Andorai Péter

Andorai Péter: legfrissebb hírek, képek, cikkek, információk gyűjteménye Andorai Péterről.

Nem tudom kitörölni az agyamból
A március 27-i színházi világnap alkalmából egy olyan műhelyt mutatunk be, amelynek a magyar színházi élet elmúlt fél évszázadára gyakorolt hatásánál kevés intézmény büszkélkedhet nagyobb befolyással. Az 1966-ban alapított Nemzeti Stúdió (ma: Pesti Magyar Színiakadémia) színészek és színházi szakemberek generációinak adta meg a biztos alapokat ahhoz, hogy nagy sikereket érjenek el a szakmában. De a Nemzeti Stúdióra az is elragadtatással emlékszik, aki később nem folytatta színi tanulmányait, hiszen a hallgatók egyhangúlag azt vallják: az élet minden területén remekül alkalmazható ismereteket, emberséget, alázatot, fegyelmet tanultak a legendás stúdió tanáraitól. Összeállításunkban Kossuth-díjas, illetve a nemzet színésze címmel kitüntetett művészek – Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Csákányi Eszter, Hámori Ildikó, Lázár Kati, Lukács Sándor, Szacsvay László – idézik fel a Nemzeti Stúdióval kapcsolatos emlékeiket.
2017.03.27. 23:05
Origo.hu
Andorai Péter: Halomban álltak nálam a forgatókönyvek
2016-ban a Prima Primissima díjazottainak sorába is bekerült a Nemzet Színészévé tavaly megválasztott Andorai Péter. Hat éve nem játszott színházban, és filmben is ritkábban szerepel. Pedig hívják, hiszen elismerten az egyik legnagyobb magyar színész, de gerincproblémái miatt egyelőre nehezebben mozog. Erről nem szívesen beszél, interjút is csak nagyon ritkán ad. Most az Origónak adott – egész életéről. 
2016.12.26. 22:45
Origo.hu
Prima Primissima - Kútvölgyi, Andorai és Marton a jelöltek között
A Prima Primissima-díj tíz kategóriájának harminc jelöltje összesen 250 millió forintot kap a magas erkölcsi elismerés mellett; a Junior és megyei Primák további 130 kitüntetést vehetnek át, több mint 150 millió forint pénzdíjjal - jelentette be kedden Budapesten a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke.Csányi Sándor elmondta, hogy a 14. alkalommal meghirdetett díj struktúrája nem változik: minden kategóriában három jelölt (Prima) közül kerül ki a Prima Primissima díjazottja; a Primák 5 millió, a Primissimák 15 millió forintot vehetnek át a díj mellé. Mint hangsúlyozta: a tizennégy éve Demján Sándor által alapított, négy éve az OTP által fenntartott díjról elmondható, hogy tradícióvá vált.A Junior és megyei díjazottakkal együtt már 1700-an kaptak díjat az alapítványtól. A Primák és Primissimák közé az idei kitüntetettekkel együtt már 430-an tartoznak, ők összesen 3,5 milliárd forintot kaptak az elismerés mellé - számolt be a kuratórium elnöke. A jelöltek köre idén is rendkívül széles volt, hétszáz kiválóság közül választották ki a harminc Primát; a legtöbb jelölés a színház- és filmművészet kategóriában érkezett - közölte Csányi Sándor, hozzátéve: az előzetes jelöltek közül az adott területek szakértőinek javaslatai alapján választottak Primákat.Magyar színház- és filmművészet kategóriában Andorai Péter színművész, Kútvölgyi Erzsébet színművész és Marton László rendező a jelöltek. Magyar irodalom kategóriában Ács Margit író, műkritikus, Rónay László irodalomtörténész, tanár és Vámos Miklós író közül hirdetnek Prima Primissimát, A Magyar képzőművészet kategória Primái Benkő Imre fotográfus, Bukta Imre képzőművész és Olasz Ferenc fotográfus, filmrendező lettek, míg a Magyar tudomány kategóriában Bihari Mihály jogászt, politológust, Maróth Miklós klasszika-filológust, orientalistát és Perner Ferenc sebészt jelölték. A Magyar oktatás és köznevelés kategóriában Földes Imre zenetörténész, zenepedagógus, a Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola és Szarka Attila gyógypedagógus közül kerül ki az idei Prima Primissima, a Magyar építészet és építőművészet kategória díjáért pedig Tima Zoltán építész, Pelényi Margit építészmérnök, valamint Winkler Barnabás építész versenyezhet. A Magyar sajtó kategória jelöltjei Baraczka Eszter, a közmédia brüsszeli tudósítója, Oplatka András történész, újságíró és Végh Alpár Sándor tárcaíró, publicista lettek, míg a Magyar sport kategóriában Földi Imre olimpiai bajnok súlyemelő, edző, Kőbán Rita kétszeres olimpiai bajnok kajakozó, edző, illetve Sákovicsné Dömölky Lídia olimpiai bajnok vívó, edző kapott jelölést. Maczkó Mária népdalénekes, Mikulás Ferenc stúdióvezető, producer és Szokolay Dongó Balázs népzenész a Magyar Népművészet és közművelődés kategória díjáért versenyezhet, a Magyar zeneművészet kategória Prima Primissimája pedig Balázs János zongoraművész, Medveczky Ádám karmester és Vigh Andrea hárfaművész, a Zeneakadémia rektora közül kerül ki.A hagyományokhoz híven idén is választanak közönségdíjast - mondta el Csányi Sándor, aki kiemelte a harminc év alatti tehetségeket elismerő Junior Prima-díjak, valamint a megyei Prima díjak fontosságát is.MTI
2016.09.13. 10:02
Szinhaz.hu
hirdetés
"Az a dolgom, hogy a színpadon álljak és üvöltsek" - Interjú László Zsolttal
Elsőként vesz részt a Színházak Éjszakáján László Zsolt, a Radnóti Színház régi-új tagja, akit ennek kapcsán arról is kérdeztünk, a pályája során hogy alakult át a szenvedély, amit a színház iránt táplál.Képzeld Zsolt, a legelső színházi élményem hozzád kötődik, a Micimackóból leginkább Fülesre emlékszem.Számomra is emlékezetes... (Nevet.)Miért?Fülessel arattam az első osztatlan sikerem! Ráadásul a Micimackó végigkísérte a Radnóti Színházban töltött éveimet. Néha már az esti buli előtt beöltöztünk jelmezbe, hogy másnap ezzel ne menjen az idő előadás előtt. Ilyenkor nem kellett különösebben megerőltetnem magam, hogy állapotba kerüljek, zseniális volt másnaposan Fülest játszani! Amikor az Új Színházba mentem, sajnos ezt a szerepet se vihettem tovább.Sokan szerződtetek el akkoriban...Kerekes Éva, Takács Kati, Tóth Ildi, Széles Lackó, Andorai Péter meg én –, nyilván ez nagy érvágást jelentett Bálint Andriséknak (a Radnóti Színház korábbi igazgatójának, aki 30 évig vezette a teátrumot, a szerk). De többek közt ennek köszönhető a Radnóti másodvirágzása – ekkor került oda például Schell Judit, Kulka János, Gubás Gabi, akik új energiákkal töltötték meg a színházat.Volt idő, amikor sajnáltad, hogy eljöttél?Volt. De Székely Gábornak egyszerűen nem lehetett nemet mondani.Lear király, Radnóti Színház, fotó: Dömölky DánielTakács Kati egy csalódásokkal teli, végig nem élt szerelemnek nevezte azt az időszakot, amit Székely Gábor igazgatása alatt töltött, ugyanakkor a legnagyszerűbb társulati élményét is neki köszöni. Te hogy gondolsz az Új Színházi pályafutásodra?Vegyes érzésekkel... A búcsú idején, amikor Márta István lett az igazgató, azt nyilatkoztam, hogy engem Gábor se tudott volna marasztalni. A végén már nem találtam a helyem az Új Színházban. Az induláskor túl sokat reméltem a közös munkától, de az a heterogén társaság, aki ott összegyűlt, nem érett csapattá. Az is zavart, hogy a problémákról, tévedésekről nem zajlott nyílt, elemző párbeszéd. A mai napig vissza tudom idézni, ahogy benn ülök egy főpróbán, rendületlenül hiszem, hogy Gábor, aki egy ízig-vérig értékcentrikus rendező, egy igazi színházi guru, azt fogja mondani, „na ezt nem mutatjuk be”, mert a produkció olyan ízlést képvisel, ami a „mi színházunktól” távol áll, és nem történik semmi, a hallgatás pedig a torkomat fojtogatja. Nem az volt a baj, hogy a termékeny időszakok mellett jöttek hullámvölgyek, hanem az, hogy a hibás lépésekről senki nem ejtett szót és ez jelentős belső erózióhoz vezetett. Én annyira besokalltam, hogy úgy döntöttem, inkább a szabadúszást választom. Ettől függetlenül nagyon nagyon sajnálom, hogy Székely Gábor már nem rendez és nem igazgat.Később, amikor már a Nemzeti Színház tagja lettél, azt mondtad, hogy a szabadúszás egyáltalán nem volt neked való.Szerintem minőségi munkát hosszútávon csak társulatban lehet végezni, ahol nem a véletlen alakítja egy színész szakmai útját, hanem jó esetben egy olyan koncepció, amely megadja a továbblépés esélyét az egyénnek és a közösségnek is – azt tapasztaltam, ez a kettő összefügg. Különös játéka a sorsnak, hogy én szabadúszóként is olyan produkciókba csöppentem, amelyek szerencsés csillagzat alatt születtek és hogy vendégként is otthonra leltem Szegeden vagy a Budapesti Kamaraszínházban, ahol szerződés nélkül is társulati tagnak tekintettek és ahol olyan rendkívüli alkotókkal dolgozhattam, mint Alföldi Robi vagy Sopsits Árpád.2002-ben a Bűn és bűnhődés, veled és Bertók Lajossal a főszerepben, el is hozta a POSZT legjobb előadásának járó díjat.(Nevet.) A fesztivál utolsó napján léptünk fel, amikor a zsűri már megegyezett, hogy kik kapnak díjat. A bizottság elnöke, Ivan Nagel (Ivan Nagel, korának egyik meghatározó színházi gondolkodója és alkotója, a hamburgi Deutsches Schauspielhaus egykori intendánsa, a szerk.) viszont kijelentette, hogy ha ezek nem kapnak semmit, akkor ő azonnal elhagyja a POSZTot. Állítólag így nyertünk...A kritika lendületesnek, szárnyalónak nevezett benneteket.Rengeteg melót raktunk az előadásba! Szinte utáltuk egymást, annyit próbáltuk, viszont úgy lett egyre jobb, ahogy a konfliktusaink szaporodtak. Az egész darab egy cellában játszódott, arról szólt, hogy a börtönigazgatóság javaslatára kilenc rabnak elő kell adnia Dosztojevszkij Bűn és bűnhődését a börtön ebédlőjében, és ha ez sikerül, akkor a parancsnok két embernek engedélyezi, hogy néhány napra hazatérjen a családjához. Tehát egy végletesen feszült helyzet megteremtésén fáradoztunk a színpadon, és közben mi is egyre türelmetlenebbek lettünk. Rettenetesen fura helyzet alakult ki: hiába kapaszkodtunk össze, nagyjából ugyanaz a viszonyrendszer jött létre köztünk, mint a darabbéli figurák közt. A második felvonást együtt írtuk, akkor különösen nehezen haladt a munka. Csak az utolsó simításoknál éreztük meg, hogy hihetetlen teremtő erő van a kezünkben és ez valami fantasztikus. Nekem a Lalival (Bertók Lajos játszotta Raszkolnyikovot, a szerk.) való találkozás is sokat jelentett, hiszen a főiskolán nagyon közel álltunk egymáshoz, csak aztán lebukott, osztályt ismételt, elsodródtunk egymástól... Ezek a színészbarátságok valahogy mindig a munka forrpontján tudnak föllángolni, utánuk csak a jóérzés marad, de a napi kapcsolat zömével megszűnik.Stohl Andrással mégis 25 éve vagytok elválaszthatatlanok – ahogy ő fogalmazott. Alföldi Róberttel szintén a főiskola óta ismeritek és egy évtizede bírjátok egymást. Ezek a viszonyok hogy váltak egyre meghatározóbbá számodra?Robival a főiskolán szó nem volt barátságról! Egyáltalán nem kedveltem, mert úgy harangozták be, hogy érkezik a zseni Szentesről. Amikor már sokat dumáltunk a kollégiumban, irigységgel vegyes tisztelettel fordultam felé. Csak hosszú évekkel később, a Velencei kalmárban keveredtünk össze újra. (László Zsolt alakította Antoniot a Budapesti Kamaraszínházban, a szerk.) Emlékszem, a próbák alatt sokat veszekedtünk, onnantól kezdve mégis egyértelmű volt, hogy szívesen dolgozunk együtt. Szóval mi észrevétlenül váltunk barátokká. Nem járunk össze, nem telefonálunk naponta, de mind a ketten tudjuk, hogy fontosak vagyunk egymásnak. Bucival másként indult a viszony, vele meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt a főiskolán - másodikosként szúrtam ki az évnyitón ezt az atombombát a gólyák közt. Rögtön szimpatizáltunk, talán éppen azért mert, nagyon különbözünk: ami bennem nincs meg, az benne megvan és fordítva, de ő sem egy hazudós fajta és én sem. Kiegészítjük egymást. A főiskolán mindig kerestem az osztálya társaságát, valószínűleg azért, mert Zsámbékival és Székellyel elképesztő színvonalas vizsgákat csináltak, és az a színházi értékrend, amit a két mester képviselt, közel állt hozzám. Amikor az egyetem első évében eltörtem a lábam, egy darabig nem próbálhattam a többiekkel, úgyhogy esténként elbóklásztam a Katonába előadásokat nézni és vágyakoztam arra, hogy majd egyszer oda tartozzak. Ez végül csak Bucinak sikerült. Egy jó darabig külön utakon jártunk, de a Haramiáknál Alföldi összehozott minket. (Szintén a Budapesti Kamaraszínházban, a szerk.) Emlékszem, milyen boldogan jött a Robi, hogy végre talált nekünk egy darabot, amiben testvérek lehetünk - Buci Moor Károly, én meg Moor Ferenc. Aztán az olvasópróba környékén kiderült, hogy ennek a két embernek egy közös jelenete sincsen. Jót nevettünk... Iszonyú, hogy most mennyire hiányzik a közös munka Stohllal! Mindig keresem a naptárban, mikor játszunk már együtt, mert annyit ad nekem az a havi egy Bányavirág.Hamlet, Vörösmarty SzínházMi lehet ennek az oka?Olyan kémia működik köztünk a színpadon, hogy szereptől függetlenül, sokkal többnek érezzük magunkat együtt, mint külön-külön. Valószínűleg ezt a közönség is észreveszi. Nemrég Cserna Tóni nézte a Bányavirágot, és azt mondta, ő még ilyet életében nem látott, hogy két ember ekkora figyelemmel, mindent tudva egymásról létezzen egy előadásban. Ez a visszajelzés óriási elismerés volt számomra.Vannak még kollegák, akikkel hasonlóan nagy öröm színpadra lépni?Igen, vannak, ezért is jöttem el fájó szívvel Székesfehérvárról. Nem akarok neveket mondani, nehogy kihagyjak valakit, mindenesetre megszerettem ott egy csomó embert, akitől nehéz búcsúzni.Miért térsz vissza a Radnóti Színházba?Egyrészt komoly logisztikai feladatok elé állított, hogy vidéken játszom, miközben a családom a fővárosban él és egyéb munkák is Budapesthez kötnek. Másrészt érdekel, hogy Kováts Adél, a maga érzékeny, női látásmódjával, komoly szakmai felkészültségével miként tudja felpezsdíteni a színházat. Az Alföldi-féle Nemzeti utolsó két-három évét azért övezte óriási szakmai és közönségsiker, mert olyan témákról kezdtünk el beszélni a színpadon, ami sokakat megérintett, és a klasszikusokat, például Az ember tragédiáját is sikerült úgy megcsinálni, hogy fiatalok tömegeit vonzza be. A nézőket foglalkoztatta, hogy miről szeretnénk párbeszédet kezdeményezni, és látszott, hogy a mi törekvéseink meg az ő érdeklődésük sok ponton találkozik. Adél is azt szeretné, ha húsbavágó kérdéseket vetne fel a színház, ha aktuális témák köré szerveződne a repertoár, és ez számomra rendkívül szimpatikus. Hiszem, hogy akkor lehet megnyerni az emberek rokonszenvét és bizalmát, ha komolyan vesszük őket és minél személyesebb színházi üzeneteket foglmazunk meg számukra.Milyen volt újra azon a színpadon játszani, ahol pályakezdőként?A Platonov próbái közben megszálltak az emlékek, de csak pár napig tartott az érzelmi tüzijáték, mert nem sok időm jutott nosztalgiázni. A Lear idején már újra otthonosan mozogtam a Radnótiban.A Lear királyért elnyerted a legjobb férfi főszereplő díját az idei POSZTon. Az átadón felhőtlenül örültél...Sokat kellett gyalogolnom, amíg elértem idáig. Azt hiszem, ez a díj inkább a pályámnak, nem kifejezetten egy szerepnek, egy teljesítménynek szól. Ha annak szólna, akkor Stohl András kapta volna az Istenítélet főszerepéért, nem én. Mondtam is, hogy egy pillanatig szeretném azt hinni, hogy a csúcson vagyok, de hangsúlyoztam, hogy ez csak egyetlen egy pillanat – másnap már valóban elillant az érzés.Közel áll hozzád Lear?Nagyon! Nem csak a szerep, az egész darab izgatott, mert azt a kérdést járja körül, mi volna, ha csak figyelnénk, szeretnénk egymást, ha nem hagynánk, hogy kicsinységek és kicsinyességek rombolják az életünket. Szívesen mentem próbálni, megkönnyebbülés volt, hogy végre nem egy fiatal karaktert, hanem egy korosztályombeli figurát játszhatok. Akadt, aki azt mondta, még nem nekem való, de szerintem Lear nem egy agyalágyult öregember. Ereje teljében van, büszkesége és bukása épp ezért óriási tragédia. Amikor az Új Színházban próbáltunk és az akkor 44 éves Cserhalmi György megjegyezte, hogy őt a koránál fogva már más problémák érdeklik, mint Ivanovot, nem értettem, miről beszél, mit számít, hogy hány éves. Ma már tudom, hogy az ember színészként sem tud kibújni a saját bőréből és nem mindegy, hogy áll rajtunk az a köntös, amit magunkra öltünk. Én úgy érzem, Lear nem lötyög rajtam.16 éve Hamletet játszottál az Új Színházban. Akkor azt mondtad, ez a szerep nem sikerült jól, „elment melletted”. Mit szóltál, amikor 2015-ben ismét megtalált?