapú hitele miatt.
2015.03.02. 09:57
Femcafe.hu
Bodrogi Gyula: Becsaptak minket
A Kossuth-díjas színész is pórul járt a svájci frank alapú hitellel.
2015.03.02. 07:05
Hir24.hu
Bodrogi Gyuláékat kifosztották a bankok
A svájci frank alapú hitel nem válogat kétkezi munkás vagy Kossuth-díjas között, mindkettő életét nyomorítja. Bodrogi Gyula és Voith Ági is pórul járt.
2015.03.02. 03:00
Borsonline.hu
Ingyenélők - Csiky Gergely művét mutatja be a Nemzeti
Hazafias érzelmekkel manipuláló szélhámosok, őket múltjukkal zsaroló csalók, naiv fiatalok és őket kihasználó felnőttek a szereplői Csiky Gergely Ingyenélők című vígjátékának, amelyet Lendvai Zoltán rendezésében szombaton mutat be a Nemzeti Színház a Gobbi Hilda Színpadon.A Nemzeti Színház ajánlója:Hazafias érzelmekkel manipuláló szélhámosok, őket múltjukkal zsaroló csalók, naiv fiatalok és őket szégyentelenül kihasználó felnőttek. Boldogság, vagy legalább boldoguláskeresés. Kis magyar valóság. Az évszám az 1870-es évek. A helyszín: Pest-Buda. A műfaj: vígjáték. A szerző a kor egyik legizgalmasabb drámaírója, (nem) mellesleg katolikus pap, teológiai professzor: Csiky Gergely. A darab, mely a Nemzeti Színházban debütált 1880-ban, most visszatér születése helyszínére.„A valódi drámaíró csak saját korának tükre lehet, utat kell törnie, korának ízlését kell szolgálnia, finomítva és nemesítve azt, korának mozgató eszméit, bajait és erényeit kell feltárnia” – fogalmazta meg Csiky Gergely ars poeticáját, amit annyival kell kiegészítenünk, hogy a valódi dráma túléli szerzőjét, és az utókorhoz is szól, mert évtizedek, évszázadok múlva is aktuális. Csiky Gergely 1874-től a Nemzeti Színház házi szerzője volt, a drámaírói technika és formaérzék már kezdetektől fogva jellemző volt a fiatal pap munkáira.Fotó: puskelzsolt.huA Nemzeti akkori igazgatója, Szigligeti Ede támogatta, meglátta benne az új, termékeny tehetséget, aki eredeti magyar színművekkel látta el évtizedekig a magyar színházakat. Szigligeti Ede halála után a Nemzeti szintén legendás igazgatója, Paulay Ede segítette színpadra Csiky Gergely munkásságának legjavát. Minél nagyobb sikere volt íróként, minél több szállal kötődött a színházhoz, annál nehezebb volt megfelelnie egyházi elöljárói elvárásainak. Ezért 1880-ban kilépett az egyházi rendből, később áttért az evangélikus vallásra és megnősült. Abban az évben mutatták be a Nemzeti Színházban A proletárok című színjátékát, amelyet később Ingyenélők címmel játszottak többnyire. A főszereplő Prielle Kornélia a premier napján kijelentette, hogy nem lép fel, mert úgyis megbukik a darab. Másnap viszont a lapok óriási sikerről számolhattak be: „Siker… lelkesedés... zajos tapsvihar… A szerző a hazai talajból merítette most tárgyát, a talaj nagyon hálásnak bizonyult neki.” Csiky Gergely, akinek ezt a darabját csak a Nemzetiben 137-szer játszották, ezzel a belépővel a magyar színpad első igazi sikerszerzője lett… Mikszáth Kálmán írta a szerzőről: „…merész kézzel, éles megfigyeléssel nyúlt be az élő magyar társadalomba, egy sereg pompásan kidomborított, vérből és húsból való alakot vonultatott fel a színpadra.”Fotó: puskelzsolt.huLendvai Zoltán rendező a darabról:Lendvai Zoltán az MTI-nek szerdán elmondta, sok olyan áthallása van a darabnak, ami semmit sem vesztett az érvényességéből. Az Ingyenélők arról szól, hogy semmi sem fekete-fehér, hogy az ember nem egyértelműen jó vagy rossz, kérdés, ki hogyan tud boldogulni ebben a furcsa világban, ahhoz, hogy élni tudjon, miket kell elszenvednie, vagy hogyan kell besározódnia. Ez, úgy tűnik, nem nagyon változik sosem - jegyezte meg a rendező. Felidézte, hogy a darabválasztáskor több szerző is szóba került, majd közös gondolkodás után alakult ki, hogy Csiky Gergelynek ezt a művét állítja színpadra. Hozzátette: a szempontok között volt, hogy klasszikus, lehetőség szerint magyar darabot, vígjátékot válasszanak, amely kevésbé ismert. Az Ingyenélőket hosszú időn keresztül nem játszották, pár évvel ezelőtt fedezték csak fel újra: Máté Gábor Egerben állította színpadra, majd Valló Péter és Szikora János is megrendezte."Azt gondoltam, hogy elég érdekes maga a történet, ahhoz képest, hogy egy csaknem 140 éves darabról van szó, még a problematikája is viszonylag mai, a figurái is bizonyos szempontból ismerősek" - mondta, hozzátéve, hogy a darab izgalmas világa, a humorhoz való közelítése és a figurák összetett érzelmi motivációi is felkeltették érdeklődését. A nagy érzelmi zűrzavartól, hogy ki kibe szerelmes, ki kit csal meg, miközben szereti, pszichológiailag is érdekes a darab.Plakát: Orosz IstvánAz Ingyenélők stilárisan is elég sokféle: hol társadalmi vígjáték, hol szatirikus, időnként áthajlik a melodrámába, aztán kicsit bohózatba, majd visszaesik a realista igényű ábrázolásba, és megint más vígjátéki stílust használ. Már önmagában érdekes lekövetni, hogy ezek a stílusok hogyan keveredhetnek egy történeten belül, és ez milyen lehetőségeket rejt magában - tette hozzá. Lendvai Zoltán elmondta, hogy a szöveg bizonyos részeit egyszerűsíteni próbálták. Úgy húztak belőle, hogy érthető legyen, és ne vesszen el a közönség a körülményes mondatokban, de azért a szöveg nagy része nem változott. Mivel a mű nyelvezete nehéz, és a játékstílus is furcsa, hagyományos színpadon esetleg automatikusan réginek tűnhetett volna a darab - jegyezte meg a rendező, hozzátéve, hogy ezért a stúdió adottságait kihasználva a nézőket a játéktér köré ültették, más viszonyba hozva őket a szereplőkkel. Azáltal, hogy a színészek nagyon közel vannak, a nézők hozzáállása is közvetlenebb, természetesebb, a régi szöveg ellenére is valóságosnak láthatják a szereplőket. Az előadásban Söptei Andrea, Tarpai Viktória, Tóth László, Bodrogi Gyula, Szarvas József, Fehér Tibor, Schnell Ádám, Tompos Kátya, Újvári Zoltán, Nagy Mari, Ács Eszter, Varga József és Olt Tamás játszik.Forrás: nemzetiszinhaz.hu, MTI
2015.02.19. 11:01
Szinhaz.hu
Ma van a magyar musical napja!
Január 12-én ünneplik 2012 óta a magyar musical napját a Bajor Gizi Színészmúzeum kezdeményezésére. Az időpontot azért választották, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt: Hubay Miklós, Vas István és Ránki György Egy szerelem három éjszakája című művét. A musical a zenés színház jellegzetes amerikai műfaja, mely szakít az operett, a zenés vígjáték és a revü dramaturgiai elveivel, rendszerint kész irodalmi művek felhasználásával alkalmazza a párbeszédet, éneket, táncot. A műfaj ősének a daljáték és az operett tekinthető, de szerkezete más: az operához hasonlóan nincs vagy csak nagyon kevés a prózai rész, a zene operaszerűen szerkesztett, tehát témák, ciklusok követik egymást, ismétlődnek, és így a zenének önmagán túl, szerkezetileg is üzenete van.Az első musicaleket a múlt század első felében a New York-i Broadwayn játszották, ezek zeneileg a dzsessz különféle ágaiban gyökereztek. Európában az 1950-es évek óta hódít teret ez a zenés műfaj. Sokan az Alan Jay Lerner és Frederick Loewe által jegyzett My Fair Ladyt tartják "a legtökéletesebb musicalnek". A G.B. Shaw Pygmalion című darabja alapján készített darab ősbemutatója 1955-ben volt a Broadwayn, majd 1964-bent George Cukor rendezésében többszörös Oscar-díjas filmváltozata is elkészült. Amerikában egymást követték a világsikert arató musicalek: 1957-ben a West Side Story, 1966-ban a Kabaré, 1969-ben a Hair, az első kizárólag beat- és rockzenére épülő musical, 1975-ben az A Chorus Line (Tánckar). Az elmúlt évtizedek legnépszerűbb musical-szerzője a brit Sir Andrew Lloyd Webber, aki olyan műveket jegyez, mint a Jézus Krisztus szupersztár, az Evita, a Macskák, és Az Operaház Fantomja, utóbbi a valaha leghosszabb ideig játszott darab a Broadwayn. A sor folytatható A nyomorultakon, a Miss Saigonon és a Rómeó és Júlián át napjaink sikerdarabjaiig.E musicalek zömét Magyarországon is bemutatták, miközben megszülettek az első hazai zenés darabok is. 1960-ban alakult a Nagymező utcában működő Petőfi Színház, amelynek repertoárját Szinetár Miklós művészeti és Petrovics Emil zenei vezető a zenés színpad klasszikusaiból, nagy sikerű külföldi musicalekből és új magyar zenés játékokból kívánta kialakítani. Harmadik bemutatójuk 1961. január 12-én az Egy szerelem három éjszakája című "musical tragedy" volt, amely egy csapásra polgárjogot szerzett idehaza is a műfajnak. A II. világháború alatt játszódó, Radnóti Miklós sorsát idéző színművet Hubay Miklós, a dalszövegeket a költő, műfordító Vas István írta, a zeneszerző Ránki György volt, a zenekart Petrovics Emil vezényelte. A darabot Szinetár Miklós parádés szereposztással állította színpadra, Bodrogi Gyula, Margitai Ági, Miklósy György, Agárdi Gábor, Sennyei Vera, Horváth Tivadar részvételével. A darabból 1967-ben Révész György filmet forgatott, a főszerepekben Tóth Benedekkel, Venczel Verával, Darvas Ivánnal, Latinovits Zoltánnal, Sinkovits Imrével, Kállai Ferenccel, Major Tamással és Bodrogi Gyulával. A musicalt azóta számos felújításban játszották, tévéváltozatát 1986-ban mutatták be.A színpadi bemutató napján, január 12-én tartják 2012 óta a magyar musical napját a Bajor Gizi Színészmúzeum kezdeményezésére. Az ünnepet először Somogyi Zsolt, a múzeum igazgatója javaslatára rendezték meg az alkotók és az ősbemutató összes résztvevője tiszteletére, a műfaj népszerűsítésére. A zenés megemlékezést akkor Fedák Sári mellszobra közelében tartották (Fedák volt a musical elődjének számító daljáték, Kacsóh Pongrác János vitézének első Jancsija.) Az operett "nagyhatalomnak" számító Magyarországon hamar rendkívül népszerűvé vált a musical műfaja, az 1970-es évektől egymást követték a sikerdarabok: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, István, a király (e rockopera műfajilag musicalnek minősül), A padlás, Doktor Herz, Légy jó mindhalálig, Valahol Európában, A dzsungel könyve, Hotel Menthol, Made in Hungária, Abigél, Isten pénze, Szép nyári nap, Én, József Attila, A fejedelem - csak néhányat említve.A műfaj magyarországi népszerűségét és rangját is jelzi, hogy 1911-ben Budapest és Szabadka rendezte meg az első Lévay Szilveszter Nemzetközi Musical Énekversenyt. (A világhírű, Grammy-díjas magyar származású zeneszerző, többek közt az Elisabeth, a Mozart!, a Rebecca, a Marie Antoinette című musicalek szerzőjének szülővárosa a vajdasági város.) 2012-ben a Budapesti Operettszínházban tartották az Aranypálca elnevezésű nemzetközi operett-musical karmesterverseny döntőjét. 2013 áprilisában Budapesten, az Operettszínházban rendezték meg az I. Budapesti Nemzetközi Operett-Musical Fesztivált.Forrás: Színház.hu, MTI
2015.01.12. 09:02
Szinhaz.hu
Bodrogi Gyula: "Ez nem Hollywood!"
A Nemzet Színésze úgy véli, Magyarországon munkából csak megélni lehet, meggazdagodni nemigen.
2015.01.11. 01:35
Hir24.hu
Azurák Csaba egy margarin, Bodrogi Gyula kipróbálta a füvet
Czeizel Endre feltámadt, Peller Anna csirkepörkölt, Alföldi hamvai turmixolására vágyik. Az év első hetilapszemléje!
2015.01.10. 08:34
Velvet.hu
Közös fotón Bodrogi Gyula és a fia, Ádám! Szerinted hasonlítanak egymásra? - Nézd meg!
Apa és fia egy beszélgetős műsorban vendégeskedtek.
2015.01.02. 08:35
Femina.hu
Így szilveszterezett együtt főiskolásként Gáspár Sándor, Bán János és Görbe Nóra
A Magyar Televízió 1978-as szilveszteri adásában a Színház- és Filmművészeti Főiskola végzős osztálya lépett fel egy kabarétréfában Bodrogi Gyulával.Köztük ott van a húszas évei elején járó Dörner György, Gáspár Sándor, Bán János trió is, akik hosszú éveken át játszották háromszereplős előadásukat, Queneau Stílusgyakorlatok című darabját, ami hatszáznál is több alkalommal került színre.A 36 évvel ezelőtt készült videóban látható még Görbe „Linda” Nóra, Kováts Kriszta, Leviczky Klára és persze Bodrogi Gyula.
2014.12.31. 10:39
Szinhaz.hu
25 százalékkal nő a büdzsé a Nemzetiben - Vidnyánszky évértékelője
Vidnyánszky Attila elmondta, elkészült a teátrum nemzetközi fesztiváljának programja, a MITEM résztvevői között van Matthias Langhoff, Luk Perceval és a Piccolo Teatro is. Az igazgató az évad első felének bemutatóiról azt mondta: szakmailag magas színvonalú előadások jöttek létre, amelyek számos fesztivál érdeklődését kiváltották. "A tavalyi produkcióink is jól mennek, ezek talán még inkább" - fogalmazott, kiemelve, hogy a nézőszám november végére az előző év hasonló időszakához képest 3000-rel nőtt.Megjegyezte, hogy a tavalyi évhez képest többet is játszik a teátrum. A Caragiale-darab kivételével az eddig bemutatott összes produkciót műsoron tartják. "Vannak előadások, amelyek nagyobb érdeklődésre számíthatnak és vannak, amelyek kevésbé, azokért harcolunk még" - fogalmazott.Vidnyánszky Attila (fotó: Szigetváry Zsolt, MTI)Mint mondta, ugyanazt éli meg, amit Debrecenben: szép lassan szaporodik a közönségük. Szinte minden héten tartanak ráhangoló és előadások utáni beszélgetéseket, közönségtalálkozókat, ott is mérhető, hogy egyre több az érdeklődő."Tanuljuk a várost, tanulom a hangulatát. Hiszek abban, hogy megmutathatom, ez olyan színház, ahol nagyon komoly előadások vannak. Ezt megszokja a néző, és nem is fog mást várni tőlünk. Aki ide jön, az tudja, hogy elgondolkodtató, mély, fölkavaró előadásokat láthat" - hangsúlyozta.Kitért arra, hogy a színház további játszóhellyel gyarapodott: november végén nyílt meg a Bajor Gizi Szalon. Az 50 néző befogadására alkalmas új helyszín kamara-előadásoknak, önálló esteknek ad helyet. Udvaros Dorottya kamaradarabja, valamint Voith Ági és Bodrogi Gyula estje már bemutatkozott a Szalonban.Az igazgató-rendező elmondta: ezeket a hónapokat munkás időszaknak éli meg. Januárban például 60 fölötti az események száma a színházban. Az évad második felének turnéiról elmondta: a Szentivánéji álom és a Fodrásznő című előadás Törökországba utazik májusban, a Zoltán újratemetve című produkció Franciaországba. A társulat Montenegróba és Macedóniába is kapott meghívást. Újra elutaznak Szentpétervárra, ezúttal a Baltic House fesztiválra, Purcarete Ahogy tetszik-előadásával vagy az Andrzej Bubien rendezte Operettel. A szentpétervári Alekszandrinszkij Színházzal közös produkciót terveznek.Szentivánéji álom (forrás: nemzetiszinhaz.hu)"Bukaresttől Szófiáig, Oslótól Madridig tárgyalunk színházakkal" - mondta az igazgató, kiemelve, hogy a varsói nemzeti színházzal külön program épül. "Nem pusztán a fesztiválokra való kijutásunk a cél, hanem a párbeszéd kialakítása hasonló színházakkal" - tette hozzá.Arról is beszélt, hogy a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) programja is elkészült már. Az április 14. és 28. között megrendezendő MITEM középpontjában a francia színház áll: a programban szerepel Thomas Jolly egy Marivaux-előadása és egy bábelőadás, továbbá látható lesz Valere Novarinának, - akinek szakmai napot is szentelnek - a debreceni rendezése.A fesztiválra Franciaországból, Svájcból, Olaszországból, Spanyolországból, Németországból, Ausztriából, Romániából, Macedóniából, Dániából, Kazahsztánból, Ukrajnából, Lengyelországból és Oroszországból érkeznek társulatok. Matthias Langhoff rendezése, a Theatre Vidy-Lausanne produkciója is látható lesz, Olivier Py pedig egy madridi előadással érkezik.Vidnyánszky Attila (fotó: Szigetváry Zsolt, MTI)A közönség láthatja Luk Perceval rendezésében a Karamazov testvéreket, a hamburgi Thalia Theater előadását. A milánói Piccolo Teatro Toni Servillo rendezésével érkezik a fesztiválra. Lengyel előadás is szerepel a programban, a Bukaresti Nemzeti Színház pedig Alexander Morfov A vihar-rendezésével - Ion Caramitruval a főszerepben - vesz részt az eseményen. Palermóból is érkezik előadás, Emma Dante rendezése, de Viktor Rizsakov, Vlad Troickij és Valerij Fokin produkciója is látható lesz.Vidnyánszky Attila az évad második felének bemutatóiról elmondta: Zsótér Sándor és Lendvai Zoltán is rendez a teátrumban. Egy cseréről is beszélt: az évad végi, Andrej Mogucsij rendezte Kafka-bemutató (A per) átkerül őszre és a bolgár Alexander Morfov kezdi meg a munkát tavasszal.Minden előadásnak megvan a maga szerepe a repertoárban, bonyolult összefüggés-rendszerről van szó - fogalmazott. Az Isten ostora vagy az Éjjeli menedékhely fesztiválszereplésekre hivatott, Zsótér Ibsen-rendezése (Brand) különleges csemege lesz, a Körhintára pedig már most ostromolják a jegyekért a színházat - mondta. A Márai-előadás például azért fontos, mert a két egyfelvonásossal (Családi kérdés, Befejezetlen szimfónia) felléphetnek kisebb településeken is.A színház költségvetése 2015-ben 25 százalékos növekménnyel számolhat. Az igazgató elmondta: Schwajda György idejében 2 milliárd, Jordán Tamás idejében 1,8 milliárd forint körül mozgott a büdzsé, amely Alföldi Róbert utolsó három éve alatt csökkent le a jelenlegi 995 millió forintra.A színház több mint 400 előadást játszik évente, és 100 előadás felett fogad vidéki és határon túli produkciókat - mondta, hozzátéve, hogy ha kevesebb támogatást kapnak, akkor kevesebb előadást tudnak meghívni, és utazni is kevesebbet tud a társulat ezekre a helyszínekre.A Nemzeti Színház a MITEM alatt (forrás: nemzetiszinhaz.hu)Fontos ügyként szólt a nemzetiségi és a határon túli színházak jelenlétéről, ebben az évadban a Kassai Thália Színház évfordulóját ünneplik meg. Új kezdeményezés a Karaván Színházzal közösen, roma és nem roma színészekkel készített produkció, az Egerek. A diákokat a színház internetes vetélkedőjével is megszólítják, eddig 71 csapat jelentkezett.Elmondta: a jövőben is több együttműködést terveznek. A Körhinta című előadásban például a Magyar Nemzeti Táncegyüttes 40 táncosa szerepel, emellett a debreceni, a váci, a kaposvári és a beregszászi színházzal is van közös produkciójuk, továbbá mindkét színművészeti egyetemmel együttműködnek. Forrás: MTI
2014.12.28. 07:00
Szinhaz.hu
Bodrogi Gyula: Szerintem kétféle ember van
Ádám fia biztatta, hogy készítsenek egy olyan könyvet, amelyben nyolcvan év nyolcvan receptje és nyolcvan sztorija van megírva. Bodrogi Gyula szerint fontos, hogy az étel és az élet is jóízű legyen.
2014.12.27. 10:50
Stop.hu
Bodrogi Gyula: Az ember nem magának főz
Bodrogi Gyula: Az ember nem magának főz
2014.12.26. 14:52
Stop.hu
Bodrogi Gyula: keveset kell panaszkodni!
Aktív életet él a nyolcvan éves Bodrogi Gyula. Azt mondja, hatvan éves kora óta nem figyel oda az évek múlására. Csupán a teste jelez. A Nemzet Színésze a világon semmit nem tart be az ismert egészségmegőrző jó tanácsok közül.
2014.12.20. 10:40
Stop.hu
Mátray László lesz Isten ostora - Bemutatóra készül a Nemzetiben
Bánffy Miklós művét állítja színpadra Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színházban: az Isten ostora című előadást december 19-én mutatja be a teátrum. A darabról:Bánffy Miklós A nagyúr című műve alapján született darab egy végzetes szerelemi történetet és két civilizáció, a Kelet és a Nyugat drámai találkozását jeleníti meg. Az előadás a legendás hun király, Attila történetét dolgozza fel.A darab története szerint Attila hatalma csúcsán áll: leigázta a fél világot, de nem pusztította el Rómát és a pápát. Behódoltak neki a gótok is és fogolyként a hunok között él Mikolt hercegnő, akit bosszú és gyűlölet fűt meggyilkolt szülei és leigázott népe miatt. Fondorlatok útján magába bolondítja Attilát és a nászéjszakán megöli az uralkodót.Mészáros Tibor (fotó: Nemzeti Színház)"Bánffy Miklós gyönyörűen szövi a mese és az érzelmek szálait: miközben a bosszúvágy tombol Mikoltban, a gyűlölet mélyén egy szenvedélyes szerelem rejtőzik. A halál, a gyilkosság, a bosszú beteljesedése a szerelmi összefonódás első és utolsó pillanata is egyben" - olvasható az előadás ismertetőjében.Az előadásban Attila szerepében Mátray László, Mikoltként Trokán Anna látható, mellettük Bánsági Ildikó, Reviczky Gábor, Mészáros Tibor, Horváth Lajos Ottó, Farkas Dénes, Bodrogi Gyula, Fehér Tibor, Szatory Dávid, Olt Tamás, Bakos-Kiss Gábor, Janka Barnabás, Ruscsák Péter és Kanalas Éva szerepel a darabban. A díszlet- és jelmeztervező Olekszandr Bilozub, a dramaturg Rideg Zsófia.Reviczky Gyula (forrás: Nemzeti Színház)Vidnyánszky Attila a darabról:"Attila olyan személyiség, akit a körülötte lévő legendák, tévhitek, a meglévő történelmi adatok, hogy keletről megy nyugatra, a halálának különleges, romantikus volta igazi színpadi hőssé, mozihőssé emel. Ezer dolgot ezerféleképpen lehetne róla mesélni" - mondta Vidnyánszky Attila.Mint mondta, a darabot születése után az akkori Nemzeti Színházban bemutatták, de elfelejtett műről van szó. "Az egész Bánffy-történet és Attila figurája maga van elfelejtve" - tette hozzá. Mint megjegyezte, a helyzetről sok mindent elmond, hogy Nagy Károlyról egy magyar történelemkönyvben többet olvas egy gyerek, mint Attiláról. A rendező kiemelte: Attila fantasztikus figura, a darab pedig gyönyörű szerelmi történet, maga a mű nagyon izgalmas. "Bánffy Miklós méltatlanul elfeledett, helye van. Állandóan repertoáron lévő írónak kellene lennie, ahogy például Tamási Áronnak" - hangsúlyozta.Ruscsák Péter (forrás: Nemzeti Színház)Vidnyánszky Attila arról beszélt, hogy Bánffynak egy sor olyan műve van, amely folyamatosan színpadon lehetne, erőteljes szövegek. Mint mondta, olyan figura, akin keresztül a máról tud beszélni. "Mai helyzetünkről, a bennünket szétfeszítő érzésekről, kelet-nyugat bennünk hordozott konfliktusáról, egy sor nagyon fontos dologról, azon túl, hogy ez egy gyönyörű romantikus történet" - fogalmazott.Isten ostora (forrás: MTI)Elmondta: az előadásban szereplő, Attiláról mesélt iszonyatos történeteket történelmi könyvekből, kódexekből, a róla élő legendákból válogatva illesztette a darabba. Az előadást a nagyszínpadon mutatják be a függöny mögötti térben: a nézőtér is a színpadon kapott helyet. A rendező elmondta: az anyag indokolta az arénaszerű teret, hiszen a főhős Rómából érkezik. "Ilyen térben még nem dolgoztam, inspiráló számomra, kihívást jelent az új helyzet" - jegyezte meg. Miközben a játéktér elég nagy, a közönséggel való intim közelség megteremtésére is lehetőséget ad, a majd 300 néző közel érezheti magához a játszókat, az eseményeket.Rideg Zsófia dramaturg az előadásról:Nem sok olyan alakja volt a történelemnek, akiről annyi ellentmondásos vélemény született volna, mint Attiláról. Egy nemrégiben megjelent francia könyv, mely tárgyilagosabb képet kíván adni személyéről, azzal kezdi értekezését, hogy a hun király valóságos szörnyszülöttként él mai napig az európai köztudatban. Első franciaországi tartózkodásom alatt a 90-es években tőlem is kérdezték elborzadva, valóban vannak-e még nálunk, akik Attila névre hallgatnak, és csecsemőket is hívnak-e így. (...) E szélsőséges reakció szerinte válasz arra a traumára, amit annak idején a hunok hódító hadjáratai okoztak szerte a világban, viszont épp azt fejti ki, hogy ilyen hatást csakis egy rendkívül fejlett kultúrával bíró nép tehetett. Bánffy, aki diplomataként a maga korában gyakran tapasztalt nyugaton értetlenséget a magyarok iránt, nem véletlenül idézte fel a hun király alakját, akinek száján át kimondhatja:„Tudom, nektek barbár mind, kit nem ismertek.” Két kultúra, Kelet és Nyugat ütközéséről, nem pedig barbárok és műveltek szembeállításról van szó A nagyúrban. Mi persze az előadásunkkal nem törekszünk, nem is törekedhetünk történelmi rekonstrukcióra. A legendák idézésével múltba tekintve a máról szólunk, hogyan is tehetnénk másképp? Hiszen ahogy a szerző vallotta: „Egyedül egy fontos. A művészi igazság." - mondta Rideg Zsófia.Isten ostora (forrás: MTI)Isten ostora Attila, nagyúr - Mátray László m.v. Mikolt - Trokán Anna m.v. Eiréné - Bánsági Ildikó Euthymos - Reviczky Gábor Hercegnő - Mészáros Tibor m.v. Berik - Horváth Lajos Ottó Kurkut- Farkas Dénes Zerkon - Bodrogi Gyula Ataulf- Fehér Tibor Püspök - Szatory Dávid Főtáltos - Olt Tamás Hilárion - Bakos-Kiss Gábor Demetrios - Mészáros Tibor m.v. Hírnök - Janka Barnabás e.h. Edek, Iszla - Ruscsák Péter e.h. Énekes - Kanalas Éva m.v.Díszlet- és jelmeztervező: Olekszandr Bilozub Dramaturg: Rideg Zsófia Súgó: Gróf Kati Ügyelő: Géczy István, Lencsés István Rendezőasszisztens: Herpai Rita : Vidnyánszky AttilaAz előadáshoz kapcsolódva a teátrum decemberben szakmai konferenciát rendezett, emellett a színház melletti Zikkuratban, Illúzió és tükröződés - a Naplegendától a Nagyúrig címmel kiállítás látható.Forrás: Nemzeti Színház, MTI
2014.12.19. 06:00
Szinhaz.hu
Kóti Árpádot köszöntötték a Nemzeti Színházban
December 12-én az Éjjeli menedékhely után köszöntötte a társulat és az igazgató a Nemzet Színészévé választott Kóti Árpádot. Törőcsik Mari, aki a főiskolán Kóti Árpád osztálytársa volt, így emlékezett rá: "Ő volt a legnagyobb Lear". fotó: Eöri Szabó ZsoltA 2006-os debreceni bemutatóra gondolt, amiről a kritikák is elismerően nyilatkoztak. Molnár Gál Péter írta róla: "Nem királykodik: király. Póztalan középhangja zeng, betölti az épületet. Kóti Árpádnak úgy zenél a hangja, mint utoljára Bessenyeinek. Képes erőt sugározni. Gyengéd szeretetet. Tud halk lenni, és annyi erő van agg uralkodójában, hogy nemcsak az ország terhét, de még a hegyeket is el tudná hordani. Bölcsen - és nem szeszélyből - átengedi az uralkodást. És hiszi, jól elrendezte a dolgát. (...) Tekintetében zajlik le a dráma. Odabenn dúl a kétségek és összeomlások vihara. Kóti figyeli a világot. Teljes erővel megérteni kísérli az emberi természetet. (…) Egy nagy színész összefogott, tömör eszközökkel előéli Lear tragikumát." – idézte a teátrum beszámolója a Kóti Árpád alakításáról szóló írást.fotó: Eöri Szabó ZsoltKóti Árpád ezen az estén azt is elárulta, hogy Bodrogi Gyula és Csurka László mellett ő is ott volt Törőcsik Mari udvarlóinak sorában: „Hárman is szerelmesek voltunk belé, Csurka Laci, Bodrogi Gyula, meg én... A Bodrogi nyert. Hogy milyen osztálytárs volt? Nagyon jó, csak keveset láttuk. Akkor őt már folyamatosan vitték a filmesek. Óriási sztár volt, de nem éreztette senkivel.” – mondta. A Nemzet Színészét Vidnyánszky Attila az előadás után így hívta a színpadra: "Engedjék meg, hogy egy igazi nagy színészt szólítsak a színpadra, akit valószínűleg sokkal kevesebben ismernek, mint megérdemelné, mert egész életében a vidéki nézőt szolgálta. De hogy mennyire nagy színész, legyen arra bizonyíték, hogy a mellettem álló Törőcsik Mari és még tíz nagy színésze az országnak őt választották maguk mellé, a következő Nemzet Színészének. Erről adok át neki most egy hivatalos okmányt. Fogadják sok-sok szeretettel Debrecen nagy színészét, a Nemzet Színészét, Kóti Árpádot!" A Nemzet Színészét álló tapssal fogadta a közönség. Forrás: Nemzeti Színház, szinhaz.hu
2014.12.18. 13:00
Szinhaz.hu
Bodrogi Gyula: „Vészhelyzetben halálos nyugalom fog el”
A Nemzet Színésze a Nógrád Megyei Hírlapnak adott interjújában beszélt gyerekkori emlékeiről, színészi munkamódszeréről és Törőcsik Mariról is. Lapszemle. A Nógrád Megyei Hírlap cikkéből:A Bodrogi Gyulával készült interjúból kiderül többek között az is, mi köze van a színházigazgatók pályáztatási rendszeréhez. „Annak idején a Fővárosi Tanács felkért a Vidám Színpad igazgatására. Sokáig hezitáltam, akartam is, meg nem is. Aztán Vinkó Jóska dramaturg barátommal kitaláltuk, hogy írjuk le, pontosan mit szeretnénk a színházban csinálni, és ha arra azt mondják a döntnökök, hogy jó, akkor elvállalom. Na, azóta mindenkitől pályázatokat kérnek. Fura világ ez. Hiszen az illetékesek pontosan tudják, kit akarnak igazgatónak, és általában az lesz az direktor, akit kijelölnek. Mindig minden esetben előre tudják, ki lesz a befutó, mégis 5- 6 embert pályáztatnak egyszerre. Szerintem nagy ötlet volt annak idején, hogy le kell írni a koncepciót, mégis egy nagy nudli lett belőle, mert a visszájára fordult. A mai napig ez a módszer megy, pedig még a régi újvilágban csináltuk. (nevet)” – árulta el a Nemzet Színésze, majd azt is elmondta, mit tart a legjobb tulajdonságának.„Az idegrendszerem. Abszolút élhető idegekkel rendelkezem. A színházban időnként vannak kisebb kirohanásaim, de a hétköznapokon, a civil életben nyugodt ember vagyok. Épp ma beszéltem Törőcsik Marival. Mesélte, hogy a minap szóba kerültem náluk, és emlegetett, hogy a Bodroginak milyen különleges képessége van. Tudniillik, ha vészhelyzet van, halálos nyugalom fog el, és képes vagyok a megoldásra koncentrálni. Ezért mindig meg is találom azt” – mondta a 80 éves Bodrogi Gyula.Bodrogi Gyula (forrás: archivum.magyarhirlap.hu)„Színészként időnként azt gondolom, jobban tudom, hogyan kell eljátszani egy szerepet, mint a rendező. Persze egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy nekem van igazam, de szeretem azt hinni, hogy igen, és olyankor felmegy bennem a pumpa. Pikírt és gonoszkodó leszek. Aztán félóra múlva megnyugszom. Tudod, furcsa az élet. Mindig a legkézenfekvőbb dolgokról derül ki a végén, hogy mégsem úgy van, ahogy gondoltam. Vannak helyzetek, amikor haragudni kell valakire, és olyan is, amikor barátságot kell kötni” – fejtette ki a színész.Bodrogi Gyula élete legnehezebb időszakáról is mesélt az interjúban.”A háborút szívesen kitörölném az életemből. Azt még emlékeimben sem szeretem. Egyre megtanított az az időszak: az éhezéssel engem nem lehet meghatni, mert eleget éheztem. Sosem felejtem el: egyszer a szomszéd gyerek kijött a ház elé, egy karéj kenyér volt a kezében. Nem tudom mivel lehetett megkenve, talán zsírral. Sose voltam irigy, de akkor bementem a lakásba, és elkezdtem sírni, mert annyira éhes voltam. A szüleim kérdezték, mi bajom van, aztán hosszas kérlelés után elárultam. Erre a nagymamám és az édesanyám elmentek, egy egész laktanya összes szennyesét kimosták, kivasalták, ezért kaptak fél kiló kenyeret, és egy darab szalonnát. Mindezt azért tették, hogy az öcsikének másnap adhassanak zsíros kenyeret. Egyébként tényleg nem volt ennivalónk. Volt, hogy napokig nem jutottunk élelemhez. Gyerekként állandóan terepszemlét tartottunk a szétbombázott városban. Egy lelőtt benzinkút romjai alatt találtam egy láda kandiscukrot. Hazavittem, és jó darabig mindenkinek jutott egy kis darabka kandis cukorka egész napra. A nagymamám esténként lefekvés előtt még kettétörte a saját kis cukordarabkáját, és odaadta nekem, meg a nővéremnek. A mai napig nem tudom megfejteni, hogyan maradt így életben, hiszen ő nem evett, de nagy varázsló volt” – mondta Bodrogi, majd a szövegtanulás kapcsán az emlékezésről is szólt.„Most öt darabban játszom. Három színházban, a Karinthyban, József Attilában, illetve a Nemzetiben. (…) Érdekes módon szerepet és szöveget könnyen memorizálok. De ha valaki most idejönne, és megkérdezné, három hónappal ezelőtt miről beszélgettünk, nem tudnék válaszolni.”- mondta, majd hozzátette: „(…) Vannak dolgok, amelyek nagyon megmaradnak. És vannak, amelyek teljesen kiesnek. Például nézek a tévében egy filmet, amiben szerepelek, és egyetlen mozzanatra nem emlékszem a forgatásról. És vannak filmek, amelyeknek bizonyos pontjaira emlékszem. Úgy látszik, szelektál az agyam, mivel sok mindent kell tanulnom. Ezzel kapcsolatban van még egy érdekes történetem. A Potyautas című vígjátékot több százszor játszottuk Törőcsik Marival a József Attila Színházban. Lefutott a darab, és másnap elfelejtettem a szövegét. Tíz év múlva Miskolcon felkértek, hogy játsszam el vendégként újra ezt a szerepet. Balatonon nyaraltam, elvittem magammal a szövegkönyvet, de elfelejtettem beleolvasni. Aztán a második próbán az összes játék, az összes szöveg azonnal visszajött. Fogalmam nincs, hol tárolódott addig. Talán az én kis világhálómban, bent a fejemben...” – nyilatkozta a Nemzet Színésze.A teljes interjúból kiderül az is, hogyan szokott kikapcsolódni, mit gondol a tiltásokról, milyen kapcsolatban van Stohl Andrással, hogyan viseli a kopaszodást, valamint hogy tudja-e kezelni az internetet.Forrás: Nógrád Megyei Hírlap
2014.12.17. 06:36
Szinhaz.hu
Bodrogi Gyula nyolcvan évesen is fiatalos
A Nemzet Színésze a mai napig megállás nélkül dolgozik, pihenésképpen pedig főz vagy vadászni jár. Mindeközben persze arra is odafigyel, hogy minden nap megmozgassa az izmait, hogy bírja szusszal az önmaga által diktált feszes iramot.
2014.12.13. 12:00
Stop.hu
Vajon mennyit ér egy áldás? - Interjú Bálint Andrással
A Radnóti Színház társulatára az utóbbi hetekben díjeső hullott: Csomós Mari Prima Primissima lett, Rétfalvi Tamás Junior Primát kapott, míg Bálint András Arany Medál életműdíjban részesült. Az igazgatóval nemcsak az elismerésekről, de a vezetése alatt futó színház harmincadik évadjáról, az irodalmi színpad hagyományainak ápolásáról, és az intézmény jövőjéről is beszélgettünk.Ez a harmincadik évadja a Radnóti Színház igazgatójaként. Hogyan indult a jubileumi évad? Minden évad óriási bizakodással indul, amikor visszajövünk a nyári szünetből: teli vagyunk energiával, színházi éhséggel meg szomjúsággal. Azért volt érdekes az indítás, mert az Oresztésszel kezdtünk, Horváth Csaba rendezésében, ami újszerű munka volt számunkra. Én is részt vettem a produkcióban egy kisebb szerepben, így tapasztalhattam, hogy másképp dolgozunk. Más volt az igény a rendező részéről, izgalmas volt, ahogy Csaba újszerűen akart fogalmazni ebben a görög klasszikusban, ráadásul radikálisan megmozgatta a testünket.Az ősz további része is tartalmasan zajlott. Én nagyon kedvelem, ha a színházban a repertoáron kívül is vannak események. Folytatódott Krizsó Szilvia beszélgetős-sorozata, a Libikóka, volt egy katartikus vendégjáték a Román Nemzetiből, és eljött Bogdán Zsolt barátom Erdélyből az Ady-estjével. Emellett bemutattuk a Pacalos pizza című irodalmi összeállítást, a régi irodalmi színpad hagyományait némileg folytatva, de a ma népszerű slam poetryvel fűszerezve. Nemrég ünnepeltük a Holmi folyóirat 25. születésnapját, amit én moderáltam, tartalmas este volt, itt volt a magyar irodalom színe-java. Jó, ha izgalom, újdonság van a színházban, valami mást is csinálunk, emelkedik az adrenalinszint, felmegy a vérnyomásunk.Euripidész Oresztész című drámájának októberi premierje után a Karamazov testvérek bemutatója következik decemberben. Mindkét darab fajsúlyos családi dráma. A színészektől milyen visszajelzéseket kap, amikor ilyen nehéz, erős darabokkal indítja az évadot? A színészek szeretnek fajsúlyos, minőségi irodalmi szövegekkel foglalkozni, sokkal inkább, mint ócska, hétköznapi flaszter mondatokkal. Euripidész és Dosztojevszkij csodálatos szerzők. Tündareósz nagypapa tombolása az Oresztészben, vagy a Nagy Inkvizítor monológja a Dosztojevszkij-adaptációban igen komoly kihívás egy öregedő színész számára is. Valló Péter, aki a Karamazov testvéreket rendezi, nagy hangsúlyt helyez a látványra. Más kérdés, hogy a közönséget mennyire érdeklik ezek a nehezebben emészthető darabok. Az évad második felében könnyítünk: Mohácsi János és Mohácsi István átiratában láthatja majd a közönség Csiky Gergely Buborékok című vígjátékát, amit ők már egyszer átdolgoztak, de remélem, alakul még a próbák folyamán. Mohácsival mindig szórakoztató együtt dolgozni, és a közönség is nagyon kedveli az előadásaikat. Az utolsó bemutató műfaja spam operett, de pontosan majd december közepén tudjuk meg, hogy Tasnádi István mit is írt. A darabot Rudolf Péter rendezi, a zenéért Dinyés Dániel, a dalszövegekért Hajós András felel.A színház műsorán jelenleg két rendezése fut: az Anatol és a nők, és a Jelenetek egy házasságból. Mindkettő a szerelmet, a párkapcsolatot helyezi a középpontba. Van egyfajta elfogultsága a téma iránt? Miért épp ez fogta meg rendezőként? Én nem vagyok igazi rendező, ritkán is rendezek. A Jelenetek viszont igazán szívem gyermeke, 40 éve kedvelem, Bergman pedig a kedvenc filmrendezőm. Amikor egy este megláttam egymás mellett Szávai Vikit és Schneider Zolit a társalgóban, akkor eldöntöttem, hogy ezt megcsinálom velük. Van némi házassági tapasztalatom, amit ötven év alatt begyűjtöttem. Készítettünk egy kétszereplős átiratot Hárs Anna dramaturggal, és nagy egyetértésben és harmóniában próbáltunk. Már két éve fut, játszottuk vagy negyvenszer, értékes előadás lett, nevet is a közönség, meg sírdogál is. Ez így van rendjén... Az Anatol-ban a szerelemről akartam mesélni. Schnitzler eredetileg hét jelenetet írt, én ebből ötöt választottam ki. Anatol szerepét harmincegynéhány éve játszottam Szolnokon, tehát jól ismerem a darabot. Én elsősorban színészekben gondolkodom, és amikor Pál Andris ideszerződött a színházhoz, akkor megláttam benne Anatolt. Ilyesmi voltam én harminckét éve, és most láttam egy fiatal színészt, aki bár egyáltalán nem hasonlít rám, de a dekadenciája, álmodozó értelmiségi lénye, érzékenysége, férfiassága predesztinálja őt erre a szerepre. És a társulatból öt színésznő játszik finom szerepeket benne. Meg Schneider Zoli.Mindig volt saját irodalmi műsora a színházban. Jelen pillanatban egy önálló estje fut, az Úr és kutya, amelyben kutyatartó írók, költők szövegeit mondja, és egy labrador a partnere a színpadon. Milyen fejlődésen ment keresztül az est a két és fél év alatt, amióta műsoron van? Én a magyar költőket már végigszántottam: volt estem Kosztolányi, Babits, Márai, Arany, Radnóti és Szép Ernő műveiből. Ez pedig egy színházi est kutyával – aránylag jó találmány. Érdeklődést kelt, elsősorban a kutyatartók társadalmában. De mégiscsak Thomas Mannt mondok, meg Kosztolányit és Babitsot, Karinthyt meg Byront. Minőségi irodalom és játékosság. És a színpadon minden este van izgalom, hogy ki győz: a kutya vagy én.Tavaly elindították az Irodallam sorozatot, amelyben a színészek saját esttel lépnek a közönség elé. Miért tartotta fontosnak, hogy a művészek az önálló est műfajában is megpróbálják magukat? Ez nagy színészi-emberi megmérettetés, és azt tapasztaltam, hogy mind a három kolléga, akinek Irodallam estje van (Adorjáni Bálint, Szávai Viktória és Andrusko Marcella), óriási energiákat fektetett a saját produkciójába. Egy ilyen est létrehozása két részből áll: egyrészt önvallomás, vagyis bele kell nézni a tükörbe, hogy ki is vagyok én tulajdonképpen? Weöres Sándor vagyok, Szabó Lőrinc vagyok és Parti Nagy Lajos vagyok: hiszen ezekkel a szövegekkel mégiscsak önmagukról beszélnek. Másrészt ez irodalmi-intellektuális munka: sok olvasás és szerkesztés, dolgozik a színészben a dramaturg. Ugyanakkor színészileg is óriási kihívás 70 percet egyedül eltölteni a színpadon, vagy épp Dinyés Danival, aki nagyon jó és fontos munkatársuk volt. Sokat fejlődik az előadó a színészi eszközökben, koncentrálásban, de főleg önbizalomban.Minden színház történetében eljön a pillanat, amikor le kell vennie egy-egy előadást a műsorról. Ezt a döntést milyen érvek latolgatása előzi meg? A leglényegesebb szempont a közönség érdeklődésének a csökkenése. Amikor minden előadás pótszékes teltházzal ment, akkor azt vettem le műsorról, ami 101 százalékos volt, és már nem 106. Vannak persze gazdasági szempontok is, mert ha van egy darab, amiben 25 ember lép esténként színpadra, és zenekar is játszik benne, az hamarabb lekerül, mint egy kétszereplős produkció.Az ilyen döntéseket nyilvánvalóan nem övezi nagy népszerűség. Mennyire tartja magát humánus vezetőnek, mennyire veszi figyelembe a társulat esetleges igényeit? Mindenkinek fáj, ha leveszek egy darabot. És még nem volt olyan, hogy ne kérdezték volna meg, hogy ezt miért vettem le. Én humánus vagyok az egész színházzal szemben, az egész színház érdekeit kell néznem. Azt, hogy azokat a darabokat, amik már nem mennek elég jól, le kell venni. Minden évadban van négy új bemutatónk, logikus, hogy négy régebbi előadás lekerül a programról. Ha nem így tennék, akkor az elmúlt harminc év alatt bemutatott 140-150 darab folyamatosan műsoron lenne.Jövő májusban lesz éppen harminc éve, hogy a Radnóti Színházat igazgatja. Úgy sikerült az elmúlt három évtized, ahogy azt 1985-ben elképzelte? Olyan színház lett az egykori Radnóti Színpadból, amilyet szeretett volna? Olyasmi. Azt szoktam kicsit önhitten mondani, hogy én nem változtam meg. Az én ideáim, az én esztétikám, ízlésem nem változott. A világ változott, nem is akármekkorát: megváltozott a rendszer, kimentek a szovjet csapatok, demokrácia lett és szabadság, meghalt Kádár János, volt MDF-, aztán MSZP-, most Fidesz-kormány, volt az iraki és délszláv háború, van gazdasági válság… Az én álmom a színházról viszont ugyanaz. Talán a színház közéleti funkciója lett kevésbé fontos.De azért készülnek kritikus, közéleti előadások más színházakban – ezeket nézi, szereti? A jó színház mindig kritikus. A Holt lelkek igazán közéleti, csak épp a tizenkilencedik század Oroszországában játszódik, A csillagos égbe még a napi politika eseményei is belekerültek. A Mozgófénykép a hamis történelmi emlékezetünkről is szólt. A Karamazov testvérekben az élet értelméről, istenhitről, az emberi szabadságról akarunk beszélni. Ez több, mint közélet, ez maga az élet. Tavaszi bemutatónk, Csiky Gergely Buborékokja, a korrupt, családi összefonódásokról szól, a múlt század Magyarországán.Nem csak a színészek, de az őket foglalkoztató színház életében is fontosak az elismerések. Most igen sok díjban volt része a Radnóti Színház művészeinek: Csomós Mari Prima Primissima-díjas lett, Rétfalvi Tamás Junior Prima-díjat kapott, és december 9-én Ön részesült az Arany Medál életmű-díjban. A színháznak, vagy az egyéneknek fontosabbak ezek az elismerések? Egy pályakezdő fiatalembernek, mint Rétfalvi Tamás, fontos az elismerés, és persze a pénz is, amivel jár. Csomós Mari Primissima díja óriási elismerés a Radnóti Színház számára is, nagyon büszkék vagyunk rá. Az Arany Medál közönségdíjat egy fiatal újságíró, Mészáros Márton hozta létre évekkel ezelőtt, több mint tízezren szavaztak az interneten. Bodrogi Gyula, Törőcsik Mari és Molnár Piroska részesült eddig életműdíjban, igazán jó társaságba kerültem. A díjam nyilván a Radnóti Színháznak is szól. Jól esik persze, de remélem ez még nem nekrológ...2016 januárjában lejár az igazgatói megbízatása, és azt kijelentette, hogy nem pályázza meg ismét a direktori posztot. Mi lesz ezután a színház sorsa, Ön mit szeretne? Azt szeretném, ha nem szűnne meg az, amit én itt harminc év alatt létrehoztam, nem lenne gyökeresen más. Szeretném, ha folytatódna, nyilván fiatalosabban, másként, frissebben, újszerűbben, de az az érték, ami a Radnótiban létrejött, nem szűnne meg. Nem én döntök, de talán valamennyi beleszólásom lehet. Egy kollegám úgy fogalmazott, hogy az én áldásom nélkül nem lesz itt új igazgató. De vajon mennyit ér egy áldás manapság?
2014.12.10. 06:03
Szinhaz.hu
Januárig lehet jelentkezni a Nemzeti színháztörténeti vetélkedőre
Január 4-én éjfélig lehet jelentkezni a Nemzeti Színház újonnan indult, 10-11-edikes diákoknak szóló internetes vetélkedőjére.A jelentkező négyfős csapatok három fordulóban, az interneten keresztül kapott es feltöltött feladatokkal mérkőznek meg, a feladatok a Nemzeti Színház történetével kapcsolatosak lesznek, megoldásukhoz színháztörténeti és számítástechnikai ismeretekre egyaránt szükség lesz, nem beszélve a kreativitásról. A negyedik fordulóban, a döntőben, a négy legjobb csapat mérkőzik meg, a Nemzeti Színházban. A vetélkedő zsűrijében Udvaros Dorottya, Ablonczy László, Rubold Ödön es Mátyássy Bence kapott helyet. A vetélkedőt népszerűsítő klipekben (melyeket Mátyássy Bence rendezett) a Nemzeti színészei, Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Tompos Kátya, Gerlits Réka, Fehér Tibor, Szatory Dávid, Farkas Dénes és Mátyássy Bence szerepelnek és a vetélkedő weboldalán, a nemzetiszinhaz.hu/vetelkedo oldalon valamint a színház facebook oldalán tekinthetők meg.A vetélkedő nyereményei színházbérletek, könyvutalványok, táblagépek, a győztes csapat iskolájába pedig egy napra kitelepül a Nemzeti Színház: jelmez, smink- es fodrászbemutatóval, irodalom- es énekórákkal, színházi próbával és előadással, színész-diák focimeccsel. A győztes csapat tagjai közreműködhetnek a jövő évi vetélkedő feladatainak összeállításában.A vetélkedő együttműködő partnerei az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, a Oktatáskutató es Fejlesztő Intézet és a Magyar Teátrum Online, a Nemzeti Kulturális Alap pedig támogatta a vetélkedő létrejöttét.A nevezés megindulása óta már sok csapat jelentkezett, köztük debreceni, nagykanizsai, hatvani, székesfehérvári, budapesti, pusztaszabolcsi, kiskőrösi, ócsai, gödöllői, nyíregyházi, bicskei, szegedi, kaposvári, egri, tamási és sellyei középiskolák vetélkedni kívánó diákcsapatai.
