Balogh Gábor X-Faktor

Aktualitások, érdekes cikkek, képek, videók az X-Faktor 2012-es szériájának továbbjutójáról, Balogh Gáborról.

Rocco és fillérei
Talán kevesen tudják, hogy a közelmúltban, Erdei Zsolt előtt pár nappal egy másik, szintén 39 éves magyar ökölvívó legenda is búcsúzott a ringtől. A Madár becenevű klasszis Eb-címet szerezve, magabiztos diadallal lépett ki a kötelek közül, s Balogh Gábor, alias Rocco szintén stílszerűen, vesztesen tette ugyanezt. Ő ugyanis profiként 3 győzelem és 5 döntetlen mellett 112 vereséget számlál...
tegnap, 06:51
Mno.hu
"Ascher reflexiói tele vannak csúsztatással" - Kero az egyetemi képzésről
"Ascher reflexiói tele vannak csúsztatással" - Kero az egyetemi képzésről
Kerényi Miklós Gábor a Népszavában korábban úgy fogalmazott, hogy az elmúlt években a Színművészeti Egyetemet egyfajta "ízlésterror" alapján működtették. Erre reagált Ascher Tamás, a nemrég leköszönt rektor. Kero újabb levelet írt.Az előzményekről:- A Budapesti Operettszínház direktora a Népszavának nyilatkozott: "Novák Eszter és Ascher Tamás félreértik ennek a műfajnak a szerepét. Ők zenés színész szakot működtetnek, ami pedig szerintem nincs, mert minden színész zenés színész. Valamennyi színésznek kell tudnia bizonyos szinten énekelni. Az operett-musical szak pedig azért szükséges, mert azt csak azok képesek elvégezni, akiknek van olyan nagyságrendű és minőségű hangjuk, hogy a musicalt és az operettet el tudják énekelni. A jóisten ezt általában úgy osztja be, hogy akinek ilyen hangja van, az kicsit kevésbé tehetséges színészileg, aki meg nagyon tehetséges színészileg, annak rendszerint nincs annyi hangja. Ők nem akarják felvenni azokat, akiknek ugyan remek hangjuk van, de színészileg nekik nem elég jók. Ennek az ékes bizonyítéka, hogy az elmúlt kilenc évben két osztálynyi színészt neveltek, és belőlük senki nem tudott beilleszkedni az Operettszínházba, de senki nem játszik a Madách Színházban se, és nagy musical szerepet a Vígben sem. Nem képesek igazán operett- és musical szerepeket magas színvonalon elénekelni. (...) Ha felsorolom az utolsó Kerényi Imre osztályt, akiket még erre a műfajra képeztek, akkor Balogh Anna, Peller Anna, Nádasi Veronika, Tompos Kátya, Dolhai Attila, Szemenyei János, Posta Viktor, Kerényi Miklós Máté, Nagy Sándor nevei világosan jelzik a különbséget. 9 olyan ember, akik a mai magyar zenés színház meghatározó személyiségei, egy osztályból!"- A Színház.hu az említettekhez kommentárt fűzött, pontatlanul írtuk szerkesztői megjegyzésként, hogy "Kerényi Imre utolsó, operett-musical osztályának tagjai: Mózes Anita (győri színház), Hajdú Melinda (kecskeméti színház), Fekete Linda (szombathelyi színház), Trokán Anna (veszprémi színház), Molnár Gyöngyi (József Attila Színház, majd Madách Színház), Valentin Titánia (József Attila Színház), Gulyás Balázs (szabadúszó), Kiss Domokos Márk (váci színház, igazgató), Bakos-Kiss Gábor (debreceni színház), Horváth Andor (soproni színház), Fejszés Attila (Győri Nemzeti Színház), Csórics Balázs (József Attila Színház, majd szabadúszó)". Ugyanis a fent említett színészek Kerényi Imre utolsó osztályában hivatalosan "zenés színészként" végeztek.- Ascher Tamás a helyreigazítást úgy kommentálta: "A helyreigazításból egyértelműen következik, hogy Kero állítása szerint már Kerényi Imre utolsó osztályát is ízlésterror szerinti tanrend alapján képezték. Ezt talán beszéljék meg egymás között". A Népszavában pedig így reagált Kero szavaira: "Ízlésterror! Míly ismerősen cseng a kifejezés! Feljelentés, mint valamikor. Az egyetem művész tanárai változatos művészi világokat képviselnek, senki se mondaná Zsótért egy ízlésűnek Marton Lászlóval, vagy például Székely Gábort Bodóval, noha együtt vezetnek osztályt. Kerényinek azonban elsősorban Selmeczi Györgyöt kellett volna említenie fő esztétikai ellenlábasként, a zenés osztályok felvételi vizsgái, oktatási rendszere - elsőként az egyenlők közt - az ő szellemi terméke. Őt azonban Kerényi nem említi, egyrészt mert politikailag jobban fekszik, másrészt mert mindjárt bemutat tőle valamit a színházában. Mellesleg Kerényi állításai a zenés osztályban végzett színészekről ellentmondanak a tényeknek" - fogalmazott Ascher Tamás.A Népszava cikkéből:"Örülök, hogy Ascher Tamás reagál azokra a gondolatokra, amelyeket több éve próbálok megosztani Vele, munkatársaival, és a zenés-színházi szakmával, hiszen nagy tehetségű alkotónak és gondolkodónak tartom. Nem örülök, hogy reflexiói tele vannak csúsztatással, sőt politikai célzásokkal" - kezdi nyílt levelét a Budapesti Operettszínház igazgatója."Ascher szerint a zenés színész osztályokban végzettekkel kapcsolatos állításaim ellentmondanak a tényeknek. Ez nem igaz. Egymás mellé állítva az utolsó operett-musical szakon végzettek névsorát három osztálynyi zenés színésszel, világosan látszik, hogy a hangi teljesítmények terén igen nagy a különbség a Kerényi osztály javára! Ennek következménye nyomon követhető ismertségben és nagy zenés szerepek sorozatos eljátszásában egyaránt! Persze, lehet két - három ellenpéldát fölsorolni, pár komolyabb kirándulással példálódzni a Szegedi Szabadtéri Színpadon, de jelentős előadás számokat senki nem tudhat magáénak! Ugyanakkor szó nincs arról, hogy bárkit meg akarnék bántani, és ne értékeljem nagyra Polgár Csaba, Radnay Csilla, Szabó Kimmel Tamás és a többiek művészetét, - de nem véletlenül játszanak elsősorban prózai színházakban prózai szerepeket" - olvasható Kerényi Miklós Gábor levelében.Kero írásában hangsúlyozza: egy színészképzést, amiben a zene fokozott jelentőséggel bír, csak helyeselni tudna, ám az, hogy ettől a 35 éve jól működő operett-musical képzés megszűnjön, "vezetői döntés és felelősség", ugyanis ezáltal megszűnt az operettet elénekelni tudó,és a "nagy musical szerepekkel megbirkózó jelentős hanggal rendelkező" - de esetleg gyengébb színészi képességeket mutató művészjelöltek többségének képzése. Ezt a képzést nem véletlenül indította el Vámos László 1970 körül - és szükségessége semmit sem csökkent, különös tekintettel a sok zenés bemutatóra - hangsúlyozza Kerényi Miklós Gábor.Kero teljes levele itt olvasható.Kapcsolódó anyagok:- KERO: "A Színművészetit ízlésterror alapján működtetik" - Ascher Tamás: "Semmilyen biztosíték nincs" - Helyesbítést teszünk közzé - Kero nyilatkozata kapcsán
csütörtök, 10:07
Szinhaz.hu
Szakcsi Lakatos Béla: "A Somnakaj hidat építhet magyarok és cigányok között"
Szakcsi Lakatos Béla: "A Somnakaj hidat építhet magyarok és cigányok között"
"A Somnakaj hozzájárulhat a cigányságot érintő társadalmi problémák enyhítéséhez azáltal, hogy hidakat épít magyarok és cigányok között" - mondta az MTI-nek Szakcsi Lakatos Béla, aki zeneszerzőként és zongoristaként is közreműködik az "első roma sorsjáték" április 4-i ősbemutatóján a Művészetek Palotájában, a Tavaszi Fesztivál keretében. Szakcsi Lakatos Béla elmondta, egyrészt egy cigányzenei motívumokkal átszőtt rockos-dzsesszes dalt szerzett a darabhoz, másrészt Kathy-Horváth Lajos barátjával improvizálva ketten adják majd az etnoballada 21. századi, kortárs zenei vonulatát. Kathy-Horváth Lajos hegedűművész, zeneszerző az MTI-nek kifejtette: a cél az lenne, hogy ne egy ilyen darab szülessen 10-20 évenként, hanem "legyen ennek egyfajta folytonossága". A Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ (FROKK) igazgatójaként kiemelte annak fontosságát, hogy a roma kultúrát az egyetemes kultúra szerves részeként kezeljék és jelenítsék meg. A Somnakaj zenei rendezője Szirtes Edina Mókus, aki azt hangsúlyozta az MTI-nek: szakmailag nagyban támaszkodik Kovács Antalra, akinek zenei szempontból és "romaügyileg" egyaránt nélkülözhetetlen a tudása a darabhoz. "Én inkább egy összefogó ember vagyok, akit más származása ellenére teljesen befogadtak, hiszen a zene mindet fölülír. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy részt vehetek ebben a munkában" - mondta a zenész, aki hegedűsként is feltűnik majd a színpadon. Az etnoballada zenei világának alapját a cigányzene jelenti, de kitekintenek többek között a dzsesszre és a flamencóra is - magyarázta. "A darab üzenete az, hogy az egység, a harmónia igenis létezik. A próbateremben fülig érő szájjal vigyorgunk, és közben megszakad a szívünk, mert mindegyik dal olyan fájdalmas, hogy csavargatja a lelkünket" - fogalmazott Szirtes Edina Mókus. Kathy-Horváth Lajoshoz csatlakozva reményét fejezte ki, hogy a kezdeményezést "továbbgörgetik", és mások is összefognak, hogy hasonló szellemben alkossanak együtt.Kathy-Horváth Lajos és Szakcsi Lakatos Béla (fotó: Lafferton Zsolt)Az elválás és az egymásra találás konfliktusára épülő Somnakaj több ismert művész és alkotó összehangolt munkájával született meg. A különböző kulturális közegekből, színterekről érkező alkotók és előadók jól tükrözik a roma kultúra sokszínűségét. A darabban egy roma lány, Somnakaj meséli el saját történetét, amelynek állomásai a darabban megelevenednek. A humorban, misztikumban bővelkedő előadás reális képet fest a hazai cigányságról - szerepel a szervezők ajánlójában. Mészöly Gábor Somnakaj című drámáját Müller Péter Sziámi dolgozta át színpadra, a darab rendezője Szabó Máté. A díszlet és a jelmez Kentaur munkája, a fényt Madár készítette az előadáshoz. A zenében autentikus roma népdalok mellett Kovács Antal (Romano Drom), Marko Markovic (Boban Markovic Orkestar) és Szakcsi Lakatos Béla szerzeményei hangzanak el. A szereplők között van Szakács Hajnalka, ifj. Kovács Antal, Rácz Kati, Kathy-Horváth Lajos, Balogh Lajos, Szakcsi Lakatos Béla, Falusi Mariann, Mező Misi, Horváth Kristóf, Szilvási István és Marko Markovic, az előadás zenéjét Balogh Kálmán (cimbalom), Cserta Balázs (fúvós hangszerek), Kovács Antal (gitár), Kovács Ferenc (trombita, hegedű), Kovács Máté (kanna), Mogyoró Kornél (ütőhangszerek), Novák Csaba (bőgő), Szirtes Edina Mókus (hegedű), Vidák Róbert (gitár) és Makula Zsolt (tambura) adja elő. A kórus tagja Balogh József (Romano Drom), Dobi Matild és Tintér Gabriella (Olah Gipsy Beat), Farkas István és Lakatos Béla (Ternipe), Szilvási István (Szilvasi Gipsy Band), vendégzenészként közreműködik Szakcsi Lakatos Béla (zongora), Kathy-Horváth Lajos (hegedű) és Marko Markovic (trombita). A táncosok a Duna Művészegyüttes tagjai, a koreográfiát Mihályi Gábor, Juhász Zsolt és Farkas Zsolt készítette. A zenés roma sorsjátékban Somnakaj, a szabadszellemű, tehetséges lány alakja szimbolizálja a roma kultúrában és történelemben fontos szerepet betöltő szabadság iránti vágyat, a korlátok közé nem szorítható tehetséget és egyéniséget. Az előadás koncert és színház, tánc és irodalom, tradicionális képzőművészet, hagyományőrzés és modern formák találkozása. A legfőbb törekvés a roma kultúra bemutatása volt, mint a nemzeti és az európai kultúra része, valamint a kedvező szemléletváltás beindítása a társadalomban. A darabban az ősi tradíciókat tükröző dalok mellett megjelennek a 21. század hatásait is magukban foglaló új alkotó formációk, stílusbeli újítások, átdolgozások. Az autentikus roma népdalok tradicionális formában és modern átiratban egyaránt elhangzanak, Marko Markovic szerzeménye balkáni behatásokat tükröz, Szakcsi Lakatos Béla a már említett roma dzsessz dallal járult hozzá a darabhoz, de lesznek Romano Drom-dalok, rap- és slam betétek is.A Művészetek Palotája újabb három időpontban mutatja be a darabot, május 4-én, május 28-án és június 23-án! Forrás: MTI
vasárnap, 13:54
Szinhaz.hu
hirdetés
Helyesbítést teszünk közzé - Kero nyilatkozata kapcsán
Helyesbítést teszünk közzé - Kero nyilatkozata kapcsán
Módosítottuk a KERO: "A Színművészetit ízlésterror alapján működtetik" c. lapszemlénkben tett szerkesztői megjegyzést.A "KERO: A Színművészetit ízlésterror alapján működtetik" c. lapszemlénkben pontatlanul írtuk szerkesztői megjegyzésként, hogy "Kerényi Imre utolsó, operett-musical osztályának tagjai: Mózes Anita (győri színház), Hajdú Melinda (kecskeméti színház), Fekete Linda (szombathelyi színház), Trokán Anna (veszprémi színház), Molnár Gyöngyi (József Attila Színház, majd Madách Színház), Valentin Titánia (József Attila Színház), Gulyás Balázs (szabadúszó), Kiss Domokos Márk (váci színház, igazgató), Bakos-Kiss Gábor (debreceni színház), Horváth Andor (soproni színház), Fejszés Attila (Győri Nemzeti Színház), Csórics Balázs (József Attila Színház, majd szabadúszó)".Ugyanis a fent említett színészek Kerényi Imre utolsó osztályában, hivatalosan "zenés színészként" végeztek.A Budapesti Operettszínház direktorának alábbi felsorolása javításra nem szorult. A megjegyzést pontosítottuk. A kommentárt a következő idézethez fűztük: "Novák Eszter és Ascher Tamás félreértik ennek a műfajnak a szerepét. Ők zenés színész szakot működtetnek, ami pedig szerintem nincs, mert minden színész zenés színész. Valamennyi színésznek kell tudnia bizonyos szinten énekelni. Az operett-musical szak pedig azért szükséges, mert azt csak azok képesek elvégezni, akiknek van olyan nagyságrendű és minőségű hangjuk, hogy a musicalt és az operettet el tudják énekelni. A jóisten ezt általában úgy osztja be, hogy akinek ilyen hangja van, az kicsit kevésbé tehetséges színészileg, aki meg nagyon tehetséges színészileg, annak rendszerint nincs annyi hangja. Ők nem akarják felvenni azokat, akiknek ugyan remek hangjuk van, de színészileg nekik nem elég jók. Ennek az ékes bizonyítéka, hogy az elmúlt kilenc évben két osztálynyi színészt neveltek, és belőlük senki nem tudott beilleszkedni az Operettszínházba, de senki nem játszik a Madách Színházban se, és nagy musical szerepet a Vígben sem. Nem képesek igazán operett- és musical szerepeket magas színvonalon elénekelni. (...) Ha felsorolom az utolsó Kerényi Imre osztályt, akiket még erre a műfajra képeztek, akkor Balogh Anna, Peller Anna, Nádasi Veronika, Tompos Kátya, Dolhai Attila, Szemenyei János, Posta Viktor, Kerényi Miklós Máté, Nagy Sándor nevei világosan jelzik a különbséget. 9 olyan ember, akik a mai magyar zenés színház meghatározó személyiségei, egy osztályból!"KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK: Ascher Tamás: "Semmilyen biztosíték nincs" - Újra zenés-színész osztályt indít KERO: "A Színművészetit ízlésterror alapján működtetik" - Lapszemle "A kíváncsiságunk a bizonyíték" - Interjú Ascher Tamással - Lapszemle
03.26. 09:05
Szinhaz.hu
KERO: "A Színművészetit ízlésterror alapján működtetik"
KERO: "A Színművészetit ízlésterror alapján működtetik"
Hosszú hónapok óta nem írtak ki új pályázatot az Operettszínház igazgatói székére, miután az előzőt eredménytelenné nyilvánították. Kerényi Miklós Gábor direktor a Népszavának elmondta: reméli, folytathatják a megkezdett utat. Lapszemle.A Népszava cikkéből: "Egy új pályázat eredményes befejezéséig szól a megbízásom. És szóban azzal bíztak meg, hogy hosszútávon intézzem a Budapesti Operettszínház ügyeit, hiszen világos, hogy egy ekkora színháznak a terveit elő kell készíteni" - kezdte Kerényi Miklós Gábor. A direktor szerint - bár a szakmai bizottság is mellett tette le a voksát - azért nyilvánították eredménytelennek az Operettszínház vezetésére kiírt pályázatot - és újat azóta se írtak ki -, mivel "a főváros és a minisztérium között nem tudott létrejönni pontos egyeztetés".KERO rámutatott: a főváros úgy állapodott meg a magyar állammal, hogy bérleti díjat kap a színház épületéért és összes vagyontárgyáért, amely az önkormányzat tulajdonában maradt, miután január 1-től állami fenntartás alá került az intézmény."Sok-sok év óta hiszek abban, hogy az Operettszínház igazi jó, felelős gazdája a magyar állam, és a minisztérium lehet, ahol magas szinten megbecsülik a tevékenységünket. A főváros keretein belül nem volt könnyű helyzetünk, hiszen egy voltunk a többi teátrum között. De ugyanakkor nekünk van zenekarunk, énekkarunk, balettkarunk, tehát az egésznek olyan költségvonzata volt, ami a többi színházhoz képest állandóan plusz költségként jelentkezett" - hangsúlyozta az igazgató, és hozzátette: az operett nem egy "kitermelős" műfaj, és támogatásra szorul. Úgy véli, nem véletlen, hogy az egész világon alig van operettszínház, és kizárólag állami támogatással rendelkező német, osztrák, cseh, orosz, román színházak játszanak operettet.Az Operettszínház vezetője nem ért egyet azzal, hogy az operettek, musicalek gyakran "csak a felszínt karistolják", és alapvetően könnyedén szórakoztatóak. "Ez vita kérdése, amit mindenki másképp értékelhet. De az, hogy ezt a közönség széles rétegei nézik örömmel, és hogy a nézők soraiban ugyanúgy vannak professzorok, mint takarító nénik, világosan mutatja, hogy egyszerre érjük el a szórakoztatás és az értékfelmutatás szintjét. Persze vannak kritikusok, akik ezt nem így gondolják" - jegyezte meg az igazgató. Szerinte a kritikusok jelentős része "a fától nem látja az erdőt", más típusú színházakat szeretnek, és nincs igazán érzékük a zenés színház iránt, "a szobaszínházakat kedvelve nem érzékenyek a nagy formátumú népszínházra".Arra a kérdésre, miért nincs operett-musical szak a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, Kerényi Miklós Gábor így felelt: "Mert Novák Eszter és Ascher Tamás félreértik ennek a műfajnak a szerepét. Ők zenés színész szakot működtetnek, ami pedig szerintem nincs, mert minden színész zenés színész. Valamennyi színésznek kell tudnia bizonyos szinten énekelni. Az operett-musical szak pedig azért szükséges, mert azt csak azok képesek elvégezni, akiknek van olyan nagyságrendű és minőségű hangjuk, hogy a musicalt és az operettet el tudják énekelni. A jóisten ezt általában úgy osztja be, hogy akinek ilyen hangja van, az kicsit kevésbé tehetséges színészileg, aki meg nagyon tehetséges színészileg, annak rendszerint nincs annyi hangja. Ők nem akarják felvenni azokat, akiknek ugyan remek hangjuk van, de színészileg nekik nem elég jók. Ennek az ékes bizonyítéka, hogy az elmúlt kilenc évben két osztálynyi színészt neveltek, és belőlük senki nem tudott beilleszkedni az Operettszínházba, de senki nem játszik a Madách Színházban se, és nagy musical szerepet a Vígben sem. Nem képesek igazán operett- és musical szerepeket magas színvonalon elénekelni. (...) Ha felsorolom az utolsó Kerényi Imre osztályt, akiket még erre a műfajra képeztek, akkor Balogh Anna, Peller Anna, Nádasi Veronika, Tompos Kátya, Dolhai Attila, Szemenyei János, Posta Viktor, Kerényi Miklós Máté, Nagy Sándor nevei világosan jelzik a különbséget. 9 olyan ember, akik a mai magyar zenés színház meghatározó személyiségei, egy osztályból!" (Kerényi Imre utolsó operett-musical osztályának tagjai nem a felsorolt színészek voltak, hanem Mózes Anita (győri színház), Hajdú Melinda (kecskeméti színház), Fekete Linda (szombathelyi színház), Trokán Anna (veszprémi színház), Molnár Gyöngyi (József Attila Színház, majd Madách Színház), Valentin Titánia (József Attila Színház), Gulyás Balázs (szabadúszó), Kiss Domokos Márk (váci színház, igazgató), Bakos-Kiss Gábor (debreceni színház), Horváth Andor (soproni színház), Fejszés Attila (Győri Nemzeti Színház), Csórics Balázs (József Attila Színház, majd szabadúszó). A szerk.)A direktor úgy fogalmazott: a Színház- és Filmművészeti Egyetemet egyfajta "ízlésterror" alapján működtetik. "Valaha az egyetemen tanított Várkonyi Zoltán, Kazimir Károly, Ádám Ottó, Szinetár Miklós, Vámos László, Békés András, Major Tamás. Ők sem szerették egymást jobban, mint a mai színházigazgatók. Ennek ellenére a főiskolán együtt, bár különböző stílusban oktattak. Ma az egyetemen nagyjából egységes gondolkodás, stílus alapján tanítanak. Néhány embernek van csak megengedve, hogy másként gondolkodjon" - véli Kerényi Miklós Gábor.A teljes interjú itt olvasható.
03.18. 08:00
Szinhaz.hu
Művészeti és szakmai díjakat adott át a minisztérium
Művészeti és szakmai díjakat adott át a minisztérium
A nemzeti ünnep alkalmából művészeti, egészségügyi és sportteljesítményeket elismerő díjakat adott át pénteken Budapesten Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Kiváló művész lett többek közt Bárány Frigyes, Nagy-Kálózy Eszter és Trill Zsolt, érdemes művész elismerést kapott mások mellett Für Anikó, Hunyadkürti György, Szerednyey Béla és Rajhona Ádám. "A magyar szabadság ünnepén minden magyarnak megadatik a lehetőség, hogy rácsodálkozzon Magyarország, a Kárpát-medencei magyarság kulturális teljesítményére" - fogalmazott az ünnepségen Balog Zoltán. Hozzátette: a magyar szabadság ünnepe a legmegfelelőbb alkalom a művészeti díjak átadására, de emellett elismerik az orvoslás területén, a sportban elért kiváló teljesítményeket és a bajba jutott, szenvedélybeteg embereken segítő munkát is. A miniszter hat alkotónak nyújtott át kiváló művészi címet, tizenöten érdemelték ki az érdemes művészi címet, hárman pedig Babérkoszorú díjban részesültek. Emellett átadták például a Jászai Mari- és a Liszt Ferenc-díjakat is a Szépművészeti Múzeumban tartott ünnepségen.Kiváló művész elismerésben részesült: BÁRÁNY FRIGYES MIKLÓS, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész; RICHLY ZSOLT GÁBOR Balázs Béla-díjas animációs filmrendező, érdemes művész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára; NAGY-KÁLÓZY ESZTER, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész; TRILL ZSOLT, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész; MAKLÁRY LÁSZLÓ ÁRPÁD, a Budapesti Operettszínház főzeneigazgatója, érdemes művész; DRESCH MIHÁLY Liszt Ferenc-díjas zenész, érdemes művész, a Dresch Quartet zenekarvezetője. Érdemes művész elismerésben részesült: RICHTER JÓZSEF Jászai Mari-díjas artistaművész, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója; SZALAI GYÖRGYI ÉVA Balázs Béla-díjas filmrendező; VITÉZY LÁSZLÓ Balázs Béla-díjas producer, forgatókönyvíró, filmrendező; HUNYADKÜRTI GYÖRGY, a Csiky Gergely Színház Jászai Mari-díjas színművésze; SZOKOLAY OTTÓ, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze; SCHNELL ÁDÁM, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze; SZEREDNYEY BÉLA, a Madách Színház Jászai Mari-díjas színművésze; RAJHONA ÁDÁM, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművésze; FÜR ANIKÓ, az Örkény István Színház Jászai Mari-díjas színművésze; PANNONHALMI ZSUZSA Ferenczy Noémi-díjas keramikus iparművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének ny. alelnöke, a Wartha Vince Kerámiaművészeti Alapítvány elnöke; SZENES ISTVÁN Ybl Miklós-díjas belsőépítész, a Szenes Design Stúdió ügyvezető igazgatója, a Magyar Művészeti Akadémia tagja; DOBRA JÁNOS Liszt Ferenc-díjas karnagy, a Budapesti Tomkins Énekegyüttes karmestere, művészeti vezetője; FARKAS ZOLTÁN táncművész, koreográfus, a Budapesti Kortárs Tánc Főiskola, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára;, MIHÁLYI GÁBOR, a Hagyományok Háza - Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, Harangozó Gyula-díjas táncművész; NÉMETH JUDIT, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas operaénekese.Jászai Mari-díjat kapott kiemelkedő színművészeti - színészi, rendezői, díszlet- és jelmeztervezői, látvány- és világítástervezői, dramaturgiai - és színháztudományi - színházelméleti és színházi kritikusi - tevékenysége elismeréseként:JÁRAI MÁTÉ színművész;NAGY VIKTOR rendező;RÁTKAI ERZSÉBET jelmeztervező;TOMPOS KÁTYA színművész részére,BLASKÓ BALÁZS igazgató, színművész;RUTTKAY LAURA színművész;BARABÁS BOTOND színművész.Nádasdy Kálmán-díjat kapott kiemelkedő zenés, színházi rendezői, színháztudományi, dramaturgi és műfordítói tevékenysége elismeréseként:CSEKE PÉTER színművész, rendező, színházigazgató. Babérkoszorú díjat kapott: KISS BENEDEK József Attila-díjas író, műfordító; OLÁH JÁNOS József Attila-díjas költő, író, szerkesztő; ORBÁN JÁNOS DÉNES József Attila-díjas költő, író. Balázs Béla-díjat kapott a mozgókép területén kifejtett kiemelkedő alkotótevékenysége, valamint művészi és tudományos teljesítménye elismeréseként: CSÁKI LÁSZLÓ dokumentum- és animációs filmrendező, egyetemi tanársegéd; HARTYÁNDI JENŐ rendező, operatőr, fesztiváligazgató; MISPÁL ATTILA rendező, vizuális műhelyvezető; KŐSZEGI EDIT filmrendező, dramaturg. Balogh Rudolf-díjat kapott kiemelkedő fotóművészeti, fotóriporteri, illetve fotószakírói tevékenysége elismeréseként: PECSICS MÁRIA fotóművész; SZARKA KLÁRA fotóművészeti szakíró. Erkel Ferenc-díjat kapott kiemelkedő zeneszerzői, zenei rendezői tevékenysége elismeréseként: PERÉDI MÁRTA zenei rendező és szerkesztő; BEISCHER-MATYÓ TAMÁS oktató. Ferenczy Noémi-díjat kapott kiemelkedő iparművészeti, ipari tervezőművészeti tevékenysége elismeréseként: BICSÁR VENDEL ötvösművész; FARKAS ANNA tervezőgrafikus-művész; FODOR LÓRÁNT egyetemi docens; KELEMEN KATALIN textilművész; SZABÓ EDIT iparművész. Harangozó Gyula-díjat kapott a táncművészet terén kiemelkedő alkotói, előadói, tudományos és pedagógiai tevékenysége elismeréseként: LIEBLICH ROLAND magántáncos; SZURMAYNÉ HORTOBÁGYI GYÖNGYVÉR művésztanár. Hortobágyi Károly-díjat kapott a cirkuszművészet terén kiemelkedő artista és pedagógiai tevékenysége elismeréseként: DONERT ANTAL artista. József Attila-díjat kapott kiemelkedő irodalmi - költői, írói, műfordítói, irodalomtörténészi - tevékenysége elismeréseként: JÁNOSI ZOLTÁN irodalomtörténész; KONTRA FERENC író; GYŐRFFY ÁKOS költő; PÁLFALVI LAJOS műfordító, író; POLLÁGH PÉTER költő; RÓZSÁSSY BARBARA költő; SZVOREN EDINA író, zenetanár. Liszt Ferenc-díjat kapott kiemelkedő zenei előadó-művészeti tevékenysége elismeréseként: BERKES BALÁZS előadóművész, nyugalmazott docens; DÉKI LAKATOS SÁNDOR zenekarvezető, ügyvezető; KALLÓ ZSOLT hegedűművész, közép- és főiskolai tanár, művészeti vezető; PÁNDY PIROSKA operaénekes; SOMOS JÁNOS CSABA tanár. Munkácsy Mihály-díjat kapott kiemelkedő képzőművészeti tevékenysége elismeréseként: BABINSZKY CSILLA képzőművész;, CSEKE SZILÁRD DEZSŐ képző- és festőművész; FILP CSABA festőművész; KOROKNAI ZSOLT képzőművész; KÓSA JÁNOS festőművész; MÓZER ERZSÉBET grafikai restaurátorművész; PETŐ HUNOR képzőművész. Németh Lajos-díjat kapott a kortárs képzőművészet, iparművészet, design, építészet területén végzett kiemelkedő művészettörténészi, műkritikusi, kurátori tevékenysége elismeréseként: DR. BORDÁCS ANDREA szerkesztő, főiskolai docens, igazgató. Szabolcsi Bence-díjat kapott kiemelkedő zenetudományi, zenekritikai és zenei ismeretterjesztő tevékenysége elismeréseként: SZŐNYINÉ SZERZŐ KATALIN zenetörténész. Bánffy Miklós-díjat kapott a kultúra érdekében művészeti vagy kulturális intézményben, illetve szervezetnél hosszabb időn át - legalább 15 éven keresztül - végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként: LÁSZLÓNÉ NAGY ILONA igazgató; SZIRÁNYI JÁNOS igazgató, zenei szerkesztő, hangversenyrendező, zongoraművész-tanár; VINCZE ANDREA művészeti menedzser. Csik Ferenc-díjat kapott kimagasló sportteljesítményei, elért eredményei elismeréseként: KISGYÖRGY LAJOSNÉ FEDOR MAGDA, a sportlövészeti versenyszámok 123-szoros országos bajnoka. Bay Béla-díjat kapott a magyar hallássérültek sportjában végzett magas színvonalú edzői tevékenysége elismeréseként: WELTNER GYÖRGY asztalitenisz edző. Batthyány-Strattmann László-díjat kapott az egészségügyi ellátás fejlesztése terén, szakmai, közszolgálati munkájában elért kimagasló teljesítménye elismeréseként: DR. BALLA GYÖRGY, a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Általános Orvostudományi Kar, Gyermekgyógyászati Intézet egyetemi tanára, igazgatója; DR. BENEDEK SZABOLCS, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar III. számú Belgyógyászati Klinika szakorvosa; DR. CZIRJÁK LÁSZLÓ, a Pécsi Tudományegyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinika igazgatója; DEMES ISTVÁNNÉ, a Károlyi Sándor Kórház gazdasági igazgatója; DR. ERTL TIBOR, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi tanára; DR. FURÁK JÓZSEF, a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinika mellkassebészeti osztályvezetője; DR. JANCSÓ GÁBORNÉ DR. KATONA MÁRTA, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ egyetemi tanára; KISS ZSOLT, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője; DR. LELIK FERENC nyugalmazott főorvos; PROF. DR. NAGY KATALIN, a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karának dékánja, tanszékvezető egyetemi tanár; DR. SÁROSI KATALIN, a Szent Borbála Kórház belgyógyásza, pszichológus főorvosa; DR. SUGÁR ISTVÁN, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar II. számú Sebészeti Klinika egyetemi docense, igazgatóhelyettese; DR. VISONTAI ILDIKÓ, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgató-helyettes főorvosa; Semmelweis-díjat kapott az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése és a gyógyítás terén végzett magas színvonalú munkája elismeréseként: DR. ÉDES ISTVÁN, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Általános Orvostudományi Kar Kardiológiai Intézet egyetemi tanára, igazgatója. Elige Vitam díjat kapott a kábítószer elleni küzdelem területén végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként: GRANASZTÓI SZILVIA, a Wesley János Lelkész- és Szociálismunkásképző Főiskola művésztanára.A Táncsics Mihály-díjat idén felterjesztés hiányában nem osztották ki.Forrás: MTI
03.14. 12:26
Szinhaz.hu
Magyar óratervet lájkol a világ
Balogh Gábor designját már szinte minden valamirevaló techblog megosztotta
03.12. 19:00
Neon.hu
Ők lesznek a Mamma Mia! musical főszereplői
Ők lesznek a Mamma Mia! musical főszereplői
A Mamma Mia! musical szereplőit castingon választották ki, amelyen több, mint 300-an vettek részt. A keddi sajtótájékoztatón kiderült, hogy Donnát Kováts Kriszta, Gallusz Nikolett és Koós Réka játssza, a férfi főszerepben pedig Stohl Andrást, Sasvári Sándort és Nagy Balázst láthatják.2014 musical-szenzációja:A világon először a Madách Színház kapta meg a jogot, hogy non-replica változatban állítsa színpadra a Mamma Mia! musicalt. A bemutató 2014. augusztus 15-én a Szegedi Szabadtéri Játékokon, szeptember 26-27-28-án pedig a Madách Színházban lesz, ahol májustól próbálnak majd a színészek.A Madách Színház 10 éve tárgyalt a Mamma Mia! színrevitelének jogairól, és mint minden más zenés darab esetében, itt is a non-replica változathoz ragaszkodtak. A hosszú tárgyalási folyamat után mostanra sikerült megszerezni a jogot, így 2014-ben önálló rendezésben, díszlettel és jelmezzel Magyarországon mutatják be. A musical 1999-es londoni ősbemutatója óta ugyanis mindig és mindenhol Phyllida Lloyd rendezésében és Anthony Van Laast koreográfiájával láthatta a közönség.A Madách a világhírű produkciók non-replica változatainak sorát 1983- ban a Macskákkal indította, a londoni ősbemutató után egy évvel saját rendezésben állíthatta színpadra Szirtes Tamás a nagysikerű Webber-musicalt. Azóta a színház folytatta ezt a hagyományt, így ugyancsak non-replica változatban mutatták be Az Operaház Fantomját, 2003-ban, a József és a színes szélesvásznú álomkabátot, a Volt egyszer egy csapatot, a Jézus Krisztus Szupersztátr, a Producereket, vagy a Mary Poppinst.Először a Szegedi Szabadtéri Játékokon:A Szegedi Szabadtéri Játékokon augusztus 15-én lesz a Mamma Mia! premierje, erre és az ezt követő 5 előadásra (augusztus 16, 17, 19, 20, 22.) már elkeltek a jegyek. A nagy sikerre való tekintettel egy 7. előadást is műsorra tűzött a Szegedi Szabadtéri Játékok, így március 17-től az augusztus 23-i előadásra is válthatnak jegyet a nézők. A szegedi szereposztás: Kováts Kriszta, Sasvári Sándor, Détár Enikő, Molnár László, Sáfár Mónika, Szerednyey Béla, Simon Boglárka, Sánta László, Lapis Erika, Trecskó Zsófia, Ekanem Bálint, Pásztor ÁdámA Mamma Mia! musicalről:Az ABBA slágereire íródott. A darab Judy Craymer producer ötlete volt, aki a Sakk c. musical 1983-as londoni bemutatóján dolgozott együtt a szerzőkkel, Björn Ulvaeus-szal és Benny Andersson-nal. A „The Winner takes it all" c. dalról eszébe jutott a producernek, hogy az ABBA-dalokból színpadi mű is készülhetne. A dalszerzők eleinte nem voltak túl lelkesek.Judy Craymer 1997-ben bízta meg Catherine Johnsont a színpadi mű megírásával. 1998-ban Phyllida Lloyd szakmai igazgatónak érkezett a produkcióhoz, és a három nő együttműködéséből megszületett a Mamma Mia!, melynek ősbemutatója 1999. április 6-án volt a londoni Prince Edward Theatre-ben. Az eredeti bemutató rendezője Phyllida Lloyd, a koreográfus pedig Anthony Van Laast volt.A Broadway-n 2001. október 13. óta szerepel repertoáron, ez idő alatt a 10 legtöbbet játszott musical közé került.A Mamma Mia! musicalt eddig 14 nyelvre fordították le. Világszerte több mint 54 millióan látták a produkciót.Film is készült a darabból. A romantikus vígjáték főbb szerepeiben Meryl Streep, Pierce Brosnan, Colin Firth, Stellan Skarsgård, Julie Walters és Amanda Seyfried láthatók. A film executive producerei Tom Hanks és Rita Wilson. A DVD Magyarországon 2008. november végén jelent meg.MAMMA MIA! musical két részben Zene és Szöveg BENNY ANDERSSON BJÖRN ULVAEUS Valamint néhány dalban STIG ANDERSON Szövegkönyv CATHERINE JOHNSON Fordította: Bárány Ferenc és Puller IstvánSzereplők: Donna Sheridan Gallusz Nikolett, Koós Réka, Kováts Kriszta Sam Carmichael Nagy Balázs, Sasvári Sándor, Stohl András Bill Austin Hajdu Steve, Szerednyey Béla Harry Bright Molnár László, Weil Róbert Tanya Détár Enikő, Ladinek Judit Rosie Balogh Anna, Sáfár Mónika Sophie Sheridan Muri Enikő, Simon Boglárka Sky Kiss Ernő Zsolt, Sánta László Lisa Lapis Erika, Tóth Angelika Ali Bori Réka, Trecskó Zsófia Pepper Berényi Dávid, Ekanem Bálint Eddie Németh Gábor, Pásztor Ádám (A szereplők felsorolása ABC sorrendben történt)Valamint: Baranyai Annamária, Barát Attila, Foki Veronika, Kecskés Tímea, Mező Zoltán, Nagy Attila, Sándor Dávid, Sári Éva, Szentirmai Zsolt, Wégner Judit Továbbá a Madách Színház Tánckara, Zenekara és Kórusa. Díszlettervező: Bátonyi György Jelmeztervező: Szűcs Edit Koreográfus: Tihanyi Ákos Zenei Vezető: Kocsák Tibor Játékmester: Bencze Ilona Rendező: Szirtes TamásBemutató a Madách Színházban: 2014. szeptember 26, 27, 28.Forrás: Madách Színház, Színház.hu
03.11. 13:16
Szinhaz.hu
Somnakaj - Zenés roma sorsjátékot mutatnak be a Müpában
Somnakaj - Zenés roma sorsjátékot mutatnak be a Müpában
A zene, a színház és a tánc területéről érkezett ismert művészek és alkotók összehangolt munkájával született meg a Somnakaj című zenés roma sorsjáték. Az elválás és az egymásra találás konfliktusára épülő ballada ősbemutatója a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében április 4-én lesz a Művészetek Palotájában. A különböző kulturális közegekből, színterekről érkező alkotók és előadók jól tükrözik a roma kultúra sokszínűségét. A szereplők ismert és népszerű énekesek, zenészek, a darabban egy roma lány, Somnakaj meséli el saját történetét, amelynek állomásai a darabban megelevenednek. A humorban, misztikumban bővelkedő előadás reális képet fest a hazai cigányságról - szerepel a szervezők ajánlójában. Mészöly Gábor Somnakaj című drámáját Müller Péter Sziámi dolgozta át színpadra, a darab rendezője Szabó Máté. A díszlet és a jelmez Kentaur munkája, a fényt Madár készítette az előadáshoz. A zenében autentikus roma népdalok mellett Kovács Antal (Romano Drom), Marko Markovic (Boban Markovic Orkestar) és Szakcsi Lakatos Béla szerzeményei hangzanak el, a zenei rendező Szirtes Edina Mókus.A szereplők között van Szakács Hajnalka, ifj. Kovács Antal, Rácz Kati, Kathy Horváth Lajos, Balogh Lajos, Szakcsi Lakatos Béla, Falusi Mariann, Mező Misi, Horváth Kristóf, Szilvási István és Marko Markovic, az előadás zenéjét Balogh Kálmán (cimbalom), Cserta Balázs (fúvós hangszerek), Kovács Antal (gitár), Kovács Ferenc (trombita, hegedű), Kovács Máté (kanna), Mogyoró Kornél (ütőhangszerek), Novák Csaba (bőgő), Szirtes Edina Mókus (hegedű), Vidák Róbert (gitár) és Makula Zsolt (tambura) adja elő. A kórus tagja Balogh József (Romano Drom), Dobi Matild és Tintér Gabriella (Olah Gipsy Beat), Farkas István és Lakatos Béla (Ternipe), Szilvási István (Szilvasi Gipsy Band), vendégzenészként közreműködik Szakcsi Lakatos Béla (zongora), Kathy Horváth Lajos (hegedű) és Marko Markovic (trombita). A táncosok a Duna Művészegyüttes tagjai, a koreográfiát Mihályi Gábor, Juhász Zsolt és Farkas Zsolt készítette. A zenés roma sorsjátékban Somnakaj, a szabadszellemű, tehetséges lány alakja szimbolizálja a roma kultúrában és történelemben fontos szerepet betöltő szabadság iránti vágyat, a korlátok közé nem szorítható tehetséget és egyéniséget. Az előadás koncert és színház, tánc és irodalom, tradicionális képzőművészet, hagyományőrzés és modern formák találkozása. A legfőbb törekvés a roma kultúra bemutatása volt, mint a nemzeti és az európai kultúra része, valamint a kedvező szemléletváltás beindítása a társadalomban. A darabban az ősi tradíciókat tükröző dalok mellett megjelennek a 21. század hatásait is magukban foglaló új alkotó formációk, stílusbeli újítások, átdolgozások. Az autentikus roma népdalok tradicionális formában és modern átiratban egyaránt elhangzanak, Marko Markovic szerzeménye balkáni behatásokat tükröz, Szakcsi Lakatos Béla roma dzsessz dalt írt, lesznek Romano Drom-dalok, rap- és slam betétek.Forrás: MTI
03.09. 09:01
Szinhaz.hu
Magyar okosóráért rajong a világ
Balogh Gábor látványos és rendkívül elegáns okosóra tervei futótűzként terjednek a neten.
03.08. 10:17
Bitport.hu
hirdetés
Coriolanus - Bodolay Géza Nyíregyházán rendezett
Coriolanus - Bodolay Géza Nyíregyházán rendezett
Március 8-án mutatja be a Móricz Zsigmond Színház Shakespeare Coriolanus című tragédiáját, Bodolay Géza rendezésében. Ajánló az előadás elé: A Coriolanus Shakespeare legpolitikusabb drámája. 1608 táján írta, Plutarkhosznak a Párhuzamos életrajzokban fellelhető történetéből. Bár még az is lehet, hogy Coriolanus soha nem élt, a római hősmonda a köztársaság őskorába helyezi, mintegy félévezreddel Krisztus elé. A legenda szerint már kamaszként az elűzött király párthíveit kaszabolta, majd a Rómával ellenséges volszk törzzsel vívott háborút, elhódította városukat: Coriolit, innen nyerte melléknevét. Konzulnak jelölik, és majdnem megválasztják, ám utóbb minden ellene fordul…"Plutarkhosz a »római jellem« archaikusan kezdetleges változatát írta le, a sértődékeny bajnokot, aki képtelen politikussá civilizálódni. Shakespeare ezzel szemben nemcsak a múltban, hanem a jelenben és a jövőben is olvasott, s így másféle Coriolanust képzelt maga elé. A bajnokból kibontotta a versenyzőalkatot, s ezt mintázta meg, mint egy hősietlen világ egyetlen lehetséges hősét. A monomániás kötelességtudattól űzött teljesítményembert, akit az tesz sebezhetővé, hogy sohasem tudhatja, kik milyen mennyiségekkel mérik a minőséget. A diszkvalifikált világrekordert… a félreállított középcsatárt… Hogyhogy? Mi köze lehetett Shakespeare-nek a modern idők sportőrületéhez? Úgy tűnik, volt valami; különben nem lenne a Coriolanusban bemutatott mérkőzés olyan provokatívan sportszerűtlen. Shakespeare épp eleget versengett – előbb szerzőtársaival, majd mindinkább önmagával – ahhoz, hogy rá-érezzen a verseny tragikumára, hogy megsejtse a célba érés céltalanságát." Géher István: Utószó a CoriolanushozKépek az előadásból:1.2.3.4.5.6.7.8.9.10.11.12.13.14.15. (Fotók: Karádi Nóra, Karádi Zsolt, kulturszalon.hu – Kundri Tamás, Máté János)William ShakespeareCoriolanustragédiaFordította: Petőfi Sándor / B.Szereplők: Cajus Marcius Coriolanus, római nemes: Illyés ÁkosTitus Lartius, római vezér a volszkok ellen: Egger GézaCominius, római vezér a volszkok ellen: Nagyidai GergőMenenius, Coriolanus barátja: Puskás TivadarSicinius, néptribun: Horváth László AttilaBrutus, néptribun: Tóth KárolyIfjabb Marcius, Coriolanus fia: Gégényi Dániel Imre / Keijzer Martin KrisztiánTullus Aufidius, volszk vezér: Vicei ZsoltRómai és volszk polgárok, szenátorok, urak, katonák, szolgák, összeesküdtek, hírnökök, a nép: Balogh Gábor, Fellinger Domonkos, Lakatos Máté, Kameniczky László, Tóth ZolkaVolumnia, Coriolanus anyja: Pregitzer FruzsinaVirgilia, Coriolanus neje: Fridrik NoémiValeria, Virgilia barátnője: Horváth RékaPetőfi, a fordító vándorszínész: Varga Balázs Díszlettervező: Székely László Jelmeztervező: Benedek MariA dobnál: Dömötör SándorA harsonánál: Lingurár TamásÜgyelő: Laforest Csaba Súgó: Kovács KatalinA rendező munkatársa: Demeter AnnaRendezte: BodolayBemutató: március 8. 19:00
03.08. 08:00
Szinhaz.hu
Milyen lesz az új Cirkuszhercegnő? - Videóajánló a bemutató elé
Milyen lesz az új Cirkuszhercegnő? - Videóajánló a bemutató elé
Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 Március 7-én mutatja be az Operettszínház Kálmán Imre A Cirkuszhercegnő című operettjét, amelynek librettóját a darab rendezője, Verebes István fordította és értelmezte újra. Az alkotók arról vallottak, mitől lesz izgalmas a klasszikus, mégis újító szellemben visszatérő Cirkuszhercegnő. Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4A Cirkuszhercegnő története- március 7-én az Operettszínház színpadán, három porondon bontakozik ki: egy cirkuszin, ami az élet porondja, valamint egy szentpétervári palota, illetve egy bécsi hotel porondján, ahol nem csak Mister X és Fedora különleges találkozásnak lehetünk tanúi, hanem a régi klasszikus operettek és mai modern életszemlélet randevújának.Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjében Fischl Mónika, Bordás Barbara, Homonnay Zsolt, Vadász Zsolt, Stohl András, Mészáros Árpád Zsolt, Szabó Dávid, Peller Károly, Kékkovács Mara, Szendy Szilvi, Lehoczky Zsuzsa, Felföldi Anikó, Faragó András, Dézsy Szabó Gábor, Jantyik Csaba, Melis Gábor, Balogh Bodor Attila, Marik Péter, Arányi Adrienn és Magasházy István lép színpadra a Budapesti Operettszínházban.A koreográfus Tihanyi Ákos lesz, akinek számos musical után ez lesz az első operett-munkája, Tordai Hajnal a jelmezeket, Mira János a díszleteket tervezte. Az elősadás két karmesteer, Makláry László zenei vezető és Szabó Mónika.A darabról bővebben itt olvashat.