Őszintén? Nem örültem, hogy a világirodalom egyik legbonyolultabb alakjával kell újra megbirkóznom, mert sose vágytam Hamletre. Egyszerűen nem tudom magam mögé dobni, hogy húszezer esztéta fejtegette és tízezer oldalnyi tanulmány született a teszetoszaságáról. Biztos van, aki képes megfeledkezni arról, hogy minden jeles férfiszínész nekifeszült és hogy kultikus szereppé nőtte ki magát „a szomorú dán”, de én nem. Nekem Bajomi Nagy Gyuri a tökéletes Hamlet Szombathelyen: egyszerre elmés, okos, kiüresedett és cinikus, egy ámokfutó mackó, egy igazi here. Zseniális! Az én első Hamletem abból az elhagyottságból építkezett, amit az Új Színházban éreztem, ezért egy nagyon vehemens, kapkodó, hülye Hamlet lett. A székesfehérvári pedig kevésbé volt sokoldalú, mint gyötrődő. Szóval nem sikerült teljesen megfejtenem ezt a fazont, és a második alkalommal már az is zavart, hogy túlkoros vagyok a szerephez. Stanley Kowalskit például ezért hagytam ott a Pesti Színházban. Arra jutottam, ha csak két nézőben felmerül, hogy miért ez a középkorú faszi áll a színpadon, az már nem jó. Ötven éves múltam, nem lehetek örökké hősszerelmes meg macsó.Mikor kezdett el foglalkoztatni az idő múlása?Mostanában néha eszembe jut, vajon mikor kezdenek el rám is úgy tekinteni, mint egy vénemberre, aki egy letűnt kort képvisel.Tartasz ettől?Hóhóó, rettegek! Nem szeretnék ódivatúvá válni.De ez nem törvényszerű...Talán addig nem következik be, amíg inspirálnak a fiatalok, az ő tojáshéjillatuk. Kállai Feri bácsi azt mondta, hogy a tehetség akkor múlik el, amikor az ember már semmit nem akar ettől a szakmától. Úgyhogy van remény, mert én még sokmindent akarok a színháztól.Lear király, Radnóti Színház, fotó: Dömölky DánielHarminc múltál, amikor úgy nyilatkoztál: „érzem, hogy valami megváltozott – az energia, ami a főiskola után mozgatott, egyszercsak elhalt”. Azóta hogy alakult át a szenvedély, amit a színház iránt táplálsz?A szenvedély a mai napig nem húnyt ki bennem, továbbra is forrón, odaadóan szeretem a szakmámat, és tisztelem azt a hatalmas erőt, amit a kezünkbe ad. Hiszem, hogy csak így lehet dolgozni... Ugyanakkor szelídültem, beláttam, hogy nem kell mindig forradalmárnak lenni. Sokkal mélyebbre jut az ember, ha fárasztó, aprólékos melóval ás lefele, mint ha szivattyúzza az energiát felfele. Harminc után megértettem azokat a csüggedt kollegákat, akiken korábban csak csodálkoztam, rájöttem, hogy a fásultság ellen keményen kell dolgozni, és hogy muszáj mindig mozdulni az új impulzusokért, amikor szárnyaszegettnek érzem magam, mert a kényelmesség nem művészeti kategória, áldozatokat követel. Ha nem hozol áldozatot - nem fektetsz be plusz energiákat vagy nem váltasz - akkor jön a csömör, jönnek a hullámvölgyek, amelyekből a saját hajadnál fogva kell kihúznod magad. Estéről estére tolni a szekeret, reprodukálni valamit úgy, hogy megmaradjon a jelenidejűség piszok nehéz, nem elég hozzá a lelkiismeretesség. Ezért fontos ébren tartani a szenvedélyt kihívásokkal. Áh… Szeretek is meg nem is a saját szakmámról beszélni. Nekem inkább az a dolgom, hogy a színpadon álljak és üvöltsek...Mi az, ami komoly kihívást jelentett számodra az utóbbi időben?Székesfehérváron például egy olyan közegbe érkeztem, ahol a nézők 90 százaléka biztosan nem látott még színpadon, velük el kellett fogadtatnom magam. Bavllaom, ez egy ideig komoly görcsöt okozott bennem.Miért?Mert alapvetően egy zárkózott, kételkedő fickó vagyok, magamnak is újra és újra bizonyítanom kell. Színészek közt civilnek, civilek közt színésznek érzem magam... Fiatalkoromban sem voltam az a Zuboly típus. Nem őrülök meg azért, hogy nézzenek, a színházban inkább azt élvezem, hogy más törvényszerűségek érvényesülnek, mint az életben: nincs semmi gond, ha egy szerepben mondjuk üvöltözöm vagy tréfálkozom valakivel.Egyszer úgy fogalmaztál, a színház élet és családellenes, mégis öt gyermeked van...Ez a nőknek köszönhető. 16 évesen azt gondoltam, hogy nem szeretnék családot alapítani egy olyan pusztuló világban, mint a miénk. Színészként meg voltam róla győződve, hogy nem is lesz gyerekem, hiszen a fél életem a színházé, a munkám miatt fontos eseményekből fogok kimaradni. Aztán nagy büszkeségemre született két fiam és három lányom - sose bántam meg, hogy így alakult!A legnagyobb lányod tagja a Katona Klubnak…Hát, igen… Már egy vizsgafilmben is szerepelt… Amikor felkelt a forgatásra, láttam, hogy nem lehet hozzászólni, mert burok van a feje körül - na akkor éreztem, hogy mindennek vége. Az egyik fiam is színésznek készül. Próbálom velük megértetni, hogy kell egy B terv, ne csak a színházat célozzák meg, de ha bennük van a program, akkor nem lehet mit csinálni. Már a legkisebben is látszik, az Isten se menti meg attól, hogy ilyen irányba induljon. De ő még kicsi! Csak nyolc éves! Nyugtatom magam...Tóth Berta / Színház.hu
2016.09.05. 05:00
Szinhaz.hu
Bánsági Ildikó és Andorai Péter is játszani fog a Magyar Színházban
Ünnepélyes társulati üléssel és A tizedes meg a többiek próbáival indította útjára a 2016/2017-es évadot a Magyar Színház.Zalán János, a Magyar Színház igazgatója évadnyitó beszédében elmondta, a színház a tervek szerint nyolc bemutatóval készül az új évadra, melyek közül az első Dobozy Imre A tizedes meg a többiek című komédiája lesz. A társulat Lengyel Ferenc rendezésében a premier közelségére való tekintettel az olvasópróbát követően haladéktalanul elkezdte a próbafolyamatot.Zalán János emlékeztetett: "2017-ben ünnepeljük a szerző, Dobozy Imre születésének 100. évfordulóját. A bravúros komédiát Keleti Márton pompás filmje tette híressé, sőt, bátran mondhatjuk: legendássá. A történet egyes mondatai jelképessé váltak az évek során, hisz ki ne hallott volna a „Már a spájzban vannak az oroszok”, vagy a „Mert mi mindig zabálunk – magyar átok” szállóigékről. A tizedes meg a többiek amellett, hogy szórakoztató, pörgős helyzet- és jellemvígjáték – félreértésekkel, átöltözésekkel, csattanókkal – pontos korrajz a háborús Magyarországról" – emelte ki a Magyar Színház igazgatója, és emlékeztetett, A tizedes meg a többiek hazatalál a Magyar Színházba, hiszen a legendás film szereplői – többek között Sinkovits Imre és Major Tamás – ugyanebben az épületben dolgoztak egykor. A 2016. szeptember 30-i premier főszereplői Bede-Fazekas Szabolcs és Eperjes Károly.A tavalyi évadban jelentősen, 30.000 fővel nőtt a nézőszám, amelynek egyik oka a közönség igényeihez illeszkedő repertoár kialakítása volt. Ezt a sikert az idei évadban is szeretné vonzó darabokkal elérni a Magyar Színház új menedzsmentje. Ezért A tizedes és a többiek bemutatóját követő további hét premier között található kortárs magyar mese (Hedry Mária: Tündér Míra) nagyszabású musical (Valahol Európában), és a Haumann-színészdinasztiát együtt szerepeltető klasszikus előadás (Moliere: A fösvény). A mintegy 300 nézőt befogadó újonnan kialakított kamaraszínpadon, a Vasfüggöny előtti játéktéren egy klasszikus drámát mutat be a Magyar Színház Bánsági Ildikó és Andorai Péter vendégjátékával (O'Neill: Utazás az éjszakába), a Vasfüggöny mögötti játszóhelyen pedig egy kortárs norvég dráma (Jon Fosse: Alvás) ősbemutatóját tervezik. A Sinkovits Imre színpadon két új előadással találkozhat a közönség: Eperjes Károly zenés színházi estjével (Az igazat mondd, ne csak a valódit), valamint Dvorák Gábor és Patka Heléna előadásával (Tótágas történetek). A Magyar Színház évadnyitója ünnepi pillanatokkal zárult. Pályája 25. jubileumát ünnepli Rancsó Dezső, akit számos szerepe mellett A muzsika hangja Max Detweilereként ismer a közönség. A kilencedik éve hagyományosan az évadnyitón átadott Agárdy-emlékláncot idén Takács Géza kapta. A díjat az alapító Agárdyné Rácz Boriska maga nyújtotta át a tehetséges fiatal színésznek, akit a Magyar Színház számos előadásában, főszerepekben, többek között a Hajnalban, délben, este Mariójaként láthat a közönség.A tizedes meg atöbbiek színlapja itt olvasható.
2016.08.24. 05:03
Szinhaz.hu
Idén a Nemzet Színészei is fellépnek a salgótarjáni színházban
Öt premierrel és két új bérletsorozattal készül a 2016/17-es évadra a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház. Egyik új kezdeményezésükkel a Nemzet Színészei előtt akarnak tisztelegni, akiket egy-egy előadói estre hívnak meg a Zenthe Szalonba - hangzott el az évadnyitó társulati ülésen hétfőn.Simon Lajos, a színházat működtető Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a Black Comedy című bohózatot októberben, A kör négyszögesítése című vígjátékot novemberben, a Fazekas Mihály művén alapuló, Schwajda György által átdolgozott Ludas Matyit januárban mutatják be. Heltai Jenő darabját, A tündérlaki lányokat márciusban, míg az Augusztus Oklahomában című fekete komédiát májusban viszik színre.Az ötödik évadát kezdő színház az eddigi hét mellett két új bérletsorozatot indít: az 1933-ban Salgótarjánban született Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekesnő, Komlóssy Erzsébet nevét viselő bérlet az operettet, operát és rockoperát tartalmaz majd, a Nemzet Színészei bérletsorozat keretében pedig Almási Éva, Andorai Péter, Bodrogi Gyula, Cserhalmi György, Haumann Péter, Molnár Piroska, Szacsvay László, Tordy Géza és Törőcsik Mari szerepel előadói esten. Az igazgató arról is beszámolt, hogy partnerkapcsolatot építettek ki az egri Gárdonyi Géza Színházzal, a budapesti József Attila Színházzal, a komáromi Jókai Színházzal, a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal és a Nemzeti Színházzal, ezek társulatait is láthatja majd a salgótarjáni közönség. Az új szezont a Nemzeti Színház előadásával nyitják meg Salgótarjánban szeptember 7-én, amikor Tamási Áron: Vitéz lélek című példázatát mutatják be Vidnyánszky Attila rendezésében. 2017 áprilisában, ötödik születésnapján, vendégjátékkal szerepel a Nemzeti Színházban a Zenthe Ferenc Színház. A Vidéki Színházak Fesztiválján Harold Pinter: Hazatérés című tragikomédiájával mutatkozik be a salgótarjáni társulat. Susán Ferenc főrendező az ülésen elmondta, hogy új tagként csatlakozik a színházhoz többek között Vándor Éva Jászai Mari-díjas színésznő, Rácz János, aki jelenleg az egri Gárdonyi Géza Színház művésze és Csizmadia Tibor Jászai Mari-díjas rendező. Simon Lajos kitért arra is, hogy augusztus 31-ig benyújtják a színház kiemeltté minősítési kérelmét, ennek pozitív elbírálása esetén 2017-től állami normatív támogatással dolgozhatnának.
2016.08.23. 10:03
Szinhaz.hu
50 éves a Nemzeti Stúdió - Közel négyszázan ünnepelnek
Ünnepi megemlékezést tart a Magyar Színház és a Pesti Magyar Színiakadémia vezetősége a Nemzeti Stúdió megalapításának 50. jubileuma alkalmából. Zalán János, a Magyar Színház igazgatója – maga is egykori stúdiós – és Benkő Nóra, a jogutód Pesti Magyar Színiakadémia vezetője a Magyar Színházba hívta az egykori tanítványokat – közel négyszázan ünnepelik együtt a jubileumot 2016. június 11-én.Az ünnepségen felavatják az alapító, Bodnár Sándor szobrát, aki a színház egykor legtöbbet foglalkoztatott játékmestere és segédrendezője volt. Ugyancsak leleplezik az egykori tanárok emléktábláját is. A megemlékezésen részt vesz Andorai Péter és Szacsvay László, a Nemzet Színészei, Hámori Ildikó, Bánsági Ildikó, Csákányi Eszter, Lázár Kati és Lukács Sándor Kossuth-díjas művészek.A Nemzeti Stúdió legendás színészképző intézmény volt, amely azzal a céllal jött létre, hogy gyakorlati képzést nyújtson a színpadi szerepléshez. A ma aktív színészek és színházi, televíziós szakemberek 70%-a „megjárta a Stúdiót”. Jelentős részük főiskola nélkül, hosszabb időt vidéken töltve került a pályára, másoknak pedig ugródeszkát jelentett a Nemzeti Stúdió a színművészeti diplomához. Az egykori tanítványok közül heten később színházigazgatók lettek, közülük négy ma is aktív.
2016.06.06. 13:10
Szinhaz.hu
Fotókon Ábrahám Edit ritkán látott fia! Nézd meg a 32 éves Pétert
Ifjabb Andorai Péter követte híres édesapját és édesanyját a színészi pályán.
2016.04.24. 17:35
Femina.hu
Ábrahám Edit fia Elvis-imitátornak állt
A Barátok közt Claudiájaként ismert Ábrahám Edit fia, ifjabb Andorai Péter nagy megmérettetésben vett részt Texasban, és mint kiderült, Elvisként is megállja a helyét.Forrás: Nők Lapja Café: Ábrahám Edit fia Elvis-imitátornak állt
2016.04.14. 06:08
Nlcafe.hu
hirdetés
Elvis-imitátor lett Ábrahám Edit fia
Ifj. Andorai Péter az első magyar, akit meghívtak Texasba a leghíresebb Elvis-imitátor versenyre.