2014.12.09. 10:23
Szinhaz.hu
"Nagyon szeretlek" - Ezt üzente Törőcsik Mari Kóti Árpádnak
Kóti Árpádot, a nemzet színészét köszöntötték szombaton a debreceni Csokonai Nemzeti Színház ünnepi társulati ülésén. Ráckevei Anna, a társulat igazgatója 2014-et évének nevezte: a népszerű debreceni színész ugyanis az idén kapott Kossuth-díjat, betöltötte 80. életévét, és december 1-jén a nemzet színészévé választották. Hűség, őszinteség és hitelesség. E három szóval jellemezhetjük leginkább Kóti Árpádot - mondta Ráckevei Anna, majd magyarázatul hozzátette: ötven éve hűséges a feleségéhez, a színházához és Debrecenhez. Sokszor kíméletlenül őszinte, szarkasztikus humorával tükröt tart elénk, hitelessége pedig valószínűleg őszinteségéből fakad - fűzte hozzá a színházigazgató.(Kóti Árpád átveszi a Nemzet Színésze Díjat (forrás: MTI)Papp László, Debrecen polgármestere a város nevében köszöntötte Kóti Árpádot, aki azzal, hogy elsőként kapta meg a nemzet színésze címet, beírta magát Debrecen történelemkönyvébe. A polgármester reményét fejezte ki, hogy Kóti Árpádnak lesz alkalma hatalmas tudását átadni az őt követő színészgenerációknak. Ezzel összefüggésben elmondta: karnyújtásnyira került a debreceni Latinovits színház befejezése, amely nem csak játszóhely lesz, de otthont ad majd a Kárpát-medencei posztgraduális színészképzésnek is.Az ünnepi társulati ülésen levetítettek egy rövidfilmet, amelyben Kóti Árpád vallott életéről, a színészi pályára kerüléséről, első sikereiről. Törőcsik Mari, a nemzet színésze, Kóti Árpád színművészeti főiskolai osztálytársa videoüzenetben köszöntötte barátját. Személyes hangú üzenetében közös főiskolai emlékeket is felidézett, méltatta Kóti Árpád művészetét, majd az üzenet végén szenvedélyes hangon ostorozta Kótit, hogy szokjon le a dohányzásról. "Nekem is sikerült, neked is fog. Nagyon szeretlek" - üzente Törőcsik Kóti Árpádnak.Kóti Árpád (fotó: MTI, Czeglédi Zsolt)A debreceni Csokonai Nemzeti Színház társulata vastapssal köszöntötte népszerű művészét, Kóti Árpádot, aki szombat este is közönség elé lépett Heiner Müller Titus Anatómiája, Róma bukása című darabjában, Marcus Andronicus szerepében. Kóti Árpádot, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház a november 7-én elhunyt Gera Zoltán helyére választották a nemzet színészének december 1-jén Budapesten. A Nemzet Színésze címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át, halálig szól, egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig részesülnek a jelenleg havonta nettó 630 ezer forint juttatásban.Kóti Árpád és kutyája (fotó: MTI, Czeglédi Zsolt)Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot. A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, betöltötte a 62. életévét, 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot - évadonként legalább egy szerepben - a Nemzeti Színház színpadán töltött.A nemzet színésze jelenleg Berek Kati (2000-től), Bitskey Tibor (2014-től), Bodrogi Gyula (2007-től), Cserhalmi György (2014-től), Haumann Péter (2010-től), Király Levente (2006-tól), Kóti Árpád (2014-től), Máthé Erzsi (2000-től), Molnár Piroska (2011-től), Psota Irén (2000-től), Tordy Géza (2008-tól) és Törőcsik Mari (2000-től). A cím korábbi birtokosai: Agárdy Gábor (2006-ban hunyt el), Avar István (2014-ben hunyt el), Bessenyei Ferenc (2004-ben hunyt el), Darvas Iván (2007-ben hunyt el), Garas Dezső (2011-ben hunyt el), Gera Zoltán (2014-ben hunyt el), Kállai Ferenc (2010-ben hunyt el), Komlós Juci (2011-ben hunyt el), Lukács Margit (2002-ben hunyt el), Raksányi Gellért (2008-ban hunyt el), Sinkovits Imre (2001-ben hunyt el), Szabó Gyula (2014-ben hunyt el), Sztankay István (2014-ben hunyt el) és Zenthe Ferenc (2006-ban hunyt el). Kóti Árpád (fotó: Máthé András)Kóti Árpád 1934-ben Bucsán született. A színművészeti főiskolán 1958-ban végzett. A Békéscsabai Jókai Színházban mutatkozott be a színpadon 1958-ban, ezt követően 1960-ban az egri, egy évvel később a veszprémi, majd a szolnoki színházhoz szerződött. A debreceni színháznak 1963-tól tagja, címszerepet alakított többek között a Ványa bácsi, a Lear király, a Dundo Maroje és az Én, Károli Gáspár című előadásban. Jelenleg Szabó Magda Régimódi történet (Koporsós), Móricz-Kocsák-Miklós Légy jó mindhalálig (Pósalaky), Heiner Müller Titus Anatómiája, Róma bukása (Marcus Andronicus) című darabjában játszik.Művészi pályája elismeréseként 1978-ban Jászai Mari-díjat kapott, 1985-ben érdemes művész, 2001-ben kiváló művész lett, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki, 2014-ben pedig Kossuth-díjat kapott több mint öt évtizedes, kimagasló színművészi pályája elismeréseként. Aase-díjas, Csokonai-díjas, 2002-ben a Pécsi Országos Színházi Találkozón a legjobb epizódszereplő díját kapta meg. Az idén, 80. születésnapján a Nemzeti Színház színpadán is köszöntötték őt kollégái, barátai. Forrás: MTI, hvg.hu
2014.12.07. 10:00
Szinhaz.hu
"Megkaptad a nemzet színésze címet, adom Törőcsik Marit"
Kóti Árpád lett Gera Zoltán helyett a nemzet színésze. A nyolcvanéves debreceni színésznek egykori színművészeti főiskolai osztálytársa, Törőcsik Mari és Bodrogi Gyula gratulált elsőként, majd sorra vette át a telefont Tordy Géza, Molnár Piroska, Haumann Péter és Király Levente.
2014.12.01. 18:50
Hvg.hu
Kóti Árpádot választották a nemzet színészének (+ háttér)
Kóti Árpádot, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészét választották a nemzet színészének hétfőn Budapesten a november 7-én elhunyt Gera Zoltán helyére. Kóti Árpád meglepődve fogadta kollégái döntését.     "Nagyon meglepődtem" - mondta Kóti Árpád az MTI-nek azt követően, hogy a hagyományosan a Nemzeti Színházban tartott ülésen a nemzet színésze címet viselő tizenegy művész őt választotta a testület tagjává.     "Az idén már másodszor lepődtem meg" - utalt a debreceni Csokonai Nemzeti Színház örökös tagja arra, hogy március 15-én több mint öt évtizedes kimagasló színészi teljesítményéért Kossuth-díjat kapott.     Kóti Árpád felidézte, hogy felhívta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója és telefonon közölte: "Megkaptad a nemzet színésze címet, adom Törőcsik Marit".     Kóti Árpádnak két egykori színművészeti főiskolai osztálytársa, Törőcsik Mari és Bodrogi Gyula gratulált elsőként, majd sorra vette át a telefont Tordy Géza, Molnár Piroska, Haumann Péter és Király Levente.     A díjak semmit nem változtatnak meg a munkájában, a kora - az idén töltötte be a 80. életévét - már inkább - jegyezte meg Kóti Árpád, aki este a debreceni MODEM művészeti galériába Marcus Andronicus szerepében lép közönség elé Heiner Müller Titus Anatómiája, Róma bukása című darabjában.     A Nemzeti Színház közlése szerint hétfő délután félórás tanácskozás után hozták meg döntésüket a nemzet színészei. Törőcsik Mari, Molnár Piroska, Tordy Géza, Bodrogi Gyula, Haumann Péter és Király Levente személyesen vett részt a tanácskozáson, Psota Irén, Berek Kati, Cserhalmi György, Máthé Erzsi és Bitskey Tibor pedig telefonon adta le voksát.     Az elismerést a Nemzeti Színház egyik előadása előtt adják majd át Kóti Árpádnak.     A Nemzet Színésze címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át, halálig szól, egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig részesülnek a jelenleg havonta nettó 630 ezer forint juttatásban.     Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot. A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, betöltötte a 62. életévét, 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot - évadonként legalább egy szerepben - a Nemzeti Színház színpadán töltött.     A nemzet színésze jelenleg Berek Kati (2000-től), Bitskey Tibor (2014-től), Bodrogi Gyula (2007-től), Cserhalmi György (2014-től), Haumann Péter (2010-től), Király Levente (2006-tól), Kóti Árpád (2014-től), Máthé Erzsi (2000-től), Molnár Piroska (2011-től), Psota Irén (2000-től), Tordy Géza (2008-tól) és Törőcsik Mari (2000-től).     A cím korábbi birtokosai: Agárdy Gábor (2006-ban hunyt el), Avar István (2014-ben hunyt el), Bessenyei Ferenc (2004-ben hunyt el), Darvas Iván (2007-ben hunyt el), Garas Dezső (2011-ben hunyt el), Gera Zoltán (2014-ben hunyt el), Kállai Ferenc (2010-ben hunyt el), Komlós Juci (2011-ben hunyt el), Lukács Margit (2002-ben hunyt el), Raksányi Gellért (2008-ban hunyt el), Sinkovits Imre (2001-ben hunyt el), Szabó Gyula (2014-ben hunyt el), Sztankay István (2014-ben hunyt el) és Zenthe Ferenc (2006-ban hunyt el).     Kóti Árpád 1934-ben Bucsán született. A színművészeti főiskolán 1958-ban végzett. A Békéscsabai Jókai Színházban mutatkozott be a színpadon 1958-ban, ezt követően 1960-ban az egri, egy évvel később a veszprémi, majd a szolnoki színházhoz szerződött.     A debreceni színháznak 1963-tól tagja, címszerepet alakított többek között a Ványa bácsi, a Lear király, a Dundo Maroje és az Én, Károli Gáspár című előadásban. Jelenleg Szabó Magda Régimódi történet (Koporsós), Móricz-Kocsák-Miklós Légy jó mindhalálig (Pósalaky), Heiner Müller Titus Anatómiája - Róma bukása (Marcus Andronicus) című darabjában játszik.     Művészi pályája elismeréseként 1978-ban Jászai Mari-díjat kapott, 1985-ben érdemes művész, 2001-ben kiváló művész lett, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki, 2014-ben pedig Kossuth-díjat kapott több mint öt évtizedes, kimagasló színművészi pályája elismeréseként. Aase-díjas, Csokonai-díjas, 2002-ben a Pécsi Országos Színházi Találkozón a legjobb epizódszereplő díját kapta meg. Az idén, 80. születésnapján a Nemzeti Színház színpadán is köszöntötték őt kollégái, barátai. színházMegosztás:
2014.12.01. 18:07
Alon.hu
Kóti Árpád a Nemzet Színésze lett
Kóti Árpádot, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészét választották a nemzet színészének hétfőn Budapesten.Fél óra alatt döntöttekA választást hagyományosan a Nemzeti Színházban tartották, ahol a nemzet színésze címet viselő tizenegy művész fél óra alatt döntött arról, hogy a november 7-én elhunyt Gera Zoltán helyére Kóti Árpád kerül a testületbe. Az új Nemzet Színészének elsőként Vidnyánszky Attila gratulált telefonon.A Nemzet Színésze és a Nemzet Színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek."Nagyon meglepődtem""Nagyon meglepődtem" - mondta Kóti Árpád az MTI-nek azt követően, hogy a hagyományosan a Nemzeti Színházban tartott ülésen a nemzet színésze címet viselő tizenegy művész őt választotta a testület tagjává. "Az idén már másodszor lepődtem meg" - utalt a debreceni Csokonai Nemzeti Színház örökös tagja arra, hogy március 15-én több mint öt évtizedes kimagasló színészi teljesítményéért Kossuth-díjat kapott. Kóti Árpád felidézte, hogy felhívta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója és telefonon közölte: "Megkaptad a nemzet színésze címet, adom Törőcsik Marit".Kóti Árpádnak két egykori színművészeti főiskolai osztálytársa, Törőcsik Mari és Bodrogi Gyula gratulált elsőként, majd sorra vette át a telefont Tordy Géza, Molnár Piroska, Haumann Péter és Király Levente.A díjak semmit nem változtatnak meg a munkájában, a kora - az idén töltötte be a 80. életévét - már inkább - jegyezte meg Kóti Árpád, aki este a debreceni MODEM művészeti galériába Marcus Andronicus szerepében lép közönség elé Heiner Müller Titus Anatómiája, Róma bukása című darabjában.A címrőlA címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át, a halálig szól, legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig havonta 500 ezer forint juttatásban részesülnek. Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot. A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott; betöltötte a 62. életévét; 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltött.A Nemzet Színészei jelenleg: Berek Kati (2000-től), Bodrogi Gyula (2007-től), Haumann Péter (2010-től), Király Levente (2006-tól), Máthé Erzsi (2000-től), Psota Irén (2000-től), Tordy Géza (2008-tól), Törőcsik Mari (2000-től), Molnár Piroska (2011-től), Cserhalmi György (2014-től), Bitskey Tibor (2014-től), Kóti Árpád (2014-től)A cím korábbi birtokosai: Agárdy Gábor (2000-től) (1922–2006), Bessenyei Ferenc (2000-től) (1919–2004), Darvas Iván (2000-től) (1925–2007), Garas Dezső(2000-től) (1934-2011), Kállai Ferenc (2000-től) (1925–2010), Komlós Juci (2002-től) (1919-2011), Lukács Margit (2000-től) (1914–2002), Raksányi Gellért (2000-től) (1925–2008), Sinkovits Imre (2000-től) (1928–2001), Zenthe Ferenc (2005-től) (1920–2006), Szabó Gyula (2006-tól) (1930-2014), Avar István (2001-től) (1931-2014), Sztankay István (2012-től) (1936-2014) Gera Zoltán (1923 - 2014)Kóti Árpád rövid életrajzaKóti Árpád 1934-ben Bucsán született. A Színművészeti főiskolán 1958-ban végzett, de diplomáját nem vehette át. Színpadon a Békéscsabai Jókai Színházban mutatkozott be, 1958-ban, majd 1960-ban Egerbe, egy évvel később Veszprémbe szerződött, innen a szolnoki színházba ment tovább. 1963-tól már Debrecenben játszott, legismertebb címszerepei Ványa bácsi, Lear király, Dundo Moraje és Károli Gáspár. 2014-ben Kossuth-díjat kapott, 1985-ben érdemes művész, 2001-ben kiváló művész lett, a Jászai Mari-díjat 1978-ban kapta meg. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki. Aase-díjas, Csokonai-díjas, 2002-ben a POSZT-on a legjobb epizódszereplő díját kapta meg. Idén, 80. születésnapján a Nemzeti Színház színpadán is köszöntötték őt kollégái, barátai.
2014.12.01. 15:04
Szinhaz.hu
80 év, 80 recept, 80 történet - Bodrogi Gyula könyvvel jelentkezik
Nyolcvan receptet és nyolcvan anekdotát foglalt egy könyvbe a 80 éves Bodrogi Gyula. Szakácskönyve már kapható a boltokban. Ki hinné, hogy már nyolcvan éves. Hihetetlen. Csak azért hisszük el neki, mert összeállított egy könyvet, amelyben minden évhez felelevenít egy történetet és hozzátesz egy receptet.A Nemzet Színésze így vallott a most megjelent kötetről:"- Nem az én ötletem volt, hanem Ádámé, a fiamé. A születésnapom környékén azt kérdezte, mi lenne, ha csinálnánk egy olyan könyvet, hogy nyolcvan évből idézek nyolcvan sztorit, és azokat nyolcvan recept követi... Vannak olyan életszakaszok, amikor nagyon hasonló dolgok történtek, olyankor persze csaltam. Például a 30 és 60 közötti időszak nagyon egybemosódik... Ha lenne titkom, azt három nap múlva elfelejteném. Ezért is nem tudok hazudni. Gyerekkoromban például a jégverem mögött cigarettáztunk, és én jó előre kitaláltam, hogy mit felelek arra a kérdésre, hogy cigarettázni voltam-e. Aztán mama megkérdezte, hogy cigarettázom-e, és azonnal rávágtam, hogy igen. Rájöttem, a hazugság nem fog menni, mert később nem emlékszem arra, mit találtam ki. A színházi szöveg persze más. Az az érdekes, hogy amikor lemennek a színpadi szerepek, egy hónap múlva nem emlékszem rájuk. Aztán olyan is volt, hogy a Potyautast tíz év kihagyás után kellett újra játszanom, és másfél nap alatt minden szöveg és minden játék visszajött.A sztorikra mindig emlékszem. Eszembe jut a pék, arról a lángos, és akkor előjön a történet, hogyan csentem el a lángos szélét, holott tilos volt. Minden előadásban van jó. Olyankor kiemelem azt. Ebből tudják ám, hogy nem tetszett igazán, mert ha igazán örülök egy előadásnak, akkor engem nem kell megkérdezni róla, mert megyek és mondom...Szeretem a jó rendezőket, velük élvezet a munka. Az nagyon jó, ha felismerhető a rendező munkája, csak tudni kell, hogy a színháznak két „főszereplője” van: színész és közönség. Imádom Alföldit, de amikor Az ügynök halálában együtt dolgoztunk, mindig mondtam neki, hogy ez az előadás nemAz ügynök halála, hanem Az artista halála, a hatalmas díszletek miatt. De megértettem, és szívesen járkáltam a nagy bútorokon, mert ő zseniálisan tud jelenetekre és színészekre hangolódni. Az ilyen színházzal csak vitatkozom, de igazából nagyon szeretem. Akkor van baj, ha az extrém ötletek kiszoktatják a nézőt a színházból. Így van ez, az élet minden területén, a politikában is. Akkor hibás a politika, ha kiszoktatja az embereket a szavazófülkékből. Nézem a profi bokszmeccseket. Véresre verik egymást, aztán vége a mérkőzésnek, a bíró magasba emeli az egyik sportoló kezét, kihirdeti a győztest és a két bokszoló megöleli egymást, mert a boksz a fontos. A közönség elfogadja a döntést, és örül a győztesnek. Tanulni kellene tőlük..."forrás: Színház.hu, konyvjelzomagazin.hu
2014.12.01. 12:11
Szinhaz.hu
Adventi kölyöknapok a Nemzeti Színházban
Színes programokat kínál a közönségnek az adventi vasárnapokon a budapesti Nemzeti Színház. Első alkalommal november 30-án várják az ingyenes rendezvénnyel a nézőket. Vidnyánszky Attila az MTI-nek elmondta: karácsonyváró advent délelőttjeikre vasárnaponként elsősorban gyerekeket várnak gyertyagyújtásra, és egy sor programot kínálnak nekik. Mint mondta, a négy vasárnap délelőttjén - 10 és 13 óra között - például Huzella Péter, a Kaláka Együttes és a társulat színészeinek - Tóth Auguszta, Fehér Tibor, Nagy-Kálózy Eszter - fellépésével várják a gyerekeket karácsony ünnepére készülve.Az adventi délelőttökön hagyományőrző csoportoktól betlehemes játékokat is láthatnak a nézők. A vállalkozó kedvű fiatalokat kézműves foglalkozások várják: kipróbálható, megtanulható a gyertyaöntés, a mézeskalács·díszítés, a gyertyamártás, a papírmerítés.A kulisszajárás ezen a négy vasárnapon "betlehemi csillagjárássá" alakul át, amelyben énektanulás és a pásztorokkal való találkozás élménye varázsolhatja el a kicsiket, a mesesarokban pedig a kaposvári egyetem diákjai is mesélnek majd nekik. Minden adventi vasárnap fénypontja a karácsonyi koncert lesz: a Kaláka Együttes, valamint Huzella Péter koncertje mellett Farkas Tünde és zenésztársai, továbbá a Misztrál Együttes muzsikál majd. Az adventi hétvégék mellett a Nemzeti Színházban decemberben két új bemutató, az Isten ostora és A helység kalapácsa, Bodrogi Gyula és Voith Ági estje, valamint közönségtalálkozók várják a nézőket. A közönségtalálkozókat a december 4-i Ahogy tetszik és a december 21-i Isten ostora című előadás után tartják. A Nemzeti Színház jegyirodái, az Andrássy út 28. szám alatt és a Nemzeti Színházban az adventi vasárnapokon is nyitva lesznek, és különleges ajánlattal várják a nézőket: kedvezményt vehetnek igénybe és választhatnak a színészek dedikált fényképei közül is.Forrás: MTI
2014.11.30. 10:12
Szinhaz.hu
„Laborfalvi Rózától Törőcsik Mariig…” - Színháztörténeti vetélkedőt indít a Nemzeti
„Laborfalvi Rózától Törőcsik Mariig…” címmel a Nemzeti Színház történetéről szóló, internetes vetélkedőt indít a Nemzeti.A Nemzeti Színház felhívása:10. és 11. osztályos tanulókból álló, négyfős csapatok és felkészítő tanáruk jelentkezhetnek a versenyre. A vetélkedő négy fordulós, az első három forduló feladatait az interneten keresztül kell beadni, a negyedik forduló a legjobb négy csapat részvételével a Nemzetiben zajlik 2015. májusában.A régi Nemzeti a Blaha Lujza téren, 1941 (fotó: budapest.varosom.hu) A feladatok a Nemzeti Színház történetével kapcsolatosak, és egyszerre igényelnek színháztörténeti kutatást valamint kreativitást és informatikai eszközök (szövegszerkesztés, prezentáció készítés, videókészítés, képszerkesztők vagy éppen a facebook) használatát. A vetélkedő zsűrijét Udvaros Dorottya, Ablonczy László, Rubold Ödön és Mátyássy Bence alkotja.A vetélkedő népszerűsítéséhez videoklipek készültek, melyekben a Nemzeti színészei, Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Tompos Kátya, Gerlits Réka, Szatory Dávid, Fehér Tibor, Farkas Dénes és Mátyássy Bence vállaltak szerepet.A győztes csapatok táblagépeket, könyvutalványokat, színházjegyeket nyernek, az első helyezett csapat iskolájába pedig egy tanítási napra „kitelepül” a Nemzeti Színház: próbákkal, irodalom- és énekórákkal, a színészek focicsapatával, smink- és fodrászbemutatókkal. A csapatok január 4-én éjfélig jelentkezhetnek, az első forduló feladatait január 5-én 8 órakor publikálja a Nemzeti. A vetélkedőről minden további tudnivaló itt található.
2014.11.27. 07:03
Szinhaz.hu
Nemzet Színésze – Ki lesz Gera Zoltán utóda? - Némi fondorlattal: két legyet egy csapásra!?
Szenkovits Péter újságíró blogjából: a teremtuccse.blogspot.hu-ról. Latinovits és Őze nem is kap(hat)ta volna meg? – Kossuth-díj a belépő; mindeddig Berek Kati és Komlós Juci (sajnos, ő már csak volt) a két „kakukktojás” - Keres Emil, Andorai Péter, Harkányi Endre, Bács Ferenc, Mécs Károly, Kern András, Koncz Gábor, Reviczky Gábor, Koltai Róbert…??? – A „teremtuccse” kis  színi Ki kicsodája? Még égnek a gyász gyertyái Gera Zoltánért, aki november 7-én hunyt el és a másnap a halálba őt követő hitveséért, néhai Görgey Helgáért, akik földi maradványait pénteken (november 28-án) helyezik örök nyugalomra. Bátorkodom feltételezni róluk, miután mintegy három évtizeden keresztül tiszteltek meg a barátságukkal, hogy nem tartanák – s „odafönt” nem is tartják - tapintatlannak a morfondírozást arról, hogy a mély humanizmusáért is tisztelt, valamint a világmindenséget alázattal – s egyben kíváncsian, behatóan – szemlélő/fürkésző Zoltán távozását követően: vajon ki érdemli ki/meg pályatársaitól a Nemzet Színésze címet? Ha a hetvenes évek első felében történetesen már létezett volna Nemzet Színésze „titulus”, minden valószínűség szerint nem kap(hat)ta volna meg sem Latinovits Zoltán (1931-1976), sem Őze Lajos (1935-1984).  Nem fértek volna be, úgymond a keretbe. Merthogy egyikük sem kapott Kossuth-díjat. Illetve igen, de csak posztumusz: 1990-ben.  A Nemzet Színésze címet első alkalommal – mint ismeretes - 2000. augusztus 22-én adták át. A kitüntetést Schwajda György egykori kormánybiztos, a Nemzeti Színház Részvénytársaság néhai vezérigazgatója javaslatára adományozta az akkori Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma.   Azóta – mindmáig összesen – huszonöten kapták meg. Mint azt a hivatalos indoklás leszögezi: „A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy mellékszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott: betöltötte a 62. életévét; 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltött. A címet, amely a halálig szól, legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig havonta 630 ezer forint juttatásban részesülnek. Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot”.  „A Nemzet Színésze/Színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek.”  Olyan kitétel nem volt és nincs, legjobb tudomásunk szerint legalábbis, hogy e megbecsülés odaítélésének bármilyen korábban kapott rendű-rangú plecsni előfeltétele lett volna, illetve lenne. Mégis: az eddigi huszonöt színművészből - e nemes nemzeti gesztus odaítélte előtt - huszonhármat érdemesítettek Kossuth-díjra, ami – ki ne tudná e honban? - a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar kitüntetés.   A két kivétel: Berek Kati és Komlós Juci, akiknek a Nemzet Színésze cím odaítéléséig (2000-ig, illetve 2002-ig) „csak” kisebb művészi elismerés volt a „tarsolyukban”, ám Kossuth-díjjal nem ismerték el az országos népszerűségnek és közmegbecsülésnek örvendő művésznőket. Berek Kati (1930- ), hála a mindenhatónak, még közöttünk van (két Jászai-díjjal; érdemes és kiváló művész is, de Kossuth-díjjal, sajnálatosan, máig nem tisztelték meg), Komlós Jucit elszólították már az égiek (2011-ben, 92 évesen; 2002-től tehát kilenc évig volt a Nemzet Színésznője – e megszólítás, azaz a „Színésznő” is úgymond dukál).   A „Nemzet Színésze/Színésznője” cím - Kossuth-díjban is részesült - kiválóságai: Agárdy Gábor (1922-2006; Kossuth-díj: 1985, Nemzet Színésze rang odaítélésnek évszáma: 2000), Avar István (1931-2014; Kossuth-díj: 1975; NSZ: 2001), Bessenyei Ferenc (1919-2004; Kossuth-díj: 1953, 1955; Nemzet Színésze: 2000), Bitskey Tibor (1929- ; Kossuth-díj: 2000, NSZ: 2014), Bodrogi Gyula (1934- ; Kossuth-díj: 2005, NSZ: 2007), Cserhalmi György (1948- ; Kossuth-díj: 1990, amikor azt posztumuszt kapta meg Őze és Latinovits is;  Nemzet Színésze: 2014), Darvas Iván ( 1925-2007; Kossuth-díj: 1978; Nemzet Színésze: 2000), Garas Dezső (1934-2011; Kossuth-díj: 1988, NSZ: 2000), Gera Zoltán (1923-2014; Kossuth-díj: 2013, Nemzet Színésze: 2014), Haumann Péter (1941- ; Kossuth-díj: 1985, NSZ: 2010), Kállai Ferenc (1925-2010; Kossuth-díj: 1973, Nemzet Színésze: 2000), Király Levente (1937- ; Kossuth-díj: 2003, NSZ: 2006), Lukács Margit (1914-2002; Kossuth-díj: 1963, Nemzet Színésznője: 2000), Máthé Erzsi (1927- ; Kossuth-díj: 1985, NSZ: 2000), Molnár Piroska (1945- ; Kossuth-díj: 1995, Nemzet Színésznője: 2011), Psota Irén (1929-; Kossuth-díj: 1966, 2007, NSZ: 2000), Raksányi Gellért (1925-2008; Kossuth-díj: 1992, Nemzet Színésze: 2000), Sinkovits Imre (1928-2001; Kossuth-díj: 1966, Nemzet Színésze: 2000), Szabó Gyula (1930-2014; Kossuth-díj: 2000; Nemzet Színésze: 2006), Sztankay István (1936-2014; Kossuth-díj: 1998, Nemzet Színésze: 2012), Törőcsik Mari (1935- ; Kossuth-díj: 1973, 1999, Nemzet Színésznője: 2000), Tordy Géza (1938- ; Kossuth-díj: 1991, NSZ: 2008), Zenthe Ferenc (1920-2006; Kossuth-díj: 1997, Nemzet Színésze: 2005).   Lehet latolgatni, morfondírozni, mérlegelni. S ha szinte „csak” Kossuth-díjasok úgymond aspirálhat(ná)nak – s láthattuk: ez azért „erősen” több a valószínűnél! - a Nemzet Színésze/Színésznője címére, akkor kik is jöhetnének most, a nagyra becsült Gera Zoltán utódjaként szóba? Ha azt vesszük, hogy Lukács Margitot Komlós Juci (aki ugyebár nem volt Kossuth-díjas) követte (2002-ben), őt pedig a „kossuthos” Molnár Piroska (2011-ben), tehát, ha művésznő művésznőt, akkor most férfi művész után ismét - férfin a „sor”. (Idén Szabó Gyula után Gera Zoltán, Avar István/Sztankay István után Bitskey Tibor/Cerhalmi György következett.)   Csakhogy „képben legyünk”: Berek Kati, Máthé Erzsi, Molnár Piroska, Psota Irén, Törőcsik Mari, s a hat erősebb nem béli kiválóság: Cserhalmi György, Bitskey Tibor, Bodrogi Gyula, Haumann Péter, Király Levente, Tordy Géza… Szóval a tizenkettedik kerestetik!  Törvényszerű (vajon), hogy művész úr legyen?  Pedig, mennyi, de mennyi klasszis, Kossuth-díjas (tényleg ne feledjük: „szinte” ez a belépő!) színművésznőnk (is) van; közben azért elmorzsolhatunk egy-két könnycseppet: Margitai Ágiért; szóval: Bara Margit (sajnos, súlyos betegsége miatt az ő esetében sem nehéz elérzékenyülni), Békés Itala, Csomós Mari, Lehoczky Zsuzsa, Galambos Erzsi, Csernus Mariann, Almási Éva, Olsavszky Éva, Pásztor Erzsi, Vári Éva, Schubert Éva, Kútvölgyi Erzsébet, Lázár Kati, Halász Judit, Pogány Judit, Hámori Ildikó, Pécsi Ildikó, Piros Ildikó… De „sutba” a Kossuth-díjjal! E hiányában is Nagy Színésznő, éppen ezért a Nemzet Színésznője cím viselője lehetne akár: Gordon Zsuzsa,  Medgyesi Mária, Vass Éva, Tímár Éva, Pap Éva, Drahota Andrea, Venczel Vera, Bodnár Erika, Takács Katalin, Kiss Mari, Voith Ági, Gyöngyössy Katalin, Egri Márta, Bencze Ilona, Spányik Éva, Szabó Éva, Csűrös Karola, Szegedi Erika, Tanai Bella, Lorán Lenke, Baranyai Ibolya, Tóth Judit, Esztergályos Cecília…  Hogy még cifrább legyen, miközben szavunkat ne feledjük: figyelembe veendő-e (s miképpen?) új tag „befogadásakor” – miért ne tehetnénk föl költői kérdéssorozatokat? – a minap a Magyar Művészeti Akadémiának (MMA) a Nemzet Művésze díjas kedvezményezettjei? A betűk rendjében (nyilván – színházművészet): Bánsági Ildikó, Béres Ilona, Blaskó Péter, Huszti Péter, Sinkó László, Törőcsik Mari… Úgynevezett csúcsdíj ez is, akárcsak a Nemzet Színésze. De, tegyük hozzá: hiába érdemel(het) meg/ki valaki ezekből többet is, csak az egyik után kaphat (adómentes) életjáradékot. Amazért 665 ezer 500, emezért (mint már jeleztük) 630 ezer forintot havonta. Lehet – tessék - választani!  Momentán Törőcsik Marira vonatkozik ez; ám rögvest szögezzük le: ha ötször annyi díja lenne, mint amennyi van, azt is megérdemelné! De, talán nem ördögtől való a gondolat, s bizonyára senki nem bántódna meg azon, ha korunk legnagyobb magyar színésznője – akit szolidáris érzékenysége okán is tisztel a publikum - az egyiket, mondjuk a Nemzet Színészét, köszöni szépen, „csak úgy” címzetes értelemben tart(ha)aná meg, létszám felettiként, de úgy, hogy maradna emitt is, tehát a tizenharmadikként – megmaradna (még szép!) a szavazati joga. Így, miután döntenek/döntöttek Gera Zoltán méltó utódjáról, további egy új Nemzet Színészét is megválaszthatnának.  S úgy menne Törőcsik Mari, hogy marad; életében átadhatná itteni járandóságát, „stafétabotját” egy jeles kolléganőjének. Ezzel fityiszt is mutathatna – elegánsan - a sorsnak; az állami adminisztrációval meg valamiféle fondorlattal csak-csak le lehetne nyeletni ezt a – fura, de szeretnivaló - békát! Azaz, hogy papíron a tizenkettő az a valóságban tizenhárom; két legyet, egy csapásra! Miért is ne? Egyszer Budán is volt kutyavásár, nem igaz?   Annál is inkább, mert – térjünk vissza rá - igen széles a „választék” fantasztikus férfi deszkapártiakból is. Azért annyit még az előbbi gondolathoz: Nemzet Művésze díjas színésztársat, -társnőt már nem kellene tehát sem most, sem a jövőben Nemzet Színészének (is) megválasztani. Alighanem ez szintén gáláns gesztus lenne a szakma felé (is). Ismételjük: Törőcsik Mari esete lehetne az egyetlen kivétel, merthogy: egyetemes színésznő-óriásunkról van szó!  No, kérem: Keres Emil, Harkányi Endre, Mécs Károly, Andorai Péter, Koncz Gábor, Gálffy László (most, november 16-án töltötte be a 62. életévét), Bálint András, Jordán Tamás, Kern András, Szilágyi Tibor – s még mindig a Kossuth-díjasoknál tartunk -, Reviczky Gábor, Gálvölgyi János…  A – még(?) - nem Kossuth-díjasok neve között is szemelgethetünk: Bács Ferenc, Makay Sándor, Benedek Miklós, Szacsvay László, Fodor Tamás, Koltai Róbert, Lukács Sándor, Mikó István, Gáti Oszkár, Kovács Lajos, Papp János, Kertész Péter, Papp Zoltán, Szombathy Gyula, Németh Sándor (igen, az „operettista”; hja, hogy Ausztriában él? – nem tesz semmit!), Balázsovits Lajos, Tahi Tóth László, Rajhona Ádám, Újlaki Dénes, Nagy Gábor, Újréti László, Trokán Péter, Szersén Gyula, Cs. Németh Lajos…  Kiket is hagyunk ki emitt és amott…? (Száz)ezer bocsánat!  S ugyebár a vidéki és a határon túli – általunk kevésbé ismert (ez nem mentség!) – színészek közül is méltán lenne helye néhányaknak a Nemzet Színészei/Színésznői között. De, hát…  Az, azonban bizonyos, hogy Nemzet Színésze díj odaítélésénél is figyelembe veendőek bizonyos erkölcsi elvárások. „Schmittelők” ugyan e művészeti ágban nincsenek, de, higgyük, ha netán mégis akadnának ilyenek, helyük soha nem lesz a Nemzet Színészei között! Mint ahogyan hiába Kossuth-díjas valaki, ha tettéért – legyen az közlekedési kihágás -  nem vállalja a felelősséget, sumákol, nem kér bocsánatot… Az éppen hatalmon lévőkhöz – akár jobbra, akár balra - való  (túlzott) dörzsölőzés szintúgy kizáró ok legyen; higgyük, ez a jövőben éppúgy lesz, mint volt eddig is. (Persze, itt és most azzal is ”kimondunk” neveket, ha nem nevezzük meg azokat ilyen-olyan kategóriában… Pszt!)   S még egy nagyon csendes (s)óhaj: ha a mindenkori Nemzet Színészei/Színésznői havi adómentes járadékukból, a 630 ezer forintból (mondjuk) 80 ezret fölajánlanának pályakezdő – zsenialitással megáldott/megvert - teátristák nekilódulását segítendő (a MASZK Országos Színészegyesület bizonyára vállalná az igazságos célba juttatást; mondjuk a havi rezsi egy részének fedezésére…),  akkor egy ország szemében e közösségvállalással még-még nagyobbat nőne a Nemzet Színészeinek/Színésznőinek a presztízse.     Gera Zoltán is mosollyal fogadná; Őze Lajos, Latinovits Zoltán és mind-mind, Lukács Margit, Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Sinkovits Imre, Raksányi Gellért, Szabó Gyula, Zenthe Ferenc… Valamennyien! nemzet színészeországos hírekMegosztás:
2014.11.24. 09:15
Alon.hu
Egy hajszálon múlt Bodrogi Gyula élete! A fia mentette meg - Így emlékezett a történtekre
Bodrogi Gyula élete 80 évét összegezte könyvében.
2014.11.21. 08:35
Femina.hu
Ki lesz az év hazai színésznője? - Elindult az Arany Medál-díj szavazása
Hetedik alkalommal lehet szavazni az Arany Medál-díj nevű közönségelismerésre, amelyet Mészáros Márton fiatal újságíró hozott létre elsősorban a magyar kulturális élet egyéniségeinek díjazására. Az elismerésre kilenc különböző kategóriába bárki elküldheti azoknak a művészeknek a nevét, akiket legalkalmasabbnak vél a díjazásra. Feltétel, hogy csak élő személyre lehet szavazni, az adott művésznek pedig az elmúlt egy évben valamilyen kézzel fogható produktumot kellett alkotnia: írók esetében kötetmegjelenéshez kötött az érvényes szavazat, színészeknél, rendezőknél pedig filmben, illetve színpadi darabban nyújtott közreműködéshez.Szintúgy életműdíjra is lehet szavazni, a korábbi években Molnár Piroska, Törőcsik Mari és Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett művészek vették át az elismerés életműdíját.A jelöltek felterjesztését az aranymedaldij@gmail.com e-mail címre várják az alábbi kategóriákban:- Az év írója - Az év hazai színésze - Az év hazai színésznője - Az év színésze - Az év színésznője - Az év rendezője - Az év szereplőgárdája - A legígéretesebb fiatal tehetség díja - ÉletműdíjNovember végéig várják a szavazatokat, az elismeréseket várhatóan idén is a Bethlen Téri Színházban adják át a díjazott művészeknek december elején.
2014.11.20. 12:02
Szinhaz.hu
Bodrogi: Jó a hatalmat piszkálni
Csütörtöktől háromkötetes szerző lesz Bodrogi Gyula, a nemzet színésze. A 80 év, 80 recept, 80 történet című könyvével kapcsolatban beszélgettünk teflonos mozifilmdobozról, francia menüről és lopott kenyérlángosról. Emlékezik osztálytársára, Margitai Ágira és Hofi Gézára, és azt is kijelenti: a közönséget mindig az ellenzéki színház érdekli jobban.
2014.11.19. 20:48
Nol.hu
A 80 éves Kóti Árpádot köszöntötték a Csokonai Színházban
A 80 éves születésnapját ünneplő Kóti Árpádot köszöntötték kollégái, meghívott barátai, a Csokonai Színház dolgozói szombaton a teátrum nagyszínpadán.A Csokonai Színház beszámolója:A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes, kiváló művész 1963 óta a debreceni színház tagja. Az esten felelevenítették legendás alakításait, idéztek a róla készült riportfilmből, elhangzottak magyar költők − Háy János, Éles Árpád − róla írt versei. A színház ajándékát Ráckevei Anna igazgató, a városét Komolay Szabolcs alpolgármester adta át. Vidnyánszky Attila, a Csokonai Színház előző direktora levelében így köszöntötte a 80 éves Kóti Árpádot: „Nagyon jó színész vagy. Kevés ilyen van a szakmában; több kéne. Azt hiszem, mégsem szakmai tudásod, hanem különleges egyéniséged az, ami ennyire egyedivé, felejthetetlenné tesz. Van valami megmagyarázhatatlan igazsága a színpadi létezésednek. Ha játszol, csak úgy vagy a térben, nagyon nehéz másra figyelni.” Törőcsik Mari videó-üzenetében az egyik legnagyobb magyar színésznek nevezte a debreceni művészt.Kóti Árpád 1934. november 15-én született Bucsán. 1954-ben Kiskunfélegyházán testnevelési-szaktanítói oklevelet szerzett. Megszállottan érdekelte és érdekli ma is a sport, testnevelő tanár szeretett volna lenni, de magyartanára, Illéssy István inspirációjára elkezdett versmondással foglalkozni. Egy megyei szavalóverseny megnyerése után Illéssy kapacitálta, hogy színész legyen. Már főiskolai hallgató volt, amikor élete első színházi előadását látta. A főiskolán olyan osztálytársai voltak, mint Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Madaras József, Margitai Ági. A főiskolán 1958-ban végzett, de diplomáját nem vehette át. Első szerződése két évadra a békéscsabai színházhoz kötötte. 1960-ban Egerbe szerződött, egy évre rá Veszprémbe költözött, majd újabb egy szezon után a szolnoki teátrum, a Szigligeti Színház tagja. Öt szezon alatt négy színházban játszott, majd Lengyel György hívására 1963-ban a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött.„Megszerettem a várost, szerintem az is szeret engem” – mondta egy interjúban, s valóban, mikor hívták, sem a Thália Színházért, sem a budapesti Nemzeti Színházért nem volt hajlandó elhagyni Debrecent. Azóta is Debrecen az otthona. 1963. szeptember 23-án láthatta először a cívisváros közönsége: Lengyel György rendezte Shaw darabját, a Szent Johannát. Első komoly sikerét a Kapaszkodj, Malvin, jön a kanyar című darabban, a magyar hősi halott katona megformálásával aratta. Aztán jöttek sorban az emlékezetes alakításai: a Részeg eső Balla Gézája, a Sírkő pántlikával Pacel Márkja, a János király Pandulphója, Shakespeare Lear királyában pedig először Edmund, majd Gloster szerepe, végül 72 évesen eljátszotta a címszerepet is. Kóti Árpád fergeteges sikert aratott Háy János A Gézagyerek című darabjának Herda Pityujaként is, majd a 2009-ben bemutatott Én, Károli Gáspár címszerepében is.Kóti Árpád pályafutása során több mint hatvan rendezővel dolgozott. Legtöbbször Ruszt József, Gali László, valamint Lengyel György és Pinczés István alkotótársa volt. Ma is játszik. Jelenleg Heiner Müller Titus Anatómiája, Róma bukása című darabjában Marcus Andronicus szerepét próbálja.Forrás, fotók: Csokonai Színház
2014.11.16. 13:38
Szinhaz.hu
Új játszóhely nyílt a Nemzetiben
Bajor Gizi Szalon néven avatnak új játszóhelyet november végén a Nemzeti Színházban. Az új színpadon Udvaros Dorottya, Voith Ági és Bodrogi Gyula estjeit láthatják a nézők az évad első felében.
2014.11.15. 17:12
Fovarosi-hirhatar.hu
Bajor Gizi Szalon néven új játszóhely nyílik a Nemzeti Színházban
Bajor Gizi Szalon néven új játszóhely nyílik november végén a Nemzeti Színházban; az új színpadon Udvaros Dorottya, Voith Ági és Bodrogi Gyula estjeit láthatják a nézők az évad első felében.
2014.10.24. 20:30
Ma.hu
Bajor Gizi Szalon nyílik a Nemzetiben
Bajor Gizi Szalon néven új játszóhely nyílik november végén a Nemzeti Színházban; az új színpadon Udvaros Dorottya, Voith Ági és Bodrogi Gyula estjeit láthatják a nézők az évad első felében.
2014.10.24. 20:15
Mno.hu
Bajor Gizi Szalon a Nemzeti Színházban
Bajor Gizi Szalon néven új játszóhely nyílik november végén a Nemzeti Színházban; az új színpadon Udvaros Dorottya, Voith Ági és Bodrogi Gyula estjeit láthatják a nézők az évad első felében
2014.10.24. 09:22
Gondola.hu
Új játszóhely a Nemzetiben - Udvaros estjével indul a Bajor Gizi Szalon
Udvaros Dorottya, Voith Ági és Bodrogi Gyula új estjei egy új játszóhelyen mutatkoznak be - a Bajor Gizi Szalon most van születőben. Nyáron a Nemzeti nagyszínpadi nézőterének átalakításával együtt a negyedik emeleten, a pillanatnyilag használaton kívüli kávézó és jelmezraktár területén alakítottak ki egy apró, intim hangulatú pódiumszínpadot. "Szalonunk arra hivatott, hogy a Nemzeti művészeinek személyesebb megnyilvánulásaihoz adjon teret: olyan estekhez, amelyek főszereplője nem a rendező, nem a szcenika, hanem a SZÍNÉSZ. Így, csupa nagybetűvel" - számol be a teátrum honlapján.A Bajor Gizi Szalon első előadója november 21-én Udvaros Dorottya lesz Nyáron, este fél tizenegykor című produkciójával. Marguerite Duras kisregényének adaptációjának alcíme: egy szerelmi gyilkosság története.Udvaros Dorottya estjének bemutatója 19 óra 30 perckor kezdődik majd - ahogy a további előadások is november 25-én és december 12-én.
2014.10.22. 06:00
Szinhaz.hu
Új játszóhely a Nemzetiben - Udvaros estjével indul a Bajor Gizi Szalon
Udvaros Dorottya, Voith Ági és Bodrogi Gyula új estjei egy új játszóhelyen mutatkoznak be - a Bajor Gizi Szalon most van születőben. Nyáron a Nemzeti nagyszínpadi nézőterének átalakításával együtt a negyedik emeleten, a pillanatnyilag használaton kívüli kávézó és jelmezraktár területén alakítottak ki egy apró, intim hangulatú pódiumszínpadot. "Szalonunk arra hivatott, hogy a Nemzeti művészeinek személyesebb megnyilvánulásaihoz adjon teret: olyan estekhez, amelyek főszereplője nem a rendező, nem a szcenika, hanem a SZÍNÉSZ. Így, csupa nagybetűvel" - számol be a teátrum honlapján.A Bajor Gizi Szalon első előadója november 21-én Udvaros Dorottya lesz Nyáron, este fél tizenegykor című produkciójával. Marguerite Duras kisregényének adaptációjának alcíme: egy szerelmi gyilkosság története.Udvaros Dorottya estjének bemutatója 19 óra 30 perckor kezdődik majd - ahogy a további előadások is november 25-én és december 12-én.
2014.10.22. 06:00
Szinhaz.hu
Videó: Bodrogi Gyula beszállt a kampányba
Egy volt kerületi polgármester kampányfilmjében állította jellegzetes hangját a politika szolgálatába Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze.
2014.10.06. 20:25
Hvg.hu
Zseniális döntés! - Bitskey-Cserhalmi: a Nemzet Színészei
Szenkovits Péter újságíró blogjából: a teremtuccse.blogspot.hu-ról: Bölcsen, okosan s talán nem túlzás: zseniálisan döntöttek a Nemzet Színészei – Berek Kati, Bodrogi Gyula, Gera Zoltán, Haumann Péter, Király Levente, Máthé Erzsi, Molnár Piroska, Psota Irén, Törőcsik Mari, Tordy Géza -, amikor soraikba választották Bitskey Tibort (85 éves – 2000-ben kapott Kossuth-díjat) és Cserhalmi Györgyöt (66 éves – 1990-ben lett Kossuth-díjas). Mindketten korszakos művészek. „Isten a hitemet erősítette meg. Mindig nagyon közel éreztem magamhoz Istent, aki olyan tud lenni, mint egy jó apa, akihez mindig lehet fordulni: bajban, búban, bánatban. És mindig segít. Mert van kegyelem” – vallja Bitskey Tibor, Sorstársaság című kötetemben (2005). 2003. március idusa alkalmából beszélgethettem Cserhalmi Györggyel – az interjú megtalálható a Hidak egymáshoz című könyvemben. Cserhalmi György: „Az én tevékenységem, egy parasztember, egy átlag magyar ember mindennapi tevékenysége klasszisokkal a magaslatokban van a politika mindennapi színvonalához képest. Az, hogy az ember, ember, az egy olyan alapvető kondíció, amivel soha nem tud fölérni ez a hol tudománynak, hol művészetnek nevezett balfácánság, amit ma, itt, a szemünk előtt emberek gyakorolnak, tökmindegy, de tökmindegy, hogy melyik oldalon.”
2014.09.30. 12:09
Alon.hu
Bitskey Tibor és Cserhalmi György a Nemzet Színészei
Hétfőn délután csaknem egy órás tanácskozás után meghozták döntésüket a Nemzet Színészei: Avar István és Sztankay István helyére Bitskey Tibort és Cserhalmi Györgyöt választották meg.Szeptember 29-én, hétfőn délután sorban érkeztek a Nemzeti Színházba a Nemzet Színészei. Máthé Erzsi, Törőcsik Mari, Molnár Piroska, Tordy Géza, Bodrogi Gyula, Haumann Péter és Király Levente foglalták el helyeiket a tanácskozás helyszínén. Psota Irén, Berek Kati és Gera Zoltán telefonon adták le voksaikat. Három órakor vette kezdetét tanácskozás. Csaknem egy óra múlva született meg a döntés, melynek értelmében a mai naptól Bitskey Tibor és Cserhalmi György színművészek a Nemzet Színésze cím birtokosai. Az új Nemzet Színészeinek elsőként Vidnyánszky Attila gratulált telefonon.A Nemzet Színésze és a Nemzet Színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek.A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át, a halálig szól, legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig havonta 500 ezer forint juttatásban részesülnek. Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot. A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott; betöltötte a 62. életévét; 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltött.A Nemzet Színészei jelenleg: Berek Kati (2000-től), Bodrogi Gyula (2007-től), Haumann Péter (2010-től),Király Levente (2006-tól), Máthé Erzsi (2000-től), Psota Irén (2000-től), Tordy Géza (2008-tól), Törőcsik Mari(2000-től), Molnár Piroska (2011-től), Gera Zoltán (2014-től), Cserhalmi György (2014-től), Bitskey Tibor (2014-től)A cím korábbi birtokosai: Agárdy Gábor (2000-től) (1922–2006), Bessenyei Ferenc (2000-től) (1919–2004),Darvas Iván (2000-től) (1925–2007), Garas Dezső (2000-től) (1934-2011), Kállai Ferenc (2000-től) (1925–2010), Komlós Juci (2002-től) (1919-2011), Lukács Margit (2000-től) (1914–2002), Raksányi Gellért(2000-től) (1925–2008), Sinkovits Imre (2000-től) (1928–2001), Zenthe Ferenc (2005-től) (1920–2006), Szabó Gyula (2006-tól) (1930- 2014) Avar István (2001-től) (1931-2014), Sztankay István (2012-től) (1936-2014)
2014.09.29. 14:05
Szinhaz.hu
Bodrogi unokáival ült be a színházba
Budapest - Unokáit is elhozta a Nemzeti Színházban készülő új gyerekelőadás bemutató sajtótájékoztatójára Bodrogi Gyula (80).