03.06. 10:01
Szinhaz.hu
 Vicces olvasmányok téli végi depresszió ellen
Vicces olvasmányok téli végi depresszió ellen
Bár most a napsütés is segít, ha egészen biztosra akarsz menni, nincs jobb egy humoros könyvnél! Eláruljuk, mely könyvek csalnak mindig mosolyt az arcunkra és rángatnak ki minket a búskomorságból! Fotó: Ribánszky KatalinÖrkény István: Meselevelek (hangoskönyv Mácsai Pál előadásában) Kossuth, 1990 Ft "Tavaly a nyári szünet első napján hallgattuk meg először a gyerekeimmel, és egész nyáron ezen nevettünk. Hallgattuk este lefekvés előtt, utazás közben az autóban, amikor meg épp nem volt kéznél lejátszó, akkor fújtuk kívűlről a poénokat: Antalkáról, aki hol kis pofozógépet kap, hol lakókocsit Amerikából, Bábiról, akinek meg kell fésülködnie, ha Lellén nyaral Takács Marika, Bara Margit, Szent Kleofás és Budagyöngye, a beépített japán tranzisztoros lábról, a kétfejű elefántról, aki gyerekeket eszik, és a többiekről." Lovászi Ildikó, szerkesztő Nick Hornby: Pop, csajok, satöbbi Európa, 2900 Ft "A 35 éves zenebolond Rob nőkhöz való viszonyàról szól, igazi angol humorral körítve, kicsit olyan mint a Bridget Jones férfi vàltozata. Vicces egy férfi agyával belenézni a kapcsolatokba, illetve az ő szemszögéből nézni egy szakítàst." Balogh Viki, divatszerkesztő Terry Pratchett: A kaszás (Cherubion kiadó) "Amikor a Halál számára kiderül, hogy le fogják váltani idegességében elmegy világot látni. Onnantól kezdve semmi és senki nem hal meg, ami a varázslók világában kalamajkákat okoz, a rekeszizmomban pedig izomlázat!" Glaser Eszter, gyakornok--pagebreak-- Esterházy Péter: Utazás a tizenhatos mélyére Magvető, 1990 Ft "A szerzô kapcsolata a focihoz közismert. Akinek mégsem, az ebbôl a vékony könyvbôl ezt alaposan megtanulhatja, mint ahogy azt is, hogy a foci nem vicc, komoly dolog, s mindez olyan öniróniával van elővezetve, hogy ha nem is fetreng az ember a röhögéstôl, de minimum végigkuncogja az egészet." Betlen Katalin, szerkesztő Eric Knight: Sam Small csodálatos élete Móra, 2990 Ft "Egyik kezeddel a hasad fogod a röhögéstől, másikkal a könnyeidet törölgeted a meghatottságtól. És életed minden hétfőjén tudni fogod, hogy nincs többé hétfő." Zsolt Angéla, olvasószerkesztő James Finn Garner: Politically Correct Bedtime Stories "A Politikailag korrekt mesékben bemutatkozik Hófehérke és a hét 'függőleges kihívásokkal küszködő' férfi, Piroska kifejti a véleményét arról, hogy a nők és a farkasok férfi közbenjárás nélkül is képesek megoldani a köztük fennálló problémákat, a három kismalac pedig a természettel összhangban levő ökogazdaságot üzemeltet. Ez a könyv angolul elérhető, más nyelven nem működne ilyen jól..." Eörsi Sarolta, webszerkesztő Sue Townsend: A 13 és 3/4 éves Adrian Mole titkos naplója Gabo, 1990 Ft "Ezt ugye nem kell senkinek sem bemutatni? Még nem találkoztam olyannal, aki ne olvasta volna - sőt, a többség kívülről tud idézni belőle részleteket. Abszolút klasszikus - én is gyakran előveszem, még ma is." Fekete Mónika, művészeti vezető --pagebreak-- Rejtő Jenő: Vesztegzár a Grand Hotelben (online olvasható) "Képes voltam egyetlen nap alatt felolvasni a fiamnak, amikor festették a bejárati ajtónkat és a teljes száradásig nem csukhattuk magunkra. Az előszobában ülve őriztük a lakást, és álló nap fetrengtünk a röhögéstől." Majsa Krisztina, szerkesztő Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen Magvető, 2290 Ft "Felülmúlhatatlan humorforrás - Varró Dani szerintem - legzseniálisabb műve. A múlhatatlan sikert jól mutatja, hogy kiadták CD-n is (Presser Gábor zenésítette meg), de létezik színpadi változata is és a bábszínházban is játsszák." Ágh Marina, webszerkesztő Bálint Ágnes: Szeleburdi család Móra, 1890 Ft "Gyerekként olvastam előszőr, és azóta is újra meg újra ehhez a könyvhöz nyúlok, ha önfeledt kacagásra vágyok (bár már kívülről fújom az egészet). A könyvben szereplő család minden bolondériájával együtt olyan, amiről én is álmodok..." Ribánszky Ágota, webszerkesztő Egyéb ötlet, javaslat? Szívesen vesszük a ti tippjeiteket is! Ti milyen könyveken tudok a legnagyobbakat nevetni?
02.24. 12:49
Evamagazin.hu
Elhunyt Balogh Balázs András
Hetvennégy évesen meghalt Balogh Balázs András salgótarjáni, roma származású festőművész szerdán - közölte csütörtökön Gáspár István Gábor író-újságíró, a művész barátja.
02.22. 08:35
Kulturpart.hu
Meghalt Balogh Balázs András salgótarjáni festőművész
Hetvennégy évesen meghalt Balogh Balázs András salgótarjáni, roma származású festőművész szerdán - közölte az MTI-vel csütörtökön Gáspár István Gábor író-újságíró, a művész barátja.
02.20. 18:05
Nol.hu
Meghalt Balogh Balázs András salgótarjáni festőművész
Hetvennégy évesen meghalt Balogh Balázs András salgótarjáni, roma származású festőművész szerdán - közölte az MTI-vel csütörtökön Gáspár István Gábor író-újságíró, a művész barátja.
02.20. 17:00
Nol.hu
Balogh Gábor (Jobbegyenes): Most csak Kárpátalja van
Ha ilyen helyzetekben cserben hagyjuk a saját véreinket, akkor nem érdemeljük meg az anyaország nevet. [...] Bővebben!
02.20. 13:39
Mandiner.hu
Balogh Ákos Gergely (Mandiner): Simon Gábor, az MSZP mosolygós öngyilkos merénylője
Ilyen helyzetben már ahhoz is kellett volna bátorság, hogy egyáltalán egyéni jelöltséget vállaljon, nem hogy továbbra is ugyanúgy az országos frontvonalban szerepeljen, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. [...] Bővebben!
02.06. 09:54
Mandiner.hu
Ismét lehet pályázni a Pethes-Agárdi-díjra!
Ismét lehet pályázni a Pethes-Agárdi-díjra!
A Magyar Színházi Társaság, mint Alapító, a következő felhívást teszi közzé. Agárdi Ilona színművész és Pethes György rendező hagyatékának jóvoltából, a néhai művészházaspár végakaratának megfelelően a Magyar Színházi Társaság „PETHES-AGÁRDI-DÍJAT” alapított, melyet a Fővárosi Bíróság 2009. április 17. napján 10.808 sorszám alatt nyilvántartásba vett. Az Alapítvány vagyona 16.072.483-Ft, melyről az Alapító okirat értelmében háromtagú kuratórium dönt. A kuratórium elnöke Gali László, tagjai: dr. Balogh Gábor, Csizmadia Tibor. Az Alapító okirat értelmében a kuratórium pályázatot ír ki szűkös anyagi körülmények között élő fiatal színészházaspárok részére külföldi nyaralásuk támogatására.Kovács Lehel és Mórocz Adrienn 2013-ban nyerték el a díjatA meghirdetett pályázaton részt vehet minden olyan magyar színészházaspár, amelynek egyik tagja sem töltötte még be (a pályázat benyújtásának határidejéig) a harmincötödik életévét, és mindkét házasfél igazolt módon valamely magyar nyelvű színház főfoglalkozású színésze. A pályázatnak tartalmaznia kell az utazás tervezett célját, várható időpontját, időtartamát. A nyertes pályázóknak az utazásról álló- vagy mozgóképekkel kiegészített írásos beszámolót kell készíteni, amely az Alapító honlapjára felkerül. A pályázat benyújtásának határideje: 2014. május 1. A döntésről a nyertes május 31-ig értesítést kap. A végrendelet értelmében a kuratórium a döntést az érvényes pályázatok között sorsolással dönti el. Az Alapító okirat teljes szövege a Magyar Színházi Társaság honlapján (www.mszt.org) olvasható.További információ a Színházi Társaság Titkárságán (3420-146, magyarszinhazi.tarsasag@t-online.hu) kapható.
02.03. 10:35
Szinhaz.hu
Rigoletto Győrben - Először rendezett operát Forgács Péter
Rigoletto Győrben - Először rendezett operát Forgács Péter
A világ egyik legtöbbet játszott operáját mutatta be a Győri Nemzeti Színház szombaton.Ajánló az opera elé:Guiseppe Verdi 38 évesen írta meg háromfelvonásos operáját, és ezzel a Victor Hugo egykori botrányos színdarabja (A király mulat) alapján született remekművével egycsapásra megalapozta világhírét. Az 1851-es velencei bemutatót követően a mű a világ egyik legtöbbet játszott operája lett. A Rigoletto Itáliában játszódik az 1500-as évek derekán.Címszereplője a mantovai herceg éles eszű udvari bolondja, aki lányát, a szépséges Gildát a világtól elzártan neveli. Nagyon félti, és mindenáron meg akar védeni a hercegi udvar ármányokkal teli, veszélyes világától, azon belül pedig mindenekelőtt a sármos, nőfaló hercegtől, aki azonban így is elcsábítja Gildát. Amikor mindez Rigoletto tudomására jut, a dühödt apa bosszút forral. Felfogadja Sparafucilét, a hidegvérű bérgyilkost a herceg megölésére, hiszen most már a család becsületének megmentése a tét...Forgács Péter rendező-igazgató a darabról: Forrás: Győr Plusz"Nemzeti színház vagyunk, a kritériumnak megfelelően operát is kell játszanunk. Egy ekkora városban egyébként is fontos, hogy opera is kerüljön a repertoárra. (...) A darabban igen fontos a kapcsolatrendszer, azt szeretném láttatni, hogy az emberek miképp viszonyulnak egymáshoz, ezért lélekoperának is hívom. Történetét a "30-as évek Amerikájába tettem, nagyon izgalmassá vált így, a ruhák és a díszlet is Al Capone világát idézi. Sok újdonságot csempésztem még be, például Gilda halála egészen elképesztőre sikeredett. De az operákat főként a zenén keresztül kell megszerettetni a nézőkkel, a Rigolettoé pedig gyönyörű. (...)Először nem akartam megrendezni a darabot, a karmesterem, Silló István beszélt rá, hogy próbáljam meg. Most már kezdem belátni, hogy igaza volt. Meg kellett szoknom az operisták színpadi létezését, egészen más műfaj, mint amiket eddig csináltam. Tudomásul kell venni nagyon sok dolgot: egész máshogy játszanak a színészek, más énektechnikát igényel, sokszor nem lehet úgy elénekelni, ahogy én gondoltam. Nem biztos, hogy életem nagy vágya lesz, hogy operákat rendezzek, de egyszer biztos, hogy még bele fogok vágni. (...) Jó társaság jött össze, nagy sikerélményem van velük. Ők is élvezik a munkát, mert nem egy úgymond operarendezővel dolgoznak, ők is tanultak tőlem és én is sokat kaptam tőlük".RIGOLETTO - opera 3 felvonásban 2 részben Victor Hugo drámája nyomán szövegét írta: F. M. Piave Fordította: Blum Tamás Vezényel: MEDVECZKY ÁDÁM- SILLÓ ISTVÁN A mantuai herceg LÁSZLÓ BOLDIZSÁR, ALESSANDRO CODELUPPI Rigoletto, udvari bolond GURBÁN JÁNOS, LABORFALVY SOÓS BÉLA Gilda, a leánya KOVÁCS ÉVA, SIPOS MARIANNA Sparafucile, bérgyilkos RÁCZ ISTVÁN, SCHWIMMER JÁNOS Maddaléna, Sparafucile húga LÁZIN BEATRIX Monterone gróf BEDE-FAZEKAS CSABA Marullo, lovag MOLNÁR ERIK, SZŰCS PÉTER PÁL Borsa, udvaronc VINCZE GÁBOR PÉTER Ceprano gróf SZABÓ BALÁZS Ceprano grófné WOLF ILDIKÓ Giovanna SASHALMI ÁGNES Porkoláb SCHWIMMER JÁNOS, MAREK GÁBOR Apród DEÁKY DALMAKözreműködik a Győri Nemzeti Színház zenekara, énekkara és tánckara Jelmeztervező: TORDAI HAJNAL Díszlettervező: BÁTONYI GYÖRGY Súgó: VLASICS RITA Ügyelő: KARÁCSONY SZILVESZTER Karigazgató: BALOGH ESZTER Korrepetitor: MEDVECZKY SZABOLCS Koreográfus: FEKETE MIKLÓS Rendezőasszisztens: HORVÁTH MÁRTA Rendező: FORGÁCS PÉTER Premier: 2014. január 25. 19.00Az előadás időtartama szünettel együtt körülbelül 2 óra 30 perc.Forrás: Győri Nemzeti Színház, Színház.hu, Győr Plusz
01.28. 09:01
Szinhaz.hu
Balogh Gábor (Jobbegyenes): Circus Marximus
Az IKSZ érvelése lényegben kitűzött fehér zászló a balliberális múlt-és jelenszemlélet előtt: lehetsz akármekkora szarházi, ha nem vagy antiszemita, akkor nem vagy teljesen vállalhatatlan. [...] Bővebben!
01.21. 12:01
Mandiner.hu
Balogh Gábor (Jobbegyenes): Paks Hungarica
Jó lenne, hinni, hogy a keleti nyitás azt jelenti, hogy a piacunkat nyitjuk meg – és nem a lábunkat tesszük szét. [...] Bővebben!
01.16. 08:07
Mandiner.hu
Anconai szerelmesek 2 - Ősbemutató a nyíregyházi színházban
Anconai szerelmesek 2 - Ősbemutató a nyíregyházi színházban
Január 18-án mutatja be a nyíregyházi színház társulata legtöbbet játszott darabjuk folytatását, az Anconai szerelmesek 2 című zenés vígjátékot.Az első rész egy olaszországi kisvárosban játszódott a hatvanas-hetvenes években, a történet folytatását pedig a 80-as évek végi Magyarországra álmodták meg a szerzők, Vajda Katalin és Fábri Péter - mondta el Tasnádi Csaba rendező, a színház igazgatója a keddi, sajtónyilvános próbán.A direktor emlékeztetett, az eredeti darabot 2000 decemberében mutatta be a társulat, a vígjáték az eltelt évek során a színház messze legtöbbet játszott és egyik legsikeresebb előadásává vált, összesen mintegy 150 alkalommal tekinthette meg a közönség. Az Anconai szerelmesek végül 2012 augusztusában, a szabadtéri színpadon búcsúzott el a nyíregyháziaktól.Az első rész egy olaszországi kisvárosban játszódott a hatvanas-hetvenes években, a történet folytatását pedig a 80-as évek végi Magyarországra álmodták meg a szerzők, Vajda Katalin és Fábri Péter - mondta el Tasnádi Csaba rendező, a színház igazgatója a keddi, sajtónyilvános próbán. A direktor emlékeztetett, az eredeti darabot 2000 decemberében mutatta be a társulat, a vígjáték az eltelt évek során a színház messze legtöbbet játszott és egyik legsikeresebb előadásává vált, összesen mintegy 150 alkalommal tekinthette meg a közönség. Az Anconai szerelmesek végül 2012 augusztusában, a szabadtéri színpadon búcsúzott el a nyíregyháziaktól. Tasnádi Csaba közlése szerint a darab jogait egy társaság vásárolta meg, a bemutatáshoz pedig az ő engedélyük szükséges, ezért nincs már a színház repertoárján. Hozzátette, már a búcsúelőadást is csak külön engedéllyel játszhatta el a színház. A történet folytatása 20 évvel később, az olaszországi Ancona helyett a Balaton partján játszódik. Békés elvtárs a Balaton partján üzemeltet egykori szerelmével egy SZOT-üdülőt, saját zsebre adva ki szobákat két fiatal olasz lánynak és szüleiknek. A darabban Francesca és Ginevra megismerkedik Békés elvtárs két fiával, és kiderül, hogy az olaszok és magyarok már régről ismerik egymást, rokoni szálak fűzik őket össze. Az előadásban a kor nagy diszkóslágerei csendülnek fel. Az első részhez képest a szereposztásban van kisebb változás, három szerep kikerült a történetből, viszont a szerzők újabb karaktereket emeltek be a sztoriba - mondta Tasnádi Csaba. A főbb szerepekben Egyed Attilát, Schlanger Andrást, Kuthy Patríciát, Petneházy Attilát és Mészáros Árpád Zsoltot láthatja a közönség. Az Anconai szerelmesek 2 első alkalommal szombaton este 7 órától tekinthető meg a Móricz Zsigmond Színház nagyszínpadán.A próbákról képekben: Fotók: Illyés Ákos, moriczszinhaz.hu1.2.3.4. 5. 6. 7. 8.Vajda Katalin – Fábri Péter ANCONAI SZERELMESEK 2(Zenés vígjáték)TOMAO NICOMACO: EGYED ATTILA / SCHLANGER ANDRÁSVIKTÓRIA, a lánya: KUTHY PATRÍCIABÉKÉS ELVTÁRS, a SZOT üdülő vezetője: PETNEHÁZY ATTILAZSUZSANNA, Viktória anyja: HORVÁTH MARGITGIOVANNI, Viktória férje: PUSKÁS TIVADARFRANCESCA, Viktória és Giovanni lánya: KOSIK ANITALUCIA, Tomao lánya: SZABÓ MÁRTA / SZÉLES ZITALUIGI, Lucia férje: BALOGH GÁBOR / MÉSZÁROS ÁRPÁD ZSOLTGINEVRA, Lucia és Luigi lánya: NYOMTATÓ ENIKŐVIKTOR, Békés elvtárs fia: HORVÁTH SEBESTYÉN SÁNDORFRANCESCO, Békés elvtárs fia: VARGA BALÁZSDORINA, Tomao élettársa: GOSZTOLA ADÉLDíszlettervező: ZEKE EDITJelmeztervező: ENDRESZ ÁGNESZenei vezető: KAZÁR PÁLKoreográfus: KRÁMER GYÖRGYÜgyelő: LENGYEL JÁNOSSúgó: KOVÁCS KATALINRendezőasszisztens: FÜLÖP ANGÉLA Rendező: TASNÁDI CSABAŐsbemutató: 2014. január 18. - 19 óra Móricz Zsigmond SzínházForrás: MTI, moriczszinhaz.hu
01.16. 06:00
Szinhaz.hu
"A színlelésnek őrült ereje van" - Spiritiszták az Operában
"A színlelésnek őrült ereje van" - Spiritiszták az Operában
Ősbemutatóval indítja a 2014-es esztendőt a Magyar Állami Operaház: január 19-én Selmeczi György Spiritiszták című operáját viszi színre a dalszínház Novák Eszter rendezésében. A darab díszlet- és jelmeztervezője Zeke Edit, az előadásokat Kovács János vezényli – a bemutatót követően még három alkalommal.Az Operaház ajánlója:Különös jelenés, különös, jeges szél, különös jelenés!Az orosz Herceg barátaival spiritiszta szeánszot tart. Távoli, különleges fények, dermesztő szél, a halál üzenete. Társaságához tartozik az ifjú, vidéki nemes (Pierrot) is, aki vonakodva vesz részt az eseményen. A szellemidézés talán sikerül: megjelenik előttük egy csodálatos nő. Az ifjú felismerni véli benne menyasszonyát, akit Colombinának szólít. Csak egy biztos: semmi sem biztos… Egy opera csupa kérdéssel. Kicsoda Colombina? Menyasszony? Élő nő? Szellem? Álomkép? Meghal? Sosem élt? Netán ő a Halál? Ez az örökös bizonytalanság már az ihlető műben (Alekszandr Blok Komédiásdi című darabjában) megjelenik, melynek szinte kizárólag e kétségekkel teli légkörét mentette át a Spiritisztákba a librettista Péntek Csilla és Selmeczi György."A színlelésnek őrült ereje van" - Novák Eszter, Selmeczi György és Zeke Edit az előadásról: „Van egy elmesélhető, reális szála a darabnak. Egy orosz nagyherceg spiritiszta szeánszot tart férfi barátaival, a túlvilággal kacérkodnak, mert szeretnék megidézni az egyetlen, az igazi, a vágyott nőt. És megjelenik egy különleges nő. A Herceg kicsit álomszerű báljában folytatódik a történet, ahol ebben a vonzó és szenvedélyeket ébresztő nőben a férfiak mind meglátják a szerelem reményét, és mind át is élik vele – kinek miként adatik. Na, de itt máris megbuktunk a realista történetmesélésben, hiszen az időbeli sűrítés még az operákban megszokottnál is nagyobb mértékű, a történet sodrása felfoghatatlan tempójú: érzelmek terén végletesen sok minden történik nagyon rövid idő alatt” - mondta Novák Eszter rendező. Selmeczi György kiemelte: Bloké csupán a felvetés és az alapszituáció, amely szerint egy gazdag arisztokrata meghív farsangra egy olasz commedia dell’arte társulatot, hogy szórakoztassa őket. „Ez csak az alaphelyzet. Nálam a szívügyek különleges, folyamatos alakulása és a sok kérdés, a rejtély áll a középpontban” – árulta el. A zenedarab teljesen elkötelezetten a titkok, a megfoghatatlan, az elérhetetlen, a megmagyarázhatatlan világába tartozik. „Kerestem az álom, a színlelés és a valóság közti határmezsgyét. Tehát itt már nem a megszokott álom és valóság kettősségét találjuk, hanem – az amúgy is képlékenynek tűnő valóságban játszódó színházi előadás, egy commedia dell’arte színjáték által – közbelép a színlelés is, ami ráadásul mesterségünk nekünk, színházi embereknek. Némileg fel is akarja magasztalni ezt a képességünket a darab, hiszen megmutatja, hogy a színlelésnek milyen őrült ereje van. Az operával határozottan arra törekedtem, hogy elmossam e hármas közti határokat” - hangsúlyozta a zeneszerző.Selmeczi György, Cser Krisztián (Herceg), Pasztircsák Polina (Colombina), Kovács János karmester (Fotó: Operaház)Selmeczi szerint csak a tradíciókhoz és a 19. századi zenevilághoz való visszanyúlásnak, s ezáltal a könnyen befogadható zenének van jövője. Ez a posztmodernnek nevezett felfogás a Spiritiszták szövegében is tükröződik. Az olasz nemcsak a lehető legdallamosabb nyelv, de az opera anyanyelve is, a legevidensebb operai asszociáció, így kézenfekvő volt, hogy a darab szereplői olaszul szólaljanak meg. A zenében ugyancsak megjelenik mind a hagyomány, mind az olasz jelleg. Valamennyi ária és együttes dallamos és harmóniadús, a 19. század romantikáját és a századforduló arisztokrata világát idézve. A műben számos „régi” műfajt hallunk, így sok tánczenét, ezek közt a keringő úgy is megjelenik, mint mini-haláltánc, mint szenvedélyes szerelmi dal, vagy akár, mint a jókedv visszhangja a fináléban. Felhangzanak klasszikus fanfárok, nagyívű melódiák; az ismétlődő zenei anyagok mindig egy-egy lelkiállapotot, hangulatot jeleznek. Az operában két zenekar játszik: egy a színpadon és egy az árokban, bár a méretük eltér. A színpadi együttes játssza a báli tánczenéket.„Az egész mű az érzékeinknek való végtelen kiszolgáltatottságról szól. Ebben a történetben a tragikum feltartóztathatatlan, de nem a nő sorsában rejlik, hanem a férfiak szerelmében, szenvedésében, egyáltalán a szerelemről és halálról feltett legfontosabb kérdéseinkben" – mutatott rá Novák Eszter. "Mivel Colombina, a női abszolútum megtestesítője, rendkívül változékony. Mindig ahhoz a kulturális közeghez idomul, amelyikben éppen találja magát, és ahhoz a férfihoz igazodik, amelyik őt éppen kiválasztja. Tehát nem sorsot, jellemet kell ábrázolni, hanem a pillanat igazságát kell megragadni, hogy az adott mozzanatban éppen milyenné transzformálódik a Nő. Ettől még személyiségének „magja” megmarad: a szenvedély, a kíváncsiság, az odaadás. A férfiak általában kiábrándultak, reményvesztettek, megcsömörlöttek, mind különböző módon. A férfi más-más archetípusát testesítik meg. Pierrot nem kiábrándult, ő a balfék vesztes, aki a nő mellett egy rövid ideig férfinak érezheti magát. Arlecchino az európai dekadencia megtestesítője, ő azért csábít, hogy elterelje a figyelmet az „unalomról”, a semmiről. Új, ismeretlen világba invitálja a nőt, természetesen a visszavonhatatlan szerelem reményében. Desiré, az illuminált költő nem talál utat vágyának tárgyához, ezért képzeletének számára nagyon is valóságos tartományába illeszti bele – ebből fakadó csalódottsága végül a tragikumig hajszolja. A Herceg a felvilágosult, de mélyen orosz, keleties kultúra képviselője. Az ő melankóliája hittel és reménnyel teli. Ő a valódi, nagy és beteljesült szerelem lehetősége” - fogalmazott a rendező.Az archetípusok és lelkialkatok megjelenítésén kívül a műben megfogható tematikák, eszmerendszerek is megjelennek. Az egyik egy elcsépelt őstoposz, ami a nő végtelen hatalmáról szól. A másik a keleties-szláv vérmérséklet és lelki-szellemi lét szembeállítása a nyugatias-mediterrán vérmérséklettel, a harmadik téma a tragédia feltartóztathatatlanságáról szóló tézis, amit már a görögség óta ismerünk. Az egyik jelenetben erre céloz is Arlecchino, hogy nekik mindenük a tragédia, és a dolgok nem fordíthatók pozitívba, mert a szellemi-lelki létezés ledobja magáról a happy endet. "A délszaki veszélyes derű – a komédiások – és az orosz intellektuális depresszió találkozik a színpadon. Így rendkívül látványos előadásra számíthat a néző, mert oly mértékben tartalmi elem az előző századforduló orosz világa, hogy annak külsőségei sem maradhattak el" – tette hozzá a zeneszerző, Selmeczi György.„Mivel ősbemutatóról van szó, kifejezett célom, hogy kövessem Selmeczi szerzői szándékait, inspirálnak az intenciói, és az a dolgom, hogy a mű legpontosabb megértése után a saját véleményemmel, látásmódommal és fantáziámmal hozzájáruljak a történet egészéhez, a saját kérdéseimet és szerelemverzióimat is megtaláljam benne. Szórakoztató, hogy a Spiritisztákban szellemidézés folyik, ugyanakkor Selmeczi György zeneszerző magával a művel is szellemidézést folytat; gondolatilag és zenei értelemben is mélyen belenyúl egész európai kultúránkat érintő kérdésekbe, létre hoz egy ancienne világot, de 21. századi és személyes reflexiókkal, és állandóan azt kérdezi, lehet-e még ezen a nyelven fogalmazni, illetve, hogy mit is jelent vajon a modernitás” - mondta Novák Eszter.A produkció vizuális megjelenítése Zeke Edit látomásszerű színpadképében valósul meg, amely nem egy konkrét világot idéz, inkább csak a múlt fogalmára reflektáló képet alkot, a tizenkilencedik századi orosz forma- és színvilágból merítve. „Szerettünk volna egy költői látványt teremteni. Az áttörések segítségével, melyen a fény úgy szűrődik be, hogy a kívül és a belül különbsége hangsúlyos legyen. A ruhákat úgy terveztem, hogy azt az érzetet keltsék, mintha egy színszűrőn keresztül néznénk a színpadképet. Az egész műre jellemző kettősséget és bizonytalanságot a jelmezek terén is szeretném elérni. A ruhák sziluettjei megidézik a XIX. század második felét, de anyaghasználatában és egyszerűségükben önálló világot képeznek. Ahogyan a darabban állandóan keveredik a valóság és az illúzió, ezt a billegést jelenítem meg azzal, hogy a régebbi korra utaló jelmezekbe rengeteg mai gesztus is került. Ködös, penészes színek láthatók az énekkaron, tánckaron, de a főszereplők persze ebből kiemelkednek” - részletezte Zeke Edit.Selmeczi György: SPIRITISZTÁK SpiritistiOpera két felvonásban, olasz nyelvenSzövegét Alekszandr Blok Komédiásdi című műve nyomán írta: Péntek Csilla és Selmeczi György Colombina: Pasztircsák PolinaArlecchino: Kovács IstvánPierrot: Pataki AdorjánHerceg: Cser KrisztiánAlekszej: Gábor GézaDimitrij: Hámori SzabolcsDesiré: Sándor ÁrpádKarmester: Kovács JánosDíszlet- és jelmeztervező: Zeke EditMozgóképtervező: Czakó Zsolt, Balogh BalázsKoreográfus: Topolánszky TamásDramaturg: Mátrai Diána EszterNyelvi konzultáns: Török TamaraKarigazgató: Szabó Sipos MátéZenei munkatársak: Bartal László, Katona Anikó, Pfeiffer Gyula, Szennai KálmánJátékmester: Kováts AndreaRendezőasszisztens: Magyar Orsolya Rendező: Novák EszterŐsbemutató:2014. január 19. Magyar Állami Operaház További előadások: január 22., 25., 28.Forrás: Operaház
01.14. 06:00
Szinhaz.hu
Újra Egerben A padlás
Újra Egerben A padlás
Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 Új szereplőkel, új rendezésben ismét színpadra állítják Egerben, a Gárdonyi Géza Színházban A padlást. Az egyik legnépszerűbb magyar zenés darab egri bemutatója január 10-én lesz. Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4A Sztevanovity Dusán ötletéből, Presser Gábor zenéjével született „félig mese–félig musical”, A Padlás, minden idők legsikeresebb magyar musicalje, tavaly januárban ünnepelte negyedszázados jubileumát. A népszerű darabot az elmúlt évtizedekben csaknem 30-szor mutatták be az ország különböző színházai, több mint 800.000 néző előtt.Az egri Gárdonyi Géza színház 1991-ben tűzte műsorára először a művet Hegedűs D. Géza rendezésében, 2008-ban pedig felújították a musicalt. Az egri teátrum egyik legnépszerűbb darabját január 10-én újra bemutatják, ezúttal Halasi Imre állítja színpadra, új szereplőkkel.A színház ajánlója „ Ezen A padláson Ég és Föld között minden megtörténhet… ” Fiatal tudós kísérletezik, távoli, titokzatos bolygók üzeneteit próbálja megfejteni. De nyugalmát és munkáját állandóan megzavarják különféle halandó és halhatatlan lények. Elfelejtett mesefigurák, akiket mindig kihagynak a mesékből. A Herceg, aki addig énekelte szerelmes dalait, míg vetélytársa egy csókkal fölébresztette Csipkerózsikát; a Lámpás, a nyolcadik törpe; az igazmondó Kölyök; Meglökő, a bakó, aki ahelyett, hogy a dolgát végezte volna, ártatlanokat mentett. A padlásra várják Révészt, aki elviszi őket oda, ahol rájuk is emlékeznek. Révész megérkezik ugyan, de éppen a Barrabás B. Barrabás nevű gengszter alakjában, s ebből bizony bonyodalmak adódnak…Sztevanovity Dusán az 1988-as vígszínházi bemutató után így számolt be a darab születéséről: "Mi Presser Gáborral nem akartuk ilyen nagy fába vágni a fejszét. Egy dalcsokrot írtunk gyerekeknek. De közben felmerült az ötlet Sándor Pálban, hogy videoklipeket csinálna a dalokra, de nem tudtuk, mi kösse össze a dalokat. Ezen töprengtünk, és én éppen költözködtem. Megcéloztam egy padlásteret. Amikor onnan fentről, a magasból kinéztem, kitaláltam egy történetet, egy mesét, amely a padláson játszódott.(...) Ez a musical tízéves kortól bárkinek szóló mesejáték. Biztos, hogy tizenöt év múlva is elő lehet majd venni, és akkor is tud szólni a nézőkhöz. Mert semmiféle divathoz nem kötődik. Presser zenéje csodálatos. Minden tudása benne van, és még mindezekhez hozzá is tudott tenni."A darab rendezője, Halasi Imre az előadást kicsiknek és nagyoknak, 9-től 99 éves korig ajánlja. Presser-Sztevanovity-Horváth: A PADLÁS musical 9-99 éves korigSzereplők:Rádiós:Ozsgyáni Mihály Süni:Bánfi Kata Mamóka:Dér Gabriella Barrabás, B.:Reiter Zoltán Herceg: Káli Gergely Lámpás :Radvánszki Szabolcs Kölyök:Nagy Barbara Meglökő:Szívós Győző Témüller: Balogh András Detektív:Fehér István Üteg:Endrédy Gábor Robinson: Emődi AttilaDíszlettervező: Kastner Péter Jelmeztervező: Pilinyi Márta Koreográfus: Geszler György Korrepetitor: Marík Erzsébet, Csüllög Judit Ügyelő: Hódosi Ildikó Súgó: Szecskó Andrea Rendezőasszisztens: Lázár Rita Rendező: Halasi ImreForrás: Gárdonyi Géza Színház, Fotó: Gál Gábor
01.10. 10:06
Szinhaz.hu
Balogh Gábor (Jobbegyenes): Kormányégető Kerényi úr
Mit tudhat ez az ember, hogy több mint egy évtizede töretlenül csinálhat hülyét a „polgári” jobboldalból? [...] Bővebben!
01.07. 12:24
Mandiner.hu
Harminchárom képviselő maradt néma a Házban (videó)
Huszonhét kormánypárti, négy független és két ellenzéki képviselő ült 2013-ban a parlamentben úgy, hogy egyszer sem szólalt fel. Közöttük van a vak komondoros Balogh József, Kubatov Gábor, a DK-s Ficsor Ádám vagy az MSZP-s Puch László. [...] Bővebben!
2014.01.02. 20:15
Mandiner.hu
Balogh Gábor (Jobbegyenes): Heil Anelka!
Itt az ideje, hogy a Zsidó Világkongresszus elnöke bemutassa, hogyan kell píszi módon szögletet rúgni. [...] Bővebben!
2013.12.29. 16:44
Mandiner.hu
Cirkusz az éjszakában - A Recirquel előadása a Müpában
Cirkusz az éjszakában - A Recirquel előadása a Müpában
Január 8-án ismét láthatja a közönség a Müpában a fiatal artistákból álló Recirquel társulat Cirkusz az éjszakában című új cirkuszi előadását, ezúttal a 10. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál díszelőadásaként. Az előadás során a társulat tagjai közös utazáson vesznek részt, ahol megkísérlik elérni és beteljesíteni az emberiség ősidők óta áhított vágyát: a repülés tudományának elsajátítását. A fikció szerint az artistaművészek egy elveszett vándorcirkusz nyomába erednek, és az epizódszerű jelenetek során felfedezik saját személyiségük legmélyebb rétegeit is. Az új cirkusz filozófiájával összhangban az alkotók nem lineáris történetet mesélnek el: a történelem előtti idők örök érvényű jelképei, a jól ismert mítoszokból megelevenedő szituációk segítenek a nézőnek abban, hogy otthonosan érezze magát az értelmünk helyett inkább az érzéseinkkel megragadható világban.Az előadást hat éves kor fölöttieknek ajánlják.Képek az előadásból:1.2.3.4.5.6.7.8.9.10.11.12.13. (Fotók: Gordon Eszter)Cirkusz az éjszakábanArtisták: Biritz Ákos, Bogdán Bettina, Herczeg Richárd, Horváth Míra, Illés Renátó, Lakatos Leonetta, Lőrincz Alexandra, Pintér Áron, Veress Zsanett Narrátor: Balogh Anna Zongora: Sárik Péter Művészeti vezető, rendező-koreográfus: Vági Bence Díszlettervező: Csanádi Judit Zeneszerző, zenei rendező: Sárik Péter Felhasznált zenemű zeneszerzője és szövegírója: Friedrich Hollaender - Wenn ich mir was wünschen dürfte (magyar szöveg: Zöldi Gergely - Ha akármit kívánhatnék) Jelmeztervező: Kasza Emese Világítástervező: Pető József Dramaturg: Zöldi Gergely, Böhm György Zeneszerző, elektronikus hangszerelő: Terjék (Fiddler) Gábor A rendező asszisztense: Pócsik Henrietta Díszlettervező asszisztense: Klimó Péter Smink: Ipacs SzilviaDíszelőadás: 2014. január 8.19:00 - 20:40 Fesztivál Színház További előadások: január 9., 14., 15., február 18., 28.Együttműködő partner: MACIVA (Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft.)Rendező: Művészetek Palotája Jegyárak: 2900, 3500, 4500 Ft
2013.12.28. 10:05
Szinhaz.hu
Tízmilliót nyert Balázs Gundel kvízműsorában
Tízmilliót nyert Balázs Gundel kvízműsorában
Egyre szaporodnak a győztesek Gundel Takács Gábor kvízműsorában. Balogh Balázs vihette haza tegnap este tízmilliós nyereményét, ami őt magát lepte meg leginkább. A nagy izgalomra így hát első dolga volt meginni egy sört.
2013.12.10. 06:55
Borsonline.hu
Az I. Hungarikum Gálának adott otthont az Operettszínház
Az I. Hungarikum Gálának adott otthont az Operettszínház
A Budapesti Operettszínházban rendezte meg a Hungarikum Bizottság I. Hungarikum Gálaestjét, ez alkalommal először nyújtották át a hungarikumoknak járó elismeréseket. A magyar operett az első és egyetlen színházi műfaj, amely elnyerte e megtisztelő címet. Különleges, hagyományteremtő este részesei voltak a december 3-i Hungarikum Gála meghívott vendégei. A színpadon többek között Balogh Kálmán, Oberfrank Pál, Herczku Ágnes, Kiss B. Attila, Pál István Szalonna, a Honvéd Banda és természetesen az Operettszínház színészeinek: Janza Kata, Oszvald Marika, Dolhai Attila, Szabó Dávid, Szendy Szilvi, Frankó Tünde, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Faragó András, Brasch Bence és Gömöri András Máté közreműködésével, egy látványos gála műsor keretében adták át az első hungarikum elismeréseket, köztük a magyar operettnek járót, melyet Kerényi Miklós Gábor direktor vehetett át.Kerényi Miklós Gábor, a teátrum főigazgatója, a műsor szerkesztő-rendezője elmondta, számára nagy öröm, hogy épp a magyar operett-játszás otthonában kerül sor az eseményre. „Nagyon örülök, hogy a magyar operett, mint műfaj a Magyar Értéktárba került. Számomra megtisztelő, hogy a Hungarikum Bizottság ennek apropóján színházunkat választotta gálaestjének, a hungarikum-címek átadásának helyszínéül, ez egyben a Budapesti Operettszínház méltán kiérdemelt sikereinek elismerését is jelenti” - fogalmazott a direktor, akihez hasonlóan Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, a Hungarikum Bizottság elnöke is megerősítette a gála fontosságát az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón.„A magyarság nemzeti értékeit ünnepli a Hungarikum Gála. Legutóbb a gyulai kolbász, a szikvíz, a magyar operett, a Kassai-féle lovasíjász módszer és Puskás Ferenc életműve került fel a jelenleg 24 hungarikumot tartalmazó listára. A gála figyelemfelhívó, a magyarság önbecsülését erősítő pillanat. Az elismerés odaítélésekor a hagyomány és a műveltség egészét vizsgálja a bizottság azon előterjesztéseknél, amelyek a magyarság értékeinek megőrzőitől, egyesületektől származnak. A Hungarikum Bizottság elé azok az értékek kerülnek, amelyek túllépik a települési és megyei, valamint külhoni értéktárak kereteit, és bekerültek a magyar értéktárba” - mondta Fazekas Sándor miniszter.A gála Kodály Zoltán: Háry János Intermezzo nyitánnyal kezdődött mialatt Áder János Köztársasági elnök köszöntő beszédét olvasta fel Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója. Ezt követően Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter mondott köszöntő beszédet, majd Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke átadta az első 11 hungarikum képviselőinek a díjakat. A Táncház módszer, a Busójárás, a Matyó népművészet, a Solymászat, a Hortobágy, a Hollókő-ófalu, a Tokaji kulturtáj, a Tokaji Aszú, a Pannonhalmi Főapátság és a Szikvíz értékeinek képviselői mellett, a Magyar Operett nevében Kerényi Miklós Gábor is átvette a hungarikumot méltató kisplasztikát és oklevelet. Ezt követően a gála műsorvezetői, Novodomszky Éva és Gundel Takács Gábor, blokkokra osztva konferálták fel a fellépőket. A klasszikus részben Herczku Ágnes és Balogh Kálmán valamint Bartók hegedű kvartettjével Kelemen Barnabás, Kokas Katalin, Homoki Gábor és Kokas Dóra lépett fel, végül Kiss B. Attila énekelte Hazám, hazám-at. Ezt követte a klasszikus operett blokk, melyben Oszvald Marika, Dolhai Attila, Szabó Dávid, Szendy Szilvi, Frankó Tünde, Faragó András, Kerényi Miklós Máté és Dancs Annamari énekelték Huszka Jenő, Kálmán Imre, Lehár Ferenc és Szirmai Albert örökzöld slágereit.A második rész az Operettszínház népszerű rockoperájával a Veled, Uram!-mal indult. Szomor György produkciója után a további 13 hungarikum díjazása következett, köztük a Herendi porcelán, a Fertő-tó kulturtáj, a Pálinka, a Pécs Ókeresztény temető, a Budapest helyszínek, a Béres csepp, a Csabai kolbász, a Gyulai kolbász, a Puskás Ferenc életút, a Hízott liba, az Aggteleki karszt, a Karcagi birkapörkölt és a Kassai-féle lovasíjászat. Ezt követően a Táncok, Vidékek, Énekek blokkban az erdélyi Szellő Együttes, Patonai Bátor, Pál István Szalonna, Berecz István, Kiss Zsejkó Zsiga és Takács Zsuzsa mutatták be a Kósteleki táncokat, a Szentesi tekerőmuzsikát, a Szatmári muzsikát és táncokat, valamit a Doroszlói táncokat.Az ezt követő Ölelkező műfajok blokkot Janza Kata nyitotta, Lévay Szilveszter Elisabeth musicaljének Már nem én lennék című nagy dalával. Ezután Kerényi Miklós Máté, Brasch Bence és Gömöri András Máté adott ízelítőt Tolcsvay László Ördögölő Józsiás című rockoperettjéből, majd Frankó Tünde és Pataki Adorján énekelte Kodály Zoltán: A Csitári-hegyek alatt című gyönyörű népdalát. Végül a Honvéd Banda varázsolt Mezőségi Táncházat a színpadra. A fináléban a terézvárosi zeneiskolák közreműködésében, 80 fős gyermekkórussal kiegészülve az gála összes szereplője énekelte Máté Péter, Ez itt az én hazám című dalát. A Hungarikum Bizottság I. Hungarikum Gálájáról az MTVA készített összefoglalót, melyet a Duna és a Duna World csatornák tűznek műsorra több alkalommal is december végén és januárban. Forrás: Budapesti Operettszínház
2013.12.05. 12:56
Szinhaz.hu
Az igazság szolgái - Újra látható a PanoDráma előadása
Az igazság szolgái - Újra látható a PanoDráma előadása
Új helyszínen, a Jurányi Inkubátorházban látható újra – decemberben három alkalommal – a PanoDráma zenés tárgyalási kabaréja, Az igazság szolgái (174/B). A sajóbábonyi esetet feldolgozó dokumentumszínházi előadásban estéről estére tizenkét középiskolás diákból álló esküdtszék hoz ítéletet. A december 11-i előadás után az alkotók közönségtalálkozót tartanak.Ajánló az előadás elé: „Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt bántalmaz, illetőleg erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” (BTK 174/B. § 1996. évi XVII. törvény 3. §.)2009 novemberében Sajóbábonyban cigányok egy csoportja támadt a városba érkező gárdisták autójára, miután előző nap már összetűztek egy Jobbik-gyűlés részvevőivel. A gárdisták provokálni akarták a gyilkosságok miatt akkor már két éve rettegésben élő romákat, akik baltával, fejszével, fokossal estek neki a kocsinak. Csodával határos módon az autóban ülőknek bántódása nem esett. Ám van, aki úgy ült két évig előzetesben ártatlanul, hogy az egyetlen tanú, aki hátulról felismerni vélte, már visszavonta vallomását. A sajóbábonyi esetben az elsőfokú bíróság a kilenc vádlottra összesen 27 év 9 hónap börtönbüntetést szabott ki, ezt másodfokon majdnem 40 évre emelték. Az ítélet súlyosbító körülményként számította be a romák “rasszizmusát”, vagyis hogy a “magyarok” elleni gyűlöletből cselekedtek. A kisebbségek védelmére hozott törvényt tehát sikerült ellenük fordítani.A PanoDráma előadása a társulattól már ismert dokumentumszínházi módszereket Augusto Boal közösségi színházi metódusával ötvözi. Az előadás a 174/B paragrafust az első törvényjavaslattól az értelmezésen és alkalmazáson át a vele való visszaélésig követi, mert a kisebbségek védelmére szolgáló passzust Magyarországon talán egyedülálló módon éppen ellenük fordítja a jog. Fotó: Kallos BeaA darab mintegy 100 óra interjú, 300 oldal tárgyalási jegyzőkönyv és 1200 oldal perirat alapján mutatja be, mi zajlott az elvileg vak Iustitia templomában Miskolcon. Az eset összetett, mindenkinek van igazsága, a per azonban inkább egy kabaréra hasonlít, az igazság szolgái pedig mindent szolgálnak, csak az igazságot nem.A PanoDráma előadásán tizenkét középiskolás diák tárgyalja meg az esetet és minden este új esküdtszék hoz ítéletet a sajóbábonyi esetről.“Tudod mi volt még egy rettenetes élmény? Most meg nem mondom, hogy hétfőn, vagy kedden, jöttek a kommandósok ide. Kettő ide beállt, szörnyű volt nézni őket, mert különben ijesztő volt, félelmetes és itt ült Lakatos Józsi, akiről te beszélsz, hogy milyen, tényleg rendes gyerek. Ha hiszed, ha nem ott, ült a párjával, és akkor odament hozzá egy, kettő meg itt megállt. Öten voltak, ahogy kiugrottak a kocsiból maszkban, minden, Lakatos Józsefet keressük. Mondja a Józsi, hogy én vagyok. De az szó nélkül, pedig egy hatalmas nagy darab gyerek, odavitték a beton túlsó izé, nekivágták a falnak, és mondta, hogy, de akkor is a gyerek szépen mondta, hogy nekem itt vannak az irataim hátul, de nem mondták, hogy miért, meg semmit. Úgy nekivágták a falnak, kiszedték az izéjét, bilincset vertek rá, a csaj ott bepisilt, a felesége. Hát az élettársa, nem a felesége volt. Az úgy megijedt, az úgy reszketett még egy óra múlva is, el is vitték Józsit.” Fotó: Kallos BeaAz előadásokra támogatói jegyek válthatók: A PanoDráma a decemberi Az igazság szolgái (174/B) előadásaira pártoló jegyeket kínál azoknak, akik szeretnék segíteni munkáját a legérzékenyebb szociális témák feldolgozásában. A jegyárak az előadás számaihoz kötődnek, a pártolók támogatásuk függvényében ajándékot is kapnak.7000 forintos jegyeket kínálnak azoknak, akik a PanoDráma hetedik nagy produkcióját szeretnék megtámogatni. Ajándékuk egy DVD-felvétel a nagy nemzetközi sikerű Szóról szóra című előadásról.9000 forintos jegyet vásárolhatnak azok, akik a kilenc vádlottra, közöttük a nyilvánvalóan ártatlan Lakatos Józsefre szeretnének emlékezni. Ők a DVD mellé meghívást kapnak a PanoDráma december 4-i műhelybemutatójára a Trafóba.17400 forintos jeggyel várják azokat, akik a gyűlölet-bűncselekménynek a hazai Btk. megfelelő számú, 174/B paragrafusát akarják ezzel kőbe vésni. Ők a DVD mellé egy második jegyet is kapnak az előadásra.Végül a másodfokon negyven kiosztott év mementójául 40000 forintos jegyekkel tudják támogatni a PanoDráma munkáját azok a nagylelkű szponzorok, akik ezt kiemelten fontosnak tartják. Ők a Szóról szóra DVD mellé az előadásban szereplő színészek és az alkotócsapat személyre szabott ajánlásával ellátott fényképét kapják.A támogatói jegyet e-mailben tudják megrendelni az ehseg2013@gmail.com címen Garai Judittól vagy Lengyel Annától. A támogatásról számlát adnak.Videoajánlók: A sajóbábonyi boltos monológja, előadja: Bartsch Kata A Csóka-család jelenete, előadja: Csákányi Eszter és Szamosi ZsófiaAz iskolaigazgatónő monológja, előadja: Urbanovits KrisztinaInterjú egy sajóbábonyi rendőrrel (részlet), előadja: Bartsch Kata és Kádas József A sajóbábonyi polgármester monológja, előadja: Ördög TamásAz igazság szolgái (174/B)Előadják: Bartsch Kata, Csákányi Eszter, Kádas József, Nagy Viktor, Ördög Tamás, Szamosi Zsófi, Urbanovits Krisztina, valamint egy tizenkét diákból álló esküdtszékZeneszerző: Melis LászlóVideó: Balogh Balázs, Taskovics ÉvaDokumentáció: Bíró DénesA közösségi projekt vezetői: Feuer Yvette és Szabó VeronikaÖnkéntesek: Gábor Sára, Szilágyi Áron, Vajda Viktória Dramaturgia: Garai Judit, Hárs Anna, Merényi AnnaKoncepció, kreatív producer: Lengyel AnnaTámogatók: NEFMI, NKA, EU Kultúra ProgramElőadások: Jurányi Inkubátorház, 2013. december 9., 10., 11. 20.00(Az előadás angol felirattal látható.)Jegyrendelés: http://juranyihaz.hu/jegyinfo/online-rendeles/
2013.12.03. 07:00
Szinhaz.hu
Lélektől lélekig - A Miklós Tibor emlékgáláról képekben
Lélektől lélekig - A Miklós Tibor emlékgáláról képekben
November 25-én jótékonysági gálát rendeztek az Operettszínházban Miklós Tibor emlékére. Több mint 50 színész lépett fel az esten, ahol többek között részleteket hallhattunk a Sztárcsinálókból, a Nyomorultakból, az Abigélből, a Légy jó mindhalálig című musicalből és a Jézus Krisztus Szupersztárból. Az első felvonás a Rent című musical nyitó számával indult, majd Kerényi Miklós Gábor beszélt arról, hogy hihetetlen mennyi művész és színházi ember fogott össze, hogy a legendás író, műfordító és dalszövegíró emlékére létrejöhessen a nagyszabású műsor. Köszöntötte Várkonyi Mátyást, Kocsák Tibort, Jávori Ferenc "Fegyát", Simon Editet, Lőrinczy Györgyöt, Bródy Jánost, Szirtes Tamást, akik ezúttal a nézőtéren foglaltak helyet."A zenés színházból sokan élnek, de kevesen vannak, akik valóban az életüket áldozzák rá, és tudják, hogy mindez több egyszerű pénzkeresetnél. Miklós Tibornak életformája, szenvedélye volt a zene, a színház. Pályája valamennyiünknek példa arra, hogy ezt a műfajt csak komolyan lehet venni. Most, hogy itt állunk a színpadon rengeteg rég nem látott baráttal, kollégával, akkor csak azt mondhatom, hogy köszönjük szépen Tibi, hogy újra összehoztál minket... Miért ez volt az ára?" – mondta az Operettszínház főigazgatója.A négy órás műsorban olyan Miklós Tibor által írt vagy fordított darabokból énekeltek az Operettszínház művészei, és a hazai musical- és rockopera-játszás legnagyobb alakjai, az egykori Rock Színház meghatározó művészei, mint az Utazás, a Fame, az Egy bohém Rapszódiája, az Abigél, a Menyasszonytánc, a Légy jó mindhalálig, az Anna Karenina, a Vámpírok bálja, a Hair, a West Side Story, az Operaház Fantomja, a Nyomorultak, a Jézus Krisztus Szupersztár, a Miss Saigon vagy az Evita. A gála képekben:Vámpírok báljaFame/HírnévMenyasszonytáncAbigélMiss SaigonAnna KareninaA vörös malomHairA nyomorultakSztárcsinálókEvitaJézus Krisztus SzupersztárAkik felléptek: Andrádi Zsanett, Balogh-Bodor Attila, Barát Attila, Bardóczy Attila, Bíró Eszter, Czigány Judit, Csengeri Attila, Csengeri Ottília, Csonka András, Csuha Lajos, Dobos László, Dolhai Attila, Egyházi Géza, Feke Pál, Felföldi Anikó, Földes Tamás, Für Anikó, Gömöri András Máté, Haffner Anikó, Homonnay Zsolt, Jantyik Csaba, Janza Kata, Kékkovács Mara, Kerényi Miklós Máté, Kovács Zsuzsa, Kováts Kriszta, Langer Soma, Lukács Anita, Mahó Andrea, Makrai Pál, Mészáros Árpád Zsolt, Miklós Eponin, Muri Enikő, Nádasi Veronika, Naszvagyi Tamás, Nyári Szilvia, Polyák Lilla, Puskás Péter, Sasvári Sándor, Serbán Attila,Simon Panna, Sz. Nagy Ildikó, Szabó P. Szilveszter, Szendy Szilvi, Szolnoki Tibor, Szomor György, Ullmann Zsuzsa, Vágó Bernadett, Vágó Zsuzsi, Vikidál Gyula, Zentai AndrásFotó: Éder Vera - Operettszínház
2013.11.28. 08:02
Szinhaz.hu
Balogh Gábor (Jobbegyenes): Jelentés a gyarmatról - a NAV-botrány, és ami mögötte van (videó)
Ma a magyar állam egy 19. századi fekete-afrikai gyarmat szintjén működik. Egyetlen jól működő életfunkciója saját állampolgárainak professzionális szintű kifosztása. [...] Bővebben!