2016.04.14. 03:40
Borsonline.hu
Almási Éva a Nemzet Színésze
Szerdán délután másfél órás tanácskozás után hozták meg döntésüket a Nemzet Színészei: Psota Irén helyére Almási Évát választották meg.Psota Irén halála után ültek össze a Nemzet Színészei16-án, szerdán délután három órakor a Nemzeti Színházban találkoztak a Nemzet Színészei: Törőcsik Mari, Szacsvay László, Király Levente, Tordy Géza, Haumann Péter és Bodrogi Gyula a színház igazgatói irodájában választották meg a Psota Irén elhunytával megüresedett helyre a Nemzet Színészét.Berek Kati, Cserhalmi György, Andorai Péter, Molnár Piroska és Máthé Erzsi személyesen nem tudott jelen lenni, ezért ők telefonon kapcsolódtak be a választásba. A Nemzet Színészeinek megbeszélése zárt, abban csak a tizenegy művész vesz részt. A Nemzet Színészei közel másfél óra elteltével hozták meg döntésüket, melynek értelmében a mai naptól Almási Éva színművész a Nemzet Színésze cím új birtokosa. Az új Nemzet Színészének elsőként Vidnyánszky Attila gratulált telefonon.Ki lehet Nemzet Színésze? A Nemzet Színésze és a Nemzet Színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át, legfeljebb tizenketten viselhetik, akik életük végéig havonta nettó 630 ezer forint juttatásban részesülnek. Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással választ új színészt. A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott; betöltötte a 62. életévét; 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltött.A Nemzet Színészei jelenleg: Berek Kati (2000-től), Bodrogi Gyula (2007-től), Haumann Péter (2010-től), Király Levente (2006-tól), Máthé Erzsi (2000-től), Tordy Géza (2008-tól), Törőcsik Mari (2000-től), Molnár Piroska (2011-től), Cserhalmi György (2014-től), Andorai Péter (2015-től) Szacsvay László (2015-től), Almási Éva (2016-tól).A cím korábbi birtokosai: Agárdy Gábor (2000-2006), Bessenyei Ferenc (2000- 2004), Darvas Iván (2000-2007), Garas Dezső (2000-2011), Kállai Ferenc (2000- 2010), Komlós Juci (2002- 2011), Lukács Margit (2000- 2002), Raksányi Gellért (2000- 2008), Sinkovits Imre (2000- 2001), Zenthe Ferenc (2005- 2006), Szabó Gyula (2006- 2014), Avar István (2001- 2014), Sztankay István (2012- 2014), Gera Zoltán (2014- 2014), Bitskey Tibor (2014- 2015), Kóti Árpád (2014- 2015), Psota Irén (2000-2016)Almási Éváról saját szavaival:Egyéb: Már általános iskolában beírták a bizonyítványomba, hogy "egyéb" származású vagyok - vált témát. - Ez akkoriban a társadalmilag legkevésbé támogatott kategóriát jelentette, ennél még a veszélyesnek tartott "értelmiségit" is könnyebben elfogadták. Azt sem restellem, hogy szegény családból származom, és anyukám megtanított rá, hogyan kell egy tojásból kettőt csinálni. Nekem ez nem fáj, mert ezzel együtt nagyon szép gyerekkorom volt. De azt érzem, hiába lettem színész, "értelmiségi", ma is "egyéb" vagyok.Kezdet: A zene az egy másik agyi állapot. Kilenc éves koromban kezdtem el hegedülni és tizennyolc éves koromig muzsikusnak készültem. Eszembe se jutott, hogy színésznő legyek. Tizenhárom évesen bekerültem az I. István Gimnázium zenekarába, amely egy nagyon híres zenekar volt. Beethoven V. szimfóniáját adtuk elő, Réti József operaáriákat énekelt, Schubert „Befejezetlen” szimfóniáját játszottuk. Tizennyolc éves koromban, amikor abbahagytam, abbahagytam végleg, de nagyon sok mindent köszönhetek annak az időszaknak. Elsősorban a ritmusérzéket, ami a színpadon nélkülözhetetlen. Másodszor a precizitást és az állóképességet. Ahhoz, hogy az ember egy darabot eljátsszon, a hangjegyeket pontosan kell tudnia. Megkönnyebbülés: Azt hiszem – nem tudom, mert velem nem történt ilyen -, hogy ha Rómeó és Júlia a való életben is szerelmesek, akkor az a színpadon nem biztos, hogy jó. Megmondom, miért. A színpad az a hely, ahol az ember sok-sok mindent elmondhat magáról, az életéről, amit egyébként nem mondana el. Ez olyan, mint a gyónás. Csak nem én mondom, hanem egy szereplő mondja. Ez egy megkönnyebbülés és egy nagyon erős felszabadulás is. De abban a pillanatban, amikor az ember a valóságot akarja egy az egyben eljátszani, önkéntelenül is védekezik. Pedig a színpad azért csodálatos hely, mert ott nem szabad védekezni, éppen azért, hogy az ember olyanokat merjen elmondani, amiket máskülönben nem merne elmondani soha. Persze ez csak akkor megkönnyebbülés, ha jól sikerül, ha nem sikerül, mert nem jön létre közben a kapcsolat a közönséggel, akkor az nagyon rossz érzés.Titokzatos dolog: Hogy meg tudom-e teremteni a kontaktust a nézőkkel. Mitől sikerül, miből lesz, ezt a mai napig nem tudom. Ha létrejön, az egy csodálatos szeánsz. A közönségnek is és nekem is. Az olyan, mint az igazi jó szeretkezés. Ugyanúgy kap az ember és ugyanúgy ad. Abban is hasonlít a két dolog egymáshoz, hogy ha az ember törekszik erre a kontaktusra, erőlködik - mint amikor az ember nagyon akarja a szerelmet -, akkor nincs. Megmagyarázhatatlan dolog, hogy mitől jön létre, nemcsak értelem, érzelem, hanem kémia is. Éppen azért jó, mert megmagyarázhatatlan.Jelen: Nem vagyok múltba nézős, nem zuhannak rám emlékek a múltból, a jövőbe se nagyon szeretek már belenézni. Inkább a jelent akarom megélni. Színészek: A színészek olyanok, mint az illat: emlékébresztők.Szubjektív: Még a zenészénél is szubjektívebb pálya a miénk. Ott alapfokon eldönthető, hogy valaki le tudja-e játszani Beethoven F-dúr románcának a hangjait. A színészetben vagy tetszik nekem valamitől egy alakítás, vagy nem tetszik. Ezt tudomásul kell venni.Pár: Van egy pár meghatározó szerep az ember életében. A Gellérthegyi álmokat említeném először, a Hedda Gablert, a II. Lajost, és utána következett a Popfesztivál. Miután ez volt az első rock musical, a fiatalok számára unikumnak számított. Szerencsés találkozás volt, amiben az embert a közönség és a szakma egyformán elfogadta.Vígszínház, Madách, Szolnok: „Elváltam”, és nagyon hamar kötöttem egy másik házasságot. Kellett volna hagyni egy kis időt, hogy az előzőt valahogy rendbe tegyem magamban, lezárjam. Bár hozzáteszem, az Antonius és Kleopátra elől jöttem el, nem azért, mert nem kaptam szerepeket a Madáchban. A mai napig rendkívül hálás vagyok, hogy tizennyolc boldog évet töltöttem ott. És ha megkérdezik, miért jöttem el, nem tudok rá válaszolni, még magamnak sem. A Madách Színházban volt párnám, papucsom, beköltöztem az öltözőbe. Ez soha többet semmilyen színházban nem fordult elő. Szabadúszás: Egyszer csak úgy éreztem, kell a szabadság. Megcsinálok mindent, ameddig bírom, de aztán megmakacsolom magam, eltépem a zablát és rohanok világgá. Mint Houdini, a szabadulóművész. Magamnak sem vagyok könnyű. Csak azt tudom elvállalni, amihez kedvem van. A szabadúszás azt jelenti, hogy szabadon úszkálhatsz és szabadon meg is fulladhatsz. Nem jön oda a csónak, hogy megmentsen. Mégis az összes veszélyével együtt szabadságmániás vagyok.Sokszor: Sokszor fölhívnak az ismerőseim, hogy kapcsoljak valamelyik csatornára, mert egy régi filmemet adják, odakapcsolok, nézem magam, és egy idő után egy tök idegen nőt látok, mintha nem is én lennék. És nem fáj! Ezt egyáltalán nem szomorúan mondom: a halál nagyon ismerős, csak nem vesszük észre. Mert éppen úgy nem ismerek magamra a régi filmeken, mint ahogy nem fogok magamra ismerni, ha véletlenül újjászületnék, hogy ez én voltam. Az ember többször hal meg, még akkor is, ha nem veszi észre. Olyan dolgokat föl tudok idézni, amikor először találkoztam a férjemmel, amikor először szerelmet vallott. Amikor én először szerelmet vallottam, amikor megkérte a kezemet. Amikor esküvőnk volt. Ilyenekre konkrétan emlékszem, amikor megszületett a gyerekem, amikor a ballagásán ott voltunk együtt. Ezeket mind-mind föl tudom idézni. Magamat nem tudom fölidézni.Szerelem: Szeretem jól érezni magam. Ha egy szerepre nemet mondtam, annak mindig ára volt. És mindig megfizettem az árát. Nemet mondtam, ha úgy éreztem, hogy annyi mindent elveszítek magamból, hogy az már nem éri meg. Emellett hiszek abban, hogy az embert a szerepek megtalálják. Életemben fel nem vettem még telefont, hogy valamit el akarok játszani. A színházat szerelemnek gondolom. Soha életemben nem kértem, hogy belém szerelmes legyen valaki. Engem meg kell hódítani. Ez biztos gőg is a részemről. Így működöm. És már nem fogok másképp - sajnos vagy hála Istennek.Forrás: MTI, Színház.hu, www.hvg.hu, Librarius
2016.03.16. 16:52
Szinhaz.hu
Van személyes élménye a Nemzet Színészeiről? - Beszámolókat fogad az OSZMI
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet a Bajor Gizi Színészmúzeumban 2016 áprilisában rendez kiállítást a Nemzet Színészeiről. Ehhez szeretnék a színházlátogatók személyes élményeit összegyűjteni, majd a kiállításon bemutatni.Kérjük, küldje el bármely Nemzet Színészéhez fűződő személyes élményének leírását névvel vagy jeligével ellátva, e-mailen vagy postai úton!Amennyiben elküldi hozzánk személyes beszámolóját, egyúttal ahhoz is hozzájárul, hogy azt térítésmentesen felhasználhassuk kiállításunkban.A beküldők között múzeumi belépőjegyeket és kiadványainkból összeállított ajándékcsomagot sorsolunk ki. A nyertesek nevét honlapunkon is közzétesszük. Beküldési határidő: 2016. március 29.Beküldési cím: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet 1013 Bp. Krisztina krt.57 e-mail: oszmi@oszmi.hua Nemzeti Színészei: Andorai Péter, Berek Kati, Bodrogi Gyula, Cserhalmi György, Haumann Péter, Király Levente, Máthé Erzsi, Molnár Piroska, Psota Irén, Szacsvay László, Tordy Géza, Törőcsik Marielhunyt Nemzet Színészei: Agárdy Gábor, Avar István, Bessenyei Ferenc, Bitskey Tibor, Darvas Iván, Garas Dezső, Gera Zoltán, Kállai Ferenc, Komlós Juci, Kóti Árpád, Lukács Margit, Raksányi Gellért, Sinkovits Imre, Szabó Gyula, Sztankay István, Zenthe Ferenc
2016.02.20. 09:05
Szinhaz.hu
Elvisként lép fel ifjabb Andorai Péter
„Gyerekkoromtól kezdve csodálom Elvis munkásságát."
2015.06.27. 05:46
Nepszava.hu
Ifjabb Andorai Péter, a tökéletes Elvis
Budapest — Döbbenetesen hasonlít Elvis Presleyre (†42), és szakemberek szerint hasonlóképp fergetegesen is énekel ifjabb Andorai Péter (31), Ábrahám Edit (58) és a márciusban Nemzet Színészének választott Andorai Péter (67) fia.
2015.06.23. 03:12
Blikk.hu
Kobuci Kertmozi - Csinibaba
20.30 Vendég: Galla Miklós humorista, zenész21.00 Csinibaba(színes, magyar zenés vígjáték, 100 perc, 1997)Rendező: Tímár Péter, szereplők: Gálvölgyi János, Reviczky Gábor, Andorai Péter, Pogány Judit...
2015.06.14. 20:54
Ittlakunk.hu
Szacsvay Lászlót választották a Nemzet Színészévé
Szacsvay László Jászai Mari-díjas színművészt, érdemes és kiváló művészt választották a Nemzet Színészének. A választást hagyományosan a Nemzeti Színházban tartották, ahol a Nemzet Színésze címet viselő tizenegy művész döntött arról, hogy az április 26-án elhunyt Kóti Árpád helyére Szacsvay László kerül a testületbe. A színház közlése szerint kedden délután háromkor sorban érkezett a Nemzeti Színházba Molnár Piroska, Király Levente, Tordy Géza, Haumann Péter és Bodrogi Gyula. Psota Irén, Berek Kati, Cserhalmi György, Törőcsik Mari és Máthé Erzsi telefonon adták le voksaikat.Csaknem két óra elteltével született meg a döntés, amelynek értelmében Szacsvay László színművész lett a nemzet színésze cím új birtokosa. Az új nemzet színészének elsőként a Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila gratulált telefonon.Választanak a nemzet színészei (fotó: Eöri Szabó Zsolt, nemzetiszinhaz.hu)A Nemzet Színésze címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át, halálig szól, egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetik és életük végéig részesülnek a jelenleg havonta nettó 630 ezer forint juttatásban. Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot. A nemzet színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, betöltötte a 62. életévét, 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot - évadonként legalább egy szerepben - a Nemzeti Színház színpadán töltött. A nemzet színésze jelenleg Andorai Péter (2015-től), Berek Kati (2000-től), Bodrogi Gyula (2007-től), Cserhalmi György (2014-től), Haumann Péter (2010-től), Király Levente (2006-tól), Máthé Erzsi (2000-től), Molnár Piroska (2011-től), Psota Irén (2000-től), Szacsvay László (2015-től), Tordy Géza (2008-tól) és Törőcsik Mari (2000-től). A cím korábbi birtokosai: Agárdy Gábor (2006-ban hunyt el), Avar István (2014-ben hunyt el), Bessenyei Ferenc (2004-ben hunyt el), Bitskey Tibor (2015-ben hunyt el), Darvas Iván (2007-ben hunyt el), Garas Dezső (2011-ben hunyt el), Gera Zoltán (2014-ben hunyt el), Kállai Ferenc (2010-ben hunyt el), Komlós Juci (2011-ben hunyt el), Kóti Árpád (2015-ben hunyt el), Lukács Margit (2002-ben hunyt el), Raksányi Gellért (2008-ban hunyt el), Sinkovits Imre (2001-ben hunyt el), Szabó Gyula (2014-ben hunyt el), Sztankay István (2014-ben hunyt el) és Zenthe Ferenc (2006-ban hunyt el).Szacsvay Lászlóról: Szacsvay László a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1971-ben végzett, és a Nemzeti Színházhoz szerződött, 1983 óta a Katona József Színház tagja. Több tévéjátékban is játszott, 2004-2010-ben állandó szereplője volt az Életképek című teleregénynek. A művész éveken át sikert aratott a Budapest Orfeum című zenés produkcióban - Császár Angelával és Benedek Miklóssal - előadott kupléival és sanzonjaival, az előadás zenei anyaga hanglemezen is megjelent. Kiváló karakterszínész. Főbb szerepei között van Hlesztakov (Gogol: A revizor), Silvio (Goldoni: Két úr szolgája), Katz (Hasek: Svejk). A Katona József Színházban jelenlegi szerepei között megtalálható Harkocsány (Tersánszky Józsi Jenő-Grecsó Krisztián: Cigányok), Heniek (Tadeusz Slobodzianek: A mi osztályunk), játszik Kerékgyártó István Rükverc, Peter Weiss M/S című darabjában és az Illaberek című produkcióban. Szacsvay Lászlót számos filmben is láthatta a közönség, köztük a Volt egyszer egy család (1972), a Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1978), a Te rongyos élet (1983), a Csapd le csacsi (1991), a Megint tanú (1994), A vörös bestia (1995 tv), a Presszó (1997), a Zimmer Feri (1997), a Kalózok (1998), a Rosszfiúk (1999), a Pizzás (2000), a Perlasca - Egy igaz ember története (2002 olasz-magyar), a Rózsadomb (2003), a Lopott képek (2006), az S.O.S. Szerelem (2006), a Tavasz, nyár, ősz... (2006 tv) és a Casting minden (2007) című alkotásban. A művész 1978-ban Jászai Mari-díjat kapott, 2001-ben érdemes művész lett, 2013-ban kiváló művész díjban részesült. 2014-ben a nyíregyházi Vidor Fesztiválon átvette a szakmai zsűri által odaítélt életműdíjat.Forrás: MTI
2015.05.12. 15:38
Szinhaz.hu
Fiával ünnepel Andorai Péter
Andorai Péter szombaton ünnepli hatvanhetedik születésnapját. A Nemzet Színésze nem tervez nagy bulit, fiával és barátaival ünnepel. Mint mondja, most számára az a legfontosabb, hogy teljesen rendbe jöjjön, és visszatérjen a színpadra.
2015.04.23. 17:57
Blikk.hu
Eldurrant az agya az Argo 2 suttyó gengszterének
Dübörög tovább az Argo 2 reklámkampánya: múlt pénteken mutattuk meg az első plakátot, amelyen Kovács Lajos és Kulka János méregeti egymást, most pedig egy rövid tévészpot jött ki Árpa Attila régóta várt akcióvígjátékához. Kovács felveszi a harci szerkóját, Scherer Péter elámulva nézi, a nemrég elhunyt Bicskey Lukács karddal suhint a levegőben, de a lényeg most Kiss József, vagyis Tyson. A kopasz bűnöző nincsen tisztában Japán történelmével, ezért pont egy olyan dologgal fenyegeti meg a távol-keleti üzletembert, amiről nagyon is sokat tud a férfi. Bunkó poén, de illik ezekhez a suttyó gengszterekhez. Az Argo 2-t április 30-án kezdik vetíteni a magyar mozik, a fentebb említett színészeken kívül szerepel még benne Oszter Sándor, Csuja Imre, Bán János, Andorai Péter és Nagypál Gábor, illetve az Ignite nevű zenekar énekese, Téglás Zoltán is feltűnik a filmben. Bicskey Lukács, Kiss József és Kovács Lajos az Argo 2 című filmbenForrás: InterCommiddle   Kisgyereket is lerúgnak az Argo 2 első előzetesébenhttp://www.origo.hu/filmklub/blog/elozetes/20150224-kisgyereket-is-lerugnak-az-argo-2-elso-elozeteseben-arpa-attila-kovacs-lajos-scherer-peter.htmlAnnyira kicsi az agya, a golyó sem tett kárt bennehttp://www.origo.hu/filmklub/blog/riport/sajtotajekoztato/20141016-annyira-kicsi-az-agya-a-golyo-sem-tett-kart-benne-argo-2-arpa-attila-bicskey-lukacs.htmlÁrpa Attila: "Hiába dugsz egy virágot egy segglyukba, azt a segget nem hívhatod vázának"http://www.life.hu/sztarszerzok/szily-nora/20150325-szily-nora-interjuja-arpa-attilaval-az-argo-2-kapcsan.html  
2015.04.15. 13:40
Origo.hu
Andorai Péter: „Az ősrobbanással vagyok egyidős”
Nemrég választották a nemzet színészévé, azt mondja, váratlanul érte. Nem készít számvetést a pályájáról. Mi több mint nyolcvan filmet és színdarabot számoltunk össze, s megpróbáltuk mégis valamiféle mérleg készítésére bírni.
2015.04.11. 09:00
Magyarnarancs.hu
„Színészként mindent elértem” – Andorai Péter válaszolt
A nemrégiben Nemzet Színészének választott Andorai Pétert a Szabad Föld kérdezte. Lapszemle. A Szabad Föld cikkéből:Andorai Péter elmondta, mennyire meglepődött a díjon.”Nézze végig, kik kapták eddig! Főleg nagyhírű pesti kollégák. Korábban terjedt a pletyka, úgyis csak azok jöhetnek számításba, akik a Nemzeti vagy más patinás teátrum tagjai. Ehhez képest engem a közönség inkább a mozivászonról ismer. A filmes műfaj meghatározta a pályámat, az életemet, számos hazai és nemzetközi elismerésben volt részem. Amíg a színház a pillanat művészete, a film maradandó. Mindezek után nem számítottam az elismerésre, tényleg meglepetésként ért” – fejtette ki, majd Cserhalmi György támogató hozzáállásáról beszélt.„Tyutyu egy csodapali. Megtisztelő, hogy figyel rám. Barátként viselkedünk, de nem tartjuk a kapcsolatot napi szinten. Amikor összefutunk, örülünk egymásnak, és jókat sztorizunk. Több filmben is játszottunk. A forgatások idején sülve-főve együtt voltunk, fiatalok és bohémek lévén csavarogtunk az éjszakában. Akkor még más szelek fújtak: munka után a Balettcipőben és a Fészek Klubban gyűltünk össze, és hajnalokig beszélgettünk. Érdekes módon sosem politizáltunk. Aztán a kilencvenes években megváltozott a helyzet, mindenki viselkedni kezdett, a ránk szabadult demokrácia megosztotta a művészvilágot is” – fogalmazott.Andorai Péter (fotó: Németh András Péter, Szabad Föld)Anodrai Péter azt is elárulta, mennyire érzi mellőzve magát. „Valószínűleg az én hibám, hogy nem vagyok benne a köztudatban. Kitomboltam már magam. Különben pedig a betegségem miatt korlátozottak a mozgási lehetőségeim. Régi barátaimmal, osztálytársaimmal tartom a kapcsolatot. Ádám Tamás, Kárász Zénó színészek gyakran felugranak hozzám, de rajtuk kívül nem nagyon tudnék másokat említeni, legfeljebb civileket. A filmrendezők közül Szabó István, Enyedi Ildikó, Szász János szokott érdeklődni felőlem. Néha a „szájhíradó” megteszi hatását, keltették már halálhíremet is, meg hogy gyógyíthatatlan beteg vagyok. Ilyenkor megállás nélkül csörög a telefonom” – mondta a Nemzet Színésze, majd arról beszélt, vállal-e még színészi feladatokat.„Hat éve nem álltam színpadon, fizikailag nem is bírnám a terhelést. Utoljára a József Attila Színházban A kőszívű ember fiai Baradlay Kazimírjaként láthatott a közönség. Aztán Szász Janival elkezdtem próbálni a Lear király címszerepét, de le kellett mondanom. A filmforgatás más, ott nem gond a leállás. Feltűnök Az ajtóban és A nagy füzetben is” – sorolta Andorai Péter.A Nemzet Színésze pályája kezdeteiről is mesélt: „24 éves voltam, korengedményesen felvételizhettem. Közben megjártam a Nemzeti Színház stúdióját, majd Kecskemétre kerültem segédszínésznek. Az ottani igazgató, Radó Vili bácsi marasztalt, ne menjek sehová, majd a sűrűjében megtanulom a mesterséget. A főiskolán megtudtam, hogy nem a szigorú tanárnak, Simon Zsuzsának, hanem Radnóti Miklós feleségének, Fifinek köszönhettem a bekerülésem. Egy Radnóti-eklogát mondtam, amitől annyira meghatódott, hogy sírva fakadt. „Ezt a gyereket fel kell venni” – közölte a többiekkel. Aztán a sors fura fintoraként pénzfeldobással nem Szinetár Miklós, hanem Simon Zsuzsa osztályába kerültem. Diploma után a Nemzeti Színházba szerződtem, de mivel fél éven át nem kaptam feladatot, rárontottam Marton Endre igazgatóra, és közöltem vele a felmondásomat. Letiltásokkal fenyegetett, de nekem már zsebemben volt a kecskeméti szerződés” – emlékezett vissza Andorai Péter majd így összegzett:„Soha nem bíráltam felül azt, amit a sors rám mért. Színészként mindent elértem, amit Magyarországon el lehet érni. A szakma is értékeli, amit csinálok. De még koránt sincs vége. Itt vagyok, élek!”A teljes cikk ide kattintva érhető el.Forrás: Szabad Föld
2015.03.21. 08:00
Szinhaz.hu
A Nemzet Színészének őszinte vallomása
A pályakezdőknek is azt tanácsolnám, hogy legyenek kitartóak és alázatosak – mondja Andorai Péter, akit a nemrég elhunyt Bitskey Tibor helyére választott a Nemzet Színészévé a grémium többi tagja.
2015.03.14. 12:51
Hetivalasz.hu
Hatodszorra vették fel a Színművészetire a Nemzet Színészét
Budapest - Hatodjára vették fel a főiskolára, ma mégis a Nemzet Színésze Andorai Péter (66). A Kossuth-díjas művész otthonában fogadta a Blikket, és még a kinevezés mámorában mesélt a kezdetekről, sikereiről, és fiáról, akivel kivételesen jó a kapcsolata.