2014.09.28. 19:01
Blikk.hu
Végső búcsút vettek Sztankay Istvántól
Több százan - rokonai, pályatársai, tisztelői - kísérték utolsó útjára Sztankay István Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt, a Nemzet Színészét pénteken a Farkasréti temetőben. "Közös feladatunk, hogy megbirkózzunk Sztankay István hiányával, mert életműve mindannyiunké" - búcsúzott a szeptember 12-én elhunyt színművésztől gyászbeszédében az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. Hoppál Péter emlékeztetett a Nemzeti Színház, a Madách Színház és a József Attila Színház egykori művésze életpályájának gazdagságára: 130 színházi szerepe, köztük Shakespeare, Moliére, Brecht, Schiller, Sarkadi, Sütő, Sánta figurái a magyar kultúra részei, ahogy 64 filmszerepe is - hangsúlyozta. "De ki ne Sztankayt hallaná, amikor Belmondóra, Tony Curtisre, Gregory Peckre gondol? A most lezáruló életpálya olyan hatalmas, amelyet még sokáig fogunk elemezni, ismételni, igazodni hozzá" - fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: "nagy színészt temetünk, akinek hiánya nem pótolható".Fotó: Szécsi István/index.huSzirtes Tamás rendező, a Madách Színház igazgatója mint "csodálatos, sokoldalú, izgalmas, modern" színésztől búcsúzott egykori kollégájától. Kiemelte, Sztankay István egy nagy színészgeneráció tagja volt, aki számára nem léteztek műfaji korlátok. "Napsugár volt a hangodban és napsugár volt a személyiségedben" - méltatta a színművészt. Mint emlékeztetett, Sztankay István lételeme a színház volt, de számos emlékezetes alakítás fűződik a nevéhez filmszínészként, tévéjátékok szereplőjeként és szinkronszínészként is. "Mindez a sokszínű tehetség egy varázslatos emberben öltött testet" - mondta el Szirtes Tamás. Besenczi Árpád színművész, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház igazgatója felidézte azt a pillanatot, mikor húsz évvel ezelőtt a József Attila Színház folyosóján találkoztak Sztankay Istvánnal. Barátságukra emlékezve kiemelte, hogy kollégáival együtt emberséget, bölcsességet, humort és hazaszeretetet kaptak Sztankay Istvántól, akitől Illyés Gyula Haza a magasban című versével búcsúzott. Léner Péter rendező, a József Attila Színház egykori igazgatója elmondta: 1950-ben, a gimnáziumban találkozott Sztankay Istvánnal, akinek színművészetis felvételijén is jelen volt. A főiskola után mindketten a miskolci színházba, majd onnan a Nemzeti Színházba szerződtek. A Madáchban a Csillag a máglyán és a Jövőre, veled, ugyanitt című darabokban megmutatta "a benne rejlő papot és komikust" is, amikor pedig Léner Péter lett a József Attila Színház igazgatója, barátját követve odaszerződött - idézte fel. Sztankay Orsolya színművész édesapjától búcsúzva elmondta: jó Sztankay István gyermekének lenni: "rögtön megelőlegeznek nekünk némi szeretetet papa személyisége miatt" - fogalmazott. Sztankay Istvántól számos pályatársa és tisztelője vett búcsút, többek között Bodrogi Gyula, Csurka László, Kautzky Armand, Kern András, Molnár Piroska, Reviczky Gábor, Schnell Ádám, Székhelyi József, Szerednyei Béla és Tordy Géza színművészek, Balázsovits Lajos, Karinthy Márton, Nemcsák Károly, Őze Áron és Puskás Tamás színházigazgatók, Kerényi Imre rendező, Bojár Iván András újságíró, Szakonyi Károly drámaíró, Sándor György humorista.Forrás: MTI
2014.09.27. 08:30
Szinhaz.hu
A siker íze
Udvaros Dorottya, Stohl András, Bodrogi Gyula, Lakatos Márk - mi a közös bennük?Tovább a teljes cikkhez www.tabutv.hu »»
2014.09.23. 09:00
Tabutv.hu
Nyit a Symbol Synpad - Udvaros Dorottya az első vendég
Szeptember végén új kulturális színtér nyitja meg kapuit Óbudán. A Symbol Synpadon A siker íze című előadás-sorozattal gördül fel a függöny, amelyben többek között Udvaros Dorottya, Bodrogi Gyula, Kulka János, Stohl András és Hernádi Judit is színpadra lép. Az estek háziasszonya Veiszer Alinda lesz.A Symbol Synpad ajánlója:Új oldaláról mutatkozik be Óbuda elegáns szórakozóhelye, a Symbol. A megújuló rendezvényközpont ezentúl kulturális programokat is kínál a minőségi szórakozásra vágyó közönségnek. Szeptember végén rögtön egy előadás-sorozattal indul az évad a Symbol Synpadon, ahol hétről hétre közismert emberek avatják be a publikumot sikerük történetébe. A nézők háromféle előadástípussal találkozhatnak majd.Egyrészt zenés talkshow-k keretein belül művészek mesélnek majd pályájukról, miközben felcsendülnek azok a dalok is, amelyek életük meghatározó pillanataihoz kötődnek. Művészpárosok is színpadra lépnek majd, akik megosztják a közönséggel, hogyan kapcsolódik egymáshoz az életük, valamint a sikerhez vezető útról beszélnek majd népszerű sportolók is.„Nem egy klasszikus színházi előadással készülünk, hiszen ezeken az esteken a közönség is fontos szerepet kap majd: kérdezhetnek a fellépőktől és véleményt is mondhatnak a hallottakról. Reményeink szerint, talán éppen a nézők interakciói miatt, ezeken az alkalmakon váratlan és mélyebb témák is előkerülnek majd. Ilyen típusú beszélgetéseket manapság csak elvétve lehet hallani, pedig tapasztalatom szerint a kultúrafogyasztó közönségnek erre lenne igénye. Éppen ezért tartom jó kezdeményezésnek, és bízom benne, hogy minden korosztály számára érdekesek lesznek majd ezek az előadások” – mondta el az estek háziasszonya, Veiszer Alinda.Az első est főszereplője szeptember 30-án a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, Udvaros Dorottya lesz. A színésznő mindig örömmel állt hasonló kezdeményezések mellé, és már most készül a szeptember 30-i beszélgetésre.„Ez az előadás-sorozat egy olyan kultúrmisszió, ami mellé bármikor jó szívvel állok. Annál is inkább, mivel Pesttel összehasonlítva, Budán jelentősen kevesebb lehetőség van hasonló színházi élményeket szerezni. Izgalommal várom már az estét, hiszen ez számomra is egészen újszerű előadás lesz. Különösen örülök annak, hogy felcsendülhet majd egy-két olyan dal is, amelyhez életem meghatározó emlékei fűződnek” – mondta el a színésznő.Október 7-én a Nemzet Színésze, a Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas Bodrogi Gyula is színpadra lép. A kiváló- és érdemes művész azonban nem lesz egyedül a pódiumon.„Már többször volt alkalmam Stohl Andrással dolgozni, és a vadászszenvedélyünk is összeköt minket. Fantasztikus színésznek tartom, így hatalmas öröm számomra, hogy újra egy színpadon állhatok vele. De hogy pontosan, hogy is zajlik majd ez a kis előadás, az még maradjon titok. Mindenesetre annyit elöljáróban elárulhatok, hogy az igazi siker számomra az, amikor a színpadon állva érzem, hogy a közönség pontosan tudja, mit gondolok, mit csinálok és velem együtt játszik” – tette hozzá Bodrogi Gyula. Az ősz folyamán számos neves művész fordul majd meg a rendezvényház színpadán, akiktől nemcsak Alinda, de akár a közönség is kérdezhet.
2014.09.23. 08:00
Szinhaz.hu
Ezért nem mond beszédet Sztankay temetésén Bodrogi Gyula
Amikor már minden nagyon nehéz volt, akkor is barátjának, Bodroginak üzent Sztankay István.
2014.09.17. 16:09
Kiskegyed.hu
Sztankay Istvánra és Avar Istvánra emlékeznek a Nemzetiben
A napokban elhunyt Sztankay Istvánra és Avar Istvánra emlékeznek hétvégén a Nemzeti Színházban: szombat délutántól róhatják le a tisztelők kegyeletüket a nemzet színészeinek fényképe előtt egy-egy szál virággal - közölte a teátrum. A tájékoztatás szerint a Nemzeti Színház szeptember 20-án, a Színházak éjszakája napján és 21-én, saját nyílt napján, a magyar dráma napján az előcsarnokban helyezi el Sztankay István és Avar István fényképét. Sztankay István életének 79. évében hunyt el pénteken, Avar Istvánt pedig egy nappal később, életének 84. évében érte a halál. Mindketten a nemzet színészei voltak.A Nemzeti Színház kommunikációs osztálya arról is tájékoztatta az MTI-t, hogy a két elhunyt művész helyére csak később, temetéseik után választanak majd új tagokat. A nemzet színésze címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át, halálig szól, egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig részesülnek a jelenleg havonta nettó 630 ezer forint juttatásban. Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot. A nemzet színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, betöltötte a 62. életévét, 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot - évadonként legalább egy szerepben - a Nemzeti Színház színpadán töltött.A nemzet színésze jelenleg Berek Kati (2000-től), Bodrogi Gyula (2007-től), Haumann Péter (2010-től), Király Levente (2006-tól), Máthé Erzsi (2000-től), Psota Irén (2000-től), Tordy Géza (2008-tól), Törőcsik Mari (2000-től), Molnár Piroska (2011-től) és Gera Zoltán (2014-től).A cím korábbi birtokosai: Agárdy Gábor (2006-ban hunyt el), Avar István (2014-ben hunyt el), Bessenyei Ferenc (2004-ben hunyt el), Darvas Iván (2007-ben hunyt el), Garas Dezső (2011-ben hunyt el), Kállai Ferenc (2010-ben hunyt el), Lukács Margit (2002-ben hunyt el), Raksányi Gellért (2008-ban hunyt el), Sinkovits Imre (2001-ben hunyt el), Zenthe Ferenc (2006-ban hunyt el), Komlós Juci (2011-ben hunyt el), Szabó Gyula (2014-ben hunyt el) és Sztankay István (2014-ben hunyt el).
2014.09.16. 15:00
Szinhaz.hu
Sztankay Istvánra és Avar Istvánra emlékeztek a Nemzet Színészei
Esztergályos Cecília mellett a Nemzet Színészei, Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Tordy Géza emlékeztek a napokban elhunyt pályatársaikra.A 78 évesen elhunyt színészt nem a díjak és az elismerések hajtották, hanem a munka, a közönség szeretete - állítja Esztergályos Cecília, aki szerint barátja még mindig élne, ha nem fordulnak el tőle."Neki elsősorban a játék, a közönség volt a fontos. Istvánt a munka éltette. Állítom, még mindig élne, ha dolgozhatott volna. Büszke vagyok rá, hogy bennem megbízott, hozzám sokszor még az öltözőbe is bejött, legbelsőbb gondolatait, félelmeit is megosztotta velem. Ő az a típusú művészember volt, aki olyan, mint egy nagy gyerek. Ki kellett találni, mit szeretne, és fogni kellett a kezét. Szerencsére a családja mindent megtett érte. Bonyolult lelkivilágú, érzékeny művészt veszítettünk el, több odafigyelés, megbecsülés járt volna neki. Nem ilyenkor, utólag kellene észrevenni ezt... nem így kellett volna elmennie" - fogalmazott a színésznő.Törőcsik Mari Sztankaynak köszönheti, hogy színpadi színész lehetett. "A legfontosabb, ami hozzá köt az, hogy engem tíz évig nem fogadtak el színpadon, színpadi színészként. Aztán Iglódi István megrendezte a Varsói melódiát, és én itt egyszer csak hirtelen ezzel a szovjet darabbal berobbantam a színpadra. Engem ez a darab a két Pistához köt, de mivel a rendező egyszer csak kilép az alkotói folyamatból, mi játszottuk Sztankayval. Vele kezdtem meg az első óriási belépésemet a színpadra. A személyében egy nagy színészt vesztettünk el, az életem egy szakasza – ismét – elmúlt vele" - számolt be Törőcsik Mari.Tordy Géza és Bodrogi Gyula Avar Istvánra is emlékezett: "Mérhetetlenül szerettem őket, két kivételes kollégát és barátot veszítettem el. Szomorú látni, hogy ez a nemzedék lassan elfogy, és egyre magányosabbak leszünk. Kivel fogok én összekacsintani vagy nevetni egy nagyot a másik háta mögött?"– tette fel a kérdést Tordy Géza. „Amennyire természetes és amennyire meg kell szokni a halált, az embernek annyira hihetetlen. Mindkét Pistával sokat dolgoztam, játszottam együtt. Tudtuk, hogy betegek, hiszen előre szóltak, hogy ez lesz a vége, de valahogy nem jól van ez kitalálva. Úgy szoktam fogalmazni, pótolhatatlan színész nincs, de feledhetetlen van egy-kettő, és ők azok közé tartoznak" – nyilatkozta Bodrogi Gyula.Forrás: Hír24, Bors, Imedia
2014.09.16. 11:23
Szinhaz.hu
A Symbol Synpadon: Udvaros Dorottya!
Szeptember végén hiánypótoló kulturális színtér nyitja meg kapuit Óbudán. A Symbol Synpadon a Siker íze című előadás-sorozattal gördül fel a függöny, amelyben többek között Udvaros Dorottya, Bodrogi Gyula, Kulka János, Stohl András és Hernádi Judit is színpadra lép. Az estek háziasszonya Veiszer Alinda lesz. Új oldaláról mutatkozik be Óbuda elegáns szórakozóhelye, a Symbol. A megújuló [...]
2014.09.15. 08:26
Bellacafe.hu
Léner Péter: Sztankay egy szeretnivaló ember volt
"A Pistát szeretni lehetett, szerették a színészek és a szerette a közönség, egy szeretnivaló ember volt" - mondta Sztankay Istvánról Léner Péter, a József Attila Színház volt igazgatója az MTI-nek adott interjújában. A rendező elmondta: 12 éves koruk óta ismerték egymást a nemzet színésze címmel is kitüntetett Sztankay Istvánnal, barátságuk egész pályafutásukat végigkísérte. Léner Péter. A kép forrása: RevizorFelidézte, hogy 1961-ben, a főiskola elvégzése után mindketten a Miskolci Nemzeti Színházba szerződtek. "Itt nagyon jó volt nekünk, nagyon pártfogoltak minket" - mondta. Ebből az időszakból a rendező Bertolt Brecht Állítsátok meg Arturo Uit! című darabját emelte ki, amely címszerepében Sztankaynak kiemelkedő sikere volt. A rendező úgy vélte, elsősorban ennek a sikernek volt köszönhető, hogy korosztályukból elsőként ő kapott Jászai-díjat. Fotó: Beliczay László / MTIUgyanitt játszotta a Szent Johannában a dauphin szerepét, amely azért számított pályája során mérföldkőnek, mert Görbe János, Némethy Ferenc és Gáti György mellett együtt dolgozhatott Darvas Ivánnal is, aki Warwick gróf karakterét formálta meg. "Nagyon szerettük Darvast, akinek Pista karrierje elindulásában nagy szerepe volt, hiszen - minden ennek ellentmondó információval szemben - a színészek egymástól tanulnak a legtöbbet, és Darvas nagyon szerette Sztankayt" - fogalmazott Léner Péter. A miskolci éveket követően együtt szerződtek a Nemzeti Színházba is, ahol Sztankay egyebek mellett a Czillei és a Hunyadiakban játszotta Hunyadi Mátyás szerepét, valamint a Rómeó és Júliát Törőcsik Marival, akivel a Varsói melódiában is nagy sikert arattak. Miután Sztankay a Madách Színházba került számos nagy sikerű darabban játszott, legfőbb szerepei között Sütő András Csillag a máglyán című darabját emelte ki Léner Péter. "Legendás szerep, legendás előadás volt" - hangsúlyozta, majd hozzátette: a Varsói melódiához hasonlóan kétszemélyes, a "műsorról levehetetlen" sikerű előadás volt még a Jövőre veled ugyanitt is, amelyben Schütz Ilával alakítottak felejthetetlen kettőst. Sztankay István Kálvin János szerepében a Csillag a máglyán c. előadásban Forrás: Magyar Elektronikus KönyvtárMiután Léner Péter a József Attila Színház igazgatója lett, először A waterlooi csatába hívta el vendégnek Sztankayt, ezt követően 20 évet dolgoztak együtt. Léner úgy vélte, Sztankay István karrierje egyik legkiemelkedőbb alakítását itt formálta meg a Játék a kastélyban című Molnár Ferenc-darabban, amelyben Bodrogi Gyulával szenzációs kettőst alkottak. "Nagyon értették ezt a műfajt, nagyon értették egymást és borzasztó hitelesen, eleganciával, különleges humorral játszották el. Pontosan tudták, milyen humor kell Molnár Ferenchez, egyszerűen fantasztikusak voltak" - idézte fel. Bodrogi Gyula és Sztankay István a Játék a kastélyban c. előadásbanMegemlítette, hogy a másik darab, amelyben szintén nagyon élvezetes volt ezzel a párossal dolgozni, Horváth Péter Kilencen mint a gonoszok című műve volt. "Pistának gyönyörű hangja volt, rettenetesen jól beszélt. Ő a színpadon bármit bohóckodott, vagy bármilyen komoly volt is, volt valamilyen titok benne, ami őt nagyon egyedivé, megkülönböztethetővé és érdekessé tette" - emlékezett barátjára Léner. "Tegnap délelőtt bementem hozzá a kórházba, és leültem mellé. Kettesben voltunk a szobában és megkérdeztem tőle, hogy mit üzen a Bodroginak. Azt mondta: ölelem" - idézte fel a József Attila Színház volt igazgatója. Sztankay Istvánt 78 éves korában, hosszú betegség után, családja körében érte a halál pénteken.Forrás: MTI
2014.09.14. 09:00
Szinhaz.hu
Kulturális programokkal bővül a Symbol repertoárja
Szeptember végén hiánypótoló kulturális színtér nyitja meg kapuit Óbudán. A Symbol Synpadon a Siker íze című előadás-sorozattal gördül fel a függöny, amelyben többek között Udvaros Dorottya, Bodrogi Gyula, Kulka János, Stohl András és Hernádi Judit is színpadra lép. Az estek háziasszonya Veiszer Alinda lesz.
2014.09.12. 17:15
Stylemagazin.hu
Állandó játszóhelyen várja közönségét a Turay Ida Színház
A budapesti Kálvária téren talált otthonra a 2014-2015-ös évadtól a Turay Ida Színház. A színház fennállásának elmúlt 14 éve alatt tartott már társulati ülést folyami hajón, retro büfében, salsa esten, "de színházteremben, ráadásul a sajátunkban még sosem" - fogalmazott Darvasi Ilona, a színház alapító igazgatója, az évadzáró-évadnyitó társulati üléssel egybekötött csütörtöki sajtótájékoztatón.Az igazgató elmondta, az épületet márciusban vették át, de a felújítási munkálatokat csak június közepén tudták megkezdeni. A rendkívül leromlott állapotú épület teljes felújításon esett át, így a színház a szeptember 21-i megnyitót követően szeptember 23-tól teljesen megújult állapotban várja a közönséget.Az Önkormányzat is segítséget nyújtott, a színháznak is helyet adó társasház homlokzati részének felújítását mintegy 40 millió forinttal támogatta. A rekonstrukció összes többi költségét a teátrumot működtető Turay Ida Színház Nonprofit Kft. állta. A 300 nézőt befogadni képes színház rendelkezik külön próbateremmel, kellék és bútorraktárral is.Marica grófnő (fotó: turayidaszinhaz.hu)Sánta Péterné, Józsefváros alpolgármestere felidézte, hogy az épület Józsefvárosi Színpad néven 1913-ban nyitotta meg kapuit, később mozgó színház lett, majd mozi működött benne. Az évek folyamán otthont adott bányász színháznak, cirkusz és varietének, volt népszínház, kamaraszínház, Józsefvárosi Színház és 2009-től Ruttkai Éva Színház. Darvasi Cecília ügyvezető igazgató elmondta, hogy a Turay Ida Színháznak a tavalyi évadban 406 előadása volt, kilenc felnőtt- és három gyerekbemutatót tartott, előadásait pedig összesen 123 000 néző látta országszerte. Az új évadban hét felnőtt-, egy kamaraszínházi és két gyerekszínházi premierrel készülnek. Október 18-án mutatják be Topolcsányi Laura és Berkes Gábor Bubamara című musicaljét Kökényessy Ági rendezésében, aki ezzel a darabbal debütál a Turay Ida színháznál. Ezt követi a Doktornők című, első világháborús zenés játék ősbemutatója Árkosi Árpád rendezésében, decemberben pedig Steinbeck Egerek és emberek című művének színházi adaptációját rendezi Csiszár Imre. Februárban a Kaló Flórián-Domján Edit páros életéről szóló "Köszönet mindenért..." című darabot mutatják be, majd Bodrogi Gyula viszi színre a Charley nénje című zenés bohózatot. Márciusban Gyökössy Zsolt állítja színpadra A maláji lány című zenés darabot, áprilisban pedig Verebes István A vöröslámpás ház című Hunyadi Sándor-novella színpadi adaptációját viszi színre. Ezeken túl októberben indul Nádas György kabarésorozata, a Nádas Kabaré, a gyerekeket pedig A szép és a szörnyeteg, valamint az Aladdin bemutatójával várják az új évadban. Forrás: MTI, Turay Ida Színház
2014.08.29. 08:01
Szinhaz.hu
Már több mint 30 éve ezzel a nővel él a magyar színész, pedig még mindig nős
Bodrogi Gyula még mindig nős, pedig már rég nem a feleségével él.
2014.08.20. 06:05
Femina.hu
Hoppá! Volt kedvesével nyaral Bodrogi Gyula
Bejárta a fél országot a Nemzet Színésze az idén nyáron, családjával és unokáival élvezte a vakációt. Mánfán például volt kedvesével, Voith Ágival is nyaral. Együtt az egész család!
2014.08.14. 07:45
Borsonline.hu
Bodrogi Gyula: "Bajor Imre és a halál nem passzol össze"
Az életben bohém, a színpadon fegyelmezett volt – ezt mesélte Bajor Imréről Bodrogi Gyula. A Nemzet Színészének is időre volt szüksége ahhoz, hogy beszélni tudjon barátjáról. A Vidám Színpadon sokat dolgoztak együtt. Azt mondja, azt szerette Bajor Imrében, hogy mindig tele volt élettel – mint ahogy számára most is él. [Dátum: 2014.08.11. 04:07]
2014.08.11. 04:07
Zene.hu
Bodrogi Gyula felesége másik férfival osztja meg életét
A mai napig Bodrogi-Voith házaspárként emlegetik őket, holott évtizedek óta nem alkotnak egy párt. A színésznő elárulta hányadán is állnak.
2014.08.07. 17:25
Hir24.hu
Különös házasság: Kiderül, kivel él Bodrogi Gyula felesége
A legendás Bodrogi - Voith házaspár! A mai napig így emlegetik őket, holott 32 éve nem élnek együtt, igaz, el sem váltak! A család, a fiuk, az unokák és a közös munka egy életre összeköti őket. De akkor kivel él a színésznő? A Story interjújából kiderül!
2014.08.07. 05:00
Storyonline.hu
Kölcsönös a szimpátia Bodrogi Gyula és Depardieu között
A magyar művész és a világsztár még telefonszámot is cseréltek a közös munka során.
2014.08.06. 17:45
Hir24.hu
Depardieu megnevettette a huszárokat
Szeged —  Hatalmas sikert aratott a péntek esti bemutatón Kodály Zoltán Háry János című daljátéka, amelynek meghívott sztárvendége Gerard Depardieu (65) volt. A balhéjairól is ismert francia színész Napóleont alakította a daljátékban, melyben szerepet kapott Homonnay Zsolt (43), Gálvölgyi János (66) és a Nemzet Színészei, Bodrogi Gyula (80) és Király Levente (77).
2014.08.03. 04:10
Blikk.hu
Fáy Miklós: Háry János megmentése
Kodály: Háry Jánosa a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Háryt Homonnay Zolt (fiatalon) és Király Levente (idősen) adja, és a színpadon két öreg róka is találkozik, Napóleonként Gerald Depardieu, császárként Bodrogi Gyula.
2014.08.02. 15:09
Nol.hu
Depardieu: "Fantasztikus színészek játszanak a Dóm téri előadásban"
Tetszik Gérard Depardieu-nek a Szegedi Szabadtéri Játékok Háry Jánosa, amelyben a francia színész Napóleon szerepét alakítja pénteken és szombaton este a Dóm téren. A produkcióról tartott csütörtöki sajtótájékoztatón a művész elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt Montpellier-ben már színpadra vitte a nagyotmondó obsitos történetét, de az egy oratorikus előadás volt csupán. A Béres Attila rendező által színpadra állított produkcióban azonban sokkal több fantázia van és jobban megjelenik benne a magyar nemzeti identitás - fogalmazott. A művész úgy érzi, hogy Kodály Zoltán daljátékán keresztül ismerte meg igazán a magyar szellemiséget. Elmondta, hogy a komponista művei népszerűek Franciaországban is, a komolyzenét játszó rádiók gyakorta játsszák.Fotó: Kelemen Zoltán Gergely, MTI Gérard Depardieu elmondta: fantasztikus magyar színészek játszanak a Dóm téri előadásban, közülük is külön kiemelte Bodrogi Gyula alakítását. A színész elismerően szólt Juronics Tamás élő és látványos koreográfiájáról és a Tihanyi Ildi tervezte jelmezekről is. Elmondta, hogy örömmel fogadta a fesztivál felkérését. Fontos emlékek kötik Magyarországhoz, mivel még 1987-ben, a Cyrano forgatása idején fél évet szinte itt élt. A Háry Jánosban Gérard Depardieu franciául szólal meg a színpadon és az általa elmondott idézetek valóban Napóleonhoz köthetők. Szavait tolmács fordítja le a többi szereplő és a közönség számára, aki a történet szerint a császár seregében szolgáló székely zsoldos, aki meglátva Háry János erejét, átáll a magyarok oldalára. Gérard Depardieu szerint egy színésznek többször is át kell élnie azt a helyzetet, hogy idegen nyelvű közegben játszik. Vele is előfordult már Lengyelországban hasonló, de játszott oroszul és gyakran szerepel angol nyelvű filmekben is annak ellenére, hogy azt a nyelvet sem beszéli. Forrás: MTI
2014.08.01. 06:10
Szinhaz.hu
Depardieu Kodályon át ismerte meg a magyarokat
A világhírű művész szerint fantasztikus magyar színészekkel játszik majd együtt, Bodrogi Gyula alakítását külön kiemelte.
2014.07.31. 19:05
Hir24.hu
Lecserélték a Háry női főszereplőjét
Szeged — Egyik pillanatról a másikra lekerült a Szegedi Szabadtéri Játékok nagyon várt előadásának, a Háry Jánosnak a színlapjáról Sáfár Mónika (48) neve. A Madách Színház művésznője helyett Kalocsai Zsuzsa (51) játssza majd Ferenc császár (Bodrogi Gyula) feleségét.
2014.07.27. 19:05
Blikk.hu
Tolnay Klárira emlékeznek a RaM Colosseumban
Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas színművészre emlékeznek születése 100. évfordulóján, július 17-én a RaM Colosseumban a centenáriumi emlékév keretében rendezett gálaesten. A Román Sándor rendezte összművészeti gálán színművészek, opera- és könnyűzenei énekesek, táncosok tisztelegnek Tolnay Klári előtt: fellép mások mellett Bencze Ilona, Piros Ildikó, Bodrogi Gyula, Tóth Enikő, Kautzky Armand, Rúzsa Magdi, a Hot Jazz Band, az Alföld Néptáncegyüttes és az Experidance. A gálaműsort a közmédia decemberben tűzi műsorára. A gálaest szellemisége Tolnay Klári sokszínű, sokoldalú művészetére kíván reflektálni - mondta el az emlékév szervezésére létrejött Klárika 100 Alapítvány elnöke, Góg Laura a gáláról tartott csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón. Arról is szólt, hogy július 16-án, Tolnay Klári születésnapjának előestéjén mutatják be a Márai nyomdokán - A Színésznő című kötetet, amelyben az év elején meghirdetett irodalmi pályázatra érkezett alkotások olvashatók. "Ez a könyv irodalmi tisztelgés Tolnay Klári előtt, aki már 1945-ben is megihlette az alkotókat, hiszen Márai Sándor versciklust írt hozzá" - fogalmazott.Sirató Ildikó, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Színháztörténeti Tárának vezetője az emlékév programjai közül megemlítette az Urániában zajló filmvetítéseket, a Madách Színházban és a Vígszínházban ősszel nyíló kiállításokat, emellett felhívta a figyelmet arra a színháztörténeti konferenciára is, amelyet október végén tartanak. Tolnay Klári 1914. július 17-én Tolnay Rózsiként született a Nógrád megyei Mohorán. Az első sikert az 1934-es Meseautó hozta meg számára, ekkor szerződött a Vígszínházba és vette fel a Klári nevet. Mintegy száz filmben és tévéjátékban játszott, amelyek közül emlékezetes egyebek mellett a Déryné, a Rokonok és a Pacsirta. Tolnay Klárit romantikus barátság fűzte Márai Sándorhoz, az író 1945-ben hozzá írt Tíz vers (alcíme szerint Ismeretlen kínai költő Kr. u. a XX. századból) című szerelmes versgyűjteményét a színésznő csak Márai halála után hozta nyilvánosságra. 1950-től haláláig a Madách Színházban játszott, itt kapta meg a világirodalom legnagyobb szerepeit, itt aratta legnagyobb sikereit. Kiemelkedő alakítást nyújtott a Rómeó és Júliában, Ibsen Nórájának címszerepében, a Három nővér Irinájaként és a Sirály Arkagyinájaként, a Macskajáték Gizájaként és Blanche-ként A vágy villamosában.Élete utolsó évtizedében színészi pályájának újabb csúcsát élte: 1990 és 1998 között volt olyan esztendő, amikor öt színmű főszerepében láthatta a közönség. Igazi jutalomjátékként 1993-ban Mensáros Lászlóval eljátszották Arbuzov Kései találkozásának öreg szerelmespárját. 1998 őszén a Nemzeti Színházban Szabó Magda Régimódi történetében egy kedves apácafőnök megformálására készült, amikor október 27-én álmában érte a halál.Forrás: MTI
2014.07.10. 11:32
Szinhaz.hu
Ritka közös fotók! Bodrogi Gyula tündéri unokáival szerepelt együtt - Nézd meg őket!
Bodrogi Gyula két unokájával szerepelt a Babavilágban.
2014.06.25. 09:50
Femina.hu
Megnő a fejük a Háryban
Budapest — Több mint egy évtizede már játszott a Háry Jánosban Bodrogi Gyula (80) Szegeden, de akkor ő volt Napóleon. A Szegedi Szabadtéri Játékok új produkciójában most a francia sztár, Gérard Depardieu (65) fogja játszani a nagy hadvezért.
2014.06.23. 18:58
Blikk.hu
POSZT – Elhelyezték a versenydarabok lakatait
Az idei POSzT versenydarabjait jelképező lakatokat helyezett el Huszti Péter, a fesztivál díszvendége és Páva Zsolt polgármester a város tavaly átadott új lakatfalán szerdán. A baranyai megyeszékhelyen több évtizedes hagyománya van a lakatolásnak. Főként a szerelmespárok, kapcsolatuk zálogaként, de turisták, visszatérésük reményében is helyeznek el lakatokat a belvárosban. A korábbi lakatfal tavaly telt meg több tízezer függőzárral, ezért a 2013-as POSzT idején ettől nem messze, a Sétatér bejáratánál Bodrogi Gyula, a fesztivál tavalyi díszvendége avatott új helyszínt Páva Zsolttal közösen.Fotó: Kálmándy Ferenc, poszt.huA városvezető idén Huszti Péterrel helyezett el ismét egy-egy lakatot az új, összesen százötven darab, két méter magas és hármasával összehegesztett acélcsőből álló, körbejárható, hétezer lakatot is elbíró alkotásra. Emellett további tizenhárom lakatot is hozzákapcsoltak a falhoz, amelyek a POSzT idei versenydarabjainak címeit viselték magukon."A legtöbben, akik Pécsen lakatot helyeznek el, abban a reményben teszik mindezt, hogy visszatérnek a városba. Mi abban hiszünk, hogy a POSZT-lakatok időről időre megelőlegezik a soron következő fesztivált egy véget nem érő folyamatot jelképezve ezzel" – mondta Páva Zsolt, mielőtt elhelyezte volna saját függőzárát.Huszti Péter azt hangsúlyozta, hogy a baranyai megyeszékhelyen kiváló otthonra lelt a fesztivál tizennégy esztendővel ezelőtt, atmoszféráját különösen kedvelik a hazai színművészek. A Kossuth- és Jászai-díjas művész reményét fejezte ki, hogy még hosszú évekig Pécsen marad a rendezvény, s programjaira mindig sokan látogatnak el. Hozzátette: szívesen helyezi el saját lakatját Pécsen, hiszen bensőséges kapcsolata van a várossal, a települést a világ legkedveltebb helyszínei között tartja számon.Képekben az eseményről: Fotók: Kálmándy Ferenc, poszt.hu1. 2. 3.4. 5. Forrás: MTIA Fidelio és a Színház.hu közös POSzT-galériájának első része itt tekinthető meg.
2014.06.11. 15:20
Szinhaz.hu
Plakátkiállítás nyílik Tolnay Klári emlékére az Urániában
Plakátkiállítás nyílik a Tolnay Klári születésének centenáriuma alkalmából zajló emlékév keretében csütörtökön az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol aznap a színésznő Elsietett házasság című filmjét vetítik. Góg Laura, az emlékév főszervezője az MTI-nek elmondta, hogy a kiállítás az Urániában futó filmklub kísérőprogramjaként lesz látható. A Tolnay Klári főszereplésével készült filmek plakátjaiból válogatót tárlat az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatvány Tárával együttműködésben valósul meg. A kiállítást egy hónapon át láthatják az érdeklődők a fővárosi moziban. Az Uránia közleményében emlékeztet arra, hogy a kétszeres Kossuth-díjas színésznő születésének századik évfordulója alkalmából minden hónap utolsó csütörtökjén egy-egy klasszikus filmjét tűzik műsorra.Mint írják, Tolnay Klárit változatos szerepekben, kiváló magyar operatőrök és rendezők filmjeiben láthatja viszont a vásznon a közönség. A vetítéssorozatban olyan filmek szerepelnek, mint a Keresztúton (június 26.), a Katyi (július 31.) vagy a Nem ér a nevem (augusztus 28.). Ősszel az Egy asszony elindul (szeptember 25.), a Tiszavirág (október 30.) és A szerelem nem szégyen (november 27.) szerepel a műsorban, majd december 11-én a Legato vetítése zárja a filmklub programját. A 18 órakor kezdődő vetítéseket minden alkalommal az adott filmhez kapcsolódó, változatos témákat érintő beszélgetés követi egykori alkotótársakkal, rendezőkkel, színművészekkel és filmtörténészekkel. Góg Laura elmondta, hogy csütörtökön a filmklub vendége lesz Bodrogi Gyula színművész, Szirtes Tamás rendező és Sunyovszky Sylvia, a Tolnay Klári-emlékév háziasszonya. A kerekasztal-beszélgetést A sokoldalú színész-lét - színpad, filmvászon, szinkron címmel rendezik meg. A vetítésekre jegyek kedvezményesen, 800 forintért kaphatók az Uránia jegypénztárában és honlapján, a program részletes ismertetője a www.urania-nf.hu oldalon található. Góg Laura hozzátette, hogy az emlékév keretében több mint 60 programot rendeznek országszerte és határainkon túl. Kiemelte: fontosnak tartják azoknak a fiataloknak a megszólítását is, akik már nem találkozhattak a színésznővel. Az emlékév következő programjairól szólva elmondta, hogy június elején tartják Márai nyomdokán című irodalmi pályázatuk ünnepélyes eredményhirdetését, a Múzeumok éjszakáján, június 21-én pedig az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárában, valamint a Rádió- és Televízió-történeti Múzeumban is várják Tolnay Klárihoz kapcsolódó programokkal az érdeklődőket. Mint megjegyezte, már készülnek a születésnapi gálaműsorra, a nagyszabású rendezvényt a színésznő születésének 100. évfordulóján, július 17-én tartják.Forrás: MTI
2014.05.29. 08:05
Szinhaz.hu
Depardieu aláírta a végleges szerződést a szegedi fellépésről
A világsztár partnerei a produkcióban többek közt a címszerepet alakító Homonnay Zsolt, a Ferenc császárt játszó Bodrogi Gyula, a császárné szerepében fellépő Sáfár Mónika és az Ebelasztin báró szerepét magára öltő Gálvölgyi János lesz.
2014.05.28. 16:25
Ma.hu
Depardieu aláírta a szegedi szerződést
Aláírta a Szegedi Szabadtéri Játékokkal kötött írásbeli megállapodást Gérard Depardieu, melynek értelmében ő játssza nyáron Napóleon szerepét a Háry János produkcióban.A Szegedi Szabadtéri beszámolója:A találkozón jelen volt a fesztivál részéről Herczeg Tamás igazgató, Harangozó Gyula művészeti vezető és Béres Attila rendező is. A világsztár az egyébként a Sophia Loren, Jean Paul Belmondo és Catherine Deneuve munkáját is segítő Anday Marietta közvetítésével egyeztette a részleteket korábban a szegedi menedzsmenttel. Most is együtt érkeztek hazánkba, hogy véglegesítsék a szerződést.Depardieu a találkozó keretében képet kaphatott az előadás koncepciójáról, és úgy tűnt, rögtön egy hullámhosszra kerültek Béres Attilával. Megkapta a szövegkönyv francia fordítását, később méretet vettek róla a jelmezekhez és megtekintette a terveket is – Tihanyi Ildi fantáziadús ruhái elbűvölték. Az előkészületek tehát megtörténtek az augusztus 1-jei és 2-i fellépéshez, mely során az abszurd humort sem nélkülöző, családi szórakozásnak is tökéletes darabban a francia hadvezér szerepébe bújhat.A világsztár partnerei az előadásban többek közt a címszerepet alakító Homonnay Zsolt, a Ferenc császárt játszó Bodrogi Gyula, a császárné szerepében fellépő Sáfár Mónika, az Ebelasztin báró szerepét magára öltő Gálvölgyi János, a burkus silbakot alakító Szabó Győző és az Örzsét játszó Bordás Barbara lesznek. Napóleon feleségét Bucsi Annamária alakítja majd.Forrás: Szegedi Szabadtéri
2014.05.28. 10:52
Szinhaz.hu
Jövő héten indul a 14. POSZT - Huszti Péter lakatolni is fog
Jövő csütörtökön kezdődik a 14. Pécsi Országos Színházi Találkozó. A tíznapos fesztivál sajtótájékoztatóján a teljes programot ismertették. Összeállt a POSZT programBizonytalan a fesztivál költségvetése A sajtótájékoztatót Pécs alpolgármestere nyitotta, aki elmondta, a város annak reményében támogatja a POSZT-ot, hogy a színházi szakma otthonra lel és szakmai konszenzust tud teremteni náluk. „Idén is 65 millió forintot szánunk a fesztiválra" - közölte Nagy Csaba.A fesztivál anyagi helyzetét a POSZT egyik ügyvezető igazgatója részletezte: „A szerződések 99 százalékát megkötöttük, de pillanatnyilag még nem tudjuk hivatalosan, milyen központi forrásra számíthatunk. Ezért nem tudom azt mondani, hogy az összes tervezett programot meg tudjuk majd valósítani. Egyelőre az biztos, hogy 10 millió forintot kapunk miniszteri keretből, de az NKA meghívásos pályázatának eredményére még várunk". Stenczer Béla tájékoztatása szerint, az említett pályázaton májusban már hirdettek eredményt, de azt végül visszavonták. Stenczer Béla arról is beszámolt, hogy a bizonytalanság ellenére a látogatókat gazdag program várja, a jegyek nagy részét már értékesítették.Múltidéző kiállításokkal is vár a POSZTAz idei OFF programkínálatában kiemelkedően hangsúlyos szerepet kapnak a kiállítások. A Díva, színész, nő című kiállítás a 100 éve született Mészáros Ágira, Lukács Margitra és Tolnay Klárira emlékezik. A LÁTVÁNYTÉR ez évi tárlata az elmúlt két színházi évad legjobb jelmezeit, díszleteit mutatja be makettek, fotók, látványtervek és előadásrészletek segítségével.A POSzT kezdete óta a teljes magyar színházi szakma találkozója kíván lenni, de valamennyi társulat bemutatkozására nincs lehetőség, ezért idén egy gesztussal, plakátjaikon találkoznak a magyar színházi élet alkotói a fesztiválon. Kiposztolva címmel tekinthető majd meg ugyanis az a kiállítás, melyen 91 társulat közel 400 plakátja lesz látható, a 011 Alkotócsoporttól a Nemzeti Színházakon át a Weöres Sándor Színházig. Kiállítása lesz a díszvendég Huszti Péternek, Bagossy Levente tervezőnek, Ilovszky Béla színházi fotósnak, Molnár Éva iparművésznek.A Magyar Képzőművészeti Egyetem bábtervező hallgatóinak munkáit mutatja be a BÁB-EL tárlat. Az érdeklődők megismerhetik a pécsi animáció történetét, hang- és fénytechnikai bemutató keretében tekinthetik meg a legújabb színházi eszközöket.A Zsidó színész-sorsok a „hálátlan hazában", 1939–1944 című kiállítás hetven évvel az események után először szembesíti a látogatókat azzal, hogy a száműzött művészek nem adták fel, és megpróbálták túlélni a vészkorszak félelmetes éveit. A tárlat egyúttal mementó is: az emberiség történetének egyik legnagyobb tragédiájában elveszített magyar színészek, színházi szakemberek alakját idézi fel.A színházi nevelésről is szó esik majdIdén a POSZT kiemelten foglalkozik a színházi nevelés, színházpedagógia kérdésével. Központi kérdéssé vált ugyanis minden társulat és színház számára, hogyan lehet megszólítani a gyermek- és ifjúsági közönséget; számukra milyen programokat kínálhatnak, amelyek színházilag érvényesek, pedagógiailag relevánsak, és túllépnek a tradicionális nézői szerepen. A fesztivál hat napos programsorozat keretében keresi a választ a kérdésekre, felmutatva a lehetséges utakat.Ennek kapcsán Végvári Viktória drámapedagógus elmondta, kerekasztal beszélgetésekkel, vitákkal, prezentációkkal várják az érdeklődőket hat délutánon át a szervezők. "Fontos kérdéssé vált tehát a színházi nevelés, mint szakma tisztázása, definiálása, elhelyezése a mai magyar színházi életben – a POSZT-on megjelenő programsorozat erre tesz kísérletet. A beszélgetéseken kívül az érdeklődők betekinthetnek a gyakorlatba is: láthatnak előadást feldolgozó foglalkozást (a Katona József Színház Fényevők című előadásához kapcsolódva), osztályterem-színházat (Kő, papír, olló), és fiatalok által létrehozott előadást (Katona Ifjúsági Program: Rendszerhiba) is" - tette hozzá Végvári Viktória.Cirkuszművészek is POSZTolnakArról, hogy az idén 60 éves MACIVA kiemelt partnerként vesz részt a programban, Kriza Zsigmond elnök beszélt. Emlékeztetett, hogy korábban olyan fantasztikus művészek is felléptek a cirkuszban, mint Latabár Kálmán, Bessenyei Ferenc vagy Tolnay Klári, az ő idejükben évente közel hatszázezer néző kereste fel a Fővárosi Nagycirkuszt. "A rendszerváltás után háttérbe szorult a cirkuszművészet, ezért azt a célt tűztük magunk elé, hogy helyreállítjuk a cirkusz becsületét. Míg 2011-ben előfordult, hogy a Nagycirkuszban néhány tucatnyi ember előtt játszottunk, ma már ismét közelítünk az ezres nézőszám átlaghoz. Köszönet illeti a POSZT szervezőit, hogy most lehetőséget adnak arra, hogy megmutassuk az értékeinket a Magyar cirkuszcsillagok című produkciónkkal és a gálaesten a Recirquel társulat közreműködésével" - fogalmazott Kriza Zsigmond, akitől Huszti Péter, a fesztivál idei díszvendége vette át a szót.Huszti Péter is lakatolni fog„Eszembe jutott az a gyönyörűen naiv gondolat, amit Jászai Marinál olvastam, miszerint a színházban az igazság győzedelmeskedik, és a rossz elnyeri büntetését. Én eddig nem mernék elmenni, de úgy vélem, a színház otthonos lehet az embernek. (...) Azt vallom, amit mestereimtől Nádasdy Kálmántól, Várkonyi Zoltántól, Ádám Ottótól tanultam: fontos, hogy az örökségünket ápoljuk, és a színház olyan érték, amit a fiatalság hazavihet magával, ami erőt és hitet ad. A POSZT pedig ünnep, hiszen a fesztivál idején színházról gondolkodunk, színházról vitatkozunk" - mondta el Huszti Péter, aki ...Sárból, napsugárból... című estjét viszi a fesztiválra, amelyben saját szerepeiről vall és megidézi felejthetetlen játszótársait: Tolnay Klárit, Pécsi Sándort, Mensáros Lászlót, Kiss Manyit, Feleki Kamillt, Bessenyei Ferencet. Huszti Péterhez "lakatolás" közben is lehet csatlakozni - tájékoztatott Kőhalmi Andrea, a POSZT másik ügyvezetője, aki felidézte, hogy mivel a szerelmesek első pécsi lakatfala betelt, múlt évben újat kellett létesíteni, amelyet az első lakattal Bodrogi Gyula díszvendég avatott fel. Új díjat adnak át a gálaestenA sajtótájékoztatón részt vett Mihályi Győző, a Színházi Dolgozók Szakszervezetének elnöke is, aki bejelentette, hogy szervezetük Básti Juli fővédnökségével megalapítja a Básti Lajos-díjat, amellyel a POSZT gálaestjén fognak elismerni egy színészt, aki kiemelkedő alakítást nyújt. Tények az idei POSZT-ról:A Pécsi Országos Színházi Találkozót idén június 5-14. között immár 14. alkalommal rendezik meg Pécsett. A fesztivál díszvendége az idén hetvenedik születésnapját ünneplő Huszti Péter Kossuth- és Jászai Mari díjas színművész, rendező, Érdemes- és Kiváló Művész.A 2014-es válogatók, Császár Angela színművész és Sándor L. István színházi kritikus 2013. március 1. és 2014. március 9. között összesen 32 262 km-t utazott, több mint 300 előadást tekintett meg határon innen és túl. Saját bevallásuk szerint legfőbb alapelvük a szakmai minőség volt: az, hogy milyen alkotói és színészi teljesítmények jelennek meg az előadásokban.A versenybe végül 13 előadás került, melyek közül 6 érkezik Budapestről (Pesti Színház, Örkény Színház, 2 darab a Katona József Színházból, melyek közül az egyik koprodukció a szabadkai színházzal, a Vádli a Szkéné és a Füge közös produkciója, illetve a Kerekasztal és a Szputnyik közös produkciója), 4 vidékről (Nyíregyháza, 2 előadás Miskolcról, a kaposvári és a pécsi színház közös produkciója), 3 határon túli színházból (Újvidék, Kolozsvár, Marosvásárhely).Érdekesség, hogy Székely Csaba Bánya trilógiájának egy-egy darabja immár harmadik éve versenyez a legjobb előadások között. Tíz év után másodszor lépnek fel az újvidéki színház művészei. A POSZT történetében először került be a válogatásba egy színházi nevelési program keretében készült alkotás. A produkciók fele klasszikus színdarabokból született átirat illetve regényből készült színpadi adaptáció.Tudósított: Színház.hu
2014.05.26. 13:48
Szinhaz.hu
Gérard Depardieu játssza Napóleont Szegeden
Ma délelőtt Budapesten megegyezett a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti igazgatója, Harangozó Gyula és Gérard Depardieu, így a legendás filmsztár alakítja nyáron Napóleon szerepét a Dóm téri fesztivál Háry János című operaprodukciójában.Depardieu partnerei az augusztus 1-jén és 2-án színre kerülő előadásban többek közt a címszerepet alakító Homonnay Zsolt, a Ferenc császárt játszó Bodrogi Gyula, az Ebelasztin báró szerepét magára öltő Gálvölgyi János, a burkus silbakot alakító Szabó Győző és az Örzsét játszó Bordás Barbara lesznek.Béres Attila rendezésében francia és magyar szöveget is elő kell adnia a világsztárnak.Online jegyvásárlásra az alábbi linken van kehetőség: szegediszabadteri.jegy.hu
2014.05.21. 11:41
Szinhaz.hu
Bodrogi bakot lőne
Budapest – Hiába töltötte be nemrég a nyolcvanadik életévét, nagy szenvedélyéről, a vadászatról a mai napig nem hajlandó lemondani Bodrogi Gyula.
2014.05.04. 05:10
Blikk.hu
Mi hagyományos és mi kortárs? - A Nemzeti Művész Klub beszélgetésén elhangzottakról
A Hotel Nemzeti Budapest által alapított Nemzeti Művész Klub beszélgetéssorozatában ezúttal Bodrogi Gyula, Bagi Iván, Faragó András és Szamódy Zsolt Olaf fejtette ki a véleményét a hagyományos és a kortárs művészet mibenlétéről, illetve a régi és a mai színházi kultúra különbségeiről. Decemberben szervezett először háttérbeszélgetést a Hotel Nemzeti Budapest által alapított Nemzeti Művész Klub. A szálloda üzemeltetői a hotel rendkívül gazdag történelmét, kultúrához való kötődését megtartva szeretne Budapest művészeti szellemiségéből ízelítőt adni, ennek jegyében alapították meg a Nemzeti Művész Klubot. A klub találkozóinak célja, hogy a művészeknek alkalmuk legyen a közös véleményformálásra.A jelenleg 23 tagot számláló klub tagjai közül az áprilisi, második beszélgetésen részt vett Bodrogi Gyula, a Nemzeti Színésze, Faragó András színművész, Bagi Iván humorista és Szamódy Zsolt Olaf fotóművész. A különböző művészeti ágakból érkező alkotók célja nem az volt, hogy közös nevezőre jussanak, vagy éppen a kortárs vagy hagyományos művészetek mellett tegyék le a voksukat, inkább gondolatébresztőnek szánták az alkalmat.A beszélgetés egy egyszerűnek tűnő, ámde annál nehezebbnek bizonyuló kérdéssel indult – vajon be lehet-e pontosan határolni azt, hogy mi a "kortárs" és mi számít "hagyományosnak". Bodrogi Gyula szerint a "kortárs" általában valami szokatlantól eltérő és modern dolgot takar. Szamódy Zsolt Olaf az egyes művészeti ágak alapjait érti hagyományos művészet alatt, és szerinte egy kortárs művészeti alkotás akkor lesz igazán értékes, ha az alkotója már elsajátította ezeket az alapokat. Mint mondta, a kortárs törekvések számára azt jelentik, hogy az adott művész valami újat szeretne létrehozni. Faragó András a "hagyományos" színház alatt a hagyományos, tradicionális jelmezekben, háttérrel és szöveggel előadott előadásokat érti, és szerinte van egy új, modern szemlélet, amelynek jellemzője lehet például, hogy a ruhák puritánok, nincs díszlet, és csak az előadásmód számít – ő ezt nevezi "kortársnak". Bagi Iván humoristaként az egyes tradicionális irányvonalakat, például a Sas József-féle kabarét a stand-uppal állította szembe, mint a "hagyományos" és "kortárs" példáit.A beszélgetésen szóba került a színházi élet megváltozása is. Faragó András napjainkban leginkább azt hiányolja, hogy mostanában a korábbihoz képest kevésbé lehet bekategorizálni az egyes színházak stílusát, a nézők nehezen tudják előre kiszámítani, hogy milyen színdarabokat látogatnak meg, eltűntek az egyes színházak arculatai. Bagi Iván ezzel szemben úgy fogalmazott: nem érez összemosódást, ma is tudni lehet például, hogy a Madách Színházban látványos musicaleket adnak elő, vagy ugyanígy például az Operett is elég egyértelműen kommunikál. Bodrogi Gyula szerint a mai színház hiányossága leginkább abban mutatkozik meg, hogy korábban egy-egy darab az egyes színészekre íródott, vagy az ő személyükre vártak ahhoz, hogy bemutassák, ma viszont a művészeket személyiségüktől függetlenül választják ki egy-egy szerepre, és leginkább az számít, mennyire ismertek. Egy másik kritika, amelyet a Nemzet Színésze fogalmazott meg a mai színházzal szemben, hogy nem a kereslet alapján játsszák gyakrabban vagy ritkábban az egyes darabokat, így ugyanolyan látogatottsággal futnak a népszerű és a kevésbé népszerű előadások, ez pedig félrevezetheti a nézőket.A harmadik kérdést a beszélgetés egy nézője vetette fel: arra volt kíváncsi, hogy a művészek hogyan élik meg a színházi öltözködési kultúra megváltozását, vagyis hogy a nézők gyakran hétköznapi öltözékben lépnek be a színházba, szemben azzal, hogy korábban elvárás volt az alkalmi ruhában való megjelenés. Faragó András szerint a nézők ezzel nem adják meg a tiszteletet a színháznak, pedig egy előadásnak, kiállításnak vagy más művészeti eseménynek az alkotók és a nézők számára is ünnepnek kéne lennie. Ezzel minden résztvevő egyetértett.Bár a kérdésre, hogy mi számít kortársnak vagy hagyományosnak, illetve hogy melyik jobb vagy rosszabb a másiknál, nem született egyöntetű válasz, egy konklúziót sikerült levonni, amelyet Szamódy Zsolt Olaf fogalmazott meg:„Gyakorlatilag mindegy, hogy az egyes művészek alkotása kortárs vagy hagyományos, a lényeg, hogy a pici plusz, a szikra legyen meg, mert akkor átmegy az alkotás másoknak is." Forrás: Nemzeti Művész Klub
2014.04.30. 09:09
Szinhaz.hu
Bodrogi Gyula szerint ez hiányzik a magyar színházakból
A második Nemzeti Művész Klub háttérbeszélgetésen mondta el véleményét a színészlegenda.
2014.04.29. 16:00
Storyonline.hu
Abszurd humorral fűszerezik a Háry Jánost
Bodrogi Gyula, Király Levente, Szabó Győző és Gálvölgyi János is szerepet kapott a Szegedi Szabadtéri Játékok idei operaprodukciójában. A címszerepet Homonnay Zsolt alakítja. Kodály Zoltán Háry Jánosa izgalmas, a műfaj hagyományait tiszteletben tartó, egyben újra is értelmező koncepcióban kerül színre augusztusban. Az abszurd humortól sem mentes darabot Béres Attila rendezi.