2013.11.13. 21:23
Mandiner.hu
Sakk premier és Sakk-Matt nap Portisch Lajossal Győrben
Sakk premier és Sakk-Matt nap Portisch Lajossal Győrben
Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 A Győri Nemzeti Színház új musicalje a 70-es évek-beli Szpasszkij-Fischer sakkrangadón játszódik, az egykori ABBA tagok Björn Ulvaeus és Benny Andersson zenéjével. A győri produkcióban vendégként Gesztesi Károly is szerepet vállalt. Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 Forgács Péter a Győri Nemzeti Színház igazgatója és a musical rendezője nem véletlenül döntött amellett, hogy az idei évad egyik új darabja a Sakk legyen: huszonévesen ugyanis ő játszotta a svéd szerzőpáros musicaljének főszerepét.A musicalből nagyszabású bemutatót ígérnek az alkotók, száz szereplővel, negyven tagú zenekarral és húsz fős kórussal.Évi egy színházi munkája ezúttal Győrbe szólítja majd Gesztesi Károlyt is, aki még a darab sajtótájékoztatóján elmondta, hogy igen válogatós, amikor eldönti, melyik legyen az az egy felkérés, amire igent mond egy adott évadban. Forgács Péter igazgatóval azonban régi jóbarátok, a Thália Színházban is együtt játszottak, és biztosnak érezte, hogy Győrben kiváló körülmények között tud dolgozni, ezért is vállalta el Alexander Molokov szerepét a Sakkban. A musical premierje november 9-én, szombaton lesz.A Győri Nemzeti Színház az új musicaljének bemutatója kapcsán egy rendhagyó programmal is kedveskedik a nézőknek: két nappal a premier előtt, november 7-én délután, fél háromtól a Csillárszinten. A Sakk-Matt napon többek közt lesznek izgalmas sakkversenyek, és a darab szereplőivel és Portisch Lajos sakknagymesterrel is találkozhatnak az érdeklődőket - utóbbi nem csak sakkozik majd, hanem dalra is fakad. Kísérőprogramként a Győr-Moson-Sopron megyei Sakkszövetség történeti kiállítása is láthatóa a színház Csillárszintjén felállított paravánokon.A színház ajánlójaA világhírű musical különlegessége, hogy zenéjét az egykori legendás svéd zenekar, az ABBA két tagja, Björn Ulvaeus és Benny Andersson szerezte. A történet a hidegháború idején játszódik, egy sakkvilágbajnoksági párosmérkőzésen, középpontjában pedig egy kibontakozó szerelmi háromszög áll. A trió résztvevői egy amerikai és egy orosz sakkozó, valamint az a magyar születésű nő, aki előbbinek a menedzsere, de utóbbiba szeret bele. Mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió mindent megtesz azért, hogy propagandacélokra használja fel a mérkőzés végeredményét. Bár a darab szereplőiről nem állíthatjuk, hogy valós személyek, az tagadhatatlan, hogy az amerikai játékos figuráját Bobby Fischerről mintázták, míg a cselekmény, a történet, és ezen belül a mérkőzés további elemei két szovjet sakkozó fenomén, Viktor Korcsnoj és Anatolij Karpov pályafutásának bizonyos pillanataira emlékeztetnek.Szereplők:Benny Andersson- Björn Ulvaeus- Tim Rice SAKK (CHESS)musical 2 részbenAnatoly Sergievsky - NAGY BALÁZS / MOLNÁR LÁSZLÓFlorence - BARANYAI ANNAMÁRIA / MOLNÁR ÁGNESFrederick Trumper - SÁNDOR PÉTER / VANYA RÓBERTAlexander Molokov - GESZTESI KÁROLY / MOLNÁR ERIKSvetlana Sergievsky - MÓZES ANITA / TUNYOGI BERNADETTBíró - MOHÁCSI ATTILA / TÖRÖK TAMÁSWalter de Courcy - VINCZE GÁBOR PÉTERLeonyid Viigand - VENCZEL-KOVÁCS ZOLTÁNPolgármester - SZIKRA JÓZSEF Közreműködik:Lázin Beatrix, Papp Annamária, Philip Kata, Réthy Zsazsa, Sík Frida, Bodrogi Attila, Bródy Norbert, Cselepák Balázs, Fehér Ákos, Forró Attila, Klinga Péter, Marek Gábor, Mohácsi Attila, Molnár Erik, Hanczár György, Pörneczi Attila, Szabó Balázs, Szűcs Péter Pál, Takács Zoltán, Török TamásValamint: a Győri Nemzeti Színház zenekara, énekkara, tánckara Jelmeztervező: HORVÁTH KATADíszlettervező: BÁTONYI GYÖRGYSúgó: VLASICS RITAÜgyelő: KARÁCSONY SZILVESZTERKorrepetitor: FEHÉR ADRIENNMEDVECZKY SZABOLCSKERTES ANNAKoreográfus: KOVÁTS GERGELY CSANÁDTánckarvezető: FEKETE MIKLÓSKarigazgató: BALOGH ESZTERRendezőasszisztens: HORVÁTH MÁRTAKarmester: SILLÓ ISTVÁN, KÖTELES GÉZARendező: FORGÁCS PÉTERPremier: 2013. november 9. 19.00 óra NAGYSZÍNPADSzínház.hu, Győriszínház.hu, TV2.hu, Plakátterv: Pálfalvi Lukács
2013.11.05. 10:00
Szinhaz.hu
Balogh Ákos Gergely (Mandiner): Kuncze búcsúja a Klubrádió médiaszínpadától
Kuncze Gábor 2008-ban az SZDSZ országgyűlési képviselőjeként lett a rádió műsorvezetője, annál egyértelműbb politikusi fellépést pedig nehéz elképzelni. [...] Bővebben!
2013.10.26. 13:50
Mandiner.hu
Balogh Gábor (Jobbegyenes): 90's retró buli a Műegyetem előtt!
A ballibsi kabaré hétfőn nyilvánosságra hozott teljes színlapja láttán a legcinikusabb, kárörvendő jobber (mint jómagam) is dobott egy hátast. [...] Bővebben!
2013.10.23. 10:37
Mandiner.hu
Érdekesnek ígérkezik! A milliomos slágergyáros exkluzív partija
Érdekesnek ígérkezik! A milliomos slágergyáros exkluzív partija
A Night & Day című produkcióban Farkas Gábor Gábriel Balogh Annával invitálja vendégeit egy exkluzív partira. Az interaktív zenés-színházi esten a közönség is részt vehet a játékban, mivel mindenki kap egy személyiséget a bejáratnál, így Marlene Dietrich, Marilyn Monroe, Alfred Hitchcock, G. B. Shaw, esetleg Ernest Hemingway vagy Fred Astaire bőrébe bújhatnak. A páros legközelebb október 24-én tartja rendhagyó fogadását az Orfeum Clubban. [Dátum: 2013.10.22. 14:12]
2013.10.22. 14:12
Zene.hu
Vetítés, Falstaff főpróba, modern balett - Ingyenes programokkal nyit az Opera
Vetítés, Falstaff főpróba, modern balett - Ingyenes programokkal nyit az Opera
Szeptember 21-én a francia rendező, Arnaud Bernard színrevitelében mutatják be Verdi Falstaffját az Operában. A mű 2004 óta nem volt színen, visszatérése a születésének kétszázadik évfordulóját ünneplő szerzőhöz is méltó: szabadtéri kivetítéssel és kora délutántól ingyenes programsorozattal várják a közönséget. Este először áll dobogóra az Opera új megbízott főzeneigazgatójaként Halász Péter. A Falstaff nyilvános főpróbáját a Mindenki Operája sorozatban szeptember 19-én tartja az Operaház. A szombati eseménysorozat 16 órakor kezdődik Menotti: A telefon című operájának élő előadásával. A kétszereplős opera miniszínpadául a Hajós utcai szfinx szobor mögötti terület szolgál. A félórás előadást követően, fél öttől már kisfilmeket vetítenek a Falstaff szabadtéri közvetítésére érkezőknek az Operaház főbejárata előtti nagyszínpadon, amely előtt – az ismét lezárt Andrássy úti aszfalton – kétezer fős nézőteret alakítanak ki.Hassay Zsófia Terézváros polgármestere és Ókovács Szilveszter köszöntője után, zenés produkciókat és modern balettet láthatnak az érdeklődők. A premier előtti szabadtéri előadás az Operaház, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, valamint Terézváros Önkormányzata együttműködésében valósul meg. A színpadra a szövetség öltözéktervezői nyolc darab, három méter magas óriásbabát készítettek – ezekből bújnak elő a Magyar Nemzeti Balett táncművészei, akik Jellinek György koreográfiáját adják elő.A díszlet, akárcsak az előadás, Liszt örökérvényű művészete előtt tiszteleg. A 19 órakor kezdődő előadás előtt aztán benépesül az Operaház is: az autómentes napon biciklin kerekeznek be az opera és a balett szentélyébe. A vezető operaénekesek mellett két keréken érkeznek a Magyar Nemzeti Balett szólistái is: Aliya Tanikpayeva – az Étoile –, Simon István, Pap Adrienn, Oláh Zoltán, Felméry Lili, Leblanc Gergely, Jessica Carulla Leon és Liebich Roland, akik jelenlétükkel a megnyíló évad egy-egy bemutatóját képviselik. Mindeközben a dalszínházban az esti előadásra készülnek a díszítők, különös figyelemmel ügyelve az egyik díszletelemre: egy olyan 9 méter magas és 14 méter széles fára, amit 3D-ben láttat a tervező. A hatalmas fa gyártása az Operaház díszletműhelyében zajlott; a különleges – nem vetített – 3D-s forma elkészítésének csupán előtanulmánya csaknem egy hónapot vett igénybe. A látványvilágot maga a rendező, Arnaud Bernard álmodta meg, aki – Milánó, Bilbao és Lausanne operaszínpadai után Budapesten – tizenharmadszor viszi színre ezt a Verdi-remeket, amelyről így vall:„Verdi a Falstaffot nem testamentumként, hanem operai életművének kiteljesítése, és ezzel annak megkoronázása gyanánt komponálta. A Falstaff rendkívüli mesterségbeli tudással megalkotott, filozofikus vígopera, amely feltárja előttünk derűs melankóliáját és az időskor bölcsességét.” Bernard megfogalmazása szerint a mű hatalmas érdeme, hogy a teljes embert fejezi ki annak összetettségével, rejtett oldalaival és örök ellentmondásaival együtt. A címszerepet Kiril Manolov alakítja. A bolgár bariton előtt sorra nyílnak meg Európa színpadai, karrierje az utóbbi esztendőkben egyre inkább kiteljesedik. Budapest után Zágráb, Lucca, majd Ravenna operaházai várják. A darabban Mrs. Quickly szerepében ismét itthon üdvözölhetjük nemzetközi hírű mezzoszopránt Budai Líviát, akinek pályája során nemcsak e kontinens – többek közt London, Hamburg, Róma, Firenze, Bologna, Róma és Barcelona – operarajongói tapsoltak, hanem a New York-i Metropolitan közönsége is, ahol Luciano Pavarotti és Joan Sutherland partnereként debütált.A darabot az Operaház új megbízott főzeneigazgatója Halász Péter dirigálja, aki kiemelte: „Az idős szerzők gyakran melankóliába, miszticizmusba fordulnak életük végén. Kevés példa van arra a művészetben, amit Verdi produkált, hogy bölcs mosollyal és élettapasztalattal áthatott, de könnyed, fiatalos mű szülessék egy hosszú alkotói pálya végén. A mester egy halhatatlan remekművel és egy nagy, szeretetteljes, életigenlő mosollyal ajándékozott meg bennünket" - hangsúlyozta a megbízott főzeneigazgató.Kiemelt partnere, az MTVA együttműködésével élő adásban közvetítik a Falstaff 2013-as premierjét, azok kedvéért, akik nem tudnak a fővárosba utazni.A délutáni, nagyszínpadi műsorszámokban közreműködnek az Operaházy Borlovagok. Az Opera szezonnyitó bemutatója után folytatódik a szabadtéri eseménysorozat: a Magyar Nemzeti Balett művészeinek produkcióját 22 óra után is megismétlik a sötét égbolt alatt, az Operaházra vetített különleges videóinstallációk előterében. A vetítéssel és a ruhaszobrokkal kapcsolatot teremtő modern koreográfiával fejezik be az évadnyitó estet. A ruhaszobrok alkotói: Földi Kinga, Latin Anna, Surányi Szilárd, Simonffy Márta, Kormány Vera és Dúzs Melinda. A videóinstallációkat Lóránt Demeter, Nagy Gábor, Gábor Éva Mária, Pál Gábor és Balogh Zsolt tervezte.A Falstaff nyilvános főpróbáját a Mindenki Operája sorozatban szeptember 19-én tartja az Operaház. Az eseményre csaknem ezer határon túli vendég látogat el Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről, a Vajdaságból, de még Svájcból és Németországból is érkeznek külhoni magyarok, akik közül több, mint harmincan a Magyar Állami Operaházban, ünnepélyes keretek között teszik le állampolgársági esküjüket.A sajtótájékoztatóról képekben:1.Fotók: Nagy Attila 2. 3. 4. 5. 6.GIUSEPPE VERDI: FALSTAFFBemutató a Magyar Állami Operaházban2013. szeptember 21.Rendező Arnaud BernardDíszlettervező Arnaud BernardJelmeztervező Arnaud Bernard, Závodszky DalmaKarmester Halász PéterSir John Falstaff Kiril ManolovFord Alik AbdukayumovFenton Balczó Péterdr. Cajus Megyesi ZoltánPistola Gábor GézaBardolfo Horváth IstvánMrs. Alice Ford Fodor BeatrixNannetta Baráth EmőkeMrs. Quickly Budai LíviaMrs. Meg Page Gál Erika
2013.09.12. 06:32
Szinhaz.hu
Balogh Gábor (Jobbegyenes): Az Önkritikus Magyar
Miközben egy elegáns angol utazó bennszülöttek iránt érzett közönyével szemléli saját nemzetét, azért arra igényt tart, hogy ő is közénk tartozik. [...] Bővebben! Komment (21)
2013.09.09. 17:22
Mandiner.hu
Balogh Gábor (Jobbegyenes): A szégyen napja
Az fáj, hogy tegnap este nem a román válogatott alázott meg minket – hanem a magyar. És nemcsak a vereség miatt. [...] Bővebben! Komment (61)
2013.09.07. 17:09
Mandiner.hu
Babarczy Szatmárnémetiben rendez
Babarczy Szatmárnémetiben rendez
11 premierrel, három stúdióprodukcióval és beavató színházzal ünnepli fennállásának 60. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata. Az új évadban Babarczy László a Tasnádi testvérek és Vidnyánszky Attila is rendez majd egy-egy darabot. Az évad első premierjét október 4. és 6. között tartják, amelyen Móricz Zsigmond Rokonok című regényének színpadi adaptációját mutatják be Babarczy László rendezésében.Az idei évadban a Rokonok mellett bérletben láthatják a nézők a Tasnádi testvérek által jegyzett Finitot. A színmű rendezője Tasnádi Csaba, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgató-főrendezője. A tavalyi évadhoz hasonlóan idén is bekerült a repertoárba a Tasnádi testvérek Világjobbítók című produkciója, valamint a Malacbefőtt című előadás is.Babarczy László a Rokonok című darabot rendezi SzatmárnémetibenÉv végén a színház igazgatója Bessenyei István rendezésében tűzik műsorra a Fekete Péter című zenés darabot, amelyet Eisemann Mihály, Somogyi Gyula és Zágon István írt. A szilveszteri produkció január és február folyamán bérletben is látogatható, csakúgy, mint Csiki Zsolt rendezésében a Mirandolina című mű. A Carlo Goldoni olasz komédiaíró műve alapján készült darabot ifjúsági bérlettel nézhetik meg az érdeklődők.Lendvai Zoltán, aki korábban a Portugál, A Senák és a Györgyike, drága gyermek című előadásokat rendezte, idén Ibsen A nép ellensége című művét viszi színre.Bérletcserében a nagyváradi Szigligeti Színház Kaviár és lencse című előadása látható: a Giulio Scarnacci és Renzo Tarabusi szerzőpáros művéből készített produkciót szintén Lendvai Zoltán rendezi.A fiatalabb korosztálynak szól a kézdivásárhelyi Városi Színház bérletcserében játszott vendégelőadása: Carlo Goldoni Bugrisok című művét Balogh Attila állította színpadra.Buzogány Béla rendezésében mutatják be az Állati jó dalfesztivál című művet: a nyírbátori Talán Teátrum igazgatója által jegyzett zenés darab kifejezetten gyerekeknek készült. A színházépület felújítási munkálatai miatt több helyszínen is lesznek előadások: fontos szerephez jutnak a stúdióprodukciók, amelyeknek egy részét a szakszervezetek művelődési házában, színpadi nézőtérrel mutatják be. Az első Szophoklész Antigonéja, amely Benedek Zsolt dramaturg és fordító munkája. Az előadás rendezője a Harag György Társulat fiatal tagja, Balogh Attila, akit a Trakhiszi nők című művéből készített színpadi munkájáért debüt-díjra jelölt korábban a Román Színházi Szövetség (UNITER).Kányádi Szilárd rendezésében mutatják be - ugyancsak színpadi nézőtérrel - Kányádi Sándor Ünnepek Háza című drámáját, amelyet korábban Kovács Ferenc rendezésében játszotta a társulat. A darab ősbemutatóját 1971. március 21-én tartották Szatmáron. Több produkciót készítenek az Ács Alajos Stúdióban is, ahol először Schwajda György Himnusz című kétszereplős darabját tűzik műsorra Csiki Zsolt rendezésében. A produkció premierjét a 60. ünnepi évad alkalmából tartják, de a stúdióbérlet kínálatában is szerepel. Bogdán Zsolt kétszeres UNITER-díjas és Jászai-díjas érdemes művész Ady-estjét szintén az Ács Alajos Stúdióban játsszák, „Függök ezen a zord élet-párkányon...” címmel. Az egyéni műsor szerkesztő-rendezője Szugyiczky István lesz. A stúdióbérlet kínálatában szerepel még Bicskei Zsuzsa „Magam talán középre állok” című Pilinszky-estje is.Az évad során bemutatják a Kányádi Szilárd és Bessenyei Gedő István szerzőpáros által jegyzett Bűneink árán című produkciót is. A darabot felolvasó-színházi keretek között mutatják be Kányádi Szilárd rendezésében. Idén először beavatószínházi előadást is készít a társulat, amelynek címe Segítsd a királyt. Az előadást Ratkó József nyíregyházi költő drámájából állítja színpadra Tasnádi Csaba rendező.A legkisebbeknek három bábelőadást kínál az idén tízéves fennállását ünneplő Brighella Bábtagozat. Ezek közül az első a Tündérkert című gyermekversekből összeállított zenés előadás Bandura Emese megbízott tagozatvezető rendezésében.A második, óvodásoknak és kisiskolásoknak szánt produkció az angol Joel Chandler Harris történeteiből összeállított darab, amelyet Mesék a nyúlról és a rókáról címmel játszanak a bábtagozat művészei. Az előadás rendezője a a pécsi Bóbita Bábszínház igazgatója Sramó Gábor. Az évad utolsó bábelőadása Benedek Elek A táltos kecske című meséjének színpadi adaptációja Bandura Emese rendezésében. Felújítják a Világjobbítók, a Nyugati világ bajnoka, a Ludas Matyi Szatmárban és a Boldogságia című darabokat, valamint a bábelőadások közül a Pöttöm Pannát és a Majolenka hercegkisasszonyt. Májusban a Liselotte és a „Nyílt sebe vagyok a szíven szúrt világnak…” című stúdiótermi előadásokat láthatják az érdeklődők.A repertoárban helyet kap még a budapesti Nemzeti Színház új produkciója Vidnyánszky Attila rendezésében, amely Tamási Áron Vitéz lélek című művének alapján készült. A Nemzeti társulata idén mutatkozik be először Szatmárnémetiben, ahol a szeptember 27-i budapesti bemutatót követően lépnek színpadra.Idén is több kísérőrendezvényt szervez majd a Harag György Társulat, úgy mint a a színházi nyílt napot, nyílt próbákat és a díjnyertes diákszínjátszók seregszemléjét. Megemlékezik majd a Magyar Dráma Napjáról, a Színházi Világnapról, a Magyar Költészet Napjáról és emléknapot szentel a holokauszt valamint a kommunizmus színészáldozatainak. Forrás: Színház.hu, Harag György Társulat
2013.09.05. 09:00
Szinhaz.hu
Balogh Gábor (Jobbegyenes): Miért éppen Borsod? Ildikó nem érti...
Balogh Gábor (Jobbegyenes): Miért éppen Borsod? Ildikó nem érti...
Kétségtelen tény, hogy arra a kényelmetlen kérdésre, hogy miért épp Borsodban ilyen kiemelkedő a fiatalkorú bűnözők száma, Pintér Sándor sem adott érdemi választ. [...] Bővebben! Komment (21)
2013.09.04. 18:14
Mandiner.hu
Bazsó Bálint – Balogh Gábor (Jobbegyenes): Pár(t)beszéd – sic TRANZIT gloria
Vajon féltek a szervezők a Jobbik hírétől? Esetleg féltek attól, hogy egy-egy radikális politikus felmossa a padlót Ujhelyi Istvánnal, vagy Szijjártó Péterrel? [...] Bővebben! Komment (8)
2013.08.26. 16:19
Mandiner.hu
Zenés népszínházi tradíciók mentén - Interjú KERO®-val
Zenés népszínházi tradíciók mentén - Interjú KERO®-val
A Fővárosi Közgyűlés június 12-én határozott arról, hogy pályázatot ír ki a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztjára, mivel a jelenlegi vezető, Kerényi Miklós Gábor megbízatása 2014. január 31-én lejár. A direktor az Operettszínház évadzáró rendezvényén, június 24-én, hivatalosan is bejelentette, hogy újra indul a posztért. Az irányítása alatt eltelt tizenhárom évről, operett- és musicaljátszásról, hungaricumról, a közönségről és a jövőbeni tervekről kérdezte Spilák Klára. 2001 óta igazgatja a színházat. Ez idő alatt az Operettszínház népszerűbb lett, mint valaha. Szinte mindent elért: sikeres előadások, telt házak, népszerű művészek, külföldi elismerések. Mi hajtja mégis tovább? Kerényi Miklós Gábor: A színház egy új fejlődési szakasz, a nemzeti kategóriába kerülés első évén van túl, éppen felszálló ágban van,így hát mi sem természetesebb, hogy nagyon érdekel hogyan és hová tudunk eljutni. Mindezen túl komoly felelősséget érzek a társulat (350 közalkalmazott és 200 szerződéses dolgozó), a közönség (közel 400 000 itthoni néző), a hozzám kötődő külföldi és belföldi partnereink valamint az operett műfaja iránt. Nagy a tét! Színházunk ma művészi és gazdasági téren egyaránt sikeres, de ez igen összetett dolog. Sok éves, lehetőleg nem bukásokkal fűszerezett, nagyszínházi vezetői tapasztalat kell ahhoz, hogy valaki átlássa a szerkezetet, a kül- és belföldi kapcsolatok rendszerét, képes legyen a különböző egyensúlyok megtartására, és főleg a pénzügyi biztonság megteremtésére. Ma közel 550 előadást tartunk, ebből 320 a nagyszínpadon, 60 a Thália Színházban, 80 a Raktárszínházban kerül bemutatásra, a többit vidéken és külföldön játsszuk.Szoros a kapcsolatunk a Szegedi Szabadtéri Játékokkal, Hódmezővásárhely és Tokaj városával, a soproni Arénával, a Bajai Szabadtéri Színpaddal, a Miskolci Operafesztivállal, a debreceni Főnix Csarnokkal. Játszunk Kölnben, Lipcsében, most éppen Hamburgban, Berlinben és Tel Aviv-ban valamint Baden-Badenben megy a Csárdáskirálynő, Szegeden és Sopronban néhány hetemutattuk be óriási sikerrel az Elfújta a szél című musicalt. Folyamatosan együttműködünk Kolozsvárral, Prágával, Szentpétervárral, Bukaresttel, Münchennel. Mindeközben évente hat-hét bemutatót tartunk, több korosztály számára. Ezt a nagyformátumú, átgondolt, megtervezett programot le kell tudni vezényelni, méghozzá úgy, hogy mindenre jusson pénz, idő és energia. Gondoljon bele, augusztus 17-én egy napon csináltunk két előadást Hamburgban 3200 nézővel, egyet Berlinben 5500 fős állva ünneplő lelkes közönség előtt és egyet Sopronban, ahol 4000 érdeklődő tapsolt a lelátókon – egyetlen nap alatt tehát több mint 12 ezer embernek játszottunk!Úgy érzem ez nem más, mint a pályázati kiírásban meghatározott célok és feladatok végrehajtása. Éppen ezért úgy hiszem, ezt ma én és a velem dolgozó menedzsment tudja a leghatékonyabban elvégezni, ráadásul nem valószínű, hogy az idő és a gazdasági helyzet (sok-sok plusz pénz…) lehetőséget biztosítana a kísérletezésre egy új szerkezetű és felépítésű Operettszínházzal. Milyen új kihívásokat, új feladatokat, új célokat tűz önmaga és a társulat elé a jövőben? Kerényi Miklós Gábor: Annak idején az első 5 év feladata a színház talpra állítása, a színvonal emelése és a közönség ideszoktatása volt. A második öt év arról szólt, hogyan erősödik meg külön a musical- és az operett tagozat, hogyan nő az operett nézők száma a musicalekkel közös játszás miatt. Hogyan tudunk kialakítani egy olyan rendszert, amelyben átütő operett bemutatók mellett minden évben új magyar darab isszületik. Hogyan válik az évente visszatérő rendezvények miatt jelentős fesztiválközponttá az Operettszínház, és mitől kerülünk a vezető európai zenésszínházak közé. Mindez sikerült, és ennek eredményeként kapta 2012-ben a Budapesti Operettszínház a „nemzeti” minősítést, ami új korszakot jelent a színház életében. Döntő az operett program kiszélesítése, a fiatalok, de különösen a 40-50 éves korosztály „visszanyerése” a műfajnak, az új magyar bemutatók körének gazdagítása, a zenei versenyek kiteljesítése. A tavalyi karmesterversenyre már mind az öt földrészről jöttek dirigensek, de még csak száztíz jelentkező volt és én azt szeretném, ha négyszáz jelentkező lenne. A nemzeti kategóriába való kerülésnek köszönhetően reményeink szerint átkerül a színház az állam kezelésébe, és olyan intézménnyé válik, ahol a hungaricum értékű operett - amiről én tíz évvel ezelőtt is így beszéltem - méltó helyet és megbecsülést kap. Ma már mindenki tudja és érzi, hogy ezt a műfajt védeni kell. Nagyon komoly felelősségem, hogy ezt tegyem, és ne szolgáltassam ki annak a gondolkodásnak, mely szerint az operett egy könnyű zenés műfaj, tartsa el önmagát, nem kell hozzá támogatás. Ez a szemlélet odavezet, hogy kis zenekarral, kevés szereplővel, kevés próbával, olcsó díszletekkel és jelmezekkel kellene operettet csinálni, ami így értéktelen bóvlivá silányodik. Igenis, az operett játszást és a kortárs magyar zenés darabokat magas szinten kell támogatni, mert ezek hagyományainknak és szellemi életünknek fontos részei. A külföldiek számára valóban hungaricum az operett, ugyanúgy kuriózumnak tekintik, mint mondjuk a gulyást. De Magyarországon van-e igazán közönsége? Nem kopott-e meg a fénye? Érdekli-e és érdekelheti-e egyáltalán a mai fiatalokat? Azokat például, akik sorban állnak Önöknél a musicalekre? Vonzóvá lehet-e tenni számukra ezt a műfajt? Kerényi Miklós Gábor: Az, ahogy mi operettet játszunk, lehetőséget nyújt a szélsőséges érzelmek kifejezésére. Szenvedélyesen élni, olykor elkeseredni, mégis fölállni, sírva vigadni és közben egy adott pillanatban akár saját magunkat is kinevetni, ez igenis a mi Kárpát-medencei sajátosságunk! Ez nem a gulyás-fokos szintű magyarság, ez a mindennapjaink része, mi tényleg ilyenek vagyunk. Az operettre nem szabad muzeális tárgyként, panoptikumként tekinteni, Honthy Hannát vagy Latabár Kálmánt utánozni, hiszen ma ők is másképp játszanának operettet! Ha tudomásul vesszük, hogy az operett XIX. század végi - XX. század eleji történet ugyan (ahogy például a Macbeth története a XIII. századból való), de mai figurák mai érzelmi kitöréseivel játsszuk, akkor a játék és az előadás lehet formájában, üzenetében tökéletesen XXI. századi. A zene vitathatatlanul szép, és a történetek az örök szerelem szélsőséges kalandjairól, őrült kavarodásairól szólnak. Emellett én nagyon hiszek abban is, hogy az Operettszínház kéttagozatúsága rettenetesen segíti a közönséget az átjárásban, így musicaleket és operetteket tulajdonképpen majdnem ugyanaz a közönség néz. Ez persze ügyes taktika. Azok a népszerű színészek, akik a musicalek főszerepeit játsszák és imádja őket a közönség, szerepet kapnak az operettekben is, ezáltal behozva rajongóikat a másik műfaj előadásaira. Kerényi Miklós Gábor: Természetesen. Ezzel mi valóban játszunk. Én nagyon fontosnak tartom a színházban a sztárokat és azt, hogy segítsem az ismertté válásukat, mert a közönség elsősorban a színészekre szeretne jegyet venni! A zenés színház egyébként számomra az ősi szertartás színház egyszerre sokakat megszólító változata, ahol a papok és a szertartást segítők szerepe, sugárzása szintén nagyon fontos. A színház arculatában az Ön igazgatása alatt vált igazán meghatározóvá, pregnánsan láthatóvá a musical, mint önálló műfaj. Sosem merült fel, hogy ez az intézmény nevében is megjelenjen? Kerényi Miklós Gábor: A Budapesti Operettszínház egy tradicionális név, ami értéket képvisel, nem véletlenül nyertük el a Superbrands címet, ezért nem lenne értelme, hogy megváltoztassuk. Sokan fölteszik a kérdést: miért játszik az Operettszínház egyáltalán musicaleket? Hiszen ezt teszi Budapesten például a Madách Színház is. Kerényi Miklós Gábor: Mi egészen más típusú színház vagyunk, mint a Madách, és egészen más típusú musicaleket játszunk. Mindezen túl, ennek egyrészt történeti alapja, hagyománya van, másrészt pedig a kor parancsa művészi, gazdasági, közönség építési szempontból egyaránt. Ugyanakkor érdekes, hogy miközbenaz Operettszínháznak újra és újraneki szegezik a kérdést, hogy miért játszik musicalt - amikor pedig 50 éve rendszeresen szerepel a repertoáron ez a műfaj (a My fair Lady-től a West Side Story-n keresztül a Valahol Európáig, az Őrült nők ketrecéig és a Hotel Menthol-ig), ugyanakkor a Madách Színház esetében nem firtatják, hogy hova tűnt Shakespeare, Schiller, Németh László, Csehov - vagyis a prózai társulat, egyáltalán a társulat, és miért lett az egykor elismertprózai színház, amely játszott musicaleket is, egyszerű, társulat nélküli, szórakoztató zenés színház. Milyen hagyományokra gondol? Kerényi Miklós Gábor: A kezdet a legendás Petőfi Színház, az első magyar musical színház, amely kétévi működés után betagozódott az akkori Operettszínházba. Az első jelentős nyugati musical itt került műsorra: a híres My Fair Lady 1966-ban Lehoczky Zsuzsával és Básti Lajossal. Később jött a West Side Story, a Hello Dolly Psota Irénnel, a La Mancha Lovagja Darvas Ivánnal, a Hegedűs a háztetőn Bessenyeivel, a Chicago Felföldy Anikóval, majd a Valahol Európában Haumann Péterrel és a Hotel Menthol Fenyő Miklóssal. Ráadásul 1994-ben a Rock Színházat is beolvasztották az Operettszínházba. Így amikor én átvettem a színház igazgatását, a musical tagozattal tulajdonképpen a Rock Színház hagyományait folytattam. És éppen az ő nyomdokaikon haladva én nem Broadway és West End típusú, üzletszerű szórakoztató színházat csinálok. Ezzel tulajdonképpen meg is határozta, mi a különbség a Madách Színház és az Operettszínház profilja között. Kerényi Miklós Gábor: Így van. Óriási a különbség. Az Operettszínház az egyik oldalon hungaricum értékű operetteket játszik, a másik oldalon, szintén hungaricum értékű új magyar darabokat. Tolcsvay László, Szakcsi Lakatos Béla, Kocsák Tibor, Szörényi Levente, és a világhírű Lévay Szilveszter, akikkel többek között mi dolgozunk, méltó utódai Lehár Ferencnek és Kálmán Imrének. Emellett olyan musicaleket hozunk be külföldről, amelyek komoly irodalmi alapanyagból születtek. Ezért mutattuk be a Rómeó és Júliát, a Miss Saigont, ami egy Pillangókisasszony parafrázis. A Ghost egy Oscar díjas filmforgatókönyv alapján készült, az Elfújta a szél pedig Margaret Mitchell legendás regényéből íródott. Ha összevetem az operettel, látható, hogy ez kicsit más út, de értékben nagyon is összetartozik. Nagyon fontos megemlíteni mindezek mellett, hogy a színház kiemelten figyel a fiatalokra, igen sok előadásunk kifejezetten az ő részükre készül. Az említett külföldi darabok esetében, amelyeket a világ számos országában játszanak, és a megvalósításra az Önökéhez képest jóval nagyobb összegek állnak rendelkezésre, mennyire lehet versenyképes az Operettszínház? Kerényi Miklós Gábor: Azt mondják, hogy a Rómeó és Júlia nálunk a legjobb, a Ghostról, hogy az itteni sokkal erősebb előadás, mint a kinti. Maga Cameron Mackintosh producer mondta azt annak idején, hogy a Miss Saigon Magyarországon a legjobb. Az operettjeinkről pedig egyöntetű a vélemény, hogy különleges, a közönséget megtartó, mégis korszerű, elsöprő erejű előadásokat produkálunk. Mi lehet ennek a titka? Kerényi Miklós Gábor: Egy egységes csapat, amelyben a színészek és énekesek sugárzó egyéni teljesítményt nyújtanak. Amit én, mint operarendező kikísérleteztem és az Operettszínházban továbbfejlesztettük, az egy nagyon erős zenés színjátszás. Sok köze van a kultikus, szakrális színházhoz, ahol nagy közösségi energiával dolgozik a kórus, a szólisták és mindenki szinte egy kollektív szertartás része. Mindezen túl bennünk, magyarokban van egy kemény és határozott érvényesülési és megmutatási vágy, amire én nagyon komolyan építek. Lényegesnek tartom, hogy itt az emberek fontosnak érezzék magukat, mert ez segít a többiekkel együtt születő önmegvalósítási folyamatban. Ez eredményezi az elképesztően jó és erős energiákat. Lehet-e előny a külföldi produkciókkal szemben például az, hogy önöknél társulati működés van? Miközben ott egy-egy előadáshoz verbuválnak embereket, itt van egy társulat, aki együtt dolgozik, akire a vezetés oda tud figyelni és építi az egyes művészek pályáját, egyengeti fejlődésüket? Kerényi Miklós Gábor: Abszolút. Nagyon fontos, amit mond, hogy nem csak egy darabban gondolkodunk, hanem években, és egy egész társulatban. Én ebben hiszek. Ez is különbség a Madách Színház és az Operettszínház között. Itt van egy társulat 350 közalkalmazottal és mellettük 200 olyan ember keresi meg nálunk a kenyerét, akikkel szerződéses viszonyban állunk. Annak ellenére, hogy ez közalkalmazottakból álló színház, büszkén mondhatom, hogy nagyon jó viszonyunk van a szakszervezetekkel és a közalkalmazotti tanáccsal. Az állami támogatásunk a költségvetésünk mindössze 16 százalékát fedezi, ami azt jelenti, hogy az alkalmazottak bérének csak körülbelül a felét tudjuk ebből finanszírozni, a többit magunknak kell megtermelni. Épp ezért mindenki érzi, hogy mindig saját magunkért harcolunk. Ha ennek a színháznak az igazi erősségeit kell felsorolnom, akkor azt mondom, hogy van egy nagyon erős társulata, műsorpolitikája és menedzsmentje. Mindennek köszönhető, hogy sikerült felépítenünk egy brandet Magyarországon és külföldön egyaránt. Ennek elismeréseként kaptuk meg a Superbrands címet. Az a 84 százalék, amit saját maguk termelnek ki, miből adódik össze? Hány százalék a TAO, a jegybevétel, az egyéb? Kerényi Miklós Gábor: Ennek egy nagyon csekély részét teszik ki a különböző kereskedelmi tevékenységekből fakadó bevételek, mint például az épület bérbe adása, a többi a jegybevételből, és a jegybevétel után elszámolható TAO-ból származik. Több színházi fórumon is elhangzott, hogy sokan igazságtalannak tartják a társasági adó (TAO) támogatási rendszerét, amit a színházak a jegybevételük 80 százalékának erejéig vehetnek igénybe, mivel így azok a színházak kerülnek kedvező helyzetbe, ahol magas a nézőszám, ezáltal azonban csorbulhat a szakmai minőség és kevesebb lehetőség marad a kísérletezésre, kortárs darabok bemutatására. Ezen vitákban rendre megemlítődik az Operettszínház, aminek a TAO támogatásból befolyó összege közel egymilliárd forint, ami igen soknak tűnik. Kerényi Miklós Gábor: Akik így beszélnek, azok nem ismerik színházunk működését, szerkezetét, gazdálkodási rendszerét és csak össze-vissza ötletelnek. Amennyivel nagyobb a befogadóképesség, annyival nagyobb a színpad, több a szereplő, drágábbak a produkciók. Maga a zenés műfaj, de különösen az operett rengetegbe kerül. A mi színházunk azért tud egyáltalán működni, mert nagyon jó nézőszámot és előadásszámot teljesítünk, és ez segít a TAO magas összegében is. Most 550 millió forint állami támogatást kapunk. Korábban volt olyan évünk, amikor ez az összeg 1 milliárd 400 ezer forint volt. Tehát 900 millióval, körülbelül a TAO nagyságával csökkent az elmúlt hét évben az Operettszínház állami támogatása, miközben az egyes produkciók költsége lényegesen megnőtt. A TAO jövedelem megnyirbálása földre küldené a színházat, de a társulatnak se nagyon lehetne megmagyarázni, hogy a szigorúan jegybevételhez kötött TAO egy részét, amely az ő megfeszített munkájuk eredménye, milyen alapon utalják más színházhoz? Ha csak a nyarat szemléljük, színházunk végigjátssza az egész időszakot, míg a többi színházban van nyári szünet bőven – mindezt azért is, hogy talpon maradjunk! Ezek szerint TAO nélkül nem is működne a színház? Kerényi Miklós Gábor: Természetesen akkor másképp kellene támogatást kapnunk. A többi színházhoz képest hihetetlen magas előadásszám még egyébként sem elég, ehhez vonzó színvonal is kell, mert csak ez generálja a több mint 400 000 fős nézőszámot. De mindez fokozott költségekkel jár - így az állami támogatás és a TAO nélkül még a közalkalmazottaknak sem tudnánk fizetést adni. Ha az egy nézőre jutó állami támogatás mértékét vesszük figyelembe, akkor azt látjuk, hogy egy nézőre nálunk körülbelül 1000 forint jut. Ugyanez az összeg az Operaház esetében több mint 20 000 forint, a Katona József Színházban pedig 7000 forint. Ennek alapján azt gondolom, hogy az az összeg, amit mi állami támogatásban és TAO-ban kapunk, egyáltalán nem sok. Támadják a színházat amiatt is, hogy több musicalt játszunk, mint operettet. Amikor átvettem a színházat, 50-50 százalék volt a musicalek és operettek aránya. Akkoriban 180 előadást játszottak egy évadban, ebből tehát körülbelül 90 volt a nagyszínpadon az operett. Ma évente 135 operett előadást tartunk csak a nagyszínpadon. Mindezek mellett nagyon sok az ifjúsági előadásunk. Játszunk óvodásoknak, kisiskolásoknak és gimnazistáknak. Nekik szól például az a musical, ami Wedekind A tavasz ébredés című darabjából készült. Büszkén mondom, hogy több mint száz előadáson vagyunk túl. Nem volt még Magyarországon példa arra, hogy ezt a művet ennyiszer játszotta volna egy színház. A jövő évadban opera kísérleteket fogunk bemutatni a Raktárszínházban. Ugyanúgy gimnazistáknak és felső tagozatosoknak és utána beszélgetni fogunk az operáról. Miért olyan fontos az új magyar musicalek fejlesztése? Maguktól nem írnak a szerzők? Kerényi Miklós Gábor: Igazán színvonalas darabot komoly szerző ma már felkérés nélkül nem ír és nekem mániám, hogy a magyar szellemi élet fontos feladata új darabok íratása, színpadra segítése. Már nem annyira ismert, hogy én az Operaház rendezője voltam, és a Kossuth-díjamat azért is kaptam, mert én rendeztem a legtöbb kortárs magyar operát, mint ahogy én állítottam színpadra és segítettem a legtöbb kortárs magyar musicalt, zenés játékot. Most mutattuk be Tamási Áron és Tolcsvay László Ördögölő Józsiás-át, és jelen pillanatban is készülünk új bemutatókra. Előkészületben van egy Tolcsvay darabunk Rákóczi címmel, Kocsák Tibornak és Bródy Jánosnak van egy elképzelése Molière Álszentek összeesküvéséről, Szomor Gyurival gondolkodunk a Sándor Mátyáson, tervezzük Szörényi Levente Attilájának a bemutatását, szó van Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabjának Selmeczi György által való megzenésítéséről. Folyamatosan tervezzük, hogy melyik új magyar darabot melyik évben tudjuk bemutatni. Ezekre mind megbízást adunk, támogatjuk és létrehozzuk, mert azt akarjuk, hogy évente létrejöjjön egy-egy ilyen darab. Mostanában több prózai színház, de a Madách Színház is pályázatot ír ki új magyar darabok írására. Nem gondoltak arra, hogy önöknek is meg kellene ezt próbálni? Kerényi Miklós Gábor: Ritkaság, hogy pályázaton olyan művek szülessenek, amik átütő sikereket hoznak. Én inkább azt vallom, hogy a színház kérjen fel szerzőket, közösen találjanak ki témákat. Nem hiszem, hogy Várkonyi Mátyás, Dés László, Szörényi Levente, Kocsák Tibor vagy Szakcsi Lakatos Béla elindulna egy-egy ilyen pályázaton, márpedig nélkülük mit ér az egész? Ezek a pályázatok így hát inkább egy tehetségkutatóhoz hasonlítanak, ami persze nem rossz dolog. Itthon állandó teltházak mellett játszanak, a közönség szereti a színházat, számos külföldi meghívásuk van, kint sikeresek és elismertek. Mi lehet az oka annak, hogy a hazai színházi szakma mégis fanyalog az Operettszínházzal kapcsolatban? Ön mit gondol erről? Kerényi Miklós Gábor: A fanyalgók nagy többsége az utóbbi 10 évben nem járt a színházunkban és fogalma sincs a valóságról. Az operettet és a musicalt a szakma egyébként sem tudja hova tenni. Ezek a darabok ugyanis az egyik oldalon szórakoztatnak, a másik oldalon pedig lehetnek gondolati kalandok. A mi egész repertoárunk minden előadásának társadalmi és szellemi üzenete is van amellett, hogy közben a néző remekül érzi magát. A Rómeó és Júliáról össze-vissza rossz kritikák jelentek meg. Viszont amikor a szívműtétemmel a Kardiológiai Központban feküdtem, a takarító nénitől a műtős fiún, osztályos orvoson, professzoron át a főigazgatóig mindenki arra kért, hogy szerezzek neki jegyet az előadásra. Vagyis a társadalom valamennyi rétege jegyet kért és mindenki megtalálta a maga boldogságát benne. Ez majdnem az egész repertoárunkra igaz. Úgy tűnik, egy nagyon vékony kritikus és értelmiségi színházi réteget leszámítva mindenkit meg tudnak szólítani ezek a produkciók. A kritikusok nagy részének semmilyen zenei képzettsége sincs. Mindezen túl általában fogalmuk sincs a zenés népszínház feladatairól, könnyedén egy kalap alá veszik a valóság show-k színvonalával, csupán azért, mert komoly a közönségsiker. Ezzel a helyzettel, a kritikusok képzettségével, szemléletével előbb utóbb kezdeni kell valamit, de ez egy általános színházi kérdés is. Valóban, én néha szomorkodom kicsit, hogy a szakma nem annyira szeret minket. Azt szoktam mondani, hogy az Operettszínház egy óriási tengerjáró hajó, ami ha nagyon nagy harc van a kikötőben, kimegy a nyílt tengerre, és onnan szépen csónakkal behozza, majd visszaviszi a közönséget. Azt is gyakran hallani kifogásként a színházzal szemben, hogy felhígult a társulat. Vezető színészek távoztak, és a sok fiatal, aki lehetőséget kap, bár jól énekel, színészként nem állja meg a helyét. Kerényi Miklós Gábor: A világ legtermészetesebb dolga, hogy színészek elmennek, mert új utakat, új lehetőségeket akarnak kipróbálni. Másképp ez nem is működik. Nemcsak tőlünk, minden színháztól távoznak évről évre művészek. Azt egyikük sem mondhatta, hogy azért megy el, mert rossz az Operettszínház. A színháznak nem csökkent a nézettsége Bereczki Zoltán és Szinetár Dóra távozásával. Jelen pillanatban az a csapat, aki itt van, színészileg egyre erősebb. Egy színész a színpadon válik egyre jobbá, attól, ha folyamatosan feladatokat kap. Ez a világon sehol sincs másként. Az emberek egy részében mindig benne van az, hogy ami volt, jobb volt, mint ami most van. Erre nagyon nehéz mit válaszolni. Egyébként a Die Welt német hetilap kritikusa azt írta a szólistáinkról tíz napja A Szépség és a Szörnyeteg kapcsán, hogy ugyanolyan képzett énekesek, mint angol és amerikai kollégáik, csak jelentősen jobb színészek. Az egyébként nem nehezíti meg a dolgát, hogy a Színművészeti Egyetemen évek óta nincs operett –musicalszínész képzés? Zenés színész osztály van, de az nem azonos azzal, ami régebben az operett-musical osztály volt. Kerényi Miklós Gábor: Ez tíz éve nehezíti az életemet. A Színművészeti Egyetemen egész egyszerűen nem veszik komolyan azt, hogy a musicalnek és az operettnek komoly énekesekre van szüksége. Olyanokat vesznek fel, akik színészileg felelnek meg, nem az az alapkövetelmény, hogy zeneileg, hangilag jó legyen valaki. Pedig akinek eredendően nincs hangja, azt hiába tanítod énekelni, nem lesz hangja. Akinek azonban van hangja, azt színészileg lehet képezni, fejleszteni. Kerényi Imrének volt egy remek osztálya, ahonnan többek között olyan nagyszerű művészek kerültek ki, mint Dolhai Attila, Nádasi Veronika, Kerényi Miklós Máté, Peller Ancsa, Balogh Anna, Szemenyei János, Zöld Csaba, Szőcs Artúr. Ezután tulajdonképpen megszűnt a klasszikus operett-musical szak. Véleményem szerint ez egy óriási bűne a Színművészeti Egyetemnek. Így aztán saját magunk tanítunk és képezünk tehetséges fiatalokat, akik közül már sokan bizonyítottak is, az Operett Akadémián és a Pesti Broadway Stúdióban. Ha a közeljövőben valóban átkerül az intézmény működtetése a fővárostól az államhoz, az milyen előnyökkel, milyen kötelezettségekkel és változásokkal jár majd? Kerényi Miklós Gábor: Azt gondolom, hogy akkor három ilyen fontos színház-szerű nemzeti intézménye lesz a magyar államnak: a Magyar Állami Operaház, a Nemzeti Színház és a Budapesti Operettszínház. Nyolc éve dolgozom azon, hogy ezt mások is elhiggyék és komolyan vegyék. Most eljött ez a pillanat. Ez számunkra egy nagyon komoly lehetőséget jelent arra, hogy a központi figyelem és támogatás által biztonságos és stabil helyzet alakuljon ki. A zenekarnak és az énekkarnak a közalkalmazotti fizetése méltánytalanul alacsony. Bízom abban, hogy ezeken a dolgokon előbb vagy utóbb ez segíteni fog. Az a repertoár, amit ez a zenekar tud, az nemzeti érték. Az, amit ez az énekkar tud, az nagyon komoly érték. Amikor arról volt szó, hogy alakuljunk át gazdasági társasággá én teljes erőmmel azon voltam, hogy megtartsuk a közalkalmazotti helyzetet, mert azt gondolom, hogy egy ilyen típusú nagy zenés színházat az tud összetartani és az fémjelez, ha az itt dolgozók biztonságban érzik magukat. Ráadásul mi vagyunk az az intézmény és az a színházi művészi lehetőség, amire igazi közönség gyűlik külföldön. Nem nyolcvanan néznek meg egy-egy előadásunkat, hanem ezerötszázan váltanak ránk jegyet. Ez persze gazdaságilag is fontos a színháznak, de kultúrpolitikailag Magyarországnak is sokat jelent. Ha mi eljátsszuk egy évben nyolcvanszor A Szépség és a Szörnyeteget Németországban, az 140 000 néző, aki egy magyar színház előadását látta, de sok-sok millió másik emberhez jut el a hírünk az újságban, az utcai plakátokon. Ez akkora reklám az országnak, Budapestnek és a magyar kultúrának, ami pénzben szinte kifejezhetetlen érték. Úgy érzem, a Budapesti Operettszínház, mint Európa egyik vezető zenés színháza igen komoly nemzeti értéket képvisel. Jó eséllyel küzdünk, hogy az világ operett játszásának fővárosaként aposztrofáljanak bennünket, miközben nem csekély dolog, hogy az utóbbi időben végre elértük, hogy Kálmán Imrét és Lehár Ferencet többnyire nem osztrák, hanem magyar alkotóknak tartják. Ezen az úton érdemes tovább haladni.Tradíció gazdag zenés népszínház, sok korszerű ötlettel. Ezt írta rólunk a Die Welt a kritikájában. Ennél többet én sem tudok mondani.Szerző: Spilák Klára Színház.hu
2013.08.22. 05:00
Szinhaz.hu
Balogh Gábor (Jobbegyenes): Egy esküvő, egy böfögés
Vannak ügyek, amelyeken lakmuszpapírként le lehet mérni, hogy hol is tart a magyar nyilvánosság. [...] Bővebben! Komment (16)
2013.07.30. 16:27
Mandiner.hu
Balogh Gábor (Jobbegyenes): Értsd meg végre, nem kell!