2015.03.05. 18:18
Blikk.hu
Hatalmas díjat nyert a mágus!
Andorai Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt választották a nemzet színészének kedden Budapesten. A színész egy interjúban azt nyilatkozta, váratlanul érte az elismerés.
2015.03.04. 17:35
Kulturpart.hu
Andorai Péter így fogadta a Nemzet Színésze elismerést
„Akik ezt a díjat odaítélik, mind jeles művészei a színésztársadalomnak, és ha ők rám gondoltak, engem választottak, az nagyon megtisztelő.”
2015.03.04. 13:14
Hetivalasz.hu
Andorai Péter lett a Nemzet Színésze. Emlékeznek rá?
Ha nem, segítünk! Ha igen, akkor pláne, következzék 10 kedvenc filmje, amit kár lenne kihagyni...
2015.03.04. 09:14
Nyugat.hu
Andorai Péter: "Váratlan volt az elismerés"
A Kossuth- és Jászai Mari-díjas művész kollégái keddi döntése után az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: a pályán mindenekelőtt a szorgalom és alázat a legfontosabb számára. Mint fogalmazott, nagyon megtisztelő számára, hogy a nemzet színészének választották, egyelőre alig bírja feldolgozni a történteket. "Akik ezt a díjat odaítélik, mind jeles művészei a színésztársadalomnak, és ha ők rám gondoltak, engem választottak, az nagyon megtisztelő" - mondta. "Eléggé rendhagyó lehet az én díjam, mert igazából nem is a színházi alakításaim, talán inkább filmes munkáim miatt kaptam" - fogalmazott. Mint mondta, sokat köszönhet Grunwalsky Ferencnek, Szabó Istvánnak, Dömölky Jánosnak és Szász Jánosnak is, olyan komoly munkákban vehetett részt, amelyek nemzetközi sikereket is elértek. Pályája kezdeti szakaszát a Vörös rekviem, az Oscar-esélyes Bizalom, az Oscar-díjas Mephisto című filmek határozták meg - elevenítette fel. Dömölky János munkái közül a tévéfilmjeit, a Nem érsz a halálodig és a Hajnali háztetők című filmeket idézte fel.Baradlay Kazimír szerepében a József Attila Színházban A kőszívű ember fiai próbáján (Fotó: Mohai Balázs, MTI)Kiemelte Szász Jánossal való barátságát, közös munkáikat, beleértve a rendező legutóbbi filmjét, A nagy füzetet, amely Kristályglóbuszt nyert Karlovy Varyban. Színésztársai közül Cserhalmi Györgyöt emelte ki mint kedves partnerét, akivel számos filmben szerepelt, köztük a Hajnali háztetők és a Mephisto című alkotásban. Andorai Péter felidézte: a budapesti Széchenyi István Gimnázium színjátszó szakkörében "fertőzte meg" a színház, akkoriban hallotta, hogy a Nemzeti Színház stúdiójába keresnek fiatalokat. "A színpadi jelenlétet ott tanultam meg, Major Tamástól és Marton Endrétől. Ez nagyon nagy lökést adott a pályámnak" - mondta, hozzátéve, hogy ezután Kecskemétre került, ahol a legendás Radó Vili bácsi keze alatt dolgozott tovább, csiszolta színpadi létezést. Színházi mesterének nevezte Gábor Miklóst, és mint mondta, szeretettel gondol Vass Évára, akivel szintén együtt játszhatott. Felidézte Sarkadi Imre Oszlopos Simeon című darabjának kecskeméti előadását és Füst Milán IV. Henrikjét, amelyet a Várszínházban játszottak. A színházi rendezők közül Iglódi Istvánt emelte ki. Mint mondta, sokaknak hálás, mások mellett Léner Péternek, a József Attila Színház korábbi igazgatójának, akinek vezetése alatt több szerepet is játszhatott a teátrumban. Felidézte, hogy legutóbb, 2009-ben már gerincbetegségével küzdve lépett színpadra A kőszívű ember fiai című előadásban. Mint mondta, a film közelebb áll hozzá, mivel nem "teátrálisan" játszó színész. Jobban, intenzívebben ki tudja fejezni magát kisebb színházakban, intimebb terekben, ezért is szeretett például Bálint Andrásnál, a Radnóti Színházban dolgozni. Ugyanakkor megmérettetett a jóval nagyobb Vígszínházban is, Dosztojevszkij Ördögök című darabjában, amelyben vendégként játszott Ascher Tamás rendezésében. Mint mondta, ez az előadás mérföldkő volt a pályáján. A művész, aki csaknem egy évet töltött az Egyesült Államokban - ahova eredetileg Szabó István Bizalom című, Oscar-díjra is jelölt filmjének bemutatójára érkezett - elmondta: nagyon hiányzott neki a színház, felkérésre jött haza. Ugyan még egy darabig maradt volna, de azt nem is tervezte, hogy hosszabban letelepedik - tette hozzá. Elmondta, ha most döntene, egészen biztos, hogy újra ezt a pályát választaná. Mint fogalmazott, szakmájában a legfontosabb a szorgalom és az alázat, mindenek előtt. "Nagyon kell szeretni a közönséget, illetve magunkat a színpadon, mert akkor fognak szeretni minket" - tette hozzá.Forrás: MTI
2015.03.04. 09:00
Szinhaz.hu
Ritka csoportkép: Hatan a nemzet színészei közül
Csoportképet adott ki az MTI a nemzet színészeiről kedden, abból az alkalomból, hogy a cím birtokosai Andorai Pétert választották maguk közé a nemrég elhunyt Bitskey Tibor helyett. Balról jobbra: Tordy Géza, Bodrogi Gyula, Molnár Piroska, Törőcsik Mari, Király Levente és Haumann Péter. A képen nem szerepel Berek Kati, Cserhalmi György, Kóti Árpád, Máthé Erzsi és Psota Irén, akik a szavazáson személyesen nem tudtak megjelenni, ők telefonon adták le szavazatukat.
2015.03.04. 07:50
Hvg.hu
Ő lett a nemzet színésze
Andorai Péter lett a nemzet színésze.
2015.03.03. 21:38
Mno.hu
Andorai Péter lett a Nemzet Színésze
Andorai Pétert választották a Bitskey Tibor helyére a Nemzet Színészének. A színművész elmondta: meglepte az elismerés, amit szerinte inkább a filmes munkái miatt kapott. [...] Bővebben!
2015.03.03. 21:37
Mandiner.hu
Gratulálunk az új Nemzet Színészének
A február elején elhunyt Bitskey Tibor helyére Andorai Péter került a nemzet legnagyobb színészeit felvonultató tizenkettesbe.
2015.03.03. 20:30
Borsonline.hu
Andorai Péter lett a Nemzet Színésze
Andorai Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt választották a Nemzet Színészének. A február 2-án elhunyt Bitskey Tibor helyére került a testületbe.
2015.03.03. 20:25
Hir24.hu
Andorai Péter lett a nemzet színésze
Andorai Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt választották a nemzet színészének kedden Budapesten - tájékozatta az MTI-t a Nemzeti Színház kommunikációs osztálya.
2015.03.03. 19:50
Stop.hu
Andorai Péter lett a nemzet színésze
Andorai Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt választották a nemzet színészének. 
2015.03.03. 18:50
Origo.hu
Friss: Andorai Péter lett a nemzet színésze! 5 dolog, amit nem tudtál róla
A 66 éves Andorai Pétert választották a nemzet színészének.
2015.03.03. 18:48
Femina.hu
Andorai Pétert választották a nemzet színészének
Andorai Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt választották a nemzet színészének kedden Budapesten - közölte a Nemzeti Színház kommunikációs osztálya.
2015.03.03. 18:42
Gondola.hu
Andorai Pétert választották a nemzet színészének
Andorai Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt választották a nemzet színészének kedden Budapesten – tájékozatta az MTI-t a Nemzeti Színház kommunikációs osztálya.
2015.03.03. 18:41
168ora.hu
Andorai Pétert választották a nemzet színészének
Andorai Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt választották a nemzet színészének kedden Budapesten - tájékozatta az MTI-t a Nemzeti Színház kommunikációs osztálya.
2015.03.03. 18:39
Mon.hu
Andorai Péter lett a nemzet színésze
Bitskey Tibor halála után ő lett a tizenkettedik.
2015.03.03. 18:36
Andorai Pétert választották a nemzet színészének
A választást hagyományosan a Nemzeti Színházban tartották, ahol a nemzet színésze címet viselő tizenegy művész döntött arról, hogy a február 2-án elhunyt Bitskey Tibor helyére Andorai Péter kerül a testületbe.
2015.03.03. 18:31
Ma.hu
Andorai Péter lett a nemzet színésze
A cím halálig szól, egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetik és életük végéig részesülnek a havonta nettó 630 ezer forint juttatásban.
2015.03.03. 18:23
Metropol.hu
Andorai Péter a Nemzet Színésze!
Kedden délután közel egy órás tanácskozás után meghozták döntésüket a Nemzet Színészei: Bitskey Tibor helyére Andorai Pétert választották meg.
2015.03.03. 18:22
Blikk.hu
Andorai Péter a Nemzet Színésze
Andorai Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt választották a nemzet színészének kedden Budapesten - tájékozatta az MTI-t a Nemzeti Színház kommunikációs osztálya.
2015.03.03. 18:21
Nol.hu
Andorai Péter a nemzet színésze
A nemzet színésze címet viselő tizenegy művész a nemrég elhunyt Bitskey Tibor helyett választott új tagot.
2015.03.03. 18:15
Nepszava.hu
Andorai Péter a Nemzet Színésze lett
Kedden délután közel egy órás tanácskozás után meghozták döntésüket a Nemzet Színészei: Bitskey Tibor helyére Andorai Pétert választották meg.Kit fog javasolni az azóta elhunyt Gera Zoltán helyére a Nemzet Színészei közé? Cserhalmi György: Nem tudom, szabad-e ezt kibeszélni a sajtónak, de kerek perec megmondom: Andorai Pétert. (Origo)1 órát tanácskoztakMárcius 3 - án kedden délután sorban érkeztek a Nemzeti Színházba a Nemzet Színészei. Molnár Piroska, Király Levente, Tordy Géza, Haumann Péter, Törőcsik Mari és Bodrogi Gyula foglalták el helyeiket a tanácskozás helyszínén. Psota Irén, Berek Kati, Cserhalmi György, Kóti Árpád és Máthé Erzsi telefonon adták le voksaikat. Három órakor vette kezdetét tanácskozás. Közel egy óra elteltével született meg a döntés, melynek értelmében a mai naptól Andorai Péter színművész a Nemzet Színésze cím új birtokosa. Az új Nemzet Színészének elsőként Vidnyánszky Attila gratulált telefonon.A Nemzet Színésze és a Nemzet Színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át, a halálig szól, legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig havonta 500 ezer forint juttatásban részesülnek. Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot. A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott; betöltötte a 62. életévét; 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltött.A Nemzet Színészei jelenleg: Berek Kati (2000-től), Bodrogi Gyula (2007-től), Haumann Péter (2010-től), Király Levente (2006-tól), Máthé Erzsi (2000-től), Psota Irén (2000-től),Tordy Géza (2008-tól), Törőcsik Mari (2000-től), Molnár Piroska (2011-től), Cserhalmi György (2014-től), Kóti Árpád (2014-től) Andorai Péter (2015-től)A cím korábbi birtokosai: Agárdy Gábor (2000-től) (1922–2006), Bessenyei Ferenc (2000-től) (1919–2004), Darvas Iván (2000-től) (1925–2007), Garas Dezső (2000-től) (1934-2011),Kállai Ferenc (2000-től) (1925–2010), Komlós Juci (2002-től) (1919-2011), Lukács Margit(2000-től) (1914–2002), Raksányi Gellért (2000-től) (1925–2008), Sinkovits Imre (2000-től) (1928–2001), Zenthe Ferenc (2005-től) (1920–2006), Szabó Gyula (2006-tól) (1930-2014), Avar István (2001-től) (1931-2014), Sztankay István (2012-től) (1936-2014) Gera Zoltán (1923 - 2014), Bitskey Tibor (2014-től) (1929 - 2015)Andorai Péter pályájáról:Budapesten született 1948. április 25-én, családnevét (Klócza) később változtatta Andoraira. A művészetek iránti vonzalmat génjeiben hordozta - nagyapja vándorszínész, édesapja kőfaragó-szobrász volt. Képzőművésznek készült, de miután bekerült egy amatőr színjátszó csoportba, megváltoztatta elhatározását. Érettségi után a Színművészeti Főiskolára jelentkezett, ahova - makacsságának és kitartásának köszönhetően - a hatodik próbálkozás után került be. Ebben az időszakban dolgozott raktárosként, két évig statisztaként a Nemzeti Színház stúdiójában, majd segédszínészként Kecskeméten. 1976-ban, friss diplomával a zsebében a Nemzeti Színház társulatához került, de pár hónap múlva visszatért Kecskemétre, ahol jobbnál jobb szerepek várták. A budapesti Várszínházba Ruszt József hívta 1978-ban, majd annak megszűnte után a Magyar Filmgyártó Vállalathoz (Mafilm) szerződött. Tagja volt a József Attila Színház (1983-tól), a Radnóti Miklós Színház (1989-től), a Veszprémi Petőfi Színház (1990-től), a Pécsi Nemzeti Színház (1994-től), a Szegedi Nemzeti Színház (1996-tól) társulatának, majd szabadúszóként dolgozott. 2003-tól ismét színpadra lépett a József Attila Színház több előadásában is. Színpadon sikerrel alakította Kis Jánost (Sarkadi: Oszlopos Simeon), Malvoliót (Shakespeare: Vízkereszt), Asztrov doktort (Csehov: Ványa bácsi), III. Richárdot (Shakespeare), Baradlay Kazimírt (Jókai: A kőszívű ember fiai). Tehetségét komédiában is megmutatta, játszott egyebek közt az Othello Gyulaházán című darabban, a Kaviárban, a magyar foci múltjáról szóló Aranycsapatban és az 1993-ban bemutatott Sose halunk meg című film zenés színpadi változatában. A filmszerepek is hamar megtalálták. Kamera elé először a Vörös rekviemben állt, még főiskolás korában; attól kezdve előfordult, hogy évente több filmben is játszott. Megkeresték külföldi rendezők is, játszott a Zöld madár című német és a Forró ősz című osztrák filmben. Csaknem egy évet töltött az Egyesült Államokban, ahova eredetileg Szabó István Bizalom című, Oscar-díjra is jelölt filmjének bemutatójára érkezett, amelynek főszerepét játszotta. Amerikai tartózkodása idején műszaki rajzolóként dolgozott és részt vett egy New-York-i magániskola színielőadásain. Bár több színházi ügynökség is megkereste, hazajött. Az elmúlt évtizedekben több tucat játékfilm és mintegy félszáz tévéprodukció (Amerikai cigaretta, Mephisto, Egymásra nézve, Redl ezredes, Csók, Anyu, Hajnali háztetők, Eldorádó, A legényanya, Gyerekgyilkosságok, Csinibaba, Witman fiúk, Roncsfilm, A napfény íze, A szivárvány harcosa, A temetetlen halott, Rokonok, A Nap utcai fiúk) fő- és mellékszereplője volt. A magyar-francia koprodukciós, Enyedi Ildikó által rendezett Simon mágus címszerepéért több fesztiválon is elnyerte a legjobb színészi alakításnak járó díjat, és ő lett a legjobb férfi főszereplő a 30. Magyar Filmszemlén. Az utóbbi években játszott a Pillangók című filmdrámában, Az ügynökök a paradicsomba mennek című játékfilmben, Szabó István Szabó Magda Az ajtó című regényéből készült azonos című alkotásában, az Árpa Attila rendezte Argo 2-ben, illetve Szász János A nagy füzet című, Kristály Glóbuszt nyert filmjében. Egyik legutóbbi munkájaként Weöres Sándor A teljesség felé című műve nyomán készült rövidfilmben vállalt szerepet. A sokoldalú színész egyaránt képes uralni a színpadot és a filmvásznat, mulatságos, felelőtlen alakok megformálásától kezdve a mélyen tragikus, súlyos szerepekig mindenben hiteles alakítást nyújt. Egy kritikusa szerint "szinte szavak nélkül, az arcával beszél, valóságos csoda, hogy nem játssza túl". Munkásságát Jászai Mari-díjjal (1980), Kossuth-díjjal (1994) és számos szakmai kitüntetéssel is elismerték, 2007-ben pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét.
2015.03.03. 17:35
Szinhaz.hu
"Önjelöltekről én is tudok" – Bálint András válaszolt
A Radnóti Színház év végén leköszönő direktor a Magyar Narancsnak mesélt a teátrum élén eltöltött három évizedről és az utódlás nehézségeiről. Elárulta, nem lesz társulati tag, de szívesen visszajár majd játszani.A Magyar Narancs cikkéből:"Tartottam egy társulati ülést pár napja, ahol elmondtam, mi sikerült, és mi nem. Nem sikerült stúdiószínházat létrehozni, kamaratermet. Nem sikerült előrelépni - és itt most arra a bizonyos nemzeti színházi kalandra gondolok, hiszen az továbblépés lett volna a társulatnak is, amikor úgy nézett ki, hogy én leszek a Nemzeti igazgatója 1998-ban. Aztán volt egy pillanat, amikor a főváros biztatott, hogy pályázzuk meg az Új Színházat (ez még a régi Új Színház volt), aztán ez sem sikerült. Fölmerült, hogy valamennyire beszállunk a Tivoliba - ez sem jött össze" - vont mérleget Bálint András.Fotó: vasarnapihirek.hu Jövő év elején új igazgatója lesz a Radnótinak, erről a jelenlegi vezető így számolt be: "Folyik egy titkos igazgatócasting. Önjelöltekről én is tudok. De úgy gondolom, hogy a városvezetés most intelligensebb annál, hogy még egyszer belefusson egy botrányba, miután az Új Színházban megtörtént, amit akartak, és nem lett belőle jó színház, csak a balhé; az első vígszínházi pályáztatásnál nem történt meg Balázs Péter kinevezése, de cirkusz azért volt - szerintem nem akarnak még egyet. Így gondolom. Most több igazgatót fognak kinevezni: Mácsait, Mecznert, Novák Jánost és Bán Teodórát - egyik helyen sem néz ki változás. Ez jó, nem?" Bálint András arról is mesélt, hogy négy jelentősebb "elmenéshullám" volt az elmúlt harminc évben. Először 1988-ban, amikor Csiszár Imre lett a Nemzeti igazgatója. Majd amikor Székely Gábor 1994-ben megalapította az Új Színházat, akkor Takács Kati, László Zsolt, Széles László, Tóth Ildi, Andorai Péter, Kerekes Éva is elment, amit nagy érvágásként élt meg. Amikor Jordán Tamás megkapta a Nemzetit, akkor átment Schell Judit és Kulka János. Két éve a Thália átcsábította Csányi Sándort, Szervét Tibort, Szombathy Gyulát, Cserhalmi György időnként tag volt, aztán vendég. "És igen, voltak tévedéseim, de azért nagyon sok nagy színész megfordult itt, és erre igazán büszke vagyok. És addig nem nyugszom, míg Törőcsik Mari el nem jön. Megígérte."Az igazgató elmondta, nem lesz társulati tag a Radnótiban, de szívesen visszajön majd játszani. "A következő évadban szeretnék még egy önálló estet: Heltai Jenőt. Most olvasom a "44-es naplóját, ami szívbemarkoló és mulatságos. És ha új igazgató lesz, a társulatban mindenképp változás lesz - és ez természetes is."A teljes interjú a Magyar Narancsban olvasható.