2014.04.28. 18:58
Stop.hu
A craiovai Shakespeare-fesztiválon vendégszerepel a Nemzeti
A 9. craiovai nemzetközi Shakespeare-fesztiválon vendégszerepel a Silviu Purcărete rendezte Ahogy tetszik című előadással a Nemzeti Színház csütörtökön. Fotó: Róde PéterA produkció rangos színházak előadásai között kapott helyet, többek között orosz, örmény, litván, kínai, román, lengyel társulatok és az angol Globe Színház mutatkozik be a romániai nemzetközi Shakespeare-fesztiválon - olvasható a színház MTI-hez eljuttatott közleményében. Mint írják, a Nemzeti Színház társulata szerdán utazott el a craiovai fesztiválra, és a csütörtök esti előadás előtt egy rövid próbára is lesz lehetőség. A darabban Udvaros Dorottya, Bodrogi Gyula, Trill Zsolt, Fehér Tibor, Szatory Dávid, Reviczky Gábor, Eperjes Károly, Szarvas József, Újvári Zoltán, Kristán Attila, Tóth László, Tóth Auguszta, Farkas Dénes, Rácz József, Söptei Andrea, Schnell Ádám, Köleséri Sándor, Horváth Attila és egyetemi hallgatók szerepelnek. A tizenkét napos fesztivál tagja az Európai Shakespeare Fesztivál-hálózatnak, amelynek világszerte 10 fesztivál, köztük a Gyulai Shakespeare Fesztivál is a tagja. A gyulai fesztivállal a Nemzeti Színház a következő évadra koprodukciós előadást készít elő - áll a közleményben. Shakespeare Ahogy tetszik című darabját Silviu Purcărete rendezésében február 14-én mutatta be a Nemzeti Színház, azóta tíz alkalommal játszották, áprilisban a Nemzeti Színház által szervezett Madách Nemzetközi Színházi Fesztivál (MITEM) programján is szerepelt, amelyen több tucatnyi külföldi színész, kritikus és színházvezető látta. Az Ahogy tetszik májusban is négy alkalommal látható még a nagyszínpadon.Forrás: MTI
2014.04.23. 15:10
Szinhaz.hu
Gera Zoltán a Nemzet Színésze
Gera Zoltánt választották meg kedden a Nemzet Színészei közé a közelmúltban elhunyt Szabó Gyula helyére. "Titkok tudója" - Gera Zoltán 90. születésnapjára készült múltidézőnket itt olvashatják.A Nemzeti Színház beszámolója:Kedden délután közel egy órás tanácskozás után meghozták döntésüket a Nemzet Színészei: Szabó Gyula helyére Gera Zoltán Kossuth–díjas művészt választották meg. Április 22-én, kedden délután sorban érkeztek a Nemzeti Színházba a Nemzet Színészei. Elsőként Tordy Géza, majd Bodrogi Gyula, Máthé Erzsi, Haumann Péter, Törőcsik Mari és Molnár Piroska foglalták el helyeiket a titkos tanácskozás helyszínén. Psota Irén, Berek Kati, Király Levente és Sztankay István telefonon adták le voksaikat.Fél négykor kezdetét vette a tanácskozás, majd csaknem egy óra múlva született meg az egyhangú döntés, melynek értelmében a mai naptól Gera Zoltán színművész a Nemzet Színésze cím birtokosa.Gera Zoltán 1923. augusztus 19-én született Szegeden, Hosszú Zoltán és Gera Julianna gyermekeként. 1939-ben kezdett játszani a Belvárosi Színházban, majd 1940-ben Inke Rezső vándortársulatához került, de 1942–1944 között dolgozott Rév István bábszínházánál is. 1944-től Szegeden szerepelt, előbb a Városi Színház, majd az Ifjúsági Színház társaságában. 1945-ben Magyar Néphadsereg Színház, majd a Vígszínház tagja lett. 1947 – 1950 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. 1966-ban 1 évadot töltött a szolnoki Szigligeti Színházban, majd 1967-ben Mikroszkóp Színpad alakuló társaságába szerződött, ahol 1980-ig játszott. 1980–1987 között a Mafilm tagja volt, majd 1987-1992 között a Radnóti Miklós Színház művésze. 1992-től szabadfoglalkozású.A Nemzet Színésze és a Nemzet Színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át, a halálig szól, legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig havonta 500 ezer forint juttatásban részesülnek. Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot. A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott; betöltötte a 62. életévét; 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltött.Nemzet Színésze választás (eoszfoto, nemzetiszinhaz.hu)A Nemzet Színészei jelenleg: Avar István (2001-től), Berek Kati (2000-től), Bodrogi Gyula (2007-től), Haumann Péter (2010-től), Király Levente (2006-tól), Máthé Erzsi (2000-től), Psota Irén (2000-től), Tordy Géza (2008-tól), Törőcsik Mari (2000-től), Molnár Piroska (2011-től), Sztankay István (2012-től), Gera Zoltán (2014-től).A cím korábbi birtokosai: Agárdy Gábor (2000-től) (1922–2006), Bessenyei Ferenc (2000-től) (1919–2004), Darvas Iván (2000-től) (1925–2007), Garas Dezső (2000-től) (1934-2011), Kállai Ferenc (2000-től) (1925–2010), Komlós Juci (2002-től) (1919-2011), Lukács Margit (2000-től) (1914–2002), Raksányi Gellért (2000-től) (1925–2008), Sinkovits Imre (2000-től) (1928–2001), Zenthe Ferenc (2005-től) (1920–2006), Szabó Gyula (2006-tól) (1930- 2014)Forrás: nemzetiszinhaz.hu
2014.04.22. 15:44
Szinhaz.hu
Nyilvános a szegedi Háry János szereposztása
Bodrogi Gyula, Király Levente, Szabó Győző és Gálvölgyi János is szerepet kapott a Szegedi Szabadtéri Játékok idei operaprodukciójában. A címszerepet Homonnay Zsolt alakítja. Kodály Zoltán Háry Jánosa a műfaj hagyományait tiszteletben tartó, egyben újra is értelmező koncepcióban kerül színre augusztusban. Az abszurd humortól sem mentes darabot Béres Attila rendezi. LátványtervKodály Zoltán Háry János című daljátékát, a magyar operairodalom egyik legfontosabb, világhírű darabját láthatja augusztus 1-jén és 2-án a Szegedi Szabadtéri Játékok közönsége. A nagyotmondó obsitos történetéből született, a magyar népdalra építő operát már 1938-ban bemutatták a Szegedi Szabadtérin. Emblematikusnak számít a fesztiválon a darab, melyet utoljára tizenhat évvel ezelőtt tűztek műsorra.A 2014-es Háry-t a Szabadtérin sem ismeretlen rendező, Béres Attila állítja színre. A fiatal magyar rendezőgeneráció tagja pár éve operett-bemutatóval debütált a Dóm téren, majd a musical műfajában is sikert aratott.Béres AttilaA korábbi évekhez hasonlóan ismét hazánk legnépszerűbb előadóit sikerült megnyerni az opera szerepeire. Homonnay Zsolt bújik a címszereplő, a nagyotmondó obsitos szerepébe. Apját, az öreg Háry-t a Nemzet Színésze, a szegedi színházi élet kedvelt alakja, Király Levente alakítja, aki legutóbb 2007-ben lépett színpadra a Dóm téri csillagtető alatt. Bordás Barbara, a tavalyi operett-produkció primadonnája játssza Örzsét, Háry mátkáját.Újra láthatja a Szabadtéri közönsége Bodrogi Gyulát: a Nemzet Színésze Ferenc császár szerepében lép színpadra, feleségét Sáfár Mónika alakítja majd. Gálvölgyi János is visszatér Szegedre, ő Ebelasztin báró szerepét ölti magára. Soha nem szerepelt még a Dóm téri színpadon Szabó Győző, aki most Burkus silbak szerepében mutatkozik be. Mária Lujzát Bucsi Annamária játssza majd, a császári kocsis szerepében Bede Fazekas Csabát, Krucifix generális szerepében pedig Vasvári Csabát láthatjuk.Az előadás díszletét Cziegler Balázs, a jelmezeket Tihanyi Ildi tervezi. A karmester és zenei vezető Silló István lesz. A koreográfiát Juronics Tamás álmodja meg; együttese, a Szegedi Kortárs Balett is közreműködik a produkcióban. Ezen kívül a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szeged Táncegyüttes gyermekcsoportja, a Szegedi Nemzeti Színház ének- és tánckara is fellép az előadásban.A Szabadtéri közönsége már megszokhatta, hogy a fesztivál produkcióival a progresszivitásra törekszik, az alkotók a klasszikus értékek korszerű színpadi megjelenítését és a nemzeti hagyomány újraértelmezését tartják fontosnak a darabok színpadra állításakor. A Háry János is e koncepció mentén kerül színre. A produkció kiemeli majd a darab abszurdba hajló humorát.Az opera főhőse, Háry János, a kiszolgált katona végighazudja magát a történelmen, soha nem létezett hőstettek sorozatában keres vigaszt egy kis nép, egy győzelmekkel ritkán megáldott történelem évszázados sérelmeire. Kodály műve vicces, ironikus, mesés, de képes megragadni valami fontosat a nemzeti karakterből, a saját történelmünkhöz, múltunkhoz való viszonyunkból. Kodály úgy ötvözi benne az autentikus magyar népdal dallamvilágát egy sajátosan groteszk történelemszemlélettel, hogy a napjainkban is erősen továbbélő, 19. századi nemzeti romantikát egyszerre láttatja ironikusan és emeli egy magasabb, költői szintre.Forrás: Szegedi Szabadtéri
2014.04.22. 13:06
Szinhaz.hu
Bodrogi Gyula: ameddig bírok, játszom!
Nem tudja, milyen 80 évesnek lenni, pedig kedden este már a nyolcadik ikszet ünnepelte Bodrogi Gyula. A nemzet színésze arra a legbüszkébb, hogy 1958 óta áll a József Attila Színház színpadán.
2014.04.17. 07:45
Borsonline.hu
Miért nem veszi el 30 éve Angélát Bodrogi Gyula?
Hivatalosan a harmadik kapcsolatban él a közkedvelt színész.
2014.04.17. 07:42
Nepszava.hu
Miért nem válik el 30 éve Bodrogi Gyula?
A legendás színészben egyszerűen nem merül fel a válás gondolata.
2014.04.17. 07:10
Hir24.hu
Sírva fakadt Bodrogi Gyula
Könnyekig hatódva fogadta a gratulációkat születésnapja alkalmából Bodrogi Gyula.
2014.04.17. 05:26
Nlcafe.hu
Miért nem válik el 30 éve Bodrogi Gyula?
A legendás színészben egyszerűen nem merül fel a válás gondolata.
2014.04.17. 05:00
Storyonline.hu
Bodrogi Gyula napok óta a könnyeivel küszködik
Hatalmas vastapssal ünnepelte a közönség Bodrogi Gyulát nyolcvanadik születésnapján - írja a szinhaz.hu.
2014.04.16. 22:50
Hvg.hu
Vastapssal köszöntötték a 80 éves Bodrogi Gyulát
Hatalmas vastappssal ünnepelte a közönség Bodrogi Gyulát nyolcvanadik születésnapján. Fotó: Kallos Bea / MTIA Nemzet Színésze, a Kossuth díjas Bodrogi Gyula a Nemzeti Színház tagjaként 80 évesen is több előadásban is játszik.A József Attila Színházban kezdte pályáját és születésnapját is itt ünnepelték kollégái, akik meglepetésbulit szerveztek neki a színpadon. Bodrogi Gyula azt mondta, napok óta szinte egyfolytába a sírással kűszködik, annyi szeretetet kap az emberektől.A közönség nem akart hazamenni az előadás után, hosszú ideig állva tapsolták.Bodrogi Gyula születésnapja alkalmából készült összeállításunkat itt találják.Forrás: TV2, Színház.hu
2014.04.16. 19:12
Szinhaz.hu
Bodrogi Gyula 80
Nyolcvanadik születésnapját ünnepli április 15-én Bodrogi Gyula Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze.
2014.04.15. 23:25
Kulturpart.hu
Bodrogi Gyula 80 éves
Bodrogi ma is aktív, a Nemzeti Színházban a Johanna a máglyán című darabban Lisztes molnárt, Shakespeare Ahogy tetszik című vígjátékában Ádámot alakítja.
2014.04.15. 10:00
Metropol.hu
Bodrogi Gyula 80! Így énekel a remek színész - nézd meg!
Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze ma tölti be a 8. x-et. Sokáig éltesse az Isten. Mi dalokkal köszöntsük. [Dátum: 2014.04.15. 07:58]
2014.04.15. 07:58
Zene.hu
Nyolcvanéves lett Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze
Április 15-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Bodrogi Gyula Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Nemzet Színésze. Isten éltesse sokáig!
2014.04.15. 07:23
Ma.hu
"A színházban végtelen a lehetőség" - Bodrogi Gyula 80 éves
Április 15-én ünnepli 80. születésnapját Bodrogi Gyula Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Nemzet Színésze. Bodrogi Gyula pályájáról:Budapesten született 1934-ben. Pályáját néptáncosként kezdte, 1951-től három évig a SZOT együttesének szólótáncosa volt. 1954-ben vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, diplomáját 1958-ban kapta meg. Első szerződése a József Attila Színházhoz kötötte, az angyalföldi társulathoz több mint húsz évig hű maradt. 1982-ben a Vidám Színpadhoz került, ahol volt színész, művészeti igazgató, igazgató-rendező, 1996 és 2002 között pedig a Vidám Színpad Kht. ügyvezető igazgatója, 2002-ben a Vidám Színpad örökös tagjává választották. 2003-ban Jordán Tamás igazgató meghívására a Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek azóta is tagja. 1975 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.A pályakezdő Bodrogi Gyula elsősorban kortárs és klasszikus darabok karakterszerepeit játszotta, de hamarosan felfedezték komikusi tehetségét is, ettől kezdve ő lett az úgynevezett könnyű műfaj egyik legjellegzetesebb képviselője. Muzikalitását, kiváló tánctudását zenés-táncos darabokban kamatoztathatta. Emlékezetes alakításai: Napóleon (Sardou A szókimondó asszonyság című darabjában), Böffen Tóbiás (Shakespeare Vízkeresztjében), a francia király (Kacsóh Pongrác János vitézében), Peacock (Brecht Koldusoperájában), Bálint (A Hubay-Vas-Ránki szerzőtrió Egy szerelem három éjszakájában), Seress Rezső (Müller Péter Szomorú vasárnapjában), Julien, a fogorvos (Barillet-Grédy A kaktusz virágában).Mint rendező is szívesebben nyúlt a habkönnyű, elsősorban zenés darabokhoz.Könnyed természetességének és elmélyült jellemábrázolásának köszönhetően filmszínészként is hamar a közönség kedvence lett. Első filmjét, a Külvárosi legendát Máriássy Félix rendezte 1957-ben, ezután szinte évente forgatott. Emlékezetes filmje volt a Házasságból elégséges (ebben akkori felesége, Törőcsik Mari volt partnere), a Hattyúdal, a Húsz óra, a Tanulmány a nőkről, a Fuss, hogy utolérjenek, a Szépek és bolondok, a Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?. A Szerencsés Dánielben megtört családapát alakított, ő volt az Idő van mogorva üdülőgondnoka, a Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakájában négyes főszerepben brillírozott, elnyerve a legjobb férfialakítás díját a svájci Vevey-ben 1989-ben, majd 1991-ben a bulgáriai Gabrovóban. A 2000-es években is több moziban szerepelt, így például A mohácsi vész, az Üvegtigris és Magyar vándor című filmekben. Legnépszerűbb szerepei a televízióhoz kötődnek. Az ő rekedtes hangján szólalt meg Süsü, a jószívű egyfejű sárkány, a Kérem a következőt Csőrmestere és a Vuk kárörvendő varjúja. A Linda című nagy sikerű sorozatban ő alakította a címszereplő édesapját, a mai napig kedvelt szereplője a különféle showműsoroknak és kabaréknak.Bodrogi Gyuláról köztudott, hogy szenvedélyes vadász. Hobbijáról 1993-ban A vadász néha főz is címmel könyvet jelentetett meg, amelyben legkedvesebb vadásztörténeteit és receptjeit adta közre. 2009-ben jelent meg Irka-firka című kötete, amelyben naplórészletek, rádióműsorokba szánt írások, aforizmák idézik fel a művész tizenhét főiskolai fegyelmijének történetét, színházi emlékeit, emlékezetes tanárait és pályatársait. Művészi munkájáért számos rangos elismerést kapott: 1962-ben és 1967-ben Jászai Mari-díjat, 1973-ban érdemes művész, 1983-ban kiváló művész címet. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével, 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2007 óta a Nemzet Színésze kitüntető cím birtokosa. 2009-ben a XIII. kerület díszpolgárává választották, a nyíregyházi Vidor Fesztiválon Életmű-díjjal jutalmazták. 2012-ben a Prima-díjat és a Prima Primissima Közönségdíját vehette át, 2013-ban Szenes Iván Életműdíjat kapott.Bodrogi Gyula ma is aktív, a Nemzeti Színházban a Johanna a máglyán című darabban Lisztes molnárt, Shakespeare Ahogy tetszik című vígjátékában Ádámot alakítja.Bodrogi Gyuláról saját szavaival:Születés: Szerintem két igazság van, amit nem lehet félremagyarázni, csak elviselni. A születést és a halált. Az összes többi csak a töltelék.Ideg: Abszolút élhető idegekkel rendelkezem. A színházban időnként vannak kisebb kirohanásaim, de a hétköznapokon, a civil életben nyugodt ember vagyok. Épp ma beszéltem Törőcsik Marival. Mesélte, hogy a minap szóba kerültem náluk, és emlegetett, hogy a Bodroginak milyen különleges képessége van. Tudniillik, ha vészhelyzet van, halálos nyugalom fog el, és képes vagyok a megoldásra koncentrálni. Ezért mindig meg is találom azt. Színészként időnként azt gondolom, jobban tudom, hogyan kell eljátszani egy szerepet, mint a rendező. Persze egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy nekem van igazam, de szeretem azt hinni, hogy igen, és olyankor felmegy a pumpa. Pikírt és gonoszkodó leszek. Aztán félóra múlva megnyugszom.Gyula bácsi: Ősz szakállú emberek jönnek oda, hogy kedves Gyula bácsi, gyerekkorom óta maga a kedvencem... Roppant mókás.Kell: Tudod, furcsa az élet. Mindig a legkézenfekvőbb dolgokról derül ki a végén, hogy mégsem úgy van, ahogy gondoltam. Vannak helyzetek, amikor haragudni kell valakire, és olyan is, amikor barátságot kell kötni. Talán ezért is kedvelem annyira a profi bokszmeccseket, holott ezt a sportot soha nem űztem. Ütik egymást, mint a fene. Látszik, hogy tiszta erőből és őszintén. Aztán az eredményhirdetésnél összeölelkeznek. Ez a nagy vágyam, hogy ebben az országban is összeölelkezzenek egyszer a vezetők. Még akkor is, ha egyébként szemben állnak egymással. Ne az legyen, hogy amíg a másik vérzik, akkor még jobban összeverik.Pálinka: Ha játszom vagy vezetek, sosem iszom alkoholt, rá sem nézek. A vadászaton éppen haza indultam, mikor odajött valaki egy kis pálinkával. Teljesen elfelejtkeztem az esti előadásról. A csip a fejemben emlékezett minden játékra, de egy szóra sem. Pánikba estem, Léner Péter igazgató azonban azt mondta: gyerekek, adjatok neki egy példányt! És a közönség minden poénon nevetett. Később kiderült, szinte bele sem néztem, régi példányt kaptam, én pedig a rendes szöveget mondtam. Nagyon megijedtem, az előadás után jöttem csak rá: a pálinka volt a gyilkos. Hazáig szavaltam és mondtam a szerepeimet.Szakma: Szeretem a szakmát, és szeretem a kollégákat is. Az is egy külön történet, hogy amikor letettem a színház igazgatását, nem telt bele három perc, és Valló Péter, Jordán Tamás, Marton László, Alföldi Róbert azonnal jelentkeztek. Úgy vittek át a színházigazgatásból vissza a színészetbe, mintha azt mondták volna, papa, gyere haza. Szerencsém volt, hogy a szakma tárt karokkal várt.Komoly: Nálam nincs olyan, hogy komoly vagy nem komoly. Hogy a közönség mikor nevet vagy mikor sír, az nem rám tartozik. Mindig a szerepet kell eljátszani, a többi a nézők dolga. A legnagyobb komédiák mind abból születnek, hogy valaki tragikus helyzetbe kerül. Akkor tudunk igazán jót nevetni egy vígjátékon, ha mindenki az életéért küzd benne, és látjuk, hogy a szereplők már megint mekkora melléfogásra készülnek.Haj: A József Attila Színházban játszottam, és előadás után megjelent két rajongó diáklány a színészbejárónál. Azt mondták, fogadtak. Egyikük állította, hogy a fejem tetején lévő kis „fény" csupán a forgó, a másik pedig biztos volt benne, hogy ez már kopaszodás. Hirtelen azt sem tudtam, mit feleljek. Kértem, jöjjenek vissza egy nap múlva, akkor válaszolok. Otthon megnéztem a tükörben, és valóban elkezdtem kopaszodni.Válás: Még most sem váltam el a második feleségemtől, Voith Ágitól, csak nem élünk együtt. Mindkettőnknek évek óta külön társa van. Áginak Zsolt, nekem Angéla, össze is járunk. A szeretet összeköt minket. Ha valakit egyszer csodálatosnak tartottam, akkor nem mondhatom egy idő után, hogy akkor voltam bolond, amikor csodálatosnak tartottalak...Végtelen: Nem tudom, hogy van-e egyáltalán visszavonulás a színészetben. A színházban ugyanis van gyerek szerep, fiatal szerep, középkorú és öreg szerep. Végtelen a lehetőség. Ismerek olyan kollégát, aki hatvanévesen azt mondta, hogy kész, nem csinálom tovább. Most is boldogtalanul él. Én boldogan dolgozom.Folytatást itt talál.Forrás: MTI, Színház.hu, szinhaziadattar.hu, melyinterjuk.hu, nol.hu, zafirmagazin.hu, mno.hu, stb.
2014.04.15. 06:06
Szinhaz.hu
Jóképű fiatalember volt Bodrogi Gyula! Fotókon a ma 80 éves színészlegenda
Fotókon a ma 80 éves Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze.
2014.04.15. 06:05
Femina.hu
Stoppolás közben ismerte meg nejét Bodrogi
Bodrogi Gyula kedden ünnepli 80. születésnapját, a nemzet színésze nem csak nagyszerű szerepekeire és óriási népszerűségére büszke, de magánéletére is. Minden korábbi szerelmétől békében tudott különválni.
2014.04.13. 18:30
Borsonline.hu
Bodrogi Gyula: A színház nem templom
Bodrogi Gyula: A színház nem templom
2014.04.09. 11:14
Stop.hu
Segítséget kaptak a sztárszüszlők menzaügyben
Már nemcsak sztárszülők ügye a menzaügy. Mint a Bors beszámolt róla, Jaksity Kata és Bodrogi Ádám – Bodrogi Gyula fia – is szóvá tette: ehetetlen a Sodexo által szállított törökbálinti iskolai menza, s volt, aki inkább Hajdú péter étterméből hozatott ételt.
2014.04.01. 10:45
Borsonline.hu
"Egész életemben tanulhattam" - Kóti Árpád Kossuth-díjas
"A színészet a legnehezebb pálya. Ugyanakkor játék, amelybe nem kell belehalni" - summázta 58 év tapasztalatát Kóti Árpád, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház örökös tagja, Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, aki több mint öt évtizedes kimagasló színészi teljesítményéért Kossuth-díjat kapott. Kóti Árpád még ma sem tudja megmondani, hogy miért lett színész. "Már a színművészeti főiskolára jártam, amikor életemben először láttam színházi előadást a Nemzeti Színházban" - idézte fel a kezdeteket az 1934-ben, a Békés megyei Bucsán született művész. Szülőfalujában az iskolában nem volt tornaterem, mégis testnevelési gimnáziumba ment Kiskunfélegyházára, majd azt elvégezve felvették a testnevelési főiskolára, a soproni erdőmérnöki karra, s első körben a színművészeti főiskolára is. "Nem szerettem nagyon tanulni, így a színművészetit választottam. Aztán egész életemben tanulhattam" - idézte fel. Éppen a falu határában cséplőgépen dolgozott, amikor jött az értesítés, hogy másnap ismét a színművészetire kell mennie, a második felvételire. A nyakas vidéki gyerek ezen kellően felháborodva - abban a ruhában, saruban, ahogy csépelni volt - másnap berontott a felvételire, s méltatlankodva vonta kérdőre a Básti Lajos, Gellért Endre, Olti Magda alkotta felvételiztető bizottságot, hogy őt minek hívták vissza, amikor egyszer már felvették. Gellért Endre megnyugtatta: fel van véve, a harmadik fordulóra már nem kell bemennie. Milyen harmadik fordulóra? - méltatlankodott tovább az ifjú színésztanonc.Fotó: dehir.hu A főiskolán olyan osztálytársai voltak, mint Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Madaras József, Margitai Ági. Első sikerére ma is jól emlékszik: József Attila Hazám című versét akarta elszavalni, de Básti Lajos azt mondta, korai ez még, ehhez érnie kell. Ám Kóti Árpád nem tágított, már megtanulta a verset - mondta Bástinak, és el akarja mondani. Elszavalta. Osztálytársai felállva tapsolták. "Ez volt az első sikerem" - mondta. A főiskola befejezése után két év Békéscsaba, egy-egy év Eger, Veszprém és Szolnok következett, majd Lengyel György hívására 1963-ban a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött. Azóta is Debrecen az otthona. "Szeretem ezt a várost" - mondta, s kötődésére utalva hozzátette: "ha Budapestre kell mennem, már Hajdúszoboszlónál honvágyam van."Debrecenben első komoly sikerét a Kapaszkodj Malvin, jön a kanyar című darabban, a magyar hősi halott katona megformálásával aratta. Aztán jöttek sorban az emlékezetes alakításai: a Részeg eső Balla Gézája, a Sírkő pántlikával Pacel Márkja, a János király Pandulphója, Shakespeare Lear királyában pedig először Edmund, majd Gloster szerepe, végül 75 évesen eljátszotta a címszerepet is. Kóti Árpád fergeteges sikert aratott Háy János Gézagyerek című darabjának Herda Pityujaként, de a Kossuth-díjat - szerinte - a 2009-ben bemutatott Én, Károli Gáspár címszerepéért kapta, amelyet még ma is játszik a Csokonai Nemzeti Színházban. Kóti Árpád - aki a budapesti Nemzeti Színházért sem volt hajlandó elhagyni Debrecent - meleg szívvel emlékezik néhai és mai kollégáira: Dégi Istvánra, Gerbár Tiborra, Sárosdy Rezsőre, Szabó Ildikóra, Novák Istvánra, Simor Ottóra, Csendes Lászlóra, Miske Lászlóra, Csikos Sándorra. "Közülük többen is megérdemelték volna a Kossuth-díjat" - mondja, utalva arra, hogy legutóbb 1955-ben kapott ilyen magas kitüntetést debreceni színész, Solti Bertalan személyében.Forrás: MTI
2014.03.15. 06:02
Szinhaz.hu
Közterületes segítette ki pénzzel Bodrogi Gyulát
Bodrogi Gyula pénteken a XIII. kerületi Tátra utcában akart parkolni, de csak a parkolóóránál vette észre, hogy összesen száz forint apró van a zsebében, és egy papír kétezres.
2014.03.01. 13:45
Borsonline.hu
Csala Zsuzsa csupa jókedv volt - nyugodjon békében
Csupa jókedv volt Csala Zsuzsa, a közönség nagyon szerette - mondta a színésznő halálhírétől megrendülten Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező az MTI-nek. [Dátum: 2014.02.23. 06:09]
2014.02.23. 06:09
Zene.hu
Bodrogi: Csala Zsuzsa csupa jókedv volt
Csupa jókedv volt Csala Zsuzsa, a közönség nagyon szerette - mondta a színésznő halálhírétől megrendülten Bodrogi Gyula.
2014.02.22. 17:15
Éhezik az iskolában Bodrogi Gyula unokája
Több tucat szülő, köztük Jaksity Kata és Bodrogi Ádám hadat üzent csemetéje iskolájában az ehetetlen menza ellen. Ugyanis a gyerekek nap mint nap az éhségtől kóvályogva, félájultan mentek haza a tanítás után.
2014.01.31. 19:40
Hir24.hu
Huszti Péter lesz az idei POSzT díszvendége
Huszti Péter Kossuth- és Jászai Mari díjas színművész, rendező, Érdemes- és Kiváló Művész lesz a 2014-es Pécsi Országos Színházi Találkozó díszvendége. A hazai színházi szakma legrangosabb seregszemléjét idén június 5. és 14. között rendezik Pécsett. Fotó: vaol.hu A két válogató, Császár Angela Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes Művész és Sándor L. István színházi kritikus, az Ellenfény című tánc- és színházművészeti folyóirat főszerkesztője a 2013. március 1. – 2014. február 28. között bemutatott hazai és határon túli magyar színházi előadások közül választják ki az általuk legjobbnak ítélt produkciókat.Tekintettel arra, hogy február végén sok színházban tartanak premiert, és ezen előadásoknak a fesztivál szervezői esélyt szeretnének adni, hogy bekerülhessenek a versenyprogramba, a válogatóknak pedig lehetőséget szeretnének teremteni arra, hogy ezeket megtekinthessék, a versenyprogram kihirdetésére március 10-én nyilvános sajtóeseményen kerül sor. A legjobbak listáját a fesztivál díszvendége, Huszti Péter ismerteti majd.A tavalyi POSZT díszvendége Bodrogi Gyula volt.KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK POSZT-pillanatok 2013/2. - Búcsú a fesztiváltól POSZT 2013 - Itt a gála-tárlat Ők a 13. POSZT díjazottjai - A Vígszínházé a legjobb előadás POSZT pillanatok 2013 - Így élt a fesztivál Milyen a 13. POSZT hangulata? - Videó
2014.01.30. 14:11
Szinhaz.hu
Bodrogi Gyula: "Régen azt se tudtuk, ki az igazgató"
Bodrogi Gyula a mixonline.hu-nak mesélt arról, ki volt régen a legfontosabb személy a színházban, mi lett a sorsa az általa alapított pártnak, és mi volt az, ami segített elviselni a viharos 20. századot. Lapszemle.A mixonline.hu cikkéből: Bodrogi Gyula 1982-től húsz éven keresztül igazgatta a Vidám Színpadot. Arra a kérdésre, hogy regnálása alatt az akkori hatalom mennyire szólt bele a színház belügyeibe, a Nemzeti jelenlegi társulatának tagja elmondta, ahogyan ő emlékszik, semennyire. "Mi annak idején úgy vállaltuk el Vinkó Jóska dramaturggal a színház vezetését, hogy leírtuk előre mit akarunk csinálni, és azt fent jóváhagyták. Akkor még az volt a divat, hogy felkértek valakit a színház vezetésére, akiről úgy gondolták, hogy el tud vezetni egy teátrumot. Én, ha elválltam, akkor kineveztek. Nem úgy, mint most. Itt egy színház, és öt, hat ember pályázatából, ötből négy aspiránst megsértenek, maradék egynek meg odaadják a színházat" - mutatott rá a színész. "Az én időmben is váltakoztak az igazgatók. Amikor én kezdtem a pályát, a színházban a legfontosabb személy a színész volt. Később egy kicsit sokkal fontosabb lett a rendező, most meg állandóan azon megy a vita, hogy ki lesz az igazgató. Mi annak idején azt sem tudtuk, hogy melyik színháznak ki az igazgatója" - tette hozzá Bodrogi Gyula.A Nemzet Színésze a rendszerváltás hajnalán általa alapított Színes Csokornyakkendősök Pártjáról, illetve annak feloszlásáról is beszélt. "Már az alapításkor abba kellett hagynom a párt további szervezését. Mi az SZCSP-t viccből csináltuk a televízióban, de a nézők nagyon komolyan vették és a támogatásukról biztosítottak bennünket. Csak rá kellet volna bólintanunk és már áramlott is volna a párttámogatási pénz. Még most is bármikor bejutnánk a parlamentbe" - véli Bodrogi Gyula.A Nemzetiben újonnan bemutatott Johanna a máglyán című darabról Bodrogi Gyula így szólt: "Vannak ilyen színházi divatok, amik végigmennek a világon, aztán jön egy másik divat. De nem ezeket kell komolyan venni, hanem azt, hogy jön-e a közönség megnézni. Ha jön a közönség, akkor az jó. Mert a közönség úgy el tud maradni egy színháztól, mint a fene. Mi azért csináljuk, hogy a közönség megegye az előadást."Bodrogi Gyula az interjúban elmondta: nem tudja, mennyi humort sikerült átmentenie a 21. századba, de szerinte a humor volt az, ami végig segített átvészelni a viharos huszadik századot. "Szerintem két igazság van, amit nem lehet félremagyarázni, csak elviselni. A születést és a halált. Az összes többi csak a töltelék" - tette hozzá.A teljes interjú itt olvasható.
2014.01.22. 07:04
Szinhaz.hu
Gimnazista alapított díjat a színészóriásoknak
Az Arany Medál-díjat az „igazi művészi értéket közvetítők felkarolásáért és elismeréséért” ítélik oda. Mostanáig mások mellett Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Kulka János, Háy János, Básti Juli, Tenki Réka és Szász János kapta meg. Csakhogy az elismerést nem egy gazdag mecénás vagy bank osztogatja, hanem egy 18 éves gimnazista, Mészáros Márton, aki 2008-ban, 13 évesen alapította a díjat. LAMPÉ ÁGNES interjúja.
2014.01.11. 11:00
168ora.hu
Színészek, rendezők, pályatársak búcsúztatták Maár Gyulát
Családja, barátai, pályatársai búcsúztatták Maár Gyula Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendezőt péntek délután a budai ciszterci Szent Imre-templomban.A filmrendezőt rövid egyházi szertartással búcsúztatták. A hamvak beszentelése után Varnus Xavér orgonán játszotta Bach műveit, az elhunyt művészről egykori alkotótársa, Koltai Lajos operatőr beszélt mély megrendüléssel. Koltai Lajos a Maár Gyulával együtt töltött éveket, a közös munkát idézte fel, a filmrendező csodálatos tehetségét méltatta. Arról beszélt, hogy a rendező óriási szenvedéllyel vonta be őket abba a gondolatba, amelyet közvetíteni akart, alkotótársait mindig el tudta csábítani egy közös útra. Megmutatta, hogy nem a leírt mondat a fontos, a lényeg a sorok között van. Mindig a lényeget, a mélységet kereste - mondta.Szólt arról, hogy éveken át a világ legszebb filmjeit készítették együtt, ezek közül a legemlékezetesebb alkotást, a színház hátsó világában játszódó Déryné, hol van? című filmet idézte fel, amelynek főszerepéért Törőcsik Marit a cannes-i filmfesztiválon a legjobb színésznőnek járó díjjal tüntették ki.Kiemelte: aki Maár Gyulával dolgozhatott, szavait idézi mind a mai napig.A búcsúztatáson az elhunyt művész felesége, Törőcsik Mari mellett a filmes szakma számos neves képviselője vett részt. Jelen volt a szertartáson mások mellett Mészáros Márta, Sándor Pál, Sára Sándor, Kósa Ferenc, Kovács András, Gát György, Tarr Béla, Rózsa János, Kamondi Zoltán, Grunwalsky Ferenc, Janisch Attila filmrendező; Medvigy Gábor és Vecsernyés János operatőr és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színházi igazgatója. Rajtuk kívül Selmeczi György zeneszerző, a színművészek közül Bara Margit, Jordán Tamás, Tordy Géza, Haumann Péter, Bodrogi Gyula, Eszenyi Enikő, Zsótér Sándor, Eperjes Károly és Molnár Piroska is jelen volt.Maár Gyula életének 80. évében december 20-án hunyt el Budapesten. Hamvaitól szűk családi körben később vesznek végső búcsút.Forrás: MTI
2014.01.10. 16:51
Szinhaz.hu
Elárulta kívánságait Bodrogi Gyula
A Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész családjával karácsonyozott, a szilvesztert Hajdúszoboszlón egy hotelben töltötte, de ott sem pihent: ő volt a műsor. Éjfélkor pedig olyat kívánt, ami mindenkinek jól jön.
2014.01.01. 19:22
Blikk.hu
Hogy mulassunk? - Szilveszteri fotósorozat
Kedves Olvasók, a Színház.hu szerkesztősége boldog új évet és kitartást kíván Önöknek 2014-re szilveszteri fotósorozatával! Kívánjuk, hogy a mai éjszaka mulassanak úgy, mint egykor....Muráti Lili, Dajka Margit és Lázár Mária...Uray Tivadar...Darvas Iván, Ruttkai Éva és Bárdy György...Páger Antal...Garas Dezső és Kállai Ferenc...Hajmássy Ilona...Szirtes Ádám, Berek Kati, Bessenyei Ferenc, Lénárt István...Dénes György, Ráday Imre, Somlay Artúr, Mezey Mária...Major Tamás és Gobbi Hilda...Kiss Mari, Esztertgályos Cecília, Margitai Ági és Udvaros Dorottya...Básti Lajos és Törőcsik Mari...Szalay Mariann, Udvaros Dorottya és Eszenyi Enikő...Máthé Erzsi...Tolnay Klári...Darvas Lili és Somló István...Rákosi Szidi...Kiss Manyi, Mezey Mária és Psota Irén...Pethes Sándor és Schubert Éva...Cserhalmi György, Gera Zoltán és Szirtes Ádám...Moór Mariann, Schütz Ila és Piros Ildikó...Apáthi Imre és Gobbi Hilda...Karády Katalin...Bodrogi Gyula, Lehoczky Zsuzsa, Psota Irén és Alfonzó... (Baloldalt, háttal, sötét pulóverben Bodrogi Gyula, vele táncol Lehoczky Zsuzsa, a jobb szélen Psota Irén és Alfonzó.)Makláry Zoltán, Simor Erzsi, Jávor Pál, Bárczy Kató és Sárdy János...Bara Margit...Komlos Juci és férje, Földessy Géza (középen)...Halász Judit és Szegedi Erika...Csákányi László.Minden Olvasónknak boldog új évet és valódi színházi élményeket kívánunk 2014-re! Képek forrása: Színház.hu gyűjtés, MANDA, stefan2001.blogspot.hu
2013.12.31. 06:05
Szinhaz.hu
Harencsár László - Mesél az erdő
“Nagyon nagy szerencse, hogy ilyen mesék születnek a mai világban, ahonnan lassan kezd kiveszni az igazi emberi érzés és gondolat" (Laár András). A lemezen található meséket Bencze Ilona, Bodrogi Gyula, Esztergályos Cecília, Laár András és Pécsi Ildikó mondja el.
2013.12.27. 02:00
Hattyúdal - Verebes István rendezése a József Attila Színházban
Dobozy Imre regényéből, a Republik Együttes zenéjével készített színdarabot Verebes István. A Hattyúdal bemutatója december 21-én lesz a József Attila Színházban, ahol a Republik Együttes élőben játssza a zenés komédia dalait. A regényről: A Hattyúdal című kalandregény 1961-ben jelent meg Dobozy Imre író, újságíró tollából. A keserédes történet főszereplője az öreg Tamburás, aki egy épülő lakótelep tőszomszédságában él nyomorúságos viskójában. Társasága a lakhelyén - ahogy ő hívja, a "Villa negrába" – összejáró, tengődő srácok, akiket az öreg többek között a zsebtolvajlás művészetére tanít. A fiúk azonban többre, jobb életre vágynak, a magas panelházak komfortos világa vonzza őket. Bár a történet keserédes, a Dobozytól nem idegen fanyar humornak köszönhetően mégis komédia kerekedik belőle.A filmről: A Hattyúdalból 1963-ban az író forgatókönyve alapján készített játékfilmet Keleti Márton. Tamburást Páger Antal alakította, partnerei pedig olyan kiváló színészek voltak, mint Várkonyi Zoltán, Kiss Manyi, Gobbi Hilda, Sztankay István, Bodrogi Gyula. A film betétdala, Ránki György és Garai Gábor szerzeménye, a Villa Negra románca, amelyet Páger Antal tett híressé, az évek során számos feldolgozást megélt, ami szintén a dal népszerűségét mutatja. Így hangzott a Villa negra románca a filmben:A színház ajánlója:Az életet a napos oldalról, könnyedén kell szemlélni. Tartja ezt az öreg Tamburás. Adja is tovább a gyakorlatban a két fiatal srácnak, akikkel megosztja a düledező-omladozó viskóját. A falakon túl azonban ott egy másik világ, nőnek ki a betonból a szép új házak, szippantják a teret, és Tamburás filozófiáját. Ellenállás, vagy önmegadás? Sufni, vagy villa? Dalos válaszok a változásra, a kívül csillogó, belül meg ki tudja mit tartogató új létformára.A Hattyúdal főszerepét a vendégül hívott Tahi Tóth László játssza, partnerei lesznek többek között Rékasi Károly, Ömböli Pál, Jakus Szilvia, Láng József, Kocsis Judit, Nemcsák Károly. A rendező - retro világot, fekete-fehér árnyalatokat képzelt a színpadra, Tordai Hajnal jelmeztervező ehhez igazodva állította, válogatta össze a ruhákat, kiegészítőket, ez a színvilág köszön majd vissza a Mira János tervezte díszletben is.A Hattyúdal zenés komédia bemutatóját december 21-én tartja a József Attila Színház. Így indultak a Hattyúdal próbái a József Attila Színházban:Dobozy Imre-Verebes István-Republic Együttes:Hattyúdal zenés komédia két részben Tamburás - Tahi Tóth László Notesz - Ömböli Pál Diák - Magyar Bálint Doktor - Rékasi Károly Mara - Jakus Szilvia Dárdás - Nemcsák Károly Piroska - Kovalik Ágnes Tocsó / Papa - Láng József Banyikné / Aranka - Kocsis Judit Paja / Első Nándorfalvi - Lippai László Igazgató / Vlsták - Katona János Lottóárus / Munkás/ Borsos - Fila Balázs Kofa, Pincérnő - Márkó Eszter Lángosos / Második Nándorfalvi - Blazsovszky Ákos Asszisztens, súgó: Czipó Gabriella Ügyelő: Verebély Mónika Korrepetítor: Fekete Mari Koreográfus: Bodor Johanna Díszlettervező: Mira János Jelmeztervező: Tordai Hajna Rendező: Verebes István Forrás: József Attila Színház
2013.12.21. 09:03
Szinhaz.hu
Jönnek a színházi közvetítések - Elindult az M3 retrocsatorna
Este hat órakor elindult az M3, a közmédia retrocsatornája a Színészek a porondon című, 1963-ban rögzített műsorral - közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap az MTI-vel pénteken. A közlemény szerint a televíziónézők olyan sztárokkal találkozhatnak ezután a közmédia archívumára épülő kábeltévé műsorán, mint Voith Ági, Bujtor István, Antal Imre, Rózsa György vagy Bodrogi Gyula. Karácsony napján egyebek mellett a Családi kör, a Cimbora, A csodakarikás című mesejáték, valamint Az aranyember című film várja a nézőket, szilveszterkor pedig több szórakoztató műsor mellett Hofi Géza Hofélia című műsorával búcsúztatja a csatorna az óévet. A '60-as, '70-es, '80-as és '90-es évek emblematikus műsorait, filmjeit vetítő új adón a nézők ismét megnézhetik a Zenebutik, a Halló fiúk, halló lányok! vagy a Leg-leg-leg adásait, találkozhatnak a képernyőn Kodály Zoltánnal és a 11 éves Kocsis Zoltánnal, de azt is láthatják majd, hogy Kern András tizennégy évesen miként nyerte meg a Ki mit tud? című vetélkedőt. Újra vetítik a Szomszédok, a Nők a pult mögött vagy a Kórház a város szélén című sorozatokat is, és adásba kerül az 1993-tól kezdődő Játék határok nélkül című nemzetközi ügyességi vetélkedő Gundel Takács Gábor műsorvezetésével.A retrocsatornán a műsorzárást követően a hét minden napján Időmetszetek címmel tovább folytatódik az időutazás: éjféltől archív fotóválogatást láthatnak a nézők. Emellett az érdeklődők számos olyan műsort - úgynevezett M3-premiert - is megtekinthetnek majd, amelyek a digitalizálás hiánya miatt bemutatásuk óta nem kerültek adásba. Januártól színházi előadások is láthatók lesznek az M3-on, és megismétlik a Cimbora adásait is. A sportrajongók az ünnepek alatt, majd utána hétvégenként nosztalgiázhatnak, és ugyancsak hétvégenként vetít a csatorna gyermekeknek szólószínházi előadásokat, műsorokat. Szabó László Zsolt, az MTVA megbízott vezérigazgatója korábban elmondta: a kábelcsatornát piaci tendenciák, a nézők változó tévézési szokásai hívták életre. A gyermekeknek programokat kínáló M2 után ez a közmédia második tematikus tévécsatornája. Az M3 több kábeltelevízió-szolgáltatónál az alapcsomagban érhető el, és már pénteki indulásakor mintegy 1,4 millió háztartásba jut el.Az M3 a Facebookon: https://www.facebook.com/m3annoHolnaptól a www.port.hu-n és a www.est.hu-n is elérhető lesz az M3 műsorújság!Forrás: Színház.hu, MTI
2013.12.21. 08:06
Szinhaz.hu
December 20-án startol az M3
Halló fiúk, halló lányok!, Színészek a porondon, Kölyökidő, Barátom, Bonca, Ki mit tud? Leg…leg…leg. Már az első műsorhéten valódi sztárparádéval várja nézőit a december 20-án induló M3 retró csatorna. A televíziónézők olyan legendákkal találkozhatnak a képernyőn, mint Voith Ági, Bujtor István, Antal Imre, Rózsa György vagy Bodrogi Gyula. Karácsony napján...Read more »
2013.12.19. 14:53
Doily.hu
Legendákkal rajtol az új csatorna
Holnap indul a közmédia új retrocsatornája, az M3, már az első műsorhéten valódi sztárparádéval várják a nézőket. Olyan legendák tűnnek fel a képernyőn, mint Voith Ági, Bujtor István, Antal Imre, Rózsa György vagy Bodrogi Gyula.  
2013.12.19. 14:32
Mmonline.hu
Versek szódával - Csukás István a Nemzeti Színházban
Csukás István Kossuth-díjas író, költő lesz a vendége a Versek szódával - avagy költők másképp című sorozat decemberi estjének, amelyet a Nemzeti Színházban szerdán láthat a közönség. A teátrum Kaszás Attila termében futó esten Bodrogi Gyula, Tallián Mariann, Lázár Balázs színművész és Darvas Ferenc zeneszerző lép színpadra. Az est házigazdája Mikos Ákos lesz - olvasható a Nemzeti Színház közleményében. Az irodalmi sorozatban elismert kortárs költők lépnek színpadra. A produkciókat minden alkalommal meglepetésvendégek, színművészek, táncosok, zenészek szereplése gazdagítja, akiket az est főszereplője hív meg - olvasható az ismertetőben. A sorozat vendége január 15-én Szentmártoni János, február 19-én Szálinger Balázs, március 19-én Kiss Judit Ágnes, április 16-án Bereményi Géza, május 21-én pedig Lackfi János lesz. A Magyar Írószövetség 2011 decemberében indította rendhagyó irodalmi sorozatát, amelynek alapvető célja, hogy a kortárs irodalmat közelebb hozza az érdeklődő, színházba járó közönséghez. Az esteket Szentmártoni János, a szövetség elnöke szerkeszti. A műsor mindig az adott költő személyiségéhez, érdeklődési területéhez igazodóan alakul. A játékmester nem csupán faggatja a vendéget, de képeket is vetít az életéből, rendhagyó produkciókban szerepelteti, nemegyszer a közönséget is bevonva a játékba.A sorozat kezdettől fogva nagy népszerűségnek örvend. Így a Café Budapest őszi fesztivál keretében két estet tudtak szervezni 2012 októberében a Thália Színház Új Stúdiójában. A sorozat az idei évadban a Nemzeti Színházba költözött, minden hónap harmadik szerdáján látható.
2013.12.18. 09:22
Szinhaz.hu
Programajánló: Csukás István a Versek Szódával vendége
A sorozat decemberi estjének következő vendége Csukás István Kossuth-díjas költő. Mint ahogy arról már korábban is beszámoltunk, a Versek szódával – avagy költők másképp rendhagyó színházi estsorozatban elismert kortárs költők lépnek színpadra, és hétköznapi vagy éppen nem hétköznapi oldalukról mutatkoznak meg. Fotó: koltokmaskepp.huAz estek célja, hogy a költőkről teljesebb képet adjon hobbijuk, kedvenc időtöltésük, más művészeti tevékenységük bemutatásával. A kortárs lírát kedvelő közönség így rendhagyó módon pillanthat be az alkotók műhelyébe. A sorozat decemberi estjének következő vendége Csukás István Kossuth-díjas költő. Az est folyamán közreműködik még Bodrogi Gyula színművész, Darvas Ferenc zeneszerző, Lázár Balázs színművész és Tallián Mariann színművész. Az est házigazdája Mikos Ákos. Még több információ a weboldalon. Mi ott leszünk, és ti?
2013.12.16. 12:28
Evamagazin.hu
Sorozatszereplő lesz Bodrogi Gyula
A Munkaügyek című sorozat szereplője lesz a legendás Bodrogi Gyula.
2013.12.11. 17:00
Storyonline.hu
Mit keres Bodrogi Gyula Szegeden?
Három különleges színházi produkcióval várja a nézőket decemberben a szegedi Reök-palota, ahol Keleti Évának a magyar kultúra elmúlt évtizedének nagyjait megidéző képei mellett Bodrogi Gyulával is találkozhat a közönség.