Ahogyan a csípős pesti humor már fel is hívta rá a figyelmet: a holokausztot tagadni tilos, de helyeselni nem. [...] Bővebben! Komment (170)
2013.07.12. 16:41
Mandiner.hu
Balogh Gábor (Jobbegyenes): Az ügynök visszatér – utolsó levél Szegedi Csanádnak
Balogh Gábor (Jobbegyenes): Az ügynök visszatér – utolsó levél Szegedi Csanádnak
Nem vagy más, mint egy zsidó tolvaj, aki lebukott és most antiszemitizmust kiált. És ezzel visszaigazolsz minden létező előítéletet a sajátjaidról. [...] Bővebben! Komment (22)
2013.07.04. 14:49
Mandiner.hu
Balogh Gábor (Jobbegyenes): Játssz egy kicsit a tűzzel!
Balogh Gábor (Jobbegyenes): Játssz egy kicsit a tűzzel!
Ezek nem zászlólengetős tüntetések lesznek, ahol a tömeg a jól kiorbánozza, vagy zsidózza magát, aztán szépen hazamegy. Már nem lesz hova hazamenni. [...] Bővebben! Komment (29)
2013.06.25. 16:44
Mandiner.hu
Balogh Gábor (Jobbegyenes): Az utolsó németek
Balogh Gábor (Jobbegyenes): Az utolsó németek
1953-ban Németország nyomorult, megszállt, kettévágott, elnyomott ország volt – de élt. A mai halott. [...] Bővebben! Komment (80)
2013.06.17. 21:38
Mandiner.hu
'Itt reflexió van az életről' - A Peer Gynt szakmai beszélgetéséről
'Itt reflexió van az életről' - A Peer Gynt szakmai beszélgetéséről
Az idei POSZT versenyprogramjába az Örkény Színház Peer Gynt előadása került be Ascher Tamás rendezésében. A darab szakmai beszélgetésének leiratát közöljük. Henrik Ibsen: Peer Gynt Örkény István Színház, Budapest Ascher Tamás rendezővel itt olvashatnak friss interjút. Lévai Balázs: Szép jó reggelt kívánok a POSZT szakmai beszélgetéseinek mai sorában. Mielőtt elkezdenénk beszélgetni az Örkény Színház tegnapi Peer Gynt előadásról, nézzük meg szokás szerint a színházból kijövő nézők első reakcióját. Eddig voltak a nézői reakciók. Mielőtt bemutatnám a vendégeinket, egy gyors kérdés Ascher Tamáshoz. Ennyi nézői reakcióból az jött vissza szinte egybecsengően, hogy a második rész lendületesebb volt. Te milyennek láttad a saját előadásotokat tegnap, olyan volt a ritmusa, mint szokott? Ascher Tamás: Ez egy elég bonyolult darab ahhoz, hogyha a szerencsétlen nézőre így ráugranak, közvetlen az előadás után, nem biztos, hogy értelmeset tud mondani, én se biztos, hogy ennél értelmesebbet tudtam volna kinyögni. Egy elég sokrétű, sokszálú darabról van szó, ami valódi hatását a rákövetkező napokban fejti ki. Én azt gondolom, hogy néha az előadás alatt az embernek valóban hullámzik a figyelme, van, amikor kicsit elfárad, és ez be van vállalva a dologba, a végén aztán mégis valaminek össze kell állni és lehet, hogy ez nem aznap, nem a riporter mikrofonja előtt, amit odadug a szerencsétlen orra alá, hanem csak pár nap múlva történik meg. Kell rá aludni rá egyet, vagy még egyet. Szerencsés esetben a néző gondolkozik is rajta még. Felmerülnek képek, felmerülnek helyzetek és valahogy összeáll benne. Egy előadás ritmusa sok mindentől függ. Valóban, az előadás első fele egy lehelettel lassúbb volt. De ezek a nézők nem azért nem értették, vagy nem azért nem tudtak hozzákapcsolódni, mert lassú volt, hanem mert annyi minden, annyi információ érkezik egyszerre, méghozzá meglehetősen elvont, stilizált módon. Ugye egy paraszt lakodalmat nagyon sokféleképpen lehet ábrázolni, és ember legyen a talpán, aki azonnal veszi, hogy ezek, az öltözékük szerint tulajdonképpen egy ilyen mai vidéki lakodalomban vannak, ahol egy szál szintetizátorral, a ’80-as évekbeli dizájnú kocsmákban ülnek. Igen, valóban, amíg az ember összerakja magában az egészet: a norvég hegyeket, a mai lakodalmat, a zöld ruhás nőt, meg azt, hogy az egyik zöld ruhás nő, meg a másik zöld ruhás nő az tulajdonképpen ugyanaz. Ember legyen a talpán, aki ezt azonnal és egyből érti. Lévai Balázs: Egy gyors kérdés. Számodra tetsző nézi reakció az, hogy valaki az előadás hatására elmegy a sixtusi kápolnába? Ascher Tamás: Igen, az remek. Az nagyszerű, az egyik legjobb.Lévai Balázs: Na, hát akkor hadd mutassam be vendégeinket, Kúnos László műfordító, aki az előadás fordításának egyik tettestársa Rakovszky Zsuzsa mellett, illetve Háy János író, költő, drámaíró. Első kérdésem picit még általános és nem a konkrét előadáshoz kapcsolódik. Én nem emlékszem bármilyen, Peer Gynt előadásról szóló kritikára, ami ne állapítaná meg azt, hogy „pfúúú hát ez egy nagyon nehéz dió”. Monumentális mű, költői, igazából kevés benne a drámaiság, stb. stb. Tehát mindenki megállapítja, hogy ezt mennyire nehéz színre vinni, mégis rendszeresen születnek, hála Istennek, színpadi adaptációk, rendezések. Hogy látjátok, hogy ez egy olyan kihívás, ami elől a rendezőknek, színészeknek, színházaknak nem szabad elmenekülniük? Vagy ez olyan, mint a fesztiválokon a bungee jumping, hogy ha akarsz, ha nem, előbb-utóbb ugrani fogsz? Kúnos László: Én is köszöntök mindenkit, egy picit, ha megengeditek, adnék egy olyan kis lexikon háttért, amiből elugorva megpróbálnék válaszolni erre a kérdésre. Ibsen 1828-ban született ’48-ban, amikor a magyar szabadságharc zajlott, 20 éves volt, amit egyébként egy lelkes versben köszöntött, a ’60-as évek közepén elhagyta Norvégiát és attól kezdve szinte az egész alkotói életében külföldön élt, Olaszországban és Németországban. Ezt a darabot Olaszországban írta, ’67-ben, tehát érdekes, emlékezzünk, hogy a kiegyezés évében vagyunk. Nagyon fontos ennél a darabnál, legalább tudni, vagy legalább felidézni azt, hogy ez a második verses drámája és tulajdonképpen az elsőnek a párdarabjaként írta meg. Az elsőnek az volt a címe, hogy Brand. A Brand az egy név, ugyanúgy, mint a Peer Gynt. Egy lelkész neve. Első drámájának tehát egy lelkész a hőse, aki tűzön-vízen át követi a hivatását, az eszményeit és ezzel mindent pusztulásba visz maga körül. Mintegy ennek ellentét párjaként fogott bele a Peer Gynt írásába, ahol viszont az eszmények nélküli ember életét akarta megírni. Egyiket sem szánta színpadi műnek. Megtörtént vele az, hogy, a Brand-ból már megírt majdnem 200 oldalt elbeszélő költeményként, amikor rájött, hogy dialógusban akarja megírni. Újra kezdte. Tehát dialóg formában írt verses drámák ezek, de mind a kettőt olvasmánynak szánta és nem színpadi műnek. Ezt több levelében is hangsúlyozta. És még valamit mondott, ami nagyon érdekes, hogy a Peer Gynt-re azt mondta, hogy ez az én legnorvégabb darabom. Ehhez képest ez az a darabja, amit az egész világon a legtöbbet játszanak. Magyarországon is azt hiszem a legtöbbször előadott darabja, és nem csak az az érdekes, hogy legtöbbet játsszák, hanem hogy majdnem mindenütt a világon, amikor játsszák, akkor az a kultúra, az a nyelv, az a nemzet a magáénak érzi. Tehát ez egy nagyon érdekes paradoxon. Háy János: Nem tudok erre a kérdésre választ adni, hogy miért vállalják a majdnem öngyilkosságot a rendezők. Amikor másodszor olvastam a művet, mert kellett a Grieg-hez írnom egy ismertetőt ennek alapján, egy beavató koncerthez. Az Áprily fordítás került hozzám, és úgy láttam, hogy ez egy göcsörtös, nehezen olvasható szöveg, ami tele van artisztikummal, és nagyon nehezen értem benne a színházi nyelvezetet, úgyhogy lefordítottam a darabot egy egyszerű történetté, magyarán kivégeztem a darabot a magam számára, mint műalkotást. Amikor tegnap beültem az volt a kérdés számomra, hogy élményszerűvé tud-e válni újra, mert ugye ez a lényeg, hogy élményszerűvé váljon. És ez megtörtént. Azt Laci nem mondhatja el, mert ízléses ember, de én elmondom, hogy ez a fordítás nagyon jó és így a rendezőnek és a színészeknek lehetősége volt szinte beszédnyelvi módon megformálni a karaktereket, úgyhogy versben maradtunk. Ez nagyrészt ennek a szövegnek köszönhető. És most csak egy szakmai apróságra hívom fel a figyelmet. Nézzétek meg, hogy alig volt két-három olyan hely, ahol a rímek kiszóltak volna a szövegből, holott végig pontosan rímel. Mert, ha a rímek kiszólnak, akkor rögtön beerősítek két-három sort, ezzel beerősítem azoknak a soroknak a didaktizmusát - hiszen ez egy didaktikusan megírt darab -, és rögtön eltávolodok a sorsszerűség ábrázolásától, és mindjárt egy absztrakcióba, egy gondolkodásba kerülök bele, nem pedig egy élményszerűségbe. Úgyhogy azt gondolom, hogy a darabon az egyik fogás a rendező az, hogy van egy olyan szöveg a kezében, ami nagyon jól működtethető. És nyilván nagyon nagy dramaturgi munka is volt, hiszen a teljes szöveg szerintem legalább hat óra lenne, és ezzel nyilvánvalóan van nehézség. Azzal, hogy kiemelek, kiszedek, megpróbálom a mocsaras részeket megszűntetni, és lendületesebbé tenni, biztos, hogy bizonyos fajta indokoltságokat kiveszek. Tehát, hogy a jellemtörténés indokoltságai itt-ott biztos, hogy elvesznek. Ez nem hibája az előadásnak, félreértés ne essék, csak azt gondolom, hogy több gondolkodást igényel. Tehát én is egyetértek Ascher Tamással, hogy valóban olyan problémákat vet föl ez a darab - most persze formáról, megformáltságról fogunk beszélni, és nem arról ami a lényege, hogy milyen élményt okozott nekünk és min fogunk gondolkodni az elkövetkező napokban -, hogy végig kell gondolnunk, és valamilyen módon tesztelni kell a mi belső aktuális történésünket. Ez bizony napokba telik és lehet, hogy több gondolkodást igényel, mint egy lineárisan, nagyon indokolt jellemfejlődéssel felépített darab esetében. De én ezt bírom, én szeretem, hogyha egy előadás komolyan vesz engem, és hisz abban, hogy én is meg tudom érteni. Tehát hogy feltételez némi konstruktivitást a nézőtől is. Lévai Balázs: Mondtad ezt a hat óra hosszúságot. Tegnap este az előadás után beszélgettem pár mondatot Ascher Tamással, és mondtam, hogy olyan érzésem volt, mintha a fele ki lenne húzva, amire azt mondta, hogy dehogyis, sokkal kevesebb lett kihúzva. Itt van Gáspár Ildikó. Mesélsz picit arról, hogy a rendezővel közösen hogy alakítottátok ki az előadás szövegét? Mert ez gondolom a Peer Gynt esetében kulcskérdés. Gáspár Ildikó: Úgy emlékszem, hogy nekiálltam egyedül és néha beszéltünk telefonon. Táblázatokat csináltam és próbáltam matematikailag összerakni azt, hogy egyrészt első körben a szerepeket hogy vonom össze, és utána hogy hogyan csinálunk ebből egy rendszert, hogy melyik színész mit játszik. Ez egy kemény dolog volt. Lévai Balázs: Húzások? Gáspár Ildikó: Vannak fájdalmas húzások. Bizonyos szálakat kihagytunk, mint a levágott ujjú fiú, ami nekem nagyon nagy fájdalom, de egyszerűen nem fért már bele. Aztán a három lányt. Kihagytuk Memnon-szobrot, illetve rövidítettünk mindenhol. Olyan is volt, hogy három jelenetből egyet csináltam. De mondom, az volt a fő gondolat, hogy, annak a gondolatnak a mentén vinni az egészet, hogy mindig ugyanazok az emberek jönnek vissza az életébe. Ezzel tulajdonképpen egy picit azt akartuk a Tamással, hogy mintha ő egy helyben járna. Tehát felmerüljön az a kérdés, hogy tulajdonképpen el sem utazott, hanem végig ott maradt. Ez egy jelenlévő gondolat, ami vissza is tér a szövegben. Lévai Balázs: Létezik egy olyan olvasata is a történetnek, mint ha az egész Peer álma volna, az elejétől kezdve. Na, nézzük akkor meg, hogy milyen volt az Örkény Színház Peer Gynt-je, milyen volt Polgár Csaba Peer Gynt-je, és egyáltalán, az önmegvalósításnak ez a drámája hogyan szól egy magyar színpadon ma. Kúnos László: Én két fontos dolgot emelnék ki, amit magam számára. Azt gondolom, hogy ahhoz, hogy az előadásról tudjunk beszélni, fontos tudni, hogy ez sokkal inkább, mint a többi dráma, ez egy szó-beli dráma. Itt a verbalitás a döntő. Itt reflexió van az életről, sokkal inkább, mint az életnek a megjelenítése. Nem annyira szituációk vannak, hanem olyan az egész, mint egy hatalmas monológ: van egy főszereplőnk, aki tulajdonképpen végigbeszéli az egész darabot és mindenki más csak egy-egy vonással van megragadva. Igazából, talán Åse a másik, akinek viszonylag jól megírt szerepe van, de egyébként ez egy hatalmas monológ, ami persze a főszereplőre hatalmas terhet tesz, sokkal inkább, mint a hagyományos drámáknál. A másik dolog, amit nagyon fontosnak tartok, épp ezért ebből fakad, vagy ebből következik, hogy egy kicsit ez egy látomás, vagy nevezhetjük álomnak is. Tehát nem lehet pontosan tudni, lehet, hogy nem is kell pontosan tudni, hogy itt megtörténnek-e dolgok abban az adott szituációban, vagy ő ezt csak elgondolja, álmodja azt a jelenetsort, mert nem ez a fontos, hanem az, ami benne történik. Lélektanilag történik, az életpálya szempontjából történik. Nekem, és most már az előadásra térve, azért tetszett ez az előadás, mert egyrészt azzal, hogy egy teljesen csupasz színpadon történik, kizárja azt a lehetőséget, hogy az ember megpróbálja a realitáshoz kötni. Tehát, megvan ez az alaphelyzet, hogy áll középen egy ember, jön belőle ez a nagyon szép, nagyon érdekes, nagyon fontos és fontos dolgokról szóló folyamatos szöveg és annyiban vonja csak be a színpadot, ahogy ez az esetlegességből adódik: tehát a radiátor, a fecskendő, az emelőszerkezet. Sőt akár a súgónak, vagy hátul a zenésznek, a műszaknak a beleszólása is ezt az aspektust hangsúlyozza. Lévai Balázs: Akkor nyissunk egy lábjegyzetet. A színpadi térről beszélgessünk egy kicsit. Az ember bemegy a Peer Gynt-re és tudja, hogy itt most jön a drámai költemény, ami monumentális lesz, hömpölygő lesz, sodró lesz. És akkor lát egy ilyen végtelenül lecsupaszított teret, ami ellene dolgozik az ő prekoncepciójának. Ti milyennek láttátok? Illetve már Laci elkezdte, te milyennek láttad ezt a színpadi teret János, illetve számodra mit sugallt az Izsák Lili által kialakított tér? Háy János: Nekem nagyon bejött ez a színpadi tér. Nekem mondjuk eleve van egy olyan prekoncepcióm, hogy ha meglátok a színpadon egy olyan öt-hat milliós díszletet, akkor már ki is fordulok a színházból. Lévai Balázs: De csak az irigység beszél belőled.Háy János: Az irigység beszél belőlem. Igen-igen. Egy óriási problémát old meg a díszlet ezzel, hiszen a rendezőnek azzal kell számolni, hogy iszonyú gyorsan vannak helyszínváltozások. Mennél bonyolultabb a díszlet, annál göcsörtösebbé, annál nehézkesebbé teszi ezeket a jelenetváltásokat. Ez a díszlet nagyon-nagyon jól szolgálta ezt. A kedvenc célszerszámom, a csavaró-gép beemelése. Aztán a létra megjelenése, olyan mélyen szervesült a dologba. Semmit nem éreztem rápakolásnak, ami nagyon fontos, mert ezek necces dolgok. Lehet, kínos, hogy most miért jön be ez a csavaró-gép. Nagyon-nagyon jól működött. Nagyon szép volt, amikor eldőltek a díszletek. Nagyon jól be tudták játszani a teret. Én imádom azt, hogyha a színész érvényesül a színpadon. Nagyon pontos színészvezetés volt, és nagyon pontos játék. Lenyűgöző volt egyébként az éppen jelenetben lévők és a csoportnak a dialógusa. Az a fajta játék, ahogy bejátszották a nem játszó embereket. És akkor itt egy kicsit Horváth Csabát is meg kell említeni, hiszen itt volt egy olyan mozgás, most csak a hajó-jelenetre gondolok, ami egyszerűen olyan pazar volt. Szóval, szerintem ez egy nagyon jól működő díszlet és nagyon jól engedte, hogy a színészek ezt a játékot végigjátsszák, hogy egymásra nagyon jól tudjanak reflektálni, hogy érvényesüljenek a stilizált mozgások is, és érvényesüljön az egymáshoz való viszonyuk. Ugyanakkor még egy dolgot kell mondanom, hogy számomra ez nem csak egy díszlet-tér volt, hanem egy akusztikus tér is. Nekem eléggé bejött ez a fajta zenei háttér, ami az imitált zajoktól bizonyos fajta énekekig ment. Azt mondhatná valaki, hogy ez egy eklektikus összeállítás, és hogy kilóg a sorból, főleg amikor mikrofont is vettek a kezükbe, de valahogy úgy éreztem, hogy semmi előadás idegent nem érzek. És ez egy nagyon-nagyon fontos dolog, mert biztos le lehetne rámondani, hogy ezek ötletek. Utálom az ötletes rendezőket egyébként, mert az jut eszembe, hogy ötlete mindenkinek van. Az ötletnek csak akkor van értelme, hogyha emberi tartalmakat tud megmozgatni. És persze, hogy vannak ötletek, de nyilván nem tesszük bele az összes ötletünket és nem szabad, hogy az ötlet látszódjon, hanem az látszódjon, hogy az egy szerves valami, ami a világról beszél, és nem éppen a rendező aktuális agyi állapotáról. Most negatív agyi állapotot mondtam, nem a gondolkodó embert akartam, csak hogy mit tud kitalálni. Bocsánatot kérek, csak pozitívumot fogok mondani a következőkben. Lévai Balázs: Mindenesetre, drága díszlet kipipálva, ötletes rendező kipipálva. Tamás, hogy alakult ki, mennyire volt egyértelmű, hogy volt kitalálva a kezdetektől fogva ez a színpadi tér? Én bevallom, egy hete, hazai pályán láttam az Örkény Színházban. Lehet, hogy ciki bevallani, de először azon gondolkoztam, amikor még nem kezdődött el az előadás, hogy Mácsai Pál szokott arról beszélgetni, hogy mennyire alkalmatlan az Örkény Színház, mint színpadi tér. De hogy ezek itt vannak ezek az oszlopok, tényleg? Azon gondolkoztam, hogy ilyen nem lehet, hogy a színpad közepén van ott egy oszlop. Ascher Tamás: Nyilván néhány nagyon fontos döntést meg kell hozni, ahhoz, hogy az ember megpróbálja színpadra farigcsálni ezt a dolgot. Elsősorban egy olyan térre van szükségünk, amely nem illusztrálja a látnivalókat, mert akkor jön egy képeskönyv vagy egy mesejáték, vagy ahogy János mondja, irgalmatlan nehézkességgel próbálunk az egyik jelenetből a másikba átjutni. Ez lehetetlen. Ez egy világszínház. És annak van írva. Tehát kell találni egy olyan teret, ami alapvetően érvényes. Egy nagyon közismert és egyszerű fogáshoz folyamodtunk. Ez legyen maga a színpad. Tehát, mindenegyes kellék, mindenegyes eleme a színpadnak az olyan, ami már eleve az Örkény Színház színpadán megtalálható. Természetesen csalni kell, ezért néhány nagy oszlopot beépítettünk és igyekeztünk azt a látszatot kelteni, hogy azok már eleve ott vannak a színpadon. Tehát, ugyanaz a kopott fekete anyag volt. Szerencsére az Örkény Színház színpada annyira ortopéd, és olyan furcsa szögek meg ferdeségek vannak benne, egyáltalán nem egy normális színpad, látszik, hogy valamilyen lakásleválasztás után jött létre. És még ilyen pillér maradványok is vannak, tehát egyáltalán nem voltak idegenek ezek az oszlopok. Nyilván azért van szükség erre a meglehetősen semleges térre, nem azért, hogy ronda, vagy riasztó, vagy deprimáló legyen, mint ahogy az ember ha ilyen csúnya, fekete oszlopok közé benéz, akár az is lehetne, hanem azért hogy semmiről ne szóljon, azért, hogy ezután mindenről tudjon szólni. Számomra az a legszórakoztatóbb ebben a színpadtérben, hogy miközben dacosan és eltökélten nem ábrázol, eközben mindenféle természeti elemek jelennek meg benne. Elkezd hullani elég hamar a hó, aztán a hó belepi a színpadot, miközben tudjuk, hogy ez nem hó. Eközben hol sivatagnak, hol hótakarónak látjuk. Tehát a lényeg az volt, hogy valami, ami nem ábrázol, abban mégiscsak valamiféle költői elgondolásból egyszer csak jelenjenek meg olyan elemek, amik szíven ütik a nézőt. A hóesés engem szíven üt, azt gondolom a nézőket is. Lévai Balázs: No, ez lábjegyzet volt a díszlet kapcsán. Az volt az eredeti kérdés, hogy ti milyennek láttátok az előadást? A Peer Gynt nagyon sok mindenről szólhat. Számotokra miről szólt? Még az előző kérdésből a Polgár Csaba itt maradt. Nem tudom eléggé dicsérni azt, hogy valaki meg tudja csinálni, hogy 3 órán keresztül folyamatosan jelen van és folyamatosan beszél. Persze voltak nézők, akiknek ez nehéz. Én egy pillanatig nem untam. Nemcsak az, hogy érthetően mondja a szöveget, olyan fizikai nehézségeket legyőzve, hogy futnia kell, nagyon hosszú ideig kell futnia, hanem az, hogy meg tudja csinálni egy nagy színpadon, és egy nagy színházban, hiszen az itteni színpad még nagyobb, mint az Örkény, nagyobbak a távolságok, gondolom, hangosabban kell beszélni, hanem hogy azokat a finomságokat is folyamatosan közvetíteni tudja, amiket igazából az ember filmen szokott élvezni: a premier plant, az arcjáték finomságait. Ez a szöveg folyamatosan elvárja, nemcsak azt, hogy mondja valaki, hanem hogy tudva mondja, kommentálva mondja. Tele van iróniával, szarkazmussal, kételyekkel és ezt arcjátékkal folyamatosan lehet jelezni. Ezeket a ziccereket a szöveg amúgy is felkínálja, de ezeket mindig értőn és könnyedén vette. A puritán színpadhoz az is hozzátartozik, csak így felidéződik bennem az első jelenet, amikor először kerül szóba, hogy tulajdonképpen király vagy császár akar lenni, akkor előkerül egy kréta és odarajzolja a koronát, majd utána az almát és viccesen beáll alá. És ez végig ott marad a színen. Lévai Balázs: És ez lesz később a koporsója is, amikor leszedik. Kúnos László: Igen. Tehát ezekkel a pici jelzésekkel a finom, a szövegsokrétűségét fölidéző, könnyed és értő színészi játékkal ezt mind elénk tárta. Háy János: Van a Peer-nek egy olyan szövege, hogy maholnap ötvenéves leszek, hát én már sajnos nem tegnap, hanem tegnapelőtt voltam ötvenéves. Tehát az ember tényleg cipel magán egy csomó terhet, és mint Máté Péter, tévúton is jártam, „sajnos néha, néha én”. Tehát a legfontosabb életproblémáimat reaktivizálja, és ennél több nem kell és tényleg, egyedileg is fontos kérdéseket tesz föl. De a „ki vagyok én” és a „ki azonos önmagával”, nem egyedi kérdés, ez egy általános kérdés. És attól a pillanattól kezdve, hogy maga a dráma kiugrasztja Peer Gynt-öt a mitikus közegből, az otthonból, ahol ugye helye volt annak ahol ő megszólalt, ahol elmondta a szarvasról szóló történetet, az tulajdonképpen nem más, mint a művészet kiugrasztása abból a metafizikai térből, amely mondjuk a középkor során jellemezte. Innen vetődik fel a kérdés, hogy „ki vagyok én” és „honnan szólalok meg, mint művész”. A Peer Gyntnek pedig a „hogy válok önmagammá” mindig egy fontos kérdés. Persze ne menjünk ebbe bele, mert hosszan lehetne erről beszélni. Nyilvánvaló, hogy a szerep nemcsak negatívan értelmezhető, mint ahogy ebben a darabban ez szélsőségesen így van megfogalmazva, de valahol az, hogy hol találkoztál önmagaddal és hol voltál azonos azzal, amit te gondolsz a világról és hol hasonultál meg, mégiscsak egy alapkérdés. Az, hogy visszatekintesz a múltadra, és mennyire gondolod azt, hogy ami veled történt szervesülni tud majd a jövőbeni életed során, és nem kell leválasztanod magadról azt, ami voltál. Ez egy lényeges kérdés, mert szerintem ezek a legfontosabb sérüléseink, hogy el kell-e vetnem azt, amikor harmincéves koromban ezt vagy azt csináltam. Kúnos László: Én ehhez kapcsolódnék egy pillanatra és ide beidéznék egy másik skandináv szerzőt, Ingmar Bergmant. Részben azért is, mert sokat fordítottam, részben azért, mert az egyik legnagyszerűbb filmje, melynek a Napvége a címe, tulajdonképpen egy idős professzor kitüntetése kapcsán egy teljes életet mutat be. Bergman ezt viszonylag fiatalon írta. Ibsen ezt a darabot, ami egy teljes emberéletet fog át, és megpróbálja a lényeges dolgokat megfogni benne, 38-39 éves korában írta. Arra akarok utalni ezzel, hogy milyen érdekes, hogy az alkotó ember az élet egészével való szembenézést nem az élet végére tartogatja, hanem az életpályájának majdnem fizikailag a közepén jutott el eddig a pozícióig és addig, hogy ez a gondolat dominál benne. Háy János: Lehet, hogy akkor még bízott benne, hogy tud változtatni. És azért mert, később az ember nem mer szembenézni. Kúnos László: Van egy nagyon fontos kérdésfelvetés, sok minden egyéb mellett, ebben a darabban, ami engem mindig, és őt is, nagyon foglalkoztatott. Amit az elején próbáltam ezzel a kettősséggel leírni, hogy van a Brand, az eszményeket vakon követő ember, és van a Peer, aki pedig semmiben nem hisz, mindig csak az épp adott pillanathoz alkalmazkodik. Ez nagyon sok többi művében visszatér. Ezt a dilemmát úgy is meg lehet fogalmazni, hogy milyen életstratégiával lehet vagy kell élni. Tehát igazat mondani és mindig az igazat követni, vagy pedig soha és mindig hazudni. Ez a darab a hazudásról szól. Tehát arról, aki önmagának, a világnak hazudik, aki a problémákat hazugsággal akarja megoldani. Nem véletlen, hogy így kezdődik, ezzel a hihetetlen erős szóval a darab, hogy „hazudsz”. És aztán persze megértjük, kiderül a darabból, hogy miért, hogy hogy nőtt föl. Hogy már az apja is, aki elitta a vagyont, az Åse anyó is elmondja, hogy mindig a mesékben, a vágyképekben élt. De az álmodozás tulajdonképpen a hazugságnak egy szép formája. Én ezt most nem minősíteni akarom, inkább mint egy jelenséget, egy életstratégiát említem. És ez folyamatosan végigmegy a darabon és nem is gondolom, hogy választ kapunk rá. Az igazi erény mindig az: felmutatni a kérdést, nem az, hogy válaszolni rá. Lévai Balázs: Azt mondtad János, hogy szélsőségesen negatív ez a fajta megközelítése Peer Gynt figurájának, illetve ennek az egész önazonosság, önmegvalósítás kérdésnek. Ehhez képest azért én azt éreztem, hogy nagyon sok mindent sűrít magába Polgár Csaba alakítása. Tehát, hogy azért rengeteg gondolat volt Háy János: Lehet, hogy rosszul fogalmaztam, rengeteg gondolat van benne. Csak azt mondom, hogy maga a felvetés, vagy az utólagos értelmezése a dolgoknak az az, hogy végigmentem azon, hogy üzletember voltam, végigmentem azon, hogy megváltó voltam és egyikkel sem voltam azonos. Ez a lényeg. Csaba egyébként nagyot alakított benne és nagyon szépen hozta az összes formát. Itt meg kell jegyeznem, hogy külön erénye ennek az előadásnak, hogy szerintem nagyon-nagyon hívná az embert, hogy ironikusan viszonyuljon a dologhoz akár rendezőként, akár játszó színészként. Ez szerintem egy fertőzés a magyar színházban, ez az irónia, ami gyakorlatilag minden ábrázolást külsődlegessé tesz, és nem engedi mélyre a dolgot. Itt épp az volt, hogy bár volt humora, de a humor nem a szokásos, mindent egyformává tevő ironikus humor volt, hanem a színészek alakítása ott is ahol stilizált volt, ott is ahol realitást próbálta, ott is ahol a realitás és a stilizálás között volt, mindenütt komolyan vette azt a szerepet, amiben benne van. Ezért én végig tudtam őt kísérni. Tehát, nem kívülről. Én nem vagyok olyan, mint a Peer Gynt, de mégis egy pillanatra tudtam azonosságot vállalni vele. Végigmentünk olyan dolgokon, végigvezetett olyan dolgokon, amiken igenis hitelesen tudtam végigmenni. Nem ránéztem, hogy „nézd ott van ez az ember, aki ezt csinálja!”, Ez szerintem nagyon fontos volt, mert kicsit elfelejtjük, hogy a gondolat érzelmi, vagyis a gondolat teste az érzelem. Ha nincs érzelmi-lelki affirmáció a gondolat mögött, akkor az semmi, az csak okoskodás. Ehhez az kell, hogy egy sors kibontakozzon előtted, foghatóvá váljon az a figura a maga valójában. Ez történt a színpadon. Tehát, ezért nem untam egy pillanatra sem, pedig, mint a hölgy, aki mondta a filmben, én is fáradtan ültem be. Lévai Balázs: Korábban beszéltünk arról, hogy tulajdonképpen igazából megírt szerep alig van ebben a drámában. Ennek fényében milyennek láttátok Peer Gynt és a többi szereplő együttműködését? A szerepösszevonásokról beszéltünk. Tizenöt színész játszik a darabban, ha jól emlékszem. Tehát, ki mit hoz ebben? Milyen volt Szandtner Anna? Milyen volt Epres Attila? És még sorolhatnám. Egy hihetetlenül erős színészi munkát láttunk szerintem. Kúnos László: Én még ide is készítettem a színlapot és arra gondoltam, hogy Polgár Csaba után fel kéne sorolni mindenkit. Kerekes Évát, Szandtner Annát, Epres Attilát, Bíró Krisztát, Csuja Imrét, stb, aki szerepel a színlapon, csak az időhiány miatt nem sorolom fel mindegyiküket, mert az gondolom, hogy az egy külön izgalmas része az előadásnak, hogy egy olyan háttér közegben, vagy majdhogynem néha egészen antik darabok kórusára emlékeztető csoportban csinálták meg nagyszerűen azt a keveset, amit nekik ez a darab megengedett. Ezek nagyon nagy szerepekhez szokott színészek. És azt külön élveztem, hogy a nagy tudás abban a piciben is milyen jól jön és milyen természetesen és nem magát mutogatva jelenik meg ebben a közegben. Lévai Balázs: Viszonylag kevés színház engedheti meg magának, hogy Gálffi Lászlónak egyetlen jelenete legyen ebben az előadásban. Kúnos László: Egyetlen jelenete van, de tudjuk, milyen hihetetlenül fontos ez a jelenet. Ehhez persze hozzátartozik, hogy egy külön tanulmányt igényelne, hogy végignézzük, hogy ebben az összevonásban ki mit játszik, mert van egy mély, izgalmas azonosság. Tehát az, hogy a haegstadi gazdából lesz a Dovre papa, és hogy jelenik meg később. Ezek mögött több van annál, hogy egy színész játszik egy szerepet. Ezek igenis összefüggenek, tehát, valahol egy drámai képzeletvilágban hasonló szerepeket betöltő emberekről van szó. Háy János: Ugyanezt éreztem, hogy a mellékszereplőknek az átváltozás során van egy saját szereptörténetük, és ez szerintem a kis szerepeket egymásutániságukban végül is valamilyen módon nagy szereppé teszik. Ez egy külön története és egy különlegessége ennek az előadásnak. Kúnos László: Hadd mondjak még el egy apró epizódot, ami az egyetlen olyan technikai apróság, amit ez az előadás nem tudott megmutatni. Én meg is kérdeztem Tamást, meg a többieket is, ennek egyszerűen technikai okai vannak. Tehát az, hogy az előadás itt úgy kezdődik, hogy bejön a Peer Gynt, bedob egy kabátot és berugdalja a színpadra, majd amikor bent van, akkor lehajol és fölveszi magára. Ez az eredeti rendezésben úgy nézett ki, hogy a színpad feletti zsinórpadlásnál, a nézők által látható hídon lábakat látunk, amint átmegy balról jobbra valaki, és amikor körülbelül középen van, akkor lepottyantja ezt a kabátot, tehát úgy kezdődik az előadás, hogy lehullik valahonnan a magasból egy kabát. Amit valaki, aki ott elment, lehullatott. És amikor Gálffi távozik, aki egyébként is a nézőtérről jön és egy másik kijáraton távozik, akkor ő visszafelé ugyanezen a hídon távozik. Én most ezt nem akarom lefordítani valamilyen értelmezésre, de megint tele van gondolatot ingerlő és gondolkodásra ingerlő dimenziókkal. hogy miért is? ki volt ő?, mit akart? mi ez a jelenet? Háy János: Csak még egyszer a színészi játékról. Én soha nem dolgoztam színházban és valószínűleg nem is nagyon fogok már, de azt merem következtetni ebből a nagyon őszinte és nagyon tiszta játékból, amit a közösség itt alkotott, hogy ez egy nagyon jó minőségű társulat. Mert ha nem jó minőségű a viszonyrendszer az emberek között, akkor nem tudod azt megcsinálni, hogy kis jelenetekben igazán ilyen felelősségteljesen működjenek. Valahogy ez volt az érzésem. Ez egy kis bók a Palinak. Lévai Balázs: Lassan kérdezzük meg a közönséget. Azért nem faggatlak titeket, mert látszik, hogy itt egy konszenzus van közöttünk az előadás megítélését tekintve. Háy János: Egy dolog nem tetszett nekem, amikor Polgár Csaba a dugást imitálta az elején. Az az egyetlen, ami nekem nem jött be annyira, bocsánat. Lévai Balázs: Szégyenében le is vágatta tar kopaszra a fejét, nehogy megismerjék a szakmai beszélgetésen. Megkérdezem Szigethy Gábort, hogy a válogatóknak mi volt a véleménye. Én tegnap az előadás után sok emberrel beszélgettem, és úgy érzékeltem, hogy sok kérdés merült fel az emberekben. Hátha most lehetőség nyílik arra, hogy ezt megbeszéljük. Szigethy Gábor, a válogató szemszögéből. Szigethy Gábor: Be kell vallanom, hogy erről tegnap este Tamással már beszéltünk. Én a premiert láttam, ami több mint egy éve volt. Az első rész után elvarázsolva jöttem ki. Ilyen apróságokat én is tudnék mondani, hogy „az a mozdulat....”, de ez érdektelen. Elvarázsolva jöttem ki a szünetben, nagyon vártuk a második részt, ami kicsit lehangolt. Hosszú volt, lassú volt. Tele volt mindenfélével, amit én úgy éreztem, hogy ott idegen. De engem annyira elvarázsolt az első rész, és miután Solténszky Tibor sem tiltakozott, magától értetődő volt, hogy ennek itt a helye. Egyébként úgy látszik, én másképp látok a színházban, mint a közönség többi része. Engem nem untatott, mindent értettem. Csodáltam Kerekes Évát. Polgár Csabát azért nem dicsérem, mert tanítottam és nagyon szeretem. De a szünetben is, miután az első felvonás újra elvarázsolt, még azt mondtam a feleségemnek: és most mi lesz a második részben? És kiderült, hogy a második rész - ezt Tamás is megerősítette – kb. húsz perccel rövidebb lett, hihetetlenül kidolgozottá vált. Kiderült az, ami számomra a színházban a legizgalmasabb, hogy láttam egy évvel ezelőtt egy előadást, és most nem egy fáradt, „na, elhozzuk a fesztiválra” - előadást láttam, hanem egy újabb, folyamatosan, állandóan javított, tovább épített előadást láttam. Számomra ez most sokkal tökéletesebb volt, mint egy évvel ezelőtt. Bár úgy működnének a színházaink, mint ez az előadás, hogy van egy bemutató, ahol még éppen kész van valahogy, a premier izgalomában jelenik meg az előadás, és utána nem üzemszerűen működik a színház - mint ahogy nagyon sok ilyen előadást voltam kénytelen látni az elmúlt évben -, hanem sokszorosan jobbá vált. Csak gratulálni tudok a színészeknek és Tamásnak. Tegnap egy messzemenően jobb és egészében egységes előadást láttam a premierhez képest. Boldog vagyok, hogy itt van ez az előadás. Lévai Balázs: Szigethy Gábor nem könnyítette meg azoknak a dolgát, akik kérdéseket szeretnének intézni az alkotókhoz, és nem feltétlenül az egyértelműen pozitív befogadás jegyében. Na, akkor fussunk neki! Kinek lenne kérdése, hozzászólása, véleménye? Gyakorlatilag a teljes szereplőgárda itt van, az összes alkotó. Van-e kérdés? Balogh Tibor: A rendezőtől szeretném megkérdezni, hogy milyen elképzelés szerint választotta meg az édesanya, Solvejg, és a menyasszony testalkatát? Lévai Balázs: Ilyen kérdést sem hallottam még szakmai beszélgetésen. Ascher Tamás: Igen, ez nagyon jó kérdés. De megkönnyíti a választ, hogy a testalkatok tulajdonképpen annyira szorosan hozzákötődnek egy-egy személyhez, hogy nagyon nehéz leválasztani őket. Az Örkény Színházban tapasztalat, érettség, bölcsesség, szenvedélyesség és sok más alapján Åse figurája egyértelműen Kerekes Éváé. Ha Kerekes Éva tíz centivel magasabb lenne, akkor is őt választottam volna. Magyarul: nem testalkatot választottam, hanem személyiséget. Na, most azt, hogy a Solvejg és Ingrid közötti viszonyban egy ilyen Saraghina - szerű bővérűség árad Ingridből, a puszta érzékiségnek valamiféle brutalitása, az stimmel. Tehát itt már inkább megállja a helyét az, hogy a testalkatnak van valamilyen szerepe a dologban. Nekem nagyon tetszett, hogy Diának egy ilyen saraghinai nagyszabásúság a tulajdonsága, mert stimmel ez a dologhoz, míg Solvejg esetében bármilyen testalkatot el tudok képzelni, itt is a személyiség a lényeg. Kell valami olyan fajta érett, belső önazonosság a figurának, amitől Solvejg figurája az összes többi nőhöz képest, aki ott a faluban mulatozik, Peer Gynt számára feltűnő. De ami sokkal fontosabb: valaki, aki képes Peer Gynt-öt bevállalni. Tehát ilyen értelemben a darab végén egy furcsa, démoni vízióban azonosul Solvejg figurája az anyafigurával. Rádöbbenünk, hogy ez ugyanaz, és semmiképpen nem befolyásol minket, hogy testalkatilag nincs azonosság. Az embernek ritkán ugyanolyan az anyja, mint valamelyik szeretője vagy szerelme. Lényegében az a válaszom, hogy személyiségre osztottam a szerepet, nem pedig testalkatra. De hát valójában a személyiségre is kérdeztél rá, bármilyen mókásan is fogalmaztad meg a kérdésedet. Egy újságírónak nem kell mindig annyira pontosan fogalmazni. Az a fontos, hogy hatásos legyen. Lévai Balázs: Egyébként szerintem ez egy kitűnő riporteri kérdés volt. Nem tudom, valaha válaszoltál-e ilyen hosszan egy kérdésemre. Tamás, mesélj nekem légy szíves a zenéről, meg arról a lagzis billentyűsről. Ascher Tamás: Akkor folytatom ott, hogy hogyan lehet egy színpadot úgy megcsinálni, hogy az ne csak az adott jelenet helyszíne legyen, hanem alapvetően üzenjen, sugalljon valamit. A Peer Gynt esetében a témánk az emberi sors, minden ember sorsa. Ezt kell egy színpadnak kifejezni. A legmegrendítőbb színpadképet Ingmar Bergman csinálta, ezelőtt húsz évvel láttam. Egy nagyszínpadi előadás volt. A nagyszínpad körben csupa naturáliákból állt, ami lényegében Peer Gynt szobája. Ott volt a tükör, ott volt a tükörbe belevágott üveg, amiről Åse mesél, hogy még Peer Gynt gyerekkorában vágta bele valaki. Tehát körben egy natura volt, és a közepén volt egyetlen egy plató, ami lógott négy kötélen. Ez a fehérre festett plató ide-oda forgott, emelkedett, süllyedt, hegyvidék volt, amikor ferdén állt, vagy asztal volt, amikor köré ültek. Tulajdonképpen egy egész világot ábrázoló helyszín, de elejétől végéig ugyanott voltunk, abban az évtizedek óta mozdulatlan norvég kisszobában. Szerintem ennél tökéletesebben ezt nem lehet megcsinálni. Van olyan díszlet, ami csak a káoszt ábrázolja - például mindenféle szétszórt bútor -, és volt a csodálatos Ambrus Mari díszlet, Zsótér Sándor tíz évvel ezelőtti előadásában, amely a színpadot és a nézőteret, tehát magát a stúdiót használta. Az ott lévő ajtókat használták ajtókként, volt egy különleges neon Nap, ami különböző neoncsövekből ezer színben fel-felragyogott, és volt egy forgó, ami forgott. Tehát néhány alapkellékkel megfogalmazta, hogy itt most bárhol vagyunk. A szereplőkről azt szeretném még elmondani, hogy amilyen fontos az, hogy Peer Gynt személyisége meglegyen, hogy megtaláljuk a szereplőt, annyira fontosak a körbevevők. A Peer Gynt-höz - János jól mondja - mi kritikailag viszonyultunk. Tehát igenis ez olyan, hogy Peer Gynt kritikailag viszonyul önmagához. Nem egy romantikus Peer Gynt-öt akartunk láttatni, nem egy olyan előadást csináltunk, ami eszményíti, vagy érzelmileg zsarol bennünket, hanem igenis kritikailag. Másik szempont: a puszta, üres irónia nem segít. Egy olyan figurát, akihez kritikailag viszonyulunk, mégis szenvedélyesen érdekelnie kell, csak egy rokonszenves ember játszhat el, akire rátapad a néző tekintete, és három órán keresztül képes fenntartani az érdeklődést a sorsa iránt. Az is igaz, hogy a puszta, kívülálló iróniával való ábrázolás, az a halála lenne ennek a színdarabnak. A romantikus, ábrázoló jellegű színház, ami mindent megmutat, és ezzel minket bevonna, az ugyanakkor eltaszít, és nem segít megérteni a lényeget. Ugyanúgy, mint a valamikori Áprily fordítás, akármilyen szépséges volt, tulajdonképpen elfedte a darab lényegét, azt a mérhetetlenül sok kritikai elemet, amivel Ibsen maga viseltetett szereplője és egyáltalán az emberi sors iránt, valamint azokat a remek, finom, ironikus mozzanatokat, ahogyan az életét hazugságban élő, önmagát folyamatosan mentegető férfiember sorsát mutatja. Ugyanakkor nem pusztán kritika - mármint az Ibsen hozzállása -, hiszen ez a nagyszabású látomás, egy férfisorsot bemutató dráma úgy kezdődik, hogy látjuk az anyjával vitatkozni, veszekedni. Az anyja különböző kívánságokat fogalmaz meg, hogy annak miért nem felel meg. Egy életút indulása az anyjával való vitában jelentkezik. Egy ideig azt hisszük, hogy ők ketten lesznek a főszereplők, majd egyszer csak, ahogy az életben is történik, az anyja eltűnik mellőle, és ott áll egyedül a világban, és mindenféle óvó-védő tanács nélkül kell megfogalmazni önmagának a dolgot. Majd a darab végén, mikor már minden lepusztult körülötte, egyszer csak ott találja magát egy vigasztaló és megnyugtató női ölben, amiről felismeri, hogy ez ugyanaz a princípium, ez az anya. És helytelenül fogalmaztál Balázs, mert az, ahova a koronát felrajzolta, később nem koporsóvá válik, hanem az lesz az a kunyhó, ahol a végén rátalál Solvejg, és a fejük fölött ott virít egy szégyenletes mementóként a korona, miközben a halál elől rémülten kapálódzó idős férfi megnyugvást lel egy ilyen vízió - szerű anyaölben. A zene tulajdonképpen eleve a darab kívánalmai közé tartozik, hiszen ismerjük Grieg csodálatos, lenyűgöző, sírnivaló zenéjét, amit olyan nehéz az embernek nem használni, mert annyira fantasztikusan szép zene. Ugyanakkor világos, hogy ha mai módon fogunk hozzá az előadáshoz - a mai mód azt jelenti, hogy nagyon sokat bízunk a néző képzeletére, azért üres a színpad, és azért nem ábrázolok mindent, hogy el lehessen képzelni, miután ez egy szódráma, azt gondolom, hogy a nézők igenis képesek elképzelni, és velünk együtt menni a játékba -, kell a zene, sőt én azt szerettem volna, ha sok zene van. Miért? Azért, mert szükség van azokra az érzelmi energiákra, amik a zenéből áradnak, és amik időről időre a gonoszságok és a kétségbeesett gúny közepette mégis valamiféle érzelmi kantárként visszarántanak engem a saját szívembe. Így született meg az a zene, ami egyrészt minimál zene, mert egyetlenegy szintetizátoron, vagy ilyen kis elektromos zongorán csinálja Matkó Tamás, másfelől mégis sokarcú és sokszínű, és a legfontosabb mozzanat az, hogy végül egy nagy kórusban áll össze. Ugye tudjuk, hogy ezt Ibsen nem zenének képzelte, hanem egy teljes nonszensz dolognak: különböző gombolyagokat fúj a szél a földön, ezek a gombolyagok megszólalnak, és a gombolyagokról kiderül, hogy ők gondolatok, könyvek, művek, és ki tudja még micsodák. Hát ugye gombolyagokat nagyon nehéz ábrázolni színpadon, ezt még a naturalizmust leginkább pártoló néző sem kívánhatja tőlem, hogy beszélő gombolyagokat gurítsak be a színpadra, és így lett ebből egy kórusmű abban a nagy érzelmi felfokozottságban, amiben Peer Gynt rájön arra, hogy mindent elszalasztott életében. Így áll össze az emberi hangokból zenévé az, ami egy puszta szintetizátoron kezdődik. Van egy ilyen fejlődés ebben a dologban.Lévai Balázs: Solténszky Tibort szólítanám még meg, a másik válogató jogán. Remélem, most jól megleptelek! Te is meséld el, milyennek láttad ezt a darabot! Solténszky Tibor: Legközelebb kevésbé erősen fogok gondolkodni, vagy valami sisakot hordok, mert percek óta zsizseg az agyam, hogy valamit el kellene mondanom. Nyilván ezt levetted, és kezembe nyomtad a mikrofont a megfelelő pillanatban. Hát nem nagyon tudnék belekötni. Az az igazság, úgy vagyok vele, mint a két felkért hozzászóló is. Persze, ha látnám harmadszor, akkor lehet, hogy volna egy-egy mondat, amire azt mondanám, hogy miért nem szólalt meg úgy, ahogy kétszer megszólalt. Tegnap volt az első részben néhány olyan mondat, ami kicsit üresen szállt el a levegőbe és kicsit tempótlanabb volt a dolog, de ezek mind nem számítanak, mert a varázslat létrejött. Nagyon jót tett neki, hogy rövidült a második rész. Kevésbé ereszti el a nézőt. De ezt Tamás tudja, ezért minden előadásán folyamatosan dolgozik, és a csapat ebben megy vele. Amíg el nem fogják temetni, addig ez az előadás javulni fog - nem változni, javulni fog -, ebben biztos vagyok. Mert minden tud javulni. Amit csak én mondhatok el a jelenlévők közül, bár valamilyen szinten János már érintette a dolgot, amikor megdicsérte az Örkény társulatát, hogy milyen jó a társulat. Én ezt igazából csak tegnap este vettem le, hogy hát persze, hogy jó az Örkény társulata, de hogyan jó? Ez egy nem akármilyen színház! Tamással közös szakmai múltunk nem túl vastag, de egy három évtizedes pilléren áll. Három évtizede minden második évben együtt vagyunk Kazincbarcikán egy nemzetközi amatőr színjátszó fesztiválon, ahol elképesztően jó színházakat szoktunk látni. Ezek a világ minden részéből, Koreából, Kanadából, Olaszországból és Magyarország legkisebb falvaiból időnként összesereglő, úgymond nem hivatásos színházak. Elképesztően jó közösségi színházat tudnak csinálni, ami egy kicsit más minőség, mint amire a nézők jegyet vesznek a Nagykörúton, vagy azon belül. És tegnap este jöttem rá arra, hogy Ascher elképesztően jó közösségi színházat tud csinálni. Ez a csapat, amelyik tegnap ott dolgozott, nemcsak egyszerűen jó színészekből áll, hanem elképesztő alázattal, pontosan tudják, hogy mi a helyük a dologban, és ezerrel csinálják együtt az egészet. Ez egy fantasztikus teljesítmény, hivatásos színházban nagyon ritkán látni, az én múltamban igazából csak egyet tudok, Kaposváron volt egy-kettő, leginkább a Marat/Sade, ami ilyen elképesztően tudta mobilizálni az összes résztvevő alkotóenergiáját egy nagy közös ügy érdekében. És ezzel nem akarom egyáltalán csökkenteni a kiemelkedő színészi teljesítményeket nyújtó szólistákat, és Polgár Csabát meg pláne nem, de hát fantasztikus volt, gratulálok Tamásnak. Lévai Balázs: Most egy nagyon picit provokatív leszek, mert miközben te nagyon dicsérted az előadást, volt pár néző, aki ingatta a fejét. Megszólíthatom azzal, hogy láttam, hogy nagyon-nagyon ellenvéleményt képvisel? Domján Gábor: Szerettem is volna szót kérni. Nem tetszett az előadás, és a beszélgetést hallgatva sem változott meg a véleményem. Nem érintett meg, amit a színpadon láttam. Helyenként üres szövegfelmondást véltem hallani, és ez az érzés azóta sem változott bennem. Viszont a rendező úrnak szeretném megköszönni azt, amit annak kapcsán mondott, hogy az ember azonnal véleményt mondani egy ilyen előadás után nem biztos, hogy tud. Kell rá aludni egyet-kettőt. Ez az én esetemben is így történt, és örülök, hogy elmondhatom, hogy másnap a darab által felvetett kérdések eljutottak hozzám, uralták a napomat. Másféle kapcsolatot tudtam létesíteni a látottakkal mégiscsak, mint amit első reflexióként tapasztaltam, és ennyiben megkövetem a színházi előadásról az előzőekben elmondott véleményemet, illetve helyesbítem. Lévai Balázs: Köszönjük szépen. Én még egy dolgot vetnék fel nektek: tegnap beszélgettem este egy jeles színésszel, aki pont azt mondta az előadásról és a fordításról, hogy jobban szájra illő a szöveg, könnyebben mondható, de evvel mintha vesztett volna a drámai erejéből, súlyából. Tulajdonképpen lehetséges, hogy a nézői visszajelzés is valahol összekapcsolódhat ezzel. Nektek erről mi a véleményetek? Kúnos László: Én, mint az egyik elkövető azt tudom mondani, hogy az igazi kihívás az volt, hogy ezt a nagyon gazdag gondolati tartalmat úgy kellett megfogalmazni, olyan érvényes és a színpadról is érthető magyar nyelven, hogy megható legyen. Valóban erről sok szó volt itt, hogy ez mennyivel dúsabb szöveg, és mennyire nehéz megtalálni azt az arányt a vers és a nem vers között, hogy ne vesszen el a vers, de közben ne tolakodjon soha a jelentés elé. Én örülök ennek az előző felszólalásnak, mert egy kicsit megerősíti azt az élményemet, amin én minden alkalommal átesek. Annak ellenére, hogy