2015.02.22. 07:00
Szinhaz.hu
Nemzet Színésze – Ki lesz Gera Zoltán utóda? - Némi fondorlattal: két legyet egy csapásra!?
Szenkovits Péter újságíró blogjából: a teremtuccse.blogspot.hu-ról. Latinovits és Őze nem is kap(hat)ta volna meg? – Kossuth-díj a belépő; mindeddig Berek Kati és Komlós Juci (sajnos, ő már csak volt) a két „kakukktojás” - Keres Emil, Andorai Péter, Harkányi Endre, Bács Ferenc, Mécs Károly, Kern András, Koncz Gábor, Reviczky Gábor, Koltai Róbert…??? – A „teremtuccse” kis  színi Ki kicsodája? Még égnek a gyász gyertyái Gera Zoltánért, aki november 7-én hunyt el és a másnap a halálba őt követő hitveséért, néhai Görgey Helgáért, akik földi maradványait pénteken (november 28-án) helyezik örök nyugalomra. Bátorkodom feltételezni róluk, miután mintegy három évtizeden keresztül tiszteltek meg a barátságukkal, hogy nem tartanák – s „odafönt” nem is tartják - tapintatlannak a morfondírozást arról, hogy a mély humanizmusáért is tisztelt, valamint a világmindenséget alázattal – s egyben kíváncsian, behatóan – szemlélő/fürkésző Zoltán távozását követően: vajon ki érdemli ki/meg pályatársaitól a Nemzet Színésze címet? Ha a hetvenes évek első felében történetesen már létezett volna Nemzet Színésze „titulus”, minden valószínűség szerint nem kap(hat)ta volna meg sem Latinovits Zoltán (1931-1976), sem Őze Lajos (1935-1984).  Nem fértek volna be, úgymond a keretbe. Merthogy egyikük sem kapott Kossuth-díjat. Illetve igen, de csak posztumusz: 1990-ben.  A Nemzet Színésze címet első alkalommal – mint ismeretes - 2000. augusztus 22-én adták át. A kitüntetést Schwajda György egykori kormánybiztos, a Nemzeti Színház Részvénytársaság néhai vezérigazgatója javaslatára adományozta az akkori Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma.   Azóta – mindmáig összesen – huszonöten kapták meg. Mint azt a hivatalos indoklás leszögezi: „A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy mellékszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott: betöltötte a 62. életévét; 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltött. A címet, amely a halálig szól, legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig havonta 630 ezer forint juttatásban részesülnek. Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot”.  „A Nemzet Színésze/Színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek.”  Olyan kitétel nem volt és nincs, legjobb tudomásunk szerint legalábbis, hogy e megbecsülés odaítélésének bármilyen korábban kapott rendű-rangú plecsni előfeltétele lett volna, illetve lenne. Mégis: az eddigi huszonöt színművészből - e nemes nemzeti gesztus odaítélte előtt - huszonhármat érdemesítettek Kossuth-díjra, ami – ki ne tudná e honban? - a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar kitüntetés.   A két kivétel: Berek Kati és Komlós Juci, akiknek a Nemzet Színésze cím odaítéléséig (2000-ig, illetve 2002-ig) „csak” kisebb művészi elismerés volt a „tarsolyukban”, ám Kossuth-díjjal nem ismerték el az országos népszerűségnek és közmegbecsülésnek örvendő művésznőket. Berek Kati (1930- ), hála a mindenhatónak, még közöttünk van (két Jászai-díjjal; érdemes és kiváló művész is, de Kossuth-díjjal, sajnálatosan, máig nem tisztelték meg), Komlós Jucit elszólították már az égiek (2011-ben, 92 évesen; 2002-től tehát kilenc évig volt a Nemzet Színésznője – e megszólítás, azaz a „Színésznő” is úgymond dukál).   A „Nemzet Színésze/Színésznője” cím - Kossuth-díjban is részesült - kiválóságai: Agárdy Gábor (1922-2006; Kossuth-díj: 1985, Nemzet Színésze rang odaítélésnek évszáma: 2000), Avar István (1931-2014; Kossuth-díj: 1975; NSZ: 2001), Bessenyei Ferenc (1919-2004; Kossuth-díj: 1953, 1955; Nemzet Színésze: 2000), Bitskey Tibor (1929- ; Kossuth-díj: 2000, NSZ: 2014), Bodrogi Gyula (1934- ; Kossuth-díj: 2005, NSZ: 2007), Cserhalmi György (1948- ; Kossuth-díj: 1990, amikor azt posztumuszt kapta meg Őze és Latinovits is;  Nemzet Színésze: 2014), Darvas Iván ( 1925-2007; Kossuth-díj: 1978; Nemzet Színésze: 2000), Garas Dezső (1934-2011; Kossuth-díj: 1988, NSZ: 2000), Gera Zoltán (1923-2014; Kossuth-díj: 2013, Nemzet Színésze: 2014), Haumann Péter (1941- ; Kossuth-díj: 1985, NSZ: 2010), Kállai Ferenc (1925-2010; Kossuth-díj: 1973, Nemzet Színésze: 2000), Király Levente (1937- ; Kossuth-díj: 2003, NSZ: 2006), Lukács Margit (1914-2002; Kossuth-díj: 1963, Nemzet Színésznője: 2000), Máthé Erzsi (1927- ; Kossuth-díj: 1985, NSZ: 2000), Molnár Piroska (1945- ; Kossuth-díj: 1995, Nemzet Színésznője: 2011), Psota Irén (1929-; Kossuth-díj: 1966, 2007, NSZ: 2000), Raksányi Gellért (1925-2008; Kossuth-díj: 1992, Nemzet Színésze: 2000), Sinkovits Imre (1928-2001; Kossuth-díj: 1966, Nemzet Színésze: 2000), Szabó Gyula (1930-2014; Kossuth-díj: 2000; Nemzet Színésze: 2006), Sztankay István (1936-2014; Kossuth-díj: 1998, Nemzet Színésze: 2012), Törőcsik Mari (1935- ; Kossuth-díj: 1973, 1999, Nemzet Színésznője: 2000), Tordy Géza (1938- ; Kossuth-díj: 1991, NSZ: 2008), Zenthe Ferenc (1920-2006; Kossuth-díj: 1997, Nemzet Színésze: 2005).   Lehet latolgatni, morfondírozni, mérlegelni. S ha szinte „csak” Kossuth-díjasok úgymond aspirálhat(ná)nak – s láthattuk: ez azért „erősen” több a valószínűnél! - a Nemzet Színésze/Színésznője címére, akkor kik is jöhetnének most, a nagyra becsült Gera Zoltán utódjaként szóba? Ha azt vesszük, hogy Lukács Margitot Komlós Juci (aki ugyebár nem volt Kossuth-díjas) követte (2002-ben), őt pedig a „kossuthos” Molnár Piroska (2011-ben), tehát, ha művésznő művésznőt, akkor most férfi művész után ismét - férfin a „sor”. (Idén Szabó Gyula után Gera Zoltán, Avar István/Sztankay István után Bitskey Tibor/Cerhalmi György következett.)   Csakhogy „képben legyünk”: Berek Kati, Máthé Erzsi, Molnár Piroska, Psota Irén, Törőcsik Mari, s a hat erősebb nem béli kiválóság: Cserhalmi György, Bitskey Tibor, Bodrogi Gyula, Haumann Péter, Király Levente, Tordy Géza… Szóval a tizenkettedik kerestetik!  Törvényszerű (vajon), hogy művész úr legyen?  Pedig, mennyi, de mennyi klasszis, Kossuth-díjas (tényleg ne feledjük: „szinte” ez a belépő!) színművésznőnk (is) van; közben azért elmorzsolhatunk egy-két könnycseppet: Margitai Ágiért; szóval: Bara Margit (sajnos, súlyos betegsége miatt az ő esetében sem nehéz elérzékenyülni), Békés Itala, Csomós Mari, Lehoczky Zsuzsa, Galambos Erzsi, Csernus Mariann, Almási Éva, Olsavszky Éva, Pásztor Erzsi, Vári Éva, Schubert Éva, Kútvölgyi Erzsébet, Lázár Kati, Halász Judit, Pogány Judit, Hámori Ildikó, Pécsi Ildikó, Piros Ildikó… De „sutba” a Kossuth-díjjal! E hiányában is Nagy Színésznő, éppen ezért a Nemzet Színésznője cím viselője lehetne akár: Gordon Zsuzsa,  Medgyesi Mária, Vass Éva, Tímár Éva, Pap Éva, Drahota Andrea, Venczel Vera, Bodnár Erika, Takács Katalin, Kiss Mari, Voith Ági, Gyöngyössy Katalin, Egri Márta, Bencze Ilona, Spányik Éva, Szabó Éva, Csűrös Karola, Szegedi Erika, Tanai Bella, Lorán Lenke, Baranyai Ibolya, Tóth Judit, Esztergályos Cecília…  Hogy még cifrább legyen, miközben szavunkat ne feledjük: figyelembe veendő-e (s miképpen?) új tag „befogadásakor” – miért ne tehetnénk föl költői kérdéssorozatokat? – a minap a Magyar Művészeti Akadémiának (MMA) a Nemzet Művésze díjas kedvezményezettjei? A betűk rendjében (nyilván – színházművészet): Bánsági Ildikó, Béres Ilona, Blaskó Péter, Huszti Péter, Sinkó László, Törőcsik Mari… Úgynevezett csúcsdíj ez is, akárcsak a Nemzet Színésze. De, tegyük hozzá: hiába érdemel(het) meg/ki valaki ezekből többet is, csak az egyik után kaphat (adómentes) életjáradékot. Amazért 665 ezer 500, emezért (mint már jeleztük) 630 ezer forintot havonta. Lehet – tessék - választani!  Momentán Törőcsik Marira vonatkozik ez; ám rögvest szögezzük le: ha ötször annyi díja lenne, mint amennyi van, azt is megérdemelné! De, talán nem ördögtől való a gondolat, s bizonyára senki nem bántódna meg azon, ha korunk legnagyobb magyar színésznője – akit szolidáris érzékenysége okán is tisztel a publikum - az egyiket, mondjuk a Nemzet Színészét, köszöni szépen, „csak úgy” címzetes értelemben tart(ha)aná meg, létszám felettiként, de úgy, hogy maradna emitt is, tehát a tizenharmadikként – megmaradna (még szép!) a szavazati joga. Így, miután döntenek/döntöttek Gera Zoltán méltó utódjáról, további egy új Nemzet Színészét is megválaszthatnának.  S úgy menne Törőcsik Mari, hogy marad; életében átadhatná itteni járandóságát, „stafétabotját” egy jeles kolléganőjének. Ezzel fityiszt is mutathatna – elegánsan - a sorsnak; az állami adminisztrációval meg valamiféle fondorlattal csak-csak le lehetne nyeletni ezt a – fura, de szeretnivaló - békát! Azaz, hogy papíron a tizenkettő az a valóságban tizenhárom; két legyet, egy csapásra! Miért is ne? Egyszer Budán is volt kutyavásár, nem igaz?   Annál is inkább, mert – térjünk vissza rá - igen széles a „választék” fantasztikus férfi deszkapártiakból is. Azért annyit még az előbbi gondolathoz: Nemzet Művésze díjas színésztársat, -társnőt már nem kellene tehát sem most, sem a jövőben Nemzet Színészének (is) megválasztani. Alighanem ez szintén gáláns gesztus lenne a szakma felé (is). Ismételjük: Törőcsik Mari esete lehetne az egyetlen kivétel, merthogy: egyetemes színésznő-óriásunkról van szó!  No, kérem: Keres Emil, Harkányi Endre, Mécs Károly, Andorai Péter, Koncz Gábor, Gálffy László (most, november 16-án töltötte be a 62. életévét), Bálint András, Jordán Tamás, Kern András, Szilágyi Tibor – s még mindig a Kossuth-díjasoknál tartunk -, Reviczky Gábor, Gálvölgyi János…  A – még(?) - nem Kossuth-díjasok neve között is szemelgethetünk: Bács Ferenc, Makay Sándor, Benedek Miklós, Szacsvay László, Fodor Tamás, Koltai Róbert, Lukács Sándor, Mikó István, Gáti Oszkár, Kovács Lajos, Papp János, Kertész Péter, Papp Zoltán, Szombathy Gyula, Németh Sándor (igen, az „operettista”; hja, hogy Ausztriában él? – nem tesz semmit!), Balázsovits Lajos, Tahi Tóth László, Rajhona Ádám, Újlaki Dénes, Nagy Gábor, Újréti László, Trokán Péter, Szersén Gyula, Cs. Németh Lajos…  Kiket is hagyunk ki emitt és amott…? (Száz)ezer bocsánat!  S ugyebár a vidéki és a határon túli – általunk kevésbé ismert (ez nem mentség!) – színészek közül is méltán lenne helye néhányaknak a Nemzet Színészei/Színésznői között. De, hát…  Az, azonban bizonyos, hogy Nemzet Színésze díj odaítélésénél is figyelembe veendőek bizonyos erkölcsi elvárások. „Schmittelők” ugyan e művészeti ágban nincsenek, de, higgyük, ha netán mégis akadnának ilyenek, helyük soha nem lesz a Nemzet Színészei között! Mint ahogyan hiába Kossuth-díjas valaki, ha tettéért – legyen az közlekedési kihágás -  nem vállalja a felelősséget, sumákol, nem kér bocsánatot… Az éppen hatalmon lévőkhöz – akár jobbra, akár balra - való  (túlzott) dörzsölőzés szintúgy kizáró ok legyen; higgyük, ez a jövőben éppúgy lesz, mint volt eddig is. (Persze, itt és most azzal is ”kimondunk” neveket, ha nem nevezzük meg azokat ilyen-olyan kategóriában… Pszt!)   S még egy nagyon csendes (s)óhaj: ha a mindenkori Nemzet Színészei/Színésznői havi adómentes járadékukból, a 630 ezer forintból (mondjuk) 80 ezret fölajánlanának pályakezdő – zsenialitással megáldott/megvert - teátristák nekilódulását segítendő (a MASZK Országos Színészegyesület bizonyára vállalná az igazságos célba juttatást; mondjuk a havi rezsi egy részének fedezésére…),  akkor egy ország szemében e közösségvállalással még-még nagyobbat nőne a Nemzet Színészeinek/Színésznőinek a presztízse.     Gera Zoltán is mosollyal fogadná; Őze Lajos, Latinovits Zoltán és mind-mind, Lukács Margit, Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Sinkovits Imre, Raksányi Gellért, Szabó Gyula, Zenthe Ferenc… Valamennyien! nemzet színészeországos hírekMegosztás:
2014.11.24. 09:15
Alon.hu
Oscar-díj: Szász filmje a legjobb idegen nyelvű filmek szűkített listájára került
A Molnár Piroska főszereplésével készült A nagy füzet című alkotás is szerepel a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjáért versengő művek kilencre szűkített listáján az amerikai filmakadémia pénteki bejelentése szerint.Miután Szász János filmje péntek este megkapta a diákzsűri díját a franciaországi Les Arcs Európai Filmfesztiválon, az amerikai filmakadémia bejelentette: a film- és színházrendező munkája többek közt Paolo Sorrentino A nagy szépség, Wong Kar-Wai A nagymester, valamint Thomas Vinterberg A vadászat című filmjével versenyben maradt az Oscar-jelölésért. A végső öt jelöltet január 16-án jelentik be, az Oscar-díjakat pedig március 2-án adják át.A nagy füzet már több nemzetközi filmfesztiválon szerepelt, Haifában elismerő oklevelet kapott, bemutatták az ausztráliai Adelaide-ben és a dél-koreai Puszani Nemzetközi Filmfesztiválon, elnyerte a legjobb film, a legjobb színésznő és a legjobb színész díját a Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon, és ez az első magyar film, amely elhozta a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál legrangosabb díját, a Kristály Glóbuszt.A nagy füzet a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült, a szervezet 180 millió forinttal támogatta az összességében 900 milliós költségvetésű alkotást, melynek főszerepében a Nemzet Színésze, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Molnár Piroska látható. Mellette a kilencedik nap és A bukás című német filmekből ismert Ulrich Matthes, a dán Ulrich Thomsen (Születésnap, Testvéred feleségét, Egy jobb világ, Ópium), Andorai Péter, Derzsi János, Bognár Gyöngyvér, Kovács Lajos és Tóth Orsi is szerepel a filmben. A filmet az Oscar-jelölt osztrák operatőr, Christian Berger fényképezte, akinek munkásságát Michael Haneke rendezéseiből ismerheti a közönség. A Kristóf Ágota regényéből készült mű a második világháború idején egy határszéli faluban játszódik, egy olyan ikerpárról szól, akiket a nagymamájuk nevel. A gyerekeknek tőle kell megtanulniuk mindent, ami a túléléshez szükséges. Magányosan, éhezve és fázva vezetik naplójukat a nagy füzetbe: följegyzik, mit láttak, mit hallottak, mit tettek, mit tanultak, közben szívük megkeményedik, testük megedződik.Szász János korábban a HVG-nek mesélt arról, mivel sikerült meggyőznie a világhírű regény szerzőjét, hogy támogassa a filmadaptáció ötletét: "Oslóban dolgoztam éppen, amikor a színház dramaturgjától, Ölveczky Cecíliától kaptunk egy fülest, hogy szabadok a jogok. Rárepültünk a német producerrel. Utána sokszor meglátogattam Ágotát, akivel közel kerültünk egymáshoz. Sajnos meghalt, óriási veszteség. Meglepő volt találkozni egy ilyen végtelenül egyszerű nővel. Minden mondata az volt, amire gondolt" - nyilatkozta a rendező.A felvetésre, miszerint A nagy füzet kegyetlensége a mai magyar közegre rímelve felveti a kérdést: hol húzódnak az embertelenség, a kirekesztés, az uszítás határai, úgy reagált: "Amiben ma élünk, arra ösztönöz, hogy minél őszintébb legyek, tehát minél kevésbé próbáljak megfelelni. Mi, úgynevezett művészek mindig a hatalmat okoljuk, hogy mi minden megtörténhet a színházainkkal például, pedig sokszor a mi hallgatásunk bátorítja fel a hatalmat, hogy egyre elképesztőbb, alantasabb dolgokat műveljen" - fejtette ki Szász János.Forrás: Színház.hu, MTI, port.hu
2013.12.20. 19:18
Szinhaz.hu
A szukafattyak beveszik Torontót
Szász János A nagy füzet (kritikánk) című filmjét beválogatták a szeptember 5-én induló torontói filmfesztivál Special Presentations szekciójának programjába - írja a Playlist. Szász filmjének ez már a második szereplése A listás filmfesztiválon: július elején Karlovy Varyban debütált, ahol elnyerte a Kristály Glóbusz elnevezésű fődíjat. Múlt szerdán jelentették be, hogy Magyarország A nagy füzet-et nevezi a 2014-es Oscar-díjra a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában. A Gyémánt testvérek A nagy füzet című filmbenFotó: Dobos Tamás A Kossuth-díjas, magyar származású svájci írónő, Agota Kristof közel negyven nyelven megjelent világhírű kultuszregényéből készült A nagy füzet főszereplői a forgatás idején 13 éves Gyémánt László és Gyémánt András amatőrszínészek, az unokáira csak szukafattyakként utaló nagymamát a Kossuth-díjas Molnár Piroska alakítja, rajtuk kívül fontos szerepben feltűnik még Ulrich Matthes (A bukás), Ulrich Thomsen (Ádám almái), Tóth Orsi, Andorai Péter, Derzsi János és Kovács Lajos is. Kristof regényéről hétfőn írt érdekes recenziót a neves szlovén filozófus, Slavoj Žižek a Guardianben. A Playlist keddi híréből kiderült, hogy egy másik magyar vonatkozású alkotást is vetíteni fognak Torontóban: Sean Durkin (Martha Marcy May Marlene) Southcliffe című minisorozatát, amelynek az operatőre Erdély Mátyás (Delta, Miss Bala) volt. Az összesen 240 perces Southcliffe-t augusztus 4-e óta sugározza a brit Channel 4 tévécsatorna, a forgatókönyvét Tony Grisoni (Félelem és reszketés Las Vegasban) írta, a főbb szerepeket olyan neves angol színészek játsszák, mint Eddie Marsan, Shirley Henderson, Rory Kinnear és a Skins Effy-jeként megismert Kaya Scodelario.