2013.11.30. 16:03
Vjm.hu
Különleges színházi produkciókat kínál decemberben a Reök-palota
Három különleges színházi produkcióval várja a nézőket decemberben a szegedi Reök-palota, ahol Keleti Évának a magyar kultúra elmúlt évtizedének nagyjait megidéző képei mellett Bodrogi Gyulával is találkozhat a közönség. Herczeg Tamás igazgató a decemberi műsort bemutató szerdai sajtótájékoztatón elmondta: a Szegedi Szabadtéri Játékok a fesztivál nyári népszínházi jellegű, monumentális produkciói mellett ősztől tavaszig a Reök-palotában intimebb hangulatú, gyakran alternatív megközelítésű szobaszínházi előadásokat kínál az érdeklődőknek. A produkciók különlegessége, hogy a nézők a Dóm tér hatalmas színpadán látott színészeket teljesen más közegben, karnyújtásnyi távolságból ismerhetik meg ezeken az estéken – tette hozzá.Harangozó Gyula, a fesztivál művészeti igazgatója arról beszélt, hogy az első színházi bemutató december 9-én - a Szegedi Szabadtéri Játékokon a Valahol Európában egyik főszerepét alakító - Mácsai Pál és Huzella Péter Befogad és kitaszít a világ című Villon-estje lesz. A produkció alapjául a Kaláka együttes Villon-lemeze szolgál Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Mészöly Dezső és József Attila fordításaival. Györgyi Anna Jászai-díjas színésznő a Peter Hacks Goethe és Charlotte von Stein majdnem tíz évig tartó szerelmi kapcsolatát megidéző G című darabbal érkezik Szegedre december 12-én. A színésznő mellett Horváth Erikát, Bartsch Katát és Bognár Bencét láthatja a közönség december 16-án a Ljudmilla Ulickaja novellája alapján született Rövid című darabban. A három nő sorsán keresztül a férfiak világáról mesélő produkciót Hidvégi Nóra állította színpadra. November elejétől látható a Reök-palotában Keleti Éva fotóművész kiállítása, december 3-án a képek között Bodrogi Gyula mesél a régi korok színházáról. A kiállítóhelyen december 13-án még egy új tárlat nyílik, amelyen hagyományteremtő szándékkel a Velencei Biennále magyar anyagát, Asztalos Zsolt Kilőttek, de nem robbant föl című videoinstallációját mutatják be a Műcsarnokkal együttműködve.Forrás: MTI
2013.11.30. 08:03
Szinhaz.hu
Johanna a máglyán - Főszerepben Tompos Kátya a Nemzetiben
Paul Claudel és Arthur Honegger Johanna a máglyán című művét mutatja be a budapesti Nemzeti Színház november 29-én; a produkciót Vidnyánszky Attila rendezésében, Tompos Kátya címszereplésével, nagyzenekar, kórusok, operaénekesek közreműködésével láthatja a közönség. Az előadás koreográfiáját Bozsik Yvette készítette, a további szerepekben Udvaros Dorottya, Bodrogi Gyula és Blaskó Péter is látható.A rendező az előadásról: Az előadás azt a pillanatot dolgozza fel, amikor Johanna a máglyára kötözve áll, még mielőtt a lángok elérnék. Vidnyánszky Attila az MTI-nek a főpróbahéten arról beszélt, hogy a darab - Paul Claudel szövege és Arthur Honegger zenéje - üzenetét tekintve pontosan, szépen, tisztán illeszkedik a Nemzeti Színház profiljához, hitvallásához, gondolatiságához. Formája pedig az általa mindig is keresett határokon - a prózai szöveg és a zene, ének, valamint a tánc és a mozdulat, gesztus határán - mozog. Mint fogalmazott, maga a mesélési mód, ez a balladisztikus, látomás-színházi forma a mai színházi nyelv szempontjából nagyon izgalmas.Vidnyánszky Attila elárulta: a mű legfontosabb gondolata számára az, amely a darab végén elhangzik. "A szeretet nevében feláldozni magad egy közösségért, egy nemzetért, egy országért, egy hazáért, annak mindenekfelettvalósága, Isten nevében, az ő akaratában fölszabadulni, szabaddá válni és tenni."Kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy az előadás egyik jelenetével konkrétan "a mának szól". A "kártyás jelenet" a darabban azt mutatja be: politikusok machinációi miatt került Johanna a máglyára. "A mai politikusok machinációja sem különbek a pár száz évvel ezelőtti politikusok manipulációitól. Mindig vannak áldozatok és mindig vannak manipulátorok, sajnos ilyen szempontból nem változott a világ" - mondta a jelenetről szólva, amelyben az óriás kártyalapokon, európai újságok lapjain európai parlamenti képviselők, többek között Rui Tavares és Daniel Cohn-Bendit karikatúrái szerepelnek.Vidnyánszky Attila kiemelte: azért választotta a történetnek ezt a feldolgozását, mert egyszerre van jelen benne a vers "a maga száguldásában, gyönyörűségében" és a zene: operaénekesek és prózisták játszanak együtt a színpadon.Az előadást Bozsik Yvette koreográfiájával, a MÁV Szimfonikus Zenekar, a Budapesti Stúdió Kórus, a Honvéd Férfikar, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola gyermekkara és a Bozsik Yvette Társulat közreműködésével mutatják be.A produkció díszlet- és jelmeztervezője Olekszandr Bilozub, a maszktervező Varga-Járó Ilona. Az előadást Kocsár Balázs és Strausz Kálmán vezényletével láthatja a közönség. Szent Johannaként Tompos Kátya mellett Kiss Emma lép színpadra, a további szerepekben Blaskó Péter, Udvaros Dorottya és Bodrogi Gyula is látható.Tompos Kátya szerepel a Nemzeti Magazin aktuális számának címlapján.Tompos Kátya és Johanna:Musicalszakos voltam a Színművészetin, és az osztálytársaimmal eltökéltük, hogy ránk nem lesznek érvényesek a „zenés” sztereotípiák. Ránk ne legyintsenek, hogy persze, énekelni, táncolni tudnak, na de prózát mondani, csak azt ne! Sokat dolgoztunk azon, hogy erre rácáfoljunk. A Johannában énekelnem ugyan csak egy kicsit kell, mégis óriási hasznát veszem a zenés múltamnak. Úgy kell ebben az előadásban prózát mondanom, mintha kottából beszélnék. Az ének mindig fennköltebben szól, aki énekel, magasabban rezgő lelkiállapotban van, míg a próza inkább olyan, mint amikor két lábbal állsz a földön. Most egyszerre kell a zene és a próza „tulajdonságai” között megtalálnom az utamat. Azt kutatom például a próbákon, hogy hol kell a zene, az ének felé emelnem a szöveget, és hol jobb azt a prózához hajlítanom. Érdekes megfigyelnem magamat a próbákon: mit hoz ki belőlem, hova juttat, mit erősít fel bennem a mögöttem, alattam, felettem, mindenütt szóló hömpölygő hangfolyam, Honegger műve. A zene itt a legfőbb „rendező”, az lök és húz, az teremt teret, amiben léteznünk adatik szereplőként. Mindig sokfelé irányuló figyelmet követel a színpad, ám ez most még bonyolultabbá válik. Nagyzenekar, operaénekesek, színészek, a kórus és a táncosok mind együtt alkotják meg azt a bonyolult víziót, amit Johanna élete utolsó pillanataiban, a máglyán állva végigél. Egymástól függünk – száznál is több résztvevőn keresztül szólal meg az előadás. Hatalmas bizalmat érzek az egész mű iránt. Bele tudok süppedni. A próbák során az a dolgom, hogy belelássak Johanna fejébe. Meg kell tanulnom az ő fejével gondolkozni. Elképzelem, hogy miként éreznék, cselekednék én az ő helyében. Ha kellő alázattal viszonyulok a munkához, a történethez, a műhöz, az segít. Egyszerre kell tudnom benne lenni Johanna lelkében és testében, ugyanakkor ki kell tudnom lépni belőle, mintha mások szemével is figyelhetném magamat. Sokszor látom, hogy emberek, akik előtt ott a kiszabott pálya, mégsem mernek nekivágni igazából az életnek. Johanna azonban bátor és tántoríthatatlan. Egyre inkább sejti ő, hogy mi várja. Ennek a rémületnek a tudatát megérteni, megérezni nagyon nehéz. Mi vezeti őt? A hit. Könnyű ezt rávágni. De hogyan lehet ezt még tovább bontani, hiszen Johanna nem csupán lélek, hanem test is. Fájdalmat, kínokat él át. A kétségbeesés, amikor szembesül a ténnyel, hogy meg akarják ölni, felmérhetetlen. Talán nem is érti, kicsit még csodálkozik is, hogy miért akarja bárki az ő vérét ontani, holott azt is kívánhatná, hogy lélegezzen, mosolyogjon – éljen. Lejegyezte Kornya István - Blaskó Péter színészi vallomását a nemzetiszinhaz.hu-n érhetik el.Képek az előadásból: (Fotók: nemzetiszinhaz.hu, eoszfoto)1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Fotók: Nemzeti SzínházForrás: MTI
2013.11.29. 06:02
Szinhaz.hu
Vaddisznósült puliszkával
      A sült oldalas mindenképpen a kedvencem, de ez után az omlós vadhús után sokáig áhítozni fogok…   Ezen kívül még egy választásom van: visszamegyek repetázni.  Mostanában több cikket olvastam, melyben afelett méltatlankodnak: miért nem eszünk több vadhúst? Én egyszerűen megválaszolom a kérdést: nem jutunk hozzá. Ha pedig mégis, van okunk aggódni a hús minősége miatt.   A Bodrogi étteremben félretehettem a fenntartásaimat: a tulajdonos, Bodrogi Ádám, és édesapja, Bodrogi Gyula is nagy vadászok, így ha nem is maguk lőtték a felszolgált vadat, biztos lehetek abban, hogy ellenőrzött forrásból, friss, jó minőségű húst szereztek be.   Én konkrétan emiatt az oldalas miatt érkeztem: több ismerősöm posztolta az instagrammon, míg a végén én sem bírtam magammal, és elmentem megkóstolni. Vittem magammal „erősítést” is, hogy a vadpörköltet is kipróbálja valaki, de vesztünkre míg az étlapot nézegettük, mellettünk felszolgáltak egy méretes konfitált libacombot – így evőpartnerem elveszett, legalábbis a vaddisznófogyasztás számára. (Olyannyira nem bánta meg a választását, hogy két nap múlva visszament libát enni, egy újabb törzsvendég-jelöltet cipelve magával).   Ráadásul ugyanazt a levest ettük, mert a libalevest vargányás maceszgombóccal egyikünk sem akarta kihagyni (a novemberi menü az ismeretségi körömben legendává vált: egyik barátnőm két hete szarvasgombás gombócot kapott):       Ezután a fent már részletezett liba, illetve a vaddisznó oldalas következett, kapros juhtúróval rétegezett puliszkával és grillezett paradicsommal:       A desszert újabb dilemma elé állított bennünket, mert ketten ötfélét szerettünk volna enni, végül én egy csokiszuflé mellett döntöttem madártejjel, de elfogyott egy „lusta rétes” is, sok túróval és mazsolával (ez nem igazi rétes: nem a hagyományos rétestésztába töltik, hanem a töltelék hozzávalóit liszttel rétegezve egy sütőformába szórják, gazdagon meglocsolják tejföllel, és kisütik – tulajdonképpen egy keverés nélkül készült, gyors lepény).             A Bodrogi nekem ezúttal is bejött: igazi családi vendéglő, házias ízek, jó minőségű alapanyagok. Itt legfeljebb az csalódhat, aki azzal az előképpel érkezik, hogy Voight Ági főz majd neki ebédet, amit Bodrogi Gyula szolgál fel – ha csak egy jót akar enni, biztosan elégedett lesz.   Még tart a nyereményjátékunk a Facebookon: aki ma bekapcsolódik, eséllyel indul egy két személyes vacsoráért a Bodrogiban.   KÉPGALÉRIA:        
2013.11.26. 07:00
Ketcicakonyhaja.hu
Bodrogi Gyula: "Szuperátpolitizált világban élünk"
Bodrogi Gyula többek közt hűségről és a művészet átpolitizáltságáról beszélt a Magyar Hírlapnak, és elmesélte azt is, hogyan ríkatta és nevettette meg a közönséget gyerekkorában. Lapszemle.A Magyar Hírlap cikkéből: "Elsősorban a társulathoz és a színházhoz mindig is hűséges voltam, de hát mást nem is nagyon tehettem volna. Mondhatom, hogy nagyon szerencsés voltam ezen a pályán, és ez rettenetesen sokat számít. Nagyon fontos része a pályának" - mondta Bodrogi Gyula, aki 24 évet töltött el a József Attila Színházban, 20-at a Vidám Színpadon, a Nemzetinek pedig immár 10 éve a tagja. "A társadalom szereti a színészeket. Úgy fogalmaznám meg, hogy amikor én kezdtem a pályát, akkor még a legfontosabb volt a színházban a színész - persze csak a közönségen kívül, mert valójában mindig az a legfontosabb. Később egy időszakban sokkal fontosabb lett a rendező, ma pedig már azon vitatkoznak, és az a legfőbb téma, hogy ki az igazgató" - hangsúlyozta a nemzet színésze.Bodrogi Gyula szerint pályakezdő korához képest most egy "szuperátpolitizált" világban élünk, mert senki nem tud olyat csinálni, amire ne mondanák, hogy "azért, mert te ide tartozol", vagy "azért, mert te oda tartozol". A színész úgy látja, mivel a jobb- és a baloldal nem tud kiegyezni, és legalább 10-15 kulcsfontosságú dologban egységre jutni, most minden csakis politikai alapon működik.A Nemzeti társulatának tagja úgy véli, bár egy művésznek nem feltétlenül kell részt vennie a politikában, annak hatásai alól azonban nem vonhatja ki magát. "Néha szívből röhögök, mert kabaréjelenetek adódnak mindebből, s talán azért is tűnt el a politikai kabaré a színről, mert benne van a fősodorban. Nyilvánvalóan ezért történik az is, hogy ha egy színházban igazgatóváltás van, akkor nem a lehetséges jelöltek kvalitásairól van szó, hanem arról beszélnek, hogy ki kinek a pártfogása alatt áll" - tette hozzá. Bodrogi Gyula az interjúban felidézte azt a pillanatot is, amikor eldöntötte, hogy színész lesz. "Pápán játszottam mint gyerekszínész. Eljöttek az iskolába, kiválasztottak, és azt mondták, hogy 'ez a gyerek kell nekünk', elvittek szerepelni. Nagyon megragadt bennem, hogy valami meghatót mondtam a színpadon - és a közönség sírt. A második előadáson aztán ismét elmondtam ugyanezt a szöveget, de akkor már a szüleim is ott ültek a nézőtéren - lenéztem, és láttam, hogy ők is sírnak. Odakacsintottam, intettem nekik, hogy 'ez nem komoly' - erre pedig a közönség őrületesen nevetni kezdett. Ez megmaradt az életemben, később a pályámon is, hogy ezt a két dolgot szeretem nagyon: ha a közönség sír, gondolkodik vagy ha nevet" - emlékezett a színész. A teljes interjú a Magyar Hírlapban olvasható.
2013.11.20. 07:04
Szinhaz.hu
Bodrogiék bevadultak
A Bodrogi-családban, ha itt az ősz, a férfiak vérszemet kapnak és meg sem állnak az erdők mélyéig. "Egy kis vadságtól sosem álltunk távol" - meséli nevetve Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze. Ez ma már több évtizedes tradíció. A színészlegenda vadászszenvedélye sokakat csábított magával az erdők rejtekébe. Végre itt a legizgalmasabb őszi-téli vadászszezon, és ma már a Bodrogi-család három generációjának képviselői együtt hódolhatnak a szenvedélyüknek, de nemcsak az erdőben, hanem a konyhában is.
2013.10.22. 09:15
Stop.hu
Voith Ági magyarosan szeret főzni
Amióta a 150 éves titkos családi receptet elárulta, sláger lett az interneten a Voith Ági-féle székelykáposzta, de a Jászai Mari-díjas érdemes művész a fia étterméről is áradozott. Bodrogi Gyula külön élő felesége azt is elárulta, különleges színházi felkérés érte.
2013.10.16. 20:13
Blikk.hu
'A közönségnek is jár a taps' - Szűcs Nelli és Bodrogi Gyula mesél
Miért nem lett esztrádsztár Szűcs Nelli? Mi Bodrogi Gyula drámai vétke a színházigazgatói pályáztatások körül? Művészszínház és a Dallas – van közük egymáshoz? Többek között ezekre a kérdésekre válaszolt Szűcs Nelli és Bodrogi Gyula, a Nemzeti Színház új és régi tagja a Nemzeti magazinban. Részletet közlünk a beszélgetésből.Részlet a Nemzeti magazin interjújából: – Nem a Nemzeti Színházban és nem színházról beszélgetnénk Szűcs Nellivel, ha teljesül gyerekkori álma, hiszen szovjet táncdalénekesi karrierről álmodott. – Szűcs Nelli: Nekem, a tiszaújlaki kislánynak nem a pop meg a beatzene, hanem az esztrád volt a mindenem. Oroszul, ukránul, magyarul énekeltem. Mivel közel volt a falunk a szovjet-magyar határhoz – csak hogy félreértés ne essék, mi a szovjet oldalon laktunk –, fogtuk a magyar tévét is, és bámultam az ottani meg a szovjet esztrádműsorok sztárjait. Például Alla Pugacsovát – őrá talán még sokan emlékeznek. A technikatanárom, Bíró Pista bácsi ballagáskor azt mondta: ha órán tudtál koncertezni, meg bohóckodni, akkor menj és próbáld meg a felvételit a kijevi színművészeti főiskolára. – Bodrogi Gyula: Én néptáncosként kezdtem, szólótáncos voltam a SZOT együttesében. Az én „Pista bácsim”, az erdélyi származású Molnár István ott tanított meg sok mindenre, amivel elindulhattam – felvettek a Színművészetire, onnan a József Attilába szerződtem… Én azt szoktam mondani, hogy nem én választottam ezt a pályát, hanem az választott engem. Vitt-sodort magával.– Szűcs Nellinek minden oka meglett volna rá, hogy elhagyja a színészi pályát. – Szűcs Nelli: Beregszász volt az ígéret földje: mindent megígértek, és nem kaptunk semmit. ’89-ben született a döntés, hogy legyen hivatásos magyar színház Kárpátalján. Mire ’93-ban Kijevből, a főiskoláról megérkeztünk, már nem kellettünk senkinek. Igaz, közben felbomlott a Szovjetunió, Ukrajna független lett, összeomlott a gazdaság. Nem volt színházépület, nem voltak lakások, ezer forint volt – ha megkaptuk – a fizetésünk, nem volt hol próbálni és játszani. De akkor már nem hagytuk magunkat, azt akartuk, hogy legyen színház. Nem volt könnyű. Nem is szívesen beszélek erről, mert mások számára elképzelhetetlen az a nyomor, amiben akkoriban éltünk. Volt ám ennek haszna is: nem szólt bele senki, hogy mivel foglalkozunk. Mi pedig Shakespeare, Illyés, Beckett szövegeit elemeztük, hónapokig próbáltunk… Szabadság volt ez még akkor is, ha a nyomorúság szabadsága. (…)Sokak szerint a rendezői színház korát éljük. Mit mondanak erről: színész vagy rendező? Bodrogi Gyula: Óriási szenzáció volt, amikor a neves angol rendező, Peter Brook ’63-ban Budapesten járt a Szentivánéji álom legendás előadásával. Na de ha a világon van egy világhírű Brook, akkor nálunk minimum van egy tucat – ez már csak így megy nálunk. Onnantól már nem az volt érdekes, hogy ki játszik, hanem az, hogy ki a rendező. Egy plakáton ma már vagy fel se tüntetik a színészek nevét, vagy ha mégis, a rendezőé tízszer akkora. Nemrég láttam olyan plakátot, amin már a szerző se volt feltüntetve. Talán megbocsátják nekem, ha én a színészekért lobbizok!Rendezőként is? Bodrogi Gyula: Hogyne! A rendező – egy nudli! Én például úgy rendezek, hogy a színész jó legyen, és senkinek eszébe se jusson, hogy van rendező és koncepció. Ha a végén azt mondja a néző: hú, ezek de jók voltak, nézzük csak meg, ki rendezte, az persze jólesik… Hogy mit nevez Bodrogi Gyula „ahhoz képest” színháznak? Áldás vagy átok, ha egy színésznek a társa is színész? Van-e jó és rossz közönség? Mindig igazgat mond-e Törőcsik Mari? Miért tapsolják meg a beregszásziak a közönséget? – többek között erről is olvashatnak a magazinban.Mit kínál még a Nemzeti magazin szeptemberi száma? Színészinterjúk: Trill Zsolt, Reviczky Gábor, Martinovics Dorina, Eperjes Károly, Básti Juli, Kristán Attila. A premierekről: Vitéz lélek, Zűrzavaros éjszaka További olvasnivalók: Összjáték – Vidnyánszky Attila az évadról * Páros portré – Szűcs Nelli, Bodrogi Gyula * Az én színházam – Korniss Péter, Csorba László, Makány Márta, Gerő András * Színház-történet – direktorcserék Előzetes az októberi lapszám tartalmából: Tompos Kátya, Blaskó Péter – a Johanna a máglyán főszereplői. Indul a Nézőpont rovat: Osztovits Ágnes újságíró, szerkesztő és Lévai Balázs televíziós újságíró írja majd hónapról hónapra, hogy mit gondol a Nemzeti Színház előadásairól. A Gasztroszínház rovatban Cserna-Szabó András írását olvashatják.
2013.10.01. 05:01
Szinhaz.hu
"Vigyáztam rá, hogy ne legyen stílusom" - Interjú Verebes Istvánnal
Az Én, te őt! című komédia bemutatóját szeptember 13-án tartották a Karinthy Színházban. A darab rendezőjével Verebes Istvánnal beszélgetett Földvári Péter. - Hogy talált rá az Én, te őt! című komédiára? - Ezt a darabot 20-25 évvel ezelőtt Voith Ági adta a kezembe, hogy megcsinálná két színésszel a Vidám Színpadon. Tordy Géza és az akkor igazgatóként ott dolgozó Bodrogi Gyula játszotta volna a főszerepet, de máig sem értem, miért nem jött létre az előadás. Később folyamatosan ajánlgattam mindenhol, Voithtal és Voith nélkül is, de senkinek nem kellett. Így eltűnt, majd egy nap kiderült, hogy Komáromba került - hiszen ott is próbálkoztam - majd az ottani könyvtáros visszajuttatta nekem. Végül odaadtam Karinthy Marcinak. Voith Ági viszont addigra kinőtt a darabból. Kedvet éreztem a megrendezéséhez, mert ez nem egy szokványosan bulvár mű, hanem ostobán abszurd és gyermekien naiv. Egy háromszög-történet sok indulattal szorongással, féltékenységgel és dühvel. - Mennyit dolgozik egy szövegkönyvön? Mindig a darabtól függ, de 4-5 hónappal, fél évvel előtte szeretem tudni, hogy mind dolgozom majd. Minden darabot begépelek a számítógépbe, akkor is, ha végül semmit sem változtatok rajta, mert mindent meg kell tudnom indokolni a színészeknek, azt is, hogy egy-egy mondat miért hangzik el. Persze a próbák során minden változik, de helyt kell állnom, hogy a színész biztonságban érezze magát. Csak jövőre kezdek el dolgozni a Cirkuszhercegnőn, de már most formázom az agyamban. A kép mindig változik, mindig eszembe jut valami, hogy ezt így kellene megcsinálni, azt úgy. Odaállni és rögtönözni csak akkor lehet, ha nagyon felkészült vagy, ha nagyon tudod, hogy mit akarsz, nagyon látsz, érzel egy előadást, és biztos vagy benne, hogy a színészekkel mit akarsz elérni. Tökéletes előadás ugyanis nincs, mert sajnos azt még én sem tudok rendezni. Olvasom a lapokban, hogy van, aki úgy vallja, neki sikerül. Irigylem az önhittségét.- Mi az a plusz, amit Ön rendezőként hozzá tud tenni egy darabhoz? Nincsenek önreflexióim a helyzetemet illetően. Annyit jegyeznék meg, hogy nekem nincs stílusom. És nem baj, hogy másnak van, nagyon sok jó rendezőnek van markáns stílusjegye, de én mindig is vigyáztam rá, hogy nekem ne legyen. Azt is fontosnak tartom, hogy a próbák ne legyenek nyögvenyelősek, unalmasak. Nehéz kiszámítani, hogy milyen lesz egy előadás, mert ezeregy dologtól függ. Az viszont fontos, hogy a rendező ne untassa a színészeket: jó, ha a próbák lendületesen, ihletetten, és kitűzött céllal zajlanak, különben bukás lehet belőle. Akkor meghal az előadás.- Ez most már a harmadik bemutatója egymás után a Karinthy Színházban. Mit gondol, dolgozik még a Kelenföldi Pampákon?- Karinthy Marcival megállapodtunk, hogy jövőre Tihanyban egy Fábri Péter által írt szatírát mutatunk be. Tíz éve nem mutatta be senki, nem tudom, miért, mert nagyon jó. Bajor Imre is szerepel majd benne egy papedlivel. Most először dolgozik együtt Fábri Péter a lányával, aki a zenét szerzi ehhez a darabhoz. Előtte mindig Várkonyi Mátyással dolgozott, de most Várkonyi nem vállalta a felkérést. Fábri kikérte az én véleményemet is, és rögtön igent mondtam, így egyszerre zeneszerzőt is avatunk. Én előre tudom, hogy mi a dolgom. A magyar színházakban általában még márciusban sem tudják, hogy mit fognak játszani szeptemberben, de Karinthy Marci tudja. Hasonlóan gondolkodtam én is igazgatóként: mindig lapult a fiókomban 6-8 tartalék darab. Karinthy Marci igazán nyitott, hogy ha valaki visz valami jót, akkor rögtön rábólint, igazi teátrumi direktor. Nagyon kitanulta, hogy kell színházat igazgatni. Már gyerekkorában is igazgatott, igaz, akkor csak egy egészen pici színházat.- A Karinthy Színház mellett több helyen is dolgozik. Hány előadás fér bele egy évadba? - Idén kicsit túlvállaltam magam. Most előre tudtam készülni, de valójában felelősségteljesen két produkciónál többet egy évadban nem tanácsos rendezni. Gyakorlatlanabb rendezőnek semmiképp sem. A négy rendezés próbatétel. Csak manapság az ember nem tudja, hogy holnapután kap-e újabb ajánlatot... Az elkövetkező három darab, amit az Orlainál, a József Attila Színházban és az Operettszínházban rendezek, mind-mind kockázat számomra, vagyis engem is próbára tesz. Kalandor vagyok. Orlainál két olyan színésszel fogok dolgozni, akikkel 30 éve nem dolgoztam, de nagyon-nagyon közel állnak hozzám: Hernádi és Kern. Ennyire szeretett barátokkal dolgozni életveszélyes. A József Attila Színházi munkánál az alap a Hattyúdal című film története, amibe beleszerkesztettem huszonhét Republic-dalt, ettől olyan lett az egész, mint egy rockopera. Az a kevés próza pazarul illeszkedik a darabba. A darab egyben tisztelgés is szeretett barátom, Cipő emlékének, régóta ígértem neki egy zenés színházi bemutatót. Nagyon fáj, hogy nem érhette meg a premiert. Az Operettszínházban a Cirkuszhercegnőt némileg át is kell írni és ki is kell találni. Most Kero és én is odarakjuk a magunkét! Igaz, tizenkettedik éve megy ott a Mágnás Miska-rendezésem a Bajorral, most megnézzük, kibír-e a Cirkuszhercegnő is tizenkét évet.- A születésnapja után beszélgetünk. Mennyire foglalkoztatja az idő múlása?- Amíg meg nem halok, addig foglalkoztat, az biztos. Utána már nem érdekel majd. Fura. Egyrészt tudomásul veszem, hogy 65 éves vagyok, mert 65 évet éltem végig, és ez a 65 év eléggé eseménydús volt. Másrészt a karakterem vagy az inspirációm nem változott, nem lett 65 éves. Arra nagyon szeretnék vigyázni, hogy ne váljak görnyedt öregemberré. Ha mégis ez történne, nem mozdulnék ki a szobámból. Nem bírnám elviselni, ha szánnának...
2013.09.18. 05:00
Szinhaz.hu
Szenes Iván emlékére
Bodrogi Gyula színművész kapta a Szenes Iván Életműdíjat, Csobot Adél énekesnő és Rakonczai Imre zenész Kornay Mariann Művészeti Díjban részesült a dalszerző emlékére rendezett budapesti koncerten.
2013.09.17. 14:05
Vjm.hu
Bodrogi Gyula kapta a Szenes Iván Életműdíjat
Bodrogi Gyula színművész kapta a Szenes Iván Életműdíjat, Csobot Adél énekesnő és Rakonczai Imre zenész Kornay Mariann Művészeti Díjban részesült a dalszerző emlékére rendezett vasárnapi budapesti koncerten. A józsefvárosi Rezső téren harmadik alkalommal megtartott emlékkoncerten Bodrogi Gyula vette át a Szenes Iván Életműdíjat. A nemzet színésze több mint ötven éven át dolgozott együtt a dalszerzővel, több színdarabjában játszott főszerepet, olyan nagy slágereket énekelt először, mint a Nem csak a húszéveseké a világ. Az elismerést Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere és Wolf Kati énekes, az első Szenes Iván-díjazott adta át - tájékoztatta Szenes Andrea hétfőn az MTI-t.A vasárnapi rendezvényen Csobot Adél kapta a Kornay Mariann Művészeti Díjat, amelyet még Szenes Iván alapított életében felesége emlékére. A 19 éves énekesnő a dalszerző szerzeményeiből Ami szívemen a számon címmel készített albumot. Kornay Mariann Művészeti Díjban részesült továbbá a Szenes Iván-zongoraestekkel turnézó Rakonczai Imre.A tájékoztatás szerint a pénteki emlékkoncerten Koós János, Aradszky László, Zalatnay Cini, Voith Ági és az Apostol együttes mellett fellépett a fiatalabb generáció képviseletében Wolf Kati, Kocsis Tibor, Tabáni István és Mészáros János Elek is.
2013.09.17. 11:21
Szinhaz.hu
50 év közös munka után díjazták Bodrogit
Bodrogi Gyula színművész kapta a Szenes Iván Életműdíjat, Csobot Adél énekesnő és Rakonczai Imre zenész Kornay Mariann Művészeti Díjban részesült a dalszerző emlékére rendezett vasárnapi budapesti koncerten.
2013.09.17. 10:00
Kulturpart.hu
Szenes Iván-életműdíjas lett Bodrogi Gyula
Bodrogi Gyula színművész kapta a Szenes Iván Életműdíjat, Csobot Adél énekesnő és Rakonczai Imre zenész Kornay Mariann Művészeti Díjban részesült a dalszerző emlékére rendezett vasárnapi budapesti koncerten.
2013.09.17. 07:44
Stop.hu
Bodrogi Gyula Szenes Iván Életműdíjat kapott
Bodrogi Gyula színművész kapta a Szenes Iván Életműdíjat, Csobot Adél énekesnő és Rakonczai Imre zenész Kornay Mariann Művészeti Díjban részesült a dalszerző emlékére rendezett vasárnapi budapesti koncerten.
2013.09.16. 18:40
Hvg.hu
Átadták a Szenes Iván Művészeti Díjakat
Bodrogi Gyula színművész kapta a Szenes Iván Életműdíjat, Csobot Adél énekesnő és Rakonczai Imre zenész Kornay Mariann Művészeti Díjban részesült.
2013.09.16. 16:16
Hirado.hu
Átadták a Szenes Iván Művészeti Díjakat
Bodrogi Gyula színművész kapta a Szenes Iván Életműdíjat, Csobot Adél énekesnő és Rakonczai Imre zenész Kornay Mariann Művészeti Díjban részesült a dalszerző emlékére rendezett vasárnapi budapesti koncerten.
2013.09.16. 16:15
Nepszava.hu
Átadták a Szenes Iván Művészeti Díjakat
A harmadik alkalommal megtartott emlékkoncerten Bodrogi Gyula vette át a Szenes Iván Életműdíjat.
2013.09.16. 15:35
Metropol.hu
Bodrogi Gyula: Amíg bírom, dolgozni fogok
A színművész fáradhatatlan: három színházban játszik és azt mondja ez egy cseppet sem megerőltető számára, mert amíg bírja dolgozni fog.
2013.09.10. 08:00
Storyonline.hu
Székfoglaló gálaműsorral indul az évad a Karinthy Színházban
Harminckettedik évadát kezdi a nyáron felújított Karinthy Színház: az idei szezon kedden este székfoglaló gálaműsorral indul. A műsor alkalmával a színházban egykor és ma játszó művészek a felújított színpadot és nézőteret avatják fel élőben vagy videóüzenetet küldve - olvasható a színház közleményében.A kedden 19 órától kezdődő gálaműsor házigazdája a Karinthy Színház igazgatója, Karinthy Márton. A fellépők között lesz Bajor Imre, Balázs Andrea, Balázsovits Edit, Bodrogi Gyula, Csere László, Csonka András, Egri Kati és Egri Márta, Hámori Ildikó, Hűvösvölgyi Ildikó, Illényi Katica, Keres Emil, Kovács István, Lehoczky Zsuzsa, Pápai Erika, Pásztor Erzsi, Szacsvay László, Székhelyi József, valamint Voith Ági, a műsorban Fekete Mari és zenekara is közreműködik, Verebes István konferál.Szeptember 13-án a budapesti közönség először láthatja az Én, te, őt! című amerikai krimi-bohózatot. Ron Clark és Sam Bobrick komédiáját Verebes István rendezésében Bajor Imre, Csonka András, Dobó Kata, Lórán Lenke és Földvári Péter játékával mutatják be. A díszletet Míra János, a jelmezeket Tordai Hajnal tervezte. Októberben tűzi műsorra a színház az Orlai Produkciós Irodával közös előadást, a Kalauz Jutka című zenés produkciót, az Egri Márta és a Heilig Gábor által vezetett zenekar fellépésével. Az ötvenes évek népszerű dalaiból válogatott összeállítás derűs és nosztalgikus pillanatokat ígér. Már folynak a Klotild néni című Vaszary Gábor-vígjáték próbái, amelyet Karinthy Márton rendezésében október 11-től játszik a színház. Az előadásban Miller Zoltán, Csere László, Pápai Erika, Egri Kati, Szacsvay László, Mihályi Győző, Bozó Andrea, Marton Róbert, Szűcs Péter Pál, Eke Angéla és Németh Gábor szerepel. A jelmezt Tordai Hajnal, a díszletet Húros Annamária tervezte. Októbertől látható Esztergályos Cecília Meddig vagyok című zenés önéletrajzi one-man showja. A színház tovább játssza a Lovagias ügy, a Janika, a Szent Péter esernyője, a Szegény Dániel és a Válás Budán című előadását. Az ifjúság számára műsoron marad a Tom Sawyer kalandjai és a Koldus és királyfi, a legkisebbeket pedig a Móka Miki kalandjai című produkciójával várja a Karinthy Színház.A Budapesti Operettszínházból öröklött eredeti zsöllyék az idei évadra megújultak. A színház pártolói saját széket vásárolhatnak a nézőtéren, ezt a székeken emléktábla jelöli.Forrás: MTI
2013.09.10. 08:00
Szinhaz.hu
Utcabállal indítja évadát a József Attila Színház
Utcabállal indul az évad a József Attila Színházban; szeptember 14-én délután az intézmény melletti Déryné közben a színház művészei egyebek mellett koncertekkel, beszélgetéssel, jelenetekkel és divatbemutatóval várják a közönséget. A Csizmás kandúr című előadás szereplői délután három órától várják a gyerekeket arcfestéssel, aszfaltrajzversennyel, táncházzal, majd Esztergályos Cecília dalokkal köszönti a nézőket. Fehér Anna beszélgetésre invitálja a színház örökös tagjait; Galambos Erzsi, Szabó Éva, Láng József, Bodrogi Gyula és Újréti László a diskurzus után dalokkal szórakoztatja az egybegyűlteket. Az előadást Fekete Mari kíséri zongorán.Fotó: jozsefattilaszinhaz.hu Nemcsák Károly, a színház igazgatójának beszéde után sütisütőverseny veszi kezdetét Fehér Annával, Rékasi Károllyal, Láng Józseffel, Kocsis Judittal, Molnár Zsuzsával, Jakus Szilviával, Pataki Szilviával, Fila Balázzsal, Ömböli Pállal és Lippai Lászlóval, majd Molnár Szilvia és Zöld Csaba ad ízelítőt a Munkácsy, a festőfejedelem című új musicalből. Zenés produkcióval lép színpadra Kocsis Judit, Pataki Szilvia, Ömböli Pál, Blazsovszky Ákos, Előd Álmos, a műsort a színház új bemutatóihoz kapcsolódó divatbemutató követi. A produkció után retródalokat énekel Jónás Andi, Molnár Szilvia, Pataki Szilvia, Fila Balázs, Zöld Csaba, Blazsovszky Ákos, Lippai László és Chajnóczki Balázs. Este az Anconai szerelmesek előadás dalai hangzanak el Keresztes Ildikó, Nemcsák Károly, Nyírő Bea, Borbély Krisztina, Bódi Barbara, Rárósi Anita, Boros Zoltán, Kurkó József, Sövegjártó Áron előadásában, az utcabált Tahi Tóth László vendégszereplésével Republic-koncert zárja.Forrás: MTI
2013.09.08. 17:07
Szinhaz.hu
Vígszínház: Balázs Péterre nem mertek nemet mondani
Eszenyi Enikő és Balázs Péter egyaránt három szavazatot kapott a Vígszínház igazgatói pályázatait elbíráló testülettől. Eszenyi két nem szavazatot kapott, Balázs Péter esetében ketten tartózkodtak. A bíráló szakmai testület tagja volt Bodrogi Gyula, Piros Ildikó és Csiszár Imre rendező is. Reviczky Gábor írásban elküldött szavazatát érvénytelennek nyilvánították.
2013.09.07. 14:05
Hvg.hu
Bodrogi Gyula fiatal volt, de még emlékszik rá
Miklós Tibor rendező jól ismert művészekkel - Puskás Petivel, Nádas Györggyel, Makray Pállal, Dér Henivel és Bodrogi Gyulával - invitálja a nézőket Mágikus Misztikus Utazásra a Beatles magyarra fordított dalain keresztül - írja a tema.hu.
2013.09.04. 20:01
Stop.hu
Úgy emlékszik, Bodrogi Gyula és Voith Ági elvált?
Voith Ági és Bodrogi Gyula különleges kapcsolatban él. A legendás színészpáros a házasság előtt, a hatvanas években együtt élt ugyan - ám mivel a színésznő sosem akart férjhez menni, ez a téma nem is jött elő addig, amíg várandós nem lett. Akkor úgy gondolták, hivatalosan is összekötik az életüket.
2013.08.04. 21:28
Stop.hu
Bodrogi Gyula a Bóta Caféban
A nemzet színészével, Bodrogi Gyulával készült beszélgetést ismételjük meg ma, július 17-én, szerda este 9 órától a Bóta Caféban, a Fix Tévén.
2013.07.17. 06:42
Nepszava.hu
Búcsúgálát tartottak a Nemzeti Színházban - Íróink üzentek
A Nemzeti Színház Alföldi Róbert vezette társulata 2013. június 30-án végleg elbúcsúzott egy gálaest keretében. Erről adunk beszámolót sok fotóval és videóval.Jordán Tamás verset mondott:Mi történt vasárnap este?:Kállai Ferenc, a nemzet színésze mellszobrának felavatásával kezdődött el vasárnap Budapesten a Nemzeti Színház gálaestje, amellyel az "Alföldi Róbert vezette öt évet" búcsúztatták el az évad utolsó napján. A szobrot a Nemzeti Színház balkon szintjén Alföldi Róbert leplezte le Törőcsik Mari társaságában. Az avatást a teátrumban a Mohácsi János rendezte színpadi műsor követte, melyen magyar írók, költők, színészek, zenészek léptek fel: mások mellett Bodrogi Gyula, Dés László, Mácsai Pál, Térey János, Pogány Judit, Sinkó László, Spiró György és Závada Pál. A színház előtti téren mintegy ezer ember gyűlt össze, hiszen a piknikezők az előadást óriáskivetítőn követhették. A gálaestet és a pikniket a CSAK - Akciócsoport a kultúráért szervezte.Závada Pál ismét dalra fakadtEzen az estén adták át Az évad nézője díjat is, amelyet a 2012/2013-as évadban 110 darab belépőjegyet gyűjtve Szirtes András nyert el. A nyereménycsomagot és az oklevelet Alföldi Róbert adta át a legtöbb, különböző előadásra jegyet váltott nézőnek. A műsor után, kb. 22.00 órától a társulattal és barátaikkal itt találkozhatott a közönség. A kivetítőn régebbi darabokból összeállított montázs pörgött, a szabadtéri színpadon zenészek játszottak éjfélig.Spiró György javaslatot tett:A gálán Gálffi László Márai Sándor 'Az emberi jellemről' című írását idézte:"A legérdekesebb tünemény, mellyel az emberi életben találkozhatunk, az emberi jellem. Semmi nem olyan érdekes, meglepő, kiszámíthatatlan, mint a folyamat, melynek során egy ember elárulja jellembeli sajátságait. Bármit mutat is a világ: tájakat és természeti csodákat, a földi flóra és fauna beláthatatlan változatait, semmi nem olyan sajátos, mint egy-egy ember jelleme. Mikor érdeklődésünk eljut a világ dolgainak szemlélése közben az emberi jellem ismeretéhez, egyszerre úgy érezzük, ez volt igazi feladatunk az életben. Minden más, amit megismertünk, csak ismereteinket gazdagította. De lelkünk csak a jellemek ismeretétől lesz gazdagabb. Mert ez a legközvetlenebb emberi tapasztalás, igen, a jellem maga az ember.S mert a jellem maga az ember, hasztalan iparkodunk eltitkolni azt: jellemét éppen olyan kevéssé rejtegetheti az ember, mint ahogy testi lényét nem tudja elrejteni semmiféle ködsapka. Ideig-óráig viselhetünk az életben álszakállt és álruhákat, de egy pillanatban lehull rólunk minden jelmez és megmutatkozik a valóság. Egy mozdulat, egy szó, egy cselekedet végül is elárulja igazi jellemünket: az álarcosbál csak alkalmi lehet. S a találkozás egy jellem valódi sajátságaival a legnagyobb emberi élmény, melyben részünk lehet".Esterházy Péter üzent:A gála főpróbájáról képekben:1. Tenki Réka, Gergye Krisztián, Kulka János, Lakatos Máté, Kovács Krisztián, Lábodi Ádám2. A fellépők3. Bodor Johanna4. Tenki Réka5. Az előtérben: Bodor Johanna6. Gálffi László7. Kulka János8. Tenki Réka9. Kovács Márton és Dés László10. Pogány Judit11. Murányi Tünde12. Csákányi Eszter13. Nádasdy Ádám14. Bodrogi Gyula15. Gergye Krisztián16. Bánfalvi Eszter17. Szalontai Tünde, Gergye Krisztián18. Makranczi Zalán19. Spiró György20. Juristovszky Sosa, Vajdai Vili21. Mohácsi János, Molnár Piroska22. Sinkó László23. A TÁP Színházasok 24. Pál András, Kovács Márton 25. Jordán Tamás (Az utolsó óra c. előadás jelmezében!) 26. Kútvölgyi Erzsébet 27. Esterházy Péter28. A Bagázs Kórus, Mátyássy Bence, Nagy Mari29. Darvasi László30. Bodor Johanna31. Murányi Márta, Závada Pál32. Nagypál Gábor33. Vitányi-Juhász István, Lakatos Máté, Váncs Gábor, Pál András, Porogi Ádám34. Kovács Krisztián35. Szikszai Rémusz36. Kopek Janka, Keresztény Tamás, Lovas Rozi, Csillag (Rácz) Panni 37. Fodor Tamás 38. Kovács Márton, Formán Bálint, Decsi Edit 39. Váncs Gábor, Makranczi Zalán, Murányi Márta 40. Lábodi Ádám 41. Decsi Edit, Boros Anna 42. A Nemzeti Színház színpadafoto.szinhaz.hu fotó: Tóth Berta, Czupi DánielSzínház.hu
2013.07.01. 05:00
Szinhaz.hu
Egy kiállítás képei - Így idézte Bodrogi pályáját a POSZT
Június 8-án nyílt meg a 13. POSZT keretében a fesztivál díszvendégének, Bodrogi Gyulának tisztelgő kiállítás, Gajdó Tamás színháztörténész válogatásában. Közzétesszük a kiállítás képeit. Bodrogi Gyula így nyilatkozott a POSZT ideje alatt:"Haptákban kell állnom tíz napon át, mégsem érzem fárasztónak díszvendégi kötelezettségeimet. Nagyon örültem a felkérésnek, igencsak megtisztelő, bár ha körülnézek, úgy látom, én vagyok itt a legidősebb, így hát érthető... Minden POSZT-on itt vagyok, s noha előadásokat csak elvétve látok, azt nagyon élvezem, hogy a mindennapi ismerősökkel, a nagyon ritka ismerősökkel, s a már szinte elfelejtett ismerősökkel is találkozhatok. Hangulatos a Király utca, szeretem a Színház teret. Jó itt lenni nyáron. - Emlékezetes alakításait idézi egy fotókiállítás. Melyik lenne az a három előadás, melyet kiemelne közülük? - Nehéz, sőt, lehetetlen bármelyiket is. Nagyon szép válogatás, jó így együtt látni a képeket Az ügynök halálából, a Holdbéli csónakosból, a Kutya testamentumából. - Volt olyan szerepe, amiről első pillanatban azt gondolta, nem tudja eljátszani? - Hiába vagyok ötvenöt éve a pályán, mégis mindegyikről úgy érzem, nehéz lesz jól eljátszanom - s ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy tizenöt mondatos vagy hatvanoldalnyi a szövegem. Én ugyanis nem eljátszani akarom a szerepet, hanem azzá akarok válni. Nálam fordítva működik, nem úgy, ahogy tanítják, hogy a színész bújjon bele a szerepébe. Én addig dolgozom a figurán, amíg az nem bújik belém. S amikor úgy érzem, hogy ezt a szerző direkte nekem írta (s akik eddig játszották, azok tévedésből játszották), akkor már otthon vagyok. - Példaképe van? - Az egyszerű, természetes színészet a példaképem. A színházban azt szeretem, hogy a közönséggel állandó párbeszédben lehetek. Ha én pontosan érzem, ők mire gondolnak, és ők is pontosan érzik, én mire gondolok, akkor egy olyan közös játék születik, ami egyetlen másik művészeti ágban sincs meg. Az élő színház ezért nem pótolható semmivel. Mert az előadás megszületik, él és el is múlik azon az estén, s ugyanúgy már soha többé nem is jön létre. Viszont akár ötvenszer is el lehet játszani, újabb estéken. A színház: csoda. Annyira örülök, hogy a sors erre a pályára vezérelt! Mert nagy izgalom, nagy drukk, sokszor nagy feszültség, de óriási élvezet is! A színpad nem olyan, mint a parlament, hogy egyik erre húz, a másik meg arra. Ez olyan játék, hogy bár egyik színész Jágót játssza, a másik meg Othellót, de mély haragban nem lehetnek, csak mély egyetértésben". Forrás: pécsma.huA kiállítás képeiből:1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 forrás: poszt.hu
2013.06.24. 10:00
Szinhaz.hu
Búcsúpikniket rendeznek a Nemzetiben
Június 30-án, 18 órától búcsúpiknikre invitálja nézőit a Nemzeti Színház.A teátrumban az évad utolsó napján búcsú gálaestet szerveznek, melyen jeles magyar írók, költők, színészek, zenészek ajándékozzák meg a társulatot és a közönséget. A piknikező nézők óriáskivetítőn tudják követni a színpadi műsort, melyet Mohácsi János rendez.A felkért írók között van Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Grecsó Krisztián, Nádasdy Ádám, Spiró György, Térey János, Závada Pál, Darvasi László, akik egy-egy írással járulnak hozzá az est programjához.Az esten többek között fellép Kútvölgyi Erzsébet, Csákányi Eszter, Pogány Judit, Mácsai Pál, Jordán Tamás, Bodor Johanna, Jávori Ferenc (Fegya) és a Budapest Klezmer Band, Kovács Márton és a Szakértők zenekar, valamint Dés László. Színpadra lép Alföldi Róbert is, a leköszönő igazgató adja át az Évad nézője-díjat. A társulatból mellette Bánfalvi Eszter, Bodrogi Gyula, Gergye Krisztián, Gáspár Sándor, Hevér Gábor, Kulka János, Makranczi Zalán, Mészáros Piroska, Mátyássy Bence, Nagy Mari, Sinkó László, Radnay Csilla, Szatory Dávid és Tenki Réka is részt vesz az előadásban.A gálaestet és a pikniket a CSAK-Akciócsoport a kultúráért szervezi, alábbiakban az ő meghívójukat olvashatják:„ A Nemzeti Színház gálaestjére, melynek keretében az Évad nézője-díj is átadásra kerül, június 2-án, vasárnap rekordgyorsasággal, mindössze 20 perc alatt elfogytak a belépőjegyek. Sok színház-barát lemaradt, akik szerettek volna részesei lenni ennek az eseménynek, ezért született az elhatározás, hogy a Gála műsora a Színház előtti téren óriáskivetítőn követhető legyen, és alkalmat adjunk a közönség és a művészek találkozására is. Június 30-án mindenkit várunk, aki a búcsúzó társulatot, az előadásokat szerette. Erre az alkalomra a színház büféje is kitelepül. Ezen a napon Nemzeti Színház Balkon-szintjén felavatjuk Kállai Ferenc, a Nemzet Színésze mellszobrát, Kutas László szobrászművész alkotását. is. Az esti gálaműsor után, kb. 22.00 órától a társulattal és barátaikkal itt találkozhat majd a közönség. A kivetítőn régebbi darabokból összeállított montázs pörög, a szabadtéri színpadon zenészek játszanak. Éjfélkor befejeződik a program, vele együtt lezárul a Nemzeti Színház egy fontos és emlékezetes időszaka. Légy részese a búcsúnak, hozz kis széket, pokrócot, és érezd jól magad!”Forrás: nemzetiszinhaz.hu, MTIKAPCSOLÓDÓ ANYAGOK17 perc taps - Elbúcsúzott a Mephisto a Nemzetiben (Hír) Mohácsi János: 'Alföldit a semmivel kínálták meg' (Hír) Mégis színházat kap Alföldi? (Hír) 'Jóban vagyok a változással' - Interjú Alföldi Róberttel (Interjúk)
2013.06.24. 09:27
Szinhaz.hu
POSZT pillanatok 2013/2. - Búcsú a fesztiváltól
A véget ért a Pécsi Országos Színházi találkozó. Munkatársaink lencsevégre kapták azt, aki csak hagyta. A 13. POSZT utolsó fotósorozatával jelentkezünk.POSZT-pillanatok - Így élt a fesztivál: Fotósorozatunk első részét itt láthatja.1. Epres Attila, Csonka Szilvia, Nagy Viktor, Rázga Miklós2. Németh Kristóf 3. Eszenyi Enikő, Lengyel Tamás, Telekes Péter, Molnár Áron4. Ecsedi Erzsébet5. Tenki Réka, Alföldi Róbert6. Akik megmászták Bodrogi Gyula ekhós szekerét7. Nagy Mari8. Nézők9. Máté Péter, az OFF programok szervezője10. Eke Angéla, Nagy Zsolt, Znamenák István11.12. Vidnyánszky Attila13. Vasvári Csaba, Czukor Balázs 14. Ascher Tamás, Tenki Réka 15. Aki unta a szakmai beszélgetést 16. Zalán Tibor 17. Zsótér Sándor, Stork Natasa 18. Halász János 19. Nagy Zsolt 20. Németh Kristóf, Döme Zsolt, Voith Ági 21. Rátóti Zoltán 22. Bodrogi Gyula 23. Székely Csaba 24. Csizmadia Tibor 25. Köles Ferenc 26. Molnár Karesz, a Vígszínház sajtósa 27. Polgár Csaba 28. Eszenyi Enikő 29. Mészáros Máté 30. Eke Angéla 31. Tóth Orsi 32. Fehér László, Ostorházi Bernadett, Fehér Balázs Benő, Bán Bálint 33. Gábor Júlia, Szigethy Gábor34. Csóti József, a Vígszínház gazdasági igazgatója 35. Vecsei Miklós, Trokán Nóra, Lévai Balázs 36. Jordán Tamás 37. Stefanovics Angéla, Ficza István 38. Epres Attila, Gothár Péter 39. Tenki Réka, Eke Angélafoto.szinhaz.hu / fotó: Tóth Berta, Czupi DánielA gála tárlatot itt tekintheti meg.Színház.hu
2013.06.18. 06:35
Szinhaz.hu
Milyen a 13. POSZT hangulata? - Videó
Milyen a 13. POSZT hangulata? - erre keresi a választ a Színház.hu és tartalmi partnere, a Fidelio közös, rövid videója.Színház.hu és tartalmi partnere, a Fidelio közös videójában megszólal Spilák Klára, a POSZT sajtófőnöke, Máté Péter, az OFF program szervezője, Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója, Kiss Csaba, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója, Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze, a POSZT díszvendége.A Fidelio.hu napi beszámolójában bővebben olvashatnak arról, mi történik a fesztivál alatt.Interjúinkban pedig a versenyprogramok alkotói szólalnak meg.
2013.06.14. 11:10
Szinhaz.hu
Új lakatfalat nyitottak meg Pécsen
Hétfőn átadták Pécsen az új lakatfalat, mert a korábbiak megteltek. Bodrogi Gyula színművész tette fel az első lakatot. A babonából lakatolás óriási méreteket öltött: évente ötezer pár lakatol a városban, az Európai Bizottság elnökét is elkapta a mánia.
2013.06.10. 13:12
Origo.hu
Bodrogi Gyula garanciát vállalt a lakatfalra
Az idei POSZT díszvendége, Bodrogi Gyula személyesen vállalt garanciát az új pécsi lakatfalért, a polgármester pedig azt ígérte: ha ez is megtelik, újabbat építenek.