évtizedek óta élek ezzel a szöveggel, és volt egy időszak, amikor intenzíven, szóról szóra, sorról sorra kellett dolgozni rajta, valahányszor megnézek egy előadást, ez a múlt elfelejtődik, és igazi nézőként átadom magam annak, ami épp az aznapi nézőségemből fakad. Azt akarom még itt elmondani mindannyiuknak, hogy mindaz, amit látunk a színpadon, az ennek a történetnek csak a fele. A másik fele, azok mi vagyunk. Nélkülünk ez nincs. És úgy vagyunk - én is mindig úgy vagyok -, hogy előadásonként változik, hogy mit hallok meg, mi az, ami hirtelen megérint vagy megüt, vagy elérzékenyít, és így tovább. Ebben a darabban száz ilyen mozzanat van. És egyáltalán nem biztos, hogy egy bizonyos élethelyzetben vagy hangulatban ugyanúgy fogadom be ezt a darabot, mint másnap egy másik helyzetben. Háy János: Én nem értek egyet ezzel a színésszel, aki ezt mondta. Nagyon jó szövegnek tartom ezt, mert kiemel ebből az Áprily féle, egyébként tisztességes, romantikus értelmezési tartományból. Lévai Balázs: Ennek a gondolatnak az volt a lényege, hogy ez egy drámai költemény, ez nem tud másmilyen lenni és az által, hogyha ezt így finomítjuk, akkor pont az erejéből veszít. Háy János: Nem finomítottuk, ez a lényeg, hogy nem finomítva van, pont az ellenkező irányba van elvíve. Be van piszkosul keményítve a szöveg. Inkább azt mondom, hogy az Áprily a finomítás, mert Áprily artisztikusan akar megoldani olyan dolgokat, amiket reálban, direktben kell megragadni. A pontosság a különbség a két szöveg között, a világról pontosabban beszélő ez a szöveg. Ugyanakkor egy pillanatig sem vonnám kétségbe az ön érzéseit. Ez tényleg egy nehéz ügy, amikor rendezőileg is biztos, hogy egy szöveg ömlenyt kell odatenni. Én, aki viszonylag hosszú drámákat szoktam írni, állandóan beszélnek benne, én is szembe kerülök ezzel a problémával. De mondok egy egyszerű példát, hogy hogyan működik egy ilyen szövegfelmondás. Amikor Åse meghal, akkor ő ugye ül. A szöveg arról szól, hogy fekszik. Tehát van egy olyan diszkrepancia a jelentés és a jelenet között, ami újra feszültséggel tölti meg a szöveget. Ezer ilyen apró hely volt benne, amitől a szöveg nekem inkább működőképesebbé vált, függetlenül attól, hogy nyilvánvaló, hogy egy ilyen hosszú darabban biztos vannak itt-ott kiengedések színészileg, ezt nem tudom annyira felmérni. Valahogy úgy éreztem, hogy én most nagyon tudok figyelni a szövegre, nekem nagyon működik. És a cél valójában az, ami megtörtént magával is, hogy az ember elkezd gondolkodni, mi is van ebben az egészben benne, szerintem ez jó dolog. Ascher Tamás: Szeretnék hozzászólni ehhez az egészhez. Tulajdonképpen a színházi nyelv kérdése - nem szoktunk nagyon sokat beszélni róla -, az egy nagyon lényeges kérdés. Mondjuk, ha valaki egy nyelvet nem tanul, nem szokik hozzá, akkor nem biztos, hogy érti az azon a nyelven elmondott dolgokat. Ha önnek előadnak egy verset afgán nyelven, amibe bele van keverve néhány magyar szó, akkor természetes, hogy távol marad ennek az esetleg nagyon szép és érzelem gazdag afgán versnek a mondanivalójától, mert csak néhány magyar szót talál benne. Úgy gondolom, hogy azt a fajta színházi nyelvet, ami már nem romantikus, nem ábrázoló, nem egy az egyben azt mutatja be, ami írva van, azt tanulni kell. Ha valaki ehhez nem látott elég ilyen előadást, nem szokott hozzá ennek a színházi nyelvnek a grammatikájához, akkor nem találja meg a kapcsolatot, akkor természetes, hogy csak szövegfelmondásnak érzi. Nem gondolom azt, hogy ha ezt a színházi nyelvet beszélő színházat - egy kicsit Brechten nevelődött, sok mindent kívülről - sok mindent belülről ábrázoló vagy bemutató, sok mindent a néző fantáziájára és érzelmi, gondolati együttműködésére építő fajta színházat - esetleg kevesebbet látott, vagy nem nyerte el a tetszését, akkor természetes, hogy idegen marad az előadás. Nem kötelező, hogy ez a fajta Peer Gynt mindenkinek ugyanazt mondja, vagy ugyanúgy szóljon mindenkihez. És az sem biztos, hogy mi magunk tökéletesen beszéljük még ezt a nyelvet. Nyilván mi magunk is kicsit dadogunk rajta. Én azt gondolom, hogy saját munkásságomban is kicsit más ez a nyelv, mint amit eddig beszéltem. A színészek számára nem idegen, mert hiszen ők is csináltak már előadásokat ilyen módon, sőt egyre több minden születik ezzel a lényegre törő és kicsit elvontabb színházi nyelven. De ez azért mégis tele van érzelemmel és bevállalt azonosulással. Ha az ember meghallgatja, hogyan beszélt Ladányi Ferenc és Gobbi Hilda ebben az utolsó jelenetben - ezt lehet hallani hangszalagról -, annak a tónusai, ahogy elcsuklik Gobbi Hilda hangja, ahogy egyre fáradtabb, az gyönyörű szép, az önmagában kiváló és hibátlan. De én azt gondolom, hogy nem Gobbi Hildával és Ladányi Ferenccel, vagyis nem ötven-hatvanéves emberekkel kell játszatni a darabot. Azt képzelem, hogy olyan fokú fizikai és szellemi energia és frissesség kell ehhez a darabhoz, amit esetleg sokkal gazdagabb tapasztalatú, nagy, idős művészek szépen meg fognak csinálni, majd az orvos fogja őket kezelni az öltözőben. Ezért van az, hogy ez a másik színházi nyelv az ifjúság, az azonos korosztály számára könnyebben felfogható. Háy János: Én csak egy mondatot szeretnék hozzátenni. Lehet, hogy itt van a jelmeztervező, és nem szabad elfelejteni, hogy nagyon jól működő és nagyon kifejező jelmezei vannak az előadásnak. Lévai Balázs: Igen, Nagy Fruzsina tervezte az előadás jelmezeit. Háy János: Amikor az átváltások mennek, például a második részben csak a törülközőből megváltóvá váló üzletember, az pazar. Jók, nagyon jók ezek a dolgok. Lévai Balázs: Van még egy nézői kérdésünk. Parancsoljon! Balogh Tibor: Mielőtt korábbi idétlen riporteri kérdésemet feltettem, szétnéztem a teremben, és azt tapasztaltam, hogy nem sokan vannak, akik a régi idők mozijában járatosak. Voltaképpen úgy akartam volna kérdezni, hogy én láttam tegnap este egy Bergman mozit, és ebbe a Bergman moziba hirtelen belecsöppent egy Fellini figura. Ez az Ingrid figurája. Aztán később hallottam azt, hogy Åse és Solvejg egy személyiséggé olvad össze, akkor marad az ellenpont. Ingrid és Solvejg az ellenpont. Az én kérdésem voltaképpen Peer Gynt szerelmi önazonosságára vonatkozott. Hogyha erről hallhatnék valamit. Ascher Tamás: Jókai Mór életművével nagyon jól megközelíthető problémával állunk szemben. Van az érzéki barna, és a szellemi szőke. Tulajdonképpen ezzel a kettőséggel jól megragadható, hogy miről van szó. Ennek egy kicsit bonyolultabb mai változatával állunk szemben. Egyfelől van a kalandkereső Peer, sok-sok nővel. Mi most néhány nőt kihagytunk az előadásból. Van a három csaj az elején, azt kihagytam, mert nem is volt annyi nő talán a társulatban, meg azért az ugyanazt mondja el, ami Ingriddel van végül is. Szerintem egy sokkal érdekesebb kérdés lenne az, hogy hogy létezik az, hogy a brutális érzéki csábítást megfogalmazó nő figurában, aki moharuhában jön fel a föld alól, abban először Solvejget látja - szerintem ez egy találmány -, aztán a nagy duhaj buli alatt változik át Ingriddé. Magyarul arról van szó, hogy mindig ugyanazzal a néhány emberrel, karakterrel küzd egész életében Peer Gynt. Itt van egy háló kifeszítve, és ennek a hálónak a csomópontjain vannak bizonyos karakterek, és ezen mondjuk nagyon sokat vitatkoztunk, hogy Aslakból legyen a Dovre király, vagy a Haegstad papából legyen inkább, ez végig egy apafigura. Ennek megteremtettem egy ellentettjét: van a vérbörzsönyös, gutaütéses, terrorizáló apa figura, és van a szálkás, kellemetlen, protestáns, kellemetlen érzelmi felhangú, ok nélkül zsarnok másik apa figura, és ebből lesz a végén a gomböntő figura, ezt csinálja Epres Attila. Itt van egy háló kifeszítve karakterekből, és ezzel természetesen a kritikusok nem foglalkoztak, el sem jutottak odáig egyetlen kritikában sem, hogy erről szó legyen. Ez nagyon fontos döntések sorozatának eredménye. Ilyen értelemben az nagyszerű, hogy a társulatot ennyit dicsérik, de a társulatot azért lehet dicsérni, mert minden pillanatban mindenkinek feladata volt. Tehát nem csak statisztaként állnak körben, és néha belebrekegnek valamit a nagymonológba, hanem valóban egy-egy karaktert hordoz végig mindenki. Hogy a második felvonás mitől jobb. Természetesen a szubjektív és objektív idő közötti különbségről Bergson már sokat értekezett. Öt perc a különbség a premier és a mai második felvonás között, de hogy azt a nézők húsz percnek érzékelik, az sok mindent elmond arról a premierről. Annak idején Schönberg azt mondta, ha egy tétel túlságosan unalmas, akkor azt ötszörösére kell nyújtani, és minden hangot pontosan kivitelezni. A hosszúság, az unalom, az nem idő kérdése, hanem elnagyoltság és megoldatlanság kérdése. Többek közt például rengeteget kínlódtunk az elmegyógyintézet jelenettel, ami sokkal elnagyoltabb és általánosabb katyvasz volt a premieren. Azóta sok minden történt vele, hogy most feszültebb, összefogottabb, erőteljesebb legyen. Minden, amit ugyanígy pontosabban fogalmazunk meg, az rövidíti az időt, és persze ami általában van, az nyújtja az időt. Áprily Lajossal is az a baj, hogy egyszerűen ott nem közvetít. Lehet, hogy nagyon szép és költői, csengő-bongó rímekkel teli, nagyon szeretetre méltó szöveg, de nem közvetíti, amit Ibsen mond. Tehát lehet azt mondani, hogy miért nem olyan szép, költői előadás ez, mint amikor Áprily szép szövegét mondták. Azért, mert az nagyon szép volt, csak nem szólt semmiről, csak egy általános búbánatról, hogy „Istenem, Istenem, elmúlik az élet, jaj, jaj ...”. Ez az általánosság ugyanolyan keveset mond akkor, ha nagy színészek játsszák, mintha nem játssza senki. Szerintem arra való volt ez az új fordítás, hogy az szólaljon meg, amit Ibsen mondani akart, és segít abban, hogy az előadás megtalálja saját formanyelvét, arányait és a dinamikáját. Kúnos László: Hadd fűzzek két lábjegyzetet a kérdéshez. Tulajdonképpen két olyan finomságot vettem észre tegnap, ami nem tűnt fel korábban. Az egyik, amikor a zöldruhás nő átalakul Solvejgből Ingriddé, abban a tömegjelenetben, ahol az ember inkább másra figyel, van egy gyönyörűen, szinte balett módon megoldott kabátátadás, ami tegnap engem egészen lenyűgözött. Az egész egy másodperc, és próbáltam tesztelni a többieken: nem vehették észre, hiszen tízféle dolgot lehet látni abban a pillanatban a színpadon. A másik ilyen lábjegyzet pedig szintén ehhez a nő és a szexualitás témakörhöz tartozik. Biztos észrevették, hiszen azt mindenki észreveszi, hogy a trollok, aztán később a majmok is, alul meztelenek. Csak a farok csüng hátul, de a lábuk csupasz. Tehát hogy felül rendesen fel vannak öltözve. Tulajdonképpen ez egy pofonegyszerű, mégis sokatmondó megoldás arra, hogy azt a közeget jeleníti meg, ahol a test alsó része a domináns. Tehát az ember, mint ösztönlény jelenik meg, aki alul ezekben a helyzetben nem visel semmit. Ascher Tamás: A Dovre képben - szinte mintha itt volnánk ma Magyarországon - ami nagyon fontos, az illem és a viselkedés, mondja Dovre király. És ezért fölül teljesen föl vannak öltözve. De valójában mit gondolnak? Mert alul meg csupaszok, és lóg a majomfarok! Tehát tulajdonképpen a korrupció, a behódolás, a kívánalmaknak való megfelelés magasiskolája ez a Dovre kép. Ebben egyszerre számít az elegáns öltözék fölülről, és a kilógó farok alulról. Csak ez a lényeg. Lévai Balázs: Köszönjük szépen! Azzal az ascheri gondolattal búcsúzhatunk, hogy a Peer Gynt, ha nem vigyázunk, akkor az általános búbánat drámája lehet. Szerencsére itt nem az lett.
2013.06.15. 05:00
Szinhaz.hu
"Sose lehet eleget lőni" - A Bolha a fülbe szakmai beszélgetéséről
"Sose lehet eleget lőni" - A Bolha a fülbe szakmai beszélgetéséről
A 13. POSZT versenyprogramjába a debreceni színház előadása, a Vidnyánszky Attila rendezte Bolha a fülbe is bekerült. A darab kapcsán rendezett szakmai beszélgetés rendhagyó módon zajlott. Bodolay Géza rendező, felkért hozzászóló felolvasott, Katona Imre rendező, szintén felkért hozzászóló tisztázni akart bizonyos fogalmakat. Akadt, aki pedig megköszönte, hogy a bohózat méltó folytatásának bizonyult a beszélgetés. Georges Feydeau: Bolha a fülbe Csokonai Színház, Debrecen Lévai Balázs: A debreceni Csokonai Színház Bolha a fülbe című előadásáról beszélünk most, melyet Vidnyánszky Attila rendezett. De előbb nézzük meg a spontán nézői reakciókat. Mondjuk én nem tudtam leszűrni belőle, hogy a nők komplikálnak túl mindent, vagy a férfiak. Mindenki mindent túlkomplikál, ugye? A vendégeink, akikkel megbeszéljük a debreceniek előadását, Bodolay Géza rendező és Katona Imre rendező. Vidnyánszky Attila nincs a körünkben, de láttam körünkben színészeket az előadásból, mindenképpen szeretnénk azért megszólítani őket, ha úgy adódik a helyzet. Ezt a széket a Vidnyánszkynak üresen hagyjuk? Jó. Géza azt mondta, hogy ő szeretne egy expozéval nyitni. Nem vagyok semminek az elrontója, tehát, hogyha hangulatcsinálásból az elejét vállalod, megköszönjük.Fotók: Simara LászlóBodolay Géza: Alapvetően azért arról egy pár szót, hogy hogy kerülök én, mint Pilatus a krédóba, ezen a szép vasárnap hajnalon ebbe a helyzetbe. Amikor felhívott Kulcsár Edit, hogy jönnék-e egy ilyen szakmai beszélgetésre – három éve nem voltam a POSZTon sem jelen, nemhogy „szakmai” beszélgetésen – úgy gondoltam, hogy na ne hülyéskedjen, láttam ilyet eleget, sőt, részt vettem benne többször. De mondta, hogy ez nem olyan, itt már nem baszogatni fogjuk egymást, hanem simogatni. Jó hát, és mégis mi módon? Mert, hogy itt lesz Vidnyánszky is – rendben, az jó ürügy, mondtam, ha itt van Attila, akkor ezen ne múljon, beszélgessünk akármilyen előadása ürügyén, magáról az életről, a színházról, a 21-ik század elejéről, meg hasonlókról. Ugyanis, azt lássuk be, hogy nekünk, vagy ha itt hárman ülnénk, az még bájosabb lenne, nekem legalábbis, de szerintem ezzel Imre is így van, az előadás, vagy hogy mi a darab, az csak ürügy, hogy valamiről beszéljünk a világban. És szerintem ebben az egy pontban, még Vidnyánszkyval is nagyszerűen egyetértenénk, közben, hogy egy másik híres rendezőt idézzek, abban is igaza van Zsámbéki Gábornak, mostanában nyilatkozott arról, hogy a rendezők jobban utálják egymást, mint a primadonnák. Ebben sok igazság van. Pont itt hármunkra ez nem lenne feltétlenül érvényes, mert nem kereszteztük sehol egymás pályáit, és akkor innen a végső lökést maga Katona Imre személye adta meg. Vallomással tartozom, a legelején voltam még pályámnak, mikor ő csinált egy nekem nagyon tetsző Hamletet a régi Egyetemi színpadon a Pesti Barnabás utcában, amit az akkori kritika, kegyetlenül ledorongolt, kő kövön nem maradt abban az előadásban Nagy Feró maga volt Hamlet és Kaszás Attila volt Claudius. És rá pár évre csináltam egy előadást Szegeden, ahol valóban elhangzott többször, hogy erre ez hatással lehetett, és nyilván volt is, hiszen legalábbis a zenék egy részét, feltétlenül átvettük, illetve azokat a dallamokat használtuk egy egész másféle előadásban. És akkor úgy gondoltam, hogy ennek kapcsán érdekes lehet beszélni arról, hogy hova jutott az a színház, a lázadás színháza, amelyiknek az egyik élő főszereplője itt ül mellettem. Ha már itt vagyunk Pál István városában. Akkor ezt különösen megtehetjük, annak a Pál Istvánnak a városában, akiért én még egyetemista koromban lestoppoltam Budapestről, hogy az Übü király előadását megnézzem a Pécsi Nemzeti Színházban. Voltam mindössze húsz éves és csak reményeim szerint akartam majd egykor színház csinálóvá válni. Szóval, hogy mindez hová lett az elmúlt három évtizedben, miközben most nálam sokkal avatottabb kritikusok ülnek a nézőtéren, abból az alkalomból köszöntöm a közönséget, hogy mindezt kibírja, hogy beszélünk előadásokról, mint „műfaj” ez engem elképeszt, de tegyük. Itt van legalább három profi, kitűnő elemző kolléga, akikkel együtt jártunk az egyetemre, és akiknek esetleg majd itt át is kell adni ez ügyben a mikrofont, hogy ha van náluk elem, akkor elemezzék Feydeaut. Én még egy rövid textussal akartam kedveskedni, túl azon, hogy tényleg örülök, hogy láttam az előadást, hosszú, nagyon hosszú idő után Ráckevei Annát láthattam színpadon és ez tényleg öröm volt, vagy a mellette ott ülő Olt Tamást, akivel pókereztem utoljára Nyíregyházán, tehát hogy mondjam, volt értelme színházba menni. Itt van nálam egy könyv, amit annak idején nem olvastam el, bár szerintem Vidnyánszkyéknál kötelező irodalom lehetett, ez az Anatolij Efrosznak a „Mestersége: rendező” című opusza, a „Professzija rezsiszor” A „Korszerű színház” sorozatból, hogy mi a KORszerű és kik mondják meg, hogy mi lenne épp a korszerű, az is nagyon érdekes kérdés ennek az elmúlt 30 évnek a tükrében. Én nagyon remélem, hogy Imre majd ezekről is beszél, mindenesetre most kihasználva azt, hogy egy ilyen megbeszélés is használható tökéletesen arra, hogy prédikáljunk, most felolvasnék egy textust. Különös tekintettel arra, hogy ez akkor jelent meg ’79-ben, amikor rá egy évre fölvettek engem a főiskolára, majd magyarra ’84-ben, tehát mire befejeztem, fordították le. Tehát eddig nem is olvastam, meg kell mondjam, túl sokról nem maradtam le, de lehet, hogy az egész pályánk másképp alakult volna, ha időben elolvassuk, hogy, mi a „Mestersége: rendező” című mű üzenete. Efrosz tehát egy tv-felvételéről ír, ahol inkognitóban volt ott, mint most Vidnyánszky, nevezetesen nem tudták, hogy ő ott ül – és beszélgettek egy művéről, és kő kövön nem maradt ennek kapcsán. Innen kezdve jöjjön maga Efrosz: „De volt valami, amit nem értettem: Miért dühösek ennyire? Miért ilyen gyűlölködők? Miért ítélkeznek ilyen vadul? Ilyen sértőn? Végül megegyeztek abban, hogy a rendező csak a pénzért csinálta meg a filmet, ez esetben meg lehet érteni őt is. - Hát ha csak a pénzért, az más! Ezzel a megvető, lenéző megállapítással ért véget a vita. Ott ültünk, teáztunk, s újra megkezdődött a meghitt, békés beszélgetés, s megint oly csöndes, békés embernek tűnt mindenki. A művészet szemmel láthatólag olyan téma, amely minden másnál tágabb teret nyújt a nyílt kirohanások számára. Próbálja csak meg valaki, hogy vadul nekitámadjon egy matematikai képletnek, amelyet az asztalon heverő papírszeleten futólag látott. Először is az ember nem is konyít a matematikához, másodszor pedig, ha ért is valamit hozzá, rendkívül összpontosítania kell, hogy véleményét kifejthesse. De a művészethez mindenki ért, s mivel a kibicnek semmi sem drága, el lehet utasítani vagy el lehet fogadni. Mert hiszen a művészet nem kémia, nem fizika, nem orvostudomány és nem mechanika, hanem művészet. A mechanikusok a mechanikához értenek, az orvosok az orvostudományhoz, a japánok a japán nyelvhez, a művészethez viszont mindenki ért. Mi abban az érthetetlen? Ha lefestenek egy nőt, az egy nőt ábrázoló festmény. De miért olyan hosszú az ujja? Az életben nem ilyen. De a művész azt akarta ezzel mondani … Fütyülök rá, mit akart mondani … Fütyülök rá, mit akart vele mondani, amióta csak élünk, tudjuk, milyen egy női arc és milyen egy női ujj. Festeni nem tudunk ugyan, de az nem kötelező. Nemrég az Othello bemutatója után felhívott A. A. Anyikszt Shakespeare-kutató és azt mondta, hogy az egész előadásból kizárólag Desdemona tetszett neki. Rendszerint szelíd galambnak játsszák, itt pedig egy korában sose látott, önálló természetű nő állt előttünk. Aztán az utcán összetalálkoztam Jevgenyij Jevtusenkóval, aki azt mondta, hogy az egész előadás nemigen tetszett neki, legkevésbé pedig Desdemona. - Mert kicsoda Desdemona? – mondta Jevtusenko – Ophelia, aki a nyílt színen megőrül. Nem, abba kell hagyni az egészet, gondoltam magamban, vagy legalábbis hallgatni kell azokra, akik szerint nem lehet mindenkinek tetszeni. De be kell vallanom, (bár lehet, hogy ez szégyellnivaló), én mindig mindenkinek – vagy legalábbis nagyon sokaknak – tetszeni akartam, és hihetetlenül lehangol, ha szidnak. De egy idő múltán magam is nyugodtan és kritikus szemmel tekintek vissza a munkámra.” Erre a nyugodt visszapillantásra bíztattam volna Vidnyánszky Attilát, aki most nincs jelen. Úgy hogy akkor átadom Balázsnak, mint fő moderátornak a szót. És hajrá! Lévai Balázs: Igazából az jutott eszembe, hogy egy író barátom mesélte, hogy felkérték, nyisson meg egy kiállítást. Nem nézte meg a festményeket mielőtt elvállalta a felkérést, majd utána szembesült vele, hogy a képek nem annyira tetszenek neki, így a következőt csinálta a kiállítás megnyitásán. Kiállt, köszöntötte a vendégeket: „akkor most szeretnék Tolsztoj Háború és békéjéből felolvasni egy kicsit”. Felolvasott 20 oldalt, és azt mondta, hogy neki erről a kiállításról ez jutott eszébe. Köszöni szépen, és megnyitotta. Azt próbálnám megkérdezni, hogy te most ezzel… Bodolay Géza: Jó vicc természetesen, de nem… Lévai Balázs: Hogy te most ezzel az intermezzoval azt próbáltad elkerülni, hogy véleményt alkoss? Bodolay Géza: Nem, véleményünk mindenről van. Azt gondolom, hogy ahogy ezt elmondtam ennek a felkérésnek a kapcsán még Spilák Klárinak is, aki utóbb telefonált, hogy ne őrüljek meg, miért nem beszélgetünk, és mit hülyéskedjek itt ezzel, hogy nem akarok, hogy azért Klárikám, mert rettentően egyszerű ez a dolog. Ha két színházi ember egymás művét megnézi, akkor annyi történik, ez nagyon tetszett, tényleg nagyon örülök. Ahogy ez az előbb elhangzott, a 30 évvel ezelőtti előadásról, és itt vége van a szakmai megbeszélésnek. Ha nem tetszett annyira, akkor az ember azt mondja, háát neharagudj, nekem ez nem tetszett annyira. Azzal sem lehet nagyon mit kezdeni, hogy szervusz kedves barátom, legközelebb remélem, hogy jobban fog. Ugyanakkor ez a beszélgetés szerintem nem tartozik nyílvánosságra. Majdnem olyan intim ebben az esetben, mint a szerelem. Neme gondolom azt, hogy, nyílván hosszú részletesen lehetne apró hülyeségekbe vájkálni, szerencsére én ezt 30 éve abba hagyhattam, jól lehet, így kezdtema pályám a z Új tükör című frenetikus lapnál, nevezetesen kritikákat írtam. Rendkívül szomorú lennék, ha a mai napig ezt kellene csinálnom, és csak reméltem, hogy azok a kedves évfolyamtársak akik máig ezt csinálják, azzok jobban élvezik, mint ahogy én élvezném a helyükben. Lévai Balázs: Nagyon hangsúlyoznám, hogy egyáltalán nem ennek az előadás kapcsán, de elmesélem, hogy a barátaimmal még régen kidolgoztunk egy technikát arra, ha festmények, színház, vagy mozi kapcsán az alkotóval találkozunk, mit lehet mondani neki. Vicces. Három variációt dolgoztunk ki, hogy hogy lehet egy ilyen helyzetből menekülni. Odamegyünk és gratulálunk, és azt mondjuk, hogy „ez minden idők egyik előadása volt!”. Ez az A variáció, a B variáció az, hogy hátba veregetjük, és azt mondjuk, hogy „Öregem, te nem tudod, hogy mit csináltál!”. És a harmadik, egyébként ez visz mindent és ezt ajánlom mindenkinek, hogy próbálja ki! Oda kell menni, mélyen a szemébe kell nézni, kivárni és csak annyit kell mondani, „szeretlek”. Ez mindent visz, mert erre nem kérdez vissza, hogy miért, mert egyszerűen .. No, Imre! Debreceniek, Bolha a fülbe. Katona Imre: Most miről van szó? Van itt egy probléma. A probléma az tulajdonképpen én vagyok személy szerint, ugyanis mindaz, ami nem akusztikusan hangzik, tehát valaki mikrofonba beszél, mint én most ebben a pillanatban, és hangszóró szólaltatja meg, vagy erősíti fel a hangot, akkor én csődöt mondok. Az ember ugye kemény munkákat tudhat a háta mögött, nekem 10 esztendőm telt el a Rock Színháznál, főrendezőként dolgoztam ott és előfordult, hogy napi kétszer négy órában, a hangmérnök velem nem foglalkozott ott a nézőtéren, egyszerűen felhúzták a hangot, egy mozdulat, és döngött. Hátul a kontroll hangszórókat beszabályozták, mert a színész az ember, és ember számba is kell venni. A rendezőnek mindegy, és éveken keresztül és folyamatosan, és a fülem immunissá vált. Tehát kiiktatja azt, ami nem akusztikus hangzás. Tehát én az akusztikus hangzást szeretem. Nem tudom, hogy az, amit én mondok szóról szóra, az hallatszik-e, értelmes-e? Ezt hallja mindenki? Nem egészen? Akkor tegyük le, mert ez egy természetes állapot és természetes helyzet az én számomra. Bodolay Géza: Én itt fogom. Katona Imre: Ja, hogy te itt fogod. Bodolay Géza: Csak, hogy föl tudjanak venni, azért. …. Az utókornak Katona Imre: Ja, hogy föl tudjanak venni. Igen. Jó tehát drágáim, a következő a helyzet. Mostantól, ha lehet, én megpróbálnék így beszélni. És ugye a Bolha a fülben előadással kapcsolatban kérdeztél engem? Na, akkor helyben vagyunk! Nos, mit is volna érdemes tennünk? Legelőször is azt, hogy bizonyos fajta fogalmakat, kategóriákat megpróbálnánk tisztázni, definiálni, bizonyos megállapításokat tenni a látott előadás kapcsán, vagy a látott előadás tulajdonságai kapcsán szűrhetnénk le bizonyos absztrakciókat. Hát melyiket válasszuk? Van az induktív, meg a deduktív. De ez hasznos volna. Nos, ugye, volna egy formai kiindulás, mégpedig az, hogy látunk egy bohózatot, a szerző Georges Feydeau, aki úgymond az abszurdok előfutára. Van egy ilyen közhelyes ítélet Feydeau bohózati munkásságáról. Én ezzel most ebben a pillanatban alaposan szembeszegülnék, mert Feydeau komédiái éppenséggel egy ellenkező tulajdonságot hordoznak, mint amit az abszurd színház terepén értelmezhetnénk. Feydeau-nál képtelen bonyodalmak állnak elő, de az hogy működik egy helyzetben a dolgok kettős logikája, valakik valakit nem annak érzékelnek, mint aki tulajdonképpen, ennek mindnek logikus indoka van. Logikus indoka van. Feydeau nagyon is ügyel arra, hogy mindenre logikus indokokat szolgáltasson. Precízen, a legaprólékosabban, amikor ő azt mondja, hogy ott van egy ajtó, az így nyílik, ott van egy ajtó, az befelé nyílik, az ő káprázatos matematikai logikája szerint a félreértések, kombinációk, valamilyen fajta látszat - kettős valóság az úgy történjék meg, hogy az fizikailag igazolt legyen. Nos, mi az abszurdum tulajdonsága, szemben a tapasztalati valósággal? A tapasztalati valóság terepén azt látjuk, és a realista ábrázoló művészet aspektusa innen ered, hogy a valóság a maga jelenségeivel összességében logikus és koherens, ugye? Egy oknak okozata van. Egy cselekvési szándéknak indítéka van logikus irányban, és az eredmény logikusan köthető az előzményekhez, tehát a realista szemléletű ábrázoló művészet nem tagadja meg a formális logikát. Na most, Georges Feydeau megtagadja a formális logikát? Hát koránt sem. Csak káprázatosan tud bánni látszat kettősségekkel. Lévai Balázs: Imre várj egy kicsit, megakasztalak a történeti fejtegetésedben.. Katona Imre: De itt egy nagyon fontos dologhoz jutunk el. Lévai Balázs: De a szakmai beszélgetés elsősorban az előadás kitárgyalásáról szól. Nagyon sok művész itt ül, aki játszott az előadásban, az összes néző látta… én értem, hogy mi ez az expozé, de ha lehet, akkor az előadásról … Katona Imre: Rövidre zárom, rövidre zárom. Tehát térjünk a lényegre. Az abszurd színház helyzeteiben nem találunk logikai koherenciát, illetve azt látjuk, hogy egy adott jelenségnek, egy helyzetnek több, egymással ellenkező, egymástól eltérő különböző logikája lehet és –bocsánatot kérek - nincs magyarázat. Két külön fajta akció és reakció két különböző természetű logikát hordozhat. Szöveg és cselekvés hordozhat egymástól két eltérő előzményt és következményt. És sorolhatnám. Nem az abszurdum irányába bontakozott ki ez az előadás sem. Nem, a cselekményt, amit felkínál az előadás számára Feydeau, azt a cselekményt a maga koherens rendszerében használja. Ez a színrevitel. Egy másfajta irány. És bocsánat, de ha már „szakmai beszélgetésről” lenne szó, a fogalmi tisztánlátás irányába tett törekvés hihetetlen fontos kellene, hogy legyen, mert ez hiányzik. Tehát ez az előadás elemelkedik a realista látásmód talajáról, de hova? Nem az abszurdum irányába, hanem a szürreális, az álomszerű, a delíriumos, a képzeleti, az imaginatív látásmód felé. És bocsánatot kérek, ez nem ugyanaz, mint az abszurdum. Elnézést, hogy ezt nagy plénum előtt tisztázni kell, de nincsen tisztánlátás, elnézést. Tehát most már kiderül, miért beszélek ilyen sokat. Mert próbálnék valami fontosat, érthetően kifejteni. Tehát itt elszárnyal az előadás a szöveg eredeti indítékaihoz képest valahova, elemelkedik a szürreális, a képzeleti, a vizionált és az álomszerű irányába. Igen ezt látjuk, és az előadás ilyen tekintetben, már nem Feydeauhoz igazodik, hanem megszabja a saját törvényszerűségeit. Tehát másról van szó, mint interpretáló szándékú előadásról. Most megint, mint egy értelmező szótár, megpróbálnám értelmezni, hogy mi a különbség az interpretáló színház és egy vele nem szemben álló, de különböző alkotói módszer között, akkor bocs, ugyanígy a kályhától indulnék, mert… de lehet, hogy még megteszem, mert most tisztáztuk, a képzeletiség az előadás egyik alaptulajdonsága. Ezt most tisztáztuk, ugye? Ennyit legalább megállapítottunk.És nem az abszurdum. Ennyit legalább. Ez már eredmény. Lévai Balázs: Én azt javaslom, ha lehet, hogy a bohózatról, mint műfajról beszéljünk, és azt nézzük meg, hogy… Bodolay Géza: Igyekszünk mind a ketten .. Lévai Balázs: Igen, csak most picit visszakanyarítanám erre, hogy szerinted a debreceniek, a Vidnyánszky Attila milyen irányból közelítette meg Feydeaut? Szerinted Géza, te rendezőként egy bohózatban, jelen esetben ebben a rendkívül népszerű bohózatban, ami 1907-ben íródott, ha jól emlékszem, milyen kihívásokat látsz? Mi nézőként, ha bemegyünk, Bodolay Géza: Kihívják egymást a szereplők a szálloda különböző szobáiból a második felvonásban, vagy nem erre a „kihívásra” gondolsz? Lévai Balázs: Ilyen van. Bodolay Géza: Tehát folyamatos kihívás van tulajdonképpen. A darabot azért ismerem viszonylag jól, mert Csiszár Imre elkövette nálunk két éve Szegeden. Teljesen másféle előadás volt, nagy öröm számomra, hogy ilyen két kihívásos verzióban láthattam. Trill Zsoltot kihagytam az előbb, pedig őt igazán, pályája elejétől nagy lelkesedéssel nézem mindig. Nem biztos, hogy megértettem volna, ha először látom a darabot. Tegnap egy kedves valódi néző rákérdezett, hogy csak azt nem érti, hogy ott azzal a csengetéssel mi történik oda-vissza. Végül is Feydeau-t nem biztos, hogy mint klasszikust fel kell tenni az irodalmárok polcára és onnan le kell venni adott esetben, hogy megtekinthessük, hogy miről is van szó az alapműben, amit bizonyos műveknél feltételezhetünk, hogy mindenki ismer, és ahhoz képest nézi az új interpretációt. Lévai Balázs: Pont erre akarok rákérdezni, hogy… Bodolay Géza: Én mondom, hozzátartozik. Na és? Ezen a ponton kellett volna Attilának jönnie, lássuk be, hogy kiteljesedjen az általunk celebrált, úgynevezett szakmai beszélgetés. Mert én azért még mondtam volna másikat is, ha már így az orosz-németnél tartunk, csak attól félek, hogy belejövök a végén, és itt elkezdek kritikusként működni, és azt nagyon nem szeretnék. Nem elvből, hanem gyakorlatból nem. De azért az, hogy elhangzik háromszor, hogy „meine Frau”, az ugyanaz, mintha oroszul azt mondanánk, hogy „mojá zsenscsina”, ez semmiképp sem jelenti a madame-ot vagy a hölgyemet, ez konkrétan a „feleségem”-et, vagy a „nőmet” B esetben jelentheti. De kit érdekel ez ebben az esetben – láttuk a nézői reakciókat, hála Istennek. Feydeau épp úgy túl fogja élni, mint az előadás a mi elemzésünket. Lévai Balázs: Kísérletet teszek egy konkrét kérdés feltételére, hogy.. Van egy nagyon erőteljes értelmezési keret, amit a Vidnyánszky rendezés sugall és ez egy nagyon egyszerű mondatban összefoglalható: az Európai Unió egy kupleráj. Ez szó szerint el is hangzik. Bodolay Géza: Ez így. Így? Ez lett volna az üzenet? Lévai Balázs: Nem üzenet. Én azt mondom, hogy… Bodolay Géza: Olyan színész neveket hallottam emlegetni, akinek az egyharmadát ismertem. Katona Imre: Tulajdonképpen itt jutunk el a lényeghez, hogy mit mond, mit üzen. Akkor foglaljunk össze egy szentenciát: az Európai Unió egy kusza összevisszaság, egy szisztematikusan rendszerbe helyezett totális káosz. Ez kimondhatnánk, hogy ez az előadás üzenete, de kérem szépen, nem igen mondhatjuk ki. Nem igen mondhatjuk ki, mert van egy tulajdonsága az előadásnak, bomlik szét, szétbontja önmagát és felduzzad, egy delíriumos, látomásos irányba, amit vagy komolyan veszünk, vagy nem, de tanulságot nem vonhatunk le belőle. Már bocsánat, egy realista színműtől, egy realista tendenciájú előadástól elvárható, hogy bizonyos gondolatokat stabilan leszögezzen, itt ez lebeg, kérem szépen, mert ez tulajdonképpen a szürrealizmus egy tulajdonsága sajnos. Vonjunk le egy hihetetlen, épkézláb, tömör következtetést arról, kérem, áttéve egy más rendszerbe a szürrealizmus kérdéseit, hogy látunk egy zsebórát az asztal szélén. Ott látjuk. Majd az a zsebóra, mint egy lepény, elkezd az asztal szélén lecsorogni. Valós és valótlan keveredik egymással. Látjuk ezt, plusz a háttérben egy mezőn egy zsiráf áll nyugalmi állapotban. Van nyugalmi állapotban álló zsiráf? Van. Van. Plusz annak a zsiráfnak lángol a háta, ezt mind látjuk együtt. Na kérem szépen, vonjuk le a tanulságot. Hát nem lehet, mert ilyen a rendszere, bocsánat. Tehát, aki azt mondja… Bodolay Géza: Isten szerencsejátékos. Katona Imre: … hogy ennek az előadásnak van egy ilyen tételes mondanivalója, hát nem. Tehát, önmagát sem veszi komolyan ez a feltételezés, hanem eljátszik vele. Kérem szépen, ez a szürreális látásmódnak egyfajta tulajdonsága, úgyhogy… Lévai Balázs: Egyébként én nem azt mondtam, hogy ez az üzenete, hanem, hogy van egy ilyen keretjáték, vagy egy egészen egyértelmű értelmezési lehetőség, ami korábbi színpadra vitelektől különbözik. Teszek egy kísérletet a színészek megszólítására. Olt Tamás, Ráckevei Anna, ti hogy érzitek belülről? Görcsösen próbálok valami kérdést kitalálni. Ráckevei Anna: Jó napot kívánok. Nekem nagyon tetszett Katona úr elemzése. Szerintem nagyon pontos. Eljátszik, az előadás eljátszik Feydeau szövegével, Feydeau helyzetével, továbbviszi, errefele bontja, arrafele bontja. Élvezi ezt a játékot. Nem akarok a rendező nevében beszélni, mert hiszen nem képviselem őt, de ez az értelmezés, ez az elemzés szerintem nagyon pontos és biztos, hogy neki is tetszene. Lévai Balázs: Tamás, mindenki kapott egy erős nemzeti karaktert, egy-két szereplő az eredetiben is megvan, de ez ki lett bővítve. Te egy spanyol torreádor lettél, aki ugyan olaszul énekel egy oktávval lejjebb, de annyi baj legyen. Egy szűkített kvarttal, bocsánat, az én fülem is tévedhet. Hogyan próbáltátok meg ezeket a karaktereket, vagy Vidnyánszky hogyan próbálta ezeket a karaktereket meghatározni? Tulajdonképpen milyen másodlagos feladatotok is volt a konkrét szerepen túl? Olt Tamás: A spanyol volt az egyetlen más nemzetiségű, aki bele volt eleve írva. Lévai Balázs: Meg az angol. Olt Tamás: Ja meg az angol igen, igen. Nem volt nagy feladatom abban, hogy én milyen legyek, mert le volt írva, hogy spanyol. Lévai Balázs: Köszönjük szépen, jó kérdésre kitűnő válasz. Van-e esetleg valakinek hozzászólása? Bodolay Géza: Én rendkívül boldog lennék, ha mindazon kaján barátaink, akik itt ülnek a nézőtéren kaján kritikáikat megtennék. Lévai Balázs: Tóth Auguszta hozzá fog szólni. Bodolay Géza: Szórakoztatna egyszerűen. Tóth Auguszta: Ülök itt és nagyon jó, hogy szórakozol, mert mindig példát kapok arra, hogy tudunk-e objektívek lenni, vagy sem. És hogy félre tudjuk-e tenni a vélt, valós érzéseinket egymással kapcsolatban és én esküszöm, hogy mindig hiszem azt, remélem a jó Isten ad nekem még egy pár évet, hogy egyszer be fog következni, hogy így fogjuk egymást meg közelíteni, hogy: szeretlek barátom, tisztellek és örülök, hogy másképp gondolkodsz és örülök, hogy önök másképp gondolkodnak. Nekem más volt a benyomásom az előadásról, de engem nem kérdeztek. Én csak ezt a fajta hozzáállást szeretném hirdetni, amikor örülök, hogy önök másképp gondolkodnak. Majd esetleg megkérdezem, hogy sikerült fölkelni ma reggel? Milyen érzésekkel? Vagy, hogy milyen érzésekkel közelítünk egymáshoz? Vagy, ha nem vagyok elég világos, akkor, nagyon világossá teszem a mondatomat. Félretenni, hogy most valakit szeretek, vagy nem szeretek, ez egy nagyon jóleső érzés. Ez a továbbiakban nagyon hasznos lenne köszönöm. Lévai Balázs: Köszönjük szépen. Bevallom őszintén, én arra számítottam, hogy megbeszéljük a bohózatnak, mint műfajnak a színpadra állítási nehézségeit, a különböző szcenikai és egyéb megoldásokat az előadásban, de én abszolút nem ragaszkodom ehhez. És most nem rád reagáltam egyáltalán. Valakinek van-e még kérdése, hozzászólása? Puskás Panni: Igen, Puskás Panni vagyok. Az a kérdésem, hogy vajon milyen szempontok alapján válogatták be ezt az előadást erre a fesztiválra? Hogyha erre valaki relevánsan tudna válaszolni, azt megköszönném. Lévai Balázs: Válogatót én nem látok itt. Nem, nem, nem, bocsánat. Volt egy ilyen felvetés, hogy milyen szempontok alapján került a versenybe ez az előadás. Nyilván Szigethy Gábor és Solténszky Tibor válogatta. Solténszky Tibor most épp a Nyílt Fórumot nyitja meg, igazoltan van távol. Elhangzott az előző beszélgetésen, hogy a tizenkettőből nyolc darab az teljesen egyértelmű volt számukra. Nem tudom, hogy ez benne volt-e abban a nyolcban, ezzel az információval nem rendelkezem. No, hát akkor a felvetést hallottuk. Akar- e valaki mellette vagy ellene kardoskodni? Kezd egy picit ilyen pszicho-dráma feelingem van… Bodolay Géza: Mi ártatlanok vagyunk Katona Imrével, bocsánat. Lévai Balázs: Mit szóltok hozzá, ha váratlanul berekesztem ezt a beszélgetést? Az megoldás? Vagy ne kerüljem meg a problémát? Na, akkor van-e valakinek még hozzászólása? Bodolay Géza: Én nagyon várnám. Itt építő jellegű kritikusok hada van körülöttünk. Engem kifejezetten szórakoztatna, ha ők verbálisan is megnyilvánulnának. Én magam erre törekedtem, hogy szórakoztassam őket idáig. Várnám, már csak hogy mondjam, a beszélgetés örömére, ezt az oda-vissza játékot, ez engem mindig is szórakoztatott a színházban. Lévai Balázs: Érzi-e jelenlévő kritikus megszólítva magát? Katona Imre: A lényegről beszélnék. Nem formáról, nem felszínről, nem arról, hogy a bent lévők hangulatát hogyan idézi meg az első panoptikumszerű jelenet. Aztán hogy ez a fülledt kávéházi hely milyen látványvilág, milyen fajta elegancia. Nem erről beszélnék, hanem az előadás tulajdonságai kapcsán két fajta alkotói módszerről, amely ötvöződik ebben a produkcióban, olykor kicsit ellentmondásosan. Ez megint egy érdekes kérdés: a színpadra állítás módszereinek, a színházi alkotó munkának van egy olyan fő tevékenységi köre, amire azt mondjuk, hogy interpretáló színház. Tehát a kiindulás a szöveg, a dráma. Egyértelmű, hogy a színházi produkciók 95 százaléka Magyarországon az interpretáló színház módszereivel és eszközeivel jön létre. Van a másik az ún. autonóm színház, alkotók vannak, nagy alkotók, akiknek az egész munkássága erre épül, például Tadeusz Kantor mester. Nem szövegből indul ki, vagy a szöveg csak valami előre mozdító, valami enyhe kis okozat. Nem tudom, mért ment ki az a hölgy, valaki kiment, amikor… Hát nem kellett volna. Bodolay Géza: Pofozzuk meg. Katona Imre: Na, nem. Mert közös problémánk ám az, hogy bizonyos gondolatokat tisztázzunk. Nos, van a másik, az ún. autonóm színházi alkotói módszer, ahol a színház a maga belső alkotói folyamatában, maga a színház, maga a színházi alkotói szándék a színház kizárólagos eszközeivel hoz létre előadást és drámai művet egyszersmind. Itt ebben az előadásban ez kicsit imbolyog, úgyhogy amikor indul az első felvonás, akkor az ember úgy értelmezi, hogy egy elegáns, pontos, precíz, interpretáló típusú színházi előadást fog látni. Tehát a Bolha a fülbe szilveszterét fogjuk látni, erről meg vagyunk győződve, ahogy elkezdődik az előadás. Néha kicsit már elbizonytalanodunk, mert elemelkedik kicsit a talajról, és a második felvonásban, amikor az a nagyon hatékony jelenet van, a nadrágszíjjal való játék - ami egy briliáns gag sorozat egyben -, valahol ott szakad el a cérna, és kezd valami kibomlani egy olyan irányba, amire már koránt sem mondhatnánk azt, hogy a Feydeau komédia interpretatív módszerekkel színre vitt kidolgozása, hanem kezd előtolakodni a színház a maga sajátos eszközeivel. Egy autonóm színházi tevékenység és forma, és ez elborítja utána a további játék szakaszokat. Ez a furcsasága az előadásnak. Ez nem tudom, hogy erény vagy hiba. Ez tulajdonság. Ez egy tulajdonság és ez a fajta alkotói potenciál, ami itt éppen a Feydeau szövegeken túlemelkedő autonóm színházi megvalósulásokban teret nyer, ez lehetne talán egy olyan irány, hogy el lehetne kezdeni egy olyan fajta munkát, ahol a szöveg csak valóban indíték, mert ez így fából vaskarika. A néző Feydeau darabját szeretné nézni. Ez egy problematika. Elnézést. Lévai Balázs: Géza, reakció? Bodolay Géza: Hát én kérdeztem már az előbb tőled, hogy nem akarod-e provokálni a hivatásos véleménymondókat, de mondtad, hogy nincs kedved. Lévai Balázs: Nem. Én azt mondtam, hogy megkérdezzük, hogy valaki érzi-e megszólítva magát. Bodolay Géza: Hát, ne játsszuk a hülyét, itt vagyunk magunk között. Névtelen: Nagyon szeretném megköszönni a mai szakmai beszélgetés szervezőinek, hogy folytatták pontosan azt az előadást, amit tegnap este láttunk. Bodolay Géza: Ez volt a szándék. Lévai Balázs: Hozzászólás? Kovács Bálint: Kovács Bálint vagyok, kritikus és megszólított. Azért nem érzem magam mégsem megszólítva, mert nincs itt egyetlen válogató sem, nincs itt az előadás rendezője, nem kapunk választ egy komoly feltett kérdésre. Akkor minek? Én megírtam a véleményem. Akit érdekel, olvassa el. Nem hiszem, hogy így van értelme, hogy még egyszer kifejtsem. Bodolay Géza: Ezt örömmel, csak hol olvassuk el? Kovács Bálint: Az Origónak a színház blogja: egyfelvonás.poszter.hu, ha valakit érdekel. Bodolay Géza: Péter olvasta hál’ Istennek. Tóth Berta: Én nem vagyok kritikus, csak azt szeretném mondani, hogy azt éreztem, az első felvonásban működött az a világ, amit létrehoztatok, és hogy ez egyszerűen nem élt meg annyi időn keresztül, engem nem ragadott annyi ideig magával, mint amennyi ideig tartott az előadás. A végén már azt éreztem, főleg ott a kánkán környékén, hogy ez már szinte nekem kínos, nem tudom, hogy ti hogyan érezhettétek magatokat... Ez nyilván ízlés kérdése, meg állapot kérdése is, hogy magával ragad-e valakit egy előadás, de szerintem a közönség egy része hozzám hasonlóan érzett. Nemrég Zsótér Sándor mesélt arról, hogy anno rendezett egy előadást Zalaegerszegen, a Zalaszentivánéji álmot, amelyben összekötözte az egyik párt, mondván, nem szereti, ha össze-vissza rohangálnak a nézőtéren. Amikor ezt elmesélte, akkor ezen röhögtem, és nem értettem miért lehet az ilyesmi zavaró. És valahogy az előadás kapcsán ez gondolat értelmet nyert, és ne haragudjatok, szerintem még sokan voltak, akik nem szórakoztak jól. Hogy ennek mik az okai, azt valószínűleg mások jobban tudnák megfejteni, mint én. Lévai Balázs: Köszönjük szépen. Nyilván, ugye, amiről Berta beszél, az az egész díszlettel is összefügg, ezzel a megteremtett világgal. Feydeau-nál alapvetően rengeteg ajtócsapkodás van. Ugye nálatok ez a körszínpad, ahol minden átlátható. Az egész egy kicsit egy ilyen illuzionista játék. De csak lábjegyzet volt. Más észrevétel, vagy reakció az eddigiekre? Balogh Tibor: Balogh Tibor vagyok. Idézni szeretnék 1910-ből. Tóth Árpád írt egy kritikát egy Feydeau előadásról. A következő szöveg benne: „A csak azért is való bonyolítása, annyira túlságba vitt, hogy a közönség az egymásba zsúfolt mulatságos jelenetekbe végre is belefárad és az újabb helyzetkombinációkra már nem képes reagálni. Ám mindezt nem a darab rovására mondjuk el, hiszen ha van műfaj, melyet semmiféle nagyképű és komolykodó követelmény se befolyásolhat, hát éppen a bohózat lehet ilyen, melynek egyedüli célja és szabálya a közönség mulattatása.” Ez Tóth Árpád volt. Nagyon érdekes, hogy ebben az időszakban, 1907-1910 között meglehetőst hamar bekerültek Magyarországra Feydeau darabok és az is tanulságos, hogy ennek a kornak a nagy író, költő nemzedékéből ki hogyan reagált rá. Tóth Árpád, a depressziós Tóth Árpád és Ady Endre például elragadtatással. Ugyanakkor meg sem említi Szerb Antal, vagy Staud Géza, vagy Babits Mihály a színháztörténetében. Tehát, én azt gondolom, hogy attól még lehet érvényes egy rendezés is, és lehet érvényes egy kritika is, hogy nem ugyanazt látjuk benne. Lévai Balázs: Nyilván ahányan vagyunk, annyi félét láttunk, mert épp azt, amit Berta a mondott, én másképp éreztem. Nekem meg pont inkább a kánkánig teljesen rendben volt az egész és vitt engem. Az egy olyan Baz Luhrmann-es jelenet volt szinte, meg nyilván Vidnyánszkys. Én utána éreztem inkább azt, hogy a rendezők nem szeretnek húzni. De ott is csak egy nagyon picit. Nyilván ez az én szubjektív megítélésem volt. Bodolay Géza: Ha már itt tartunk, nekem legjobban a lövöldözés tetszett. Abból lehetett volna több és intenzívebb. Lévai Balázs: Pedig lőttek elé sokat. Bodolay Géza: Hát ezt mondom, sose lehet eleget lőni. Lévai Balázs: No, más valaki? Dr. Máthé László: Egyszerű nézőként azt mondom, hogy egy bohózatnál az ember nevetni szeretne. Ez a nevetés én nálam fokozódott körülbelül a kétharmad részéig a darabnak és ott elfáradt. Körül is néztem, ott nem volt nevetés. Pedig nevetségesek voltak a jelenségek. Egy csomó zagyvaság volt, úgyhogy elvileg lehetett volna. És erre azt mondom, ez megint csak az én szubjektív gondolkodásom, hogy ezt Hofi Géza jobban csinálta, mert ő valahogy úgy építette fel az előadását, azt az egyszemélyest persze, hogy végig a poénok emelkedtek és végig lehetett nevetni. Lévai Balázs: És ne felejtsük el, hogy Hofi Géza is a debreceni színháznak volt egyébként a jeles művésze, onnan nőtte ki magát. Más valaki? Akkor nagyon szépen köszönjük a figyelmüket. Fotók: Simara László
2013.06.12. 12:32
Szinhaz.hu
Elajándékozza nyereményét Gábor
Budapest – Az apró örömök a legjobbak, ettől lesz az élet boldog – véli Balogh Gábor (34), aki egy 55 ezer forint értékű Russell Hobbs-ajándékcsomagot nyert a Blikk Bumm nyereményjátékán.