2013.08.13. 18:53
Origo.hu
A nagy füzet - Szász János filmjét jelöljük Oscar-díjra
A nagy füzet című Szász János-filmet jelöli Magyarország a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára. Az alkotás elnyerte a 48. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, a Kristály Glóbuszt, elsőként a magyar filmek közül. Szász János filmje Agota Kristof magyar származású svájci író regénye alapján készült. A magyarországi közönség szeptember 19-től a Budapest Film forgalmazásában láthatja az alkotást. Az Oscar-díj szabályzata szerint Magyarország azok közül a magyar nyelven forgatott játékfilmek közül nevezhet egyet a legjobb idegen nyelvű film kategóriában, amelyek 2012. október 1. és 2013. szeptember 30. között megjelennek a hazai moziforgalmazásban. Az Oscar-díjra nevező kilenctagú bizottságban Andy Vajna filmszakmai kormánybiztos felkérésére a Filmalap Filmszakmai Döntőbizottságának öt tagja - Divinyi Réka, Havas Ágnes, Kovács András Bálint, Miskolczi Péter, Andy Vajna - mellett Gárdos Péter filmrendező, Király István vágó, Koltai Lajos operatőr-filmrendező, valamint Lovas Balázs forgatókönyvíró foglalt helyet. A döntés többségi szavazás útján született.Amerika leghíresebb filmes megmérettetésén az országok hivatalos nevezései közül az Amerikai Filmakadémia képviselői választják ki január végén a jelölteket, azt az öt játékfilmet, amelyek végül a legjobb idegen nyelvű filmnek járó trófeáért versenyre kelhetnek. A jelöltek listáját január 16-án hozzák nyilvánosságra, az Oscar-díjakat március 2-án adják át - immár 86. alkalommal - a Los Angeles-i Dolby Theatre-ben. Szász János (Woyzeck, Witman fiúk, Ópium), a magyar származású svájci írónő Agota Kristof negyven nyelven megjelent kultuszregényéből készült filmje, A nagy füzet (Le Grand Cahier) főszereplője egy tízéves ikerpár, Gyémánt László és Gyémánt András alakításában. A film a második világháború idején egy határszéli faluban a nagymamájuknál nevelkedő és a könyörtelen világban túlélni igyekvő ikerpár megrázó története.A Magyar Nemzeti Filmalap 180 millió forintos gyártási támogatásával készült mozifilm nemzetközi szereplőgárdát vonultat fel. A kilencedik nap és A bukás című német filmekből ismert Ulrich Matthes mellett a dán Ulrich Thomsen (Születésnap, Testvéred feleségét, Egy jobb világ, Ópium), Andorai Péter, Derzsi János, Bognár Gyöngyvér, Kovács Lajos és Tóth Orsolya is szerepel az új Szász-filmben. A nagymama szerepében pedig a Nemzet Színésze címmel is kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas Molnár Piroska látható. A filmet az Oscar-jelölt osztrák operatőr, Christian Berger fényképezte, akinek munkásságát Michael Haneke rendezéseiből ismerheti a közönség. A Szász-film európai koprodukcióban készült a Hunnia Film Stúdió és a német Intuit Pictures gyártásában, az osztrák Amour Fou és a francia Dolce Vita Films részvételével az EU MEDIA Programja, az Eurimages és az Emmi kulturális államtitkársága támogatásával.Forrás: MTI
2013.08.07. 12:43
Szinhaz.hu
Indul a Vajna-korszak a mozikban
Szász János A nagy füzet (kritikánk) című filmje szeptember 19-én kerül a magyar mozikba a Budapest Film forgalmazásában. A nagy füzet az első olyan nagyjátékfilm, amely a két éve létrehozott, Andy Vajna hollywoodi producer nevével fémjelzett Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült el. A magyar származású svájci írónő, Agota Kristóf negyven nyelven megjelent regényéből készült film a múlt héten elnyerte a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját. Főszereplője egy tízéves ikerpár, Gyémánt László és András, továbbá játszik benne Molnár Piroska, Tóth Orsi, Andorai Péter, Derzsi János, a német Ulrich Matthes (Göbbels A bukás-ban) és a dán Ulrich Thomsen, akivel Szász korábban az Ópium című filmjében is együtt dolgozott. Szász János, Gyémánt András, Molnár Piroska és Gyémánt László A nagy füzet bemutatóján Karlovy VarybanForrás: MTI/CTK/Vit Simanek A bemutató időzítése amiatt is érdekes, mert az Amerikai Filmakadémia szabályzata szerint a jövő évi Oscar-díjkiosztóra azokat a filmeket lehet nevezni a legjobb idegennyelvű film kategóriájában, amelyeknek a hazai mozibemutatója 2012. október 1. és 2013. szeptember 30. közé esik. Ebben az időintervallumban A nagy füzet-en kívül hat másik magyar filmet mutattak be itthon (Tüskevár, Aglaja, Magic Boys, Nejem, nőm, csajom, Cycle, Nekem Budapest, Elment az öszöd), amelyek közül az Oscar-nevezésnél maximum az Aglaja jöhetne még szóba.
2013.07.12. 14:36
Origo.hu
'Nincs benne léhaság' - A III. Richárd szakmai beszélgetéséről
William Shakespeare III. Richárd-ja a Komáromi Jókai Színház előadásában volt látható a 13. POSZT-on. A darab szakmai beszélgetéséről olvashatnak. A szöveget szerkesztetlen változatban tesszük közzé.Lévai Balázs: Jó reggelt kívánok mindenkinek a POSZT szakmai beszélgetésén. Soóky László, a felkért opponens ma reggel lemondta a közreműködést betegsége miatt. Így tehát rögtön az elején improvizálva megkérdezném a színház főrendezőjét, Méhes Lászlót, hogy nem akarsz-e csatlakozni hozzánk? Mielőtt elkezdünk beszélgetni a tegnap esti III. Richárd előadásról, a Komáromi Jókai színház előadásáról, nézzük meg a színházból kijövő nézők mit mondtak.Ezek voltak a tegnapi nézői vélemények, bár tegnap megtanulhattuk Ascher Tamástól, hogy micsoda csúnya dolog megszólítani a nézőket, akik éppen jönnek ki a színházból, és még az élmény hatása alatt állnak. Azért magyarázzuk el ezt a speciális helyzetet. Laci légy szíves segíts nekünk. Ez most egy olyan szakmai beszélgetés lesz, ahol nincs itt a rendező, illetve a címszereplő sincs itt. Ennek mi az oka?Méhes László: Láttam önöket, ahogy nézték a nézői megszólalásokat, és néha úgy picit úgy elmosolyodtak, félre húzták a szájukat. Hölgyeim, uraim, ők a mi nézőink! Mi nekik játszunk! Tehát lehet véleményünk arról, hogy keresetlenül, egyszer-egyszer megszólalnak és nem azon a színvonalon szólalnak meg, de ők a nézők. Tőlük színház a színház, tehát szeressük őket! Mi nekik csinálunk előadást.Lévai Balázs: Ezek a mosolyok. Ez ugye egy összevágott film, kiragadott mondatokat tesz egymás után, ilyen értelemben egy picit manipulatív, tehát nem rossz értelembe mondom, csak nyilván ilyenkor a filmvágók is a hatásra törekszenek. Méhes László: Némi elitizmust éreztem a félre húzott szájakban.Lévai Balázs: Tehát visszatérve az eredeti kérdéshez. Hol van a főszereplő, és hol van a rendezőnk?Méhes László: A főszereplőnk és rendezőnk forgat, ami nekik jó, nekünk nem. A rendező Prágában forgat, megpróbálta elintézni, átrakatni a napjait, nem sikerült. Úgyhogy azon gondolkodtam, hogy lényegében egy szakmai beszélgetésnek az a lényege, hogy itt vannak az alkotók és elmondják, hogy mit szerettem volna, és szembe kell nézni, face to face a kérdésekkel. Egy picikét ez a beszélgetés innentől kezdve értelmét vesztette, mert a magam részéről nem tartom elegánsnak azt, hogy itt most tetemre hívás és elemzés legyen úgy, hogy szemben valaki nem tudja azt mondani, hogy ezt szerettem volna. Tudniillik a színház vezetése ugyanabból a nézőpontból nézi ezt, mint adott esetben a kritikus. Végül is azt tudja mondani, hogy egyetlen szavaddal nem értek egyet, mert nekem tetszett, tehát így ez egy parttalan beszélgetés. Az igazi lényegi beszélgetés az lenne, ha itt ülne az alkotó és azt mondaná, hogy ezt gondoltam, ennek a jelenetnek ez a logikai gyökere és odatart, és ezt szerettem volna megcsinálni. Valóban nehéz helyzetben ülünk. Képletesen fölteszem a mutatóujjamat. Szerintem ha most beleszaladunk az elemzésbe, az egy picit olyan, főleg ha negatívba, az picit olyan, mintha meghívunk egy hölgyet randevúra, ő nem jön el, de mi azért le akarjuk játszani ezt a randevút. Hát akkor játsszuk le ezt a randevút.Lévai Balázs: Nekem a következő javaslatom lenne. Mi lenne, ha egy egyszerű megoldással kihúznánk ennek a méregfogát. Kereszteljük át a szakmai beszélgetést, szakmai beszélgetésről egy nyitott műhelyes közönségtalálkozóra. Mit szóltok hozzá? Ahol mi, nézők megbeszéljük Sándor L. István kritikus segítségével, milyennek láttuk ezt az előadást. Nem hívjuk tetemre a rendezőt, nem hívjuk tetemre a színészeket, hanem akkor mi itt megdumáljuk milyen az előadás.Lévai Balázs, Méhes László, Sándor L. István Méhes László: Lényegileg megváltoztatta az új címke?Lévai Balázs: Nekem az a dolgom, hogy valami megoldást találjak.Sándor L. István: Nagyon furcsán érzem magam, mert mielőtt még bármit mondtam volna, mentegetőznöm kellene. Nem érzem, hogy a nézők ki lettek volna nevetve. Egy természetes helyzet, hogy amikor egy szituációból kiemelünk és egy másik szituációba rakunk valakiket, akkor ha más nem, a kínosság miatt mosolygunk. Tehát abban maximálisan egyet értek veled, hogy ők a nézők. Nyilvánvalóan Komáromban is és Pécsen is és mindenütt föl kell tenni azt a kérdést, hogy kinek játszik a színház, természetesen. És most kritikusként is mentegetőzni kellene, mert rögtön abba szerepbe raktál bele, hogy én itt csupa-csupa negatívot fogok mondani. A kritikus szó nem azt jelenti, hogy ő az, akinek mindennel baja van, nem. A kritikus az, aki érteni vágyik előadásokat, érteni vágyik a színészi munkát, megpróbálja a színházon keresztül megérteni a világot. Egy olyan beszélgetésben szívesen veszek részt, amiben tulajdonképpen meg akarjuk érteni ennek az előadásnak a sajátosságait és esetleg a problémáit, mert olyanok is vannak. Azért azt ne tagadjuk el, mert ugye ellentmondásos fogadtatásban volt része ennek az előadásnak, de volt itt a POSZT-on jó néhány olyan előadás, aminek a benyomásaim szerint ellentmondásos volt a fogadtatása. Szerintem próbáljunk beszélgetni ennek az előadásnak az értékeiről, és esetleges problémáiról.Méhes László: Nem erről beszéltem, hanem a kommunikációról az alkotók és a kritikus között-Lévai Balázs: Bocsánat, hogy közbe szólok, mint egy ilyen intro gyanánt, ha az előadás keletkezés történetét elmesélnéd? Megtudnánk pár mondatot a rendezőről. Nem mindenki van tisztában Martin Huba életművével.Hizsnyan Géza: Elnézést kérek, én úgy jöttem ide, hogy nem szólok bele, de egy dolog nem enged. Bocsánatot kérek Méhes Lászlótól, én úgy gondolom, hogy az elemzés az a látott dolognak a szóbeli megfogalmazása. Az nem dialógus az alkotókkal. Az elemzés arról szól, mit látott a kritikus, a nem kritikus és beszélünk arról, hogy mi volt. Az alkotó azzal teszi le a névjegyét, hogy megcsinálja az előadást. Ha magyaráznia kell, abból lehet dialógus, de bocsánat a kifejezésért, ha a problémákat magyarázni kell, azt már megette a fene. Méhes László: Nem tudom, gyakori vendég-e a Poszton. Nem arról van szó, hogy az elemzés értelmetlen lenne. A POSZT-on a szakmai beszélgetések gyakorlata azt célozza, hogy az alkotók találkozzanak a vélemény formálókkal, tehát…Sándor L. István: Szerintem a meta-meta beszélgetésről térjünk át a beszélgetésre. Ne a beszélgetésről beszélgessünk, hanem beszélgessünk.Tóth Tibor: Akkor elkezdem. Tóth Tibor vagyok a Jókai Színház igazgatója Tudni kell, hogy idén 60 éves a Komáromi Jókai színház. Az ünnepi évad végén járunk és eredetileg ezt egy díszelőadásnak terveztük. Két pontja volt ennek az ünnepi évadnak. A színház megalakulásához, illetve az első bemutatóhoz kötődő, tehát október és január. Az ünnepi évad díszelőadása a III. Richárd volt, ami eredetileg nem Shakespeare III. Richárdja lett volna, hanem a Mephisto, csak amikor Huba elkezdett mélyebben foglalkozni vele, rádöbbent, hogy szereposztásilag a társulatból a Mephistot nem tudja kiosztani. A díszlettervező pedig egy olyan díszletet álmodott meg, amit anyagilag nem tudtunk volna vállalni, ezért kompromisszumos megoldás született, ekkor jött a III. Richárd, mint ötlet. Mokos Attilára építve ezt az előadást, mert a mi társulatunkból neki a kedvenc színésze Mokos Attila. Tudni kell, hogy ő ezt rendezte előtte két évvel Prágában, a prágai várjátékok keretein belül. Mindenféle vélemények elhangzottak ezzel kapcsolatban, hogy szabadidős rendező leporolt egy előadást. Ez nem igaz, mert a prágai rendezés teljesen más formavilágot tükrözött. Ő megpróbálta a mi színészeinkre ráépíteni ezt az előadást egy teljesen más látványvilágban. Lévai Balázs: Akár indításként felvethetem azt, picit még a drámánál maradva, hogy a 2000-es évek közepén olvastam valahol, hogy brit színészek körében csináltak egy felmérést, hogy kinek mi a szerepálma, és elsöprő fölénnyel a III. Richárd nyert. A Hamlet feleannyit nem kapott. Szerintetek ennek mi lehetett az oka? Sándor L. István: Az lehetett az oka, hogy nagy szerep a III. Richárd, mint ahogy semmi más oka nincs a Shakespeare kultusznak, mint az, hogy nagy szerepek vannak benne. Shakespeare-t a halála után leírták, kiátkozták, a felvilágosodás korában minden rosszat elmondtak róla, és a romantika nagy színészei például Edmund Kean és a többiek fölfedezték, milyen remek szerepek vannak benne, mint a III. Richárd, a Machbeth vagy a Hamlet, és a többi nagy szerep. Shakespeare kanonizálása a színészekhez, a sztár színészekhez köthető, és ennek következtében a romantika korától indulva nagy divat lett. Petőfiék is imádták a Shakespeare szerepeket, és ahol tudták, például a Tigris és hiénában, vagy Vörösmarty is megpróbálta a magyar történelmi darabjaiban utánozni és hasonló jeles szerepeket írni. Miközben a III. Richárd szerintem nemcsak az egyik leghosszabb Shakespeare darab, hanem az egyik legjátszhatatlanabb, legproblematikusabb darab is. Több oka van ennek, az egyik az hogy mérhetetlenül érthetetlen. Én egyszer több napot szántam rá, hogy mindenféle jegyzetekkel és könyvekkel megpróbáljam megérteni, hogy ki kicsodának a kicsodája. És nem tudtam, mert olyan szabadon dobálódzik a szinonimákkal, hogy hol ennek nevezi, hol annak nevezi, hol amannak, még a nevekben, de a rokonsági fokok megnevezésében sem azonos. Gyakorlatilag fölfoghatatlan ez a történet. Nem hiszem, hogy ha a korabeli nézők - akikkel ha kijöttek volna a Globe Színházból, ugyanilyen interjút lehettet volna csinálni, és az egyetemi professzortól a kurváig mindenki ott lett volna -, a Shakespeare kortársak jobban megértették ezeket a történelmi utalásokat, mert azért az is vagy kétszáz évvel korábban volt. Egy dolgot bizonyára jobban értettek, ami szerintem a mai színház számára szintén játszhatatlanná teszi Shakespeare-t és a III. Richárdot is, az, hogy mérhetetlenül sokat beszélnek benne. Nyilvánvaló, hogy a beszédhez teljesen más viszonyuk volt. Az előadás ellentmondásos fogadtatásában szerintem az is benne van, hogy nektek is nagyon sokat kellett beszélni ebben a darabban és ugyanakkor volt egy olyan rendezői koncepció, amiben az indulatok mindig sokkal erősebbek voltak - és egy idegen fülű rendezőnél ez nyilván nem is lehet követelmény -, mint a pontos szövegértés vagy értelmezés. A shakespeare-i nyelv költészete, a gazdagsága, összetettsége, bonyolultsága és felfoghatatlansága … Amit Shakespeare egy oldalon mond el, azt egy mai drámaíró elintézi két szóban, és ennek következtében sokkal több hangsúly kerül a verbalitásra. Egy dolog miatt tartom fontosnak ezt az előadást. A III. Richárd játszhatatlan, érthetetlen, ugyanakkor az a téma, ami benne van: a hatalom és az embereknek a hatalomhoz való viszonya vagy másképp fogalmazva, hogy egy ember mit engedhet meg magának, hogy tulajdonképpen mikor, milyen határokat lép át és ezt minek a nevében teszi. Ezek nagyon fontos kérdések, és szerintem ebben az előadásban is nagyon fontosak. Én nagyon örülök annak, hogy a Komáromi Jókai színház a POSZT-on szerepelhet. Nem vagyok biztos benne, hogy én ezt az előadást választottam volna ki a repertoárotokból, de ez ízlés kérdése. Nekem a Revizor sokkal jobban tetszett, megmondom, hogy miért. Azért, mert a társulatot sokkal egységesebbnek mutatta. És én azt azért tartom fontosnak, hogy a Komáromi Jókai színház itt van, mert szerintem ez egy nagyon jó társulat és alapvetően egy egységes társulat. Elmész vidéken egy színházba és azt látod, hogy van néhány hihetetlenül jó színész és utána hihetetlen nagyon lyukak a szereposztásban. Ez egy olyan jó társulat, amiben lehet - és ne sértődjetek meg -, hogy nincsen kiemelkedő sztárszínész, ugyanakkor minden szerepkörre lehet találni figurákat. Lehet, hogy annak az elvárásnak ez az előadás, hogy nagyon nagy színészek nagyon nagyokat játsszanak benne, nem felel meg. Ugyanakkor egy nagyon-nagyon jó és erős társulat képét láttam és azt, hogy ebben az előadásban gondolat van, munka van. Nincs