2013.06.10. 12:19
Stop.hu
POSZT - Átadták az új pécsi lakatfalat
Újra van hová elhelyezni a függőzárakat Pécs belvárosában: a kétméteres acélcsövek által alkotott új lakatfalat a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) keretében adták át a baranyai megyeszékhelyen hétfőn. Az összesen százötven darab két méter magas és hármasával összehegesztett acélcsőből álló, körbejárható, a Sétatér fasorába illeszkedő és hétezer lakatot is elbíró alkotás a Janus Pannonius utcai lakatfal fejlesztésére kiírt ötletpályázat győztese, Zöldhegyi Zoltán pécsi mérnökhallgató tervei szerint készült, kivitelezését egy vasipari vállalkozás a saját költségén végezte el. Páva Zsolt, Pécs polgármestere az átadáson mondott beszédében kitért arra, hogy a lakatolás mintegy 30 éves hagyomány Pécsett, helybéliek és turisták mellett több hírességnek, köztük Letícia spanyol hercegnének, férjének és José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének is van már lakatja a városban.Fotó: travelo.hu Weisz Fanni, Pécs arca arra bíztatott mindenkit, hogy próbálja ki a lakatolást, Bodrogi Gyula, a nemzet színésze, a POSZT díszvendége pedig hangsúlyozta: az új lakatfal akkor lesz igazán kész, ha megtelik lakattal. A lakatok elhelyezése közben mindenki mondja el a vágyát, teljesülni fog, ezt garantálom - jegyezte meg, majd elhelyezte az első lakatot az építményen. A pécsi lakatolás eredetére az elmúlt évtizedekben több magyarázat is született. Az egyik szerint először egy kollégista tett lakatot a Janus Pannonius utcában található rácsra, mások úgy vélik, e szokás kialakulását a szerelem motiválta: a függőzárak elhelyezésével a titkos vagy nem titkos randevúra készülők jeleztek egymásnak. Mára szerelmespárok, turisták tízezrei fejezték ki ezzel a városhoz vagy egymáshoz való kötődésüket. A különböző színű és alakú, esetenként monogramokkal, kisebb ábrákkal ellátott lakatok tömege a megyeszékhely egyik látványossága lett, és bekerült több Pécsről szóló idegenforgalmi kiadványba. A lakatfal fejlesztésére azért van szükség, mert a lakatok száma évente mintegy ötezerrel nő, és már az az új rács is megtelt függőzárakkal, amelyet a régihez építettek 2010-ben a pécsi görög kisebbség és egy vállalkozás adományából.Forrás: MTI
2013.06.10. 11:07
Szinhaz.hu
Bodrogi Gyula POSZT díszvendég - Tisztelgés és tárlat
Június 8-án nyílt meg a 13. POSZT keretében a fesztivál díszvendégének, Bodrogi Gyulának tisztelgő kiállítás, Gajdó Tamás színháztörténész válogatása a Palatinus Hotel volt sörözőjében. Összeállításunkat annak ajánljuk, akinek nincs módja megtekinteni, vagy aki még többet látna, olvasna. Fogadják szeretettel a Színház.hu Bodrogi tárlatát. Bodrogi Gyula pályájáról röviden:Bodrogi Gyula pályáját néptáncosként kezdte, 1951–1954 között a SZOT együttes szólótáncosa volt. 1954-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanulója lett. 1958-ban szerzett diplomát. 1958–1982 között a József Attila Színház tagja volt.1975 óta a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára. 1982–2001 között a Vidám Színpad művészeti igazgatója és rendezője volt. 2002-ben a Vidám Színpad örökös tagjává választották. 2002-től szabadfoglalkozású. 2003-tól a Nemzeti Színház művésze.A Fidelio-n friss interjút olvashatnak a Nemzet Színészével.Bodrogi Gyula szavaival:Gyermekévek: A háborút még emlékeimben sem szeretem. Egyre megtanított az az időszak: az éhezéssel engem nem lehet meghatni, mert eleget éheztem. Sosem felejtem el: egyszer a szomszéd gyerek kijött a ház elé, egy karéj kenyér volt a kezében. Nem tudom mivel lehetett megkenve, talán zsírral. Sose voltam irigy, de akkor bementem a lakásba, és elkezdtem sírni, mert annyira éhes voltam. A szüleim kérdezték, mi bajom van, aztán hosszas kérlelés után elárultam. Erre a nagymamám és az édesanyám elmentek, egy egész laktanya összes szennyesét kimosták, kivasalták, ezért kaptak fél kiló kenyeret, és egy darab szalonnát. Mindezt azért tették, hogy az öcsikének másnap adhassanak zsíros kenyeret. Egyébként tényleg nem volt ennivalónk. Volt, hogy napokig nem jutottunk élelemhez. Gyerekként állandóan terepszemlét tartottunk a szétbombázott városban. Egy lelőtt benzinkút romjai alatt találtam egy láda kandiscukrot. Hazavittem, és jó darabig mindenkinek jutott egy kis darabka kandis cukorka egész napra. A nagymamám esténként lefekvés előtt még kettétörte a saját kis cukordarabkáját, és odaadta nekem, meg a nővéremnek. A mai napig nem tudom megfejteni, hogyan maradt így életben, hiszen ő nem evett, de nagy varázsló volt.Tánc: Három éven át reggeltől estig roptam a táncot a SZOT-együttesben. A legsötétebb ötvenes években. Ha a kortársaim az akkori idők szörnyűségeiről mesélnek, mélyen lapítok, mert én csak arra emlékszem, hogy egyfolytában táncoltunk, énekeltünk, krumplicukrot ettünk, tejet ittunk.Kezdet: Állandóan mondták, hogy nekem milyen könnyű, mert a fővárosban maradhattam. Erre válaszoltam én, hogy mit hülyéskednek, a József Attila vidéki színház Pesten. És ez tényleg azzal járt, hogy zenés komédiától drámáig bármit játszhattunk. Amikor drága apám megnézte az előadásokat, utánuk soha nem mondott semmi mást, mint hogy "csak vigyázz, nehogy utánozd a Darvas Ivánt. Sinkovits Imre nagyon jó, de neked másnak kell lenned." Színésznőket utánoztam, mert azon nehezebben kaphattak rajta. Figyeltem Komlós Jucikát, Dajka Margitot. Vagy például azt az álnaivitást, amelyet Mészáros Ági tudott a színpadra hozni. (...) Két hónap fölért három főiskolával. Akkoriban a színházban a közönség és a színész volt a legfontosabb. Később minden megváltozott. Azt láttuk, hogy Picasso van a világon egy, nálunk negyvennyolc. Peter Brookból volt a világon egy, nálunk lett belőle hetvenkettő.Hatezer: Fiatalon 1500 forint volt a havi fizetésem, ezért 300 előadást játszottam a színházban. Majd Endrődi Kálmán bácsi, idős színészkolléga elvitt fellépni az éjszakába, a Béke Szálló kupolatermébe. A színházi előadások után esténként még ott léptem fel. Eltelt az első hónap, és mentem a pénztárba a fizetésemért. Akkoriban még csak százasok voltak, a pénztáros hölgy elővette a százasokat, ás elkezdte hosszan számolni. Nem is értettem, hogy mi történik, mert hatezerig meg sem állt. Aláírtam a fizetési papírt, megköszöntem, de a recepció előtt leültem, gondoltam, úgyis mindjárt jönnek, és mondják, hogy adjam vissza, mert tévedésből többet adtak. Majd megérkezett Kálmán bácsi, és kérdezte, megkaptam-e a pénzt. Mondtam, hogy igen, de képzelje, hatezer forintot adtak. Mire ő: nem jár több... Miután ezt kimondta, már ott sem voltam, azonnal nekivágtam a Körútnak. Szerintem mindet elköltöttem örömömben.Előadás előtt: Minden előadás előtt a mai napig elismétlem: "Édes Istenem, segíts meg, hogy jól érezzem magamat".Idegek: Színészként időnként azt gondolom, jobban tudom, hogyan kell eljátszani egy szerepet, mint a rendező. Persze egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy nekem van igazam, de szeretem azt hinni, hogy igen, és olyankor felmegy a pumpa. Pikírt és gonoszkodó leszek. Aztán félóra múlva megnyugszom. Abszolút élhető idegekkel rendelkezem. A színházban időnként vannak kisebb kirohanásaim, de a hétköznapokon, a civil életben nyugodt ember vagyok. Épp ma beszéltem Törőcsik Marival. Mesélte, hogy a minap szóba kerültem náluk, és emlegetett, hogy a Bodroginak milyen különleges képessége van. Tudniillik, ha vészhelyzet van, halálos nyugalom fog el, és képes vagyok a megoldásra koncentrálni. Ezért mindig meg is találom azt.Képesség: A semmittevéshez, a vízparti láblógatáshoz, napozáshoz valóban nincs képességem. A vadászat azonban egészen más élmény. Az sem baj, ha órákig nem látok vadat. Teljesen leköti a figyelmemet a környezet, igyekszem mindent rögzíteni az agyamban, hogy ha lőni kell, azt a lehető legkörültekintőbben tehessem meg. Még az elején próbálkoztam azzal, hogy premier előtt magammal vittem a forgatókönyvet, gyorsan rájöttem azonban, hogy semmire sem megyek vele. A csönd és a nyugalom azonban igazi melegágya a kiváló gondolatoknak.Egy pálinka: Ha játszom vagy vezetek, sosem iszom alkoholt, rá sem nézek. A vadászaton éppen haza indultam, mikor odajött valaki egy kis pálinkával. Teljesen elfelejtkeztem az esti előadásról. A csip a fejemben emlékezett minden játékra, de egy szóra sem. Pánikba estem, Léner Péter igazgató azonban azt mondta: gyerekek, adjatok neki egy példányt! És a közönség minden poénon nevetett. Később kiderült, szinte bele sem néztem, régi példányt kaptam, én pedig a rendes szöveget mondtam. Nagyon megijedtem, az előadás után jöttem csak rá: a pálinka volt a gyilkos. Hazáig szavaltam és mondtam a szerepeimet.Igazgatás után: Tulajdonos voltam a Kht-ban, amely a Vidám Színpadot üzemeltette, és jött a Fővárosi Közgyűlés vizsgálni a színház helyzetetét. Le kellett mondanom a részemről, hogy tovább tudjanak lépni. Soha nem felejtem el: egy fehér asztalnál ültünk, és mondtam, hogy nem írom alá a lemondó nyilatkozatot. De nagyon kértek, hogy tegyem meg, mert mindjárt napirendi pont lesz a teátrum. Erre azt feleltem, ha a társulatban lévő 12-13, számomra fontos emberre vigyáznak, akkor aláírom. Hiszen ezeket a színészek én vittem oda, felelősséget éreztem értük. Kezet nyújtottak, letették a nagyesküt. Jött a napirendi pont, már nem voltam tulajdonos, három hónappal később pedig mindenkit kirúgtak… Amikor abbahagytam a Vidám Színpad igazgatását, azonnal csöngött a telefonom. Marton László hívott, és Léner Péter, Balázsovits Lajos, Jordán Tamás, hogy menjek hozzájuk játszani. Nekik köszönhetem, hogy átmenet nélkül visszakerülhettem a pályára. Meg másik két rendezőnek, Alföldinek és Valló Péternek. Mikor megkaptam a Nemzet Színésze elismerést, azt éreztem, ennél többet nem lehet elérni, csak megszolgálni.Az ügynök halála: Amikor Alföldi rendezésében a Kabaré című musicalben játszottam, két jelenet közötti szünetben odajött hozzám a Robi, és azt kérdezte: "Tudod, mit kellene neked eljátszanod? Az ügynök halálát." Amint hazaértem, azonnal levettem a könyvespolcról a darabot. Gyorsan elolvastam, és az volt az érzésem, hogy ezt személyesen nekem írták, csak eddig nem vettem észre. Aztán el is játszhattam a címszerepet.Süsü: Olyan is volt, hogy beszélgettem egy barátommal a villamosmegállóban, és állt mellettünk egy mama a 4-5 éves kislányával. Egyszer csak a kislány otthagyva a mamáját, odarohant hozzám: „Te vagy a Süsü!”Rendező: Minden próba: drukkos, koncentrált premier – ezt tudja az igazi rendező felidézni. Ha féldíszletek közt is forró a légkör: ezt a színészek magukban nem tudják megteremteni, belép még egy főszereplő, az író. De az író számtalan szerepet ír, a rendező feladata az összes szerepet élvezni; az epizódot is a főszereppel azonos hőfokon, elsőrangúan, óriási lelkesedéssel. Mindegy, hogy hallgatag vagy harsány, szellemes vagy szellemtelen, jópofa vagy goromba. Mindegy, hogy a színészektől várja, vagy ő adja a kulcsot. Hogy elfogadja az ötleteket, vagy sem. Az a cél a próbán: színházi előadáson veszek részt, nagyon jól szerepeljek. A próba a színház igazi művészete, alkotóművészete, az előadás magas színvonalú reprodukálása. Ez alkotás. A shakespeare-i vagy shaw-i értelmű „szó” magától nem kel életre, csak az alkotó délelőttökön. Ebben az alkotó légkörben gyűlölet van és szerelem. A szobrász is az első nyolc centit keserves teherrel veri le, s az utolsó egy centi a szerelmes finomság.Néző: Kétféle ember van, az egyik jár színházba, a másik nem. Aki jár, az mindenfelé elmegy, ahonnan jó előadásnak veszi hírét, még akkor is, ha van egy-két törzshelye. (...) Meggyőződésem, és hatvan éve rendíthetetlen tapasztalatom, hogy a közönség nem tudományos ismeretanyagért megy színházba, nem dolgozni, hanem szórakozni. Különös, hogy a magyar nyelv csodálatos gazdagsága dacára a szórakozás a könnyed kacarászás szinonimájaként épült be a köztudatba, hogy zenés, kabarészerű dolgok élvezetét értjük rajta. Életem nagy színházi szórakozásai nem zenés darabokhoz kötődnek, hanem a Hamlethez, a Pygmalionhoz... A másik: minden alkotó emberben felmerül az igény a kísérletezésre, arra, hogy másképp kéne ezt vagy azt kipróbálni, megfogalmazni; bennem is volt ilyen vágy ifjúkoromban, és ez tökéletesen rendjén van. De mindennek megvan a maga helye. Ugye, azt sem szeretjük, ha kísérleti stádiumban lévő gyógyszert adnak be a betegnek. Nagyszínpadon, több száz néző előtt nem kell kísérletezni, mert ők színházi előadást szeretnének látni, nem színházi kísérletet. Ha azt írom ki, hogy a produkció egy színházi kísérlet, csomó ember lesz rá kíváncsi - de ezt kötelező bejelenteni. (...) A jó színház együtt játszik a nézővel. Az a színház, melynek hitvallása, hogy a közönséget nem lehet eléggé lenézni, rossz színház. És nemcsak hogy rossz, óriási tévedésben van. Egy jó előadás rajongói között éppúgy akadnak egyetemi tanárok, mint házmesterek. Ez a színház csodája.Van bal- és jobboldali színház?: Igazgató lehet, hogy van. De hova soroljuk Shakespeare-t, Csehovot, Madáchot? A színházzal óvatosan kell bánni, a bizonytalanság, az ellenségeskedés légköre megfojtja. A színház tükörkép a máról. Mindent kifejez rólunk.Minél szabadabban: A Szovjetunió idején azt mondták, a nagy földeket mélyszántással fel kell szántani. Mire nálunk még a nagy nehezen megkötött alföldi homokot is mélyszántással szántották fel. Ezt így nem lehet! Biztosan van olyan pályázat, ahol van értelme a kiírásnak, ahol a beadott anyagok tanulmányozásával valóban meg tudjuk állapítani, melyikkel kerülünk közelebb a kívánt eredményhez. A színház nem ilyen terep. Itt ki kell nevezni az igazgatót. Meg mi az, hogy lejárt a mandátuma? Az járjon le a parlamenti képviselőknek. Fodor Imre huszonöt éven át csinált színházat a József Attilában, és a színház egyre jobb lett. Mikor először játszottam itt, még elmozdítható székek voltak a nézőtéren, ha az emberek nem láttak, odébb tették az ülőhelyüket. Jól néztünk volna ki, ha félig vakolt épületnél kijelentik, na, lejárt a mandátuma. Vannak dolgok, amiket keverünk, és mindenre vonatkoztatni akarunk. Magukra a színházakra sem lehet egységes szabályozást elfogadni. Mert minden színház egyéniség. Van, ahová azért megyek, mert klasszikus előadást szeretnék nézni, máshová épp azért, mert arra nem vagyok kíváncsi, és az érdekel, hogyan csavarják ki az alapanyagot. És minél szabadabban ki tud bontakozni az egyéniség, annál jobb a színház. Azért, hogy minél többeknek jusson ki az életében egy kis igazgatás, nem érdemes tönkretenni mindent.Politika és a Színes Csokornyakkendősök Pártja: Maradjon magunk között, de garantálom, ha komolyan elkezdenék politizálni, és hivatalosan beiktatnám az SZCSP-t, meg is nyernénk a választásokat. Én viszont irtózom a politikától. Annak idején poénból alapítottuk meg a pártot a tévében. Abban az időszakban, amikor minden bokorban született egy párt. Hamar népszerűek lettünk, mindenki be akart lépni, mert az indulónk szövegében is benne volt, hogy nálunk nincs pártgyűlés, és tagdíj sem. A jelszavunk pedig az volt, hogy jó lé nélkül nincs jólét… (nevet) Elárasztottak levelekkel, hogy jegyeztessük be hivatalosan is a pártot, hogy tudjanak ránk szavazni. Na akkor hagytam abba… De ebből is látszik, hogy az emberek már akkor is arra vágytak, hogy valami jó dolog történjen, pedig ez bőven a kilencvenes évek elején történt.Dagály: Amióta kitalálta valaki Indonéziában, hogy a tengerparti homokra kitűnően lehet festeni, azóta minden homokfestő belekalkulálja a rajzba a dagályt, amely a képet naponta elmossa. Aki a homokba fest, az számol a dagállyal. Nem bánja, sőt élteti. Különben vászonra festene. Számára a dagály hozzátartozik a képhez. Aki kíváncsi rá, annak még a dagály érkezése előtt meg kell néznie, különben soha többé nem láthatja. Az előadás végén lehulló függöny – a dagály. Másnap újra új képet kell festeni. Ez szomorú és gyönyörű egyszerre. Hogy alkotó? Hogy nem alkotó? Művészet-e vagy sem? Nem tudom.Fejfájás: A színpadon olyan dolgokat tudok megcsinálni, amikhez a civil életben hozzá sem kezdenék. Darvas Iván jegyezte meg egyszer: ha fájt a feje, alig várta, hogy felmenjen a színpadra, mert ott egyből elmúlt minden baja. Azért is jó a színészet, mert az ember mindig másfajta szerepeket játszik, így a szakma miatt nincs ideje beleöregedni az életbe.Játszani: A mai napig nem dolgozni, hanem játszani megyek be esténként.Szenvedély: A szenvedélyem maga az élet.A POSZT ideje alatt Bodrogi Gyula főz is, ő lesz a „Víg” Fregatt Arizona Pub mesterszakácsa 10-én, 17:00-tól! A Fidelio-n interjút olvashatnak a Nemzet Színészével.Forrás: OSZMI, Nők Lapja, Színház, Népszava, Népszabadság, Heti Válasz, melyinterjuk.hu, Színház.h, stb.
2013.06.09. 05:04
Szinhaz.hu
"Úgy elrontották, ahogy csak lehet" - Bodrogi Gyula megmondja a frankót
Nincs olyan korosztály, amelyik ne ismerné Bodrogi Gyulát. És nincs olyan műfaj, amit ne "igazítana" magára a kabarétól a filmslágereken át, a klasszikus vagy kortárs drámákig. A most induló POSzT idei díszvendége lett a Nemzet Színésze.
2013.06.07. 20:35
Stop.hu
Gobbi Hilda és Kaszás Attila emlékével nyitott meg az idei POSZT
Szellemekkel húzott ekhós szekér, óriásbábok, sok dal és visszaemlékezés jellemezte a XIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó megnyitóját csütörtök délután Pécsen. Az eseményen átadták a Kaszás Attila emlékére alakított díjat is, melyet Borovics Tamás szegedi színész kapott meg, Bodrogi Gyula színművész pedig Gobbi Hildára emlékezve nyitotta meg az idei találkozót.
2013.06.06. 18:25
Stop.hu
Borovics Tamásé a Kaszás Attila díj - Indul a 13. POSZT
Hivatalos megnyitót tartott Halász János és Páva Zsolt a 13. POSZT alkalmából. Az eseményen átadták a Kaszás Attila-díjat.A 13. POSZT megnyitóját a pécsi színház színészei indították, akik a A padlás című musicalből énekeltek. Őket Stenczer Béla követte, aki köszöntötte a jelenlévőket és a tulajdonosok, támogatók képviselőit. „Kell egy hely, egy vonzás, melyhez tartozunk, a vonzás, a színház, a hely pedig 13 éve Pécs” – mondta a fesztivál gazdasági igazgatója. Stenczer Bélától Páva Zsolt, Pécs polgármestere vette át a szót. „Pécs a kultúra városa szoktuk modani sokszor, és gyakran van, hogy valaki visszakérdez, ez mit jelent. Ilyenkor az ember elkezd magyarázni, hogy voltunk EKF, és így tovább... Mindig érzem, ez nem megfelelő válasz. De a POSZT idején tudom, mint egyike a színházi látogatóknak, hogy Pécs tényleg a kultúra fővárosa, hiszen megtelik a Király utca, és mindenki a színház felé veszi az irányt. Minden évben próbálunk újítani, az idei POSZT sajátossága, hogy alkalmat ad a Kaszás Attila-díj átadójának” – fogalmazott Páva Zsolt, akit Haumann Péter, a színészzsűri tagja követett. Haumann Petőfi Sándor Levél egy színészbarátomhoz című versével készült. „Kenyért keresni színészek leszünk, Nem a művészet szent szerelmiből, S haladni nincsen semmi ösztönünk. "Pártolj, közönség, és majd haladunk," Mond a szinész: és az meg így felel: „Haladjatok, majd aztán pártolunk;" És végre mind a kettő elmarad. Nem is hiszem, hogy a szinészetet Becsülni fogják, míg ez befogad Minden bitangot, gaz sehonnait, Kik a világnak söpredékei, S itten keresnek biztos menhelyet. Barátom, ez fájt énnekem s neked, Ez keseríte minket annyira. Az isten adja, hogy minél előbb Akképpen álljon szinmüvészetünk, Amint valóban kéne állnia” – idézte a költőt a Nemzet Színésze.Halász János kormány „A minap kérdezték tőlem, ha egy szóval kéne jellemezni a magyar színházat mit mondanék. Én azt mondom, hogy a magyar színházi világ biztonságban van. 2008-ban, az előadóművészeti törvény elfogadásával olyan keretek teremtődtek, amelyek a mai napig biztosítják az intézményi kereteket. Azóta az előadóművészeti törvény módosításával megszülettek a nemzeti intézmények, a kiemelt kategória. Persze a biztonsághoz nem csak ez kell, hanem finanszírozás is. Összesítettük, hogy a múlt évben az előadóművészeti szervezetek közel 10 milliárdnyi TAO-t tudtak igénybe venni, ez azt jelenti, hogy közel 6 milliárdnyi többletforráshoz jutottak a színházak. A biztonsághoz az is kell, hogy a színházi működés során teremtődjenek olyan alkalmak, ahol átélhetik a színházcsináló műhelyek a közösség élményét. A POSZT egy ilyen esemény. A biztonságot garantálja az is, hogy a fesztivált a színházi világ két nagy szakmai szervezete közös tulajdonosként működteti” – fejtette ki Halász János, aki hozzátette, bízik benne, az összetartozást a szakmai találkozók erősítik, és a produkciók igazolják.Halász János köszöntője után Rátói Zoltán kaposvári színigazgató énekelt, majd Pokorni Zoltán, a 12. kerület polgármestere kihirdette Kaszás Attila-díj idei nyertesét. 2013-ban Borovics Tamás, a szegedi színház művésze kapta az elismerést.Az átadó után Bodrogi Gyula, a POSZT díszvendége ekhós szekérre szállt, és a közönség betolta a Pécsi Nemzeti Színház elé, ahol megnyitotta a 13. POSZT-ot.A Színház.hu és a Fidelio.hu közös POSZT-oldalt indít:A Színház.hu és tartalmi partnere a Fidelio.hu közös oldalt indított, amely a poszt.szinhaz.hu és a poszt.fidelio.hu címekről elérhető. Itt végigkövethetik az érdeklődők, mi zajlik a 13. POSZT alatt. Friss híreket, interjúkat, a fesztivál programjaihoz kapcsolodó múltidézőket közlünk, beszámolunk a szakmai beszélgetéseken történtekről és szerkesztőink napi krónikával is szolgálnak. Jó böngészést kíván a Színház.hu és a Fidelio szerkesztősége!
2013.06.06. 14:38
Szinhaz.hu
100 éves lenne Gobbi Hilda - Emlékkiállítás nyílik a POSZT-on
Ma ünnepelné 100. születésnapját Gobbi Hilda. Az évforduló előtt tiszteleg a pénteken nyíló Gobbi emlékkiállítás a pécsi Művészetek és Irodalom Házában. A tárlatot Bodrogi Gyula színművész, a POSzT díszvendége és dr. Ács Piroska művészettörténész, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója nyitja meg. Ajánló a kiállítás elé: 2013-ban emlékezünk Gobbi Hilda születésének 100. évfordulójára. A színésznő pályáját nem a sugárzó szépségű női szerepek jellemezték, fiatal korától játszott anyákat, néniket, boszorkákat. Mégis örömmel és szakmai alázattal alakította a legkisebb szerepet is. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kamara-kiállítása – mely a Gobbi Hilda Emlékév egyik fontos eseménye – a színésznő pályájának és életművének legfontosabb állomásait idézi fel. A kiállítás kurátorai: Sipőcz Mariann és Somogyi Zsolt színháztörténészek. A kiállítás az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet segítségével jött létre.Gobbi Hilda pályájáról:Gobbi Hilda (1913. június 6. - 1988. július 13.), apai ágon olasz, német, osztrák, anyai ágon lengyel származású. Dédapja mantuai muzsikus, édesapja huszár volt. Gimnáziumi tanulmányait követően Putnokon a Gazdasági Felső Leánynevelő Intézetbe járt, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Botanikus Kertjének gyakornoka volt.Szí­niakadémia tanulmányait 1935-ben fejezte be, vizsgaelőadásán a Phaedrát játszotta. A Nemzeti Színház szerződtette, s a társulat tagja volt 25 éven át. 1960 és 1970 között a József Attila Színház, 1971-től 82-ig újra a Nemzeti Színház, majd 1982-től haláláig a Katona József Színház művésze volt. Kiváló szí­npadi alakí­tásai mellett, komoly szerepet vállalt a közéletben is. Kezdeményezésére jött létre a Bajor Gizi Szí­nészmúzeum, a szí­ninövendékeknek a Horváth Árpád Kollégium, az idős szí­nészek számára, pedig a Jászai Mari és az Ódry Árpád Szí­nészotthon. A Jászai Otthonból később - szintén az ő kezdeményezésére - a fiatal szí­nészek otthona lett. A Színházművészeti Szövetségben, valamint a Szí­nész Szakszervezetben sokat tett rászoruló szí­nésztársaiért. Végrendeletében vagyona egy részéből megalapí­totta az Aase-dí­jat. Visegrádi nyaralóját pedig alkotóház céljára ajánlotta fel. Tiszteletére 2001-ben alapí­tották meg a Gobbi Hilda-dí­jat, a pályájuk delén túl lévő, korábban nem dí­jazott szí­nészek számára.A Nemzeti Színház ügye mindig fontos szerepet töltött be életében. A háború után fizikai munkával tevékenyen közreműködött a Nemzeti Színház újjáépí­tésében. A Blaha Lujza téri épület 1965-ös felrobbantása után szí­vügyévé vált az új Nemzeti Színház felépí­tése. 1983-ban a 70. születésnapjára kapott 100. 000.- Ft értékű takarékbetétkönyvének teljes összegét ajánlotta fel az új Nemzeti Színház első alapkövére. A felajánlást követően országos gyűjtési akciót kezdeményezett, amelynek során 3,3 milliárd Ft gyűlt össze. Nagy álma volt, hogy láthassa még az új Nemzeti Színház létrejöttét, de ez 1988-as haláláig nem valósult meg.A képre kattintva tovább olvashat.Egy interjú Gobbi Hildával - 1977-ből: Szerző: Gergely ÁgnesSzínpadteremnek beillő lakásában Gobbi Hilda eszményi rendet tart. A négyszobányi lakásteret a mennyezet sötét gerendája szeli ketté, a terméskővel szegett benyílókon feszület, falusi Szűz Máriák, egymásra kötözött harangok tehénkolomptól karácsonyi csengettyűig, egy sublóton színes üvegpoharak, egy másikon Napóleon-mellszobrok Párizsból, Márkus Emília sèvres-i porcelánja fölött finom rézkarc: Bajor Gizi ajándéka, s az ablakokat elfödik a zöldnövények. Az elburjánzó tárgyak szervezett bohémiája. És mindenfelé relikviák a régi Nemzeti Színházból. Abból, amit lebontottak. A teraszajtóval szemben a színház karzatának szárnydíszes vasrácsai; kinn a teraszon indákkal átfont kandeláber, az is a régi Nemzetiből. Gobbi Hilda – egy jó évtizednyi megszakítástól eltekintve – 1935 óta tagja a budapesti Nemzeti Színháznak. Ott kapta első nagy szerepeit: Hecatét, Mirígyet, Aasét, a Sasfiókot; onnét járt el verset mondani a munkásszínpadokra; ott, a régi Nemzeti előtt örökítette meg a fényképész 1945-ben, amint a romeltakarításon dolgozik Ladányi Ferenccel és Gábor Miklóssal; és minden negyedik-ötödik mondatában visszatérő fordulat a Nemzeti Színház.– Művésznő, ön a háború előtt és alatt a baloldali kisebbséghez tartozott a Nemzeti Színházban. Milyen érzés volt baloldalinak lenni akkor, egy más jellegű közegben? – Amit baloldali kisebbségnek nevez, a fiatalságom lázadása volt. Dolgozni, tenni, akarni valamit egyet jelent a fiatalsággal. Aki fiatalon nem forradalmár, az hülye. (Nem fogom korrigálni a művésznő stílusát. Gobbi Hilda közismerten nyílt beszédű.) – A Nemzeti Színház akkori igazgatója, Németh Antal a legteljesebb mértékben a baloldali színészek mellett állt, baloldaliságuk és tehetségük miatt. Ezt a két dolgot együtt kell említeni. Major Tamás akkor rendezett először. Én akkor játszottam a főszerepek főszerepeit. Ennek a lázával voltam forradalmár. Nem sértődésből. Engem nem üldöztek, nem voltak vallási nehézségeim. Keresztény voltam, és nagyon foglalkoztatott színésznő. – És a kollégák? – A kollégák elnézőek voltak velem, a tehetségem miatt. A színész nem könyvégető típus. A színészben hajlam van a tehetség abszolút tiszteletére. Lehotay Árpád a háború elején megkérdezte tőlem: „Gobbi, te kommunista vagy?!” Két év múlva azt mondta: „Gobbi, te tényleg kommunista vagy.” De a kijelentésének nem volt konzekvenciája. Sőt. Lehotay is egyre inkább a baloldalhoz húzott.– Bajor Gizi, a Nemzeti Színház nagy színésznője a nyilas hatalomátvétel után menedékhellyé alakította budai villáját. De a háború után nem vett részt a színházi ötös bizottság munkájában, mert mint önnek írta: „elvenném a helyet más, tetterős munkaerőtől”. Azt is tudjuk róla, hogy mikor a Nemzeti Színház társulatát 1941-ben meghívták a németek, Bajor lemondta a németországi vendégszereplést. Mi volt ez részéről? Politika vagy szeszély? – Mindegy. Bajor megtehette, hogy a németországi vendégszereplésből kihúzza magát, akár úgy is, hogy betegségre hivatkozik. Művészi rangja megengedte neki. Azt is, hogy 1944. március 19. után nem játszik. – Március 19. után ön sem játszott. – Én nem játszhattam. Se Major, se én. A Nemzeti Színház nem engedhette meg magának, hogy két ilyen prominens baloldali színész színpadon legyen. – Kiss Ferenc, a Színészkamara háború alatti elnöke – aki a háború után tisztességgel letöltötte börtönbüntetését – hogyan vélekedett erről? – Kiss Ferenc aligha értette, hogy mibe sodródik. Énvelem mindvégig baráti volt.– S a korszak híres színésznője, Szeleczky Zita? – Szeleczkyvel fiatalkorunkban hosszú éjszakákon át bandukoltunk együtt Budára, nem volt villamospénzünk. Szerettem őt. A környezete vitte bele a politikába, a nővére, a férje, Haltenberger és a filmszínész, Szilassy László. Az ő hatásukra lett erősen jobboldali. Kár érte, nagyon tehetséges volt. – Eszerint önnek nem voltak ellenségei. A színház nem tagadta meg önt. – Nem éreztem kiközösítést. Nem a színház közösített ki, hanem az államapparátus. Voltak persze följelentőim. Kis vacak emberek. Nem hiszek a tehetséges följelentőkben. – Mert ön is abszolutizálja a tehetséget. (Istenem, milyen szép volna…!) Hanem mostanában mintha kevesebbet állna a pódiumon. Nemigen halljuk a versmondó Gobbi Hildát. – Hadd hivatkozzam a nemrég bemutatott Törőcsik-televízióműsorra, amit a kritika lehúzott. Szerintem nagyszerű műsor volt és őszinte. Törőcsik Mari nem színészkedő színész. A saját lázát, vajúdását, izgalmát mutatta meg, a félelmeit. Én értem ezt a csömört a pódiumtól. Az utcán hányszor megállítanak: „Fáradt, művésznő? Mitől? Hiszen csak fölmegy a színpadra, és elmondja…” De ez nem igaz! A színészet munka! És ezt újra meg újra el kell mondani!– Akkor is, ha tudjuk? – Hányan tudják? A tömeg nem tudja! A tömeget nem lehet kihagyni! Sokszor az az érzésem, kihagyjuk a számításból Magyarország lakosságát! A tömeg azt hiszi: megjelenik a szinészné, kiondolálva… Nem így van! A színész is ember, nem kötelező a színésznek összevisszának, bohémnek lennie, de Mária Magdolnának se, mert akkor menjen el szobornak egy templomba! – Csömört kapott a pódiumtól? – Görcsöt kaptam. Nem a magamrahagyatottság, a kontaktushiány miatt, hanem mert az az érzésem: mintha partitúrával ülnének a nézőtéren, és ellenőriznék a kihagyott szótagokat. Pedig a színésznek is van rövidzárlata. – Nem nagyon mentegetném a kihagyott szótagokat. Más a rövidzárlat, és más a készületlenség. Mostani színjátszásunknak (és a versmondásnak) éppen a pontatlan szövegtudás az egyik hibája. Az író szereti a szótagjait, az író is ember. – Valaha másképpen készültünk. Valaha tizennyolc-húsz nap alatt létrehoztunk egy Shakespeare- vagy egy Molière-előadást. Ma hat hét is kevés. A hat hétből a legtöbb időt a rendezés veszi el. Ez rendezőcentrikus világ. Persze ez lehetne jó is. Lehet színházat lengő trapézon is csinálni. De ha csak a trapéz marad, az kevés. Nem a modernség ellen beszélek, hanem a belső tartalom hiánya ellen. – Egy korábbi nyilatkozatában arról beszélt: van olyan rendező, aki kínozza a színészeit. – Lehet a színészt kínozni, mert az kényelmesebb és agyonüti a színész gátlásait. De a színészt a saját érdekében kell kínozni! Nem a „koncepció” érdekében! Fejre állok a „rendezői koncepció”-tól! Ha valaki inast játszott és az volt a szövege, hogy „a kocsi előállt”, valaha két fröccs között megbeszéltük: ki ez az inas? honnan jött? melyik faluból? milyen a tájszólása? satöbbi. Megbeszéltük a szerep lélektanát, és nem a „koncepció”-t. Legyen a rendezőnek koncepciója, de – otthon! Aztán jöjjön be a színházba, és rakja bele a színészt. És nagy egyéniségek nélkül nincs színház! Tőlük lesz nagy az együttes! Könnyű volt Ódry Árpád mellett szobalányt játszani: megnőtt a szobalány is!– Annyi nagy nemzeti színházbeli szerep után nem érezte félreállításnak a József Attila Színházban eltöltött éveket? – Mint tudja, nem művészi, hanem személyi okokból kerültem oda. Kedvesebb, emberibb közösségben ritkán éltem. Lehet, hogy igénytelenebb volt a műsoruk, de belső tartalmában igazi együttes volt. – Igényesség és népszerűség furcsa kontrasztjai közt kell egyensúlyoznia mindenkinek, aki tükréül a nyilvánosságot választja. Annak idején a kritika féltő szeretettel óvta önt a folytatásos rádiósorozattól, A Szabó család-tól. – Tudom. Azt mondták, eladtam magam. – Szabó néni permanens népszerűsége kétségtelenül nagyobb népszerűség, mint ami Gertrudis, Mirígy vagy Margit királyné eljátszásával kivívható. Nagyobb népszerűség, de olcsóbb. Tíz évvel ezelőtt a régi Tükör hasábjain ezt Zelk Zoltán is felrótta önnek. – Ugyanazt mondom most is, amit neki mondtam. Nem egyetemi tanárnál kezdődik az ember. Az egyszeregynél kell kezdeni. A mi szakmánk alapvetően bohócszakma. Semmilyen szerepet nem kell szégyellni. Shakespeare-ben könnyebb jónak lenni, mert Shakespeare: jó. – Vagyis elvállalni és „feldobni” a rosszat – ez a méltóbb munka? – Hiszek abban, hogy mindent el lehet játszani. A szerepvisszaadás nincs benne a szótáramban. Elvállalom, aztán azzal vizsgázom, mit tudok belőle fabrikálni. – Volt már rá eset, hogy nem sikerült? – Volt. Kezembe kerül a szerep, aztán vagy egymásra találunk, vagy nem. Osztrovszkij Farkasok és bárányok című darabjában Murzaveckája szerepét például nem tudtam megoldani. Minden este kínszenvedés volt. Pedig sikerem volt vele, rádobtam egy lapáttal… Ripacskodtam. – Melyik volt a legelmélyültebb, a legjobban megszenvedett alakítása? – Aase anyó. – A Peer Gynt Aaséját 1941-ben Jávor Pállal, 1958-ban Ladányi Ferenccel játszotta. Kárpáti Aurél szerint ez a második Aase „sokkal érettebb, egyszerűbb, mértéktartóbb és főleg bensőségesebben átélt volt”, mint a tizenhét évvel korábbi. – Jobb voltam először. Tisztábban értem a szerephez. Akkoriban halt meg az anyám. (Itt figyelek föl rá – Gobbi Hilda egyszerre önkínzó, objektív és fordulatos. A mondatai ettől nyomdakészek.) – A Karnyóné-ban viszont a harmadik fölújításon voltam jobb. Szerettem a Légy jó mindhalálig Nyilas Misijét. A Gyilkosság a paplakban Miss Marple-ját. Szerettem a Vássza Zseleznová-t. Szerettem volna Gorkij Anyá-ját, ha nem lett volna olyan rossz a színpadi változat.– Az interjúk többségében a tevékeny, a mozgékony, a politikus Gobbi Hilda elfödi a szerepelemzésre alkalmat adó színészt, az alakító Gobbi Hildát. – Mert az egyéniségem kicsit szétaprózódott. Barkácsoló lettem. Nem vagyok benne biztos, hogy ezt a szakmát nem tudhatnám még jobban. De nem tudtam volna másképp élni. Mindig azt csináltam, amit akartam. Mindig boldog ember voltam. Ez alatt a rövid idő alatt luxus boldogtalannak lenni. – Sosem volt sérülékeny? – Haragos vagyok. Három percig. A haragosdi hülyeség. Nem fontos. Nincs rá időm. – Mi az, ami fontos? – Hogy az ember játékait ne szúrják le hátulról. Hogy fogadják el az ingyenmunkát. Örüljenek neki, ne irigyeljék. – Ön 1945-ben a Horváth Árpád Színészkollégium alapításánál segédkezett, aztán Jászai Mari, Márkus Emília és Bajor Gizi relikviáiból megteremtette a színészmúzeumot, aztán kiharcolta a Jászai és az Ódry Színészotthont… Elámulok ettől a munkabírástól. – Ez az én megálmodott politikai munkám dokumentációja. Volt egy tanárom, Nagy Adorján, akivel sok mindenben nem értettem egyet, de egy mondatát megjegyeztem. Azt írta egy fényképére: „Hilda! Nem pofázni, dolgozni.” – Egy 1969-es interjúban a színészek teherbíró képességéről beszélt. Az idegi teherbírásról. Elmondta, hogy Somlay Artúr úgy átélte egy szerepét, hogy két felvonás között a szerep hanghordozásában dirigált a büfésnőnek. Somlay mellett Jászait említette, Csortos Gyulát, Tímár Józsefet, Mezey Máriát, Latinovits Zoltánt, Darvas Ivánt. Hadd szembesítsem az akkori szavaival. „Mik ők? Renitensek? Izgágák? Zaklatottak? Én védelmükre kelek, mert tudom, hogy ők a továbbélők szektájából valók. Ők azok, akik továbbhurcolják magukban azt a terhet, amelyet este héttől tízig a vállukra vettek.” – Ma is így érzek. Nem hiszek a szelíd színészben. Reggel tízkor a főpróbán valaki eljátssza Lady Macbethet és este A tanítónő-t. A kettő közt mi a válaszfal? A kispörkölt, amit ebédre megeszik? Mi állandó idegfeszültségben élünk. Ez a nyomorult pálya megfejthetetlen, ez nem szorítható keretbe, nem süllyeszthető anekdotává, ez idegrendszeri őrület. – És a rend? A közösség rendje? A rendszer, ami ennek a lakásnak a tárgyaiban van? – Az őrület rendben tartásával kezdődik a szakma. Kétféle színész van. Az egyik ráborul a kulisszára, zokogva odanyomja az arcát, és festékes lesz. A másik tudja, hogy festékes lesz, és egy milliméterrel odébb nyomja az arcát. – És Gobbi Hilda hol látja önmagát? – A kettő között. Az interjú után, a Pasaréti téren az a mondás jut eszembe, amit a csodálatos Lénard Sándornál olvastam: a kínaiak, ha nagyon rosszat akarnak kívánni valakinek, azt mondják: „Élj érdekes időket.” Gobbi Hildát is elátkozta valamilyen kínai. Csak közben átváltozott az átok. Művészetté. 1977. december 25.Az év folyamán kiállításokkal, beszélgetésekkel, vetélkedővel és kirándulással emlékeznek a nagy formátumú színésznőre. Az emlékév eseményeiről az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet főmuzeológusát, Somogyi Zsoltot kérdezte tartalmi partnerünk a Fidelio. Forrás: OSZMI, Bajor Gizi Színészmúzeum, Magyar Színház
2013.06.06. 05:00
Szinhaz.hu
Bodrogi Gyula egy szekér bakjáról nyitja meg a POSZT-ot
Bodrogi Gyulának egy ekhós szekér bakjáról elmondott köszöntőjével veszi kezdetét csütörtökön a 13. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT), amelynek versenyprogramjában tizenkét produkció szerepel. Kőhalmi Andrea, a POSZT ügyvezetője az MTI érdeklődésére szerdán elmondta: a nemzet színésze, a találkozó díszvendége valamivel délután öt óra előtt, a Bóbita Bábszínház óriásbábjainak társaságában érkezik a Színház térre. Ezt megelőzően egy másik helyszínen Halász János kultúráért felelős államtitkár jelenlétében Pokorni Zoltán, Budapest XII. kerületének polgármestere és Szűcs Gábor, a MOZAIK Művészegyesület elnöke átadja a Kaszás Attila-díjat. Az ügyvezető megjegyezte: a magyar színházi világ legnagyobb eseményének előkészületei befejeződtek, a fesztivált lebonyolító stáb készen áll, a művészek, színházi szakemberek folyamatosan érkeznek Pécsre, hogy az előző évekhez hasonlóan magas színvonalú produkciókkal álljanak a közönség elé. Kőhalmi Andrea kitért arra, hogy a díjakért hat vidéki, négy fővárosi és két határon túli előadás verseng. A szakmai zsűrit Dobák Lívia dramaturg, Füzér Anni tervező, Gyöngyössy Katalin színész, Jászay Tamás kritikus, Nagy Viktor rendező, Zalán Tibor drámaíró és Pawel Szkotak, a poznani színház művésze, rendezője alkotja.Fotó: Kálmándy-Papp Ferenc A látogatókat a versenydarabokon kívül 29 helyszínen 148 úgynevezett off-programra várják. "Az érdeklődés nagy, a belépők döntő többsége elfogyott, már csak néhány előadásra lehet jegyet váltani" - közölte. Az ügyvezető felhívta a figyelmet arra, hogy a POSZT a nézőtereken kívül is számtalan színes, érdekes rendezvényt kínál a látogatók számára. Megnyílik a pécsiek és a turisták körében rendkívül népszerű Sétatér fesztivál, kiállítással, városi sétával, barangolással emlékeznek a 100 évvel ezelőtt született pécsi kötődésű Weöres Sándor íróra, költőre, tárlattal tisztelegnek Gobbi Hilda és Kaszás Attila színművész emléke előtt. Hozzátette, hogy a Művészetek és Irodalom Házában felolvasórendezvényeket, szakmai fórumokat, a Jókai téren utcaszínházi előadásokat, gyerekfoglalkozásokat, kézműves vásárt szerveznek. A POSZT programjainak fontos helyszíne lesz a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa program keretében kialakított Zsolnay-negyed, ahol a Janus Egyetemi Színház és mások mellett a Bóbita Bábszínház tagjai is kiveszik a részüket a közönség szórakoztatásából. Az idei fesztiválon a versenydarabokból összesen 20 előadást tartanak, amelyek időtartama összesen 51,5 óra. A mostanit is számolva a POSZT eddigi versenyprogramjaiban összesen 52 színház társulata szerepelt, a legtöbb díjat, harmincat a fővárosi Katona József Színház és annak művészei kapták. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a tíznapos találkozó mintegy 50 ezer látogatót vonz, s nemcsak a rendezvényhelyszínek, hanem a pécsi szállodák és éttermek is megtelnek vendégekkel.Forrás: MTI
2013.06.05. 18:50
Szinhaz.hu
Szinte elfogytak a jegyek a 13. POSZT-ra
Nagy az érdeklődés a csütörtökön kezdődő 13. Pécsi Országos Színházi Találkozó iránt: a jegyek döntő része elfogyott, a verseny- és a kiemelt off-programok közül már csak néhányra kaphatók belépők. Kőhalmi Andrea, a találkozó ügyvezetője vasárnap az MTI érdeklődésére azt mondta: az elmúlt napokban felgyorsult a jegyértékesítés üteme, amely arra enged következtetni, hogy a legtöbb előadás minden bizonnyal teltház előtt zajlik majd. Megjegyezte: aki az utolsó hétre halasztotta a jegyvásárlást, annak a versenyelőadások közül a Pécsi Nemzeti Színház Picasso kalandjai és a komáromi Jókai Színház Shakespeare III. Richárd című produkciójára talán még van esélye bejutni.A nagyobb szabású, a Kodály Központba tervezett off-programok közül a tajvani Gouguang Opera Company különleges élménynek ígérkező, stílusát illetően Magyarországon ritkán látható és hallható tradicionális kínai, Majomkirály című operaelőadására lehet még jegyet vásárolni, Varnus Xavér orgona- és Lajkó Félix hegedűművész közös fellépésére csak néhány, a Vígszínház Pesten születtem című szcenírozott koncertjére egy belépő sem váltható. Kőhalmi Andrea szerint a magyar színházi világ legnagyobb eseményeként számon tartott POSZT azonban a nézőtereken kívül is számtalan színes, érdekes rendezvényt kínál a látogatók számára. Kiemelte, hogy a találkozó díszvendége, Bodrogi Gyula, a nemzet színésze több eseményen is feltűnik. Kiállítással, városi sétával, barangolással emlékeznek a száz évvel ezelőtt született pécsi kötődésű Weöres Sándor íróra, költőre, tárlattal tisztelegnek Gobbi Hilda és Kaszás Attila színművész emléke előtt, az utóbbiról elnevezett díjat a megnyitó napján adják át.Hozzátette, hogy a Művészetek és Irodalom Házában felolvasó-rendezvényeket, szakmai fórumokat, a Jókai téren utcaszínházi előadásokat, gyerekfoglalkozásokat, kézműves vásárt szerveznek. A POSZT programjainak fontos helyszíne lesz a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa program keretében kialakított Zsolnay-negyed, ahol a Janus Egyetemi Színház és mások mellett a Bóbita Bábszínház tagjai is kiveszik a részüket a közönség szórakoztatásából. Az idei fesztiválon 12 magyarországi és külhoni magyar színház produkciója verseng, a darabokból 20 előadást tartanak, amelyek időtartama összesen 51,5 óra. A versenydarabokhoz szükséges díszleteket, kellékeket 17 kamionnal szállítják Pécsre. A mostanit is számolva a POSZT eddigi versenyprogramjaiban eddig összesen 52 színház társulata szerepelt, a legtöbb díjat, harmincat a fővárosi Katona József Színház és annak művészei kapták. A 148 idei off-program 29 helyszínen zajlik majd 400-450 művész közreműködésével. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a tíznapos találkozó mintegy 50 ezer látogatót vonz, s nemcsak a rendezvényhelyszínek, hanem a pécsi szállodák és éttermek is megtelnek vendégekkel
2013.06.02. 15:06
Szinhaz.hu
Ritka közös fotók! Bodrogi Gyula unokáival állt a kamerák elé
Bodrogi Gyula és Voith Ági a kamerák előtt mutatta meg két unokáját, Enikőt és Bencét.
2013.05.30. 15:20
Femina.hu
Bodrogi Gyula sem tudja pontosan, mire készüljön
Bodrogi Gyula a POSzT arca lett. A színművész az RTL Klub 8:08 - Minden Reggel című műsorában elárulta: unokái is ellátogatnak majd hozzá Pécsre.
2013.05.28. 15:58
Stop.hu
'Konszenzuson alapul a program' - Jön a 13. POSZT
Hat vidéki, négy fővárosi és két határon túli előadással a versenyprogramban június 6-án indul a 13. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT). Hat vidéki, négy fővárosi és két határon túli előadással a versenyprogramban június 6-án indul a 13. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT). A tíznapos fesztivál a színházi előadások mellett kiállításokkal, koncertekkel, gyerekprogramokkal és szakmai rendezvényekkel várja a közönséget.Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkára a hétfői budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, a tárca úgy tekint a POSZT-ra, mint a magyar színházi világ kiemelt eseményére, ugyanakkor a pécsi rendezvény a kultúra dekoncentrációjára is példa. Fontosnak nevezte, hogy ne csak Budapest szervezzen országos jelentőségű, akár nemzetközi kitekintéssel is rendelkező rendezvénysorozatokat. "A fesztiválon magyar és határon túli színházak az idei évadban legjobbnak ítélt produkcióit mutatják be, a rendezvény ugyanakkor nemcsak színházi seregszemle, hanem fontos szakmai fórum és műhely is" - szögezte le a helyettes államtitkár. Hozzátette: idén a fesztivál összművészeti jellege is erősödik. A kulturális kormányzat minden évben Pécs városához hasonló mértékben - idén 60 millió forinttal - támogatja a fesztivált. Hammerstein Judit kiemelte: a Budapesti Tavaszi Fesztiváltól eltekintve nincs olyan kulturális fesztivál, amelyet ilyen mértékben támogatna a tárca.Elhangzott, hogy az előző évek bizonytalanságai után az idén időben lehet tudni, mekkora forrás áll rendelkezésre a rendezvény létrejöttéhez. A POSZT megnyitóján rendezik meg a Kaszás Attila-díj átadását, amelyet a tárca 500 ezer forinttal támogat. Nagy Csaba, Pécs alpolgármestere elmondta: a város ezúttal 65 millió forinttal támogatja a rendezvény megszervezését. Kitért arra, hogy nemcsak a város intézményei, cégei, kulturális szolgáltatói állnak a POSZT mellett, hanem Pécs lakossága is. Stenczer Béla, a POSZT ügyvezetője az MTI-nek elmondta: az idén 25 millió forinttal kevesebb a fesztivál támogatása a tavalyinál. A bevételekkel, szponzori támogatásokkal együtt összesen 155 millió forintból gazdálkodhatnak. Az idei évtől kevesebb, előre meghatározott számú, 12 versenyprodukció szerepel a programban. Az ügyvezető tájékoztatása szerint a fesztivál szerkezete alapvetően nem változik, a program sokszínű lesz, a tavalyi POSZT-hoz képest ugyanakkor újdonság, hogy a Sétatér ismét szerepel a hivatalos helyszínek között. Stenczer Béla a Kodály Központba tervezett off-programok közül a tajvani Gouguang Opera Company tradicionális kínai operáját emelte ki. Csizmadia Tibor, a Magyar Színházi Társaság elnöke arról szólt, hogy a szakmai viták generálása is a POSZT feladata. Három szakmai beszélgetést tartanak, szó lesz az előadóművészeti törvényről, ezen belül a társasági adókedvezmény (tao) támogatásokról, arról, miként lehet színházat vinni a 10 ezer lakosúnál kisebb városokban, továbbá a színházi lapokról is rendeznek konzultációt.Vidnyánszky Attila, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke kiemelte: a vidéki színházak ilyen nagy számban még soha nem voltak jelen a POSZT-on, ami szemléletbeli váltást jelez. "A találkozót két éve próbáljuk reformálni, kiderült, hogy lehetséges együtt gondolkozni a szakma lényegi kérdéseiről, hiszen a két színházi szakmai szervezet konszenzusán alapul az idei POSZT megszervezése. A rendezvény a továbbiakban is folyamatos újragondolást igényel" - fejtette ki Vidnyánszky Attila. Június 6-án 16 órakor a Hotel Palatinus Bartók termében lesz a fesztivál nyitóünnepsége, ekkor adják át a Kaszás Attila-díjat. Ezt követően a szálloda elől indul a Bóbita Bábszínház óriásbábjaival az az ekhós szekér, amelyen Bodrogi Gyula, a nemzet színésze, az idei POSZT díszvendége ül, aki hivatalosan is megnyitja a fesztivált. Az első versenyprogram, a budapesti Nemzeti Színház Amphitryon című előadása 17 óra 30 perckor kezdődik.