2013.06.03. 18:36
Blikk.hu
Mórocz Adrienn és Kovács Lehel kapják a Pethes-Agárdi díjat
Mórocz Adrienn és Kovács Lehel kapják a Pethes-Agárdi díjat
Idén Kovács Lehel, a Katona József Színház színésze és Mórocz Adrienn, a Budapest Bábszínház színésznője kapják a Pethes-Agárdi díjat. A Magyar Színházi Társaság közleménye: Pethes György az 1999-ben elhunyt neves színházi rendező és felesége, Agárdi Ilona, a főként vidéki színházakban fellépő vezető színésznő halála után, végakaratuknak megfelelően a Magyar Színházi Társaság 2009-ben megalapította a „Pethes-Agárdi-Díj” alapítványt. A művészházaspár 36 éven át élt együtt, s a színház mellett legfőbb szenvedélyük az utazás volt. A Színházi Társaság „a házaspár lakásának végrendeleti örököseként, az értékesített lakásingatlan vételárából hozta létre ezt az alapítványt azért, hogy a szűkös anyagi körülmények között élő fiatal színészházaspárok életminőségén javítani igyekezzék azzal, hogy külföldi nyaralásukat lehetővé teszi, a testi-lelki feltöltődésüket is biztosító külhoni pihenésüket anyagilag támogatja… A meghirdetett pályázaton részt vehet minden olyan magyar színészházaspár, amelynek egyik tagja sem töltötte még be a harmincötödik életévét, és mindkét házasfél igazolt módon valamelyik magyar nyelvű színház főfoglalkozású színésze…. Az Alapítvány Kuratóriuma az érvényes pályázatok közül sorsolás útján választja ki a nyertes pályázatot.” (részlet az alapító okiratból).Az Alapítvány kuratóriuma – Gali László elnök, Balogh Gábor és Csizmadia Tibor – 2013. május 28-án ült össze a Magyar Színházi Társaság székhelyén. A sorsolás a beérkezett nyolc pályázat közül a Kovács Lehel – Mórocz Adrienn házaspárnak kedvezett. Kovács Lehel 2006-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, azóta a Katona József tagja, egyik vezető színésze. Mórocz Adrienn már egyetemi hallgatóként is számos főszerepet játszott el a Budapest Bábszínházban, melynek az egyetem elvégzésétől társulati tagja. A művészházaspár külföldi nyaralásáról fényképes beszámolót készít, melyet a Színházi Társaság honlapján a művészházaspár akaratának megfelelően közzé fogunk tenni.
2013.05.29. 08:25
Szinhaz.hu
Balogh Gábor (Jobbegyenes): A klezmerbanda játszik tovább
Magyarországra jön ülésezni a Zsidó Világkongresszus? Jöjjenek csak, vegyenek ki jó drágán egy konferenciatermet, egyenek-igyanak el minél több pénzt nálunk – aztán menjenek szépen haza. [...] Bővebben! Komment (28)
2013.05.04. 12:58
Mandiner.hu
 Ezért tart annyira a Fidesz a választási kampány véghajrájától
Ezért tart annyira a Fidesz a választási kampány véghajrájától
A napirendet szinte kizárólag a Fidesz dominálta jól elmesélhető ügyekkel, ám aztán jött a trafikmutyi és Balogh József. Török Gábor elemez.
2013.05.03. 12:30
Hvg.hu
 Mesterházy: Orbán takarítsa el a közéletből a nőverő fideszest!
Mesterházy: Orbán takarítsa el a közéletből a nőverő fideszest!
Mesterházy Attila szerint Orbán Viktor felelőssége, hogy a feleség- és élettársbántalmazó Balogh József azonnal tűnjön el a közéletből. Az MSZP elnöke szerint az ellenzéknek az a dolga, hogy szétzúzza Orbán centrális erőterét, ezért még ma elküldi a múlt héten Bajnai Gordonnal kötött megállapodást a DK-nak, továbbá Kuncze Gábor és Fodor Gábor pártjainak.
2013.05.01. 12:45
Hvg.hu
Scheiring Gábor (Munkát, levegőt!): Nőverés: hol ír ilyet a Biblia?
Balogh József, mint erkölcsi lény nincs többé. [...] Bővebben! Komment (189)
2013.05.01. 12:21
Mandiner.hu
Balogh Gábor (Jobbegyenes): Az urak játszanak...
Hofi óta tudjuk: nehéz egy sportág a pénzvadászat. Hát még, ha közpénzt hajt az ember a hazai korrupció sűrű, sötét erdejében. [...] Bővebben! Komment (3)
2013.04.29. 19:34
Mandiner.hu
Újabb Békés megyei Szent György lovagokat avattak Visegrádon
Két újabb avatott lovaggal gyarapodott a lovag vitéz Füredi Gábor által vezetett Szent György Lovagrend Békés Megyei Priorátusa a hét végén. Balogh Lajos gyulai önkormányzati képviselőt, illetve Kakuk Csabát, a szarvasi HAKI ágazatvezetőjét (mindketten a vitéz nagybányai Horthy Miklós által alapított Történelmi Vitézi Rend, szintén Füredi Gábor által vezetett Békés megyei székkapitányságának is tagjai – a szerző.) avatták ünnepélyes keretek között lovaggá a visegrádi királyi palota lovagtermében. Így immáron 17 avatott lovagot számlál soraiban a Szent György Lovagrend Békés Megyei Priorátusa.
2013.04.28. 15:15
Hir6.hu
A Teátrumi Társaság kiáll Vidnyánszky mellett
A Teátrumi Társaság kiáll Vidnyánszky mellett
A Magyar Teátrumi Társaság tagsága közleményében határozottan kiáll Vidnyánszky Attila mellett. A Magyar Teátrumi Társaság közleménye:A Nemzeti Színház igazgatói kinevezése kapcsán, az elmúlt időszakban elszaporodtak a Vidnyánszky Attila személyével kapcsolatban tett hamis kijelentések, a téves információkon, csúsztatásokon és összemosásokon alapuló híresztelések, melyek – sajnálatos módon – az országunkat és kultúránkat elszigetelni és lejáratni kívánó általános politikai kampány részei.Az összehangolt lejárató kampány valótlan állításainak kereszttüzében a Magyar Teátrumi Társaság tagsága fontosnak tartja a közvélemény hiteles tájékoztatását, az igaztalan vádak tisztázását, és – a művészi és emberi szolidaritás jegyében – a méltatlanul támadott kollégánk és barátunk melletti kiállást. Fotó: MTIEgyesületünk tagjai becsületes, jóravaló, közösségi embernek, kiváló művésznek ismerik Vidnyánszky Attilát, kinek személyiségétől távol áll a kirekesztés, az antiszemitizmus, a rasszizmus bármely formája. Hisszük, hogy tehetségére, elhivatottságára, művészi és vezetői tapasztalataira alapozottan, magas színvonalon valósítja meg a nyertes pályázatában megfogalmazott koncepciót.A mandátuma lejártakor leköszönő igazgatónak és a társulat valamennyi tagjának gratulálunk a korábbi években elvégzett munkához, s művészi pályájukhoz – akár a Nemzeti Színház társulatán belül, akár azon kívül – további sok sikert kívánunk!Tisztelettel kérünk mindenkit, hogy a színházi és kulturális erőtérben méltatlan negatív gesztusok, és téves információk terjesztése helyett segítse a valóságon alapuló, árnyalt és hiteles tájékoztatást.A magyar kultúra, valamint a Nemzeti Színház hazai és nemzetközi jó hírnevének fenntartása, megőrzése jól felfogott érdekünk és közös feladatunk, ezért minden ezzel ellentétes cselekedet megengedhetetlen.Felhívjuk tehát a színházi szakma és a média képviselőinek figyelmét, tegyenek meg mindent sokszínű és befogadó kultúránk védelme érdekében.Magyar Teátrumi Társaság Andrási Attila, Balázs Péter, Balázsi József, Balogh Erika, Besenczi Árpád, Bíró Ildikó, Blaskó Balázs, Borsós Beáta, Crespo Rodrigo, Csasztvan András, Cseke Péter, Csengei Ágota, Darvasi Cecília, Darvasi Ilona, Dobos László, Dolhai István, Fekete Péter, Forgács Péter, Frigyesi András, Gergely László, Herczeg Tamás, Horányi László, Jónás Judit, Kelemen Csaba, Kiss József, Kolti Helga, Kriza Zsigmond, Nagy Viktor, Nemcsák Károly, Oberfrank Pál, Ókovács Szilveszter, Pataki András, Pócza Zoltán, Rázga Miklós, Román Sándor, Rusz Milán, Salamon Suba László, Szabó Ágnes, Szabó László, Szigetvári József, Szűcs Gábor Medve, Szűcsborus János, Tompagábor Kornél, Várszegi Tibor, Vasvári Csaba, Vidákovics Szláven. A társaság havilapja, a Magyar Teátrum című színházi magazin – újságárusoknál már kapható – aktuális számában Sárdobálás nemzetközi koprodukcióban – címmel hat oldalas összeállításban foglalkozik a Vidnyánszky Attila, a magyar színházművészet, a magyar kultúra, és egyben Magyarország ellen zajló politikai lejárató kampánnyal. Forrás: Magyar Teátrumi Társaság
2013.04.23. 10:24
Szinhaz.hu
Vizuális költészet - Song-óra a MÜSZI-ben
Vizuális költészet - Song-óra a MÜSZI-ben
Jazz, vizuális költészet, tervezőgrafika, visual performance és divat egy estén a MÜSZI-ben, április 23-án. A Song-óra és a József Attila Kör együttműködésével Kele Fodor Ákos költő – tervezőgrafikusok által megformált – vizuális költeményei fiatal jazz-muzsikusokat ihletett zeneszerzésre. A zenekar felállása csaknem fél big band; tagjai magasan képzett zenészek. A zenekar játéka mellett – előtt, felett – Laczkó Juli visual jockey mozgatja meg a képverseket egy vizuális performansz keretében. Az esten a divattervezés is képviselteti magát: aznap a stáb egyes tagjait a KELE Clothing divatstúdió öltözteti majd. "A nem mindennapi hangzásvilág, Kele Fodor Ákos erőteljes versei és a rögtönzött vizuális effektek garantáltan nem hagynak maguk mögött kivetnivalót. Kétség nem fér hozzá, minden érdekeltnek és érdeklődőnek érdemes részt vennie, hacsak szándékosan lemaradni nem szeretne.A Song-óra összművészeti színtér egy fél éves kezdeményezés, amely egyfajta "ráhangolás az összehangolódásra". Szervezőereje az az igény, hogy megismerjük és segítsük egymást. Mindez, a művészet tolmácsolásában" - így ajánlják a szervezők a produkciót.Előadók:Benedek Áron - trombita, Songoro Fatime - alt szaxofon, Almássy Márton - tenor szaxofon, Baris Gábor - bariton szaxofon, Hegyi Viktor - pozan, Ifj Tóth István - gitár, Tálas Áron - zongora, Klimász Tamás - bőgő, Csízi László - dobZeneszerzők:Balogh Tamás - zongorista, Dobri Dániel - gitáros, Meleg Tamás - szaxofonos, Oláh Krisztián - zongorista, Papp Mátyás - pozanos, Songoro Fatime - szaxofonos, Vikukel Dániel - zongoristaVJ: Laczkó JuliTervezőgrafikusok: Bodolóczki Júlia, Borzák Márton, Fölföldi Fruzsina, Kiss Zsombor, Serfőző Péter, Thury Lili, KELE Clothing Design: Szabó Imola Julianna Az est házigazdája: Songoro FatimeAz est támogatói: JAK, MASZREBelépő: 500 FtA kezdeményezést támogató jegy: 1000 Ft 2013. április 23., 20:30 MÜSZI
2013.04.21. 10:07
Szinhaz.hu
Vizuális költészet a MÜSZI-ben - Song-óra Kele Fodor Ákossal
Vizuális költészet a MÜSZI-ben - Song-óra Kele Fodor Ákossal
Jazz, vizuális költészet, tervezőgrafika, visual performance és divat egy estén a MÜSZI-ben, április 23-án. A Song-óra és a József Attila Kör együttműködésével Kele Fodor Ákos költő – tervezőgrafikusok által megformált – vizuális költeményei fiatal jazz-muzsikusokat ihletett zeneszerzésre. A zenekar felállása csaknem fél big band; tagjai magasan képzett zenészek. A zenekar játéka mellett – előtt, felett – Laczkó Juli visual jockey mozgatja meg a képverseket egy vizuális performansz keretében. Az esten a divattervezés is képviselteti magát: aznap a stáb egyes tagjait a KELE Clothing divatstúdió öltözteti majd. "A nem mindennapi hangzásvilág, Kele Fodor Ákos erőteljes versei és a rögtönzött vizuális effektek garantáltan nem hagynak maguk mögött kivetnivalót. Kétség nem fér hozzá, minden érdekeltnek és érdeklődőnek érdemes részt vennie, hacsak szándékosan lemaradni nem szeretne.A Song-óra összművészeti színtér egy fél éves kezdeményezés, amely egyfajta "ráhangolás az összehangolódásra". Szervezőereje az az igény, hogy megismerjük és segítsük egymást. Mindez, a művészet tolmácsolásában" - így ajánlják a szervezők a produkciót.Előadók:Benedek Áron - trombita, Songoro Fatime - alt szaxofon, Almássy Márton - tenor szaxofon, Baris Gábor - bariton szaxofon, Hegyi Viktor - pozan, Ifj Tóth István - gitár, Tálas Áron - zongora, Klimász Tamás - bőgő, Csízi László - dobZeneszerzők:Balogh Tamás - zongorista, Dobri Dániel - gitáros, Meleg Tamás - szaxofonos, Oláh Krisztián - zongorista, Papp Mátyás - pozanos, Songoro Fatime - szaxofonos, Vikukel Dániel - zongoristaVJ: Laczkó JuliTervezőgrafikusok: Bodolóczki Júlia, Borzák Márton, Fölföldi Fruzsina, Kiss Zsombor, Serfőző Péter, Thury Lili, KELE Clothing Design: Szabó Imola Julianna Az est házigazdája: Songoro FatimeAz est támogatói: JAK, MASZREBelépő: 500 FtA kezdeményezést támogató jegy: 1000 Ft 2013. április 23., 20:30 MÜSZI
2013.04.21. 10:07
Szinhaz.hu
Edda musical készül – Májusban jön A Kör
Edda musical készül – Májusban jön A Kör
Új magyar musical ősbemutatójára készülnek a RaM Colosseumban. Május 27-én mutatják be A Kör című Edda musicalt, amelyben az együttes ismert dalai is felcsendülnek. Az új zenés darabot Pataki Attila, Gömöry Zsolt és Oravecz János írták, a musical rendezője Pintér Tibor. A darabról: Pataki Attilában és Pintér Tiborban évekkel ezelőtt, egymástól függetlenül fogalmazódott meg egy Edda-musical gondolata. Egy véletlen találkozás során pedig kiderült, mindketten hasonló zenei projekten gondolkodnak. Pataki Attila egy lépéssel előrébb járt: volt egy tervezete, az Edda dalokból álló zenés darabról. A 26 Edda számot feldolgozó musicalen, Pataki Attila, az együttes billentyűsével, Gömöry Zsolttal közösen dolgozott, a szövegkönyv Oravecz János munkája. A darabot Pintér Tibor rendezi. Pataki Attila inkább az alkotómunkában vesz részt, nem szeretne szerepelni a produkcióban – a színpadon az Edda frontemberét Pintér Tibor kelti életre. A Kör című Edda-musicalben többek közt szerepet kapott Tóth Attila, Makrai Pál, Tunyogi Bernadett és Koós Réka is. Az új musical próbái már javában zajlanak.A Kör bemutatója május 18-án lesz a Ram Colosseumban, a nyár végén pedig Miskolcon állítják színpadra a darabot, hiszen az Edda Művek Miskolcról indult az ismertség felé, így a város és a zenekar neve mára elválaszthatatlanok. Szeptemberben országos turnéra indul az EDDA musical, A Kör. Az előzetes tervek alapján a produkciót a határon túli magyar területeken is bemutatják.Az alkotók ajánlója: „Az életünk egy kör, amely egyszer bezárul, de addig minden pillanatát élvezni kell. A musical szereplői menekülve a társadalmi problémák és feszültségek elől a szerelemben, a szabadságban és a rockban keresnek menedéket, boldogságot. A történet egy külvárosi mese, ahol főhősünk egy szerelmi csalódás miatt elindul a nagyvilágba, abban bízva, hogy megtalálja amit keres: az igazi szerelmet, a sikert és a boldogságot. De nem csak jó barátok, hanem „rosszak” is keresztezik útját. Vajon a hit és a szerelem elég erőt adnak-e neki, hogy győzedelmeskedni tudjon a gonosz elleni küzdelemben. Te, mindennap dönthetsz jó és rossz között!” A Kör musical Szereplők: Elmo – Pintér Tibor Írisz – Tunyogi Bernadett / Békefi Viktória Szezár – Tóth Attila / Bencze Sándor Szalsza – Koós Réka / Janza Kata Angóra – Szabó Dorottya Fausztusz – Makrai Pál / Buch Tibor Jolán – Lőrincz Andrea Frédi – Várfi Sándor Toha – Balogh Máté Para – Mohácsi Márk Miu – Papp Letícia Menedzser – Bencze Sándor Kisfiú – Bakos Attila Dalszöveg: Pataky Attila Zeneszerző: Gömöry Zsolt Forgatókönyv: Oravecz János Koreográfus: ifj. Nádasdy András és Patuzzi Mónika Díszlet: Domján Gábor Technikai vezető: Csukay Zoltán Producer/Rendező: Pintér TiborForrás: Színház.hu, facebook.com/eddamusicalakor
2013.04.09. 10:32
Szinhaz.hu
Balogh Gábor (Jobbegyenes): Az ország neve: halál
A KSH adatsora számtalan grafikont, táblázatot és kimutatást tartalmaz. S ezek egyetlen szóvá állnak össze: HALÁL. [...] Bővebben! Komment (34)
2013.03.29. 11:11
Mandiner.hu
Figaró házassága Alföldi rendezésében Zalaegerszegen
Figaró házassága Alföldi rendezésében Zalaegerszegen
Csütörtökön mutatja be Alföldi Róbert rendezésében Beumarchais híres vígjátékát, a Figaró házasságát a Hevesi Sándor Színház társulata Zalaegerszegen. A főhős egyszerű ember, aki hétköznapi életre, családi boldogságra, békességre vágyik. Figarót persze mindenki elárulja és mindent elkövetnek, hogy ezt ne sikerüljön magvalósítania - foglalta össze a darab történetét Alföldi Róbert. Az osztályok közötti harcnak, az arisztokrácia elleni lázadásnak a 21. században talán már nincs jelentősége - hangsúlyozta Alföldi Róbert, aki szerint a darab aktualitását az adja, hogy a családi béke, a normális élet kialakítása ma sem könnyű. Szinte mindenkinek vannak tapasztalatai arról, hogy az életben még a legegyszerűbb ügyeket is milyen nehéz megoldani, miként kerülünk nap mint nap konfliktusokba és hogyan árulnak el bennünket még a legjobb barátaink is. Szólt arról is, hogy a Figaró házassága a bohóctréfás jeleneteivel klasszikus vígjáték. A színdarabban megjelenik az álruha, a kihallgatott párbeszédekből nevettető félreértések adódnak. A vígjátéki elemek mellett az apró, keserű pillanatok viszont abban segítenek, hogy az emberek megtalálják a történetben a közös pontokat a saját életükkel. A közönségen múlik, hogy mennyire befogadó; az embereknek erőt ad, ha azt látják, hogy a legegyszerűbb helyzeteket megoldani, a boldogságot megtalálni másoknak - adott esetben a darab szereplőinek - is nehéz - fogalmazott Alföldi Róbert. A Jászai-díjas rendező egyébként ismerősként érkezett Zalaegerszegre: 2002 májusában Schiller Az orléans-i szűz című drámáját állította színpadra. A főbb szerepeket a Figaró házasságában Sztarenki Pál, Tánczos Adrienn, Szakály Aurél, Pap Lujza, Barsi Márton, Debrei Zsuzsanna, Farkas Ignác, Balogh Tamás, Wellmann György, Tolnai Hella és Urházy Gábor László játssza. A díszletet a rendező, a jelmezeket pedig Zöldy Z. Gergely tervezte. Forrás: MTI
2013.03.27. 06:05
Szinhaz.hu
Nyit a váci színház - Villáminterjú Kis Domonkos Márkkal
Nyit a váci színház - Villáminterjú Kis Domonkos Márkkal
A Váci Dunakanyar Színház ünnepélyes megnyitó gálaesttel kezdi meg működését 2013. április 6-án, szombaton, 19 órakor. Erről mesélt az igazgató, Kis Domonkos Márk. Kis Domonkos Márk igazgató mesélt: Kitől származik a kezdeményezés, hogy alakult a Váci Dunakanyar Színház? A kezdeményezés Góczán Zsolttól indult, aki 1997-ben létrehozta Vácon a Fónay Márta Amatőr Színjátszó Egyesületet, melynek én is aktív tagja voltam egészen addig, amíg felvettek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. A kezdetektől fogva nem titkolt vágyunk és célunk volt, hogy létrehozzuk az első váci színházat. A Fónay-Humánia-Társulat a mai napig aktív és fontos résztvevője a város kulturális életének, a csapat elmúlt 15 éve alapozta meg Fördős Attila Polgármester Úr elhatározását, hogy a terv mellé álljon. Múlt november végén, egy testületi ülésen pedig Vác Város Önkormányzata megszavazta 12 igen, 2 nem és 1 tartózkodás mellett a Váci Dunakanyar Színház Nonprofit Kft. létrehozását. Ezen a ponton szeretném megköszönni Góczán Zsolt munkáját, mert az ő erőfeszítései nélkül minden másként alakult volna, talán én se léptem volna színészi pályára... Szerinted miért van szükség a Váci Dunakanyar Színházra? Ma, amikor a gazdasági helyzet miatt színházak zárnak be, amikor az embereknek nincs pénzük arra, hogy bejussanak fővárosi színházakba, akkor egy vidéki városnak szüksége van saját színházra. Bár akényszerűség vitt rá arra a döntésre, hogy befogadó színház váljon a Váci Dunakanyar Színházból, azt gondolom, nem véletlenül alakult így. Egy befogadó színház ugyanis még szélesebb választékát tudja kínálni az előadásoknak, mint egy repertoárszínház. Miért vállaltad az igazgatói feladatokat? Egyrészt azért, mert Váchoz fűz a gyerekkorom, a szüleim, a barátaim, itt tettem meg az első lépéseimet a színpadon. Rengeteg élményés szeretet, erős lokálpatriotizmus köt ehhez az egyre szépülő városhoz. Sorsszerűnek érzem, hogy most újra itt van dolgom. Nem voltak bennem kérdések, kételyek, érvek pro és kontra. Nem is igazán tudom felidézni a folyamatot, ami idáig vezetett. Egyszer csak ott álltam az önkormányzat előtt és arról beszéltem, bárhogyan is, de hozzuk létre a Váci Dunakanyar Színházat. Mint említettem, régóta, pontosan 12 éves korom óta dédelgetem az elképzelést, hogy a városnak színháza legyen. Ez a cél azután is motivált, hogy eljöttem a Miskolci Nemzeti Színháztól. Hogy kell elképzelnünk a színház működését? Az első 1-2 évben biztosan befogadó színház lesz a váci. Már van saját épülete, ahol régen mozi működött. A sors furcsa fintora, hogy az épületet az 1928-as átadásakor színháznak szánták, de akkor ez a terv még nem tudott megvalósulni. Eleinte kisebb, kamaraelőadásokkal fogunk szolgálni, de később nagyobb produkciókat is szívesen fogadunk majd. Az önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződésben 68 előadást vállaltunk, melyet 2014. február végéig teljesítenünk kell. Saját előadásokat az előadó-művészeti törvény értelmében csak korlátozott számban tarthatunk, a bemutatók sorsa attól függ, mennyi támogatás áll majd rendelkezésünkre. Milyen támogatásból fogtok működni? Jelen pillanatban erre még nem tudok pontos választ adni. Vác Város Önkormányzata évi 8 millió forinttal támogatja a színház működését, egyelőre ez az egyetlen biztos anyagi forrásunk. Igen…, ez nagyon kevés, de hát innen szép nyerni, nem igaz? Dolgozom további támogatások megszerzésén. Mire számíthatnak a nézők a gálaesten? A megnyitó gálaestet Fördős Attila polgármesterfogja megnyitni. A fellépők között a Magyar Állami Operaház, a budapesti Madách Színház, a székesfehérvári Vörösmarty Színház, a debreceni Csokonai Színház és váci születésű művészek lépnek fel. Színes, változatos műsorral készülünk., a versektől kezdve az operettig, operától a musicaleken át Molnár Ferencig sokmindennel találkozhatnak a nézők. Egy biztos, hogy aki eljön, jól fogja érezni magát. Jegyeket március 7-től lehet vásárolni a váci Tourinform Irodában: 2600 Vác, Március 15. tér 17. Tourinform Iroda telefonszám: 06-27/316-160 A GÁLAESTEN FELLÉP: Bajza Viktória (színésznő, Madách Színház) Balogh Tímea (operaénekes) Bakos – Kiss Gábor (színész, Csokonai Színház) Bereczky G. Zoltán (színész, Madách Színház) Derzsi György (színész, Vörösmarty Színház) Eke Angéla (színésznő, Színház- és Fimművészeti Egyetem) Everdance Táncszínház Gerdesits Ferenc (operaénekes, Magyar Állami Operaház) Kecskeméti Róbert (színész) Póka Éva (színésznő, Madách Színház) Posta Victor (színész, Madách Színház) Váci Néptáncegyüttes Váradi Eszter Sára (színésznő, Vörösmarty Színház) Várady Viktória (színésznő, Madách Színház) A műsort összeállította: Pankotay Péter Rendező: Ruzicska László Az est házigazdája: Kis Domonkos Márk Műsorvezetők: Ivanov Barbara és Smál Gábor
2013.03.18. 06:00
Szinhaz.hu
Balogh Gábor (Jobbegyenes): A vádlott szót kér – avagy kinek a méltósága?
Balogh Gábor (Jobbegyenes): A vádlott szót kér – avagy kinek a méltósága?
Ilyen Excel táblázatot bárki, bármikor tetszés szerint alkothat, vagy módosíthat. [...] Bővebben! Komment (113)
2013.02.20. 17:51
Mandiner.hu
Ki nyerte meg az év praxisát 2012-ben?
Ki nyerte meg az év praxisát 2012-ben?
A hazai kategóriában dr. Mosolygó Gábor Záhonyból, határon túli kategóriában pedig Dr. Gazdag Veronika a vajdasági Oromhegyesről. Az Emberi Erőforrás Minisztérium Arany János utcai épületének VIII. emeleti nagytermében február 14-én csütörtökön 11 órakor vehette át a 10 legelismertebb határon túli, és a 10 legelismertebb hazai háziorvos a nyerteseknek járó „Az év praxisa a Kárpát medencében” 2012 évi elismerését, és a vele járó ajándékokat. Az okleveleket Dr. Beneda Attila az egészségügyi államtitkárság kabinetfőnöke és Dr. Balogh Sándor az OALI főigazgatója adta át.
2013.02.14. 16:45
Drinfo.hu
Balogh Gábor (Jobbegyenes): Szabadítsátok ki az ELTE-t!
Balogh Gábor (Jobbegyenes): Szabadítsátok ki az ELTE-t!
A balliberális értelmiségi elit elkényeztetett, hisztérikus kölykeiről van szó. [...] Bővebben! Komment (69)
2013.02.12. 16:21
Mandiner.hu
Itt a Pethes-Agárdi-Díj felhívása
Itt a Pethes-Agárdi-Díj felhívása
A Magyar Színházi Társaság, mint Alapító, a következő felhívást teszi közzé.Agárdi Ilona színművész és Pethes György rendező hagyatékának jóvoltából, a néhai művészházaspár végakaratának megfelelően a Magyar Színházi Társaság „PETHES-AGÁRDI-DÍJAT” alapított, melyet a Fővárosi Bíróság 2009. április 17. napján 10.808 sorszám alatt nyilvántartásba vett. Az Alapítvány vagyona 16.072.483-Ft, melyről az Alapító okirat értelmében háromtagú kuratórium dönt. A kuratórium elnöke Gali László, tagjai: dr. Balogh Gábor, Csizmadia Tibor. Az Alapító okirat értelmében a kuratórium pályázatot ír ki szűkös anyagi körülmények között élő fiatal színészházaspárok részére külföldi nyaralásuk támogatására. A meghirdetett pályázaton részt vehet minden olyan magyar színészházaspár, amelynek egyik tagja sem töltötte még be (a pályázat benyújtásának határidejéig) a harmincötödik életévét, és mindkét házasfél igazolt módon valamely magyar nyelvű színház főfoglalkozású színésze. Pethes-Agárdi-Díj 2012-es díjazottjai, Szűcs Ervin és Kató Emőke A pályázatnak tartalmaznia kell az utazás tervezett célját, várható időpontját, időtartamát. A nyertes pályázóknak az utazásról álló- vagy mozgóképekkel kiegészített írásos beszámolót kell készíteni, amely az Alapító honlapjára felkerül. A pályázat benyújtásának határideje: 2013. május 1. A döntésről a nyertes május 31-ig értesítést kap. A végrendelet értelmében a kuratórium a döntést az érvényes pályázatok között sorsolással dönti el. Az Alapító okirat teljes szövege a Magyar Színházi Társaság honlapján (www.mszt.org) olvasható. További információ a Színházi Társaság Titkárságán (3420-146, magyarszinhazi.tarsasag@t-online.hu) kapható.
2013.02.12. 11:31
Szinhaz.hu
Balogh Gábor (Jobbegyenes): Az én örökségem - a magyar hősök emlékére
Balogh Gábor (Jobbegyenes): Az én örökségem - a magyar hősök emlékére
Az nem lehet, hogy a férje után a fia is! De lehetett... [...] Bővebben! Komment (30)
2013.01.13. 10:31
Mandiner.hu
Bővül a Tavaszi Fesztivál műsora - 'Kulturális attrakciókra vágynak'
Bővül a Tavaszi Fesztivál műsora - 'Kulturális attrakciókra vágynak'
Budapestnek jó híre van a világban, évente mintegy 2,5 millió ember látogat ide, de senki nem azért jön, hogy egy remek szállodában aludjon két éjszakát, hanem "kulturális attrakciókat szeretne látni és hallani" - mondta az MTI-nek Vitézy Zsófia, aki tavaly első teljes évét zárta a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ élén. "A Művészetek Palotájával, a Szépművészeti Múzeummal, az Operaházzal együtt törekszünk arra, hogy a város vonzerejét ezen a téren is versenyképessé tegyük, ami nem olyan könnyű a turisztikai marketingben profi Bécs és Prága mellett" - jegyezte meg. A financiális nehézségekről szólva rámutatott arra, hogy míg a fesztiválközpont mindig szépen eltartotta magát a jegybevételekből, ez a turisztikáról nem mondható el. Az ágazat által az utóbbi másfél-két évben felhalmozott veszteséget most le kell dolgozniuk. Elmondta, hogy a 2012-es esztendő legnagyobb kihívása az új ágazat, a turisztika integrációja volt. Az első időben főként jogi, gazdasági és személyi kérdéseket kellett tisztázniuk és időközben megtanulták, hogy a két ágazat erősíti egymást. Hozzátette, hogy a partnerek még nem realizálták, hogy a cég erősebbé vált. Bár az anyagi források bőségéről a vezető nem számolhatott be, a főváros által garantált 145 millió forintos támogatás révén a március 22-én kezdődő Budapesti Tavaszi Fesztivál programja folyamatosan bővül. "A tavalyi ütős nap sikerét látva idén Orgonatúra címmel ez a hangszer kerül a középpontba március 23-án. Érdekessége, hogy a helyszíne nemcsak a Müpa, a túra a Fasori református templomban kezdődik, majd a Deák téri evangélikus és a Nagymező utcai Avilai Szent Teréz-templomban folytatódik. Este előbb a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben Fritz Lang híres némafilmjéhez, a Metropolishoz Stephan Graf von Bothmer játszik az orgonán, utána pedig Hammond orgonával zárja Lonnie Smith és Triója a Fesztivál Színházban a hangszertörténeti maratont. Szeretnénk ebből a műfajból hagyományt teremteni" - emelte ki Vitézy Zsófia. Fotó: est.hu Meghívták a Szent Efrém Férfikart, az együttes az ortodox liturgikus zene talán legnagyobb alakja, Szergej Rahmanyinov műveit énekli. A 70 éve Amerikában elhunyt zeneszerző halálának évfordulóján, március 28-án eléneklik az Éjszakai virrasztást, majd születése 140. évfordulóján, április 1-jén Liturgiáját szólaltatják meg. A kétévente rendezett Budapesti Nemzetközi Kórusversenyt nyitókoncertje is bekerült a programba, két kortárs művet, Orbán György Rorate Coelijét és Gyöngyösi Levente I. szimfóniáját szólaltatja meg Hollerung Gábor vezényletével a Budafoki Dohnányi Zenekar, a Budapesti Akadémiai Kórustársaság, a Budapesti Ifjúsági Kórus és Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar. "Örömteli, hogy a Budapest Music Center nagyszerű új, Mátyás utcai épülete helyet ad több fesztiváleseménynek. A ház hivatalos megnyitója is erre az időre esik, még egyeztetjük a március 23-i programot. Ajánlok egy másik BMC-s koncertet is, a Serenata Hungarica címűt. Thomas Wimmer vezeti az osztrák projektet, amelyben a világzenét és a régizenét ötvözik. Nemzetközi az előadógárda több magyar taggal, például Kobzos Kiss Tamással, Balogh Kálmánnal, Ökrös Csabával" - beszélt a részletekről Vitézy Zsófia. A színház iránt érdeklődők bizonyára felfigyelnek Peter Brook nevére, a Théatre des Bouffes du Nord az ő rendezésében hozza el a Nemzeti Színházba A varázsfuvolát. Az előadás francia és német nyelvű lesz, feliratozva. A világhírű karmester, Claudio Abbado mostani zenekarával, a bolognai Orchestra Mozarttal tér vissza Budapestre. Az együttes igen keresett, mégis sikerült megszerezi őket. Bécsi klasszikusokat, Beethoven, Haydn és Mozart egy-egy művét szólaltatják meg. Vitézy Zsófia kiemelkedőnek tartja a Prágai Nemzeti Opera vendégjátékát a Nemzeti Színházban. "Ales Brezina kortárs zeneszerző Holnap... című operája egy koncepciós perben 1950-ben halálra ítélt asszonynak állít emléket. Milada Horákovát, miután ellenállóként megjárta a terezini lágert és német börtönöket, a kommunista hatalom is ellenségnek tekintette. Albert Einstein, Winston Churchill és Eleanor Roosevelt petíciója ellenére kivégezték. Az opera szövege a per jegyzőkönyvén alapul, a szikár szöveget barokk stílusú, gyönyörű zene ellenpontozza. A játék egy üvegfal mögött folyik, amiben tükröződik az egy síkba rendezett nézőtér. Brezina azt akarja elérni, hogy a néző is feltegye a kérdést, vajon szembenézett saját történelmével?" - tette hozzá. A kamarazene is szerepet kap a fesztiválon: Baráti Kristóf (hegedű), Várjon Dénes (zongora) és Várdai István (cselló) a zeneirodalom három népszerű kamaradarabját játssza az Uránia Nemzeti Filmszínházban: Haydn G-dúr (Zigeuner), Beethoven D-dúr, (Geister) és Dvorák e-moll (Dumky) zongoratrióját. Folyamatosan alakul a fesztivál saját produkciója, a Csongor és Tünde, ezzel zárják április 7-én az idei 17 napos sorozatot. Vörösmarty drámai költeménye egy különleges összművészeti előadásban kel új életre: nemcsak Weiner Leó kísérőzenéje hangzik el, hanem Kocsár Balázs más szerzőktől és darabokból is válogat a történethez zenei illusztrációt. Jankovics Marcell animációja és Gemza Péter színpadképe gondoskodik a látványról.
2013.01.05. 06:00
Szinhaz.hu
Balogh Gábor (Jobbegyenes): Csak a kezüket figyeljétek!
Mielőtt jogos felháborodásunktól hajtva rohannánk tovább tüntetni. [...] Bővebben! Komment (24)
2012.12.19. 12:13
Mandiner.hu
Rendhagyó Csongor és Tünde a Karaván Színháztól
Rendhagyó Csongor és Tünde a Karaván Színháztól
December 9-én, vasárnap 11 órakor a Karaván Színház rendhagyó beavató színházi bemutatójára kerül sor a Népszínház utcai FROKK-napházban. A belépés ingyenes. Az alkotók ajánlója: Előadásunk célcsoportjai az általános iskola 7-8. osztályos tanulói és a középiskolások A Csongor és Tünde különös színmű a boldogságkeresésről. Az élet értelmét kutató filozofikus drámai mű, mesei környezetben. A Csongor és Tünde története kétségessé teszi az élettől, a realitásoktól elszakadó álmodozást, a hagymázas illúziókat! A romantikus darab fő mondanivalója, hogy a látszatértékek világában a tiszta szerelem, a hűség, az állhatatosság azok a legfőbb értékek, amelyek által boldogok lehetünk. A mű színpadi feldolgozása alkalmat ad a színház kulisszáinak megismeréséhez. A színészek többségében olyan hivatásos művészek, akikkel a Karaván Művészeti Alapítvány már több darabban dolgozott együtt. A társulat az alapítvány volt és jelenlegi növendékeivel lesz teljes. A darabot Tóth Géza rendezte, aki eddig hét előadásunk rendezője volt, ezek többsége szintén gyermekelőadás. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Rendhagyó beavató színházi bemutató a Karaván Színház előadásábanSzínészek: Balogh Vera, Deák Fruzsina, Farkas Franciska, Farsang Emese, Guary Szandra, Jászberényi Gábor, Kroó Balázs,Lőrincz Sándor, Mózes Balázs, Rácz Panni, Szegedi Tamás, Szkiba József, Tóth Olivér, Tóth Zsófi, Varga Klári FROKK -NAPHÁZ Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ (1081 Budapest Népszínház utca 31.) 2012. december 9. vasárnap 11.00 óraAz előadás ingyenes!