benne se léhaság, se megúszás. Azt gondolom, hogy dolgozott a rendező, dolgoztak a színészek, dolgozott mindenki, tehát akkor ez az előadás azt a tiszteletet ébreszti, hogy próbáljunk rajta valóban gondolkodni. Másrészt ilyen kikacsintás, hogy azt csinálom, erről beszélek, de ugyanakkor az ellenkezőjéről beszélek, amilyen előadások szintén találkoztunk itt a POSZT versenyprogramjában. Én ezt egyszerűen cinizmusnak nevezném. Ez egy egyszerű, tiszta és világos szándékú előadás, ami egy erős társulatot mutat, de ez lehet, hogy az én elfogultságom. Szerintem a komáromi társulatnak a női kara erősebb, mint a férfikara, ez meg egy kifejezetten férfi darab. Alig vannak benne női szerepek. Ennek ellenére a nők nagyon is észrevehetőek voltak. Nekem a komáromi elmúlt tíz évben azért a Három nővér a kedvencem, mert az egy erős női darab és a női kart nagyon erősen megmutatta. De szerintem itt is nagyon jók voltak a nők. Illetve a Tar Renátának nem volt igazán szerencséje ezzel a szereppel, mert a rendezői koncepció egy kicsit olyan irányba lökte őt, ami nem biztos, hogy neki minden pillanatban jól állt. De például remek volt a Revizor polgármester lányaként, nem is beszélve a Három nővérről, vagy arról, ahogy a Finitoban egy nem létező szerepből szerepet csinált. Nem rosszak a férfiak, nem azt akarom mondani, de nem annyira erősek, mint amennyire férfi központú ez a darab Ugyanakkor mindenkit idehívtak, aki valaha komáromi volt. Itt volt a Rancsó Dezső, aki ugye Komáromban kezdte 25 évvel ezelőtt, a Kaligulára emlékszem, amiben jó volt. Vagy itt volt az Ollé Erik, aki nem tudom, hogy miért nem komáromi színész, mert ebben a kicsi szerepben is rendkívül nagyszerű volt, meg itt volt, a Horányi Laci, meg a Hajdú László, aki eddig volt komáromi színész, és most ha jól láttam, a Gózon Gyula Kamaraszínházban játszik, szabadúszó. Meghívtatok olyanokat is, akik a komáromi színház történetében fontos férfi színészek voltak. Lehet, hogy a Mokos Attila a kedvenc színésze a Martin Hubának, meg tanítványa is volt, de az előadással kapcsolatosan az természetesen az egyik kérdés az, hogy feltétlenül neki kell-e játszania a III. Richárdot. Persze ha végiggondolom, nem találnék más színészt a társulatban. És ha végignézzük az elmúlt 60 év magyar színháztörténetét, akkor kiderül, hogy mindig ilyen kicsit furcsa figurák játszották, akikben mindig volt valami különlegesség. Major Tamásnak volt ez ’45-ben meg ’50 valahányban a nagy szerep, de akkor még biztos, hogy ő nem volt „a Major Tamás” akire az öregkorából gondolunk vissza, hanem egy furcsa, kopasz, kicsit másképpen beszélő figura volt. Vagy ugye amikor Haumann Péter ’70 valahányban eljátszotta a filmet, akkor ő sem volt még a Nemzet Színésze, hanem egy furcsa, érdekes jelenség. Tehát az, hogy furcsa, érdekes jelenségeket megmutatni a III. Richárd figurában, sokkal inkább hozzátartozik a III. Richárd szerephagyományához, mint hogy nagy színész játssza el. Ilyen nagy színészt egyetlent találtam, a Gábor Miklóst, aki’69-ben játszotta a Madách színházban. Talán azt lehet mondani még, hogy a Kulka, de hát a Kulka alkatában is van azért egy kicsi furcsaság és különlegesség. A Kern Andrásról sem gondolnád ugye, hogy játszotta. Az a meglepő, hogy miközben azt gondoljuk, hogy a III. Richárd egy nagyon fontos darab, a színházi adattár szerint, összesen 23 előadása volt, miközben Az ember tragédiájának 117, vagy a Három nővérnek 78. Tehát nem igazán népszerű darab. Azt gondolom, hogy olyan előadás a III. Richárdból, amire a kritikusok az évad előadásaként szavaztak, nem született a magyar színháztörténetben. Ez is a darab terhei közé tartozik.Sándor L. IstvánMéhes László: Nagyon köszönöm, amit mondtál a komáromi társulatról és a komáromi színházról. Azon dolgozunk, és kérlek terjeszd, amit mondtál, hogy mindenki számára kiderüljön, hogy a komáromi színház a magyarországi színházak között is élvonalbeli mind a társulatát, mind a munkáját tekintve. Lévai Balázs: Beszéltél a dráma nehézségeiről. Eleve úgy kezdődik el ez a dráma, hogy valójában már rég elkezdődött. A legelején kiderül, hogy kik fekszenek koporsóban, ki van a Towerben, milyen motivációi vannak a főszereplőnek, mit akar csinálni. Gyakorlatilag olyan, mintha a harmadik felvonásba csöppennénk bele. Itt volt egy érdekes megoldása a rendezőnek. Kíváncsi vagyok, hogy ti mit gondoltatok róla. Várja a néző a nagy, nyitó monológot, hogy most jön a „York napsütése”, és ehhez képest ugye picit olyan headline-szerűen mondatokat ragadott ki az előadásból, a női karaktereknek fontos, kiemelt mondatait, és ezzel indul a történet. Mit gondoltok erről a megoldásról?Sándor L. István: Én ezt egy jó megoldásnak tarom, mert az is fontos, hogy folyamatában van, másrészt ha verbálisan elemezzük, akkor az átoknak és az átokszórásnak - és itt mindenki mindenkire átkot szórt -, ez egy nagyon fontos mozzanata. Ugyanakkor ez egy darabindító mozzanatként azért nagyon fontos, mert utána az embernek a fülét folyamatosan megütik az átkok. Ehhez az is hozzátartozik, hogy az is nagyon fontos benyomás, hogy mindenkinek épp annyi számon kérni valója van a másikkal szemben, mint amit számon lehet rajta kérni. Tehát egy olyan világot látunk itt az első pillanatban, ahol senki nem ártatlan. Mindenki mondhatja azt, hogy „én azért tettem meg ezt”, de hogy „velem szemben megtetted azt. Például a Tar Renátának egy szép pillanata, amikor hívják a koronázásra és akkor egy pillanatra felidéződik a temetés és elő is veszi azt a leplet, és akkor egy pillanatra felidéződik benne, az, hogy mit is mondtam, tehát milyen átkok szakadtak ki folyamatosan belőlem, vagyis tulajdonképpen saját magamat átkoztam el, mint a III. Richárdnak a leendő feleségét. Ez egy nagyon fontos mozzanat szerintem. Ebből a romlott világból indít eleve az előadás és innentől kezdve, ami erről szól, hogy ez minden izében romlott világ és itt tulajdonképpen senkinek nem tudunk erkölcsi bizonyítványt kiállítani, mert nincs miért, ez a legfontosabb jellegzetessége, ami itt megjelenik. A másik, amiről beszéltem, hogy persze érthetetlen ez a szöveg, de itt nagyon pici, finom belejátszások vannak. Először is, a „York napsütését” úgy kezdi, hogy „bátyám” és akkor rámutat. Itt úgy kezdődik, hogy néhány szereplőt bemutat. Tehát, ha nem is sokat izzad rajta, de azért megpróbálja a rokonsági viszonyokat néhány szóval és néhány utalással világosabbá tenni, követhetővé tenni ezt a követhetetlen történetet. Tulajdonképpen utána folytatódik az, ami szerintem a Shakespeare-nek is az a lényege, hogy mindig a problémáról szól a jelenet és nem arról, hogy bogozzuk ki, hogy ki kicsodának a micsodája, hanem mindig nagyon erősen van egy markáns probléma, aminek abban a jelenetben el kell dőlnie. Valószínűleg a színészek is ezért szeretik és ezért kanonizálták Shakespeare-t, mert ilyen erős helyzetek és játékközpontú szituációk vannak benne. Méhes László: Én csak annyit mondanék, hogy Martin Huba mindjárt a legelején leteszi a névjegyét, azt, hogy miről fog szólni az előadás. Tehát, ha úgy fogom fel az előadást, hogy szimbólumrendszeren keresztül, rituális játékmódon keresztül kísérem végig a történetet, ezek segítségével mesélek el egy történetet, mindjárt az elején sűrítve megkapjuk a játékmódját a későbbi előadásnak. Nagyszerű szerintem.Lévai Balázs: Tehát, megköti velünk, nézővel azt a szerződést, hogy akkor mit nézünk. Beszéljünk most már valóban a főszereplő alakításáról. István, te is elmesélted, hogy milyen színháztörténeti előzményei vannak a műnek magyar színpadokon. Eleve ott van abban a nyitómonológban az a nagyon sokat idézett mondat, aminek a kibontása szerintem minden rendező feladata. „Úgy döntöttem, hogy gazember leszek.” Dönteni miket szoktunk? Hogy holnaptól nem eszem szénhidrátot, mondjuk, azt viszonylag ritkán szoktuk eldönteni, hogy holnaptól gazemberek leszünk. Kulkát is emlegetted. Kulkát meg Kernt én is láttam. Kulka azért egy egészen fura, intellektuális bűnöző volt, vagy nem tudom. Kern Andrásé, nyilván az alkatból fakadóan is, nagyon fanyar figura. Milyennek láttátok Mokos Attila III. Richárdját?Sándor L. István: Én nem tudom, hogy meg tudom-e most ítélni az ő alakítását, mert én elkértem a komáromi színházból a DVD-t is, de nem tudtam végignézni, csak belenéztem. Nem tudom mikor készült a felvétel, de azt láttam, hogy sokkal bohócosabb volt, tegnap sokkal több volt az erő átnyomásának igénye. A DVD-n időnként bizonyos jeleneteket, amit tegnap halálosan untam, érdekesnek találtam. Például az a jelenet, amikor megszólítanak bennünket, nézőket, hogy mit szól a nép, szól-e valamit, éljenzi, akarja-e már a királyságot. És akkor ebből csináljunk egy színjátékot. Ez a színjáték lesz az, hogy Buckingham azt tanácsolja, hogy menj el, imádkozz, vonulj kolostorba Richárd és majd, hogy ha visszajössz, akkor ebben az áhítatosságban... A DVD-n tényleg láttam ezt a pimasz, cinikus bohóctréfát, amit csinál a közönséggel, ha úgy tetszik néppel, ha úgy tetszik velünk. A tegnapi előadásban meg nem láttam. Ez a két jelenet nekem tegnap üresnek tűnt. Azt látom, hogy valószínűleg minden ilyen helyzetben benne van, egy szegény vidéki színészben és különösen egy határontúli színészben, hogy nagyon meg akarja mutatni: az erőt felerősíti és a könnyedséget meg elnyomja. Szerintem a DVD-n egy könnyedebb játékot látunk. Én nagyon fontosnak tartanám, hogy ne csak egy furcsa figurát lássunk, aki sok erőt fektet abba, amit el akar érni, hanem azt is, hogy tulajdonképpen egy cinikus bohócról van szó, aki azért lesz sokáig győztes, mert gátlástalanabb. Nagyon fontos pillanat, amikor jönnek előre a koronázás után a Buckinghammel kézen fogva és akkor azt kérdezi, hogy „tudod, hogy mi tenne engem igazán királlyá?” És akkor ott van a határ, amit mások könnyebben átléptek, például a Bandor Éva figurája, aki az elején nagyokat nevet azon, hogy a gyerekeket megölni. Tehát, a gyerek. Azt gondolom, hogy például ebben az előadásban az egy határpont. És azért van nagyon határozottan és markánsan kirakva az a két srác a végén is, a záróképben, hogy meddig lehet elmenni és mi az a határ, ami már, nem tudom mit kérdőjelez meg. Majdnem azt mondom, hogy az emberségünket kérdőjelezi meg, de itt már nincsen kérdés, mert már régen túllépett mindenki az emberin, de ha mégis csak marad valami legbelső izé és ha Mokos Attila könnyedebben játszaná itt a POSZT-on is ezt a figurát, akkor lehetne érezni, hogy benne nincs ez.Méhes László: Hadd mondjak valamit erre gyakorló színészként. Auguszta, mi tudjuk!Valóban, hogyha az ember nézőként néz, kritikusként néz, beül a zsöllyébe és nézi az előadást, nem érzékeli azt az iszonyatos nyomást, ami ilyenkor egy színészen úrrá lesz. Ez védhetetlen. Ezt lemozogni nem lehet. Én a Mokos Attila alakítását szenzációsnak találom. A tegnapi alakítását is. Hozzászámolom azt, hogy milyen terhelés éri a bármennyire is erősen is felépített szerkezetben. Iszonyatos nyomás.Lévai Balázs: Úgy tudom, hogy nagyon keveset is játsszátok ezt az előadástMéhes László: Így van, így van. Én az Attila alakításában azt tartom egészen kivételesnek, hogy nincs benne semmi teatralitás, nincs benne semmi verbális plaszticizmus, hanem nagyon pontosan felépített lelkiállapot rezdülések és módosulások sorozatából áll össze. Ezért borzasztóan szüksége van a nézőkre. Nem mai színház. A nézőnek előre kell dőlni. Tehát, az, hogyha valaki hátradől, és messziről nézi, az rengeteget veszít. Ha előre tud dőlni a néző és nagyon figyeli, akkor egészen különleges élményben van része.Hizsnyan Géza: Bocsánat, kénytelen vagyok megszegni a fogadalmamat, mert úgy tűnik, hogy én vagyok az egyetlen, aki látta a komáromi helyszínen az előadást. Méhes László: Én is láttam.Hizsnyan Géza: Hát jó, de a beavatottakon kívül, a színház tagjain kívül. Elsősorban hadd szögezzem le, felelősségem teljes tudatában le is írtam többször, Mokos Attila igenis nagy színész. Attila a legkiemelkedőbb színészek között van magyar és szlovák viszonylatban is. Én a szlovák színházi viszonylatba is mindig beleveszem őt. Csak egy apró példát. A Nemzeti Színházban könyörögtek neki, hogy hogy menjen el eljátszani az Ivanov főszerepét. Nem vállalta el több okból. Mindegy. Könyörögtek neki, jelen voltam. Sőt engem próbáltak megkörnyékezni, hogy győzd már meg az Attilát.Sándor L. István: A Szlovák Nemzeti Színház.Hizsnyan Géza: Igen, a Szlovák Nemzeti Színházban. Attila nagy színész. Tóth Tibor: Egész pontosan nem az Ivanovot, hanem az Ivanov egyik szerepét. Hizsnyan Géza: Ivanovot kellett volna. Jó, mindegy, mindegy. Tehát, az Attila nagy színész. De nem értek egyet veled, sajnos messze nem volt az, amit a bemutatón játszott. Most hozzád István. Én sajnos úgy gondolom, hogy ez az előadás nem jó előadás, mert pontosan az összhangzó értelem, az átfogó gondolat, az olvasható, belső tartalom hiányzik belőle igazán. Nagyon sok benne a külsőség. Nagyon-nagyon kitalálta Jozef Ciller a külső körülményeket, amiket kihasználnak, amitől expresszív, amitől hatásos igyekszik lenni, de az egésznek az összefogó értelmét nem tudom leolvasni. Azt mondtam Attilának a premier után is, hogy sajnos az az érzésem, hogy igazán nincs körülötte egy koherens előadás. Viszont, amit ő a premieren csinált az egy nagyszerű volt. Egy szokatlan, visszafogott, nem habzó szájú, hanem kicsit cinikus mosolyokkal, egy hidegvérű hátborzongató III. Richárd volt. Úgy van, ahogy mondjátok, ahogy te érzed, rágörcsölt és főleg az első részben, még az artikulációján is ott volt ez a görcs. Tehát, azért mondhatta a néző, hogy nem érthette, hogy mit mondott. Nem kellett volna másképp kiosztani, hanem az Attilának kellett volna sokkal nyugodtabban csinálni ezt az egészet. Nem tudom, mi van a háttérben, de egészen biztosan így van, hogy a premieren egy másik III. Richárd volt, mint itt.Sándor L. István: Ne haragudj, hogy vitatkozom veled, de olyan könnyű azt mondani, hogy nincsen benne összhangzó értelem. Szerintem totálisan világos ez az előadás. Azt mondhatod, hogy túl szimpla a gondolat vagy a mondanivaló benne, de ami benne van, az teljesen érthető. Ugye van egy romlott társaság, a fehér rózsa és piros rózsa. Itt a fehér és a piros lepel jelzi ezt. Kiirtják egymást. Itt van ez a gúla, egy hatalmi gúla, ami föl is van építve, vannak magasabb szintek. A legmagasabb szinten, a hordó tetejűn ott van a palást és a koronaLévai Balázs: Piramis. Sándor L. István: Piramis. Erről, mint a dominók dőlnek le időnként a hordók. Úgy láttam a DVD-n, hogy a komáromi színházban volt egy kis védő izé. Tehát, ott többször gurult a hordó. Amikor itt gurult az első sor felé, az egy izgalmas pillanat volt. Szerintem ez fontos jelzés lenne az előadásban, hogy felénk gurulnak ezek a hordók. Emberek érzitek? És még mindig némák vagytok? Még mindig hallgattok? Tehát itt van ez társaság, kiirtja egymást és mi jön utána? Nem jön utána semmi, ne reménykedjetek, mert egy militáns, kíméletlen, erőszakos világ folytatódik. Tehát, az összes hordó ledőlt. Itt vagyunk egy romhalmaz kellős közepén. És ugye itt van a te előadásod is. (Méhes László rendezése, a Picasso kalandjai – a szerk.) Az egyik oldalon Hitlert, a másik oldalon Churchill. Tehát, ugyanez volt ez a kép. És akkor tegnap elgondolkodtam - de ez most a Picasso kalandjához lehet, hogy nem illik -, hogy tényleg emberi sorsokat, nemzedékeket ilyen mértékben tönkre tudnak tenni politikusok? És azt gondolom, hogy erről szól ez a képe is, erről szól a ti előadásotok. Tehát, hogy nem értem, amikor azt mondod, hogy nincs összehangzó érzelem. Lehet, hogy azt mondod, hogy ez a te gondolatodban nem fontos, vagy nem érdekes, vagy nem világos, nem, azt nem lehet mondani, hogy nem világos. Lehet, hogy túlságosan világos. Ez egy világosan, markánsan és határozottan elmesélt vélemény a III. Richárd kapcsán a világról. Arról lehet vitatkozni, hogy így kell-e beszélni, vagy érdemes-e így beszélni róla. Szerintem érdemes beszélni róla. Tóth TiborSalamon Suba László: Szeretnék gratulálni a társulatnak, és azért kértem szót, mert feszítő gondolat jött létre bennem tegnap az előadás után, amit szeretnék elmondani, az, hogy mennyire lenyűgözött az előadás. Nem is vettem észre, hogy hol vagyok. És most, amikor a Sándor L. István esszéista szenvedélyesen hozzászólt a témához, akkor úgy gondoltam, hogy ehhez én is hozzá tudok tenni. Az egyik az, ami a rendezőnek a mesterműve, hogy pontosan akkor ért véget egy-egy szenvedélyes szituáció, amikor végének