2013.05.27. 14:00
Szinhaz.hu
Gálvölgyi 65! - Kollégái ünnepelték a Madách Színházban
Gálvölgyi János Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt köszöntötték kollégái 65. születésnapja alkalmából a budapesti Madách Színház színpadán, a Napsugár fiúk című előadás után 2013. május 26-án. Gálvölgyi János pályájáról:Miután elvégezte az általános iskolát, a Madách Gimnáziumban folytatta tanulmányait. Kitanulta a fényképész szakmát, majd 1967-68-ban a Révai Nyomda kemigráfus (klisékészítő) fényképészeként dolgozott. Az 1968-as »Ki mit tud?« kulturális tehetségkutató műsorban tűnt fel parodistaként. 1973-ban végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, karriere a Thália Színházban indult. 1993-ban átszerződött a Madách Színházba, azóta is a társulat tagja.Gálvölgyi Jánosról saját szavaival:Kezdet: 1968, Ki mit tud?. Szavalóművészként jelentkeztem, de azt mondták, azokkal Dunát lehet rekeszteni, és kérdezték, nem tudok-e valami mást. És akkor ugyanazt a verset, Arany János A walesi bárdokcímű versét elmondtam különböző színészek hangján - így lettem parodista. Kaptam a Kamara Varietébe egy szerződést, és ott egy magánszámból csináltam vagy ötszáz előadást, mielőtt fölvettek a főiskolára. Harmadszorra amúgy. Kazimir: Kazimir azt mondta - sok mondását őrzöm -, hogy "maga negyvenéves kora körül fog beérni". Nos, egy huszonéves ember ezt nem veszi jól. Egy nagyképű rohamomban megfogadtam, hogy ha öt éven belül nem leszek "a Gálvölgyi", akkor abbahagyom az egészet, mert akkor csalódtunk egymásban, a színház meg én. És úgy lettem "a Gálvölgyi", hogy egy szilveszteri műsorba be kellett ugrani - vagyis jött a paródia. És utána Kazimir azt mondta, hogy "maga csinálja meg magát a színházon kívül, és akkor én majd a színházban ezt használni fogom". Vágy: Gyűjtök sok mindent. Vagyonokat költöttem antikváriumokban régi Színházi Élet című lapokra, és a Pesti Műsoron nőttem föl. Ha valaha gondod lenne azzal, hogy ki játszotta a kormányost aVízkeresztben 1969. október 17-én, hívj föl nyugodtan. De elég sokat gondolkodtam azon is, hogyan játszhatta a Csárdáskirálynőben Edvint Borvető János és Baksai Árpád, mert fogalmam sem volt a kettős szereposztásról... És minden vágyam az volt, hogy egyszer én is benne legyek. Szerepálom: Még a főiskolán lehetett választani Shakespeare-szerepek közül, és én mindenáron Macbeth akartam lenni, mert volt egy könyvem Laurence Olivier-ről, benne egy gyönyörű képpel Olivier Macbeth-alakításáról. Mi is megcsináltuk hasonlóra a maszkot, és én is gyönyörűvé váltam - fiatalabb voltam vagy hétszáz évvel -, de a szerepben bűn rossz voltam. Ezt egy intő jelnek vettem, hogy soha ne akarjak szerepálmot. Ahhoz kell egy rendező is, aki elhiszi rólam, hogy meg tudom csinálni, kellenek hozzá partnerek. Akkor van igazából baj, amikor megkapom azt a szerepet, amelyről álmodtam.Káros szenvedélyei vannak?: Biztos, mert most mindjárt megiszom a kávémat, és rágyújtok. Nálam a kávé nem is szenvedély, inkább egyfajta szertartás, mivel megszokásból minden előadás előtt megiszom egy kávét, de ezt leszámítva napközben nem kávézom. Egy szál cigi és egy kávé minden előadás előtt. Nem gondolom, hogy ez maradandó kárt okozna a szervezetemben. Vidám: Azt egész pályám során fájlaltam, hogy a vidám szerepeket valahogy lenézik az emberek, nincs akkora presztízse annak, ha valaki nevettet. A nagy drámaiságot tartják nagy művészetnek, pedig azt hiszem, én sokkal könnyebben meg tudnám magát ríkatni, mint hogy megnevettessem, szóval nem olyan egyértelmű a dolog. Bodrogi Gyula mondta mostanában egy interjúban, hogy teljesen mindegy, mivel, de két órán keresztül el tud szórakoztatni bárkit. A dráma is lehet ugyanis szórakoztató - csak épp van egy ilyen szakmai arisztokratizmus, amely szerint, ha vért izzadnak, az a dráma. Kikapcsolódás: A nézők borzasztó furák, mert amíg a színészek több hónapig próbálnak egy darabot, addig ők idejönnek háromnegyed hétre, beteszik a kabátjukat a ruhatárba, beülnek a nézőtérre, és a legtöbb esetben fogalmuk sincs arról, hogy miről szól a darab - aztán mégis elkezdenek ragyogóan reagálni, pontosan ott nevetnek, ott tapsolnak, ott sírnak, ahol kell. Szóval nagyon okosak. Az már más kérdés, hogy kinek mire van igénye: van, aki tényleg azt mondja, hogy a napi munka és gondok után szeretne egy jót nevetni, de olyan is van, akit az szórakoztat, ha elgondolkodhat valamin. Én például imádom Csehovot, és nekem nagy kikapcsolódás őt olvasni - miközben persze nem csapkodom a térdemet a nevetéstől.Az utóbbi húsz: Az utóbbi húsz évben nem játszottam olyan darabban, amelyikhez ne lett volna kedvem. Mindet szerettem, az egyiket jobban, a másikat kevésbé. Ma ezt szeretem, holnapután viszont a következőt fogom preferálni. Általában mindig azt a darabot szeretem a legjobban, amelyikben aznap este játszom.Notesz: Az ember csak akkor veszi észre, hogy öregszik, amikor szép lassan kihalnak körülötte a barátai, munkatársai. Én régimódi ember vagyok. Annak ellenére, hogy van mobilom, nem használom. Az én életemben meghatározó szerepe van a noteszomnak. Közel tizenöt éve van meg, tele van írva telefonszámokkal, és éppen a napokban jöttem rá, hogy egyre több nevet, számot kellett kihúznom belőle. Az évek múlásával egyre fogynak a nevek a noteszból mindaddig, amíg egyszer a te nevedet nem húzza ki valaki. Most már én is tudom, hogy elérkeztünk oda, amikor már kevesebb van előttem, mint mögöttem. Kitüntetés: Kálmán György mondta egyszer, hogy ne a kitüntetés legyen a célom, hanem az, hogy egy színház a saját halottjának tekintsen. Ez '68-ban még nem érintett mélyen, de ma már... Tudod te, mennyibe kerül egy jobb temetés? Mindig nagyon örültem a kitüntetéseknek, pedig próbálják ám elvenni az ember örömét. De én nem hagytam. Tudom, hogy a díjakat azok kapják, akiknek adják. Láttam Kossuth-díjas nagy művészt színészileg "meghalni" a színpadon. A közönséget csöppet sem érdekli, kinek milyen kitüntetése van. Bennünket érdekel.Torta: Tudod, az én pályám, ez az elmúlt negyvenöt év a látszat ellenére nem volt végig habos torta. És reméltem, hogy így a vége felé majd az lesz. Mert elképzelni sem bírtam, hogy még egyszer előfordulhat ebben a világban, amiről én csak olvastam annak idején.Sértettség: Ma már mindent átsző a politika. Van egy jelenetem, ami az egészségügy kritikájáról szól, ebben van egy pali, akinek ki kell töltenie minden papírt, persze közben ott hal meg a betegfelvevő pultnál. Ezt lehet társadalomkritikának tekinteni, de kifejezetten próbáltam elkerülni mindig, hogy nyíltan nekimenjek valaminek. Hiszen úgyis mindenbe belemagyaráznak mindent, ez elég nagy gondot jelent Magyarországon. A Gálvölgyi Showban is rengeteg olyan alkalom volt, amikor fogalmam sem volt róla, hogy kik és min fognak legközelebb megsértődni. A rendszerváltás óta rengeteg sértettség jön ki az emberekből, mindent magukra vesznek és mindig mások helyett kérnek ki dolgokat.Michelangelók: Nem halmoztam fel milliárdokat, hogy visszavonulhassak, és házat vehessek Hollywoodban a domboldalon. Az ember általában nem önszántából vonul vissza, inkább visszavonultatják. Elvégre nem normális dolog az sem, hogy közönség előtt produkálom magamat minden este; nem tudhatnom, mikor mondja fel a szolgálatot valamelyik szervem. De a válaszom az, hogy nem szoktam ezen gondolkodni. Hiszen mint tudjuk, nincsenek visszavonult Michelangelók és nyugdíjas Leonardo da Vincik sem. Forrás: Origo, Magyar Narancs, humanamagazin.eu, OSZMI, Madách Színház, Színház.hu
2013.05.27. 10:51
Szinhaz.hu
Törőcsik Mari átvette az Emberi Méltóság Tanácsának díját
Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze és Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő vehette át az Emberi Méltóság Tanácsa által alapított Emberi méltóságért díjat kedden Budapesten. Szunai Miklós, az Emberi Méltóság Tanácsa főtitkára és Lomnici Zoltán elnök a díjátadó előtt emlékeztetett: a kitüntetést eddig Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Tamás Aladárné, a "nemzet tanítónénije", Tőkés László református püspök és Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke kapta meg.A "színészkirálynő" és a "költőfejedelem" most életművükért és emberségükért vehetik át ezt a díjat - hangsúlyozta Lomnici Zoltán. Mint a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke emlékeztetett: a vajdasági Temerinben vasárnap hajnalban ismét magyar fiatalokat vertek meg azért, mert anyanyelvükön beszéltek, míg a holokauszt magyarországi áldozatai előtt tisztelgő hétfői strasshofi zarándoklat hírét az egyik honlap zsidóellenes megjegyzésekkel kommentálta."Ilyen körülmények között különösen nagy szükség van olyan személyiségekre, akik emberségből példát adnak" - hangsúlyozta. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök Törőcsik Marit méltatva kiemelte: a díjazott nemzedékének egyik legkiválóbb teljesítményt nyújtó művésze, aki mindmáig hiteles személyiség maradt.Fotó: Riskó Gáspár, 168ora.hu Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze emlékeztetett: Törőcsik Marit 1955-ben egy perc alatt megszerette az ország, majd elkezdték megismerni a környező országokban, Európában, ma pedig már az egész világ ismeri. Törőcsik Mari az elismerés átvétele után elmondta: általában munkájáért szokott díjban részesülni, de ezúttal "valami többet" kapott. "Nem tudom, hogy eleget teszek-e, de igyekszem meghálálni ezt a bizalmat" - fogalmazott. Csépe Valéria akadémikus Kányádi Sándort méltatva arról szólt, hogy a "mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja" példájával az emberi méltóságot tárja az olvasók elé.Kányádi Sándor a díj átvétele után felidézte: a "tolerancia földjén", azaz Erdélyben született, szülőfalujában sosem számított, hogy ki milyen származású. Az Emberi Méltóság Tanácsa a kitüntetéssel azoknak a személyiségeknek az életművét ismeri el, akik emberségükkel, példamutatásukkal sokat tettek az emberi jogokért. Forrás: MTI
2013.05.14. 14:28
Szinhaz.hu
Átadták a TAPS-díjakat
Vasárnap átadták az idei TAPS-díjakat a Győri Nemzeti Színházban. Tavaly Bodrogi Gyula tisztelte meg a rendezvényt, ezúttal Cserhalmi György és Pallagi Ferenc nyújtotta át a kitüntető gömböket a közönség által kedvencnek megszavazott művészeknek és a legjobbnak ítélt produkciók képviselőinek. Az év epizódszereplője Mézes Violetta lett, a legjobb díszlet, és legjobbjelmez kategóriában a Jekyll és Hyde aratott, az év színházi produkciójának is megválasztották.A Győri Filharmonikus Zenekarnál az év zenésze díjat Nagy Zsuzsa vehette át. Az év hangversenye Bobby McFerrin és a Győri Filharmonikus zenekar közös produkciója lett.Fotó: H. Baranyai Edina, kisalfold.huA Vaskakas Bábszínház előadásai közül a Jancsi és Juliska bizonyult a legjobbnak, és Szúkenyik Tamás lett az év bábszínésze.Az év balett előadása-díjat a Queen kapta, az év férfi balett táncosa Sebestyén Bálint, táncosnője Szalai Judit. Az év színésze Nagy Balázs, színésznője Agócs Judit lettek.
2013.05.13. 13:01
Szinhaz.hu
Bodrogi Gyula: "Élvezetből csinálom a szakmát"
Bodrogi Gyulával, a Nemzeti Színház társulatának tagjával beszélgetett a 168 Óra. A színész még nem tudja, milyen feladatokat kap a jövő évadban, de úgy érzi, már nincs különösebb küldetése.A 168 Óra cikkéből:"Nem búcsúztunk. Robi egyelőre teszi a dolgát, de majd biztosan lesz egy társulati ülés, ahol elköszön. Aztán dolgozik majd tovább, járja a maga útját. Nem azt látom – és ez jól van így –, hogy össze lenne törve. Az persze már egyáltalán nem tetszik, hogy a szakmám, illetve az ország is ketté van szakítva. Azt szeretem, ha a különböző formák kiadnak valami egészet. Legalább egy szakmán belül" - mondta Bodrogi Gyula, aki Alföldi Róbert távozása után is marad a Nemzeti Színházban.Hogy miért döntött így, arról a Nemzet Színésze így beszélt: "Annyi igazgatóváltást megéltem már, hogy némileg immúnis lettem az ilyesmire. Ez a mostani ugyan kicsit ügyetlenebbül zajlott az átlagosnál, de azért az álpályázatnak is komoly tradíciói vannak nálunk. Másfelől: azelőtt azt sem tudtuk, hogy ki az igazgató. A színész volt a fontos, esetleg a rendező. Új divat – nekem annyira nem teszik –, hogy most az igazgatók kérdése a legfontosabb."Bodrogi Gyula elmondta, az új direktorral, Vidnyánszky Attilával még nem dolgozott együtt, "de azt mondják: nagyon jó rendező. Alföldi Robi is elismeri, nemzetközi színvonalú művésznek tartja" - fogalmazott.A színész még nem tudja, milyen szerepeket kap a következő évadban, csak annyit, két feladata lesz. "Nekem már nincs különösebb küldetésem, élvezetből csinálom a szakmát. Pedig néha azt gondolom: az erőm sem a régi. Ám még mindig szépen tovább visz a lendület" - zárta a beszélgetést Bodrogi Gyula.A teljes interjú itt olvasható.
2013.05.13. 08:06
Szinhaz.hu
Bodrogi Gyula: Egyszer csak elmúlik ez a dili is
Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze még Jordán Tamás igazgatása idején szerződött a Nemzeti Színház társulatához. Az Alföldi Róbert vezetése alatt eltöltött ciklus után Vidnyánszky Attila társulatát erősíti tovább. Azt mondja: nincs kedvére a szakmai megosztottság, ugyanakkor immúnissá vált már az igazgatóváltásokra.
2013.05.11. 12:01
168ora.hu
'Tele vagyunk lendülettel' - Készen áll a Nemzeti jövő évada
Bemutatta a Nemzeti Színház következő évadának műsortervét és a társulat tagjait Vidnyánszky Attila. Vidnyánszky Attila elmondása szerint a hagyomány – korszerűség – nemzetköziség hármasságát szem előtt tartva állt össze a műsorterv, amely Tamási Áron Vitéz lélek című előadásával indul Vidnyánszky Attila rendezésében. Magyar költők színházi megszólaltatását egyik leglényegesebb feladatnak tartja a Nemzeti Színház új vezetése. Pilinszky JánosKZ Oratóriumát Maár Gyula rendezi Törőcsik Mari, Nagy-Kálózy Eszter, Nagy Mari szereplésével, Weöres SándorPsychéjét és Petőfi SándorJános vitézét Vidnyánszky Attila viszi színre. A debreceni Csokonai Színházban létrejött nemzetközi alkotóműhely, amely a költői színház esztétikája mentén fogalmazza meg magát, továbbviszi a már létrejött együttműködéseket: Gorkij Éjjeli menedékhelyét az orosz Viktor Rizsakov fogja rendezni, Gombrowicz Operettjét a lengyel Andzrej Bubień, Shakespeare Ahogy tetszik című darabját a nagy román mester, Silviu Purcărete. Bemutatkozott a Nemzeti Színház régi és új tagokból álló társulata. Új társulati tagkènt érkezik Bánsági Ildikó, Eperjes Károly, Földes László Hobo, Horváth-Lajos Ottó, Kristán Attila, Nagy-Kálózy Eszter, Rácz József, Reviczky Gábor, Schnell Ádám, Szűcs Nelli, Tóth Auguszta, Tóth László, Trill Zsolt és Varga József. Megújította szerződését Básti Juli, Blaskó Péter, Bodrogi Gyula, Farkas Dénes, Fehér Tibor, Martinovics Dorina, Mátyássy Bence, Nagy Mari, Sinkó László, Söptei Andrea, Szarvas József, Szatory Dávid, Tenki Réka, Tompos Kátya, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya és Újvári Zoltán. “Büszke vagyok erre a névsorra, ami azért áll tapasztaltabb színészekből, mert a társulat átalakításának első lépését tettük meg. A következő lépés arról szól, hogy együttműködve a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel és a Kaposvári Színházi Intézettel (az intézet vezetője Vidnyánszky Attila) több előadásunk lényegi részét diákokra bízzuk” - fogalmazott Vidnyánszky Attila.fotó: Csicsely Zoltán"Megfogalmaztuk a pályázatunkban is, hiszünk abban, hogy a következő korszak újból a színészekről fog szólni. olyan színházat akarunk, ahol a színészek valóban kiteljesedhetnek, ők állhatnak a munka középpontjában. Azért is fogunk az ő helyeztük megerősítésével foglalkozni, mert szakmánk, ami pozíciókat vesztett a színészen keresztül fog tudni újra megerősödni” - vélekedett Vidnyánszky. A Nemzeti Színház szeptember 27-én Vidnyánszky Attila rendezésében a Vitéz lélekkel nyitja meg az évadot. “Eperjes Károly javasolta ezt a művet. Nagy boldogság, hogy foglalkozhatom vele, mert gyönyörűséges metaforája a színházi működésünknek, üzenetében hordoz mindent, amit megvalósítani szándékozunk. Tele vagyunk energiával, lendülettel, különleges produkciólehetőséggel. Várunk mindenkit nyitott szívvel, és sok kíváncsisággal. Megpróbálunk hidakat építeni, széles sávban mozogni” - fogalmazott a leendő igazgató.Arról is beszámolt, hogy négy diplomával rendelkező, rendezői ambíciókkal bíró fiatal részére 2 évre szóló ösztöndíjat hirdetnek. A kiválasztottak részt vehetnek a produkciók létrehozásában, előadásokat hallgathatnak és külföldi tanulmányútra is alkalmuk nyílik.Az első premierre a jegyeket már most tavasszal, május 26-án, Tamási Áron halálának évfordulóján elkezdik árusítani. Vidnyánszky Attila és a darab alkotói kiköltöznek a Vörösmarty térre és személyesen fognak jegyet árusítani. A premiert megelőző főpróbára a színház új igazgatója és társulata tisztelettel meghívja a Kárpát-medence magyar nyelvet és irodalmat tanító tanárait. A főpróbára a jovoevad@nemzetiszinhaz.hu e-mail címen várjuk a pedagógusok jelentkezését. A főpróba megtekintése díjtalan. A Nemzeti Színház 2013/14 évadának műsorterve 2013. szeptember 27. , Nagyszínpad Tamási Áron: VITÉZ LÉLEK Rendező: Vidnyánszky Attila 2013. november, Nagyszínpad Paul Claudel- Arthur Honegger: JOHANNA A MÁGLYÁN Rendező: Vidnyánszky Attila 2014. január, Gobbi Hilda Színpad Pilinszky János: KZ ORATÓRIUM Rendező: Maár Gyula 2014. február, Nagyszínpad Shakespeare: AHOGY TETSZIK Rendező: Silviu Purcărete 2014. március, Nagyszínpad Petőfi Sándor: JÁNOS VITÉZ Rendező: Vidnyánszky Attila 2014. március, Gobbi Hilda Színpad Galambos Péter-Kovács-Cohner Róbert: BOLDOGSÁGTÖREDÉK Rendező: Galambos Péter 2014. április, Gobbi Hilda Stúdiószínpad Weöres Sándor: PSYCHÉ Rendező: Vidnyánszky Attila 2014. május, Nagyszínpad Witold Gombrowicz: OPERETT Rendező: Andrzej Bubień 2014. június, Kaszás Attila Terem Gorkij: ÉJJELI MENEDÉKHELY Rendező: Viktor Rizsakov 2014. július, Zsámbéki Színházi Bázis Zelei Miklós: ZOLTÁN ÚJRATEMETVE Rendező: Vidnyánszky Attila - A Nemzeti Színház, a Zsámbéki Színházi Bázis és a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház közös produkciója
2013.05.03. 10:21
Szinhaz.hu
Bodrogi Gyula a Bóta Caféban
Bodrogi Gyula a Nemzet színésze, Kossuth-díjas művész a Bóta Café vendége ma, április 24-én, szerda este 9 órától a Fix Tévén.
2013.04.24. 06:39
Nepszava.hu
Színész, vagy szereplő?
A napokban ünnepelte 79. születésnapját Bodrogi Gyula, Kossuth és Jászai díjas színészünk, érdemes és kiváló művészünk a Nemzet Színésze, Süsü hangja.
2013.04.18. 17:19
Fovarosi-hirhatar.hu
Nagy-Kálózy is a Nemzetibe szerződik - Áprilisban ismertetik a műsort
Április végén ismerteti a Nemzeti Színház jövő évadának pontos műsorát a leendő igazgató, Vidnyánszky Attila, a nyitóelőadás Tamási Áron Vitéz lélek című darabja lesz. A társulathoz érkezik többek között Nagy-Kálózy Eszter, Schnell Ádám és Horváth Lajos Ottó is. Az új vezető elmondta, a szerződtetési időszak április végéig elhúzódik, mivel több művész még nem adott választ felkérésére. Vidnyánszky Attila tájékoztatása szerint a nagyszínpadi nyitódarab, Tamási Áron Vitéz lélek című műve mellett a műsoron szerepel még a Claudel és Honegger Johanna a máglyán című művéből készült előadás és Witold Gombrowicz Operett című darabja is. A János vitéz - amellyel a korábbi tervek szerint megnyílt volna a teátrum - a jelenlegi elképzelés szerint márciusi bemutató lesz. Viktor Rizsakov rendezésében Gorkij Éjjeli menedékhely című színművét is láthatja a közönség, Silviu Purcarete pedig Shakespeare Ahogy tetszik című vígjátékát állítja színpadra. A bemutatók között van még Maár Gyula rendezésében Pilinszky János KZ-oratórium című műve, Vidnyánszky Attila pedig az évad végén Weöres Sándor Psyché című alkotását állítja színpadra. Egy tervezett darab bemutatása még bizonytalan.Az új igazgató elmondta: a 2013/14-es évad műsorát a jövő hét második felében ismerteti, munkatársairól és a társulatról is akkor ad tájékoztatást, mivel több társulati tag még nem nyilatkozott arról, hogy maradna-e a színháznál. Erről április végéig kell dönteniük. Annyit azonban az új vezető elárult, hogy Trill Zsolt, Szűcs Nelli és Reviczky Gábor mellett Nagy-Kálózy Eszter, Schnell Ádám és Horváth Lajos Ottó érkezik a Nemzeti Színház társulatába a jövő évadban. Szerdán már bejelentették, hogy a Nemzeti Színháztól a székesfehérvári Vörösmarty Színházhoz szerződik Gáspár Sándor, László Zsolt, Makranczi Zalán és Radnay Csilla. Kulka Jánosról és Péterfy Boriról már régóta tudható, hogy az igazgatóváltást követően elhagyják a Nemzeti Színház társulatát. Korábbi hírek szerint Molnár Piroska is jelezte, hogy elhagyja a társulatot és Nagy Zsolt sem marad a színháznál. A Kossuth-díjas művészek közül Törőcsik Mari, Básti Juli, Udvaros Dorottya, Blaskó Péter, Bodrogi Gyula és Sinkó László vélhetően marad a színháznál, ahogy Szarvas József is. A színházban jelenleg folynak az évad végén távozó igazgató, Alföldi Róbert utolsó nemzetibeli rendezésének a próbái: a Mephisto bemutatója május 10-én lesz. Az évad utolsó előadását június 22-én tartják, a nagyszínpadon a Mephisto, a Gobbi Hilda Színpadon a Bánk bán - junior látható. Azt, hogy a jelenlegi repertoárból mi marad műsoron, az új igazgató még nem tudta megmondani, mint megjegyezte, valószínűleg nem túl sok előadás, mivel annyian távoznak a társulatból. Forrás: MTI
2013.04.18. 13:44
Szinhaz.hu
POSZT: hamarosan kiderül a 'menetrend'
Összeállt az idei, 13. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) versenyprogramjának menetrendje: az előadások pontos időpontjait a szervezők napokon belül közzéteszik a www.poszt.hu oldalon. Stenczer Béla színművész, a POSZT ügyvezetője a június 6. és 15. között zajló rendezvénysorozatról tartott csütörtöki pécsi sajtótájékoztatón elmondta: a 12 versenyprodukcióból 22 előadást és a díjkiosztó gálaestet láthatja a közönség. Hozzátette: egy darabot játszanak a Zsolnay-negyedben működő Janus Egyetemi Színházban, a többinek a Pécsi Nemzeti Színház ad otthont. A magyar színházi világ legnagyobb eseményeként számon tartott POSZT versenyprogramjaira a jegyeket április 20. után kezdik árusítani, de a tervezett 140-180 off-program közül azokra, amelyek a Kodály Központban lesznek, már április 8-tól válthatók belépők. Stenczer Béla a Kodály Központba tervezett off-programok közül kiemelte Varnus Xavér orgona- és Lajkó Félix hegedűművész közös fellépését, a Vígszínház Pesten Születtem című szcenírozott koncertjét, továbbá a tajvani Gouguang Opera Company tradicionális kínai operáját. Szólt arról, hogy a száz éve született Gobbi Hilda és Weöres Sándor alakját kiállításon idézik fel. A Művészetek és Irodalom Házában felolvasószínházi rendezvényeket, a Jókai téren utcaszínházi előadásokat, gyerekfoglalkozásokat, kézműves vásárt tartanak. A Zsolnay-negyedben a Janus Egyetemi Színház és a Bóbita Bábszínház tagjai szórakoztatják a közönséget. A város egyik vendéglőjében Bodrogi Gyula, a nemzet színésze, a POSZT díszvendége főz majd. Stenczer Béla Az ügyvezető megjegyezte, hogy a pécsiek által rendkívül népszerű Sétatér ismét szerepel a találkozó hivatalos helyszínei között.Kőhalmi Andrea, a fesztivál másik ügyvezetője az MTI érdeklődésére elmondta: a találkozó idei költségvetése a tavalyinál várhatóan 20 millió forinttal kevesebb, 150 millió forint lesz, ezért további támogatókat keresnek, és azon dolgoznak, hogy az eseményt a megszokott magas szakmai színvonalon bonyolíthassák le. Rázga Miklós, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója azt mondta, hogy a teátrum a POSZT-ot megelőzően, május 29. és június 2. között rendezi meg az 1. Pécsi Családi Fesztivált, amelyen 11 teátrum 13 produkciójának 17 előadását láthatja a nagyközönség. Mint hozzáfűzte, mivel a darabok mindegyike számot tarthat nemcsak a gyerekek, hanem szülők, nagyszülők érdeklődésére is, kiváló alkalmat kínálnak a családi együttlétre, kikapcsolódásra. Az idei POSZT versenyprogramjában, amelyet március elején hoztak nyilvánosságra, hat vidéki, négy fővárosi és két határon túli előadás szerepel. A nagyszínházi produkciók között lesz a szombathelyi Weöres Sándor Színház előadásában Dosztojevszkij műve, A félkegyelmű; a Miskolci Nemzeti Színház Tennessee Williams-darabbal, A vágy villamosával versenyez. A debreceni Csokonai Színházból Feydeau Bolha a fülbe című darabja, míg a komáromi Jókai Színházból Shakespeare III. Richárdja kapott meghívást. A Vígszínház a Jó embert keresünk című Brecht-darabbal, az Örkény Színház pedig a Peer Gynt című Ibsen-drámával érkezik. A kamara- és stúdiószínházi előadások között verseng a Nemzeti Színház Kleist-előadása, az Amphitryon; a Yorick Stúdió és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának előadásában Székely Csaba Bányavakság című darabja; a Pécsi Nemzeti Színháztól a Picasso kalandjai; a Proton Színház és a Trafó produkciójában Mundruczó Kornél Coetzee-adaptációja, a Szégyen; a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház Színésznők című de Angelis-produkciója; valamint a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott McDonagh-darab, a Vaknyugat.KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK POSZT közönségzsűri kerestetik (Fesztivál) Hivatalos dala is van a 13. POSZT-nak - Videóval (Fesztivál) 'A POSZT-on nincs bérelt poszt' - Interjú a válogatókkal (Interjúk) Itt a XIII. POSZT versenyprogramja (Fesztivál)
2013.03.28. 17:25
Szinhaz.hu
Bodrogi Gyula: "A színházban a párbeszéd szent"
Bodrogi Gyula ennyi idő után is kíváncsi arra, milyen utakat járhat be együtt a közönséggel. Saját bevallása szerint emiatt is döntött úgy, hogy a vezetőváltás után a Nemzeti Színház tagja marad. Lapszemle.“Az egész életünk a színházról szól, az emberi játékokról. Elengedhetetlen szükséglet az ember életében, épp ezért mindig emlékeznünk kell arra, ami örök érvényű” – kezdte szavait a Nemzet Színésze, aki idén a Pécsi Országos Színházi Találkozó díszvendége lesz.“Évek óta részt veszek a seregszemlén. A POSZT nagyon jó alkalom arra, hogy a színházi szakma és a közönség még jobban megismerje egymást, hogy az emberek képet kapjanak arról, hol is tart éppen a magyar színházi kultúra. Az, hogy a színházi szakmán belül egyre erősebben érezhető egy szakadás, egyre nehezebb a párbeszéd, az azt mutatja, hogy az élet minden területén ezzel küszködünk. Pedig a színházban a párbeszéd mindig szent” – fejtette ki Bodrogi Gyula a Magyar Nemzetnek. Bodrogit a Nemzeti-pályázatról is kérdezték. Ennek kapcsán elmondta, azt vallja, hogy nincs értelme az álszent módon működő pályáztatási rendszernek, hanem kulturális döntéshozóknak fel kell vállalniuk, hogy közvetlenül történjenek a kinevezések. “A hatvankét év alatt, amióta színpadon vagyok, rengeteg igazgatóváltást éltem meg, de ez, ami jelenleg a Nemzeti Színház körül zajlik, eddig nem volt jellemző. Volt idő, amikor a színész volt a legfontosabb, csak vele foglalkoztak, volt, hogy a rendező került az érdeklődés középpontjába. Az utóbbi időben az igazgatás lett nagyon kapós, régen szinte senki nem tudta, hogy kik is vezetik a színházakat. Én mindezzel ellentétben úgy gondolom, hogy mindig az előadásoknak kell érdekeseknek lenniük, azoknak a történeteknek, amelyekkel szólni kívánunk a közönséghez. Vidnyánszky Attila és Alföldi Róbert egyaránt azt nyilatkozták, hogy elismerik egymás munkásságát, ennek ellenére egyesek állandóan generálják a feszültséget a színházi élettel kapcsolatban. Ez maga is színház: ez most jó apropó arra, hogy egymást még jobban tudjuk szidni, és ennek vajmi kevés köze van magához a színházművészethez” – vélekedett Bodrogi Gyula, aki szerint egyesek, akik közvetlenül nem is tartoznak a színházi élethez, most úgy viselkednek, mint amikor a futballhuligánok egymásnak esnek - a focitól függetlenül. Bodrogi arról számolt be, nagyon szeret Alföldi Róberttel dolgozni és nagyon érdekli Vidnyánszky Attila miként gondolkodik a színházról, milyen formai megvalósításokkal dolgozik, ezért is marad a Nemzetiben.
2013.03.28. 07:01
Szinhaz.hu
Bodrogi: A színházban a párbeszéd mindig szent
Bodrogi Gyula több mint hat évtizede játszik a színpadon, számára a színházban a legfontosabb a közönséggel való kapcsolata. Ennyi idő után is kíváncsi arra, hogy milyen utakat járhat be együtt szeretett közönségével: emiatt is döntött úgy, hogy a Nemzeti Színház tagja marad.
2013.03.26. 21:25
Mno.hu
Vissza a jó időt! - Tavaszváró fotósorozat
Tavaszváró fotóösszeállítást közlünk a rossz időre való tekintettel. Úgy várjuk a tavaszt, mint ... Mint Vízváry Mariska, T. Mátray Erzsi, Forgács Sándor, Uray Tivadar, Ághy Erzsi Mint Bara Margit és Darvas Iván Mint Kállai Ferenc Mint Béres Ilona Mint Várkonyi Zoltán Mint Piros Ildikó és Dombrádi Éva Mint Czinkóczi Zsuzsa és Kútvölgyi Erzsébet Mint Madaras József Mint Szemes Mari, Náray Teri, Labomerszky Margit, Gobbi Hilda, Egri István, Komlós Juci, Báró Anna, Bodrogi Gyula Mint Rodolfo és Latabár Kálmán Siófokon 1950-ben Mint Bánsági Ildikó Mint Ruttkai Éva Mint Karády Katalin és Jávor Pál Mint Móricz Zsigmondék Mint Hegyi Barnabás, Cs. Németh Lajos, Pécsi Ildikó, Agárdy Ilona, Molnár Tibor, Madaras József, Kozák András, Somló Ferenc, Tomanek Nándor, Kovács András Mint Törőcsik Mari és Maár Gyula Mint Gobbi Hilda. Forrás: Színház.hu, OSZMI, Fotóarchívum
2013.03.16. 11:50
Szinhaz.hu
Kihirdették a POSZT programját
A programot Bodrogi Gyula, a nemzet színésze, a POSZT idei díszvendége ismertette.
2013.03.08. 12:10
Metropol.hu
Itt a XIII. POSZT versenyprogramja
Az idei versenyprogramot Solténszky Tibor dramaturg és Dr. Szigethy Gábor író, rendező, színháztörténész válogatták össze. A jövő évi válogatók Sándor L. István kritikus és Császár Angéla színésznő lesznek. Bodrogi Gyula, a nemzet színésze, Kossuth díjas színművész lesz a XIII. POSzT „arca”. A színházi szakma 2013-as seregszemléjét ezúttal június 6 és 15 között látja vendégül Pécs. A Találkozó két szakmai tulajdonosa, a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság legutóbbi egyeztetésén eldőlt az is: a sok február végi bemutatóra való tekintettel a hagyományoktól eltérően egy héttel tovább látogatta az előadásokat a két válogató. A válogatók szavaival: “Egészen pontos statisztikát vezettünk, Szigethy Gábor 59 társulat 143 előadását nézte meg élőben és három DVD felvételt, én pedig 67 társulat 131 előadását tekintettem megés 11 DVD felvételt néztem meg. Sokkal több jó előadást láttunk, mint amennyien meghívást kaptak. Sokfélét láttunk, sokfelé jártunk, most egyelőre örülök, hogy az igazán emlékezetes produkciókat sikerült kiszűrni. De hogy mi a tanulság számunkra az elmúlt egy évnek, tudunk-e később egy színházi hőtérképet felállítani, azt még nem tudom” – fogalmazott Solténszky Tibor válogató.“Azt tapasztaltuk, hogy irtó sokszínű a magyar színházművészet. A színvonalas előadástól a nézhetetlenig mindent találni. Azt figyeltük meg, hogy a színházak egy részét nem érdekli a közönsége, csak a saját művészete, de azért vannak akik szólni akarnak a nézőkhöz.Körülbelül 30 ezer kilométert repültünk, utaztunk. Nem csak ez volt izgalmas, hanem az is, hogy megismerkedtünk egy csomó emberrel. Előfordult, hogy beszélgettem egy fiatal rendezővel, kértem tőle szereposztást, és elárulta, arra már nem tellett... Egy órával később pedig a beszélgetésünk alapján arra jutott, hogy átrendezi, a darabot” – mesélte Szigethy Gábor. Hamarosan interjút közlünk a válogatókkal.A versenyprogramba kerültek:Nagyszínház:Félkegyelmű Szombathelyi Weöres Sándor Színház r: Jeles AndrásA Vágy villamosa Miskolci Nemzeti Színház r.: Kiss CsabaBolha a fülbe Debreceni Csokonai Színház r: Vidnyánszky AttilaIII. Richárd Komáromi Jókai Színház r.: Martin HubaJóembert keresünk Vígszínház r.: Michael DocekalPeer Gynt Örkény Színház r.:Ascher TamásKamara: Amphitryon Nemzeti Színház r.: Gothár PéterBányavakság a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház és a Yorick Stúdió közös produkciója r.: Sebestyén AbaPicassso kalandjai Pécsi Nemzeti Színház r.: Méhes LászlóSzégyen Proton Színház r.: Mundruczó KornélSzínésznők Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház r.: Sztarenki PálVaknyugat Kaposvári Csiky Gergely Színház r.: Bérczes LászlóSzínház.hu
2013.03.08. 10:20
Szinhaz.hu
Bodrogi Gyula ismeri a jó házasság titkát - videó
A Nemzet Színésze 40 éve vette feleségül Voith Ágit, akivel azóta is harmonikus a kapcsolata. Ennek egyik oka valószínűleg az, hogy az elmúlt négy évtizedből több mint 32 évet külön töltöttek.Részletek &raquo
2013.03.07. 10:05
Stohl András nehéz helyzetbe került
Törőcsik Mari igent mondott a Nemzeti Színház új igazgatójának. Az Index értesülései szerint Bodrogi Gyula, Sinkó László, Szarvas József, Blaskó Péter, Udvaros Dorottya, Básti Juli, Tompos Kátya és Tenki Réka is maradni fog.
2013.03.01. 13:06
Kiskegyed.hu
Stohl mit építsen még le?
Törőcsik Mari igent mondott a Nemzeti Színház új igazgatójának. Az Index értesülései szerint Bodrogi Gyula, Sinkó László, Szarvas József, Blaskó Péter, Udvaros Dorottya, Básti Juli, Tompos Kátya és Tenki Réka is maradni fog.
2013.03.01. 10:16
Stop.hu
Bodrogi Gyula a Nemzetiről: "Homokszem került a motorba"
Vidnyánszky Attila felkérésére a Nemzeti Színház tagja marad Bodrogi Gyula. A Nemzet Színészét a Magyar Hírlap kérdezte. Lapszemle. A Magyar Hírlap cikkéből:"Felkért Vidnyánszky Attila, hogy dolgozzunk együtt, s gondoltam, miért is ne. Nem értem a mostani kalamajkát arról, hogy ki jön, ki megy, ki marad, tőlem például eddig nem kérdezték meg, miért maradtam az új Nemzeti minden eddigi igazgatója alatt. Valami homokszem került a motorba, hogy a váltás ilyen nagy különlegesség lett. Természetes, hogy előfordulnak vezetőcserék" - kezdte Bodrogi Gyula, aki arról is beszélt, feleslegesnek tartja, hogy Vidnyánszky Attilát pályáztatták, hiszen már egy évvel ezelőtt kiszivárgott, hogy ő lesz az új igazgató. "A kultúráért felelős döntéshozóknak tudniuk kell, hogy mit akarnak, a színházi világot ismerniük kell, hogy akár kinevezéssel is megtalálják a választottjukat. Ha siker, együtt siker, ha bukás, együtt bukás. Amennyiben az elképzeléseknek Vidnyánszky Attila felelt meg, egyszerűen miért nem nevezték ki? A világon senki nem szólhatott volna" - vélte Bodrogi, aki szerint a pályáztatás törvényi hátterét meg kellene változtatni. A Nemzet Színésze szerint borzasztó hiba, hogy az ügy politikai színezetet kapott. "Azt látom, hogy a politikai oldalak vetélkedője beszűrődött mindenhová. Régen is mindig volt, hogy az egyik színész ezt mondta, a másik azt, de ez nem volt ártalmas, ugyanannál az asztalnál ültek, és ott vitatkoztak, mint az őrültek. De most az a vita, hogy ki hová tartozik. Ez a szétszakítottság káros, mindig azt mondom, a közönség van csupán, akinek játszom. A szocializmusban ugye jött a kultúrpolitika, és beleszólt, de akkor tudtuk, hogy mi van emögött. Az, hogy most a demokráciában is beleszóljon - avagy csak ez legyen az érzés -, bitang rossz. Ettől van, hogy gellert kapott az ügy. Másrészt viszont jelenleg tódulnak a nézők a Nemzetibe, innen nézve meg hasznos a dolog. Vidnyánszkyval kapcsolatban pedig kíváncsiság van bennem. Jó lenne, ha ez az új helyzet kiváló színházat eredményezne" - fogalmazott Bodrogi Gyula. A teljes interjú a Magyar Hírlapban olvasható.
2013.03.01. 07:02
Szinhaz.hu
Ki marad a végén?
Törőcsik Mari, Básti Juli, Udvaros Dorottya, Blaskó Péter, Bodrogi Gyula és Sinkó László vélhetően marad a Nemzeti Színháznál.
2013.02.28. 16:34
Metropol.hu
Index: Törőcsik, Bodrogi, és Udvaros is marad a Nemzetiben
Kilenc színész, köztük Bodrogi Gyula, Törőcsik Mari, Szarvas József, Básti Juli és Udvaros Dorottya is a Nemzeti Színháznál marad - írja az Index. Az értesülést egyelőre csak Törőcsik Mari és Szarvas József erősítették meg.
2013.02.28. 14:25
Hvg.hu
Bodrogi Gyula előkóstoló lett
Ígérte, hogy fog némi szerepet vállalni fia éttermében, de azt nem gondolta, hogy az egyik legfontosabb feladat lesz az övé.
2013.02.28. 11:01
Bodrogi: Nem foglalkozom az elmúlással
Bodrogi Gyula hetvennyolc évéből hatvanegyet töltött színpadon. Sajnálatos módon az elmúlt időszakban sok pályatársa távozott az élők sorából. Kollégája, Kézdy György öngyilkossága mélyen megrendítette a Nemzet Színészét.
2013.02.27. 20:52
Stop.hu
Bodrogi Gyula elsírta magát a zsíros kenyér láttán
Bodrogi Gyula elmesélte, hogy bizony neki rendkívül nehéz gyerekkora volt. Van néhány olyan emléke, amiket a mai napig nem tudott feldolgozni.
2013.02.25. 13:03
Stop.hu
Bodrogi Gyula nem hagyja el a Nemzetit
A nyár eleji igazgatóváltás után is a Nemzeti Színház tagja marad Bodrogi Gyula.
2013.02.23. 11:55
Stop.hu
A Nemzeti színészeinek felétől megválik Vidnyánszky
Lezajlottak az első beszélgetések a Nemzeti Színház leendő vezetője és a színészek között; Vidnyánszky Attila a társulat mintegy negyedével nem kíván együtt dolgozni, hogy ki marad a jövő évadban is a színháznál, az április végén derül csak ki. A múlt szerdán kezdődött szerződtetési tárgyalásokon az összes színésszel négyszemközt beszélt a színház leendő vezetője, és mindenkinek egyértelműen megmondta, hogy a következő évadban számít-e a munkájára – értesült az MTI a decemberben kinevezett új vezető egyik közvetlen munkatársától pénteken. Tájékoztatása szerint a színház jelenlegi negyven szerződtetett színésze közül a közös munkára felkért művészek döntő része kihasználja a rendelkezésére álló határidőt arra, hogy választ adjon az új igazgató ajánlatára. Ekkor derül ki, hogy ki akar maradni a társulatban és ki nem. Az MTI úgy értesült, hogy Vidnyánszky Attila a társulat mintegy negyedének mondta azt, hogy nem kíván velük együtt dolgozni és voltak olyan művészek is, akiket ugyan szerződtetne a jövő évadra, de azok mondtak nemet neki. Így összességében a társulat mintegy feléről tudható már, hogy elhagyja a teátrumot. A Színház.hu információi szerint bár felkérést kapott, nemet mondott Vidnyánszky Attilának Molnár Piroska, a Nemzet Színésze, míg Bodrogi Gyula elfogadta az ajánlatot. Hárman jelezték már korábban, hogy az igazgatóváltást követően távoznak a Nemzeti Színháztól: Kulka János és Péterfy Bori már nyilatkozott arról, hogy a jövő évadtól máshol folytatják pályájukat. Akikről már kiderült, hogy nem maradnak a színháznál, azok döntő többségben közös megegyezéssel távoznak – közölte a leendő igazgató munkatársa, aki hozzátette: "Több neves színész a társulat tagja marad". Vidnyánszky Attila munkatársa szerint ugyan sokan keresik meg azzal a leendő igazgatót, hogy szívesen dolgoznának a színházban, de amíg a jelenlegi tagokkal nem zárul le a szerződtetési időszak, addig nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy kit hívna a társulathoz. Három színész biztosan érkezik a debreceni színházból Vidnyánszky Attilával a Nemzeti társulatába: Trill Zsoltot, Szűcs Nellit és Ráckevei Annát a jövő évadtól kötheti szerződés a teátrumhoz.
2013.02.22. 19:09
Szinhaz.hu
Bodrogi nem megy el a Nemzetiből
A július elsejei igazgatóváltás után is a Nemzeti Színház tagja marad Bodrogi Gyula. A Nemzet Színésze az InfoRádió Aréna című műsorában úgy fogalmazott: elfogadta Vidnyánszky Attila felkérését.
2013.02.22. 15:30
Hir24.hu
'Újra értéket teremthetnénk'- Tagokat avatott a Nemzeti Művész Klub
2013 februárjában a Hotel Nemzeti Budapestben tartott sajtóeseményen avatott új tagokat, s ezáltal megkezdte működését a Hotel Nemzeti Budapest által alapított Nemzeti Művész Klub. A számos művészeti ág kiválóságaiból szerveződött szakmai-baráti közösség és az alapító Hotel Nemzeti Budapest közös célja, hogy a szálló kulturális szellemiségének újjáélesztésével aktív formálói legyenek Budapest művészeti életének. A 13 új taggal nem csak a létszám bővült, de a Klubban képviselt művészeti ágak köre is. A Nemzeti Művész Klub sikerét biztosítani hivatott, hogy már megalapítása percében mögötte áll főtámogatója: a Hotel Nemzeti Budapest. A komoly történelmi múltra visszatekintő, decemberben újra megnyílt patinás külsejű, mégis 21. századi kényelmet kínáló szálloda az Accor Csoport felső kategóriás MGallery kollekciójának első magyar tagja. „A Hotel Nemzeti Budapestnek történelme van, mely összefonódik Budapest kulturális aranykorának történetével. Amikor a szálloda MGallery koncepcióba illesztését megálmodtuk, nem lehetett más a vezetőelvünk csakis az, hogy újraélesszük a falak között szunnyadó művészeti szellemiséget. Így került sor a Nemzeti Művész Klub megalapítására. Boldogok vagyunk, hogy ízelítőt adhatunk vendégeinknek Budapest kulturális értékeiből, s ennek hírét vihetik a világban” - nyilatkozta Vaszily Edit szálloda igazgató. A Nemzeti Művész Klub alapítói tagjai örömmel vállalkoztak a Hotel Nemzeti Budapesttel való közös munkára, hiszen a felnövekvő új művész generációk támogatásának lehetősége kellő motivációt jelentenek egy sikeres együttműködéshez. „Budapest egykor egy pezsgő kulturális főváros volt. A kávézók, éttermek tele voltak írókkal, színészekkel és persze a közönség érdeklődő, lelkes tömegeivel. Az emberek személyesen találkozhattak a nagy művekkel és megalkotóikkal. Manapság a kortárs művészet egy szűk réteget vonz, s az emberek egy része azzal is csak az internet személytelenségén keresztül találkozik. Ez nem jó! Nagy dologra készülünk. Szeretnénk visszaadni a művészet személyességét. Ez mindenkinek jó lenne: nekünk is, a közönségnek is. Együtt újra értéket teremthetnénk, amit oly sokan hisznek elveszettnek a mai világban" - nyilatkozta Bodrogi Gyula, a Nemzeti Művész Klub alapító tagja. Az új tagok különböző korosztályt és művészeti ágakat képviselnek, van köztük színész, zenész, humorista, televíziós és reklám szakember. „Nagy örömmel vállaltam, hogy én is részt vegyek a Nemzeti Művész Klub munkájában. Már hosszú évtizedek óta foglalkozom színészneveléssel az egészen apróktól a fiatal felnőttekig. Az, hogy az ifjúságnak lehetőséget adjunk a kiteljesedésre szép és előremutató feladat. Nem szabad az utánunk jövőktől félni és mi nem is félünk tőlük! Mindent megteszünk, hogy éljünk az összefogás erejével és megmutassuk, a 21. század is képes Blaha Lujzákat nevelni" - mondta el Földessy Margit színésznő. A Nemzeti Művész Klub Alapítói: Béres Ilona, Bodrogi Gyula, Frenák Pál, Hernádi Judit, Karafiáth Orsolya, Keleti Éva, Kocsis Zoltán, Sass Sylvia, Szakály György, Szamódy Zsolt Új Tagok: Bagi Iván, Faragó András, Feke Pál, Földessy Margit, Jávori Ferenc Fegya, Kumin Viktória, Kútvölgyi Erzsébet, Napsugar von Bittera, Serbán Attila, Szabó Győző, Szilas Rita, Szipál Péter, Szulák Andrea
2013.02.19. 20:52
Szinhaz.hu
Bodrogi Gyula rengeteget dolgozik
A magyar színházak éves seregszemléje, a Pécsett megrendezendő POSZT díszvendége az idén Bodrogi Gyula (78) lesz.
2013.02.10. 18:42
Blikk.hu
Bodrogi: Mindent úgy nézek, mint egy színházat
A magyar színházak éves seregszemléje, a Pécsett megrendezendő POSZT díszvendége idén Bodrogi Gyula (78) lesz. A Nemzet Színésze, bár minden évben lelkes vendége vagy nézője a fesztiválnak, ebben a minőségében először lesz jelen.
2013.02.08. 18:29
Blikk.hu
Bodrogi Gyula a POSZT idei díszvendége
Bodrogi Gyula, a nemzet színésze, Kossuth-díjas művész lesz a XIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) idei díszvendége.
2013.02.06. 16:30
Nol.hu
Bodrogi Gyula a POSZT idei díszvendége
Bodrogi Gyula, a nemzet színésze, Kossuth-díjas művész lesz a XIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) idei díszvendége.
2013.02.06. 12:34
Nol.hu
Bodrogi Gyula lesz az átalakított POSZT díszvendége
A módosított előadóművészeti törvénynek megfelelően megváltoztak a fesztiválra való jelölés feltételei. A nemzeti és kiemelt intézmények két előadást jelölhetnek, a regisztrált színházak egy előadást javasolhatnak. A független, de nem regisztrált társulások produkciónak jelöléséhez két elismert színházi szakember ajánlása szükséges.
2013.02.06. 12:30
Hvg.hu
Bodrogi Gyula az idei POSZT díszvendége
Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze, Kossuth díjas színművész lesz a XIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó „arca”. A színházi szakma 2013-as seregszemléjét ezúttal június 6 és 15 között látja vendégül Pécs. A Találkozó két szakmai tulajdonosa, a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság legutóbbi egyeztetésén eldőlt az is: a sok február végi bemutatóra való tekintettel a hagyományoktól eltérően egy héttel tovább látogatja az előadásokat a két válogató. A Solténszky Tibor dramaturg és dr. Szigethy Gábor író, rendező, színháztörténész által összeállított versenyprogramot az eddigiektől eltérően idén március 8-án nyilvános sajtóeseményen jelenti be a POSZT vezetése. KAPCSOLÓDÓ ANYAGOKSzázezret ért Bodrogi Gyula mackója (Plusz) "A közönség együtt: zseni" - Bodrogi Gyula szülinapos (Múltidéző) A színpad morfiuma - Bodrogi Gyula és Voith Ági mesélt (Budapest) Lemondott Márta István - POSZT nyilatkozat (Hír) Indul a POSZT-2013 ötletbörze (Fesztivál) Mi a POSZT? - Solténszky Tibor válogató összegez (Fesztivál)
2013.02.06. 09:04
Szinhaz.hu
Bodrogi Gyula és Voith Ági újra együtt
A két legendás színész, Bodrogi Gyula és Voith Ági a Karinthy Színházban alakít házaspárt.
2013.01.03. 19:23
Kiskegyed.hu
Újra házaspár lett Bodrogi és Voith
Budapest ‒ Több mint három évtizeddel ezelőtt kezdett külön új életet Bodrogi Gyula és Voith Ági a legendás színészházaspár, aki azóta sem vált el egymástól, pedig új párra találtak, és mindannyian a legjobb barátok.
2012.12.26. 17:30
Blikk.hu
Tihanyi Tóth Csaba legnagyobb titka
Újságírónak, illetve fotósnak adta ki magát, így férkőzött közel több színészlegendákhoz kamaszkorában a Barátok közt sztárja. Bubik István, Rudolf Péter vagy Bodrogi Gyula még az előadásokra is beültették a fiatal Tihanyi Tóth Csabát. Pedig az álinterjúk valójában meg sem jelentek...
2012.12.24. 15:00
Nlcafe.hu
Poénfőztjével tarolt Bodrogi Gyula
A Bors ismert és elismert művészek konyhájában járt, akik nemcsak személyes halászléreceptjeiket, de egy-egy jókedélyű történetüket is megosztották olvasóinkkal. Halász Judit elárulta: ő felnőttként evett életében először halat, akkor is csak Sára Sándor Kossuth- díjas operatőr kedvéért.
2012.12.24. 11:05
Borsonline.hu
Százezret ért Bodrogi Gyula mackója
Csaknem kétmillió forintos összbevétellel zárult szerda késő este a Fogadj örökbe egy macit! alapítvány második jótékonysági árverése, amelynek keretében ismert emberek ajánlottak fel személyes tárgyuk kíséretében egy játék mackót, hogy a befolyó pénzt a fogyatékkal élők munkahelyteremtésére fordítsa a szervezet. A budapesti Polgár Galériában rendezett árverésen Jókai Anna írónő macijáért és egy felfelé álló ormányú - ezáltal a mondák szerint szerencsét hozó - elefántjáért adták a legmagasabb ajánlatot: Mága Zoltán hegedűművész 170 ezer forintért tett szert a két figurára. A zenész személyesen nem volt jelen, telefonon licitált. Százharmincezer forintért egy névtelenséget választó licitálóé lett Gerendai Károly mackója és Mont Blanc márkájú tolla. Ugyanennyit fizettek Kemény Dénes vízilabda edző mackójáért és aláírt labdájáért. Ennél valamivel alacsonyabb áron, százezer forintért kelt el Dombi Rudolf olimpiai bajnok kajakozó gyerekkori macija és játékautója, és ugyanennyit fizettek Bodrogi Gyula macijáért, illetve egy távcsőért, amelyet a színész Szenes Iván dalszerzőtől kapott ajándékba. Szintén százezer forintot ért Koltai Lajos operatőr macija és fénymérője, valamint Páva Zsolt pécsi polgármester mackója és Zsolnay-hamutartója. A baranyai megyeszékhely vezetője díszvendégként vett részt a jótékonysági aukción, amelyen bejelentette: az első - márciusi - Fogadj örökbe egy macit! árverésből származó mintegy négymillió forintot, illetve a most befolyt csaknem kétmilliót a fogyatékkal élők munkahelyteremtésére, ezen belül is egy Maci kávézó megnyitására fordítják. A kávézó a tervek szerint jövő tavasszal nyit meg Pécs belvárosában és fogyatékkal élőket fog alkalmazni. A szerda esti árverésen összesen 35 mackót adtak el, Szabó István filmrendező játékfigurája és fényképezőgépe, illetve Kóbor János zenész plüss állata és a vele együtt felajánlott Omega-lemez 85-85 ezer forintért kelt el. Pécsi Ildikó színművész a maci mellett egy nagyanyjától örökölt százéves kuglófsütőt és egy bögrét ajánlott fel, ezekért százezer forintot adtak. Kárász Róbert, az est házigazdája, az aukció kezdeményezője elmondta, a kezdeményezés célja munkahelyet teremteni a fogyatékkal élők számára: Magyarországon ugyanis 600 ezer ember él valamilyen fogyatékkal, de csak 10 százalékukat alkalmazzák. Európa nyugati részén ennél jóval magasabb, 60 százalék ez az arány - világított rá.