2012.12.07. 10:05
Szinhaz.hu
A Púpos - Musical ősbemutató a RAM-ban
A Púpos - Musical ősbemutató a RAM-ban
Paul Feval romantikus története a RAM Colosseumban látható november 24.-étől. Másik Lehel és Vizeli Csaba A púpos című musicaljének ősbemutatóját a komáromi Jókai liget szabadtéri színpadán, idén nyáron láthatta a közönség. A felújított darab kőszínházi premierjének november 24-én a RAM Colosseum ad otthont. A Paul Feval regényéből készült zenés színpadi adaptációban többek között olyan népszerű színészek keltik életre a történet szereplőit, mint Csengeri Attila, Makrai Pál, Vikidál Gyula, Barabás Kiss Zoltán, Molnár Ágnes és Fésűs Nelly. A címszereplő, vagyis Henri de Lagardére lovag Laklóth Aladár.Az előadásról Az alkotók azt remélik, hogy Lagardére lovag története a számos filmfeldolgozás után a musicalszínpadot is meghódítja. Ugyanis generációk nőttek fel Paul Féval romantikus, kalandos regényén, amiben az élni akarás és gyilkosság, szerelem és gyűlölet, barátság és ármány, a jó és a gonosz vetélkednek egymással, hogy végül a jó elnyerje jutalmát, és a gonosz meglakoljon. A nagyszabású, látványos táncjelentekkel és izgalmas vívójelentekkel tarkított új magyar musical a közismert történetnek, illetve a sztárszereposztásnak köszönhetően igazi sikerdarabbá válhat. Vizeli Csaba a darab írója, a társulat vezetője az ősbemutató társrendezője is volt. Bakó Gáborral, a Miss Saigon, a Nyomorultak, az Aida és számos nagysikerű színházi előadás koreográfusával közösen állították színpadra a produkciót. „Úgy gondolom, hogy egy igazán különleges előadást sikerült létrehoznia a Magyarock Dalszínháznak. A társulat tagjai fel tudtak nőni a vendégművészekhez, s méltó partnerei voltak az előadásban. Bakó Gábor látványos tömeg- és Gyöngyösi Tamás akciódús vívójelenetei mind-mind különleges helyet foglalnak el a történetünkben, hiszen korábban még nem volt lehetőségünk ilyen összetett musicalt színpadra állítani. A grandiózus díszletben minden jelenet jól működött, az apró technikai problémák csupán a mostoha időjárási körülményeknek köszönhetőek, hiszen a premier előtti két napon minden próbát megszakított az állandó esőzés. A közönség reakciói alapján azonban elmondható, hogy egy igazán kiváló előadást sikerült létrehoznunk, amely reményeink szerint még sok helyre el fog jutni.“ – mondta a társulat vezetője a nyári ősbemutató után. Mozgalmas cselekmény, vidámság, kiváló karakterek, korhű jelmezek jellemzik a nagyívű dallamokkal átszőtt új musicalt A Púpost. Vizeli Csaba és Másik Lehel egyébként még 2010-ben a Madách Színház musical pályázatára készítette el a művet, amely november 24-én egy kicsit felfrissítve, megújítva kerül a nézők elé, így azoknak is újdonságokkal szolgálhat, akik esetleg látták a szabadtéri előadást. „A Púposban minden jelen van, ami egy jó musicalhez kell, azért is választottuk ezt a regényt: ellentétek játékát élvezhetjük, élni akarás és gyilkosság, szerelem és gyűlölet, barátság és ármány, a jó és a gonosz vetélkednek egymással, hogy végül – mindannyiunk örömére - a jó elnyerje jutalmát "– árulta el Vizeli Csaba, a produkció rendezője, hogy miért Favel, napjainkban kevésbé ismert regényét választották. Az újrarendezett darab November 24-én debütál a RaM Colosseumban, ekkor két alkalommal, délután 15 és este 19 órakor látható, legközelebb pedig decemberben lesz színen. A történet Philippe Gonzague bérgyilkosokkal megöleti Philippe Nevers hercegét, Franciaország harmadik leggazdagabb nemes urát, hogy elvehesse annak özvegyét, a szép Aurore Caylust, és ezzel rátehesse kezét Nevers hatalmas vagyonára. A merénylet sikerül, a házasság is. A halott barát, a herceg lányát, a csecsemő Aurore-t azonban a tisztaszívű Henri Lagardére lovag - az egykori vívósegéd – megmenti, így a gaz Gonzague herceg nem lehet a lányra eső örökrész birtokosa. A történet 17 év elteltével Párizsban folytatódik. A gazdasági konjunktúrát kihasználó Gonzague, "a harmadik Philippe" kastélyát jó pénzért üzletkötők rendelkezésére bocsátja. Köztük tűnik fel a titokzatos púpos, akiről idővel kiderül, hogy azonos az Aurore Nevers-t hetedhét határon túl felnevelő - és a már felserdült, 18 éves lányba immár beleszerető - Lagardére-rel. A púpos Paul Féval regénye alapján írta: VIZELI CSABA zeneszerző: MÁSIK LEHEL Henri de Lagardére lovag , A púpos - LAKLÓTH ALADÁR Philippe de Gonzague, Mantova hercege - CSENGERI ATTILA Aurore de Nevers, Nevers lánya- KUCZMANN ÁGNES Blanche de Nevers, Nevers özvegye, Gonzague neje- FÉSÜS NELLY, MOLNÁR ÁGNES Philippe de Orleans, Franciaország régense - BALOGH ATTILA Cocardasse, vívómester - BARABÁS KISS ZOLTÁN Passepoil, vívómester - MAKRAI PÁL Philippe de Nevers, Lorainne hercege - VIKIDÁL GYULA Chaverney márki, Gonzague unokaöccse - MÁSIK LEHEL Flor Dona Cruz, örömlány - VÉGH EDINA Peyrolles úr, Gonzague intézője - ZAKÁCS PÉTER továbbá: TIHANYI DÁNIEL, GOMBÁS ÁDÁM, TAKÁCS EMIL, KOLLÁRIK PÉTER, SZAKÁCS TIBOR, ZALKA NORBERT közreműködik: a MAGYAROCK DALSZINHÁZ társulata a rendező munkatársai: KORMÁNYOSI MIKLÓS, Dr. GYURICZA MIKLÓS koreográfus asszisztens:PÁLL ZSANETT jelmez: BALAI ZSUZSANNA színpadkép: SIKLÓSI JÓZSEF Ybl-díjas építész színpadi mozgás, vívójelenetek: GYÖNGYÖSI TAMÁS rendező: BAKÓ GÁBOR - VIZELI CSABA Forrás: magyarockdalszínház.hu, Csallóköz
2012.11.23. 08:46
Szinhaz.hu
Wagnert próbálnak a fúrók - Panodráma próbanapló
Wagnert próbálnak a fúrók - Panodráma próbanapló
A PanoDráma legújabb előadása a tőlük már ismert dokumentumszínházi módszereket Augusto Boal közösségi színházi metódusával ötvözi. A bemutatót megelőző hónapban próbanaplóval jelentkeznek a PanoDráma gyakornokai. Gábor Sára írását olvashatják. Sajóbábonyi út (részlet): Helyszínelünk Sajóbábonyban. Volt már a társulat kétszer, ez a harmadik út. Október vége van, november végén bemutató, szűkös az időkeret. Többször már nem tudunk visszamenni. Nagy lendület, nagy nyomás: amit ezen a két napon nem derítünk ki, az homályban marad, akikkel nem beszélünk, azokkal már valószínűleg soha, amelyik szereplő szövegeit nem tudjuk felvenni, az a nézőpont az előadásból is kimarad. Minden vádlottal, szemtanúval, a kisváros minden emblematikus figurájával interjút kéne készíteni, hogy lássuk, hány Sajóbábony létezik egyszerre. Sajnos Bábony háromezer fős lakosságával metropolisz, ahhoz hogy három hétvége alatt egy focicsapatnyi ember átlássa, megismerje. Azért mi mégis igyekeztünk megállni a helyünket a pályán. Mindenki a maga pozíciójában. Lengyel Annával és Csákányi Eszterrel épp a lelkésznőtől jöttünk a megbeszélt találkára a CBA elé. A híres-neves bolt, és benne boltos Katika, az ügy egyik kulcsfigurája. Katikát tudniillik megpofozták a boltban, azzal a váddal, hogy ő hívta ki a Gárdát Sajóbábonyba. Csak azt nem lehet tudni ki ütött és pontosan miért. Katika azt állítja, hogy neki ehhez semmi köze. Ez hihető, mivel Katika tisztes MSZP-s választópolgár, nem olyannak tűnik, akinek sorakoznak a fekete katonai egyenruhák és a kis magyar menték a szekrényében. Amikor kiszálltunk az autóból, jött a boltból a másik csapat. Bíró Dénes, azaz Dini és Ördög Tomi értek oda a leghamarabb. Megtámadtak minket. Rettenetes rémálom volt. Jaj, fiúk, ne hülyéskedjetek, nem akart az megtámadni. – érkezett be Garai Judit. Neked könnyű, te kint voltál, de mi bent szorongtunk a kocsiban. És csak azt láttuk egy veszélyesen dülöngélő… - folytatja hisztérikus hangon Dini. …részeg volt. Nem láttál még ilyet? …furcsa, mongoloid arcú ember… …mint általában a fogyatékkal élők… …mind két kezét kitárva, hadonászva valamivel a kezében, értelmezhetetlen hangokat kiadva, közeledik a kocsihoz. Süket-néma volt… Nagyon megijedtünk. – mondja Urbanovits Kriszta – Be is zártunk gyorsan minden ajtót. Tehát engem kizártak. Tehát befostatok a cigánytelepen egy fogyatékos süket-néma fiútól? Figyelj, Anna, tényleg rettenetes volt. Kicsit átéreztem a kocsiban ülő Erikáék helyzetét. 2009. november 15-én a már betiltott Magyar Gárda felvonult kb. 900 emberrel Sajóbábonyban. Az ürügy az volt, hogy az előző nap rendezett jobbikos lakossági fórumra nem engedtek be cigányokat. Valamelyik helyi lakos ezt nem vette jó néven, és megfenyegette a lakossági fórumot összehívó Bencs Gábort, most jobbikos képviselőt. Erre Bencs odacsődítette a Gárdát. A rendőrök már délelőtt óta készültségben álltak a város határán, próbálták lezárni Sajóbábonyt. A cigányok megrémülve a sorban legelső kocsinak nekiestek. Ebben a kocsiban ült Erika és két gyereke. Kis híján meghaltak, de végül csak a kocsi sérült meg. A piros Suzukit rendbe hozták „baráti segítségből”, és azóta is ott áll a kertben. „Már családtag” mondta nekünk Erika. Erikával első körben beszéltünk. Most független polgármester egy Gagybátor nevű faluban. Összetett, ambivalens karakter. Az autóban ült elvben egy negyedik ember is, Majó Márk, akinek a telefonja a kocsiban volt, több hívást is lebonyolított onnan, ám a tárgyalás során retusálta magát az autóból. Majó Márk a miskolci Esélyek házában dolgozik, ahol hátrányos helyzetű, főleg roma emberekkel foglalkozik. Nehezen lenne összeegyeztethető a szociális szakmai etikett és a Gárda. Beszéltünk vele is, de az ügyről, nem volt hajlandó nyilatkozni. Juci, Balogh Róberttel azért sikerült beszélni? Nem nyilatkozott az ügyről. De egy nagyon helyes, szimpatikus fiú. Nem olyan, mint a mesékben az áruló? Nem így értettem. De látszik rajta, hogy nagyon retteg. Balogh Róbert az ügy elején még vádlott, majd később a vád koronatanúja. Kötött valami vádalkut a rendőrökkel és kiadta a többieket, cserébe ő kikerült a vádlottak közül. Persze ebben az ügyben még köpni sem lehet tisztességesen. Köd volt, sokan voltak és valamiért a 11 vádlott nagyjából fele egy családból való. Belekúsznak a sztoriba a generációkra visszamenő családi konfliktusok. Nem véletlenül kerülnek elő sokszor a tárgyalási jegyzőkönyvben a cigány családok közötti viszályok. Míg szép, hogy retteg a Robi. – szól oda egy néhány méterre álló középkorú roma férfi. – Az a csoda, hogy eddig nem nyírták ki, amennyit köpött az a disznó. Én fiamat vitték vóna be miatta, nem hiszem, hogy élne. Tetszik érteni, amit mondok. De a maga fia, akkor nem volt ott? Há’ én mentem vóna, bíz Isten, de a fiam aszondta üljél le fater, ne ugráljál annyit. – elhallgat egy kicsit, odahajol Annához – azért csak van felvételem az egészről. Saját kamerával csináltam. Igen, és azt nem nézhetnénk meg, tudja, mi Pestről jöttünk, egy színházi előadást csinálunk Sajóbábonyról, meg a 2009.-es novemberi eseményekről… Én azt oda nem adom senkinek. Há’ még folyik a per, aztán azon vannak mindenféle emberek rajta. Akik eddig elő se kerültek én meg nem akarom összekutyulni a dolgot, meg borsot se törni senki orra alá… A bácsi visszasétált az a téren ácsorgó csapathoz, Zámbó Jimmy-t dúdolgatva, csettintgetve. Helyette baktatott felénk egyik oldalról Bartsch Kata és Vajda Viki a másikról Bezerédi Zoltán és Kádas Jocó. Beszéltünk a postásnővel. – jön lelkendezve Bartsch Kata. Bezzeg nekünk nem mondott semmit. Szerintem, ez másik volt, irodista. De ő nem félt, csak úgy lökte a szöveget. És nektek mi sikerült? Hát nagy vadat fogtunk. - mondja Bezerédi Zoltán Megcsíptük a rendőrt. Csizmarikot. – teszi hozzá Jocó. Este találkozunk vele civilben. Mert, hogy így egyenruhában kényelmetlenül érzete magát. Este beülünk valahova Miskolcon. Fel is vehetitek, minden? Hát szerintünk igen. Ez egy nagyon értelmes, okos, liberális ember. Arról beszélsz, aki bemószerolta a Lakatos Józsefet? Azt az aranyembert? és vissza se hajlandó vonni, pedig csak hátulról, kapucniban látta. Ez az okos, liberális? – háborodott fel Urbanovits Kriszta Elfogult vagy. Azért utasított vissza titeket és énekelt nekünk, mint a kismadár, mert rögtön úgy mentetek oda, hogy egy rasszista, akinek a hobbija cigányokat bebörtönözni. Hatalmas eredmény, hogy a rendőr beszél nekik. Hárman lányok mentünk oda múltkor, mindent bevetettünk, de elküldtek minket valami kamu szöveggel, hogy „rendőr nem nyilatkozhat folyamatban lévő ügyről”.Igazi nyomozás szaga kezd lenni a kutatásnak, Csizmarik az ügy egyik kulcsfigurája. Ő tudhatja a piszkos vádalku részleteit, hogy kit látott, kit nem és kit felejt ki a bíróságon a tanúvallomásából. Más izgalmas figurák is felbukkantak Sajóbábonyban, mindenről legrészletesebben az előadáson: november 22-23-24-én a Trafóban…Az igazság szolgái: Az Igazság szolgái nem is előadás, inkább produkció. Minden van benne, mint a Kisgömböc bendőjében: jog az alapszövet, szociológia a kutatási módszertan, történelem, amibe lépten-nyomon ütközöl, drámapedagógia a közösségi színház, zsurnalizmus, mint egy tényszerű riport Sajóbábonyról. Akár egy osztrák panzióban a svédasztal. Csak a mai próbán jöttem rá, mi hiányzott eddig. A nagy forgatagban elveszett a művészet. Ma kétségtelenül belépett a próbára Melis László személyében, kortárs zeneszerző, hegedűművész, színházi zeneszerző. Hosszú ősz haj, piros sál, bomber dzseki, kezében három kotta.Művésznő, művésznő, nagyságos asszony. Művész úr! – köszöntötte egyenként a hosszú évek alatt megismert színészeket. – Téged ismerlek valahonnan, Radnóti?Nem. – feleli Bartsch Kata – Jeles-darabban, a Ványa bácsiban szerepeltem. Én énekeltem azt a gyönyörű áriát. Wagnert.Jajj, az egy jó előadás volt. Szép dal. – elindul az elviselhetetlen fúrás a szomszéd teremben. A Jurányi Inkubátorházban, az újonnan felújított független színházi befogadó helyen próbálunk. Nagy hangzavarral lakják be a társulatok az új tereket, de a folyamatos építkezés kikezdi az idegeket. – Ez volt az a dallam, nem? Gyönyörű - mutat a hang irányában a falra Melis László.Hogyne, Wagnert próbálnak a fúrók. Pár napja kaptam meg az anyagokat. Olvasgattam. Kiválasztottam pár mondatot. Recitativoba és gregoriánba raktam. Próbáljuk ki. Elsőnél kánonra gondoltam, három lány, három szólam, ha ez megoldható. Eszter, lenne a bírónő, őt ebből értelemszerűen ki is rekesztem.Gregorián dallamban felénekelt egy mondatot a tárgyalási jegyzőkönyvből. Háromszor elismételte. Mindenki feszülten figyel, végre valami érzéki a száraz jogi szöveg tengerben. „A tárgyaláson vallomást tenni nem kívánok.” Negyedszerre bekapcsolódik Bartsch Kata, Urbanovits Kriszta és Szamosi Zsófi. Majd kettő és három szólamban is eléneklik a mondatot. Eddigi próbákon ezt a feszült koncentrációt, mint most az énekeseken, csak a dramaturgok arcán láttam.Még három ilyen szép hangú lányt. Kiállnak az utcára, csak egy kalap és megvan a gáz pénz. Én nem is kellek ide.Feláll és el is indul az ajtó felé, de Lengyel Anna megfogja.Még azért csak hoztál valamit. Nagyon jó ez a gregorián, megmutatja a magyar bíróság, meg a tárgyalási procedúra abszurditását. Mi van még?Kettő mondat még a bírónőnek. De ne aggódj. Holnap utazom Debrecenbe, négy óra a vonatút. Úgyis fejben szeretek dolgozni, megkomponálom nektek péntekre az egész darabotElénekelte a tárgyalások monoton ismétlődő két mondatát szintén gregorián dallamra. Csodálatos volt. Fél óráig volt jelen a próbateremben, egészen más atmoszférát hozott magával. Az elemelt énekbeszéddel a Sajóbábonyi ügy, a bírónőkkel, a tárgyalással, a vádalkuval, az ártatlanul kitöltött büntetésekkel kapott valami Kafkás bukét. Kiszabadul az ügy Bábonyból, mint szellem a palackból, és a mindenki életét behálózó szorongásnak, kiszolgáltatásnak és értelmetlenségnek lesz egy tökélybe szabott modell története.Hogy hogyan lehet elénekelni egy tárgyalást, gregoriánnal rendet tenni és hexameterben ítéletet hirdetni, csak november 22-23-24.-én derülhet ki a Trafóban, a 174/b – Az igazság szolgái előadásain… Szerző: Gábor Sára
2012.11.16. 10:36
Szinhaz.hu
Latyi - Könyvvel emlékeznek Latabár Kálmánra
Latyi - Könyvvel emlékeznek Latabár Kálmánra
Latyi címmel új könyv jelent meg a 110 éve született színészlegendáról, Latabár Kálmánról a Rózsavölgyi Kiadó gondozásában a magyar operett napján. Latyi a humorban nem ismert tréfát. (Karinthy)   A Latyi című könyv bemutatóját a Budapesti Operettszínházban tartották, a szerző Gál Róbert, akinek ez a kilencedik operett tárgyú munkája. A kötetet Szép Ernő és Molnár Gál Péter Latabár Kálmánról szóló írása keretezi: "én csak azt tudom, a kis Latyi sugárzó, világító csillag."-írta Szép Ernő. Molnár Gál Péter szavai nem kevésbé elismerőek: "nagyon nagy színész volt. Egyike a legnagyobbaknak." "Tíz évvel ezelőtt gondoltam arra, hogy létre kellene hozni egy olvasmányos, az operettszerzőket és az operett világát bemutató életrajzi sorozatot. Két könyvet is írtam Kálmán Imréről, de Lehár Ferenc, Zerkovitz Béla, Huszka Jenő, Fényes Szabolcs, Seress Rezső, az Emke zenés kávéház is sorra került" - mondta Gál Róbert. A Latabár-köteten a szerző tavaly november óta dolgozik a Budapesti Operettszínház és a Rózsavölgyi Kiadó közreműködésével, az Országos Színháztudományi Múzeum és Intézet segítségével. Számtalan dokumentumot nézett át, mert véleménye szerint az ilyen munkák alapkövetelménye, hogy hitelesek és időt állók legyenek. "Ha valaki 10 múlva veszi elő a Latyi című könyvet, az is pontosan tudja meg, ki volt ez a csodálatos művész" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy kamasz gyerekként négy Latabárral készült filmben statisztálhatott. Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház főigazgatója hangsúlyozta, hogy fontosak ezek a kiadványok a színház számára, hiszen a "házi szerzőinkről" szólnak. Különösen érvényes ez a magyar operett napján, Kálmán Imre születésének évfordulóján, hiszen a magyar operett virágzó korszaka egybeesett Latabár Kálmán pályájának legfényesebb szakaszával. "Most azon fáradozunk, hogy újra a magasba repítsük a műfajt, több generációhoz szóljunk a nagyszerű művekkel. Latabár Kálmán életműve, a róla szóló könyv a fiatal és az idősebb közönséget hozza egymáshoz közelebb" - tette hozzá a direktor. Részlet a könyvből: Latabár, a filmszínész Latyi későn, 1936 őszén kapcsolódott be a hazai filmművészetbe. Abban az évben csak a Royal Színházban játszottak operettet. Sehol másutt. A teátrum legnagyobb sikerében ő is aktív szerepet vállalt. Carlo de Fries Budapest–Wien című munkája egyhuzamban százszor ment zsúfolt házakkal. Az ötödik vagy hatodik előadás szünetében egy Ráthonyi Ákos nevű filmrendező kereste fel Latabárt az öltözőjében. Mint mondta, filmre akarja vinni Emőd Tamás és Török Rezső vígjátékát, a Fizessen, nagysádot. A főszerepet, egy Fábry Ágoston nevű malomtulajdonost Kabos Gyula játszaná, Latabárnak is hálás szerep, egy Bukovác nevű tornatanár jutna. A sztori nagyon egyszerű, mondta. Fábry Ágoston malomtulajdonos azzal a feltétellel veszi fel az Amerikát megjárt Szilágyi Pétert igazgatónak, ha az becsületszavát adja, hogy nem fogja megkérni leánya, Zsuzsi kezét. Szilágyi betartja ígéretét, csak dolgozik, rá se néz a lányra, Zsuzsi azonban beleszeret a jóképű, tehetséges fiatalemberbe, s mindent megtesz, hogy meghódítsa, s hogy az apja által kiszemelt gazdag kérőt elriassza. Fábry elbocsátja Szilágyit, és Zsuzsit megpróbálja kiábrándítani belőle. Kísérlete kudarcot vall. Így végül kénytelen feloldani a fiatalembert adott szava alól, és beleegyezik a házasságba. Az amorózót Jávor Pál, Zsuzsit, a gyorsan lángra lobbanó lányt Muráti Lili fogja játszani. A film előállítási költségeit a Focus Film vállalja. – Valójában ki is ez a Ráthonyi Ákos? – töprengett Latabár az előadás után hazafelé. Azt tudta, hogy a filmrendező édesapja 1906-ban az első Daniló volt a Magyar Színházban Lehár remekművében, A víg özvegyben. Azt is tudta, hogy váratlanul búcsút mondott a színpadnak és visszavonult vidéki birtokára. Latabár másnap a Royal Színházban gyakran megforduló operettszerzőtől, Komjáthy Károlytól kért információt a filmrendezőről. Ráthonyi Korda Sándor mellett dolgozott Londonban, és Hollywoodban ott volt a Mayerling, a Modern Dubarry és az Őnagysága nem akar gyereket című mozik forgatásán – informálta készségesen Komjáthy Latabárt. A filmrendező jól ismeri Marlene Dietrichet és Barbara Stanwycket. Kordánál jobb iskola nem kell. Egyébként ő, mármint Komjáthy lesz a Fizessen, nagysád zeneszerzője. Ráthonyi könnyed volt, szellemes, hiányzott belőle minden rosszindulat, nem volt benne semmi hivalkodás. Fesztelenül mozgott, mindent és mindenkit könnyedén vett, önmagát éppúgy, mint másokat. A társszövegíró-munkát az a Török Rezső vállalta, akit Incze Sándor a Színházi Élet hasábjain „a táskás Török”-nek nevezett, mert akárhányszor találkozott vele – Párizsban, Berlinben, Londonban vagy Budapesten –, mindig egy nagy fekete táskát szorongatott a hóna alatt. Elkezdődött a forgatás, éspedig olyan erővel, hogy Ráthonyinak augusztusban már verekednie kellett műteremért. A Fizessen, nagysádot kilenc nap alatt forgatták le, mert a stúdióra többen vártak. Ez csak egyetlen módon valósulhatott meg: kora reggeltől éjfélig talpon voltak a művészek. Latabár csak a Budapest–Wien esti előadásán vehetett részt. Utána rohant vissza a Gyarmat utcai filmgyárba. Amikor Bukovác tornatanár egyszerű kézmozdulatokkal oktatta Gizike titkárnőt, az egész stábból kirobbant a csillapíthatatlan nevetés. Gombaszögi Ella képtelen volt elmondani a maga szövegét, Ráthonyi Ákos sem tudott magán uralkodni. A rendező Kabos és Latabár közös jeleneteitől is el volt ragadtatva. A két nagyszerű komikus remekül megértette egymást. Hol az egyiknek, hol a másiknak jutott eszébe valami szellemesség. Olyan jól szórakoztak együtt, mint két iskolás gyerek az osztálykiránduláson. Néhány filmtörténész úgy gondolja, hogy Latabár a Fizessen, nagysád bemutatása után lett egy csapásra híres filmszínész. Ez nevetséges. Felemelkedése fokozatos volt és nem töretlen. Latabár úgy tekintett a pályájára, mint egy épületre, amelynek a lépcsőfokain halad felfelé, és minden lépcsőfordulóban megpihen. A forgatás végén Latabár Kabos Gyula jó barátja lett. „Kabossal élvezet együtt dolgozni – nyilatkozta a Film Színház Irodalom munkatársának. – Mindig kedves és csupa jókedv. Nagyon szerencsés a természete.” A Fizessen, nagysád után a Hol alszunk vasárnap? következett. A cél az volt, hogy olyan olcsó legyen a film, amilyen csak lehet. Sem Pásztor Béla rendező, sem Nóti Károly forgatókönyvíró nem kapott fizetést. Ellenben részesülhettek a haszonból. Ebben az esetben is sietni kellett, minél előbb megkezdeni a forgatást. Bár a szereposztás a lehető legjobb volt – Latabár, Kabos, Kiss Manyi, Gombaszögi Ella –, a film mégsem lett sikeres. A gyors tempó megbosszulta magát. Baumgarten úr, a Bioscop Film tulajdonosa elégedetlenül sétált a filmstúdióban, csak némi hasznot söpört be. A Fizessen, nagysád alatt Kálmán megfázott, tüdőgyulladást kapott, ami két hétre ágyhoz szegezte. A film azonban bőven megérte ezt a kis kényelmetlenséget: általa lépett fel filmes pályájának első lépcsőfokára. 1937-re kialakult a magyar filmgyártás krémje. Fiatal rendezők és újra felfedezett régiek egyaránt dolgoztak: Gertler Viktor, Vajda László, Gaál Béla, Balogh Béla és mások. A háború előtti korszak filmjei sablonra készültek. Sablonra készült a Fizessen, nagysád, a Hetente egyszer láthatom, a Hol alszunk vasárnap?, a Pénz áll a házhoz, a Pepita kabát és a Behajtani tilos. Kétségkívül a legmulatságosabb mozi az Egy bolond százat csinál, és az Egy szoknya, egy nadrág volt. Sajnos, ezek a könnyed szórakoztatást szolgáló, a „figyelmet elterelő” filmek, aligha nevezhetőek remekműveknek. Mégis volt bennük néhány nagyszerű momentum: Latyinál jelenik meg először a burleszkes mozgás, a szédületes tempójú üldözések. Szakít a filmvígjátékok addigi stílusával. Nála az üldözési jelenetek is valódi geggé válnak. Játszott angol detektívet, amerikai krimiparódiát, pantomimtáncot lejtett, volt szegény, állástalan színész, sofőr, bolti segéd, elhagyott szerelmes. Figuráiba mindig több érzést és emberséget vitt, mint amit a szerepe feltétlenül megkívánt. 1937 május végén tragikus fordulat történt a magyar film háború előtti történetében. Báró Wlassich Gyula államtitkár behívatta a minisztériumba Székely István és Ráthonyi Ákos filmrendezőket. – Baj van, gyerekek – mondta a báró úr. – Milyen baj, méltóságos uram? Melyik forgatókönyvről van szó? – kérdezte Ráthonyi. – Nem forgatókönyvről, kérlek alássan. – Hanem? – A németekkel van baj… A németekkel. A németeknek van bajuk veletek… – Velünk? – … a filmjeitekkel… – Nem értem. Nem tetszenek nekik a filmjeink? – Nem, nem, a filmek tetszenek. De ne vegyétek rossz néven, kérlek, azt mondják, hogy a filmjeitekben sok a zsidó… – A mi? – A zsidó… – A zsidó? Méltóságos uram, én még senkit meg nem kérdeztem, hogy mi a vallása. Te megkérdezted, Ákos? – Én sem. – A színészeken kívül ahány asszisztensetek van, az is mind zsidó… Én magam nem bánom, de azok a németek, kérlek, azzal fenyegetnek, hogy nem vesznek több filmet, amiben annyi zsidó van… 1937 nyarán a faji törvények előszele már érezhető volt a filmművészetben. A diszkrimináció megkezdődött. Forrás: Latyi, Színház.hu, MTI
2012.10.26. 06:27
Szinhaz.hu
Jézus Krisztus Szupersztár századszor
Jézus Krisztus Szupersztár századszor
100. előadásához érkezett a Madách Színházban a Jézus Krisztus Szupersztár című musical. A jubileumot az alkotók különleges előadással teszik emlékezetessé a nézők számára. Andrew Lloyd Webber és Tim Rice Jézus utolsó hét napját feldolgozó világhírű rockoperáját 2010. szeptember 17.-én, Miklós Tibor fordításában, nagyzenekar közreműködésével, non-replica változatban mutatta be a Madách. 2012. október 26-án este ünneplik a Madách Színházban a Jézus Krisztus szupersztár című musical 100. előadását, amely után a közönséget több meglepetés is várja. Október 26-án a Madách Színházban mindhárom Jézus, Csengeri Attila, Feke Pál és Tóth Attila is színpadra lép. Ugyancsak mindhárom szereposztásban látható lesz Mária Magdolna: Gallusz Nikolett, Balogh Anna és Polyák Lilla előadását is élvezhetik a nézők. Heródes dalát is hárman éneklik majd: Szerednyey Béla, Nagy Sándor és Ádok Zoltán. Az este egy egyedülálló „Szupersztárral” zárul majd, amelyet a két Júdás: Serbán Attila és Varga Lajos előadásában láthat és hallhat a közönség.Jézus Krisztus és a színház A Jézus Krisztus Szupersztár ősbemutatóját 1971-ben tartották a New York-i Mark Hellinger Theater-ben. A rockopera óriási sikert aratott, 720 alkalommal tűzték műsorra. Londonban 1972 augusztusában mutatták be, a premiert követő 8 év alatt az előadást 3358 alkalommal láthatta a közönség. A Jézus Krisztus Szupersztár hangfelvétele háromszor is az amerikai toplista élére került. A színpadi változat bemutatója előtt kiadott lemezen a Deep Purple frontembere – Ian Gillian (Jézus szerepében) is közreműködött. A rockopera első, Norman Jewison által jegyzett filmváltozata 1973-ban került a mozikba. A film 6 Golden Globe jelölést, valamint a Legjobb zene kategóriában egy Oscar-díj jelölést tudhat magáénak. 2000-ben megszületett a színpadi változat második film feldolgozása. A DVD-n megjelenő filmet 2001-ben a Performing Arts kategóriában nemzetközi Emmy- díjra jelölték. Andrew Lloyd Webber és a Madách Színház 1983-ban a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretei között mutatta be a Madách Színház az első Webber-musicalt – a Macskákat, amelyet mindössze két évvel korábban mutattak be Londonban. Webber „non-replica” előadás létrejöttét szorgalmazta, így a Madách Színházban önálló produkció született, és nem az eredeti londoni változat másolatát láthatta a közönség. A magyarországi bemutatón Andrew Lloyd Webber is jelen volt. Az előadás minden eddigi rekordot megdöntött, ebben az évadban lesz 30 éve, hogy teltházzal fut a Madách Színházban. A Macskákat 1991-ben követte a József és a színes szélesvásznú álomkabát, amelyet a Madách Színház 2008-ban felújított. A musical a korábbi verzióhoz képest új részekkel gazdagodott, és túl van már a 100. előadáson. A Webber-musicalek sorában a következő a Szerelem arcai volt, amelyet a Madách Kamara tűzött műsorára 1996-ban nagy sikerrel. A rekordot rekordra halmozó Webber-művet, Az Operaház Fantomját az 1986-os világpremier után tizenhét évvel mutatta be a Madách Színház. A mai napig óriási sikerrel játszott musical hamarosan a 700. előadását éri el. 2005-ben egy kevésbé ismert Webber-musical következett. A Volt egyszer egy csapat az eredetihez képest átírt változatban került színre Budapesten. A munkálatokban maga Webber is aktívan részt vett, és a bemutatót is kitüntette jelenlétével. Fotók az előadásról: 1. 2. 3. 4. 5. 6 7. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. Jézus Krisztus Szupersztár Dalszöveg: TIM RICEZene: ANDREW LLOYD WEBBERFordította: Miklós Tibor Szereplők Jézus - Csengeri Attila, Feke Pál, Tóth Attila Judás - Serbán Attila, Száraz Tamás, Varga Lajos Mária Magdolna - Balogh Anna, Gallusz Nikolett, Polyák Lilla Pilátus - Posta Victor, Sasvári Sándor, Venyige Sándor Heródes - Ádok Zoltán, Nagy Sándor, Szerednyey Béla Kajafás - Csórics Balázs, Kőrösi András, Szvétek László Annás - Arany Tamás, Klinga Péter, Pankotay Péter Péter - Barát Attila, Merán Bálint, Nagy Balázs Simon - Németh Gábor, Sánta László, Szentirmai Zsolt 3 Démon - Ladinek Judit, Molnár Szilvia, Várady Viktória, Baranyai Annamária, Végvári Eszter, Wégner Judit 3 Pap/Apostolok - Bereczky G. Zoltán, Borbély Richárd, Ekanem Bálint, Miskovics Róbert, Mizsei Viktor, Sándor Dávid Feleségek - Nyári Darinka, Ress Hajnalka Díszlettervező: Rózsa István Jelmeztervező: Rományi Nóra Zenei vezető: Kocsák Tibor Koreográfus: Tihanyi Ákos Rendező: Szirtes Tamás
2012.10.21. 09:08
Szinhaz.hu
X-faktor: Balogh Gábor és Danics Dóra jól teljesített a csoportos feladatban
X-faktor: Balogh Gábor és Danics Dóra jól teljesített a csoportos feladatban
A csoportos éneklésben Szarva Balázs, Lajtavári Dóri, Proc Ivana, Balogh Gábor, Danics Dóra és Oprea Alex Vilhelm egy csapatba kerültek. Nézd meg hogyan teljesítették a feladatot. [Dátum: 2012.09.30. 13:57]
2012.09.30. 13:57
Zene.hu
X-faktor 2012 továbbjutó: Balogh Gábor
X-faktor 2012 továbbjutó: Balogh Gábor
Balogh Gábor a harmadik válogatóban került képernyőre, ahonnan tovább lépett, a táborban találkozunk az ifjú tehetséggel. [Dátum: 2012.09.22. 15:00]
2012.09.22. 15:00
Zene.hu
 Videointerjú: Kamarás Iván, Kovács Patrícia
Videointerjú: Kamarás Iván, Kovács Patrícia
Az októberi divatanyag forgatása közben beszélgettünk a Kamarás Iván és Kovács Patrícia színészekkel. Az Éva 2012. októberi számában egy nagy családi összetűzés történetét jelenítettük meg egy divatfotó-sorozat képében. A fotózásról werkfilmet is forgattunk. Fotó: Galgóczy Németh Kristóf, modellek: Kamarás Iván, Kovács Patrícia, Pethő Valéria, Lakatos Attila, Reny / VM Model, Szedlák Álmos, Szedlák Gellért, divatszerkesztő: Balogh Viktória, smink: Kiss Csilla, haj: Herceg Csaba, Travis / Hairclub / Bumble & Bumble Riporter: Alberti Petra Bianka, videó: Pertics Gábor
2012.09.18. 01:42
Evamagazin.hu
Gazdag kínálattal várják nézőiket az erdélyi magyar színházak
Gazdag kínálattal várják nézőiket az erdélyi magyar színházak
Több tucatnyi bemutatóval és számos régi sikerrel várják a közönséget az erdélyi magyar színházak a 2011/12-es évadban. Kolozsvár Három bemutatóval indítja 220. évadját a Kolozsvári Állami Magyar Színház, amely szeptemberben Tompa Gábor rendezésében a Romok igaz menedék című táncszínházi alkotást, valamint Leonida Gem Session címmel Ion Luca Caragiale román drámaíró Leonida naccsás úr és a reakció című drámájának adaptációját viszi színre. Októberben Friedrich Dürrenmatt A fizikusok című drámáját az amerikai Lori Petermann rendezésében láthatja a közönség, majd az évad második felében a tervek szerint bemutatják Matthias Langhoff rendezésében Gorkij Éjjeli menedékhely című darabját, Dragos Galgotiu román rendező pedig a Sweeney Todd című művet viszi színre. Hatházi András színész-rendező Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című drámáját állítja színpadra, Albu István pedig Matei Visniec Franciaországban élő román kortárs drámaíró Kenyérzseb című művét rendezi meg. Az évad utolsó bemutatója várhatóan Máté Angi Mamó című regényének színpadi változata lesz, amelyet Mezei Kinga rendez. Romok igaz menedék (Fotó: Biró István) Szatmárnémeti Kilenc bemutatót tervez a most induló évadban a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata. Az első bemutató Tasnádi István Világjobbítók című darabja lesz, amelyet Tasnádi Csaba, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgatója rendez. A szatmárnémeti színház színre viszi Bertolt Brecht Kurázsi mama és gyermekei című művét Vargyas Márta rendezésében, majd Kellér Dezső-Horváth Jenő-Szenes Iván A szabin nők elrablása című zenés komédiáját és Mikó Csaba Boldogságia című darabját. Szintén nagyszínpadi előadásként mutatják be John Millington Synge A nyugati világ bajnoka című darabját Balogh Attila rendezésében. Keresztes Attila fogja színpadra állítani Barta Lajos Szerelem című művét, Bessenyei István fogja rendezni a Ludas Matyi Szatmárban című darabot. A stúdióteremben Lőrinczi Ágnes színésznő estjét tekintheti meg a közönség és ugyanott láthatja a Bessenyei Gedő István által rendezett egyfelvonásos Csehov-darabot, a Hattyúdalt. Nagyvárad A nagyváradi Szigligeti Társulat első bemutatóját októberben tartják. Beaumarchais A sevillai borbély című vígjátékát Zakariás Zalán viszi színre. Szilveszterkor a népszerű My Fair Lady című musicalt mutatják be, amelyet Réthly Attila magyarországi rendező jegyez. Szabó K. István rendezi Dürrenmatt A nagy Romulus című alkotását. Stúdiótermi előadásként bemutatják Szép Ernő Tűzoltó című vígjátékát Hajdu Géza színművész rendezésében, Forgách András A fiú című tragédiáját pedig maga a szerző állítja színpadra. Végül egy kortárs román színművet, Gianina Carbunariu drámaíró Holnapután tegnapelőtt című darabját is bemutatják Nagyváradon. Temesvár A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház az új évadban Slawomir Mrozek Rendőrség című darabját viszi színre Hernyák György rendezésében, Szabó Máté pedig Oleg és Vlagyimir Presznyakov A csónak című művét állítja színpadra. A temesvári társulat Koltai M. Gábor rendezővel is fog dolgozni, aki Elzbieta Chowaniec Gardénia című művét rendezi meg, Upor László pedig Martin McDonagh Leenane szépe című művét viszi színre. A temesvári közönség Szikszai Rémusz rendezésében megtekintheti Pintér Béla Parasztoperáját, Hajdu Szabolcs pedig a "Royal" Bar című előadást állítja színpadra. A közönség láthatja még Samuel Beckett Ó, azok a szép napok! és Harold Pinter az Étellift című darabját. Arad Az Aradi Kamaraszínház szeptemberben ünnepli fennállásának ötödik évfordulóját egy gála keretében, amelyen bemutatják Örkény István Tóték című művét. Ezenkívül az őszi műsoron szerepel a VodkaPolka, avagy hogyan ettem kutyát című zenés kamarakomédia, amelyben Aradi Tibor humorista első drámai szerepét alakítja. Az előadást Tapasztó Ernő rendezi. Bemutatják a Magyarország, szerellek! című kabarét, amelyben Maksa Zoltán, Nádas György, Aradi Tibor és Lung László Zsolt lép fel. Az aradi közönség láthatja még Visky András Megöltem az anyámat című művét, a bukaresti Victor Scoradet pedig Rodrigo Garciának a Ronald a McDonald's bohóc, avagy egy shoppingnap Agamemnonnal című tragikomédiáját állítja színpadra. Az aradi színház folytatja a kamarabeszélgetések sorozatát, amelynek keretében Vágó István lesz a meghívott. Megöltem az anyámat (Fotó: Biró István) Sepsiszentgyörgy Öt bemutatót tervezett a szeptemberben kezdődő új évadra a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, amelynek bérletesei összesen tizenkét repertoáron szereplő előadás közül választhatnak. A társulat Spiró György Az imposztor című művét mutatja be Keresztes Attila rendezésében. A közönség Gogol Egy őrült naplója című drámáját is megtekintheti Mátray László előadásában. A román Alexandru Nica állítja színpadra Neil LaBute Micsoda csaj(ok) című művét, majd Bocsárdi László rendezésében A fösvény című Moliere-vígjátékot mutatják be. Ezt követi Ödön von Horváth A végítélet napja című műve Zakariás Zalán rendezésében. Marosvásárhely A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata az idén hét bemutatót tervez. A színház rendkívüli módon már augusztusban megtartotta az első premiert, amely a marosvásárhelyi Yorick Stúdió és a Nemzeti Színház koprodukciójaként készült el. A közönség Székely Csaba Bányavakság című darabját láthatta, amelyet Sebestyén Aba rendezett. Szeptember közepén a Tompa Miklós Társulat a Kőműves Kelemen című rockballadát mutatja be Somogyi Szilárd rendezésében. Szintén nagytermi előadásként kerül színpadra a My Fair Lady című musical, amelyet Harsányi Zsolt rendez, majd Keresztes Attila az Éjjeli menedékhely című Gorkij-művet állítja színpadra, Kövesdy István pedig Kovásznay György Csontváry című drámáját rendezi meg. A színház stúdiótermében Ion Luca Caragiale Megtorlás című darabját is bemutatják Kincses Elemér rendezésében, Shakespeare Rómeó és Júliáját pedig a magyarországi Porogi Dorka állítja színpadra. Székelyudvarhely A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház hét bemutatóra készül, ebből négy nagytermi előadás, köztük Csehov Lakodalom című vígjátéka és Feydeau Fel is út, le is út! című komédiája. A csíkszeredai színház is bemutatja A fösvényt Csurulya Csongor rendezésében, Telihay Péter pedig Szálinger Balázs Köztársaság című művét állítja színpadra. A stúdióelőadások sorában a székelyudvarhelyi közönség is megtekintheti Barabás Árpád előadásában Gogol Az őrült naplója című monodrámáját, valamint Doru Motoc Kihívás című drámai fantáziáját és Eve Ensler Vagina monológok című színművét. A fösvény (Fotó: szinhaz.ro) Csíkszereda A Csíki Játékszín négy bemutatója közül az első az Othello Gyulaházán című vígjáték lesz Lendvai Zoltán rendezésében. Ezt követi a Charles Dickens Karácsonyi ének című műve alapján írt Isten pénze című musical, amelyet Somogyi Szilárd állít színpadra. Ion Luca Caragiale komédiáját, a Farsangot Parti Nagy Lajos szövegváltozatában Karnebál címmel rendezi meg Sorin Militaru, az utolsó bemutatót, Mihail Afanaszjevics Bulgakov színművét, a Képmutatók cselszövését pedig Porogi Dorka rendezésében láthatja a közönség. Kézdivásárhely Négy bemutatóval várja nézőit a kézdivásárhelyi Városi Színház a 2012/13-as évadban. Martin McDonagh Az inishmore-i hadnagy című művét Albu István rendezi, Molnár Ferenc A jó tündér című drámáját pedig Kolcsár József állítja színpadra. Balogh Attila jegyzi Carlo Goldoni Bugrisok című művét. Stúdióelőadásként mutatják be Tasnádi István Nézőművészeti Főiskola című művét, amelyet Kolcsár József és Lung László Zsolt rendez.
2012.09.15. 08:15
Szinhaz.hu
Vágtató miniszterelnöki tanácsadó
Budapest – Ismét nyeregben Balogh Gábor! Az egykori öttusa-világbajnok a hét végi Nemzeti Vágtán indul Rangos nevű lován.
2012.09.14. 18:13
Blikk.hu
Elméleti oktatással lehet kiváltani a tesiórát
Elméleti oktatással lehet kiváltani a tesiórát
Megkezdődtek az intézkedések a problémák elhárítására, hogy minél hamarabb biztosíthassák az iskolák tanulóik számára a heti öt testnevelés órát. Új tartalmakkal és elméleti oktatással igyekeznek megkedveltetni a sportot a gyerekekkel. Balogh Gábor, miniszterelnöki tanácsadó elmondta, hogy a cél, az egészségtudatos életvitel kialakítása, valamint a tehetséges gyerekek felfedezése.
2012.09.12. 13:53
"Érzem a hallgatók töretlen bizalmát" - nagy durranásra készül Nyíregyháza vezető rádiója
"Érzem a hallgatók töretlen bizalmát" - nagy durranásra készül Nyíregyháza vezető rádiója
Pavlovics Gergely „Pégé”, Hajnal Guszti, Olasz Gábor, Mikos Ákos, Szabó Erika, Váczy Zoli és még sorolhatnánk. A lista hosszú, de egy közös pont van az életükben: mindannyian Nyíregyháza vezető rádiójának oszlopos tagjai, és Balogh Béla irányítása mellett dolgoznak azon, hogy hallgatóik minden igényét kielégítsék... [Dátum: 2012.08.21. 12:01]
2012.08.21. 12:01
Zene.hu
Augusztus 20. - Kitüntetéseket adott át Balogh Zoltán
Augusztus 20. - Kitüntetéseket adott át Balogh Zoltán
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Magyarország köztársasági elnöke megbízásából 2012. augusztus 20-a alkalmából kitüntetéseket adott át csütörtökön. Az alábbiakban azok nevét soroljuk fel, akik az előadóművészetekhez, azon belül a színházhoz, tánchoz kapcsolódó tevékenységük elismeréseként kaptak érdemkeresztet, tisztikeresztet vagy lovagkeresztet. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Magyarország köztársasági elnöke megbízásából 2012. augusztus 20-a alkalmából MAGYAR ÉRDEMREND TISZTIKERESZT
 kitüntetést adott át többek között: dr. Fodor Antal koreográfusnak, rendezőnek, Kiváló Művésznek,
a Magyar Táncművészeti Főiskola egyetemi tanárának,
külföldi útja miatt a kitüntetést később veszi át, Failoni Donatella zongoraművésznek, a Magyar Állami Operaház volt művészeti főtitkárának, Póka Egon Benedek előadóművésznek, zeneszerzőnek, a Kőbányai Zenei Stúdió Művészeti Szakképző Iskola igazgatójának, Révész Sándor előadóművésznek, Székács Vera József Attila-díjas műfordítónak, MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKERESZT kitüntetést adott át többek között: Bálint Márta színművésznek, Elek Dórának, a Baltazár Színház rendezőjének, művészeti vezetőnek, Erkel Tibor Erkel Ferenc-díjas zenei rendezőnek, nyugalmazott egyetemi docensnek, dr. Kiss Irén írónak, költőnek, irodalomtörténésznek, műfordítónak, Szigethy Gábor irodalom- és színháztörténésznek, rendezőnek, írónak, Török Jolánnak, a Nemzeti Táncszínház ügyvezető igazgatójának, MAGYAR ARANY ÉRDEMKERESZT kitüntetést adta át többek között: Balogh Erika Jászai Mari-díjas színművésznek, az Aranytíz Kultúrház ügyvezetőjének, B. Szűcs Istvánné, hódmezővásárhelyi nyugalmazott pedagógusnak, a Bessenyei György-díjas Kankalin Néptáncegyüttes alapítójának, volt művészeti vezetőjének, Ifj. Palcsó Sándornak, a Magyar Állami Operaház játékmesterének, Richter Flóriánnak, a Magyar Nemzeti Cirkusz Hortobágyi Károly-díjas artistaművészének, MAGYAR EZÜST ÉRDEMKERESZT kitüntetést adta át többek közt: Árendás Péter előadóművésznek, a Honvéd Együttes zenei vezetőjének, Fülöp Ildikónak, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti főtitkárának, Oza Calin koreográfusnak, rendezőnek, Rémi Tünde táncos-szólistának, a Honvéd Együttes művészeti asszisztensének, Soós Sándornak, a Honvéd Együttes alapító tagjának, karnagyának, Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatása szerint jelentős hagyományátörökítő és értékmentő tevékenységéért a Népművészet Mestere Díjban részesült többek között: Géczi Hegedűs Sándor népi mesemondó; Vaszil Imre néptáncos. Kiemelkedő egyéni teljesítménye elismeréseként a Népművészet Ifjú Mestere Díjat vehette át többek között: Mahovics Tamás néptáncos szólista; Hortobágyi Ivett néptáncos szólista; Velner Klára néptáncos szólista; Bumberák Mária mesemondó; Forrás: MTI
2012.08.17. 04:02
Szinhaz.hu
 Zsidó Nyári Fesztivál
Zsidó Nyári Fesztivál
15 éves jubileumát ünnnepli a Zsidó Nyári Fesztivál, amely hagyományosan augusztus utolsó vasárnapjától szeptember első vasárnapjáig tart. (x) A tizenöt év emberi időszámítás szerint a legszebb kamaszkort jelenti, így a klasszikus programjaink mellett tervezünk néhány olyan meglepetést, amely tovább növelheti a fiatal látogatók számát. Ilyen lesz többek között az izraeli Balkan Beat Box szeptember 2-i bemutatkozása az A38 Hajón, akik különleges stílusuk, egyedi hangzásviláguk miatt nagy sikerre számíthatnak. Balkan Beat Box Augusztus 26-án a világhírű Liszt Ferenc Kamarazenekar nyitja meg a fesztivált, akikhez két kiemelkedő fiatal magyar hegedűművész, Pusker Ágnes és Pusker Júlia csatlakozik, valamint a klasszikus zene világának egyik legifjabb zongorista tehetsége, a mindössze 8 esztendős izraeli Yoav Levanon. Két nappal később a világzene izraeli legendája, Shlomo Bar lép fel a Dohány utcai zsinagógában együttesével, a Habrera Hativeettel. Zenéjük különleges keveréke az afrikai szefárd és a keleti hagyományoknak. Schlomo Bar A filmzene műfaja reneszánszát éli, ezért a Zsidó Nyári Fesztivál programjai között is szerepel egy izgalmas összeállítás Hollywood nagy slágereiből. Augusztus 28-án Cinema szimfónia címmel a Miskolci Szimfonikus Zenekar estjén többek között a Schindler listája, a Jákob rabbi kalandjai és a Csillagok háborúja slágerei hangzanak fel, a koncert vendége Korcsolán Orsolya hegedűművész és a fiatalok egyik nagy kedvence, Brasch Bence lesz. Első alkalommal ad koncertet a Dohány utcai zsinagógában a közelmúlt nagy felfedezettje, Takács Nikolas, aki Michel Legrand életművéből állította össze programját. A koncert egyben tiszteletadás, hiszen a Yentl, és Cherbourgi esernyők világhírű komponistája ebben az évben ünnepelte 80. születésnapját. Takács Nicholas Az opera rajongói bizonyára nagy örömmel fogadják majd Verdi Nabucco című operájának koncertszerű előadását, amelyet a Dohány utcai zsinagógában hallhatnak szeptember 2-án olyan kiváló magyar előadókkal a főbb szerepekben, mint Kálmándi Mihály, valamint az opera világának két fiatal magyar sztárja, Boross Csilla és Bretz Gábor. Közreműködik a Magyar Állami Operaház Failoni Zenekara és a Magyar Állami Operaház Énekkara, vezényel Pál Tamás. A fesztivál alapítói közé tartozó megunhatatlan Budapest Klezmer Band szeptember 3-i előadásán két meglepetéssel is várjuk az érdeklődőket, hiszen az est sztárvendége Bíró Eszter lesz, aki sok év után örömmel vállalta a közös zenélést. Ráadásul különleges programmal, hiszen erre az alkalomra tanulja meg Jávori Fegya Getto című musicaljének dalait. Bíró Eszter A fesztivál záró eseménye szeptember 4-én a Dohány utcai zsinagógában egy nagyszabású jubileumi gálaest lesz, amelyen igazi sztárparádéval ajándékozzuk meg a közönséget. Az est házigazdája Kulka János, a fellépők névsora: Csákányi Eszter, Bálint András, Elsa Valle és zenekara, Fullajtár Andrea, Hegedűs D. Géza, Somló Tamás, Závada Pál, az Osztrák-Magyar Haydn Zenekar, Fischer Ádám vezényletével valamint a Rajkó zenekar. Számos visszatérő művész vendége van fesztiválunknak, amelyre büszkék vagyunk, mert jelzi, hogy szívesen jönnek hozzánk. Az elmúlt években Palya Bea repertoárjának egyik legnagyobb sikerévé váltak a mediterrán zsidóság szefárd dalai. Ezúttal az Uránia Moziban hallhatnak tőle majd egy újabb különleges zenei válogatást, amelyben Yasmin Levi, Noa és Dulce Pontes dalai mellett fadók és szefárd dalok is elhangzanak majd. Palya Bea László Boldizsár, Kozma Orsi és Szűcs Gabi augusztus 28-án Budapest–Brooklyn című estjükön felidézik a XX. Század legismertebb pesti utcadalait. A dramatizált koncerten képzeletbeli utazást tehetünk a Dohány utcától New York zsidónegyedéig. Kiemelkedő tehetségeink közé tartozik a fiatal jazz díva, Harcsa Veronika, aki Lámpafény című koncertjén magyar költők megzenésített verseit énekli majd, az este vendége Kulka János. Falusi Marianntól rajongói már megszokhatták, hogy időről-időre egyedi, különleges előadásokkal lepi meg a közönséget. Augusztus 30-án Ulpius dalszínház című estjével Szerb Antalnak, a magyar irodalom tragikus körülmények között elhunyt zsenijének állít emléket. Falusi Mariann A Zsidó Nyári Fesztivál egyik különleges eseménye, hogy a Horgas testvérpáros, Eszter és Ádám először áll közös produkcióval a nyilvánosság elé. Az est több mint koncert, hiszen a zene mellett a film is főszerepet kap. Egy világ címmel az elmúlt tíz év legsikeresebb produkcióiból válogattak dalokat. Gerendás Pétert, aki szeptember 2-án ad koncertet az Uránia Nemzeti Filmszínházban, minden bizonnyal senkinek nem kell bemutatni, hiszen egyike a Zsidó Nyári Fesztivál legnépszerűbb előadóinak. Azonban estjének vendége egy fiatal izraeli énekesnő, Moran Magal, akit első alkalommal hallhatnak a fesztiválon. Moran dalait héber és angol nyelven írja, zenéjében kellemesen keveredik a rock, a népzene és a blues. Több izraeli nemzeti tévécsatorna tehetségkutató műsorában szerepelt már, dalait pedig rendszeresen játsszák a helyi rádiócsatornák. Gerendás Péter A Dohány utcai zsinagóga és az Uránia Nemzeti Filmszínház mellett természetesen a Rumbach zsinagógában és az elmúlt évben felújított Goldmark teremben is számos kiváló programmal várjuk a fesztivál látogatóit. A Rumbach zsinagógában bemutatkozik a Tzomet együttes Jeruzsálemtől Jeruzsálemig című estjükkel. Emellett Balogh József zongoraművész önálló estével és az Omer Klein Trio Kurt Weill estjével várjuk a kamarazene kedvelőit. A Göncölszekér együttes Ioszip Mandelstam, Paul Celan és Nelly Sachs megzenésített verseivel igazi különlegességet ígér. Akik pedig felhőtlen szórakozásra vágynak, semmiképpen ne hagyják ki Rutkai Bori és a Specko Jedno koncertjét. A Goldmark teremben A karnevál vége című kamara előadással a nagyszerű Popper Péter emlékét idézzük fel és természetesen megemlékezünk a 100 éve született Örkény Istvánról. Az Egyperces évszázad című esten Örkény és kortársainak írásaiból olvas fel Fehér Anna és Áron László. A műsor szerkesztője Tarján Tamás. Akik kedvelik a talkshowk személyes világát, azoknak ajánljuk Kánya Kata rendhagyó, zenés beszélgetését Gerendás Péterrel augusztus 27-én. Kánya KataA hagyományos zsidó zenekultúra kedvelői előtt jól ismert Klein Judit neve. A fiatal énekesnő augusztus 30-án ezúttal új együttesével, a SABRE Zenekarral mutatkozik be a Goldmark teremben. Különleges dallamvilág, egyedi hangzás, egzotikus zene jellemzi az új formációt. Szeptember 3-án a Zsidó Nyári Fesztivál és az Osztrák Kulturális Fórum közös produkciójában Karády Katalin alakját idézi fel egy magyar származású bécsi színésznő, Fáy Emese. A Budapesti epizód című monodráma rendezője Thomas Desi. A kabaré műfaja a zsidó kultúra szerves része, amely az Orfeum című esttel igazi élményt ígér a műfaj legjelesebb előadónak tolmácsolásában. Szereplők: Esztergályos Cecília, Bach Szilvia, Tényi Anett, Németh Kristóf és Faragó András. A hagyományos szabadtéri kézműves kirakodóvásár sem fog hiányozni kínálatunkból, amelynek a patinás Gozsdu udvar ad helyet. Ez a cikk promóció.