kellett lennie, akkor porladt szét a szöveg, amikor annak szét kellett. Tehát egy egészen kiváló rendezői munkát láttam. Nem értek azzal egyet, amit az István mondott, hogy gyengébb a férfikar. A férfikar rendkívül erős. Sokszor erősebbnek láttam, mint a nők játékát. De mind a kettő rendkívül erős volt. A Theatertreffen-en, ahol részt szoktam venni, sokkal rövidebben szoktak beszélni, én nem szoktam hozzá komolyabb körmondatokhoz, úgyhogy még egyszer szeretnék gratulálni a társulatnak. Sándor L. István: Csak kihasználom a pillanatot, hogy egyébként Kézdy György is játszotta Richárdot ’89-ben Szolnokon Fodor Tamás rendezésében. Hizsnyan Géza: Andorai Péter is. Lévai Balázs: Megkérdezem Solténszky Tibort is, hogy te milyennek láttad Komáromban és milyennek láttad itt Pécsen?Solténszky Tibor: Ugyanazt a premiert láttam, mint amit Hizsnyan Géza. Egy nagyon más előadás volt, mint ami tegnap sikeredett. A terem légköre eleve más kellett, hogy legyen és az előadás nem tudta ugyanazt a gyújtóhatást elérni. És ebben igen, feltehetőleg az Attilán, meg nyilván a többieken meglévő nyomás, vagy nem is tudom mi, közrejátszott. Az időjárási viszonyoknak ugyanúgy köze van az előadás légköréhez, mint a hét órás útnak, meg minden egyébnek. Egy nagyon átgondolt dolog. Egyetértek Istvánnal, hogy ez dramaturgiailag, rendezőileg egy nagyon átgondolt előadás, nagyon a mára van rántva. Megtart mindent a III. Richárdból, ott van minden fontos elem, de elég szabadon bánik vele. Előre-hátra rak dolgokat, felcseréli a shakespeare-i szövegkönyv időrendjét. Úgy rakja, ahogy az egyre vadabbul száguld az őrült végkifejlet felé. És amit Attila művelt a premieren, tényleg nehéz megfogalmazni. Bár ott is rajta volt az első negyedórában a szorongás, ahogy egy premieren óhatatlanul rajta van az emberen, de egyszer csak lehetett érezni, hogy az úgy szétpukkadt rajta és amikor az első mosoly megjelent az arcán, miközben a nézővel kokettált, megkapta azt a gyújtóenergiát amiből fel tudta építeni ezt a szerepet. Hihetetlen volt, hogy egyszerre volt imádnivaló és hátborzongatóan félelmes. Az ember úgy jött ki erről az előadásról, hogy bennem is van egy III. Richárd? Tehát én is dönthetek úgy, hogy holnaptól gazember vagyok? Jézusmária! Tehát egy nagyon különös színházi élmény volt ez. A tegnapi szorítottságban, nem csak az Attila, sajnos sokan, a tempószorításában elvesztették a szöveg fölött a kontrollt, és ez nem tett jót a dolognak, mert az itteni közönség erre feltehetőleg nagyon érzékeny volt, és ez elkezdett kialakulni - éreztem a bőrömön - egyfajta ellenséges viszonyt. Mit ágálnak ezek itten? És akkor egyre távolabbról nézték a produkciót. Egy fél mondatot még arról, hogy elég szerencsétlenül alakult a meghívás, illetve a vendégjáték, mert arról volt szó, hogy a Hubát Varga Emese, a produkció dramaturgia fogja képviselni, de az Emese tegnapelőtt vesebántalmakkal került kórházba, úgyhogy nem tudott eljönni, hogy elmondja, mit gondoltak, miközben előkészítették a produkciót.Lévai Balázs: Sándor L. István azt mondta, hogy tök egyértelmű a darab felfogása, a megközelítése és most elsősorban a díszletről beszélek. Ki milyennek látta ezt az acélhordós piramis felépítésű szerkezetet? Mindenki számára ez ilyen egyértelmű volt? Mert én olvastam egy írást, amiben a rendező beszélt arról, hogy ezek az olajat is hivatottak, meg a gazdasági hatalmat is hivatottak szimbolizálni. Bevallom, nekem ez nem jutott eszembe. Méhes László: Azt gondolom, hogy az egész egy virtuális tér, egy rituális tér és az, hogy ez a tér, és ennek az elemei kiben milyen gondolatokat idéznek elő, lényegében magánügy. Akinek eszébe jut az, hogy olaj, hatalom, akkor váljék egészségére. Az a lényeg, hogy ez az előadás tele van olyan pontokkal, olyan megoldásokkal, amelyek alkalmasak arra, hogy a nézők tovább gondoljanak valamit, a körülöttük lévő káoszban egy kis részét a világnak rendezzék ennek az előadásnak a segítségével. Hihetetlenül értékesnek és fontosnak tartom ezt az előadást és nagyon örülök, hogy lényegében azt mondjátok, hogy a komáromi III. Richárdnak helye van és volt a POSZT-on, mert ez egy nagyszerű előadás. Mi nagyon büszkék vagyunk rá. Lévai Balázs: Egy konkrét jelenetre rákérdeznék. A vége, a csatajelenet megoldásáról te például mit gondoltál, István? Kicsit jobban emlékeztetett egy ilyen, nem is tudom, egy ilyen Hyde parkos verbális csatához, vagy egy ilyen választási küzdelemnek a képeihez.Sándor L. István: Ha ez jutott eszedbe, akkor ez nagyon fontos. Egyébként a csatajelenetek itt villanások, a Shakespeare szövegben is. Ugyanakkor az, ami történik a hordókkal, és ahogyan indul, egyrészt messzebbről indítva, azért is gondolom, hogy itt munka van benne, mert bizonyos jeleneteknek az egymástól kopírozódása teljesen világos. Mondjuk, kezdődik ezzel az átkozódással és utána a csata előtt folytatódik, hogy jönnek a halottak és mindenki újabb átkot hullat és a köpönyegek is ráhullnak. Tulajdonképpen nyilvánvaló, hogy ott vannak azok a terhek, amivel folytatódik. És hogy ott van ez a rengeteg hordó, amik között bóklászik, ami szintén a megszámlálhatóan is megszámlálhatatlan rengeteg halott, aki körülötte van. Ilyen értelemben valóban nagyon fontos ez a két kép. Ezért is utaltam a Méhes előadásra, a Picassora. A két főnök. Hogy mondjuk ezt? A két vezér! Ez a jó szó. Alatta már teljesen esetleges, hogy ki szenved. A két vezér fölül nagyon bátor és nagyon határozott.Méhes László: Az elején említetted, a csata elején, hogy kiben milyen gondolatsorokat indít el. Azt mondtad, hogy választás. Hordókon állnak, hordószónok. Egyszer csak elindul egy gondolatsor és azt mondom, hogy „jé! hú de rímel valamire, ami körülvesz bennünket”. Egy előadás akkor jó, ha minél több ilyen gondolatsort tud elindítani. Hogyha valaki három nap múlva visszagondol, eszébe jut, hogy „jé, lehet, hogy egy olyan megfejtése van ennek az előadásnak”. Ezeknek a pillanatoknak rengeteg megfejtése van és szellemi öröm az, hogy ki mennyire merül el benne. Van, akinek csak egy történet, és van, aki foglalkozik vele. Ha foglalkozik vele, akkor három nap után is talál olyat benne az emlékei között, amit érdemes tovább gondolni. Sándor L. István: Hadd mondjak most itt óvatosan valamit. Inkább csak kérdésként. Komáromban járva, azt gondolom, hogy az ilyen típusú előadások készítése merészségnek számít. Miközben egy ideális POSZT verseny programban ez egy konzervatív előadás lenne. Én a nézőhöz való viszonyt tényleg nagyon fontosnak tartom. Teljesen más a közeg, teljesen más Komáromban színházat csinálni és ahhoz a közeghez képest, amit időnként ott járva megtapasztalok, nagyon igényes a műsorterv. A Made in Hungária csak egy az évadban. Vannak kortárs darabok, Tasnádi meg Spiró, meg vannak nagy klasszikusok, Gogol, Shakespeare és van - egy vidéki színházban szokott lenni általában - egy kabaré, egy mulatságos előadás. Szemben mondjuk rengeteg vidéki színházzal, ahol az arány az 9:1-hez, fordítva, mint a komáromi színházban. Eleve nincs az a merészség, miközben a közönség az sokkal biztosabb, mint Komáromban. Tóth Auguszta: Bocsánat. Nem posztom nekem itt most a POSZT-on megszólalni. De a díszlet a színésznek akkor jó, mikor szerves részévé válik a játéknak és ebben az előadásban ez a bizonyos hordó, amelyben a hatalom, a piramis, a lépcsőfokok, a létra, ugye ahogy jutunk fel a hatalom szintjére, aztán ahogy bejön a gyerek, és mint egy játszótéren, veszély nélkül közlekedik ebben a nagyon szép felnőtt világban és nem veszi föl még ezeket a dolgokat. Ő csak ott játszik, csak ott lépeget, ő csak ott van. Amikor lefejeznek valakit és egyben ez a hatalom, ez a piramis. Egyszer csak ott van bitófa, ott van, amire le kell hajtani a fejet és sok embernek a hatalom megszerzésének útjában porba hullik a feje. És ez az előadásnak szerves része, mert zeneileg is ott van. A hangeffektekkel erősíti mindazokat a pontokat, amiket a rendező ki akart emelni, vagy meg akart erősíteni. És a rács, ami egyszer csak lejön és börtön lesz, vagy följön és egyszer csak a szabadság lesz. Minden tűpontosan össze volt rakva. Nyilvánvaló persze, ki hogyan akarja érteni, de nekem ez teljesen egész volt. Sándor L. István: Ez is egyszerű. Anglia börtön. Lehetne Anglia egy mészárszék, mint ahogy Ruszt Józsefcsináltegy II. Edwardot, ami egy mészárszéken játszódott, ez itt egyszerűen egy börtön. Anglia börtön. Még az előző gondolatot folytatnám, amit elkezdtem mondani a közönségről. Egyébként meg kellene ostorozni a magyar színházat, aminek hihetetlen konzervatív műsorpolitikája van és folyton csak a biztosra megy. Néhány éve megdöbbenve olvastam azt a felmérést, hogy a magyar társadalom döntő többségének a szemlélete tradicionális. A hagyományhoz, a megszokáshoz való ragaszkodás és egy hierarchikus gondolkodás a meghatározó. Azt gondolom, hogy a színháznak ez a merevsége és konzervativizmusa tulajdonképpen a társadalom merevségét és konzervativizmusát is tükrözi valamilyen formában. Tóth Tibor: A közönség témához szerettem volna hozzászólni, és nagyon örülök, hogy ezt a témát megnyitottad. Én is úgy gondolom, hogy sokkal merészebben csinál műsorpolitikát a mi színházunk, mint sok magyarországi vidéki színház is. Viszont látni kell ennek a hátterét is, vagy a hátrányát is. Nagyon nehéz ez 18 ezres lélekszámú városban egy ilyen színházat működtetni, mint ami a mi szándékunk, és ha tehetnénk, még merészebb vállalkozásokba belemennénk. Sajnos a mi közönségünk kicsit fehéren-feketén látja a színházat. Nem nagyon enged meg átmenetet a művészszínház és a szórakoztató között. Egy III. Richárdot is, ami a maga idejében egy népszerű színház volt, vagy népszerű előadásnak számított a közönség körében, a művészszínházi előadásba sorolják, de a Magyar zombit is odasorolják, Székely János Kaligula helytartóját is oda sorolják. Ebből kifolyólag ezeket az előadásokat nagyon kevésszer tudja játszani a színház. Küldetésénél fogva a mi színházunk tájoló színház, ezért is lett alapítva 1952-ben, de a fogadó helyek nagyon katasztrofális állapotban vannak. Már nem is tudják fogadni a színház előadásait. Ha pedig igen, akkor csak a szórakoztató jellegű, kommersz előadásokat. Tehát nagyon beszűkül a színháznak a lehetősége és ezzel szemben, vagy ennek ellenére, én úgy gondolom, hogy nagyon merész vállalkozás az, amikor a színház műsorra tűz mondjuk egy III. Richárdot, vagy egy Dosztojevszkij Karamazov testvéreket, vagy egy Ghelderode Barabást és még sorolhatnám. A szívfájdalmam természetesen az, hogy nem tudnak kifutni ezek az előadások. Mokos Attila tegnap azért volt görcsös, mert 2 hónapja nem ment az előadás. Tizenegyszer tudta játszani, és nincs felfutva III. Richárd színészként. A 100 méteres síkfutásnál, még a 80 méternél sem tart a célszalag előtt. Alapjáraton van egy beszédtechnikai handicap-je, és tudta, hogy szakmai közönség előtt játszik és ezért erre rágörcsölt egy icipicit. Úgy gondolom, hogy az előadás első felében azért ellazult és megnyílt. Tehát, ezeket a szempontokat is figyelembe kéne venni. Köszönöm.Lévai Balázs: Köszönjük szépen.
2013.06.16. 05:00
Szinhaz.hu
Szász János filmje Karlovy Varyban versenyez
Szász János A nagy füzet című, Agota Kristof azonos című regényén alapuló filmjét beválogatták a június 28-án kezdődő, 48. Karlovy Vary-i filmfesztivál versenyprogramjába. A film egy ikerpárról szól, akik a háború miatt vidéki nagyanyjukhoz kerülnek, ahol a túlélés érdekében elzárkóznak a felnőttektől, és saját, sokszor könyörtelen szabályaik szerint alakítják életüket. A főszerepeket két amatőr kisfiú, Gyémánt András és László alakítják, a nagyanyát Molnár Piroska játssza.Ulrich Thomsen A nagy füzet-ben | Fotó: Dobos TamásA filmben kulcsszerepet alakít a dán Ulrich Thomsen (Születésnap, Testvéred feleségét), aki Szász János Ópium című filmjének férfi főszereplője is volt, mellettük felbukkan még Tóth Orsi, Ulrich Matthes, Andorai Péter, Derzsi János, Bognár Gyöngyvér és Kovács Lajos is. A filmet az Oscar-jelölt osztrák operatőr, Christian Berger fényképezte, aki többek közt Michael Haneke Rejtély és A fehér szalag című filmjének operatőre is volt.Gyémánt András és László A nagy füzet-ben | Fotó: Dobos TamásAmikor a film forgatásán jártunk, a rendező így nyilatkozott A nagy füzet-ről: "Én a Woyzeck-et tartom a legjobb filmemnek, és ahhoz szeretnék visszatérni. ... Egy szörnyű bűnös történetet mondok el, nem szégyellten érzelmesen. Ez a történet kicsit hasonlít a Sorstalanság-ra is, egy embertelenségről szóló, emberien láttatott történet. ... Az a kérdés, hogy 'mit kezdjek azzal, hogy egy embertelen közegben vagyok?'."A Karlovy Vary-i fesztivál versenyprogramjában szerepel Oskar Roehler (Elemi részecskék) Quellen des Lebens című családi drámája is, amelyben Marozsán Erika is játszik. A teljes versenyprogram itt található.
2013.06.04. 16:45
Origo.hu
Le sem tagadhatná édesanyját! Ábrahám Edit fia jóképű férfivá érett - Fotók!
Ábrahám Edit fia, ifjabb Andorai Péter is a színészi pályát választotta.
2013.04.01. 19:05
Femina.hu
Szerinted is az anyjára ütött? Íme, Ábrahám Edit jóképű fia, Péter
Ábrahám Edit fia, ifjabb Andorai Péter hamarosan szülei nyomdokaiba léphet.
2012.05.01. 06:05
Femina.hu
Szász János 150 milliós támogatást kap új filmjére
A Magyar Nemzeti Filmalap legfrissebb döntése szerint Szász János A nagy füzet című filmje 150 millió forint,  Nemes Gyula Zéró című filmje 100 millió forint gyártási támogatást kap.Tóth Orsi a Johanna című filmbenA nagy füzet a magyar származású svájci írónő, Agota Kristof azonos című regényén alapul, ami két fivérről szól, akiknek a háború miatt vidékre kell költözniük nagyanyjukhoz, ahol a felnőttekétől eltérő szabályok szerint működő saját, és egyre kíméletlenebb világot alakítanak ki maguknak. A film két főszerepét amatőr gyerekek alakítják majd, a fontosabb mellékszerepekben Ulrich Thomsen (a katonatiszt), Tóth Orsi (Nyúlszáj), Ulrich Mattes (a fiúk apja), Börcsök Enikő, Molnár Piroska és Andorai Péter lesz látható. A forgatás a tervek szerint februártól áprilisig zajlik a Jászságban, Türingiában és Sopronban. A filmet német-magyar-osztrák-francia koprodukcióban gyártják, és a tervek szerint év végére lesz kész.A Zéró című film a Filmalap közleménye szerint "korunk egyik legégetőbb környezeti problémájának, a méhek gyors, katasztrófával fenyegető kihalásának groteszk drámája. Főszereplője egy méhész, aki anarchista terroristaként harcol a méheket károsító fogyasztói társadalom ellen". A film a tervek szerint magyar-cseh-német koprodukcióban készül.A Filmalap 2 millió forinttal támogatja továbbá a Tiltott nyelv című filmterv forgatókönyvének fejlesztését. A film producere Hidasi Dalma, forgatókönyvírója Szász Attila és Rob King.A Filmalap korábbi döntései:Ujj Mészáros Károly: Liza, a rókatündér (150 millió forint gyártási támogatás)Bexy itt járt (2 millió forint forgatókönyv-fejlesztési támogatás)Miklauzic Bence: Parkoló (3,5 millió forint forgatókönyv-fejlesztési támogatás)Pálfi György: Toldi (4,5 millió forint forgatókönyv-fejlesztési támogatás)Fazekas Csaba: Swing (2,8 millió forint forgatókönyv-fejlesztési támogatás)Császi Ádám: Viharsarok (2,6 millió forint forgatókönyv-fejlesztési támogatás)Bodzsár Márk: Örök béke (1,5 millió forint forgatókönyv-fejlesztési támogatás)Mundruczó Kornél: A repülő ember (7,5 millió forint forgatókönyv-fejlesztési támogatás)
2012.01.18. 19:56
Origo.hu
Még albérletre sem futotta a Barátok közt sztárjának
Ábrahám Edit imádja a Barátok közt című sorozatban az intrikus üzletasszony szerepét. A színésznő harminc évvel ezelőtt kapott diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Egy évadot Kecskeméten töltött, majd a József Attila Színházban, a Tháliában, a Népszínházban és a Madáchban játszott. Férjhez ment Andorai Péterhez. 1983-ban megszületett Péter fiuk. Aztán jött a válás nehéz időszaka.
2010.09.22. 21:03
Stop.hu
Nézd meg és értékeld az X-faktor legjobbjait 4.: Andorai Péter
 Lezajlott az X-Faktor negyedik válogatója is, így végleges a névsor: 150 tehetség újra dalra fakadhat. Ők azok, akik a Táborban tovább harcolnak a végső győzelemért, újabb és újabb feladatokat kell megoldaniuk. A cél az, hogy minél tovább maradjanak versenyben, hiszen a zsűri hétvégén szűkíti majd a kört, és bizony lesz, akinek búcsúznia kell
2010.09.20. 23:11
Zene.hu
Andorai Péter 60 éves
Április 25-én lesz hatvan éves Andorai Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész.
2008.04.25. 08:01
Stop.hu