2012.12.20. 11:05
Szinhaz.hu
Megrendítő dolog derült ki! Bodrogi Gyula sokáig éhezett
Bodrogi Gyula a DTK Show-ban beszélt arról, volt olyan időszak az életében, amikor éhezett.
2012.12.12. 19:05
Femina.hu
Janika, az örök nő - Margitai Ági a Karinthy Színházban
December 14-én mutatja be a Karinthy Színház Békeffi István-Stella Adorján: Janika című vígjátékát, Honti György rendezésében. A darabról: Budapest legismertebb primadonnáját 15 éve férje csúnyán faképnél hagyta, mondván, hogy Amerikába utazik egy darabot megrendezni, de azóta sem tért vissza. A jelenlegi színigazgató a Janika c. produkció főszerepére szeretné felkérni a gyönyörű primadonnát, aki meglehetősen ódzkodik a 14 éves kisfiú szerepétől. Próbaképpen gyerekruhába bújik, amikor váratlanul betoppan a hűtlen férj. Kihasználva az alkalmat az asszony meghagyja férjét abban a tudatban, hogy ő nem más, mint saját fia és elhatározza, hogy visszaszerzi férjét. A színház ajánlója: Egy jó színdarabban minden kor megtalálja a maga igazságát. Ez igaz Janikára is! A nézők mindig élvezik a színházi kulisszatitkokat, az átöltözés keltette bonyodalmakat, a férfi és nő örök párharcát. Pláne, ha ilyen kiváló szereposztásba kerül színpadra az előadás. A színészek, akik tudnak líraiak és komikusak lenni egyszerre, képesek arra, hogy elvarázsolják a közönséget és elmeséljék Önöknek ezt a megható felnőtt-mesét. A Janika olyan, mint egy gyönyörűen elkészített csipke. Ha túlságosan megterhelik, átszakad, míg ha nem veszik elég komolyan, gyűrött lesz. A mi célunk, hogy megtaláljuk a legjobb arányt. Így a nézők egyik pillanatban szívből nevethetnek, míg a másikban sírhatnak. És hazafelé menet is magukkal viszik, milyen megható és mulatságos az élet. Fotók a próbáról: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Békeffi István- Stella Adorján: JANIKA Vígjáték 3 felvonásban Polgár Gizi BÍRÓ KRISZTA Balla János MIHÁLYFI BALÁZS Anya VOITH ÁGI Apa BODROGI GYULA Malvin, öltöztetőnő MARGITAI ÁGI Adorján, színigazgató FAZEKAS ISTVÁN Miss Betty Torday MOLDVAI KISS ANDREA Fenek Jenő RÁBAVÖLGYI TAMÁS Újságíró HONTI GYÖRGY Díszlet-Jelmez: Húros Annamária Díszlet kivitelezés: Major Attila Kellék: Bíró Tamás Hang: Román Dávid Fény: Lénárt Gábor A rendező munkatársa: Dulay László Szcenika, produkciós asszisztens: Ridzi Gábor Művészeti vezető: KARINTHY MÁRTON Rendező: HONTI GYÖRGY Bemutató: 2012. december 14 péntek este 7 óra Karinthy Színház
2012.12.12. 06:01
Szinhaz.hu
Prima Primissima: Bodrogi lett a közönségdíjas
Tíz kategóriában adták át a győzteseknek a Prima Primissima Díjakat és a Jubileumi Prima Primissima díjakat pénteken este Budapesten a Művészetek Palotájában. A közönségdíjat Bodrogi Gyula, a nemzet színésze vehette át.Related StoriesMegyesi Gusztáv: Horváthné ősanyánkKötelező a hólánc a MecsekbenHagyományt ápolva pálinkázott az alpolgármester az iskolábanTünet - Hiába nyomja a cipő, észre sem vesziMegkezdtük az afganisztáni kivonulást
2012.12.08. 12:20
Nol.hu
Átadták a Prima Primissima Díjakat
A magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői vehették át a 10. alkalommal odaítélt Prima Primissima Díjakat, valamint a Jubileumi Prima Primissima Díjakat péntek este a Művészetek Palotájában. A magyar irodalom kategóriában Krasznahorkai László írónak; sport kategóriában Kulcsár Győző négyszeres olimpiai bajnok párbajtőrözőnek; a magyar népművészet és közművelődés kategóriában pedig a Bihari János Táncegyüttesnek ítélték oda a díjat. A képzőművészet kategória nyertese Sajdik Ferenc karikaturista; a zeneművészet kategóriáé pedig Miklósa Erika operaénekes lett. A Prima Primissima Díjat építészet és építőművészet kategóriában Török Péter tájépítész; a tudomány kategóriában Palkovits Miklós akadémikus, agykutató vehette át. Oktatás és köznevelés kategóriában Grétsy László nyelvészt; sajtó kategóriában Riskó Gézát, a közmédia sportműsorainak főszerkesztőjét; míg aszínház- és filmművészet kategóriában Kósa Ferenc filmrendezőt díjazták. Közönségdíjat vehetett át Bodrogi Gyula, a nemzet színésze. "Mindig nagyra becsültem azokat az embereket, akik magánvagyonukból támogatják a kultúrát, a tudományt, a sportot vagy azok képviselőit. Ezen emberek közé sorolom Demján Sándor urat, aki tíz évvel ezelőtt megalapította a Prima Primissima Díjakat" - méltatta az elismerést létrehozó nagyvállalkozót a díjátadón Törőcsik Mari, a nemzet színésze, aki öt évvel ezelőtt kapott Jubileumi Prima Primissima Díjat. D. Tóth Kriszta, a közmédia műsorvezetője, a gála egyik háziasszonya köszöntötte Áder János köztársasági elnököt, Lévai Anikót, Orbán Viktor miniszterelnök feleségét, Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, Tarlós Istvánt, Budapest főpolgármesterét, a megjelent államtitkárokat, nagyköveteket és a parlamenti pártok jelen lévő képviselőit. Krizsó Szilvia, az est másik háziasszonya emlékeztetett arra, hogy idén a díj tizedik évfordulóját is ünneplik, ennek alkalmából jubileumi díjakat is átadnak. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója felidézte, hogy 2003 óta több ezer jelölt közül mintegy 300 primát, közülük 100 primissimát, valamint 10 közönségdíjast választottak meg. A megyei Prima Díjak a lokálpatrióták elismerését testesítik meg, míg a Junior Prima Díjakkal a 30 év alatti tehetségeket ismerik el - tette hozzá. Az üzletember emlékeztetett arra, hogy 2013-tól korlátlan időre az OTP Bank vállalja át a díj fenntartását Demján Sándortól, aki a közönségdíj finanszírozását veszi át Csányi Sándortól. Mikor egy ország gazdasági nehézségekkel küzd, azt az alkotók sínylik meg - hívta fel a figyelmet Csányi Sándor. Mint hozzáfűzte, "a gazdasági válság és az ahhoz kapcsolódó kormányintézkedések rendkívüli mértékben érintették a bankszektort, így az OTP-t is", ennek ellenére a pénzintézet növelte a kulturális, szociális és sporttámogatásait. "Büszkén és boldogan adom át Csányi Sándornak a Prima Primissimát" - jegyezte meg Demján Sándor, aki úgy vélte, a Prima Primissima Díj ötlete számít élete egyik legjelentősebb sikerének. Mint emlékeztetett, Csányi Sándor a díj kuratóriumának elnökeként sok ütközetet megvívott a tanácsadó testülettel, ahol a primák választása folyt. "Nincs jobb- és baloldali művész, tudós vagy sportoló, és Sándor ennek végig érvényt tudott szerezni" - emelte ki. Demján Sándor elárulta: több jelentkező is volt, de Csányi Sándor és az OTP érdemlik meg, hogy továbbvigyék a díjat. Noha az alapító a díjazottak kiválasztásában soha nem vett részt, a tizedik évforduló alkalmából Jubileumi Prima Primissima Díjasokat választott az eddigi primák közül: az elismerést Bálint András és Jordán Tamás színművészek, Szörényi Levente zeneszerző, előadóművész és Zoboki Gábor építész, a Művészetek Palotája tervezője kapták meg, míg Jancsó Miklós filmrendező helyett kórházi kezelése miatt felesége vette át a díjat.
2012.12.07. 21:44
Szinhaz.hu
Unokájával jár vadászni Bodrogi Gyula
Mélykút - Minden szabadidejét az unokáival tölti Bodrogi Gyula (78).
2012.11.02. 18:38
Blikk.hu
Bodrogi Gyula: Ha az a feladat, falra mászom
Arra kérem a jóistent, addig éljek, amíg meg nem halok, és amíg szerep van a színpadon – mondta Bodrogi Gyula, aki nagyon sajnálja, hogy nem lehet Pókember, de örül, hogy Prima Primissima Díjra jelölték.
2012.10.22. 07:15
Kiskegyed.hu
Bodrogi Gyula így kerülte el a skatulyát
"Arra kérem a jóistent, addig éljek, amíg meg nem halok, és amíg szerep van a színpadon" - mondta Bodrogi Gyula, akit előadás előtt még mindig egy izgalmas, koncentrációs állapot keríti hatalmába. A Kossuth-díjas művésszel, a Nemzet Színészével a Vasárnap Reggel újságírója beszélgetett pályájáról, terveiről és öröméről, hogy a Prima Primissima Díjra jelölték.
2012.10.15. 14:47
Stop.hu
Lepedőakrobaták a Dumaszínházban
Október közepén a klasszikus kabaré szerelmeseinek kedveskedik a Corvin Dumaszínház, a Lepedőakrobaták című darabbal. De hogy kerül a kabaré a stand-up comedy otthonába? Az alkotók a Lepedőakrobatákról: A Lepedőakrobaták „a férfi és nő viszonyának sokféle erotikus oldalát mutatja be. Témáink között szerepel olyan tréfa, amelyben azt vizsgáljuk, hogy egy újszülött esetében ki lehet az apa, vagy miként lehet a házasságon belüli erőszakból profitálni? Szó lesz egy főnök titkárnőjével szemben tanúsított szexuális zaklatásáról, és tanúi lehetünk egy in flagrantinak is. […] Betekinthetünk egy, az új tanterven alapuló középiskola szexológia órájára. […] Nem maradhatnak ki a prostik, a Pál utcai lányok sem, akik a vígalmi negyed hiányában színpadunkon strichelnek. Az egyes jelenetek között pikáns kuplék hangzanak fel és az összekötő konferanszokból, megtudhatjuk, hogy a megcsalt házastársaknak soha nincs semmi belátásuk. […] Végül műsorunkból nem maradhat ki Hacsek és Sajó, a félreértések sokaságával. (Sevillai borbély vagy bordély?) és a már Bodrogi Gyulával klasszikussá vált „Óvszer” című jelenet.” Villáminterjú a Lepedőakrobaták rendezőjável, Kalmár Tiborral: Előzetesen mit érdemes tudni a Lepedőakrobaták című kabaréról? Az alcímnek megfelelően a Lepedőakrobaták egy zenés szex-kabaré, tehát a párkapcsolatokat járjuk benne körül. A férj-feleség kapcsolata, a zaklatás témaköre – ami manapság a közéletben is fontos téma –, könnyedebb és komolyabb gondolatok humoros köntösben. Látunk in flagranti helyzetet, amikor a férj rajta kapja a csábítót a feleségével, osztályfőnöki órát egy iskolában, ahol az új tanterv szerint szexológiát tanítanak a tinédzsereknek, és természetesen nem maradhat ki az Óvszer című jelenet sem, Bodrogi Gyulával. Ez utóbbit a televízióból sokan ismertek, és már kívülről tudják, mégis nagyon szeretik. Kinek szánják ezt a – témáját tekintve pikáns – darabot? A téma tekintetében szinte mindenkinek, hiszen a szex a kamaszkor után mindenkit érdekel. A Mikroszkóp Színpadon már sikerrel játszottuk ezt a darabot és bár ott egy hagyományos – középkorú és idősebb – közönséget értünk el, úgy gondolom most a fiatalokra is számíthatunk. A kabarét a Dumaszínházba helyezni egy érdekes kísérlet, magam is kíváncsi vagyok, meg tudjuk-e szólítani a stand-up comedy rajongóit is, de bízom benne, hogy igen. Mennyire jelent kihívást a helyszín? A Dumaszínház nincs úgy felszerelve díszlettel és kellékekkel, mint mondjuk a Mikroszkóp Színpad. Igen, ez egy komoly dilemma volt, de úgy gondoltuk, meg kell próbálni. Kíváncsiak vagyunk, hogy fog működni. Nincsenek nagy díszletek, könnyen variálható bútorjelzéseket használunk és igyekszünk megfelelni ennek a kihívásnak. Ugyanakkor azt gondolom, a tartalom lesz a lényeg, az pedig működik. A színészek is nagyon izgatottak. Egyrészt persze nekik is komoly feladat ebben a környezetben játszani, másrészt viszont a színész olyan, hogy szereti magát kipróbálni más közegben is. Nekik az a tapasztalatuk – a vidéki fellépéseik alapján –, hogy minden korosztályt meg lehet szólítani és a legnehezebb helyszínen is lehet sikeres egy darab. Mennyire aktualizálni régebben írott jelenteket a mai kor elvárásainak megfelelően? Abszolút, sőt a legtöbbje nem is régi jelentet, hanem teljesen friss, mostanában íródott darab. A Zaklatás című jelenet például, amit Kállai István jegyez, nem átírat, hanem teljesen új. Ő egyébként is egy tökéletesen mai kabaré és vígjáték író. Ráadásul a darab negyede zenés műsorszám, ami ugyancsak kortalanná teszi majd. Kuplékat, sanzonokat énekelnek a fiúk, lányok. Aradi Tibi, Nyertes Zsuzsi, Tallós Rita, Heller Tamás is dalra fakad. Abszolút aktuális lesz tehát az előadás, ahogy a téma maga is mindig az. Királyhegyi Pál, a nagy humorista mondta egyszer: „Ha nem lett volna a szex, akkor mi is csak így ímmel-ámmal lehetnénk itt a földön”. Lepedőakrobaták A darabot írták: Kállai István, Kalmár Tibor, Nádasi László és Trunkó Barnabás Játsszák: Bodrogi Gyula, Lorán Lenke, Beregi Péter, Heller Tamás, Aradi Tibor, Megyeri Zoltán, Nyertes Zsuzsa, Tallós Rita. A zongoránál: Kertész János Bemutató: Corvin Dumaszínház, 2012. október 11. Szerző: Koncz Csaba
2012.10.09. 09:02
Szinhaz.hu
Interaktív színházi kiállítás az Allee-ban
A Nemzeti Színház múltja és jelene, interaktív formában, 2012. szeptember 15. és október 15. között az Allee Bevásárlóközpontba költözik. Fontos színháztörténeti tárgyi emlékek mutatják be az évszázadokon átívelő múltat, ugyanakkor Schell Judit estélyi ruhakölteménye, Bodrogi Gyula királyi ornátusa a János vitéz című színdarabból, vagy Kulka János jelmeze mind-mind a nemzet színháza jelenlegi munkáját példázza. A gyermekekről sem feledkeztek meg a szervezők, hiszen a kiállítás ideje alatt a színházi sminkelést, a jelmez- és díszletkészítést is kipróbálhatják a legkisebbek. A szervezők ígérete szerint, "a felnőtteket pedig a színház titokzatos világa várja, a felfedezőútra Kornis Mihály irodalmi szótárából néhány remekmű kíséri el a színfalak mögötti életre kíváncsiakat". Csaknem 100 négyzetméter színlap és plakát, maszkok, díszletek, makettek, rézkarc, egyéb színháztörténeti emlékek, valamint a Nemzeti Színház előadásait beharangozó rövidfilmek várják a színház világa után érdeklődőket 2012. szeptember 15. és október 15. között az Allee Bevásárlóközpontban. Az, aki az Allee bármelyik üzletében 5000 Ft felett vásárol szeptember 15. és október 15. között, részt vehet a nyereményjátékon, melynek fődíjával 2 személyes utazást nyer New Yorkba, ahol egy fergeteges Broadway előadást is megtekinthet. Emellett számtalan további értékes nyeremény és színházjegyek is várják a látogatókat. További információ: www.allee.hu
2012.09.15. 07:13
Szinhaz.hu
Utcabálra hív a József Attila Színház
Bemutató előtt álló darabok és korábbi produkciók zenei részleteiből kapnak ízelítőt, akik szeptember 8-án eljönnek a József Attila Színház Évadnyitó Utcabáljára. Ezen a napon a színház melletti kis utcában, a Déryné közben számtalan izgalmas program várja a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt. A délután 3-kor kezdődő műsorfolyammal először a kicsiknek kínálnak szórakozást: ők a színház egyik gyermekdarabjából, az Ózból láthatnak-hallhatnak bemutatót, majd a művészekkel közösen táncra perdülhetnek az Óz zenéjére. A közös táncba a felnőttek is bekapcsolódhatnak, hiszen a flashmob, magyarul villámcsődület lépéseivel a színház Facebook oldalán mostantól lehet ismerkedni. A színház sminkesei és fodrászai a kicsiknek arckifestéssel, a felnőtteknek korabeli frizurák készítésével kedveskednek, az átalakítás közben készült fotókat és a végeredményt a színház honlapján lehet majd megnézni. A teljesen ingyenes programok közben plakátkiállítással idézik meg az előző évad és az őszi szezon darabjait. A plakátokat azért érdemes tanulmányozni, mert a helyszínen kedvezményes jegy- és bérletvásárlásra is lesz lehetőség, amelyek mellé tombolát is kapnak a vásárlók. A tombola fődíja két jegy a színház október 6-i első bemutatójára, a Feketeszárú cseresznye című darabara. És a tombola egyúttal kóstolójegy is, mivel a művészek közül néhányan új oldalukról mutatkoznak be. A maguk főzte ételekkel kínálják meg a közönséget, akik zsűrizhetik az ételeket, aszerint, hogy kié ízlett a legjobban. A főzőversenybe többek között Bodrogi Gyula, Benkő Péter, Rékasi Károly, Láng József is beszáll. Négy órától a színházkedvelő közönség találkozhat és beszélgethet a József Attila Színház örökös tagjaival, Galambos Erzsivel, Bodrogi Gyulával, Bakó Mártával, Voith Ágival, Szabó Évával, Láng Józseffel akiktől dedikált fotókat kaphatnak. Fél öttől a zenéé lesz a főszerep: Retró slágerek hangzanak el a Mici néni két élete című darabból, magyar és délszláv dalok csendülnek fel a bemutató előtt Feketeszárú cseresznyéből, és zenés részletek jönnek a szintén újdonságnak számító FAME - A hírnév ára című musicalből is. És lesz zenei válogatás a hetvenes évek zenéiből és különböző musicalek is felcsendülnek a színpadon. A különleges zenei és színpadi kavalkádban részt vesz többek között Nemcsák Károly, a színház igazgatója, Fehér Anna, Esztergályos Cecília, Voith Ági, Vándor Éva, Bodrogi Gyula, Koltai Róbert, Dér Heni, Puskás Péter. A Színházi Évadnyitó Utcabál, amelynek háziasszonya idén Kocsis Judit lesz, immár hagyomány a színház életében. Csakúgy, mint a 2006-ban rendezett első bálon, a társulat most is örömmel várja a színházkedvelő közönséget délután háromtól este tízig egy közös mulatságra. Itt a részletes program: 15.00 Találkozz Hófehérkével a törpékkel és a királyfival... PÁRHUZAMOSAN: Aszfaltrajzolás! Fessük ki az arcunkat, gyerek program (15.00 – 17.00), Hófehérke és törpék színezése zsírkrétával a színpad melletti asztalokon. 15.30 Szalmababa dala az Óz előadásból 15.40 Óz flash mob gyakorlása 16.00 Óz flash mob (közös tánc) gyerekekkel, felnőttekkel és kollégákkal PÁRHUZAMOSAN: 16.00 ÖRÖKÖS TAGJAINK DEDIKÁLÁSA (Galambos Erzsi, Márta, Szabó Éva, Voith Ági,Bodrogi Gyula, Láng József, Ujréti László) 16.10 Nemcsák Károly megnyitja a Színházi évadnyitó utcabált 16.30 Musical dallamok + ASZFALTRAJZVERSENY EREDMÉNYHIRDETÉS 16.45 Voith Ági és Bodrogi Gyula a színpadon 17.00 Mici néni két élete előadásból részlet PÁRHUZAMOSAN: 17.00 Korok fizuráinak elkészítése hölgyeknek és uraknak 17.10 Esztergályos Cecília meglepetés dala 17.15 Fehér Anna a színpadon 17.30 Vamp, a vámpír musical/ részlet PÁRHUZAMOSAN: 17.30 INDUL A FŐZŐVERSENY , A KÓSTOLTATÁS 17.45 Shakespeare: Rómeó és Júlia előadásból egy kis részlet 18.20 Blazsovszky Ákos két önálló szerzeményét adja elő 18.40 Hunyadi Sándor: Feketeszárú cseresznye előadásból zenés ízelítő 19.30 Koltai Róbert dallal érkezik 20.00 Főzőverseny eredményhirdetése + TOMBOLA 21.00 FAME RENT, A hírnév ára musicalből ízelítő 21.30 Retro disco Fehér Adrienn és Jónás Andrea előadásában! Mindenkit várnak szeretettel 15.00-tól!   Forrás: József Attila Színház
2012.09.07. 05:00
Szinhaz.hu
Utcabálra hív a József Attila Színház
Bemutató előtt álló darabok és korábbi produkciók zenei részleteiből kapnak ízelítőt, akik szeptember 8-án eljönnek a József Attila Színház Évadnyitó Utcabáljára. Ezen a napon a színház melletti kis utcában, a Déryné közben számtalan izgalmas program várja a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt. A délután 3-kor kezdődő műsorfolyammal először a kicsiknek kínálnak szórakozást: ők a színház egyik gyermekdarabjából, az Ózból láthatnak-hallhatnak bemutatót, majd a művészekkel közösen táncra perdülhetnek az Óz zenéjére. A közös táncba a felnőttek is bekapcsolódhatnak, hiszen a flashmob, magyarul villámcsődület lépéseivel a színház Facebook oldalán mostantól lehet ismerkedni. A színház sminkesei és fodrászai a kicsiknek arckifestéssel, a felnőtteknek korabeli frizurák készítésével kedveskednek, az átalakítás közben készült fotókat és a végeredményt a színház honlapján lehet majd megnézni. A teljesen ingyenes programok közben plakátkiállítással idézik meg az előző évad és az őszi szezon darabjait. A plakátokat azért érdemes tanulmányozni, mert a helyszínen kedvezményes jegy- és bérletvásárlásra is lesz lehetőség, amelyek mellé tombolát is kapnak a vásárlók. A tombola fődíja két jegy a színház október 6-i első bemutatójára, a Feketeszárú cseresznye című darabara. És a tombola egyúttal kóstolójegy is, mivel a művészek közül néhányan új oldalukról mutatkoznak be. A maguk főzte ételekkel kínálják meg a közönséget, akik zsűrizhetik az ételeket, aszerint, hogy kié ízlett a legjobban. A főzőversenybe többek között Bodrogi Gyula, Benkő Péter, Rékasi Károly, Láng József is beszáll. Négy órától a színházkedvelő közönség találkozhat és beszélgethet a József Attila Színház örökös tagjaival, Galambos Erzsivel, Bodrogi Gyulával, Bakó Mártával, Voith Ágival, Szabó Évával, Láng Józseffel akiktől dedikált fotókat kaphatnak. Fél öttől a zenéé lesz a főszerep: Retró slágerek hangzanak el a Mici néni két élete című darabból, magyar és délszláv dalok csendülnek fel a bemutató előtt Feketeszárú cseresznyéből, és zenés részletek jönnek a szintén újdonságnak számító FAME - A hírnév ára című musicalből is. És lesz zenei válogatás a hetvenes évek zenéiből és különböző musicalek is felcsendülnek a színpadon. A különleges zenei és színpadi kavalkádban részt vesz többek között Nemcsák Károly, a színház igazgatója, Fehér Anna, Esztergályos Cecília, Voith Ági, Vándor Éva, Bodrogi Gyula, Koltai Róbert, Dér Heni, Puskás Péter. A Színházi Évadnyitó Utcabál, amelynek háziasszonya idén Kocsis Judit lesz, immár hagyomány a színház életében. Csakúgy, mint a 2006-ban rendezett első bálon, a társulat most is örömmel várja a színházkedvelő közönséget délután háromtól este tízig egy közös mulatságra. Itt a részletes program: 15.00 Találkozz Hófehérkével a törpékkel és a királyfival... PÁRHUZAMOSAN: Aszfaltrajzolás! Fessük ki az arcunkat, gyerek program (15.00 – 17.00), Hófehérke és törpék színezése zsírkrétával a színpad melletti asztalokon. 15.30 Szalmababa dala az Óz előadásból 15.40 Óz flash mob gyakorlása 16.00 Óz flash mob (közös tánc) gyerekekkel, felnőttekkel és kollégákkal PÁRHUZAMOSAN: 16.00 ÖRÖKÖS TAGJAINK DEDIKÁLÁSA (Galambos Erzsi, Márta, Szabó Éva, Voith Ági,Bodrogi Gyula, Láng József, Ujréti László) 16.10 Nemcsák Károly megnyitja a Színházi évadnyitó utcabált 16.30 Musical dallamok + ASZFALTRAJZVERSENY EREDMÉNYHIRDETÉS 16.45 Voith Ági és Bodrogi Gyula a színpadon 17.00 Mici néni két élete előadásból részlet PÁRHUZAMOSAN: 17.00 Korok fizuráinak elkészítése hölgyeknek és uraknak 17.10 Esztergályos Cecília meglepetés dala 17.15 Fehér Anna a színpadon 17.30 Vamp, a vámpír musical/ részlet PÁRHUZAMOSAN: 17.30 INDUL A FŐZŐVERSENY , A KÓSTOLTATÁS 17.45 Shakespeare: Rómeó és Júlia előadásból egy kis részlet 18.20 Blazsovszky Ákos két önálló szerzeményét adja elő 18.40 Hunyadi Sándor: Feketeszárú cseresznye előadásból zenés ízelítő 19.30 Koltai Róbert dallal érkezik 20.00 Főzőverseny eredményhirdetése + TOMBOLA 21.00 FAME RENT, A hírnév ára musicalből ízelítő 21.30 Retro disco Fehér Adrienn és Jónás Andrea előadásában! Mindenkit várnak szeretettel 15.00-tól!   Forrás: József Attila Színház
2012.09.07. 05:00
Szinhaz.hu
Utcabálra hív a József Attila Színház
Bemutató előtt álló darabok és korábbi produkciók zenei részleteiből kapnak ízelítőt, akik szeptember 8-án eljönnek a József Attila Színház Évadnyitó Utcabáljára. Ezen a napon a színház melletti kis utcában, a Déryné közben számtalan izgalmas program várja a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt. A délután 3-kor kezdődő műsorfolyammal először a kicsiknek kínálnak szórakozást: ők a színház egyik gyermekdarabjából, az Ózból láthatnak-hallhatnak bemutatót, majd a művészekkel közösen táncra perdülhetnek az Óz zenéjére. A közös táncba a felnőttek is bekapcsolódhatnak, hiszen a flashmob, magyarul villámcsődület lépéseivel a színház Facebook oldalán mostantól lehet ismerkedni. A színház sminkesei és fodrászai a kicsiknek arckifestéssel, a felnőtteknek korabeli frizurák készítésével kedveskednek, az átalakítás közben készült fotókat és a végeredményt a színház honlapján lehet majd megnézni. A teljesen ingyenes programok közben plakátkiállítással idézik meg az előző évad és az őszi szezon darabjait. A plakátokat azért érdemes tanulmányozni, mert a helyszínen kedvezményes jegy- és bérletvásárlásra is lesz lehetőség, amelyek mellé tombolát is kapnak a vásárlók. A tombola fődíja két jegy a színház október 6-i első bemutatójára, a Feketeszárú cseresznye című darabara. És a tombola egyúttal kóstolójegy is, mivel a művészek közül néhányan új oldalukról mutatkoznak be. A maguk főzte ételekkel kínálják meg a közönséget, akik zsűrizhetik az ételeket, aszerint, hogy kié ízlett a legjobban. A főzőversenybe többek között Bodrogi Gyula, Benkő Péter, Rékasi Károly, Láng József is beszáll. Négy órától a színházkedvelő közönség találkozhat és beszélgethet a József Attila Színház örökös tagjaival, Galambos Erzsivel, Bodrogi Gyulával, Bakó Mártával, Voith Ágival, Szabó Évával, Láng Józseffel akiktől dedikált fotókat kaphatnak. Fél öttől a zenéé lesz a főszerep: Retró slágerek hangzanak el a Mici néni két élete című darabból, magyar és délszláv dalok csendülnek fel a bemutató előtt Feketeszárú cseresznyéből, és zenés részletek jönnek a szintén újdonságnak számító FAME - A hírnév ára című musicalből is. És lesz zenei válogatás a hetvenes évek zenéiből és különböző musicalek is felcsendülnek a színpadon. A különleges zenei és színpadi kavalkádban részt vesz többek között Nemcsák Károly, a színház igazgatója, Fehér Anna, Esztergályos Cecília, Voith Ági, Vándor Éva, Bodrogi Gyula, Koltai Róbert, Dér Heni, Puskás Péter. A Színházi Évadnyitó Utcabál, amelynek háziasszonya idén Kocsis Judit lesz, immár hagyomány a színház életében. Csakúgy, mint a 2006-ban rendezett első bálon, a társulat most is örömmel várja a színházkedvelő közönséget délután háromtól este tízig egy közös mulatságra. Itt a részletes program: 15.00 Találkozz Hófehérkével a törpékkel és a királyfival... PÁRHUZAMOSAN: Aszfaltrajzolás! Fessük ki az arcunkat, gyerek program (15.00 – 17.00), Hófehérke és törpék színezése zsírkrétával a színpad melletti asztalokon. 15.30 Szalmababa dala az Óz előadásból 15.40 Óz flash mob gyakorlása 16.00 Óz flash mob (közös tánc) gyerekekkel, felnőttekkel és kollégákkal PÁRHUZAMOSAN: 16.00 ÖRÖKÖS TAGJAINK DEDIKÁLÁSA (Galambos Erzsi, Márta, Szabó Éva, Voith Ági,Bodrogi Gyula, Láng József, Ujréti László) 16.10 Nemcsák Károly megnyitja a Színházi évadnyitó utcabált 16.30 Musical dallamok + ASZFALTRAJZVERSENY EREDMÉNYHIRDETÉS 16.45 Voith Ági és Bodrogi Gyula a színpadon 17.00 Mici néni két élete előadásból részlet PÁRHUZAMOSAN: 17.00 Korok fizuráinak elkészítése hölgyeknek és uraknak 17.10 Esztergályos Cecília meglepetés dala 17.15 Fehér Anna a színpadon 17.30 Vamp, a vámpír musical/ részlet PÁRHUZAMOSAN: 17.30 INDUL A FŐZŐVERSENY , A KÓSTOLTATÁS 17.45 Shakespeare: Rómeó és Júlia előadásból egy kis részlet 18.20 Blazsovszky Ákos két önálló szerzeményét adja elő 18.40 Hunyadi Sándor: Feketeszárú cseresznye előadásból zenés ízelítő 19.30 Koltai Róbert dallal érkezik 20.00 Főzőverseny eredményhirdetése + TOMBOLA 21.00 FAME RENT, A hírnév ára musicalből ízelítő 21.30 Retro disco Fehér Adrienn és Jónás Andrea előadásában! Mindenkit várnak szeretettel 15.00-tól!   Forrás: József Attila Színház
2012.09.07. 05:00
Szinhaz.hu
Utcabálra hív a József Attila Színház
Bemutató előtt álló darabok és korábbi produkciók zenei részleteiből kapnak ízelítőt, akik szeptember 8-án eljönnek a József Attila Színház Évadnyitó Utcabáljára. Ezen a napon a színház melletti kis utcában, a Déryné közben számtalan izgalmas program várja a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt. A délután 3-kor kezdődő műsorfolyammal először a kicsiknek kínálnak szórakozást: ők a színház egyik gyermekdarabjából, az Ózból láthatnak-hallhatnak bemutatót, majd a művészekkel közösen táncra perdülhetnek az Óz zenéjére. A közös táncba a felnőttek is bekapcsolódhatnak, hiszen a flashmob, magyarul villámcsődület lépéseivel a színház Facebook oldalán mostantól lehet ismerkedni. A színház sminkesei és fodrászai a kicsiknek arckifestéssel, a felnőtteknek korabeli frizurák készítésével kedveskednek, az átalakítás közben készült fotókat és a végeredményt a színház honlapján lehet majd megnézni. A teljesen ingyenes programok közben plakátkiállítással idézik meg az előző évad és az őszi szezon darabjait. A plakátokat azért érdemes tanulmányozni, mert a helyszínen kedvezményes jegy- és bérletvásárlásra is lesz lehetőség, amelyek mellé tombolát is kapnak a vásárlók. A tombola fődíja két jegy a színház október 6-i első bemutatójára, a Feketeszárú cseresznye című darabara. És a tombola egyúttal kóstolójegy is, mivel a művészek közül néhányan új oldalukról mutatkoznak be. A maguk főzte ételekkel kínálják meg a közönséget, akik zsűrizhetik az ételeket, aszerint, hogy kié ízlett a legjobban. A főzőversenybe többek között Bodrogi Gyula, Benkő Péter, Rékasi Károly, Láng József is beszáll. Négy órától a színházkedvelő közönség találkozhat és beszélgethet a József Attila Színház örökös tagjaival, Galambos Erzsivel, Bodrogi Gyulával, Bakó Mártával, Voith Ágival, Szabó Évával, Láng Józseffel akiktől dedikált fotókat kaphatnak. Fél öttől a zenéé lesz a főszerep: Retró slágerek hangzanak el a Mici néni két élete című darabból, magyar és délszláv dalok csendülnek fel a bemutató előtt Feketeszárú cseresznyéből, és zenés részletek jönnek a szintén újdonságnak számító FAME - A hírnév ára című musicalből is. És lesz zenei válogatás a hetvenes évek zenéiből és különböző musicalek is felcsendülnek a színpadon. A különleges zenei és színpadi kavalkádban részt vesz többek között Nemcsák Károly, a színház igazgatója, Fehér Anna, Esztergályos Cecília, Voith Ági, Vándor Éva, Bodrogi Gyula, Koltai Róbert, Dér Heni, Puskás Péter. A Színházi Évadnyitó Utcabál, amelynek háziasszonya idén Kocsis Judit lesz, immár hagyomány a színház életében. Csakúgy, mint a 2006-ban rendezett első bálon, a társulat most is örömmel várja a színházkedvelő közönséget délután háromtól este tízig egy közös mulatságra. Itt a részletes program: 15.00 Találkozz Hófehérkével a törpékkel és a királyfival... PÁRHUZAMOSAN: Aszfaltrajzolás! Fessük ki az arcunkat, gyerek program (15.00 – 17.00), Hófehérke és törpék színezése zsírkrétával a színpad melletti asztalokon. 15.30 Szalmababa dala az Óz előadásból 15.40 Óz flash mob gyakorlása 16.00 Óz flash mob (közös tánc) gyerekekkel, felnőttekkel és kollégákkal PÁRHUZAMOSAN: 16.00 ÖRÖKÖS TAGJAINK DEDIKÁLÁSA (Galambos Erzsi, Márta, Szabó Éva, Voith Ági,Bodrogi Gyula, Láng József, Ujréti László) 16.10 Nemcsák Károly megnyitja a Színházi évadnyitó utcabált 16.30 Musical dallamok + ASZFALTRAJZVERSENY EREDMÉNYHIRDETÉS 16.45 Voith Ági és Bodrogi Gyula a színpadon 17.00 Mici néni két élete előadásból részlet PÁRHUZAMOSAN: 17.00 Korok fizuráinak elkészítése hölgyeknek és uraknak 17.10 Esztergályos Cecília meglepetés dala 17.15 Fehér Anna a színpadon 17.30 Vamp, a vámpír musical/ részlet PÁRHUZAMOSAN: 17.30 INDUL A FŐZŐVERSENY , A KÓSTOLTATÁS 17.45 Shakespeare: Rómeó és Júlia előadásból egy kis részlet 18.20 Blazsovszky Ákos két önálló szerzeményét adja elő 18.40 Hunyadi Sándor: Feketeszárú cseresznye előadásból zenés ízelítő 19.30 Koltai Róbert dallal érkezik 20.00 Főzőverseny eredményhirdetése + TOMBOLA 21.00 FAME RENT, A hírnév ára musicalből ízelítő 21.30 Retro disco Fehér Adrienn és Jónás Andrea előadásában! Mindenkit várnak szeretettel 15.00-tól!   Forrás: József Attila Színház
2012.09.07. 05:00
Szinhaz.hu
Utcabálra hív a József Attila Színház
Bemutató előtt álló darabok és korábbi produkciók zenei részleteiből kapnak ízelítőt, akik szeptember 8-án eljönnek a József Attila Színház Évadnyitó Utcabáljára. Ezen a napon a színház melletti kis utcában, a Déryné közben számtalan izgalmas program várja a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt. A délután 3-kor kezdődő műsorfolyammal először a kicsiknek kínálnak szórakozást: ők a színház egyik gyermekdarabjából, az Ózból láthatnak-hallhatnak bemutatót, majd a művészekkel közösen táncra perdülhetnek az Óz zenéjére. A közös táncba a felnőttek is bekapcsolódhatnak, hiszen a flashmob, magyarul villámcsődület lépéseivel a színház Facebook oldalán mostantól lehet ismerkedni. A színház sminkesei és fodrászai a kicsiknek arckifestéssel, a felnőtteknek korabeli frizurák készítésével kedveskednek, az átalakítás közben készült fotókat és a végeredményt a színház honlapján lehet majd megnézni. A teljesen ingyenes programok közben plakátkiállítással idézik meg az előző évad és az őszi szezon darabjait. A plakátokat azért érdemes tanulmányozni, mert a helyszínen kedvezményes jegy- és bérletvásárlásra is lesz lehetőség, amelyek mellé tombolát is kapnak a vásárlók. A tombola fődíja két jegy a színház október 6-i első bemutatójára, a Feketeszárú cseresznye című darabara. És a tombola egyúttal kóstolójegy is, mivel a művészek közül néhányan új oldalukról mutatkoznak be. A maguk főzte ételekkel kínálják meg a közönséget, akik zsűrizhetik az ételeket, aszerint, hogy kié ízlett a legjobban. A főzőversenybe többek között Bodrogi Gyula, Benkő Péter, Rékasi Károly, Láng József is beszáll. Négy órától a színházkedvelő közönség találkozhat és beszélgethet a József Attila Színház örökös tagjaival, Galambos Erzsivel, Bodrogi Gyulával, Bakó Mártával, Voith Ágival, Szabó Évával, Láng Józseffel akiktől dedikált fotókat kaphatnak. Fél öttől a zenéé lesz a főszerep: Retró slágerek hangzanak el a Mici néni két élete című darabból, magyar és délszláv dalok csendülnek fel a bemutató előtt Feketeszárú cseresznyéből, és zenés részletek jönnek a szintén újdonságnak számító FAME - A hírnév ára című musicalből is. És lesz zenei válogatás a hetvenes évek zenéiből és különböző musicalek is felcsendülnek a színpadon. A különleges zenei és színpadi kavalkádban részt vesz többek között Nemcsák Károly, a színház igazgatója, Fehér Anna, Esztergályos Cecília, Voith Ági, Vándor Éva, Bodrogi Gyula, Koltai Róbert, Dér Heni, Puskás Péter. A Színházi Évadnyitó Utcabál, amelynek háziasszonya idén Kocsis Judit lesz, immár hagyomány a színház életében. Csakúgy, mint a 2006-ban rendezett első bálon, a társulat most is örömmel várja a színházkedvelő közönséget délután háromtól este tízig egy közös mulatságra. Itt a részletes program: 15.00 Találkozz Hófehérkével a törpékkel és a királyfival... PÁRHUZAMOSAN: Aszfaltrajzolás! Fessük ki az arcunkat, gyerek program (15.00 – 17.00), Hófehérke és törpék színezése zsírkrétával a színpad melletti asztalokon. 15.30 Szalmababa dala az Óz előadásból 15.40 Óz flash mob gyakorlása 16.00 Óz flash mob (közös tánc) gyerekekkel, felnőttekkel és kollégákkal PÁRHUZAMOSAN: 16.00 ÖRÖKÖS TAGJAINK DEDIKÁLÁSA (Galambos Erzsi, Márta, Szabó Éva, Voith Ági,Bodrogi Gyula, Láng József, Ujréti László) 16.10 Nemcsák Károly megnyitja a Színházi évadnyitó utcabált 16.30 Musical dallamok + ASZFALTRAJZVERSENY EREDMÉNYHIRDETÉS 16.45 Voith Ági és Bodrogi Gyula a színpadon 17.00 Mici néni két élete előadásból részlet PÁRHUZAMOSAN: 17.00 Korok fizuráinak elkészítése hölgyeknek és uraknak 17.10 Esztergályos Cecília meglepetés dala 17.15 Fehér Anna a színpadon 17.30 Vamp, a vámpír musical/ részlet PÁRHUZAMOSAN: 17.30 INDUL A FŐZŐVERSENY , A KÓSTOLTATÁS 17.45 Shakespeare: Rómeó és Júlia előadásból egy kis részlet 18.20 Blazsovszky Ákos két önálló szerzeményét adja elő 18.40 Hunyadi Sándor: Feketeszárú cseresznye előadásból zenés ízelítő 19.30 Koltai Róbert dallal érkezik 20.00 Főzőverseny eredményhirdetése + TOMBOLA 21.00 FAME RENT, A hírnév ára musicalből ízelítő 21.30 Retro disco Fehér Adrienn és Jónás Andrea előadásában! Mindenkit várnak szeretettel 15.00-tól!   Forrás: József Attila Színház
2012.09.07. 05:00
Szinhaz.hu
Utcabálra hív a József Attila Színház
Bemutató előtt álló darabok és korábbi produkciók zenei részleteiből kapnak ízelítőt, akik szeptember 8-án eljönnek a József Attila Színház Évadnyitó Utcabáljára. Ezen a napon a színház melletti kis utcában, a Déryné közben számtalan izgalmas program várja a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt. A délután 3-kor kezdődő műsorfolyammal először a kicsiknek kínálnak szórakozást: ők a színház egyik gyermekdarabjából, az Ózból láthatnak-hallhatnak bemutatót, majd a művészekkel közösen táncra perdülhetnek az Óz zenéjére. A közös táncba a felnőttek is bekapcsolódhatnak, hiszen a flashmob, magyarul villámcsődület lépéseivel a színház Facebook oldalán mostantól lehet ismerkedni. A színház sminkesei és fodrászai a kicsiknek arckifestéssel, a felnőtteknek korabeli frizurák készítésével kedveskednek, az átalakítás közben készült fotókat és a végeredményt a színház honlapján lehet majd megnézni. A teljesen ingyenes programok közben plakátkiállítással idézik meg az előző évad és az őszi szezon darabjait. A plakátokat azért érdemes tanulmányozni, mert a helyszínen kedvezményes jegy- és bérletvásárlásra is lesz lehetőség, amelyek mellé tombolát is kapnak a vásárlók. A tombola fődíja két jegy a színház október 6-i első bemutatójára, a Feketeszárú cseresznye című darabara. És a tombola egyúttal kóstolójegy is, mivel a művészek közül néhányan új oldalukról mutatkoznak be. A maguk főzte ételekkel kínálják meg a közönséget, akik zsűrizhetik az ételeket, aszerint, hogy kié ízlett a legjobban. A főzőversenybe többek között Bodrogi Gyula, Benkő Péter, Rékasi Károly, Láng József is beszáll. Négy órától a színházkedvelő közönség találkozhat és beszélgethet a József Attila Színház örökös tagjaival, Galambos Erzsivel, Bodrogi Gyulával, Bakó Mártával, Voith Ágival, Szabó Évával, Láng Józseffel akiktől dedikált fotókat kaphatnak. Fél öttől a zenéé lesz a főszerep: Retró slágerek hangzanak el a Mici néni két élete című darabból, magyar és délszláv dalok csendülnek fel a bemutató előtt Feketeszárú cseresznyéből, és zenés részletek jönnek a szintén újdonságnak számító FAME - A hírnév ára című musicalből is. És lesz zenei válogatás a hetvenes évek zenéiből és különböző musicalek is felcsendülnek a színpadon. A különleges zenei és színpadi kavalkádban részt vesz többek között Nemcsák Károly, a színház igazgatója, Fehér Anna, Esztergályos Cecília, Voith Ági, Vándor Éva, Bodrogi Gyula, Koltai Róbert, Dér Heni, Puskás Péter. A Színházi Évadnyitó Utcabál, amelynek háziasszonya idén Kocsis Judit lesz, immár hagyomány a színház életében. Csakúgy, mint a 2006-ban rendezett első bálon, a társulat most is örömmel várja a színházkedvelő közönséget délután háromtól este tízig egy közös mulatságra. Itt a részletes program: 15.00 Találkozz Hófehérkével a törpékkel és a királyfival... PÁRHUZAMOSAN: Aszfaltrajzolás! Fessük ki az arcunkat, gyerek program (15.00 – 17.00), Hófehérke és törpék színezése zsírkrétával a színpad melletti asztalokon. 15.30 Szalmababa dala az Óz előadásból 15.40 Óz flash mob gyakorlása 16.00 Óz flash mob (közös tánc) gyerekekkel, felnőttekkel és kollégákkal PÁRHUZAMOSAN: 16.00 ÖRÖKÖS TAGJAINK DEDIKÁLÁSA (Galambos Erzsi, Márta, Szabó Éva, Voith Ági,Bodrogi Gyula, Láng József, Ujréti László) 16.10 Nemcsák Károly megnyitja a Színházi évadnyitó utcabált 16.30 Musical dallamok + ASZFALTRAJZVERSENY EREDMÉNYHIRDETÉS 16.45 Voith Ági és Bodrogi Gyula a színpadon 17.00 Mici néni két élete előadásból részlet PÁRHUZAMOSAN: 17.00 Korok fizuráinak elkészítése hölgyeknek és uraknak 17.10 Esztergályos Cecília meglepetés dala 17.15 Fehér Anna a színpadon 17.30 Vamp, a vámpír musical/ részlet PÁRHUZAMOSAN: 17.30 INDUL A FŐZŐVERSENY , A KÓSTOLTATÁS 17.45 Shakespeare: Rómeó és Júlia előadásból egy kis részlet 18.20 Blazsovszky Ákos két önálló szerzeményét adja elő 18.40 Hunyadi Sándor: Feketeszárú cseresznye előadásból zenés ízelítő 19.30 Koltai Róbert dallal érkezik 20.00 Főzőverseny eredményhirdetése + TOMBOLA 21.00 FAME RENT, A hírnév ára musicalből ízelítő 21.30 Retro disco Fehér Adrienn és Jónás Andrea előadásában! Mindenkit várnak szeretettel 15.00-tól!   Forrás: József Attila Színház
2012.09.07. 05:00
Szinhaz.hu
Bodrogi Gyula, mint Pókember
A neves színész Bodrogi Gyula a jógalégzést szokta gyakorolni, hogy megnyugodjon és kerülje a stresszt
2012.08.27. 08:00
Napidoktor.hu
Bodrogi Gyula nem tudja, hogy mit csináljon
Bodrogi Gyula, Esztergályos Cecília és Kocsis Judit is megmérettetnek szeptemberben a József Attila Színház közönségtalálkozóján, ahol a művészeknek ezúttal nem színészi, sokkal inkább főzőtudományukat kell megmutatniuk. A TV2 Mokka című műsorában egy kis ízelítőt is adtak.
2012.08.17. 13:08
Stop.hu
A közönségnek főz Bodrogi és Esztergályos az utcabálon
Szeptember 8-án utcabállal várja közönségét a József Attila színház, a rendezvényen maguk a színészek főznek majd az érdeklődőknek, akik szavazhatnak is az aznapi menüről. A Mokkában Bodrogi Gyula és Esztergályos Cecília ízelítőt is adott főzőtudományából, az utcabálon pedig tánctudásukat is megvillantják, egy flashmobon, melyre a közönség tagjait is várják.
2012.08.17. 10:50
Bodrogi Gyula főzni szeret, enni nem
Főzőversenyen mérettetik meg magukat hétvégén a József Attila Színház színészei! Bodrogi Gyula, Esztergályos Cecília és Kocsis Judit a Mokkában mutatták be, mit tudnak…
2012.08.17. 09:58
Fakanálért versenghet Bodrogi és Rékasi - Évadnyitó utcabál a József Attila Színháznál
Bemutató előtt álló darabok és korábbi produkciók zenei részleteiből is ízelítőt kapnak azok, akik szeptember 8-án részt vesznek a József Attila Színház évadnyitó utcabálján. Ezen a napon a színház melletti kis utcában, a Déryné közben számos program várja a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt. Négy órától a színházkedvelő közönség találkozhat és beszélgethet a József Attila Színház örökös tagjaival: Galambos Erzsivel, Bodrogi Gyulával, Bakó Mártával, Voith Ágival, Szabó Évával és Láng Józseffel, akiktől dedikált fotókat is kaphatnak.Fél öttől a zenéé lesz a főszerep, többek között retró slágerek hangzanak majd el. A zenei és színpadi kavalkádban részt vesz majd Nemcsák Károly, a színház igazgatója és több színész is. Fotó: mon.hu Közülük néhányan, a színház ígérete szerint, új oldalukról is bemutatkoznak, ugyanis maguk főzte ételekkel és kóstolóval várják a közönséget, akik zsűrizhetik is az étkeket. A fődíjat jelképező fakanálért többek között Bodrogi Gyula, Benkő Péter, Rékasi Károly, Ömböli Pál, Fila Balázs, Láng József és Bregyán Péter is harcba száll. A 2012-2013-as évad első premierjére október 6-án kerül sor Hunyadi Sándor: Feketeszárú cseresznye című színművéből, Kerényi Imre rendezésében. Az elő-bemutatót még az évad végén, június 3-án láthatta a közönség. Kapcsolódó anyag: Bérletsorozatot hirdet a József Attila Színház - a Szerencsejáték Zrt. támogatásával Budapest | 2012. május 24. csütörtök, 09:09 Befogadó színházként határon túli magyar nyelvű színházi előadásoknak adott otthont a budapesti József Attila Színház a 2011/2012-es évadban. A tíz produkcióból álló sorozat ...»   Forrás: Színház.hu, stop.hu
2012.08.17. 09:03
Szinhaz.hu
Bodrogi Gyula munkát adna Oláh Ibolyának
Budapest — Felkarolná Oláh Ibolyát (34) az egyik legnépszerűbb magyar színész, Bodrogi Gyula (78). A Nemzet Színésze elárulta: rettenetesen tehetségesnek tartja az énekesnőt, és nagyon sajnálja, hogy kallódik.
2012.07.30. 17:36
Blikk.hu
Újra együtt Voith Ági és Bodrogi
Budapest – Bodrogi Gyula (78) a mai napig hálás Voith Ági  mostani párjának, hogy annak idején megszabadította a feleségétől. A Nemzet Színésze persze nem gondolja komolyan, amikor ilyeneket mond, ez is csak része annak a csipkelődésnek, ami már évtizedek óta összetartja a nagy párost.
2012.07.29. 03:30
Blikk.hu
Bodrogi Gyula szerint nem a vadűzés a vadászat lényege
Öt éve választották be a Nemzet Színészei közé, mikor elkezdett hetvenkedni. Bodrogi Gyula nyolc darabban játszik, élete során figyelmet, érdeklődést, tekintélyt és elismerést vívott ki magának. Vajon a Kossuth-díjas művésznek a vadász-, magánéleti és szakmai trófeái közül melyik a legkedvesebb?
2012.07.20. 22:59
Stop.hu
Kertész Péter tudja, hol a határ
Kertész Péter nagyszerű filmsztároknak kölcsönözte a hangját. Amikor a pályáját kezdte, olyan színészekkel találkozott a szinkronstúdióban, mint Bodrogi Gyula, Ruttkai Éva, Básti Lajos.
2012.07.12. 21:50
Stop.hu
Szomorú vasárnap a Városmajorban
Seress Rezső, a Szomorú vasárnap szerzőjének legendás alakjáról és boldog-szomorú életéről szóló zenés játék a szabadkai társulat többszörösen díjazott előadásában a Városmajori Szabadtéri Színpadon látható július 12-én. Seress Rezsőről: Bodrogi Gyula: „Nekem azt mondták, menjek el a Kispipába, mert van ott egy óriási, zseniális zongorista. Én nem ismertem Seresst. Ahogy beléptem, felállt a zongora mellől egy alacsony ember, és rám köszönt: »Szerbusz, Gyula! – majd a kezembe nyomott egy listát –, Ezek mind az én nótáim.« És mesélt, beszélt, mindenféle ócska vicceket. Amikor felálltam, úgy jöttem ki, mintha száz éve ismerném. Nekem ez a legfontosabb: Seress Rezsőt, a »kis Seress«-t az is ismeri, aki sohasem látta. Ő mindenkin