2012.08.15. 17:13
Evamagazin.hu
Olimpia utáni dőszölés – bajnoki reggeli
Olimpia utáni dőszölés – bajnoki reggeli
Serényi Zsolt, séf Balogh Gábor, világbajnok öttusázó Dr. Tihanyi András, dietetikus
2012.08.14. 12:05
Figaro házassága a gödöllői Zeneünnepen!
Figaro házassága a gödöllői Zeneünnepen!
A „Zeneünnep Fesztivál” keretein belül Mozart: Figaro házassága című operája kerül bemutatásra a gödöllői Művészetek Házában augusztus 24-én és 26-án 19 órai kezdettel. Az előadás önerőből készült, a műfaj iránt elkötelezett alkotók összefogásaként. Az alkotók ajánlója: Ami a könnyűzenében John Lennon és Paul McCartney, a musicalben Lloyd Webber és Tim Rice, az az operában Mozart és Lorenzo Da Ponte. A tökéletes szerzőpárosok. Kettőjük találkozásának eredménye három zseniális opera, a Don Giovanni és a Cosi fan tutte mellett a valaha írt a legjobb opera, a Figaro házassága. Ennek az operának a szereplői nem legyőzhetetlen hősök, nem mítikus alakok, nem félistenek, hanem mi, az egyszerű átlagos emberek. Ez az opera rólunk szól. Szeretetről, magányról, féltékenységről, odaadásról, bizalomról, kiszolgáltatottságról, csalásról és megbocsátásról. Mindennapos emberi játszmáinkról. És teszi ezt humorral, határtalan életörömmel, nagyvonalú bölcs derűvel. Nagy pillanatok, amikor egy művészeti alkotásban valamilyen módon önmagunkra ismerhetünk. A gödöllői előadás megmutatja, hogy ez megtörténhet az operaszínpadon is. Az előadás önerőből készül, a műfaj iránt elkötelezett alkotók összefogásaként, eleget tesz az opera műfajt kedvelők igényeinek, de egyúttal új közönséget is szerezhet a műfajnak. Miközben a zenei kivitelezésben maximálisan megfelel a műfaj követelményeinek, a szólisták színészi képességeinek, tapasztalatainak felhasználásával, kreatív díszlet-, jelmez- és játékötletekkel válik egyedi, sodró lendületű, humoros előadássá. Erre maximálisan alkalmas a Beaumarchais művén alapuló cselvígjáték, és Mozart csodálatos zenéje. Nagy hangsúlyt kap a történet és a zene kortalansága, a színrevitel során ma is aktuális élethelyzetek, emberi viszonyok kerülnek bemutatásra, gyakran erősen groteszk felhanggal. Az előadás alapkoncepciója, hogy szerepformálásban az énekesek megvalósíthassák saját ötleteiket is, így országos és nemzetközi hírnevet szerzett művészek vállalták a főbb szerepeket. Ők olyan kötöttségektől mentes, önfeledt játékot mutatnak be, amely nagyon ritka a hazai operaszínpadokon. A darabot ismerő nézők így egy különösen derűs, mozgalmas, egyedi feldolgozást láthatnak, míg azok is remekül szórakozhatnak, akik fenntartással viseltetnek a műfaj iránt. MOZART: FIGARO HÁZASSÁGA Vígopera négy felvonásban, két részben magyar nyelven Almaviva gróf Kovács István A grófné Fodor Beatrix Susanna, a grófné szobalánya Herczenik Anna Figaro, a gróf inasa Hábetler András Cherubino, a gróf apródja Mester Viktória Marcellina Wiedemann Bernadett Bartolo, sevillai orvos Jekl László Don Basilio, zenetanár – Don Curtio, bíró Géczi András Antonio, kertész Pataki Bence Barbarina, Antonio lánya Balogh Ágnes Kórus: a Cavaletta Nőikar tagjai Közreműködik: a Gödöllői Szimfonikus Zenekar Karmester: Horváth Gábor Rendező: Hábetler András és Horváth Zoltán Időpont: 2012. augusztus 24. 26. 19 óra Helyszín: Művészetek Háza Gödöllő (2100 Gödöllő, Szabadság u. 6.) Jegyértékesítés: Művészetek Háza Gödöllő Belvárosi Jegyiroda (Tel.: 28/514-130, +36 70/452-72-68; Fax: 28/514-100. E-mail: info@muza.hu) és az Interticket hálózata (www.jegy.hu) Jegyár: 3.800 Ft (diák és nyugdíjas: 2.900 Ft) Családi jegy: 10.000 Ft (2 felnőtt és 2 gyerek/diák) Programjegy: 5.000 Ft - az előadás mellett belépésre jogosít a Gödöllői Királyi Kastélyba (kastélylátogatás 17 óráig), valamint 20%-os kedvezményt ad a Kastélykert étteremben (2100 Gödöllő, Szabadság út 4. Tel: 28/527-020, www.kastelykertetterem.hu).
2012.08.13. 07:03
Szinhaz.hu
Cseh Laci kiúszott a gödörből
Cseh Laci kiúszott a gödörből
Nagyszerű úszással, a legjobb idővel lett elődöntős 200 vegyesen. Balogh Gábor és Bernek Péter 200 háton szintén továbbjutott.
2012.08.01. 13:12
Fn24.hu
Színházi sátor Tusványoson - Politizálhat-e a színház?
Színházi sátor Tusványoson - Politizálhat-e a színház?
A Magyar Teátrum beszámolóját közöljük a Teátrumi Színházi Sátor szerdai, csütörtöki, pénteki tusványosi programjairól. A Magyar Teátrum beszámolója: Szerda: A színházi sátor programja szerdán reggel gyermekprogramokkal kezdődött. Wass Albert meséit a Gózon Gyula Kamaraszínház művészei zenésítették meg a többtucatnyi gyermekből és szüleikből álló közönség előtt. A délutáni szakmai beszélgetésen a Bánffy György Kulturális Szalon mutatkozott be. Molnár Adrienn, a Bánffy Szalon ötletgazdája a kultúraközvetítés fontosságáról beszélt. Császár Angela, a szalon háziasszonya Sütő Andrástól, Németh Antaltól és Faludy Györgytől vett idézetekkel válaszolta meg a házigazda kérdéseit. Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára szerint a XXI. században nem elég arra várni, hogy az emberek megkeressék a kultúrát, azt el kell vinni hozzájuk. A Rejtőzködő Csángóföld című előadás alatt néptáncosok, népzenészek lepték el a sátor körszínpadát. Az első nap programja a Fesztivál a Határon trió zenei bulijával zárult a Magyar Teátrum Sátorban. Fekete Péter, a sátor főszervezője elmondta, hogy az idei magas látogatószám visszaigazolja, hogy a tavalyi siker után idén is szükség van a színház jelenlétére a fesztiválon. Csütörtök - szerző: Sz-ó -sz-ó: A szerdai nyitónapról visszamaradt bulizók még alig találták meg sátraikat, amikor reggeli friss hangulatban megjelentek a játszóház nyitására váró gyerekek a Magyar Teátrum színházi sátra előtt. Szűkre szabott anyuka- és tágra nyílt gyerekszemek tekintetétől kísérve tíz órakor kinyílt a sátor kapuja, elindult egy új nap Tusnádfürdőn, a 23. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktáborban. A Gózon Gyula Kamaraszínház „Buborék bölcsi” című előadása határozottan nem csak bölcsiseknek szólt. Interaktivitás, színek kavalkádja, közösségi élmény. Ismét egy kupac gyerek, akiket megfoghatott a színház varázsa. „Politizálhat-e a színház, milyen kultúrpolitikai szerepe van a huszonegyedik század színházának?”– volt a délutáni fórum témája. A sátor elé kihelyezett szakmai beszélgetésen Pállfy István, az Országgyűlés Kulturális és Média Bizottságának alelnöke, Szabó László, az Magyar Teátrumi Társaság titkára, Németh Kristóf színművész, Seregi Zoltán rendező és Kovács Balázs, a Gödöllői Kulturális Központ vezetője beszélgetett. Németh Kristóf hamar a Budapesti Kamaraszínház aktuális helyzete felé terelte a szót. – Négy minisztertől várunk hónapok óta egy értelmes mondatot, de képtelenek vagyunk kicsikarni, hogy valamelyikük végre felálljon és kimondja miért is alakult ki ez a helyzet, hogy a rendszerváltás óta először történik meg, hogy színházakat zárnak be Magyarországon. Korábban Réthelyi Miklóst, Szőcs Gézát, most Balogh Zoltánt és L. Simon Lászlót kértük, nyilatkozzanak. – sarkította a témát Németh Kristóf, aki (míg volt ilyen) a Budapesti Kamaraszínház művészeti tanácsának vezetője volt. A moderátor Fekete Péter felmentést kért Réthelyi és Szőcs urak részére, mivel ők nem voltak mikrofon- és már nincsenek döntés-közelben. Az aktuális kulturális kormányzat felé pedig valószínűleg el fog jutni a kérdés. Fotó: Dömötör Fanni – Több százmilliós visszaélésekről tudok a színházi világban – folytatta a parázs vitát Németh Kristóf, mire Pállfy István azonnali rendőrségi feljelentésre szólított fel, amennyiben megalapozottak az információk, majd hozzátette: – Politizáljon a színház, de ne pártpolitikával foglalkozzon, hanem az adófizetőket, ezáltal a színházakat működtető közösséget és a jegyvásárlókat érintő aktuális társadalmi, politikai kérdésekkel kötelessége foglakozni. Seregi Zoltán a szocialista propaganda-politizálás túlhaladottságáról, Kovács Balázs a közművelődési intézményvezetők felelősségéről beszélt. A közönség bekapcsolódott a vitába, volt, aki kifejezte együttérzését a Budapesti Kamaraszínház színészei iránt, volt, aki a központi támogatások elosztásának rendszerét elemezte. A fórum után Színészszerelem címmel Komáromi Anett, a Jókai Színház Gálfy-gyűrű díjas színésznője, és fiatal kollégája, Nagy Róbert műsora következett a színházi sátorban, telt ház mellett. Szécsi Pál dalai, vagy Domján Edit levelei, vagy kettőjük szerelme vonzották-e jobban a fesztiválozókat, azt nem tudni, mindenesetre a sátorvason is csüngtek a nézők. Vastaps, igazi fesztiválsiker volt a békéscsabai előadás. Idén több erdélyi kollégának is teret adunk a színpadon, így éjfélkor négy „helyi” színész lépett a deszkákra. Nagy Csongor Zsolt, Péter Attila, Rappert Gábor és Cserey Csaba a „Mindhalálig Beatles” mintájára készült Beatles Forewer kivonatával fesztiváloztak. Ismét telt ház, ismét tomboló siker. Közben megérkezett az egri Gárdonyi Géza Színház kortárs táncosainak busza. A nyolc fiatal táncos, a nyolcszáz kilométer után kissé elcsigázva vette szemügyre a játékteret, készülvén a pénteki előadásra. Világosítani jöttek, de előbb még az esti DJ-bulit ki kellett várni, hát inkább beálltak táncolni, hátha gyorsabban megy a buli. Hajnali háromra kaptak színpadot, ötig világosítottak, reggel hatra dőltek ágyba, mire már kezd a másnapi gyerekműsor szervező gárdája ébredezni. Péntek - szerző: F. Gábor: A Magyar Teátrum sátrán kívül és belül is „teltházzal” indult a nap pénteken, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban, Tusnádfürdőn. Ez volt a színházi sátor fesztiváli működésének utolsó és egyben leghosszabb, szó szerint is legzsúfoltabb napja, Tusványoson. A négykézláb-korú gyerekek kint a szőnyegen játszanak, a nagyobbak bent a szülőkkel és tesókkal szemlélik a délelőtti előadást, a Kovács András Ferenc gyerekverseiből készült Csillagszél című koncertet. Teltház, talán egy két szabad hely. Koradélután nagy sürgés-forgás kezdődik, fekete leplekkel érkeznek a helyi szervezők, a soron következő filmvetítéshez elkezdődik a fehér sátor besötétítése. Aprócska harc a Nappal. Győzött az emberi akarat, kint rekedt a fény s így Tőkés László püspök úr érkezésére vetítőteremmé alakulhatott a színházi sátor. A százhuszadik néző belépése után már látható, gond lesz a helyekkel, székek kerülnek a színpadra is, előbb egy aztán több is, dupla sorban. Megteltünk, elkezdődik a vetítés, a Szigorúan ellenőrzött életek című film bemutatója, mely az egyházi és közéleti–politikai átvilágítás fejleményeiről szól. A felkötözött fekete függönyök nem csak a fényt, de a levegőt is kizárták a sátorból, Nap melegét meg éppenséggel beszívják. A hőmérséklet emelkedik, és közben a hangulat is. Őrületes képeket látunk a bennrekedt lélegzet és a felszisszenések jelzik a téma komolyságát. A film után kötetlen beszélgetés, ki lehetne szabadulni a katlanból, de senki sem mozdul, mindenki hallani akarja a reakciókat, a hozzászólásokat. Háromnegyed öt, mire zárul a program, kiürül a sátor, csupán tíz perc az átállási idő. Eperjes Károly istenes verseket mondott Istenes versek– hív az alcím Eperjes Károly Kossuth-díjas színművész Az igazat mond, ne csak a valóditcímű estjére. Középen egy szék, egy fiatal csíkszeredai gordonkaművész hangol. A sátor alig hogy kiürült, már érkeznek a vers- és Eperjes rajongók: 120…, 122… – Kérem szépen, tele vagyunk! – Sebaj, a lépcsőre… – Jó, hát akkor tessék… 134…, 138… már a bejárat előtt ácsorognak az emberek, aztán elkezdik birtokba venni a külső hangszóró előtti teret. Másfél óra a léleknek. Lélegzetvisszafojtva megy Eperjes Károly estje. Hétkor kint elkezd hangolni az Omega. Garantálták a fiúk, hogy hétig csöndben maradnak, betartották. Aztán becsurog a zaj a színházba, de nem lehet leállni, már beindult a henger, már izzik a levegő, hiába a dobszóló, a versek folynak egészen háromnegyed nyolcig. S az emberek nem mozdulnak, sátron belül és sátron kívül a hangfalak előtt ülnek, állnak s hallgatják a férfit, aki saját hitvallását versekben mondja el. A szabadegyetem egyik, ha nem „a” legkatartikusabb pillanatát élhetjük meg. Nyolckor a nagyszínpadon Balázs Fecó „belecsap a húrokba”, mindenki elmegy koncertet nézni. A Magyar Teátrum sátrában megkezdődik az esti előadás próbája, csendben melegítenek az egri táncosok, Topolánszky Tamás társulatvezető, koreográfus atyai irányítása mellett. Közben az emeberek – Balázs Fecó ide vagy oda – elkezdenek beszivárogni a sátorba. Próbanézőbe jöttek. – Táncosok, nem zavar benneteket ha páran nézik a próbát? – hangzik az udvarias kérdés. – Majd szólunk ha zavar. „Páran” – mondtuk, aztán egyre csak csorognak be az emberek… 35…, 38…, 42…78…, 82… – Kérem ez itt még csak egy próba, az előadás éjfélkor kezdődik!... 108…, 116…, 120… Teltházas táncpróba a színházi sátorban. Az egri táncosok Közben kint elkezdődik az Omega koncert, a tábort lassan lezárják, kint kirakták a megtelt táblát, bent mi is megtelt sátorral próbálunk. Tizenegykor vége a próbának, kiürítjük a sátrat egy kis levegőcserére. Kérdezzük Blaskó Balázst az egri Gárdonyi Gáza Színház igazgatóját, volt e már spontán teltházas próbája a tánctagozatnak? Az igazgató jólesően mosolyog, a nagyszínpadról szól a Gyöngyhajú lány. – Omegáéknál lesz még egy ráadás! – Vagy kettő is lesz. Fogadások köttetnek, hátul a táncosok melegítenek, s mire a sátor szervezői feleszmélnek, már félig tele a nézőtér, fél órával egy kortárs táncelőadás előtt. Kint még két ráadás szám Kóboréktól, valaki vesztett egy üveg pezsgőt, aztán csönd. A koncertközönség elindul hazafelé, a tánc iránt érdeklődők pedig megrohamozzák a Magyar Teátrum sátrát. Telt ház, ma már negyedszerre. Ismerős arcok tűnnek fel: Pállfy István, Lévai Anikó érkezik, csak nagy nehezen sikerül helyet szorítani nekik. Éjfélkor elindul útjára a Táncfantáziák, amit már a POSZT közönsége is láthatott Pécsett. Fiatalos friss, művészi és közérthető. Csillogó szemű, szép testű fiatalok. Élvezik a közös munka gyümölcsét, és a közönség is élvezi az éjféli csodát, a mozdulat művészetének üzenetét. Éjjel egy óra, megállíthatatlan tomboló taps, méltó fesztiváli csúcspont. Gyors átszerelés, s kezdődhet a sátorzáró buli hajnalig. – Ez a DJ nyomja a fesztivál legjobb buliját, ki ő? – kérdezi valaki. Mi tudjuk: DJ Szabó Laci a Magyar Teátrumi Társaság titkára pörgeti a lemezt. Fekete Péter, a Jókai Színház igazgatója az ajtóban áll, szemmel láthatóan félti a sátrát, néha rászól egy-egy érkezőre: – Cigivel, sörrel ne gyere be, légyszí! Jó a buli direktor úr, – jegyzi meg egy cserfes lány szarvasi hátországgal – ne görcsöljön már rá, lazuljon el, nem kéne innia valamit? Ismét teltház, a mai nap ötödszörre. Négyig tart a nap. Tizennyolc órán keresztül „csúcsra járt” Tusványoson a Magyar Teátrum színházi sátra. Forrás és tartalmi partner: magyarteatrum.hu
2012.07.31. 10:00
Szinhaz.hu
Balogh Gábor (Facebook): Menned kell, Csanád!
Nem írom le azt az álszent hazugságot, hogy engem nem érdekel egy ember származása, mert ez egyszerűen nem volna igaz. Mindannyiunkat érdekel. [...] Bővebben! Komment (37)
2012.07.26. 09:55
Mandiner.hu
Hamarosan nyit a TeÁtrium Békéscsabán
Hamarosan nyit a TeÁtrium Békéscsabán
Zene, vers, színház – egész nyáron ingyenes kulturális programokkal várja a kikapcsolódni vágyókat a Jókai Színház udvara, a TeÁtrium. Július 18-tól szeptember 8-ig szinte minden nap történik valami: verses és felolvasószínházi estek, zenés programok, koncertek változatos kavalkádja biztosítja a kulturális életet Békéscsabán. A Békéscsabai Jókai Színház az elmúlt évben hatalmas sikert könyvelhetett el Szarvason a Vers a víz fölött programsorozat rendezvényeivel, amelyre százával érkeztek a látogatók. A most nyíló TeÁtrium – programjait hasonló struktúrába rendezve – kínál könnyed nyári kikapcsolódást a békéscsabaiak számára. A színház művészei egy-egy dal kíséretében kedvenc szerzőik tollából született alkotásokat olvasnak fel a verses esteken, míg a dalesteken Rossini vagy Szécsi Pál művészetébe nyerhetnek bepillantást a látogatók. Szerdánként fiatal, feltörekvő zenekarok mutatkoznak be az udvaron. A Jókai Színház által meghirdetett drámaíró-pályázat legjobb tizenhárom alkotását felolvasószínházi keretek között ismerheti meg a közönség. A nézők tevékenyen részt vállalhatnak a színház következő évadának alakításában, hiszen az általuk kiválasztott, legjobbnak ítélt egyfelvonásos drámát 2012/2013-ban műsorára tűzi a teátrum. Az esteken Békés megye, Békéscsaba prominens személyiségei, közszereplői családjukkal együtt házigazdaként fogadják a vendégeket. Szeptember első hetében színházi előadásokat is színre visznek a TeÁtriumban, így a nyári színpadon Egressy Zoltán Sóska, sültkrumpli című tragikomédiájával, Neil Simon-Marvin Hamlisch Kapj el című musicaljével és Zalán Tibor Papageno a metróban című művével hangolódhat a közönség a Jókai Színház következő évadára, melynek megnyitó gálaestjét szintén a TeÁtrium falai között rendezik meg szeptember 8-án. Itt a TeÁtrium programja: 2012. július 18-tól szeptember 8-ig Július 18. 19.00 TeÁtrium-megnyitó ZENEUDVAR Lay Down - populáris jazz, bárzenei hangulat Az együttes tagjai: Farkas Natália (ének), Magda Lajos (billentyűs), Balázs Zsolt (basszusgitár) Házigazda: Vantara Gyula országgyűlési képviselő, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere és felesége, valamint Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója július 19. 20.00 VERSEST Égiek és földiek – párok az irodalomban és a filozófiában Tarsoly Krisztina és Presits Tamás előadásában július 20. 11.00 A BÉKÉSCSABAI OLIMPIKONOK ÜNNEPE20.00 VERSEST József Attila versei Tege Antal és Fehér Tímea előadásában július 21. 20.00 VERSEST Wass Albert versei Nagy Erika és Tomanek Gábor előadásában július 25. 19.00 ZENEUDVAR Kemény Gitárklub Vendég: Kondorosért Elektroakusztik július 26. 20.00 FELOLVASÓSZÍNHÁZ Zelei Miklós: Situs inversus. Az Isten balján Katkó Ferenc előadásában Rendező: Kolti Helga július 27. 20.00 FELOLVASÓSZÍNHÁZ Balogh Robert: Távol Szereplők: Bartus Gyula, Kovács Edit, Jancsik Ferenc Rendező: Kolti Helga július 28. 20.00 FELOLVASÓSZÍNHÁZ Vörös István: Hétfői farkasok Szereplők: Tarsoly Krisztina, Nagy Erika, Biró Gyula, Balázs Csongor Rendező: Tege Antal július 29. 20.00 SZÍN-TÉR Borisz Akunyin: Sirály A budapesti Bárka Színház stúdiós hallgatóinak előadása július 30. 20.00 FELOLVASÓSZÍNHÁZ Végh Attila: Oidipusz megkísértése Szereplők: Bartus Gyula, Tege Antal, Seregi Zoltán, Presits Tamás, Tarsoly Krisztina, Csomós Lajos Rendező: Seregi Zoltán július 31. 20.00 VERSEST korTÁRSAK – kortárs szerzők művei Kara Tünde és Czitor Attila előadásában augusztus 1. 19.00 ZENEUDVAR Török Akusztik Band kalandozás a rock, pop és a reggie világában augusztus 2. 20.00 FELOLVASÓSZÍNHÁZ Juhász István: Hölgyválasz Szereplők: Bartus Gyula, Jancsik Ferenc, Kovács Edit, Fehér Tímea, Vadász Gábor Rendező: Seregi Zoltán augusztus 3. 20.00 VERSEST Ki viszi át a szerelmet – Nagy László versei Seregi Zoltán és Liszi Melinda előadásában augusztus 4. 20.00 VERSEST Szőke Pál kedvenc versei Házigazda: Mlinár Pál koreográfus, táncpedagógus és családja augusztus 8. 19.00 ZENEUDVAR Borneo együttes jazz-rock tabuk és korlátok nélkül augusztus 9. 20.00 FELOLVASÓSZÍNHÁZ Kiss Judit Ágnes: Kvintett Szereplők: Csomós Lajos, Kara Tünde, Tarsoly Krisztina, Nagy Erika, Fehér Tímea Rendező: Bereczki Csilla augusztus 10. 20.00 VERSEST Én is a XX. században születtem Szabó Lajos és Vadász Gábor előadásában augusztus 11. 20.00 FELOLVASÓSZÍNHÁZ Sultz Sándor: Megyünk haza Szereplők: Katkó Ferenc, Komáromi Anett, Kara Tünde, Liszi Melinda, Fehér Tímea, Tege Antal Rendező: Koleszár Bazil Péter augusztus 12. 20.00 VERSEST Versek a Hetek antológiájából Liszi Melinda és Nagy Róbert előadásában augusztus 13. 20.00 DALEST Szécsi Pál-est Komáromi Anett és Nagy Róbert előadásában augusztus 15. 19.00 ZENEUDVAR Alakulat kalandozás a hip-hop világába Az együttes tagjai: QUICK (Vida Pál) és ZSO (Felföldi Zsolt) augusztus 16. 20.00 VERSEST „Közbevágott Pató Pál úr” – humor az irodalomban Mészáros Mihály előadásában augusztus 17. 20.00 VERSEST Radnóti Miklós versei Szőke Pál előadásában augusztus 18. 20.00 DALEST Szerelmes nyári éjszakák Kovács Edit, Galambos Hajnalka és Rázga Áron előadásában augusztus 22. 19.00 ZENEUDVAR Randy Marsh Fusion Project kalandozás az alternatív rock világába Az együttes tagjai: Debreczeni Zoltán (ének, gitár), Miklós Gábor (gitár-ének), Duna Norbert (dob) és Szikora István (basszusgitár) augusztus 23. 20.00 VERSEST József Attila istenes versei Józsa Mihály és Verbó Ákos előadásában augusztus 24. 20.00 FELOLVASÓSZÍNHÁZ Podmaniczky Szilárd: Próbafeltámadás - Feltámadáspróba Szereplők: Tege Antal, Csomós Lajos, Katkó Ferenc, Szabó Lajos, Czitor Attila Rendező: Czitor Attila augusztus 25. 20.00 FELOLVASÓSZÍNHÁZ Pruzsinszky Sándor: Megérkezés Totoposzba Szereplők: Kovács Frigyes, Tege Antal, Jancsik Ferenc, Presits Tamás, Czitor Attila, Nagy Róbert, Kara Tünde Rendező: Kovács Frigyes augusztus 26. 20.00 VERSEST Bárkával jöttem, nem virággal Bartus Gyula és Liszi Melinda előadásában augusztus 27. 20.00 VERSEST Banner Zoltánnal augusztus 28. 20.00 FELOLVASÓSZÍNHÁZ Csikós Attila: Trió Szereplők: Kara Tünde, Komáromi Anett, Czitor Attila Rendező: Zalán Tibor augusztus 29. 19.00 ZENEUDVAR Palmetta zenekar – teljes zenekaros akusztikus koncert népzene és zúzós metál egy helyen! Az együttes tagjai: János Hajnalka (ének), Lener Veronika (ének), Klapka Ágnes (ének), Kima Norbert (dobok), Laczik Fecó (basszusgitár), Rigó Tamás (szólógitár), Vida Bálint (kisegítő basszusgitár) augusztus 30. 20.00 FELOLVASÓSZÍNHÁZ Reiber Gabriella: Doktor úr, kérem Szereplők: Kara Tünde, Presits Tamás, Komáromi Anett, Fehér Tímea, Liszi Melinda Rendező: Kovács Frigyes augusztus 31. 20.00 FELOLVASÓSZÍNHÁZ Elek Szilvia: Pillangók Szereplők: Bartus Gyula, Jancsik Ferenc, Kovács Edit, Katkó Ferenc Rendező: dr. Merő Béla szeptember 1. 20.00 FELOLVASÓSZÍNHÁZ Horváth Péter: Római rögtönzés Szereplők: Tege Antal,Komáromi Anett,Szabó Lajos, Liszi Melinda, Katkó Ferenc, Veselényi Orsolya, Koleszár Bazil Péter Rendező: Koleszár Bazil Péter ÉVADNYITÓ-HANGOLÓDÓ színházi előadások a TeÁtriumban (belépődíjas) szeptember 5. 20.00 SZÍN-TÉR Egressy Zoltán: Sóska, sültkrumpli Szereplők: Bartus Gyula, Csomós Lajos, Gulyás Attila Rendező: Koleszár Bazil Péter szeptember 6. 20.00 SZÍN-TÉR Neil Simon-Marvin Hamlisch: Kapj el Főszerepben: Balogh Anna és Szomor György Rendező :Seregi Zoltán szeptember 7. 20.00 SZÍN-TÉR Zalán Tibor: Papageno a metróban Szereplők: Komáromi Anett és Kelemen Dániel Rendező: Szalma Dorotty szeptember 8. 20.00 SZÍN-TÉR A Békéscsabai Jókai Színház évadnyitó gálaműsora
2012.07.14. 07:22
Szinhaz.hu
Vissza a kezdetekhez - Közeleg a 22. Művészetek Völgye!
Vissza a kezdetekhez - Közeleg a 22. Művészetek Völgye!
Hétfőn sajtótájékoztatót tartott a Művészetek Völgye stábja, és a fesztiváligazgató Márta István, ugyanis idén 22. alkalommal rendezik meg a fesztivált. A részletekről cikkünkben olvashatnak. A sajtótájékoztatót Galkó Balázs felszólalása nyitotta, melyet most közzéteszünk: Márta István felidézte, hogy 2011-ben kiváló művészeti fesztivál minősítést kaptak, akkor 120 ezer fellépővel, 1800 programmal várták a látogatókat. Csak Kapolcs 4,9 millió forint bevételre tett szert, a lakosságnak pedig 31 millió forint bevétele származott a fesztiválból. „A művészet a maga módján így segít a falunak” – jegyezte meg a fesztiváligazgató, aki az idei Művészetek Völgye anyagi helyzetét is ismertette. „Tavaly 190 millióból gazdálkodtunk, idén 76 millióra terveztük a fesztivált. Az NKA-nál, maximum 30 millió forintra lehetett pályáznunk, ennek az összegnek az egyharmadát kaptuk meg, tehát 10 milliót. Réthelyi Miklós nem találta érdemlegesnek a fesztivál támogatását, ezért egy fillér miniszteri keretet nem kaptunk tőle, de végül, az új nemzeti erőforrás miniszter, Balogh Zoltán a saját keretéből 20 milliót adott a Művészetek Völgyének. A tervezett bevételünk pedig 46 millió forint. Tehát idén drasztikusan csökkentett büdzsével dolgozunk, így csak két falu, Kapolcs és Taliándörögd lesz a helyszínünk” – számolt be Márta István, aki azt is hozzátette, a kisebb költségvetés ellenére színes programkínálattal vágnak neki a 22. Művészetek Völgyének, ami egyfajta visszatérés lesz a kezdetekhez. „Még családbarátabb és családiasabb fesztivált képzeltünk el. A költségvetésünk csökkenése ellenére a kulturális minőség, a völgyarculat és a tradíciók megőrzését tartjuk szem előtt. Idén egyfajta retrohagulat is jellemzi majd a fesztivált, visszatérünk az ősidőkbe, a nagy helyszíneket elhagyjuk, akárcsak a gigantikus eseményeket, egyrészt azért, mert nincs rá pénzünk és másrészt azért, mert a jövő a meghitt, portákon lévő eseményeké. Lesz átjárás az udvarok között, ami szerintem nagyon klassz dolog. Tehát az a fajta családias hangulat, ami az első éveket jellemezte talán visszatér, ettől lesz különleges az idei Művészetek Völgye” – közölte Márta István, aki arról is beszélt, hogy a Művészetek Hölgye ezúttal is a Palya Bea, azaz Pocak lesz, aki első gyermekét várja. Nyitott portát vezet majd Kapolcs főutcáján, ahol tíz napon keresztül vendégei életébe, előadásaiba és beszélgetéseibe nyerhetünk bepillantást. "Ilyen nyaram, ilyen Kapolcsom még nem volt… Így gondoltam az eddigi két Palya-udvarra is, de ez most az átváltozás nagy ünnepe lesz: nemcsak veletek mulatok, hanem a hasamban táncikáló kisbabámmal is. Örvendezem, nemsokára az ő születésével együtt magamat is anyává, magunkat családdá szülöm. Addig meg csak egyszerűen élem a jót, derűs hiperaktivitásban várakozom. Persze talán kevesebbet állok majd kézen a diófánál a reggeli táncok alatt, és egy nap csak három, nem öt koncertet adok” – fogalmaz Palya Bea a fesztivál beharangozó füzetében. Az előző évi sikerekre való tekintettel idén is lesz Kaláka Versudvar, ahol Gryllus Dánielék és Lackfi János lesz a házigazda. Vendégül látják többek közt a Szélkiáltó együttest, Kányádi Sándort, Boka Gábor vásári képmutogatót, Galkó Balázst, Szalóki Ágit, Tóth Krisztinát, Varró Dánielt, Berecz Andrást, Bognár Szilviát, Szirtes Edina Mókust, a Sebő Együttest, Malek Andreát, Rátóti Zoltánt, Müller Péter Sziámit, Dinnyés József daltulajdonost és Villon estjével érkezik Mácsai Pál és Huzella Péter. “Nagyon meghatóan tudok visszaemlékezni a tavalyi évre. Az, hogy ennek folytatása van valamennyiünk elhatározása volt” – mondta Gryllus Dániel a sajtótájékoztatón. Kapolcs Hobo Klub-bal várja az érdeklődőket a Malompart Színpadon, ahol Hobo és barátai, alkotótársai lesznek a vendégek 10 napon át, ráadásul sor kerül a Magyar Hobológiai Társaság III. Vándor-Ló-Gyűlésére Sebők János jelenlétében. A részletekről Hobo beszélt: „Tavaly minden este más-más előadóestet láthatott a közönség, volt, hogy kettőt is, mert az elsőre nem fért be mindenki. Patakokban folyt a víz, nagy viharok voltak, ezt azonban túléltük, így idén 10 napon keresztül tízféle koncerttel jelentkezünk. Póka Egon és én vagyunk a kemény mag, csatlakozik hozzánk például Ferenczi György, Fekete Kovács Kornél, Tátrai Tibor is. A magyar Hobológiai Társaság témája lesz a rock és a film, illetve a népzene, a Rolling Stones zenéje és jelentősége, Tom Waits, a rock és a színház, ez alkalomból vendégünk lesz Vidnyánszky Attila, a Doors és Jim Morrison, Jimi Hendrix élete és zenéje és így tovább. Szégyen és gyalázat, de szeretnék az emberiségre hakni.. Anno az igazgatótól kaptam ezt a filozófiát. Lesz „jó kövérek vagyunk metálzenekar”, hat mázsa lesz a zenekar súlya és lesznek mindenre elszánt ripacsok” – sorolta Hobo. Ahogy Márta István fogalmazott: „bluesban erős lesz a fesztivál”, ugyanis a kaplocsi Óvodakertből első alkalommal jelentkezik a Blue sPot Café, ahol a koncepció a közösségi zenélés, a könnyűzene eredeti forrásaiból, a bluesból, a rockból táplálkozó és építkező zenekarok, amatőr és kevésbé amatőr csapatok bemutatása. A völgyakók találkozhatnak majd Gál Csaba Boogie-val és a Soultramps-szel, a Keith Richards' Rock'n'Roll Cirkusszal, a Catsandox-szal, melyet Takáts Eszter és Müller Péter Sziámi alkotnak. A Művészetek Zöldje túrái, és a komolyzenei koncertek sem maradhatnak el, és Taliándörögdön újra jelentkezik az Ősök Háza osztályfőnöki órákkal, Szőke András és Illés István vezetésével. Údonság lesz Kapolcson a Hang és Humoroskola, a Magyar Írószövetség, továbbá a Muharay Színpad népművészeti programsorozata, melynek keretében különféle tradicionális együttesek lépnek fel, illetve a Kaposvári Egyetem művészeti karának programsorozata a dörögdi Új Iskolában, ahol pajtaszínházi előadások, nyílt tanórák, árverés, emberméretű kaleidoszkóp, fényfestés várja a kíváncsiakat. Márta István azt is elmondta, hogy a háromnapos hétvégi bérlet 7000 forintba, napijegy 3000 forintba, a diákjegy 2500 forintba fog kerülni, újonnan pedig bevezetik az esti-jegyet, ami 1300 forintért lesz elérhető. „A Művészetek Völgye alakul, kialakul, átalakul, de megszűnni semmiképpen nem fog” –összegzett a fesztiváligazgató. Színház.hu
2012.07.02. 14:22
Szinhaz.hu
Gönczi Gábor ajánlotta a zenekart Balogh Edina lagzijára
Nem láttunk olyan vendéget a Barátok közt gyönyörű színésznőjének esküvőjén, aki ne perdült volna táncra. Fiatalok és idősek egyaránt a házaspárral mulattak, a PartYssimo zenekar vérpezsdítő muzsikájára. Az együttest Gönczi Gábor ajánlotta a fiataloknak.
2012.05.31. 09:00
Storyonline.hu
Muri Enikő a Csillag születikes szívtipróval kavart
A csajozós dumájával próbálkozó Balogh Gábor fél évig volt az X-Faktor sztár szerelme.
2012.03.21. 14:30
Neon.hu
Programajánló: Down-világnap a Vígszínházban
Presser Gábor, Berecz András, a Pa-Dö-Dő és a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola növendékei is fellépnek a budapesti Vígszínházban március 18-án a Down-szindróma világnapja alkalmából. Az intézményben 11 órától színes programokkal várják a Down-szindrómás gyerekeket és ép társaikat, hogy együtt játsszanak, énekeljenek és nevessenek. A közönség megtekintheti Balogh Sándor A brémai muzsikusok című zenés mesejátékát, amelyben közreműködik Hábetler András énekes és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Fúvósegyüttese Balogh Sándor vezényletével. A mesélő Kerekes József, a Vígszínház művésze lesz. Az érdeklődők különleges, interaktív dobkoncertet is hallhatnak Cserey Csaba előadásában. Mesét mond Berecz András, fellép Presser Gábor, a Pa-Dö-Dő és a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola növendékei.
2012.03.14. 09:00
Bezzeganya.postr.hu
Az Új Nemzedék Jövőjéért Programról
Az Új Nemzedék Jövőjéért Program címmel ifjúságpolitikai tervet mutatott be a kormány. A keretprogram egyik legfontosabb célja, hogy egy olyan Magyarországon éljünk, ahol a fiatalok törődnek hazájukkal és pontosan tudják, hogy hazájuk is törődik velük. Mihalovics Péter, miniszteri biztos Balogh Gábor, öttusázó világbajnok Balogh Gábor, miniszterelnöki tanácsadó
2012.01.20. 12:30
Tapasztalatszerzésre is jó a cselgáncs-vb
Magyarország a 2013-as Eb-re pályázik, Balogh Gábor miniszterelnöki tanácsadó ehhez is gyűjt adatokat.
2011.08.24. 15:33
Velvet.hu
Aki most dolgozik, annak egészsége nem számít a kormánynak?
Balogh Gábor miniszterelnöki sporttanácsadóval készített interjút a HVG hetilap. Egykori öttusabajnokunk
2011.06.14. 23:00
Hvg.hu
A belvárosban is száguldozik Vettel
Balogh Gábor sportügyekért felelős miniszterelnöki tanácsadó, világ- és Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes öttusázó a Blikknek elárulta, a Magyar Nagydíjon kívül is láthatjuk Sebastian Vettelt, a Red Bull Racing világbajnok Forma-1-es pilótáját idén hazánkban száguldani.
2011.05.17. 17:40
Ki a szexibb? Szabó Zsófi vagy Horváth Éva?
A világ legnépszerűbb sztárjai között mérettetnek meg Magyarország legdögösebb női és legvonzóbb férfijai. S hogy ki lesz a magyar szavazók szerint idén az univerzum álompasija és álomnője, abba bárki beleszólhat. A hazai hírességek közül Dukai Regina, Balogh Edina, Janicsák Veca éppúgy elnyerheti ezt a kitüntetést, mint Király Viktor vagy Kucsera Gábor, akik több külföldi sztárt utasítottak maguk mögé.
2011.04.12. 12:40
Stop.hu
Balogh Gábor: a sportnak a politika középpontjába kell kerülnie
A miniszterelnök sporttanácsadója szerint fontos a sportban rejlő nemzetgazdasági és társadalmi lehetőségek kihasználása.
2011.02.18. 19:04
Velvet.hu
Adakozó igazgató! Milliókat zenélt össze a szegény gyerekeknek
Nagyszabású jótékonysági akciót szervezett egy csepeli iskola igazgatója egy iszapkárosult iskolának. Balogh Gábor szerint minden gyereknek egyenlő lehetőségeket kell biztosítani.
2011.01.03. 10:12
Nlcafe.hu
Kis Hegedüs Réka élvezi az egyedüllétet
A 33 éves modell azért szakított Balogh Gábor világ- és Európa-bajnokkal, mert júliusra elfáradt a kapcsolatuk. Egyelőre élvezi az egyedüllétet.
2010.10.01. 18:55
Velvet.hu
Se Orbánnak, se Semjénnek nincs köze hozzá
Egy hete még arról írtunk, hogy az "olaszos" viták ellenére is tökéletes harmóniában él az egykori öttusa világbajnok Balogh Gábor és ex-playmate kedvese, Kis Hegedűs Réka. Azóta már új szelek fújnak, az álompár ugyanis szakított - de miért, ha egyébként minden rendben volt?
2010.09.27. 13:21
Stop.hu
Ex-playmate az élettársa Orbán Viktor tanácsadójának
A Hal a tortán című műsor forgatásán ismerkedtek meg. Szerencsés pillanatnak érzik. Mindketten előtte zárták le korábbi kapcsolatukat. Kis Hegedüs Réka és Balogh Gábor ugyanolyan élethelyzetben volt. Nagyon hamar azonos hullámhosszra kerültek. Az explaymate modell és kedvese, az öttusa-világbajnok több mint másfél éve összetartozik.
2010.09.20. 15:53
Stop.hu
Pulai Imre és Balogh Gábor erősíti a hazai felhozatalt
A Vodafone Kupa beharangozójának köszönhetően az Európai bajnokság után ismét hazai sportolókkal gazdagodott a gyűjteményünk.
2010.08.19. 07:37
Velvet.hu
Baleset érte az énekesnőt - Kómában feküdt
Szandi és az öttusa-világbajnok Balogh Gábor lesz Szujó Zoltán vendége a Nemzeti Vágta döntője alatt az RTL Klub élő közvetítésében. Szandi tinédzser korában amatőr zsoké volt, ám egy súlyos sérülés miatt abbahagyta a sportot. Az énekesnő három napig kómában feküdt agyzúzódással, majd hónapokig tartott, amíg felgyógyult.
2010.06.06. 07:00
Storyonline.hu
Szandi lóverseny-szakértőként debütál a Nemzeti Vágtán
Szandi és az öttusa-világbajnok Balogh Gábor lesz Szujó Zoltán vendége a Nemzeti Vágta döntője alatt az RTL Klub élő közvetítésében.
2010.06.04. 21:06
Stop.hu
Szandi lóverseny-szakértőként debütál a Nemzeti Vágtán
Szandi és az öttusa-világbajnok Balogh Gábor lesz Szujó Zoltán vendége a Nemzeti Vágta döntője alatt az RTL Klub élő közvetítésében.
2010.06.04. 12:12
Harmonet.hu
Ugat a magyar modell gyereke
Kis Hegedüs Réka modell és párja, Balogh Gábor öttusa-világbajnok mintegy másfél éve alkot egy párt, és mivel boldog kapcsolatban élnek, már többször felmerült a gyermekvállalás gondolata. Ám míg nem vállalnak babát, addig a kutyus tölti be náluk a gyerek szerepét.
2010.05.12. 15:05
Nlcafe.hu
Mikor válthatja bébi a kutyust a nyuszilányéknál?
A 2004-ben dobogós nyuszilány, a pécsi Kis Hegedűs Réka és párja, Balogh Gábor öttusa világbajnok lassan másfél éve alkot egy párt.
2010.05.09. 12:20
Stop.hu
Kis Hegedős Rékáék kutyával készülnek a családalapításra
Kis Hegedűs Réka és párja, Balogh Gábor öttusa világbajnok cirka másfél éve alkot egy párt, és már többször felmerült a gyermekvállalás gondolata.
2010.04.30. 11:09
Velvet.hu
Műsorban sírta el magát Ada
A TV2 Mokkájában vendégeskedett Ada, valamint Szandi és Balogh Gábor a Nagy vagy című produkció két csapatkapitánya. Ada, a műsorvezető elárulta, hogy bizony volt, amikor elérzékenyült
2009.11.16. 08:15
Storyonline.hu
Nudisták elől menekültek Kis Hegedűs Rékáék
Benidorm - Pikáns félaktokat szeretett volna készíteni Kis Hegedűs Rékáról (30) kedvese, Balogh Gábor (33) olimpiai öttusázó egy eldugott kis sziklás öbölben Benidormban, de végül menekülniük kellett a helyről, mert még őket is zavarba ejtették a felbukkant meztelen nyugdíjasok.
2009.10.15. 07:20
Készülnek az esküvőre?
A Mokkában a Hollandiában egyre népszerűbb egynapos házasságról faggatták Kis Hegedűs Rékát és kedvesét Balogh Gábor olimpikont.
2009.10.14. 15:00
Storyonline.hu
Réka újra vetkőzött
Bár párjának, Balogh Gábornak már megígérte, hogy nem pózol hiányos öltözékben többé, mégis egy férfimagazin címlapján láthatjuk viszont Kis Hegedűs Rékát! Vajon hogy fogadta ezt az öttusázó Balogh Gábor?
2009.08.17. 16:45
Storyonline.hu
Saját pasijával állt modellt Kis Hegedüs Réka
Az énekesből fotóssá lényegült Kasza Tibor már több hazai celebről készített képeket, és most Kis Hegedüs Réka, valamint kedvese, Balogh Gábor volt soron.
2009.07.15. 10:55
Velvet.hu
Erotikus fotók készültek a gyönyörű modellről
Egy elhagyatott kőfejtőnél készültek erotikus fotók Kis Hegedűs Rékáról és párjáról, Balogh Gábor világbajnok öttusázóról.
2009.07.15. 08:27
Stop.hu
A Hokisok Érdekvédelmi Társasága, a 7 egyesület (elnök: dr. Babay Miklós, alelnök: Balogh Tibor, elnökségi tag: Ziegler János, további alapítók: Simon Ferenc, Hudák Gábor, Kassai György, Mészöly András, valamennyien egykori első osztályú játékosok és válogatottak) által szervezett tüntetés már a bejelentett 16 órai kezdés előtt hozott eredményt.
2009.06.04. 21:06
Velvet.hu
Balogh Gábor végleg visszavonult
A világ- és Európa-bajnok öttusázó elköszönt edzőitől, szponzoraitól és sporttársaitól.
2009.05.27. 12:37
Velvet.hu
Gábor nem a bélyeggyűjteményét mutatta meg Rékának
Fülig szerelmes Balogh Gábor öttusázó világbajnokunk. Szíve választottja Kis Hegedűs Réka korábbi nyuszilány, aki jelenleg modellként dolgozik. A fiatalok a Hal a tortán forgatásán ismerkedtek össze, és az utolsó forgatási nap után Gábor felhívta Rékát a lakására.
2009.03.12. 23:15
Stop.hu
Így csábította Gábort Réka
Mint már megírtuk Kis Hegedüs Réka modell és Balogh Gábor sportoló a Hal a tortán forgatásán szerettek egymásba. Az adásokat figyelemmel kísérve kiderül, már a kezdetekkor forrt közöttük a levegő.
2009.03.06. 18:20
Storyonline.hu
Joshi Bharat felháborodott és meglőtte Balogh Gábort!
Szerda este kétszeres világbajnok és olimpiai ezüstérmes öttusázónk, Balogh Gábor állt a tűzhely mellé. A sportoló - bármennyire is meglepő - rutinosan mozog a konyhában és főzés közben is az egészséget tartja szem előtt. Gábor még egy kis izgalmat is csempészett az estébe, hiszen a vacsora előtt lőni vitte a társaságot.
2009.03.04. 10:43
Stop.hu
Kis Hegedüs Réka szerelmes
Megszületett a Hal a tortán első szerelmespárja. Kis Hegedű Réka modell és Balogh Gábor öttusázó a TV2 főzősműsorának felvételén szerettek egymásba.
2009.03.03. 15:20
Storyonline.hu
Különleges meglepetést kapott a szexi szépség
Kis Hegedűs Réka Floridában nyaralt. A modell barátjával, Balogh Gábor világbajnok öttusázóval élvezte a napsütést, bár a sportoló felbukkanása már önmagában is meglepetés volt Réka számára.
2009.02.26. 22:01
Stop.hu
Miamiba utazott playmate szerelme után Balogh Gábor
Nem bírta ki Kis Hegedűs Réka nélkül az öttusa-világbajnok
2009.02.16. 10:23
Kis Hegedűs Réka világbajnok öttusázóval jár
Kis Hegedűs Réka a Hal a tortán forgatása után összejött Balogh Gábor világbajnok öttusázóval, írja a Bors.
2009.01.10. 11:15
Velvet.hu
hirdetes
Blogok, amiket szeretünk
Minden, ami a szépségbe belefér!
Gasztronómia. Bolondulásig.
Hotel, Föld körüli pályán
Képek, hangulatok, csodák
Stílusra hangolnak
16. heti 5-ös lottószámok
  • 29
  • 40
  • 46
  • 72
  • 90
15. heti 6-os lottószámok
  • 6
  • 17
  • 34
  • 37
  • 41
  • 44
Árfolyamfigyelő / Valuta
EUR
307,2
USD
222,4
CHF
251,9
hirdetes